Fogyasztóvédő Alapítvány Heti sajtószemle hét. (Magyar Nemzet, március 29., szombat, 17. oldal)

Fogyasztóvédő Alapítvány

Heti sajtószemle 2014. 14. hét

A fogyasztókat is védi az MNB Pénzügyi felügyeleti és fogyasztóvédelmi szerepet egyaránt betölt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az új felügyeleti struktúrában, e kettő teljesen kiegészíti egymást - mondta Nagy Koppány MNB-igazgató a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján. Szavai szerint csökken a folyamatos díjas életbiztosítási szerződések száma, amin változtathatnak az év eleje óta adókedvezményt élvező nyugdíjbiztosítások. Az MNB elvárása, hogy a termék egyszerű szerkezetű és átlátható legyen, valamint értékállóságot biztosítson - fogalmazott Nagy. (MN)

(Magyar Nemzet, 2014. március 29., szombat, 17. oldal)

Csalók dézsmálják az utalásokat Külföldön tüntetik el a hamis bankszámlaszámmal lenyúlt céges teljesítéseket Elszaporodtak az utóbbi időkben az olyan csalások, amelyek során az elkövetők a saját számlájukra térítenek el másnak szánt banki átutalásokat. A trükkös tolvajok gyakran előforduló pénzügyi tranzakciókat derítenek fel, s olyan vállalkozásokat, intézményeket károsítanak meg ezzel a módszerrel, amelyek rendszeresen fizetnek egy-egy üzleti partnerüknek. A gyakorlat szerint a visszaélők magukat a partnercég képviselőjének adják ki, és arról tájékoztatják a fizetésre kötelezett vállalatot, hogy a kedvezményezett számlaszáma megváltozott, új számlaszámként pedig a sajátjukat adják meg. A trükközők a megtévesztett vállalkozás által átutalt összegeket a pénz beérkezése után továbbutalják. A külföldön, több számlán keresztül megutaztatott pénznek általában rövid idő alatt nyoma vész. A csalások kiszűréséhez szükséges minden bankszámla-tulajdonos fokozott körültekintése és aktív közreműködése. Ezért a Magyar Bankszövetség azt javasolja, hogy a számlatulajdonosok a velük kapcsolatban álló partnertál érkező, adatváltozásra vonatkozó értesítést kezeljék fokozott óvatossággal. Ha ilyen jellegű felhívás érkezik, érdemes azt több forrásból ellenőrizni, például a megszokott kapcsolattartón keresztül mindenképpen, emellett egyéb, a céghez köthető tájékoztatásokból is. A bankszövetség azt is javasolja, hogy ha egy vállalkozás vagy intézmény ilyen jellegű csalás áldozatául esik, vagy szerencsésebb esetben a gyanús kísérletre időben fény derül, a számlatulajdonos azonnal értesítse bankját és a rendőrséget. A csalást ugyanis lényegében csak az utalás elindítása előtt lehet megakadályozni, s a pénz illetéktelenek kezébe kerülését csak addig lehet leállítani, amíg a kimenő átutalással meg nem terheli számlánkat saját hitelintézetünk. Más kérdés, hogy nem olcsó a félrecsúszott megbízás visszahívása sem: a tranzakció banktól függően több ezer forint lehet, amihez ráadásul minden esetben kell a kedvezményezett hozzájárulása is. Az is a csalók malmára hajtja a vizet, hogy a szabályok szerint az átutalást fogadó banknak nem kötelező ellenőriznie, a kedvezményezettként megjelölt ügyfél rendelkezik-e azzal a számlaszámmal, amely az átutalási megbízáson szerepel. Ugyanis a banki ügymenet manapság számok és nem nevek alapján zajlik, ezt használják ki a vállalati számlamegbízásokat támadó csalók.

(Magyar Nemzet, 2014. március 29., szombat, 17. oldal)

Beetetéssel apasztják a pénztárcát Legyünk résen, a leárazást hirdető akciók számtalan esetben lehetnek félrevezetők Még mindig az egyik legvonzóbb vevőcsalogató eszköz az akciózás, amelynek bevált módjai a főként a nagyobb üzletláncoknál megfigyelhető, árazással kapcsolatos trükkök. Mielőtt a kedvezményes lehetőségtál megrészegülve gondolkodás nélkül pakolnánk a kosarat, nem árt utánaszámolni, valóban megéri-e a hangzatos ajánlat. Kettőt fizet, hármat vihet! Alkalmi leárazás, amíg a készlet tart! Több termék vásárlása esetén az ár jelentősen csökken! Efféle csábító felhívásokkal találkozunk nap mint nap a boltokban, a hagyományos akció kifejezés ugyanis már szinte fel sem tűnik a vásárlóknak. A kereskedők régóta trükköznek az árakkal annak érdekében, hogy minél több portékájuk találjon gazdára. Ezen fogások jó része bevált marketingeszköz, amelynek árát az engedménnyel fizeti meg a boltos, de akad köztük olyan is, amely a valóságban egyáltalán nem kíméli a vásárló pénztárcáját. Tucatnyi hatósági büntetés bizonyítja például, hogy szinte valamennyi kereskedő alkalmazza a vásárlók megtévesztésére alkalmas álakciózást, azzal a céllal, hogy az üzletbe csábítsa a vevőket, akik a helyszínről nagy valószínűséggel nem távoznak üres kézzel. A hatósági figyelem és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó szabályok ellenére fogyasztók tucatjai panaszolják nap mint nap, hogy a hipemarketek akciós újságjaiban meghirdetett ár az üzlet pénztáránál már egyáltalán nem annyi, sőt, az is gyakori, hogy a meghirdetett kedvezményes áruból már az akciós időszak elején kifogy a készlet. Ezt a szakértők „beetetésnek" hívják, amikor a hirdetésekben, szórólapokon, plakátokon kínált akciós termék az áruházban csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Az ilyen módszereket alkalmazó áruházakkal szemben nem árt a fogyasztó óvatossága, ráadásul a Gazdasági Versenyhivatalhoz tett bejelentés után a trükköző kereskedő joggal számíthat hatósági vizsgálatra. Előfordul, hogy a leárazással csak látszólag csökken valaminek az ára. Gyakori ugyanis, hogy a boltban valójában nem viszik le a termék árát, hanem akciósként tüntetik fel az eredeti összeget, s csak az eredeti árat emelik meg. Így a vásárlónak úgy tűnik, mintha kedvezményesen jutna a portékához, miközben a valóságban a teljes árat fizeti ki. Ezért, ha gyakran látogatott üzletben kínálják az alkalmi engedményt, érdemes összehasonlítani az árakat a korábbiakkal, emellett az interneten is tájékozódhatunk az átlagárakról, hogy ne vezessen félre a bolti címke. A „kettőt fizet, hármat vihet" típusú akció főként azok számára ideális, akik egyébként is két darabot vennének valamiből és elégedettek, ha egy harmadikat ajándékba kapnak. Akik viszont eleve csak egy terméket vásárolnának, a pillanatnyi lehetőségtál ők is könnyen csábulhatnak nagyobb költésre. A korlátozott ideig tartó ajánlatok lényege az, hogy az eladó nem garantálja, hogy az adott terméket akkor is kedvezd áron vehetjük. meg, ha nem azonnal döntünk, hanem később térünk vissza az üzletbe. Ez a nyomásgyakorlás és sürgetés ugyancsak meggondolatlan vásárlásra ösztönözhet. A Narancsjuice.hu pénzügyi tanácsadó portál gyűjtése szerint emellett előfordulhat az is, hogy egy drágább termék árát több részösszegben tüntetik fel. Így az egyes tételek alacsonyabbak ugyan, és nem tűnik fel annyira a magas vételár. A szupermarketek vásárlásra ösztönző módszerei között más trükkös megoldások is fellelhetők. A Business Insider elnevezésű angol nyelvű honlap például arra hívta fel a figyelmet, hogy a drágább termékeket a boltokban a fő közlekedési útvonalak mentén, általában szemmagasságban helyezik el. Miközben a vásárlók az óramutató járásával megegyezően szeretnek mozogni, így errefelé helyezik el a kevésbé olcsó termékeket. Nem véletlenül végződnek az árak sok esetben 99 forintra - ekkor inkább látjuk olcsóbbnak a terméket, mintha egy forinttal drágább lenne. Emellett érdemes vigyázni a termékeken lévő „50 százalékkal több", illetve „gratis" feliratokkal is. Elképzelhető ugyanis, hogy valóban több terméket töltöttek a csomagolásba, ám lehet, hogy az

alapárat is emelték.

(Magyar Nemzet, 2014. március 29., szombat, 17. oldal)

Pár forintos tévedés is kikapcsoláshoz vezet Akár egy 1 forintos közműtartozás is a szolgáltatás kikapcsolásához vezethet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) minapi tájékoztatása szerint. A felügyelet weboldalán számolt be arról a hétköznapinak nem nevezhető, ugyanakkor nagyon is életszerű esetről, amelyet egy fogyasztói panasz alapján tártak fel: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azzal kereste meg egy fogyasztó az érdekképviseletet, hogy bár a számlatartozásait rendezte, mégis kikapcsolták nála az áramot. Sérelmezte a kikapcsolás tényét, illetve jogszerűtlennek tartotta az ezzel összefüggő visszakapcsolási díj megfizetését is. Az eljárás során az NFH megállapította, hogy az ügyfél korábban két részszámlája összegét késedelmesen rendezte, a 110 forintos késedelmi díj pontos összege helyett azonban 1 forinttal kevesebbet fizetett be, így ez a tétel számlatartozásként továbbra is fennmaradt. Rövidesen érkezett is a kikapcsolási értesítő, amin az elmaradtként nyilvántartott késedelmi díj mellett az időközben felmerülő fogyasztási számlákat is mellékelték. Az ügyfél ezt követően személyesen ment be a területileg illetékes villamos művek ügyfélszolgálatára, ahol fogyasztását részben rendezte annak tudatában, hogy a kikapcsolás veszélye ezzel elhárult. Nem rendezte ugyanakkor a korábbi késedelmi díjat, aminek következtében a kikapcsolási folyamat sem állt le. A kikapcsolást így a szolgáltató a korábbi értesítőben megjelölt időpontban végrehajtotta. - Az eljárás során megállapítottuk, hogy ezen hátralék meg nem fizetése eredményezte a kikapcsolást, ami 60 napon túli, lejárt tartozásnak számított. Az ügyben a szolgáltató nem követett el jogsértést. Az eljárás megindítását követően a társaság ugyanakkor méltányosságból a már megfizetett visszakapcsolási díj visszautalását vállalta derül ki az NFH tájékoztatásából. A felügyelet az eset kapcsán hangsúlyozta, a késedelmes számlák rendezése során különös körültekintéssel tételesen kell vizsgálni a kikapcsolási értesítőn feltüntetett hátralékok összegét és azok esedékességét, hiszen akkor kiderülhet, hogy a hátralékos számlák megfizetése mellett egyéb, akár csekély összegű tartozás is fennállhat. Az eredeti tartozásokhoz ráadásul hozzáadódik a visszakapcsolás díja is, amely a hátralékkal érintett családok költségvetésének jelentős többletterhet jelent.

(Magyar Nemzet, 2014. március 29., szombat, 17. oldal)

Holnaptól ismét olcsóbb lesz a gáz bg Újra mérséklik gáz árát: április 1-jétől 6,5 százalékkal lesz olcsóbb. Az enyhe tél miatt a fogyasztók jóval kevesebb gázt használtak mint korábban. A februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomagban az áll, hogy az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított összeg április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-jén alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és azonos kedvezményekkel kell számolni - közölte a távirati iroda. A harmadik rezsicsökkentési törvény alapján a gáz ára mellett az áramé szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől további 3,3 százalékkal mérséklődik. Tavaly januártól először tíz százalékkal, majd novemberben 11,1 százalékkal csökkent a távhő, a gáz és a villamos energia ára, júniustól pedig további kilenc egyéb közszolgáltatásé. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban azt mondta, hogy a nonprofit közszolgáltatási rendszer kiépítésén keresztül lát lehetőséget további rezsicsökkentésre a háztartásoknál, de „az igazi nagy lépés most az lenne”, ha az energia ára az

iparnak is olcsóbb lenne. Így szélesebb volna azok köre, akik kevesebbet fizetnek az energiáért. A tél enyhe időjárása miatt mintegy 11,6 százalékkal kevesebb gázt használtak a lakossági fogyasztók novemberben, decemberben és januárban, mint az előző fűtési szezon ugyanezen időszakában derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból. A két évvel ezelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva még ennél is magasabb, 15,5 százalékos a csökkenés. Csaknem 1,372 milliárd köbméter földgázt fogyasztottak a háztartások 2013. november 1. és 2014. január 31. között, 180 millió köbméterrel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt ebben az időszakban. A két évvel korábbinál 252 millió köbméterrel volt alacsonyabb a fogyasztás.

(Magyar Hírlap, 2014. március 31., hétfő, 10. oldal)

HENT: veszélyesek a hamis fogyasztószerek! A gyors fogyásért sokan bármit megtennének, ezt pedig egyre több csaló használja ki. Több száz olyan megtévesztő honlapon kínálnak illegális és sokszor drogokkal kevert fogyasztószereket, melyek például a Kókusz-szigetekre vannak bejegyezve. A Pénzcentrum.hu cikkében megszólal Székely Krisztina is, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A gyors fogyásért sokan bármit megtennének, ezt pedig egyre több csaló használja ki. Több száz olyan megtévesztő honlapon kínálnak illegális és sokszor drogokkal kevert fogyasztószereket, melyek például a Kókusz-szigetekre vannak bejegyezve. Pedig az ismeretlen eredetű pirulák (melyek közül van olyan, ami azért lett betiltva az EU-ban, mert pszichotróp anyagokat tartalmaz) súlyosan egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hiába szigorodott a hamisítást bűncselekménnyé minősítőt törvény tavaly, érdemi eredmény egyelőre nincs, a hatóság pedig tehetetlen. Itt a tavasz, a lengébb ruhákat előkapva pedig szomorúan konstatáljuk, hogy a télen már megint felkúszott egy-két kiló plusz. Így nem csoda, ha március-április környékén szép lassan beindul a diétadömping. Mikor pedig az egy-két hetes, átgondolatlan villámdiéták nem hoznak átütő sikert, sokan nem csak a “sima" táplálék kiegészítőket hívják segítségül, hanem az internetes fórumok tanácsain felbuzdulva olyan fogyasztószereket rendelnek a netről, melyek hazai forgalomban (nem véletlenül) nem kaphatóak. Hiába számolt be többször is a média különböző elrettentő esetekről, az online beszerezhető gyógyszerek iránt a kereslet folyamatosan növekszik. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) adatai szerint a hamis gyógyszert vásárlók aránya évről évre nő, 2012ben már a lakosság 4 százaléka vásárolt hamis gyógyszert. Eszerint 300 ezer ember veszélyezteteti a saját egészségét, életét azzal, hogy bizonytalan eredetű, hamis vagy illegális szereket fogyasztott. A legkeresettebbek talán azok a fentermin-, és szibutramin tartalmú szerek, melyeket korábban nálunk is felírhatott az orvos az elhízott betegeknek, de néhány éve már tiltólistán vannak. Ilyenek például az Adipex Retard, Reductil, Slimex, Genesis Sibutramine. Fő hatásuk, hogy elnyomják az éhségérzetet. A magyar nyelvű honlapokon hasonló árakkal találkozhatunk (valószínűsíthető, hogy több weboldalnak is azonos a tulajdonosa): egy doboz, azaz 100 kapszula Adipex ára 30 000 forint, de kisebb kiszerelésben is rendelhetünk, 10 szemet például 3500 forintért. A szibutramin-tartalmú szerek ára valamivel alacsonyabb, a Genesis Sibutramine 100 darabos dobozának ára 17 750 forint, 10 kapszula pedig 2500 forint. A kiszállítás postai utánvéttel történik, és 1500 forintba kerül. Pszichotróp hatóanyag, súlyos mellékhatások Az Adipex Csehországot leszámítva az egész unióban tiltólistán van, mert fő hatóanyaga, a fentermin pszichotróp (tudatra, agyi folyamatokra ható) anyagnak számít – tájékoztatta lapunkat Székely Krisztina, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A szibutramintartalmú gyógyszereket pedig az Unió összes országában kivonták a forgalomból a káros mellékhatásai miatt (szélütés, szívinfarktus). A honlapokon viszont azzal hitegetik az embereket, hogy az ezek a gyógyszerek a környező országokban akár vény nélkül is megvásárolhatóak, így onnan hozzák be. Egyrészt már csak az Adipexet, és csak Csehországban lehetne receptre beszerezni, ezért nehezen hihető, hogy ilyen hatalmas mennyiségekben fel tudnák íratni és kiváltani.

