egész évre d 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK e g y ü t t : 1 félévre

96

G. SZÁM. 1880. x x v n . KVFOLUn.

VASÁRNAPI UJSAG.

Iszákosság ellen gyógyszer.

ban, aranyérben, bőrkiütésekben, sárgaságban, sápadtságban, köszvényben, vzkórságban és vesebajban szenvedőknek a tnü! 90 éven át jónak tapasztalt

A z i s z á k o s s á p m i n d e n f é l e n e m é t e g y k e l l e m e s izü, ét így é s z r e v é t l e n ü l i s a l k a l m a z h a t ó g y ó g y s z e r r e l biztosan m e g lehet gyógyítani. Használati utasítás mellékelve van. A gyógyszer 1 f i - t S O lei*, előleges b e k ü l d t e mellett vagy utánvétellel megküldetik. 5631 T i s z a L ö k . (Szabolcs-megye).

Fontos távol-, rövid és gyenge-látóknak! A legjobb szemüveget szolgáltatja jótállás mellett

Mr. Putnoki P. Pál. S0L0H0NS0N N. H. látszerész,

Az

ifjúság

Budapest, váczi-uteza 1 2 . szám.

általános egészségi labdacsok ajánltatnak. - Egy doboz 15 labdacscial 21 krba jii- egy tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr.. postán 1 frt 10 krba jfl. — Kevesebb miue egy tekére nem küldetik szét.

IA legszükségesebb h á z t a r t á s i c z i k k e k | v a l ó d i britannia ezüstből c s u p á n csak az

| Egyesfiit britannia ezüstáruk gyári r a k t á r á b a n | Budapesten, IV., Harisbazár 17. sz. a. kaphatók. Félre trhát a drága ezüsttel, miután jóval olcsóbb t a kitűnő pótlékot bírunk arra. Egyrészt a nyers anyag rend kívül o l r s ó beszerzése, másrészt a jó és olcsó munkaerői által az Egyesült Britannia-Ezüstáruk gyárának sikerült | minden hasonló gyártmányt, ep ugy az ár, mint az árunál.öség tekintetében, teljesen legyőzhetni. Gyártmányaink előnye töként abhaa áll, hogy britannia ezüst áruink nem állnak a valódi ezüst mögött, miután se nem I ártalmasok, sem szinöket nem változtatják, és nem kopnak ; j ezan br.tannia-ezüst fehér, és mindig a valódi e z ü s t h ö z ha sonló marad. Azon helyzetben vagyunk, miszerint a követ kező 2 2 tárgyat, mely azelőtt 38 frtba került, 9 frt 5 0 kr. m e s é s o l c s ó s á g u áron adhatjuk, az összeg beküldése vagy | utánvét mellett; éspedig : 6 db. kitünö, jó asztali kés, britannia-ezüst nyél és va'ódí | angol pengével; „ legfinomabb villa, britannia-eaflat, egy darabból; „ britannia ezüst evőkanál, tömör ; „ . „ kávés kanál, legjobb minőség, tömör ; | „ késnyugtató, legjobb minőség ; » . • > ' • levesmentő, legjobb minőség, tömör * | „ • . lejmeritrt. legjobb minőség, tömör; „ angol Victoria-tálcz*, legfinomabban hornyolva; „ szép asztali gyertyatartó.

RAVISSANTE du dr. Lejosse & P a r i s hivatalosan megviisíjált egyel len árlalmHtlaii bőrápoló nzer által. Parin. London, Bécs, Biwapeat ele*m s hölLyvilá*;ának legértekesb toiletfe titka a fiául kor friftfle'égének ftzaygkoibau való megt rtbaiása: ezersmere-íen jónak bizonyult, és mint e U ö Mxépitö *xrr egy hölgynek pipere-ANztnlnröl s e m szabad hiányoznia. Egy na y eredeti fiveg ára frt 2.50 i használati E^y kis eredeti üveg ára frt 1 50 / utasítássá'.

RAVISSANTE SZAPPAN

Minden savaktól mentes, s a fogak ápolására legalkalmasabb éltető és balzsamos növényagokból készítve. — Általa a foghas megerősödik, a hígak zomancza ápolva, a rothadás elkerülve lesz. 5 égés/. 10 csepp elégséges belőle egy korty vizsel, mely vegyülekkel a fogak bevégzett tisztítása után, a száj derekasan kiöblítteti k és soha s e m kellend fogfájásban szenvednünk. Kern létezik más készítmény, mely mindennapi használatnál < ly hasonlithatlan jó eredményt t iztositana a fogak szepsé .ere és fentartására nézve, mint a Ravissante szájvíz, mely a fogakat megerő síti, megszünteti és m e g a k a d á l y o z z a a fogfájást, s a foghus vér zését, »alamint a foga ra oly veszélyes fogkö lerakodását, • s a száj nak a Irgkrllemesebb frisseséget és Üdeséget kölcsönözi. Eey eredeti üveg ara 1 frr. Felttluiulliftta l n i és teljesen ártalmatlan a

RAVISSANTE

FOG

POR

mely a fogakat hófehérre

tisztítja, odvasodástól és büz'déstöl megóvja Savmentes semlegesítő, vízben oldó alkatrészekkel bir; a fogak tökéletes tisz itását lehetővé teszi, s azok emellett természetes szinöket ért fenyőket megtartják, és sem vegyileg, sem erömüvileg nem lesznek megtámadva; a könnyen vérző foghus természetes erejét meg kapja, a száj pedig kellemesen föl lesz frissítve. Egy debos ára 50 kr.

RAVISSANTE HAJ-ESSENTIA kitűnő haád.al bir a hajtalaj tiaztitanára, m?ly a hajkorpa képződését > v< a haj kihullását meKKatolja: iên kedvelt fajmosó szer. inert jót • kony hatást esz özöl a fejbőrre. Euy üveg ára 1 frt 20 kr. Akik valóban j ó , a czélnak minden irányban megfelelő hajkenöcsöt óhajtanak, tegyenek ?gy kisérletat a

POMADE R A V I S S A N T E kitünÖ hnjkenőcscsel, mely a hajat szépíti és ápolja, a hajtalajt me^ erősíti, a korpa képződését meggáto'ja, a haj kihu'lását megakada. lyozza. annak természetes fényt és hal ámos »tak< t kölcsönöz, es a le^ később korig védi a megószűlés ellen. Egy tégely ára I frt.

R A V I S S A N T E H A J Á P O L Ó OLAJ. Legjobb óvszer a haj ös/ülese és kihullása ellen, mely a korpa* képződést meg átolja. a beteg baját nj é l e t e hozza és a haj növését bámulatosan előmozdiia. Ajánlható azoknak, akik hajkenőcs helyett hajolajat használnak. Ha apa csoda atos. Kgy ered. pal. ára 1 fr'.

Urélbeli megrendelések posta fordultával teljesíttetnek.

BUDAPESTEK kaphatók valódi minőségben: TÖRÖK JÓZSEF u r gyógyszertárában, király-nteza 12. 566S V.dék-n a letttö >b gyógyeierUrrian kaphtók S é r v b a j b a n M z c n v e d ö k bénnentea megkeresésre a legnagyobb készséggel nyel n e k i n g y e n é p u g y k ö z v e t l e n ü l v a g y a z a l á b b i c z é g e k utján k i m e r í t ő használati u t a s í t á s t a S t u r z e n e g g e r G o t t l i e b t ó l H e r i s a u b a n í S c h w e i z b a n i k é s z í t e t t , e g é s z e s ártalmatlan a l t e s t i sórvkenóosre- nézve. Számos kitűnő bizonyítvány é s k ö s z ö n ő irat, t e l j e s e n k i g y ó g y u l t a k t ó l , v a n hozzá c s a t o l v a . S z á l l í t á s bár m e l y o r s z á g b a . A kenőcs á r a : 3 frt 2 0 kr._ b ö g r é n k é n t . K a p h a t ó F o r m á g y i T. «bold. s z ű z h ö z , c z í m z e t t g y ó g y s z e r t , által B u d a p e s t e m ; t o v á b b á W e i s a J ó z s e f « s z e r e c s e n h e z . czímzett g y ó g y s z e r t á r a által B é c s b e n , T u c h l a u b e n 2 7 . -«.

;

Wm^ss9**~\\'JÁ

R a k t á r a k kizárólag csak

életfeUda'a, meJvbivá l.ían föltételezi a b ő r ' e ^ jfondoaabh á p o l á s * t . E u nett IÍM7 tji é< g y ö n g é d inectartÁMii, flnoinií á - a é s f r l s a M é n e , fol t o k , Torönaéff, s z e p l ő és m i n d e n b ő i - s z e n n y e t á v o i i t á s a * ugymii.r különösen a r a n r z n k é s r e d ő k %z>nna)i éa tartós me^semmisité-f, kivá óan eszközölhető as ann> í r « kitfínö,

RAVISSANTE-SZÁJVÍZ.

—

gyógyszerésztől Malaczkán

Levülbeli megrendelések a lúttarolság jelzésével pontosan eszközöltetnek.

A párizsi és londoni hölgy >ilár valatn nt a legtöbb rníivé*a.nö legkedveltebb arczpora. Mindazon t. hölgyek, kik egyezer has-*< ál ák, meggyőződtek, h o . y a POÜDRE RAVISSANTE felülmu hatatlan, igen jól tapad, láthatatlan, és termesze'es üdeséget ad a bÖrszinne*, tehát legjobban ajániható. Nagy doboz ára 1 frt. Kisebb 60 kr., fehér vagy rózsaszínű. A ki s z é p é« egéssséjre* fogakat óhajt, az győződjék me^ mihamarébb egyetlen kísérlet á'tal, hogy mily kitűnő, majdnem csodálatraméltó hatásn a

St^

€ vSs^Â

(Poiaonymegye) való, a leghathatósabb kárpáti gyógyfüvekből készitet.

a legkésőbb agg korig megóvhatni minden

ARCZPOR.

IÍF^HBOPS

JÁNOS

szépségét

hölgy

RAVISSANTE

FRIEDRICH

n»» Legiiagvobb választéka a párisi világkiállításon kitüntetett szinházi és tábori látcsöveknek. (Operogieker és Feldperspectiv.)

a legjobb és Irghirne ve-teob illatos mondó s z a p p a n a búr s z é pitene és j a v í t á s á r a , Hasznáihía után a bör bársony finom lesz, és igen kellemes szagol tart meg. Sokáig tart és ki nem szárad, a ki egy szer megkiaertette, az sóba többé nem használ más szappant. Egy doboz (3 drb) ár* I frt 50 kr. e-y dara" 50 kr.

^ 3 ^ ífi ^ . ._

a^k

nden haasaoru'áaban, benválkásodánba-, étvi|;ytalanstgbai MXyouiorhnrutban, lelfuvaikodásban , szédelgésben, váltólátl

| Mind a 40 drb ára 38 frt helyett most csak 9 frt 50 kr. Továbbá kaphatók még darabonkint : 11 íre^lepö szrp álló toilette tükör, forgathitó, legfinomabb I fehér tükörüveg 1 frt 50 kr. j gyönyörű szép tükör v. vajszelencze . . . 1 frt 50 „ gyönyörű szép asztali csengetyu, eziisi hanggal I f i t — „ 2 drb. nagy szalon gver'yatarté 2 frt — ., 1 „ ezukor v. borshintö 80 kr és 40 . 2 „ igen csinos tojástar ó £0 Mindez a legfinomabb , legszilárdabb hritamiin"zilstböl van készitve, és ez az egyedüli fém, mely mindi; f | her marad és 5 évi használat u'án sem különböztethető meg I íz ezüsttől. T i b bécsi kereskedő által .britannia-ezüst" czim alatti hirdetett czikkek csak roszul sikerült utánzások, és inkább! gyermekjátékszerek, melyek rjvid i l ö múlva feketék vagy f sárgák lesznek Annak igazolására, hopy e hirdetés

1

I

ezennel nyilvánoson kötelezzük magunkat, ha az áruk vala kinek talán nam tetszenének, azokat minden fennakadás nélküli visszavenni. Aki tehát jó és szolid árukat és nett rósz, sem- I mire használhatókat akar pénzeért vásárolni, forduljon c s a k i s I ^^B közvetlenül az

Egyesült Britannia-Ezüstáruk Gyári raktárába Budapest, IV. ker. Haris-bazár 17. boltszám. Levélbeli megrendelések — addig mig a készlet | t a r t — postafordultával teljesíttetnek és pedig p o n tosan s lelkiismeretesen. 56481

ruganyos sérvkötők. A legújabb találmány a Bogaiul, amerikai tudor ntún újonnan javU tott rujíanyos sérvkötö PolIitzertÖI, ép ugy urak, valamint nők és gyer mekek számára; rugók nélkül, tiszta r u m m l b ó l művészileg sz.-rJrenztve, s aeon czéija TBH, hogy még a letíitlíilU'bb sérveket is a legrövi debb ido alatt egyforma helyzetbe hozza, és ép ugy nappal, a legfá^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ rasztóbb munka, vagy sok járkálás mellett, mint szintén éjjel alvásnáPis használható, anélkül, hogy a sérvben zttenvedö hivatásában a Iegkevésbbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal Jár, ha éjjen át is a testen marad, mintán ekkor kiválóan j ó és kellemes nyomást eszközöl a szenvedő részekre. Arak : egyszerűfi—7 frt*; kettős 10—15 frt ; gyermekeknek felé vel olcsóbban Na
P o l l i t z e r Móricz, cs. k. kötelék-készítő'. Deák-Ferenttzutcen.

5618

SzerecsendíóbalzNain-kenöcs Ezen aj, az orvo sok által Jeghat i soabnak elismert hajnövea7:ö kenbef különösen azon egyéneknek ajánl hitó, kik ritka vagy gyönRe hajnövéase; bírnak. Általa a haj HtirÜ és iiên hosszú ieend A hajat ruga nyossá é* fényessé

teszi, sakimenéstöl és id> előtti me:öszülésföl megóvja Szintúgy felnőttek, m nt üytirmefí e'í, egyformán jó sikerí has7nálhatják, minek követktztében egyetlen család* nál sem szabadna hiányozni. — Ára fcy nagy szelencz I

nek 1 frt 20 kr — Min > g friss minőségben kapható Budapr-Mt* n TŐrők J ó z s e f gyógys'fcrfjtrában. kiraly-uteza 12. sz. 5653 :

Igen tisztelt tekintetes ur! M r máiczius (múlt hó) 27-e óla használom az ön által ké.:zitett általános egészségi labdsesokat, á melyekre kötelességemnek tartom azon kifejezést adni, h -gy azon idő ota, Istennek legyen hála, nálam a legjobb szol' álatot tettek, mivel már több idő óta sárgaságbm, bé nyálkásndásban, nagy mértékű székrekedésben, több már fél évnél lép- és májdaeanatban, vérelpusztulasban stb. sinlödtem, de mióta a nevezett labdacsokat használom, az idő óta sokkal jobban vagyok. A melyért a jó Istennek legyen hála, önnek pedig köszönetet mondok a jeles gyógyszerért. Már többek közt elterjedt általam a községben, dac?ára, hogy a gyógyszertár is itt helvben van. Tiszteltt'e! kérem, legyen szives ismét 3 tekercset részemre m e óbb utam étellel küldeni. Ujkécskén, (Pestmegye) 1879.évi ápril 9-én. Kiiünö tisztelettel maridván: B a k o s J á n o s s. k.

haj- és szakáll-festőszer megőszült barna cs fekete hajnak előbbi termé szetes színét visszaadja, vörös vagy szőke hajat tetszés szerint baroára vagy sötétfeketére fest. Ára 3 frt 2 0 k r . o . é. A postán küldésnél cs mago ás és bélyegért 2 0 kr. több számíttatik. Fő raktár, hovi minden megrendelések intézendök:

R E I S S B. urnái Budapest, király-ntcsa 47. SÍ., I. emelet.

5640

Csak 4 i r t o. é.

Cs. k. kizáról. szabad, újonnan javított

Budapest,

Kivonatok hólairatolíból. Valah4ra van annyi időin, Imgy Ont egtszségi labdcsainak jótékony hatásáról er.tsitsem Én 1874 ben és 75 ben hosszabb ideig wöszvéDyb»jb>n szenvedtem és ez ellen 2 hónapig a harkán i fürdőt használtam. Erre oly makaes székrekedés! bajaim keletkéztek, boíy tő bnyite hetenkinr csak egyszer, Bőt néha egy égési hónapon át esak háromszor volt széke esem, de ez is mindenkor oly fájdalmakkal volt összekötve, hogy több izien elájultam. Én minden lehető szert használiam, u m.: budai keserttvizet, kes riisót, aloét, keserütheá', nllöveteket atb.. de mindezen szerek c-a< pillanatnyi enyhülést okoltak. Soká nem birtam magam eihati rozni arra. hogy az Ön egészségi labdacsa t hozassam, iiiert azon véleményben voltam, hogy ez is valami közönséges szédelgés; most azonban az ellenkezői öl vagyok meggyőződve. Is'en éltesse Friedr.ch urat még számos évekig és áldja meg jótékonyságáért. Mióta hires labdacsait használom, nyilt aranyerem megszűnt. Azelőtt folytonos felbüffögés, szédülés, rövi ' ideig tartó ro-zullét, forrósa/, izzadás sto. kinzoU. Mióta labdacsait használom, ezen bajaim megszűntek és szed élésem ha nem is tőkéié est n rendéi, de legalább minden 2-ik vaíy 3 ik Lap meg van. K rcm nékem ismét s b. 5636 Mun ács, april 29.1879. Kiváló 1i
Valódi üeleti

nem szédelgés

I

B u d a p e s t e n , Pataky k á r o l y gyógyszerész urnái, Széchenyi retater az uj épülettel szemben, P o z s o n y b a n Pisztóry Bódog gyógyszerész urnái; Szegeden Kováes Albert gyógyszerész urnfl, Tiini-ivárott Tárezay István gyógyszerész urnái; Szabadkán i-n li György gyógyszerész urnái,B. < s a b a Bariles Elek gyógy, szerész urnái; Debreezen Miehálovlts István gyógysz. urnil.

Wnklin-T4'~"ilat nyomdAia (egyetem-uteza 4.1.

egy egész bécsi á r u - raktár berendezéssel együtt

1 pjmpás ingaóra, jojarassal. 2 nagysz. szinnyomatu kép, fafaragású kerettel együtt. 1 érdekes regény, p i k á n s . 2 mindig fehéren maradó kanál. 1 pompás álló lámpa. 2 nagyszerű chinai váza. 1 igen csinos aranykeretü tükör 6 db. fi iom vászon zsebkendő. 1 pompás czukorszelencz", zárral, fából. 2 igen szép műszó bor. 1 függő virágkosár, a szobába. 3 metszett ivópohár. 1 naptár az 1880. évr *. 1 chinai téaszelencze, teával együtt. 12 db. legfinomabb pipere növény szappa . 1 palaczk valódi kölni viz. lPfeffjrman-féle fog pász'a.

3

Mindez együttvéve csak 4 f r t J

\ ki tehát e raktárt óhajtja, forduljon a következő hehre

Bécs, Praterstrasse 16, ,,zum g r o s s e n

Ansverkauf•*.

Postai utón is megszerezhető, de ekkor a hozzávaló ládáért 55 kiajczár fizetendő. 5601^

A PRJIHf I IN TJÍRQIII AT ""'s*' i r o d ' i n t é z e t

kiadásában

( Bnda P e *

egyetem utcza 4) megjelent és kapk*t6i 6g

Irta

Lk. 1DIFALTT JÁSOS. A. b u d a p o a t t l D u n a Á t n é z e t i t é r k é p é v e l Ara H m 1 trt 20 kr. o. i.

mőjizeté*i föltételek : VASÁRNAPI ÜJSÁG és / egész évre d 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK e g y ü t t : 1 félévre ... 6 •

7-ik szám. 1880.

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

| egész évre 8 frt 1 félévié... 4 •

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

BUDAPEST, FEBRUÁR 15.

\ egész évre 6 frt \ félévre ... 3 •

Külföldi előfizetésekhez a p o s t a i i g meghatározott viteldíj is csatolandó.

X X V I I évfolyam.

meghalt mellette, ő egész életében soha a kötelességek embere volt, és sokkal in sem jutott erőhöz, megmaradt véznának, kább meg szokta fontolni tetteinek min sápadtnak, ki mindig óvta magát széltől, den következését, hogysem rábírhatta 1841—1880. melegtől, korlátozva még jó kedélye kitö volna magát a tisztességes műhely odaTEHETSÉGEKET szeretik a földbe ásott réseit is, s elvonulva a társak és barátok hagyására, ha egészségi állapota nem vesz kincsekhez hasonlitani, melyek ki-ki- zajosabb köreitől. E magány lett iskolája, oly fordulatot, hogy a nehéz kézi munkát . törnek onnan fényes lángok gyanánt. hajlamainak fejlesztője, érlelője, majd meg abba kellé hagynia. Ez 1872-ben történt. A most elhunyt Csepreghy Ferenczre oly Íróasztalának termékeny légköre. Rákosi Jenő, a népszínház jelenlegi igaz nagyon illik e hasonlat. A «Sárga csikó,» Mint mesterlegény vándorolt. Hosz- gatója volt, ki buzdította, hogy lépjen az a • Piros bugyilláris» szerzője egyszerű kéz szabb időt töltött Bécsben, Münchenben. irodalmi pályára. művesből küzdötte ki magát. A gyalu Az 1868-iki párisi kiállításra a kormány Csepreghy azonban már azelőtt is iró padtól az íróasztalhoz ragadta hivatása. költségén ment ki, hogy tapasztalatait gya volt. A fővárosi katholikus legényegylet De ez az átmenet, mig eredmények által rapítsa. Majd üzletet nyitott a fővárosban ben sok költeményt szavaltak tőle, 8 egyet lesz nyilvánossá, oly küzdelmes, és oly öcscsével, v Jánossal együtt. Sokkal inkább költeményei közül még 1861-ben Török sok jól fölhasznált időnek kell megelőzni. A szorgalomnak, az önképzés mértékének itt oly teljesnek kell lenni. Csepreghy nemcsak ritka szép tehetséggel birt, ha nem az ismeretek sokféleségét is megsze rezte. Hajlama minden széphez oda tapadt, több águ volt az. Irt, festett és örömest eltöltötte az időt hegedűjével. Irodalmi működése is több téren nyilvánult. Maga volt mindenhez a legszigorúbb tanitó, és a legtanulékonyabb tanitvány. Biztosan fejlődő tehetsége mindig te rebélyesebbé vált. A kik fokozódó színpadi sikereinek tanúi voltak, sokat reméltek meg tőle. A kik személyesen ismerték, féltették, mert gyönge, törékeny alak volt, sorvasztó lázak, gyógyíthatatlan tüdőbaj martaléka. Áldozatául is esett e hó 7-én. A szinmüirodalmat rövid időn ért veszteségeket fokozza az ő halála. A gyor san feltűnt Tóth Ede, az évtizedeken át koszorúzott Szigligeti, a nagy jövővel biz tató Toldy István után következett Csep reghy Perencz, ez a tősgyökeres tehetség, irodalmunk egyik sajátságos jelensége. Csepreghy Ferencz 1841-ben a hontme gyei Szálkán született, hol atyja most is el, mint kereskedő. Iskoláit — hogy az életrajzi adatok e részét is megemlítsük ~~ ugy szólván az asztalos-műhelyben véfik^6' S ^ t a n u i m a n y a i t abban a nagy isko lában szerezte meg, melynek kathedrája föltalálható mindenütt, s rendesen a tizen harmadik iskolának szokás nevezni. Be csülettel és a legjobb eredménynyel járta ki ezt. Végzetes baját, mely az életkor legszebb idejében vetett véget életének, szü letésekor örökölte. Ikergyermek volt; CSEPREGHY FERENCZ. gyönge párja erős testvérének, ki azonban

CSEPREGHY FERENCZ.

A

••

^•M

VASAKNAPI ÜJSAG.

7. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM.

