ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 3. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

ECONOMICA A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 3. szám 2015. Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár Szerkesztőbizottság: prof. Dr. Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Dr. Csatlós Krisztina főiskolai docens, angol nyelvi lektor Dr. Szabó Attila főiskolai docens szakmai szerkesztő Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva Szerkesztő: Hernyák Gábor Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216

Projekt azonosító: TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0015 "Tehetséggondozási kutatóműhelyek fejlesztése a Szolnoki Főiskolán"

Tartalom

Tartalom ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 6 Preface ........................................................................................................................................... 6 Athina Zikouli ................................................................................................................................ 7 Environmental Protection and Rural Development in the Forests of the Democratic Republic of the Congo: How? ........................................................................................................ 7 Környezetvédelem és vidékfejlesztés a Kongói Demokratikus Köztársaság erdeiben: de hogyan? .................................................................................................................................... 7 Róbert Bagdi – Attila Szabó ......................................................................................................... 10 Ecotourism in the Region of Lake Tisza........................................................................................ 10 Ökoturizmus a Tisza-tavi régióban .............................................................................................. 10 Czékus Borisz - Udvardi Ildikó ...................................................................................................... 22 Egyetemistáink szemete .............................................................................................................. 22 The Young of Subotica and their Refuse ...................................................................................... 22 Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint ........................................................................... 28 The Study of Heavy Metal Adsorption on the Surface of Fungi Compost .................................... 28 Nehézfém adszorpció vizsgálata gomba komposzt felületen ...................................................... 28 Csákvári Edina ............................................................................................................................. 35 Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században .................................................................................................................... 35 The Change of the Agriculture of a Settlement between the Rivers Váh and Hron in the 19-20. Centuries ................................................................................................................. 35 Csege Gyula - Gáll Tamás............................................................................................................. 45 Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései ........................................................ 45 The Interdependances of the Science of Safety and Environmentalism ....................................... 45 Csizmadia Ivett Anita .................................................................................................................. 54 Területfejlesztés: a geotermikus energia szerepe egy kisváros fejlődésében ............................. 54 Regional development: The Role of Geothermal Energy in the Development of a Small Town ... 54 Csumán András - Gáti Péter - Sárközi Edit - Angyal Zsuzsanna - Bódi Barbara - Kasza Gyula Kardos Levente ........................................................................................................................... 60 Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai ...... 60 The Findings of 15-Week Laboratory Vermicomposting Experiments of Communal sewage Sludge ............................................................................................................................. 60 Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente ............................................................... 74 Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek elemzése alapján ......................................................................................................................... 74 The Examination of Air Pollution from Urban Transport Based on Testing Different Parts of Plants .............................................................................................................................. 74

ECONOMICA 2015. 3. szám

1

Tartalom Fekete Péter Pál .......................................................................................................................... 85 Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében ........... 85 Who Carries the Gun? – or Certain Questions in Connection with Game Damages in the Light of the New Civil Code ................................................................................................ 85 Firgi Tibor .................................................................................................................................... 95 Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata ....................................................................... 95 The Examination of the Deformation of an MSW Hill .................................................................. 95 Golovics József .......................................................................................................................... 105 Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? .................................................. 105 Efficient Flood Control: Centralization or Decentralization? ...................................................... 105 Gönczi Gergely .......................................................................................................................... 115 A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai ............ 115 An Ecological View on the Damage Caused throughout the Vietnam War ................................ 115 Győri Barnabás ......................................................................................................................... 122 Napelemekkel előállított villamosenergia mennyiségének összehasonlító elemzése Magyarország és Németország vonatkozásában ....................................................................... 122 The Comparative Analysis of the Quantity of Electricity Produced by Solar Panels Regarding Germany and Hungary ............................................................................................. 122 Herman Petra - Harangi Sándor - Simon Edina - Baranyai Edina ................................................. 128 Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel .......................................................................................... 128 The Investigation of Zooplankton Organisms Polluted with Heavy Metal with Atomic Spectroscopic Methods .................................................................................................. 128 Kaczur-Somfay Dorottya ........................................................................................................... 137 A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása .............. 137 A Possible Research Method For Exploring Hidden Relations in Ecological Communication ..... 137 Kaluzsa Anikó ............................................................................................................................ 148 A biogáz keletkezésének folyamata a szennyvíziszap rothasztása során ................................... 148 The Process of the Formation of Biogas from Wastewater........................................................ 148 Kaszap Adrien ........................................................................................................................... 154 Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben ........... 154 The Effect of Copper and Cadmium Treatment on the Soil Fungal Communities....................... 154 Kolcsár Helga ............................................................................................................................ 165 A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata ........................... 165 The Possible Causes and the Consequences of Flash-Floods in the Nyikó Basin ........................ 165 Kovács Enikő ............................................................................................................................. 173 Energiatudatosság a magyar földrajztanításban – megújuló energiákra vonatkozó ismeretek nevelési-oktatási lehetőségei .................................................................................... 173 Energy-Awareness in the Hungarian Geography Teaching – The Educational Aspects of Renewable Energy ................................................................................................................. 173

2


Tartalom Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos .................................................................................. 179 Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban ............................................................................................................................ 179 The Product Traceability of Food Products and Consumer Awareness and Behaviour in Vojvodina ............................................................................................................................... 179 Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka .................................................................................. 186 Eredetvédelem és nyomon követhetőség a vajdasági agráriumban ......................................... 186 Protected Origin Status and Traceability in Agriculture in Vojvodina ........................................ 186 Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt .............................................................. 192 A földieper termesztése és nyomon követhetősége Vajdaságban ............................................ 192 Strawberry Production and Tracebility in Vojvodina .................................................................. 192 Krakker Anna ............................................................................................................................ 199 Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel ........................................................................ 199 Training for Environmental Awareness and Sustainability ........................................................ 199 Márton Ivett ............................................................................................................................. 207 Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon .............................................................................................................................. 207 Tourist Developments Based on the Survey of Unique Landscape Values in Egerszalók ............ 207 Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr .............................................................................................. 217 Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata ................................................................................................................. 217 The Hydraulic, Water Quality and Microbiological Investigation of a Kerosene Contaminated Site ..................................................................................................................... 217 Mayer Viktorné Noémi .............................................................................................................. 226 Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára ...... 226 The Impact of Environmental Education at Elementary School on Children’s Environmentally Conscious Lifestyle ..................................................................................................................... 226 Igor Molchanov ......................................................................................................................... 236 The State and Social Regulation of the Effectiveness of the Universities in Russia: a Systemic Approach and Monitoring ........................................................................................ 236 Az oroszországi egyetemek állami és társadalmi szabályozása: szisztematikus megközelítés és monitoring ....................................................................................................... 236 Németh Anna ............................................................................................................................ 240 A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében ......................... 240 The Relocalization of Agriculture with a View to Reduce the Environmental Impacts ............... 240 Kehinde Olagunju - Ogunniyi Adebayo ...................................................................................... 252 The Assessment of the Impact of Rural Infrastructure on Rural Poverty in Nigeria .................. 252 A vidéki infrastuktúra vizsgálata Nigéria egy fejlődő régiójában .............................................. 252 Oláh Béla .................................................................................................................................. 258 A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban..................................... 258 A Survey of the Current State of the Machine Maintenance in Agriculture ............................... 258


3

Tartalom Pecsenyánszky Melinda ............................................................................................................ 266 Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében ..................................................... 266 Shortage Occupations, Adult Education and Vocational Training in Heves County ................... 266 Páble Diána ............................................................................................................................... 278 Vadvirágos és gyógynövényes-vadvirágos magkeverékek vizsgálata ........................................ 278 The Investigation of Mixtures of Wildflower and Herb-Wildflower Seeds ................................. 278 Gábor Dénes Szabó ................................................................................................................... 285 Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey ......................................... 285 A biogazdaság magyarországi vonatkozásai – egy kérdőív eredményeinek tükrében .............. 285 Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes ................................................................... 294 Alternatív termőhely, mint új lehetőségek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban ........ 294 Alternative Habitat as the Application of New Biological Wastewater Treatment Opportunities ........................................................................................................... 294 Szeberényi András .................................................................................................................... 301 „Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése saját kutatások alapján .............................................................................................................. 301 "Green Energy for Green Hungary" the Marketing Analysis of a Website on the Basis of Primary and Secondary Research ................................................................................. 301 Tar Ferenc ................................................................................................................................. 312 Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben....................................................................................................... 312 The Relationship between the Migration in Primary Schools and the Social Composition of Schools in Szabolcs-Szatmár-Bereg County............................................................................ 312 Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István ............................................. 324 Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása mikrohullámú plazma atomemissziós spektrometriával ........................................................... 324 The Elaboration of Analytical Methods for the Examination of Biological and Environmental Samples by MP-AES Method .............................................................................. 324 Udvardi Ildikó - Czékus Borisz .................................................................................................... 334 Megbénították a Bács-eret Topolyánál ...................................................................................... 334 Water Pollution of Creek Krivaj at Backa Topola ....................................................................... 334 Usman Zainab A. - Oyetunde Muideen O. ................................................................................. 341 The Role of Women in Agriculture, the Environment and Sustainable Rural Development: a Case Study of Nigeria .............................................................................................................. 341 A nők szerepe a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a fenntartható vidékfejlesztésben: esettanulmány Nigériából ........................................................................... 341 Várady Gábor - Erőss Attila - Angyal Zsuzsanna -Somogyi Adrienn - Bódi Barbara - Kasza Gyula Kardos Levente ......................................................................................................................... 347 Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai ................. 347 The Findings of the Pilot Scale Vermicomposting Experiments of Communal Sewage Sludge ... 347

4


Tartalom Varga Zsolt - Béres András - Holes Annamária - Aleksza László .................................................. 354 Házi és üzemi komposztok csírázásgátló hatásának értékelése tenyészedényes modellkísérletben ...................................................................................................................... 354 The Assessment of the Germination Inhibitory Effect of Different Composts of Households and Composting Plants .............................................................................................................. 354 Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László ..... 360 Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz .................................................................................................................... 360 The Pretreatment of Alternative Biomass Materials for Biogas Purposes ................................. 360 Szerzőink................................................................................................................................... 368


5

Előszó

ELŐSZÓ Preface A Szolnoki Főiskola a TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0015 sz. „Tehetséggondozási kutatóműhelyek fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” elnevezésű projekt keretében rendezte meg a XXI. Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferenciát 2015. május 29-30-án. A konferenciát a Szolnoki Főiskola Térségfejlesztő és Innovációs Tudásközpontja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakbizottsága közösen szervezte, rendezte meg. A konferencia hivatalos nyelve magyar és angol volt. A XXI. Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencián fiatal kutatók, hallgatók mutathatták be legújabb kutatási eredményeiket. Az előadásokat előzetesen 5+1 szekcióba osztottuk be. A Konferencián 40 szóbeli előadás hangzott el és 11 poszter került bemutatásra. A jelentkezők nagy száma, az elhangzott előadások és bemutatott poszterek magas szakmai színvonala megerőstett bennünket abban, hogy szükség van a konferencia fenntartására és jövő évi megrendezésére.

Dr. Szabó Attila főiskolai docens

6


Environmental Protection and Rural Development in the Forests …

Athina Zikouli

Environmental Protection and Rural Development in the Forests of the Democratic Republic of the Congo: How? Zikouli, Athina Környezetvédelem és vidékfejlesztés a Kongói Demokratikus Köztársaság erdeiben: de hogyan? Összefoglaló A Kongói Demokratikus Köztársaság erdei mind a lakosság, mind a biológiai sokféleség számára nyújtanak otthont és védelmet. 2005 évi felmérés alapján az ország területének 66%-át borították erdők. A Kongói Demokratikus Köztársaságnak az elmúlt években belső konfliktusokkal, politikai bizonytalansággal, erdőirtásokkal és a szegénységgel nézett szembe, melyek miatt a társadalmi, gazdasági fejlődés nem növekedhetett. Jelentőssé vált az erdők irtása, pusztítása a mezőgazdasági területek minél nagyobb arányú kialakítása miatt. Az erdőirtások következtében számos élőlény került a kihalás szélére. Tanulmányomban az erdő finanszírozás és az erdők szén-dioxid-projektek bevezetésének lehetőségét és várható hatását vizsgálom a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Kulcsszavak: Kongói Demokratikus Köztársaság, erdőirtás, biológiai sokféleség, környezetvédelem, vidékfejlesztés

Abstract The forests of the DR Congo (DRC) host and protect both biodiversity and people. However, during the previous years, the DRC has faced internal conflict, political instability, deforestation and poverty, so it could not improve its socio-economical development. Now, with Forest Financing and forest-carbon projects growth potential within the DRC could be explored. Keywords: Democratic Republic of the Congo, deforestation, biodiversity, environmental protection, rural development

Democratic Republic of the Congo (DRC) While the DRC possesses vast resources and could become a potential driver of African [1] growth, it is one of the poorest countries. Currently, its total population is 71,246,000 and [2] it is estimated to rise by 45.6 % by 2030.

[1]

1990s and especially the eastern region has [1,4] faced social disturbance. [5] Forests in the DRC cover 66% of its land and in 2005 were in the 7th position globally. These forests alone are estimated to contain as much as 8% of all the carbon stored in the earth’s [6] vegetation.

Additionally, the DRC hosts about 206,590 [3] refugees, due to series of conflicts in the


7

Athina Zikouli Image 1. Conflicts in the eastern DRC.

Deforestation & Threatened Wildlife in the DRC The average annual deforestation rate in the 7] DRC was 0.20% in the period 2000-2011 . The causes of deforestation vary from agricultural expansion to illegal logging, and in the eastern [8] DRC also refugee migration. As a consequence of deforestation, a great loss of wildlife occurred, in particular elephants. This loss was aggravated by institutional collapse, lawlessness and uncontrolled exploitation of natural resources, such as wood, [9] minerals, bush-meat and ivory. In fact, 103 plant; 84 fish; 31 mammal and 35 bird species were under threat of extinction in the DRC in [7] 2014.

Funding in the DRC by REDD+ projects One option for exploring development goals in the DRC is seen in fostering the implementation of REDD+ (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation) projects whose aim is the sustainable management of existing land allocations (including mining concessions) and the upgrade of forest carbon stocks. Moreover, REDD+ has its faculty to [10] protect biodiversity. The DRC has been funded constantly to protect its rich ecosystem [11] and improve its development. For instance, the Forest Investment Program (FIP) funded $60 million so as to promote institutional strengthening and forest governance reform 8

expecting other co-benefits, such as job [5] creation and improve the quality of life. Apart from the FIP, another financier is the Congo Based Forest Fund. Although, both Funds focus primarily on the challenge of [11] climate change , they may also enhance environmental protection and rural development. Yet, surveys discuss peak governance, especially in regions which faced armed conflict, and some national-level corruption risks, which reduce the transparency in REDD+ projects. However, this problem can be addressed by establishing an independent REDD+-specific oversight agency, which will [12] supervise the REDD+ funds’ flows. Voluntary Carbon Market (VCM) and Forestry Apart from REDD+ projects, there are also other forest-carbon projects and markets for environmental services that can protect the welfare of its people. In particular, through the VCM, the private sector can fund a variety of forest-carbon projects such as Improvement Forest Management (IFM) and Agroforestry projects by buying carbon credits. A main challenge is that these projects have to be standardized for accuracy of storing carbon emissions. Regarding the Standards that focus also on supporting social development, the Plan Vivo represents a system for developing community-based PES projects (payments for [13] ecosystem services). Conclusions Both the REDD+ and the forest-carbon projects have the potential, when used properly and with transparency, to protect not only the natural resources found in the DRC, but also support socio-economic development. Most of the forest degradation occurs in the eastern part of the DRC, where the majority of the refugees have settled. Taking into consideration the projected high increase in the population, policy makers need to promote efficient forest agriculture management. This objective is best served by forest-carbon projects that focus on


Environmental Protection and Rural Development in the Forests … IFM and Agroforestry and that are moreover issued according to the Plan Vivo standard as this acknowledges the eminent biodiversity of DRC and also human rights concerns.

Acknowledgements This research was generously supported by the Province of Styria in Cooperation with the University of Graz, Austria.

References [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.]

[9.]

[10.]

[11.] [12.]

[13.]

World Bank: Democratic Republic of the Congo. Overview, 2015. UN: Population, Consumption & the Environment, 2015. UN Refugee Agency (UNHCR): Democratic Republic of the Congo. Overview, 2015. UN: Ban calls for ‘concerted’ efforts to bring peace to eastern DR Congo, 2012. Climate Investment Fund: Democratic Republic of the Congo; Forest Investment Program (FIP) Fact Sheet, 2012. UN: Saving Africa’s forests, the ‘lungs of the world’, 2008. 7.World Bank Data: World Development Indicators: Deforestation and biodiversity, table 3.4, 2015. Mayaux P., Holmgren P., Achard F., Eva H., Stibig H. J. and Branthomme A.: Tropical forest cover change in the 1990s and options for future monitoring. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 360(1454), 373-384, 2005. Beyers R.L., Hart J.A., Sinclair A.R.E., Grossmann F., Klinkenberg B. and Dino S.: Resource Wars and Conflict Ivory: The Impact of Civil Conflict on Elephants in the Democratic Republic of Congo - The Case of the Okapi Reserve. PLoS ONE 6(11): e27129, 2011. Musampa Kamungandu C., Mane L., Lola Amani P., Bertzky M., Ravilious C., Osti M., Miles L., Kapos V. and Dickson B.: Mapping potential biodiversity benefits from REDD+. The Democratic Republic of the Congo. Prepared by UNEPWCMC, Cambridge, UK; Ministry of the Environment, Nature Conservation and Tourism of the DRC; and the Satellite Observatory for Central African Forests. UN-REDD Programme, DRC, 2012. Climate Funds update: Themes; REDD+ Finance Data; Democratic Republic of the Congo, 2015. Assembe-Mvondo, S.: National-level corruption risks and mitigation strategies in the implementation of REDD+ in the DRC: An overview of the current situation No. U4 Issue no. 9, 2015. Vickers B., Trines E. and Pohnan E.: Community guidelines for accessing forestry voluntary carbon markets. RAP PUBLICATION, 16, 2012.


9

Róbert Bagdi – Attila Szabó


Ecotourism in the Region of Lake Tisza Bagdi Róbert – Szabó Attila Ökoturizmus a Tisza-tavi régióban Összefoglaló A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságától kapott adatok alapján vizsgáltuk a Tisza-tavi turisztikai régió ökoturisztikai szolgáltatásait, vonzerőit. A Tisza-tó építése a kiskörei vízi erőművel együtt az 1970-es években kezdődött. A teljes beruházás az 1990-es évek elején fejeződött be. Ma a Tisza-tó Magyarország egyik népszerű nyaraló helye, egyre bővülő ökoturisztikai szolgáltatásokkal. Az ökoturisztikai vonzerők közül ki kell emelni a Tisza-tavi Ökocentrumot, a Tisza-tavi vízi sétányt és tanösvényt és a tiszavirág ártéri sétautat. A Tisza-tavi Ökocentrumba látogatók száma folyamatosan növekszik, 2012-ben a nyitást követő első nyolc hónapban a látogatók száma meghaladta a 150 ezer főt. Kulcsszavak: ökoturizmus, Tisza-tavi turisztikai régió, Tisza-tavi Ökocentrum Abstract The main focus of this paper is a discussion of the results of a much needed case study investigating the efficacy of ecotourism in the tourism region of Lake Tisza. Data which were provided by the Hungarian Tourism Ltd. Lake Tisza Marketing Division are valid for the entire tourism region. Lake Tisza was constructed in the 1970s along with the water-power plant in Kisköre. The project had been completed by the early 1990s, and nowadays it is a popular tourism destination with a growing importance for ecotourism. Lake Tisza has many tourist attractions, among them several facilities of ecotourism, such as the Ecocentre and the Water Path and the Promenade in Poroszló, or the Water Path Long-Tailed Mayfly Thematic Path. The significance of the Ecocentre and the tourism region has been constantly rising since 2012 due to the unique natural values, the services, and the recent developments and investments in the region. The Ecocentre in Poroszló had more than 150 thousand visitors in the first eight months after opening in 2012. The next period (2013, and the first half of 2014) saw even more visitors. Keywords: ecotourism, Lake Tisza tourism region, The Ecocentre

Introduction Ecotourism is one of the new tendencies which became important during the second half of the th 20 century. One of the first definitions of ecotourism was made in 1983 by the Mexican architect Héctor Ceballos-Lascuráin, who defined it as follows: “That form of 10

environmentally responsible tourism that involves travel and visitation to relatively undisturbed natural areas with the object of enjoying, admiring, and studying the nature (the scenery, wild plants and animals), as well as any cultural aspect (both past and present) found in these areas, through a process which


Ecotourism in the Region of Lake Tisza promotes conservation, has a low impact on the environment and on culture and favours the active and socioeconomically beneficial involvement of local communities”. (CeballosLascurain, 1996) This is a preliminary definition, while his modified version of the term was officially adopted by IUCN (The World Conservation Union) in 1996. Ecotourism is a form of tourism that involves visiting natural areas in the remote wilderness or rural environments. According to the definition and principles of ecotourism laid down by The International Ecotourism Society (TIES) in 1990, ecotourism is “Responsible travel to natural areas that conserves the environment and improves the well-being of local people.” (TIES, 1990) However, a universal consensus is yet to be reached about a single definition of ecotourism. Experts on the field, government agencies, tourism operators and environment conservationist organizations have attempted to define ecotourism, thus producing various definitions. Given that this concept comprises an activity, a philosophy and a development model, it is difficult to accurately define it. Nevertheless, most of the definitions share the following elements: A. It means travelling to natural, relatively unchanged areas, where natural beauties are the main attraction. It is a low-impact and small-scale form of travelling aimed at avoiding the alteration of the destination’s ecosystem. B. It means a sustainable kind of travelling since according to its premises, it contributes to sustainable development. Sustainable development seeks to optimize the present social and economic benefits, without compromising the potential to obtain similar benefits in the future. It is also referred to as ethical tourism because it seeks the wellbeing of local communities without leaving the appreciation and conservation of the environment aside. The terms ecological tourism and nature based travel are synonyms for ecotourism.


C. It seeks to promote and support the understanding, appreciation and conservation of the environment and culture, raising awareness and producing a feeling of appreciation for biodiversity (pointedly the conservation of diverse plant and animal species) and for local cultures (with emphasis on preserving their indigenous features). It is also a suitable means to obtain economic resources for the conservation of the natural and cultural heritage, supporting local efforts to this end. D. It seeks to improve local communities’ welfare by boosting their economic and social development, creating economic opportunities which in turn will produce sustainable benefits in time. Therefore, it is an activity which promotes employment as well as economic and social development, acting as an alternative income source for social sectors living in hard economic situations. E. It seeks to educate travellers on conservation of the environment and respect for different cultures. It also pursues the creation of an ecological conscience, encouraging more activism among visitors so that they become enthusiastic and effective conservation agents. Ecotourists seek to enjoy and learn from the nature and culture they visit while maintaining a responsible attitude. Some of the activities in ecotourism are: I, animal watching (mainly birds), II, plant observation, III, fossil observation, IV, stargazing, V, flora and fauna rescue programs, VI, mountain trekking, VII, photographic safari. The main focus of this paper is the discussion of the results of a much needed case study investigating the efficacy of ecotourism in the Tourism Region of Lake Tisza. Data which were provided by the Hungarian Tourism Ltd. Lake Tisza Marketing Division are valid for the entire tourism region. This study fills a niche in the field of ecotourism. 11


Methodology The main objective of the paper is to identify the current state of ecotourism in the Lake Tisza tourism region. The case study is based on official tourism statistics at local and regional level available at the official website of the Hungarian Central Statistic Office. The collection method also included sources, e.g. some data summarized and published by the Hungarian Central Statistic Office in a PDF-file, or data from the Hortobágy National Park (e. g. number of visitors) in the case of Lake Tisza Water Path and the Promenade. The authors review the pertinent literature focusing on ecotourism and Lake Tisza.

The Area of Study In our view, Hungary has four wet areas of overriding importance where ecology is very important (Lake Fertő; Lake Tisza, Forest of Gemenc, and Small-Balaton), so from the viewpoint of tourism, ecotourism has a very big chance to become the leading tourism brand and form in these areas. Pataki, Zsuffa and Hunyadi (2012) summarised for example the relative importance of ecosystem services in the Gemenc floodplain and determined that first of all, Gemenc is a habitat and provides raw materials (wood). They found that recreation is at the third place, whereas tourism is the fourth. The biggest artificial lake in Hungary, Lake Tisza, was constructed in the 1970s along with the water-power station in Kisköre. The roots of the th present situation lead back to the 19 century, when the Middle of the Carpathian Basin along the River Tisza was flooded almost every year (around 25 thousand km²). The regulation of the River Tisza began in 1846, but was finished th only in the early 20 century. The length of the river was shortened by 500 km, 112 curves were cut and dams were built on both sides of the river, followed by even higher ones during th the 20 century. Hydrological parameters of the investigated Middle-Tisza region changed after the regulation. The slope of the river increased from 1.3cm/km to 3.1 cm/km, mean depth changed to 8.5 metre from 7.1 metre, 12

and the mean width decreased from 200 metre to 150 metre (Cserkész-Nagy at al., 2013). Oxbows also became the elements of the landscape with special role in the ecosystem, e. g. the Csatlói oxbow, which can be found very close to Kisköre (Hunyady, 2010). As a result of this work a new situation developed and several years of drought appeared owing to the shortage of rainfall (less than 500 millimetre), which was not supported by surplus coming from inland waters (floods) any more. Hortobágy, which is in the neighbourhood of present day Lake Tisza, was formed in those times, and it became one of the most famous Hungarian landscapes, the socalled ‘puszta’ (Dunka et al., 1996). State institutions, affected local governments and owners were thinking about a solution, but nothing happened for the next ca. 100 years. Finally, the central government made feasibility studies in the 1960s, and the construction of a dam and a water reservoir began in the following decade. The main aim of the works was to avoid floods, while providing enough water for agriculture, but tourism could be found in the last, the fifth place among the main reasons: central officials wrote that probably the banks of the Lake would be suitable for holiday makers. The project was completed by the early 1990s, but not everything was constructed as planned, for example, the water level would have been higher by around 2 metres. After the change of the political system there was no unequivocal answer to the question how to organise the tourism of the Middle River Tisza valley, because “In the early 1990s, the climate of opinion in Hungarian tourism planning is polarised” (Fletcher – Cooper, 1996). A major survey of the tourism resources and market for Szolnok County was carried out between 1990 and 1992 (Fletcher – Cooper, 1996). Finally, a tourism strategy plan was created and 1993 became the year of its implementation. In our opinion the most interesting fact about the plan is that seven microregions were identified in Szolnok County (one at the left side of the Lake Tisza between Tiszafüred and Abádszalók). ECONOMICA 2015. 3. szám

Ecotourism in the Region of Lake Tisza Fletcher and Cooper wrote only one sentence about “ecology”: “… the attractiveness of the Lake Tisza depends upon its ecological balance and it is of the utmost importance that any development in this area does not damage the environment – the source of its attractiveness” (Fletcher – Cooper, 1996). To mention some basic figures concerning the size of Lake Tisza: its length is 27 km, the average depth is around 1.3 m, but the deepest point is 17 m. Four different types of water can be found here, firstly the River Tisza, which flows across the lake without exchanging waters. Secondly, there are the former backwaters (or oxbow lakes) which are flooded every year. In addition, there are 12 channels (3. type) which connect the basins (4. type - Bay of Abádszalók, Sarud Basin and Bay of Tiszavalk) with the River Tisza. The lake is similar to an overbalanced bath, its average depth is around 2-2.5 metre in the southern part, but northwards it is gradually getting shallower: in the centre it is around 1.5 metre deep, finally the Bay of Tiszavalk on the northern part is only around 0.7 meter. Some experts claimed in connection with the lake that Hungary created a huge swamp. The area of Lake Tisza is 127 2 km , from which 104 km² are covered by water (62 km² ‘open water surface’; 42 km² ‘covered by aquatic plants’; while the area of islands and peninsulas is 23 km²). Moreover, not everybody knows that the summer water level is higher than the winter water level by around 1-1.2 metres because less ice can be formed on low level water and thus it will not cause flood in March after melting. (Fejes, 2008) During the 1980s spontaneous tourism started to develop. Despite the fact that there was hardly any background infrastructure for tourism, demand was increasing. When the tourism regions were established in 1998 with the order of the leader of Industry and Commerce Department (28/1998; V. 13.), there was no debate that Lake Tisza would be one of the nine regions (Figure 1.).


The Bay of Abádszalók, the southern one-third of the lake, is perfect for water activities because water vehicles (e.g. motor boats, jetskis) are allowed to be used if the motor capacity is below 4 kW (Füstös, 2008). In Europe, Lake Tisza is the only freshwater area where they are not forbidden! The Sarud Basin, the middle part of the lake, is for anglers; around 1 million ‘fisher days’ are spent here yearly. The most important fish is carp, but pike, zander or catfish are also typical. The Bay of Tiszavalk, the northern one-third area, is a World Heritage Site because this territory belongs to Hortobágy National Park. It has a well-known name: Lake Tisza Bird Reserve in Tiszafüred. The original water world as it was in th the 19 century before the regulation of River Tisza was restored here as a secondary result of the swelling up of River Tisza. There is a 4 metre high dam-system around Lake Tisza, on which an asphalt road was built for cyclists; the total system was finished in 2007. The length of the bicycle route on the dams in the full region is 150 km; around 90% is covered by asphalt. There are two different routes around the Lake Tisza, a shorter (around the southern part and on the road number 33 between Tiszafüred and Poroszló, ca. 63 km) and a longer one (around the lake, crossing the River Tisza at Tiszadorogma, ca. 130 km), and four different ferry harbours to cross the lake. The elevation of the route is only 1 metre on the dam system, and the whole route network is a part of Eurovelo 11 International Trail (from Nordkapp to Athens) for cyclists. It is possible to rent bikes; and there are also service-stops around the lake. Tours around the Lake are operated by Lake Tisza Tour Centres’ Network (“Tisza-tavi Túraközpont Hálózat”), which was established by local entrepreneurs in a franchise system in 2007. They offer 24 different bicycle routes in the region. Presently a project is being carried out to connect Hortobágy to Lake Tisza with a bicycle route, the total cost are around 1.2 billion HUF (around 3.8 million EUR; www.turakozpont.hu).

13

Róbert Bagdi – Attila Szabó Figure 1. Tourism regions in Hungary

Source: Own compilation, illustration created by SmartSketch

The Lake Tisza tourism region consists of only 68 settlements; all of them are villages and small towns that administratively belong to four different counties (Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok, Heves and Borsod-AbaújZemplén) and two NUTS 2 regions (Northern Great Plain and Northern Hungary). The territory of Lake Tisza and its surroundings is an inner periphery area (Nemes Nagy, 1996) in Hungary showing large revenue inequalities and the segregation of the population. Pénzes (2014) examined the theory of centres and peripheries, and finally found 7 indicators out of 136, with the help of which he determined the peripheral settlements and official subregions in Hungary. He also collected all the regulations of official laws and departmental orders signed by ministers about peripheral settlements from 1986 up to nowadays, and finally he summarised the results. He ranked all the 175 Hungarian statistical subregions; and the banks of the Lake Tisza proved to be among the poorest ones. Mezőcsát Subregion ranked 165 out of 175, but the other ones also had a weak position: Tiszafüred Subregion ranked 143, while Kisköre Subregion ranked at the 139 place. Tóth and Dávid (2010) examined the relationship between accessibility and the

14

income from tourist accounts in Hungarian tourism regions. The settlements were grouped into four types based on the distance from the motorways/major roads/trunk roads or secondary roads. The loglinear theoretical model was used during the investigation. Settlements of the Lake Tisza were found mainly in Group 4; among them Berekfürdő and Kisköre had the highest incomes in 2007. Their final conclusion was that “...positive deviation is seen in the cases of the Lake Balaton, Western Transdanubia and Lake Tisza regions, reflecting possibilities of their development…”. Lake Tisza as a tourism region has settlements with different conditions, because settlements on the banks of the River Tisza or Lake Tisza are more important in tourism. We show the full territory of the region on Figure 2, making differences in applying local taxes on tourist nights (which are spent on their territory) and using different colours, based on the amount of these incomes (Figure 2.). Less than half of the settlements can levy this type of tax, only nine of them could collect a relatively high amount (more than 1 million HUF, cc. equal with 3,000 EUR), and only three, Berekfürdő, Tiszafüred and Abádszalók reached 10 million HUF, in 2011 (www.ado.hu, www.ksh.hu).


Ecotourism in the Region of Lake Tisza Figure 2. Settlements with local taxes and with their amount of tourist nights, in 2011

Source: Own compilation, data based on ado.hu, and ksh.hu, illustration created by SmartSketch

As the smallest tourism region in Hungary, Lake Tisza is partaking in Hungarian tourism with low percentages. All data were published by the Hungarian Central Statistical Office (‘KSH’). 22,968,677 tourist nights were spent in Hungary in 2013, but only 253,677 were spent in the Region of Lake Tisza, which equals 1.1% of the total. The results are collected and compared with other tourism regions in Table 1. Moreover, the same statistics for 2012 are higher than for 2013 by 3,341 tourist nights (a decrease of 1.3%). Inbound tourism from abroad based on tourist nights was 52.2% in country-scale, but only 25.4% was in the region of Lake Tisza (189,197 Hungarian tourist nights, but only 64,480 foreigners). Foreign tourists arrived from Germany, Slovakia and Romania. The number of nights spent increased by 14.1% in Hungary between 2007 and 2013 (2007 was the last year before the economical crisis). The data for Lake Tisza are deteriorating, because between the two years mentioned tourist ECONOMICA 2015. 3. szám

nights decreased by 0.5%, which includes a 9.3% decrease in the number of foreigners. The Hungarian Central Statistic Office published the following data for business tourism: 3,671,552 tourist nights were spent in Hungary with a business purpose, but only 84,448 were realised in the region of Lake Tisza (2.3%), and the proportion of foreign tourists was only 0.85% (with 11,417 nights). Only 2,553 (0.77%) nights were spent at rural places, meanwhile in the total country 329,155 were spent. Only 414 foreign tourists arrived at Lake Tisza who spent at least one night at rural accommodation. Comparing the data of 2012 and 2013, the decrease is above 80% regarding the number of tourists (both Hungarian and foreign ones), or the nights spent by tourists in the region of Lake Tisza at rural accommodation. The total amount of tourism visits which are longer than one day is 1.06 million days; it is only 1.8% of the country-scale-data. The results of tourist nights for Lake Tisza seem to be very similar to 15

Róbert Bagdi – Attila Szabó other tourism regions that can be found on the Great Hungarian Plain (Northern and Southern Great Plain), but all of them are below the average data for Hungary. Only Northern

Hungary had worse results than Lake Tisza, but this region has lots of villages in mountains of a medium height (Table 1.).

Table 1. Number of tourist nights in tourism regions of the Hungarian Great Plain, 2013 Tourism region

Number of settlements

Tourist nights

Settlement/t. nights

Lake Tisza

68

253677

3730.5

Northern Great Plain

363

1676695

4619

North Hungary

560

1796273

3207.6

Southern Great Plain

254

898631

3537.9

Hungary

3176

22968472

7231.9

Source: Own compilation, data based on Hungarian Central Statistical Office

Results and analysis Some measures were initiated in the last few years to promote ecotourism and to find a new image for the Region of Lake Tisza. In theory, the success of tourism in a given region is basically found in the attractiveness of tourist destinations, and the number and quality of tourist services. Tourist attractions are the most important element on offer because tourists travel to see the attraction (Dávid et al, 2007). Lake Tisza (as a tourism region) needed to find a new image in the last two decades. Decision makers gave up the idea that Lake Tisza should be a second Lake Balaton in Hungary in 1998, and ecotourism became the most important element on offer from 2000. The most important improvement in the Lake Tisza tourism region was the Ecocentre in Poroszló, which was opened to the public on 27th April 2012, but it took a long time to reach the present situation because the local government of Poroszló had been thinking about these new improvements for the last more than ten years. Poroszló is a small town on the right bank of the lake with 3,058 inhabitants (census 2011). The first element of promoting ecotourism was to open the Lake Tisza Water Path and the Promenade in Poroszló in 2005. The main attraction of this Path is the 1,500 metre long duck-boards system above the water-level with 16

two bird-watching towers and a 15 metre high tower. Tours begin with a short boat trip (by a ship that can transport 20 people) to the starting point, then 12 different tour routes are available which last for around 1.5 or 2 hours. The harbour, the ship and the duck-board system are also accessible for disabled people and for mothers with a baby carriage. The number of visitors was around 30 thousand during the first years, but it doubled in 2012 because of the opening of the Ecocentre (Table 2.). The Lake Tisza Water Path and the Promenade is not open for visitors in the year 2014, because it is under construction. Table 2. Number of visitors at the Lake Tisza Water Path and the Promenade between 2007 and 2013 Year Visitors 2007 25 000 2008 27 000 2009 30 000 2010 18 000 2011 24 900 2012 65 450 2013 66 496 Source: Own compilation, data provided by Hortobágy National Park


Ecotourism in the Region of Lake Tisza The Lake Tisza Water Path and the Promenade is maintained by the Hortobágy National Park which organises other programmes to promote ecotourism in the Region, among them a course for Lake Tisza Tour Managers, in which 53 people took part during the last three years

(2012: 16; 2013: 19; 2014: 18 participants). The Hortobágy National Park also organises a competition for students, called ‘Ki mit tud?’ (literally: Who knows what?), in which 444 teams took part with 1332 students (Table 3.).

Table 3. Participants in the ‘Who knows what?’ competition between 2011 and 2014 School year

Teams

Participants

2011/2012

57

171

2012/2013

145

435

2013/2014

242

726

Total

444

1332

Source: Own compilation, data provided by Hortobágy National Park

Hungary takes part in the EDEN project (European Destinations of Excellence), which is about promoting sustainable tourism development models across the European Union. Aquatic Tourism was the main theme in 2010, including coastal, lake and riverside destinations. “Each awarded destination respected the following criteria: 1. to be 'non traditional' (the visitor density rating from 'low' to 'very low' in comparison with the national average); 2. to be designed as coastal, lake and riverside tourism destinations by the national or regional regulations; 3. to manage its own tourism offer in such a way as to ensure its social, cultural and environmental sustainability and in a partnership between the authorities responsible for the management of the destination and all those involved in tourism in and around the area (e.g. tourist service providers, local communities).” (www.ec.europa.eu). Lake Tisza became the “winner tourism region” from Hungary and was awarded the “EDEN destination for its Aquatic Sustainable Tourism Offer” title. Plans for the Ecocentre began to realise with various contracts between 2008 and 2010, and it finally opened in 2012 and became the


largest freshwater aquarium system in Europe with a capacity of 535,000 litre. The main aim was to collect and display the nature wildlife of the River Tisza valley (more than 40 native fish species), with the most famous fish being the European sturgeon (Huso huso). The centre has an underwater tunnel, which is 7 metre long. It also houses both permanent and temporary exhibitions, for example the "A night in the forest" exhibition of reptiles and amphibia in terrariums. It has a 7-stairs-high lookout tower, and there is a panoramic view from its terrace in the direction of the lake and to the Mátra and Bükk mountains. Tourists can use an audio guide during their visit. The Ecocentre has a conference and event hall to organise meetings. The main building is surrounded by a leisure park on 7 hectares with indigenous animals like golden jackals, traditional Hungarian sheep types, storks, cormorants or pelicans. There is a Dragonfly House, where these flying insects can be found in a closed area. The Ecocentre th encourages acquaintance with 19 century culture in a traditional house which is very close to the main building and where rural equipment and old fishing tools are shown.

17

Róbert Bagdi – Attila Szabó Figure 3. Number of visitors at Lake Tisza Ecocentre in Poroszló between 2012 and 2014 (JanuaryJune)

Source: Own compilation, data provided by the Lake Tisza Ecocentre in Poroszló That the Ecocentre became a popular attraction is illustrated by the fact that 100 thousand people visited it in the first three months. All in all, the centre could register 155,500 visitors during the 8 months in 2012 (Figure 3.). It was closed for 2 weeks in January 2013, but 168,812 visitors arrived over the whole year. It seems that around the same amount of visitors will arrive in 2014, now (at the time of writing) the data available for the first six months show that 75,600 people bought a ticket. Local government has plans for the future to reach a visitors’ number of 200,000 in the coming years. Tiszafüred, which can be found on the left side of Lake Tisza, is also very important in the life of the Lake Tisza tourism region. The town had 11,777 inhabitants at the 2011 census and is regarded the capital of Lake Tisza. (However, the two most populated towns in the Lake Tisza tourism region are Karcag with 21,052 inhabitants, and Tiszaújváros with 17,274; both of them are around 30 km from Lake Tisza.) Ecotourism programmes in Tiszafüred can be found at the Szabics Harbour and Leisure Centre, a company that operates in a wide field with organised boat trips, bike and canoe eco tours, fishing, and providing accommodation in Tiszafüred; they also operate a restaurant. The Harbour and Leisure Centre is the biggest fishing and yacht place in the region. The centre manages the Long-Tailed Mayfly Thematic Path 18

which is a 1,500 meter long path in the floodplains, which was opened in 2007. The site can be found on an island of Lake Tisza, opposite the Harbour. There are two bird-watching towers along the path and at the end of the path visitors find a lake called Göbe. Tourists can learn about the mayfly, which belongs to the Artucula species. The mayfly has a common name in Hungary; it is called ‘tiszavirág’ in the Hungarian language (literally: Tisza flower). The insect lives for years under the water-surface and finally rises up above the water-level, where it produces ovum and falls down dead. The River Tisza seems to be a ‘flourishing area’ during these hours; visitors like it very much, but nobody knows the exact date in advance; the only thing sure is that it is around June, usually in the middle of it. The thematic path is open in all year and has 10 stages where visitors can gain information about the life of the mayflies. Unfortunately, the Szabics Harbour and Leisure Centre did not provide data about the number of their guests. We were only able to find data for the first two years: in 2007 4,500 people and in 2008 8,600 people visited the path (www.tankonyvtar.hu).

Conclusions After the financial crisis in the year 2008, the situation for tourism became worse and destinations had to compete harder for tourists. The Lake Tisza tourism region is the ECONOMICA 2015. 3. szám

Ecotourism in the Region of Lake Tisza smallest one in Hungary and is characterized by being in an especially economically and socially disadvantaged situation. It is unable to compete with other tourism regions in the field of business, conference, spa and wellness or health tourism etc. Lake Tisza had a unique possibility to find a new image. If nature is relatively untouched, the landscape is rural, and the lake displays the water-world from the th 19 century, it is almost self-evident to promote ecotourism. Spontaneous tourism was typical only in the 1980s and 1990s, but conscious development was started by creating plans and trying to find financial sources after 2000, which came to fruition in the middle of the decade, and even more after 2010. Around the Lake there are no hotels with 3 or more stars with the exception Tiszafüred; only pensions and apartments are typical for the region, which proves that the area is an inner periphery in Hungary. This region is a relatively unknown area, so there are ‘gaps’ to fill in the future. People are looking for experiences with nature; this fact is proven by visitor numbers for the Ecocentre. Although its fees are not low, the number of visits was very high, especially in the first three months. Around 150-170 thousand people visit the Ecocentre per year, which is a very good result, especially if we take into consideration that Poroszló is 170 km from Budapest, and road and traffic links are not excellent. The most popular museums in Budapest cannot reach this visitor number! The Ecocentre is the most important element of the ecotourism offer, but it is not the only one, because people can take part in other, mainly guided tours, i.e. bird watching tours (or in general, enjoying nature) by boats. Tourist can reach untouched areas they cannot go to on their own. Hungary concentrates on health tourism until 2020; much financial assistance would be expected in this field, but Lake Tisza can hope rightly that new plans, projects or


image-management programmes will be subsidized. We hope the Lake Tisza will be the centre of ecotourism in Hungary in the future. Our suggestions to improve tourism in the Lake Tisza tourism region are the following. In our view, the biggest disadvantage of the region is the quality of the road-system, they are in need of modernization. The public transport system is not adequate, because the 68 settlements belong to four different counties and as a result of that, to four different public transport companies (the so-called “Volán” companies: each “Volán” has an operating area, which is their home county). The territory of the Lake Tisza is an inner periphery area, where coaches go to the towns or to the county-seats. There are no lines which go totally around the lake, and there are only a few lines which connect the settlements with Budapest. Tiszaújváros is the part of the tourism region, but it is almost unaccessible by public transport from the left side of the Lake Tisza (e.g. from Abádszalók or Tiszafüred). Maybe lower fees would also help to reach a higher number of visitors in the Ecocentre in Poroszló. In our view, the owner, the local government, charges very high fees in the Ecocentre. If somebody would like to visit everything, the price of a ticket will be around 10 EUR, including a 3D Movie. People interested in nature are willing to pay this price only once, or expressed differently, they do not spend this amount every year to visit the Ecocentre. One solution could be to reduce the fee, but it is unrealistic in the current financial and economic situation in Hungary. The second solution could be to improve the attraction, for example with a larger visiting area. More fish species or in general more vertebrate species could give more extensive knowledge about the th life of the water world from the 19 century.

19


References [1.] [2.]

[3.]

[4.]

[5.] [6.] [7.] [8.]

[9.]

[10.] [11.]

[12.] [13.] [14.] [15.] [16.]

[17.] [18.] [19.] [20.] [21.]

20

Ceballos-Lascurain, H., 1996. Tourism, Ecotourism and Protected Areas, The World Conservation Union, Gland, Switzerland, p. 301. Cserkész-Nagy, Á., – Tóth, T., –Vajk, Ö., – Sztanó O., 2010: Erosional scours and meander development in response to river engineering: Middle Tisza region, Hungary, In: Proceedings of the Geologists' Association. Fluvial records as archives of human activity and environmental change, 121(2): p. 238–247. Dávid, L. (ed.) – Jancsik, A. – Rácz, T., 2007. Turisztikai erőforrások – A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt, p. 189., (in Hungarian) Dunka, S. – Fejér, L. – Vágás, I., 1996. A verítékes honfoglalás: a Tisza-szabályozás története, Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, p. 215. (In Hungarian) Fejes, L., 2008. A Tisza-tó vízrendszere, In: A Tisza-tó turizmusa. (Dávid, L., Michalkó G. eds.), Magyar Turizmus Zrt. Budapest, p. 11-17. (in Hungarian) Fletcher, J. – Cooper, Ch., 1996. Tourism strategy planning: Szolnok county, Hungary, In: Annals of Tourism Research, (23)1: p. 81-200. Füstös, G., 2008. A Tisza-tavi vízi turizmus első harminc éve, In: A Tisza-tó turizmusa. (Dávid, L., Michalkó G. Eds.). Magyar Turizmus Zrt, Budapest, p. 168-178. (in Hungarian) Global Code of Ethics for Tourism, 1999. World Tourism Organisation. Madrid. PDF-file, p. 18. http://ethics.unwto.org/en/content/full-text-global-code-ethics-tourism (accessed on 21 September, 2014). Hunyady, A., 2010, Projected climate change effects on water level of an oxbow. In: Physics and Chemistry of the Earth. Bio-, Agro, and Urban Climatology, Parts A/B/C, (35)1–2, p. 70–75. Nemes Nagy, J., 1996. Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben, In: Földrajzi Közlemények 120(1): p. 31-48. (in Hungarian) Pataki, B. – Zsuffa, I. – Hunyady, A., 2013. Vulnerability assessment for supporting the revitalisation of river floodplains. In: Environmental Science & Policy. Management of wetlands in river basins: the WETwin project, (34): p. 69–78. Pénzes, J., 2014. Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek, Didakt Kft., Debrecen, p. 139. (In Hungarian) Sustainable Tourism Development. Guide for Local Planners, 1993. World Tourism Organisation, The International Ecotourism Society (TIES) webpage https://www.ecotourism.org/whatis-ecotourism (accessed on 30 September, 2014) Tóth, G. – Dávid, L., 2010. Tourism and accessibility: An integrated approach. In: Applied Geography. Climate Change and Applied Geography – Place, Policy, and Practice, 30(4): p. 666–677. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/eden/ (accessed on 17 September, 2014) http://www.tiszataviokocentrum.hu/hu (accessed on 22 September, 2014) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (accessed on 29 September, 2014) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur13.pdf (accessed on 18 September, 2014) http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2013 (accessed on 18 September, 2014)


Ecotourism in the Region of Lake Tisza [22.] [23.] [24.] [25.]

http://itthon.hu/documents/28123/8118959/El%C3%B6Adatok_2013_HU_internetre.pdf /e042551b-512c-498b-b949-378b8d48684b (accessed on 18 September, 2014) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Magyarorszag_idegenforgalmi _regioi/ch13s04.html (accessed on 18 September, 2014) http://www.turakozpont.hu/halozat/index.php?hid=9 (accessed on 17 September, 2014) http://ado.hu/rovatok/ado/helyi-adok-2011 (accessed on 4 July, 2014)


21

Czékus Borisz - Udvardi Ildikó

Czékus Borisz - Udvardi Ildikó

Egyetemistáink szemete Borisz Czékus - Udvardi Ildikó The Young of Subotica and their Refuse Abstract The authors have queried 158 students living or studying in the territory of Subotica about their attitude to waste. When purchasing food, 17% of them strive to buy domestic products, while 23% buy them if they have the chance to do so. 16% endeavour to buy energy saving devices. Only a quarter of the highly educated would-be professionals interviewed try to diminish the amount of rubbish. 86% of the queried live in a house but only 42% of them make compost. And one more bad news: two-thirds of them do not recycle anything. Key words: refuse, compost, recycle, selective collection of waste, students

Összefoglaló Megvizsgáltuk, hogy a szabadkai egyetemisták hogyan viszonyulnak a hulladék-kérdéshez: milyenek a vásárlási szokásaik, törekednek-e minél kevesebb hulladékot előállítani, komposztálnak-e, újrahasznosítanak-e, szelektíven gyűjtenek-e, stb. Csak minden negyedik leendő mérnök, orvos, tanító vagy jogász ügyel arra, hogy kevesebb hulladékot termeljen. A megkérdezettek 86%-a kertes házban él, de csak 42%-uk komposztál. Értelmiségünk két harmada eddig sose hasznosított újra. Ilyen adatsor és hozzáállás mellett nem csoda, hogy a 141 ezer szabadkai évente több mint 50.000 tonna hulladékot termel (360 kg/fő/év). Ezzel még az európai átlag alatt vagyunk ugyan, de a gond ott kezdődik, hogy a szabadkai hulladék alig 5%-a végzi szelektív tárolókban. Az össz hulladék 10%-a kerül szétválogatásra. A tanulmányok minél korábbi fázisában fel kell hívni fiataljaink figyelmét a környezet-megóvás fontosságára és a környezettudatos életmódra. Kulcsszavak: hulladék, komposztálás, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, egyetemisták

Bevezetés A 2011-es népszámlálás adatai alapján Szabadkának 141.554 lakosa volt. A város Szerbia északi részén fekszik 1.008 négyzetkilométeren. Az Újvidéki Egyetemnek több kara is a városban működik. Itt folyik a tanítóképzés és itt tanulnak a leendő építészek és közgazdászok. A városi tanács a Hulladékkezelési törvénnyel összhangban gondoskodik a keletkezett szemét elszállításáról és elhelyezéséről. A feladattal a 22

szabadkai Köztisztasági és parkosítási KKV van megbízva. A vállalat az önkormányzattal karöltve a közelmúltban több IPA határon átívelő projektumban vett részt. Mindkét fél nagy hangsúlyt fektet a hulladék szelektív gyűjtésére, komposztálására, biztonságos tárolására. Az elmúlt években néhány akciójuk a lakosság tájékoztatására irányult. [7] [8] A tervek szerint 2017-re elkészül a város határában a regionális hulladéklerakó, amely Észak-Vajdaság hat községének (cca 200.000


Egyetemistáink szemete lakos) hulladék-problémáját fogja megoldani. A hulladék-kezeléssel megbízott vállalat már működtet 42 ún. Zöld szigetet a hat község területén. A szabadkaiak 250 konténerbe dobhatják a műanyagot, papírt, üveget és a fémhulladékot. [10] A felsoroltakból tisztán látszik, hogy a város törekszik európai mércék szerint megoldani a “piszkos dolgokat”. A község számos iskolájában tavasszal és ősszel nyílt nap keretében vezetik be az általános- és középiskolásokat a hulladék-kezelés problémájába. Szórólapok segítségével, iskolai komposztálással és papírgyűjtéssel adnak útmutatást a diákoknak. [9] Az EU-ban a környezetvédelmi előírások szigorúak, és azokat szigorúan be is kell tartani. Szerbia EU-felvételének dátuma nagyban függ attól is, hogy milyen ütemben képes ezeknek az előírásoknak eleget tenni. A környezetvédelmi jogharmonizáció az EU-tárgyalási folyamat 35 fejezetéből a 27. (Környezetvédelem és klimatikus változások), és másodikként lesz megnyitva. A környezetvédelmi előírásokat viszonylag könnyű meghozni. Elemben nehéz „befogadókat” találni. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerep hárul az oktatásra. [3] Munkánk célja az volt, hogy felmérjük a Szabadkán élő egyetemi hallgatók környezetterhelését, azaz arra kerestük a választ, hogy hogyan viszonyulnak a hulladék keletkezés és –kezelés problematikájához: energiatakarékosan élnek-e, igyekszenek-e csökkenteni a háztartásba bekerülő hulladék mennyiségét, komposztálnak-e, szelektíven gyűjtenek-e, mennyi hulladékot termelnek, stb.

Anyag és módszer Az adatgyűjtést 2014 júniusa és októbere között végeztük. A 158 válaszadó 12 tudomány- vagy művészeti területen tanul. Legtöbben a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói (66-an, azaz 41,8%), őket követi a 49 (31,0%) mezőgazdász (Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági Kar és Megatrend Tudományegyetem, Bioélelmiszer-termelői


Kar). A többiek (43-an, azaz 27,2%) az ÚE jogi, orvostudományi, természettudományi, technológiai, bölcsészettudományi, műszaki, közgazdasági karán tanulnak illetve a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán. A 17 kérdés öt témakörbe volt csoportosítva: lakhatás, étkezés, közlekedés, vásárlás és hulladék. Az adatfeldolgozásnál figyelembe vettük, hogy a megkérdezettek mely egyetemi karra járnak és hányad évesek, milyen a férfiak és nők hozzáállása a problémához, faluban/városban illetve kertes házban vagy lakásban laknak-e, valamint, hogy milyen a magasabb beosztású szülő iskolai végzettsége és munkaköre. Kérdőívünk alapja az ökológiai lábnyom fogalmát is megteremtő két kanadai kutató William Rees és Mathis Wackernagel által kidolgozott teszt volt. Ők fektették le ezen modern környezetkutató terület alapjait még a múlt század hetvenes éveiben. Az ő kérdőívüket a szerbiai viszonyokhoz minimális mértékben módosítottuk. [6] Környezetvédő munkáról lévén szó nem mellékes, hogy a kitöltött kérdőívek közel 40%a elektronikus formában érkezett, míg a többi kérdőív egyszer már használt papírra került.

Eredmények A fent említett kérdőív vásárlási szokásokkal és hulladékkal kapcsolatos öt kérdését elemezzük. Az eredményeket közel 2.000 adat feldolgozása alapján kaptuk.

Vásárlási szokások Az energiatakarékosságot gyakran azonosítjuk az energiatakarékos izzókkal és mosógéppel. A hallgatók egy ötöde tartja fontosnak, hogy vásárláskor energiatakarékos izzót vegyen. Viszont csak 8,2%-uk vásárol rendszeresen energiatakarékos berendezéseket. Ennek valószínűleg anyagi vonzata is van. 36%-uk ritkán vásárol ilyen termékeket. 17%-uknak nem is vásárlási szempont. A megkérdezettek 32%-ának a berendezések fele energiatakarékos (1. Táblázat).

23

Czékus Borisz - Udvardi Ildikó 1. Táblázat: Energiatakarékos berendezések vásárlása (%) mezőgazdász

tanító

egyéb

össz

nem figyel rá

17,8

19,7

11,6

17,1

ritkán vesz ilyet

29,9

47,0

25,6

36,1

fele ilyen

20,0

4,5

13,9

12,0

csak az izzók

17,8

19,7

23,3

20,0

több mint fele ilyen

10,2

6,0

4,6

6,4

Mindig

4,0

3,0

20,9

8,2

Hulladékkezelés Az Európai Parlament és az EP-Tanács 2008/98/EK számú irányelve alapján egy integrált és hierarchikus hulladékkezelési rendszerben kell gondolkodnunk: hulladékmegelőzés → újrahasználat → újrahasznosítás → hasznosítás energiatermelés céljából → ártalmatlanítás (lerakás, égetés). [1] Magyarországon a szilárd hulladék 17%-át hasznosítják újra, Európában negyedét. Németországban, Svájcban és Hollandiában nem létesülnek új szeméttelepek. Napjainkban a keletkező hulladékot anyagában hasznosítják újra (beleértve a komposztálást is) vagy energetikailag hasznosítják (pl. elégetik). Magyarországon a hulladék 69%-a szemétlerakókon végzi. Franciaország 130

hulladéktüzelésű erőművében évente 13,7 millió tonna hulladékból nyernek hőt vagy elektromos áramot. Németországban közel 20 millió tonnát égetnek el, Magyarországon 0,4et. [5] A vizsgálati alanyaink 5,9%-a sosem törekszik csökkenteni a háztartásba bekerülő hulladék mennyiségét (1. Diagram). 36,7%-a ritkán teszi. Minden második leendő tanító ritkán vagy soha sem ügyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen. Elszomorító az a tény is, hogy míg a mezőgazdasággal foglalkozó fiatalok több, mint 30%-a már vásárláskor figyelembe veszi ezt a szempontot, addig a tanító-jelöltek alig 20%-a. Az összes megkérdezettek egy harmada gyakran figyel erre.

1. Diagram: Keletkező hulladékmennyiség

24


Egyetemistáink szemete 158-ból 38-an (24,1%) tudatosan vásárolnak: nagy kiszerelést vesznek, nem fogadnak el eldobható zacskót, kevesebbszer vásárolnak, de többet… 12 férfi és 26 nő gondolkodik így. 14-en gólyák, 11-en végzősök. 20-an városban élek, a többiek falun. Negyedük családja mezőgazdasággal foglalkozik. Két egyetemista szülője csak általános iskolát végzett, kilencé főiskolát vagy egyetemet. Fontos megemlíteni,

hogy 44 hallgató legalább egyik felmenője felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és csak 9 megkérdezett vásárol tudatosan. Egyetemistáink 44,3%-a soha sem komposztált. Ebből 18,4%-nak nincs erre lehetősége. Pedig a többségük (85,4%) kertes házban él. Közel 30%uk családjában legalább az egyik szülő mezőgazdasággal (is) foglalkozik, de ezen családok 12,7%-a nem komposztál (2. Diagram).

2. Diagram: Komposztálás

20-an (12,7%-uk) mindig a komposztba dobja az elrothadó hulladékot. A 49 mezőgazdászhallgatóból mindössze 8, a ma-holnap a jövő nemzedékeit oktató 66 egyetemistából csak 6 (9,1%). Sokszor a megkérdezettek 11,4%-a komposztál, ritkán pedig 31,6%. EUROSTAT-adatok alapján Magyarországon a szilárd hulladék 4%-a került komposztálásra. Az EU27-ben ez az érték 15% volt 2010-ben. [5] Vajon a mi egyetemistáink szelektíven gyűjtenek és újrahasznosítanak? Sajnos minden második csak ritkán, azaz előfordul, hogy újra használ dolgokat. A leendő agrármérnökök 53,1%-a, az oktatók 47%-a, a többiek 48,8%-a hasznosít újra valamit. A tanítók negyede (24,3%) soha sem szelektál. A mezőgazdászok 12,2%-a tartja felesleges dolognak az újrahasznosítást, az összes megkérdezett körében pedig 15,8%-a nem gyűjt szelektíven,


nem hasznosít újra. 55,5%-uk városban él, 92,7%-uk kertes házban. Szintén minden hatodik egyetemista gyakran gyűjt szelektíven és hasznosít újra (3. Diagram). Végül azt vizsgáltuk, hogy hetente hány zsák (kb. 20 literes) szemét keletkezik egy-egy háztartásban (családban). A megkérdezettek egy harmadánál kettő, 30%-uknál pedig egy zsáknyi. 18-18% volt azok aránya, akiknél egynél kevesebb vagy kettőnél több zsák szemét gyűlik össze a hét folyamán. A lakásban élők 61%-ánál legfeljebb egy zsáknyi szemét keletkezik hét nap alatt. A falusi családok 48%-ában, ahol számtalan lehetőség van a hulladék és szemét mennyiségének csökkentésére, kettő vagy annál több zsák szemét keletkezik hetente (2. Táblázat).

25

Czékus Borisz - Udvardi Ildikó 3. Diagram: Szelektálás és újrahasznosítás

2. Táblázat: Heti keletkező szemétmennyiség háztartásonként mezőgazdász

tanító

egyéb

össz

˂ egy zsák

24.5

15.1

20.9

19

egy zsák

16.3

37.9

32.6

29.7

két zsák

30.6

33.3

32.6

33

˃ két zsák

28.6

13.6

14

18.3

Összegzés A vizsgált populáció harmadának legalább egyik szülője felsőoktatási végzettséggel rendelkezik. Mindössze 6% azon fiatalok aránya, akik tudatosan vásárolnak (9-en a 158-ból). A leendő tanítók alig 10%-a komposztál rendszeresen, míg a mezőgazdász-hallgatók 16%-a. Soha sem komposztál a megkérdezettek több mint 44%-a, holott 85% kertesházban él. A komposztáláshoz pedig a szándékon kívül mindössze egy feneketlen vödör is elég. A válaszolók 84%-a alkalomadtán gyűjti a hulladékot szelektív tárolókba. Sajnos 16% azok aránya, akik rendszeresen teszik ezt. A lakásban élő családok átlagosan 20 liter szemetet termelnek hetente, míg a falusi háztartások két harmadában 40 litertől több keletkezik. Szerbia lakói lényegesen kevesebb hulladékot termelnek, mint az európai átlag. 26

Viszont a hulladék közel fele szerves eredetű, azaz komposztálható lenne, de nem kerül komposztálókba. A hulladék további 31,74%-a papír, üveg és műanyag. Ennek is elenyésző hányada kerül külön szemetesekbe. [4] Szabadka területén 1.694 köztéri szemetes várja a szemetet (1. ábra). Egy korábbi kutatás eredményei alapján a szabadkai egyetemisták ökológiai lábnyoma 3,09 globális hektár. Ekkora terület szükséges egy-egy hallgatónak az év folyamán, hogy kielégítse szükségleteit, tartani tudja életszínvonalát. Az ökológiai lábnyom mértéke nagyban függ az emberek környezeti ráhatásaitól, többek között a keletkező hulladékmennyiségtől, a (környezet)tudatos vásárlástól, az energiatakarékos berendezések használatától. [2]


Egyetemistáink szemete

1. ábra: Nem a szemetesek számán múlik

Irodalomjegyzék [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.]

Council Directive (EC) No 2008/98/EEC of 19. 11. 2008, official Journal of the European Communities (Dostupno na: ec.europa.eu/environment/waste/framework, (Január 2015.) Czekus Borisz (2015): Subotički mladi i otpad. In: Komatina Snežana, Nenad Č. Bojat. (edit) (2015): V International Congress Biomedicine and Geosciences – Influence of environment on human health. Proceedings. Association of Geophysicists and Environmentalists of Serbia. pp. 110-120 Czékus Géza, Czékus Borisz (2015): A biológiai sokféleség megőrzése, mint az EU-csatlakozás egyik lehetséges kapuja vagy gátja. Létünk XLV. 1, pp. 63-83. Količine i posebni tokovi otpada u Srbiji - ekapija.com/website/sr/page/314087 Sámson, L., Háztartási hulladék energetikai hasznosítása, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest, 2012. Wackernagel M., Rees W.: Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. The new catalyst bioregional series. Canada, 1998. Zakon o zaštiti životne sredine, Službeni glasnik RS, br. 135/2004, 36/2009, 72/2009. Zakon o upravljanju otpadom, Službeni glasnik RS, br. 36/2009. http://www.deponija.rs/?cat=6 (Januar 2015.) http://www.subotica.rs/index/page/lg/sr/id/4122 (Januar 2015.)


27

Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint

Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint

The Study of Heavy Metal Adsorption on the Surface of Fungi Compost Czikkely Márton - Meier Samuel - Bálint Ágnes Nehézfém adszorpció vizsgálata gomba komposzt felületen Összefoglaló A nehézfém adszorpció gomba komposzt felületen az egyik alternatív technológia. Jelen tanulmányban gomba komposztokat használtunk és megmértük a nehézfém adszorpciós kapacitásukat. Laboratóriumi módszerekkel nehézfém oldatokat készítettünk, a nehézfémek adszorpcióját a gompa komposzt felületen rázással értük el, a minta degradálását és az analitikai méréseket ICP tömegspektrométerrel végeztük. A gomba komposzt nehézfém adszorpciós tulajdonságai felhasználhatók a szennyvízkezelésre, mert a szennyvíz néha nagy koncentrációban tartalmaz nehézfémeket. Kulcsszavak: nehézfém, komposzt, adszorpció, felület Abstract The heavy metal adsorption on the surface of fungi compost is one of the alternative technologies. In this study fungi composts were used and we measured the heavy metal adsorption capacities. The laboratorical methods were the preparing solutions of heavy metals, the adsorptions of heavy metals on the surface of fungi compost by shaking method, the sample degradation and the analytical measurements by ICP-MS. The heavy metal adsorption properties of fungi compost could be used in wastewater treatment because wastewater sometimes contains a high concentration of heavy metals. Keywords: heavy metal, compost, adsorption, surface

Introduction The renewable and alternative energy sources are perfect environmental safety technologies. The wastewater treatment is one of the most used environmental technologies. The degradation of heavy metal contents of communal and industrial wastewaters is a key question. Many organic and inorganic materials have been used for heavy metal removal in the last years, such as grape stalk waste, sewage sludge, algae, peat, wool fibres, algal biomass, cotton boll, tree bark, sugar beet pulp, activated carbon fibres and other agricultural products (Kang et al., 2008; Zhang, 2011).

28

The heavy metal adsorption on surface of fungi compost is one of the alternative technologies. In this study were used fungi composts and we measured the heavy metal adsorption capacities. The laboratorical methods were the preparing solutions of heavy metals, the adsorptions of heavy metals on the surface of fungi compost by shaking method, the sample degradation and the analytical measurements by ICP-MS. The heavy metal adsorption properties of fungi compost could be used in wastewater treatment because wastewaters sometimes contain high concentrations of heavy metals. ECONOMICA 2015. 3. szám

The Study of Heavy Metal Adsorption on the Surface of Fungi Compost

Other heavy metal adsorption studies Wastewater containing copper and cadmium can be produced by several industries. The increasing awareness of accumulation of heavy metals in the environment has led to new and improved cleaning technologies. In this regard, an innovative heavy metal removal process composed of biosorption and sedimentation was developed (Bakkaloglu et al., 1998). The study of Bakkaloglu et al. (1998) covers the comparison of various types of waste biomass including bacteria, yeast fungi and activated sludge for their efficacy in the biosorption, sedimentation and desorption stages in the removal of zinc, copper and nickel ions. In the biosorption studies craned out with single metal solutions. A. nodosum, S. simosus and F. vesiculosus proved to be the best biosorbents for zinc, copper and nickel ions respectively. Overall, among the biomass tested, A. nodosum, S. simosus, F. vesiculosus and P. chrysogenum were found to have the highest potential for use in the heavy metal removal process. The occurrence and the fate of heavy metals (Cd, Pb, Mn, Cu, Zn, Ni and Fe) during the wastewater treatment process were investigated by Karvelas et al. (2003) in the wastewater treatment plant of the city of Thessaloniki (Greece), operating in the activated sludge mode. The wastewater and sludge samples were collected from six different points of the plant, namely: the influent and the effluent of the primary sedimentation tank, the effluent of the secondary sedimentation tank, sludge from the primary sedimentation tank, activated sludge form the recirculation stream. An exponential correlation was found between the metal partition coefficient, logKp, and the suspended solids concentration. The mass balance of heavy metals in the primary, secondary and the whole treatment process showed good closures for metal species (Karvelas et al., 2003). All heavy metals were detectable in the wastewater samples with a frequency of ECONOMICA 2015. 3. szám

occurrence about 100% and only Pb was detected at lower frequency (90%). Karvelas et al. (2003) reported that the phase distribution of individual metals exhibited only little change during the treatment process with a slight progressive increase of the dissolved phase of some metals after each treatment step. Ulmanu et al. (2003) reported in their study that the sorption of copper and cadmium ions using activated carbon, waste materials (such as compost, cellulose pulp waste and anaerobic sludge) as sorbent. The study shows that copper being preferentially adsorbed by all materials with the exception of anaerobic sludge (Quan Y.C. et al., 2007). Qudais and Moussa (2004) presented that reverse osmosis (RO) and nanofiltration (NF) technologies for the treatment of wastewater containing copper and cadmium ions to reduce environmental degradation was investigated. The synthetic wastewater samples containing copper and cadmium ions at various concentrations were prepared in the laboratory. The results showed that high removal efficiency of the heavy metals remove could be achieved by Ro process (98% and 99% for copper and cadmium). Copper ions were successfully removed from the wastewater by Ro and NF. The concentration of copper in the product water (permeate) for RO was reduced to an average value 3,5 ± 1,7 ppm with an average removal efficiency of 97% (Qudais and Moussa, 2004). Seelsaen et al. (2005) reported the sorption experiments were used to access the ability of various materials (compost, sand) to remove heavy metal contaminants typically found in storm water. The compost had the best physicochemical properties for sorption of heavy metal ions (Cu and Cd). The compost sorption properties conformed by the linear form (Langmuir equation) for Zn (II) being 11,2 mg/g at pH 5. Various combinations of compost, sand and other materials were observed to have excellent heavy metal removal properties (Zn: 75-96%, Cu: 90-93%). 29

Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint Selling et al. (2008) have shown that the heavy metal sorption data were used to determine the sorption efficiency of Cu (92%), Zn (88%) and Pb (97%) by mix of sand and compost. The relative sorption affinity of these metals by compost plus 2+ 2+ 2+ sand is in the following order: Pb > Cu > Zn . The heavy metal sorption conformed to the linear form of Freundlich isotherm (Seelsaen et al., 2007). Compost with a smaller particle size fraction has larger surface areas and greater sorption properties than the larger particle size fraction. The aim of Kocasoy and Grüvener (2008) research was to determine the rention capacity of compost for Cu, Zn, Ni and Cr. Composting is a stabilization process of aerobic decomposition. It leads to the development of microbial populations which causes numerous physico-chemical changes in the mixture. Composting can reduce the mixture volume by ~50%. Destroy the pathogens by the metabolic heat generated by the thermophile phase, degrade a big number of hazardous organic pollutants (Qudais and Moussa, 2004).

Preparing and shaking samples The single, double and triple combinations of heavy metals were used for preparing solutions and analytical measurements. The list of single, double and triple heavy metal elements of prepared solutions (Table 1). Table 1. The combinations of heavy metals Single elements Mn Cd

Double elements Mn+Cu Zn+Cd

Triple elements Cd+Zn+Mn Cu+Mn+Zn

All the solutions of every single, double and triple element were prepared in each 3 concentration (in three repeats): 250 mg/dm ; 3 3 3 500 mg/dm ; 750 mg/dm and 1000 mg/dm (Figure 1). All solutions were prepared with de-1 ionized water (18 MΩcm ) from a Milli-Q analytical water preparing system. Figure 1. Preparing the sample solutions

Materials and methods Fungi compost samples Fungi compost samples were used for these measurements. Fungi compost is a special compost type; it contains some important chemical and biochemical matters for fungi. The properties of fungi compost samples: pH: 6,9 dry matter content: 35% N content: 0,8% P content: 0,6% K content: 0,9% Ca content: 3,0% Mg content: 0,3% The fungi compost samples came from a small composting company (Áporka, Hungary). The sampling period was between 04/06/2014 and 16/08/2014.

30

(Photo: Márton Czikkely)

The adsorptions of heavy metals on the surface of fungi compost were researched by shaking method. 10 g of fungi compost sample and 30 3 cm solution of heavy metals were taken into centrifugal tubes to the better adsorption. (Figure 2). The shaking time was 50 min and the rotation was 480/min.


The Study of Heavy Metal Adsorption on the Surface of Fungi Compost Figure 2. The shaking method and the centrifugal tubes

with autosampler) at the Institute of Analytical Chemistry, University of Vienna, Austria (Figure 3). Figure 3. The ICP-MS combined with the autosampler


Degrading of samples All of the samples were degraded because the organic matter content could disturb the correct measure of heavy metal content. Milestone 1200 Microwave degrading machine was used to 3 3 sample degrading. 5 cm HNO3 and 1 cm H2O2 3 acid reagents were added to 5 cm shaken sample. The degrading time was 24 min. After the degrading the water bath time was 30 min. The final step of the whole degrading programme was the degraded sample diluting to 3 25 cm . The setup and programme: st

1 step: nd 2 step: rd 3 step: th 4 step:

steps

of

the

degrading

6 min and 250 W 6 min and 400 W 6 min and 650 W 6 min and 250 W

Measure with ICP-MS Measure with Inductively Coupled Plasma with Mass Spectrometry (ICP-MS) is a powerful analytical method for the determination of metals e.g. Cd, Cu, Ni, Zn, and Mn (Selling et al., 2008).


All of the instrumentations and parameters of the used ICP-MS listed in Table 2. Table 2. Specifications of the used ICP-MS Specifications

Parameters of the ICP-MS

ICP Frequency

27,12 MHz

Detection limit

Low (in ppt range)

Mass filter

Hyperbolic Quadrupole

Mass frequency

~ 3 MHz

Detector

Electron multiplier

Vacuum system

3 stage vacuum system

Rotary pump Turbo molecular pump Cetax ASX-520 (Nebraska, Autosampler type USA) Maximum number of samples at one time (in360 samples the autosampler) Pump

(ICP-MS 7500ce manual – see http1 reference)

The ICP-MS analytical method is sensitive and allows for the simultaneous analysis of elements and their isotopes (Beck et al., 2002). We used an ICP-MS (Agilent 7500ce - Agilent Technologies, Waldbronn, Germany - equipped ECONOMICA 2015. 3. szám

Results and discussions In this study the best shaking time and the ICPMS measures were determined to research the capacity and method of adsorptions of heavy metals on surface of fungi compost. 31

Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint Choose the best time to adsorbing The adsorption capacity was measured several times: in 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 and 65 min. The following diagram (Figure 3) shows the changes of adsorption capacity [%] in times [min]. The measures show the best adsorption capacity in 50 min (the capacity was 98%). The measuring in 50, 55, 60 and 65 min shows the same result.

The 111 Cd and 112 Cd produced the same result and the adsorption could not depend on the isotope numbers.

Figure 4. The changes of adsorption capacity

Double elements adsorptions Double elements contains solutions were the following: Zn+Cd and Mn+Cu. The Zn+Cd combination produced unique results 3 because the 500 mg/dm concentration produced the highest adsorbing capacity. Table 3. Potential interferences

All the samples were shaken for 50 min because of the best heavy metal adsorption. Isotope interferences The isotope interferences are important to determine the percentages of heavy metal isotopes in samples. The following table shows the potential interferences for isotopes (Table 3). Adsorbing from single elements The solutions contain single elements were the first adsorbing test before the combinations. The 55 Mn adsorbing was better in the higher 3 concentrations but 500; 750 and 1000 mg/dm produced the same result. The adsorbing capacity in highest concentrations could not be the limit.

55

56 57

58

59

63 64 65 66 111 114

32

Potential Interference Isotopic polyatomic isotopic abund. (%) interfer. abund. (%) 55 39 16 Mn 100 K O 93 15 40 N Ar 0,4 39 16 Ar OH 0,06 56 40 16 Fe 91,7 Ar O 99 40 Ca16O 97 57 40 17 Fe 2,2 Ar O 0,04 40 16 Ar OH 99 41 16 K O 7 58 40 18 Fe 0,28 Ar O 0,2 58 40 17 Ni 68,3 Ar OH 0,04 42 Ca16O 0,6 40 Ca18O 0,2 59 40 18 Co 100 Ar OH 0,2 43 Ca16O 0,1 23 Na36Ar 0,3 63 23 Cu 69,2 Na40Ar 99,9 64 24 40 Zn 48,6 Mg Ar 79 65 25 Cu 30,8 Mg40Ar 10 66 26 Zn 27,9 Mg40Ar 11 111 95 Cd 12,8 Mo16O 16 114 98 Cd 28,7 Mo16O 24 (Beck et al., 2002, p. 17. and printed Measuring Manual for ICP-MS in the Institute of Analytical Chemistry at the University of Vienna)

Mass Elements


The Study of Heavy Metal Adsorption on the Surface of Fungi Compost

The adsorption of Mn + Cu was different than 3 the Zn + Cu. The concentration of 250 mg/dm shows the three (55 Mn + 63 Cu + 65 Cu) elements adsorption. The other results show only the Mn adsorption.

The Cd + Mn + Zn triple combination also shows the highest adsorption capacity of Mn. The 55 Mn had a better adsorption capacity than the other elements because of the better chemical and physical properties.

Triple elements The adsorption of Cu + Zn + Mn shows the highest capacity of Mn adsorption and the lowest adsorption of Zn.

References [1.]

[2.] [3.] [4.]

K.C. Kang, S.S. Kim, J.W. Choi, S.H. Kwon 2008: Sorption of Cu2+ and Cd2+ onto acid and base-pre-treated granular activated carbon and activated carbon fibre samples, J. Ind. Eng. Chem. 14. p. 131–135. N. Seelsaen et al. 2005: Pollutant removal efficiency of alternative filtration media in storm water treatment. Water Science and Technology 54 (6-7): 299-305. R. Selling et al. 2008: Two-stage anaerobic digestion enables heavy metal removal. Water Science and Technology 57 (4): 553-558. N.G. Beck, R.P. Franks, K.W. Bruland 2002: Analysis for Cd, Cu, Ni, Zn, and Mn in estuarine water by inductively coupled plasma mass spectrometry coupled with an automated flow injection system. Analytica Chimica Acta 455: 11–22.


33

Márton Czikkely - Samuel Meier - Ágnes Bálint [5.]

[6.] [7.]

[8.]

Http1:http://www.concordia.ca/content/dam/artsci/research/cbams/docs/7500ceICPMShardwaremanualen.pdf ICP-MS Agilent 7500ce Hardware Manual (pdf file). Agilent official product. Downloaded: 03/07/2014 Measuring Manual to ICP-MS for MSc students (2014). Ed.: Prof. Dr. Christopher Gerner and Michael Größl. Institute of Analytical Chemistry, University of Vienna. “Analysis of High Matrix Environmental Samples with the Agilent 7500ce ICP-MS with Enhanced ORS Technology” Agilent Technologies publication 5989-0915EN www.agilent.com/chem Quan-Ying Cai, Ce-Hui Mob, Qi-Tang Wu, Qiao-Yun Zeng, Athanasios Katsoyiannis 2007: Concentration and speciation of heavy metals in six different sewage sludge-composts. Journal of Hazardous Materials 147: 1063–1072.

Acknowledgements This work was financed by the Balassi Institute (Hungary) and the Institute of Analytical Chemistry (in University of Vienna, Austria). The authors would like to thank following people for their help and cooperation: Dr. Csaba Dobolyi (Szent István University, Hungary) Prof. Dr. Christopher Gerner, Sarah Teiner and Matthias Klose (University of Vienna, Austria)

34


Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században

Csákvári Edina

Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században Edina Csákvári

The Change of the Agriculture of a Settlement between the Rivers Váh and Hron in the 19-20. Centuries Summary I examined the temporal changes of the agriculture of a Hungarian settlement in Slovakia in the 19-20. centuries. My home village Marcelová, between the rivers Váh and Hron, was chosen for a study area. Currently the agriculture is characterized by intensive, large scale crop production. Due to the intensive land use and the large estate structure the agricultural population has only seasonal access for work. The homogenous monocultural landscape does not fulfil an ecological function, the biodiversity of the area is low. The main aim of the research is to study the real agricultural history background of the area based on field work, photographs and historical sources such as maps and even material relics, verbal memories. The study aims to point out the lack of balance between the intensive agriculture and the sustainable management, as well needs of small and medium-sized farms. . Keywords: Marcelová, agriculture, history Összefoglaló Munkám során egy szlovákiai magyar település gazdálkodásának időbeli változását vizsgáltam a 19-20. században. Mintaterületként szülőfalumat, a Vág és Garam közén elterülő Marcelházát (Marcelová) választottam. A község jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlatára az intenzív, nagytáblás szántóföldi növénytermesztés jellemző. A mezőgazdaságban dolgozó lakosságnak, szezonális jellegű munkát végezve, nem biztosítottak a megélhetéshez szükséges jövedelemforrások. A homogén, monokultúrális táj nem tölti be ökológiai funkcióit, a terület környezeti érzékenysége, és így biodiverzitási szintje is alacsony. A múlt gazdálkodásából kiindulva, annak megismerésén keresztül jutunk el a mai modern, teljesítményközpontú termelésig, rámutatva az intenzív mezőgazdaság és a fenntartható gazdálkodás egyensúlyának hiányára, illetve a kis- és középgazdaságok szükségességére. Kulcsszavak: Marcelháza, mezőgazdaság, agrártörténelem Kutatásom helyszínéül egy Vág és Garam közi települést, Marcelházát választottam, amiben elsősorban szubjektív szempontok játszottak szerepet, hiszen a község egyben szülőfalum is, így a hazai környezet előnyeit kihasználva alkothatok objektív képet. A terület kiválasztásában megerősített, hogy a Kisalföld ECONOMICA 2015. 3. szám

északi része kevésbé kutatott terület, ez egyben nehezítette is a munka megírását. Dél-Szlovákia lakosságának hagyományos kultúrájában a gazdálkodás jelentős szerepet játszott, de a szlovák, illetve a magyar agrártörténeti kutatásban erre nem fordítottak kellő figyelmet. Ez némileg megváltozott, amikor 35

Csákvári Edina 1986-ban a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elindította a Kisalföld hagyományos gazdálkodásáról szóló alapkutatási programját, melyben a négy felvidéki regionális múzeum, a komáromi Duna Menti Múzeum, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, az Érsekújvári Honismereti Múzeum, és a Galántai Honismereti Múzeum vett részt. Célom a hagyományőrzés és a modernizáció vizsgálata a terület valós agrártörténeti hátterének bemutatásával, egy összesített kép kialakításával. A kutatás arra keresi a választ, hogy mi jellemezte Marcelháza gazdálkodását a múltban, a közelmúltban és napjainkban; történelmileg a mezőgazdaság intenzifikációja miként zajlott le az adott területen, ezt milyen természeti, társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok kísérték. A vizsgált időszakban mind a nagybirtokokon, mind a parasztgazdaságokban a tőkés mezőgazdasági termelés kialakulása a jellemző, ennek a fejlődésnek az előzményei a 19. századra vezethetők vissza, amikor a jobbágyi viszonyokat felszámolták, a földesúri és a paraszti földek szétváltak. A két világháború közti időszakban a fejlődés megrekedt, majd a második világháború után a kapitalista termelési mód felszámolása, a mezőgazdaság szocialista fejlődése, a kollektivizálás és a parasztgazdaságok szövetkezetesítése került előtérbe. Ebben az időszakban Marcelháza már a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, így a kisebbségben élő magyarokat olyan politikaigazdasági hatások érték, amelyek a Magyarországon maradt lakosságot nem, vagy másként érintették.

Marcelháza térségi településszerkezete

elhelyezkedése,

A 2011-es népszámlálás adati szerint a szlovákiai magyarság lélekszáma ma már nem éri el a félmilliót, míg a 2001-es adatok alapján 520 528-ra volt tehető a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma. 2011-re ez a szám 458 467-re csökkent, ami az összlakosság 8,5%-át teszi ki. A mai magyar lakosság az ország déli, határ menti hol szélesebb, hol keskenyebb sávjában él, Pozsonytól 36

Ágcsernyőig. Ezen a csaknem 500 km-es területen több tájegységbe rendeződve él a népesség (LISZKA 2002). Kulturális szempontból három nagyobb, markánsan elkülönülő régióba sorolhatjuk a Szlovákiában élő magyar kisebbséget. Kisalföld északi része (a hozzá lazán kapcsolódó, de közben a „Palócföldel” is érintkező Zoboraljával, más néven Zoborvidékkel), amely a pannon térség szerves részét képezi. A következő nagy, feltűnően tagolt egységet egy keskeny sáv alkotja a Garam vonalától a Hernád folyóig. Ezt a területet a palóc kultúra jellemzi, melyet „Palócföldnek” is neveznek a népnyelvben. A harmadik, és egyben a legkisebb egységbe az Ung-vidék és a Felső-Bodrogköz tartozik. A vizsgált település a Vág és Garam közén terül el, még a 20. század elején is a térség déli része a Duna menti árterekre jellemző vizenyős terület volt. Középső részén (ÉrsekújvárKomáromszentpéter-Udvard háromszögben, ill. Bátorkeszi és Madar térségében) hatalmas löszdombok tarkítják a táj képét. Ezek a területek kedvező feltételeket biztosítanak mind a „homoki bor” készítésének, mind a zöldségtermesztésnek. Természetföldrajzi szempontból, Marcelháza a Kisalföld északi részéhez tartozó, a szlovák terminológiában használt Duna-menti síkság része, ami egy fiatal, folyami lerakódás által létrehozott síkság, kereszt- és hosszanti irányú, szabálytalan alakú dűnékkel fedve. A térséget a történelem folyamán jelentős antropogén behatások érték, ezáltal monofunkciós, intenzív mezőgazdasággal rendelkező, erdőtlen – helyenként ártéri erdők maradványaival tarkított – tájjá változott (LÁSZLÓ et al. 2006). Közigazgatásilag a Nyitrai kerület Komáromi járásában fekszik. Komáromtól északkelet felé, 16 km-re található. Lakosainak száma 3751, aminek 86,1%-a magyar, 11,8%-a szlovák nemzetiségű. Marcelháza csoportos utcai település, ahol a parasztházak orma az utca felé nézett. A falu nagyhatárú, kapcsolódik hozzá egy halmazos beépítettségű falurész, amit általában a község szegényei laktak. Ezeket a falukép-formákat ma utcanevek őrzik, Marcelházán ilyen a Gurgyal.


Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században Ezen kívül tartozik hozzá egy újabb, szabályosan kimért negyed. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a településszerkezeti formák századunkra már sehol sem jelentkeznek tisztán (LISZKA 2002). A községben gyakoriak voltak a hátrafelé terjeszkedő hosszúházak, miszerint a közös udvarban egy nagycsalád tagjai laktak, az egy fedél alá vont vagy egymáshoz toldott épületekben. A 20. század elején épült téglalap alakú földszintes házak vályogtéglából készültek, melyeket több esetben padlásbejárattal vagy pilléres folyosóval bővítettek. Bizonyos esetben a régi épületek átalakításáról volt szó. A házakban két vagy három lakóhelyiség volt (első szoba, konyhapitvar és hátsó szoba), gerendás mennyezettel. Csatlakoztak hozzájuk a gazdasági épületek (kamra, istálló, ólak, fészer stb.), az udvarokban megmaradtak a külön álló nyári konyhák és néhány gémeskút (RESKO 2006). A városi és részben nemesi példaképek hatására a módosabb gazdák körében terjedtek az „L” alaprajzú, négytengelyes házak. 1950-től a népi építészet változása – elsősorban az általános gazdasági és technikai fejlődés, az erőltetett iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának hatására – rendkívüli módon felgyorsult. A sátortetős „kockaházak” elterjedése a falukép teljes átalakulását eredményezte, gyors és teljes szakítást jelentett az addigi népi építészeti hagyománnyal. 1970től megjelentek a népi építészetben addig ismeretlen többszintes házak, ezzel bekövetkezett a hagyományos falusi építkezés teljes integrálódása. Az egymástól eltérő épületek az utcaképet zavarossá teszik, esztétikailag értékelhetetlenné, mindez a hagyományos népi kultúra, a faluközösség felbomlásának következménye (GILYÉN 2000).

Marcelháza és Kurtakeszi gazdálkodási viszonyai a XIX-XX. században Marcelháza, és az 1942-ben hozzá csatolt szomszédos Kurtakeszi jellegzetes nemesi település, nemesi nagybirtok volt, teljesen alárendelve az uraságnak. Marcelházán csak a földesúr, Pállfy Antal nagybirtokai voltak, székhelye máshol volt. Ezzel szemben ECONOMICA 2015. 3. szám

Kurtakeszi a Baranyay család székhelyéül is szolgált évszázadokon keresztül. A Baranyayak teljhatalommal rendelkeztek, a községet és a lakosságot érintő több hivatalos ügyet a földesúr intézte. Az uradalmak nagy területen gazdálkodtak, de változatos szerkezetben, a szántóföldeken kívül a rétek és legelők aránya is meghatározó volt. A 19. században Marcelháza, mint földesúri település gyorsan fejlődött. A lakosok mezőgazdasági munkákból tartották el magukat és a nagybirtokokon dolgoztak, ahol a század végéig virágzott a juhtenyészet (BOROVSZKY 1906). A későbbiekben a gyapjú árának hanyatlása, és az uradalmak felparcellázása miatt szinte teljesen megszűnt. Az 1849-es jobbágyfelszabadítás és az 1867-es kiegyezést követő agrárpolitikai intézkedések előrehozták a mezőgazdaság modernizálását, iparosodását. Fejlődött a közlekedés, a szállítás, az infrastruktúra, átalakult a mezőgazdasági termelés is – egyre inkább ipari jellegűvé vált. Komárom vármegyének gazdálkodási lehetőségeit vízi útjai (Vág, Duna, Vág-Duna) határozták meg. 1840 februárjában a komáromi hajóhidat bekötötték és átadták a forgalomnak (RÉTHLY 1998), ez a mezőgazdasági termékek szállításában is fontos szerepet játszott. Továbbá földrajzi fekvésének – Bécs, Pozsony, Budapest közelségének – eredménye, hogy megindult a mezőgazdasági termelés és iparosodás. A kívánalmaknak megfelelő gazdasági eszközöket főleg az uradalmakban lehetett találni, egyedül a cséplőgép használata terjedt el szélesebb körben. A faeszközök gyári készítésű vaseszközökre cserélése az 19201930-as években ment végbe, a fagerendelyes ekét felváltotta a vaseke, a kézi vetést a vetőgép, a gabona nyomtatását a cséplőgép (FEHÉRVÁRY 1992). Ezek a tényezők részben a falu foglalkozási szerkezetét is megváltoztatták, a föld és a magángazdaság értékét kezdte veszteni. A gyors fejlődés hozzájárult a nagyipari jellegű termelés kialakulásához, így a népi és kézműves mezőgazdasági termékek feldolgozását az ipari jellegű üzemek megjelenése váltotta fel (SZÉNÁSSY 1997). A gőz-, majd a villanymalom létesítése következtében

37

Csákvári Edina fokozatosan felszámolták a Kis-Dunán és a Vágon a vízimalmokat. A nagybirtokrendszerű gazdaságoknál a földesurak, a bérlők a termelői piachoz közel helyezték el új gyáraikat, hogy nagyobb teljesítményre és haszonra tegyenek szert, ez jó előfeltételeket biztosított a nagyipari jellegű termelés megalapozásához (pl. Baranyay Géza tej- és sajtfeldolgozó üzeme). Így a korszerű uradalmak hatása, nagyvárosok közelsége lehet az aránylag korán kezdődő polgárosodás oka, amivel együtt járt a parasztság kulturális jellemzőinek korai elvesztése is. Marcelházán mindemellett a zöldségtermesztés és a vele kapcsolatos kereskedelem is hozzájárultak az életmód gyors polgáriasodásához. A térség jó gabonatermő terület volt, így sorra épültek a gőzmalmok. A Baranyayak kisteljesítményű gőzhajtású darálómalma napi 30 q gabonát őrölt, a marcelházi gőz- és villanyüzemű József-hengermalom napi 40 q gabonát, 1960-ban államosították, majd bezárták és folyamatosan elhordták (SZÉNÁSSY 1997). 1784-ben alakult meg a marcelházi szeszfőzde (FÉNYES 1851), ahol likőrt és rumot állítottak elő. A Baranyay és Pállfy család szántóföldjei nagy részét gabonával vetette be, ezzel biztosítva a nyersanyagot a szeszgyár számára. A szeszfőzde a környék legrégibb ipari létesítménye volt, sőt a likőrgyárat Magyarország első három szeszfőzdéje között tartották nyilván, a fiumei és a litorale-i mellett. A termékeket a hazai piacon kívül külföldön is értékesítették, Bécsben, Prágában, Linzben, Lipcsében, morva és lengyel területeken. A térségben pálinkafőzdéket leginkább szőlő- és gyümölcstermő területeken hoztak létre, emellett a községnek volt olajütője, ami kender, len- és napraforgómag-olaj préselésére szolgált. Az üzemeket a második világháború után számolták fel. Szőlőfajták közül a rizlinget és a burgundit termesztették. A Dzierzon és Mayer kasokban lévő 120 méhcsalád termékét Németországba szállították. A munkaerőt helyi forrásokból biztosították, anyai dédanyám elmondása szerint az ükapám is a földesúrnál dolgozott, mint „parádés kocsis”, ükanyám, mint mosónő. Egy napszámos férfi napi bérlete 120-240 fillér, a nőké 80-160 38

fillér volt. A környéken lévő földek átlag árendája 20 korona volt. 1895-ben már megfigyelhető a művelési ágak változása, a szántóterület aránya nőtt a rét, a legelő, az erdő és a használatlan földterület kárára. 1904-ben Czibor István és társai kérvényezték a külterület felparcellázását, még abban az évben a helyi parasztok kérésére eleget tettek, így azok földtulajdonban részesedtek, ezzel együtt a nagybirtokrendszer hanyatlásnak indult (RESKO 2006). Az első világháború után, 1918-ban az OsztrákMagyar Monarchia felbomlott, Marcelházát a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. A Pálffyak hercegi ága Ausztriába költözött. Az 1918-1935-ös első csehszlovák földbirtokreform kezdeti lépéseként a nagybirtokokat részben felparcellázták, majd 1928-ban megtörtént a teljes földosztás. A magyarság gyengítése céljából a magyar parasztság adótartozás címén elvesztette ingóságainak, gazdasági felszerelésének, sőt sokszor földtulajdonának egy részét. A kormányzati gazdaságpolitika célja egy önálló cseh-szlovák irányítású nemzetgazdaság és intézményrendszer megteremtése volt, a kisebbségeket teljesen kiszorítva. Ez vezetett többek között olyan intézkedésekhez, hogy a Pálffy és Baranyay család felosztott nagybirtokára – Újpuszta és Szilos majorba – szlovák és cseh-morva betelepülőket költöztettek (SIMON 2009). 1930ban a legnagyobb földbirtokosoknak már csak átlagosan 40 kat. hold földterület volt a tulajdonukban. 1924-28 között a közigazgatás szokatlanul nagyarányú területen, a község alatt lévő homokos talajt házhelyek számára kiosztotta. Az ezen épült falurész szinte kétszerese lett a réginek. A falu társadalmigazdasági formáját alapvetően meghatározta a „nagycsalád” rendszer, az ekkor bekövetkezett lakásmód-változás két évtized alatt fölborította a hagyományos életmódot (FÉL 1944). Az 1938. évi első bécsi döntés után megtörtént a felvidéki települések nép-, földbirtok- és állatösszeírása. Az összeírás adatai szerint is csökkent a nagybirtokok száma, a földreform és az öröklési hagyományból adódó családtagok közti természetes birtokelaprózódás eredményezték, hogy a lakosság gazdálkodási ECONOMICA 2015. 3. szám

Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században lehetőségei leszűkültek, az önellátásra törekvő falusi parasztgazdaságok többsége kisgazdaságokká bomlott, és a területileg fenntartható gazdasági méret alá került. Túlsúlyban voltak az 1-5 kat. hold nagyságú területek, ennek eredményeképpen önállóságukat elvesztették, ami elszegényedéshez vezetett. Ezt a folyamatot a földdel rendelkező népesség elsősorban intenzívebb földműveléssel igyekezett ellensúlyozni (FÉL 1944, FEHÉRVÁRY 1992). Az állattartási lehetőségek is leszűkültek, az egykor híres külterjes juhtartás szinte teljesen megszűnt, helyette a sertés- és szarvasmarhatartás került előtérbe. Az egykor elterjedt háztáji szarvasmarha-fajtákat, mint a magyarerdélyit, a mokányt vagy más néven riskát, a pirostarkát, a borzderest és egyéb színes fajtákat intenzív fajtákra cserélték le. A csehszlovák földreform revíziója jóvoltából 1939-től gróf Barkóczy Hadik Endre volt a település legmódosabb földbérlője (1200 magyar hold), nagybirtokának egy részén (923 kat. hold) az Agra Részvénytársaság tevékenykedett (RESKO 2006). Kurtakeszin a legnagyobb földbirtokos özv. Baranyay Lajosné, 500 kat. hold földterület volt a birtokában. A későbbiekben a Baranyay család birtokmérete folyamatosan csökkent, mire 1944-ben elhagyták kurtakeszi kastélyukat és elmenekültek a közelgő Vörös Hadsereg elől. A kastélyt kirabolták, 1949 után fokozatosan lebontották. Majd az újonnan alakult EFSZ (Egységes Földműves Szövetkezet) kezére került, amely az épületet mag- és raktárnak használta. A második világháborút követően, 1945 és 1948 között a harmadik csehszlovák földbirtokreform értelmében az állam elkobozta a magyar és német kisebbségnek földtulajdonát, ingó és ingatlan vagyonát, majd szétosztották a szláv lakosság között. Hadik majorságát a szlovák Agra Rt. részvényesei mindennemű kárpótlás nélkül lefoglalták, és az egykor ékes Pállfymajorságot fokozatosan lebontották. Marcelházát 1942. június 21-én egyesítették Kurtakeszi községgel, Marcelkeszi, 1948-tól Marcelháza néven. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az egyesített községnek 3383 lakosa volt. A hagyományos faluközösség ekkor még élt, a falu lakosságát ez idő tájt nagyrészt kis- és középparasztok alkották, továbbá mezőgazdasági munkások, kereskedők (úm. gabona-, vegyes-, gyümölcs-, kézimunkakereskedők, dohányárus) és részben iparosok (úm. asztalos, bérautós, bognár, cipész, gépészkovács, hentes-mészáros, kocsmáros, kőfaragó, borbély, pék, szabó.). 1948 februárjában, a kommunista hatalomátvételt követően elkezdődött a település átalakulása szocialista faluvá, Marcelházát megfosztották önrendelkezési jogától, központilag irányították. Minden 50 ha fölötti birtok kisajátításra került, amelyet azonban nem osztottak szét, hanem az alakuló állami gazdaságok és földműves szövetkezetek birtokába juttattak. A szocializmus éveiben a mezőgazdaságot teljesen intenzifikálták, mindent a termelésnek vetettek alá, megszüntetve ezzel a természetközeli agrárökoszisztéma körforgalmát. A lakosság nagy része a komáromi, ógyallai üzemekben, illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott. 1970-től a kort a gazdasági lehetőségek viszonylagos javulása, az általános politikai enyhülés, vidéken a termelőszövetkezet mellett engedélyezett „háztáji gazdaság” újraéledése jellemezte. Az EFSZ által háztáji művelésbe kiadott – maximum 0,50 ha területű – eredetileg saját tulajdonú kertekben, szőlőkben a többlábon-állás érdekében, állandó jövedelem-kiegészítésként a lakosok intenzív termelést folytattak. Ekkorra tehető a mezőgazdaság technikai forradalma, a kertészeti eljárásokban elkezdődött a vegyszerés műtrágyahasználat, majd bevezették a fóliasátras zöldségtermesztést. A kertekben szinte minden ház mellet fel volt építve egy vagy több fóliasátor, ahol kora tavasztól termesztették a zöldséget, ami jelentős jövedelem kiegészítést jelentett a falu lakói számára. Az 1970–80-as években fehérlett a falu a fóliasátraktól, úgy is emlegették Marcelházát, hogy „fóliafalu”. Az 1980-as években felépült egy központi zöldségfelvásárló épület is. 39

Csákvári Edina 1989-től, a rendszerváltást követően újra indult a piacgazdaság, de a föld-visszaosztás után sem sikerült önellátó családi gazdaságokat kialakítani. Ez annak tudható be, hogy a privatizáció során a lakosság földjeiket kis parcellákban, a területen szétszórva kapta vissza, így a feltételek nem voltak adottak az egyéni gazdálkodás megteremtéséhez, ezért a helyi lakosok nagyvállalkozóknak adták bérbe földjeiket. 1996-ban a helyi szövetkezetet csődeljárással felszámolták, a nagyrészt mezőgazdaságban dolgozó lakosság elvesztette munkáját. Marcelháza a rendszerváltás előtt az ország éléskamrája volt, Kassától Prágáig szinte mindenhol ismert, keresett terményekkel rendelkezett. Az elmúlt 10-15 évben a családok többsége önhibáján kívül hagyott fel a nagy hagyománnyal bíró nagybani zöldségtermesztéssel, mivel nem tudták felvenni a versenyt a piacgazdasággal, a nagy értékesítési láncok által importált nagymennyiségű és olcsó külföldi terményekkel. A környező városok, valamint a komáromi Nokia és bedolgozó üzemei biztosítják a megélhetést a marcelházi és környékbeli lakosok számára. Mára a Nokia céget is felszámolták, így a munkanélküliek száma újra megnövekedett a térségben. A földeket napjainkban nagyvállalkozók bérlik, illetve vásárolják fel. Marcelháza határának egyes részein kevésbé voltak jók a feltételek a gabonatermesztésre, illetve az alacsony keresetek következtében, a község már korán ismertté vált zöldségtermesztéséről. Többek között termesztettek dinnyét, dohányt, paprikát, paradicsomot, uborkát, salátát, karalábét, káposztát, fűszerpaprikát, majoránnát, kukoricát, burgonyát, takarmányés cukorrépát. Az 1880-as évektől a falusi emberek a térségben kertészkedő bolgároktól tanulták el a zöldségtermesztés módját. A paprikatermesztést pedig elsősorban az idetelepült szegediektől sajátították el, de sok tekintetben a kalocsaiakat követték. A leírások szerint egy itteni gazda nemesítette ki az ún. baromlaki tájfajtát, ami később kosszarvú 40

paprika néven terjedt el. A szegedi kertészek az eredeti szegedi paprikát termesztették, de miután túl csípősnek bizonyult az itteni fogyasztók számára, ezért áttértek a csípősségmentes paprika termesztésére. Mások a kalocsai magot honosították meg, majd kiválasztással tovább tökéletesítették. Szlovákia déli részén a 20. század első két évtizedében két jelentős zöldségtermesztő körzet alakult ki, meszes feketehomokon és kötött talajon, Marcelháza és Kurtakeszi ez utóbbiba tartozott. Terményeiket, főképpen az ún. leveszöldséget nemcsak a közeli érsekújvári és a komáromi piacra szánták, de az egész régió falvaiba szállították. Emellett a térség kertészei a környező városok mellett szállítottak Pozsonyba, Brünnbe, Prágába is (KAHOUNOVÁ 1980). Nagy hagyománya volt a kertészkedésnek, egy hold földből, sok munkával, megélhetett egy egész család. A határban a szántóföldiés zöldségnövényeken kívül szőlőültetvények is találhatók. Marcelházán szőlőt termesztettek Portaföldek, Cinkót-hegy és Berek részeken, Kurtakeszin Bicska-hegy, Öreg-hegy és Novoszád elnevezésű részeken. A borkészítés sosem volt a lakosság alapvető jövedelemforrása, a piacon történő értékesítés helyett inkább a szőlőnemesítés volt elterjedt a vármegyében, a bort főleg saját szükségletre állították elő (RESKO 2006, SZÉNÁSSY 1997). Más források szerint (FÉL 1944) voltak családok, akik piacra is termeltek. Kurtakeszin 1887 augusztusában a filoxéra elpusztította a szőlőültetvényeket, de utána ellenállóbb fajtákkal újratelepítették azokat. A községben a földművelésen kívül sokan foglalkoztak halászattal, a vizes határ lecsapolása előtti időszakban zsákmányoló gazdálkodással, gyűjtögetéssel, vadászattal, külterjes állattartással. A halászat jelentős jövedelem-kiegészítést jelentett a lakosok számára, ugyanis a szerteágazó, települést körülvevő vizek a halászat széles körű elterjedését eredményezték. A következő halásztanyák nyújtottak erre jó lehetőséget a környéken: Körtélyes, Delelő, Virt, NyitraKanális, Zsitva, Mestervize. A marcelháziak a halat elsősorban eladásra fogták. Jelentős ECONOMICA 2015. 3. szám

Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században szerepet játszott az emberek táplálékforrásaként is. A kisbíró dobolással hívta össze az embereket és ezt mondta: „Közhírré tétetik, hogy a Szűcsék házánál élő halat lehet kapni.” Nagy volt a hal forgalma a piacokon. Itt a halat haldézsákban árulták élve, de sokat eladtak sózva, füstölve is. Herman Ottó az 1880-as években, a magyar halászat tanulmányozása során, hosszabb időt töltött Komáromban, feljegyezte 68 halásztanya nevét. Ezek között szerepel Zsitvaajja és Marczibilla is (HERMAN 1887). A név mindig szoros összefüggésben van a helyi viszonyokkal, Marcelháza földbirtokosa, a Posár család is a ponty latin neve után (posardus) kapta a nevét. Marcelháza vizeinek legismertebb halai közé tartozott (tartozik) a dévérkeszeg, kárász, compó, ponty, kecsege, angolna, csuka, süllő, bökle, harcsa. Hagyományos halászmódszerek, fogásmódok közé tartoztak a burokhálóval, villinggel, tapogatóval, merítőszákkal, kecsegehálóval, vejszével, versével, péntőhálóval, cigánycégével, ömeltyűvel, „csónyikkal” (ladik) való horgászat. A pecabotokat tonkinnádból, akác-, mogyoró-, szilvafából készítették, amelyeket „kocabotoknak” is neveztek (BAUKÓ 2011). A vizes határ lecsapolását követően egyre inkább a földművelés lett a megélhetés alapja. Szokás volt a községben több generáció együttélése, a családfő a ház első felében, míg a felnőtt fiúgyerekek feleségeikkel, gyermekeikkel a ház hátsó felében laktak. Együtt gazdálkodtak, ők maguk is közösnek vagy gazdaságnak nevezték tulajdonukat (FÉL 1944). A hagyományos gazdálkodás átalakulási folyamata, a parasztgazdaságok kapitalizálódása többlettermékek létrehozásával és eladásával kezdődött (FEHÉRVÁRY 1992). Mára a nagycsalád, mint életforma teljesen megszűnt, utolsó képviselői Rancsó Czibor család volt az 1940-es években, bár ekkor még a községet nagyrészt kis- és középparasztok alkották (FÉL 1944). Komárom vármegyében jelentős volt a lótenyésztés, a nóniuszféle-keveréklovakat munkában használták, igaerőként vagy sárgyúráshoz. Az 1895-ből származó statisztikákban Kurtakeszi és Marcelháza ECONOMICA 2015. 3. szám

területén 46 egyes, 131 kettős, 1 hármas igás lófogat van feljegyezve. Ezen kívül 11 kettős, 83 négyes ökörfogatot, 17 öszvérés szamárfogatot és 1 tehénfogatot írtak össze. A baromfitartás szintén nagy jelentőséggel bírt, a családok évente levágtak 25-30 tömött kacsát, 5-6 csirkét, tojásból 250-300 elfogyott. Kecskét ritkán tartottak, főleg a szegényebbek (FÉL 1944, SZÉNÁSSY 1997), az 1895-ös összeírásban is csupán 11 kecske szerepel. A térségben a dohány volt az egyedüli mezőgazdasági termék, ami nem talált nagyipari feldolgozásra, dohánnyal paraszti családok, illetve napszámosok foglalkoztak, a dohánykereskedők vették át az árut, amit aztán 1945-ig a komáromi dohányfelvásárlóba szállítottak. A megye dohánytermesztéséhez a legjobb feltételek többek között Marcelházán voltak (SZÉNÁSSY 1997). A mezei munkát általában a férfiak végezték, amikor vetni mentek elmondták a gyerekeknek, hogyan tanulták azt nagyapáiktól. Az asszonyok dolga volt a ház körüli tennivalók ellátása, gondoskodni a tehenekről, a sertésekről, a baromfikról, a veteményeskertről. Az ő dolguk volt a család gyógynövényekkel történő gyógyítása, tejtermékek készítése, aszalás, olajütés, ruházatának előállítása is, a kender elvetésétől a feldolgozásig („kendert csináltak”) (FÉL 1944). A kenderfeldolgozás, fonás, szövés a térségben az ősi foglalkozások közé tartozott. Marcelháza III. Katonai Felmérésén is találunk kenderrel kapcsolatos elnevezéseket, mint Kenderföld, Kenderláp. A falusi parasztgazdaságok legfontosabb alapanyaga a vászon volt, amit igyekeztek önerőből előteremteni, a termesztéstől kezdve, a feldolgozáson át a termék előállításáig. A növény minden részét felhasználták, vásznat szőttek, a melléktermékből kötelet fontak (SZÉNÁSSY 1997). A gyerekek iskolába jártak, de sokat segítettek a gazdaságban, pásztorkodtak, baromfit, marhát őriztek, ostorukkal kihajtották a libákat a legelőre. A három hónapos téli időszakban (őszi szőlőtakarástól a tavaszi szőlőnyitásig) az asszonyok nem a gazdaság, hanem saját maguk hasznára dolgozhattak, varrtak, hímeztek (ANDRUSKÓ ex verb.). A férfiak télen fát vágtak, botoltak, nádat vágtak (FÉL 41

Csákvári Edina 1944). Jellemző volt a térségben, bár a 19. század végén már csak szórványosan előforduló olajkészítés. Az olajmag minden részét felhasználták, még a préselésből nyert olajhulladékból készült pogácsát is a fejősteheneknek adták (RESKO 2006, SZÉNÁSSY 1997). A pálinkafőzés szintén a falusi parasztság hagyományainak meghatározó része volt, a feudalizmusban a földesuraknak és a városoknak a pálinkafőzéshez előjogaik voltak, majd egy 1836-os törvény saját szükségletre a jobbágyoknak is szabaddá tette a pálinkafőzést. A térségben gyümölcsön és a szőlőn kívül elterjedt volt, hogy gabonából is főztek pálinkát (SZÉNÁSSY 1997).

