Médiafigyelés MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET (33,34,35. OLDAL)

Médiafigyelés

MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET - 2014. 09. 10. (33,34,35. OLDAL) Ivóvíz higiénia konferencia 2014 Az első minősített szakmai képzés, mint az MMK ajánlott képzése Markos Anna Zsuzsanna „Tiszta vizet az egészséges világért!” Ez volt az idei Víz világnap mottója március 22-én. Mindenütt szükség van a tiszta, higiénikus, minden szempontból kifogástalan ivóvíz biztosítására, a családi házak, a középületek, szállodák, kórházak végfelhasználói pontjain és az élelmiszeripari gyártóüzemekben a technológiai berendezéseknél egyaránt. A vízvezeték rendszerek helye az épületgépészeti rendszerek között a méretezést, anyagválasztást és a kivitelezést tekintve a kevésbé hangsúlyos témák közé tartozik, pedig a vízre, mint a legfőbb élelmiszerre egyre szigorúbb előírások és követelmények vonatkoznak. Ez adta az apropót a konferencia megszervezésére is. 2014. május 26-án a Dunán, az A38-as rendezvényhajón nagy sikerű konferencián vehettek részt az ország számos pontjáról érkező, a téma iránt érdeklődők, kiemelt számban épületgépész tervezők (lásd a lap júniusi számának 32. oldalát). A konferencián elhangzott 10 előadás közös témája az ivóvíz és az ivóvíz higiénia volt, különböző szakmai szempontok alapján megközelítve. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták a legújabb, tervezéssel és szereléssel kapcsolatos szabványok, előírások, gyakorlati tapasztalatok ismertetését, de elhangzottak előadások a víz mikrobiológiai követelményeivel kapcsolatban, a biztosítóknál jelentkező vízkárokról, a közműszolgáltatók feladatairól, sőt a víz építészeti aspektusairól is. A Magyarországon érvényben lévő MSZ EN 806-1…5 sz. szabványok írják elő az épületen belüli, emberi fogyasztásra szánt vizet szállító vezetékekre vonatkozó követelményeket, a tervezés, méretezés, kivitelezés és az üzemeltetés szempontjából. A 2003. január 1-től érvényes új EU Ivóvíz rendelet nemcsak a vízben található kémiai vagy fizikai anyagokra és a mikroorganizmusokra, parazitákra vonatkozó határértéket tartalmazza, hanem a vízvezetékek anyagválasztására is hatással van, a vízben oldódó fémek mennyiségének korlátozásával. Az előadások legfőbb gondolatainak rövid áttekintése: Hornyák Rudolf, a Fővárosi Vízművek Zrt. hálózatüzemeltetési osztályvezetője: „az ólomvezetékek cseréje kiemelt feladat” A Vízművek hatáskörébe tartozik az ívó-, tűzi- és ipari víz szolgáltatás, a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása a szolgáltatási határt jelentő mérőknél, illetve a csapolóknál, továbbá a szennyvízszolgáltatás és a szennyvíztelepek üzemeltetése. 2013. december 1-től életbe lépett az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 430/2013. (XI. 15.) számú rendelet, ami a korábbi 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletet módosítja. Változtak az ivóvízbiztonsági terv készítésének a kritériumai és a közegészségügyi szempontból jóváhagyó szerv is. A rendszereknél ötévente közegészségügyi felülvizsgálatot kell elvégezni. A vízszolgáltatás kockázatainak csökkentése és a szolgáltatási biztonság javítása érdekében a nyers víz szennyezéseit megfelelő tisztítási technológiákkal a minimumra kell csökkenteni, és az elosztó rendszerben is meg kell előzni az utólagos szennyeződések keletkezését.