98 •lános adott ki a «Pesti Himök»-ben. Ké sőbb mind gyakrabban emlegettek a lapok egy fiatal asztalost, ki elég jó verseket ir, s közöltek is azokból mutatványt. E meg emlékezésben bizonyos kuriózum rejlett, s a sajtó nem egyhamar ismerte el, hogy a fiatal asztalos igazi költői tehetség gel bir. Csepreghy első irodalmi köre a katholikus legényegylet volt. Ennek számára irta első szinmüi kisérletét is. egy kis víg játékot, melynek tárgya az iparossegédek életéből volt mevitve, s az egylet elnöké nek, dr. Szabóky Alajosnak nevenapján adták elő. Itt adták elő az iparos műked velők a • Magyar fiuk Bécsben» czimü víg játékát is. Ez nyomtatásban is megjelent, dr. Szabóky pártfogása mellett, kinek a szelid, szorgalmas és müveit iparoslegény nagy kegyében állt. Még asztaloslegény korában irta Csepreghy a «Vizözön» czimü bibliai bohózatot is, mely egy akadémiai pályázaton dicséretet nyert, később pedig a népszínházban sokszor előadták. A ((Magyar fiuk Bécsben» pedig a nemzeti színházban került előadásra 1868ban vagy 69-ben. Sok hiánya, de sok előnye is volt. Mint színdarab nem sokat ér; mint egy jelentkező tehetség bizonysága azon ban eredetiségről, humorról, eszességről s költői kedélyről tan iskodik. A «Vizözön »ben a játszi jókedv magasan szárnyal s a költészetnek annyi megkapó nyilvánulása által vésődik az emlékezetbe. Irt közben számos költeményt. Ezek lő jellege a kellemes derültség, az ér zés egyszerűsége, bizonyos naiv őszinte ség. Mint elbeszélő «Az utolsó esztendő» czimü regényben tűnt ki. Már e mü vet betegeskedve irta. mikor fölhagyott üzletével. A népszínház megnyíltakor Rákosi itt adott neki foglalkozási kört. mint titkár nak. Rákosihoz nemcsak rokonsági kötelék fűzte (nővérét vette nőül), hanem a legna gyobb bizalom is. Mindent előre megmu tatott neki, a mit irt, s mindent közölt vele, a miről irni akart. A népszínházban Csepreghy tehetsége nagy tért talált. s arra fordította egész erejét. Nemcsak ere deti müveket irt, hanem fordított is, ré gibb müveket átdolgozott, s foglalkoztatta tevékenységre vágyó lelkét. Lefordította Moliére ((Botcsinálta doktor» bohózatát; szatyrikus prológot irt Nestroy régi «Lumpáczi Vagabundus'i-ához ; átdolgozott egy német látványos müvet a «Szép Meluzinát», és Jules Verne regényei után (((Uta zás a föld körül», «Utazás a holdba», «Sztrogoff Mihály utazása») látványos da rabokat irt, a színpadi hatás ismeretének ritka biztosságával. Ezek közül «Sztrogoff utazása^, melyet a regénytől eltérőleg, egészen szabadon dolgozott ki színművé, a legsikerültebb látványosságok közé tar tozik, az 1877-iki egész nyáron folytono san adták, s aztán külföldön tett körutat. Az 1878-ban sokszor előadott «Kolumbus utazása • szintén belbecscsel bíró mű. Csepreghy e müveivel a külföldi látványos ságok nem tudtak eddig versenyezni a népszínházban. Igazi tehetségének mértékét azonban a népszínművekben bírjuk. Első népszín művét Jókai „Kéi menyegző" czimü elbeszé lést; után irta, egészen a novella futását követte benne, de a legjobb novellák sem mindig szerencsések a színpadon. Sikert nem aratott vele. 1879-ben előadott bohó

VASAENAPÍ UJSAízata „Az élhetetlenek" szintén hamar letűnt a színpadról, hol akkor már ,,A sárga csikó" oly sikert vívott ki. Ez a népszínmű és az 1878 őszén bemutatott .,Piros bitgyiÜáris" maradnak Csepreghy állandó em lékei, és egyszersmind elszomorító figyel meztetők egy kiváló tehetség korai elvesztére. Csepreghynek a népszínműírók közt jó neve marad, bármikor lesz szó e génre felől. Sokféle irányból és elemekből folyó ereje itt egyesült, s itt tűnt ki legjobban a mese-alkotásra és bonyolításra ritka tehetsége. «Sztrogoff utazása* szintén a találékony fő és gyors, ügyes kéz — a színpad e két nevezetes tényezőjének — müve. A közvetlenség, melylyel a nép életét és embereit festette: az élénk megfigyelés és erő mindig nyilat kozó jelenségei maradtak nála, regényé ben ugy, mint népszínműveiben. Gaz dagon el volt látva mellékes alakok és epizódok számára is, s jellemző vonást, vidor ötletet bőven juttatott. A humor lépten-nyomon kiséri, a párbeszédekben, a jellemzésekben, a helyzetekben s azok következményeiben. Ha túlzott, hamar elfeledteté, mert érdekes lenni könnyen tudott már a másik pillanatban. Az 1878-iki nyár óta már alig dolgo zott valamit. Akkor irta meg a «Piros bugyilláristo, de előadását már nem vár hatta be, mert Olaszország enyhe égalja alá kellett menekülnie. A nyárra visszajött, látszólag megjavulva, de az ősz elől ismét menekülni kellett. Most porosz Sziléziába, Görbersdorfba ment, a mellbetegek e szomorú azylumába. Mikor elment, az orvosok megmondták övéinek, hogy ne várják többé vissza. Egy félig megirt népszínmű ma radt utána ,,.il szép asszony koesisa". Váz lata azonban egészen megvan. Van még régibb időkből egy versekben irt bohózata „Perozes-% továbbá egy tragédiája „Saul," melyet az akadémia egyik pályázatán mél tányoltak. E sokféle tehetség oly erővel kezdett érvényesülni, hogy a sir öblében egy vé gigláthatatlan perspektíva enyészik el: mennyire haladt utján eddig e tehetség és mennyire juthatott volna ?

Éjféli párbaj. Ballada.

7. SZÁM. 18sO. XMVII. l'vFOT.YAM.

Kél a vitéz : «nosza, kardot, vértet! i — «Hova édes'?» — «Yíni, arám, érted!* S hallik, a mint össze-összevágnak, Oda át a fegyverházban Harczrobaj is : csengő paizs, Tompa nyögés, erőlködés, Dobogása lábnak. Szép menyasszony szemét le se' zárja. Szörnyűködik, hova lett a párja ; Remegő kéz gyújtja meg a mécset, Férje urát fölkeresi, Hajnalig ott sírva lesi: «Ez is olyan, mint a másik . . . . Mint valami holttest!» Bende vitéz lakodalmát lakja, Vagyon immár a második napja ; Szól a zene •— borba fúladt e' nap, Bende urnák veszett kedve, Tánczol, iszik erőltetve; Szép menyasszony neki borzad. t Ha ma is, mint tegnap! . . .» Este hamar az urok föld-részeg ; Ágyba vivék a szolga-vitézek, Szép menyasszony vele menni reszket. De hogy titkán ki ne adjon — Hova legyen'? hol maradjon '? — Lenyugoszik, s külön ágyban Hányja a keresztet. Bende riad . . . . s mint a halál, józan : Lovag ott áll szemben az ajtóban. *Hah, Robogány I . . . » 8 nem akarna menni, • Szeretőm elcsábitója, Gyere víjjunk ! üt az óra ; Mig le nem győzsz, tiltva néked Mellette pihenni.» Újra nehéz, szörnyű tusa hallik ; Bende halott, mire meghajnallik. Nagy-nehezen, délfelé ha ébred, Mikor immár gyűl a vendég; Fölkeresik a leventék: «Hol vagy, uram ? mind az egész Nép vár az ebédre.» Bende vitéz lakodalmát lakja, Legszomorúbb a harmadik napja : Szól a zene, öblöget a rézkürt: Hanem a táncz csak ugy lézeng, Vendégnek a java szétment: « Vérbe' fogant nász sohse volt Isten átka nélkül!» Nos, az uj párt rokoni — egy püspök Előveszi, hogy mi esett köztök : Bende konok, — a menyasszony gyászba', Teste remeg, mint a harmat, Csak azt vallja, hogy — nem vallhat, Ha lefekszik, küldjenek őrt A fegyveres házba.

Bende vitéz lakodalmát lakja, Hetekig t a r t ; ma van első napja. Szól a zene, tárogató, rézkürt. Pörög a táncz, mint az orsó; Bende kiált: «ez utolsó ! Száraz ajkam eper-ajkat Szedegetni készül.•

Mene oda nagy erős őrizet. Bende kaczag : «meglopom a mézet!» Siet is bé kakas eió'-raóra ; Mikor ágyas-házát nyitja : Másodikat kukoritja, Fönn pedig a kastély tornyán Éjfélt ver az óra.

Bende vitézt a nyoszolyó-asszony Elvezeti, hol olyat szakaszszon ; Néma, sötét már az egész kastély S im lovag áll ágyok előtt, Talpig aczél — ismeri őt, Sápadt arczra kék lángot vet A felütött rostély.

„Bende lovag : ez az utolsó nap, Lakodalmad félbeszakad holnap; Víni ma még! ölj meg igazaiban: Mert ha nem ölsz, én megöllek, Lelkedet ám, én mint lélek ; Az a hűtlen hadd sirassa Bűnét e világban ! •

• Jöttem veled újra víni, Bende ! Kn valék a diadalmas, nem t e : Kezdjük elől, csúnya volt a játék ; Haha! pánczélt a nyakadba! Most ne remélj szolga hadba'; Kezdjük elől I — e leányért Sok viadal vár még !»

Bende vitéz, szemei szikrázva, Rohan ismét a fegyveres házba. Rettenetes, a mit lát az őrség: Urok őrjöng . . . . kivont karddal Levegőbe szúr és vagdal; Közülök is hármat leölt Mig lebirák, győzék.

Földalatti kamarába', lánczon. Bende üvölt, viaskodik, tánczol. Szép menyasszony sem eladó több é : (•Elsőt én nem érdemeltem, A második engemet nem : Püspök atyám, végy fel Urunk Jegyesei közzé!»

Aram) János, j

%

A két ördög vára. Történeti beszély. Irta E ö t v ö s

Itái-oly.

(Folytatás.)

J ó Patkós Danit elfogta a keserű indulat. Hátát nekitámasztá a falnak, talán máskép lá bán se tudott volna megállni. Lábai reszkettek, rettenetes karjai is reszkettek, taglója kiesett a kezéből. Szemöldeit és ajkait összeszoritá s merev szemekkel bámult ki az alkonyodó égnek veres világosságába. Azt az eget szerette volna most összedönteni, hogy ne maradjon más ép ségben, csak maga pokol. Nem szólt többé egyetlen szót sem. Mere ven állott és nézett, mint a halálos ítélet. Egy szer aztán lehajolt s fölvette taglóját. Süvegét szemére vágta, dolmányát összerántá, kését az övében s kardját az oldalán megtapintá, s oda menvén Szaporáné asszonyomhoz, annak kövei kezét szó nélkül újra megcsókolá. Indult kifelé.

99 erőszak. De hát miért kellene a kuruez fiút erő szakkal visszatartani? Oda szólt hozzá: — Mi j á r a t b a n jöttél te épen most ide ? — Segítségre jöttem, de későn jöttem, lo vam is megszakadt a sietésben. — No fiu, nesze, itt ez a ló, de jól gondját viseld, s ha szerencsét ád isten, visszahozd menyasszonyoddal együtt. Mikola László u r a m leugrott a lóról, oda vetette Patkós Daninak a kantárt s bement a ka p u n . Patkós Dani rögtön levetkőztette a lovat, a leszedett szerszámot egy ácsorgó embernek oda adá, hogy vinné be az udvarba és aztán a lovat megveregeté, megsimogatá, saját lova szerszá mába felöltözteté s aztán felugrott a nyeregbe. Epén ekkor nyugodott le a nap, s épen ek kor ért oda Szaporáné asszonyom nagy karéj ke nyérrel, nagy darab hideg sülttel, nagy kanna borral.

A sok cseled, asszony, szolgáló ember SÓbálványnyá meredt. Valamennyinek az jutott — Hova mógysz édes jó fiam"? Vacsora eszébe: uratnfia, milyen lehet ez a vitéz ktirucz nélkül ugyan csak el nem eresztlek. Jöszte csak vissza, nézd meg hát bátyádat is, lelkem jó legény, ha csakugyan megharagszik. Szaporáné — Nesze édes j ó fiam, igyál, egyél, a n w . asszonyom azonban nem ijedt meg, csak ennyit u r a m a t egy pillanatra. radékot vidd el az útra. Patkós Dani csak ment kifelé. mondott: — Köszönöm, jó nénémasszony. — A kanna — De hallgass hát rám édes fiam, — szólt — E j , ej édes h a m , bizony mondom, nem hiába mondja a világ, hogy a kurucznak az Szaporáné asszonyom, utána eredvén Patkós Da bort felhajtó s egy hajtókára kiürité, a sültet es öklében van a feje lágya. Hiszen igaz is az, a mi ninak s megfogván annak balkezet, — várd meg kenyeret kápájába tévé, s «adjon isten jó éjsza igaz, az én szivem is majd megszakad, h a sze hát urunkat ő kegyelmet, mig haza jön, hiszen kát", ugy elrugtatott, mintha egyenesen nyílból gény lelkem, gyerekem S u s á n n á m r a gondolok. Kolozsvárra azért rúgtatott be; hogy a generá lőttek volna ki. lis úrtól segítséget kérjen szegény lelkem leányom Nekiment a sötét éjszakának, nekiment a Mert a szerencsétlenség ugy történt, hogy mi veszedelmes útnak, nekiment a bizonyos halál ott a konyhában már régen hallottuk a bor kiszabadítására. Patkós Dani egy szót sem szólt, vissza se nak. Mire a Könczöl szekere éjfélt m u t a t o t t : zasztó dulakodást, de szólni és mozdulni nem nézett, kezét szelíden kiszabaditá, s m e n t le a akkorra leszállott már a magyarszilvási hava mertünk, sőt még lélekzetet is loppal vettünk. Utóbb megsokalván a dolgot s azt gondolván, lépcsőn, s az udvaron, a kapun át, a holttestek és sokból s ott poroszkált a Hesdát patak partján, hogy az én asszonyi szavamra is hajtanak talán, eleven emberek közt kiment a vár elé. A népség puha, buja. zöld mezőben, hajlodozó fekete fák megindultam, hogy kimegyek a külső palotára, még mindig ott zsibongott és sürü tömegben, árnyékában. Lova nagy utat tett az nap Szász-Fenestől hát a mint a lábam kitenném az ajtón, rémsé zajongva es összebújva bámult valamit. Az a gesen ordítva szalad elém a P a n a leány s elki valami volt jó Patkós Daninak fekete harczi Kolozsvárig, Kolozsvártól Szász-Fenesig s onnan lova. A kemény futásban megszakadt belseje s az éjszakán át idáig. Vékony volt a ló vékonya, áltja magát, hogy u r u n k a t és asszonyunkat ő ott a gyepen felfordult s kiadá páráját. minden pillanatban megtágult terhelője, erőtelen kegyelmüket már mind meggyilkolták a hara miák. Megváltóm, üdvözítőm ne hagyj el, én Patkós Dani szétlökte az embertömeget, s a volt a lába járása : bizonyos volt, hogy ezzel a mint lovát meglátta : kantárt, szügyellőt, nyer lóval nem lehet sokáig menni. A hagymási sző csak visszatántorodtam a konyhába, szegény lők alján leszállt róla. puha fűbe kipányvázta, lelkem Susánnám fogott meg két kezével, kü get, takarót, terhelőt, farmatringot pillanat alatt harmatos csutakkal tnegdőrzsölé s aztán maga leszedett a lóról. Es akkor oda kiáltott az embe lönben talán mindjárt szörnyet haltam volna. is lefeküdt. rekhez : De alig telt el egy szempillantás, már a hara Fejet hideg hantra támasztó s nézte azt a — Szászfenesi népség, a kinek jó lova va miák valami öten mihozzánk is berohantak s egy beste pogány vére egyenesen az en galam gyon, adja el nekem igaz áron, megfizetem ket csillagos eget, melynek nincsen annyi fénye, nincsen annyi üdvössége, a mennyi az ő szivé bom Susánnámra vetette a szemét, ugy hogy az tős áron. í m e itt az erszény. A népség csak egymásra nézett, csak hall nek mélységes szerelmével s mélységes szerelmé én lelkem gyerekem csak elhalt ijedtében. Nosza én sem voltam rest, kaptam a sodrófát s gatott és csak húzódott szerteszélyel. Nem felelt nek iszonyú fájdalmával fölérhetne. Alom n e m jött szemeire. Nem is akart, nem is tudott most oda álltam a ribancz elé s megmondottam neki : a felhívásra senki. Egyszerre sebes lódobogás hallatszott a aludni. Iszonyú rémképek verték föl lelkének elmenjen innen tisztességgel, mert különben gyalázatos szemeit kivájom tíz körmömmel. Mit falu felől s a következő pillanatban ott állott minden indulatát, mikor elgondolá : minő sorsra, tett erre a pokol fajzatja ? Egyet se szólt, csak Patkós Dani előtt egy uri renden lévő lovag. minő kezekbe jutott a kis Susánua. Az ő kis 8ufeltaszított, hátam megett volt a kalácsos teknő Lova, maga, haja, szakálla, bajusza jiorral be sánn»;a, a kiért élt, mióta élt, s a kinek boldog a kemeueze előtt, tele most kelt gyönyörű ko- hintve. Nyilván nagy utat tett sebes vágtatással. ságáért küzdött vészszel és viharral és a kiéli meghalt volna száz halállal s megviaskodott Oda kiáltott a tömeghez : vászszal, én abba a kovászba, uram bocsáss volna angyalokkal, ördögökkel. H a h , minő ha — Hej ficzkók, mi történik itt ? meg, bele estem s o n n a n nem tudtam föltápász Mikola László uram ő kegyelme volt a lo rag tombolt szilaj vérének minden cseppjében, kodni, csak kiabáltam, és a beste fia haramiá niikor a két Ördög eszébe jutott. Minő harcz lesz n a k ezondráját fogtam. A könyörülő isten a vag. A népség egy pillanat alatt lekapta fejéről az, a mit ő a haramiákkal fog megharczolni. megmondhatója, mi történt volna, ha a Fekete kucsmáját, s egy öreg jobbágy oda állva a ló Hány ördögöt fog ő összetörni, mig a halál öt Ördög az én nagy kiabálásomra oda be nem jön. mellé, szólt ]jorba néző görnyedt arczczal: is eléri valahára. Mert eléri: az bizonyos. Ő, azt — Csókoljuk a kezét,lábát nagyságos urunk, De a Fekete Ördög bejött, a haramiákat kita a helyet s azokat az embereket élve nem hagyja szigálta s aztán szemeit rávetvén Susánnára, egy kuruez vitéz van itt, megdöglött a lova, há el, a k i k az ö kis Susánnáját semmivé tették. tas lovat akar venni a faluban. lelkem jó leányomat felnyalábolta s egy szót se Eszébe jutott küldetése. Jó urának szigorú Az uraság oda tekintett Patkós Danira. szólván, kivitte az udvarra, ott állott két szekér parancsa, szegény hazájának igaz ügye, kegyel — Ki vagy fiu, mit akarsz itt ? öszvérrel, mind a kettő tele volt már kincscsel, mes fejedelmének balszerencséje. Neki most — Thoroczkay István u r a m belső embere ékességgel, sok mindenit le drága m i r h á v a l , az Magyarország felé kellene menni s most már a vagyok, Patkós Dani a becsületes nevem, Toregyikre rátette galambom Susánnámat, nyolez határon lennie. Ott volt a pöcsétes levél dol haramiát melléje állított s a szekeret meginditá, dáról való származásom, Susánua húgomnak mányának kutyafüle alatt. aEhseg, szomjúság vagyok eljegyzett vőlegénye, megyek utána, hogy meghagyván a haramiáknak, hogy a két Ördög meg ne aléjtsou; ellenség, vadállat meg ne élve, halva megszabadítsam. várába menjenek s odáig meg se álljanak. Már riaszszon; jó barát, szép asszony vissza ne tart — Elment az eszed fiu, a haramiák sokan a kapu alatt volt a szekér, mikor utánuk kiál vannak, a két Ördög gyilkos szívvel, rettenetes son : még könyörgő édesanyádnak könyhullatása tott, hogy a ki görbe szemmel talál a leányra is a te szived meg ne lágyítsa.» Ez volt jó arának nézni vagy kisujjával is m e g é r i n t i : ugy töri össze erővel van, közepébe mégysz a halálos vesze igazságos parancsolatja. É s ö fogadta szivében, delemnek. azt mozsárban, mint a sót. Ettől kezdve szegény — Oda megyek, de azért mégis oda me fogadta lelkében, hogy a parancsolatot teljesiti. Susánnámat nem láttam többe, bár a fölséges Es ime most mégis megszegte azt. Megszegte a gyek. úristen j ó r a fordítaná ö siralmas dolgát! legelső lépésénél, megszegte a kis Susánnáert. Lassú, mély es dörgő hangon monda ezt Szaporáné asszonyom az egész beszed alatt Vájjon mi büntetésre lesz ő méKó, hogy ekként sürü könyeket hullatott. Sürü könyem át nem Patkós Dani. Mikola László u r a m mindjárt gon hűtelen lett az igaz ügyhöz, a föleskedt zászlóhoz dolta, hogy Patkós Danit semmi kérés, fenyegetés, látható Patkós Dani arczát, mert h a lattá s kuruez jó hitéhez? Oda most m á r a becsület is. semmi jó tanács vissza nem tartja, h a n e m h a volna, bizony isten egy szót se szólt volna.

100

VASÁRNAPI ÚJSÁG

7. SZÁM. 1880. xxvn. ÉVFOLYAM.

7. SZAM. 1880. xxvn. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

EÓKAVADÁSZAT MÜSTÜNGBAN A BOLAN-SZOROS TÁJÁN. (KELET-INDIÁBAN.)

A SZENT-GOTTHARD-HEGYI VASÚT. —BÁRÓ DOBLHOFF J. VÁZLATAI UTÁN. 1. Robbantás a vaspálya vonalán az Uri-tó mellékén. 2. A nagy alagút északi száda Göschenen mellett. 3. Az alagút beboltozására szolgáló sziklatömbök faragása 4. A szán-utazás kezdete a Szent-Gotthard-hegyen júniusban. 6. Látkép a régi dogana (vámház) felől délfelé az utszorosra.

AZ ELSŐ ELLENZÉKI PADOK AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN. — WYCLIE KÉPE VTÁN.