Iparszerű gazdálkodás a jelenben A községben a szocializmus éveiben kialakult intenzív típusú szántóföldi művelés jelenleg is folytatódik. Az elmúlt 10-20 évben sok munkahely szűnt meg, legfőképpen a mezőgazdasági szektorban. Napjainkban, a mezőgazdaságban 165 férfi és 122 nő dolgozik az 1838 munkavállaló közül, minimálbérért, külföldi, illetve nem a térségben található agrár-nagyvállalkozóknak, akik a mezőgazdálkodást nem életformának, csupán szakmának tekintik, profitorientáltak, az üzemszervezetet a háztartástól különválasztják és minden esetben a piacgazdaság irányítja vállalkozásuk céljait. A termékeny talajú síkságon (az árterületen réti öntéstalajok, csernozjom réti öntéstalajok és részben sós talajok fordulnak elő, a homokos teraszokon mészlepedékes csernozjom található, helyenként homokos átfúvásokkal, a homokfelszíneken humuszos homok és homoktalajok a jellemzők) jelentős a gabonatermesztés, repce, napraforgó, cukorrépa, lucerna, illetve zöldségfélék termesztése. A zöldségtermesztő területek nagy részét öntözik. Az állattenyésztés a múltban fontos része volt a község mezőgazdasági életének. A 20. század első felében a sertéstartásban volt tapasztalható a legnagyobb arányú növekedés. Ennek

42

jelentősége az elmúlt időszakban meredeken csökkent (FEHÉRVÁRY 1992). A nagy területen termékeny talajokkal borított tájon az erős antropogén hatások (erdőirtások, ármentesítések, lecsapolások) következtében alig maradt a természetes vegetációból, a természetközeli élőhelyek kis területre zsugorodtak. A jó minőségű csernozjom és réti öntés talajokon szántóföldek húzódnak (CSÁKVÁRI 2012). Legnagyobb kiterjedésben, 76,4%-ban a mezőgazdasági területek vannak jelen, ennek 83,7%-a szántóterület, ezt követik a mesterséges felszínek, ültetvények. A teljes mezőgazdasági terület 2732,5 ha (2286,9 ha szántó; 134,4 ha szőlő; 125,8 ha kert; 43,8 ha gyümölcsös; 141,5 ha gyep). Az erdők kiterjedése 239,45 ha, ebből 236,3 ha (99,1%) gazdasági erdő, 2,15ha (0,9%) védett erdő. A kialakult mocsárrétek nagy része megsemmisült, értékes fajaik eltűntek. A község déli részen terül el Körtvélyes, a Zsitva fokozatosan kiszáradó, lecsapolt mocsaras terület maradványa, összefüggő nádassal és füzes-nyáras foltokkal. A terület államilag védett, emellett Natura 2000 különleges madárvédelmi és különleges természetmegőrzési terület. A talajvízhatás fölé emelkedő felszíneken a sztyeppek, erdőssztyeppek, homokpuszta gyepek ma már csak foltokban maradtak fenn. A pontusipannon pusztai tölgyes maradványai homokoslöszös alapú talajon találhatók, egy részük védettséget élvez. Gyep a Zsitva melléki területeken és a homoktalajokon maradt fenn. Ezek közül védett a község belterületén található Marcelházi Homoklelőhely, és a Marcelháza és Virt határában fekvő Masan futóhomok terület. A homokos felszíneket jórészt a kultúrtáj váltotta fel, azokat szántóföldi művelésre kevésbé használják, többnyire fekete, illetve erdei fenyővel telepítették be (CSÁKVÁRI 2012). A határ – a község délkeleti részében lévő terjedelmes akácültetvényt leszámítva – erdőirtásos terület. Erdeinek 99,1%-a ültetvény, jelentős a telepített akácosok, fekete- és erdeifenyvesek részaránya. Akácültetvényt a 18. század végén


Egy Vág és Garam közi település (Marcelháza) gazdálkodásának átalakulása a XIX.-XX. században József császár rendeletére telepítettek, többek között Marcelházán közerővel 340 holdon (BOROVSZKY 1906). A falu északi részén lévő Öreg-hegy és a keleti részén lévő Cinkót-hegy homoktalajain szőlőültetvények és gyümölcsösök találhatók, amik már a 19. században is nagy jelentőséggel bírtak. A mezőgazdasági területeken problémát okoz a fennmaradt gyepek, füzes-nyáras foltok felszántása. Nyitott, erősen lekopott területről lévén szó, a deflációnak, a szárazságnak, valamint a fagyoknak erősen kitett táj. Az extenzív gazdálkodás hiánya csökkenti a terület táji és gazdálkodási diverzitását. Nemcsak a természetközeli agrárökoszisztéma körforgalmát szakítják meg, de a táj esztétikai képét is rontják az intenzív mezőgazdasági termelés negatív hatásai. Általa élőhelyek szűnnek meg, csökken a táj mozaikossága, biológiai sokfélesége. Az intenzív mezőgazdasági művelés nagymértékben szennyezi a talajt. A bor és zöldségtermesztő területeken a talajokban túlteng a réz-, cink- és flórtartalom, a mezőgazdasági területeken a foszfor, a fluor, részben a kadmium. A mezőgazdasági talajok egy részét az összetömörödés veszélyezteti. Ennek okozója a szakszerűtlen gazdálkodás, mindenekelőtt a nehéz mezőgazdasági gépek alkalmazása. A mezőgazdasági, ipari termelés miatt magas a víz kontaminációja, a kálium-, vas-, mangán-szulfátok, kloridok, nitrátok, foszfátok, agresszív széndioxid és számos fém (Cu, Zu, Cd) jelenléte sokszorosa a megengedettnek (LÁSZLÓ et al. 2006). A határ változatos természetrajzi képét az emberi tevékenység fokozatosan alakította át. A 19. század folyamán a természetes környezetben bekövetkezett változásokat jól érzékelteti a korabeli leírások és a történeti térképek összevetése. A leírásokból kiderül, hogy Marcelháza földművelésre és kaszálásra kiválóan alkalmas volt, a Zsitva környékén nagy területeket rétek-legelők borítottak, azokat az áradások gyakran elöntötték. FÉNYES (1851) szerint a Zsitva folyam mellett a föld fekete és igen termékeny, szénája bőséggel terem. Az I., II. és III. Katonai Felmérések térképein is a Zsitva meanderezve kanyarog a Marcelházi és ECONOMICA 2015. 3. szám

Kurtakeszi határban. A terület mára beszántott, elterelt, csatornázott folyómedrei jól láthatók. A 19-20. századi árvízmentesítések, lecsapolások következtében változtak a nagybirtokok művelési ágai, csökkent a réteklegelők és nőtt a szántóföldek aránya. 1873-ban alakult a Vág-balparti ármentesítő és belvízszabályozó társulat, aminek területét keletről a marcelházi-dunaradványi magaslatok határolták, ebbe a vízgyűjtő területbe tartozott a Marcelházán keresztülfolyó Zsitva is. A tényleges vízszabályozási munkák 1894-97 között zajlottak. A vizek jelentős részét gátak közé szorították, a Bagota-Ógyalla Zsitvaszakasz szabályozása révén a Zsitvát elterelték, és ez által megszűnt a régi Zsitvatorok torkolat. Ettől kezdve azt a szakaszt már csak, mint Öreg Zsitvát emlegetik, melynek mélyebb részeiben ugyan még van víz, de a meanderek nagy részét már csak szántóföldek alatt lehet vélni. Ezzel a Duna elveszítette egyik mellékfolyóját, a Zsitva a Nyitrába torkollott (BROVSZKY 1906). Ez nemcsak a táj arculatát változtatta meg, de az emberek életmódjára is hatással volt. Halászokból, állattartókból földművesekké, igazi „parasztokká” váltak.

Összefoglalás Jelenleg a mezőgazdaság helyzete a térségben sem természeti, sem társadalmi szempontból nem fenntartható. A vizek, a talajok szennyezettsége a túlzott művelés következtében magas, a biotóp-hálózat kiépítettsége alacsony. A korábban mezőgazdaságban dolgozó helyiek már nem képesek megélni földjeikből. Holott a környezeti feltételek lehetőséget adnának az intenzív tájhasználat és a természet védelme közti egyensúly megtalálására, hogy fenntartató módon, a megfelelő agrárkörnyezetgazdálkodási program bevezetésével lehessen művelni a területet. A környezeti feltételek mellet szükségesek az emberi tényezők, egy megfelelő stratégiai terv kidolgozása, ami magában foglalja az irányítást, a feldolgozást és a koordinációt. Hiányát látom a jogi gyakorlatnak, egyrészt annak elmaradását, másrészt a nem megfelelő alkalmazását, hiszen a még fennmaradt 43

Csákvári Edina természetközeli(bb) élőhelyeket meg kell őriznünk az utókor számára. A mezőgazdasági területeknél tájrevitalizáció során emberléptékű táblákat, biocentrumokat, biokorridorokat lenne célszerű kialakítani, bevezetni és népszerűsíteni az ökológiai gazdálkodást, kímélő technológiák alkalmazását. A táj esztétikai értékét növelné, ha több biotóp-hálózati elemet hoznának létre a monokultúrális mezőgazdasági tájon,

valamint a települések belsejében. A folyóvizek környékén puffer övezeteket kell kialakítani, természetközeli erdőgazdaságot és fakitermelést folytatni, a régészeti lelőhelyeken (kelta és avar kor) az egykori élővilágot bemutatni, ami erősítené a lakosság környezettudatos gondolkodását. Kulturális szempontból fontos lenne egy tájház létrehozása.

Irodalomjegyzék [1.] [2.]

[3.] [4.] [5.] [6.]

[7.]

[8.] [9.] [10.]

[11.] [12.] [13.] [14.] [15.]

44

Baukó J. (2001): Marcelháza halászatának szakszókincse, KT Kiadó, Komárom, 58 p. Borovszky S. (szerk. 1906): Magyarország vármegyéi és városai – Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Írták: A Komárom megyei helyi munkatársak. Országos Monográfiai Társaság, Budapest, 600 p. Csákvári E. (2012): Vág és Garam közi települések természeti és kultúrtörténeti tájértékeinek felmérése. Szakdolgozat, NYME-EMK, Sopron, 152 p. Fehérváry M. (szerk. 1992): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében. Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 170 p. Fényes E. (1851): Magyarország Geographiai Szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Nyomatott Kozma Vazulnál, Pest, 1253 p. Fél E. (1944): Egy kisalföldi nagycsalád társadalom-gazdasági vázlata (A marcelházi Rancsó Czibor család élete) – In: Hofer T. (szerk.). Régi falusi társadalmak. Kalligram 2001, Pozsony, pp. 88-108. Gilyén N. (2000): A magyar népi építészet változása (integrélódása) a 20. században – In: Kósa L. & Cseri M. & Bereczki I. (szerk.). Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Magyar Néprajzi Társaság, Szentendre, pp. 237-255. Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. Természettudományi Társulat, Budapest pp. 446-447. Kahounová-Drábiková, E. (1984): Tradičné formy zeleninárstva na Slovensku. Zborník SNM 78, In: Etnografia 25. Bratislava, pp. 19-68. László et al. (2006): Atlas reprezentatívných geoekosystémov SR. Ministerstvo životného prostredia SR, Espirit spol s.r.o., Fakulta stredoeuropských študií univerzity Konštantína filozófa v Nitre, Banská Štiavnica. Liszka J. (2002): A szlovákiai magyarok néprajza. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 542 p. Resko S. (szerk. 2006): Marcelháza. KT Könyv- és Lapkiadó Kft., Komárom, 117 p. Réthly A. (1998): Időjárási események és elemi csapások Magyarrszágon 1801-1900-ig. I. kötet. OMSZ, Budapest, 1739 p. Simon A. (2009): Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. 288 p. Szénássy Á. (1997): A népi élelmiszerelőállítástól az ipari feldolgozásig Komárom vármegyében 1945-ig. KT Kiadó, Komárom. 121 p.


Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései

Csege Gyula - Gáll Tamás

Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései Gyula Csege – Tamás Gáll The Interdependances of the Science of Safety and Environmentalism Abstract Our natural resources, wildlife and forests and crop lands are indirectly exposed to the adverse effects that threaten their undisturbed lives, and biosphere. Man’s direct or indirect effect is an important factor in this regard. The increase in areas of overpopulation and increasing human intervention needs such a regulation that protects the sensitive balance of nature The emergence of and the need for security questions is the point where the two fields mentioned in the title meet. We examine how can we control, prevent or limit human impact on nature. We may be able to use technical and security devices for the protection of the environment. Keywords: conservation, environmental protection, private security devices, technology Összefoglaló A természeti kincseink, a vadállomány és az erdők vagy termőterületek közvetve ki vannak téve azoknak a káros hatásoknak, amelyek veszélyeztetik a zavartalan életüket, bioszférájukat. Fontos tényező az ember közvetett vagy közvetlen hatása ebben a tekintetben. A túlnépesedés és a növekvő emberi használtba vett területek növekedése olyan szabályozást igényel, ami óvja és védi a környezet érzékeny egyensúlyát. A biztonsági kérdések felmerülése és szükséglete az a pont ahol találkozik a címben foglalt két tudományterület. Hogyan is tudjuk kontrollálni, megakadályozni vagy szabályozott keretek közé szorítani a természetre ható emberi hatást. Képesek lehetünk a technikai eszközök és a biztonságtudomány által rendelkezésre bocsátott erőket, eszközöket a természetvédelemre tekintettel hatásosan alkalmazni. Kulcsszavak: természetvédelem, környezetvédelem, magánbiztonsági eszközök, technika

Bevezetés A 21. századi biztonsági kockázatok tükrében egyetlen társadalom bűnüldöző és bűnmegelőző szervei, illetve a magánvagyon védelmi eszköztárából sem hiányozhatnak a bűnüldözés hatékonyságának növelését támogató kamerás megfigyelő rendszerek. Az általában közbiztonsági célra telepített kamera tulajdonosait, felhasználóit abba a hamis álomba ringatja, hogy közterületeiken, ECONOMICA 2015. 3. szám

magánterületeiken a folyamatos megfigyelés hatására csökkenhet a bűnelkövetések száma. Sajnos tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a rendszerek telepítése csak egy eszköz, a kamera nem tud beavatkozni és nem védi meg a sértettet sem a tulajdonát, de lehetőséget ad arra, hogy az elkövetőt vagy elkövetőket rögzítsük, több kamerás rendszer alkalmazása esetén akár az érkezési akár a távozási útvonalukat lekövessük.

45

Csege Gyula - Gáll Tamás A technikai eszközök szakszerű és korlátait ismerő használata legalább annyira szükséges körülmény, mint maga az eszköz birtoklása. Ha úgy ítéltük meg, hogy szükséges egy rendszer beszerzése akkor ki kell választanunk a legmegfelelőbb eszközt. Kiválasztásnál két fő szempontot tarthatunk szem előtt:  elvárt feladathoz megfelelő minőség biztosítása  költséghatékonyság Ez a két szempont együttesen jelenti számunkra a megfelelő ár-érték arányt, ami a magán vagyonvédelemben is fontos tényező.



feltételekkel bárki használhat, így például a tömegközlekedési eszközöket; végül a magánterületet, ahol a tulajdonos üzemeltethet biztonsági képfelvevő rendszert, de ehhez a megfigyeléssel érintettek önkéntes, tájékozott hozzájárulása szükséges. A NAIH gyakorlatában csak olyan helyre telepíthető kamera, ahol az adatkezeléssel érintett személy megtagadhatja a hozzájárulását, és ez nem okoz számára jelentős érdeksérelmet.

I. Térfigyelő rendszerek és a fotócsapda technikai oldalról

Technikai kamerákra:

A XXI. század robbanásszerű technikai fejlődésnek köszönhetően bárki számára elérhetőek lettek a képfelvevő berendezések. A térfigyelő kamerákat többek között az alábbi területeken alkalmazzák nagysikerrel:  bűnmegelőzésben, - terrorizmus elleni küzdelemben, titkosszolgálati eszközként, - hadiiparban, - büntetésvégrehajtásban, közlekedés rendészetben, - biztonsági iparban és vagyon-védelemben, - munkahelyeken, társasházakban, - tömegközlekedési eszközökön, - rendezvények biztosítására, -agrárszektorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén. A társadalmi érdekek leginkább a bűnmegelőzés és vagyonvédelem vonalán fogalmazódnak meg. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság /NAIH/ három alapvető területet különböztet meg a zártláncú képrögzítő rendszerek elhelyezése szempontjából:  közterületet, amely közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területet, amelyet rendeltetéséből adódóan bárki használhat;  nyilvános magánterületet, amely a magánterületnek a közforgalom számára megnyitott és kijelölt része, vagy olyan magánterület, amelyet azonos

A szolgáltatott képek minőségét alapvetően az alkalmazott kamerák képességei befolyásolják. Az értékelhető kép biztosításához elengedhetetlen a kamera körültekintő kiválasztása. A kiválasztáskor fontos szempont a megfigyelendő terület jellege, valamint az is, hogy ki tudunk-e alakítani egy állandó megfigyelési pontot ahová elemzésre, rögzítésre befutnak a kamerák képei, továbbá van-e álladó kezelőszemélyzet a megfigyelési ponton. A kamerás rendszereknél alapvetően három csoportot különíthetünk el:  Vezetékes kamera: A mai vezetékes biztonsági kamerák többsége egyaránt támogatja a beltéri /kültéri az éjszakai látást (éjszakai üzemmódban fekete-fehér képet kapuk, a jobb kontraszt és részletesség érdekében). A vezetékes kamerák jelét BNC csatlakozóval koax kábelen vagy hosszabb távon UTP kábelen lehet továbbítani.  Vezeték nélküli kamera: Működési elvük a vezetékes kamerával megegyező, azzal a különbséggel, hogy a jeltovábbítást rádiófrekvencián vagy wifi segítségével oldják meg, de legtöbbjükhöz betáp vezeték még mindig szükséges az áramellátáshoz, természetesen akkumulátoros megoldások is találhatóak a piacon.  IP/hálózat kamera: IP (Internet Protocol), vagy hálózati kamerák egy újabb elérhető

46

megoldások

térfigyelő


Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései lehetőség. Ezen kamerák hálózatba történő csatlakoztatása egy számítógéphez hasonlóan routerrel történik. IP hálózati kameráknál az internetnek köszönhetően lényegesen egyszerűbb a kamerák távoli elérése. Többek között megadja a lehetőséget, hogy a kameraképeket interneten keresztül akár egy megfelelő okostelefon applikációval „real time” elérjük. Napjainkra egyre elterjedtebbek az IP /Internet Protocol/ alapú videó rendszerek. A korábban alkalmazott analóg rendszerekkel szemben az IP rendszerek előnye, hogy az adatátviteli hálózat többcélú felhasználást tesz lehetővé, minőségromlás nélkül nagy távolságba továbbítható az IP kamerák képe, valamint nagy felbontású megapixeles kamerákat is támogat. Az IP kamerában ugyanúgy van objektív, érzékelő, mint az analóg kamerákban, azonban teljesen önállóan képes ellátni feladatát. Ezek a kamerák egy LAN vagy WiFi hálózatba kötve önállóan is használhatóak az analóg rendszerektől eltérően. Nincs szükségünk video szerverre, nincs szükségünk monitorra, televízióra, stb. Az IP kamera rendelkezik saját honlappal, amely az ún. saját "webszerver"-én fut. Erre a honlapra tud a kamera használója bejelentkezni és ezen a honlapon keresztül tudja használatba venni kameráját, itt láthatja az aktuális kamera által közvetített élőképadást, azaz az ún. "videostream adatfolyamot" és itt tudja mozgatni a kamerát a távolból is, de csak ha ezt a kamera fizikai kialakítása lehetővé teszi. Mivel a kamera saját honlappal rendelkezik, ezért az internetre csatlakoztatva a kamera képes a felhasználó számára fizikai helytől függetlenül is élőképet biztosítani. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, szükségünk van egy IP kamera + internet párosra a kamera oldalán és egy saját internetre kötött számítógépre, vagy „okostelefonra” esetleg tabletra a megtekintéshez. Ezen eszközök együttes meglétével már készen is álunk egy távoli megfigyelésre Az IP kamerák internet segítségével alkalmas felvételek továbbítására, amely felvételek eltárolhatóak, megőrizhetőek és nem is ECONOMICA 2015. 3. szám

természetesen egyszerűen visszatekinthetőek. Maguk a felvételek is többfélék lehetnek, mivel a kamerák önállóan is tudnak fényképeket küldeni e-mail-ben pl: egy mozgás érzékelés esetén. Ilyenkor általában a mozgást kiváltó esemény első képkockáját küldik el a felhasználó által megjelölt e-mail címre. A mozgásról egy előre beállított FTP szerverre tudják a kamerák a felvételeket továbbítani, de ez a fajta kép továbbítás lehet mozgástól függetlenül abszolút folyamatos is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben rendelkezünk saját FTP szerverrel, vagy alkalmas tárhellyel valamely szolgáltatónál, akkor a kamera oda is fel tudja tölteni az elküldött fénykép felvételeit. A felvételek később letölthetőek vagy megtekinthetőek, aztán pedig törölhetők. Amennyiben videókat szeretnénk rögzíteni kameránkkal, erre is van lehetőségünk. Az IP kamerák zöme MPEG-4 formátumú videókat képes készíteni vagy akár a nagyobb kompressziót biztosító H.264 tömörítéssel is rendelkezhetnek. Ezek a videók akár 30 kép/másodperces sebességűek is lehetnek, de ahhoz, hogy videót tudjunk készíteni, rendelkeznünk kell számítógéppel, amelyen majd a felvételeket tárolni fogjuk. Az IP kamerák elérhetősége bármilyen internet hozzáféréssel megoldható pl: DSL, kábel, mikrohullámú vagy mobilinternet csatlakozás.

A technikai információk /típus és minőség/: CMOS/CCD: Szilícium alapú fényérzékelő elem, mely a felületére érkező fényből elektronikai áramkörök segítségével képet állít elő. A digitális kamerák egyik alapvető célja a nagyfelbontású részlet gazdag képek előállítása, továbbítása és archiválási lehetőség biztosítása, ebből következik, hogy a kamerák felbontása az egyik legmeghatározóbb tulajdonság. A CMOS és a CCD fényérzékelők közötti alapvető különbség a gyártási eljárásban keresendő. Míg a CCD áramkörök előállítása bonyolultabb és drágább addig a CMOS-é egyszerűbb és olcsóbb. A CCD-k előnye a nagyobb érzékenységben keresendő, de ebből eredően hátrány a nagyobb fogyasztás. 47

Csege Gyula - Gáll Tamás Apró vagy nagyon olcsó kamerák általában a CMOS érzékelősek, de a legdrágábbak között is találhatunk belőle. Az olcsó termékek gyártói általában elsőgenerációs CMOS érzékelőket használna, amelyek rossz minőségű képpel és nagyon gyenge fényérzékenységgel rendelkeznek. Komolyabb minőségű és jobb biztonsági kamerák legalább az újabb CMOS típusokat /CMOSII/ vagy CCD technológiát használnak. A fényérzékelő chip méretek általában 1/4 ", 1/3" vagy 1/2 ". Főszabályként a méretet figyeljük, minél nagyobb a mérete annál jobb a kapott képminőség, de valószínűleg az ár is magasabb lesz. A képérzékelők egyik legfontosabb paramétere a felbontásuk. Korunkban az 1 millió és 5 millió képpont közötti felbontású érzékelővel ellátott eszközök a legelterjedtebbek. Vagyis minél magasabb a Megapixel szám annál nagyobb felbontású képet kapunk és minél nagyobb a felbontás száma, annál élesebb lesz a kép. Belépő szintű kamera 480 soros felbontású, nagy felbontású kamerák jobbak, 700 sor környékén mozognak. Fényérzékenység: A biztonsági kamerák egyik legfontosabb paramétere a fényérzékenység. Fény szintet Luxban mérjük. Minél kisebb a szám, annál kevesebb fény szükséges, hogy a kamera tiszta képet adjon. Fényérzékenység alatt azt a legkisebb fényszintet értjük, ami a kép létrehozásához szükséges. A biztonsági kamerák fekete-fehér üzemmódjának jellemző érzékenységi szintje – alapbeállításban – elérheti a 0,005 lux értéket. A színes kamerák általában magasabb környezeti megvilágítást igényelnek, de még ezek érzékenysége is lehet 0,1 lux alatti. Összehasonlításképpen: az éjszakai utca tipikus fényerőssége 5-10 lux. Mindemellett alacsony környezeti fényszint, vagy teljes sötétség esetén célszerű reflektorokat, vagy az emberi szem által nem látható infrasugárzókat alkalmazni a biztonsági kamerák működési területén. Ma már számos olyan kameratípus létezik, ahol az infrasugárzókat egybeépítik a kamerával. Ezeknél a kompakt kameráknál az infrasugárzó

48

automatikusan lép működésbe, azaz kapcsol át “éjszakai üzemmódra”. IR LED: Infravörös sugárzás. Egy elektromágneses sugárzás, melynek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek. Az infra latin eredetű szó, jelentése alatt. Videó megfigyelésben azt a tulajdonságát használják ki, hogy segítségével akár teljes sötétségben is rögzíthetünk képeket. IR hatótávolság Az IR sugárzók fényének hatótávolsága, melyen belül az IR megvilágítás mértéke még megfelelő mértékű a kamerák számára. 800nm/940nm Az emberi szem számára látható fény hullámhossza Kb. 400 nanométer (rövidítve 'nm') és 800 nm közé esik. Jelentősége a kamerák segéd megvilágításában keresendő, ugyanis ha olyan eszközt keresünk amely éjszakai körülmények között sem bocsájt ki magából emberi szem számára látható fényt, akkor mindenképpen 800nm feletti IR képességű eszközt válasszunk. Pre-alarm Különböző riasztási események bekövetkeztekor a felvétel nem az adott pillanattól kezdődik, hanem már az azt megelőző néhány másodperc is rögzítésre kerül. Alkalmazásával lehetőség van a riasztást kiváltó eseményt megelőző időponttól követni azt. Privát zóna A kamera által megfigyelt területen, a megjeleníteni nem kívánt részletek kitakarására szolgál. A maszkolt résznek a kapott képből történő utólagos helyreállítására nincs mód. RETR (Remote Event Trigger Recording) Távoli rögzítés esemény hatására Digitális rögzítőknél alkalmazott biztonsági módszer. Lehetővé teszi, hogy a felvételek ne csak a DVR-en, hanem hálózaton keresztül, a kliens programot futtató PC merevlemezén is tárolásra kerüljenek esemény bekövetkeztekor.


Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései Szoftveres Day&Night A valós Day&Night kamerákkal ellentétben nincs mozgatható IR szűrő, gyengébb fényviszonyok esetén elektronikus úton, erősítő áramkörök alkalmazásával jelenik meg a feketefehér kép. Valós Day&Night Az ilyen tulajdonságú kamerák nappali fényviszonyok esetén színes, míg rossz fényviszonyok esetén fekete-fehér képet szolgáltatnak. A két mód közötti váltás esetén egy ún. IR szűrőt mozgat a kamera az optika és a CCD között, így biztosítva a megfelelő képminőséget és a megfelelő fókuszáltságot. ATW Automatikus fehér színegyensúly követés. A kamera ATW módban folyamatosan korrigálja az egyes színösszetevők arányát, annak érdekében, hogy a lehető legjobb színhűségű képet jelenítse meg a kamera.

II. Fotócsapdás /vadkamerák/ alkalmazásának lehetőségei Egy figyelőszolgálat sikeressége nagyban azon múlik, hogy mennyire ismerjük az adott területünkön lévő közbiztonsági szempontból veszélyeztetetnek minősíthető tárgyak, eszközök, objektumok, elhelyezkedését és a lehetséges bűnelkövetők mozgási, közlekedési szokásait. A fotócsapdás kamerák minden olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek szükségesek a teljes körű felderítéshez. Legyen szó magánterületen vagy közterületen történő alkalmazásról egy jól megválasztott és előírások szerint kihelyezett eszközzel a siker szinte könyvelhető. A fotócsapdás kamera a 21. századi vagyonvédelmi technológia olyan kedvező árú eszköze, amely egyetlen mobil eszközben ötvözi a mozgás érzékelő és kamerás megfigyelő rendszer előnyeit. Felhasználási területe széles spektrumon, a vadállatok élőhelyeiken történő zavartalan megfigyelésétől kezdve olyan vagyonvédelmi célú megfigyelésekig terjed, ahol nem áll rendelkezésre a megfelelő energiainfrastruktúra.


Mivel alapvetően vadászati célra fejlesztették ki őket ezért a vadkameráknak számos követelményt kell teljesíteniük:  Zord időjárási viszonyoknak való ellenállás, széles hőmérséklettartományban való működés, csapadékálló szigeteltség  Természetes környezetbe való beolvadás, minél kisebb méret, álcázó szín  Folyamatos és megfelelően hosszan tartó üzemidő, alacsony fogyasztás  Automatikus felvételkészítés, időzíthetőség, fényviszonyokhoz való alkalmazkodás, megvilágítás működtetés  Megfelelő minőségű és mennyiségű felvétel rögzítése, tárolása, esetleg küldése és megjelenítése  Biztonságos elhelyezhetőség, védelmi funkciók Természetesen ezekből az eszközökből is mint minden másból is többféle típus és típusonként eltérő képességűek vannak jelen a piacon. A tisztánlátás érdekében segítünk átlátni az alapvető funkciókat. Ezen készülékek alapvetően olyan kisméretű 3,6-3,1 apertúrájú, 52-55º látószögű objektívvel rendelkeznek, amelye automatikusan vezérelt IR szűrővel van ellátva. A vadkamerák objektívjén az infravörös szűrő automatikusan vezérelt attól függően, hogy a kamera az érzékelt fényviszonyok alapján bekapcsolja-e az infravörös megvilágítást vagy sem. Az éjszakai felvételeknél az infravörös szűrő elkerül az objektív lencséje elől ezért az éjszakai kép fekete-fehér árnyalatú. A fotócsapdás rendszerek lényegi eleme a mozgás érzékelő /PIR/ amely a testek infravörös sugárzás formájában jelentkező hőmérséklet változásait képes érzékelni. Minél nagyobb egy test, annál nagyobb változást idéz elő az általa kibocsátott sugárzás a környezet sugárzásához képest. A sugárzás egy úgynevezett Fresnel lencsén keresztül jut az érzékelő felületére. A Fresnel lencse segít a megfigyelt tér vízszintes és függőleges zónákra való felosztásában. Az érzékelő befogási szöge kb. 35-42º között van. Ha a környezet és az érzékelendő test által kibocsátott hőmérséklet 49

Csege Gyula - Gáll Tamás különbsége nagy, akkor az érzékelési hatótávolság nagyobb. Ezért megfigyelhető, hogy télen, amikor a hőmérséklet kontraszt nagyobb, az érzékelési hatótávolság megnövekedik. De azt tudni kell, hogyha a környezet és az érzékelendő test által kibocsátott hőmérséklet különbsége nagy, akkor az érzékelési hatótávolság nagyobb. Egyes típusok rendelkeznek oldalsó mozgásérzékelőkkel, amelyek tovább növelik az érzékelési terület nagyságát. A tárgyalt rendszerek általában készenléti üzemmódban pihennek az alacsony fogyasztás érdekében, ilyenkor csak a mozgásérzékelők üzemelnek. Amint a mozgásérzékelők aktivitást érzékelnek, életbe lép a fényképezőgép többi egysége így maga a digitális kamera egysége is. Ezt az időtartamot nevezik éledési időnek. A piacon megtalálható megfigyelő kamerák éledési ideje 1 és pár másodperc között mozog. Különböző megvilágítás típusok közül választhatunk. Ezek közül az egyik csoport a normál fényképezőgépnél ismert fehér fényű vaku, illetve a LED-es megvilágítás. A fehér fényű vaku csak egy pillanatra villantható fel, ezért videofelvétel megvilágításához nem alkalmazható. A LED-es megvilágítás lehet 850nm és 940nm fény hullámhossz tartományú. A 850nm-es megvilágításnak a látható fény tartományán belül is vannak összetevői, ezért amikor megvilágítás működik, a LED-ek piros fénye látható az emberi szem számára. A 940nm-es LED megvilágítás láthatatlan így teljesen álcázottan tud éjszaka üzemelni. A kamerák majdnem mindegyike rendelkezik kijelzővel, aminek a segítségével a működési paraméterek ellenőrizhetőek és beállíthatóak. Egyes típusok kép és videofelvétel visszanézésére is használhatóak. Bizonyos vadkamerák a rögzített fényképeket el tudják küldeni MMS-ben vagy e-mailben. Ha MMS-ben történik a rögzített képek küldése, akkor minden kép elküldése egy MMS árába fog kerülni függetlenül attól, hogy a küldés egy 1 2

50

telefonszámra vagy egy e-mail címre történik. Ilyenkor a kamera helyben, a memóriakártyára is rögzíti a képeket. A GPRS mobilinternetes kommunikációra képes kamerák olyan képküldési módot tesznek lehetővé, amely frekventált területek megfigyelésénél jóval gazdaságosabb, mintha a képeket MMS-ben továbbítaná számunkra. Az egyes képek küldése nem az MMS küldés költségének felel meg, hanem a mobilinternet szolgáltatónál rendelkezésre álló havi internetforgalmi keretet csökkenti. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos mobil előfizetési díj mellett egy havi kb. 600 Ft-ért aktivált 50Mb-os internet kommunikációs keret nagyjából 300 db 640X480 pixelméretű kép küldésére használható fel. A felvételeket a memóriakártyára rögzíti ugyanakkor az állóképeket azonnal el is küldi a megadott email címre.

III. Hol, hogyan használhatjuk jogszerűen Az elmúlt évek jogszabályi és technológiai változásai indokolnak bizonyos ismeretbővítő összeállítást. Az alábbiakban megpróbáljuk tisztázni, mit és hogyan lehet tenni a magánvagyon védelmi feladatok ellátása során felhasználva a modern technológia adta lehetőségeket. Alapvető feltétel, hogy az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tekintetében nagyon fegyelmezett tevékenységre van szükség a kép és hangfelvételek készítése során. A legfontosabb, hogy a törvényi lehetőségek mellett kell alkalmaznunk a technikai eszközöket, hogy az felhasználható legyen, illetve személyiségi jogok 1 tekintetében ne legyen kifogásolható . Alapvetően külön kell bontanunk a magán vagyonvédelem formáit, együttműködő szervezetekkel és szolgáltatokkal közös területvédelem vagy az önálló területvédelem kategóriákra. A hatóság tekintetében a leggyakoribb a rendvédelmi szervekkel, így 2 kiemelten a rendőrséggel közös munka.

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Kérhetjük a rendőrség segítségét a bűncselekmény elkövetőinek elfogásához magánterületünk védelme során, illetve csapda álltáshoz és kérésre akár technikai segítséget is nyújthatunk


Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései A rendőrséggel közös tevékenység esetében ki kell emelnünk, hogy jogi védelem és sajátos státusz is párosul ehhez a tevékenységhez. A hivatalos személy támogatójaként magánszemélyként a hatósági intézkedésben részvétele során többlet jogosítványa nincs, de rendőrség munkatársa felszólítására segítséget kell nyújtani. A fent vázolt eset a ritkább lehetőség, az alapvető magán vagyonvédelmi feladat során egyedül kell felkészülnünk a biztonsági szint fenntartására területünkön, ami megítélésem szerint a gyakorlati problémákban jobban jelentkezhet. Aktuális és sajnos mindennapi probléma az erdőkből, lakott terülten kívüli területekről a falopás. Az elmúlt időszak enyhe időjárása miatt talán kijelenthető, hogy a falopás idei tetőpontját nem értük el. A tanulmányban mintaként vizsgált eszközök egyik alapvető rendeltetéstől eltérő felhasználási lehetősége a nagyobb magánterületek védelme, így akár a magánvagyonként telepített erdők és fatermelő területek védelme. A falopás elkövetési technikája egyszerű példa, az elővető gyalog vagy járművel az általa szimpatikusnak ítélt területre, főként erdős részekre közlekedik. A bárki számára szabadon átjárható vagy megközelíthető nyilvános helynek számító erdő (az erdő számos esetben közfunkciókat lát el, de nem közterület) vagy a magántulajdonú erdő. A kezelője, állami erdők vagy szabad rendelkezésű erdő kezelői bizonyos esetekben korlátozhatja az állampolgárok mozgását, belépését, akárcsak a magánterületű erdőnél. Tehát az elkövető felkeresi a gyakorlatban általánosságban korlátozás nélkül látogatható erdőt és ott faanyagot kezd el pakolni táskájába, járművére. A jogszerű tevékenységének igazolására rendelkezni kell a fa megszerzéséhez és elszállításához az erdő területéről egy szállításhoz köteles igazolással, vagyis szállítójeggyel, ennek bejegyezve kell lenni az erdőgazdálkodási műveleti lapban. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre és elhagyja az erdőterületet az elkövető (innen elkövető) a Büntetőtörvénykönyv 370. § (1) bekezdése szerint aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, ECONOMICA 2015. 3. szám

lopást követ el. Ennek a jogszabálynak a bi) pontja szerint erdőben jogellenes fakivágással követi el, az vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Alapvetően az egyszerű elkövetési magatartás mellett a tettenérés, illetve a bizonyítás nagy emberi és anyagi ráfordítást igényel. A magán vagyonvédelmi szakembernek vagy figyelőszolgálatot vagy gyalogos járőröző szolgálatot kell kialakítani az erdő védelmére és ennek költsége mellett többnyire a preventív értelme emelhető ki. Sajnálatos módon ahonnan elriasztja az őr jelenléte a lopni szándékozókat, más részen megjelennek megismerve a létszám és lehetőségeit az őrzésnek. A technika ebben is segítséget nyújt. Egy általános kamera rendszer helyett egy fotócsapdás vagy közismertebb nevén vadkamerás rendszer ideális lehet az ilyen jellegű elkövetők felderítésére és tevékenységük bizonyítására. A fotócsapdás térfigyelő (éjjel-nappali) eszközök használatával hatványozottan lehet növelni az erdők védelmét, illetve a javak megóvását. A technikai eszköz bekerülési költsége a más jellegű őrzés, valamint az elkövetés során okozott kár (rongáló kivágás, erdőkárosítás, stb.) mellett költséghatékonyabb és egy időtálló megoldással szolgálhat. A technikai részletek és használatának szakmai szempontok bemutatása előtt a felhasználhatósága a jogszabályokban előírtakkal megegyezik és aggályokat a szakszerű használat nem vet fel. A felszerelt fotócsapdás eszközökön készült képek a hatóságnak történő haladéktalan átadásával, illetve annak lefoglalásával a vagyonvédő nem szeghet személyi alapjogokhoz fűződő szabályokat. Ennek az eszköznek a használatával a tulajdonos nem kezel képi és hangfelvételeket, az erdő részeinek mozgását azonban érzékeli, amely során a hatóság rendelkezésére tudja bocsátani a lopással alaposan gyanúsítható személyek mozgásáról készült pillanatképeket. Az ezt követő hatósági intézkedés során bizonyítható lesz az érintett helyszínen történő megjelenése vagy az ehhez a cselekményhez használt eszközök, mint tárgyi bizonyítási eszközök (gépkocsi, fűrész) megismerése és felderítése. 51

Csege Gyula - Gáll Tamás Természetesen az eszköz használatából eredő lehetőségek túlmutatnak a falopás felderítésén, a magán vagyonvédelmi munka számtalan helyén lehet ez a technikai eszköz használható. Gondoljunk csak arra, hogy a tanyavilágban ólálkodó bűnelkövetők elfogásában, vagy az őrizetlenül hagyott ingatlanok esetében, illetve az idős személyekkel kapcsolatos bűnmegelőzés vagy bűnfelderítés célzatával is használható. Azonnal eredményt produkáló és értéke egy ilyen technológiával felruházott eszköznek csak a felvetés szintjén is szerteágazó. Egy szintén kézenfekvő példa, napjaink egyik aggasztó elkövetési módszerére adhat választ. Az elkövetési módszer az idős, vagy önálló védekezésre képtelen – betegség, életkor, fizikai állapot - személyekkel szembeni támadások. Az elkövetők nyilván a kisebb ellenállás irányába fejtik ki illegális haszonszerző tevékenységüket, amely során az otthonukba, akár trükkökkel bekérve magukat bejutnak és az idős és akár védekezésre képtelen személyeket lopnak meg. A jogi szabályozás változása, úgy mint a Btk., azaz a 2012. évi C. törvény rendelkezései nyomán ez is 4 külön kategóriát képez a lopást alapesetétől 5 (Btk. 370§(2).bf.) pontja, megtévesztéssel), illetve bizonyos körülmények között akár a 6 lopástól eltérő, kifosztás (Btk. 366§. (1). c.) bűncselekmény elkövetésének is számíthat egy hasonló cselekmény. Az elkövetők a jogi szabályozás megváltozására sem biztos, hogy megszüntetik ezt az elkövetési módot, hiszen az általában a koránál fogva is esetlegesen gyengén látó sértett később a hatóságok előtt sem tudja biztosan elmondani támadója ismertetőjegyeit. Az ilyen sajnálatos és a magántulajdont veszélyeztető cselekményekkel szemben is kiváló megoldást jelenthet a foto csapdás 4 5

6

eszköz, amely automatizált, valamint helyszínen tartózkodó kezelőt nem igényel folyamatosan a használta során. A magánterület védelme esetén a jogi szabályozás nem képez akadályt a lakóingatlanon belül történő képi és hangrögzítés vonatkozásában. A saját tulajdonú telek falain belül felszerelt automata foto csapdás eszköz az esetlegesen éjszaka támadó személyt rögzíti és ezt továbbítja a helyszínen nem tartózkodó tulajdonos vagy a hatóságok irányába. A nagy veszélynek kitett területeken, amelyeken a bűnügyi fertőzöttség jelentős, azokban a régiókban a magánterület védelme során egy több tagból álló rendszer és egy kezelő által is figyelt adattovábbítás során jelentős eredmények elérésére számíthatunk. Befejezés A fenti bűncselekményekkel elkövetésével összefüggésbe hozható bűnözői körök egyértelmű tettenérése, illetve elkövetőként történő elfogása esetén gyorsan javulhatta a bűnügyileg fertőzött területek köz és magánbiztonsági szintje, kiemelten az un. trükkös vagy éjszaka történő lopásokkal szemben. Az, hogy egy ilyen eszköz felszerelése megóvhat egy gazdálkodót a többszázezer forintot érő üzemanyag, takarmánytermék vagy más mezőgazdaságban a nem csak financiális értékkel ( a másnap tervezett mezőgazdasági munka meghiúsul vagy végrehajthatatlanná válik másodlagos kárértéket termelve) bíró hasonló elkövetési magatartású bűncselekménytől az a prevenció miatt is felbecsülhetetlen lépés lehet. Azon a területen, ahol ilyen eszközzel tetten érnek néhány elkövetőt már nem számíthat kisebb ellenállású nyereség szerző lehetőségnek a bűnőzök szempontjából sem.

370. §57 (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, 366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,

52


Biztonságtudomány és a természetvédelem összefüggései

Forrásjegyzék: [1.]

[2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.] [21.] [22.]

Bodrácska Gy., Berek T.: Megelőző intézkedések szerepe a complex vagyonvédelem területén, építőipari beruházások biztosítása során Hadmérnők V. Évfolyam 1. szám 2010. március Berek L.: Biztonságtechnika, NKE, Bp., 2014. http://www.eiv.uninke.hu/uploads/media_items/biztonsagtechnika.original.pdf Horváth József: A zártláncú videó megfigyelő rendszerek jövője (Megjelent: Hadmérnök magazin Hadmérnök magazin VIII. Évfolyam 1. szám - 2013. március) Horváth Tamás: IP alapú CCTV rendszer? (Megjelent: Hadmérnök magazin VI. Évfolyam 2. szám - 2011. június) Horváth Tamás: Kábelek, Hálózatok, CCTV rendszerek (Megjelent: Hadmérnök magazin Hadmérnök magazin VI. Évfolyam 3. szám - 2011. szeptember) Tóth Levente: CCTV magyarul (Kiadó: BM Nyomda Kft. 2004.) 2005. évi CXXXIII. törvény A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről http://www.securityworldnews.com/2013/08/05/5-top-tips-for-finding-the-best-cctvsecurity-system/ Letöltve: 2015.04.15. http://inventors.about.com/od/pstartinventions/a/stilphotography.htm Letöltve: 2015.04.15. http://www.chasingame.com/forum/viewtopic.php?f=1&t=38541 Letöltve: 2015.04.15. http://simaboru.hu/tanacsok Letöltve: 2015.04.15. http://hvg.hu/tudomany/20131226_cctv_ip_kamera_terfigyeles Letöltve: 2015.04.15. http://pixinfo.com/cikkek/erzekelok1/ Letöltve: 2015.04.15. http://hirlevel.egov.hu/2013/10/06/megfigyelve-a-kamera-mindent-lat/ Letöltve: 2015.04.15. http://defence.blog.hu/tags/t%C3%A9rfigyel%C5%91_kamera Letöltve: 2015.04.15. http://defence.blog.hu/2013/06/29/kameras_felvetelek_megorzesenek_ideje Letöltve: 2015.04.15. http://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/terfigyelo-kamerak/ Letöltve: 2015.04.15. http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=journal&article=Infokom_jog_4 5.htm Letöltve: 2015.0415. http://kamerasrendszer.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=97&Itemi d=30 Letöltve: 2015.04.15.


53

Csizmadia Ivett Anita


Területfejlesztés: a geotermikus energia szerepe egy kisváros fejlődésében Ivett Anita Csizmadia Regional development: The Role of Geothermal Energy in the Development of a Small Town Abstract One of the biggest problems of humanity is the slow depletion of fossil fuels. This is the reason why today more and more attention is paid to renewable resources. Geothermal energy is a renewable source of energy which abounds in Hungary. Despite good geothermal endowments, its utilization is low. Vásárosnamény a small town in the north-east of the country. The city has long been utilizing geothermal energy. Its facilities are not outstanding, but it would be possible to utilise the thermal water more extensively or to use it for energy purposes, with which it could achieve economic and social development at the town level. Key words: geothermal energy, regional development, renewable energy

Összefoglaló Az emberiség egyik legnagyobb problémája a fosszilis energiahordozók lassú kimerülése. Ez az oka, hogy napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek a megújuló erőforrások. A geotermikus energia az egyik olyan megújuló energiaforrás, amelyben Magyarország bővelkedik. Jó geotermikus adottságaink ellenére, annak kihasználtsága alacsony. Vásárosnamény egy kisváros, az ország észak-keleti részén. A városban már régóta hasznosítják a geotermikus energiát. Adottságai nem kiemelkedőek, de lehetséges lenne a termálvíz bővebb körű, akár energetikai célú hasznosítása is, mellyel a település gazdasági és társadalmi szinten is fejlődést érhetne el. Kulcsszavak: geotermikus energia, területfejlesztés, megújuló energia

1. Bevezetés Napjainkra a világ egyik legnagyobb problémájává vált a Föld fosszilis energiahordozó készleteinek lassú kimerülése, valamint annak kitermelése és szállítása következtében végbemenő környezetszennyezés. Ezen tényezők, valamint a technológia gyors fejlődése jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a reneszánszukat élik a megújuló energiaforrásokat alkalmazó módszerek. 54

Világviszonylatban a nap- illetve a szélenergiát hasznosító technológiák a leginkább költséghatékonyak, ezért ezek fejlődése a legdinamikusabb, de helyi adottságoktól függően a geotermikus energiára épülő technológiák fejlődése is nagymértékű. A geotermikus energia a világ energiafelhasználásának mindössze körülbelül 0,5%-át adja, azonban a szakértők nagy jövőt jósolnak szélesebb körű felhasználásának [3]. ECONOMICA 2015. 3. szám

Területfejlesztés: a geotermikus energia szerepe egy kisváros fejlődésében Magyarország geotermikus adottságai földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül jók, kihasználtsága viszont elenyésző, lehetőségeinkhez képest jelentősen el vagyunk maradva. Témaválasztásom célja felhívni a figyelmet erre a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló megújuló energiaforrásra, melynek felhasználásával a települések bizonyos mértékben függetlenedhetnek a fosszilis energiahordozóktól, mind gazdasági mind társadalmi szinten javulást érhetnek el.

2. A geotermikus energia A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia a Föld belső szerkezetének következménye. A Föld magjában hatalmas 3-4000 °C-ot elérő hőmérséklet uralkodik, amely folyamatosan a felszín felé áramlik és felmelegíti a földkéreg kőzeteit, illetve a kőzetek között lévő folyadékot. Ezen kőzetek illetve a kőzetek szemcséi között lévő rétegvizek hordozzák a geotermikus energiát. A geotermikus energia mennyisége az üledékes kőzetekkel felépített területeken a legnagyobb, ugyanis itt jelentős mennyiségű rétegvíz készletek gyűlnek össze. Azokat a rétegvizeket, amelyek felszíni hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja, termálvíznek nevezzük [5]. 2.1. Magyarország geotermikus adottságai, hasznosítás Magyarország nagyon jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, aminek fő oka, hogy területén a földkéreg vastagsága meglehetősen vékony. Az ország területének mintegy 40%-a alatt található termálvíz, és több mint felén ez gazdaságosan ki is termelhető. A geotermikus energia mértékét a geotermikus gradienssel jellemezhetjük. A Föld belseje felé haladva a világon átlagosan 33 méterenként növekszik egy Celsius fokot a hőmérséklet, a Kárpátmedencében ez az érték csak 15-18 méter, azaz a geotermikus gradiens 5-7 °C. A DélDunántúlon és az Alföldön a hőmérsékletnövekedés mértéke magasabb, mint az országos átlag, ezeken a területeken 1000 m-es mélységben már 70 °C-os ECONOMICA 2015. 3. szám

termálvizet is találhatunk. Magyarországon a termálvíz felhasználása nagy hagyományoknak örvend, napjainkban egyre több beruházás indul a geotermikus energia felhasználására, mégis az eddig megvalósult projektek még mindig nem használják ki kellően az ország geotermikus energia készleteit [3]. A geotermikus energiát kétféle módon hasznosíthatjuk:  közvetlen hőhasznosítás: a termálvíz hője közvetlenül, átalakítás nélkül kerül hasznosításra (pl. légtérfűtés). Általában a 100 °C alatti termálvizek felhasználási módja.  elektromosenergia-termelés, melynek során a geotermális fluidum (termálvíz, gáz és keverékük) hőjét elektromos energiává alakítják át. Ez a fajta hasznosítás Magyarországon még nem valósult meg [4]. A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőmérséklet szerint az alábbiak szerint oszlik meg: 20 °C - Haltenyésztés 30 °C - Uszodafűtés, biolebontás, erjesztés 40 °C - Talaj melegítés 50 °C - Gombatermesztés, balneológia 60 °C - Állattenyésztés, üvegházak lég- és melegágyfűtése 70 °C - Alacsony hőmérsékletű hűtés 80 °C - Fűtés, üvegházak légfűtése 90 °C - Intenzív jégtelenítés, raktározott hal szárítása 100 °C - Szerves anyagok szárítása, zöldségek, széna szárítás, gyapjú mosás és szárítás 110 °C - Hűtés, cementlapok szárítása 120 °C - Desztillálás, összetett párologtatás 130 °C - Bepárlás a cukorfinomításban, sűrítés, kristályosítás 140 °C - Mezőgazdasági termékek szárítása, konzerválás 150 °C - Timföldgyártás Bayer módszerrel 160 °C - Halhús és fűrészáru szárítás 180 °C - Magas koncentrációjú vegyületek bepárlása, ammónia abszorpcióval történő hűtés [7]

55


3. Vásárosnamény földrajzi elhelyezkedése és geotermikus adottságai Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a megyeszékhelytől csaknem 54 km-re északkeletre, a Tisza környezetében elterülő, közel 9000 fős település. 1979-ben kapott városi rangot. A városhoz tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben, Gergelyi és Ugornya egyesítésével létrejött Gergelyiugornya. Területe így csaknem eléri a 2 66 km -t. A település leginkább tiszai strandjáról, illetve termálfürdőjéről ismert, de fontos állomása a Tisza-túráknak is. Úthálózati rendszere többutcás szerkezetű, egymással közel párhuzamos utcák hálózatából áll. A város mellékutcái egyenes vonalvezetésűek, szélességük közel állandó, a település beépítettsége magas [2]. A várost kettészeli a 41. számú országos főút, amely Nyíregyháza felől a település déli részén lép be a belterületre, érinti Gergelyiugornyát és továbbhalad a határátkelőhely felé Tákos, Csaroda, Beregsurány településeken. Szintén Nyíregyháza felől, 2014-től már az M3-as autópálya is eléri a város peremét, a Perényi tanyánál csatlakozik a 41-es számú főúthoz, a jövőben pedig a város mellett továbbhaladva eléri az országhatárt. A terület ivóvíz beszerzés szempontjából kedvező helyzetben van. A megye egészén a lakossági ivóvízellátás 100 %-ban felszín alatti vizekből történik. A települések vízellátása részben önálló, nagyobb részt azonban közös vízellátó rendszerekről történik. A vízbeszerzésre alkalmas pleisztocén réteg vastagsága 110-140 m között változik, ezáltal kedvező vízföldtani adottságú vízadó rétegek találhatók [2]. A környező településeken még sajnos nem jellemző a rendelkezésre álló termálvízkészletek hasznosítása, napjainkban egyedül Vásárosnaményban, valamint Gemzsén található hévízkút, utóbbi jelenleg kihasználatlan.

56

Vásárosnamény két fúrt termálkúttal is rendelkezik, egy 2006, illetve egy már 1978 óta működővel: A később kiépített kút, üzembe helyezése óta, a Szilva Wellness- és Termálfürdő vízszükségletét biztosítja, illetve elenyésző mértékben a fürdő fűtés-kiegészítését is szolgálja. A termálvíz kifolyóvíz hőmérséklete 45°C. A kút fúrási mélysége 1200 m, de a csövezés csak 693 m-es mélységig tart, melynek oka, hogy a két szint között már nem található jobb vízadó réteg. Lefelé haladva pleisztocén és pliocén kori kőzeteket találunk, főleg homok, homokos agyag, illetve agyagos homok a jellemző. A kút vízhozama üzembe helyezése óta 700 l/percről 300-400 l/percre csökkent. A termálvíz ásványi anyag tartalma magas, 1224 mg/l, amely nem túl előnyös, mert nem megfelelő kezelés esetén a csövekben kicsapódva vízkövesedést okoz. A kitermelt termálvíz felhasználás után, kémiai kezeléseken átesve a Kraszna folyó vizébe kerül. A kút tulajdonságait összegezve a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Az első számú kút tulajdonságai Hasznosítás:

balneológia, fűtéskiegészítés 45°C 1200 m 693 m 300-400 l/perc

Vízhőmérséklet: Fúrási mélység: Csövezési mélység: Vízhozam: Összes ásványi anyag 1224 mg/l tartalom:

Forrás: [1]

Az idősebb kút VásárosnaményGergelyiugornya területén található. Vizét strand vízszükségletének kielégítésére alkalmazzák, a Nouva Atlantika Kft. üzemeltetése alatt. A termálvíz talphőmérséklete 69°C, a kitermelt vízé már csak 58°C. A kőzetrétegeket a másik kúthoz hasonlóan, itt is főleg homok, homokos agyag, illetve agyagos homok építi fel. A vízhozam jelenleg hozzávetőlegesen 220-250 l/perc, az összes oldott anyag tartalma az 1287 mg/l ECONOMICA 2015. 3. szám

Területfejlesztés: a geotermikus energia szerepe egy kisváros fejlődésében mennyiséget is eléri. A termálvíz felhasználás után, kémiai kezelést követően egy holtágba kerül elhelyezésre. A kút tulajdonságait összegezve a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: Kettesszámú kút tulajdonságai Hasznosítás:

balneológia

Vízhőmérséklet:

58°C

Fúrási mélység:

960 m

Csövezési mélység:

945 m

Vízhozam: Összes ásványi tartalom:

220-250 l/perc anyag

1287 mg/l Forrás: [1]

A város területén nincs kialakítva távhő szolgáltatás, a lakóépületek, valamint a közintézmények fűtés és használati melegvíz ellátása egyedi rendszerekkel van megoldva. A közintézmények nagy része felújított vagy új építésű.

4. Fejlődési lehetőségek Kaszkád rendszer kiépítése Vásárosnamény geotermikus adottságait figyelembe véve, lehetőség lenne a jelenlegi, csak balneológiai célú felhasználás mellett egy kaszkád rendszer kiépítésére is. A geotermikus energia hasznosítása annál gazdaságosabb minél többször, minél összetettebben használjuk fel a benne rejlő energiát. Kaszkád vagy integrált rendszer esetén, egy adott hőmérsékletű termálvizet először olyan területen alkalmazzuk ahol ez az adott hőmérséklet elegendő, majd a víz hűlésével, azt egyre alacsonyabb hőmérsékletű területeken hasznosítjuk [6]. Vásárosnaményban, mindkét kút esetében nagy mennyiségű energia vész el felhasználás nélkül, azzal hogy a 45-55°C-os termálvizet, balneológiai felhasználás előtt, plusz energia igénybevételével lehűtik. Ez az energiaveszteség kaszkád rendszer kiépítésével elkerülhető lenne. ECONOMICA 2015. 3. szám

Egy ilyen rendszer esetén fontos a fogyasztók távolsága a termálvíz kitermelési helyétől, vagyis hogy milyen messzire kell elszállítani a kitermelt energiát, mekkora csövezési rendszert kell kialakítani. Vásárosnaményban a már működő termálkúthoz közel, egy kilométeres körzeten belül helyezkedik el a város összes közintézménye, iskolák, óvoda, művelődési ház, városháza, stb., ezáltal elhanyagolható lenne a termálvíz-hőközpont és a fogyasztók közötti szállításból adódó hőmérsékletcsökkenés. Ezen kívül rövidebb csövezési rendszer esetén, a beruházás költségei is kisebbek lesznek. Hőszivattyús technológia Azokon a területeken, ahol a termálvíz csak alacsony hőmérsékleten nyerhető ki, gazdaságos megoldás lehet a hőszivattyús technológia alkalmazása. A hőszivattyú egy olyan hőtermelő berendezés, amely egy adott térből felvesz egy bizonyos hőmérsékletet, plusz energia felhasználásával magasabb hőmérsékletre emeli, majd leadja azt. A világ közvetlen termálenergia-hasznosításában a hőszivattyúk részaránya jelentős, eléri a 13%-ot [4]. Egy ilyen rendszer alkalmazása Vásárosnamény esetében is előnyös lehet. Ekkor a termálvíznek csak a hőjét hasznosítjuk, ezáltal elkerülhető az egész rendszer vízkövesedése, a rendszer élettartalma növelhető, valamint a magasabb hőmérsékletű termálvíz több területen is alkalmazhatóvá válik, így például a radiátoros rendszerekben való fűtésre. Kombinált hasznosítás A geotermikus rendszer gazdaságosságát tovább növelhetjük, ha más megújuló energiaforrásokkal is kiegészítjük. Egy hőszivattyús rendszer üzemeltetése nagy villamos energia felhasználást igényel, ezáltal növeli a költségeket. Ezt elkerülhetjük, ha a hőszivattyús geotermikus rendszert, nap- szélvagy bioenergia rendszerekkel kombináljuk, egészítjük ki. A szükséges villamos energiát ezzel a módszerrel is előállíthatjuk, amivel ugyan nő a beruházási költség, de ez a jövőben megfelelő működés mellett hamar megtérül. 57

Csizmadia Ivett Anita Az, hogy milyen kiegészítő rendszer kiépítése lenne Vásárosnaményban a leggazdaságosabb már energetikai számítások kérdése, de nap-, szél-, illetve bioenergia hasznosítására is megvannak a város adottságai. Többletenergia A termálvíz energetikai célú hasznosítása esetén, a közintézmények fűtési és használati melegvíz igényének kielégítésén túl, maradhat fent többletenergia, amit a városnak lehetősége van felhasználni és/vagy értékesíteni, ezáltal további gazdasági hozamra tehet szert. A többletenergia hasznosítása esetében az önkormányzat marad a beruházó, a tulajdonában álló épületekben hasznosíthatja a fennmaradó energiát. Lehetősége van a már működő termálfürdő bővítésére, kialakítani egy külső, az épületből fedett folyosón megközelíthető termálvizes medencét, esetleg a többletenergiával biztosítani a fürdő fűtésigényét. A többletenergia értékesítése esetén a beruházás kivitelezése nem feltétlen az önkormányzat feladatköre. Ennek megvalósítását külső vállalkozó is végezheti. Az önkormányzat ebben az esetben csak ösztönzi a beruházást, mégpedig az energia kedvező áron való értékesítésével. Az önkormányzat, mint hőszolgáltató lép fel, a vezetékes gáz áránál olcsóbb, ezáltal versenyképes energiát kínálva. Ilyenkor a plusz vezetékek lefektetése, a berendezések kiépítése az önkormányzatot terheli, de az energia értékesítésével folyamatos plusz bevételhez is jut.

A geotermikus energia hasznosításának egyik kiemelkedő területe a mezőgazdaság, itt számos területen lehetséges a felhasználása. Napjainkban az üvegházak termálvízzel való fűtése a legelterjedtebb. Vásárosnaményban ez a tevékenység még nem jellemző, de az egyik környező kistelepülésen, Gemzsén, már korábban működött ilyen módon üzemelő üvegházas termelés, sajnos ez mára már bezárt. Az üvegházak fűtésén kívül lehetőség lenne még a termények szárítására, gyümölcsök aszalására, esetleg az elfolyó lehűlt termálvíz tárolására kialakított tóban haltenyésztésre.

5. Összegzés Az eredmények szerint Vásárosnamény megfelelő geotermikus adottságokkal rendelkező területen fekszik egy geotermikus energián alapuló rendszer kiépítéséhez, ennek ellenére a rendelkezésre álló termálvíz által adott energia kihasználtsága – mint az ország nagy részén – elenyésző. A városban a strandok vízszükségletén kívül, megfelelő technológia alkalmazásával kialakítható lenne egy olyan rendszer, amely a település egy részének fűtését illetve használati melegvíz igényét is fedezni tudná. A megvalósítás legnagyobb akadálya a forráshiány. A geotermikus energia projektek jelentős kezdeti költséggel járnak, üzemeltetési költségük azonban alacsony. Napjainkban az önkormányzatok nem rendelkeznek nagy pénztartalékokkal, amelyből egy ilyen beruházást finanszírozni tudnának. Különböző állami támogatások elnyerésével jelentős mértékben csökkenthető a beruházási költség.

Felhasznált irodalom [1.] [2.]

[3.] [4.]

58

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság: Vízföldtani naplók KEO Projekt Kft. (2013): Vásárosnamény város fenntarthatósági terve http://www.vasarosnameny.hu/attachments/341_Fenntarthat%C3%B3s%C3%A1i%20T erv%20V%C3%A1s%C3%A1rosnam%C3%A9ny.doc letöltve: 2015.03.29 Lukács Gergely S. (2010): Az észak-magyarországi régió megújuló energia stratégiája, Szaktudás Kiadó, Budapest Lukács Gergely S. (2011): Kistérségi energiarendszerek. Szaktudás Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-9935-78-5


Területfejlesztés: a geotermikus energia szerepe egy kisváros fejlődésében [5.] [6.] [7.]

Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-9935-53-2 Mádlné Szőnyi Judit (2006): A geotermikus energia: Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó, Nagykovácsi. ISBN 963-218-058-5 Monoki Ákos: Geotermikus energia, http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Geotermikus%20energia/Geot ermikus%20energia.html letöltve: 2015.03.27


59

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L.

Csumán András - Gáti Péter - Sárközi Edit - Angyal Zsuzsanna - Bódi Barbara - Kasza Gyula - Kardos Levente

Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai András Csumán - Péter Gáti - Edit Sárközi - Zsuzsanna Angyal - Barbara Bódi - Gyula Kasza - Levente Kardos The Findings of 15-Week Laboratory Vermicomposting Experiments of Communal sewage Sludge Abstract In our studies the vermicomposting of communal sewage sludge was carried out by comparing two earthworm populations in a laboratory. It can be concluded from the results that the vermicomposting of studied communal sewage sludge has started and keeps going. The basic physical and chemical parameters support the changes. The results of humus quality and quantity which are priority variables of agriculture use show an average increase despite the initial recession. In our presentation the laboratory results are described. Keywords: communal sewage sludge, laboratory vermicomposting, humus quality and quantity

Összefoglaló A kommunális szennyvíztisztítás során nagy mennyiségű szennyvíziszap képződik, amelynek környezetileg fenntartható kezelése, hasznosítása kiemelkedően fontos feladat. A kommunális szennyvíziszap kezelés egyik lehetséges megoldása a gilisztákkal történő vermikomposztálás, amely során az iszapban lévő szerves anyag, valamint tápanyagok a baktériumok és a giliszták anyagcsere-folyamatainak köszönhetően átalakulnak a mezőgazdaságban hasznosítható termékké. Kutató munkánk során kommunális szennyvíziszap vermikomposztálását hajtottuk végre két giliszta állomány (érdi [G1], gyöngyöstarjáni [G2], összehasonlításával laboratóriumi körülmények között, két eltérő környezeti feltétel mellett. A 15 kísérleti periódusunk alatt meghatározott eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása megfelelően zajlott, amit az alapvető fizikai és kémiai paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztottak. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú változók a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére átlagosan növekedést mutattak. Kulcsszavak: szennyvíziszap, laboratóriumi vermikomposztálás, humusz minőség, humusz mennyiség

60


Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai

Bevezetés A kommunális szennyvíztisztítás során nagy mennyiségű szennyvíziszap képződik, amelynek környezetileg fenntartható kezelése, hasznosítása kiemelkedően fontos feladat. A kommunális szennyvíziszap kezelés egyik lehetséges megoldása a gilisztákkal történő vermikomposztálás, amely során az iszapban lévő szerves anyag, valamint tápanyagok a baktériumok és a giliszták anyagcserefolyamatainak köszönhetően átalakulnak a mezőgazdaságban hasznosítható termékké. A sikeres üzemi szintű vermikomposztálás előtt elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi, kontrolált körülmények között is vizsgálni a vermikomposztálás folyamatát.

Anyag és módszer Kutató munkánk során kommunális szennyvíziszap vermikomposztálását hajtottuk végre két giliszta állomány (érdi [G1], gyöngyöstarjáni [G2], összehasonlításával laboratóriumi körülmények között, két eltérő környezeti feltétel mellett. Az egyik a laboratóriumon belüli (zárt), valamint egy külső, az aktuális meteorológiai viszonyoknak kitett (nyílt) környezetben. A legfontosabb meteorológia adatok is mérésre kerülnek. A két helyszínen összesen 18 ládában folyt a kísérlet. A kísérleti periódus 15 hetes volt. A kísérleti periódus alatt kétnaponta mért paraméterek: a hőmérséklet (talajhőmérővel) és a redoxipotenciál (hordozható ORP-mérővel). Heti gyakorisággal mért paraméterek: a komposzt külleme, színe, szaga, a vizes kémhatás [pH (H2O)], a száraz anyag tartalom, a szerves anyag tartalom, az EC (fajlagos vezetőképesség), amiből az összes só számolható, az összes nitrogén tartalom, a foszfor tartalom (P2O5), a kálium tartalom (K2O), a kalcium tartalom, a magnézium tartalom, a humusz tartalom (H%), a Hargitai-féle humusz minőség meghatározása. A kísérleti munka 15 héten át folyamatosan tartott, majd az azt követő 5 héten át magára hagytuk az állományokat, semmiféle külső beavatkozás nem érte őket, mintavételezés, szerves anyag utánpótlás sem történt. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az 5. hét után, amely a teljes kísérleti periódus 20. hete, mintát vettünk minden kísérleti ládából és a mintákat a korábbiaknak megfelelően vizsgáltuk.

A vizsgálati alapjai

paraméterek

mérésének

A kémhatás [pH (H2O)] meghatározása 1:2,5 arányú komposzt:desztillált vizes kivonatból történik 12 órás várakozás után kombinált üvegelektróddal rendelkező digitális pHmérővel. A száraz anyag tartalom mérésének alapja, hogy előzetesen lemért komposztot tömegállandóságig 105C-on szárítószekrényben kiszárítjuk, majd a tömegvisszamérésből az eltávozott víz meghatározható, így a minta száraz anyag tartalma kiszámítható. A szerves anyag tartalom a tömegállandóságig szárított minta 900ºC-on történő ízzítási veszteségének meghatározása. Az előzetesen megmért minta tömegvisszaméréseinek adataiból a minta szerves anyag tartalma kiszámítható. A fajlagos vezetőképesség (EC) mérés alapja, hogy különböző közegekben, így a szennyvíziszapban lévő sók vizes oldatai elektrolitok, melyeknek egyik alapvető tulajdonsága, hogy jól vezetik az áramot, ezért az összes sótartalom meghatározásánál a talaj-, illetve komposztkivonatok fajlagos vezetőképessége mérhető, melyből kiszámítható a sótartalom. A talajkivonatot 1:5 arányú komposzt: desztillált vizes oldatból készítjük el, majd szűréssel a szűrletet, amely fajlagos vezetőképességét platinaelektróddal meghatározzuk. A fajlagos vezetőképesség az oldat elektromos ellenállásának reciprok értéke, amelyet két, 2 egyenként 1 cm felületű platina elektród közti oldatra vonatkoztatnak 1 cm elektródtávolság mellett 20 °C-on. A fajlagos vezetőképesség egysége az 1 cm-re vonatkoztatott elektromos vezetés (mS/cm vagy μS/cm).

61

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. A fajlagos elektromos vezetőképesség értékéből a komposztkivonat összes sótartalma kiszámítható. A foszfor tartalom (P2O5) meghatározás alapja, hogy a foszfátionok savas közegben 2molibdenátionnal (MoO4 ) sárga színű foszformolibdenát-komplexet képeznek, amelyet redukálva jellegzetes kék színű vegyület, a (MoO)2(MoO4)3.6H2O képletű molibdénkék keletkezik. A foszfátion a molibdenátionnal a H3P(Mo3O10)4 összetételű heteropolisavat képezi, amely megfelelő körülmények között könnyebben redukálható foszformolibdénkékké, mint a szabad molibdenátion. Redukálószerként leggyakrabban aszkorbinsavoldatot, illetve aszkorbinsavas ón-klorid-oldatot használnak. A foszfortartalmat foszforpentaoxidban (P2O5) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kálium tartalom (K2O) meghatározásának alapja az alkáli- és alkálifémionok lángfestése. A mérést reagens nélkül, közvetlenül határozzuk meg az ammónium-laktátos kivonatból lángfotométer segítségével. A káliumtartalmat kálium-oxidban (K2O) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kalcium és magnézium tartalom meghatározása vizes kivonatból történik. A kalcium- és magnéziumionakat EDTA-oldattal (etilén-diamin-tetraecetesav nátriumsója) történő komplexometeriás titrálással határozhatjuk meg. A humuszmennyiségi meghatározásának alapja a szerves vegyületek könnyű oxidálhatósága, a kénsavas közegben fogyott oxidálószer (káliumbikromát, K2Cr2O7) mennyiségéből a humusz mennyisége meghatározható (térfogatos elemzéses módszer) (MSz-08-0012-6:1987). A humusz minőség mérésének alapja a kioldott humuszanyagok fényelnyelésének spektrofotometriás mérése 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm, 670 nm). A módszer (Hargitai 1988) két oldószert alkalmaz a humusz anyagok kioldásához: a 0,5%-os nátriumhidroxid-oldatot (NaOH), amelyben a savasabb karakterű, gyengébb minőségű, kisebb moláris tömegű humuszkomponensek oldódnak 62

jobban, míg a másik kivonószerben, az 1%-os nátrium-fluorid-oldatban (NaF) az értékesebb, nagyobb moláris tömegű humuszanyagok oldódnak jobban. A két kivonat fényelnyelésének (abszorbanciájának) hányadosa a humusz stabilitási szám, amelyet Q betűvel jelölünk. A humusz stabilitási szám az alábbi képlettel számolható ki, amely értéke minél nagyobb, annál több az értékes, azaz a nagyobb polimerizáltságú humuszanyagok mennyisége a vizsgált mintában: Q=A NaF/ANaOH.

Eredmények A minták vizsgálati eredményeit táblázatos formában adjuk közzé, az adatelemzések során kiszámoltuk a 15 hetes kísérleti periódus alatti értékek átlag értékeit, szórásait, valamint, minimum és maximum értékeit. A 20. heti adatokat mindig külön közöljük. Az összehasonlíthatóság miatt a kommunális szennyvíziszap alapadatait (0. állapot) az 1. táblázat tartalmazza. A mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap komposztálása gyorsan megkezdődött. A komposztládák hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez képest folyamatosan növekedett, amely összhangban áll a szakirodalomban is ismertetett hőmérsékletnövekedéssel. A komposztládákban mért egyes redoxipotenciál értékek, valamint az átlagos redoxipotenciál értékek alapján is megállapítható, hogy minden ládában aerob viszonyok uralkodtak a teljes kísérleti periódus alatt. A környezeti tényezők változását a 2. táblázat mutatja be. A kiindulási hőmérséklethez képest, a környezeti hőmérséklet befolyásoló, több esetben jelentős módosító hatása mellett is, folyamatosan növekedett a komposztok átlag hőmérséklete. A kiindulási hőmérséklethez (18,8C) képest a nyílt környezetben a komposzt átlagos hőmérséklete 25,2±4,1C, amely 34,0%-os növekedést jelent. A zárt térben lévő komposzt hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez (18,8C) képest 23,1±2,7C, amely 22,9%-os növekedésnek felel meg. ECONOMICA 2015. 3. szám

Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai 1. táblázat: A kommunális szennyvíziszap alapadatai Paraméterek: Nedvesség tartalom (%) Szerves anyag tartalom (%) pH(H2O) 3 Sótartalom (csó) (mg/dm ) Humuszmennyiség (H%) Humuszminőség (Q): 400 nm-en 480 nm-en 540 nm-en 670 nm-en CaCO3% Ca (mg/kg) Mg (mg/kg) P2O5 (mg/kg) K2O (mg/kg)

Mért értékek: 81,93 49,58 6,72 2165 15,61% 0,364 0,509 0,365 0,567 1,47 6063 1223 2293 293,1

2. táblázat: A környezeti tényezők összefoglaló adatai (az összes kísérleti láda átlag adatai, n=206) Paraméterek: Levegő hőmérséklet (C) Komposzt hőmérséklet (C) Redoxipotenciál (mV)

Nyílt környezetben: 26,8±4,9 25,2±4,1 93,72±42,38

A kísérlet zárásáig összesen 15+1 mintavételi alkalom történt, amely során 90+6 átlagmintát vettünk és vizsgáltuk meg ezen minták legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait. A továbbiakban a tizenöthetes átlageredmények összehasonlítását mutatjuk be a kiindulási szennyvíziszap adatokhoz és a 20. heti átlagmintákhoz képest (3.–10. táblázatok). Mindenegyes táblázatban feltűntetjük a nyílt és a zárt környezeti feltétel mellett mért értékek átlagát és szórását, minimum és maximum értékeit, valamint a G1 és a G2 gilisztaállományra vonatkozó értékek átlagát és a hozzátartozó szórásokat is, minimum és maximum értékeiket. A tizenöthetes kísérleti periódus alatt mért átlagos kémhatás [pH(H2O)] adatokat a 3. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kémhatás a kiindulási


Zárt környezetben: 23,0±2,5 23,1±2,7 153,81±68,13

állapothoz képest mindkét környezeti feltétel mellett és mindkét vizsgált gilisztaállomány esetén nőtt. A kémhatás kismértékű növekedése az aerob lebontási folyamatokra utal, amely megerősíti, azt a tényt, hogy a komposztálás beindult, sőt mindvégig aerob folyamatok uralkodnak. A kémhatás csökkenése (savasodás) az anaerob lebontási viszonyokra utalna, ilyet még a vak minták esetében sem tapasztaltunk. A legnagyobb változást, amely a kiindulási állapothoz képest a tizenöthetes kísérleti átlaga adat 8,63%-os pH növekedését (lúgosodás) jelenti, a G2 gilisztaállomány esetében, a zárt környezeti feltételek mellett tapasztaltuk. A tizenöthetes átlagadatokat összehasonlítva a 20. heti minták értékeivel megállapítható, hogy a 6 átlagminta közül 4 mintánál kémhatás csökkenést (savasodást) tapasztaltunk, amely a környezeti feltételek romlását vetítik előre.

63

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. 3. táblázat: A kémhatás változása a kísérleti periódus alatt pH Nyílt környezet

Zárt környezet

Hé t

Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

6,72

6,72

6,72

6,72

6,72

6,72

1.

23.máj

6,78

6,66

6,75

6,78

2.

29.máj

6,70

7,09

6,72

6,68

6,83

7,13

3.

06.jún

6,83

6,97

7,47

7,18

7,36

6,88

4.

12.jún

6,97

7,09

7,01

7,08

7,30

7,14

5.

19.jún

6,76

7,01

7,18

6,91

7,26

7,18

6.

27.jún

7,26

7,14

7,18

7,05

7,18

7,37

7.

04.júl

7,21

7,28

7,47

7,13

7,22

7,68

8.

11.júl

6,97

7,18

7,59

7,18

7,41

7,68

9.

17.júl

6,99

7,26

7,26

7,06

7,01

7,63

10. 24.júl

7,05

7,27

7,52

7,28

7,35

7,37

11. 30.júl

7,51

7,76

7,45

7,40

7,34

7,30

12. 05.aug

7,21

7,56

7,40

7,19

7,14

7,32

13. 13.aug

7,21

7,41

7,35

7,09

7,46

7,69

14. 19.aug

6,96

7,33

7,03

7,04

6,93

7,03

15. 25.aug

7,03

7,12

7,14

7,18

6,78

6,84

20. 03.okt

6,98

7,33

7,39

6,88

6,76

6,88

minimum

6,70

6,66

6,72

6,68

6,78

6,84

maximum

7,51

7,76

7,59

7,40

7,46

7,69

átlag

7,03

7,21

7,27

7,08

7,16

7,30

szórás

0,22

0,26

0,24

0,19

0,23

0,29

Az átlagos fajlagos elektromos vezetőképesség mérési eredmények a 4. táblázatban találhatóak. Az adatok alapján megállapítható, hogy a mintáknak jelentős az elektromos vezetőképessége és így jelentős sótartalommal rendelkeznek, de ez az eredeti iszap sótartalmával magyarázható. A fajlagos vezetőképesség értékek az átlag adatok alapján közel azonosak, illetve kismértékű fajlagos vezetőképesség érték csökkenés és ezáltal kis mértékű összes sótartalom csökkenés figyelhető meg, amely a felépítő, humifikációs

64

folyamatok beindulásával függ össze. A legnagyobb csökkenést a G2 gilisztaállomány esetén, nyílt környezeti feltételek mellett tapasztaltuk (26,33%-os csökkenés a kiindulási állapothoz képest). A fajlagos vezetőképesség további jelentős csökkenését tapasztaltuk a 20. héten vett minták mérési eredményei alapján az összes minta esetén. A legnagyobb csökkenést a kiindulási állapothoz képest a nyílt környezetben lévő vakminta esetén tapasztaltuk. A csökkenés a kiindulási értékhez képest 90,30%.


Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai 4. táblázat: Az átlagos fajlagos elektromos vezetőképesség változása a kísérleti periódus alatt EC (mS/cm) Nyílt környezet

Zárt környezet

Hét Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

4,33

4,33

4,33

4,33

4,33

4,33

1.

23.máj

4,37

3,81

n.a.

4,60

5,17

n.a.

2.

29.máj

5,17

3,25

3,55

4,14

4,66

3,91

3.

06.jún

4,33

4,85

3,51

4,35

4,97

3,97

4.

12.jún

3,27

3,94

2,89

3,48

4,88

3,95

5.

19.jún

3,99

4,20

3,84

3,31

6,85

4,16

6.

27.jún

4,92

4,03

3,13

3,91

6,82

5,16

7.

04.júl

4,10

4,40

3,52

3,31

5,97

4,95

8.

11.júl

4,67

3,41

3,48

3,09

7,00

4,69

9.

17.júl

4,84

3,87

3,65

3,70

7,09

5,39

10. 24.júl

3,09

4,11

3,25

3,42

6,60

6,34

11. 30.júl

3,30

3,54

3,11

3,37

6,89

6,50

12. 05.aug

2,57

3,40

2,53

3,50

6,70

6,80

13. 13.aug

2,39

3,02

2,73

7,02

3,66

5,81

14. 19.aug

2,08

3,34

2,91

4,15

5,61

5,51

15. 25.aug

2,16

3,35

2,56

3,38

6,14

5,18

20. 03.okt

0,42

2,77

1,28

3,48

4,25

2,60

minimum

2,08

3,02

2,53

3,09

3,66

3,91

maximum

5,17

4,85

3,84

7,02

7,09

6,80

átlag

3,68

3,77

3,19

3,92

5,93

5,17

0,50

0,42

0,97

1,06

0,97

szórás 1,06 Megjegyzés: n.a. = nincs adat

Az átlagos összes sótartalom adatokat az 5. táblázatban tűntettük fel. A legnagyobb összes sótartalom csökkenést szintén nyílt környezeti feltételek között a G2 gilisztaállomány esetében tapasztaltuk a tizenöthetes átlagadatok alapján a kiindulási iszap adathoz képest (28,29%-os


csökkenés). A 20. heti mintákat megvizsgálva, megállapítható, hogy a nyílt környezetben lévő vakminta esetén volt a legnagyobb csökkenés (90,00%-os). A sótartalom ilyen mértékű csökkenése kedvező feltételeket biztosít az iszap későbbi mezőgazdasági felhasználására.

65

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. 5. táblázat: Az átlagos összes sótartalom változása a kísérleti periódus alatt c (só)(mg/l) Nyílt környezet

Zárt környezet

Hét

Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

11150

11150

11150

11150

11150

11150

1.

23.máj

10750

9385

n.a.

11350

12600

n.a.

2.

29.máj

12850

8090

8820

10250

11650

9740

3.

06.jún

11000

12300

8880

11000

12500

9970

4.

12.jún

8205

9865

7255

8695

12200

9905

5.

19.jún

10200

10600

9675

8280

17000

10500

6.

27.jún

11950

9915

7676

9685

17000

12850

7.

04.júl

10700

11150

8895

8310

14850

12400

8.

11.júl

11800

8605

8780

7790

17600

11750

9.

17.júl

12250

9770

9180

9365

17650

13500

10.

24.júl

7810

10400

8210

8610

16400

15850

11.

30.júl

8225

8770

7730

8420

17100

16300

12.

05.aug

6345

8410

6280

8740

16700

15100

13.

13.aug

5995

7550

6770

17500

9095

14450

14.

19.aug

5170

8245

7315

10350

14050

13850

15.

25.aug

5460

8415

6470

8435

15350

13000

20.

03.okt

1115

6815

3245

8635

11100

6580

minimum

5170

7550

6280

7790

9095

9740

maximum

12850

12300

9675

17500

17650

16300

átlag

9247,33

9431,33

7995,43

9785,33

14783,00

12797,50

szórás

2650,21

1308,44

1078,19

2389,50

2636,63

2210,22

Megjegyzés: n.a. = nincs adat Az átlagos foszfortartalom változását a 6. táblázat tartalmazza. A tizenöthetes kísérleti periódus átlag adatai alapján a foszfortartalom kismértékű csökkenése figyelhető meg. A legnagyobb csökkenést a zárt környezetben lévő G2 minták esetében tapasztaltuk (22,69%os csökkenés), minden más esetben a csökkenés nem érte el a 22,00%-ot. A kísérleti periódus 20. hetében vett minták eredményei is további koncentráció csökkenést

66

mutatnak, de a csökkenés ellenére is a komposztminták foszfortartalma jónak tekinthető. Az általánosan elfogadott 150-160 mg/kg-os értékhez képest, amely a termesztett növénytől és a talajtípustól függetlenül megállapított érték, a mért foszfor koncentrációk egy nagyságrenddel nagyobbak minden környezeti feltétel mellett és mindkét gilisztaállomány esetén.


Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai 6. táblázat: Az átlagos foszfortartalom változása a kísérleti periódus alatt P2O5 mg/kg Hét

Mintavétel

Nyílt környezet vak G1

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 20.

07.máj 2293,3 23.máj 2077,8 29.máj 1793,4 06.jún 1983,0 12.jún 1836,5 19.jún 3651,0 27.jún 2538,0 04.júl 1653,3 11.júl 1563,5 17.júl 1725,8 24.júl 1690,6 30.júl 1699,1 05.aug 1648,1 13.aug 1733,0 19.aug 1611,3 25.aug 1478,2 03.okt 1353,6 minimum 1478,20 maximum 3651,00 átlag 1912,17 szórás 545,50 Megjegyzés: n.a. = nincs adat

2293,3 1302,1 2319,1 1893,0 2125,2 2482,0 2542,0 1659,1 1444,7 1531,6 1605,6 1704,7 1670,8 1710,4 1597,1 1523,5 1515,0 1302,10 2542,00 1807,40 383,03

Az átlagos káliumtartalom mérési eredményeket a 7. táblázatban közöljük. A tizenöthetes kísérleti periódus alatt mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállomány esetében jelentős, egy nagyságrendet meghaladó növekedést tapasztaltunk. A legnagyobb növekedés a nyílt környezeti feltételek között lévő G1 (502,18%os) állomány esetében volt. A kísérleti periódus teljes adatsorát megvizsgálva ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy mindkét környezeti feltétel és mindkét gilisztaállomány esetében a legnagyobb kálium-koncentrációt a 6. és a 7. héten mértük. A 8. héttől kezdve csökkenést tapasztalható.


G2

Zárt környezet vak G1

G2

2293,3 n.a. 1845,1 1944,2 2271,7 2522,0 2498,0 1586,7 1462,1 1331,7 1614,1 1583,0 1549,0 1813,8 1515,0 1554,7 1418,7 1331,70 2522,00 1792,22 384,13

2293,3 1746,0 1784,7 1931,3 2034,7 2496,0 2444,0 1702,6 1409,9 1563,5 1617,0 1642,4 1526,3 1619,8 1628,3 1699,1 1449,9 1409,90 2496,00 1789,70 315,78

2293,3 n.a. 1858,0 1720,1 1866,6 2486,0 2506,0 1627,3 1494,0 1572,2 1752,9 1727,4 1534,8 1571,6 1540,5 1563,2 1302,6 1494,00 2506,00 1772,90 328,36

2293,3 1875,2 1905,4 1888,2 2108,0 2538,0 2536,0 1641,8 1485,3 1427,3 1755,7 1690,6 1767,0 1418,7 1560,3 1465,3 1585,8 1418,74 2538,00 1804,19 358,40

A 20. heti minták eredményei további csökkenést mutatnak, a hat különböző átlagminta közül kettő esetében némi növekedés figyelhető meg, ennek ellenére megállapítható, hogy a magára hagyott rendszerben a csökkenés a környezeti feltételek romlása miatt következett be. Ugyanakkor megállapítható, hogy mind a 15 heti átlag értékek, valamint a 20. heti adatok is, az általánosan elfogadott 180-200 mg/kg-os értékhez képest, amely a termesztett növénytől és a talajtípustól függetlenül megállapított érték, a minták káliumtartalma jelentősen nagyobb, amely kedvező lehet a későbbi mezőgazdasági termelés szempontjából.

67

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. 7. táblázat: Az átlagos káliumtartalom változása a kísérleti periódus alatt K2O mg/kg Nyílt környezet

Zárt környezet

Hét

Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

293,1

293,1

293,1

293,1

293,1

293,1

1.

23.máj

1632,9

1754,7

n.a.

1267,5

1267,5

n.a.

2.

29.máj

1145,7

1876,5

1998,3

1511,1

1023,9

902,1

3.

06.jún

293,1

1511,1

1511,1

1511,1

1267,5

1145,7

4.

12.jún

1145,7

1145,7

1023,8

1511,1

1145,7

1023,9

5.

19.jún

1797,6

1992,6

1797,6

1997,6

2577,3

2382,4

6.

27.jún

2382,4

2382,4

2577,3

2577,3

1992,6

2187,5

7.

04.júl

2382,4

2382,4

2382,4

2382,4

2382,4

2382,4

8.

11.júl

1184,3

1184,3

1184,3

890,1

743,1

890,1

9.

17.júl

1478,4

1331,3

1331,3

1184,3

1331,3

1478,4

10.

24.júl

1184,3

1184,3

1184,3

1184,3

1131,3

1478,4

11.

30.júl

890,1

1037,2

890,1

1184,3

1184,3

1331,3

12.

05.aug

1184,3

1037,2

596,0

890,1

1331,3

1184,3

13.

13.aug

890,1

890,1

743,1

1184,3

890,1

1184,3

14.

19.aug

449,0

1184,3

890,1

1184,3

1184,3

1331,3

15.

25.aug

449,0

1184,3

596,0

743,1

1184,3

1184,3

20.

03.okt

401,0

984,7

725,3

919,8

1114,4

919,8

minimum

293,10

890,14

596,02

743,08

743,08

890,14

maximum

2382,40

2382,40

2577,30

2577,30

2577,30

2382,40

átlag

1232,61

1471,89

1336,13

1413,52

1375,79

1434,74

489,01

638,87

530,79

524,24

512,07


A komposztminták átlagos nedvességtartalmának változását a 8. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy minden esetben csökkenést tapasztaltunk. A csökkenés mértéke változó. A legnagyobb csökkenést (43,02%) a nyílt környezeti feltételek mellett a vakminták esetében tapasztaltuk, a legkisebb csökkenés (2,59%) pedig a zárt környezetben lévő G2 állomány esetében volt. A mérési adatokat megerősítik a helyszíni szemrevételezés során tapasztaltak is,

68

amely során megállapítottuk, hogy a vakminták néhány centiméteres felső rétege szárad ki a legjobban és jelennek meg a rögképződés jelei. Szemmel látható nedvesség-tartalom csökkenést még a nyílt környezeti feltételek mellett lévő G2 állomány esetébe tapasztaltunk. A zárt környezetben lévő minták nedvesség csökkenése kisebb mértékű, mint a nyílt környezetben lévő minták csökkenése. Drasztikus csökkenést minden minta esetében a 15. hét után tapasztaltunk.


Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai 8. táblázat: Az átlagos nedvességtartalom változása a kísérleti periódus alatt Nedvesség-tartalom (%) Nyílt környezet

Zárt környezet

Hét

Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

81,93

81,93

81,93

81,93

81,93

81,93

1.

23.máj

82,39

81,24

n.a.

81,17

82,87

n.a.

2.

29.máj

62,75

71,18

69,61

67,57

44,93

94,93

3.

06.jún

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

4.

12.jún

63,83

81,30

76,15

75,42

77,22

82,59

5.

19.jún

67,31

74,76

71,71

79,93

76,21

77,91

6.

27.jún

29,90

74,28

86,77

60,11

78,37

81,36

7.

04.júl

38,75

74,19

79,43

71,97

78,25

72,45

8.

11.júl

41,24

73,14

68,48

71,01

75,58

80,25

9.

17.júl

24,59

70,53

67,29

80,67

73,00

80,16

10.

24.júl

40,94

68,68

59,26

39,64

87,92

91,94

11.

30.júl

46,19

62,40

74,33

79,59

75,35

78,10

12.

05.aug

46,08

63,11

53,86

75,65

73,95

77,18

13.

13.aug

43,77

57,21

58,01

71,44

69,70

76,74

14.

19.aug

33,74

54,77

54,91

72,78

73,45

76,73

15.

25.aug

32,11

54,90

52,62

71,15

69,23

67,21

20.

03.okt

12,13

36,79

20,36

57,54

63,41

72,79

minimum

24,59

54,77

52,62

39,64

44,93

67,21

maximum

82,39

81,30

86,77

81,17

87,92

94,93

átlag

46,68

68,69

67,11

71,29

74,00

79,81

8,90

10,72

10,77

9,67

7,25


Az átlagos összes szerves anyag (izzítási veszteség) változását a 9. táblázatban tűntettük fel. Az adatok alapján megállapítható, hogy az összes szerves anyag tartalom (két esetet leszámítva) növekedett. A legnagyobb növekedést (átlag 11,27%) a zárt környezetben lévő G2-es gilisztaállomány esetében tapasztaltunk. A csökkenés csak a vak minták, azaz gilisztákat nem tartalmazó minták esetében volt, így megállapíthatjuk, hogy a giliszták jelentősen hozzájárultak a szerves


anyag növekedéséhez. A szerves anyag csökkenés okaként fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jelentős hőmérsékletváltozása (a vízpótlás ellenére) hozzájárult a komposzt nedvesség-tartalmának csökkenéshez, s így a gilisztaállomány és baktérium populáció életfeltétleinek romlását okozta, ezzel magyarázhatjuk a szerves anyag csökkenését. A 20. heti minták átlagértékei számottevően nem különböznek a 15. héten vett minták értékeihez.

69

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. 9. táblázat: Az átlagos összes szerves anyag tartalom változása a kísérleti periódus alatt Izzítási veszteség (szerves anyag-tartalom) (%) Nyílt környezet

Zárt környezet

Hét

Mintavétel

vak

G1

G2

vak

G1

G2

0.

07.máj

49,58

49,58

49,58

49,58

49,58

49,58

1.

23.máj

54,51

52,63

n.a.

45,45

55,09

n.a

2.

29.máj

52,56

54,78

55,82

34,54

56,20

56,23

3.

06.jún

51,00

56,45

49,28

35,58

55,90

59,56

4.

12.jún

51,41

48,70

45,50

46,64

54,06

58,72

5.

19.jún

57,45

51,92

52,74

56,27

53,45

56,43

6.

27.jún

50,15

55,15

43,76

50,46

53,93

56,44

7.

04.júl

49,56

46,69

56,43

33,63

53,23

52,51

8.

11.júl

46,70

51,40

56,80

32,60

57,90

62,70

9.

17.júl

51,13

48,19

60,15

40,91

51,20

54,84

10.

24.júl

39,03

50,74

47,91

24,72

51,34

52,67

11.

30.júl

45,46

46,86

49,01

27,59

46,13

50,36

12.

05.aug

47,82

51,90

57,31

36,84

50,66

54,99

13.

13.aug

46,10

48,59

27,31

54,02

30,99

54,45

14.

19.aug

43,70

48,23

52,89

33,06

51,70

51,70

15.

25.aug

40,36

49,05

44,48

29,81

49,85

50,81

20.

03.okt

33,26

49,91

47,07

34,99

49,78

52,76

minimum

39,03

46,69

27,31

24,72

30,99

50,36

maximum

57,45

56,45

60,15

56,27

57,90

62,70

átlag

48,46

50,75

49,96

38,81

51,44

55,17

3,06

8,34

9,70

6,37

3,52


A humuszmennyiség változását a 10. táblázat foglalja össze, amelyből megállapítható, hogy a kiindulási iszap humusz mennyiségéhez képest a tizenöthetes átlag adatok mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállomány esetében jelentősen növekedtek. A legnagyobb növekedést a nyílt környezetben lévő G2 állomány esetében tapasztaltuk, több mint a

70

duplájára nőtt a humusztartalom. A 20. heti minták értékeit összehasonlítva a kiindulási, illetve a tizenöthetes átlag értékekhez képest, megállapíthatjuk, hogy minden esetben még ekkor is nagyobb humusztartalmat mértünk, bár a csökkenő tendencia bizonyos esetekben ennél a paraméternél is megfigyelhető volt.


Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai 10. táblázat: Az átlagos humuszmennyiség változása a kísérleti periódus alatt H% Nyílt környezet Hét Mintavétel vak G1 0. 07.máj 15,61 15,61 1. 23.máj 12,65 14,08 2. 29.máj 36,58 32,81 3. 06.jún 31,11 34,50 4. 12.jún 39,27 33,50 5. 19.jún 24,42 13,72 6. 27.jún 28,68 28,20 7. 04.júl 17,04 24,26 8. 11.júl 29,37 24,06 9. 17.júl 23,97 27,31 10. 24.júl 30,75 37,33 11. 30.júl 32,02 26,72 12. 05.aug 25,73 23,77 13. 13.aug 22,39 26,23 14. 19.aug 23,09 29,47 15. 25.aug 22,10 23,09 20. 03.okt 16,21 27,57 minimum 12,65 13,72 maximum 39,27 37,33 átlag 26,61 26,60 szórás 7,01 6,71 Megjegyzés: n.a. = nincs adat

G2 15,61 n.a. 25,35 36,28 39,27 33,13 38,47 30,35 33,89 31,73 27,80 25,44 32,32 35,66 29,08 30,16 25,34 25,35 39,27 32,07 4,39

Zárt környezet vak G1 15,61 15,61 20,05 23,42 39,86 28,53 24,35 32,90 28,03 34,01 31,52 26,31 16,00 29,86 26,03 27,90 26,91 29,76 23,97 37,82 22,00 32,81 31,33 24,36 33,69 29,86 36,34 32,81 22,49 24,26 23,18 22,30 23,50 23,69 16,00 22,30 39,86 37,82 27,05 29,13 6,46 4,45

G2 15,61 n.a. 29,23 32,01 33,80 26,79 8,24 28,49 31,63 37,72 23,08 26,82 24,26 22,10 28,39 24,36 22,82 8,24 37,72 26,92 6,92

1. ábra: A humuszmennyiség változása a nyílt környezetben


71

Csumán A. - Gáti P. - Sárközi E. - Angyal Zs. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. 2. ábra: A humuszmennyiség változása a zárt környezetben

Az 1. és a 2. ábrákról megállapítható, hogy a kiindulási iszap humuszmennyiségéhez képest mindkét környezeti feltétel mellett és gilisztaállomány esetében növekedést tapasztalunk. A humuszmennyiség változását jelölő görbék lefutását vizsgálva feltételezhetjük, hogy a meteorológiai viszonyoknak, a komposzthőmérsékletnek és a nedvesség-tartalomnak jelentős hatása lehet a humusz mennyiségére. A statikus laboratóriumi kísérleteinkben nem használtunk további szerves anyag (szubsztrát) utánpótlást, így annak fogyásával, feltételezhető, hogy elérkezik a „komposztpopuláció” hanyatlásának időszaka is, ezt a kísérleti periódus 14-15. hetétől tapasztaltuk, főként a nyílt környezetben lévő minták esetében. A helyszíni szemrevételezések alapján a nyílt környezetben lévő G2 állomány ritkulását is ezzel magyarázhatjuk. Folyamatosan vizsgálatuk a komposztládák humuszminőségének alakulását is. A kiindulási iszap humuszminőségét jellemző humusz stabilitási szám (Q) változását terjedelmi okok miatt nem tudjuk közölni, de megállapíthatjuk, hogy a kiindulási értékhez képest mindkét környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt körülmények) és mindkét gilisztaállomány esetén (G1 és G2) növekedett a tizenöthetes 72

kísérleti periódus alatt a humusz stabilitási szám, amely az értékesebb, nagy moláris tömegű humusz mennyiségének növekedését jellemzi. A G1 és G2 gilisztaállományokat tartalmazó minták eredményeit összehasonlítottuk. A G1 (érdi) gilisztaállomány esetében tapasztaltunk mind két környezeti feltétel mellett nagyobb humusz minőség növekedést. Az adatok alapján megállapítható, hogy a humuszminőség növekedésnek a zárt környezeti feltétel kedvezőben hatott, mint a nyított környezeti feltételek. Megjegyezzük, hogy a 20. héten vett minták 4 hullámhosszon mért átlagos humuszstabilitási száma az azt megelőző hetek értékeivel összehasonlítva, csökkenést nem minden esetben mutattak, ebből megállapíthatjuk, hogy a képződött humuszformák viszonylag stabilisak, bizonyos mértékig ellenálltak a lebontó folyamatoknak.

Összefoglalás A tizenöthetes kísérleti periódusunk alatt meghatározott eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása megfelelően zajlott, amit az alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: ECONOMICA 2015. 3. szám

Kommunális szennyvíziszap 15 hetes laboratóriumi vermikomposztálásának tapasztalatai hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztottak. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú változók a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére átlagosan növekedést mutatnak. A két, szennyvíziszapra előzetesen adaptált gilisztatörzs között eddig számottevő különbséget nem tapasztaltunk. Mindkét törzs egyedei adaptálódtak az új környezeti feltételekhez, szemmel láthatólag fejlődtek (nagyobb, vastagabb gilisztákat tapasztaltunk szemrevételezéskor). Bár megjegyzendő, hogy a helyszíni vizsgálatok során, a mintavételkor jelentősen lecsökkent egyedszámmal találkoztunk a nyílt környezetben lévő G2 állomány mintázásakor. Ezt a csökkenését a szubsztrát elfogyásával és az időnként extrém hőmérsékleti viszonyokkal magyarázhatjuk. Az iszap színének mélyülése a vak, gilisztát nem tartalmazó mintákhoz képest már a kísérleti periódus 2. hetétől elkezdődött. A kísérleti munkánk alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg:  a laboratóriumi szintű kísérleti periódusban a komposztálás megfelelően zajlott,  a sótartalom jelentősen csökkent a komposztálás hatására,

  









a foszfortartalom csökkenése összhangban van a szakirodalommal, a káliumtartalom növekedés egy nagyságrendű a kiindulási iszaphoz képest, az összes szerves anyagtartalom növekedése mindkét gilisztaállomány esetén a vakmintákhoz képest, mindkét környezeti feltétel mellett, a humusztartalom növekedése mindkét gilisztaállomány esetén, mindkét környezeti feltétel mellett. a G1 (érdi) állomány a szemrevételezések során jobban adaptálódott a feltételekhez (nagyobb, életképesebb egyed), míg a G2 (gyöngyöstarjáni) állomány jelentős ritkulása volt megfigyelhető a nyitott környezetben. a zárt környezetben mért humuszminőség növekedés nagyobb, mint a nyitott környezetben mért humuszminőség növekedés. a G1 (érdi) gilisztaállomány esetében jelentősebb humuszminőség növekedést tapasztaltunk a G2 állományhoz képest, amely a későbbi mezőgazdasági felhasználás szempontjából, illetve talajjavítás céljára történő felhasználás esetében kedvező lehet.

Kutatómunkánk PIAC13-1-2013-0143 projekt (Szigépszerk Kft.) azonosítójú projekt támogatta. Felhasznált irodalom [1.] Hargitai L. (1988): A talaj szerves anyagának maghatározása és jellemzése. In: Buzás I. (szerk.): talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.


73

Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente


Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek elemzése alapján Ildikó Nóra Dávid - Zsuzsanna Angyal - Levente Kardos The Examination of Air Pollution from Urban Transport Based on Testing Different Parts of Plants Abstract The effects of urban air pollution are present in several measurable forms in the urban environments such as the dust concentration of the air or the wet or dry deposition on buildings or on plants. The goal of my work is to examine the deposition of pollutants from transportation on the surface of various fruits. Besides gathering information on air quality these results could be important regarding environmental-health issues. I have collected my samples from multiple greengrocers in Budapest located in sites with different traffic conditions. After the adequate preparation of the samples I have used atomic absorption spectroscopy to trace pollutants, mainly toxic metals on the surface of apples and oranges. I have made three parallel measurements on the samples from each morning and afternoon shopping to increase the reliability of the results. In my thesis I presented the causes and effects of air pollution in big cities, underpinning the measurement results. The harmful effects of air pollution can be experienced not only the site of release, and it is not only directly damages our health. The toxic substances can directly and immediately get into their bodies causing short- and long-term ill health.

Keywords: urban air pollution, fruit, toxic metal content, dust pollution, atomic absorption spectroscopy Összefoglaló A városi légszennyezés hatásaival számos mérhető formában találkozhatunk a városi környezetekben a levegő portartalmától kezdve az épületekre vagy a különböző növényi felszínekre történő száraz vagy nedves kiülepedésig. Munkám során az volt a célom, hogy a városi közlekedésből származó légszennyező anyagok kiülepedését vizsgáljam gyümölcsök felszínén. Ennek jelentősége a levegőminőség megismerése mellett környezet-egészségügyi szempontból is jelentős. Mintáimat eltérő forgalmi adottságú helyekre települt, budapesti zöldséges standokról szereztem be. Ezt követően a megfelelő mintaelőkészítési eljárások után atomabszorpciós spektroszkópiás analitikai módszert használtam az alma- és narancsminták felületén lévő szennyező anyagok, elsősorban toxikus fémek kimutatására. Minden mintavételi helyről három párhuzamos, reggeli és esti vásárlásból származó mérést végeztem, amelyek növelik eredményeim megbízhatóságát. Cikkemben a nagyvárosok légszennyezettségének okait és hatásait mutattam be mérési eredmények alátámasztásával. A légszennyezettség károst hatásait nem kizárólag a kibocsátás helyén tapasztalhatjuk, illetve nemcsak direkt módon érezhetjük annak egészségkárosító következményeit. A toxikus anyagok közvetve és közvetlenül is bejutnak a szervezetükbe melyek rövid és hosszú távú egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Kulcsszavak: városi légszennyezés, atomabszorpciós spektroszkópia 74

gyümölcs,

toxikus

fémtartalom,

porszennyezés,


Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek …

Bevezetés A városi légszennyezés hatásaival számos mérhető formában találkozhatunk a városi környezetekben a levegő portartalmától kezdve az épületekre vagy a különböző növényi felszínekre történő száraz vagy nedves kiülepedésig. Munkám során az volt a célom, hogy a városi közlekedésből származó légszennyező anyagok kiülepedését vizsgáljam gyümölcsök felszínén. Ennek jelentősége a levegőminőség megismerése mellett környezet-egészségügyi szempontból is jelentős. Mintáimat eltérő forgalmi adottságú helyekre települt, budapesti zöldséges standokról szereztem be. Ezt követően a megfelelő mintaelőkészítési eljárások után atomabszorpciós spektroszkópiás analitikai módszert használtam az almaés narancsminták felületén lévő szennyező anyagok, elsősorban toxikus fémek kimutatására. Minden mintavételi helyről három párhuzamos, reggeli és esti vásárlásból származó mérést végeztem, amelyek növelik eredményeim megbízhatóságát. Szakdolgozatomban a nagyvárosok légszennyezettségének okait és hatásait mutattam be mérési eredmények alátámasztásával. A légszennyezettség káros hatásait nem kizárólag a kibocsátás helyén tapasztalhatjuk, illetve nemcsak direkt módon érezhetjük annak egészségkárosító következményeit. A toxikus anyagok közvetve és közvetlenül is bejutnak a szervezetünkbe melyek rövid és hosszú távú egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Légszennyezés forrásai és fajtái Légszennyezésről akkor beszélünk, ha a kibocsátott anyag olyan koncentrációban jut a levegőbe, hogy az embert és környezetét is károsítja. Ezek az anyagok lehetnek természetesek (vulkánkitörés, erdőtüzek, óceánból származó tengeri sók, kozmikus por stb.), illetve mesterségesek (ipari kémények, gépjárművek stb.).


Fő típusai: Pontforrás: a légszennyező anyag pontosan meghatározható forrásból származik, koncentrációja és térfogata pontosan meghatározható. Ezek a pontok általában gyárak kéményei, illetve szellőző nyílásai. Diffúz forrás: vonalas légszennyező források, sokkal „rejtettebb” a szennyezés, mert szétterjed, így nehezebb mérni. Ilyenek például a vasútvonalak, közutak, légi utak stb. Ezek hatása méréssel és számítással állapítható meg.

Légköri aeroszol A légköri aeroszol egy olyan diszperz kolloid rendszer, amelyben szilárd és/vagy folyadék halmazállapotú részecskék diszpergálódnak a levegőben. Ezen részecskék átmérője néhány nanométertől a 100µm-ig terjedhet. A tartomány alsó határa már a makromolekulák méretével egyezik, felső határán pedig már jelentős szerepe van az ülepedésnek, így tartózkodási idejük rövid. Ezen részecskéknek természetes, illetve antropogén eredetük is van. Természetes forrás alatt értjük a növények által kibocsátott izopréneket és terpéneket, valamint az óceánban élő algák által termelt szulfát aeroszol. Antropogén hatás alatt elsősorban a fosszilis tüzelőanyag, biomassza, hulladék égetését értjük, amely során SO2;NOx;VOC és korom szabadul fel. A részecskéket azok méreteloszlásai alapján praktikusan három csoportba sorolhatjuk. Amíg a legnagyobb, durva részecskék (d>1µm) elsősorban tömegkoncentrációjukkal, addig a legkisebb úgynevezett Aitken-részecskék (d=0,01-0,1µm) darabszámukkal jellemezhető. Ennek egészségügyi és éghajlati szempontból van nagy szerepe. A 10µm-nél kisebb (PM10 frakció) részecskék ugyanis bejuthatnak a tüdőbe, a legkisebb részecskék pedig akár a véráramba is. Így fokozza az oxidatív stresszt, valamint gyulladáshoz, rákhoz is vezethet, így egészségügyi többletkockázatot hordoz. Emellett éghajlati hatásuk is van, ugyanis ezek a részecskék felhőkondenzációs magvakként lehetővé teszik a felhőképződést. Ez az aeroszol részecskék egy közvetett, hűtő hatása az éghajlatra. Közvetlen hatás alatt 75

Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente egyes aeroszol részecskéken való szóródást értjük, így összességében hűtő hatást gyakorol. (Mészáros 2005/4)

Főbb szennyező anyagok Ezek közül a kén-dioxidot és a nitrogénoxidokat és a szén-monoxidot szeretném kiemelni. A kén-dioxid színtelen, irritáló szagú, vízben jól oldódó gáz. A London-típusú szmog kiemelkedő vegyülete. Természetes forrása a biológiai eredetű kénvegyületek oxidációja és a vulkáni tevékenység által emittált gázok. Antropogén tevékenységek nagyobb mennyiségben bocsátanak ki kénvegyületeket a levegőbe. Ezek közé tartozik a szénégetés, gázolajégetés, tüzelőanyag kéntelenítése, színesfém kohászat valamint az állati és háztartási hulladék; szennyvíz. Hatása mind a környezetet mind az emberi egészséget veszélyezteti. Környezetben lerakódva a talaj savanyosodásához vezet, ezáltal a növények kevesebb szerves anyagot tudnak felvenni, így érzékenységük megnő a káros hatásokkal szemben. Az emberi szervezetbe légzés útján jut be, ott irritálja a nyálkahártyát, nagyobb koncentrációban gyulladáshoz, asztmához vezethet. A szén-monoxid színtelen, szagtalan mérgező gáz. Természetes forrásai a rizsföldek, mocsaras, lápos területek és az élőlények anyagcseréje. Antropogén kibocsátói a szén vagy széntartalmú vegyületek tökéletlen égése, belső égésű motorok kibocsátása, az erdőtüzek és a vaskohászat. Belélegezve hemoglobinhoz tapadva csökkenti az oxigén szállítását a véráramban, ami nagy mennyiségben fulladáshoz vezet, emellett az idegrendszer működését is csökkenti. A nitrogén-oxidok családjába tartozik a nitrogén-monoxid (NO), amely színtelen, szagtalan és toxikus; a nitrogén-dioxid (NO2) vörös színű, orrfacsaró szagú, toxikus gáz, a dinitrogén-oxid (N2O) színtelen, édeskés illatú, nem toxikus gáz. Egyikük sem oldódik vízben. Forrásai a talaj, villámlás, fosszilis tüzelőanyagok égetése, cementgyárak, silók, kokszolók és az élelmiszeripar. Az NO2 a 76

levegőben található -OH gyökökkel reakcióba lép és salétromsav keletkezik, ami száraz vagy nedves ülepedéssel távozik. A salétromsav irritálja a nyalkahártyát, gyulladást okoz, véráramba kerülve oxidálja a vasat, csökkentve az oxigénszállítást. Savas ülepedés Természetes úton savas ülepedés (hétköznapi nevén savas eső) a benne oldott szén-dioxid hatására keletkezik. Ennek hatása elenyésző, kémhatása nem erősen savas. Emberi tevékenység hatására a levegőbe kerülő nitrogén-oxidok és kén-dioxid az -OH gyökökkel reakcióba lépve salétromsav, kénessav és kénsav keletkezik. Következményképp a mészkőből, homokkőből és márványból készült épített környezetet károsítja. Velük reakcióba lépve végtermékként gipsz keletkezik, mely jobban mállik így ezek az épületek hamarabb tönkremennek. A kénsav korrodálja és oxidálja a fémszerkezeteket így veszélyt jelent a hidakra, csövekre, műemlékekre. Talajban kioldja az alumínium-ionokat, amelynek mérgező formája szabadul fel, amely elpusztítja a fák gyökereinél szimbiózisban élő mikorrhiza gombákat, mikroorganizmusokat. Emellett még kimossa a talajból a Ca-, Mg-ionokat, mielőtt a növények fel tudnák használni a növekedésükhöz. Mivel oldja a falevelek védőrétegét, a kórokozók és kártevők hatásosabban tudják támadni őket, emellett nő a párolgás és gátolja a fotoszintézist. Tavakban csökkenti a plankton populációk számát, ami a halak pusztulásához vezet. Ez akár addig folytatódhat, amíg az egész tó állománya ki nem pusztul. A szmog Szmogról akkor beszélünk, ha a városokban a kedvezőtlen földrajzi és meteorológiai körülmények miatt a szennyezett levegő megreked. Két típusa létezik, a reduktív vagy London-típusú szmog és az oxidatív, Los Angeles-típusú szmog. A London-típusú szmog szilárd, fosszilis tüzelőanyagok (főleg kéntartalmú barnaszén) égetésekor jön létre, alacsony hőmérséklet, magas légnyomás és magas páratartalom


Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek … szükséges kialakulásához. Nevét azért Londonról kapta, mert ott észlelték először. 1952-ben Londonban, a téli időszakban a fűtés és egyéb ipari tevékenységek miatt a levegőben feldúsult a por, korom, valamint kén-dioxid mennyisége. A kedvezőtlen meteorológiai viszontagságok miatt a várost sűrű köd ülte meg, amely több napig a városban rekedt a leszálló hideg levegő miatt, s mivel nem volt szél, ennek mennyisége töményedett. Ez volt a világ eddigi legnagyobb légszennyezési katasztrófája, 12 ezer főnyire becsülik az áldozatok számát. Emellett számos káros egészségügyi hatása van: asztma, halálos kimenetelű tüdő ödéma. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek hasonló típusú szmogot. A Los Angeles-típusú szmog keletkezéséhez elengedhetetlen feltétel a gépjárművek kipufogógázaiból származó vegyületek (NO2, NO, VOC, HC, CO) és az általuk napsugárzás hatására végbemenő fotokémiai reakciók. Meteorológiai szempontból még fontos tényező a magas hőmérséklet, napsütéses, anticiklonális időjárás és gyenge széljárás. A végbemenő reakciók során aldehidek, ketonok, salétromos savgőz, hidrogén-peroxid, szerves nitrátok, ózon és PAN vegyületek keletkeznek. A PAN vegyületek veszélyesek, nagy tartózkodási idővel rendelkeznek, így sokfelé eljutnak a szél által. Az oxidatív szmog tünetei

lehetnek a szem és nyálkahártya irritáció, romló látás, fejfájás, immunrendszer gyengülése, illetve légzőszervi megbetegedések. Az ózon roncsolja a növényekben található klorofillt, mely a fotoszintézist végzi. Emellett károsan hat a növények leveleire, melyek bebarnulnak, fodrosodnak majd lehullnak. Az épített környezetben korrodálja a fémeket és a gumik, polimerek degradációját okozza. (Zichler és mtsai 2007) Budapest levegőminősége A lenti diagrammon ábrázoltam a fő szennyező elemeket, abban az időpontokban, amikor a mérést végeztem. Az ábra értelmezése alapján látható, hogy az ózon és az nitrogén-oxidok koncentrációja a napsugárzás növekedésével egyenes aranyosságban nő. Mivel a nitrogénoxidokból fotokémiai reakciók során ózon keletkezik. Szén-monoxidból télen keletkezik sok a tüzelési időszak idején. A szálló por koncentrációja tavasszal és nyár kezdetén a sok eső miatt alacsonyabb értékeket mutat, mivel az eső kimossa a légtérből. A kéndioxid koncentrációja elenyészően kis értékeket mutat, ez köszönhető annak, hogy a fővárosban nem származhat kén-dioxid kibocsátás sem ipari működésből sem kőzetek mállásából.

