INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
TAPÉTÁZÁSI MUNKÁK 1. Témakör Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei
TANANYAGSEGÉDLET Szakiskola
9. évfolyam
...........................
...........................
Boros Tibor
Bodó Zsolt
jóváhagyta
készítette
TARTALOMJEGYZÉK 1. TÉMAKÖR Alapfelületek fajtái Alapfelületek vizsgálata Hézagolás, hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok, felületkiegyenlítők típusai Élvédők típusai, alkalmazási feltételei A tapétázási munkák során használatos szerszámok, műszerek és gépek Ellenőrző kérdések
-2-
ALAPFELÜLETEK FAJTÁI A tapétázó munkát a munkahelyszín és az alapfelület felmérésével kell kezdeni, amelyen a tapétázásra kerülő alapfelület állagát, minőségét, fajtáját körültekintően meg kell vizsgálni. Ugyanis a felületre kerülő tapéták anyagának kiválasztása nagyban függ a falfelület fajtájától, állapotától. Ezen túlmenően a helyszíni felmérésen dönthető el, hogy a felületelőkészítő munka során milyen műveleteket kell elvégezni, milyen módszereket, anyagokat, eszközöket kell majd alkalmazni. Alapfelületek fajtái: - beton - vakolat - gipszkarton - azbesztcement - faforgács - betonyp A beton felületek a jó minőségű zsalufelületeknek és a korszerű technológiával történő bedolgozásnak köszönhetően viszonylag síkfelületűek. Ezért a beton felületekre a tapétázás többnyire közvetlenül elvégezhető, csupán a zsaluzat olajos leválasztó szerét kell eltávolítani. Amennyiben a beton felületen felületi egyenetlenségek találhatók, gletteléssel kell megszüntetni. A vakolatok készülhetnek külső-, vagy belső térben, melyek habarcsanyagú bevonatok különböző falazó anyagból készült falak, födémek, pillérek felületén. A vakolatoknak hőszigetelő, hézagtakaró, és felület egyenlőtlenségeit eltüntető szerepük van. A vakolóhabarcsok adalékanyagai lehetnek folyami homok, bányahomok, kőpor. A vakoláshoz a felhasználási területük szerint készítik a különféle vakolóhabarcsokat. A gipszkarton általában válaszfal és mennyezetburkolat anyaga. A gipszkarton elemeket sajnos nem lehet hézagmentesen összeilleszteni, ezért a síkfelület kialakításához az elemek illesztését hézagolják. A hézagoló gipsz bedolgozása előtt az illesztő sávokba öntapadós háló, papír- vagy üvegszövet erősítő csíkokat helyeznek el. A munka során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy gipszkartonon felületkiegyenlítés csak + 10 °C fölött végezhető. Az azbesztcement lemez külső- és belsőtérben egyaránt használatos burkolóanyag. Felülete a betonfelületéhez hasonló, így a festés előtti felület-előkészítés is azonos a beton felület előkészítő munkáival. Egészségkárosító hatása miatt (rákot okoz) ma már NEM használjuk! A faforgács lemezeket csak beltéri felületként használják. A faforgácslapok egyik felülete érdes, a másik sima. Tapétázás előtt a felület-előkészítést a felület csiszolásával, fatapasszal történő átvonásával végezik. A betonyp lemezek mindkét oldalukon sima felületűek, lúgos kémhatásúak, és nagy nedvszívó-képességűek, ezért a nedvszívó képességet csökkentő, és lúgálló alapozóval kell bevonni. -3-
