Paletta Líceumi
az egri eszterházy károly főiskola közéleti lapja
xvi. évfolyam 2. (123.) szám • 2010. március
Az Észak-Magyarországi Felsőoktatási Szövetség első pályázata
A közelmúltban az Esz terházy Károly Főiskola a Károly Róbert Főiskolával és a Miskolci Egyetemmel egy konzorciumi megállapodást kötött annak érdekében, hogy közösen növeljék a régió három felsőoktatási intézményének hálózati együttműködését a képzés, a kutatás és a technológiafejlesztés területein belül. Az összefogás egyik fő célja, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP 4.2.1/B pályázatára közös programmal jelentkezzenek, és támogatás esetén a pályázatban leírtakat együtt valósítsák meg.
A főiskola februári sajtótájékoztatóján a Líceum Konferenciatermében dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja, a pályázat egri felelőse elmondta, hogy a program EKF-re eső része 450 millió Ft/év, amelyhez a főiskola által vállalt önrész 23,7 millió forint. A február 15-i határidőig benyújtott pályázat egri részprojektjének témája a garantált biztonságú élelmiszerlánc környezeti fenntarthatósága. A dékán ismertetőjében hangsúlyozta, hogy a programban szerepel a már meglévő kutatások továbbfejlesztése
mellett a tanszékek közötti összehangoltabb munka kialakítása, az EGERFOOD Regionális Tudásközpontot is bevonva. A kiemelt kutatási területek között szerepel – többek között – az éghajlatváltozás élelmiszerbiztonsági következményei nek feltárásra épülő kutatások megalapozása, a környezetbarát természetes tartósító anyagok kifejlesztése, az élelmiszeripari hulladékgazdálkodás koncepcióinak fejlesztése és egy műholdas adatfeldolgozó rendszer kidolgozása is.
Nagyjátékfilmet forgatott ősszel Egerben Sas Tamás Szinglik éjszakája címmel. A film premier előtti díszbemutatóját városunkban tartották, amely után közönségtalálkozóra is lehetőség volt a rendezővel és a főszereplőkkel. Sas Tamás a díszbemutató előtt lapunknak elmesélte, Magyar Krisztián hogy miért pont Egerre esett a választás, mint forgatási helyszín, s hogy mennyire bizonyultak jó statisztáknak az egri főiskolások.
Rövidebb nyitva tartás, hosszabb ügyfélfogadási idő? A főiskolák, egyetemek egyik létfontosságú szervezeti egysége a Tanulmányi Osztály, röviden TO, ahol minden hallgatónak megvan a „saját” tanulmányi előadója, akihez bizalommal fordulhat tanulmányaival kapcsolatos ügyintézések céljából. Az ügyintézés azonban nem is olyan könnyű feladat, különösen nem 2009. szeptember 8-a óta, hiszen akkor csökkentették le a Tanulmányi Osztályok nyitvatartási idejét. Ekkortól a TO már csak heti három napon, hétfőn és szerdán 9.30-tól 11.00-ig, pénteken 8.00-tól 11.00-ig fogadja a hallgatókat.
Folytatás a 2. oldalon
A Szinglik éjszakája Egerben – A producer egyik nyilatkozatában az szerepelt, hogy a Szinglik éjszakájához egy nem megszokott vidéki várost kerestek, Egerben pedig minden adott ahhoz, ami egy forgatáshoz szükséges. Mik ezek a dolgok? Mi van nekünk itt, amiről eddig nem is tudtunk?
Köszöntjük a hölgyeket! Nőnapi írásunk a 3. oldalon
Hallgatók és a stressz
– Amikor a forgatókönyvet megírtuk, szerepelt benne néhány speciális helyszín: egy pincerendszer, amiben egy nagy jelenet játszódik, egy városi, központi tér és egy színház. Ezután megnéztük, hogy melyik az a város, ahol mindezek jó közel vannak egymáshoz, és kiderült, hogy Magyarországon két-három város is rendelkezik ilyen a tulajdonságokkal. Egert jól ismertem, négy éves koromban jártam itt először, s evidens volt, hogy megfelelőek a paraméterek, tehát a filmhez szükséges helyszínek itt egyben megtalálhatóak.
– Az egri közösség hogy fogadta a forgatást? – Nagyon-nagyon pozitív élményeink vannak a forgatással kapcsolatban. Amikor az ember Budapesten forgat, az mindig nyűg. Ott megpróbálják ellökdösni a stábokat a helyszínről, beledudálnak a felvételbe stb. Nem mondom, hogy mindig így van,
Kácsor Zsolt vizsgáztat A legstresszesebb időszakon már túl vagyunk, vége a vizsgaidőszaknak. Azonban az új félévkezdéssel minden hallgató újabb kihívások elé néz.
fotó: Barna Béla
hogy ez az általános, de azért elő-előfordul. Itt Egerben ennek semmi nyoma nem volt, mindenki végtelenül barátságosan és pozitívan fogadta az egész munkát.
– Semmilyen kellemetlenség nem volt? Nem voltak útban a bámészkodók, nem zavarták a forgatást? – Soha nem zavartak minket, nagyon kulturáltan működött minden. Sokszor voltak nézőink, de ez soha nem jelent problémát.
– Egri lakosok és főiskolások is statisztáltak a filmben. Könnyebb vagy nehezebb volt velük dolgozni, mint olyan fővárosi statisztákkal, akik ebből élnek? – Nem akarok túl udvarias lenni, de nagyon jók voltak a statiszták, mert kíváncsiak voltak a dologra, és végtelen türelemmel fogadták a forgatással járó borzalmakat: az időjárás viszontagságait, a csúszást, a várakozást, amelyek mindig embert próbáló kellemetlenségek. Nagyon helyesek voltak, hogy nem lázadtak fel, Pesten ilyenkor már lázadások törnek ki.
Folytatás az 5. oldalon
Áprilisban TDK háziverseny
Lassan visszaszokunk a mókuskerékbe, és arra törekszünk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból.
A következő évben az Eszterházy Károly Főiskola rendezheti meg a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekciójának versenyét. A humán és a többi szekció intézményi fordulóját az ebben a félévben végző hallgatóknak április 20-án rendezik meg a tanszékek délután két órától.
Folytatás a 3. oldalon
Folytatás a 2. oldalon
2
• líceumi élet •
Rövidebb nyitva tartás, hosszabb ügyfélfogadási idő?
Folytatás az 1. oldalról Több hallgató szerint is kevés a rendelkezésre álló idő ügyeik gyors intézéséhez: „Az időkorlátokhoz eddig is nehéz volt igazodni, viszont most, hogy még ezt is megrövidítették, az ügyintézés még sokkal nehézkesebb, mint eddig volt. Szerintem határozottan jobb volt, ami eddig volt, viszont a változásokat el kell fogadnunk” – mondja Zele Tímea, másodéves kommunikáció szakos hallgató. Egy első éves levelezős hallgató, Marosi Gabriella szerint is jobb volt az előző nyitvatartási rendszer: „Nem igazán felel meg az időpont. Szerintem túl rövid, különösen nekünk, levelezősöknek, és a gyorsabb ügyintézés érdekében egy szombati időpont is rendelkezésünkre áll-
hatna.” Vannak olyan hallgatók is, akik szerint elegendő a nyitvatartási idő, mert semmi sem lehet annyira fontos, hogy ne lehetne várni vele még egy napot. Megkerestük Kalóné Szűcs Erzsébetet, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatóját, aki kérdésünkre elmondta, hogy valóban csökkent a Tanulmányi Osztályok nyitvatartási ideje. Ennek legfőbb oka az volt, hogy rengeteg az olyan adminisztrációs feladat, amit mi, hallgatók nem látunk, nem érzékelünk. Mindezek ellenére a Hallgatói Centrumban a hallgatók minden hétköznap 9:00–15:00 között választ kaphatnak kérdéseikre, kérelmeket adhatnak le, és információhoz juthatnak az ott dolgozó fiataloktól a „C” és „B” épületben egyaránt.