Sokkal valószínűbb, hogy a karcsúsodni kívánók a pénzükért valami távol-keleti országban kotyvasztott hamisítványt fognak kapni, ami jobb esetben semmilyen hatóanyagot nem tartalmaz. De az ellenőrizetlen körülmények között, például dzsungel laborokban készülő hamis pirulákba nemcsak különböző szennyezett anyagok kerülhetnek, hanem sokszor amfetaminnal (élénkítő hatású kábítószerrel) ütik fel őket, hogy a fogyasztó rászokjon – mondta Székely Krisztina. Ráadásul azt a tévképzetet keltheti a fogyasztóban, hogy a gyógyszer eredeti, mert az amfetamin a fenterminnel szerkezeti- és tüneti hasonlóságot mutat bizonyos mértékben. Így a fentermin (mellék)hatásaként is jegyzett étvágytalanság, szájszárazság, remegés, megemelkedett pulzus, álmatlanság bizony amfetamin-származékok miatt is lehet. Mivel Magyarországon nincsenek már engedélyezve ezek a szerek, ezért behozataluk és árusításuk tilos itthon. Ugyanakkor ha külföldi domain címre vannak bejegyezve a forgalmazó “webpatikák", és külföldi szerverről működtetik őket, akkor a hazai hiányos szabályozás miatt a hatóságok nem sokat tudnak tenni. Tavaly nyáron egy olyan nemzetközi akcióban vett részt hazánk is, melyben a hamis és illegális gyógyszerek kereskedelmét próbálták felderíteni. Habár az akció eredményes volt, és nemzetközileg több mint ezer weboldalt kapcsoltak a vizsgálatok után, Magyarországon egyet sem. Pedig itthon is közel 200 illegálisan működő oldalt azonosítottak, majd azokról rendeltek az adóhatóság munkatársai gyógyszereket, melyek közül minden készítmény hamisnak vagy illegálisnak bizonyult. Kamu az egész honlap Az akció alatt olyan magyar nyelvű weboldalakat találtak, melyek bár illegális és hamis szereket árulnak, mégis folyamatosan megtévesztik a fogyasztókat. Tökéletes példa erre az egyik olyan honlap, mely “.ws" domainre van bejegyeztetve, és azt állítják a honlapon, hogy ez a WebSite rövidítése, pedig igazából Szamoán regisztrálták a honlapot. (Ugyanígy találtunk “.cc"-s honlapot, mely a Kókusz-szigetek kódja). Ez pedig csak egy a honlap számos félretájékoztatása közül. Több helyen is hivatkoznak például a fogyasztóvédelemre, valamint a HENT-re, olyan szavakat tulajdonítva ezen szervezeteknek, melyeket semmilyen körülmények között nem állítanának. Például a honlap szerint a HENT szerint egyszerűen és biztonsággal lehet gyógyszert vásárolni és rendelni az internetről, amennyiben “magyar, vagy nemzetközi gyógyszer forgalmazási engedéllyel (IPhA) rendelkező hivatalos online gyógyszertárak webáruházaiból rendelünk Adipex Retard gyógyszert." Ezzel szemben a HENT honlapján arról tájékoztatnak, hogy kizárólag működő gyógyszertár üzemeltethet gyógyszert értékesítő weboldalt. Fontos, hogy ezek a legálisan működő gyógyszertárak is csak vény nélkül kiadható készítményeket forgalmazhatnak, a vényköteles gyógyszerek internetes forgalmazása tilos. Ugyanakkor Székely Krisztina azt is elmondta, hogy az OÉTI is egyre többször veszi észre azt, hogy csalók hivatkoznak rájuk, még a logójukat is feltüntetve a honlapon, hogy a fogyasztó bizalmát erősítsék. A weboldal további érdekességei közé tartozik, hogy azzal áltatják a fogyni vágyókat, hogy a “Nemzetközi Gyógyszer Szövetség" (pár mondattal lejjebb már “Nemzetközi Gyógyszerszövetség") által kiállított forgalmazási engedéllyel rendelkeznek, melynek “tanúsítványát" fel is töltötték. Ezzel csak az a baj, hogy ilyen szövetség nem létezik. A feltöltött “Nemzetközi Gyógyszer Forgalmazási Engedély" magyar szövege pedig minden szakmaiságot nélkülöz, mely végig azt próbálja sulykolni, hogy mennyire megbízhatóak. (Ugyanezt a tanúsítványt más oldalon is meg lehet találni úgy, hogy még az “ügyvezető" neve is megegyezik.) Valószínűleg a fogyasztói bizalom erősítése végett tették fel a honlapra például a MasterCard, VISA, PayPal logóját is, annak ellenére, hogy sem kártyával, sem átutalással nem lehet fizetni.Hiányos és elégtelen jogszabályok Hiába szigorodott a tavaly hatályba lépő Büntető Törvénykönyv a hamis egészségügyi termékekre vonatkozó része, egyelőre érdemi eredményeket nem hozott. Az új Btk. alapján ugyanis egy ügyben sem született még ítélet. A másik probléma az, hogy az eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozó gyógyszerhamisítási ügyeket egy tollvonással áthelyezték az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) felügyelete alá, az esetek, a szaktudás és a tapasztalat átadása hosszú folyamat. Szükség lenne szakképzésekre, szakosításokra is a rendőrségen belül is, hiszen a területileg illetékes járási hatóságokhoz kerülő ügyeket általában a kábítószeres kollégák kapják meg, akik nem szakemberek az ilyen ügyek felderítéséhez. Ezért a NAV-tól átkerülő ügyek keringenek

valahol a rendszerben, érdemi eredmény pedig nem születik belőlük. Nyugat-európai országokban például külön gyógyszerhamisításra szakosodott kollégák foglalkoznak a hasonló ügyekkel. A fentebb említett nemzetközi akció után például 13 feljelentés született, de nem érkezett visszajelzés azóta egy ügyben sem. Forrás: Pénzcentrum.hu Forrás: HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) http://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/fogyokura/hent-veszelyesek-hamis-fogyasztoszerek113259.html

(egeszsegkalauz.hu, 2014. március 28., péntek)

Nem kell pánikba esni a multiktól Nyilvános konzultációt indított csütörtökön az Európai Bizottság a transzatlanti partnerségi megállapodás (TTIP) egyik kritikus részének tekintett beruházásvédelemről. A kereskedelmi biztos szerint a megállapodás garanciákat fog adni arra, hogy a multinacionális cégek ne kérdőjelezhessék meg a tagállamok környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi törvényeit a bíróságokon. Civil szervezetek, a közvélemény és egyes tagállamok növekvő aggodalmára válaszul az Európai Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett meg csütörtökön az EU-amerikai transzatlanti partnerségi megállapodás egyik lényeges elemének számító befektetésvédelemről. Kattintson és nézzen szét az Egyesült Államokban! A testület a konzultációra adott 90 napos határidő letelte után dolgozza majd ki javaslatait a kereskedelmi biztos szerint egy olyan megoldásra, ami ki fogja küszöbölni a jelenlegi kétoldalú tagállami megállapodások beruházásvédelmi rendelkezéseinek visszás, visszaélésekre lehetőséget adó elemeit, és ami követendő példa lehet a jövőben más kereskedelmi megállapodások számára is. A páratlanul ambiciózus EU-USA szabadkereskedelmi és piacszabályozói tárgyalások előrehaladtával az elmúlt hetekben egyre-másra jelennek meg olyan vélemények, melyek szerint jobb lenne egy az egyben kivenni a tárgyalási csomagból a befektetésvédelmi részt, mert az az ismert példák alapján komoly eszközt adhat majd az amerikai multinacionális cégek kezébe, hogy profitvesztés címén bíróságokon támadjanak meg európai környezetvédelmi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályokat. A bírálók egy konkrét példával is alátámasztják aggodalmukat. Az amerikai dohánymulti, a Philip Morris nemrég egy hongkongi bíróságon támadta meg azt az ausztrál törvényt, amely a dohányzás elleni harc jegyében egységes csomagolást vezet be a cigarettamárkák számára. Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa ugyanakkor csütörtökön hangsúlyozta, hogy éppen az egyik rossz példáról van szó, amelyet korrigálni lesz hivatott az Unió és az USA közötti megállapodás. A biztos sajtóértekezletén leszögezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló példákra nem az a helyes válasz, hogy a szerződésből egyszer és mindenkorra eltávolítják a befektetésvédelmi rendelkezéseket, hanem az, hogy a tanulságok levonásával a hibákat kiküszöbölő új szabályokat gyártanak. A befektetésvédelem szerves része a világszinten eddig kitárgyalt és elfogadott mintegy 3 ezer szabadkereskedelmi megállapodásnak. Ezek közül 1400 szerződés az EU valamelyik tagállamát köti egy harmadik országhoz. A legtöbb ilyen megállapodás rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a külföldi beruházó cégnek vitái támadnának a szerződést aláíró államokkal. Ez a vitarendezési záradék (ISDS) a Bizottság Tanácstól kapott mandátuma szerint a majdani EU-amerikai transzatlanti partnerségi megállapodásnak is része lesz. Egyes uniós tagállamok, köztük Franciaország és Németország azonban a közvélemény aggodalmával szembesülve az utóbbi hetekben mintha elbizonytalanodtak volna és olyan jelzéseket küldtek Brüsszelbe, hogy inkább töröljék a megállapodásból az ilyen záradékokat. De Gucht biztos azonban úgy véli, hogy szilárd érvei vannak arra, miért lenne hiba a beruházásvédelem mellőzése. "Nem mi találtuk ki az ISDT-t, hiszen az már most is része a meglévő kétoldalú megállapodásoknak. Mi egy jogilag sziklaszilárd rendszert akarunk létrehozni, ami aztán

más hasonló megállapodások előtt is követendő példa lehet" – jelentette ki a Bizottság belga nemzetiségű tagja. Hozzátette, meggyőződése, hogy ha nehéz tárgyalások árán is, de meg tudnak majd egyezni az amerikaiakkal. De Gucht kérdésre válaszolva több olyan megoldást is felvázolt, amelyekkel megelőzhető, hogy multinacionális cégek a beruházásvédelmi záradékkal visszaélve bíróságok előtt megkérdőjelezzék egyes államok jogrendszereit. Az egyik ilyen megelőző intézkedésként említette annak a kikötését a szerződésben, hogy egy cég csak abban az országban perelhetne be egy államot, ahol érdemi tevékenységet folytat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a Philip Morris egy ilyen rendelkezés híján Ausztrália helyett egy hongkongi bíróságon indított pert az általa sérelmezett törvényellen. Egy másik lehetséges megoldás egy szűrőrendszer bevezetése, aminek segítségével korai szakaszban el tudnák különíteni az ilyen "frivol ügyeket". De hatékony eszköz lehet annak pontosabb meghatározása is, hogy mi számít "politikai térnek", ezek közé sorolva az egészségügyet vagy a fogyasztóvédelmet, ahol a jogalkotás jogát semmilyen módon nem lehetne elvitatni egy államtól. További aggodalom forrását jelenti a döntőbíráskodás is. De Gucht szerint erre is van garancia, a pártatlanság előírásával és a döntőbíráskodásban résztvevő felek visszahívásának lehetőségével. A TTIP-ről tavaly nyáron kezdődtek a tárgyalások és a felek eddig négy fordulón jutottak túl. A tárgyalások lezárása nem várható 2015 előtt. http://feedproxy.google.com/~r/kitekintorss/~3/2bDFwzaLIlA/

(kitekinto.hu, 2014. március 28., péntek)

