Magyar Hírlap Nők 3D-ben oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Magyar Hírlap Nők 3D-ben 2014.03.21 - 7. oldal - [6041255] Érdekes cikket olvastam a minap arról, hogy hazánkban nagyon kevés az informatikus nő, holott ez az ágazat ideális lenne a számukra, mert többnyire rugalmasak a munkakörülmények, illetve lehetőség van távmunkára vagy részmunkaidős foglalkoztatásra is, tehát a családos életformával viszonylag könnyen összeegyeztethető tevékenység. Miért nem vonzó mégsem a programozás a továbbtanuláson gondolkodó lányok számára? A cikk szerint a szakmával kapcsolatos negatív sztereotípiák miatt: unalmas munkának hiszik, amelyet zárkózott, maguknak való férfiak végeznek. Ebben az esetben nyilván közrejátszanak az előítéletek, másrészt viszont valószínű, hogy a lányok pályaválasztásnál ritkán nézik, jövendő szakmájuk mennyire családkompatibilis. Kár. S ha már maguktól nem mérlegelik, szüleik, pedagógusaik felhívhatnák a figyelmüket erre a szempontra is, hiszen nem kis szerepe van életük alakulásában. Nem mindegy, hogy egy nőnek mennyi idejét, energiáját köti le a munkája, és mennyi marad a családjára. Nem mindegy, mennyire veti vissza a karrierjét a gyermekvállalás, mekkora kockázatot jelentenek a gyakorlatból kieső évek, sokat veszít-e a szakmai rutinból a babázás alatt, könnyen felfrissíthető-e a megkopott tudás. És nagyon nem mindegy, hogy három, hat vagy kilenc év után egyáltalán szükség van-e még rá. Egy felmérés szerint a nőknek csak mintegy öt százaléka gondolja úgy, hogy munkája fontosabb a családnál, azonban a szülők háromnegyedének gondot okoz a munka és a család összeegyeztetése - erről egy munkáltatói konferencián beszélt legutóbb Jeneiné Rubovszky Csilla miniszteri biztos, szociálpolitikus. Jelenleg a nők munkavállalását számos eszközzel igyekeznek elősegíteni: a gyed extrával, családbarát munkahelyekkel, az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítésével, a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelésével, valamint a gyedről, gyesről visszatérők utáni munkaadói járulék elengedésével. A lehetőségek bővítéséről van szó, ösztönzésről, nem pedig kényszerről - mint 2009-ben, amikor a Bajnaikormány idején két évre csökkentették a gyest... Az anyák most eldönthetik, meddig maradnak otthon, azonban ennél a döntésnél nem lényegtelen, mennyi áldozatot kell majd hozniuk munkájuk miatt, azaz milyen maga a munka, jól választottak-e szakmát, hivatást annak idején. Az említett konferencián felszólalt Parragh László, az iparkamara elnöke is, ami mellékes lenne, hiszen a magyar gazdaság jövőjéről tartott előadást, mégis érdemes felidézni, ugyanis a rendkívül gyors műszaki- technológiai változásokra figyelmeztetett. Példaként említette, hogy a 3D-nyomtatók terjedése szinte beláthatatlan következményekkel járhat, gondoljunk a haditechnikára vagy akár a cipőiparra - Kínában tízmillió ember dolgozik cipőgyárakban, ha általánossá válik, hogy a vevő kinyomtathatja magának a lábbelit, akkor az ő munkájukra többé nem lesz szükség. Parragh szerint a szédítően gyors műszaki fejlődést tekintetbe véve kellene a kormányzatnak ipari, gazdasági stratégiát készítenie, képzési és innovációs irányokat meghatároznia. (Ami persze némi jövőbe látási képességet is feltételez, vagyis nem kis kihívás.) Visszakanyarodva a nők foglalkoztatásának előmozdításához: egy cég sok eszközzel támogathatja női dolgozóit, ám akkor igazán családbarát, ha három, hat vagy kilenc év múlva is ott lesz még, és nem süllyed el valamiféle műszaki ugrás hatására, vagy ha a gyesen lévő anyuka lépést tud tartani a fejlődéssel a megfelelő képzések segítségével. Egyre nehezebb. És itt van ugye ez a jövőbe látási követelmény is... A traktoros hölgyek ideje rég elmúlt, az informatikus nők kora pedig, úgy látszik, még nem köszöntött be. De amíg anyákat nem képesek előállítani a 3D-nyomtatókkal, addig azért van remény. [email protected] *Korompay Csilla újságíró

