ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 1. különszám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

ECONOMICA A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 1. különszám 2015. Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár Szerkesztőbizottság: prof. Dr. Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Dr. Csatlós Krisztina főiskolai docens, angol nyelvi lektor Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva

Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216

Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán”

Tartalom

Tartalom Table Content ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 3 Preface ........................................................................................................................................... 5 Ipacs Virág Réka ............................................................................................................................ 7 Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez ................................................................ 7 A Methodological Guide to the Assessment of Preliminary Knowledge ......................................... 7 Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Ipacs Virág Réka ....................................................................... 66 Kompetenciamegfeleltetés a felnőttképzés gyakorlatában ......................................................... 66 Competence Compliance in the Practice of Adult Education ....................................................... 66 Máté Zoltán ................................................................................................................................ 70 A duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése ........................ 70 The Embedding of the Dual Training into the Labour Market, a Survey of the Needs for the Dual Training ................................................................................ 70 Lakatos Vilmos ............................................................................................................................ 75 Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés ................................................................................. 75 Curriculum and Content Development for the Dual Training ....................................................... 75 Bakos Róbertné ........................................................................................................................... 81 Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása..................................................................... 81 The Formation of the System of Cooperative Adult Education .................................................... 81 Kóródi Márta .............................................................................................................................. 92 Tanulásmódszertani innovációk................................................................................................... 92 Innovations in Learning Methodology ......................................................................................... 92 Horváth Marianna ....................................................................................................................... 96 Hallgatói szolgáltatások fejlesztése ............................................................................................. 96 The Development of Services Provided for Students .................................................................... 96 Mondok Anita ........................................................................................................................... 100 Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben .................................................................................................................................. 100 The Experience and the Usefulness of International Training Models in Dual and Cooperative Training ...................................................................................................................................... 100

ECONOMICA 2015. 1. különszám

1

Tartalom

Szabó Attila ............................................................................................................................... 111 A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán: vállalati kapcsolatok szerepének jelentősége ......................................................................................... 111 The Possibilities for Development of Practice-oriented Training at the College of Szolnok: the Significance of the Role of Company Relations .......................................................................... 111 Pólya Éva .................................................................................................................................. 120 A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján .......... 120 The Effective Methods of Communication and Dissemination on the Basis of the Experience of the Project.................................................................................................................................. 120 Szerzőink................................................................................................................................... 124 Our Authors................................................................................................................................ 124

2


Előszó

ELŐSZÓ A Szolnoki Főiskola tudományos folyóirata időszakonként a felsőoktatás módszertanát érintő kutatások, fejlesztések intézményi összegzésének közreadását is felvállalja. Jelentős módszertani megújulási mérföldkőhöz érkezve, a TÁMOP-4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0016 „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” című projekt lezárásához közeledve nemcsak a külön nevesített „Képzésfejlesztés” alprojekt módszertani eredményeit, hanem más alprojektek didaktikai problémákat megoldó, vagy azokat javasló tematikus összefoglalóit is tartalmazza a különszám. A projekt átfogó a hallgatói létszám csökkenési trendjének megállítása az új módszertan alkalmazásának eredményeként. A projekt a képzési portfolió fejlesztéséhez, a duális és kooperatív képzési módszertan kidolgozásával és alkalmazásával a hálózatosodáshoz járul hozzá a munkaerőpiaci igények figyelembe vételével. Az alábbi közvetlenül kapcsolódó feladatok fogalmazódtak és valósultak meg: ‐

duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés

‐

kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása

‐

duális gyakorlati szabályzat kidolgozása

‐

duális képzési kézikönyv elkészítése vállalatok számára szakonként

‐

meglévő duális tantervek értékelése, átdolgozása, hagyományos tantervi formává alakítása

‐

új duális tantervek kialakítása alapképzésben, kooperatív tantervek elkészítése a felsőoktatási szakképzésben

‐

tantárgyi programok átdolgozása a duális képzés jellegzetességeinek megfelelően

‐

tananyagfejlesztés – vállalati gyakorlatot irányító munkafüzetek

‐

kompetenciamérés intézményi rendszerének kialakítása

‐

tanterv engedélyeztetési eljárások lefolytatása

‐

alapképzés és felsőoktatási szakképzés vállalati gyakorlatai elismertetési eljárásának kidolgozása kompetenciamegfeleltetés és elismertetés rendszerének kialakítása alapképzésfelnőttképzés és felsőoktatási szakképzés-felnőttképzés vonatkozásában- az alapképzés, illetve szakképzés és felsőoktatási szakképzés közötti átjárhatóság (elismerés módszertanának kidolgozása)

‐

lemorzsolódó hallgatók számának csökkentése érdekében módszertan (formalizált rendszer a kompetencia mérésére és elismerésére) kidolgozása: az alapképzésben szerzett kompetenciák beszámítása a felnőttképzési (OKJ) tanfolyamainkba

‐

vállalkozói kompetenciafejlesztő programcsomag kialakítása

‐

vállalkozói kompetenciafejlesztő pilot program lebonyolítása 30 órás képzés keretében


3

Előszó

Közvetett kapcsolatban állt a módszertani fejlesztésekkel a hallgatói szolgáltatások megújítását, a nemzetközi együttműködések kiszélesítését, a vállalati partneri hálózat építését és a hatékony kommunikációt és disszeminációt célzó másik négy alprojekt. A különszám e széleskörű tevékenység eredményeibe enged - a teljességre törekvés igénye nélkül bepillantást. Dr.Kóródi Márta Oktatási és Tudományos Rektorhelyettes tanszékvezető főiskolai tanár

4


Preface

Preface The scientific journal of the College of Szolnok periodically undertakes the publication of the institutional summary of researches and developments concerning the methodology of higher education. Having arrived at a significant methodological milestone of renewal and approaching the closure of the project TÁMOP-4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0016 entitled „The Development of Dual and Cooperative Trainings at the College of Szolnok” this special issue contains not only the methodological results of the subproject distinctly named „The Development of Trainings”, but also the solutions of didactic problems or the thematic summaries of the recommendations of other subprojects. The overall aim of the project is to stop the decreasing trend in the number of students as a result of the application of the new methodology. The project contributes to the development of the educational portfolio and to network formation by the elaboration and the application of the dual and the cooperative training methodologies taking the needs of the labour market into account. The following directly linked tasks were drawn up and realized: - the development of the curriculum and the content of the dual training - the formation of the system of cooperative adult education - the elaboration of the dual code of practice - the preparation of the dual educational handbook for companies according to their specialisation - the evaluation, the rewriting of existing dual curricula and their conversion to traditional curricula - the formation of new dual curricula in the basic training, the preparation of cooperative curricula in the higher educational vocational training - the rewriting of syllabi according to the characteristics of the dual training - the development of teaching material – workbooks directing company practice - the formation of the institutional system for the measurement of competence - the conduction of curriculum licensing processes - the elaboration of the recognition procedure of the company practices in the basic training and in the higher educational vocational training - the formation of the system of competence compliance and accreditation in respect of the basic training, adult education, and the higher educational vocational training - the development of interoperability between the basic training and the vocational training, and the higher educational vocational training (the development of the methodology for accreditation) - the development of methodology with a view to decreasing the dropout rate (a formalised system for measuring and accrediting competence): the inclusion of competencies acquired


5

Preface in the basic training into our adult educational programmes (National Qualifications Register) - the elaboration of a programme package for the development of entrepreneurial competencies - the implementation of a pilot programme for the development of entrepreneurial competencies within the framework of a 30-hour training The special issue gives insight into the results of this extensive activity – without aiming at completeness. The four other sub-projects were in indirect connection with the methodological developments aimed at the renewal of services rendered for students, the broadening of international cooperations,building a network of business partners and establishing effective communication and dissemination. The special issue offers insight into the results of this comprehensive activity - without aiming at completeness. Dr. Márta Kóródi Vice Rector for Educational and Scientific Affairs college professor and head of department

6


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez

Ipacs Virág Réka

Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Virág Réka, Ipacs A Methodological Guide to the Assessment of Preliminary Knowledge A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 azonosító számú „Duális és kooperatív képzések fejlesztés a Szolnoki Főiskolán” című projekt 2. Képzésfejlesztés alprojektjének keretén belül készült didaktikai segédanyag

I. BEVEZETÉS A nem formális úton megszerzett tudás elismerése az Európai Unió szakmapolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nem véletlenül, hiszen számos egyéni, társadalmi és gazdasági előnye és pozitív hatása van. Magyarországon azonban – az európai uniós törekvések ellenére – nem alakult ki átfogó, nemzeti gyakorlata, de még egységes fogalomrendszere sem a validációnak. Több stratégiában megjelenik törekvésként a nemzeti szintű rendszer kialakítása, azonban ennek a gyakorlatba átültetése – pár üdítő példa kivételével – még várat magára. E kiadványban arra teszek kísérletet, hogy a Szolnoki Főiskolán alkalmazható, gyakorlati módszereket, ötleteket gyűjtsek össze, mindezt a megfelelő elméleti hátérrel alátámasztva. Egy sorvezetőt kívánok az olvasó kezébe adni, amely támogatja abban, hogy az előzetesen megszerzett tudással, kompetenciákkal érkező hallgatók, diákok tudását fel tudja mérni, ezáltal motivációjukat fenntartsa, az oktatási folyamatban felhasználja. A komplex elméleti áttekintés után az előzetesen megszerzett tudás felmérésének gyakorlati lépésein halad keresztül a kiadvány, a tanulási eredményekben való gondolkodástól ECONOMICA 2015. 1. különszám

egészen az objektív értékelés fontosságáig. A mellékletekben közre adom egy fiktív, 3 modulos képzés tanulási eredményekben leírt kimeneti követelményeit, és minden modulhoz elkészített ismeretelem mérő tesztet, illetve azok megoldókulcsát is. Végül példaként egy korábbi OKJ-s képzés kompetencia mérő dossziéjának egy részét találja az olvasó, amely a folyamat alapvető lépéseit mutatja be.

II. ELMÉLETI HÁTTÉR 1. A lifelong learning fogalmának kialakulása Az „élethosszig tartó tanulás” vagy a „lifelong learning” kifejezések nem csak tudományos körökben csengenek ismerősen, egyre sűrűbben találkozhatunk velük a közmédiában is. Ennek következtében az utca embere is tudna valamiféle jelentést társítani a fogalmakhoz. Valószínűleg sűrűn hallanánk a „jó pap is holtig tanul” közmondást magyarázatként, a mondat értelmezése azonban valószínűleg már problémákba ütközne. Mindennapi szóhasználatunkba ugyan lassan kezd beivódni az élethosszig tartó tanulás fogalma, pontos magyarázat, ha úgy tetszik, definíció azonban nem kapcsolódik hozzá. 7

Ipacs Virág Réka Az Európai Unió oktatáspolitikájában már évek óta nagy szerepet kapó kifejezés mögött egyfajta gondolkodásmód, eszmeiség, a máshogy gondolkodás jelenik meg, a következőkben ennek meghatározására teszek kísérletet. Az egész életen át tartó tanulás nem új találmány, hiszen már a felvilágosodás idejében is adódott lehetősége a felnőttnek ismeretei bővítésére, a XX. század elején pedig már a pedagógiai művek is említést tesznek róla (ARAPOVICS, 2011). A nemzetközi ismertséget a kifejezés számára az UNESCO által szervezett felnőttoktatási konferenciák hozták el. A konferenciák „bevezették a permanens képzés, az élethosszig tartó oktatás, a rekurrens képzés, illetve a munka utáni tanulás fogalmait is” (ARAPOVICS, 2011:13). A konferenciák a tanulást a demokrácia, biztonság és béke kulcseszközeként határozták meg, ezért minden eseményen fontos szerepet kapott a tanulás, mint egész életen átívelő folyamat. A XX. század végén, a gyorsan változó gazdaság és technológia miatt a versenyképesség megtartásához és növeléséhez folyamatos információszerzésre és beépítésre volt szükség, ezt a folyamatot tanulásnak hívjuk. A munkaerőpiac gyors változásai hívták életre a felnőttképzést, az 1970-es évekre tehető „az egész életen át tartó tanulás globális koncepciójának elterjedése” (ARAPOVICS, 2011:23). Az ebben az időszakban még az oktatáshoz kapcsolt fogalom mára folyamatosan átalakult egy egyénközpontú, tehát az önálló tanulási folyamatokat támogató rendszerré. A köztudatba frissen bekerült fogalom az 1990-es években átalakuláson ment keresztül, a munkanélküliség csökkentése és a versenyképesség növelése érdekében (ARAPOVICS, 2011). 1996-ban az OECD „Élethosszig tartó tanulás mindenkinek” című

8

átfogó pedagógiai programjában az élethosszig tartó tanulás három alapvető célját fogalmazza meg: a személyiségfejlődést, a szociális összetartást és a gazdasági növekedést (OECD, 1996). Az UNESCO számára ugyanebben az évben készített jelentést a Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság, amelyben az egész életen át tartó oktatás kifejezést jeleníti meg. Ezt bizonyos oktatási folytonosságként definiálja, ami a gyermekkortól kezdve támogatja a dinamikus ismeretek megszerzését, ezáltal a 21. század felgyorsult világához való alkalmazkodást (DELORS,1996). Az élethosszig tartó tanulás történetében újabb fontos epizódot jelent a 2000-ben kiadott lisszaboni stratégia, és az ennek hatására megjelent Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. A stratégia legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, amihez konkrét célkitűzésként többek között az élethosszig tartó tanulás kultúrájának elterjesztése is hozzájárul. A stratégia összefüggésében fontos tényező az elöregedő európai táradalom jelensége. Ez az aktív korú népesség csökkenését, és ezzel egy időben a foglalkoztatottság csökkenését is jelenti. A felnőttek képzése, átképzése erre kínálhat megoldást. A Memorandum a tanulást a sikeres és eredményes élet kulcsaként definiálja, „függetlenül az egyén foglalkoztatottsági státuszától és kilátásaitól” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000). A lifelong learning mellett bevezet egy új fogalmat a dokumentum, a lifewide learninget. Ez magyarul az egész életen átívelő tanulást vagy az élet minden területére kiterjedő tanulás nevet kapta, és a tanulás vertikális kiterjedésén túl, a horizontális jellegét hivatott megjeleníteni. „Az «élet teljes körére kiterjedő» dimenzió erőteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informális tanulási


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez formák egymást kiegészítő jellegét.” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:10). A lifewide learning tehát az iskolarendszerű tanulás mellett a formális kereteken kívül zajló tanulást is magába foglalja. Ebben a fogalomban a tanulás elveszíti az iskolához rögzítettségét, kilép az oktatási rendszerből, és újra jelentőséget kap a tapasztalat, az önállóság, az önszervezés. A lifewide learning szorosan a lifelong learning része, a két dimenzió (idő és tér) együtt értelmezendő. Az élethosszig vagy életen át tartó tanulásnak számos meghatározása látott napvilágot megjelenése óta. HALÁSZ Gábor az EURYDICE kutatására (kérdőívek alapján felállítottak egy olyan fogalomrendszert, ami a tagállamok LLLről szóló dokumentációjában, jogalkotásában egységesen megjelenik) hivatkozva, 4 pillérét emeli ki az élethosszig tartó tanulás fogalomrendszerének. Első pillér az idő tényezője, tehát az „élethosszig” kitartó tanulásnak nincs időkorlátja, bölcsőtől a sírig értelmezendő folyamat. Második dimenzióként az olyan kompetenciák, ismeretek bővítése jelenik meg, amelyek a többi, általános oktatási folyamatban nem kapnak főszerepet, mint például a személyes, szakmai vagy társadalmi kompetenciák. Harmadik pillérként HALÁSZ Gábor a térbeli dimenziót jelöli meg, kiemelve a Memorandumban is megfogalmazott horizontális tanulás-értelmezést. Végül, de nem utolsó sorban a LLL nem csupán a felnőttekre terjed ki, hiszen a felnőttkori tanulás megalapozása gyermekkorban történik, ekkor kell ugyanis elsajátítania mindenkinek a tanulni tudás képességét (HALÁSZ, 2009). Az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódunk tehát minden tevékenységgel, ami életünk bármely időpontjában, bármely területén kompetenciabővüléssel jár, ehhez pedig a gyermekkori tanulási tapasztalatok elengedhetetlen alapozást adnak.


Az élethosszig tartó tanulás eszméjének fontos részét képezi az a felfogás, miszerint életünk bármilyen színterén megszerzett ismereteink személyiségünk formálói, ezáltal hozzájárulnak társadalmi és gazdasági jelenlétünkhöz. A következőknek a tanulás különböző színtereit mutatom be. 2. A tanulás színterei A Memorandum a céltudatos tanulási tevékenység három alapkategóriáját különbözteti meg: a formális tanulást, a nem formális tanulást és az informális tanulást. A formális tanulás szervezett keretek között valósul meg, oktatási intézményben, állam által elismert végzettség vagy képzettség megszerzésével zárul. Az itt megszerzett, „jogszabályokkal megalapozott curriculum-ok, illetve az ebben a rendszerben elérhető országosan elismert képesítések jelentik a másutt megszerzett ismeretek és kompetenciák szempontjából a referenciákat” (TÓT, 2009:5). A formális tanulás útján tehát megszerezzük a végzettségünket igazoló dokumentumot, ami bizonyítja a tudásunkat. E tanulási forma könnyen elválasztható a másik két színtértől, ahol a szakirodalom már nem ilyen egységesen különbözteti meg a két formát. A nem formális (nonformális) tanulás „az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9). A nonformális tanulás szervezettségét tekintve egyezik a formális tanulási formával. E tanulási forma megvalósulásai például az iskolarendszeren kívüli képzések. Legjellemzőbb színtere a munkahely lehet, de „megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenységének a keretében is” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9). Az informális tanulás egyik megközelítése szerint, ezzel szemben nélkülözi a szervezett

9

Ipacs Virág Réka kereteket, sőt bizonyos esetekben a tudatosságot is: „maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9). TÓT Éva a szervezettség szempontjából három altípust különböztet meg az informális tanulásban: az első a tudatosan szervezett tanulási folyamatok, a második a spontán tanulási módok, és a harmadik a nem szervezett tanulási forma, a szocializáció. A tudatosan szervezett informális tanulás altípusába az önképzést és a munkavégzés közbeni tapasztalati tanulást sorolja, amely utóbbi megvalósulhat a munkahelyen kívül is, társas vagy egyéni formában. A spontán tanulást hétköznapi tevékenységekhez kapcsolja, ahol a tudatosság megjelenhet a tanulásszervezésben, például a „generációk közötti tudásátadás a családon vagy a lokális közösségen belül” (TÓT, 2009:5). A szocializációt olyan tanulási folyamatnak definiálja, ahol a tudatosság nem jelenik meg. TÓT fenti csoportosítása mellett azonban a szakirodalom jellemzően az informális tanulást, mint nem szervezett keretek között zajló tevékenységet definiálja. A Memorandum úgy fogalmaz, hogy „az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója”(EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9), TÓT Éva pedig a „tanulás eredeti, «ősi»” (TÓT, 2006:17) formájával azonosítja. Felhívja a figyelmet arra, amivel én is mélyen egyetértek, hogy ez az ősi forma, amit ma informális tanulásnak nevezünk, még akkor sem szűnt meg működni, amikor a figyelem áthelyeződött a szervezett keretek között zajló tanulásra (TÓT, 2006). A Memorandum kiemeli az informális tanulás beemelésének jelentőségét a formális tanulás által uralt oktatáspolitikai és társadalmi gondolkodásba, hiszen „az egész életen át tartó tanulás megszakítás nélküli folyamatként való felfogása nyomán a nem formális és az

10

informális tanulás is mindinkább a tanulás részévé válik” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9). Esetünkben a nem formális és informális tanulás pontosan abból a tulajdonságából kifolyólag lesz lényeges, hogy „természetéből adódóan kívül esik az iskolákon, főiskolákon, képzési központokon vagy egyetemeken” (EURÓPAI BIZOTTSÁG, 2000:9). Pontosan emiatt nem tekintik valós tanulásnak, végzettséget igazoló dokumentum hiányában pedig a munkaerőpiacon vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem érvényesíthető az eredményük. A kérdés azonban az, hogy a munkaerőpiacon vajon a megszerzett ismeretek ténye, vagy pedig hogyanja jelent előnyt? Tehát attól leszek jobb munkaerő, hogy az adott technológiát ismerem, vagy pedig attól, hogy ezt a technológiát az egyetemen ismertem meg? Természetesen, a tanulás ténye biztosítja a munkavállalónak a tudást, akármilyen formában és színtéren történjen is meg az ismeretszerzés. Ahhoz azonban, hogy a nem formális vagy informális úton megszerzett tudást a foglalkoztatásban „használni” tudja a felnőtt, a tanulás eredményét elismertetnie, validáltatnia kell. „Az elismerési eljárás során ugyanis – bár a megnevezések olykor félrevezetően pontatlanok lehetnek – nem a tanulási folyamatot, a tanulás tényét, hanem annak eredményét, a tanulás révén szerzett ismeretet, kompetenciát értékelik és számítják be, ismerik el. Azaz: az elismerési/beszámítási eljárásban nem a kompetencia megszerzésének módja a kardinális kérdés, hanem az adott kompetencia tartalma, mérhetősége, és a formális képzési követelményeknek (sztenderdeknek, referenciáknak) való megfeleltethetősége” (TÓT, 2009:6). A validáció fogalomköréhez tartozó kifejezéseket a következő fejezetben ismertetem.


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 3. A validáció fogalomrendszere A nem formális és informális úton szerzett tudás, kompetencia érvényesítés folyamatának rendszerében a mai napig nem alakult ki egységes gondolkodás vagy fogalomhasználat. Nem csupán az elnevezések különböznek, hanem a szavak mögött rejlő tartalmak is. „Az elismerés/validálás esetében – sok más esethez hasonlóan – egy idegen nyelvből importált, adaptált fogalomról van szó. Ez, az intézményesült környezeti tényezők mássága mellett nyelvi nehézségekkel is megterheli a fogalmak értelmezését” (TÓT, 2009:6). Kiindulópontom elsőként az angolszász kifejezések és ezek tartalma lesz, hiszen a magyar (és más, nemzeti) fogalomrendszer ezek lefordításával, átvételével alakult ki. „Természetesen a nyelvi eltérések többnyire kisebb vagy nagyobb mértékű szemléleti különbségeket is takarnak” (TÓT, 2009:7). Ahhoz, hogy megértsük a validálás céljait és eszközeit, mindenképpen szükséges az eredeti elnevezéseihez visszanyúlnunk, a magyar szóátvétellel, vagy fordítással ugyanis elveszítik eredeti jelentésüket a kifejezések. A következőkben, a teljesség igénye nélkül igyekszem betekintést nyújtani a sokszínű meghatározási rendszerbe. Angol nyelvterületeken is különböző szókapcsolatokat használnak a validálás folyamatának leírására, de jellemzően három kifejezés alkalmazása jelenik meg a nemzetközi szóhasználatban: assessment, recognition, validation. Először a szavak önálló jelentését tekintem át, ehhez ORSZÁGH-MAGAY-FUTÁSZKÖVECSES Angol-magyar kéziszótárát (1999-es kiadás 2007-es változatlan utánnyomása) hívom segítségül. Az assessment szó ugyanúgy jelenti kár vagy vagyontárgy felbecsülését, megbecsülését, értékelését, mint az informatikában az érékelést. A szó szótöve, az assess ige jelentései között szerepel a dolgozat,


felmérés kiértékelése is. A recognition főnév jelenthet felismerést, megismerést (valamilyen tulajdonság alapján), valaminek az elismerését (pl: jogok, követelések vagy új kormány), illetve elismerést, mint hálát, vagy megbecsülést. A recognize ige jelentései között szerepel valaminek a megbecsülése, értékelése is. A validation főnév ebben a szótárban külön nem szerepel, ez is mutatja a kifejezés újszerűségét. A validate ige jelentése érvényesít, érvényességet megerősít, jóváhagy, indokol, megalapoz. E jelentés-meghatározások alapján, a következőképpen foglalom össze a három kifejezés jelentését: assessment – értékelés, recognition – elismerés, validation – érvényesítés. E kifejezések közötti logikai vagy nyelvi kapcsolat azonban az angol nyelvterületeken sem egységes, így a magyar gyakorlatba is különböző értelmezések kerültek be. Az egyik legrégebb óta használt kifejezés angol nyelvterületen a Prior Learning Assessment (PLA), magyarul az előzetes tudás/tanulás értékelése, „ezt vette át az 1990-es években a magyar adaptálási kísérlet, és «előzetes tudás»ként magyarítva ma is az egyik legtöbbet használt kifejezés” (TÓT, 2009:7). Itt jegyzem meg, hogy a learning angol kifejezést a szakirodalom hol tanulásként, hol tudásként fordítva alkalmazza, ez okozhat értelmezésbeli problémákat. Én a „tanulás” kifejezést előremutatóbbnak találom, mivel egyrészt megjeleníti a témát jellemző folytonosságot, a tanulás élethosszig tartó megjelenését, másrészt a folyamatban résztvevő, tanuló egyénre helyezi a hangsúlyt. Ezért ezt fogom alkalmazni. Az a kritika érte a PLA eljárást, hogy korábbi, szervezett keretek között értékelt tudáselemeket, kompetenciákat foglal magába, és a máshol még nem értékelt, informális úton

11

Ipacs Virág Réka szerzett tanulási eredmények más eljárási módot igényelnek. A PLA, főleg Kanadában használt bővítése a PLAR, ami a recognition (elismerés) kifejezést is beilleszti az elnevezésbe, ami azt hivatott jelezni, hogy ez a folyamat már több mint értékelés. A fent leírt hiányt igyekezett pótolni az APEL (Accreditation of Prior Expreiential Learning), ami a korábban, tapasztalati tanulás útján szerzett ismereteket integrálta a képzési programokba, kreditértékek hozzárendelésével. Az OECD által Recognition of Non-formal and Informal Learning (RNFIL) címen, 2006-ban indított projektet, azonban a 23 ország részvételével készült jelentés elnevezése a futamidő végére a Recognition of Learning Outcomes címre módosult (TÓT, 2009). Magyarország is részt vett a projektben, erről DERÉNYI-MILOTAY-TÓT-TÖRÖK közreműködésével megjelent egy kiadvány 2007-ben. A kötetben megjelenik az elismerést megelőző lépésekként az azonosítás és az értékelés, habár előbbi pontos jelentését, illetve az értékeléshez fűződő kapcsolatát, hasonlóságait, eltéréseit itt nem tisztázzák. A CEDEFOP 2009-ben megfogalmazta a nonformális és informális tanulás validálásának irányelveit, az ezt közlő kiadványban az érvényesítést (validáció) úgy definiálja, mint az egyéni tanulási eredmények értékelésen (assessment) alapuló folyamatot, amelynek eredménye lehet bizonyítvány vagy diploma. A kötetben megjelenik és kifejtésre kerül az identification kifejezés is, amit azonosításként fordíthatunk magyarra. E folyamat rögzíti és láthatóvá teszi az egyéni tanulási eredményeket. Az azonosítás eredményeképpen nem kerül hivatalos bizonyítvány vagy diploma kiállításra, de ez biztosítja az elismerés alapját (CEDEFOP, 2009). FARKAS Éva (2013) a folyamat első lépéseként az értékelést definiálja, amely folyamat során a

12

tanuló által megszerzett tudást, készséget, kompetenciát igyekeznek azonosítani, megfelelő módszerek alkalmazásával. Ezután következhet a tanulási eredmények érvényesítése, amely folyamat megerősíti, hogy „a tanuló által elért egyes értékelt tanulási eredmények megfelelnek olyan meghatározott eredményeknek, amelyek egy egység vagy képesítés megszerzéséhez szükségesek” (FARKAS, 2013:61). E folyamat végén, ha az elért eredményeket hivatalos igazolás kiadása is követi, akkor azt nevezi elismerésnek. Tehát lineáris kapcsolatra mutat rá a három kifejezés között. Az évek múlásával, folyamatos változáson ment keresztül a tárgyalt eljárás fogalomrendszere, napjainkra a recognition kifejezés, a validációval szemben elveszítette uralkodó pozícióját, főleg az európai uniós szakpolitikában. Az angol validation kifejezést egyaránt használja a szakirodalom validáció, validálás vagy érvényesítésként is. TÓT Éva szerint utóbbi használata sem szerencsésebb az előbbinél, mivel „bizonyos fokig mindkét kifejezés egyidejűleg két dologra utal. […] A „recognition” kifejezés amellett, hogy más konnotációkkal is «terhelt», az eredeti nyelven is egyszerre utal az általános társadalmi elismerésre és magára a konkrét elismerési eljárásra.” (TÓT, 2009:8). Ez okozhatja szövegek félreértelmezését is, ezért szakmai projektek esetében többször is foglalkoztak a kifejezés kettéválasztásával. Az OECD RNFIL projektje során felmerült egy, később háttérbe szorult ötlet a nyelvi hátrányok leküzdésére. Kialakították a social recognition és a formal recognition kifejezéseket, amelyek tovább bővítették az eddig sem kevés fogalmat (és hozzájuk kapcsolható jelentéstartalmat) felsorakozató szaknyelvet. A validation szó előtérbe helyezkedését többen többféleképpen indokolják. Egyesek szerint a


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez képzési szektorok eltérő törekvéseit hivatott jelezni az eltérő szóhasználat, míg mások szerint a francia beszámítási rendszer felértékelődése okozta az általuk használt kifejezés egyre népszerűbbé válását. TÓT Éva abban látja a validation szó erősségét, hogy „amíg az «előzetes tudás értékelése» egy adott képzési programhoz viszonyítva tekintett az azt megelőzően meglévő («prior») tudáselemekre, addig a validáció már általában utal a bármiféle módon megszerzett tudások intézményesített elismerésére (akár teljes kvalifikációval történő tanúsítására is)” (TÓT, 2009:9). Ebből következtethetünk arra, hogy a magyar szóhasználat deklarálja a gondolkodásmódunkat is, hiszen a hazai szakirodalomban a mai napig az „előzetes tudásmérés” vagy „előzetesen megszerzett tudás mérése” szerepel. Ez azonban, TÓT vélekedése szerint, inkább azonosítható a formális keretek között szerzett tudáselemek elismerésével, mint a nem formális és informális környezetben elért tanulási eredmények érvényesítésével, tehát szemléletbeli különbséget is mutat a megválasztott kifejezések használata.

A fenti értelmezések alapján saját fogalomrendszert alakítottam ki, amelyet a következőkben mutatok be. A kialakított fogalomrendszer igényel egyfajta gondolkodásmódot is, a tárgyalt eljárással kapcsolatban. Megítélésem szerint az angol nyelvű kifejezések között sem egyszerű megtalálni a folyamatot megfelelően és egyértelműen leíró kifejezéseket. Mivel azonban magyar nyelven íródott munkáról van szó, szükségesnek találom magyar kifejezések használatát. A nem formális és informális módon szerzett tudás láthatóvá tételéhez, érvényesítéséhez szükséges eljárást validációnak nevezem. E kifejezés mögött a nem formális úton megszerzett ismeretek, kompetenciák hivatalossá tételét értem, magyar szóval érvényesítésnek értelmezem. A validáció folyamata több lépésből áll, ezek között lineáris kapcsolatot látok. Elsőként meg szükséges mérni azt, hogy a felnőtt milyen olyan tudással és kompetenciákkal rendelkezik, amelyeket nem tud hivatalos dokumentummal igazolni. A mérést értékelés követi, amely során az eljárásban résztvevő igazolást kap a felmért ismeretei, kompetenciái szintjéről.

1. ábra

Az értékelésnek két „következménye” lehet (1. ábra) a validációs eljárásban. Egyik a képzőintézmények szintjén a beszámítás. Ilyenkor a kimeneti követelményekhez igazítják az értékelt tudást, és a megfelelő módon beszámítják a képzésbe: felmentik bizonyos részek vagy tananyagegységek látogatása, vagy vizsgája alól, csökkentett képzési díjat kell csak megfizetnie stb. ECONOMICA 2015. 1. különszám

Másik kimenete az értékelésnek magasabb, országos szinten működhet és elismerésnek nevezem. Az elismerés során hivatalos dokumentumot állítanak ki a felmért és értékelt tudásról, amely helyettesítheti az oktatási vagy képzés befejeztével megszerzett bizonyítványt, tanúsítványt vagy akár diplomát is. A mérés, értékelés és beszámítás, illetve elismerés

13

Ipacs Virág Réka folyamatát együtt validációnak érvényesítésnek nevezem.

vagy

Még egy kifejezést beemelek a mérésértékelés-beszámítás-elismerés és validálás fogalmai közé, ez pedig az előzetes tudásmérés. Ennek két oka van, egyik az egyszerűség: a nonformális és informális környezetben szerzett tanulási eredmények mérése kifejezés rövidebb helyettesítőjeként fogom alkalmazni. A másik ok a kifejezés elterjedtsége a magyar köznyelvben. A jelenlegi és az ezt megelőző felnőttképzési törvényben is előzetes tudásmérésként hivatkoznak a folyamatra, így a felnőttképzésben dolgozók teljes mértékben e kifejezést ismerik és alkalmazzák ma is. Én is felhasználom tehát, azonban egyértelműen a nonformális és informális környezetben elsajátított ismeretek és kompetenciák felmérését jelölöm vele. E kiadvány célja a mérés és értékelés folyamatainak bemutatása és segítése, azonban a validációs rendszer egészének átlátását elengedhetetlennek tartom ahhoz, hogy a teljes folyamatból kiemelt lépések értelmezhetőek és hasznosíthatóak legyenek. A következő alfejezetben egy olyan eszközt kívánok az olvasó kezébe adni, amely a mérés és értékelés lépéseit megelőzően illeszthető be az eljárásba, jelentősen megkönnyítve a későbbieket. 4. Tanulási eredmények A validáció létjogosultságának okainál részletezett tény, miszerint a tanulási folyamat eredménye, és nem pedig színtere mutatja meg a tudás valódi értékét, egy új kifejezést is életre hívott. E kifejezéssel főleg európai uniós szakpolitikák szintjén találkozhatunk, de már magyar nyelvű szakirodalmak is foglalkoznak a „learning outcomes” –szal, a tanulási eredményekkel.

14

Kennedy Declan Tanulási eredmények megfogalmazása és azok használata című gyakorlati útmutatójában összegyűjtött számos meghatározást és definíciót a tanulási eredményekről. E fogalom értelmezése is sokrétű az Európai Unióban és azon túl is, azonban léteznek közös pontok, amelyekre Declan rávilágít. A meghatározásokban felismerhető, hogy a tanulási eredmények azt mutatják meg, amit a hallgató/tanuló/résztvevő a számára megtanítottakból elsajátított, magáévá tett, és amit „az adott tanulási tevékenység elvégzésekor fel tud mutatni” (Declan, 2007:20). A CEDEFOP 2009-es megfogalmazása alapján a tanulási eredmények állítások arról, amit a tanuló tud, megért és alkalmazni képes egy tanulási folyamat befejeztével (CEDEFOP, 2009). Ezek az állítások tehát tudás, készségek és kompetenciák szempontjából kerülnek meghatározásra (Farkas, 2013). A tanulási eredmény-alapú megközelítés a korábbi, tanárközpontú oktatás helyett, a tanulót helyezi a folyamat középpontjába. A tanár-központú oktatásban, a tanár határozta meg az oktatni kívánt tananyagot, ezt a saját maga által legjobbnak ítélt (vagy legjobban ismert, esetleg a legkönnyebb) módszerrel „letanította”, majd az elsajátított tananyagot értékelte. Az oktatási folyamat alapja a tanár által átadott ismeretanyag, a számonkérés pedig azt méri, hogy adott ismeretanyagból mennyit sajátított el a tanuló/hallgató/felnőtt (Declan, 2007). A tanárközpontú oktatás egyre több kritikát kap, hátrányai a felnőttképzésben is megjelennek. Az oktatót a középpontba helyező képzési folyamatban nincs lehetőség az előzetesen megszerzett tudás képzésbe való beszámítására, egyéni tanulási utak kialakítására, vagy egyéni fejlődés értékelésére. A tanárközpontú oktatásban a kimenet a tanár által meghatározott tananyag elsajátításának


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez szintjét mutatja meg, a résztvevő kompetenciaszintjének növekedését, bővülését azonban nem. A tanítási folyamatok folyamatosan átalakulnak tanulási folyamatokká, tehát a tanárközpontúságot felváltja a diákközpontúság. A diákközpontú oktatási folyamat arra összpontosít, amit a folyamat résztvevőjének el kell sajátítania a képzési folyamatban, amit el kell tudnia végezni a tanulási folyamat eredményeképpen. Ezt a megközelítést nevezik eredményközpontúnak is. A tanulási folyamat kimeneteként tanulási eredményeket fogalmaznak meg, amelyek azokat a tevékenységeket tartalmazzák, amiket a folyamatban résztvevőnek el kell tudnia végeznie a képzés befejeztével. (Declan, 2007). Az eredményalapú megközelítésben nem az a fontos, hogy a résztvevő hol és mikor, mennyi idő alatt és kitől sajátította el a tudást, hanem az, hogy birtokosa legyen azoknak az ismereteknek és kompetenciáknak, amelyek az adott szakmában szükségesek. Ez a validáció szempontjából azért jelentős, mert a tanulási eredményekben megfogalmazott képzési kimenetek esetén felmérhető, hogy a jelentkező rendelkezik-e a meghatározott kompetenciákkal, és pozitív eredmény esetén akár a képesítés is kiadható lenne számára. Így a tanulási eredmények a validációban kulcsfontosságúak. Az Európai Unió felismerte a tanulási eredményekben rejlő lehetőségeket, ezért az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) kidolgozása is eredményalapú módszerrel történik. Magyarországon, az Európai Uniós törekvések mellett sem került be egyelőre a köztudatba a tanulási eredmény kifejezés. Ennek oka, hogy szemléletbeli változást igényel a tanulási eredményekben gondolkodás.


