egy évre 3 forint. Megjelenik minden hó i-én és 15-én. Budapest, II., Donáti-utcza 7

egy évre 3 forint.

Megjelenik minden hó i-én és 15-én.

B u d a p e s t , II., D o n á t i - u t c z a 7.

ideálja a szivárványból szőtt édes sejtelmek rajának — égő vágyak mézharmatában érlelődve, mely az égből árad, a hol nincs földi szerelem, nincs délibábja, káprázata a szíveknek. Talán azért is van az a bűvös ragyogású, hideg holt köny: a meghalt érzelem gyémántcseppje a sze­ mükben, a kelyhükben, mely édes titkokat rejteget s mámorító illatárban leheli szét sóhajait — azok az üde, szerelmes, szépséges virágok, a kik most ünne­ pelnek. Irta: Lakatos Károly. Igen: üde, zöld, illatos és napsugaras ismét a K i a szabad természet ölébe, világ. Könnyű pára lebben a föld szívéből s körös­ hadd hulljon virágesö fejemre, hadd körül az egész természetből egy nagy fohász látszik fogja el túlvilági mámor a lelkemet felszállani a magasba halk neszszel, mint a lehelet, a szálló illatárban, a természet töm- mely mindent életre támaszt maga körül . . . Az élet jénlehében, mely a vadvirágok, a ' teljes erejében nyilatkozik. Zsong a méh, rovar dön­ szép szerelmes vadvirágok sóhajá­ gicsél virágról-virágra, mely kéjesen megremeg a ból reppen szerte. Mert virágpom­ napsugár tüzes csókjaitól, lepke szárnyverésétől, mely a fehér keblekre ontja csókjait. pában díszlik most a világ! Fényhullámok folynak szét az ég mezején, melyen A föld eljegyezte magát az éggel, a napsugárral s keblére tűzte a boldog vőle­ mintha átütődnék a csillagszemek villanása s mintha gény illatos díszeit, felölté ünneplőjét, aranysujtásos aranyrózsákkal, sujtásokkal áttört volna az a roppant színpompában ragyogó mezét magára. Nyusztkalapja azúr pádimentum, melyen az ezüstszárnyú angyalok az erdő lombja, kolcsagja a napsugár s öltönye a enyelegnek boldogan. Elkáprázik a szem a fényben, a ragyogásban; kék égbolt azúrja, melyen csillagpitykék szórják a elalszik a lélek búja az égi illetés balzsamától, mely pompa káprázatát. Mily szép, mily költői a föld násza! Mily mézédesen reászakad s egy kimondhatatlan meleg kedvesek, igézetesek az ő díszei: a föltárt keblű, bó­ érzelemtől megittasultan dobog a szív a kebelben. . . . A fülben lágy szózatok zengenek túlvilági bitás virágok, a szépséges virágszálak, melyek mind­ egyike egy-egy testté vált költői képzelet, r a g y o g ó zsolozsmák hangjain s Zephir legyezőjén részegítő

illatár leng felénk . . . mintha látnók az aranyfürtök villanását, mintha éreznök a tündéri hajzat selymét gyönyörittas ajkunkon . . . . . . A csók elcsattan kéjesen, a szent érzelmek tengeréből gyűjtve mézét. Megcsókoljuk a simogató lombot, a kékséges semmi káprázatát: az Istent, ki betölti szent lényével azt az ürt, azt a kékséges sem­ mit, melyen a mi látásunk át nem hatolhat, — csak érezni tudjuk Öt. Olykor halk zengés suhintja át a lilás ragyogást, mintha azok az ezüstszárnyak pendülnének össze, vagy mintha a millió napsugártól átnyilalt égív arany­ huzaljait pengetné valami láthatatlan, tündéri kéz. Azután ismét mintha fehérfényű fantomok gyúlnának ki, meg eltűnnének fényvesztetten a mérhetetlen űrben — mint mondják: égre szállt sóhajok, hamvadó remé­ nyek fehér galambszárnyán, melyekből egy-egy fényes csillagocska veszi eredetét, mely a szívekből vonzza méla ragyogását. És milyen sok csillag van ilyen az égen! Milyen sok sóhajnak kellett égre szállni, míg a >tejút« miriád csillagai csillagtengerrel áraszthatták el az é g rónáját! É s talán azokból hull a gyöngyszemű harmat, az a ragyogó, hideg könytenger, mely nyári reggele­ ken elborítja, megdidergeti a fázós virágokat, — s a melyet édes mézharmatként felszív ismét a napsugár féltékenyen ? Avagy pedig ama titkos fények helyén támad­ nak azok a hófehér felhők, a kedves bárányfelhők az égen, melyek úsznak, lendülnek kecsesen, gyönyörű szárnyas angyalfejekként, minőket Rafael isteni mű­ vészete lehelt vászonra egykoron ? Szépek, tiszták azok, mint lengő liliomfejek — és mintha hófehér czipellőkben cziczáznának a felhők, a kedves bárányfelhők. Aranysujtásokat vet rajok a napsugár s gyenge patyolattestük szinte reszket a levegőben, mely pedig alig-alig mozdul, mintha el­ szunnyadt volna az a roppant erőfenség, mely ingat r

Hz öv'óh havez

színíevévöl.

I r t a : Boér Miklós. >A

Természete

eredeti tárczája.

e l e g szél l e n g édes s u t t o g á s s a l a fák üde. zöld l o m b j a i közt. M e g r e z z e n a levél, nyíló r ó z s a r e s z k e t a z a r a n y napsugár m á m o r o s c s ó k j á t ó l . I l l a t o s párázat tölti m e g a l é g e t m e l y e t sebes szárnyú m a d á r h a s í t v é g i g ! mozdulatlan csend, f e l s é g e s nyugalom uralja a tájat. A dicső t e r m é s z e t talán i m á d k o ­ z i k ? S z í v v e r é s é t h a l l o m , l e h e l e t é t érzem. A k i n y í l t v i r á g o k é k e s k e d ő k e l y h é n fölzeng a z o r g o n a : h a l k zsongása hallik a zümmögő méhek szárnyas kórusában. Színes l e p k é k szállnak, j á t s z v a űzik e g y m á s t az o r g o n a b o k o r dús v i r á g ­ z a t á i g ; ott aztán p i h e n n e k , s z í v j á k é d e s m é z é t , k á b i t ó illatát s kéjtől részegükén, bágyadtan lengetik hímes szárnyaiknak sely­ m e s vitorláját. A n e f e l e j t s - b o k r o k k é k s z e m ű virágin a szürke p ó k fon, s z ő ; l i b e g ő hálóját szépen kifeszíti s o d a k ö t i t ö b b h e l y ü t t a r ó z s a b o k o r h o z , m e l y n e k s ű r ű j é b e — h o l ö r ö k ö s árny v a n — öleséres l e s h e l y é t a n n y i m ű v é s z e t t e l , g o n d d a l m e g é p í t é . M o s t

fűszálakat, fölborzolja a kócsag selymét — avagy méla dalokat dúdolgat a lomb között, ha andalog, — de ám csillagokkal dobálódzik, vagy világokat söpör el roppant hatalmában, ha felzúdul tenger haragja neki. Most csend, mozdulatlan csend honol, a meddig a szem lát — a mélységes égig . . . Felséges nyuga­ lom, isteni szent béke uralja a tájat; s ezt a tompa lanyhaságot csak néha-néha veri fel valami álomra szólító zsongás, egy-egy halk czippanás a bokrok sűrűjében, hol a tollas lények tanítják egymást sze­ relemre, boldogságra. A levegő felolvadt aranyként csillámlik s a re­ megő verőfényben sziporkázó fénybogarak surrannak által, vagy meg-meg állva, halk zsongással lejtik tétova légi tánczaikat kápráztatón. A színpompás virágszálak álmatagon bóbiskol­ nak, bóbitáinak az álmosító párázatban; tarka lepkék terítik meg a szárnyukat rajtok, mézet rabolva az édes ajkakról. A zúgó méh is csókra vágyik, szitakötők is ott lippennek csillogón, mint élő ékszerek. Az élet nyüzsgése nem szűnik perezre se; minden pillanat új alakokat hoz felszínre, metyeken elgyönyörködhetik a szem. Fönt a légben, lent a föld porán egyre kifog}'hatatlan az életmozzanat: egy arasznyi földön is tarka élet nyüzsög. A lehullott falevél, a szürke földgöröngy mind-mind rejteget valamit, mindeniknek megvan a maga bujósdi alakja, melyeket ám előédesget a nyári napsugár. A göröngyök közül furcsa bogárkák másznak elő vigadozva, hempergőzve a bársonyos fűben; a fűszálakra kicsi jószágok futnak föl, talán a parányi csigát nézni, mely odatapadt. Muzsikál a szöcske*), cziripel a fűerdők muzsikus bogara, a derék t ü c s ö k . . . egész bált csapnak a hatlábú világ kedves képviselői lent a porban, melyet a »föld urának« : az embernek *) S z e g e d v i d é k é n és »prücsök« m á s .

»tücskő« v a g y »prücskő« ; a »trücsök«

c s e n d e s e n e l ü l ; m é g l á b a se m o z d u l , V á r , vár a p r é d á r a , m i n t v a d á s z a lesben ; c s a k a z i z g a l o m t ó l r e m e g e g y e t - e g y e t nag}', p o t r o h o s teste. É d e s z ü m m ö g é s s e l j ö n aztán a darázs, sárga v i r á g - p o r t ó l m é g s á r g á b b r u h á b a n . É s szerte b e t e k i n t m i n d e n i k virágnak méztermő kelyhébe. T a l á n m e g i t t a s u l t , h o g y o l y a n m á m o r o s a n c s a p j o b b r a és b a l r a s m i n t r é s z e g t é n f e r e g a z i l l a t o s l é g b e n ? A virág-szerelem k é j é t ő l v a k u l t m e g , h o g y o l y k ö n n y e l m ű e n röppen a z elébe feszített h á l ó b a ? A s e l y e m s z á l a k b ó l fonott h á l ó r e z e g ; itt-ott e l is s z a k a d e g y - e g y g y ö n g e szála. A p ó k v é r s z o m j a s á n fut a l e s r e j t e k b ő l a k ö v é r p r é d á r a . N a g y küzdelem t á m a d : ádáz h a r c z a s z e l i d v i r á g b o k r o k k ö z ö t t . K é t szörnyű h a t a l o m villámló h a r a g g a l e g y m á s b a ütközött. S o k á i g elnézem a l é t é r t való h a r c z e tüzes tusáját. M e l y i k l e s z e r ő s e b b ? H o v a szegődik m a j d a fényes g y ő z e l e m s m e l y i k m a r a d h a l v a a hareztér porondján — örökre csöndesen? E g y s z e r , m i n t h a csak a villám s ú j t o t t a v o l n a m e g : a p ó k e g é s z teste m e g z s i b b a d , e l e r n y e d és tehetetlenül l e e s i k a földre. P o t r o h a f ö l d a g a d ; lábai m é g e g y e t - e g y e t v o n a g l a n a k — az életerő e n e r g i á j á n a k v é g s ő f ö l l o b b a n á s a k é n t — s aztán a z egész állat n y u g s z i k ö r ö k r e . Á m , a halálban s i n c s n y u g o d a l m a s b é k e . A darázs, m i n t e g y l á n g n y e l v ű fúria rárohan, s z á z s z o r m e g f o r g a t j a a z élettelen

csak a lába és megvetése érint, mert azt hiszi, h o g y fensége már égig ér. Kifárad a látás a gyönyörködésben s lassanlassan kéjes ébrenálom nyűge száll alá fáradt szem­ pilláinkra . . . lelkünk káprázatok világába mélyed, el­ tévelyegve a túlvilági bűvkör varázslatos téréin . . . É s a zsongás egyre tart, mintha távoli orgona­ hangok elhaló akkordjai reppennének a fülhöz, v a g y mintha imádságot m o r m o l n a a dicső, a remek szép természet — s betölti a terjengő illat tömjénlehe a téreket, a sötét zugokat egyaránt. Majd úgy tetszik, mintha valami mámorító, valami tündéri zene érzék­ izgató ütemei hatnának el hozzánk, mely túlvilági kéjben ringatja el a lelket . . . Fűszálak hajolnak arczunkra, l o m b o k csókolnak nedves leveleikkel s hullnak-hullnak ránk a kékszemű virágok, a fürtös orgonavirág, mely olyan kedves, olyan illatos — s m i csordultig kiürítjük a pillanatnyi boldogság isteni nektárját . . . A m csalfa álom, tűnő káprázat mindez, mint a »boldogság« m a g a : a lelki aberrácziók pillanatnyi hullámzata . . . A természet zúgó zsolozsmája bogárzümmögésből, madárdalból, hulló virágok suhogásából támadt nesz, mely harmonikus egységgé olvad össze a fülünkbe, a lelkünkbe. M i k o r suttogást hallunk, mikor mintha a fülünkbe súgna v a l a k i : nem más az, mint az átlippenő lepke szárnyverése, az a halk nesz, melylyel csak a néma természetnek beszél értelmes szólásokat. M i nem értjük. H a n e m amit a kakuk beszél, az visszhang kér­ désünkre — tudjuk, h o g y jövendöl. M i l y e n bíboros lesz az üde leányarcz, ha megkérdezvén a hamis jószágot valami olyanról, a mitől megremeg a lelke, - s az harsogó ig-en-nel kiáltja tele a zöld világot: kakuk. kakakuk - - — igen, i g e n ! — G e r l e belebú­ gat: az, a z ; gébics csettint r á j a : csitt-csitt; fülemile szerenádba kezd, mind holdvilágkor — és az elpirult szépséges virágok megrezzenve fedezgetik szűzies

keblöket, m e l y e n egy gyémántkristály, talán az édes vágyak könynyé vált harmatcseppje remeg. A z ezüstös hajú aggastyán, ki már túl van a hiszékenység buborékán, kit nem érdekelnek a szívek hévséges összedobbanásai — mégis megkérdezi a kakukot: — K i s kakukám, m e d d i g élek ? És a kakuk ». . . o l v a s a t l a n i g é r Hosszú-hosszú évsort, m e l y b ő l e g y sem tölt e l , M e l y n e k mindegyikén örökös tavasznak R e m é n y s z í n e zöldéi.«

A virág m e g csak hullik, egyre hullik a kakuk jóslása daczára is . . . elfogja a szirmokat a sorvadás lehe s — eliramlik az élet. így v a n az. E z a nagy »körforgás«. Keresztül szánt az idő förgetege hamarhamar virágon, szíveken s mindenen, a m i kedves előttünk, a miért élni érdemes. G y o r s a n j ö n n e k azok a hószínű pelyhek, melyek o l y a n szépek, olyan csil­ logók ; c s a k h o g y az elmúlás patyolat szemfedőjének a csipkéi azok . . . A d d i g - a d d i g nézzük a fényes eget, addig űzzük a csalfa ideált, míg hóvihart sújt ránk a r i d e g való. Apró, csillagos pihék libbennek meg, ragyogó káprázatot eresztve az emberre s lassan körülenyelgik, mint lepke a virág­ fejet, melynek mézét, üdeséget elra­ bolni készül, — s »aztán reátapad­ nak ezek az ezüstfényű bársonyos csilagok, m i n d i g több és több s utóbb észre se veszi, már alájuk is temetkezett« . . . Hajoljatok rám tehát illatos fü­ vek, hulljatok rám kedves virágok; csókolja arczomat a nedves lomb, szálljon felém a megújult élet bal­ zsamos lehe, h o g y elfogja lelkem a mámor, h o g y ne tudjak gyászról, elmúlásról, csak pezsgő életről, bol­ dogságról !

