TÉMAVÁZLAT a „Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében” elnevezésű TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 számú projekt keretében megvalósuló
„A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése” című összefoglaló elemzéshez
Készítette: Tamásné Lehoczki Aranka
Békéscsaba, 2015. március 27.
1
Tartalomjegyzék
1.
A vizsgálat célja ......................................................................................................................3
2.
Idő és területi dimenzió, a vizsgált adatok körének meghatározása ...........................................4 2.1
Idő és területi dimenzió................................................................................................................. 5
2.2
A vizsgált adatok körének meghatározása ................................................................................... 7
3.
Javasolt témavázlat............................................................................................................... 10
4.
A nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények összevetése........................... 12
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 17
2
1.
A vizsgálat célja
A Békés Megyei Kormányhivatal konzorciumi partnerként vesz részt a Dél-Békés Mezőgazdasági
Termelőiért
Közhasznú
Alapítvány
által
vezetett
konzorcium
TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 azonosító számú „Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos
helyzetű
térségeinek
felzárkóztatása
érdekében”
című
projektjének
megvalósításában. A konzorcium tagjai még a Szent István Egyetem, a Tappe Hulladékgazdálkodási Kft. az Agro-Duál Kft., a Merian Foods Élelmiszeripari Kft., a Körös-Maros Biofarm Kft. és a Gyulahús Kft. A Békés Megyei Kormányhivatal a projekt sikeres megvalósítása érdekében többek között az alábbi című 3 elemzés elkészítését vállalta a megyei komplex humán erőforrás-felméréshez (kutatáshoz). 1.
A munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján
2.
A szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek elemzése a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők adatbázisában szereplő adatok alapján
3.
A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése
A fentiekben felsorolt 3 elemzésből az első 2 elemzés már elkészült. Az első a munkaerő-piac keresleti oldalát, a második a kínálati oldalát tárja fel. E két elemzés alapján kell elkészíteni a harmadik „A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése” című elemzést. Jelen dokumentum ennek az elemzésnek a módszertani anyaga, mely az elemzés témavázlatára tesz javaslatot, az ehhez kapcsolódó idő és területi dimenziót és a vizsgálandó adatok körének meghatározását tartalmazza.
3
2.
Idő és területi dimenzió, a vizsgált adatok körének meghatározása
A munkaerőpiac tanulmányozásakor kiindulhatunk az elméleti közgazdaságtan azon tételeiből, hogy a tökéletes piaci verseny viszonyai között a munkaerőpiacon is tökéletes egyensúly uralkodik. Ebből az következik, hogy a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőt. A valóságos munkaerőpiac azonban nem így működik, a gyakorlatban sohasem valósul meg
a
munkaerő-kereslet
és
kínálat
összhangja.
tökéletes
Az
alkalmazott
közgazdaságtan gyakorlatorientált megközelítése szerint a munkaerőpiac „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplői (munkavállaló és munkáltató) közötti
cserék
összessége,
munkatapasztalatokkal
amelyek
során
(munkahelyekkel)
megvalósul
való
munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása.
a
munkavállalók
összekapcsolódása,
illetve
(Galasi Péter: A „második”
gazdaság Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1981) A munkaerőpiac alapvető kategóriái a munkabér, a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat. Ezek egymáshoz való viszonyától függ a munkaerőpiac egyensúlyi állapota. Ezen kategóriák tartalma összetett, nagyságukat, összetételüket, egymáshoz való viszonyukat számos tényező befolyásolja. A munkaerő-kereslet és kínálat közötti különbség a munkaerőhiány vagy a munkaerő-felesleg (munkanélküliség). A munkaerőpiac az egyes szakmák, foglalkozási ágak és térségek szerint további részpiacokra bontható. Elméleti megközelítésben akkor beszélünk egy ország, térség munkaerőpiacán munkanélküliségről, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. (Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana Osiris Kiadó 2002.) 4
A vizsgálat célja a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának összevetése. E cél eléréséhez az elkészült két elemzésnél alkalmazott idő és területi dimenzió, vizsgált adatok körének alkalmazására van szükség.