Áprilisban TDK Folytatás az 1. oldalról Egy TDK-dolgozat elkészítésének számos előnye van. Elég csak arra gondolni, hogy sokan az első komoly tudományos tevékenységüket a dolgozat elkészítése során végzik. Megtanulunk tudományos szemszögből közelíteni témánkhoz, anyagot gyűjteni, rendszerezni, és az eredményt dolgozat és előadás formájában bemutatni. Egy idejében elkezdett TDK-munka alapját képezheti egy jó szakdolgozatnak is. Nem elhanyagolható az a megszerzett tapasztalat sem, amelyhez az előadásra való felkészülés során juthatunk, és az, amelyet maga a téma bemutatása jelenthet. És természetesen egy intézményi vagy országos sikerrel járó elismertség nagy lökést adhat a diploma utáni életben is. Dr. Pap József, az EKF Főiskolai Tudományos Diákköri Bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy az intézmény tudatosan törekszik a hallgatók tudományos tevékenységének támogatására. Csaknem 100 hallgató kapott 20 ezer forintos kutatási támogatást ebben az évben. Továbbá a pályázati lehetőségeket kihasználva készül egy honlap, amelynek funkciója a TDK-val kapcsolatos információk közvetítése lesz. Terveznek egy félévente megjelenő tudományos magazint is, amelyben a kari TDK-körök számolnak majd be tudományos tevékenységeikről, eredményeikről. Már működik egy mentorrendszer, amelyben a kari TDK-elnökök felügyeletével diákmentorok látnak el – többek között – olyan feladatokat, mint segédkezés a TDK-val kapcsolatos rendezvényeken, a hamarosan elkészülő honlap frissítése, és a TDK hallgatók közötti népszerűsítése. A végzősöknek áprilisban van az utolsó lehetőségük, hogy kvalifikálják magukat az országos fordulóra, míg az alsóbb évesek ezt a novemberben tehetik meg. Az önálló hallgatói kezdeményezések mindenképp alapját képezhetik a diploma utáni lehetőségeink kibővítéséhez. Ennek a kezdeményezésnek kiváló színtere egy TDK-dolgozat elkészítése, és az azzal járó tapasztalatok megszerzése.
Magyar Krisztián
A TIK a tavaszi félévben szombatonként 8-tól 12 óráig ügyeletet is vállal a levelezős hallgatók segítésére. A tervek között szerepel még az elektronikus ügyintézés a Neptun-rendszeren keresztül, amikor kérelmeket fel lehet majd tölteni elektronikusan. Ez azt jelenti, hogy nem kell személyesen megjelenni, még a Hallgatói Centrumnál sem kell sorban állni, hanem a hallgató otthonról, a kollégiumból vagy az albérletből fel tudja tölteni a kérelmét a Neptun segítségével, és ott kaphat majd választ a kérdéseire. A TIK-nél remélik, hogy ezt az ügyintézési formát legkésőbb egy naptári éven belül teljesíteni tudják.
Tóvaji Tímea
Eszterházy Klub
Hol, kiknek és miért?
Mi ez az Eszterházy Klub? Kiknek épült? Milyen programok vannak ott? Diákok is használhatják? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Kovács Tibornál, a Turizmus Tanszék vezetőjénél. A klub megnyitásával az alapvető cél az volt, hogy a főiskola oktatói karának egy olyan összejöveteli helyet biztosítsanak, amely lehetőséget ad arra, hogy a kollégák ne csak a munkahelyen, hanem azon kívül is találkozni tudjanak. Az ilyen találkozók fő célja, hogy tanáraink ne csak a napi munkavégzést érintő főiskolai témákról beszélgessenek, hanem kikapcsolódjanak, ismerkedjenek egymással. Mindezeknek egy kulturált színteret ad az Eszterházy Klub, amely a „B” épület V. emeletén található. Ezt maga a kialakított tér is segíti, hiszen a helyiségben van televízió, házimozi, biliárdasztal és körülbelül huszonöt ülőhelyet biztosító kanapé és szék. Az informális kikapcsolódási lehetőségeken túl komoly szakmai rendezvények szervezésére, prezentációk előadására is sor kerülhet itt; ez elsősorban (de nem kizárólag) a főiskola dolgozóinak nyújt nagyon jó bemutatkozási lehetőséget. (Legutóbb itt rendezték meg pl. Buzinkay Géza könyvének bemutatóját). A klubban lehetőség van egyszerű társalgásra, filmnézésre vagy kulturált borozgatásra is. A klub nyújtotta lehetőségeket szerencsére egyre szélesebb körben kezdik megismerni a tanszékek és a kollégák is – mondta a tanszékvezető. Egyre több programot szerveznek erre a helyre, legyen az születésnap, névnap vagy félévzáró ünnepség. A klubban, ugyanúgy, mint a Hotel Estellában, idegenforgalmi szakmenedzser és – nemsokára – turizmus és vendéglátás szakos hallgatók töltik kötelező szakmai gyakorlatukat. Diákok számára csak szervezett eseményeknél nyitott ez a terület. Szünetekben kikapcsolódásként nem látogatható, ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak a klub működtetésére és használatára. Ha a későbbiekben lehetőség és igény lesz rá, a hallgatók számára is kibővíthetik a működést.
Kovács Adrienn
Líceumi
Paletta
Laptop az elsős levelezősöknek is! A minőségi felsőoktatás egyik legfontosabb eleme a mai társadalomban a számítógépes írástudás alapjainak megteremtése, és az ezen alapuló oktatási és tanulási feltételek megteremtése. A tanulási feltételek javítását kívánta elérni a főiskola a február közepén lezárult pályázatával, amelyben levelező tagozatos hallgatók igényelhettek laptopot. Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes tájékoztatása szerint a pályázatra olyan BA/Bsc alapszakos, levelező képzésben tanuló első éves hallgatók jelentkezhettek, akik rendelkeznek egy lezárt félévvel, és minimum 3,5-ös korrigált kreditindexszel. Az elbírálásra szakonként, tanulmányi eredmény alapján került sor. Az érintett 512 első éves levelezős hallgató közül 40-et jutalmaztak.
Magyar Krisztián
Sok a kérdés a tanárképzés jelenlegi helyzetéről A tanári pálya iránti érdeklődés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Ennek számos oka van. Többek között a tanárok alufizetése és túlterheltsége, a rövid idejű munkaszerződések okozta bizonytalanságérzet és az egyre gyakoribb szülői és gyermeki agresszió. A változások eléréséhez jobban képzett, pályára alkalmasabb, jobban felkészített fiatal tanárokra is szükség van – hangzott el dr. Kis Papp Lászlónak, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnökének Egerbe látogatása kapcsán megrendezett sajtótájékoztatón. Dr. Kis Papp László február 26-án a Líceum Konferenciatermében vázolta a pedagógusképzés mai helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a Bologna-rendszer bevezetése óta szerzett tapasztalatok alapján meg kell vizsgálni az új tanárképzési struktúrában tapasztalt jelenségeket. Szerinte a képzés hordoz magában olyan elemeket, amelyeken változtatni kell ahhoz, hogy a tanári pálya iránt való érdeklődés ne mutasson továbbra is csökkenő tendenciát. A csökkenő érdeklődésnek főbb okai közé tartoznak a tanárverések, az alacsony fizetés és az emellett érzékelhető túlterheltség is. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke megemlítette, hogy jó ötletnek
tartja azt, hogy a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés alsó határát 200 pontra emelték. Dr. Hauser Zoltán, főiskolánk rektora elmondása alapján is életszerű és gyakran megjelenő téma a pedagógusok képzése. Szerinte jó döntés volt az egységes tanárképzés bevezetése, de még sok tennivalót hordoz magában az új képzési forma. Hangsúlyozta, hogy elhamarkodott lenne azt állítani, hogy a Bologna-rendszer bevezetése miatt törnek elő a problémák. Jobban képzett, pályára alkalmasabb szakembereket kell képezni. Minden területre ki kellene terjeszteni a pályaalkalmassági vizsgálatot, hiszen a sport- és a művészeti képzésekkel egyetemben a tanítás is egy olyan terület, ahol bizonyos alkalmassági komponenseket is mérni kell. Dr. Hauser Zoltán még hozzátette, hogy az új rendszer már magában szűrőként funkcionálhat abban a tekintetben, hogy most egy érettségi és egy hirtelen ötlet nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy valaki pedagógussá váljon. A mesterképzés előtti három év során a hallgató jobban, a körülményeket megismerve gondolhatja át azt, hogy valóban alkalmasnak tartja-e magát a tanári pályára.