1/11 oldal

www.medianezo.hu +36 20 322 1738 [email protected]

Médiafigyelés

A vízelosztó hálózatok üzemeltetése során kiemelt fontosságú a sérült csőrész javításakor, cseréjekor a hálózat megbontásával járó munka esetén a helyi fertőtlenítés és az ismételt használatba vétel előtti átöblítés. A 2013. december 1-től életbe lépett ivóvíz rendelet ólomtartalomra vonatkozó szigorú előírása (10 g/l az ivóvízben) miatt a vezetékhálózatokban lévő ólomvezetékek cseréje kiemelt feladat. 1997 és 2013 között a hálózatban ~26 ezer ólom anyagú bekötővezetéket kicseréltek már, rövid időn belül további mintegy 4200 bekötővezeték cseréje válik szükségessé. A Vízművek hatáskörén kívül eső alap-, felszálló- és ágvezetékek ólomvezetékeit is cserélni kell! A Vízművekre vonatkozó szolgáltatási pont a vízmérő utáni csatlakozás, de a vízminőséget a vízkivételi helyen kell biztosítani. A fogyasztói pontok veszélyforrásai gyakran a Vízművek hatáskörén kívüli problémákból adódnak, melyek a fogyasztói hálózat anyaga, a csapolók állapota, a helyi vízszűrés/víztisztítás, illetve a fogyasztói szokások. (Forrás: Hornyák Rudolf előadása) Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. vagyon- és kárrendezési igazgatója: „a vízkár a legjelentősebb kártípus” Magyarországon a 4,2 millió ingatlan 74%-a biztosított vezetékes vízkár ellen. A vízvezetékek folyamatosan a hálózati nyomás alatt állnak, ezért meghibásodás, folyás esetén fokozott veszélyt jelentenek az épületszerkezetre és az ingóságokra. A vízkár a legjelentősebb kártípus, társasházaknál a vezetékes vízkárok aránya kb. 50%, lakásoknál kb. 20%. A károk miatt kifizetett biztosítási összeg az évi kb. 250 ezer káreseményre társasházaknál és lakóházaknál összesen 12 milliárd Ft/év. Érdekes a csőtörések fajtáinak megoszlása, ami azt mutatja, hogy 27%, illetve 30% a falon belüli nyomó- és lefolyóvezetékek törésének az aránya. A legnagyobb kárt a flexibilis csövek tönkremenetele, illetve törése okozza, ami gyakran hosszabb ideig rejtve maradó, vagy máshol jelentkező ázási foltok, penészedés formájában jelenik meg. A biztosítók az általuk kínált csomagokban speciális szolgáltatásokat is kínálnak, pl. szerződött iparos hálózat igénybevételét, alternatív kárrendezési megoldásokat is. Társasházakban például a flexibilis csövek cseréje után látványosan csökkentek a leázásokból adódó károk és biztosítási események. Hibaforrás lehet például a csapolók hibás bekötése, illetve a túlmelegedett vízmelegítő miatt elrepedt cső. (Forrás: Szikszai József előadása) Dr. Vargha Márta, az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiéniás Osztály osztályvezetője: „az épületgépészeti rendszerek betegsége a legionella” Az ivóvíz minőségét befolyásoló tényezők a nyersvíz arzén, nitrát, ammónia és szervesanyag tartalma, a vízkezelés során keletkező klórozási melléktermékek (alumínium, vas, mangán), az elosztóhálózat és a vízmérő utáni házi elosztóhálózat ólom, nikkel, réz, króm és kadmium tartalma, mikrobiológiai szennyezettsége, illetve a nitritképződés. A vízminőséget a szolgáltató általában a rendszeres mintavételi pontokon méri, a hatóságok pedig évente legalább egyszer a meghatározott mintavételi pontokon. További méréseket a panaszok kivizsgálása során, a lakhatási/használatbavételi engedélyek kiadásakor, illetve járvány idején végeznek. A legfőbb fertőzésveszélyt a baktériumok szaporodása okozza a vízben, ezek közül is a legveszélyesebb a legionella baktérium, ami vízzel terjedő kórokozó. Nedves környezetben szaporodik leginkább. Betegséget, gyenge immunrendszer esetén gyakran halálos kimenetelű tüdőgyulladást a