t e g i a i u t a k szétágazásait. Itt a hátvéd v o n u l t m e g ; a m o t t e g y testet s dühében s z e r e t n é széttépni, apróra s z a k g a t n i azt. M a j d g y o r s - c s a p a t a z e l l e n s é g h á t a m ö g é került. E g y e n e s e n a tüzg y ö z e l e m i t t a s a n röpül éles h a r c z i d a n á v a l t o v a , de i s m é t és ismét v o n a l b a a l e g b á t r a b b és l e g e r ő s e b b vitézek i n d u l t a k . N é h á n y v i s s z a t é r : v á j j o n n e m t á m a d t - e fel a halálos e l l e n s é g ? S újra lépést t e s z e k m é g előre — s előttem v a n a b o r z a s z t ó c s a t a k é p . A n e k i r o h a n ; még egyszer megöli. m e s e b e l i óriás és a l i l i p u t i a k h a r c z a ez. A c s e r e b o g a r a t t á m a d ­ É s a z én l e l k e m b e n a f e n s é g e s t e r m é s z e t szent n y u g o ­ ták m e g a z o k az apró k a l a n d o s v i t é z e k , a k i k n e k e r ő s v á r a ott d a l m a , n é m a b é k é j e által fölkeltett költői h a n g u l a t n a k v é g e ! e m e l k e d i k a fehér v i r á g ú g a l a g o n y a b o k o r tövén.' H i s z e n c s a k l á t s z ó l a g o s az a m é l t ó s á g o s b é k e , m e l y a N a g y viaskodás f o l y h a t o t t a d d i g , m í g teljesen tehetetlenné z a j t a l a n m ű k ö d ő s z e r v e s élet n y u g a l m á b a n é l é n k b e tűnik. A t e t t é k a h a t a l m a s s z ö r n y e t e g e t . D e m o s t m á r h á t á r a fordították n a g y v é g t e l e n s é g v i l á g o k a t r o m b o l ó ereje p i h e n csak időnként, és m i n d e n oldalról szörnyen o s t r o m o l j á k . E g y i k a l á b a i t a k a r j a p i l l a n a t o k r a i t t - o t t ; de benne m i n d e n p a r á n y ö r ö k ö s h a r c z b a n k i s z e d n i , a m á s i k m e g fényes s z e m é t f e s z e g e t i ; e g y s z a k a s z a v a n . S z a k a d a t l a n f o l y i k az ádáz küzdelem a földön, a l é g b e n , t a r k a p o t r o h á n a k esett, m í g t ö b b z s o l d o s vitéz az e l e r n y e d t test­ a j á t s z v a iramló k i s patak porondján s a m o r m o l ó t e n g e r r o p p a n t ről v á g j a le a fejet. mélységében. C s a k a harczi lárma zengése nem hallik, m i k o r N é h á n y perez m é g — és a tehetetlen n a g y test szét v a n n y u g s z i k a lég s a fák l e v e l e i n , v i r á g o k k e l y h e i n fényes n a p s u ­ g a r a k s z í n p o m p á s c s ó k j a é g . E g y é b k é n t mindenütt ott v a n n a k ' d a r a b o l v a . S z á r n y a i t , m i n t g y ő z e l m i j e l v é n y e k e t , z á s z l ó k mód­ j á r a e m e l i k elől s utána v i s z i k apró d a r a b o k b a n a prédát. A test küzdő felek s a v i a s k o d á s életre-halálra f o l y i k . üres p á n c z é l j a v a n m é g csak a c s a t a t é r e n és azt e g é s z s e r e g M i n t h a engemet is m a g á v a l r a g a d o t t v o l n a az e l s ő csata h a n g y a n a g y erőfeszítéssel g ö r g e t i , g ö r g e t i hazafelé. i z g a l m a : k e r e s e m t o v á b b a z örökös harcztér öldöklő tusait. N e m B á r m e r r e t e k i n t e k , mindenütt csak a h a r c z , a z erős küz­ érzem a r é s z e g í t ő l ő p o r s z a g o t s m é g i s ú g y k é p z e l e m , m i n t h a d e l e m szűnni n e m a k a r ó , p i h e n n i n e m tudó l á z a s hevületén a k a d körültem e g y a v é g t e l e n s é g i g elterülő óriás t á b o r t o m p a dübör­ meg a szemem. g é s e z s o n g a n a . N e m h a l l o m a riadó trombiták h a r s o g á s á t , a A z e l e v e n gyík is m o s t s u r r a n el g y o r s a n a h a n g y a b o l y dobpergést, de l á t o m h a r c z i r e n d b e n , r o h a m r a hevülten a fekete m ö g ö t t , ü i s r a b o l n i j á r t . O l t . A p r ó b o g a r a k a t és h a n g y a - á l c z á csapatokat. — H o v a vezényli k a r c s ú katonáit a hangya-vezér ? k a t k a p k o d o t t el g y o r s a n s most m e g r i a d t : s z a l a d . A p r ó tűzE l i n d u l o k a hosszú h a r c z v o n a l m e n t é n ; k e r e s e m a s z t r a -

A lepkék ellenségei. Bölcsen van a természet berendezve. A z élőlények minden osztályának van meghatározott működési köre, melynek határán túl egyik sem mehet. S ha mégis beállanak olyan esetek, amikor egyik-másik faj túlkap, akkor azonnal talál a természet módot arra, hogy a megzavart egyensúlyt helyreállítsa. H a például egy állatfaj túlságo­ san elszaporodik, annyira, hogy ezáltal más élőlények

A fürkésző

darázs ([chneumon pissoritis L.) felkeresi a fenyő­ lepke (Gastvopacha pini L.j hernyóját.

ezek jönnek aztán segítségünkre a küzdelemben, melyet magunk is a kártevők ellen folytatunk. Mindamellett sokszor félreismerjük ezek munkáját, vagy legalább nem méltatjuk azt kellőképen. S épen ezért a következőkben röviden fogjuk azt ismertetni. Alighog}' a nösténylepke tojásait lerakta, máris közelednek az ellenségei. Eltekintve attól, hogy a nagy hideg és a nedvesség sokat árt ezeknek az apróságok­ j nak, még többet pusztít el belőlük télen az apró madarak

A bábrabló (Calosorna sycophanta) megragadja a hernyót.

léte veszélyben forogna, akkor csakhamar fellépnek ellen­ ségei is, amelyek számát leszállítják ismét a rendesre. Vegyük csak figyelembe például a mi kártevő lepkéinket, illetőleg azok hernyóit. A végtelenségig elszaporodnának azok s erdeinket, a kerteket és mezőgazdaságot tönkre tennék egészen, ha nem gátolná meg őket abban más. Számtalanok azok az ellenségek, melyek a lepkét fejlő­ désének minden fokában fenyegetik és elpusztítják s épen

serege, a czinkék, az ökörszem stb. Ezek kiszorulva a nyári bőségből, minden zugot, minden legkisebb repedést a fákon és a földön átkutatnak, hogy éhségüket csillapít­ hassák. S ha mégis a peték a tél hidegét szerencsésen k i ­ bírták és a keresgélő madarak sem találták meg, még akkor sincsenek biztonságban. Apró fürkésző-darazsak, a Te7eas-fajhoz tartozók, megszúrják most s belerakják

s z e m e i t j o b b r a b a l r a v e t i , l i h e g ; m e s s z e látszik, h o g y p u h a k e b e l e m i k é n t e m e l k e d i k . A tüskés k e r t alatt, a n a p verő fényén sütkérezni megáll.

vándorútján e z e r s z e r és ezerszer látja megújulni a z ehhez hasonló apró drámákat, mebyekről a világ tudomást s e m v e s z s s z ö n r y ű s é g é v e l c s a k a n n a k a szívét d o b o g t a t j a m e g , a k i tudja, h o g y a n a g y t e r m é s z e t örök, v á l t o z h a t a t l a n t ö r v é n y e — a szer­ ves élet m e g n e m a k a d á l y o z h a t ó elmúlása, a z a n y a g ö r ö k ö s v á n d o r l á s a — s z a k a d a t l a n u l és m i n d e n p i l l a n a t b a n k é t isteni eszme v a l ó s á g á r ó l b e s z é l : a teremtésről és az elmúlásról. Az é l e t é s a halál e g y b e v a n f o r r v a ; s e m m i h a t a l o m a z o k a t külön n e m választhatja.

F e n n e b b , a rőzse-kerités venyige-fedelén m e g j e l e n i k a k i s v é r s z o p ó menyét. K ö r ü l f o r g a t j a c s i n o s , élénk f e j é t ; m a j d föl­ á g a s k o d i k s k é m k e d v e t e k i n t szét. N y ú l á n k , k a r c s ú t e s t é t k e c s e ­ sen e l n y ú j t j a s l e s b e n várja, m í g a préda e l ő b u k k a n , h o g y n y a ­ k o n r a g a d j a . H a n e m j ő fnagától : ő i n d u l u t á n a . M e g is találta m á r , a m i t keresett. A k e d v e s k i s ö k ö r s z e m — a m i k o l i b r i n k — és a v e r e s b e g y e k sírva-ríva r ö p k ö d n e k a k e r í t é s fölött. J a j o n g n a k a z a n y a i szeretet k é t s é g b e e j t ő h a n g j á n ; l e - l e c s a p n a k bátor önfeláldozással a g y a l á z a t o s r a b l ó g y i l k o s r a , — de m i n d e z h a s z t a l a n d o l o g : a k e g y e t l e n e l l e n s é g e g y e n k é n t fojtja m e g a z apró fiókákat. N é h á n y p e r e z alatt t e m e t ő v é válik a m e l e g k i s f é s z e k ; a c s i p e g ő a j k a k n é m á k ; h i d e g a test. N i n c s a k i s f é s z e k b e n h a n g o s , édes é l e t ! M o s t m i n t h a e g y éles k a r d h a s í t o t t a v o l n a m e g fölöttem a n y u g o d t l e v e g ő t . H a l l o t t a m , a m i n t följajdult a z erős c s a p á s t ó l , m e l y e t a héja nyílröptű szárnyaival l á t h a t a t l a n u l a testére mért. A másik p i l l a n a t b a n m á r h a l l o t t a m a búbos pacsirta utolsó jaj­ kiáltását. O t t csapott r á a s z e m e i m előtt a l é g szörnyű s z á r n } ' a s k a l a n d o r a s m i n t e g y k i s lapdát k a r m a i k ö z é szorította és e l r o ­ hant v e l e A z crdöszél g y e p e s tisztásán n é h á n y p i l l a n a t m ú l v a s z é t s z ó r t p u h a tollpihéket k e r g e t a l e b b e n ő f u v a l o m , m e l y

A l k o n y o d i k . A t á v o l i h e g y e k ormóin m o s o l y o g a lehulló n a p n a k utolsó s u g a r a . N y u g a t o n b í b o r b a öltözik a f e l l e g s apró r o n g y o k r a s z a k a d o z v a száll, száll i s m e r e t l e n u t a k o n b o l y o n g a n i , most eltűnve n y o m t a l a n u l , m a j d fodros, sötét t o r l a s z o k b a n zúgva, b ö m b ö l v e átrohanni a v é g t e l e n e n . A szürkület h a m v a s utolsó m a d á r is elül.

szemfedele

elterül

a vidéken. A z

A légben csöndes zümmögéssel rajzanak a r o v a r o k ezrei és nesztelenül i n d u l n a k légi útra a c s o n k a t o r n y o k , m o h o s v á r o m l a d é k o k , k i h a l t , b e m o h o s o d o t t , összedőlt ősi k a s t é l y o k t o l l a t l a n s z á r n y a s lakói — a denevérek. Keresztül-kasul l i b b e n n e k a színtelen l é g b e n s folytatják a harezot, h o g y ne szüneteljen e g y p i l l a n a t i g s e m a z ö r ö k küzdelem a v é g t e l e n s é g b e n . A b e r e k b e n fenséges d a l r a k e z d a fülemile és h a l l i k m á r az első s z á r n y r a k e l t b a g o l y éles sivítása. A sötét erdők halált

még apróbb petéiket. Ezekből piczinyke, apró lárvácskák lesznek, melyek a lepketojásokban élve és táplálkozva, azokban azután be is bábozódnak s majd mint kész rovarok piczi nyilason át kibújnak, elhagyják pillepete­ házukat, mely így természetesen elpusztul. A hirhedt fenyő-gyapjaslepke (Gastropacha pini) tojásaiban sok­ szor roppant nagy számban élnek ilyen fürkésződarázs­ lárvák. H a azután mégis az emígy megtizedelt lepke­ tojásokból kikel­ hetnek a hernyócskák, akkor ezeket megint számos éhes ellenség várja. Eltekintve attól, hogy a szor­ galmas gazda és kertész egyre sze­ degeti és öli őket Apácza-lepke (Psflura monacha L. )• mindenütt, ahol csak találja és a rossz időjárás is sokat árt nekik, főkép az első időben, de a vedlés és bábozás szakában is, amikor tudniillik a nedvesség és hideg folytán könnyen elpusztulnak : még azonfelül sok hernyót pusztítanak el az éneklőmadarak is, főleg pedig a czinkék és poszáták, a fülemüle és veresbegy. A harkályok és a kakuk sem kímélik őket. Előbbiek a fákban és fákon élő kukaczokat keresik, az utóbbi pedig a hosszúcsőrű hernyókat kedveli különösen, melyeket más madarak meg nem esznek. S hogy mily buzgalommal járnak el eme munkájokban, azt Brehm-nék Homeyer-rö\, a kitűnő madárismerőről közölt ismertetéséből olvashatjuk. »Egy madár — mondja Jlomeyer — tíz, sőt több hernyót (apáczalepke hernyóját) is el tudott nyelni perczenként. De ha minden madárra csak két hernyót számítunk min­ den perczben, akkor az naponta 10 órai munkálkodás alatt (pedig ennyit ugyancsak dolgozik a kakuk) 100 madár után naponta 192.000 hernyó halálát teszi s így csak egy fél hónap alatt is közel 3 milliót.« Ebből meg­ ítélhetjük a kakuk hasznosságát, a mi a hernyók túlsá-

hordozó réme útban van. Meglebben a falu felett, mint egy rémes árnyék s mintha a sötétből egy darab elválnék: száll tovább . . . felül egy bedőlt kripta tetejére s ott borong, mint a gyász, csak villogó szeme ég a sötét éjben. A rengeteg ragadozói az átláthatatlan sűrű rejtekből egyenként elindulnak a titokzatos éj védő leple alatt a rabló­ lesre. Lábaik nyomában zörögnek az őszi levélhullás temetetlen maradt, aszú vázai. A hegyszakadékokböl apró gnómok, manók, koboldok lejtenek elő s míg tündéries tánczra hevülnek a hal­ vány hold szelid fényénél: a végtelenség tükörén sziporkázva tűnik el egy-egy világ. Hol von hát a béke, a nyugalom, a csend ? A síró szellő felel reá, bánatosan dudorászva a pihenő falu szslmás viskói fölött.

gos elszaporodásakor különösen jelentős. A négylábúak közül a vakondok kiválóan kedveli a hernyókat; de leg­ inkább csak a gyökereken élő káros fajokét pusztítja, például a halálfejű lepkéét. A rovarok közül egyes futó­ bogarak, főleg az aranyzöld bábrabló (Calosoma sycophanta) említhető mint hernyópusztító; ez főképen az apácza- és fenyőgyapjaslepke hernyóit keresi fel s azután alaposan meg is dézsmálja őket. A hangyák, némely erdei és mezei poloska-faj, de mindenekfölött a darazsak nagy hernyópusztítók. Azonban legbor­ zasztóbb ellensé­ geik a fürkésző­ darazsak és bizo­ nyos legyek, a Tachinák. Melyik lepkeMicrogaster-iirvÁk és babok a hernyón. o-yűjtő ne tapasz­ talta volna már, hogy otthon nevelt hernyóiból vagy bábjaiból a remélt hímes pillangó helyett, legnagyobb boszúságára, élősdiek keltek k i ! S mégis, épen azért a fürkésződarazsakat barátaink­ nak mondhatjuk. K i van mutatva, hogy az összes, de különösen a kártevő hernyófajoknak sokszor több mint 5 0 százalékát szúrják meg a fürkésződarazsak és a legyek s így könynyen következtethetünk arra a nagy haszonra, melyet ezeknek az apró rovaroknak köszönhetünk. A z élősdiek petéiket közvetlenül a hernyóba rakják, avag) csak ennek bőrére ragasztják. A z apró lárvácskák azután a hernyó nedveiből élnek, minek következtében ez később el is pusztul. Némely fajok a hernyót még átalakulása előtt hagyják el, mások csak a hernyóbábból bújnak k i s azután maguk is bebábozódnak, még pedig a légyálczák kicsi, hordócskaszerű bábtokokban alakulnak át, melyekből később a kifejlődött rovar búvik elő. Ritka az az eset, mikor az élősdiek a kifejlődött lepkéből kel­ nek k i , de megfigyeltek ilyeneket is. Ismeretes az a tény, hogy némelyikét ezen hernyókban élő Ichneumonidáknak ismét megszúrják más, még apróbb fajok, úgy hogy végre csak ezek fejlődhetnek k i ; a hernyó s annak első élősdije pedig elpusztulnak. T