ALAPFELÜLETEK VIZSGÁLATA Felújítási munkák során, régi felületek esetén, - ha még fellelhető az eredeti tervdokumentáció, műszaki leírás - tájékozódhatunk a meglévő dokumentumokból. Az ott leírtak azonban az eredeti állapotra vonatkoznak, ezért meg kell győződni róla, hogy az évek alatt milyen átalakítások voltak. Megváltozott-e az alapfelület anyaga – pl. újravakolták, szárazvakolatot kapott stb. – és milyen rétegeket hordtak fel a felületre. Ennek érdekében feltárást kell végezni. A feltárás során 1m2 nagyságú felületen rétegenként eltávolítjuk a bevonatot egészen az alapfelületig. A vizsgálat során megállapítható az egymást követő bevonati rétegek száma, anyaga, állapota valamint az alapfelület anyaga, állapota. Így megtudhatjuk, hogy melyik rétegig kell eltávolítani a bevonatokat illetve milyen tapétaféleség fogadására alkalmas a felület. Az alapfelület vizsgálatának egyszerű, és általánosan alkalmazott módszerei: - szemrevételezés, - dörzsölés, - kaparás. Tekintettel arra, hogy a tapétázandó felület általában vakolt kivitelű, így az alapfelületek vizsgálatát a vakolt felületek vizsgálatainak részletezésével ismertetem. Vakolt felületek vizsgálatai A vakolat anyagának megállapítása elsősorban a vakolat kötőanyagának meghatározását jelenti. A vakolat készülhet: - mészhabarcsból (csak oltott mész kötőanyagot tartalmaz), - javított mészhabarcsból (oltott meszet és valamilyen arányban cementet tartalmaz), - cementhabarcsból (csak cement kötőanyagot tartalmaz), - gipszhabarcsból (gipsz kötőanyagot tartalmaz). A vakolatok állapotának felmérése szemrevételezéssel A vakolatok szilárdságát a felület karcolásával, kézzel való dörzsöléssel és nedvesítéssel vizsgálhatjuk. A karcolásnál kis nyomás hatására is morzsolódó vakolat, dörzsöléskor málló vakolat szilárdsága nem megfelelő. Nedvesítés hatására a kötőanyag szegény felületek tovább puhulnak, illetve mállanak. A többrétegű vakolatoknál jelentkezhet rétegelválás, melynek oka a rétegek közötti tapadás, kötés hiánya, megszűnése. Ezeket a hibákat szemrevételezéssel (zárt alakú repedés), illetve kopogtatással fedezhetjük fel. A feltáskásodott rész kongó hangot ad. Az elvált részeket le kell verni, vagy kaparni és méretétől függően homokos gipsszel, vagy kötéskésleltetett gipsszel ki kell javítani a felületet.
-4-
Szintén szemrevételezéssel fedezhetők fel a szerteágazó, szabálytalan repedések. Okai az adalékanyag magas agyag-iszap tartalma vagy a magas kötőanyag tartalom (főleg cementhabarcsok esetén). A repedéseket ki kell kaparni majd kötéskésleltetett gipsszel vagy glettel ki kell javítani a felületet. A vakolatok kémhatásának felmérése A vakolatok felületi kémhatása (a PH-érték) indikátorokkal (lakmusz papír, fenolftalein) egyszerűen kimutatható. A benedvesített felületre helyezett lakmuszpapír elszíneződik. A színskálával összehasonlítva számszerűsíthető. A pH egy olyan szimbólum, ami egy oldat savas, illetve lúgos jellegére utal. A tiszta desztillált víz semlegesnek számít, értéke pH7, s ehhez képest határozták meg a savas, illetve a lúgos oldat minőségét. 0-7-ig terjedő pH érték savasnak, 7-14-ig terjedő pH érték pedig lúgosnak vagy más szóval bázikusnak számít.
Lakmuszpapír
A vakolatok nedvességi állapotának felmérése A vakolat nedvessége tapintással (hidegebb a környezeténél), de legtöbbször szabad szemmel is észlelhető sötétebb foltok formájában. Másik lehetőség a műszeres mérés, ahol a felületbe nyomott szonda két tüskéje között átfolyó áram nagysága alapján határozható meg a nedvesség mértéke.
Nedvességmérő műszer
-5-
A vakolat szívóképességének vizsgálatára nedvesítési próbát végezhetünk. A felületre cseppentett víz az erősen szívó falfelületen gyorsan felszívódik, míg a nem szívó vakolaton a víz cseppekben lefut. A vakolatok szennyezettségének felmérése A vakolaton felületi szennyeződések is lehetnek. A por, korom, zsaluolaj maradék, illetve más idegen anyag jelenlétét szemrevételezéssel és tapintással észlelhetjük. Ezeket lekaparással, lemosással, vegyszerekkel el kell távolítani, mert elválasztó réteget képeznek a bevonat és az alap között.