==***==


24 Óra Az egyre erősödő megyei gazdaság szereplőinek sokat segít a kamara 2014.03.21 - 5. oldal - [6040400] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök és dr. Parragh László, az MKIK elnöke is kitért arra, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható. Ennek megerősítésére egy közös nyilatkozatot is aláírtak a kormány és a kamara további együttműködéséről. - Fontosnak tartom, hogy jól érzékelhető egyfajta pezsdülés a magyar gazdaságban; megyénkre ez kiemelten igaz - mondta Zoltai Dániel, a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára. Hozzátette: erről az országos évnyitón elhangzottakhoz hasonló gondolatokat osztott meg a vállalkozókkal a megyei évnyitón Parragh László mellett dr. Völner Pál államtitkár és Czunyiné dr. Bertalan Judit megyei kormánymegbízott. Lényeges, hogy az ország kikerült a kötelezettségszegési eljárás alól, így több európai uniós forrás érkezhet a mostani hétéves ciklus során. Ennek 60 százaléka a gazdaságot erősíti majd. - A kamara tevékenységi köre folyamatosan bővül - hangsúlyozta Zoltai Dániel. - Irodáinkban felkészült szakemberek várják az önkéntes tagjainkat és a regisztrált vállalkozókat. Gazdasági és pénzügyi tanácsokat adnak, segítenek a pályázatírásban és -figyelésben. Nyomon követjük a változó jogszabályokat, több sikeres fórumot rendeztünk az online pénztárgépekkel, az elektronikus számlázással és az Útdíj Hitellel kapcsolatban. Kiemelt szerepe van a kamarának a szakképzésben is. Tavaly szeptembertől kezdődött az átalakulás, mintegy 2000 diák felkészítését, pályaválasztását koordinálta eddig a kamara. - A felsoroltak csak egy kis szeletét jelentik a munkánknak - tette hozzá a megyei titkár. - Állandóan frissülő honlapunkról (www.kemkik.hu), hírleveleinkből, valamint a www.uzletahalon.hu weboldalról érdemes tájékozódni a többi szolgáltatásunkról. Mindenkit várunk rendezvényeinkre, a hazai és külföldi kiállításokra is. Ezek alkalmával sokakban megfogalmazódnak speciális kérdések, amelyekre személyes konzultáció keretében adunk válaszokat. Az oldal támogatói: Grundfos, ASG, AGC, KEM-i Kereskedelmi és Iparkamara, Bridgestone, Sikér Malomipari Zrt., AVE tatabánya Zrt., Sanmina, Güntner-Tata Kft., Északdunántúli Vízmű zrt., Richter Gedeon, TKV.