így például a fehér káposztalepke hernyóiban élő és sárga gubóiröl (tévesen »hernyótojás«-nak nevezik) ismeretes Microgaster glomeratus fürkésződarázsnak lárváját a még kisebb Ptcromalus-fa}ok . szúrják és ölik meg. A nagyobb Ichneumonidákból rendesen csak egy álcza lakik a hernyókban, míg a legkisebb fajok sokszor nagy számban élősködnek bennük. Egészen természetes tehát, hogy a leggyakoribb és legártalmasabb fajokat ez utóbbiak üldözik leginkább; így például az Eszak-Ameririkában igen gyakran előforduló kártékony Orgyia leucostigma nevű hernyóban 21 faj Iclmeumonida élős­ ködik ; ehhez számítható még 14 faj parazita, melyek ismét az elsőbb említetteket lakják. A hernyóknak még borzasztóbb ellenségei azonban a gomba-paraziták, melyek járványszerű betegséget okoz­ nak közöttük. Ilyen betegségek a »pebrine«, »flacherie« és »muskardine« nevek alatt ismert ragadós kórok. E betegségek többnyire a káposztalepke, a fenyőszender, a fenyőszövőlepke, a gyűrüslepke, a gyapjaslepke, az apácza­ lepke, a fenyőbagolylepke és a vetési bagolylepke her-

nyóin, tehát a legártalmasabb fajokon lépnek fel. Külön­ ben a selyemhernyó-tenyésztők is sokat vesztenek néha ezen pusztító járványoktól: rettenetesen el szokott az olykor terjedni és alig lehet neki gátat vetni. Tovább haladva megfigyeléseinkben, a hernyóbábhoz érünk. A z t hinnők, hogy a vastag külső bőre csakug}'an megóvja minden ellenségétől. Pedig dehogy! A rossz idő­ járás és a gomba-paraziták ezekből is igen sokat tesz­ nek tönkre. A fürkésző darazsak most sem kímélik meg őket és sok báb, ha megszúrják, fejlődésének még utolsó szakában is elpusztul. így szúrja meg egy kis fürkésző­ darázs-faj, a Pteromalus puparum, épen úgy a Pimpla ruí'ata a káposztalepke még puha bábjait. Azután meg a madarak, főleg pedig a kúszók, továbbá a vakondokok, sőt a futóbogarak is gondoskodnak róla, hogy ne marad­ jon meg túlságosan sok hernyóbáb. Mindennek daczára mégis csak elég lepke fejlődik k i ahhoz, hogy virágos mezőinket benépesítsék. De most, kifejlődött állapotukban sem lehetnek ellenségek nélkül. Eltekintve attól, hogy egy része a gyűjtök szekrényeibe kerül, főképen még a madarak üldözik őket. Nappal az éneklök, de a fecskék is, repülés közben, a mezők s rétek fölött elkapdossák az ide-oda libegő lepkéket; éjjel pedig a baglyok s az éjjeli fecskék fogják el őket szürkületkor; végűi a denevérek is buzgó pusztítói az éjjeli pillan­ góknak. Ime, végig kísértük a lepke fejlődését a petétől a teljesen kifejlődött lepkéig s futólagosan megismerked­ tünk annak számtalan ellenségeivel is. Csodálkozva kér­ dezzük most, miként van az, hogy mégis annyi lepke van, melyek életfeladatukat ily nehéz körUlmén3 ek közöít betölthetik ? E kérdést megmagyarázza elsőbben az a tény, hogy a nőstény pillangó gyakran roppant nagyszámú petét rak. Továbbá ne feledjük, hogy épen azoknak az állatoknak, melyeknek sok az ellenségük, a legtöbb s leghathatósabb védelmük is adatott. S mily meglepően vannak védve némely lepkék, hernyók és bábok üldözőik ellenében! Például az araszoló hernyó jellemző magatartásában a csalhatatlanságig hasonlít egy kis ágacskához ; így hason­ lít sok hern3'ófaj a zöld levélhez, amelyen ül; sok henryóbáb pedig a föld barna színéhez. így takarja el némely nappali pillangó szárnyainak pompás színét azáltal, hogy felfelé összecsukja azokat s csak az alsó, rendesen kéreg­ vagy fakószínű oldalát láttatja. A z éjjeli pillangók pihe­ nés közben felső, rendesen kevésbbé feltűnő színű szár­ nyaikat az alsókra fektetik, mert ezek sokszor élénkszínűek. E g y a faágon pihenő araszoló hernyót alig lehet annak hasonszínü kérgétől megkülönböztetni és akár­ mennyi pillangó van, amelyet keresve sem lehet meglátni a fatörzs mohás, zuzmós kérgén. így tartja fenn a természet szabályozó ereje mind­ azt, aminek élni kell és élteti még a legapróbbakat és a gj'engéket is. D. O.

az imént, úgy tűnt föl abban a perczben, mintha meg­ elevenedett volna. Messziről eleinte azt hittem, hogy milliónyi bogár vagy pók nyüzsög rajta. Csak aztán vettem észre, hog}' csalódtam. Közelebbről már úgy tetszett, mintha csupa kagyló födné a hajó testét. A kagylók teknőjéből pedig mintha rákocskák iparkodnának kimászni. A színüket is ki lehe­ tett már venni. A kagylóhéjak fehérek voltak, kékes ár­ nyalatokkal. A befelé kunkorodott, kacsforma, mozgó nyúlványok meg hol pirosaknak, hol rózsaszínűeknek tetszettek. A mikor egészen közel jutottam a vitorlás­ hoz, azon vettem magam észre, hogy a kagylók hosszú, szalagszerű, hajlékony, húsos szárakon ülnek s erősen oda vannak tapadva a hajó deszkáihoz. Ugy hajladoztak, himbálództak, akárcsak a virág, ha szellő ringatja. E k k o r mindjárt tisztában voltam a dologgal. Rögtön felismertem az állatokat. A kacslábúakhoz tartozó alsóbb­ rendű rákok voltak. Lepas anatifera a nevük. Úgy látszik, hogy az állat a trieszti kikötő vizében is jól érezte magát. Gyorsan elszaporodott. A vitorlás mellett levő tutajszerű faalkotmányokat, a közelben úszó czölöpöket, gerendákat, deszkákat, rövid idő alatt mind el­ lepte az állat. Igen érdekes látványt nyújtott egy-egy gerenda, a h o g 3 kiemelték a vízből. Tömérdek sok Lepas lógott le róla, ki hosszabb, k i rövidebb kocsányon, majd élénken mozgatva, majd hirtelen bekapva nyúlványait. Rajzunk hű képét mutatja ennek az érdekes látványnak. Mint a többi rák, a Lepas is előbb lárva-állapot­ ban úszik a vízben s csak később fejlődik k i belőle a r

-

Mese egy tengeri állatról. A minap, amint lent jártam a tengerparton, egy Kelet-Indiából érkezett nagy vitorlás hajót láttam a trieszti kikötőben. A fenekét tatarozták, a rézburkolatát foltoz­ gatták. Csónakom ép akkor siklott el mellette, mikor k i ­ emelték a vízből. Szemem, szám elállt, a mint oda pil­ lantottam. A vitorlás ama része, a mely a vízben volt

\ í/.iicu úszó gerenda Xenas-rákókkal.

voltaképeni állat. A petéből egy eleven mozgású, sebe­ sen úszó, három pár lábbal ellátott, körtealakú lárva kelt ki, a mely első tekintetre valami apró vízibogárhoz, vagy rákocskához hasonlít. E z a lárva, akárcsak a rák, pánczéllal van ellátva és ugyancsak mint a rák, többször vedleni szokott. V a n azonkívül szeme, tapogatószerve, az úszást elősegítő sertéi és hosszú farka. Ennek az állatnak legnagyobb veszedelme a nyug­ vás. Örökké úsznia, mozognia kell, egy pillanatig sem szabad pihennie, mert ha valahol egyszer megállapodik, onnan el nem mozdulhat, meg sem moczczanhat többé. H a leül valamely szilárd tárgyra, örökké azon az egy helyen kell tengetnie életét. Leveti utoljára pánczélját, elveszti lassankint a mozgásra szükséges szerveit s az idegen tárgyhoz odatapadva, száron ülő, kagylóhoz hasonló, teljesen kifejlett és szaporodásra alkalmas állat lesz belőle. A z állat maga termékenyíti meg szép búzavirág­ kék, hosszúdad tulajdon petéit, a melyek fejlődésközben előbb violaszínt, majd piros s végre sárga színt öltenek. A sárga színű petékből kel k i a lárva, a mely rögtön úszva hagyja el az anya állatot. Olyan rengeteg szám­ ban ömlenek k i belőle a fiatal állatok, hogy valóságos füstfelleget alkotnak körülötte. Ezek az állatok az akvá­ riumokban is gyakran láthatók s életmódjukkal, fejlő­ désükkel és érdekes alakjukkal lekötik a látogató közön­ ség figyelmét. A középkori írók furcsa dolgokat mesélnek erről az érdekes tengeri állatról. Már a tizenkettedik században találkozunk vele az angol, franczia és német középkori írók műveiben. Szerintök ebből az állatból fejlődnék k i

az északi- és keleti-tenger partjain nagy számban elő­ forduló tengeri lúd (Branta bernicla). A z t olvassuk e művekben, hogyha egy darab rothadófélben levő fát a tengerbe dobunk, férgek támadnak benne, a melyekből lassankint fehéres, majd szürke szín­ ben játszó kagylók fejlődnek. H a a kagyló megérik, teknői szétnyílnak és apró tengeri ludak bújnak k i belőle. Ezek aztán megtollasodnak, nagyra nőnek s a többi madarakhoz hasonlóan, a levegőbe szállnak. Sokáig járta ez a mese különösen az egyházi írók között, akiknek érdekükben állott, hogy a tengeri ludat, mint a vízben és kagylókból támadó állatot böjti eledel gyanánt ajánlják a tengerparti lakosoknak. A z egyház persze rossz szemmel nézte ezt a visszaélést és nem egyszer erélyesen tiltakozott ellene. A tengeri lúd azon­ ban mindamellett megmaradt böjti eledelnek. Még a tizenhetedik században is akadtak írók, a kik a tengeri lúd eme legendaszerű eredete mellett kardoskodtak. De Linné tudományos kutatásaival ennek a mesének is csak­ hamar véget vetett. A z angol halászok azonban ma­ napság is azt hiszik, hogy a Lepas anatifera nem rák, hanem rothadó fában termő kagyló, a melyből sárgapelyhes tengeri libácskák kelnek k i csöndes, holdvilágos, tavaszi éjszakákon. Garády (Gauss) Viktor.

A nép madarairól. A z e m b e r v á g y ó d v a t e k i n t a felszálló tetszik neki, m i n t h a . . . mintha

madár

után :

úgy

mérhetlen boldogság rejlenek a repülésben,

k i r a g a d n á m a g á t a m a d á r a világ b a j a i közül, m i n t h a

k ö z e l e b b érne az Isten z s á m o l y á h o z ; p e d i g m i l y kis utat képes megtenni még

a

magasröptű

sas

is

a

mérhetlen

k é p e s t — s m é g i s i r i g y e l j ü k őt, m e r t h i s z e n

világ-ürhöz

csodálatos

dolgot

m ű v e l : repül. H a látjuk

azt,

hogy

az

állatvilág

minden

kiválasztott

p é l d á n y á h o z e g é s z k i s m o n d a k ö r t fűztek ő s e i n k ,

ha látjuk

hogy jóformán minden időnek megvolt

szent

akkor

a

maga

érthetővé válik előttünk, h a azt t a p a s z t a l j u k , h o g y

mennyi

állat k ö z ü l a m a d a r a t

nagyobb A

részesítették

az

azt,

állatja: vala­

emberek a leg­

tiszteletben. v i l á g h ó d i t ó A t t i l a v é d ő j e és j ó s - m a d a r a

az ő sasos zászlói v o l t a k

azok, melyek

a

sas

volt s

r e t t e g é s b e h o z t á k a fél

világot. Almosnak

születését egy k o r o n á s turul-madár j ó s o l t a

meg,

a m e h - m a d á r a z édes a n y á n a k s z ü l e t e n d ő g y e r m e k e h ő s t e t t e i ­ ről és a m a g y a r n e m z e t j ö v e n d ő n a g y s á g á r ó l h í r t h o z o t t . Ő s e i n k e t a z uj h a z a

szent

földjére

Almos

turul-madara

v e z é r l é , m i é r t is a r é g i m a g y a r o k h á l á b ó l m i n t v a l a m i i s t e n s é g e t tekintették a turul-madarat

s

jelképét

európaszerte

h a d a i n a k — a k e r e s z t feltűntéig — z á s z l ó j a i n

kalandozó

hordották.

U g y látszik, a b i b l i a i ő s m o n d a a harkályt is a k e g y e l e t e s lények közé vonja, azért tartotta m e g napjainkig

tilalom, h o g y A

harkályt bántani nem

hírnevét e madár

szabad.

t ö r t é n e l e m szól S i m u r k m a d a r á r ó l ,

kitett kis g y e r m e k n e k táplálékot g y e r m e k e t b e s z é l n i is A

j>szent«

s innét ered a z az apáról-fiúra h a g y o m á n y k é n t s z á l l ó

hord

mely a pusztulásra

s a melj- k é s ő b b a

hős

megtanítja.

biblia szavai szerint a kietlen pusztába egy holló hord

táplálékot a

prófétának.

N o e bárkájából a tönkrement világba legelőbb

is h o l l ó t

és g a l a m b o t b o c s á j t o t t k i . Kredeti kép Aldrovandi közel 300 éves nagy müvéből: A fára kapaszkodott Lepasrákból kihullnak a kis libák a tengerbe.

A költő szerint Szilágyi Erzsébet levelét holló vitte P r á g á b a .

A normandi hitrege szerint égből egy kis ökörszem hozta le.

a

tüzet

az

emberekhez . ,

az

a k k o r m e g le f o g hűlni a l e v e g ő ; — h a »kró-krö !« a k k o r e g y e m b e r f o g m e g h a l n i .

I l y e n f é l e h a g y o m á n y o k és r e g é k alapján k e l e t k e z t e k a m a j e l k é p e s m a g y a r á z a t o k és h i e d e l m e k , a m e l y e k j ó f o r m á n m i n d e n m a d á r é l e t é h e z e g é s z k i s m o n d a k ö r t fűznek. A madarak jóslási képességébe vetett bizalomról a követ­ k e z ő — úg3'szólván á l t a l á n o s a n i s m e r t — m o n d á s o k t e s z n e k t a n ú s á g o t . — H a e g y c s o p o r t b a n s o k fehér m a d á r j e l e n i k m e g : háború keletkezik. — H a saskeselyűk seregestül jelennek m e g : öldöklő h a d j á r a t l e s z . — A z ölyv k é t n a p p a l a c s a t a előtt m e g ­ j ö v e n d ö l i , h o g v m e l y i k fél f o g g } ' ő z n i . — A sirál} a t e n g e r é s z e k réme ; röpködése közeli vihart jelent. 7

A lélek r e n d s z e r i n t m i n t m a d á r száll k i az e m b e r b ő l és m i n t m a d á r j e l e n i k m e g ismét övéi k ö r é b e n . K e r e s z t é n y h a g y o mán)- s z e r i n t a m a d a r a k a v é r t a n u k é g felé röpülő l e l k é t j e l e n t i k . M a j d n e m m i n d e n m a d á r h o z j ó v a g y r o s s z j e l k é p fűződik; í g y j e l e n t i : a k e s e l y ű a j ó t és az á l d o z a t k é s z s é g e t ; — a s ó l y o m a m ű v e l t s é g e t , az é l e s l á t á s t ; — a g a l a m b a s z e r e t e t e t ; — a p á v a a h i ú s á g o t és s z é p s é g e t ; — a g r i f f a v i l á g o s s á g o t és az életet; — a daru a megelégedést; — a bagoly a bölcseséget; — a túzok a k é t s z í n ű s é g e t ; a papagály a türelmet; — a k o t l ó s - t y ú k a t ü r e l m e t l e n s é g e t ; — a k a k a s az é b e r s é g e t ; — a lúd a s z e r e n c s é t l e n s é g e t ; — a l i b a a t a p a s z t a l a t l a n s á g o t ; — a pulyka, kakas a hirtelen haragot.

A m a d a r a k kiráh-a, a h a v a s o k fejedelme a s a s ! . . . A szépnek, a z é r t e l e m n e k , a n a g y r a v á g y á s n a k a j e l k é p e . A s z e n t í r á s J á n o s e v a n g é l i s t á n a k s a s - j e l l e m e t tulajdonít, a kétfejű s a s s a l p e d i g K r i s z t u s u r u n k k e t t ő s s z e l l e m é t j e l k é p e z i . A k i n e k é l e s l á t á s a v a n , a r r ó l a z t mondják, sas-szeme v a n ; a k i b ú j á t - b a j á t feledni bírja, arról a z t m o n d j á k : s m e g i f j u l t mint a sas«. G ö r ö g h i t r e g e szerint a sas Z e u s n a k a k i s é r ö j e . A g ó l y a a m a g \ - a r családi é l e t s z o l g á l a t k é s z m a d a r a , miért is n a g v t i s z t e l e t b e n t a r t j á k őt mindenütt. A z t m o n d j á k : » s z e r e n c s á s a z a ház, a m e l y i k e n a g ó l y a f é s z k e t r a k o t t « . A gólya minta-férj és m i n t a c s a l á d a p a ; a z t m o n d j á k , h o g y m i k o r e g y l á b o n álldogál, a k k o r k o m o l y dologról g o n d o l ­ k o z i k , (arról, h o g y h o v á l á t o g a s s o n el s h o g y m e l v i k c s a l á d ­ a p á t ö r v e n d e z t e s s e m e g e g y - k é t ujabb sarjjal.) A bagoly a t u d o m á n y és a z e l ő r e l á t á s j e l k é p e ;• a nép­ h i e d e l e m n a g y j ó s t e h e t s é g e t tulajdonít n e k i : r e n d s z e r i n t r o s s z d o l g o t s z o k o t t j ó s o l n i : — p u s z t í t á s t és á l n o k s á g o t . Országszerte ismeretesek a következő mondások : »Ha a b a g o l y k u v i k o l , halott lesz;« »abban a házban meghal valaki, a m e l y i k e n a b a g o l y k e r e s z t ü l s z á l l ; « — »a k i n a p p a l b a g o l y t lát, azt rövid idő alatt n a g y s z e r e n c s é t l e n s é g éri ;« — »a k utazás k ö z b e n b a g o l y - h u h o g á s t h a l l , a n n a k r o s s z hírt m o n d a n a k . «

1

M i n d e m e gonoszkodása mellett sem s z a b a d bántani a b a g l y o t ; a z á r v a m e g y e i e k s z e r i n t ugj^anis »aki m e g ö l i a b a g l y o t , annak leég a háza . . . . « A holló a régi keresztény h a g y o m á n y o k szerint a m e g ­ á t a l k o d o t t g o n o s z s á g n a k a j e l k é p e , m e r t a g o n o s z is, a k á r c s a k N o e h o l l ó j a , kiröpül — a z eg3'ház k e b e l é b ő l — és n e m találja m e g t ö b b é a hazafelé v e z e t ő utat. N e m sok j ó t lehet m o n d a n i a hollóról, legfeljebb annyit, h o g y e g y s z e r e g y p r ó f é t á n a k ételt h o r d o t t a p u s z t á b a és h o g y i g a z s á g s z e r e t e t é r ö l h í r e s ; e g y i k n a g y kiráhyunknak k i v á l a s z t o t t madara volt. E l l e h e t m o n d a n i erről a m a d á r r ó l , h o g y n y o m o n követi őt a baj és a k e l l e m e t l e n s é g : c s a k e l k e l l tátani a s z á j á t s i m e , e l v á l t o z i k a z idő, h a l n a k a z e m b e r e k s p u s z t u l n a k a z á l l a t o k . A z t m o n d j á k felőle, h o g y : h a a n a p felé t á t o g a t j a a száját, a k k o r t ű r h e t e t l e n m e l e g l e s z ; — h a t i s z t a időben s o k a t kiabál,

azt

kiáltja,

hogy:

A varjú jós-tehetsége már nem o l y a n veszedelmes, mint a h o l l ó é , h a b á r — m i n t mondják — az u t a s r a n a g y bajt h o z , h a a z út b a l o l d a l á n varjú k á r o g ; a varjú s z e m é r ő l a z o n b a n m á r s o k j ó t m o n d a köznép, a t ö b b e k k ö z t , a k i új-esztendő n a p j á n v a r j ú - s z e m e t e s z i k , az éjjel ú g y lát, m i n t n a p p a l ; — h o g y v a l a k i n e k a szeretetét megnyerhessük, varjúszemet k e l ! a v á n k o s a alá t e n n i . A varjúk különféle h i t f e l e k e z e t e n élnek ; a k ö z n é p u g y a n i s a fekete varjút pápista-varjúnak, a h a m v a s színűt p e d i g . kálvi­ nista-varjúnak n e v e z i . A kakuk, ez nevezetes, híres m a d á r ; n a g y j ó s t e h e t s é g l a k i k b e n n e . A l e g n a g y o b b p o n t o s s á g g a l j ö v e n d ö l m e g j ó t és rosszat egyaránt, akárcsak v a l a m i próféta. S o k d o l g a v a n , különösen m i k o r k i t a v a s z o d i k . B o l d o g - b o l d o g t a l a n k é r d e z g e t i t ő l e , h o g y : s K a k u c s k a . h á n y e s z t e n d e i g élek ?« A h á n y s z o r k a k u k k o t kiált, ann3'i évig ! . . . h a k é r d e z ő s k ö d é s ü n k r e tíznél t ö b b k a k u k k a l felel, a k k o r » b o l o n d « . . . h a k é r d é s ü n k r e feleletet eg3'általán n e m a d , a k k o r »bűvös á g o n « ül. A k i a k a k u k k a l s z ó l a n i a k a r , a n n a k erdőben k e l l m e n n i e ; e n n e k a m a d á r n a k u g y a n i s ott v a n a z o t t h o n a , a f a l u b a csak o l y a n k o r m e g y be, h a Í n s é g e s e s z t e n d ő r e v a n k i l á t á s ; a m e z ő r e s e m meg3', a m i kitűnik a b b ó l is, h o g y m i k o r n e m m i n d e n n a p i d o l o g a d j a elő m a g á t , a k k o r az a k ö z m o n d á s j á r j a , h o g y : »ritka, m i n t a k a k u k a m e z ő n . . .« H o g y m i l y e n b ű v ö s m a d á r a k a k u k , az a b b ó l tűnik k i l e g i n k á b b , hog3' a l a d o m é r i a k s z e r i n t e g y e t l e n s z á l t o l l a m e g ­ ó v j a a s z e r e l m e s e k e t a b a j t ó l , — és h o g y azt a t o l v a j t m e g ­ f o g n i n e m lehet, a k i n e k k a k u k - f a r k v a n a z s e b é b e n . A mondják, A vendéget

k i a t í z p a r a n c s o l a t 9-ik p o n t j a e l l e n vét, arról a z t h o g y : »más f é s z k é b e n költ, m i n t a k a k u k « szarka a t o l v a j o k és a f e c s e g ő k m a d a r a ; s z ó l á s á b ó l jósolnak : »Csörög a szarka, vendég jön, B i l l e g a farka, legény jön.«

M é g p e d i g a r r ó l felöl j ö n , a m e r r e a f a r k a áll. H a s z a r k a repül e l a z utas előtt, a k k o r c s a l á d j á t v a l a m i k e l l e m e t l e n d o l o g é r i ; h a m é g » c s ö r ö g « - n i is h a l l j a , a k k o r r o k o n a i közül v a l a m e ^ ' i k m e g h a l . A k i s o k a t m a r k o l , de k e v e s e t f o g , arról

azt

mondják :

»Sokat akar a szarka, D e n e m bírja a farka.« S z ó l á s - m o n d á s : » T a r k a - b a r k a , m i n t a s z a r k a « és » U g r á l m i n t a szarka.« A k i n e k s á r g a s á g a v a n , a n n a k a z e m p l é n m e g y e i e k azt t a n á c s o l j á k , h o g y : » K e r e s s e n szarkát s l ő j j e m e g , süsse m e g , é g v e meg.« M i k o r a g y e r m e k e k a s z a r k á t m e g l á t j á k , ihymódon s z o k ­ ták kicsúfolni: »Mucz mucz, muezurka, Péter bácsi bokréta ! A z t akarja a szarka : • H o s s z ú leg3 en a farka.« Krenedits Ferencz. r

i.

Madárélet.

V e r ő f é n y e s a határ, érő k a l á s z t e n g e r hullám­ z i k mindenfelé a tág r ó n a s á g o n s k é k s z a r k a ­ lábfejek, é g ő p i p a c s o k t a r k á l j á k a n a p s ü t ö t t e t é r e k e t . — E z a z időtáj az, m e l y o l y varázs­ l a t o s erővel v o n z z a a z é g m a d a r a i t a kalászos r ó n a s á g dús l a k o m á t k í n á l ó téréire. M i k o r a z érlelő n a p s u g á r s á r g á r a k e z d i színesiteni a lábon álló »életet« és a s z é p p i r o s »aczélas« búza­ s z e m e k a m a d á r s z á r n y á n a k s e l y m e s legyintésé­ től is már k e z d e n e k a l á p e r e g n i a fekete a n y a ­ föld m i n d i g v á g y a k o z ó k e b e l é r e , — a k k o r egy­ szerre csak apró t o l l a s l é n y e k k e l k e z d b e n é p e s e d n i a h a t á r . E l e i n t e c s a k e g y - k é t hírmondó v á g le félénk r e b b e n é s s e l , n a g y ó v a t o s a n a z alákonyult g a b n a f e j e k r e , m a j d n a g y csipe­ g e s s é l egész r a j o k j ö n n e k s v é g r e r e n d s z e r e s j ö v é s - m e n é s , v a l ó ­ s á g o s madárinvázió veszi k e z d e t é t a s á r g a mezőn, m e l y l y e l b e á l l a n y á r i »madárjárás« m o z g a l m a s k o r s z a k a , a miből t u d n i lehet a m a g n a k érését, a k a s z a p e n g é s n e k i m m á r k ü s z ö b ö n lévő öröm­ teljes napjait. H a n e m a d d i g is j ó l m e g d é z s m á l j á k az »áldást« a hívatlanok. Millió v e r é b r e b b e n a k a l á s z t e n g e r felett s foly a cséplés, c s i p k e l ő d é s a z érett s z e m e k után. S e g í t n e k i k a sordély is, a k i m o s t b a n d á k b a álltán szintén ott j á r , a h o l a g a z d a n e m szeretné — n o m e g a z ö r e g J á n o s b á c s i (mert m i n d e n c s ő s z János), a k i olyan nagy pukkanású lövőszerszámot h o r d a hátán. D e hiába hordja. C s a k a pukkanása olyan veszekedett n a g y a n n a k a kuruczvilági s z e r s z á m n a k , de a m a g j a m i n d i g g ö r b e . M á r p e d i g n e m azért veréb a v e r é b , h o g y ezt ne tudná . . . É p e n í g y v a n a v j a n c s i k « - k a l i s , a z o k k a l a m a d á r h e s s e g e t ő rém­ v á z a k k a l t. i . , a m e l y e k n e k ütött-kopott c z i l i n d e r - k a l a p v a n a t e t e j ü k b e húzva v e r é b r é m í t é s o k á b ó l . H a n e m hát n i n c s e n s e m m i foganatja. G é b i c s száll a t e t e j é b e s n a g y csettegve deputálja a minémüségét, — o k o s k a n v e r e b e k m e g k e r ü l g e t i k kíváncsian, m i n t a c s e r e b o g á r a g y e r t y a f é n y t — s v é g r e is n y i l v á n v a l ó v á lészen a turpisság, h o g y az c s a k : Rossz kalap,

Ne félj tőle, nem harap . . . - s ezzel huss, m e n n e k b ú z á t e n n i . A m é r g e s csősz b á c s i aztán tölthet ismét félmillió v e r é b s ö r é t e t a p u k k a n t y ú j á b a . . . E k k é p e n való m a d á r v e s z e d e l e m v a g y o n az a r a n y g e r e z d e k tájain is, m e r t csábítók n a g y o n az érő g3'ümölcsök, cseresznye p i r o s l i k , m e g g y kandikál k i k í v á n a t o s a n a h a r a g o s z ö l d l o m b o k közül és kerül­ n e k m é g másféle í z e s d o l g o k is o t t a n , a h o l ezek v a n n a k , a m e l y e k m i n d - m i n d o l y c s á b í t ó k a madárínyre. É s v a n is h e g y e n ­ v ö l g y ö n l a k o d a l o m . A v a g 3 ' o n k ö z ö s s é g n e m is o l y a n k i v e t n i való elvétől áthatott s z á r n y a s c z u c z i l i s t a s e r e g u g y a n c s a k hozzálát a n n a k m e g v a l ó s í t á s á h o z s a g y ü l e k e z é s i t ö r v é n y teljes figyelmen kívül h a g y á s a m e l l e t t p o k o l i erélylyel i g y e k s z i k a létkérdés a m a kétségbevonhatlan igazságának bebizonyítására, h o g y sélővel é\« n e m c s a k a két lábú t o l l a t l a n , de a h a s o n l ó l á b m e n n y i s é g ű szegény- t o l l a s proletár is. É s b i z o n y m o n d o m , a m i n d e n tűzzelv a s s a l m e g n y i l a t k o z ó »magyar királyi ész és t a p é n t a U d a c z á r a is. n é m e l y ü t t n a g y o n k e v é s b e t a k a r í t a n i valót h a g y n a k a g a z ­ dának. P e d i g a »kelep« se hiányzik ám, az a z a k a t o l ó b o l o n d szerszám, a m e l y különben o l y h a s z o n t a l a n u l z a j o n g j a tele a m e g ü l e p e d e t t ny-áii c s e n d e s s é g e t S ő t i n k á b b m a j d n e m s z a k a ­ d a t l a n u l új g 3 ü l e k e z ő k é r k e z n e k . N a g y hussanással rebben, m i n t h a nag3' fekete felhőt h o r d a n a a s z é l : a sok, a t e m é r d e k sok s e r e g l y e - m a d á r ; — másfelől m e g óriási, velőt h a s i g a t ó zsivajgás hat el a fülhöz a már j ó l l a k o t t , m o s t h a n g o s t a n á c s ­ kozást folytató p r o l e t á r o k g y ű l é s é b ő l , a gyepűszéli nyárfa t e t e j é ­ ről, a m e l y n e k e g y s z e r r e c s a k e g y r e t t e n t ő n a g y p u k k a n á s v e t i v é g é t , a miből m-ilvánvalóvá l é s z e n a m a bizon3'os »erél3"nek« t e t t e k b e n v a l ó megnyilvánulása, a m e l y a »rendnek m u s z á l y lenni« féle társadalmi akszióma s z o l g á l a t á b a s z e g ő d ö t t m é g B a c h u s o r s z á g á b a n i s . H a a z t á n felnéz a s z e m a k é k s é g e s m a ­ g a s b a , l á t j a ott a fekete p o n t o k a t , a t e m é r d e k s o k p e t t y e s m a d á r s á g o t , a m i n t m e n n e k n a g y sietve, m e g s z e p p e n v e , m i n t tetten ért g y e r k ő e z c s a p a t , ha m e g r i a s z t j a ő k e t a m é r g e s m u m u s . A k i k v i s s z a m a r a d n a k i l y e n k o r , a z o k n e m t a r t o z n a k nyilvánvalóan a z »elvhűek« felekezetéhez, a z o k a s u t t y o g ó k , h o l m i r i g ó k és czinegék, a k i k a m ú g y t i t o k b a n h ó d o l n a k a v a g y o n k ö z ö s s é g világ­ felforgató e l v e i n e k . P e d i g n e m is hinné az ember, m i c s o d a kárt tesz a g y ü m ö l c s b e n m é g a z a s á r g a d o l m á n y ú m a d á r is, m e l y e t a szólásáról » s z o l g a b i r ő m a d á r c - n a k n e v e z e t t e l a nép szája. — i

M i n d e z e k n e k a »takarító« n é p e k n e k a m e n t s é g é ü l a z o n b a n m e g k e l l j e g y e z n e m , h o g y a z apró szárnyas n é p e t c s a k a terített a s z t a l ideiglenes g y ö n y ö r ű s é g e h o z z a össze e g y k i s ideig-óráig t a r t ó t o r k o s k o d á s r a , a m e l y e g y s z e r s m i n d n e k i k az e g y e d ü l i k a l á c s o s ünnep a s o k nélkülözéssel, m o s t o h a s á g g a l teljes é v b e n . A z i g a z i » t a k a r i t ó k « n e m szárnyon, de l á b o n j ö n n e k : egerek, h ö r c s ö g ö k ezek, m e l y e k m o s t g y ű j t i k a télire való s z e m e s elesé­ get földalatti éléstárukba. A z é l e l m e s e k — a k é t l á b ú a k közül való m a g y a r o k — a z i l y h e l y e k e t m e g j e g y e z v e , »takarás« után fölbontják a p o f a z a c s k ó s p e r s e l y e s e k v e r m e i t és h i h e t e t l e n m e n y n y i s é g ű v á l o g a t o t t szemet e m e l n e k k i belőlük. — D e d a c z á r a a n n a k a n a g y forrongásnak, m e l y a z érő k a l á s z és p i r o s l ó g y ü ­ m ö l c s helyén m o s t napról-napra m i n d é l é n k e b b m o z g a l o m m á fejlődik, — m é g i s a s z á r n y a s o k v i l á g á n a k k e d é l y é r e v e t v e egjpillantást, azt t a p a s z t a l j u k , h o g y erdőn-mezőn n a g y o n m e g ­ csappant a z é l e t a z o n v i d o r m e g n y i l a t k o z á s a , m e l y szigorú figyelmünk körén kívül esik u g y a n , ám de a z é r t ellanyhulása a v a g y teljes elnémulása m é g i s mindjárt feltűnik. H a n e m t u d n i k e l l , h o g y a s z e r e l e m m e l e g y ü t t n a g y r é s z t a dal is o d a l e s z ; mert a kiábrándulás k o r s z a k a i s ez e g y s z e r s m i n d . A z u t á n a szülei g o n d o k , a g y e r e k n é p n e v e l é s é n e k a b e f e j e z é s e i s ú g y elfoglalja a szárnyas népet, h o g y b i z o n y víg áriák z e n g é s é r e n e m i g e n m a r a d i d e j ö k n e k i k . C s a k a b o h é m , fürj z e n g i t o v á b b i s m e n y e c s k e c s a l o g a t ó pittypalatyolását. O m é g nem tanult m e g társadalmi p a r a g r a f u s o k s z e r i n t s z e r e t n i : ő a s z a b a d s z e r e l e m híve — és emellett v a l ó s á g o s »aszfaltbetyár« a m a d a r a k között, a k i a l i g h o g y szállóban v a n a z esti p i r b í b o r a , a l i g h o g y k i t e ­ r e g e t i első f o s z l á n y a i t a k é k k ö d ű a l k o n y a t á j felett, máris »méla l e s b e n várja« a m o s o l y g ó p i p a c s o k , k é k s z e m ű szarkalábak i l l a t o s e r d e j é b e n a z ő könnyűvérű h ö l g y e i t , e g y r e híva, e g y r e csalogatva őket a szerelem túláradt szavával: »babám, b a b á m : vártalak, vártalak« . . . H a n e m ám s o k s z o r ez a veszte n e k i . G y a n ú s a l a k l o p j a m a g á t a c s a t t o g ó h a n g o k után s hirtelen csak m e g l e b b e n v a l a m i ezerlyukú terítő a s á r g a kalászerdő felett s n y o m b a n e g y r e m e g ő v á g y t ó l , forró érzelemtől á t h a t o t t h a n g csendül bele a t r ü c s ö k m u z s i k á s l a n y h a nyári estbe. N e m s o k á r a aztán ott a soklyukú l e p e l alatt h a n g z i k a s z e r e l e m kéj ittas, beczéző szózata : »babám, babám« . . . H a n e m e k k o r csak m e g ­ rándul h i r t e l e n a v é s z t h o z ó t e r e g e t ő s a másik p i l l a n a t b a n már c s a l ó d o t t a n v e r i össze szárnyát a forróvérű A d o n i s z és — b e l e ­ kerül a t ö b b i közé, az álnok fürjfogdosó z a c s k ó j á b a , a h o l a h a s o n l ó s o r s r a j u t o t t s z e r e l m i m á r t í r o k k a l elelmélkedik a m a t é n y k é t s é g b e v o n h a t l a n i g a z s á g a felett, h o g y »a s z e r e l e m s e t é t verem« . . . Á m a p r ü c s k ö k m u z s i k á l n a k t o v á b b r é s z v é t l e n ü l ; c s a k a s z ú n y o g siratja e l a s z e g é n y A d o n i s z t és a s z e n t j á n o s ­ b o g á r k a gyújtja m e g g y e r t y á j á t , h o g y illendő g y á s z l é g y e n a múlandóságán. — E hóban s o k a n az o l y m a d a r a k közül, a mefyek é v e n t e c s a k e g y s z e r k ö l t e n e k , e l h a g y v a állandó v a g y i d e i g l e n e s t a r t ó z k o d á s i helyüket, családonként c s a t t a n g o l v a c z i g á n y é l e t r e a d j á k m a g u k a t . A z é r t észlelhető szinte nap és nap m e l l e t t m i n d n a g y o b b élénkség t a v a i n k és m o c s a r a i n k o n és kivált estenden m i l y m o z g a l m a s k é p tárul m o s t is m á r a f i g y e l ­ mes szemlélő e l é ! M i k o r a hanyatló n a p b á g y a d t s u g a r a i h a l ­ v á n y színben k e z d e n e k r a g y o g n i a n á d a k czimerén, aranyló l a z u r t v e t v e a nimfeás v i z e k csillámló tükrére, a k k o r a lég, m i n t e g y p a r a n c s s z ó r a , a távol n á d a s o k felé húzódó víziszár­ n y a s o k k a l lesz teli, m e l y e k e g y e n k é n t , c s a p a t o s t ó l , v a g y különös g e o m e t r i a i v o n a l a k a t írva le ússzák m e g a k é k l ő m a g a s s á g o t . M a j d k e z d e t é t v e s z i a láp m a d á r h a n g v e r s e n y e . M i n d e n oldalról v á k o g á s , süvítés és éles fütty h a n g z i k fel, h o g y s z i n t e c s e n g b o n g a láp a riadó h a n g o k e z r e i n e k k á b í t ó z a j á t ó l . A víz tükrén j á t s z ó d ó , szárnyaikkal c s i l l o g ó v í z g y ö n g y ­ záport felverő k a c s a n é p k e d é l y e s hápogása, vöcskök nyerítése diadalmasan hang­ z i k k i a z a g y v a k h a o s z b ó l , m e l y r e czifra g u r r o g á s s a l felel a renyhén, m i n d i g e g y ­ h e l y b e n úszkáló szárcsák fekete serege. M a g a s a n a rét felett g y o r s a n vonuló snefffalkák l á t h a t ó k , m a j d a hófehér s i r á l y o k selymén c s i l l a n n a k m e g a l e m e n ő nap b í b o r o s r a festő s u g a r a i . I d ő n k é n t n a g y , sötét árn3'ak i s csúsznak át a m a g a s b a n , bejelentve e g y - e g y h a n g z a t o s v a k k a n t á s saí g é m v o l t u k a t , n a g y i j e d e l m é r e a p o r o n ­ d o n szertefutkosó apró s z á r a l ó k n a k , m e l y e k eszeveszetten kelnek szárnyra s hangos füttvögéssel fig3'elmeztetik g3'orslábú és