2.1
Idő és területi dimenzió
Idő A munkaügyi központhoz bejelentett munkaerőigények és a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő álláskeresők létszámának kimutatásakor a hónap végi (minden hónap 20-a) záró adatok használata a legelterjedtebb.
A bejelentett
munkaerőigények és a nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének publikált adatai is általánosságban ezen időállapotokat tükrözik A projekt keretében lehetőség van arra, hogy - a projektcélokat és az adatfeldolgozás módszertani követelményeit szem előtt tartva - egyedi vizsgálati paraméterekkel éljünk, ezért a vizsgálatoknál nem egy meghatározott zárónapot, hanem egy időintervallumot választottunk a vizsgálat alapjául. A vizsgált időszak: 2013. január 1–től 2014. december 31-ig terjedő időszakra eső 24 hónap, két teljes év. A választást az indokolja, hogy az egy adott időpontra vonatkozó adatok helyett a hosszabb időtartamot felölelő adatok teljesebb képet adnak az állások és álláskeresők összetételéről, jellemzőiről, mert időben, különböző csoportokban és földrajzi területben is többféle szegmens jelenik meg. Így a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának a munkaügyi szervezet által nyilvántartott része esetében az állások és az álláskeresők jellemzőit, összetételét, a keresleti és kínálati oldal összevetését minden korábbinál szélesebb időintervallumban vizsgáljuk. A keresleti oldalon azokat a munkaadók által bejelentett munkaerőigényeket vizsgáljuk, melyek a vizsgált 2 éves időszakban, 2013. január 1 –től 2014. december 31-ig kerültek bejelentésre a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségeire.
5
A kínálati oldalon azokat az álláskeresőket vizsgáljuk, akik a vizsgált időszakban legalább egyszer a járási munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában voltak. E módszer alkalmazása során valamennyi, a vizsgált időszakban megfordult álláskereső egyén adatát egy alap adatbázisban összegyűjtöttük. Az egyének – a vizsgált időszakon belüli többszöri megjelenését kiszűrtük, így minden álláskereső csak egyszer szerepel az állományban elkerülve az egyén jellemzőinek halmozását (azt hogy egy személy többszöri megjelenésével nagyobb hangsúlyt kapjon az adott személy pl. iskolai végzettsége, nyelvismerete, keresett foglalkozása, hiszen azt adott esetben nem három személy keresi, hanem egy személy háromszori rendszerben való előfordulása eredményezné). A vizsgált állományban, az álláskeresők nyilvántartásban szereplő legutolsó állapota szerinti jellemzői találhatók. Ez a jelenleg is nyilvántartásban szereplők esetében az aktuális információkat jelenti, a korábban kilépők (és nyilvántartásba vissza nem kerülők) esetében a kilépéskori állapotnak megfelelő jellemzőt. A kínálati oldalon nem foglalkozunk azokkal a munkavállalókkal, akik jelenleg munkaviszonyban állnak vagy vállalkoznak, mert azt feltételezzük, hogy ők nem keresnek aktívan állást. A vizsgálat célcsoportját a jelenleg nem foglalkoztatott munkaerő-állományon belül az állást keresők csoportja képezi. E kör jól beazonosítható, hiszen ők az állami foglalkoztatási intézményrendszerben is megjelennek, így a vizsgálat konkrét célcsoportját a járási munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartott álláskeresők alkotják. Területi dimenzió A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának elemzésében kizárólag Békés megye területére bejelentett álláshelyeket és a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők állományát vizsgáljuk. A keresleti oldalon területi dimenzió vonatkozásában a munkaügyi kirendeltségek adatbázisában szereplő, Békés megye területére bejelentett állásokat vesszük figyelembe. 6