==***==


Lánchíd Rádió Elégedett a magyar gazdaság elmúlt négy éves teljesítményével Parragh László 2014.03.20 - 07:01 (hossza: 2 perc) - [6039910] Vass István Zoltán (műsorvezető 1): - Elégedett a magyar gazdaság elmúlt négy éves teljesítményével a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint a növekedési pálya továbbra is fenntartható. Azt azonban kiemelte, a megkezdett strukturális átalakításokat be kell fejezni, az uniós forrásokat pedig hatékonyabban kell visszaforgatni a gazdaságba. Emellett kiemelt célként kell kezelni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Parragh László (elnök, MKIK): - A gazdasági szereplőknek elemi érdeke a visszarendeződés megakadályozása, és azt gondoljuk, hogy a visszarendeződés mögött nagyon sok érdek lesz. Vannak üzleti sérelmek, hiszen aki eddig valamin sokat keresett, az bánja, hogy nem keresi, szeretné ezt visszaforgatni, lesznek érdekköri sérelmek, hiszen akitől elvettek egy jogosítványt, és már nem gyakorolja, az szeretné ezt visszaszerezni, és nyilván vannak politikai ígéretek is, amelyekből a gazdaságnak mindig az a legnagyobb baja, hogyha teljesülnek, és már tapasztaltunk ilyet, ha jól emlékszem, 2002-ben. Műsorvezető: - Ugyanitt Orbán Viktor miniszterelnök tíz pontban foglalta össze a magyar gazdaság fejlődésének folytatásához szükséges lépéseket. A kormányfő ezek között említette, hogy sokkal nagyobb arányban kell bevonni hazai forrásokat az államadósság finanszírozásába, és végig kell vinni az újraiparosítást. Orbán Viktor (miniszterelnök): - A gazdaságpolitika sikeréhez az is kell, hogy legyen mögötte erős felhatalmazás. Tehát a sikeres gazdaságpolitika, különösen hogyha egy ország gazdasági szerkezetének átalakítását célozza meg, tehát nagyra lő, nagy célt tűz ki maga elé, az csak erős politika mellett lehetséges. Márpedig a politikában az erő, tisztelt hölgyeim és uraim, egyetlen helyről származik, a népi felhatalmazásból. Ezért én szeretném megfogalmazni az elmúlt év tapasztalatainak fényében azt az erős állítást, miszerint az elmúlt négy évben, de különösen tavaly, amikor már az eredmények is jöttek, Magyarország legnagyobb nemzetközi versenyelőnye az a kétharmad volt.

==***==


EchoTV - Hiradó Új gazdaság 2014.03.20 - 08:01 (hossza: 3 perc) - [6039760] Műsorvezető: - Folytatni kell az új szerkezetű gazdaság kiépítését - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján. A kormányfő kiemelte: célul kell kitűznünk, hogy hazánk gazdasági növekedési üteme kétszer akkora legyen, mint a német gazdaságé. Ehhez pedig minden tekintetben meg kell újítani Magyarországot. Tudósító: - 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállomány pedig 400 milliárd forinttal csökkent. Mindez az elmúlt 4 esztendő kormányzati intézkedéseinek köszönhető - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László hangsúlyozta: ezekkel a lépésekkel nemcsak növekedési pályára állt hazánk gazdasága, hanem fenntartható is lett. Parragh László (elnök, MKIK): - 2012 utolsó negyedéve óta a magyar gazdaság növekedési üteme az magasabb, mit a német gazdaságé, tehát megindult egy felzárkózási folyamat, sőt, azt kell mondjam, hogyha az előrejelzéseinket nézzük, akkor azok kivétel nélkül azt mondják, hogy a következő 2-3 negyedévben, amit előre látunk, a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb lesz, mint a német gazdaságé. Tudósító: - Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: folytatni kell az új szerkezetű gazdaság kiépítését, amit tíz pontban foglalt össze. Ezek részeként hazai forrásokból kell finanszírozni az államadósságot, be kell fejezni az újraiparosítást, ki kell építeni a gazdasági kapcsolatokat Törökországgal és Indiával, meg kell változtatni a bankszektor tulajdonviszonyait, át kell alakítani a mezőgazdasági birtokszerkezetet, innovációs központokat kell létrehozni, tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat, érvényesíteni kell a demográfiai szempontokat a gazdasági döntésekben, olcsó energiaárat kell teremteni, és el kell érni a teljes foglalkoztatottságot. Orbán Viktor (miniszterelnök): - Világgazdasági szereplőként, de mégis a saját lábunkon kell állnunk. Tehát a saját lábon állás, a magyar út, a magyar modell, a nemzeti érdekek követése az nem azonos a világgazdaságból való kiszakadással, ami önmagéban is egy értelmetlen és buta gondolat lenne. Ellenben a világgazdaság integráns részeként olyan erőben lenni, hogy a saját érdekeinket tudjuk követni, hogy saját lábunkon álljunk, ez egy legitim gondolat. Tudósító: - A miniszterelnök hozzátette: a cél eléréséhez, tovább kell folytatni az elmúlt 4 év munkáját. Orbán Viktor: - Célul kell kitűznünk, hogy a magyar gazdaságnak a növekedése az előttünk álló időszakban úgy, mint ahogy egyszer ez már volt, legyen kétszerese a német gazdasági növekedésnek, mert ez benne van a magyar gazdaságban. Tudósító: - A kormányfő kiemelte: a következő időszakban meg kell találni a nemzetgazdaságnak legtöbb esélyt nyújtó saját utat, hogy minden tekintetben megújítsuk Magyarországot.