2/11 oldal


Médiafigyelés

fertőzött víz belélegzése okoz. Nagy odafigyelés szükséges ezért az épületek hidegés melegvíz hálózatai, a légkondicionáló berendezések, hűtőtornyok, kerti locsolók, szökőkutak, pezsgőfürdők üzemeltetésénél és tervezésénél, ahol a fertőzött víz aeroszolként jelenik meg, így a belélegzés elkerülhetetlen. A legionella szempontjából a legveszélyeztetettebbek az üzemek, kórházak és szállodák. A baktérium szaporodásához, a baktériumfilm kialakulásához megfelelő körülmények szükségesek: szerves anyagok jelenléte, megnövekedett felület (rozsda, vízkő), a baktériumok szaporodása szempontjából ideális hőmérséklet (20–40 °C), a rossz áramlás (pangó víz, túlméretezett vezetékszakaszok és tartályok) és a fertőtlenítés hiánya. Egészségügyi szempontból kiemelt jelentősége van még a víz ólomtartalmának, amely csak a vízvezeték és a réz idomok cseréjével csökkenthető. Az Ivóvíz rendelet szerint az ólomtartalomra vonatkozó előírások három lépcsőben szigorodtak, a Magyarországra érvényes időpontok szerint 2003. január 1-től max. 40 m g/l, 2013. február 2-től 25 m g/l és 2013. december 1től 10 m g/l értékre. Az OKI felé bejelentésköteles termékek a vegyszerek, a vízkezelésben használt termékek, a műanyag és fém csővezetékek, a tartályok, szerelvények és a beton. Az adott termékre vonatkozó szakvéleményt az OKI állítja ki és veszi nyilvántartásba a terméket. (Forrás: dr. Vargha Márta előadása) Haszmann Iván épületgépész szakértő, Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet Kft.: „az ivóvízzel érintkező csővezetékek, szerelvények esetén további kiegészítő vizsgálatokra és engedélyekre van szükség” A vízellátásban használt szerelvények, csővezetékek, építési termékek forgalmazását, terveztetését és kivitelezését a 305/2011/EU rendelet szabályozza. A 89/106/EGK rendelet és a 3/2003. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet már nem érvényes. Magyarországon azok a termékek, amelyek nem rendelkeznek a gyártó által készíttetett ETA (European Technical Aproval – Európai Műszaki Értékelés) teljesítmény nyilatkozattal építhetők be. A teljesítmény nyilatkozatot a gyártó adja ki és felelősséget vállal az építőipari termék nyilatkozatban rögzített teljesítményének való megfeleléséért. A termékre vonatkozó alapvető követelmények: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és zajvédelem, energiatakarékosság és környezetvédelem. Az ivóvízzel érintkező csővezetékek, szerelvények esetén további kiegészítő vizsgálatokra és engedélyekre van szükség: 1. A Brüsszelben bejelentett szervezet részéről a gyártás során és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálatára és a teljesítmény állandósági tanúsítvány kiadására is szükség van. 2. A gyártónak egy dokumentált gyártásellenőrzési rendszert és az üzemi minták folyamatos vizsgálatát kell biztosítani és ki kell állítani a teljesítmény nyilatkozatot. A CE jelölés nem helyettesíti a CPR (Construction Products Regula) szerinti megfelelést, mert csak a termék egy, meghatározott teljesítményére vonatkozik. Az építkezéseken előforduló leggyakoribb hibák egyike a nem megfelelő anyagválasztás (például hosszvarratos csövek beépítése vízvezetékként). A termék jó minőségéért a gyártó a felelős, a tervező az épület és a betervezett termékek megfelelőségéért felelős. A kivitelező és a műszaki ellenőrök a megfelelő termék beépítéséért felelősek és bírsággal sújthatók probléma esetén. (Forrás: Haszmann Iván előadása)

