EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT. Eszterházy Károly Fõiskola EGERFOOD Regionális Tudásközpont

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT

Eszterházy Károly Fõiskola EGERFOOD Regionális Tudásközpont „Fogyasztóközpontú, komplex nyomonkövetési rendszerek, új élelmiszerbiztonsági paraméterek és eszközök újszerû info-kommunikációs rendszerrel”

NKTH

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT EGERFOOD Regionális Tudásközpont Eszterházy Károly Főiskola Éves jelentés Tartalomjegyzék Küldetés nyilatkozat és az EGERFOOD RET átfogó célja ....................................................... 3 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 A RET szervezeti felépítése és a menedzsment ......................................................................... 6 Ipari partnerek ............................................................................................................................ 7 Kutatási programok beszámolói................................................................................................. 8 Nyomonkövetési és termelési technológiafejlesztési program .............................................. 8 Élelmiszeranalitikai és méréstechnikai kutatási program .................................................... 11 Bioszenzor műszerfejlesztési program................................................................................. 20 Információs technológiai fejlesztési program ...................................................................... 25 Oktatási és képzési program..................................................................................................... 29 Technológia transzfer, a kutatási eredmények hasznosítása .................................................... 30 Megvalósult technológia transzferek ................................................................................... 31 Gyakorlatban alkalmazható, már kidolgozott innovációk (előkészített technológiai transzfer lehetőségek).......................................................................................................................... 31 Együttműködés az ipari partnerekkel....................................................................................... 34 Oktatók és kutatók, adminisztráció .......................................................................................... 37 Publikációk............................................................................................................................... 38 2006-ban benyújtott szabadalmi bejelentések...................................................................... 38 Megjelent publikációk.......................................................................................................... 39 Diplomatervek, szakdolgozatok ........................................................................................... 40 A tudásközpont médiaszereplései, külső és belső kommunikáció ........................................... 42 Teljesítményindikátorok........................................................................................................... 47 Finanszírozás, összesített pénzügyi mutatók............................................................................ 48

2


KÜLDETÉSNYILATKOZAT ÉS AZ EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT ÁTFOGÓ CÉLJAI Az egri Eszterházy Károly Főiskola az ÉszakMagyarországi régió legnagyobb hagyományokkal rendelkező intézményeként kulcsszerepet játszik az ÉszakMagyarországi Innovációs Stratégia megvalósításában, nevezetesen a tudományos kutatások területen jelentkező új kihívásokra adandó adekvát válaszok megfogalmazásában, a tudásközpontok körül kialakuló szakmakultúrák és klaszterek segítésében, valamint a KKV-k K+F és innovációs képességének fejlesztésében. Mivel a régióban az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, ami az élelmiszergazdaságra döntő kihatással bírt, különös jelentőséggel bírnak az ágazat fejlődését elősegítő innovációk és a szegregált alkalmazásorientált kutatási tevékenységeket összefogó koncepcionális fejlesztések. Ezen szerepkör minél teljesebb mértékű betöltése az EGERFOOD RET működésének elsődleges prioritása. Innovációs és kutatási-szolgáltatási tevékenységeink fókuszában már hosszú évek óta az élelmiszeranalitikai munkák állnak, melyek predesztinálták intézményünket arra, hogy az élelmiszeranalitikával és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, a régiónkban folyó kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket összehangolja, ezek volumenét növelje, és a gazdasági szféra szereplői számára is értékes eredmények szolgáltatásával járuljon hozzá az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növeléséhez. Ebből következően a létesített élelmiszerbiztonsági kutatás-fejlesztéssel foglalkozó centrum, az EGERFOOD RET nem kizárólag a régió élelmiszergazdasági vállalkozásai fellendüléséhez járul hozzá, hanem elősegíti új szabadalmak és termékek létrehozását, valamint a technológia transzfer felgyorsulását és hatékonyságának növelését. A gazdasági megfontolásokon túlmenően a minőségi és biztonságos élelmiszereket tudatosan kereső fogyasztói réteg kialakítása is fontos missziója a tudásközpontunknak, hiszen a projekt eredményeinek disszeminációja hozzájárul a egészség- és környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakításához. A fogyasztó-központú nyomonkövetési megközelítés alapja az újonnan felállított infokommunikációs rendszer, a célja pedig az életminőség javítása mellett az, hogy hozzájárul a vizsgálati körbe bevont termékek versenyképességének fokozásához. Összefoglalva tehát a projekt fő célja egy olyan tudáscentrum létrehozása volt, mely az élelmiszerbiztonság minden jelentős területét lefedő kutatás-fejlesztési tevékenységével hoz létre és működtet az élelmiszerbiztonságot fokozó és garantáló nyomonkövetési modellrendszereket, melyek a piacon „know-how-ként” értéke-

síthetők. Technológiai innovációk, új vizsgálati módszerek, új élelmiszerbiztonsági paraméterek és új analitikai műszerek kifejlesztésével a gazdasági szféra számára is releváns új magyar termékek, szabadalmak jelennek meg. A projekt átfogó céljai: − a teljes termékpályára kiterjedő nyomonkövetési modellrendszer létrehozása, mely alkalmazásával garantált biztonságú termékek kerülnek a piacra; − technológiai innovációk létrehozása, a technológiai transzfer felgyorsítása az élelmiszeriparban; − világszínvonalú, új fejlesztésű műszerek alkalmazásának elősegítése; − a hazai mezőgazdasági termelők széles körére kiterjedő disszeminációs hatás; − innovatív technikákkal az ágazati működtetési költségek csökkentése; − komoly versenyelőny biztosítása azon hazai vállalkozások számára, akik fejlesztéseinket alkalmazzák; − mobil (vezeték nélküli) elérhetőségű, adattovábbító-kezelő-feldolgozó élelmiszerbiztonsági rendszer épüljön ki; − a fogyasztók széles köre számára érthető és elérhető élelmiszerbiztonsági információk biztosítása; − az élelmiszerbiztonság gyakorlati aspektusainak befolyásolása, megváltoztatása által hozzájáruljunk a magyar és az EU állampolgárok életminőségének javulásához.

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egy hosszú évek óta egyre inkább előtérbe kerülő kutatási profil megerősítését jelentette a Regionális Tudásközpont létesülése az egri Eszterházy Károly Főiskolán 2006-ban. Bár az ország felsőoktatási intézményei közül elsők között voltunk azzal, hogy 2000-ben különálló szervezeti egységet hoztunk létre a kutatási potenciál integrálása és gyakorlatorientált kiaknázása, illetve a gazdasági partnerekkel közösen kialakított multidiszciplináris K+F projektek megvalósítása érdekében, azonban az élelmiszerbiztonsági kutatások hatalmas lendületet és új irányokat is nyertek az EGERFOOD RET beindulásával. A programunk egyik fő sajátossága, hogy nem kizárólag a projekt szakmai célkitűzéseit megvalósítani képes humán erőforrást, kutatási kapacitást integráltuk (több minősített, vagy a doktori fokozatának megszerzésén dolgozó kolléga alkalmazásával), hanem a régió leginnovatívabb élelmiszeripari gazdasági vállalkozásaival is szövetséget kötöttünk társadalmi aspektusból is igen lényeges fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések minden egyes partnercégünk esetében beindított gyártástechnológiai innovációkat, technológia transzfereket és a piaci pozíciók erősödését jelentik amellett, hogy a garantált biztonságú, nyomonkövetett termékek a fogyasztók számára is kétségtelen előnyöket hordoznak. Az FMEA-módszerrel történő veszélyelemzési folyamatot, illetve az azt követő modellalkotást és a nyomonkövetési rendszer kiépítését hat kiválasztott termékpálya esetében hajtjuk végre, azonban a jövőben a modellrendszer számos egyéb termékre is kiterjeszthető. Erre egyértelmű garanciát szolgáltat az a tény is, hogy a program indulását követően öt cég is jelezte részvételi szándékát a konzorcium munkájában, és készségét fejezte ki a modellrendszerünk alkalmazására. Egy wapoldalon már meg lehet tekinteni az új info-kommunikációs rendszer első elemeit, mely a jövő év végétől teszi hozzáférhetővé a folyamatosan bővülő élelmiszerbiztonsági adatbázist. A 2006. március 20-án aláírt támogatási szerződésünk birtokában elkezdhettük azokat a közbeszerzési eljárásokat, melyek a program megvalósítását és hosszú távon történő folytatását is biztosító infrastruktúra kialakítását célozták. Ennek eredményeképpen augusztusban teljes műszerparkkal felszerelve használatba vettünk négy új korszerű laboratóriumot (kettő analitikai, egy-egy bioszenzor-fejlesztő, ill. molekuláris biológiai laboratóriumot), míg október elején egy különálló új mikrobiológiai laboratóriumot.

A legkorszerűbb műszerekkel felszerelt analitikai laboratóriumok kialakítása azt jelenti, hogy ÉszakMagyarország egyik legmodernebb és legszerteágazóbb vizsgálati profilt biztosító mérési bázisaként képesek vagyunk valamennyi releváns élelmiszer kontamináns detektálására, sőt a kimutatási határok lejjebb szorítására, új módszerek kidolgozására, valamint új vegyületek és előfordulási formák azonosítására. Vizsgálataink új élelmiszerbiztonsági paraméterek kidolgozásához is vezettek, melyek nem kizárólag az élelmiszergyártók, hanem a szakhatóságok figyelmét is felkelthetik. Analitikai kutatásaink fókuszában a peszticidek és a nehézfémek állnak, mivel a valamennyi termékpályára elvégzett kockázatelemzések rámutattak arra, hogy a kontaminánsok ezen két csoportjával minden esetben számolnunk kell. A peszticidkutatásaink eredményességét az is jelzi, hogy a világ legnagyobb peszticidkémiai konferenciáján (11th IUPAC International Congress of Pesticide Chemistry) az egri tudásközpont munkatársai által prezentált egyik előadás az összesen 577 prezentáció közül 12 nívódíjban részesült prezentáció egyikeként elnyerte a szakmai bírálók elismerését. A molekuláris biológiai vizsgálatok elsődlegesen arra irányulnak, hogy a kiemelt termékeink DNS-elemzésekkel történő eredetazonosítását megvalósítsuk, illetve ehhez szükséges módszerfejlesztéseket hajtsunk végre. Egy másik jelentős kutatási irány a Fusarium gombafajok által termelt mikotoxinok jelenlétének visszaszorítása a toxintermelésért felelős gének azonosításával. A bioszenzor-fejlesztés területén hosszú távon jelentős feladatok várnak a Tudásközpontunkra, hiszen rövid idő alatt az ország legjelentősebb bioszenzor-fejlesztő kutatócsoportját hívtuk életre. Példamutató nemzetközi partnerkapcsolatokra (Lund University, University of Rome, University of Bochum) is támaszkodva több eltérő elven működő bioszenzorikus rendszert is létrehoztunk. Ötfős kutatócsoportunkkal a közeljövőben képesek leszünk megoldani a műszer miniatürizálásának, illetve az élelmiszer mátrixokban történő sorozatmérések végrehajtásának nem egyszerű problémáit. Partneri viszonyban hatékony együttműködésre törekszünk a szakmailag illetékes hatóságokkal. Eddigi munkatapasztalataink azt jelzik, hogy működésünk szinergista módon kapcsolódik egymáshoz, hiszen a tudásközpontunkban rendelkezésre áll az a kutatási kapacitás, mely elengedhetetlen a hatósági vizsgálati körbe bevonásra érdemes paraméterek relevanciájának igazolásához (pl. új mikotoxinok), illetve azok detektálásához szükséges módszertani fejlesztésekhez. Tudásközpontunk tevékenysége tehát új paraméterek, új módszerek kifejlesztése kapcsán jelentősen hozzájárulhat a hatósági gyakorlat kiteljesítéséhez, de az a hatás még inkább jelentős, hogy az élelmiszerbiztonság fokozása, a kritikus pontok eliminálása vagy

4

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT technológiai fejlesztések révén eredményezi garantált biztonságú termékek számának növekedését és a „pozitív” eredményt hozó hatósági fellépések számának csökkenését. Mivel az élelmiszerbiztonság fokozása, illetve annak a fogyasztók számára történő tudatosítása egyfajta társadalmi feladatnak is tekinthető, kiemelten kezeltük a disszeminációs és oktatási feladatainkat. Számos rádió-, és televízióinterjú, illetve sajtócikk nyújtott módot arra, hogy a program célkitűzéseit, fontosságát és eredményeit bemutassuk. Három szakmai tréning, egy rangos hazai („Nyomonkövetés és élelmiszertechnológiák”) és egy nemzetközi („New approaches of sensoric methods”) konferencia megszervezése mellett fontosnak tartottuk a fogyasztói tudatformálás megvalósítását a legfogékonyabb korosztály esetében is. Ezért rendeztük meg az ország első élelmiszerbiztonsági tanulmányi versenyét „FOODTESZT” címmel a 14 éves korosztály számára. Két új képzési program kidolgozásával jeleztük azt, hogy a kutatási eredményeket, illetve a létrehozott tudásbázist az oktatásban is kamatoztatni kívánjuk: akkreditáltattuk az „Élelmiszerbiztonsági szakreferens” felnőttképzési programot, illetve külföldi egyetemekkel közösen, ún. Joint Master program kialakítására nyújtottunk be koordinátorként SOCRATES-ERASMUS pályázatot 2006-ban, mely támogatást nyert. Munkánk mozgatórugója az volt, hogy minden egyes kutatásfejlesztési tevékenységünk konkrét technológia transzferben, vagy más gyakorlati alkalmazásban nyilvánuljon meg, és partnereink, illetve a gazdasági szféra reális igényeire válaszoljon. Ezen erőfeszítéseink eredményességét mutatja, hogy eddigi fejlesztéseinkből három benyújtott szabadalom (kockázatielemzési modell, új peszticidanalizátor és bioszenzor) született, illetve amellett, hogy minden partnercégünk számára technológiai újításokat dolgoztunk ki, számos kutatás-fejlesztési innovációnk széles körű gyakorlati alkalmazást nyerhet az agrár-élelmiszeripari szférában.

5


A RET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS A MENEDZSMENT

Felügyelő Bizottság

PIAC

Igazgató

Marketing és Termékértékesítési Bizottság

Koordinátor és adminisztráció

Tudományos Bizottság

1. munkacsoport ANALITIKAI K+F módszerfejlesztés

Informatikai és Technológiai Bizottság

2.

3.

4.

munkacsoport

munkacsoport

munkacsoport

PROTOTÍPUSFEJLESZTÉS I. nyomonkövethetőségi modellrendszer

PROTOTÍPUSFEJLESZTÉS II. bioszenzor alapú hordozható műszer

5. munkacsoport

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS

DISSZEMINÁCIÓ, MARKETING

Multidiszciplináris K+F tevékenységek 15 agrár-mérnök, élelmiszermérnök

26 vegyész, analitikus

18 biológus

12 mérnök

16 PR szakember, szociológus, jogász, közgazdász

Mélyreható természettudományos kutatással megalapozott, működő integrált nyomonkövetési modellrendszer több termékpályára vonatkozóan, valamint nemzetközileg is új szabadalmak, új élelmiszerbiztonsági paraméterek és élelmiszeranalitikai műszer prototípusok

6


IPARI PARTNEREK Szinva Net Informatikai Kft. A Szinva Net Informatikai Kft. 1988-ban alakult, a magyar informatikai piac egyik legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonú, független cégévé vált. A munkatársak létszáma 46 fő. Tevékenységi köre PC-k, notebookok, szerverek forgalmazása, IT biztonság, Radix, Boot – safe, Aladin, outsourcing, hálózatépítés, rendszerintegrálás, szerviz szolgáltatás. Hesi Rt. A HESI Kft. Heves megye tradicionális sütő- és édesipari termékgyártója, amely 2004-ben mintegy 725 millió forintos árbevételt ér el, 160 fő foglalkoztatása mellett. Termékválasztékát mintegy 150-féle gyártmány adja, ebből 45-féle kenyér és közel 100 pék- és finomsütemény, félkész piskóták, gyorsfagyasztott félkész tészták és a morzsafélék mellett. A legfontosabb termék a friss és a mélyhűtött réteslap, amely jelentős mértékben nyugat-európai exportra készül, évek óta Ausztria, Németország és Svájc a legfontosabb felvevő piacok, idehaza pedig a TESCO, METRO és a Penny Market a legnagyobb vásárlók. Egri Bormíves Kft. Az Egri Bormíves Kft-t a 9 legnevesebb egri borász (Bakondi György, Gál Tibor, Pók Tamás, Simkó Zoltán Simon József, Thummerer Vilmos, Tóth Ferenc, Tóth István, Vincze Béla,) hozta létre 2000-ben kifejezetten az egri borok minőségének növelését, versenyképességének fokozását célzó kutatás-fejlesztési feladatok végzésére. E cég fogja össze az alapítók K+F jellegű tevékenységét, melyet közös finanszírozásban valósítanak meg. Detki Keksz Kft. Az 1982-ben alakult cég 1992-től működik Detki Keksz Kft. néven, jelenleg teljesen magyar magántulajdonban van. A cég második hazai édesipari lisztesárugyártók között a Danone által tulajdonolt Győri Keksz Kft. mögött. A 120 fő alkalmazottal dolgozó vállalat majd’ nagyobb áruházláncok részére márkatermékeket is előállít, Folyamatosan bővítik a hagyományosan a Háztartási Kekszre épülő termékkört. Ennek érdekében folyamatos gyártás- és minőségfejlesztést végeznek, és elkötelezettek

a biztonságos, korszerű beltartalmú élelmiszerek előállítása mellett. Fish and Food Kft. A Fish and Food Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft-t 1995-ben alapította a 100 %-ban magyar tulajdonosú kör. A halfeldolgozói főprofil mellett, melegüzemi konzervgyártás kialakítása kisvállalkozási nagyságrendben, intenzív kutatás-fejlesztési és up-to-date piaci megjelenés formájában. Jelenleg 40-féle zöldség és húsalapú készétel, 8-féle pástétom, 4-féle halkonzerv gyártása folyik. Fő vásárlói kör a multinacionális láncok mellett (Auchan, Spar, Tesco, Plus, Interfuct) a vezető magyar kereskedelmi és beszerzési társaságok ( CBA, COOP Hungary). Jelenleg 40 fő alkalmazotti létszámmal, 2500 m2 gyártási, 4000 m2 hűtött és száraz raktér, 5 éve működő ISO 9001 és HACCP rendszer, EU minősítésű gyártói engedély biztosítja a minőségi termékgyártást. Quality Champignons Kft. A cég az Országos Korona Gombaipari Egyesülés tagja, mely országosan közel 100.000 m2 termesztő felülettel rendelkezik. A kft. a gombaipari teljes vertikumán végzi tevékenységét. A Kft. országszerte több gombaipari, kertészeti és borászati vállalkozás kutatás-fejlesztési munkáját végzi el. Az ország különböző pontjairól beérkező minták feldolgozását, az eredmények értékelését a több részlegből álló laboratóriumban végezik. Pásztor-Hús Kft. A Pásztor-Hús Kft. 1999. májusában alakult egyéni cégből egyszemélyes kft-vé, majd 2000. májusában a Tóth Sándor Húsfeldolgozó Kft. beolvadásával és nevének megváltoztatásával nyerte el mai formáját. A társaság fő tevékenysége a húsfeldolgozás és –tartósítás mellett a hústermékek forgalmazása. A 113 fős létszámmal működő cégtől a térség legnagyobb élőállat-felvásárlójaként széles állattenyésztői réteg gazdálkodása függ. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A regionális szakamispecifikus céghálózatok kialakítása, a klaszterképzés és a disszeminációs tevékenységek elősegítése mellett az iparjogvédelmi stratégia kialakításának kulcsintézménye.

7

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT A KUTATÁSI PROGRAMOK BESZÁMOLÓI NYOMONKÖVETÉSI ÉS TERMELÉSI TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI PROGRAM Kulcsszavak: részletes technológiaelemzés, veszélyek értékelése, új kockázati modell. 1. A nyomonkövetési rendszer megalapozása

1.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Naár Zoltán,

Prof. Biacs Péter, Dr. Kőrösi Ferenc, Dr. Farkas László, Dr. Pető Béla, Prágainé Szabó Enikő, Nagy Lajos, Plerpa Danas, Hajdú Csaba, Simkó Zoltán, Rapi Sándor

1.2. A kutatás célja és rövid áttekintése −

− −

A nyomonkövetési rendszerek kötelező bevezetésére vonatkozó, 178/2002. számú EUrendelet hatására, mely előírja a nyomonkövethetőség biztosítását az egész élelmiszer ágazatban, lassan létrejövő első rendszerek egymástól szeparáltak, egy-egy termelőre, termékre specializáltak, vagyis erősen heterogének. A jelenlegi helyzet erősen akadályozza fejlesztéseket mind jelentős költségvonzata, mind a technikai megvalósíthatóság korlátai miatt. A fejlesztést hátráltató tényező az is, hogy a nyomonkövetési rendszer számukra való hasznáról éppen a leginkább érdekeltek, a fogyasztók nem jutnak információhoz, mivel ez nem előírt követelmény az EU-s rendeletben.

Fejlesztéseink célja: E jelen helyzetre adott válaszként fogalmaztuk meg a projektünk nyomonkövetéssel kapcsolatos fejlesztési tevékenységének célját: létrehozni egy fogyasztóközpontú nyomonkövetési rendszer modelljét, melyet − tudományos igényességű mérések eredményeként végzett teljes körű kockázatbecslés alapoz meg, tekintettel valamennyi technológiai részelemre, − nyitott, több termékpályát és élelmiszertermelőt kezelő integrált informatikai rendszer, − ami kompatibilis különböző vállalatirányítási rendszerekkel, − rendelkezik kidolgozott protokollal új termékpályák és termelők beléptetésére, − kapcsolt marketingszolgáltatások révén széles körben terjeszteni képes a nyomonkövetési rendszerben szereplő termékekre vonatkozó ismereteket.

