Egészséges a magyar egészségügy?- Kínálati és keresleti oldal elemzés értékelés Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz 2014. Augusztus 28.
Hazai egészségi állapot jellemzők O Relatíve alacsony várható átlagos élettartam O Mortalitási ráta tartósan magas szintje az
alacsony átlagéletkor és az alacsony várható átlagos élettartam ellenére O Kiemelkedő mortalitási arányok O Szív- és érrendszeri betegségek miatt O Daganatos megbetegedések miatt
O Emésztőrendszeri megbetegedések miatt O Erőszakos okú halálozások miatt O Középkorú férfiak magas halandósága O Kedvezőtlen morbiditási viszonyok,
rövidebb egészségben megélt élet O Számottevő lemaradás az európai országok többségétől Forrás: LAMPEK, PTN, 2013
Egészséges életstílus I. - TESTEDZÉS fiatalabb és magasabb iskolai végzettségű korcsoportoknál némi javulás - DOHÁNYZÁS csökkenés: legfiatalabb és legidősebb nők körében és a fiatalabb magas iskolázottságú férfiak közt - ALKOHOLFOGYASZTÁS A: szélsőséges K: gyakran ivók M: mértékletes ivók
Egészséges életstílus II. - KIMERÜLTSÉG 1988: alacsony iskolai végzettségűek 2003: alacsony és közepes iskolai végzettségűek 2011: mindhárom iskolai végzettségű csoportban nőtt - TESTSÚLY A: túlsúlyos, kövér K: túlsúlyos M: normál testsúly - PREVENTÍV CÉLÚ ORVOSHOZFORDULÁS 2011 - magas iskolai végzettségűek közt a leggyakoribb
Módszertan Kvalitatív felmérés: - Elit kutatás (gyógyászattal foglalkozó szakemberek, orvosok, fizikoterapeuták, természetgyógyászok) - 70 fővel készített strukturált mélyinterjú, amelyből 62 volt értékelhető - A lekérdezés helye: Zala megye
Kvantitatív felmérés I. A fogyasztói felmérés reprezentatív korösszetétel és nemek szerint Zala megyében - Mintasokaság: 500 fő - Összefüggés vizsgálatok: Kereszttábla elemzés Kvantitatív felmérés II. - A felmérés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottam (minden 15. elem). - Személyesen 300 vállalkozót kerestem fel, akik közül 198 személy adott értékelhető választ - A mintasokaság méretkategóriák, valamint az állami és magán szektorhoz való besorolás alapján volt reprezentatív.
O A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-
0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Egy egészséges ember napi táplálkozás piramisának felépítése
Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás %-os változása Magyarországon 2000-2011 közötti időszakban 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% -10,00% -15,00% -20,00% -25,00% változás 2000-2011 között %-ban
Húsfogyasztás megoszlása Magyarországon 2011-ben 44%
Baromfihús
44%
Sertéshús
5%
Marha- és borjúhús
3%
Egyéb hús
4%
Belsőség
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
Kvantitatív eredmények értékelése- Egészségügyi ellátás A megkérdezettek véleménye az állami egészségügyi ellátó rendszer finanszírozhatóságáról
Nem tudom; 20,7%
A magyar állami egészségügyi ellátó rendszerrel való elégedettség
Adókból; 3,1%
Igen; 30,9% Egyéb; 3,4% Járulékokból; 45,3%
Nem; 69,1%
Egyéni befizetésekből;
27,5%
Hipotézis: A magyar állami egészségügyi ellátó rendszerrel való elégedettség összefügg az önkéntes kiegészítő biztosítás kötésével Önkéntes kiegészítő egészségügyi biztosítás kötése
