Heti Válasz Magyar - arab tavasz ,57,58,59,60,61. oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Heti Válasz Magyar - arab tavasz 2013.02.21 - 56,57,58,59,60,61. oldal - [5162248] *A közel-keleti nyitás mérlege - A Mol ománi hídfőállásai - Interjú a Zsolnay zsír vevőjével Gazdaságdiplomáciai nagyüzemmel indul a tavasz - már ami a keleti kapcsolatainkat illeti. Egyes arab országok vegyes tulajdonú vállalatokon keresztül magyarokkal "bértermeltetnének", hogy biztosítani tudják az állampolgáraik hosszú távú élelmiszerellátását. Néhány éve kisebb diplomáciai bonyodalmat okozott egy csincsillatenyésztéssel foglalkozó magyar vállalkozás. A társaság ügyvezetője büszkén újságolta a sajtónak, hogy egy északafrikai ország királya már a harmadik ágytakarót rendelte meg tőlük a nászi ágyra. Azt is elárulta, hogy az uralkodó egy 2003-as moszkvai prém- és bunda-világkiállításon látta meg a családi vállalkozás szőrméit. A gond később abból adódott, hogy a hír a király feleségéhez is eljutott, aki számon kérte őfelségén a nászi ágyra rendelt csincsillaprémes takarókat. Az esetről 2006ban - persze diszkréten - lapunk is beszámolt a Magyarok a piacon interjúsorozatban. A cégtulajdonos ugyanis a saját példáján keresztül érzékeltette, mennyire körültekintően kell eljárnunk, ha arabokkal szeretnénk üzletelni. Azóta változott a világ, s a válság miatt a magyar termékek fő felvevőpiacának számító európai gazdaság stagnálása az Orbán-kormányt is új kitörési pontok keresésére késztette. A kabinet által meghirdetett "keleti nyitás" külgazdasági politikájának ötödik pillére - Oroszország, Kína és a Távol-Kelet, India, valamint Közép-Ázsia és a Kaukázus után - az arab térség. Utóbbit újabb három alkategóriára szokás bontani: a világ olajkészletének 45 százaléka felett rendelkező Öböl menti hatalmakra és az ezekkel gazdaságilag "összeérő" államokra (lásd térképünket), Észak-Afrikára (Egyiptom, Szudán), továbbá a Maghreb-országokra (Marokkó, Tunézia, Algéria, Líbia). Gyurcsányi örökség "A világban gyors szövetségkötési verseny indult el az arab államok vonatkozásában, s ebbe a versengésbe Magyarország 2010-ig még csak be sem nevezett. Ezért a kormánynak komoly hátrányt kell ledolgoznia: újjá kell építenie hazánk és az arab világ közti kapcsolatokat, vissza kell szereznie a tőkeerős arab befektetők bizalmát" -jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-arab tagozatának januári ülésén Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár. Ennek megfelelően 2013 is gazdaságdiplomáciai nagyüzemmel kezdődik: Orbán Viktor kormányfő a jövő héten Libanonba, március közepén Jordániába látogat, és még ebben az évben magyar kereskedőház nyílik Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban. Az előző ciklusok mérlege kevésbé impozáns; noha 2009-ben, lemondása előtt néhány héttel Gyurcsány Ferenc is felfedezte Ománt és Katart, az azért maradandóbb emlék, ahogy négy évvel korábban terroristának bélyegezte a szaúdiakat. (Egy MSZP-rendezvényen arra a kérdésre, hogy miért tekinthető a magyar labdarúgás dicsőségének a szaúdi csapat elleni döntetlen, az exminiszterelnök úgy válaszolt: "A szaúdi királyságot nagyon sokszor vádolják azzal, hogy igazából a világ terrorizmusának legaktívabb pénzügyi támogatói közé tartoznak bizonyos családok. És én azt gondolom, hogy a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen.") A Nokia-boom után Az Arab-félsziget országai napjainkban azzal számolnak, hogy olajkútjaik, gázlelőhelyeik egyszer elapadnak, ezért erőltetniük kell az alternatív gazdasági szektorok felvirágoztatását. A Perzsa-öböl mentén máris nemzeti fejlesztési terveket dolgoztak ki a közlekedés korszerűsítésére és új városok, közintézmények építésére. A világon a harmadik legnagyobb földgázkészlettel rendelkező Katar például 60 milliárd dolláros - 13 200 milliárd forintnak megfelelő - alapot hozott létre, melyből csak a vasút