Ha nincs igazolvány, nincs cigi Noha be sem léphetnek a nemzeti dohányboltokba azok a fiatalok, akik nem töltötték be a tizennyolcat, rendszeresen látható, hogy a középiskolák környékén is rágyújtanak a tanulók. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzései során a megyében eddig egy trafik bukott meg azon, hogy fiatalkorút szolgáltak ki. - Elmúlt már 18 éves? - szögezte a kérdést az egyik eladó lapunk 27 éves munkatársának, amikor belépett az egyik trafikba. El is kérte a személyi igazolványt. Mint kifejtette, egyesek zaklatásnak veszik, hogy fel kell mutatni a plasztikkártyát, de nem tehetnek mást, ha nem akarnak bírságot kapni. Ezért, ha valakinél gyanús, hogy még fiatalkorú, inkább elkérik a személyit. - Próbálkoznak a 18 éven aluliak, de megkérem őket, hogy távozzanak - folytatta az eladó. Volt, aki úgy megsértődött azon, hogy nem szolgálták ki, hogy becsapta a bejárati ajtót, majdnem kitört az üveg. Egy másik nemzeti dohányboltban elmondták, megesett, hogy rendőrt kellett hívni, mert egy fiatal kivágta a hisztit, hogy márpedig őt ki kell szolgálni. Viszont, ha nincs nála plasztikkártya, amivel igazolni tudná, hogy elmúlt 18, nem kaphat cigarettát. - Nincs senkinek a homlokára írva, hány éves, ezért, ha fiatalnak néz ki, én is inkább elkérem a személyi igazolványát - magyarázta egy harmadik trafikban az eladó. A felvetésre, hogy mi van, ha 25 évesnek tűnik, de még csak 17, azt felelte, akkor bizony érkezhet a több millió forintos bírság. Egyébként leginkább azok háborodnak fel, ha az életkorukra rákérdeznek, akik éppen csak, hogy betöltötték a tizennyolcat. Lapunk arról is érdeklődött a nemzeti dohányboltokban, ha nem szolgálnak ki 18 éven aluliakat, mégis miként fordulhat elő, hogy tizenévesek szájában lóg a cigaretta, a szünetekben a középiskolák környékén is sokan cigarettáznak. Az eladók elmondták, hogy aki már betöltötte a tizennyolcadik életévét, bevásárol az egész osztálynak, öt-hat dobozt is elvisz. Ezzel nem tudnak mit kezdeni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) országosan 1168 trafikot ellenőrzött, amióta a törvény hatályba lépett. Az esetek 12 százalékában, 143 alkalommal szolgáltak ki 18 éven alulit számoltak be lapunk megkeresésére a szervezetnél. Békés megyében 54 próbavásárlással

egybekötött ellenőrzést tartottak, és egyszer fordult elő, hogy kapott cigarettát a fiatalkorú. Hogy mekkora összegű bírságot szabtak ki, nem tudták megmondani, mivel a nemzeti dohányboltok ellenőrzéséről külön nem vezetnek nyilvántartást. A trafikok eladóinak egy része aggályosnak véli, hogy az ellenőrzés során a fogyasztóvédelmi hatóság 18 éven aluliakat küld be az üzletbe, pedig ők a törvény szerint be sem léphetnének, ki is táblázták. Az NFH-nál elmondták, tizenöt éve jogosultak ellenőrizni a fiatalkorúak kiszolgálását tiltó jogszabályi rendelkezéseket, ezt próbavásárlásokkal végzik. Hangsúlyozták, hogy olyan módszerről van szó, amely - mint azt egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette - az egyetlen alkalmas lehetőség arra, hogy az előírások betartását ellenőrizzék. A próbavásárlás során az a cél, hogy olyan helyzetet teremtsenek az érintett üzletben, ami bármikor előfordulhat. Képünk illsuztráció. Fotó: Thinstock Rögtön ki kell küldeni, ha nem múlt el tizennyolc Önmagában még az, hogy 18 éven aluli lépett be a trafikba, nem jogsértő. Ellenben, ha már bement és vásárolni szeretne, akkor az eladónak rá kell kérdeznie az életkorára, el kell kérnie a személyi igazolványát. Ha pedig nem tud felmutatni semmilyen plasztikkártyát, vagy kiderül, hogy még fiatalkorú, azonnal fel kell szólítani a távozásra. Mint azt az NFH-nál kiemelték, ennek akkor is így kell történnie, ha nem egyedül, hanem szülővel tartózkodik a nemzeti dohányboltban. Ha az eladó egyértelműen észleli, hogy 18 éven aluli tartózkodik a trafikban, és a körülményekhez képest lehető legrövidebb időn belül nem küldi ki, akkor fennáll a jogsértés lehetősége - fogalmaztak a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Fontosnak tartották azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen ügyek kapcsán az egyes szituációk megítélése esetfüggő, minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek az eladót a fiatalkorú észlelésében, továbbá a kérésben, hogy távozzon a boltból, akadályozta. Minden esetben bírságot kell kiszabni, ha a jogsértés egyértelműen megállapítható. http://www.beol.hu/cikk/545772

(beol.hu, 2014. március 28., péntek)

Magyar termék - Ne hagyja magát átverni! Három hasonló logó mutatja, mi a teljesen és mi csak részben magyar és mi az, ami csak attól magyar, hogy itt csomagolják. Pár éve még 30-nál is több felirattal próbáltak magyarabbnál magyarabb termékeket ránk sózni a boltokban. Azért szaporodtak gombamód a magyar(os) cimkék, mert felmérések szerint a vásárlók szívesebben veszik a hazai termékeket. A valóságban ugyan az ár többnyire felülírja a hazafiasságot, 2010-ben a szakminisztérium úgy döntött, rendet tesz a cimkék között. Nem kötelező a védjegy, de aki használja, annak be kell tartania a szabályokat. 2012-ben lépett életbe az új rendelet, amelynek célja az volt, hogy könnyebben eligazodjon a vásárló. Erre három védjegyet kiáltottak ki hivatalosnak. Ezek: magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék. Majdnem ugyanolyan Alig van különbség a 3 címke között, pedig egész mást takarnak. A mienkhez nagyon hasonló olasz és mexikói zászló bevetésével próbáljuk érzékeltetni a megtévesztő különbséget. Na ez az igazi magyar termék! Majdnem minden összetevője Magyarországról származik, legfeljebb a benne lévő só és fűszerek lehetnek máshonnan. A tuti címkében tehát a felirat mögött piros, a kéz mögött zöld a HÁTTÉR, nem a felirat vagy a kéz zöld. A hazai terméknek több, mint 50 százalékban kell magyar összetevőt tartalmaznia, a maradék jöhet külföldről, de az előállításnak Magyarországon kell történnie. Egy magyar lisztből készült kakaós keksz például a külföldről származó kakaó és a cukor miatt nem lehet magyar termék, mint ahogy a magyar gyümölcsből, de importcukorral készült lekvár

sem, sőt még a magyar túróból előállított Túró rudi sem. A hazai feldolgozású termékben akár teljes egészében is lehet importáru az alapanyag, a lényeg, hogy legalább részben itthon történjen a feldolgozás. Itt a felirat és a kéz mögött is fehér a háttér. Más címkékhez kiegészítés kell! Vannak olyan védjegyek is, amelyekben szerepel a magyar például a "Kiváló Magyar Élelmiszer" vagy a "Magyar Termék Nagydíj". Ezek mellett jól olvasható és látható formában fel kell tüntetni, hogy a termék a "hazai termék" vagy "hazai feldolgozású termék" kategóriának felel meg. A 100 százalékosan magyar termék esetén nem kell kiegészítő felirat. Olvasta már? Hogy lesz kínai krumpliból Ukrajnában magyar? Így büntetik a vásárlók átverését Álmagyarkodott az Auchan Nő a fegyelem Több hivatal is ellenőrzi a rendelet betartását, de elenyésző problémát tártak eddig fel - tudtuk meg a Vidékfejelsztési Minisztériumtól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013 szeptemberétől 2014. január végéig több, mint 600 védjegyes élelmiszert ellenőrzött 295 helyen. Csupán 4 magyar termékként kínált áruról derült ki, hogy nem csak magyar alapanyagból készült. Az érintett vállalkozók figyelmeztetéssel megúszták. Találkoztak az ellenőrök olyan trükkel áruházakban, hogy a polcokra írták ki a "magyar terméket", az ottani áruk csomagolásáról azonban ez már hiányzott. Emiatt meg is bírságolták a céget. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2013. szeptember 1. és december 31. között 150 féle termék elsősorban tej és tejtermékek, hús és húskészítmények valamint zöldség-gyümölcs származását vizsgálta. 8 termék jelölése és 3 zöldség-, illetve gyümölcs reklámozása miatt kellett eljárniuk. Az esetleges fogyasztói panaszokat a+36(80)263-244 zöld számon vagy írásban az [email protected] címen várják. http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/03/26/magyar-termek-ne-hagyja-magat-atverni/

(hir24.hu, 2014. március 30., vasárnap)

Bíróság dönt a 16 milliós bírságról Makó - Amíg a bíróság jogerősen nem dönt, a Makói Kommunális Nkft.-nek nem kell jóváírnia a fogyasztók számláin az összesen 16 millió forintos bírságot - tudtuk meg Mucsi Attilától, a cég ügyvezetőjétől. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége tavaly augusztusban vizsgálta a makói cég által a lakossági fogyasztóknak küldött bizonylatokat és tájékoztató leveleket. Az ellenőrök úgy találták, a nonprofit kft. nem jól tájékoztatta az embereket, az áfa értékét nem tüntette fel a júliusi számlán, amelyben a rezsicsökkentés hatását is be kellett mutatni. A felügyelőség ezért bizonylatonként 10 ezer forint kötbért rótt ki a távhőszolgáltatóra, ez összesen 15 millió 980 ezer forint. Abban az időben 10 hazai távhőszolgáltatóra összesen több mint félmilliárd forint kötbért róttak ki az ellenőrök, ám lehetett fellebbezni a másodfokon eljáró Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, majd a bíróságra. A makói cég fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az új törvény és a módosításához fűzött indoklás nem írja le egyértelműen, hogy a havi megtakarítás áfáját is fel kellene tüntetni. A cégnél úgy gondolják, minden lakossági fogyasztót megfelelően tájékoztattak a rezsicsökkentésről. Mucsi Attila most arról számolt be, hogy a másodfokú hatóság után már a bíróság előtt van a makói fellebbezés ügye. A makói cég tavaly - az önkormányzat honlapján elérhető üzleti terve szerint - 232 millió

forintos bevétellel és 231 milliós kiadással számolt a távhőszolgáltatásból, de a 60 napon túli kintlévőség akkor meghaladta az éves bevétel 16 százalékát. Nem mindegy tehát, hogy a 16 millió forintot ki kell-e fizetnie a cégnek, vagy sem. http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/birosag_dont_a_16_millios_birsagrol/2375916/?utm_sour ce=rssfeed

(delmagyar.hu, 2014. március 30., vasárnap)

Csak ígéret marad az újabb rezsicsökkentés A további áram- és gázárcsökkentésnek nincsenek meg a forrásai FOTÓ: K 2 PRESS Nincs semmiféle gazdasági alapja az újabb rezsicsökkentésnek. Orbán Viktor erre vonatkozó nyilatkozatai csupán a miniszterelnök be nem váltható ígéreteit gyarapítják - állítják a szakértők. Orbán ezúttal már az ipari fogyasztóknak is energiaár lefaragásokat ígért, miközben a lakossági tarifa mérsékléseket eddig részben a vállalkozói szektorra hárította. Megalapozatlan a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy rövidesen Magyarországon lesz a legolcsóbb az áram a mind a lakossági, mind az ipari felhasználók számára. Hazánk ugyanis nem rendelkezik nagy mennyiségben saját forrásokkal ezért azokat az energiahordozókat, amelyből áramot termelhetünk nagyrészt importálnunk kell. A beszerzési lehetőségek, különösen az áramtermeléshez használt földgázból erősen korlátozottak, és még jó ideig azok is maradnak nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy Orbán Viktor kormányfő a múlt héten, az új, magyar-szlovák gázvezeték avatásakor kijelentette: "a következő négy év alatt pedig szeretnénk odáig eljutni, hogy a háztartási és az ipari áram Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb." Ezzel a kormányfő a korábbi nyilatkozatát toldotta meg, amelyben azt ígérte, hogy a rezsicsökkentés következő körében a lakossági mellett a vállalkozói szektor energia árai is csökkennek. Ennek mikéntjéről azonban nem beszélt a miniszterelnök. ( A Magyarországon előállított áram mintegy harmadát gáztüzelésű erőművekben termelik meg, a villamos energia hozzávetőleg 40 százaléka a paksi atomerőműből származik. A fennmaradó hányadot pedig a széntüzelésű, és megújuló energiát hasznosítóm blokkok juttatják a hálózatba.) Hegedűs Miklós úgy vélte: Magyarország pozíciója nem javul a környező országokhoz képest az Oroszországgal meglévő hosszú távú gázszállítási szerződés rövidesen esedékes újratárgyalásakor, és országunk nem fér majd a jövőben sem jobban hozzá az azonnali kereskedési piacokon elérhető gázhoz, illetve áramhoz sem, mint a többi ország. Így a beszerzési lehetőségeink nem lesznek jobbak. Ugyanakkor a hazai energiaárakat erőteljesen meghatározza a forint-dollár árfolyam, miután az amerikai fizetőeszközben fizetnek az importőrök azokért az energiahordozókért, amelyeket idehaza forintért értékesítenek számunkra. Így az árfolyamkockázat beépül az árakba. A forint pedig - a szakértők szerint, a jövőben is inkább gyengülni fog az amerikai fizetőeszközhöz képest, minthogy erősödne. Miután országunk gazdasági teljesítménye középtávon sem javul olyan mértékben, hogy az a nemzeti devizánk számottevő megerősödéséhez vezessen, így idehaza még akkor is szinten maradó energia árakkal kell számolni, ha Európa nyugati felében enyhe áresés következik be akár a földgáz, akár az áram piacon. Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a szocialista tagja úgy látja: Orbán igyekszik udvarolni a vállalkozói rétegnek is a választások közeledtével, miután eddig egyfolytában növelte a terheiket. A lakossági áram- és gázdíjak csökkentését is részben a cégek állták, miután a számukra szolgáltatott energia drágult, miközben a háztartási tarifák csökkentek. A szakpolitikus megjegyezte: az újabb rezsicsökkentésnek nincsenek meg a forrásai. Így a miniszterelnök ígéretei nem valósulnak majd meg. A kormányfő csak azért beszél az újabb közműdíj lefaragásokról, mert eddig sikert hoztak a pártjának a közüzemi díjak mérsékléséről szóló propaganda fogások. Sokan ugyanis nem jöttek rá arra, hogy a díjkedvezményeket adózóként többszörösen befizetik a Fidesz-kormány feneketlen költségvetésébe.

A választások után a családok azzal szembesülnek majd, - tette hozzá a szocialista országgyűlési képviselő - hogy nem csökkennek, hanem növekednek a közüzemi szolgáltatások díjai. A jelenlegi tarifák ugyanis számos szolgáltatási területen fenntarthatatlanok. Az árak lefaragásával például csődhelyzetbe jutott a távhőszolgáltatók jelentős hányada, amelyek életben tartása idén is több mint ötven milliárd forintba kerül majd. Emellett számos hulladékkezelő cég is csak költségvetési segítséggel képes talpon maradni. Erre idén nyolc milliárd forintot költ a kabinet az adózók pénzéből. Drágább lesz a benzin A tőzsdei és piaci folyamatok azt valószínűsítik, hogy április 2-tól a benzin kiskereskedelmi átlagára jelentősen, akár öt forinttal is emelkedhet, míg a gázolaj kiskereskedelmi átlagára várhatóan nem változik figyelembe véve a múlt heti pénteki áremelést, bár itt is elképzelhető 2 forintos emelés is - közölte a GKI Energiakutató. Ennek megfelelően a benzin literenkénti ára 418 forintra emelkedhet, a gázolajé pedig 423-425 forintra nőhet. A Brent kőolaj hordónkénti ára a múlt héten 106-108 dollár között ingadozott, amely a bizonytalan kilátásokat is tükrözi. A fejlett országok valamivel gyorsabb növekedése és a líbiai kitermelés újabb problémái a hét elején megállították az olajár csökkenését, s egy dollár körüli áremelkedés után 107-108 dollár között ingadozott a Brent ára.Az üzemanyagok árát emeli, hogy a tengerentúli piacokon, mind az Egyesült Államok keleti partjainál, mind Nyugat-Afrikában meglódult a kereslet a benzin iránt. A mediterrán piacon a vörös-tengeri régióban szintén emelkedett az üzemanyag-kereslet. A dízel esetében az Egyesült Államokból érkező dízel mennyisége márciusban visszaesett, és ez emelte meg kissé az észak-európai árakat. Mindkét üzemanyag áremelkedéséhez hozzájárult, hogy az észak-nyugat-európai finomítók hozzávetőleg 10 százaléka karbantartási munkák miatt leállt. A mediterrán térségben is sok finomító tavaszi karbantartás és a termelési átállások miatt rövidebbhosszabb időre bezárt - írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. Alacsonyabb lesz a gáz ára A februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomagban az áll, hogy az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított összeg április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és azonos kedvezményekkel kell számolni. A harmadik rezsicsökkentési törvény alapján a gáz ára mellett az áramé szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől további 3,3 százalékkal csökken. Tavaly januártól először 10 százalékkal, majd novemberben 11,1 százalékkal csökkent a távhő, a gáz és villamos energia ára, júniustól pedig további 9 egyéb közszolgáltatásé. http://nepszava.hu/cikk/1015539-csak-igeret-marad-az-ujabb-rezsicsokkentes/

(Nepszava.hu, 2014. március 31., hétfő)

Itt az újabb megdöbbentő csalás Magyarországon - így verik át az embereket A forgalomban lévő építőanyagok legalább fele gagyi, rossz minőségű, az adott célra alkalmatlan termék, a kiszűrésük azonban a minősítési előírások szigorodása óta sem megoldott, az érdemi ellenőrzés költségét senki nem vállalja. A javulást az sem segíti, hogy a vásárlók mindenben a legolcsóbbat keresik, az állami beruházások beszállítói pedig a legvégsőkig leengedik az árat a megrendelés érdekében. Az építőanyag-piacot elárasztják a gagyi termékek, de az adminisztráció kontrollálásán túl, érdemi minőségellenőrzésre nincs pénz. A papíron megutaztatott, áfamentesen árult anyagok árletörő hatása miatt a korrekt gyártók nem képesek beépíteni a valódi költségeket az árba, újabb negatív spirálba lökve ezzel a minőséget - mondta a Napi.hu-nak Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. Az utaztatással való áfaspórolás egyik ellenszere az útdíj lehet, ezen keresztül a NAV pontosabban követheti majd a termékek útját jegyzi meg Vidor.