1.3. Tevékenységek bemutatása ¾ A termelési lánc elemeinek előzetes minősítése élelmiszerbiztonság és környezeti kockázat szempontjából − Az élelmiszertermelő konzorciumi tagok termelési technológiájának elemzése az egységes szempontrendszer kidolgozása céljából. − Potenciális veszélyként előforduló élelmiszerbiztonsági és környezeti tényezők azonosítása a terméklánc mentén. − A veszélyek rangsorolására az FMEA (Failure Modes and Effects Analysis) eljárás által (előnye a rendszerszerűen alkalmazott HACCP eljárással szemben az, hogy nem csak a múltban bekövetkezett hibák kiküszöbölésére alkalmas, hanem eddig még elő nem fordult, kis valószínűségűnek tartott, de hatásában igen súlyos technológiai hibák is megelőzhetőek az alkalmazásával). ¾ Előzetes helyszíni vizsgálatok és laboratóriumi mérések terméklánc során azonosított veszélyek valószínűségének felmérésére. − Egy tipikus termőhely és termesztési technológia tanulmányozása a hazai eredetű alapanyagból készülő termékeknél (a balti-tengeri eredetű tengeri hal kivételével) − a helyszínen begyűjtött talaj- és növényi minták laboratóriumi vizsgálata. − A konzorciumi tagok feldolgozó üzemeiben végeztünk helyszíni alap-, adalék- és segédanyag-mintavételeket, valamint higiéniai vizsgálatokat. − Az alkalmazott gyártástechnológia elemeinek azonosítása és videofelvételekkel való dokumentálása.

8

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT −

tok pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatban A különböző hatású kontaminánsokra vonatkozóan különböző irányú kockázatbecslést terveztünk Karcinogén végpontú peszticidek esetében az egyedi élettartam-kockázatot határozzuk meg. Az olyan élelmiszerkémiai hazárdoknál, amelyeknél az egészségügyi kockázat végpontja nem rák (pl. a szisztemikus hatások) és ahol küszöbérték dózis-hatás válasz feltételezhető, az expozícióval kapcsolatos kockázat jellemzésére hazárd kvóciensek alkalmazunk. A nem karcinogén egészségügyi kockázatokat az expozíciós határértékkel jellemezzük.

Megvizsgáltuk a forgalmazás körülményeit, a potenciális hibák valószínűségét meghatározó körülményeket.

¾ Rendszeres mérésen alapuló kockázatbecslés a termelési láncban − A szükséges modellezések megtervezése az élelmiszerkémiai hazárdok előfordulásának megbízhatósági szintekkel való jellemzésére, és az előrejelzési jelleg növelésére. A veszélyelemezés számszerűsítéséhez sarkalatos értékelési módszerként használtuk a kockázati tényezők mintatereinek, almintatereinek, továbbá a kapcsolódó random valószínűségi változók (veszélyek) azonosítását, empirikus és elméleti eloszlásainak feltárását és paraméterezését. − Az élelmiszerkémiai hazárd jellemzése módszereinek kidolgozása. A hazárd rangsorolása mellett a jellemzését is tudás alapú szakértői programok alapján terveztük elvégezni. E programok adatbázisában rendelkezésre álló összes állatkísérleti eredményt, in vitro és humán toxicitási adatot fel kívánjuk használni, hogy az adott hazárd kitettségének identifikáljuk az emberi egészségre gyakorolt toxikológiai következményeit, és amennyiben lehetséges, megállapítsuk a biológiai hatásmechanizmusokat. Minden hazárd jellemzésében alapvető a toxikológia végpont definiálása, majd ez után következik a dózis-hatás kölcsönhatás felállítása. − Kitettség (expozíció) becslésének egyenleteinek, modelljeinek kidolgozása. Expozíciós vizsgálatainkban egyaránt építettünk a WHO ajánlásaira, és a nemzeti sajátosságokra. Ezért a WHO lépcsőzetes megközelítése WHO által javasolt revíziós változatának alapelveit követtük. Azonban az azonos toxikus hatású élelmiszerkémiai hazárdoknak gyakran eltérő a toxikológiai potenciáljuk (LD50, TD50), így ezek egészségügyi rizikói egyszerű összegzéssel nem határozhatók meg. A kombinált EDI értékek számításához ekvivalencia faktorral egy közös toxikológiai potenciát alakítunk ki, és a szermaradékokat ezzel normalizáljuk. − Kockázat (rizikó) jellemzése. A kockázat jellemezésénél alkalmazott elvek és modellek rögzítése, kifejlesztése. A kockázatjellemzést úgy terveztük meg, hogy az információt adjon a rendelkezésre álló adatok potenciális mérési hibáiról az ada-

−

Kockázatjellemzésünk „de minimis” elvének megfogalmazása. Ez az elv élelmiszerkockázati szempontból azt jelenti, hogy eleve a „de minimis” helyzet érvényességét vizsgáljuk. Azaz azt, hogy vajon az adott élelmiszeripari termékben azonosított élelmiszerkémiai hazárd valamilyen toxikológiai végpontú egészségügyi kockázata legfeljebb kisebb, vagy egyenlő, mint 1/1.000.000, a kockázati szint felső 95 % -os szignifikancia sávját jellemző érték.

¾ A rendszeres mérések megtervezése és célirányos végrehajtása érdekében részletes mérési tervet dolgoztunk ki a vizsgált termékpályákra, hiszen a fenti kockázatbecslési módszertan tudományos igényességgel kivitelezett mérések, adatsorok rendelkezésre állása esetén nyújtja az elvárt információkat. ¾ Rendszerintegráció. A nyomonkövetési platformon belül végrehajtott rendszerintegráció az alábbi részlépéseken keresztül valósult meg: − a vizsgált termékekre vonatkozó teljes körű minőségbiztosítási dokumentáció összehasonlító elemzése − javaslat kidolgozása az eltéréseket is magába foglaló rendszer elvi felépítésére vonatkozóan − javaslat a minőségirányítással és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvényi előírások követésének és beépítésének rendjére.

9

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 1.4. Fontosabb eredmények ¾ Az előzetes minősítés módszertana és létrehozott adatbázisa. A nyomonkövetési rendszer kialakításához szükséges adatok előállításához továbbfejlesztettük az FMEA eljárást: 10 termőhelyi és 20 gyártási eredetű veszélyt azonosítottunk és jellemeztünk, melynek egységes kezelésére makrókkal ellátott Excel táblát hoztunk létre. ¾ A kutatócsoport jelentős újítása világviszonylatban is az, hogy a DEREK for WINDOWS ÉS a METEOR tudásalapú szakértői programokat nemzetközileg is elsőként alkalmaztuk az élelmiszerkémiai veszélyt jelentő anyagok és metabolitjaik toxikológiai elemzésében a hazárdok toxikofór struktúra (mintázat)-aktivitás kapcsolat alapján történő toxikológiai szupervégpontjainak és a xenobiotikus metabolitok azonosítására és priorizálására.

A projekt élelmiszer kockázati monitorozás modelljének folyamatábrája. ¾ Kialakított rendszerintegrációs modell. A konzorciumi tagok minőségirányítási rendszerének áttekintésével elvégeztük a minőségbiztosítási dokumentációk összehasonlító elemzését, javaslatot tettünk az eltéréseket is kezelő integrált rendszer elvi felépítésére, valamint a minőségirányítással és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvényi előírások követésének és beépítésének rendjére.

1.5. További lépések ¾ A nyomonkövetési rendszerben monitorozni szükséges veszélyek kijelölése. A kijelölés a veszélyeknek az általunk kifejlesztett komplex módszertana szerint végzett jellemzése és számított kockázata alapján történik. ¾ A nyomonkövetési rendszer kísérleti változatának kidolgozása. A virtuális tesztelésre alkalmas rendszer felépítésének részletes leírását végezzük el. Az élelmiszerekben lévő peszticidmaradékok expozíciója becslésének adaptált lépcsőzetes WHO sémája ¾ Az élelmiszer hazárdok eloszlásainak és előrejelzéseinek valószínűségi eloszlásokkal való jellemzése kiemelkedő gyakorlati alkalmazhatóságot hordoz magában. ¾ A peszticidmaradékok expozíciós vizsgálataiban lépcsőzetes WHO séma adaptív alkalmazása (csatolt ábra). ¾ A saját fejlesztésű innovatív élelmiszer kockázat elemzési módszer (csatolt ábra).

¾ A nyomonkövetési rendszer tesztüzeme. A működő rendszer tesztjét a gazdaságokban az adatátviteli szűk keresztmetszetek és a kommunikációs problémák feltárása és kiküszöbölése céljából végezzük el. Ekkor történnek meg a tesztüzemhez szükséges mintavételek és az előírt vizsgálatok is. ¾ A nyomonkövetési rendszer bővítési protokolljának kidolgozása. A nyomonkövetési rendszer bővítési protokolljának kidolgozása egyrészt új termékpályák, másrészt új élelmiszerbiztonsági paraméterek beépítése irányában történik meg.

10

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT ÉLELMISZERANALITIKAI ÉS MÉRÉSTECHNIKAI KUTATÁSI PROGRAM Kulcsszavak: peszticidanalitika, nyomelem speciációk, mikrobiológiai vizsgálatok, új paraméterek, új módszerek.

3. Másodlagos élelmiszerszennyezők élelmiszerbiztonsági szempontú jellemzése

3.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Kiss Attila, Héja Kornélia


2. A termékek élelmiszerbiztonságát befolyásoló komponensek adatbázisa

2.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Kiss Attila, Dr. Murányi Zoltán, Virág Diána.


A nyomonkövetési rendszer kialakítása céljából végzett FMEA üléseken számos kémiai szennyező anyagnak a termékbe kerülése merült fel lehetséges veszélyként. Az ezekre vonatkozó veszélyelemzéshez nélkülözhetetlen volt ezek kémiai jellemzőinek és az élelmiszer biztonságosságára gyakorolt hatásának pontos, naprakész ismerete.

−

2.3. Elvégzett tevékenység − −

A potenciális szennyezők teljes listájának öszszeállítása az adott termékek technológiája alapján. Az adatbázis szempontjainak meghatározása, az adatok összegyűjtése, táblázatba rendezése.

3.3. Elvégzett tevékenység − −

2.4. Fontosabb eredmények −

−

A vizsgált élelmiszerek potenciális szennyezőinek adatbázisa az alábbi 9 szempont alapján: A kontamináns kémiai neve (magyar és angol); Egyéb nevek: (magyar, angol, német); Szerkezeti képlet; Kimutatásának szabványos módszere; Kimutatásának más módszerei; Lehetséges források a vizsgált termékpályákon; Összefüggés a termőhely, a technológia és a kontamináns jelenléte között; Igazolt, illetve feltételezett humán-egészségügyi hatás; Káros biológiai hatás modellkísérlettel való igazolása.

Az adatbázis az alábbi csoportokba tartozó összesen 126 vegyület adatait tartalmazza:

szervetlen komponensek, szerves komponensek között aldehidek, alkoholok, aromás szénvegyületek, bifenilek, dibenzo-furánok, dioxinok, ketonok, klórozott szénhidrogének, poliaromás szénhidrogének, szteroidok, biogén aminok, mikotoxinok, peszticidek.

A projekt hat termékpályája közül négynél történik magas hőmérséklet alkalmazása: a gomba- és a halkonzervnél a csírátlanítás során, a keksznél az üzemben történő sütésnél, a friss réteslapnál a háztartásban való készre sütés során. E fizikai hatásra a kimutatott, ill. feltételezett kémiai szennyezők átalakulhatnak, és olyan másodlagos szennyezők jöhetnek létre, melyek tulajdonságai jelentősen eltérhetnek az eredeti anyagéitól. Emiatt fontosnak tartottuk, hogy ezen anyagok is figyelembe vételre kerüljenek a veszély, ill. kockázatelemzési munka során. Ennek elősegítésére tekintettük át a hőre érzékeny szennyező anyagok potenciális termékeit, és állítottuk össze a lehetséges termékek kockázatának megítéléséhez szükséges adatbázist. Az adott terméknél felsorolt potenciális szenynyezőknek a technológia szerinti hőhatásra bekövetkező lehetséges reakcióinak feltárása A másodlagos szennyezők listájának és jellemzőinek összeállítása.


a vizsgált élelmiszerek hőhatásra létrejövő másodlagos szennyezőinek adatbázisa az alábbi szempontok alapján: A kiinduló kontamináns vegyület kémiai neve és szerkezete, az adott terméknél alkalmazott hő hatására várhatóan végbemenő reakció(k), az azok során keletkező termékek és humántoxitásuk.

3.5. További lépések −

A tudományos ismeretek, valamint a kimutatott szennyezők körének bővülésével naprakész állapotban tartani az adatbázis.


Az adatbázis rendszeres karbantartása a jelenleg vizsgált élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozások és új tudományos ismeretek alapján. A nyomonkövetési rendszerbe bevont új termékek potenciális szennyezőinek feltárása, adatainak beépítése az adatbázisba.

11

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT -

4. Termőtalaj biológiailag hozzáférhető peszticid tartalmának meghatározása

4.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Kiss Attila, Dr.

-

Murányi Zoltán, Virág Diána, B. Tóth Szabolcs

4.2. A kutatás célja és rövid áttekintése -

-

-

A talajon kötött összes peszticid biológiailag hozzáférhető – a kultúrnövényekbe, és így az élelmiszerekbe bejutni képes – mennyiségének becslésére alkalmas módszer kidolgozása A gyakorlati szempontból legjelentősebb peszticidek biológiailag hozzáférhető mennyiségének megállapítása modellkísérletekben. Az egyes peszticidek biológiailag hozzáférhető mennyiségét potenciálisan befolyásoló fontosabb tényezők (pl. talaj minősége, pH, red-ox folyamatok, egyéb talajkezelések) hatásának feltárása A vizsgált peszticidek lebomlásának tanulmányozása a különböző talajokban Reális minták biológiailag hozzáférhető peszticid tartalmának meghatározása

Acetoklór biohozzáférhetőségének vizsgálata

barna erdőtalaj

-

-

4.4. Fontosabb eredmények -

-

A biológiailag hozzáférhető mennyiség becslésére az irodalomban is többször javasolt 0,01 M kalcium-klorid-oldatos extrakció mellett a huminsav-oldatos extrakció bizonyult a legalkalmasabbnak, így a továbbiakban ezek alkalmazása célszerű. Az EPTC-ről megállapítottuk, hogy nagyon érzékeny, tapasztalataink szerint az irodalomban szereplőnél gyorsabban bomló anyag.

öntéstalaj

90 80 70 60 ug/30ml

-

Öt peszticid (Simazin, Klórpirifosz, Acetoklór, Karbendazim, EPTC) és három talaj (öntés-, barna erdő-, homoktalaj) esetében vizsgáltuk a hozzáférhetőséget A peszticidek mennyiségi analízisére GC (karbendazimra HPLC) módszert dolgoztunk ki A biológiailag hozzáférhető mennyiség becslésére legalkalmasabbnak ítélt extraháló szerek (metanol-víz 4:1, 0,01 M kalcium-klorid-oldat, huminsav-oldat) alkalmazásával elvégeztük a megadott peszticidek hozzáférhető mennyiségének vizsgálatát a három talajtípuson. Az összes visszanyerhető mennyiség meghatározását kloroformos extrakcióval végeztük. A vizsgálatokat három párhuzamos sorozatban, kontroll alkalmazásával, a méréseket három ismétlésben végeztük. Ez mintegy 450 minta előkészítést, valamint 1350 elemzést jelent.

homoktalaj

100

4.3. Elvégzett tevékenység -

Megállapítottuk a vizsgált peszticidek és talajok összefüggésében a hozzáférhető mennyiségeket a fenti módszerekkel. A peszticidek hozzáférhető mennyisége jelentősen eltérő, ezért a különböző talajtípusok és a peszticidek közötti kölcsönhatás jellemzésére javasoljuk a „peszticid biológiai hozzáférhetőségi faktor” bevezetését, ami a huminsavoldattal leoldható peszticid mennyiségének és a talajra kijuttatott peszticid mennyiség hányadosa. Értékei 0,075 és 0,97 között változtak a különböző vizsgált peszticidek és talajtípusok esetében.

50 40 30 20 10 0 100% kloroform

80% metanol

acetát0,01 M puffer CaCl2 extrahálószerek

huminsav 1.

4.5. További lépések -

-

-

Kísérlet sorozatok végrehajtása a biológiailag hozzáférhető peszticid mennyiséget befolyásoló talajparaméterek megállapítására, további reális talajminták vizsgálta. A legfontosabbnak ítélt peszticidek biológiai hozzáférhetőségi faktorának meghatározása, ezen faktor talajra juttatott peszticidmennyiség, kezeléstől eltelt idő paraméterektől való függésének megállapítása A vizsgált peszticidek lebomlásának tanulmányozása a különböző talajokban

12

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 5. A búza növény peszticid felvételének vizsgálata

5.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán, Szováti Katalin, B. Tóth Szabolcs.


-

-

A gyakorlati szempontból legjelentősebb peszticidekkel szennyezett talajon nevelt búza által felvett peszticid mennyiségének meghatározása révén a biológiai felvehetőség modellezése. Az egyes peszticidekből felvett mennyiségét potenciálisan befolyásoló fontosabb tényezők (pl. peszticid koncentrációja, talaj minősége, pH, red-ox folyamatok, egyéb talajkezelések) hatásának feltárása. A növényben lejátszódó lebontási folyamatok feltárása. A vizsgált peszticidek bomlástermékei felvételének vizsgálata

-

-


-

-

Három peszticid (Simazin, Klórpirifosz, Acetoklór,) felvételét vizsgáltuk három különböző talajon (öntés-, barna erdő-, homoktalaj) termesztett búza esetében Peszticiddel különböző mértékben szennyezett talajokon a „100 szem búza” kísérlet metódusa szerint 21 napig nevelt búzanövények gyökere és talaj feletti része által tárolt peszticid mennyiségét határoztuk meg A vizsgálatokat három párhuzamos sorozatban, kétféle kontroll alkalmazásával, a méréseket három ismétlésben végeztük. Ez mintegy 300 minta előkészítést, valamint 900 elemzést jelent


-

-

A biológiailag hozzáférhető mennyiség becslésére az irodalomban is többször javasolt 0,01 M kalcium-klorid-oldatos extrakció mellett a huminsav-oldatos extrakció bizonyult a legalkalmasabbnak, így a továbbiakban ezek alkalmazását javasoljuk. A vizsgált peszticidek felvétele eltérő: a Simazin a gyökérben és talaj feletti részben egyaránt jelen van, az Acetoklór a gyökérben található meg, a Klórpirifosz jelenlétét nem tudtuk igazolni. A simazin mért értéke búzanövény esetében 0,08 mg/kg (gyökérben és zöld részben egyaránt), acetoklórra 0,0075 mg/kg (gyökérben). A felvett mennyiség töredéke a hozzáférhetőnek A vizsgálatok segítségével felállított anyagmérleg segítségével jellemezhető a talajba jutó

peszticid további „sorsa”: egy része degradálódik, más része mikrobiálisan lebontódik, bizonyos hányada a növényekbe jut, a többi a talajon kötődik. A peszticid anyagmérleg részeinek aránya jellemző az adott peszticidre az adott talaj esetén. Kísérleteink eredményeként javasoljuk a „peszticid biológiai felvehetőségi faktor” (az élő szervezetekben mérhető peszticid mennyiségének és a talajra kijuttatott peszticid menynyiségének a hányadosa) bevezetését egy adott növényre, ill. talajtípusra vonatkozóan. Javasoljuk a fenti faktorokat „egyesítő” „peszticid élelmiszerbiztonsági veszélytényező” (min(területegységre vonatkoztatott hozzáférhetőségi faktor; területegységen termeszthető növény tömege*biol. felvehetőségi faktor)/ területegységen termeszthető növény tömege*vonatkozó határérték) bevezetését, mely jellemzi, hogy adott peszticid mekkora arányban jelenik meg a növényben a megengedetthez képest. (a paraméter kiterjeszthető bármely, a talajból a növénybe kerülő kontaminánsra) 1,25 mg/ 100g talaj simazinnal kezelt öntéstalaj anyagmérlege

* Talaj 1g-járól a gyökér által felvett mennyiség

Degradálódott mennyiség µg/1g talaj Mikrobiológiai tevékenység µg/1g talaj Búza alatti talaj µg/1g talaj Gyökér µg/1g talaj * Búzanövény µg/1g talaj *


-

További fontos peszticidek – búza általi – felvételének vizsgálata. A peszticid felvételét befolyásoló paraméterek vizsgálata (talaj minősége, pH, red-ox folyamatok, egyéb talajkezelések). A kutatás kiterjesztése egyéb növényekre. A kutatás kiterjesztése vízi állatokra.

6. Peszticid fotodegradáció vizsgálata

6.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Kiss Attila, Virág Diána, B. Tóth Szabolcs, Rapi Sándor.


A peszticidek többsége fényérzékeny vegyület, így igen jelentős mértékben változik hatékonyságuk, illetve összetételük fény hatására.

13


A fotodegradáció feltárása két szempont miatt is lényeges: az alkalmazás körülményeinek optimalizálása, illetve a potenciális környezeti és biológiai hatások megismerése miatt.

-


-

5 különböző peszticid (acetoklór, simazin, klórpirifosz, EPTC, karbendazim) bomlási mechanizmusának feltárása UV-besugárzás hatására. A keletkező degradációs termékek azonosítása GC-MS technikával. A keletkező degradációs termékek toxicitásának vizsgálata teszt mikroorganizmusokkal szemben.


-

5 peszticid teljes fotodegradációs mechanizmusának feltárása. Összesen 31 köztitermék azonosítása. Az alapvegyületek mellett a peszticid bomlástermékek toxicitásának megállapítása, így a peszticidek további káros hatásainak feltérképezése.


A vizsgálat kiterjesztésére több, gyakorlati jelentőségű peszticidre. A toxikológiai modellezés kiterjesztése több tesztfajra.

-


-

-

7. Élelmiszerek összes és biológiailag hozzáférhető mikroelem-tartalmának vizsgálata

7.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán,

-

Lakatos Edina, Oldal Vince.