3/11 oldal


Médiafigyelés

Csöppenszky Gábor vezető tervező, DUOPLAN Kft.: „higiéniai szempontból a körvezetékes szerelés a legbiztonságosabb” és Létai Csaba gépész létesítmény főmérnök, Óbuda-Újlak Zrt.: „fontos a nyomáspróba, mosatás, fertőtlenítés, vízminta dokumentálása” A két előadó a tervezés-kivitelezés területéről ugyanazokat a témákat, gondolatokat dolgozta fel kicsit más szemszögből. Az ivóvíz szolgáltató által biztosított vízminőség megőrzése a cél a fogyasztói vezetékekben, ezért a legionella baktériumok megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek érdekében a következőket kell betartani: megfelelő anyagválasztás, pangó vízterek megszüntetése. Megoldás a ritkán használt vezetékszakaszokra az íves T-idom beépítése max. 1-2 csapoló esetén, amely biztosítja a természetes áramlást a rendszerben az adott szakaszon történő vízelvétel nélkül. Fontos még az üzemi hőmérséklet biztosítása (hidegvíz: < 25 °C, melegvíz: > 60 °C) és a termikus fertőtlenítés (melegvíz: > 70 °C). Megengedett sebességek a vezetékekben: cirkulációs vezeték 0,7 m/s,gerincvezeték 2,0 m/s,csapolóvezeték 4,0 m/s. A DIN 4708 és a DVGW 553, 551 szerint a kis (családi és ikerházak, max. 400 liter víztartalom, legfeljebb 3 liter összes víztartalmú vezeték 2 csapoló között) és nagy rendszerek cirkulációs vezetékének méretezésére eltérő egyszerűsített-részletes eljárás áll rendelkezésre. Mindig az adott épület vizesblokk kialakításához igazodva, a fogyasztói szokásokat is figyelembe véve kell kiépíteni az ágvezetékeket és a csapolók bekötését. Higiéniai szempontból a soros, felfűzött rendszer, illetve a körvezetékes szerelés a legbiztonságosabb, míg az anyagköltsége magasabb, mint az osztós-, illetve T-idomos szerelésnek. Ahol kicsi a hálózati nyomás, a csapolók egyenkénti, egymástól független ellátásával kialakított osztós rendszer a legmegfelelőbb. A csővezetékek szigetelésének feladata a hangszigetelés, a páralecsapódás elleni védelem, korrózióés mechanikai védelem, szigetelésvastagságok a DIN 1988 EnEv szerint. A zajvédelmi követelményeket tartalmazó szabványok: DIN EN 4109 zajvédelem épületen belül VDI 4100 fokozott zajvédelmi követelmények MSZ 15601 Épületakusztika 1. és 2. rész A horganyzott-réz-műanyag anyagsorrend, ezzel a folyásirány betartása különböző anyagú csővezetékek összeépítésénél fontos az elektrokémiai korrózió elkerülése érdekében. A cirkulációs vezeték méretezése, beszabályozása fontos feladat, a használati melegvíz-ellátás, a cirkulációs rendszer üzemeltetése az éves hőigény 20 – 30%-át teszi ki. Tervezői feladat a rendszerek beszabályozási tervének elkészítése. Fontos a nyomáspróba, a mosatás, a fertőtlenítés, a vízminta dokumentálása a kivitelező és az építtető szempontjából. Szürkevíz, zöldvíz felhasználása esetén ezek a hálózat egyetlen pontján sem keveredhetnek a hálózati ivóvízzel. (Forrás: Csöppenszky Gábor és Létay Csaba előadása) Komáromi Gábor kiemelt kereskedelmi képviselő, BWT Hungária Kft.: „a vízkezelés három alappillére a szűrés, a vízlágyítás és a helyi ivóvíztisztítás” Mit tehetünk a vízhigiénia érdekében? A pangási idők csökkentése, felhasználóbarát megoldások alkalmazása és új berendezések fejlesztése a mikroorganizmusok szűrésére.