A fogyasztóvédelem csak a papírokat ellenőrzi, de azt, hogy a termék megfelel-e az ott feltüntetett mutatóknak, infrastruktúra és kapacitás hiányában nem vizsgálhatja. Erre az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kht. (ÉMI) lenne szakmailag hivatott, csakhogy a vizsgálatok díjára nincs fedezet, erre nincs állami keret. Konkurens cég már finanszírozott ellenőrzést, amelynek során kiderült, az adott árucikk teljesen alkalmatlan arra funkcióra, amire forgalomba hozzák. Vidor szerint főként a polisztirol hőszigetelő anyagok, a nyílászárók és az építéskémiai termékek között sok a rizikós minőségű. Ami nem létfontosságú, kimarad a gyártásnál A magánmegrendelések hiánya is a minőség ellen hat. A túlélés érdekében az áremelés szóba sem kerül, az emelkedő költségek érvényesítésére nincs mód, ami a termék "vékonyítására", a látványos minőségromlás nélkül elhagyható adalékok kihagyására kényszeríti a gyártókat fogalmaz Vidor Győző. Ez persze később meglátszik majd a használhatóságon és a tartósságon. Az építőanyagipar nagy zuhanása ugyan lényegében 2012-ig lezajlott, s idén, ha nagyon enyhén is, de érezhető némi élénkülés a tavaly még a gödör mélyén vergődő ágazatban, azonban ez leginkább az extra enyhe időjárásnak, s az állami nagyberuházásoknak köszönhető. A téli tavasz miatt ebben az évben sokan már korábban nekifogtak az eltervezett felújításoknak, ami inkább a szokásosnál időben előrébb hozott keresletet jelent, mintsem bővülő igényeket. Az állami beruházások beszállítói viszont rendkívül nyomott áron kénytelenek szállítani, ez pedig szintén a minőségromlás irányába hajtja a piacot - teszi hozzá a MÉASZ elnöke. Az építőanyagkereskedők helyzete továbbra is nagyon nehéz, a piac gyenge, akik vásárolnak, azok sem minőségtudatosak, hanem a legolcsóbb termékeket keresik - állítja Antoni Péter, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesülete elnöke. A gyártók jelentős része veszteséges, a kereskedők pedig leginkább számla nélküli forgalommal élik túl ezt az időszakot. Antoni szerint a mintegy 300-350 milliárdos építésianyag-piac fele számla és áfa nélkül realizálódik. A termékek minősége helyett csak a megfelelőségi igazolását ellenőrzik, és a kivitelező csak akkor lehet igazán biztos a minőségben, ha maga viszi el bevizsgáltatni a laborba. A 80-100 ezer forintos elemzésekre azonban leginkább csak azok vállalkoznak, akik provokálják a rendszert, vagy ha egy termék feltűnően olcsóbb, mint a konkurenseké - véli Antoni. Az építési anyagok fele gagyi Minősített, színvonalas terméket alig forgalmaznak, az alkalmatlanok aránya viszont elérheti az 50 százalékot is - mondta a Napi.hu-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az energiahatékony felújításokhoz szükséges termékkörben többek között a hőszigetelő anyagoknál lehet a leggyakrabban kifogásolható színvonallal találkozni, az EPS táblák például éghető szerkezetük miatt válhatnak használhatatlanná. Kárpáti szerint az olcsóságra törekvő építtetők rendszerint nem tudják, milyen jellemzőket kell mindenképpen figyelembe venni, hogyan válasszanak a kínálatból. Pedig 2013. július elseje óta, az adott funkcióra való alkalmasságot igazoló ÉME tanúsítvány mellett a termék teljesítményéről is részletes tájékoztatást kell közölni, benne a legfontosabb jellemzők kötelező felsorolásával. Az építésznek, tervezőnek ez alapján kell kiválasztani a beépítendő anyagokat - ezért óriási a felelősségük, hogy a laikus építtetőt kellőképpen tájékoztassák - mondja Kárpáti József. A szigorítás azonban egyelőre nem ment át a köztudatba, sőt maguk a gyártók sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen tanúsítványt kell mellékelni a termékhez. A Belügyminisztérium épp ezért a jövő héten nyíló Construmára tájékoztató füzettel készül - hívja fel a figyelmet Kárpáti József. Minőségre nincs is kereslet Magyarországon szerinte amúgy különösen nehéz piacot találni a minőségi építési anyagok számára, s bár a nagyon drága, puccos áruk iránti érdeklődés egy szűk rétegnél megmaradt, a minőségnél fontosabb a nagy többségnél az ár, szinte mindenki a legolcsóbbat keresi, mert azt hiszi, az árkülönbséget csak a gyártók nagyobb profitja indokolja. Valódi minőségellenőrzés pedig nem létezik - erősíti meg Kárpáti is. Az ÉMI-nek ugyan van hozzá laboratóriuma és szakembergárdája, a fogyasztóvédelemnek pedig ellenőrei, csakhogy a vizsgálatok költségét nem állja senki - sorolja ő is a már hallottakat. De már azt előrelépésnek tartaná, ha a kötelező dokumentumokat alaposan ellenőrizné a felhasználó, arra is figyelmet fordítva, hogy az adott igazolás egyáltalában az adott termékre és adott gyártóra vonatkozik-e, arról nem is beszélve, hogy az ár érték arányt is szem előtt

tartaná - teszi hozzá a szakértő. Az energiatakarékos, öko-, bio- trendre felülve, a gyártók ezeket a jelzőket is gyakran minden további használják, a napi gyakorlatban azonban hamar kiderül a turpisság - véli Kárpáti. A Consrtrumán látható Öko City-t egyébként azért építik fel a kiállítók, hogy az érdeklődők közelről megtapasztalhassák, hogy a szigorodó, 2020-as elvárásoknak megfelelő, nulla energiás házak a már elérhető anyagokkal és technológiákkal is megvalósíthatók, de a tervezés, az anyagválasztás és a kivitelezés közben mi az, amire mindenképpen figyelni kell az építtetőiknek - hangsúlyozta Kárpáti József. http://www.napi.hu/ingatlan/itt_az_ujabb_megdobbento_csalas_magyarorszagon_igy_verik_at_a z_embereket.578983.html

(Napi.hu, 2014. március 31., hétfő)

Piacfelügyeleti ellenőrzések: újra élen a magyarok A RAPEX éves eredménye: ismét a magyar fogyasztóvédelmi hatóság áll a piacfelügyeleti ellenőrzések élén. A RAPEX (a nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszere) immár tíz éve gondoskodik az európai fogyasztóknak a veszélyes termékekkel szembeni védelméről. 2013-ban összesen 2364 intézkedésre került sor az uniós tagállamok részéről. Ez a szám 2012-höz viszonyítva 3,8 százalékkal nőtt, követve a RAPEX 2003-as létrehozása óta megfigyelhető, folyamatos emelkedést mutató tendenciát. 2012 után Magyarország 2013-ban is az első helyen végzett a fogyasztók életére, egészségére és biztonságára súlyos veszélyt jelentő termékekre vonatkozó riasztások tekintetében. 2013-ban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 278 riasztást küldött a rendszerbe, ezzel Magyarország adta a bejelentések 12 százalékát. Az adatok jelzik, hogy a hatósági aktivitás eredményeképpen az Európai Unióban Magyarország a legbiztonságosabb országok közé sorolható. Mi is az a RAPEX? A RAPEX a tagállamok és a bizottság között működő uniós sürgősségi riasztási rendszer, amely a nem élelmiszer jellegű termékekkel foglalkozik. Feladata a potenciálisan veszélyes termékekre és a tagállami jogérvényesítési fellépésekre vonatkozó információk gyors továbbítása. Segítségével a fogyasztókra veszélyes termékek korábban azonosíthatók és távolíthatók el az EU piacairól. Hatékony piacfelügyelet 2013-ban 1981 darab súlyos kockázatot jelentő termékről érkezett bejelentés a RAPEX-be. Ezen túlmenően a rendszerben 89 darab bejelentést regisztráltak mint nagy és közepes kockázatú termék, illetve 294 darab tájékoztatás is beérkezett a tagállamok részéről. A legtöbb súlyos kockázatot tartalmazó riasztás Magyarországtól (278 darab), Németországtól (259 darab), Spanyolországtól (254 darab), Bulgáriától (191 darab) és az Egyesült Királyságtól (142 darab) érkezett be a rendszerbe. Magyarország az összes riasztás 12 százalékát adta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában a magyar területre érkezik a legtöbb, termékbiztonsági szempontból hibás termék. Az eredmények azt jelzik, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság a legeredményesebb a veszélyes termékek felkutatása terén. Ön is kereshet a RAPEX rendszerében! Ezen a linken elérhető RAPEX rendszer nyilvános adatbázisa, ahol Ön is kereshet, akár konkrét termékre is. A legjobban kifogásolt termékkategóriák A 2013-as jelentés szerint a legnagyobb mennyiségű veszélyes termék továbbra is Kínából érkezett az Európai Unió piacára. A statisztika szerint az alábbi termékkategóriákból érkezett a

legtöbb bejelentés Európa-szerte a riasztási rendszerbe: ruházati termékek és divatcikkek (583 darab); gyermekjátékok (580 darab); villamossági termékek (207 darab); gépjárművek (160 darab); kozmetikumok (106 darab). Magyar bejelentések a RAPEX-ben A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2004. május 1-je óta folyamatosan látja el nemzeti kapcsolattartóként a RAPEX rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. 2013-ban az NFH 154 darab ruházati terméket és divatcikket, 32 darab villamossági terméket, 31 darab gyermekjátékot, 22 darab karácsonyi fényfüzért, 19 darab lámpatestet, illetve 20 darab egyéb olyan fogyasztási cikket jelentett be, amely súlyos kockázatot jelentett a fogyasztókra nézve. További információk a magyar piacfelügyeleti tevékenységről itt olvasható. A RAPEX jelentéseivel kapcsolatos további adatok elérhetők itt és itt. http://mno.hu/fogyasztovedelem/piacfelugyeleti-ellenorzesek-ujra-elen-a-magyarok-1218323

(Mno.hu, 2014. március 31., hétfő)

Tejben-vajban fürödtek egy szibériai sajtüzem dolgozói Az egyik üzemi kádat a dolgozók arra használták, hogy tejben fürödjenek. Vesztükre, a videókat megosztották a neten. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság három hónapra bezáratta a gyárat. Egyéb szabálytalanságok miatt pedig, akár végleg megszűnhet az üzemben a termelés és ezzel a munkahelyek is. A dolgozók a szilvesztert ünnepelték ezen a nem szokványos módon, de a dologra csak most derült fény. Több fényképen is látható, amint a fiatal férfiak az egyik sajtkészítő kádban vettek tejfürdőt, fittyet hányva az élelmiszerhigiéniai előírásokra. A dolgozók abban is versenyt rendeztek, hogy ki tudja gyorsabban feltekerni a készülő sajtkötegeket. Ez alighanem kevésbé volt ellenére a munkáltatónak. Ebben az üzemben gyártják a hajfonathoz hasonló sajtot, amelyet az Omszki régió Szíri (Sajtok) nevű kereskedőháza szerte az országban forgalmaz. Az ügyre az orosz sajtó csak most derített fényt. A fogyasztók most amiatt aggódnak, hogy a fürdésre használt tej a késztermékekbe is bekerülhetett. A botránnyal összefüggésben kiderült az is, hogy a Szíri kereskedőház a szükséges hatósági engedélyek nélkül kezdte el gyártani üzemében 2011-ben a sajtot. Ezért elképzelhető, hogy a botrány és az időközben feltárt számos szabálytalanság miatt akár teljesen megszűnhet a sajtgyártás a szibériai régiónak ebben az üzemében. http://www.hrportal.hu/c/tejben-vajban-furodtek-egy-sziberiai-sajtuzem-dolgozoi20140330.html

(hrportal.hu, 2014. március 31., hétfő)