Magyar Krisztián
Dr. Kis Papp László: meg kell vizsgálni az új tanárképzési struktúrában tapasztalt jelenségeket fotó: Holló Miklós
3
• líceumi élet •
Líceumi
Paletta
Hallgatók és a stressz Folytatás az 1. oldalról Ennek eredményeképpen természetessé válik a rendszertelen táplálkozás, állandó rohanás, kapkodás, szétszórtság és az ezzel járó feszültség. Bizonyára mindenkinek megvan a maga módszere, hogy hogyan kezelje a stresszt, ami korunk egyik legnagyobb népbetegsége. A saját módszerről Hamar Róbert, másodéves magyar–pedagógia szakos hallgató így nyilatkozott: „Az, ami kiváltja belőlem a stressz érzését, igen aktív. Ha tudom, hogy nem tettem meg mindent céljaim elérése érdekében, akkor a büntetésem (a stressz) jogos. Ez nálam akkor lép fel, amikor a környezeti hatások váltják ki belőlem a negatív érzéseket, és nem tudok (tudtam) ellene tenni. Viszont, ha mindez rajtam múlt, akkor azt belátom.” Sokunk számára a sport jelentheti a felesleges energiáink levezetését és a stressz okozta feszültség feloldását. Ezt a módszert javasolja Bódi Máté, másodéves földrajz szakos hallgatónk is, aki szerint a feszültség sportolás során történő feloldása nem csupán egészséges, de a csapatjátékok terén egy közösség javára is válhat. Budaházy-Mester Dolli, főiskolánk Pszichológia Tanszékének oktatója a stresszhelyzet kezelésének eltérő formáiról beszélt lapunknak: „Különbözőek vagyunk. Személyiségünket, temperamentumunkat, tapasztalatainkat, stresszkezelési módjain kat tekintve is. Amit általában stresszként értelmezünk, az a distressz vagy negatív stressz, amely sokszor nagyobb megterhelések esetén alakul ki, és teljesítménycsökkentő hatása van. De létezik egy másik stresszfajta is, a pozitív stressz, amely viszont teljesítményfokozó, energetizáló, motiváló erővel bír. A stressz egyik jellemző hatása, hogy beszűkíti a gondolkodásunkat, nehezíti az emléknyomok memóriánkból történő előhívását, nehezebben fedezzük fel a különböző ok-okozati ös�szefüggéseket, nehezebben asszociálunk, nehezebb a racionális gondolkodás, a logikus következtetések levonása. Bár az is igaz, hogy kismértékű stressznek lehet teljesítményfokozó hatása. Ekkor a fenti problémák nem jelentkeznek, sőt, mindez serkentheti az agyműködésünket.” Arra a kérdésre, hogy mit is tehetünk azért, hogy a zh-k és a vizsgák okozta stresszes időszakot különösebb probléma nélkül vészelhessük át, Budaházy-Mester Dolli az előadások látogatása, a saját jegyzet készítése és az otthoni felkészülés mellett azt javasolta, hogy figyeljünk arra, hogy hogyan éljük meg magát a vizsgaszituációt. Elmondása alapján mindenképp érdemes úgy elindulni egy megmérettetésre, hogy kerüljük a belső szorongásokat, a bizonytalanságérzet keltését, mivel ezek beszűkíthetik a gondolkodásunkat, és nem leszünk képesek ezáltal a megfelelő teljesítményre. A tanulás mellett fontos az is, hogy időt fordítsunk a pihenésre. Ha fáradtak vagyunk, kevésbé fog jól az agyunk. A mozgás, a megfelelő táplálkozás szintén lényegesek lehetnek. A stimuláló szerek használatát csökkentsük, mert nem a kávé, a cigaretta, az energiaitalok biztosítnak plusz erőforrást a tanuláshoz, hanem a pihenés, a lazítás és a megfelelő táplálkozás.
Fejlesztések a Központi Könyvtár szolgáltatásaiban Önerő nélkül megvalósítható pályázati támogatást nyert a főiskola Központi Könyvtára több városi intézménnyel összefogva. A 88 milliós pályázati pénzből megvalósuló program célja egy elektronikus portál kialakítása, amelyen keresztül elérhetővé válnak a konzorcium szolgáltatásai a közoktatás feltételeinek javítására. Czeglédi László, a Központi Könyvtár igazgatója a főiskola februári sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a támogatás lehetővé teszi az elektroni-
kus oktatást támogató szolgáltatások fejlesztését. Ezáltal fokozni lehet az életen át tartó tanulás módszertani ellátását, valamint a könyvtárosok és a használók képességeinek fejlesztését az elektronikus tanulás terén. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a programot egy alapnak szánják a további fejlesztések tekintetében, és éppen ezért várják a megyei szintű szakkönyvtárak jelentkezését is.
Magyar Krisztián
Hírharang, vezércikk, szenzációs riport
Magyar sajtótörténeti antológia 1780–1956
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék szervezésében február 24-én mutatták be Buzinkay Géza Hírharang, vezércikk, szenzációs riport című könyvét az Eszterházy Klubban. A jelenlévőket Pólya Tamás, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője köszöntötte. A könyvet Buzinkay Géza, habilitált főiskolai tanár, Monok István, főiskolánk docense és Homa János újságíró, Eger város Kulturális Bizottságának elnöke mutatta be. Monok István – jelezve a kötet fontosságát – elmondta, hogy ezt a kötetet már régóta ígéri Buzinkay tanár úr a szakmának. Felszólalása során rövid betekintést hallhattunk a tanár úr sajtótörténeti munkásságáról. Kitért a könyv műfajá ra és az előszóban írtakra is. Ezután Homa János mutatta be a könyvet. Elmondta, hogy elsősorban az újságíró szemével olvasta a szöveget, és kereste annak titkát. De minél több szöveget olvasott el, az derült ki számára, hogy előttünk, újságírók előtt már minden témát feldolgoztak. Ez a könyv egy sajtótörténeti kuriózum – mondta. Később kifejezte az egri Kulturális Bizottság és a főiskola kapcsolatának fontosságát is. A bemutató végén lehetőség nyílt kérdezni a tanár úrtól. Ezek kapcsán megtudtuk a szerző további terveit és a kötet cikkeinek válogatási szempontjait is. Majd Pólya Tamás megköszönte a bemutatók és a résztvevők figyelmét, és Vas István a Hotel Estella nevében is gratulált a tanár úrnak, és a rektor úr üzenetének és üdvözletének tolmácsolásául egy-egy pohár borral kínálta a résztvevőket.
Kovács Adrienn
Farkas Anett
A stressz feloldásának egyik remek módja a felhőtlen kikapcsolódás. Március 11-én, csütörtökön 19.00-kor az Uránia Moziban friss Bon-Bon-díjas humoristák lépnek fel. Az est nevettetői a Rádiókabaréból, a Maksavízióból, a Szeszélyes évszakokból és a Comedy Centralról ismert Aradi Tibor és Varga Ferenc József lesznek. fotó: Barna Béla
Férfias önirónia nőnapra Mi, férfiak, hajlamosak vagyunk elhinni azt, hogy ha március 8-án egy csokor virággal vagy bármi meglepetéssel kedveskedünk a hölgyeknek, attól daliás, talpig úriembernek gondolhatjuk magunkat. Olyanoknak, akik igazán értenek ahhoz a bizonyos, nők nyelvének mondott, sokszor megfejthetetlen kódrendszerhez. Megveregetjük a lelkiismeret-furdalástól csapott vállunkat, és holnaptól maradunk ugyanolyan türelmetlenek kosztüm- vagy farmervásárlás alatt, vagy felpréseljük magunkat az utolsó állóhelyre a helyi járat indulásakor; netán ajtót is csak akkor nyitunk megint, ha miniszoknya vagy felettes érkezik. Pedig ti, nők vagytok azok, akik miatt mi igazán férfinak érezhetjük magunkat. Ezt megfogalmazta Karinthy is egyik művének előszavában: „Ülök egy szobában. Ember vagyok. Belép egy nő. Férfi leszek. Minél inkább nő lép be – annál inkább leszek férfi.” Ti nők, csak legyetek szimplán nőiesek, mi meg leszünk egyszerűen csak férfiak. Sokszor suták, sokszor harsányak, kemények és feledékenyek. Ezen a napon bánjunk jobban a körülöttünk élő nőkkel! – mondják ilyenkor sokan. Én meg mondanám, ha merném, hogy ne! Mondanám, hogy ezen a napon bánjunk ugyanúgy a nőkkel, mint máskor: tisztelettel és odaadással. Hogy minden nap NŐNAP lehessen. Mondanám, ha merném. Hiszen, ha bevilágítok lelkiismeretem mély és sötét ládáiba, látom, hogy ott rejtőzik az egyik sarokban a mindennapokban tanúsított udvariatlanság, türelmetlenség és tiszteletlenség, és nem hinném, hogy ezzel csak én lennék így. Ezért azt mondom: ne legyek lusta minden nap férfi lenni! Ne legyek lusta egy héten többször főzni kettőnknek kávét ahelyett, hogy fentről kiáltanék a vasalt ingemért! Legyen szemem, és dicsérjem meg az amúgy minden nap csinos és sugárzó barátaim, kollégáim, tanáraim mosolyát, édesanyám főztjét, stb.! És, ha majd férfi leszek attól, hogy ezeket és az ezekhez hasonló dolgokat már csak elvétve mulasztom el, akkor majd merem mondani, hogy ne, ne legyen ez a nap nőnap. Legyen március 8-a csak olyan nap, mint a többi. Addig is, kérlek téged, te csak maradj igazi nő! Nő, aki számunkra először anya, aki elkíséri első lépteink, és mindig felsegít a földről, ha már azt hisszük, szaladni is tudunk; majd ahogy a világra nyílik a szemünk, trubadúrok álma, költők ihletője és társunk a sok jóban, „életünk néma napszámosai” ebben a kesernyés, édes és sós hétköznapi világban. Azt mondta egy okosnak vélt gondolkodó, hogy senki sem születik nőnek, hanem azzá lehet válni. Kicsit kételkedem amúgy ebben, de nagyobb benne az igazság, mint a kétely, ezért bátran kívánom, hogy ha még nem lennél az, és nem értél el volna el odáig, váljék belőled minél érdekesebb, izgalmasabb és érettebb nő magad és a férfiak előnyére (is). Magyar Krisztián
4
• líceumi élet •
Líceumi
Paletta
Cserediák erősíti a kosárlabdacsapatot
A tavaszi félévtől új játékossal gyarapodott az EKF-Eger-HÉSZ férfi kosárlabdacsapata. Bár a litván Jatulevicius Vaidotas mindössze fél évig szerepel egri színekben, az eddig mutatott teljesítménye alapján mindenképp erősítést jelent a csapatban. – A hétvégén másodjára húzhattad magadra az EKF-Eger-HÉSZ mezét. Hogy kerültél a hevesi megyeszékhelyre? – Fél évre költöztem Egerbe a főiskola Erasmus-programjának keretében. Remek lehetőségnek tartottam a külföldi tanulás lehetőségét, és most úgy gondoltam, hogy Eger lesz az újabb állomáshelyem.