-6-
HÉZAGOLÁS, HÉZAGOLÓ ANYAGOK, HÉZAGERŐSÍTŐ SZALAGOK, FELÜLETKIEGYENLÍTŐK TÍPUSAI, ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Az új és régi vakolatokon száradás, vagy természetes elhasználódás következtében különböző méretű, sűrűségű és mélységű repedések keletkeznek. A repedések kijavítása a repedések kitágításával, kikaparásával, majd a felület benedvesítése után a rések glettelésével történik. A repedések ismételt megjelenésének elkerülésére a repedés kitöltésekor a kitöltő anyagba ágyazott hajszálvékony üvegszálszövet elhelyezése javasolt, amelyet glettel le kell simítani. A repedések kijavítása, glettelése után javított falegyenetlenségeket csiszol és portalanítani kell. Ezt követően lehet csak a falfelületet mélyalapozóval előkezelni, amely egyrészt megszilárdítja a fal laza felületi szemcséit, másrészt csökkenti a fal nedvszívó képességét. A nyílászárók tokjai melletti részeken a réseket kívül-belül rugalmas, átfesthető akril tömítőanyaggal kell kitölteni, és keskeny simítólappal el kell simítani. A pórustelítő alapozást követően már csak a ragasztó anyagával késleltetett gipszet és glettet hordhatunk fel a felületre. A 4 mm mélységet meghaladó lyukakat, repedéseket gipszeléssel kell kitölteni, foltszerű tapaszolással, pótlással. Az ennél sekélyebb sérüléseket, mélyedéseket és a kigipszelt javítások felületeit teljes áthúzással lehet glettelni, ha ezt a tapéta megkívánja. A glettréteg átkeményedése után a felületet át kell csiszolni majd portalanítani. A hézagolás történhet: - gipszeléssel (alapfelület hibáinak foltszerű javítása) - gletteléssel (alapfelületi egyenlőtlenségek eltüntetése, javítása) A gletteket lehet a helyszínen készíteni, vagy kereskedelmi forgalomban beszerezni. Az alapfelület egyenlőtlenségeinek megszüntetésére, javítására glettvassal vékony (maximum) 0,2-03 mm vastagságú glett réteget hordanak fel. A meszes glettet a helyszínen készítik, lúgos kémhatású anyag, mely üregek kitöltésére nem alkalmas. Alapanyaga: oltott mészpép és lenolaj. Készítésekor az alapanyaghoz vízbeáztatott gipszet kell keverni. A felületet a meszes glett felhordása előtt be kell nedvesíteni. A gyári készítésű gletteket mindig a csomagoláson feltüntetett módon kell felhasználni a gletteléskor, a felhordását pedig kézzel, vagy gépi szórással egyaránt el lehet végezni. A gletteléshez a felületet portalanítani kell, majd az előglettelést követően lehet a glettréteget felhordani a felületre. Gépi szórás esetén a glettanyagot spatulyával el kell simítani, a simítást a mennyezeten kezdve, a sarkok legömbölyítését vizes ecsettel, vagy gumilehúzóval végezve. Hézagerősítő szalagok fajtái: - hézagerősítő csík (bandázs) - hézagerősítő háló -7-
Hézagerősítő szalagok alapanyaga lehet: - üvegszövet - üvegfátyol Felületkiegyenlítők fajtái: - csiríz - gipsz Csiríz A tapétázás hőskorában csirizzel ragasztották a falra a tapétát. A rozslisztből, a búzalisztből vagy a burgonyakeményítőből forró víz hozzáadásával keletkező ragasztóanyagot csiriznek nevezzük. Ennek a ragasztónak az alapanyaga a keményítő, amely növényi sejtekben előforduló úgynevezett tartalék tápanyag. Kémiailag a keményítő nagy molekulájú poliszacharid. Az elkészített csiriz romlandó, csak rövid ideig tárolható. A csiríz fajtái: - lisztcsiríz - keményítőcsiríz - dextrin Gipszelés A pórustelítő alapozást követően már csak a ragasztó anyagával késleltetett gipszet és glettet hordhatunk fel a felületre. A 4 mm mélységet meghaladó lyukakat, repedéseket gipszeléssel kell kitölteni, foltszerű tapaszolással, pótlással. Az ennél sekélyebb sérüléseket, mélyedéseket és a kigipszelt javítások felületeit teljes áthúzással lehet glettelni, ha ezt a tapéta megkívánja. A glettréteg átkeményedése után a felületet át kell csiszolni majd portalanítani. Ha a tervező vagy a megrendelő igénye szerint a teljes felületet simító tapaszolni kell, a portalanítás után a pórustelítést ismét el kell végezni.