Az eredményalapú megközelítésben nem a tanár, az általa átadott tananyag vagy a tanulási környezet a fontos, hanem a tudás, amit elsajátít a tanuló, ez az eddigiektől eltérő gondolkodást igényel tehát. Bíztató folyamatok indultak el azonban hazánkban a tanulási eredményekkel kapcsolatban. Ezek közül az egyik a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kidolgozása, amely az EKKR-hez illeszkedően, tanulási eredményalapú. Ha elkészül a nemzeti keretrendszer, akkor a tanulási eredmények széles körben ismertebbé válnak, a képzéssel foglalkozók és a képzésben résztvevők esetében mindenképpen, hiszen a szakképesítések kimenetét tanulási eredményekben kell majd meghatározni. A másik lépés, ami bizakodásra adhat okot az, hogy a felnőttképzést szabályozó, 2013. évi LXXVII. törvényben előírt szakmai 1 programkövetelményekben tanulási eredményekben kell megfogalmazni az adott képzés kimenetét. Ez valószínűleg a felnőttképzési szakembereknek nem lesz teljesen ismeretlen terep, hiszen a képzési programokban megfogalmazott megszerezhető kompetenciáknál is a tanulási eredményekéhez nagyon hasonló elvet alkalmazták. A megszerezhető kompetenciák leírásában azt kellett megfogalmazniuk, hogy a képzés elvégzésével a résztvevő mire lesz képes, mit ismer és tud alkalmazni. A szakmai programkövetelmények kidolgozásához készült útmutatóban a szerzők külön figyelmet szenteltek a tanulási eredményeknek. Értelmezésükben a képesítések tanulási eredmény alapú megközelítésének középpontjában annak vizsgálata áll, hogy az adott képzési vagy 1

Az egyéb szakmai képzések képzési programjának alapja, hasonló az OKJ-s képzések esetében az SZVKhoz. Többek között a képzés bemeneti és kimeneti követelményeit, az elsajátítandó tananyagegységeket tartalmazza.

15

Ipacs Virág Réka tanulási szakasz befejezésekor milyen „szintű ismeretekkel rendelkezik, mennyire érti, s milyen mértékben képes értelmezni ezeket az ismereteket, miként tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve, hogy szert tett-e egy adott szakterület eredményes és autonóm műveléséhez szükséges általános kompetenciákra.” (Farkas-Rettegi, 2014:20). A számonkérés során a meghatározott tanulási eredményeket mérik, és ez alapján állapítják meg, hogy a résztvevő elsajátította-e a „munkakör vagy munkatevékenység ellátásához szükséges kompetenciákat és megkaphatja-e a szakmai végzettség megszerzését igazoló tanúsítványt” (FarkasRettegi, 2014:20). Az eredmény-alapú szemlélet a nemformális és informális módon szerzett tudás elismerésének nyithat utat, két dimenzióban is. Egyrészt ez a szemléletmód a cselekvő-kompetenciákat támogatja, amelyek elsajátítására teljes mértékben alkalmas (ha nem a legalkalmasabb) a formális környezeten kívül végzett, tapasztalati tanulás. Más szempontból, mivel e szemléletben a tanulási folyamat végeredménye, tehát az elsajátított tudás a lényeg, a képzési folyamat maga kisebb jelentőséget kap. Ezáltal nőhet a validáció népszerűsége és jogosultsága. A tanulási eredmények írásáról bővebben a kiadvány későbbi fejezetében lesz szó. 5. Magyarországi helyzetkép Ahogy azt már jeleztem, hazánk az európai uniós törekvések ellenére sem büszkélkedhet kiemelkedő, validációs eljáráshoz kapcsolódó eredményekkel. Ez nem az eljárásrend teljes hiányát jelenti, hiszen már alakultak ki jó gyakorlatok Magyarországon is, hanem az egységes, állami mérési, értékelési és elismerési rendszer hiányát. Mivel e kiadványban nem célom az országos validálási rendszer kiépítési

16

lehetőségeinek, akadályainak, előnyeinek vizsgálata, ezért a következőkben olyan elszigetelt, jó gyakorlatokat igyekszem bemutatni, amelyek példaként szolgálhatnak egy, a felnőttképzés és felsőoktatás „szigetén” létrehozható rendszer kiépítéséhez. a, Törvényi szabályozás a felnőttképzésben A 2001. évi CI. törvény, amely a felnőttképzés törvényi szabályozásának mérföldköve volt, az előzetes tudásmérést a felnőttképzési szolgáltatások közé sorolta, de azok között is kitüntetett szerepet kapott. A törvény 17. §ában megjelent két, számunkra jelentős momentum. A 2. bekezdés azt határozza meg, hogy „a képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni”. E szabályozás a társadalom azon (meglehetősen szűk) rétegére koncentrál, akik részt vesznek felnőttképzésben, tehát semmiképpen sem beszélhetünk országos szintű validálási szabályozásról. A képzésben résztvevő felnőtteknek tehát lehetőségük van a saját tudásának felmérését, illetve annak értékelését és beszámítását kérni. Beszámítását, hiszen jelenleg csupán a képzési program kontextusában beszélhetünk validációról. A törvény megelőző bekezdése – „A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.” – még pontosabban kontextusba helyezi a rendelkezést. A tudásmérés jelen esetben tehát az egyéni tanulási utak kialakításában hivatott segítséget nyújtani, amit azonban a legelterjedtebb, csoportos képzési forma jelentősen megakadályoz (TÓT, 2009). A törvény előírta tehát az előzetesen megszerzett tudás mérését és beszámítását, azonban véleményem szerint két ponton hibát vétett a törvényalkotó.


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Az elsőt akkor, amikor a képző intézményeket a felmért és értékelt tudás „figyelembe vételére” szólította fel, ez azonban nem beszámítást jelent (TÓT, 2009). Az intézményeknek szerepeltetnie kellett a minőségbiztosítási rendszerükben az előzetes tudásmérés folyamatleírását, és ez alapján működtetniük kellett a felnőttképzési szolgáltatást. Ehhez azonban, második hibaként, nem fogalmaztak meg módszertani előírásokat. Az intézmények így saját hatáskörükben mérhettek és értékelhettek, amit – bevallásuk szerint – nagy 2 arányban meg is tettek. A 2013. szeptember 1-jétől hatályos 2013. évi LXXVII. törvény értelmező rendelkezései már definiálják az előzetes tudás mérését, mégpedig így: „annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni”. E meghatározás már meghatározza a tevékenység tartalmát és célját is, és míg a korábbi szabályozás módszertani hiányosságait továbbra is hordozza magában, mégis a nem formális környezetben szerzett tudás elismerésének mérföldköveként értelmezhető. Az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul a 2

FARKAs Éva – FARKAS Erika – HANGYA Dóra – KOVÁCS Anett – KULCSÁR Nárcisz – LESZKÓ Hajnalka: Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői című kutatásában résztvevő 297 intézmény közül csupán 4 nem nyújtotta ez előzetes tudásmérés szolgáltatását.


későbbiekben, miniszteri rendeletben fogják megjeleníteni, bár ennek 2014 áprilisában még tervezete sem készült el. Az új törvény előírja a felmért tudás beszámítását a képzésbe, mégpedig a képzési időt és a részvételi díjat is a beszámítható tudás mértékével szükséges csökkenteni, és ezt a felnőttképzési szerződésben meg kell jeleníteni (13. §). Az előzetesen megszerzett tudás mérését a hatályos törvény 11. § (1) g pontja szerint támogatott szakmai (OKJ-s), illetve támogatott nyelvi képzése esetén kötelezően, az egyéb szakmai és egyéb képzések esetén a „képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania”. 6. Hazai jó gyakorlatok A nem formális és informális tanulási környezetben szerzett tudás és kompetencia elismerésére léteznek Magyarországon is országos szintű rendszerben működő, és a köztudatban is jelen lévő formák, ezek száma azonban rendkívül alacsony. a, Nyelvvizsgarendszer A példák közül az első a nyelvvizsga rendszer. A nyelvi képzések esetében a vizsgát nem kell minden esetben képzési folyamatnak megelőznie, a vizsga és a képzés külön értelmezendő. Az, hogy a nyelvvizsgára az egyén önállóan, csoportos vagy magánórákon készül fel, e vizsgarendszer szempontjából nem meghatározott. Természetesen léteznek nyelvvizsgára felkészítő képzések, amelyek végén segítik a képző intézmények a vizsgára jelentkezést, azonban a folyamat két lépése valójában elkülönül egymástól. A nyelvvizsga rendszer tipikusan jó példája a formális kereteken kívül megszerzett tudás felmérésének, értékelésének és elismerésének. A nyelvvizsgahelyek meghatározott, országos,

17

Ipacs Virág Réka sőt bizonyos esetekben nemzetközileg elfogadott képzési szinteken biztosítanak lehetőséget a kompetenciák felmérésére és értékelésére, „ráadásul a vizsga illetve a tanúsítvány meglehetősen árnyaltan képes megkülönböztetni a kompetencia szinteket és a nyelvtudás jellegét (adott idegen nyelv használatán belül beszéd, írás, szakfordítás, tolmácsolás terén való jártasságot)” (TÓT, 2009:12). b, ECDL A második példa az informatika területén működő ECDL (European Computer Driving Licence = Európai Számítógép-használói Jogosítvány). Az ECDL esetében modulrendszerű, nemzetközi szabványokon alapuló eljárásrendről beszélhetünk, ami a számítógép falhasználók kompetenciáit, digitális írástudását hivatott elismerni. Finn példa alapján 1996 óta működik, Magyarország hamar, már 1997-ben csatlakozott a rendszerhez. Ahogy a nyelvvizsga, az ECDL vizsga is önálló programként működik, tehát nem kapcsolódik hozzá kötelező érvényűen képzés, bármilyen tanulási módon szerzett ismeret elismertethető általa. Hazánkban és az Európai Unió legtöbb tagállamában, bármely ECDL-vizsgaközpontban lehetőség van letenni a 4 modulból álló vizsgát, ehhez szükség van egy vizsgakártya kiváltására. A 4 modulból nem szükséges egyszerre vizsgázni, de három éven belül az összes eredménynek fel kell kerülnie a vizsgakártyára. A négy modul teljesítése után a vizsgakártya ellenében kiállítják a felhasználó részére az ECDL bizonyítványt. Az ECDL bizonyítvány a formális képzési környezetben is felhasználható az egyén kompetenciáinak 3 igazolására.

3

Az ECDL-ről bővebben: http://njszt.hu/ecdl [letöltés: 2014. március 24.]

18

c, Europass-portfólió Az Európai Unió a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitás elősegítése érdekében 2005-ben elindította az Europass keretrendszert. A keretrendszert az a tény hívta életre, hogy a tagállamok oktatási rendszereinek különbözőségéből adódóan a végzettséget igazoló dokumentumok is teljesen különbözőek voltak, nem csak nyelvükben, de formájukban és tartalmukban is. A különböző tagállamok bizonyítványainak, illetve az országokból származó szaktudás és kompetenciák összehasonlíthatósága érdekében egy egységes dokumentumrendszert alakítottak ki. A dokumentumcsomagot Europass-portfóliónak nevezték el, ami kettős célt valósít meg. Célja segíteni a formális úton megszerzett végzettségek, sőt a nem formális úton szerzett kompetenciák elismerését külföldi munkavállalásnál vagy külföldi tanulmányok folytatása esetén, illetve egy átlátható, tartalmas és egységes dokumentumcsomaggal megkönnyíteni a munkavállalás vagy képzésbe való bekapcsolódás folyamatát. A portfólió 6 dokumentumtípusból áll, amelyek közül hármat a dokumentumcsomag tulajdonosa állít össze. Ezek az Europass Önéletrajz (Europass Curriculum Vitae), az Európai Készségútlevél (European Skills Passport) és az Europass Nyelvtanulási Napló (Europass Language Portfolio). Az Europass Önéletrajz egy sablon alapján elkészített átlátható, egységes önéletrajz, amely a munkatapasztalatok tartalmára, az iskolában szerzett tudásra és az egyéni készségek bemutatására nagy hangsúlyt fektet. Az Európai Készségútlevél a korábbi Europassportfólió összes elemét egyesíti egy elektronikus fájlban. A dokumentumtípusok birtokosa egyénileg állíthatja össze a meglévő elemeket egy dokumentummá, hogy még


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez átláthatóbb és egyszerűbben felhasználható legyen a dokumentumcsomag. Az Europass Nyelvtanulási Napló egy olyan csomag, amely összesíti és bemutatja a hivatalos okirattal igazolt és nem igazolt nyelvi kompetenciákat. Három részből áll: a nyelvi útlevélből, a nyelvi életrajzból és a nyelvi dossziéból. A nyelvi útlevélben a felhasználó maga sorolja be pillanatnyi nyelvtudását szövegértés, beszéd és írás kategóriákban, hat szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2). A dokumentumcsomag további három elemét különböző intézmények, a résztvevő kérésére, magyar és angol nyelven bocsátanak ki. Ezek az Europass Bizonyítványkiegészítő (Europass Certificate Supplement), az Europass Oklevélmelléklet (Europass Diploma Supplement) és az Europass Mobilitási Igazolvány (Europass Mobility). Az Europass Bizonyítvány-kiegészítő az OKJ-s bizonyítványok részletesebb változata, amely magában foglalja a bemeneti követelményeket, a megszerzett készségeket és kompetenciákat, az értékelési rendszer leírását, a továbbtanulás lehetséges szintjeit, és az elvégzett elméleti és gyakorlati óraszámot. A bizonyítvány-kiegészítő segítségével külföldi munkaadók megismerhetik a szakképesítés tartalmát, a megszerzett kompetenciákat, és általa a képesítések jobban összehasonlíthatóvá válnak. Az Europass Oklevélmelléklet a felsőoktatásban szerzett oklevelek összehasonlíthatóságát, a külföldön szerzett végzettség itthoni elfogadását segíti. Tartalmazza a képzés során megszerzett készségeket és kompetenciákat, a vizsgaeredményeket és a végzettség szintjét, a továbbtanulási lehetőségeket és a kibocsátó ország felsőoktatási rendszerének leírását. Az Europass Mobilitási Igazolvány „az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és


kompetenciák igazolására szolgáló, egységes 4 formátumú dokumentum” . A dokumentum a szervezett formában megvalósult mobilitást hivatott igazolni, kiállításáért a küldő, illetve fogadó szervezetek felelnek. Az Europass Portfólió elemei, leginkább azok, amelyeket a résztvevő állít össze, önbevallás alapján, a nem formális keretek között szerzett ismeretek elismerését és beszámítását támogatják Európai Uniós szinten. A portfólió összeállítása nem csak az egyén kompetenciáinak elismerésére szolgál, hanem egyfajta önértékelési, önreflexiós folyamat is, amely mindenképpen a kitöltő javára válik. A fenti példák elfogadottsága és a hozzájuk kapcsolódó több éves tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatalos dokumentummal elismert tudás társadalmi elfogadottsága egyre inkább növekvő tendenciát mutat. A modulrendszerű ECDL bizonyítvány tapasztalatai véleményem szerint beépíthetőek lennének a szak- és felnőttképzésbe, akár egy országos szintű rendszer egyik modelljeként is szolgálhatna. 7. Validáció a szakképzésben és a felsőoktatásban A szakképzést a 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza, amely kitér az előzetes tudás beszámítására. A törvény a 27. § első bekezdésében előírja, hogy a képzéssel megegyező tartalmú, hivatalos okirattal igazolt tanulmányokat a képzési követelmények teljesítésébe be kell számítani, a szakképző intézmény pedagógiai programjában meghatározottak szerint. Tehát az intézmény saját hatáskörében döntheti el, hogy a formális keretek között szerzett előzetes tudást, milyen módon számítja be a képzésbe. 4

http://europass.hu/pages/content_mob/ index.php?page_id=1126 [letöltés: 2014. március 25.]

19

Ipacs Virág Réka A beszámításra vonatkozó kérvényt az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, és a döntést is ő hozza meg. E paragrafus (2) alapján a gyakorlati képzésbe beszámítható a szakirányú, munkaviszonnyal igazolt munkatapasztalat is. Ennek beszámításáról szintén a vezető hatásköre döntést hozni. Az iskolarendszerű szakképzésben nem jelenik meg tehát törvényi szinten a nem formális módon szerzett kompetenciák beszámítása, és a formális környezetben szerzett tanulási eredmények elismerése is nagyfokú szubjektivitást engedélyez. A felsőoktatási törvény (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) már biztosít lehetőséget a nem formális úton szerzett ismeretek beszámítására is, ezt a 49.§-ban részletezi. A hallgató kérelmet nyújthat be a kreditátviteli bizottsághoz (a felsőoktatási intézményben a kreditek elismeréséért felelős, és e célból létrehozott bizottság), a tudás elismerése végett. A bizottság megvizsgálja a hallgató tudását, és amennyiben az a kérelemben szereplő tantárgy kimeneti követelményeivel legalább 75%-ban megegyezik, elismeri a tantárgyhoz rendelt kreditmennyiséget. A kreditek elismerésének alapját képezheti a törvény szerint nem formális, informális tanulás útján szerzett tudás vagy munkatapasztalat is, ezeket a fenti módon szintén elismerheti a kreditátviteli bizottság tanulmányi követelmény teljesítéseként. A kreditátvitel konkrét szabályozása a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell, hogy megjelenjen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőoktatási intézmények nem nyitottak a nem formális keretek között szerzett ismeretek kreditálására. 2011-ben, a TÁMOP 4.1.3-08/1-2008-0004 számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése című projekt keretében a validáció felsőoktatásban betöltött

20

szerepét is vizsgálták. A kutatási eredményeket 5 egy kötetben foglalták össze .

III. AZ ELŐZETES TUDÁS MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI Az elméleti háttér bemutatása során részletezett validációs folyamatból a következő lépéseket dolgozom fel ebben a fejezetben: 2. ábra. 2. ábra

1. Hogyan írjunk tanulási eredményeket? A mérés és értékelés lépéseit megelőzheti az adott tananyag tanulási eredményekben való megfogalmazása. Ahogy az elméleti háttér fejezetében kifejtettem, a tanulási eredmények konkrétan meghatározzák az elsajátítandó kompetenciákat, ezáltal megkönnyítik az előzetes tudás felmérését is. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések esetében, a Szakmai és Vizsgakövetelményekben találjuk a képzési kimeneteket, a következő formában meghatározva: „A törvényes keretek betartatásával, előírások szerint dolgozni, dolgoztatni; Vállalkozást alapítani/ működtetni/ megszüntetni; Vállalkozási tevékenységet folytathatni; Tervezést, szervezést végezni…” Ez a leírás lényegében bármelyik képzéshez tartozhatna, ebben az esetben azonban a Dísznövénykertész kimeneti kompetenciáit olvashattuk. Látható, hogy a leírás nem túl konkrét, de ennél talán nagyobb baj, hogy az 5

A kötet elérhető: http://tamop413.ofi.hu/fejleszteseredmenyei/validacios-kotet [letöltés: 2014. március 25.]


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez önállóság szintje vagy a konkrét szituáció egyáltalán nem jelenik meg benne. Ahhoz azonban, hogy a képzésre jelentkező előzetes tudását fel tudjuk mérni, szükséges tudnunk, hogy pontosan milyen helyzetekben kell helyt állnia, és milyen önállósági szinten, hogy csak az előbbi példáknál maradjunk. Ezzel szemben a mellékletek között található, fiktív képzés megszerezhető kompetenciáit tanulási eredményekben határoztam meg. Ott ilyen, és ehhez hasonló leírásokat találhatunk: „Ismeri a tanulási eredmény kifejezés tartalmát; Tud tanulási eredményeket írni; Nyitott a tanulási eredményekben való gondolkodásmód elsajátítására; Képes önállóan tanulási eredményeket megfogalmazni…”. A tanulási eredményeket Magyarországon négy dimenzióban határozzuk meg: tudás –képesség – autonómia, felelősség – attitűd. A következőkben FARKAS Éva és RETTEGI Zsolt leírása olvasható e dimenziókról, és a tanulási eredmények írásáról. „A tudás (tudás és ismeret) a deklaratív, tényszerű, ismeretjellegű tudást jelenti. A tudás kategóriába az adott szakterületre vonatkozó tudásokat kell leírni, amely tartalmazza az adott feladattal, munkaterülettel, szakmával kapcsolatos egyszerű és magasabb szintű információkat, az információk magasabb egységekbe szerveződésének szabályait, a fogalmak közötti összefüggéseket. A tudás kategóriájába tehát képzetek, fogalmak, tények, definíciók, szabályok, leírások, törvények, elméletek, rendszerek, összefüggések, szabályok ismerete, tudása, birtoklása tartozik. Az ismeretjellegű tudás mennyiségében és eloszlásában jelentős különbségek vannak. A szakmai képzések eredményessége és a mérhetőség érdekében az ismereteket specifikálni kell azok mélysége és kiterjedése szerint.


Például az „ismerje a vonatkozó jogszabályokat” tudás kategória nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy milyen mélységben és milyen széles területen kell jogi ismeretekkel rendelkeznie a képzésben résztvevőnek. Hasonlóan „rossz megoldás” a teljesíthetőség és a mérhetőség szempontjából az „ismeri az élelmiszerek élettani szerepét”, mivel nincs utalás az élelmiszerek körére. A tudás kiterjedtsége tehát azt mutatja, milyen széles területen kell az egyénnek rendelkeznie az adott tudással, ismerettel. Az „ismeri az alapvető élelmiszerek élettani szerepét” tudás elem azért nem megfelelő, mert a megfogalmazásban az „ismeri” kifejezés nem elég specifikus, azaz nem tudni, hogy milyen mértékben, mélységben kell ismerni és ez a mérhetőséget is megnehezíti. A tudás mélysége tehát azt mutatja, hogy mennyi és milyen mélységű ismeretet kell tudnia a képzésben résztvevőnek. A képességek (készségek és képességek) a procedurális tudást, azaz a cselekvőképes tudást jelent, a procedurális tudás formáit írja. A valós feladatok megoldására alkalmassá tevő készség/képesség; gondolkodásban megvalósuló (kognitív) tevékenységek, vagy pszichomotorikus cselekvések. A készség automatikus tevékenység, a képesség a feladat megoldásakor jelentkező sokféle ismeret és készség összekapcsolása. A képességnek, készségnek sokféle definíciója van a pedagógiai-pszichológiai szakirodalomban. Most azonban nem pedagógia/pszichológiai értelemben vizsgáljuk ezeket a fogalmakat, hanem MKKR terminológiai szempontból. Az MKKR a képességeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, eszközök, műszerek használata) szempontjából írja le.

21

Ipacs Virág Réka A kognitív képességek egy adott munkaterület feladatainak, problémáinak megoldásához szükséges eljárások (procedúrák) ismeretét és használatát jelentik. Ezek lehetnek egyszerű, automatikusan alkalmazott mentális műveletek vagy egy adott terület komplex problémáinak hatékony megoldására alkalmassá tevő stratégiák, műveletek. Ide tartoznak például azok a módszerkompetenciák (az adott szakterületen megkövetelt specifikus készségek), amelyek fejlesztése során felkészítjük a képzésben résztvevőt az adott munkaterületen felmerülő feladatok, problémák megoldására, mint például: utasítások megértése, üzleti levelek elkészítése, számítógépes programozás, fizikai problémák megoldása, hiba felismerése és elhárítása, szoftverek kezelése, idegen nyelvű kommunikáció, önértékelés stb. A motoros készségek olyan, tényleges cselekvésben is megfigyelhető tevékenységek, melyek során egy mozdulatsor vagy egy tárgy használata begyakorlott módon, automatikusan végrehajtható, azaz a mozgáselemek kivitelezése nem igényel koncentrált figyelmet. Ide tartoznak azok a készségek, képességek jártasságok, mint például: szerszám, munkagép, műszer használata; játék hangszeren; jármű, munkagép vezetése, irányítása; íráskészség; rajzolás, festés; hajvágás; különböző tevékenységek komplex mozdulatsorainak kivitelezése stb. A képesség fogalma nagyon változatos jelentéstartalmakkal használatos. Köznapi értelemben egy adott képesség birtoklása annyit jelent, hogy a személy végre tud hajtani egy tevékenységet. Leggyakrabban a ”képes” igét használva írjuk le, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az, hogy az egyén valamely tevékenység elvégzésére való képességét le tudjuk írni a „képes” igével, még nem biztos, hogy a képesség kategóriához tartozik.

22

Például az önálló munkavégzésre való képesség a felelősség-autonómia és nem a képesség kategóriába tartozik. Az attitűd érzelmi, emocionális komponens, elkötelezettség; a szakmával, a munkával összefüggő felfogásbeli kérdések, értékelő viszonyulások. Viselkedésiés magatartásformák, amelyek egyaránt vonatkozhatnak a tanulásra és a munkára. Az attitűdök kapcsolódnak a tudáshoz, a képességhez és az autonómiához. Az attitűd kategóriába például az alábbiak tartozhatnak: fogékony az információk befogadására és alkalmazására; érdeklődése megnyilvánul tanulási tevékenységeiben; törekszik saját tanulási céljainak megfogalmazására; nyitott az új ismeretekre, új megoldásokra; érzékeny a társadalmi problémák iránt; hajlandó részt venni valamiben; érdeklődik egy adott téma iránt, érzékenységet tanúsít valami iránt; elfogadja a szakmaetikai elveket; szilárd értékrendje van; elkötelezettséget mutat, támogat stb. Autonómia és felelősség: minden tevékenységet jellemez az, hogy egy adott személy milyen önállósággal, milyen mértékű felelősségvállalással tudja végrehajtani. Azaz miben képes autonómiára és miben van még szüksége ellenőrzésre, segítségre, illetve miért vállal felelősséget, hogyan vesz részt a társas környezetben zajló tevékenységekben. Az autonómia önállóságot, függetlenséget jelent és elsősorban döntéshozatal és cselekvések formájában nyilvánul meg. Az autonómia nem csak az önálló munkavégzést jelenti, hanem a másokkal való együttműködést is. A felelősség jogi és erkölcsi kategória, amely a valakiért vagy valamiért számot adás kötelezettségeként határozható meg. Az erkölcsi értelemben vett felelősség magában foglalja az egyén tetteiért vállalt felelősséget,


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez amelyet nemcsak önmagával, hanem másokkal kapcsolatban is érezhet az egyén. A tanulási eredmények megfogalmazásának legfontosabb szempontjai -

A tanulási eredményeknek összhangban kell lenniük a képzésbe való bekapcsolódás feltételeivel, a szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható munkatevékenység jellegével/jellemzőivel, és a minimálisan meghatározott óraszámmal, azaz a meghatározott tanulási eredmények adott óraszámban, adott – a bekapcsolódás feltételének megfelelő – célcsoportban elsajátíthatóak legyenek, illetve a meghatározott tanulási eredményekkel az adott munkatevékenység, munkaterületi feladat ellátható legyen.

-

A tanulási eredmények meghatározásával szemben elvárt, hogy konkrétak, mérhetőek, minősíthetőek és egy programon belül egységes taxonómiai rendszerben megfogalmazottak legyenek. Ez azt jelenti, hogy a tanulási eredmények az adott szakmai képzés, szakmai végzettség mérhető és értékelhető szakmai követelményeit írják le. A mérhetőség és értékelhetőség kulcskritérium, hiszen a képzés bejezését igazoló dokumentum kiadásának feltételeként meghatározott szakmai záróbeszámoló alkalmával a tanulási eredményeket kell mérni és értékelni. Ennek érdekében a tanulási eredményeket nagyon konkrét terminológiákban kell leírni és a szakmai záróbeszámoló konkretizálása során a képzési programban meg kell határozni azokat a mérési és értékelési kritériumokat, amelyekkel egyértelműen azonosítható, hogy a tanuló elérte-e a tanulási eredményt vagy nem.


-

A tanulási eredmények a felnőtt tanuló szempontjából kerüljenek leírásra és ne a tanár szempontjából. A tanulási eredmények leírásakor az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani: - Konkrét, világosan érthető cselekvő igéket érdemes használni (alkalmazza, elemzi, fejleszti, szervezi stb.). Szükséges a tárgy megjelölése, amelyre a cselekvés irányul és lehet egyéb specifikáló kontextust is megfogalmazni. - Világos, egyszerű, konkrét terminológiát kell használni, kerülni kell a homályos, nem egyértelmű megfogalmazásokat, a bonyolult mondatokat. - A leírásának egyértelműen utalnia kell arra, hogy az egyes kompetenciákat hogyan kell alkalmazni: pl. felügyelet alatt, szakmai irányítással vagy önállóan, segédeszköz használattal, illetve milyen felelősségi vagy szakszerűségi szinten stb. A tanulási eredmények tehát ismeret és cselekvőszintű leírások. A tudás és képesség kategória szorosan összekapcsolódik. A két fogalom a munkavégzés és a képzés különböző formáiban, szintjein is feltételezi egymást: a képességeinket nem tudjuk alkalmazni tudás nélkül és viszont: a tudásunk mit sem ér a képességeink nélkül. Az egyes kategóriákba írt állításokat nem kell egymásnak megfeleltetni vízszintesen, tehát nem minden tudáselemhez kell azonos számú képesség, attitűd és autonómia-felelősség elemet is megfeleltetni. Ugyanakkor a tudás és a képesség elemek összekapcsolódnak, ezért minden képesség elemhez kell, hogy tudás elem kapcsolódjon, illetve fordítva, azaz minden tudáselemnek kapcsolódnia kell valamely képesség elemhez (hiszen a tudást nem önmagáért fejlesztjük, hanem bizonyos meghatározott képességek mozgósítása érdekében).

23

Ipacs Virág Réka Nem minden esetben van közvetlen megfeleltethetőség a tudás és a képesség elem között. Vannak olyan képességek, amelyek mozgósításához több tudás elem birtoklása szükséges és fordítva, lehetnek olyan tudás elemek, amelyekre több képesség mozgósítására is szükség van. Az attitűdök kevésbé kapcsolódnak közvetlenül a képesség és tudáselemekhez, mint azok egymáshoz, így nem feltétlenül hozható létre közvetlen egy-egy alapú kapcsolat velük. Figyelni kell arra, hogy az attitűdök kellően szakmaspecifikusak legyenek.

Az önállóság illetve felelősségvállalás – amelynél szintén fontos, hogy szakmaspecifikus legyen – a legtöbb esetben szintén a tudás illetve képesség elemekhez kapcsolódik.” (FARKAS-RETTEGI, 2014:20-23) A következőkben egy fiktív, előzetes tudásmérésről szóló képzés tartalma olvasható tanulási eredményekben. A leírás a 3 modulos, 34 órás, a felnőttképzési törvény alapján tervezett képzés során megszerezhető kompetenciákat mutatja be.

Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre 1. modul: Az előzetes tudásmérés elmélete és szabályozása

Tudás

Képesség

Attitűd

Felelősség, autonómia

Ismeri a formális, nemformális, informális tanulási környezetek jellemzőit és különbözőségeit.

Képes a jogszabályoknak megfelelően beépíteni az előzetes tudásmérést a képzési folyamatba.

Képes rendszerszerűen gondolkodni.

Felelősen tudja alkalmazni a jogszabályi előírásokat.

Tisztában van a nemformális és informális környezetben szerzett ismeretek beszámításának előnyeivel.

Elfogadja a nemformális és informális környezetben szerzett ismereteket képzésbe beszámítható ismereteknek és kompetenciáknak.

Ismeri a validációs folyamat lépéseit, eljárásait. Tisztában van a méréshez, értékeléshez, beszámításhoz használható eszközökkel. Ismeri az előzetes tudásmérés törvényi szabályozását. 2. modul: Tanulási eredmények Attitűd

Tudás

Képesség

Ismeri a tanulási eredmény kifejezés tartalmát.

Tud tanulási eredményeket írni.

24


Nyitott a tanulási eredményekben való gondolkodásmód elsajátítására.

Képes önállóan tanulási eredményeket megfogalmazni.


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Tisztában van a tanulási eredmények megfogalmazásának céljával és előnyeivel.

Képes adott modul kimenetét tanulási eredményekben megfogalmazni.

Ismeri a tanulási eredmények megfogalmazásának dimenzióit. 3. modul: Előzetes tudás mérő eszközök készítése Tudás

Képesség

Attitűd


Tisztában van a tanulási eredmények, előzetes tudásmérésben betöltött szerepével.

Képes kiválasztani a megfelelő mérőeszközt adott kompetenciához.

A mérőeszközök elkészítésénél nyitott az oktatók ötleteire.

Képes önállóan döntést hozni a mérendő kompetencia és ismeretelem kérdésében.

Ismeri az ismeretelem és kompetenciamérő eszközök sajátosságait és követelményeit.

Képes kiválasztani a mérendő kompetenciát.

A mérés eredményének közlésekor empatikus viselkedést tanúsít a résztvevő felé.

Képes csoportmunkában kompetencia és ismeretelem mérő eszközt kidolgozni.

Ismeri a mérés eredményének közlésének elvárásait, lépéseit.

Képes összeállítani a kompetenciamérés feladatait, alkalmazni tudja a mérés lefolytatásának lépéseit, és az értékelési kritériumokat, képes összeállítani a kompetencia-dossziét. Képes folyamatleírást készíteni kompetenciaméréshez.

Képes önállóan kiértékelni egy mérőeszköz eredményét a leírásnak megfelelően.

Képes lefolytatni az ismeretelem-mérést, alkalmazni tudja a tesztkészítés szabályait, képes a teszt jóságmutatóknak megfelelő összeállítására, a megfelelő kérdéstípusok kiválasztásával Képes értékelőlapot készíteni ismeretelem mérő teszthez. Képes közölni a mérés eredményét a résztvevővel.

Felelősséget vállal a mérés eredményért.