101

102 H a d d legyen oda. H a a kis Susánnának har mattisztaságát haramia kutyák beszennyezték: neki sem kell többé a becsület. Hiszen az élet sem kell. Nem is fog ő, nem is a k a r ö életben m a r a d n i . Csak a bosszú, csak a boszu, csak a halál. Ott halni meg, dúlva, viaskodva; ott halni meg a kis Susánna közelében s ott fe küdni holtan is együtt az ő holttestével. Csak az van már hátra, semmi más.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

7. SZÁM. 1880. XXVII. ÍVPOtVAM."

E szárnyvonalak északon Zug és Luzernnél kezdődnek, Arth mellett egyesülnek s innen kezdve egy vágásban haladnak Flüelenig, az Ott ültem az oldalánál, északi hágó kezdőpontjáig. Délen pedig ChiassoS inig lelkem szállt nyugtalan' : Comotól, úgyszintén Locarno és Pinotól indul Tekintetem rajta függött, nak ki s Bellinzonánál egyesülnek s Biscánál csatlakoznak a déli hágóhoz. A Gotthard-pályaRajta csüngött untalan. hálózat összes, a déli részen már üzemben is Nem is tudom sze.ns milyen ? levő vonalainak hosssza 263 kilométer. Ajka milyen ? — nem tudom ; A vaspálya munkálatai 1875-ben financziális zavarok miatt megszakadtak s csak 1879. De ha nyíl az: mennybe Iátok, — Fényes csillag csillogott le rá a magasság június 1-én kezdődtek meg újra. Valóságos De ha nyíl ez : álmodom. ból, de ö a csillagfényben is a pokolnak sötét mennydörgés rázkódtatta ekkor az Urser-tó ségét látta. Lelke háborgott, mint viharpaskolta mentében a kocsiút mellett fölmeredő sziklá Hangja ugy cseng, pillantása k a t ; a Sonderbund háborúi óta nem volt ha Olyan tiszta, oly meleg ! tenger, s fekvő helyében sem volt maradása. sonló dübörgés a svájezi hegyekben. A dynamitAh ti kedves víg beszédek Fölkelt, föl- és alájárt, majd lement a patak robbanások éjjel-nappal dörögtek. Mint valami Sohasem felejtelek! hoz s a n n a k hűs vizében megmosá agyát, sze varázsszóra, egész hangyaélet támadt a Zug-tó meit és arczát. Igy fog fürödni, igy szeretne és Lago-Maggiore közti pályarészlet hosszában. Egy regét kezd, kérdi tőlem : fürödni a két Ördög vérében. Még ekkor is ezt Mintegy 2—300 helyen.dolgoztak a munkás Nem ismerem csakugyan ? csoportok, a postakocsisok ostorpattogatása, az gondola. S bár előttem ismerős vég : aknák robbanása, a hídverés, viaduktok egyen (Folyt, követk.) Eltitkolom gondosan ! getése, az alagutak, mesterséges védgátak, me lyek között az országút kanyarog, öszvérek, Mondja, mondja könnyű ajka . . . igásbarmok, u j . munkáskunyhók telepei, nagy Foly a tusa, ví a hős, gránittömböket faragó kővágók, — mindez tarka, Pályabér szép hölgy kezéből, —• Néhány hét múlva a műszaki tudomány nyüzsgő életet varázsolt e máskor oly nyugodt Minden olyan ismerős ! ismét egy nagyszerű müvével fogja meglepni a vidékre. Göschenenben, mely egy nyomorult világot: a Szent-Gotthardhegy keresztülfurásá- alpesi faluból nyolez év alatt a munkások leg Mondja, mondja könnyű ajka . . . val, 14,920 méter hosszaságu vonalon. Nyol- főbb központi telepévé vált 3000 lakossal, nyü Hull a szó : egy permeteg czad félévi szakadatlan m u n k a után a dél és zsög a sok napbarnított lombard, piemonti és Friss virágból. Soha ilyen éjszak felől kezdett fúrási munkálatok már nnv- velenczei munkás. A közeli alagutnyilásból előnyira haladtak, hogy ez év elején már csak 300 hangzik a légsűrítők által hajtott 300 lóerővel Regemondó gyermeket. méternyire volt egymástól a szemközt működő dolgozó turbina moraja. A kővágók, kik az alag . . . Elröppentek rég a szócskák két fúró hegye, s e hónap vegével e 300 méter útnak fúrt mélyedést a szükséges szélességűvé nyi választófal is keresztül lesz törve. S ha pénz tágítják vágó, emelő szerszámaikkal, ki s beözönA gyönyörű ajkakon; ügyi akadályok nem gördülnek a m u n k a útjába, lenek az alagut-szádán apró lámpáikkal, s még Es én mégis azt a régit 1882 közepén a vienvaldstátti tótól a Lago benn, az oly nyugalmas, méltóságos külsejű Egyre hallom, hallgatom. Maggioreig és Como taváig vasúti gőzmozdony hegykolosszus gyomrában is, jjezsg az élet, a Albert Irán. fog dübörögni az óriás hegy gyomrán keresztül. munka. A technikai akadályok minden várakozást Harmadfél év múlva az utazó, ki a luzern felülmúló könnyűséggel legyőzettek a sz?rződésizug- z ü r c h i vonalrészre ül, Arthot és a zugi tó leg kikötött határidőn belül. A régibb alakulásu gyönyörű mellékét érintve három hidon és két gránit-, gneis-, csillámpala- és kovapala-rétegek alagúton keresztül Goldauba jutand, azután ből álló szirttömeg keresztültörése nem ütközött VERNE GYULA REGÉNYE. végig haladva az 1806-ki hegyomlás óriási rendkívüli nehézségekbe s a kifalazással együtt törmeléktengerén, átvágva a Bigi-vonalat, elébe HETEDIK FEJEZET. csak nyolez évet igényel a megszabott kilencz tűnnek a mythoszi kolosszális gúlák; el év helyett. A hegy, mely a vállain végig ka Az aczél-óriás. halad a Lowerzer-tó bájos partjain és az árnyas nyargó párkányutat minduntalan lerázni törek Schwanau-sziget mellett, Seevenen és Schwyzen Lehetetlen nagyobb ámulatot képzelni, szik, a belsejében történő fúrásokat nyugalom keresztül nagy kanyarulatban Brunennig. Itt mint a Kalkuttából Csandernagorba vezető or mal tűrte, s a laza földréteg, melyre a munká elébe tárulnak j o b b r a a rigii vasút meredélyei, szágúton járókét, férfiak, nők és gyermekek, an sok 1870-ben bukkantak, szerencsére, csak kis előtte a hatalmas Frohn-alpesek, a Muottha- golok és hindukét, május 6-kának reggelén. W terjedelmű volt, nyomást azonban igy is oly völgy meredek szirtfalai, a schvvyzi buján termő meg kell vallani, hogy ámulatuk teljesen indo borzasztót gyakorolt, hogy a legerősebb fatásíkság, aztán a csillámló Urn-tó, bekerítve sza kolt is volt. masztásokat is többször pozdorjává törte. Az kadékos sziklahegyektől, melyek oldalába az élén A mondott napon, napfelkéltékor, a hindu alagút két végpontján fölállitott reservoirokból ken zöldelő Grütli mintha oda volna ragasztva; főváros egyik szélső külvárosából, kíváncsi nép a mind mélyebbre haladó dolgozóhelyekig vas messze jobbra Pilátus szirtjei: oly nagyszerű panotömeg sürü sorai közt, egy sajátságos j á r m ű csöveken vezetett sűrített levegő mozgásba hozta ráma,hogy a Teli-monda jut eszünkbe róla. Ki bontakozott ki s haladt előre az Ugli partján. a fúrógépeket, megtisztitá a tömérdek ember lencz ujabb alagút és négy viadukton keresztül, kilélekzése és a földi gázok által megrontott Elül, mint egyetlen mozgató ereje a jármű az országutat majd fölül, majd alul hagyva, levegőt s füst nélküli hajtó erőt szolgáltatott nek, egy szokatlanul óriási elefánt, húsz láb m a eljutunk a Beusz-sikságig. Flüelen mellett a Teli az embereket és anyagszereket szállító mozdo gas, harmincz láb hosszú s megfelelő vastag is, párkányon lebontották a hires kápolnát s odább nyoknak. A hőség, melytől a munkások igen lépdelt nyugodtan és rejtelmesen. Orrmánya föl építették föl újra. Következik Flüelen, a szent sokat szenvedtek, 36 Celsius fokra is fölhágott felé görbítve ugy emelkedett mint egy kürtő, gotthárdi áruk főpiacza, majd Altdorf, Uri kan n é h a az alagút belsejében, s Favre, az alagút nyilasával a levegőbe. Aranyozott agyarai, mint ton székhelye. I n n e n meglátni Teli Vilmos geniális építési vállalkozója, áldozatául is esett, két fenyegető sarló, álltak h a t a l m a s állkapczászülőhelyét, Bürglent, a háttérben a Scháchens müve befejezését nem érte meg. Azt hiszik, j jából ki. Zöldes fekete testét élénk színekkel tar völgyet a Windgellenekkel és Scheerhornnal, hogy a még hátralevő választófal keresztül kázott gazdag szőnyeg borította, arany és ezüst szemközt a szakadékos Sureneket az Angyal törése után a nyilasokból állandó légáramlat fonalakkal áttörve s dúsan rojtozva. Hátán, a hegyre vezető szoros hegyi úttal. Nagy kanya fog beözönleni, a mi egyébiránt nagyon kétes hindu pagodák modoráb in kupolázott tornyocs rulatban halad a pálya Silenentől a Beusz jobb remény, mert e tünet a 2700 méterrel rövidebb kát viselt, melynek óriás dombor-lencsékből partján a hegy oldalában Amstegig, hol 27 pro mont-cenisi alagutnál nem következett be. készült üvegablakai a gőzhajókéra emlékez inille (27 méter ezer méternél) emelkedés kezdő Az óriási alagút építési költsége 50 millió dik. Most következik nyolez egyenes és egy for tettek. Az elefánt által vont j á r m ű maga két rop frankra rug. A mint az utolsó mérésekből kide duló alagút, aztán Gurtnellen. A Beuszvölgy rült, az alagút két felének tengelyvonalai oly összeszorul, a vaspálya kétszer keresztülhalad a p a n t kocs'ból, valódi házakból állt, melyek ke pontosan fognak találkozni, hogy az áttörésnél folyón, mindkét felől óriási sziklák. Keresztül rekeken járó bungalóknak látszottak. Kerekeik alig 3 milliméter lesz a távolság a ket fúró kell még haladni négy kis alagúton, egy hidon, nek csak alsó félköre volt látható, mert a k o hegye között. egy második forduló alagúton, két nagyszerű csik alsó peremétől elfödött dobokban jártak. A A fő alagúton kívül épül még 9 viadukt, párkányon, s ekkor következik Wasen, a pálya két kocsit, vagyis házat, mozgó láncz-kötél tar 48 híd, 8 párkány — a leghosszabb Biasca mel állomás, egész fölül. Innen Göschenen, s ettől totta Ö3sze, mely az ut szeszélyes görbületeinek lett 275 méter, — 7 forduló alagút, ezek között egy hidon át a nagy Gotthard-alagut száda kö könnyen engedett. Hogyan húzhat egyetlen elefánt, legyen a leghosszabb Fiessonál 1557 méter és végre 52 vetkezik. 30—35 pereznyi sötétség nyeli el egyenes vonalban haladó alagút, melyek között aztán a vonatot s mire kibúvik a hegy másik bármily óriás termetű és erejű, ily tömör két h a t n a k a hoszsza meghaladja az 1000 métert. oldalán, — ott vagyunk az Airoloban, az Alpe- alkotmányt és pedig minden látható erőfeszítés nélkül ? ezt kérdezte mindenki. H a t a l m a s lábai A nagyrészben nagyszerű s technikai tekin sek déli lejtőjén. szabályosan, sőt egészen gépiesen emelkedtek s tetben fölötte érdekes építkezések egy része a Ez alkalommal közölt képünk a nagyszerű bocsátkoztak le ismét, s lépésből könnyen men tulaj donképi hegyi pályára esik, mely éjszakról a Reusz-, délről a Tessino-vöígyből kanyarog művet jelen stádiumában tünteti föl különböző tek ügetésbe át, a nélkül hogy a inalni (elefánt pontokon. Rajzolója b . Doblhoff, ki vázlatait e hajcsár) vas vesszője látható vagy hangja hall föl a kettőt összekötő alagút két nyilasáig. képéhez a színhelyen vette föl s egy bécsi tudo ható lett volna. A 80 kilométer hosszúságú hegyi pályához, mányos társulatban közelebb fölolvasást tartott De ha a kíváncsiak közelebb mentek a vo mely a vienvaldstutti tó melletti Flüelenből a az alpesi vasútról, megbízható adatok alapján, Tessino-völgybenfekvőBiascaig terjeds bátran az melyeket jelen ismertetésünkben mi is föl nathoz, h a m a r megtalálhatták kérdésökre a fe leletet, a nélkül, hogy bámulásuk azért alább amerikai Paciőc-vaspálya mellé állitható, szárny használtunk. szállt volna. vonalak csatlakoznak, melyek a gotthardhegyi A közeledők fülét, n r ndenek előtt, bizonyos pályát a svájezi és olasz pályákkal kötik össze. ütemes bőgés szabályossága lepte meg, mely

Ott ültem . . .

A szent-gotthard-hegyi vasút.

A GŐZ HÁZ.

7. SZAM. 1880. xxvn. ÉVFOLYAM.

különben az indiai fauna ez óriásainak sajátja. s igy történt, hogy az aczél-alkotmány, e mes S aztán rövid időközökben füstfelleg kóválygott terséges Leviathán, mely eredetileg egy hindu az elefánt m a g a s r a tartott orrmányából. jármüvének volt szánva, egy angol utazótársa S mindamellett elefánt volt. Durva, repe- ság szállító eszközévé lön a hindu félszigeten át. dékes, zöldes fekete bőre, kétségkívül a m a ha A mozdony és vasút szerkezetéről helyén talmas csontvázak egyikét födözte, melyekkel a lesz némi közelebbi felvilágosításokat adni, természet a vastagbőrüek e királyát megajándé mindjárt itt. kozta. Szemei az élet tüzétől csillogtak. Tagjai Maga a mozdony-test, mindenestül, négy a mozgás adományával voltak felruházva. kerék közt függött, összes hengereivel, dugattyúi Ugy v a n ; de h a a kíváncsi szemlélő még és szellentyüivel s gőz-katlanával. E hengerközelebb lépett s kivált h a kezét az állatszörny alakú kathm hatvan négyzet-méter melegítőoldalához merte é r t e t n i : a titkot megfejtve ta felülettel birt s egészen az elefánt testének előlálta. Nem élő állat, h a n e m mesterileg sikerült részében volt elhelyezve, míg annak hátulsó szemfényvesztő utánzat volt. Ez elefánt aczél- része a viz- és szén-tartókat foglalta magában. lemezekből készült s belső részei helyén egy A víztartó és gőzkatlan közt volt a fütö-helyminden alkatrészekkel bíró gőzmozdonyt rejte nek üresen hagyott tér. A gépész pedig az ele fánt hátán elhelyezett aczél tornyocskában szé getett. A mi a v o n a t o t : a gőzházat illeti, ez a kelt, mely ugy volt készítve, hogy puskagolyó Banks mérnök által Munro ezredesnek megígért ne járja, s komoly megtámadás esetén az egész kerekes lakás volt. Mint emlitém, két házból állt, utazótársaság menedéket találhasson benne. melyek elseje Munro ezredes-, Hod kapitány-, A biztossági szellentyük és a gőz-erömérö (maBanks mérnök-, s az én lakásomul szolgált, nometer) a gépész keze-ügyében vannak, vala míg a másodikban Mac Neil őrmester s az utazó mint a gőz mérséklésére vagy erősbitésére szol gáló minden készülék, hogy a gép járását gyor háztartás többi személyzete volt elhelyezve. Banks megtartotta igéretót; Munro ezredes síthassa vagy mérsékelhesse s tulfeszülést vagy is meg a m a g á é t ; s igy a mondott napon, május egyéb veszélyt mindig megelőzhessen. Emelt 6-ka reggelén, e rendkívüli járművön meg is helyéről figyelemmel kisérhette az ut kanyaru indultunk, hogy a hindu félsziget északi részeit latait s a talaj akadályait és netalán előjöhető nehézségeket vagy veszedelmeket. Kitűnő készübeutazzuk. De minek ez a mesterséges elefánt? minek letü aczél rugók, melyeken a víztartó és gőz katlan nyugszik, eltávolítják a talaj egyenetlen e szeszélyes alakzat, mely annyira ellentétben ségéből származható rázkódásokat; a kerekek pedig oly szilárd készületüek, hogy nemcsak a rendes súrlódást, de az országúton előforduló nagyobb akadályokat is jól kiállhatják. A gép névleges ereje, mint Banks monda, nyolezvan lóerő volt, de szükség esetén bátran lehetett azt százötven lóerőre fokozni, a szétdattanás minden veszélye nélkül. E gép a Fieldrendszer szerint, két hengerre volt szerkesztve s erős vasbádoggal légmentesen beburkolva, hogy az útról felszálló por a gépezetbe be ne hatolhasson. Főtökélye abban összpontosult, hogy kevés tüzelőt emészt és sok meleget ad k i ; egykép lehet szénnel vagy fával fűteni. A mozdony rendes középsebessége: óránként huszonöt kilométer, de kedvező talajon negy venre is fölvihető. A kerekek, szoritás vagy tá gítás által, lassabb vagy gyorsabb forgásra vehe tők, a mi a lejtős helyeken, völgynek vagy hegynek, szükséges intézkedés. Egyébiránt e mozdony bámulatos könnyűséggel megy hegy nek föl is s Banksnak sikerült méterenkint tíz, sőt tizenkét centiméternyi emelkedés akadályait is legyőzni vele. Különben az angolok által Indiában készített utak átalában kitünőeknek mondhatók. A fő-utvonal, a Great-trunk-road, közel kétezer kilométer hosszúságban, meg szakadás nélkül, futja át a félszigetet.

A GŐZHÁZ.

áll az angol gyakorlati, j ó z a n érzékkel? Ki hal lotta valaha, hogy egy — forgalomra szánt — mozdonynak egy négylábú állat nehézkes alak ját adja valamely gépészmérnök ? — E kérdé sekkel csakugyan el is halmoztuk Banks mér nököt, mikor alkotmányát először b e m u t a l t a nekünk. Ö azonban nem késett elmondani, hogy a gondolat egyátalában nem tőle származik, ha nem a három év előtt elhalt dúsgazdag és sze szélyes butkáni rádzsától, a ki magának egy soha nem látott és hallott jármüvet akarván szerkesztetni, mely a régi hindu királyok iga vonó elefántját az uj kor gőzmozdonyával egye sítse, vele (Bankssal) mint vállalkozó s ügyes mérnökkel készíttette e mozdony-elefántot és a két ház-kocsiból álló vonatat, de meghalt, mi előtt az teljesen elkészült s ö próba-utat tehe tett volna vele. — A rádzsa meghalván — fejezé he Banks mérnök — s gépezete és járműve rajtam marad ván, nem vitt rá a lélek, hogy azt megsemmisít sem s közönséges mozdonyt állítsak az elefánt helyébe. — Azt ugyan roszul tette v o l n a ! monda Hod kapitány. Elefántunk valóhan felséges moz dony s meglássák, milyen hatást fog tenni, h a megindulunk r a j t a ! Valóban, egy rádzsához méltó eszme! De mi örököltük ez eszmét s gya korlatba is veszszük; nemde, ezredes ? Munro ezredes majdnem mosolygott; s ez annyi volt mint helyeslése annak, a mit a kapi tány mondott. Az utrakelés tehát elhatároztatott,

103

====VAJÁKNAJ^MJ|SÁ^

S most szóljunk még a m a gözházról, me lyet az aczél-elefánt h u z ; ezt is a nábob örökö seitől készen vette meg Banks az ezredes szám lájára; a két ház, melyekből e vonat állott, egészen magán is viselte a hindu építészet jelle gét. Képzeljünk két pagodát, minaretek nélkül, kettős fedélzettel, melyek felseje félgömbalaku kupolát képez, faragványos oszlopokon nyugvó ablakokkal, tarkán színezett szeszélyes czifrázatokkal, s két oldalt oszlopos, nyilt verandákkal. Mintha csak a sonnaguri szent hegyről hoztak volna le két pagodát, hogy egymáshoz kössék, szekerekre rakják s az országutakon járjanak velők! A mi kényelmességöket neveli: hogy kere keik tengelyén nem közvetlenül, hanem erős rugókra levén fektetve, ruganyosan ringanak s az ut egyenetlenségei és a rázódás nem érezhető bennök. Külsőleg hindu pagodák, de belsejök az angol kényelem minden követelményeinek meg felelően van berendezve. A két kocsiház bel világa nem kevesebb mint hat méter szélességű; s mivel a tengely, vagyis a kerekek távola csak öt méter, a kocsiké mindkét oldalon fél-fél mé terrel meghaladja s ereszként kijebb nyúlik. Az első kocsi hossza tizenöt méter. Elején, karcsú oszlopokon nyugvó verandája oly téres erkélyt ad, melyen tizenöt személy elfér. Két ablak s egy ajtó nyilik innen a szalonba, me lyet azon kivül két oldaliblak is világit. Gazdag szőnyegek s bútorzat, könyves asztal s szekrény, díszes lámpák, néhány művészi festmény ékesí tik. A szalon fenék-oldalán díszesen faragott ajtó nyilik az ebédlőbe, melynek kerek asztala körül nyolez vendégnek van h e l y ; tálas szekrény és

pohárszék, a legfinomabb edénynyel vannak tele. Az ebédlőből, közepén, folyosó vezet a há tulsó verandára s e folyosóról mindkét oldalon két-két ajtó nyilik, négy kis hálószobába, melyek minden kényelemmel vannak berendezve a négy utas számára. Balra az első szoba a Munro ezredesé, a második az enyém ; jobbra az első a Banks mérnöké, a második a Hod kapi tányé. A második kocsi hossza tizenkét méter s ez is széles erkély-verandával kezdődik, melyből a téres konyha nyilik, két oldalán két éleskamurával. A konyhából folyosó vezet a kocsi hátulsó részébe; a folyosóról szintén négy szoba nyi lik ; egyik a Mac-Neil őrmesteré, a többi a szolga személyzeté. Látni való, hogy Banks ügyesen és kényel mesen rendezte be a kereken járó kis házakat s minden tért czélszerüen használt fel bennök. Télen fűthetők is voltak, a mozdony katlanából bevezetett meleggel; azonkívül a szalonban s az ebédlőben egy-egy csinos kis kandalló is volt. Mondani sem kell, hogy az élelmezés fon tos kérdése sem volt elfeledve. Bőven el voltunk látva, a legjobb czégektől, mindennemű conservekkel, különösen hus-kivonatokkal, befőtt és füstölt húsokkal; valamint tejjel is, a reggeli kávé e szükséges alkatrészével, a mit uj mód szer szerint szintén lehet már «konzerválni». Elfőzés utján t. i. a vizrészeket teljesen kigőzölögtetik a tejből, mi által az pépszerűvé válik; 1 akkor légmentesen szelenczékbe zárják; egy szelenczébe ötödfél száz gramm súly tejkivonatot tesznek, s ez ötszörös sulyu viz hozzáadásá val három liter legjobb minőségű fris tejet ad. Hasonló eljárás van gyakorlatban a husiét ille tőleg is, mely a legjobb levest adja. A mi illeti a meleg övben oly nélkülözhetlen jeget, azt is, néhány perez alatt könnyű szerrel tudjuk, vegytani eljárás utján, előállítani, a Carré-féle készülékkel, mely a folyó alakra sűrített amononiák-gáz gyors elpárologtatása által a hömérsék rohamos csökkenését idézi elő. Italnemüekkel is bőven el voltunk látva: finom borok, rhum, arrak, különböző sörök — nem hiányoztak. Egyébiránt nem volt czélunk a lakott és mivelt vidékeket állandóan kerülni, s a kinek pénze van, Indiában is megtalálja, a mire szük sége van. Csak h a telelni a Hymalaya aljába, az északi vidékekre jutunk, leszünk kénytelenek saját készleteinkre szorítkozni, ü t i tervünk rö viden a következőkbe foglalható össze: Kalkut tából indulva, a Ganges völgyén haladni fölfelé Allababadig; azután Oude tartományán föl a tibeti első magaslatokig; e vidéken, hol itt, hol ott, egy pár hónapig táborozni, alkalmat adva Hod kapitánynak, hogy kedvére rendezhesse va dászatait — s aztán Bombay felé térni vissza. Körülbelül kilenczszáz franczia mértföldnyi ut. De h a az ember házában utazhatik, minden megszokott kényelmével, kinek ne volna kedve akár a földet is körülutazni? (Folyt, köv.)