Bevonjuk a vizsgálatba azon más megyei székhelyű munkáltatók által bejelentett állásokat is, ahol a munkavégzés helye a megyében van. A keresleti oldal elemzésekor nem vesszük azonban figyelembe azon Békés megyei székhelyű munkáltatók állásajánlatát, ahol a munkavégzés helye a megyén kívüli területen van. A keresleti oldalt elemző anyag a megyei szinten túl járási és még tovább szűkítve, települési szintű elemzést is tartalmaz, erre lehetőséget ad a rendelkezésre álló adatbázis, tekintettel arra, hogy a munkavégzés helye települési szinten van nyilvántartva. A munkaerőpiac keresleti oldalát tehát megvizsgáljuk mind járási, mind települési szinten, ezáltal információt kaphatunk a kereslet oldaláról a járásokon belüli munkaerő-piaci helyzetre is. A kínálati oldalon a területi dimenzió meghatározása során a Békés megyében működő munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartásba vett álláskeresők adatait vizsgáljuk. Ezek meghatározásához az egyént regisztráló munkaügyi kirendeltség Békés megyéhez tartozása jelenti a szűrés főszempontját. A feldolgozás elsődleges területi bázisát a Békés megyére összesített adatok adják. A vizsgálat célcsoportjának területi meghatározásában a megyein belül járási szintű információk is kinyerhetők. Több vizsgálati téma tekintetében a kirendeltség illetékességi területére – a járásra vonatkozóan is elemzést végeztünk, mert az álláskeresők összetétel adatainak egyedi területi jellemzői vannak. A munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának összevetését tartalmazó elemzésben a vizsgálati cél elérése érdekében megyei és járási szintű adatokat érdemes összevetni.
2.2
A vizsgált adatok körének meghatározása
A munkaerőpiac keresleti oldalán vizsgáljuk a munkaerőigényt bejelentő munkaadókat legfőbb ismérveik szerint és az általuk bejelentett álláshelyeket a munkaerőigény bejelentő adatlapban feltüntetett jellemzőik alapján.
7
A munkaadó munkaerőigényéről a munkaerőigény bejelentő lapon tájékoztatja a munkaügyi kirendeltséget.
A bejelentőlapon a munkaadó feltünteti többek között a
munkakör megnevezését, a várható keresetet, a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyt, a végzendő tevékenység megnevezését, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, azt, hogy kér–e a bejelentett állásra közvetítést és hirdetést, és várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, kiküldetés. A valamennyi járási munkaügyi kirendeltség által egységesen alkalmazott foglalkoztató adatlapot az 1. számú melléklet, a munkaerőigény bejelentő lapot a 2. számú melléklet tartalmazza. A bejelentett üres álláshelyeket elemezzük a munkaadó főbb ágazati besorolása és gazdálkodási formája szerint is. Ehhez az állásigényt bejelentő munkáltatók alábbi adatait vesszük figyelembe: -
a munkaerőigényt benyújtó munkáltató tevékenységének besorolása (TEÁOR -
főbb ágazati
Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási
Rendszer szerinti) -
munkáltató gazdálkodási formája (GFO kód - Gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása)
A bejelentett üres álláshelyek –nyilvántartásban- szereplő adatai közül az alábbiakat vesszük figyelembe: -
munkakör FEOR száma és megnevezése
-
munkaerőigények állománycsoportja
-
foglalkoztatásra irányuló jogviszony
-
munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség
-
munkakör
betöltéséhez
elvárt
ismeret
gépjárművezetés) -
támogatott és nem támogatott munkaerőigény
-
munkavégzés helye
-
a foglalkoztatás napi időtartama
-
a foglalkoztatás munkarendje 8
(nyelv,
számítástechnika,
-
közvetíthető és hirdethető állásigény
-
munkaerő-kölcsönzéssel, kirendeléssel és kiküldetéssel érintett állásigény
-
foglalkoztatás tervezett időtartama
-
a foglalkozás betöltéséhez szükséges gyakorlati idő
A kínálati oldalon az álláskeresők vizsgált időszaki létszámát, az álláskeresők összetételét és az általuk keresett foglalkozások összetételét vizsgáljuk. Az elemzésnél az alábbiakat vesszük figyelembe: -
az egyén neme
-
az egyén életkora az adatállomány legyűjtésének időpontjában
-
az egyén iskolai végzettsége
-
az egyén szakképzettsége (OSZK valamint OKJ kódrendszer szerint)
-
az egyén regisztrációjának hossza hónapokban kifejezve
-
munkavállalói kompetenciák o az egyén idegen nyelv ismerete o az egyén számítástechnikai (IT) ismerete o egyén gépjármű vezetői képessége