Képes önállóan értékelőlapot és folyamatleírást készíteni

25

Ipacs Virág Réka 1. Mérés és értékelés A bármilyen környezetben szerzett ismereteknek, így a nonformális és informális környezetben szerzett tanulási eredményeknek két típusa különböztethető meg, az ismeret - és a kompetencia alapú tudáselemek. Mivel e két típus jelentősen eltér egymástól, felmérésükhöz is különböző eszközöket szükséges alkalmazni. Az ismeretjellegű tudáselemek azok, amelyeket a hagyományos formális oktatás keretein belül elsajátít a folyamatban résztvevő, a tények, definíciók, képletek, évszámok, tehát a lexikális tudás tartozik ide, az „Ismeret” oszlopban található tanulási eredmények. Ezeket a pedagógiában leginkább alkalmazott módszerekkel, írásbeli tesztekkel, irányított vagy önálló szóbeli felelettel lehet mérni. A tudáselemek másik csoportja, a képességjellegű tudáselemek valamilyen tevékenység elvégzésének képességét jelentik, gyakorlati tapasztalatokat, megoldási módokat. Ezek felmérésére nem alkalmasak az írásbeli vagy szóbeli tesztek, mivel a felmérendő kompetenciákat nem képesek megfelelően felszínre hozni (FARKAS-LESZKÓ, 2011). Az ismeretjellegű tudás mérésére használatos tesztek minősége három jóságmutatóval jellemezhető, ezek az objektivitás, a validitás és a reliabilitás. E három kritériumnak meg kell felelnie egy jó tudásmérő tesztnek. Az objektivitás a teszt tárgyilagosságát jelenti, a teszt eredményének függetlennek kell lennie a mérést végzőtől. A teszt eredményeit tehát csak a tesztet kitöltő ismeretei, tudása határozza meg, függetlenül a tesztet kitöltetőtől és kiértékelőtől. A teszt javítókulcsának biztosítania kell a szubjektivitás elkerülését, ez részletes és pontos leírással lehetséges (CSAPÓ, 2005). A második jóságmutató, a reliabilitás, a teszt megbízhatóságát mutatja. Ez azt jelenti, hogy

26

„a teszt tegye nyilvánvalóvá azt, aminek a mérésére kidolgozták” (FARKAS-LESZKÓ, 2011:7). A megbízhatóság elvárja, hogy a kérdések és válaszok igazodjanak a résztvevő elvárt tudásszintjéhez, és azon tudáselemek felhasználásával lehessen megoldani, amiket mérni szeretnénk. A reliábilis teszt kérdései nem hasonlítanak egymáshoz, hogy a résztvevő ne tudja csupán egy logikai útvonal mentén kitölteni azt (FARKAS-LESZKÓ, 2011). A validitás, az érvényesség kritériuma arra a kérdésre ad választ, hogy „a teszttel valóban azt mérjük-e, aminek a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni kívánunk” (CSAPÓ, 2005:55). Tehát azokra a tudáselemekre koncentráljanak a teszt kérdései, amelyek elsajátítási fokára kíváncsi a felmérést végző intézmény. Az ismeretelem mérő teszt akkor fogja megfelelően megmutatni a felnőtt tudását a témával kapcsolatban, ha mindhárom jóságmutatónak megfelel. Az előzetes tudás mérésére szolgáló teszteknek, illetve kompetenciamérő feladatoknak minden esetben az adott tananyagegység kimeneti követelményeihez kell igazodnia, hiszen azt kívánjuk felmérni, hogy a résztvevő a tananyagegység tartalmából mennyit ismer már. Érdemes mindkét tudásmérő típus együttes alkalmazása, hiszen így kaphat teljes képet a mérésben résztvevő tudásáról, kompetenciáiról a képző intézmény. A megfelelően előkészített és lebonyolított tudás- és kompetenciamérés eredményét már lényegesen egyszerűbb felhasználni a képzésbe történő beszámításkor. Minden esetben javasolt az elért eredmények szóbeli értékelése a mérésben résztvevő számára, az erősségek és hiányosságok feltárásával. A szóbeli értékelés során a beszámítható tudás mértékét szükséges meghatározni, konkrétan és objektíven, erről igazolást is érdemes kiállítani.


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez a, Az ismeretelemek mérésének gyakorlata és mérőeszköz-minták A tesztekben különböző feladattípusok alkalmazhatóak a tudás felmérésére. Egy teszt akkor lesz igazán jó, ha az összes feladattípust tartalmazza, azonban nem öncélúan. Meg kell tudni határozni, hogy mely tudáselem méréséhez, mely feladattípust érdemes alkalmazni (FARKAS-LESZKÓ, 2011). Az ismeretelem mérő tesztek feladattípusai két nagy csoportba oszthatók: a feleletválasztó és feleletalkotó kategóriába (CSAPÓ, 2005). „A feleletválasztó kategóriába azokat a feladatokat soroljuk, amelyeknek a megoldása során a tanuló kész, előre megadott válaszok közül választja ki a megfelelőt (helyeset, jót, igazat stb.), és azt valamilyen módon megjelöli. A feleletválasztó feladatok javítása a legegyszerűbb, kidolgozásuk azonban általában hosszabb időt vesz igénybe.”(CSAPÓ, 2005:64). A feleletválasztó típusban a következő feladatokat különböztetjük meg: alternatív választás, többszörös választás, vagy választások illesztése. Az alternatív választás esetében a kitöltőnek két lehetőség közül kell kiválasztania a megfelelőt. A feladat szövege lehet állítás, aminek igazságáról (igaz-hamis) kell dönteni, megfogalmazhatunk egy kérdést és annak megoldását is, aminek jóságát kell megítélnie a kitöltőnek (jó-rossz), illetve eldöntendő kérdést is feltehetünk (igen-nem). Többszörös választás típusú feladatnál több válaszlehetőség közül kell kiválasztania a kitöltőnek az egy vagy több jó választ (a helyes válaszok számát a feladat leírásában mindig jeleznünk kell). Ebben a típusban létrehozhatunk egy jó választ, több jó választ, legjobb választ vagy rossz választ kereső feladatokat is.


Két halmaz elemi között kell összefüggést találnia a válaszadónak a válaszok illesztése típusú feladatoknál. Az összefüggések fajtáinak csupán a képzeletünk szab határt (eseményévszám, szerző-mű, fogalom-definíció stb.). Kérhetünk egy az egyhez, egy a többhöz vagy több a többhöz hozzárendelést is. A másik nagy kategória, a feleletalkotó feladatok esetében a feladatok elkészítése jóval egyszerűbbnek, kevésbé időigényesnek tűnik, az objektív értékelést segítő megoldókulcs létrehozása azonban nagyobb energia befektetést igényel. Ebben a csoportban a következő feladattípusokat találjuk: kiegészítés, rövid válasz, hosszú válasz vagy esszé típusú válasz. A kiegészítés típusú feladatoknál egy kijelentő mondatból, esetleg szövegből egy vagy több szót, kifejezést hagy ki a tesztkészítő, és ezt/ezeket kell a kitöltőnek önállóan megtalálnia. Rövid válasz esetén egy feltett kérdésre rövid, tömör választ várunk, ez lehet egy szó, név, évszám is. A hosszú válasz feladat „olyan kérdést tartalmaz, amely hosszabb, általában egész mondatos választ vagy egy felsorolást igényel” (CSAPÓ, 2005:69). Ennél is összetetted választ igényel az esszé típusú feladat, ahol a feltett kérdésre több összefüggő mondattal szükséges válaszolni. (CSAPÓ, 2005) A fenti, tanulási eredményekkel leírt képzés mindhárom moduljának tudásmérő eszköze és megoldókulcsa lehetőséget nyújt az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére. A megoldókulcsok készítésénél egyik legfontosabb kritérium az objektivitás elősegítése, ezért részletes leírásokra van szükség (kifejezetten a feleletalkotó feladatok esetében). Nem csupán a feladatok és a megoldókulcsok összeállítására példa a következő három mérőeszköz-minta, hanem a tudásmérők szerkesztéséhez, megjelenéséhez is meríthető öltet belőlük. 27

Ipacs Virág Réka

Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Az előzetes tudásmérés elmélete és szabályozása című moduljának előzetes tudásmérő eszköze Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt

A tananyagegység megnevezése: Az előzetes tudásmérés elmélete és szabályozása

Adatok: (Kérjük, töltse ki adatait!) A kitöltő neve: ______________________________________________________________________ A kitöltő születési helye, ideje: _________________________________________________________ Kitöltés időpontja: __________________________________________________________________ (A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 30 perc Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________ Eredményes munkát kívánunk!

1. Melyik törvény szabályozza a felnőttképzési tevékenységet? (2 pont) ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

2. Az előző feladatban említett jelenleg hatályos törvény hogyan határozza meg az előzetes tudásmérést? (6 pont) ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

3. Az előző feladatban említett jelenleg hatályos törvény hogyan szabályozza az előzetes tudásmérést? (4 pont) ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

28


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 4. Kösse össze a tanulási környezetekhez kapcsolódó fogalmakat a megfelelő meghatározással! (3 pont) Általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal, oklevéllel. A szabad képzési formák jellemzőek, amelyekben elsősorban az önművelés igénye jelenik meg, tehát a tanuló részéről szintén szándékolt tevékenységről van szó, de nem kötődik oktatási, képzési intézményhez.

Formális tanulás

Általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal, tudattalan tevékenység. Jellemzően oktatási, képzési intézményhez kötődik.

Nonformális tanulás

Jellemzően oktatási és képzési alapintézményekben megvalósuló, elismert bizonyítvánnyal, oklevéllel, szakképesítéssel záruló képzési forma. Olyan tanulás, mely a tanulási célok, az arra fordított idő, a tanulási támogatás szempontjából strukturált, a tanuló részéről szándékolt tevékenység.

Informális tanulás

Az életünk természetes velejárója, mindennapi tevékenységeink (munka, család, pihenés, szórakozás stb.) gyakorlása közben végzett, tudattalan, spontán tanulás.

5. Egészítse ki az alábbi szöveget! (3 pont) A munkahelyi kultúrában is jelentős szerepet kaphat a nem ……….. környezetben megszerzett tudások felmérése. A ……………. ezáltal kaphatnak képet a munkavállalóik felkészültségéről, motivációjáról. A vállalkozás, szellemi kapacitásának felmérésével, segítheti projekt vagy szervezeti változás előkészítését, képzési program kialakítását, vagy a termelés …………… is támogathatja. A szektor másik résztvevői, a ………….. számára is számos előnnyel járhat saját tudásuk felmérése és értékelése. A külső értékelés mellett az …………… hasznos eszköze, saját fejlődési útjuk kijelölője vagy visszajelzője lehet, illetve formális képzésbe …………….. is elősegítheti az értékelt nem formális úton szerzett tudás.


29

Ipacs Virág Réka 6. Kösse össze a validációhoz kapcsolódó fogalmakat a megfelelő meghatározással! (4 pont) Kompetenciák

hivatalos

okirattal

történő

láthatóvá tétele.

Meghatározott

kompetenciák

megfelelő

beszámítás

eszközökkel történő azonosítása. értékelés Meghatározott kompetenciák javítása, bővítése.

Ismeretek

adott

képzési

folyamatba

való

elismerés mérés

beépítése.

A mérőeszközök előre meghatározott, objektív szempontok alapján történő javítása.

7. Alakítson ki logikai sorrendet a következő fogalmak között, írja a megfelelő szót a megfelelő téglalapba! (5 pont) validáció, elismerés, mérés, beszámítás, értékelés

8. Az előző fogalmakhoz kapcsolódóan milyen előnyeit látja egy felnőttképzési intézmény szempontjából az előzetes tudás beszámításának? Soroljon fel legalább 4-et! (4 pont) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

30


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 9. Soroljon fel legalább 6, előzetes tudás felméréséhez alkalmazható módszert! (6 pont) __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________

10. Csoportosítsa a felsorolt módszereket, alkalmazhatóságuk szempontjából! (6 pont)

Ismeretelem mérő módszerek: Kompetenciaelem mérő módszerek:

A következő adatokat az intézmény tölti ki! Eredmények: Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat 9. feladat 10. feladat Összesen:

2 pontból 6 pontból 4 pontból 3 pontból 3 pontból 4 pontból 5 pontból 4 pontból 6 pontból 6 pontból 43 pontból

ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el.

Amennyiben a kitöltő a teszten legalább 35 pontot elér, a teljes modul alól felmentést kaphat. Egyéb esetben nincs lehetőség a felmentésre. A teszt szöveges értékelése:

A teszt beszámításának lehetőségei:

A teszt lefolytatásáért felelős személy(ek) neve, beosztása: Kelt: ECONOMICA 2015. 1. különszám

31

Ipacs Virág Réka Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Az előzetes tudásmérés elmélete és szabályozása című moduljának előzetes tudásmérő eszközének megoldókulcsa Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt A tananyagegység megnevezése: Az előzetes tudásmérés elmélete és szabályozása

Adatok: (Kérjük, töltse ki adatait!) A kitöltő neve: ______________________________________________________________________ A kitöltő születési helye, ideje: _________________________________________________________ Kitöltés időpontja: __________________________________________________________________

(A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 30 perc Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________ Eredményes munkát kívánunk! 1. Melyik törvény szabályozza a felnőttképzési tevékenységet? (2 pont) Helyes válasz: 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről A válaszban szerepelnie kell a 2013. (évi) és a LXXVII (vagy 177.) kifejezéseknek. Mindkét helyes válasz 1-1 pontot ér.

2. Az előző feladatban említett jelenleg hatályos törvény hogyan határozza meg az előzetes tudásmérést? (6 pont) annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni A helyes válasz tartalmazza a kiemelt szavakat, vagy azok szinonimáit.

32


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez A helyes válasz érinti a következő területeket: mérés, képzésben résztvevő/jelentkező, dokumentumokkal

nem

igazolt

tanulmányai/nonformális/informális

tanulási

eredmények/

gyakorlati tapasztalatai, képzési követelmények/kimeneti követelmények teljesítése, felmentés/beszámítás/elfogadás. Minden érintett terület 1-1 pontot ér. Maximum 6 pont szerezhető. 3. Az előző feladatban említett jelenleg hatályos törvény hogyan szabályozza az előzetes tudásmérést? (4 pont) Helyes válasz: OKJ-s képzésnél kötelező – 1 pont, nyelvi képzéseknél kötelező – 1 pont, egyéb szakmai képzés esetén a támogatási szerződés előírása alapján – 1 pont, egyéb képzés esetén a támogatási szerződés előírása alapján – 1 pont A kifejezések helyettesíthetőek szinonimákkal, a megfogalmazás lehet sajátos.

4. Kösse össze a tanulási környezetekhez kapcsolódó fogalmakat a megfelelő meghatározással! (3 pont) Alább látható az egyetlen helyes megoldás. Minden jól behúzott vonal 1-1 pontot ér. Általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal, oklevéllel. A szabad képzési formák jellemzőek, amelyekben elsősorban az önművelés igénye

Formális tanulás

jelenik meg, tehát a tanuló részéről szintén szándékolt tevékenységről van szó, de nem kötődik oktatási, képzési intézményhez.


Általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal, tudattalan

tevékenység.

Jellemzően

oktatási,

képzési intézményhez kötődik.


33

Ipacs Virág Réka Jellemzően oktatási és képzési alapintézményekben megvalósuló, elismert bizonyítvánnyal, oklevéllel, szakképesítéssel záruló képzési forma. Olyan

Formális tanulás

tanulás, mely a tanulási célok, az arra fordított idő, a tanulási támogatás szempontjából strukturált, a


tanuló részéről szándékolt tevékenység

Az életünk természetes velejárója, mindennapi tevékenységeink

(munka,

szórakozás

gyakorlása

stb.)

család, közben

pihenés,

Informális tanulás

végzett,

tudattalan, spontán tanulás. 5. Egészítse ki az alábbi szöveget! (3 pont) Helyes válasz: A munkahelyi kultúrában is jelentős szerepet kaphat a nem formális környezetben megszerzett tudások felmérése. A munkáltatók ezáltal kaphatnak képet a munkavállalóik felkészültségéről, motivációjáról. A vállalkozás, szellemi kapacitásának felmérésével, segítheti projekt vagy szervezeti változás előkészítését, képzési program kialakítását, vagy a termelés növelését is támogathatja. A szektor másik résztvevői, a munkavállalók számára is számos előnnyel járhat saját tudásuk felmérése és értékelése. A külső értékelés mellett az önértékelés hasznos eszköze, saját fejlődési útjuk kijelölője vagy visszajelzője lehet, illetve formális képzésbe belépésüket is elősegítheti az értékelt nem formális úton szerzett tudás.

A helyes válasz tartalmazza a kiemelt szavakat, kifejezéseket. A kiemelt szavak helyettesíthetőek szinonimákkal, a megfogalmazás lehet sajátos. Minden kifejezés 0,5 pontot ér. 6. Kösse össze a validációhoz kapcsolódó fogalmakat a megfelelő meghatározással! (4 pont) Alább látható az egyetlen helyes megoldás. Minden jól behúzott vonal 1-1 pontot ér.

34


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Kompetenciák hivatalos okirattal történő láthatóvá tétele.

Meghatározott

kompetenciák

javítása,

bővítése.

Meghatározott

beszámítás értékelés

kompetenciák

megfelelő

elismerés

eszközökkel történő azonosítása.

mérés Ismeretek adott képzési folyamatba való beépítése.

A

mérőeszközök

előre

meghatározott,

objektív szempontok alapján történő javítása.

7. Alakítson ki logikai sorrendet a következő fogalmak között, írja a megfelelő szót a megfelelő téglalapba! (5 pont) Az ábrán látható az egyetlen helyes megoldás. Minden, jól beírt kifejezés 1-1 pontot ér.


35

Ipacs Virág Réka 8. Az előző fogalmakhoz kapcsolódóan milyen előnyeit látja egy felnőttképzési intézmény szempontjából az előzetes tudás beszámításának? Soroljon fel legalább 4-et! (4 pont) A helyes válaszhoz felsorolható előnyök: képzési idő csökkentése, képzési díj csökkentése, felnőttek motivációjának növelése, több résztvevő, nagyobb hatékonyság, egyéni tanulási utak, sajátos tananyag, képzés tartalmának igazítása stb. Minden helyes válasz 1-1 pontot ér, de maximum 4 pontot szerezhet a kitöltő. A felsoroltak közül bármelyik 4-et választhatja a teszt kitöltője, amelyeket szinonimával, sajátos megfogalmazással helyettesíthet. 9. Soroljon fel legalább 6, előzetes tudás felméréséhez alkalmazható módszert! (6 pont) Helyes válasz: önismereti tesztek, gyakorlati, szóbeli, írásbeli, egyéni vagy csoportos kompetenciamérés, portfóliókészítés, interjú, szituációs gyakorlat, konkrét munkafolyamat megfigyelése, AC-módszer, írásbeli teszt, szóbeli felelet Minden helyes válasz 1-1 pontot ér, de maximum 6 pontot szerezhet a kitöltő. A felsoroltak közül bármelyik 6-ot választhatja a teszt kitöltője, amelyeket szinonimával, sajátos megfogalmazással helyettesíthet, illetve egyéb, az előzetes tudás felmérésére alkalmas módszert is választhat. 10. Csoportosítsa a felsorolt módszereket, alkalmazhatóságuk szempontjából! (6 pont) Helyes válasz: Ismeretelem mérő módszerek: írásbeli teszt, szóbeli felelet

Kompetenciaelem mérő módszerek: önismereti tesztek, gyakorlati, szóbeli, írásbeli, egyéni vagy csoportos

kompetenciamérés,

portfóliókészítés,

interjú,

szituációs

gyakorlat,

konkrét

munkafolyamat megfigyelése, AC-módszer

Minden helyes válasz 1-1 pontot ér, de maximum 6 pontot szerezhet a kitöltő. Az előző feladatban felsorolt mérőmódszerek a helyes válaszban jelölt módon sorolhatóak be. A következő adatokat az intézmény tölti ki! Eredmények:

36


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2 pontból ért el. 2. feladat 6 pontból ért el. 3. feladat 4 pontból ért el. 4. feladat 3 pontból ért el. 5. feladat 3 pontból ért el. 6. feladat 4 pontból ért el. 7. feladat 5 pontból ért el. 8. feladat 4 pontból ért el. 9. feladat 6 pontból ért el. 10. feladat 6 pontból ért el. Összesen: 43 pontból ért el. Amennyiben a kitöltő a teszten legalább 35 pontot elér, a teljes modul alól felmentést kaphat. Egyéb esetben nincs lehetőség a felmentésre. A teszt szöveges értékelése:


A teszt lefolytatásáért felelős személy(ek) neve, beosztása:

Kelt:


37

Ipacs Virág Réka Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Tanulási eredmények című moduljának előzetes tudásmérő eszköze Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt A tananyagegység megnevezése: Tanulási eredmények


(A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 30 perc Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________

Eredményes munkát kívánunk!

1. Határozza meg, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Válaszát jelölje X jellel! (8 pont)

Állítás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

38

Igaz

Hamis

A tanulási eredményeket rövid állításokban szükséges megfogalmazni. A tanulási eredmények arra vonatkoznak, hogy a tanuló milyen eredményt ért el a képzést lezáró vizsgán. A tanulási eredményeket tudás, készség, kompetencia dimenzióban érdemes leírni. A képzési folyamat elején, a résztvevő birtokában lévő tudás alapján kerülnek leírásra a tanulási eredmények. Jelenleg minden Európai Uniós tagállamban kötelező felhasználni a tanulási eredményeket a szakképesítések leírásánál. A tanulási eredmények arra vonatkoznak, hogy a tanuló mit tud, ért meg és képes elvégezni egy adott tanulási folyamat végén.


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 7.

A tanulási eredmények alkalmazása megkönnyíti az előzetes tudásmérés folyamatát.

8.

Hazánkban a tanulási dimenzióban történik.

eredmények

megfogalmazása

öt

2. Ön milyen felhasználási lehetőségeit látja a tanulási eredményeknek? (3 pont) .................................................................................................................................................................

3. Egészítse ki az alábbi szöveget! (8 pont) A felismerés, hogy a tanulási folyamat ………………., és nem pedig színtere mutatja meg a tudás valódi értékét, egy új kifejezést hívott életre. E kifejezéssel főleg európai uniós szakpolitikák szintjén találkozhatunk, de már hazánkban is egyre többet találkozhatunk a tanulási eredményekkel. A tanulási eredmények azt mutatják meg, amit a ……………….. a számára megtanítottakból elsajátított, magáévá tett, és amit az adott tanulási tevékenység ………………………. fel tud mutatni. Másként fogalmazva ……………… arról, amit a tanuló tud, …………….. és alkalmazni képes egy tanulási folyamat befejeztével. A tanulási eredmény-alapú megközelítés a korábbi, …………….. oktatás helyett, a tanulót helyezi a folyamat középpontjába. A diákközpontú oktatási folyamat arra összpontosít, amit a folyamat résztvevőjének ……………….. a képzési folyamatban, amit el kell tudnia végezni a tanulási folyamat eredményeképpen. Ezt a megközelítést nevezik …………….. is. 4. Az alábbiakban egy értékesítő tréning során megszerezhető kompetenciák egy részét olvashatja. Az információkat felhasználva, fogalmazzon meg legalább 6 tanulási eredményt a képzéshez kapcsolódóan! (6 pont) A képzésben résztvevő megismeri és alkalmazni tudja a hatékony értékesítési folyamat és a telemarketing lépéseit, eszközeit, illetve az ezek végrehajtásához szükséges hozzáállást, öltözködést, viselkedést és kommunikációt. A képzés sikeres elvégzését követően a résztvevő ismeri a termék- és szolgáltatás értékesítés alapvető szabályait és korszerű technikáit, munkájában képes ezek alkalmazására. Képes felismerni és kezelni a jellemző kifogásokat, a megfelelő módszerekkel. Ismeri és alkalmazni tudja a konkurencia kezelésének célját, lépéseit és módszereit. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


39

Ipacs Virág Réka ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. 5. Egészítse ki a táblázatot az odaillő kifejezésekkel, és példákkal!(7 pont) Tudás

Tisztában van igényfelmérés módszereivel.

az

Ismeri a munka-, egészség-, tűz- és vagyonvédelmi, közbiztonsági előírásokat.

_____________

_______________

Képes előkészíteni és lebonyolítani a forgatókönyvet. Képes kiértékelni a kulturális rendezvény folyamatát.

Képes rendszerszerűen gondolkodni.


Képes önállóan és csoportmunkában is elkészíteni a kulturális rendezvény szervezéséhez kapcsolódó dokumentációt. Rugalmas, határozott képvisel.

mégis fellépést

6. Mind a négy dimenziót felhasználva, írjon le saját magára vonatkozóan, legalább 1-1 (összesen négy) tanulási eredményt! (4 pont) ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

40


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez A következő adatokat az intézmény tölti ki! Eredmények: Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat Összesen:

8 pontból 3 pontból 8 pontból 6 pontból 7 pontból 4 pontból 36 pontból

ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el.




Kelt:


41

Ipacs Virág Réka Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Tanulási eredmények című moduljának előzetes tudásmérő eszközének megoldókulcsa Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt A tananyagegység megnevezése: Tanulási eredmények


(A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: _______________________________________________________________ Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________


1. Határozza meg, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Válaszát jelölje X jellel! (8 pont) Minden helyes válasz 1 pontot ér. Amennyiben mind a két lehetőség be van jelölve, nem adható pont. Állítás Igaz Hamis 1. 2. 3. 4. 5.

42

A tanulási eredményeket rövid állításokban szükséges megfogalmazni. A tanulási eredmények arra vonatkoznak, hogy a tanuló milyen eredményt ért el a képzést lezáró vizsgán. A tanulási eredményeket tudás, készség, kompetencia dimenzióban érdemes leírni. A képzési folyamat elején, a résztvevő birtokában lévő tudás alapján kerülnek leírásra a tanulási eredmények. Jelenleg minden Európai Uniós tagállamban kötelező felhasználni a tanulási eredményeket a szakképesítések leírásánál.

x x x x x


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 6. 7.

8.

A tanulási eredmények arra vonatkoznak, hogy a tanuló mit tud, ért meg és képes elvégezni egy adott tanulási folyamat végén. A tanulási eredmények alkalmazása megkönnyíti az előzetes tudásmérés folyamatát. Hazánkban a tanulási dimenzióban történik.

eredmények

megfogalmazása

x x

öt

x

2. Ön milyen felhasználási lehetőségeit látja a tanulási eredményeknek? (3 pont) A következő lehetőségek közül, minden a válaszban szereplő után, 1 pont jár a kitöltőnek, de maximum 3 pontot kaphat. A válaszadó a kiemelt szavak esetén használhat szinonimákat, de a válaszának lényege ugyanaz kell legyen. Képesítések összehasonlíthatóságának növelése, képesítések közötti átjárhatóság elősegítése, mobilitás elősegítése, előzetes tudásmérés megkönnyítése, nem formális úton szerzett ismeretek elismerése.

3. Egészítse ki az alábbi szöveget! (7 pont) A helyes válaszok: A felismerés, hogy a tanulási folyamat eredménye, és nem pedig színtere mutatja meg a tudás valódi értékét, egy új kifejezést hívott életre. E kifejezéssel főleg európai uniós szakpolitikák szintjén találkozhatunk, de már hazánkban is egyre többet találkozhatunk a tanulási eredményekkel. A tanulási eredmények azt mutatják meg, amit a tanuló/résztvevő/diák/hallgató a számára megtanítottakból elsajátított, magáévá tett, és amit az adott tanulási tevékenység végén fel tud mutatni. Másként fogalmazva állítások arról, amit a tanuló tud, megért és alkalmazni képes egy tanulási folyamat befejeztével. A tanulási eredmény-alapú megközelítés a korábbi, tanár-központú oktatás helyett, a tanulót helyezi a folyamat középpontjába. A diákközpontú oktatási folyamat arra összpontosít, amit a folyamat résztvevőjének el kell sajátítania a képzési folyamatban, amit el kell tudnia végezni a tanulási folyamat eredményeképpen. Ezt a megközelítést nevezik eredményközpontúnak is. A helyes válasz tartalmazza a kiemelt szavakat, kifejezéseket. A / jellel elválasztott kifejezések közül egyet elegendő beírni, azonban legalább egyet meg kell találni. A kiemelt szavak helyettesíthetőek szinonimákkal, a megfogalmazás lehet sajátos. Minden kifejezés 1 pontot ér. ECONOMICA 2015. 1. különszám

43

Ipacs Virág Réka 4. Az alábbiakban egy értékesítő tréning során megszerezhető kompetenciák egy részét olvashatja. Az információkat felhasználva, fogalmazzon meg legalább 6 tanulási eredményt a képzéshez kapcsolódóan! (6 pont) A képzésben résztvevő megismeri és alkalmazni tudja a hatékony értékesítési folyamat és a telemarketing lépéseit, eszközeit, illetve az ezek végrehajtásához szükséges hozzáállást, öltözködést, viselkedést és kommunikációt. A képzés sikeres elvégzését követően a résztvevő ismeri a termék- és szolgáltatás értékesítés alapvető szabályait és korszerű technikáit, munkájában képes ezek alkalmazására. Képes felismerni és kezelni a jellemző kifogásokat, a megfelelő módszerekkel. Ismeri és alkalmazni tudja a konkurencia kezelésének célját, lépéseit és módszereit.

Minden jól megfogalmazott tanulási eredmény 1-1 pontot ér. A jó tanulási eredménynek a következő kritériumoknak kell megfelelnie: E/3-ban megfogalmazott rövid, tömör állítás. A leírásban szerepel a kompetencia, amire vonatkozik. Vagy tudás, vagy készség, vagy attitűd, vagy felelősség-autonómia szintjére utal. Tudás esetén a követező igék valamelyikét használja: ismer, tud, tisztában van. Az állítás egyértelműen valamilyen ismeretet ír le. Készség esetén valamilyen cselekvést leíró igét alkalmaz (pl: képes, lebonyolít, elvégez, végrehajt..). Attitűd esetén az állítás egyértelműen utal valamilyen attitűdre, hozzáállásra adott cselekvés elvégzésekor. Felelősség-autonómia esetén az állítás egyértelműen valamilyen önállósági, felelősségi szintet ír le, amelyre szükség van a cselekvés végrehajtásához. Példák: Ismeri a hatékony értékesítési folyamat lépéseit. Ismeri a jellemző kifogásokat. Képes alkalmazni a telemarketing eszközeit. Képes kezelni a jellemző kifogásokat. Megfelelő kommunikációs stílust alkalmaz. Képes rendszerben gondolkodni. Önállóan képes megválasztani a helyzethez illő öltözetet és viselkedést. Felelősséget vállal az értékesítési folyamat sikerességéért.

44


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 5. Egészítse ki a táblázatot az odaillő kifejezésekkel, és példákkal! (7 pont) Felső sorban csak a helyes válaszok:

Tisztában van az igényfelmérés módszereivel.

Készség

Attitűd

Képes előkészíteni és lebonyolítani a forgatókönyvet.

Képes rendszerszerűen gondolkodni. Képes önállóan és csoportmunkában is elkészíteni a kulturális rendezvény szervezéséhez kapcsolódó dokumentációt.

Képes kiértékelni a kulturális rendezvény folyamatát.

Ismeri a munka-, egészség-, tűz- és vagyonvédelmi, közbiztonsági előírásokat.

Rugalmas, mégis határozott fellépést képvisel.

A táblázat felső sorában szereplő válaszok 1-1 pontot érnek, csak ezek a szavak elfogadhatóak. Az alsó sorok helyes válaszai is 1-1 pontot érnek. A következő szempontok jelennek meg a helyes válaszoknál: Rövid állítások, amelyek E/3-ban vannak megfogalmazva. Első oszlop: A követező igék valamelyikét használja: ismer, tud, tisztában van. Az állítás egyértelműen valamilyen ismeretet ír le. Második oszlop: Valamilyen cselekvést leíró igét alkalmaz (pl: lebonyolít, elvégez, végrehajt..). Harmadik oszlop: Az állatás egyértelműen utal valamilyen attitűdre, hozzáállásra adott cselekvés elvégzésekor. Negyedik oszlop: Az állítás egyértelműen valamilyen önállósági, felelősségi szintet ír le, amelyre szükség van a cselekvés végrehajtásához. 6. Mind a négy dimenziót felhasználva, írjon le saját magára vonatkozóan, legalább 1-1 (összesen négy) tanulási eredményt! (4 pont) ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Dimenziónként minden jól megfogalmazott tanulási eredmény 1-1 pontot ér, de maximum 4 pont szerezhető a feladattal. ECONOMICA 2015. 1. különszám

45

Ipacs Virág Réka A négy dimenzió a következő: tudás, készség, attitűd, felelősség-autonómia. A jól megfogalmazott tanulási eredmények kritériumai: E/3-ban megfogalmazott rövid, tömör állítás. A leírásban szerepel a kompetencia, amire vonatkozik. Tudás esetén a követező igék valamelyikét használja: ismer, tud, tisztában van. Az állítás egyértelműen valamilyen ismeretet ír le. Készség esetén valamilyen cselekvést leíró igét alkalmaz (pl: lebonyolít, elvégez, végrehajt..). Attitűd esetén az állatás egyértelműen utal valamilyen attitűdre, hozzáállásra adott cselekvés elvégzésekor. Felelősség-autonómia esetén az állítás egyértelműen valamilyen önállósági, felelősségi szintet ír le, amelyre szükség van a cselekvés végrehajtásához.

Eredmények: Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat Összesen:

8 pontból 3 pontból 8 pontból 6 pontból 7 pontból 4 pontból 36 pontból

ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el.


A teszt beszámításának lehetőségei: A teszt lefolytatásáért felelős személy(ek) neve, beosztása:

Kelt:

46


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Előzetes tudás mérő eszközök készítése című moduljának előzetes tudásmérő eszköze Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt A tananyagegység megnevezése: Előzetes tudás mérő eszközök készítése


(A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 30 perc Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________


1. Egy felnőttképzésben dolgozó oktató megállapítása szerint a tanulási eredmények csupán egy újabb reformtörekvés a szakpolitika részéről, azonban valódi gyakorlati hasznosíthatóságuk a felnőttképzés szintjén minimális. Győzze meg az ellenkezőjéről! Érveljen a tanulási eredmények hasznosíthatósága mellett a felnőttképzésben úgy, hogy középpontba helyezi az előzetes tudásméréssel való kapcsolatát! Írjon legalább 6 mondatot! (6 pont) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Lent a kompetenciamérés folyamatának lépéseit olvashatja. 3 lépés kimaradt a felsorolásból, ezeket írja a pontozott vonalra és ezekkel együtt állítsa fel a kompetenciamérés folyamatának sorrendjét! A lépések sorszámát írja a vonalakra, az első lépés 1-es sorszámot kapjon! (6 pont)

Beszámítás

____

Mérőeszköz készítése

____


47

Ipacs Virág Réka Mérés lefolytatása

____

…………………………………

____

……..…………………………..

____

………………………………….

____

3. Mely kompetencia mérhető a legkevésbé a felsoroltak közül csoportos feladattal? Karikázza be a megfelelő betűjelét! (1 pont) 1. együttműködési 2. prezentációs 3. vezetői 4. konfliktuskezelési 4. Sorolja fel a tesztek jóságmutatóit! (3 pont) ………………………………………… …………………………………………. ………………………………………… 5. A felsorolt jóságmutatókat kapcsolja össze a jelentésükkel! Írja a meghatározás mögé a jóságmutatót! (3 pont)

Azt mérjük, amit mérni szeretnénk: ……………………..

Jól mérjük, amit mérni szeretnénk: ……………………...

Bárki elvégezhesse a mérést:……………………. 6. Állítson össze egy legalább 5 feladatból álló tudásmérő eszközt egy Ön által választott tanulási eredmény méréséhez! (15 pont) A választott tanulási eredmény: ………………………………………………. Tudásmérő eszköz leírása:

48


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 7. Milyen, tesztek összeállításához felhasználható feladattípusokat ismer? Írja a megfelelő helyre őket! (7pont)

Feleletválasztó

Feleletalkotó

____________________________

_________________________

____________________________

_________________________

____________________________

_________________________ _________________________

8. Mely feladattípusokat használta a 6. feladatban? (5 pont)

……………………………………………. ……………………………………………. ……………………………………………. …………………………………………… 9. Ön elvégezte egy képzésre jelentkező előzetes tudásának felmérését. A tudás- és kompetenciamérő eszközök eredményéből kiderült, hogy a jelentkező tudása jelentősen elmarad a modul kimeneti követelményeitől, ezért nem lehetséges a modul alóli felmentése. Ezt a hírt Önnek kell közölnie vele. Írja le, mit mondana el a jelentkezőnek! (10 pont) ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. A következő adatokat az intézmény tölti ki! Eredmények: Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat 9. feladat Összesen:

6 pontból 6 pontból 1 pontból 3 pontból 3 pontból 15 pontból 7 pontból 5 pontból 10 pontból 56 pontból


ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el.