– Még nem sok időt töltöttél el Magyarországon, mégis hogyan sikerült a beilleszkedés? – Most még minden nagyon új, és nagyon más, mint otthon. Valóban nem sok időt töltöttem még el ebben a szép városban, de az erasmusos barátoknak, az iskolának, valamint az edzéseknek köszönhetően sosem unatkozom.
– Beszéljünk a csapatról! Milyenek az új társak és maga a kosárlabdás közeg, ami körülvesz?
– A csapat játékstílusa egyelőre még szokatlan, de az új társakhoz is hozzá kell szoknom. Litvániában is másodosztályban játszottam, de ez alatt a rövid idő alatt is megállapíthattam, hogy nagy különbségek vannak a két ország kosárlabdázása között. Otthon a második vonalban csupán a játék szeretetéről szól minden, itt viszont úgy érzem, egy kicsit profibb a szemlélet.
– Érdekes dolgot mondtál, mivel a magyar és a litván férfi kosárlabda között nagy különbség van, és sajnos nem a magyarok javára. – Tényleg nem töltöttem el annyi időt Magyarországon, hogy nagy következtetéseket vonjak le, de a lejátszott két meccsem alapján ezt mondhatom. Az edzések ritmusán és színvonalán is látom, hogy egy erős csapatba igazoltam, és szerintem ez az Eger
a litván másodosztályban is megállná a helyét.
– Nyilvánvalóan elsősorban a tanulás miatt költöztél hazánkba, de az iskola mellett gondoltál-e esetleg profi karrierre? – Egy nagy álmom, hogy egyszer olyan szintre jussak, hogy kizárólag a kosárlabda adja a keresetemet. Otthon egyébként a játék és az iskola mellett edzősködöm is, de ez inkább a hobbiról és a kikapcsolódásról szól. Négy és hat év közötti kissrácokkal foglalkozok, ami előrevetíti afféle ambícióimat, hogy esetleg edzősködjek is a jövőben. Azonban számomra most a legfontosabb a tanulás. A litvániai egyetemen, amely legutóbbi állomáshelyemként szolgált, testnevelő–edző szakon tanultam, ezért kézenfekvő volt, hogy az EKF-en is ebben az irányban maradjak.
– Ha már az iskoláról beszéltél, mennyire van időd a tanulás és játék mellett a barátokra, és egyáltalán a főiskolás életre? – Mivel mindennapi elfoglaltságot jelentenek az említett dolgok, ezért túl sok időm nem marad az esti bulizásra. Persze, amikor engedi az időm, akkor szívesen élem a főiskolások életvitelét, de erre kevésszer van lehetőség. Az Erasmuson és a kosárcsapaton keresztül szerencsére egyre több barátom van, ezért nagyon könnyű számomra a beilleszkedés. Nem hagyják, hogy otthon üljek, és folyamatosan van valami program. Mindenki segítőkész, aminek köszönhetően olyan érzésem van, mintha már legalább egy éve itt élnék.
Irány külföldre Erasmusszal! Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, amely mostanáig több mint 2,3 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Célja, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíj segítségével külföldön is tanulhassanak. Főiskolánk két külügyi referensét, Szőke Krisztinát és Molnár Anitát kérdeztük a programról, lehetőségekről, és a pályázati feltételekről. Elmondták, a hallgatóknak nem kell tandíjat fizetni, ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek külföldön, mint a saját intézményükben, itthon. Ös�szesen 20 kreditet kell teljesíteniük a félév során, és körülbelül 300 és 500 euró közötti havi ösztöndíjat szoktak kapni. Hollandiában, Belgiumban azonban nagyon drágák a kollégiumok, mivel ott 300, vagy afölötti ár is előfordulhat. Lengyelország, Románia ajánlott inkább azoknak, akiknek kevésbé vannak anyagi tartalékaik. Kint minimum 3 hónapot lehet tartózkodni, és, aki szeptemberben kiutazik, akár egy évre is kint maradhat. Mivel alapvetően a szakmai kapcsolatok alapján tud kiépülni az intézményi kapcsolat, vannak olyan területek, ahol ez egy aktívabb nemzetközi kapcsolatrendszert jelent, van ahol szűkebbet. A tavalyi évben 35 kiutazó, és idén 39 bejövő diákunk volt. A Bologna-folyamat egy kicsit megnehezítette, lerövidítette a pályázati ciklust, mert elsőéves diák még nem pályázhat, az utolsó évesnek többnyire nem ajánlott, így valójában csak a másodév az, ami potenciálisan számításba jöhet. A kiutazók létszáma egyre növekszik, és ezért bizonyos területeken előfordulhat szorosabb verseny is. A nyelvszakosok helyzeti előnyben vannak, mert magabiztosan tudnak külföldön tanulni és elég sok szakmai tapasztalattal is rendelkeznek. A gazdasági képzésekben részt vevők is elég szép számmal szoktak menni, a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók is elég attraktívak, valamint a rajz, ének területén is elég sokan vesznek részt a mobilitási programokban. Talán a természettudományi terület kevésbé frekventált, a szakmai kapcsolatok és a diákok nyelvtudásában levő hiányosságai lehetnek az okai. Az érkező hallgatók közül a török diákok részéről az egyik legnagyobb a bejövő mobilitás, de rendszeresen jönnek Litvániából, Lengyelországból, Franciaországból,
Belgiumból, Hollandiából, de spanyol diákunk is van. Kiváló szakdolgozatok születtek odakint, nagyon jól teljesített sok utolsó féléves diák is, és ugyanúgy le tudott államvizsgázni. Volt, hogy egy Franciaországban kint tanuló diák egy francia cégnél tudott elmenni állásinterjúra, és kapott is ott állást. Szőke Krisztina hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírást javasolt figyelmesen átolvasni a pályázónak, mert alapképzéses, mesterképzéses, nappalis, levelezős egyaránt pályázhat. A felsőfokú szakképzés viszont nincs benne a pályázati körben. Még az is fontos, hogy a kiutazáskor legyen két lezárt félév. Ez azt jelenti, hogy aki most elsős, és tudja, hogy meg szeretné csinálni a második félévét, már nyugodtan pályázhat. Mesterképzésben pedig a diploma számít be, és csak akkor tud pályázni, ha egy félévet már teljesített. Az átlagnak, vagyis a kreditindexnek legalább 3-asnak kell lennie. És természetesen a nyelvtudás is fontos. Többnyire ezek a kinti kurzusok angolul folynak, de sok esetben az adott ország nyelvén is be tudnak kapcsolódni a diá kok az oktatásba. Például Spanyolországban, Olaszországban muszáj spanyolul vagy olaszul tudni, mert nagyon kevés kurzust hirdetnek meg angolul és az adminisztrációban is nehezen boldogulhatnak a helyi nyelv ismerete nélkül. Érdemes áttanulmányozni, hogy az adott szakkal, az adott nyelvtudással hova tud pályázni a hallgató. Egyébként nagyon bő a partnerlista, az interneten mindenki tájékozódhat. De személyesen is bárki megkeresheti külügyi referenseinket az Erasmus-programmal kapcsolatban. A honlapról (www.ektf.hu/nemz_kapcs) letölthető a pályázati űrlap, amely leadási határideje a 2010/2011-es tanév őszi félévére 2010. április 2.