-

A vizsgálatba bevont szilárd élelmiszerek és alap- és adalékanyagaik élettani szempontból jelentős (kedvező, pl. esszenciális ill. toxikus) mikroelemei mennyiségi vizsgálata. Az összes mennyiség meghatározására alkalmas minta előkészítési eljárás kidolgozása. A biológiai hozzáférhetőség modellezésére, valamint a hozzáférhető mennyiség mérésére alkalmas alkalmas kidolgozása.


-

Öt élelmiszer (réteslap, keksz, gombakonzerv, olajos halkonzerv, kolbász) és tíz alap- ill. adalékanyag vizsgálatát végeztük négy elemre (ólom, kadmium, króm, réz). Az összes mikroelem-tartalom meghatározására atmoszférikus, valamint mikrohullámú roncsolást végeztünk. A biológiailag hozzáférhető mennyiség megállapítására több módszert próbáltunk ki:

~ savas extrakció; savas, pepszines extrakció; savas, nátrium-kloridos extrakció; savas, pepszines, nátrium-kloridos extrakció. A mintaoldatok koncentrációit ETAAS módszerrel határoztuk meg. Az összes mikroelemtartalom meghatározása esetén tízszeres hígítást követően, extraktumok esetén a minta nagy szerves anyag és sótartalma miatt eltérő fűtési programot kellett kidolgozni. A minta előkészítéseket három párhuzamosban, vak minták alkalmazásával, a mérést három ismétléssel végeztük. (105 extrahálás, 90 roncsolás, 2400 mérés). A vizsgált élelmiszerek, alap- és adalékanyagok összes ólom-, réz-, króm-, kadmium-tartalma a vonatkozó határérték alatt volt. A nagy zsír (olaj) tartalmú minták előkészítésére csak a mikrohullámú roncsolás alkalmas. A többi minta előkészítésénél az atmoszférikus roncsolás is alkalmas, viszont esetenként elfogadhatatlanul nagy szórást kaptunk a kontamináció nagyobb lehetősége miatt. A biológiailag hozzáférhető mennyiség modellezésére kipróbált eljárások közül a savas, pepszines, nátrium-kloridos (sósav, pH=2; NaCl-oldat 0,01 M; pepszin 0,5g/1g minta) extrakció bizonyult a leghatékonyabbnak, ezért a továbbiakban ezt használjuk. A módszer az irodalomban található módosításának tekinthető, a gyomorban lejátszódó folyamatok modellezésére alkalmas. A biológiailag hozzáférhető mennyiség fémenként és mintatípusonként eltérő. A kivonható mennyiség aránya a gombánál (termék, alapanyag) a legnagyobb, aztán a húsok, majd a liszt alapú készítmények következnek


-

Az előkészített minták további fontos elemtartalmainak meghatározása (Zn, Hg, As, Fe, Al) A biológiai hozzáférhetőségi modell kiegészítése a béltraktusban lejátszódó folyamatok figyelembevételével Az élelmiszerek otthoni kezelése során a biológiailag hozzáférhető mikroelem-arányban bekövetkező változások megállapítása

14

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 8. Fémspeciációs vizsgálatok borokban

8.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán, Oldal Vince, Lakatos Edina

Különböző technológiával készített borok vas(II) tartalma Minta


-

A borászati technológia és/vagy a bor élettani hatása szempontjából fontos – műveletileg meghatározott – fémspeciesz csoportok mennyiségének meghatározása: ~ durva diszperz szemcsékben/kolloidokhoz kötötten/valódi oldat formájában található formák (fizikai formák) szétválasztása (frakcionálása) ~ labilis mennyiség meghatározása ~ oxidációs állapotok szétválasztása Olcsó, gyors módszerek kidolgozása az irodalomban szereplő módszerek alternatívájaként

reduktív n=25 oxidatív) n=18

-

-

A frakcionálást különféle pórusméretű szűrők alkalmazásával végeztük, a szűrt borok fémtartalmait (Fe, Cu, Pb, Al) direkt mintabevitellel, FAAS ill. ETAAS módszerrel határoztuk meg. Fotometriás módszert dolgoztunk ki a bor labilis vas(II) tartalmának meghatározására, melynek lényege, hogy a borra jellemző körülmények között stabil, színes komplexet képező reagenst (2,2’-dipiridil) a bormintához adva, a minta kezeletlen részletével szemben mérjük a jellemző hullámhosszon az abszorbanciát. Ezzel a módszerrel vizsgáltuk különböző (reduktív ill. oxidatív) technológiával készített borok vas(II) arányát. A minta előkészítéseket három párhuzamosban, a mérést három ismétléssel végeztük. (30 szűrt minta, 360 mérés, mintegy 200 fotometriás mérés).

-

-

-

-

Az különböző fémek frakciói jelentős különbözőséget mutatnak, ~ ha az első frakcióban nagyobb mennyiségű fémet (Fe, Al) találunk, a bor „törésgyanús” ~ egyes fémek (főként az ólom, részben a réz membrán szűréssel nagy mértékben eltávolítható a borból). A 2,2’-dipiridil reagens hozzáadása után a bor vas(II)-tertalma nem változik, azaz a reagens – közvetlenül a mintavételkor hozzáadva – alkalmas a minta „konzerválására”. A reduktív ill. oxidatív technológiával készített borokban a százalékos vas(II) arány szignifikánsan különbözik. A módszer alkalmas a bor „levegőztetésekor” bekövetkező változások követésére.

minmax

min-max átlag

min-max átlag

4.5-12.6 8.3

4.7-13.2

8.6

95-98

96.5

2.8-16.8 10.7

3.2-20

12.4

82-90

85

átlag

További, labilis fémtartalmak meghatározására alkalmas módszerek kidolgozása A borban jellemző Cr(III)/Cr(VI) arány megállapítása Arzén specieszek vizsgálata borban HPLC-MS módszer alkalmazása a fémspecieszek elválasztására, azonosítására

9. Speciációs vizsgálatok élelmiszer extraktumokban

9.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán,

Dr. Rácz László, Kozák Imre Olivér, Lakatos Edina, Oldal Vince


-


total Fe (mg/L) Fe(II) (%)

8.5. További lépések


Fe(II) (mg/L)

-

Élelmiszerek, valamint alap- és adalékanyagaik biológiailag hozzáférhető mikroelemtartalmából kiemelkedő rizikóval bíró kémiai formáinak, illetve ezek mennyiségének meghatározására alkalmas módszerek kidolgozása, adaptálása. ~ Króm: Cr(VI) ~ Arzén: monometil-arzénessav, dimetilarzénessav; As(III)/As(V) ~ Higany: metil-higany Élelmiszerek, valamint alap- és adalékanyagaik biológiailag hozzáférhető mikroelemtartalmából felvehető (labilis) fémtartalmak meghatározására alkalmas módszerek kidolgozása, adaptálása. Ezen kémiai formák mennyiségének változása az élelmiszerek gyártása, kezelése során.


-

A 3. pontban leírt módon előállított, biológiailag hozzáférhető mennyiséget becslő extraktumok labilis vas(II) tartalmának meghatározása a 4. pontban ismertetett módszerrel Ugyanezen extraktumok Cr(VI) tartalmának meghatározására alkalmas módszerek optimálása (optimált paraméterek: pH, analit/reagens arány). ETAAS mérési paraméretek az adott analitra: folyadék-folyadék extrakciót követő ETAAS meghatározás.

15


-

~ éteres extrakció peroxi-dikromát képzését követően. ~ ionpár-extrakciót követően. Elvégzett vizsgálatok: visszanyerés ellenőrzése, extraktumok Cr(VI) tartalmának megállapítása. Elővizsgálatok arzén speciesek meghatározására HG-GC-AAS ill. HG-GC-MS rendszerrel. Króm(VI) módszerek optimálása, ellenőrzése (150 előkészítés, 200 mérés), reális minták analízise (80 előkészítés, 240 mérés).


Mindkét extrakciós módszer alkalmas a biológiailag hozzáférhető Cr(VI) mennyiség meghatározására. Az eredmények a kimutatási határ közelében (10 ppt) vannak, ezért a szórás meglehetősen nagy. A mért értékek valós élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelentenek. A direkt fotometriás meghatározás nem minden minta esetében alkalmazható, a viszonylag magas, 0,1 ppm-es kimutatási határ miatt. A vizsgált élelmiszerek labilis (felvehető) vastartalma általában kis érték. A minták arzén módosulatainak meghatározására FIA rendszerű hidrid-fejlesztő rendszert építettünk ki.

10. Termesztett csiperkegomba felvételének vizsgálata

10.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Rácz László, Dr. Murányi Zoltán, Oldal Vince


A a gomba mikroelem-felvételének kontrollált körülmények közötti vizsgálata. ~ élelmiszer-biztonsági rizikóval bíró: Cd, Pb, Hg, Ni ~ kedvező élettani hatással rendelkező (az élelmiszer beltartalmi értékét növelő nyomelemek: Se, I ~ a gombatermesztés technológiája szempontjából fontos elemek: Mn - Az egyes mikroelemek milyen mértékben dúsulnak fel a gombában (kalapban és tönkben), ha a komposzt elemkínálatát növeljük - Hogyan hat egy elem mennyiségének növelése a többi felszívódására - Javítható-e a termésátlag a mikroelemösszetétel változtatásával - Alkalmazható-e a termesztett csiperkegomba mikroelem-pótló tápanyagforrásként - A „beépítendő” mikroelem milyen kémiai formában jelenik meg a gombában


Különböző élelmiszerek és alapanyagok króm(VI) tartalma

-

Élelmiszerminták Cr (VI) tartalma 4,0

3,6 3,5

Cr (VI) ppt

3,0

-

2,5

2,0

2,0

-

1,5

1,3 1,0

1,0

0,9

0,8 0,5

0,6

0,6

0,5

0,3

mikroelem-

A komposzt kezelésének, mintavételének kidolgozása, a minta előkészítési (nagynyomású roncsolás), mérés (FAAS, ETAAS) módszerének kidolgozása. A szokásos módon (gombáspincében) termesztett gomba mikroelem-felvételének, valamint a mikroelemek egymás beépülésére gyakorolt hatásának vizsgálata. A mangánnal történő kezelés hatásának vizsgálata kísérleti és féltechnológiai körülmények között. A szelén felvételének, valamint a kezelésnél alkalmazott szelén forma felvételre gyakorolt hatásának vizsgálata.

10.4. Fontosabb eredmények

0,0 Gomba 1. Gomba 2.

Gomba Hal étolaj alapany ag

Ipari szalonna

Keksz liszt

Kolbász

Marhahús

Pálmazsír

Réteslap étolaj

-

Minta típusa


-

A dúsítás lehetőségének vizsgálata az ion-pár, valamint a vsa(II)-komplex esetében További labilis fémtartalom mérésére alkalmas módszerek kidolgozása Az arzén-módosulatok hidrid-fejlesztés utáni elválasztásának, detektálásának megvalósítása Higany-módosulatok elválasztásának, mennyiségi meghatározásának kidolgozása

-

A gomba elemfelvételének jellemzésére bevezetett faktor (elem mobilizációs faktor: az adalékolt komposzton termett gomba elemtartalma/a kezeletlen komposzton termett gomba elemtartalma) segítségével jól jellemezhető a gomba azon képessége, hogy a nagyobb mikroelem-kínálatot mennyire tudja „kihasználni”. A csiperkegomba elemdúsító képessége fémenként jelentősen eltér, a legnagyobb értéket kadmium esetén találtuk. A vizsgált fémek EMF értéke terméshullámonként nem mutat szignifikáns változást.

16


A kadmium mennyiségének növelésével párhuzamosan a felvett réz mennyisége jelentősen nő. Az üzemi méretekben is elvégzett kísérletsorozat eredményeiből megállapítható, hogy a mangán adagolása (100 ppm volt az optimális) nyomán nem változik számottevően a gomba mangántartalma, a vizsgált nyomelemek menynyisége nem változik szignifikánsan a kontrollhoz képest, a termés mennyisége kb. 10%kal nagyobb a kontrollhoz képest. A szelénnel (szelenittel) kezelt komposzton termesztett csiperke szeléntartalma kimutathatóan nagyobb, a dúsulás mértéke függ a kezelésre használt szelén kémiai formásától: az élesztőhöz kötött forma felszívódása nagyobb hatékonyságú.

-

-

100 ppm elemtartalmú kezelt komposzton termesztett csiperkegomba EDF értékei 14

-

Az extraktumok UV/VIS spektrumának felvétele, Az elválasztott színanyagok spektrumainak felvétele (jelenleg folyik)


-

A vizsgált minták színanyag összetétele eltéréseket mutat, ami lehetőséget teremt a minták minőségével való kapcsolat feltárására több más paraméter figyelembe vételével. Az egyes színanyagok spektrumának ismeretében az extraktum – összetett – spektrumából az egyes komponensek aránya számítással megállapítható (ez a munka jelenleg folyik)


-

13,2

Adatbank kialakítása a statisztikai vizsgálatokhoz A színanyagok azonosítása (HPLC-MS) A spektrumok kiértékelési módjának kidolgozása

12

12

EDF

10

12. Nagyüzemi termesztésű csiperkegomba vizsgálata fungicid-szermaradványokra

7,6

8 6

5

12.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Naár Zoltán,

4 2

1,4

2,2

2,4

Ni

Hg

Hilyákné Kadlott Mária, Ungvári Szabolcs

0 Mn

Pb

szennyező mikroelem

Se

Se (+élesztő)*10

Cd*10



-

A csiperkegomba jódfelvételének vizsgálata. Egyéb termeszthető gombafajták (laska, shiitake) mikroelem-felvételének vizsgálata. Technológiai kísérletek a termésátlag növelés érdekében.

11. Paprika színanyagainak vizsgálata

11.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán, Lakatos Edina


-

Az élelmiszer (kolbász) adalékanyagként alkalmazott fűszer paprika színanyagainak vizsgálata a minőség és eredet ellenőrzés egyik lehetséges elemeként, új paraméter megállapítása. Megfelelő minta előkészítési és mérési módszer alkalmazása a színanyagok kinyerésére, elválasztására, mennyiségi meghatározására (azonosítására).


-

A színanyagok gyors és hatékony kinyerésére alkalmas módszer kiválasztása A színanyagok elválasztása (VRK, preparatív VRK)

Nagyüzemi körülmények között termesztett csiperkegomba termőtestekben megtalálható fungicid-maradványok mennyiségi analízise az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után.


-

A mintaelőkészítést (liofilizálás, extrakció) követően HPLC-s mérés (benomil, prochloraz). Mintaelőkészítés: tíz minta három párhuzamosban, mérés három ismétlésben (90 mérés).


A vizsgált komponensek a minták többségénél kimutatási határ alatti, de minden esetben a megengedett napi terhelés alatti értékeket mértünk.


A vizsgálatok ismétlése a növényvédelmi technológia fejlesztési feladatoknak megfelelően.

13. Triterpénszaponin származékok vizsgálata szőlőben és borokban

13.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán, Orbán Norbert, Kozák Imre Olivér

17

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 13.2. A kutatás célja és rövid áttekintése -

A vörös és fehérborokban előforduló triterpénszaponin származékok azonosítása, szeparálása, és kvantitatív meghatározása, melyeknek élettani hatása igazoltan kedvező, jelenlétük fontos az erjedés beindulásában, követésük lehetővé teszi bizonyos technológiai lépések ellenőrzését

15. Élelmiszergyártó üzemek higiéniai vizsgálata

15.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Naár Zoltán, Fejes Zsuzsa, Bárdos Adrienn



-

A minta előkészítés kidolgozása szőlőbogyóra ill. borra. VKR és HPLC-MS elválasztás (utóbbi esetben mennyiségi meghatározás) kidolgozása három komponenser (oleanolsav, urzolsav, uvaol).

-


-

Szelektív, gyors, és jól reprodukálható módszerek kidolgozása történt meg a triterpénszaponin származékok kivonására (nagyobb mennyiségű kinyerésére) és vizsgálatára szőlőbogyóhéj kutikulájában (követési vizsgálatok I. szintje). 5 konkrét célvegyület borokban történő azonosítása történt meg. A leírt módszerek a bor, mint termék követési vizsgálataiban hasznosíthatók mivel a nyert információk birtokában a szőlő, mint alapanyag újabb fontos paraméter segítségével jellemezhető, a termék folyamatos nyomonkövetéséhez pedig új jellemző társul.


-

Vizsgálati módszer kiterjesztése bormintákra Új triterpénszaponin származékok azonosítása. Nagy számú vizsgálati eredmény statisztikai kiértékelése, összefüggések megállapítása

14. Rutin vizsgálatok A vizsgálatok során az élelmiszerek és alapanyagok (46 minta) alábbi paramétereinek meghatározását végeztük el: - rutin paramétereinek (szárazanyag-tartalom, fehérje tartalom, nyersrost tartalom, nyerszsír tartalom); - szerves szennyezőinek (32 peszticid, 5 toxin); - szervetlen komponenseinek (21 elem).

-

A projektben bevont élelmiszergyártó üzemek átfogó, a szabványosat jelentős mértékben meghaladó részletességű higiéniai vizsgálata a teljes körű kockázatbecslés céljából. Helyszíni mintavételek után szabványos módszerek szerinti laboratóriumi vizsgálatok. A vizsgálatok irányai: felhasznált anyagok, a hőkezelési technológia hatékonysága, termék tárolása, berendezések, eszközök tisztasága, személyi higiénia, tisztítási technológia hatékonysága. Szennyeződések forrásának feltárása fázisvizsgálatokkal. Technológiamódosítási javaslatok kidolgozása.


-

-

-

-

Hat élelmiszer összesen 28-féle alap-, adalékés segédanyaga mikrobiológiai szennyezettségének vizsgálata. 5 ismétlésben. A kiemelten kezelt búzaliszt-szennyezettség hátterének feltárásához 8 db liszt és 30 db, különböző termelőtől származó búzaminta vizsgálata. Hatféle késztermék átfogó mikrobiológiai vizsgálata. A mikrobiológiai veszélyeknek leginkább kitett hűtött friss réteslap teljes fázisvizsgálata és tartamkísérlet az eltarthatóságot befolyásoló mikrobiológiai paraméterek meghatározására. Átfogó vizsgálat a speciális eljárásokat igénylő tengeri hal mikrobiológiai biztonságának ellenőrzésére. Összesen 14 db műszak berendezésről származó és 32 személyi tisztasági vizsgálat. A vizsgálatok irányai az alábbi 15 közül az adott mintánál szabvány által előírtak és további indokolt paraméterek: Salmonella, Staphylococcus aureus, Escherichia. coli, E. coli O:157, coliform. Enterobacter, Enterococcus, Clostridium, összcsíra, penész, Leuconostoc, simasavanyító, termofil spóraszám, Pseudomonas aeruginosa, Campylobacter, Listeria. Összesen 112 minta vizsgálatát végeztük el, 3 vagy 5 ismétlésben, átlagosan 6 mikrobiális paraméterre, ami összesen több mint 2500 mért adatot eredményezett.


A 28-féle alap-, adalék- és segédanyag vizsgált mintái általában mikrobiológiailag megfelelőnek bizonyultak.

18


-

-

A lisztminták mintegy negyede tűrhető tartományba tartozó Enterobacter és colifom csíraszámot mutatott. A 30 búzaminta vizsgálata igazolta, hogy e bakteriális szennyezettség már a búzán is kimutatható, a minták 1/3-a nem kifogásolt kategóriájú volt. A borászati minták tisztasága kifogástalan volt. Kisebb súlyú, technológiai eredetű szennyezési forrásokat (felhasznált anyagok fedetlen tárolása, előírt higiéniai lépések nem megfelelő végrehajtása, különböző mértékben szennyezett félkész termékek azonos szállítóeszközben történő üzemen belüli mozgatása) tártunk fel. Ezek kiküszöbölésére javaslatot tettünk, amelyet a gyártók kivétel nélkül bevezettek. Az ellenőrző vizsgálatok visszaigazolták az intézkedések hatásait a termékek mikrobiológiai biztonsága tekintetében. Jelentős technológiai fejlesztések lehetőségét mutatták ki a mikrobiológiai vizsgálatok több terméknél az eltarthatósági idő növelése és a hőkezelés energiaigénye terén. Ezek részletes ismertetése a Technológiatranszfer című fejezetben olvasható.

-


-

-


-

A higiéniai vizsgálatok rendszeres ismétlése a minél megbízhatóbb élelmiszerbiztonsági adatbázis felállítása és a kockázatbecslési feladatok elvégzése érdekében. A technológiai fejlesztések hatásainak többször ismételt utóellenőrzése. A termékek rendszeres vizsgálata a kritikusnak bizonyult paraméterek tekintetében.

16. Húsok eredetének ellenőrzése DNS és zsírsavösszetétel vizsgálatával

16.1. A kutatásban résztvevők: Huszti Katalin, Héja Kornélia 16.2. A kutatás célja és rövid áttekintése -

-

A vizsgált termékek, egyike a töltelékáruk közé tartozó kolbász sertéshús mellett szarvasmarhahúst is tartalmaz a mozaikosság biztosítására. A fogyasztónak nincs lehetősége, hogy ellenőrizze a húsösszetételt a kolbászban, ezért szükséges annak a késztermékben való ellenőrzésére alkalmas vizsgálat elvégzése akár szúrópróbaszerűen, akár vevői kifogás felmerülésekor.


A sertés és a szarvasmarhahús jellemzőinek és jellegzetes különbségeinek meghatározása PCR-RFLP technikával.

A sertés és a szarvasmarhahús zsírsavösszetétele közti tipikus különbségek meghatározása. Az előírás szerint gyártott kolbász többszörösen telítetlen . telített zsírsav arányának meghatározása. Az előírt sertés-szarvasmarha húsarány ellenőrzése 3 különböző időpontban gyártott tételben DNS és zsírsav alapú vizsgálattal. Jellegzetesen eltérő RFLP mintázat alapján jól megkülönböztethető a kétféle állatfaj húsa, de a mennyiségi arány PCR-technikával való meghatározását csak prémium minőségű termék jelentős árbevételt érintő kérdéses esetének eldöntésénél célszerű alkalmazni költségessége miatt. A többszörösen telítetlen . telített zsírsav arányban gyorsan, viszonylag kis költséggel meghatározható különbség van a két állatfaj húsa között. A szarvasmarháénak mintegy ötszöröse ez az érték a sertésnél (0,12, ill. 0,54). A vizsgált termékre vonatkozóan ezt az arányt 0,48 ± 0,042 értéknek találtuk. A három vizsgált tételnél mindkét eljárással az előírásnak megfelelő sertés-szarvasmarha húsarányt állapítottunk meg.