49

Ipacs Virág Réka Amennyiben a kitöltő a teszten legalább 45 pontot elér, a teljes modul alól felmentést kaphat. Egyéb esetben nincs lehetőség a felmentésre. A teszt szöveges értékelése:



Kelt:

50


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Felnőttképzésben dolgozók módszertani felkészítése az előzetes tudásmérésre egyéb képzés Előzetes tudás mérő eszközök készítése című moduljának előzetes tudásmérő eszközének megoldókulcsa Ismeret jellegű tudás felmérése szolgáló papír alapú teszt A tananyagegység megnevezése: Előzetes tudás mérő eszközök készítése


(A következő adatokat az intézmény tölti ki!) Kitöltés helyszíne: ___________________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: _______________________________________________________________ Rendelkezésre álló eszközök: __________________________________________________________ Kritériumok: _______________________________________________________________________


1. Egy felnőttképzésben dolgozó oktató megállapítása szerint a tanulási eredmények csupán egy újabb reformtörekvés a szakpolitika részéről, azonban valódi gyakorlati hasznosíthatóságuk a felnőttképzés szintjén minimális. Győzze meg az ellenkezőjéről! Érveljen a tanulási eredmények hasznosíthatósága mellett a felnőttképzésben úgy, hogy középpontba helyezi az előzetes tudásméréssel való kapcsolatát! Írjon legalább 6 mondatot! (6 pont) A helyes válaszban érvek fogalmazódnak meg: 1 pont A következő érvek közül mindegyik leírása 1-1 pontot ér, de maximum 5 pontot kaphat a feladat ezen részére a kitöltő! Elfogadható egyéb, kreatív érv is, amely a tanulási eredményekhez és az előzetes tudáshoz kapcsolódik. A kiemelt szavak helyettesíthetőek szinonimákkal, a megfogalmazás lehet sajátos. Tanuló motivációja nő, mert elismerik a tudását Egyéni tanulási utakat lehet kialakítani konkrét célokra és kompetenciákra reflektálva Tananyagot a felmért kompetenciákhoz lehet igazítani ECONOMICA 2015. 1. különszám

51

Ipacs Virág Réka Tanuló-központú módszerek alkalmazását támogatja Könnyebb tanulási eredményekhez mérni a tudást és kompetenciákat Át kell gondolni, hogy mennyire támogatja a tananyag a képzési célt Konkretizálja az egyébként mérhetetlen kompetenciákat 2. Lent a kompetenciamérés folyamatának lépéseit olvashatja. 3 lépés kimaradt a felsorolásból, ezeket írja a pontozott vonalra és ezekkel együtt állítsa fel a kompetenciamérés folyamatának sorrendjét! A lépések sorszámát írja a vonalakra, az első lépés 1-es sorszámot kapjon! (6 pont) Minden helyes kifejezés 1-1 pontot ér, minden helyesen beírt szám 0,5-0,5 pontot ér. A kiemelt szavak helyettesíthetőek szinonimákkal, a megfogalmazás lehet sajátos.

Beszámítás

6

Mérőeszköz készítése

2

Mérés lefolytatása

3

Mérendő kompetencia meghatározása

1

Értékelés

4

Megtalálni a beszámítás módját, lehetőségét

5

3. Mely kompetencia mérhető a legkevésbé a felsoroltak közül csoportos feladattal? Karikázza be a megfelelő betűjelét! (1 pont) A helyes válasz: b) prezentációs 4. Sorolja fel a tesztek jóságmutatóit! (3 pont) A helyes válasz: Objektivitás, reliabilitás (megbízhatóság), validitás (érvényesség). Kizárólag ezek a kifejezések fogadhatóak el jó válasznak. A kifejezések magyar megfelelője is elfogadható. Minden megnevezett jóságmutató 1-1 pontot ér. 5. A felsorolt jóságmutatókat kapcsolja össze a jelentésükkel! Írja a meghatározás mögé a jóságmutatót! (3 pont)

52


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 6. A helyes válaszok: Azt mérjük, amit mérni szeretnénk: validitás (érvényesség) Jól mérjük, amit mérni szeretnénk: reliabilitás (megbízhatóság) Bárki elvégezhesse a mérést: objektivitás Minden helyes válasz 1-1 pontot ér.

7. Állítson össze egy legalább 5 feladatból álló tudásmérő eszközt egy Ön által választott tanulási eredmény méréséhez! (15 pont) A választott tanulási eredmény a tudás deszkriptorokhoz tartozik, tehát felismerhetően valamilyen tudás birtoklását, valami ismerését, megnevezését, leírását, bemutatását írja le. Mindhárom kiemelt kritérium megvalósulása 1-1 pontot ér. Maximum 3 pont. A tudásmérő eszköz a leírt tanulási eredményt méri: 2 pont. A tudásmérő széleskörűen, jól méri a leírt tanulási eredményt: 5 pont. A tudásmérő minden feladat más típusú: 5 pont. Eltérő feladattípusonként 1 pont. 8. Milyen, tesztek összeállításához felhasználható feladattípusokat ismer? Írja a megfelelő helyre őket! (7pont) Helyes válaszok mindegyik 1-1 pontot ér. Elfogadható szinonima vagy sajátos megfogalmazás is. Feleletválasztó

Feleletalkotó

Alternatív választás

Rövid válasz

Többszörös választás

Hosszú válasz

Válaszok illesztése

Kiegészítés Esszé típusú

9. Mely feladattípusokat használta a 6. feladatban? (5 pont) Minden, a 6. feladatban szereplő, különböző és beazonosított feladattípusért 1 pont adható. Maximum 5 pont. 10. Ön elvégezte egy képzésre jelentkező előzetes tudásának felmérését. A tudás- és kompetenciamérő eszközök eredményéből kiderült, hogy a jelentkező tudása jelentősen elmarad a modul kimeneti követelményeitől, ezért nem lehetséges a modul alóli felmentése. Ezt a hírt Önnek kell közölnie vele. Írja le, mit mondana el a jelentkezőnek! (10 pont)


53

Ipacs Virág Réka A következő szempontok megjelenése 1-1 pontot ér: Üdvözli a résztvevőt, Elmondja a mérés eredményét, Kiemeli, hogy volt rész, ahol jól teljesített, Elmondja, hogy támaszkodni szeretnének a képzés során a tudására, Elmondja, hogy mélyíteni szükséges a tudását, Egyéni tanulási út kialakítását ajánl, Felzárkóztatást ajánl, Tapintatosan fogalmaz, Elmondja, hogy csak a modul bizonyos részét tudják beszámítani, Elmondja, hogy egyáltalán nem tudják beszámítani neki a tudását, Kreatív megoldást ajánl a terhek csökkentésére, Kérdést tesz fel A helyes válaszokon kívül más, kreatív megoldás is elfogadható. Alkalmazhat a kitöltő szinonimákat vagy sajátos megfogalmazást. A következő adatokat az intézmény tölti ki! Eredmények: Elért pontszámok az egyes feladatokhoz tartozóan: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat 9. feladat Összesen:

6 pontból 6 pontból 1 pontból 3 pontból 3 pontból 15 pontból 7 pontból 5 pontból 10 pontból 56 pontból

ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el. ért el.




Kelt:

54


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez b, A kompetencia mérés gyakorlata és mérőeszköz-minta Az előzetesen megszerzett vagy hozott, képesség jellegű tudáselemekhez tartozó készségek, képességek, jártasságok mérése sokkal bonyolultabb megoldásokat kíván, mint az ismeretmérő tesztek összeállítása. Elsőként a felmérendő kompetenciák kiválasztása szükséges a mérőeszköz összeállítása során, ekkor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy csak olyan kompetencia kerüljön kiválasztásra, amelyhez készíthető megbízható mérőeszköz. Ez lehet módszer-, társas, személyes- vagy önismereti kompetencia. A kiválasztott kompetencia mérésére alkalmazható módszerek az önismereti tesztek, gyakorlati, szóbeli, írásbeli, egyéni vagy csoportos kompetenciamérés, portfóliókészítés, interjú, szituációs gyakorlat, konkrét munkafolyamat megfigyelése stb. A megfelelő mérőeszköz vagy eszközök kiválasztása után, célszerű folyamatleírást készíteni a mérést végzők számára. A folyamatleírásban meghatározásra kerülnek a különböző szerepek és a hozzájuk rendelt feladatok, a mérés


céljainak meghatározása, az értékelési szempontok és az értékelőtáblázat. (Erre a mellékletek között talál példákat az olvasó.) A kompetenciamérés végén, az eredmények alapján, érdemes szóbeli értékelést tartani, amikor az értékelést végző vagy az intézmény más munkatársa közli a résztvevővel az eredményeket, a beszámíthatóság módját, az esetleges fejlesztési irányokat és lehetőségeket (FARKAS-LESZKÓ, 2012). A következő eszköz-minta a már hatályát vesztett Országos Képzési Jegyzék egy részszakképesítésének egy moduljához készült mérő-dosszié részlete. Nem alkalmas a teljes modul tartalmának méréséhez, azonban e három feladatból is jól látható, hogy egészen máshogy épül fel, mint a tudásmérő eszközök. Kompetenciák (képességek, felelősség, önállóság, attitűd komponensek) mérésére született, így a feladatok végrehajtása a képzettséghez igazodó szituációkban zajlik. Az értékelés, folyamatleírás részletessége, precizitása kiemelten fontos, hiszen a többtagú bizottság minden tagjának objektíven szükséges értékelnie a mérésben résztvevő teljesítményét.

55

Ipacs Virág Réka Kompetenciamérő eszköz Az 52 813 01 0100 33 01 azonosító számú Aerobic sportoktató részszakképesítés 0083-06 moduljához, képesség jellegű tudás felmérésére A szakképesítés azonosító száma: 52 813 01 0100 33 01 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0083-06 A sportoktató (aerobic) speciális tevékenységi köre

Adatok: (Kérjük, töltse ki adatait!) A mérésben résztvevő neve: __________________________________________________________ Születési hely, idő: __________________________________________________________________ Mérés időpontja, helyszíne: ___________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 45-60 perc Kritériumok: A modul alóli felmentéshez a papíralapú tudásmérő teszt minimum 70% elérése esetén a kompetenciamérő eszköz kompenzálja a felmért személy tudástartalmát. Ehhez a 3-5 szinten szükséges az egyes kompetenciák megléte. 1. feladat Kérjük, olvassa el figyelmesen a következő történetet! Miután elolvasta – de legkésőbb 1 perc múlva – jelezzen a felmérést végző személyeknek! Kata és Bori barátnők, együtt járnak aerobik órára. Az egyik szerdai edzés előtt, az öltözőben a következő beszélgetés zajlik közöttük. Bori: Neked hogy tetszett a hétfői edzés? Kata: Remekül éreztem magam, tetszett az új zene, bulizni is erre szoktam. Rendesen elfáradtam, de közben fel is pörögtem. Izomlázam nem lett tőle, de azért jól átmozgatott. Jövő héten is jövök hétfőn! Jössz velem? Bori: Azt nem hiszem, szerintem szörnyű volt. Ez a pattogós, fenékrázós zene még hagyján, de a mérhetetlen fájdalom, amit egész tegnap éltem át, megbocsáthatatlan. Kata: Ez rosszul hangzik. Mid fájt? Izomláz? Bori: Nem, még csak az sem. A hátam és a térdem sajgott egész nap. Mára kicsit jobb lett, de járni még mindig nehezen megy. 2. feladat Ön szerint mi lehetett az oka Bori térd- és derékfájdalmainak? Milyen lehetséges hibákat véthetett a hétfői aerobik óra oktatója, illetve Bori, a gyakorlatok elvégzése közben? Gyűjtse össze a lehetséges hibákat, erre legfeljebb 3 perce van. Ha elkészült, jelezze a felmérést végző személynek.

56


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez 3. feladat A két feladat alapján fogalmazza meg, miért fontos az aerobik oktatónak szemben elhelyezkedni az óráján résztvevőkkel, illetve milyen célt szolgál a termekben elhelyezett tükörfal! Térjen ki az oktató óra közben végrehajtandó feladataira, felelősségére is! Gondolkodását segítheti jegyzeteléssel. 4. feladat Értelmezze a következő ábrán szereplő rajzírást! Erre legfeljebb 5 perc áll rendelkezésére.


57

Ipacs Virág Réka Kompetenciamérő eszköz folyamatleírása Az 52 813 01 0100 33 01 azonosító számú Aerobic sportoktató részszakképesítés 0083-06 moduljához, képesség jellegű tudás felmérésére A szakképesítés azonosító száma: 52 813 01 0100 33 01 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0083-06 A sportoktató (aerobic) speciális tevékenységi köre A felmérést lefolytató személyek az alábbiakban leírtak szerint járnak el a mérés folyamán. Célszerű az egyes lépésekhez igazodni, ez szavatolja a felmérés módszeres, szervezett struktúra szerinti lefolytatását. Az egyes feladatokat, feladatlapokat egymás után, külön-külön adjuk ki a felmérésben résztvevők számára. Egyszerre csak egy feladatra lehet koncentrálni, illetve idő előtt nem informálódhat a hátralevő feladatokról. 1. feladat Feldolgozandó történet: Bori és Kata esete Mérendő kompetenciák: problémaelemzés, fogalmazási készség, körültekintés, elővigyázatosság A következő utasításokat szóban szükséges megadni a felmért személy számára, akinek 2 perc áll rendelkezésére a felkészüléshez. A szóbeli feladatmegoldás összesen 5 perc. A feladat formája az előadás, a szóbeli felelet adása, mely a történet és az utasítások teljes figyelembevételével kell, történjen. Ön a beszélgetés elején érkezik az öltözőbe, mint az új edző, aki az aznapi edzést tartani fogja. A két lány az Ön órájára érkezett. A „kihallgatott” beszélgetés ismeretében tartsa meg az aerobik óra előtti tájékoztatót maximum 5 percben. A felmért személy válaszadása közben és után a felmérést végző személyek a megadott értékelési szempontok alapján értékelik a megfigyelt kompetenciákat, az eredményeket az értékelő lapra rögzítik. 2. feladat Mérendő kompetenciák: problémaelemzés, feltárás, hibajavítás, gyakorlatias feladatértelmezés A feladat első részében a mérésben résztvevő nem kap szóbeli utasításokat, a mérőeszközön szereplő utasításokat kell követnie. Amikor jelez, hogy elkészült, de legkésőbb 5 perc múlva ismertetni kell vele szóban a további feladatokat. Jegyzet készítésére nincs lehetősége. A szóbeli feladatismertetés után nincs gondolkodási ideje. A másik edzőt egy mérést végző személy testesíti meg. A beszélgetés ideje 5 perc. Találkozik az edzőteremben a hétfői óra oktatójával, akit az egyik mérést végző kolléga személyesít meg. Az összegyűjtött lehetséges hibákra hívja fel figyelmét, adjon tanácsokat a jövőre vonatkozóan! A felmért személy válaszadása közben és után a felmérést végző személyek a megadott értékelési szempontok alapján értékelik a megfigyelt kompetenciákat, az eredményeket az értékelő lapra rögzítik. 3. feladat A két feladat alapján fogalmazza meg, miért fontos az aerobik oktatónak szemben elhelyezkedni az óráján résztvevőkkel, illetve milyen célt szolgál a termekben elhelyezett tükörfal! Térjen ki az oktató óra közben végrehajtandó feladataira, felelősségére is! A mérésben résztvevőnek 5 perc felkészülési ideje van, jegyzetet készíthet. 58


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez A feladat a felmért modul fontos tananyagtartalmára utal, ezért az értékelése az egész kompetenciamérés végeredményében számít igazán. A végső eredményt javíthatja, ha a mérésben résztvevő a 3. feladat során kiemelkedő teljesítményt nyújt. Így a feladat értékelése 1- gyenge, 2megfelelő 3-kiváló minősítésű lehet. 4. feladat Mérendő kompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés, módszeres munkavégzés A méréshez szükséges minimum 2 talajtorna szőnyeget biztosítani, amelyeken bemutathatja a résztvevő mezítláb a gyakorlatot. A mérésben résztvevőnek 5 perce van értelmezni a rajzírást. Ezután az utasításokat szóban kell megadni neki. Mutassa be az ábrán szereplő 3x8 ütemet, tapssal jelezve az elejét és a végét! Gyakorlásra 5 perc áll rendelkezésére. Az 5 perc letelte után a mérésben résztvevőnek be kell mutatni a gimnasztikai gyakorlatsort.


59

Ipacs Virág Réka Kompetenciamérő eszköz értékelési szempontjai Az 52 813 01 0100 33 01 azonosító számú Aerobic sportoktató részszakképesítés 0083-06 moduljához, képesség jellegű tudás felmérésére A szakképesítés azonosító száma: 52 813 01 0100 33 01 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0083-06 A sportoktató (aerobic) speciális tevékenységi köre Adatok: (Kérjük, töltse ki adatait!) A mérésben résztvevő neve: __________________________________________________________ Születési hely, idő: __________________________________________________________________ Mérés időpontja, helyszíne: ___________________________________________________________ Rendelkezésre álló idő: 45-50 perc Kritériumok: A modul alóli felmentéshez a papíralapú tudásmérő teszt minimum 70% elérése esetén a kompetenciamérő eszköz kompenzálja a felmért személy tudástartalmát. Az elért eredmény bekerül a személyes portfolióba. Az egyes feladatok értékelése a szóbeli megnyilvánulások, gyakorlatok egyenkénti értékelése alapján történik. 1. feladat Feldolgozandó történet: Bori és Kata esete Mérendő kompetenciák: problémaelemzés, fogalmazási készség, körültekintés, elővigyázatosság Kompetenciák

Szint (1-5)

Problémaelemzés Fogalmazási készség Körültekintés, elővigyázatosság Az óra előtti tájékoztatás az aerobik óra kötelező órarésze. Egyik feladata, hogy néhány alapvető információt kapjon a résztvevő. Így elkerülhetők a sérülések, balesetek, félreértések. Lehetőség nyílik a bemutatkozásra, és az ismerkedésre, amely közvetlenné és kellemessé teszi az óra légkörét. A másik feladat a bemelegítés előtt, a résztvevők egészségügyi állapotának felmérése. Így az esetleges egészségügyi problémák ismeretében egyénre szabott, biztonságos edzés tervezhető. Az 5 perces tájékoztatásban Kata és Bori esete miatt minimum a következő elemeknek szerepelnie kell: -

A résztvevők egészségügyi állapotának felmérése, rosszullétek tüneteinek felismerése, a teendők ismertetése

60

A megfelelő öltözék, ruházat, cipő bemutatása. ECONOMICA 2015. 1. különszám

Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez -

A helyes testtartással, a gyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos információk átadása (balesetveszélyes gyakorlatok, könnyített vagy nehezített változatok stb.).

Ezek a fájdalmak okait küszöbölhetik ki, így ezekre különösen fel kell hívnia a mérésben résztvevőnek a tájékoztatóban a figyelmet. Szintek: 1-gyenge, 2-fejlesztendő, 3-elfogadható, 4-megfelelő, 5-kiváló. 2. feladat Mérendő kompetenciák: problémaelemzés, feltárás, hibajavítás, gyakorlatias feladatértelmezés Kompetenciák

Szint (1-5)

Problémaelemzés Probléma feltárás Hibajavítás Gyakorlatias feladatértelmezés A mérésben résztvevőnek fel kell ismernie, hogy Bori problémái a rossz cipőtől/rossz talajra érezéstől, illetve a rosszul végrehajtott gyakorlatokból erednek. Ezek oka az lehet, hogy a hétfői óra oktatója nem jelzett vissza a rosszul végrehajtott gyakorlatról, nem javította a rossz mozdulatokat. Ez akár hosszú távú egészségromláshoz is vezethet, ezért mindenképpen fel kell hívnia a figyelmét a tünetekre, illetve arra, hogy ezek véleménye szerint miből adódhatnak. Szintek: 1-gyenge, 2-fejlesztendő, 3-elfogadható, 4-megfelelő, 5-kiváló. A vastagon szedett elemekre ki kell térni, elfogadhatóak magyarázatok, utalások erre vonatkozóan. Nem a fogalom pontos visszaadása a lényeg, hanem a tartalmi elemek szerpelése a beszélgetésben. 3. feladat A mérésben résztvevő beszámolójában a következő leírás főbb, kiemelt elemeinek szerepelnie kell. Ezek lehetnek szinonimák, magyarázatok, utalások is. Az aerobik edzőnek folyamatosan irányítania, javítania és motiválnia kell a résztvevőket. Szemben elhelyezkedni azért kell, hogy  lássa a résztvevők mozdulatait és javítani tudja őket,  esetleges rosszullétet észrevegyen, megelőzzön,  felmérje a fáradtsági szintet,  motiválja a résztvevőket (mosoly, beszéd). A tükörben a résztvevők láthatják saját mozdulataikat, így javíthatják azokat az edző helyes mozdulataihoz hasonlítva önmagukat. Az óra közben és előtt a megfelelő tájékoztatás nyújtása kötelező, a folyamatos figyelem megtartása mellett. Az edző felel az óráján résztvevőkért. Rosszullétek, helytelen mozdulatok, fáradtság, ezek mind javíthatóak. A feladat értékelése 1- gyenge, 2- megfelelő, 3-kiváló minősítésű lehet.


61

Ipacs Virág Réka 4. feladat Mérendő kompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés, módszeres munkavégzés Kompetenciák

Szint (1-5)

Gyakorlatias feladatértelmezés Módszeres munkavégzés

A mérésben résztvevőnek tudnia kell értelmezni az ütemeket, a feladatok körülbelüli végrehajtását. Át kell tudnia ültetni gyakorlatba a rajzon látható mozdulatokat. A bemutatásnál a hangsúly nem a tökéletes mozdulatsoron, hanem a feladat és az ábrák értelmezésének képességén és a dinamikus, önálló bemutatáson van. Gyakorlatias feladatértelmezés: 5. szint: a rajzot képes átültetni a gyakorlatba, bemutatása dinamikus. 4. szint: a rajzot jól értelmezte, azonban kisebb hibái miatt a bemutatás folyamatossága enyhén akadozik. 3. szint: a bemutatás dinamizmusa közepes, több hibát is vét. 2. szint: a gyakorlat bemutatásának dinamizmusa hullámzó, a rajzírás olvasása mellett képes csak végrehajtani. 1. szint: külső irányításra szorul a bemutatás közben. Módszeres munkavégzés: 5. szint: mind a 24 ütemet fejből, folyamatosan, megakadás vagy segítség nélkül végre tudja hajtani. 4. szint: legalább 20 ütemet fejből, folyamatosan végre tud hajtani, megakadásakor csupán gondolkodásra van szüksége, segítségre még nincs. 3. szint: legalább 16 ütemet helyesen mutat be, elbizonytalanodásakor inkább a rajzírásra hagyatkozik, nem igényel külső irányítást. 2. szint: 8 ütemet önállóan folyamatosan, egymáshoz kapcsolva képes bemutatni, a többinél külső irányítást igényel, vagy a rajzot olvassa. 1. szint: segítség nélkül nem képes végrehajtani a gyakorlatsort, külső irányításra szorul. Mindkét kompetencia esetében 5-4. szint: kiváló 3. szint: megfelelő 2-1. szint: fejlesztendő Amennyiben a mérésben résztvevő fejlesztendő szintet ér el a feladat által vizsgált valamely kompetencia esetében, a modul beszámítására nincs lehetőség.

62


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez Összesített értékelés Feladat száma

Vizsgált kompetenciák

Elért szint, eredmény

Kiemelt képességek

Fejlesztendő képességek

Problémaelemzés 1.

Fogalmazási készség Körültekintés, elővigyázatosság Problémaelemzés Probléma feltárás

2. Hibajavítás Gyakorlatias feladatértelmezés 3.

1,2,4. feladat kompenzálása Gyakorlatias feladatértelmezés

4. Módszeres munkavégzés Dátum: ……………………………………………. Mérést, megfigyelést végezte:

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.]

ARAPOVICS Mária (2009): Az egész életen át tartó tanulás filozófiája In: HENCZI Lajos: Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 22-29.p. Az ECDL-ről bővebben: http://njszt.hu/ecdl CEDEFOP (2009): The shift of the learning outcomes http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3054_en.pdf [letöltés: 2014. március 12.] CEDEFOP: European guidelines for validating non‑formal and informal learning http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/4054_en.pdf [letöltés: 2014. március 12.] CSAPÓ Benő (2005): Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Budapest, Nemzeti Felnőttképzési Intézet.


63

Ipacs Virág Réka [6.]

[7.]

[8.]

[9.] [10.] [11.] [12.]

[13.]

[14.]

[15.] [16.] [17.]

[18.] [19.] [20.] [21.] [22.]

64

DECLAN, Kennedy (2007): Tanulási eredmények megfogalmazása és azok használata. Gyakorlati útmutató. Quality Promotion Unit, University College Cork http://oktataskepzes.tka.hu/download.php?doc_name=docs/tanulasi%20eredmenyek%2 0elismerese/lo_handbook_declan_kennedy.pdf [letöltés: 2014. március 18.] DELORS, Jacques (1996): Learning the Treasure Within, Párizs: UNESCO http://unesdoc.unesco.org/images/0010/001095/109590eo.pdf [letöltés: 2014. március 12.] DERÉNYI András – MILOTAY Nóra – TÓT Éva – TÖRÖK Balázs (2007): A nem - formális és informális tanulás elismerése Magyarországon. Egy OECD-projekt tanulságai. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. EURÓPAI BIZOTTSÁG (2000): Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. Európai Bizottság, Brüsszel EURÓPAI BIZOTTSÁG: Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) http://ec.europa.eu/eqf/documents?id=54. [letöltés: 2014. április 12.] Europass portfólió hivatalos oldala: http://europass.hu/index.php [letöltés: 2014. április 12.] FARKAs Éva – FARKAS Erika – HANGYA Dóra – KOVÁCS Anett – KULCSÁR Nárcisz – LESZKÓ Hajnalka (2012): Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői. Szeged, SZTE JGYPK FI. FARKAS Éva – LESZKÓ Hajnalka (2011): Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez. In: HENCZI Lajos (szerk.): A szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata. Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. III/13. fejezet 1-24. p. FARKAS Éva – LESZKÓ Hajnalka (2012): A képesség jellegű tudás. Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez. In: HENCZI Lajos (szerk.): A szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata. Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. VIII/13. fejezet 1-14. p. FARKAS Éva – RETTEGI Zsolt (2014): Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. §-a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához FARKAS Éva (2013): A lifelong learning mobilitási eszközök alkalmazási gyakorlata Magyarországon. Szeged, SZTE JGYPK. HALÁSZ Gábor (2009): Egész életen át tartó tanulás: az új oktatáspolitikai paradigma http://www.ofi.hu/tudastar/kihivasok-valaszok/egesz-eleten-at-tarto [letöltés: 2014. március 12.] OECD (1996): Lifelong Learning for All. OECD, Paris http://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/432 [letöltés: 2014. március 12.] ORSZÁGH László – MAGAY Tamás – FUTÁSZ Dezső – KÖVECSES Zoltán: Angol-Magyar Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest TÓT Éva (2006): A munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest TÓT Éva (2009): A validáció fogalmának értelmezési lehetőségei, rokon fogalmai a hazai és nemzetközi gyakorlatban, a validáció lehetséges kutatási irányai. OFI, Budapest FARKAS Éva - FARKAS Erika - HANGYA Dóra - LESZKÓ Hajnalka (2011): A dél-alföldi régió akkreditált intézményeinek működési jellemzői. SZTE JGYPK FI, Szeged


Módszertani útmutató az előzetes tudás felméréséhez [23.]

[24.] [25.] [26.] [27.] [28.]

1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről a 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye


65

Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Ipacs Virág Réka

Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Ipacs Virág Réka

Kompetenciamegfeleltetés a felnőttképzés gyakorlatában Márta Kóródi - Róbertné Bakos - Virág Réka Ipacs Competence Compliance in the Practice of Adult Education Kérdések és válaszok 1. Ha van engedélyezett "D" képzési körbe tartozó képzési programunk 60 órára, mennyiben térhetünk el az óraszámtól? Ha egy megrendelő csak 40 órás, vagy 12 órás kurzust szeretne ebből a témából, vállalhatjuk-e? Általánosítva: az egyes képzési körökben a képzési programban szereplő óraszámok a tanfolyam lebonyolítása során mennyire rögzítettek? Először általánosítva: maximálisan rögzítettek az óraszámok. Az engedélyezett képzést csak és kizárólag a képzési program alapján lehet lefolytatni. Az engedélyezett képzési programok esetében annyi mozgásteret enged a jogszabály, hogy (például a piaci igényekre reagálva) el lehet készíteni a már engedélyezett képzési programnak egy új verzióját, amely például óraszámban minimálisan eltérhet az eredetitől. Ezt az új, módosított képzési programot előminősíttetni szükséges szakértővel, engedélyezésre benyújtani azonban nem. Képzést lehet indítani az új képzési program alapján is. Az óraszámok módosítása során mindenképpen szükséges figyelembe venni azt, hogy a képzés tartalma átadható-e az új, esetleg kevesebb óraszámban, illetve A, B és

66

C képzési körök esetében a meghatározott óraszámoktól nem lehet eltérni. A konkrét példa: Amellett, hogy 60 órás képzés esetében véleményem szerint a meghatározott tanulási eredmények nem adhatók át 40, főleg nem 12 órában, a törvény sem ad lehetőséget ilyen eltérésre. Előzetes tudás beszámítással csökkenthető a képzés óraszáma, amennyiben a résztvevők már rendelkeznek a képzés tartalmából bizonyos óraszámnak megfelelő ismerettel. 2. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja] „c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében


Kompetenciamegfeleltetés a felnőttképzés gyakorlatában ca) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak), cb) a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés) támogatása,” A kérdés az, hogy az „államilag támogatott létszám” azt jelenti, hogy az állami (rész)ösztöndíjban részesülő hallgatói létszám? Igen. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint: 114/D. § (2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató. 3. OKJ-s felnőttképzési engedéllyel indítható e rész szakképesítést nyújtó képzés? Van-e valamilyen speciális elvárás ezzel kapcsolatban? Igen, az adott OKJ-s alap szakképesítés SZVKjában megjelölt részszakképesítés megszerzésére irányuló képzés indítható az alap szakképesítésre megszerzett engedéllyel. Ehhez a megjelölt és választott részszakképesítés(ek)hez szükséges elkészíteni képzési programot a felnőttképzési törvény előírásai alapján, és ezt szakértővel elő-minősíttetni. Ezt engedélyezésre nem szükséges tehát benyújtani, csupán rendelkezni vele, és ez alapján indítani és lebonyolítani a képzést. Az elvárások ugyanazok, mint bármely más engedélyezett OKJ-s képzési programnál. 4. Ha valaki egyéni felkészüléssel jelentkezik vizsgára, hogyan történik a kompetenciák ellenőrzése?


A jelenleg hatályos, komplex szakmai vizsgát szabályozó Kormányrendelet nem ismeri az egyéni felkészülést, ahogyan a Felnőttképzési tv. is csak egyéni felkészítést, mint képzési formát ismeri. Az egyéni felkészítés jellemzően nyelvi képzéseknél releváns. Az engedélyre benyújtott képzési programnak tartalmaznia kell a képzés formáját is (csoportos, egyéni felkészítés vagy távoktatás). A résztvevőnek tehát mindenképpen részt kell vennie valamilyen képzésen ahhoz, hogy vizsgát tehessen. Előzetes tudásméréssel felmérhető és beszámítható a tudása, erre lehetőséget ad a törvény. A képzési programban érdemes, a felnőttképzési szerződésben kötelező jelölni azt, hogy előzetes tudásmérés eredményeként a képzés hány százaléka alól menthető fel a résztvevő (OKJ-s képzések esetében az SZVK is meghatározhatja ezt). A kompetenciáik mérése ebben az esetben a szokásos, tudás- és kompetencia mérés lefolytatása, értékelése, majd a beszámíthatóság mértékének meghatározása. 5. A komplex szakmai vizsgáztatás szabályai milyen mértékben formálhatóak az intézmény lehetőségeihez? A komplex szakmai vizsgáztatás törvényi előírásait a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?doci d=A1300315.KOR)Az intézmény az ebben meghatározott esetekben rendelkezik saját döntési hatáskörrel. Például: A képzések SZVK-jában megtalálható, hogy milyen vizsgatevékenységekből áll a komplex szakmai vizsga. Az írásbeli feladatlapokat központilag, a szakképesítésért felelős miniszter adja ki, ahogyan a szóbeli tételsorokat is. A gyakorlati tételsor kidolgozása a vizsgáztató intézmény hatáskörébe tartozik, kivéve azokban

67

Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Ipacs Virág Réka az esetekben amikor annak kiadása is központilag történik (ez az képzések SZVK-jában meg van határozva). 4. § (1) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység országos központi vizsganapjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező állapítja meg.

ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, bb) képzésbe történő felvételével, bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével, bd) a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével kapcsolatosak, c) a képzésben részt vevő társadalombiztosítási azonosító jelét.

6. A felnőttképzés keretében bonyolított OKJ-s képzésnél milyen kedvezmények illetik meg a résztvevőket? Felnőttképzés esetében a résztvevők számára nem járnak az iskolarendszerű képzéshez hasonló kedvezmények (mint például diákigazolvány, utazási kedvezmény).

Kötelező adatszolgáltatások a felnőttképzési tv. előírása szerint: 1. Az engedélyezett képzések folytatásáról legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig kell adatot szolgáltatni a https://finy22015.munka.hu/ címen. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn a szolgáltatott adatokban bekövetkezett változás esetén is. A képzés kezdő napjára és a résztvevők létszámára vonatkozó adatokat az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján, az ütemezésre és a képzés befejezésének napjára vonatkozó adatokat az adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig köteles bejelenteni;

7. A képző intézménynek milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van a résztvevőkről és kinek kell ezt benyújtani? 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 21. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a képzésben résztvevő aa) nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát, ab) szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzésben résztvevő esetén, b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő

68

2. A képzés befejezését követő tíz napon belül az OSAP rendszerébe szükséges adatot szolgáltatni. 3. Az elégedettségméréssel összefüggésben a kötelező kérdésekre adott válaszok átlageredményét képzésenként és kérdésenként legkésőbb a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül kell bejelenteni. Ennek helye szintén a https://finy2-2015.munka.hu/. A kötelező


Kompetenciamegfeleltetés a felnőttképzés gyakorlatában kérdések a 393/2013. (XI.12.) Kormányrendeletben találhatóak. 8. Oktatási intézményünk számára mely képzési területen javasol fejlesztést a lehetőségeink figyelembe vételével? Jelenleg az első szakképesítés megszerzése iskolarendszerben életkortól függetlenül ingyenes, illetve 25 éves korig a második szakképesítést is ingyenesen szerezhetik meg a tanulók. Véleményem szerint az iskolarendszerű szakképzés most több lehetőség biztosít a felnőttek számára tanulásra (az ingyenesség hangsúlyos tényező), így érdemes körüljárni ennek a területnek a lehetőségeit. Akár a felsőoktatásból lemorzsolódók esetében is hasznos lehet nem csak az iskolarendszeren kívüli, hanem az iskolarendszerű OKJ-s képzésekbe való beszámítás lehetőségét is felmérni. A tanulási eredmények alkalmazása minden képzési szinten és terülten hasznos és innovatív megoldás, amely segíti a tanuló-központú oktatás megvalósulását, ez pedig a lemorzsolódást is csökkentheti. Ezért javaslom ezek precíz kidolgozását és alkalmazását. 9. Hogyan tudjuk ellenőrizni azt, ha intézményünkbe érkező hallgató a képzéshez kapcsolódó kompetenciák többségéről beszámítási igénnyel érkezik? Milyen módszereket javasolsz, hogyan tudjuk ezt ténylegesen figyelembe venni?