Farkas Anett Képünk illusztráció
Fenyves Balázs
5
• magazin •
Líceumi
Paletta
Szép vagy, helyes vagy, és van „képed” ezt vállalni is? Csáki Judit színikritikus tartott előadást a kommunikáció és médiatudomány szakos, írott sajtó szakirányos hallgatóinak a kritikaírásról február 25-én a Gárdonyi Géza Színház Átriumában. A neves kulturális újságíró két előadása között a hallgatók közösen megnézték a Maya című operettet is. fotó: Kovács Dóra
Tanulj meg, fiacskám, KoMédiázni GTK Kari Nap 2010. február. Hogyan készült…? címen, leírás alapján kommosoktól nem csak kommosoknak. Teljesen kiváló programmal sajtófotóstól ex-kormányszóvivőig. Ezekből egyet sem láttam. Végzett kommosként nem tudok szabadulni az ilyen rendezvényektől, s most újra főiskolásnak éreztem magam. Tudjátok, az a hangulat, amikor az ember egy előadásra se megy be, csak a szakmai ivászatra. De ez most meg se közelítette a szakest fedőnévre hallgató tivornyákat. Jó, nem várom el, hogy selmeci diákhagyományok legyenek Egerben, de az mégsem járhatja, hogy egy diszkóval letudjuk az egészet. Higgyétek el, van más megoldás! Egy időben belógtunk szakestekre, mert érdekelt, hogy laptoppal mulatnak-e a programozók, könyvvel kézben a törisek, vagy hordanak-e olyankor melegítőt a tesisek. A legelső szakestemet IKO-s koromban éltem át. Aztán volt olyan vagy kétszer, hogy KomIko, amikor már a kommunkáció szakosok, meg az intézményi kommunikátorok tudomásul vették egymás létezését. Akkor gyakorlatilag olcsóbb volt a MÁS-belépő, és ott történt a közel semmi. A tavalyi KoMédia napon alapoztak az ideinek. Érdekes műsorszámok reklámoktól Lévai Balázsig, aztán vetélkedő, utána szünet(?), majd Resident mű-
vekben tánc és ami azzal jár. Idén is így próbálták összerakni a dolgot, most más néven, meg Kari Nap címen, és a mulatságos vetélkedő után megint időt hagytak a szépítkezésre, hogy aztán induljon a szakest fedőnevű záróbuli. Ennek eredménye, a társaság fele el sem indult. A problémás viszont az a rész volt, hogy megint sikerült egy egyszerű diszkós szerda estét szakestnek nevezni. Amikor totál ugyanaz történik, mint egy másik szerdán, csak itt volt egy húszperces pauza eredményhirdetés címen. A baj pedig az, hogy a teljes nap munkáját lufiként pukkasztja ki az ilyen. A fent említett IKO-s mulatságon anno nem tudtuk igazán, mit akarunk, de például hívtunk tanárokat, mert érdekelt, hogy milyenek ők órán kívül. Egyikük először megkérdezte: milyen egy szakest? Egy est, amikor a szakról beszélgetnek? Nos, volt az is. De volt kéjgyilkos és anticiklon activity-mutogatásban, Csépányi Zsolt pedig elénekelte a Tinédzser lamúrt. No meg láttam Buzinkay Gézát rockandroll-t táncolni! Szóval szerintem van még ebben a lehetőségben több. A sok kreatív fiatal kipróbálhatná, hogy egy évben egy szerda este ilyenkor kicsit többet tesz, mintsem szakmailag elmegy egy sima diszkóba.
Pócsik Attila
Tavaly tavasszal az alábbi a szlogennel találkozhattunk az iskola egyes pontjain: „Légy Te az EKF Arca”. Így szólított meg minden plakát, és a diákok hiúságával kacérkodva kis tükrökkel bírták rá a leendő indulókat, hogy próbálják ki magukat ebben a szerepben. Az iskola ös�szes épületében felállított standokon bárki odapróbálhatta az arcát abba a bizonyos négyzetbe. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy ez nem csupán egy szokványos szépségverseny, és a külső megjelenés mellett nagy figyelmet fordítanak a belső tulajdonságok értékelésére is. A győzelem nagy lehetőségekkel kecsegtetett, hiszen a különböző wellness és szépségápolási szolgáltatások mellett egy bizonyos presztízst is ígért, mivel azt mondták, hogy a győztes páros képviseli az iskolánkat és minket, diákokat minden egyes arra érdemes rendezvényen. Mint sokunkban, a cikk írójában is megfogalmazódott néhány kérdés. Mennyire lehet megismerni a belső tulajdonságot egy verseny alatt? Milyen rendezvényeken képviseltek minket a győztesek? A megfelelő emberek képviseltek-e minket?
A tavalyi év női győztese, Tóth Boglárka elmondta, hogy, bár nagyon élvezte a versenyt és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az iskolát képviselheti, csupán egy szokványos szépségversenynek tartja a tavalyi próbálkozást. A szervezők minden igyekezete ellenére a megjelenés volt az elsőszámú szempont, és a „képviselői” értékek nem rajzolódtak ki. A versenyzők feladatát az is nehezítette ebből a szempontból, hogy fordulónként változott a zsűri összetétele, ezért inkább az első benyomás volt a döntő. A rendezvényeken való szereplést viszont nagyon kevesellte mindkét győztes, mert „küldetésük” az iskola hírnevének öregbítése volt, és ezt csupán a Gólyabálon és a Gólyatáborban teljesíthették. Ami az alkalmasságot illeti? Nem lehet kétségünk afelől, hogy a zsűri a legmegfelelőbb döntést hozta meg a rendelkezésére álló lehetőségekből, de nehéz találni olyan főiskolást, aki ténylegesen magáénak érezte volna az őt képviselő győzteseket, és ne csupán egy gúnyos mosollyal tudassa véleményét, ha valahol az EKF Arca rendezvényről esik szó.
Leskó Mátyás
A Szinglik éjszakája Egerben Folytatás az 1. oldalról
– Közönségfilmet rendezni hálás, biztonságos feladat? – Szerintem sokkal nehezebb közönségfilmet forgatni. Elvárásoknak, szabványoknak kell megfelelni – van egy rész, ami rögzítve van, van egy rész, ami nincs –, de mégis tudni kell azt, hogy bizonyos dolgok miként hatnak a nézőkre. Amikor nem közönségfilmet forgatok – azért az is gyakran előfordul –, akkor egészen más a hozzáállásom, mert akkor magamat akarom kifejezni minél hitelesebben, és minél mélyebbre menni bizonyos dolgokban. Nincs külső kontroll, ami bármilyen módon irányítana az alkotási folyamatban. Ezzel szemben a közönségfilm egy nagyon nehéz és speciális feladat.
– Van különösebb oka annak, hogy a szingli témához nyúlt két Szex és New York film között? – Nem szingli filmet forgattunk. A címben van a közönség felé egy kacsintás, mert szeretik a szingli témát, az amerikai nagy sikerekből ez biztosan látható. Viszont abban az értelemben az én filmem nem szinglifilm, mert nem a szingliségről szól, hanem épp ellenkezőleg, a férjhez menésről. Nagyon sokat vitatkoztunk a címről, de végül úgy döntöttünk, hogy maradjon ez az etetősebb, hangzatosabb változat.
fotó: Pócsik Attila
Petre Márton, a férfi kategória győztese az eredményhirdetés után elmondta, hogy eredményeivel és viselkedésével azon lesz, hogy példát mutasson, és öregbítse az iskola hírnevét. Először ezt az előző évi Gólyatáborban tehette (volna) meg, ahol csupán egy napot tölthetett el nem megfelelő viselkedése miatt. Az EKF Arca egy eredeti próbálkozás volt jó propagandával, neves zsűritagokkal, megkérdőjelezhető végeredménnyel és vegyes visszhanggal.