-

A qPCR technika kisebb költségű, rutineljárásként alkalmazható protokolljának kidolgozása. A többszörösen telítetlen - telített zsírsav arány évszakos ingadozásának követése a kolbászban.

17. NIR-technika gabonatermékek eredetének és minőségének igazolásában.

17.1. A kutatásban résztvevők: Dr. Murányi Zoltán, Szováti Katalin 17.2. A kutatás célja és rövid áttekintése -

-

A vizsgált termékek közül kettőnek, a háztartási keksznek és a hűtött friss réteslapnak közös alapanyaga a búzaliszt, melynek e termékekhez a BL55-ös lisztétől eltérő minőségi paraméterekkel kell rendelkeznie, bár éppen ellenkező irányban: a kekszhez morzsalékos tészta szükséges, a réteslaphoz pedig jól nyújtható. A liszt sütőipari minősítése az üzemekben meglehetősen időigényes nedves kémiai eljárásokkal történik. A NIR technika kiváló lehetőséget ad a liszt gyors, olcsó, egy időben több paraméterre vonatkozóan információt adó vizsgálatára.

19

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 17.3. Elvégzett tevékenység -

-

A kétféle termék számára optimális lisztminták (10-10 db) NIR spektrumának felvétele. Három különböző malom összesen 15, különböző minőségű lisztje NIR spektrumának felvétele. Kalibrációs görbék kidolgozása a nedvesség-, a fehérje-, a glutén- és a hamutartalomra. A keksz, ill. a réteslap gyártásához optimális lisztminőségi NIR-paraméterek kidolgozása.

18. Aszkorbinsav szenzor fejlesztések

18.1. A kutatásban résztvevő kutatók: Víg Attila, Dr. Csutorás Csaba, Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra

18.2. A kutatás célja és rövid áttekintése: −


A keksz és a réteslap gyártásához szükséges eltérő minőségű lisztek gyors, kis költségű minősítési eljárása kidolgozása NIR-technikával.

−


A lisztminőség ingadozása okainak feltárása az Egri Malom Kft. közreműködésével.

MŰSZERFEJLESZTÉSI PROGRAM: BIOSZENZOR PROTOTÍPUSOK

ÚJ

Kulcsszavak: új bioszenzorok releváns élelmiszer paraméterekre, hatékony és költségkímélő analitikai technikák fejlesztése. Általános célkitűzések: -

-

−

A világviszonylatban frekventáltan kutatott innovatív, korszerű és hatékony analitikai eszközök, a bioszenzorok fejlesztésének hazai viszonylatban történő megerősítése, mivel ez hazánkban az utóbbi években jelentősen a háttérbe szorult. A kutatásaink két fő iránya: új amperometriás bioszenzorok és immunszenzorok fejlesztése. Élelmiszer minták analízise bioszenzorok segítségével, mivel a korábbi rendszerek reális minták elemzésére nem voltak alkalmasak. A bioszenzorikus mérési rendszerek miniatürizálásának előkészítése, sorozatvizsgálatokra való alkalmazás megbalósítása. A hazai kutatások nemzetközi térbe helyezése hatékony nemzetközi kooperációk kialakítása (Lund University, University of Rome, University of Bochum).

A C-vitamin az egyik legfontosabb vízben oldódó vitamin, az oxidációs-redukciós folyamatokban, valamint számos anyagcsere folyamatban vesz részt. Gyógyszerként is alkalmazzák, valamint az élelmiszeriparban mint fontos antioxidáns tűnik ki. Rendkívül fontos feladat ezen élelmiszeripari, gyógyászati minták költséghatékony és gyors analízise, mivel az eddig alkalmazott HPLC-s technika lassúnak és költségesnek bizonyul. Célul tűztük ki egy olyan aszkorbinsav bioszenzor kifejlesztését, mely nagyszámú reális élelmiszermintában gyors, szelektív, pontos C-vitamin meghatározást tesz lehetővé. Távolabbi célunk, hogy a kifejlesztett szenzorok miniatürizálásával rendkívül olcsó analizátorokhoz juthassunk.

18.3. Elvégzett tevékenység: konkrét részfeladatok, vizsgálati módszerek és mérések, vizsgálatok: −

−

−

−

−

Az aszkorbát oxidáz enzim aktivitásának mérése, megfelelő stabilitású aszkorbinsav oldatok előállítása, az optimális stabilizátorok alkalmazási körülményeinek meghatározása. Az enzimcella készítésének optimalizálása: új módszert dolgoztunk ki az enzim glutáraldehiddel történő stabil rögzítésére a cella felszínére, meghatároztuk az enzimcella készítés lépéseit. Olyan bioszenzor rendszer kiépítése, melyben a szenzor átfolyó rendszerű, így folyamatos elemzésre alkalmas, valamint az enzimcella és az elektródtér elkülönül, a komponensek detektálása amperometriásan történik Az aszkorbát oxidáz enzim reakció esetében az oxigénfogyás mérése a szokásos módszer az aszkorbinsav koncentrációjának mérésére, azonban mi a sokkal nagyobb koncentráció tartományban linearitást mutató aszkorbinsav jelben bekövetkező csökkenést mértük, mivel az aszkorbinsav jel, szemben az oxigén jellel jóval stabilabbnak és háttérzaj nélkülinek bizonyult. Megfelelő kondícionálási módszert dolgoztunk ki glassy carbon elektród alkalmazásával az ideális elektródfelület kialakítására aszkorbinsav méréséhez, állandó, stabil aszkorbinsav jelet biztosítva.

20

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT −

−

−

Az aszkorbinsav jel potenciál-, pH-, áramlási sebesség-, ionerősség-függésének vizsgálata az optimális bioszenzor működés biztosítását célozta. Széles koncentráció tartományban az általunk fejlesztett aszkorbát oxidáz bioszenzor linearitást mutatott, különböző koncentrációjú aszkorbinsav oldatokkal tesztelve. Az aszkorbinsav szenzor a következő enzimreakción alapul:

− −

−

Aszk. oxidáz

2 L-aszkorbinsav + O2 + 2H+ -------------> 2 dehidro-L-aszkorbinsav + 2H2O

Újabb elektród kondícionálási módszerek kipróbálása jelenleg is zajlik, az aszkorbinsav jel állandó, magas értékének biztosítására. A következő időszakban elvégzendő legfontosabb feladat az aszkorbát oxidáz alapú bioszenzorunk tesztelése reális élelmiszerminták elemzésére. A mérési eredmények összevetése hagyományos módszerekkel (spektrofotometria, HPLC) fogja bizonyítani a bioszenzorikus módszer alkalmazhatóságát.

19. Szulfit szenzor fejlesztések

19.1. A kutatásban résztvevő kutatók: Iglói Attila, Dr. Csutorás Csaba, Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra


−

Az amperometriás bioszenzor felépítése

18.4. Fontosabb eredmények: −

−

−

Új mérési elven működő amperometriás, átfolyó rendszerű bioszenzort építettünk ki aszkorbát oxidáz enzim alkalmazásával, melyben az enzim biztosítja a szenzor nagyfokú szubsztrátspecifitását és érzékenységét. Lényeges különbség még az eddigi rendszerekhez képest, hogy az enzimcella és az amperometriás cella elkülönülten található, ami az eredmények könnyebb kiértékelését teszi lehetővé, valamint az enzimcella cseréjével más szubsztrátok elemzése is lehetővé válik (lásd később szulfit szenzor). Ez a későbbi munkafázisban kiépítendő kisméretű műszer fejlesztése során is jól kihasználható lesz. Új technikai elemként beépítettünk egy második minta injektort, mely biztosítja a háttér egyszerű felvételét, ami rendkívül fontos lesz reális minták elemzéséhez.

18.5. További lépések: −

Az aszkorbinsav szenzor működésének további optimalizálása szükséges sorozatmérések elvégzésének céljából.

−

Elsősorban a borok, de más élelmiszeripari termékek esetében is a szulfit ionokat, mint antioxidánst alkalmazzák a nemkívánatos bomlási folyamatok megakadályozására, mely lényeges élelmiszerbiztonsági paraméterként jelentkezik. A szulfit ionok meghatározása jelenleg elsősorban titrimetriásan történik, ami bár egyszerű módszer és nem igényel bonyolult műszerezettséget, de rendkívül pontatlan, nem abszolút módszer és csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmas. Célul tűztük ki olyan, az aszkorbinsav szenzorral analóg szulfit szenzor kifejlesztését, amely nagyszámú élelmiszerminta automatikus sorozatelemzésére alkalmas. További célunk, hogy a kifejlesztett bioszenzor nagy pontosságú, viszonylag olcsó, specifikus meghatározási módja legyen a szulfit ionoknak.

19.3. Elvégzett tevékenység: konkrét részfeladat-

ok, vizsgálati módszerek és mérések, vizsgálatok: − Megvalósítottuk a titrimetriás módszer optimalizálását borminták analízisében. − Mivel a szulfit-oxidáz enzim kereskedelmi forgalomban nem kapható, ezért hatékony módszert dolgoztunk ki az enzim csirkemájból történő kinyerésére. − A glassy carbon elektród megfelelő kondícionálása: Nátrium-karbonátos kezelést követően az elektród +790mV potenciálon tartása, majd azt követő pufferes mosatás kedvezően befolyásolta a szulfit és hidrogénperoxid jelek erősségét és stabilitását. − A szulfit és hidrogén-peroxid jelek intenzitásának potenciálfüggésének vizsgálata arra mu-

21


−

tatott rá, hogy a hidrogén-peroxid helyett a szulfit fogyás mérésével célszerű a szulfit koncentrációt mérnünk. A fenti elektródkezelés alkalmazásával sikerült olyan mérési potenciált találni (+290mV), ahol a hidrogénperoxid elhanyagolható jelet ad, a szulfit jel intenzitásához viszonyítva. Ezen a mérési potenciálon tehát a hidrogén-peroxid jel nem zavarja a szulfit mérését, így koncentrációval arányos jelcsökkenéseket mérhetünk a vakcellához viszonyítva. A szulfit szenzor a következő enzimreakción alapul: szulfit oxidáz

−

SO32- + O2 + H2O -------------> SO42- + H2O2 Széles koncentráció tartományban az általunk fejlesztett szulfit oxidáz bioszenzor linearitást mutatott, különböző koncentrációjú nátrium-szulfit oldatokkal tesztelve.


− −

20. Biogén amin szenzor fejlesztések

20.1. A kutatásban résztvevő kutatók: Dr. Bóka Beáta, Dr. Csutorás Csaba, Dr. Elisabeth Csöregi, Dr. Mihaela Nistor



−

−

Amperometriás, átfolyó rendszerű bioszenzort építettünk ki szulfit oxidáz enzim alkalmazásával, az enzim biztosítja a szenzor nagyfokú szubsztrátspecifitását és érzékenységét. A szulfit fogyás optimális potenciálon történő mérésével sikerült a hidrogén-peroxid zavaró hatását kiküszöbölnünk, ami állandó hibaforrása volt az eddigi fejlesztéseknek. Lényeges különbség még az eddig alkalmazott rendszerekhez képest, hogy az enzimcella és az amperometriás cella elkülönülten található, így a két szenzor az enzim cella cseréjével könnyen egymásba alakítható.

A szulfit szenzor működésének további optimalizálása: a szulfit bioszenzor potenciál-, pH-, áramlási sebesség-, ionerősségfüggésének vizsgálata fogja biztosítani a szenzor ideális működését. Újabb elektród kondícionálási módszerek tesztelése. A szulfit oxidáz alapú bioszenzorunk tesztelése reális élelmiszerminták elemzésére.

−

A hal- és hús-minőség gyors értékelése állandó feladat az élelmiszeriparban, ami új biomarkerek keresésében, valamint kimutatásukra egyszerű, olcsó módszerek fejlesztésében nyilvánul meg. A biomarkerek közül biogén aminokat vizsgáltunk, melyek aminosavak mikrobiológiai dekarboxileződésének termékei. A munkánk amperometriás bioszenzorok tervezését és működésének optimalizálását jelenti biogén aminok meghatározására. A legtöbb kifejlesztett bioszenzor magas potenciálon működik (>300mV), ami reális minták elemzésénél növeli az interferencia lehetőségét. Ezért olyan egyszerű és olcsó enzimatikus elektródok fejlesztését tűztük ki célul, melyek alacsonyabb mérési potenciálon működnek, így lehetőség nyílik aminok monitorozására komplex mátrixok esetében

20.3. Elvégzett tevékenység: konkrét részfeladatok, vizsgálati módszerek és mérések, vizsgálatok: −

Enzim cella felépítése −

Újdonságnak tekinthető a glassy carbon elektród felületi kondícionálási módszerének kidolgozása, ami jel stabilitást és állandóságot biztosít, illetve így válik maximálissá +290mV potenciálon a szulfit és hidrogén-peroxid jel arány.

−

−

Két típusú amin oxidáz alapú bioszenzort fejlesztettünk ki, monoenzimatikus és bienzimatikus bioszenzort, az utóbbi amin oxidáz és torma peroxidáz együttes rögzítésén alapul. A szenzor felépítése vagy direkt elektron transzferen (DET), vagy közvetett elektron transzferen (MET) alapul. A DET elektródokat az enzim elektród felszínen való adszorpciójával állítottuk elő, míg a MET elektródokat az enzimredox polimerrel {poly(1-vinylimidazole) [Os(4,4’-dimethyl+/+2 bpy)2Cl] } (PVI13-dmeOs) való keresztkapcsolásával. A kifejlesztett bioszenzorokat áramló rendszerbe integráltuk. Az enzimmel módosított

22


−

elektródok mérési potenciálját potenciosztáttal szabályoztuk. Az általunk fejlesztett bioszenzor az alábbi, peroxidáz katalizálta reakción alapul:

hisztaminra, cisztaminra és tiraminra adott választ (lásd csatolt ábra).

R-CH2-NH2 + H2O + O2 R-CHO + H2O2 + NH3 H2O2 + 2e- + 2H+ −

2 H2O

Az elektródok működését a felépítésüknek megfelelően optimalizáltuk (áramlási sebesség, pH, stb.), a kiértékelésük standard oldatokkal történt. Potenciosztát W

C

Folyadék ki R

Cella

Kipp &

Perisztaltikus pumpa Foszfát puffer

Minta

Injektor

Rekorder

AO és AO-HRP elektródok relative válasza hisztaminra (Hsm) (referenciaként választva), cisztaminra (Csm), tiraminra (Trm), spermidinre (Spd), etiléndiaminra (EDA), agmatinra (Agm), putreszcinre (Put), kadaverinre (Cad), cisz-2-butén1,4-diaminra (CDAB) és transz-2-butén-1,4diaminra (TDAB). Szubsztrát koncentráció 1mM.

A biogén amin szenzor felépítése.


− −

−

A bienzimatikus bioszenzorok összehasonlítása monoenzimatikus bioszenzorokkal, mind a mediátorral szerelt, mind a mediátor nélküli alkalmazásban (pl. nagyobb érzékenység, alacsonyabb kimutatási határ, nagyobb koncentráció tartományban linearitás, stb.). Az optimalizált monoenzimatikus bioszenzor meglepően alacsony érzékenységet mutatott putreszcinre, hisztaminnal összehasonlítva. A mono- és bienzimatikus elektródok esetében kiértékeltük a bioszenzor karakterisztikákat, mediátorral és mediátor nélkül.. Ha a filmvastagság növekszik, pl. ha két enzim, vagy mediátor van jelen, csökken a szubsztrátok és termékek diffúziója az elektród felszínére, a jelenség a Michaelis-Menten állandó (Km) növekedésében nyilvánul meg. Ha mediátort használunk a szenzorok érzékenysége, illetve a koncentráció tartomány növekszik. Ha felvesszük különböző aminok áram jelét, a mediátor nélküli bienzimatikus bioszenzor (AO-HRP) az enzim oldatbeli szubsztrátspecifitását követte, míg a monoenzimatikus bioszenzor (AO) jelentősen megváltozott szelektivitást mutatott, főleg


−

A következő időszak feladatai közé tartozik, hogy nemzetközi együttműködésben adaptáljuk a magas aktivitású enzim készítésének módszerét zöldborsóból, valamint az Ostartalmú redox polimer mediátor szintézisét (Czech republic, Prof. Ivo Frébort and Germany, Prof. Wolfgang Schuhmann). A következő fontos célunk a kifejlesztett bioszenzorok alkalmassá tétele élelmiszerek sorozatvizsgálatára.

23


21. Immunszenzor fejlesztések

21.1. A kutatásban résztvevő kutatók: Dr. Csutorás

Csaba, Majerné Baranyi Krisztina, Dr. Váradi Mária, Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra.

−


−

−

Az aspergillus penészgombák által termelt aflatoxinok másodlagos metabolitok, melyek leggyakrabban különböző gabonákban, fűszerekben, olajosmagvakban találhatók meg. Munkánk során penészgombák által termelt toxinok kimutatására gyors, szelektív, jelölésmentes immunszenzor kifejlesztését tűztük ki célul. Az optikai hullámvezető fénymódus spektroszkópia (OWLS) alkalmazásával lehetőség nyílik az egészségre ártalmas mérgező anyagok rendkívül kis koncentrációban történő kimutatására. Az OWLS technika az integrált optikai hullámvezető (chip) felületén végbemenő molekuláris kötődések vizsgálatára alkalmas. A szenzorok felületének módosításával lehetőség nyílik különböző vegyületek, többek között fehérjék (antigének, antitestek) rögzítésére, regenerálható immunreakciós rétegek kialakítására, amelyek segítségével a vizsgálandó vegyületek mennyiségileg és minőségileg meghatározhatók FIA rendszerben. A módosított felszínű chipekkel (aminoszilán, epoxi-szilán, karboxi-metil-dextrán) vizsgáltuk kis móltömegű toxinok immunanalitikai kimutatásának lehetőségeit. Eljárást fejlesztettünk az Aspergillus flavus által termelt aflatoxin B1 kompetitív és nem kompetitív kimutatására, összehasonlítjuk a mérések statisztikai paramétereit, majd élelmiszer alapanyagok vizsgálatán keresztül bizonyítjuk be a módszerek élelmiszeriparban való alkalmazhatóságát.

21.3. Elvégzett tevékenység −

−

Méréseinket az OWLS-100 típusú készülékkel végeztük, a mérés során végbemenő változásokat pedig Biosense 2.2 software-rel követtük nyomon. A méréseket folyamatosan áramló rendszerben injektálásos technikával (FIA) végeztük. Az evaneszcens teret alkalmazó OWLS technika lehetőséget nyújt a hullámvezető szenzor felületén, mint határfelületen lejátszódó affinitási reakciók valósidejű, jelölésmentes vizsgálatára. A karboxil-csoportokat hordozó chip felületén történő rögzítés lehetőségét vizsgáltuk. A rétegeket ill. rögzítési eljárásokat a szilanizált szenzorokon minden esetben modell-fehérje

−

molekula-párral (BSA/anti-BSA) referencia méréseket végezve vizsgáltuk a stabilitás és rögzítési kapacitás változását. A szenzor felületén kialakított amino csoportokat karboxil-csoportokra módosítottuk szukcinanhidrides kezeléssel. Vizsgáltuk a szukcinanhidrid oldására alkalmazott oldószerek hatását. Megkezdtük az OWLS detektáláson alapuló immunszenzorok fejlesztését aflatoxin B1 jelölésmentes meghatározására. A nem kompetitív és a kompetitív eljárás kidolgozása során különböző működési paramétereket (rögzítés paraméterei, puffer összetétel, pH) optimalizáltuk.


−

−

−

−

Az amino-csoportokat hordozó szenzor felületen szukcinanhidrides kezeléssel alakítottunk ki karboxil-csoportokat, majd a fehérje típusú molekulákat EDC/NHS alkalmazásával rögzítettük. A kialakított rétegeket ill. a rögzítési eljárásokat antitest-antigén modellmolekulapárral (marha szérum albumin, BSA - anti-BSA IgG antitest) vizsgáltuk a stabilitás és rögzítési kapacitás megállapítása céljából. A származékképzési reakciót a minél nagyobb kapacitású rétegek kialakítása érdekében optimalizáltuk, eltérő körülmények és oldószerek hatását figyelembe véve. A legstabilabb jeleket a DMF-ben oldott szukcinanhidrides kezeléssel kaptuk. Az aflatoxin B1 mérésére alkalmas eljárás kidolgozása során az első lépésben direkt meghatározásra alkalmas módszert fejlesztettünk ki. A szilanizált szenzor felületén antiaflatoxin antitestet (1000x hígított) rögzítettük, majd különböző standard koncentrációban mértük az aflatoxin antigént. Az aflatoxin B1 mérésére indirekt (kompetitív) eljárás kidolgozására van szükség. A kompetitív vizsgálat során az aflatoxin-BSA konjugátumot rögzítjük a szenzor felszínén. A megfelelően hígított szérumot a standard oldatokkal, illetve a mintákkal összekeverjük, majd megfelelő inkubálási idő után injektáljuk a mérő rendszerbe. A szabadon maradt antitestek kötődnek a szenzoron rögzített aflatoxin-BSA konjugátumhoz, tehát növekvő antigén koncentráció mellett csökkent a mérhető jel. Vizsgáltuk a rögzített konjugátum koncentrációjának (1, 5, 10, 20 μg/ml) hatását és megállapítottuk, hogy a nagyobb koncentráció alkalmazása nem célszerű a rögzítés során. Az 1 μg/ml koncentrációjú konjugátummal érzé-

24


− −

kenyített szenzorokkal történő mérések során a jelek gyorsabban csökkentek, a szenzor nem stabil. A biomolekulák rögzítésekor alkalmazott puffert optimalizáltuk. Vizsgáltuk az anti-aflatoxin antitest koncentrációjának hatását a mérésekre. Megállapítottuk, hogy a nagyobb koncentrációban alkalmazott oldat igen nagy jelet adott, azonban a szenzort igen hamar túlterheljük.