==***==


HírTV Gazdasági évnyitó 2014.03.20 - 07:10 (hossza: 3 perc) - [6039766] A jelenlegi kormánypolitikát folytatja a Fidesz-KDNP, ha hatalmon marad április 6-a után. Ezt a miniszterelnök mondta a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara gazdasági évnyitóján. Orbán Viktor tíz pontban foglalta össze a következő kormányzati ciklus gazdaságpolitikai teendőit. A kormányfő ismét elmondta, az ország versenyképességének egyik feltétele, hogy az ipari energia is Magyarországon legyen a legolcsóbb az Európai Unióban. A miniszterelnök szerint valós esély van arra, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő időszakban a kétszerese legyen a németének. Riporter: - Az egykulcsos adó, az új munka törvénykönyve, és a szakképzés átalakítása kedvez a versenyszférának - mondta el újra a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke a gazdasági évnyitón. A magyar cégek versenyképességét javította, hogy az ipari energiaárak az elmúlt években már alacsonyabbak voltak Magyarországon, mint a másik három visegrádi országban. Tette hozzá Parragh László, aki a rezsicsökkentés hatását is számszerűsítette. Parragh László (elnök, MKIK): - Csak 2013-ban a lakosság pénzügyi megtakarítása 1100 milliárd forinttal emelkedett. És a hitelállománya 430 milliárd forinttal csökkent. Ez több mint 1500 milliárd forint. Ez a GDPnek közel 5%-a. Riporter: - A 2010-es gazdaságpolitikai irányváltás a ciklus első felében gátolta a növekedést. Középtávon viszont fenntarthatóvá teszi - hangsúlyozta az MKIK elnöke. Parragh László: - A mi olvasatunkban, a mi közgazdasági felfogásunk szerint ez a pálya fönntartható. Tehát, ha ebbe a pályába, ebbe a növekedési pályába nem avatkozunk be olyan módon, ami átrendezi a belső viszonyait nagyon erőteljesen, akkor ez a pálya fönntartható, ezért azt mondjuk, hogy ezen az úton végig kell menni. És a megkezdett átalakításokat be kell fejezni. Finomhangolni kell. Vannak olyan területek, amin még sok mindent kell csinálni. Beszéltünk a felsőoktatásról, felnőttképzésről és még sorolhatnék párat, de összességében ebbe az irányba kell menni. Orbán Viktor (miniszterelnök): - A mi programunk az egyetlen szóban foglalható össze. Ez úgy hangzik, hogy folytatjuk. Szerényebben fogalmazva, két szóban foglalhatjuk össze, folytatni szeretnénk. Riporter: - A folytatásban az ipari energiaárak csökkentésére is szükség van - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az amerikai ár harmada az európainak. Orbán Viktor: - És itt az Egyesült Államok olyan előnyre tett szert, amelyet az európai gazdaság, ha nem változtat radikálisan a gondolkodásán, az energiarendszerről való gondolkodásán, aligha lesz képes ellensúlyozni. Riporter: - A kormányfő a jövőben is marad a teljesítmény középpontú, arányos személyi jövedelemadózás híve. Orbán Viktor: - Az egykulcsos adóról csak azért teszek egy megjegyezést, hogy talán méltánytalan megjegyezést, hogy adjak egy történeti dimenziót is a mai gazdaságpolitikai döntéseinek. Az egykulcsos adó ügyében a progresszív adó gondolata először a kommunista kiáltvány második fejezetében jelent meg. Riporter: - Orbán Viktor tíz pontban foglalta össze a következő kormányzati ciklus gazdaságpolitikai teendőjét. Megemlítette egyebek mellett az iparosítást, a bankszektor tulajdonosi viszonyainak megváltoztatását, a mezőgazdasági szerkezet átalakítását és a munkát terhelő adók csökkentését.