-
az egyén utolsó munkahelyén betöltött foglalkozás
-
az egyén által keresett foglalkozás
-
az egyén utolsó munkahelyén betöltött foglalkozás állománycsoportja
-
az egyén utolsó munkáltatójának tevékenységi ágazata
-
szervezeti egység azonosító
-
az egyén megváltozott munkaképesség csökkenésére vonatkozó információ
-
az egyén megváltozott munkaképességéhez kötött ellátás típusa
-
az egyén ellátása
-
ellátás/regisztráció megszüntetés műveletkódja
-
be- és kilépési információk
9
A munkaadói és munkavállalói szándék találkozására építve a munkaügyi központ és a járási munkaügyi kirendeltségek elsősorban a munkaadó által keresett és az álláskereső által betölteni kívánt állás FEOR szerinti besorolását tekintik irányadónak, így a keresleti és kínálati oldalt összehasonlító elemzésben is célszerű a munkaadók által bejelentett üres álláshelyek FEOR szerinti foglalkozási csoportjait összehasonlítani az álláskeresők által betölteni kívánt állás FEOR szerinti foglalkozási csoportjaival mind megyei, mind járási szinten.
3.
Javasolt témavázlat
A
munkaerőpiac
munkaerőigények
keresleti
oldalán
megjelenő
munkaadók
által
és a kínálati oldalon megjelenő nyilvántartott
bejelentett álláskeresők
jellemzőinek, összetételének összevetése érdekében az elemzést az alábbi főbb fejezetek szerint javasolt elkészíteni:
1. A vizsgálat célja Ebben
a
fejezetben
célszerű
röviden
leírni,
hogy
az
elemzés
a
TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 azonosító számú „Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében” című projekt keretében végzett szakmai munka része. A projekt megvalósítása érdekében több feladat mellett elemzés készült a megyei komplex humán erőforrás-felméréshez (kutatáshoz) a nyilvántartott álláskeresőkről és a bejelentett üres állásokról, azok összetételéről, ezeket felhasználva lehet elkészíteni a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összevetését.
2. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala Ebben a részben érdemes kitérni arra, hogy mit értünk a munkaerőpiac, a keresleti és kínálati oldal alatt, mit jelent a túlkeresletes és a túlkínálatos munkaerőpiac, mikor beszélhetünk munkaerőpiaci egyensúlyról. 10 10
3. A vizsgálat eszköze, módszere Ebben a fejezetben javasolt leírni azt, hogy a munkaerő-piac keresleti oldalán szereplő munkaadók által bejelentett munkaerőigény és a kínálati oldalán rendelkezésre álló jelenleg szabad munkaerő jellemzőinek feltárása leíró kutatással történik. Ennek célja a megfigyelt sokaság, jelen esetben a munkaügyi szervezetben nyilvántartott munkaerőigény, betöltetlen állások és a nyilvántartott álláskeresők jellemzőinek pontos leírása, bemutatása. Ezzel a munkamódszerrel csak arra a kérdésre fogunk válaszolni, hogy vizsgált csoport milyen karakterekkel írható le, milyen jellemzőkkel bír. A leíró kutatás során a bejelentett munkaerőigények és a nyilvántartott álláskeresők minél több aspektusból történő vizsgálatával a rájuk jellemző sajátosságok minél pontosabb leírására törekszünk. Azt, hogy miért éppen ezekkel rendelkeznek, a vizsgálat keretében nem kutatjuk. A projektcél elérése érdekében a leíró kutatáson belül adatbázis elemzés történik. Az adatbázis a munkaügyi szervezet által a saját működése érdekében kialakított és fenntartott rendszerből származik. Ennek tartalma a munkaadók által bejelentett üres álláshelyekhez és az álláskeresők nyilvántartásához,
elhelyezkedéséhez,
támogatásához,
közvetítéséhez,
szolgáltatásához kialakított információigényhez és munkafolyamatokhoz igazodik, így a legszélesebb merítési lehetőséget biztosítja az elemzéshez. Az adatbázis tartalma megfelelő alapot biztosít ahhoz is, hogy a projektcél érdekében a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának összevetéséhez olyan adatokat is
válasszunk,
összevethetőek
melyek
mindkét
egymással.
oldal
feltárásához
a
munkáltatók
(pl.:
kapcsolódnak, által
munkaerőigényekben megjelenő munkavállalókkal szembeni elvárások).