Egyveleg. * A SZÍÍCSáru'< a két legnagyobb piaezon, Lon donban és Lipcsében igen olcsók lettek, a mi elég különös, mivel az északamerikai nagy társulatok tudósítása szerint a prémes állatok száma rendkivid megfogyott, igy a prémnek most drágábbnak kellene lenni. E sajátságos tünemény oka abban lehet, hogy a vastag gyapotból készült szövetek nagy versenyt okoznak a prémes ruháknak, mivel elegendő prémet ngy sem lennének képesek szerezni, ha csak a vadá szok egész az északi sark szomszédságáig nem hatol nának elő. * A villanyosságot egy párisi álarezos bálban is felhasználta valaki s pedig a közönség nagy mu latságára. Régi vegyész öltönyébe öltözve kucsmája tetején villanyos csillag volt alkalmazva, mely, ha csinos nő közeledett felé, rögtön csillogni kezdett, mig férfiak előtt elhomályosodott — természetesen ügyesen alkalmazott vezető segítségével. * Camoens halálának háromszázados évfor dulója június 10-én lesz. Ez alkalommal a portugall király irodalmi ünnepélyek egész sorozatát akarja megtartatni. A nemzetközi irodalmi társulat Lissabonban akkor tartja harmadik ülését s a földrajzi kongresszust is ide bivták meg. * RunD3rg szobrára, ki a múlt évben halt meg, Finlandbau eddig negyveuháromezer markot ado mányoztak. A szobi ot Helsingforsban állítják fel s a nagy költő jelenleg Parisban élő szobrász na készíti. * Demidoff herczeq világhírű művészeti gyűjte ményét Florencz mellett a S.in Donato-palotában

104 jövő hóban árverezik el. Két millióra becsülik. Több híres mestermű van e gyűjteményben. Maga az ár jegyzék is műbecscsel bir, a mennyiben a legjelesebb müvek közül mintegy 200-nak rajzát tartalmazza, Ez árjegyzék ára 20—40 forint, a berezeg költségén jelent meg s jövedelme Florencz szegényei s a dom restaurálására szánt alap közt osztatik meg. A herozeg uj palotát építtet Pratolinóban, Florencz mel lett, a toskanai nagyherczegek vadászóhelyén II. Henrik styljában s e czélból az egész világ építészeit fölhivta pályázatra. * Bonheur Róza hires festőnőnek a belga király

VASÁENAPI UJSAG.

7. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM.

pontos órákkal, melyeket rögtön meg lehet állítani. Több kísérletnél a különbség legfölebb egy fél másodpercz volt, mig azelőtt a szél s más körülmények nagyon nehezítették az idő meghatározását, a mely alatt a kilőtt golyó a czélponthoz ért. * Braziliából nagyszerű rablóhadjáratról írnak. Minas Geraes tartomány éjszaki részében Januaria, városba mintegy 400 főből álló rablóbanda tört be, a hatóságot fegyveres kézzel kiűzte, kirabolta a há zakat s huszonkettőt el is égetett. Mont fenyegetőz nek, hogy még más városokat is megtámadnak. * Az asphalt használata ellen a londoni uj tár-

a közlés alaposságát, állítván, hogy a felírás későbbi korból ered, s meglehet, hogy Kolumbus egy hasonló nevű rokonáé lesz. Kolumbus hamvainak 1795-ben Havannaija történt átszállításáról oly körülményes adatok vannak, hogy e tekintetben alig lehet ké telkedni. * Szibéria keleti részé ben ujabban több arany bányát fedeztek föl, s néhány oly gazdag, hogy mü velése az ország társadalmi viszonyaira is hatással fog lenni. * Az órák egyöntetű járását az ismert adoma szerint V. Károly hasztalan kisértette meg. Parisban

A NAGY-KÖRÖSI

ÁSATÁSOK.

Biczó GÉZA rajzai.

ÁSATÁSI JELENET A TETÉTLENEN.

ÁRPÁDHALMA A TETÉTLENI PUSZTÁN. (PENGYOM.)

a Iipótrend becsületkeresztjét adományozta. Nő e megtiszteltetésben eddig nem részesült. Kolumbus földi maradványai. A londoni régéseeti társalat legutóbbi ülésén a nyugot-indiai hajó hadparancsnokának Sulii van kapitánynak egy levelét olvasták fel, mely közli, hogy Kolumbus Kristóf f&ldí maradványait a san-domingói székesegyházban föltalálták. A koporsó, melyben csontjai feküsznek, nem szállittatott Havannába, mint eddig hitték, ha nem a nevezett egyházban van, s födelén belül ez irás olvasható: «Kolumbus Kristóf, a nagy admirál». Az említett társulatban sokan kétségbe vonták

most e czélra igen egyszerű eszközt találtak ki. A csillagvizsgáló torony földalatti helyiségében oly helyen, hova a légváltozások s utczazaj már nem hatnak el, órát alkalmaznak s ezt összeköttetésbe hozzák apró kis vezetórudak által a város különbö ő részeiben fekvő órákkal. S a csillagvizsgálóban levő fő óra minden egyes mozdulata rögtön ismétlődik a többi vele egybekötött órákon. * A telefont az Egyesült-Államokban a kilőtt golyó sebességének meghatározására is fölhasználják. Az ágyutói néhány lépésnyire s azután a czélpont mellé a rejtett helyre telefonokat alkalmaznak

sulat az utczai szerencsétlenségek megakadályozá sára népes gyűlést tartott, s maga a lordmajor is fel szólalt az utczáknak asphalttal burkolása ellen. * A matrózok érdekében az angolok külön missio-társaságot alapítottak, mely a múlt évben a brit kereskedő hajók matrózai közt a közönség által ajándékozott régi könyvekből 1640 bibliát, 1100 imakönyvet, 3100 zsoltárt s 89,260 olvasókönyvet osztott szét. A különböző vallásos társaságok kiad ványaikból e czélra szintén több példányt ado mányoztak.

SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM.

A nagy-körösi ásatások. A múlt év október havának elérkeztét némi izgalommal vártuk Nagy-Kőrösön. Ekkorra ígér keztek ugyanis hozzánk az ősrégészeti társulat küldöttei, a kikkel együtt a határunkban el szórva levő nagyobb halmokat szándékoztunk megásatni. Fontos fölfedezéseket vártunk mun kánk után, mivel a kutatásra kitűzött helye ken már annakelőtte is számos érdekes tárgyat hozott napfényre a véletlen ; mennyivel gazda gabb eredménynek kellé hitünk szerint a terv szerű eljárást jutalmaznia. Az ásatások vez?tégére leérkezett küldöttség oly egyénekből állt, a kiknek neve elég biztosítékot nyújtott arra nézve, hogy, ha kellő erő bocsáttatik rendelke zésükre, a sikert előre is biztosnak tartsuk. A budapesti küldöttek, dr. Hampel József, dr. Pulszky Károly, dr. Thallóczy Lajos és Wagner János csakugyan meg is érkeztek, s hozzájok csatlakoztak városunkból dr. Tóth Mihály és Losonczy László tanárok, Szentpétery Károly városi főmérnök s alulírott. A város, Póka Ká roly főpolgármester ur buzgalma folytán, jelen tékeny munkaerőt — a tiz nap tartó ásatás folyama alatt naponként 30—40 kézi, s 4—5 igás napszámot — bocsátott rendelkezésünkre, s hogy a munka serényen és fennakadás nél kül folyjon, ügyes csendbiztosát Dajka Sándort bizta meg a munkások fölötti rendelkezéssel. Vidáman és szép reményekkel indultunk hát meg legelőször is a várostól délnyugotra fekvő Szerhalom, vagy mások szerint Szőrhalom ásattatására. Kedélyünket nem ronthatá el az a permeteg eső, melyben az első kapavágásokat megkezdettük. Alig haladtunk árkunkkal egy két lábnyira, már is a siker első jele, egy porla dozó emberi koponya csörrent meg ásónk alatt. S az idő is, mintha biztatni kívánna, borongósból derültre változott. Ettől fogva szép őszi napfénynek örvendhettünk egész vállalatunk befejeztéig. Korán örültünk a sikernek. A koponyát az •Egyetértési) hozzáértő tudósítója Szukács Jó zsef, daczára hogy vele semminemű ércztárgy nem találtatott, nagyon is ujabbkorinak is merte föl. Munkánk további folyama csakhamar arról győzött meg, hogy itt, az egész halmon köröskörül négy-öt sorban fekvő halottakról ítélve, ujabbkori temetővel van dolgunk. A ha lom közepén ráakadtunk a templom vagy ká polna alapfalaira is. E temetőben kétségkívül valamely rég el pusztult község lakói pihennek. Azonban sem a történet, sem a hagyomány nem emlékezik ar ról, hogy itt valaha község lett volna. Átalában határunk minden nevezetesebb halma ily régi temető nyomait mutatja, a miből azt gyanít hatni, hogy a tatár és török dúlások korában az alföldnek ma népes városokba tömörült lakos sága számosabb községbe lehetett szétoszolva. Az első két napi sikertelen munka nem hűtötte le vérmes reményeinket. Itt különben sem sokat vártunk, hanem annál többet igért a törteli Czakó-halom, a mely körül találtatott a múlt évtizedben a nemzeti múzeum birtokában levő ama nagy bronz edény, mely a nép vándorlási kor érdekes maradványa. Magok a puszta birtokosai, a Thurzó urak is, kíváncsiak voltak működésünk eredményére, mert nem hitték, hogy a honnét oly nagy bronztárgy ke rült elő: ott egyéb értékes holminek is ne akad junk nyomába. Azonban reményünk balul ütött üj mert e halmon is csak a szőrhalmihoz ha sonló temetőt s templom-alapfalakat fedeztünk fel: ércztárgynak még csak szine világát sem láttuk. Még itt is vigasztaltuk magunkat. Kóma sem egy nap alatt épült. Hisz hátra van Tetétlen és Tetétlenen a hazánk koszorús költője által megénekelt Árpádhalom. (A haza nagy köl tőivel keveset törődő köznép biz azt fájdalom mai napig i s , a keresztelő daczára, Pengyomnak nevezi.) Ha sehol nem is, itt kell valamire akad nunk ; mert nemcsak az ábrándozó költő, hanem a komoly krónikás, a Névtelen jegyző szerint w, Árpád apánk sátra e szép halomra volt fölfe szítve. Hejh! ha valami ősmagyar leletre talál nánk azon a szent helyen, melyet a nagy honal kotó lábai tapostak! A halom mai szerencsés birtokosa Valkó Pál ur, kinek a halom tetején levő vendégszerető házában ütöttünk éjjeli taQ yát, a kedélyes esteli mellett, váltig is biztatott ezzel. Állítását egy bemutatott, kétségkívül ma gyaros, galambtojás-nagyságu és alakú, régies

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

105

mivu ezüst gombbal is bizonyitá, melyet funda munka folyama közben néha már csüggedtünk, mentum-ásás közben itt találtak. Ugyanő emii de vidáman végeztük be azt! M e r t . . . nemcsak tette, hogy egy istállója beszakadt talaja alatt álltunk a halom felett, melyen... verette bátrát oly mély üreg terül el, melynek fenekét pet- Honunk xzerzöje diadalmas Árpád s honnan rencze-ruddal sem érték el; s"a melyben egy vé tekintc xzét uralkodó Szemekkel a vitéz honalkotó; letlenül beesett csibe, csipogásáról ítélve, messze hanem találtunk olyat, melylyel e földnek, mely most a mi hazánk, ős települtségi viszonyaira elbarangolt. Alig vártuk, hogy virradjon s munkához némi fényt deríthetünk. Sőt ha buzgó fiatal tu foghassunk. Azonban itt is keserű csalódás lett dósaink a nyár folyamán újból fölveszik az osztályrészünk. Mert a hegynek Valkó Pál által elejtett fonalat, hiszszük, még gazdagabb siker birt része lakház, szőlős és gyümölcsös kertek, koronázza fáradozásainkat. Dr. Öreg JÁNOS. s gazdasági épületekkel van borítva. Ezeket tehát nem rombolhattuk. Sőt az üreges, most dohányosok lakházául szolgáló istállót sem boly gathattuk, ha egy kissé romladozó voltáról itélve, lakóinak feje fölött össze nem akartuk dönteni. Megásattuk tehát az udvart, de ott ré Száz eve elmúlt már, hogy az angol szint halomba hányt, és így megbolygatott cson parlamentet az egész politikai világ mintakép tokat találtunk csak, részint olyanokat, melyek eredeti fekhelyökön voltak ugyan, de semmi nek tekinti s néha még a legkisebb részletekben sem volt, a miből eltemettetésük korára vagy is utánozni törekszik. Az ősrégi szertartásos szervezetnek e tiszteletét kétségtelenül jelen körülményeikre lehetett volna következtetni. Leszálltunk tehát a dombról a sikra, a hol tékenyen emeli az angol nép hatalma s dicső már a földszinét számos őskori cserépdarabok sége. Az a nép, melynek hatalomsz'kva a föld borítják, s a hol hol egy, hol más tárgyat vet minden részébe elhat, melynek nyelvét ma már föl a szántó ekéje. Valamerre csak ástuuk: min a földgömbön a legtöbb ember megérti, s mely, denütt emberi nyomokra akadtunk. Még pedig ha fegyverrel nem, legalább gyári termékeivel a ezen, a halomtól alig néhány száz lépésnyi tá legtöbb idegen nemzetet adózójává tette: az a volságban alkalmasint valamely lakó- vagy nép természetesen kiválóan igényelheti, hogy táborhelynek kellett lennie, mivel néhány lábnyi tisztán belügyei is érdekelhessenek másokat. S mélységben vastag hamuréteget, égett földet minket annál inkább, mivel alkotmányunk és az találtunk. Imitt-amott ökör- és ló-csontokat, angol alkotmány között sok a rokon vonás, s széles talpú vas lópatkók s régies zabiák elrozs kezdetüket az angol mag na chartát és a magyar dásodott darabjait, sőt némi össze-vissza hajto aran/iliullát csak egypár év választja el egy gatott s nyomott veres réz- és pléhdarabokat is, mástól. Wyllie angol festőnek a parlament alsóhá melyek vagy sisak, vagy valami edényfélék zából vett s az ellenzéki oldal első padjait ábrá lehettek. Ez sem volt valami fényes eredmény, s zoló müvében is sok ismerősére fog találni olva már-már a csüggedés vett rajtunk erőt, midőn sónk. Mindjárt középen látható az ellenzék egyik Thallóczyval azt közlötte egyik munkásunk, kiváló vezére Hartington marquis, székében hogy néhány dülőföldnyire innét Kupai Kovács hátra vetve magát, keresztbevetett lábakkal; bal Zsigmond birtokán tud ő olyan helyet, a hol az keze zsebébe van dugva, fehér mellénye s fehér eke nyomán akárhány ép cserépedényt szedett kalapja van s jobboldalt ülő szomszédjára már fel. Ha csak bögre kell az uraknak, ásat Childers-re figyelmez, ki valószínűleg a napi rendre tartozó iratot tartván kezében, abból va hatnak ott akár százat! lamit magyaráz neki. Chiliért szintén föltett ka Fiatal tudósunknak sem kellett több. Azon lappal van, melyen gyászszalag jelzi, hogy csa nal felkapott néhány munkással a készen álló ládjában nemrég halál-eset fordult elő. Lord napszámos-kocsira, s alig egy óra múlva, midőn Hartington baloldalán valamit olvasva Goschen bealkonyodott, gazdag zsákmánynyal megra ül, mig a pad egyik végén rajzunk jobboldalán kodva érkezett vissza. Olyat fedezett föl, »• mit Forster látható, ki kezében pápaszemével nem már-már reményleni sem mertünk volna: egy ős épen ünnepélyes kényelemmel helyezkedik el. kori urna-temetőt! Childers mellett van Stansfeld, egyik kezében Másnap a fölfedezett kincs kiaknázásához kalap, másikban papir. Tul rajta ülnek a sza fogtunk. Alig egy lábnyira, a most el is vetve badelvű (wigh) párt egykori miniszterei s kiváló volt szántóföldben találtuk a sokszor meg tagjai: Gladstone, a volt miniszterelnök, Bright lepően szép és nagy, de fájdalom többnyire a puritán jellemű quaker, Loice Róbert, a nagy mind összetört urnákat. Épen legalább egyet tudós — mindhárman szembenéznek az ural sem sikerült kivennünk. Rendes sort az őslakók kodó konzervatív (tory) párt minisztereivel. Ara temetkezésben nem tartottak, hanem össze czuk nem egészen látható ugyan a képen, de vissza helyezték el az urnákat. azért könnyen fölismerhetök; Gladstone jobb A nagy urnák színig telve voltak földdel. keze mellén van s figyelmesen látszik hallgatni, Aljukon találtuk az összeégett s zúzott csonto a mit a pénzügyminiszter mond. kat. Ezek fölé kisebb s épen maradt kis bögrék Egy fentebb eső padon a karzat alatt Harben, melyek kellemes alakúak s körvonalakkal, court Vernon Vilmos látható. A többi politikai dudorokkal vagy sávokkal ékítettek, alkalmasint lag kevésbbé jelentékeny, habár nagynevű egyé ételt tettek, legalább erre mutat az egyikben nek közt a háttérben kitűnik sötét pápaszemével talált kagyló-héj. Sőt egy üy kis bögrében egy Fawcett Henrik a vak nemzetgazda, s a kép bal kis bronz véső is volt. oldalán a tábla mögött állva Dilke Károly, az Egy szomszédos halom tetején a vetés első, ki hosszú idő után legelőször emlegette alatt egy pár lábnyira, nagy durván faragott újra Angliában is a köztársaságot. Bright és kövekből rakott kerek valamire is akadtunk. Lowe mögött Plimsoü ül, Hartington háta mel De kibontását, a birtokos tiltakozása miatt, lett pedig dr. Kenealy, kiknek nevei szintén szé aratás utánra kellé halasztanunk. les körben ismeretesek. A temetkezési edények alakja s anya A helyek az angol parlamentben nincsenek gából itélve, e fölfedezett telep alkalmasint az fokozatok" szerint megállapítva, sem azt nem ideálig pár órányira fekvő tószegi őstelep párja jelzik, minő viszonyban állanak e férfiak az lehetett. S ha ehhez hozzá veszszük, hogy a ellenzék vezéreivel.Mindenki szabadon választja következő napokon mindjárt a város alatt, a vas helyét, s míg nálunk a pad írólapján, London úti indulóház tőszomszédságában levő Földvár ban a hátsó részen szokták kis rézkeretbe he ban is hasonló őstelepre akadtunk: munkán lyezett névjegyeikkel rendes ülőhelyeiket meg kat nem mondhatjuk sikertelennek. jelölni, melyeket különben gyakran változtatnak Kitűnt legalább már az eddigiekből is, hogy is, csak ugy mint nálunk, hol a legtöbb képvi a Tisza-Duna közét rég időtől fogva kedvencz selő ritkán ül a nevével jelzett helyen. lakóhelyökül tekintik az egymást fölváltó nem Az angol szokásokkal ismeretleneknek felzedékek. Az ős kő- és bronz-kori embernek már tünhetik, hogy a képviselők egy része a tárgya számos jól rendezett telepei feküdtek itt, még lás folyama alatt is föltett kalappal van a pedig egymáshoz meglehetős közelségben. E te •ház»-ban. Régebben ez átalános szokás volt. lepeket őrállásul, vagy védő helyül szolgáló hal Disraeli, mig miniszter nem lett, ritkán tette mok lánczolatával vették körül; mint ezt főként föl kalapját a házban, lord Palmerston és lord a törteli pusztán levC s egymástól látásnyi távol Russel ellenben mindenkor, Gladstone rendesen ban fekvő, többnyire mesterségesen hányt hal- fedetlen fővel ült s a régi szokás átalában most ! mokból gyaníthatni. De ily halmok vannak ép már kezd kimenni a divatból. | ugy a Földvár, mint városunk szomszédságáI ban is. Vidáman indultunk ki ásatásainkra, a

Az angol parlament ellenzéké nek vezérei.

- „iMjSSa^xvn.

106

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Rókavadászat Mustungban. A katona-élet I)éke idején igen csekély változatosságotnyujt, s igy nem csoda.hogy különö sen oly helyeken, hol a lakosság nyelve s élet módja egészen más, mint a katonaságé, vadá szat s más testgyakorlatok által igyekszik az idő lassú folyásának unalmát elűzni. A kelet-indiai határszélen levő angol katonaságnak bő alkalma van erre, s az ottani sajátságos vadászat bizonyos ingert is ad nekik. Ily jelenetet ábrázoló képet mutatunk be olvasóinknak ez alkalommal Mustung város vi dékéről. Mustung a khelati khán birodalmához tartozik, mintegy 30 angol mértföldre éjszaknyugoti irányában a Balan-szorostól. A nagy terjedelmű város körül nagy kiterjedésű homok terület fekszik bokrokkal és ligetekkel telve, melyekben az apró vad s különösen róka nagy mennyiségben tanyázik. A vadászatot egy benszülött tiszt, a Je m a d a r vezeti, ki már jó előre egész sereg hajtót gyűjt Ö3sze a szomszéd faluból, részben kutyák kal. Az előre kiszemelt helyre csoportosan men nek, a kutyákat rendesen megkötve vezetik, maga a J e m a d a r szép «saliib»-on vagy épen arab lovon megy elül. Ha közel érnek a vadászó helyhez, rögtön rendbe állnak s vonalban ha ladnak tovább. A J e m a d a r n a k rendesen igen éles gyakor lott szeme van s igy az ö lövése szokott 1 nni a jel, hogy a róka már mutatja magát. E pilla natban a J e m a d a r szélsebesen nekiereszti lovát, hosBzu haja s Lengő fehér öltönye a szél ben festői látványt nyújt, s az eleresztett kutyák hangos csaholással iramodnak utána. Azt hinné az ember, hogy a vadászat igen rövid ideig t a r t ; tényleg azonban a rivasz róka még e gyakorlott vadászokat is megfuttatja s gyakran csuszszan ki üldözői soriból, midőn mindenki azt hinne, hogy már a kutyák fogai közt van. Néha meg történik, hogy a róka egeszén megmenekül 8 eltűnik: ilyenkor a sor ismét oss/.ejő s lassú mozdulatban indulnak el inas rókát keresni. A J e m a d a r mindenütt elül van s nincs rá eset, hogy a hosszú lovaglás kifárasztaná. Vad nélkül nem tér vissza, becsületes muzulmán lelke nem is vinne rá, hogy ingyen fisessék.