Ellátó rendszerrel való elégedettség
határozottan ellenzi
kételkedik a sikerességében
szolgáltatás függvényében támogatja
mindenképpen támogatja
nem elégedett
14%
32,8%
16,6%
8,2%
elégedett
7,8%
8,2%
6,8%
5,6%
Szignifikancia szint: 0,002
Az egészségügyi ellátási formák preferálása a lekérdezettek körében
Magán úton igénybe vett szakrendelések a mintasokaság esetén 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0%100,0%120,0% Fogászati
20,9%
Szemészeti Bőrgyógyászati
Mindkettőt igénybe veszem; 43,4%
Állami; 38,8%
49,6% 61,3%
Kardiológiai
84,0%
Ortopédia
82,0%
Nőgyógyászati Urológiai
60,1% 83,1% Kizárólag
Füll-orr gégészeti Pulmonológiai Onkológiai Magán; 17,8%
Reumatológiai Belgyógyászati
69,6% 81,7% 90,2% 83,1% 76,9%
Neurológiai
87,4%
Pszichiátriai
88,9%
Dietetikus
89,6%
Egyéb
93,9%
Alkalmanként Egyáltalán nem
Az állami egészségügyi ellátással való elégedettség 4,00 3,69 3,24 3,32 3,40 3,28 3,40 3,38 3,31 3,30 3,50 3,27 3,24 3,183,09 3,17 3,05 3,17 3,03 3,00 2,58 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00
Az ellátási formák közül előnybe részesített alternatívák 0% Bizalom Figyelmesség
10%
20%
Közérthető tájékoztatás Szakmai felkészültség
50%
60%
70%
80%
67,8%
21,8%
8,3%
78,1% 29,9%
9,1% 60,3%
34,4%
9,8%
58,5% 68,0%
7,1% 29,7%
28,3%
100%
7,8% 39,6%
12,8%
90%
6,8%
70,4% 52,0%
Megszokás Orvos személye
40%
25,4%
Megfelelő ár/érték arány Rövid várakozási idő
30%
64,2%
2,3% 7,5%
Állami Magán Alternatív
Környezet
29,6%
61,6%
8,8%
Megfelelő higiénia
29,4%
61,4%
9,2%
A rendelkezésre állás rugalmassága
20,8%
Anyagi helyzet
67,5% 57,4%
36,0%
Kiszolgáló személyzet
29,7%
61,9%
Diszkréció
28,2%
65,5%
Egyéb
20,0%
11,7%
65,0%
6,5% 8,4% 6,3% 15,0%
Kvalitatív eredmények értékelése Állami praxis értékelése - Kielégítő, helyenként jó felszereltség - Pályakezdők motiválása ösztöndíjrendszerrel - Belső motiváltság csökkenése - Önkormányzati támogatás - Pályázati forráslehetőségek - Képzett humánerőforrás hiánya
Állami praxis értékelése II. - Túlzott adminisztráció - Kevesebb idő jut a betegekre - Hosszú várakozási idő ( az irányított
-
beutalási rend nem mindig veszi figyelembe a beteg állapotát) Költséges a beteg számára (TB) Költséges az állam számára (elegendő finanszírozás rossz elosztással) Magántőke bevonásának szükségessége Paraszolvencia
Elégedettség néhány példája O Lehetőség van új
Elégedetlenség néhány példája O Megterhelő
kezelések kipróbálására
O Technikai
fejlesztések O Tudományos tevékenység támogatása O Egyéb továbbképzés O Tiszta, egészséges munkakörnyezet
O O O O O O
munkabeosztás Alulfizetett szakképzett munkaerő Szakemberhiány Szakmai megbecsülés hiánya Presztízs csökkenés Betegutak szervezésének nehézségei Időhiány
Magánpraxis értékelés O Jobb megélhetési lehetőség O O O O O O O
megteremtése Bizalmon alapuló rendszer A szakmaiság változatlan Várakozási idő rövidül Kiváló technikai felszereltség Több idő jut a páciensekre Nyugodtabb körülmények Hosszú távon megtérülő befektetés a beteg és a szolgáltató számára egyaránt
