Monitoring MAGYAR HÍRLAP (1,2,5. OLDAL)

Monitoring

MAGYAR HÍRLAP - 2014. 06. 17. (1,2,5. OLDAL) A szellem és a szív forradalma volt Ez a nap nem szólhat a megbocsátásról, mert ahhoz vezeklésre is szükség van Pindroch Tamás „A diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról” – mondta tegnap Áder János államfő a rákoskeresztúri Új köztemetőben Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének huszonötödik évfordulóján. Emlékeztetett, 1989. június 16-án 1956 után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell az országból. Orbán Viktor miniszterelnök a német Bild című lapnak azt mondta, az újratemetés nemcsak a szellem, hanem a szív forradalma is volt.

Áder: A magyar a szabadság nemzete Emléknap Az államfő szerint június 16. a huszadik század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait. Áder János köztársasági elnök a tegnapi megemlékezésen hangsúlyozta, a nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált. „A diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokban elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új köztemetőben tartott tegnapi megemlékezésen. Az államfő szerint a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról. Azonban a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre. A magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy az övék a szabadság nemzete, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná őket. A forradalom vérbe fojtása után harminchárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzet nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről, a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal – folytatta Áder. Emlékeztetett, 1989. június 16. volt az a nap, amikor 1956 után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell az

1/7 oldal

www.observer.hu (+36-1) 303-47-38 [email protected]

Monitoring

országból, hogy a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke nyugszik, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is. Emellett ezen a napon a nyilvánosság előtt először esett szó a szabad választások igényéről. Az államfő úgy vélekedett, június 16. a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. A szabadság és a diktatúra végét jelentő remény ugyanazt jelentette a kommunista blokk börtönébe kényszerített más népek számára is. Áder János szerint június 16. a többi kelet-középeurópai népet is láncreakciószerűen inspirálta a szabadság és a függetlenség melletti cselekvésre. A vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez. Ezért június 16. a huszadik század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett. A megemlékezés végén Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák, Bronislaw Komorowski lengyel és Joachim Gauck német államfő közösen koszorúzta meg a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

Visszaadják az áldozatok nevét Közös német–magyar kezdeményezéssel adatbank létesül az üldözöttekről Joachim Gauck német szövetségi elnök visegrádi partnerei jelenlétében méltatta a kommunizmus áldozatairól szóló adatbank létrehozására vonatkozó közös magyar–német kezdeményezést a Terror Házában. Adjunk nevet az áldozatoknak! címmel kötött megállapodást a Terror Háza Múzeum mögött álló Középés Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a berlini Stasi Múzeum és Emlékhely (Gedenkstätte Berlin-Hohenschönhausen) – jelentette be hétfőn Schmidt Mária. A budapesti múzeum főigazgatója felidézte, a kommunizmus áldozatairól készítendő európai nyilvántartás Áder János magyar és Joachim Gauck német államfő kezdeményezésére és támogatásával jön létre. Hozzátette, először a németországi és magyarországi üldözöttek és áldozatok nevét regisztrálják, majd várják más európai országok csatlakozását. A javaslat mások mellett a rendezvényen részt vevő visegrádi államfőknek, Andrej Kiska szlovák, Milos Zeman cseh és Bronislaw Komorowski lengyel elnöknek is szólt. A sajtótájékoztatón felszólalt Hubertus Knabe is, az egykori Stasibörtön helyén működő emlékhely igazgatója. Hangsúlyozta, „a magyarok ütötték ki az első téglát a falból”, s enélkül az NDK sorsa is alighanem máshogy alakult volna. Hozzátette, minden ellentétes németországi véleménnyel szemben ha ma Budapesten jár, szabadnak érzi magát. Az adatbank létrehozását ambiciózus projektnek nevezte. Áder János rövid beszédben köszönte meg német partnerének, hogy tavaly márciusi berlini látogatásán megfogalmazták az adatbank létesítésének szándékát. Mint mondta, azt hinnénk, hogy huszonöt év elteltével már mindent tudunk az előző rendszerről, nincsenek fehér foltok, ám ez koránt sincs így. Folyamatos éberségre intett a demokrácia védelmében Joachim Gauck. Szerinte a kommunista diktatúrától évtizedeken át szenvedőknek közös feladata a múlt feltárása. Mint mondta, ebből a munkából a tudománynak, a politikának és a médiának is ki kell vennie a részét.