1. ábra Budapest légszennyezettsége

(http://levegominoseg.hu/ adatai alapján saját szerkesztés)


77

Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente A légszennyezést emellett jogilag is szabályozzák a 14/2001 (V.9.) KöM EüM-FVM rendelet tartalmazza a határértékeket a kibocsátás ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat a 17/2001 (VII.3.) KöM rendelet. A határértékek az egész országra érvényesek. Ezek együttes hatására sokat javult a levegő minősége, ez köszönhető a közlekedés fejlesztésének, fejlődött a tömegközlekedés, csökkent az ólom kibocsátás az ólommentes üzemanyagok kivonásával. Emellett segítséget nyújt a kedvező földrajzi helyzet és a meteorológiai viszonyok mivel a Budaihegységen keresztül friss északnyugati szél áramlik be a városba és a Duna szabad utat enged a levegő áramlásának, mellyel csökken a szennyezőanyagok koncentrációja.

Légszennyezést okozó emberi tevékenységek „Az emittált szennyezés 90%-a gáznemű és csak 10%-a por, az emisszió mintegy fele a közlekedésből, 1/4-1/4 része pedig az iparból és a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből ered.” (Moser M. és Pálmai Gy.). Ezek a szennyezők nedves vagy száraz úton kiülepednek és lerakódnak a növények felületén, illetve bekerülnek a vízfolyásokba, talajba, majd a növényekbe, illetve állatok és végül az ember szervezetébe. Az emisszió minősége és mennyisége több tényezőtől függ úgy, mint a tüzelőanyagok összetétele, az ország iparának összetétele és termelésének nagysága, a gépkocsik száma és korszerűsége, lakosság száma és a domborzati, illetve éghajlati viszonyok. Az ipar hatása A második világháború óta az ipar bővült és fejlődésen ment keresztül világszerte, kapacitása megnőtt, ami azt eredményezte, hogy a „termelt” hulladék mennyisége is nőtt. Az ipari légszennyezés nagyon változatos és koncentrált. A termeléshez sok energiára van szükség, melyet általában fosszilis energiahordozók égetéséből (égetés által: vízgőz, kén, nitrogén-oxidok, szénhidrogének, szilárd részek stb. keletkeznek), illetve atomenergiából fedezünk. Ha ezeket nem 78

kezelik megfelelően kimutatható lesz a szennyezés a környezetben. A gáznemű kibocsátás minőségét befolyásolja az iparág műszaki állapota, a tüzelőanyag minősége és alkotóelemei. A vegyipar nagy mennyiségben használ fel levegőt a termelési folyamataiban, az elhasznált levegőt visszajuttatja a légtérbe. E iparág által keletkezett levegőszennyezés (por, hamu, kén-dioxid) csökkent az utóbbi idő alatt, mivel korszerűbb lett a gyártás. A gépipar és a bányák sok port, fém-oxidot emittálnak a kitermelés, égetés, kohászat során. (Dr. László F. 1988) A mezőgazdaság hatása Magyarországon néhol megfigyelhető a környezeti erőforrások túlzott használata és a környezettudatos gazdálkodás hiánya ezek hatására nagy mennyiségű növényvédőszerek, fungicidek stb. kerülnek ki a környezetbe. Ki kell emelni emellett a műtrágyák (elsősorban a foszforműtrágyák kadmium tartalmát), növényvédőszerek, szerves trágyák, hígtrágyák, szennyvíziszapok (szennyvíztisztítás során Zn, Cu, Mn, Cr, Pb, Ni és Cd esetén nagyságrenddel dúsul.) szennyezését, melyekkel toxikus fémek juthatnak a talajba, vízfolyásokba és a légkörbe. A műtrágyák pozitív hatása, hogy a növények termesztése jobb hozamokat hoz, gyorsabban nőnek, de túlzott mennyiségben felhalmozódhat, majd a táplálékláncban akkumulálódva dúsulhat az egyedek szervezetében. A peszticidek, rágcsálóirtók védik a növényt a káros behatásoktól, de Zn, és Cu tartalmuk több-kevesebb mértékben terheli a környezetet. Ezek a rágcsálóirtók és gombaölő szerek ma is forgalomban vannak. (Dr. László F. 1988) Közlekedés hatása Nagyobb városokban a legjelentősebb légszennyező forrás a közlekedésből adódhat. Manapság az emberek élete elképzelhetetlen közúti közlekedés, áruszállítás nélkül. Évről évre nő az autók száma és ezzel együtt egyre több toxikus fém (Zn, Pb, Cd, Ni, Cr, Cu), valamint számos más, az egészségre ártalmas anyag kerül a levegőbe, majd a növényzet felületére és a talaj felszínére. A közlekedés során ECONOMICA 2015. 3. szám

Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek … különböző anyagok jutnak ki a környezetbe, egyrészről az üzemanyagok és adalékanyagok égéstermékei, másrészről a jármű alkatrészeinek kopásából, súrlódásából adódó fémes összetevők. A cink és a réz a fékbetétek és a súrlódó alkatrészek kopásából. A kadmium (az autók kopásállandóságát növeli) önállóan nem, hanem a cinkkel együtt a gumi kopása révén kerül a környezetbe. A gumiabroncs cinket is tartalmaz, hiszen a vulkanizáláshoz ZnO-t használnak (Kádár, 1995). A kenőolajok szennyezése cinket és kadmiumot adhat. Magyarországon az ólmot 1986-ig kopásgátlóként használták a motorokban, emellett a piros festékek gyakori összetevője és korrózióvédelemre is használják, de környezetszennyező volta kimutatható agy-és keringési megbetegedések okozójaként is. (Dr. László F. 1988) A légszennyezés egészségügyi hatásai A légköri aeroszol részecskékre rátapadnak különböző részecskék például a por, korom, PAH vegyületek és nehézfémek. Az egészségkárosító hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdőbe illetve a véráramba. A finom porrészecskék gyulladást okoznak, súlyosbítják a légúti megbetegedéseket, növelik az oxidatív stresszt és közre játszanak a trombózis kialakulásában. A nehézfémek természetes körülmények között nem felvehető formában fordulnak elő az élőlények számára, hanem általában ásványos formában, a talajban és földtani közegben. A nehézfémmel szennyezett talajok kockázatot jelentenek a talajban élő mikroorganizmusokra, magasabb rendű növényekre és állatokra végül az emberre valamint a felszín alatti vizekre illetve levegőminőségre. (Gupta és Aten, 1993.) Az elő szervezetbe természetes úton a kőzetek mállásával kerülnek. Például vulkáni eredetű kőzetek mállásával nagy mennyiségű Mn, Co, Ni, Cu, és Zn kerül a környezetbe a növényeknek felvehető formában, akik felveszik a talajból majd ezek útja a táplálékláncon keresztül az emberhez jut. A nehézfémek általában élelmiszer útján jutnak be az emberi ECONOMICA 2015. 3. szám

szervezetbe.( Kádár 2012) A nehézfémek környezetbe való kijutásához az emberi tevékenységek is közrejátszanak. Mérgező hatásuk függ a dózistól, kis mennyiségben szükségesek a szervezet egészséges működéséhez. Ilyenek az esszenciális elemek (Cu, Zn, Ni, Co, Mo stb.) ezek határértékeken kívül károsan hatnak az élő szervezetre, kis mennyiségben azonban hiánybetegséget, nagy adagban mérgezést okoznak. Míg a mérgezők, mint például a Pb és Cd kis mennyiségben is károsak és kiszorítják az esszenciális fémeket. Általában nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki a szervezetből, felhalmozódnak és nehezen mobilizálhatók. A hatás függ még attól is, hogy az a bizonyos mérgező anyagra a környezetében hat-e másik elem és ezzel csökkenti vagy növeli mérgezőképességét. Például kadmium túlsúly enyhíthető cink adagolásával. Függ még attól is, hogy mennyi ideig ért minket a hatás és mekkora dózist kapott a szervezet. A bejutott méreg krónikus zavarokat, egyszeri nagy mennyiségű adag pedig akut megbetegedést okoz, míg a letális dózis halálhoz vezet. Ezen kívül még számos körülmény befolyásolhatja a mérgezést mint például az egyed, egyed neme és életkora, kémiai elem milyensége stb. (Kádár 1991) Ólom hatása az élő szervezetre Edényekben, vízvezetékekben, festékekben és konzervdobozban fordul elő. Minden ólomvegyület mérgező, gáz por és oldat formájában is Emellett élelmiszerekben is megtalálható, főként salátában és zöldségekben. Ha a szarvasmarhák magas ólomtartalmú növényeket fogyasztanak tejükben kimutatható lesz az ólom. (Scholz és mtsai 2001) A szervezetbe jutott ólom lerakódhat a májban, vesékben és csontokban. A mérgezés tünetei: fejfájás, gyengeség, rossz étvágy, hasfájás és fémes szájíz. A táplálékkal felhalmozódó mérgezés rontja a férfiak nemzőképességét, izom- és csontfájdalmakhoz, 2+ mert beépül a Ca helyére, emésztőrendszeri zavarokhoz, májpanaszokhoz, vérszegénységhez és idegrendszeri károsodáshoz vezet (Kazemipour 2008). 79

Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente Kadmium hatása az élő szervezetre Legszennyezőbb elem, gyomron keresztül szívódik fel majd a vesében és a májban raktározódik. Előfordul sárga festékekben, dohányfüstben. Növények közül a mákban, gabonafélékben, gombákban, rizsben halak belsőségében található meg. (Anna L. 2011). Hatására gyengül az immunrendszer, vas anyagcseréje csökken és károsan hat a csontrendszerre és az idegrendszerre. Kadmium daganatkeltő, károsítja a vesét, vérszegénységet is okoz. Tünetei a fáradékonyság, ingerlékenység, szomjúság, légszomj, gyomor-és bélpanaszok. Legismertebb kadmiummérgezés Japánban történt (Itai-itai kór). Fémfeldolgozó üzemek környékén lévő tengervízből származó tengeri élelmiszerek és folyóvízzel öntözött rizs idézte elő. Több száz ember halt meg fájdalmas csontritkulásból adódó csontsérülések és veseelégtelenség közepette. (Fonyó 2002) Réz hatása az élő szervezetre Az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlen nyomelem a réz, mivel jelentős szerepet játszik a vérképzésben illetve a szabályozásban, sejtlégzésben és az enzimháztartás folyamataiban is. Túlzott mennyiségben azonban mérgező, hányást és hasmenést okozhat. Specifikus esete a Wilsonbetegség, ami együtt jár a máj vese és a központi idegrendszer rendellenességeivel (Kurniawan 2006.) A réz halálos adagja 8-12 gramm, ami só-és vízveszteséghez majd kiszáradáshoz és keringési elégtelenséghez vezet. Cink hatása az élő szervezetre A cink szintén fontos az emberi szervezet egészséges működéséhez. Fontos szerepet tölt be a vércukorszint szabályozásában, részt vesz a nukleinsavak és a fehérjék szintézisében. Sebgyógyításban, inzulin kialakításában és az anyacsere folyamatokat szabályoz. Segítségével csökkenthető az ólom és a kadmium mérgezőképessége. Cinkhiány esetén csökken az immunitás, fáradékonnyá válik az ember valamint fejlődési zavarokat okoz.

80

Cinkmérgezés levertséget, fáradékonyságot, ízületi fájdalmakat okoz.(Fonyó 2002.) Nikkel hatása az élő szervezetre Természetes úton vulkáni tevékenyéggel illetve a földkéreg eróziójával jut a környezetbe, onnan a talajba, vízbe, levegőbe majd az élelmiszerekbe. Iparban nikkel ötvözeteket és rozsdamentes acélt gyártanak belőle. Felhasználják autók gyújtógyertyáiba, alkatrészek és festékek gyártásához. Fékbetétek gyártásához már nem azbesztet használnak, ezt antimon-szulfiddal helyettesítették és réz is található benne. Így a fékbetétek kopása miatt nagy mennyiségű antimon és réz kerül a levegőbe. Emberi szervezetbe táplálékkal, vízzel és belélegezve jut. Toxikus elem, leggyakoribb formája az allergia ennek tünetei a bőrgyulladás, ekcéma. Rendszeresen belélegezve súlyosabb egészségkárosodást okozhat, mint például az asztma, orrüregi és orrnyálkahártya gyulladás. Bizonyították, hogy a nikkel vegyületek daganatkeltőek is, bármely szervben képes kiváltani a rákot (Denkhaus, 2002).

Anyagok és módszerek Mintavételi helyek bemutatása A városi légszennyezés hatásaival számos mérhető formában találkozhatunk a városi környezetekben a levegő portartalmától kezdve az épületekre vagy a különböző növényi felszínekre történő száraz vagy nedves kiülepedésig. Munkám során az volt a célom, hogy a városi közlekedésből származó légszennyező anyagok kiülepedését vizsgáljam gyümölcsök felszínén. A vizsgálatok alanyai narancsok és almák voltak, mert felületüket egyszerű számolni, illetve viaszos héjukon könnyen megtapadnak a szilárd szennyező részecskék. Ennek jelentősége a levegőminőség megismerése mellett környezet-egészségügyi szempontból is jelentős. A mintául szolgáló gyümölcsöket forgalmas közlekedési csomópontok mellől választottam. Két mérési pontnak a Móricz Zsigmond körtéri zöldséges és a Hátár úti zöldséges szolgált. Mindkét zöldséges környezetében számottevő ECONOMICA 2015. 3. szám

Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek … a busz-, gépjármű-, illetve villamos közlekedés. A Móricz Zsigmond körúton lévő zöldséges környezetében a busz-villamos és autós közlekedés kisebb mértékű, mint a Hátár úton lévő. A mintavételi helyekről három párhuzamos, reggeli és esti vásárlásból származó mérést végeztem, amelyek növelik eredményeim megbízhatóságát. A megfelelő egészségügyi határértékekhez való viszonyítás után várhatóan következtetést lehet levonni a vizsgált területek szennyezettségére vonatkozóan. Előzetesen azt várom, hogy a forgalmasabb helyekről származó gyümölcsök felszínén több szennyező anyagot fogok mérni, mint a kisebb forgalmú helyekről származókon.

Mintaelőkészítés

3

A mintákat főzőpohárba helyezve, 250 cm mennyiségű desztillált vízben áztatva, majd 10 percre ultrahangos tisztítóba helyeztem, hogy a felületére rakódott por és egyéb részecskék lekerüljenek. Az így kapott szuszpenziót leszűrtem, majd megmértem a szűrlet pH-ját, sótartalmát és vezetőképességét. (Margitai és mtsai 2005/2)

Vizsgálati módszer Ezt követően a megfelelő mintaelőkészítési eljárások után atomabszorpciós spektroszkópia analitikai módszert használtam az alma- és narancsminták felületén lévő szennyező anyagok, elsősorban toxikus fémek kimutatására. A mérést a Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás tanszékén végeztem Dr. Kardos Levente segítségével egy Aurora AAS műszerrel. A módszer lényege, hogy egy elem szabad atomjai megfelelő energiájú fotonokat abszorbeálva magasabb energiaállapotba jutnak. Az abszorpcióval járó fényintenzitás csökkenését a vizsgált elem szabad atomjainak száma adja meg. (Bouguer-Lambert-Beer törvény). Ahol: A: abszorbancia, Io: a megvilágító fény intenzitása, I: áteresztett fény intenzitása, ɛ:


arányossági tényező, c: mintabeli koncentráció, l: fényút hossza A megvilágító fény intenzitása meg kell, hogy egyezzen a vizsgálandó kémiai elem valamelyik rezonáns színképvonalának hullámhosszával. A mérés elvégzéséhez szükségünk van atomgőzre, melyet a mintaoldatból előállított aeroszolból hozunk létre kémiai láng segítségével. Az így elkészült mintát porlasztó juttatja a lángba. A lángba beporlasztott aeroszol cseppek deszolvatálása után elpárolog a cseppek száraz maradéka is, végül a molekulák szabad atomokká disszociálnak. A kémiai lángba éghető gázként acetilént, az égést tápláló gázként pedig levegőt vezettünk be.(Rubeška, és Moldan 1968)

Eredmények és kiértékelésük Ezután következett a minták fémtartalmának atomabszorpciós spektroszkópiás módszerrel való vizsgálata, melynek során az elkészített szűrletekből Co, Cr, Cu, Fe, Mn, Ni, Pb, és Zn elemek lettek vizsgálva. A mérést a vakmintával kezdtük, majd növekvő koncentrációban megmértük a standard oldatok abszorbanciáját. A mérések között desztillált vízzel öblítettünk. A standardsor különböző koncentrációihoz tartozó abszorbanciákat diagramon ábrázoltam, a pontokra egyenest illesztettem. Erre azért volt szükség, hogy az általa adott egyenes egyenletével ki tudjam számolni a mintáim koncentrációját. A minták szűrletéből adódó koncentrációkat a 9. ábra szemlélteti, ezután az értékeket leosztottam a vizsgált gyümölcsök átlagos felületével, hogy megkapjam a rájuk vonatkoztatott szennyezést is. A három mérési időpont értékeit átlagoltam mivel nem kaptam megfelelő információt arra vonatkozóan, hogy a gyümölcsök mikor kerültek kihelyezésre. A mért eredmények alapján arra következtettem, hogy nem a két napszak közötti változást fogom vizsgálni, hanem a két mérési terület közötti szennyezettségi különbséget. Mivel a délelőtti értékeim magasabbak voltak, mint a délutániak. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a délutáni minták, a délelőtti minták megvétele után kerültek ki a helyszínre Az eredményeket a lenti diagram szemlélteti.

81

Dávid Ildikó Nóra - Angyal Zsuzsanna - Kardos Levente 2. ábra Két mérési helyszín szennyezettségének összehasonlítása

3. ábra Két mérési helyszín szennyezettségének összehasonlítása

A 2. és 3. ábra alapján megállapítható, hogy a közlekedéssel összefüggő nikkel-tartalom a legnagyobb koncentrációban van jelen minkét helyszínen. A réz, vas, mangán nikkel és cink tartalom jelenléte is a közlekedéssel hozható összefüggésbe mivel a járművek alkatrész és gumikopásából, valamint a kenőanyagok égéséből adódnak. A vizsgálati szűrletekben nem található ólom-kobalt- króm tartalom. A helyszínek közelében nehézipari üzem nem

82

található, emiatt ezen anyagok nem kimutathatóak. Az ólomszennyezettség hiánya köszönhető azon szabályozásnak, mellyel beszüntették az ólmozott üzemanyagok forgalmazását. A kapott értékeket összehasonlítottam a hatályos határértékekkel, amelyet a 1. táblázatban foglaltam össze. A táblázatban látszik, hogy egyik érték sem haladja meg a határértéket, kivéve a nikkel koncentrációja.


Városi közlekedésből származó légszennyezettség vizsgálata különböző növényrészek … 3. táblázat Határértékekkel való összehasonlítás

Kobalt

Szűrletek szennyezettsége Határérték 3 körtéren Határ úton [µg/m /év] Móricz Zsigmond 3 3 [µg/m ] [µg/m ] 0,1 0 0

Króm

0,05

Réz

Vizsgált elem

0

0

1

0,19

0,18

Vas

-

0,01

0,04

Mangán

1

0,3

0,3

Nikkel

0,025

9,85

10,72

Ólom

0,21

0

0

Cink

10

1,14

1,28

(Mérési eredményeim adatai és a 2010. VM-NEFMI együttes rendelet alapján, saját szerkesztés)

Összegzés Szakdolgozatomban a nagyvárosok légszennyezettségének okait és hatásait mutattam be mérési eredmények alátámasztásával. Célom volt a városi, elsősorban közlekedési légszennyezés vizsgálata, melynek eredményeként két budapesti nagy forgalmú tér szennyezettségi állapotát hasonlítottam össze ott árult gyümölcsök felületét vizsgálva. Mérési eredményeim alapján elmondható, hogy minkét mintavételi pontban kiemelkedett a nikkelnek és a cinknek a koncentrációja a vizsgált gyümölcsök felszínén.

A nikkel esetében a kapott koncentráció jóval meghaladta a megengedett határértéket. Vizsgálataimat nagyon fontosnak tartom, hiszen Budapest több nagy forgalmú pontján lehet zöldséges standokkal találkozni. Fontos felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy az ezekről a helyekről vásárolt termékek nem megfelelő előkészítés, mosás nélkül komoly egészügyi kockázatot hordozhatnak. Bár én csak két mintaterületet vizsgáltam, a pontosabb helyzet meghatározáshoz ennél több mintavételre lett volna szükség. De azt gondolom eredményeim így is felhívják a figyelmet a problémára.

Irodalomjegyzék [1.] [2.]

[3.] [4.] [5.] [6.]

Fonyó,( 2002.) Principles of Medical Physiology, Medicina, Budapest Anna L., Középesy Sz., Kovács K., Rudnai P.,(2011.) COPHES és DEMOCOPHES, két Európai Uniós testvérprojekt, Összefoglaló, in: A Magyar Higiénikusok Társasága XL. Vándorgyűlése, Országos Környezetegészségügyi Intézet Bozó L.- Mészáros E.- Molnár Á. (2006.) Levegőkörnyezet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 15-19, Denkhaus, E., Salnikow, K. (2002): Nickel essentiality, toxicity, and carcinogenicity. Critical Reviews in Oncology/Hematology, 42: 35-56. Dr. László F. (1988) Környezetvédelem korszerűen. Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest 163-169p H. Scholz, S. Teichmann, J. Stefler, R.D. Fahr, G.v. Lengerken (2001.) Milk quantity and milk quality of several beef cattle breeds in different environmental conditions, in: 52nd


83


[7.] [8.] [9.]

[10.] [11.] [12.] [13.] [14.]

[15.]

Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Section of Cattle Production, Budapest Kádár I., (1991.) A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata Budapest, KTM - MTA TAKI, 104 p. Kádár I. (2012.) Föbb szennyező mikroelemek környezeti hatása. Budapest, KTM - MTA TAKI pp 5-9 M. Kazemipour, M. Ansari, S. Tajrobehkar, M. Majdzadeh, H.R. Kermani, (2008.) Removal of lead, cadmium, zinc, and copper from industrial wastewater by carbon developed from walnut, hazelnut, almond, pistachio shell, and apricot stone, Journal of Hazardous Materials, 150, 322-327. Margitai Z. – Braun M. – Posta J. (2005/2) Légszennyezettség jellemzése a falevelekre ülepedett por szervetlen komponenseinek elemzése alapján Mészáros E. (2005.) Adalékok a légkör kutatásának történetéhez. Magyar Tudomány, Budapest,4, 426 Moser M.- Pálmai György (1999.) A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp.144-148 Rubeška, I., Moldan, B. (1968.): Atomic Absorption Spectrophotometry, Iliffe Books, London T.A. Kurniawan, G.Y.S. Chan, W.H. Lo, S. Babel, (2006.) Comparisons of low-cost adsorbents for treating wastewaters laden with heavy metals, Science of the Total Environment, 366 409-426. Zichler, Sz., Ocskay, R., Salma, I., (2007.) Budapest levegőszennyezettségének története. Levegő Munkacsoport, Budapest,

Elektronikus irodalom [1.] [2.]

84

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2011.pdf http://www.kvvm.hu/cimg/documents/kormrend2.doc


Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében

Fekete Péter Pál

Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében Fekete Péter Pál Who Carries the Gun? – or Certain Questions in Connection with Game Damages in the Light of the New Civil Code Abstract The regulations of the liability for game damages are a special and partial part of the civil law. It is reflected in the court practice, the huge amount of disputes and the misinterpretations arise from the law. Today’s application of law and game management has cardinal problems: game damage, the damage cause by huntable animals, hunting damage, damage caused by destroying games and also the assessment and liability for these damages. According to the statistics, the livestock of the big games in Hungary is continuously growing. This is caused by the massive appearance of the “large board” monocultural production systems, and the misunderstanding of game protection by the persons authorized to hunt. Unfortunately as the number of the cases is increasing, the damages caused by wildlife animals and the result lawsuits are increasing too. During the times of co-production the questions of the liability for game damages had an easy and simple way to handle by sending some venison and hunting invitation to the right person but the New Civil Code and The Game Protection Laws have completely changed this old fashioned approach. Till nowadays many farmers have recognized the opportunities in the game damages, so instead of products they produced game damages, furthermore the persons authorized to hunt frequently question the legitimacy of the damage and the liability for the damage. The appearance of high value and high speed vehicles, the changed mentality of the land owners and the increasing extent of the game damages made the new regulation packs necessary. In my opinion all the controversies have not been solved. Regulating the liability for the damages of the wildlife animals is a crucial task. In my work I point at the regulatory and legal interpretation anomalies and also propose possible solutions and alternatives to solve these problems. I think today’s modern attitude is unfair and unjust as it specifies that the hunter community is liable for the majority of the damages as this group enjoys the benefits. This statement is wrong. As the Fundamental Law of Hungary and the Game Protection Law declares: “ native plant and animal species, shall form the common heritage of the nation; it shall be the obligation of the State and everyone to protect and maintain them, and to preserve them for future generations.” Wildlife animals form aesthetic, scientific, cultural, economic and genetic values which shall be protected as the mankind and nation’s treasure in its natural form for the future generations. Consequently, the social interest and value, the protection of the games and correct game management practice should appear in the right assessment of the liability for damages. I would like to note: the Hungarian state - just like the exerciser of hunting rights - also gains benefits through allowing rent hunt, selling venison, and by the corporate tax paid by the hunting companies.

Keywords: hunting, wild animals, damages caused by wild animals, liability, tort law, wildlife protection ECONOMICA 2015. 3. szám

85

Fekete Péter Pál Összefoglaló A vadkárokért való felelősség speciális és parciális része a polgári jognak. Ez tükröződik a bírói gyakorlatban, a jogszabályokból eredő félreértelmezésekben illetve a jogviták nagy számában. Napjaink jogalkalmazásának és vadgazdálkodásának egyik sarkalatos problémája a vadkár, a vadászható állat által okozott kár, a vadászati kár, a vad elpusztításával okozott kár illetve ezen károk megállapítása és viselése. A statisztikák alapján Magyarországon a nagyvadállomány folyamatos növekedést mutat. Ennek oka elsősorban a nagytáblás- monokultúrás termelési rendszerek tömeges megjelenésében és a vadászatra jogosultak rosszul értelmezett vadvédelmében keresendő. Sajnos az esetek számbeli növekedésével párhuzamosan fokozódott és megnőtt a vadon élő állatok által okozott károk és ebből fakadó perek száma is. Míg a szövetkezeti termelés idején könnyen és egyszerűen el tudták intézni a kárért való felelősséget a megfelelő helyre jutatott vadhússal és vadászati meghívással, azonban az új Ptk. és vadvédelmi törvény teljesen felborította ezt a meglehetősen idejét múlt szemléletet. Napjainkra sok gazdálkodó meglátta a vadkártérítésben kínálkozó lehetőségeket, és termény helyett vadkárt termeltek, továbbá sok esetben a vadászatra jogosult is gyakran megkérdőjelezi a kár jogosságát és az ezért való helytállást. A nagy értékű és nagy sebességgel közlekedő gépjárművek megjelenése, a földtulajdonosok megváltozott szemlélete, valamint a vadkár mértékének növekedése szükségessé tette az új törvénycsomagok megjelenését. Véleményem szerint azonban az ellentmondásokat nem sikerült teljesen feloldani. A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályozása kulcsfontosságú kérdés. Dolgozatomban rá kívánok mutatni a szabályozási és jogértelmezése anomáliákra, és lehetőség szerint megoldási javaslatokat, alternatívákat is kínálok ezen problémák kezelésére. Napjaink „modern” hozzáállása szerint a vadászok közössége azért köteles viselni a károk jelentős részét véleményem szerint méltánytalanul és igazságtalanul - mert a hasznokat is ez a csoport élvezi. Ez a megállapítás helytelen. Ahogy azt az Alaptörvény és a vadvédelmi törvény is megfogalmazza: „a honos növény- és állatfajok, a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. A vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, melyet – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni. Következtetésképpen megállapítható, hogy társadalmi érdek és érték a vadállomány megőrzése és helyes vadgazdálkodási gyakorlat folytatása, amelynek meg kellene jelennie a károkért való felelősség helyes megállapításában is. Megjegyezném, hogy a Magyar Állam ugyanúgy hasznokat szerez a bérvadászatokból illetve a vadhús értékesítésekből, a vadásztársaságok által fizetett társasági adó révén, mint maga a vadászati jog gyakorlója. Kulcsszavak: vadászat, vad, vadkár, felelősség, kártérítési jog, vadvédelem, A vadkárokért való felelősség speciális és parciális része a polgári jognak. Ez tükröződik a bírói gyakorlatban, a jogszabályokból eredő félreértelmezésekben illetve a jogviták nagy számában. Napjaink jogalkalmazásának és vadgazdálkodásának egyik sarkalatos

1

problémája a vadkár, a vadászható állat által okozott kár, a vadászati kár, a vad elpusztításával okozott kár illetve ezen károk megállapítása és viselése. A statisztikák alapján Magyarországon a nagyvadállomány 1 folyamatos növekedést mutat.

Országos Vadgazdálkodási adattár adataira támaszkodva a gímszarvas állomány 40 év alatt durván hatszorosára, az őzállomány ötszörösére, a vaddisznóállomány pedig közel tizenháromszorosára (!) emelkedett (http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VG-1960-1994-2013.pdf, 2015.04.03.)

86


Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében Ennek oka elsősorban a nagytáblásmonokultúrás termelési rendszerek tömeges megjelenésében és a vadászatra jogosultak rosszul értelmezett vadvédelmében keresendő. Sajnos az esetek számbeli növekedésével párhuzamosan fokozódott és megnőtt a vadon élő állatok által okozott károk és ebből fakadó perek száma is. Míg a szövetkezeti termelés idején könnyen és egyszerűen el tudták intézni a kárért való felelősséget a megfelelő helyre jutatott vadhússal és vadászati meghívással, azonban az új Ptk. és vadvédelmi törvény teljesen felborította ezt a meglehetősen idejét múlt szemléletet. Napjainkra sok gazdálkodó meglátta a vadkártérítésben kínálkozó lehetőségeket, és termény helyett vadkárt termeltek, továbbá sok esetben a vadászatra jogosult is gyakran megkérdőjelezi a kár jogosságát és az ezért való helytállást. A nagy értékű és nagy sebességgel közlekedő gépjárművek megjelenése, a földtulajdonosok megváltozott szemlélete, valamint a vadkár mértékének növekedése szükségessé tette az új törvénycsomagok megjelenését. Véleményem szerint azonban az ellentmondásokat nem sikerült teljesen feloldani. A vadkár fogalma A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban Vtv.) 75. § (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a vadkár fogalmát és annak megtérítésének mértékét: „a jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei

2 3

4

nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A Vtv. szabályozza, hogy mely vad által és mely növénykultúrában okozott kár esetén állapítható meg a vadkárért való felelősség. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) - kiegészítve a Vtv. fent említett szabályát - további magatartásokat nevesít, melyek károkozásnak minősülnek. E jogszabályhely alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell alapul 2 venni. A Vtv. károkozó vadfajainak taxatív felsorolásából az FVM rendelet 1. §-a által meghatározott számos vadfaj nevesítése kimaradt. Ennek magyarázata az, hogy bár a rendeletben meghatározott többi vadfaj is okoz kárt életvitelével, azonban ezen károk jelentéktelen mértékéhez viszonyítva a kimentést nem tűrő kárfelelősségi alakzat 3 alkalmazása nem megalapozott. Számuk növekedésével pedig egyenes arányban nő ezen állatok károkozása is. Álláspontom szerint ideje lenne felülvizsgálni és korszerűsíteni a törvény ezen rendelkezéseit. A parlamenti vita során felmerült, hogy a jogszabály a vadfajok felsorolása nélkül tette volna teljessé a 4 vadkárfelelősséget.

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 83. §(2) HEGYES PÉTER: A vadászati jog jogosultságának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért, Miskolci Jogi Szemle, VI. évfolyam, 2. sz., 2011., 59. MIKÓ ZOLTÁN: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény: Útmutató és kommentár a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához, Budapest, Agrocent Kiadó, 1996., 277-278


87

Fekete Péter Pál Ugyanúgy a bírósági gyakorlat kiterjesztő értelmezést alkalmazva alakította ki az a joggyakorlatot, amely szerint a mezőgazdasági termelés körébe beletartozik a FVM rendelet által nem nevesített rét, legelő és nádas művelési ágú terület is, amelyben szintén keletkezhetnek vadon élő állatok által okozott 5 károk. Ilyen magatartások például az ősgyepen folyó fűtermesztés, pillangós és egyéb takarmánynövények, nád vagy gyógynövénytermesztés. A vadkárokért való felelősség általános szabályai A vadkárért való felelősség objektivizált felelősségi forma, mivel a károkozónak kimentést nem tűrő, vétkességtől független helytállási kötelezettsége van. A Vtv. 75. § (2) bekezdése szerint „a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott”. A bíróság BDT 2006.1382. számú döntése alapján „a vadászatra jogosult kártérítési kötelességét már önmagában az a tény megalapozza és kiváltja, hogy a kárt a felsorolt vadak valamelyike okozza. További tényállási elemek bizonyítására, különösen vétkesség, 6 vagy jogellenesség igazolására nincs szükség.” A semmilyen kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség szigorú szabálya alól azonban van helye kivételnek: ha a föld használója alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa vagy nem tesz eleget a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének. Az ingatlan használója felróhatósága esetén köteles a kár erre visszavezethető részének

5 6

7 8 9

viselésére.

7

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. három tényállást szabályoz felelősség az állatok károkozásáért cím alatt. A veszélyes állat tartójának és a veszélyesnek nem minősülő állat tartójának felelőssége esetében a törvény megőrzi a régi Ptk. szabályait. Nagy jelentőségű újítás a vadkár körében, hogy rendelkezik a vadászható állat által okozott kárért való felelősség szabályairól. Az új Ptk. szelektálva tartalmaz egyes rendelkezéseket a külön jogszabályokban szabályozott tényállások közül. A klasszikus polgári jogi felelősségi szabályokat átemeli a törvény, igaz kisebb változtatásokat beiktatva, míg a kártelepítő szabályokat a törvény hatályba lépését követően is a kódexen kívüli normák tartalmazzák, azaz a vadkárért való felelősség továbbra is speciális, a Vtv.-ben 8 szabályozott felelősségi alakzat marad. 2013: V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség] (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A kártérítési követelés három év alatt 9 évül el.

EBH 2013.P.11. DR. TÓTH ANNAMÁRIA: A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai a bírósági gyakorlat tükrében, Pécs, 2014. január 6., 3. http://www.ajtkdi.hu/pdfs/Hegyes_Peter_Ertekezes_mhvita.pdf (2014.03.21.) Kommentár-Complex Jogtár-2013. évi V. törvény LXXIV. Fejezethez fűzött magyarázat 2013: V. törvény 6:563. §

88


Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében A vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkért való felelősség A vad a mező- és erdőgazdálkodáson kívül is számos esetben és módon okozhat kárt. A 2013. évi V. törvény meglehetősen új helyzetet teremtett a vadgazdálkodás területén is. A mező-és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkért való felelősség áttekintése során indokolt a hatályos szabályozás előtt a 2014. március 15. előtt fennálló rendelkezések szerinti szabályanyag áttekintése. A Vtv. 75. § (3) bekezdése kimondta: „a vadászatra jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott 10 kárt.” A jogszabály - az új Ptk. által mára már hatályon kívül helyezett- e rendelkezése által az említett esetekre a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályokat rendelte alkalmazni, figyelemmel a vadgazdálkodás és vadászat tevékenységének sajátosságaira. Üdvözlendő újítás, hogy 2015. május 5-én lépett hatályba a Vtv. 2015. évi L. törvény általi módosítása. Mindezidáig objektív alapú felelősségi alakzatról beszélhettünk, hiszen a Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján a vadászatra jogosult csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely kívül esik a 11 fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. Ezen felelősségi forma tekintetében annak van jelentősége, hogy mit is kell mező-és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárnak tekinteni. 10 11

12

13 14

Ebbe a körbe tartozik általában minden olyan kár, amely kívül esik a vad életmódja folytán a mező-és erdőgazdálkodásban keletkezett károk körén. Ide soroljuk mindazokat a károkat, amelyeket „bármely vadfaj valamelyikének egyede személyekben vagy - a mező-vagy erdőgazdálkodás körébe eső termelvényeket, valamint magát a vadat kivéve - dolgokban 12 okoz”. A 2013. évi V. törvény 6:563. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó értelmezési problémát itt említeném, hiszen a régi szabályozáshoz hasonló mentesülési lehetőségről rendelkezik a törvény. „A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.” A munkajogból ismert fogalmat alkalmazva az ellenőrzési körön kívüli esemény a felek által nem befolyásolható körülmény, amelyre nem képesek hatást gyakorolni. Ilyennek tekinthető a vis maior különböző esetei, azonban nem minősül annak a saját üzem rendszervezési, 13 vagy egyéb zavara. A jogszabály szövege szerint ez nem analogizálható az eddig kialakult fokozott veszéllyel járó tevékenység felelősségi alakzatával. Az indoklás szerint a „szerződésszegésért fennálló felelősség körében a bíróságnak kell majd az eset összes körülményeit mérlegelve állást foglalnia, hogy a fél ellenőrzési körén kívül merült-e fel a szerződésszerű teljesítés 14 akadálya”. Szerencsére a jogalkotó is észlelte ezt a rendkívüli bizonytalanságot, és a 2015. május 5. napján hatályba lépett 2015. évi L. törvénnyel módosította a vadászati törvényt.

1996: LV. törvény 75. § (3) HEGYES PÉTER: A vadászati jog jogosultságának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért, Miskolci Jogi Szemle, VI. évfolyam, 2. sz., 2011., 56. ZOLTÁN ÖDÖN: A vadgazdálkodás és a vadászati jog rendje, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997., 268. Az új Munka Törvénykönyvéhez benyújtott, 166–167. §-hoz fűzött indokolás http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/publikaciok/a-vadaszhato-allat-altal-okozott-karert-valo-felelossegaz-uj-ptk-ban (2014.03.21.)


89

Fekete Péter Pál A 75/A. § az alábbiak szerint rendelkezik: „(1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni. (2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A módosítás tehát tisztázza, hogy a gépjármű és a vad találkozására, ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó 15 szabály alkalmazandó.” A vad és gépjármű összeütközéséből eredő károk A vadak által a mező-és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk körében a leggyakoribbak a veszélyes üzemek találkozásából, ezen belül pedig a vad és gépjármű összeütközéséből eredő károk. A régi Ptk. a veszélyes üzemek találkozása esetén kimondta, hogy amennyiben a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ebből következően vad és gépjármű ütközésénél a felek felróhatóságát szükséges 16 először megvizsgálni. A vadászati jog gyakorlójának felróhatóságát megalapozhatja például, ha a fokozottan 15

16 17

18 19

90

vadveszélyes helyen nem kezdeményezi a jelzőtáblák megjelenését. Az FVM rendelet kimondta, hogy a vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül, ha a vad gépjárművel közúton, illetve vasúti járművel közforgalmú vasúti pályán történő ütközése közvetlenül a vadászat miatt következik be. Az Alkotmánybíróság azonban a rendelkezést hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy 17 az a Vtv. és Ptk. felelősségi szabályaitól eltér. További esetkör, ha a vadászatra jogosult a közforgalmú út vagy vasúti pálya száz méteres körzetébe mesterségesen telepített és működtetett vadetetővel, sózóval, szóróval, itatóval, dagonyával vagy művelt vadfölddel a 18 vadat odaszoktatta. A másik oldalt vizsgálva a gépjárművezető felelősségét több magatartás is kiváltja. Nem mentesül a felelősség alól, ha a gépjárművezető a sebességkorlátot túllépte, ittasan vezetett vagy nem gondoskodott a megfelelő műszaki állapotról illetve világításról. A gépjármű vezetőjének általában számolnia kell váratlanul felbukkanó akadályokkal, így azzal is, hogy az úton vad kerül a gépjármű elé. Ezen okból a vezetőnek minden esetben tekintettel kell lennie a helyszín adottságaira, akár van ott védelmi berendezés vagy veszélyt 19 jelző tábla, akár nincs. Abban az esetben, ha a kár nem róható fel sem a vadászatra jogosultnak, sem a gépjárművezetőnek, de a kár valamilyen rendellenességgel áll összefüggésben, akkor az köteles a kárt megtéríteni, akinek az oldalán ezen rendellenesség bekövetkezett. A rendellenesség csak olyan esemény lehet, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásán kívül esik.

http://ptk2013.hu/szakcikkek/modosult-a-vadaszati-torveny-pontositast-nyert-a-gepjarmu-es-a-vadutkozesevel-kapcsolatos-karfelelossegi-szabaly/5254 (2015.04.25.) http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201103/6_hegyespeter.pdf (2014.03.21.) HEGYES PÉTER: A vadászati jog jogosultságának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért, Miskolci Jogi Szemle, VI. évfolyam, 2. sz., 2011., 64. Legfelsőbb Bíróság P. IIL. 20517/1972. (BH234/1973.) Zala Megyei Bíróság 2. Pf. 20291/1998/35. (BDT2000.307)


Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában mindegyik fél maga viseli. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásában kifejtette, hogy önmagában az a tény hogy a vad közúton megjelenik nem értékelhető a fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenességnek. Azonban az már megalapozza a felelősséget, ha vad belterületen vagy gyorsforgalmi úton jelenik meg vagy, ha például a gímszarvas hirtelen 20 támadólag fellépve az autó hátuljának ugrik. Általánosságban elmondható, hogy felelősség megállapításával és a saját kárviselésre való kötelezéssel elsősorban a gépjárművek üzembentartóira lehet hatni, az ő hozzáállásukat és magatartásukat kell befolyásolni ahhoz, hogy körültekintőbben vezessenek. A kártelepítés szigorúbb mivoltát megalapozva talán a sofőrök jobban odafigyelnének, s így hatékonyan lehetne csökkenteni nem csak a vadak gépjárművekkel való ütközésének számát, de talán egyéb balesetek is ritkábban történnének meg ezáltal. Kanadában - ahol évente átlagosan 6 ember hal meg ilyen vad okozta gépjármű balesetekben és körülbelül 240 millió dollár kár keletkezik - a törvényalkotó egy „hyper-vigilant”, vagyis „hiper-éberséget” vár el az adott időszakban a vezetőktől, amelyekre országos médiakampány 21 figyelmezteti az állampolgárokat. Hasonló gyakorlatot hazánkban is el tudnék képzelni. A bírói gyakorlat egy újabb esetkört munkált ki, amely a vad gyorsforgalmi úton történő megjelenése. Ennek eredményként felmerül az autópálya üzembentartójának felelőssége. Egy autópálya üzemeltetése azonban nem tartozik a fokozott veszéllyel járó tevékenységek körébe, 20

21

22

így a felelősség megállapítása is eltérően alakul. A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy az út biztonságos közlekedésre alkalmas legyen. Ez a bírói gyakorlat szerint abban nyilvánul meg, hogy az üzemeltető megfelelő minőségű és magasságú vadvédelmi kerítéssel látja el az utat és folyamatos ellenőrzési és javítási kötelezettségét betartja. Ha az autópálya kezelője a fent említett kötelezettségét megszegi, akkor közte és a vadászatra jogosult között a kialakult bírói gyakorlat szerint kármegosztásnak illetve egyetemleges felelősség megállapításának van 22 helye. Véleményem szerint következetlen a Kúria kialakult joggyakorlata, amely a vad közúton való megjelenését a vadászatra jogosult rendellenességének állítja be. Zoltán Ödön okfejtéséhez csatlakozva - mely szerint ez az állásfoglalás a „jogértelmezés megengedhető határait messze meghaladja és emiatt törvényellenes jogalkalmazásra vezet” kérdésként merül fel, hogy hogyan telepíthető kárviselés a vadászatra jogosultra abban az esetben mikor a vad autópályán való megjelenése az út üzembentartójának helyes magatartásával, teljességgel kiküszöbölhető. Amint már fentebb kifejtettem, az autópálya üzembentartójának kötelessége egy legalább 275 cm magas védőkerítés telepítésére, állapotának folyamatos ellenőrzésére illetve szükség esetén javítására is kiterjed. A vadászatra jogosult felelőssége tehát nem állapítható meg, a bírói gyakorlat azonban ezzel ellentétes. Nem elhanyagolható tény, hogy a vadnak az élettere a természet, az erdőkben, mezőkön él, táplálkozik, szaporodik. Azonban környezetét utak szabdalják, melyeket kénytelen keresztezni.

ZOLTÁN ÖDÖN: A vadgazdálkodás és a vadászati jog rendje, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997., 273-276. https://www.westerndirect.ca/learning-centre/insurance-news-and-advice/view/428-car-accidentscaused-by-wildlife-in-alberta-and-bc (2014.10.23.) Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.038/2008/5.


91

Fekete Péter Pál Kellő gondoskodás, vadgazdálkodási és vadászatszervezési intézkedésekkel is csak minimális mértékben lehet ezt befolyásolni. Ez olyan dolog, amellyel minden közlekedőnek számolnia kell. A nagymértékű balesetek elsődleges forrása a nagysebességű autók megjelenése és a gépjárművek nagy száma. Ennek következményeit nem szabad más terhére hárítani és a természetvédelem kárára 23 fordítani. Egy jelentős dogmatikai probléma merül fel a következővel kapcsolatban. A vad elejtésig, befogásáig, illetve a gépjárművel baleset következtében történő ütközéséig a Magyar Állam tulajdona. Ezt követően azonban a vadászatra jogosult tulajdona lesz, akár felróható neki a felelősség az okozott kárért, akár nem. Ez a szabályozás úgy gondolom a valóságtól elrugaszkodott, méltánytalan és igazságtalan, amely problémára megoldást kell találni. Ha egy utasszállító repülőgép egy madárral ütközik, vajon felelősségre vonják-e a madártani egyesületet? A válasz természetesen nem. Megoldási javaslatom egyszerű. Ha nem állapítható meg a vadászatra jogosult felelőssége, és mindent megtett annak érdekében, ami általában elvárható annak érdekében, hogy a bekövetkezett kárt elkerülje, és a gépjárművezető is megfelelően járt el, akkor viselje az állam a kárt, mint ahogy a tulajdonjogát is gyakorolja a vadon élő állatok felett. Esetlegesen egy KRESZ módosítás lehet megoldás erre a problémára, amelyet a következő szöveggel javasolnék: „Magyarországon vadállatok előfordulására kell számítani az utakon. Úgy válassza, meg sebességét illetve úgy közlekedjen, hogy el tudja kerülni az esetleges ütközéseket.” Nyugat- Európában eltérő szabályozási modellel kezelik ezt a problémakört. A vadállatok 23 24

25 26

92

Franciaországban, Németországban, Angliában „res nullius”-ként vannak szabályozva, tehát uratlan jószágok, tulajdonosi jogosítványokat alapesetben senki sem gyakorol felettük. Erre az esetkörre a francia megoldást példaértékűnek találom. Elsősorban az állatok károkozására a Code Civil 1385. szakasza az irányadó, amely hasonló a magyar 24 szabályozáshoz. Azonban az olyan vadakért amelyek „tulajdon nélküliek”, nem azonosíthatóak, vagy a károsult nem biztosított, továbbá az áldozatok semmilyen más egyéb jogcímen nem tudnak igényt érvényesíteni, illetve ezen káreset nyílt úton, közúton történt akkor lehetőség van egy balesetbiztosítási alaphoz fordulni (Le Fond de garantie des accidents) a károk megtérítése céljából. Ebben az esetben nem érvényesül a Code Civil 25 általános kárviselési szabálya. A magyar megoldást már a parlamenti vita során is több kritika érte, amely azt hangsúlyozta, hogy ezeknél az eseteknél is a Ptk. általános felróhatósági szabályát kellene alkalmazni: „nem kell megtéríteni azt a kárt, illetőleg a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható magatartásának következménye”. Ezen rendelkezés azóta be is került az új polgári 26 törvénykönyvbe. Azonban kérdésként merül fel, hogy mi a helyzet azokkal a károkkal, amik senkire sem telepíthetőek. Ezzel összefüggésben már 1996-ban javasolták, hogy mivel a vad az állam tulajdonában van, így vállaljon szerepet a vadkárokért való felelősség megtérítésében is. A fent említett jelenlegi francia megoldás nem volt ismeretlen a magyar jogirodalomban. Hazánk 1945-1948 között az országos vadkártérítési alapból elégítette ki fizetési kötelezettségét az ilyen károsultakkal szemben. Az alapot magát, a vadászatra jogosultak befizetéseiből finanszírozta az állam.

KLÁTYIK JÓZSEF: Vad-, kár-,térítés, Pécs, Inga-V GSZI Kiadó, 1996., 88-146. https://users.wfu.edu/palmitar/Courses/ComparativeLaw/CourseReadings/Wells-FrenchOpinions.htm (2014.09.23) http://digitalcommons.law.lsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=5129&context=lalrev (2014.10.10.) 2013: V. törvény 6:537. §


Ki viszi a puskát? – avagy a vadkárok megítélésének egyes kérdései az új Ptk. tükrében Azonban az akkori gyakorlat szerint ez nem ösztönző, hanem inkább derogáló hatásúnak bizonyult, és többen inkább „vadkárt” termeltek, ahelyett, hogy csak legvégső esetben kérjék az állam ilyen jellegű segítségét. Emiatt szüntették meg ez a jogintézményt, és emiatt sem került a törvénybe a parlamenti vita 27 során. Véleményem szerint azonban érdemes lenne ezt a koncepciót újragondolni. Húsz év alatt fejlődött annyit a technikai, hogy egyre több olyan káresemény következik be, amelynek nincs „gazdája”. Ezek rendezésére kiváló megoldást nyújtana ez az alap. A vadásztársaságok által fizetett társasági adó pedig kiválóan fedezné ezen befizetéseket.

Összegzés A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályozása kulcsfontosságú kérdés. Remélem sikerült rámutatni a szabályozási és jogértelmezése anomáliákra, amelyek a mai jogalkotás és jogalkalmazás meghaladott szemléletét tükrözik. Napjaink „modern” hozzáállása szerint a vadászok közössége azért köteles viselni a károk jelentős részét véleményem szerint méltánytalanul és igazságtalanul - mert a hasznokat is ez a csoport élvezi. Ez a megállapítás helytelen. Ahogy azt az Alaptörvény és a vadvédelmi törvény is megfogalmazza: „a honos növény- és állatfajok, a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek

számára való megőrzése az állam és mindenki 28 kötelessége”. A vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, melyet – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára meg 29 kell őrizni. Következtetésképpen megállapítható, hogy társadalmi érdek és érték a vadállomány megőrzése és helyes vadgazdálkodási gyakorlat folytatása, amelynek meg kellene jelennie a károkért való felelősség helyes megállapításában is. Megjegyezném, hogy a Magyar Állam ugyanúgy hasznokat szerez a bérvadászatokból illetve a vadhús értékesítésekből, a vadásztársaságok által fizetett társasági adó révén, mint maga a vadászati jog gyakorlója. Kívánom hogy, a jogalkotó találjon megoldást a kialakult problémákra és ezáltal segítse elő az okszerű és következetes bírói gyakorlat kialakulását is.

Summary The main aim of this article is to show the basic rules of the Liability for damage caused by wild animals. The regulation of this sector is very difficult with many loopholes. My goal is to give some uniqe advice to solve these legal questions.

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.]

27

28 29

DR. TÓTH ANNAMÁRIA:

A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai a bírósági gyakorlat tükrében, Pécs, 2014. január 6. HEGYES PÉTER: A vadászati jog jogosultságának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért, Miskolci Jogi Szemle, VI. évfolyam, 2. sz., 2011. KLÁTYIK JÓZSEF: Vad-, kár-,térítés, Pécs, Inga-V GSZI Kiadó, 1996.

MIKÓ ZOLTÁN: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény: Útmutató és kommentár a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához, Budapest, Agrocent Kiadó, 1996., 117-135. Magyarország Alaptörvénye P.cikk 1996: LV. törvény preambul


93

Fekete Péter Pál [4.]

[5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.] [21.] [22.] [23.]

94

MIKÓ ZOLTÁN: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény: Útmutató és kommentár a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához, Budapest, Agrocent Kiadó, 1996. ZOLTÁN ÖDÖN: A vadgazdálkodás és a vadászati jog rendje, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997. Magyarország Alaptörvénye 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól Kommentár-Complex Jogtár-2013. évi V. törvény LXXIV. Fejezethez fűzött magyarázat Az új Munka Törvénykönyvéhez benyújtott indokolás EBH 2013.P.11. Legfelsőbb Bíróság P. IIL. 20517/1972. (BH234/1973.) Zala Megyei Bíróság 2. Pf. 20291/1998/35. (BDT2000.307) Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.038/2008/5. http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/VG-1960-1994-2013.pdf http://www.ajtkdi.hu/pdfs/Hegyes_Peter_Ertekezes_mhvita.pdf http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/publikaciok/a-vadaszhato-allat-altal-okozottkarert-valo-felelosseg-az-uj-ptk-ban http://ptk2013.hu/szakcikkek/modosult-a-vadaszati-torveny-pontositast-nyert-agepjarmu-es-a-vad-utkozesevel-kapcsolatos-karfelelossegi-szabaly/5254 http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201103/6_hegyespeter.pdf https://www.westerndirect.ca/learning-centre/insurance-news-and-advice/view/428car-accidents-caused-by-wildlife-in-alberta-and-bc https://users.wfu.edu/palmitar/Courses/ComparativeLaw/CourseReadings/WellsFrenchOpinions.htm http://digitalcommons.law.lsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=5129&context=lalrev


Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata

Firgi Tibor

Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata Tibor Firgi The Examination of the Deformation of an MSW Hill Abstract In Hungary a high proportion of the municipal solid waste is deposited in MSW landfills. To make the operation of these landfills safe and economic, to recultivate the waste hill and to be able to use these territories we have to determine the characteristics of the deformation of the waste. In addition we have to find material law, and modelling possibilities to forecast and estimate the expectable subsidence of the surface. To solve these problems we took samples from a chosen deposit (using drilling techniques) and examined them with oedometric test. Using our results and the examinations of BME we prepared a soil mechanics model which was validated by the measuring of the subsidence of the surface. This way we can estimate the deformation of the waste hill in space and in time. Keywords: MSW landfill, oedometric test, deformation Összefoglaló Magyarországon a lakossági szilárd hulladékok ártalmatlanítása döntő részben épített lerakókban történik. Ezek biztonságos és gazdaságos üzemeltetéséhez, valamint a kialakuló hulladék dombok rekultivációjához, utólagos területhasznosításukhoz meg kell határoznunk a lerakott hulladék alakváltozási jellemzőit is. Ezért anyagtörvényt és modellezési lehetőséget kell keresnünk a várható felszínsüllyedések előrejelzésére, becslésére. E feladatok megoldásához, egy kiválasztott lerakóból fúrással mintákat vettünk és ezeket speciális ödométerrel vizsgáltuk. Ezek és párhuzamos vizsgálatok (BME) eredményeit felhasználva, talajmechanikai alapú modellt készítettünk, melyet a lerakó felszínsüllyedés méréseivel validáltunk. Így jó becslést tudunk adni a hulladékdomb alakváltozására térben és időben. Kulcsszavak: kommunális hulladéklerakó, ödométeres vizsgálat, süllyedésbecslés

Bevezetés A hosszú távon működőképes (fenntartható) környezetgazdálkodás megteremtése társadalmi igény, amely új műszaki feladatok megoldását teszi szükségessé. A környezetgazdálkodás alapvető fontosságú része a hulladékgazdálkodás, hiszen tágabb értelemben szinte majdnem minden környezetvédelmi, energiaés anyaggazdálkodási kérdés hulladékgazdálkodási kérdés is. A nem megfelelő hulladékkezelés környezeti katasztrófák okozója lehet rövid ECONOMICA 2015. 3. szám

távon (pl. tiszai cián-, ajkai vörösiszap szennyezés stb.), és hosszú távon (pl. metán kibocsátás, talajvízszennyezés stb.) egyaránt. Megállapítható tehát, hogy sok környezetszennyezés mögött, valamilyen hulladékkezelési anomália áll, így kijelenthetjük, hogy a környezetvédelem egyik kulcskérdése a hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás fejlesztését legalább két ok motiválhatja: a nyersanyagok szűkössége és a környezetszennyezés megelőzése.

95

Firgi Tibor A hulladékok lerakással történő kezelése, nem a legjobb megoldás, hiszen a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje: megelőzés - hasznosítás - környezetkímélő elhelyezés. A hulladék keletkezésének megelőzése társadalmi-, gazdasági-, és műszaki feladat, mely hosszú távon nyújthat megoldást. A hasznosítás az elkerülhetetlenül keletkező hulladék legtisztább kezelési módja. Talán eljön az idő, amikor lerakásra nem is lesz szükség, de addig a jövő iránti felelősségünk, hogy környezetkímélő módón valósítsuk meg a hulladékok elhelyezését, azaz megakadályozzuk a káros anyagok környezeti transzportját. Ezt valósítják meg a rendezett, műszaki védelemmel kialakított lerakók, melyek ugyan tartósan nyersanyagokat vonnak ki a termelésből, de megakadályozzák a környezeti elemek közvetlen szennyezését. Azt a tényt, hogy a társadalom felismerte a hulladéklerakás hátrányait, a „lerakási járulék” bizonyítja. Ennek ellenére fontos a lerakókhoz kapcsolódó műszaki ismeretek bővítése, hiszen még hosszú ideig fognak üzemelni, ill. a rekultivációjukhoz és az ez utáni területhasznosításhoz is szükséges az új ismeret. A területhasznosítás egyik motivációja lehet, hogy a település növekedése miatt, az addigi külterületi, régi lerakó belterületté válik. A másik lehetőség, hogy a lerakó területe tartósan külterület marad, ekkor energetikai hasznosítása indokolt, a képződő biogáz (deponiagáz) felhasználása mellett, a hulladék dombon elhelyezhetőek napelemek, szélerőművek (pl. Hamburg), ezek a megújuló energiát hasznosító rendszerek kedvező esetben kiegészülhetnek geotermális energiahasznosítással is, így a bezárt lerakók zöld energiatermelő szigettekké fejleszthetők. Mindkét esetben szükségesek a hulladék domb mechanikai (hulladékfizikai) jellemzői, hiszen a mérnöki szerkezetek alapozását gazdaságosan csak ezek ismeretében lehet megtervezni, és ezesetben az „altalaj” a lerakott hulladék. A cikkben a SZIE-YMÉTK és a BME közös kutatásának (JÁP) részét, egy szilárdhulladék lerakó alakváltozási vizsgálatát ismertetjük. E vizsgálat megelőzte többek között a kiválasztott lerakó állékonysági vizsgálata (Varga, 2011). 96

Vizsgálati helyszín A vizsgált kommunális hulladéklerakó a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ. A választást több ok is indokolta: ez a „budapesti” lerakó, mely Magyarország egyik legnagyobbja és már 14 éve üzemel, így saját méréseikből értékelhető alapadat rendszerrel rendelkezik, továbbá régi munka és tudományos kapcsolatunk van. A lerakó Budapesttől 23 km súlyponti távolsággal, DNYra található, koordinátái: 47°22'39"N, 18°47'53"E. Építése 1999 áprilisában kezdődött és 91 hektáros korábbi mezőgazdásági területen, komposztáló térrel, a fogadóterminállal, az irányítási és üzemviteli épületekkel 2010 augusztusában fejeződött be. A lerakó az EU vonatkozó irányelvei és a hazai szabályozásnak megfelelő műszaki védelemmel épített, melynek a legfontosabb ismérve, hogy rendelkezik aljzatszigeteléssel, a csurgalékvíz és a depóniagáz kezeléséhez szükséges szerkezetekkel, berendezésekkel. A lerakót a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. üzemelteti. Naponta átlagban 1000-2000 t hulladékot raknak le, a mennyiséget hídmérleggel mérik és regisztrálják. Az átvett hulladék összetételét szúrópróbaszerűen vizsgálják. Kompaktor segítségével tömörítik, 2-3 m vastag prizmába rendezve, napi takarást alkalmazva építik be. A lerakó 5 ütemben (eredeti tervek szerint 3 3 ütemben), 19 millió m névleges kapacitással 3 üzemel. Az első ütem (18,3 ha, 4 millió m ), 2012. év végére elérte a 99%-os feltöltöttséget, magassága az 50 métert (1. ábra).

1. Elméleti háttér Kutatási célunk a hulladékfizikai, alakváltozási jellemzők meghatározásának segítségével, a hulladéktest deformációinak tér és idő szerinti becslése, mely a műszaki feladatok egyik általános módszerével a modellezéssel oldható meg. A szakirodalom áttekintése után megállapítható, hogy a kidolgozott modellek négy csoportba sorolhatók (Szabó et al, 2012): talajmechanika alapú, reológiai, biodegradációs, empirikus. Az egyes modellek eredményei nagy szórást mutatnak (Babu et al 2010), illetve egy kiválasztott modell


Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata alkalmazása esetén is a deformációs viselkedés leírásában nagy a bizonytalanság, mivel a becsült süllyedés értékének a megbízhatósága elsősorban a hulladékfizikai jellemzők pontosságától függ, ugyanakkor az alakváltozási jellemzők szórása nagy, mely több más tényező mellett a lerakott hulladék összetételének változatosságával is magyarázható.

Pontosíthatók a prognózisok, ha a lerakó feltöltése után megkezdik a felszínsüllyedések mérését, és a kezdeti mérések adataira támaszkodva adják meg a várható süllyedéseket (Szabó I. 2007). Minél hosszabb mérési idősor áll rendelkezésre, annál pontosabb lesz a becslés. (Olivier et al 2008).

1. ábra A lerakó műholdas képe (Google),a vizsgált hulladék domb(FKF Zrt.)

A talajmechanikai alapú modellezés mellett döntöttünk, és feltételeztük, hogy a lerakott kommunális hulladék alakváltozása vizsgálható a talajmechanika/mechanika eszköztárával (fizikai folyamatok, vizsgálati eszközök, elméletek stb.), hiszen a hulladék is végső soron tekinthető szemcsés közegnek. A talajmechanika alapú megoldás (König et al, 1996) a süllyedéseket két részre bontja: terhelésfüggő süllyedés: H0

ss   h  0

dz E s ( )

ahol: σh – a hulladék önsúlyából adódó hatékony normálfeszültség Es (σ) – a hulladékra jellemző, az előterheléstől függő összenyomódási modulus időfüggő süllyedés:

s k  C ,  H 0  lg

t1 t2

(2.) ahol: Cα,ε – a hulladékra jellemző másodlagos konszolidációs együttható t1 – t2 - a vizsgált időintervallum H0 – a feltöltés magassága

(1.)


97

Firgi Tibor Az időfüggő süllyedéseket célszerű két részre bontani: rövid- és hosszú idejű másodlagos konszolidációs süllyedésekre (2. ábra).

Az alkalmazott vizsgálatok, elméletek, modellezések közül a még elfogadható pontosságú lehető legegyszerűbbet kerestük, hiszen gyakorlati célokból ez a legkedvezőbb.

2. ábra A települési szilárd hulladékok idealizált süllyedés-idő görbéje (König et al. 1996)

2. Laboratóriumi és helyszíni mérések Az alapadatrendszer felépítése során, a talajmechanikában szokásos utat járva, közvetlen feltárást és utána laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. A modellezéshez, az így szerzett ismereteket kiegészítettük az altalaj ismert talajfizikai jellemzőivel, a lerakó saját felszínsüllyedés méréseivel és a párhuzamos minták nyírószilárdsági (BME) és egyéb vizsgálati eredményeivel. Vizsgált anyag Vizsgálnunk kellett a hulladéktest agyagát, mely a kommunális hulladék a napi takarással, valamint szükséges a lerakó alatti rétegöszlet ismerete. Ez utóbbit a lerakó tervezéséhez feltárták, a részletes geotechnikai szakvéleményből a szükséges talajfizikai jellemzők ismertek. A lerakott hulladékból mintavételre volt szükség, a hulladéktest feltárása 2010-ben valósult meg, 4 db nagyátmérőjű talajmechanikai furással (12-21 m-es talpmélységgel). A minták degradációs fok szerinti besorolása és az ehhez szükséges összetétel-, biológiai- és kémiai vizsgálatokat, valamint a nyírószilárdság meghatározása a BME-en történt (Varga G. 2011.). 98

Vizsgálatainkhoz 22 db félig zavart mintát kaptunk, melyeket fagyasztással tartósítottak. A 22 minta vizsgálata egyenként nem volt megvalósítható, mivel mennyiségük túlságosan csekély volt, így átlagminták képzésére kényszerültünk, de ez azzal az előnnyel járt, hogy az adott hulladékra jellemző átlagot mérhettünk. Az átlagmintákat, a degradációs fok figyelembevételével, a következő módon képeztük: 1. minta: jele: S-1 – 2. degradációs fok 103 F / 0,50, 1,00, 1,50, 2,00 m 104 F / 0,50, 1,00, 1,50, 2,00 m 2. minta: jele: S-2 – 3. degradációs fok 103 F / 2,50, 3,50, 4,50, 5,50 m 104 F / 2,50, 3,00, 4,50, 5,50 m 3. minta: jele: S-3 – 4. degradációs fok 103 F / 6,50, 7,50, 8,50, 9,50, 10,50, 11,50 m Laboratóriumi vizsgálati eszköz, módszer Szükségessé vált a rutin laboratóriumi eszköz az ödométer fejlesztése, illetve új berendezés építése, mivel nagyobb „szemcséket” tartalmaz a hulladék, mint a talajok általában. ECONOMICA 2015. 3. szám

Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata Egy olyan eszközre volt szükség, amely képes működtetni különböző nagyságú függőleges terheket és mérni a minta kompresszió hatására létrejövő összenyomódását. A minták közvetlen nyíró vizsgálata egy 50x50 cm-es keresztmetszeti területű nyíródobozzal történt, ezt a belső méretet megtartva a nyíródobozt ödométerré átalakítattuk (3. ábra). Azért hogy a mérésekből a modellezéshez több információt nyerjünk, a doboz oldalfalába 2 db acélmembrános nyomásérzékelőt építettünk.

ismertetésével együtt, így megkaptuk a lerakóba szállított hulladék tömegét évenkénti bontásban (hídmérleg adatok) és a lerakó fél évenkénti felszínfelmérését, melyet LEICA 1200 GPS-el mérnek, továbbá a modell validálásához elengedhetetlenül szükséges süllyedés adatokat, melyeket őrkövek (4. ábra), évente kétszeri felmérésével állítanak elő, a fenti GPSműszerrel. 4. ábra Egy szintezési pont (őrkő)

3. ábra Az ödométeres vizsgálat

A minták bekészítésekor a nagyobb darabokat el kellett távolítani, a függőleges terhet ezután súlyokkal, majd sajtóval biztosítottuk. Egy beállított függőleges terhelés értéknél (rendre: 2 5-10-20-40-80-160-320-640 kN/m ) az idő függvényében (rendre: 1-2-5-10-15-30-60-120180-240-300-1440-2880 perc stb.) leolvastuk a függőleges összenyomódást. Az egyes terhelési lépcsőket a szabvány szerinti ideig, ill. ésszerű ideig működtettük, és csak akkor növeltük a terhelést, amikor vélhetően lejátszódott a fizikai összenyomódás. Egy-egy minta mérésénél tervszerű, illetve szükségszerű terhelési lépcsők után tehermentesítést hajtottunk végre. Az ödométeres vizsgálat a SZIE - Ybl Miklós Építéstudományi Kar – Geotechnikai Laboratóriumában történt. Helyszíni vizsgálati eszköz, módszer Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy közvetlenül az üzemeltetőtől (FKF Zrt.) kaptuk a szükséges helyszíni adatokat. A mérések megbízhatóságának, körülményeinek ECONOMICA 2015. 3. szám

3. Mérési eredmények értékelése és felhasználása modellezéshez A talajmechanikában az alakváltozási feladatok megoldását, praktikus okokból, két részre szokás választani, egyrészt a terhelés hatására bekövetkező összenyomódás vizsgálatára (kompresszió), másrészt az alakváltozások időbeli lefolyásának vizsgálatára (konszolidáció), e felosztás szerinti értékelés most is célszerű volt. Kompresszió Az összenyomódás degradációs fok szerinti függését jól szemlélteti a közös ábrába rajzolt kompressziós görbék (5. ábra). A terhelés növekedésével a hulladékminták merevebbé válnak, azaz a talajokhoz hasonló tulajdonságot mutatnak, mivel az új terhelés, már egy teherviselés szempontjából jobb, tömörebb szerkezetre hat. A degradációs fok növekedése is merevebbé teszi a hulladékot, ez a degradáció (biológiai bomlás, kémiai átalakulás, mechanikai aprózódás) következménye. 99

Firgi Tibor 5. ábra A vizsgált minták kompressziós görbéi

A görbék jellegéből adódóan a legpraktikusabb megoldás a logaritmikus, vagy a talajmechanikában szokásos hatvány függvénnyel való közelítés, célszerű azonban az adott minták előterhelési feszültsége alatti terheléseket figyelmen kívül hagyni, így a függvények: S-1: ε = 0,096 Ln(σz) – 0,0311 2 (R = 0.9949) (3.) 0.242 ε = 0.129 σz 2 (R = 0.9623) (4.) S-2: ε = 0.071 Ln(σz) + 0.0547 2 (R = 0.9936) (5.) 0.176 ε = 0.167 σz 2 (R = 0.9764) (6.) S-3: ε = 0.059 Ln(σz) + 0.0619 2 (R = 0.9943) (7.) 0.157 ε = 0.161 σz 2 (R = 0.9851) (8.) Az illesztési hibából megállapítható, hogy ez esetben a logaritmikus közelítés jobb. Bár praktikus lenne egyszerűsége folytán, egy, vagy kétféle (friss és degradálódott) hulladék modellt alkalmazni, de megállapítható, hogy a különböző degradációs fokú hulladékot csak külön-külön anyagegyenlettel lehet jól jellemezni. Az alakváltozás számításához jól felhasználható, a terhelési szakaszonkénti linearizálás, de a mérések alapján megállapítható, hogy a feltételezhető előterheltségi szintnél „törnek” a kompressziós görbék, és előtte lágyabban viselkedik az anyag. Magyarázata, hogy a szilárd 100

alkotórészek (fém dobozok stb.) összenyomódása a mintavétel közbeni fellazítással nem szüntethető meg, ezért célszerű, csak az előterhelés utáni szakasszal számolni és azt extrapolálni, mely akár Esi=a(f(degradációs fok))*σzi – formulával is jól közelíthető: 2 S-1: Es = 9.73 σzi - 323 [kN/m ] 2 (R = 0.9977) (9.) 2 S-2: Es = 12.08 σzi - 270 [kN/m ] 2 (R = 0.9981) (10.) 2 S-3 Es = 13.10 σzi - 29 [kN/m ] 2 (R = 0.9880) (11.) Ezt összevetve König (1996.) helyszíni vizsgálatának eredményeivel, a két különböző típusú meghatározás jó egyezést mutat. A tehermentesítés – újraterhelés mérésekből azt állapítottuk meg, hogy az alakváltozások döntő része (több mint 90 %) maradó, reológiai értelemben irreverzibilis. Hiszterézis hatás nem volt mérhető. A jelentős maradó alakváltozások kialakulásának oka a hulladék anyagi összetételében és terhelés hatására történő átalakulásában keresendő. Ha még azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a degradáció okozta alakváltozás szintén maradó, akkor a rugalmas alakváltozás még kisebb részt képvisel a teljes alakváltozáson belül. Konszolidáció A vizsgált hulladék az önsúlya és külső mechanikai teher hatására, az eltelt idő függvényében vizsgálva olyan függőleges ECONOMICA 2015. 3. szám

Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata összenyomódást szenved, mely a talajmechanikában alkalmazott konszolidációs számítással leírható, de azoktól jelentősen eltérő paraméterekkel jellemezhető. A mért értékek felhasználásával az ismert konszolidációs modellek (Terzagi, Bjerrum) illesztése, megfelelően leírta a konszolidációs folyamatot (6. ábra), de csak azonnali összenyomódás alkalmazásával (Imre et al 2014). A Terzaghi modell módosítása, mely figyelembe veszi a kezdeti alakváltozást:

v(t )  v0  v1 (t )

(12.) ahol: v(t) – a minta tetejének függőleges elmozdulása v0 – a kezdeti alakváltozás v1(t) – a konszolidációs alakváltozása t – a terheléstől eltelt idő A konszolidációs alakváltozás, a következő formulával számítható:

 2 H u (cv , t , x)dx  v1 (cv , t )  v1, 1   2 H  0  (13.) ahol: ahol: H - a minta fél magassága

Δ - a teljes normálfeszültség növekmény Es - összenyomódási modulus u - pórusvíznyomás cv – konszolidációs tényező t – a terheléstől eltelt idő x – hely szerinti változó A Bjerrum modell módosítása, mely figyelembe veszi a kezdeti alakváltozást:

v(t )  v0  v1 (t )  v2 (t )

(14.) ahol: v(t) – a minta tetejének függőleges elmozdulása v0 – a kezdeti alakváltozás v1(t) – a konszolidációs alakváltozása (4.) v2(t) – a másodlagos konszolidációs alakváltozása (kúszás) t – a terheléstől eltelt idő A minták másodlagos konszolidációs alakváltozása (kúszás), a következő formulával számítható:

v2 (t )  C

t  t0 2H log 1  e0 t0

(15.) ahol: C – kúszási index t0 – idő paraméter e0 – kezdeti hézagtényező

6. ábra Konszolidációs modell illesztése a mért értékekre (módosított Terzaghi és Bjerrum)

Megállapítható, hogy a hulladéknak jelentős az azonnali alakváltozása, mely természetesen a telítetlenség következménye lehet, de sokkal inkább az összenyomható „szilárd szemcsék” jelenlétével magyarázható, és természetesen a kúszás is jelentős a viszkózus tulajdonság miatt, a hosszú idejű kúszás magyarázata a degradáció. ECONOMICA 2015. 3. szám

A helyszíni süllyedés mérések értékelése Célszerű elkülöníteni a különböző magasságokban létesített pontokat egymástól, mivel alattuk más vastagságú (és más korú) hulladék van, illetve a különböző oldalak pontjait is külön kell értékelni, mert kezdetben a feltöltés szektorokban történt, így a nyugati és a keleti oldal mérőpontjai alatt is más-más 101

Firgi Tibor korú hulladék található. A sarokpontokban telepített őrkövek adatait, csak korlátozottan használhattuk fel, mert itt bizonyos térbeli hatásokra is számítani lehet. A feljáró úthoz közeli pontok adatait figyelmen kívül hagytuk, hiszen a teherforgalom dinamikus hatása és az útépítés itt vélhetően befolyásolta a süllyedést. Ahol készült próba rekultiváció, ennek hatását figyelembe kellett venni. A hulladék domb véges elemes modellezése A meghatározott hulladékfizikai jellemzők (kiegészítve a szilárdsági és egyéb paraméterekkel) bemenő adatként szolgálhatnak az alakváltozás számításához, de a talajmechanikában rutinszerűen alkalmazott módszereket célszerű adaptálni (Martin et al 2015). A modellezés eszközéül mi a Plaxis 2D FEM programot választottuk. A feladat nem szokványos, így egy prekoncepción alapuló modellezési munkafolyamat útját jártuk, ahol a modellalkotás szükséges lépései: 1. A feladat előkészítése: A hulladékfizikai jellemzők és geometriai ismeretek gyűjtése és rendszerezése. A modellezés egyik alaptörvénye, hogy a bemenő adatok jósága, alapvetően meghatározza a végeredmény megbízhatóságát. Ezért is szükséges a legfontosabb alapadatokat elemezni megbízhatóság szempontjából, és az értékelés következményeként, a modell validálásánál (ha egyáltalán ez lehetséges) javasolható a bizonytalanabb adatokat a változó paraméternek tekinteni (Imre et al 2011). 2. A modellezési koncepció (munkahipotézis) felállítása: A véges elemes módszert alkalmazó programot egy eszköznek kell tekinteni és a hulladék sajátosságaihoz kell igazítani. Az anyagmodell megválasztása döntő kérdés. Egyszerűsége és történelmi hagyományai (sok az összehasonlító tapasztalat, a kapcsolódó labormérések rutinszerűek) folytán az első lehetőség a Mohr-Coulomb (MC) anyagmodellnek nevezett lineárisan rugalmas tökéletesen képlékeny anyagmodell alkalmazása, ahol a képlékenységi feltétel a Coulomb-féle törvény. Felkeményedő talajmodell (HS) jellemzője, hogy hatványfüggvényekkel veszi figyelembe a 102

feszültségeknek a talajmerevségre gyakorolt hatását, a kompressziós görbe σ’1 tengely felé való görbülését, az összenyomódási modulus feszültséggel való növekedését. Valamint a Mohr-Coloumb modellel szemben a felkeményedő talajmodell hozam-felülete nincs fixálva a főfeszültségi térben, hanem kiterjedhet a plasztikus deformációk hatására. A kúszó puha talajmodellel (SSC) a kúszás is figyelembe vehető. A konszolidáció Plaxis (Terzaghi) szerinti számítása a modellezés céljára elfogadható. 3. Modell adatrendszer felépítése: A geometria felvétele kapcsán természetesen célszerű bizonyos egyszerűsítéseket tenni, mivel egyrészt a végeselemes számítás instabillá válik helyi geometriai anomáliák miatt, másrészt kevés gyakorlati haszonnal jár és nem is ismert például a feltöltés napi szintje. Így a geometria felvételénél a hulladéktömegből számítható éves egyenletes feltöltési szinttel számíthatunk, szimmetrikus dombot feltételezve. Tehát idealizált geometriát és a helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatok karakterisztikus értékét célszerű alkalmazni. 4. Numerikus számítások elvégzése: A program alkalmas az alakváltozások meghatározására a teher (önsúly és külső terhek) hatására, és ez időben is modellezhető (konszolidáció). Egyszerűsége folytán egyfajta (esetleg kettő, friss és érett), hulladék fizikai jellemzőivel számolni lehetne, de a valósághoz közelebb álló a modellezés, ha a degradációnak megfelelően rétegekre osztjuk a hulladékdombot, és ezeket a rétegeket az idő előrehaladtával léptetjük a következő degradációs fázisba, és mindig az adott degradációs fokhoz és mélységhez (nyomáshoz) tartozó fizikai jellemzőket adjuk meg (erre a Plaxis lehetőséget ad). A lerakási ütemet és a degradáció időbeli előrehaladását is figyelembe véve, ez a léptetés a vizsgált esetben évenként volt célszerű (7. ábra). 7. ábra A Plaxis modell felépítése építésidegradációs fázisonként


Települési hulladék domb alakváltozás vizsgálata A paraméter érzékenység vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy az alakváltozás nagyságát alapvetően az összenyomódási modulus és a teher (térfogatsűrűség) értéke, kúszó modellnél kúszási index figyelembevételével szabja meg. Az alakváltozás időbeli lefutását a vízáteresztőképességi együttható, kúszó modellnél a kúszási index is befolyásolja. A nyírószilárdsági paraméterekre olyan szempontból érzékeny a modell, hogy értéküket egy szint alá csökkentve instabillá válik (rézsűállékonysági probléma). 5. A modell validálása, az eredmények értékelése: A feladat jellegéből adódik (inhomogén, nehezen tipizálható hulladékösszetétel stb.), hogy ha vannak helyszíni süllyedésmérések, akkor ezek figyelembevételével a modell javítható. A modellünket az 52-es ponthoz validáltuk, a három különböző anyagmodell alkalmazásával, szisztematikusan változtatva a bemenő adatokat. A validálás kapcsán a következő megállapítások tehetők: Az összenyomódási modulus ödométeres vizsgálatból meghatározott és adott terheléshez tartozó, felső értékével célszerű számolni, ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a minta előkészítése az ödométeres vizsgálathoz, kis mértékben lágyítja a mintát. A modell iterációs finomhangolása, csak a mért adatok

megbízhatóságának határáig lehetséges, ez is alátámasztja azt a tapasztalatot, hogy a vizsgált lerakón mért süllyedésértékek, (és ezek megbízhatósága) alapvető fontosságúak egy felépített modell kalibrálásához. Jó, ha belső pontok mérése (pl. inklinométerrel) is történik, mivel a felületi pontok mérése több hibával is terhelt. A program szerinti konszolidáció számítása megfelelő a hulladékok mechanikai modellezéséhez, de ennek finom hangolása csak visszaszámítással végezhető el, mivel a drénezési viszonyok általában nem ismertek. Az eredmények értékelése (8. ábra): A validalát modellt alkalmazva, a számítás eredményeit a 26-os (kontroll) pont mérési eredményeivel való összevetés alapján értékeltük. Az anyagmodelleket illetően a MC modell egy belső pontot vizsgálva még elfogadhatónak tűnik, felszíni pontra már nem, de monodepóniák esetén jó becslést adhat. A HS modell jellegében leírja a valóságos mozgásokat, de a hosszú idejű kúszás (degradáció miatt) modellezésére nem alkalmas. A SSC modell, az ami a valóságot legjobban közelíti és alkalmazása ajánlható. A számítás tovább pontosítható a lerakási fázisok és degradációs fok szerinti sűrűbb felosztással (térben és időben).

8. ábra A 26-os pont(kontroll) süllyedése

6. A modell alkalmazása, alkalmazhatósága A validált modellel a lerakó hosszú idejű mechanikai viselkedése vizsgálható. Ennek gyakorlati jelentősége van, az önsúly hatására bekövetkező további mozgások kapcsán. Egy adott időpillanatban (pl. területhasznosítás ECONOMICA 2015. 3. szám

következtében) bekövetkező teherfelvitel hatására létrejövő alakváltozás becsülhető, illetve az állékonyság vizsgálható. Összességében megállapítható, hogy az 1-6 modellezési lépéseket értelemszerűen bármely lerakóra lehet alkalmazni, az egyes lépések 103

Firgi Tibor utáni esetleges visszacsatolással figyelembe véve a lerakó egyedi sajátosságait.

4. Összefoglalás Cikkünkben röviden ismertettünk egy módszert, mellyel egy kiválasztott települési hulladék domb alakváltozására jó becslést tudunk adni, talajmechanikai modell alkalmazásával. Feladatunk ezzel nem ért véget, a modell tovább pontosítható, hiszen a helyszíni süllyedésmérések nem értek véget, ráadásul

most már nincs további teherfelvitel. Az altalaj süllyedésének a II. ütemnél tervezett mérései által, a modellezés tovább pontosítható. A szoftverek fejlesztésével a számítás is pontosabbá válhat (3D, más anyagmodellek). Célszerű lenne más lerakó mérési és modellezési eredményeivel is összehasonlítást végezni. A technológiai váltás miatt (előválogatás), szükségessé fog válni a számításunk felülvizsgálata.

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a cikk elkészüléséhez nyújtott segítségért: Mile Gábornak, Dr. Imre Emőkének, Martin Bélának, Puskás Jánosnak, Czap Zoltánnak, Dr. Varga Gabriellának, Kecskés Gábornak.

Hivatkozások [1.] [2.] [3.] [4.]

[5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

104

Imre E., Firgi T., Telekes G. (2014): Evaluation of the Oedometer Test of Municipal Landfill Waste Material Ybl Journal of Built Enviroment 2(1) pp. 42-64. Imre E., Trang Q. P., Fityus S., Telekes G. (2011): A geometric parameter error estimation method for inverse problems. Second International Symposium on Computational Geomechanics (ComGeo II). Cavtat. Konferencia Dubrovnik, Horvátország, 2011.04.27-2011.04.29. Dubrovnik: pp. 405-414. König D., Kockel R., Jessberger H.L. (1996): Zur Beurteilung der Standsicherheit und zur Prognose von Mischabfalldeponi 12. Nürnberger Deponieseminar. Veröffentlichungen des LGA Grundbauinstituts. pp. 93-118. Martin B., Puskás J., Firgi T. (tv): Települési szilárdhulladék-lerakó alakváltozásainak modellezése, OTDK, 2015. Olivier J.P., Gourc J.P., (2008): Geomechanical Monitoring of Sanitary Landfill Sites: Control of Settlement and Associated Parameters Proceedings of the 1st Middle European Conference on Landfill Tecnnology Budapest 2008. SZIU- YMF-Press. pp. 225-245. Szabó I., Szabó A., Németh Cs. (2007): Hulladéklerakók lezárása és rekultivációja Tervezési műszaki segédlet sl Szabó I., Szabó A. (2012): Hulladéklerakók rekultivációja, utógondozása Miskolci Egyetem, Miskolc Varga G. (2011): Hulladéklerakók állékonysági kérdései Doktori értekezés , BME, Budapest


Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció?

Golovics József

Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? József Golovics Efficient Flood Control: Centralization or Decentralization? Abstract Flood control is an essential public policy task in Hungary. In this paper we examine the welfare effects of vertical delegation of this function among government levels. We argue that despite the positive consequences of centralization, a decentralized flood control system might be more efficient. Our analysis focuses on the application of economic theory. Based on the economics of fiscal federalism we attempt to reason for our hypothesis and find practical conclusions for a flood control policy. Keywords: flood control, fiscal federalism, centralization, decentralization Összefoglaló Az árvízvédelem adekvát kezelésének kérdése alapvető közpolitikai feladat Magyarországon. Jelen tanulmány az árvízvédelmi feladatok kormányzati szintek közötti delegálásának témáját vizsgálja. Amellett kívánunk érvelni, hogy noha a központosításnak lehetnek pozitív hozadékai, hatékonysági szempontból – többek között a területenként eltérő igények és a helyi viszonyok jobb ismerete miatt – a decentralizált feladat-ellátási forma mutatkozhat előnyösebbnek. Elemzésünket jelentős részben elméletalkalmazásra építjük. Hipotézisünk igazolásához a vonatkozó közgazdaság-tudományi szakirodalom vívmányait, azon belül is a fiskális föderalizmus elméletének megállapításait használjuk fel, s gyakorlati példákkal szemléltetve alkalmazzuk az árvízi védekezés esetére. Kulcsszavak: árvízvédelem, fiskális föderalizmus, centralizáció, decentralizáció A tanulmány korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért a szerző köszönettel tartozik Rosta Miklósnak

Bevezetés A 2013-as dunai árvíz Magyarországon több szempontból is egyedülálló volt. Egyrészről a vízállás magasságában megdöntött rekordok, másrészről az állampolgárok példátlan összefogása miatt, harmadrészről pedig azért, mert a hatalmas árvíz okozta kihívással ezúttal egy országos szinten egységes, központi irányítás alatt álló katasztrófavédelem és vízügyi hatóság nézett szembe.


Az árvíz levonulását követően olyan vélemények látták napvilágot, melyek a védekezés sikerességét jelentős részben a katasztrófavédelem és a vízügyi hatóság centralizáltságából fakadó hatékonyságnak tulajdonították (Kormányportál, 2013). A centralizáció előnyei kapcsán azonban – noha az a 2010 óta hivatalban levő kormányok gazdaságszervezési filozófiájában általános prioritást élvez (Kornai, 2013) – a közgazdasági és közpénzügyi szakirodalomban árnyaltabb a 105

Golovics József kép. Főszabály szerint ugyanis a kormányzati funkciókat minden esetben arra a legalacsonyabb szintre érdemes delegálni, ahol a vonatkozó döntések meghozatala a skálagazdaságossági és a költség-haszon hatásokat illetően leginkább megfelel az allokációs hatékonyság céljainak (Čapková, 2000). Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy előnyösebbnek tekinthető-e, ha az árvízvédelmi feladatokat a kormányzat centralizáltan látja el. Amellett kívánunk érvelni, hogy noha a központosításnak lehetnek pozitív hozadékai, hatékonysági szempontból a decentralizált feladat-ellátási forma mutatkozik előnyösebbnek. Álláspontunkat elsősorban közgazdasági elméletalkalmazással kívánjuk alátámasztani. Ennek során nagyban építünk a jóléti közgazdaságtan elméleti konstrukcióira, valamint a közösségi döntések és a fiskális föderalizmus elméletének vívmányaira. A szakirodalomban fellelhető ismereteket az árvízvédelmi feladatok ellátásának témájára kívánjuk alkalmazni, s segítségükkel – gyakorlati szemléltetéssel kiegészítve – elemezzük a funkció kormányzati szintek közötti delegálásának kérdését. Álláspontunk szerint ezzel a közgazdaság-elméleti megközelítéssel új megvilágításba helyezzük eme fontos közpolitikai problémát, ami az árvízvédelmi tanulmányokat is egy eddig még elhanyagolt aspektussal gazdagítja, s a gyakorlati közpolitika-alkotók számára is releváns tényezőkre hívja fel a figyelmet. Tanulmányunk jelen bevezetést követően öt további szerkezeti egységre tagolódik. Először elemzésünk keretrendszerét mutatjuk be, majd értékeljük a decentralizáltan, illetve központosítva megszervezett árvízvédelem előnyeit és hátrányait. Ezt egy kitekintés követi, amely a tanulmányban nem tárgyalt aspektusokra hívja fel a figyelmet. Munkánkat végül a konklúziók összegzésével zárjuk.

Elemzési keret Tanulmányunkban az árvízvédelmi funkció vertikális delegálásának kérdését elsősorban az

106

absztrakció szintjén vizsgáljuk, s ezt követően vonunk le következtetéseket a gyakorlatra vonatkozóan. Ennek megfelelően az árvízvédelmet – mint fogalmat – is absztrakt szinten értelmezzük. A fogalom alatt minden olyan tevékenységet értünk – ideértve akár a preventív intézkedéseket, akár magát az effektív védekezést – amely az árvíz okozta károk minimalizálására irányul. Ezt a modellbe illeszthetőség kedvéért a továbbiakban gyakran leegyszerűsítve a gát építésével fogjuk szemléltetni. Annak érdekében azonban, hogy ezt az absztraktan értelmezett kormányzati feladatot el tudjuk helyezni a kormányzati struktúra vertikumában, annak jellegét is meg kell ismernünk. Az árvízvédelmet Musgrave (1959) nyomán a kormányzat piaci kudarcok kezeléséért felelős allokációs funkciói közé sorolhatjuk. Ennek oka alapvetően az árvízvédelem externális hatásaiban és közjószág-jellegében keresendő. Azzal ugyanis, ha egy gazdasági szereplő piaci körülmények között – azaz állami beavatkozás hiányában – védekezne az árvíz ellen (vagy éppen elmulasztaná azt), nem csak saját magára, hanem a körülötte élőkre is hatást gyakorolna (ezt azonban döntésében nem venné figyelembe). Emellett egy megépített gát közjószág-jelleggel is bír, hiszen annak védelmét nem csak az azt kivitelező élvezheti, s ebből – radikális eseteket leszámítva – a környezetében élők sem zárhatóak ki. Mindezek mellett az is akadályozná a piac tökéletes működését, hogy a gátak iránt a polgároknak csak származtatott kereslete van: preferenciáik valójában nem a gátra, hanem a védettségre irányulnak. Így ezek a kudarcok akadályoznák, hogy a gátak társadalmilag optimális mennyiségben épüljenek meg, mivel a gazdasági szereplők a gátak társadalmi költségét vagy hasznait nem vennék figyelembe privát kalkulációikban, illetve a kizárás megvalósíthatatlansága miatt a rájuk vonatkozó valós preferenciáikat sem lennének hajlandóak felfedni. Elemzésünkben azt kívánjuk vizsgálni, hogy ezen árvízvédelmi feladatot mely kormányzati ECONOMICA 2015. 3. szám

Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? szinten érdemes ellátni. Ennek során a továbbiakban két esetet, a decentralizált (önkormányzati szinten történő) és a centralizált (központi kormányzat által történő) feladatellátást különböztetjük meg. Jóllehet, a gyakorlatban ennél lényegesen több, „köztes” feladat-ellátási forma létezhet (pl. megyei önkormányzati, térségi társulási, stb.), jelen tanulmányban ezek tárgyalásától terjedelmi okokból eltekintünk. A föderalizmus gazdaságtanát – mely elméleti alapját adja elemzésünknek – gyakran nevezik a fiskális decentralizáció elméletének is, amely arra fókuszál, hogy a központból mely funkciók delegálhatók alsóbb kormányzati szintekre (Cullis & Jones, 2003; Dafflon, 2006; Horváth, 2007; Lockwood, 2006). Jelen tanulmány azonban ettől eltérő gondolatmenetet követ: a funkciók központból történő decentralizációja helyett – a szubszidiaritás elvének megfelelően – az önkormányzati szintről kiindulva végezzük el elemzésünket.

Árvízvédelem decentralizáltan A kormányzat feladatainak allokációs ága kapcsán – amelybe az árvízvédelem is tartozik – a szakirodalom széles körű egyetértést mutat abban, hogy ezen funkciókat leginkább decentralizáltan érdemes működtetni (Čapková, 2000; Cullis & Jones, 2003; Horváth, 2007; Oates, 1972, 1977, 1991a, 1991b; Szalai, 2002). Ezen álláspontot elsősorban Oates (1972, 1999) decentralizációs tétele támasztja alá, mely kimondja: a centralizáció esetleges költségmegtakarító hatásainak hiányában a helyi közjavak és externáliák helyi hatáskörben való kezelése legalább olyan magas, vagy magasabb társadalmi jóléthez vezet, mintha a feladatot a központi kormányzat minden terület számára egységes módon biztosítaná. Ennek oka elsődlegesen abban keresendő, hogy a helyi közjavak és területi externáliák – amelyekhez a hozzáférés, illetve az általuk való érintettség csak egy bizonyos terület lakosai számára jelentkezik (Szalai, 2002; Horváth, 2007) – kezelését célzó közszolgáltatások iránt a kereslet településenként, területenként eltérő lehet. Ugyanez továbbá a megvalósítási, ECONOMICA 2015. 3. szám

előállítási költségeikről is elmondható (Mike, 2009). Ebből fakadóan, ha a közszolgáltatás nyújtásáért a központi kormányzat felelne – melyről feltételezzük, hogy mindenhol egy egységes „nemzeti átlagot” (Szalai, 2002, 425. o.) szolgáltatna – az eltérő preferenciák miatt az egységes feladatellás holtteherveszteséghez vezetne. Ezzel szemben a decentralizált struktúra „lehetővé teszi a lokális keresleti és költségviszonyok szerinti differenciálást” (Mike, 2009, 15. o.). Ilyen, az egységes szolgáltatásnyújtásból származó holtteherveszteség az árvízvédelm központosítása esetén is jelentkezhet, s ez alatt természetesen nem csak azt a szélsőségesen leegyszerűsítő példát értjük, melyben a folyó menti és az attól több száz kilométerre fekvő város is ugyanolyan magasságú gátat „kapna”. Világos ugyanis, hogy a védelem iránti kereslet, a helyben szükséges tennivalók egyazon folyó partján fekvő, egymástól akár nem is túl távoli települések esetén is eltérőek lehetnek (pl. más típusú gátak; másfajta védekezési munkálatok; eltérő finanszírozási igények; stb.) Ha azonban a központ mégis mindenhol ugyanolyan védekezési munkálatokat rendelne el, az könnyen ahhoz vezethetne, hogy például az egyik településen (erőforráspazarló módon) feleslegesen magas gát épül, a másikatat pedig (az alacsony gát miatt) elárasztja a víz. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a fenti gondolatmenet alapfeltevését, mely szerint a központi kormányzat kizárólag egy egységes átlag szolgáltatására képes, erős kritika érheti. Elfogadva ugyanakkor, hogy az állam is képes lehet differenciálni az egyes területek között, nem vethető el automatikusan a hatékonyságvesztés léte. A krtikára ugyanis a szakirodalom szerint (Mike, 2009; Oates, 1999; Szalai, 2002) három – egy tranzakciós költségek létével, egy közösségi döntések elméletén alapuló és egy méltányossági szempontok mentén érvelő – válasz is adható. Az első reflexió szerint, ha a központ képes is differenciálni az egyes területek között, az ehhez szükséges információ begyűjtésének 107

Golovics József nehézkessége miatt ezt csak jelentős tranzakciós költségek mellett tudja megtenni. Lévén ugyanis, hogy minden információ decentralizáltan van jelen a társadalomban (ti. ők ismerik a helyi tényezőket), azt egy gyorsan változó világban aligha lehetne azonnal és költségmentesen begyűjteni (Hayek, 1995). Ez a nehézség az árvízvédelem kapcsán is megjelenhet: a helyi viszonyokat, a település szerkezetét, a gátak állapotára vonatkozó információkat, a vízszint aktuális állását, és az egyéb, döntés szempontjából fontos tényezőket leginkább a helyben lévők ismerik. Ők természetesen továbbíthatják mindezt a központ felé – aminek módja az információs és kommunikációs technológia tranzakciós költségeket csökkentő fejlődésének hatására az elmúlt évtizedekben sokat egyszerűsődött (Szabó, 2007) –, ám ez a nyilvánvaló költségek mellett a naprakészség szempontjából sem biztos, hogy a leghatékonyabb megoldás lenne. Az információ decentralizált jellege miatt a helyi szint nem csak a problémákat, hanem az arra adott kormányzati válaszok hatásosságát, hatékonyságát és gazdaságosságát is pontosabban, illetve hamarabb érzékeli. Ez a helyi szintű elszámoltathatóságot is hatékonyabbá, az ellenőrzést pedig olcsóbbá (Čapková, 2000) teheti. Szintén a hatékonyabb elszámoltatást, és az ezt elősegítő helyi közügyekben való nagyobb mértékű tájékozódást implikálhatja az is, ha a Downsféle (1990) racionális szavazók kisebb közösségben adhatják le voksaikat (Cullis & Jones, 2003; Szalai, 2002): ott ugyanis nagyobb valószínűséggel lesz döntő az egyén szavazata, így jobban ösztönözve érezheti magát informáltsága emelésére is. A politikusok helyi szinten való jobb elszámoltathatósága így a közjószágról való döntési jogkör helyi szintre történő telepítését teheti indokolttá. A harmadik reflexió szerint, noha a képessége meg lehet a központi kormányzatnak a területenkénti differenciálásra, a horizontális méltányosság elve – amely azt követeli meg,

108

hogy az azonos helyzetben lévők azonos bánásmódban részesüljenek – politikailag vállalhatatlanná teheti a különbségtétel alkalmazását. A diszkrimináció ilyen jellegű tilalma miatt ugyanakkor az árvízi védekezés kapcsán aligha kellene politikai nyomást éreznie magán egy kormányzatnak, amiért a jogi szempontból azonos – például egy folyó partján fekvő és egy attól többszáz kilométerre levő – települések számára nem épít ugyanolyan gátat. Egy ilyen lépés ugyanis a vertikális méltányosság elvével lenne ellentétes, amely azt mondja ki, hogy a különböző helyzetben lévőket különböző módon kell kezelni. A horizontális méltányosság elve ugyanakkor nem az allokációs, hanem az ahhoz forrást biztosító finanszírozási oldalról jelenthet problémát. A haszonelvű adózás elve miatt ugyanis a gát központi építtetése azért sérthet méltányossági szempontokat, mert így annak finanszírozása olyan polgárok adójából (is) valósul meg, akik e közjószágnak közvetlenül egyáltalán nem élvezik a hasznait (Musgrave, 1959; Musgrave & Musgrave, 1993). Ugyancsak a decentralizáció melletti érvként szolgál Tiebout (1956) hipotézise is, amely a „lábbal szavazás” fogalmát vezette be a szakirodalomba. Eszerint egy olyan rendszerben, ahol a közszolgáltatásokat helyi kormányzatok nyújtják, s a finanszírozáshoz szükséges adókat is ők szedik be, bizonyos feltételek fennállása esetén az egyének azon önkormányzat fennhatósága alá költöznek, amely a preferenciáiknak leginkább megfelelő adóközjószág „csomagot” kínálja. Ez az árvízvédelem kapcsán azt jelentené, hogy a polgárok lábbal szavaznának arról, hogy melyik önkormányzat az, amelyik számukra elfogadható „adóáron” biztosít a preferenciáiknak megfelelő árvízvédelmet. Ez a fajta rendszer ugyanakkor kidejezetten előnytelen lenne a folyó menti települések számára.


Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? Nekik ugyanis az árvízvédelmi feladatok ellátása miatt magasabb lehet a kiadási szintjük, amelyhez a többiekhez képest ceteris paribus 1 több adót is kell beszedniük. Ez azonban az önkormányzatok közötti „tökéletes verseny” elméleti rendszerében a folyó menti települések elnéptelenedéséhez vezetne, ráadásul ez a „kivándorlási folyamat” további negatív költségvetési externáliát – azaz a költözések miatt az adóalap csökkenését – is jelentene a szóban forgó önkormányzatok számára (Szalai, 2002; Wildasin, 1989). S noha a gyakorlatban természetesen ennél árnyaltabb a kép, a védekezési feladatok költségei egyértelműen többletforrásokat igényelnek ezen településeken, ami – saját bevételből történő finanszírozás esetén – kétségkívül hátrányt jelent számukra. A Tiebout-hipotézist persze kiinduló feltételei 2 miatt is több kritika érheti. Ezek egyike pontosan a polgárok tökéletes mobilitására vonatkozó feltevésre irányulhat, ami mind elméleti (a költözésnek vannak mobilitássi költségei), mind empirikus oldalról (mint arra pl. Hárs (2012) rámutat, Magyarországon a földrajzi mobilitás foka bizonyos szociokulturális okok miatt nagyon alacsony) megkérdőjelezhető. Erre ugyanakkor válaszul szolgálhat Hirschman (1995) kivonulás-tiltakozás-hűség trilemmája, amely szerint – összekapcsolva a Tiebouthipotézissel – a polgárok nem csak a kivonulással fejezhetik ki nem tetszésüket az önkormányzat árvízvédelmi politikájával kapcsolatban. Amennyiben ugyanis hűségesek településük iránt – amit itt azonos hatásúnak tekinthetünk a Hárs (2012) által megállapított alacsony mobilitási hajlandósággal –, akkor a helyben maradás mellett tiltakozással adhatnak 1

2

hangot elégedetlenségüknek. Ez ugyancsak erős ösztönzőként szolgálhat a helyi szint számára a hatékony feladatellátásra, míg centralizált esetben a tiltakozás ilyen típusú hatása vélhetően mérsékeltebb lenne. Mindezek mellett azonban a decentralizált modelltől – bizonyos mértékű mobilitás feltételezése esetén – nem tagadható el az sem, hogy egyfajta „versenyre” ösztönözheti a helyi kormányzatokat. Az árvízvédelem kapcsán ez természetesen nem feltétlenül a „laboratórium-föderalizmustól” (Salmon, 2006; Szalai, 2002) várt nagy volumenű gátépítési innovációkat jelentene (bár ez sem zárható ki), arra ugyanakkor motiválhatja az önkormányzatokat, hogy igyekezzenek minél olcsóbban és hatékonyabban megszervezni a védekezést. További indok lehet az árvízvédelmi döntések helyi szintre történő delegálására, hogy ezáltal kivédhetővé válik, hogy a központi döntéshozatalban az árvízveszéllyel nem érintettek koalíciója (Johnson, 1999) megakadályozza a megfelelő védettséget biztosító gátrendszer kiépítésének állami elrendelését. A helyzetet leegyszerűsítve ugyanis elmondható, hogy ha a központi szinten többségi elv érvényesül a döntéshozatalban (mint pl. a magyar Országgyűlésben), akkor a gátépítésben nem érdekelt – vagy szavazatcsere esetén (Buchanan & Tullock, 1999) a csupán kevéssé érdekelt – körzetek képviselőinek relatív többségű koalíciója leszavazhatja a szükséges védelem megfinanszírozását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a többletterhekre vonatkozó állításunkat a ceteris paribus feltevés mellett értjük. Világos ugyanis, hogy egy település bevételi és kiadási szintjét számos, itt nem vizsgált tényező is befolyásolja, s például az itt említett folyómellettiségnek – ami vitathatatlanul többletterhet ró az önkormányzatra – a kereskedelemre gyakorolt kedvező vonatkozásai révén például pozitív hatásai is lehetnek a helyi költségvetés egyenlegére. A Tiebout-hipotézis kritikái kapcsán az itt említetteken túl lsd. pl. Bewley (1981), illetve Whiteman (1983) munkáit.


109

Golovics József Mindezt összevetve azt látjuk tehát, hogy az árvízvédelem relatíve hatékonyan megszervezhető önkormányzati szinten. A központosításból fakadó holtteherveszteség, illetve a tudás decentralizált jellegéből származó információs előny ugyanis erős érvek amellett, hogy ezen allokációs funkció az alsóbb szintű kormányzat hatáskörébe legyen utalva. Láthattuk ugyanakkor azt is, hogy ezen többletfeladat decentralizálása hátrányos helyzetbe is hozhatja a folyómenti településeket. A mérleg nyelvének dőlését jelentősen befolyásolhatja az állampolgárok mobilitásának mértéke, ami egy adott országon belül a költözés tranzakciós költségeitől, illetve szocio-kulturális tényezőktől, így akár a „lokálpatriotizmus” mértékétől is függ.