szárnyú n e m z e t s é g ü k e t . A b í b i c z i s i j e d t e n j a j g a t j a el m a g á t s iszkódik kitelé az ismeretlen veszedelem elől — a m i nincs. — D e j ö n n e k a s e r e g l y é k , a czuczilisták. Z a v a r g ó f e l l e g e i k m á r messziről feltűnnek. N a g y h u s s a n á s s a l r e b b e n n e k a n á d a s o k m e n ­ tén — l e - l e c s a p v a , m e g ismét óriási z s i v a j g á s s a l l é g b e s z ó r ó d v a s t o v a h ú z v a m á s t a n y á t k e r e s n i . E k k ö z b e n n a g y z ú g á s o k is lesznek hallhatók; mintha nagybőgőt stimmelne v a l a k i . A z o k a n a g y lápi b o g a r a k , m e l y e k kiröpülnek a vízből és b o l o n d fejjel n e k i m e n n e k a n á d n a k , n a g y o k a t k o p p a n v a rajta. D e j ö n n e k m á s ­ félék i s . f e l k e r e k e d n e k a s z ú n y o g o k és szép muzsikához k e z d e ­ n e k ; a z o k a m á s i k a k b o g o z n é k hozzá. A p ó l i m a d á r m e g a k l a ­ r i n é t o t fújja n a g y k e s e r v e s e n , a m i b e b e l e l á r m á z n a k a b é k á k , hiába h u r r o g a t n e k i k k i n n a k a s z á l ó n a h a r i s . A h o l d is feljön, a fényes pofájával n e k i f o r d u l a v í z n e k , a m i b e a fehér b á r á n y ­ felhők k é p e r a g y o g . A vonuló sneffek füttyölése m é g h a l l a t s z i k , z i z e g a k a c s a s z á r n y a i s a m a g a s b a n , de m i n d i g g y é r e b b lesz a m o z z a n a t ; c s a k a n á d sír, a m i k o r a z esteli s z e l l ő tépássza a b ó b i t á j á t . L a s s a n k é n t a z t á n elül a l e g c s e k é t y e b b nesz és m o z z a ­ n a t is és á l m a t a g n y u g a l o m üt t a n y á t a l á p o k v i l á g á b a n . A h o l d m é l á z v a h a l a d t o v a r é g i országútján, e z ü s t f á t y o l á t ráteríti a füzekre, a fel-felcsillámló v i z e k rónáira. V i r r a s z t j a a lápok á l m a i t .

L. K. 2.

Halak

és

halászat.

Égzöngéses júliusban közgaz­ d a s á g i l a g f o n t o s és t ö r v é n y által v é d e t t h a l , rendes i d ő j á r á s i v i s z o ­ n y o k k ö z ö t t , be;'ejezte m á r í v á s á t és l e g f e l j e b b h ű v ö s e b b i d ő j á r á s m e l ­ lett fürdik m é g e h ó n a p b a n édes­ vizeink czethala, a rablótermészetű l e s ő h a r c s a és a n y á l k á s c z o m p ó v a g y czigányhal. A leső-harcsa ( S i lurus g l a n i s — p a r a s z t f a l ó ) k i s s z e m ű , l a p o s , nagyfejű, hátrafelé m a j d n e m p e n g e s z e r ű e n e l v é k o n y o d ó h a l . F e l s ő állkapcsán k é t hosszú o s t o r s z e r ű , alsó állkapcsán n é g y r ö v i d e b b bajusza v a n ; áll­ k a p c s a i g e r e b e n s z e r ű , t ö m ö t t e n álló f o g a k k a l f e l f e g y v e r k e z e t t e k . H á t s ö r é n y ú s z ó j a k i c s i n y , a l s ó s ö r é n y ú s z ó j a a z o n b a n n a g y o n ter­ j e d e l m e s , l e g y e z ő s z e r ű h ó n a l j ú s z ó s z á r n y a i n a k első s u g a r a i g e n v a s k o s c s o n t s u g á r . A z ö r e g F ö l d y J á n o s 1801-ben í g y írja l e : j>A v i z a u t á n l e g n a g y o b b édesvízi h a l , m e l l y s z i n t e ó m á z s á t n y o m és formátlan n a g y széles fejével, hosszú bajuszával külö­ n ö s t e k é n t e t e v a n . H a j d a n E m b e r t és L o v a t i s n y e l t el« . . . E z a n a g y s z á j ú , sikostestü, pénznélküli, c s u p a s z t e s t ü , 3 m é t e r r e is m e g n ö v ő és 200—250 k g m . súlyú halóriás h a l á s z l e v ü n k e g y i k e l m a r a d h a t l a n k e l l é k e , a v i z a után n e m c s a k h a z á n k , h a n e m E u r ó p a édesvizeinek is l e g n a g y o b b faia. A r a v a s z és s z á m í t ó r a b l ó s z e r e t i a csendes, m é l y és i s z a p o s tenekű v i z e t , h o l a g y ö k e r e k k ö z ö t t g o n d o s a n e l r e j t ő z v e , csak o s t o r o s bajuszszálait m o z g a t j a féregszerűen, h o g y b a j u s z a m o z g á s á v a l m a g á h o z c s a l j o n a p r ó b b h a l a k a t és m á s v i z i á l l a t o k a t és m o h ó n b e k a p j a t é v ú t r a v e z e ­ tett áldozatait. Á l n o k m u n k á j á b a n n a g y s e g í t s é g é r e v a n s ö t é t , a z á r n y é k o s víz felszínével m e g e g y e z ő színe, m e r t c s a k h a s i o l d a l a v i l á g o s a b b . F i a i , a h a r c s a p u n d i á k m é g f e k e t é b b e k és ú g y néznek k i e m e n y h a l a k r a emlékeztető ivadékok, m i n t h a tintába m á r t o t t á k v o l n a ő k e t . K ü l ö n ö s , h o g y épen e s ö t é t s z í n ű h a l f a j ­ nál f i g y e l t e k m e g e g y e s a l b i n o t i k u s e g y e d e k e t — a z a z fehér­ h a r c s a k a t — h o l o t t ismeretes, h o g y t é l i e s e n kifejlődött a l b i n i z ­ mus, m e l y a b ő r festő a n y a g á n a k r é s z b e n v a g y e g é s z b e n való e l t ű n é s é b ő l s z á r m a z i k és a rezes s z e m j e l e n s é g é v e l jár a h a l a k ­ nál, a l e g n a g y o b b ritkaságok közé tartozik. G r o s s m g e r J á n o s 1794-ben leírja, h o g y a k o m á r o m i h a l á s z o k h a l a s t a v u k b a n e g y feltűnően fehérszínű h a r c s á t tartottak, de v e v ő j e n e m a k a d t a m a j d n e m 20 fontos á l l a t n a k ; f o l y t a t ó l a g a z t kérdi — v á j j o n h o n n a n k a p t a fehér színét ez a h a r c s a — a z ételtől v a g y k o r a m i a t t ? és r e z i g n á c z i ó v a l í g y fejezi b e : k i tudná ezt m e g m o n ­ d a n i ! N e m s z ü k s é g e s e k ö z ö n s é g e s és i s m e r t h a l n a k é l e t m ó d j á t részletezni, h a n e m e h e l y e t t egyes^ k e v é s b b é i s m e r t t u l a j d o n s á ­ g a i t s z á n d é k o z o m röviden leírni. É r d e k e s e k i s s z e m ű , a l a t t o m o s kinézésű r a g a d o z ó n a k é l e t é b ő l a z , h o g y nyári m e l e g b e n n a p i á l m o t tart és h o g y á l m a a n n y i r a m é l y , h o g y ó v a t o s a n m e g k ö z e ­ lítve, a vízből k i l e h e t meríteni. M a g y a r h a l á s z a i n k azt is állít­ j á k róla » h o g y a harcsa m a g a k o t y o l j a k i ikráját.« H a e meg­ figyelés í g y a s z ó s z o r o s é r t e l m é b e n n e m is felel m e g a v a l ó ­ s á g n a k , m é g i s i g e n j ó l ö s s z e e g y e z t e t h e t ő S i e b o l d a z o n állításá­ v a l , h o g y t ö b b külföldi harcsafaj g o n d o z z a , őrizi ikráját. M i k o r m é g a s z i g o n y o z á s j á r t a , i g e n g y a k r a n lehetett _ h a l l a n i , h o g y épen a k k o r s z ú r t á k át a h a r c s á t , m i k o r k o t y o l t . É s t é n y l e g a z ivás ideje alatt rendesen párosan t a l á l j u k ő k e t a p a r t o k k ö z e ­ lében a n á d a s o k b a n , h o l i k r á i k a t l e r a k j á k és e g é s z n a p o n át

m e g m a r a d n a k a s e k é l y vízben, h o l o t t a z ívási időtől e l t e k i n t v e , m i n d i g a v i z e k m é l y é b e n t a r t ó z k o d n a k és l e g f e l j e b b s z é l v é s z ­ k o r v a g y z i v a t a r o k a t m e g e l ő z ő l e g e m e l k e d n e k a víz felszínére ezen h a l - i d ő j ó s o k . H o g y a l é g k ö r i v i l l a n y o s s á g iránt némi érzék­ k e l b í r n a k , b i z o n y í t h a t n á t a l á n az i s , h o g y A f r i k a édesvizeiben él e g y t á v o l a b b i r o k o n u k , a v i l l a m o s h a r c s a ( M a l a p t e r u r u s v . S i l u r u s e l e c t r i c u s l , m e l y n e k v i l l a m o s szervét i s m e r i a t u d o m á n y és n a g y o b b példányai m e g é r i n t é s e k o r o l y h a t a l m a s c s a p á s o k a t o s z t o g a t n a k , h o g y m é g e r ő s e b b e m b e r t is földre t e r í t e n e k . E z e n s a j á t fajának s e m k e g y e l m e z ő k a n n i b á l n a k , melyről a halászhit n é m e l y o r s z á g b a n a z t tartja, h o g y v a l a h á n y s z o r e g y e t k ö z ü l ö k k i f o g n a k , c s e r é b e e g y h a l á s z é l e t é t k ö v e t e l i áldozatul a v é g z e t — m é g e g y t a n u l m á n y o z á s r a m é l t ó és k ö z e l e b b r ő l n e m e l é g g é i s m e r t szervét is f e l e m l í t h e t e m . R é g i b b idő ó t a ismeretes, h o g y egyes harcsafajoknak legyezőszerű hónaljúszószárnyában e g y i g e n hatalmas, erőteljes csontsugár van. m e l y l y e l nehezen g y ó ­ g y u l ó , v e s z e d e l m e s s e b e k e t o k o z n a k , h a véletlenül e h e l y e n f o g ­ j u k m e g őket. Némely fajoknál a hónaljúszószárnyak tövének m é l y e d é s é b e n e g v k i s e b b v a g y n a g y o b b nyílású tömlőt is t a l á ­ l u n k , m e l y b e n v a l ó s z í n ű l e g a z o n folyadék v a n , m e l y a z emlí­ tett c s o n t s u g á r s e g é l y é v e l kerül a sebbe. H o g y m i n d e n g ö d r ö s v . b e m é l y e d é s e s h ó n a l j ú s z ó s z á r n y ú fajnak v á l a d é k a e g y f o r m á n m é r g e s - e , v a g y e g y á l t a l á n m é r g e s tulajdonságú-e, e z e k o l y kér­ dések, m e l y e k e t c s a k ú g y d ö n t h e t ü n k e l , h a élő h a r c s a f a j o k k a l k í s é r l e t e k e t csinálunk. A m i . l e s ő h a r c s á n k n á l is m e g v a n a l e ­ i r t v é d ő s z e r v , sőt m é g azt is h o z z á t e h e t e m , h o g y h ó n a l j ú s z ó ­ s z á r n y á n a k e r ő t e l j e s c s o n t s u g a r a belső oldalán vályús, a z a z e g y a t ö v é n é l s z é l e s e b b s a v é g felé m i n d j o b b a n elkeskenj-edő b a r á z d a húzódik v é g i g rajta. A c s o n t s u g á r n a k v é g é n , a b a r á z ­ dás o l d a l o n , m é g fűrészszerű f o g a k a t is látunk (b) és e g y m é r s é k e l t kidudorodást (a) is, m e l y h e z h a s o n l ó , de sokkal n a g y o b b méretű, k ö r t e a l a k ú z a c s k ó (c) a z i n d o p a c i f i k u s óczeán Elölről.

Oldalról.

silurus glanis — a leső harcsa — barázdás hónalj uszószárny csontsugara.