Vállalati kultúrára jellemző adatok, 2013 A felsővezető a kizárólagos döntéshozó A dolgozók nagyfokú önállósággal végzik… Az egymás iránt érzett bizalom erős a… A szervezet tagjai vállalkozó szelleműek Új feladatok, lehetőségek felkutatása Jelentős a feladatorientáltság a szervezeten… Az intézmény gyorsan képes reagálni a piaci… A vezetők meghallgatják és figyelembe veszik… Munkafolyamat szabályozottságának… Jó belső kommunikáció Egyéb kafetérián kívüli juttatások (pl.:… Kafetéria nyújtása a kollégáknak Munkatársak egészségmegőrzése Közösségi élet (jó légkör) megteremtése Az intézményi tradíciók ápolása Az alkalmazottak kötött öltözködési szabályai Szakmai nyelvezet alkalmazása
5,55 5,69 5,44 5,39 5,48 5,60 5,18 5,54 5,30 5,56 3,18 3,15 5,19 5,43 4,22 3,95 4,87
A vállalkozások méretkategóriája és a béren kívüli juttatások összehasonlítása kedvezményes ingyenes kedvezményes ingyenes csapatnyaralási étkezés étkezés sportolás sportolás építés hozzájárulás mikro vállalkozás
11
6
7
6
23
7
kisvállalkozás
17
6
5
2
17
6
közepes vállalkozás
3
1
1
6
11
4
nagyvállalat
9
0
5
3
6
4
A vállalkozások méretkategóriája és a védőoltások támogatásának együttmozgása
mikro vállalkozás kisvállalkozás közepes vállalkozás nagyvállalat
igen, ha a munkavégzéshez előírt 22 12 6 5
igen, influenza ellen
támogatnám, de anyagi okok miatt nem
11 3 11 7
21 16 3 2
Következtetések O A zalai fogyasztók véleménye szerint a
lakosság 87,1%-ban jövedelemarányosan járul hozzá az egészségügyi ellátó rendszerhez, emiatt szkeptikusan állnak hozzá ahhoz egy esetleges kiegészítő biztosítással javítani lehetne a helyzeten O Az állami rendszerrel a legtöbben a hosszú
várakozási idő és a türelmetlen bánásmód miatt elégedetlenek, ez nem hozható összefüggésbe az orvosok és az ápolók szakértelmével.
O A primer prevenció kevésbé elterjed, mint
a szekunder és a tercier. O A szolgáltatók szerencsésebbnek tartanák
az állami finanszírozás jobb leosztását, esetleg magántőke bevonását O Jelenleg a magánpraxis jelent megoldást
a gyorsabb betegutak kezelésére O Szakmai humánerőforrás hiánya nem
pusztán anyagi okokkal, hanem a belső motiváció hiányával is magyarázható
• Gazdasági terhek: tőkehiány, munkanélküliség, kényszerűen magas társadalombiztosítási és adóterhek vonzó a feketegazdaság • A munkavállalók nem egészséges és biztonságos munkakörülményeket, hanem elsősorban magasabb béreket akarnak • A munkavállalók egészségének megőrzése a szervezetek nagy részének fontos (97,4%), ám a kafetéria elemekben ez nem mutatkozik meg (a legtöbb szervezet [98] egyáltalán nem ad béren kívüli juttatást)
• A vállalati kultúra látható elemei mellett a mikroés kisvállalkozások esetén a kultúra középső szintje: a szervezeti értékek és ideológiák szintje is megmutatkoznak. • A vizsgált közepes- és nagyvállalatok esetén főként a látható elemek szintje dominál. • Az alacsonyabb létszámmal működő intézményekben a forráshiány ellenére is nagyobb az egészségtudatosság melletti elkötelezettség, míg a nagyobb cégeknél inkább a humánerőforrás menedzsmenthez kapcsolódó anyagi döntések dominálnak.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