==***==


Klub Rádió - Megbeszéljük Megbeszéljük: Parragh László 2014.03.20 - 17:09 (hossza: 12 perc) - [6041702] Műsorvezető: - A telefonnál Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Jó napot kívánok. Parragh László (elnök, MKIK): - Jó napot kívánok. Műsorvezető: - Orbán Viktor, miniszterelnök tegnap Önöknél járt és tíz pontban összefoglalta a kormány gazdaságpolitikai céljait a választások után. Ahhoz képest, hogy Fidesz programot eddig nem láttunk ez komoly előrelépés. Mivel vette rá a miniszterelnököt, hogy éppen önnél jelentse be a főbb célokat? Parragh László: - Semmivel. Gazdasági évnyitót 2001 óta rendezünk és több miniszterelnökkel is csináltunk ilyet. Ez egy hagyomány a kamarában. Az, hogy ő itt mondta el ezeket, a bejelentéseit, ezt nyilván tőle kell megkérdezni. De, hát, azért volt egy nagyon világos... Műsorvezető: - Segítsen egyszer, segítsen, hogy megkérdezhessem tőle. Parragh László: - Volt egy nagyon világos megfogalmazása. Azt mondta, hogy folytatni szeretnénk. Ez a programnak a lényege. Vagy ezzel leírta a programot. Műsorvezető: - Sőt, úgy mondta, hogy folytatjuk. Szerényebben fogalmazva folytatni szeretnénk. Parragh László: - Szerényebben folytatni szeretnénk, igen, pontosan így volt. Na, most hát ebből nekünk azért egészen világos a dolog, mert, hát láttuk, hogy mi történt négy év alatt és milyen irányba ment az ország. Én azt gondolom, hogy ebből azért meg lehet állapítani, hogy milyen gazdaságpolitikai program. Az a tíz kiemelt cél, vagy kiemelt programelem az meg, hát külön-külön mindegyik megér egy beszélgetést. Műsorvezető: - Nem ígérem, hogy mind a tízről kérdezni fogom, de néhányat emeljünk ki. Talán az utolsóval kezdjük, mert én ezt már a szocializmus alatt is illúziónak éreztem. Hát, még most. A némileg válságos, de mindenképpen kapitalista viszonyok között a teljes foglalkoztatás elérése. Nem tudom, hogy, hogy képzeli ezt a miniszterelnök, de ilyen példát csak a Szovjetunióból tudnánk esetleg felhozni. Lehet, hogy Kínából is sikerülne, de a mai európai gazdaságban praktikusan lehetetlen. Parragh László: - Megmondom őszintén biztos voltam abban, hogy ezzel a kérdéssel kezdi. A közgazdász szakmában egy olyan gazdaság, ahol 5% alatt van a munkanélküliség, az gyakorlatilag teljes foglalkoztatásúnak minősül. Hiszen a munkaerőnek van egy természetes mozgása, cseréje, vándorlása. És Európában vannak olyan országok, amelyek ennek nagyon közelében vannak. 5-6%-os munkanélküliséggel működnek például Ausztriában, vagy így működik Németország. Tehát, én nem gondolom, hogy vágyálom lenne a közgazdasági tekintetben teljes foglalkoztatás, ami nyilván nem azt jelenti, hogy öt... Műsorvezető: - Hogy teljes, hanem csak azt, hogy ésszerűen a lehető legnagyobb és közel van, ahhoz, akiket valóban foglalkoztatni érdemes.