Hogy lett két törökből magyar ember. — Levél Romániából. —

Az 1877. évi karácsony szombatja egyike volt a m a hideg, ködös téli napoknak, midőn az ember akárhol örömestebb van, mint a szabad b a n ; mindazáltal kénytelen r a l i k útra kelni. Délutáni 4 órára elvégezvén dolgomat Szisztován, átjöttem Zimnicsre, hogy itt is elvégezve teendőmet, még azon este, karácsony szombat ján, otthon lehessek. Az idő igen zord volt, süni kod b o r i t á a l á t h a tárt, a hó egy méter magasan feküdt a földön, s ámbár m á r két hete volt, hogy leszállt, meg sem látszott más nyom rajta, mint az a kivájt, két méternyi széles csapás, melyen a pabonczok ezeréi szállították a tábor szükségletét. Ez anynyiban j ó volt reám nézve, hogy az utat n e m téveszthettem el, de másreszt veszélyes, mert h a találkozom éjjel — olyan ködben, hogy alig hogy b a r n a lovaimat láthattam — a mindenütt csatongoló kozákokkal vagy a még veszélyesebb pahonczokkal: bizony meggyül a bajom. Előt tem elég példa állt, hogy mi vár ily esetben az eji utazókra. Csak alig pár napja rabolták ki az orosz tábori postát; alig pár héttel azelőtt pe dig az osztrák futár táskáját oldozták le oldalá ról, hogy Béee helyett isten tudja miféle orosz irodába expediálják: de én bizva j ó angol lancasterem- és revolveremben, de meg j ó szerencsém!). re hét órakor b e f o g a t t a m . . Kocsisom egy >bé volt. Utunk oly pusz taságon visz keresztül, hogy -20 kilométernyire meg csak egy fa sincsen, csupán egy nagy kőkeresst a dombfokon, talán sir, talán csak út jelző, ki tudna i; .zni. — Annál jobb, Están, előre. — « d a lovakat, hogy

szüksD jó erőben lehessenek! E s t á n egyet csettentett nyelvével, «Jézuskám sögélj!» apró három keresztet vetett magára, és a lo vak, mintha tudnák hová igyekszünk, pár perez alatt jobbra hagyva a hetvenkét — sárból, ponyvából, gyékényből épült — orosz tábori kór házat, Zimnics hátunk mögött maradt. Alig három negyedóra múlva már elértük a kőkeresztet, de még egy félóra, és közvetlen szánunk mellett egy másik, de kisebb ke resztet találtunk. — «Están, te elhagytad az utat; ez a kis fa-kereszt a vissórai ha tárban van. Fordulj vissza.* — «Nem lehet uram, a mi lovaink ki nem térnének az útból!» — "Megállj ! majd megnézem én, hol j á r u n k , » — ezzel leszállva szánamról, a kereszthez közeled tem, de kereszt helyett mit láttam ? Egy szere csen török katona csonttá fagyva egész mezte lenül bele volt a méternyi hóba állítva: ez volt a kereszt! — J o b b keze félig ég felé magasodva, mintha Allahhoz boszuért esdekelne ily hitvány kigunyolásáért a nyomorúságnak, — balkeze könyökbe meghajolva görcsösen szivére szorítva, — arczát az iszonyú fájdalom és kétségbeesés eltorzitá, félig nyilt szájából fehérlettek alabástrom fogai, és ugy tetszék hogy üveges meredt szemei vel a nagy semmiségbe bámul. — Szánalomból feldöntöttem. —- «Están, jó helyt járunk, csak előre, itt több török halott van szétszórva az ut mellett, ez az alexandriai ut, melyen m a szállí tottak egy négy-ötezeruyi fogoly karavánt.» Még jó darabig haladtunk, de a nagy köd ben, sötétségben n e m birtam magam tájékozni, már azt hittem, a Vede-hegy fokán vagyok, mi dőn lovaink elkezdtek horkolni, és nem voltak előre bírhatók. Leszálltam ismét szánomról, revolverem előretartva közeledtem az ut köze pi ii álló csomóhoz, mely a lovak előtt alig kéthárom lépésnyire volt. Az éhségtől, szomjúság tól csikorgó hidegtől, a brutális bánásmódtól, verestől, puska-tusázástól, elhullott török ka tonák — Plevna hősei — voltak. Az utón volt hat darab összebújva, megfagyva; de az ut mel lett szétszórva jó távolságra meg lehetett vagy ötven-hatvan darab. Hogy lovaimnak szabad tért csináljak, le szállítottam Estvánt a bakról s felnhuzogattuk őket, behányva a nagy hóba. E munka közben észrevettük, hogy kettő még él, meg nyöszö rög, meg fogát csikorgatja. H a m a r készen voltunk határozatunkkal. »Na E s t i n , te a Jézuskát kérted segítségül mikor elindultunk, ime itt a Krisztkindli, — pakoljuk be őket a szánba, félóra alatt otthon lessünk, hátha föl éleszthetjük*. E s t á n beszélt olyan me kisértsük az Istent*-félét, de azért megfogta az egyiknek a nyakát, én a csupasz lábát, — a nyomorultak majd egészen ruha nélkül voltak, de felpakol tuk, lepokróezoztuk a szánba és azzal előre!

7. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM

lez ön testvér; nemde megteszi?* — "Kész séggel.* A szegény szerencsétleneket, miután egyegy korty cognacot töltöttünk szájukba, bepa koltuk, és én csak akkor láttam ismét őket, midőn a háború elzajlott, midőn m á r béke volt a kis Romániában, melynek nagy szövetségese, mielőtt itt hagyta volna, emlékül lehúzta a csiz máját. É n pedig örültem, hogy a véletlen ily regényhez juttatott.

A bukuresti reform, egyház keresztelő anyakönyvében 1879. márczius 15-ről ez van irva: Kereszteltettek a magyar reform, egyház kebelében: Kaszán Tahir, született 1849. Törökország Liszet falujában, a keresztségben nyert Gyulai István nevet. Musztafa Haszán, született kis-ázsiai To kát mezővárosban, a keresztségben nyert Szondi János nevet. Igy lett a megmentett két törökből oláh földön — magyar ember.

Feriz.

Egy régi magyar nyomtatvány. A XVI. századi magyar irodalmi termékek közt nevezetes tünemény, a feltűnő elmeéllel s s igazi humorral irt «Kopaszság dicsireti* az akkori magyar prózának egyik legjelesebb da rabja. Ezen 1589*-hen Kolozsvárit nyomtatott s 7 negyedrét levélre terjedő könyvecskének egyet len teljes példánya az erdélyi múzeumi könyv tárban van, s e példány után közli mai helyes írással, de az akkori kiejtés megtartásával a Szász Domokos által szerkesztett «Erdélyi pro testáns közlöny*. Mi is átveszszük e lapból az érdekes közleményt, melynek szerzőjéről Szabó Károly jeles történettudósunk igy i r : «Ki volt e névtelenül kiadott könyvecske szerzője, oly kérdés, melyet csak hozzávetőleg dönthetünk el. A XVI-ik század végén élt er délyi magyar irók közül e m u n k a szerzőjéül csak Hunyady Ferenczet, elébb Báthori István lengyel király, utóbb Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem orvosát, a régi remek irodalomban, a költészetben s a természettudományokban egy aránt j á r t a s férfiút, gondolhatjuk, ki Bod Péter Athénása szerint «nevezetes tudós, mind jó deák s mind szép tudományú orvos doktor*, e mellett «vidám és játszi elméjű ember* volt. Tréfái közül egyet Bod Péter érdemesnek tartott följegyezni: «Mikor — úgymond — 1595. észt. Zsigmond Szinan Basa ellen Oláhországba nagy készülettel ment volna, Ferencz doktor olyan hírt költött alattomban az udvari ifjak között, hogy ő t u d n a olyan fegyver ellen való orvossá got, melylyel valaki élne, azt a golyóbis nem találná; a fülébe menvén a fejedelemnek mint ifjú embernek, és Ferenczet reá kérdvén, nem tagadta meg, sőt állalta, hogy ugy vagyon, de az afféle szerekkel való ládáját Brassóban hagyta. Utánna küldvén őtet a fejedelem, azt irta vissza Brassóból: ő a ládájában olyan fegyver ellen való orvosságot talált, hogy valaki azt akarja, hogy az oláhországi hadakozásban a golyóbis ne találja, az üljön Brassóban, a mint ő is fog cse lekedni, s javalla, hogy a fejedelem is ugy cse lekedjék*. Ily játszi elméjű embert a XVI. szá zadi nagyon is komoly m a g y a r tudósok közt egyet sem ismerek, s éppen ezért merem a (Ko paszság dicséreté»-nek megnevezetlen írójául a tréfáiról Bod Péter korában is emlékezetes Hu nyady Ferenczet tartani.»

A köd, sötétség még nagyobb lett, már ereztem a szán elörebukásán, hogy közel va gyunk, a leereszkedönél, midőn mellettünk va laki elkezd románul segítségért kiabálni. — "Megállj Están, mi lehet ez?» — Az úttól jobbra a töltés árkába elég kényelmetlen helyzetben egy veres kereszttel jelölt ambulansz-kocsi volt a turnui utón fennakadva, — r ö v i d tanácskozás, némi segítség után az útba igazítottuk. Bakján a kocsis, egy román katona, és egy ápoló ü l t ; gyufát kért, hogy elaludt lámpását meggyújt hassa. Midőn a kocsi lámpáját, felgyújtotta, A kopaszságnak dicsireti. láttam a szabadkőművesek jelvényét, a veresGaude calua cohors, capitis nam glória vestri Cyntbia fulgenti nunc velut őrbe nitet. üvegü lámpa oldalán: «In Numele Mareltű At coma reddebat si qnem nutrita superbum, O r i e n t i . — «Van-e itt egy testvér ?i — «Van,— Blico tonsoris suadeo tecta petat. felelt egy hang a kocsi beljéből, — kicsoda ön Perleget bunc erimtus enim quieunque libellum, Omnibus a membris optet abesse pilos. testvér?* — «Én vagyok Feriz, hát ön testvér Xvomtattot Colosvarat kicsoda?* — i D r . S . . . i — «Vegye ön e két 1589 Esztendőben. törököt az ambnlanszba, egy óra alatt Alexan Hivának minap vacsorára és mikor az megha driában van, tegye a kórházba, — igen leköte gyott helyre és órára elmentem volna, hát immár az

vendégek, kiket az gazda hivattatott, mindnyájan el (rvültek és az szokás szerént veszteg ülve egymással beszélgetnek. Kik között mikor én is leültem volna, kezdem szemlélni az jelen való uraimat, s láiék ott ecry idegen embert is, kivel azelőtt semmi ismeret ségem nem volt, egy tekintetes, öreg ábrázatú szép vén ember és az mint vőm eszemben, az többi, mint „állóknál idésbet, megbecsülik vala. ítélem azt, l10crv az g az "- a c s a k azért hitta oda, hogy az vendé gek, főképpen az iffiak, megtekintvén az embernek személyét, az lakodalomban tisztességesben viseljék magukat, és amaz is jó példa adó legyen. Ezemben e
VASÁRNAPI ÚJSÁG. is azt tartják, hogy az mely ebnek mezítelen az füle és hasa, az olyan jobb. Az embernek tagjai közt is az melyek legbecsülleteshek, szőr nélkül vadnak, mint szinte a szem is, kit minden tagjainknál in kább szeretünk és féltünk, igen sima. Nem tudóin azért mit dicsekedtek hajatokkal, ha látjátok, mely alávaló dologból lészen, és mely nagy ellensége az eszességnek. Az kopasz emberek penig minden idő ben becsülletesek, tudósok és bölcsek voltak. Kiben ha kételkednél, tekintsd meg az régi szenteknek és bölcseknek megirott és kifaragott képeket, ábrácatjokat, ugyan nem találsz valami nevezetei tó embert, ki kopasz nem volt volna. És hogy az mostaniakról ne szóljak, kopasz volt ám Aristoteles, Socrates, Diogenes, Cicero, Anacreon, Aristophanes és az többi fő pogán bölcsek. Sőt még Július Császár is kopási volt, kinél jelesb, hatalmasb és erősb fejedelem soha sem volt. Hát ha még a Sz. Prophétákat és Aposto lokat elé hozom? Hiszem hallottátok, hogy amaz nagy Elizeus Prophéta kopasz volt, kinek mondják vala az gyermekek, no fel kopasz, no fel kopasz : de az Isten megbünteté azokat, az kik az kopaszságot nevetik vala. Jónás Prophéta is kopasz vala, mint 6 maga megírja. Azonképpen az fő Apostolok Sz. Pé ter és Sz. Pál kopaszok voltak, mint megtetszik ké pekből. Sőt ha mikor az képírók valami eszes, ta nácsos fő személyt akarnak írni, mingyárást kopasz embert írnak. Mert ők is tudják, hogy nem szokott lakni az bőv és sürő haj közt az eszesség. Ezt penig a természet is megmutatja, mert az gyermekeknek és iffiaknak szokott bőv és sürő hajat adni, mely időben az emberek tudatlanok és gorombák, az vén ségnek penig jele az kopaszság, mikor immár az em ber megért erkölcsben vagyon, bölcs, tudós és mér tékletes minden dolgában. Azért hull penig akkor el az haj, mert nem lakhatik együtt az eszességgel, mint az sötétség nem fér öszsze a világossággal. Ha penig nem minden vén kopasz, nem csuda, mert nem min den vén eszes és nem minden éri az emberi állapatnak czélját el. (Vé(,'e. kiiv.)

A Kisfaludy-társaság közgyűlése. A Kisfaludy-társaság e hó 8-án d. e. 10 órakor tartotta évi közgyűlését az akadémia nagytermében. Az 1836-ban alakult társaságnak ez volt :il-ik köz gyűlése. Tizenkét évig, az egész ötvenes években, a társulat nem működbetett. A terem földszintje és karzata a szorongásig megtelt. A szépirodalmi ünnepélyek, ugy látszik, jobban hódítanak most, mint korábban. A szépiro dalmi társaságok havi üléseit is mindig nagyobb és nagyobb közönség látogatja, s tágasabb termekről kellett gondoskodniok. A hallgatóság közt a közélet kiválóbb képvise lői és az akadémia tagjai nagy számmal jelentek meg. A karzatot egészen elfoglalta a hölgykoszorú, a földszintet pedig a fiatalság. Ott voltak : Majláth György országbiró, b. Kemény János (b. Kemény Zsigmond fivére) és Szontagh Pál, a képviselőház alelnökei, Ballagi Mór, Fraknói Vilmos, Szilágyi Sándor s Apáthy István akadémiai tagok ; a hölgyek közt Tisza Kálmánné, gr. Károlyi Tiborné, gr. Zichy Gézáné, Majláth Saroltával, özv. Szathmáry Királyi Pálné, Székács özvegye, Arany Jánosné, menyével és unokájával, a nőegyletek hölgyei stb. Az ülés tárgyai érdekesen voltak megválo gatva, s mindenik zajos tetszéssel találkozott. Az ülés fénypontja .4ranynak «Az éjféli párbaj" balla dája lett, melynek végén perczekig tartó tapsolás hangzott föl. Sokan szerették volna látni a költőt magát is, de nem volt jelen. Gyulai Pál elnöki megnyitó beszéde a szépiro dalom mai jelentőségéről szól. A Kisfaludy-Társaság mintegy utolsó hulláma volt amaz irodalmi mozga lomnak, mely a múlt század utolsó felében föléb resztve a nemzeti szellemet, lassankint újjá szülte irodalmunkat s döntőleg folyt be társadalmi és poli tikai átalakulásunkra. A jelenlegi sür&ő zaj és mun kásság közepett ugy tűnik föl némelyeknek a Kisfaludv-társaság, mint egy elvénült férfiú, a kinek csak emlékei vannak s nem egyszersmind reményei. Annyi bizonyos, hogy a költészet s a szorosb érte lemben vett irodalom nem gyakorolhat többé a namzeti szellemre oly nagy, mondhatni kizáró befolyást, mint eddig. Most leginkább a tudományon, ugyszólva a magyar tudományon a sor, bog -éjéből hasson a magyar állam konszolidására- De azért elné muljon-e a költészet, mint a melynek többé nincs hivatása a nemzeti szellem fejlesztésére, megvessük-e az aesthetikai és irodalmi műveltséget, mint léha fényűzést ? Az emberiség épen ugy nem lehet el költészet nélkül, mint egyes nemzet, mert legnemesb gyönyö reiről, leged esb" vigaszáról mondana le s eszményi irányát tagadná meg. A képzelem és kedély megkí

107 vánja a maga táplálékát, s a mely nemzet u szépért nem lelkesül, kevesebbel fog a jóért is, az igaz kuta tásában pedig könnyen válik egyoldalúvá • a szel lemi gyönyörök helyett örömest hajhász érzékiekét. Ha a lym elnémul vagy a mi egyre megy, többé nem szószólója a vallás, családi élet és hazafiság nagy eszméi- és érzéseinek, a társadalom sülyedésnek in dul; ha az eposz és dráma nem fB oagyarésöja a történelemnek és társadalomnak, a történeti érzék és nemzeti szellem zsiblmdoz s az erkölcsi és társadalmi érdekek kultusa hanyatlóban ; lm a regény puszta mulatsággá törpül B R kiirtva és dominó helyét pótolja, léhaság vess <•>• emeken : Ima szatíra pasquillá aljasul, a röpirat és hirlap lyeakedés és rágalom leli- hajlik ; ha a szónoklat müvészete megromlik, a parlamenti fecsegés jő divatba; ha a tudomány megveti az Ízlést, a művészeti for mák tanulmányozását, szellemtelenné, pedánssá vá lik s elveszti hatása egy részét, mert elzárkózott a közönségtől. A iimlt legnagyobb remekművei sem elégítik ki a jelen szükségét, mert az eszmék, érzések módosul nak, változnak s minden kor saját küzdelmei, szen vedélyei, örömei és fájdalmai visehangját várja köl tőitől, saját typusii kinyomiitát keresi a képzelem müveiben. E mellett, mint Arany mondja, e kisebb költők nem hagyják elaludni a költészet Vesztatüzét, melynél egy teendő lángész itteni fáklyáját majdan meggyújthassa; ők őrzik meg a nyelv és ízlés ha gyományait s kötik össze ámultat a jövővel, A költészet az irodalmi művészei magasabb ki fejezése s kialvása magával vonná a mfipróza sülyedésétis. A költészet és a nni próza tanulmányú magára a tudományra is hat. a melynek nemcsak rendszere van, hanem irodalmi formája is. Az iro dalmi műveltség nemcsak támogatja, hanem emeli is a tudományost. A történeti, politikai és termé tudományok semmit sem nyernek azzal, ha műve lőik rosszul és rossz nyelven imák. ha bőbeszédűek, s a formaérzék hiánya miatt nem tudják ugy feldol gozni a tudomány anyagát, hogy nemcsak tudomá nyos, hanem egyszersmind irodalmi müvet is alkos sanak. E tekintetben haladásunk, némely kiválóbb törekvések mellett is, még folyvást lussu. tétováié s hajlik az egyoldalúságra. A magyar költészet és szorosb értelemben vett irodalom erre nézve is némi irányt adhat, némi példával szolgálhat a ma gyar tudománynak. Költészetünk sokéiig hol egy, hol más idegen iskola jármában nyögött, külöi a német költészet volt roá nagy befolyással, de Kis faludy Károly föllépte óta megnyílt az összes európai irodalmak behatásainak s önmagából is mentve, lassankint nemzetibbé vált mind tartalomban, mind formában. A magyar tudomány többé-kevésbbé, ki vált az irodalmi formára nézve, idegen, leginkább német befolyása alatt áll, pedig a tudomány nem zeti jellemét leginkább az előadás, az irodalmi forma adja meg, mely a nemzet szükségeihez, szel leméhez és ízléséhez alkalmazkodik. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Beöthy Xxult adta elő a titkári jelentett a lefolyt év történetéről. Első fele megemlékezés Kisfaludy Károlyról, kinek halála félszázados évfordulója no vember 21-én lesz, mit a társaság meg fog ünne pelni, pályázatot hirdetve a költő életrajzára s el készíttetve márvány mellszobrát az akadémia egyik terme számára; emlékezés volt továbbá Toldv Verenezre, kinek síremlékét már e tavaszszal felállít tatja a társaság s az elhunyt Toldy Istvánra, e kiváló tehetségű vigjátékiróra. «De — folytatá Beöthy Zsolt — nemcsak gyászunk, hanem ez év ben legnagyobb örömünk is a Toldy-névhez van csatolva.* Elmondta ezután Arany • Toldi szerelmének» bemutatását a november "Jii-iki ülésben. Végül fölsorolta, hogy az év folyamán l2ó felolvasást tartott a társaság; bejelentette az újonnan megválasztott tagokat, hat uj pártoló tagot, s éljenzés közt végezte be előtérj észté Oyüry Vilmos Székács József fölött tartott emlékbeszédet, hiven, jellernzőleg ismertetvén a tár saság e nagyérdemű tagját, kinek élte — ugy mond — könyv, melynek tartalma gazdag; gazdag, mert szép, szép, mert nemes, nemes, mert hasznos. Győry főleg az iró és szónok emlékét elevenítette föl, de i az öszhang kedveért a lelkész és ember kiváló vo| násait is találólag emelte ki. Mint műfordító, főleg mint Horácz kedvelője és átültetóje, mint kitűnő i szónok, mint szilárd jellemű, jószivü és meleg kedélyű ember, mint lelkiismeretes pap, szóval az egész kacs megelevenült, a hallgatók előtt Győry előadáI sában. Egyes részeket is fölolvasott költeményeiből | és epigrammjaiból. Következett a gyűlés második pirodalmi müvek bemutatása. Létay Józsefnek az «Árvizkönyv»-ben megje lenendő «A múzsák boszúja» költeményét Beöthy ilt olvasta föl. A költő mélabús hangon emlé; kezik meg a múzsáról, melynek szintén van fulánkja mint a méhnek, és van boszuja: néha az, ha hallgat, néha az, ha szól. A megtapsolt költemény igy végződik: Múzsa! én is neved kiáltom, Szavamra óh ! figyelsz-e még ? Vagy köztünk iáiom Az egykor esküdöf

1C8 Itt vagy-e a közel bokorban S csak bújósdit játszol velem. Vagy messze röppentél titokban S már boszúd lángol ellenem ? Abonyi Lajos elbeszélését, az „Ujjas mándlit" Szigeti József olvasta föl. A jeles elbeszélő Szeged pusztulásának napjaiból vette a tárgyat. Egy Bosz niából hazatérő baka Szegeden egy vendégszerető háznál tartja első pihenőjét és beleszeret a házi gazda szép leányába ; haza érve hirét veszi Szeged pusztulásának, a falu népével nemes versenyre kél és a szűkölködőknek ruhanemüeket küld, többi közt egy ujjas mándlit, melynek zsebébe 930 frt volt varrva ; a mándliért Szegedre megy, ott találkozik a szép Juliskával, a kit, bár szegény lett, el akar venni; a leány azonban hálából élete megmentőjéhez akar menni: Sikár szegedi polgárhoz, kinek gyermekei az árviz alatt elvesztették anyjukat. A szegedi menekültek ínségének, viszontagságainak szemlélése után a baka megtalálja egy tanyán a mándlit, mely véletlenül Juliska apjához került. A pénz nincs benne, mert Sikár, a ki először kapta a mándlit, már kivette azt a mándliból és — el is vitte azt hűségesen a városházára. A nemes tettet a mándli birtokosa azzal hálálja meg, hogy a pénzt nem fogadja vissza, Sikár meg viszont lemond Juliskáról. Arany János uj balladáját, melyet Szász Károly szavalt el, a legnagyobb csendben hallgatták végig. Csak midőn a szavaló bevégezte, akkor tört ki a mély hatás viharos zaja. A balladát egész terjedel mében közöljük. A zaj csillapulása után Csiky Gergely lépett a felolvasó asztalhoz, s jelentést tett «a magyar regény történetére" hirdetett száz darab aranyos pályázat felől. A nyertes mű szerzőjének nevét rejtő levélke felbontatván, az elnök Beöthy Zsolt nevét hirdette ki. Nagy éljenzés üdvözölte. A még függőben levő jutalomnak (Kisfaludy Károly életrajza) kihirdetése s az elnök befejező szavai után az érdekes gyűlés, mely csak harmadfél óráig tartott, véget ért. Két órakor a tagok, néhány alapító és vendég az «Európa» egyik termében gyűlt össze a szokásos lakomára. Az első felköszöntőt (igulai Pál mondta a királyi párra. Oreguu köszöntője Majláth Györ gyöt illette, ki még soha sem hiányzott a társaság közüléseiról. Éltették aztán mások sorban az elnö köt, a titkárt, a volt-elnök Lukács Móriczot, HZ uj levelező tagokat, Arany Jánost, Csikyt a «Sophoklea»-ért, Gregusst a Shakspeare-könyvért, a nőket, a képviselőház jelenvolt két alelnökét, sőt még a gaz dasági bizottság tagjait is.