Árvízvédelem központilag megszervezve Az alábbi fejezetben az árvízvédelem központi megszervezésének tulajdonságait tekintjük át. Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy azon megállapításokat, amiket a decentralizáció kapcsán hátránynak értékeltünk, vagy kritikaként hoztunk fel, itt a centralizáció előnyeként említhetnénk. A redundancia elkerülése érdekében azonban ettől eltekintünk. A centralizáció tárgyalása kapcsán fontos kiemelni, hogy Oates (1999) tétele is kizárólag addig támogatja a decentralizált megoldásokat, míg annak előnyei meghaladják azt a költségmegtakarítást, amit központosítás esetén a méretgazdaságossági hatások jelentenének. A méretgazdaságosság lényege a kibocsátott mennyiség növekedése melletti átlagköltségcsökkenés mozzanatában ragadható meg (Milgrom & Roberts, 2005). Ezen szempont az árvízvédelem kapcsán több formában is megjelenhet. Gondolhatunk egyrészt magának a gátépítés fajlagos költségeinek csökkenésére (például az anyagok nagyobb tételben való olcsóbb megvásárlására, vagy a drága eszközök, gépek egyszeri megvételére), de nem feledkezhetünk meg a védelmet irányító

110

struktúra központosításával történő felesleges párhuzamosságok megszüntetéséről sem. A centralizáció melletti további érv az interregionális externáliák, túlcsordulási hatások (Mike, 2009; Szalai, 2002) kezelése lehet. Ezek problematikus vonásai hasonlítanak az egyéni szinten megjelenő külső hatásokéra: noha az egyes önkormányzatok védekezési döntései nem csak a saját területükön élő lakosok életét befolyásolják, a döntések meghozatalakor nem veszik figyelembe ezt (Dalmazzone, 2006). Az interregionális externáliák léte ugyanakkor nem igényel feltétlenül centralizációt. Ezek kezelésére ugyanis – a coaseiánus szemlélet szerint (Coase, 2004) – az önkormányzatok közötti tárgyalások és alkuk révén is lehetőség van: amennyiben az érintettek száma alacsony és az alkuk megkötésnek tranzakciós költségei sem jelentősek, úgy az önkormányzatok horizontális megegyezései hatékony végeredményhez vezethetnek. A túlcsordulási hatások negatív következményeinek kezelését emellett az állam úgy is elősegítheti – centralizált feladatellátás nélkül –, ha a megfelelő védekezést (pozitív externáliát) vertikális kormányközi transzferekkel szubvencionálja, annak elmulasztását (negatív externália) pedig a Pigou-adó logikája szerint bünteti (Čapková, 2000). Központosított feladatellátásra csak akkor van szükség, ha a kormányközi transzferek révén jelentkező megbízó-ügynök viszonyból és fiskális illúzióból (Szalai, 2002) származó problémák negatív hatása meghaladja a decentralizáció fent bemutatott előnyeit. További érv lehet a transzferek révén ösztönzött mechanizmusok kialakítása ellen, hogy ez az önkormányzatok költségvetési korlátját is „puhíthatja” (Kornai, 1997): a központi támogatás tudatában ugyanis a helyi szint nem feltétlenül van ösztönözve a feszes és felelős gazdálkodásra. A korábban már méltányosság fogalma szoláltathat érveket. kiolvasható, hogy

említett horizontális a centralizáció mellett is Abból ugyanis az is minden településnek,


Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? állampolgárnak azonos bánásmódhoz és biztonsághoz van joga. Ebből a szempontból pedig elmondható, hogy amennyiben azt az alsóbb szint nem tudja biztosítani, úgy az állam felelőssége gondoskodni erről. Így, tekintve, hogy a hazai önkormányzatok különböző mérettel és különböző helyi adottságokkal rendelkeznek – ami a jövedelemtermelő képességüket is befolyásolja –, szükség lehet a kormányzatra az azonos minőségű közszolgáltatási szint biztosításához. Mindebből levezethető az is, hogy valamennyi önkormányzatnak joga van ahhoz, hogy megfelelő védelemmel rendelkezzen az árvíz ellen, s ha erre saját forrással nem rendelkezik, akkor ezt az államnak kell biztosítania számára. Ez természetesen történhet transzferek útján, ám e módszer alkalmazása nyomán a fent említett problémák is felszínre kerülhetnek. Így, adott esetben indokolt lehet, hogy az árvízvédelmi feladatokat a kormányzat magához vonva, központi szinten szervezze meg. Végül elmondható az is, hogy az információ alapvetően decentralizált jelllege ellenére létezhetnek olyan esetek, amikor a tudás és a szűkös mennyiségben rendelkezésre álló szakértelem egy bizonyos szegmensének koncentrálása centralizált szinten valósítható meg (ti. nem várható el például minden polgármesterétől, hogy szakszerű tudással rendelkezzen az árvízi védekezés terén). Ebben az esetben – árvízvédelem kapcsán például a terület legjobb szakembereinek központba „gyűjtésével” – a felső szinten meghozott döntések szakmai színvonala és gyorsasága nagyban hozzájárulhat a probléma magasabb színvonalon történő kezeléséhez. Ez esetben ugyanakkor a hierarchia kudarcai (Miller, 2002), a – már említett – megbízó-ügynök viszonyból származó végrehajtási nehézségek jelenthetnek gondot a centralizált struktúra számára. Így elmondható, hogy bár a döntések gyorsan és szakszerűen meghozhatóak a központban, annak lefolyása a hierarchia „állomásain” olykor nehézségeket jelenthet, s esetenként a központi szándék torzulásához is vezethet. ECONOMICA 2015. 3. szám

Kitekintés Noha a fentiekben elméleti szempontból, absztrakt szinten vizsgáltuk az árvízvédelmet, világos, hogy a gyakorlatban ez sokkal komplexebb közpolitikai feladatként jelenik meg. Ennek tudatában az alábbiakban néhány olyan felvetéssel szeretnénk élni, amelyek – további kutatás tárgyát is képezve – hozzájárulhatnak nézőpontunk tágításához, s a probléma komplexebb módon történő kezeléséhez.  A decentralizáció és a központosítás előnyeinek ötvözése elképzelhető lehet az árvízvédelmi funkció köztes szintre – akár kifejezetten e feladat ellátására létrehozott eseti igazgatási egységekhez – történő delegálásával, ahol a helyi döntéshozatal és a méretgazdaságosság pozitív hatásainak kihasználása mellett az intézményesített párbeszéd révén akár a horizontális megegyezésekben rejlő lehetőségek is jobban kiaknázhatóak.  Tanulmányunkban az árvízvédelmi funkció delegálását a centralizációdecentralizáció dischotómiában elemeztük. További kutatás tárgyát képezheti ugyanakkor a dekoncentrált feladatellátás vizsgálata. Noha a dekoncentráció ugyancsak centralizált feladatellátást jelent – hiszen azt a központi államigazgatás végzi –, ám jellegéből fakadóan képes lehet a területi eltérések és helyi viszonyok nagyobb mértékű figyelembe vételére.  A fentiekben központi szint alatt a nemzetállamok kormányzatait értettük. Világos azonban, hogy – akárcsak az egyének és az önkormányzatok között – externáliák, túlcsordulási hatások az egyes országok között is megjelenhetnek. Ennek megfelelően a nagy, több állam területén átívelő folyók árvizeinek kezelésének bizonyos aspektusai akár regionális vagy kontinentális (pl. Európai Uniós) szintre is delegálhatók lehetnek.  Az a probléma, ami a gazdasági szereplők között a hiányos szerződések kapcsán jelentkezik (Hart & Moore, 1999), a 111

Golovics József





kormányzati funkciók delegálásánál is megjelenhet. Tekintve ugyanis, hogy a kormányzat a jövő végtelen számú kimenetére nem tud előre irányelveket alkotni, a feladatellátás szabályozása sosem lesz teljes. Így bizonyos reziduális döntései jogok (Hart, Shleifer, & Vishny, 1997) mindenképpen maradnak mindkét félnél. Az árvízvédelemben ennek jóléti hatásainak vizsgálata további kutatás tárgyát képezheti. Példaként ugyanakkor megemlíthető, hogy bizonyos döntési jogok akkor is megmaradhatnak az alsóbb szintnél, ha az árvízvédelmi feladatok ellátásáért alapvetően a központi kormányzat felel: ez egyes esetekben hatékonyságnövekedéshez, másokban pedig hatékonyságvesztéshez vezethet. Jelen tanulmányban elsősorban a feladatellátási oldalra fókuszáltunk, ennek finanszírozási lába azonban ugyancsak vizsgálat tárgyát képezheti. A terjedelmi korlátok miatt itt ettől eltekintünk, annyit azonban megjegyezhetünk, hogy főszabály szerint a két oldalnak célszerű összhangban lennie egymással. Ezalatt – egy egyszerű példával élve – azt értjük, hogy a védekezés decentralizálása esetén az önkormányzatnak vagy széles körű adószedési joggal kell rendelkeznie, vagy a központnak kormányközi transzferekkell (ennek negatív hatásait lsd. fentebb) kell biztosítani az alsóbb szint számára a szükséges forrásokat. Elemzésünkben elsősorban a feladatellátás hatékonysági vonatkozásaira kívántunk fókuszálni. Noha emellett – mind a decentralizáció, mind a centralizáció kapcsán – elkerülhetetlen volt néhány méltányossági szempont érintőleges vizsgálata is, ezen aspektus részletes

tárgyalása, beleértve a települések és országrészek közötti szolidaritás kérdését is, további kutatás tárgyát képezheti.

Konklúzió Tanulmányunk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vonatkozó közgazdasági elméletek segítségével megvizsgálja, mely kormányzati szintre érdemes telepíteni az árvízvédelem ellátását. Hipotézisünket, mely szerint a decentralizált feladatellátási forma előnyösebb, csak részben sikerült igazolnunk. Noha elemzésünkben a decentralizáció több érdemi előnyére is rámutattunk (pl. területenként eltérő igények; helyi viszonyok jobb ismerete; nagyobb ösztönzés a hatékony feladatellátásra), tagadhatatlan az is, hogy a centralizációnak is lehetnek pozitív hozadékai (pl. méretgazdaságosság; szakértelemkoncentráció). Tekintve azonban, hogy mélyebb empirikus vizsgálatok nélkül ezen előnyöket és hátrányokat nem lehet mérlegre helyezni, így a kérdésben az egyértelmű állásfoglalás sem lehetséges. Ebből kifolyólag két további következtetést vonhatunk le. Egyfelől azt, hogy a kérdés eldöntése további, országspecifikus, a formális és informális intézményi keretrendszert figyelembe vevő empirikus kutatások tárgyát képezheti. Másfelől elmondható, hogy a gyakorlatban minden bizonnyal valamilyen köztes, az itt elemzett konstrukciók előnyeit kombináló, mindkét (vagy több) szintet bevonó, alternatív feladat-ellátási struktúra tudná a legnagyobb hatékonyságot biztosítani. Tanulmányunkkal ehhez a vonatkozó közgazdasági elméletek ajánlásainak összegyűjtésével és alkalmazásával, s ezáltal egy eddig elhanyagolt aspektus bevonásával kívántunk hozzájárulni.

Felhasznált irodalom [1.] [2.]

112

Bewey, T. F. (1981): A Critique of Tiebout's Theory of Local Public Expenditures. Econometrica, 49(3), 713-740. Buchanan, J. M., & Tullock, G. (1999). The calculus of consent : A logical foundations of constitutional democracy. Indianapolis: Liberty Fund. ECONOMICA 2015. 3. szám

Hatékony árvízvédelem: központosítás vagy decentralizáció? [3.]

[4.] [5.] [6.]

[7.] [8.] [9.]

[10.] [11.] [12.] [13.] [14.]

[15.] [16.]

[17.] [18.] [19.] [20.] [21.] [22.] [23.] [24.] [25.]

Čapková, S. (2000). Helyi kormányzati ügyek. In J. Nemec, & G. Wright (eds.), Közösségi pénzügyek: Elmélet és gyakorlat a közép-európai átmenetben (pp.: 469-501.). Budapest: Aula Kiadó. Coase, R. H. (2004). A társadalmi költség problémája. In R. H. Coase, A vállalat, a piac és a jog (pp.: 137-214.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Cullis, J., & Jones, P. (2003). Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest: Aula Kiadó. Dafflon, B. (2006). The assignment of functions to decentralized government: from theory to practice. In E. Ahmad, & G. Brosio (eds.), Handbook of Fiscal Federalism (pp.: 271-305.). Cheltenham: Edward Elgar. Dalmazzone, S. (2006). Decentralization and the environment. In A. Ehtisham, & G. Brosio (eds.), Handbook of Fiscal Federalism (pp.: 459-477.). Cheltenham: Edward Elgar. Downs, A. (1990). Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, 38(9), 993-1011. Hárs, Á. (2012). Földrajzi mobilitás. In K. Fazekas, & Á. Scharle (eds.), Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990–2010 (pp.: 169-181.). Budapest: Budapest Intézet. Hart, O., & Moore, J. (1999). Foundations of Incomplete Contracts. The Review of Economic Studies, 66(1), 115-138. Hart, O., Shleifer, A., & Vishny, R. W. (1997). The Proper Scope of Government: Theory and an Application to Prisons. Quarterly Journal of Economics, 112(4), 1127-1161. Hayek, F. A. (1995). A tudás társadalmi hasznosítása. In F. A. Hayek, Piac és szabadság. Válogatott tanulmányok. (pp.: 241-252.). Budapest: KJK-Kerszöv. Hirschman, A. O. (1995). Kivonulás, tiltakozás, hűség. Budapest: Osiris Kiadó. Horváth, M. T. (2007). A helyi önkormányzatok kapacitáskereteinek ellentmondásossága pénzügyi szempontból. In M. T. Horváth, Nézetek és látszatok. Decentralizáció a pénzügyi környezet szemszögéből (pp.: 15-38.). Budapest: KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság. Johnson, D. B. (1999). A közösségi döntések elmélete. Budapest: Osiris Kiadó. Kormányportál. (2013). Az Országos Műszaki Irányító Törzs rendkívüli közleménye (2013.06.16. 11.00 óra). Kormányportál. Letöltés helye: http://www.kormany.hu/hu/kormanyzati-koordinacios-bizottsag-informaciok-azarvizhelyzetrol/az-orszagos-muszaki-iranyito-torzs-rendkivuli-kozlemenye-2013-06-1611-00-ora (Letöltés ideje: 2014.04.14.). Kornai, J. (1997). Pénzügyi fegyelem és puha költségvetési korlát. Közgazdasági Szemle, 44(11), 940-953. Kornai, J. (2013). Központosítás és kapitalista piacgazdaság. In Kornai, J., Központosítás és piaci reform. Válogatott művek, 3. kötet, (pp.: 441-471.). Pozsony: Kalligram Kiadó. Lockwood, B. (2006). The political economy of decentralization. In E. Ahmad, & G. Brosio (eds.), Handbook of Fiscal Federalism (pp.: 33-60.). Cheltenham: Edward Elgar. Mike, K. (2009). Adalékok a föderalizmus gazdaságtanához - Alkalmazásokkal az európai integrációra. Ph.D. disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. Milgrom, P., & Roberts, J. (2005). Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Miller, G. J. (2002). Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó. Musgrave, R. A. (1959). The Theory of Public Finance. McGraw-Hill: New York. Musgrave, R. A., & Musgrave, P. B. (1993). Az egyenlő teherviselés (az adózási méltányosság) megközelítési módjai. Szociálpolitikai értesítő, 1-2, 32-55. Oates, W. E. (1972). Fiscal Federalism. New York: Harcourt Brace Jovanovich.


113

Golovics József [26.] [27.] [28.] [29.] [30.] [31.] [32.] [33.] [34.] [35.]

114

Oates, W. E. (1977). An economist's perspective on Fiscal Federalism. In W. E. Oates, The Political Economy of Fiscal Federalism (pp.: 3-20.). Lexington: Lexington Books. Oates, W. E. (1991a). Decentralization of the Public Sector. In W. E. Oates, Studies in Fiscal Federalism (pp.: 49-64.). Aldershot: Edward Elgar. Oates, W. E. (1991b). The Theory of Public Finance in Federal system. In W. E. Oates, Studies in Fiscal Federalism (pp.: 3-20.). Aldershot: Edward Elgar. Oates, W. E. (1999). An Essay on Fiscal Federalism. Journal of Economic Literature, 37(3), 1120-1149. Salmon, P. (2006). Horizontal competition among governments. In A. Ehtisham, & G. Brosio (eds.), Handbook of Fiscal Federalism (pp.: 61-85.). Cheltenham: Edward Elgar. Szabó, K. (2007). Az információs technológia hatása a piacgazdaságok átalakulására. In K. Szabó (ed.), Összehasonlító gazdaságtan (pp.: 255-282.). Budapest: Aula Kiadó. Szalai, Á. (2002). Fiskális föderalizmus. Áttekintés. Közgazdasági Szemle, 49 (5), 424-440. Tiebout, C. M. (1956). A Pure Theory of Local Expenditures. Journal of Political Economy, 64 (5), 416-424. Wildasin, D. E. (1989). Interjurisdictional Capital Mobility: Fiscal Externality and a Corrective Subsidy. Journal of Urban Economics, 25, 193-212. Whiteman, J. (1983): Deconstructing the Tiebout hypothesis. Environment and Planning D: Society and Space, 1(3), 339-354.


A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai

Gönczi Gergely

A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai Gergely Gönczi An Ecological View on the Damage Caused throughout the Vietnam War Abstract This article is about the deforestation methods used in the Vietnam War, especially the use and the damage caused by chemical agents, the various types of herbicides and their effects on the environment. The article shows you the political background of Operation Ranch Hand in which these materials were used extensively, and the fear about chemical warfare that persists even today. Keywords: Vietnam, herbicide, bombing, Agent Orange, dioxin

Összefoglaló A cikk középpontjában a Vietnámi háború folyamán alkalmazott erdőirtási módszerek állnak, ezen belül is a vegyszerekkel történt hadviselés kártételei, alkalmazásaik módjai és a különböző típusú növényvédő szerek hatásai a környezetre, illetve az élővilágra. Bemutatásra kerül ezeknek a tevékenységeknek a politikai háttere, a Ranch Hand Hadművelet, amely keretein belül ezeket alkalmazták, és a napjainkig tartó félelem, ami a hadviselés ezen módját jellemzi. Kulcsszavak: Vietnám, herbicid, bombázás, Agent Orange, dioxin

1. Bevezetés A háborúk mindig is bizonyos mértékű környezeti terheléssel járnak. Ez a mérték az idő előrehaladtával és a technológia fejlődésével fokozatosan nőtt. Egyre több eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy nagyobb hatékonysággal lehessen egy háborút megvívni, megnyerni. A végső győzelmet szem előtt tartva ezért az elmúlt évszázad fegyveres konfliktusaiban egyre súlyosabb környezeti ártalmak kísérték a hadműveleteket, illetve már a háborús előkészületeket is. A tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, tesztelése és bevetései maradandó vegyi és radiológiai szennyezéseket okoztak a világ számos területén. A Vietnámi háború során – főleg az amerikai szerepvállalást követően – is ez a folyamat ment végbe. Az új hadszíntér, az új ECONOMICA 2015. 3. szám

körülmények, az alkalmazkodás megkönnyítése arra késztették az Egyesült Államokat, hogy olyan eszközökhöz nyúljon, melyek a mai napig is kifejtik ártalmaikat Vietnámra és lakosaira egyaránt.

2. Új háború, új módszerek, új eszközök A Egyesült Államok hadba lépése után haderejének szembesülnie kellett azzal, hogy ha alkalmazkodni akar a vietnámi körülményekhez, drasztikus megoldásokra van szüksége. A Viet Cong („VC”) által alkalmazott gerilla harcmodor, a dzsungelkörnyezet, és a kezdetben hiányos terepismeret csak megerősítették az amerikai vezetést a döntéshozatalban. A legnagyobb problémát a sűrű dzsungel okozta. Kitűnő búvóhelyként szolgált az ellenség számára, a rajtaütéseket is megkönnyítette, így 115

Gönczi Gergely az amerikai erők szinte teljesen védtelenek voltak, hiába rendelkeztek jelentős fegyverarzenállal. Megelégelve ezt, egyetlen megoldásként az erdők pusztítása tűnt a leghatékonyabb módszernek. Ezt több lépésben, főként gyomirtó és lombtalanító szerekkel (herbicidek), illetve gépekkel és különböző bombákkal oldották meg. 1. ábra: B-82 típusú 15000 fontos bomba becsapódási helye felülnézetből

(Internet1)

2.1. Bombázások Vietnámban, avagy a „holdasítás program" 1965 és 1973 között az Egyesült Államok hozzávetőleg 14,3 millió tonna muníciót használt fel Vietnámban. Ennek a mennyiségnek a felét a légi hadviselés használta fel, aminek egy jelentős részét a különböző típusú bombák képezték, melyeket főként B-52 típusú gépekkel, úgynevezett Stratofortress-ekkel szállítottak. A rendkívül gyúlékony napalmot a háborúban széles körben alkalmazták. Az 500 fontos (~226kg) bombák tömeges bevetésével (amelyek 6 és 15 méter széles illetve 1,5 és 6 méter mély krátereket okoztak) akár 65 hektáros területet is teljes mértékben le tudtak tarolni. A nagyobb bombák ennél speciálisabb célt szolgáltak. A BLU-82/B típusú bomba arra volt hivatott, hogy földcsuszamlásokat idézzen elő, főként a Ho Chi Minh ösvény mentén. A 15000 fontos (~6803kg) úgynevezett „daisy cutter” bomba (amit az 1. számú ábra is szemléltet) ammónium-nitrátot és alumínium por gélesített vizes szuszpenzióját tartalmazta, amit arra 116

terveztek, hogy a földfelszínt úgy tarolja le, hogy nem hagy krátert a becsapódás helyén, de elpusztítson mindent 3 hektáros sávban. Ezt gyakran alkalmazták akkor, amikor gyorsan helikopter leszálló zónát kellett kialakítani. Indokinában becslések szerint 20 millió bombakráter található, aránytalanul elszórva az I. számú katonai övezetben (öt tartományban közvetlenül a Déli Demarkációs Vonal és ÉszakVietnám közelében), a III. számú övezetben (Saigont körülvevő tartományokban), illetve a Dél-Laoszon átmenő utánpótlási és szállító útvonalak mentén. John Lewallen, akkori amerikai kongresszusi jelölt, aki önkéntes tanácsadóként ment Vietnámba, ezeket az óriási méreteket öltő bombázásokat „holdasítás programként” (Lewallen találta ki a folyamatra a lunarization program megnevezést) jellemezte, és szerinte nehéz leírni azt, hogy ez milyen hatással volt az állati élőhelyekre. (McNeill 2013) 2.2. Bulldózerek, avagy „Római ekék” az erdőirtás szolgálatában Az útvonalak kiépítése rendkívül fontos feladat volt, de a sűrű dzsungelben ennek a kivitelezése nem volt egyszerű. Emellett a rajtaütésektől is állandóan tartani kellett, ezért az erdőirtáshoz úgynevezett „Római ekéket” is használtak, amelyet a második ábra is szemléltet. Ezek körülbelül 20 tonnás, páncélozott, katonai célra átalakított bulldózerek voltak, amelyek speciális 11 láb széles (~3m), 2,5 tonnás pengékkel voltak felszerelve. A műszaki egységek részét képezték. (Starry 1989) Összehangolt alkalmazásukkal teljes mértékben le tudták tarolni az adott területet, elősegítve a többi egység előrenyomulását. A kisebb mértékű erdőirtások 1966-ban kezdődtek. Céljuk az volt, hogy mintegy 1000 láb (~304m) széles kopár sávot hozzanak létre a Viet Cong rajtaütések megelőzésére. 1968 után viszont tömegesen jelentek meg olyan gépek, amelyek összefüggő, nagy kiterjedésű területeket csupaszítottak le. Dél-Vietnám összterületének 2%-át érintette ez a tevékenység, beleértve egész erdők eltüntetését is. (McNeill 2013)


A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai 2.ábra: Római ekék bevetésen (Starry 1989)

mezőgazdasági terményeket, jelen esetben a rizst. (McNeill 2013) Ezeknél a szereknél meg kell említeni, hogy gyártási folyamatukból adódóan többségük dioxinnal szennyeződött, ami egy rendkívül veszélyes idegméreg. (Internet2) 3.ábra: Vietnámi katona vizsgálja a herbicidek hatását (Welsh 1982)

2.3. Herbicidek a hadsereg szolgálatában A herbicidek, hétköznapi nevükön növényzetpusztító szerek, melyeknek hatása a gyomnövények elpusztítására és visszaszorítására korlátozódik. (Almádi et.al) A háború során különféle „szivárványszínű herbicideket” használtak, amelyek nevét a tárolásukra használt 55 gallonos (~208 liter) hordók színsávjaiból lehetett származtatni.: Agent Orange, Blue, White és a kevésbé ismert Green, Pink és Purple. Ezeknek az anyagoknak a mennyisége, becslések szerint 72,4 millió liter volt, aminek felhasználása hozzávetőlegesen 2,6 millió hektárt érinthetett. Úgy vélik az Agent Orange képezte a kijuttatott anyagok több mint 60%-át. A herbicidek eltérő tulajdonságokkal rendelkeztek. A Ranch Hand Hadművelet főként három folyékony herbicidre támaszkodott: ezek voltak az Agent White, Orange és Blue. Az Agent Orange és White arra volt használatos, hogy a lomblevelű fákat elpusztítsák DélVietnám tripla lombkoronájú esőerdejében. Az Agent Orange két vegyszer, a 2,4- diklór-fenoxiecetsav (2,4-D) és a 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,5-T)1:1 arányú keveréke volt. Az Agent White egy 3,8:1 arányú keveréke a 2,4-D és 4amino-3,5,6-triklórpikolinsavnak, melynek kódja: picloram. Ezek az anyagok a növényzet természetes anyagcsere folyamataira voltak hatással. Már egyszeri alkalmazásuk olyan változásokat indukáltak, ami deformitást és pusztulást okozott számos lomblevelű fajta között. Az Agent Blue a dinátrium-metilarzenátnak és a dimetil-arzénsav egy 2,6:1 arányú keveréke, ami hatékonyan pusztította a ECONOMICA 2015. 3. szám

3. A vegyi hadviselés térhódítása, kezdeti lépések a Ranch Hand Hadművelet felé A különböző típusú herbicidek, avagy növénypusztító szerek alkalmazása nem volt már abban az időben sem új keletű dolog, hiszen a mezőgazdaságban széles körben használták őket mind az Egyesült Államokban, mind pedig a világ többi országában egyaránt. (Buckingham Jr. 1983) Az idő múlásával viszont lassanként számolni kezdtek ezeknek a szereknek a katonai célra való felhasználásával. Már az I. Világháború után több nemzet hadserege látott potenciált az anyagokban, és olyan módszereken dolgoztak, amelyekkel alkalmazásukat hatékonnyá lehet tenni. (Buckingham Jr. 1982) A II. Világháborúban az amerikai légierő gépei olyan tesztrepüléseket végeztek, ahol herbicideket vetettek be, hogy megnézzék, melyek azok a típusok, amelyek alkalmasak különböző navigációs pontok megjelölésére vagy akár az esőerdő lombozatának eltüntetésére. (Buckingham Jr. 1983) Az 1950-es évek elején, a maláj válság idején, az angolok kismértékben ugyan, de alkalmaztak herbicideket a dzsungel azon elszigetelt részein, ahol a kommunista felkelők termései voltak. (Buckingham Jr. 1982) 117

Gönczi Gergely Ezekből a példákból adódóan nem kellett sokat várni arra, hogy a hadviselés eme formája Vietnámban is elterjedjen. 1961 januárjában, mikor a Kennedy elnök vezette kormány azon gondolkodott, mit is lehetne tenni Vietnámban, a helyzet ott már egyre fokozódott. 1961. májusára az Egyesült Államoknak már jónéhány célkitűzése volt a helyzettel kapcsolatban, például megelőzni a kommunista uralmat DélVietnámban, megalkotni egy életképes és demokratikus társadalmat, és megteremteni azokat a feltételeket, melyek ehhez szükségesek. (Internet3) Ennek érdekében segítséget nyújtott Dél-Vietnámnak abban, hogy kiépítsenek egy harci fejlesztésekre és tesztelésre alkalmas központot, amely segítségével feltárhatják azokat a gerilla ellenes módszereket, amelyeket hatékonyan alkalmazhatnak mind az Észak Vietnámi Hadsereg (NVA), mind a Nemzeti Felszabadító Front (NLF), más néven Viet Cong ellen. Végül a herbicidek alkalmazása tűnt a leghatékonyabb módszernek, mivel nemcsak az ellenséges búvóhelyeket tudták feltárni ezzel a módszerrel, hanem az ellenség élelmiszer ellátásában is zavart tudtak kelteni. 1961 júliusára a különböző típusú herbicideket már Dél-Vietnámba szállították. (Internet3) Az akkori elnök, Ngo Dinh Diem szenvedélyes élharcosa volt a herbicidekkel történő hadviselésnek. 1961 augusztusában ezért a délvietnámi légierő amerikai segítségnyújtással már több műveletet végrehajtott ezekkel a szerekkel annak ellenére, hogy nem sokkal korábban történt meg ugyanezen anyagok tesztelése is. (McNeill 2013, Buckingham Jr. 1982) Ezután megindult egy vita arról, mennyire is hatékony ezeknek az alkalmazása, mennyire árt, mint inkább használ az adott helyzetben, ezért óvatosan kellett kezelni a kérdést, mivel az Egyesült Államok tartott a nemzetközi felháborodástól és elítéléstől. Végül 1961. novemberében Kennedy elnök tanácsadóival egyetértve jóváhagyta az ilyen jellegű műveleteket, de szükség volt a délvietnámiak szerepvállalására, illetve arra, hogy minden küldetést jóváhagyjon többek között az Egyesült Államok Nagykövetsége és a DélVietnámi Kormány. (Buckingham Jr. 1982) 118

Ezenkívűl csak kisebb volumenű küldetéseket hajtottak végre. Később az akkori amerikai védelmi miniszter Robert McNamara tanácsára az elnök hadműveleti szintre terjesztette ki a herbicid programot. (McNeill 2013) Ennek következményeképp 1962 januárjában végrehajtották az első olyan küldetést, amivel a Ranch Hand Hadművelet kezdetét vette. (Buckingham Jr. 1982) 3.1. A Ranch Hand Hadművelet A kísérleti fázis után, amely erős támogatást kapott a Ranch Hand-ért felelős vezetőktől, Dean Rusk akkori államtitkár 1963 májusában kiadott egy irányelvet, amely elsődleges jogkört biztosított a herbicidek bevetéséhez. Ezt követően a hadművelet gyorsan kinőtte magát. (McNeill 2013) Az anyagokat főként légi úton juttatták ki a célterületekre C-123 típusú gépekkel, de ezenkívül helikoptereket, a szárazföldön pedig tehergépkocsikat és kézi permetezőket alkalmaztak. Az amerikai légierő 1965. decembere és 1969. szeptembere között Laoszban is végzett permetező repüléseket az ottani kormány engedélyével. Vietnámban az utolsó ilyen bevetésre (amelyet az amerikai légierő kivitelezett) 1971. január 7-én került sor, ezután véget ért a hadművelet. (Internet3) Ez alatt a kilenc év alatt megközelítőleg 18-19 millió gallonnyi (~71 millió l) herbicidet juttattak ki Dél-Vietnámban. 4. ábra: C-123 típusú gép herbicid kijuttatása (Welsh 1982)

4. A háború pusztításának ökológiai hatásai A korábban ismertetett hadviselési formák, amelyek teret nyertek a háborúban, igen súlyos természeti károkat okoztak. Ezek komplex alkalmazása ECONOMICA 2015. 3. szám

A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai Vietnám összterületének nagy hányadát érintette valamilyen formában. Dr. Arthur H. Westing ökológus két részre osztotta fel DélVietnám hegyvidéki erdeit. Az egyik rész jelölte azokat a területeket, amelyek részben szenvedtek sérülést. Becslése szerint ez a korábbi teljes mezőgazdálkodásra alkalmas terület 50%-át érintette, ami 5,6 millió hektár. A másik rész pedig azokat a területeket jelölte, amelyek teljes mértékben elpusztultak, ez a mezőgazdaságra alkalmas terület 4%-át tette ki, ami 417,000 hektár. A cserenövényzet a részben sérült területeken majdnem teljes egészben pázsitfűfélékből és bokros bambuszból állt, ami nagyrészt az új sikertelen gazdasági övezeti programnak volt köszönhető. Ez az új környezet nem tudta kellő mértékben ellátni a gazdag és változatos vadvilágot, ami korábban a lombkoronában vagy az alatt élt. Azokat állattársulások, amelyek újra benépesítették ezeket a területeket, kisebb fajgazdasággal rendelkeznek. A háború következtében a délvidéki mangrove mocsarak flóra és fauna állományának nagy része is elpusztult. A részben vizes, részben szárazföldi környezet otthont adott ennek a produktív, de viszonylag korlátozott közösségnek, melynek tagjai madarak, emlősök, édesvízi és sósvízi halak, illetve rákfélék voltak, és amelyeknek ez a terület létfontosságú volt a szaporodáshoz és az utódneveléshez. Sajnos ezt az ökoszisztémát is érzékenyen érintette a herbicidek alkalmazása, mert a károsodott területek nagysága elérte a 124,000 hektárt, ami a délvietnámi mangrove erdők 40%-át jelentette. (McNeill 2013) Dr. Gordon H. Orians biológiaprofesszor és E. W. Pfeiffer zoológia professzor 1969-ben elutaztak azokra a területekre, amelyek ki voltak téve a hadsereg környezetkárosító tevékenységeinek. (Orians et.al 1970) Vizsgálataik során a vonuló füstifecskéken kívül nem sikerült más rovarevő vagy gyümölcsevő madarat lencsevégre kapniuk. Még a hallal táplálkozó madarak száma is lecsökkent, ami arra utalt, hogy a vízi élővilágot is hátrányosan érintette a szennyezés.


A kagylók is teljes mértékben eltűntek a szennyezett területekről, és a part menti halászat is sikertelen fogásokról számolt be. (McNeill 2013) Tíz évvel később a két professzor ismét meglátogatta ezeket a területeket és döbbenten látták, hogy a mangrove erdők azóta sem tudtak regenerálódni, valamint a korábban leszórt területeket főként alacsonyan élő növények foglalták el.

5. Herbicidek hatása az emberi szervezetre A herbicidek egészségkárosító hatásaihoz hozzájárultak a gyártásuk során keletkezett dioxinok is. Ezek az anyagok a legmérgezőbb szerves vegyületek közé tartoznak. A legtoxikusabb hatású dioxin az Agent Orangeban található meg, amit 2,3,7,8-tetraklórdibenzo-p-dioxin-nak, röviden TCDD-nek szoktak hívni. (Internet2) A szervezetbe belélegzés útján, szennyezett étellel, bőrön át és szemen keresztül is egyaránt bejuthat, betegségek széles körét okozva. Fontos megemlíteni a különböző szervrendszeri megbetegedéseket, a bőr, a máj, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedéseket, a különböző rákos elváltozásokat, a kettes típusú diabéteszt, a lágyszöveti szarkómát, amely csak néhány kiragadott példa azon megbetegedések között, amit a dioxin okozhat. (Internet2, Internet4) A háborúban 3 millió ember szolgált az amerikai hadsereg kötelékén belül, ebből 1,5 millióra tehető azoknak a száma, akik valamilyen formában érintkezhettek a herbicidekkel, vagy akkor szolgáltak, amikor bevetették őket. A Ranch Hand hadművelet során a vegyszerek nagy részét repülőgéppel vagy helikopterekkel juttatták ki, de volt rá példa, amikor hajókat, teherautókat és kézi permetezőket is bevetettek. Azok a személyek voltak kitéve a legjobban ezeknek a herbicideknek, akik a gépek újratöltését végezték, és akik a tárolással és keveréssel (előkészítéssel) voltak megbízva. (Internet4) A vietnámi oldalt nézve becslések szerint 4,5 millió ember érintkezhetett 119

Gönczi Gergely közvetlenül ezekkel a szerekkel, mivel lakóhelyeik közvetlenül a kijuttatási zónákban helyezkedtek el. A Vietnámi Vöröskereszt szerint 1 millióra tehető azoknak a száma, akikre az Agent Orange hatással volt, beleértve azt a 150,000 gyermeket is, akik születési rendellenességekkel születtek. (Farberov 2013)

Összegzés A különböző vegyi anyagok katonai célú felhasználása mindig is kényes kérdés volt. Alkalmazásuk első körben pozitív képet nyújthat, és egy jó taktikának tűnhet, de később vesszük észre azok negatív oldalait. Vietnámban is előtérbe helyezték az ilyen jellegű anyagok

(jelen esetben herbicidek) használatát, ráadásul még hadműveleti szintre is emelték azok alkalmazását. A katonai sikerek miatt nem vették figyelembe, hogy milyen mértékű környezetkárosítás ment végbe Vietnám területein. Ráadásul a bombázásokkal és más erdőirtási módszerekkel még jobban fokozták a pusztítás mértékét. Sajnálatos módon egy háborúban mindig is előtérben állt a győzelem megszerzése, az okozott környezeti károk mértéke pedig csak a háborúk velejárói voltak. Szerencsére manapság már vannak törekvések és példák a hadseregek környezetkímélőbb technológiára való átállására, sajnos a Vietnámi háborúban ez még nem volt szempont.

 Ez a cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi És Honvédtisztképző Kar, Hadtudományi Kutatóműhely keretén belül valósult meg.

Bibliográfia [1.] [2.]

[3.] [4.]

[5.] [6.]

[7.]

[8.]

120

Douglas Welsh: The History of the Vietnam War. Hamlyn, A Bison Book, 1982, pp.110111, 138-139 Dr. Almádi László, Dr. Béres Imre et.al: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyomnovenyek_ gyomirtas/ch02.html General Donn A. Starry: Vietnam Studies, Mounted Combat In Vietnam. Department Of The Army, Washington, D.C. 1989, pp.147-148 Gordon H. Orians, E. W. Pfeiffer: Ecological Effects of the War in Vietnam. Science vol. 168., 1970. pp. 544 http://sciencepubs.org/content/168/3931/544.extract J. R. McNeill, Corinna R. Unger (szerk.): Environmental Histories of the Cold War. German Historical Institute, Cambridge University Press, 2013,pp.215-218, 227-256 Snejana Farberov: Generation Orange: Heartbreaking portraits of Vietnamese children suffering from devastating effects of toxic herbicide sprayed by UsArmy 40 years ago. Daily Mail Online, 2013 http://www.dailymail.co.uk/news/article-2401378.html William A. Buckingham, Jr.: Operation Ranch Hand: Herbicides In South Asia. Air University Review, 1983 http://www.airpower.maxwell.af.mil/airchronicles/aureview/1983/julaug/buckingham.html [William A. Buckingham, Jr.: Operation Ranch Hand, The Air Force and Herbicides in Southeast Asia 1961-1971. Office Of Air Force History United States Air Force Washington, D.C. 1982, pp. 3-4, 191-192


A vietnámi háború folyamán elszenvedett kártételek ökológiai eredetű vonatkozásai

Források [1.] [2.] [3.] [4.]

INTERNET1: The Explosive power of a Daisy Cutter. http://peteralanlloyd.com/the-vietnam-war/the-explosive-power-of-a-daisy-cutter/ INTERNET2: Biokémia Blog. http://biokemia.blog.hu/2009/10/20/agent_orange INTERNET3: America’s Most Lethal Secret Agent? http://www.agentorangerecord.com/agent_orange_history/ INTERNET4: Agent Orange And Cancer. http://www.cancer.org/cancer/cancercauses/othercarcinogens/intheworkplace/agentorange-and-cancer


121

Győri Barnabás

Győri Barnabás

Napelemekkel előállított villamosenergia mennyiségének összehasonlító elemzése Magyarország és Németország vonatkozásában Barnabás Győri The Comparative Analysis of the Quantity of Electricity Produced by Solar Panels Regarding Germany and Hungary Abstract The greatest task of the 21st century is to meet the continuous demand for energy and its longterm security. The Earth is no longer able to meet the continuously growing energy needs. Mankind should use alternative sources of energy The depletion of fossil fuels is approaching, so mankind should rely on renewable resources. Solar energy is the cleanest renewable energy source. While Germany has put much emphasis on the exploitation of this source of energy, in Hungary its utilization is still in a rudimentary form. Keywords: renewable energy, solar energy, Hungary, Germany Összefoglaló Cikkemmel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szoláris energia kiaknázásában élen járó Németország miként hasznosítja adottságait, és ehhez képest a magyarországi hasznosítás mértéke még milyen kezdetleges. A 21. század legnagyobb feladata az emberiség fokozódó energiaszükségletének kielégítése, annak hosszú távú stabil alapokra való helyezése. A fosszilis energiahordozók kimerülésének egyre gyorsabban közeledő időpontja a megújuló energiaforrások széleskörű térnyerését fogja eredményezni, melyek közt kitüntetett szerepet fog betölteni a napenergia. Kulcsszavak: megújuló energia, napenergia, Magyarország, Németország

Bevezetés A Napot, mint energiaforrást az emberiség létezésének kezdete óta hasznosítja. A napenergia az alapja a legtöbb energiaforrásnak a Földön, így a szélnek és a víz körforgásának, de nélkülözhetetlen a növénytermesztéshez is. Jelenleg az energiahordozók legnagyobb része nem a földfelszínről, hanem az alól érkezik. Az emberiség fosszilis energiahordózókat használ közvetlen vagy közvetett módon az energiaszükségleteinek fedezésére. Az elmúlt

122

100 évben drasztikusan megnőtt ezeknek az energiahordozóknak a kitermelése, ezáltal csökkentve a fellelhető készletek mennyiségét. Statisztikák szerint az 1970-es években kitermelt és felhasznált szén és szénhidrogén mennyisége 2025-re a háromszorosára fog nőni, ami előrevetíti, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiák falhasználására [1]. Tanulmányomban röviden bemutatom a napenergia alkalmazási lehetőségeit, és


Napelemekkel előállított villamosenergia mennyiségének összehasonlító elemzése … összehasonlítom a világszinten, napelemes energiatermelésben élen járó Németországot Magyarországgal, rávilágítva arra, hogy mi az oka a németek dominanciájának.

1. A napenergia hasznosítása A napenergia közvetlen hasznosítását két csoportba lehet sorolni. Egyik az aktív hasznosítás, amikor valamilyen külön erre a célra épített eszköz, vagy berendezés (napkollektor, napelem) segítségével kerül átalakításra a nap energiája hővé vagy villamos energiává. A másik a passzív hasznosítás, mikor külön berendezés, vagy kiegészítő eszköz nélkül van mód a napenergia hasznosítására [1]. 1.1 A napenergia termikus hasznosítása A termikus napenergia hasznosítás azt jelenti, hogy a Napból érkező energia folyadék vagy

levegő közeget áramoltató átalakító eszköz (pl.: napkollektor) segítségével közvetlenül hővé alakítható (1. ábra) [3]. 1.2. A napenergia fotovoltalikus hasznosítása A fotovillamos megoldás során a Nap energiája közvetlenül villamos energiává alakítható. Az így kapott 12V-os vagy 24V-os egyenfeszültséggel lehet fogyasztókat működtetni (világítás, szellőztetés), vagy egy inverteres egység közbeiktatásával 230V-os váltakozó áramot lehet generálni (2. ábra) [3]. Ez az áram már alkalmas a legtöbb háztartási eszköz működtetésére. A keletkezett többletenergia akkumulátorokban tárolható vagy egy kétirányú villanyórán keresztül közvetlenül a villamosenergia hálózatba táplálható [3].

1. ábra Napkollektoros rendszer

Forrás:[2]

2. ábra Napelemes rendszer

Forrás: [4]


123

Győri Barnabás

2. Természeti adottságok a napenergia kihasználására Magyarországon és Németországban

5. ábra Németország átlagos napsütéses óráinak száma

Magyarország kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia kihasználására. Az átlagos napsütéses órák száma megközelíti az évi 2100 órát. Ennek az éves vízszintes felületre 2 érkező hőmennyisége 1250-1290 kWh/m -re tehető. Az ország déli részén a legmagasabb a napsütéses órák száma, míg legkevesebb az ország észak-keleti részén (3. ábra) [1]. 4. ábra Magyarország átlagos napsütéses óráinak száma

Forrás:[7]

Forrás:[5]

A legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb területek között csupán 3% körüli az eltérés, így Magyarország területe egységesen alkalmas a napenergia hasznosítására [1]. A megfelelő földrajzi adottságok ellenére Magyarországon jelenleg a napenergia hasznosításának mértéke rendkívül alacsony. Az összes megújuló energiaforrás által termelt villamosenergia csupán 0,2%-át teszi ki a napenergia részesedése. 2012-ben a beépített napelemekkel előállított villamosenergia éves mennyisége 7,98 GWh volt [6]. Németország kedvezőtlenebb természeti jellemzőkkel bír, mint Magyarország. Az évi átlagos napsütéses órák száma csupán 12001800 között van, és az eloszlása sem egyenletes, csak az ország déli fele használható ki gazdaságosan napenergia termelésre.

124

A kedvezőtlenebb földrajzi adottságai ellenére Magyarországhoz képest sokkal jobban használja ki a lehetőségeit, oly mértékben, hogy 2013. július 7-én rekordot állított fel a napenergiából előállított villamosenergiatermelésben. Ezen a napon Németország teljes elektromos energiaigényének 40%-át fedezte napelemek által előállított villamos energiával, ami 23,9 GWh pillanatnyi energiafelhasználást jelentett. Ez a mennyiség majdnem 12 paksi atomerőmű teljesítményének felel meg. Jelenleg 1,3-1,4 millió darab napelem működik Németországban és 8,5 millió ember él olyan épületben, amelyben napenergiával állítják elő az áramot vagy napenergiával fűtenek [8]. Viszonyításképpen a háztartási használatban lévő napelemek száma Magyarországon jelenleg csak 8903 db [13].

3. Napenergia hasznosításának összehasonlító elemzése Magyarország az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re a megtermelt energiából a ECONOMICA 2015. 3. szám

Napelemekkel előállított villamosenergia mennyiségének összehasonlító elemzése … megújuló energiák részesedése eléri a 3,6%-ot. 2005-ben Magyarország az Európai Unió tagállamai között elsőként érte el kötelezettségét és túlteljesítve a vállalt részesedést 4,5 %-ot ért el [10]. Németországban 2011-ben a megújuló energiaforrások aránya közel 20,13%-os volt. Ezzel szemben Magyarországé csak 7,89%. A teljes energiatermelésünk 91%-át fosszilis és nukleáris energiaforrásokból fedezzük [9].

7. ábra Magyarország és Németország napenergiából előállított villamos-energia termelés százalékbeli különbsége 2011-ben

6. ábra Magyarország és Németország elektromos energia termelésének százalékos megoszlása 2011-ben

Hamar felismerték, hogy a károsanyagkibocsátást csak megújuló energiák felhasználásával lehet csökkenteni. 1990-ben lépett hatályba a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közműhálózatba való betáplálásáról szóló törvény. A törvény előírta, hogy a közmű szolgáltatók kötelesek mindenkitől átvenni, azaz megvásárolni a villamos energiát, amit megújuló energián alapuló berendezéssel termeltek meg, ez ösztönző hatással bírt a lakossági szinten történő villamosenergia termelésre [11]. A megújuló energiaforrások részesedése jelentős, 25%-a a teljes villamos energiatermelésben (5. ábra), ami a lakosság bevonásának is köszönhető [9].

Forrás:[9]

Németországban 2011-ben (6. ábra) 19,6 TWh elektromos áramot termeltek fotovillamos napelem rendszerekkel, addig Magyarországon ez az érték csak 0,001 TWh volt [9]. Németország elsőségét a megújuló energiatermelés területén az 1980-90-es években alapozta meg. 1980-ban megalapult a zöldek pártja, akiknek a munkája nagyban befolyásolta a német energiapolitikát. ECONOMICA 2015. 3. szám

Magyarországon ma a napenergiát hőenergiává átalakító berendezések használata a legelterjedtebb (napkollektor). Ezeknek a berendezéseknek magasabb a hatásfoka, mint a fotovoltalikus rendszereknek (napelem), valamint a beruházás költsége is hamarabb megtérül. A fotovoltalikus rendszerek csekély elterjedésének több tényező az oka:  Magas beruházási költség, ami nem, vagy csak lassan térül meg,  alacsony hatásfok, a napkollektoros rendszerekhez képest,  állami támogatások hiánya,

125

Győri Barnabás  

rezsicsökkentés, ami nem gyakorol ösztönző hatást a napelemek felhasználására lakossági szinten, termékdíj adó bevezetése [14].

Magyarországon a lakossági szinten történő villamosenergia átvételéről szóló törvény sem hozta meg a drasztikus növekedését a megújuló energiaforrások felhasználásának részesedésében. A napenergia hasznosítása a leginkább lakosság központú, ezért igen elterjedt és népszerű megújuló energiahasznosítási módszer. Ennek egyik legfőbb meghatározó tényezője az, hogy Németországban 2000-től a regisztrált felhasználók minden megtermelt kilowattóra áramért 15 eurocentet kaptak [12].

4. Összefoglalás Magyarország villamosenergia termelésében és a megújuló energiaforrások, így a napelemek által megtermelt villamosenergia termelésben is hatalmas kihasználatlan lehetőségek vannak. Németország napenergia felhasználási szempontból rosszabb földrajzi adottságokkal rendelkezik mint Magyarország, azonban megfelelő energiapolitikával és gondolkodásmóddal törekszik maximálisan kihasználni a lehetőségeit. Folyamatos fejlesztéssel és beépítéssel világszinten élen járnak a napelemek felhasználásának

tekintetében. Ez köszönhető annak is, hogy amíg Magyarországon nem megfelelő a lakosság ösztönzése a villamosenergia házi megtermelésében, addig Németország energiapolitikájában nagy hangsúlyt fektet erre a területre. Az 1990-es években Németországban teret nyerő környezetbarát energiatermelési szemlélet az Európai Unió energiapolitikájának alappillérévé vált. Németország célként tűzte ki, hogy leállítja atomreaktorait és az így kieső villamosenergia hiányt tisztán megújuló energiaforrások segítségével akarja fedezni [11]. Magyarországon a megújuló energiák, ezen belül a napenergia részesedése drasztikusan alacsony mértékben van jelen. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy villamosenegia termelésünket hagyományos, szénés atomenergia termelésre alapozzuk. Az energiapolitikai gondolkodásmód megváltoztatásával és állami beruházásokkal tudnánk növelni a megújuló energiák részesedését a villamosenergia termelésben. Lakossági pályázatok kiírása, valamint a napelemekre kivetett termékdíj adó átgondolása, eltörlése, kellő ösztönző hatással bírna a lakossági szinten történő villamosenergia megtermelésének arányának növelésére.

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.] [4.]

[5.]

[6.]

126

Lukács G. S., Megújuló energiák könyve = Book of renewable energies. Budapest: Szaktudás, 2010. ISBN 978-963-9935-53-2 Solar for energy: Solar Collectors In: http://www.solar-for-energy.com/solarcollectors.html (Letöltés időpontja: 2014.05.12. 14:34) Sembery P., Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák Budapest: Szaktudás Kiadó Ház, 2004. ISBN 963-9553-15-8 Ádám B.,: Energiaellátás, alternatív energiaforrások hasznosítása In: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/20100019_Energiaellatas_alternativ_energiaforrasok_hasznositasa/ch12s02.html (Letöltés időpontja: 2015.05.13. 09:23) Országos Meteorológiai Szolgálat Elmúlt évek időjárása 2006 In: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_e vek_idojarasa/images/ySst/ySst2006.gif (Letöltés időpontja: 2015.05.13. 11:17) A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2012. In:


Napelemekkel előállított villamosenergia mennyiségének összehasonlító elemzése …

[7.] [8.] [9.]

[10.]

[11.]

[12.] [13.]

[14.]

https://www.mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2012.p df/afac965c-b567-4738-af14-847a94013532 (Letöltés időpontja: 2015.05.14. 17:09) http://www.tomshardware.com/reviews/technical-foundations-diy-solar-poweredpc,1680-3.html (Letöltés időpontja: 2015.05.14. 20:21) http://cleantechnica.com/2013/07/07/breaking-germany-sets-solar-power-recordagain-23-9-gw (Letöltés időpontja: 2015.05.15. 12:46) International Energy Statistics In: http://www.eia.gov/cfapps/ipdbproject/IEDIndex3.cfm?tid=2&pid=2&aid=12 (Letöltés időpontja: 2015.05.15. 19:52) Megújuló energiaforrások helyzete itthon és külföldön In: http://energiapedia.hu/megujulo-energiaforrasok-helyzete-itthon-es-kulfoldon (Letöltés időpontja: 2015.05.17. 10:37) Németh Á.,: A megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése az Európai Unióban és Németországban In: http://elib.kkf.hu/edip/D_15118.pdf (Letöltés időpontja: 2015.05.15. 21:04) http://www.alternativenergia.hu/nemetorszagban-csokkentik-a-megujulo-energiaallami-tamogatasat/65818 (Letöltés időpontja: 2015.05.18. 08:45) Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű kiserőművek száma In:http://www.mekh.hu/adatok-statisztikak-2/sajto/sajtokozlemenyek-2/1064ugrasszeruen-megnott-a-haztartasi-meretu-kiseromuvek-szama.html (Letöltés időpontja: 2015.05.18. 11:56) Adót vetettek ki a napelemekre In: http://www.origo.hu/gazdasag/20150111-adotvetettek-ki-a-napelemekre.html (Letöltés időpontja: 2015.05.18. 19:29)


127

Herman Petra - Harangi Sándor - Simon Edina - Baranyai Edina


Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel Petra Herman - Sándor Harangi - Edina Simon - Edina Baranyai The Investigation of Zooplankton Organisms Polluted with Heavy Metal with Atomic Spectroscopic Methods Abstract Nowadays metal contamination in the aquatic environment has attracted global attention. According to previous research some backwaters in our country have got contaminated classification, and this encouraged us to do research is this theme. Artemia nauplii is a species of brine shrimp, and these animals are ideal indicators of heavy metal pollution in aquatic systems. The main aim of this study is to investigate the accumulation of manganese and iron in these zooplankton organisms. We applied five treatments with different concentrations of these trace minerals, and after the 24 hours enrichment period the accumulation of the elements was analysed. The concentration of manganese increased in parallel with the dose of supplementations. Treatments with a maximum manganese concentration had significant effect on the manganese level of Artemia, compared with the other groups. On the contrary, examining the iron concentrations in the five treatments there was no significant difference. Also no significant difference occurred in the dry matter content of Artemia among all treatments. Even the highest dose of the elements had no influence on the vitality and mobility of the zooplankton. Keywords: zooplankton, heavy metal, atomic spectroscopy

Összefoglaló Manapság a felszíni és felszín alatti vizeink egyre nagyobb figyelmet kapnak, mivel a víz véges erőforrás és csak korlátozottan áll a rendelkezésünkre, viszont a Földön mindenféle élet szempontjából nélkülözhetetlen. A kísérletünk során vas és mangán akkumulálódását tanulmányoztuk egy sósvízi rákfajban, az Artemia naupliiban. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a tiszai holtágban mért koncentrációk - melyek alapján azt szennyezett és erősen szennyezett kategóriába sorolták - nem okoztak jelentős változást a sórákok vas és mangán szintjében. Az ehhez képest tízszeresére beállított dózis viszont már szemmel látható koncentrációnövekedést eredményezett az Artemiákban. A vas szintjének emelkedését statisztikailag nem tudtuk igazolni, a mangán szintje ezzel szemben a koncentráció növelésével arányosan változott az élőlényekben, ami statisztikailag is igazolható volt. A megemelt nehézfém koncentráció tízszeres dózisban sem okozott elhullást a sósvízi rákfajnál, az élőlényeknek sem vitalitásuk, sem pedig mozgékonyságuk nem csökkent a kezelések hatására. Kulcsszavak: zooplankton, nehézfém, atomspektroszkópia

128


Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel

Bevezetés Az utóbbi években a vízi környezet fémszennyezettsége magára vonta a világ figyelmét. Nagy mennyiségben jelentek meg veszélyes vegyi anyagok a vízi ökoszisztémákban világszerte, a világnépesség gyors, globális növekedésének és a bővülő mezőgazdasági, illetve ipari tevékenységeknek köszönhetően, és ezek közül kiemelkednek a nehézfémek. A nehézfémek felhalmozódhatnak a vízi állatok szöveteiben, és ha a koncentrációjuk elér egy bizonyos toxicitási küszöbértéket – ami eltérő az egyes fém fajták, taxonómiai fajok és életszakaszok esetében -, mérgezővé válhatnak. A nehézfémek összefüggésbe hozhatók számos testi deformitással a vízi szervezeteket illetően, mind a természetes populációkban, mind a laboratóriumi in situ vizsgálatok esetében. Ezek az elváltozások befolyásolhatják a túlélést, a növekedés ütemét és a morfológiai megjelenést is. A halak elsősorban a kopoltyújukon, az emésztő rendszerükön és kisebb mértékben a bőrükön keresztül veszik fel a fémeket (Sfakianakis és mts-i, 2014; Saiful Islam és mts-i, 2014). A különböző nehézfémek többféle úton kerülhetnek be a természetes vizekbe. A földkéregben előforduló nagy mennyiségüknek köszönhetően többségük megtalálható minden édesvízi környezetben. Ez egy természetes szint, melyet a geológiai adottságok határoznak meg. Emellett az antropogén úton bekerülő hányaduk is jelentős, és legtöbb esetben ez okozza a megengedett határérték fölé emelkedését az elemeknek. Ide tartozik az ipari termelés, a mezőgazdasági művelés, a közlekedés, a kommunális hulladékok és szennyvizek, melyek mind hozzájárulhatnak a fémek vizekbe kerüléséhez, valamint a savas esők is okozhatják a nehézfémek talajból vizekbe mosódását. A zooplankton szervezetek nagymértékben hozzájárulhatnak egy vízi rendszert érő nehézfém szennyezés terjedéséhez. A vízi ökoszisztémák esetében is megtalálhatóak a szárazföldihez hasonlóan felépülő táplálkozási láncok, és a zooplankton szervezetek ennek alapját képezik. Azért fontos a szennyezés ECONOMICA 2015. 3. szám

hatásának vizsgálatát velük kezdeni, mivel ezek az élőlények egyszerű testfelépítésüknek köszönhetően még nem szenvednek jelentős mértékű károsodást, viszont képesek a különböző nyomelemeket felhalmozni szervezetükben. Így az ezekben a szervezetekben akkumulálódott szennyező anyagok a bioakkumuláció révén a tápláléklánc többi tagjában is feldúsulhatnak, bizonyos élőlények akár nagyobb koncentrációt is létrehozhatnak sejtjeikben, szöveteikben, mint ami a kiindulási elemben volt. Ezáltal közvetve az élővilág többi tagját, akár az embereket is veszélyeztethetik. A különböző elemek felvehetőségét számos tényező befolyásolja, többek között az elemek eltérő kémiai formája és koncentrációja, valamint más elemekkel kialakuló kölcsönhatásaik (Watanabe és mts-i, 1997). Emiatt fontos, hogy a nehézfémek hatásainak vizsgálatánál az elemek között előforduló szinergista/antagonista kapcsolatot is figyelembe vegyük. Kutatásunk során két esszenciális nehézfém, a vas és a mangán akkumulálódását vizsgáltuk sórákokban (Artemia nauplii), illetve tanulmányoztuk, hogy ezek a nehézfémek hogyan befolyásolják egymás felvételét. Mivel a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén végzett korábbi kutatások több tiszai holtmedret is szennyezett, illetve erősen szennyezett kategóriába soroltak a vas és a mangán tekintetében az MSZ:12749 szabvány alapján, így a hazai környezetvédelem és természetvédelem szempontjából is nagy jelentősége van a témának.

Anyag és módszer Kísérleti beállítás Az Artemia nauplii sósvízi rákfaj számos jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik, melyek megkönnyítik a különböző nevelési, fejlődési, biokémiai és toxikológiai vizsgálatokban való alkalmazását. Ezen tulajdonságok egyike, hogy alvó petéket rak, így nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a kereskedelmi forgalomban ilyen állapotban, ezek pedig kísérletileg könnyen kezelhetőek. A fejlődésük korai 129

Herman Petra - Harangi Sándor - Simon Edina - Baranyai Edina embrionális és lárvai szakasza egyértelműen meghatározható, az 1. ábrán 24 órást keltetést követően leszűrt példányok láthatók. Az Artemia lárvák közvetlenül kikelésük után saját tartalék tápanyagaikat hasznosítják, nem táplálkoznak, majd a következő fejlődési szakaszukban már csökken a szabad aminosav, szárazanyag és energia tartalmuk, így a halak számára is nehezebben emészthetővé válnak. Az elő eleségként való használatuk mellett széles körben alkalmazzák a sórákokat a normális biológiai funkciókat megzavaró mérgező anyagok kimutatására, a biológiai toxicitás tesztelésére is (Sarabia és mts-i, 1997; Benijts és mts-i, 1976; Sorgeloos és mts-i, 2001). 8. ábra: Artemia nauplii mikroszkópos felvétele

A kísérletben vizsgált Artemia nauplii (Sera, Germany) petéket laboratóriumi körülmények között keltettük és neveltük, a számukra megfelelő körülmények beállításával. A sórákok keltetése három darab 1,5 literes műanyag edényben történt, 4 g pete/liter-es egyedsűrűségben. Az edényeket csapvízzel töltöttük meg, a vizet 24 óráig levegőztettük, és beállítottuk a számukra ideális 20 g/l-es sókoncentrációt. A víz hőmérsékletét 27 °C-ra állítottuk be, a kikelésükhöz szükséges 2000 luxos megvilágítást pedig asztali lámpák segítségével biztosítottuk. Ilyen körülmények között 24 órán át keltettük az Artémiákat, majd a frissen kelt egyedeket egy 150 µm-es planktonháló segítségével leszűrtük és elválasztottuk a kikelt sórákokat a ki nem kelt petéktől és a felúszó petehéjaktól. 130

A következő periódusban vas-kloriddal és mangán-kloriddal dúsítottuk az Artemia lárvákat. A dúsítást 5 literes ballonokban végeztük, melyekben szintén biztosítottuk a már említett körülményeket (20 g/l-es sókoncentráció, megvilágítás, folyamatos levegőztetés), és egyenlően osztottuk el bennük a leszűrt Artemiákat. A ballonokban eltérő vas és mangán koncentrációkat állítottunk be, a legmegfelelőbb koncentrációk kiválasztásához pedig több előkísérletet is végeztünk, annak érdekében, hogy megtaláljuk azt a dózist, melyet már felvesznek a sórákok, viszont nagymértékű elhullást még nem eredményez. Elsőként azokat a koncentrációkat állítottuk be a dúsító ballonokban, amiket a tiszai holtágakban mértek, és amelyek alapján azokat szennyezett vagy erősen szennyezett kategóriába soroltak. Mivel ezek a beállítások nem eredményeztek szignifikáns változást az Artemia lárvák nyomelem akkumulációjában, ezért megpróbáltuk egy tízszeres és egy százszoros dózis alkalmazását. A tízszeres dózis esetében már számottevő koncentráció változást tapasztaltunk a sórákok vas és mangán felvételében, a százszoros koncentráció viszont az Artemia lárvák jelentős mértékű elhullását eredményezte. Ennek következtében úgy döntöttünk, hogy a tiszai értékekhez képest tízszeres dózisban alkalmazzuk a nyomelemeket a dúsítás során, mivel ez volt az a koncentráció, amely esetében megfelelően tudtuk vizsgálni azok akkumulálódását az Artemia lárvákban, valamint az elemek közti kölcsönhatásokat Az előkísérletek alapján alkalmazott koncentrációk:     

CC (Fe: 5,7 mg/l, Mn: 2,9 mg/l) CM (Fe: 5,7 mg/l, Mn: 6,25 mg/l) MC (Fe: 15 mg/l, Mn: 2,9 mg/l) MM (Fe: 15 mg/l, Mn: 6,25 mg/l) Kontroll

Minden beállítást öt ismétlésben végeztünk el. A koncentrációk beállításához használt törzsoldatokat szilárd beméréssel készítettük el (~10000 mg/l FeCl3, ~10000 mg/l MnCl2), majd


Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel az oldatok pontos koncentrációját MP-AES készülékkel állapítottuk meg. A minták feltárása A dúsítás szintén 24 óráig tartott a ballonokban, majd planktonháló segítségével leszűrtük azok tartalmát, desztillált vízzel átmostuk és főzőpoharakban helyeztük el a sórákokat. Az így kapott mintákat 105 °C-on szárítószekrényben kiszárítottuk, ezt követően pedig atmoszférikus roncsolással elektromos főzőlapon feltártuk azokat (4. ábra). A roncsoláshoz mintánként 4 ml 65%-os tömény salétromsavat (MERCK), 0,5 ml kétszer ioncserélt vizet és 0,5 ml 30%-os tömény hidrogén-peroxidot (SPEKTRUM 3D) használtunk. Az atmoszférikus roncsolást követően kémcsövekbe kétszer ioncserélt vízből készült 0,1 M salétromsavval 10 ml-re töltöttük fel a mintákat (Fehér és mts-i, 2013). A minták mérését mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométerrel (Agilent MP-AES 4100), illetve induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (Agilent ICP-OES 5100 SVDV) végeztük. (Nguyen és mts-i, 2008) Elemanalízis A minták elemanalízisét Agilent Technologies 4100 típusú mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométerrel (MP-AES) végeztük. A készülék nagy előnye, hogy gyúlékony és drága gázok helyett nitrogént használ plazmagázként, melyet sűrített levegőből állít elő egy nitrogéngenerátor segítségével, ami jelentősen csökkenti az üzemeltetési

költségeket. A készülék egy mágnesesen gerjesztett mikrohullámú plazmaforrást használ. Egy torroid alakú plazma alakul ki, alacsonyabb hőmérsékletű központi résszel, mely alkalmas a folyékony minták stabil bevezetésére (Kamala, 2014). A plazma magas hőmérsékletének hatására az aeroszol víztartalma elpárolog, ezt követően pedig a minta atomizálódik, illetve ionizálódik. A gerjesztett állapotú atomok specifikus, rájuk jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki, ami az azonosításukhoz szükséges információt hordozza. Minden egyes gerjesztett atom által kibocsátott vonal intenzitása egyenesen arányos az egyes elemek koncentrációjával, így történik a mennyiségi azonosítás, a színképvonalak hullámhossza pedig a minőségi azonosítást teszi lehetővé. Mivel a MP-AES új technológiának számít, ezért hogy a módszer alkalmazhatóságát ellenőrizzük, a méréseket Agilent Technologies 5100 (SVDV) típusú induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) is elvégeztük. Az induktív csatolású argon plazma az atom emisszió hatékony forrása, melyet alapvetően az argontól különböző elemek meghatározására használnak. A készülék a kimutatási határ tekintetében is a legjobbak közé sorolható, a legtöbb elem esetében 1-100 µg/l közötti tartományban van ez az érték (Thompson, 1983). Az egyes elemek minőségi és mennyiségi azonosításának elve megegyezik a MP-AES készüléknél megismertekkel.

2. ábra: A méréseimhez alkalmazott ICP-OES és MP-AES készülékek


131


Statisztikai elemzés A statisztikai elemzés elvégzéséhez az IBM SPSS Statistics Data Editior programban végeztünk kétutas variancia analízist (GLM ANOVA). A varianciaanalízis (ANOVA; Analysis of Variance) egy olyan statisztikai módszer, mely több csoportból álló adathalmaz középértékeinek összevetésére szolgál. Segítségével megállapíthatjuk, hogy van-e olyan faktor, mely a valószínűségi változó értékének kialakításában szerepet játszik és hatására a csoportok különböznek egymástól. A változó varianciája két komponensre bontható: a csoportok közötti és a csoporton belüli

varianciára. A csoportok közötti eltérések a kezelések különbségeinek tudhatók be (vagyis a mesterségesen alkalmazott szisztematikus hatásoknak), míg a csoporton belüli variancia a véletlen hibákkal magyarázható.

Eredmények A 24 órán át, különböző koncentrációjú elemösszetételekkel végzett dúsítást követően a vas és a mangán akkumulálódása mellett, hét másik elem koncentrációjának a változását mértük a sórákokban (Ca, Cu, K, Mg, Na, Pb, Zn), minden kezelés esetében.

3. ábra: Fe és Mn dúsulása Artemiákban (mg/kg, átlag±SE, n=5)

A minták vas tartalmának vizsgálata során nem mutattunk ki statisztikai különbséget az egyes kezelések között (p>0,05), bár a kontroll minta közel 1500 mg/kg-os nyomelem tartalmához képest a többi kezelés esetében megfigyelhető koncentráció növekedés. A legnagyobb mértékű változást a CC kezelés esetében mértük (2732 mg/kg), de még ez sem haladta meg a kétszeres koncentráció növekedést. Az MC, CM és MM kezelések esetében ennél alacsonyabb koncentrációt mértünk, a három beállítás értékei között nem volt jelentős eltérés. A minták mangán tartalma az alkalmazott koncentrációval arányosan változott. A kontroll mintákban viszonylag kis, de mérhető koncentrációban volt jelen a mangán (67 mg/kg), ehhez képest viszont mind a közepes, mind a maximum koncentrációk esetében szemmel látható növekedés 132

tapasztalható a minták mangán koncentrációjában. A közepes dózisú mangánnal dúsított Artemiák esetében több, mint háromszoros, míg a maximum koncentrációban alkalmazott mangán dúsítás közel hétszeres koncentráció növekedést eredményezett. Ez utóbbi különbségek statisztikailag is igazolhatók. A K kezelés a CM és az MM kezeléstől (p<0,001), a CC kezelés a CM (p=0,007) és az MM (p=0,018) kezeléstől, és az MC kezelés szintén a CM (p=0,030) és MM kezeléstől (p=0,007) különbözik szignifikánsan. A CM kezelésnél a K (p<0,001), a CC (p=0,007) és az MC (p=0,003), az MM kezelésnél szintén a K (p<0,001), a CC (p=0,018) és az MC kezeléstől figyelhető meg szignifikáns eltérés (3. ábra). A Ca, Cu, K, Mg, Na, Pb és Zn esetében nincs statisztikailag igazolható szignifikáns különbség a kezelések között (p>0,05), valamint ECONOMICA 2015. 3. szám

Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel szinergista vagy antagonista hatások sem voltak megfigyelhetőek.

Vizsgálati módszer A minták elemanalízisét mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométerrel (MP-AES) és induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) is elvégeztük, így összehasonlítva a két elemanalitikai módszert. A MP-AES viszonylag új technológiának tekinthető. Az ICP-OES argon plazmájához viszonyítva, itt alacsonyabb hőmérsékletű nitrogén plazmát alkalmazunk, ami a kis koncentrációban, kevés mintamennyiségből

történő meghatározás esetén gondot jelenthet egyes elemek kimutatását illetően. A két különböző műszerrel végrehajtott mérés alapján azonban a kapott eredményekben nem tapasztaltunk eltérést, ami azt bizonyítja, hogy a mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométer is alkalmas a vizsgált elemek környezeti mintákból történő meghatározására, így az induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel szemben egy költséghatékonyabb módszerrel is elvégezhető a nyomelem analízis. A két vizsgálati módszer összehasonlítása a Fe és a Mn példáján az 4. ábrán látható.

4. ábra: Fe és Mn mérési adatok MP-AES és ICP-OES készülékkel

Artemiák lemosása Az Artemiák dúsítást követő, desztillált vízzel való átmosása vitatott kérdés, egyesek szerint ugyanis a desztillált vízzel való lemosással az ozmózis jelenségének hatására kioldhatjuk az élőlényekből a dúsított nyomelemeket, másrészről viszont, ha egyáltalán nem mossuk át az Artemiákat, akkor a felületükön maradt, nyomelemeket tartalmazó víz koncentrációját hozzámérhetjük a tényleges, Artemiákban dúsult nyomelem koncentrációhoz (Fehér ás mts-i, 2013). Ennek a kérdésnek a vizsgálatát úgy próbáltuk megoldani, hogy a lemosás során használt desztillált vizet három körben felfogtuk centrifuga csövekben, majd MP-AES készülék segítségével megmértük a mosófolyadékokban a dúsításra használt nehézfémek koncentrációját.


A vártnak megfelelően a nyomelemek koncentrációja fokozatosan csökkent a lemosó vízben, bár a három átmosás hatására még teljes mértékben nem csökkent le, tehát több öblítés szükséges a dúsító folyadék maradéktalan eltávolításához. Az első átmosást követően felfogott mosófolyadékban viszonylag nagy dózisban volt jelen mindkét dúsított nyomelem, amiből arra következtettünk, hogy ez a koncentráció nem lehetett az Artemiákból való kioldás eredménye. Ezek alapján a lemosás mindenképpen indokoltnak bizonyult, ugyanis kisebb szisztematikus hibát követhetünk el azzal, ha átmossuk az Artemiákat, mintha mosás nélkül, a felületükön maradt dúsító víz koncentrációját is hozzámérjük a valós eredményekhez (5. ábra).

133

Herman Petra - Harangi Sándor - Simon Edina - Baranyai Edina 5. ábra: Fe és Mn koncentráció csökkenése a lemosó folyadékban az átmosások során

Artemiák szárazanyag tartalma Ezek mellett tanulmányoztuk a kezelések hatását az minták szárazanyag tartalmára. Az Artemia minták tömegét gravimetriásan határoztuk meg. Négy tizedes jegy pontossággal, analitikai mérleg segítségével mértük le a nedves tömegüket a szűrést

követően, majd a szárítás után a száraz tömegüket. Bár szemmel látható változás van a kezelések szárazanyag tartalma között, ezt statisztikailag nem tudtuk igazolni, mivel a varianciaanalízis nem mutatott szignifikáns eltérést közöttük (6. ábra).

6. ábra: Az Artemiák szárazanyag tartalma a kezelések hatására (g, átlag±SE, n=5)

Összefoglalás A kísérletünk során vas és mangán akkumulálódását tanulmányoztuk egy sósvízi rákfajban, az Artemia naupliiban. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke egy projekt keretében vizsgálta a felső-tiszai holtmedrek fémszennyezettségét. A kísérletünk első szakaszában a kutatócsoport által mért értékek szerint állítottuk be a kezelések vas és mangán koncentrációját - melyek alapján a holtmedreket szennyezett és erősen 134

szennyezett kategóriába sorolták – ezek azonban nem okoztak jelentős változást a sórákok vas és mangán szintjében. Az ehhez képest tízszeresére beállított dózis viszont már szignifikáns koncentrációnövekedést eredményezett az Artemiákban. A vas szintjének emelkedését statisztikailag nem tudtuk igazolni, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vas(III)-klorid vizes oldatban hidrolizál, vörösesbarna színű vas(III)hidroxid csapadék keletkezik, ami az élőlények ECONOMICA 2015. 3. szám

Zooplankton szervezetek nehézfém terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel számára nem felvehető. A mangán szintje ezzel szemben a koncentráció növelésével arányosan változott az élőlényekben, ami statisztikailag is igazolható volt, mivel a varianciaanalízis szerint azok a csoportok, melyekben maximális mangán koncentrációt alkalmaztunk, szignifikánsan különböznek a közepes mangán koncentrációt tartalmazó, illetve a kezelés nélküli csoportoktól. A sórákok mangán felvételét Nguyen és mts-i (2008) is vizsgálták, és az alkalmazott koncentrációval arányos változást tapasztaltak, a kontrollhoz képest szignifikánsan magasabb mangán tartalmat mértek a kezelt csoportokban. Hét másik elem (Ca, Cu, K, Mg, Na, Pb és Zn) koncentráció szintjének a változását is vizsgáltuk az Artemiákban, az esetleges szinergista vagy antagonista hatások megállapítására, statisztikailag igazolható különbséget azonban nem találtunk a kezelések között. A megemelt nehézfém koncentráció tízszeres dózisban sem okozott elhullást a sósvízi sórákfajnál, az élőlényeknek sem vitalitásuk, sem pedig mozgékonyságuk nem csökkent a kezelések hatására. Ez igazolja Gajbhiye és Hirota (1990) következtetéseit, mely szerint az Artemia nauplii a különböző nehézfémekkel szemben széles koncentráció tartományában ellenálló. A vízi ökoszisztéma többi tagjára nézve ez azért jelenthet kockázatot, mivel ezek

a tápláléklánc legalján álló, egyszerű testfelépítésű élőlények ugyan akkumulálják a szervezetükben a nehézfémeket, de ők maguk nem károsodnak a szennyezés hatására, az őket elfogyasztó fejlettebb, bonyolultabb testfelépítésű élőlények azonban már sokkal érzékenyebben reagálnak a szervezetükbe került nehézfémek hatására. A kutatómunkánk további céljaként tűztük ki a manapság még új technológiának számító MPAES alkalmasságának vizsgálatát a környezeti mintákból történő nyomelem meghatározására, mivel ezzel kapcsolatban kevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre. A kapott mérési eredményeket az ICP-OES készülékkel mért adatokkal összehasonlítva nem tapasztaltunk eltérést, tehát elmondható, hogy ezzel a költséghatékonyabb módszerrel is meghatározhatók az elemek szerves környezeti mintákból. Emellett megvizsgáltuk a kezelések hatását az Artemiák szárazanyag tartalmára, szignifikáns különbség viszont nem volt a csoportok között, így elmondható, hogy a kezeléseknek nem volt hatása a szárazanyag tartalom változására. Ez az eredmény egyezik a Nguyen és mts-i (2008) által közölt eredményekkel, ugyanis Zn és Mn dúsítás hatására ők sem tapasztaltak jelentős eltérést a különböző kezelések szárazanyag tartalma között.

Felhasznált irodalom [1.]

[2.]

[3.] [4.]

[5.]

Benijts, F., Vanvoorden, E., Sorgeloos, P. (1976). Changes in the biochemical composition of the early larval stages og the brine shrimp, Artemia salina L. In: Persoone, G., Jaspers, E., (Eds.), Proceeding of the 10th European Symposium on Marine Biology. Research in Mariculture at Laboratory and Pilot Scale, vol. 1. Universa Press, Wetteren, 1-9. Fehér M., Baranyai E., Simon E., Bársony P., Szűcs I., Posta J., Stündl L. (2013). The interactive effect of cobalt enrichment in Artemia on the survival and larval growth of barramundi, Lates calcarifer, Aquaculture 414–415, 92–99. Gajbhiye, S.N., Hirota, R. (1990). Toxicity of heavy metals to brine shrimp Artemia, Journal of the Indian Fisheries Association, 20, 43-50. Islam, M. S., Ahmed, K., Raknuzzaman, M., Mamun, H., Islam, M. K. (2014). Heavy metal pollution in surface water and sediment: A preliminary assessment of an urban river in a developing country, Ecological Indicators 48, 282–291. Kamala, C. T., Balaram, V., Dharmendra, V., Satyanarayanan, M., Subramanyam, K. S. V., Krishnaiah, A. (2014). Application of Microwave Plasma Atomic EmissionSpectrometry


135


[6.] [7.]

[8.]

[9.] [10.] [11.]

136

(MP-AES) for environmental monitoring of industrially contaminated sites in Hyderabad City, Environ Monit Assess 186:7097–7113 DOI 10.1007/s10661-014-3913-4. MSZ 12749:1993 Nguyen, V T., Satoh, S., Haga, Y., Fushimi, H., Kotani, T. (2008). Effect of zinc and manganese supplementation in Artemia on growth and vertebral deformity in red sea bream (Pagrus major) larvae, Aquaculture 285, 184–192. Sarabia, R., Torreblanca, A., Del Ramo, J., Diaz-Mayans, J. (1997). Effects of low mercury concentration exposure on hatching, growth and survival in the Artemia strain La Mata parthenogenetic diploid, Comparative Biochemistry and Physiology Part A 120, 93–97. Sfakianakis, D. G., Renieri, E., Kentouri, M., Tsatsakis, A. M. (2014). Effect of heavy metals on fish larvae deformities: A review, Environmental Research 137, 246–255. Thompson, M. (1983). A Handbook of Inductively Coupled Plasma Spectrometry, Chapman and Hall, New York, 1-2. Watanabe, T., Kiron, V., Satoh, S. (1997). Trace minerals in fish nutrition, Aquaculture 151, 185-207.


A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása

Kaczur-Somfay Dorottya

A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása Dorottya Kaczur-Somfay A Possible Research Method For Exploring Hidden Relations in Ecological Communication Summary Waste management has recently become a key issue in environment protection. The area is accompanied by various kinds of lobbying activities all around the world and it has the potential of directly affecting the everyday life of people and corporations. My future thesis investigates the aspects of communication regarding waste management. I analyse the factors that may influence social consciousness in the long run and what communication tools opinion leaders can use to reach out to the various social platforms. Keywords: waste management, ecological communication, társadalmi tudatformálás, Rep test and Story telling research methods Összefoglaló A magyar hulladékgazdálkodás az elmúlt években számos átalakuláson ment és megy folyamatosan keresztül, amely nagymértékben hat ki a különböző szakterületeinek priorizálására és ennek következtében kommunikációjára. A különböző jogi és tulajdonosi változásokból adódó lehetséges következmények egyelőre még mindig átláthatatlanok, ugyanakkor a szakma elitjén is múlik, hogy mennyire képes befolyásolni a jelenlegi kormányzat döntéshozóit abban, hogy társadalmunk hulladékhoz való viszonya pozitívan alakuljon a jövőben és végre előre mozduljon. Kulcsszavak: hulladékgazdálkodás, ökológiai kommunikáció, Rep teszt és Story telling kutatási módszertan

BEVEZETÉS A környezetvételemen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcsfontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbi-tevékenység párosul és közvetlenül képes hatással lenni az emberek és vállalatok mindennapjaira. Leendő disszertációs munkám során a téma kommunikációs aspektusait tárom fel és vizsgálom meg, hogy milyen tényezők képesek hosszú távon befolyásolni a társadalmi tudatot és ezt a különböző társadalmi színtereken a ECONOMICA 2015. 3. szám

véleményformálók milyen kommunikációs eszközökkel képesek elérni. Az európai országok hulladékgazdálkodását meghatározó és irányt mutató hulladékpiramis azon területek hierarchiáját tartalmazza, amelyek a hulladékot kezelik, ártalmatlanítják és (újra)hasznosítják. Ezen területek megítélése és elfogadottsága, mind a lakosság szempontjából, mind pedig szakmai körökben óriási eltéréseket mutatnak, amelyet az általam 2014-ben végzett nem reprezentatív, ugyanakkor egy speciális hiánypótló kvalitatív kutatás is kimutatott. 137

Kaczur-Somfay Dorottya A hulladékgazdálkodás jövője szempontjából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Szükséges továbbá feltérképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommunikációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. A kérdés az, hogy mindezt milyen eszközökkel érik el, pontosabban Magyarországon mely erők, társadalmi csoportok a mozgatórugók, van-e eltérés egyáltalán, vagy ezt a térséget ugyanazon elvek és szervező erők mozgatják, mint például az európai szomszédinkat? Milyen meglévő kommunikációs eszközei vannak e területnek, hogy edukálja vagy formálja a lakosság tudatát és mikkel lenne érdemes kiegészíteni azt? Vane esélye hazánknak és kelet-európiai térségnek ezen a téren a felzárkózásra, le vagyunk-e egyáltalán maradva, és ha igen, kimutathatóan milyen mértékben és téren a fejlett nyugateurópai államokhoz képest? Mindezekre a kérdésekre - és nagy valószínűséggel a kutató munka során még számos egyébre- szeretnék válaszokat találni. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló folyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolatban. Fontosnak érzetem olyan kutatási módszertant választani, amely a mélyinterjúk eredményeit is meghaladhatja azáltal, hogy olyan mélységeket képes előhozni az alanyokból, amelyet a kutatást végző/kérdező fél előre felkészült kérdésfeltevések által nem tud elérni. A tavalyi évben megkíséreltem a terület érdekgazda/stakeholder térképét felvázolni, vagyis, hogy mely erők gyakorolnak jelentős hatást e szakmára. Erre alapozva és tovább gondolva a szakma elitjét és vezető beosztású tisztségviselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai vezetőjének és döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási 138

módszertan egyesítése által. A kutatás célja az volt, hogy felfedjen olyan rejtett összefüggéseket a hulladékgazdálkodás területén, amelyek befolyásolják a magyar társadalmi tudatot és magát a hulladékhoz való viszonyát a fogyasztóknak.

MÓDSZERTAN Fontosnak érzetem olyan kutatási módszertant választani, amely a mélyinterjúk eredményeit is meghaladhatja azáltal, hogy olyan mélységeket képes előhozni az alanyokból, amelyet a kutatást végző/kérdező fél előre felkészült kérdésfeltevések által nem tud elérni. Ennek kulcsa az, hogy a kutatásban részt vevő alany saját fogalomrendszerén keresztül vizsgáljuk meg az adott területet, majd az egyes fogalmak véletlen összevetése által egy olyan gondolkodásra késztessük őket, amely felszínre képesek hozni új szempontokat, összefüggéseket, rejtett dimenziókat. Ezáltal fel tudtam tárni, hogy a tudatformálás szempontjából mik kommunikálhatóak, a szakma elitje mit gondol a prioritásokról, mit lehet, és mit nem lehet elmondani/kimondani és mikről vannak tévképzetek a lakosság fejében. A kutatást két módszertan egyesítése által végeztem el, ezek a Rep Teszt (szerepkonstrukció- repertoár teszt) és a Story telling kutatási módszerek. Segítségükkel a hulladékgazdálkodás témakörében a kutatás alanyaival leírtunk tizenöt darab fogalmat, amelyeket az alanyok neveztek meg, majd mindezek konstruktumait és kontrasztjait tárták fel és elemezték egy-egy esettanulmány vagy történet elmesélésével kiegészítve. Az alanyokkal a kutatás Rep Teszt részét egyszerre végeztettem el a Story tellinggel, mert úgy gondoltam, hogy az azonnali benyomások és gondolatok egy-egy fogalom találkozásánál hozhatják ki leginkább a téma valódi arcát. Voltak olyan helyzetek, amikor a tesztet kitöltő fél olyan fogalmakat tudott összekapcsolni a Rep teszt segítségével, amelyekről nem is gondolta korábban, hogy van köze egymáshoz, de látva egymás mellett őket, nemcsak


A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása rávilágított rejtett összefüggésekre, de nagyon érdekes eseteket is el tudtak mesélni általa. Természetesen a teszt alább ismertetett random véletlenszerű jellegéből adódóan számos olyan helyzet is adódott, amikor a fogalmak találkozásakor semmi különösebb megállapítást nem tudtak tenni az alanyok. Miután minden alannyal elvégeztem a kutatást, a kapott eredményeket egyesítettem és összehasonlítottam, megvizsgáltam textuálisan. Tehát összességében elmondható, hogy az interjú témáját tulajdonképpen a kutatás alanyai alakították, hiszen a Rep táblázaton kívül előre elkészített kérdőív nem készült. Tulajdonképpen a kvalitatív piackutatás lényegéről van szó: nem a kutató mondta meg, hogy melyek az egyes témák lényeges tulajdonságai (konstrukciók), hanem azokat a kutatás alanya határozták meg, mintegy az alanyból „vonjuk ki” az adott téma jellemzőit. (Polya, 3-4.) Az általam készített kutatásban egyelőre tizenhét fő szerepel, így ahhoz, hogy ez a szám elérje a reprezentatív küszöböt, a következő években megkísérlem a lehető legtöbb témában érintett magyar szakmabelit és döntéshozót bevonni.

A Rep Teszt paraméterei A George Kelly féle Repertoárrács Technika egy hasznos, széleskörűen alkalmazható kvalitatív piackutatási módszer, bár hazánkban eddig még nem elterjedt. A Rep Teszt eredetileg egy olyan projektív pszichológiai teszt, amely a társas helyzetek értelmezésében, egyéni megkonstruálásában fontos kategóriák feltárását célozta meg. A Rács elemzéséhez bár Kelly felállított egy matematikai sémát-, szoftvertámogatás szükséges, éppen ezért a módszer, a számítástechnika és az alkalmazott szoftverek fejlődésével került egyre inkább előtérbe. A módszer segítségével feltárhatók az egyes fogyasztók személyes konstrukciói, továbbá megrajzolhatók az észlelési és mentális térképeik. Előnye a kvalitatív eredmények számszerűvé tétele, s ezzel önmagában


biztosítja a kvalitatív-kvantitatív piackutatás integrációját. (Túri, 2000, 72.) Mivel a Repertoárrács Technika nem a mennyi, hanem sokkal inkább a hogyan kérdésre keresi a választ, így sokkal inkább segít abban, hogy nyomára bukkanjuk, hogyan gondolkodik, miként észlel egy fogyasztó, milyen tudatalatti motivációk irányítják választásait. A módszer egyik legfőbb előnye az interjúkkal szemben, hogy teljes mértékben ki lehet vele küszöbölni a kutatói befolyásolást. Ugyanis egyéb esetekben a kutató mindig a saját konstrukciós rendszeréből indulna ki, ahogyan ezt fentebb említettem már, és óhatatlanul befolyásolja az interjú kimenetelét. A kutatás két részből állt, először arra kértem a kutatás alanyait, hogy az adott kutatási témakörből válasszon ki számára fontos/releváns fogalmakat, majd hármasával vizsgálja meg az elemeket, s hasonlítsa össze a triádokat úgy, hogy megnevezi azt a tulajdonságot, amelyben a három elemből kettő hasonlít egymásra, s éppen e tulajdonság ellentétében különbözik a harmadik elemtől. Ezzel létrejött egy olyan fogyasztó által meghatározott dimenzió, amelynek egyik pólusán a hasonlóság helyezkedik el (két elem hasonlósága a harmadikkal szemben) a másik póluson pedig a harmadik elem különbözősége található (Lehota, 2001). A követhetőség kedvéért azt a két elemet, amelyek hasonlítanak egymásra megjelöltük (X), a harmadikat pedig, amely a különbözőség tulajdonságát hordozza, jelöletlenül hagytuk (O). A teszten belül egy fogalom három alaklommal van összehasonítva más fogalmakkal random módon, a mátrixszerűen elhelyezett pontok alapján. Mindemellett a teszt a kommunikációs, vagy meggyőzési stratégiák megválasztásában is hasznos szerepet tölthet be, amelynek következtében a felek tisztában vannak a másik személy konstrukcióival, vagy legalábbis következtetni tudnak azokra.

139


1. ábra : A Rep Teszt űrlapja

Forrás: http://webspace.ship.edu/cgboer/kelly.html

2. ábra: A kutatás egyik kitöltött példánya

Forrás: Saját kutatás és szerkesztés

A Story telling paraméterei Az utóbbi évtizedben a jövőkutatásban olyan eljárások jelentek meg, amelyek egyrészt az egyéni kreativitásra, másrészt a csoportos gondolkodásra építenek. A story telling módszer azért terjedt el, mert a jelen és a jövő problémái nem oldhatók meg a hagyományos értékrend keretei között. (Nováky, 2005.) Az 140

általam végzett kutatásban hasonló nyitottságot elérve az alanyokban a hulladékgazdálkodás jelenét és jövő dimenzióit tártuk fel a Rep fogalomrendszerén keresztül. Így ez a kutatási módszer megkockáztatom mélyebb összefüggések feltárására képes a Rep Teszttel kombinálva, mint a mélyinterjú önmagában, mert az alany a saját ECONOMICA 2015. 3. szám

A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása fogalomrendszerén keresztül mélyed el a témában. A story telling kutatási részben így irányított kérdésekkel tudja a kutatást végző mélyebb összefüggések keresésére sarkallni a válaszadót. A storytelling és a narratív interjúk módszere elsősorban új információk, új világkép feltárására hivatottak. A kutatás alanyai mind mást és másképpen mesélnek ilyen szituációban, mint akár nagyobb nyilvánosság előtt, vagy hivatalos beszélgetések, interjúk során. Ennek fontos feltétele az anonimitás, amelyet én is szem előtt tartottam, így igyekeztem olyan facilitátorrá, hiteles külső személlyé válni válaszadóim szemében, akinek titoktartásában megbíznak.

A KUTATÁS ALANYAI Tizenöt - a szakmában érintett jelenleg magas beosztásban lévő- szakmai vezetővel töltöttem ki a kutatást állami/kormányzati és önkormányzati oldalról, emellett pedig a nonprofit- és a civil szektorból. Kiegészítve teszt jelleggel - hogy vajon befolyásolják-e a kutatás eredményét-, plusz két fővel kitöltettem a tesztet, egy olyan fogyasztóval, aki hulladéktudatosnak vallja magát, olvasott a témában, továbbá magammal is, mint kommunikációs szakemberrel. Végül az általunk adott válaszok semmilyen formában nem változtatták meg a kutatás eredményét, így végül benne hagytam az általunk adott fogalmakat is a kutatás törzsében. EREDMÉNYEK A Rep Teszt által 255 darab hulladékkal kapcsolatos vagy arra asszociált fogalom született meg, erre támaszkodva 31,5 órás hanganyag story telling kiegészítéssel. Az elemzés során kiszűrtem a három, kimagaslóan legtöbbször említett fogalmat: a szelektív hulladékgyűjtést, az anyagában való hasznosíthatóságot és az energetikai hasznosítást, közismertebb nevén, a hulladékégetést. Mivel az első három helyezetett sokkal többször említették a többinél, és összevetve szerepüket a story telling anyaggal, úgy gondolom, hogy a kutatási alanyaim által legfontosabb vagy


problematikusabb témák rajzolódtak ki e kiemelési módszer segítségével. A szelektivitással kapcsolatban számos alapvető problémát tisztáztak a szakemberek, amelyek a fogyasztók fejében léteznek és ezáltal elutasító magatartást tanúsítanak. Klasszikus tévhit, hogy a szelektívgyűjtőtartályokban lévő szelektált hulladékot a gyűjtőautóban összeöntik. Ez tulajdonképpen a lakosságban ma már nem tévhitként aposztrofálódik, hanem kifogásként. Hasonló jelenség a lakosság körében, ha a gyűjtőtartály 500 méternél messzebb van, mert ebben az esetben feleslegesnek és időpazarlásnak éli meg a lakos, hogy szelektíven gyűjtse a hulladékát. Az ezzel járó szaghatások esetlegesen kellemetlenségekkel járhatnak számára és további problémának élik meg azt, ha a lakókörnyezetén belül erre alkalmas gyűjtőrészt is ki kell alakítania. A fent említett esetekben egy közös pont van: a szakma kommunikációs szempontból rosszul áll hozzá mai napig a helyzethez. Ugyanis a jelenség megcáfolásával járó kommunikációval folyamatosan a köztudatban tartják a tévhitet, miközben a kommunikációt arra kellene fókuszálni, hogy egyetlen közszolgáltatónak sem érdeke a hulladék összeöntése, hiszen csak szelektáltan tudja tovább értékesíteni az anyagot szelektív-hulladékfeldolgozó cégek felé (pl. Fe-Group). A proaktív kommunikáció, amelyre minden egyéb szektorban oly nagy hangsúlyt fektetnek, ebben az esetben nem indokolt a továbbiakban, sőt káros az ügy szempontjából nézve. Fontos lenne egy hatékony és nagy fogyasztói réteget elérő kommunikációs kampányt lebonyolítani, ahol végelegesen tisztáznák ezt a kérdést a közszolgáltatók. Ezúttal viszont új üzenetekre és egy új szemszögből való kommunikációra lesz szükség, arra, hogy lássa azt a lakosság, milyen érdekek és feldolgozói mechanizmusok húzódnak a szelektív hulladékgyűjtés mögött. Az anyagában történő újrahasználat abban áll, hogy bizonyos tárgyak/eszközök egy egyszerű tisztítás és/vagy javítás után ugyan olyan 141

Kaczur-Somfay Dorottya funkciójukban használhatóvá válnak. A műanyagok kimosása a szelektív tartályba való elhelyezése előtt bizonyos országokban releváns cselekedet, a helyi közegészségügyi előírásoknak megfelelő tevékenységnek bizonyul. Magyarországon ugyanakkor jelenleg egy ivós flakonból nem lesz ismét ivós flakon (még színre is válogatják), mivel a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé. Az anyagában történő hasznosítást egy véges folyamatként mutatták be a kutatás alanyai, időben korlátozottnak és ezt a tényt a tudatformálásban fontos véleményük szerint kihangsúlyozni. Olyan hasznosítási folyamat nincs, amely során egy anyagot örökkön-örökké hasznosítani lehetne. Például a papírnál a rostok kivesznek, a műanyagnál pedig a hosszú szénláncú molekulák az újrahasznosításnál töredeznek és a rövidebb szénláncú molekulákat már nem lehet ugyanarra a célra hasznosítani. A hatékonyság egy hasznosítási fogalom (anyagában történő vagy energetikai), amely mindig a hasznosítás hatásfokát mutatja meg. Mennél több energiát hasznosítunk a hulladék energia tartalmából, annál nagyobb a hatékonysága, és így annál kevesebb maradék anyag keletkezik. A környezetre annál kisebb hatást fejtünk ki, mennél magasabb a hatékonyság. Tehát összességében elmondható, hogy a kutatás alanyainak döntő többsége szerint, még nem tart ott ez a terület a magyar hulladékgazdálkodásban, hogy hatékony rendszeren keresztül bevonhassuk a lakosokat és a szelektív hulladékgyűjtés prioritás szempontjából az anyagában való újrahasznosítás fölé helyezzük. A hulladékégetés tőlünk nyugatabbra eső országokban elhagyhatatlan kezelési és hasznosítási mód az elérhető technológiák ismeretében. Az égetés komplex integrált rendszerekben van megoldva a hulladékgazdálkodáson belül. Az alapvető hozzáállás e tekintetben, hogy nem lehet mindent eleve válogatni, például szennyezett a

142

hulladékok többsége (olajos flakon, használt pizzás doboz stb.), mindig lesz olyan, amivel nem tud a közszolgáltató mit kezdeni. Az égetés megelőzi a lerakást a hulladék hierarchiában, mivel energetikai hasznosításnak minősül. Ha egy bizonyos hatékonyságot elérünk az ártalmatlanítással és megvalósul az energiatermelés vagy a távhő, akkor hasznosításnak minősül az eljárás. A termikus hasznosítást kizárólag megfelelő oktatással lehet elfogadtatni kellően felkészült és képzett szakemberek közreműködése által, hogy az emberekben ne a prekoncepciók jöjjenek elő a téma kapcsán (szelektív hulladékot összeöntik, Kínába szállítják, majd ott elégetik stb.), hanem azok az üzenetek rögzüljenek, és olyan kérdések merüljenek fel, amelyet a hulladékgazdálkodási szaktudással rendelkező kommunikációs szakemberek készítenek elő az oktatási anyagokban és válaszolnak meg az óvónők, pedagógusok vagy akár a média. Jelenleg Magyarországon a hulladékok 74%-a (!) kerül lerakásra, Ausztriában ez az arány 3%(!) – ez az alacsony szám az égetőknek köszönhető -, és mindemellett virágzik a szelektív hulladékgyűjtés is ebben a térségben. Míg hazánkban egyetlen nagy kapacitású égető működik Budapesten, addig a tőlünk nyugatabbra eső országokban ez a szám a többszöröse. Kiragadva egy-egy példát, Lengyelországban egyszerre kilenc égetőművet hoznak létre, Portugáliában pedig hármat uniós támogatással, míg Franciaországban található az európai égetőművek egynegyede, ennek ellenére még újabbakat terveznek. Magyarországon jelenleg a főváros kiemelt projektjei között szerepel egy második égető beruházása. Kérdéses, hogy ezzel a döntéshozók belátták-e vajon azt a tényt, miszerint a kommunális hulladék energiatermelő szerepe elvitathatatlan és valóban megvalósul-e egy új létesítmény a közeljövőben?


A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása 3. ábra Hulladékpiramis

Forrás: Saját szerkesztés A kutatás legkiemelkedőbb eredménye, hogy a hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján Magyarországra vetítve más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is, ugyanis az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés megelőzi az anyagában való hasznosítást. Bár az energetikai hasznosítás csak a harmadik leggyakrabban említett Rep fogalom volt a kutatás alanyai között, a story

telling részéből egyértelműen kimutatható, hogy az égetéssel kapcsolatban a szakemberek úgy gondolják, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a jelenlegi döntéshozóknak, mert hazánk számára további ilyen jellegű beruházások és már meglévő létesítmények/rendszerek fejlesztései jelenthetik e környezetvédelmi területtel kapcsolatban a felemelkedést és a fenntartható környezettudatos fejlődést.

4. ábra Hulladékpiramis változata a kutatás eredményeként

Forrás: Saját szerkesztés


143


ÚJ SZEMLÉLETMÓD A kutatás átfogó eredményeként született meg az a gondolat, hogy az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Nem lehet ugyanis valaki önmagában hulladéktudatos anélkül, hogy ne nézné meg a vásárolt áruval kapcsolatban, hogy milyen minőségű, milyen hatással lehet az egészségére vagy akár azt, hogy mibe csomagolták az adott terméket. Érdekes megvizsgálni azt a környezettudatos fejlődési ívet, amely kialakul egy fogyasztóban. Először megtalálják és meggyőzik olyan üzenetek, amelyek az energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságról szólnak, hiszen az egyéni bevonódás, érdekeltség azáltal jön létre, hogy kimutathatóan pénzt takarít meg a fogyasztó az odafigyelése által. Aztán, ha ennek az elveit is (nem csak az anyagi megtérülést) beépíti a mindennapjaiba, fogékonyabbá válik olyan tevékenységekre is, mint például a szelektív hulladékgyűjtés, vagy akár a személyre szabott egészséges életmódprogramok. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. Így alakul ki az a helyzet, amelyet napjainkban tapasztalhatunk: az emberek azt gondolják, hogy fontossági sorrend van az egyes témák között. Jelen van az is, hogy egyes környezetvédelmi területek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakosságot, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy felelősség-tudatosan viselkedjenek környezetük iránt. Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nem csak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. Saját életükbe könnyedén és relevánsan tudják beépíteni a környezetet óvó és a károsítást megelőző eszközöket. A felnőttek előszeretettel hárítják a felelősséget a

144

gyermekeikre a „majd a jövő generációja megoldja” felkiáltással. Ezt a fajta hozzáállást kellene megváltoztatni. Számukra azonban nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba az ilyen irányú környezettudatos tevékenységek. A felnőttet munkahelyén, ha belső kommunikációs aktivitásként bevonják például egy zöldiroda programba, és "kötelezik" annak betartására, együttműködésre nem számíthat a munkaadó (maximum látszat együttműködést), sőt nagy valószínűséggel ellenállást fognak tanúsítani a dolgozók. Azoknál a munkavállalóknál természetesen tökéletesen működik ez, akik már eleve környezettudatosan élték a hétköznapjaikat. Ezek a dolgozók a figyelem felhívás előtt is kikapcsolták a számítógépüket, ha fél óránál tovább nem tartózkodtak mellette, szelektíven válogatták szét az irodában keletkezett hulladékot és elzárták a csapot kézmosást követően. Ha a profitorientált cégek kommunikációját nézzük meg, ők is szegmentálnak, maximum egy-egy témát karolnak csak fel. Vannak előirányzataik és céljaik, amelyek szolgálatába fogják állítani azt a környezetvédelmi ügyet, amely kapcsolódik a saját érdekszférájukhoz. A kommunikációban is saját céljaik szerint fogják szegmentálni a célcsoportot és a hozzá kapcsolódó üzeneteket, eszközrendszert. Olyan stratégiát felállítani, amelyben mindenki számára szeretnénk kommunikálni, egyrészről lehetetlen (vagy pénz kérdése), másrészről nem hatékony. Ugyanakkor nem a célcsoport választáson van a hangsúly, hanem azon, hogy ezzel a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással támogassuk a fogyasztókat, amelyen belül már ki lehet emelni a cégspecifikus témát. Kötelessége lenne mindenkinek egy rendszert tenni mögé, amely segítené a megértést és a befogadást egyaránt. Ha érdemi CSR (társadalmi felelősségvállalás) folyna ma Magyarországon, minden profitorientált vállalkozás, aki nagyobb közegnek szól, beépítene fenntartható fejlődéssel kapcsolatos törekvéseket, ECONOMICA 2015. 3. szám

A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása környezetvédelmi projekteket a stratégiájába. Egyedül persze semmi sem egyszerű, éppen ezért is működnek azon nonprofit- és civil szervezetek, amelyeknek ebben az átfogó környezetvédelmi gondolkodásban már van tapasztalatuk és tárt karokkal várják a vállaltokat, hogy becsatlakozhassanak ilyen irányú törekvéseikbe. A kormányzati szakpolitika sem segíti a helyzetet jelenleg. Az elmúlt évek tendenciája azt volt, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megszűnését követően napjainkban egy államtitkárság alá tartoznak a környezetvédelemmel kapcsolatos területek. A közeljövőbeli tervek szerint, mindez tovább redukálódik főosztályok alá való besorolásokkal.

A KUTATÁS JÖVŐJE A jogász végzettségű és társadalmi rendszerelméletéről ismert Niklas Luhmann az Ökológiai kommunikáció című művében többek között arra is keresi a választ, hogy milyen fogalmak és megkülönböztetések segítségével

lehet kezelni az ökológiai veszélyeket a társadalmi kommunikációban. Könyvében azt vizsgálja, hogy a modern társadalom egyes funkcionális részrendszerei, mint a politika, az oktatás, a gazdaság, a jog, a tudomány, a művészet, a gazdaság vagy a vallás, hogyan képesek reagálni az ökológiai kihívásokra. (Luhmann, 2010) Luhmann, az általa bevezetett fogalmakkal és funkciójukkal, olyan kommunikációs rendszer képét modellezhetjük, amely által világossá válhat, hogyan képezik le az ökológiai problémákkal kapcsolatos kérdéseket az egyes részrendszerek (gazdaság, jog, tudomány, politika, művészet, vallás, oktatás), és melyik milyen intenzitással képes fellépni. A szerző saját rendszerelméletére támaszkodva abban látja leginkább a 'kihívást' a témával kapcsolatban, hogy a szociális részrendszerek az ökológiai problémákra, hogyan képesek megoldásokat nyújtani. (Luhmann, 2010)

1. táblázat Luhmann részrendszerek

RÉSZRENDSZER

FUNKCIÓ

MÉDIUM

KÓD

Gazdaság

a hiány csökkentése az elvárások teljesülésének biztosítása új tudás létrehozása mindenki számára kötelező érvényű döntések meghozatala a világ ábrázolása

pénz

fizetés/nem fizetés

jog

ítélkezés jogos/jogtalan

igazság

igaz/hamis

hatalom

hatalom/hatalomnélküliség kormányzat/ellenzék

formaképzés, műalkotás életpálya

meggyőző/nem szép/csúnya dicséret/megrovás

hit

immanens/transzcendens

Jog

Tudomány Politika

Művészet Oktatás Vallás

szelekció a karrier számára a kontingencia kiküszöbölése

meggyőző



145

Kaczur-Somfay Dorottya A rendszerek eszközrendszerének nincsen jelenleg közvetlen hatása az ökológiai problémák megoldására, csupán társadalmi vetülete létezik. A részrendszerek között Luhmann a politikában látja a legnagyobb ráhatást/befolyásolási képességet a többi rendszerre vonatkoztatva. A politika semmit sem képes véghezvinni közvetlenül, ugyanakkor az ökológiai kommunikáció ezt a színteret tudja választani leginkább fórumául, mivel a politikai befolyás terjed ki leginkább az összes más részrendszerre. (Luhmann, 2010) Ezt igazolta jelen kutatásom is. A kormányzati központosítási terv által, a téma egy kézben való tartásával és döntően egy irányból adódó kommunikációjával uralja az irányítást és megszüntet olyan szinergiákat, amelyek eddig jelen voltak a hazai piacon. Luhmann bár leszögezte, hogy művével (és annak rendszerelméleti hátterével) nem tud megoldást nyújtani a környezeti problémákra, véleményem szerint mégis nagy lépést tett azzal, hogy sikerült tisztáznia modelljével, mely társadalmi részrendszer képes mégis mozgatórugójává válni. (Luhmann, 2010) A mű a '80-as években született, így megállapíthatjuk, hogy azóta a politikai színtér elkezdett felnőni a feladathoz és ha csak Európát nézzük, számos olyan intézkedés született, amely a többi részrendszerrel együttműködve hozott konkrét lépéseket az ökológiai problémák megoldására. Az Európai Unió ma már számos olyan intézkedést hozott (pl.: EUM-Szerződés), amely az oktatással, tudománnyal/kutatással és joggal

együttműködve problémákra.

reagál

a

környezeti

Egyet értek vele abban, hogy a politikai színtér oly nagy hatással bír más részrendszerekre, hogy azokat befolyásolva - esetleg nyomás alá helyezve- képes előmozdítani a helyzetet. A kutatást a következő években a mostani általam készített kutatásban legtöbbször említett fogalmak kiválasztásával és Luhmann társadalmi funkcionális részrendszer fogalmainak beépítésével- amelyek befolyással vannak és hatnak az ökológiai kommunikációra, szeretném az alanyaimmal irányítottan is kitöltetni a Rep Tesztet, de már a story tellig kiegészítés nélkül. Az igazán fontos kérdés az, hogy milyen hatással lesz a tervezett központosított kommunikáció a társadalmi tudatformálásra hiszen a kormány létre hozta a már működő állami kommunikációs ügynökségét-, a szinergiák eltűnése és a nonprofit- civil szektor háttérbe szorulása mekkora problémát fog eredményezni a téma kapcsán? Hiszek abban, hogy Luhmann rendszerelméletére támaszkodva és a részrendszereit ismét megvizsgálva, továbbá rájuk szabottan újabb kutatásokat elvégezve olyan eredményekre jutok, amelyekre alapozva hatékony kommunikációs stratégiát lehet alkotni a társadalmi tudatformálás eredményessége érdekében.

HIVATKOZÁSOK [1.] Kelly, G. A. (1955), The Psychology of Personal Constructs, Norton, New York. [2.] Kelly, G. A. (1969), A Mathematical Approach to Psychology, 1961 In Clinical Psychology and Personality: The Selected Papers of George Kelly, Wiley, New York. [3.] Lehota József (szerk.) (2001), Marketingkutatás az agrárgazdaságtanban, Mezőgazda kiadó, Budapest. [4.] Marta Jofra Sora (2013), Hulladékégetői túlkapacitás és hulladékszállítás Európában: vége a közelség elvének? Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért, Fundacio Ent. in: http://www.humusz.hu/sites/default/files/Dokumentumok/hulladekegetes/vege_a_koz elseg_elvenek_tanulmany_hu.pdf [5.] Niklas Luhmann (2010), Ökológiai kommunikáció, Budapest, Gondolat. [6.] Nováky Erzsébet (2005), A jövőkutatás módszertani megújulása, Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság, in: https://miau.gau.hu/miau/05/jkut.html 146


A magyarországi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció újragondolása [7.]

[8.] [9.]

Pólya Éva, A Repertoárrács Technika alkalmazhatósága az egyes családtagok dominanciájának vizsgálatára a vásárlási-döntési folyamat vonatkozásában, in: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCAQFjAA &url=http%3A%2F%2Fwww.sze.hu%2Fetk%2F_konferencia%2Fpublikacio%2FNet%2Fel oadas_polya_eva.doc&ei=xgasU5CaLabhywPZxoL4Ag&usg=AFQjCNHt1XSaHb8oUjSXNui qO1VR4su-iw&sig2=nEOerxN9exZpituu9sDFdA&bvm=bv.69837884,d.bGQ&cad=rja Túri Zoltán (2000/2), A kvalitatív piackutatás nemzetközi tapasztalatai, Marketing Menedzsment. Havas Péter (2001), A fenntarthatóság pedagógiája, Körlánc Egyesület, TAN-SOR Bt., Budapest.