-1-


Parragh László: - Ez az én fogalmaim szerint. Én legalábbis így értelmezem. Műsorvezető: - Jó, tehát, Parragh László fogalmai, mert közgazdászok fogalmai szerint itt egy teljes foglalkoztatást képzel el a miniszterelnök, úgy körülbelül 5%-os munkanélküliséggel. Parragh László: - Nem, ezt megint csak tőle kell megkérdezni, én ezt így értelmezem. Tehát, az én logikám szerint az már teljes foglalkoztatás, ha a munkanélküliséget 5% alá lehet szorítani. Műsorvezető: - És akkor is így értelmezné, hogyha a közmunkások száma ugyanolyan magas volna, mint most, amikor 200 ezer ember van közmunkában foglalkoztatva. De, hát ez lényegében csak pótcselekvés, jobb a munkanélküliségnél. Talán jobb a szociális segélynél is olyan emberek esetében, akik képesek a munkára valóban jobb. Azt is mondom, hogy képzésre is föl lehet használni. Tehát, nem ítélném el úgy, ahogy van, de mégsem ez az ideális úgynevezett teljese foglalkoztatottság. Parragh László: - Hát, azért a gazdaság szereplőinek nagyon komoly averziói voltak akkor és ezt meg is fogalmaztuk. Amikor a különféle segélyeket összerakva a minimálbérnél nagyobb összegű jövedelemhez lehetett hozzájutni. És amikor azt láttuk, hogy térségek, falvak vannak úgy Magyarországon, és ezt is nagyon sokszor elmondtuk az elmúlt tizenegynéhány évben. Ahol gyerekek nem látnak munkát a környezetükben, ahol nem látják azt, hogy a szülőnek fel kell kelni időben, el kell érnie a buszt, meg kell terveznie a programját, és össze kell kapcsolnia úgy a napját, hogy az munkával is teljen, akkor azt gondolom, hogy ezekben a térségekben és ezeken a helyeken a közmunkának a létjogosultságát az gazdasági szereplők abszolút mértékben elismerik. Az egy másik kérdés persze, hogy föl lehet-e építeni olyan programokat - és ezt mi kezdeményezzük -, melyek a közmunkából a reálgazdaság irányába viszik a munkavállalókat. Hozzáteszem ez az elején nagyon nem egyszerű. Műsorvezető: - Hiszen ezek az emberek nincsenek kiképezve arra, hogy versenyképes munkát végezzenek. A versenyszférában még a legalacsonyabb képzettségűek számára elsajátítható, vagy elvégezhető munkát is ellássák, hanem lényegében mindenen kívül maradtak. Úgy, hogy sok éves munka kell velük - akár közmunka, akár képzés, akár egyéb segítség -, amíg el lehet őket vezetni oda, hogy egy gyárban, ahol munkaerő kereslet van, jelentkezzenek és föl is vegyék őket. Parragh László: - Hát, rengeteg olyan tanulmány van, ami azt igazolja, vagy azt méri, hogy egy bizonyos idő után, amit valaki a munkanélküliségben tölt, elveszti, vagy szocializáltságában eltávolodik a munka világától és nagyon nehezen visszavezethető. Minél hosszabb ideig van a munkanélküliség állapotában, annál nehezebb őt visszahozni a munka világába, és ez egy nagyon szomorú dolog. Azt gondolom, hogy senkiről nem lehet lemondani ilyen értelemben. Tehát, hogyha ez a technika erre alkalmas, akkor erre használni kell. De, ezt nagyon-nagyon sok szociológus mondja. Műsorvezető: - Jó, tehát akkor maradjunk abban, hogy teljes foglalkoztatás. Nagyon szép cél. Az ön értelmezése szerint 4-5%-os munkanélküliséggel. Valószínűleg a közmunka viszonylag magas szintjének fenntartásával. De, ám legyen. A magyar társadalom nevében kívánom, hogy sikerüljön minél előbb. Mégis érzek benne némi illúziót. Ha megengedi, akkor folytassuk egy másik fő tétellel, és ez az újra iparosítás. Orbán Viktor szerint Magyarországnak esélye van arra, hogy az Európai Unión belül - legalábbis abban az értelemben a legiparosodottabb ország legyen, hogy a GDP szerkezetében az ipar a legnagyobb arányt képviselje. A németek és a csehek kicsit megelőznek bennünket ebben a -2-