− −

továbbiakban folytatjuk az aflatoxin vizsgálatára az indirekt eljárás fejlesztését, vizsgálva a további paraméterek hatását a kismolekulájú toxinok meghatározására. Meghatározzuk a további aflatoxin módosulatok keresztreakciójának mértékét. Vizsgáljuk a minta előkészítés lehetőségeit, hatásfokát.

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAM Kulcsszavak: új info-kommunikációs rendszer, adatbázis, fogyasztóközpontúság, mobiltelefonos elérhetőség 22. A nyomonkövetési rendszer informatikai hátterének kifejlesztése

22.1. Résztvevők: Dr. Kis-Tóth Lajos, Dr. Kusper

Gábor, Radványi Tibor, Király Roland, Madár János, Szak Endre

22.2. Célja és rövid áttekintés −

−

Az információs technológia igen fontos eszköz a projekt minden vonatkozásában: az egyes feladatokban közreműködő partnerek közti kommunikációtól a nyomonkövetési rendszer működtetésén át a fogyasztók élelmiszerbiztonsági tájékoztatásáig terjedően alkalmazzuk. A platform tevékenységeinek elsődleges célja a fogyasztó-központú nyomonkövetési rendszermodell informatikai hátterének kiépítése. Mivel nincs szabványosított előírás az élelmiszeripari nyomonkövetési rendszerek informatikai háttérének felépítésére és működtetésére vonatkozóan, ezért több alapvető információelméleti és –technológiai kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy létrejöhessen a projekt munkatervében megfogalmazott célkitűzés: elsőként kialakítani a több termelőt és termékpályát integráltan kezelő, rugalmasan bővít-

−

hető és fejleszthető nyomonkövetési rendszer modelljét. E mellett nélkülözhetetlen volt a projekt adatait, dokumentumait megfelelően kezelő belső információs rendszer kialakítása is. A munkaszakaszra kitűzött részcélok az alábbiak voltak: 1. a projekt belső információs rendszerének kialakítása, 2. a konzorciumi tagok szakembereinek felkészítése a belső kommunikációs rendszer használatára, 3. a konzorciumi tagoknál várható adatforgalom és a meglévő informatikai háttér felmérése, 4. a projekt adatmodelljének kialakítása.

22.3. Tevékenységek bemutatása

¾ A projekt belső kommunikációját működtető rendszer elkészítése és folyamatos működtetése − Mivel a projekt tevékenységei több mint 10 telephelyen folynak, ezért a legelső feladat a belső kommunikációs rendszer létrehozása volt. Ehhez egy speciális, a partnerek közti adatközlést lehetővé tevő webrendszer megtervezése és elkészítése történt meg. − A projekt dokumentumainak biztonságos csoportmunkával való létrehozása, tárolása meghatározott hozzáférési jogkörökkel. − A mindennapi információcsere eszközéül szolgáló elektronikus levelezés biztonságos lebonyolítása, archiválása, a munkacsoportok számára levelezési listák, fórumok kezelése. ¾ A munkatársak felkészítése a projekt belső kommunikációs rendszerének működtetésére − A SzinvaNet Kft. munkatársai a projekt igényeinek megfelelően kialakított kommunikációs rendszer komplett együttműködési, levelezési és archiválási funkcióit egész napos képzésen ismertették meg a konzorciumi tagok 2-2 szakemberének részvételével. − A tudásközpont kutatói külön továbbképzésen ismerték meg a rendszer használatát, különös tekintettel a műszerek által mért adatok továbbítására, feldolgozására és archiválására. ¾ A nyomonkövetési adatbázis szerkezetének meghatározása − A nyomonkövetési rendszer kialakítása során felmerült legjelentősebb szempont a cégek adottságaiban és a termékpályák részleteiben rejlő igen

25

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT nagy különbözőség, melyet integráltan kell majd kezelnie a rendszernek. A hat élelmiszeripari cég termelési helyeinek és az általuk előállított termékek gyártási technológiájának nagy mértékű diverzitásából adódóan különbözik a termékpályákon a releváns adatok összetétele és keletkezésük időintenzitása. Ezen eltérésekből adódik, hogy a hálózat és az adatok tárolását megvalósító informatikai rendszernek fel kell erre készülni. − A tárolás első szintje: az adatgyűjtő és közvetlenül a mérő számítógépek. Az adattárolás formátuma a könnyen mobilizálható, kifejezetten gyorsan kezelhető szöveges fájl, ami a könnyebb adatbázis kapcsolat miatt XML formátumban kerül tárolásra. − A tárolás második szintje: a pufferszerverek. Az előfeldolgozás, kiértékelés után adatbázis szinten tárolható adatok. Ezek könnyen exportálhatóak szükség esetén akár XML formátumba, akár más portábilis formátumba. Az adatok titkosítását is az e gépeken futó szoftverek végezik el. − A tárolás harmadik szintje a központi adattárház, melynek feladatai a kifelé menő adatok szolgáltatása, a lekérdezések kiszolgálása egy linux operációs rendszeren futó Oracle Standard Edition adatbázis szerver felhasználásávál ¾ A fogyasztók tájékoztatását szolgáló WAP modell létrehozása − A fogyasztók tájékoztatását szolgáló WAP-os információközvetítés modelljét a T-Mobile Magyarország Távközlési Zrt. közreműködésével terveztük megvalósítani. Az EKF gyűjtötte össze és strukturálta a termékinformációkat, melyeket a mobilkommunikációs cég szakemberei jelenítettek meg WAP formátumban. Így a ma használatos mobiltelefonok többségével azonnal elérhető ismereteket nyújtunk a projektben vizsgált 6 élelmiszerről az alábbi szempontok szerint: Gyártó; Öszszetevők:; Vásárlási tanácsok; Élelmiszerbiztonsági figyelmeztetés; Élelmiszerbiztonsági előnyök.

nyezetben a két rendszer ugyanazon a hardveren fut, meghagyva a lehetőségét annak, hogy egy későbbi hirtelen terhelés-növekedés esetében a két rendszert egyszerűen külön lehessen választani. A szerver a későbbiekben jelentősen bővíthető, így fel tudunk készülni egy esetleges előre nem látható terhelés-növekedésre is. −

−

Általános adatmodell a nyomonkövetési adatbázis szerkezetének meghatározásáhozMivel a teljes rendszer igen nagy mértékben összetett, sokféle platform, operációs rendszer, adatbázis rendszer fordulhat elő benne, így az alábbi jellemzőkkel terveztük az adatmodellt: 1. Az igényelt adatbiztonságot jelentős adatredundancia segítségével biztosítjuk. 2. Megoldjuk a különböző operációs rendszerek közötti megfelelő kommunikációt, az adatok konverzióját. 3. Matematikai és szoftverfejlesztési szakértők határozzák meg a megfelelő kódolási eljárásokat és az adatok kriptográfiai módszerekkel való titkosítását. 4. Kutatási feladat a központi adattárház finomhangolása és programozása, hogy mind az érkező nagymennyiségű adat befogadása és a várhatóan nagyszámú lekérdezés kiszolgálása is a lehető legoptimálisabb legyen, annak ellenére, hogy e folyamatok optimalizálása egymás ellen hat A projektben vizsgált termékeket bemutató fogyasztói WAP oldal létrehozása. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló WAP-os információközvetítés modelljét a T-Mobile Magyarország Távközlési Zrt. közreműködésével valósítottuk meg. Az Életmód cím alatt található lapon a projektben vizsgált termékekkel kapcsolatos rövid, tömör tájékoztatást találnak a fogyasztók az alábbi szempontok szerint csoportosítva


A projekt belső kommunikációját működtető rendszer. Az elvárások felmérése után a projekt számára kialakított konfiguráció: Novell Groupwise 7, Oracle 10g, SUSE Linux Enterprise Server. A választott hardver kör-

26


A külső cégek és a laboratórium adatszolgáltatása

Az EGERFOOD nyomonkövetési rendszer adatmodellje

27

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 22.5. További lépések

−

A termékek kódolási rendszerének kidolgozása: A nyomonkövetési rendszer hosszú távú fejlesztési stratégiájának figyelembe vételével kidolgozunk egy termékazonosításra alkalmas kriptográfiai algoritmust.

−

A hardware infrastruktúra meghatározása: Az adatbázis kialakításához szükséges hatékony hardware infrastruktúra kialakítása, amely gazdaságosan használja ki a rendelkezésre álló erőforrásokat, úgymint számítási teljesítményt és sávszélességet.

Az adatgyűjtő és közvetlenül a mérő számítógépek szintje: Megvizsgáljuk az adatmodell kidolgozása során már rendelkezésre álló adatokat, és meghatározzuk, hogy a pufferszerver átmeneti mentésre mekkora időszakot fedjen le.

−

A kommunikációs eljárások kidolgozása: Az adatgyűjtő gépek és a pufferszerver, majd a pufferszerver és a központi tárház közötti kommunikációt dolgozzuk ki.

A pufferszerverek szintje: A pufferszerverek helyének és pontos tevékenységének a meghatározása, megvalósítása.

−

A központi adattárház szintje: Meghatározzuk a lekérdező és megjelenítő modulok kapcsolódásához szükséges felületeket, kidolgozzuk a kapcsolódási pontokat. Kialakítjuk a fogyasztókkal WAP-on, ill. interneten való kommunikáció tartalmi szempontjait

−

Üzembe helyezés: Az adatgyűjtő hardvereszközök telepítése, beüzemelése a kutatásba bevont termelő és forgalmazó cégeknél.

A nyomonkövetési rendszer informatikai hátterének kialakítása az alábbi lépésekben folytatódik: − Kísérleti adatbázis megtervezése: A megalkotott adatmodell alapján, a formalizált modellt ellenőrzéseknek vetjük alá, majd a validált modell alapján megtervezzük a kísérleti adatbázis szerkezetét. −

−

−

Hozzáférési eljárások kidolgozása: A biztonsági háttér megszervezése a felhasználók azonosítására, az adatvédelemre és a hozzáférési jogok ellenőrzésére.

−

Titkosítási eljárások kidolgozása: Meghatározzuk a titkosítási algoritmusokat és a titkosítás folyamatát.

28


OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAM OKTATÁSI PROGRAMOK 1. Élelmiszeripari menedzser Felsőfokú Szakképzés • Az EKF-en 2005-ben akkreditált és beindult képzés • Beiratkozott hallgatók száma 18, illetve 24 fő. • Külső gyakorlati helyek: az EGERFOOD RET konzorciumi partnerei

• • • •

Általános és szervetlen kémia; Szerves kémia; EU jogi ismeretek; Alkalmazott matematika; Élelmiszerkémia; Mikrobiológia; Élelmiszeripari technológiák; Általános élelmiszer technológia alapjai; Jogi ismeretek; Élelmiszerbiztonság; Organoleptika; Táplálkozás élettan és toxikológia; Minőségbiztosítás; Minőség és minősítés szerepe az élelmiszeriparban; Élelmiszeripari csomagolás és környezetgazdálkodás; Környezetvédelmi technológiák; Veszélyes és toxikus anyagok; Élelmiszermikrobiológia; Laboratóriumi és/vagy üzemi gyakorlat; Záródolgozat

2. Élelmiszeranalitikai és Élelmiszerbiztonsági Joint Master Program (2006-ban indult Sokrates-Erasmus program)

Célkitűzés: élelmiszeranalitikai és élelmiszerbiztonsági Joint Master képzés tananyagának kidolgozása, mely az Európai Unióban is hiánypótló képzésnek számít. Az elkészített tananyagok lehetőség szerint e-learning rendszerben is elérhetők lesznek. A végzős hallgatók közös ún. többes diplomát szerezzenek Fő tevékenységi területek: • • • •

Tantárgyi tematikák kidolgozása és oktatási anyagok készítése Az e-learning lehetőségeinek felmérése és a program ilyen irányú adaptáció A master-képzés akkreditációja Disszemináció

Partner Eszterházy Károly Főiskola (Eger, Magyarország), koordinátor University of Ljubljana (Ljubljana, Szlovénia) ENESAD (Dijon, Franciaország) University of Bochum (Bochum, Németország)

Kompetencia Élelmiszeranalitika, élelmiszerbiztonság, kémiai analízis, növényélettan, mikrobiológia, nemzetközi oktatási programok Agronómia, élelmiszertechnológia,, analitikai kémia, veszélyelemzés, nemzetközi kutatási és oktatási programok. Növénytermesztés, agronómia, borászati technológiák, minőségellenőrzés, eredetvédelem. Kémiai analitikai, műszerfejleztés, kockázatelemzés

3. Élelmiszerbiztonsági szakreferens akkreditált felnőttképzési program • Az Eszterházy Károly Főiskola a program kidolgozója és első akkreditált képzési helye. • Az akkreditáció időpontja: 2006. május 3. (PL1019) • Csoportlétszám: 25-30 fő.

Képzési idő: 384 óra A képzés módszerei: előadások, laboratóriumi és üzemi gyakorlatok, szemináriumok, esettanulmányok. 4 fő modul: Alapozó, Törzs, és kettő speciális modul. Főbb témák::

TRÉNINGEK 1. Tréning: Demonstration of Lhasa Limited Software • • • • •

Időpont: 2006. október 3. csütörtök, 14-18 h Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola, Eger Az oktatást tartja: Dr. Siân Ives, Lhasa Ltd. (Leeds, UK) Résztvevők: a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem, valamint a regionális élelmiszertermelő cégek szakemberei Az oktatás témája: a Lhasa Ltd. nemzetközi konzorcium által készített szakértői rendszerek (toxikológiai kockázatelőrejelzés – DEREK for Windows, xenobiotikumok metabolitjainak előrejelzése – Meteor) felhasználói szintű ismertetése. • a program szerkezete és fejlesztési megközelítése • a predikció elvi folyamat, az előrejelzett toxikológiai végpontok • kémiai anyagok adatainak bevitele, az elemzés elindítása • az eredmények értelmezése. • a metabolitok keletkezésének modellezése, és a xenobiotikumok metabolitjainak előrejelzése • adatbevitel és az elemzési beállítási lehetőségei, • az eredmények interpretálása, a várható eredmények további felhasználásának területei.

29

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 2. Tréning: Új info-kommunikációs rendszer működtetése • • • • •

Időpont: 2006. október 12. csütörtök, 14-18 h Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola, Eger Az oktatást tartja: Szak Endre, Madár János Szinva Net Kft. Résztvevők: regionális élelmiszertermelő cégek szakemberei Az oktatás témája: az info-kommunikációs rendszer felhasználói szintű ismertetése. • Novell, GroupWise Szolgáltatások: E-mail, Naptár és ütemezés, Feladatkezelés, Dokumentumkezelés, Munkafolyamat támogatás, Azonnali üzenetküldés, Párbeszédek kezelése, Internetes publikálás, Webes és vezeték nélküli hozzáférés. • A szerver elérhetőségei: GroupWise kliens, GroupWise webes elérés (WebAccess), Outlook Connector • Általános jellemzők bemutatása, és a funkciók ismertetése: • Univerzális Postafiók, Csoportok, Felhasználók. • Postafiók, mappák, levelek. • Találkozók, Feljegyzések, Tennivalók . • Irattár, Dokumentumok feltöltése, megosztása, csoportos feltöltés. • Jogosultságok beállítása.

3. Tréning: Az EGERFOOD RET adatbázisokat kezelő szakembereinek információbiztonsági felkészítése • • • •

Időpont: 2006. október 25., 13-16 h. Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola, Eger Az oktatást tartja: Szak Endre, Madár János Szinva Net Kft. Az oktatás témája: archiválás, adatbázis kezelés, az adatsorok biztonságos feltöltése és kezelése. • A laboratóriumi adatkezelés speciális ismeretei: • On-line biztonsági mentés és visszaállítás. • Clusterkörnyezetek kialakításának lehetősége (Novell Cluster Services). • Biztonság: Secure Sockets Layer (SSL), Transport Layer Security (TLS), Public Key Infrastructure (PKI), RFC 2554 (SNMP hitelesítés). • Egyszerűsített felügyelet: Webes monitorozás, SNMP- vagy SMTPriasztások , Microsoft SMStechnológiájú értesítések.. • Dokumentumkezelés: Dokumentum-megosztás, Verziókezelés, Hozzáférésvezérlés.

30

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT TECHNOLÓGIA TRANSZFER, A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA •

A DEREK for WINDOWS ÉS a METEOR tudásalapú szakértői programokat világszinten elsőként adaptáltuk élelmiszerbizonsági célú vizsgálatokra. Gyakorlati vonatkozás: Kémiai veszélyt jelentő új anyagok, toxinok és metabolitjaik feltárása, illetve toxikológiai elemzése. Felhasználók: élelmiszergyártók, kutatóintézetek.

•

Az élelmiszer hazárdok eloszlásainak és előrejelzéseinek valószínűségi eloszlásokkal való jellemzése. Gyakorlati vonatkozás: A végrehajtott technológiai fejlesztések hatásának ellenőrzése. Az egyes élelmiszerek eltarthatóságának predikciója. Felhasználók: élelmiszergyártók és forgalmazók.

•

Élelmiszer komponensek saját fejlesztésű kockázat elemzési módszere. Gyakorlati vonatkozás: Tudományosan garantált biztonságú élelmiszerek piacra bocsátása. Felhasználók: élelmiszergyártók és forgalmazók.

•

Kialakított rendszerintegrációs modell Gyakorlati vonatkozás: Első lépés egy koherens, szabványosított európai élelmiszer nyomonkövetési és minőségirányítási rendszer bevezetése irányába. Felhasználók: élelmiszer alapanyag előállítók, élelmiszergyártók.

Megvalósult technológia transzferek 1. Új, egészségvédő hatású termékváltozat kifejlesztése prebiotikus hatású inulin hozzáadásával: a termék összetételének és gyártási technológiájának kidolgozása Felhasználó: Detki Keksz Kft. 2. A minőségromlást okozni képes mikroorganizmusok eliminálása: a biofilmek ellen is hatékony tisztítási technológia kidolgozása. Felhasználó: Egri Bormíves Kft. 3. Az élemiszer alapanyag induló csíraszámának csökkentése: az elektrolizált oxidáló vízzel való kezelés alkalmazása a halpácolás során. Felhasználó: Fish and Food Kft. 4. A réteslap eltarthatósági idejének növelése: célirányosan továbbfejlesztett hűtési technológia. Felhasználó: HESI Kft. 5. A minőségromlást okozni képes mikroorganizmusok eliminálása: az alacsonyabb hőmérséklet miatt a kritikus mikrobák számára gátló hatású érlelési technológia kidolgozása. Felhasználó: PásztorHús Kft. 6. A alapanyag induló csíraszámának csökkentése: az elektrolizált oxidáló vízzel való kezelés alkalmazása a gombakonzerv gyártásánál. Felhasználó: Quality Champignons Kft. 7. A csiperkekórokozó penészek okozta fertőzések megelőzése: a csiperkekórokozó penészek célzott, káros környezeti hatás nélküli elpusztítása a termesztéshez használt takaróföldben. Felhasználó: Quality Champignons Kft.

2. Analitikai fejlesztések •

A „peszticid biológiai hozzáférhetőségi faktor” bevezetése, meghatározási módszerének kidolgozása. Gyakorlati vonatkozás: Az egyes peszticideknek az élő szervezetekbe történő bejutását nagyban meghatározzák az adott peszticidtől és talajtípustól függő kötődési viszonyok. Ezen egyedi adszorpciós kapcsolatok jellemzésére vezetjük be a biológiai hozzáférhetőségi faktort, mely kihat az élelmiszer összetételére is. Felhasználók: élelmiszer alapanyag előállítók.

•

A „peszticid biológiai felvehetőségi faktor” bevezetése, meghatározási módszerének kidolgozása. Gyakorlati vonatkozás: Lehetőséget biztosít azon peszticidek kiválasztására, melyek egy növényfaj adott termesztési viszonyai mellett valós élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a növényekben történő jelentős mértékű

Gyakorlatban alkalmazható, már kidolgozott innovációk (előkészített technológiai transzfer lehetőségek) 1. Nyomonkövetési rendszerek kialakítására irányuló fejlesztések •

Megalkottuk a teljes élelmi lánc élelmiszerbiztonsági célú minősítése újszerű módszertanát. Gyakorlati vonatkozás: A modell alkalmas széles körű kiterjesztésre és számos egyéb termékre történő adaptációra. A technológia fejlesztési kulcslépések kijelölésének elsődleges eszköze. Felhasználók: élelmiszer alapanyag előállítók, élelmiszergyártók.

31

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT felvétel, illetve feldúsulás által. Felhasználók: élelmiszer alapanyag előállítók. •

•

A „peszticid élelmiszerbiztonsági veszélytényező” (min(területegységre vonatkoztatott hozzáférhetőségi faktor; területegységen termeszthető növény tömege*biol. felvehetőségi faktor)/ területegységen termeszthető növény tömege*vonatkozó határérték. Gyakorlati vonatkozás: Jellemzi, hogy adott peszticid (a speciális alkalmazási körülményeit és a biológiai felvétel mértékét figyelembe véve) mekkora arányban jelenik meg a növényben a megengedetthez képest. (a paraméter kiterjeszthető bármely, a talajból a növénybe kerülő kontaminánsra). Felhasználók: élelmiszergyártók, hatóságok. A biológiailag hozzáférhető mikroelem tartalom modellezése, a kiemelkedően toxikus, illetve élettani szempontból kedvező kémiai formák mennyiségének meghatározása Gyakorlati vonatkozás: Hozzájárul az élelmiszer összes mikroelem tartalma ismeretében prognosztizálható élelmiszer biztonsági kockázat helyes értelmezéséhez. Felhasználók: élelmiszer gyártók, hatóságok.

•

A bor labilis vas(II) tartalma meghatározására kidolgozott gyors és költséghatékony módszer Gyakorlati vonatkozás: A labilis vas(II) koncentráció ismerete jelentős technológiai szempontból (bortörések veszélyének megállapítása) és élettani szempontból (könnyen felvehető) egyaránt. Felhasználók: borászatok.

•

Fémek fizikai formáinak elkülönítése borokban Gyakorlati vonatkozás: Új technológiai lehetőségét kínál nemkívánatos fémek borból való eltávolítására. Felhasználók: borászatok.