-8-
ÉLVÉDŐK TÍPUSAI, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI A sarkok, élek sérüléseinek elkerülése érdekében használunk a felületkiegyenlítő rétegbe ágyazott élvédőket. Élvédők anyagai lehetnek: - PVC - alumínium - rozsdamentes acél Élvédők fajtái: - élvédő - hálós élvédő - hajlítható élvédő
Élvédők elhelyezése Előre levágjuk méretre az élvédőt, majd a megfelelő minőségűre kevert glettet, kisebb pogácsákban felhelyezzük az élekre. Az anyagot keverjük krémes állagúra, ne legyen sűrű, mert nem tudjuk igazgatni benne a profilunkat, de ne legyen túl híg sem. Ha feltettük a pogácsákat, az élvédőt bele helyezzük, és óvatos mozgatással beállítjuk a kívánt helyzetbe. Ne nyomjuk rá erősen, mert eldeformálódhat. Ha több élvédő találkozik egymással, akkor ügyeljünk rá, hogy az élek fussanak egymással. Lehetőleg egyszerre rakjuk fel azokat, amelyek érintkeznek egymással. mert így még van időnk igazítani az élvédő profilokon. Amikor ez megvan, akkor glettvassal áthúzzuk a felületét, majd ha ez megszáradt, akkor megismételjük az átglettelését. Egészen addig gletteljük újra a felületet, amíg el nem érjük a megfelelő minőséget.
-9-
A TAPÉTÁZÁSI MUNKÁK SORÁN HASZNÁLATOS SZERSZÁMOK, MŰSZEREK ÉS GÉPEK Felülettisztító kéziszerszámok Festékkaparó, tapétakaparó spatulya - Fa vagy műanyag nyélbe rögzített, trapéz alakú élezett acéllemez, szélessége 2-12 cm. - Tapéta lekaparásához, falfelületek átkaparásához, fal gipszeléséhez alkalmazzuk.
Tapétakaparó
Kaparóvas (rasketta) - Fa- vagy fém nyélre merőlegesen elhelyezkedő élezett acélszerszám, hossza 20 - 40 cm, él szélessége 2-10 cm. - Erősen tapadó tapéták leszedésére, falfestékek száraz és nedves kaparása. Drótkefe - Fa vagy műanyag nyélbe rugalmas acélhuzal szálak vannak tűzdelve vagy kötve. Különböző méretű (2-10 soros) és alakú változatai vannak. - Tapéta „perforálására”, ledörzsölésére, falfelületek durva tapadó szennyeződéseinek és laza festékbevonatok eltávolítására szolgál. Lyuggatóhenger - Fa vagy műanyag nyélbe rögzített acél tengelyen kemény műanyag henger, melyből acél tüskék álnak ki. - Tapéta felületének átlyukasztására, „perforálására” alkalmazzák.
Lyuggatóhenger
Felületsimító kéziszerszámok Acéllemez simítólap - Fanyélbe, foglalatba rögzített különböző szélességű és vastagságú acéllemez - Mélyedések folttapaszolása, falfelületek simítótapaszolása
- 10 -
Simítólapát - Különböző méretű acéllemez, különböző kiképzésű fogantyúval - Falfelületek gtettelése, gipsz vagy glettanyag tartása. Műanyag tapétasimító - Háromszög vagy ötszög alakú műanyag simító lap, élei sima, egyenes és bordás kialakítású. - Üvegszövet tapéták, vastag erős drapériák simítására szolgál.