Irodalom és művészet. Temesvári Pelbárt élete és munkái, irta Szilády Áron, kiadta a m. tud. akadémia irodalomtörténeti bizottsága. Csak 80 lapra terjedő szöveg, Melyhez még 53 lapnyi függelék (mintegy okmánytár) járul. De e kis terjedelemben az irodalomtörténeti kutatás gazdag gyümölcsei vannak összehalmozva. Szilády Áron a mily fáradhatatlan kutató, ép oly szerencsés kutatásai érvényesítésében. Ő egy névből — mert előtte Temesvári Pelbárt csak puszta név volt — egész alakot tud kidomborítani, hogy azzal irodalomtörténetünk reuaissance-korát gazdagítsa. A ferenczrendi szerzetes, ki után csak ktiunyelvii predikácziók maradtak fenn, nem csak mint eredetileg magyar nyelvű egyházi szónok, de mint a Katalin legenda valószínű szerzője jelen meg előttünk. Szi lády annyi adattal, a körülmények oly összeegyez tetésével támogatja alapos föltevéseit s merész kö vetkeztetéseit : hogy mig a laikust egészen magával ragadja s meggyőzi, a szaktudósnak is tiszteletet pa rancsol. Egyébiránt e művét első kidolgozásban akadémiai rendes tagi székfoglalóul terjesztette volt elő, s felbátorítva és ösztönözve a kedvező fogadtatás által, bővebben kidolgozva, uj adatokkal 8 uj érvekkel gazdagította első vázlatát. Az összesen 135 sürü nyomatásu lapra terjedő füzetet (ára 80 kr) Temesvári Pelbárt Predikácziói első, XV. századi, kiadása czimképének hű másolata érdeke siti ; e kép a buzgó és tudós francziskánust, kertjé ben, almafái alatt olvasva, íróasztala mellett tün teti föl, kezdetleges, de jellemző fametszetben. — A nyomtatás a Franklin-társulaté. De Gubernatis (olasz tudós, akadémiánknak is külső tagja) életrajzi szótárából, mely az összes mivelt s tudós világ ma élő íróinak életrajzait tartal mazza, megjelent a hetedikfüzet,mely— betűrendben — Honsen-től Liwana-ig terjed. A magyar irodalom is, leginkább Óváry Lipót hazánkfia közvetítése által, gazdagon van képviselve e munkában, mely egészben 12 füzetre van tervezve. A jelen füzetben a magyarok közül a következők rövid de szabatos s adatokkal teljes életrajzát találjuk : Hun/alry Pál

VASÁBNAP1 ÚJSÁG. (arczképpel)— H. János hiányzik, — Ipolyi Arnold, Jókai Mór (nagyon is röviden), Kautz Gyula, Keleti Károly, Kemény Gábor b.; Kerékgyártó Árpád, Kertbeny, Kossuth Lajos, Kovács Ödön (nem Ede, mint egyik napilapunk irja), gr. Kun Géza (arczképpel), Unhnssék József (arczképpel), Lévay József (Tompa helyett Compa emlékezete van neki tulajdonítva, meg Kariney-é Kazinczy helyett), Lukács Móricz; egyébiránt a* hiányzók majd egy toldalékban lesznek pótolva. A becses mű előfizetési ára 25 frank ; s mi vel már felén tul van, befejezését még ez év folytán remélhetjük. Az „Árvizkönyv." A Kisfaludy-társaság által ki adandó és Szász Károly által szerkesztett szegedi • Árvizkönyv» gazdag tartalmú album lesz. Költe ményeket adtak bele: Arany János a •Tengeri hántás* balladát, Szász Károly a «Három szó- prologot, Szemere Miklós, Tolnai Lajos, Dalmady lirai müveket, Tóth Lőrincz és Szűcs Dániel epigrammokat, Szász Béla kisebb tankölteményt; Gyulay Pál és Lévay József is irnak még. Elbeszélések lesznek : Jókaitól, Kovács Páltól «Farkas a veremben» czimü, Abonyi Lajostól «Az ujjas mándli,» Vadnai Károly tól «Az ezüst kereszt,» Frankenburgtól humoreszk. Irodalomtörténeti kisebb müvek Beöthy Zsolttól, Imre Sándortól és Dux Adolftól. Egyéb prózai dol gozatok : Lukács Móricztól «Emlékezések", Zichy Antaltól «Széchenyi mint aesthetikus», Szilády Árontól «Bégi szegénylegények*, Gregusstól «Az érdekes* aesthetikai fejtegetése, gr. Széchen Antal tól essay, Hadzics Antaltól szerb néprege. Fordí tások : Szász Károlytól «Milton»-ból, Győry Vilmos tól portugál románczok, Vulkán Józseftől ballada, Bachat Dánieltől tót költemények. Színmüvek: Dobsa Lajostól «I. István*, Csiky Gergelytől Cop- , pée egy szép drámai jelenetének fordítása. A gazdag tartalmú emlékkönyv ára 3 írtra lesz szabva. A Koszorú (a Petőfi-társaság közlönye) ez évi II. (februári) füzete megjelent, a szokott csinos kiál lításban. E füzetet gr. Teleki Sándor sikerült fénynyomatu arczképe díszíti. Tartalmának egy része a Petőfi-társaság januári közgyűléséről már ismeretes, így Névy L. emlókbeszéde Balogh Zoltánról; Jókai dráma-töredéke: «Ne bántsd a magyart!" e Komócsy hosszabb verse: "Szerelem*. Ez utóbbiból azt a furcsaságot jegyeztük meg magunknak, hogy a földalatti szellem azt tanácsolja a szerelmes ifjúnak, hogy lm a nagy költők (Homér, Dante, Petrarcastb.) koszorúját meg akarja szerezni: mondjon le szerel méről. Mintha nem épen a szerelem tette volna nagygyá Dantét, Petrarcát s még számos nagy köl tőt. — Margittay Dezső elbeszélésén (Herko Páter) s Balázs Sándor rövid czikkén (Teleki Sándor) kívül a füzet még irodalmi szemlét ad, melyben tüzetasen méltányolja Greguss nagy könyvét Slmkespearről, Kisfaludy Atala költeményeit — s röviden szól még egy pár kisebb műről. Havi Szemle. Szerkeszti Bodnár Zsigmond. Feb ruár havi füzet. Tartalma elég bő s változatos. Petheő Gyula (Az aranytermő vidékekről) a Brassói (a ma gyar helyesírásról) folytatják a januári füzetben megkezdett közleményeiket, s mindkettő be is fejezi, Scossa Dezső Swinburnról, a legújabb angol költők legjelesbikéról ir, ki nálunk kevésbbé ismert mint érdemelné, ámbár a mi ízlésünktől s hagyomá nyainktól nagyou is elütő. A szövegbe szőtt fordítá sok azonban nem adnak fogalmat a költő nyelv- és kifejezésbeli erejéről. «A közvéleményről*, «Tíz évi állami gazdálkodásunkról* (Lukács Béla), "Reformpolitikánkról* (Justus), a «Neologia és Ortologiáról* (folytatólag, Dukay Vilmos) elég érdekes fejte getéseket találunk a füzetben. A szépirodalmi részt Hegedűs István költeménye (Téli kép) képviseli.. Az irodalmi rovatban közölt czikk igazságtalanul tá madja meg Heinrich Cid-kiadását, mely az erre vo natkozó irodalomtörténeti anyag lelkiismeretes fel dolgozásával készült és a forrásokat (a spanyol és franczia eredetieket) vette alapul. Hogy a külön böző Cid-költemények tartalmának rövid kivonatai Heinrichuél és az összes többi magyarázóknál igen hasonlók — pedig csakis ezeket állítja a bírálat egymással szembe — az a tárgy természetében rej lik és nem von le a Heinrich-féle kiadásnak sem ér tékéből, sem önállóságából. A "Könyvszemle*, ha todfél oldalon nem kevesebb mint huszonegy tárgygyal bánik el kurtán. A többi közt velünk is, a miért a szerkesztő «Uránia, Kármán és Pajor, czimü iro dalomtörténeti dolgozatára némi észrevételt mertünk

7. SZÁM. 1880. xxvn. ÉVFOLYA*.

tenni. Idézi szavainkat s azt mondja, hogy «minden mondatunk a tudatlanság és ferdítés kiáltó jele* s e kemény Ítéletet azzal igyekszik indokolni, hogy elő sorol öt, állítólagos nagy fölfedezést, a miket mi nem láttunk meg abban a műben. Ezek egyike, hogy Toldy, Gyulai, Beöthy, Halász és mások «együgyű* fráterek, ő maga pedig «józan kritikával* döntötte halomra amazok együgyüségeit. No a ki igy meg van elégedve önmagával s az «együgyű Toldyn és Gyuláin* vivott győzelmével, annak kár volna e fö lötti örömét tovább is rontanunk. De hogy a Havi Szemle és szerkesztője, a «Vasárnapi Ujság»-gal szemben a sajtó moráljáról kenetes oktatásokat ad jon, azt nem vártuk volna. Söpörjön a jó ur a maga háza előtt!

Egyetemes Philologiai Közlöny. E jeless valóban a tudomány színvonalán álló szakközlönyből, melyet a m. tud. akadémia nyelvtud. bizottságának megbí zásából Ponori Thewrewk Emil és dr. Heinrich Gusztáv szerkesztenek, most jelent meg a negyedik évfolyam II. (februári) füzete. Becses tartalmából kiemeljük Goldziher adalékait a keleti tanulmányok magyar bibliográfiájához a múlt században; Fináczy Ernő tanulmányát Julianus császárról; dr. Heinrich érdekes közleményét a magyar csíziókról; Pecz V. értekezését a gymnaziumi klasszikusok közül ezúttal Vergiliusról; Szilasi rövid, de tartalmas irodalom történeti czikkecskéjét, egy Mikes K. által följegy zett adomáról (Mohamed császár és Erini), melyet Bolyai s utána Kisfaludy Károly tragédiában (Irene) dolgoztak föl, Horatius gyönyörű satirája (II. 6.) «A város és falu*, Csengery János sikerült fordítá sában, igen élvezhető olvasmány. A kritikai részben Fröhlich Róbert bírálja Ribáry világtörténetét. A vegyesek közt is több érdekes apróság van, pl. Boissier Ovid száműzetéséről. — Ajánljuk ismételve, e derék szakközlönyt az érdekelt közönség figyel mébe s pártolásába. Nemzeti nőnevelés, havi folyóirat, szerk. és ki adják a budapesti sugárúti állami tanitónőképzőintézet tanítói. E jól indult szakközlönyből most jelent meg a második füzet, az elsőhöz hasonló gon dos összeállításban. Vezérczikke : A házi nevelésről, Szvorényi József egy iskolai beszédéből van véve s megérdemli, hogy e folyóirat közönsége által is ismertessék. Többi tartalma mind a női oktatás és a női munka köréből van véve. Két arczkép, élet rajzi czikkei, Pauler és Damjanicsné, szintén érde kelheti a nő-tanitó köröket. A levegőről szóló czikk a szövegbe nyomott ábrákkal, a női munka-czikk külön metszett mintalappal van illusztrálva. E folyó irat havonként 5 ívnyi füzetekben jelen meg s elő fizetési ára egész évre 0 frt. Óhajtandó, hogy minél inkább elterjedjen. Az ..Erdészeti Lapok" januári füzete most ke rült ki sajtó alól; első közleménye melegen irt meg emlékezés Wagner Károlyról, e derék szakfolyóirat egyik alapítójáról, kinek arczképe díszíti e füzetet; aztán következnek : «Az erdőtörvény végrehajtása*, Bedő Alberttől: «A talaj vegyszerkezetének befolyása a szelid gesztenyére*, Téglás Gábortól; «Az erdei és fekete fenyő*, Kallina Károlytól stb. Kossuth iratainak német kiadása Pozsonyban Stampfel kiadónál jelen meg. De a német kiadás csak félévvel a magyar után jelenhet meg. Petőfi olaszul. Guiseppe Cassone a Petőfi-társa ságnak közelebb megválasztott külföldi tagja, levelet intézett a napokban a társaság titkárához Szana Tamáshoz, tudatva, hogy Petőfi kisebb költeményei nek olasz fordításából nemsokára egész kötetet ren dez sajtó alá. Cassone nagy buzgalmat fejt ki Petőfi ismertetése körül s eléggé folyékonyan beszéli nyel vünket is. Petafi Bécsben. Lewínszky, a Burg-szinház jeles művésze e hó 10-én felolvasást tartott Bécsben a Bözendorfer-féle teremben Pichler tiroli költő verses beszélyeiból, aztán pedig Petőfitől szavalt el tizenöt költeményt Neugebauer fordításában. A bécsi lapok oly magasztalással irnak Petőfiről, hogy szintén sok is bécsi lapoktól egy magyar költőről. Minden vers után megújult a tetszés nyilatkozata, és —• mint a Fremdenblatt irja — bizonyos csodá lattal hallgatták e költemények ős eredetiségét. Bartók Lajos «Legszebb* czimü vigjátéka kö zelebb díszes kiállítású kötetben megjelen a Frank lin-társulat kiadásában. Ugyancsak a Franklin társulat Csiky Gergelytől egy kötet elbeszélést ad ki. Bolond Istók „Mamelukok albumából" megjelent az ötödik füzet, Szende Bélán kezdve Schaeffer Antalig, tizenhárom kormánypárti képviselő elmé sen rajzolt torzképével és szatirikus bemutatásával; ára 25 kr. Hírlapirodalmunk 1830-ban. (Pótlék.) A "Va sárnapi Ujság» múlt 6. számában megjelent közle ményünket kiegészítik a következő lapok :

7 SZÁM. 1 8 8 0 . XXVII. Í.VFOLYAM.

====J||ÁKNAPT^JJSÁG.

101)

gette. E hó 10-én a paripa egy akadály átugrásánál ismét megbotlott. A királyné erősen megingott, de azért a nyeregben maradt. A nevezetes a dologban az, hogy Middleton kapitány és a vadásztársaságnak más gentlemanjei és gyakorlott sport-emberei ugyan ezen akadály átugratásánál hanyatthomlok buktak le a lóról. Margit olasz királyné betegsége. A római Quirinal termei egész farsangon át csendesek maradtak. A földrajzi társulat e hó 6-iki ülésén Tomttet Már régen beszélik, csöndesen és mély részvéttel, Iván értekezett Magyarország uj részletes térképének hogy a népszerű királyné beteg. A nápolyi merény előhaladásáról s az olasz vezérkar néhány legutóbbi let oly lelki rázkódásba ejtette, melynek aggasztó időben kiadott térképéről, melyek közt vannak az jelei emlékeztetnek a mexikói császárné betegségé Aetna és Vezúv környékére vonatkozók is. Ezután nek kezdetére. A királyné folyton abban a rögeszmé A nemzeti színházban e hó 6-án mint Kisfaludy Erődi Béla olvasta föl Téglás Gábor értekezését a ben szenved, hogy Pamnante, a merénylő, áll előtte, Károly születésének évfordulati napján, a nézőtér gyilokknl kezében. Más rögeszmék is erőt vesznek teljes kivilágítása mellett adták a költő „Három egy piski-petrozsényi vasútról. szerre1' és a „ Pártütőn" czimü vígjátékai, melyek foly A paedagogiai társaság e hó 2-án tartotta évi rajta. Pár nap előtt erővel a képviselőházba akart tonos derültség alatt tartották a nagyszámú közön- közgyűlését Molnár Aladár elnöklete alatt. A közgyű menni s ott beszédet tartani. Étkezés közben a levest gé»et. A szereplők korhű öltözetben jelentek meg, s lés elhatározta, hogy „Paedagogiai Könyvtár" czim kanálszámra az udvarhölgyek arczába föcskendi; az egész előadást gond és művészet tette érdekessé. azt hiszi, hogy az szenteltvíz. Járni csak ugy mer, Az első kis vigjáték szereplői: Szathmáryné, Csillag alatt füzetekben megjelenő vállalatot indit meg, Teréz k. a., Náday, Halmi, Benedek, Györgyné sike mely évenkint 30 ivből fog állani, s a társaság tagjai ha vezetik. rült alakokat mutattak be. A „Pártiüök"-ben Ujházy ingyen kapják, úgyszintén a három évi időközönJózsef föherczeg elfogadta a román bálbizottság mesterileg alakította a fontoskodó, de rövid eszű kint megjelenő «Évkönyv»-et; ezenkívül "Encycloáltal megindított gyűjtési mozgalom védnökségét, öreg bírót; eredeti alak volt Vizváry is mint hebegő paediát* is indit meg, a tanügyi ismeretek köréből. mivel a maros- és körösvidéki árvízkárosultak ré kántor, Főidényi a nótárius fia, Pintér a vitéz A Kárpát-egylet az ország különböző részén osz kovács, Sántha a kisbíró, Szigeti Imre a vallató tályokat alakit, melyeknek czélja az illető táj etnográ szére gyűjtenek ; egyszersmind ő maga kétszáz frtot táblabíró; Helvey Laura, Molnárné, Vizváryné, s fiai és geográfiai viszonyait tanulmányozni, hogy az küldött a bizottságnak. az 1815-iki divat szerint öltözött Feleki, Hetényi, Kossuth levelei. Kossuth levelet intézett Győry Kőrősmezey, és Faludi. Az est nem csupán a ke ország megirására biztos adatokat lehessen szerezni. A budapesti osztály a múlt héten alakult. Az alakuló Vilmos budapesti evangélikus lelkészhez, arra kér gyelet, hanem a vidámság estéje volt. értekezlet Majláth Bélánál volt, dr. Hunfalvy János vén, hogy fiai: Ferencz és Lajos Tódor születési A kolozsvári szinházhan e napokban átalános elnöklete alatt. Az alapszabályok elfogadtatván, bizonyítványát külön-külön hivatalos alakban áltetszés közt adták elő b. Kemény Endre «7örvényideiglenes elnökül Majláth Béla, titkárul Téry Ödön litsu ki, s Helfy Ignácz képviselőnek átadni szíves télen* czimü társadalmi verses tragédiáját. A szer választatott. kedjék. Megemlitjük itt, hogy Ferencznek keresztzőt mindjárt az előjáték után többször kitapsolták. A gazdatisztek az ország minden részéről össze atyja Deák Ferencz volt. — A szentesi kivándorlók Képzőművészeti hirek. A nemzeti múzeum szá gyűlve, e héten tanácskozást tartottak a fővárosban levélben kértek tanácsot Kossuthtól, ki a választ mára a kormány három szép külföldi képet vett meg egy segély- és nyugdíj-intézmény megállapítása vé Gunszt Bertalannal — a ki iratainak sajtó alá ren a műcsarnok nagy kiállításából: Vinea pompás kis get. Az alapszabályokat el is készitették, s a végre dezésében segíti, — meg is irattá. Határozottan nem életképét «Egy nő a pipereszobájában* háromezer hajtásra állandó bizottságot választottak. Elnök Bubeszéli le őket az eszméről, mert esetleges szerenforintért, Gábriel «Reggeli harmat" czimü tájképét janovics Sándor, alelnök pedig gr. Lónyay Béla lett. cséjöknek nem akar útjába állani, de szivükre köti, ezerkétszázért s Dián Francesco tájképét három A választmányi tagok közül tiz budapesti és tiz hogy jól gondolják meg előbb a viszontagságokat, a ezerért. — Lotz Károly a kisbéri méntelep ré ne apaszszák a magyar nép ugy is csekély számát. szére a kormány által megrendelt «magyar ménest* I vidéki. Az irói segélyegylet tőkéje 1870 második felében — Kossuth levelet intézett még Dióssy Ferencz fest, mely ötven lovat tüntet föl. Ugyanő és Thán a ferenczvárosi templom számára oltárképeket és fres-~ 5700 írttal gyarapodott. Ebben van gr. Gyulai Samu nagyváradi czégfestőhez, megköszönvén ama lobo kokhoz vázlatokat készítenek. — Rencznir Gyula alapitványa 500 írttal. A folyó költségekre ajándé gót, melyet neki Nagyvárad iparosai küldtek. Mint Münchenben egy nagyobb történelmi festményen kok és adományok 2450 frt 90 krt tesznek. Ebben a irja, a lobogót annak idejében megkapta, ugy em dolgozik, mely Kun László királyt tünteti föl. — közoktatásügyi miniszter által utalványozott állami lékszik, hogy azt meg is köszönte s nem tudhatja: Mészöly Géza jelenleg gr. Zichy Ödönnél Surdon segély 1900 frt. Báth Mór kiadó a gr. Károlyi Tibor levele hol tévedt el. Kossuth Lajos levele közölve által fordított Quinet-féle "Forradalom* czimü lesz nyilvánosan is. időzik s több vázlaton dolgozik. Bruck Lajos festőnk, kinek több szép képét könyve eladásától beküldött 150 frtot, Knoll Károly * A branyiszkói csata leírására, mely a "Függet lapunk is bemutatta, a iővárosból visszautazott Pa akadémiai könyvárus a novemberben és deczember- lenség* febr. 4-ki számában megjelent, a következő risba. Sok magyar tárgyú képvázlatot vitt magával, ben eladott könyvek után 155 frtot. Évdijas tagok sorokat veszszük Sápról: "Hogy Branyiszkónál melyeket az orzzág különböző részein készített. A lettek 12 frt évi kötelezettséggel: Hang Ferencz Ka Erdőd Imre katholikus pap ment a zólyomi zászló párisi «Sálon* idei kiállításában Bruck szintén locsán, Knoll Károly akad. könyvárus és Hindy alj élén, kereszttel a kezében, azt én is bizonyít részt fog venni. Huszár Adolf jelenleg Deák nagy szobrának Árpád szerkesztő. A múlt év második felében rendes hatom. Személyesen ismertem a lelkes papot. Az a segédmintáját késziti. Kossuth mellszobra is készül segélyben negyvenhármán (agg iró, özvegy, vagy honvédtüzérhadnagy pedig, ki Guyon rendeletére műtermében. A Petőfi-szobor már majdnem teljesen neveletlen árva) 4845 frt erejéig részesült; rend a már ingodozó s hátraforduló honvédek közé tüzelt kész, csak az arczvonásokon akar még némi változta kívüli segély betegeknek 225 frt, egy temetés költ kétszer, Székely József, jelenleg szolnok-dobokametásokat tenni. Huszár mind ezen, mind a Deák-szob rán több lényeges és előnyös változtatást tett, mióta sége 80 frt. Összesen 5150 frt. A magyar írók segély gyei mérnök volt, akkor a G-ik lovasüteg parancs külföldi útjából visszatért. A Petőfi-szobor agyag egylete még mindig nem gyarapodik oly mértékben, noka. — Szabó Károly, volt honvéd.» mintájának megtekintésére a közelebbi napokban a hogy tőkéje kamataiból fedezhetné a szükségleteket. Hegedűs Sándor képviselőt a párisi «indoművész városligeti műtermét a közönség számára is Ezért továbbra is annál inkább kéri egyesek, egyle khinai akadémiai társaság* megválasztotta magyar megnyitja. tek és pénzintézetek részéről az anyagi támogatást, országi levelező tagjának. mivel a közoktatási minisztérium az állam által A Wenckheim-szobor. A b. Wenckheim Bélának segélyezésre megszavazott összegből a múlt évben A magyar tud. akadémia fabr. 9-iki ülésén az az eddiginél jelentékenyen kevesebbet juttatott az Békésmegyében tervezett szobrára eddig összesen L's.'i.'í frt 38 kr. 1 db arany és 2 ezüst frt gyűlt egybe első értekező Torma Károly volt, ki "Limes dacicus egylet rendelkezésére. B.-Gyulán Party Ferencz bizottsági pénztárnoknál. és római feliratok s régiségtani közlemények* czimü Magyar egylet Konstantinápolyban. Klapka tá A szoborbizottság fölkéri az ivtartókat, hogy az ive értekezésében egy ősrómai táborhelyet ir le, mely bornok mindent elkövet, hogy a török fővárosban ket a begyült összeggel vagy a nélkül mentül előbb Sebesváralja közelében a Kőrös völgyében volt s a élő, mintegy 200 magyar társulási és szellemi küldjék be. völgy kulcsát képezte. Az értekező e helyen tett érintkezésbe lépjen s e végből magyar egylet alakí A magyar finn atyafiságot a Helsingsforsban vizsgálódásai közben számos leletre is talált az ős- tásán buzgólkodik. időző dr. Szinnyei József tényleg is bebizonyítja, római korból Ez érdekes fölolvasás után két vendég A magyar földhitelintézet 200 frtos alapitványvet váltott tíostnimU liilma kisasszonynyal, a től mutattak be értekezéseket. Kautz Gyula olvasta nyal a telekkönyvvezetök országos egyesületébe alapító helsingforsi színház fiatal tagjával s egy tammerföl Weisz Béla nagyváradi jogakadémiai tanárnak tagnak lépett be. A telekkönyvvezetők országos egye forsi előkelő család leányával. Az eljegyzésökről •A nemzetgazdaságtan és módszere, egyúttal észre sületének, mely még zsenge korát éli, örömünnep szétküldött jelentés igy hangzik: «Hilma Rosendahl, vételek a kutatások nehézségeiről a társadalmai tu volt ez, mert a magyar földhitelintézetben oly tekin toht. J. Szinnyei KiHoissa.* dományokban* czimü tanulmányát. Azt a sokat télyes alapító tagot nyert, milyennel ritka egyesület Csepreghy Ferencz temetése e hó 9-ikén ment vitatott thémát tárgyalja, vájjon a nemzetgazdaság dicsekedhetik s mert törekvéseit ugy szólván, a leg végbe a kerepesi-uti temetőben. A Görbersdorfban tanban melyik módszer helyesebb: a deduktiv-e, illetékesebb helyről tapasztalja méltányoltaknak, e elhunytat egyenesen ide szállították a halottas házba. vagy az induktív ? Az értekező ez utóbbit pártolja. tény pedig létezésének és fenmaradásának biztos gaA holttestet a mélyen lesújtott özvegy, szül. Rákosi A második vendég Wertheimer Ede volt, ki ama rancziája, s erkölcsileg is oly vívmány, mely az egye Ida, kisérte külföldről hazáig. A távoli hely daczára szövetségről értekezett, melyet 1787—90-ben Ausz sület létezésének jogosultságát a legelismerőbb mó a résztvevők nagy sokasága jelent meg a végső tisz tria, Orosz-, Franczia- és Spanyolország tervezett don állapítja meg. — V. teletadásra. A koporsóra koszorúkat küldtek a csa Törökország ellen. Az értekezés H. Józsefnek az ládtagokon és jó barátokon kívül: a népszínház orosz czárnővel: H. Katalinnal 1787-ben Kherzonbizottsága, a népszínház személyzete, a nemzeti °an történt találkozását az ujabbkori történet színház, a Kisfaludy-társaság, az írók és művészek A királynéról, ki most Irlandban időzik, már két e 8yik legfontosabb mozzanatának jelzi. A két hata ízben jött hir, hogy vadászat közben baleset fenye- társasága, az asztalosok társulata, a kath. legénylom közt létrejött törökellenes szövetség híre szoro-