modernizálására 35 milliárd dollárt szán. A 2022-ben labdarúgó-világbajnokságot rendező állam olyan magyar cégek jelentkezését is várja, amelyek részt tudnának venni például szén-dioxid-kibocsátásmentes stadionok építésében. Bár az Egyesült Arab Emírségek irányába már az elmúlt években óriási kiviteli többletünk volt (Magyarország 2011-ben közel 400 milliárd forint értékű exportot bonyolított az Abu-Dzabiközpontú monarchiával), a kiugró adat csalóka, ugyanis jobbára a Komáromból származó Nokia mobiltelefonok tömeges szállításának köszönhető. (A finn vállalat ráadásul tavaly a gyártás egy részét áthelyezte a TávolKeletre.) A legtöbb arab országgal ennél hosszabb távú együttműködés körvonalazódhat az energiaellátás, a vízgazdálkodás, az öntözés, a turizmus és az egészségügy területén. Továbbá mivel ezek az államok nem rendelkeznek mezőgazdaságilag jól hasznosítható földterületekkel, szívesen vennék, ha vegyes tulajdonban lévő vállalatokon keresztül bekapcsolódhatnának a magyarországi bértermeltetésbe (illetve a baromfi-, bárány- és szarvasmarha-tenyésztésbe). Ez a hazai gazdáknak folyamatos megrendelést és garantált piacot jelentene, az arabok számára pedig biztonságot a lakosság élelmiszer-ellátása terén. A magyar diplomaták kézenfekvőnek tartják, hogy a keleti viszonylat felélesztésében kulcsszerepe lehet a "70-es, "80-as években hazánkban tanult, azóta döntéshozói pozícióba került üzletemberek kettős kapcsolatrendszerének. Tény ugyanis, hogy Magyarországon a rendszerváltás előtt is létezett Tesco; ám ez nem hipermarketláncot jelentett, hanem egy műszaki-tudományos együttműködéssel foglalkozó vállalat (Technical Scientific Cooperation) rövidített elnevezése volt. Az állam ezen keresztül közvetített ki mérnököket, oktatókat, építészeket a "baráti" kormánnyal rendelkező országok (Szíria, Irak, Jemen, Algéria, Egyiptom, Vietnam) számára, és ugyanezen az intézményrendszeren keresztül hoztak arab és ázsiai hallgatókat a magyar egyetemekre. A közel-keleti kapcsolatok modernebb formájának a tavalyi év novembere adott lökést: 16 országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vett részt Budapesten az első arab-magyar gazdasági fórumon. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara tanácskozásán 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhettek meg a szereplők. Az 1,94 milliárd euró összértékű projekthalmazból 35 szolgál turisztikai célt, 17 a megújuló energiaforrásokhoz és a zöldenergiához, 14 az elektronikához, informatikához kapcsolódik, 11 érinti az élettudományok és a biotechnológia, tíz pedig a mezőgazdaság-élelmiszeripar területét. Az MKIK - a kormányhoz hasonlóan - nagy reményeket fűz még a külföldi magyar kereskedőházakhoz, melyek a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi szerepvállalását segíthetnék elő a térségben. Miként már utaltunk rá, hazánk idén Szaúd-Arábiában, jövőre Egyiptomban, 2015-ben pedig több Perzsa-öböl menti országban nyitna ilyen irodákat. Szállótól a repülőig Az iparkamara elsősorban az Arabfélsziget fizetőképes kereslettel rendelkező monarchiáira, valamint a háború utáni helyreállítás kínálta üzleti lehetőségek miatt Irakra, a Maghreb országok közül pedig Egyiptomra koncentrál. Mivel az egyes közel-keleti országok kockázati szintje különböző, az MKIK "referenciafüzet" összeállításúra készül, mely a régióban eddig elért magyar sikereket és a 22 arab ország üzleti prioritásait mutatná be. "A politikusok megteremtik az utat, már csak a gazdasági élet szereplőinek kellene utánuk menniük" mondja Parragh László, a kamara elnöke. Hogy ez így is legyen, tavaly újjászerveződött az MKIK magyararab tagozata. A testület elnöksége kiegészült például a keleti piacokra magyar sajtot szállító Kőröstej libanoni származású tulajdonosával, Riad Naboulsival (lásd keretes írásunkat), továbbá a Qatar Airways itteni kereskedelmi igazgatójával, Tamás Lászlóval. A katari légicég 2011 januárja óta egyedüliként biztosít közvetlen összeköttetést az arab államok és Magyarország között; a Liszt Ferenc repülőtéren jelenleg ez az egyetlen ötcsillagos szállító. Míg kezdetben heti négy alkalommal fordultak meg Ferihegyen az elegáns, vadonatúj Qatar-gépek, ma már naponta. Noha a katari légitársaság Közép-Európa szinte valamennyi fővárosába repül, Budapest kivételes helyzetet élvez: a Qatar a térségből egyedül ide járat teherszállító cargógépet, s hozzánk jár a legnagyobb keskenytörzsű, több mint 180 férőhelyes Airbus 321ese is. A magyarországi arab befektetők listájáról a Qatar Airways és a libanoni kormánytagokkal napi kapcsolatban lévő Riad Naboulsi mellett nem hiányozhat a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát megmenteni igyekvő órakereskedő, a szír származású Bachar Najari sem (lásd interjúnkat a 66-67. oldalon). Az ománi állam ugyancsak stratégiai befektetéseket eszközölt hazánkban: a szultánság két éve a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palota tulajdonjogát szerezte meg, a Mol olajvállalattal pedig már-már szimbiózisban működik (lásd riportunkat a 62-65. oldalon). A budapesti szállodaiparban a jordán gyökerű