– A romantika és az akció hogyan találtak egymás-
ra? Egyensúlyban van a kettő a filmben, vagy valamelyik dominánsabb? – Nem mérlegeltük patikamérlegen, hogy miből mennyi van, inkább az volt a koncepciónk, hogy picit meghaladjuk a romantikát. Romantikus-szerelmes vígjátékból rengeteg készült az elmúlt években a világon, ezen belül Magyarországon is jónéhány, s arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk ezt a műfaji keretet egy kicsit tágítani, s ezzel is tempót adni a filmnek.
– Ehhez is jó helyszínnek bizonyult Eger, hiszen a motorosok látványosan gázolhattak a patakban, vagy éppen a vár előtt a köveken. – A forgatókönyvben volt egy olyan rész, amit nem tudtunk másképp leírni, mint hogy motorral üldözik egymást a szereplők. Amikor eljöttünk terepszemlére Egerbe, s átjöttünk a belvároson a patak feletti hidakon, akkor jutott eszembe, hogy milyen jól nézne ki az üldözési rész ott, a patakban. Ezúton is nagyon köszönjünk a városnak és az egrieknek, hogy hagyták, hogy ezt megcsináljuk. Nagyon vigyáztunk a környezetre, visszaállítottuk a köveket, amiket elvettünk a motorosok útjából, úgyhogy nem okoztunk semmilyen kárt, de nagyon látványos lett.
Csehi Dorina
6
• interjú •
Megmutatni a láthatatlant
Líceumi
Paletta
Sem színpad, sem díszlet, sem arcok. Vaksötét. De csak körülötted, odabenn életre kelsz. Nem a látvány gyönyörködtet, magába szippant az érzés. Aki ellátogatott 2009 októberében a berlini TVD Transvisuelle Dramatik fesztiválra, nem láthatott semmit. Ugyanis a résztvevők teljes sötétségben léptek fel az ACUD-Theater színpadán. Simon Rita, egy egri – főiskolás – leányka a Vakrepülés Színjátszó Társulat tagjaként szerepelt a különleges színházi találkozón. – Milyen Berlin, a hangulata, maga a város?
barátokat? Milyenek voltak egyáltalán a más nemzetiségű emberek?
– Este hat körül érkeztünk meg Berlinbe, repülővel utaztunk. Barátságosak voltak az emberek, segítőkészek, kedvesek, és természetesen viselkedtek. Nekem, ha Berlinben járok, akkor a vidámság, a nyüzsgés jut eszembe. Nem hinném, hogy túlságosan különbözik Magyarországtól. Hatalmasnak tűnt, és bár mondták, hogy sok helyen van szegénység, nekem nem tűnt fel.
– Nagyon sokat beszélgettünk. A finnek aranyosak voltak. Kérdezték, hogy mióta játszunk, mikor alakult a csapat (1998-ban – T. K.). Egy finn tolókocsis fiú volt az, aki nagyon segítőkésznek mutatkozott. A Goodbye partyn szintén lehetőség nyílt beszélgetésre, és a workshopon, amit mi tartottunk, ez a magyar Áramszünet angol megfelelője volt. Ott is vidámak, nyíltak voltak az emberek, és szerettek játszani, kicsit felszabadultak, feloldódtak. És természetesen viselkedtek, és ez nekem fontos volt.
– Az éjszaka tapintása című darabot adtátok elő. – Igen, a darab angol nyelvű változatát. Nagy volt a sikere, mert azt mondták, hogy érthető volt, tetszett nekik, szépen és tisztán beszéltünk. Rengeteg munkánk volt benne. Egyszer-kétszer azt mondtam, hogy feladom. Nem az volt a baj, hogy angolul tanultuk, hanem furcsa volt az, hogy én most álljak ki emberek elé, és mondjam a szövegemet. Mi lesz ha elrontom, ha nem tudom folytatni? Mi lesz, ha nem tetszik a közönségnek? Függ a darab menete attól is, hogy milyen a közönség. Ha csönd van, és nem veszik a poénokat, akkor olyan, mintha nem élveznék magát a darabot.
– Gondolom, ezen a találkozón nem csak a színház játszott szerepet, hanem az ismerkedés is teret kapott. Szereztél
– Hogyan kerültél kapcsolatba a Vakrepülés Színjátszó Egyesülettel? – Az angoltanárom, Mály Krisztina alapító tag. Az egyik osztálytársam mesélt a színházról, hogy a Kriszta néni játszik egy ilyen színtársulatban, és hogy hű, sötét darabok, milyen jó volt. Nyolcadikban elmentem egy darabra, aztán másodikos gimnazista koromban voltam egy meghallgatáson, és megfelelőnek találtattam. Örültem neki, és megkaptam Az éjszaka tapintásában a szerelmes párnak a leányzó felét.
– Az éjszaka tapintásában illatokkal, hangokkal, mozgással meséltek. Hogyan képzelje ezt el az olvasó? – Az éjszaka tapintása egy út,
a történet nagy része Görögországban játszódik. Donáti István írta. Van egy szerelmes pár. A fiú megkérte a lány kezét, ő elutasította, ezért a fiú bánatában Görögországba utazott, hogy szerzetesnek álljon. A lány utána megy, és az útba a közönséget is bevonjuk, így sok kalandban vesznek részt. Természetesen hepiend lesz a dologból. A darab interaktív, a közönségnek mozognia kell, enni a sötétben. Vastag fekete bársony függönyök vannak, amik nem engedik át a fényt, egyáltalán. És ha sötétben vagy, és enned kell, akkor gondolom az az első, hogy „Hol a szám? Most ezt én hogy bontsam ki?” – üdítőt kell inni, és akkor „ja, hát én nem tudom a szívószálat beleszúrni, most mi lesz, ha magamra öntöm…”, hát, volt rá példa.
– Miért érdemes a ti darabotokra elmenni, és mit ad ez a színház, amit más színház nem adhat? – Egyrészt sötétben játszódik maga a darab. Másrészt egy kicsit közelebb hozza egymáshoz az embereket, tehát, hogy nem kell megijedni a vak emberektől, tényleg. Mert vannak olyan emberek, akik azért nem segítenek, mert félnek. Vakon lehet, hogy nehezebb élni, de nem lehetetlen. A darab szórakoztató, élmény az, hogy te látóként sötétben eszel, táncolsz, sétálsz. És nem azon gondolkodsz, hogy nem találod meg a villanykapcsolót, hanem azon, hogy találod meg a szádat, ki áll melletted, hogyan fogd meg a kezét, mi van, hogyha az előtted lévő kötél helyett, ami a darabban szerepel, a másiknak a fenekét fogod meg véletlenül. Szerintem feloldja a gátlásokat. Felszabadít.
– Az éjszaka tapintásán kívül van még két darabotok és egy programotok. Melyikben veszel részt, mesélj róla. – A Varázskert örökösei című előadás egy felnőtteknek szóló mesejáték, három istennőről szól. Békefi Róbert írta. Ebben több az élő effekt, például a tibeti éneklő edények. Nagyon szép hangja van, bár nehéz volt nekem megtanulni kezelni. Itt is sétálni kell a közönségnek, bocsánat, a koboldoknak, merthogy itt ti koboldok vagytok. Az Áramszünet egy labirintusszerű hely, ahol vannak termek, és különböző programok vannak
bennük. A ritmusparádé és a táncház előadóktól függenek, de például a Braille névjegykártya készítés, gyertyakészítés, ügyességi játékok kötetlen programok. Súly, hallás és tapintás, ezekkel játszunk. Szoktunk lufifújó versenyt is csinálni, csokievő, üdítőivó versenyt, a gyerekek szeretik.
– Másodéves intézményi kommunikátor szakos hallgató vagy az EKF-en. Mennyire segítenek téged a dolgozók az ügyintézésben, és a tanárok a tájékozódásban. Kapsz segítséget? – Igen, úgy mondanám, hogy nyolcvan–húsz százalékban segítenek. Volt rá példa, hogy nem nagyon tudtak velem mit kezdeni. Az elektronikus anyagokat nem mindig tudják elmondani, hogy hol találom, de ez nem az ő hibájuk szerintem. Aranyosak, és segítőkészek, és tényleg természetesen viselkednek. És ezt becsülöm a tanárokban, hogy nem rettentek meg.
– Ha meglát téged egy olvasó, egy hallgató az utcán, hogy esetleg segítségre szorulsz – bár ezt nehezen tudom elképzelni rólad –, szívesen veszed ha segíteni próbál? – Természetesen, igen.