Devizahiteles ügy, ingyenes készpénz, MNB-bírság: nem sok ez így együtt? Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNBbírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét

kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről. Portfolio.hu: Hogy fogadták a banknál az Alkotmánybíróság bejelentését: belenyúlhat a kormány a devizahitel-szerződésekbe? Nagy Gyula: Akárcsak a versenytársaink, mi is kiváró állásponton vagyunk, hiszen az Alkotmánybíróság az új kormány, illetve Országgyűlés kezébe helyezte a döntést. Megteremtette a lehetőséget, hogy mindegyik érintett fél számára elfogadható módon, az ügyfelek kifejezett kérése nélkül is módosíthatóak legyenek a devizahitel-szerződések. Bármilyen devizahiteles csomag születik is, technikailag könnyebbé teszi a végrehajtást, hogy a szerződések tömegesen is átalakíthatók lesznek. A nagy kérdés az, mire használja majd fel ezt a lehetőséget a jogalkotó. P.: Az MKB lakossági vezérigazgató-helyetteseként milyen devizahiteles csomagot támogatna N.Gy.: Jó irány, hogy az árfolyamgát konstrukció minél egyszerűbb és minél tágabb körben alkalmazható legyen. A hírekben fel-felbukkanó végtörlesztés azonban rossz megoldás, ilyet többet nem szabad rákényszeríteni a bankokra, hiszen sem a segítségre szorulók, sem pedig a hitelezés helyzetén nem javítana. A nem teljesítő hitelekre vonatkozóan egyébként a bankszövetségnek korábban voltak javaslatai, ezeket kellene elővenni. Komoly modellezés és szakmai munka állt mögöttük, a terheket úgy osztották volna el, hogy senki se rokkanjon bele. A legfontosabb annak végleges kimondása lenne, hogy a szerződéseket be kell tartani, és nem fognak újabb és újabb bizonytalanságot okozni az újabb és újabb ötletek. P.: Több más bankhoz hasonlóan az MKB is csaknem százmilliós bírságot kapott nemrég a Magyar Nemzeti Banktól. Mekkora összeget fizetnek vissza az ügyfeleknek N.Gy.: Egyelőre nem tudom pontosan megmondani, jelenleg is folynak a számítások. Jegybanki becslések szerint szektorszinten tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A határozat értelmében április 30-ig kell visszafizetni az ügyfeleknek az MNB által szabálytalannak ítélt díjtételeket, nekünk pedig van még időnk eldönteni, hogy bírósághoz fordulunk-e. Álláspontunk szerint ugyanis megfeleltünk a jogszabályoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy az adóterhelés változtatása esetén megemeljük meglévő díjainkat. A tartalmi megvalósításnál gondosan, a fogyasztóvédelmi megfontolásokat szem előtt tartva mérlegeltük a szóba jöhető megoldásokat. Meggyőződésünk, hogy az ügyfelek irányába történő érvényesítés a legátláthatóbban, az ügyfél által ellenőrizhető módon valósítottuk meg. A továbbhárítást hatályos jogi szabályozás nem tiltja ugyan meg - ezt a határozat is leszögezi -, az MNB azonban kivetnivalót talált az MKB által alkalmazott díjszámítási metódusban. P.: Február 1-je óta havi két alkalommal díjmentesen vehetnek fel készpénzt az ügyfelek. Hogy változott meg ennek hatására a lakossági pénzforgalom N.Gy.: Messzemenő következtetéseket még korai lenne levonni, de bizonyos változások már láthatók. Az egyik az, hogy az ATM-tranzakciók darabszáma jelentősen visszaesett, viszont a teljes volumenük nem változott. Azaz sok ügyfél havi két alkalommal próbál meg minél nagyobb összeget felvenni, megbecsülve a teljes havi készpénzigényt. Korábban jellemzően több alkalommal vettek fel, egyszerre kisebb összeget, mivel ezt több számlacsomagunknál akár ingyenesen is megtehették. A tranzakciós illeték következtében ez a lehetőség gyakorlatilag megszűnt, ám a készpénzfelvétel havi kétszeri díjmentessé tételére reagálva nem emeltünk díjat a többi tranzakciónál.P.: Csökken a bankoknál az ATM-szolgáltatásokon elérhető haszon. Ennek hatására megindult a hálózatok racionalizálása, akár az automaták megszüntetése N.Gy.: Egyelőre nincsenek ilyen változások. A jogszabályi lépések nyomán az ügyfélnek teljesen mindegy, hogy havi két alkalommal melyik bank automatájából vesz fel készpénzt. Ez elvileg kedvez a nagy ATM-hálózattal rendelkező bankoknak, ám azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek továbbra is inkább a megszokott automatákat használják. Mi nem tartozunk a kiterjedt ATMhálózattal rendelkező bankok közé, de még mi sem tapasztalunk kedvezőtlen elmozdulást az ATMhasználatban. Mivel automatáink döntő része bankfiókban található, nem tervezzünk a hálózat szűkítését, annak ellenére sem, hogy a készpénzfelvételen kisebb lett az eredményünk.P.: Jóval biztonságosabbak a bankfiókok belül felszerelt ATM-ek, mint a többi N.Gy.: Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk nem fordultak elő másolós csalással megtámadott ATM-ek, a gépeink jól felszereltek és jól megfigyeltek. Akik csalásokra képesek, azok tudják, hogy jobb elkerülni őket. Rablás sem történt nálunk, ami nagyrészt a zárt helyiségnek köszönhető. P.:

Visszaesőben van-e az ügyfelek fiókhasználata az elektronikus csatornák térnyerése miatt? N.Gy.: Nem látok jelentős változást. Ügyfélkörünk alapvetően konzervatívnak mondható annak ellenére, hogy magas arányban, közel 70 százalékban használják internetbankunkat. Nem csökkent az utóbbi időben a bankfiókokat felkeresők száma, a látogatók célja azonban a befektetési szolgáltatások felé tolódik el.P.: Tovább bővítette lakossági termékkörét az ÁKK. Továbbra is megéri a bankoknak állampapírt fogalmazniuk? Nem fenyeget ez pl. a hitel/betét arány felborulásával N.Gy.: A betétek kamatcsökkenésének köszönhetően továbbra is erőteljes a kereslet a befektetési alapok mellett az állampapírok iránt is. A bankoknak fizetett forgalmazói jutalék miatt eddig nagyjából semleges volt számunkra is, milyen értékpapírt értékesítünk, így a választás teljes mértékben az ügyfélre volt bízva. Most azonban csökken a bankoknak fizetett jutalék, így a banki értékesítés háttérbe kerülhet az állampapírok forgalmazásában. A hitel-betét arányt azonban nem féltem, messze vannak még a bankok attól, hogy emiatt kellene a betéti kamatokat emelniük. Már csak azért sem kell ettől tartani, mert a banki forrásbevonásnak csak egyik eleme a betét: az MKB például hagyományosan nagy kibocsátott kötvényportfólióval is rendelkezik. http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahiteles_ugy_ingyenes_keszpenz_mnbbirsag_nem_sok_ez_igy_egyutt.197214.html

(Portfólió, 2014. március 31., hétfő)

Termékbemutató visszavihetetlen termékekkel Újabb stációba érkezett a termékbemutatós csalások evolúciója, ami remélhetőleg már a végső lesz. Már nem frissen bejegyzett céggel támadnak a nyugdíjaslehúzó gagyikereskedők, amit a tényleges bejegyzés előtt felszámolnak, hanem külföldi céggel, aminek postacímen kívül semmilyen elérhetősége nincs. Az egyetlen nyom a szálloda, ahol rendszeresen bemutatóznak, akik viszont bűnrészesek lehetnek a csalássorozatban, minthogy semmilyen kontaktot nem hajlandók adni a velük szerződött "cégről": A pápai Vero-Hotel Arany Griff szálloda bemutatóit mindenki messzire kerülje el! 2014 március 26-án átverték édesanyámat. Az eset Budapesten történt és a szórólapot az óbudai Tesco áruházban kapta. A bemutató helye a békásmegyeri Avar Hotel volt. A szórólap amivel bepalizzák a gyanútlan idős embereket a következőket tartalmazza. Ingyenesen kapsz két fő részére 2 éj 3 nap szállást a pápai szállodában. aminek a feltétele, hogy vegyél részt a bemutatón amin a szállodát és a várost bemutatják, kihangsúlyozva, hogy nem értékesítenek üdülési jogot és más terméket sem (ez rajta van a szórólapon). A bemutatón természetesen megjelenik egy cég melynek neve a papír szerint amit a károsultnál hagynak Retro Trade s.r.o. és bemutatják termékeiket. Jelen esetben a Silver Royal víztisztítót és a Silver Royal levegő tisztítót, ami elmondásuk szerint a szállodában minden szobában megtalálható és értéke szerintük együttesen 1 millió Forint (400 ezer a víztisztító és 600 ezer a légtisztító) A két termék tényleges értéke valahol 100 ezer körül van. Csinálnak egy sorsolást és a gyanútlan résztvevőket kisorsolják, hogy ki hány százalék kedvezménnyel veheti meg a csoda berendezéseket, esetleg esernyőt nyert. Mindenkit külön félrehívnak, hogy megtudja mit nyert a tombolán. Édesanyám volt a "szerencsés" aki a fődíjat megnyerte, vagyis 70 százalék kedvezménnyel veheti meg a termékeket (gondolom mindenki a fődíjat nyerte meg). Kihasználva a korát rávették a vásárlásra. Kocsival hazavitték és kicsalták a vételár nagy részét készpénzben. Miután kifizetett 200 ezret bevitték a gépeket és kicsomagolták azokat. Írtak egy papírt amin szerepel a két gép és az értékük 300 ezer forint amiből 200 ezer kp és a többi részlet amiért április 15.-én jönnek. Továbbá a cég neve Retro Trade s.r.o. Komárom és egy szlovák betűs utcanév. Se irányítószám, se telefonszám. Érdekes, hogy nem Komarno hanem Komárom. Garancialevél, számla, szerviz cím nincs. Március 27 feladtam nekik egy levelet amiben

elállunk a vásárlástól és kérjük vissza a pénzt. Majd kiderül. hogy a címen elérhető e a cég. A bemutatón átadtak egy papírt amit ha kitöltünk a személyes adatainkkal eltölthetjük az ingyen napokat a szállodában (persze hisz bőségesen kifizettük a termékkel együtt). Szállodához elérhetőségnek csak egy mobil szám van megadva. Ezt felhívva reklamáltunk, de itt közölték, hogy náluk ne reklamáljunk a vásárlás miatt. Keressük a céget akitől vettük a terméket. Aki felvette közölte, hogy ő csak egy recepciós, viszont nem hajlandó telefonszámot elárulni a céghez (elmondta, hogy ők bízták meg a céget a szálloda népszerűsítésével) és a szállodától se hajlandó mást adni. Második hívásnál már alapból kinyomta a telefont foglaltra. Másik számról hívva ismét felvették a telefont. Közöltem a recepcióssal, hogy a mai napon kérek visszahívást egy olyan személytől aki érdemben tud tárgyalni az esettel kapcsolatban. Kihangsúlyoztam. hogy amennyiben nem hívnak feljelentést teszek a rendőrségen (talán társtettesként elkövetett csalás miatt), a NAV-nál, a Fogyasztóvédelemnél és megírom az esetet a homár blognak is. A telefonban elmondottakat emailban is megírtam a szállodának. Másnap válasz jött a szállodától az emailre. A lényeg szó szerint idézve Nyugodtan menjen ahova akar, a szálloda a termékek értékesítésében nem vett részt. Magyarán leszarják, hogy átverés útján lesz vendégük. Továbbá szerintük ez így teljesen normális, hisz az idős emberek, idézet következik "gondolkodó, felnőtt és beszámítható emberek" így felháborítónak tartja az átverés szót, vagyis a szálloda szerint ez a normális marketing! A levélben kértem a szállodától az értékesítő cég címét és ezt legalább megírták, megerősítve, hogy ismerik a céget és tudják a címét. Felkerestem a szállodát ahol a bemutatót tartották. Az értékesítésen elismerték a Retro Trade szerződésben áll velük és már több termékbemutatót tartottak náluk. A céghez semmilyen elérhetőséget nem adtak ki, hivatkozva a szerződésükre. Elmondásuk szerint több bemutatóra nincs foglalása a Retro Tradenek, de érdéklődjek a következő héten és ha lesz foglalásuk elárulják az időpontját. Jelenleg itt tart a történet, várjuk a fejleményeket, amik ha lesznek szintén megírom a blognak. Szerencsére a Google egész gyorsan kidobta a szlovák cégkivonatot, ami szerint a cég ügyvezetője Nagy Imre Béla, aki papíron Győrben lakik a Dr. Kovács Pál utca 5. szám alatt. Talán ő tud valami közelebbit! http://homar.blog.hu/2014/03/31/termekbemutato_visszavihetetlen_termekekkel

(Index, 2014. március 31., hétfő)

MNB-bírság három banknak A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a panaszok késedelmes megválaszolása, a telefonos panasztételi lehetőség időbeli korlátozása és a panaszkezelési szabályzat előírásainak megsértése miatt összesen 18 millió forintos bírságot szabott ki a K&H Bank Zrt.-re, az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepére, valamint a Banif Plus Bank Zrt.-re. A pénzintézetek közül a legmagasabb, 15 millió forintos bírságot a K&H kapta. A jegybank novemberben 13 pénzügyi szervezettel szemben hivatalból indított fogyasztóvédelmi vizsgálatot azok panaszkezelési gyakorlatára vonatkozóan. MTI

(Világgazdaság, 2014. április 2., szerda, 10. oldal)

A szolgáltatók állják a gázár mai csökkenését Csökken mától 6,5 százalékkal a lakossági földgáz ára. Az ármérséklésről a februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomag rendelkezik, amelyben az áll, hogy az alapdíj

és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított tarifa április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és ugyanakkora kedvezményekkel kell számolni. Az újabb rezsicsökkentés költségeit is a földgázkereskedő cégekre hárítja a kormány. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökének a rendelete ugyanis úgy alakítja át a rendszerhasználati tarifákat, hogy a jövőben a szolgáltatóknak magasabb úgynevezett forgalom arányos tarifát kelljen majd fizetniük a gázhálózatokat fenntartó cégeknek, amelyektől a gázt átveszik, miközben a lakossági gázdíjak az előírt mértékben mérséklődnek. A hónap elejétől jelentkező plusz költség idén várhatóan mintegy két milliárd forinttal terheli majd meg a gázkereskedő vállalatok kasszáját - tudtuk meg iparági szakértőktől. A piacot nem érte váratlanul, hogy ismét a gázforgalmazók húzzák a rövidebbet, miután a Fidesz-kormány az eddigi árkorlátozásaival is elsősorban az energiakereskedelemmel foglakozó vállalatokat tette veszteségessé a lakossági a szektorban, a hálózatokat működtető cégekre kisebb teher jutott. A hálózati díjak mérséklésével a családok nem járnak majd túlzottan jól. Egy átlagos háztartás ugyanis évente 9800 forintot fizet hálózathasználati díjként. Amennyiben ez a tétel 6,5 százalékkal kisebb lesz, akkor egy-egy családnak havonta 54 forinttal mérséklődnek az erre a célra fordítandó kiadásai. Bár nagyon enyhe volt az idei tél, a magyar földgáztárolók töltöttsége így is nyolc százalékra esett. Ezért tárolókat az egyik napilap híre szerint szokatlanul korán, május helyett március 25-én elkezdték feltölteni. Az alacsony feltöltöttségi szint azért okozhat gondot, mert a töltöttség mértékének a csökkenésével párhuzamosan esik az a gázmennyiség ami kinyerhető a földalatti tárolókból azok károsodása nélkül. Emellett az orosz-ukrán területi viták miatt megtörténhet, hogy valamelyik fél elzárja a gázcsapokat. Így Magyarország legfőbb beszerzési forrása elapadhat, s emiatt ellátási gondok keletkezhetnek. Népszava-információ http://nepszava.hu/cikk/1015666-a-szolgaltatok-alljak-a-gazar-mai-csokkeneset/

(Nepszava.hu, 2014. április 1., kedd)