11 11
így
bejelentett
A munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának összevetését tartalmazó elemzés munkamódszerét a „MUNKAMÓDSZER a „Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos
helyzetű
térségeinek
érdekében”
felzárkóztatása
elnevezésű
TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 számú projekt keretében megvalósuló „A munkaügyi központ adatbázisán végzett elemzések alapján a keresleti és kínálati oldal összevetése” című összefoglaló elemzéshez” című anyag részletesen tartalmazza. 4.
A nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények összevetése 4.1. A nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények számának
és arányának összehasonlítása Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények közötti különbség, az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan járásonként?
-
Mennyi
a nyilvántartott
álláskeresők
és az álláshelyek megyei
összesenhez viszonyított aránya járásonként? 4.2. A nyilvántartott álláskeresők által keresett állások és a bejelentett álláshelyek összehasonlítása foglalkozási állománycsoportonként Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők által keresett állások és a bejelentett álláshelyek közötti különbség állománycsoportonként a megyében?
-
Mennyi
a nyilvántartott
álláskeresők
és az álláshelyek megyei
összesenhez viszonyított aránya állománycsoportonként? -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya járásonként és állománycsoportonként?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan járásonként és állománycsoportonként? 12 12
4.3. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségének és a bejelentett munkaerőigények betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek az összehasonlítása Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya az állásbejelentések által megkövetelt minimális iskolai végzettség és az álláskeresők által megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint a megyében?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan iskolai végzettség szerint a megyében?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya az állásbejelentések által megkövetelt minimális iskolai végzettség és az álláskeresők által megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint járásonként?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan iskolai végzettség szerint járásonként?
4.4. A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkaadók által kínált foglalkozások jellemzői Ebben a fejezetben célszerű összehasonlítani a munkaadók által bejelentett üres álláshelyeket és az álláskeresők által betölteni kívánt állásokat a FEOR szerinti foglalkozási főcsoportok, foglalkozási csoportok, foglalkozási alcsoportok és foglalkozások szerint mind megyei, mind járási szinten. Az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya a bejelentett álláshelyek foglalkozási főcsoportja és az álláskeresők által keresett állás foglalkozási főcsoportjai szerint a megyében?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan foglalkozási főcsoportok szerint a megyében?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya a bejelentett álláshelyek foglalkozási főcsoportja és az álláskeresők által keresett állás foglalkozási főcsoportjai szerint járásonként? 13 13
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan foglalkozási főcsoportok szerint járásonként?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya a bejelentett álláshelyek foglalkozási csoportja és alcsoportja és az álláskeresők által keresett állás foglalkozási csoportja és alcsoportja szerint a megyében?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan foglalkozási csoportonként és alcsoportonként a megyében?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya a bejelentett álláshelyek foglalkozási csoportja és alcsoportja és az álláskeresők által keresett állás foglalkozási csoportja és alcsoportja szerint járásonként?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan foglalkozási csoportonként és alcsoportonként járásonként?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma és aránya azokban a foglalkozásokban, amelyek iránt a munkáltatók által benyújtott igény az összes igény legalább 1%-át elérte a megyében?
-
Melyek azok a foglalkozások a megyében, amelyeknél a kereslet és kínálat összevetése az egyensúlyi állapotot közelíti?
-
Melyek azok a foglalkozások a megyében, amelyeknél a kereslet a legnagyobb mértékben meghaladta a kínálatot?