– Ez általános, hogy a nem látók elfogadják a segítséget? – Nem feltétlenül. Nem mondanék általánosságot. A segítségnyújtás is olyan, hogy valaki elmegy melletted, anélkül, hogy megszólítana, holott te vagy húszszor szólsz. Akkor hülyén érzed magad, hogy most hallotta-e, vagy egyáltalán jó helyre szóltam, jó felé fordultam-e. Valószínű azért nem segítenek, mert elrettenti őket a dolog, másrészt nem tudják, hogyan viszo-
nyuljanak a vak emberhez. Valamiért nekem az a személyes tapasztalatom, hogy ha te odamész látóként egy látássérülthöz, akkor azáltal, hogy ő nem lát, azt hiszed, hogy nincs olyan szellemi szinten, mint a többiek. Jártam már így. Isten ments, hogy én a látókat bármilyen szempontból is kritizáljam, nem ez a szándékom. Én csak próbáltam egy szempontot bemutatni egy bizonyos szituáció alapján.
– Egyszer rámosolyogtam a buszon egy vak fiúra. Megdöbbentő volt, de visszamosolygott. Úgy gondolom, mivel nektek a szemetek nem funkcionál, a lelketek valahogy sokkal érzékenyebb ezekre a dolgokra. – Minden embernek van lelkivilága. Mindenkinek vannak problémái, egyensúlytévesztései. Én nem gondolom, hogy azért, mert nem látok, gazdagabb lenne a lelki világom. Más. Nem lehet az alapján eldönteni, hogy valaki mennyire gazdag lelkileg, hogy mennyire sérült. Manapság nekem az a tapasztalatom, hogy nem nagyon szeretnek az emberek megnyílni mások előtt. Az én megérzésem az, hogy ma nincs jelentősége annak, hogy milyen jó belső tulajdonságokkal rendelkezel.
– Érzed amikor rádmosolyog valaki? – Igen. Azt is érzem, ha figyelnek. És azt is érzem, hogyha valaki hazudik, vagy ha nem őszinte, inkább így mondanám, mert nem egyenlő a kettő. Vagy csak azért mond valamit, mert így kívánja meg tőle a felsőbb utasítás. Nem esik jól, mert én félek őszinte lenni azokkal, akiket nem ismerek.
Tóth Krisztina
7
• kultúra •
Líceumi
Paletta
Ezt hallgasd meg!
The Irrepressibles – Mirror Mirror (V2)
A londoni The Irrepressiblest egy Jamie McDermott névre hallgató tehetséges fiatal alapította 2002-ben. Zenei tanulmányai hatására – néhány szólófelvétel elkészítése után – döntött úgy, hogy csapatot gyűjt maga köré. Ennek eredményeképp jött létre a jelenleg tíz tagot számláló formáció, amelynek első nagylemeze csak idén jelent meg. A Mirror Mirror a minőséget jelezvén mindannyiunk számára érthetővé teszi, hogy miért is emlegetik az Irrepressiblest a szigetország egyik legféltettebb titkaként. A csapat nem mindennapi munkásságának alapja a klasszikus, egész konkrétan a barokk zenében keresendő. Az összképet az a kesernyés színházi karakter gazdagítja, amely elsősorban a honfitárs The Tiger Lillies és az amerikai The Dresden Dolls zenekaroktól lehet ismerős. A gitár a háttérbe szorul, a vonósok (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő) szinte sírnak, a zongora telt, a fúvósok (fuvola, oboa, szaxofon, klarinét) pedig olykor egészen harsányak. A produkció középpontjában az énekes-gitáros, Jamie McDermott áll. Egy személyben testesít meg számos feminim és/vagy homoszexuális popikont Freddy Mecurytól kezdve, David Bowie érintésével, egészen az Of Montrealénekes Kevin Barnesig. A legszembetűnőbb mégis Antony Hegarty vokális szentimentalizmusának továbbgondolása. A lemezt McDermott hallhatóan képzett hangja viszi el a hátán. Szinte bármit képes vele kifejezni. Emocionális és nemtelen. Néhol inkább férfira emlékeztet, ám másutt meghökkentően nőies. Igazság szerint nem is igényli ezt a lealacsonyító különbségtételt. Az album drámai és romantikus, olykor pedig ironikus és humoros. A lemez egészéből cirkuszi jelleg árad. A muzikális események a reflektorok fényében, a vörös bársonyfüggönyökkel határolt térben játszódnak; a keservesen zokogó bohócok, a levegőben repkedő akrobaták és az ütemre tipegő balerinák otthonában. Egy rejtélyes világ ez, ahol a történések sokkal inkább tűnnek szeszélyes illúziónak, mintsem valóságnak. A teátrális kontextus tehát adott. Nemcsak a lemezen, hanem az élő fellépéseken is. Ha a könnyűzenei szaksajtó a pártfogásába veszi, a Mirror Mirror könnyedén az év végi listák élmezőnyébe kerülhet. Ám ezzel az eredménnyel az Irrepressibles már nem folytathatná tovább pályafutását Nagy-Britannia egyik legféltettebb titkaként. Hogy melyik út vár rájuk, egyelőre még kérdéses, egy azonban biztos: a Mirror Mirror egyszerre gyönyörű, szellemes és bohém. Lenyűgöző alkotás.
Kovács Dávid
Turbékolós galambleves és Béresné láthatatlan rigója
Kerti Mulatság, avagy írók a teraszon „Figyelem! Ne közelítsük az alábbi művet a jó öreg Sztanyiszlavszkíj mester iskolájában tanult elvárások szerént, mert ez gátja lesz az élvezetnek. Ne várjunk társadalmi mondandót, írói üzenetet. Ne várjunk semmit. Dőljünk hátra kissé, tartsuk a kéziratot a lehető legmesszebb a szemtől, s legközelebb a szívhez, gyomorhoz és lejjebb. Nem baj, ha képtelenség” – szól Horváth Péter, a darab írója műve legelején. És intelme nem mentegetőzés, színházi mulatságot látunk a javából. Persze van tanulság meg történet, de itt a lényeg a körítés és a műfaj: a prózamusical. Egy kicsit szürreális játékot láthatunk tele élettel, vidámsággal, szerelemmel, pajzánsággal, költészettel és „állatsággal”. Szegvári Menyhért rendező újabb kísérletezésbe fogott Egerben. Az utóbbi évadok darabjait tekintve erre amúgy kiválóan alkalmas közegben. A Kerti mulatság, avagy írók a fogason című darab műfaji meghatározása: prózamusical, amelyben a kön�nyed, magával ragadó előadás legfelfokozottabb pontjain elverselt dalokkal és azok remek nyelvi megformáltságával tágítja az egri publikum pupilláit. Ez utóbbi is teszi olykor groteszkké és szürreálissá a mindennapjainkban megélt történetet, amely egy kutya szemszögéből és narrálásával mutatja be Lakó Néniék közegét; azt a közeget, ahol lakni ugyan lehet, de élni annyira nem érdemes. A darab középpontjában Küszöb (Hüse Csaba), a kóbor kutya áll. Ő kommentálja
Rácz János, Hüse Csaba
Mennyit költünk olvasásra? Költenek-e még az emberek kultúrára? – sokunkban merülhet fel ez a kérdés így a válság idején. Vajon fennáll-e az a veszély, hogy kénytelenek vagyunk azokon a dolgokon spórolni, amik fontosak ugyan, de nem létszükségletek – például a kultúrán, a könyveken? Kérdésünkre az egri Libri, illetve Alexandra könyvesboltok képviselői segítettek választ találni. A megkérdezett üzletek nagy részében a tapasztalatok szerint a tavalyi évben visszaesett az emberek könyvvásárlási hajlandó-
sága. Jelentős csökkenést nem tapasztaltak, de a boltok nagy részében kevesebb könyv fogyott 2009-ben, mint az azt megelőző évben, ami az érintettek szerint a válság számlájára írható. A Libri a szerencsésebb boltok közé tartozik, ők alig érzékeltek valamit az általánosan jellemző visszaesésből. Úgy látják, hogy a válság nem hatott olvasóik vásárlási szokásaira, és 2009-ben is nagyjából annyi könyvet adtak el, mint 2008-ban, valamint a bevétel sem változott jelentős mértékben. Új