Ragasztó és festékfelhordó kéziszerszámok Marokecset - 13—14,5 cm hosszú, 3,0—3, 8 cm átmérőjű kúpos vagy szegletes fanyelű acélhüvelybe foglalt 8—9,5 cm hosszúságú hasított lószőr, vagy sertés sörte. - Falfestésre, tapétaragasztó kenésre (olyan helyeken, ahol a korong nem fér el). Lioni ecset - Lapos kivitelben készül, kúpos és lapos végződéssel. Szálas anyaga csiszolt sertés sörte vagy műszál, fémhüvelybe préselve, fa vagy műanyagnyéllel. 2-10 cm szélességben és 5-6 cm szőrhosszúsággal készül. - Olyan helyeken, ahol a marokecset nem fér el.
Korongkefe - Legelterjedtebb az 5-ös méret. A kefetest átmérője 13 cm, vastagsága 2 cm, a szálasanyag hossza 10 cm, a 103 db szőrköteget műgyanta rögzíti. - Tapétázáskor előenyvezéshez, ragasztó kenéshez. Tapétakenő kefe - 70×170 mm méretű fa kefetestben 70 mm hosszú sörte (műszál). A testhez14 cm hosszú nyél csatlakozik.
. - 11 -
Tapétázó szerszámok Tapétasimító kefe - Téglalap alakú, 25 x 6 vagy 30 x 10 cm méretű, szőrhossza 3-5 cm. - A felrakott tapétalapok simítására.
Nyomó henger - Tömör gumiból vagy műanyagból készülő hengerrész fémtengelyre, szárra van rögzítve melynek végén fogantyú, markolat található. - Tapétaszélek és élek lenyomására, felületek simítására szolgál. Tapétázó olló - Rozsdamentes acél olló, acél vagy műanyag „nyéllel”, 23-30 cm hosszú, vágóéle 12-16 cm. - Tapéta vágására, szélezésére alkalmazzák. Tapétavágó kés - Műanyag vagy fanyélben rögzített acélpenge különböző méretű és alakú kivitelben. - Tapéta szélezésére (tapétázó asztal éle mellett), szabására, összevágására alkalmazzák.
Törhető pengéjű kés (sniccer) - Műanyag- vagy fémnyélből kitolható törhető acélpenge különböző méretű és alakú kivitelben. Az életlenné vált pengerészt töréssel el lehet távolítani. - Tapéta kivágására, összevágására, a túlnyúló részek levágására alkalmazzák. Kétágú létra - Jó minőségű fenyőfából készül. A két szár a felső végén vasalattal kapcsolódik egymáshoz. A létrák szárait 2-2 acél fűzőpálcával fogják össze. A szétcsúszás ellen a létraszár alsó harmadán biztosítóláncot kell elhelyezni. A létraszár alsóvégét szélesítve (papucsolva) készítik, hogy keskeny résekbe ne csúszhasson be. A létraszár hossza legfeljebb 4,35 m lehet. A foktávolság 34 cm. A festőlétrák 4 – 14 fokig készülnek. - 12 -
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ismertesse az alapfelületek fajtáit! Ismertesse a vakolat állapotának felmérését szemrevételezéssel! Ismertesse a vakolatok nedvességi állapotának felmérését! Ismertesse a hézagolási módokat! Ismertesse az élvédők alapanyagait! Ismertesse a tapétázó szerszámokat!
- 13 -
FORRÁSOK -
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/9_0875_002_100930.pdf http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/9_0875_037_101015.pdf http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/9_0881_tartalomelem_002_munkaany ag_100331.pdf Ruppert Ferecné – Szobafestő, mázoló, tapétázó anyag- és gyártásismeret I.-II.
Szerényi I., Ruppert F., Botos A. – Falfelületek előkészítése, festése I.
- 14 -