147

Kaluzsa Anikó

Kaluzsa Anikó

A biogáz keletkezésének folyamata a szennyvíziszap rothasztása során Anikó Kaluzsa The Process of the Formation of Biogas from Wastewater Abstract The topic of my presentation is biogas. The aim of the present study is to investigate new methods of wastewater treatment. Four phases take place during the digestion of wastewater, among which the most important are hydrolisis, acidogenesis, acetogenesis and methanogenesis. The microorganisms unbuild biodegradable material in the absence of oxygen and produce mainly methane and carbon dioxide which can be used for heating and generating elecricity. All the four stages have different physical-chemical and biological caracteristics, which can be influenced, and thus the quality of the produced gas can be improved. Keywords: biogas, wastewater, anaerobic digestation, renewable energy, methane Összefoglaló Magyarországon közel 60 szennyvíztisztító telep közül 2013-ban 20 helyen termeltek biogázt, és ez a szám fokozatosan növekedni fog. A technológia és kivitelezés adott a telepek számára, és az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy gazdaságosabb a szennyvíziszap kirothasztása a rothasztás nélküli komposztálással szemben. A mesterséges körülmények között lejátszódó folyamatok közül a rothasztás során keletkezik a legmagasabb arányban metán. Ezen technológia során négy folyamat játszódik le, melyek közül a legfontosabbak a hidrolízis, a fermentáció (acidogenezis), ecetsavképzés (acetogenezis) és metánképzés (metanogenezis). Mindegyik szakaszra más-más fizikai – kémiai - biológiai tulajdonságok jellemzőek, melyeket befolyásolni lehet, és ezáltal a keletkezett gáz minőségét javítani lehet. Magyarország energiaellátására vonatkoztatva az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvben kimondja, hogy 2020-ra az energiafogyasztás 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Azzal kapcsolatban egy részletesebb tanulmányt kellene folytatni, hogy ezen vállalkozás mennyire lesz sikeres egész Magyarországra vetítve. Viszont azt ki lehet jelenteni, hogy a szennyvíziszap rothasztásból kinyert energia terén a hazai szennyvíztisztítók jeleskednek. Kulcsszavak: biogáz, szennyvíz, anaerob lebontás, megújuló energia, metán

Bevezetés A szennyvíztisztítás célja a lakosság által kibocsájtott hulladékvíz olyan mértékű megtisztítása, illetve feldolgozása, mely közegészségügyileg megfelelő állapotban van

148

ahhoz, hogy a befogadóba lehessen engedni. A tisztítás során több melléktermék is keletkezik: folyékony állapotú tisztított szennyvíz, szilárd maradék, illetve biogáz. Mindegyiknek megfelelő értékkel kell rendelkeznie a további hasznosítás, illetve a körforgásba való ECONOMICA 2015. 3. szám

A biogáz keletkezésének folyamata a szennyvíziszap rothasztása során visszajuttatatás érdekében. Fontos, hogy a kibocsájtott tisztított szennyvíz ne terhelje túl a befogadót, ne juttasson a víztestekbe túl sok foszfort, nitrogént, illetve egyéb káros anyagot, mert azzal eutrofizációt okozhat, és kialakulhat egy oxigénhiányos állapot [1]. A szennyvíztisztítás során az egyik energianyerő folyamat az anaerob rothasztás. A rothasztásos eljárás során keletkezett gáznak megfelelő arányban kell metánt tartalmaznia, hogy érdemes legyen energetikailag hasznosítani, majd a keletkezett légnemű anyagot a károsító anyagoktól meg kell tisztítani. Ebben a tanulmányban a biogáz keletkezésének általános folyamatát mutatom be, az anaerob technológia során lejátszódó folyamatokat, illetve a folyamatokat befolyásoló paramétereket. A szennyvíztisztítás során keletkező egyik melléktermék a visszamaradó iszap, melynek a kezeléséről mindenféleképpen gondoskodni kell. Ehhez többféle megoldás is rendelkezésre áll, az egyik az anaerob kezelés, a másik pedig a komposztálás. Mindkét esetben egy kezelt, fertőtlenített, anyagában további felhasználásra alkalmas biomassza marad vissza. A komposztálás során több energia marad a szilárd részben a kirothasztásos eljáráshoz képest. A kirothasztás során a biogázban raktározódik az energia [7]. A komposztálási folyamat során is rengeteg metán és széndioxid keletkezik, melyeket elsősorban kezelni kell a környezetterhelés elkerülése érdekében. A zöldhulladékhoz hasonlóan zajlódik le a szennyvíziszap visszamaradt részének a komposztálása, illetve energetikai hasznosítása, azzal a különbséggel, hogy a szennyvíziszapra sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak a lehetséges nehézfémtartalom és egyéb fertőző anyagok potenciális jelenléte miatt [2]. Biológiai anaerob kezelési eljárás A biogáz keletkezésénél az anaerob lebontási folyamat a természetben lejátszódó biológiai folyamatok egyike. Ember által mesterségesen létrehozott közegben is végbemegy, melyhez fontos tudni az alapfolyamat jelenségeit, hogy az optimális állapotot meg lehessen teremteni, és ne támasszanak olyan követelményeket, ECONOMICA 2015. 3. szám

amelyeket a biológiai folyamat nem tesz lehetővé. Így a kontrollfolyamatok és a beavatkozási lehetőségek is egyértelművé válnak, ami által optimalizálni lehet őket. Egy szennyvíztisztító telep számára meghatározó jelentőségű, hogy mennyi energiát képes kinyerni a szennyvíziszapból. A cél az, hogy minél magasabb metántartalmú legyen a keletkezett gáz, ami fedezi a szennyvíztisztító telep hő- és villamos energia-fogyasztásának jelentős részét. Az anaerob lebontás folyamatára a hőmérséklet, a terhelés, a szubsztrát összetétele, illetve az esetlegesen jelenlévő toxikus anyagok vannak befolyással, és meghatározzák annak minőségét. Az anaerob rendszert nagyrészt baktériumok alkotják, de emellett még számos gomba faj és protozoa is jelen van. Ezek az élőlény közösségek a nagy molekulájú szervesanyagokat metánná alakítják át. Az átalakítást a különböző szakaszokban különböző baktérium csoportok végzik: -

Hidrolízist végző baktériumok Savtermelő baktériumok Ecetsavtermelő baktériumok Metántermelő baktériumok

A folyamat az alábbi részfolyamatokból áll: -

A szerves lebegőanyagot a hidrolizáló baktériumok lebontják. Ezután tovább folytatódik a hidrolízis, és az óriásmolekulákból kisebb molekulájú hidrolízis termékek képződnek (szerves savak, összetett cukrok).

-

A nagy molekulájú oligomer és polimer anyagokból monomer termékek keletkeznek.

-

A fermentáció hatására intermedier termékek (propion és vajsav), illetve ecetsav keletkezik. Ezzel párhuzamosan az ecetsavtermelő baktériumok hidrogént, szén-dioxidot és ecetsavat állítanak elő.

-

A homoacetogén baktériumok a hidrogén segítségével a szén-dioxidot redukálják és ecetsavat termelnek.

149

Kaluzsa Anikó -

A szulfátredukáló vagy nitrátredukáló baktériumok a redukált termékeket (alkoholok, propionsav és vajsav) széndioxiddá és ecetsavvá alakítják.

-

Az ecetsav szén-dioxiddá oxidálódik.

-

A baktériumok a hidrogént és a hangyasavat, illetve formiátot oxidálják.

-

A metántermelő baktériumok az ecetsavat metánná és szén-dioxiddá alakítják.

-

Hidrogenofil baktériumok a szén-dioxidot metánná alakítják hidrogén felhasználása segítségével.

A komplex szervesanyagok anaerob lebontási folyamatának végterméke a metán és a széndioxid. A metanogenezis alacsonyabb szabadenergia változással járó reakció, mint az aerob körülmények között lejátszódó oxidáció. A metántermelésnél nagyon kis mennyiségű energia termelődik, viszont a keletkezett metán energiatartalma igen magas. A metántermelő baktériumok a sejttérfogatuk 500-szorosát képesek metángázként megtermelni. Az anaerob lebontás alacsony energiatartalma azt jelenti, hogy a lebontás során kevesebb biomassza képződik, mint az aerob folyamatnál, és így kevesebb iszap elhelyezéséről kell gondoskodni. A metanogenezis folyamatában különböző baktériumfajok dolgoznak össze, melyek legjellemzőbb formája a szintrófizmus. A szintrófizmus a szimbiózis speciális esete, amikor is a lebontási folyamatban több mikroorganizmus is együttműködik, de különkülön egyik se tudná végrehajtani a lebontást. A szintrófikus reakciók egyik jellemző példája, mikor az egyik faj hidrogént termel, és a megtermelt hidrogént egy vagy több faj fogyasztja, azaz a következő reakciónál azt felhasználja. Ezt nevezik szintrófikus, vagy a fajok közötti hidrogén transzfer folyamatnak. A szintrófizmus jelensége nélkül csak az ecetsav közvetlen lebontása során keletkezne metán, és a bioenergia termelés nagyon kicsiny hatásfokkal játszódna le [4].

150

A lebontási folyamat tényezői Az anaerob lebontás első lépése az oldott- és lebegőanyag formában levő nagymolekulák átalakítása kisebb molekulákká enzimek által. A kisebb molekulák oldatba mennek, melyeket a savtermelő baktériumok szubsztrátként használnak fel. A hidrolízis és a savképződés folyamata nem szétválasztható. A hidrolízissel együtt az illó zsírsavképződés is elindul. A savtermelésben az obligát anaerob baktériumok játsszák a legnagyobb szerepet. Az aerob és fakultatív anaerob baktériumok a rothasztó rendszer minden fázisában jelen vannak, de kevesebb, mint 1 % arányban. Az aerob és fakultatív anaerob baktériumok lényeges szerepet nem játszanak a rothasztás folyamataiban. A savtermelést befolyásoló fontosabb tényezők a szennyvíz pH-ja, lúgossága, illó zsírsav koncentrációja, hidraulikai tartózkodási idejének mértéke, hőmérséklete, a reakció termékek és a propionsav felhalmozódása. A szennyvíztisztítás során fontos lépés meghatározni mind a biológiai, mind a kémiai elemeket. A kémiai elemek tekintetében meghatározó jelentőségű, hogy mennyi foszfor és nitrogén található, mivel a későbbi hasznosítás során (komposztként, öntözővízként) ezen elemek limitáló hatásúak a mezőgazdasági területeken [3]. Feltételezhető, hogy minden élő sejt belső közegének a pH-ja 7,0. A legtöbb baktérium érzéketlen a hidrogén és hidroxil ionok koncentrációjára. A gyenge savak csak kissé érzékenyek alacsony pH esetén, és bejutva a sejtbe megváltoztatják annak pH értékét. Ugyanez vonatkozik a magas pH-jú közegre is, ami toxikus hatást fejthet ki. Az anaerob rothasztó baktérium populációja rengeteg baktérium fajt ölel fel. A metán termelés szempontjából a legideálisabb a 6,4 és 7,2 közötti pH tartomány ezen változatos fajok számára. A pH erősen változhat a rothasztóban, ha nincs rendesen pufferolva a rendszer. Az egyik legfontosabb puffer hatású vegyület az ammóniumhidrogén-karbonát [NH4HCO3].


A biogáz keletkezésének folyamata a szennyvíziszap rothasztása során Az ammónium és hidrogén-karbonát ionok növelik a lúgosság értékét. A lúgosság párhuzamosan növekszik a terheléssel. A lúgosság és az illó zsírsavak koncentrációja között egyensúly alakul ki és pH változás akkor következik be, amikor ez az egyensúly felborul. A szénhidrátok, fehérjék és zsírok lebontásánál a hidraulikai tartózkodási idő változásának hatására az egyes komponensek lebontódása megváltozik. A zsírok lebontásakor először hosszú láncú zsírsavak képződnek, majd hidrogén képződik melléktermékként. A hidrogént, mint elektron donort metántermelő baktériumok elfogyasztják. hidraulikai tartózkodási idő növekedésével hidrogén parciális nyomása csökken, míg metántermelés nő.

a A a a

A hőmérséklet 35 és 55 °C között optimális, ekkor megy végbe a két különböző rothasztási folyamat, amelyet a mezofil és termofil rothasztásnak neveznek. A legáltalánosabban alkalmazott rothasztási rendszer a mezofil rothasztó. A koncentrációban az illékony zsírsavak serkentő vagy gátló hatásúak lehetnek a baktérium szaporodására. A szervesanyag átalakulásánál a propionsav mint intermedier termék keletkezik. A metántermelő reaktorba adagolva a komplex szubsztrát lebontását és az illósav keletkezését gátolta. A propionsav termelésénél kedvező a 7,0 körüli pH érték, és 5,0 pH körüli anaerob rendszerben leáll a termelődése. Ennek akkor van főleg jelentősége, ha a szennyvíz könnyen bontható szénhidrátokat tartalmaz, és nem szerencsés a folyamat túl gyors lezajlása. Ekkor mesterségesen 5,0 körüli pH szintre csökkentik a szennyvizet, így a propionsav aktivitása a minimálisra csökken. Az anaerob lebontás során keletkező illósavak közül a propionsav a leginkább ellenállóbb az átalakításnak. A savtermelésnél a propionsav termelés visszaszorítása és a metántermelés szakaszában a propionsav lebontásának serkentése elősegíti a metántermelést.


A metántermelés biológiai jellemzése egylépcsős rothasztó rendszerben A metántermelő baktériumok generációs ideje az egylépcsős reaktorban függ a hőmérséklettől és annak ingadozásától. A gyakorlatban a magas teljesítményű lebontáshoz nagy baktérium koncentrációt kell biztosítani. Ezt csak hosszú tartózkodási idő mellett lehet biztosítani, aminek az átlagideje 10-30 nap. Az anaerob lebontásnál rövid szén-láncú zsírsavak is keletkeznek, melyek jelentős intermedier termékek. A metántermeléskor az ecetsav prekurzor szerepet játszik, és egyben sebességkorlátozó szerepe is van a lebontódáskor. A vajsav, a propionsav és más egyéb zsírsavak később hidrogénné és ecetsavvá bomlanak le. A metántermelő baktériumok három csoportba sorolhatók: hidrogén-hasznosító metántermelők, ecetsavhasznosítók és metilotróf metántermelők. A metántermelésre az alábbi környezeti tényezők hatnak: a pH, az ammónia koncentrációja, a hőmérséklet, a szubsztrát koncentráció és a baktériumok adaptációja. Anaerob körülmények között a szulfát-redukáló baktériumok elszaporodnak, ha szulfát ionok is jelen vannak. Számukra hidrogén és ecetsav szükséges, ami a metántermelő baktériumok számára is elemi fontosságú. Így a szulfát-ion jelenlétében a két faj versenyez egymással. Kicsiny szulfát mennyiség esetében egyértelmű, hogy a metántermelés lesz a meghatározó. A szulfátredukáló és a metanogén baktériumokat összehasonlítva megállapítható, hogy a szulfátredukáló fajok változékonyabbak. Szulfát jelenlétében a propionsavat és vajsavat a metántermelő fajok, csak szintrófikus együttműködéssel tudják hasznosítani, ugyanakkor a szulfátredukáló fajok ezeket az anyagokat közvetlenül is tudják bontani. A pH, összes illósav és enzimaktivitás mérésével jól lehet jellemezni a savtermelő fázist. Az egylépcsős rothasztás esetében a legfontosabb a savtermelő és a metántermelő lépcső egyensúlyban tartása. Az egyensúly felborulása akkor következik be, ha az illósav és a lúgosság aránya nagyobb, mint 0,8. Az optimális arányszám 0,1 – 0,2 értékek között van. 151

Kaluzsa Anikó A rothasztók túlterhelését jelzi a biogáz széndioxid tartalmának és a redoxpotenciál értékének növekedése is. Üzemelési zavarra utal, ha az összes illósavban nő a propionsav aránya, amely azt jelzi, hogy a metántermelés visszaszorult, emellett a hasznos zsírsavak termelése is gátolva van [5].

35 % arányban. Természetesen ezen anyagok aránya nagymértékben függ attól, hogy egylépcsős vagy kétlépcsős reaktorban játszódnak le a folyamatok, illetve hogy száraz, félszáraz vagy nedves technológiával végzik-e a rothasztást [6].

Összefoglalás A biogáz technológiai paraméterei és összetétele Az anaerob lebontás során keletkezett biogáz elsősorban függ az iszap összetételétől. A szennyvíztisztító telepeken jellemzően a primer és szekunder iszap kezelésére használják az anaerob lebontást, ami lehet kommunális és ipari szennyvíz, illetve ezek keveréke is. Számos reaktor típus létezik, ezek közül a leggyakrabban előforduló a kontakt reaktor és az UASB reaktor. A keletkezett gázt egy léggömb szerű tartályban szokták tárolni, mely a gáz keletkezésével egyre tágul. Anyagát tekintve olyannak kell lennie, hogy a nyers gázban jelenlévő H2S-el ne lépjen reakcióba. Legelterjedtebb a magas- illetve alacsony sűrűségű polietilén. Maga a fölösiszap, amit a rothasztó tornyokba vezetnek, nagyméretű mikroorganizmusokat is tartalmaz, melyek akkumulálódnak és pelyheket képeznek. Az eleveniszap sejtszerkezete miatt nehezen lenne bontható, ezért a pelyhek roncsolása mellett a baktérium sejtek feltárását is segítik, hogy a hidrolízis folyamatát így fokozni tudják a dezintegrálás során. Maga a dezintegrálás célja a biogáz hozam növelése, ami akár 1,5-szer nagyobb biogáz hozamot is eredményezhet. A gázgyűjtő tartály korróziója végett el kell távolítani a H2S-t, és komprimálni kell a tisztított gázt [8]. A keletkezett biogáz egyik legfontosabb összetétele a metán [CH4], mely 60-68 % között szokott lenni. Továbbá keletkezik még kénhidrogén 180-190ppm arányban, oxigén [O2] 0,1-0,5 % arányban, illetve szén-dioxid [CO2] 30-

152

Magyarországon közel 60 szennyvíztisztító telepe közül 2013-ban 20 helyen termeltek biogázt, és ez a szám fokozatosan növekedni fog. A technológia és kivitelezés adott a telepek számára, és az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy gazdaságosabb a szennyvíziszap kirothasztása a rothasztás nélküli komposztálással szemben. A mesterséges körülmények között lejátszódó folyamatok közül a rothasztás során keletkezik a legmagasabb arányban metán. Ezen technológia során négy folyamat játszódik le, melyek közül a legfontosabbak a hidrolízis, a fermentáció (acidogenezis), ecetsavképzés (acetogenezis) és metánképzés (metanogenezis). Mindegyik szakaszra más-más fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságok jellemzőek, melyeket befolyásolni lehet, és ezáltal a keletkezett gáz minőségét javítani lehet. Magyarország energiaellátására vonatkoztatva az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvben kimondja, hogy 2020ra az energiafogyasztás 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Azzal kapcsolatban egy részletesebb tanulmányt kellene folytatni, hogy ezen vállalkozás mennyire lesz sikeres egész Magyarországra vetítve. Viszont azt ki lehet jelenteni, hogy a szennyvíziszap rothasztásból kinyert energia terén a hazai szennyvíztisztítók jeleskednek.


A biogáz keletkezésének folyamata a szennyvíziszap rothasztása során

Felhasznált irodalom: [1.] [2.]

[3.]

[4.] [5.] [6.] [7.] [8.]

Halász J., Hannus I., Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia, Jate Press, Szeged (2012) Hellebrand H.J., Schade G.W.: Carbon Monoxide from Composting due to Thermal Oxidation of Biomass, Journal of Environmental Quality, Volume 37, Nr. 2 (March-April 2008) Oladeji O.O., O’Connor G.A., Sartain J.B., Nair V.D.: Controlled Application Rate of Water Treatment Residual for Agronomic and Environmental Benefits, Journal of Environmental Quality, Volume 36, Nr. 6 (November- December 2007) Oláh J., Öllős G., Palkó Gy., Rása G., Tarjányiné Szikora Sz.: Anaerob lebontás alapfolyamata és a rothasztók ellenőrzése, I., Vízmű Panoráma, 18. évf. 8. sz. (2010) Oláh J., Öllős G., Palkó Gy., Rása G., Tarjányiné Szikora Sz.: Anaerob lebontás alapfolyamata és a rothasztók ellenőrzése II, Vízmű Panoráma, 19. évf. 1. sz. (2011) Rózsáné Szűcs B.: Anaerob előkezelés hatása a szennyvíziszapok komposztálására, doktori értekezés, Gödöllő (2013) Szüle B., Szakál P.: Wastewater sludge composting, Biores AT-HU Konferencia, Mosonmagyaróvár (2014) Varga T., Bokányi L.: Települési szennyvíziszap energetikai kezelése és az alkalmazható előkezelések a biogáz hozam fokozása érdekében, Hulladék online, 1. évf. 1. sz. (2010)


153

Kaszap Adrien

Kaszap Adrien

Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben Adrien Kaszap The Effect of Copper and Cadmium Treatment on the Soil Fungal Communities Abstract The soil biomass which greatly contributes to the balance of the biosphere can be seriously damaged when toxic compounds get into the soil. The fungal communities forming the 35-40% of soil biomass are essential to material and energy flows, decomposition processes. Fungi mainly use inorganic compounds as nitrogen source and contribute to the protein source of the global food chain. For this reason the sensitivity of soil fungal communities to different toxic compounds has an outstanding importance. We studied the effect of the toxic compounds on soil fungal communities in microcosm experiments. Two different heavy metals with different toxicity were used in doses comparable to the soil contamination threshold. The quantity of soil fungi was determined with classical culturing method using potato dextrose agar at 26°C. The taxonomical identification of the isolates was based on phenotypic characteristics and ITS sequence analysis. Some hormesis effect was experienced at the lowest dose of copper, while the 7500 ppm caused 28% reduction of the fungal propagules. The different copper concentrations caused only slight changes in taxonomical diversities of the fungal communities in the poisoned microcosms. The different doses of cadmium ions reduced in the amount of the fungal propagules in the used Ramann-type forest soil in the microcosms compared to the untreated control. The taxonomical diversity of fungal communities also moderately changed in the microcosms poisoned with different doses of cadmium. It can be considered that the ions of heavy metals strongly adhered to organic and inorganic soil colloid particles, consequently their actual concentrations effecting on fungal surface is limited. Simultaneously, the special protein molecules metallothioneins can also be responsible for a prolonged tolerance of fungal cells to toxic metals. Keywords: soil fungal community, toxic metals, microcosm, diversity Összefoglaló A bioszféra egyensúlyát biztosító geokémiai folyamatok túlnyomó többsége a talajban, a biomasssza aktív közreműködése által zajlik. A talajbiomasszát károsító bármely tényező a bioszféra ökológiai egyensúlyát veszélyezteti. Mivel a gombák a talajbiomassza 35-40%-át alkotják, ezért a különböző, egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségben bejutó toxikus vegyületekkel szembeni érzékenységük a talajvédelmi vizsgálatok egyik legfontosabb szempontja kell, hogy legyen. A téma fontosságából következően a kérdést az utóbbi években több irányból is próbálták megközelíteni. A toxikus vegyületeknek bármely gombatörzs növekedésére gyakorolt hatása egzakt módszerekkel vizsgálható, és ilyen jellegű eredmény viszonylag nagy számban található a

154


Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben szakirodalomban. Utóbbi eredmények – tudományos értékük mellett – hasznos információt hordoznak az illető gombatörzsek technológiai vagy például ökotoxikológiai alkalmazásához. Saját vizsgálataink fő célja viszont a toxikus vegyületeknek a talajgombák közösségeire gyakorolt hatásának feltárása volt. Ennek keretében vizsgálni szándékoztunk a gombaközösségek legfontosabb jellemzőit, így elsősorban méreteiket, rendszertani diverzitásukat és fajösszetételük egyéb vonatkozásait. A külső fizikai, kémiai és biológiai hatások minimalizálása érdekében vizsgálatainkat mikrokozmosz kísérletben végeztük. Toxikus vegyületnek két olyan nehézfémet, a rezet és a kadmiumot választottuk, amelyek általános toxikusság, és ebből következően a rájuk előírt talajszennyezettségi határérték szempontjából eltértek egymástól. Meg akartuk tudni, hogy a két – jelen kísérletekben modellként alkalmazott – nehézfém ionnak a talajszennyezettségi határértékhez közeli koncentrációi a talajgomba közösségekre milyen mértékű hatást fejtenek ki. Kulcsszavak: talajgomba-közösség, toxikus fémek, mikrokozmosz, diverzitás

1. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgált talajmintáink a gödöllői 103B jelű erdőből származnak a felső 10 cm-es talajrétegből, ahol uralkodó talajtípus a Ramann-féle barna erdőtalaj, melynek szelvényét egyenletes agyagos szerkezet, illetve savanyú kémhatás jellemzi. Humusztartalma kb. 6-8%-ra tehető. Mintavétel során előre, illetve a helyszínen sterilezett mintavételi eszközöket alkalmaztunk. Rézzel történő kezelés esetén 2014 márciusában a kadmiumos kezelés esetében pedig 2014 júniusában történt mintavétel. 1.1 ELŐKÍSÉRLET A végleges kísérlet beállítását megelőzően a talajminták hígítási fokának az inkubáció hőmérsékletének, illetve a megfelelő táptalaj kiválasztásának céljából előkísérelteket végeztünk. A talajmintákból vizes szuszpenziót készítettünk 0,5g talaj és 4,5 ml steril desztillált víz homogenizálásával, majd ezt követően tízszeres hígítási sort állítottunk elő. Erre azért volt szükség, mert a talajban grammonként gombák milliói találhatóak, így hígítás nélküli kitenyésztés esetén a nagy egyedszám miatt szinte lehetetlen lett volna megszámlálni, illetve izolálni a fajokat a további vizsgálatokhoz. Az így előállított sor tagjaiból 100 µl mennyiséget szélesztettünk a Petri-csészékben alkalmazott 3 féle tápagar felületére, melyeket 7 napon -2 keresztül 26, illetve 37 °C-on inkubáltunk. A 10 ECONOMICA 2015. 3. szám

hígítás igen töménynek bizonyult a magas telepszám, illetve a gyorsan növő fejespenészek (pl.: Mucor spp.) nagyszámú megjelenése miatt, így kísérletünk során a későbbiekben a leoltásoknál, illetve a CFU (Colony Forming -3 Unit) kiszámításánál a 10 hígítást alkalmaztuk. Táptalajok szempontjából a burgonya-glükóz agart (PDA-Scharlau) választottuk, mivel ez volt a leghatékonyabb a fejespenészekkel szemben, illetve ez volt a legmegfelelőbb a különböző fonalas gombák számára. 37 °C-on történő inkubálást követően egy hét alatt sem voltak detektálhatóak telepek még a legtöményebb hígítási koncentrációban sem, ezzel szemben 26°C-on megfelelő mennyiségű gombaelem számot találtunk, így ezt alkalmaztuk kísérleteink során. 1.1.1. Alkalmazott táptalajok összetétele Martin féle agar (1950) Összetevő Mennyiség Szacharóz 10,0 g Pepton 5,0 g KH2PO4 1,0 g MgSO4*7H2O 0,5 g Élesztőkivonat 0,5 g Bengálrózsa 0,035 g Agar-agar 15,0 g Desztillált víz 1000 ml + antibiotikum

155

Kaszap Adrien Sabouraud dextróz agar (1910) Összetevő Mennyiség Glükóz 40 g Pepton 10 g Desztillált víz 1000 ml Agar-agar 15 g +antibiotikum Burgonya-glükóz kivonat agar (PDA, Scharlau) Összetevő Mennyiség Burgonyakivonat 230 g Glükóz 20 g Agar 20 g Desztillált víz 770 ml + antibiotikum 1.2. KÍSÉRLET BEÁLLÍTÁSA 1.2.1. RÉZ Frissen vett mintáinkból 100 g mennyiségű nedves talajt mértünk be analitikai mérlegen, melyet ezt követően 1 napon át szárítószekrényben tároltunk, majd megállapítottuk annak szárazanyag tartalmát. A későbbiekben ehhez igazodva számítottuk ki az adott talajhoz szükséges réz hatóanyag mennyiségét. A kísérlet során a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüMFVM együttes rendelet I. számú mellékletében meghatározott a réz földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértékhez igazodva állítottuk be az alkalmazott koncentrációkat, melynek értéke 75 mg/kg. Analitikai mérlegen kimért 5 × 25 g mennyiségű talajt zárható fedelű sterilezett üvegedényekbe helyeztünk. A kristályos szerkezetű CuCl2*2H2O -ból törzsoldatot állítottunk elő, melyből tízszeres hígítási sort készítettünk. A hígítási sor tagjaiból 2,5 ml-t pipettázva 25 g nedves (20,665 g száraz) talajhoz az alábbi végkoncentrációkat (µg réz/1g száraz talaj) kaptuk: - 7,5 µg /g - 75 µg /g - 750 µg /g - 7500 µg /g + Kontroll

156

Természetesen a kontrollnak szánt 25 g mennyiségű talajhoz réz hatóanyagot nem tartalmazó 2,5 ml steril vizet adtunk. 2 hét 26°C-on történő inkubációt követően a talajokból decimális hígítási sort készítettünk, -3 majd a 10 hígításból 100 µl mennyiséget PDA tápagar felületére szélesztettünk 3 ismétlésben. Ezt 7 napos inkubáció követte, melynek végeztével detektáltuk a primokultúrákat és minden különbözőnek vélt fajt 1 ponton PDA tápagar felületére oltottunk le, valamint feljegyeztük azok darabszámát. A beazonosításig naponta detektáltuk a telepeket és az öregedő, illetve befertőződött izolátumokat új táptalajra oltottuk át. 1.2.2. KADMIUM Az eljárás lényegében ugyanaz volt, mint réz esetében. A koncentrációkat szintén a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. mellékletéhez igazítottuk, ahol a kadmium földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéke 1 mg/kg. Kristályos szerkezetű Cd(NO3)2*4H2O-ból törzsoldatot állítottunk elő, melyből tízszeres hígítási sort készítettünk. Ennek tagjaiból 2,5 ml-t pipettázva a 25 g nedves (20,585 g száraz) talajhoz az alábbi végkoncentrációkat (µg kadmium/1 g száraz talaj) kaptuk: - 0,1 µg/g - 1 µg/g - 10 µg/g - 100 µg/g + Kontroll 1.3. IZOLÁTUMOK FENNTARTÁSA A tiszta tenyészetekből Potter-Elvehjem típusú sejthomogenizálóval aszeptikus körülmények között sejtszuszpenziót készítettünk 20%-os glicerin oldat hozzáadásával, melyből 1,5 ml-t Eppendorf csőbe pipettázva további vizsgálatok céljából -80°C-on tároltunk. 1.4. IZOLÁTUMOK AZONOSÍTÁSA Az izolátumok azonosítása két lépésben történt meg. Első lépésként fenotípusos azonosítást végeztünk először makroszkopikus, azt ECONOMICA 2015. 3. szám

Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben követően mikroszkopikus vizsgálattal. Makroszkopikus beazonosításnál fontos meghatározó jelleg volt pl. a telep színe, felülete, barázdáltsága, állaga, valamint alakja és annak színe a telepek hátoldala, de nagyon sok esetben a gomba illata. Mikroszkopikus vizsgálatot a gomba tenyészetből készített preparátumból végeztük, melynek során fénymikroszkóp segítségével sajátos faji bélyegek alapján történt meg az azonosítás. Természetesen akadtak olyan fajok is, amelyek azonosításához nem találtunk egyértelmű faji sajátosságokat, így ezeket ITS szekvenciájuk elemzésével határoztuk meg. 1.5. IZOLÁTUMOK MOLEKULÁRIS AZONOSÍTÁSA 1.5.1. DNS-KIVONÁS Azokat az izolátumokat, melyeket morfológiai bélyegeik alapján nem tudtunk egyértelműen azonosítani 2 ml (2% glükózt, 1% peptont, 0,5% élesztőt tartalmazó) táplevesbe oltottuk át, majd 1,5-2 nap elteltével a kinőtt telepekből Epicentre Biotechnologies® MasterPure™ Yeast DNA Purification készlet segítségével, a gyártó utasításai alapján vontuk ki a DNS-t. 1.5.2. RÉSZLEGES ITS RÉGIÓ AMPLIFIKÁLÁSA A gombák rendszertani azonosítására napjainkban leginkább az ITS1-ITS4 régiót használják (SCHOCH ET AL. , 2012). Az ITS régió (Internal Transcribed Spacer) a riboszóma alegységeit kódoló gének közé ékelődő, nem funkcionáló szakasz. Az ITS1 a 18 rDNS és az 5,8SrDNS között, az ITS2 az 5,8 rDNS és a 28S rDNS között helyezkedik el. Használata széles körben azért ilyen elterjedt, mert könnyű felszaporítani, és magas fokú variabilitás jellemzi már közeli rokonságban álló fajok esetén is. A reakcióhoz szükséges komponensek (25 μl végtérfogatra számolva): 0,25-0,25 μl gombaspecifikus primerek (ITS1-F / ITS4), 2 μl DNS templát, 12,5 μl PCR Master Mix (2x) (Thermo Scientific), 10 μl MQ-víz. Az általunk alkalmazott hőmérsékleti program a következő volt: 95°C 5 min (preinkubáció); majd


35 cikluson keresztül 95°C 30 s (denaturáció), 54°C 45 s (primerkötés), 72°C 1 min (DNS szintézis), végül hűtés 4°C-on. 1.5.3. GÉLELEKTROFORÉZIS A kapott amplikonokat 1%-os agaróz gélben futtattuk meg abból a célból, hogy leellenőrizzük a kapott PCR-termék megfelelőségét. A gél elkészítéséhez agarózt, TBE puffert, valamint etídium bromidot használtunk, mivel ez hozzákötődik a DNS-hez, így UV-fényben láthatóvá teszi azt. A mintáinkhoz jelzőfestéket pipettáztunk, majd a gélben fésűk segítségével előállított zsebekbe töltöttük be. A jelzőfesték segítségével leellenőrizhető a futás sebessége, illetve állapota. Az első zsebbe az ún. létra került, ami a későbbiekben segítségül szolgált a DNS méretének megállapításához. A gél összeállításához szükséges anyagok: 80 ml 1%-os TBE- (TRIS, bórsav, EDTA) puffer, 0,8 g agaróz por és 4 µl etídium-bromid. A termék futtatását 110 mV feszültés alatt 20 percen keresztül Cleaver MultiSub típusú futtatókádban végeztük. 1.5.4. PCR termék tisztítása A PCR termék tisztításának lényege, hogy csak maga az amplikon kerüljön szekvenáló reakcióba, a nem kívánatos alkotók (pl. maradék dNTP, primer dimerek) eltávolításra kerüljenek, melyet NucleoSpin ® Gel and PCR Clean-up készlettel végeztünk, a gyártó utasításai szerint. 1.5.5. Szekvenálás és nukleotidsorrend elemzés Az amplifikált ITS szekvencia bázissorrendjének meghatározásához szekvenáló PCR reakciót állítottunk össze. A folyamat a Sänger-féle láncterminációs módszeren alapszik. A szekvenáló reakciót a BigDye Terminator v3.1 Cycle Sequencing Kit (Applied Biosystems, USA) alkalmazásával hajtottuk végre. A szükséges komponensek (10 μl végtérfogatra számolva): 1 μl BigDye, 1,5 μl BigDye puffer, 0,5 μl ITS1-F primer, 2 μl tisztított PCR termék, 5 μl MQ víz.

157

Kaszap Adrien Az alkalmazott hőmérsékleti program a következő volt: 28 cikluson keresztül 96°C 10 s, 50°C 5 s, 60°C 4 min (DNS szintézis), végül hűtés 4°C-on. A szekvenáló PCR reakció során képződött terméket nátrium acetátos kicsapással tisztítottuk meg a felesleges alkotóktól. A mintákra első lépésben 80 μl acetát-mixet mértünk, melynek összetétele: 3 μl NaAC 3 Mos, 14,5 μl MQ víz és 62,5 μl tömény alkohol. 10 perc szobahőmérsékleten történő inkubáció során az etanol hatására a DNS precipitálódik az oldatban, majd az azt követő 20 perces 4600 RPM-en történő centrifugálás hatására a PCR csövek aljához tapad. A következő lépésben a felülúszót leöntöttük, majd 180 μl 70%-os alkohollal 20 perc centrifugálással újra átmostuk a mintákat. A felülúszókat ismét leöntöttük és a csöveket kiszárítottuk, végül 20 μl HiDi (nagytisztaságú) formamidot mértünk a mintákra. A szekvenáló PCR reakció előkészített termékének nukleotid sorrendjét egy ABI Prism 310 Genetic Analyzer (Applied Biosystems, USA) készülékkel határoztuk meg. A kapott szekvenciákat az interneten elérhető, ingyenesen használható NCBI adatbázis (http://blast.ncbi.nlm.nih.gov/Blast.cgi?PROGR AM=blastn&BLAST_PROGRAMS=megaBlast&PA GE_TYPE=BlastSearch&SHOW_DEFAULTS=on&L INK_LOC=blasthome) segítségével azonosítottuk. 1.6. SZÁMÍTÁSOK 1.6.1. Diverzitási index meghatározása Shannon - Weaver diverzitás indexet alkalmaztunk az egyes koncentrációk, illetve a kontroll csoport diverzitásának meghatározására. A számítás során alkalmazott képlet a következő volt:

, ahol S a fajszám, pi az i faj előfordulási valószínűsége.

158

1.6.2. Statisztikai elemzés Statisztikai elemzés során az R nevű (ver. 3.1.1.) statisztikai programot használtuk. Normalitás vizsgálatot Shapiro - Wilk teszt segítségével végeztünk. A különböző nehézfémek gombaközösségek mennyiségi viszonyaira való hatását egyszempontos variancia-analízissel (one way ANOVA) elemeztük, azon belül pedig Tukey-tesztet alkalmaztunk, mely minden csoportot összehasonlított egymással. A p=0,05 értékek alatti eredményeket tekintettük szignifikánsnak.

2. EREDMÉNYEK 2.1. GOMBAKÖZÖSSÉGEK A CU TERHELT TALAJOKABN

2+

IONOKKAL

2.1.1. Gombaközösségek mennyiségi viszonyai A 7,5 µg/g-os koncentráció kivételével, mely az előírt környezetvédelmi határérték 10%-nak 2+ felel meg a CuCl2*2H2O formájában bevitt Cu ion különböző dózisai esetében a tenyészthető gombapropagulumok mennyisége kisebb volt a kezeletlen kontroll talaj mikobiótájához képest. 7,5 µg/g-os koncentrációnál az összes 5 tenyészthető gombaelem szám (2,5 × 10 CFU/g) 38,9%-kal haladta meg a kontroll talajból tenyészett értéket. Ennek oka valószínűleg, hogy ez a viszonylag alacsony hozzáadott koncentrációjú, a gombák számára aktív réz-ion hányad, mely a talaj által megkötött rézzel egyensúlyt tart, még éppen a hormézis jelenség kiváltásának intervallumába esett. Már a szennyezettségi határértéket képviselő 75 µg/g-os koncentrációnál is csökkenést fedezhetünk fel a kezeletlen kontroll talajhoz 5 képest, itt a gombaelemek száma 1,7 × 10 CFU/g. Amint azt a 1. ábrán is látni lehet, ez a tendencia a határérték 10-szerese (750 µg/g) és 100-szorosa (7500 µg/g) esetében is folytatódik, ám nem történt drámai csökkenés. 5 750 µg/g esetében 1,4 × 10 CFU/g értéket, 7500 µg/g réz-ion terhelés esetében pedig már 5 csak 1,3 × 10 CFU/g gombaelem mennyiséget találtunk. 2+

Mivel a Cu ion közismerten erős fungicid hatással bír (SZÉKÁCS 2006), ebből adódóan a ECONOMICA 2015. 3. szám

Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben magasabb terhelési szintek mellett is tapasztalható, viszonylag kismértékű csökkenés oka a koncentrációhoz viszonyítva, valószínűleg talajkémiai eredetű lehet. Feltételezhető, hogy a rézionok a talaj kolloidjaihoz kötődve inaktiválódtak. Ezen kívül, biológiai tényezőként a kapott eredményhez hozzájárulhattak a gombasejtek fémtűrő képességét biztosító stratégiák is. Statisztikai elemzéseink tekintetében elmondható, hogy 95%-os konfidencia intervallumon a kezelések együttes hatása

statisztikailag nem volt hatással a telepek számára (p=0,15). Tukey-próbával végzett további vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a különböző koncentrációk egyike sem volt szignifikáns hatással a gombaközösségek mennyiségeire a kontrollhoz, illetve más kezelésekhez viszonyítva sem. Legnagyobb különbséget a 7,5, illetve a 7500 µg/g-os kezelés között figyelhettünk meg, míg legkisebb eltérést a kontroll, valamint a 75 µg/g-os, illetve a 750 és 7500 µg/g-os dózisok közt mutathattunk ki.

1. ábra. Gombaközösségek mennyiségi viszonyai rézzel terhelt talajban

A talajszennyezettségi határérték alapján a talajban 75 µg/g-os koncentráció a megengedett határérték, ezzel szemben a kísérletben alkalmazott 7500 µg/g-os, azaz 100szoros dózis sem befolyásolta szignifikáns mértékben a spórákból képződő telepeket. 2.1.2. Gombaközösségek rendszertani diverzitása 2+ A Cu ionokkal végzett talajterhelési kísérletek eredményeként az izolátumoknak összesen 22 csoportját tudtuk megkülönböztetni. A gombaközösségek fajok szerinti megoszlását a 7,5 µg/g-os koncentráció esetében 10, a 75 µg/g-os koncentráció esetében 9, a 750 µg/g-os ECONOMICA 2015. 3. szám

koncentráció esetében 3, a 7500 µg/g-os koncentráció esetében szintén 9 faj gyakoriságával jellemezzük (1. táblázat). 7,5 µg/g szintű réz terhelésnél a Penicillium spinulosum, 75 µg/g-nál a Mucor hiemalis és a Penicillium variabile, 750 és 7500 µg/g-nál a Trichoderma viride bizonyult a leggyakoribb fajnak, míg a kezeletlen kontroll mikrokozmoszban a Penicillium notatum volt a listavezető. A legmagasabb dózisban detektált 9 faj közül 2 faj a Trichoderma viride és a Penicillium notatum viszonylag magas arányban voltak jelen. Az előbbi szám szerint 15,4%-ot, míg az utóbbi 30,8%-ot ölelt fel. Ezen 2 csoport 1-1 képviselőjét, mint rézzel szemben extrém 159

Kaszap Adrien mértékben vizsgálatok őrizzük.

toleráns céljából

törzseket további törzsgyűjteményben

A mikrokozmoszok közösségeinek rendszertani diverzitásai meglepő módon csak kis mértékben tértek el egymástól (2. táblázat). 7,5 µg/g szintű réz terhelésnél 10 faj mellett a Shannon-

Weaver féle diverzitás indexet 2,04–nek, 75 µg/g-nál 9 faj mellett 2,08-nak, 750 µg/g-nál 3 faj mellett 1,03-nak, 7500 µg/g-nál 9 faj mellett 2,03-nak, míg a kezeletlen kontroll mikrokozmosz talajában 7 faj mellett 1,52-nek számítottuk.

2+

1. táblázat. Gombaközösségek gyakorisága Cu különböző koncentrációival szennyezett talajban mikrokozmosz kísérletben

2+

2.2. Gombaközösségek a Cd ionokkal terhelt talajokban 2.2.1. Gombaközösségek mennyiségi viszonyai 14 napos 26°C hőmérsékleten történő inkubációt követően a Cd(NO3)2*4H2O 2+ formájában bevitt Cd ionok különböző dózisain a tenyészthető gombapropagulumok mennyisége valamennyi esetben kisebb volt, 5 mint a kezeletlen kontroll mikobiótája (3,1 × 10 CFU/g). A rendeletben rögzített, kadmium tartalomra vonatkozó talajszennyezettségi határérték 10%-nak megfelelő értéknél (0,1 µg/g) a tenyészthető gombaelemek számát (2,1 5 × 10 CFU/g) 32%-kal alacsonyabbnak találtuk a kezeletlen kontroll talaj értékénél. A határértéket képviselő 1 µg/g értékénél, 160

2+

valamint 10 µg/g Cd ion terhelésnél a mikrokozmoszokban a gombaelemek 5 mennyisége 61,2%-a (1,9 × 10 CFU/g), illetve 5 51,6%-a (1,6 × 10 CFU/g) a kontroll talaj gombapropagulumának. A megadott határérték 100-szorosának megfelelő koncentrációjában 5 pedig csupán 1,2 × 10 CFU/g gombamennyiséget találtunk. Bár végig csökkenés tapasztalható a gombaelemek számát tekintve, mégis említésre méltó, hogy a határértékben megfogalmazott 1 µg/g-os dózis is csak 39%-kal csökkentette a talaj élő, azaz mikrobiológiai módszerekkel kitenyészthető gombapropagulum mennyiségét, nem beszélve a határérték százszorosát képviselő 100 µg/g-os koncentrációról, ahol az óriásdózis ellenére ECONOMICA 2015. 3. szám

Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben 5

még további 1,2 × 10 CFU/g gombamennyiség is kitenyészett. Feltételezhető, hogy a bevitt kadmium ionok a talaj kolloidjaihoz szorosan kötődnek, és a gombasejtek – a többi élőlényhez hasonlóan – csupán egy, a megkötöttel egyensúlyt tartó, alacsonyabb koncentrációjú kadmium oldattal érintkeznek közvetlenül. Továbbá megjegyzendő – mely már a réz esetében is említésre került -, hogy a gombák igen aktív, intracelluláris fém-megkötő fehérjéik, az úgynevezett metallothioneinek segítségével csökkenteni tudják a toxikus fémek károsító hatásait (HUGHES & POOLE 1989). Nem utolsó sorban megemlítendő, hogy a talajgombák csoportja rendkívül különböző ökológiai igényű fajokat is magába foglaló közösség, egyetlen toxikus vegyület jelenlétében is több féle tényező befolyása alatt áll. Feltételezhető például, hogy a primer toxikus hatás eredményeképpen elpusztuló biomassza táplálékforrásul szolgál, ebből adódóan a rezisztens fajok, illetve egyedek elszaporodását lehetővé teszi. Az 2. ábrán látható oszlopdiagrammon a telepszámokat ábrázoltuk a koncentráció

függvényében. A koncentráció növekedésével a telepek számának csökkenése látható, mely statisztikai elemzés szerint csak a 100 µg/g-os koncentrációnál éri el a szignifikáns különbséget a kontroll talaj eredményéhez viszonyítva. Statisztikai elemzésünk eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a kezelések szignifikáns hatással bírtak a telepek számára a kezelések együttes hatását figyelembe véve (95%-os megbízhatósági szinten). Ezt a megállapítást a p-érték támasztja alá, mely 0,0498 lett. További elemzéseket végeztünk Tukey-próba segítségével.A kezeletlen kontroll csoporthoz viszonyítva a várt tendenciát mutatva a 0,1 µg/g-os koncentráció tér el a legkevésbé. A növekvő kadmium koncentrációk fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak a telepszámokat illetően, de szignifikáns különbség csak a kontroll és a 100 µg/g-os koncentrációnál figyelhető meg (p=0,0417). Ezen kívül a különböző koncentrációkban fellelhető telepszámok mennyiségei szignifikánsan nem különböznek egymástól.

2. ábra. Gombaközösségek mennyiségi viszonyai kadmiummal terhelt talajban


161

Kaszap Adrien 2.2.2. Gombaközösségek rendszertani diverzitása 2+ A Cd ionokkal végzett talajterhelési kísérletek eredményeiben a gombaközösségeknek a fajok szerinti megoszlását a 0,1 µg/g koncentráció esetében 8, az 1 µg/g koncentráció esetén 7, a 10 µg/g koncentráció esetében 10, a 100 µg/g koncentráció esetében 6 faj gyakoriságával jellemezzük, míg a kontroll talajban 12 fajt találtunk (3. táblázat). 0,1 µg/g szintű kadmium terhelésnél a Penicillium albidum, 1 µg/g-nál a Penicillium brevi-compactum, 10 és 100 µg/gnál a Penicillium multicolor bizonyult a leggyakoribb fajnak. A fajok, illetve gombaelemek számából számított Shannon-Weaver diverzitási index értékei különböző koncentrációk esetében

meglepő módon csak kis mértékben térnek el egymástól, mely a korábbiakban említett okok közül a toleráns fajok feldúsulását feltételezi (4. táblázat). A 100 µg/g-os koncentrációnál kitenyészett 6 fajból 4 (Basidiomycota, Penicillium bravi-compactum, Penicillium canescens, Penicillium spinulosum) a kezeletlen kontrollban elő sem fordult, illetve szintjük a kimutathatósági határ alá esett. 0,1 µg/g-os szintű kadmium terhelésnél 8 faj mellett a Shannon-Weaver féle diverzitás indexet 1,91-nek, 1 µg/g-nál 7 faj mellett 1,65nek, 10 µg/g-nál 10 faj mellett 2,10-nek, 100 µg/g-nál 6 faj mellett 1,54-nek, míg a kezeletlen kontroll mikrokozmosz talajában 12 faj mellett 2,00-nak számítottuk.

2+

2. táblázat. Gombaközösségek gyakorisága Cd különböző koncentrációival szennyezett talajban mikrokozmosz kísérletben.

162


Réz és kadmium kezelés hatása talajok gombaközösségeire laboratóriumi kisérletben

3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Összességében megállapítható, hogy 2+ mikrokozmosz kísérletünkben mind a Cu 2+ ionoknak, mint a Cd ionoknak a talajszennyezettségi határértékhez reálisan viszonyítható koncentrációi a talajok gombaközösségeire – valamely kémiai, vagy biológiai tényező hatására – csak tompított mértékben hatnak. Ez a hatás egyaránt megfigyelhető a gombaelemek számában, illetve a közösség rendszertani diverzitásában is. A későbbiekben az eredmények pontosításáért az alábbi lehetőségeket tűztük ki célul: -

-

-

-

A fajszám kívánatos növelése érdekében meg kell emelni az egyedszámot, tehát tenyésztéses lépésben a párhuzamosok számát a diverzitás változásának pontosításáért. Arra, hogy a gombaközösségekben bekövetkező változások dinamikáját követni, illetve megerősíteni tudjuk, célszerű lenne a jelenségek hátterét adekvátabb módon jelző közösségi DNS-t vizsgáló technikák valamelyikének alkalmazása. Célszerű lenne szelektív tenyésztés alkalmazása (mérgezett agar) a rezisztens törzsek és fajok felszaporodásának bizonyítására. A mikrokozmoszok talajainak tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálatát célszerű lenne folyamatosan, vagy legalább a kísérlet végén kiegészíteni a talaj vizes kivonatának kémiai analitikai vizsgálatával, így megismerhető a toxikus vegyületeknek a gombasejtekkel közvetlenül érintkező koncentrációi.

4. ÖSSZEFOGLALÁS A bioszféra egyensúlyához nagymértékben hozzájáruló talajbiomassza a toxikus vegyületeknek a talajba kerülésével igen súlyosan károsodik. A talajbiomassza 35-40%-át alkotó gombaközösségek a talajban zajló anyag és energiaforgalomhoz a talajélet számára nélkülözhetetlen hifális lebontó ECONOMICA 2015. 3. szám

tevékenységükkel a tömegarányuknál is nagyobb mértékben járulnak hozzá. Azáltal, hogy nitrogénforrásként elsősorban szervetlen vegyületeket használnak a talajból induló tápláléklánc legnagyobb arányú primer fehérjeforrását képezik. A talajgombáknak toxikus vegyületekkel szembeni érzékenysége a talajvédelmi vizsgálatok egyik legfontosabb szempontja kell, hogy legyen. Saját, mikrokozmosz kísérletekkel kivitelezett vizsgálatainkban toxikus vegyületeknek a talajgombák közösségeire gyakorolt hatását tanulmányoztuk. Modellként két, egymástól eltérő toxicitási fokkal rendelkező nehézfém iont alkalmaztunk. A gombaközösségek mennyiségi paramétereit kvantitatív tenyésztéssel nyertük, a taxonómiai diverzitásokhoz szükséges fajszintű identifikálásukat az izolátumok fenotípusos tulajdonságai, illetve ITS szekvenciájuk analízise alapján végeztük. A réz ionok legalacsonyabb dózisa hormézist, legnagyobb, 7500 µg/g koncentrációja pedig a gombapropagulumok 28%-os csökkenését okozta. A réz ionok koncentrációit tartalmazó mikrokozmoszok gombaközösségeinek rendszertani diverzitásai csak kis mértékben tértek el egymástól. Shannon-Weaver féle diverzitás indexük sem változott jelentős mértékben. Az alkalmazott Ramann-féle barna erdőtalajba bevitt kadmium ionok különböző dózisainak hatására a tenyészthető gombapropagulumok mennyisége valamennyi esetben kisebb volt, mint a kezeletlen kontroll mikrokozmosz talajában. Ugyanakkor a talajközegben a mikobióta bizonyos mértékű túlélését is tapasztalhattuk. A kadmium ionok különböző koncentrációit tartalmazó mikrokozmosz gombaközösségeinek rendszertani diverzitásai szintén csak kis mértékben tértek el egymástól. Feltételezhető, hogy az oldattal kísérletesen bevitt nehézfém ionok a talaj kolloidjaihoz szorosan kötődtek, és a gombasejtek – a többi élőlényhez hasonlóan – csupán egy, a megkötöttel egyensúlyt tartó, alacsonyabb

163

Kaszap Adrien koncentrációjú nehézfém oldattal érintkeztek közvetlenül. A jelenséghez hozzájárulhatott továbbá, hogy a gombák igen aktív, intracelluláris fém-megkötő fehérjéik az

úgynevezett metallothioneinek segítségével csökkenteni tudták a toxikus fémek károsító hatásait.

Köszönetnyilvánítás A kutatási munka a Kutató Kari Kiválósági Támogatás - Research Centre of Excellence9878/2015/FEKUT projekt támogatásával készült.

5. IRODALOMJEGYZÉK [1.]

Hughes, M. N., Poole, R. K. (1989): Metals and Microorganisms. Chapman and Hall Inc, New York, 1-412 p

[2.]

Schoch, C. L., Seifert, K. A., Huhndorf, S., Robert, V., Spouge, J. L., Levesque, C. A., Chen, W., Bolchacova, E., Voigt, K., Crous, P.W., et al. (2012): Nuclear ribosomal internal transcribed spacer (ITS) region as a universal DNA barcode marker for Fungi. Proceeedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 109(16):6241-6.

[3.]

Székács A. (2006): A növényvédő szerek felosztása és hatásmechanizmusa in Darvas B., Székács A. (eds): Mezőgazdasági ökotoxikológia, l’Harmattan, Budapest, 82,83

164


A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata

Kolcsár Helga

A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata Helga Kolcsár The Possible Causes and the Consequences of Flash-Floods in the Nyikó Basin Abstract Land use, land cover, river regulation have been and are still changing, through human activities, creating variability in the hydrological cycle. This article investigates the effects of these elements on the hydrological basin of Nyikó stream, located in East-Transylvania, in Hargita-county. In the last decade the stream produced numerous flash-floods. The main flood, which is discussed in this th paper, happened on 23 August 2005. The stream inundated the whole hydrologycal basin within a few hours, causing 16 deaths and an enormous property damage. After analysing the data series from the local foresty and from the available historical maps one can conclude that there is a strong correlation between the frequency of floods and the deforestation. The main reason for the increased frequency of flash-floods still remains the changed meteorological and climate system together with the disappeared woodlands. Keywords: flash-flood, Fehér-Nyikó, climate, deforestation Összefoglaló A földhasználat, a felszínborítottság, a folyószabályozások folyamatosan változtatják bolygónk vízkörforgását az emberi tevékenységeken keresztül. Ez a tanulmány ezen elemek hatásait vizsgálja a Fehér-Nyikó vízgyűjtőjére, amely az Erdélyi-medence keleti peremvidékén helyezkedik el, Hargita-megyében. Az elmúlt évtizedben a patak többször is kiöntött és jelen tanulmányban a hangsúly a legnagyobb, 2005. augusztus 23.-án történt árvíz vizsgálatára irányul. A Fehér-Nyikó pár óra leforgása alatt elöntötte az árterét, 16 halálos áldozatot és nagy anyagi károkat okozva. A történelmi térképek, valamint a helyi Erdészeti Hivatal által szolgáltatott adatok elemzése alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy erős összefüggés van az árvizek gyakorisága és az erdők kivágása között. A villámárvizek legfőbb okai az éghajlatváltozás, illetve az összefüggő lombozatú erdők hiánya. Kulcsszavak: villámárvíz, Fehér-Nyikó, éghajlatváltozás, erdőírtás

Bevezető Az árhullám a természetes vízfolyások keresztszelvényében észlelt eleinte áradó, majd apadó vízszintváltozás, amelyet egy nem permanens vízmozgás hoz létre (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon 2005).


Az elmúlt pár évtizedben egyetlen más természeti katasztrófa sem követelt annyi emberéletet, tett tönkre annyi házat, illetve termőföldet, mint amennyit az áradások tettek (Crichton D. 2005). 1991 és 2005 között Románia területén különösen sok árhullám volt megfigyelhető, 165

Kolcsár Helga melyek nagy anyagi károkkal és jelentős számú emberi áldozatokkal jártak. 1991 és 2000 között 235 ember vesztette életét az áradások során. A legsúlyosabb helyzet 2005-ben alakult ki, mikor 76 emberéletet követelt ez a természeti katasztrófa (ez az átlag majdnem háromszorosa!) (Arghius V. 2008). Az itt tárgyalt jelenség, a Nyikó menti árvíz is 2005-ben történt. A Hargita-megyei, 9 települést átszelő kis patak 2005. augusztus 23.-án öntött ki, katasztrofális következményeket vonva maga után. A lakosokat felkészületlenül érte az árvíz, 16 ember vesztette életét, valamint az anyagi károk is jelentősek voltak. 1. A vízgyűjtő sajátosságai Földtani, domborzati felépítés A Fehér-Nyikó a Maros vízgyűjtőjéhez tartozó Nagy-Küküllő legjelentősebb jobboldali 2 mellékága. Vízgyűjtő területe 168 km , mely teljes egészében Hargita megyében található. A vízfolyás hossza 33 km. Geomorfológiai szempontból a terület nagy részét az Udvarhelyi-dombság teszi ki (Elekes T. 2008). A vízgyűjtő tengerszint feletti magassága 395 és 1062 m között változik, átlagos lejtése 23,5%. A terület geológiai tulajdonságai változatosak, a vízgyűjtő felső szakaszán a Hargita-hegységnek köszönhetően a vulkanikus kőzetek a dominánsak, míg az alsón az Erdélyi-medence peremvidékeire jellemző kőzetféleségekkel találkozhatunk, mint amilyen az agyag és a márga (Zoccatelli D. és mtsai 2010). Napjainkban a domborzat formálását legnagyobb mértékben a csapadék végzi, mely kétféleképpen alakíthatja a környezetet: erózióval, illetve akkumulációval. A domborzati és geológiai jellemzők függvényében talajfolyások, csuszamlások (a terület legjellegzetesebb formái, összesen 500 ha-t foglalnak el) és partomlások ismerhetőek fel az egész vízgyűjtő területén (Elekes T. 2008). A terület éghajlata, vízföldrajza Mivel Közép-Európa délkeleti részén fekszik, így Romániát a mérséklet kontinentális éghajlat jellemzi (Zoccatelli D. és mtsai 2010). Jelentős a domborzat éghajlat befolyásoló hatása. Mivel a Kelemen-Görgényi-Hargita hegyvonulat északdél irányban húzódik 1700-2100 m 166

magasságban, így a nyugati, északnyugati légáramlatokra merőlegesen helyezkedik el, gátat képez, megnövelve az orográfiai szerepét, csapadékképződést váltva ki (Elekes T. 2008). Hargita megyében, a székelyudvarhelyi meteorológiai állomás adatai szerint a nyári hónapokban átlagosan 100-170 mm csapadék esik, míg évente átlagosan 600 - 700 mm (Bogdan O. és Rusan N. 2015). A 100 évre vonatkozó legnagyobb egy nap alatt lehullott csapadék alig haladja meg a 100 mm-t (Zoccatelli D. és mtsai 2010). Az utóbbi 25 évben, 2005-ig az egy napi maximum csapadék értéke 42 mm volt (Bogdan O. és Rusan N. 2015). A Fehér-Nyikó forrása 901 m tengerszint feletti magasságban található, a Nagy-Küküllőt 395 m magasságban, Rugonfalvától délre éri el. A Fehér-Nyikó teljes hosszának átlagos esés 15,3 m/km. Ez az érték a vízgyűjtő felső szakaszán nagyobb, 40-50 m/km, míg az alsóbb szakaszán, pl. a Siménfalva-Kobátfalva szakaszon már csak 5-10 m/km (Elekes T. 2008). A vízgyűjtő alakja esetünkben hosszan elnyúlt. Ezt a következő képlettel lehet kiszámolni:

ahol L – a vízválasztó hossza (km) és F – a 2 vízgyűjtő területe (km ). A művelet eredménye jelen esetben K = 1,25. Ez annyit jelent, hogy a vízgyűjtő a kerületéhez tartozó kör területénél 25 %-kal nagyobb, tehát elnyúlt (Elekes T. 2008). A lefolyás szempontjából fontos még a vízgyűjtő jobb és baloldali területeinek szimmetriája. Ezt az asszimetriai együtthatóval lehet kiszámolni, melyre a képlet a következő:

ahol fjobb és fbal vízgyűjtő területe a folyás bal-, illetve jobboldalán, F a vízgyűjtő teljes területe (Arghius V. 2008). A művelet eredménye, az asszimetriai együttható tehát a = 0,51. Térképi területmérési adatok alapján a FehérNyikó jobboldali vízgyűjtője teszi ki a 73 %-át az összterületnek, míg a bal csak a 27 %-át. ECONOMICA 2015. 3. szám

A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata Erdőségek, talajföldrajz A terület körülbelül 20-25%-kát borítják erdők, a szántóföldek aránya is szintén 20-25%, a többi terület kaszáló, vagy legelő (Zoccatelli D. és mtsai 2010). Az erdők döntő többsége a vulkáni peremfennsíkon, illetve a vízválasztókon és az alattuk elterülő lejtőkön található. Az erdős területek aránya a XVIII. század második felében még 50% körül volt. Az erdővel borított területek csökkenése napjainkban is folytatódik, bár számottevően kisebb mértékben. A vulkáni peremfennsík erdőségeit vegyes erdők alkotják, melyeknek uralkodó fajai a bükk, illetve a kocsánytalan tölgy és megtalálhatóak, bár kisebb számban, a tűlevelűek is, mint például a lucfenyő és a jegenyefenyő. A fennsík alatt alacsonyabban elhelyezkedő területeken, 500-800 méteren régen a kocsánytalan tölgy volt az uralkodó faj, napjainkra azonban már nagy részüket kivágták, ma már legelőket találunk ezeken a területeken. Legnagyobb kiterjedésűek a barna erdőtalajok és a barna agyagos talajok (Florea N., Conea A. és Munteanu I. 1971). Agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző a Görgényi-Hargita vulkáni peremfennsíkon, valamint a magasabban elhelyezkedő völgyközi hátakon. Vályogos-agyagon képződött barna erdőtalaj borítja a tanulmányozott terület lejtőit. A lejtőszög függvényében növekszik a talajlepusztulás mértéke. A legerőteljesebb a 20-35°-ot meghaladó felszíneken. Hidromorf és alluviális talajok borítják a Fehér-Nyikó több ártérszakaszát. Rego- és rendzina talajok általában a magas felszíneken, vagy a szélsőséges vízháztartású, száraz területeken alakultak ki. Jelentős a talajpusztulás a Fehér-Nyikó vízgyűjtőjében. Az erózió átlagértéke 6-7 tonna/hektár/év a fő vízfolyás és a mellékpatakok völgyeiben. A legnagyobb értékek a Fehér-Nyikó déli lejtőjén Székelyszentmihálynál (16,7 tonna/hektár/év), illetve a Konyha-patak felső szakaszán (15,3 tonna/hektár/év) jellemzőek. A tanulmányozott vízgyűjtő területén körülbelül 5000 hektár


területet érint a talajlepusztulás (Elekes T. 2008).

2. Esettanulmány: 2005. augusztus 23., a Nyikó menti árvíz A Romániai Vízügyi Hatóság által szolgáltatott adatok alapján lehet tudni, hogy a 2005. augusztus 23.-ai árvizet megelőző napokon is jelentős csapadék esett (1. ábra). Ennek egyik következménye például az, hogy nagy volt a talajnedvesség, ezáltal a talaj már nem tudott több csapadékot befogadni, nem tudta lelassítani a lefolyást. 1. ábra: A siménfalvi hidrológiai állomáson mért csapadékösszegek (a Romániai Vízügyi Hatóság adatai alapján)

Az ilyen következtetéseket az ún. „előző csapadékmennyiség index-el” szokták megállapítani, mely az előző 30 nap csapadékának és a hosszú távú (20-30 év) havi csapadékátlagok arányából áll. Bár nem áll rendelkezésünkre adat az előző 30 nap csapadékairól, azt azonban már szakemberek is bebizonyították, hogy míg a mediterrán térségeken a száraz és normál körülmények között, addig a kontinentális területeken a normál és nedves körülmények kereteiben fordulnak elő a villámárvizek (Marchi L., Borga M., Preciso E. és Gaume E. 2010). A vihar 14:00-kor kezdődött és körülbelül 19:00 órakor ért véget. A legintenzívebb esőzés a vihar első felében volt, óránként átlagosan 3050 mm csapadékkal, azonban a vízgyűjtő felső 167

Kolcsár Helga szakaszán helyenként elérte az óránkénti 190 mm-t is (Zoccatelli D. és mtsai 2010). 2. ábra: A csapadék megoszlása a vízgyűjtő területén (Zoccatelli és mtsai 2010)

A 2. ábra magyarázatot ad arra is, hogy az 1. ábrán miért látunk az árvíz napján Siménfalván olyan kevés, számszerűen 4,1 mm csapadékot. A felhő észak-dél irányultságából adódóan a vízgyűjtő alsóbb szakaszán, a terület nyugati részén egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés eső esett, ezzel szemben a vízfolyás felső szakaszán, az észak-északkeleti részen nagyon sok.

Azonban a felső Nyikó-mentén nincs meteorológiai állomás, így az eseménysor tanulmányozásakor a siménfalvi hidrológiai állomás adataira kellett támaszkodnom, illetve a radarfelvételekből becsült csapadék értékekre. A rövid távú időjárás előrejelzők (1-3 órás előrejelzések) is figyelmeztetést adtak ki a régióra a radarképek alapján. Itt két tényezőt vettek figyelembe, éspedig a radar által az elektromágneses sugárzás kibocsájtása után érzékelt válaszjeleket, amely jelen esetben ez 65 dBZ volt. Minél nagyobb ez az érték, annál sűrűbb a felhőzet. A másik fontos tényező az intenzív felhőképződés, ez esetben a felhő csúcsa 11 km magasságban volt. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat Bukarestből figyelmeztetést adott ki, illetve a regionális szervek is megtették ezt, mint pl. a nagyszebeni Időjárás Előrejelzési Hivatal, azonban a megfelelő intézkedések vagy minimálisak voltak, vagy egyáltalán nem történtek meg, így a következmények katasztrofálisak voltak (Bogdan O. és Rusan N. 2015).

3. ábra: A Fehér-Nyikó vízhozamának (A Romániai Vízügyi Hatóság adatai alapján)

Az áradás csúcspontját 18,30-kor érte el, ekkor a Romániai Vízügyi Hatóság adatai szerint a siménfalvi hidrológiai állomáson a vízhozam 3 értéke 346 m /s volt és a vízmérce 467 cm-t mutatott (3. ábra). Ezen víztömeg nagyon gyors lefolyását a következő ábra is szemlélteti. A figyelmeztetések ellenére a következmények nagyon súlyosak voltak. Mindössze két órával a vihar megjelenése után több község 168

(Farkaslaka, Siménfalva, Bögöz, NagyGalambfalva) és a hozzá tartozó falvak is víz alá kerületek. 16 ember vesztette életét és az anyagi károk is jelentősek voltak. Hargita megyében augusztus 14-23 között, ebben az esős időszakban 27 ház dőlt össze, 295 megsérült és 1801-et elöntött a víz. 14 km nemzeti, 62 km megyei, 57 km helyi és 51 km erdei út sérült meg. Ez az elmúlt száz éve ECONOMICA 2015. 3. szám

A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata legnagyobb természeti katasztrófáját jelentette a megye területén (Bogdan O. és Rusan N. 2015). Az árvíz kialakulásának okainál figyelembe kell venni a Kelemen-Görgényi-Hargita hegyvonulat orográfiai szerepét is. A domborzat (lejtőszög, lejtőkitettség) és a talaj (talajnedvesség) adottságai mellett, a tanulmányozott területen kialakuló villámárvizek viszonylatában fontos a növényzet, különösen az erdő szerepe. Amint az 5. ábrán is jól látszik a vízgyűjtő nagy részéről mára már eltűntek az erdők. A térképen is megfigyelhető, hogy a Farkaslakától északkeletre fekvő Gordon-tető meredek nyugati lejtőjét napjainkban már kevés erdő borítja, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség ezen a szakaszon akkumulálódott. 4. ábra: Az erdőségek változásai (az ábrát szerkesztette Kolcsár Helga)

A 4. ábrán, melyet térképi mérési eredmények alapján szerkesztettünk, jól látszik, hogy az erdős területek több mint fele tűnt el 236 év alatt. Míg a vízgyűjtő teljes területén 1770-ben 100,7 km2 erdővel borított terület volt, addig 2006-ban ez az érték csupán 46,7 km2 volt. Az erdők kivágása az erdei ökoszisztémák megsemmisülését, a növény- és állatfajok kihalását okozhatja, illetve megszűnik az erdőknek a lefolyásra gyakorolt hatása. Felgyorsul a talajerózió, melynek során a meredek lejtők talajtakarója teljesen le is pusztulhat. Mindezek miatt az érintett területen csökken az árhullámok kialakulási ECONOMICA 2015. 3. szám

ideje és emelkedik az árvizek nagysága. A Fehér-Nyikó vízgyűjtőjén, az élénk domborzatú, laza felszínű lejtőkön ma kiterjedt vízmosások rendszere jelzi az egykori erdők hiányát (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon 2002). A gyűjtött információk összegzésével elmondható, hogy gazdasági érdek is közre játszott az árvíz kialakulásában. Az erdőkitermelést a lehetséges következmények előzetes felmérése nélkül, erre alapozott intézkedések hiányában hajtották végre hosszú időn, több száz éven keresztül. A tárgyalt területen már évszázadok óta hagyományos gazdasági tevékenység a szénégetés, melyhez természetesen fára volt szükség. Ezen kívül jelentős még a tejtermékek feldolgozása is, melyhez legelőkre van szükség. Mindezen tevékenységek vezettek az erdővel borított területek csökkenéséhez. A növénytakaró hiánya miatt az esőcseppek nagyobb erővel csapódnak a talajba és nagyobb erózióra képesek, több termőtalajt tudnak bemosni a vízfolyások medreibe. Ezáltal azonban nem csak a talaj termőképessége csökken, hanem a vízfolyások hordaléka is megnő, amely megnöveli a vízszintet és egy még magasabb, veszélyesebb árhullám kialakulásához vezet. Azonban sem a kopár, meredek lejtők, sem az erdők hiánya nem indokol egy ilyen méretű katasztrófát. Az árvíz elsődleges oka napjaink legnagyobb problémája, az éghajlatváltozás. A klímaváltozás nem helyi, regionális gond, hanem az egész Földet kihívás elé állító nagyon gyors ütemű változás, mely különböző típusú természeti katasztrófák kialakulásának gyakoriságát növelte az elmúlt 3-4 évtized során (EM-DAT 2015). 3. Árvédekezés Az árvízvédelem lényegében az árhullám ember szabta határok közti tartása, illetve az ennek érdekében végre hajtott műveletek. Feladata, hogy az árvíz kockázatának kitett területen az embereket, az ökológiai tényezőket, illetve a javakat megvédje az árhullámok káros hatásaitól (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon 2002).

169

Kolcsár Helga 5.ábra: Az erdők kiterjedésének változásai a Fehér-Nyikó vízgyűjtőjében 1770-2006 között

(Elekes T. 2008 alapján szerkesztette Kolcsár Helga)

Itt fontos még egyszer megjegyezni, hogy az árvédekezés nem csupán műszaki megoldásokból, folyószabályozásból, illetve gátrendszerek kiépítéséből áll, esetünkben azonban nagyrészt csak ilyen megoldásokkal éltek a falvak, a folyószabályozásra fektették a hangsúlyt, melynek ebben az esetben a legfontosabb szerepe a bármely keresztmetszetbe érkező vízhozam, a képződött uszadék és hordalék elvezetése, a meder hasznos illeszkedése a környezetbe, valamint a gazdasági, mezőgazdasági igények megfelelő kielégítése. Az árvizet követő években a településéken belül komoly összegeket fektettek a patak szabályozására, mely bizonyos mértékig meg is térült, hiszen a 2010. július 15-én, valamint 2014. július 26-án is kiöntött Fehér-Nyikó bár lakóházakat, műhelyeket és gazdasági épületeket is elárasztott, mégsem volt annyira súlyos, mint a 2005-ös esemény. Ennek részben a megépített műszaki létesítmények, részben pedig az árvizet kiváltó meteorológiai jelenség jellegének kevésbé szélsőségessége az oka. Ezek a megépített árvédelmi művek a folyó tengelyével közel párhuzamosan haladnak, így ezeket hosszirányú-, vagy párhuzamműveknek nevezzük. Bár ezen művek tömege a szállított hordalék tömegéhez képest jelentéktelen, mégis méretük tekintélyes és lényeges. Az építésüknél felhasznált anyagok (melyek lehetnek: terméskő, fa, rőzse, műkő) általában helyi, olcsó anyagok, esetünkben terméskő 170

(Környezet- és Természetvédelmi Lexikon 2002). Legfontosabb megfigyelésem az, hogy az épített műszaki partvédelem legtöbb esetben csupán pontszerű, rövidtávon kivitelezett és nem terjed ki egységes szakaszokra. Ez némileg mérsékelten van jelen a települések területén, de teljesen jellemző a falvak közti mezőgazdasági területeken (1. kép). Ezeken a helyeken a műszaki védelem vagy csak rövid szakaszokon van jelen, vagy teljes mértékben hiányzik. Ez abból a szempontból lehet káros, hogy az érkező árhullám, ha már a patak medréből kilépve érkezik a település területére, akkor az épített partvédelem csupán a mederben érkező vizet képes vezetni, a mederből kilépett víztömeget már nem. 1. kép: A Fehér-Nyikó szabályozása a Székelyszentmihály előtti kisfaludi eltérőnél

Amint az már említve volt, az erdőknek a lefolyásra gyakorolt hatása meglehetősen nagy. Azonban mint ahogy a 5. ábrán is látni lehet a


A Nyikó menti árvizek lehetséges okainak és következményeinek vizsgálata Fehér-Nyikó vízgyűjtőjében az elmúlt 236 év alatt nagy mennyiségű erdős terület tűnt el, így csökkent az árhullámok összegyűlési ideje, emelkedik az árvizek nagysága és nem utolsó sorban növekedik a talajerózió mértéke, mely a mezőgazdasági termelékenységet negatívan befolyásolja, illetve a hordalékképződést az árhullámok ideje alatt növeli. Ennek érdekében egyértelmű lenne a fa telepítések ösztönzése a területen, főleg a gyorsan fejlődő fajoké, mint például a nyár, nyír, hárs vagy juhar. Az erdős területek növelésének egyéb járulékos haszna is lenne. A DN 13A nemzeti út Székelyudvarhely-Korond szakaszán több helyen is megfigyelhető, hogy az úttest elmozdult helyéről, összetöredezett az alatta lassan mozgó agyagos talaj jelenlétének következtében. Ez a jelenség, azon kívül, hogy kellemetlenséget okoz a gépjármű vezetőknek, még a kérdéses útszakaszok folyamatos, költséges javíttatását is maga után vonja. Napjainkban már sokkal elterjedtebbek a „természetes” árvízvédelmi eljárások, ugyanis sokan azt vallják, hogy ne falakkal, illetve egyéb műszaki védelemmel állítsunk akadályt az összegyűlt víztömegnek, hanem inkább adjunk teret az ár levonulásának, illetve csökkentsük a víz lefolyásának sebességét, például erdősítéssel, teraszosítással (Erdlenbruch K. és mtsai 2009, Guo S. és mtsai 2004, Crichton D. 2005). Ezeken a területrendezési eljárásokon kívül fontos még a lakosok felkészítése az ilyen vészhelyzetekre, illetve a gyors és hatékony értesítése a közelgő árvízről. Mivel villámárvizekről beszélünk, így szükség lenne valós idejű árvíz előrejelzésekre, melyek szimulációs modelleken és folyamatosan frissülő előrejelzéseken alapszanak (Guo S. és mtsai 2004). Mivel esetünkben a helyi és a regionális meteorológiai szolgálatok is riasztást adtak ki, így a probléma az volt, hogy az információ vagy nem jutott el a lakosokhoz, vagy nem vették azt komolyan. Abból kiindulva, hogy bár kisebb léptékben, de az árvíz 2005 óta még kétszer megismétlődött, fontos lenne hangsúlyt fektetni a figyelmeztetésre, mivel ez a halálesetek megelőzésének egyik nagyon fontos ECONOMICA 2015. 3. szám

módja, illetve ha megfelelő időben történik, még az anyagi károk keletkezésének 25%-kát is megakadályozhatja (Crichton D. 2005). 2001-ig az Egyesült Királyság minden területére bevezették az úgynevezett „Árvíz Vonalat” (Flood Line), amely egy telefonos ügyfélszolgálat. Ennek lényege az, hogy az ügyfélszolgálatra feliratkozott lakosok egy automatikus hangüzenetet tartalmazó telefonhívást kapnak abban az esetben, ha árvízveszély van. Ez a megoldás természetesen azon alapszik, hogy az ember felveszi a telefont, vagy sem. Skóciában ezt az eljárást tovább fejlesztették és kialakult egy nem hivatalos rendszer a helyi önkormányzatok és segélyszervezetek vezetése mellett, melynek lényege az, hogy úgynevezett „köröket” hoznak létre. A legfelsőbb kör az, akik direkt módon értesülnek az árvíz lehetőségéről. Ezen kör minden tagjához tartozik egy másik kör és az illető feladata értesíteni a kisebb kör minden tagját, akiknek szintén értesíteniük kell majd embereket. Ezzel a módszerrel az információ nagyon gyorsan tud terjedni és mivel a körök létrehozása sokszor személyes kapcsolatokon is alapszik, így ha valakit nem tudunk telefonon elérni, nyílván megpróbálunk neki más módon szólni. Így az információ több emberhez jut el, mint a hivatalos „Árvíz Vonalon” keresztül (Crichton D. 2005).

4. Következtetések 2005. augusztus 23.-án a Nyikó mente, de egész Hargita megye az elmúlt száz év legnagyobb természeti katasztrófáját élte meg: a FehérNyikó áradása alkalmával 16 emberi élet veszett oda és hatalmas anyagi károk keletkeztek. A vihar után következő események ilyen extrém megnyilvánulásában közre játszott az erdővel borított területek hiánya, mely két évszázad alatt több mint a felére csökkent (18. ábra). Ezen kívül az árhullám kialakulásában szerepe volt még a nem megfelelő mezőgazdasági munkák (teraszosítások hiánya, szintvonalakkal merőleges szántás, stb.), melyek növelik folyamatosan az eróziót és ez által a patak által szállított hordalékot, mely megemeli az árhullám méreteit. Ezen kívül szerencsétlen egybeesés volt, hogy az árvíz 171

Kolcsár Helga előtti hetek csapadékosak voltak (8. ábra), melynek következménye az volt, hogy a talaj nedvességgel telített volt, így ez a tényező is felgyorsította a lefolyást. A vízgyűjtő terület jelenlegi állapota, illetve a patakszabályozások minősége láttán azt a következtetést tudom levonni, hogy a lefolyás mérséklését illetően semmilyen lépések,

változtatások nem voltak végrehajtva, csupán műszaki partvédelmet alkalmaznak az árhullámok irányítása érdekében. Természetesen a műszaki partvédelem is szükséges, viszont ha a cél az, hogy mérsékeljük az árhullámok méretét, akkor nem elégséges, mert ehhez nem műszaki, „természetes” megoldásokra is szükség van.

Irodalomjegyzék: [1.] [2.]

[3.] [4.] [5.] [6.]

[7.] [8.]

[9.] [10.]

[11.]

172

Arghiuş V. (2008): Studiul viiturilor de pe cursurile de apa din estul Muntiilor Apuseni si riscurile asociate, Casa Cartii de Stiinta, Cluj Napoca Bogdan O., Rusan N. (2015): Pluvial risks produced by the exceptional rainfall amounts. Case study- Harghita County, 23 August 2005, www.hydrate.tesaf.unipd.it /WareHouse/EuropeanDataCenter/Romania/Attached_documents/ Crichton D. (2005): Flood Risk& Insurance in England and Wales: Are there lessons to be learned from Scotland?, Hazard Research Center, Benfield Elekes Tibor (2008): A földrajzi tényezők szerepe a településfejlődésben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs EM-DAT (2015): The International Disaster Datebase, http://www.emdat.be/disastertrends Erdlenbruch K., Thoyer S., Grelot F., Kast R., Enjolras G. (2009): Risk-sharing policies in the context of the French Flood Prevention Action Programmes, Journal of Environmental Management 91, 2(2009) p.363. – p.369. Florea N., Conea A., Munteanu I. (1971): Harta Pedologică a Republicii Socialiste România, Institutul Geologic şi Institutul de Studii şi Cercetări Pedologice Guo S., Zhang H., Chen H., Peng D., Liu P., Pang B. (2004): A reservoir flood forecasting and control system for China, Hydrological Sciences – Journal-des Sciences Hydrologiques, 49(6) Környezet- és Természetvédelmi Lexikon (2002): A-K, Akadémiai Kiadó, Budapest Marchi L., Borga M., Preciso E., Gaume E. (2010): Characterisation of selected extreme flash floods in Europe and implications for flood risk management, Journal of Hydrology 394 Zoccatelli D., Borga M., Zanon F., Antonescu B., Stancalie G. (2010): Which rainfall spatial information for flash flood response modeling? A numerical investigation based on data from the Carpathian range, Romania, Journal of Hydrology, nr. 394


Energiatudatosság a magyar földrajztanításban – megújuló energiákra vonatkozó ismeretek …

Kovács Enikő

Energiatudatosság a magyar földrajztanításban – megújuló energiákra vonatkozó ismeretek nevelésioktatási lehetőségei Enikő Kovács Energy-Awareness in the Hungarian Geography Teaching – The Educational Aspects of Renewable Energy Abstract People have been facing the harmful effects of industrial activities on the environment for more than a century. It is necessary to curb certain global changes in the immediate future. A wider use of renewable energy sources will have to be introduced as soon as possible. An energy-conscious, adamant generation of young people will have to be trained, consequently, schools will have to become the scenes of energy-conscious education. Both public education and higher education have an excellent teaching potential regarding renewable energies, especially in the case of geography. The work on shaping a new, environmentally conscious mentality needs to be started in the early stages of public education so that it could become fully elaborated in higher education. To achieve it, we need innovative-thinking and open-minded educators, as well as continuously updated textbooks. Keywords: energy awareness, sustainability, renewable energy, geography education

Összefoglaló Az emberiség több mint egy évszázada tartó környezetkárosító ipari tevékenységének megváltoztatása aktuális feladat. A kedvezőtlen hatású globális változások megfékezése érdekében a megújuló energiák széleskörű hasznosítása kulcsfontosságú. Ehhez a társadalom energiatudatossá válása szükséges, melynek egyik legmeghatározóbb színtere az iskola. A közoktatás és a felsőoktatás egyaránt kiváló lehetőségekkel rendelkezik a megújuló energiák oktatására, különös tekintettel a földrajz tantárgyra. Az új, környezettudatos gondolkodásmóddal rendelkező fiatal generáció neveléséhez és oktatásához nyitott gondolkodású, innovatív pedagógusok és aktualizált taneszközök szükségesek. Kulcsszavak: energiatudatosság, megújuló energia

Háttér Korunk egyik legsürgetőbb válaszát a fenntarthatóság biztosítása kívánja meg az emberiségtől gazdasági és társadalmi vertikumban egyaránt. Jelentősége a jogszabályalkotás színterétől a hétköznapi


életvitelen át, az oktatásba történő integrálásáig aktuálisan meghatározó nemzetközileg és lokálisan is. Nemzetközi (Rio +20), integrációs (EU 2020) és nemzetállami (Magyarország Nemzeti Energiastratégiája) szinten egyaránt meghatározottak azok a célkitűzések, melyek az 173

Kovács Enikő energiaellátás alternatív módjain keresztül szeretnék a környezetkímélést megteremteni. A 2012-es Rio+20 világ-csúcstalálkozó egyik jelentős célkitűzése, hogy a fenntarthatóság jegyében 2030-ig a megújulók jelenlegi globális hasznosítási aránya megduplázódjon (30%-ra). A világ energiahasznosításában 13% a megújuló energiahordozók részaránya, és ezt az értéket az Európai Unió (EU) „Energia 2020” stratégiája alapján Magyarországnak is el kell érnie 2020ig, sőt országunk 14,65%-os értéket vállalt az előirányzott 13% helyett. Az EU stratégiai célkitűzése, hogy tagországai 20% százalékkal csökkentsék az üvegház gázok kibocsátását, 20 %-kal növeljék a megújuló energiahordozók használatának arányát, valamint 20 %-kal csökkentsék az energiafelhasználás mértékét. Magyarország Nemzeti Energiastratégiájában megfogalmazza, hogy 2030-ra növeli a fenntartható energiaellátás arányát hazánkban. Mindezek megvalósításához az egyén is szükséges, ezért fontos felmérni azt, hogy a megújuló energiák tudatosítása jelenleg mennyire hatékony. Az energiatudatossá válás egyik elsődleges színtere az iskola, ahol meghatározó lehetőségek vannak erre a célra mind nevelési, mind oktatási aspektusból. Energiafelhasználási szokásaink nap, mint nap hatással vannak bolygónk működésére, állapotára, ezért az egyén felelősségvállalása óriási jelentőségű. Az iskolának a közeljövőben pozitív, tudatos, fenntarthatóságért tenni képes fiatalok nevelést szükséges képviselnie. Meghatározó tehát, hogy az iskola keretet biztosítson az energiafelhasználással kapcsolatos ismeretek oktatásának, illetve információval szolgáljon arra vonatkozóan, hogy milyen veszélyekkel és lehetőségekkel kell szembenéznie a mai kor emberének. Az energiatudatos ismeretekre vonatkozó tartalmak a közoktatási alapdokumentumokban - például Nemzeti Alaptanterv (NAT) –, illetve a felsőoktatási központi kimeneti követelményekben is megjelennek. A kérdés az, hogyan valósulnak meg ezen előírt központi kívánalmak az oktatás során, valamint a tanárképzésben. 174

A közoktatás mellett a felsőoktatásban megjelenő képzési kínálatban speciálisan kevés olyan szak van hazánkban jelenleg, mely kifejezetten az alternatív energia hasznosítás oktatását célozza. Az egri Eszterházy Károly Főiskola képzési kínálatában évek óta szerepel megújuló energia szakirány, ám ettől is jelentősebb, hogy az abban megjelenő kurzusokat a földrajztanár-képzésben szereplők is hallgathatják. (PATKÓS 2014)

Kulcskompetenciák fejlesztése A magyar közoktatás legfontosabb alapdokumentuma a Nemzeti Alaptanterv, ami kilenc kulcskompetenciát határoz meg, mellyel az alap és középfokú iskolai képzésből kikerülő tanulónak rendelkeznie szükséges jövőbeni boldogulásához. Ezek elsajátíttatására nagy hangsúlyt fektet az iskola, mert a fő cél, hogy általuk az egyén társadalmi és gazdasági téren eligazodjon a mindennapi életben és rugalmasan tudjon alkalmazkodni annak változásaihoz. Továbbá, fejleszti a komplex látásmódot és az önálló tanulásra való képességet. Könnyen belátható, hogy az energiatudatosságot célzó ismeretek közoktatásba történő bevonásához érdemes megvizsgálni a kompetenciák fejlesztésének lehetőségét is. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a megújuló energiákhoz kapcsolódó tananyagok oktatása által mind a kilenc terület fejlesztő hatást eredményez. (1. táblázat) Megújuló energiák a földrajzi témakörökben Sajnos a földrajz tankönyvekben az alternatív energiaforrások bemutatása messze elmarad az elvárhatónál. A tankönyvek nem használják ki a téma feldolgozásában rejlő ismeretátadás és szemléletformálás lehetőségeit, még a globális problémákkal fogalakozó magasabb évfolyamokon sem. Hiányoznak a tudatos energiafelhasználóvá válást segítő gyakorlati tanácsok is.


Energiatudatosság a magyar földrajztanításban – megújuló energiákra vonatkozó ismeretek … Az elmúlt években némi előrelépést történt a földrajz tankönyvek megújuló energiák tartalmi vonatkozásában, ám kérdéses, hogy a gyakorlatban milyen mértékben valósul meg ezen ismeretek tényleges oktatásban kerülése a tanórán. Ahogy már említésre került a fentiekben, a földrajz igen komplex ismereteket közöl, mely a

tanulók mindennapi életét segítő látásmódot és tudást biztosít. Ennek ellenére a jelenlegi tanítási órák száma – csökkentésüket követően – a kötelezően előirányzott tartalmak maradéktalan átadása gondos haladási ütem és tudatos tanári tervezés mellett is nehézségekbe ütközik.

1. táblázat: A kulcskompetenciák fejlesztése a megújuló energiaforrások témakörében Kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

Hatékony önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség


Fejlesztés a megújuló energiaforrások oktatásával A megújuló energiákhoz köthető új alapfogalmak, technológiák, módszerek szavai által szókincsbővítés; szakmai kifejezések alkalmazása. A téma egész Földre kiterjedő érintettségét figyelembe véve – a globális energiaproblémák megoldásának, az új energiahasznosítási módozatok, valamint a megújuló energiahordozók alkalmazási lehetőségeinek megértése nemzetközi, idegen nyelvű szövegek megértése által. A megújuló energiához kapcsolódó matematikai képletek megoldása – természeti, gazdasági, társadalmi, környezeti, egyéni adatok alapján. A megújuló energia, így a tudatos energiafogyasztás a fenntarthatóság témakörében természettudományos ismereteken alapszik, tehát, valamennyi ide sorolható tárggyal kapcsolódik. A megújuló energiahordozók kapcsán számos számítógépes alkalmazás áll rendelkezésre – digitális tananyagok, internetes felületek, adatbázisok, tudásbázisok, aktuális információk, dokumentumok, ábrák, képek, grafikonok, kooperációs csatornák, stb. A nyomtatott, a digitális, internetes források, ismeretanyagok sok lehetőséget biztosítanak az önálló ismeretszerzésre a megújuló energiákkal kapcsolatban, mely tanári irányítással, később önállóan is hatékonyan megvalósítható. Az energiaprobléma globális kihívásainak megoldása közös összefogással valósítható meg, melyben az egyén hajlandósága és együttműködése kulcsfontosságú a közösség érdekében. A fenntarthatóságért cselekvő generáció energiatudatos viselkedése kezdeményező és vállalkozói személetet igényel természeti, gazdasági, társadalmi, egyéni szinteken egyaránt. A természeti és épített környezet iránti szépérzék, a hagyományok és művészeti alkotások az energiatudatosság kapcsán megjelennek – stílusirányzatok, technológiák megjelenítése, környezet és természetközeliség, jövőképalkotás művészi eszközökkel (kép, animáció, stb.). 175

Kovács Enikő Mindebből következtetésként vonható le, hogy amennyiben nincs beépítve a tanórai tananyagba az energiatudatosságot szolgáló megújulós tartalom, nehezen kerül beemelésre, illetve ez a tanár egyéni belátása alapján történhet meg. Az esetlegesség tehát, fennáll, pedig a központi alapdokumentumokban, mint a Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, sőt az intézmény pedagógiai programja is előírja kimeneti követelményként, hogy a tanuló rendelkezzen a fent említett energiatudatossággal. Kiemelt szerepe van a földrajzoktatásnak abban, hogy rávilágítson az egész bolygót ért környezetkárosító hatások mechanizmusaira, annak természeti, gazdasági és társadalmi hátterére, valamint a globális problémák lehetséges megoldásaira. Ezt bizonyítja az is, hogy mind a NAT, mind a kerettanterv a középiskolában tananyagként jelöli meg a

globális környezeti problémák vonatkozásait. (ÜTŐNÉ 2009)

földrajzi

A megújuló energiákhoz, energiatudatossághoz kapcsolódó tartalmak a természet és társadalomföldrajzi témakörök szinte valamennyi vertikumába beilleszthetőek, melyeknek lehetőségét a 2-3. táblázat tartalmazza. A természetföldrajzi témákon belül a csillagászati témakörtől egészen az egyes földi szférákon át jól illeszthetőek a megújuló energiával kapcsolatos tudásanyagok. Amikor a tanuló a természeti tartalmakhoz képes hozzárendelni energiatudatos szemléletmód alapján az alternatív energia módjait és hasznosítási lehetőségeit, akkor a különböző országok – így saját hazája – esetén is képes lesz társítani, továbbá meglátni a környezetkímélő gazdasági eljárások potenciálját.

2. táblázat: A megújuló energiaforrások oktatási lehetőségei az egyes természetföldrajzi témákon belül Témakör csillagászati földrajz

Tananyag Naprendszerünk csillaga, a Nap

csillagászati földrajz

űrkutatás, mesterséges holdak

geoszférák

a Föld belső szerkezete

geológia

ásványok, kőzetek

hidrogeográfia

a tengervíz mozgásai

árapály jelenség

hidrogeográfia

felszíni folyóvizek

folyók szakasz-jellege, vízhozama, édesvizek védelme

klimatológia

légköri folyamatok, a szél, földi légkörzés

a légkör jelentősége védelme

klimatológia

időjárás, előrejelzés

szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása

176

Hangsúlyos A Nap földi hatásai Távérzékelés, meteorológiai műholdak a Föld belső hője – geotermikus gradiens fosszilis energiahordozók képződése

Megújuló energiákhoz kapcsolódás A földi élet kialakulásában és fenntartásában betöltött jelentősége Tudás a légköri folyamatokról: a szélenergia hasznosítására alkalmas területek A geotermikus hőből nyert energia hasznosításának lehetőségei A hagyományos és megújuló energiahordozók összehasonlítása Az árapály erőművek által termelt energia, mint megújuló energiaforrás A felsőszakasz jellegű – kellő esésű – folyók energiájának hasznosítása vízerőművekben (környezetkímélő megoldás) A szélerőművek telepítésére alkalmas területek, szélenergia hasznosítás A fosszilis energiahordozók használatának következményei, a megújuló energia előnyeinek tárgyalása („tiszta energia”)


Energiatudatosság a magyar földrajztanításban – megújuló energiákra vonatkozó ismeretek … 3. táblázat: A megújuló energiaforrások oktatási lehetőségei az egyes társadalomföldrajzi témákon belül Témakör

Tananyag

Hangsúlyos a gazdasági szektorok energiaellátása új technológiák és iparágak megjelenése fosszilis és megújuló energia népesség növekedése, nemzetközi összefogás

világgazdaság

gazdasági szerkezet

világgazdaság

az ipar átalakulása

energiagazdaság

energiahordozók

népességföldrajz

világnépesség növekedése

településföldrajz

települések átalakulása

újra vonzó a falusi élet

Önellátó, megújuló forrásokat hasznosító falvak bemutatása; passzív házak előnyei

közlekedés-földrajz

közlekedési módok, eszközök

fosszilis energiahordozók, mint üzemanyag

Bio-üzemanyagok hasznosítása közlekedési eszközök üzemanyagaként

Kreatív energiatudatosság A megújuló energiák oktatásához nevelési aspektusok figyelembevétele is szükséges. Jelen korunk egyik fontos fejlesztési területe a tanulói kreativitás, melynek haszna az energiatudatosság kialakítása végett is jelentőséggel bírhat például a jövőképalkotás, valamint az alternatív energiahasznosítás terén. Pszichológiai megközelítésből, Renzulli tehetségelméletét továbbfejlesztve, Mönks modellje alapján, a kreativitás – a kiemelkedő képességek, valamint a motiváció mellett – a tehetség három elemének egyike. (N. KOLLÁR, SZABÓ, 2004) Tehát, aki kreatív, tehetséges. Általában a tehetség köthető valamilyen tevékenységi körhöz, de a kreativitás némi határtalanságot kölcsönöz neki. Aki alapértelmezetten kreatív, az meglátja a lehetőséget arra,hogy ezen képességét gyakorlatban is eszközölje, azaz manifesztálja. Természetesen, ehhez sok tényező együtthatása szükséges. Például, hogy rendben legyen az egyén önértékelése, kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkezzen, vagy hogy legyen birtokában az információknak, mely az adott dolog megvalósításához szükséges. A közeljövőben a globális változások hatására, főként a Föld átlaghőmérsékletében megfigyelt ECONOMICA 2015. 3. szám

Megújuló energiákhoz kapcsolódás A megújuló energia bevonásának jelentősége világviszonylatban Megújuló energiákat hasznosító eszközök megjelenése (háztartások szintjén is) A hagyományos és megújuló energiahordozók összehasonlítása Az egyre növekvő energiaigények kielégítése, mely a fenntarthatóságot szolgálja

emelkedő tendencia ütemére, megjelennek a megújuló energiahordozók hasznosításnak perspektívái a lokális megoldások terén. A mai fogyasztói táradalom nehéz terep a környezetkímélő megoldások érvényre juttatására, azonban az oktatás minden szintjén, a megfelelő tudásközléssel, nevelési és oktatási módszerekkel ez a folyamat jelentősen felgyorsítható. A fenntarthatóságra a pedagógusok hatással vannak, azáltal, hogy a környezet- és energiatudatos nevelést – önmaguk személyiségfejlesztő és ismeretbővítő készsége által – megvalósítják az iskolákban. Mindehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a tanárok részére a kapcsolódó tudás, az információ biztosított legyen, illetve megfelelő tankönyvek, taneszközök és módszertani útmutatók álljanak rendelkezésükre. Tehát, a fosszilis energiahordozók helyett, a megújulókra történő váltás aktuális kérdés, mely „cselekvő” társadalmat igényel. Az energiatermelésből és felhasználásból adódó problémákat, kihívásokat mi teremtettük magunk számára, és ezért ennek megoldása is kizárólag ránk vár. A tudatos energiahasznosítás a fenti feladatok egyike. Érdekében nem hanyagolható el, e 177

Kovács Enikő témakör nevelési érzelmi oldala sem, amely érzékennyé teszi az egyént arra, hogy foglalkozzon az említett környezeti problémákkal, törekedjen kooperatív megoldásokra, a jelenben történő olyan lét megélésére, ami nem csak személyes, hanem társadalmi célokat is figyelembe vesz, azaz fenntarthatóságot eredményez, úgy hogy közben szociális készségeket fejleszt. Ebben a tekintetben a kreatív produktum elengedhetetlen, azaz a kreativitás mozdítása, cselekedtetése minden bizonnyal tudatosabb társadalmat eredményez, mely harmonikus környezetével. Kitűnő példa a kreativitás tantárgyspecifikus fejlesztésére a David Leat által szerkesztett Thinking Trough Geography (Gondolkodás a földrajzon keresztül) c. könyv, mely speciálisan a földrajzoktatás számra ad hasznosítható módszereket ez ügyben. Más megközelítésből, a hagyományos, rutinfeladatokat mellőzve – de abból kiindulva, hogy azok alapot jelentenek a tanulóknak – újszerűt hozott létre kollégáival együtt, mely igazából bármely tantárgy esetében könnyen alkalmazható a tanórán, vagy az azon kívül (tehetséggondozó) foglalkozásokon. A módszerek egyszerűek és egyben nagyszerűek, továbbá talán ennél is fontosabb, hogy a gyakorlatban igen jól alkalmazhatóak. Ötletes és érdekfeszítő feladatok nyomán, igazi élményként szolgál a diákok számára egy-egy ilyen, időnként detektív vonásokat is erősítő

problémamegoldó, vagy érzelmi fejlődést támogató szituációs feladat. Sőt mi több, a felnőttek számára talán ugyan olyan izgalmasak a megoldási technikák, mint a gyerekeknek. A játék minden életkorban fontos. A játék élménye mellett, fontos még, hogy a metodika révén hasznosítható, konstruktív eredmények születhetnek az adott témakörben, mely az energiatudatosság, a környezetkímélő megoldások és lehetőségek szempontjából ígéretes eredményeket produkálhat a fenntarthatóság érdekeit szem előtt tartva. A könyv éppúgy lehet kezdő tanárok kreativitást fejlesztő kézikönyve, mint gyakorló pedagógusoké. Ami biztos, hogy minden alkalommal sikert arat mind a tanuló, mind a tanár számára, hiszen eltér a rutintól és meghozza azt a felismerést, hogy a tárgyi tudás gyakorlatban való alkalmazása során az addig passzív személy, alkotóvá válik. Ez a kreatív cselekvés fejlesztő hatású életkortól függetlenül.

Összefoglalás Az energiatudatosság kialakítása kiemelten fontos a fenntarthatóság érdekében. Ennek elsődleges színtere az iskola, főként a földrajzoktatás. A megújuló energiákhoz kapcsolódó ismeretek a kulcskompetenciákat is fejlesztik, melyhez a kreativitás még inkább hozzájárulhat. Bolygónk védelme érdekében szemléletmódot, vagy ami ennél is fontosabb, életmódot kell váltanunk.


[2.] [3.] [4.]

[5.]

178

Nemzeti Alaptanterv (2012): A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar közlöny, 2012. évi 66. szám, 10635-10847 N. KOLLÁR Katalin, SZABÓ Éva (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Osiris Kiadó, pp. 522-530, ISBN 963389672X LEAT David (editor) (2005): Thinking Through Geography (second edition). Cambridge, Chris Kington Publishing, 176 pp, ISBN 1 899857 99 0 PATKÓS Csaba (2014): A megújuló energiaforrások oktatása az Eszterházy Károly Főiskolán, EDU SZAKKÉPZÉS ÉS KÖRNYEZETPEDAGÓGIA ELEKTRONIKUS SZAKFOLYÓIRAT 4: (2014/2) pp. 64-75. ÜTŐNÉ Visi Judit (2009): A földrajzoktatás tartalmi, szerkezeti átalakulása. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. – Sectio Geographiae, Eger, 34-46. p. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos

Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban Hajnalka Kovács Sárkány – Vilmos Kovács The Product Traceability of Food Products and Consumer Awareness and Behaviour in Vojvodina Abstract Product traceability is not a legal requirement for the farmers in Vojvodina. However, traceability is compulsory in the food processing industry. Consumers believe that product traceability is not ensured in Vojvodina, partly because they quite often buy uncontrolled products deriving from uncontrolled sources. In addition, the risk communication of the Food Safety Authority is not effective. Keywords: tracebility, agriculture, Vojvodina Összefoglaló A Vajdasági mezőgazdasági termelők számára nem jogszabályi követelmény a termékek nyomon követése. A feldolgozóipar viszont köteles a termékeket nyomon követni. A fogyasztók úgy vélik, a megvásárolt élelmiszerek nyomon követése nem biztosított. Ezt arra alapozzák, hogy ők maguk is számos esetben nem ellenőrzött forrásokból szerzik be az élelmiszereket. A hatóságok kommunikációja a fogyasztókkal véleményük szerint nem kielégítő. Kulcsszavak: nyomon követés, mezőgazdaság, Vajdaság

BEVEZETÉS Az élelmiszerbiztonság, és ezen belül a nyomonkövethetőség megvalósítása a fogyasztók érdekeit kell, hogy védjék. E feladat megvalósításáért elsődlegesen a Kormány a felelős a megfelelő jogszabályi alapok kialakításával, amelyet az élelmiszerlánc szereplőinek maradéktalanul be kell tartaniuk. Ezt kiegészítve azonban be kell azonban látnunk azt, hogy a fogyasztói szokások is kihatással lehetnek az élelmiszerek biztonságosságára és nyomon követhetőségére.

1. MÓDSZER Kutatásunkat szakirodalom elemzéssel kezdtük. A vonatkozó szakirodalom áttekintése kiterjedt a vajdasági mezőgazdasági és élelmiszeripari ECONOMICA 2015. 3. szám

helyzetbemutatásra, valamint az élelmiszerbiztonság és nyomon követés európai uniós és szerbiai jogszabályi ismertetésére. A primer kutatómunkák alapját a 2013-ban kiküldött online kérdőíves megkeresés képezte. A megkérdezés során 575 db értékelhető választ kaptunk az egész Vajdaság területéről. A kérdőív kitöltői között 13,74% (79 db) 18-25 év közötti, 57,04% (328) 25-40 és 29,22% (168) 40 év fölötti személy volt. A válaszadók iskolai végzettségét tekintve 56 fő (9,74%) általános iskolát végzett, középiskolai végzettséggel 293 fő (50,96%), felsőfokú képzetséggel pedig 226 fő (39,30%) rendelkezett. A kutatás során nem törekedtünk a minta reprezentatív voltára, a vizsgálatra csupán a helyzetfelmérés eszközeként tekintettünk. 179

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos

2. VAJDASÁG MEZŐGAZDASÁGA ÉLELMISZERIPARA

ÉS

Vajdaság a Szerb Köztársaság területén helyezkedik el. A Szerb Köztársaság területe 77 2 570 km -t tesz ki (Koszovó nélkül), amelyből 2 Vajdaság területe 21 603 km (2 160 300 ha). Vajdaság ekkora földalappal rendelkezik, amelyből 1 780 588 ha, azaz 82,50% mezőgazdasági földterület (Statisztikai Évkönyv, 2012). A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala által közzétett Mezőgazdasági összeírás 2012-es adatai alapján a tartományban 147 588 mezőgazdasági termelő van nyilvántartásba véve, ebből 146 290 családi gazdaság. Az átlagos parcellaméret 8 ha. A termőterületek mintegy 65%-án gabonanövényeket, 25%-án ipari növényeket és 5%-on takarmányt termelnek. A fennmaradó 5%-on zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek. Vajdaságban 252 254 egyedet számláló szarvasmarha-állomány található, ebből a családi gazdaságok összesen 216 664 db szarvasmarhával rendelkeznek, ami az összes állomány 86%-a. A tartományban 1 396 065 darabos sertésállomány található, ebből a családi gazdaságok 877 464 db sertéssel rendelkeznek. A baromfiállomány 11 933 557 db-ot számlált 2012-ben, ebből a családi gazdaságok baromfiállománya 5 430 933 db, ami az összes állomány 45%-a (Mezőgazdasági összeírás, 2012; RZS, 2011; RZS, 2011). Szerbiai és ezzel együtt a Vajdasági élelmiszeripari szereplők pontos számával kapcsolatban nem léteznek pontos adatok.

3. NYOMON-KÖVETHETŐSÉG AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Az Európai Unió koncepciója szerint az élelmiszerláncban az élelmiszer-biztonságot a „termőföldtől az asztalig” elv szabályozza. Bármelyik elemében előforduló negatív hatás veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét (Horváth, 2011), ezért csak hatékony, minden összetevőre és csomagolóanyagra kiterjedő nyomon-követéssel biztosítható az, hogy a fogyasztóhoz biztonságos élelmiszer jusson el. A nyomonkövethetőség az a mechanizmus, amely biztosítja a készterméket megvásárló fogyasztót arról, hogy a jelölések alapján 180

megállapíthatók a termék származására vonatkozó adatok (Stojšić et al., 2004), valamint az azonosítók alapján lekövethető a termék teljes életútja a termőföldtől az asztalig. A 178/2002/EK Rendelet ez EU élelmiszer szabályzásának a rendelete, amely tartalmazza az élelmiszerjogi alapelveket. Ezek a következők: 1. fő cél a fogyasztók egészségének és érdekeinek a védelme, 2. élelmiszerlánc-szemlélet, 3. az élelmiszer-biztonságért az elsődleges felelősség az élelmiszervállalkozót terheli, 4. nem biztonságos élelmiszer nem kerülhet forgalomba, 5. nyomon követhetőség, 6. kockázatosságon alapuló intézkedések (Szeitzné, 2009; 178/2002/EK Rendelet). Ezzel a Rendelettel az Európai Unió hangsúlyozottan kiemelte azt, hogy a teljes élelmiszer élelmiszer-láncban érvényesülnie kell az élelmiszer-biztonságnak (Bíró–Kovács, 2003) és a nyomon követhetőségnek. Ez azért is jelentős, mert a kifogásolt tétel, szennyezett élelmiszer rövid idő alatt a világ csaknem minden pontjára eljuthat, sokféle termékbe bedolgozásra kerülhet, és képes tömegek megbetegítésre is (CsehSzeitzné, 2009). Annak ellenére, hogy az élelmiszer-biztonság meglétének jelentősége egyre nő, Saltini és Akkerman (2012) szerint évente csak Európa területén a populáció 1%-át érinti (körülbelül hét millió embert) valamilyen élelmiszer eredetű megbetegedés. Az élelmiszer eredetű megbetegedések elkerülése- és a jogszabályi megfelelőség érdekében az élelmiszerlánc szereplői a tevékenységükre vonatkozóan úgynevezett "HACCP-t" (Hazard analysis Critical Control Point - Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pont) vezetnek be és működtetnek. Ez alatt tulajdonképpen a Codex Alimentarius által megjelentett "Élelmiszerhigiéniai alapelvekben (General Principles Of Food Hygiene) CAC/RCP 1-1969.)” leírtak és az ott


Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban bemutatott módszer/technika alkalmazását érjük. Tulajdonképpen HACCP eszköz a veszélyek értékelésére és olyan szabályozó rendszer felállítására, amely inkább a megelőzésre összpontosít, és elsősorban nem a végtermék ellenőrzésére épül. (Magyar Élelmiszerkönyv). Az "Élelmiszer- higiéniai alapelvek" szabvány 5.8. pontja foglalkozik a termék visszahívás megvalósít hatósának a szükségességével. (Codex Alimentarius, 1969) Ez pedig előfeltételezi a hatékony, mindenre összetevőre kiterjedő nyomonkövetés meglétét.

4. SZERBIA JOGI SZABÁLYOZÁSA Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozási törekvéseivel összhangban, az élelmiszerbiztonsággal összefüggő jogi szabályozását (is) az Európai Unió területén érvényben lévő jogszabályokkal harmonizálja. Az első nyomonkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazó, a már Európai Uniós joganyagot követő szabályozás a 2005. november 2-án jogerőre lépett Állategészségügyi Törvény volt (Zakon, 2005). A törvény 82. cikkelye, amelyben a „HACCP program” alkalmasára vonatkozik, 2009. január 1.-től tette kötelezővé az állati fehérjét feldolgozó cégek számára a HACCP rendszer, valamint a Jó Higiéniai- és Jó Gyártási Gyakorlat alkalmazását, és ezzel együtt a nyomon követést is. A törvény nem részletezi a HACCP-re és a nyomon követésre vonatkozó elvárásokat, csupán megemlíti azokat, mint kötelezően alkalmazandó eszközt az élelmiszerbiztonság megvalósításában. Az Állategészségügyi Törvény követte a 2009ben megjelent (az egész élelmiszerláncra vonatkozó, kivéve az elsődleges termelést) Élelmiszer-biztonsági Törvény. A törvény az egész élelmiszerláncra kiterjedően előírja a HACCP alkalmazásának szükségességét. A 32. cikkely a nyomon követésről szól, meghatározva a jelölés szükségességét és azt, hogy a nyomon követésnek az egész élelmiszerláncon belül érvényesülnie kell. Bővebb magyarázatot nem fűz a nyomon követéshez, csupán azt kéri za élelmiszerlánc ECONOMICA 2015. 3. szám

szereplőitől, hogy azonosítani tudják a beszállítóikat és a vevőiket: "Az élelmiszert és állati takarmányt előállító, illetve forgalmazó vállalkozásoknak kötelezően azonosítaniuk kell minden beszállítót, valamint azokat, akiknek értékesítenek élelmiszert vagy takarmányt, emberi fogyasztásra szánt állatot, vagy bármilyen anyagot, amely várhatóan bedolgozásra kerül az élelmiszerbe vagy a takarmányba." (Zakon, 2009) Újdonságnak számított a Szerbiai jogrendben és gyakorlatban az, hogy A törvény értelmében létre kell(ett) hozni a helyi gyorsértesítési és riasztási rendszert, mint értesítési hálózatot, amely a közvetlen illetve a közvetett emberi egészséget veszélyeztető élelmiszer vagy takarmány eredetű veszélyek esetén lép működésbe. A két előbb említett törvénynek a dacára a HACCP bevezetésének a hét alapelv szerinti kialakítását a szerbiai jogi szabályozás csak a 2010-ben hatályba lépő Élelmiszerhigiéniás szabályzat írta le.

5. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE VAJDASÁGBAN Az élelmiszer-fogyasztói magatartás összetett jelenség. A fogyasztói magatartás tanult magatartás. A családban, a társadalomban elsajátított szokások, közvetített értékek befolyásolják magatartásunkat (Bánáti, 2006). Az élelmiszervásárlásim folyamat összetett és számos tényező befolyásolhatja azt (Pólya– Bata, 2013). Az élelmiszerfogyasztói magatartás egy sajátos szeletét jelenti a fogyasztói magatartás vizsgálatoknak, mivel azt egy átlagos termékhez képest jóval több tényező befolyásolja. (Lehota, 2001) Bíró és munkatársai szerint a lakosság élelmiszer-biztonsági ismeretei rendkívüli módon alacsonyak (Bíró– Kovács, 2003). Kutatásunk során először azt vizsgáltuk, hogy a fogyasztók, milyen mértékben vannak megelégedve a hatóságuk kommunikációjával. Az adott válaszokból kiderült, hogy a hatóságok kommunikációjával a fogyasztók többsége nincs megelégedve. 181

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos 1. ábra Fogyasztói megítélés a hatóságok kommunikációjáról


A fogyasztók 54%-a nincs megelégedve, 41% csak részben tartja kielégítőnek, és csak 4% nyilatkozott úgy, hogy megfelelőnek tartja a tájékoztatást az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémákról. Ennek lehetséges oka az, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos botrányokról csak a „bulvár sajtóból” értesülnek. A fogyasztók nagyobb része (62%) nem tudja azt, hogy melyik hatóság az illetékes az esetleges élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos probléma kivizsgálásában.

A válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást az élelmiszer-biztonsági problémákkal kapcsolatban, az élelmiszerbiztonságot ellenőrző hatóságokat sem ismerik. Arra kérdésre vonatkozóan, hogy véleményük szerint Szerbiában az élelmiszerek nyomonkövetése megvalósul-e, többnyire nemleges válasz született, amelyet a következő ábra illusztrál.

2. ábra Fogyasztói vélemények az élelmiszerek nyomon követhetőségéről


182


Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban 3. ábra Szerbiai vásárlási szokások

Forrás: Saját szerkesztés A válaszadók 87%-a nemmel, 6% -a nem tudom- és csupán 7%-a válaszolt igennel. Az élkelmiszer vásárlásuk egy részét hatóságilag nem ellenőrzött forrásokból bonyolítják le. A 3. ábrán a szerbiai fogyasztók vásárlási szokásait szemléltjük azzal kapcsolatosan, hogy mely termék kategóriát hol vásárolják meg. A kérdőívben a válaszok között szerepelt az „egyéb forrás” kategória, amely alatt a hatósági engedély nélküli tevékenységet értjük. A Szerbiában működő piacokon, a saját tulajdonban lévő, megtermelt termékeket értékesítő őstermelők mellett a szürkegazdaságból származó élelmiszerek is jelen vannak a piacokon. A piacot működtető szerveztek a napi „helypénz” megfizettetésekor nem ellenőrzik sem az értékesítő státuszát, sem az élelmiszerek eredetét. Azt feltételezzük, ECONOMICA 2015. 3. szám

hogy a szerbiai fogyasztói szokások azáltal, hogy a hatóság által nem ellenőrzött forrásokból vásárolnak, nem támogatják a biztonságos és nyomon követhető élelmiszer előállítást és forgalmazást.

ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK Vajdaság nagy, mezőgazdasági termelésre alkalmas területtel rendelkezik, amelyen a nagyszámú mezőgazdasági gazdaság tevékenykedik. Az állattartás is igen elterjedt. Bár az élelmiszer feldolgozó ipar is jelen van e területen, pontos számuk nem ismert. A mezőgazdaság részére nem kötelező a HACCP alkalmazása, így a termékek nyomon követése sem. Ezért az élelmiszer-feldolgozó ipar a mezőgazdasági termelésből zömében olyan alapanyagokat szerez be, amely több termelési területről is érkezhet. 183

Kovács Sárkány Hajnalka - Kovács Vilmos A feldolgozás során a nyomon követéssel kapcsolatos tevékenységek és feljegyzései kötelezettségek a HACCP-vel és a törvényi követelményekkel összhangban megvalósulnak. Viszont annak ellenére, hogy a nyomon követés jogszabályi követelmény Szerbiában, a vásárlók mégis úgy gondolják, hogy az nem valósul meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a vásárlásuk egy részét hatóságilag nem ellenőrzött forrásokból oldják meg. A helyzet megoldásához elengedhetetlen lenne egy, az egész élelmiszer láncot felölelő hatóság

létrehozása. A hatóságnak jogkörökkel kell rendelkeznie azon elárusító helyek ellenőrzésére is, amelyek nem bejelentett tevékenység keretében működnek. A hatósági ellenőrzések sarokpontja a termékek nyomon követése lehetne, hiszen ez által ellenőrizhetőek lennének az eladásra szánt mennyiségek is. A hatóságok lakossági kommunikációs tevékenységébe be kell vonni a kommunikáció terén tapasztalattal rendelkező szakembereket.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.]

[2.]

[3.]

[4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.]

[10.] [11.] [12.] [13.] [14.]

[15.] [16.]

184

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK Rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. Bánáti D.: 2006. A fogyasztói magatartás vizsgálata [In: Kajári K. (szerk.) Minőségügyi rendszermenedzsment az élelmiszer-gazdaságban] Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása, Budapest. 5-14. Bíró G., Kovács F., (2003) Tápláléklánc jelentősége az élelmiszer-biztonságban [In: Kovács F., Bíró G. (szerk.) Élelmiszer-biztonság EU szabályozás] Agroinform Kiadó, Budapest 57-69. Codex Alimentarius: General Principles of Food Hygiene CAC/RCP 1-1969 http://www.codexalimentarius.org/standards/list-of-standards/ Cseh J., Szeitzné Szabó M.: 2009. Élelmiszerlánc-terrorizmus: kockázat és felkészülés Élelmiszervizsgálati közlemények (LV kötet, 3. füzet) 149-166. Horvát Zs., Szlávik P.: 2011. Vállalati kockázatkezelés (II. rész) Minőség és megbízhatóság. (44. évf.) 4. sz. 219- 226. Lehota J. (2001): Élelmiszergazdasági marketi ng. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Mezőgazdasági összeírás 2012: Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala: Mezőgazdasági összeírás 2012. – első eredmények - Republički zavod za statistiku: Popisi poljoprivrede 2012 – prvi rezultati Pólya É., Bata M.,(2013) Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszertermékek esetében Economica, 24.-27. RZS-Republički Zavod za Statistiku-Popis Srbija 2011- Szerb Köztársaság Statisztikai Intézete - 2011-es összeírás- Szerbia http://popis2011.stat.rs/?page_id=2162 RZS-Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala: A Szerb Köztársaság Önkormányzatai és régiói 2012. - Republički zavod za statistiku: Opštine i regioni u Republici Srbije 2012. Saltini R., Akkerman R.: 2012. Testing improvements in the chocolate traceability system. Impact on Product Recalls and Production Efficiency. (23) 221-226. Statisztikai Évkönyv 2012, Szerb Köztársaság Statisztikai Évkönyv 2012, Szerbi Köztársaság Statisztikai Hivatala - Statistički Godišnjak Republike Srbije 2012, Republika Srbija- Republički Zavod za Statistiku http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/G2012/pdf/G20122007.pdf Stojšić M., Nastasijević I., Vulović D: 2004. Zanatska prerada mesa, bolesti zoonoze i sistem kontrole bezbednosti hrane, SD Publik, Beograd. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az élelmiszerek nyomon-követhetősége és a fogyasztókkal kapcsolatos aspektusai a vajdaságban [17.]

[18.] [19.]

Szeitzné Szabó M.: 2009. HACCP és élelmiszerbiztonsági előírások előírások az Európai Unióban és Magyarországon, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest. Zakon o bezbednosti hrane ("Sl. Glasnik RS", br. 41/2009) Élelmiszer-biztonsági Törvény - ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 41/2009 szám) Zakon o veterinarstvu "Sl. Glasnik RS", br. 91/2005, 30/2010, 93/2012) Állategészségügyi Törvény - ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 91/2005, 30/2010, 93/2012 szám)


185

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka


Eredetvédelem és nyomon követhetőség a vajdasági agráriumban Vilmos Kovács – Hajnalka Kovács Sárkány Protected Origin Status and Traceability in Agriculture in Vojvodina Abstract Protected origin status and traceability are inseparable concepts. Although the Serbian farmers and growers lack proper traceability documentation, there has been a moderate but reassuring change in the legal regulations concerning traceability, which could fix the arising shortcomings. As ’protected origin status’ is granted by law, more farmers and growers should make a real use of the opportunity. Keywords: traceability, protection of origin, food safety, standards Összefoglaló Az eredetvédelemben a nyomon követés megléte alap követelménynek számít. A szerbiai mezőgazdasági termelők feljegyzései egyelőre még nem elégítik ki maradéktalanul a nyomon követéssel kapcsolatos előírásokat, viszont elkezdődött egy olyan irányú folyamat, amely könnyen át tudja hidalni ezt a hiányosságot. A szerbiai eredetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás lehetővé teszi az eredetvédelmet, amelyet a mezőgazdasági termelőknek érdemes lenne kihasználni. Kulcsszavak: Nyomon követés, eredetvédelem, élelmiszer-biztonság, szabványok

BEVEZETÉS A helyi termékeket előállító termelők számára fontos az egyedi értékek bemutatása, mivel egyes tanulmányok szerint a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a helyi termékek iránt. Azáltal a helyi termékek, azaz őstermelőktől származó mezőgazdasági termékek értéke felértékelődik. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők meg tudják különböztetni a terményeiket, ki kell elégíteniük a nyomon követehetőség kritériumait, valamint az eredet védett termék esetén az eredetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozást is.

1. ANYAG ÉS MÓDSZER Munkánkat a szakirodalom elemzéssel kezdtük. A vonatkozó szakirodalom áttekintése kiterjedt 186

a vajdasági mezőgazdasági és élelmiszeripari helyzetbemutatásra, az élelmiszer-biztonság és nyomon követés európai uniós és szerbiai jogszabályi ismertetésére, valamint az alkalmazható szabványok áttekintésére. A primer kutatás alapját a 2014-ben lefolytatott kérdőív segítségével elvégzett kutatás képezte. A megkérdezés során mezőgazdasági termelőket kérdeztünk meg on-line módszerrel, melynek eredményeképpen 230 db értékelhető választ kaptunk az egész Vajdaság területéről. A kérdőívet kitöltő mezőgazdasági termelők iskolai végzettsége a következő eloszlást mutatott: általános iskola 50 fő (21,74%), középiskola 149 fő (68,78%), főiskola 26 fő (11,31%), egyetem 5 (2,17%). A gazdálkodás formáját tekintve 195 őstermelőként, míg 35 válaszadó vállalkozás formájában végzi a ECONOMICA 2015. 3. szám

Eredetvédelem és nyomon követhetőség a vajdasági agráriumban gazdálkodási tevékenységet. A kérdőíves felmérés során nem törekedtünk arra, hogy a minta reprezentatív legyen, mivel a vizsgálatot a helyzetfelmérés céljából végeztük el. A kérdőív kérdései a mezőgazdasági termelés feljegyzéseivel kapcsolatosan születtek meg, amelyek kiterjedtek a nyomon követésre, permetezési/gazdálkodási naplóra, és az alkalmazott szabványokra.

2. A VAJDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának Mezőgazdasági összeírás 2012-es adatai alapján Vajdaságban 147 588 mezőgazdasági termelő van nyilvántartva, ebből 146 290 családi gazdaság. Az átlagos parcellaméret 8 ha. A területek mintegy 65%-án gabonanövényeket, 25%-án ipari növényeket és 5%-on takarmányt termelnek. Zöldségeket és gyümölcsöket további 5% területen termelnek a mezőgazdasági termelők. A térség zöldség- és gyümölcstermesztési hagyománya és tapasztalata jó alapot képez arra, hogy a mezőgazdasági termelők eredetvédett terményeket (vagy akár megfelelő szerveződés keretében feldolgozott termékeket) állítsanak elő.

3. NYOMON KÖVETHETŐSÉG, ÉLELMISZER-BIZTONSÁG Az Európai Unió új élelmiszertörvényének egyik alapelve a termékek nyomon követése (traceability) a farmtól az asztalig, azaz az élelmiszerlánc legkezdetibb pontjától egészen a fogyasztóig (Szeitzné, 2007). Az Európai Parlament és Tanács a 178/2002 EK rendeletében írja elő az élelmiszerek nyomon követhetőségének kötelező alkalmazását. A nyomon követhetőség biztosítását Szerbiában az Állategészségügy Törvény (Zakon, 2005) írta elő először, majd az Élelmiszer-biztonsági Törvény (Zakon, 2009) már az egész élelmiszerláncra kiterjesztette azt. Ez azt jelenti, hogy minden kiindulási anyagot, valamint a feldolgozás lépéseit dokumentálni kell, feltüntetve a termesztés helyét. A termelőnek vezetnie kell a termőfölddel ECONOMICA 2015. 3. szám

kapcsolatos feljegyzéseket, melyek tartalmazzák a korábbi termesztés valamint a felhasznált anyagokkal kapcsolatos információkat (ProkrischGyőri, 2007). Annak ellenére, hogy a szerbiai Élelmiszer-biztonsági Törvény az elsődleges termelésben nem kötelezi a mezőgazdasági termelőket gazdálkodási, illetve permetezési napló vezetésére, e dokumentumok önkéntes vezetése az egyetlen eszköz a hatékony nyomon követés megvalósulására az élelmiszer láncban. Hiszen ahogyan Kollár (2007) megfogalmazza a nyomon követhetőség a felhasználói-fogyasztói bizalom megtartásának és kialakításának a fontos eszköze, lényeges a fogyasztók bizalmának elnyerése a helyi termékek esetében.

4. A VAJDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK FELJEGYZÉSVEZETÉSE A kutatás során azt kívántuk először is felmérni, hogy a mezőgazdasági termelők vezetnek-e feljegyzéseket a mezőgazdasági termelés során, és amennyiben igen, a feljegyzéseket mire vonatkozóan készítik el. A következő, 1. ábra szemlélteti az élelmiszerbiztonsággal és a nyomon követéssel kapcsolatos feljegyzések alkalmazási arányát a mezőgazdasági termelők körében. A válaszok alapján megállapítható az, hogy nyomon-követéssel kapcsolatos dokumentációt csak a gazdálkodók 14,35% (33 fő) vezet, míg 85,65% (197 fő) nem készít olyan jellegű feljegyzést, amellyel igazolni tudja a nyomonkövethetőséget. Permetezési napló vezetéséről a gazdálkodók 38,26% (88 fő) nyilatkozott pozitívan, míg 61,74% (142 fő) nem készít feljegyzést. A műtrágya felhasználásról 55,65% (128 fő) vezet feljegyzés, míg 44,35% nem készít feljegyzést. A gazdaság önkéntes bejegyzését a Mezőgazdasági Minisztérium nyilvántartásába válaszadók 95,65% (220 fő) végezte el. A 2. ábrán a permetezési naplót vezető gazdálkodók, a permetezési napló tartalmi elemiről nyilatkoztak. 187


1. ábra Feljegyzések alkalmazásának aránya a gazdálkodók körében


2. ábra A permetezési napló tartalmi elemei


A permetezési naplóban a kezelt terület nagyságát, a kezelt kultúra megnevezését és a kezelés idejét a permetezési naplót vezető gazdálkodók mindegyike feljegyzi. Az élelmezés-egészségügyi várakozási időt 56,81% (50 fő) jegyzi fel a permetezési naplóban (43,19% nem jegyzi fel). A felhasznált vegyszer mennyiségét azonban már 90,9%-uk (80 fő) feljegyzi. A permetezési naplóban a felhasznált

188

vegyszer hatóanyagát 45,45% (40 fő), a terület nagyságát pedig 34,09% (30 fő) jegyzi fel. A betakarítás dátumát, a munkabiztonsági várakozási időt, a betakarítás dátumát és a felhasznált víz mennyiségét a gazdálkodók 22,72% (20 fő) vezeti. A feljegyzések vezetését leginkább a különböző szabványok alkalmazása indukálhatja, ezért a kérdőív kérdései erre a területre is kiterjedtek.


Eredetvédelem és nyomon követhetőség a vajdasági agráriumban 3. ábra A vizsgált gazdaságok által alkalmazott rendszerek


A szerbiai előírások nem teszik kötelezővé a HACCP alkalmazását az elsődleges termelés során, ennek ellenére 10 gazdaság (4,37%) alkalmazza önkéntesen azt, míg 30 gazdaság (13,04%) tervezi annak a bevezetését és működtetését. Az ISO 9001:2008 minőségirányítási szabványt 2 gazdálkodó (0,86%) alkalmazza, bevezetését 50 (21,74%) tervezi. Az ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági rendszert 5 (2,17%) gazdálkodó alkalmazza, 38 (16,52%) tervezi a bevezetését. A GlobalG.A.P. friss zöldség- és gyümölcsökre vonatkozó szabványt 10 (4,37%) gazdaság alkalmazza, míg 31 (13,8%) tervezi a bevezetését és működtetését.

5. EREDETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unió az élelmiszerminőségpolitikájának részeként 1992-ben fogadta el azon rendeleteit, amelyek a földrajzi jelzésre és az eredetvédelemre vonatkoznak azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék bizonyos élelmiszerek, illetve mezőgazdasági termékek nevének védelmét. A rendeleteket az óta már több alkalommal módosították, ilyen például a 664/2014/EU, a 668/2014/EU és az 1151/2012/EU rendelet. A rendszer ugyan közvetve, de jutalmazza a termelőket a minőségi termékek széles skálájának előállítása ECONOMICA 2015. 3. szám

céljából tett erőfeszítéseikért, amely a vidéki gazdaság szempontjából előnyökkel járhat. A szabályozás során három kategória került kialakításra: 1. Oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM) (Protected Designation of Origin, rövidítve PDO): olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor. 2. Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (Protected Geographical Indication - PGI): olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek szorosan kapcsolódnak egy bizonyos földrajzi területhez. Az előállítás, feldolgozás vagy elkészítés legalább egy szakasza a szóban forgó meghatározott területen történik. 3. Hagyományos különleges termék (Traditional Speciality Guaranteed, rövidítve TSG): az élelmiszerek összetételének vagy előállítási módjának hagyományos jellegét emeli ki (Európai Bizottság).

6. AZ EREDETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA SZERBIÁBAN Szerbia az első földrajzi eredetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozását 2010-ben jelentette meg Törvény a földrajzi 189

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka eredetvédelmi megjelölésekről megnevezéssel, amely az Európai Unióban érvényes jogi szabályozást vette alapul. A törvény két kategóriát különböztet meg: 1. Eredet megjelölés (Kontrolisano ime porekla), amelynek a tartalmi elemei a védelem alatt álló eredet megjelölés fogalomkörét fedi le, valamint a 2. Földrajzi jelzés (Kontrolisana geografska oznaka), amelynek a tartalmi elemei a védelem alatt álló földrajzi jelzés fogalomkörét meríti ki. Szerbiában a földrajzi eredetvédelemmel kapcsolatos jogvédelmi tevékenységet és nyilvántartást a Szellemi tulajdonjog védelmével megbízott intézet végzi. A szerbiai földrajzi eredetvédelemmel rendelkezőknek jogosultságukban áll a nemzetközi bejegyzést is kérelmezni (AII).

ÖSSZEGZÉS A mezőgazdasági termelők feljegyzés vezetése a termeléssel kapcsolatosan elsődlegesen azokra az adatokra vonatkozik, amelynek gazdasági-pénzügyi vonatkozása van. A termelők túlnyomó többsége nem készít olyan

jellegű feljegyzést, amellyel igazolni tudja a nyomon-követhetőséget. A permetezési napló tartalmi elemeit tekintve ezek a feljegyzések is inkább technikai jellegűek, ezt mutatja az is, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időt a válaszadók egy része nem jegyzi fel. A szabványok alkalmazásának a fontosságát (amely a nyomon-követést is előírja a szabványt alkalmazók számára) a válaszadók nagy része felismerte. Mindez azt mutatja, hogy bár a mezőgazdasági termelők véleményünk szerint nincsenek kellően felkészülve az eredetvédelemmel kapcsolatos feljegyzések vezetésére, annak alapjait már lerakták. Kellő oktatással és szabályozással a feljegyzések vezetésével kapcsolatos kihívásoknak könnyedén eleget tudnának tenni, viszont a nyomon követés fontosságára külön figyelmet kellene fordítani, hiszen ennek a megléte nélkül az eredetvédelem nem valósulhatna meg. Arra, hogy a Szerbia jogi szabályozása megteremtette a jogi alapot arra, hogy a terményeket eredetvédetté lehet tenni, véleményünk szerint a mezőgazdasági termelőknek lehetőségként kellene tekinteni.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.]

[3.] [4.]

[5.]

[6.]

190

A Szerbia Köztársaság Statisztikai Hivatala- Republički zavod za statistiku: Popisi poljoprivrede 2012 – prvi rezultati. AII-Agrár Innovációs Iroda honlapja: Az élelmiszerek földrajzi jelzései és eredetvédelemi rendszere az EU-ban és Szerbiában http://agrarii.tanuljkertesz.hu/ (letöltve: 2015.05.14.) Európai Bizottság: http://ec.europa.eu/news/agriculture/110215_hu.htm (letöltve: 2015.05.14.) Győriné Mile I. - Sipos P. - Győri Z. (2007): Irányelvek a gyógynövények és gyógyszeralapanyag termesztéséhez használt növények termesztéséhez szükséges minőségbiztosításhoz. [In: Prokricsh J- Győri Z. (szerk.) Az olajtök termesztése nyomonkövetési rendszerekben: problémák, megoldások, eljárások], Center-Print Kft, Debrecen. 25. o. Kollár G. (2007):. Minőségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálási gyakorlata [In: Balla Cs. - Siró I.(szerk.) Élelmiszer-biztonság és –minőség III: Fogyasztóvédelem és élelmiszer-vizsgálat] Mezőgazda Kiadó, Budapest. 257-258. Szabályzat az élelmiszerek és mezőgazdasági termények földrajzi eredet-megjelölésének minőség, és egyedi jellemzőinek az ellenőrzési feltételéről, módjáról és eljárásáról ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 73/2010 szám)- Pravilnik o uslovima, načinu i postupku kontrole kvaliteta i posebnih svojstava poljoprivrednih i prehrambenih proizvoda sa oznakama geografskog porekla ("Sl. glasnik RS", br. 73/2010)


Eredetvédelem és nyomon követhetőség a vajdasági agráriumban [7.]

[8.] [9.]

Szeitzné Szabó M. (2007): Az élelmiszer-biztonság helyzete és jogi szabályozása az Európai Unióban. [In: Balla Cs.–Siró I. (szerk.) Élelmiszer-biztonság és minőség 1. Alapismeretek] Mezőgazda Kiadó, Budapest. 87-98. o. Zakon o bezbednosti hrane ("Sl. Glasnik RS", br. 41/2009) Élelmiszer-biztonsági Törvény - ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 41/2009 szám) Zakon o veterinarstvu "Sl. Glasnik RS", br. 91/2005, 30/2010, 93/2012) Állategészségügyi Törvény - ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 91/2005, 30/2010, 93/2012 szám)


191

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt

A földieper termesztése és nyomon követhetősége Vajdaságban Vilmos Kovács – Hajnalka Kovács Sárkány – Zsolt Lálity Strawberry Production and Tracebility in Vojvodina Abstract Protected origin status and traceability are inseparable concepts. Although the Serbian farmers and growers lack proper traceability documentation, there has been a moderate but reassuring change in the legal regulations concerning traceability, which could fix the arising shortcomings. As ’protected origin status’ is granted by law, more farmers and growers should make a real use of the opportunity. Keywords: strawberry, tracebility, Vojvodina Összefoglaló Vajdaság földieper termőterülete alul marad a szerbiai területekhez képest, viszont feltehetően a modern termesztéstechnikának köszönhetően a termésátlagok már megközelítik azt. A megtermelt mennyiség főként a helyi frisspiacokon vagy pedig fagyasztott formában találnak gazdára. Mivel a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó előírások nem teljesen követik az Európai Unió területén érvényben lévőket, szükség lenne egy olyan jogi szabályozás megalkotására, amely lehetővé tenné a termény nyomon követhetőségét. Kulcsszavak: földieper, nyomon követés, Vajdaság BEVEZETÉS Szerbia és Vajdaság területén a földieper/szamóca (Fragaria ananasa; F. grandiflora) termesztés és eladás a régmúltra visszatekintő hagyományokkal rendelkezik. A megtermelt mennyiség felét a frisspiacokon a másik felét pedig fagyasztva kerül értékesítésre. Mivel az átlagos parcellaméret igen kicsi, (Tanović et al, 2014) a termék nyomonkövetése nagy kihívásokat állít a szakma elé. 1. A SZERBIAI FÖLDIEPER-TERMESZTÉS 1.1. A terület A Szerb Köztársság területén a családi mezőgazdasági gazdaságok átlagos parcellamérete régiónként változó. Az átlagos mezőgazdasági gazdaság mérete 4,5 ha, míg 192

Vajdaság területén az átlagos parcellaméret mintegy 8 ha-t tesz ki. Az ország többi régiója jóval elmarad ez az érték alatt (3,1-3,6 ha között mozog), (Mezőgazdasági összeírás, 2012) bár nyilvánvalóan ezt a lemaradást leginkább földrajzi adottságok indokolják. Az egyes földrajzi területek közti eltéréseket szemlélteti az 1. ábra. A 2012-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján az ország lakossága 3.355.859 ha területen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, ebből Vajdaság területén 1.598.065 hektárt művelnek (Mezőgazdasági összeírás, 2012). A 2009-2014 közti időszakban a földieper területek nagysága csökkendő tendenciát mutat, 2009-hez viszonyítva 2014ben az ország 37%-al kisebb termőterülettel rendelkezett. ECONOMICA 2015. 3. szám

A földieper termesztése és nyomon követhetősége Vajdaságban 1. ábra Átlagos parcellaméretek a Szerb Köztársaság területén

Forrás: A Mezőgazdasági összeírás (2012) alapján saját szerkesztés

2. ábra A Szerb Köztársaság földieper terület nagyságának a változása a 2009-2014 időszakban

Forrás: A Statisztikai évkönyv (2012) alapján saját szerkesztés

3. ábra: A Vajdasági földieper terület nagyságának a változása a 2009-2014 időszakban



193

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt A vajdasági földieper termőterületek nagysága a nem teszi ki a Szerb Köztársaság területén fellelhető területek 10%-át. A termőterületek nagyságának a 2014-es visszaesése ugyanakkor Vajdaságban területén is tapasztalható volt. A 2009-es évhez képest 2014-ben mintegy 32%-al kisebb termőterülettel rendelkezett Vajdaság. A

földieper termőterületek nagyságának az alakulását a Vajdaságban, a 3. ábra szemlélteti. A terméshozamokat tekintve a vajdasági terméshozamok sajnos alulmaradnak az ország területén jegyzett átlagértékektől, viszont megállapítható az, hogy a régió felzárkózni látszik.

4. ábra: Hektáronkénti földieper termésátlag a 2009-2014 időszakban Szerbia és Vajdaság vonatkozásában


A termőterületek csökkenésével a megtermelt földieper mennyisége is csökkent. A következő ábra szemlélteti a 2009-2014 időszakban megtermelt földieper mennyiség alakulását. 5. ábra A 2009-2014 közti időszakban megtermelt földieper mennyiség

Forrás: A Statisztikai évkönyv (2012) és a RZS adatbázisának alapján saját szerkesztés

194


A földieper termesztése és nyomon követhetősége Vajdaságban 1.2. Termesztési módok Vajdaságban leginkább négy fajta földieper termesztési mód terjedt el. Ezek a következők: 1. szabadföldi szimplasoros bakhátas 2. szabadföldi szimplasoros bakhátas "Agryl" takarással

3. zárt termesztő-közeg (fólia) ikersors bakhátas és 4. zárt termesztő-közeg (fólia) talaj nélküli vertikális termesztő berendezés. Ezeket a termesztési módokat a következő képeken mutatjuk be.

1. kép Szabadföldi szimplasoros bakhátas termesztési mód

Forrás: saját fényképek

2. kép Szabadföldi szimplasoros bakhátas termesztési mód "Agryl" takarással


3. kép Zárt termesztő-közegben (fólia) ikersors bakhátas termesztési mód



195

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt 4. kép Zárt termesztő-közeg (fólia) talaj nélküli - vertikális termesztő berendezés.


A termesztés során a mezőgazdasági termelőket jogi szabályozás nem kötelezi a termesztési napló vezetésére. 1.3. Az értékesítés jellemzői Dimovski és munkatársai (2012) felmérést készítettek 100 földieper termelő közreműködésével. A termelők átlagos földieper területe 0,95 hektárt tett ki. A megkérdezettek körében a leginkább termesztett fajták az Alba, a Zenga Zenga, Kleri és a Kortina voltak. A megkérdezettek mindegyike szerbiai kereskedőknek és felvásárlóknak értékesítették a terményt. A legtöbb földiepret a helyi kereskedők (51%) vásárolták fel, de sok földiepret értékesítettek a helyi piacokon is (35%). A fennmaradó mennyiséget (13%) a feldolgozóknak adták át (noha a Zenga Zenga fajtát a nemesítők feldolgozási célra szánták), vagy szupermarketekben értékesítették (1%). Más szerzők szerint viszont Szerbiában a termelők a megtermelt földieper mennyiségnek a felét a frisspiacokon értékesítik, felét pedig fagyasztott formában adják el. (Tanović et al, 2014) Ez vélhetően azért van így, mert a szamócatermesztés a frisspiaci értékesítés és a hűtőipari felhasználás esetén a 196

legjövedelmezőbb. (Papp,1999) Szerbia leginkább az Orosz, az Olasz és a Lengyel piacokra értékesít. (Dimovski et al, 2012) 6. ábra A földieper értékesítés csatornái

Forrás: Saját szerkesztés (Dimovski et al, 2012) alapján

Ami az értékesítés jogi szabályozását illeti, Szerbiában, így a Vajdaság területén is, a mezőgazdasági termelőknek jogukban áll korlátozás nélkül áruba bocsátani a megtermelt földiepret. Ez kiterjed a frisspiacokra, a kis- és nagykereskedelmi egységekre, a viszonteladókra, valamint a vendéglátásra is. A gyümölcs feldolgozására a mezőgazdasági termelőknek nincs jogosultsága. (Ez alól a gyümölcs szárítása és a szárítmány frisspiaci értékesítése képez kivételt, viszont a térségünkben ez a gyakorlat nincs elterjedve.) ECONOMICA 2015. 3. szám

A földieper termesztése és nyomon követhetősége Vajdaságban

2. A FÖLDIEPER NYOMONKÖVETHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A szerbiai Élelmiszer-biztonsági Törvény (Zakon, 41/2009) nem vonatkozik az elsődleges növénytermesztésre, ezért a mezőgazdasági termelőknek nincsenek kötelezve a nyomonkövetéssel kapcsolatos teendők alkalmazására. Ennek ellenére az érvényes szabályzattal összhangban a földiepret is címkével kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következőket: 1. a termék megnevezése és fajtája, 2. a termelő neve vagy a cég megnevezése, 3. a termesztés éve, és 4. minőségi kategória. A földieper három minőségi kategóriába sorolható: extra, I és II minőségi kategória. Az extra minőségi kategóriát nem szabad nettó 0,5 kg-nál nagyobb kiszerelésekben értékesíteni. (Szabályzat, 29/79) A feldolgozóiparnak viszont az Élelmiszerbiztonsági Törvénnyel (Zakon, 41/2009) összhangban kötelező a nyomonkövetés biztosítása. Ez igen nagy kihívást jelent, hiszen a beérkező földieper tételek nagyszámú termelőtől és apró parcellákról érkezik. A törvény a következőképpen fogalmaz. "Az élelmiszert és állati takarmányt előállító, illetve forgalmazó vállalkozásoknak kötelezően azonosítaniuk kell minden beszállítót, valamint azokat, akiknek értékesítenek élelmiszert vagy takarmányt, emberi fogyasztásra szánt állatot, vagy bármilyen anyagot, amely várhatóan bedolgozásra kerül az élelmiszerbe vagy a takarmányba."

3. ÖSSZEGZÉS A földieper termesztés Vajdaságban az ország más területeivel összevetve elmaradást mutat mint a terület nagyságát, mint pedig a termésátlagot tekintve. Ugyanakkor a Vajdasági termésátlag az utóbbi időben megközelítette a Szerbiai termésátlagot. Ennek feltételezhető oka az, hogy Vajdaság területén is elterjed a modern termesztéstechnológia. A szedés kézi munkaerő szükséglete miatt a termőterületek kicsik, ezért a nyomonkövetés nagy kihívást jelent úgy a termelők, mint pedig a felvásárlók és az értékesítők számára. Különösképpen azért, mert a mezőgazdasági gazdaságok csupán 0,5 hektárnál nagyobb termőterületet tudnak csak a jegyzékbe vetetni a mezőgazdasági gazdaság bejegyzése alkalmával (Szabályzat, 17/13). A mezőgazdasági termelőknek pedig nem kötelező vezetni termesztési naplót. Valószínűsíthetően számos olyan gazdaságból érkezik eladásra a földieper, amely nincs a mezőgazdasági gazdaságok jegyzékbe véve, ezért a nyomon-követésnek kiemelkedő jelentősége van. Mindezek tudatában javasoljuk azt, hogy a mezőgazdasági gazdaságok bejegyzésekor történjen meg azon földieper területek jegyzékbe vétele is, amelyekről a megtermelt földiepret eladni szándékoznak, az értékesítés során pedig érdemes lenne a leellenőrizni azt is a piacfelügyelőknek, hogy az eladó rendelkezik-e bejegyzett földieper területtel. A jelölési és nyomon-követési kötelezettséget érdemes lenne kiterjeszteni az elsődleges előállítókra vonatkozóan is.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.]

[2.] [3.]

[4.]

Dimovski Lj.,Garvanlieva V., Orozović S., Dimitriević B., Stanković B., Sudimac Mratinković D., Petković B., Živković M. (2012):Analiza vrednosnih lanaca u Južnoj Srbiji, Centar za Razvoj Jablaničkog i Pčinjskog okruga, EPICENTAR International http://www.fb.org.rs/upload/content/docs/Analiza_vrednosnih_lanaca_kosticavog_i_ja godicasog_voca_na_jugu_Srbije1.pdf Mezőgazdasági összeírás- első eredmények, Szerb Köztársaság, Köztársasági Statisztikai Hivatal (2012) - Popis Poljoprivrede- prvi rezultati Republika Srbija Republički zavod za statistiku file:///C:/Users/Hanni/Downloads/prvi-rezultati-popisa-pp.2013-1%20(2).pdf


197

Kovács Vilmos - Kovács Sárkány Hajnalka - Lálity Zsolt [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

[11.]

[12.]

[13.]

198

Papp J., (1999): Szamócatermesztés In: Szamóca, Málna Bogyós gyümölcsűek I. (szerk.) Papp J., Porpáczy A., Mezőgazda RZS- Republika Srbija, Republički zavod za statistiku, Baza Podataka-Szerb Köztársaság, Köztársasági Statisztikai Hivatal, Adatbázis http://webrzs.stat.gov.rs/ Statisztikai Évkönyv-Szerb Köztársaság, Köztársasági Statisztikai Hivatal (2012) Republika Srbija- Republički zavod za statistiku, Statistički godišnjak Srbije 2012 Beograd http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/G2012/pdf/G20122007.pdf Szabályzat a mezőgazdasági gazdaságok jegyzékbe vételéről és annak megújításáról, valamint a mezőgazudasági gazdaság passzív státuszáról-Pravilnik o upisu u registar poljoprivrednih gazdinstava i obnovi registracije, kao i o uslovima za pasivan status poljoprivrenog gazdinstva ("Sl. Glasnik RS", br 17/13) Szabályzat a gyümölcsök, zöldségfélék és gombák minőségéről -Pravilnik o kvalitetu voća, povrća i pečurki ("Sl. list SFRJ" br. 29/79, 53/87 i Sl. list SCG", br.31/2003 -dr. pravilnik, 56/2003- dr. pravilnik i 4/2004 -dr. pravilnik) Tanović B., Hrustić J., Mihajlović M., Nikolić M., Delibašić G., Grahovac M., (2014): Strawberry production in sSrbia and some economically important diseases. Acta Hort. (ISHS) 1049:839-844 old. http://www.actahort.org/books/1049/1049_133.htm Zakon o bezbednosti Hrane ("Sl. glasnik RS", br.41/2009)- Élelmiszer-biztonsági Törvény ("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 41/2009 szám)


Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel

Krakker Anna

Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel Anna Krakker Training for Environmental Awareness and Sustainability Abstract My work is based on my OTDK (National Conference of the Scientific Association of Students) dissertation which discusses my examinations of an interval of over a year. During this period examined the changes in the attitude of elementary school children regarding environmental awareness in a school utilizing the educational package developed by my mother and in two other schools which has an emphasis on environmental awareness, but not using the education package. To prove the effects of the educational package on the environmental awareness attitude and proper lifestyle habits in elementary school children, I conducted an input measurement in September 2013, and an output measurement in 2014 June. The research proved that experience based techniques, such as self-experienced activities might be great assets in the formation of an environmental attitude. Keywords: education package, environmental education, environmental awareness, experiencebased technique Összefoglaló Munkám alapját az OTDK kutatásom adja, amelynek keretében egy tanéven keresztül azt vizsgáltam, hogy miként változik a kisiskolások környezeti és életmód szokása az édesanyám által kidolgozott Oktatócsomagot alkalmazó iskolában, valamint másik két környezeti nevelésre nagy gondot fordító, de Oktatócsomagot nem használó ökoiskolában. Annak bizonyítására, hogy miként hat az Oktatócsomag a kisiskolások környezettudatos magatartás formáinak alakulására, 2013 szeptemberében bemeneti és 2014 júniusában kimeneti mérést végeztem. A kutatás során igazolódott, hogy az élményalapú oktatás, a saját tapasztaláson alapuló tevékenységek segíthetik a környezethez való viszonyulás alakulását. Kulcsszavak: Oktatócsomag, környezeti nevelés, környezettudatosság, élményalapúság

Bevezetés Írásomban szeretném bemutatni a kisiskolások környezeti nevelési lehetőségét egy olyan oktatócsomagon keresztül, amelynek fejlesztésében személyesen is részt vettem. Munkám alapját az OTDK kutatásom adja, amelynek keretében egy tanéven keresztül vizsgáltam azt, hogy miként változik a kisiskolások környezeti és életmód szokása az ECONOMICA 2015. 3. szám

Oktatócsomaggal segített iskolában, valamint másik két környezeti nevelésre nagy gondot fordító, de Oktatócsomagot nem alkalmazó ökoiskolában. Témaválasztásom személyes indítású, mivel középiskolás voltam, amikor elindult a családunk által kidolgozott Ökoprogram, amely egy egész tanévet felölelő programsorozat. Családunk minden tagja részt vett a 199

Krakker Anna programban. Én Csutka Jutkává váltam, aki egy környezettudatos figuraként, minden héten az iskolarádión keresztül beszélt a hét jeles napjairól, néphagyományokról, időjósszokásokról, helyes életmódról. A program azóta is minden évben megvalósul – melynek lelkes tagja vagyok ma is.

Kutatás Kutatásom alapját képezi, hogy a hetente ismétlődő iskolarádiós Ökopercek hanganyag, majd a későbbiekben hozzákapcsolódó Ökofüzet miként befolyásolja a gyerekek környezettudatos szokásait, ismereteit. A kutatásom része az a felmérés is, amelyet a 2013/2014-es tanév elején és végén végeztem azzal a céllal, hogy megtudjam, van-e különbség az Ökopercekkel és Ökofüzettel segített környezeti nevelés és a hagyományos mindennapi oktatás között. Az összehasonlító vizsgálatokhoz egy, az Oktatócsomaggal támogatott budapesti iskolát, egy másik budapesti, valamint egy vidéki iskolát választottam. A vizsgálatom során primer és szekunder kutatásokat is végeztem. A primer kutatás keretében mind kvantitatív adatelemzést, mind pedig kvalitatív vizsgálatokat készítettem. A kvalitatív kutatásom vizsgálati módszere kérdőíves felmérés. Célom volt, hogy a felmérés segítségével képet kapjak a tanulók otthoni környezetiés életmód szokásairól, környezetvédelmi ismereteiről. A vizsgálatban szereplő három iskola tagja a Magyarországi Ökoiskola Hálózatnak, így környezeti nevelési programjukban kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek helyes környezettudatos magatartásának kialakítására. A felmérésben két budapesti és egy vidéki iskolát vizsgáltam, összesen 156 tanuló részvételével. A vizsgált tanulók azonos életkorúak és azonos tankönyvcsaládból tanulnak. A vizsgálat célja az volt, hogy a tanév elején és végén végzett adatfelvétellel bemutatásra kerüljenek a tanulók környezeti és életmód szokásainak változásai a vizsgált iskolákban,

200

összehasonlítva az Oktatócsomagot használt iskolával. A kérdőív két részből és hét témakörből épült fel. Az első részben olyan kiegészítő kérdések szerepeltek, melyek a demográfiai adatokat segítettek megtudni. A második részben került felmérésre a gyerekek környezettudatos, ökológiai tudása, illetve az életmód szokásainak feltérképezése az alábbi hét témakör segítségével:  közlekedés  táplálkozás  szabadidő- és életmódszokások  környezettudatos háztartás (hulladékgazdálkodás, energiaforrások)  vízvédelem és vízfogyasztás  környezettudatos vásárlás  veszélyhelyzet

A környezeti nevelés gyakorlata – történeti háttér A környezeti nevelés a hazai oktatásban – az 1980-es évektől kezdődően – főleg az alsós környezetismeret és a felső tagozatos természettudományos tantárgyakban valósult meg. A tananyagok erre vonatkozó részei elsősorban a környezeti ártalmak emberi szervezetre gyakorolt hatását mutatták, kitérve a megoldás lehetőségére. Az ismeretközlés azonban főleg tényeken, statisztikai adatokon alapult. Az iskolai közös környezetvédelmi rendezvények közül legjellemzőbbek a takarítási, szemétszedési akciók voltak, amelyeket sok gyermek csak kényszerből végzett. A környezetvédelemhez így a kisgyermekek egy részében negatív érzések kötődtek. Az 1995-ös NAT bevezetését követően kezdett kiszélesedni az iskolai környezeti nevelés. 2004 júniusáig minden iskolának kötelező volt elkészíteni a környezeti nevelési programját. A környezeti nevelési program elkészítése szükségessé tette az intézmények helyzetelemzését, erőforrások számbavételét, az iskola működését környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból.


Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel A tantárgyakban, tananyagokban rejlő lehetőségek, az újszerű tanulásmódszertani formák, a megjelenő innovációs források és az ebben lehetőséget látó pedagógusok színesebbé tették a környezeti nevelés iskolai gyakorlatát (NAT, 1995).

A környezeti nevelés fogalma A környezeti nevelés fogalma két komponensből áll. Maga a környezet, mint fogalom nem egyszerűen az embert körülvevő világot, hanem olyan területeket is takar, jelent, ahol az ember hatása, mind a közvetlen, mind a közvetett környezetében érvényesül. A nevelés fogalma könnyebben körülírható: jelenti az ismeretátadást, az oktatást, nevelést, személyiségformálást, szemléletmód csiszolást. Mindezek segítik a gyerekeket abban, hogy odafigyeljenek a környezetükre, amivel ők maguk is formálják az őket körülvevőket. (Vásárhelyi–Victor, 2003). A környezettudatosság (amelynek alkalmazásával biztosítható a fenntartható jövő) ma egy gyakran használt divatos szó, egy elsajátítandó életmódforma, pedig elődeink életében (nagyszülők, dédszülők) a mindennapos életmód része volt. Hiszen a falusi portákon, kertes házakban alig volt szemét, mindent felhasználtak, majd újra visszaforgattak a természetbe. Ma ugyanezt a szemléletet tudományos magyarázatokkal, tanfolyamokon próbálják megtanítani, illetve elsajátítani. Nem csak az újrahasznosítás volt jelen régen a mindennapokban, hanem a környezeti károk esetében már előtérbe került az egyik legfontosabb alapelv, amely a hangsúlyt a károk, katasztrófák kezeléséről inkább a megelőzésre, a prevencióra helyezte. Természetes dolog volt, hogy a kivágott fák helyett másikat ültettek, a házak előtt, a kertek végében esőelvezető árkokat ástak, a növénytermesztésnél a vetésforgót, vagy a megfelelő növénytársítást alkalmazták,- bár ezt még nem nevezték biogazdálkodásnak. Az akkori és a mai környezettudatos magatartás a hétköznapokban is implementálható viselkedési mód. A környezettudatos magatartás a helyes életmód, szokásrend kialakítását jelenti, ECONOMICA 2015. 3. szám

amelyek biztosítják a fenntartható jövőt, amellyel a hosszú távú környezeti értékek céltudatosan kialakíthatók, majd fenntarthatók. A fogalom magában foglalja a környezeti érzékenységet (szenzitivitást), a problémákra való fogékony és környezettudatos pszichológiai – mentális és tanult komponenseket is. A környezettudatos gondolkodás kialakulásában a gyermek számára a legfőbb példa a családi, majd óvodai, iskolai környezetben megtapasztalt szokásrend, viselkedési, reagálási minta, – akár pozitív, akár negatív hatással bír. Ez alapozza meg a későbbi – élethosszig tartó környezeti értékekhez, cselekvésekhez való viszonyulást, szerepvállalást – a természeti, társadalmi, gazdasági környezetben. (Dávid–Varga, 1994; Ziebell, 2002; Valkó, 2010; Nagy, 2013). Különbséget kell tennünk a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája között. Még ma is sokan úgy tartják, hogy a környezeti nevelés elsősorban a környezet és természetvédelemre, míg a fenntarthatóság az energiatakarékosságra, energiagazdálkodásra korlátozódik. A környezeti nevelés legfőbb célja a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása. (Gyulai, 2000).

Az Oktatócsomag tartalma Az Oktatócsomag célja, hogy a környezettudatos szemléletmód, életvitel a mindennapi tevékenységek során épüljön be a gyerekek tudatába, szokásrendszerébe. Fontos, hogy a program, a foglalkoztatás valós élethelyzetekben megvalósuló, élményeken alapuló folyamatos tevékenység legyen. Célközönség főleg az általános iskolák 3–6. évfolyama. Az oktatócsomag alapja a környezettudatosságra nevelő Ökofüzet (1. ábra), amely 2 foglalkoztató füzetből áll, külön az első félévre és a második félévre. A foglalkoztató füzet szorosan kapcsolódik az iskolarádióban minden hétfőn hallható Ökopercek adáshoz, amelyben elhangzanak a hét nevezetes eseményei, a jeles napok, aktuális néphagyományok, a tudatosan beépített egyre bővülő környezeti szemléletformáló információk. 201

Krakker Anna 1. ábra Oktatócsomag

(Forrás: saját kép)

Az Oktatócsomagot édesanyám dolgozta ki, de az Ökopercek hanganyagának létrejöttében már személyesen is részt vettem. Az Ökopercekben Csutka Jutkaként – aki a környezete iránt fogékony és felelősen cselekvő diák – szólok a gyerekekhez, iskolatársként próbálom helyes irányba terelni szokásaikat. Az Oktatócsomag élményalapú módszerei Az oktatáskutató szakemberek és a különböző nemzetközi és hazai mérések, statisztikák azt mutatják, hogy a magyar diákok tudása elméletközpontú, az ismeretek gyakorlatban, szituációkban való alkalmazása gyenge.

A technika fejlődése, a virtuális világban való jártasság nem helyettesítheti a valóságot, a manuális tevékenységeket, a közvetlen tapasztalatszerzést, vagy a természeti környezetben való eligazodást. Igen fontos elődeink hagyományainak, értékteremtő munkájának megismerése, megőrzése is. A környezettudatosságra nevelő oktatócsomag ezért a fenntarthatóságra nevelést a régi és újabb kori jeles napok, hagyományok, helyes életmódszokások gyakorlatorientált, élményalapú módszerével igyekszik megvalósítani. Fontos törekvés, hogy a megismerési folyamatokban a felfedezés, ráismerés, megfigyelés, kísérletezés, modellezés, manuális kreatív tevékenység érzelmileg ráhangoltan valósuljanak meg. A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem egy folyamat, amelyhez az oktatócsomag feladatai az 2. ábra szerint kívánnak hozzájárulni: Az Oktatócsomag feladatai fokozzák a gyerekek kíváncsiságát, és úgy motiválnak aktív tevékenységre, hogy a tanulók észre sem veszik, s önként bekapcsolódnak a feladatokba.

2. ábra Az oktatócsomag környezeti nevelési hatása

(Forrás: saját ábra)

A Környezettudatosságra nevelő Oktatócsomag Ökopercek adásai az általános iskolás korosztálynak szólnak. Az Ökopercekben elhangzott rövid információk ismeretközlő, érzelmekre ható tartalmúak. Az elhangzott akusztikus információkhoz minden esetben 202

továbbgondolást, cselekedtetést szorgalmazó ismeretek is kapcsolódnak, mivel legfőbb cél a passzív tanulás, ismeretbefogadás helyett a tevékenységorientált ismeretszerzés. Az adáshoz kapcsolódóan az iskola területén – változatos helyeken: folyosón, bejárati ajtón, ECONOMICA 2015. 3. szám

Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel faliújságon, padlón – figyelemfelhívó kép, rövid szöveg, betűrejtvény, találós kérdés jelenik meg, amely megállásra, gondolkodásra, egymás közötti megbeszélésre, gyakran továbbgondolásra készteti a gyerekeket. A tanulók jelentős része észrevétlenül befogadja ezeket az ismereteket. Az Ökopercek maximum öt perces adásaiban átlag négy téma szerepel, így egy tanév során közel 150 témában szerezhetnek ismeretet. Minden héten van egy olyan téma is, amely tevékenységalapú – pl. kísérlet, megfigyelés, adatgyűjtés, kreatív alkotás. Az Oktatócsomag része az Ökofüzet, amely az adások anyagához kapcsolódik. Az Ökofüzet jól használható szakórákon, osztályfőnöki órákon, délutáni foglalkozásokon, vagy házi feladatoknál is. Tanároknak készült segédanyaga segítséget nyújt abban, hogy szövegértelmezési, logikai, problémamegoldó, kombinatorikai feladatai melyik tantárgy tananyagához kapcsolhatók. Nagyon sok szemléletformáló ismeretet szerezhetnek a gyerekek pl.: egy kördiagram értelmezése, vagy elkészítése során, ha az ábra a háztartások energiafelhasználását mutatja. A feladatok főleg a fenntarthatóság, környezetvédelem, egészséges életmód, környezettudatosság témaköreit dolgozzák fel. A gyerekek tudatos irányítás mellett saját tapasztalat útján, valós élethelyzetben, megfelelő idő biztosítása mellett szereznek ismeretet, készítenek kreatív produktumot, miközben valamennyi érzékszervük részt vesz a megismerési folyamatban. Az oktatócsomag ismeretanyaga a természeti jelenségek valós környezetben történő cselekvő, modellező megismerésén kívül nagyon fontosnak tartja a hagyományok ápolását, a helyes életmódszokások kialakítását, az egészség megőrzését, a környezetkímélő háztartási szokások, a tudatos vásárlás és fogyasztás megismertetését, az emberek felelős viselkedésének megalapozását. A kérdőív elemzése A kutatásomban bemeneti és kimeneti mérések eredményei közötti különbségek mutatják az


Ökopercek és az Oktatócsomag sikerességét. A kérdőív hét témakörből épül fel, összesen húsz darab kérdést tartalmaz. A témakörök kérdéseiből kiválasztottam azt a két kérdést, melyet itt részletesen elemzek. A primer méréskor még egyik iskola harmadik osztálya sem ismerte Csutka Jutkát, de a szekunder méréskor az Oktatócsomagot használó harmadikosok már egy tanéve hallgatták, így jól mérhetővé vált az eredmény. Az alábbi oszlopdiagram (3. ábra) a környezettudatos háztartási szokásokkal kapcsolatos, a kérdés az volt, hogy „Ha kertes házban laksz, van komposztálótok?”. Az oszlopdiagramon a három iskola eredményei láthatók. Az első három oszlop az Oktatócsomagot alkalmazó iskola 3. osztályos bemeneti, illetve kimeneti mérését mutatja, a második a „B” iskola eredményeit, a harmadik pedig a „C” iskolát. Az alsó sorban az ötödik osztályosok eredményei láthatók. Mindkét mérésből jól látható az Oktatócsomag pozitív hatása. A „B” iskolában növekedett a komposztálók száma, ennek magyarázata lehet az is, hogy a kerületben ingyenesen lehetett igényelni komposztládát. A vidéki iskolában kevés a komposztáló, ami nem meglepő, hiszen azon a környéken nagyon sokan állattartással foglalkoznak, így a konyhai – és kerti – zöldhulladékot az állatok etetésére, takarmányozására és alomként is felhasználhatják. A tanév végére az Ökopercek hatása észrevehető az Oktatócsomagot használó iskolánál. Az ötödik osztályosoknál az Ökopercek és az Ökofüzet hatására az eredmények már a bemeneti méréskor kiemelkedően jók voltak, amelyek az év végére még tovább javultak. Ebben az iskolában az ötödikesek már két éve napi szinten láthatták a komposztálóba helyezett növényi hulladékokat, illetve az érett komposzt felhasználását. Az osztálytermekben is kéttartályos kuka van, amelynek kisebbik tartályába kell a zöldséggyümölcs maradékokat elhelyezni, így igen jártasak ebben a témában. 203

Krakker Anna 3. ábra Ha kertes házban laksz, van komposztálótok?


A másik kérdésem a környezettudatos vásárlási szokások felmérésével kapcsolatos, a kérdés, hogy „Vásárláskor visztek-e magatokkal bevásárlótáskát, kosarat?”, melynek eredményeit az 4. ábra mutatja.

két éve részesei az Ökoprogramnak, jobb eredményt értek el év végére, mint a többi iskola tanulói. Ez azt mutatja, hogy a tudatos szemléletformálás hosszútávon segít a helyes életmódszokások kialakításában.

Az iskolák bementi mérésének összehasonlításakor szembetűnő, hogy a „C” iskola diákjai magasabb arányban válaszolták azt, hogy a vásárláshoz visznek magukkal bevásárló táskát. Ennek oka lehet, hogy vidéken az emberek céltudatosabban mennek vásárolni.

Az Ökoprogram részeként kísérletet végeztek az Oktatócsomagot alkalmazó osztályok, a különböző anyagok lebomlásáról. A talajban elástak növényi szerves anyagokat, műanyagot, üveget, fémet, bevásárló nejlon zacskót. Később megfigyelték, hogy mi bomlik le. Az ilyen kísérletek is részei a tudatos gyakorlati szemléletformálásnak.

A diagramokból látszik, hogy azok az Oktatócsomagot használó ötödikesek, akik már

204


Környezeti nevelés élményalapú módszerekkel 4. ábra Vásárláskor visztek magatokkal bevásárlótáskát, kosarat?


Összegzés Beigazolódott, hogy a környezettudatos oktatócsomaggal ellátott diákok ökológiai műveltsége egy tanév alatt pozitívan változott. Ez jól látszik a közlekedési, táplálkozási, vízhasználati szokások és a komposztálók számának alakulásában. A mérések azt igazolták, hogy az Oktatócsomaggal találkozott diákok környezeti attitűdje pozitívabb, a környezettudatosabb tevékenységek száma magasabb, a tanulók ökológiai műveltsége nagyobb, mint az Oktatócsomaggal nem találkozott társaiké és az addigi környezet közömbös viselkedési forma pozitívan formálódik egy tanév alatt. Előzetes hipotéziseim beigazolódtak, mivel a heti rendszerességgel ismétlődő Ökopercek ECONOMICA 2015. 3. szám

adásai (amelyben átlag adásonként négy téma hangzik el) pozitív irányba változtatták a gyerekek fenntartható életmódot befolyásoló szokásait, környezetük iránt nyitottabbá váltak. Az Oktatócsomagot alkalmazó harmadikosok és ötödikesek bemeneti méréséből megállapítható, hogy ötödik osztályos korukban az életkor előrehaladtával sem váltak közömbössé, tartósnak bizonyult a két éve folyamatosan megerősített környezeti nevelés. A másik két iskolában az eredmények kevésbé javultak, annak ellenére, hogy ökoiskolaként elkötelezett környezeti nevelés folyik. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a gyerekek ismerete nincs megerősítve egy olyan környezeti nevelési programmal, amely sokoldalú feladatokat tartalmaz, amelyek segítségével a különböző érdeklődésű gyerekek 205

Krakker Anna is találhatnak maguknak megfelelő tevékenységformát, ahol aktívan bekapcsolódhatnak és részeseivé válhatnak a környezetvédelmi tevékenységeknek.

A kutatási eredmények alapján javasolnám, hogy minél szélesebb körben foglalkozzanak a tapasztaláson, élményeken alapuló, rendszeresen megvalósuló környezeti neveléssel. A heti rendszerességgel ismétlődő Ökopercek adás mindehhez jó keretet biztosít.

Bibliográfia [1.] Dániel Imre–Varga Gábor 1994. A környezetismereti foglalkozások módszertana. Kézirat. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 120. p. [2.] Gyulai Iván 2000. A fenntartható fejlődés. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Miskolc. 50 p. [3.] Krakker Anna 2015. Környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés élményalapú módszerekkel kisiskolás korban. Budapest. 60 p. [4.] Nagy Réka 2013. Ökoanyu–Egyszerűen zöld. Sanoma Budapest Kiadó Rt. Budapest. 160. p. [5.] NAT 1995. Nemzeti Alaptanterv. Nemzeti alaptanterv–Ember és természet. Korona Kiadó. Budapest. 44 p. [6.] NAT 1995. Nemzeti Alaptanterv. Nemzeti alaptanterv–Földünk és környezetünk. Korona Kiadó. Budapest. 35 p. [7.] Valkó Kornélia 2010. szerk. Környezettudatosság az óvodában–„Apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak”. Oktatási segédanyag az informális környezeti nevelésről óvodapedagógusoknak. Zöld–Híd Alapítvány. Pécs. 50. p. [8.] Vásárhelyi Tamás–Victor András 2003, szerk. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. – alapvetés. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest. 174 p. [9.] Ziebell, Barbara 2002. Unterrichtsbeobachtung und Lehrerverhalten. Fernstudierenheit. 32.Langenscheidt. München. 139. p.

206


Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon

Márton Ivett

Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon Ivett Márton Tourist Developments Based on the Survey of Unique Landscape Values in Egerszalók Abstract Northern Hungary is the fourth most popular tourist destination area in Hungary and within this Egerszalók is one of the three most visited places. Here is a wish to establish a tourist centre and to protect the natural and cultural heritage, as well as to improve tourism. The aim of our research work was to survey the unique landscape values based on the HS 20381/2009 standard in the Maklány Valley and to point out the draft trail points to get involved with the tourist and settlement development plans and strategy. We have found 37 unique landscape values in the surroundings of the Saliris Resort Spa & Conference Hotel in the Maklány Valley. 22 values out of these unique landscape values can be integrated in the trail and the distribution of the surveyed values is variable. Keywords: unique landscape values, tourist development, trail, ecotourism, North Hungary, Egerszalók Összefoglaló Észak-Magyarország turisztikailag a negyedik legkedveltebb célterület Magyarországon, s Egerszalók a három leglátogatottabb települések egyike. Egerszalókon egy turisztikai központot kívánnak létrehozni, a természeti és kultúrtörténeti örökség védelmét szeretnék megvalósítani, valamint a Maklány-völgy turizmusát fejleszteni. Kutatásunk célja a Maklány-völgy egyedi tájértékeinek felvételezése volt az MSZ 20381/2009 szabvány alapján, és egy tanösvény tervezet elkészítése azért, hogy bekapcsolódhassunk a turisztikai és településfejlesztési koncepció megvalósításába. A Maklány-völgyben, a Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel környezetében összesen 37 egyedi tájértéket találtunk. Az értékeket bemutató tanösvény nyomvonalára 22 érték került fel. A felvételezett értékek megoszlása változatos. Kulcsszavak: egyedi tájértékek, turisztikai fejlesztés, tanösvény, ökoturizmus, Észak-Magyarország, Egerszalók

Bevezetés Számtalanszor megyünk el olyan képződmények, objektumok mellet, amire rá sem tekintünk, nem is tudjuk, hogy azoknak talán jelentős szerepe volt a múltban. Ilyenek az egyedi tájértékek is, jelen vannak a tájban, de sok helyen nem is ismerik őket. Ezeknek a ECONOMICA 2015. 3. szám

tájértékeknek a felvételezését 2009-ben Norvég támogatási alap segítségével, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara kezdte el országszerte, a mai napig vannak azonban olyan települések, ahol a tájértékek felvételezése nem történt meg, vagy hiányos. A TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) projekt 2011-ben zárult le, 207

Márton Ivett de véglegesen soha nem lehet befejezetnek tekinteni, mivel a táj és a benne elhelyezkedő objektumok is folyamatosan változnak, akár el is tűnhetnek és talán már most sincsenek jelen a tájban, de a program kezdetekor még felvételezték őket. Éppen ezért van szükség az egyedi tájértékek felülvizsgálatra is. Az egyedi tájérték a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény definíciója szerint: „Minden olyan képződmény, emberi tevékenység által létrehozott objektum, amelynek a társadalom számára jelentősége van akár kultúrtörténeti, természeti, történelmi, tudományos vagy esztétikai szempontból, de akár az adott tájra jellemző természeti értékek is lehetne egyedi tájértékek.” Magyarországon a negyedik legkedveltebb turisztikai célterület Észak-Magyarország és ezen belül is a három legkeresettebb települések (Miskolc, Eger, Egerszalók) közé tartozik Egerszalók. Az 2013-as kimutatások alapján az oda látogatott turisták 85%-a igényelt szállást (KSH 2014). Ha turisztikai szempontból vizsgáljuk meg az egyedi tájértékeket, még hasznosak is lehetnek a település számára is, hiszen egy jól felvételezett területen, egy jól kialakított turisztikai tervvel könnyen lehet az adott település turizmusát is fejleszteni. Kellő elővigyázatossággal természetesen, hogy ezek a képződmények, objektumok ne sérüljenek, de mégis előnyt jelentsenek a település számára is. A természetvédelmi felvételezések és a turisztikai felvételezések kölcsönösen kiegészíthetik egymást. A turizmus kiemelheti ezen értékeket a tájból és nem hagyja, hogy feledésbe merüljenek, vagy esetlegesen eltűnjenek. „Cserébe” ezek az értékek segítenek abban, hogy a turizmus is fellendüljön vagy jelen maradjon egy adott településen. A természet és a turizmus kölcsönösen támogatják egymás fennmaradását, azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy szimbiózis kapcsolatban vannak, és az ökoturizmus segít ezen kapcsolat fennmaradásában. Mivel az ökoturizmus a természetközeli élményekhez kapcsolódik, és azok megóvását tartja szem előtt, éppen ezért 208

az egyedi tájértékeket is az ökoturizmus keretei közé sorolhatjuk.

Turizmus, Ökoturizmus A modern turizmus alapját az ipari forradalom a XVIII. század végén teremtette meg, és a XX. szászadban a további fejlődéshez, a modern turizmus kialakulásához hozzájárult a társadalmi és a technikai fejlődés is. A tömegturizmus kialakulásában a fizetett szabadsághoz való jog volt lendítő indok a II. világháború után (Puczkó-Rátz, 2002). A turizmus fogalmának meghatározásával többen kísérletet tettek, mint például Glücksmann, miszerint a turizmus az emberek olyan helyre való utazása, ahol nem rendelkeznek állandó lakhellyel, és leküzdik a távolságot, hogy eljussanak oda, ahol kikapcsolódhatnak (Lengyel, 1992). A legelfogadottabb definíciót a WTO (World Tourism Organisation) a Hágai nyilatkozatban határozta meg 1989-ben. Az a helyváltoztatás, ami a lakóhelyen és munkahelyen kívül történik a szabadidő eltöltése érdekében, és ilyenkor adódó szükségletek kielégítésére létrejövő szolgáltatások összessége, amit a turizmus magában foglal (Puczó-Rátz, 2002). A turizmusnak két fő típusát különítjük el. Beszélhetünk tömegturizmusról, és a mai viszonylatokban jobban felkapott alternatív turizmusról. A tömegturizmus megjelenésével ezeket a turizmusformákat visszaszorította, de mára újra életre kaptak és újra kezdik virágkorukat élni. Az utóbbi kategóriába sorolhatjuk a természeti-, öko-, bor-, kerékpár-, falusi-, örökség-, kulturális-, és a kalandturizmust is. Az alternatív turizmusban kevesebb a befogadott személyek száma, mint a tömegturizmusban. A turizmus fejlődési hatása pozitív, míg a fejlesztések összhangban vannak a turisztikai desztináció adottságaival, ami magában foglalja a társadalmi, kulturális és gazdasági adottságokat egyaránt (Puczkó-Rátz, 2002). De a tömegturizmus nélkül nem tudnának fennmaradni az alternatív turizmusformák sem, hiszen a nemzetközi turisztikai kereslet nő (Puczkó-Rátz, 2002) és a


Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon növekvő keresletigényt a tömegturizmus nélkül lehetetlen lenne kielégíteni. Meg kell említenünk a természeti turizmust, mint az alternatív turizmus egyik alfaját, ahová azokat az attrakciókat soroljuk, amik közvetlenül a természethez kapcsolódnak. A mi desztinációnknál is erről beszélhetünk, hisz a tájképi, geológiai, növényi attrakciók jelennek meg. Csekély ezeknél a gazdasági nyereség, mivel nagyobb költséget nem igényelnek, maximum a tanösvényt vezető füzet megvásárlását, az étkezést és az útiköltséget, ha messzebbről érkeznek a választott területre (Puczkó-Rátz 2002). A marketing feladata kettős és nagyban befolyásolja az utazni vágyókat. A marketing meggyőzi első körben a célszemélyeket arról, hogy utazással tudják csak kielégíteni a legjobban szükségleteiket, másrészt egy kiválasztott desztináció „eladását” tűzi ki célul. A turizmus fenntarthatósága kettős szerepből tevődik össze, azaz a vonzerők megőrzését biztosítani kell a következő nemzedékek számára is, de olyan módon, hogy az a befektetők számára is megtérüljön, és azon cégek eredményei között javulást mutasson. A desztinációnak oda kell figyelni az ökológiai teherbíró képességre és nem szabad kimeríteni a területet, de közben ez legyen gazdaságilag is kivitelezhető, és az ott élő közösség számára etikai és szociális alapokon méltányosnak kell lennie. Amit mi fenntarthatónak nevezünk, az nem biztos, hogy egy másik nézőpontból annak tűnik. Az ökoturizmus éppen ezt a kétoldalú nézetet szeretné olyan szemszögből megközelíteni, miszerint a befektetők tőkéjét a természet és vele kapcsolatban élő kulturális értékek megőrzésére a turizmus felhasználásával próbálja meg hasznosítani (Michalkó 2003). A fenntarthatóság a turizmusban nem olyan egyszerű dolog, amit meg tudnánk oldani az általános elvekkel és a hozzájuk tartozó javaslatokkal (WTO 1998). Hangsúlyt kell fektetni a marketingre, a kutatásra, a termékfejlesztésre és nem utolsó sorban az információs szolgáltatásokra is, annak érdekében, hogy az új fejlesztés a fenntarthatóságot fejleszthető legyen (Istók 2003). Az ökoturizmus pontos megfogalmazása ECONOMICA 2015. 3. szám

körül némi bizonytalanság van nemcsak hazai szinten, hanem nemzetközi szakirodalmakban is (Michalkó 2003). A természeti turizmus nem a természet védelmére alapszik, hanem a védett természeti területekhez kapcsolódó tevékenységeket említi meg, mint például a kalandturizmus, aktív sportok, vadászat, természetfotózás stb. (Sulyok 2002). Ezzel szemben az ökoturizmus Németországban a természeti területek fenntartásához járul hozzá és nem „kihasználja” hanem segíti fennmaradását és minimalizálja a negatív környezeti- és társadalmi-kulturális hatásokat. Az Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 2008. dokumentumában leírja a Konferencia Ökoturizmus szekciójának jelentése szerint: „Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Mint gyűjtőfogalom a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak, az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül…” „Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti erőforrásokra.” Mivel már fentebb utaltunk rá, hogy egy német kutatás az ökoturizmustól a természeti turizmust külön értékeli és definiálja, így az általuk nyilvánosságra került definíciókat szeretnék bemutatni. Miszerint a természeti turizmus nem a természet védelmére alapszik, hanem a védett természeti területekhez kapcsolódó tevékenységeket említi meg, mint például a kalandturizmus, aktív sportok, vadászat, természetfotózás stb. (Sulyok 2002).

TÉKA - Tájérték kataszter Ha már a fenntarthatóságról és az ökoturizmusról van szó, meg kell említenünk a tájérték kataszter rendszerét, mivel ez a módszer is a természeti, kultúrtörténeti értékek megóvására jött létre. A TÉKA rendszer kialakítása 2009-ben indult meg Magyarországon. A rendszer hazai kialakításában a Budapesti Corvinus Egyetem 209

Márton Ivett Tájépítészeti Kara kiemelkedő szerepet töltött be. Ebben partnere a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Norwegian University of Life Sciences volt. Az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítette a rendszer fejlesztését. A Norvég Alap több mint 300 millió forinttal támogatta a magyarországi tájak feltárását az ott található örökségeivel, továbbá támogatta a TÉKA internetes rendszer kialakítását és elérhetőségét. Célja az volt, hogy egy egységes adatbázis jöjjön létre, aminek elkészítése elősegíti az ország kulturális és más természeti adottságainak és örökségeinek fennmaradását, aminek már jó része a nem megfelelő kezelés miatt tönkrement és elpusztult. Célkitűzésük volt a táji értékek terepi felmérése, a táji értékek térinformatikai feldolgozása, értékelési módszertani kidolgozása és alkalmazása mintaterületeken, on-line tájérték adatbázis létrehozása. A terepi munkákat a partnerszervezetek végezték el, a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) kiadott térképek segítségével. A FÖMI szerepe a TÉKA projektben az ortofotók elkészítése (Kristóf Dániel, Kollányi László, Takács András Attila) volt. Hosszabb távú célként azt tűzték ki, hogy egy nagyobb együttműködés jöjjön létre a civilek, a helyi lakosok, és a szakmabeliek között annak érdekében, hogy a tájértékek adatainak gyűjtése és információinak szolgáltatása minél intenzívebb legyen, és ezáltal az örökségvédelem és a tájvédelem nagyobb jelentőséget kapjon.

A TÉKA szerepe a turizmusban A létrejövő online adatbázis számos pozitív hatást tölt be a turizmus életében. Már az nagy előnyt jelent, hogy szinte bárki hozzáférhet, és ezáltal könnyebben tud tájékozódni az ország természeti, kulturális adottságait illetően. A felvételezések során számos olyan tájérték bekerült az adatbázisba, ami eddig rejtett értéknek számított és nem sikerült oly módon a nyilvánosság elé tárni, hogy az az adott község

210

számára hasznos legyen a turizmusa fellendítésében. Az adatbázis elkészítése után, már maga a község is tud tenni turizmusa pozitív irányába való fejlődése érdekében. Ettől fogva, a turisztikai cégek esetlegesen utazási irodák támaszkodhatnak az adatbázisban összegyűjtött információkra, a környékbeli látványosságokra egy-egy csomagkínálat összeállítása során. Az online adatbázis által nyújtott információmennyiségnek köszön-hetően azok a települések is aktívvá válhatnak a turizmusban, akik eddig inaktívaknak számítottak. A legfontosabb talán, hogy a település önkormányzati testülete is tisztában legyen az adottságokkal és azzal, hogy ezt miként tudná minél hatékonyabban felhasználni és pozitív irányba lendíteni ez által a települést. A desztinációfejlesztés alapjaként is lehetne említeni, mivel így a célterület sokkal jobban tisztában lehet a saját és az esteleges versenytársak erősségeivel és még lehetősége adódik, hogy további attrakciókkal előrukkoljon, és még erősebbé tegye a célterületet. Tehát elmondhatjuk, hogy a turizmus igen is felhasználja a tájértékeket és az online adatbázist (a tajertektar.hu oldalát), de ezzel egyidejűleg beletartozik a desztináció megóvása, megőrzése is. Mivel a turizmusban jelentős szerepet kap a táji érték, ezért talán a lakosság is jobban odafigyel a megőrzésére, mivel gazdasági haszna származhat belőle. Azt, amiből a lakosságnak haszna származik, annak megőrzésére, fenntartására sokkal nagyobb igényt fordít, éppen ezért lehet pozitív hatású a tájértékek turizmusba való beillesztése, mert ezzel sokkal jobban elő lehet segíteni fennmaradásukat, ha nagyobb hangsúlyt kapnak. A Magyarországon összegyűjtött tájértékek türközik a múlt emlékeit és hozzájárulnak Magyarország egyedi arculatának kialakulásához, az életminőség javításához és a turizmus versenyképességének fokozásához (Mikházi - Szilvácsku 2010).

Az egyedi tájértékek, és a turizmus kapcsolata Egerszalókon


Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon A Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel körzetében, azaz a Maklány-völgyben 2014. szeptemberéig a terület bejárása során számos egyedi tájértéknek minősülő képződményt, vagy mesterségesen kialakított objektumot véltünk felfedezni, ami még nem került felvételezésre. Az egyedi tájértékek a völgy kijárati szakaszánál, valamint a völgy középső részén találhatóak túlnyomó részben. A kitűzött cél, az egyedi tájértékek felvételezése megtörtént a Maklány-völgyben, miközben figyelembe vettük azokat, amik már szerepelnek a TÉKA adatbázisában, amit 20112012-ben már Harsányi Diána a szakdolgozata keretei között felvételezett. Történtek saját felvételezések is, olyan értékeket találtunk, amelyek még nem kerültek leírásra, és újonnan fel lehet vinni a TÉKA adatbázisába, mint egyedi tájértéket. A területen találkoztunk több helyen is, a tavaszi vegetáció megérkeztével védett növényekkel, pontosabban a leánykökörcsinnel

(Pulsatilla grandis), a fekete kökörcsinnel (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), és a tarka nőszirommal (Iris variegate), ami tovább növeli a völgy eszmei értékét, és élőhelyük védelme sem utolsó szempont a völgy értékeinek feltárása és megőrzése során (1. ábra). Továbbá kettő gyíkfajt is sikerült fotóznunk (1. ábra), a zöld gyíkot (Lacerta viridis) és a fürge gyíkot (Lacerta agilis). Összesen 37 egyedi tájértéket sikerült felvételezni. A TÉKA adatbázisában 14 db tájérték van feltüntetve (2014), de a terepi kiszállások során bebizonyosodott, hogy a TÉKA-ban szereplő 2 db tájérték, azaz a két gémeskút, már nem található meg a területen, ezért fel kellett tüntetni a kataszterezés során a hibás adatokat, hogy korrigálni lehessen azokat. Harsányi Diánával együttműködve 2011-2012ben további 18 db tájértéket felvételeztünk. Végül, 2014-ben 37 tájértéket sikerült kimutatnunk a területen.

1. ábra Leánykökörcsin, Zöld gyík, Fürge gyík, Fekete kökörcsin

Forrás: Márton Ivett

A Maklány-völgy egyedi tájértékeinek megoszlását főtípusok szerint a 2. ábrán szemléltettem. Jól lehet látni, hogy a felvételezett egyedi tájértékek 51%-ban a ECONOMICA 2015. 3. szám

természeti egyedi tájértékek főtípusába sorolhatók, s ezek mellett 40%-os a kultúrtörténeti és 9%-os a tájképi egyedi tájértékek aránya. 211

Márton Ivett 2. ábra A Maklány-völgy egyedi tájértékeinek megoszlása főtípus szerint


3. ábra A Maklány-völgy egyedi tájértékeinek megoszlása


Ezáltal elmondható, hogy a Maklány-völgy mind természeti, mind kultúrtörténeti értékei alapján elég értékes a település számára. Ezen értékek turisztikai fejlesztésekbe való integrálása, az értékek fenntartása, védelme, megőrzése segíti a völgy településfejlesztési koncepciójának megvalósítását. A felmért értékek védelme hosszútávon a település lakosságának érdekeit szolgálhatja. Az 3. ábra megmutatja, hogy a területen előforduló egyedi tájértékek 31%-a már szerepelt a TÉKA adatbázisában 2012-ben. Az általunk egyedi tájértéknek ajánlott egyedi tájértékek (Harsányi – Márton, 2011-2014 között) a felvételezett értékek 49%-át teszik ki. Vannak védett (16%) és országosan védett értékek (4%) is a területen. Országosan védett a Maklány-domb és a védett értékek közé 212

tartoznak a kaptárkövek, a Juh-hodály, a pásztorkunyhó és a mésztufadomb a tetarata lépcsőivel együtt. Kutatási adatbázisunk összesítésekor elkészítettünk egy táblázatot, amelyben az egyedi tájértékeket különböző szempontok alapján értékeltük és pontoztuk (MSZ 20381:1999, 1999). Ez alapján kiderült, melyek azok az egyedi tájértékek, amelyek bekerülhetnek a TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) program keretei között az adatbázisba. A mi értékelésünk alapján 23 egyedi tájérték elérte a minimális pontszámot (20 pont) ahhoz, hogy egyedi tájértéknek lehessen ajánlani. Az értékelésünk során 6 darab egyedi tájérték volt, ami 30 pont feletti értéket kapott. Ezek mind kultúrtörténeti egyedi tájértékek, és ezek a következők: Kaptárkő, Kaptárkő Demjén, Menyecske-hegy, Juh-hodály, Kaptárkő, Pásztorkunyhó. Ezek között van védett érték, ECONOMICA 2015. 3. szám

Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon azaz a kaptárkövek és a Juh-hodály. A 20-30 pont közötti értékekből 17 darab van jelen a területen. Több olyan érték is megtalálható a területen, ami nem éri el a minimum 20 pontot és ebből 14 darab volt. Ide tartoznak a források, hiába a TÉKA adatbázisában szerepelnek, de a mi értékelési szempontjaink alapján mégsem érték el a minimum 20 pontot, és ez által nem ajánlhatók egyedi tájértéknek. A tanösvény elkészítésének célja a Maklányvölgy egyedi tájértékeinek megismertetése a közönséggel, a természetbe vágyó emberekkel, az idelátogató turistákkal. A tanösvényt állomások bontják szakaszokra, és kijelölt útvonalakon halad (4. ábra). A természeti értékek megőrzésében is fontos szerepe van, hisz nem mozdítja el természetes környezetéből az értékeket, de azok mégis bemutatásra kerülnek. Nem igényel nagyobb jelentőségű költséget, és még a kialakított térség turizmusát is fellendítheti. Hátránya is van, mert bizonyos mértékben károsodhat a környezetük, de ez mind az oda látogató turistákon múlik. Mindenhol vannak bemutatandó területek, értékek, csak meg kell találni a megfelelőt, amire építhetjük a tanösvényt (Kiss 1999). A mi választásunk a „karós-füzetes” tanösvény típusra esett, mivel ezzel tudjuk a legjobban elérni azt a célunkat, hogy minél jobban megismertessük a turistákkal a Maklány-völgy egyedi tájértékeit, és azokról minél több információt adhassunk át. Törekedni kell, hogy a táblák minél természetbeillőbbek legyenek (Kiss 1999). A Maklány-völgy területének bejárása során, felvételeztük a völgy egyedi tájértékeit. Felmérésünk és az adatlapok kitöltése után, el kellett dönteni a tanösvény induló pontját és a pontos útvonalát, felmérni a szintkülönbségeket és, hogy minél kisebb sebet ejtsünk a természetes környezetben. Figyelembe vettük, hogy a területen már régebben kialakítottak egy tanösvényt, és mi ezt kiegészítve szeretnénk elkészíteni a saját tervünket. A Saliris Resort Spa & Konferencia Hotelt felkeresve a műszaki igazgató Kerek Csaba fogadott bennünket, és a készített térképünkön bemutattuk a felvételezett egyedi ECONOMICA 2015. 3. szám

tájértékeket. Minél nagyobb turisztikai attrakció található a területen, mint a mi esetünkben pl.: a mésztufadomb, Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, és a község belterületén található Betyárbújó néven ismert kaptárkövek, annál nagyobb látogatottságra számíthatunk. Éppen ezért vettük fel a kapcsolatot a szállodával is. Megtervezésre került az indító tábla. Anyagának legjobb az akác lenne, mert az a legtartósabb akár 20-25 évig is bírja (Kiss 1999) a környezeti viszonyokat. Az indítótábla információját papírra nyomtatva, műanyag fóliával fedettnek terveztük, mert ez a leggazdaságosabb, még ha meg is rongálódik, viszonylag olcsón lehet kicserélni, mert egy ilyen turisztikai attrakció létesítése során erre gondolni kell. A tetejére esővédőt kell tenni, hogy csökkentsük a károsodást (Kiss 1999). Az elkészített táblákon szerepelnie kell a tanösvény nevének, amit általában az adott terület kiemelt képződményéről neveznek el (Kiss 1999), így a mi általunk tervezett tanösvény a „mésztufadomb” nevet kapná, hiába célunk, hogy megismertessük a terület más értékeit is, de ahhoz először fel kell használnunk azt, ami a legjobban jellemzi a területet, és itt ez nem más, mint a mésztufadomb. A 4. ábrán jól lehet látni a tanösvény megtervezett útvonalát és az állomások helyét. A tanösvény útvonala a mésztufadombtól indulna (ESZ-015, 016, 017, 018, 019, 020, 021, 034, 036) és itt több egyedi tájértéket meg lehetne szemlélni és ide terveztük az indítótábla elhelyezését is. Ez követően a Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel felett vezetne tovább az útvonal, ahol elérkeznénk a Menyecske-hegyhez (ESZ-003), itt tovább haladva a Menyecske-hegy kibukkanásait megfigyelve az útvonal kettéválna, miszerint lenne egy rövidebb és egy hosszabb útvonal is. A hosszabb útvonal tovább halad a 214 m magas dombtető felé a Maklány-dombhoz és itt a következő állomáspont (ESZ-008,030,037). Ettől már nem messze északkeleti irányba haladva megérkezünk a negyedik állomáshoz a Juh-hodályhoz (ESZ-031), ami előtt egy pihenő részt padokkal ki lehetne alakítani, a már 213

Márton Ivett megtett út felénél. Innentől az út már visszafelé kanyarodva haladna a következő állomás felé a Pásztorkunyhóhoz (ESZ-033) az ötödik állomáshoz. Itt kapcsolódna be a rövidebb túraútvonal is, ami a Menyecske-hegy (ESZ-003) kibukkanásaitól ide vezetne, és innen már ugyanaz lenne az útvonal. Dél felé haladva

elérjük a már meglévő tanösvény pontját a kaptárkövet ( ESZ-032). Itt is dél felé haladva, a tanösvény utolsó pontjához is elérünk a Mesterséges tavakhoz (ESZ-024, 025, 026, 027, 028, 029), ahol szintén több tájértéket csodálhatunk meg.

4. ábra A tanösvény útvonalának tervezete


A IV. állomáshoz a Juh-hodályhoz lehetne egy pihenő részt kialakítani, mert pont fél úton található az indulóponttól és a végponttól. Van elegendő hely a kialakításához, és ott még az esetleges futó nyári zápor elől is menedéket nyújthat a Juh-hodály megmaradt része. A 5. ábrán a tanösvény indítótáblájának a tervezetét láthatjuk. Röviden köszönti az oda

érkezőket, és térkép segítségével bemutatja az egyedi tájértékek elhelyezkedési pontját és néhány képpel be is mutatja mi vár a kirándulókra. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ne szemeteljenek, és semmit ne vigyenek magukkal, csak amit hoztak.

5. ábra A tanösvény indítótáblájának tervezete


214


Az egyedi tájértékek felvételezésén alapuló turisztikai célú fejlesztések bemutatása Egerszalókon A tanösvényt vezető füzetnek a nyitó oldalán az egyedi tájértékek térképe szerepelhetne, amit az állomások bemutatása követne képekkel együtt és a végét zárhatná, hogy a településen milyen szállás és étkezési lehetőségek vannak, amit igénybe vehetnek a túrát követően, vagy ha esetlegesen több napot töltenének a környéken.

Összegzés Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az egyedi tájértékeket felvételeztük a Maklány-völgyben, elkészült a kataszteri adatbázis a MSZ 20381:2009 alapján. A területet bejárva kikörvonalazódott a tanösvény útvonalának terve, és el is készítettük azt. Kutatásunk rávilágított arra, hogy a Maklány-vögy értékeit úgy is fel lehet tárni, hogy a természetben nem ejtünk nagy sebet. Egy tanösvény kevés költségből is kivitelezhető, de mégis eléri a kellő hatást és a település turizmusának a fellendülésében is közrejátszik. Ahogy már említettük, a szállás és az étkezési lehetőségek feltüntetése által, az oda látogatók ott költik el a településen belül a pénzüket, és az mind a község gazdasági növekedését segíti elő. Akkor jó egy turisztikai terv, ha a település gazdaságát is fellendíti. Itt szóba jöhet bevételképpen a tanösvényt vezető füzet eladása is. Nem szabad drágán adni, hisz akkor nem vásárolják meg, de ha csak kicsivel is több jön vissza a ráfordított összegből, az ne nevezhető veszteséges befektetésnek. Mivel a tanösvény kialakításához az indítótáblára és az állomásjelölő táblán kívül, csak a tanösvényt vezető füzet költségeire kell számolnunk - mivel a terület tisztítását a polgármesteri hivatal által megbízottak, vagy esetlegesen önkéntesek el

tudják végezni - így a ráfordított költség csekély, amit még turisztikai pályázatok segítségével csökkenteni is lehetne. A 2013-as kimutatások alapján az Északmagyarországi régió a negyedik legkedveltebb célterülete volt a turistáknak és köztük Egerszalók benne van a három leglátogatottabb települések között (KSH 2014), és amint már említettük Egerszalók Község Településfejlesztési Koncepciójába is beépíthető a tanösvény tervezete. A kiépítendő tanösvény a turizmus keretein belül segíthet a természeti és kultúrtörténeti értékek fennmaradásában. A tanösvény kivitelezésére, Veress Imre András adott egy árajánlatot, hogy mégis az anyagokkal és a kihelyezéssel együtt mennyi költségre kellene számítania az Egerszalóki Polgármesteri Hivatalnak. Az indítótábla kihelyezése 80 000 Ft-ba, míg a 7 állomást jelölő táblák kihelyezése 20 000 Ft-ba kerülne. Turisztikai pályázatok segítségével ezen költségeket minimalizálni lehetne. Összességében úgy gondolom, hogy az egyedi tájértékeket nagyon jól lehetne Egerszalókon, a Maklány-völgyben, is hasznosítani a község turizmusának pozitív irányba való lendítése érdekében, ha a völgy adottságait a megfelelő módon próbáljuk hasznosítani. Ha elkészítjük a végleges kataszterezést és az értékeket a legjobb módon használjuk fel, hogy mind a község, mind pedig a Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel egyaránt és a természettel kölcsönösen segítsék egymás érdekeltségeit. Az értékek bevételhez juttatják a hotelt és a községet, ezért cserébe elősegítik azok fennmaradását és megőrzését és így kialakulna a vice versa kapcsolat.

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.] [4.] [5.]

Istók Cs. (2003): A fenntartható turizmus megvalósítása, megőrzése és fejlesztése Hajdúszoboszlón, Turizmus Bulletin, 2003/3., pp. 25-32. Kiss G. (1999): Hogyan építsünk tanösvényt? Földtani Örökségünk Egyesület, 126 p. KSH (2014): Magyarország Turisztikai Régiói, 2013. KSH Pécsi főosztálya, Pécs, 36 p. Lengyel M. (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA Reklámügynökség, Budapest. Michalkó G. (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon, Turizmus Bulletin 7.4. pp. 13-21.


215

Márton Ivett [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.]

216

Mikházi Zs. Szilvácsku Zs. (2010): Országos tájérték adatbázis – A Magyarországi vonzerők gyűjteménye, Turizmus Bulletin 14.3. pp. 12-16. MSZ 20381:2009 Magyar Szabvány (2009): – Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése, Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 2009, 17 p. Pannon Egyetem Turizmus Tanszék Aquaprofit Zrt. (2008. április 25.): Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, Veszprém-Budapest, 170 p. Sulyok J. (2002): Ökoturizmus Németországban. Turizmus Bulletin 6.2. pp. 52-28. Puczkó L. – Rátz T. (2002): A. turizmus hatásai, Aula Kiadó, Budapest, 482 p. WTO (1998): Guide for local authorities on developing sustainable tourism. A tourism and environment publication, WTO, Madrid, 194 p.


Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata

Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata Ágnes Réka Máthé – Artúr Kőhler The Hydraulic, Water Quality and Microbiological Investigation of a Kerosene Contaminated Site Abstract Subsurface contamination problems can form easily, remediation however is a difficult, time and money consuming process. The subject case is linked to kerosene storage in underground storage tanks. The age of the contamination was not known, it became obvious, when the storage tanks were excavated. The contamination was delineated and four years of monitoring followed. Altogether a 5-year long period served for monitoring the natural changes of site hydraulics and water quality. Additional investigation was performed to assess microbial activity. The results were integrated into a prognosis, the site is expected to be naturally regenerated by 2031. Keywords: kerosene, groundwater, biodegradation, MNA Összefoglaló A felszín alatti környezeti károk könnyen kialakuló, de nehezen helyrehozható károsodásai környezetünknek. A vizsgált probléma kerozin földalatti tartályokban való tárolása következtében alakult ki. Kialakulási ideje nem ismert, a szennyezettségre csak a tartályok kiemelésekor derült fény. A területen megtörtént a tényfeltárás, melyet négy év monitoring követett. Összességében öt éven át kísértük figyelemmel a terület felszín alatti vizeinek hidraulikáját, és a természetes vízminőségi változásokat, valamint kiegészítő vizsgálatokat végeztünk a mikrobiális aktivitásra vonatkozóan. Az elvégzett vizsgálatok eredményeit felhasználva, a terület természetes regenerációját 2031-re prognosztizáltuk. Kulcsszavak: kerozin, felszín alatti víz, biodegradáció, MNA

Bevezetés, alapadatok A vizsgált terület kb. két hektár kiterjedésű. A kerozintárolásra használt ingatlanon 13 db. 53 50 m -es földalatti tartály volt, melyeket 2008ban kiemeltek. A szennyezettség meglétét 2009-ben végzett mintavételek mutatták ki. A tényfeltárás 2009. december és 2010. január során nyolc ponton végzett fúrásos feltárással, talaj-, és talajvíz-mintavételekkel lehatárolta a kialakult szennyezettséget. A fúrásszelvények alapján a felszín és a felszín alatti víz közt érdemi záró képződmény, amely a felszín alatti ECONOMICA 2015. 3. szám

víz számára védelmet, illetve a felszín felől érkező szennyeződés vagy a beszivárgó csapadékvíz számára akadályt jelentene, nincs. A telített zóna a vizsgált területen gyakorlatilag egységes kifejlődésű homokos kavics (teraszüledék), érdemi inhomogenitás nem tapasztalható. A felszín alatti víz megütött szintje 4,5-4,8 méterrel a terep alatt, kb. 96 m mBf szintben volt. A területen kialakított mintavételi pontokon önálló fázisú szénhidrogén nem jelent meg. Az áramlási irány 2010. január 13-án nyugatias volt, nagyon 217

Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr -4

alacsony (1,4 x 10 ) gradienssel. A területen zajló biodegradációs folyamatokra áttételesen (vízkémiai adatok alapján) következtettek. A terület szivárgási együtthatóját irodalmi adatok alapján becsülték 60 m/napra. A tényfeltárás

idején a feltárt szennyezettség viselkedését meghatározó tényező a diffúzív transzport és a feltételezett biodegradáció volt, ezt a kialakult csóva izometrikus megjelenése is alátámasztotta (1. ábra).

1. ábra. Talajvízben oldott TPH koncentráció-eloszlás a tényfeltáráskor (2010. január).

Módszertan A felszín alatti vízben kialakuló oldott szennyezőanyag csóvák a keletkezésük pillanatától az megszűnésükig jellegzetes változásban vannak, másképp kifejezve a csóváknak életciklusuk van. Az oldott szennyezőanyag csóva aktuális állapotát a csóva

életciklusán belüli szakaszával jellemezhetjük (2. ábra). A csóva életciklusán belül megkülönböztetünk növekvő-, stabil-, csökkenő- és elfogyó fázist (Newell és Connor, 1998 alapján).

2. ábra. BTEX csóva elméleti ciklusa.

(Németh, 2003)

A szennyezettség elfogyásával kapcsolatos prognózis felállításához szükséges igazolni, hogy a degradáció valóban mikrobiális eredetű (Suthersan, 1996). Ahhoz, hogy a szennyeződés mértékének csökkenése a lehetséges koncentráció-csökkentő folyamatok közül a biodegradációnak legyen tulajdonítható, 218

alapvetően három feltételnek kell teljesülnie: (1) A szennyezőanyag mennyiség csökkenése kimutatható kell, hogy legyen, (2) a mikrobiális aktivitást laboratóriumi eredményeknek kell igazolniuk, valamint (3) a geokémiai indikátorok (elektronakceptorok) területi eloszlása és időbeli trendje legyen ismert (Suthersan, 1996). ECONOMICA 2015. 3. szám


Elvégzett vizsgálatok A mintavételeket az FTR 2000 Kft akkreditációja keretében 2012. szeptemberig Kőhler Artúr, 2012. decembertől Kőhler Artúr és Máthé Ágnes (a szerzők) végezték (Az FTR 2000 Kft. NAT által a NAT-7-0025/2012 számon akkreditált mintavevő szervezet) a felszín alatti víz mintavételére vonatkozó MSZ 21464:1998

(visszavont szabvány) szerint. A mintavételek előtt a kutak tisztítószivattyúzása paraméterállandóságig (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, hőmérséklet) történt, emellett a tisztítószivattyúzás során kitermelt víz jellemzőit (szín, zavarosság, szag, habzás stb.) a mintavételi jegyzőkönyveken rögzítettük.

1. táblázat. A monitoring (M) és a kiegészítő vizsgálatok (K) keretében elvégzett vizsgálatok és időpontjai.

Vízminták oldott szénhidrogén tartalmának vizsgálata Az akkreditált laboratóriumi analitikai munkákat a NAT-1-1398/2012 számon akkreditált Wessling Hungary Kft végezte. A monitoring vizsgálatok a szennyezettség koncentráció-változásainak vizsgálata céljából történtek. Hidraulikai vizsgálatok A nyugalmi potenciálszinteket a fentebb látható 1. táblázatban megadott időpontokban négy órán belül (tehát kvázi egy időpontban) mértük.


2. táblázat. Az analitikai módszerek.

A hidraulikai vizsgálatok elvégzése a prognózishoz szükséges talajvíz-áramlási adatokat biztosítja. 219

Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr Szivattyúteszt Ismerve a vízadó réteg jó vízadó képességét, rövid (60 perces), állandó hozamú szivattyútesztet végeztünk 5 kútban. A szivattyútesztekre kiválasztott kutak (DRF-1,-3,6,-7,-8) a terület egészét reprezentálják. A kiértékelést a visszatöltődési szakaszra, a Theis nem-egyensúlyi egyenletének Cooper-Jakob szerint módosított változatát alkalmaztuk (Domenico és Schwartz, 1990, 162. old). Eredményül az érintett vízadó szivárgási együtthatóját kaptuk, melyet a prognózishoz végzett számítások során felhasználtunk.

A kimutatáshoz nitrát-tartalmú folyékony táplevest (nitrátleves) kell pipettázni Durhamcsöves kémcsövekbe. Ennek a módszernek lényege, hogy a nitrátleveshez adott vízmintában lévő nitrátredukáló baktériumok nitrogén gázt termelnek, melyet a kémcsőben elhelyezett, tetején zárt Durham-csőben fel lehet fogni, így lehet következtetni a nitrátredukáló mikrobák aktivitására. A nitrátredukció mikrobiális voltának laboratóriumi igazolása az egyik feltétele a prognózis elvégzésének.

Eredmények és értékelés Általános vízkémiai vizsgálatok A biodegradációs aktivitáshoz köthető redox folyamatok eredményeképpen NO3 , Fe(III), 2Mn(IV), és SO4 redukálódik. Ezek a paraméterek az általános vízkémiai vizsgálatok során mérhetők, melyet a tényfeltárás során vizsgáltunk, így térképen ábrázolhatók a nitrát-, szulfát, Fe(II)- és Mn(II) koncentrációk. Az elfogyó nitrát- és szulfát koncentrációk, illetve a megnövekedő Fe(II)- és Mn(II) koncentrációk a mikrobiológiai aktivitás indikátorai lehetnek. A vizsgált felszín alatti térrész általános vízkémiai paraméterei alapján, a területen megalapozottan feltételezhető, hogy biodegradáció zajlik. Az adatok fényében a szénhidrogének biodegradációja a mérések idején szulfátredukciós fázisban lehetett, azaz oxidációjuk a szulfát, mint terminális elektronakceptor redukciója révén valósulhatott meg. A tényfeltárás idején a transzport fő gátló tényezője valószínűleg a területen kimutatott biodegradációs aktivitás lehetett. Az általános vízkémiai paraméterek térbeli eloszlása és időbeli változásának ismerete szükséges a prognózist megalapozó számítás elvégezhetőségéhez. Mikrobiológiai vizsgálatok A nitrátredukáló baktériumok a vízben lévő nitrátot elektronakceptorként használják, miközben a nitrátot redukálják, és végső soron nitrogén gáz képződik. A gázképződést kihasználva a nitrátredukáló képesség kísérletesen kimutatható. 220

Szivattyúteszt Az eredményül kapott szivárgási tényezőket irodalmi adatokkal és a becsült szivárgási tényezővel összehasonlítva arra az eredményre jutottunk, hogy a mért adatokhoz képest majdnem két nagyságrenddel lett alulbecsülve a szivárgási tényező. A becsült érték az irodalomban (Driscoll, 1986; Domenico és Schwartz, 1990) megadott tartományok alsó részébe esik, míg a mért értékek ezen tartományok felső határához esnek (3. ábra). 3. ábra. Szivárgási tényezők összehasonlítása.

Szennyezőanyag vizsgálatok A gócpontokban összességében csökkenő koncentrációk észlelhetőek (4. ábra). A szennyezettség területi kiterjedése egyes komponensek tekintetében stagnál, más komponenseknél csökken. Tehát a csóva életszakaszai közül a koncentráció és kiterjedés szempontjából a stabil-csökkenő szakaszban van (5. ábra). ECONOMICA 2015. 3. szám

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata 4. ábra. DRF-2 és DRF-8 kút szennyezettségi változások a mintavételi adatok alapján.

5. ábra. A vizsgált szennyező-csóva aktuális életszakasza.

(Németh, 2003)

Általános vízkémiai vizsgálatok Az 6. ábrán látható a nitrát-, vas(II)- és szulfátkoncetrációk területi eloszlása 2010. januári és 2014. szeptemberi időpontban.

időpont vas(II) eredményeit összehasonlítva érdemi különbség nem mutatható ki, tehát a vasredukció 2010 januárjában és 2014 szeptemberében is kimutatott.

Nitrát tekintetében határozottan kisebb koncentráció mérhető a szennyezett kutak körül, tehát a nitrát elfogyása kimutatható. A két időpont nitrát eredményeit összehasonlítva érdemi különbség nem mutatható ki, tehát elmondható, hogy mindkét mintavételi időpontban a szennyezett kutak környezetében nem állt rendelkezésre elegendő oxigén, mint elektronakceptor, így az anaerob lebontás dominált, melynek első lépcsőjéig, a nitrátredukcióig biztosan eljutott a folyamat.

A két időpontban mért szulfát koncentrációkból szerkesztett eloszlási kép jelentősen eltér egymástól. A tényfeltárás idején (2010. január) a szennyezett kutak környezetében kimutatható szulfát elfogyás 2014 szeptemberében már nem mutatható ki, a 2014. szeptemberi koncentráció eloszlás feltehetően a terület természetes geokémiai hátterét tükrözi.

A szennyezett kutakban magasabb vas(II) koncentrációt kaptunk, mint a szélső kutakban, tehát a vasredukció is kimutatható. A két


A szulfát koncentrációja a tényfeltárás kezdetétől növekszik a DRF-1-es kútban, tehát a szulfátredukció mértéke folyamatosan egyre kisebb lett a monitoring során, jelenleg a szulfátredukció nem kimutatható (7. ábra).

221

Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr 6. ábra. Nitrát-, vas-, és szulfátkoncentrációk 2010. januárban és 2014. szeptemberben.

7. ábra. DRF-1 kút szulfát koncentráció változása.

8. ábra. Nitrátredukáló csíraszám.

Mikrobiológia A 8. ábrán feltüntetett négy kútból történtek vizsgálatok. A Durham-csőben megjelenő nitrátbuborék igazolta a nitrátredukáló baktériumok jelenlétét. A nitrátredukáló mikroorganizmusok csíraszámában az egyes kutak közt mutatkozó különbséget a 8. ábra mutatja be. A legmagasabb csíraszámot szennyezett területre esik. 222

mutat

kút

Asszimilációs kapacitás A degradáció mikrobiális voltát ellenőrző feltételek teljesülése alapján a szennyező anyag mennyiségének csökkenése elsősorban a területen zajló biodegradáció eredménye, ezért a mikorbiológiai aktivitás számszerűsítésével számíthatóvá válik a szennyező anyag mennyiségének csökkenése, következésképpen a terület természetes rehabilitációjához szükséges idő becslése. A mikrobiológiai aktivitást a rendelkezésre álló elektronakceptorok mennyisége határozza ECONOMICA 2015. 3. szám

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata meg, ezt a mennyiséget kapacitásként ismerjük.

asszimilációs

A területen alapvetően nitrát- és vasredukció zajlik, ezekre az ionokra számítható az egységnyi asszimilációs kapacitás a redukciók egyenlete (Suthersan, 1996) és a háttér valamint a szennyezett területre jellemző nitrát és vas(II) koncentrációk különbsége alapján. A két folyamat együttesen zajlik, tehát a területen a nitrátredukcióhoz és a vasredukcióhoz köthető egységnyi asszimilációs kapacitásokat összegezni kell. Így a területre a háttérből érkező egységnyi asszimilációs kapacitásra 4,515 mg/l adódik. Ez azt jelenti, hogy egy liternyi, a területre a háttérből érkező víz elektronakceptor mennyisége 4,515 mg benzol (illetve azzal egyenértékű szénhidrogén) bontásához elegendő.

1. egyenlet. Felszín alatti víz áramlási fluxusa, ahol Vx= átlagos lineáris fluxus, K= szivárgási tényező, dh/dl= gradiens, ne= effektív porozitás

vx  3

A tényfeltárás során készült TPH koncentráció térkép alapján az áramlási irányra merőleges csóva-keresztmetszetet vettük horizontális kiterjedésként, mely 100 méter. Vertikális kiterjedése az a térrész, aminek a szennyező anyag átlagkoncentrációját vizsgáltuk, tehát a megfigyelő kutak szűrőzött szakaszának hossza, mely 2 méter. Ezen a 100 x 2 méteres felületen átáramló víz mennyiségét számítottuk a területre az utolsó vizsgálat alakalmával számított gradiens, a mért k-tényező és a porozitás alapján a Darcyösszefüggés (1. egyenlet) és az alábbi értékek felhasználásával.


dh dl

ne

http://www2.nau.edu/~doetqpp/courses/env303a/lec32/lec32.htm

2

K=0,1 m /m /s; ne=0,3; 3 2 vx=0,000033 m /m /s

dh/dl=0,0001;

2. egyenlet. Átáramló víz mennyisége, ahol A = szennyezett térrész áramlásra merőleges felülete, vx= átlagos lineáris fluxus

Q = A x vx 2

Az egységnyi asszimilációs kapacitásból és a szennyezett területre egységnyi idő alatt érkező víz mennyiségéből számítható, hogy a szennyezett területre egységnyi idő alatt mekkora asszimilációs kapacitás érkezik. A területre egységnyi idő alatt érkező víz mennyiségének kiszámítása úgy történt, hogy meghatároztuk azt a felületet, amire a szennyező anyag degradációját elősegítő ionok érkeznek, majd az áramló víz fluxusából kiszámítható az ezen a felületen egységnyi idő alatt átáramló víz mennyisége.

K

3

2

Ahol A = 200 m , vx = 0,000033 m /m /s = 0,066 3 m /s = 6,6 l/s = 570240 liter/nap. A teljes asszimilációs kapacitást megszorozva a naponta átáramló víz mennyiségével megkapható a napi asszimilációs kapacitás, ez 2600640 mg benzolegyenértéknek felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen mennyiségű benzol vagy benzolegyenértékben kifejezett szénhidrogén asszimilációjához elegendő egy napi asszimilációs kapacitás.

Prognózis A prognózis során számos tényező figyelembe vételét mérlegelni kellett. A területen a szennyező anyag három fázisban – szemcsevázhoz kötötten, oldott- és gőz fázisban – van jelen, mely fázisok egymással dinamikus egyensúlyban vannak. A területen önálló fázis nincs. A szemcsevázhoz kötött szennyezőanyag egyrészről párolog, másrészről oldott fázisba megy (mely szintén párolog kis mértékben). Az oldott szennyezőanyag mennyiségét abszolút értékben csökkenti a biodegradáció, ezzel ellentétes folyamat a szennyezőanyag beoldódása, ami folyamatos utánpótlást jelent az oldott szennyezőanyag mennyiségében.

223

Máthé Ágnes Réka - Kőhler Artúr A koncentráció-csökkentő folyamatok közül egyet vettünk közvetlenül figyelembe, ez a korábban leírt nitrát- és vasredukcióhoz kapcsolódó asszimilációs kapacitás. Voltak azonban olyan tényezők, melyeket nem vettünk figyelembe, ezek a párolgási veszteség és a területen zajló mangánredukció. A párolgási veszteséget azért nem vettük figyelembe, mert kb. 4 méteres mélységben helyezkedik el a szennyezett térrész, a párolgási veszteség alárendelt, többek közt azért is, mert a munkagödrök a tartályok eltávolítása után másfél-két évig nyitva voltak, ez alatt az idő alatt a párolgási veszteség nagy része lejátszódott a közvetlen légköri kapcsolatok és a napsugárzás hatására. A mangán redukcióját nem tudjuk figyelembe venni mérési eredmények hiányában, továbbá a korábbi mérések adatai alapján a mangán koncentrációja igen kicsi, ami – figyelembe vége a redukciójával járó energiahatékonyságot is – semmiképp nem biztosít jelentős figyelembe nem vett asszimilációs kapacitást. Volt olyan tényező, melyet nem közvetlenül vettünk figyelembe, ez a szemcsevázhoz kötött szennyezőanyag mennyisége. A szemcsevázhoz kötött szennyező anyag mennyiségére direkt adat nincs, ellenben figyelmen kívül nem lehet hagyni, hiszen az oldott szennyezőanyag számára folyamatos utánpótlást jelent egy egyensúlyi rendszerben. Figyelembe vételének módját a terület regenerációjára végzett számítás leírása során fejtjük ki bővebben. Ahhoz, hogy prognózist adjunk a szennyezőanyag elfogyására az asszimilációs kapacitás alapján, szükség volt a szennyező anyag mennyiségét benzolegyenértékben meghatározni. A szennyezőanyag mennyiségének számítása komponensenként a Surfer program segítségével történt. A szennyezett terület koncentráció-eloszlását a szoftver képes terület szerint integrálni. A terület, amely szerint az integrálás történik a „B” szennyezettségi határérték (6/2009 KvVMEüM-FVM (IV.14) együttes rendelet) feletti koncentrációval jellemzett terület. 224

A koncentráció-értékek területi integrálját a területtel visszaosztva a területre jellemző, a „B” határértéket meghaladó átlagkoncentráció értéket kapjuk. A szennyezett területen a telített zóna két méteres vastagságára a porozitást figyelembe véve kiszámítható a figyelembe vett térrészben található víz mennyisége, ennek és az átlagkoncentrációnak a szorzata adja a szennyező anyag mennyiségét. Az asszimilációs kapacitás benzolegyenértékre van megadva, ezért az egyes szennyező komponenseket benzolegyenértékre kell átszámolni és így ezek végül összesíthetőek. A szennyezőanyag benzolegyenértékben való megadása a komponensek átlagos szénatomszáma és a benzol szénatom-számának aránya alapján történt. Állandó asszimilációs kapacitással számolva minden mintavételi időpontra kiszámítható, hogy ha nem lenne szemcsevázhoz kötött fázisból a beoldódás, akkor hány nap alatt fogyna el az aktuális összes oldott szennyezőanyag mennyiség. Az állandó asszimilációs kapacitás mellett az egymást követő időpontokra kapott összességében csökkenő értékek modellezik a szemcsevázhoz kötött fázis fogyását is, amelyet az állandó megoszlási hányados melletti csökkenő beoldódás jelez. Az összességében csökkenő értékekre az Excelben „NÖV” függvény illeszthető, melynek alkalmazásával megkapható az úgynevezett „1 nap-érték”, ami azt az időpontot jelenti, amikor a napi asszimilációs kapacitás a beoldódó szennyezőanyagot egy nap alatt asszimilálja. Ennek az állapotnak a fennállásánál tekintjük a területet regenerálódottnak. E számítás eredményeként azt kaptuk, hogy a terület spontán regenerációja 2031-es évre várható. Ez az eredmény egyébként jól egyezik más, az egyes komponensek koncentrációcsökkenésből számított prognózisokkal.



Összegzés Az elvégzett vizsgálatokkal pontosan behatárolható volt, hogy életciklusát tekintve hol tart a szennyeződés bontása, és milyen folyamatok határozzák meg a viselkedését.

Az elvégzett vizsgálatok alapján az is megállapítható, hogy a szennyezettség az elméletileg elvárható módon viselkedik, ezért az adott prognózis reálisnak tekinthető.

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

6/2009 KvVM-EüM-FVM (IV.14) együttes rendelet Domenico, P. A., Schwartz, F. W. Physical and chemical hydrogeology 44. New York, Wiley, 1998. Driscoll, F. G., Groundwater and Wells. St. Paul, MN, Johnson Filtration Systems, 1986. Németh, T. Kármentesítési útmutató 6, Tényfeltárás és monitoring. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2003. Newell, C. J., Connor, J. A. Characteristics of dissolved hydrocarbon plumes: Results of four studies. American Petroleum Institute, Washington DC, 1998. Suthersan, S. S. Remediation engineering: design concepts. CRC Press, 150-153, 1996. http://www2.nau.edu/~doetqp-p/courses/env303a/lec32/lec32.htm


225

Mayer Viktorné Noémi

Mayer Viktorné Noémi

Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára Noémi Mayer Viktorné The Impact of Environmental Education at Elementary School on Children’s Environmentally Conscious Lifestyle Mottó: „A Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvása szent kötelezettségünk.” (Föld Charta, 2003.) Abstract The global ecological crisis can only be restrained with significant changes in our lifestyles and by creating environmental awareness. Its practical implementation can be achieved through environmental education, as well as by lifelong learning, in which public education plays a key role. However it is a social commitment as well, which cannot be accomplished without the support of conscious and responsible families. Keywords: environmental problem, environmental education, social commitment Összefoglaló A világméretű ökológiai válság megfékezéséhez életmódunk jelentős megváltoztatása és környezettudatos magatartás kialakítása szükséges. Ennek gyakorlati megvalósítása környezeti neveléssel, egy élethosszig tartó tanulással érhető el. Ez társadalmi feladat, melyben a közoktatásnak kulcsszerepe van, azonban nem elégendő a családok tudatos és felelősségteljes támogatása nélkül. Kulcsszavak: környezeti problémák, környezeti nevelés, társadalmi összefogás

Bevezetés Földünket a rohamosan fejlődő ipar, a technika, vagyis az emberi civilizáció által okozott környezetszennyezés és környezetpusztítás veszélyezteti. Végig gondolva kimondhatjuk, hogy Földünket tulajdonképpen saját magunktól kell megmenteni. Az ember saját magát pusztítja ki, hosszútávon csökkenti, ellehetetleníti a földi életet. A Föld az emberi hatások következtében nagymértékben átalakul, s veszélyben nem is a Föld van, hanem maga az ember és a jelenlegi élővilág. „Az

226

emberiség folyamatosan igyekszik biológiai korlátai közül kibújni. A számára optimális környezetet elhagyta a civilizáció hajnalán, és elfoglalt vagy kihasznál szinte minden életteret az egész Földön, ily módon kiterjesztve környezeti határait. Folyamatosan azon dolgozik, hogy a külső populációszabályozó tényezőket kiiktassa.” (JAKAB - VARGA, 2007.) A súlyosbodó környezeti problémák, mint például a szélsőséges időjárási viszonyok s az ebből következő természeti katasztrófák, a felelőtlen fogyasztói magatartás s ebből adódóan az ózonpajzs vékonyodása, az üvegházhatás ECONOMICA 2015. 3. szám

Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára fokozódása, valamint a globális felmelegedés, a felelőtlen mezőgazdasági magatartás: az erdőirtások, túlzott vegyszer használat, melyek a nem megújuló erőforrások kimerítéséhez, víz, levegő-, és talajszennyezéshez vezet, mind mind a környezeti válság okai. Ezek a tények. A kérdés: Hogyan kezeljük, orvosoljuk ezt a világméretű problémát? A válasz az összefogásban van, melyet a fenntarthatóság pedagógiája is kiemelten kezel. ”A környezetszennyezés csak sok ember együttes cselekvésével csökkenthető…” (JAKAB - VARGA, 2007.) A mai társadalom akkor tud megküzdeni ezekkel a globális problémákkal, ha a fenntarthatóság szemléletének érvényesítésével egy élhetőbb környezetet biztosít, de ehhez előbb be kell látnia a saját felelősségét, szerepét. „A környezeti válság csökkenését szolgáló lehetőségek közül kiemelkedik az ember életmódjának jelentős megváltoztatása. Ennek gyakorlati megvalósításához átfogó tudás szükséges, amely megszerzését már gyermekkorban el kell kezdeni, és egy életen át folytatni.” ( KOVÁTS NÉMETH, 2010.) A felnövekvő nemzedék – a jövő fogyasztói – nevelésében hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. A diákokban ki kell alakítani a környezettudatos, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet iránti felelős magatartást, az egészséges életmód igényét. A téma aktualitása – a „megsebzett bolygónk”, a környezeti problémák sokasodása és a környezetszennyezés – teszi szükségessé ennek a kérdésnek a körbejárását, a megoldások számbavételét, a közreműködők, érintettek felelősségtudatának felébresztését. „...Miközben az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófákkal fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz.” (LORENZ, 1994.)