-
Melyek azok a foglalkozások a megyében, amelyeknél a kínálat a legnagyobb mértékben meghaladta a keresletet?
-
Melyek azok a foglalkozások járásonként, amelyek iránt a legnagyobb volt a kereslet, amelyek iránt nem volt kereslet, és amelyek esetén a legnagyobb volt a kínálat?
14 14
4.5 A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkaadók által kínált foglalkozások jellemzői a hiány-szakképesítések vonatkozásában Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma a 2015/2016-os tanévre vonatkozó 12 hiány-szakképesítésben a megyében és járásonként?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és az álláshelyek száma a 2016/2017-os tanévre vonatkozóan a Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által javasolt 25 hiány-szakképesítésben a megyében?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan a 12 hiány-szakképesítésben a megyében és járásokban?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények közötti különbség a 12 hiány-szakképesítésben a megyében és a megyében és járásokban?
-
Mennyi az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma átlagosan a 25 hiány-szakképesítésben a megyében?
-
Mennyi a nyilvántartott álláskeresők és a bejelentett munkaerőigények közötti különbség a 25 hiány-szakképesítésben a megyében?
4.6. Kereslet és kínálat összevetése a munkakör betöltéséhez szükséges idegen nyelvi, számítástechnikai és gépjárművezetői ismeretek vonatkozásában Ebben a fejezetben az alábbi kérdésekre keressük a választ: -
Mennyi a azoknak a bejelentett üres álláshelyeknek a száma és aránya, amelyek betöltéséhez szükséges idegen nyelvi ismeret, mennyi az idegen nyelvi ismerettel rendelkező álláskeresők száma és aránya?
-
Milyen idegen nyelvi ismeret szükséges a bejelentett állások betöltéséhez, és az álláskeresők milyen idegen nyelvi ismerettel rendelkeznek?
-
Mennyi azoknak a bejelentett üres álláshelyeknek a száma és aránya, amelyek betöltéséhez szükséges számítástechnikai ismeret, mennyi a számítástechnikai ismerettel rendelkező álláskeresők száma és aránya?
-
Milyen típusú informatikai ismeretet igényelnek a munkaerőigényt 15 15
benyújtó munkaadók, és az álláskeresők milyen informatikai ismerettel rendelkeznek? -
Mennyi azoknak a bejelentett üres álláshelyeknek a száma és aránya, amelyek betöltéséhez gépjárművezetői jogosítvány szükséges, és mennyi a gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező álláskeresők száma és aránya?
-
Milyen
típusú
gépjárművezetői
jogosítványt
igényelnek
a
munkaerőigényt benyújtó munkaadók, és az álláskeresők milyen gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkeznek? 5. Összefoglaló megállapítások Ebben a fejezetben célszerű összefoglalni az elemzés legfontosabb megállapításait és ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek a kereslet és kínálat viszonyára kihatnak, de az elemzés keretében nem kerültek vizsgálatra. Mellékletek Az elemzéshez mellékletként célszerű csatolni az alábbiakat tartalmazó táblázatokat: -
1. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR szerinti főcsoportjaiban
-
2. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR szerinti 2-es szintű csoportjaiban
-
3. számú melléklet: A kereslet és kínálat alakulása járási szinten a foglalkozások FEOR szerinti 3-as szintű csoportjaiban
-
4. számú melléklet: Kimutatás a túlkeresletes, a kiegyensúlyozott kereslettel és kínálattal, továbbá a több mint 10-szeres túlkínálattal jellemezhető -FEOR 3-as szintű- foglalkozási alcsoportokról járásonként
-
5.
számú
melléklet:
Kimutatás
a
megyei
szinten
túlkereslettel
jellemezhető foglalkozásokról -
6. számú melléklet: Kimutatás a megyei szinten kereslet és kínálat alapján egyensúlyban lévő foglalkozásokról
-
7. számú melléklet: Kimutatás a megyei szinten jelentős túlkínálattal jellemezhető foglalkozásokról 16 16
MELLÉKLETEK
17
1. számú melléklet Foglalkoztató adatlap
18
2. számú melléklet Munkaerőigény bejelentőlap
19
20