Zuhany. Élczlap. (Szombathely.) Szerkeszti és kiadja Horváth Gyula. I I I . évfolyam. Ára 4 frt. Czt(ilétl-Abony. (Czegléd-Abony.) Hetilap. Szerk. Mohos Károly. Nyom. Ottinger Edénél Nagy-Kőrö sön. II- évfolyam. Ara 5 frt. Jfaffy»zombati Hetilap. Helyi érdeket képviselő irodalmi közlöny. (Nagyszombat.) Szerk. Thinágl János Henrik. XII. évfolyam. Ara 4 frt. (Magyar és német szöveggel; eddig csupán németül jelent meg .Tirnauer Wochenblatt* czimmel.) Megszűnt a "Természet* czimü szaklap, melyet Berecz Antal 10 évig szerkesztett Budapesten. Ez idő szerint tehát 370 liirlap és folyóirat je len meg magyar nyelven. — Sz. J.

sabbra fűzte a kapcsot Anglia és Poroszország kö zött, s e két hatalom a portát, Hollandiát és Svéd országot is törekedett szövetségébe vonni, mig a másik oldalról az osztrák államkanczellár: Kaunitz berezeg Francziaországot csalogatta és Spanyol országot is fel óhajtá venni a szövetségbe. A nagy keleti bonyodalomnak e politikai alakulás veté meg alapját. Kaunitzczal is hosszasabban foglalkozik, s azt mondja róla, hogy ó emelte az osztrák államfér fiak dogmájává a Poroszország ellenei törekvéseket.

Közintézetek, egyletek.

Mi újság ?

110

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

7. SZÁM. 1 8 8 0 . XXVII. KVFOLYAM. 1880

egylet, B l a b á n é s t b . A beszentelés u t á n a m e n e t a t e m e t ó a m a részébe vonult, melyben Tóth E d e és Toldy I s t v á n is p i h e n n e k . I t t csak az utolsó pilla n a t b a n sikerült a családnak sírhelyet szerezhetni, ugy hogy a sirt m é g akkor kezdték ásni, m i k o r a h a l o t t a s m e n e t megérkezett. N e m is lehetett bevárni, m i g a fagyos földet a kellő mélységig leásták, h a n e m letették a koporsót a közeli ú t r a s Lukácsi) Sándor, a népszínház rendezője és az e l h u n y t n a k színműíró t á r s a o t t m o n d t a el búcsúbeszédét. A színházi ének kar gyászdala fejezte be a gyász-ünnepélyt.

okiratokat közölt; ujabban .Hölgyfutár* czimii szép irodalmi melléklapot adott a «M- Polgár* mellett. Történeti művei közt említendő «Az 1711-diki zen dülés,* regényeiből «Egy szép asszony regénye*, színműveiből «Az ördög bibliáját* a budapesti nép színházban adták. Kolozsvárit nagy tevékenységet fejtett ki, s nemcsak i r t és szerkesztett, de a lyczeum nvoindáját bérelvén ki, több művet ki is adott. P a p p Miklós volt, ki rábírta gr. Teleki Sándort is, hogy gaadag tapasztalatait n e hallgassa el, és szellemes tollát n e pihentesse. B°ke hamvain !

K r i t i k á n a l u l . Kedvesem hűsége. — Az első hó — Jaszli és nz özvegy. — Ima. Megemlék ezés Petőfi Sándorról.

SAKKJÁTÉK.

HIRDETÉSEK.

A magyar-franczia biztosító részvény-társaság,

i

melynek

Sötét.

F Í Z E S S É B Y SÁNDOR apát, a király-helmeczi ke

rület országgyűlési képviselője, a zemplémi kath. papság egyik legtevékenyebb papja s az egyesült ellenzék hive, meghalt 55 éves korában. A holttestet Helyreigazítás. A "Vasárnapi Újság* k é t utóbbi Zemplémmegyébe, Füzesérre szállították. Koporsó ( i . és 5.) számában Szinnyei József nagyérdemű iára az egyesült-ellenzéki párt is tett koszorút. — könyvbuvárunk igen érdekes bibliográfiai adatokat PÓLYA JÓZSEF Barsvármegye alispánja, volt ország közlött az első m a g y a r hírlap, a «Magyar H í r m o n d ó * gyűlési képviselő, m i n t lapunk zártakor értesülünk, élete t ö r t é n e t é r ő l . Szinnyeitól u g y megszoktuk m á r február 12-kén meghalt. az ő könyvbuvári működésében a szigorú pontossá E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : KÁDAS got és lelkiismeretességet, hogy eszembe sem j u t o t t RUDOLF, a p r e m o n t r e i tanitórend érdemes tagja, volna adatait ellenőrizni akarni, h a a «Magyar Hír győri tankerületi főigazgató, ki a tanügy terén sokat m o n d ó * egyik kötete (az 1786 ik évi) véletlenségből fáradozott N.-Váralon, Kassán, Győrben, az u t ó b b i épen az asztalomon n e m fekszik. E r r ő l az évfolyam években pedig nyugalomba vonultán élt a r e n d ról Szinnyei a V. Ujs. 5. számában a következőket pecze-sz.-mártoni birtokán, N.-Várad mellett. — mondja: Kiss JÁNOS, Békésmegye nyugalmazott főispáni ti786. (VII. évfolyam.) = 102 Levél. 856 l a p . helytartója, 78 éves korában B-Gyulán. — FRÁTER Végül : Tudósítások 2 számozatlan levél. (Szerkesz FERENCZ kataszteri felügyelő 5 8 éves korában Debtette Barczafalvi Szabó Dávid.)* reczenben. — BOTKA GÉZA, t o r o n t á l m e g y e i első al A dolog azonban n e m egészen így van. — A jegyző 3 2 éves korában N.-Becskereken. — GÁMÁN • Magyar H í r m o n d ó * 1786 ik évi folyamából az első JÁNOS birtokos, Kolosmegye törvényhatósági bizott 312 l a p o t egész május 13-ig m é g Szatsvay Sándor ságának tagja, 4 5 éves korában M-Palatkán. — irta, m i k é n t ezt a levelek aljára jegyzett Sz. S. kezdő D O M B I P É T E B m é r n ö k s m i n i s z t e r i tisztviselő MisVilágos indul s a harmadik lépésre mattot mond. betűk is bízonyitják.De Pa tzl<ó,a, k ö n y v n y o m t a t ó , ! 786 kolczon 5 8 éves korában. — H i u FERENCZ, Szörénymájusban összeveszett Szatsvayval, a m i ez utóbbit megye pénztárnoka, ki a Pausz-féle ügy m i a t t ön a r r a indította, hogy a "Hírmondó*-tói végkép meg megfejtése. A z 1 0 4 9 . sz.f e l a d v á n y gyilkosságot követett el, s tizenkét napig szenvedett, válva, egy uj hírlapra, a «Magyar Kurir»-ra, melyet Gold Samutól. öreg anyát, özvegyet és négy kis árvát hagyván 1787-ben Bécsben tényleg meg is indított, hirdessen m a g a u t á n . — Báró MORENZI ANTAL nyugalmazott Megfejtés. előfizetést. Az árván m a r a d t «Hirmondó»-t május lovas százados 73 éves korában Kolozsvártt. — Világos. SSttt. 13-ikától j ú n i u s 21-ikéig, a 313-ik laptól 4O0-ig N E M E S BENJÁMIN ref. lelkész B o g á t o n . — SURÁNYI í. Bfa—f3 e4—f3: (a) " egygyszer egygy, másszor más, n é h a kettő-három is JÁNOS nyug. fővárosi törvényszéki jegyző 4 2 éves 2. Bdö—d3 t. sz. írta*. Csak j ú n i u s 21 -ikén a 48-ik levéllel vette á t k o r á b a n . — THIERHY VILMOS, n y u g a l m a z o t t bánya3. F v. H matt. Barczafalvi Szabó Dávid a szerkesztést, m i k é n t ez a nagy, ki a szakirodalomban is működött, de átaláa. 401—406. lapon levő beköszöntő beszédből kivilág 1 Ke4—rl5: (b) ban sok különcz tulajdonsággal bírt, Nagybányán.— 2. F g 6 - f 7 f Kd5-e5—c6 lik- E t t ő l fogva az év végéig csakugyan Barczafalvi MAGYAR JÁNOS, veterán n é p t a n í t ó , ki 33 évig okta 3. b7—b8 V v. H . m a t . volt aztán a szerkesztő. t o t t , Bogyoszlón. — TOPICS R E Z S Ó , honvédszázados b. Mitroyiczán. Szükségesnek t a r t o t t a m e kis helyreigazítást 1. ?1V. ugyancsak a «V. U.»-ban közölni, n e h o g y valamely 2. Fg6— f7 stb. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Ozv. P I L T A JÁNOSNÉ szül. Gyiokó K a t a l i n m ű későbbi irodalomtörténetirónk, Szinnyei u r meg H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben Fülöp veit szellemű és a közműveltségi ügyeket p á r t o l ó érdemelt tekintélyére támaszkodva, a dolog előadá József. Qelsén Glesinger Zsigmond. Sárospatakon Géhölgy, 61 éves korában. — Özv. Zilahi K i s s L i s z sában m e g i n t hibát kövessen el. — .V. K. recz Károly. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Kolozs LÓNÉ szül. Abrudbányai Rediger Anna, Zilahon. — vártt Csipkés Árpád. Budapesten K. J., F . H v é s Tuschéll CSIKY KÁBOLYNÉ, Arad városi t a n á c s n o k neje (Csiky Rezső. Tatán Josefovits Gyula. Magyar-Ovártt Igali A föntebbi helyreigazítást helyén valónak tar Gergely drámaíró fivérének neje) hosszas szenvedés Svetozár. Beresztelkén Nagy Albert. Karakón Homolka t o m . Saját igazolásomra azonban a n n y i t nyilvánít u t á n B u d a p e s t e n . — D r . TÓTH SÁNDOBNÉ szül. János. A pesti sakk-kör. A c h n e r Mária, 22 éves korában N.-Szebenben. — hatok, hogy én, m i k é n t czikkem végén kifejeztem, MIKOS IMBÉNÉ szül. Miltényi Erzsébet, 37 éves ko ,,A Magyar Hirmondá" bővebb részletes leírását Tartalom. r á b a n Szegszárdon. — SÁOHY FERENCZNÉ szül. B e r egyik szakközlönyünkben szándékozom k ö z z é t e n n i . Szöveg: Csepreghy Ferencz.— Éjféli párbaj. Ballada. ger A n n a , 5 9 éves k o r á b a n Agárdon. — KOMPOLTINÉ Arany Jánostól. — A két ördög vára. Történeti beszély. Irta A b b a n bővebben kifejthetem a szerkesztők változá szül. Ferenczy Róza színésznő 2 5 éves k o r á b a n Eötvös Károly. — A szent-gotthard-hegyi vasnt. — Ott ültem... Baján. — JAKSICH JÁNOSNÉ, szül. Hloubeck F r a n - Költemény. Albert Ivántól. — A gőzház. Verne Gyula re sát, azt is megírom, hogy az egyik szerkesztő n e m cziska, 6 4 éves korában Csatáron, Biharmegyében. génye. — Egyveleg. — A nagy-körösi ásatások. Dr. Öreg Já Kibedi Mátyus István a «Diaetetika» szerzője volt, CREMIEUX IZSÁK köztársasági s z e n á t o r m e g h a l t nostól. — Az angol parlament ellenzékének vezérei. — Rókava m i n t eddig hitték, h a n e m egy ismeretlen poéta P a r i s b a n 8 4 éves korában. Sokat szerepelt és sokat dászat Mnstnngban.— Hogy lelt két törökből magyar ember. FeaUstáli Máttyus Péter, s ő t azóta egy, eddig föl n e m is emlegették nevét. 0 volt az első zsidó, ki minisz riztöl. — Régi magyn- nyomtatványok. — A Kisfaludy-társa ság közgyűlése. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, említett szerkesztővel Tállyai Dániellel is bővült teri tárczát nyert, 1848-ban. Mint k i t ű n ő ügyvéd egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői monda t ű n t föl, s 1842-ben képviselővé választatván, állam ismeretem. H o g y Szatsvay S á n d o r m é g 1786 május nivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár. férfiúi tulajdonai is ismeretesek lettek. Mindig a 13-ig szerkesztette a lapot, az a n n á l inkább t u d v a Képek: Csepregby Ferencz. — A szent-gotthard-hegyi szabadelvűekhez tartozott. I I I . Napóleon alatt vasnt. (6 kép.) Bárd Doblhoff J. vázlata után. — Rókavadászat volt előttem, m e r t ő és Rát m i n d i g alájegyezték visszavonult a politikától, s a császárság b u k á s a Mustungban, a Bolan-szoros táján (Kelet-Indiában). — Az első nevök kezdőbetűit a levelek végén, a többi n e m ; után, 1870-ben másodszor viselte az igazságügyi ellenzéki padok az angol alsóházban. Wyllie képe után. — t á r c z á t ; 1875-ben élethossziglan választott szenátor azaz, nehogy ismét h i b á t kövessek e l , Barczafalvi A gözház. — A nagy-körösi ásatások. Biczó Géza rajzai: Ása lett. 0 volt az «Alliance Israelite* egyik főalatási jelenet a Tetétlenen. Arpádhalma a tetétleni pusztán. is egyetlen egyszer B-vel jegyzé a l á nevét. T e h á t , pitója i s . (Pengyom.) hogy Szatsvay nevét elfeledtem Barczafalvié mellé jegyezni, az hiba volt tőlem, a n n á l inkább, m e r t HETI-NAPTÁR, Febv. hó. ezen m ú l t századi k i t ű n ő j o u r n a l i s t á n k r a vonatko Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz zólag ivekre m e n n e k jegyzeteim, ismerem életpá- | Izraelita lyáját, m é g a z t is t u d o m , h o g y egy ízben, az uralko I.) V D 1 Fauszt. ésF.ft Invoe. Fnszt. 3 F Sim. és An.j3 T ö b b o l v a s ó n k rendelt meg a «V. U.» tavalyi év 1ÖH Julianna sz. vt.Jnliana 4 Izidor 4Jonathan dóról közzétett meggondolatlan híréért, a derék folyamából egyes 6zámok»t; kiadó-hivatalimk igyekszik 17 K ltonát és i. vlk. Jnlián és Dón. j B Ágota sz. vt. 5 Jórám Szatmxty m a r t y r o m s á g o t (25 vonás forintot azaz teljesíteni a kivánntokat. Nem mulasztjuk el azonban 18S Sim. p. v.Kán.tíoncordia,Fláv.|6 Bukol püspök 6 (növ. h.e. botot) szenvedett. Álljon i t t m é g az is, hogy ez al figyelmeztetni olvasóinkat, hogy sokkal czélszeriibb, h a 19C Zsnzs , Konr. vJMansv., Gabin 7 Párthénpüsp.7Bjt,M.Ma postán elmaradt példányaikat azonnal reklamálják, 20 P Eleut. p. J t.k.fEukár, Elenter [S Tivadar vt 8 Eső-ünn. kalommal fedeztem fel a gróf Ráday-féle, m o s t a vagy ha egyes számokat akarnak megrendelni, az iránt 2llS Mór v. Eleon. tEleonóra 9 Nicephor vt. 9 S. Zahor mielőbb megkeresik kiadó-hivatalunkat. Mert megtör budapesti reform, könyvtárban (sőt a csaknem egy ténhetik, hogy az illető szám elfogyván, a későn érkező Hold változásai. © Holdtölte 26-án 2 óra 38 pkor regg. évszázadig a könyvkötő festékétől összeragadt lapo megrendeléseknek a legjobb akarat mellett sem tehet eleget kiadó-hivatalunk. k a t is én választottam szét) „A Magyar Hirmondó"Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . Sz.-Vesszős. Anakreon dalai, a modern formában, nak, eddig egyetlen példányban létező 1787- és 88-ki (L. Egyetem-tér 6. sz.) igazán szépen hangzanak. Föl fogjuk használni, sőt más évfolyamát és a hozzá kötött „Magyar Merkurius" utón is gondoskodunk ismertetésökről. egy negyedives részét is. Szinnyei József. H . A . Milnes pásztordala igen csinos; de a fordító nem birja eléggé a költői nyelvet, a formai csint. E rész ben sok a kivánni való még. Fordítást pedig csak ugy Köszönetemet közlünk, h a e részben is egészen megfelelne az irodalmi jogos igényeknek. nyilvánítom ez alkalommal, m i u t á n a Török József K . - T á r c s a . Sz. Meg fog jelenni, csak még egy kis u r gyógyszertárából Budapesten vett K. P A P P MIKLÓS, a kolozsvári «Magyar P o l g á r * várakozásra kérjük. szerkesztője, hosszasb betegség u t á n e l h u n y t e h ó P a t k ó P a l i . Csúnya história, nem balladának való. 12-én 4 3 éves korában. Az irodalomnak sok ágában A tragikumban lehet bűn ; de nem minden bűnben van használván, keresztcsontomban és csípőimben volt m ű k ö d ö t t : i r t történeti czikkeket és t a n u l m á n y o k a t , tragikum. heves fájdalmaktól k ö n n y e n és gyorsan megszaba elbeszéléseket, regényeket, színmüveket, s m i n t h i r A s z e r e l e m d a l a i . Hányszor — s ugyanebből a dultam, s késznek nyilatkozom, ezt m i n d e n k i előtt lapszerkesztő a publiczistai téren és n a p i irodalom hangból s ugyanebben a formában és ugyanezzel a gon szóval is bizonyítani. ban eleven tevékenységet fejtett ki. L a p j a a • Magyar dolatmenettel — elzengett érzemények ! Valami újnak csak kellene lenni bennök, hogy közlésük igazolva Polgár* sokáig a királyhágóntuli ellenzék közlönye FRIEDLER I. legyen! volt, a fúzió óta pedig a k o r m á n y t t á m o g a t t a . Szer Budapesten, Luiza-utcza 2 0 . sz. N e m k ö z ö l h e t ő k . Merengés (Z. M.) — Anyjok kesztett p á r év előtt egy történeti t á r t is, melyben * E rovat alatt kozlöttekért a szerkesztőség nem sirján. — Alkonyórák (N. K.) vállal felelősséget.

flyilt tér *

Halálozások.

szabadalm. kiiszvéiiyvásznat

Kiadó-hiTatalunk az&marm hirdetményeket elfogad Bteében : HaastAitein é s Vogler WailfiHhgaaas Nr. 10, Motse R. Saüeratatte Nr. 14a Oppelik A. WoUaeUe Nr. 22.

~

tornában külön díjjal jutalmaztatott

Szerkesztői mondanivaló.

111

VASÁBNAPI ÚJSÁG

^„o, hsíibMtt petit «or, TKTJ annak helje egyszeri igtatisnal * L - i - 4 > - WbtosW igUtamal 10 krajeiar. Béljegdij külön minden lilnjíiar. , g U t A s n t i n M fa

1054. sz. feladv. Sardotsch N.-töl Triesztben. (A negyedik Detroit-féle

XXVII. ÉVFOLYAM.

Í20 millió f r a n k o t , a tevő alaptőkéjéből r é s z v é n y e s e i á l t a l m i n d j á r t k e z d e t b e n Í O m i l l i ó fi-anl£, a k é s z p é n z b e n befizettetett s részint m a g y a r állami értékpapírokban, székhelyen B u d a p e s t e n , m i n d a z o r s z á g k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i n a l l i t o t t

z a z

»

millió

a r a n y

f o r i n t o t

z a z 4 millió a r a n y f o r i n t r é s z i n t a főváros első r e n d ű p é n z i n t é z e t e i n é l h e l y e z t e t e t t e l , vezér- és főügynökségei által m á r megkezdé m ű k ö d é s é t és

mind

igazgatósági

c) Szállítmányi károk ellen szárazon ós vizén szállított ja a) tŐZVéSZ és robbanás által okozott károk ellen ingó és ingatlan tárgyakat; vakat, b) jégkár ellen minden mezőgazdasági terményt,^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ d) az ember életére minden ismert módozat szerint. Á~ társaság rendkívüli nagysága alaptőkéje, melyet működésének mindjárt kezdetén a biztosító közönségnek garancziaképen

nyújt, kezesség arra nézve, hogy általa az előforduló károk a leggyorsabban és méltányosabban fognak rendeztetni és kifizettetni. Másrészről a társaság az iránta már is minden oldalról nyilvánuló bizalmat, valamint eddig tanúsított rokonszenvet az által is fogja igazolni, hogy díjszámításainál a közönséget mindazon kedvezményekben részelteti, melyeket egy solid alapon működő társaság bizto sító feleinek nyújtani képes. B i z t o s í t á s i a j á n l a t o k b e n y ú j t h a t ó k s m i n d e n i r á n y b a n b ő v e b b felvilágositások n y e r h e t ő k u g y a z i g a z g a t ó s á g i k ö z p o n t o n ( b u d a p e s t , I V . ker V á r o s h á z t é r 1. s z á m ) m i n t a v e z é r - é s f ö ü g y n ö k s é g e k n é l s a z o r s z á g n e v e z e t e s e b b h e l y e i n m á r felállított k e r ü l e t i ü g y n ö k s é g e k n é l . 5683 B u d a p e s t e n , 1880. j a n u á r 10-én. A z i g a z g a t ó s á g ^

A FRANKLIN-TÁRSULAT •agyar irodalmi intézet kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

IPAROS-GAZDÁK KÖNYVE Az iparos-gazda családok számára. RAJZOKKAL ELLÁTVA. Irt*

KUBINYI LAJOS.