és mutatja be Béres úrék életét. Azt az életet, amelyben mindenki állandóan csak keresi, és épp ezért, soha nem is találja a helyét. Béres úr (Görög László), az írni nem tudó író vetné papírra korántsem világmegváltó gondolatait, de ehhez nincsen sem tehetsége, sem ihlete. Ekkor akasztja le a kávéház fogasáról Horváthot, a prózabárót (Dolmány Attila), akivel megíratná mindennapjait. Horváthot magához költözteti, annak épp aktuális párjával, Zsuzsánnával együtt (Szabó Emília). De – mint mindenki a környékről – a prózabáró is Béres úr feleségének (Bozó Andrea) „rigója” körül zengi csalfa prózadalait. Az állandóan paprikás krumplit főző Lakó néni (Nádasy Erika) és a „galamblelkű”, aberrált madarász, Brukukul úr (Sata Árpád) cívódásai, továbbá Sugárka (Gergely Noémi/Kerek Vivien), Béresék kislánya mellett a Rácz János, Tóth Levente és Szívós Győző alakította mellékszereplők teszik teljessé a kis társasház ferdített mindennapjait. Horváth Péter ízig-vérig kortárs darabja a lehető legjobb kézbe került. Földije, Szegvári Menyhért kiválóan vitte színpadra a Kerti mulatságot, találta ki és mutatja be színészeivel és Jónás Péter dramaturg segítségével az új műfajt, a prózamusicalt. Öröm Hüse Csabát végre sokat látni a színpadon. „Veszettül” jól mutat a kóbor, épp ezért mindenhol otthont találó eb szerepében. A narrálások közötti pillanatokban, szemében az igazi ártatlan és kíváncsi nézés-
fotó: Gál Gábor észrevétel volt viszont, hogy sokan nem vásárolni, hanem inkább csak nézelődni térnek be. Az Alexandra könyvesboltokban viszont 10-20 százalékkal volt kevesebb a bevétel tavaly, mint egy évvel korábban. Az eladott könyvek nagy része a bestsellerek, a nyelvkönyvek, valamint a tankönyvek közül került ki. A visszaesés ellenére sok üzletben a törzsvásárlók zöme megmaradt, ami bizakodásra adhat okot. Tehát, akik eddig fontosnak tartották az olvasást, azok ezután sem hajlandóak lemondani róla. Az eladók tapasztalatai szerint a könyv újra kezd felértékelődni az emberek szemében. Főleg karácsony előtt vált láthatóvá,
Bozó Andrea
fotó: Gál Gábor
sel jobban megsajnáljuk, mint egy útszéli kutyát. De Görög László, az önmagát a Parnasszusra álmodó és Dolmány Attila, a mindent elvállaló megélhetési író is nagyon él a színpadon, miközben a legszebben Bozó Andrea és „láthatatlan rigója” dalol, bocsánat, beszél el dalt prózában. Nádasy Erika és Sata Árpád pedig olyan mellékszereplők, akik nélkül meghalna a darab. Túri Lajos koreográfiája tökéletes összhangban van a darabbal. Olyan mozgásra tanítja színészeit, ahol a bukfenc, a függeszkedés és az akrobatikus elemek közül egyikre sem lehet ráaggatni, hogy csupa öncélú mutogatósdi. A látványtervezés (Gróf Gyula, Kovács Tímea, Szegvári Menyhért) legnagyobb bravúrja, hogy úgy van ott minden a színpadon (Béresné kéjkuckójától Lakó néni sparheltjén keresztül Brukukul úr kukkoló, galambszaros kuckójáig), hogy egyáltalán nincs zsúfoltság érzete a nézőknek és – vélhetően – színészeknek sem. Könnyed, de mégis figyelmet igénylő előadás a Kerti mulatság. Bohókás, bravúros játék a nyelvvel, érzékeinkkel. A színészek megérdemlik a tapsot és a „hono rári rári rái um”-ot egyaránt.
Magyar Krisztián hogy a könyv újra ajándék lett. Az ünnepek előtt jóval több fogyott, mint az év többi részében, ami azt a feltételezést támasztja alá, hogy a mostani nehéz pénzügyi helyzetben kezdünk egyre inkább luxuscikként tekinteni a könyvre. Mindent összevetve a pénzügyi válság visszavetette ugyan a könyveladási statisztikákat, de ez a csökkenés nem számottevő. Általában véve az emberek a kultúrára még mindig hajlandóak pénzt áldozni. A könyvesboltok pedig 2010-től a változást várják; az átmeneti hanyatlás után fellendülésre, a bevételek növekedésére számítanak.
Gerstmayer Anita
8
• hátsódal •
Líceumi
Paletta
Körkérdés: Mi a véleményed a TIK nyitva tartási rendjéről? Szekeres Zoltán, emberi erőforrások szak, II. évfolyam – Az a problémám a TO-val, hogy akkor van nyitva, amikor nekem éppen órám van. Amikor pedig ráérek, akkor meg ezren állnak előttem, és borzasztóan sokat kell várnom. Örülnék neki, ha a jövőben sokkal tovább állnának a hallgatók rendelkezésére.
Szepes Csaba, emberi erőforrások szak, II. évfolyam – A TIK nyitvatartási ideje, úgy gondolom, hogy nagyon kevés. Ha a hét minden napján nyitva lenne, mondjuk délelőtt és délután is, akkor a hallgatók rugalmasan, stresszmentesen intézhetnék a fontosabb ügyeiket.
Kiss Anett, szabad bölcsészet szak, I. évfolyam – Véleményem szerint megfelelő a TIK hallgatói ügyfélfogadási ideje, hiszen, ha valami sokakat érintő dolgot kell ott elintézni, akkor egyébként is meghosszabbítják ezt az időt, mint például az indexek felvételekor.
Fehér Brigitta, szociálpedagógia, I. évfolyam – Nem vagyok megelégedve a TIK hallgatói ügyfélfogadási idejével, mert a legtöbb diáknak ilyenkor órája van. A két kurzus közötti idő pedig nem elegendő ennyi hallgató ügyintézésére.
Hajdú B. és Méhes A BL fenegyerekei a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken
Varázstorony a Kocsonyafesztiválon A Varázstorony meghívást kapott a Miskolci Kocsonyafesztiválra, ahol a Miskolci Egyetem által szervezett Laborvarázs című tudományos játékshow-ban interaktív kísérletekkel lépett fel. A kétnapos program során kb. 500 látogató próbálhatta ki ügyességét a játékos fizikai kísérletek során. (A képen látható kisfiú minden bizonnyal már aznap tudta, hogy mit kér decemberben a Mikulástól! – a szerk.)
Külföldi sportriporterek érdekes mondásai
Hu-morzsák
Arcél(c)
És itt jön Moses Kiptanui, a 19 éves kenyai, aki pár hete töltötte be huszadik életévét. (David Coleman)
Mostani számunkban Martin Józsefnek, a Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék oktatójának portréja látható. A rajzot Kárpáthegyi István, végzős rajz–vizuális kommunikáció szakos hallgatónk készítette.
Nagy előnyt jelent neki, hogy a gátat mindkét lábával képes átugrani. (David Coleman) És most pont ugyanaz a sorrend, mint a startnál, csak a versenyzők mások. (Murray Walker) Esélytelen helyzetben voltam, így büszke vagyok, hogy nyertem, ahelyett hogy vesztettem volna. (Frank Bruno) Ott van Brendan Foster egyedül, 20 000 emberrel. (David Coleman) Szeretném megköszönni a szüleimnek, különösen anyámnak és apámnak. (Greg Norman) Előfordulnak sérülések és halálesetek a boxban, de egyik sem súlyos (Alan Minter)
fotó: Barna Béla Hajdú B. István és Méhes Gábor, Magyarország talán két legismertebb sportkommentátora volt a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Kommunikációs Klubjának vendége 2010. március 2-án a „B” épület nagyelőadójában. A két sportriporterrel, akiket manapság leggyakrabban a labdarúgó Bajnokok Ligájának (BL) közvetítéseinél hallhatunk, Józsa Gábor és Fenyves Balázs, első éves kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók beszélgettek. Tóvaji Tímea
Figyeld az időt. Ez visszajelzést ad, hogy milyen gyorsan futsz. (Ron Pickering) Csak centikre volt attól, hogy milliméterre pontos legyen. (Ted Lowe) A Queen’s Park oválpálya, mint a neve is sugallja, teljesen kerek. (Tony Crozier)
– Említettem már, hogy a nyelvtudás mennyire fontos?
líceumi paletta – az egri főiskola közéleti lapja. Főszerkesztő: barna béla • Főszerkesztő-helyettes: magyar krisztián • Tervezőszerkesztő: tömösközi péter • Munkatársak: barna enikő, birkás boglárka, böszörményi sándor, csehi dorina, farkas anett, ferencz norbert, gerstmayer anita, hevesi norbert, kiss adrienn, kovács adrienn, kovács dávid, kovács dóra, kömlői dóra, leskó mátyás andrás, ligler erika, pálóczy ádám, szarvas adrienn, szilágyi edina, tóth krisztina, tóvaji tímea. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–438 E-mail:
[email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: budavári sándor, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.