szimbiózisban működik (lásd riportunkat a 62-65. oldalon). A budapesti szállodaiparban a jordán gyökerű Mellow Mood csoport szintén megvetette a lábát; a Magyarországra még diákként érkezett cégtulajdonosok eredendően hátizsákos turistákra szakosodtak, de ma már ők üzemeltetik a Buddha-Bar Hotelt a Ferenciek terére néző Klotild-palotában. (A fővárosi Zara hotelek is jordán fennhatóság alatt állnak. A működtető: Mazen al-Ramahi.) Tavaly óta az Erzsébet téri Le Méridien ugyancsak arab kézben van - a vevő, az emírségekbeli Al Habtoor Group korábban azzal vált világhíressé, hogy Dubajban felépítette a hétcsillagos Burdzs alArab (Arabok tornya) szállót. A magyar üzletemberek arábiai sikertörténetei persze nem érnek fel a nagyok játékához, de szóra azért érdemesek. Az alábbiakban öt olyan zászlóshajó projektet mutatunk be, amely más hazai vállalkozók számára is közelebb hozhatja a Keletet: VASÚTTERVEZÉS IRAKBAN (Műszer Automatika Kft., Budaörs) A biztosítóberendezések és gázérzékelő rendszerek gyártásával foglalkozó cég 2007-ben kapott lehetőséget, hogy részt vegyen az iraki vasúttervezési projektekben. A Műszer Automatika - a magyar cégek közül szinte egyedülálló módon - saját képviseletet és irodát tart fent Irakban. A cég tulajdonosát, Horváth Józsefet tavaly a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Jedlik Ányos-díjjal tüntette ki. ÁSVÁNYVÍZ A SIVATAGBA (Szentkirályi Ásványvíz Kft., Szentkirály) Márciusban indul a cég első szállítmánya Szaúd-Arábiába. A Szentkirályi az első olyan magyar vállalkozás, amely az arab-magyar gazdasági fórumnak köszönhetően köthetett exkluzív üzletet. A 134 ezer liternyi ásványvizet ötcsillagos szállodákban, helyi szupermarketekben és repülők fedélzetén értékesíti majd egy szaúdi befektetőcsoport. (Az arab országban a többség tengervízből kinyert, tisztított és sótlanított vizet fogyaszt.) A magyar márka eddig Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben volt jelen, és a cég idén egymillió liter ásványvíz értékesítését tervezi a térségben. MAGYAROKKAL KOMMUNIKÁLNAK (Insomnia Reklámügynökség, Budapest) A társaság néhány hónapja Bahreinben nyitott irodát. Az Insomnia Middle East első ügyfelei helyi és szaúdi cégek (köztük a Sherbiny olajipari beszállító, valamint a Zamil AC, a térségben nélkülözhetetlen légkondicionálók gyártója). A reklámügynökség nemcsak kommunikációval, hanem a magyar kis- és középvállalkozások külpiacra lépését elősegítő exportfejlesztési tanácsadással is foglalkozik. A cég honlapja már nemcsak magyar, angol és szerb, hanem arab nyelven is elérhető. INFÚZIÓ EGYIPTOMNAP (Dispomedicor Zrt., Debrecen) Az ötvenéves vállalat április elején nyitja meg új gyárát Egyiptomban. Orbán Viktor még 2010-ben látogatott az észak-afrikai országba, hogy egy export- és importfejlesztésről szóló kormányközi megállapodás szülessen a két állam között. A Dispomedicor ennek köszönhetően indíthatta el 2,5 milliárd forintos beruházását. Az egyszer használatos steril infúziós és transzfúziós készítményeket, valamint orvosi eszközöket gyártó üzem 80 százalékban az Eximbank finanszírozásában valósulhatott meg. A beruházás első szakaszának 2011. január 24-i átadásán a magyar kormányfő is részt vett, egy nappal később viszont az észak-afrikai országban kitört az arab tavasz, így a beruházás folyamata lelassult. A Dispomedicor vezérigazgatója, Nagy Antal ugyancsak tagja az MKIK magyar-arab tagozata elnökségének. KIÁLL RHÁZBA (77 Elektronika Zrt., Budapest)