Jövőre bevezetik a lakbérféket Németországban jövőre bevezetik az úgynevezett lakbérféket, amely a kormányzati számítások szerint csaknem egymilliárd euróval csökkenti a lakásbérleti költségeket - írja az MTI. Németországban jövőre bevezetik az úgynevezett lakbérféket, amely a kormányzati számítások szerint csaknem egymilliárd euróval csökkenti a lakásbérleti költségeket - írja az MTI. A német sajtóban pénteken ismertetett jogszabálytervezet legfőbb pontja, hogy a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a térségben - kerületben, városrészen, településen - jellemző átlagos lakbér fölé. A lakbérfék-szabály azokon a területeken érvényes, amelyekben lakáspiaci feszültség alakult ki. A területek kijelöléséről a tartományi kormányok dönthetnek. A lakbérfék nem vonatkozik az újépítésű vagy teljes körűen korszerűsített lakásokra, az intézkedés azonban így is 282,8 millió eurós megtakarítást hoz a bérlőknek az igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium számításai szerint. A tárcaközi egyeztetésre indított javaslat másik fő pontja kimondja, hogy a rendszerint kéthavi rezsi nélküli - lakbérnek megfelelő összegű ingatlanközvetítői díjat az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a bérlőnek kell megfizetnie, hanem a bérbeadónak, amennyiben ő bízta meg a közvetítőt a lakása kiadásával. Ez országosan 571,4 millió eurós könnyebbséget jelenthet a lakásbérlőknek. A lakhatási költségek gyors emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert a lakosság nagy többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik. A szerződésekben rendszerint azt a megoldást alkalmazzák, hogy meghatároznak

egy kezdeti díjat, amelyet évente módosítanak a helyi önkormányzat úgynevezett lakbértükre alapján, amely az adott területre, városrészre, kerületre jellemző lakbérszintet mutatja. A kezdeti díjat jelenleg egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban előfordul, hogy bérlőváltáskor az új lakónak a 30 százalékkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett. Ez a helyzet például Frankfurtban, ahol a jelenlegi lakásbérlők havonta négyzetméterenként átlagosan 7,62 eurót (nagyjából 2400 forintot) fizetnek rezsi nélkül, míg az új bérlőktől átlagosan 10,20 eurót kérnek. A különbség a legtöbb nagyvárosban meghaladja a 20 százalékot. A lakásbérlők országos érdekképviselete (DMB) üdvözölte a jogszabálytervezetet, az ingatlankezelő társaságok szövetsége (GdW) szerint viszont a lakbérféknek hátrányos következményei is lehetnek, mert visszavetheti a lakásépítési kedvet, így szűkülhet a kínálat, ami hosszabb távon elkerülhetetlenül lakbéremelkedést eredményez. A kínálat egyelőre dinamikusan bővül. A statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint tavaly 270 400 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 12,9 százalékos növekedés az egy ével korábbihoz képest. A kiadott engedélyek száma a világgazdasági válság eddigi legnehezebb éve, 2009 óta jelentősen növekedik, a Destatis 2010-ben 5,5 százalékos, 2011-ben 21,7 százalékos, 2012-ben 4,8 százalékos bővülést regisztrált. Forrás: resourceinfo.hu http://ingatlanmagazin.com/?p=129289

(ingatlanmagazin.com, 2014. április 1., kedd)

Ez a legújabb átverés: gagyit sóznak a magyarokra A forgalomban lévő építőanyagok legalább fele gagyi, rossz minőségű, az adott célra alkalmatlan termék. A javulást az sem segíti, hogy a vásárlók mindenben a legolcsóbbat keresik írja a Napi.hu. A forgalomban lévő építőanyagok legalább fele gagyi, rossz minőségű, az adott célra alkalmatlan termék. A javulást az sem segíti, hogy a vásárlók mindenben a legolcsóbbat keresik. Az építőanyag-piacot elárasztják a gagyi termékek, de az adminisztráció kontrollálásán túl, érdemi minőségellenőrzésre nincs pénz. A papíron megutaztatott, áfamentesen árult anyagok árletörő hatása miatt a korrekt gyártók nem képesek beépíteni a valódi költségeket az árba, újabb negatív spirálba lökve ezzel a minőséget - mondta el Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. A fogyasztóvédelem csak a papírokat ellenőrzi, de azt, hogy a termék megfelel-e az ott feltüntetett mutatóknak, infrastruktúra és kapacitás hiányában nem vizsgálhatja. Erre az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kht. (ÉMI) lenne szakmailag hivatott, csakhogy a vizsgálatok díjára nincs fedezet, erre nincs állami keret. Konkurens cég már finanszírozott ellenőrzést, amelynek során kiderült, az adott árucikk teljesen alkalmatlan arra funkcióra, amire forgalomba hozzák. Vidor szerint főként a polisztirol hőszigetelő anyagok, a nyílászárók és az építéskémiai termékek között sok a rizikós minőségű. Minősített, színvonalas terméket alig forgalmaznak, az alkalmatlanok aránya viszont elérheti az 50 százalékot is - mondta el Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az energiahatékony felújításokhoz szükséges termékkörben többek között a hőszigetelő anyagoknál lehet a leggyakrabban kifogásolható színvonallal találkozni, az eps táblák például éghető szerkezetük miatt válhatnak használhatatlanná. Kárpáti szerint az olcsóságra törekvő építtetők rendszerint nem tudják, milyen jellemzőket kell mindenképpen figyelembe venni, hogyan válasszanak a kínálatból. Magyarországon szerinte amúgy különösen nehéz piacot találni a minőségi építési anyagok számára, s bár a nagyon drága, puccos áruk iránti érdeklődés egy szűk rétegnél megmaradt, a minőségnél fontosabb a nagy többségnél az ár, szinte mindenki a legolcsóbbat keresi, mert azt hiszi,

az árkülönbséget csak a gyártók nagyobb profitja indokolja. Valódi minőségellenőrzés pedig nem létezik - erősíti meg Kárpáti is. Az energiatakarékos, öko-, bio- trendre felülve, a gyártók ezekt a jelzőket is gyakran minden további használják, a napi gyakorlatban azonban hamar kiderül a turpisság - véli Kárpáti. http://ingatlanmagazin.com/?p=129286

(ingatlanmagazin.com, 2014. április 1., kedd)

Panaszkodtál a bankra? Itt az eredmény 2014. április 1.Tömegévek érkeztek a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a panaszok arról, hogy fittyet hánynak ügyfeleik kifogásaira a bankok. Tizenhárom pénzintézetnél indítottak vizsgálatot, három bankra szabtak ki bírságot, a büntetés 83 százaléka a K&H-ra jutott. Három kereskedelmi bankot bírságolt meg az MNB, mert nem megfelelően kezelték ügyfeleik panaszait. A K&H a felügyelet által vizsgált öthónapos időszakban az érkezett 702 panaszból 396 esetben - vagyis a beérkezett panaszok 56,41 százalékában - csak harminc nap után válaszolt az ügyfeleknek, amivel megsértette a határidőre vonatkozó rendelkezést. Ezért 15 millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki rá, ami az összes büntetés több mint 80 százaléka. Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelep a panaszkezelési szabályzat rendelkezéseit sértette meg, amiért kétmillió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kell fizetnie. A Banif Plus Bank Zrt.-t egymillió forintos büntetéssel sújtották, mert nem biztosította, hogy ügyfelei telefonos ügyfélszolgálatán hetente legalább egy alkalommal az általánostól eltérő, hosszabb ideig tehessenek panaszt szóban, telefonon. A MNB 2013 novemberében tizenhárom pénzügyi szervezettel szemben indított hivatalból fogyasztóvédelmi vizsgálatot, amelyben panaszkezelési gyakorlatukat ellenőrizték. A jegybankhoz, illetve a korábbi pénzügyi felügyeleti hatósághoz jelentős számú, az érintett pénzügyi szervezetek panaszkezelését kifogásoló fogyasztói beadvány érkezett. Az MNB kiemelten vizsgálta a fogyasztók hiteltörlesztési táblázatának, illetve a tételes, írásbeli kimutatásoknak az ügyfél kérelmére történő kiküldését.Szerző: LGCímkék: MNB http://www.azenpenzem.hu/cikkek/panaszkodtal-a-bankra-itt-az-eredmeny/1759/

(azenpenzem.hu, 2014. április 1., kedd)

Ismét megbírságolt három bankot az MNB Tizenhárom pénzügyi szervezet panaszkezelési gyakorlata miatt indított vizsgálatot az MNB. Az MNB eljárásai során a pénzügyi szervezetek panaszkezelési tevékenységén túl kiemelten vizsgálta a fogyasztók hiteltörlesztési táblázatának, illetve a tételes, írásbeli kimutatásoknak az ügyfél kérelmére történő kiküldési gyakorlatát is. A vizsgálatot követően az MNB három pénzügyi szervezetre – amelyeknél jelentős törvénysértéseket tapasztalt – megbírságolt, valamint megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A K&H Bank Zrt. esetében a jegybank megállapította: a hitelintézet a vizsgált 5 hónapos időszakban a hozzá beérkezett 702 panaszból 396 esetben – vagyis a beérkezett panaszok 56,41 százalékában – 30 napon túl válaszolt az ügyfeleknek, amivel megsértette a panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezést. Ezért az MNB a K&H Bank Zrt.-vel szemben 15 millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelep esetében az MNB a panaszkezelési

szabályzat rendelkezéseinek megsértése miatt rótt ki 2 millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot. A Banif Plus Bank Zrt.-vel szembeni 1 millió forint összegű jegybanki büntetés kiszabását az indokolta, hogy e hitelintézet nem biztosította az ügyfeleknek a telefonon történő szóbeli panasztétel lehetőségét heti egy alkalommal az általánostól eltérő, hosszabb ügyintézési idővel. E magatartás is sérti a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályokat. Címkék http://www.eco.hu/hir/ismet-megbirsagolt-harom-bankot-az-mnb/

(eco.hu, 2014. április 1., kedd)

Magyarország legnépszerűbb webshopja kerestetik Nyolcadik alkalommal hirdetik meg az Év Internetes Kereskedője Díj pályázatot, melyet közönségszavazás és a szakmai zsűri véleménye alapján ítélnek oda. A versenyben minden olyan vállalkozás részt vehet, amely online magyarországi kiskereskedelmi tevékenységet folytat és árbevétele nem haladja meg az 1,5 milliárd forintot. 980 A díj közönségszavazással indul április 1. és 15. között. Ez idő alatt lehet voksolni az evker.hu oldalon a legszimpatikusabb jelöltre. A nevezés feltétele még az árbevétel mellett (1,5 milliárd alatti), hogy Magyarországon van bejegyezve és magyar nyelvű honlappal rendelkezik. A legtöbb 30 szavazatot kapó pályázhat május 5-ig, akik közül egy győz majd. A szakértő zsűri értékeli a vállalkozások üzleti modelljét, az elért eredményeket, a felhasználó-barátságot, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertetők minőségét valamint az ismertséget. Ám, ez még nem minden, ugyanis a jelöltnek még egy dologban meg kell felelnie: a Vedd a neten! webshop minősítésen is átmenjen, melynek költségeit a SzEK.org állja. A díjátadó a XI. E-Kereskedelem Konferencián lesz május 22-én. A nyertes ezután egy évig használhatja az Év Internetes kereskedője címet, és megkapja a fődíjat is, amely a MasterCard jóvoltából egy 1 millió forint értékű hirdetési kampány. Azonban a nyertes ezt csak az utolsó negyedévben használhatja fel. Az idei év újítása, hogy a kirowski Isobar egy különdíjat hoz létre Az Év Legígéretesebb Kereskedőjének, és egyszeri kersőauditot ajánl fel a díjazottnak. A 1,5 milliárd forintot meghaladó árbevétellel működő már bizonyított internetes kereskedők felelős kereskedőként, a díj támogatói között foglalnak helyet. A szervezők a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület, (www.szek.org), a kirowski Isobar (www.kirowskiisobar.hu), az eNET Internetkutató Kft. (www.enet.hu), valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) (www.ivsz.hu) célja a hazai internetes kereskedelem népszerűsítése és a fogyasztói bizalom növelése. 910 http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/2014/04/01/magyarorszag_legnepszerubb_webshopja_kerestetik

(Primonline, 2014. április 1., kedd)

Z. Kárpát: kárpótlási alapba kellene fizetniük a csaló bankoknak Mivel még mindig trükköznek a bankok az adók áthárításával és a szerződésmódosításokkal, a Jobbik fogyasztóvédelmi razziát tartana azoknál az intézeteknél, ahol ezek felmerültek. A párt alapot is létrehozna, melybe a büntetéseket kellene fizetni, ebből pedig kártalaníthatnák az

embereket - magyarázta sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. A jobbikos képviselő ismertette, hogy újabb banki visszaélésekről értesültek. Mint rámutatott, ugyan leginkább a devizahitelesekre helyeződik a hangsúly, ám a Jobbik postaládáit elárasztják a forinthitelesek gondjai is. Kifejtette, hogy nemcsak a devizásokat, hanem a forint- és autóhiteleseket is meg kell segíteni, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe. Sok ember van, akiket tipikus banki visszaélés ért, ám a fideszes csonka csomagokból kimaradtak. Amellett, hogy egyoldalúan módosítanak szerződéseket, még az is elképesztő, hogy a tranzakciós illetéket és bankadókat is továbbhárították, vagy beépítették a terheket egyes csomagokba - ismertette Z. Kárpát Dániel. A Jobbik egy fogyasztóvédelmi razzia során számoltatná el ezeket a bankokat, majd befizetésre kell kötelezni őket egy alapba annak arányában, amennyivel ügyfeleiket megkárosították. Ebből az alapból lehetne később kártalanítani a polgárokat. Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: nagy szükség van a tisztességes bankokra, de egyértelművé fog válni a vizsgálatok után, kinek lehet maradása a piacon. Leszögezte: a bankok nem szent tehenek, őket is el lehet számoltatni. Tisztességes eljárás kell, de kérlelhetetlenül - tette hozzá a jobbikos képviselő. Felhívta a figyelmet, hogy várja a Jobbik a további információkat a visszaélésekről, és a választás után sem vesznek vissza a lendületből, hiszen tarthatatlan, hogy amíg a lakosság a GDP 23 százalékát törlesztésre költi, addig a gazdaság kiszárad. (jobbik.hu - alfahir.hu) 32 http://feedproxy.google.com/~r/Kurucinfo/~3/MB8PgaOd-uo/

(kuruc.info, 2014. április 1., kedd)

Az OTP veheti meg az MKB Bankot Közel a megállapodás arról, hogy az OTP Bank megvásárolja a német BayernLB tulajdonában lévő MKB Bankot - írja a Reuterrs három forrásra hivatkozva. Napi Gazdaság A Reuters információi szerint hetek óta intenzív tárgyalások folynak az OTP és az MKB Bank tulajdonosai között a pénzintézet felvásárlásáról, így egyre valószínűbb, hogy a legnagyobb magyar kereskedelmi banké lesz a BayernLB évek óta veszteséges magyar érdekeltsége. Egy forrás szerint az egyik még megoldatlan kérdés az ár a felek között. A hírügynökség kiemeli, hogy egy esetleges felvásárlással az OTP megerősíthetné vezető pozícióját a magyar bankpiacon, illetve alkalmazkodna azokhoz a kormányzati tervekhez, melyek szerint a magyar bankszektor nagyobb része hazai kézben legyen. A tranzakció a BayernLB számára is előnyös lenne, hiszen az MKB vesztesége évek óta fejtörést okoz a német tulajdonosnak. Az MKB Bank vesztesége 2013-ban 121 milliárd forint volt, míg 2012-ben 75,4 milliárdos mínuszt hozott össze a pénzintézet. Az elmúlt években többször emelt tőkét a BayernLB a magyar bankban, legutóbb január végén határoztak több mint 80 milliárd forintos zártkörű alaptőke-emelésről. Az OTPnek 2013-ban 64,1 milliárd forint volt az adózott profitja az előző évi 122,6 milliárd forintos nyereség után. Az OTP mérlegfőösszege a legfrissebb adatok szerint 10 381 milliárd forint, míg az MKB eszközállománya 2384,1 milliárd forint volt 2013 közepén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint a teljes magyar hitelintézeti szektor eszközállománya 2013 végén 31 156,1 milliárd forint volt, vagyis egy esetleges összeolvadással csaknem 41 százalékos szereplő jöhetne létre a magyar piacon. Mindezek fényében még a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyásától is függhet a felvásárlás. Az OTP Bank nem kommentál sajtótalálgatásokat. A legnagyobb hazai hitelintézet, ahogy a korábbiakban is többször hangsúlyozta, folyamatosan vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket

- kommentálta a megjelent hírt a bank. Az utóbbi hetekben az elemzők is meglátták a fantáziát az OTP-ben, sorra érkeztek a felminősítések a részvényre. Ebbe a sorba állt be szerdán a Morgan Stanley, mely 5900 forintos célár mellett javasolja a bankpapírok vételét, szerintük kevés olyan jó sztori van jelenleg a feltörekvő piaci bankok között, mint az OTP, ugyanis a profitkilátások kifejezetten kedvezőek, emellett olcsó is a részvény.