A Módszertani kiadványban erre a kérdésre választ adok, de itt összefoglalom a leglényegesebb pontokat. Elsőként szükséges meghatározni a képzés (kurzusok/modulok) kimeneti kompetenciáit, hiszen azt szükséges felmérni minden esetben, hogy ezekkel milyen mértékben rendelkezik a hallgató. Ennek innovatív formája a tanulási eredményekben való megfogalmazás, amely felsőoktatási szakok esetében hamarosan rendelkezésre kell, hogy álljon. Ezek alapján mérőeszközt szükséges készíteni minden megjelölt kurzushoz/modulhoz, amely azt méri, hogy az elsajátítandó tudást milyen szinten birtokolja a hallgató. A mérőeszköz mindig az adott kurzus kimeneti követelményeihez igazodik. A jó mérőeszköz megmutatja, hogy a mérésben résztvevő milyen szinten rendelkezik a szükséges tudással/kompetenciákkal. Az eredmény alapján felmenthető a kurzus bizonyos részének vagy akár egészének látogatása, illetve teljesítése alól. Elképzelhető, hogy nem rendelkezik elég ismerettel ahhoz, hogy felmentést kapjon a kurzus látogatása alól, a tudása azonban hasznos lehet a kurzus többi résztvevőjének, akár az oktató építhet is a tapasztalataira az oktatási folyamatban. A felmérés után mindenképpen szóban szükséges közölni az eredményeket és lehetőségeket a mérést igénylővel.

69

Máté Zoltán

Máté Zoltán

A duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése Zoltán, Máté The Embedding of the Dual Training into the Labour Market, a Survey of the Needs for the Dual Training

BEVEZETÉS A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül kiemelkedő jelentősége volt a Szolnoki Főiskola duális képzéseinek továbbfejlesztése, a duális gyakorlati szabályzat kidolgozása, a Duális és kooperatív képzési kézikönyv szakonkénti elkészítése a vállalatok számára. Az alprojekt témán belül szinte a teljes oktatói gárda bevonásra került, természetesen kiemelt szereppel bírt az oktatásszervezést vezető rektorhelyettes, valamint az alapképzési szakok, mind a szakirányos továbbképzési szakok szakfelelősei, valamint külső konzorciumi partner által megbízott vállalkozások szakemberei. A duális es kooperatív képzések fejlesztése a jelenlegi felsőoktatási szakpolitika kiemelt prioritása, hiszen az (felső) oktatásnak kiemelt szerepe van a gazdasági folyamatok támogatásában, a gazdaság növekedésének előmozdításában es biztosításában. Az oktatásnak a gazdasághoz fűződő alapvető kapcsolódási pontja a munkaerőpiac kínálati oldalának oktatáson keresztüli alakítása. 70

Az oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók olyan tudással es kompetenciákkal legyenek felvértezve, amelyek hozzásegítik őket a munkaerő-piacon történő sikeres megjelenéshez, illetve a munkaerőpiac keresleti oldali igényeinek való megfeleléshez. De ma már a tudás elsajátítása nem kizárólag a lexikai tudás elmélyítését jelenti, hanem egyre inkább igényként fogalmazódik meg a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban azoknak a gyakorlati kompetenciáknak, készségeknek és képességeknek az átadása, amelyek szükségesek az egyes szakterületen történő munkába állás szempontjából.

TEVÉKENYSÉG A projekt indulásakor a projekt- és 2. Képzésfejlesztés alprojekt vezetése a részletes feladatok meghatározását követően a szakmailag illetékes egységvezetői javaslatok alapján rögzítették az egyes alprojekt, illetve azon belüli témafeladatok felelőseit, végrehajtóit. A Duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése témán belül az alábbi feladatok kerültek meghatározásra:


A duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése 1. táblázat TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projekt Duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése téma feladatai 1.

Duális gyakorlati szabályzat kidolgozása

2.

Duális és kooperatív képzési kézikönyv szakonkénti elkészítése a vállalatok számára

3.

Képzők Képzése Hospitálási program lebonyolítása

4.

Coo-Repeta képzésmenedzsment és távtanulási rendszer kialakítása, tartalmi feltöltése, alkalmazásfejlesztés, betanítás

5.

Gyakorlati oktatói kompetenciákat fejlesztő képzés

6.

Workshop képzési területenként

7.

Vállalati attitűd-formáló, személyiségfejlesztő tréningek Forrás: TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projektdokumentáció

A fenti feladatok teljesítésének időbeni ütemezése végett GANTT diagramban kerültek rögzítésre az egyes elvégzendő pontok. 2. táblázat A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projekt Duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése részletezése

Forrás: TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projektdokumentáció


71

Máté Zoltán A Duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése a Duális Képzési Tanács ajánlásainak figyelembevételével történt. 3. táblázat Intézmény és a duális vállalati partnerek közös folyamatai - Duális képzés előkészítése Tevékenységek Duális tanmenet, és tanrend kialakítása és véglegesítése

Végrehajtó Intézmény részéről: Tantárgy felelős

Az adott szak, szakirány duális képzéséhez kapcsolódó tanmenet és tanrend kialakítása, és a duális partnerekkel történő részletes ismertetése

Duális oktatók fejlesztéséért felelős vezető

Intézmény és a vállalati képzési program (képzési terv) illesztése

Iparvállalati kapcsolattartó képzés koordinátor

A duális partner vállalatok által elkészített, az adott duális képzéshez kapcsolódó vállalati tanmenet, és tanrend kialakítása – képzési terv A vállalati és az intézményi duális menetrendek illesztése, és véglegesítése Tananyagok elkészítése, véglegesítése A duális tananyagokkal kapcsolatos követelmény rendszer kiadása o Az intézmény adott szak, vagy szakirányát képviselő oktatók által a duális képzés tananyagaival kapcsolatos követelmények elkészítése a KKK alapján vállalati tananyagok kidolgozása

Esedékesség A duális képzés indítását megelőző szemeszter – március

Kimenet Adott szak, szakirány duális képzésének részletes, és mindkét képző fél által elfogadott menete, és képzési terve

A duális képzés indítását megelőző szemeszter – áprilistól 3 hónap

Adott szak, vagy szakirány mentén kialakított véglegesített duális tananyag (vállalati tananyag)

A duális képzés indítását megelőző szemeszter – áprilistól, júliusig

Képzők, oktatók duális képzéshez kapcsolódó képzése

Duális partner oldalán: Szakoktatók Oktatásfejleszt ési koordinátor Intézmény részéről: Tantárgy felelős Duális oktatók fejlesztéséért felelős vezető

o A tananyagokkal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények jelzése a duális vállalati partnerek tananyag kialakításért felelős szakoktatói felé. Tananyagok fejlesztése Képzők képzése Képzők képzésének oktatási tematika és metodika kidolgozása Oktatásban résztvevő intézményi és vállalati képzők és oktatók képzése

72

Intézmény részéről: Duális oktatók fejlesztéséért felelős vezető Tantárgy felelős Duális oktatók fejlesztéséért felelős vezető


A duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése Duális partner oldalán: Duális oktatók fejlesztéséért felelős Munkatáras Gyakorlati képzőhelyek feltétel rendszerének véglegesítése

Szakoktatók Intézmény részéről: Iparvállalati kapcsolattartó képzés koordinátor Évfolyam felelős

A gyakorlati képzőhely feltétel rendszerének véglegesítése Oktatási menetrend véglegesítése

Duális partner oldalán:

A duális képzés indítását megelőző szemeszter– áprilistól, júliusig

Egyeztetett ellenőrző listák a gyakorlati képzőhely felszereltségéről

Oktatásfejlesztési koordinátor Évfolyam felelős

Mindezen feltételek szerint a duális felsőfokú képzéstől elvárt eredménykimenet az 1-2 év gyakorlati tapasztalattal rendelkező friss diplomás, aki rendelkezik az alábbi kompetenciákkal:  az intézményekben nem oktatott szakmai ismeretek  adott vállalat(ok)hoz köthető specifikus szakmai ismeretek  önálló munkavégzési képesség  csoportos munkavégzési képesség  fejlett munkavégzési hatékonyság és eredményesség  vállalati és munkakultúra terén szerzett jártasság Törekedtünk továbbá arra, hogy a vállalati szakaszban eltöltött úgynevezett vállalati gyakorlat és az intézményi szakaszban tanultak között kapcsolatnak kell lenni, amely függ az adott vállalat munkaerő-piaci igényeitől és az alkalmazott technológiától. A vállalatnál eltöltött időszak tartalma az alábbi négy komponens alapján került meghatározásra:  specifikus gyakorlati képzés a vállalkozásnál;  hallgató bevonása konkrét „üzemi” gyakorlati feladatokba;  projekt jellegű munka az önálló munkavégzés képességének megteremtése érdekében;




„puha” készségek megtanítása.

és

munkakultúra

A projekt indításakor a témához kapcsolódó feladatok konkretizálása és időbeli leosztása az alprojekt vezető irányításával és az illetékes szakfelelősök-tanszékvezetők bevonásával történt meg. A téma első nagy feladata a duális gyakorlati szabályzat kidolgozása. Ennek érdekében, minden duális képzést kialakítandó szak képviseletében részt vettünk olyan országos egyeztető fórumon, ahol a duális képzés hazai alapvetései kerültek meghatározásra. E tapasztalat figyelembe vételével került megalkotásra a duális gyakorlati szabályzat. Az alprojekt következő feladatta a duális és kooperatív képzési kézikönyv szakonkénti megalkotása a vállalatok, vállalkozások számára. Itt a képzés követelményeinek meghatározására került sor a vállalkozások tekintetében. A képzők képzése –hospitálási program keretein belül, hat szak, szakonként több szakember, öt napon keresztül ismerte meg a jelenlegi és, a jövőbeli duális képzéshez tartozó főiskolai képzés jelenlegi gyakorlatát. Egyeztetésre kerültek a vállalati igények, valamint a főiskolai elvárások a duális képzésben részt vevő hallgatókkal kapcsolatban.

73

Máté Zoltán Coo-Repeta képzésmenedzsment és távtanulási rendszer kialakításra, került, annak tartalmi feltöltése, alkalmazásfejlesztés, betanítás A külső konzorciumi partner által megszervezett „Gyakorlati oktatói kompetenciákat fejlesztő képzés”, valamint a „Workshop képzési területenként” és a „Vállalati attitűd-formáló, személyiségfejlesztő tréningek” megalapozták és lehetővé tették a duális képzés vélhetően sikeres bevezetését.

EREDMÉNYEK A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül a „Duális képzéseinek továbbfejlesztése, a duális gyakorlati szabályzat kidolgozása, a Duális és kooperatív képzési kézikönyv szakonkénti elkészítése a vállalatok számára” témához kapcsolódó feladatok elvégzésével teljes körűen megteremtődtek a duális képzések operatív feltételei a Szolnoki Főiskolán. A szakonkénti duális képzési szabáylzatok egységes szerkezetűek, amelyek megfelelnek a Duális képzési tanács által is elvárt követelményeknek. A duális képzési szabályzatok készítői figyelembe vették a duális

fehérkönyvben foglalt szempontokat és a saját tapasztalataikat.

ÖSSZEGZÉS A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül a „Duális képzéseinek továbbfejlesztése, a duális gyakorlati szabályzat kidolgozása, a Duális és kooperatív képzési kézikönyv szakonkénti elkészítése a vállalatok számára” témához kapcsolódó feladatok a projekt által biztosított időkeretben elvégzésre kerültek. A feladatok elvégzésében résztvevők a tudásuk legjavát adták a teljesítések során, figyelembe vették a felsőoktatás szabályozási környezetét, a fenntartó elvárásait, a bevezetendő képzési formák nyújtotta lehetőségeket és a duális képzési tanács által kibocsátott dokumentációk tartalmát. Mindezek eredményeként a Szolnoki Főiskola felkészült a meglévő alapszakjain a duális képzések folytatására a korszerű piacképes ismeretekkel rendelkező frissdiplomások kibocsátásának érdekében.

1. ábra: Duális képzési modell – intézményi folyamatok rendszer

74


Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés

Lakatos Vilmos

Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés Vilmos, Lakatos Curriculum and Content Development for the Dual Training

BEVEZETÉS A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül kiemelkedő jelentősége volt a Szolnoki Főiskola duális képzéseinek továbbfejlesztése, új szakok duális képzési programjainak, valamint a kapcsolódó képzéstámogató dokumentációs rendszer tanterv, vállalati gyakorlati munkafüzetek, tantárgyi programok – fejlesztése, kidolgozása. Az alprojekt témán belül szinte a teljes oktatói gárda bevonásra került, természetesen kiemelt szereppel bírt az oktatásszervezést vezető rektorhelyettes, valamint a szakfelelősök, de a tantárgyi programok duálisos változatának elkészítésében az összes tantárgyfelelős érintett volt. A duális képzésben érintett vállalati oldal elvárásait részben modellező vállalati gyakorlati munkafüzetek kidolgozásában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint konzorciumi partner működött közre. A duális es kooperatív képzések fejlesztése a jelenlegi felsőoktatási szakpolitika kiemelt prioritása, hiszen az (felső) oktatásnak kiemelt szerepe van a gazdasági folyamatok támogatásában, a gazdaság növekedésének előmozdításában es biztosításában.


Az oktatásnak a gazdasághoz fűződő alapvető kapcsolódási pontja a munkaerőpiac kínálati oldalának oktatáson keresztüli alakítása. Az oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók olyan tudással es kompetenciákkal legyenek felvértezve, amelyek hozzásegítik őket a munkaerő-piacon történő sikeres megjelenéshez, illetve a munkaerőpiac keresleti oldali igényeinek való megfeleléshez. De ma már a tudás elsajátítása nem kizárólag a lexikai tudás elmélyítését jelenti, hanem egyre inkább igényként fogalmazódik meg a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban azoknak a gyakorlati kompetenciáknak, készségeknek és képességeknek az átadása, amelyek szükségesek az egyes szakterületen történő munkába állás szempontjából.

TEVÉKENYSÉG A projekt indulásakor a projekt- és 2. Képzésfejlesztés alprojekt vezetése a részletes feladatok meghatározását követően a szakmailag illetékes egységvezetői javaslatok alapján rögzítették az egyes alprojekt, illetve azon belüli témafeladatok felelőseit, végrehajtóit. A duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés témán belül az alábbi feladatok kerültek meghatározásra:

75

Lakatos Vilmos 1. táblázat TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projekt duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés téma feladatai 1.

Meglévő duális tantervek átdolgozása, hagyományos tantervi formává alakítása

2.

Új duális tantervek kialakítása

3.

Tantárgyi programok átdolgozása a duális képzés jellegzetességeinek megfelelően

4.

Tananyagfejlesztés- vállalati gyakorlati munkafüzetek elkészítése

5.

Tanácsadói megbízások a meglévő tantervek értékelésére

6.

Tanácsadói megbízások az új alapképzési tan-tervek kialakításához

7.

Tanterv engedélyeztetési eljárások díjai

8.

Duális képzésfejlesztéshez kapcsolódóan elméleti és gyakorlati, magyar és idegen nyelvű szakkönyvek vásárlása Forrás: TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projektdokumentáció

A fenti feladatok teljesítésének időbeni ütemezése végett GANTT diagramban kerültek rögzítésre az egyes elvégzendő pontok.

1.

2.

3.

4.

76

Meglévő duális tantervek átdolgozása, hagyományos tantervi formává alakítása (4alapképézs) Új duális tantervek kialakítása (2 alapképzés) Tantárgyi programok átdolgozása a duális képzés jellegzetességeinek megfelelően Tananyagfejlesztés- vállalati gyakorlati munkafüzetek elkészítése

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

megvalósító (k)

feladat

2. táblázat A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projekt duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés téma feladatainak tartalmi és időbeli részletezése –

Szakfelelősök MÉGM BSc MM BSc PSZ BA TV BA Szakfelelősök GVAM BSc KM BA Tantárgyfelelősök 130 duális tantárgyi program a 6 alapszakon Szakok vezető oktatói 6 alapszak, szakonként 7 gyakorlat = 42 db munkafüzet


Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés 5. Tanácsadói megbízások a meglévő tantervek értékelésére

6. Tanácsadói megbízások az új alapképzési tantervek kialakításához 7. Tanterv engedélyeztetési eljárások 8. Duális képzésfejlesztéshez kapcsolódóan elméleti és gyakorlati, magyar és idegen nyelvű szakkönyvek vásárlása

2 fő értékelő/ szak MÉGM BSc MM BSc PSZ BA TV BA 4 fő értékelő/szak GVAM BSc KM BA MAB +OH GVAM BSc KM BA alapszakonként (figyelembe véve a szakok közötti esetleges átfedéseket) Forrás: TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 projektdokumentáció

A duális és kooperatív képzések, valamint a tananyagok fejlesztése a Duális Képzési Tanács ajánlásainak figyelembevételével történt. Eszerint a duális felsőfokú képzéstől elvárt eredménykimenet az 1-2 év gyakorlati tapasztalattal rendelkező friss diplomás, aki rendelkezik az alábbi kompetenciákkal:  az intézményekben nem oktatott szakmai ismeretek  adott vállalat(ok)hoz köthető specifikus szakmai ismeretek  önálló munkavégzési képesség  csoportos munkavégzési képesség  fejlett munkavégzési hatékonyság és eredményesség  vállalati és munkakultúra terén szerzett jártasság Törekedtünk továbbá arra, hogy a vállalati szakaszban eltöltött úgynevezett vállalati gyakorlat és az intézményi szakaszban tanultak között kapcsolatnak kell lenni, amely függ az adott vállalat munkaerő-piaci igényeitől és az alkalmazott technológiától. A vállalatnál eltöltött időszak tartalma az alábbi négy komponens alapján került meghatározásra:


  



specifikus gyakorlati képzés a vállalkozásnál; hallgató bevonása konkrét „üzemi” gyakorlati feladatokba; projekt jellegű munka az önálló munkavégzés képességének megteremtése érdekében; „puha” készségek és munkakultúra megtanítása.

A projekt indításakor a témához kapcsolódó feladatok konkretizálása és időbeli leosztása az alprojekt vezető irányításával és az illetékes szakfelelősök-tanszékvezetők bevonásával történt meg. A téma első nagy feladata a már meglévő duális tantervek (Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök BSc, műszaki menedzser BSc, Pénzügy és számvitel BA és Turizmus-vendéglátás BA) egységes, a hagyományos tantervekhez hasonló formába hozása volt, valamint az új duális tantervek (Gazdaság és vidékfejlesztési agrármérnök BSc és Kereskedelem és marketing BA) hasonló szerkezetben történő kidolgozása volt. 2015. június 18-án a duális tantervek kialakításával és

77

Lakatos Vilmos egységes formátumú tájékoztató elkészítésével kapcsolatosan megbeszélés történt az érintett szakfelelősök bevonásával. 2015. június 29-én a főiskola Oktatásfejlesztési Bizottság ülés keretében ismét találkoztak a duális tantervkidolgozásban érintett szakfelelősök, amelynek keretében a duális képzési programok véglegesítésére került sor, valamint

az egységes formátumú tanterv is meghatározásra került. 2015 júliusában a főiskola szenátusa elfogadta az új-egységes formátumú duális tanterveket. A tantervek kidolgozását és elfogadását követően külső szakértők kerültek felkérésre a duális képzési programok értékelésére az alábbi részletezésben:

3. táblázat A Szolnoki Főiskola duális alapszakos tantervének értékelői Szak

Duális képzési program értékelő

Munkahely

Batóné Andrási Judit Varga Zsolt

Tiszaliget KFT Kumánia KFT.

Schneider Mónika Vajó Csaba

OTP Bank Szolnoki Fiók CLAAS Hungary

Turizmus vendéglátás BA

Pénzügy és számvitel BA

Műszaki menedzser BSc Herédi Éva Bíró Zoltán Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök BSc Dr. Reith János Herédi Éva Kereskedelem és marketing BA Dr. Rédei István Pap Lajos Nyeste István Sonyák Béláné Gazdaság és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Ifj. Hubai Imre Orosz Tibor Molnár Melinda Dankóné Szabó Edit

McHale Hungária Kft. Ferzol Kft. DirectLine Kft. McHale Hungária Kft. COOP-Star Kereskedelmi Zrt. Tisza – COOP Zrt. Eurokerámia KFT JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dohányfermentáló Zrt. Besenyszögért Alapítvány EUROPE DIRECT JNSZ IP

Forrás: saját összeállítás a projekt dokumentációk alapján

A tanterveket egy öt szempont szerint történő értékelés keretében kellett értékelni (1. A duális képzési program illeszkedése a város, a megye, a régió munkaerő-piaci igényeihez; 2. A duális 78

képzési program illeszkedése a város, a megye, a régió munkaerő-piaci igényeihez – a térségben fontos munkaerő biztosítása; 3. A duális képzésben megszerzett ismeretek ECONOMICA 2015. 1. különszám

Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés szolgálják-e a biztos életpálya modellt?; 4. A duális képzés szolgálja-e a hatékony intézményi-vállalati együttműködést?; 5. A duális képzési programban megvalósul-e a rugalmas, minőségi felsőfokú képzés?). Az értékelők többsége reálisan tárta fel a duális képzés lehetőségeit a magyar felsőoktatási rendszerben, felhívták -szakoktól függőenazokra a veszélyekre a figyelmet, amelyek a vállalkozások duális képzésbe való csatlakozását gátolhatják, de összességében mindegyik értékelő hosszú távon értékteremtőnek és kifejezetten hasznosnak ezt a típusú képzési formát. 2015 júliusában megkezdődött az egyes duális szakok vállalati gyakorlati munkafüzeteinek elkészítésére vonatkozó megbízások kiadása. A munkafüzetek tartalmi és formai sémáját a JNSZM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány biztosította a vállalati partnerek körében végzett felmérésekre alapozva. A 6 szakra és szakonként 7 félévre vonatkozó feladat mennyisége miatt részütemezések szerinti teljesítések lettek meghatározva, júliusban a szakok 1-2. féléve, szeptemberben a 3-4 félévek, októberben pedig az 5-6-7. félévek munkafüzetei kerültek kidolgozásra. Az egy félévre vonatkozó munkafüzet három fejezetből tevődik össze: az általános ismertető fejezetből (bevezetés), a tantárgyspecifikus fejezetből és a szakmaspecifikus fejezetből. A duális képzés szabályainak megfelelően minden szemeszter intézményi képzését követően a hallgatók vállalati gyakorlaton vesznek részt. A duális gyakorlati idő alatt a féléves tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokat kell megoldaniuk és szakmaspecifikus készségeket kell elsajátítaniuk és kompetenciákat kell megszerezniük a munkafüzetben irányított feladatok megoldásával és a napi gyakorlat során. ECONOMICA 2015. 1. különszám

A munkafüzet tagolódnak.

további

fejezetei

eszerint

A munkafüzet több olyan feladatot tartalmaz, amelyek közül a hallgatónak választania kell aszerint, hogy melyik a legmegfelelőbb, legjobban megoldható a vállalati sajátosságok alapján. Amennyiben több hallgató tölti a gyakorlatát egy vállalatnál a gyakorlati mentor kijelölheti a feladatokat az ismétlődés elkerülése érdekében. Főként a szakmaspecifikus rész esetében több hallgató is dolgozhat ugyanazon a projektfeladaton, ez esetben lehetnek ismétlődő részek a beadott munkákban. 2015 augusztusától 2015. októberig kerültek felosztásra az új duális tantervekhez illeszkedő tantárgyi tematikák kidolgozására való felkérések. A duális képzés jellegzetességeinek megfelelően több tantárgy körébe tartozó kompetencia csak a duális partnernél letöltött gyakorlat során szerezhető meg, s ezekre terjed ki a duális tantárgyi program, amelynek természetesen összhangban kell lenni a duális vállalati gyakorlati munkafüzetben foglalt tantárgyspecifikus tartalmi elvárásokkal. Az alprojekthez kapcsolódóan 2015 júliusában a duális képzést folytató szakokra vonatkozó szakkönyv – szakdokumentáció beszerzésre volt lehetőség 300 000 Ft/szak összegben, amely teljesítésre került a szakok vezető oktatói által ajánlott tételek beszerzése által. A fenti alprojekt téma feladatokat – a duális tantervek értékelőinek kivételével - a főiskola illetékes oktatói által lettek teljesítve, természetesen az adott szak szakfelelős oktatójának a koordinálása mellett. A duális tantervfejlesztés végkimeneteleként az újonnan kidolgozott két alapszak (Kereskedelem és marketing BA és Gazdaság és 79

Lakatos Vilmos vidékfejlesztési agrármérnök BSc) duális tantervét az Oktatási Hivatalhoz történő benyújtással kell jóváhagyatni, amelyre a projekt végén került sor.

EREDMÉNYEK A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül a „Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés” témához kapcsolódó feladatok elvégzésével teljes körűen megteremtődtek a duális képzések operatív feltételei a Szolnoki Főiskolán. A szakonkénti duális képzési programok egységes szerkezetűek, amelyek megfelelnek a MAB által is elvárt követelményeknek. A duális tantervek külsős értékelői figyelembe vették a duális fehérkönyvben foglalt szempontokat és a saját tapasztalataik révén, valamint a város, a megye, a térség gazdasági-társadalmi jellemzői alapján tényadatokra és tendenciákra építve szolgáltattak kifejezetten jól hasznosítható véleményeket-javaslatokat, amelyekkel a folyamatos szakfejlesztések során élni lehet. sőt élni kell. Ehhez természetesen hozzá kell járulnia a duális felsőoktatási képzési forma állam által történő támogatásának is a jelenleginél komolyabb mértékben, tehát nem csak a szakképzési hozzájárulás összegéig és

80

nem csak az államilag finanszírozott hallgatókra vonatkozó kedvezmények biztosítása révén adjon ösztönzést a vállalkozások számára, hanem ezeken felül is, hasonlóan a középfokú duális képzésben kialakított feltételekhez. A kialakított tantervek, a duális jellegzetességekhez illesztett tantárgyi tematikák egységesen jól szolgálják a hatékony és kompetencia-megszerzés orientált oktatást, képzést.

ÖSSZEGZÉS A TÁMOP – 4.1.1.F – 14/1/KONV-2015-0016 jelű „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 2. Képzésfejlesztés alprojekten belül a „Duális képzés tanterv és tartalomfejlesztés” témához kapcsolódó feladatok a projekt által biztosított időkeretben elvégzésre kerültek. A feladatok elvégzésében résztvevők a tudásuk legjavát adták a teljesítések során, figyelembe vették a felsőoktatás szabályozási környezetét, a fenntartó elvárásait, a bevezetendő képzési formák nyújtotta lehetőségeket és a duális képzési tanács által kibocsátott dokumentációk tartalmát. Mindezek eredményeként a Szolnoki Főiskola felkészült a meglévő alapszakjain a duális képzések folytatására a korszerű piacképes ismeretekkel rendelkező frissdiplomások kibocsátásának érdekében.


Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása

Bakos Róbertné

Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása Róbertné, Bakos The Formation of the System of Cooperative Adult Education

I. BEVEZETÉS A kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása című altéma jól szolgálja azt, ami a projekt közvetlen céljaként került megfogalmazásra, hogy a Szolnoki Főiskolán a térségi, regionális munkaerő-piaci és iparági szereplőkkel közösen olyan felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése történjen meg, amelyek biztosítják a regionális és térségi munkaerő-piaci igények kielégítését. Kiemelt szerepet kapott az ehhez kapcsolódó új együttműködési lehetőségek kialakítása és a meglévő kapcsolatok megerősítése. További célként került a projektbe olyan moduláris képzési rendszer kialakítása, mely biztosítja a főiskolán tanulmányaikat megkezdett hallgatók számára a gyakorlati tapasztalatra épülő, önálló részterületi képzettség megszerzését. A munkaerő piaci kapcsolatok erősítését és a hallgatók elhelyezkedési esélyeit segítendő, célként fogalmazódott meg a gyakorlati tapasztalatok tanulmányok alatti megszerzésének érdekében az alapképzés és a felsőoktatási szakképzés területén a duális és kooperatív képzési programok elterjesztése, valamint a középfokú tanulmányokat folytató diákok orientációja és tájékoztatása a fenti képzési formákról. A projekt a területi együttműködés megerősítésére irányuló fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé Jász-NagykunSzolnok megyében, illetve az Észak-Alföld ECONOMICA 2015. 1. különszám

régióban, hiszen a felsőoktatási szolgáltatások bővítése hozzájárulhat az ipar és szolgáltatás betelepüléséhez, így a lakosságmegtartó erő növeléséhez. Ezzel együtt a projekt célja a hátrányos helyzet kompenzálása és a felsőoktatási oklevél megszerzése előtt lemorzsolódó hallgatók számára részképzettség megszerzésének vagy alternatív képzési lehetőségek útján szakma megszerzésének biztosítása is. A projekt átfogó célja tehát a Főiskola hallgatói létszám csökkenési trendjének megállítása, megfordítása. A projekt a képzési portfolió fejlesztéséhez, a hálózatosodáshoz járul hozzá a munkaerő-piaci igények figyelembe vételével. Ehhez kapcsolódóan a projektben megfogalmazásra került részcélként a duális és kooperatív képzési programok fejlesztése. A felsőoktatásban a kooperatív duális és moduláris képzési programok fejlesztése tartalmazza a regionális-térségi munkaerő-piaci igényekre koncentráló képzésfejlesztést, akkreditációs eljárások kezdeményezését. Bár a projekt a Szolnoki Főiskolán valósult meg, azonban a célkitűzéseinek kapcsolódása fontos Szolnok és térségének fejlesztési koncepciójához. A főbb kapcsolódási pontok a képzésfejlesztési projekt esetében mind az országos, mind a térségi koncepciókhoz megtalálhatóak. Országos koncepciók közül kapcsolat van az Egész Életen Át Tartó Tanulás 81

Bakos Róbertné Stratégiájával kulcskompetenciák fejlesztésével és tanulási lehetőségek kiszélesítésével valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval -„Befektetés az emberbe” elnevezésű koncepcióval a célként kitűzött versenyképes tudás es műveltség növekedéssel, a képességek fejlesztésével, a munkaerőpiac igényeit figyelembe vevő oktatási és képzési rendszerek tartalmi es szervezeti fejlesztésével. A duális és kooperatív képzések, valamint a tananyagok fejlesztése a Duális Képzési Tanács ajánlásainak figyelembevételével történik. A gazdaság és a munkaerőpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve emellett azokat a programokat is támogatni fogjuk, amelyek a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A képzéseknek külön figyelmet kell fordítaniuk a munkaerőpiaci kompetenciák megerősítésére, köztük a digitális írástudás fejlesztésére.

II. TEVÉKENYSÉG A képzésfejlesztési alprojekt kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakításához kapcsolódó feladatok, melyek a cél megvalósítását szolgálták: 1. Felsőoktatási szakképzés és az alapképzési szakok vállalati gyakorlatainak elismertetési eljárásának kidolgozása 2. Kompetencia megfeleltetés és elismertetés rendszerének kialakítása 82

alapképzési szakok-felnőttképzés és felsőoktatási szakképzés felnőttképzés vonatkozásában 3. Vállalkozói kompetencia-fejlesztő programcsomag kialakítása 4. Pilot program 30 órás „C” tárgy tömbösítve, oktatva Felsőoktatási szakképzés és az alapképzési szakok vállalati gyakorlatainak elismertetési eljárásának kidolgozása A felsőoktatási szakképzésben végző hallgatóknak lehetőségük van tovább folytatni tanulmányaikat és bővíteni ismereteiket a szakirányuknak megfelelő alapképzési szakokon. Jelenleg a felvételi eljárás során a pontszámításnál figyelembe is veszik a felsőoktatási szakképzésben elért teljesítményt. Ennek megfelelően kiemelten fontos, hogy az előírt gyakorlati tevékenységek is elismertethetőek legyenek a képzési folyamatban. Az összehasonlítás során az alapképzési szakok és a hozzájuk kapcsolódó felsőoktatási szakképzések vállalati gyakorlatait a következő szempontok alapján:  Időtartam,  kreditérték  Gyakorlat célja  Gyakorlati hely választás kritériumai  Megszerzendő kompetenciák  Szakmai elvárások a gyakorlattal szemben A rendelkezésre álló tantervek, képzési programok alapján történt az összevetés. Kompetencia megfeleltetés és elismertetés rendszerének kialakítása alapképzési szakokfelnőttképzés és felsőoktatási szakképzés felnőttképzés vonatkozásában ECONOMICA 2015. 1. különszám

Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása A tanulás ma már szinte mindenki számára egy élethosszig tartó folyamat, amit a társadalmi-, a gazdasági környezet gyors változásai szükségessé is tesznek. Ez azt is jelenti, hogy a tanulás, ismeretek bővítése, saját képzése nem ér véget sem az első szakma, sem az első diploma megszerzésével. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható, versenyképes tudással rendelkezzen, folyamatosan fejleszteni kell a képességeket, bővíteni kell az ismereteket. Hallgatóink számára is lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a nálunk megszerzett oklevelük kézhez vétele után további szakmák elsajátítására nyíljon lehetőség. A megvalósításhoz segítséget nyújthat a kompetenciák elismerése,””. A kompetencia egy foglalkozás adott feladatainak eredményes teljesítéséhez szükséges ismeretek, készségek, magatartási, viselkedési jegyek összességét jelenti leegyszerűsítve. A kompetencia azt a képességet jelenti, amelynek birtokában a komplex, szakmai feladatokat adott szituációban sikeresen oldja meg a hallgató. A fogalom magába foglalja az ismeretek mobilizálását, a megismeréshez kapcsolódó és a gyakorlati képességeket a szociális és magatartási komponenseket és Képzési terület Pénzügy és számvitel alap és felsőoktatási szakképzés

Kereskedelem és marketing alap és felsőoktatási szakképzés


száma 52 462 01 51 344 10 51 344 04 51 344 05 55 344 06 54 341 01 32 341 01 31 341 01 54 345 01

attitűdöket, értékeket.

az

érzelmeket

valamint

az

A képzés nyelvére fordítva fontos, hogy ne csak a megszerzett bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok, vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson. a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással. Mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való megfeleltetésre. A már elsajátított kompetenciák a következő képzésnél, képzési szintnél kár lenne, ha elvesznének. E projekt részben a megszerzett tudás alaphoz kapcsolódó kompetenciákat vetítettük ki a lehetséges szakmai képzésekre. A feladat végrehajtása során az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatási szakképzés szakjainak értékelése, kompetencia megfeleltetése történt 15 OKJ képzés viszonylatában figyelembe véve a szakképesítések –résszakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. Kompetencia megfeleltetési – elismerési elemzés készült a következő szakmákhoz: OKJ képzés megnevezése Statisztikai és gazdasági ügyintéző Költségvetés-gazdálkodási ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Számviteli ügyintéző Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő Kereskedő Műszaki cikk eladó Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó Logisztikai ügyintéző

83

Bakos Róbertné Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alap és felsőoktatási szakképzés, Műszaki menedzser alapképzés Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és Műszaki menedzser alapképzés Turizmus és vendéglátás alap és felsőoktatási szakképzés

51 581 03

Térinformatikai ügyintéző

35 521 02

Mezőgazdasági gépszerelő

51 812 01 35 811 02 52 812 01 54 812 01

Utazás ügyintéző Vendéglátó üzletvezető Szállodai recepciós Idegenvezető

Vállalkozói kompetencia-fejlesztő csomag kialakítása

program-

dolgozók motivációjához és elégedettségéhez, a munka minőségéhez.

Napjaink gazdasági és társadalmi világát jellemző, dinamikusan változó környezetben nem lehet kérdés, hogy szükség van-e önállóságra, vagyis az első lépés megtételének képességére. Ezért az élethosszig tartó tanulás európai referenciakeretébe került, és ezzel együtt az oktatás célkitűzései közé a „sense of initiative and entrepreneurship”, azaz „a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia” fejlesztése.

A kulcskompetenciákat a csoportoknak kell elsajátítaniuk:

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetét foglalják magukban. Különösen szükségesek a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, az aktív polgársághoz és a foglalkoztatáshoz.