Február elején a dubaji Arab Health kiállításon 21 magyar orvostechnikai vállalkozás mutatkozott be. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal standján több százezer euró értékű megrendelésről tárgyaltak a cégek, az önálló magyar kiállítók között pedig ott volt a 77 Elektronika Zrt., melynek nagy értékű diagnosztikai készülékei már a szaúdi királyi kórházban is megtalálhatók. A társaság az Egyesült Arab Emírségekben saját disztribútorral rendelkezik, és Kuvaitban, illetve Líbiában is túl van már az első kapcsolatfelvételen. SAJTBÓL VAN A BOLT A libanoni szupermarketek tejrészlegein faltól falig sorakoznak a magyar márkájú sajtok: Buda, Hajdú, Bihar. Szaúd-Arábiában a helyi taxistól a vállalatigazgatóig mindenki "hungári" néven emlegeti azt a fetát, melyből évi háromszáz konténernyit szállítanak az Arab-félszigetre. Az ománi főváros, Maszkat bevásárlóközpontjaiban ugyancsak találkoztunk Hajdú kaskavallal; ez az eredetileg juhtejből előállított sajt ma már inkább "tehénalapú", és szinte korlátlanul eladható a Perzsa-öböl országaiban és másutt a környéken. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a térségben akad konzervdobozos Hajdú termék is (rajta a The Great Hungarian Cheese, "a nagy magyar sajt" felirattal), sőt a jordán és a libanoni hadsereg "hivatalos" sajtjait szintén hazánkból szállítják. A gyártó és az exportőr ugyanaz a személy: a libanoni Riad Naboulsi 1975-ben tanulni jött Magyarországra, majd orvosi végzettségével Nyíregyházán és Tapolcán helyezkedett el. Közben - állami kereskedővállalatoknak dolgozva - magyar élelmiszereket kezdett kiközvetíteni az arab világba (főként a győri kekszgyár termékeivel bizniszelt). Éppen a köztársaság kikiáltásakor, 1989. október 23-án jegyezték be saját, ma is működő kereskedőcégét, a budapesti Caravanes Kft.-t. A "90-es évek elején ő lett a tejipar első nagy privatizátora: megvette a nagykőrösi sajtüzemet, majd a Kőröstej néven futó vállalat az ezredfordulón egy kőröstetétleni, 2006-ban pedig egy hajdüböszörményi gyárral bővült. Riad Naboulsi azóta egy Baranya megyei (Kacsóta) és egy somogyi (Barcs) üzemet is bevont a csoportjába, azaz mindig halmozottan hátrányos helyzetű térségekben teremtett vagy őrzött meg munkahelyeket. A cégei tavaly már húszmilliárd forintos árbevételt produkáltak - ez épp a tízszerese a 2004-es adatnak -, és a haszon 60 százaléka az arab exportból származik. Mint mondja, "én sosem panaszkodom, ezért veszteséges sem voltam soha, minden évben 20-30 százalékos növekedést könyvelünk el". Vállalkozásait nem maga, hanem a családja birtokolja: "Nyolcan vagyunk testvérek, négyen külföldön, négyen belföldön, és mindenki üzlettel, gyapot-vagy épp aranykereskedéssel foglalkozik." Libanoni és szír üzletemberektől gyakran hallani, hogy "mi, egykori föníciaiak találtuk ki a pénzt, a vérünkben van a kereskedelem" - és Riad Naboulsi sem mond mást. Évente két-háromszáz vendégéjszakát foglal le libanoni, szaúdi vagy dubaji vevői számára a Sofitel szállóban, hogy "ne csak én legyek élmény nekik, hanem a Lánchíd is". Újabban azt tervezi, hogy a kerek Hajdú sajtok hátsó címkéjére a magyar főváros nevezetességei kerülnek, "ami darabonként két forint, úgyhogy kibírom". Az ingyen ország-imázs indítékairól csak annyit mond: "Amikor Magyarországra jöttem, 18 éves voltam; ma 57 vagyok, az életem kétharmada ide köt. Ennél többel is tartozom ennek a hazának, ahol felnevelkedtem." A KÖZELJÖVŐ PROGRAMJA - Jövő hét közepén Orbán Viktor Libanonba látogat, - Március 17-én a kormányfő Jordániába utazik. - Áprilisban kormányszintű delegáció érkezik Egyiptomba; 2014-ben kereskedőház nyílhat Kaíróban. - Májusban 20-25 fős gazdasági delegáció látogat Kuvaitba, illetőleg Katarba. Ugyancsak idén várható a magyar-katari gazdasági együttműködési megállapodás aláírása. - A második félévben magyar kereskedőház nyílik Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban; a magyar Eximbank megállapodást köt a Saudi Bank of Developmenttel. - A kurdisztáni autonóm tartomány és a Mol közötti kapcsolatra építve a második félévben magyar üzleti delegáció utazik Irakba. GRAFIKON A MAGYAR-ARAB KÜLKERESKEDELMI FORGALOM ÉRTÉKE ORSZÁGOK SZERINT TÁBLÁZAT BEHOZATAL Budapest by night and day. A Klotild-palotát (balra) Jordán üzletemberek működtetik, a Gresham pedig az ománi állam tulajdona