(Napi Gazdaság, 2014. április 3., csütörtök, 11. oldal)

Szabotőr közös képviselők A lakók feljelentésére hivatkozva a fogyasztóvédelmi felügyelőség lecsapott néhány BácsKiskun megyei közös képviselőre, amiért a február 15-én lejárt határidőig nem függesztették ki a rezsihirdetményeket a társasházakban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a nap híreként számolt be az akcióról - írja a hvg.hu. A hatóság emberei a helyszíni szemlék során számos esetben állapítottak meg jogsértést, és nem fogadták el azt a védekezést, hogy a könyvelési anyagokból hosszabb idő kell az adatok kigyűjtéséhez. A társasházkezelő cégeknek házanként több ezer forintos veszteséget okoznak a rezsihirdetmények. Sok esetben csupán havi pár száz forintos spórolásokról tudnak beszámolni a lakóknak.

(Népszava, 2014. április 3., csütörtök, 5. oldal)

Eltitkolják a pénzügyi bírságokat Megszületett a megállapodás: a pénzügyi intézmények nem ágálnak nagyon a jegybanki bírságok ellen, ha az ellenük született döntések nem kerülnek nyilvánosságra - értesült az Azénpénzem.hu. A különböző határozatokat már korábban teljesen "kilúgozták", mostanra pedig azt is sikerült elérni, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) se ismertesse döntéseit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felügyelet beolvasztását követően jelentősen módosított a korábbi szokásokon. A jegybank új fogyasztóvédelmi vezetője a bírságok szintjének jelentős emeléséről beszélt. Egyúttal azonban azt sem titkolta, hogy - a felügyelt intézmények kérésének eleget téve - nem közlik részletesen az elmarasztás indokait. Az MNB határozatai már mutatják is az új gyakorlatot. A nyilvánosság kizárása tág teret adhat annak, hogy az MNB eltérő mércével mérje a különböző piaci szereplőket. Ilyesmi gyanítható volt egyébként a végtörlesztési kartell miatt kiszabott bírságoknál is - írja a pénzügyi fogyasztói portál. http://nepszava.hu/cikk/1015839-eltitkoljak-a-penzugyi-birsagokat/

(Nepszava.hu, 2014. április 2., szerda)

Fogyasztóbarát lett egy segédeszközöket kínáló webáruház Fogyasztóbarát Vállalkozás védjegyet nyert az Értéksziget.hu, amely fogyatékossággal élők számára kínál kommunikációt és életvitelt megkönnyítő segédeszközöket. A webáruházat működtető Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet összes munkavállalója fogyatékossággal élő

személy, az online kereskedelem mellett pedig átfogó akadálymentesítési tanácsadással is foglalkoznak. Fogyasztóbarát Vállalkozás emblémát nyert a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól (NFH) a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (FOKOM). A családi mikrovállalkozásként indult cég audiovizuális és kommunikációs akadálymentesítéssel kapcsolatos szaktanácsadással foglalkozik, ehhez kapcsolódóan nyitották meg webáruházukat, amelynek jó gyakorlatait, többletszolgáltatásait a hatóság most elismerte. A cég ügyvezetője, Szabó Zoltán József portálunknak elmondta, hogy fogyatékosok és idősek, illetve velük foglalkozó cégek, intézmények számára kínálnak kommunikációt- és életvitelt segítő eszközöket. Ilyen például látássérült számára készült nagygombos telefon, a kontrasztos lépcsőjelölő jelzőszalag, de kínálnak mankókat, fejlesztő eszközöket, akadálymentes mosdóhoz irányító jelzéseket, piktogramokat, vagy aláírókeretet, amit hivatalok, bankok használhatnak a gyengén látók ügyintézésének megkönnyítésére. Szabó Zoltán József elmondta, a kiemelt figyelmet igénylő fogyasztók védelmét és segítését szolgáló rendszer kategóriában pályáztak az NFH-nál, akik azt ismerték el a kitüntetéssel, hogy a webáruház nemcsak az általános törvényi előírásoknak felel meg, hanem apró, de fontos szolgáltatásokkal emelkedik ki, ami különösen fontos, mivel egy védett, hátrányokkal küzdő csoportot céloznak meg. Tevékenységük során figyelnek a fogyatékosságból vagy idős korból adódó korlátok áthidalására, többletinformációkat és fogyatékkal élőkre, idősekre szabott külön szolgáltatásokat kínálnak. (Erről részletesen keretes írásunkban olvashat.) Maga a cég is fogyatékosbarát: a két alapító közül az egyik látás-, a másik mozgássérült, valamint jelenleg minden alkalmazottuk fogyatékossággal élő. "Emellett azt is vállaltuk, hogy ha egy munkatársunk fogyatékossá válna, segítenénk, hogy megtartsa a munkahelyét" - emelte ki Szabó Zoltán József. Törekvéseiket korábban már Fogyatékosságbarát Munkahely Elismeréssel is jutalmazta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A vállalatot 2009-ben szándékosan a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapján, december 3-án alapították, mint társadalmi célú üzleti vállalkozást (közhasznú nonprofit kft.). A DELFIN Díjat, vagyis a Magyar Telekom Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért nevű elismerést is megkapták. A FOKOM tevékenységének csak egyik része a segédeszközök kiskereskedelme. A cég szaktanácsadói tevékenysége során rendszeresen készít ajánlásokat épületek, irodák, weblapok, ügyfélhívó rendszerek, dokumentumok audiovizuális és kommunikációs akadálymentesítésére. Készítenek munkahelyi esélyegyenlőségi tervet, akadálymentesítési szakvéleményt és tartanak kommunikációs érzékenyítő tréningeket is ügyfélszolgálati munkatársak számára. Szabó Zoltán József elmondta, tréningjeik során megtanítják az ügyfélszolgálatosokat etikusan és hatékony kommunikálni a fogyatékkal élő ügyfelekkel. Úgy vélte, az ilyen típusú képzéseket gyakran inkább megspórolják a cégek. http://www.hrportal.hu/hr/fogyasztobarat-lett-egy-segedeszkozoket-kinalo-webaruhaz20140401.html

(hrportal.hu, 2014. április 2., szerda)

Titkos megállapodás a bankokkal? - Cáfol az MNB A jegybank semmiféle "megállapodást" nem kötött a pénzügyi piacok szereplőivel arra vonatkozóan, hogy ne hozná nyilvánosságra az azokkal szembeni határozatokat - olvasható az MNB közleményében. Helyreigazítást kezdeményezett az MNB az azenpenzem.hu - több külföldi tulajdonú bank és pénzügyi vállalkozás által támogatott - internetes portállal szemben a médium által ma megjelentetett "Titkos paktum a bankokkal" című cikk miatt. Az írás - zavaros, helyenként önmagát is cáfoló - állításaival szemben a jegybank semmiféle "megállapodást" nem kötött a pénzügyi piacok szereplőivel arra vonatkozóan, hogy ne hozná nyilvánosságra az azokkal szembeni

határozatokat, s cserébe a hitelintézetek nem lépnének fel erőteljesen az MNB által kiszabott bírságok miatt - olvasható az MNB közleményében. A jegybankot érő esetleges alaptalan támadások ellenére az MNB a továbbiakban is elkötelezett a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalom helyreállítása érdekében. Egyebek közt a fogyasztóvédelem erősítését szolgálják a felügyelési területet erősítő szervezeti átalakításai, illetve a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni erősebb szankcionálási gyakorlat is. Mindez jelenleg már nem csak statisztikailag támasztható alá, de a társadalom számára is érzékelhető pozitív változásokkal jár - zárul a közlemény. Mint azt megírtuk titkos megállapodás született az MNB és a bankok között az azenpenzem.hu állítása szerint. A portál azt írja, az MNB csökkenti a bankok megbírságolásáról szóló határozatainak részletezettségét, cserébe a bankok nem ágálnak a felügyeleti döntések ellen. Mára sikerült elérni, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület se ismertesse döntéseit. www.Napi.hu Online Kft.Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930 . Telefax: +36-1-506-0931 . http://www.napi.hu . http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/titkos_megallapodas_a_bankokkal_cafol_az_mnb.579371 .html

(Napi.hu, 2014. április 2., szerda)

Rezsiharc-ellenes közös képviselőkre vadászik a fogyasztóvédelem A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjára szerdán felkerült egy bejegyzés, amely szerint sok panasz érkezett a Bács-Kiskum Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez, amiért a társasházakban nem függesztették ki a rezsicsökkentés mértékéről szóló tájékoztató. Az érintett esetekben a felügyelőség eljárást indított, hogy tisztázza: a társasház közös képviselőse vajon kitette-e jól látható helyre a rezsicsökkentésről szóló hirdetményt, és elküldte-e a szintén kötelező éves tájékoztatást. Először az érintett társasházakat ellenőrizték: a közös helyiségekben és lépcsőházakban azonban nem találták a hirdetményt. Az egyik közös képviselő mulasztását azzal indolkolta, hogy a hirdetmény által megkövetelt adatok csupán jelentős mennyiségű könyvelési anyagból gyűjthetőek ki, melyet a jogszabályban meghatározott határidőre nem tudott teljesíteni. A felügyelőség ezt a magyarázatot nem fogadta el, mert a törvény konkrét határnapot jelölt meg a kifüggesztésre, továbbá a jogszabály hirdetmény mintát is tartalmaz, ami szintén a közös képviselők munkáját segíti. "A Felügyelőség hangsúlyozni kívánja, hogy a hatósági eljárások célja elsősorban az, hogy a fogyasztók a jogszabályban rögzített határidőben, megfelelő tájékoztatásban részesüljenek a rezsicsökkentés révén elért megtakarítás összegéről, mely a lakóközösségben élők kiemelten fontos érdeke" - írja a NFH honlapja. http://www.origo.hu/itthon/20140402-nem-tajekoztattak-a-rezsicsokkentesrol-eljarast-inditott-afogyasztovedelem.html

(origo.hu, 2014. április 3., csütörtök)

Átalakul az állam és a bankrendszer kapcsolata A Magyar Nemzeti Bank néhány héttel ezelőtt vitát indított arról, hogy - tanulva a válságból, illetve az azt megelőző időszakból - miként kellene kinéznie egy fenntartható gazdasági növekedést támogató, prudens bankrendszernek Magyarországon. A vitaanyagra reagálva született több cikk, melyek véleményem szerint egyrészt hasznos, építő jellegű kritikákat fejtenek ki, másrészt jól tükrözik a javaslatainkkal kapcsolatos téves előítéleteket. Mindkettőre célszerű reagálni, bízva abban, hogy további, a jelenlegi piaci szereplők véleményét megjelenítő hozzászólások is születnek a jövőben. Egy új, egyensúlyi állapot felé haladunk Az eddigi vélemények a vitaanyagra történő reakciók mellett tágabb kontextusban is elemezték a bankok és az állam (beleértve az MNB) viszonyát, kiemelten természetesen az elmúlt néhány évet. Röviden összefoglalva, ezen vélemények szerint a jelenlegi helyzetben nem hiteles, hogy az MNB bármiről is egyeztetést kezdeményez a bankrendszer szereplőivel, melyeket különböző intézkedésekkel az elmúlt időszakban az állam erőpolitikai eszközökkel ellehetetlenített. Egyes elemzések további, némi nosztalgikus romantikával tekintenek vissza a "múlt" egyeztetéseire, ahol az állam még szégyenlősebb volt, és nem fogalmazta meg ilyen markánsan véleményét a bankrendszernek a nemzetgazdaságban betöltött szerepéről. Ellentétben ezekkel a kényelmesen leegyszerűsítő véleményekkel, meglátásom szerint ezt a kérdést teljesen máshogy is lehet (és kell) nézni. Az állam, az állami bürokrácia hosszú éveken keresztül abban a hamis hitben ringatta magát, hogy a bankszektor "jobban tudja", hogy mit kell tennie, és "nem illik" túlságosan mélyen megvitatni az esetlegesen felmerülő problémákat, hiszen a piac önszabályozó volta megoldást jelent mindenre. Egyetlen elfogadható vélemény volt: a szélsőségesen piaci. A bankrendszer szereplői eközben örültek, hogy nincsenek túl szoros kontroll alatt, és viselkedésüknek alapelve az volt, hogy amit a formális szabályozás nem tilt, azt szabad, hiszen ők mégiscsak piaci szereplők, a felelősség nem az övék, a piaci törvényszerűségek igazolják minden döntésüket. Másképpen megfogalmazva, az állam olyan önszabályozó képességet tételezett fel a bankrendszerről, amely annak nem volt - nem is lehetett - sajátja, a bankrendszer pedig olyan szabályozói képességet, erőt tételezett fel az állam részéről, amelynek az nem volt birtokában. A válság bebizonyította, hogy ezek a feltételezések tévesek voltak. Az állam - legyen az a kormány vagy a nemzeti bank - felismerte azt a kötelezettségét, hogy egyenrangú szakmai partnerként kell kezelnie saját magát, és megfelelő szakmai és hatalmi ellensúlyt kell, hogy képezzen a bankrendszerrel szemben, hiszen a nap végén övé a felelősség. Ha ebbe az irányba haladunk (márpedig ebbe az irányba haladunk), gyakorlatilag egy alkalmazkodási folyamatnak vagyunk részesei, melynek során az egyensúlyából teljesen kibillent rendszer próbál visszatalálni az egyensúlyi állapotba. Ez - mint minden változás - feszültséggel jár, és néha akár kisebb kilengésekkel is, de jó eséllyel egy, a korábbinál sokkal egészségesebb helyzetet eredményez. Összességében, még ha vannak is sebek és sérelmek, közép távon mindegyik szereplőnek érdeke a magyar gazdaság megerősödése, ezért van szükség párbeszédre, és egy konszenzusos jövőkép kialakítására. Az pedig, hogy vitaindítónak szánjuk a jól működő bankrendszer 10 ismérvét, annak a jele, hogy ezt nem diktátumként képzeli el a jegybank, amit minden esetben szabályozói eszközökkel kikényszerít, hanem egy közösen kialakítandó vonatkoztatási rendszernek, amely a jogalkotó, a szabályozó és a hitelintézeti rendszer szereplőinek viselkedését egyaránt orientálja. A fő probléma a bankrendszer túlzott kilengésekre való hajlama A vitaanyag fókuszában a bankok prociklikus viselkedése áll, ami azt jelenti, hogy a bankrendszer, a gazdaság felfelé ívelő szakaszában felerősíti a növekedést, míg a lefelé ívelő szakaszban, valamint a növekedési ciklus elején súlyosbítja a válságot, gyengíti a kilábalást. A prociklikusság a bankrendszer természetéből fakad, de annak mértékét mérsékelni kell, és hiszem, hogy lehet is. Magyarországon a bankrendszer prociklikus viselkedése erőteljes volt a válság előtt: túlzott kockázati verseny alakult ki, ami testet öltött a devizahitelezés elburjánzásában, illetve az egyre