Synanceia verrucosa mérges hátsőrény tüskéje.

lakójánál, a mérges S y n a n c e i a verrucosa nevű halnak hátsörényt ü s k é i n e k v é g é n l á t h a t ó . P o n t o s v i z s g á l a t kiderítette, h o g y a Synanceia verrucosának körtealakú zacskójában egy tejnemű m é r g e s n e d v v a n , m e l y e t t ü s k é i s e g é l y é v e l a sebbe b e o l t a n i képes. H o g y vájjon a m i harcsafajunk hónaljúszószárnyának t ö v é b e n levő b ő r a l a t t i ü r e g é b e n , v a g y a v á l y ú s c s o n t s u g á r v é g é n levő mérsékeltebb kidudorodásban van-e mérges váladékot e l ­ v á l a s z t ó m i r i g y , ezt c s a k p o n t o s a b b v i z s g á l a t alapján lehetne eldönteni. Jelen a l k a l o m m a l c s a k a r r a a k a r o m a z é r d e k l ő d ö k figyelmét felhívni, h o g y m e n n y i r e h a s o n l ó a mí h a r c s á n k h ó n a l j ­ úszószárnyának egyoldali, mély barázdás csontsugár szerkezete, a j e l e n l e v ő fűrészes f o g a k t ó l e l t e k i n t v e , a S y n a n c e i a v e r r u c o s a kétoldali b a r á z d á v a l b í r ó m é r g e s h á t s ö r é n y t ü s k é i n e k s z e r k e z e t é ­ v e l és felemlíteni, h o g y h a r c s á n k n a k e v á l y ú s , c s o n t s u g a r a s hón­ aljúszószárnya valószínűleg szintén méregkészülék; emellett t a n ú s k o d i k a c s o n t s u g á r s a j á t s á g o s s z e r k e z e t é n kívül a z o n t a p a s z t a l a t i t é n y i s , h o g y a z általa ejtett seb s o k k a l n e h e z e b b e n g y ú g y u l , m i n t m á s h a l a k c s o n t s u g a r a v a g y tüskéi által o k o z o t t

— 11 — seb v a g y szúrás. H o g y a m é r e g k é s z ü l é k e k l e g n a g y o b b része, m e l y e k e t m a n a p s á g a forró é g ö v i h a l a k n á l i s m e r n e k , é l é n k e n e m l é k e z t e t n e k a k í g y ó k m é r e g f o g a i r a , a z b i z o n y o s , de m í g a kígyóknál a vályús v a g y csatornás méreg fogak tényleges v a g y aktív f e g y v e r e k , m e l y e k n e k s e g é h / é v e l táplálékukat m e g s z e r z i k , a d d i g a halak e d d i g ismert méregkészülékei csak passiv fegy­ v e r e k , m e l y e k k e l m e g t á m a d t a t á s u k esetén v é d e k e z n e k . A n y á l ­ k á s c z o m p ó ( T i n c a v u l g a r i s i — g y á s z k e s z e g , sárhal, t a t h a l , v a r g a h a l varjúhal, zöldike — z ö m ö k e b b testű, n e m n a g y o n lapított, k é t k i c s i n y k e b a j u s z s z a l díszített, k i s szájú, a r a n y o s szemű, húsos, k e r e k s z a b á s ú ú s z ó s z á r n y a k k a l bíró, a p r ó p é n z e k ­ k e l b o r í t o t t sárhal. A h a v a s i v i z e k k i v é t e l é v e l a k á r á s z s z a l e g y ü t t mindenütt m e g t e r e m e s z í v ó s , k e m é n y é l e t ű s>haldoktor« hírében álló h a l , m e l y r ő l h a z á n k és a külföld n é p h i t e s o k h e l y ü t t a z t tartja, h o g y a m e g s e b e s í t e t t h a l a k a t ő g y ó g y í t j a és p e d i g azáltal, h o g y h o z z á j u k t ö r l e s z k e d v e a s e b e i k e t nyálkával b e k e n i . F ö l d y s z e r i n t a h a l a k o r v o s á n a k tartják, m e r t >a' K á r á ­ s z o k a t és a D u r d á k a t , a' K o p o t y ó l é r g e k t ő l t i s z t o g a t j a . « N e m is b á n t j a á l l í t ó l a g e n y á l k á s t e r e m t é s t m é g a falánk c s u k a s e m , m e l y l y e l a l e g j o b b b a r á t s á g b a n él. S a j á t s á g o s , h o g y a c z o m p ó szintén n a p p a l i álmot t a r t . S i e b o l d u g y a n i s azt t a p a s z t a l t a , h o g y e h a l a k n é h a v i l á g o s n a p p a l a t ó fenekén a z i s z a p b a m é l y e n e l r e j t ő z k ö d t e k ; rúddal k i e m e l t e a z o k a t , de m e g sem m o z d u l t a k . A k i e m e l t c z o m p ó k élettelenül, m o z d u l a t l a n o k m a r a d ­ tak, m í g v é g r e p á r kíméletlen b ö k é s r e k á b u l t állapotukból fel­ é b r e d t e k , e l ú s z t a k és m e g i n t e l r e j t ő z k ö d t e k az i s z a p b a . A lusta, legkevésbbé sem ravasz, könnyen fogható czompónak húsa lágy, fehér és n é m e l y e k s z e r i n t j ó í z ű , h a l e g a l á b b n é h á n y n a p i g azt élve folyó vízben tartjuk, m á s o k főfájás és láz ellen a fejre, s z e m g y u l a d á s k o r a n y a k s z i r t r e k ö t ö z i k friss á l l a p o t b a n . N é m e l y o r s z á g b a n e p é j é t g i l i s z t á k a t elűző o r v o s s á g n a k tartják, sőt v a n n a k , k i k zsíros, iszapízű h ú s á r ó l azt állítják, h o g y é l v e z e t e v á l t ó l á z a t idéz e l ő . H a l á s z a i n k v é l e m é n y é t k i k é r t e m ez u t ó b b i d o l o g r a n é z v e és válaszuk a k ö v e t k e z ő : Ő k a c z o m p ó t n a g y o n s z e r e t i k , sőt a h a l p a p r i k á s e g y i k n é l k ü l ö z h e t e t l e n r é s z é n e k tart­ j á k , de ú g y s z o k t á k m e g e n n i , h o g y p é n z e i t le n e m k o t o r j á k , mert ez adja m e g húsának tulajdonképeni j ó í z é t ; »húsának é l v e z e t e nálunk láz h e l y e t t l e g f e l j e b b e g y k i s b o r s z o m j a t idé­ zett elő.« Vutskits György dr.

3.

Rovarok.

A kánikula b e k ö s z ö n t és a f r i k a i lehellete p e r z s e l i a n ö v é n y z e t e t . A kifejlődött r o v a r o k fajszáma az előbbi két hónaphoz k é p e s t tetemesen k e v e s b e d i k . L e g n a g y o b b ­ r é s z t pete, á l c z a v a g y b á b a l a k j á b a n v i s z ­ n e k s z e r é n y , r e j t ő z ö t t életet. A r o v a r ­ gyűjtők munkája tehát kényelmesebb, mert ritkán a k a d a n n y i z s á k m á n y , h o g y e l t e v é s e v a g y k i k é s z í t é s e c z é l j á b ó l időhiány m i a t t z a v a r b a j u t n á n a k . P e r s z e , o l y a n fajok, m e l y e k n e k é v e n k i n t t ö b b ivadékuk v a n , j ú l i u s b a n is m u t a t k o z n a k teljesen kifejlő­ dött p é l d á n y o k b a n ; de m á r a z o l y a n o k ­ ból, melyek évenkint csak egyszer nemzenek, j ó v a l kevesebb a k a d kezünk ügyébe. M i n d a m e l l e t t e v v e l s e m m i k é p e n s e m azt m o n d j u k , h o g y a júliusi f a u n a m á r szegény; az alábbi sorok­ ból m a j d m e g l á t s z i k , h o g y m e n n y i érdekes r o v a r f a j s ü t k é r e z i k az aratás utáni é v s z a k izzó s u g a r a i b a n is. C s a k a m r y i t a k a r u n k m o n d a n i , h o g y már nem olyan gazdag általában, az összes rovarrendeket tekintetbe véve, m i n t v o l t május és j ú n i u s b a n . Kezdjük a hártyás szárnyúakkal (Hymenoptera), mert ezek­ b ő l m é g különösen s o k n e v e z e t e s s é g k ö t i le a z o k n a k a z entom o l o g u s o k n a k s z e m é t , a k i k n e m c s u p á n b o g a r a k k a l m e g lep­ k é k k e l f o g l a l k o z n a k . A r a b l ó d a r a z s a k közül a Bembex-(a)ok élénken s ü r g ö l ő d n e k o l y a n h e l y e k e n , a h o l k o p á r h o m o k t e t ü letek v a n n a k . A m a j d n e m e g é s z e n fehér, k é k e s f u v a l l a t a B. olivacea h a z á n k l e g s z e b b fajai k ö z é t a r t o z i k . A B. Megerlei ellen­ b e n m a j d n e m e g é s z e n fekete, k i v á l t a hím ; c s a k n é h á n y v i l á g o s folt v a n a p o t r o h á n . O t t , a h o l e z e k v a n n a k , a g y ö n y ö r ű Parnopes carnea is föl-fölbukkanik. E z a faj a .Bembe.v-faj o k p a r a z i ­ t á j a és a Stilbum-ok m e l l e t t l e g s z e b b és l e g n a g y o b b a r a n y ­ d a r a z s a i n k k ö z é t a r t o z i k . F e j e és h á t a s z e m c s é s e n a r a n y o s z ö í d , m i n t h a c s u p a p o r r á tört d r á g a k ő v e l v o l n a k i r a k v a , v é g t e s t e e l l e n b e n r ó z s a s z í n b e h a j l ó húsvörös. N e m i l y e n n a g y , l e g a l á b b r e n d e s e n n e m , a z Euchroeus nevű aranydarázs, m e l y n e k két i v a r a elütő s z í n ű ; az e g y i k e g é s z e n s m a r a g d z ö l d , ezt E. (juadratus- n a k n e v e z t é k e l ; a m á s i k n a k testén a s z i v á r v á n y m a j d ­

n e m m i n d e n színe ú g y e g y e s ü l t , h o g y i g a z á n c s o d a s z á m b a m e g y ; t a l á n ez a l e g s z e b b h a z á n k m i n d e n h á r t y á s s z á r n y ú r o v a r a k ö z t ; ezt E. purpuratus-nak k e r e s z t e l t é k és u g y a n c s a k r i t k a , e g é s z é l e t e m b e n c s a k öt példány került b e l ő l e elém. A r o p p a n t erős, hosszú és a n g o l n a s i m a s á g ú Larra anathema kutyatejen és e r n y ő s v i r á g ú a k o n s ü r g ö l ő d i k ; v é g t e s t é n e k fele é l é n k v ö r ö s , k ü l ö n b e n a z állat e g é s z e n fekete. E z i s a g y i l k o s d a r a z s a k k ö z é t a r t o z i k és r e t t e n t ő e n szúr. U g y f o r g a t j a n y ú l á n k testét, m i n t v a l a m i k í g y ó és bajos ú g y k é z b e v e n n i , a m e d d i g e l e v e n , h o g y u j j u n k m e g ne i s m e r k e d j é k fulánkjának m é r g é v e l . A desz­ tilláló darázs (Pelopoeus destillatorius) is m e g j e l e n i k július v é g é v e l és m a j d n e m e g é s z a u g u s z t u s o n át éli r a b l ó világát. N e v é t o n n a n k a p t a , m i v e l fekete színű h á t á t és u g y a n o l y a n színű p o t r o h á t e g y m e g l e h e t ő s e n hosszú, tűvékonyságú sárga nyél k a p c s o l j a ö s s z e . E z e n a v é k o n y n y é l e n át k e l l a s z á j o n át fölvett t á p l á l é k n a k átdesztillálódnia, h o g y a v é g t e s t b e j u t h a s s o n . I l y e n k a r c s ú d e r e k a t a füzőmánia l e g v é g s ő f o k á b a n s z e n v e d ő nők s e m t u d n a k produkálni. A z e g é s z állat k ü l ö n b e n f e k e t e s á r g a és h a r m a d f é l c m . h o s s z ú s á g i g is m e g n ő . A z a k ü l ö n ö s b e n n e , hogy szereti az ember társaságát, mert b e j ö n még szobáinkba is és v a g y a z a b l a k k ö z ö k b e n , v a g y a p a d l á s o k o n , n e m ritkán m é g a s z o b á k b a n álló s z e k r é n y e k hátulján ö k ö l n a g y s á g ú fész­ k e k e t épít tiszta agyagból. E b b e n a z a g y a g é p í t m é n y b e n sejt­ ü r e g e k v a n n a k , m e l y e k m i n d e g y i k é t pókokkal tölti m e g és a z t á n e g y - e g y p e t é t h e l y e z v e b e l e , b e t a p a s z t j a a n y i l a s á t is a g y a g g a l . A p e t é b ő l k i k e l ő á l c z a s o r b a n f o g y a s z t j a el a p ó k o k a t , m e l y e k csak t e t s z h a l o t t a k és n e m m o z d u l n a k u g y a n , de n e m is i n d u l ­ n a k r o t h a d á s n a k . U g y a n e z a faj és m é g e g y h o z z á h a s o n l ó (a P. spirifex), h a z á n k t ó l k e z d v e e g é s z Á z s i á n át és A f r i k a éjszaki r é s z é b e n b ő v e n él. A k l a s s z i k u s ó k o r i í r ó k i s i s m e r t é k és vlchneumonv-nak nevezték. A modern entomologusok tévedés­ b ő l n e m i s m e r t é k föl a leírás után a z állatot és ezt a n e v e t h i b á s a n a fürkésző darazsakra (Ichneumonidae) vonatkoztatták. K é t é v előtt derítettem k i ezt az ö r e g hibát. M i h e l y t a z u g a r o ­ k o n v i r á g z á s n a k i n d u l a Nigella, ráveti m a g á t a s o k f é l e Cerceris és Scolia, m e l y e k j ó r é s z t m á r j ú n i u s b a n is r ö p k ö d t e k . A z t m o n d h a t j u k különben, h o g y a július a m e g e l ő z ő h ó n a p f o l y t a ­ t á s a ; m e r t különösen a h á r t y á s s z á r n y ú a k sok júniusi á l l a t a e b b e n a h ó n a p b a n i s s z e r e p e l , c s a k h o g y f o k o z a t o s a n k o p n a k és c z a f r a n g o s o d i k a szárnyuk. A Philantus-ok m o s t m á r sűrűbben mutat­ k o z n a k ; t ö b b i közt a m é z e l ő m é h r e v a d á s z ó Ph. triangulum, a r e n d k í v ü l e l e g á n s Ph. coronatus és a k i s e b b , k a r c s ú Ph. venustus; a v e r e s virágú v a d h a g y m á n és a Nigella v i r á g á n talál­ j u k e szép á l l a t o k a t , m e l y e k közül a k é t u t ó b b i v a l ó s á g g a l a r i s z t o k r a t a — m á r t. i . t e s t s z a b á s és szín d o l g á b a n — a d a r a ­ zsak közt. A virággvűjtő méhek fajszáma még m i n d i g elég n a g y ; a z Andrenák, Halietusok, Tetraloniák és Coelioxysok t ö b b f o r m á j a m é g csak m o s t j e l e n i k m e g . É r d e k e s e k a Dasyjsoda-fajok, m e l y e k n ő s t é n y e i n e k lábán c s o d á l a t o s a n hosszú s z ő ­ r ö k v a n n a k . O l y a n o k ezek a m é h e k közt, m i n t a g a t y á s g a l a m b a g a l a m b o k k ö z t . A n a g y D. braccata és a D. argentata kivált a Scabiosa v i r á g á n n y a l a k o d n a k és igazán e l ő k e l ő díszei a gyűj­ t e m é n y e k n e k A p i c z i k e IXomioides-méhek. melyek — mint meg­ előző tudósításomban em'ítém e d d i g csak nőnemben szalma­ özvegy eskedtek, most végre m e g k a p j á k párjaikat; még p e d i g o l y n a g y l e s z a hímnemű áldás, h o g y m i n d e n n ő s t é n y r e e g é s z k i s c s o p o r t udvarló jut. A dongó méhek (Bombus) és a z i g a z i d a r a z s a k (Vespidae) á l l a m a i s z é p e n fejlődnek és m o s t m á r a m u n k á s o k , v a l a m i n t a h í m e k is élénkítik a k i s fulánkos társa­ d a l m a k a t . H o g y e z e k m e l l e t t s o k é l ő s k ö d ő h á r t y á s s z á r n y ú is tarkítja a h a t l á b ú v i l á g o t , azt t a l á n m o n d a n o m s e m k e l l . m e r t h i s z e n n e k i k m i n d e n ü t t ott k e l l lenniök ; s o k é r d e k e s , k a l a n d o s formájuk a k a d a Chalcididák k ö z t , például a Leuoaspis-ok, Chalcis-ok. m e l y e k csodálatosan megvastagodott hátsó c z o m b j a ugrásra való, a pajzstetvekben parazitáskodó Cerapterocerus-ok és Phaenodiscus-ok ; a Perilampus-ok, s o k - s o k más t á r s u k k a l együtt, m e g a n n y i t ö r p e m i r a k u l u m ; c s o d á s t e s t f o r m á j u k a t j ó r é s z t c s a k n a g y í t ó ü v e g g e l l á t j u k m e g , és c s a k i s látjuk, de megér­ teni n e m bírjuk, m e r t v a g y e g y é v s z á z a d n y i tanulmánya k e l l m é g a h h o z , h o g y e sok r e j t é l y e s idomú t e s t r é s z n e k r e n d e l t e t é ­ sét, i l l e t v e azt. h o g y miért i l y e n e k , m e g é r t h e s s ü k . D e n e m c s a k a C / W e i s - f é l é k , h a n e m a Braconidák ról is e l m o n d h a t j u k u g y a n ­ ezt, m e l y e k k ö z t . b á r talán k e v e s e b b , de m é g i s e l é g m e g b á ­ m u l n i való f o r m a a k a d . A bogarak faunája b i z o n y j ó v a l s z e g é ­ n y e b b , m i n t j ú n i u s b a n v o l t . Á z o k a fajok m e l y e k e g é s z é v e n át t a l á l h a t ó k kifejlődött a l a k b a n , p e r s z e n e m h i á n y z a n a k . M i n t ú j a b b szereplőt, néhány i g e n föltűnő fajt említhetünk m e g ; a z é l ő s k ö d ő i l f e r o e c u s - o k és Emenadiák (Bhipiphorus) minden g y ű j t ő n e k v á g y a i t á r g y á t a l k o t j á k T ö b b czinczér, például a c s i n o s Clytus-ok, l e p i k e l a v i r á g o k a t . A budai czinczér m é g n a g y o b b m e n n y i s é g b e n m u t a t k o z i k , m i n t júniusban. A