ománi állam tulajdona


Riad Naboulsi (képünkön) Hajdú sajtjai egy ománi szupermarketben *B. A.-GY. L

==***==


HVG Az egyetemek már a kamarában vannak! 2013.02.21 - 80,81. oldal - [5160393] "Ha az oktatást drágának tartod, ajánlom, próbáld ki a tudatlanságot" ezzel az amerikai mondással fejeztem be másfél éve egy akkor még csak aggodalommal teli cikkemet. Hát mostanában élesben kezdhetjük kipróbálni a mondás hatásait. A felsőoktatás állami támogatása a GDP korábbi 1 százalékáról az idei évre 0,5 százalékra esett vissza, s ezzel az OECD-országok közt az utolsók vagyunk. Az egyetemi és főiskolai szférában újabban irányító szerepbe került Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének érvelését, hogy itt "a felsőoktatás reformja" van megvalósulóban - egy átlagos középiskolás is le tudja söpörni az asztalról. Annyiban tehát igaza van az elnöknek, hogy bizonyos dolgokhoz semmi szükség egyetemi végzettségre. Reform helyett itt a hozzá nem értő spórolás uralkodik. De közben röpködnek a kormányzati ígéretek a levegőben: hallani 47 milliárdról, amivel majd kompenzálnak, 27 milliárdról, amivel a pppberuházásokat váltják ki, az úgynevezett kutatóegyetemeknek félretett 10, illetve a most kiválasztott három "kiemelt" egyetem részére ebből elkülönített 5 milliárdról, végül egy ismeretlen összegű "segélyalapról", amivel a finanszírozási gondokkal küzdő intézményeket segítenék ki. Mintha azok afféle tékozló hajléktalanokként önhibájukból lennének rászorulva a jótékony intézkedésekre - azok után, hogy a költségvetésükből a segélyalap majdani szétosztói 60, más számítások szerint 80 milliárdot minden indoklás nélkül lenyisszantottak. A működési költségek helyett hiába ajándékoznak egyszeri célzott kifizetésekre bármennyit, ettől még a "kiemelt" egyetemek is összeomolhatnak, az új felsőoktatási államtitkár által emlegetett "minőségi felsőoktatás" nagyobb dicsőségére. Kevesen tudják, hogy egy nagy intézmény büdzséjében az állami apanázsnak vannak mozdíthatatlan részei. Ilyenek például a hallgatói és szociális juttatások (ösztöndíjak, lakhatási támogatások stb.), amelyek állandó nagyságúak, és csupán "átfolynak" a gazdasági hivatalokon. A főösszeg csökkentése tehát azzal jár, hogy egyre nagyobb része lesz érinthetetlen, a gazdálkodás számára nem létező keret. Következésképpen a csökkentések az alapfeladatok (fizetések, napi működés, felújítások) ellátását veszélyeztetik egyre nagyobb mértékben. Ezt pedig nem lehet kompenzálni bármennyi sikeres pályázatból sem, hiszen azok önrészét is elő kell teremteni valahonnan. Miközben már a gáz- és villanyszámlát sem lehet határidőre