•

Integrált védekezési rendszer kifejlesztése a csiperketermesztésben Gyakorlati vonatkozás: Eddig nem alkalmazott növényvédő szerek kórokozó penészek elleni hatékonyságának vizsgálatát az indokolta, hogy a kisszámú, engedélyezett szerekkel szemben fokozatosan növekvő rezisztencia miatt fokozódik a termés szennyezettségének kockázata, ami az integrált védekezési rendszerünkkel jelentősen csökkenthető. Felhasználók: gombatermesztők.

•

Új módszer kidolgozása fémek komposztra vitelére funkcionális élelmiszerek alapanyagainak előállítása céljából. Új módszer kidolgozása a szelén hatékonyabb bevitelére. Gyakorlati vonatkozás: A mikroelemekkel dúsított funkcionális élelmiszerek előállítása optimalizálása, az elemek felvétele homogenitásának bizto-

sítása indokolta az új módszer bevezetését.

Felhasználók: gombatermelő üzemek. •

Új faktor (EMF) bevezetése a gomba mikroelem felvételének jellemzésére Gyakorlati vonatkozás: Megállapítottuk, hogy a kadmium és réztartalom jelenti a legnagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatot, míg a komposzt mangánnal történő kezelése a gomba élelmiszerbiztonsági kockázatát nem növeli, viszont kimutatható termésnövekedést eredményez. Felhasználók: gombatermelő üzemek.

3. Bioszenzor fejlesztések •

•

C-vitamin tartalmú élelmiszeripari termékek vizsgálata új bioszenzorral Gyakorlati vonatkozás: gyors, költséghatékony elemzésre nyújt alternatívát az újonnan kifejlesztett aszkorbát oxidáz alapú, nagy specifitást mutató bioszenzorunk. Felhasználók: élelmiszergyártók, hatóságok. Új mérési eljárás kidolgozása oxidációra érzékeny szerves vegyületek analízisére. Gyakorlati vonatkozás: Új fejlesztésű bioszenzoraink, melyek nem az oxigén-fogyás mérésén hanem a bomlékony szerves vegyület fogyása detektálásán alapulnak, számos releváns élelmiszer kontamináns vagy komponens mérésére alkalmasak. Felhasználók: élelmiszergyártók, hatóságok.

•

Új bioszenzor kidolgozása szulfit meghatározására Gyakorlati vonatkozás: A szulfit oxidáz alapú szenzor alkalmas borok és más élelmiszertermékek esetében gyors, pontos, olcsó szulfit meghatározásra. Felhasználók: borászatok és más élelmiszergyártók.

•

Biogén amin specifikus bioszenzorikus mérési rendszerek kifejlesztése Gyakorlati vonatkozás: A biogén aminok a fehérje bomlás indikátorai, így az általunk kifejlesztett amin oxidáz alapú bioszenzorok alkalmasak élelmiszerekben megindult káros bomlási folyamatok kimutatására. Felhasználók: borászatok és más élelmiszergyártók.

•

Immuno-szenzor kifejlesztése mikotoxinok kimutatására Gyakorlati vonatkozás: A penészgombák által termelt káros mikotoxinok elemzése a korábbiaktól egyszerűbben, gyorsabban végezhető el az általunk fejlesztett átfolyó rendszerű immunoszenzorral. Felhasználók: humán-

32

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT egyészségügyi intézmények, hatóságok, élelmiszergyártók. •

Aflatoxin B kimutatására alkalmas módszer kidolgozása Gyakorlati vonatkozás: A toxikus Aflatoxin B mikotoxin meghatározására fejlesztettünk ki specifikus szenzort, mely az eddigi mérésekhez viszo-

nyítva költséghatékony, gyors és megbízható eljárás. Felhasználók: élelmiszergyártók, hatóságok.

33


EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IPARI PARTNEREKKEL Előzmény: A technológiafejlesztési tevékenységek megtervezésében kulcsszerepet játszott a az EKF kutatói vezetésével végrehajtott, FMEA-módszeren alapuló kockázatbecslési folyamat, illetve élelmiszerhigiéniai vizsgálatok sorozata. Ennek során felmértük és kijelöltük a fejlesztésre szoruló kritikus pontokat, majd a főiskola kutatóinak irányításával fejlesztő munka indult minden konzorciumi partnernél a veszélyek csökkentésére. Általános célkitűzés A fejlesztés során két aspektus érvényesül. A tradicionális eljárások kis mértékben történő módosítása az adott évjárat alapanyagai minőségéhez igazodik. Emellett egyes cégeknél főállású alkalmazottakból álló csoport végez folyamatosan kutatás-fejlesztést. Az EGERFOOD projektben elsődleges célunk a csekély fejlesztési potenciállal rendelkezők felzárkóztatása K+F infrastruktúra és szellemi potenciál biztosításával a vállalkozások számára. Emellett fontos feladat a cégeknél meglévő technológiafejlesztési tevékenységek összehangolása, hatékonyságának növelése is az EKF szakembereinek közreműködésével. Eredmények Az EKF kutatói vezetésével valamennyi élelmiszertermelő konzorciumi tag számára egyedi technológiafejlesztési tervet és kísérletsorozatot állapítottunk meg, illetve hajtottunk végre. 1. Detki Keksz Kft. - Specifikus fejlesztések célja: új, egészségvédő hatású termékváltozat kifejlesztése prebiotikus hatású inulin hozzáadásával. - Módszerek: az inulin sütési tulajdonságainak meghatározása különböző ideig, eltérő hőmérsékleten történő sütéssel, majd a megmaradó inulin mennyiségének, valamint az átalakult inulin szerkezetének vizsgálata GC-MS analízissel. - Innováció: a termék összetételének és gyártási technológiájának kidolgozása. - Elért hatás: új, csökkentett energiatartalmú, fukcionális (prebiotikus) hatású élelmiszer termék megjelenése. 2. Egri Bormíves Kft. - Specifikus fejlesztések célja: meghatározni a minőségromlást okozni képes mikroorganizmusok forrását és kidolgozni a termékbe való bejutása megakadályozásának optimális módját. - Módszerek: fázisvizsgálatokkal meghatároztuk a minőségrontó baktériumok forrását és a

-

borban való túlélési képességüket meghatározó tényezőket. Innováció: biofilmek ellen is hatékony tisztítási technológia kidolgozása. Elért hatás: az élelmiszerminőségi kifogások valószínűségének 75 %-kal való csökkentése.

3. Fish and Food Kft. - Specifikus fejlesztések célja: az alapanyag induló csíraszámának csökkentése. - Módszerek: a kísérletileg már bizonyítottan antimikrobás hatékonyságú eljárás tartósítóipari alkalmazása. - Innováció: az elektrolizált oxidáló vízzel való kezelés alkalmazása a halpácolás során. - Elért hatás: 15 %-os energiamegtakarítás az induló csíraszám két nagyságrenddel való csökkentése következtében alkalmazott alacsonyabb hőmérsékletű hőkezelés révén. 4. HESI Kft. - Specifikus fejlesztések célja: a réteslap eltarthatósági idejének növelése - Módszerek: a hűtési hőmérséklet és a mikrobiológiai minőség közti összefüggés megállapítása, az optimális csomagolási és hűtési technológia meghatározása. - Innováció: célirányosan továbbfejlesztett hűtési technológia. - Elért hatás: az eltarthatósági idő 50 %-os növekedése, a hűtés energiaköltségének 15 %-os csökkentése. 5. Pásztor-Hús Kft. - Specifikus fejlesztések célja: meghatározni a minőségromlást okozni képes mikroorganiz-musok forrását és kidolgozni a termékbe való bejutása megakadályozásának optimális módját. - Módszerek: fázisvizsgálatokkal meghatároztuk a minőségrontó baktériumok forrását és reakcióját az érlelés során fellépő változásokra, elsősorban a víztartalom csökkenésére - Innováció: az alacsonyabb hőmérséklet miatt a kritikus mikrobák számára gátló hatású érlelési technológia kidolgozása - Elért hatás: az élelmiszerminőségi kifogások valószínűségének 75 %-kal való csökkentése.

34

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 6. Quality Champignons Kft. - Specifikus fejlesztések célja: az alapanyag induló csíraszámának csökkentése. - Módszerek: a kísérletileg már bizonyítottan antimikrobás hatékonyságú eljárás tartósítóipari alkalmazása - Innováció: az elektrolizált oxidáló vízzel való kezelés alkalmazása a gombakonzerv gyártásánál. - Elért hatás: 10 % energiamegtakarítás az induló csíraszám egy nagyságrenddel való csökkentése hatására alacsonyabb hőmérsékletű hőkezelés révén. 7. Quality Champignons Kft. - Specifikus fejlesztések célja: a csiperkekórokozó penészek okozta fertőzések megelőzését szolgáló, környezeti és humánegészségügyi kockázatokkal járó formalinos takaróföldkezelés kiváltása fizikai eljárással - Módszerek: a kórokozó penészek mikrohullámú kezelés okozta pusztulási görbéjének meghatározása, az optimális kezelési technológia paramétereinek (nedvességtartalom, kezelési idő és –energia) kidolgozása - Innováció: a csiperkekórokozó penészek célzott, káros környezeti hatás nélküli elpusztítása a termesztéshez használt takaróföldben. - Elért hatás: a takaróföld formalinos kezelésének kiváltásával a gombatermesztés környezeti és humánegészségügyi kockázatainak mintegy 40 %-kal való csökkentése. 8. Quality Champignons Kft. - Specifikus fejlesztések célja: a növényvédelmi technológia hatékonyságának felmérése a csiperketermesztésben jelentős termésveszteséget okozó penészek okozta fertőzések hátterében jelentkező rezisztencia problémák feltárása - Módszerek: a termesztésből származó kórokozó penész izolátumok fungicidérzékenységének és a keresztrezisztencia veszélyének felmérése. - Innováció: új, a csiperketermesztésben eddig nem használt fungicidek alkalmazására vonatkozó javaslat. - Elért hatás: a csiperketermesztésben új fungicidek alkalmazásával csökkenthető a hagyományos szerek elleni rezisztencia miatti fungicid-túladagolás és a termés szennyeződése.

Innovációs és Kutatási-technológiai fejlesztési igények Kérdőíves felmérés, Észak Magyarországi Régió 26 cégre vonatkozó felmérés eredményeinek kivonata (Technológia-fejlesztési Bizottság)

Kérdéskör Termék- és szolgáltatásfejlesztési igények, technológiafejlesztésbeli aktivitás

Kapott információk Jelentős aktivitás az elmúlt 3 évben, és kimagasló igény a következő 3 évben.

A vállalkozások jelenleg oltalommal rendelkező fejlesztései

Mérni tervezett paraméterek: nedvességtartalom, konzisztencia, elaszticitás, kemence-, ill. termék maghőmérséklet, nyomás, regisztrálós tömegmérés, mikrobiológiai jellemzők készterméknél és alapanyagoknál, peszticid és mikotoxin szennyezettség HPLC-MS - Toxinok, szermaradványok, nehézfémek qPCR készülék - késztermékek gyors mikrobiális ellenőrzése ATP mérő, Zsír- és nedvességtartalom gyorsmeghatározó, Biogén aminok gyártásközi ellenőrzése, Összcsíra szám meghatározáshoz szolgáló gyors teszter, pH-mérő, Hordozható CO2- és hőmérsékletmérő EKF (EGERFOOD RET), Miskolci Egyetem, BCN Rendszerház Kft., Misszió Egészségügyi Központ Kht., Szegedi Egyetem Élelmiszermérnöki Kar, HAKI, Nyugatmagyarországi Egyetem, OHKI, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő. Gyorsfagyasztott réteslap Termékek szóösszetételére, színes ábrájára

Korábbi jogi vitája iparjogvédelmi kérdésben

Formatervezési oltalom érvényesítése Mo.-on, külföldi cég

Méréstechnikai igények a fejlesztésekhez

A RET laboratórium műszerein végzendő mérések iránti igény

Gyártásközi ellenőrzéseinél hordozható vagy könnyen telepíthető mérőeszköz igény

Fejlesztések megvalósításában közreműködő kutatóintézet, egyetem, tanácsadó cég

Oltalomnak minősülő gyártmány A foglalkoztatottak nyelvtudása

Képzési igények

Borélesztők angol, német, orosz, lengyel, litván Felsőfokú : élelmiszerbiztonsági szakértő, külkereskedő, logisztikai mérnök, növényvédelmi mérnök, kertész Középfokú : laboráns, informatikus, növényvédelmi technológus Szakképzett : villanyszerelő, energetikus, kazánfűtő

35

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Fejezetek: A jövő évben végrehajtandó kérdőíves felmérésünk sarokpontjai: a vállalkozás legfontosabb termékének élettartama, Tevékenységükhöz kapcsolódó trendek figyelésének módja, Mire alapozzák elsősorban termékés/vagy szolgáltatásfejlesztési igényeiket, Minőségirányítási rendszer működtetése. Új cégek, melyek a konzorciumhoz történő csatlakozási szándékukat jelezték: • Egervin Kft. • Egertej Kft. • Y-food Kft. • Apci Hús Kft. • Tejmix Kft..

Az EGERFOOD projekt iparjogvédelmi stratégiája Alapvetés: A stratégiai anyag a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt) alapján került felállításra. A benne lévő célmeghatározások kiterjednek a konzorcium valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, illetve a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő személyek jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában. A szabályzat tárgyi hatálya csak azon szellemi alkotásokra terjed ki, amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható. Célok: - A konzorciumi partnerek régió élelmiszeriparában elfoglalt eddigi helyüknek a megőrzése, sőt azok továbbfejlesztése, -érdekeltségek biztosítása más élelmiszeripari területeken is, - A fogyasztók minél magasabb szintű kiszolgálása garantált minőségű magyar termékekkel, - Gazdasági előny megszerzése és az élelmiszeripari cégek gazdasági biztonságának a fokozása.

1. Helyzetértékelés 1.1. A bioszenzorika és az info-kommunikációs rendszerek jelenlegi státusza az élelmiszerbiztonságban 1.2. Az élelmiszerbiztonsági eszközökre vonatkozó technika állásának bemutatása 1.3. Az esetleges fejlesztési irányok és tendenciák feltárása a bioszenzorika területén 1.4. A jelenleg védett földrajzi árujelzők régiós listája 1.5. A tudásközpont résztvevőinek védjegyoltalmi helyzete 1.6. A tudásközpont szereplőinek eddigiekben oltalmazott termékei 1.7. A RET résztvevői közötti kommunikációs rendszer és az innovatív személyek feltárása 2. A fogyasztóközpontú komplex nyomonkövetési rendszerek és szenzorok fejlesztésének stratégiája 2.1. Az új eredmények RET szervezeten belüli közlésére vonatkozó kommunikációs stratégia 2.2. Az innovatív személyek mint stratégiailag kiemelten fontos résztvevők támogatása 2.3. A szellemi termékek és a szerzői jogvédelm stratégiája 2.4. Szabadalmi stratégia a RET szervezeten belül 2.5. Védjegystratégia 2.5. Adatforgalmi stratégia a résztvevő partnerintézmények között 2.6. Az eredmények publikálásának stratégiája 2.4. Adatbázisok létesítése és azok védelmezhetősége 3. A fogyasztóközpontú komplex nyomonkövetési rendszerek és szenzorok fejlesztésének legfontosabb és sürgető intézkedéseinek összefoglalása

36


OKTATÓK ÉS KUTATÓK, ADMINISZTRÁCIÓ Menedzsment Munkaidő ráfordítás (%) 100

Név

Beosztás

Munkaidő ráfordítás (%)

Név

Beosztás

Dr. Kiss Attila

menedzser-igazgató

Dr. Naár Zoltán

platformvezető

90

Dr. Csutorás Csaba

platformvezető

90

Dr. Kis-Tóth Lajos

platformvezető

40

Dr. Murányi Zoltán

platformvezető

90

Dr. Hauser Zoltán

platformvezető

30

3 Ph.D. hallgató

100

Vadászi János

gazdasági főigazgató

20

6 laboratórumi operátor

100

20

Ipari partnerek vezető szakértői

Iglói Attila Majerné Baranyi Krisztina Bárdos Adrienn

tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs

100 100 100

Kutatók Dr. Farkas László Dr. Kőrösi Ferenc Prof. Biacs Péter Dr. Rácz László Adányiné Dr. Kisbocskói Nóra Dr. Elisabeth Csöregi

tudományos munkatárs tudományos főmunkatárs tudományos tanácsadó főiskolai tanár osztályvezetőhelyettes (KÉKI) professzor

100 40 40

Név Dr. Pető Béla

50

Hajdú Csaba

30

Nagy Lajos

50

Plerpa Danas Prágainé Szabó Enikő Simkó Zoltán

50

főiskolai docens

70

B. Tóth Szabolcs

főiskolai adjunktus

60

Király Roland


50

Radványi Tibor


50

Novotny Ádám


50

Dr. Mihaela Nistor

kutató

30

Dr. Bóka Beáta


80

Dr. Kusper Gábor Feketéné Dr. Csáfor Hajnalka Oldal Vince

Főiskolai docens

Héja Kornélia Huszti Katalin Szováti Katalin

PR-referens

tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos segédmunkatárs

Cég Fish and Food Kft. Quality Champingons Kft. HESI Kft.

Munkaidő ráfordítás (%) 15 15 15

Pásztor-Hús Kft.

15

Detki Keksz Kft.

15

Bormíves Kft.

15

Madár János

SzinvaNet Kft.

50

Szak Endre

SzinvaNet Kft.

50

100 100 100

37

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT PUBLIKÁCIÓK 2006-ban benyújtott szabadalmi bejelentések

2. Egyszerű enzimatikus módszer C-vitamin meghatározására átfolyó cellás, folyamatos üzemű amperometriás bioszenzorral

1. Gyors, hatékony analitikai eljárás és új berendezés kifejlesztése környezeti minták foszforsav-észter típusú peszticid-tartalmának meghatározására

A fejlesztés célja: • C-vitamin meghatározására építettünk ki amperometriás, átfolyó rendszerű bioszenzort aszkorbát oxidáz enzim felhasználásával, amely nagyfokú szubsztrátspecifitást és érzékenységet mutatott.

A fejlesztés célja: • Egy olyan új mérőrendszer kialakítása, melynek alkalmazásával viszonylag gyorsan, egyszerűen, akár terepi körülmények között vizsgálhatjuk környezeti minták összes szerves foszforsav-észter szennyezettségét. • A hordozható készülék a helyszínen (termőföld, élelmiszerelőállító üzem, technológiai részfolyamatok, alapanyagok) is alkalmazható a peszticidek talán legfrekventáltabb és legtoxikusabb csoportjának a gyors és precíz meghatározására. • Ezen gyors, a nagyműszeres, finomanalitikai vizsgálatok helyett végrehajtott vizsgálatoknak a szükségességét aláhúzza az a tény, hogy egy, az élelmiszerbiztonságot igen jelentősen rontó tényező minimalizálására nyújt megbízható és hiteles lehetőséget. A fejlesztés innovációtartalma: • Új műszerkonstrukció kifejlesztése (speciális mintavételi és extraktor egységeket is tartalmaz a fotométer mellett, így egy új kifejlesztésű, komplex analizátorról van szó). • Igen gyors, és a helyszínen történő megbízható analíziseket tesz lehetővé. • Az alkalmazott kémiai reakció először nyer környezetanalitikai gyakorlati alkalmazást. • A rendszer további peszticidekkel (csoportokkal) bővíthető a mérőberendezés csatornáinak számának növelésével. • Költséghatékony elemzéseket tesz lehetővé a jelenleg is alkalmazott rutin-technikákhoz viszonyítva. A fejlesztés gyakorlati hasznosítása: • A kiemelkedő toxicitású peszticidek megbízható, a helyszínen történő analízise. • A gyors elemzés kiküszöböli a vizsgálandó szer esetleges bomlásából következő hibákat. • Lehetővé válik a szántóföldi művelés, illetőleg az egyes eltérő technológiák hatásának in situ vizsgálata az egyes termőterületeken. • Az élelmiszeranalitika, és az élelmiszerbiztonsági rendszerek működtetése területén nyer alkalmazást a mérőrendszer.

A fejlesztés innovációtartalma: • A rendszerünk felépítése eltér a szokásos bioszenzor rendszerektől: az enzimcella és az elektrokémiai mérőcella egymás után van kötve a folyamatos, folyadékáramban. • Az enzimcella és az elektrokémiai mérőcella közé is beépítettünkünk egy másik manuális injektort így a háttér egyszerűen elkülöníthető a mérni kívánt jeltől. • Az enzim reakció hatására bekövetkező aszkorbinsav jel csökkenést mérjük, az eddig mások által alkalmazott oxigénfogyással ellentétben. • A rendszer modulárisan bővíthető: továbbfejleszthető minden olyan oxidáción alapuló enzim reakció esetére, ahol a kiindulási anyag jól detektálható jelet ad pozitív potenciálon, de a keletkező termékek nem. A fejlesztés gyakorlati hasznosítása: • Az egyik legfontosabb vízben oldódó vitamin élelmiszerekben történő precíz, megbízható meghatározása. • Az általunk fejlesztett műszer alkalmas kis méretű, sorozatmérésre használható, költségkímélő bioszenzorok kialakítására, amire az eddigiek nem bizonyultak alkalmasnak, mivel vagy nem átfolyó rendszerűek voltak, vagy az átfolyó rendszerűek esetében a készülék elrendezése nem tette lehetővé. • A kifejlesztett rendszer továbbfejleszthető egyéb komponensek elemzésére is az enzimcella egyszerű cseréjével.

38

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT 3. Gyakorlatorientált, új fejlesztésű élelmiszerkémiai kockázatelemzési modell A fejlesztés célja: - az élelmiszer hazárdok előfordulásának megbízhatósági szintekkel való jellemzése, ez által a kockázatok megbízhatóbb jellemzése. A fejlesztés innovációtartalma: - A hazárdok leíró jellegű veszélyeinek feltárásával párhuzamosan megtörténik a konfidencia szintekkel jellemzett veszély értékelése, valamint a felmerülő hibák (reziduálisok), bizonytalanságok feltárására és számszerűsítésére. -

A veszélyelemezés számszerűsítéséhez sarkalatos értékelési módszerként használjuk a kockázati tényezők mintatereinek, almintatereinek, továbbá a kapcsolódó random valószínűségi változók (veszélyek) azonosítását.