A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg, melyek között megtalálható a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia az elképzelések megvalósításának képessége. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Az egyén megérti munkája környezetét és képes arra, hogy megragadja a kínálkozó a lehetőségeket. Ez alapját képezi az olyan speciálisabb készségek és tudás elsajátításának, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. Ez magában foglalja az etikai értékekkel

A kulcskompetenciák elengedhetetlenek egy tudásalapú társadalomban, és biztosítják a munkaerő nagyobb rugalmasságát, lehetővé téve az állandó változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást egy egyre nagyobb mértékben összefonódó világban. Fontos tényezői továbbá az innovációnak, a termelőés versenyképességnek, valamint hozzájárulnak a

84





következő

a fiataloknak a tankötelezettség végéig, felvértezve őket ezzel a felnőttkorra, különös tekintettel a munkába állásra, egyszersmind alapot képezve a további tanuláshoz; a felnőtteknek egész életük során, készségeik fejlesztésével és frissítésével.


Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása kapcsolatos tudatosságot és ösztönzi a jó 1 vezetési gyakorlatot Ezeknek az alapelveknek megfelelően a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a vállalkozói kompetenciafejlesztésre. A programcsomag különböző óraszámú lebonyolítással került összeállításra, úgy hogy egymásra épülve lehetőség van 8-18-30 vagy 60 órás képzésbe bekapcsolódni. A képzés célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a vállalkozások, elsősorban mikroés kisvállalkozások indításával és működtetésével kapcsolatos alapvető feladatok ellátására, a megoldandó problémákra az adminisztratív oldal (jogi szabályozás, számvitel, adózási kérdések, gazdasági keretfeltételek, stb.), a piaci oldal (keresleti feltételek, piaci viszonyok, stb.) és a személyes kvalitások, lehetőségek figyelembevételével reális megoldásokat keresni és találni. A programcsomag alkalmas szakmai és kulcskompetenciák fejlesztésére egyaránt. A résztevők képessé válnak közreműködni a vállalkozások létesítésével, működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, képesek lesznek ellátni az ügyviteli feladatokat (ügyiratkezelés, hivatalos levelezésben való közreműködés, telekommunikációs eszközök használata). Személyes kompetenciák, melyek hangsúlyt kaptak a programcsomag kidolgozásakor pl. döntésképesség, fejlődőképesség, felelősségtudat, megbízhatóság, önállóság, önfejlesztés, pontosság, precizitás, szabálykövetés, szervezőkészség; Társas kompetenciák fejlesztése terén említést érdemel az adekvát kérdezéstechnika alkalmazásának készsége, együttműködési készség, határozottság, irányítási készség, 1

http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=URISERV:c11090


irányíthatóság, kapcsolatteremtő készség, kommunikációs rugalmasság, konfliktuskerülő készség, konfliktusmegoldó készség, közérthetőség; meggyőzőkészség, motiválhatóság, nyelvi magabiztosság, visszacsatolási készség; Módszerkompetenciák közül az analitikus gondolkodás, áttekintő és rendszerező képesség, deduktív gondolkodás, elővigyázatosság, emlékezőképesség, eredmény-orientáltság; figyelemösszpontosítás; gyakorlatias feladatértelmezés, helyzetfelismerés, hibaelhárítás, információgyűjtés, körültekintés, lényegfelismerés (lényeglátás); logikus gondolkodás; nyitott hozzáállás; problémaelemzés, problémafeltárás, problémamegoldás, rendszerező képesség, tervezés, amely a képzés során fejleszthetővé válik. Pilot program 30 órás „C” tárgy tömbösítve oktatva A vállalkozói kompetenciák és praktikák tantárgy pilot kurzusként került meghirdetésre.

III. EREDMÉNYEK A program alatt elvégzett feladatok eredményei segíthetik a főiskolát abban, hogy az itt végzettséget szerző hallgatók könnyebben be tudjanak illeszkedni a munkaerő piacra illetve a változásokat a megfelelő kompetenciák birtokában egyszerűbben elviselik. Felsőoktatási szakképzés és az alapképzési szakok vállalati gyakorlatainak elismertetési eljárásának kidolgozása Az alapképzési szakok és a felsőoktatási szakképzés gyakorlati struktúrája jelenlegi formájában még igen eltérő képet mutat. Gyakorlat elismertetés lehetősége alap képzés és felsőoktatási szakképzés esetén.

85

Bakos Róbertné Az összehasonlítás Kereskedelem és marketing BA- Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés, Turizmus - vendéglátás BATurizmus vendéglátás felsőoktatási szakképzés; Pénzügy és számvitel alap és felsőoktatási szakképzés valamint Gazdasági és

vidékfejlesztési agrármérnök alap és felsőoktatási szakképzés viszonylatában történt. Az összehasonlító eredmények táblázatban találhatóak:

Értékelés  alapvető különbség a megadott kötelező hét, óraszám és kreditértéken túl a gyakorlati tevékenységek munkaköreiben nyilvánul meg.  BA képzés gyakorlata főként stratégiai és operatív menedzselés és üzemeltetés feladataira irányul, addig a FOKSZ képzés gyakorlata különböző munkaterületek feladataira irányul. A BA képzés gyakorlati helyének kiválasztása pontosabb kritériumok alapján történik. Egyikben inkább a vezetés, irányítás, míg másikban több munkaterület, marketing program dominál.

az

alábbi

Megoldási javaslat/elismerhetőség feltételei  időtartam szinkronizálása  Felsőoktatási szakképzés gyakorlatába elemzési tervezési folyamatok, vállalkozói marketing és menedzser szemlélet, önálló döntéshozatalt erősítő feladatkörök beépítése  kereskedelmi és marketingtevékenységhez illeszkedő speciális szoftverek megismertetése és használatának konkrét feladatokon keresztül történő biztosítása a Foksz képzés gyakorlatában

Kompetencia megfeleltetés és elismertetés rendszerének kialakítása alapképzési szakokfelnőttképzés és felsőoktatási szakképzés felnőttképzés vonatkozásában Kompetencia megfeleltetési – elismerési elemzés alapján a képzések megvalósíthatósági eredményei igen változatosak. Képzési terület Pénzügy és számvitel alap és felsőoktatási szakképzés

Kereskedelem és marketing alap és felsőoktatási szakképzés Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alap és felsőoktatási szakképzés, Műszaki menedzser alapképzés

86

száma 52 462 01 51 344 10 51 344 04 51 344 05 55 344 06 54 341 01 32 341 01 31 341 01 54 345 01 51 581 03

OKJ képzés megnevezése Statisztikai és gazdasági ügyintéző Költségvetés-gazdálkodási ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Számviteli ügyintéző Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő Kereskedő Műszaki cikk eladó Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó Logisztikai ügyintéző Térinformatikai ügyintéző


Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és Műszaki menedzser alapképzés Turizmus és vendéglátás alap és felsőoktatási szakképzés

35 521 02

Mezőgazdasági gépszerelő

51 812 01 35 811 02 52 812 01 54 812 01

Utazás ügyintéző Vendéglátó üzletvezető Szállodai recepciós Idegenvezető

1. Turizmus-vendéglátás képzés

Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés turizmus szakirány

Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés vendéglátás szakirány

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Vendéglátás menedzsment specializáció Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Szállodamenedzsment specializáció

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Egészségturizmus specializáció

Utazás ügyintéző Idegenvezető Vendéglátó üzletvezető Szállodai recepciós Utazás ügyintéző Idegenvezető Vendéglátó üzletvezető Szállodai recepciós Vendéglátó üzletvezető Utazás ügyintéző Idegenvezető Szállodai recepciós Vendéglátó üzletvezető Idegenvezető Utazás ügyintéző Szállodai recepciós Vendéglátó üzletvezető Idegenvezető Utazás ügyintéző Szállodai recepciós


x

x

x x

x x

x x x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x x

x x x x

x x x x

x x x x

összes modulzáró vizsga csak óralátogatás után tehető le

néhány modulzáró vizsga csak óralátogatás után tehető le

OKJ képzés

összes modulzáró vizsga leehető óralátogatás nélkül

Szak/szakirány/specializ áció

szerzett tudás beszámítható

Kompetencia megfeleltetés eredménye

x x x x

87

Bakos Róbertné

2. Kereskedelem és marketing képzés

Kereskedelem és marketing BA Marketing menedzsment specializáció

Kereskedelem és marketing BA Értékesítés szervezés specializáció

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés kereskedelmi logisztika szakirány

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés kereskedelmi szakirány

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés Marketingkommunikáció szakirány

Nemzetközi Gazdálkodás felsőoktatási szakképzésNemzetközi logisztika

88

Kereskedő Műszakicikkeladó Élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó Kereskedő Műszakicikkeladó Élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó Kereskedő Műszakicikkeladó Élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó Kereskedő Műszakicikkeladó Élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó Kereskedő Műszakicikkeladó Élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó Logisztikai ügyintéző

x x

x x

x

x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x



OKJ képzés

összes modulzáró vizsga letehető óralátogatás nélkül

Szak/szakirány/specializáció



x

x


Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása

3. Pénzügy és számvitel képzés

Pénzügy és számvitel alapképzési szak controlling specializáció

Pénzügy és számvitel alapképzési szak – Banki specializáció

Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány

Pénzügy és számvitel Felsőoktatási szakképzési szak – Vállalkozási szakirány

Pénzügy és számvitel Felsőoktatási szakképzési szak – Pénzintézeti szakirány


Költségvetésgazdálkodási ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Számviteli ügyintéző Költségvetésgazdálkodási ügyintéző Pénzügyi Ügyintéző Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő Statisztikai és gazdasági ügyintéző Számviteli ügyintéző Költségvetésgazdálkodási ügyintéző Pénzügyi Ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Számviteli ügyintéző Költségvetésgazdálkodási ügyintéző Pénzügyi Ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Számviteli ügyintéző Költségvetésgazdálkodási ügyintéző Pénzügyi Ügyintéző Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő Statisztikai és gazdasági ügyintéző Számviteli ügyintéző

x

x

x x

x

x x

x

x x

x


x

x

x

x x x


OKJ képzés





x x x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

89

Bakos Róbertné

4. Agrár-műszaki képzés







OKJ képzés

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BS képzés Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök felsőoktatási szakképzés Műszaki menedzser Bsc képzés

Térinformatikai ügyintéző Térinformatikai ügyintéző

x

x

x

x

Térinformatikai ügyintéző Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági gépjavító

x

x

x

x

x

x

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök Bsc képzés

Az eredmények azt mutatják, hogy valamennyi kiválasztott képzésnél beszámítható a főiskolánkon szerzett tudás. Azoknál a képzéseknél, ahol az összes modulzáró vizsga letehető óralátogatás nélkül, ott csak vizsgaszervezési jogot kell biztosítani a hallgatóknak és a sikeres modulzáró vizsgák teljesítése után, rövid irányított felkészítéssel letehető a szakmai vizsga is. A képzések másik csoportjánál a kompetencia elismertetés elemzés azt az eredményt hozta, hogy néhány modulzáró vizsga letételéhez szükséges még szakmai képzés (részképzés), amely biztosíthatja a sikeres modulzáró vizsga letételét. Ezután lehet szakmai vizsgára jelentkezni. Akadt a vizsgált képzéseknél olyan csoport is, ahol valamennyi modulzáró vizsga csak meghatározott számú óralátogatás után tehető le, bár a szerzett tudás itt is sokat számít a képzés sikerében.

90

Ebben az esetben további feladat lehet egy képzési program elkészítése és kiajánlása az érdeklődők számára. Vállalkozói kompetencia-fejlesztő programcsomag kialakítása A kompetenciafejlesztő programcsomag összeállítása úgy valósult meg, hogy minden területe érintett legyen a vállalkozásoknak. Három lényeges modulból épül fel: 1. Gazdasági ismeretek modul, melynek céljaként a vállalkozó közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában;betartja a gazdálkodással kapcsolatos alapvető jogi normákat;


Kooperatív felnőttképzés rendszerének kialakítása 2. Üzleti ismeretek modul, melynek keretében a vállalkozó átlátja az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit, átlátja az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit. 3. Kommunikáció és konfliktuskezelés modul, mely segít a vállalkozóknak betartani az viselkedéskultúra követelményeit; alkalmazni az üzleti és hivatali élet protokoll-előírásait. Pilot program 30 órás „C” tárgy tömbösítve oktatva A vállalkozói kompetenciák és praktikák című tantárgy keretében megvalósult a hallgatók felkészítése a vállalkozói létre. Olyan program került megvalósításra, mely széleskörű ismereteket nyújt a résztvevők számára. Oktatott ismeretkörök a jogi alapoktól kezdődnek majd az adózási és ellenőrzési


ismereteken át jutnak el a számvitel és üzleti terv témakörökhöz. A tantárgy hallgatói létszáma 20 fő.

IV. ÖSSZEGZÉS Az egyre jobban fejlődő felnőttképzés az életet végigkísérő tanulás részeként hangsúlyt kap különösen a dinamikusan kibontakozó információs- és tudástársadalom követelményei között. A különböző élethelyzetek, a változó társadalmi és gazdasági környezet életre hívja a megújulás szükségszerűségét. A project keretében megvalósított kooperatív felnőttképzési rendszerek jó lehetőséget biztosítanak hallgatóinknak a több lábon állásra. A munkaerőpiac elvárásai, melyekhez igazodni kell a leendő munkavállalóknak jól megalapozták elvégzett munkánkat. Törekvésünk az, hogy hallgatóinknak lehetőséget biztosítsunk az első oklevél megszerzése után további képzések megszerzésére.

91

Kóródi Márta

Kóródi Márta

Tanulásmódszertani innovációk Márta, Kóródi Innovations in Learning Methodology

A harmadik évezred tanulási helyszíne a hagyományos iskolapadból áttevődik a virtuális térbe, az online tanulás egyre nagyobb hangsúlyt kap. A felsőoktatásban is megnőtt a nem hagyományos tudásközvetítés szerepe, a szinte bárhonnan elérhető, sokszínű kurzusok – webináriumok - hozzáférhetőségük, rugalmasságuk, gazdaságosságuk és nem utolsósorban társadalmi érvényességük miatt a világon mindenütt népszerűek. Az online tanulás gyökerei a klasszikus értelemben vett távoktatásban keresendők, a digitális képzésmenedzsment felváltotta a nyomtatott tanulócsomagon és beküldendő feladatokon alapuló rendszereket. Az online kapcsolattal válik teljessé és tölti be maradéktalanul a fogalmában rejlő funkciókat a távoktatás, miszerint: „sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni.” A fogalom két fő elemét emeli ki a rendszernek, a tanulástámogatást és a számonkérést.

92

A tanulástámogatás megoldása a különböző interpretációs módszerek alkalmazásával jobban kidolgozásra került és fejlődött az idők során, a tudás mérésében azonban kevésbé terjed az online számonkérés, a képzők a vizsgáztatást még klasszikusan értelmezik.

A RENDSZER ÉS ELŐNYEI A távoktatás kifejezésben több fogalom értendő: távtanulás (distance learning), nyitott tanulás (open learning), kötetlen tanulás (flexible learning). Leggyakrabban a nyitott tanulás (open and distance learning) kifejezéssel azonosítják tartalmilag, ugyanakkor formailag, a "hagyományos" oktatás közvetlen és folyamatos tanár-diák viszony helyett a tanár és a diák között földrajzi távolság van, és ennek az áthidalására valamilyen képzésmenedzsment rendszer segítségével ismeretközlés illetve kommunikáció történik. A távoktatásban a képzésmenedzsment rendszer alapvetően arra törekszik, hogy minél több eszközzel, minél hatékonyabban szolgálja az eredményes tanulást. Ennek elemei a tanári előadás, magyarázat, a tanulási folyamat sajátosságai és törvényszerűségei szerint felépített tankönyv, az egyéni tanulásra alkalmas írott, vizuális és hangzó segédanyagok, bemutatók, kísérletek, önértékelő tesztek, egyéni és kiscsoportos tanári konzultációk.


Tanulásmódszertani innovációk A módszertan előnyei minden szereplő, a képzésben résztvevő, a képző intézmény és a képzés oktatója számára is beazonosíthatóak. A képzés résztvevői számára könnyebben hozzáférhető a tanulás, az idő, a hely és a haladási ütem szabadon választható, fejleszti a tanulási készségeket, munka mellett is folytatható, a tartalom szabadon megválasztható, a módszerek és média változatos, a képzési útvonal megválasztása is igény szerinti lehet, mérhetők az eredmények, a tanult ismeretek azonnal hasznosíthatóak. A képző intézmény számára szélesedik a képzési paletta, új választási lehetőséget nyújt az intézménybe jelentkezők számára, s ezáltal olyan tanulók számára is elérhetővé válik az oktatás, akik eddig nem tudták igénybe venni, a meglévő képzések színvonala növekszik, az időtől és a képzés helyétől függetlenül kiegyenlített színvonalú a képzés, rugalmasabb szolgáltatás nyújtható a tanulók számára, költséghatékony és nem utolsósorban, motiváló. A képzésben résztvevő oktató, mint a tanulási folyamat tutora számára lehetővé teszi nagy számú hallgató magas színvonalú oktatását, tervezhetővé teszi a tutori (tanári) feladatokat, lehetővé teszi, hogy konzultáció keretében a személyre szabott tanulói támogatást nyújtson tanulói számára, lehetségessé, sőt szükségessé válik professzionális módszertani továbbképzés, ami az oktatói motivációt is fenntartja. A távoktatás kifejezés helyett a távtanulás szó alkalmazása módszertani tartalom-módosulást is jelent. Egyrészt a dinamikus kommunikációs formák elterjedésével, a fokozott interaktivtás iránti igénnyel és a multimédia alkalmazásának természetessé válásával a distance learning web alapú e-learning-gé szűkült, majd következő fejlődési lépésként m-learning-gé


(mobil, bárhol és bármikor, kábeles, vagy hálózati kötöttségek nélkülivé) alakult. A MÓDOSÍTOTT KÉPZÉSI MODELL A távtanuló szaktutora folyamatosan segíti a kurzus résztvevőjét a tananyag feldolgozásában. A tanuló hozzáfér a virtuális tanulócsomaghoz és önállóan megkezdi tanulmányait tárgyanként egy tantárgyi kalauz segítségével. A visszacsatolás folyamatos, online önértékelő tesztekkel, vagy az instruktor (képzésszervező tutor), illetve a szaktutor által javított beküldendő feladatokkal mérve a tudást. A távtanulás menedzsmentjének munkája változatlanul kétszintű, egyrészt a szakmai oldal, a kurzus tartalmáért felelős tanszéki munkatárs, másrészt a technikai menedzsmentet ellátó távoktatási szakember vesz részt a tanulási folyamatban. A teljesen önálló ütemezést a szemeszter időkorlátai befolyásolják, ezért a távoktatásos tantárgyak teljesítését is érdemes kurzusokba rendezni attól függetlenül, hogy az előadásokat bármikor megnézheti, meghallgathatja a távtanuló. A heti ütemterv kialakítása tűnik a bevált módszernek, a hét közbeni időhiány miatti lemaradás hét végén pótolható. Az instruktor – képzésszervező tutor a képzés során folyamatosan követi a kurzus minden tanulójának tanulási tevékenységét a képzési program során. Felelősek a távoktatásos képzésben résztvevők képző részéről biztosított tanulási feltételeiért, tanulásuk teljeskörű támogatásáért, problémáik nyugodt, empatikus, barátságos légkörű kezeléséért. Folyamatosan elérhetőek és személyre szabott támogatást nyújtanak a távtanulóknak. Ugyanakkor folyamatos kapcsolatot tartanak a szaktutorokkal is. A képzésszervező tutorok a kurzusok nyilvántartásáért, adminisztrációért felelős munkatársak, a Képzési kalauz alapján végzik munkájukat.

93

Kóródi Márta A szaktutor feladatai a képzésszervezés során a tanulók leghatékonyabb támogatása a tanulásban, különböző hagyományos és modern kommunikációs csatornákon keresztül. A szaktutor rendszeres kapcsolatot tart a hallgatókkal a távoktatási koordinátorral és a képzésszervező tutorokkal. A kapcsolattartás elsődlegesen a képzésmenedzsment platformon keresztül történik. Az interaktivitás a visszajelzés határidejének minimalizálásával biztosítható. A következő modulra áttéréshez az előző megfelelő szintű teljesítése előírható. A szaktutor az egyéni teljesítményt és a csoportteljesítményt is nyomon tudja követni, amely alapján pótlólagos kompenzáló feladatokat írhat elő, személyre szabott támogatást nyújthat távtanulói számára. A szaktutorok munkáját Tutori kalauz segíti, külön felkészítésen vesznek részt a kurzus oktatásának megkezdése előtt.

A TANULÁSTÁMOGATÁS A távtanulási folyamat jelentős részében a tanuló a számára legalkalmasabb időben és színhelyen, egyéni beosztással foglalkozhat tanulmányaival, maga dönti el, hogy mely anyagrésszel milyen időterjedelemben foglalkozik, hányszor szükséges ismételnie a témakört, mikor kér visszajelzést, teljesítményértékelést és tanári segítséget. A teljesítményértékelés felértékelődik, és új szerepet kap, a tudás megszerzésének állapotát méri, jelzi, hogy szükség van-e a továbbiakban újabb magyarázatra, segédanyagra az elsajátításhoz. A funkció betöltéséhez a folyamatos kapcsolattartás, az interaktivitás nélkülözhetetlen. A hatékony tanulás érdekében a tananyag részekre bontása, a tartalom-egységek modulok kialakítása történt, amelyek egymásra épülése, vagy egymástól független tanulhatósága a képzési folyamat belső 94

struktúráját egyszerre bonyolultabbá és jobban használhatóvá tette. A távtanulási rendszerben a tananyag önálló egységet képez, melyhez minden esetben készül tanulási útmutató. Alapvető cél, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tanulási folyamatba hatékonyság növelése érdekében. A tananyag elsajátításához speciálisan, kellően tagoltan szerkesztett tankönyvek állnak rendelkezésre. A tananyagátadás vezérfonalát adhatja a tankönyv, ami kiegészül videoelőadásokkal, esettanulmányokkal, kiegészítő olvasmányokkal, honlapok tartalmának tanulmányozásával, vagy adhatja a videoelőadás, amihez el kell olvasni a tankönyvet, meg kell oldani a feladatokat, vagy – harmadik módszerként- tantárgyi kalauz programozza a tanulást és ütemezi a tennivalókat. A távtanulásra alkalmas tananyagnak speciális jellemzője, hogy egyértelműen megfogalmazottak a céljai, folyamatosan tartalmaz tanácsokat a tanulás módszertanához, rövid, könnyen elsajátítható tananyag mennyiségeket jelent, egyértelmű, a témát jól leíró címeket kell használni, a szokásosnál kevesebb szöveget helyeznek el egy oldalon, sok gyakorlati példát tartalmaz, esetleg belinkelve meggyőződhet a tanuló a példa hitelességéről is. Utalás történhet korábbi tanulmányok tapasztalataira, számos illusztráció használható, összekapcsolódási lehetőség biztosítása más média eszközökkel. A beküldendő feladatok értékelésén kívül a tanulók támogatása történhet egyéni konzultáció során írásban, vagy személyesen (skype), illetve csoportos konzultáció, videokonferencia keretében. A személyes konzultáció a távtanulók számára kötelezően biztosítandó, de kötelezően nem igénybe veendő lehetőség. A konzultációk mindig konkrét problémafelvetéssel kezdeményez-


Tanulásmódszertani innovációk hetők, a szaktutor mérlegeli, hogy csoportos konzultálásra nyitja-e meg a magyarázatot, a probléma megválaszolását. Több rendszerben mindig, minden, mindenki számára elérhető, nincs oktatói oldali mérlegelési lehetőség, a távtanuló dönti el, hogy számára szükséges-e a tanulástámogatási forma. Az internet funkcióbővülése, a virtuális közösségek, a böngészés és a webes interakció fejlődése az oktatóanyagok fejlesztési igényét is előre vetíti. A statikus HTML-oldalakból álló oktatóanyagok helyett grafikai színvonalú interaktív, „újság” szerkezetű távtanulási anyagokat várnak el a felhasználók. Az interaktivitás megvalósulhat blog szerkezetű oktatóanyag létrehozásával, ami szintén lehetőséget nyújt a visszajelzésre, kapcsolatteremtésre, a kommunikáció egyszerű eszköze a fiatal felnőtt korcsoportban. Az aszinkonitást egyre inkább felváltja a szinkron képzési mód, a valós idejű kommunikációs kapcsolat,chat, vagy virtuális tábla formájában

ÖSSZEGZÉS A távtanulás kiszorítja-e a hagyományos, előadásokon alapuló felsőoktatást? Szükség van-e professzorokra, vagy a videoelőadások frissítése lesz ezután csak a feladatuk a kutatáson kívül?


A klasszikus előadás leértékelődése már tetten érhető, nehéz másfél óráig koncentrálni, jegyzetelni, követni valaki gondolatmenetét. A távtanulás eszköz-rendszere felértékelődik, az előadás megállítható, folytatható, ismételhető. Közben lehet egy kicsit böngészni, elkalandozni, ami által újabb ismeretekre tehet szert a tanuló (nem pedig a jegyzetfüzet szélére rajzolgat). Hatékonyabb a tanulás, az idő hasznosítása. Számolva a tanulni szándékozók igényeivel, érdeklődésével, a távtanulás a felsőoktatási intézmények kívánatából nem hiányozhat. A hazai kurzusok kialakítására és közös kiajánlására szervezte az Óbudai Egyetem a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrumot (KMOOC), amely „élve a magyar nyelv összekötő erejével kiszolgálja a Kárpát-medencében magyar tannyelvű képzést folytató összes felsőoktatási intézményt. Olyan magyar nyelvű, szakmailag magas szintű kurzusokat is indít, amelyek hazai és nemzetközi egyezmények alapján az akkreditációs követelményeknek is megfelelnek. A K-MOOC kurzusai magyar nyelvűek, és ingyenesen felvehetők mindenki számára, a felsőoktatási intézmények kurzusokkal csatlakozhatnak a rendszerhez, igénybe véve a Moodle-alapú platform nyújtotta lehetőségeket.

95

Horváth Marianna

Horváth Marianna

Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Marianna, Horváth The Development of Services Provided for Students

A duális és kooperatív képzésekhez kapcsolódó pályázat 1. számú alprojektjének célja a hallgatói szolgáltatásaink fejlesztése, a gyakorlatban azonban az alprojekt nagymértékben hozzájárult a duális képzéskommunikációhoz színes rendezvénypalettájával és bevont megvalósítóival, változatos programjaival egyaránt. A projekt célja a gyakorlati tapasztalatok tanulmányok alatti megszerzésének érdekében az alapképzés es a felsőoktatási szakképzés területen a duális es kooperatív képzési programok elterjesztése, valamint a középfokú tanulmányokat folytató diákok orientációja és tájékoztatása a képzési formákról. Ezen cél megvalósulásához nagymértékben hozzájárult az alprojekt. Az alprojekt célcsoportjait tekintve igen változatos palettát mutat, azonban így válhatott teljesebbé a szakmai megvalósítás – programelemeink az alábbi célcsoportokat célozták: -

96

jelenlegi hallgatóink, potenciális, jelenleg középiskolás hallgatóink, potenciális egyéb korosztályba tartozó hallgatóink, szülők, duális partnereink illetve potenciálisan bevonható duális partnerek,

-

középiskolákban oktató pedagógusok, pályaválasztási tanácsadók. Jelenlegi hallgatóink számára olyan szolgáltatáscsomaggal egészítettük ki meglévő erőforrásainkat, mely eddig nem volt jellemző: - moduláris és felnőttképzési lehetőségeinkről és a továbbtanulás egyéb formáiról több alkalommal tartottak előadásokat, beszélgetéseket a hallgatókkal megbízott megvalósítóink, - az érdeklődők konfliktuskezelő tréningen illetve problémamegoldó kompetenciafejlesztésen is részt vehettek illetve olyan tanácsadásokon, mely eddig nem volt jellemző intézményünkre (például lemorzsolódó hallgatók számára speciális tanácsadás vagy problémamegoldó kompetenciafejlesztés), - élethosszig tartó tanuláshoz indirekten is kapcsolódó rendezvények, - duális partnereink illetve duális partnerség iránt érdeklődő vállalkozásokhoz látogathattak el csoportosan hallgatóink több alkalommal, - duális képzési információs szolgálat kialakítása illetve - a rendezvények megvalósításában több esetben hallgatók is részt vettek, kapcsolódva duális partnerünkhöz, a Tiszaliget Kft. működéséhez és egyéb megbízási feladatokat is elláttak a beiskolázás témakörében. ECONOMICA 2015. 1. különszám

Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók részéről kifejezetten igény mutatkozik a különböző fókuszú kompetenciafejlesztésre és tréningekre, tanácsadásokra is. Így ebben az irányban is mindenképpen fejleszteni kell a jövőben, hiszen jelenleg leginkább karriertanácsadási tanácsadások elérhetőek a hallgatók számára – ezzel szemben nagyon sok területhez kapcsolódó fejlesztést kívánnának hallgatóink. A középfokú intézmények diákjai számára pályaválasztási rendezvénycsomagot illetve pályaválasztási szolgáltatásokat kínáltunk: - pályaválasztási tanácsadókat bíztunk meg a duális képzések kommunikálására, - a térség középiskoláiból válogatva intézményi továbbtanulási felelősök segítették a kommunikálást közvetlenül a diákok számára, - megbízott oktatói csapatunk a középiskolákban illetve saját rendezvényeinken végzett pályaválasztási tanácsadást illetve képzésismertetést, - a főiskolai hallgatókból válogatott marketingcsoport építette tovább az intézményi kapcsolatokat a kiválasztott 100 középiskolával illetve személyesen konzorciumi és saját rendezvényeinken tájékoztatták a diákságot a duális képzések intézményi sajátosságairól illetve támogatták a pályaválasztási folyamatokat, - duális partnereink illetve duális partnerség iránt érdeklődő vállalkozásokhoz látogathattak el csoportosan a diákok több alkalommal. Véleményem szerint saját hallgatóink bevonása a képzések kommunikálásába kifejezetten hasznos, hiszen jóval hitelesebben tudnak kommunikálni érintettként. Általános céljaink mellett egyértelmű eredmény, hogy a pályázatba bevont hallgatók is jóval több ECONOMICA 2015. 1. különszám

információval rendelkeznek jelenleg a duális képzésről, mint korábban, így kortársaik döntéseit megfelelően segíthetik a pályaválasztás tekintetében. A személyes és kisebb csoportban történő pályaválasztáshoz kapcsolódó információátadás mellett igen aktív rendezvénysorozat is az alprojekt részévé vált: - duális képzési roadshow alkalmak, - szakmai workshopok, - kutatók éjszakája, - városi nyári beiskolázási rendezvény, - duális képzési börze és - állásbörze. A „városi nyári beiskolázási rendezvény” színes programjai napközben is vonzották a helyi és környékbeli középiskolásokat – hostessek segítségével folyamatosan sikerült a duális és egyéb képzésekről információt szolgáltatni az érdeklődők számára. Az egész napos programok kicsik és nagyobbak számára egyaránt vonzóak voltak. Több esetben szülők számára is információt tudtunk nyújtani. A késő délutáni, esti program az Educatio Kht. elvárásainak is megfelelően történt, a ponthatárok kommunikációjával. Beiskolázási felelős kollégáink a rendezvényen segítették a hostessek munkáját illetve a rendezvényen megjelenő pedagógusok számára is kommunikáltak a rendezvény és pályázat céljainak megfelelően. A rendezvény sikerét mutatja a több, mint 250 középiskolás részvétele illetve a hozzá kapcsolódó szélesebb támogatói kör is, akik segítségével egész napossá formáltuk a beiskolázási rendezvényt. Duális képzési roadshow-ink az eredeti elképzelést kissé átalakítva végül olyan térségi, városi nagy rendezvények részévé tettük, mely garantálta a jóval nagyobb hatékonyságot. A „duális képzési roadshow” több állomáson 97

Horváth Marianna megvalósult. A szolnoki Gulyás Fesztiválon idén először jelent meg a Szolnoki Főiskola. A szolnoki középiskolákkal való jó kapcsolat építése érdekében a Szolnoki Főiskola „sátra” mellett 10 középiskolás csapat indult a gulyásfőző versenyen. Mindeközben hallgatóink a kérdéseire válaszoltak, illetve minden a továbbtanulással kapcsolatos kérdésükre választ kaptak. A duális képzésről a hallgatókon túl oktatóktól is kaptak felvilágosítást a diákok, valamint szakmai beszélgetések is zajlottak, melybe természetesen az érdeklődő szülők is becsatlakoztak, bátran tehették fel kérdéseiket. A kapcsolódó másik két rendezvény: a Tiszavirág fesztivál illetve a szolnoki Repülőnap voltak, melynek szakmai sikeressége és hasznossága abszolút hasonló volt. A jövőben is tervezünk hasonló városi/megyei rendezvényi megjelenéseket. A pályázat lehetőséget adott az intézmény számára ilyen új, eddig használatlan terület feltérképezésére is. Az eredmények alapján a megkezdett kommunikációs formát tovább kell fejleszteni, komplexebbé tételével illetve rendezvényekhez illeszkedőbb megjelenési formával kiegészítve. A Szolnoki Főiskola idén is részt vett a Kutatók Éjszakája országos rendezvény sorozaton. Fontosnak tartjuk, hogy a Főiskolánkat, az itt folyó munkát, illetve partnereinket a lakosság is megismerje. Különösképpen gondolva a középiskolásokra, hiszen ez a rendezvény segítheti a választásukat a továbbtanulással kapcsolatosan. Igyekszünk minden évben színes, változatos programokat összeállítani a Kutatók Éjszakájára, így volt ez idén is. A pályázati sajátosságoknak megfelelően kifejezetten a duális képzésekhez kapcsolódó tudományterületek népszerűsítésére koncentrálni illetve információs szolgálattal is kiegészítettük.

98

A „Duális képzési börzén” középiskolások és saját hallgatóink számára mutattuk be a duális képzést vállalkozók és duális partnereink bevonásával. Az „Állásbörze” leginkább hallgatóinknak illetve nyitottságát hangsúlyozva a szolnoki lakosság számára szerveződött. A rendezvény elsődleges célja volt, hogy hallgatóink már a diploma kézhezvétele előtt kapcsolatba léphessenek leendő munkáltatóikkal, megismerjék a cégek által támasztott követelményeket. Lehetőség nyílt megismerkedni jövőbeni munkaadóddal illetve tájékozódni állás- és gyakorlati helyekről is. A szakmai worshopok pedig azt a célt szolgálták, hogy a szakmai megvalósítók, bevont külső szakemberek és középiskolák számára tudjuk kommunikálni az együttműködési lehetőségeket illetve értékelni, megvitatni azokat. Véleményem szerint a bevont középiskolák nagyon pozitívan értékelték a szakmai kerekasztal beszélgetéseket és rendkívül hasznos szakmai beszélgetések zajlottak le. A duális képzés közoktatásban már ismertebb, így a főiskolai megvalósítók is információt szerezhettek az ott működő duális rendszer sajátosságairól. Az alprojekt működésének magja a szakmai tartalmak menedzselése mellett a rendezvények szervezése volt. Az egyértelmű, hogy a célcsoportok esetében igény van hasonló rendezvényekre illetve külön előny, hogy ebben az időszakban először tudott az intézmény egy komplex rendezvény-sorozatot ajánlani a célcsoportok számára. A jövőben tapasztalataink alapján szeretnénk a rendezvények sorát is minél inkább fejleszteni, tapasztalataink alapján alakítani azokat, szem előtt tartva duális képzéseink népszerűsítését direkt és indirekt módon.