kifizetni, különösen, hogy az összegük emelkedőben van. Az egyetemek ugyanis nem kedvezményezettjei a rezsicsökkentésnek, viszont áldozatai a tranzakciós adónak, a központi minimálbér-emelésnek. Vélhető, hogy ezen kancellárok MKIKelnök részéről szorgalmazott kinevezése sem fog radikálisan segíteni. És egyre csak jönnek az újabb ötletek. A bolognai rendszerű kétszintű tanárképzés helyett idéntől csak szakpárokra lehet jelentkezni a kizárólag ötéves időtartamú oktatásban. Az egyik nagy egyetemen - annak megkérdezése nélkül - az idén az illetékes minisztérium például 264 osztatlan kétszakos tanári képzést hirdetett meg (betűrendben) az angol-biológiától a történelem-szlovák nemzetiségi tanár szakig, beleértve a matematika-médiatanárt vagy a kémia-erkölcstant is - miközben ma összesen nincs 150 tanárjelölt az egész intézményben. Mivel azonban 10 fő alatt egyik meghirdetett szakpár sem indulhat el, borítékolni lehet, hogy néhány népszerű (például magyar-történelem) szakon kívül egyikben sem lesz meg a minimumlétszám - az oly nagyon vágyott természettudományi szakokon sem. Más szóval az egész új rendszer a csőd felé tart. Sebaj, a korábbi összoktatási államtitkár megnyugtatott, hogy például a 0,5 százalékos GDP-részesedés sem gond, hiszen az egyetemeknek vannak saját bevételeik is (mintha más országokban ezek beleszámítanának az állami támogatás adataiba). Mindnyájan bízhatunk abban is, hogy a történelemorosz szakról jogra átnyergelt, és ma a gyakorlatilag lenullázódott szanitercégét vezető MKIK-elnök majd


megvalósítja a mainál sokkal gyakorlatközelibb felsőoktatást, amelyben a Magyar Rektori Konferencia az MKIK tagozataként fog működni. *KENESEI ISTVÁN A szerző egyetemi tanár

==***==


HVG Kárpát Régió: irodaüzemeltetés 2013.02.21 - 78. oldal - [5160398] Ötmillió forintos tőkével, 51-49 százalékos tulajdoni aránnyal közös társaságot alapított az állam, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. a Wekerle-terv fantázianévre elkeresztelt Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési terv végrehajtására létrejött regionális irodákat fogja működtetni. A hálózatnak jelenleg négy szomszédos országban - Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában - van összesen kilenc irodája. Az irodák felkutatják a lehetséges üzleti partnereket, segítséget nyújtanak a cégalapítás során, és inkubátorházként is működnek. A Wekerle-tervre elkülönített forrás egyelőre nincs. Az új zrt vezérigazgatója Radetzky Jenő miniszteri biztos, Fejér megyei kamaraelnök.

==***==

Heti Válasz Magyar - arab tavasz ,57,58,59,60,61. oldal - [ ]

Recommend Documents