-

A DEREK for Windows toxikológiai predikciós szakértői rendszer elsőként való élelmiszer kockázatelemzési célú alkalmazása révén naprakész nemzetközi adatbázis felhasználásával történik meg a veszélyek jellemzése.

-

METEOR metabolit predikciós szakértői rendszer integrálása révén az élelmiszerbe kerülő szennyező anyagból az emberi szervezetben keletkező anyagcseretermékek előrejelzése, és veszélyelemzése precíz becslési lehetőséget nyújt a valós kockázatra.

-

Az élelmiszerkémiai hazárdok értékelésére toxikológiai potenciát alakítottunk ki.

A fejlesztés gyakorlati hasznosítása: - A ma alkalmazottaknál jelentősen megbízhatóbb biztonsági előrejelzést és kockázatelemzést nyújt kis költséggel. -

Jól megalapozott, az élelmiszerbiztonságot növelő technológiafejlesztési terv készíthető a modell alkalmazásával.

-

Beszállítók minősítése annak meghatározása révén, hogy a tőlük vásárolt anyagok milyen mértékben növelik az adott élelmiszer kockázatát.

-

A súlyos, de kis valószínűségű gyártási hibák megelőzése.

Megjelent publikációk Szakcikkek - Determination of ochratoxin A in Hungarian wines, B. Berente, Á. Móricz, K. H.-Otta, Gy. Zárai, L. Lékó, L. Rácz:. Microchemical Journal,. 79. 103-107 - Comparative study on selected polyphenol content in red wines of Eger (Hungary), N. Orbán, A. Kiss, M. Drávucz, L. Gál and S. Orbán, Acta Alimentaria, 2006/12. - Investigation of the mechanism of photodegradation of different pesticides, A. Kiss, Cs. Csutorás, Microchemical Journal, suppl. 96. 214-222. - An efficient method for characterization of interaction of pesticides and different soil samples, Cs. Csutorás, A. Kiss, Microchemical Journal, suppl. 96. 141-149. - Microbial toxicity of pesticide derivatives produced with UV-photodegradation, Bullentin of Environmental Contamination and Toxicology, Diána Virág, Zoltán Naár, Attila Kiss. (in press) - Synthesis and dopamine receptor binding of sulfur-containing aporphines, M. Tóth, S. Berényi, Cs. Csutorás, N., Kula, K. Zhang, L. Neumeyer, Bioorganic Chemistry, 2006, 78, 143. - Comparative study on photolytic decomposition of distinctive pesticides, Environmental Toxicology and Chemistry, A. Kiss, D. Virág, in press. - Investigation of metal bioavailability in different kinds of foodstuff, Chemical Papers of Slovak Academy of Sciences, Zoltán Murányi, Edina Lakatos, Sándor Rapi,, in press. - Comparative examinations on model systems of pesticides’ biological uptake, Katalin Szováti, Zoltán Murányi, Attila Kiss, Szabolcs B. Tóth, Diána Virág, Chemical Papers of Slovak Academy of Sciences, in press. - Novel model systems for interpretation of pesticide-soils interaction, Attila Kiss, Diána Virág, Zoltán Murányi, Chemical Papers of Slovak Academy of Sciences, in press. - Identification of photodecomposition products and kinetic study of pesticides’ photodegradation, Attila Kiss, Diána Virág, Zoltán Murányi, Chemical Papers of Slovak Academy of Sciences, in press. - GC-MS investigation of interaction of pesticides with soil with regard to their bioavailability, Attila Kiss, Diána Virág, Zoltán Murányi, Szabolcs B.

39

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Tóth Transactions of the Universities of Kosice, in press.

Előadások nemzetközi konferenciákon - Investigation of the Photogedradation Mechanism of Pesticides as well as their Interaction with Soil Samples, A. Kiss, II. German-Hungarian Workshop on Natural Compounds, Debrecen, 04-08. 04. 2006. - Synthesis and Biological Applications of Apoerphine Derivatives, Cs. Csutorás, II. GermanHungarian Workshop on Natural Compounds, Debrecen, 04-08. 04.2006.

- Comparative studies on novel model systems characterising plant uptake of pesticides from different soil types, Katalin Szováti, Zoltán Murányi, Attila Kiss, Szabolcs B. Tóth, Diána Virág, XVIII th Slovak Spectroscopic Conference, Spisska Nova Ves, 15-18. 10. 2006. - New approaches to create model systems for pesticide bioavailability and soil adsorption, Attila Kiss, Diána Virág, Zoltán Murányi, XVIII th Slovak Spectroscopic Conference, Spisska Nova Ves, 15-18. 10. 2006.

- Chemistry of Wine - specific studies, L. Rácz, II. German-Hungarian Workshop on Natural Compounds, Debrecen, 04-08. 04. 2006.

- Study of photodecomposition products and kinetics of distinctive pesticides, Diána Virág, Attila Kiss, Szabolcs B. Tóth, XVIII th Slovak Spectroscopic Conference, Spisska Nova Ves, 1518. 10. 2006.

- Complex food safety studies in Eger, A. Kiss, Z. Naár, P. Biacs, International Congress on Food Safety: "Nutrition and Food Safety: Evaluation of Benefits and Risks", Budapest, 11-14 June, 2006.

- Biological test experiments on modeling effect of pesticide decomposition products, Diána Virág, Zoltán Naár, Attila Kiss, 4th International Plant Protection Symposiumm, Debrecen, 18. 10.2006.

- Determination of rare earth elements in Hungarian wine samples and bentonites used for their purification by double focusing sector field inductively coupled plasma mass spectrometry, L. Rácz, Gy. Záray, 9th International Symposium on Metal Ions in Biology and Medicine, Lisbon, 21-24. 05. 2006.

- Pretreatment of glassy carbon electrode by sodium carbonate for measuring sulphite and hydrogen peroxide, Iglói Attila, Víg Attila, Szamos Jenő, Adányi Nóra, Bóka Beáta, Csutorás Csaba, 12th International Conference of Chemistry, Csíkszereda, 05-08. 10. 2006.

- Risk assessment and complex traceability issues, P. Biacs, Seminar on Food Safety, Zagreb, 12. 06. 2006.

- Investigation of ascorbic acid biosensor in FIA (Flow Injection Analysis) system based on ascorbate oxidase, Iglói Attila, Víg Attila, Szamos Jenő, Adányi Nóra, Bóka Beáta, Csutorás Csaba, 12th International Conference of Chemistry, Csíkszereda, 05-08. 10. 2006.

- Modelling environmental behaviour photosensitive pesticides by revealing features degradation and possible ways of interactions, Kiss, Csaba Csutorás, XI. International Congress Pesticide Chemistry, Kobe Japan, 2006. August 5-13.

of of A. of

- Microbial toxicity of herbicide derivatives produced with UV-photodegradation, A. Kiss, L. Rácz, Z. Naár D. Virág, XI. International Congress of Pesticide Chemistry, Kobe Japan, 2006. August 5-13. - Bioavailability of different photosensitive pesticides and their metabolites in different soils” Z. Győri, Attila Kiss, Zoltán Murányi, Diána Virág, XI. International Congress of Pesticide Chemistry, Kobe Japan, 2006. August 5-13. - Investigation of the interaction of pesticides and soil samples, Cs. Csutorás, A. Kiss, XI. International Congress of Pesticide Chemistry, Kobe Japan, 2006. August 5-13. - Analysis of metal content and speciation of foodstuffs, Zoltán Murányi, Edina Lakatos, Sándor Rapi, XVIII th Slovak Spectroscopic Conference, Spisska Nova Ves, 15-18. 10. 2006.

- Modelling of uptake of biologically available Cr(III) and Cr(VI) in foodstuffs, Murányi Zoltán, Kozák Imre Olivér, Oldal Vince, 12th International Conference of Chemistry, Csíkszereda, , 05-08. 10. 2006. - Plant uptake of pesticides, Szováti Katalin, Murányi Zoltán, B. Tóth Szabolcs, Kozák Imre Olivér, 12th International Conference of Chemistry, Csíkszereda, 05-08. 10. 2006.

Diplomatervek, szakdolgozatok Összesen 15 szakdolgozat született eddig a projekt témájával összefüggésben, 8 az Élelmiszeripari menedzser felsőfokú szakképzésben, 7 a Kémia BSc-ben: - Bótáné Vitéz Andrea: A HACCP minőségbiztosítási rendszer gyakorlati megvalósítása konkrét példákon keresztül.

40

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT - Gujdi Krisztina: Élelmiszerek színezékének vizsgálata - Haga Zita: Az alma tartósítóipari feldolgozásának lehetőségei. - Kun Jánosné: Az élelmiszerbiztonság kérdésköre az EUban.

- Karsai Anita: Élelmiszerek C-vitamin tartalmának meghatározása több módszerrel. - Bakondi Beatrix: Nehézfémek útja a táplálékláncban (Pb, Mn). - Kardos Emőke: A nehézfémek útja az Eger-patak élővilágában – a higany és a kadmium.

- Lenhardt Annamária: A cukorgyártás helyzete Magyarországon.

- Lipcsei Éva: Kémiai vizsgálatok a borászatban.

- Neumann Tamás: A vörös hús marketing szerepe és annak változása napjainkban.

- Nagy Annamária: Peszticidek és talajok kölcsönhatásának vizsgálata.

- Szabó Réka: Nyomon követhetőség a húsiparban.

- Takács Judit: A polifenolok élettani hatása, vizsgálatuk vörösborokban GC-MS módszerrel.

- Székely Sándorné: A gombafeldolgozás konzervipari vonatkozásai. - Benkó Róbert: Biológiai szempontból fontos szervetlen anyagok és kimutatásuk biológiai mintákban.

41


A TUDÁSKÖZPONT MÉDIASZEREPLÉSEI, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

MÉDIASZEREPLÉSEK - Az Innovációs hírlevél II. évfolyam 2006/1. számában összefoglaló jelent meg az egri tudásközpont céljairól, feladatairól, szerepéről. - A Gazdasági Tükörkép Magazin 2006. májusi száma egy oldal terjedelemben mutatta be az EGERFOOD Regionális Tudásközpont szakmai hátterét, gazdasági és társadalmi aspektusát, a technológiafejlesztés terén vállalt feladatait. - A Heves Megyei Hírlap 2006. június 24.-i száma összeállítást közölt az EGERFOOD program előrehaladásáról és a megvalósított fejlesztésekről. - Az EGERFOOD Regionális Tudásközpont gazdasági hatásait és a KKV szektor szerepét elemezte a TV EGER stúdiójában 2006. május 3-án, a „Pénzvilág” c. magazinműsor keretében Dr. Kiss Attila menedzser igazgató és Fülöp Gábor a HKIK főtitkára. - A Lyceum televízió „Arról van szó” 2006. június 9-i, szeptember 21-i és október 17-i műsoraiban Dr. Kiss Attila menedzser igazgató számolt be a program eredményeiről és a véghezvitt fejlesztésekről. - Négy különböző rádióinterjú alkalmával mutatta be Dr. Kiss Attila menedzser-igazgató a fogyasztóközpontú élelmiszer nyomonkövetés, illetve a tudományos innovációkkal megalapozott élelmiszerbiztonsági koncepció lényegét és a RET-program keretében folyó kutatásokat (Kossuth Rádió Krónika 2006. 06. 14., riporter: Zengő Árpád, Petőfi Rádió napközben 2006. 06. 16. riporter: Bánsági Éva, Klub Rádió 2006. május 31., Regionális Rádió, Miskolc, riporter: Hubai Gruber Miklós) - A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társszervezeteivel közösen jelentette meg a „Készüljünk együtt” sorozatban a VENDÉGLÁTÁS című kiadványát, mely kiemelten tárgyalja az élelmiszerbiztonság kérdéseit. - A Heves Megyei Hírlap augusztus 24-i száma negyedoldalas összeállítást közöl a RET keretében végzett peszticidkutatási eredményekről. - A TV EGER három alkalommal számolt be a tudásközpont aktuális eseményeiről, szakmai rendezvényeiről és fejlesztéseiről (2006. aug.24., okt.13., okt.19.). - Az Élelmiszer-Biztonsági Hírlevél 3. évf., 73. szám (2006.09.08) beszámolt az EGERFOOD program szakmai alapvetéséről és célkitűzéseiről, illetve a legnagyobb növényvédelmi világkonferencián (XI. International Congress of Pesticide Chemistry, Kobe, Japán) az egri tudásközpont által prezentált előadások szakmai tartalmáról, kiemelve azt, hogy a növényvédő

szerek biológiai hatásának modellezéséről szóló prezentáció egyike volt a 12 nívó díjjal kitüntetett előadásnak. - A Rádió Eger Délelőtti Mozaik c. magazinműsora (riporter: Révay Renáta, 2006. szept. 17. és 24.) részletesen tárgyalta az EGERFOOD RET fejlesztéseit és eredményeit. - A Klub Rádió hatperces riportban foglalkozott az EGERFOOD RET nemzetközi sikereivel, és az élelmiszerbiztonság fokozása terén vállalt feladataival. (Barta Krisztina, aug. XX.). - A Heves Megyei Hírlap október 4-i száma féloldalas cikkben („A nyomonkövetés üzleti érdek is” címmel) tárgyalja az egri RET új nyomonkövetési rendszerének gyakorlati aspektusait. - Az MTV Regionális Híradója beszámolt a tudásközpont újonnan kialakított infrastruktúrájáról (riporter: Pilissy Csenge, október 13.). - A Rádió 1 és a Regionális Rádió, Miskolc (riporter: Hubai Gruber Miklós, és Sárközy Judit, időpont: 2006. október 14.) ötperces, Dr. Kiss Attilával készített interjú révén mutatta be az EGERFOOD RET munkájának eredményeit és perspektíváját. - A Heves Megyei Hírlap 2006. október 14-i száma részletesen tárgyalja az egri RET újonnan kialakított és átadott infrastruktúráját. - A Gazdasági Tükörkép Magazin 2006. novemberi száma egy oldal terjedelemben mutatja be az egri RET ipari partnerekkel kiépített kapcsolatait és a technológiafejlesztés terén elért eredményeit (Élelmiszeripari technológiák fejlesztése az EGERFOOD projekt keretében). - Az Innovációs Hírlevél II. évfolyam 2006/4. számában összefoglaló jelenik meg az egri tudásközpont eredményeiről és a technológia transzfer terén végzett tevékenységéről (EGERFOOD RET: a technológiai innovációk katalizátora).

42

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT DISSZEMINÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK Saját szervezésű nemzetközi workshop: „Sensoric methods: new approaches of chemical analysis”, 2006. október 18., Eger, EGERFOOD Regionális Tudásközpont, Eszterházy Károly Főiskola. Program: -

-

-

Dr. Elisabeth Csöregi (Lund Egyetem, Svédország): New trends in biosensor design and practical application. Dr. Csutorás Csaba (Eszterházy Károly Főiskola, Eger): Novel approach to develop ascorbic acid sensor. Dr. Yves LeFur (Aroma Research Centre, Dijon, Franciaország): Sensory characteristic of selected french wines. Dr. Michaela Nistor (Lund Egyetem, Svédország): Comparative studies on amperometric and capacitive biosensors. Dr. Julian Jaffre (Aroma Research Centre, Dijon, Franciaország): Electric noses as potential aroma biosensor for wine analysis. Dr. Beáta Bóka (Eszterházy Károly Főiskola, Eger): Alternative ways to develop specific biogen amine biosensors.

Saját szervezésű hazai konferencia: „Nyomonkövetés és élelmiszeripari technológiák”,

2006. október 3., Eger, Eszterházy Károly Főiskola Lyceum, Díszterem. Program: -

-

-

-

-

-

-

-

Dr. Kiss Attila (menedzser-igazgató, EGERFOOD RET, Eger): Élelmiszerbiztonsági kutatások az Eszterházy Károly Főiskolán. Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária (főigazgató Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Budapest): A Nyomonkövetésre vonatkozó nemzetközi követelmények és a hazai gyakorlat. Dr. Győri Zoltán (tszv. egyetemi tanár, Debreceni Egyetem): Élelmiszeranalitikai kutatások és a speciális technológiák kapcsolata. Dr. Soós József, Dr. Véha Antal (Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar): Méz-minőség nyomonkövetése: kérdések és metodikai alternatívák. Dr. Naár Zoltán, Dr. Kőrösi Ferenc (EGERFOOD RET, Eger): Fogyasztóközpontú nyomonkövetési rendszer, illetve új kockázatelemzési rendszerek modelljei. Dr. Biacs Péter (Tudományos főtanácsadó EGERFOOD RET, Eger): Nyomonkövetés és disszemináció: a fogyasztói magatartás és tudatosság. Dr. Eszes Ferenc (Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar): Info-technológiai lehetőségek hőkezelt hústermékek nyomonkövetésében. Rácz József (ügyvezető, Quality Champignons Kft., Kerecsend):Az Innováció és a K+F jelentősége a versenyképesség növelése érdekében egy termelő üzem cégvezetője nézőpontjából

Saját szervezésű szakmai rendezvények: - IV. EGER-EXPO Kiállítás és Vásár, 2006 szept.1-3, Helyszín: Eger, Városi Körcsarnok. Kiemelt témacsoport: • Élelmiszeripar és élelmiszerbiztonság A témacsoport meghatározó bemutatkozása az EGERFOOD Regionális Tudásközpont információs standja ahol a projektet megvalósító

konzorcium, illetve a konzorciumi tagok is külön kiállítással jelentkeztek. Szakmai rendezvény: • EGERFOOD Élelmiszerbiztonsági Konferencia, Eger, Érsekkert, konferencia terem, 2006. szeptember 1. (péntek) 13.00 16.00 h. • A program: - Az élelmiszerbiztonsági kutatások aktuális tendenciái: Dr. Kiss Attila RET - Fogyasztóközpontú, komplex nyomon követési rendszerek kifejlesztése újszerű informatikai háttérrel, Dr. Naár Zoltán RET - Korszerű élelmiszeranalitikai eljárások és speciális mikrokontamináns vizsgálatok Dr.

Murányi Zoltán RET, Dr. Csutorás Csaba RET

- Szellemi tulajdonvédelem kérdései az élelmiszeriparban. Szepesné Sámson Ildikó -

Magyar Szabványügyi Hivatal

- Food-Teszt: az ország első élelmiszerbiztonsági tanulmányi versenye az egri főiskolán - A verseny célja az új információkra leginkább fogékony, 14 év körüli korosztály korszerű élelmiszerbiztonsági, élelmiszeripari, és gyártástechnológiai tájékozottságának fokozása volt a tudatos fogyasztói magatartás kialakulásának és egy magasabb szintű életminőségre való törekvés elősegítése mellett. - Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola főépületének díszterme. - Résztvevők: 16 egri alap- és középfokú oktatási intézmény négyfős csapatai szerepeltek, akiknek a felkészülését a szervezők által készített 60-oldalas információs anyag segítette. - Versenyfeladatok: összesen 7 feladattípusból állt a verseny (tesztfeladatok, hiányos termékcímke kitöltése, szövegelemzés, táplálékpiramis összerakása, nyomonkövetési rendszerek jellemzése, élelmiszeripari technológiák leírása, reklámkészítés). - Szervezők: a szervezőbizottság az Eszterházy Károly Főiskola munkatársaiból állt: Dr. Kiss Attila menedzserigazgató; Rapi Sándor gyakorlatvezető tanár, Gál Sándor szakvezető tanár; Gombosné Jakab Ágnes szakvezető tanár. - A felkészülési anyagok: minden résztvevőnek eljuttattuk a 3 fő témakört felölelő, összesen 60 oldal terjedelmű, a szervezőbizottság által összeállított anyagot (Fejezetek a jelentősebb élelmiszeripari technológiákból, Élelmiszeripari- és táplálkozástudományi alapismeretek, Az élelmiszeripar rendszere és szerkezete). Egyéb disszemináció: - “Kis- és középvállalkozók helyzete az EU egységes piacán” című szakmai konferencia – szlová-

43

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT kiai és magyar kis- és középvállalkozók találkozója, 2006. augusztus 24-25., Teledom hotel és oktatási központ, Kassa (Szlovákia). Ezen konferencia keretében elhangzott előadás: Az élelmiszerbiztonság aktuális kérdései és az ehhez kötődő alkalmazásorientált kutatásfejlesztési stratégiák az Egri Regionális Tudásközpont működése kapcsán. Előadó: Dr. Naár Zoltán, platformvezető, EGERFOOD Regionális Tudásközpont, Eszterházy Károly Főiskola −

A 2006.szeptember 9-12 között megrendezésre kerülő 17. GÉNIUSZ - BUDAPEST Nemzetközi Találmányi Vásár alkalmával az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) kiállítói standján bemutatásra kerültek az EGERFOOD Regionális Tudásközpont projekt eredményei.

−

Az EGERFOOD Regionális Tudásközpont projekt megvalósulásának részletei két internetes honlapon is megtekinthetőek: www.ekth.hu/ret (a teljes program) www.norria.hu (események, eredmények)

−

2006. március 13-án a Fogyasztóvédelmi Hét keretein belül, együttműködve a Heves Megyei Közigazgatási Hivatallal és az OFE Heves Megyei szervezetével a HKIK székházában élelmiszerbiztonsági előadást szerveztünk a fogyasztók széles körű tájékoztatása céljából.

−

2006 novemberéig összesen három különböző, negyedévente megjelenő hírlevélben foglaltuk össze a tudásközpontot érintő fejlesztéseket, eredményeket,eseményeket. A hírlevelet az ipari partnereknek, együttműködő intézményeknek, egyetemeknek és a sajtónak juttattuk el.

A PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÍTETT REKLÁM-, ILLETVE ISMERETTERJESZTŐ FILMEK Reklám spotfilm Az EGERFOOD projekt ipari, gazdasági partnerek felé történő bemutatását és céljainak, tevékenységeinek megismertetését célozta annak a reklámfilmnek az elkészítése, melyet először az EGER-EXPO c. szakkiállításon prezentáltunk. A spotfilm szerkezete: • A projekt címe, a támogatás forrása • A konzorcium tagjai • A kutatás-fejlesztés fő irányai: nyomonkövetési rendszer kialakítása, tudományos igényű mérések, új műszerek kifejlesztése, informatikai és élelmszertechnológiai fejlesztések

•

A konzorciumban szereplő élelmiszertermelők fejlesztésekben szereplő termékeinek bemutatása

Élelmiszerbiztonsági témájú ismeretterjesztő filmsorozat A fogyasztók széles rétegeinek tájékoztatásának eszköze a rövid, közérthetően megfogalmazott szövegű ismeretterjesztő filmsorozat, melynek elkészítéséhez szükséges technikai és személyi háttér egyaránt rendelkezésre áll az EKF-en. A kész filmsorozat első vetítése október végén indult az EKF kábeltelevíziós csatornáján, a Líceum TV-ben. A filmsorozat célja: az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tájékozottság növelése a fogyasztók széles rétegénél. A filmsorozat szerkezete: 1. rész: általános tájékoztatás az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakról 2. rész: a biztonságos élelmiszergyártás alapelvei és garanciái napjainkban 3. -8. rész: élelmiszertermelés technológiai folyamatai és –biztonságot nyújtó tevékenységei a projektben vizsgált hat terméknél az alábbi szempontok szerint: • A termék története, jellegzetes tulajdonságai • A termék megnevezése, gyártója • A termék összetevőinek felsorolása, az alap-, adalék- és segédanyagok szerepe • A termék végső formába hozása • Csomagolás, tárolás • Vásárlói jótanácsok • Fogyasztási javaslat A filmsorozat hatásának felmérését egy telefonos vetélkedő formájában tervezzük felmérni a sorozat két alkalommal való levetítése után, előreláthatóan februárban.

ESEMÉNYEK Bizottsági munka −

Az EGERFOOD projekt Felügyelő Bizottsága (Nagy Lajos (HESI), Simkó Zoltán (EGRI BORMÍVES KFT), Hauser Zoltán (EKF), Pozder Péter (EKF), Molnár Miklósné (EKF)) Orbán Sándor (EKF) vezetésével kettő ülést tartott: először 2006. augusztus 25-én találkoztak, majd másodszor 2006. október 31-én tekintették át a projekt gazdasági-adminisztratív ügyeit. A bizottság

44


−

−

29 pontból álló tételes vizsgálata során nem talált jelentős hiányosságokat a program működésében. A Tudományos Bizottság (Prof. Dr. Biacs Péter, elnök, Dr. Véha Antal főigazgató (SZTE-SZÉF), Dr. Gyimesi Ernő főiskolai docens (SZTE-SZÉF), Dr. Borbély Mária és Prof. Dr.Győri Zoltán egyetem tanár (DE-Agrárcentrum), Dr. Naár Zoltán (EKF) és Dr. Mátyás Ferenc rektor-helyettes, EKF) kétszer találkozott: 2006. augusztus 23-án és 2006 október 27-én. Feladatuk: a munka platformok közötti összehangolása, döntéshozatal előkészítés és a projekt tudományos eredményeinek ellenőrzése a menedzser-igazgató beszámolója és a platformjelentések alapján. Az Informatikai és Technológia-fejlesztési, valamint a Marketing és Termékértékesítési Bizottságok (Fülöp Gábor, Nagy Levente, Pető Béla, Tóth Sándor, Olga Pavlova, Nagy Lajos, Simkó Zoltán) első együttes munkaértekezletükön (2006. szeptember 20án) a konzorcium iparjogvédelmi strtégiáját vitatták meg, második ülésükön (2006. október 30.) pedig a regionális kutatási és innovációs kapacitás felmérését célzó kérdőíves felmérést értékelték ki.

Konzorciumi gyűlések 2006. február 8-án, illetve október 31-én tartotta konzorciumi gyűlését az Egri Regionális Tudásközpont, melyen valamennyi gazdasági partner vezetője részt vett. A fórumokon a feladatok megosztását és időbeli ütemezését határozták meg, kijelölték a bizottságok tagjait, illetve aláírták a konzorciumi szerződést.

FMEA értekezletek (I. platform) 2006. március 21-én, 24-én és 31-én, illetve április 8án, 14-én és 21-én tartotta az Egri Regionális Tudásközponton belül létrehozott FMEA-csoport a munkaértekezleteit. Az ülések forgatókönyvéről és az alkalmazott módszer lényegéről partnerek és résztvevők előzetesen tájékoztatást kaptak. A fórumon elvégezték valamennyi partner nyomonkövetett termékének az FMEA eljárással való, új modellrendszert alkalmazó kockázatbecslését, a potenciális veszélyek feltárását technológiai lépésenként.

Szakmai rendezvények az EGERFOOD RET szervezésében − − − −

Platform meetingek: Minden hét hétfőjén 9.00 h-tól külön-külön megbeszélést tartanak a platformok munkatársai, melyen értékelik az előző heti munkát a benyújtott heti riportok alapján, illetve kijelölik az elkövetkező hét feladatait. A havi platformjelentést közös megbeszélés előzi meg.

Laboratóriumfejlesztések, beruházások −

−

2006 augusztus 15-én átadták az EGERFOOD Regionális Tudásközpont 4 új laboratóriumát (2 analitikai, illetve egy-egy bioszenzor-fejlesztő és molekuláris biológiai laboratórium), melyben megkezdődött a műszerek beállítása és próbaüzeme. A 120 MFt-összértékű műszerpark kialakításához 60 MFt-os épületfelújítási és laborbútorzat gyártási munkák kapcsolódtak. 2006. október 12-én átadták a RET új mikrobiológiai laboratóriumát, mely 12 MFt értékű új műszereket tartalmaz, és megfelel a legszigorúbb akkreditációs követelményeknek.

−

„Nyomonkövetés és élelmiszeripari technológiák” címmel konferencia rangos hazai szaktekintélyek előadásaival 2006. október 3-án. Nemzetközi workshop „Sensoric methods: new approaches of chemical analysis” címmel, 2006. október 18-án. Food-Teszt elnevezésű tanulmányi verseny 7-8-9 osztályosoknak 2006. október 19-én. 2006 szept.1-szept. 3-ig került megrendezésre a IV. EGER-EXPO Kiállítás és Vásár egri Városi Körcsarnokban, melyen kiemelt témacsoportként az Élelmiszeripar és élelmiszerbiztonság szerepelt, illetve az EGERFOOD RET külön standot állított ki, és egy szakmai konferenciát szervezett. Az informatikai platform kettő traininget szervezett 2006. október 12-én, és 2006. október 25-én az info-kommunikációs rendszer és az információbiztonság kérdésköreiben.

Kutatócserék −

−

2006. június 12-24. között dr. Bóka Beáta 2 hetet töltött Svédországban, a University of Lund, intézményében, ahol bekapcsolódva a bioszenzor kutatócsoport munkába részt vett a biogén aminok vizsgálatára alkalmas bioszenzor kifejlesztésében. A mikotoxinkutató csoportunk munkájába bekapcsolódott prof. Szécsi Árpád, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatója. Az irányításával a csoport két tagja, Koncz Zsuzsanna és Huszti Katalin két hétig tanulmányozta az intézetben a mikotoxintermelő gombák azonosításának klasszikus és modern, molekuláris biológiai módszereit.

45

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Spin-off cég alapítása 2006. október 17-én az Eszterházy károly Főiskola megalapította az „Eger Innovations” elnevezésű spin off céget azzal a céllal, hogy az EGERFOOD Regionális Tudásköz-

pont keretében létrejött termékeket és szellemi tulajdonokat menedzselje.

46


Teljesítményindikátorok Eredmények 1.

2. 3.

4.

5.

A projekt hasznosítható eredménye: Kifejlesztett új* o termék (db) o szolgáltatás (db) o technológia (db) o alkalmazás (db) o prototípus (db) Benyújtott szabadalmak* o hazai (db) o PCT (db) o külföldi (db) Tudományos eredmények: Publikációk (előadásokat is beleértve) o Hazai(db) o Nemzetközi (db) Emberi erőforrás Oktatásban/képzésben hasznosítják-e a projekt eredményeit? (I/N), milyen formában? Igen, graduális kurzusokban (db) A projektbe bevont o főiskolai és egyetemi hallgatók száma (fő) o PhD hallgatók száma (fő) o fiatal kutatók száma (fő) A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db) A projekt révén létrejött munkahelyek száma o vállalkozásokban (db) o kutatóhelyeken (db) o ebből kutatói munkahely (db) Gazdasági hasznosítás: a központ tevékenységében résztvevő o kutatóhelyek száma (db) o vállalkozások száma (db) A létrejött új vállalkozások száma (db) A létrejött új vállalkozások árbevétele (eFt) Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása? (I/N) Ha igen, milyen módon? (termék értékesítés, licence, know how értékesítés) Az eredményt hasznosító cég(ek) száma (db) A projekt eredményként létrejött o Többlet árbevétel (eFt) ebből export árbevétel (eFt) o Költségek csökkenése (eFt) Egyéb, a projekt jellegéből adódó, speciális monitoring mutató A kapcsolódó felsőoktatási szakanyagok száma (db) A kidolgozott graduális kurzusokon résztvevők száma (fő) A projekt keretében szervezett továbbképzésen résztvevő kutatók száma (fő) Vállalkozások továbbképzésen felkészített munkatársai (fő)

2006 terv

2006 tény

0 0 0 0 0

0 2 6 14 2

0 0 0

3 0 0

0 0

16 17

2

2

15 2 2 0

24 4 6 0

1 5 5

2 13 13

3 7 0 0

5 9 1 300

0

0

7

7

45.000 5.000 6.000

54.000 6.000 11.000

0 0

0 42

0

38

0

26

47


Finanszírozás, összesített pénzügyi mutatók Összesítő Részfeladat száma és címe Menedzsment költségvetés 1. részfeladat 2. részfeladat 3 .részfeladat 4. részfeladat 5. részfeladat Összesen:

Részfeladat támogatás (eFt) 14.000 73.133 174.000 59.880 15.807 17.818 363.141

Részfeladat saját forrás (eFt) -

Részfeladat külső bevétel(eFt)

Részfeladat összköltség (eFt)

-

14.000

-

121.944 174.000 59.880 24.707 17.818 412.349

48.811 8.900 57.711

Nyomonkövetési és termelési technológiafejlesztési program Résztvevők: Eszterházy Károly Főiskola (4 fő főállású és 3 fő félállású kutató) Egri Bormíves Kft. Detki Keksz Kft. (2 fő főállású fejlesztő), Fish and Food Kft. (2 fő főállású fejlesztő), HESI Kft. (2 fő főállású fejlesztő), Qualitiy Champignons Kft. (4 fő főállású kutató), Pásztor-Hús Kft. (2 fő főállású fejlesztő) A programban 7 konzorciumi tag, 18 fő – 7 fő kutató, 6 fő élelmiszermérnök, 4 fő labortechnikus részvételével működik. Ebből 1 főállás, 3 félállású kutatót, valamint 4 élelmiszermérnököt és 2 labortechnikust a projekt finanszíroz. Bevételek: Bevétel típusa

Bevétel forrása

Állami támogatás Állami támogatás Állami támogatás Állami támogatás Állami támogatás Állami támogatás Állami támogatás Saját forrás Saját forrás Saját forrás Saját forrás Saját forrás Saját forrás Bevétel összesen:

NKTH-RET pályázat - Főiskolai költségvetés NKTH-RET pályázat - HESI Kft. NKTH-RET pályázat - Egri Bormíves Kft. NKTH-RET pályázat - Detki Keksz Kft NKTH-RET pályázat - Fish and Food Kft NKTH-RET pályázat - Quality Champ. Kft. NKTH-RET pályázat - Pásztor-Hús Kft. HESI Kft. Egri Bormíves Kft. Detki Keksz Kft. Fish and Food Kft. Quality Champignons Kft. Pásztor-Hús Kft.

Bevétel (előleg) összege (eFt) 24.334 9.894 9.000 7.985 7.448 6.595 7.877 10.370 6.500 8.216 10.223 6.495 7.007 121.944

48

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Kiadások: Kiadás típusa 1 főállású és 3 fél állású kutató éves munkabére járulékokkal együtt Nyomonkövetés és élelmiszertechnológia c. workshop szervezése Kockázatelemzési modell szabadalom dokumentációja és bejelentése Egyéb költségek (rezsi, Lhasa Ltd. konzorciumi tagdíj, kiszállás, alvállalkozók) 3 fő élelmiszermérnök termékfejlesztő éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért, valamint 2 fő minőségbiztosítási és 1 fő pénzügyi szakember 1 éves munkabére járulékokkal együtt Egyéb költségek (rezsi, kísérlethez felhasznált élelmiszeralap- és segédanyagok, IFS tréning és audit, technológiai fejlesztéshez kapcsolódó gyártásközi és késztermék ellenőrzés, műszaki szakértés tanácsadás) 1 db LINX 4900 2LSS nyomtató beszerzése 1 db rétesnyújtó gépsor beszerzésének részteljesítése Egyéb költségek (rezsi, szőlőültetvények projektcéloknak megfelelő művelése, növényvédelem, talaj- és termésminták rendszeres szolgáltatása) 3 db erjesztőberendezés beszerzése

2 fő élelmiszermérnök termékfejlesztő éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért, valamint 1 fő minőségbiztosítási és 1 fő pénzügyi szakember 1 éves munkabére járulékokkal együtt Egyéb költségek (rezsi, kísérlethez felhasznált élelmiszeralap- és segédanyagok) 1 db biztonsági berendezés (szilárd szennyezést ellenőrző berendezés felújítása 4 fő élelmiszermérnök termékfejlesztő éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért, valamint 2 fő minőségbiztosítási és 1 fő pénzügyi szakember 1 éves munkabére járulékokkal együtt Egyéb költségek (rezsi, kísérlethez felhasznált élelmiszeralap- és segédanyagok, alvállalkozók, mérlegek, nyomás- és hőmérsékletmérők) 2 fő kutató-termékfejlesztő, 1 fő minőségbiztosítás szakember éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért Egyéb költségek (rezsi, kísérlethez felhasznált laboratóriumi vegyszerek, kis értékű eszközök, üvegáru) 2 fő élelmiszermérnök termékfejlesztő, 1 fő minőségbiztosítás szakember éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért Egyéb költségek (rezsi, kísérlethez felhasznált élelmiszeralap- és segédanyagok, alvállalkozók) Feldolgozó gépsor biztonsági berendezéseinek cseréje Kiadás összesen (2006 évi támogatás és saját forrás együtt):

Kiadás forrása EKF EKF EKF EKF

Kiadás nettó összege (eFt) 7.065 315 300 16.654

HESI Kft.

7.714

HESI Kft.

8.391

HESI Kft. HESI Kft. Egri Bormíves Kft. Egri Bormíves Kft. Detki Keksz Kft

1.310

Detki Keksz Kft Detki Keksz Kft Fish and Food Kft Fish and Food Kft Quality Champ. Kft. Quality Champ. Kft. PásztorHús Kft. PásztorHús Kft. PásztorHús Kft.

2.850 12.000 3.500 9.377

3.824 3.000 11.571

6.100 5.990 7.100 6.502 5.182 3.200 121.944

49

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Élelmiszeranalitikai és méréstechnikai kutatási program Résztvevők: Eszterházy Károly Főiskola (8 fő főállású és 3 félállású kutató) A programban 7 konzorciumi tag, 15 fő – 11 fő kutató, 4 fő labortechnikus részvételével működik. Ebből 8 főállás, 3 félállású kutatót, valamint és 2 labortechnikust a projekt finanszíroz. Bevételek: Bevétel típusa

Bevétel forrása

Bevétel (előleg) összege (eFt)

Állami támogatás Bevétel összesen:

NKTH-RET pályázat - Főiskolai költségvetés

174.000 174.000

Kiadások: Kiadás típusa

Kiadás forrása

8 főállású és 3 fél állású kutató 2006 évi munkabére járulékokkal Részvétel 3 nemzetközi konferencián összesen 14 fővel Egyéb költségek (rezsi, laboratóriumi eszközök, vegyszerek, üvegáru, konferenciaköltségek, kiszállások, alvállalkozók) 1 db vegyifülke beszerzése Laboratóriumi berendezések, eszközök Laboratóriumi bútorok Laboratóriumi eszközök 1 db Q-PCR készülék beszerzése 1 db Gázkromatográf beszerzése 1 db HPLC rendszer 1 db NIR beszerzése 1 db autokláv beszerzése 1 db Stomacher beszerzése 1 db Microwave Accelerated Reaction System, Model MARS 1 db lamináris box 3 db termosztát 1 db rutin PCR-készülék 1 db Integrált laboratóriumi információs rendszer Laboratóriumok kialakítása felújítással (2 analitikai, 1 molekuláris biológiai, 1 mikrobiológiai) Kiadás összesen (2006 évi támogatás és saját forrás együtt):

EKF EKF EKF

Kiadás nettó összege (eFt) 7.255 1.800 23.475

EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF EKF

1.304 23.445 3.224 1.215 7.752 2.997 11.090 17.100 2.890 3.951 5.450 2.845 2.640 1.600 2.705 51.262 174.000

Bioszenzor műszerfejlesztési program Résztvevők: Eszterházy Károly Főiskola (4 fő főállású és 2 félállású kutató) A programban 2 konzorciumi tag, 7 fő – 6 fő kutató, 1 fő labortechnikus részvételével működik. Ebből 4 főállás, 2 félállású kutatót a projekt finanszíroz. Bevételek: Bevétel típusa

Bevétel forrása

Állami támogatás Bevétel összesen:

NKTH-RET pályázat - Főiskolai költségvetés

Bevétel (előleg) összege 59.880 59.880

50

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Kiadások: Kiadás típusa

Kiadás forrása

8 főállású és 3 fél állású kutató 2006 évi munkabére járulékokkal Kutatócsere a Lund Egyetem (Svédország) bioszenzor laboratóriumával Bioszenzor szabadalom dokumentációja és bejelentése Egyéb költségek (rezsi, vegyszerek, üvegáru, konferenciaköltségek, kiszállások, alvállalkozók) 1 db Detektáló egység beszerzése 1 db Multilabel Fluorescence beszerzése 1 db Vegyifülke beszerzése Laboratóriumi berendezések, eszközök Bioszenzor Laboratórium kialakítása felújítással Kiadás összesen (2006 évi támogatás és saját forrás együtt):

EKF EKF

Kiadás nettó összege (Ft) 2.349 300

EKF EKF

500 25.927

EKF EKF EKF EKF EKF

3.400 7.458 1.304 5.827 12.815 59.880

Információs technológiai fejlesztési program

Résztvevők: Eszterházy Károly Főiskola Szinva Net Informatikai Kft. A projekt 7 fő – 1 fő témavezető, 7 fő fejlesztőmérnök és 1 fő pénzügyi szakember részvételével működik. Bevétel típusa

Bevétel forrása

Állami támogatás Állami támogatás Saját forrás Bevétel összesen:

NKTH-RET pályázat - Főiskolai költségvetés NKTH-RET pályázat - SzinvaNet Kft. SzinvaNet Kft.

Bevétel (előleg) összege (eFt) 7.948 7.859 8.900 24.707


Kiadás forrása

2 fő kutató 2006 évi eseti megbízásai járulékokkal EKF Egyéb költségek (rezsi, vegyszerek, üvegáru, konfe- EKF renciaköltségek, kiszállások, alvállalkozók) 5 fő informatikus és 1 fő pénzügyi szakember 2006 SzinvaNet Kft. évi munkabére járulékokkal együtt CEBIT konferencián/kiállításon/vásáron való SzinvaNet Kft. részvétel Egyéb költségek (rezsi, dologi költségek) SzinvaNet Kft. Szintranet beszerzése (immateriális javak) SzinvaNet Kft. Alvállalkozók megbízásai SzinvaNet Kft. Kiadás összesen (2006 évi támogatás és saját forrás együtt):

Kiadás nettó öszszege (eFt) 800 7.148 6.859 529 1.471 1.000 6.900 24.707

51

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT Oktatási és disszeminációs program Résztvevők: Eszterházy Károly Főiskola (2 fő főállású és 2 félállású kutató) A programban 8 konzorciumi tag, 11 fő – 4 fő kutató, 1 fő labortechnikus részvételével működik. Ebből 2 főállás, 2 félállású kutatót a projekt finanszíroz. Bevételek: Bevétel típusa

Bevétel forrása

Állami támogatás Állami támogatás Bevétel összesen:

NKTH-RET pályázat - Főiskolai költségvetés NKTH-RET pályázat – Heves Megyei Ker. Ip. Kamara

Bevétel (előleg) összege (eFt) 12.693 5.125 17.818


Kiadás forrása

2 főállású és 2 fél állású kutató 2006 évi munkabére járulékokkal Spotfilm az Eger Expo-ra Élelmiszerbiztonsági témájú ismeretterjesztő rövidfilm-sorozat Fizetett szakmai reklámcikkek Food-Teszt élelmiszerbiztonsági vetélkedő szervezése Egyéb költségek (rezsi, jogi szakértés, spin-off, iparjogvédelem, konferenciaköltségek, alvállalkozók) 2 fő üzletszervező mérnök, 1 fő minőségbiztosítás szakember éves közvetlen bérköltsége járulékokkal együtt a kísérletekben való közreműködésért IV. EGER EXPO kiállításon stand bérlése

EKF EKF EKF EKF EKF EKF

Iparjogvédelmi stratégia külső megbízás Egyéb költségek (rezsi, irodaszer, élelmiszerbiztonsági koferencia az EGER EXPO-n, poszterek készítése) Kiadás összesen (2006 évi támogatás és saját forrás együtt):

Kiadás nettó összege (eFt) 2.312 500 3.000 360 500 6.021

Heves Megyei Ker. Ip. Kamara

3.325

Heves Megyei Ker. Ip. Kamara Heves Megyei Ker. Ip. Kamara Heves Megyei Ker. Ip. Kamara

502 480 818 17.818

52

EGERFOOD REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT. Eszterházy Károly Fõiskola EGERFOOD Regionális Tudásközpont

Recommend Documents