Hallgatói szolgáltatások fejlesztése Az alprojekt szakmai működését tekintve megfelelő eredményekkel zárja tevékenységét, azonban több szervezése és feladatütemezési problémakörre kell a jövőben több figyelmet fordítani. A megvalósítás tekintetében leginkább rendezvényekre koncentráltunk szeptemberig, majd a szeptember-november szakaszban az egyéb programok, beiskolázási tevékenységek is jóval nagyobb hangsúlyt kaptak. A megkezdett feladatokat mindenképpen szeretnénk tovább folytatni az intézményi céloknak megfelelően. A beiskolázási tevékenység esetében az oktatók, hallgatók és nem oktatók bevonása kifejezetten hasznosnak bizonyult, így a tevékenység további menedzselése esetében ezt a jó gyakorlatot szeretnénk követni. A központi intézményi prezentáció elsajátítása minden résztvevő számára informatívnak


bizonyult, a jövőben ehhez kapcsolódó csapatépítést és kompetenciafejlesztést is célul tűzünk ki. Véleményem szerint az alprojekt támogatta a projekt főbb célkitűzéseit illetve a pályaválasztáshoz illetve kommunikációhoz kapcsolódó alcélokat is. A pályázat eredményei „kézzel foghatóak”, bízom benne, hogy a jövőben a visszacsatolásoknak megfelelően tud tovább dolgozni az intézmény az adott célok elérése érdekében. Az intézményi kapcsolatrendszerből származó visszacsatolások alapján az együttműködő középiskolák, szervezetek és a szolnoki lakosság is kifejezetten kedvezően fogadta a főiskola aktív jelenlétét és a duális képzésekhez kapcsolódó intenzív kommunikációt.

99

Mondok Anita

Mondok Anita

Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben Anita, Mondok The Experience and the Usefulness of International Training Models in Dual and Cooperative Training Bevezetés TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán c. projekt IV. alprojektje keretében intézményünk duális és kooperatív képzésben érintett oktatói és adminisztratív személyzete vett részt egy négy országot (Németország, Dánia, Svédország és Lengyelország) átölelő tanulmányúton. Ennek elsődleges célja az adaptálható jó gyakorlatok azonosítása és abból a Szolnoki Főiskola számára alkalmazható duális modellé fejlesztése volt. A tanulmányút során hat intézmény került meglátogatásra, amelyek a Főiskola alapképzési szakjaihoz kapcsolódóan kerültek kiválasztásra. A hagyományosan erős duális képzést kínáló Németország mellett Dánia és Svédország a kooperatív képzés kiterjedtsége miatt volt kitűnő célterület, míg Lengyelországban a duális képzés penetrációja hasonló hazánkéhoz, így megfelelő benchmarkot jelentett. A következőkben az egyes intézményekben tapasztaltak összefoglalására kerül sor. Kulcsszavak: duális képzés, kooperatív képzés, képzési rendszer

AZ ALPROJEKT NEMZETKÖZI TAPASZTALATSZERZÉSI TEVÉKENYSÉGE Kassel Universität (Kassel, Németország) Az intézmény képzési rendszere Közel 25 000 hallgatói létszámmal működő 1971-ben alapított németországi egyetem. Tizenegy karán alap, mester és doktori képzéseket folytat. A művelt tudományterületek: bölcsészettudományi és társadalomtudományi; közgazdasági, üzleti és jogi; természettudományi és matematikai; gépészeti és számítástechnikai; építészeti, városrendezési és tájrendezési; agrár-ökológiai és környezetvédelmi; képzőművészeti. 100

Duális képzésre azért alkalmas, mert kutatóközpontjai a tudományterület vállalataival is szoros kapcsolatban állnak, nemcsak a kutatási eredmények hasznosításában dolgoznak együtt, hanem az együttműködés a képzésre is átterjedt és nem állt meg a diplomamunkánál, hanem azt előkészítve, annak eredményességét célozva az alsóbb évfolyamokban is hasznosnak találták a vállalati közvetlen tapasztalatok megszerzését és megszervezését. Ezt a célt szolgálta egy, az egyetemi és vállalkozási partnerségről szóló projektjük a University-Enterprise Partnerships (UEPs), amelyben a partnerségek típusait azonosították be és jó gyakorlatként adták tovább. ECONOMICA 2015. 1. különszám

Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben Szakmai gyakorlatok rendszere Az általános németországi elvárásoknak megfelelően a képzés rendkívül gyakorlatorientált. A 6 szemeszteres képzés ideje alatt a hallgatók több gyakorlaton vesznek részt, melyek mind időtartamban, mind minőségben meghaladják a Magyarországon szervezett gyakorlatok színvonalát. Már a 2. szemesztert követő nyáron 3 hónapos belföldi gyakorlaton kötelesek részt venni, a 4. szemesztert pedig – melyet kötelezően külföldön töltenek – 3 hónapos gyakorlat követi. Minden hallgató magának keresi meg a gyakorlati helyet, melynek komoly szakmai kritériumoknak kell megfelelnie. A hallgatóknak kötelező szakmai gyakorlaton kell részt venniük a képzés során. A diploma megszerzésének feltétele a gyakorlati modul teljesítése. A gyakorlati helyet a hallgató keresi meg. A teljesítendő óraszám függ a szaktól. Például közgazdasági alapképzésben 360 óra a kötelező óraszám. A Business Law képzésben 810 óra. A gyakorlatok a 3. szemesztertől kezdődnek, és két vállalatnál is teljesíthetőek. A gyakorlati program egy részét külföldön is le lehet tölteni. A sikeres teljesítésről írásos jelentést készít a gyakorló helyszín. A gyakorló helyet egy szakmai bizottság auditálja, hogy mennyire felel meg az egyetem elvárásainak. A gyakorlat teljesítésért szintén kreditet kapnak, de ez a kreditszám nem része az összkreditnek. A hallgatók a szakmai gyakorlatukat nem szemeszter közben, hanem egy-egy szemeszter után teljesítik. Évközi szakmai gyakorlat, mint tantárgy nem épül be a félévi oktatási rendszerbe. A 4. külföldi szemesztert a hallgatók az egyetem partnerintézményeinél töltik, melyek a világ számos országában megtalálhatóak, pl. Kínában, Spanyolországban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, de akár Magyarországon is. A 3 hónapos külföldi


gyakorlatot általában ugyanabban az országban töltik, mint ahol tanulmányaikat folytatták. Nagyon jó megoldásnak tartom, hogy már a második szemesztert gyakorlat követi, hiszen amikor a tanulmányok során a szakmai tárgyakhoz érnek, sokkal nagyobb szakmai rálátással rendelkeznek, mint pl. azok a magyar hallgatók, akik tanulmányaik során csak néhány napos, esetleg hetes gyakorlaton vettek részt, ráadásul legtöbbször alacsony, diplomát nem igénylő munkakörben dolgoztak. A kötelező külföldi gyakorlat során lehetőségük van az általuk választott idegen nyelv (legtöbbször angolt, ill. francia, spanyol és kínai nyelvet tanulnak) tökéletesítésére, egy idegen kultúra megismerésére, mely szintén óriási előnyt jelent később a munkaerőpiacon. A letöltött gyakorlatokról 10 oldalas beszámolót kell írniuk, melyet az internetre is feltöltenek. A hallgatókra motiváló erővel hat, hogy bárki számára elérhető a beszámoló, így a dolgozatot nem csak összedobják, hanem komolyan kidolgozott munkákat adnak le. Az eredeti példányokat a könyvtárban őrzik, ahol az őket követő hallgatóknak lehetőségük van országonként keresni a dolgozatok között. Ezt nagyon jó ötletnek tartom, hiszen előre tájékozódhatnak a külföldi lehetőségekről, segíti őket a döntésben is. A gyakorlati hely kiválasztásában segít a főiskola karrier-tanácsadó munkatársa is, aki felelős az ún. Individual Carreer Coaching programért. E program keretében felmérik az egyes hallgatók képességeit, érdeklődési körét, lehetőségeit, és segítenek az ideális gyakorlati hely kiválasztásában. Félévente egyszer célkitűző elbeszélgetésre hívják a hallgatókat, próbaállásinterjúkat tartanak, felkészítik őket a felvételi eljárásra, a rájuk váró üzleti életre. A gyakorlatorientációt mutatja az a tény is, hogy minden képzésben rendkívüli szerepet kap a modern technológia, azaz azokkal a technikai

101

Mondok Anita eszközökkel ismertetik meg a hallgatókat, melyekkel az üzleti életben is dolgozni fognak, pl. laptop, táblagép, videokamera, stb. Az elméleti oktatás is rendkívül gyakorlatközpontú, ezt jól mutatja pl., hogy Informatika tantárgy helyett Adatelemzés Excel-lelt tanítanak. Tehetséggondozás A Kasseli Egyetemen a hallgatók tehetséggondozása 2 fő területre koncentrálódik a duális és kooperatív képzésben. A kiemelkedően tehetséges hallgatók számára nyújtandó ösztöndíjakkal illetve helyi részmunkaidős munkavégzésben valamint külföldön való egyetemi és gyakorlati részképzésekkel valósul meg. Az ösztöndíj és a részmunkaidős munkavégzés hozzájárul a tanulmányok finanszírozásához. A részmunkaidős munka és a külföldi gyakorlat segíti a végzést követően munkahelytalálásban, mivel gyakorlati tapasztalatra tettek szert. A külföldi egyetemi tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok az idegen országban való helytállás során a hallgatók olyan kompetenciákat fejlesztenek ki, amelyek elengedhetetlenek napjaink multinacionális üzleti életében résztvevőknek. A duális és kooperatív képzés finanszírozása lehetséges forrásai Az egyetemen Németország iparilag egyik legfejlettebb régiójában helyezkedik el, ahol a termelésen kívül jelentős kutatási-fejlesztésiinnovációs tevékenység is jellemző. Ennek köszönhetően, különösen a műszaki területhez kötődően, komoly igény van a jól képzett, vállalati specifikumokat ismerő mérnökökre. Ennek biztosítása érdekében a vállalkozások kapacitásaik függvényében – biztosítják a duális gyakorlati lehetőséget a jelentkező hallgatók számára. A képzések többsége államilag finanszírozott.

102

A duális képzési forma kifejezetten a műszaki (építészet, gépészet, informatika) valamint az agrártudományi területen jellemző. A duális képzések finanszírozását a vállalkozások elsődlegesen a saját költségvetésükre alapozva biztosítják, viszont a német szakképzési jogszabályok adta lehetőségeket kihasználva évente két hallgató duális képzése az állam által finanszírozott a költségek elszámolásával és a járulékok leírásával. A hallgatók a gyakorlati időre a vállalkozástól gyakornoki díjban részesülnek, aminek a minimális összege a német minimálbér 50%-a. A díjazást a hallgatók csak a gyakorlati időre vonatkozóan kapják. A gyakornokok mentorálásáért a vállalat az államtól további járulékkedvezményt kap, amelynek a mértéke a hallgatói foglalkoztatástól függően változó mértékű.

Lillebaelt Academy (Odense, Dánia) Az intézmény képzési rendszere A dán intézménybe már a felvételnél fel kell tüntetni a gyakorlóhelyet, amely vállal egy minimum ösztöndíj kifizetést havonta, ugyanakkor elvár tanulmányi teljesítményt. Párhuzamosan tanulnak és dolgoznak. „Activity Model”-nek nevezik, mert tanulásra ösztönöz, amiből a képzés végén majd tudományos eredményekre is számítanak. A menedzsment területén is alkalmazzák a párhuzamos oktatásmunka modelljüket, de nagyobb részben a közigazgatás, egészségügy, oktatás és a szociális munka területén vált már be. Szakmai gyakorlatok és szakmai partnerség rendszere A dán oktatás előírja, hogy a felső oktatási képzéseknek tartalmaznia kell gyakorlati képzést is. A gyakornoki időszak hossza függ a választott szakterülettől.


Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben A hallgatóknak így a felsőoktatási képzéshez szükségük van egy gyakornoki helyre, amit már a jelentkezéskor meg kell jelölniük. A hallgatók 20%-a nemzetközi, így több mint 20 nyelvet beszélő emberi erőforrást jelentenek a környék munkaadói számára. Az intézmény az alábbi lehetőségeket kínálja szakmai együttműködésre: -

projekt-együttműködés: számos formában megvalósulhat, legjellemzőbb, hogy hallgatók egy csoportja dolgozik a cég által adott projekten (pl. piackutatás). A megvalósítandó feladatban a cég és a hallgatók megegyeznek, konkretizálják a részfeladatokat és az eredmények közlésének módját.

-

innovációs projektek: különböző témakörben és megvalósítási időben is végezhető ilyen együttműködés, például: o 48 órás innovációs rendezvény: gyakorlatilag olyan kétnapos ötletbörze, ahol a hallgatók a vállalat számára újszerű megoldásokat keresnek. o Inno12: intenzív 12 órás innovációs rendezvény, amely keretében a hallgatók újratervezik a vállalat termékeit, eljárásait, marketing stratégiáját, stb. o InnoEvent keretében az Academy and University College Lillebaelt hallgatói az Odense University Hospital által adott, egészségügyi feladatokon dolgoznak.

Szakmai gyakorlat A gyakorlat során a hallgatók az adott vállalkozás csapatának részévé válnak 3-7 hónapos időszakra, a hallgatók egyéni képzési programjának megfelelően. A hallgatók előre kiadott feladatokon dolgoznak, de emellett ECONOMICA 2015. 1. különszám

részt vesznek a napi operatív feladatok ellátásában is a munkahelyen. Hallgatók részmunkaidős foglalkoztatása A karriercentrum hallgatói nyilvántartással rendelkezik, vagyis gyakorlatilag közvetítőirodaként funkcionál a cégek és a hallgatók között a megfelelő munkahely és munka megtalálásában. Tehetséggondozás University College Lillebaelt felsőoktatási intézményben Odense-ben a tehetséggondozás a kooperatív képzésben már az első évfolyamosok első félévében a képzés kezdetén elindul a képzésbe integrált vállalati gyakorlati példák és feladatok révén. Konkrét példa erre az a hallgatói feladat, amely során vállalatok piacfejlesztéséhez szükséges piackutatást konkrét vállalati termék új piacra való bevezetését megelőzően a potenciális fogyasztók megkérdezését oktatói mentorállással hallgatói csoportok végzik. Másik ilyen konkrét kooperatív képzésű gyakorlati példaként említették, hogy a hallgatóknak a Lego vállalat számára potenciális jövőbeli problémákat kellett projekt feladatként felvetniük és megoldásokat kidolgozni rájuk. A duális és kooperatív képzés finanszírozása lehetséges forrásai A duális és kooperatív képzések finanszírozásának dán gyakorlata szerint a duális képzési formában lévő hallgató a gyakorlati helyet biztosító vállalkozással olyan szerződést köt, amely a vállalat által meghatározott tanulmányi teljesítmény függvényében határozza meg az alkalmazás lehetőségét és a díjazás mértékét. A hallgatók ilyen jellegű díjazása a teljes tanulmányi időszakra vonatkozik, amely magában foglalja a főiskolán (akadémián) és a kapcsolódó gyakorlati helyen eltöltött időt is. A hallgatói duális szerződések nem uniformizáltak, eltérő 103

Mondok Anita idejűek lehetnek, de minimum a hagyományos tanulmányi időszak idejét ki kell tenni. A gyakorlatot biztosító vállalkozás a hallgatóval kapcsolatos költségeinek elszámolása mellett támogatást igényelhet az államtól a szakképzés biztosítására és a duális képzésben lévő hallgatókat mentoráló dolgozók munkából történő kivonásából származó veszteségeinek fedezetére. Ezt az állami támogatást az esetek többségében a vállalkozások megkapják.

University of Copenhagen (Copenhagen, Dánia) Az intézmény képzési rendszere Dánia legnagyobb egyeteme, közel 40 000 hallgatóval. Számos képzési programja között található elméleti, akadémiai jellegű, egymásra épülő, több szintes, nyári egyetem, továbbképzés. A duális képzéshez az a kezdeményezésük áll a legközelebb, amely egyfajta hidat épít a munka világa és a kutatások között. A hallgatók a képzési idő végén járnak párhuzamosan az intézménybe és a vállalkozásokhoz, tapasztalatot szerezni, majd a közösen kialakított témában vizsgálatokat végezni. Az intézmény érdekessége a nagyszámú online tanfolyam is. Szakmai gyakorlatok rendszere A vizsgált intézmény gyakorlatszervezési módszertana megegyezik a Szolnoki Főiskola gya-korlatával, adoptálható jó gyakorlat az adott intézményben nem volt azonosítható. A kutatások során kialakult vállalati kapcsolatokat felhasználják a gyakorlatszervezésben. A hallgatók a képzésük végén szakmai gyakorlatot végeznek egy vállalkozásnál, ahol egy-egy témában végeznek kutatásokat, illetve feladatokat. A szakmai gyakorlat mellett diák asszisztensként is dolgozhatnak a

104

vállalkozásoknál. Valamint mentori program van a mesterképzésben résztvevők részére. Konkrét duális képzési programjuk nincs, de a hallgatók a szakmai gyakorlat, illetve a kutatásokba való bekapcsolódással felkészülhetnek a munkavilágára. Képzésfejlesztés A koppenhágai egyetemen létrehoztak egy Duális Karrier ~ Spouse Network elnevezésű kez-deményezést, melynek lényege, hogy támogassa azokat a növekvő számú nemzetközi munka-vállalókat illetve ezek családját, akiket a koppenhágai egyetem duális képzésre felvesz. Ennek a hálózatnak a lényege, hogy támogatást nyújtson és felhívja a figyelmet a networking/ kap-csolatkötés fontosságára Dániában. Bár egy új országba való költözés rendkívül izgalmas esemény, ugyanakkor rengeteg új kihívást is tartogat. A Duális Karrier ~ Spouse Network hálózat pontosan ezekben a kisebb kezdeti nehézségek leküzdésében áll rendelkezésre. Amik-ben részletes támogatást nyújtanak: az álláskeresésben workshopokon keresztül, a személyes coaching és hálózati találkozókon; információnyújtás és tippek a dániai tartózkodáshoz; társa-sági események, mint például a közös ebédek, mozi, túrák Koppenhágába stb.; egyetemi órák-ra való regisztrálás, amelyeket a munkavállalóknak és az ők partnereiknek ajánlanak. A szervezet egyik legfontosabb küldetése a karrier konzultáció, amelynek lényege, hogy a külföldi munkavállalók mielőbbi dániai elhelyezkedését segítse. A karrier konzultáción belül a következőkben nyújtanak segítséget: állásinterjúkra való felkészítés, személyre szabott karrier konzultáció, kompetenciák felmérése és lehetséges karrier lehetőségek feltérképezése, személyiségi tesztek végzése, motivációs levél-, valamint önéletrajzírás fejlesztése.


Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben A duális és kooperatív képzés finanszírozása lehetséges forrásai Az intézmény egyetemi jellegénél fogva inkább elméleti tudásban részesíti a hallgatóit a főiskolai (akadémiai) képzésekhez képest. A hallgatók a tanulmányi időszakuk végén töltik le a gyakorlati idejüket (3-7 hónap) mind az alap-, mind a mesterszakokon. A hallgatók minimális díjazásban részesülnek, amely a dán minimálbér 60%-a, ennek fejében a vállalkozások elvárják a képzés során tanultak gyakorlatban történő hasznosítását, tehát elvárják az egyetemtől a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismeretek oktatását. A vállalkozások általában egy, maximum két hallgatót foglalkoztatnak –vállalati mérettől függően szakterületenként, így a gyakorlatoztatást nagyszámú vállalati partneri kör képes csak biztosítani.

Ezeket a kapcsolatokat használják fel a gyakorlatszervezésben is. Az egyetemen 10 éve folyik duális képzés. A gyakorlati képzésbe a hallgatók az első év után kapcsolódnak be. A duális képzésben csak a tehetséges, és jól tanuló diákok léphetnek be, akiknek így a képzési idejük meghosszabbodik. Ezek a hallgatók a gyakorlati képzés idejére fizetést is kapnak. Természetesen a többi hallgatónak is van lehetősége gyakorlati időt tölteni egy-egy vállalatnál. Az intézmény kiterjedt vállalati kapcsolatokkal rendelkezik, mert az egyik kutatási témája is az ilyen típusú oktatás hatásai.

Az intézmény képzési rendszere Az integrált modell képviselője az egyetem. A 12000 hallgató több kampuszban tanul a főként a társadalomtudományok és az egészségtudományok területén. A munka, a munkáltatás hangsúlyos szerepet kap az intézményi filozófiában, a munkával integrált képzés a mesterszakokban és a PhD képzésben teljesedik ki. Ha a hallgató érzi, hogy hasznos, amit tesz, motiváltabb lesz, a tézisei elkészítése során nagyobb teljesítményt fog nyújtani. A vállalati partnerek csak a képzés első éve után jelennek mega hallgatói kapcsolatrendszerben.

Tehetséggondozás Högskolan Väst felsőoktatási intézmény Trollhättan-ben a svédországi duális képzés „anyain-tézménye”. A tehetséges hallgatók vehetnek részt a duális képzésben, amely keretében minden nyáron 10 hetet vállalatoknál tölthetnek a gyakorlati tudnivalók elsajátításával. Erre az időszakra a hallgatók fizetést kapnak és képzésük időtartama 1 évvel meghosszabbodik. Az elsajátított gyakorlati tapasztalatok által a végzést követően könnyebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. A felsőoktatási intézményben a duális képzésű hallgatók olyan projekt-munkákat kapnak ahol a projekt team tagok különböző tudományterületről kerülnek ki, így egy-egy kérdés multidiszciplináris megközelítésével találnak megoldást. Ez a szemléletmód is segíti a vállalati kultúra elsajátítását.

Szakmai gyakorlatok rendszere Az egyetem egyik jelentős szakterülete a work integrated learning (WIL) és a kooperatív képzések módszertanának kutatása. Ebből adódóan rendkívül kiterjedt vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Jelenleg 37 ország 275 intézményével állnak szakmai kapcsolatban.

Képzésfejlesztés A fő alapelv az intézmény működésében, hogy a tudás megszerzése nemcsak felsőoktatási intézményekben történik, hanem azokon kívül is. A képzési programokba integrált munka remekül példázza az oktatási intézmények és a rajtuk kívül álló világ kapcsolódását.

Högskolan Väst (Trollhättan, Svédország)


105

Mondok Anita A munkába integrált tanulás az élénk tapasztalatcseréről, elmélet és gyakorlat egymásra hatá-sáról és az aktivitásról szól. A University West az oktatáson és kutatáson keresztül járul hozzá a tanuláshoz, így egyaránt fejleszti az egyént és a közösséget. A tanulással integrált munka a University West mindenen átívelő profilja. 2002 óta, amikor a svéd kormány megbízta az egyetemet azzal a feladattal, hogy kifejlessze ezt a képzési rendszert, ez határozza meg az egyetemen az oktatás minden területét. A működésük sarokköve az emeltszintű tudás, mely komplex problémák megoldását jelenti. A külső partnerekkel való együttműködés és gondolatcsere segíti az egyetemet, hogy az egyre magasabb minőség elérésében. Egyre nagyobb hatással van az egyetemre az a magas szintű gyakorlati tudás, amelyet a partnerektől szereznek, és beillesztenek az elméleti tudásanyagba. A tanulásba integrált munka fontos elvárást jelent az egyetemmel szemben, amelynek csak folyamatos fejlődés útján tudnak megfelelni Az egyetem diákjai magas minőségű támogatást és tanácsokat kapnak a tanulási és karriercéljaik megvalósításához. Különösen jó felkészítést kapnak a hosszú távú, elkötelezett munkavégzésre egy rugalmas környezetben, ahol az élethosszig tartó tanulás természetes jelenség A tanulásba integrált munka rengeteg lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy éles, gyakorlati munkahelyzetben próbálhassák ki az órákon megszerzett elméleti tudásukat. A gyakornoki programok ennek egyik módját jelentik, de a University West sok más alternatívát is kínál, mint például a kooperatív oktatás, a diákok foglalkoztatása, projektmunkák, terepgyakorlatok illetve mentorprogramok. A munkaintegrált tanulás túllép azon a hierarchikus elképzelésen, mely a száraz, elméleti tudásanyagot fontosabbnak 106

tartja a munkahelyen megszerzett gyakor-lati tapasztalatnál. Ehelyett ezeket egymás mellé helyezve, elmélet és gyakorlat összefonódá-sát, és egymásra gyakorolt pozitív kölcsönhatását helyezi előtérbe Emiatt az egyetem diákjai remekül tudnak mozogni az elmélet és a gyakorlat között, nem okoz számukra gondot sem a tervezés, sem a megvalósítás. Ez független gondolkodásmódot igényel, illetve azt, hogy a diákok előrelátók legyenek, fel tudják mérni a választásaik lehetséges következményeit, és értékelni tudják az önmaguk és mások által megvalósított akciókat. Az egyetemen végzett diákok sokoldalú felkészítést kapnak a munka világára, érett, aktív, demokratikus, tenni akaró európai polgárokká váljanak. A duális és kooperatív képzés finanszírozása lehetséges forrásai A svéd főiskola gyakorlati képzési formája az un. tanulmányokba integrált munka, amelyet a hallgatók az első évfolyamot követően kezdhetnek meg, abban az esetben, ha valamely válla-lati partner befogadja őket. Az évenkénti gyakorlat összesen 10 hetet jelent, viszont azt a világ bármely pontján letölthetik a nagyszámú partnerség révén. A hallgatók csak a gyakorlati idő-szakra kapnak díjazást a vállalti partnertől, amelyet a vállalkozás a szakképzési járulékának a felhasználásával tud biztosítani, így többletköltséget legfeljebb a hallgatót mentoráló dolgozó munkából való kiesése jelent, ezt viszont minden vállalati partner bevállalja.

Wroclaw School of Banking (Wrocław, Lengyelország) Az intézmény képzési rendszere Magánfenntartású intézmény. A működés csakis a kiváló oktatási szolgáltatásokkal biztosít-ható. Gdanskban folytatnak tipikusan ECONOMICA 2015. 1. különszám

Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben duális képzést, a gyakorlatra itt helyezik a legnagyobb hangsúlyt, külön szervezeti egység segíti a hallgatókat. A vállalatok, bankok kezdeményeznek, sok év munkája eredményeként alakult ki ez a gyakorlat. A sikereket annak tudják be, hogy rákényszerülnek a minőségi munkára és a jól felkészült hallgatókat örömmel fogadják a cégek. Sok vállalati szakember is tanít a kurzusokon. A Wroclaw School of Banking a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium döntése szerint 2006. szeptember 21-én Opoleben is nyithatott fakultást. Az intézmény alap- és mesterképzés folytatására kapott felhatalmazást. Alapképzést kínálnak angol nyelvészet, pénzügy és számvitel, jogi és üzleti tanulmányok, logisztika, menedzsment (angol nyelvű üzleti adminisztráció specializációval), politikatudományok és turizmus és szabadidő szakokon. A mesterképzés pénzügy és számvitel, logisztika, menedzsment (angol nyelvű nemzetközi menedzsment specializációval) és turizmus és szabadidő szakokon. A Wroclaw School of Banking több mint 80 posztgraduális és MBA képzéssel áll a diákok rendelkezésére. Az üzleti képzés szakembereknek posztgraduális képzés angol nyelven kerül oktatásra. Tehetséggondozás Wroclaw School of Banking Wrocław egy székhelye és 8 telephelye van, amelyikből az egyik telephelyen van duális képzése, de mindegyik képzés helyen kooperatív képzés járul hozzá a gyakorlati tudnivalók hallgatói elsajátításához. A külföldi vendég professzorok és számos külföldi országból érkező diák garantálja azt az egyedülálló képzési tapasztalatot, amelyik felkészíti a hallgatókat a nemzetközi karrierre. A tehetséges hallgatók a felsőoktatási intéz-mény széleskörű külföldi ECONOMICA 2015. 1. különszám

partner kapcsolatainak köszönhetően részt vehetnek az Erasmus plus programban és egyéb hallgatói mobilitás programokban, valamint rövid nemzetközi projektekben működhetnek közre. A duális és kooperatív képzés finanszírozása lehetséges forrásai A WSB magán felsőoktatási intézmény jellegénél fogva költségtérítéses képzéseket folytat főként üzleti szakokon. A képzés minőségét jól tükrözi, hogy a végzett hallgatók rövid idő alatt jó álláshelyeket kapnak. A tanulmányok finanszírozását segíti, hogy az oktatási szakterü-lethez kapcsolódó vállalkozások sora hirdet meg ösztöndíjakat, amely több esetben egyúttal a hallgatói gyakorlatokkal is összekapcsolódik – azaz az ösztöndíjat biztosító vállalkozásnál tudja a hallgató a tantervben előírt gyakorlatokat teljesíteni. A Wroclaw-i képzőhelyen kifejezetten duális képzés nincs, viszont Gdanskban indítottak duális képzéseket pénzügyi területen, ahol elsősorban bankok biztosítanak gyakorlati helyszínt a hallgatóknak. A bankok hasonló kedvezményt kapnak a duálisos hallgatók foglalkoztatására, mint hazánkban, azaz a lengyel rendszernek megfelelő szakképzési járulék befizetését fordíthatják a hallgató díjazására. Mivel ennek nincs jogszabályokban rögzített minimuma, ezért több hallgatót is foglalkoztathatnak a cégek párhuzamosan többletköltségek felmerülése nélkül, függően a vállalkozás méretétől.

The International University of Logistics and Transport in Wrocław (Wrocław, Lengyelország) Az intézmény képzési rendszere A duális képzés lényege, hogy a tudás megszerzése mellett tapasztalatokat is gyűjtenek a hallgatók. 107

Mondok Anita A vállalatoknál végzett diplomakészítésből indult ki, majd egyre korábbra szervez-ték a vállalati tapasztalatszerzést, míg végül a képzés második évétől kezdődően alakították ki a rendszert. Három nap elmélet (hétfő-szerda) és két nap gyakorlat (csütörtök-péntek) váltakozásával folyik a képzés. A cégek ösztöndíjat adnak, amelyből a hallgató fedezheti a tandíját. Duális képzés, mint az alapképzés egy új formája a közlekedés és logisztika alapszakon érhető el. A képzés sajátossága az elméleti és tapasztalati tudás kombinálása. Az elméleti ismeretek birtokában a hallgatók a szakemberekkel történő közvetlen tanulási kapcsolatban elsajátít-hatják a gyakorlati ismereteket is. A duális hallgatók tehát a képzési idejük végén már szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amely vonzó tulajdonság a munkaerőpiacon. A képzési programot az iskola és a képzésbe bevont cégek közösen alkották meg és fogadták el, így azt minden képzésben részt vevő érintett ismeri és betartja. A cégeknél az oktatást a szakterületnek megfelelő szakemberek végzik. A duális képzési program a 30 legtehetségesebb hallgatónak érhető el, mint javadalmazás, mert a cégek teljes mértékben megtérítik a képzés díját (a fizetés nem lehet alacsonyabb, mint a havi tandíj). A hallgatók teljesítménye alapján a duális képzésben a második évtől a képzés végéig vehetnek részt a hallgatók. Közvetlen kontaktus révén a munkaadókat, a társaság működését és az elvárások megismerhetik a hallgatók. Értékes tapasztalatokra tehetnek szert. Számukra ez egy nagy lehetőség, hogy felkészüljenek a munka világára. Az intézmények pedig megismerhetik a munkaerő piaci igényeket a diplomásokkal szemben.

108

Tehetséggondozás The International University of Logistics and Transport in Wrocław magán felsőoktatási intézményben az 1. tanulmányi év lezárását követően a legtehetségesebb 30 hallgató vehet részt a duális képzésben a 2. év kezdetétől. A hallgatók a szorgalmi időszak minden hetében hétfő-től szerdáig a felsőoktatási intézményben folytatnak elméleti tanulmányokat, csütörtökön és pénteken pedig a duális vállalati partnernél sajátítják el a gyakorlatot. A duális vállalati partnerek (6) a náluk végzett gyakorlati munkáért fizetést adnak, amely nem lehet kevesebb, mint a tandíj, így a tanulmányok hallgatói finanszírozása is megoldott. Eredmények A hazaitól eltérő tapasztalatok: – A duális képzés kezdete nem az első félév, hanem egy tanévnyi oktatást és tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítva dönt a hallgató a duális jellegű képzési módszertan vállalásáról. –

A duális képzésre felvételizőknek elő írott követelmény az általános gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi megléte. Továbbá, a tanulmány megkezdése előtt a hallgatóknak egy minimum 12 hónapos képzésen kell részt venniük egy elismert németországi továbbképzési központban. Ez után kezdődik a tanulmányi év, amely elvégzésével lehetőség nyílik a duális képzésre történő jelentkezésre. A duális képzés első vagy második szemeszterében gyakorlati képzésre kerül sor egy elismert vállalatnál Hessenben. A rövidebb gyakorlat alatt (2-3 hónap) a hallgatókat alkalmazottként veszik fel és biztosítva vannak, a hosszabb gyakorlat alatt (8 hónap) pedig gyakornokként alkalmazzák őket. Összességében a hallgatóknak 22 hónapnyi gyakorlaton kell ECONOMICA 2015. 1. különszám

Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben részt venniük. Mindezek elvégzése után tudják csak a hallgatók a vizsgájukat letenni és végzettségüket megszerezni. A szakmai gyakorlat értékelésébe mind a gyakorlati idő, mind a vizsgán kapott érdemjegy beleszámít. –

A vállalat határozza meg a képzés konkrét profilját és tartalmát – egyeztetve az oktatási intézménnyel. A gyakorlati tartalom számonkérést a vállalat határozza meg.

–

Nem minden intézményben volt kifejezetten duális képzés, de a szakmai tapasztalat megszerzésére mindenhol lehetősége van a hallgatónak.

–

A duális képzést általában nem az első évtől kezdik el, először általános képzést kapnak az oktatási intézményben a diákok.

–

Nem minden hallgató tud bekerülni a duális képzésbe, csak a legjobb hallgatóknak van lehetősége.

–

A trollhäteni egyetemen a hallgatóknak már a képzés megkezdése előtt meg kell jelölniük egy vállalkozást, ahol majd a gyakorlati idejüket töltik.

–

A képzés befejezésével a vállalkozások csak a számukra legjobban teljesítő diákot foglalkoztatják tovább.

–

A képzésben a vállalkozások szorosan együttműködnek az intézményekkel.

Németországban, illetve a vállalkozás és a hallgató duális képzésre vonatkozó szerződésének rugalmasságát lehet megemlíteni Dániában. –

A duális képzésbe csak első évfolyamot sikeresen teljesítő hallgatók kerülhetnek be Svédországban, ezáltal csökken a hallgatókba fektetett ráfordítások megtérülésének kockázata. Előnyös tehát, ha a hallgató nem a képzés kezdetétől vesz részt a duális képzésben. Egy alaptanulmány után legyen csak lehetősége a gyakorlat megkezdésére egy vállalkozásnál.

–

Jó gyakorlatként a duálisos hallgatói szerződések rugalmassága említhető, amelyben a foglalkoztató vállalkozás igényeinek megfelelő idejű és tartalmú gyakorlati előírások kerülnek megfogalmazásra.

–

Összességében a tanulmányút tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a duális és kooperatív gyakorlatok finanszírozása a vállalati költségeknek a szakképzési hozzájárulás (vagy annak megfelelő járulék) vállalaton belüli felhasználásával történik, de több eseten ez nem a teljes tanulmányi időre, hanem csak a gyakorlatban eltöltött időre vonatkozik, tehát a hallgatók csak akkor kapnak díjazást, így nem terheli a vállalkozások költségeit a duálisos hallgató. Ezen felül több országban biztosított a hallgatói mentorok munkából való kiesésének kompenzálása külön erre nyitott forrásokból, esetlegesen pályázati forrásokból. Ez utóbbi egyelőre a hazai duális hallgatói rendszerből teljesen hiányzik!

–

A nem duális képzésben hallgatók számára hasznos

Jó ötletek, hazai hasznosíthatóság: – Jelentős erőfeszítéseket tesznek a differenciált foglalkoztatásra, legyen az a gyakorlatok miatti eltérő időbeosztás, vagy a projektmunka miatti eltérés a hagyományos képzéstől. –

Jó gyakorlatként a duális foglalkoztatásra vonatkozó nagyszámú és motivált vállalkozói partnerséget említhetjük meg


részvevő lehet a

109

Mondok Anita második és negyedik félévet követő nyári szünetekben való hosszabb idejű (6-10 hét) üzemi gyakorlat bevezetése a vállalattal előre egyeztetett program alapján. –

110

A vállalkozások differenciálnak a diákok között teljesítményük arányában, és a legjobbak több finanszírozásban részesülnek. Ez a hallgatókat is motiválja a tanulmányaikban.