b ü k k r é g i ó b a n a z elragadóan szép testszínű havasi czinczér (Rosalia alpina) k e z d s z ó r v á n y o s a n m u t a t k o z n i . M e s z e s h e g y ­ o l d a l a k o n t a v a s z i héricsen (Adonis vernalis) bőven található h o n v é d b o g a r u n k r o k o n a : az Entomoscelis sacra, m e l y szin­ tén v é r p i r o s u g y a n , de szárnyfedői k ö z e p é r ő l h i á n y z i k a fekete c s í k . F u r c s a d o l o g , h o g y a m í g ez a faj a k á n i k u l a i v e r ő f é n y t élvezi, a d d i g a l e g k ö z e l e b b i r o k o n a , a h o n v é d b o g á r , m e l y e t e g y i d e i g c s a k válfajának t a r t o t t a k , a föld m é l y é h e n a l u s z s z a n y á r i á l m á t . M i lehet o k a e két m a j d n e m e g y f o r m a külsejű t e s t v é r i l y e t é n elütő é l e t m ó d j á n a k ? A z arató-bogár (Polyphylla fullo) főrajzása e h ó r a e s i k ; úgyszintén az Anoxiáké és a zöld cserebogaraké (Anomala) melyek a gyümölcs­ fák és a h o m o k i s z ő l ő k l o m b j á t n é h o l e g é s z e n l e t a r o l j á k . E m i a t t mindenütt, a h o l t ö m e g e s e n m u t a t k o z n a k , a r e g g e l i és esti h ű v ö s e b b ó r á k b a n , m i k o r röpülő kedvük n e m o l y a n nag}', össze k e l l ő k e t gyűjteni és m e g s e m m i s í t e n i . M e r t n e m c s a k a b o g á r e s z i a l o m b o t , h a n e m pajorja is a g y ö k e r e k e t . A vetésfehéritő bogár (Lema melanopus), m e l y n e k álczái a z a b o n és árpán g a r á z d á l k o d t a k , m i n t kész b o g á r kerül m o s t k i földalatti g u b ó i b ó l . U g y a n e z t c s e l e k s z i a r e p c z e - és k á p o s z t a g y ö k e r e k e n g u b ó k a t o k o z ó Ceutorrhynchus sulcicollis is. A c z u k o r r é p a vesze­ d e l m e , a Cassida nebulosa nevű p a j z s b o g á r , hasonlóképen k i k e l l a p o s , fűzöld b á b j a i b ó l , m e l y e k a n ö v é n y l e v e l e k h e z s i m u l v a , h a s o n l ó színük m i a t t a l i g v e h e t ő k é s z r e . A z e r d ő k b e n s z á m o s Otiorrhynchus-fa.j v a n m é g m o s t is ; t e r m é s z e t e s e n találni s o k mindenféle e g y é b b o g a r a t is, c s a k h o g y helyszűke m i a t t bajos v o l n a itt ő k e t f e l s o r o l n i . Itt-ott m e g l e p e t é s vár r á n k az erdő­ t i s z t á s o k b a n , a h o l s o k a v i r á g és m a r h a n e m j á r : e g é s z n a g y f o l t o k o n a v i r á g o k p i r o s színt öltenek az e z e r n y i Trichodes apiarius m i a t t . E n n e k a v a d m é h ellenségnek vérpiros s z á r n y ­ fedőin k é k e s é r c z z o m á n c z ú k e r e s z t c s í k o k v a n n a k . A legyek k ö z t a rabló Asilus-ok s z a p o r o d n a k ; a z e családbeli formák közt nevezetes és Alföldünkre j e l l e m z ő a n a g y r é s z t v ö r ö s s á r g a színű Stenopogon sabaudus. Számos légy, melynek ál­ czája n ö v é n y r é s z e k b e n fejlődik, részint most b á b o z ó d i k be, például a c s e r e s z n y e - k u k a c z (Trypeta cerasi), részint m á r k i k e l a b á b b ó l , például a Chortophila chenopodii és e g y é b r o k o n a i . A z i g é n y t e l e n Lasipá-k, a szürke Zodion-ok, a kis Physocephalá-k, a zöldszínű Odontomyiák. a még mindig n a g y s z á m ú Dolichopus-íélék j a v á b a n élik világukat. Á l t a l á b a n a z o n b a n a júliusi l é g y f a u n a ú g y egyén-, m i n t fajszám dolgá­ b a n n e m n a g y o n válik k i , de a k a d n a k k ö z t ü k i g e n k i v á l ó fajok. I l y e n e k például a z e m l ő s ö k t e s t é b e n é l ő s k ö d ő bögölyök (Oestridae). A poloskák j ó r é s z e eléri teljes k i f e j l ő d é s é t és ezentúl őszön és télen át. v a l a m i n t a j ö v ő év t a v a s z á n e g y a r á n t talál­ h a t ó k . A kabóczák talán e hó n e v e z e t e s s é g e i ; m é g p e d i g n e m ­ csak a z apróbb, h a n e m a n a g y é n e k l ő Cicadá-k is, m e l y e k h e z m á r a z ó-kor poétái is i n t é z t e k v e r s e k e t . Hazánkra k ü l ö n ö s e n a vöröserű kabócza (Cicada haematodes) jellemző a nagyok közül. A k i s e b b k a b ó c z á k s o r á b ó l c s a k e g y e t e m e l e k k i m e l y a z é r t n e v e z e t e s , m i v e l E u r ó p á b a n ő benne m a r a d t m e g egyedül a z ú g y n e v e z e t t világító kabóczák (Fulgoridae) családjára n é z v e jellemző hosszú fejnyúlvány. A tropikus égöv Fulgoridáiról s o k szó esett hajdanában, m i k o r m é g a z t h i t t é k róluk, hogy éjjel világítanak. M i öregebbek ilyesmit tanultunk a „szűrinámi lámpahordó"-ról, m e l y n e k hosszú fejnyúlványa — a k ö n y ­ vek m e s é j e szerint — o l y a n fényt áraszt, h o g y o l v a s n i lehet mellette. M o s t m á r tudjuk, h o g y m i n d e z e k a hosszúfejű k a b ó ­ c z á k e g y m á k s z e m e t s e m t u d n a k m e g v i l á g í t a n i . Á m d e azt, h o g y fejnyúlványuk m i r e v a l ó k , m é g m a se tudjuk b i z t o s a n . E u r ó p á ­ b a n a t r o p i k u s efféle ó r i á s o k n a k e g y k i s e b b kiadása v a n : a Dictyophora pannonica Creutz., m e l y e b b e n a t e k i n t e t b e n uni­ k u m E u r ó p á b a n . É l u g y a n k é t k ö z e l i r o k o n a is világrészünkben (D. europaea és reticulata), de e z e k e n a „világító" fejkinövés m á r c s a k k i s b ü t y ö k k é z s u g o r o d o t t össze. É z t a n e v e z e t e s s é g e t t e h á t épen o l y a n j o g g a l n e v e z h e t n e k „magyar lámpahordó"n a k , m i n t a t r o p i k u s F u l g o r á t szurinámi i v a g y m á s vidékbeli"i l á m p a h o r d ó n a k ; — lucus a non lucendo! A szitakötők faunája n e m mutat a p a d á s t ; l e g a l á b b e g y é n s z á m b a n n e m . I g a z , h o g y n é m e l y i k faj már f o g y n i k e z d , sőt e l is tűnik, például a főleg május m á s o d i k felében r a j z ó Libellula fúlva és a z Epiiheca flavomaculata; helyettük a z o n b a n Diplax-ok, Li­ bellák Lestes-ek és Ágrion-ok v o n u l n a k föl a h a t a l m a s Aeschná-k v e z e t é s e a l a t t és h e l y e n k i n t o l y a n m e n n y i s é g b e n j e l e n n e k m e g , h o g y a z i r o d a l o m b a n t ö b b helyről említett tö­ m e g e s vándorlásra adják fejüket. — A hangyalesők főrajzása is m o s t v a n . K é z i - és i s k o l a i k ö n y v e i n k m é g m i n d i g a Myrmeleon formicarius-sza\ f o g l a l k o z n a k , m e l y e t — m i n t példát — külföldi k ö n y v e k b ő l v e t t é k á t ; p e d i g e z minálunk i g a z á n r i t k a állat és uralkodó hangyaleső-fajunk csak három m á s v a n , t. i . a Myrmccaelurus irigrammus, punctulatus és Creagris plum-

—

beus. E z e k m e l l e t t k e v é s b b é g y a k r a n , de h e l y e n k i n t m é g i s egész t á r s a s á g o k b a n s z e r e p e l a p i c z i szürke Myrmeleon incompicuus R a m b . ( = Erheri B r a u e r ) , v a l a m i n t a rendkívül csinos Megistopus ílavicornis R o s s i , m e l y különben m á r júniusban található. — A ssöcskefélék j a v a most n e m c s a k lábait, h a n e m szárnyait is használja. A z á l c z á k és nimfákból ivarérett állatok lettek. F ő k é p e n az olasz sáska (Caloptenus italicus), a k é k alsó szárnyú Oedipoda coerulesces és Spbingonotus coerulans, a v ö r ö s alsó s z á r n y ú Oedipoda variábilis, a fölül fűzöld Pachytylus nigrofasciatus, a b u n k ó s csápú Gomphocerus antenna­ tus és e g y s e r e g Stenobothrus adják k i a szárazabb l e g e l ő k s á s k á i n a k j a v á t . N e d v e s e b b h e l y e k e n és e r d ő k b e n a hosszúbajúszú Locustidák (Decticus-ok, Orphaniák, Thamnotrizon-ok, Ephippigerák) c s a t l a k o z n a k a k u r t a s z á r n y ú sáskákhoz, az utób­ b i a k különösen h e g y v i d é k e n . A valódi vándorsáska (Pachytylus migratorius) i g e n ritkán f o r d u l e l ő ; j ó v a l g y a k o r i b b k i s e b b r o k o n a , a P cinerasceus, m e l y például a N y í r s é g e n h e l v e n k i n t e g é s z r a j o k b a n röpül. — júliussal m e g s z o k o t t i n d u l n i a 1'xlingeniák r a j z á s a , m e l y e k k ö z é a tiszavirág (Palingenia longicauda) is t a r t o z i k . O l v a s ó i n k n a g y r é s z e t u d j a , h o g y a n é m e t e k >-egynapi l e g y e k é n e k hívják ő k e t , m e r t 24 óránál t o v á b b n e m s z o k t a k élni. E n n y i elég n e k i k a r r a h o g y g y ö n y ö r ­ k ö d j e n e k a szép n y á r i t e r m é s z e t b e n és a röpülés t e h e t s é g é b e n , h o g y a párzást, sőt m é g a p e t e r a k á s t is e l v é g e z z é k . É s e 21 órai g y ö n y ö r ű s é g v é g e t t hosszú-hosszú i d e i g , n é m e l y e k s z e r i n t e g y évnél t o v á b b , b u j d o k o l n a k m i n t á l c z á k a f o l y ó p a r t o k i s z a . pos, vízalatti ü r e g e i b e n . É r d e m e s e azért a k u r t a időre való föl­ támadásért o l y h o s s z ú ' i d e i g a z i s z a p b a n mászkálni ? A z ókori b ö l c s é s z e k , a k i k i s m e r t é k ezeket a z á l l a t o k a t és rövid l é g b e l i életükért , e p / i e m e r á " - k n a k ( e g y n a p i a k n a k ) n e v e z t é k , b o l d o g n a k nyilvánították ezt az állatcsaládot, mert az alatt az egy nap alatt csak élvez, és m e g h a l , mielőtt akár a maga, akár a mások nyomorának tudomására jutna. H á t a z emberi élet v á j j o n n e m szintén egy n a p - e a t e r m é s z e t m i l l i ó n y i és ezermilliónyi éven át t a r t ó életéhez képest ? H i s z e n csak a z erdők p á t r i á r k á i , a t ö b b ezer é v e s fák is, h a b e s z é l n i tudnának, m i n k e t embe­ reket bizony-bizony »ephemerák«-nak csúfolhatnának ! M e g h o g y a t i s z a v i r á g és r o k o n f a j a i o l y h o s s z ú i d e i g b a j l ó d n a k a s á r o s i s z a p b a n , h o g \ ' e g y e t l e n n a p i g l e g y e n részük a földfeletti s z a b a d életben ? Jaj, t a l á n ne is s o k a t o k o s k o d j u n k e fölött. M e r t k ö n y n y e n rájövünk, h o g y az ember » á l c z a k o r a « (már t. i . m í g a t ö m é r d e k i s k o l á t és e g z á m e n t elvégzi és diplomát k a p ) , m é g h o s s z a b b n y o m o r g á s a t a n s z o b á k bűzhödt l e v e g ő j é b e n . M i k o r i n n e n kikerül, j ö n a k a t o n á s k o d á s , m e l y n é l talán m é g a t i s z a ­ v i r á g á l c z á j á n a k iszapélete is különb. M i k o r e v v e l is kész, akkor, j ö n . . . de hát m i is j ö n a k k o r ? B i z o n y - b i z o n y , s o k e m b e r ( v a g y t a l á n a l e g t ö b b ember) egész é l e t e c s a k i s z a p é l e t ; és a z ókori bölcsésznek talán i g a z a volt, m i k o r az »egynapi« állatot m e g i r i g y e l t e — épen azért, m e r t l e g a l á b b egy egész napja v a n , m e l y a z a v a r t a l a n b o l d o g s á g g a l e g y é r t e l m ű . — Mindenütt, a h o l f o l y ó v i z e k v a n n a k , j ú l i u s és a u g u s z t u s f o l y a m á n , m e g ­ j e l e n n e k e z e k a z ephemeridák ; B u d a p e s t u t c z a i , u d v a r i és k e r t i v e n d é g l ő - és k á v é h á z h e l y i s é g e i b e n , hová a z e l e k t r o m o s l á m p á k c s a l o g a t j á k a fuvallatszerű tünde r o v a r o k a t , a z esti ó r á k b a n a városi k ö z ö n s é g is b ő v e n t a l á l j a ő k e t az é t k e z ő a s z t a l o k o n . — A lepkék faunája e h ó n a p b a n m e g l e h e t ő s e n élénk. S o k n a p p a l i pillangó édesíti m e g a v a k á c z i ó z ó d i á k o c s k á k t e r m é s z e t b u v á r i foglalkozását. Igazán kár, h o g v hazánkban a ítermészetbuvárság« m a j d n e m k i z á r ó l a g a középiskola alsó o s z t á l y a i b a n szere­ p e l . O l y kitűnően v a n t á r s a d a l m i életünk s z e r v e z v e , h o g v a m e g n ő t t e m b e r s z é g y e n l e n é m a g á t , h a r a j t a k a p n á k , h o g y a vég­ hetetlenül ö r e g és m é g i s m i n d i g fiatal k o z m o s z t i t k a i t ig}'ekszilí kifürkészni. M i n d e z c s a k a k k o r n e m s z é g y e n , ha kenyerét keres­ heti vele az ember. A b o t a n i k a c s a k a k k o r m e g b o c s á t h a t ó t a n u l m á n y , ha a kultivált n ö v é n y e k e t és ezek b e t e g s é g e i t , a g y ó g y s z e r é s z e t i füveket és k á r o s g y o m o k a t v e s z i tárgyúl. A r o v a r t a n c s a k ú g y észszerű f o g l a l k o z á s , h a a g a z d a s á g i l a g káros f a j o k r a s z o r í t k o z i k . A z ésvány- és földtan csak a r r a v a l ó , h o g y a z i p a r i h a s z n a v e h e t ő s é g szerint intézze lépteit S z e r e n c s e E u r ó p á r a , h o g y v a n n a k o r s z á g o k , a h o l a felnőtt e m b e r n e m szégyenli a természetbúvárkodást még a k k o r sem, ha nem a mindennapi kenyér a czélja. A g y o m o r n a k u g y a n semmi hasznot n e m hajtó, de fölötte s z é p júliusi j e l e n s é g e k a kardos pillangó. m e l y m o s t repül ez é v b e n m á s o d s z o r , a z a r a n y o s a n p i r o s Polyommatus-ok, a Lycaenák, a gyöngyházzal ékesített Argynn i s - e k (köztük a n a g y Aglajaés P a p 7 í / a - l e p k é k \ a Vanessák, a r e m e k i b o l v a k é k színt j á t s z ó Apaturák, a fölül fekete és fehér, de a l u l p o m p á s színvegyületben r a g y o g ó Limenitis-ek, melyek­ h e z a z e g y s z e r ű b b ruhájú, de a z é r t kivétel nélkül Ízlésesen ö l t ö z k ö d ö t t Melitaeák, a füveken élő h e r n y ó k b ó l lett Satyridák (Erebia, Satyrus, Epinephele, Pararge stb. g é n u s z o k ) , v a l a m i n t