pillanatban, de ha sok ipari beruházás lesz Magyarországon, akkor Magyarország lehet ebben az értelemben az ipar szempontjából, vagy az ipar részaránya szempontjából a legfejlettebb. De, jelent-e ez bármit is? Hiszen azt látjuk, hogy a modern gazdaságok akár tetszik ez, akár nem, akár van valamilyen módosulás itt a válság miatt, akár nincs, mégis csak a szolgáltatások irányába fejlesztik a gazdaságukat. Nincs más út. Az ipar is kell, de a szolgáltatások talán még inkább fontosak. Parragh László: - Természetes, hogy a szolgáltatások aránya az fokozatosan nő a világ, valamennyi gazdaságában egyébkén. Ugyanakkor azért is látni kell és itt ebben a saját álláspontomat mondom: Magyarország egy olyan ország, akinek nagyon szerények a természeti adottságai. Nagyon szűkek az ásványkincsei. Mi nem tudunk olajat eladni, nem tudunk földgázból élni. A másik oldalon nincsenek olyan technikai előnyeik, technológiai előnyeink, amikből szelvényvagdosó életmódot folytathatnánk. Nincsenek olyan üzemeink, gyárainak, amelyek külföldön fektettek be, és külföldön termelik meg a nyereséget, amit aztán az idei nyugdíj, ja és akinek mondjuk, ezekbe a gyárakba részvényei vannak, meg tud kapni osztalékként és tud belőle élni. Nekünk egyetlen utunk van, valamilyen jószágokat előállítani. És, hogy ezt milyen területen tesszük, mezőgazdaságban, iparban, az már közömbös, de a hozzáadott értéket csak a termelésben, a jószág előállításában tudjuk elérni. Ez tudom, hogy nagyon rosszul cseng... Műsorvezető: - Nem, nem, nem, nem cseng rosszul. Hát, ki ne örülne például annak, hogy nem csak teljes foglalkoztatás lesz Magyarországon, de a magyar ipar is a legfejlettebbek közé fog tartozni. Mindenki boldog lenne tőle, csak úgy érzem, hogy, hát finoman szólva túlzottan ambiciózus vagy, nem a lényegre koncentrál, mert, hogy 21% 23,5 lesz az ipari aránya a GDP-ben. Na és akkor mi van? Nem ez a lényeg. Parragh László: - Ennek a jelentősége az én megítélésem szerint máshol van, és én erről tegnap hosszan beszéltem. A magyar gazdaság fő problémája az, hogy egy duális gazdaság. Vannak a nagy nemzetközi cégek, akiknek a hozzáadott érték ez évben, átlagban 14 millió forint körül mozog. Ez nem, nincs messze a nyugat-európai átlagtól. És vannak a kis hazai vállalkozások, kis és közepes, leginkább mikro vállalkozások, ahol ez a hozzáadott érték 3,5-4 millió forint között mozog egy harmada, vagy egynegyede gyakorlatilag az európai átlagnak. Műsorvezető: - Ez munkavállalóra számítva ugye? Parragh László: - Munkavállalóra számítva. Igen, munkavállallóra számítva. És ez azt jelenti, hogy ezek a cégek nagyon kevés értéket állítanak elő, és tulajdonképpen egyik napról a másikra élnek. A mi célunk az kellene, hogy legyen és ez megint csak minden kormánytól vártuk és bíztattuk őket, hogy az uniós források felhasználásával, illetve más politikai eszközökkel erősítsünk meg egy vállalkozói középréteget. Érjük el azt, hogy ők beszállítói pozícióba kerülhessenek és mint beszállítók exportképesekké váljanak. Mert hogy picit ilyen biztos, hogy közvetlenül önmaga is export képes lett. Legyenek benne abban a vérkeringésben, amit ezek a nagy nemzetközi cégek teremtenek. A német gazdasági ilyen egyébként. Valahogy azt kellene lemásolni, vagy annak a keresztfeltételeit megteremteni, mert ott van az, hogy nagyon szorosan össze vannak kötve a kicsi, a közepe és a nagy cégek. Műsorvezető: - Akkor még egy utolsó elemet emelnék ki. Ez sem teljesen új. Többször hangoztatott célja Orbán Viktornak és kormányának, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb energia, nem csak a fogyasztó számára, vagy a magán fogyasztó számára, hanem a gazdaság szereplőinek is. Csakhogy hát, ha valami illúzió, valami vágyálom, akkor biztosan az, hiszen ön is utalt rá, hogy nekünk nincsenek nyersanyag kincseink. Olykor olyan -3-