4/11 oldal


Médiafigyelés

A vízkezelés 3 alappillére szűrés – fontos a szűrők tisztíthatósága, vízlágyítás – veszélyforrás lehet az ismeretlen eredetű, esetleg fertőzött gyanta, helyi ivóvíztisztítás – ultraszűrők a konyhába, 2 szűrőből álló előtétszűrő. (Forrás: Komáromi Gábor előadása) Dr. habil Kistelegdi István DLA, PhD., építészmérnök, tanszékvezető, PTE-PMMIK Energiadesign Tanszék: „szomjazó építészet, épületek (ivó)víz nélkül” A víz, mint látványelem is egyre nagyobb szerepet kap az épületek tervezésénél, ami néha a dizájn és a párásítás, hűtés szempontjából kiváló, legtöbbször azonban nem a magasabb higiéniai követelmények felé mutat, például vízzel körülvett épület, vízfüggönyök, felületeken lecsorgó víz, vízre épülő szállodák (Svájc Köd-ház, Dubai Pálmafa). Interdiszciplináris tervezési módszerek, az építészet, épületgépészet, épületvillamosság, környezetvédelem, épületfizika, klíma, képzőművész, fénytechnika együttműködése, együtt tervezése. (Forrás: dr. habil Kistelegdi István előadása) Lászlófi András és Kovács Zoltán, REHAU Kft.: „higiénia és technika rendszerben” illetve „a víznek folynia kell” A konferencián felvetett problémákra válaszul Lászlófi András ismertette, hogy 1972-től napjainkig milyen fejlesztéseket hajtott végre a REHAU vállalat az ivóvízhigiénia területén. Ide érthetők az 1997-ben bevezetett RAUTITAN flex és stabil univerzális csővezeték rendszerek, majd 2009-ben az előírásoknak elébe menve a REHAU kifejlesztette a RAUTITAN PX műanyag idomokat 16-40 mm-es átmérőtartományban a nem menetes idomokra, 2013-tól pedig átállt a vörösöntvény anyagú RAUTITAN RX idomokra menetes idomok esetén. A nap folyamán megtapasztalhattuk, hogy nem elegendő a megfelelő anyaghasználat, hanem kiemelten fontos az ágvezetékek kialakítása, hogy jó áramlási viszonyok alakuljanak ki, hiszen a pangó vizek fokozott kockázatot jelentenek a legionella elszaporodására. Ezt a kérdést kiegészítve Kovács Zoltán a REHAU RauCAD méretező programjának segítségével bemutatta, hogy a körvezetékes rendszerek átmenő falikoronggal higiénikus megoldást jelentenek a problémára. Mindezek mellett a REHAU szakemberei az előadásokat kiegészítve gyakorlati demonstrációk során mutatták be az egészséges ivóvízvezetékek szerelésének legkorszerűbb módjait és az ehhez szükséges termékeket, eszközöket, megvalósítási lehetőségeket. A szerelési bemutatók kiegészítéseként a vendégek a REHAU termékeinek fizikai tesztjeit is megtekinthették a helyszínen felépített mini-labor segítségével. A szakmai nap előadásait a vízzel kapcsolatos információk, a vonatkozó hatósági előírások, követelmények, a gyakorlati tervezési és kivitelezési tapasztalatok ismertetése és az építészet különleges alkalmazásainak bemutatása tette egyedivé. KA: Legionella baktérium

5/11 oldal


Médiafigyelés

6/11 oldal


Médiafigyelés

7/11 oldal


Médiafigyelés

8/11 oldal


Médiafigyelés

9/11 oldal


Médiafigyelés

10/11 oldal


Médiafigyelés

11/11 oldal


Médiafigyelés MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET (33,34,35. OLDAL)

Recommend Documents