a n a g y f e j ű és z ö m ö k testű k i s í í e s / ) e r i a - f é l é k e g é s z raja c s a t l a ­ k o z i k . L e p k é k d o l g á b a n a z év a kánikula b e á l l t á v a l t é n y l e g n e m s z e g é n y e b b , h a n e m g a z d a g a b b l e s z . L e h e t e t l e n , h o g y e víg, l e n g e és t a r k a n é p s é g láttára el ne f o g j o n b e n n ü n k e t a c s o d á l ­ k o z á s a fölött, h o g y m í g a »teremtés u r a i x - n a k o l y a n nehéz, sőt t ö b b n y i r e lehetetlen ízléses külsőben m e g j e l e n n i e , a d d i g a pillék k ö z t egyetlenegy csúnya faj sínes; hanem valamennyi, akár egyszerű, akár töltűnő a színpora, kivétel nélkül e l e g á n s j e l e n ­ s é g és a színárnyalatok ú g y egyesülnek és ú g y o l v a d n a k ö s s z e rajtuk, h o g y kevés művész bírná a z o k a t o l y a n s z e r e n c s é s e n csoportosítani. A z é j j e l i e k h e z á t m e n e t e t alkotó, vérpirossal tar­ káit kis Zygaenák, az Arctiák, a fehér Leucomák, a többnyire s á r g á s v a g y s ö t é t b a r n a Bombyx-ok, melyek jobbára nagyobb s z ö v ő lepkéink közé t a r t o z n a k , az erdészek és r é s z b e n a ker­ t é s z e k n e k is n a g y e l l e n s é g e i k ; a z apácza-pille (Psilura monacha), m e l y p á r év előtt E r d é l y b e n egész e r d ö á l l a b o k a t lepett e l , vala­ m i n t a gyapjas-pille (Oeneria dispar), a falevélformán s z a b o t t és c s i p k é z e t t szélű szárnyuk m i a t t is érdekes Lasiocampák, m e g a n n y i nevezetessége a nyárközépnek. D e m é g n a g y o b b faj­ g a z d a g s á g b a n lép föl a bagoly-pillék (Noctuidae) óriási c s a ­ ládja. C s a k h o g y ezek n e m törik m a g u k a t n a g y o n a z o n , h o g y előttünk s z e r e p e l j e n e k ; n a p p a l j ó l elbújnak r ö g e k , haraszt, fak é r e g alá és az épületek r e p e d é s e i b e . A k i hozzájuk a k a r j u t n i , a z v a g y éjjel f o g j a őket c s a l o g a t ó étellel (szárított almaszele­ tek, zsinegre fűzve, vízzel hígított m é z b e mártva és alma-aetherr e l permetezve), v a g y p e d i g h e r n y ó k és b á b o k b ó l n e v e l i ő k e t föl. Különösen az Agrotisnem fajai f o g n a k m o s t s z e r e p e l n i , m e l y e k e g y r é s z é t n a g y h a s o n l a t o s s á g u k miatt nem könnyű szétismerni és a m e l y e k közé péld. a m a g y a r szántóföldek és dohányültetvények iszonyú e l l e n s é g e : a vetési bagoly pille (Agvotis segetum), valamint a szőlőkben garázdálkodó Agrotis tritici és praecox is t a r t o z n a k . S z é p s z á m m a l bújnak k i b á b ­ j a i k b ó l a i J a c i e n a - f a j o k , míg a Mamestrák évadja már m a j d n e m e g é s z e n l e j á r t n a k m o n d h a t ó . A C a r a d r i n a - n e m é r d e k e s fajai k ö z t h a z á n k r a n é z v e különösen j e l l e m z ő k találhatók. A z a r a szoló hernyókból lett pillék, m e l y e k s z á r n y a i k a t pihenés k ö z b e n is kifeszítve tartják, júniushoz képest, h a n e m is n a g y o b b m e n y nyiségben j e l e n t k e z n e k , de n e m is f o g y n a k ; annál k e v é s b b é , m e r t e k i s e b b l e p k é k e g y r é s z e évenkint több i v a d é k o t n e m z és e z e k b ő l n y á r k ö z é p r e is esik e g y r a j z á s . U g y a n e z t m o n d h a t ­ j u k a moly félékről i s ; e z e k közül a szőlőfürtmoly, mely a v i r á g z ó és elvirágzott fürtök m e g r o n g á l á s a után a z ö s s z e r á g o t t virágfészekből készült fészekben b e b á b o z ó d o t t , m o s t ú j b ó l m e g ­ k e z d i r ö p k ö d é s é t ; petéiből a z o k a h e r n y ó k lesznek,_ m e l y e k ő s z s z e l a már érésnek induló b o g y ó k b a n v á j k á l n a k . Á l t a l á b a n véve a l e g t ö b b m o l y p i l l e f a j repülési ideje június és j ú l i u s r a esik. I g a z u n k v o l t tehát, a m i t e levelünk elején m o n d t u n k , h o g y a júliusi r o v a r f a u n a — a kifejlődött példányokat véve tekin­ tetbe — h a b á r n e m o l y a n g a z d a g is, mint a l e g h o s s z a b b n a p haváé, m i n d a m e l l e t t épen n e m s z e g é n y . Sajó Károly.

Szerkesztői üzenetek. G . tanár úrnak. Singer és Wolfner czég kiadásában meg­ j e l e n t m á r dr. Perényi József »A növények és á l l a t o k t e r m é ­ s z e t r a j z a i czimű t a n k ö n y v e , m e l y e t szerző az új tanterv szerint a középiskolák első osztálya számára írt. V a l ó b a n dicséretet érdemlő és i g e n használható i s k o l a i k ö n y v , a m e l y e t figyelmébe ajánlunk annál i n k á b b , m e r t illusztrácziói is ( r é s z b e n színesek és m a g y a r m ű v é s z e k t ő l : Vastagh Géza, Mühlbeck Károly, Pataky László és Mednyánszky László-lól valók) i g e n sike­ rültek. Á r a 9 » k r . , v á s z o n k ö t é s b e n i frt 10 k r . X . tanár úrnak. A z t kérdi Ö n tőlünk, h o g y miért v a n a mókusnak b o z o n t o s , h o s s z á f i r k a ? — N a g y o n bajos erre a kérdésre h a t á r o z o t t a n f e l e l n i . M é g i s m e g k í s é r e l j ü k és a mókus életmódjában keressük az o k á t . A m ó k u s e l l e n s é g e i l e g i n k á b b a z emberek, a r a g a d o z ó m a d a r a k , főként a furfangos karvaly ( A c c i p i t e r nisus), a r ó k a és a n y e s t . A z ember elől m e g m e n e ­ kül, h a a fára i r a m o d i k . H a a r a g a d o z ó m a d á r üldözi, fürgén f o r o g a fa körül, felfelé v a g y lefelé fut, de e k ö z b e n m i n d i g ügyesen a fa másik oldalára kerül s míg a m a d á r n a g y í v e k b e n i g y e k s z i k őt követni, e l n e m éiheti A r ó k a csak ritkán és csak a földön ejtheti z s á k m á n y u l . A z o n b a n a nyest, ez a legfélelmesebb e l l e n s é g e , ez felűzi a fára és ép o l y fürgén utána szökik, kúszi'i ép o l y g y o r s a n m i n t m a g a a mókus, sőt a fa s z ű k e b b odúiban is követi. E z elől c s a k i s ú g y t u d m e g m e n e k ü l n i , h a felszökik a fára, a m a g a s b a s ha ott m á r m a j d n e m utolérte a nyest — a k k o r a mókus m e r é s z s z ö k é s s e l l e u g r i k a fa legtete­ j é r ő l ; azután elsiet és más fatörzsen keres menekülést. A n y e s t n e m m e r l e u g r a n i a m a g a s b ó l , amíg p e d i g a fán lekúszik, a d d i g a m ó k u s már b i z t o s menedékhelyen v a n ismét. V a n n a k o l y a n m ó k u s fajok és más apró emlősök is, a m e l y e k n e k a mellső és hátsó v é g t a g j a i k k ö z ö t t ú g y n e v e z e t t repülő hártyáik v a n n a k ; ezek ugrás közben kifeszülnek és ernyő g y a n á n t m ű k ö d n e k ; a földre u g r ó állat t e h á t n e m z u h a n alá, h a n e m kömryedén eresz­ k e d i k le és kárt n e m s z e n v e d testén. A m i k ö z ö n s é g e s m ó k u ­ sunknak n i n c s e n e k i l y e n röpülő h á r t y á i ; az e g é s z e n apró mókuskölyköknek azonban van mindegyik oldalon egy-egy, amely a testoldalán bő, l a z a , bőrráncznak látszik és a felső k a r m e g a c z o m b k ö z ö t t feszül k i . A m ó k u s k ö l y k ö k n e k v a n tehát röpülőhártyájuk, bár a fészekben g u b a s z k o d n a k és nem v e s z i k h a s z ­ nát : t e h á t örökölték s ehhez k é p e s t feltehetjük, h o g y a móku­ sunk őselődeinek v o l t a k i l y e n repülőhártyái. Á m i mókusunk már híján v a n ezeknek, h a b á r szüksége v o l n a rá, m e r t n é h a n a ­ g y o k a t esik a fa t e t e j é r ő l . É s e s z ü k s é g b ő l fofyólag a v i s s z a ­ fejlődő b ő r r e d ő k helyett m e g n a g y o b b o d o t t a m ó k u s könnyű, l a z a s z ő r ö z e t e : hosszú a f a r k a és b o z o n t o s ; az e r n y ő t p ó t o l j a ez, h a u g r i k a z állat.

Diesel-Mika »Az

Chllchék folyóiratok,

intézetünkben

10 írtért

könyvek,

árjegyzékek

a p r ó v a d vadászata* c z i m ű díszes m u n k a kapható.

és tudományos

művek

számára.

Kitűnő k i v i t e l b e n , l e g j o b b m ó d s z e r e k szerint előállítva.

— Jutányos árak. — Czim

csakis:

BUDAPEST,

VI.

ker.,

Király-utcza

30.

szám.

TELEFON: 18—99.

<>«••<><><><>

S K A B A

•»<><>»->»->^-»»»<>»->»->»»»»»'»»»»0»»<>»»»0»»»»0<><>»»

KÁROLY

H . , FEGYVERGYÁROS, BUDAPEST,

épjüik

t. előfizetőinket, a k i k

bekötési t á b l á k a t

VI. ker., Váczi-körut 33. sz, ajánlja dús r a k t á r á t mindennemű vadász- és védelmi fegyverek, v a d á s z ­ eszközök, lőpor és lőszerekben. T o v á b b á megrendeléseket elfogad L a k a t o s K.-féle nagyterítésű és sűrűn hordó, kiskaliberű, fogoly- és szalonkára való, vala­ mint messzehordó fáczán- és vízivadászatra készített sörétes Lankaszter vadász­ fegyverekre. J a v í t á s o k a t i s elfogad. K é p e s á r j e g y z é k e t csakis v e v ő k s z á m á r a bérmentve küld: Kovács Ferencz, a gyár képviselője.

óhajtanak

„H

Tepmészet"

augusztus végén b e f e j e z ő d ő If. évfoí l y a m á h o z , h o g y a z o k a t m á r m o s t m e g r e n d e l n i szí­ v e s k e d j e n e k . A b e k ö t é s i t á b l á k ára világos v a g y sötétzöld színben 1 frt.

nyal,

Rövid utasítás a kitömésre szánt állatok beküldéséhez. A

faágon,

k i t ö m é s r e szánt á l l a t o k l e h e t ő l e g

friss állapotban, nyúzatlanúl, mindenestől, küldendők nagy

szóval

tőleg

előkészítés nélkül

(u. m .

Ő

CS

vattával

FENSÉGE

FŐHERCZEG

szítés

de

nem

semmiféle

más

szükséges. —

a

fejét,

állványnyal,

azért

kérjük

állat

expediálásával

az

együtt

CS

6

É S KIR

R B M B Í O I

beküldőit,

hogy

pontos és olvasható czimüket

(utolsó

p o s t a , vasúti á l l o m á s ) k ö z ö l j é k velünk, a z á l l a t o k a t , h a elkészültek, fenn­

a k a d á s nélkül

visszaküldhessük.

Kisebb

8 — 10

JÓZSEF ÁGOST FÓHERCZEG

lehet

IÍAMAUAI SZÁLLÍTÓJA

teletömni,

az

hog}'

UUVMll SZÁLLÍTÓJA.

h a g } ' a n d ó k . A m a d a r a k c s ő r é t és t o r k á t vagy

É S KIR.

JÓZSEF

k i ; ellenben az apróbbak felbontatlanul

kóczczal

sziklán stb.),

K é r j ü k az állatok

vadkan,

őz, z e r g e , m e d v e , szarvas) z s i g e r e l e n d ő k

esetleg

csak

megírni.

Csakis a

farkas,

függesztve,

v a g y díszesebb

erre v o n a t k o z ó k a t nekünk m i n d i g l e h e ­

húsostól-

be intézetünknek.

emlősök

fáira

egyszerű

előké­

Ó

KIR.

FERDINÁND BOLGÁR FEJEDELEM

H a véresek

állatok

nagyobbak

FENSÉGE

gyobbak

nap

alatt,

2—3 hét alatt és a l e g n a ­

1—2

hónap

alatt

készülnek

UDVAKJ SZÁLLÍTÓJA

az

állatok, az nem baj,

mert

előtt ú g y i s m e g l e s z n e k nagyobb állatokat

kitömés

el, a m i r e a z u t á n t u l a j d o n o s a i k n a k v i s s z a ­ Ö

mosva. — A

(10 kgrm.-nál nehe­

z e b b e k e t ) vasúton g y o r s á r ú k é n t , a k i s e b ­ beket postán kell feladni. c z é l j á r a lehet kokat,

használni

a kisebbeknél

papirt vagy a csomagra,

vásznat,

katulákat.

- * Dr. L E N D L A D O L F «r

Csomagolás ládákat,

műegyetemi un^án tanúr, kép. kűzépiak. tmur, * m. nemz. Múzeum volt tisztviselője, száiuoe bal- és 'íOir. egyesület liszt, őrük, yélasitfc. v. rendes tagja

zsá­ vastag

Czélszerű

PREFAJtATQRITTMA

úgy

m i n t a szállítólevélre

Ha

az állatok

friss

nyáron sem r o m l a n a k

KL'JDAPKST, XI.. ÜÍOSÁTIl. Y«

ke­

még

meg

„A TERMÉSZET"

forró

szerkesztősége

Budapest, 1392: arany-érem, Oebreczen,1894: elsör. állami éreiXt Leipzig, 1894: díszoklevél, Lemberg, 1894: elismerő oklevél, Zenta, 1895: első aranyi-érem, Moszkva, 1898: e. ezüst-érem, •Budapest, mUL kiaLL, 1898 : 2 érem, Ludensclieid, 18971 ezüstérem, Brüssel, 1897: arany-öröm.

vannak veszélyeztetve. munkánkat

az,

ha

a

k e l l ő időben m e g t u d j u k , h o g y m i k é p e n kívánja

állatját

a

tulajdonosa

m e t n i (ülve, állva, repülve,

és kiadóhivatala.

útközben.

C s a k ha n a p o k i g hevernek előbb, a k k o r

Megkönnyíti

úton n e m Az

kitö­

zsákmányLegmagasabb A

Vallás-

vülcsügyi

gnlézetünkben készülnek:

Székes

jfCitömött állatok, biológiai csoportok,

meg.

készült

állatok

művészies kivitelben, terméssethűséggel és nagy gondos­ sággal készíttetnek el, de igen tartósan nemcsak

hogy

m e l l e t t t ö b b év­

t i z e d e n át is m e g m a r a d n a k

hibátlanul.

és

magas elismerések.

í ö Közoktatási, Miaistoriumol;

Főváros

a és

Tanácsának

A k i t ö m é s e k árait lehetőleg jutá­ nyosán számítjuk, ú g y h o g y m i n d e n k i bizalommal

küldheti

ejtett v a d j á t ,

intézetünkbe

különösen

az

d e k o r á c z i ó ú l felhasználható kitömés

oly

el­ szép

madarakat,

végett.

R é s z l e t e s e b b f e l v i l á g o s í t á s s a l és ár­ j e g y z é k k e l szívesen

szolgálunk

a z ér­

deklődőknek.

Föleim!Budapest

9ntézetünkben kaphatók:

ajánlását..

Gyűjtő- és preparáló-eszközök, kézi nagyítók, mikroszkópok,

A M N Múzeum és Garípa ílsöriügü muigumilmk sulluója.

vadásztrofeák, állatfejek,

külön

utasítást a d t u n k k i .

egyszerűbb és legkitűnőbb kivitelben stb.

dekoráeziók é s vadászati dísztárgyak,

Készülékek,

TANSZEREK,

természetrajzi

rongálódnak

intézetünkben

H o g y miképen kezelendők, arról

állapotban

rülnek a p o s t á r a , r e n d e s e n

küldetnek olyformán c s o m a g o l v a , h o g y az

is. C z é l s z e r ű k e z e l é s TANSZERKÉSZITŐ INTÉZETÉ.

rá­

»Friss állat kitömésre«.

írni :

F E N S É G E

K1B.

FÜLÖP SZÁSZ-COBURG-GOTHAI HERCZE6 szállítója

akváriumok és akváriumba való állatok.

gyűjtemények,

csontvázak, anatómiai modellek,

A G A N C S O K ,

papirmaché-készltmények, spiritusz-preparátumok,

~ = K É S S GYŰJTEMÉNYEIK. = -

KONZERVÁLT TENGERI ÁLLATOK,

roíargjiijtemények, tojás- és csiga-gyűjtemények, növénytani preparátumok,

virág-, gomba-, gyümölcs-minták, herbáriumok,

ásványtani gyűjtemények stb. JKuzeumi felszerelések. ... JJagvszabású gvűifemértvek.

»A TermészeU

Az intézet dr. L E N D L A D O L F személyes vezetése alatt áU és az ő nevére —

BUDAPEST,

II.,

DOflÁTI-U.

7. —

czimezendők az összes vasúti és postai szállítmányok, levelek, pénzutalványok, táviratok stb.

Az arak jutányosak; a kivitel gondos. Qriegvzékeket, nagvobb gvűjteménvek összeállításáról költségvetéseket, terceket küldünk ércleklőci3knek.

Szakszerű tanácscsal szolgálunk mindenkinek szíveseu. Elvállalunk állatokat, a —okai, gyűjteményeket determinálásra e's megbecsüle'sre. &

KÖNYVEK: FRIVALDSZKY, Aves Hungáriáé .• . . K0HAUT, Madármeghatározó . . , LAKATOS, Termesz, és Vadászképek ., Vadászati és Madár. Emlék. 3.— frt „ Vadászhit . . . 2.— frt „ Nappali orvmad. 1.50 frt „ A császármadár és vadászata 1.— frt LENDL, Könyv az állatok kitöméséröl . . . . 1.50 frt THANHOFFER, A mikroszkóp . . 3.60 frt ÚTMUTATÁS a természetrajzi gyűjtemények gondozásához' .• . 50 kr.

s z e r k e s z t ő s é g e és k i a d ó h i v a t a l a : Budapest, II., Donáti-utcza 7. dr. Lendl A d o l f intézete. 2337.99. Nyomatott Markovits és Garainál, Budapest, L á z á r - u t c z a

13.

1.50 frt 2.— frt 2.— frt