Összegzés A projekt keretében alkalom volt az intézményi képzési rendszerek tanulmányozására, az oktatás-szervezési sajátosságokról információk gyűjtésére, ami az összehasonlításokat is lehetővé tette. A kapott eredmények segítségével a projektben közreműködő oktatók az egyes alapképzési szakokhoz a Főiskola számára egy mintamodellt dolgoztak ki, amelyek alkalmazása a képzés hatékonyságának javulását eredményezheti a jövőben.


A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán…

Szabó Attila

A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán: vállalati kapcsolatok szerepének jelentősége Attila, Szabó The Possibilities for Development of Practice-oriented Training at the College of Szolnok: the Significance of the Role of Company Relations

BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola a duális, valamint a gyakorlatorientált képzések fejlesztését a TÁMOP-4.1.1.F-15/1/KONV számú Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán című elnyert pályázatból végezte el. A projekt közvetlen célja volt a Szolnoki Főiskolán a térségi, regionális munkaerő-piaci és iparági szereplőkkel közösen olyan felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése, valamint együttműködésének kialakítása és megerősítése, amelyek biztosítják a regionális és térségi munkaerő-piaci igények kielégítését. Ehhez kapcsolódóan cél volt továbbá olyan moduláris képzési rendszer kialakítása, mely biztosítja a főiskolán tanulmányaikat megkezdett hallgatók számára a gyakorlati tapasztalatra épülő, önálló részterületi képzettség megszerzését. A projekt további célja volt még a gyakorlati tapasztalatok tanulmányok alatti megszerzésének érdekében az alapképzés és a felsőoktatási szakképzés területén a duális és kooperatív képzési programok elterjesztése, valamint a középfokú tanulmányokat folytató diákok orientációja és tájékoztatása a fenti képzési formákról. A pályázat megvalósítása során, a fenti célok elérése érdekében hangsúlyos szerepe volt a ECONOMICA 2015. 1. különszám

vállalati kapcsolattartásnak. A pályázat V. számú alprojektje volt Vállalati kapcsolattartás alprojekt. Az alprojekt megvalósításában a Szolnoki Főiskola mellett konzorciumi partnerként részt vett Szolnok Város Önkormányzata és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is. A projekt a területi együttműködés megerősítésére irányuló fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé Jász-NagykunSzolnok megyében, illetve az Észak-Alföld régióban, hiszen a felsőoktatási szolgáltatások bővítése hozzájárulhat az ipar és szolgáltatás betelepüléséhez, így a lakosságmegtartó erő növeléséhez. Ezzel együtt a projekt célja a hátrányos helyzet kompenzálása és a felsőoktatási oklevél megszerzése előtt lemorzsolódó hallgatók számára részképzettség megszerzésének vagy alternatív képzési lehetőségek útján szakma megszerzésének biztosítása is.

GAZDASÁGI HÁTTÉR A Szolnoki Főiskola beiskolázási bázisát, valamint vállalati kapcsolatainak többségét Jász-Nagykun-Szolnok megye biztosítja. JászNagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen 111

Szabó Attila alkotja az Észak-Alföldi régiót. A megye központja, Szolnok megyei jogú város. Az Északalföldi régió az egy főre jutó GDP mutatót tekintve 2011-es adatok alapján az Európai Unió átlagának mindössze 42,8 %-át kitevő értékével a magyar régiók között az utolsóelőtti helyet foglalta el, egyedül ÉszakMagyarországot megelőzve. A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a régióban dinamikusan fejlődő térségeket – elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a megyeszékhelyeket -, amelyeknek a fejlettségi szintje alig marad el az ország legfejlettebb régióitól, a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek. A régió kedvezőtlen helyzetére utal az is, hogy az itt található 32 járásból 12 komplex programmal fejlesztendő, 7 fejlesztendő, 10 pedig kedvezményezett járás besorolású térség a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján. A régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. Mindezeken túlmenően fontos érték az is, hogy a régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek, gabonafélék termeléséhez, a versenyképes agrárszektor folyamatosan fejlődő tendenciát mutat. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a régió adottságaira

112

támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységeket; ezekkel összefüggésben elengedhetetlenné válik az aktív befektetésösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a régió gazdasága versenyképessé váljék. A gazdasági környezet intézményre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt jól körvonalazódik, hogy a gazdaság jelenlegi állapota, a kibocsátás nagysága, illetve értékének csökkenése, a vállalkozások száma, fejlődési koncepciója a régióban kevésbé támogatja a képzések iránti kereslet növekedését. Ez, valamint az állami ösztöndíjak és részösztöndíjak korlátozott száma kedvezőtlenül hat az üzleti képzések iránti elsődleges keresletre. Ezzel szemben a régió vállalkozásainak összetétele azt mutatja, hogy a képzések iránti munkaerő-piaci kereslet rövid és hosszú távon is tartós lesz. A régióban a foglalkoztatási szint megyénként eltérő, a foglalkoztatási arány 2013-ban az Észak-Alföld régióban 47,5% volt, ami ÉszakMagyarország foglalkoztatási rátája után megint csak a második legalacsonyabb. Eközben a munkanélküliségi ráta 2013-ban 14,2% volt, ami a legrosszabb adat a hazai régiókkal való összevetésben. A nyilvántartott álláskeresők száma 2013-ban 100.438 fő volt. A KSH 2013-as évre vonatkozó adatai szerint a régióban regisztrált gazdasági szervezetek száma 276.939, ami az országos adat 15,15 százaléka. Ugyanakkor a régió gazdasági szervezeteinek mindössze 20 százaléka van Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrálva. 2012-es adatok alapján a működő vállalkozások száma társas vállalkozások esetében 35.321, egyéni vállalkozás esetében 38.239. Ezen belül mezőgazdaságban 4.485 (a megyében 934), vendéglátásban 3.899 (a megyében 1.120),


A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán… kereskedelem és gépjárműjavítás területen 17.445 (a megyében 3.999), pénzügyi területen 2.850 (a megyében 685) cég működik.

TÁRSADALMI HÁTTÉR A magyar társadalom - az európai társadalomhoz hasonlóan – öregedő és fogyó korösszetételt mutat. Hazánk többi régiójához hasonlóan az elmúlt évtizedekben az ÉszakAlföldön is tapasztalható a népesség természetes fogyása. A 2008-2014 közötti időszakban a régió népessége 1,96%-kal csökkent. A születéskor és a különböző életkorokban várható átlagos élettartamadatok lényegesen romlottak az elmúlt 30 évben. A magyar népességnek – de különösképpen a középkorú és idősebb felnőtteknek az egészségi állapota igen rossz. A magyar emberek átlagosan életük éveinek 13%-át betegen élik. Az egészségügyi ellátórendszer, a deviáns életmód, az alacsony szintű életkörülmények és a természeti környezet szennyezettsége együttesen járulnak hozzá az ismertetett helyzethez. A társadalom elöregedése mellett kihívást jelent a vidéki, főképp aprófalvas települések elnéptelenedése. Az említett települések munkahely hiányában nem vonzóak a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára, akik a nagyobb községekben, városokban vagy a fővárosban keresnek munkát. A régió humánerőforrás-bázisa sem erőssége a térségnek, hiszen bár rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a régiót. Emellett a régióban nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma kisebbség ECONOMICA 2015. 1. különszám

lakosságon belüli aránya országosan a legmagasabbak közé tartozik. A régió köznevelésben és felsőfokú oktatásban tanuló létszámadatai 2013-ban az alábbiak szerint alakultak. Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma 20.571 fő (a megyében 5.827 fő), gimnáziumi tanulók száma 28.674 fő (a megyében 6.312 fő), szakközépiskolában tanulók száma 31.274 fő (a megyében 7.733 fő). Utóbbi két megyei létszámadat a régió másik két megyéjének adatától jelentősebben elmarad. A középfokú oktatásban részt vevő diákok teljes száma 80.519 fő (a megyében 19.872 fő). A régióban állandó lakhellyel rendelkező, felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma 30.012 fő (a megyében 6.593 fő), a megyei adat itt is jelentősen elmarad a másik két megyétől. Ha a hallgatói létszámadatot a felsőfokú tanulmányok képzési helyszíne szerint vizsgáljuk, 2013-ban a régióban 25.839 fő tanult, de Jász-NagykunSzolnok megyében mindössze 821 fő.

SZAKMAPOLITIKAI HÁTTÉR Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék elsődleges partnereiknek, a hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek - igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét. Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe való aktív, harmonikus beilleszkedésének ösztönzése. 113

Szabó Attila A szakképzés jelentősége az elmúlt években − különösen a gazdasági válság hatására − felerősödött az Európai Unióban. Mivel a válság következményeként drasztikusan növekvő munkanélküliség elsősorban a fiatalokat sújtja, az Unió elsődleges prioritásként kezeli a szakképzési rendszer reformját és erősítését, hiszen az oktatási rendszerből a munka világába történő zökkenőmentes átmenet elengedhetetlen a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek növelése szempontjából. Mivel az Európai Unió jelentős figyelmet fordít a szakképzés rendszerének irányába, így a szakmai gyakorlatok, a gyakorlatorientált képzések fejlesztése a tagállamok számára is prioritásként kezelendők. A közoktatásban már működő duális képzési formák felsőoktatásban történő meghonosítása így az elmúlt években a kormányzat deklarált szándékává vált. A közoktatásból merített jó gyakorlatok – elsősorban a finanszírozás gyakorlatának – implementálásával a felsőoktatás is alkalmas tereppé válhat a duális együttműködések befogadására és elterjeszésére. Így jellemző fenntartás a rendszerrel kapcsolatban annak költségigénye és a források szűkössége, valamint a hazai kis- és középvállalkozások együttműködési hajlandóságának hiánya. A kormányzatnak ezért nem csak a felsőfokú duális képzés jogszabályi rendelkezéseinek mielőbbi előkészítése, de a vállalati oldal érdekeltségének megteremtése érdekében is szükséges lépéseket tennie. Az Európai Unió az ún. lisszaboni stratégia keretei között határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ennek legfontosabb feltételeként a tudásalapú gazdaság kiépítését jelölik meg. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak az oktatás és képzés 114

korszerűsítésének és fejlesztésének, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének.

A HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A VÁLLALATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Magyarországon több évtizedes múltra tekint vissza a felsőoktatási intézmények és a vállalatok együttműködése. Az egyetemek, főiskolák és a gazdasági szféra együttműködésének számtalan lehetséges módja van, legyen szó képzési, kutatási vagy egyéb stratégiai kooperációkról. A vállalati igények és a lehetséges együttműködési dimenziók jelentősége azért is kiemelt, mert a felsőoktatási intézmények gazdasági-társadalmi szerepe egyre növekszik, ami együtt jár a velük szemben támasztott elvárások növekedésével. A munkaadókkal való kapcsolattartás azért is fontos, hogy a keresleti igények megfelelő módon becsatornázásra kerüljenek a felsőoktatási intézményekbe. Természetesen az együttműködés előnyeit nem kizárólag a gazdasági szféra realizálja, hiszen a felsőoktatási intézmények megfelelő kompetenciákkal és tudással tudják felvértezni hallgatóikat, akik ez által sikeres munkavállalóként léphetnek a munkaerőpiacra. Nem utolsó sorban pedig a vállalati szektorral való együttműködés sok esetben magántőke bevonását is jelenti, a magántőke-vonzó képesség pedig egyre nagyobb jelentőséget nyer a felsőoktatási intézmények finanszírozásában. Mindezek hatására a felsőoktatási intézmények már a 2000-es évek második felében stratégiai célként határozták meg a gyakorlatorientált képzésfejlesztést és a vállalati kapcsolatok erősítését. A képzési területek tekintetében a műszaki terület emelkedik ki, egy-egy intézmény ECONOMICA 2015. 1. különszám

A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán… esetében a képzési együttműködések akár több évtizedes múltra is visszatekintenek. A műszaki képzésen belül a járműipari és gépészmérnökképzés jár élen a képzési együttműködések, duális képzés kialakításában. Ennek okát a magyar gazdaság, illetve az adott város/régió gazdasági jellemzőiben lelhetjük fel. A műszaki képzési területen a duális képzés bevezetése egyre inkább növekvő népszerűségnek örvend, egyre több felsőoktatási intézmény, illetve vállalat kezdi felismerni a benne rejlő lehetőségeket − korábbi, akár hosszútávra visszatekintő képzési együttműködéseket igyekeznek formalizálni. Az agrár és a gazdaságtudományi képzések területén kiemelkedő képzési együttműködésekről nem beszélhetünk, jelenleg a gazdasági szereplőkkel történő együttműködési formákat a képző intézményekben a szakdolgozatírásban való részvétel, illetve a kötelező szakmai gyakorlatok meríti ki. Így ezeken a szakterületeken jelentős fejlesztési potenciál érvényesíthető.

GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK JELENTŐSÉGE A kooperatív együttműködések nem kizárólag a duális képzést vagy a tananyagok közös kidolgozását, az oktatási együttműködést ölelhetik fel, hanem alapvető jellemzőjük a kutatási és fejlesztési együttműködések megléte. Olyan új termékek, technológiák és tudás fejlesztése várható, amelyek növelik egy adott régió versenyképességét. Az ilyen együttműködések során tehát ugyanúgy jellemző az együttfinanszírozás. Emellett lehetséges az is, hogy a vállalati szféra taneszközöket, laboreszközöket biztosít egy-egy felsőoktatási intézmény számára, vagy éppen a vállalati beruházást felsőoktatási intézmény kutatólaborjában teszik meg. Ezek az együttműködések minkét fél számára ECONOMICA 2015. 1. különszám

hasznosak, hiszen nem szükséges például a K+F beruházást kezdeményező vállalatnak saját kutatási kapacitást kiépítenie. Az egyes finanszírozási megoldások részleteiről a külföldön és itthon megvalósított duális képzések esetében az esettanulmányokat feldolgozó értekezésben lehet olvasni. A duális és kooperatív képzések fejlesztése a jelenlegi felsőoktatási szakpolitika kiemelt prioritása, hiszen az (felső)oktatásnak kiemelt szerepe van a gazdasági folyamatok támogatásában, a gazdaság növekedésének előmozdításában és biztosításában. Az oktatásnak a gazdasághoz fűződő alapvető kapcsolódási pontja a munkaerőpiac kínálati oldalának oktatáson keresztüli alakítása. Az oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók olyan tudással és kompetenciákkal legyenek felvértezve, amelyek hozzásegítik őket a munkaerő-piacon történő sikeres megjelenéshez, illetve a munkaerőpiac keresleti oldali igényeinek való megfeleléshez. De ma már a tudás elsajátítása nem kizárólag a lexikai tudás elmélyítését jelenti, hanem egyre inkább igényként fogalmazódik meg a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban azoknak a gyakorlati kompetenciáknak, készségeknek és képességeknek az átadása, amelyek szükségesek az egyes szakterületen történő munkába állás szempontjából. A duális képzés tehát a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit és erősítik a kultúráját. Mivel a duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon a felsőoktatási intézmény tananyagához szorosan illeszkedve, 115

Szabó Attila formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. E képzési rendszer segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére.

A SZOLNOKI FŐISKOLA A Szolnoki Főiskola Magyarország állami felsőoktatási intézménye, mely szakmailag önálló, autonómiával, önkormányzattal rendelkező jogi személy. A Szolnoki Főiskola önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A fenntartói irányítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja. A Főiskola mintegy 1200 hallgatójával nem csak a település, de a térség legnagyobb felsőoktatási intézménye is. Önálló főiskolaként 1993 óta létezik, hivatalos nevét 2000 óta viseli. A Főiskola alapvető célja, hogy hallgatóit modern, versenyképes, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő tudással vértezze fel, és, hogy diákjai a diploma megszerzése után belföldi és külföldi munkahelyeken egyaránt megállják helyüket. Az intézmény három tudományterületen képez hallgatókat: agrár és műszaki területen 50 éves, közgazdasági területen 30 éves hagyományokkal rendelkezik. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói 7 főiskolai alapszak és 26 felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzés kínálatából választhatnak. Agrár területen 2015 szeptemberi kezdéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki valamint a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakot hirdették meg, műszaki területen a műszaki menedzser alapszak érhető el, míg a gazdaságtudományok terén elérhető alapszakok az alábbiak: 116

kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmusvendéglátás. Fentiek közül az utóbbi angol nyelven is elérhető. Emellett a főiskola „próba üzemmódban” duális jellegű képzési programot is kínál a 2015/2016-os tanévtől kezdődően, a műszaki menedzser, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás szakok szeptembertől duális rendszerben is működnek. A felvételi eljárásban ugyan még nem jelölhető a duális képzésben való részvétel, de a felvételi eljárással párhuzamosan egy vállalati felvételire is lehetősége van az érdeklődőknek. A tanévet szeptember első hetében kezdő hallgatók 13 hétig felsőoktatási intézményi képzésben, majd 8 hétig vállalati gyakorlaton vesznek részt, miközben a maradék féléves vizsgáikat is leteszik. Február első hetétől ismét 13 hét oktatás következik, majd 14 hét gyakorlat. A főiskola a már meglévő duális képzések továbbfejlesztése mellett új duális és kooperatív programok fejlesztését is célozza a következő szakterületeken és szakokon: agrár, műszaki területen gépészet, gazdaságtudományok terén a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing valamint a pénzügy. A főiskola a munkaerő-piaci igények becsatornázásra, a vállalati szféra képzési programokba történő még intenzívebb bevonására, az együttműködések, a hálózatosodás intenzitásának fokozására törekszik, amely teljes mértékben illeszkedik a jelenlegi felsőoktatási-ágazatai prioritásokhoz és trendekhez. A Szolnoki Főiskola esetében a hallgatók létszáma 2010 óta csökkent, bár ez a tendencia a felsőoktatásban például a felvehető hallgatói létszámok tekintetében országos szinten is


A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán… megfigyelhető. 2014-ben az első helyes jelentkezők száma 465, az összes jelentkezőké pedig 963 volt, ami erőteljes – több mint 60%os – visszaesés az 2010-es év jelentkezői létszám adataihoz képest. A főiskolán a lemorzsolódás aránya ugyanakkor alacsony, ez köszönhető a megszervezett felzárkóztató és tehetséggondozó programoknak, és annak, hogy a hallgatók élnek az egyszeri szak és/vagy tagozat váltási lehetőséggel. A végzett hallgatók zöme azonnal, vagy 2-3 hónapon belül el tud helyezkedni, 80%-uk a saját végzettségének megfelelően. Ez ismét azt mutatja, hogy a régió munkáltatói elismerik a főiskola szakmai képzését és az elhelyezkedési esélyeket, lehetőségeket javítja a jól szervezett szakmai gyakorlati rendszer is. Mindezekre tekintettel minden lehetőséget szükséges megragadni, hogy a hallgatói létszámot és képzettségüket növelni lehessen. A 2010 óta zajló felsőoktatási változások a Szolnoki Főiskolát is megerősítették abban, hogy az eredményesség előmozdítása érdekében át kell alakítani a képzés jelenlegi gyakorlatát, az alábbi szempontok szerint:  gyakorlatorientáltság növelése  szoros együttműködés a gazdasági (főként termelő) szférával  gyakorló szakemberek bevonása a képzésekbe  a korábban kialakított szakképzési és felsőoktatási kapacitások kihasználtságának növelése  munkaerőpiac-orientált, vállalkozói kompetenciák fejlesztése A régióban megfelelő számú gazdasági szereplő van jelen a fejlesztéssel érintett szakterületeken, akik duális/kooperatív képzésekbe történő bevonására a fenti szempontok elérése érdekében fokozottan szükség van.


A SZOLNOKI FŐISKOLA ÉS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KAPCSOLATA A főiskola munkaerőpiac szereplőivel kialakított és ápolt kapcsolatai széleskörűek. A hallgatóinak szervezett gyakorlati képzésében több mint száz vállalkozás működik közre gyakorlóhelyként. Szükség van azonban a kapcsolatok hagyományos irányokon túlmutató bővítésére. A Főiskola több ágazatba tartozó társas és egyéni vállalkozás valamint kistérség partnerének tekinthető. A vállalkozások tevékenységi körei közül kiemelendő a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem valamint az agrárgazdálkodás. A gazdasági szereplőkkel, valamint szakmai-érdekvédelmi szervezeteikkel nem elég a közvetlen kapcsolatok ápolása és fejlesztése, hanem konkrét foglalkoztatásszakmai szempontú, tartalmi együttműködés kell a Főiskola képzési palettájának korszerűsítéséhez, a munkáltatók által elvárt kompetenciáknak a tantárgyi programokba történő beépítéséhez, a gyakorlati képzés erősítéséhez. Vállalati kapcsolattartás módszertana A TÁMOP-4.1.1.F-15/1/KONV számú Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán elnevezésű pályázat részeként szükséges volt a vállalati partnerek megkeresése, tájékoztatása és az oktatásba, gyakorlati képzésbe történő bevonása. A projekt keretében ez a feladat külön alprojekthez tartozó tevékenységi kör volt: V. Vállalati kapcsolatok alprojekt. Az alprojektnek az alábbi feladatokat kellett teljesítenie a projekt megvalósítás időszakában (2015. április 22. – 2015. november 30.):  vállalati adatbázis létrehozása és kezelése  intézményi adatbázis létrehozása és kezelése

117

Szabó Attila  duális képzési szempontú vállalati minősítésék rendszerének kidolgozása 6 alapszakra  vállalati kapcsolattartás  vállalkozói klubok tartása  vállalkozói információs kiadványok késztése  szakmai workshopok tapasztalatátadás érdekében – „Duális képzők klubja” a felkészüléstől a működtetéséig  együttműködési megállapodások megkötése

 2015. 10 28-29. - Vállalati kompetenciákat fejlesztő tréning, 2x10 fő vállalati szakember (tulajdonos, vezető tisztségviselő) részére  2015. október 30. - workshop – a vállalkozások humánerőforrás fejlesztése – a duális képzés, mint modell szerepe a kitörési pontok meghatározásában  2015. 11. 04. - Megyei Vállalkozói workshop II.  2015. 11. 10. - Vállalkozói workshop szolnoki vállalkozóknak III.  2015. 11. 16. - Vállalkozói fórum IV.

A fenti vállalások teljesítéséhez nélkülözhetetlen volt a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás kialakítása, fenntartása.

A vállalkozások komoly érdeklődést mutatnak ezen újfajta képzési, gyakorlati rendszer iránt.

A Szolnoki Főiskola képzési rendszerében nélkülözhetetlen elem a hallgatók szakmai gyakorlatának külső vállalati partnernél történő lebonyolítása. A Főiskola hallgatói jelenleg 64 vállalkozásnál töltik szakmai gyakorlatukat. A Főiskola az alábbi típusú gyakorlatok lefolytatására van kapcsolatban a vállalati, gazdasági partnerekkel:  duális képzési rendszerhez tartozó szakmai gyakorlatok  7. félévben teljesítendő szakmai gyakorlatok

A vállalkozások tájékoztatására 2.000 példányban színes, tájékoztató kiadvány is készült Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán címmel. A 16 oldalas kiadvány minden általános és fontos információt tartalmaz a Szolnoki Főiskolán folyó duális képzésekről. A duális képzés iránt érdeklődő vállalkozások és leendő hallgatók (beiskolázási bázis) a Szolnoki Főiskola webes felületén kialakított önálló linken [http://www.szolfportal.hu/dualiskepzes-szolf] is tájékozódhatnak.

A pályázat megvalósítása során kiemelt szerepet kapott a gazdasági szereplők tájékoztatása a duális képzés szerepéről, jelentőségéről. Az érdeklődő vállalkozók workshopokon, szakmai fórumokon kaptak tájékoztatást a Szolnoki Főiskolán folyó duális rendszerű képzésekről:

A Főiskola úgynevezett duális képzési roadshow-kat is tartott Szolnok város kiemelt rendezvényein. Ezen roadshow-k alkalmával a leendő hallgatóinkat, a végzés előtt álló középiskolásokat próbáltuk megszólítani, elérni és tájékoztatni:  2015. 06. 5-7. - Duális képzési roadshow a Szolnoki Repülőnapon  2015. 06. 16-20. - Duális képzési roadshow a Tiszavirág Fesztiválon  2015. 09. 11-12. - Duális képzési roadshow a Gulyásfesztiválon

 2015. 05. 29. - Szakmai workshop a duális és kooperatív képzések fejlesztéséről  2015. 10. 07. - Duális képzési börze  2015. 10. 13. - Vállalkozói workshop I.

118


A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán… A roadshow-k lebonyolításában a Szolnoki Főiskola hallgatói segédkeztek, ők voltak azok akik az érdeklődő középiskolásokat tájékoztatták a lehetőségeikről. A Főiskola oktatói a duális képzésben szereplő alapszakokra új típusú tantárgyi programokat készítettek el, figyelembe véve a vállalati partner elvárásait. A duális képzés során az oktatók (elsősorban a gyakorlatias tárgyak oktatói) kapcsolatban állnak a duális vállalati partnerekkel, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati képzése összhangban legyen. A projekt megvalósítás időszakában úgynevezett hospitálási heteket tartottunk, melyek lényege az volt, hogy a duális vállalati partnereink betekintést nyerhettek a Főiskolánkon folyó oktatási, gyakorlati munkába. A vállalatok képviselői óralátogatóként voltak jelen. A hospitálási lehetőségből nem zártuk ki a duális képzés iránt érdeklődő, azzal még ismerkedő cégek, vállalkozások képviselőit sem. A meglátogatott órák után a hospitáláson résztvevő cégek, vállalkozások képviselőinek lehetőségük nyílt a hallgatókkal és az oktatókkal egyeztetni, beszélgetni. A hospitálási hetet a vállalati, gyakorlati partnereinknél is tartottunk. Itt az elsődleges cél az volt, hogy a szaktárgyak oktatói megismerkedjenek a partner cégeknél folyó munkával, elsősorban annak gyakorlati hátterével.


Az oktatók az így szerzett tapasztalataikat fel tudják használni az oktatási tevékenységük során. A vállalkozásokkal való kapcsolattartás hagyományosan jól működő és bevált formája a főbb szakmai szervezetek megkeresése, az ő rendezvényeiken való megjelenése a Főiskolának. A szakmai szervezetek közül kiemelném a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát és a JászNagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamarát. A kamarákon keresztül nagyszámú potenciális partnert tudunk megszólítani, elérni. A vállalkozásokkal való kapcsolattartás természetesen nem csak a gyakorlati képzésekről szól, hiszen a Főiskola K+F+I tevékenységébe is várjuk a partnereket. A vállaltokkal, vállalkozásokkal való kapcsolattartás módszertanának folyamatos fejlesztését elengedhetetlennek tartja a Szolnoki Főiskola vezetése. A XXI. század új technikai, elsősorban IT vívmányait felhasználva újabb lehetőségek nyílnak meg előttünk:  okos telefonos/táblagépes alkalmazások fejlesztése  zárt rendszerű/láncú élő, online alapú tárgyalások, megbeszélések, akár közös óratartása a vállalati partnerek bevonásával  új duális platform kialakítása a Szolnoki Főiskola webes felületén

119

Pólya Éva

Pólya Éva

A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján Éva, Pólya The Effective Methods of Communication and Dissemination on the Basis of the Experience of the Project

BEVEZETÉS A TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 5. Kommunikáció és disszemináció alprojektjének kettős szerepe volt a projekt megvalósítása során. Egyrészt önálló, kifejezetten kommunikáció irányultságú feladatokat látott el, másrészt szorosan kapcsolódott az összes többi alprojekthez és egyfajta „ernyő” szerepet betöltve támogatta azok munkáját. Szakmaiságában és jellegében a projekt kommunikáció, a projekt nyilvánosság biztosítása és a disszemináció is ehhez az alprojekthez kötődött legszorosabban. Mind a bevont kollégák számát, mind a finanszírozást tekintve ez tekinthető a legkisebb alprojektnek. Összesen a Szolnoki Főiskola 7 kollégája vett részt aktívan az alprojekt munkájában, viszont a végzett tevékenységünk szűkebb értelemben közvetlenül hatott a projekt minden résztvevőjére, tágabb értelemben pedig az intézmény minden érintett célcsoportjára.

TEVÉKENYSÉGEK A megvalósult kommunikációs és disszeminációs tevékenységek legfőbb célja az volt, hogy minél többen ismerjék meg a projektet, illetve annak eredményeit.

120

Törekedtünk arra, hogy az intézmény széleskörű tájékoztatást nyújtson a szakmai nyilvánosság, a döntéshozók és a célcsoportok számára a megvalósult projektelemekről, illetve arról a tényről, hogy a projekt az Európai Unió támogatásából valósult meg. Valljuk, hogy a végzett tevékenységünknek akkor van igazán értelme, ha az nem csak a saját, hanem a szélesebb társadalmi körök épülését, fejlődését is szolgálja. A projekt kommunikációs tevékenység nem elválasztható teljes mértékben az intézmény, illetve a konzorciumi partnerek általános kommunikációs, marketing és PR tevékenységétől. A projekt kommunikáció általában a már létező intézményi kommunikációs alapelvek mentén, az előírt szabályok alapján és az ennek megfelelő kiegészítésekkel történt meg. A projekt kommunikációt ugyanakkor próbáltuk úgy felépíteni, hogy az, a tevékenységek kommunikációja, disszeminációja mellett az intézményi kommunikációs célokhoz is jól illeszkedjen, hiszen így lehetett igazán hatékony és sikeres. Így tudtuk kihasználni a két tevékenység szinergikus, egymást segítő hatását.


A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján 1. táblázat Megvalósult kommunikációs és disszeminációs tevékenységek a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV2015-0016 projekt során Projekt előkészítési időszak intézményi honlapon aloldal létrehozása „C” és „D” típusú tájékoztató táblák beszerzések kihelyezése nyitó rendezvény Projekt megvalósítás időszaka nyilvánosság biztosítása (újsághirdetések, rádióhirdetések, televíziós megjelenés, plakátok, city-light plakátok, rádió kitelepülések, Facebook aktivitások) nyomtatott információs anyagok (szórólapok) újsághirdetés X-banner roll-up Economica különszám módszertani publikációk Projekt megvalósítását követő szakasz záró rendezvény záró sajtóközlemény sajtómegjelenések dokumentálása Forrás: TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 projektdokumentáció

A nyilvánosság biztosítása nem csak az 5. kommunikáció és disszemináció alprojekthez, hanem annak egészéhez, más alprojektek tevékenységéhez is szorosan kapcsolódott.

EREDMÉNYEK A projekt előkészítő szakaszában az intézmény honlapján egy a projekthez kapcsolódó aloldal került létrehozásra, melyet rendszeresen és folyamatosan frissítünk az aktuális információkkal. Célunk volt az interaktív kommunikáció elősegítése, kialakítása. Beszerzésre és kihelyezésre kerültek a kötelezően előírt „C” és „D” típusú nyilvánossági táblák az intézmény és a konzorciumi partnerek területén. ECONOMICA 2015. 1. különszám

A projekt indításához kapcsolódóan nyitó rendezvény lebonyolítására is sor került. A projekt megvalósítási időszakában tudatosan figyeltünk a megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó nyilvánosság biztosítására, mindezt pedig próbáltuk a saját intézményi kommunikációs és marketing céljainkhoz a lehetőségekhez mérten hozzáigazítani. Ebben a szakaszban számos tevékenységet valósítottunk meg, melyek egymáshoz szorosan kapcsolódtak, egymást hatását folyamatosan erősítették. A nyilvánosság biztosítása keretében 5 alkalommal jelent meg újsághirdetésünk, melyek részben kapcsolódtak a projekt rendezvényekhez (pl.: duális képzési 121

Pólya Éva roadshow), részben a projekt általános eredményeit (duális képzések hirdetései) mutatták be. A nyilvánosság biztosítása keretében mindezek mellett rádióhirdetések, televíziós megjelenés, plakátok, city-light plakátok, rádió kitelepülések és Facebook aktivitások is hozzájárultak a projektelemek kommunikálásához. Különösen igaz volt ez a megvalósult rendezvényekre, melyek közül az alábbi főbb rendezvényeket próbáltuk szélesebb körben is kommunikálni az alkalmazott eszközök megfelelő kombinációjával:  Duális képzési roadshow  Kutatók éjszakája  Állásbörze Ezek a rendezvények egyaránt szóltak a

Szolnoki Főiskola szűkebb értelemben vett célcsoportjainak, de ugyanakkor a tágabb értelemben vett, társadalom irányában történő kommunikációt is elősegítették, alkalmasak voltak a közvélemény befolyásolására, az intézményről kialakult kép formálására. Nyomtatott információs anyagok, A/5 méretű szórólapok kerültek megtervezésre és kivitelezésre, melyek kifejezetten a duális képzésre, annak előnyeire, illetve a már futó duális képzési szakjaink partnereinek bemutatására koncentrál. A szórólapokat számos a projekt keretében megvalósuló rendezvény során használtuk, különös tekintettel a beiskolázáshoz kapcsolódó rendezvényekre.

1. ábra: A TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 pályázatban legyártásra került szórólap látványterve

A duális képzések bemutatása, népszerűsítése és kommunikációja céljából mindemellett megtervezésre és kivitelezésre került egy rollup és egy X-banner, melyeket szintén a kapcsolódó rendezvényeken használtunk.

122

A projekt eredmények hatékony disszeminációjának elősegítése érdekében egy külön módszertani publikációs kötetet jelentettünk meg. Ennek a Szolnoki Főiskola tudományos folyóirata az Economica keretein


A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján belül tettünk eleget, egy módszertani publikációkat tartalmazó különszám megjelenítése formájában, melyben a projekt egészének, illetve részletesen, az egyes alprojektek eredményeinek bemutatása kapott helyet. A projekt megvalósítását követő szakaszban sor került egy zárórendezvény lebonyolítására, ahol mind a Szolnoki Főiskola, mind a konzorciumi partnerek által elért főbb eredmények bemutatásra kerültek. A projekt lezárásaként sajtóközlemény megjelenítésére kerül sor, a főbb eredmények ismertetésével, bemutatásával. A médianyilvánosság keretében történt aktivitásokat az ezért felelős partnerünk folyamatosan gyűjtötte és dokumentálta, így azok összeszedetten, áttekinthetően elérhetőek az érdeklődők számára.


ÖSSZEGZÉS A TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 „Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” 5. Kommunikáció és disszemináció alprojektjének keretében számos aktivitás került megvalósításra, melyek átfogóan a projekt összes tevékenységéhez próbáltak kapcsolódni, elősegítve azok szélesebb társadalmi körben történő megismertetését. Tervezett és strukturált aktivitásokkal a Szolnoki Főiskola kommunikációs és marketing céljaihoz igazodva segítettük az eredmények disszeminációját az intézmény közvetlen és közvetett célcsoportjai valamint a szélesebb közvélemény irányába. Az eszközök változatos kombinációban történő alkalmazása segítette, hogy ezek az aktivitások egymást erősítsék, kihasználva a keletkező szinergikus hatásokat.

123

Szerzőink

Szerzőink Our Authors Bakos Róbertné, mestertanár, központvezető Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ Szolnoki Főiskola, Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected],

Dr. Máté Zoltán, főiskolai tanár Szolnoki Főiskola, Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected]

Ipacs Virág Réka, programszervező, felnőttképzési munkatárs TudásMinta Felnőttképzési Bt. - Szeged [email protected]

Mondok Anita, főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola, Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected],

Horváth Marianna, főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola, Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected],

Dr. Pólya Éva, főiskolai docens Szolnoki Főiskola, Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected]

Dr. Kóródi Márta, főiskolai tanár Szolnoki Főiskola, Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected],

Dr. Szabó Attila, főiskolai docens Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected]

Dr. Lakatos Vilmos, főiskolai tanár Szolnoki Főiskola, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. [email protected]

124


ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 1. különszám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Recommend Documents