természeti erőforrásaink, amelyekre építve ezt meg lehet tenni. Lehet hatékonyan használni a külföldről importált energiát. Lehet hatékonyan használni a külföldről importált energiát. Lehet az atomenergiát is úgy felhasználni, hogy az a lehető legkedvezőbb legyen. Nem fecsérelni, nem pazarolni, spórolni vele. Sok mindent lehet. De, legolcsóbban termelni és adni az energiát, az praktikusan lehetetlen. Vagy mégsem? Parragh László: - Európa ma azzal szembesül, hogy szeretne egy szabadkereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, hogy bejuthasson a paicokra, az ottani piacokra és bővülhessem. Ugyanakkor látja azt, hogy az Egyesült Államokban az energia ára lényegesen alacsonyabb, mint Európában. Ez egy versenyeképességi körülmény. Ha olcsó az energia, olcsóbban tudok jószágokat előállítani, különösen energiaigényes iparágról van szó. Műsorvezető: - De ez többek között adó kérdés nem? A ráterhelt adó miatt. Parragh László: - Így van. Így van. Így van. Tehát ez a cél. Én azt gondolom, hogy semmiképp sem vitatható. Az elérésen van a kérdés, hogy hogyan fogunk odáig eljutni. Mi egyet látunk. 2006 és 2009 között az ipari gáz ára és az ipari villamosenergia ára, a többi három visegárdi országhoz hasonlítottam, nagyjából 35, de inkább 40%-al volt magasabb. Az elmúlt három évben különféle okok miatt. Mert ők csökkentettek, mert mi csökkentettünk. Ők növeltek, adók változtak, de az elmúlt 3 évben ebben a versenyben Magyarország az élre került és nálunk mind a két energia ára nagyságrendjében 4%-al alacsonyabb, mint a másik három Visegrádi országban. Tehát ebben a versenyben úgy tűnik, hogy tudtunk pozícióra szert tenni már az mostani eszközökkel is. A versenyszabályozással, a monopóliumoknak a korlátozásával. Hát, azokkal a vitákkal, amikről az elmúlt időszak azért szólt. Műsorvezető: - Köszönöm szépen. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Viszonthallásra. Parragh László: - Köszönöm a beszélgetést.

-4-

Magyar Hírlap Nők 3D-ben oldal - [ ]

Recommend Documents