2/7 oldal


Monitoring

Koszorúzás és főhajtás a szobornál Az emléknap állami rendezvényeinek kezdeteként tegnap reggel katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten, a Vértanúk terén. Elsőként Kövér László házelnök tisztelgett néma főhajtással a néhai kormányfő és mártírtársai, illetve az 1956-os forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt, őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fejet hajtott mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, majd Áder János államfő képviseletében Szegő László dandártábornok. A koszorúk előtt tisztelgett még Benkő Tibor honvédvezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke és Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ünnepségen megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, Schiffer András, az LMP társelnöke és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója is.

Röviden KDNP: Negyed évszázada Nagy Imre újratemetése olyan szimbolikus esemény volt, amely rövid idő alatt elsöpört egy negyven éven át tartó önkényuralmi rendszert. A szabadság korlátozása és a félelem még a látszólagos jólét mellett is megérlelte a magyarok szívében azt az elhatározást, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Az emlékezés a hősök előtti főhajtáson túl ma is azt az üzenetet hordozza, hogy szabadságunk, függetlenségünk, nemzetünk egységének megőrzése legfontosabb kincsünk, amit őriznünk kell. Együtt–PM: Nagy Imre megtestesíti azt a nemzeti minimumot, konszenzust, amelyet manapság pont az az ember rúg fel nap mint nap, aki a mártírhalált halt kormányfő újratemetésén mondott beszédével lépett a magyar politika színpadára. Nagy Imre forogna a sírjában, ha látná, mit tesz Orbán Viktor: egy tál lencséért eladta Magyarország függetlenségét az oroszoknak a Paks2 beruházással. Tóbiás József (MSZP): Egy szabad, demokratikus Magyarország, illetve a szociális biztonság megteremtése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc célja. Mindezek máig aktuálisak. A 2010-ben jött urak nem tankkal, hanem hatalmukkal visszaélve tiporták el a magyarok által ötvenhatban követelt és nyolcvankilencben megvalósult jogbiztonságot, demokráciát. Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció): Nagy Imre örökségéből üzenetértékű, hogy a tisztességes magyar hazafiak, a demokraták egyaránt küzdenek a jobb- vagy baloldali köpönyegbe bújtatott önkény ellen. A DK mint Nagy Imre szellemi, politikai örökségének egyik továbbvivője hajt fejet a mártír miniszterelnök előtt. Felháborító, milyen módon lesz az enyészetté az elmúlt huszonöt év köztársasági rendje.

Ünnepi interjú a legolvasottabb német lapban

3/7 oldal


Monitoring

„1989 a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt” – mondta Orbán Viktor kormányfő a legnagyobb példányszámú német lap, a Bild tegnapi számában megjelent interjúban, amelynek a második részét ma közli az újság. „Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mintha én lettem volna a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani” – idézte fel emlékeit a miniszterelnök a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédéről. A nyolcvankilences év „nemcsak a szellem, hanem a szív forradalma is volt” – mondta a kormányfő, aki szerint hazánkban tartott a leghosszabb ideig a kommunisták elleni harc, amelynek végét a 2011-es új alaptörvény jelentette. „Készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkkel is megvédjük” – válaszolta arra a felvetésre, hogy a beszéd elhangzásának időpontjában még nem lehetett tudni, hogyan reagál majd a szovjet vezetés. Gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét, de ha a németek nem hajtották volna végre olyan gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna visszafordíthatatlan a folyamat a térségben. A határnyitás „ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja” – tette hozzá Orbán, aki méltatta azt a nagy szolgálatot, amelyet Horn Gyula tett a németeknek és a magyaroknak akkor. Az interjú ma megjelenő részében Európáról, az ukrán helyzetről és Vlagyimir Putyin orosz elnökről is szó lesz. KA: Milos Zeman, Bronislaw Komorowski, Andrej Kiska, Áder János és Joachim Gauck a megemlékezésen KA: Joachim Gauck (jobb szélen) folyamatos éberségre intett KA: Bronislaw Komorowski, Áder János, Joachim Gauck, Milos Zeman és Andrej Kiska közösen koszorúzták meg a nemzeti emlékhelyet

4/7 oldal


Monitoring

5/7 oldal


Monitoring

6/7 oldal


Monitoring

7/7 oldal


Monitoring MAGYAR HÍRLAP (1,2,5. OLDAL)

Recommend Documents