Gyakorlataim során, valamint választott természetismeret műveltség területem kapcsán lehetőségem nyílt több intézmény környezeti nevelésnek aktualitásaival megismerkedni. Leendő tanítókén feladatomnak, és személyes ügyemnek érzem az alsó tagozatos gyermekek környezettudatosabb szemléletének kialakítását. Elgondolkodtatott, hogy a közoktatás ezen kiemelt feladatát, vajon mennyire sikerül a célszerű és tudatosan megtervezett pedagógiai tevékenység által elérni? Kutatásom fő célja az volt, hogy átfogó képet kapjak néhány környezetemben lévő általános iskola alsó tagozatán történő intézményes környezeti nevelési tevékenységekről és annak hatékonyágáról.

Célkitűzés, hipotézisek Vizsgálataim során keresem a választ:

az

alábbi

kérdésekre

1. Valóban eléri-e az iskolai környezeti nevelés a kívánt célt, vagyis, hogy a gyermekek a környezetükhöz pozitív attitűddel viszonyuljanak, majdani személyes döntéseik súlyát felmérjék? 2. Hatékony-e a jelenlegi iskolai környezeti nevelés? 3. Mennyire nyilvánul meg a gyakorlatban, a gyermekek mindennapos környezettudatos életmódjában az, amit az iskolában az egyes oktató - nevelő munka tevékenységeivel közvetítünk? Fenti kérdésekkel kapcsolatosan meglátásom a kutatásom megkezdése előtt: az intézményes környezeti nevelés részben eléri célját, hatékony tud lenni, elengedhetetlen, de önmagában nem elegendő egy fenntartható társadalom kialakításához. Hipotézisem bizonyításához illetve cáfolásához a kérdőívezést választottam, mint kutatási módszert. Vizsgálatom helyszíne a váci Karolina Katolikus Általános Iskola, mely környezettudatosan működő iskola révén, olyan modellt nyújt a tanulói számára, mely elősegítheti, hogy felnőttként ők maguk is környezettudatos életstílust folytassanak, valamint gyakorló iskolám a Verőce községi 227

Mayer Viktorné Noémi Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde. Kutatásommal szeretném megerősíteni a környezeti nevelés kiemelt fontosságát, a tanítók által végzett tevékenységek nélkülözhetetlenségét, és leginkább felhívni a figyelmet arra, hogy az iskolai környezeti nevelés mellett a szülői ház és az iskola, valamint az intézményen kívüli szervezetek harmonikus együttműködése elengedhetetlen.

A környezeti nevelés nemzetközi és magyarországi viszonylatban Dolgozatomban nincsen rá lehetőség, hogy áttekintsem nemzetközi viszonylatban a környezeti nevelés területén megfigyelhető főbb törekvéseket, de összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a környezeti nevelés fogalma az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül. A környezetvédelmi neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig jelentős tartalmi bővülés következett be: a környezet mellett megjelent a gazdaság, majd a társadalom szintje is. Így a humán és társadalmi vonatkozások is bekerültek a környezeti nevelésbe (nők helyzete, szegénység stb.). Ami a magyarországi környezeti nevelés múltját illeti, büszkén mondhatjuk, hogy az 1840-es Yellowstone-i Nemzeti Park létrehozásával egy időben – mely a nemzetközi környezeti nevelés első csírája – Magyarországon is megkezdődik a természeti értékek tudatos védelme, megkezdi tevékenykedését a Magyar Természettudományi Társulat. E tekintetben Magyarországon a nemzetközi szinttel egy időben kezdődött el a folyamat, mely a természetvédő egyesületek megalakulásától a természetszeretetre és természetmegóvó magatartásra nevelésen keresztül a fenntarthatóság pedagógiájának megjelenéséig, napjainkig tart lendületlenül. A magyar oktatásügy az 1985-ös Nemzeti alaptantervben, mint a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumában, két műveltségterületet érintően – az Ember és természet és a Földünk és környezetünk – lefekteti a környezeti nevelés átfogó céljait: 228

„A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.”(http://www.jogtap.hu/iskolaijogkereso/130-1995-KORM.pdf, 3.o.) 2003-ban a Nemzeti alaptantervben 1 megjelennek a kulcskompetenciák köztük a Természettudományos kompetencia, valamint a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáira épülő 2 kiemelt fejlesztési feladatai , mint a Környezettudatosságra nevelés.


Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára 2012. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (jelenleg hatályos rendelet) fejlesztési területeket, nevelési célokat határoz meg, köztük a Fenntarthatóságot, környezettudatosságot: „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachm ents/mk_nat_20121.pdf) 2014. évi NAT hangsúlyt fektet az önmagáért és környezetéért felelős életmód kialakítás késztetésére és az aktív szerepvállalásra. Mindezek alapján a környezeti nevelésben kulcsszerepe van a közoktatásnak, ugyanakkor társadalmi feladat is, hiszen egy élethosszig tartó tanulásról van szó. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a környezeti nevelés össztársadalmi folyamat, melyben a közoktatásnak kulcs szerepe van, de csak egy részterület. Havas Péter írja A fenntarthatóság pedagógiai elemei értekezésében: „A közoktatás előtt álló kihívás, hogy a társadalomban elősegítse azt a szükséges átalakulást, amely a fenntartható fejlődés útjára segíti a válaszúthoz érkezett emberiséget.” (HAVAS, 2001)


Környezeti nevelés a gyakorlatban A környezeti nevelés élethosszig tartó tanulást jelent, ezért különböző életszakaszai vannak. Az óvodában jelenik meg először intézményes, szervezett formában, majd az általános iskola alsó tagozatában, ahol már tudatosabban, de még mindig gyakorlatban, aktív részvétellel motiválva és szemléltetve, az objektív tények ismertetése mellett érzelmi ráhatással nevelünk. Természetesen ezt követi a felső tagozat több és több ismeretanyag átadásával, az alternatív gondolkodás elsajátítatásával, s végül a fiatal- és felnőttkor környezetbarát életmóddal, egészséges életvitellel. Fentiekben láthattuk, hogy országunkban törvényi szabályozás van a környezeti nevelés megvalósítására, meghatározva a nevelés célját, tartalmát, követelményeket, s emellé társulnak az egyre nagyobb számban létesülő civilszervezetek, akik szerepet vállalnak a globális probléma megoldásának keresésében, valamint jelentős hangsúlyt fektetnek a felnövekvő nemzedék szemléletformálására. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azonban az első szocializációs színteret, a családot, ahonnan indulunk. Előfeltevésem a kutatásommal kapcsolatban folyamatosan azt sugallja, a családi háttér nélkül igen nehéz a megvalósítása. Félelmemet ezzel kapcsolatban Havas Péter tollából is olvashattam A környezeti szocializáció alternatívái című cikkében, miszerint figyelembe véve a valóságot, az otthonok más – más környezettudatossággal élik mindennapjaikat, s a két szocializációs színtér e tekintetbeli eltérése akár feszültséget, kognitív disszonanciát is kelthet a gyermekben, „megterheli a felnőtt és a gyermek nemzedék kapcsolatát”. „Könnyen belátható, hogy a szülők életviteli mintái tartósan és meghatározó módon vésődnek be a gyerekeik szokáskészletébe, még ha azokat későbbiekben az új értékrendet teremtő generáció bírálja és megváltoztatja is.” Ennek ellenére ne adjuk fel, próbáljuk meg tanulóink életét a tudatos, környezetkímélő viselkedés felé terelni. Már a NAT is megfogalmazza, hogy a családdal

229

Mayer Viktorné Noémi együttműködve neveljen az iskola az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges képességeket. A hatékonyság érdekében teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, ahol pedagógus és szülő együttműködhessen. Egyéni nevelési gyakorlataim során több általános iskola környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája gyakorlati megvalósításába tekinthettem bele. Az általuk alkalmazott környezeti nevelési módszerek széles skáláját láttam, mind iskolán belül és kívül, a hagyományos tanóráktól eltérő foglalkozások számos megoldását megfigyelhettem.

Kutatásom bemutatása Kutatásom során az alsó tagozatos környezeti nevelés hatását vizsgáltam a gyermekek környezettudatos életmódjára. Kutatási módszerként az írásbeli kikérdezés módszerét választottam. Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatását úgy tudom hitelesen mérni, ha összehasonlítom az iskolába érkező 1. osztályba lépő gyermekek tudását, tájékozottságát, magatartás formáját, környezet szemléletét egy, már régebb óta intézményes nevelésben (környezeti nevelésben) részesülő, esetemben 5. osztályos tanulókéval, megfigyelve a fejlődésüket, a környezethez való hozzáállásukat. Mérni az 1. osztályos tanulókat, akik még csak most kerültek az intézményes nevelés és oktatás körébe és leginkább az elsődleges szociális színtér impulzusai által formálódtak, igen nehéznek bizonyult volna. Így indokoltnak láttam inkább a 2. osztályos tanulók vizsgálását, mint az alapsokaság egyik alcsoportjának vizsgálását. Mintám részét a két eltérő életkort képviselő osztályokon kívül, mint elsődleges szociális háttér, családjaik szélesítették. Célom az volt, hogy felmérjem: a. a 2. osztályban rendelkeznek-e, és ha igen, milyen mértékben környezettudatos életvitel készségeivel, ismeretével, azaz,

230

hogy mit hoznak otthonról, az óvodából a kisiskolások? b. az 5. osztályban – túl már négy év intézményes nevelésén - az iskola környezettudatos nevelésének köszönhetően, milyen szemléletmód váltás következett be a környezetbarát magatartásukban, alkalmazzák-e a tanultakat? c. a szülők mennyire környezettudatosan nevelik gyermekeiket, hogyan vélekednek erről, milyen környezet-, ill. egészségorientált attitűd jellemzi a mindennapi életüket. A minél hitelesebb kép kirajzolódásához, és mert feltevésem szerint a faluban lakók nagyobb hányada él környezettudatos életmódon, és közvetíti azt a jövő generáció számára, szükségesnek éreztem adatokat gyűjteni vidéki és városi iskolák tanulóitól, szüleitől egyaránt. Így végül az alábbi létszámban és arányban vontam be a tanulókat családjaikkal az írásbeli kikérdezésbe, remélve, hogy ez a 152 fős tanulói és 152 fős szülői minta tükrözi az alapsokaság lényeges jellemzőit. Tekintettel a három különböző életkorú célcsoportra (a harmadik célcsoport a szülők voltak), három különböző kérdőívet állítottam össze, a kérdéseket 5 nagy témakörbe rendeztem: környezetszennyezés, közlekedés, mozgás, vásárlási és táplálkozási szokások, hulladékkezelés, környezettudatos magatartás. Eredmények és következtetések A 3 különböző kérdőív összesen 61 különböző kérdésével igen nagyszámú adat, információ került a birtokomba, ezért ezekből rávilágíthatok a vidéki – városi intézmény vonatkozásában különbségekre, azonosságokra; adott korcsoportok ismeretanyagának, attitűdjének összehasonlítására; különböző iskolákon belüli 5. osztályra elért környezeti szemlélet fejlődésére és családokon belüli magatartásformákra a 6 nagy kérdésblokkon belül. A teljesség igénye nélkül, a következőkben ezekből osztok meg egy-egy eredményt a kedves Olvasóval.


Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára Az Írd le röviden, mivel ártunk mi emberek a Földnek? kérdésre az ötödikes tanulók közül 49% a szemetelést, 11% általánosságban a levegőszennyezést emelte ki, további 9% az autók, gyárak által kibocsátott káros anyagokat jelölte meg. Kiugró volt még 7%-kal a hulladékkezelés problémaköre és az újrahasznosítás hiánya. A válaszok között szerepelt még a vízpazarlás, mértéktelen 9 ábra Városi iskola 5. osztályos tanulóinak válaszai

Megnyugtató, hogy 11-12 évesen, már 80% 72%-a a megkérdezett diákoknak tisztában van napjaink környezeti problémáival, s súlyosnak véli. Sajnálatos azonban, hogy a városi iskolában 3% tud róla, de nem érzi még a saját felelősségét ebben a kérdésben, s ez az arány a vidéki iskola esetében 14%-ra ugrik. 15%-a pedig nem is tud a Földet fenyegető környezeti problémákról a városiaknál, míg a falusi iskolában ez 4%. Fentiekhez hasonló kérdésekkel igyekeztem felfedni a gyermekek környezettel kapcsolatos ismereteinek meglétét. Az 5. osztályos tanulók egyik kérdése arra vonatkozott, vásárláskor miért érdemes szatyrot vagy kosarat vinni magunkkal? Az alábbi arányban kaptam a városi tanulóktól a válaszokat (3. ábra). A második kördiagramon (4. ábra) látható a szülők válaszai: miszerint ha vásárolni indul, mindig visz magával valamilyen szatyrot vagy kosarat?


vegyszer használat, cigarettázás, fák irtása. Nem kapott azonban említést a felelőtlen fogyasztói magatartás. Az 5. osztályosok arra a kérdésre, hogy: Hallottál róla, hogy a Földön környezeti problémák vannak? (1. és 2. ábra.) az alábbi válaszokat adták iskolák szerint %-os megosztásban: 2. ábra Vidéki iskola 5. osztályos tanulóinak válaszai

A vidéki válaszok hasonlóan alakultak a fentiekhez, nagyobb eltérést a nem kell pénzért venni és a környezet kímélő opciók arányában voltak, a faluban élők a környezet kímélést válaszolták inkább. Ebben a tekintetben (a válaszok alapján) környezettudatosak a megkérdezett háztartások, s gyermekeik túlnyomó része tisztában van az ok-okozati összefüggésekkel. Ilyen és ehhez hasonló kérdéspárokkal próbáltam felmérni, hogy az otthoni, szülői minta, hogyan hat a családban felnövő gyermekre, aki, a jó gyakorlati mintához, intézményes keretek közötti környezeti nevelésben is részesül. Azt feltételeztem, hogy a faluban lakók nagyobb része él környezettudatosan, s ez az attitűd a gyermekekre is hatással van; a felmérés cáfolta ezt a hipotézist, egyrészt több városi szülő mondja magáról, hogy környezetbarát módon él, mint falusi. Másrészt az eredmények alapján a gyalogos közlekedést

231

Mayer Viktorné Noémi is és a természetben járást is inkább a városi családok részesítik előnyben.

4. ábra Városi iskola 5. osztályos tanulóinak válaszai

A kutatás alapján a szülői közösség többsége nem eléggé motivált és tudatos a környezetvédelemben, az egészséges életmód megvalósításában, hiányzik a felelősségérzetük, vagy nem érzik cselekedeteik következményeinek súlyát, így gyermekeiket sem ebben a szemléletben nevelik. „Gyermekeink környezeti szokásaik által elsősorban a mai felnőtt generáció környezeti értékrendjét követik, annak minden hibájával, ellentmondásával együtt.” (HAVAS, 1993). Többségük nem környezettudatos háztartást vezet. A bevásárláshoz ugyan visz magával szatyrot vagy kosarat és szelektív hulladékgyűjtést végez is, de az újratölthető elemeket, az energiatakarékos fénycsöveket, égőket, természetes alapanyagú gyermekjátékokat, újrapapírból készült termékeket, házi komposztálás lehetőségét nem tartja szem előtt. Csak minden negyedik szülő tartja fontosnak a természetben járást, fele jár rendszeresen gyermekével közösen sétálni, biciklizni. A gyermekek 5. osztályos korukra ugyan széleskörű környezeti ismeretekkel rendelkeznek, de nem állítható teljes bizonyossággal, hogy tudatosabban és 232

Ez azonban azzal is magyarázható, hogy a falusiak eleve a természethez közel vannak, így nem is kell kimenni, hiszen benne élnek. 5. ábra Városi iskola 5. osztályos szülői közösségének válaszai

pozitívabb attitűddel viszonyulnak környezetükhöz a gyakorlatban, s a mindennapos környezettudatos életmódjukban megnyilvánulna az, amit az iskolában a környezeti nevelés által közvetítünk. Azzal tisztában vannak, hogy pl. a vízzel takarékoskodni kell, mert készletünk véges, de mégsem teszik ezt tisztálkodás közben – pedig a szülők nagyobb része azt nyilatkozta (tehát a szülői pozitív minta adott). 4. osztályban már tudomást szereztek környezetismeret óra keretében a klímaváltozásról, annak okairól, de sokan nem ügyelnek arra, hogy az elektromos eszközeik ki legyenek kapcsolva, amikor használaton kívül vannak, pozitívum, hogy a lámpák már legtöbb helyen nem világítanak feleslegesen. A veszélyes hulladék fogalmát a gyermekek túlnyomó része ismeri, de még akad, aki a szemetesbe dobná, pedig az iskolákban erre külön gyűjtőhelyek vannak telepítve. Tudják már a 2. osztályosok, hogy az édesség nem egészséges, mégis rendszeresen esznek csokoládét vagy süteményt, amit nyilvánvalóan szüleik adnak nekik. Örvendetes azonban, hogy szinte mindenki fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy otthon, vagy iskolai zöld napos akciók keretében vagy az ebédhez. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára A hulladékkal kapcsolatos kérdésekben már a 2. osztályos tanulók is jeleskedtek, a hulladékgyűjtő konténereket felismerték, bár néhány esetben nem a megfelelő szóhasználat volt jellemző, és helyesen megtalálták a hulladékok helyét is az adott konténerek valamelyikében. A szemét és a hulladék közötti különbség tétel, a hulladékcsökkentés, szintén környezetismereti tananyag, ugyan csak a 4. osztályban kerül elő, de mindkét iskola az intézményen belül szelektív hulladékgyűjtésre buzdítja diákjait a kihelyezett gyűjtőedényekkel, PET palack összenyomó készülékkel, sőt különböző, ösztönző, osztályok közötti versenyek megrendezésével, túl az igen nagy hagyománnyal bíró papírgyűjtéseken. Meglepőnek, de örömtelinek találtam, hogy a 11 éves tanulóknak csak 20%-a részesíti előnyben a márkajelzéssel ellátott ruhaneműket, többségüknek megfelel az egyszerűbb is, fontos, hogy jól álljon neki. A városi szülők nagy része a kinőtt, feleslegessé vált ruhákat szeretetszolgálatnak juttatja el, míg a falusi szülők inkább rokonok körében osztja szét, szemetesbe egy megkérdezett sem dobja, még ritkán sem. A szemetelés témaköre az, ami kiugróan uralja a gyermekek környezeti kérdésekkel kapcsolatos gondolkodását. A 2. osztályosok zöme azzal vigyáz a környezetére, hogy nem szemetel, vagyis, a szemetet a kukába dobja. Az 5. évfolyam nagy része is úgy véli, hogy a szemeteléssel ártunk legtöbbet a Földnek. Több oka is lehet ennek a ténynek. Egyrészt, mert ez talán a közvetlen környezetünkben legközvetlenebbül megtapasztalható környezetszennyezés, tanulmányi séták alkalmával is erre hívjuk legtöbbször fel a figyelmet, az iskolák falain belül is nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a média is sokat foglalkozik illegális szemétlerakók stb. kérdésekkel. Megfigyelhető mindkét évfolyamnál az állatokhoz való pozitív viszonyulás. Az élővilág egyensúlyának fenntartása fontos motiváció a környezeti ártalmak megszüntetésére. Ebben a kérdéskörben, vagyis, hogy miért fontos, hogy vigyázzunk a környezetünkre, a nagyobbaknál ECONOMICA 2015. 3. szám

már megjelenik a felelősségérzése is a jövő generáció iránt, mint magyarázat. A mértéktelen fogyasztás konkrét megnevezése hiányzott ugyan a kérdőívekről a válaszadók részéről – pedig 4. osztályban erre 2 tanóra keretében is kitérnek –, de megjelent több esetben a „pazarlás” fogalma, mint amivel ártunk a Földünknek. Említést kell tennem arról a jelenségről, miszerint a kitöltő hajlamos a tényleges helyzet elferdítésére, hogy a szociális elvárásoknak megfeleljen. Több esetben, véleményem és a kialakult kissé ellentmondásos eredmények alapján, a valósnál pozitívabb környezeti attitűdöt jeleztek a szülők, hogy jobb megítélés alá kerüljenek – annak ellenére, hogy a kérdőív kitöltése névtelen volt. Például a gyorsétkezdéket elmondásuk alapján nem, vagy csak ritkán látogatják, míg a gyermekeik szerint sokszor (2. osztály). Biciklizni, sétálni az 5. osztályosok közül 35% szokott a családjával, míg a szülők bevallása szerint több mint a fele jár rendszeresen biciklizni családjával és 36%-uk csak ritkán. Természetesen az is lehet, hogy a gyermekek nem értelmezték jól a kérdés határozó szavait: rendszeresen, és a családoddal. Ennek megítélésében túl sok a bizonytalan tényező. Látható, hogy a megkérdezett diákok nem minden környezeti témához viszonyulnak egyformán pozitívan, de ez nem feltétlenül a környezeti nevelés hatására következik be, bizonyos területeken (energia, elektromos szennyezés, globális környezeti problémák részletezése) további fejlesztő munkára van szükség, hogy elfogadható környezeti attitűd alakuljon ki. A diákok környezettel kapcsolatos műveltsége az említett kérdésekben jónak mondható, kisebb bizonytalanságokkal. A környezetet veszélyeztető globális okokról, tényekről alkotott nézeteik kialakulóban vannak, e problémák körbejárása elengedhetetlen.

Összefoglalás Kutatásom eredményei alapján megerősítést kaptam abban, hogy az iskolai környezeti nevelés fontos, több területen is sikeres 233

Mayer Viktorné Noémi szerepe a környezettudatosság kialakításában megkérdőjelezhetetlen. Ez az a színtér ahol az átadott ökológiai ismeretek, tudás, tényadatok segítségével megértik a gyermekek a környezet és ember közötti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, ami alapja a saját környezettudatos magatartásformáinak kialakulásának. Kutatásomból az is kiderült, hogy elegendő-e az intézményes környezetinevelés a felnövekvő nemzedék környezeti érzékenységének és szemléletének formálására. A válasz, nem. Hiszen a gyermek iskola után hazatér, s a mindennapos életmódját éli, gyakorolja az otthoni közegben, ahol a család nevelő, példamutató, értékrendet közvetítő szerepe páratlan jelentőségű. „Gyermekeink környezeti szokásaik által elsősorban a mai felnőtt generáció környezeti értékrendjét követik, annak minden hibájával, ellentmondásával együtt.” (HAVAS, 1993). A családok környezettudatosságának szintjei azonban igen eltérőek. Egy egészség- és környezetorientált családban felnövő gyermek helyzete sokkal kedvezőbb a gyermek pozitív környezettudatos attitűdjének kialakulása szempontjából. Ám ahol a család nem környezetvédő magatartást tanúsít és közvetít, hovatovább közömbös, pazarló, ott a gyermekben kognitív disszonancia lép fel, nem egyezik az, amit az iskolában hallott, és amit otthon a gyakorlatban lát. A megoldást az összefogásban látom. Be kell látnunk, hogy a szülők felelőssége igen nagy a gyermek környezettudatos nevelésében, melyet az oktató-nevelő tevékenységek kiegészítenek és tovább fejlesztenek az összefüggések feltárásával, ok-okozati tényezők rávilágításával, s a gyakorlati megvalósításával.

a gyermekeket egy felelős állampolgári életre, gondolkodásra, tudatos döntéshozatalokra és cselekvésre, vagyis egy konstruktív életvezetés kialakítására. A cél eléréséhez szorosabb kapcsolatot kialakítva, bírjuk rá a szülőket a közös együttműködésre gyermekeik és Földünk érdekében. Ehhez az alábbi javaslatokat teszem:     

   

 

Mindezeket segítik az egyre erősödő civil szervezetek és egyéb, intézményen kívüli szervezeti formák környezeti nevelése is. Megoldási lehetőségek Közös tehát a feladat: együtt kell szülőnek, pedagógusnak és a szervezeteknek felkészíteni

234



Az iskolai projektnapokon aktív szülői részvétel igénylése, bevonása. Iskolakert gondozása szülői segítséggel, a megtermelt biotermékek közös elfogyasztása. Jeles napok lebonyolítása szülők bevonásával. Gyermekek által készített kiadványok (plakátok, tablók, beszámolók) terjesztése családi körben. A helyi környezet szépítése, takarítása, szennyezések felszámolása szülőkkel közösen. Helyi kistermelők felkeresése szülőkkel együtt, akár piacok, vásárok látogatása. A szabadidő közös, kulturált eltöltése a természetben, családi kirándulások. Tematikus rendezvények szervezése szülők bevonásával, részvételével. Előadások megszervezése szülői közösségnek, például az alábbi témákban: o tudatos egészségápolás, prevenció o a háztartás környezetbaráttá tétele o a fogyasztói kultúra zsákutcája o a média szerepe Beszélgető körök létrehozása, természetfilmek közös megtekintése és elemzése. „Olyan a világ, amilyenné teszed!” címmel rendkívüli szülői értekezlet szervezése ezen dolgozat eredményeinek közzétételével és a globális környezeti probléma kivetítése a személyes felelősségünkre, azaz lokális szintre, közös megoldáskeresés, vállalások. Vonjuk be a szülőket és ez növelni fogja a környezeti nevelés hatásfokát!


Az alsó tagozatos környezeti nevelés hatása a gyermekek környezettudatos életmódjára Fontos szem előtt tartanunk, hogy a nevelés, beleértve a környezeti nevelést is, nem csak intézményes nevelést jelent, hanem egy élethosszig tartó, ismeretközlési és szemléletformálási tevékenységet, melyben felelősséget kell vállalni pedagógusnak, szülőnek és a társadalomnak egyaránt, ahol

nem a szavak, sokkal inkább a tettek a döntőek. „Az ember – természet kapcsolat javításában az eredményt mindeddig a természet megváltoztatásával képzeltük el. Ideje lenne elgondolkodni saját magunk megváltoztatási lehetőségein is!” (VIDA, 2001)

Záró gondolat: „Kezünkben tartjuk a jövőt, mi együtt, és nekünk kell biztosítanunk azt, hogy unokáink ne kérdezzék meg, miért nem cselekedtünk helyesen, és hogy ne kelljen a következményeket elszenvedniük” (Ban Ki-moon, ENSZ főtitkár, 2007)

Felhasznált irodalom: [1.]

[2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.]

Csutora Mária – Hofmeister Tóth Ágnes (2011): Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései, szöveggyűjtemény. Corvinus Egyetem, Budapest, 53-79 o. Havas Péter – Varga Attila (2005): A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 55. évfolyam. 12. szám 45 – 64 o. Havas Péter (1993): A környezeti nevelés néhány pedagógiai elve és területei. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 10. szám. Havas Péter (2001): A fenntarthatóság pedagógiai elemei. Új Pedagógiai Szemle, 2001. év 9. szám. Jakab György - Varga Attila (2007) : A fenntarthatóság pedagógiája. L’Hartman Kiadó, Párizs, 74.o. Kerényi Attila dr. (2006): Általános környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Budapest, 383.o. Kováts - Németh Mária (2010): Az erdőpedagógiájától a környezetpedagógiáig. Comenius Kft, Pécs, 292.o. Lorenz, Konrad (1994): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. IKVA Könyvkiadó Kft, Budapest, 143.o. Lükő István dr. (2003): Környezetpedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 251.o. Varga Attila (2006): Tanulás a fenntarthatóságért. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 192 o. Vásárhelyi Judit (2010): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapfelvetés, Magyar K. N. E., Budapest, 306.o. Vida Gábor (2001): Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó, Budapest, 128.o. 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet


235

Igor Molchanov

Igor Molchanov

The State and Social Regulation of the Effectiveness of the Universities in Russia: a Systemic Approach and Monitoring Molchanov Igor Az oroszországi egyetemek állami és társadalmi szabályozása: szisztematikus megközelítés és monitoring Összefoglaló A cikk az oktatási intézmények teljesítmény-értékelésének aktuális kérdéseivel foglalkozik. Azokat a problémákat tárgyalja, amelyek döntéshozatalt igényelnek az általános iskolák, a szakközépiskolák és a felsőoktatási intézmények hatékonyságának növelése érdekében. Kulcsszavak: oktatás, minőségértékelés, monitoring. Abstract The article deals with current issues of assessing the performance of educational organizations. The problems to be addressed to improve the efficiency of primary schools, secondary vocational schools and institutions of higher education. Key words: education, quality assessment, monitoring. The education sector is an important segment of the public sector of the national economy of Russia. Its main purpose is the production of social goods, the provision of educational services. The accessibility of education for the various layers and social groups of the population, the creation of conditions for the balanced functioning of the educational institutions are the key factors influencing the formation of the qualitative characteristics of human capital [1, p. 407-408]. In the context of the structural modernization of the national economy of Russia one of the key tasks is to ensure the quality of education. 1

This concept is generally formulated by the Act "On Education in the Russian Federation". "The quality of education - a comprehensive characteristic of the educational activities and the training of learners, which expresses the degree of compliance of federal state educational standards, federal government requirements and (or) the needs of the natural persons or legal entities in whose interests educational activities are carried out, including the degree of achievement of the expected results of the educational programme "[2]. Thus, the quality of education must meet the requirements of the state and of the customer (consumer).

Doctor of Economics Professor of the Faculty of Economics of Lomonosov Moscow State University Professor of ‘The Theory of Finance’ Financial University under the Government of the Russian Federation

236


The State and Social Regulation of the Effectiveness of the Universities in Russia: … In Russia the practice of the public management of educational institutions has historically been formulated. One of the functional elements of this process is the control and supervision of the quality of education. The management of educational activity is carried out: at the federal level - the Ministry of Education and Science of the Russian Federation, at the regional level Ministry of Education of the subjects of the Russian Federation, at the local level – the Departments of Education of the municipality. The need to improve the performance of Russian universities makes the application of periodic monitoring necessary in order to assess the quality of public education. The purpose of monitoring is to monitor the status of educational institutions, to receive information about them provided in a predetermined structure at fixed intervals, at maximum transparency for all interested categories of users. Monitoring should help improve the effectiveness and strengthen the economic and financial situation of universities on the educational market. The concept of the effectiveness of educational activity is a more specific concept in relation to the quality of education, and it also shows the achievability of results set as a target. However, successfulness is closely connected to the quality of education received. The quality of education is based on a regulatory legal base and periodically updated federal state standards. The contents of various educational programmes are developed and realized by institutions of higher education independently. To solve the difficult methodological problems of improving the effectiveness of universities, one has to use complex scientific knowledge, an interdisciplinary and a systematic approach. The evaluation of the activities of higher educational institutions on the basis of a systematic approach represents a new methodological direction. So in the educational process considered as a single whole, a certain group (a set, a system) of elements (components) is becoming distinct. ECONOMICA 2015. 3. szám

Their interaction can be considered with one another (internal environment) and also with other objects (the environment). Applying a systematic approach can solve a number of scientific challenges. First, one has to isolate the components of the educational, scientific, financial and other related activities, as independent (and simultaneously interrelated) parts of a certain way of organized educational process. Secondly, one has to show the function of various components of a collection of objects in the system as a whole. Third, one has to reveal the logic of the combination of components that promotes their coordinated interaction within a single educational process. . Fourth, one has to establish a systematic list of the factors defining the independent development of educational, scientific and other activities as some independent parts of some common social processes in the field of education. If we proceed from the logic of the systemic approach, the assessment of the effectiveness of the educational activities of the account presupposes the influence of a number of coherent and interacting participants in the educational process consisting of the following structural elements. First, organizations engaged in educational activities at the level of elementary and secondary vocational education (the so-called "suppliers"). Second, the applicants, that is people who have the necessary level of education for university entrance ("feedstock"). Third, trained graduates, that is, specialists who have completed training in high schools ("the finished products"). Fourth: consumers of finished products ("Employer"). Fifth, employees of educational institutions providing educational services in accordance with the requirements of the content of education, regulated by educational standards, plans, programmes ("producers"). Sixth: the training 237

Igor Molchanov and education - tools, equipment, including sports equipment and accessories, tools, training and teaching aids, computers, information and telecommunication networks, hardware and software, and audio-visual media, print and electronic educational and informational resources and other material objects, necessary for the organization of educational activities ("material base"). Maintaining the relationship between these elements is characterized by a certain closeness of the relationship.

professional community and the state that are reliable.

The coordinated interaction of all these elements in the composition of the above system requires a stably operating financial mechanism. With regard to the peculiarities of the "Education" sector, the financial mechanism of educational institutions of different legal forms may be represented as a set of types, forms of organization and financial relations characteristic of the education methods of formation and use of financial resources as well as methods for their quantification. The purpose of the financial mechanism of educational institutions is to ensure their efficient operation, financial stability and sustainable social and economic situation in the implementation of the state (municipal) tasks and meet the needs of the population in education in the context of global changes in the market of educational services [3, p. 439]. The assessment of the quality of higher education is carried out by government and associated primarily with the state accreditation procedure which has a supervisory character. This approach is quite unique in the world. In foreign countries, governments tend to be very limited in their ability to conduct work related to the assessment of education quality and ranking universities on this criterion. The procedures for determining compliance with the level of training and learning outcomes with regulatory requirements and the state educational standards, as a rule, are transferred to specialized expert organizations of the

However, the law provides for the possibility for the creation and development of public and self-regulatory organizations. Their task is to assist institutions of higher education in the elimination of defects in their work, to make recommendations to improve their performance without any penalties. To develop this area non-governmental procedures are offered for the assessment of the quality of education: an independent evaluation, the public accreditation of educational institutions, and professional public accreditation of educational institutions. Thus in Russia, the current legislative base provides for the distribution of functions between public and non-governmental organizations in the national system of guarantees of the quality of education. To carry out independent evaluations in the accreditation of institutions of higher education the Agency for Higher Education Quality Assurance and Career Development, various expert organizations that are created by employers’ companies may be involved. In particular, the professional public accreditation is carried out by the Russian Engineering Union, the public organization of small and mediumsized enterprises, “The Support of Russia", the Federation of Restaurateurs and Hoteliers of Russia , the Federation of marketers, The Association of Managers, The Association of the Lawyers of Russia, the Accreditation Centre of the Association of Russian Engineering Education, the Free Economic Society. This practice allows you to control the quality of

238

So far, in Russian practice persists the prevalence of state control of the quality of education in comparison with public influence and self-regulation. The legislation provides for procedures for assessing the quality of public education, namely the licensing of educational activities, the state accreditation of educational programmes, final examination, state control and supervision in the field of education.


The State and Social Regulation of the Effectiveness of the Universities in Russia: … education from the perspective of employers and the professional community. So far, in Russia a national register of organizations that conduct professional public accreditation has not been established. In this regard, the question of designing a unified national system for assessing the quality of education is relevant. In our view, it must be multi-functional, with the inclusion of state regulation procedures - from licensing and accreditation to the state control of educational activity. This system should be comprehensive and include the final state certification procedures, the procedures of independent evaluation of the quality of education, quality assurance activities within the educational organization. In addition, it should use international, national, regional, municipal monitoring researches and procedures for evaluating the quality of education that would cover all levels of education (including the selfassessment procedure). It should be stated that the creation of a national system of evaluation of the quality of vocational education in Russia in the whole form has not been completed. The establishment of a national system for assessing the quality of education is possible within the framework of the sub-programme (section) as part of the State program of the Russian Federation "Education Development

for 2013-2020" [4]. This document should be integrated in a systematic way to present a multidimensional approach to this problem and secure the use of a variety of institutional and economic tools to address it. In particular, in the sphere of education the questions of creating a federal centre for accreditation and a network of accrediting agencies are important; attention has to be paid to the development of the institute of public-private partnership. Due to the fact that in Russia, until recently, no tools have been created to provide real guarantees of the quality of education, there is a need to use innovation. One has to continue the improvement of government procedures governing the contents of educational activities. The development of an independent evaluation of the quality of national education has to be supported. It is important to carry out the implementation of social and professional public accreditation, certification qualification. There are provisions to improve the organization and methodology for monitoring the education system. In the complex methodological issues it is appropriate to provide updated principles, methods, techniques, technologies, and improve the logical sequence and interconnectedness of procedures and the corresponding actions in the course of monitoring.

Bibliography [1.] [2.]

[3.]

[4.]

I.N. Molchanov Formation and evaluation of the potential of education in modern Russia //Humanities and social sciences, 2014, № 2. - P.406-410. Federal Law of 29.12.2012 № 273-FZ (ed. by 31.12.2014, as amended. on 05.02.2015) "On Education in the Russian Federation" (rev. and ext., joined. in force from 31.03. 2015). Access from the reference and legal system "Consultant". N.P. Molchanova, I.N. Molchanov Conceptual framework of the financial mechanism of non-profit organizations in the sphere of education in Russia //Audit and Financial Analysis, 2015, № 2. - P.437 - 444. The Order of the Government of the Russian Federation of 15.05.2013 №792-p "On approval of the State program of the Russian Federation "Education Development for 2013-2020". Access from the reference and legal system "Consultant".


239

Németh Anna

Németh Anna

A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében Anna Németh The Relocalization of Agriculture with a View to Reduce the Environmental Impacts Abstract It is possible to reduce the environmental impacts of the agricultural systems when decentralization is realized. Food miles, the life cycle stages of the products and the amount of food waste can be decreased while biodiversity, sustainable waste management practises, renewable energy based food production systems and biobased economy play an important role. Local food markets and ecologically smart connections between rural and urban areas need to be revealed. Eco-efficiency and temperance can decrease the impact of food production on climate and the natural ecosystems. Localization is important not only for agriculture but also in other areas. If we ensure the circulation and closing the loop of materials, nutrients and water in the food production chain, it can result in long-term sustainability, the reduction of environmental externalities and the preservation of the valuable natural resources will be realized. Keywords: relocalization, agriculture, environmental impacts, sustainability, life-cycle, local economy, circular, decentralized, renewable energy

Összefoglaló A mezőgazdaság relokalizációjával mérsékelhető az élelmiszertermelés környezetterhelése. Az élelmiszer-kilométerek, a termékek életciklus állomásai és a keletkezett élelmiszerhulladékok mennyisége csökkenthető a decentralizáció által. A biodiverzitás, a fenntartható hulladékgazdálkodási gyakorlatok, a megújuló energia alapú élelmiszertermelés és a biomassza alapú gazdaság erősödő térnyerése pedig fontos szerepet tölthet be a fenntartható mezőgazdaságban. A helyi élelmiszer-rendszerek, valamint a város és vidék kapcsolatának felerősítése következtében a városi emberek környezetbarát élelmiszerekhez juthatnak, miközben támogatják a vidékfejlesztést. Az öko-hatékonyság és a mértékletes fogyasztás csökkenti a mezőgazdaság klímára és a környező ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásait. Fontos lenne a gazdaság minél több ágazatának relokalizálizációja. Az anyagok, a víz és a tápanyagok körforgásának biztosításával fontos lépések tehetők a hosszútávú fenntarthatóság felé, miközben a környezeti externáliák csökkenhetnek, az értékes természeti erőforrások pedig megőriződhetnek a jövő generációi számára. Kulcsszavak: relokalizáció, mezőgazdaság, környezetterhelés, fenntarthatóság, helyi gazdaság, életciklus, körforgás, decentralizáció, megújuló energia

240


A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében

1. Bevezetés A mezőgazdaság a termelés kezdete óta napjainkig hatalmas változásokon ment keresztül. A globális, iparosított, energiaintenzív és centralizált élelmiszertermelés környezetterhelése egyre növekszik. Az antropogén környezetterhelés jelentős hányadáért a mezőgazdasági termelés és a hozzá szorosan kapcsolódó folyamatok felelősek. Ezekre a kihívásokra megoldást kell találnunk, hogy csökkenthessük az élelmiszertermelés által okozott környezeti problémákat. A mai mezőgazdaság nagyfokú környezetterhelésének egyik jelentős forrása abból ered, hogy napjainkban az élelmiszereink számottevő része távoli országokból érkezik hozzánk, hosszú távolságokat megtéve. Sokszor nem is tudjuk pontosan, hogy honnan származnak az áruk, amelyeket megvásároltunk, és milyen körülmények között jutnak el a tányérunkig. A hosszú szállítás jelentős környezetterheléssel jár a nagymértékű energiahasználat és károsanyagkibocsátás következtében. A mezőgazdasági termelés ugyanakkor könnyen relokalizálható lenne. Magyarországnak ilyen téren nemcsak különösen jó adottságai, hanem történelmi hagyományai is vannak. Hazánkban gyakorlatilag minden, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelemet meg lehetne termelni néhány száz kilométeres körzeten belül. A relokalizáció segítségével csökkenthetnénk az élelmiszer-kilométereket és mérsékelhetnénk a hosszú élelmiszerláncokkal együtt járó problémákat.

2. Az iparosított, intenzív mezőgazdaság kritikája Az élelmiszerek iránti fokozódó kereslet egyre több táj átalakítását vonta maga után és a termelés is egyre intenzívebbé vált. Folyamatosan csökkent a legeltetés, a nyomásos, ugaroltató élelmiszertermelés, és mind inkább az árutermelés vált fontos tényezővé. Megjelentek a műtrágyák és elkezdődött a gépesítés fejlődése, valamint a kőolaj vált meghatározó energiaforrássá. A népességnövekedéssel együtt járt a ECONOMICA 2015. 3. szám

mezőgazdasági termények iránti kereslet fokozódása is [1]. Egyre égetőbbé vált az élelmiszertermelés növelése a szükségletek kielégítése érdekében. A tudományos eredmények segítségével és a technológiai komplexitás növekedése által intenzívebbé válhatott a mezőgazdaság a magas hozamú növényfajták, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az öntözés és gépesítés használatával [18]. 1960 óta a világ élelmiszertermelése 145%-kal nőtt, egy főre vetítve pedig 25%-kal több élelem jut napjainkban [15]. A mezőgazdaság egyre inkább a specializációra törekszik, hozamok és a hatékonyság növelése érdekében monokultúrákat alakít ki, csökkentve az állat- és növényfajok genetikai és faji sokféleségét. Csupán három gabona, a búza, a rizs és a kukorica teszi ki az világ élelmiszertermelésnek 60%-át. Ennek következtében kisebb eséllyel lesz jelen egy adott fertőzésnek ellenálló változat a haszonélőlényeink körében, a betegségek gyorsabban terjedhetnek, ami az élelmiszerbiztonságot veszélyezteti. Folyamatosan növekszik az öntözött területek nagysága, és a felhasznált édesvíz-mennyiség 70%-át fordítja az emberiség öntözésre. Egyre több folyó és tó szárad ki, valamint a felszín alatti vízkészlet is egyre csökken. A mezőgazdasági területeknek csak 16%-át öntözik, ám ezekről származik a termelés 40%a. A nagymennyiségű vízhasználat másodlagos szikesedést okozhat, vegyszerek mosódhatnak be a talajba és az élővizekbe, valamint a vízi ökoszisztémák élőlényeinek fennmaradása is veszélybe kerül [15,18]. Az ipari mezőgazdaság a növényvédő szerek és a tekintélyes mennyiségű műtrágya használatának segítségével növeli a termésmennyiséget, mely nagy terhet ró a környezetére ezáltal csökkentve az ökoszisztémák által nyújtott javakat és szolgáltatásokat. A növényvédő szerek nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem más élőlényeket is, így csökkentve a biológiai sokféleséget [1]. A nitrogén- és foszforalapú műtrágya rendkívül rossz hatásfokkal hasznosul, 30-50%-ukat hasznosítják a növények, a többi részük kikerül a légkörbe vagy a vizekbe. Eutrofizációt, a 241

Németh Anna nitrogén élőlények által fölvehető formáinak feldúsulását, savasodást okozhatnak, aminek következtében csökkenthetik a biodiverzitást. Nő azoknak a gázoknak az emissziója, amelyek fontos szerepet játszanak a troposzféra és a sztratoszféra kémiájában, valamint a levegőszennyezésben [18]. A globális, iparosított növénytermesztés és állattenyésztés szinte teljesen mechanizált és energiaintenzív. A természeti és az emberi erőforrásokat ipari erőforrásokkal képes helyettesíteni, különösen jelentős a fosszilis energiák használata. Növekszik a hatalmas termőterületeken dolgozó gépek energiafogyasztása és a kemikáliák előállítása. A nagy távolságok következtében történő szállítás, a többszöri tárolás, a sokszori átpakolás, a feldolgozás, a tartósítás és a csomagolóanyagok előállítása miatt megnő a energiafogyasztás [15]. Az intenzív és iparosított termelés számos üvegházhatású gázt juttat a légkörbe növelve a sugárzási kényszert, hozzájárulva a globális éghajlatváltozáshoz. A globális üvegházgázkibocsátás akár 30%-áért tehető felelőssé az élelmiszertermelés [8]. Hamar látványos eredmények születnek, de a létrejövő problémák következményeit gyakran nem a fogyasztóknak kell viselniük, hiszen térben és időben is áthelyezik a negatív externáliákat [10,13]. Az üzemek koncentrációja azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb mértékű legyen a profittermelés. Az agráripart főként hatalmas transznacionális cégek uralják, akik a helyi gazdaságokat és termelőket sokszor ellehetetlenítik, mert az árukat olcsóbban tudják eladni. Ahelyett, hogy a gazdák közvetlenül adnák el az élelmiszert a helyi fogyasztóknak, nagyon sok esetben a nagy és összetett élelmiszer-rendszerben értékesítik. A cél a profittermelés és az ökológiai, fenntarthatósági, társadalmi, élelmiszerbiztonsági kérdések pedig teljesen háttérbe szorulnak. Ez az iparosított mezőgazdaság hosszútávon fenntarthatatlan, mert feléli azokat a forrásokat, amelyek létének alapjai.

242

3. A mezőgazdaság relokalizációja A relokalizáció olyan folyamat, ami visszafordítja a globális trendet a lokális javára. A gazdasági lokalizáció során a termelés és a fogyasztás közelebb kerülnek egymáshoz, az élelmiszer-rendszerek lerövidülnek. Egy régióban, kisebb földrajzi területen élő emberek az ott termelt, helyi élelmiszert fogyasztják. A lokalizáció felhívja a figyelmet a globális élelmiszer-hálózatban jelenlévő homogenizáció, az iparosodás és koncentráció problémájára és fontos jellemzői a helyi élelmiszer-rendszerek. Az ökologikus relokalizáció esetén a helyi gazdaság figyelemmel van a környezete iránt, ezért nem használja túl az elérhető természeti erőforrásokat. A gazdaság, és ezzel együtt a mezőgazdaság be van ágyazva a társadalomba, ami pedig része a környezetnek, a bioszférának. A gazdasági növekedésnek határai vannak, mivel a Földünk ökoszisztémái nem tudnak térben növekedni. A globalizált, piac irányította mezőgazdaságnak a gazdasági teljesítmény növelés a célja. Ha túl nagymértékben terjed ki a gazdaság, akkor kárt okozhat a körülötte lévő rendszerekben, ezért ökológiai, fenntarthatósági, társadalmi, élelmiszerbiztonsági problémák merülnek fel. Az élelmiszertermelés ökologikus relokalizációjával és a lerövidülő élelmiszerláncokkal csökkenthető a mezőgazdaság környezetátalakító hatása, aminek a közvetlen okait bemutató formula segítségével jobban megérthető, hogy miért jelentős a lokalizáció folyamata: Ebben az esetben B a bioszféra-átalakítás mértéke, az Y az összes gazdasági teljesítmény, a Z az egységnyi gazdasági teljesítmény bioszféra-átalakító hatása, a P a népességszámot jelenti és az Op az egy főre eső gazdasági teljesítmény. A Z tényező további felbontásával láthatjuk, hogy a T, a technológia (mennyire környezetkímélő), az S, a szerkezet (gazdasági ágazatok, szektorok relatív súlya a gazdaságon belül) és a G, a geográfia mennyire válnak el térben a gazdasági folyamat fő fázisai, leginkább a termelés és a fogyasztás) is nagyon ECONOMICA 2015. 3. szám

A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében meghatározó a társadalom gazdasági tevékenysége során. A Z-tényező tehát magába foglalja a mezőgazdaság földrajzi elhelyezkedését és az alkalmazott technológiák környezetkímélő mivoltát [17]. Minél nagyobb volumenű az élelmiszertermelés, a termékek szállítása során megtett út és a fosszilis tüzelőanyagok működtette technológiák szerepe az élelmiszerek életciklusa során, annál nagyobb lesz ennek a szektornak a környezetátalakító hatása. Az ökologikus relokalizáció által lerövidül a távolság a gazdaságok és a fogyasztók között. A termelés kisebb volumenűvé válhat, csökkenhetnek az aratás utáni veszteségek, a helyi emberek kisebb eséllyel használják túl a helyi erőforrásokat, ha tudják, hogy ezekre hosszú távon is támaszkodniuk kell. Csökken az élelmiszertermelés életciklusai állomásainak száma és a lokalizációval gyakran együtt jár az organikus gazdálkodási rendszerek alkalmazása. Az élelmiszer-rendszerek ökologikus relokalizásásával a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát csökkenteni lehet. Ha környezetkímélőbbé akarjuk tenni a mezőgazdasági termelést, akkor csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, abba kell hagyni az újabb területek nyerését szolgáló erdőirtást, a lehetőségekhez mérten csökkenteni szükséges a mezőgazdasági területek öntözését. Redukálni kell az élelmiszerek feldolgozása során keletkezett hulladékot és a szennyezőanyagokat és biztosítani kell az anyagok helyben történő körforgását. A lokális élelmiszertermelés előnyei magukba foglalják a fenntarthatóság mind a három dimenzióját: ökológiát, társadalmat és gazdaságot. Az intenzív, iparosított és centralizált mezőgazdasági termelés esetén az élelmiszer a termeléstől a fogyasztásig számos állomáson haladhat keresztül, miközben anyagot és energiát használ fel, üvegházhatású gázokat bocsát ki és hulladékot termel, nagyban hozzájárulva a globális éghajlatváltozáshoz (1. ábra) [5,9].


Az életciklus állomásainak csökkentése 1. ábra. Anyag és energia bemenet, illetve kimenet az életciklus különböző szakaszain

Forrás: Edwards-Jones G. et al., 2008

Az életciklus szakaszai lehetnek: termelés, feldolgozás, csomagolás, hűtés, elosztás, tárolás, szállítás, fogyasztás és hulladékkezelés. Az életciklus során felhasznált energia 2-220 MJ/kg közé tehető termékenként, ami évente 6900-21.000 MJ energiát jelent fejenként [3]. A technológiák korszerűsödésének köszönhetően lehetővé vált többek között a tartós tárolás és a hosszabb távú és olcsó szállítás, ami hozzásegített az élelmiszer-rendszer terjeszkedéséhez [10]. Minél nagyobb volumenű az élelmiszer-rendszer, annál hosszabb a termékek életciklusa, több energia és erőforrás használódik fel. A globalizált, iparosított élelmiszer-hálózat 4-17-szer annyi üzemanyagot használ és szén-dioxidot bocsát ki, mint a lokális hálózatok [5,11]. Az élelmiszertermelés lokalizálásával a szállítás okozta energiafelhasználást csökkenteni lehet, a helyben eladott termékeknek kevesebb feldolgozásra van szükségük, mivel viszonylag hamar lehet értékesíteni, és csomagolásra is pont ezen okok miatt kevésbé kényszerülnek rá. A szállítás közben való hűtés mennyisége is redukálódhat. Ha közelebb kerülnek egymáshoz a gazdák és a fogyasztók, akkor a keletkező hulladék mennyisége 75%-kal csökkenthető. A globális importált áruval összehasonlítva a helyi élelmiszereket, láthatjuk, hogy csökken a bevitt energia mennyisége és szinte biztosra mondható, hogy fogyasztásuk kevésbé környezetterhelő. Az életciklus állomásainak csökkentésével kb. 25-30%-kal mérsékelhető a 243

Németh Anna bevitt energia és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége. A lokalizáció esetében a szállításhoz szükséges energiamennyiség mindenképpen csökken, a csomagolás és a termékek feldolgozottsága is mérséklődik. Ha a termelési módon, az otthoni hűtésmennyiségen és előkészítésen semmit sem változtatunk, akkor is nagyjából 37%-kal eshet vissza a felhasznált energia mennyisége (2. ábra), mégha az élelmiszert helyben fogyasztjuk el feldolgozás és csomagolás nélkül. De nem lehetséges, hogy ezek teljesen eltűnjenek, amelynek következtében azt mondhatjuk, hogy durva becslések szerint 30%kal csökkenhet a bevitt energiamennyiség.

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását vizsgáljuk az életciklusra vonatkoztatva, akkor ez esetben is hasonló eredményre számíthatunk. A feldolgozás, a csomagolás és a szállítás által okozott üvegházgáz-kibocsátás 31%-ot tesz ki. Ez esetben is azt mondhatjuk, hogy nem csökkenthetők nullára az előzőleg leírt élelmiszer-ciklus szakaszok, tehát hasonló becslések szerint nagyjából 25%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Következésképpen valóban helyes az állítás, hogy az élelmiszerek életciklusállomásait csökkentve nagyjából 25-30%-kal mérsékelhető a felhasznált energiamennyiség és az üvegházgáz-kibocsátás [8,11].

2. ábra. Az élelmiszerek életciklusa során szükséges energiamennyiség (a) és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének megoszlása (b)

Forrás: Garnett T., 2011, Hill H,. 2008

Élelmiszer-kilométerek csökkenése A mezőgazdaság relokalizálásánál csökken a szállítási távolság, amely az energiahasználat nagyjából 14%-áért felelős az élelmiszerláncban, és bizonyos élelmiszereknél akár 47%-ot is elérhet a szállítás részesedése az üvegházhatású gázok terén [11]. Az élelmiszerkilométer azt a távolságot fejezi ki, amennyit az élelem utazik a termőterülettől a fogyasztási helyig [5]. Az élelmiszerrendszer jellemző vonása, hogy a multi-és transznacionális cégek a régiókon és határokon túlról szállítják a termékeiket. Eközben hatalmas mennyiségű széndioxid-kibocsátás és erőforrás-felhasználás történik, és ezzel egy időben környezeti és 244

társadalmi externáliákat okoznak [4]. Az élelmiszer-kilométerek rövidülésével csökkenhet a szállítással összefüggő energiahasználat és szennyezőanyag-kibocsátás. Fontos a termékek szállítási módja, hiszen a legnagyobb energiafogyasztásért a légi szállítás felelős, amit a közúti szállítás követ, a legkevésbé környezetterhelő pedig a vasúti és a vízi szállítás (1. táblázat) [11]. Ha kevesebb a megtett kilométer, de a transzport formája környezetterhelőbb, akkor előfordulhat, hogy a kevesebb élelmiszerkilométernek nagyobb a környezetkárosító hatása [8]. ECONOMICA 2015. 3. szám

A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében 1. táblázat. A különböző szállítási módok által felhasznált energia-mennyiség és az üveghágatású gázok kibocsátása

Forrás: Hill H,. 2008

Relokalizáció és helyi előállítás során akár negyedannyi üvegházhatású gáz bocsátódik ki, mint a hasonló összetételű importált termékek

esetén. Az importált élelmiszerek esetén akár 1800 g szén-dioxid egyenértékkel számolhatunk az üvegházgáz-kibocsátás terén étkezésenként, míg a helyi termékeknél (ugyanannyi energia és fehérje összetevőkkel) ez az érték nagyjából 400 g szén-dioxid egyenérték körüli [2]. Három európai fővárosnál vizsgálták a belföldről származó és az Új-Zélandról importált alma közti üvegházgázkibocsátás különbséget CO2 egyenértékben megadva. Az üvegházgáz-kibocsátáshoz a tengeri szállítás járul hozzá a legnagyobb mértékben az importált alma esetén. Az előzőekben tárgyaltak alapján tudjuk, hogy a tengeri szállítás a leginkább energiahatékony szállítási mód, de a hosszú szállítási távolságok miatt mégis nagy szerepet játszhat a környezetterhelésben (3. ábra) [16]

3. ábra. Az Új-Zélandról importált és a helyi almák üvegházgáz-kibocsátásának összehasonlítása

Forrás: Rizet C. et al., 2010

Az államok számos árut importálnak és exportálnak, ahelyett, hogy a saját helyi élelmiszereikre támaszkodnának. Főként ugyanazon termékeket bocsátjuk exportra, mint amikből nagy jelentőségű a behozatal, így sok millió tonna azonos élelmiszer szállítódik egymásnak ellenkező irányba. Magyarország esetében a kivitt mezőgazdasági termékek ECONOMICA 2015. 3. szám

árértéke nagyobb, mint az importált agráráruké, ezért a helyi élelmiszerek mennyisége jórészt elegendő volna a magyar lakosság ellátására és legfeljebb a hidegebb hónapokban szorulnánk behozatalra. Magyarország a lakosság megfelelő ellátásán felül tekintélyes mennyiségű exportárualap előállítására képes [1]. 245

Németh Anna

Betakarítás utáni veszteségek csökkenése A hosszú szállítási távolságok következtében és a megfelelő tárolási technológiák hiányában, a feldolgozás és fogyasztás során történő pazarlással a termőterületekről kikerülő élelmiszer 30-40%-a kárba vész, ami szélsőséges körülmények között akár 80%-ot is elérhet [9]. A kidobott élelmiszerrel nemcsak hulladékot termelünk, hanem nagyon sok anyagot és energiát elpocsékolunk, hiszen a kidobott terméket ugyanúgy elő kell állítani, mint az elfogyasztottat [8]. A kisléptékű élelmiszertermelés által mérséklődik a szállítás és a feldolgozás, csökkenthető a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége. Még inkább visszaeshet a veszteség, ha a helyi gazdák ismerik a helyi emberek igényeit, és annyi élelmiszert termelnek, amennyi valóban szükséges számukra. Ha a fogyasztók mértékletesek, és kevesebb hűtésigényes élelmiszert fogyasztanak, akkor a háztartásokban kidobott ételmaradékok is csökkenhetnek.

Növénytermesztés összekapcsolása

és

állattenyésztés

A globális, iparosított mezőgazdálkodás esetén egy hatalmas gazdaság általában csak egy élelmiszer vagy termék előállítására szakosodott. Valamilyen növényi terméket állít elő, vagy pedig valamilyen húskészítmény vagy állati eredetű táplálék a terméke. A körfolyamatokra alapuló lokális gazdaságoknál ez a két ágazat egy időben és térben van jelen. A lokális gazdálkodás esetén jellemző, hogy a takarmánynövényeket az állatok számára a saját gazdaságból biztosítják, vagy pedig a közeli gazdaságokból szerezhető be. Nincsen szükség arra, hogy a takarmányt távoli helyekről szállítsák, ami kevesebb fosszilis tüzelőanyag elégetését vonja maga után. Az ipari modellben a főtermék minél gazdaságosabb előállítása a cél, és sokszor nem foglalkoznak a melléktermék újrafelhasználásával. A globális, ipari élelmiszertermelésben a növények tápanyagszükségletét szintetikus úton előállított műtrágyákkal fedezik, amelyek 246

előállításához sok energia szükséges. Ha azonban lokalizációval összekötik a növénytermesztést és az állattenyésztést, akkor jóval kevesebb külső erőforrásra van szükség azért, mert az állattartás során keletkezett szerves trágya fontos tápanyagként szolgálhat a növények számára, így mellőzhető a jelentős mértékű műtrágya-használat. Nagyon fontos lenne az anyagok körforgásának biztosítása az élelmiszertermelés hosszú távú fenntarthatósága céljából, hogy megőrizzük a természeti erőforrásokat, és a külső forrásokra minél kisebb mértékben támaszkodjunk. Azok a rendszerek, amelyek megszakítják a körfolyamatokat, és mesterséges anyagokra támaszkodnak, egyre nagyobb külső energiabevitelt igényelnek, és hosszú távon fenntarthatatlanok [1].

Növényi táplálék előtérbe helyezése Az állati eredetű élelmiszer földterület-igénye jóval nagyobb, mint a növényi eredetűé. Az állatok az általuk elfogyasztott növények energiájának nagyjából 10%-át építik be a testükbe, ezért nagymennyiségű növényi eredetű táplálékra van szükségük. Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása sokkal nagyobb szén-dioxid, nitrogén-dioxid és metánkibocsátást von maga után és jóval nagyobb az energiafelhasználása, mint a növényi eredetű táplálékok fogyasztásának, vagyis az utóbbiak fogyasztása kisebb környezetterheléssel jár. Az állati eredetű élelmiszerek életciklusa hosszabb. Ugyanazok az állomások megtalálhatóak esetükben, mint a növényi termékek esetén, de ezeken túl számos termék-feldolgozási lépés is szükséges [3,8]. A globális gabonatermelés mintegy 50%-a az állatok táplálására fordítódik, míg más adatok szerint 1 kg hús előállításához 3-10 kg gabona szükséges, továbbá igen jelentős a húskészítmények vízlábnyoma [18]. Az állatállomány használja a világ mezőgazdasági területeinek 80%-át [8] és az állattenyésztés terjeszkedése céljából egyre több erdőt irtanak ki. Ha kevesebb állatot kellene ellátni, ami a lokális mezőgazdaság lehetséges velejárója, akkor kevesebb anyagot és energiát kellene


A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében befektetni a termelésbe, kevesebb erdőt kellene kiirtani, és mégis el lehetne látni a társadalmat elegendő élelmiszerrel. Nincs is szükség akkora mennyiségű húsbevitelre, mint amennyit az iparosodott országok társadalma fogyaszt.

a tápanyag- és vízfelhasználás hatékonysága [8,18]. A tápanyag-ciklusokat természetes módon próbálják zárni a gazdák, kevésbé befolyásolva a természetes biogeokémiai ciklusokat.

Energiaválságtól való függetlenség Diverzebb termelés és a negatív externáliák csökkentése A fenntartható mezőgazdaság egyik alapelve, hogy minél nagyobb legyen a haszonélőlények sokfélesége a termőterületeken, amely csökkenti a mezőgazdasági rendszerek sérülékenységét. A lokális mezőgazdasági termelésre sokkal jellemzőbb a diverzitás, egyegy gazdálkodó több fajt is termeszt vagy tart a gazdaságában, és több kisebb gazdaság található egy régión belül. Ha olyan módon folyik a mezőgazdasági művelés, ami alkalmazkodik a környezet adottságaihoz, akkor ez segít újra sokszínűbbé tenni a termelést, így stabilitást biztosítva a rendszernek [13]. A lokális mezőgazdaságban sokszor a gazdák organikus módon termelik az élelmiszereket, mely által nem csupán az élelmiszerlánc farmon túli környezetterhelése csökken, hanem a termelés is ökologikusabbá válik. A termesztés során felhasznált külső energia az életciklus során felhasznált teljes energiamennyiség nagyjából 20%-át teszi ki [11], az üvegházhatású gázok kibocsátásának akár 40%-áért felelős lehet az élelmiszerek életciklusában [8]. A környezetbarát gazdálkodási módszerek során a gazdák jellemzően nem használnak fosszilis tüzelőanyagokat fogyasztó mechanikai eszközöket a termeléskor. A kémiai eredetű műtrágyák, növényvédő szerek helyett pedig természetes anyagokat használnak, amelyek minimális mértékben terhelik a környezetet. A peszticidek, nitrátok, foszfátok vízbe oldódása csökken, visszaeshet a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátása, egyben mérséklődik a környezetterhelés. Az alternatív mezőgazdasági gyakorlatok során előfordul, hogy a gazdák vetésforgót alkalmaznak, nem szántanak, évelő növényeket ültetnek, és tudatosan ültetnek bizonyos növényeket egymás közelébe, mely következtében javulhat ECONOMICA 2015. 3. szám

Az mezőgazdaság felelős az összes energiahasználat 15-20%-áért az iparilag fejlett országokban [3]. Összefüggést mutat az éghajlatváltozással a fosszilis üzemanyagok egyre fokozódó használata és a növekvő energiaigény. A mai globális, centralizált élelmiszertermelés ezekre az energiaforrásokra támaszkodik, amelyek nagyban károsítják a környezetet, miközben egyre inkább kimerülnek. A lokális mezőgazdaságnak nem kell feltétlenül a fosszilis üzemanyagokra támaszkodnia, mivel az élelmiszert helyben értékesítik, így csak kis mértékben van szükség a szállításra, hűtésre, tárolásra és feldolgozásra. A nagy távolságokat megtevő élelmiszerek pedig valószínűleg egyre drágulni fognak, mert fogy az elérhető kőolaj- és földgázkészlet, és ahogyan fogynak a források, egyre gyakoribbá válhatnak a zavargások, nemzetközi konfliktusok és háborúk, az importfüggőség ezért nagy veszélyeket rejt [13]. Mindenképpen növelni kell az élelmiszertermelés energiahatékonyságát, és csökkenteni a mezőgazdaságban fölhasznált energia mennyiségét. A feltétlenül szükséges energiát megújuló energiaforrásokból kellene biztosítani. A nap-, a szél-, a geotermikus- és a biomassza energia helyben elérhetők, és nincsenek központosított infrastruktúrához kötve. Ennek következtében minimalizálható a függés a külső gazdaságtól, és csökkenthetők a társadalmi és a környezeti költségek [4,8].

Vidékfejlesztés rendszerek

és

helyi

élelmiszer-

Napjaink jellemző folyamata, hogy a vidéki lakosság városokba áramlik, mert többek között nincsen elegendő munkahely számukra. Ez a folyamat mérsékelhető lenne a mezőgazdaság relokalizálásával, ami a vidéken élő embereknek munkalehetőséget biztosíthat. Növelné a régió 247

Németh Anna és a térség stabilitását, a környezetre pedig valószínűleg jótékony hatással lenne, mert a városban élő embereknek általában nagyobb az ökológiai lábnyomuk [10]. Az Európai Unió is ezt az irányt támogatja a Közös Agrárpolitika reformjával, amely hangsúlyozza a mezőgazdaság multifunkcionális jellegét. A termelési és nem termelési feladatokra egyaránt hangsúlyt fektet, sőt egyre inkább támogatja a nem termelési funkciókat, mint a környezeti, társadalmi, szociális, foglalkoztatási és kulturális kérdéseket, hogy hozzájáruljon a vidéki térségek fejlődéséhez [1, 13]. A lokális élelmiszerek elérhetőségével nő a helyi lakosok és a régióban élők önrendelkezése, vagyis a meglévő információk birtokában felelősen tudnak arról dönteni, hogy mely élelmiszerek okoznak kárt legkevésbé a környezetben, legjobban védik az egészségüket, és leginkább tudják támogatni a helyi gazdaságot [4]. Ha a mezőgazdaságot relokalizálnák, a helyi lakosságnak csökkenne a függősége a globális élelmiszeráraktól. A gazdasági önállóság és a lokális gazdaság támogatása által a helyi termékekre fordított pénz hosszabb ideig maradhat a helyi közösségben, keringhet a gazdaságban és hozzájárul a munkahelyteremtéshez [10]. Továbbá kevésbé vesznek el a helyi szokások és az értékes termelői tudás, ami segít a helyi hagyományok megőrzésében és a kulturális örökség támogatásban. A hosszú távú szállítás rombolja a gazdák és a fogyasztók közötti közvetlen interakciókat és az élelmiszerek nyomonkövethetőségét. Ahelyett, hogy a gazdaságok a helyi embereknek adnák el az élelmiszert, exportra termelnek. Előfordul, hogy a termelők éheznek, miközben a külföldieket látják el élelemmel, akik szupermarketekben szerzik be az élelmiszert. A városi emberek sokszor nincsenek szoros kapcsolatban a vidékkel, ezért nehezen követhetik az asztalukra kerülő élelmiszer életciklusát. Ha helyi piacokra járunk, alternatív élelmiszer-értékesítési rendszereket preferálunk, bővül a személyes kapcsolat a piaci eladókkal, a szállítókkal és a gazdákkal. 248

A termékeket és a szolgáltatásokat a helyi fogyasztói igények szerint állítják elő a helyi termelők, akik kisebb valószínűséggel állítanak elő felesleges termékeket, amelyek növelnék a hulladék mennyiségét. A helyi élelmiszerek általában egészségesebbek, ízletesebbek, frissebbek, táplálóbbak és kevésbé feldolgozottak, mint az olyan termékek, amelyek arra lettek nemesítve, hogy minél hosszabb szállítási távolságot kibírjanak. Általában szezonálisan fogyasztják őket, így megfelelő mennyiségben tartalmazzák az esszenciális tápanyagokat és a biológiailag aktív anyagokat [5,10]. A hosszú élelmiszerláncok esetén a termékek vegyszereket tartalmazhatnak a tartósságuk érdekében. A romlandó élelmiszerek tartósítására propion-, szorbin-, és benzoesavat, antioxidánsokat használnak, valamint ionizáló sugárzással, klórozással és filmcsomagolással oldják meg a hűtést [5] Tápláló helyi ételek fogyasztásával csökkenhet a minőségi éhezés.

4. A relokalizált mezőgazdaság lehetőségei Magyarországon Az iparosodott országokhoz hasonlóan Magyarország mai fogyasztási szintje sem fenntartható, hiszen az egy főre jutó ökológiai lábnyom fejenként 3,5 hektár, míg a Föld ökológiai kapacitása 1,5-1,8 ha/fő. A fenntarthatóság eléréséhez a fogyasztásunk ökológiai lábnyomát legalább a felére kell csökkentenünk és növelni az ökologikusan előállított helyi élelmiszerek piacát és fogyasztásuk arányát. Az élelmiszerellátás relokalizálására egyre nagyobb szükség van a környezetterhelés csökkentése érdekében. Ez a folyamat különösen jól megvalósítható volna egy ilyen országban, mint hazánk, amely nagy mezőgazdasági múlttal rendelkezik, és kiváló agrárökológiai adottságai vannak a világátlaghoz és Európához viszonyítva. Multifunkcionális mezőgazdaságra lenne szükség, ami a termelési funkciókon túl figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is (4. ábra) [1,12]. ECONOMICA 2015. 3. szám

A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében 4. ábra. A multifunkcionális mezőgazdaság és az ökoszisztéma szolgáltatások integrált rendszere

Forrás: Huang J. et al. 2015

A helyi élelmiszertermelés és értékesítés A mezőgazdaság relokalizálásában fontos szerepet játszanak az alternatív, lokális élelmiszer-értékesítési rendszerek. Helyben kell piacot teremteni a helyi élelmiszernek, hogy csökkenjenek az élelmiszer-kilométerek és az élelmiszer-ciklus állomásai. Ezekben a rendszerekben jellemzően bioélelmiszereket értékesítenek, miáltal csökkennek a mezőgazdaság okozta negatív externáliák. A lerövidült élelmiszerlánc hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy friss, szezonális élelmiszerekhez juthassanak. A helyi piacokon helyi termelők értékesítik az általuk megtermelt különböző élelmiszereket. A kiszállítási rendszer esetén csökkenhet az üzemanyag-használat és ezzel a széndioxid-kibocsátás, mivel a vevőknek nem kell külön-külön eljutni a gazdaságokba vagy a piacokra, így akár 70%-kal csökkenthető az élelmiszervásárlásra fordított utazás. Az értékesítési szövetkezet, a szedd magad értékesítés és a mozgóboltok segítségével friss, szezonális élelmiszerekhez juthatunk. A közétkeztetésben is lehetőség nyílik a helyi élelmiszerek közvetlen eladására iskoláknak, ECONOMICA 2015. 3. szám

kórházaknak, börtönöknek vagy egyéb intézményeknek [11]. A közösség által támogatott mezőgazdaságban a tagok éves szerződést kötnek egy termelővel, közös kockázatot vállalnak a gazdákkal, egyfajta közösséget alkotnak, és cserébe friss, helyi élelmiszert kapnak, miközben támogatják a környezetbarát mezőgazdaságot. Az ökotársulási forma, a bevásárló-közösségek vagy a közös beszerzés esetében a fogyasztók egymással összefognak, munkát adnak a falusi lakosságnak és a vásárlás során kevesebb gépkocsi-használatra van szükség [13]. Az élelemtermelés céljából potenciális területek a nagyvárosok zöldövezeteiben található magánkertek és a használaton kívüli városi területek, amelyek közösségi kertekké alakíthatók és a városi lakosság megtermelheti magának az alapszükségletit, friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz és akár állati eredetű élelmiszerekhez jutva.

Biomassza alapú gazdaság Az intenzív mezőgazdaságban nagyrészt lineáris anyag, élelmiszer, víz és energiaáramokat 249

Németh Anna láthatunk. Ez a rendszer környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlan, hiszen jelentős kibocsátás és hulladékképződés valósul meg az áramok használata következtében illetve főként fosszilis energiára épül fel a rendszer. A természetben az anyagáramlás ciklikus, minden egy körforgás része. Az élőlények metabolizmusa során sem keletkeznek hulladékok, hiszen amit kibocsátanak, valamint az elpusztulásuk után visszamaradó szerves anyagok és tápanyagok más élőlények tápanyagául szolgálnak vagy beleépülnek a talajba vagy a hidroszféra ökoszisztémáinak szolgálnak értékes erőforrásként. 5. ábra. Körfolyamatok a mezőgazdaságban

A decentralizált mezőgazdaság esetében az élelmiszerek mellett képződő biomassza számtalan módon hasznosítható és jelentős

potenciállal rendelkezik hazánkban. A melléktermékekből és az energianövényekből tüzeléssel energia állítható elő, míg az lelmiszer-ipari melléktermékek sokszor takarmányként hasznosíthatóak. A hígtrágya és a szerves trágya biogáz előállításra és talajerő utánpótlásra alkalmasak, az olajtartalmú növényekből biodízel, a cellulóz és lignocellulóz alapú mezőgazdasági hulladékokból bioetanol állítható elő [19]. A cellulóz alapú biofonomítók hatásfoka a szinergiák kihasználásának köszönhetően igen magas lehet, hiszen az energiahatékonysága elérheti a 70-75%-ot, a karbonhatékonysága pedig a 90-100%-ot, ami azt jelenti, hogy a rendszer szinte karbonsemlegesnek tekinthető [7]. Az integrált biofinomítók zárt anyagciklusú rendszerek, amelyek maximalizálják a környezettechnológiák hatásfokát, megelőzik a hulladékok keletkezését, mivel az egyik folyamat melléktermékei a következőnek a másodnyersanyagai. A biofinomítók egyszerre tudnak előállítani bioetanolt, biogázt, hőt és elektromosságot, valamint takarmányt és talajerő utánpótlásra kiválóan alkalmas szerves tápanyagpótlókat. A fenntartható biomassza alapú és a körforgásos gazdaság igen hatékonnyá teheti a mezőgazdaság anyag-és energiafelhasználást az ipari ökológia elveit követve [6,14].

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.]

[4.] [5.]

[6.]

250

Ángyán J. 2000. Válaszúton a mezőgazdaság. In: Gadó György Pál (szerk) A természet romlása, a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, Budapest. 37–59. Carlsson-Kanyama A. 1998. Climate change and dietary choices – how can emissions of greenhouse gases from food consumption be reduced? Food Policy, 23. 277–293. Carlsson-Kanyama A., Pipping Ekstro M., Shanahan H. 2003. Food and life cycle energy inputs: consequences of diet and ways to increase efficiency. Ecological Economics, 44. 293–307. Curtis F. 2003. Eco-localism and sustainability. Ecological Economics, 46. 83–102. Edwards-Jones G., Canals L., Hounsome N., Truninger M., Koerber G., Hounsome B., Cross P., York E., Hospidob A., Plassmanna K., Harris I., Edwardse R., Day G., Tomosc D., Cowellb S., Jones D. 2008. Tasting the assertion that ’local food is the best’: the challenges of an evidence-based approach. Trends in Food Science and Technology, 19. 265–274. Ekman A., Wallberg O., Joelsson E., Börjesson P. 2013. Possibilities for sustainable biorefineries based on agricultural residues – A case study of potential straw-based ethanol production in Sweden, Applied Energy 102, 299–308


A mezőgazdaság relokalizációja a környezetterhelés csökkentése érdekében [7.] [8.] [9.]

[10.] [11.] [12.]

[13.] [14.]

[15.] [16.] [17.]

[18.] [19.]

Fuchsz M., Herczeg M., Kazai Zs., Kohlheb N., Szabó B. 2007. A biomassza energetikai alkalmazásának jövője, aktuális problémái, p. 121 Garnett T. 2011. Where are the best opportunities for reducing greenhouse gas emissions in the food system (including the food chain)? Food Policy, 36. S23–S32. Godfray C., Beddington J., Crute I., Haddad L., David L., Muir J., Pretty J., Robinson S., Thomas S., Toulmin C. 2010. Food Security: The Challenge of Feeding 9 Billion People. Science, 327. 812–818. Halweil B. 2002. Home Grown–The case for local food in a global market. Wordwatch Institute, Washington. 163. 84 p. Hill H. 2008. Food Miles: Background and Marketing. National Sustainable Agriculture Information Service, 11 p. Huang J., Tichit M., Poulot M, Darly S., Li S., Petit C., Aubry C. 2015. Comparative review of multifunctionality and ecosystem services in sustainable agriculture. Journal of Environmental Management 149. 138-147 Kajner P. (szerk.) 2007. Gazdagságunk újrafelfedezése – Fenntartható vidéki gazdaságfejlesztés elméletben és gyakorlatban. L’Harmattan Kiadó, Budatest. 153 p. Mohammeda, Y.S.,.Mokhtar A.S., Bashir N., Saidur R. 2013. An overview of agricultural biomass for decentralized rural energy in Ghana. Renewable and Sustainable Energy Reviews 20. 15–22 Pretty J. 2007. Agricultural sustainability: concepts, principles and evidence. The Royal Society, 363. 447-465. Rizet C., Cornélis E., Brownec M., Léonardi J. 2010. GHG emissions of supply chains from different retail systems in Europe. Procedia Social and Behavioral Sciences, 2. 6154–6164. Takács-Sánta A. 2008. Hogyan érthetnénk meg még jobban a környezeti problémák társadalmi okait? Egy klasszikus formula tisztázása és bővítése. In: Orosz Z. és munkatársai (szerk.), IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia I. kötet, Debrecen. 15–21. Tilman D., Cassman K., Matson P., Naylor R., Polasky S. 2002. Agricultural sustainability and intensive production practices. Nature, 418. 671–677. Vaneeckhaute C., Meers E., Michels E., Buysse J., Tack F.M.G. 2013. Ecological and economic benefits of the application of bio-based mineral fertilizers in modern agriculture. Biomass and bioenergy 49. 239-248


251

Kehinde Olagunju - Ogunniyi Adebayo


The Assessment of the Impact of Rural Infrastructure on Rural Poverty in Nigeria Olagunju Kehinde - Adebayo Ogunniyi A vidéki infrastuktúra vizsgálata Nigéria egy fejlődő régiójában Összefoglaló A vidékfejlesztés alkalmas eszköze lehet a szegénység elleni küzdelemnek. Jelen cikk a vidéki infrastruktúra szegénységre gyakorolt hatását vizsgálta egy 263 nigériai háztartást felmérő kérdőíven keresztül. A háztartások 60.5 %-a szegénynek bizonyult az értékelés szerint. Annak a valószínűségét, hogy egy család szegény-e, nagymértékben befolyásolják olyan tényezők mint például a megfelelő úthálózat, az oktatáshoz való hozzáférés, a mezőgazdasági feldolgozó létesítmények használatának lehetősége, stb. Ezek alapján fontos volna, hogy a szegénység mérséklését célzó politika és a magán befektetők is elsődlegesen a vidék alapvető infrastruktúrájának fejlesztésére koncentráljanak. Kulcsszavak: infrastruktúra, vidék, Nigéria, hatás, szegénység Abstract Rural development is a veritable tool for fighting poverty and achieving economic prosperity at the grassroots level. This study examined the impact of rural infrastructure on rural poverty in Ogun State, Nigeria. Data were collected from a random sample of 263 households through the use of a well- structured questionnaire. The data were analyzed using descriptive statistics, the FGT poverty methodology, and the probit regression model. The poverty status revealed that 60.5 percent of the households were identified as poor. The likelihood of rural households being poor was influenced by the gender status of the household head, access to road, access to educational facilities, access to agro-processing facilities, access to health care facilities and access to safe water source. The poor state of infrastructure and services calls for major investments across all categories. It is therefore recommended that rural poverty reduction polices should be designed to provide incentives and attract private sector investments towards providing rural services and infrastructure in rural areas at affordable cost. Keywords: Impact, Rural, Infrastructure, Poverty, Nigeria

Introduction Poverty is a rural phenomenon in Africa and consequently in Nigeria. More than 65% of the rural population are poor in Nigeria ( FAO,2006). Complete eradication or alleviation of poverty is a key imperative development of a country like Nigeria. Poverty is largely situated in rural areas where the poorest people live. For

252

this reason, efforts to reduce poverty have largely targeted rural areas. Theoretically, the rural areas of a region or country lie outside the densely-built up environments of towns, cities and sub-urban villages and their inhabitants are engaged primarily in agriculture as well as the most basic of rudimentary form of secondary and tertiary activities (Ajadi, 2010). According to FAO, (2005) rural infrastructure plays a ECONOMICA 2015. 3. szám

The Assessment of the Impact of Rural Infrastructure on Rural Poverty in Nigeria crucial role in poverty reduction, economic growth and empowerment for the African rural poor. In many communities in Nigeria, inadequate and low quality infrastructure has been known to have serious implications for welfare and the persistence of poverty of rural farmers. Without iota of doubt, sustainable rural development in terms of livelihood security, reduced poverty and improved welfare is hinged on the provision of adequate infrastructure (Yusuf and Ukoje, 2011).Imperatively, effective infrastructure has been described as a key foundation for strong economic growth (International Labour Organization, 2010; National Audit Office2013) that plays a critical and essential role in ensuring efficient poverty eradication (Onidiege et al, 2013). Thus, rural infrastructural facilities are basic services without which the needed environment as well as primary, secondary and tertiary productive activities will not be able to function (Obayelu et al, 2014). Rural infrastructural development in Nigeria has long been neglected. Little or no investments in health, education and water supply have largely been focused on the cities. Consequently, the rural population has limited access to services such as schools and health centers, and about half of the population lacks access to safe drinking water. Limited education opportunities and poor health perpetuate their poverty cycle. Limited access to good roads has limited the access to market by rural dwellers. The neglect of rural infrastructure has also reduced the profitability of producing for the markets (Ndulu, 2006; Calderon and Serve, 2008; Egbetokun,2009). Furthermore, the rural poor people experience insecurity and vulnerability (drought, desertification, flooding, deforestation, diseases). They lack of empowerment to influence public policies according to their priorities; and lack of opportunities for income generation and benefits from markets. However, access to education, safe water supply, sanitation, health, modern energy, telecommunications and roads are important in


reducing vulnerability and increasing prosperity (Kessides, 1993 and Alaba, 2001). The provision of infrastructures is a necessary pre-requisite in understanding the dimensions of poverty. Important in focusing policy formulation towards reduction of poverty among rural households, a study as this is important. The study will not only provide empirical measures of poverty reduction in relation to infrastructure availability. It will also highlight the impact of infrastructures on poverty status of the rural households. This study also stands to benefit the country in her drive to ensuring poverty eradication policies which is the only hope of the poor rural. Based on the aforementioned, the study tends to give answer to the following research questions. What is the poverty status among rural households in the study area? How is infrastructure availability distributed among different households in the study area? What is the nature of infrastructure availability for livelihood in the study area? To what extent has infrastructure development shifted the poverty status of the country? What are the major infrastructures of these shifts? Therefore, the general objective of this paper is to assess the impact of rural infrastructure poverty status of rural households in Oyo State, Nigeria. However, the specific objectives are to determine the poverty status of the rural household in the study area; examine the distribution of infrastructural facilities among the rural households; examine the impact of rural infrastructure on the poverty status of the rural population in the study area and to provide valid recommendations for poverty alleviation policies documents.

MATERIALS AND METHODS The study was carried out in Akinyele Local Government area (LGA) of Oyo state, Nigeria. Akinyele local government area occupies a land area of 464,892 square kilometers. Oyo State is located in the South Western part of Nigeria and has 33 Local Government Areas with estimated population of 6,617,720. Akinyele LGA constitutes the rural area of the state. A 253

Kehinde Olagunju - Ogunniyi Adebayo multi-stage sampling method was used in

sampling the respondents.

Source of data The study used primary data which were collected using a structured questionnaire.

Where Pi = The probability of factors influencing poverty status (1 if the household is poor, 0 otherwise)

Sampling Technique A multistage sampling technique was used for this survey. The first stage involved the purposive selection of communities that are predominantly in the local government area. In the second stage, households were randomly selected and interviewed. The questionnaires were distributed based on sizes proportionate to the number of inhabitants in the different communities. About 263 rural household heads were sampled in total.

Dependent Variable; RPS- Rural Poverty Status

Analytical techniques Descriptive statistics (such as frequency, percentage and mean), FGT and logistic regression was used for the analysis. Model Specification for Impact of Rural Infrastructure on Poverty Status Pi = αo + α1X1 + α2X2 + α3X3 + α4X4 + α5X5 + α6X6 + α7X7 + α8X8 + α9X9 + ei

254

Where; 1 = Poor 0= Non-poor Explanatory Variable; Xii- Socioeconomic Variables X1= Age in Years X2= Gender (1 if male, 0,if female) X3= Household size (in numbers) X4= Livelihood diversified (1, If diversified,0, If otherwise) Xi – Access to Infrastructure Variables X5= Access to road network (1 if yes,0,if no) X6= Access to potable water (1 if yes, 0 if no) X7= Access to agro-processing centre (1 if yes,0,if no) X8= Access to school (1,if yes,0,if no) X9= Access to health care facilities (1,if yes,0,if no) ECONOMICA 2015. 3. szám

The Assessment of the Impact of Rural Infrastructure on Rural Poverty in Nigeria X10= Access to market (1 if yes,0 if no) Result and Discussion The result shows that the poverty line in the study area was found to be ₦1405.25. Thus, about 60.5% of the respondents fall below the poverty line of EUR 6.33 (1405.25 naira) per month. Therefore, the majority of the respondents are poor. Females were found to be more vulnerable to poverty than males in the study area; thereby they are subjected to socially inclusive. The majority of the poor do not have access to clean water. They depend on water from unreliable sources, they do not have money to obtain water from a good source. Both the poor and the non-poor lack access to a good road network in the study area. Few among the respondents have access to roads connecting to a main city. However, the poor predominately lack access to good roads. Furthermore, in relation to access to electricity, the poor households were found lagging behind in having access to electricity. Due to their state of poverty status, they cannot afford the cost of regular power supply. This therefore limits the level of their productive activities that require power. The lack of a good road network hinders the poor in their access to the market. This tends to reduce their marketing potential, which makes them more vulnerable to poverty. Educational facilities are provided by the government. However, adequate facilities of learning are not equipped in the school. Private schools are expensive, therefore poor household cannot afford them. Health care centres are not readily available in the rural areas, this can actually be traced to the cost of health facilities such as transport costs, admission fees. The poor tend to self-medicate themselves. Probit regression for the effect of rural infrastructure Probit regression was used to examine the effect of rural infrastructure on household poverty. The dependent variables used were ECONOMICA 2015. 3. szám

age, gender, household size, livelihood diversification, access to road, access to water, access to agro-processing centres, access to school, access to health facilities, and access to market. Out of the ten (10) independent variables used in the study, eight were found to be significantly affecting household poverty in which the age of the respondents and household size were not significant. The gender of the respondents was found to be significant and have a negative relationship on the poverty status of the household. The study reveals that the majority of the respondents were male. By implication, there is possibility of engaging in productive activities and reducing household poverty increases. Thus, being a male in the study area reduces the likelihood of being poor by 2%. Livelihood diversification tends to increase probability of being poor. The emergence of this occurrence can be reason due to the fact that as livelihood is diversified, resources are also diversified alongside. Thus, there is low concentration on major livelihood source and result in the likelihood of being poor. However, a units increase in the rate of diversification in the study area increase the likelihood of being poor by 11.8%. Access to road and water were also found to be significant with positive relationship with the poverty status of the households. It was indicated above that there is low accessibility to both good road and portable water. By implication, having access to water increases the probability of being poor by 5.8% and 6% respectively. Access to agro-processing centres, school, health facilities and market were found to be significant with a negative relationship to being poor. However, units increase in the frequency of having access to the listed rural infrastructures decreases the likelihood of being poor. However, the marginal effect indicates that having access to agro-processing centers, school, health facilities and market reduces probability of being poor by 61.8%, 77.5%, 7.5% and 53.6% respectively.

255


Variables Age of respondent Gender Household size Livelihood diversified Access to road Access to water Access to agro-processing centres Access to school Access to health facilities Access to market Constant

Coefficients 0.017 -0.534 0.399 0.060 1.138 0.531 -0.359

Marginal Effect 0.003 -0.117* 0.078 0.051** 0.112*** 0.211* -0.125*

Standard Error 0.002 0.076 0.011 0.118 0.058 0.06 0.618

-0.574 -0.575 -0.003

-0.125* -0.13* -0.001*

0.775 0.074 0.536

Conclusion Realizing that provision of rural infrastructures is basic to rural economic development. Thus, rural Infrastructure is veritable to poverty alleviation. The facilities are not accessible by the rural households, this is attributed to poor provision culture from the governments, communities and individuals. All hands must be on deck towards ensuring adequate provision and proper maintenance of the rural infrastructural facilities in Nigeria. The following are recommendations that are likely to bring about sustainable development and further expansion of livelihood activities of dwellers in the study area:  Reform in the policies of rural development to contain rehabilitation







and maintenance. This will enable and facilitate rural environment for the spread of diverse rural economy. Need for government and nongovernmental organization to recognize the need for sustainable infrastructural development programmes that will not change as government changes. The need for development workers/practitioners to work with and not for beneficiaries of development programmes for sustainability and maintenance. Rural development policy makers to recognize diversity in the livelihood activities of rural inhabitants and not only recognizing their farm production activities.


[3.]

[4.]

256

Egbetokun, O. A. (2009). Provision of rural infrastructures in Oyo State of Nigeria. Journal of Agricultural Sustainable Practice. 1 & 2: 69-70 Ajadi B.S. (2010) Poverty Situation in Nigeria: An Overview of Rural Development Institutions, Pakistan Journal of Social Sciences. 2010 Volume: 7 Issue: 5 Pp.: 351-356 Yusuf, O.R and Ukoje, J.A (2011): The Imperative of “Eco-supportive” Infrastructure for Sustainable Rural Livelihood in a Changing Climate. Being a Paper Presented during the nd 52 Annual Conference on the Association of Nigerian Geographers holding at the th th UsmanuDanfodiyo University, Sokoto between 14 & 18 February, 2011 International Labour Organization (ILO) (2010): Investments in infrastructure: an effective tool to create decent jobs. ILO policy brief 01.


The Assessment of the Impact of Rural Infrastructure on Rural Poverty in Nigeria [5.]

[6.]

[7.]

[8.] [9.]

National Audit Office (NAO)(2013): Infrastructure investment: the impact of consumer bills. NAO report.http://www.nao.org.uk/wp-content/uploads/2013/11/10286-001FullReport1.pdf. Obayelu, A.E, T.O Olarewaju and N.L. Oyelami (2014) Effect Of Rural Infrastructure on Profitability and Productivity of Cassava-Based Farms in Odogbolu Local Government Area, Ogun State, Nigeria. Journal of Agricultural Sciences Vol. 59, No. 2, 2014 Pages 187-200. Ondiege, P., Moyo, J.M., Verdier-Chouchane, A. (2013): Developing Africa’s infrastructure for enhanced competitiveness. The Africa Competitiveness Report 2013, pp. 69-91. http://www3. weforum.org/ docs/ACR/2013/ACR_Chapter2.2_2013.pdf. Calderón, C. & Serve, L. (2008). Infrastructure and Economic development in SubSaharan Africa, policy research working paper 4712. World Bank. Washington. DC. Ndulu, B. (2006). Infrastructure, regional integration and growth in Sub-Saharan Africa: Dealing with the disadvantages of geography and sovereign fragmentation. Journal of African Economies 15(2): 212-244.


257

Oláh Béla

Oláh Béla

A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban Béla Oláh A Survey of the Current State of the Machine Maintenance in Agriculture Abstract The main goal of this scientific work is the analysis of the current situation of machine maintenance and the comparison of assessments with the results of an earlier project. The paper describes the state of machine maintenance (which is aimed at preserving funcionability) in smalland medium-sized agricultural companies on the basis of the results of a regional survey. It discusses the main elements of the research system. Keywords: machine maintenance, small- and medium-sized agricultural companies, regional survey Összefoglaló Jelen tudományos munka fő célkitűzése a gépüzemfenntartás jelenlegi helyzetének vizsgálata a mezőgazdaságban és a megállapítások összevetése a korábbi felmérés eredményeivel. Az anyag – egy térségi felmérés eredményeire támaszkodva – bemutatja a gépfenntartás (ami a funkcióképesség megőrzésére irányul) helyzetét a kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásokban. Tárgyalja a kutatás rendszerének fontosabb elemeit. A célkitűzés megvalósítása érdekében a szerző feldolgozta a fenntartás helyzetének megítélésére készített kérdőíves felmérés bizonyos (I., II. és V.) részeit. Kulcsszavak: gépüzemfenntartás, kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások, térségi felmérés

Bevezetés A tudományos munka előzménye, hogy a Műszaki, Agrár és Gazdaságelemzési Tanszék egyik „jogelődje” a mezőtúri Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar (TSF MFK) Karbantartás Tanszéke 2004 őszén előzetes egyeztetés után megbízást kapott a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Mezőgazdasági Gépesítési Intézettől az általa (a SZIE Gépészmérnöki Karral közösen) benyújtott és elnyert „A mezőgazdasági gépüzemfenntartás fejlesztése, a gépek optimális üzemben tartásának meghatározása” című 43532. sz. pályázat [2] kidolgozásában való részvételre. A felkérés a tanszék akkori 258

munkatársainak szólt, akik szakmai ismereteik és tapasztalataik alapján vállalták a feladatot és 2004 végén, 2005 elején egy – többnyire személyes interjúval egybekötött – kérdőíves felmérést végeztek 65 üzemre kiterjedően. Azóta (és az Uniós csatlakozás óta is) eltelt 10 év és e dolgozat szerzőjében felmerült a kérdés: vajon hogyan alakult, mennyit változott a gépüzemfenntartás helyzete napjainkra? Ennek megválaszolására (ami jelen kutatás célkitűzése is egyben) meg kellett ismételni az akkori vizsgálatokat. A kutatás a mezőgazdasági

kis- és közepes méretű (növénytermesztő, állatECONOMICA 2015. 3. szám

A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban tenyésztő, kertészeti, vegyes) vállalkozások gépfenntartás erőforrásai (munkaerő, létesítmények, eszközök, karbantartási rendszer) felől közelítve a karbantartás tevékenységeinek feltételeit és megoldásának lehetőségeit – főként szempontjait – vizsgálja. Tapasztalatok [9] szerint e tevékenységek megvalósítása elsősorban a kisebb méretű gazdaságok esetében problémás. Nagy társas vállalkozásokban jelentős a szakmai specializálódás, ennek megfelelően szakemberek, sőt az egyes fenntartási tevékenységekre szakosodott létesítmények (pl. szervizműhely, javítóműhely, géptároló, mosó, stb.) is rendelkezésre állnak. Ezekben a gépkarbantartás rendszere, intézkedései (ápolás-gondozás, ellenőrzés, javítás) és feltételei is meghatározottak, a feladatok ismertek.

A kutatási feladat Az elvégzendő feladat a jelenlegi gépüzemfenntartási gyakorlatra vonatkozó – mintegy 50 üzemre kiterjedő – kérdőíves adatgyűjtés és felmérés elvégzése, az adatok és a válaszok kiértékelése, illetve következtetések összeállítása. A konferencia időpontjáig a következő feladatokat végezte el a szerző: a felmérés elvégzéséhez alkalmas kérdőív összeállítása (gépelése, szerkesztése); a 2014/2015-ös tanévben több mint 40 üzemet magába foglaló személyes interjú keretében kitöltött kérdőíves helyszíni felmérés – amibe az összefüggő szakmai gyakorlatukat töltő IV. évfolyamos mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (MÉGM), illetve műszaki menedzser (MŰM), valamint a „Karbantartás tervezése I.” c. tantárgyat felvett III. évfolyamos gépüzemfenntartó szakirányos hallgatók is bevonásra kerültek – elvégzése. Az adatszolgáltatók között különböző méretű földterületen gazdálkodó őstermelők, egyéni vállalkozók és mezőgazdasági üzemek (családi gazdaságok, társas vállalkozások) is szerepeltek. A felmérést a szerző (aki a gépüzemfenntartó szakirányon a karbantartás tervezése I.-II., a ECONOMICA 2015. 3. szám

karbantartási technológiák I.-II. és a tribológia tárgyak oktatója, illetve 2011 óta a MÉGM és MŰM szakok gyakorlatfelelőse is egyben) a 10 évvel ezelőtt közösen elfogadott kérdőív szerint végezte, ezzel is biztosítva a korábbi kutatási téma keretében végzett munkák [4, 5, 8, 10] eredményeivel történő összehasonlíthatóságot.

A kutatás rendszerének kialakítása A mezőgazdasági gépfenntartás helyzetének megítéléséhez átfogó és részletezett adatok – a KSH nyilvánosságra hozott megfigyelésein és néhány korábbi, esetenként szűk körre kiterjedő felmérésen [1, 2, 3, 6, 7] kívül – alig fellelhetők. A kutatás tartalmi kérdéseinek a következőekre kell feltétlenül információkat adnia:  a felmérésben résztvevők azonosítása a tevékenységük jellege, mérete, működési formája, stb. jellemzőkkel;  be kell mutatnia azt az eszközparkot, amelynek funkcióképességéért a vizsgált üzem gépfenntartása felel;  ismertetnie kell a gépfenntartás rendszerét, alkalmazott technológiáját, erőforrásait, igényelt és nyújtott szolgáltatásait, a fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat, ideértve az adatnyilvántartás és a tevékenység műszaki-gazdasági értékelésének rendszerét is;  törekedni kell rá, hogy Szolnok és térsége mellett a távolabbi térségek, régiók üzemei, gazdaságai is be legyenek vonva az elemzésbe;  az információk segítségével a gépfenntartás fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazhatók legyenek;  az információk rendszere – esetleg módosítással – megismételt vagy kiterjesztett vizsgálatok végzésére is alkalmas legyen. A vizsgálat módszertani kérdései:  mivel a postai (akár elektronikus) úton kért adatok visszaküldésének várható aránya minimális, így a szerző a saját és a tanszék kapcsolatait is felhasználva néhány, személyes interjú során felvett 259

Oláh Béla

 

kérdőívekkel történő felmérést végzett, de rendelkezésre álló források hiányában az előbbi megoldás is előtérbe került; megalapozott, szükséges és elegendő információt adjanak a vizsgált üzem gépfenntartásának bemutatására; a kérdőívek kitöltése egyszerű és könnyen kiértékelhető legyen, ezért a kérdések nagyrészt felelet-választósak, de konkrét adatközlés és szöveges válaszok is adhatók;





vegye figyelembe, hogy a megkeresett vállalkozások egy része bizonyos – főként gazdasági – adatokat nem hajlandó (pl. üzleti titok miatt) vagy nem tud közölni; az adatokat szolgáltató, vagy a rögzítő személye azonosítható legyen.

A kutatás célja, a korábbi vizsgálathoz hasonlóan a gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése. Az alkalmazott kérdőív tartalma (1. ábra) a megfogalmazott problémaköröknek megfelelően a következő:

1. ábra. A kérdőív felépítése

Forrás: Vermes P. (összeáll.): Részjelentés „A mezőgazdasági gépüzemfenntartás fejlesztése, a gépek optimális üzemben tartásának meghatározása” című kutatási témához. Mezőtúr, TSF MFK, 2004.

A részfeldolgozás eddigi eredményei A részfeldolgozás során 16 db társas vállalkozást (10 Zrt., 4 Kft. és 2 szövetkezet is van köztük), illetve 12 db családi gazdaságot (egyéni vállalkozó, őstermelő és tangazdaság) vizsgált a szerző. A két kategória a kiindulási adatok tekintetében eléggé különbözik egymástól, ezért az összevethetőség érdekében gazdálkodási forma szerint külön csoportba sorolva vannak vizsgálva a vállalkozások.

260

Az adatgyűjtésbe bevont gazdasági társaságok (szemben a 2004-es részfeldolgozásban szereplőekkel) kivétel nélkül KeletMagyarországon találhatóak. A dolgozat címének megfelelően a többnyire műszaki menedzser szakos hallgatók által kitöltetett nem mezőgazdasági (hanem ipari, szállítási, stb.) működési területű cégekre vonatkozó kérdőívek (aminek egy részletét mutatja a 2. ábra) nem szerepelnek ebben a kiértékelésben. ECONOMICA 2015. 3. szám

A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban 2. ábra: Kérdőív részlet


A társas vállalkozások fő jellemzői A társas vállalkozások fő tevékenységi terület szerinti megoszlását mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat: A társas vállalkozások alaptevékenységének megoszlása csak növénytermesztés 3 db 18,75% gabona, ipari növények, kukorica, rizs növénytermesztés+ 9 db 56,25% gabona, borsó, bab, ipari-, és állattenyésztés takarmánynövények, kukorica, sertés, szarvasmarha, juh, baromfi döntően állattenyésztés 0 db 0% termelő (és szolgáltató) 3 db 18,75% takarmánygyártás, élelmiszerfeldolgozás, vetőmag-előállítás csak szolgáltatás 1 db 6,25% gépkereskedelem összesen 16 db 100% Forrás: Saját kutatás

Ahogy az a táblázatban is látható, a mezőgazdasági üzemek többsége szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozik. A 10 évvel ezelőtti felmérésben [6] épp fordítva alakult a bevont vállalkozások tevékenységi területének megoszlása (csak növénytermesztés: 7 db = 58,4%, növénytermesztés mellett állattenyésztés is: 3 ECONOMICA 2015. 3. szám

db = 25%, döntően állattenyésztés: 1 db = 8,3%, csak szolgáltatás: 1 db = 8,3%). A művelt (saját+bérelt) terület 1.70030.000 hektár, leszámítva a művelt terület nélküli szolgáltatót, a több tízezer hektáron termeltető termelő üzemeket és egy kis területen (200 haon) gazdálkodó szövetkezetet.

261

Oláh Béla Az állattenyésztés létszámai:  szarvasmarha: 5003.000 db  sertés: 4002.000 db  juh: 440750 db  pulyka: 20.00036.000 db Az éves árbevétel jellemzően 549.344 millió forint.  A tisztán növénytermesztéssel foglalkozók átlagosan 1.100 ha-t éppen meghaladó területen gazdálkodnak és 214 millió forint árbevételt realizálnak. Mindkét érték lényegesen kisebb (mintegy 40%-a), mint az évezred első éveiben vizsgált növénytermesztők esetén (2.700 ha, 570 millió Ft.) volt. A 100 ha-ra vetített árbevétel 19,5 millió forint. Tíz éve 8,2%kal magasabb (21,1 millió Ft.) volt ez a mutató, ami alig hihető, hiszen a FAO gabona árindexe a felmérések között eltelt évtizedben közel megduplázódott [11].  A vegyes gazdaságok átlagosan 8.100 hektárt művelnek és 3,7 milliárd forint árbevételt érnek el, míg a termelő és szolgáltató cégek átlagos árbevétele megközelíti a 70 milliárdot.

A mezőgazdasági üzemek eszközparkjának leírása az (olykor hiányos) adatszolgáltatás szerint meglehetősen változatos képet mutat, ami összecseng a 2004-es eredményekkel. Megállapítható, hogy a legtöbb bevallott géptípus száma alig csökkent, azonban kapacitásuk számottevően magasabb, mint korábban volt. A fontosabb gépek, berendezések életkora hasonlóan a korábbi adatgyűjtés kiértékeléséhez [9] igen megoszló: több cégnél minden életkor-kategóriában találunk gépeket. Van ahol a 7-9 év közötti, máshol a viszonylag fiatal (4 év alatti) gépek hiányoznak, de van társaság ahol egyik fontosabb gép életkora sem több 9 évnél és olyan is, ahol mind igen öreg (9 év feletti). Kijelenthető, hogy a 2014. év (az elmúlt évtized legnagyobb) gépértékesítése még nem tükröződik vissza a számokból. A társas vállalkozások jellemzően (68,75%-ban) 100 fő felett foglalkoztatnak dolgozókat (3. ábra), átlagosan 230 személyt, de két növénytermesztő gazdaság 10 fő alatti, illetve a szolgáltató cég 500 fő feletti létszámú.

3. ábra: A társas vállalkozások által foglalkoztatottak létszámalakulása

vállakozások száma

5 4 3 2 1 0

10 fő alatt

10 - 49

50 - 99

100 - 199

200 - 499

500 felett

Forrás: Saját kutatás

A tisztán növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok átlag 17 főt alkalmaznak. Az egy főre eső árbevétel 12,6 millió forint, művelt terület pedig 64,86 ha (aminek reciproka: 100 ha-ra 262

1,54 dolgozó jut). A vegyes gazdaságok átlaglétszáma 190 fő, így az egy főre eső árbevétel 19,47 millió Ft., ami 55%-kal magasabb az előbbi értéknél. Az állattenyésztő ECONOMICA 2015. 3. szám

A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban gazdaságoknál 42,6 hektár jut egy főre. A termelő és szolgáltató üzemekben átlagosan 475 főnek van munkaviszonya és 145,79 millió Ft az 1 főre jutó árbevétel.

A vizsgált gazdaságok Jász-Nagykun-Szolnok (10 db), Békés (2 db), Pest (2 db), Borsod-AbaújZemplén (1 db) és Hajdú-Bihar (1 db) megyeiek. Régiók szerinti megoszlásuk a 4. ábrán látható.

4. ábra: A társas vállalkozások régiók szerint megoszlása


Ellentétben a korábbi felméréssel [6] döntően állattenyésztéssel foglalkozó társaság nem szerepelt a vizsgálatban, ami az évről-évre emelkedő takarmányárakat figyelembe véve nem is annyira meglepő, hiszen ha nem maga állítja elő az állatállomány szükségleteit fedező takarmánynövényeket, akkor azok beszerzése drágább lehet, továbbá a piaci kiszolgáltatottság is fokozottabb. (Mindezt jól bizonyítja, hogy az egyetlen, vizsgálni kívánt tisztán ilyen tevékenységet folytató baromfitenyésztő azóta már felszámolás alatt van.)

Alapvetően megállapítható, hogy jelen felmérésben szereplő cégeknél nagyobb a művelt terület (csaknem négyszerese), illetve az állatlétszám (kivéve sertés) és természetesen ezekkel párhuzamosan az árbevétel (közel hatszorosa), valamint a foglalkoztatottak száma (kb. duplája) is az egy évtizeddel korábban vizsgált társas vállalkozásokéhoz képest. A családi gazdaságok fő jellemzői A vizsgálat gazdaságok a 2. táblázatban szereplő adatoknak megfelelő tevékenységi terület szerinti megoszlásúak.

2. táblázat: A családi gazdaságok fő tevékenységének megoszlása csak növénytermesztés 5 db 41,67% gabona, ipari növények, kukorica növénytermesztés+ 5 db 41,67% gabona (búza árpa), ipari növények állattenyésztés (napraforgó, repce), takarmánynövények (köles, zab, baltacím, lucerna), kukorica, sertés, szarvasmarha, juh kertészet 2 db 16,67% zöldség, gyümölcs összesen 12 db 100% Forrás: Saját kutatás Ebben a kategóriában is a 2004-es jelentésben [6] szereplő gazdaságok fő tevékenységének alakulásától (csak növénytermesztés: 6 db = 75%, növénytermesztés mellett állattenyésztés is: 2 db = 25%) eltérő arányokat tapasztalunk. A gazdálkodók közel fele csak szántóföldi növénytermesztéssel – míg másik 41,67%-uk emellett állattenyésztéssel (sertés, szarvasECONOMICA 2015. 3. szám

marha, juh) is – foglalkozik, viszont minden hatodik vizsgált vállalkozó kertészet. A művelt (saját+bérelt) terület 10 és 600 hektár közé esik (a legkisebb érték az egyik kertészeté), az átlag 214 ha. A tisztán növénytermesztésből élők átlagosan 260 hektáron tevékenykednek, ez alig negyede a hasonló profilú társas vállalkozásokénak, 263

Oláh Béla viszont 60%-kal több mint tíz éve. A vegyes gazdaságok átlagosan 250 hektárt művelnek, míg a kertészetek 15-öt. Az egyik állattenyésztő gazdaságban az átlagos sertéslétszám 125 db (hat szarvasmarha mellett), két másikban a szarvasmarhaszám 100 és 130 db, a maradék kettőben pedig 144 és 500 db-os juhállomány (előbbiben 12 ló, utóbbiban 20 szarvasmarha is) található. A döntően növénytermesztő gazdaságokból háromban is fellelhető valamennyi állatállomány (baromfi, juh, sertés). A bevallott éves árbevétel 7140 millió forint, (két állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó kivételével, ahol 13 és 16 fő) valamennyi családi gazdaságban 10 fő alatti a foglalkoztatottak száma (de van foglalkoztatott nélküli őstermelő is), ami megegyezik a 10 évvel ezelőtti megállapítással. A növénytermesztő gazdaságok 100 ha-ra vetített árbevétele 16,7 millió Ft., ami ugyan 15%-kal elmarad az ilyen tevékenységű társas üzemekéhez képest, de több mint 25%-kal magasabb a 2004-es értéknél (13,3 millió forint). A gazdaságok eszközparkjára vonatkozó információk meglehetősen hiányosak.