lazább hitelezési feltételekben. Nemcsak a háztartási hiteleknél voltak problémák: a vállalati szegmensben nagymértékben felduzzadt a kereskedelmi ingatlanhitelek állománya, valamint tömegesen jutottak devizahitelhez olyan vállalkozások, melyeknek nem volt árbevétele az adott devizában. Egy kevésbé prociklikus bankrendszer esetén kisebb, de egészségesebb lett volna a gazdasági növekedés a válság előtt, ezt követően pedig enyhébb a recesszió és gyorsabb a kilábalás.Van-e értelme a numerikus céloknak? Áttérve a konkrétabb észrevételekre, nagyon fontos, több szerző által felvetett alapkérdés, hogy lehet-e numerikus célokat meghatározni. Véleményem szerint, ahol lehet, érdemes megpróbálni. Ez növeli a vonatkoztatási rendszer transzparenciáját, és a vitát is ösztönzi azzal, hogy nem csak üres szlogeneket hangoztatunk, hanem megpróbálunk mérhető kritériumokat felállítani. Természetesen nem mindegyik fontos elvárás mérhető (pl. "átlátható és felelős bankrendszer"). A numerikus célok továbbá azért is fontosak, hogy azokon a területeken, ahol közvetlen szabályozás van (pl. tőkemegfelelés), a szabályozói önkény minimálisra csökkenjen. Természetesen nem minden numerikus ismérvet kell minden évben, minden banknak egyedileg teljesítenie. Elképzelhető például, hogy a rendszerszinten optimális profitarányt az egyik bank több éven keresztül felülteljesíti, míg egy másik nem éri el. Ez egy versengő, dinamikus bankrendszerben is előfordulhat. A cél az, hogy próbáljunk meg nem csak jogalkotó által lefektetett szabályokban gondolkodni, hanem határozzunk meg olyan, közgazdaságilag értelmes viszonyítási pontokat, melyek alapján értékelhető a pénzügyi rendszer teljesítménye, és amelyektől való szélsőséges kilengések korai figyelmeztetést jelentenek mind a piac, mind az állam számára az esetleges rendszerproblémákról. Mit ér a bank, ha külföldi? Egyes vélemények szerint a jegybank tanulmánya nem eléggé kiegyensúlyozott a külföldi tulajdonú bankok szerepének megítélésében. Az anyag több ponton is foglalkozik a külföldi bankok jelenlétének problematikájával, rögzíti az előnyöket (technológia-import, versenyerősítés, tulajdonosok helytállása tőkeigény esetén) és a hátrányokat is (erős prociklikusság, anyabank országának érdekvédelme, külső sokkok közvetítése a fogadó ország gazdasága felé). Az egyenleg megvonása nehéz feladat, ezért nem fogalmazunk meg konkrét számokat a külföldi tulajdon kívánatos részarányáról. Vannak sikeres modellek jelentős külföldi jelenlét, és a hazai bankok dominanciája mellett egyaránt. Ami viszont fontos elvárás, hogy a tulajdonosi szerkezet legyen kellően diverzifikált. Ez jelenti egyrészt azt, hogy a külföldi tulajdonosi kör ne koncentrálódjon egy nagyobb régióra, azon belül 1-2 országra, valamint azt is, hogy a hazai tulajdonnak is legyen érdemi szerepe. Azt mi is fontosnak tartjuk, hogy a jövőben is jelen legyenek külföldi bankok Magyarországon. Ugyanakkor, ahogy fentebb bővebben kifejtettem, azt se felejtsük el, hogy az állam hibát követett el, amikor az importált előnyök mellé nem állított megfelelően erős kontrollt. Az természetesen üdvözlendő, hogy a külföldi tulajdonosok állták a veszteségeiket, és több mint 1000 milliárd forinttal tőkésítették 2008 óta magyar leányaikat. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy ugyanebben az időszakban a magyarországi háztartások is hozzájárultak teherbíró-képességüket jóval meghaladó mértékben - ezen bankok "feltőkésítéséhez" a kamatemeléseken, valamint az árfolyamrés kitágításán keresztül. A magasabb kamatszint és az árfolyamrés összesen több, mint 500 milliárd forint költséget jelentett a háztartások számára. Mindeközben a háztartások adósságát az árfolyam leértékelődése mintegy 1500-1600 milliárd forinttal növelte (azaz kvázi a tőkéjüket csökkentette).Mekkora terhelést okoz az állam? Többen hiányolták, hogy az anyag nem tér ki a kormányzati beavatkozásokra és a bankokat terhelő adókra, illetékekre, vagy nem objektíven tárgyalja azokat, holott szerintük jelenleg ez a bankrendszer egyik legnagyobb problémája. A leíró részben kitérünk az állami intézkedések hatására, és számszerűsítjük azokat. Ezek jelentős mértékben hozzájárultak a bankrendszer romló jövedelmezőségéhez, ugyanakkor teljes hatásuk szignifikánsan kisebb, mint a (végtörlesztés nélkül értett) hitelezési veszteségé. Utóbbi egyrészt természetes jelenség, másrészt pedig a gazdasági teljesítmény visszaeséséből, valamint a válságot megelőző kockázatos hitelezésből fakad. Az állam által okozott veszteségek nagyjából a teljes bankrendszeri veszteségek 25-30 százalékát teszik ki, amit jelentősen meghaladnak a bankok hitelezésen elszenvedett veszteségei. Emiatt könnyen belátható, hogy az az állítás, miszerint csak az állami intézkedések tehetnek a bankrendszer veszteségességéről, túlzás.Van-e olyan, hogy

tisztességes profit? Sok kritika irányult a "tisztességes profit" elvárásra - a mérték meghatározásának módjára és szükségességére egyaránt. Az anyagban részletesen kifejtjük, milyen számítások alapján határoztuk meg azt a profitrátát, ami szerintünk hosszú távon a gazdaság és a bankrendszer tulajdonosainak érdekét szolgálja. Természetesen a numerikus értékre vonatkozóan nyitottak vagyunk a konstruktív javaslatokra. Azt mindenképpen fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy konszenzus alakuljon ki arról, hogy nagyjából milyen mértékű jövedelmezőséget tartunk megfelelőnek hosszú távon. Ez egyrészt azért szükséges, hogy visszaálljon a bankrendszer iránti bizalom, ugyanis a lakossági devizahitelekkel kapcsolatban rengeteg a jogos ellenérzés, de rengeteg félreértés is keletkezett a közvéleményben a bankokkal kapcsolatban. El kell fogadni, hogy egy jól működő gazdaságban a bankrendszer csakúgy, mint a többi gazdasági vállalkozás jövedelmet termel. Ugyanakkor egy számszerű referenciaérték (sáv) meghatározása azért is fontos, mert ha túlzott profitot realizál a bankrendszer, akkor az erőfölényre, vagy túlzott kockázatvállalásra utalhat. Előbbi versenypolitikai és fogyasztóvédelmi, utóbbi makroprudenciális szempontból lehet aggályos. Fontos azt is rögzíteni, hogy a profitabilitást nem gondoljuk közvetlenül szabályozandónak. Inkább lázmérőnek tekintjük, aminek abnormális értéke mélyebb problémákra utalhat. Legyen-e önfinanszírozó a bankrendszer? Számos reakció született a vitaanyag azon pontjára, miszerint egy 100 százalék körüli hitel/betét arány lenne hosszú távon kívánatos. A kritikák szerint ez a növekedés gátja lehet, jobban tekintettel kellene lenni a makrogazdasági környezetre. Nyilván, a bankrendszer működését nem lehet függetleníteni a makrogazdasági, jogi, valamint a globális környezettől, de még a lakosság pénzügyi műveltségtől sem. Mindezen peremfeltételeket kifejtve azonban elég terjedelmes vitaanyag született volna, ami már túlmutat a bankrendszerrel foglalkozó tanulmány keretein. Az anyag explicit módon fenntartható növekedési pálya mellett fogalmazza meg az ismérveket, amibe implicit módon egy, a külföld felé adósságot nem halmozó külső pozíció is beleértendő. A hitel/betét mutatóval kapcsolatosan két félreértést érdemes eloszlatni. Az egyik, hogy 100 százalékos érték mellett sem tűnnek el a külföldi források teljesen, ugyanis a bankok likvid eszközeinek finanszírozásához szükség van a tőkén és a betéteken felüli forrásokra is. A 100 százalékos hitel/betét arány önfinanszírozóbb állapotot jelent, de nem ekvivalens a teljes önfinanszírozással. A másik pedig az a félelem, hogy a lakossági megtakarítások dinamikus növekedése nélkül ez korlátja lehet a hitelezés kívánatos bővülésének. A félelem azonban alaptalan, ugyanis zárt gazdaságokban is kialakulhat hitelboom és credit crunch egyaránt, elsősorban a bankrendszer hitelezési hajlandóságának, és nem a lakosság megtakarítási hajlandóságának változása miatt. Ennek oka, hogy minden egyes kihitelezett extra forint mindaddig, amíg belföldi szereplőknél marad (vagyis például nem importra költik), megjelenik betétben is. Emiatt a pénzügyi rendszer hosszú távon mélyülhet a gazdaság növekedési üteménél jobban is, anélkül, hogy ráutaltabbá válna a külföldi forrásokra. Összefoglalva a fentieket, az állam és a bankrendszer kapcsolata megváltozott, de ez nem egy ideális állapottól való elmozdulást, hanem egy ideális, egyensúlyi állapothoz való közelítést jelent. Ebbe a folyamatba szervesen illeszkedik annak elemzése, hogy milyen változók határozzák meg a jól működő bankrendszert, és ahol lehet, ezen változók kívánatos értékének meghatározása. Hiszek abban, hogy minden érintett fél tanult az elmúlt évtizedekben elkövetett hibákból, képes változtatni az idejétmúlt megközelítéseken, és javítani mind a formális szabályozási struktúrákon, mind a közmegegyezésen alapuló irányelveken. A szerző az MNB alelnöke. http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/atalakul_az_allam_es_a_bankrendszer_kapcsolata.1 97382.html

(www.portfolio.hu, 2014. április 3., csütörtök)

Kacsa az MNB és a bankok közötti értelmetlen titkos paktum

Cáfolja az MNB, hogy titkos paktumot kötött volna a bankokkal, miszerint a magasabb bírságokért cserébe nem közlik részletesen a bírságolás okait. A dolog egyébként is sántított, mert túl sok értelme nincs egy ilyen megállapodásnak. Helyreigazítást kezdeményezett az MNB az azenpenzem.hu – több külföldi tulajdonú bank és pénzügyi vállalkozás által támogatott – internetes portállal szemben a médium által ma megjelentetett "Titkos paktum a bankokkal" című cikk miatt. Az írás – zavaros, helyenként önmagát is cáfoló – állításaival szemben a jegybank semmiféle "megállapodást" nem kötött a pénzügyi piacok szereplőivel arra vonatkozóan, hogy ne hozná nyilvánosságra az azokkal szembeni határozatokat, s cserébe a hitelintézetek nem lépnének fel erőteljesen az MNB által kiszabott bírságok miatt. A jegybankot érő esetleges alaptalan támadások ellenére az MNB a továbbiakban is elkötelezett a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalom helyreállítása érdekében. Egyebek közt a fogyasztóvédelem erősítését szolgálják a felügyelési területet erősítő szervezeti átalakításai, illetve a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni erősebb szankcionálási gyakorlat is. Mindez jelenleg már nem csak statisztikailag támasztható alá, de a társadalom számára is érzékelhető pozitív változásokkal jár. Helyreigazítási kérelmének elutasítása esetén a jegybank jogi eljárást kezdeményez a valótlan híresztelés korrigálására. Az online médiában megjelenő cikkek az állítólagos titkos paktumról itt olvashatók http://www.eco.hu/hir/az-mnb-szerint-nincs-titkos-paktum-a-bankokkal/

(eco.hu, 2014. április 3., csütörtök)

Nem tették ki a rezsicsökkentős plakátot, vizsgálódik a fogyasztóvédelem Nem tették ki a rezsicsökkentős plakátot, vizsgálódik a fogyasztóvédelem2014.04.03.Sok panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz arról, hogy a társasházakban nem rakták ki a rezsicsökkentő plakátokat. Ezeket a közös képviselőknek kellene kifüggeszteniük, és ezeken kellene bemutatni, hogy a társasház mennyit spórolt meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Mint írják, több beadványban sérelmezték, hogy nem kerültek ki a rezsicsökkentés mértékéről szóló tájékoztatók. A felügyelőség szerint az eljárások célja elsősorban az, "hogy a fogyasztók a jogszabályban rögzített határidőben, megfelelő tájékoztatásban részesüljenek a rezsicsökkentés révén elért megtakarítás összegéről, mely a lakóközösségben élők kiemelten fontos érdeke". (Index) http://www.sunshinefm.hu/?action=new&id=65124

(sunshinefm.hu, 2014. április 3., csütörtök) FVA heti összeállítás www.fogyasztovedelem.hu

Keresett kifejezések: Fogyasztó, fogyasztóvédelem, civil fogyasztóvédelem, érdekvédelem, civil érdekvédelem, vásárló, vásárlóbarát, vevő, vevőbarát, vevőközpontú, ügyfél, ügyfélbarát, ügyfélközpontú, utas, utasbarát, panasz, panaszkezelés, válaszadási határidő, Vásárlók könyve, Fogyasztóvédelmi törvény, társadalmi szolidaritás, fogyasztóvédelmi pozitív lista, vevőkkel és ügyfelekkel való szakszerű kapcsolattartás és hiteles kommunikáció, termékbiztonság, környezettudatos, fenntarthatóság, fenntartható fogyasztás, túlfogyasztás,

Intelligens Európa 2020 stratégia, garancia, szavatosság, jótállás, fogyasztói magatartás, fogyasztói minta, Fogyasztóvédelmi Irányelvek, pozitív- és negatív céglista, ügyfélszolgálat, magyar termék, piacfelügyelet, termékbemutató, lejárt élelmiszer, kupon, hamisított, akció,