!!Majdnem ingyen!! A nemrég megbukott nagy britannia-ezOst gyár fölszámo lása folytán a következő 4 4 db. kiválóan jeles britannia-ezust tárgyat csupán 6 frt 75 krnjezárért, mint az előállítási költse gek alig negyed részeért, adjak, tehát majdnem ingyen és pedig : 6 db. kitünö jó asztali kés, britannia-ezüstnyéllel, valódi angol ezübt-aczél pengével. ^âj 6 ,, legfinomabb villa, britanuia-ezüst egy d, rabból. jn 3 35 5 •* S -E 1 -a > 6 „ nehéz britania-ezüst evőkanál 3 '.3 - £ * 6 „ bri annia-ezust kávéskanál, legjobb minőség. 1 „ tömör briunniaezüst tejszedö. 1 n nehéz britannia ezüst l e v e s s z e d ő . 6 „ britannia-ezüst k é s n y u g l a t é . S „ angol V i e t o r i a - c s é s z e , legfinomabban vésözva, .' . hatásos biitannia-ezfist asztali gyertyatartó. „ ontannia-ezüat szalon asztali esengetyü, ezüst hanggal. I „ bitannia-ezüst tea-szurö togóvalvagytartóval. 12 b. Valamennyi 42 tárgy a legfinomabb britannia-ezüstbft fan készítve, a mely az egyetlen, a világon létező fémek között nely örökké fehéren marad, s a valódi ezüsttől 30 évi használat itán sem külömböztethetö mng,amiért k e z e s s é g i s vállaltatik. Czím és egyedüli megrendelési hely a cs. k. osztrák-magyar tar tományok részére: 5560

II

A FRANKLIN-TÁRSULAT magyar irodalmi intézet kiadásában (Budapest, egyetem-nteza 1-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Tüzetes utasítás

a konyhakertészet, virágniivefos és

gyümölcstenyésztés körében.

Főraktára az első angol britannia-eiüst-gyáraknak : BLATJ é s K A N N , B é o s , I . E l i s a b e t h s t r a s s e , N r . 6 . Szállítás postantanvét mellett pontosan. — Postadíj az összes 4: dbért, Ausztria Magyarország bármely helyére, 36 kr.

Ara fűzve 7 0 k r .

FERENCZ

JÓZSEF

KESERÜVIZ-FORRAS

Iparos-gazdamonyok könyve. Iparos-gazda családok számára. Irta

KUBINYI

LAJOS.

Képekkel. A r a

f ő z v e

7 0

k r a j e z á r .

Elismert mint leghatásosabb valamennyi keserűvíz k5z I QlltlQ W a b e l g y ó g y á s z a t tanára, Erlangeiiben. U l . L C U U e l ¥ . „Nem okoz kelletlen mellékhatást, ba nagyobb adagban vétetik. SSt még oly esetekben is, hol a belnyákhártya izgatott, e víz fájdalom nélküli székletétet okozott." 5493

flr

Knránvi Frinuoc

,anár

*" k l r - *•»*«••• Boda-

U r . r\UI d l i y i n l y y c b , pesten. „Különösen az által tű nik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü és hogy még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és emésztést." Hr fiohharHt Iainc <«nár é s a Szt. R ó k o s k ö z k o r U l . UrJUlldl U l L d J U b , ház igazgatója, Budapesten. ,.Könnyen vétethetik és a többi bndai vizekhez aránytag kevesebb mennyiségben és rövidebb idö alatt hoz kedvező eredményt létre." f i p l í i c c Q ó n H n p • S«lTJáTí«Tlt8zTkörházTgazgatója U l . I M ö S O d l I U U l , Budapesten. „Valamennyi budai ke serűvíz között kellemes ize és jeles hatása által tűnik k i : gyomor és bélhurutöál, megrögzött székrekedésnél, alhasi vérpangásnál, valamint vértolnlásoknál, aranyérnél, étvágytalanságnál stb " Ezen v i z kapható minden g y ó g y s z e r t á r é s fnszeráru|kereskedésben é s a forrásigazgaloságnál Budapesten.

A FRANKLIN-TÁRSULAT

Az okszerű gazdálkodás alapelvei.

magyar irodalmi intézet kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

irta

GALGÓCZI KÁROLY. Átnézte

éa jegyzetekkel

bővítette

Dr. FARKAS MIHÁLY. Negyedik kiadás. Á r a füive 8 0 kj-ajcsár.

i R0SS2 SZOMSZÉD. REGÉNY, Irta

A MAGYAR TÖRTÉNET

Kezdő- és kis-birtokosok számára.

KÜTFÖI

Válogatott források gyomai UÚJM ábrákkal

AZ ÁRPÁDOK KORÁBAN.

Irta

Irta

KUBINYI LAJOS.

Dr. MAECZALI HENEIK. A m. t

Ára fűzve 1 frt 6 0 kr.

A. legújabb Tuxt/Ők. rután

a k a d é m i a által Vitézdíjjal j u t a l m a z o t t pályamunka. Ára

fűzve

1 frt 20 kr.

Vadnai

Károly.

A r * fűzve 1 f r t .

H

A rosaa szomszéd ujabb regényirodalmunk kivá lóbb termékei közé tartozik. Kedves és érdekes meséje egy kisvárosi társaságba vezet, melynek alakjai gonddal, hiven és költői módon vannak raj zolva. Egy öreg ember vad gj ülölsége elválasztani törekszik k é t szerető ifjú szivet s e szivek ragasz kodása utoljára még az ő régi sebét is meggyógyítja. A fiatal leány belső világának rajza tele van idylli, gyöngéd, finom vonással, mely önkénytelenül lebilin cseli az olvasó részvétét s érdeklődését belevonja e kis családi dráma körébe. A humoros genre-alakok is igen sikerültek. A mi pedig e könyv fő érdemét alkotja: a nyelv, stil, előadás kiváló gondja, mely Vadnait ujabb regényiióink közül méltán emeli ki.

1. SZ\M. 1880. XXVII. KVFOLYAH

VASA-RNAPIÜJSAG.

112

Pserhofer J.

„VASÁRNAPI ÚJSÁG" 3-ik számában felsorolt | 4 0 I darab háztartási czikk Talődi Britanniaezüstből : 9 frt 50 krért kapható és megrendelhető csakis az

gyógyszerész Bécsben,

Singerstrasse lő „zum goldenen

Egyesült Britannia-Must áruk

Beichsapfel",

gyári raktárában:

Budapesten. Haris-Bazár 17. sz.

ajánlj* a t . olyasoknak az alant jegyzett és aok évi tapasztalat utján jeleseknek bizonyult gyógyszeré szeti különlegességeket ó- hatásos házi szereket. NB. Megrer deléseknél kérem a czim és postaállomás pontos megjelölését. — Az alán felsorol takon kivül még sok egyéb különlegességek vannak készletemben és netalán készletemben nem levő szerek iránti meg'-'ndelések legrövidebb idö alatt és legjutányosabban eszközöltetnek, és felvilágosí tások iegnasyobr készséggel dij i:éiköl adatnak. — Küldemények a vidékre, bérmentesített penzkuldes vagy utánvét mellett - Vidéki megrendeléseknél csomag lásért darabonkint 10 kr. számíttatik nagyobb küldeményeknél csomagolás saját költségre. Ismételár c k jutalékban részesülnek. Ptrkn tői, kitűnő szer a bőr A L n c t i L n n < HlMeM> 1 üvegcse 1 frt o. é. A I f n l i n-ama •^RUSURUII faiét mindig melegen és nedvesen I \ d l l - l * l C l l l C j tisztátalanságai ellen. 1., 2., 3., tartja, oltalmazza meghűlés s ennek követk ezményei 4. számú. 1 üvegcse 1 frt. allén; közvetíti szabályos képződését a fülzsirnak, Melynek hiánya föoka oly sok fülbajnak C 7 0 r t 1 . t a n a C 7 a dobozokban 12 darab 60 kr, W 0 h rd H GÍ7.A ' " " - B 1 -ar "müncheni » , « ó , : S Ü C l M ' l d p a a ^ d , 3 darab 18 krajczár. n aa vwaa oc li fI Ű U-O CG o í7. Münchenben, r k 8V(ld első orvosi tekintélyek által legkitűnőbb háziszer nek ajánltatott mindennemű gyomorbajok, különö PlűT.occpnp7Ía

Igen terjedelmes, gazdagon képekkel

Lendtner testvérek hires tyuk-

Csukamáj-olaj, ^ Mohanövény-szeletkék,

Anatherin száj-viz,

V„£T£,T£ 1 kitfln0

Ronp7Óe tanac-7 H«"k««"> . D c f l O Z c b IdJJdbZ gely ára 50 kr.

n y i | t 8e bek

M%

*'

ellen. Egy te-

Vértisztitó labdacsok„"10!!"^"^°' labdacsok neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik beteg ség, melyben e labdacsok csodás hatásuk a ezersze resen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egyéb szer sikerte lenfii alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor és a legrövidebb idö alatt teljes gyógyulást eredmé nyeztek. 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr, 1 tekercs 6 dobozzal 1frt5 kr, postán küldve 1 frt 10 kr. (1 te kercsnél kevesebb nem küldetik szét) Számtalan levél érkezett, melyek írói hálát mondanak e pilulákért, melyeknek a legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreállítását köszönik. A ki csak egyszer megkísértette, tovább ajánlja

Chachou aromatisée, E ! Ö 2 ? . { $ letét, mely dohányzás atb. következménye, 1 szeleneae 50 krajczár.

Chinai toilette-szappan, ^ a^'pangyártás terén. Használata után a bőr bársony •ima lesz és igen kellemes szagot tart meg. Igen •okáig tart és ki nem szárad. Egy darab 70 kr. F m l r a p n n i * általánosan ismert jeles háziszer r l d n t í l UUI , ( m r u t i rekedtség, fojtókon, stb. ellen. 1 doboz 35 kr. P8erhof r J to1 evek óta

Fanu-habcam

r<

* -

* J j J I W t l M O l l l legbiziosb szernek van elis merve mindennemű fagybajok és idült sebek stb. / ellen. 1 tégely 40 kr.r U l l e L i u n n o t ^ - D e b i g utasítása szerint kén U a - R I V U M d l szitveaLiebig-társaságtólPrayBentosban. eredeti szelenczékben 1 font frt 5.30 •/, font frt 2.75, >/, font frt 1.55, V, font 85 kr. u n h o l T o o m megbízható szer szélkóros V d - U d l Lbdm, n y a k e |ien 1[üvegcse 40 kr.

Goly

A legtöbb 5597

eT eh

Por lábizzadás e l l é i ^ . K S K s az ezáltal keletkező kellemetlen szagot, épen tart ja a lábbelit, és ánalmatlan szernet van bebizo nyulva Egy doboz ára 50 krajczár, C m Q C 7 T n n n p
Tannochinin-hajkenőcs^kâ'or^

1

sok és Uikusok által valamennyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve, 1 csinosan kiállított nagy szelencze 2 frt t T _ . _ * < i _ < . n 4 n n n n - » Steudel tanártol va-

Egyetemes tapasz, KOt és szúrt sebek,

mérges kelevények, a lábak régi, idöszakonkint fel nyíló kelései, makics mirigykelések, fájó pokolvar, sebes és gyulladásos mell. megfagyott tagok kösz vény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy tégely 50 krajczár. tói. K leli tűnőAházi , Bull. YV. szer megzavart emésztés minden következményei, u. m. fejfájás szédülés, gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, dugulás, stb. ellen. Egy csomag ára 1 frt. C n n l o n o e v «»• k i r a l t - szabTWürth W.-tól, r U l J I d p d b t , e T ek óta lyukas fogak önplombirozására legjobb szerül ismerve, 1 erqi 1 frt 20 kr. ._ Heider tanár utasítása szerint, egy "• doboz 40 krajczár. Mindennemű fogporok, pangták és tlnfcturált. F n n n u n n n u n k valódi angol agy : rmekekfogr O g g y O n y y O K , Zásának .Megkönnyítésére. Egy csomag 2 forint.

Egyetemes tisztító-só

[°_91

George' Pate pektorale-ja,*£#*£

sodás, köhögés, rekedtség, hurut, mell- és tüdöbajok, gégebántalmak ellen legjobb és legkellemesebb segéd-s/ernek általánosan elismerve. '1 doboz ára 50 krajczár. elősorolt specialitás kapható Budapesten T Ö R Ö K JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-uteza 1 2 . sz.

g a z d a s á g i , k e r t i - , m e z e i - é s v i r á g m a g v a k r ó l , vetőin,, gonya, v i r á g h a g y m a stb. m e g j e l e n t é s k í v á n a t r a i n g y e n é s b é r m e n t v e küldetik. * j g c - M i n d e n kerti r e n d e l m é n y h e z e g y igen díszei, 120 á b r á v a l k i á l l í t o t t , k e r t é s z e t i t e n y é s z t é s i müveciké ingyen mellékeltetik. 5630

csak 3 írtért festetik, egy fénykép és 1 írtnak azonnali beküldése után. A 2 frtnyi marad vány a szállítás után fize tendő. .Legfinomabb kivitel! Hasonlatosság a megszólamlásig. Szállítási idö 5—8 nap. 5600

„Első magyar kertész-gazdászati ügynökség."

BÖDASCBER W. műterme,

— Minden családnálfnélkülözhetlen —

Bécs, II.,flrossePfargasse 2. B. (Vorm. Löweiigasse.)

FéSáfalö szefcrínytóí éieülőiadarak számára.

külünöseii seregélyek és ainegéknek melyek kertekben és nyilvános ültet' vényekben k'fúg geszthetöi—aján Zeller F r i g y e s , Bécsben, II., un lereDonaustras s e 13. Javított - z e r k e z r t . Szi lárd munka. Leg olcsóbb árak. N*s;>obb vételnél engedmény. i Február és m á i e z i u s a legalkalI masb hónapok a szekrénykéknek fanra vsló alkalmazására.

Árjegyzékek ingyen. I t a le t ti r a k . BÉCSBEN: S c h w a r z Rudolf é s Társa, I. Albr-chtsplatz, Nr. 2. Mülilhauner J ó z s e f i . R&uhen steingasse, Nr. 8. Katnchka ,F. I. Lanrenzerber gel, Nr. 2. 5659 L1KCZBEN: Leithner J ó z s . B özvegye.

Fmiiid Adolf D. mackereskeüése,

Bndapest, Mária Valeria-utcza,

aflélmaffyarorszáa;itápláló és epszségi Hvé. Mint legjobb szer elismerve minden gyengéknek, valamint hossui betegségek után tellábbadtaknáL szintúgy felnöiteknél, kivált pedig gyermekeknél, görvély, kipersedés, hasmenés, sá,.kór es idegbajok ellen ; továbbá mint kitünö gyomorízer és pedig gyonorbajoknál vslimint torok»yiknál (Diphteritis) mint kitünö p-asarvaMv gyógyser ajánlható- Egy csomag ára 9J kr., kis ciomag 50 kr.

Me-

é s tüdő-beteg-eliiieli!

Tiz év óta a legjobb sikerrel haszoáltattak és ajánitattak • köböljei, hurut, rekedtség, köh-hurut (sza nárhurut), náthaláz (influenza), aiflkmellaség, lélekaeti bajok, oldalszurás, kifejlett torokgyulladás, tiidSgyulladás és egyéb kimeritö és gyengítő betegségek en. Valódi mioöségben kaphatók magánál a készítőnél F á y k i s s József, gyógyswrésznél Temesvárott (Józsefváros); Budapesten: Török József, gyógyszerésznél király-utcaa 12. z.; T h a l l m i y e r é s Sfitz, kereikedónél, É d e s k u t y L . , Erzsébet-tér 1. sz.. Kochmelster Frigyei 5654 utódainál, és a legtöbb magyarhoni gyógy szertárban.

T

ÍQOIII I T magy, Írod, inte'zet kiadásában (Budapat, HrtÖULHI egyetem utoza 4) megjelent e's kapluli

nap országa y e s Titaziás Irta

Japánban

VÉRTESI ARNOLD. ra

»

MAGYARÁZÓ-SZÓTÁR a magyar i r o d a l m i m ű v e k b e n ,

magán- és hivatalos iratokban, hírlapokban, folyóiratokban és társal gási nyelvben gyakrabban előforduló

i d e g e n s z a v a k m e g é r t é s é r e és h e l y e s k i e j t é s é r e . Irta

BABOS KÁLMÁN.

Számos képpel. f ű z v e J3 f r t .

Jj

B & A S O D X K

K I A. D A. » .

Á m T á s z o n o a k ö t v e 1 f o r i n t 8 0 k r a j c z á r . , f&arr* 1 f o r i n t 2 0 k r a j o z á r .

Illfiillllff. A belterjes (intensiv) kertgazdászat foglalatja,

útmutató kalauz a konyhaKertészet, gyümölcsészet, magtermelés, mangemesités, honosítás és virágos kert ha azonnali mivelésére. AiA kertészet

minden rendű ügybarátinnk, legkivált kisebb földbirtokosok használatára. Irta

pedig

FARKAS MIHÁLY. (S/rtmos a s z i i v o g Icözé n y o m o t t m e t s i e t e k k e l . )

EMLÉKBESZÉDEK. Irta GrYUXÂJT. P Á L . TARTALMA.: Kasinciy Ferenci. — Pakh Albert — Br. Eötvös Józset: — Toldy Ferenci. — Kriza János. — Szigligeti Ede. — Br. Kemény Zsigmond. — Gr. Sséehenyi utolsó évei — Br. Jósika Miklós. — Mészáros Lázár. — Kossuth levele Deák halálakor. — A • Vasárnapi Újság* huszonötödik évfordulóján. Á r . fűzve 2 forint.

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

8-ik szám. 1880. K. PAPP MIKLÓS. 1837—1880.

szepesi kárpát-növény-kivonata ,CT",k,t í h^ ^ szepesi kárpát-növény- ezukorkák ffi.. rr * szepesi kárpát-növény-thea w ^ K 5 S r t ^ W 1 "

(KCT-FÖIVTEKBEN:

(E B11 • P S I •) ejöBylt levél uymDr. K i l l i s c h . speexalúia. Drszdában iNeustait). T^gaacyebb Upautalattal tant •eáiceU mii U,00O-» f.iei rvótvk«ialt»ttek.

EUjiuleii föltételek: VASÁRNAPI UJSAG és / egész évre -12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre ... 6

Dr. Fáykiss ,CT a s

GollKseh Károly, F R E I E K D O R F , Tl'LLSi/ni: S c h w a r z Rudolf é s Társa

EHEZKORT

Thonet-ndvar.

Magyar i

I

ellátott

A F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetomntcza 4-ik szám) megjelent és minden könyvárasnál kapható i

KÖZHASZNÚ

m •

fő magárjegyzékem

r

Amerikai köszvény-kenőcs,

'A3

Szerecseul>»izi*<*»>ia-lEe*i.öc, 8 . Ezen uj, az orvo teszi, sakimenéstei és idö előtti me . sok által l e g h á t öazüléstöl meg6»js a sóbbnak elismert Szintúgy felnőttek hajnövesztő kenőcs, különösen azon m nt gyermekek ' egy formán jó siker. egyéneknek ajánl ható, kik ritka vagy r 1 hasjnálhatják gyönge hajnövéssel minek következtéd bírnak. Általa a haj ben egyetlen csa'id. sflrü és ií'-n hosszú nál sem szabidn, hiányozni. — A r | leend A hajat ruga nyossá és fényessé egy nagy szelencze. nek 1 frt20kr — Min'eg friss minőségben kapható Budapest,, ÜS M Török J ó z s e f gyógvs ertárában. kiralv-utcza 12 »>.

Ára fűzre 2 frt o. é. Szerző jelen müvében éveken át gyűjtött tapasztalatainak, tekiatettelw (hazánki társadalmi ngy mint éghajlati viszonyaira, legkivált a kisebb földbir-(íV tokos osztály jól fölfogott anyagi érdekeit tartotta szem előtt, s mint ilyen a j | | boni kertészkedő közönség figyelmét méltán kiérdemeli. ^>

egy tevékeny, hasznos munká sának elhunytáról érkezett hir Ko- lozsvárról a múlt napokban. A szo morú hir annál fájdalmasabb részvétet költött, mivel a veszteség, mely a hírlap irodalmat érte, legszebb férfikorában, a tetterő delelőpontján ragadott el egyet sorainkból, ki még jelentékeny szolgálato kat tehetett volna a hazának azon a téren, melyre kedv és hivatás egyaránt utalá. K. Papp Miklós, a Kolozsvárott meg jelenő «Magyar Polgár» czimü napilap alapi tója és tizennégy éven át buzgó szer kesztője, hunyt el e hó 12-én 42 éves korában. K. Papp Miklós 1837. okt. 29-én szü letett Deésen. Atyja Papp Joachim, anyja Moldován Katalin jómódú kereskedők vol tak, ama derék örmény családok közül valók, kik rég összeolvadtak a nemzettel s melegen ápolák a haza szeretetét. Szülői később Kolozsvárra költöztek, s fiók itt kezdé tanulmányait, melyeket azonban beteges volta miatt abba kellett hagynia 8 atyjának keresztesi birtokára mennie üdülés végett, hol egészsége helyreállván, főleg szépirodalmi és történeti tanulmá nyokkal foglalkozott. Neve előtt a K. betűt 18 e birtok után vévé föl, megkülönbözte tésül számos névrokonaitól. Irodalmi kísérletekkel az ötvenes évek yege felé a «Kolozsvári Színházi Közlöny»"en lépett föl s itt megjelent elbeszélései ü l és rajzaival már szép reményt ébresz tett maga iránt. Később munkatársa lett a Kőváry László szerkesztése alá került «lvorunk» czimü politikai hírlapnak, mely tói aztán a Dózsa Dániel által szerkesz tett "Kolozsvári Közlöny»-höz ment. Ez időben kapott kedvet a történetiro dalommal való tüzetesebb foglalkozásra, me v téren nem csak mint szenvedélyes es szerencsés gyűjtő, hanem mint korrajzlf o is figyelmet keltett. E nembeli dolgozatai közül ismere tesebbek .Caraffa és az eperjesi vértörVe nyszék», «Az 1735-iki zendülés törté-

A

SAJTÓ

aete„ stb

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK:

1 félévre ... 3

BUDAPEST, FEBRUÁR 22. Az erdélyi országgyűlés föloszlatása s az erdélyi képviselőknek Budapestre hi vatása után, midőn a parlamenti pártok tömörülni kezdettek, megvált a Deák-párti irányt követő «Kolozsvári Közlöny»-tői s 1867 tavaszán maga alapítóit hírlapot, a «Magyar Polgár »-t, mely a balközép po litikájának lőn hive. E lap eleinte csak kétszer jelent meg hetenkint, de a szer kesztő buzgalma csakhamar az erdélyi sajtó elsőrendű orgánumává emelte s az irodalmi vállalatok egész sorozatával hozta kapcsolatba, minők a «Jónás Lapja», «Történeti Lapok,» «Hölgyfutár». Mindez

K. P A P P

Külföldi előfizetésekhez a postailay megbatározott viteldíj is csatolandó

X X V I I . évfolyam. s az élénkség, melylyel szerkesztetett, az első sorba helyezték a «Magyar Polgár »-t a vidéki lapok között, s odáig emelte, hogy utóbb már mint napilap jelenhetett meg s az erdélyi részek sok kitűnősége gazdagitá hasábjait becses közleményekkel, leg újabban gróf Teleki Sándor, kiben hogy a magyar irodalom oly kiváló erőt nyert, az első sorban a tevékeny s másokat is tevékenységre buzdító szerkesztőnek kö szönhető. Erdemei első sorban mindenesetre szerkesztői minőségében kifejtett munkás ságában ^keresendők, s hogy Erdélynek

MIKLÓS.

egész évre d 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK e g y ü t t : 1 félévre

Recommend Documents