A felsorolt gépek, berendezések egy részének az életkora, a mennyisége, vagy az értéke nem volt feltüntetve. A megadott adatok 10220 millió forint eszközértékről tanúskodnak. A gépek élettartama – a társas vállalkozásokéhoz hasonlóan – változatos képet mutat, van ahol minden (4 év alatti, 4-6 év, 7-9 év és 9 év feletti) életkor-kategóriában találunk gépeket, van gazdaság csak 4 év alatti és 9 év feletti gépekkel, máshol nincs 7 évnél fiatalabb gép, míg egy esetben (tangazdaság) minden gép öregebb 9 évnél. Megállapítható, hogy a berendezések életkorában nem történt igazán változás az elmúlt évtizedben. A vizsgált gazdaságok az Észak-Magyarországi (2 db), az Észak-Alföldi (5 db), a Dél-Alföldi (3 db) és a Közép-Magyarországi (2 db) régióban találhatók. Megyék szerinti alakulásuk az 5. ábrán van feltüntetve. A szerző a későbbiek folyamán (egy következő tanulmányban) fel kívánja dolgozni a kérdőív III. és IV. részét képező (a gépfenntartás rendszere, intézkedések, feltételek, valamint a gépfenntartás fejlesztése) témaköröket, majd az addigi elemzésekből kiindulva a társas vállalkozások és a családi gazdaságok alaptevékenységük alapján történő adatszerű összevetése történik meg.

5. ábra: A családi gazdaságok megyék szerint besorolása


Felhasznált irodalom [1.] Györki J., Libor J., Vas F., Vermes P.: The situation of maintenances services – begginning th results of an investigation. 8 International Scientific Symposium, Quality and Reliability of Machines, Nitra, 2003. pp. 200-203. [2.] Janik J., Antos G., Fauszt D., Hajdú J., Husti I., Vermes P.: A mezőgazdasági gépek üzemfenntartásának időszerű kérdései. MTA-AMB K+F Tanácskozás, Gödöllő, 2003. p. 11 + 3 mell. 264


A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban [3.] [4.] [5.] [6.]

[7.]

[8.] [9.] [10.] [11.]

Vas F., Vermes P.: Tárolják, vagy félreállítják? Gondolatok a mezőgazdasági gépek tárolásáról. MTA-AMB XXX. K+F Tanácskozás, Gödöllő, 2006. pp. 175-180. Vas F., Vermes P.: Szerviz és gépjavítás létesítményei. Gépfenntartási segédlet. Mezőtúr, 2006. p. 68 (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat Vas F., Vermes P.: Mezőgazdasági üzemek szerviz-, ill. gépjavító műhelyeinek tervezési szempontjai. Gödöllő, 2006. p. 24 (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat Vermes P. (összeáll.): Részjelentés „A mezőgazdasági gépüzemfenntartás fejlesztése, a gépek optimális üzemben tartásának meghatározása” című kutatási témához. Mezőtúr, TSF MFK, 2004. p. 16 + mell. Vermes P., Györki J., Libor J., Vas F.: A karbantartási szolgáltatások helyzete – egy felmérés kezdeti eredményei. MTA-AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás, Gödöllő, 2003. pp. 248-252. Vermes P., Vas F.: Műszaki diagnosztika a mezőgazdasági gépészetben. Gépfenntartási segédlet. Mezőtúr, 2005. p. 63 + mell. (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat Vermes P., Vas F.: A gépkarbantartás helyzete és megoldások a mezőgazdaságban. Műszaki Tudomány az Észak-Alföldi Régióban, Nyíregyháza, 2006. pp. 5-22. Vermes P., Vas F., Szabadi L.: Mezőgazdasági gépek tárolása. Gépfenntartási segédlet. Mezőtúr, 2005. p. 108 (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat http://www.fao.org/worldfoodsituation/foodpricesindex/en/


265

Pecsenyánszky Melinda


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében Melinda Pecsenyánszky Shortage Occupations, Adult Education and Vocational Training in Heves County Abstract The topicality of the research is supported by the fact that students, educators and the job market need unambiguous information in order to make any plans. This raises one important question- which provides a basis for further research: do jobs with shortage of professionals need to be changed annually? since there was a change in the determination of jobs with shortage of professionals regarding the year 2016/2017. Instead of the 10 then 11, 25 professions have been determined for the year 2016/2017. We also have to mention the student contracts, grants and scholarships. Do grants and scholarships really motivate students to learn an occupation with shortage of professionals? The most obvious factors in respect with adult education can be connected to financing: most of them participate in courses financed by the EU both on a state and a county level. Most of the participants of courses have a high school diploma or have participated in higher vocational education. Currently, the institutions of vocational training are vocational and secondary vocational schools. Changes will begin from the school year of 2016 when secondary vocational schools will become secondary vocational grammar schools and vocational schools will become secondary vocational institutions.

Keywords: shortage occupations, adult education, vocational training, Heves county Összefoglaló 2016/2017. évtől módosul komoly módosítások várhatók a középiskolai képzésben. Változik a hiányszakmák száma és képzésük támogatása. A korábbi 10-11 kiválasztott szakképzés helyett 25 szakmai képzése került meghatározásra. A végzettség megszerzését ösztöndíj is segíti, azonban az már kérdéses, hogy ez elegendő-e arra, hogy a fiatalok biztosítva lássák megélhetésüket az iskolai évek után, ha ebben a szakmai körben helyezkednek el. A felnőttképzések zöme EU-s forrásokból kerülnek finanszírozásra. Ez igen népszerű, azonban ha ezeket a képzéseket a pályázati idő letelte után önköltséges formában hirdetik meg, a jelentkezők száma minimális. Főként azok jelentkeznek ezekre a tanfolyamokra, akik vagy munkanélküliek, vagy még diákok, tehát az anyagi helyzetük nem igen engedi meg, hogy ezen felül további képzettségeket szerezzenek meg. A képzésen részt vevők iskolai végzettségét tekintve a legtöbben érettségivel, illetve felsőfokú végzettséggel jelentkeznek. A szakképzés intézményei jelenleg a szakiskola, szakközépiskola. A változás a 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben történik. Ekkor a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak, a szakmunkásképző intézmények szakközépiskolává. Mind a diákoknak és a képzőknek, mind a munkaerőpiacnak kiszámítható, egyértelmű információkra van szüksége, hogy tervezni tudjanak. Mindez alátámasztja a kutatásom aktualitását, illetőleg további kutatásra ad lehetőséget az, hogy kell-e évente módosítani a hiányszakmák körét. Hogyan értékelhető a kapott ösztöndíj? A felnőttképzés milyen hatékonysággal működik?

Kulcsszavak: Hiányszakma, szakképzés, felnőttképzés, Heves megye 266


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében

Anyag és módszer A kutatás vizsgálati területét Heves megye jelenti, amely Magyarország legfejletlenebb régiójának, az Észak-magyarországi régiónak a legjobban teljesítő megyéje, országos összevetésben a középmezőny második feléhez tartozik. Térszerkezeti pozícióját tekintve kedvező, hogy relatíve közel fekszik a fővároshoz és a középső részén halad keresztül az autópálya. Az utóbbinak köszönhetően jelentős ipari beruházások történtek a megyében, amelyek alapvetően befolyásolják a szakképzési igényeket. A megye fejlődési tengelyétől (Hatvan-Gyöngyös-Eger) távolabb eső területek elmaradottsága ugyanakkor jelentős. A vizsgálat szekunder információk feldolgozásán alapszik, a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisainak feldolgozása mellett a rendelkezésre álló. A felnőttképzésnek a szakképzésben vállalt szerepe a tanuló társadalom társadalomértelmezést is erősíti, illetve az életen át tartó tanulás egyik legfontosabb pillérének tekinthető. A Magyarországon folyó felnőttképzés statisztikai adatait az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1665 rendszer segítségével mutatom be. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény értelmében „ a

felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.” Az adatgyűjtés napjainkra vonatkozó egységes metodika egy 2009-es Kormányrendelet (288/2009) eredménye. Egységes, idősoros vizsgálatokra 2010-től alkalmas. Heves megye demográfiája: A legfontosabb a demográfia és a megye gazdasági helyzetének bemutatása, hisz ezek hatással vannak a szakképzésre. A demográfiai hullámvölgy nagy mértékben érinti Heves megyét csakúgy, mint az egész országot. A régiót tekintve azonban nemcsak ez jelent gondot, hanem az is, hogy országosan a legjelentősebb elvándorlás is sújtja. A régión belül Heves megye van a legjobb helyzetben, de még így is 5% körül mozog az elvándorlás aránya. Növekvő, a külföldre távozási szándék, a tanulók 20-40%-a külföldi munkavállalást tervez (Heves Megye Szakképzés-fejlesztési koncepció). A vizsgálathoz a szakképzésbe bejutó tanulók számának várható változását elemeztem, az élve születési létszámok továbbléptetésével, vagy az elmúlt évek 7-8. osztályos tanulóinak vizsgálatával (1. ábra), valamint intézményválasztási attitűdjeik változásaival.

1. ábra; A 14 éves korosztály várható létszáma

Forrás: KSH; http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html;


267

Pecsenyánszky Melinda A beiskolázandó tanulók létszámának drasztikus csökkenésére az elkövetkező években nem kell számolni. A megyében és a környező megyékben azonban mindenhol tapasztalható a létszámcsökkenés az elmúlt időszakban, de közülük Heves megyek helyzete a legkedvezőbb. A szomszédos megyékből érkeznek tanulók a megyébe. Heves megye gazdasága: Heves megyében 7 kistérséget határoltak, le, melyek között gazdasági téren erőteljes a különbség. Az egri, a hatvani és a gyöngyösi gazdasági súlya meghatározó. Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein. A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás. Hiányzik egy erős középmezőny. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlást is egyenlőtlen. Több, mint fele a kevés nagyvállalkozásnál található. A kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevétel több mint felét, az export 80,5%-át produkálta, s e cégek biztosították a hozzáadott érték több mint felét is (KSH 2014). A kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatás területén kiemelkedő. A foglalkoztatottak legnagyobb hányada, 72,5%-a a kis- és középvállalkozásoknál dolgozik, azonban az átlagkeresetek jóval alacsonyabban a nagyvállalkozásokénál. A működő vállalkozásokon belül a legnagyobb részarányt a szolgáltató, majd az ipari és végül a mezőgazdasági vállalkozások képviselik. Fontos azt is vizsgálni, hogy milyen a létszám-kategória szerinti összetétele a vállalkozásoknak. Összességében megállapítható, hogy megyére a kisebb alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozások a jellemzőek. A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozások részaránya elenyésző, holott az alkalmazotti létszámukat tekintve súlyuk a munkaerő piacon jelentős, érte ez alatt a képzett munkaerő kereslet generált forrásait is. Kiemelt figyelmet érdemel a munkanélküliek, álláskeresők 268

számának alakulása. Heves megyében 2015. márciusában a KSH adatszolgáltatása alapján 17700 álláskeresőt tartottak nyilván. (2014 márciusában 4700 fővel kevesebb volt). Heves megyében a munkanélküliség 13,8%, ezzel a középmezőnyben található a megye, az országos átlagot 3,4%-kal meghaladja. Az álláskeresők aránya a hatvani, gyöngyösi és egri körzetben 9-12%, Pétervásárán és környékkén 21%, Hevesen és környékén 27%. Az álláskeresők fele 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez fontos adat, majd később visszatérünk erre. Heves, Füzesabony és Pétervására körzetében 10 munkanélküliből 5-6 főnek alacsony az iskolai végzettsége. (Forrás: HEOL) Heves megye területfejlesztési koncepciója és programjában (2014-2020) megfogalmazásra került Heves megye jövőképe: Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje. A fejlesztési irányok között megtalálható az oktatás és a szakképzés fontossága is. A gazdaság versenyképességének javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések priorizálása, valamint a beruházás-ösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatás-szakképzési stb.) fejlesztése révén. Megyén belül az észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása a kitűzött cél. Heves megye szakképzés-fejlesztési koncepciójában (2013) a megyei gazdaság által igényelt szakképesítések tekintetében fogalmaznak meg javaslatokat: 

a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élőmunkakörnyezetben vállalkozásoknál),



a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari és vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának,



felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése, növelése.


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében

Felnőttképzés A felnőttképzés hozzájárul a gazdasági növekedéshez, szoros kapocs az oktatás és a munkaerőpiac között. A szakképzés vizsgálata nem lehet teljes körű a felnőttképzés figyelembevétele nélkül. Az, hogy milyen típusú felnőttképzésre van szüksége a gazdaságnak szintén hangsúlyos kérdés és alapos vizsgálatot igényel. A már említett legfejlettebb régiókban egyértelműen a piaci szolgáltatók dominálnak és például kevésbé jelentősek az iskolarendszerű képzések, másrészt a tendencia a rugalmas képzési formák irányába mutat, illetve az képzésen kontaktóraszámainak csökkenését mutatják (Erdei 2014.). Az elmúlt öt évben országosan drasztikusan megnőtt a felnőttképzésben részt vevők száma:

a 2009-es 81 ezerről 2013-ra 150 ezer felé emelkedett. Az országban 56 tanulmányterületen, 750 fölötti képzési programot érintve folyt a képzés az elmúlt öt évben. A legnagyobb számú felnőttképzési programok: targoncavezető, biztonsági őr, emelőgép-kezelő, élelmiszer-és vegyi áru eladó, mérlegképes könyvelő, pénzügyi-számviteli ügyintéző, aranykalászos gazda.(Forrás KSH OSAP 1665 adatbázis alapján). Heves megye szakmakínálata némileg eltér az országosan általánostól. A megyehatár nem valódi gazdasági-társadalmi-közlekedési határvonalat jelent, pl Budapest viszonylagos közelsége is elszívó erőt jelenthet. Heves megye szakképzése főként ipar-orientált, a gépipari szakmák nagyobb szerepet játszanak, mint az országos átlag mutatja.

2. ábra: A felnőttképzés létszámai 2010-2013 között, a képzés befejezők száma alapján

Forrás: OSAP 1665 alapján saját szerkesztés.

Az 2. ábra adataiból látható, hogy a képzést befejezők száma emelkedő tendenciát mutat mind országos, mind megyei szinten. A képzések indítását befolyásolhatja, hogy egyegy sikeresen elvégzett tanfolyam után mennyi idővel lehet újra ugyanazt a képzést elindítani. Ha hiányszakma képzésére irányul a tanfolyam, annak elvégzése után már a munkavállalók betöltik az üres álláshelyeket, így nem célszerű ugyanolyan tanfolyamot indítani, mert nem lesz rá jelentkező. Azonban léteznek olyan képzések, amelyek folyamatosan szervezhetők. Oka lehet, hogy a hallgatók nem akarnak a végzett szakmában elhelyezkedni, illetve a


munkaerőpiacon nagy a fluktuáció az adott szakmában. Szintén ható tényező, ha a végzettek szakmai tudás és/vagy gyakorlat hiányában nem tudnak elhelyezkedni, így szükséges munkaerő képzése az adott területen. A felnőttképzésben részt vevők számát például befolyásolhatja egy országos szinten indított (jellemzően Uniós forrásból finanszírozott projekt). Ebben az esetben jelentősen megnőhet a képzésen részt vevők száma. Ilyen például a TÁMOP 2.1.1. Tudásod a jövőd elnevezésű projekt. A három város, Eger, Gyöngyös és Heves kiemelkedik tartósan magas létszámaival (1. táblázat).

269

Pecsenyánszky Melinda 1. táblázat: A felnőttképzésbe beiratkozottak száma néhány településen az elmúlt négy évben Heves megyében 2010 2011 2012 2013 Atkár

367

500

411

341

Eger

5553

4948

4927

6815

Gyöngyös Gyöngyös-Mátraháza Heves

1670 625

2083+2 58 473

2430+6 4 279

2597+1 46 568

Hatvan

2569

2239

2161

2698

Füzesabony

158

354

399

342

Pétervására

172

199

66

118 Forrás: OSAP 1665

A felnőttképzésbe beiratkozottak iskolai végzettség szerinti megoszlásának (3. ábra) országos adatai alapján legtöbben érettségivel (gimnáziumi, szakközépiskolai) rendelkeznek, illetve felsőfokú végzettségűek. Legkevesebben 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők jelentkeznek képzésre országos

szinten. Heves megyében az országos adatokhoz hasonlóan 8 osztálynál kevesebb végzettséggel jelentkeznek a legkevesebben képzésre. Viszont a legtöbben nem érettségivel, hanem felsőfokú végzettséggel jelentkeznek képzésekre. (4. ábra)

3. ábra a felnőttképzésbe beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint, Magyarország 2013.


270


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében 4. ábra a felnőttképzésbe beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint, Heves megye, 2013.


A felnőttképzés finanszírozása: A képzések finanszírozása több forrásból származhat. A 2013. szeptember 1-től hatályos Szakképzési törvény a szakképzési hozzájárulás felhasználásának helyi lehetőségeit erősen korlátok közé szorította. Az alábbi két ábrán látható, hogy mind országos, mind megyei vonatkozásban az Uniós források dominálnak. Illetve az országos adatokban nagyobb az

önerős (képzésre beíratkozott) és a vállalkozások által támogatott képzések aránya. A finanszírozás tekintetében meghatározó Heves megye földrajzi elhelyezkedése is. Az észak-keleti országrészben a munkanélküliség magasabb, az embereknek kevesebb pénze jut képzést finanszírozni. Az ábrán ez jól látható, hiszen kimagasló az Uniós forrásokból fedezni a tanulás költségeit.

5. ábra A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon, 2013.év

Forrás: OSAP 1665 (2013) alapján saját szerkesztés.


271

Pecsenyánszky Melinda 6. ábra A felnőttképzés finanszírozása Heves megyében, 2013. év

Forrás: OSAP 1665 (2013) alapján saját szerkesztés.

Szakképzés A szakképzésbe belépők száma az elmúlt 5 évben növekedést mutat. A vendéglátásidegenforgalom, a mezőgazdaság és a gépészet szakmacsoport az, amelyekben pozitív tendencia látható. Az első szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes, a tankötelezettség 16 éves korig tart. A szakképzést úgy kell működtetni, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelhessen. Duális szakképzési rendszer működtetése, mivel a gazdálkodnál folytatott gyakorlati képzéssel versenyképes tudás megszerzése biztosítható. A szakképzés intézményei a következőek. Szakiskola: Szakmai vizsgára történő felkészítéssel, szakképesítés megszerzésére készít fel, 3 év, alapfokú végzettséggel lehet belépni. Szakközépiskola: Szakmai érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkakör betöltésére, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készít fel 4 év alatt. Ide is a bekerülés alapfeltétele az alapfokú iskolai végzettség. Állami felnőttképzési intézmény

A felnőttképzésről szóló törvényben (2013. évi LXXVII. tv.) meghatározott iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. Nagy változások elé nézünk. 2016. év szeptemberétől felmenő rendszerben. A szakközépiskolák szakgimnáziummá alakulnak át. 4 éves képzés ad érettségit, ami után egy év alatt technikusi végzettség szerezhető meg. A szakmunkásképző intézmények szakközépiskolává alakulnak át. 3 év szakma után még két év alatt érettségizni tudnak a diákok. A Magyar Közlöny 2015. évi 13. számában megjelent a 2015/2016-os tanévre vonatkozó 562/2013 (XII.31.) szakmaszerkezeti kormányrendelet. 12-re bővült a hiányszakmának számító szakképző iskolákban szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakmák száma. 21 szakmára korlátozás nélkül beiskolázhatnak a szakképzős intézmények 2015. szeptemberétől a megyében. A rendelet három kategóriában határozza meg a szakiskolai képzések és a szakközépiskolai ágazatok beiskolázási arány-javaslatit, illetve megjelöli a Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítéseket. A szakképesítések és szakközépiskolai ágazati képzések besorolási (irányai):

272


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében -

korlátozás nélkül támogatott képzések (T), - korlátozással támogatott képzések (K), - nem támogatott képzések (N). A nem támogatott kategóriába történő besorolás esetén a meghatározás nem azt jelenti, hogy az adott szakképesítés esetében nem lehet képzést folytatni azt adott megyében. Ebben az esetben a képző nem vehet igénybe állami és EU-s forrásokat a képzés folytatásához, de egyéb forrásból finanszírozhatja azt. Azonban a felnőttképzés finanszírozásánál az ábrán láthattuk, hogy a legmagasabb az EU-s forrásokból finanszírozott képzések száma. A korlátozottan támogatott szakképesítések és ágazati képesítések esetében a rendelet meghatározza a megyei beiskolázási keretszámot, illetve ezen belül meghatározza, hogy a keretszámokat mely intézmények milyen nagyságrendben oktathatják a következő tanévben (képzési keretszámok, arányok). A támogatott szakmák és a szakiskolai ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák meghatározása összhangban van a gazdasági igényekkel, ezekben a szakmákban bármely az adott szakma oktatását végző iskola indíthat képzést, ha van rá elegendő jelentkező. Azonban a rendelet mint 70 %-kal magasabbra emelte a szakközépiskolában és 170 %-kal a szakiskolában korlátozottan támogatott szakmákban a beiskolázható létszámot. Heves megye szakképzése 2015/2016 tanévre (13/2015. (II.10.) Kormányrendelet alapján Korlátozás nélkül támogatott (T) 21 db képzés: mentőápoló, karosszérialakatos, CNC gépkezelő, autószerelő, asztalos, erősáramú elektrotechnikus. Nem támogatott (N) 162 db képzés:- többek között: fogtechnikus, cipőkészítő, gyógypedagógiai segítő munkatárs, műbútorasztalos, sommelier. Korlátozottan támogatott 100 db képzés: cukrász, dietetikus szakács, fodrász, pék, szőlész-borász, szociális gondozó és ápoló, pincér. Munkaerő-piaci képzések: A Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja


munkaerő-piaci képzéseket 2012 óta két Európai Uniós társfinanszírozású, kiemelt munkaerő-piaci program keretében valósít meg: 1. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001, 2. Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.1.6 intézkedés „Újra tanulok”, TÁMOP-2.1.6-12/12012-0001. Utóbbi szinte teljes mértékben közfoglalkoztatottak képzését foglalja magában, kis részben munkaviszonyban állók képzését valósítja meg. Nyilvántartott álláskeresők munkaerő-piaci képzése tehát a TÁMOP-1.1.211 projekt keretein belül valósul meg. Jelenleg még a korábbi években elindult képzések egy része zajlik. Tekintve, hogy ez egy idén befejezésre kerülő program, képzések ennek keretében már nem, csak a 2015. január 1-től elindult GINOP-5.2.1-14 Ifjúsági Garancia Programból, illetve a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrációját célzó új GINOP-os program keretében fognak elindulni. A 2015. évi képzési jegyzék még nem készült el, megjelenése hamarosan várható. A legtöbb álláskereső Magyarországon olyan, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben volt, mint a bolti eladó, az adminisztrátor, mechanikai rendszerek összeszerelését végző gyári munkás, teherautósofőr, és a lakatos. Mezőgazdasági jellegű szakképzések A Munkaügyi központ adatai alapján látható, hogy a két év vonatkozásában mezőgazdasági jellegű szakmákban nem pályakezdő álláskeresőket tartanak nyilván. Kiemelkedő a nyilvántartott álláskeresők száma Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő végzettséggel. Érdekes, hogy Szőlő-, gyümölcstermesztő végzettséggel is nem pályakezdők keresnek munkát, mivel Eger történelmi borvidék, illetve több borvidék, neves borászatok találhatók a megyében. Kiemeltem a mezőgazdasági jellegű szakképzéseket, mivel ezzel foglalkozom, erre van rálátásom, a terjedelmi korlátok miatt nem fért minden bele a vizsgálatba.

273

Pecsenyánszky Melinda 2. táblázat Nyilvántartott álláskereső 2013. és 2014. évi átlagos száma FEOR szerinti és pályakezdő – nem pályakezdő bontásban. 2013 2014

2131 Mezőgazdasági mérnök 6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és –tenyésztő 7111 Húsfeldolgozó 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 8421 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkoztatású

nem pályakezdő álláskereső 22 14 165

pályakezdő álláskereső 6 1 10

nem pályakezdő álláskereső 16 9 105

pályakezdő álláskereső 7 0 12

33

2

23

1

64

3

43

3

50 114

2 4

37 76

1 6

78

4

68

4

97

20

90

23

Forrás: Heves megyei Munkaügyi Központ, Eger

Hiányszakmák A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a „hiányszakma” fogalmát. A hiányszakma „akkor keletkezik, amikor a munkaerőpiacon bizonyos képesítésű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdasági rendszernek szüksége lenne. E képesítések szempontjából a szakképzési rendszer kibocsátása alacsonyabb a szükségesnél”. Beszélni kell minőségi és mennyiségi hiányról. A mennyiségi egyértelmű, mikor kevesebb a jelentkező, adott szakmában nincs utánpótlás, nincs munkaerő. A mennyiségi hiány pedig azt jelenti, hogy bár végeznek hallgatók a hiányszakmákban, viszont nem tudnak elhelyezkedni, mert esetlegesen nem megfelelő a tudásuk, gyakorlatuk. A hiányszakmákkal több hazai kutató is foglalkozott, kiemelkedik közülük Mártonfi György. Kutatási beszámolójában 3260 kérdőíves nem reprezentatív mintával dolgozott. Hiányszakma című 2011-ben írt tanulmányában definiálja a hiányszakmát. 274

A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a hiányszakmák listáját megyei bontásban. Heves megyében 2014-2015 évre meghatározott hiányszakmák: CNC gépkezelő, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész, kertész, kőműves és hidegburkoló, központifűtés - és gázhálózat-rendszerszerelő, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő. Ha a szociológiai-demográfiai mutatókat nézzük, idősödik a népesség hazánkban, egyre öregedőbb a társadalom, ezért egyre nagyobb igény lesz szociális gondozó és ápoló végzettséggel rendelkező személyekre. A speciális tudással (CNC-gépkezelő és forgácsoló), végzettséggel rendelkező szakembereket nemcsak a hazai, hanem a külföldi munkaadók is keresik. Ehhez viszont nyelvtudás, és gyakorlati tapasztalat szükséges. A munkaadóknak a hiányszakma pótlása azt jelenti, hogy a több tízmilliós gépeket azonnal kezelni és azokon dolgozni tudó szakembereket vesznek fel. A képzők felelőssége a ECONOMICA 2015. 3. szám

Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében munkavállalók és munkaadók igényeinek összehangolása. A munkaadók elvárása az, hogy a megszerzett elméleti tudás mellett és az iskolai évek alatt szerzett megfelelő szakmai gyakorlattal is rendelkezzenek a végzett hallgatók, tehát kész szakemberré váljanak rögtön a képzés után. A hiányszakmák bár keresettek, nem valók mindenkinek. Sokan csak a végzettség megszerzése és az elhelyezkedés után szembesülnek azzal, hogy nem a megfelelő pályát választották. Ezért javaslom, hogy a beiskolázás előtti felvételi elbeszélgetés és orvosi alkalmassági vizsgálat mellett szakmai rátermettség tesztelése is szükséges. A 2015/2016-os tanévre a következő hiányszakmákat határozta meg a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság: ács, eladó, gazda, gépi forgácsoló, hegesztő, húsipari termékgyártó, ipari gépész, kőműves és hidegburkoló, műanyag-feldolgozó, női szabó, villanyszerelő. Heves megyére vonatkoztatva a 2015/2016-os évre 11 hiányszakmát határoztak meg: gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, hegesztő, ipari gépész, kertész, kőműves és hidegburkoló, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, mezőgazdasági gépész, szakács, vájár és villanyszerelő. A vájár hiányszakmaként történő meghatározására többeket meglep. Azonban Heves megyében reális, Egertől 30 km-re található Recsk melletti bánya kapcsán. Ha újra megnyitnák, értékesítenék – amely a fejlesztési tervek között szerepel, nem találnának olyan szakembereket, akik a bányában dolgozni tudnának.

A 2016/2017-es évre itt is nagy változások következtek be. Az eddigi 10, majd 11 hiányszakma helyett 25 került meghatározásra: ács; elektronikai technikus; épület- és szerkezetlakatos; festő, mázoló, tapétázó; gazda; gépgyártástechnológiai technikus; gépi forgácsoló; gyakorló ápoló; gyakorló csecsemőés gyermekápoló; gyakorló mentőápoló; gyártósori gépbeállító; hegesztő; ipari gépész; karosszérialakatos; kereskedő; kertész; kőműves- és hidegburkoló; központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő; magasépítő technikus; mezőgazdasági gépész; szakács; szociális gondozó és ápoló; vájár; villanyszerelő; zöldség- és gyümölcstermesztő. A hiányszakmát tanulók esetében fontos megemlíteni a tanulmányi ösztöndíjat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célja a Kormány rendeletében meghatározott hiányszakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. A megyei fejlesztési és képzési bizottság megyénként legfeljebb 25, az adott megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot minden év március 31-ig. Az ösztöndíj forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze. A tanulmányi ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében egységesen 10 000 Ft/hó az összege. Az első szakképzési évfolyam második félévétől a tanulmányok befejezéséig, ha a tanulmányi átlageredmény függvénye, melyet a 3. táblázat tartalmaz.

3. táblázat: Tanulmányi ösztöndíj mértéke tanulmányi átlag 2,51-3,0 3,01-3,5 3,51-4,0 4,01-4,5 4,51-5,0

ösztöndíj mértéke 10 000 Ft/hó 15 000 Ft/hó 20 000 Ft/hó 25 000 Ft/hó 30 000 Ft/hó Forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger


275


Összefoglalás A tanulmányomban Heves megye szakképzési rendszerét, a felnőttképzést és a hiányszakmákat vizsgáltam. Áttekintettem a témát érintő jogszabályi hátteret, a területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a szakképzés-fejlesztési koncepciót. Bemutattam a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2014-2015. évre meghatározott, valamint a 2017-ig tervezett és támogatott hiányszakmákat. Javaslatot tettem, hogy a további pályaalkalmassági vizsgálatok szükségesek, különösen a kiemelt támogatású hiányszakmák, képzések esetében. Véleményem szerint arra kell helyezni a hangsúlyt a képző szerveknek, hogy megtalálják a gimnáziumban érettségivel rendelkező tanulókat, hogy még a felsőoktatás előtt szerezzenek egy biztos szakmát. Ezt támasztják alá mind az országos, mind a Heves megyei adatok. Az elemzett téma további kutatást igényelne. Így például külön kutatási témák lehetne annak vizsgálata, hogy mind az

érettségi után, mint a felsőfokú végzettség megszerzése után további szakképzésre íratkozzanak be hallgatók. A felsőoktatási váltás fontossága, vagyis a gimnáziumi beiskolázás. Érettségi után szakképzést választani? Előnyt jelentsen (pályázatoknál többletpontot) a hiányszakmában tanulni, oktatni. Ösztöndíj tényleg ösztönöz? Kell-e évente változtatni a hiányszakmákat? A tanulmány a felnőttképzés, szakképzés, hiányszakmák témakörének egy kis szeletét érinti terjedelmi korlátok miatt. A diákok számára megéri hiányszakmát tanulni, mert hosszú távon olyan szakmát tanulnak, amiben el tudnak helyezkedni, az ösztöndíjjal és tanulószerződéssel a minimálbér körüli összeget kaphatják meg. A folyamatos tanulás fontosságára is szerettem volna felhívni a figyelmet: a munkaerőpiacon előnyben részesül, aki megfelelő tudással, képesítéssel rendelkezik.

Irodalomjegyzék [1.] Erdei G. – Budinszki I. – Tar Gy. – Eperjesi T. (2014): Felnőttképzés és vidékfejlesztés. Educatio, 23/3. – Vidékfejlesztés és oktatás, pp. 403-414. [2.] Erdei G. – Teperics K. (2014): A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020 koncepciójához), 98 p. [3.] Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv – Heves megye – 2013-2018. [4.] Felnőttképzésről szóló törvény (2013. évi LXXVII. tv.) [5.] Heves megye területfejlesztési koncepciója és programja (2014-2020). [6.] Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (2012): Heves megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013., 129 p. [7.] Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger. 2012, 2013, 2014, 2015. évi anyagai, adatai. [8.] Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Eger. 2012, 2013, 2014, 2015. évi anyagai, adatai. [9.] http://mno.hu/ahirtvhirei/havi-otvenezret-erhet-a-hianyszakma-1272606 [10.] http://www.heol.hu/heves/kozelet/egerben-megmaradhat-a-boraszkepzes-613018 [11.] http://www.heol.hu/kozelet/tizenotezer-folott-a-munkanelkuliek-szama-612740 [12.] http://www.hkik.hu/hu/heves-megyei-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/valtozasokelott-a-szakkepzes-82709 [13.] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html [14.] https://www.google.hu/

276


Hiányszakmák, felnőttképzés, szakképzés heves megyében [15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.]

[21.] [22.]

KSH adatbázis, Budapest. 2012, 2013, 2014, 2015. évi anyagai, adatai. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2015): Gyakorlati képzés tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka világában. Magyar Közlöny 2015. évi 13. száma: A 2015/2016-os tanévre vonatkozó 562/2013 (XII.31.) szakmaszerkezeti kormányrendelet. Mártonfí Gy. (2011): Hiányszakmák. Educatio 2011/3, pp. 374-387. Mártonfi Gy. (2013): Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások – kutatási beszámolók, Új pedagógiai szemle 63. évf. 1-2. sz. Oktatási Hivatal – Heves Megyei Kormányhivatal (2013): Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv – Heves megye – 20132018, 866 p. OSAP adatbázis Nagy S. (szerk.) (1977): Pedagógiai Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 496 p.


277

Páble Diána

Páble Diána

Vadvirágos és gyógynövényes-vadvirágos magkeverékek vizsgálata Diána Páble The Investigation of Mixtures of Wildflower and Herb-Wildflower Seeds Abstract A landscape architect continually meets the grassland issue, and mainly thinks during every project (from family homes to large-scale areas as well) of the intensively maintained grass which is not for feeding. Most of the plans have just a label „grass” without specifying the components of the mixture, but it would be very important to define the name of the recommended seed mixture. In our country we more often meet with the need for the use of wildflowers, especially at the large-scale, not irrigated, extensive areas. During the experiment the aim is to sow a seed mixture (the most adequate mixture for the utilization on the experimental field) which provides the basis of a natural association, self-sustaining and richly blooming. The aesthetic appearance is very important and furthermore you need to mow at most 2-3 times per year. Keywords: wildflower, herb, mixtures of seeds

Összefoglaló Egy tájépítész a munkája során folyamatosan találkozik a gyeptelepítés kérdéskörével. Nagy általánosságban elmondható, hogy főként az intenzíven fenntartott, nem takarmányozást szolgáló gyepekre gondolnak egy családi ház környezetének tervezésekor és a nagyobb léptékű területek környezetalakítása során egyaránt. A legtöbb tervrajzon csak „gyep” elnevezés szerepel, csupán néhány kiírás tartalmazza a magkeverék megnevezését is, pedig nagyon fontos lenne az adott területre javasolt magkeverék meghatározása. A vadvirágok használatának igényével mára egyre gyakrabban találkozhatunk hazánkban. Főként a nagy kiterjedésű, öntözetlen, extenzív zöldfelületek hasznosításának lehetőségét látják a vadvirágos magkeverékek alkalmazásában. A kísérlet során olyan magkeverék vetése a cél, amely az adott területen biztosítja a természetes társulás alapjait, önfenntartó és gazdagon virágzó. Nagyon fontos szempont, hogy esztétikus megjelenésű legyen, valamint csak évi 2-3 alkalommal igényeljen kaszálást. Kulcsszavak: vadvirág, gyógynövény, magkeverék

Előzmények Magyarországon a kertépítés során alkalmazott fűmagok legtöbb esetben külföldről származnak, de nem is az a cél, hogy a helyi klimatikus adottságokhoz igazodjanak. A

278

szerepük ebben az esetben elsősorban a díszérték növelése, esetleg sport, pihenés és rekreációs célokat szolgálnak. A vadvirágok alkalmazásának irányába elsősorban ipari területek környezetének kialakításakor, önkormányzati telkek ECONOMICA 2015. 3. szám

Vadvirágos és gyógynövényes-vadvirágos magkeverékek vizsgálata gondozásának megkönnyítése céljából mutatnak érdeklődést az illetékesek, de egyre többen informálódnak a magánszférából is. Hazánk 2010-ben csatlakozott a „Green City – Zöldebb Városokért Mozgalom” -hoz. A hazai célkitűzések között szerepel a települések ökoszisztémába való visszakapcsolása, azaz élhetőbb és fenntarthatóbb települések kialakítása, amelyekben megvalósul a zöldfelületek integrált és interdiszciplináris fejlesztése. Az ő programjukban is hangsúlyos szerepet kap a „virágos rét” telepítése, így az előadásaiknak köszönhetően mára már több tájépítész és kertépítő vállalkozás találkozott ezzel az elképzeléssel. Néhány projekt megvalósult már családi ház szintjén is. Egy növénytársulás különböző növényfajok együttéléséből áll. A hasonló termőhelyeken a növényi közösségek fajkombinációja is hasonló képet mutat, vagyis az azonos környezeti feltételek mellett a növénytársulások törvényszerűen ismétlődnek (Borhidi, 2003.). A gyepek olyan növénytársulások, melyben pázsitfűfélék, pillangósok és egyéb növényfajok találhatók. A kutatás szempontjából a vadvirágok és gyógynövények jelenléte értékelendő, vizsgálandó. A gyepes területek is a biotóphálózatok részét képezik. Fontos, hogy az adott tájhoz igazodva, annak a területnek a biológiai sokféleségét figyelembe véve válasszuk meg a magkeverékeket, hogy a telepített gyep betölthesse a fenntartható és a hálózatba illeszthető egység szerepét. A tervezéskor a gyepesítendő területeken a természeti adottságok ismerete elengedhetetlen a megfelelő magkeverék javaslatához, összeállításához, mert a különböző adottságok határozzák meg a gyep fejlődését. A hazai tájkataszter használata pontos képet ad Magyarország különböző területeinek jellemzőiről (MTA, 1990.), mely alapján ki lehet jelölni az alkalmazni kívánt keveréket. A kutatási területet is ez alapján határoltuk le. A különböző tevékenységek tervezésekor és végrehajtásakor figyelembe kell venni az ECONOMICA 2015. 3. szám

emberiség korábbi és jelenlegi természet- és tájformáló szerepét. A táji szinten érvényesülő zavarások igen változatosak, előfordul, hogy az eredetinél is fajgazdagabb élővilág kialakulásához és fennmaradásához járul hozzá (Kun, 1998.). A magkeverék összeállításakor ezért vizsgálni kell az adott terület korábbi állapotát/állapotait is. A különféle tájalakító, tájformáló tevékenységek következményei sok esetben csak később válnak érzékelhetővé. Ezért nagyon fontos, hogy megismerjük a tervezendő terület tájkarakterét (természetes vagy emberi hatásra kialakult hagyományos tájhasználat, tájszerkezet, természeti és épített környezet jellege, aránya), és az adott tájban található jellemző élőhelyeket, valamint ezek ökológiai jellemzőit. Tisztában kell lennünk a megőrzésükhöz, fenntartásukhoz szükséges ökológiai és környezeti feltételekkel is (Csősz, Duhay, Kincses, 2007.). Az emberek gyeppel való kapcsolatát „leolvashatjuk” a növénytársulás gyepalkotó fajainak összetételéről és azok változásairól. A vadontermő fűfajok a természetes úton kialakult gyepállomány értékes fajai. Magját nem termesztik. Ezekből a fajokból a nemesítők kiválogatták a legértékesebb változatokat és elnevezték őket. „A fajtaleírás alapján el tudjuk dönteni, hogy melyik fajtára van szükségünk abból a termeszteni kívánt fajból, amiből a nagy hozamú gyepet akarjuk kialakítani. Fontos a fajtaleírás ismerete, mert ugyanazt a fajt másmás célokra is nemesítik” (Szemán, 2006.). Ma a természetközeli növényzetre jellemző, hogy közvetlenül érintkeznek a nagy területeket elfoglaló intenzíven művelt területekkel. Így ki vannak téve a gyomosodás veszélyének, az agresszív özönnövények és az állati kártevők térhódításának. Legtöbb esetben az élőhelyek fragmentációja figyelhető meg. Ezek az élőhelyek a szétdarabolódás mellett a korábbi kiterjedésük töredékére estek szét. Ezek az életterek sokkal kevesebb faj fennmaradását tudják így biztosítani. Gyakran a kis „szigetek” között lehetetlenné válik az élőlények mozgása. 279

Páble Diána Táji léptékben több faj és élőhely fennmaradási esélye csökken, esetenként meg is szűnik (Viszló – szerk., 2012.). Ezért még inkább fontos, hogy a helyi, természetes viszonyokhoz alkalmazkodó magkeverékek telepítése történjen a lehető legtöbb tájépítészeti kivitelezés során. Az eddig kihasználatlan, gyakran problémás fenntartású önkormányzati területek válhatnak a fajfenntartás fontos célterületévé. A vadvirágos magkeverékek és gyógynövények használatára az ökológiai gazdálkodás szemlélete alkalmazható. Kisebb léptékek esetében (pl. települések vonatkozásában) célszerű elgondolkozni a kaszálás, forgatás, betakarítás hagyományos eszközeinek és módszereinek alkalmazásán (Viszló – szerk., 2012.) A kutatás jelentőségét legfőképpen a fenntarthatóság fontosságának előtérbe kerülésével tudom indokolni. Az elsősorban díszítést szolgáló városi-, települési pázsitok területe az elmúlt évtizedekben intenzíven növekedett. Ezzel együtt emelkedett az erre a célra használt fűmagmennyiség is. Új fajták kerültek be hazánkba, de a magyar fűnemesítés is eredményezett néhány pázsitnak való fajtát (Tasi, 2007.). A mai elképzelések, irányvonalak a természetközeli növényhasználatnak kedveznek. Talán az anyagi háttérnek, a financiális nehézségeknek, de remélhetőleg a szemléletváltásnak is köszönhetően a virágzó magkeverékek alkalmazásának már a belterületeken is van létjogosultsága.

A mintaterület A kísérleti területet Fejér megyében, Csákváron, egy 2,5 ha-os szántóföldből „hasítottuk ki”. A telek a Csíkvarsai réttel szemben, a Zámolyimedence kistáj területén található. 2014-ben zabos borsóval volt bevetve. Az őszi szántást követően jelöltük ki a mintaterületet.

Célkitűzések A piacon már kaphatóak vadvirágos magkeverékek, de ezek nem kifejezetten a 280

magyarországi éghajlati viszonyokhoz lettek összeállítva, ezért a meglévő keverékek kipróbálása javasolt hazai klímán. Így képet kaphatunk a külföldön használt fajok helyi alkalmazhatóságáról. Ezek mellett a Magyarországon összeállított vadvirágos magkeverékekkel is kísérleteket kell végezni. Fontos megvizsgálni, hogy a települések zöldfelületeinek tervezésekor/kialakításakor milyen mértékben illeszthetőek bele ezek a keverékek a hazai tájba. A kutatás fő célja, olyan vadvirágos magkeverék előállítása, mely kifejezetten a mintaterületen, azaz a magyarországi Zámolyi-medence kistájon való felhasználásra alkalmas. A helyi tájökológiai adottságokat figyelembe véve, a hazai tájkataszter segítségével a különböző területekre más-más összetételű magkeverék összeállítása javasolható. A cél, hogy a mintaterületre készüljön olyan vadvirágos magkeverék, amely az adott ökológiai viszonyokhoz a leginkább megfelelő, alacsony fenntartású társulást hoz létre. A fő szempont, hogy elsősorban nem takarmányozást szolgáló keverék, hanem fenntartható, nagy díszértékű társulást alkotó magkeverék készüljön, amelyet a tájépítészeti tervezés során alkalmazni lehet. Az „alap” magkeveréken kívül néhány speciális gyógynövényes-vadvirágos magkeverék összeállítása is a célkitűzések között szerepel. A gyógynövények esetében meg kell határozni a fontosabb csoportokat (pl. légzőszervekre ható, stb.) és az abban felsorolt főbb gyógynövényeket kell hozzá adni az adott mintaterületre készített magkeverékhez.

A kísérlet A kutatás típusa új információt létrehozó, primerkutatás. Mivel különböző magkeverékek vetését végezzük el, ezért a kísérlet tesztelő. A megvalósítás helye szerint szabadföldi, mérete kis-parcellás, időtartama egyéves, a termőhelyek száma pedig egy. A kísérlet a vizsgált tényezők számát tekintve kéttényezős (magkeverékek, vetési idők), az ismétlések száma alapján pedig három ECONOMICA 2015. 3. szám

Vadvirágos és gyógynövényes-vadvirágos magkeverékek vizsgálata ismétléses. A kezelések száma 12 (6 magkeverék x 2 vetési idő). A parcellák mérete 3x2 méter. Minden vetési időnél (őszi, tavaszi) három ismétlést végzünk, a kereskedelemben kapható és a saját összeállítású magkeverékek esetében is 3-3 összeállítást vizsgálunk. Így összesen 36 parcella van. A parcellák elrendezésének típusa: sávos elrendezés, részkísérletekként randomizálva.

A kísérlet során négy blokkot képzünk (1. ábra) a vetések idejével és a magkeverékek csoportosításával. Lesz egy blokk az őszi vetésű kereskedelemben kapható magkeverékekből, egy a tavaszi vetésű kereskedelemben kapható magkeverékekből, egy az őszi vetésű saját összeállítású magkeverékekből és végül még egy a tavaszi vetésű saját összeállítású magkeverékekből.

1. ábra: A vetési terv

A felhasznált magkeverékek vetőmag szükséglete: Kereskedelemben kapható magkeverékek - „A” keverék: 8 gr/m2 - „B” keverék: 10 gr/m2 - „C” keverék: 2 gr/m2 Saját összeállítású magkeverékek - A „D”, „E” és „F” keverékek vetőmag szükségletét az első eredmények ismerete, valamint az összeállításhoz kiválasztott fajok megnevezése után kell meghatározni.


Módszerek A végleges kísérlet megkezdése előtt két tájékozódó kísérletet kell elvégezni: 1. A kijelölt mintaterületen öt ponton, két mélységben (0-15 és 15-30 cm) kell talajvizsgálatokat (3 ismétléses) végezni. A talajmintavétel és a vizsgálatok elvégzése az első vetés megkezdése előtt megtörtént (1., 2. és 3. táblázat).

281

Páble Diána 1. táblázat: Talaj tápanyagvizsgálati eredmények – 1. ismétlés

2. táblázat: Talaj tápanyagvizsgálati eredmények – 2. ismétlés

2. A kereskedelmi forgalomban elérhető és az összeállítani kívánt magkeverékek esetében is meg kell határozni a csírázóképességet, az életképességet, a vetőmag egészségi állapotát. Ezek után következhet a végleges, teljes méretben megvalósított kísérlet. A vetés után az alább felsoroltakat vizsgáljuk: 1. A cönológiai vizsgálatoknál a növények felvételezéséhez a Balázs-féle kvadrát módszert alkalmazzuk. A vizsgálat során 2x2 m-es kvadrátot használunk, így a 3x2 m-es parcellák esetében kiküszöbölhetőek az esetleges vetési hibák, fagykárok és egyéb hiányosságok. 2. A különböző magkeverékek gyökeresedési képességét is szemrevételezni szükséges. 282

A telepített mintafelületekből mintát kell venni, hogy láthatóvá váljon a gyökerek mérete. 3. A magkeverékek vetése és az éves fenntartási munkák (a kereskedelemben kapható keverékek esetében a gyártó által előírtak alkalmazása) elvégzése és az addigi eredmények kiértékelése után meg kell határozni a javasolt telepítési technológiát és időt, majd a szükséges fenntartási intenzitást és teendőket. A különböző magkeverékek mellé el kell készíteni egy szakmai bemutató anyagot, amely tartalmazza az előzőekben felsorolt adatokat.


Vadvirágos és gyógynövényes-vadvirágos magkeverékek vizsgálata 3. táblázat: Talaj tápanyagvizsgálati eredmények – 3. ismétlés

Várható eredmények A kutatás eredményeképpen egy vadvirágos és két gyógynövényes-vadvirágos magkeverék jön létre, amelynek használata a Zámolyi-medence területén javasolt. Ezzel megkönnyíthető a tervezők és a kivitelezők munkája, valamint a megrendelők is egy nagyobb palettáról válogathatnak az igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően. 1. A jelenleg megvásárolható magkeverékek mintaterületen történő vizsgálati eredményeinek tükrében meg lehet állapítani, hogy azok milyen eredménnyel használhatóak az adott területen. Az is előfordulhat, hogy egyes termékek felhasználása a vizsgált kistájon egyáltalán nem célszerű, akár a faji összetétel, akár a vetés esetleges sikertelensége miatt.

2 A legfőbb várható eredmény a magyarországi tájkataszter alapján a Zámolyi-medence kistáj területére kialakított vadvirágos magkeverék összeállítása. A mintaterületen a javasolt fajösszetétel és a későbbi fenntartási munkálatok is bemutatásra kerülnek. A kutatási munka során kialakított keverékek telepítésével létrejött gyeppel magas díszítő értékű, tájba illesztett, a helyi természeti viszonyokhoz igazodó társulás jön létre. 3 Az összeállított magkeverék jelentősége és felhasználási területei, lehetőségei a különböző gyógynövények alkalmazásával bővül. Az „alap” keverék kiegészül a gyógynövények bizonyos csoportjával és így még két magkeverék jön létre.

Felhasznált irodalom [1.] Borhidi Attila (2003.): Magyarország növénytársulásai, Akadémiai Kiadó, Budapest 2003. [2.] Csőszi M., Duhay G., Kincses K. (2007.): Tájvédelmi kézikönyv, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság, Budapest, 2007. [3.] Kun A. (1998.): Száraz gyepek Magyarországon, Göncöl Alapítvány, Vác, 1998. [4.] MTA Földrajztudományi Kutató Intézet (1990.): Magyarország kistájainak katasztere I., II. [5.] Szemán László (2006.): Gyepgazdálkodási ismeretek, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006.


283

Páble Diána [6.] Tasi J. (szerk. – 2007.): A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. [7.] Viszló Levente (szerk. – 2012.), Marticsek József, Szemán László, Horváth András, Végvári Zsolt, Horváth Róbert, Boldogh Sándor, Ilonczai Zoltán, Varga Zoltán: A természetkímélő gyepgazdálkodás, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 2012.

284


Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey

Gábor Dénes Szabó

Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey Szabó Gábor Dánes A biogazdaság magyarországi vonatkozásai – egy kérdőív eredményeinek tükrében Összefoglaló A tanulmány célja, hogy betekintést adjon a biogazdaság magyarországi lehetőségeibe a teljes értékesítési lánc egyes szereplőinek megítélése alapján. A kutatás célja egyúttal – egy kérdőív kiértékelése által – bemutatni a biogazdaság feltörekvő piacát a benne rejlő magyarországi lehetőségek kiemelésével, melyek közé tartozik a természeti adottságok, a kulcsfontosságú érintettek és a K+F infrastruktúra adottságainak kiértékelése. A kapott információk alátámasztják a téma fontosságát és segítenek megérteni a Magyarország előtt álló azon „nyernyer” forgatókönyveket, amelyeket a biogazdaság szolgáltathat. Következtetésként levonható, hogy hiányzik egy közös szándék a magyar biogazdaságot illetően. A felmérés megállapításai többnyire világszerte általános érvényűek, Magyarország-specifikus észrevételnek főként a gazdasági és politikai akadályoztató tényezők tekinthetők. Kulcsszavak: biomassza, biogazdaság, érintettek, hiányosságok, kérdőív Abstract The aim of this paper is to deliver insight into the Hungarian bioeconomy scene by introducing estimations of some stakeholders through the entire supply chain. This study intends to deliver – through the assessment of a survey – an insight into the emerging field of bioeconomy with emphasis on the opportunities in Hungary by means of assessing natural endowments, key stakeholders and R&D infrastructure. This information underpins the importance of the topic and helps to understand win-win scenarios the bioeconomy can offer in Hungary. As conclusion it can be identified, that there is not a common intention on the market regarding biotechnology in Hungary. The findings of the survey are mostly general all around the world and the Hungarian specific findings are rather among the economical and political barrier factors. Keywords: barriers, biomass, bioeconomy, stakeholders, survey

Introduction The reason for the study on the Hungarian bioeconomy situation and for this analysis is to support the implementation of the Climate-KIC pathfinder “BioHorizons”. The overall goal is to develop the European Bioeconomy to better support climate change mitigation and adaptation strategies through business ECONOMICA 2015. 3. szám

innovation. BioHorizons tries to map the current European bioeconomic landscape by quantifying and characterising existing Biobased businesses, supply chains, and markets within Europe. The results of the multiple choice surveys will be presented in the paper and summarised by a barrier analysis (the methodology of PEST analysis). 285

Gábor Dénes Szabó The survey of Hungarian bioeconomy stakeholders In order to analyse the Hungarian relevance in bioeconomy, a written interview was sent out in 2013 (see in Annex) to relevant stakeholders representing each step of the supply chain. The questions refer to the interviewees’ own activity, relevant stakeholders and generally to the Hungarian situation. The questionnaire was organized into 13 questions (following the logic of the steps in supply chain), each of them consists 1-3 sub questions. The interview’s main aim was to carry out a preliminary mapping of the bioeconomy related activities and stakeholders of Hungary. The questions were organized into the following groups: 1. Supply general 2. Supply specific 3. Conversion general 4. Conversion specific 5. Demand general 6. Demand specific 7. Policy 8. International connections 9. Possibilities 10. Human resources 11. Multitude effects 12. Acceptance 13. Financing A total number of 22 answers were received through mainly personal contacts. Although the replies cover the opinions of well-recognized experts of the Hungarian biotechnology scene, the results of the survey cannot be considered as representative. In the first round 47 stakeholders were addressed but after that many more via personal connection, thus the exact answer ratio is undefined. The main conclusion of the assessment was that the willingness to answer is very low among the Hungarian stakeholders. In order to improve cooperativeness more effort should be made, e.g. personal communication or emphasizing the advantages, and also an easy-to-use but informative interface should be built up. During the implementation of Biohorizons these barriers should be overcome, otherwise the

286

outcomes of the project are risked by the disinterest of potential stakeholders. As part of the research a written interview was sent to relevant stakeholders representing each step of the supply chain. The questions refer to the interviewees’ own activity, to relevant stakeholders and to the Hungarian situation generally. The interview’s main goal was to perform a preliminary mapping of the bioeconomy related activities and stakeholders in Hungary. The results of the survey In the following the relevant information will be presented captured by the answers in the order of the groups of questions (questions can be found in the Annex).

1. Supply general Most of the respondents (90%) agree that the biomass potential of Hungary could deliver above 10% of the primary energy demand of the country. However, if sustainability is taken into account there is no agreement on the potentials. The deviation among the answers explains well – as some of the respondents noted – that further R&D based on coherent and transparent methodology is needed in order to quantify the potential. As one of the respondents highlighted the differences in the yields determining the potential could significantly vary year by year, hence R&D aiming at biomass resources and agricultural practices minimizing these variances should be put first. The answers show an unanimous situation that puts first agricultural residues as the main source for biomass followed by forestry residues. Energy plantations were ranked lastly which is somehow surprisingly in view of the land available. The important agricultural areas, the Hungarian Great Plain and Transdanubia, received together the 81% of the answers. As other options a certain part of the Great Plain was mentioned as ideal for energy plantations, as


Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey well as it was noted that bioenergy production should be connected to flood water management along the rivers. This way a stable production could be created with all the necessary natural conditions given: sun, water and fertilizer. Regarding the question who would be able to carry out a biomass potential estimation for Hungary, it was noted that there is no single body capable, so the cooperation of the stakeholders concerned (research institutes and universities) in form of a consortium should provide the estimation. Another important issue is that the body should be empowered with proper rights to obtain data, this way inclusion of authorities and or ministries may be inevitable. On the other hand some respondents mentioned very concrete stakeholders who are capable of biomass potential estimation.

2. Supply specific Due to the wide spectrum of the stakeholders questioned in the interview, only a very few responded to the question “What crop is the bulk of feedstock your business uses/produces?”. Only a small fraction of the interviewees are directly or indirectly concerned in advanced biomass sourcing. Furthermore, 2 out of the 4 positive answers indicated that only for R&D purposes, i.e. small amounts only.

3. Conversion general Regarding the definition of biorefinery, the main building block of the bioeconomy, there is quite a consensus among the interviewees. According to this accepted definition the main element of a biorefinery is to produce wide spectrum of products in a flexible way. Most of the interviewees (50%) foresee the lignocellulose based processes in which the different, feedstock specific components are valorised as the most prominent advanced technology for Hungary. On the other hand thermochemical means of biomass processing are considered also promising by 27%. It was ECONOMICA 2015. 3. szám

noted that in general it is hard to predict, the technology should be chosen depending on the local features. As other option biogas was mentioned, however, according to the survey biogas production process is not classified as an advanced technology. Regardless the classification, biogas production indeed is a promising but mature and proven technology for Hungary that can be a part of a biorefinery in terms of by-product streams handling.

4. Conversion specific Two-thirds of the stakeholders questioned were aware of at least one Hungarian company performing biomass upgrade. This result indicates that Hungarian companies are already active in bioeconomy related fields, delivering the necessary knowledge and infrastructure. The companies mentioned were the following: Hungrana Starch and Isosugar Manufacturing and Trading Co. Ltd., Agrana Hungarian Sugar Co. Ltd., MOL, Nitrokémia Inc., Monergo Ltd., Pannonia Ethanol Ltd., Envihorizont Ltd., Agroetanol Ltd. Regarding the participation in a biorefinery related project 85% of the respondents see a role for their business. Most of the answers have even named very concretely their foreseen specific role. Basically, the roles can be categorized into 4 groups covering well the necessary steps to realize a project:  R&D (energy production from residues and wastes, lignocellulosic biomass processing, laboratory background, advisor, algae and other);  Engineering and design (sustainability and potential assessments, technology design, biomass plantations, biomass based CHP and pyrolysis);  Technology & other supplier (e.g. enzyme supplier for lignocellulose breakdown);  Financing services.

5. Demand general Despite the definition most respondents gave as the biorefinery definition, the answers to this question rather reflect a conventional thinking: 60% provided fuels and energy as marketable 287

Gábor Dénes Szabó products. Nevertheless, these products are currently the drivers for biomass utilization, their market depends strongly on subsidies. Only 36% answered that raw materials for bioplastics and fine chemicals are also marketable products. One answer noted that it depends on the technology, if the technology is there fine chemicals and bioplastics could be produced as well. As other options platform chemicals, animal feed and “hypothetically anything else” were mentioned.

6. Demand specific In a near even ratio respondents would rely on existing companies and on new businesses to sell their biorefinery output. Regardless the product, to address and/or create these market necessities a systematic approach is needed along the innovation chain to attract and convince existing companies and newcomers. The low number of answers to direct selling to the consumer may show the lack of enterprising approach. If taken into account specific conditions set by the respondents more than half of the answers would perceive an integrated biobased business. This indicates that not only start-ups but companies holding competencies and infrastructure should be addressed as well with possible projects. Two conditions for having an integrated business were mentioned – in line with previous answers:  Stable and expectable market;  R&D funding for technology experiments In relation with the previous sub-question, 50% of the interviewees here named the lack of financing as the greatest risk regarding biobased businesses. The lack of financing is a general problem that may be overcome with coordinated, systematic and concentrated approach offered by different initiatives and communities. The other answers (25-25%) here indicate that – in line with previous questions – market development and awareness raising is necessary, as well as technology oriented R&D should be also in focus. Some other risks were mentioned as well (e.g. market intervention by 288

governments; due to lack of information flow there is no social recognition; or high interconnection of the sector with international/EU legislation and related support).

7. Policy Regarding the policy framework according to the answers both pull side and push side measures can be effective. While push side measures can be more general with supporting innovation based investments, pull side ones concentrate only on the biobased products. The need for pull side measures is in line with the need to create the market for biobased products. Surprisingly, only 18% said that limiting the fossil fuel based market could improve the policy framework. As conclusion, the stakeholders may opt for direct measures they can exploit. Among other options the following were mentioned:  Significant and expectable investment support;  Legal regulation should provide a long term and stable playing field in order to leave the market to find the optimum and overcome challenges;  Adaptation of R&D results – facilitating knowledge;  Global cooperation;  Obvious and expectable legislative framework for the renewables based electricity and heat;  Evaluation of the support system for a concrete investment.

8. International connections Most of the interviewees have one or more types of international links. Reflecting the spectrum of respondents but also the state of the advanced biomass technologies academic relations were mentioned by 38%, followed by business partners by 23%. These results indicate willingness and openness in collaborating with international partners, as well as proves the competencies, but can also be considered as a way to obtain finance. As other options FP7 project partner; branch of an


Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey international company and regular discussion with stakeholders were mentioned. In seeking new partners the methods providing personal contact and impression are predominant. The answers to conference participation and personal relations make 81% of all answers to this question. The web based platforms not having the opportunity to meet personally are preferred only by 19%. These results show that in attracting and contacting the stakeholders effectively the methods building on personal impression should be put first even though they require more time and money. As other option partner finding to association was mentioned.

9. Possibilities In line with the previous questions the main barrier, mentioned by 50% of the answers, is the lack of financing, followed by the lack of policy framework by 32%. In terms of bioeconomy, there are no focused and oriented calls, as well as the comprehensive framework is also missing with only having some aspects concerned in strategies. The lack of workforce and lack of information are considered as barriers only by a few. Nevertheless, as other barrier one mentioned the lack of practice oriented training courses and that in higher education the bio topic got de-emphasized. Among others, the lack of market was also mentioned. Though there is no consensus on the exact biomass potential of Hungary, 54% of the answers consider it as the main opportunity. The geographical location and the R&D infrastructure, got 23% and 20%, respectively, showcasing their importance too. The high energy import dependency of the country was highlighted as another opportunity. This opportunity matches well with the concept of the RICs, namely to implement projects on the local attributes and competencies.

10. Human resources The respondents agree that necessary human capacities for a biorefinery project are present ECONOMICA 2015. 3. szám

in Hungary (82%), either immediately (27%) or after a short preparation/education/training (55%). The answers indicate that there is a solid base and possibly demand for bioeconomy related education programmes. In view of the lacking skills the following were noted:  no specially skilled workforce on creating and utilizing energy plantation,  lack of network of local experts on biomass by-products utilization,  lack of developers, installers and operators of biomass furnaces,  lack of entrepreneurship skills – the bureaucratic approach is still decisive.

11. Multitude effects Nearly all answers recognised all the provided options as real, positive side effects for bioeconomy development. In case this side effects become proven for a concrete project option, it could help to attract the local decision makers and authorities (by job creation), the local farmers (by market creation for byproducts) as well as the local population and environmental activists (by improved environmental parameters). To this end, their active involvement can be necessary and could facilitate the perception and the progress of the project. Among other options the following were mentioned:  reducing imports of energy and protein feed,  fulfilling EU targets,  environmental and social safety,  improvement of local energy/biomass supply chain,  development of environmental friendly waste utilization technologies 59% of the respondents said that the main negative side effect is the growing transport attached to the biomass supply. Regarding this impact, one noted that wastes and by-products should be processed on site and the maximal transport distance should not exceed 20-40 kilometres. During the creation of the local biomass supply chain, logistics should be designed carefully. On the other hand, 23% think that bioeconomy can lead to the 289

Gábor Dénes Szabó exhaustion of natural resources. This, again, highlights the sustainability issues regarding biomass supply. In line with the previous question 89% of the answers mentioned that agriculture (by utilizing so far rarely used by-products) and R&D (by developing new technologies) are the most influenced fields by bioeconomy investments. One noted, as other option, that local municipalities (by jobs, tax incomes and only supervised local energy supply) are also heavily influenced. These findings suggest that a partnership should be built mostly on these stakeholders, but also involving – in certain issues and points – other partners as indicated previously.

complicated today to calculate the return of a bioeconomy related investment, as highlighted by a response. Nevertheless, the need for such a financing also indicates that the issue should be addressed by the involvement of banks aiming for return calculations and risk evaluation. Lastly, 13% mentioned international financing institutions that can support a large scale project but may also require the necessary government policy warranties for return. The interviewees in general noted that today the financing possibilities for bioeconomy are very limited or non-existing. Other notes highlighting mostly the highly risky nature of novel technologies included:

PEST analysis 12. Acceptance Based on 64% of the answers the general public perception is supportive towards biomass based solutions. According to only 18% there is non-supportive approach that, however, can be changed with information and involvement. These findings, although they should be reinforced by a public survey, also suggest potential for the bioeconomy. Regarding the perception if locally affected, the results are very similar. Based on 70% of the answers the local public perception is supportive towards biomass based solutions. Noteworthy, none of the interviewees predict very non-supportive manner.

13. Financing As the results of the survey have already indicated the main problem is the lack of financing for bioeconomy related projects. Most of the answers, 35% would rely on EU funded programs, followed by 25% waiting for governmental support. One noted that higher financial support from the state would be needed. Similar answers, 23% voted for commercial banks, even though it is

1

1

Although the questions were originally not organized according to the methodology of PEST analysis, the answers received are available to find the most important barriers of the Hungarian bioeconomy’s market aligned according to the PEST methodology. Therefore, the identified barriers in the answers have been categorised into the PEST categories (Political, Economical, Social and Technological areas) based on the details described. The results of the categorisation are introduced in the following. It is worth noting that in most cases the respondents who see a factor as a barrier are in minority (i.e. less than 50% of the answers). PEST is, at its most basic level, a taxonomy for scanning the contextual, external environment. Often, PEST is the initial analysis that departs from studying information which is near, immediate, controllable and organisational. External issues are, by definition, those that are acting on, or influencing our situation. PEST is widely known, readily accepted as a tool by both communities and needs only basic expertise. Applying PEST enlivens scanning activities (e.g. “horizon scanning” or “roadmaps”) and helps them to be more

based on the following sources: http://hsctoolkit.bis.gov.uk/STEEP-a.k.a.-PEST.html; http://www.businessballs.com/pestanalysisfreetemplate.htm; http://en.wikipedia.org/wiki/PEST_analysis

290


Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey exhaustive by providing a checklist of broad areas to address. PEST analysis is a part of the external analysis when conducting a strategic analysis or doing market research, and gives an overview of the different macro-environmental factors that influence the strategy implementation. In general while SWOT analysis measures a business unit or proposition, PEST analysis measures the market potential and situation, it is a useful strategic tool for understanding market growth or decline, business position, potential and direction for operations. In this case PEST was used to identify the most relevant barriers hindering the bioeconomy transition. The four factors of PEST analysis include generally the following:  P: Political Political factors include areas such as legislation of economic (e.g. tax or supporting policy), labour law, environmental law, trade restrictions, tariffs, lobby groups and forces, or the groups of goods and services which are provided by the government. Political developments can greatly influence individuals and companies, for example governments have a great influence on the education, the financial markets, the trade, the R&D directions and the infrastructure of a nation. The political landscape can be changed dramatically when other political parties gain the power. 

E: Economical Economic factors include for example the rate of economic growth, interest rates, taxes, unemployment rate and availability of jobs, international trade, globalisation, rate of investments, GDP trends, entrepreneurship, exchange rates or the inflation rate. These factors have major impacts on how businesses operate and make decisions. For example, interest rates affect a firm's cost of capital and


therefore to what extent a business grows and expands, or exchange rates affect the costs of trading goods through the borders. 

S: Social The social factor includes on the one hand demographic factors such as gender and age distribution, ethnicity, health consciousness, population growth rate and income level. On the other hand the cultural aspects belong also to the social factor, such as knowledge of languages, mobility, home ownership, employment status, lifestyles, social and cultural values, religious belief or practice, career attitudes or consumer behaviour. Trends in social factors can affect the demand for a company's products and how that company operates. For example, companies may change various management strategies to adapt to these social trends (such as recruiting older workers).



T: Technological Technological factors include technological aspects such as research and development (R&D) activity, innovation, automation, technology patents, technology incentives or the rate of technological change. Changes in technology influence social, economical, environmental and even the political field. Technological shifts can determine barriers to entry or efficient production level and affect costs, quality and lead to innovation.

Summary As conclusion it can be identified, that there is not a common intention on the market regarding biotechnology in Hungary. On the one hand there is a strong need for sustainable products and new businesses and job opportunities, but there are a couple of barriers on the current market. Maybe the main barriers are the weak political attitude and the 291

Gábor Dénes Szabó also weak financial background. The new product supply chains as well as the new research and development opportunities offer new fields for investments from both sides of the governances and financial institutions, there is a long and questionable return on assets which make bioeconomy not a really attractive investment field. In the opinion of the author there are findings which are mostly general all around the world and the Hungarian specific findings are rather among the economical and political factors. As it can be seen in the highly developed countries, they are more frontrunners in the

field of bioeconomy than Hungary, but it has especially good capabilities for the biobased markets such as the geological capabilities or the human infrastructure. On the following graph the identified barriers are visualized. The author is of the opinion that most of these barriers could be rooted from the missing long-term legislative (political) framework, so it embraces all the other barriers. On the other hand, the questionnaire was not a representative survey, on the basis of the small number of respondents it could be used as an indicative research.

1. Figure: Barrier tree –identified barriers of bioeconomy in Hungary by PEST analysis

Annex – Questions of the Questionnaire 1. Supply general  What is your estimate of the potential in Hungary in terms of biomass supply (assuming economic viability and environmental sustainability)?  In your view what could be the main feedstock for bioenergy/biorefinery purposes  What part of the country possesses outstanding potential?

292



Who or which institute(s) have carried/could carry out such potential assessments?

2. Supply specific  What crop is the bulk of feedstock your business uses/produces and in what volumes (annually)?  Does your business or any of your stakeholders grow/collect biomass for non-conventional/advanced (biorefinery)


Bioeconomy’s Relevance in Hungary – the Assessment of a Survey



purposes (i.e. other than food, feed…etc.)? What are historical price ranges at which feedstock was sold/purchased (Ft/MJ)?

3. Conversion general  What is your definition of the biorefinery concept?  In your view which is the most prominent advanced biomass based technology for Hungary?  Do you see a role for your business participating in a biorefinery related project? 4. Conversion specific  Do you know any organization/company in Hungary performing biomass upgrade/biorefinery process? 5. Demand general  What are the possible marketable products of a biorefinery in Hungary (domestic or export)? 6. Demand specific  What are existing or potential markets available to you for your biorefinery products?  Would you perceive a vertically or horizontally integrated biobased business in your current company?  What would you see as being the greatest risk to your business investing or diversifying into such products and/or services? 7. Policy  What would you see as being the greatest risk to your business investing or diversifying into such products and/or services?


8. International connections  Do you have any international business links and/or collaboration related to bioeconomy?  What method/platform do/would you use to seek international partners in your field? 9. Possibilities  What are the main barriers for Hungary to become competitive in the European bioeconomy?  And opportunities? 10. Human resources  Does Hungary possess the necessary human capacities, knowledge and R&D infrastructure to implement a biorefinery project?  In case you answered no to previous question which particular skills are lacking? 11. Multitude effects  In your view what are the positive side effects of the bioeconomy locally?  And negative effects?  Which are the fields most influenced by a possible bioeconomy related investment? 12. Acceptance  In your opinion what is the general public perception and acceptance in Hungary of biomass based solutions (bioenergy, biorefinery…)?  And if locally affected? 13. Financing  What is your opinion about the financing possibilities for biorefinery projects?  What financing sources would you rely on?

293

Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes

Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes

Alternatív termőhely, mint új lehetőségek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban Albert Szaniszló – Bayoumi H.E.A.F. – Ágnes Bálint

Alternative Habitat as the Application of New Biological Wastewater Treatment Opportunities Abstract Due to industrial development, the greenhouse gas (GHG) emission pollution causes global problems all over the world. In this context, over the last few years the environmental monitoring and prevention of pollution are becoming increasingly important. The production of the clear drinking water became especially important. In the known technologies e.g. heavy metals are very often examined, but the greenhouse gas emissions are very rarelyxamined e. Therefore, these materials must be removed from waste waters (8). In sewage treating processes, waste water cleaning in wetlands promote the beneficial activity of sludge, plants and associated microbial communities. There is a lot of potential in the optimization of wetlands for different goals. The main responsibility is that of the energy producers and users. In their case, the typical largescale material and intensive energy use are characteristic. In the next few decades, it is necessary to reduce harmful emissions emanating from human activities. They are not only the air, but also in the soil, water, which contaminate jointly and separately, as well. The resulting environmental problems are the key point of energy consumption, which in the future climate change is one of the factors, only. These reasons are more and more inducing urgent search for alternatives in order to replace fossil fuels. Europe has also came to the fore with respect to our country and the potential of biomass as an environmentally friendly alternative energy source. The significance of Europe is a self-evident solution, as there is a surplus production in agriculture, and this is a matter of producing biomass for energy use and cultivation as it seems now. But the problem arises how this trend can be followed. How can we affect food production, its price and availability? One complication is that the suitability for the optimal use of energy crops is possible in quite scarce areas only, so by all means we must be accustomed to diverting land. No future effect can be seen on the ecological impact of these species in the biosphere. An alternative option was worked out, which would provide opportunities for production in our country, which is used for energy crop cultivation. Keywords: wastewater treatment, energy reed (miscanthus), alternative habitat Összefoglaló Hazánkban a településeken keletkezett szennyvizek egyik legelterjedtebb tisztítási technológiája a hagyományos biológiai szennyvíztisztítás. A csatornázottság növekedésével a jövőben fontos feladat lesz a már meglévő telepek fejlesztése vagy bővítése, valamint új költség-, energia hatékony és környezetbarát tisztítótelepek létesítése.

294


Alternatív termőhely, mint új lehetőségek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban Magyarországon - az európai trendekhez hasonlóan - az energiafelhasználás és az energiával szemben támasztott növekvő igények tendenciája mutatkozik. A jövőben alapkérdéssé válnak az energia és az élelmiszer előállítás, a klímaváltozás, a vízszükséglet, az erőforrás elosztás, a biodiverzitás csökkenés problémái. Ezen problémákra az alternatív környezetbarát technológiák elterjedése fog megoldást nyújtani. Magyarország, adottságainak köszönhetően, az alternatív energiák közül a biomassza potenciálból fogja ilyen irányú szükségleteit kielégíteni. Ennek eredménye, hogy a biomassza energetikai célú felhasználása mezőgazdasági területeket fog elhódítani és az egyéb mezőgazdasági terményeket is alapanyagnak fogja felhasználni (napraforgó, tritikálé, kukorica stb.). Ezért is fontos az alternatív energianövények termesztésének alternatív termőhelyen való lehetőségeinek keresése. Előadásom ennek szellemében egy energianövény, a miscanthus alternatív termőhelyen történő termesztésének lehetőségét mutatja be, a növény alkalmazását a biológiai szennyvíztisztításban, a technológiába való beillesztésének és hasznosításának lehetőségeit. Bemutatom a lehetséges tisztítási technológia félüzemi körülmények közti működését, ahol kitérnék a miscanthus növekedésének vizsgálatára és a tisztítási folyamatban betöltött szerepére. Eredményeimből jól látható, hogy az általam javasolt technika felhasználásában potenciális lehetőségek vannak. A beállított kísérletek és termelési tapasztalatok alapján az energianád alkalmazásával kombinált szennyvíztisztítási technológia a jövőben jelentőségteljes alternatíva lehet. Alkalmazása, a gazdasági előnyök mellett, a környezetvédelemben is fontos szerepet tölthet be. Környezetvédelmi lehetőségei az üvegházhatású gázok emisszió csökkentése mellett a szennyvíztisztítás hatékonyságában is jelentős potenciállal bírhat. A félüzemi kísérletek eredményei láttán nem lehet kétséges, hogy a biológiai szennyvíztisztítás technológiájának egyik fontos fejlesztési iránya a növények integrálásának lehetősége a technológiába. Remek példa lehet erre a miscanthus alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban. Kulcsszavak: szennyvíztisztítás, energianád (miscanthus), alternatív termőhely

Bevezetés A világ földi és légköri szennyezettségének jelenlegi kritikus helyzetéért az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek, főként az energiatermelők és felhasználók felelősek. Esetükben jellemző a nagyarányú anyag- és energiaigényes felhasználás. A következő évtizedekben az emberi tevékenység során elhasznált és kibocsátott (főként a fosszilis energiahordozók eltüzelésekor keletkező) káros emissziókat amelyek nem csak a levegőt, a talajt, hanem a vizet együttesen és külön-külön egyaránt szennyezik - csökkentenünk kell (2). Az így létrejövő környezeti problémák egyik kulcspontja az energiafogyasztás, ami a jövőben nemcsak a klímaváltozás egyik faktora, hanem az emberi szükségletek kielégítésében kialakuló gazdasági verseny meghatározó tényezője is egyben (1. ábra).


1. ábra. Az energia, víz és élelem kielégítésének alakulása és kapcsolatrendszere (N.E.Cs.T.).

Ezen okok egyre erősebben motiválják a gazdasági szereplőket, ezért napjainkra egyre sürgetőbb kérdés a jelenleg használt fosszilis energiahordozók kiváltására szolgáló alternatívák keresése, alkalmazhatóságuk kidolgozása (8).

295

Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes Ennek megfelelően Európában és hazánkban is előtérbe került a biomassza, mint alternatív környezetbarát energiaforrás. Ebben jelentős potenciál mutatkozik, mint például a szántóföldi melléktermékek vagy az energianövények hasznosítása. Jelentősége Európában magától értetődő megoldás, mivel a mezőgazdaságban túltermelés mutatkozik, és ennek a kérdése az energetikai hasznosítású biomassza termesztéssel és felhasználással megoldhatónak tűnik. Ezen tényezőkkel szemben felmerül annak a problémája, hogy mennyire lehet ez az irány követendő. Miként befolyásolja az élelmiszer előállítást, az azok árát, valamint elérhetőségét. Komplikáció még, hogy az energianövények optimális használatára alkalmas területek elég szűkösek, ezért mindenképp területet vonna el és megszokott termelési folyamatokat borítana fel a ma használt mezőgazdasági struktúrákban. Nem látható előre annak hatása sem, hogy a jövőben e fajok ökológiai hatása miként jelentkezik a bioszférában. Ezért fontos feladat az alternatív lehetőségek keresése, amik a felmerülő kérdések mellett biztosítana termelési lehetőséget a hazánkban alkalmazható energianövények termesztésére.

Az energianád szerepe Az évelő lágyszárú fűfélék energiaipari felhasználását a 1980-as évek közepétől vizsgálják. Amerikában a fűféléket találták a legalkalmasabbnak, miközben Európában a kínai nádfajok (Miscanthus spp.) mutatkoztak a legproduktívabbnak. A Miscanthus fajok Délkelet-Ázsia területén őshonosak. A biomassza produktum előállításra alkalmasnak ígérkező fajták többsége a Miscanthus sinensistől származik. Hazájában a meleg trópusi és szubtrópusi éghajlaton él, azonban a mérsékelt övi klímához alkalmazkodva vízés hőmérsékletigénye alacsonyabbá vált. Legfontosabb tulajdonsága a jó szárazságtűrés és a fagyállóság (1.;3.). Számos kutatás irányul az eddigi gyakorlatban alkalmazott energianövények (főleg a fás szárú, energiafűz) mellett új növényként megjelent az 296

energianád is. Számos probléma kiküszöbölése mellett kidolgozták a termesztés technológiáját és égetési felhasználását. De termesztésének gyakorlati kidolgozása rámutatott a növény alkalmazásának veszélyeire is. A jó mezőgazdasági területek elfoglalása nem gazdaságos más kultúrákkal szemben (6.). A gyengébb minőségű területeken pedig víz- és tápanyag utánpótlást igényel (jelenleg a szennyvíziszap és szennyvízöntözéssel oldanák meg). A Miscanthus nem különösebben igényes a talaj minőségére. Terméshozamát nem elsősorban a talaj típusa, hanem a terület csapadékellátottsága határozza meg, ami szempontjából igényei a kukoricához hasonlítanak, vagyis jelentősen csökkentjük a termesztés kockázatát, ha olyan termőhelyet választunk, ahol az éves csapadék eléri vagy meghaladja a 600 mm-t. Emellett a szabadföldi termesztés után az ültetvények felszámolása nehézkes. Ha jól érzi magát nehéz a rizómák kiirtása a termesztés felhagyása, növényváltás követően (több évig újra kihajt). (5.; 7.).

Alternatív termőhely lehetősége Magyarországon és a világon a csatornázottság bővülésével és a lakosság városokba történő vándorlása folyományaképp egyre több szennyvíz keletkezik. A jövőben szükség lesz új tisztító telepek létesítésére, valamint a jelenlegiek korszerűsítésére és bővítésére. Az optimális tisztítási technológia kiválasztását számtalan tényező befolyásolja (keletkező szennyvíz mennyisége, minősége, területi adottságok, beruházási költségek stb.), de a döntésben fontos szerepet kell kapnia az alternatív funkcióknak, főleg a 2000 LEÉ (lakosegyenérték) alatti kisebb településeken. Egyik ilyen alternatíva a szennyvíz, mint termőhely lehetősége is. Napjainkban a legelterjedtebb és az egyik leghatékonyabb tisztítási technológia a levegőztető medencékben rögzítettfilmes szennyvíztisztítás. Ebben a rendszerben a levegőztető eleveniszapos medencébe biofilm kialakítására alkalmas rögzített hordozót helyeznek (2. ábra), ahol a tisztítás a hordozókon megtelepedő mikrobák végzik. ECONOMICA 2015. 3. szám

Alternatív termőhely, mint új lehetőségek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban Az ilyen üzemekben, a nitrifikáció javulása éppen a protozoák nagyobb mennyiségű jelenléte eredményeként jelentkező kisebb iszapprodukció eredménye (4.). 2. ábra. Eleveniszapos medence, rögzített hordozó elhelyezésével (4.)

telepített kialakul.

növények

gyökerein

egyaránt

Biológiai szennyvíztisztító berendezés (8):  mechanikai rácsos szűrő,  folyamatos táplálás, gravitációs átfolyás, 3  8 db egyenként 2 m -es kaszkádelem üzemelt,  24 óra hidraulikus tartózkodási idő,  aerob, finombuborékos levegőztetők,  kaszkádelemekbe merített mesterséges hordozók,  a rendszer első három reaktora a szerves anyag tartalom eltávolításában (3. ábra), a további reaktorok a nitrifikáció dominál. 3

3. ábra. 2 m -es kaszkádelem (reaktor)

Ez a jobb iszapülepedési tulajdonság (kis iszapindex) következtében nagyobb iszapkoncentráció tartását teszi lehetővé. A növények gyökereinek természetes biofilm hordozóként való alkalmazása nagy fajlagos felületet biztosít. A tápanyagok eltávolításában a növényzetnek nincs jelentős szerepe. A szerves anyagok és a növényi tápanyagok lebontását a mikroorganizmusok végzik. Ennek köszönhetően kiváló életteret biztosíthat főleg nagy vízigényű növények számára. Az ilyen rendszerben a növények gyökerei biofilm hordozóként is szolgálhatnak. A biológiai szennyvíztisztító rendszer A félüzemi tesztelés egy többlépcsős kísérleti biológiai szennyvíztisztító rendszeren történt, ami a Telki község tisztítója melletti kutatóközpontban található. A rendszer a város kommunális szennyvizét használja. A technológia egyesíti az eleveniszapos, biofilmes, gyökérzónás tisztítási eljárásokat. Mindez egymás után kapcsolt reaktorokban valósul meg. A biofilm reaktorokba helyezett mesterséges hordozókon és a rendszerbe ECONOMICA 2015. 3. szám

A rizómákat a rendelkezésre álló 8 reaktorból minden másodikba helyeztük el. A vízfelszínre acél növénytartó rácsok segítségével helyeztük el. Energianád termesztés feltételei A kísérlet során a termesztést és a hozamot befolyásoló feltételrendszerek közül három lényeges és a magyarországi kutatásokban kiemelten előtérbe helyezett szempontokat figyeltem meg. Ezek a következők voltak:  növekedési arány (a telepítés után meginduló hajtások száma),  rügyaktivitás (axilláris rügyek hossza (mm) éves ciklusban),  a termesztési feltételek kialakítása.

297

Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes Az eredményeink közül a növényi aktivitást és az ezt követő hajtás aktivitást mutatjuk be. Az energianádat a termőhelyre történő kihelyezés után a hajtások megjelenésével

mutatja legjobban, hogy mennyire kedvező számára az adott környezet. Ennek érdekében vizsgáltam a hajtások megjelenését (4. ábra).

4. ábra. A kínai nádrizómák növekedési arányának vizsgálata

A hajtásokat a több szakaszos kísérleti biológiai szennyvíztisztító rendszer négy pontján vizsgáltam. Ennek egyik oka, hogy az így kapott eredményekből következtethetem arra, hogy a szennyvíz tisztulási szakaszaiból, melyiket tolerálják a miscanthusok, és melyik az optimális szakasz a számukra. A második reaktorba helyezett növények eredményei a kontrolltól jól láthatóan elmaradtak mind a kezdeti, mind a későbbi szakaszban. A hajtások alacsony számából következtethetünk, hogy a rizómák számára nem teljesen felel meg a nyers szennyvízhez közeli víz összetétel, de valószínűleg ezt a víz még viszonylag alacsony hőmérséklete is befolyásolta. Ezen kívül ebben a reaktorban sajnálatos módon meghibásodás bekövetkezett be (vízszint ingadozás és időnkénti felhabzás), ami nemkívánatos stressz hatásként jelentkezhettek. A négyes reaktorba telepített növények már jobb eredményt hoztak, de a kezdeti időszakban, még itt is a kontrolltól elmarad a hajtások száma. A növények későbbi vizsgálata során azonban már a kontrollt meghaladó hajtásszámot észleltem. Itt a magasabb

298

ammónia és alacsonyabb KOI már pozitív kihatást gyakorol a növekedésre. A hatodik reaktorba telepített szaporító anyagok, már a kezdeti időszakban is felülmúlták a kontroll növényeket. Jól látható, hogy a szerves anyagok biológiai bontásának ezen szakaszában a csökkenő oxigénigénnyel, és a megnövekedő mikrobiológiailag nem bontható szerves anyagok aránya a rügyek aktivitására pozitívan hat. A nyolcadik reaktorban indultak a legjobban növekedésnek a rizóma rügyei. A kezdeti magas hajtásszám a harmadik mintavételre elérte a teljes kihajtást. A betelepített összes rizóma legalább egy hajtást nevelt. A hajtásszám a kontrollhoz képest már a kezdeti időszakban megközelítőleg 25 százalékkal jobban teljesített. Ez arra enged következtetni, hogy az energianövény hajtásának az ebben a reaktorban kialakult körülmények voltak optimálisak, aminek köszönhetően a kontrollhoz képest is jelentős különbséget mutatott. A hajtások számának alakulása mellett, megfigyeltem a hajtások növekedésének mértékét is, amit a keramzit feletti hosszváltozással mértem (5. ábra). ECONOMICA 2015. 3. szám

Alternatív termőhely, mint új lehetőségek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban 5. ábra. A Miscanthus rügy növekedése.

A hajtások növekedése annak számától nem függött. A hajtások megközelítőleg a reaktorra jellemző növekedési mértéket mutatták. A reaktorokban az eddigiekhez hasonló növekvő tendenciák mutatkoztak ebben a vizsgálati módszerben is. A kedvezőbb körülmények közt lévő rügyek nagyobb növekedési rátát értek el. A kettes reaktor kivételével az összes többi reaktor meghaladta a kontroll növények hajtás hosszát az első két mintavételi időpontban. Azonban a harmadik mintavételnél már a kettes reaktor hajtásai is túlszárnyalták a kontroll növényekét. A legjobb növekedést a hatos és a nyolcas reaktor nádhajtásai mutattak. A minták mindegyikére igaz volt azonban, hogy a kezdeti gyors növekedés az áprilisi mintavétel idejére visszaesett. Ennek több oka is lehet, de a csapadékos időjárás (ami hígító hatással lehet a szennyvíz koncentrációjára), a hasznosítható napfény mennyiségének csökkenése vagy együttes hatásuk is okozhatta.

A termesztés előnyei A hazai és nemzetközi kutatások, termesztési tapasztalatok és energetikai vizsgálatok alapján az energianád a jövőben fontos szerepet kaphat és kell is hogy kapjon. A megfelelő termesztési technológiával gazdaságosan és klímatudatosan hasznosíthatjuk ezen energianövényünket. Magyarország kedvező természeti adottságából adódóan nagy mennyiségű biomasszát tud ECONOMICA 2015. 3. szám

előállítani, amelynek energetikai célú felhasználásában potenciális lehetőségek vannak. Az energianád szaporítására egyaránt megfelel a palánta és a rizóma, de az utóbbi használatát tartjuk jobbnak. A növény alkalmazása elsősorban olyan területekre terjedne ki, ahol nem jelent konkurenciát az élelmiszernövények számára. Az eredményes termesztés feltétele az átgondolt kihelyezése (szántóföldi körülményeknél talajművelés), megfelelő szaporítóanyag kiválasztása, a jól időzített telepítés, és a 90% (9000 tő/ha vagy 9 2 tő/m ) fölötti beállottság elérése a harmadik tenyészévre. A félüzemi körülmények közti alkalmazás és termelési tapasztalatok alapján az energianád termesztése a mezőgazdasági területek elfoglalása nélkül is potenciális alternatíva lehet. A termesztésének technológiája nem csak gazdasági lehetőségeket rejt magában, hanem a környezetvédelemben is fontos lehet. Környezetvédelmi lehetőségei az ÜHG (üvegházhatású gázok) emisszió csökkentése mellett a szennyvíztisztításban is jelentős potenciállal bírhat. Az eredmények értékelését követően nem lehet kétség, hogy az energianád beilleszthető a biológiai szennyvíztisztításba. A növekedési mutatók alapján hasonló produktumot lehetne elérni a megfelelő gépesítés kidolgozásával, mint a szántóföldi termőhelyen történő termesztéssel. 299

Szaniszló Albert – H.E.A.F. Bayoumi – Bálint Ágnes Az energianád szennyvíztisztításba történő integrálásával történő termesztése mellett rengeteg érv közül a legfontosabb, hogy ez a növény egy nagy terméspotenciállal rendelkező C4–es növény, amely képes alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Alkalmas kiváló energia ültetvény kialakítására, amely legalább 10-15 évig terem, csökkenő ráfordítások mellett. Az ilyen módú hasznosítás egyáltalán nem vesz igénybe termőtalajt, így nem hódít el termőhelyet egyéb élelmiszer növényektől. Természet közelibb tisztító telepeket és komplex élőhelyet biztosít, amellyel növelhető a tisztítók biológiai diverzitást, mely hatékonyabb tisztítást eredményez, így pozitívan befolyásolja a szennyvíztisztítási folyamatokat. Tápanyag utánpótlás nélkül, csak a szennyvízből nagy biomassza tömeg (20-25 t/ha) előállítására lehet képes. Kórokozó és kártevőtől mentes növény, termesztése nem okoz növényvédelmi problémát vagy egyéb ilyen irányú kezelést. Kiemelendő tulajdonsága a technológiának a növénytermesztés diverzifikálása. Az ilyen rendszerű energiacélú növénytermesztés nem befolyásolja az élelmiszer-, és

takarmánynövények keresletét. Hazánk energiafüggőségének mérséklésére irányuló törekvések miatt piacképes technológia lehet, mivel a növényi produktum hasznosítása során fosszilis tüzelőanyagot vált ki. Saját és lakosság célú felhasználással (hőelőállítás) kiemelt haszon érhető el, a levegő ÜHG terhelésének csökkentése mellett (zöld energiát biztosít). Már meglévő technológiai eszközökkel megoldható a termesztése, a betakarítása minimális gépesítéssel, de kézi betakarítással is megoldható. A betakarítási munkák gyorsan elvégezhetőek, kevés többletmunkát igényel. Fontos, hogy bővíthető a szennyvíztisztító telepek profilja, beépíthető a környezettudatos nevelésbe, továbbá stabil, extra bevételi forrást jelenthet, csökkentve az éves üzemeltetési költségeket. Emellett csökkenti a tisztítók bűz szennyezését, természet közelibb környezetet biztosít a szennyvíztisztítók telep számára. A szennyvíztisztító rendszerek során keletkező hasznosítatlan hőenergia (biogáz termelés, gázmotor, szennyvíziszap rothasztás, komposztálás stb.) az üvegház fűtésére fordítható, ami a folyamatos termelés és a mikrobiológiai folyamatok stabilizálását jelentheti.


[2.] [3.]

[4.]

Heaton E., Voigt T., Long S.P.: A quantitative review comparing the yields of two candidate C4 perennial biomass crops in relation to nitrogen, temperature and water. Biomass end Bioenergy, 27: 1. 21-30., 2004 Huba B.: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztése, Energiaközpont Kht., 2008. Lewandowski I., Heinz A.: Delayed harvest of Miscanthus - influences on biomass quantity and quality and environmental impacts of energy production. European Journal of Agronomy, 19: 1. 45-63., 2003. Lang H.: Nitrifikation in biologischen Klärstufen mit Hilfe des Bio-2-Schlamm-Verfahrens, Wasserwirtschaft 71. 166-169., 1981.

[5.]

Pepó P., Tóth Sz.: The role of nitrogen and phosphorous source in Miscanthus in vitro cultures. Cereal Research Communications, 33 (2-3): 549-552., (2005).

[6.]

Percze A., Pósa B., Singh M. K..: The effect of the drough stress on the planting of Miscanthus sinensis. Cereal Research. Communications. 37: 273-276., 2009. Percze A.: Agrofórum június, p.: 75-78., 2010. Szaniszló A., Bálint Á., Szmolka V., Gyarmati B., Kampfl Gy.,: Examination of biofilm gas emission in food chain reactor system, Növénytermelés 62: pp. 397-400., 2013.

[7.] [8.]

300


„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése …

Szeberényi András

„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése saját kutatások alapján András Szeberényi "Green Energy for Green Hungary" the Marketing Analysis of a Website on the Basis of Primary and Secondary Research Abstract The issue of green and renewable energy is of utmost importance for mankind and for the Earth. In parallel with the speedy development of technical accomplishments our environment faces an ever increasing danger. In order to be able to force back the contaminating and the destroying effects, it is necessary to raise publec awareness about environmental consciousness. According to Enyedi (2000), this kind of consciousness is a set of values of individuals and society, which were formed by the knowledge about the environment and by a moral conviction. The Internet provides an excellent opportunity for the rapid and effective flow of information, by which it contributes to the comprehensive presentation of the utilization methods of green and renewable energy resources. Keywords: green energy, technological development, use of media contents, primary and secondary research, online marketing Összefoglaló A zöld- és megújuló energia témaköre vitathatatlan fontosságú az emberiség és a Földünk tekintetében. A technikai vívmányok rohamos fejlődésével párhuzamosan a környezetünk egyre nagyobb veszéllyel néz szembe. Ahhoz viszont, hogy a környezetünkre gyakorolt szennyező és romboló hatásokat vissza tudjuk szorítani, szükséges, hogy a köztudatban kiépítsük a környezettudatosság fontosságát. A folyamatosan romló környezeti hatások állapota miatt, a vállalati szektorok és intézmények egy része elkezdte kiépíteni saját környezettudatos, zöld- és megújuló energia alapján kifejlesztett technológiáit, hogy a Földünk resztoratív képességét megóvják. A környezettudatosság, és a megújuló energiaforrások fontossága, mint fogalom már a legtöbb ember számára érthető és útmutatások segítségével a legtöbben tudjuk is, hogy mit kellene vagy lehetne tennünk azért, hogy vigyázzunk a Földünkre. Enyedi (2000) szerint, ez a fajta környezettudat az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Az internet világa egy remek lehetőséget kínál abban a tekintetben, hogy lehetővé teszi számunkra a gyors és hatékony információáramlást, ezáltal pedig elősegíti a zöld- és megújuló energia felhasználási módszereinek széleskörű bemutatását. Kulcsszavak: zöldenergia; technológiai fejlődés; média elemek használata; primer és szekunder kutatás; online marketing


301

Szeberényi András

BEVEZETÉS A weboldal analizálás a magyarországi viszonylatot tekintve még csak most kezd igazán teret hódítani, ezért a kutatásom fő célja az volt, hogy a „Zöld energiával a zöld Magyarországért”, zöld- és megújuló energia felhasználási és alkalmazásának népszerűsítő mechanizmusaival foglalkozó kutatási weboldalát elemezzem, amely a TÁMOP-4.2-312/1/KONV-2012-0047 sz. projekt keretein belül jött létre. A weboldal a http://kutatas.karolyrobert.hu címen érhető el. A weboldalon főként zöld energiával kapcsolatos kutatásokat, konferenciákat, cikkeket és ezekhez kapcsolódó médiatartalmakat, kutatásokat, szakfolyóiratokat, valamint a már megrendezett vagy az éppen aktuális konferenciák időpontjait találhatjuk meg, melyhez kapcsolódik egy különálló szintén kutatási társweboldal is, a „JCEGI” menüpontban. A következőkben bemutatom Kotler (2001) és Sommerville (2002) által megfogalmazott, a weboldalelemzésre vonatkozó 7C szempontjait, amelyeket a weboldalra vonatkoztatva elemzek, kiemelem azokat a szempontokat, alkalmazásokat, amelyeket már használ, illetve nem használ a honlap, és saját javaslataimmal járulok hozzá a weboldal fejlesztéséhez.

1. A KUTATÁS CÉLJA A kutatás célja a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” projekt weboldaláról alkotott vélemények megismerése. A szekunder kutatásaim során vizsgálni szerettem volna a honlap felhasználhatóságát, tartalmát, megjelenését, grafikai megoldásait és az információkereséssel kapcsolatos álláspontokat. A 7C szempontjait egyesével végig elemezve megfogalmaztam az oldallal kapcsolatos, az éppen adott szempontra vonatkozó erősségeket, gyengeségeket, majd ezeket összevetve javaslatokat tettem különböző fejlesztési lehetőségekre, amelyek még inkább elősegíthetik a honlap kényelmes használatát vagy szélesebb felhasználói körben való elterjedését. 302

A különböző szempontoknál értékelésre került az is, hogy a felület milyen kifejezéseket és fogalmakat használ, hogy az oldalt látogató felhasználók a már meglévő tapasztalataik alapján, milyen szinten tudják hasznosítani a weboldalt (Sommerville 2002). A weboldalra vonatkozó releváns jellemzőket, a vonzó honlap értékelési szempontjai alapján vizsgáltam, olyan interakciós fajták jelenlétével, amelyek meghatározzák, hogy egy weboldal, jelen esetben az általam vizsgált http://kutatas.karolyrobert.hu, mennyire felhasználóbarát, gyors, könnyen navigálható vagy könnyen tanulható az oldalt látogatók számára. (Shneiderman, 1998)

2. A KUTATÁSI WEBOLDAL ELEMZÉSE A szekunder kutatásaim során a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” projekt internetes honlapját a marketing szakirodalomban fellelhető 7 szempont alapján (Kotler – Keller 2006) elemeztem és értékeltem. 2.1 Community, közösség A közösség esetében lehetőséget kell biztosítani a közvetlen kommunikációra a weboldal látogatói között (Veres 1998). A weboldalt látogatók közötti kommunikációra legfőképp élő chat vagy fórum elérhetőségére lenne szükség. Jelenleg ez még nem elérhető a weboldalon, de későbbi felmérések alapján egy új kommunikációs forma lehetne. A vizsgált fórum még mindig jobb választás lehet, hiszen a rendszergazda, vagy a fórum moderátorok sokkal gyorsabban és könnyebben szelektálni tudják a hozzászólásokat, valamint a látogatók is megoszthatják tapasztalataikat, problémáikat, vagy kifejthetik a véleményüket a kutatásokkal kapcsolatosan. Amennyiben a fórum létrehozása a cél, érdemes külön helyen tárolt címet használni, ahol a rendszergazda és a moderátorok teljes jogkört kapnak a fórumhoz. Másrészt biztonsági szempontok miatt is sokkal szerencsésebb, mert amennyiben a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldal valamilyen okból üzemképtelenné válik, a fórum önállóan is tovább működhet.


„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése … 1. ábra: A kutatási honlap főoldala és Facebookos rajongói oldala

Lehetőség van más szoftverek használatára is, amelyek nagyban segíthetik a projekt weboldal információs szolgáltatásait. Ilyenek lehetnek a: Skype, Facebook, Viber (vagy emulátor szoftverek, mint a Bluestacks, Genymotion), amelyek által könnyebben menedzselhetővé, és interaktívabbá tehető a weboldal és annak egyes funkciói. Másik potenciális lehetőség, amelyet már a projekt is részben alkalmaz, a Facebook portál használata, amely esetében lehetőségünk van külön ablakként a weboldalakhoz rendelni, így interaktív chat vagy kedvelői oldal is kialakítható, amelyet rögtön elérünk a weboldal látogatásakor. 2.2 Customization, egyediesítés Az egyediesítésnél lényeges, hogy a weboldal megfeleljen a szolgáltatás különböző igényű és korosztályú célcsoportjainak (Kotler – Keller 2006). A „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldalának létrehozásakor a fejlesztők törekedtek arra, hogy a weboldal ECONOMICA 2015. 3. szám

egyszerű, informatív legyen minden korosztály számára, amely a média által ismert eszközöket is megfelelően használja, mint például a táblagépek vagy okostelefonok. A számos menüpontból, amely megtalálható a honlapon érdemes kiemelni a „TV Műsorok” részt, amelyen belül nagyszámú informatív interjút és a projektek célját bemutató videót találunk. Összesen 44 kutatási videó készült eddig, amelyek rengeteg időt takarítanak meg nekünk az információszerzés során, hisz nem csak kényelmesebb, de szinte nem is kell tovább kutatnunk a témák iránt. A főoldalon jelenleg két banner található, amelyek tartalmasak, informatívak, de a 21. századi technikai megvalósításokhoz képest media tartamilag hiányosak. A rich-media banner típus sokkal élénkebbé, életteltelibbé teszi az oldalt és akarva akaratlanul is megjegyezzük majd az ott látott tartalmakat. Az egyediesítéshez hozzátartozik olyan alkalmazások és tartalmak alkalmazása, amelyek valamilyen módon többet nyújtanak a 303

Szeberényi András weboldal a felhasználói számára, nem csak információ szinten, hanem tapasztalati vagy különböző interaktív módon. Reklám és média tartalomkezelő alkalmazások, vagy külső applikációk segítségével, mint a GiffMaps, lehetőség lenne rá, hogy az oldalon belül külön ikonokat, ábrákat létrehozva egyszerűbben navigáljunk az oldalon, vagy esetlegesen felkínálja az opciót a Journal of Central European Green Innovation (JCEGI) társweboldalhoz való átlépésre.

2.3 Communication, kommunikáció A kommunikáció szerepe a honlap interaktivitásában mutatkozik meg. A látogatók kapjanak lehetőséget a kétoldalú kommunikációra (Malhotra 2009). Az oldal „Elérhetőség” menüpontja alatt, nem csak a projekthez tartozó intézmény telefonszáma, fax száma és címe található meg, hanem más a projektben résztvevő társaságok illetve igazgatóságok elérhetőségei is itt szerepelnek.

2. ábra: A kutatási weboldal „Elérhetőség” menüpontjában található információk

Az oldalon nem található személyes kontakt, amely elősegíthetné, hogy a projekt még személyesebbé válhasson a látogatók számára. Érdemes egy konkrét, a projektben jártas kontaktszemély vagy személyek név szerinti bemutatását feltüntetni az oldalon, rövid szakmai életrajzzal, fotóval ellátva. 2.4 Connection, kapcsolódás A kapcsolódásnál jelentős előny lehet, ha kapcsolódik más releváns weboldalakhoz, amik 304

tartalmaznak egymásra kölcsönösen mutató linkeket (Kotler – Keller 2006). A weboldalon találhatunk más weboldalra hivatkozó linkeket is, mint a „JCEGI”, amelyen további információkat és „green economy”-hoz tartozó projektek fellelhetők. Egyfajta javaslatként megvalósítható lenne egy új menüpont létrehozás, amelynek részeként létre lehetne hozni a zöld energiához tartozó további tartalmi és most megvalósuló projektekhez kapcsolódó linkeket. Vagy a további résztvevők ECONOMICA 2015. 3. szám

„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése … régiókra, megyékre vagy országrészekre osztva, amelyeken, nyomon követhetővé válik, hogy Magyarországon milyen szinten foglalkoznak a zöld energia kérdésével, és milyen technikai eszközöket, munkaerőt vagy minősítéseket használnak ennek elősegítése érdekében. A kapcsolódási linkek a weboldalkereső optimalizálása miatt fontosak, mert a Search Engine Optimalization (SEO, Google Analytics) egyik leginkább figyelembevett szempontja, hogy egy adott oldalhoz mennyi releváns és hozzá kapcsolódó weboldal tartozik. Pozitívuma a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldalnak, hogy a projektben részvevő más intézmények társoldalait is használja, direkt linkekkel, ezáltal pedig a SEO is hatékonyabb helyre tudja sorolni az oldalt a keresések során. Az elemzés során a Google keresőrendszerében három különböző kifejezést használva történt a keresés. Az első keresett kifejezés a „zöld energia” volt, itt a Google rendszerében, nem volt megtalálható a kutatási weboldal az első 200 találat között sem. A második keresett

kifejezés a „zöld energiával” volt, ahol már rögtön az első oldalon megtalálhatóvá válik az általam vizsgált weboldal. A harmadik, egyben utolsó keresett kifejezés a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” volt, ami a SEO tekintetében a legszerencsésebb volt, mivel rögtön az első találatként hozza elő a keresőrendszerben. 2.5 Commerce, kereskedés A 7C ezen eleme a kereskedésekre vonatkozik főként, ahol a cégnek el kell döntenie, hogy lehetőséget nyújt-e a vásárlók számára weboldalon keresztüli vásárlásra (Kenesei – Kolos 2007). A „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldal választékos médiatartalmakat vonultat fel, amelyek ingyenese megtekinthetőek vagy letölthetőek. A projekt keretein belül 1 negyed órás kutatói kisfilm, 24 rendezvény, 9 féle brosúra, 4 féle könyv, és 44 részből álló kutatói műsor valósult meg.

3. ábra: A weboldalról letölthető kiadványok


305

Szeberényi András A „Kiadványok” menüpontjában 5 különböző kiadványt találunk. A kiadványok 22-32 oldal terjedelműek, főként tudományos témáról szólnak és a megújuló energiaforrások egyre fokozódó szerepéről magyarországi és nemzetközi szinten. A fájlok ingyenesen letölthetőek PDF formátumban, abban az esetben, ha a számítógépünk rendelkezik az Adobe Reader vagy más pdf olvasó program kiterjesztéssel. 2.6 Content, tartalom A tartalom magában foglalja a szöveg, kép, audio - és video tartalmakat. A megjelenített tartalom legyen hasznos, informatív és érdekes. Tartalmazzon egy vázlatos vagy részletes leírást a termékekről és a szolgáltatásokról. A hírek ne legyenek elévültek és legyen rajta keresőprogram, amely a látogatók tájékozódását könnyíti a weblapon. Tartalmazzon letölthető cikkeket, vagy árlistát, katalógust. Legyenek videók, képek, fotók a szolgáltatásról (Kotler-Keller 2009). A tartalmat tekintve a weboldal megfelel az elvárások egy részének. A „Híres és Események” menüpontban számos naprakész esemény és információ megtalálható különböző zöld energiával és biomasszával kapcsolatos tevékenységről, előadásokról. Az adott eseményekről szóló meghívók PDF formátumban vannak feltöltve „direct” megtekintési lehetőséggel. Ez esetenként kényelmetlenséget okozhat némely felhasználónak, mert akinek nincs feltelepítve a JAVA vagy Adobe Reader nevű programok, azoknak hibásan töltődhetnek be ezek a tartalmak. A PDF formátumokat külön ablakban is megnyithatjuk, vagy a videókat megtekinthetjük a Youtube csatornáján is, előbbinél van lehetőségünk a letöltésre is, egy kis hozzáértés segítségével, mert az ikonok nem mindig egyértelműek, de ez nem a weboldal hibája. A tartalmat illetően egy nagy hiányosságnak róható fel a kereső opció lehetőségének hiánya, amely a modern weboldalak esetében már egy alapvető funkciónak mondható és a weboldalon való konkrét szavakra, kifejezésekre való böngészést is jelentősen meggyorsítja. 306

Az eseményekhez videó és hanganyag is készül, amit részben meg is találunk a weboldalon, de esetenként előfordul, hogy már előre megvágott formában. 2.7 Context, kontaktus A kontaktus az elrendezést és dizájn foglalja magában. Ahhoz, hogy az elrendezés igazán vonzó legyen, a nyitóoldal/főoldal legyen gyorsan letölthető, áttekinthető, jól olvasható, egységes arculatot jelenítsen meg, valamint a nyitóoldal tartalmazza a logót (Kotler – Keller 2006). A kutatási weboldal esetében a tartalmak betöltése gyors, nem szakadozik, flash formátumú tartalom is megtalálható, ami nagyon jó választás hisz ez a fajta megoldás látványosabb, de nem árt szem előtt tartani, hogy a régebbi számítógépeken vagy más böngészők használatakor (Firefox, Chrome, Explorer, Waterfox, Empire, Opera, Safari, stb.) esetleges problémák jöhetnek, elő vagy nehezebben letölthetővé válhat az oldal. A menüpontok esetében lehetne nagyobb a betűméret, például 18-24-es, mert ez jelképezi a weboldal lelkét, és mindenki elsőként a menüpontokra összpontosít. A főoldal összességében elég egyhangú, jelen esetben a zöld és fehér árnyalatai a tisztaságot és a „megújulást” jelképezik és a zöld energiára is asszociálnak, így teljesen helyénvaló e két szín használata, de egy harmadik szín, mint a kék valamely árnyalata nagyon hiányzik. A főoldalon a jobb és bal szélen rengeteg a hely, bőven van még lehetőség rá, hogy valamilyen interaktív tartalommal kitöltésre kerüljön. Összességében a szöveg és a címek jól láthatóak, mind nagyság szempontjából, mind pedig a betűtípus szempontjából is, a főbb menüpontok kiemelt részekben vannak elválasztva, amelyek belül egyes részek külön is megtekinthetőek. Letöltésre is lehetőségünk van, amennyiben a későbbiek folyamán offline verzióban és szeretnénk hozzáférni ezekhez a dokumentumokhoz vagy képekhez, de mindenképp jól működne a direkt letöltéshez kapcsolódó letöltési lehetőség, így nem csak egyszerűbben hozzáférhetővé válik, hanem sok ECONOMICA 2015. 3. szám

„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése … kattintást megtakarít nekünk. Az animációk és videók megtekintése csak online kapcsolat segítségével érhető el, ezek nem tölthetőek le az oldalról jogvédelmi szempontok miatt. A flash animációk megőrzésére, hogy harmadlagos felhasználásra ne kerüljön, érdemes védelmi funkcióval ellátni, például Secure Socket Layer (SSL) tanúsítvánnyal, így a későbbiekben is védve maradnak a dokumentumok.

3. PRIMER KUTATÁS 3.1 Kérdőíves megkérdezés Vizsgálati témám specifikus mivoltából adódóan szükségesnek tartottam primer információk gyűjtését is. „A leíró kutatások esetében a megkérdezés a leginkább megfelelő” módszer az információk feltárására (Kotler 1998, pp. 156.). A megkérdezéses módszerek közül a standard kérdőíves megkérdezést választottam, a kutatásom során igyekeztem minél alaposabban körüljárni a témát, emellett egyszerű, célratörő és nem félreérthető kérdéseket feltéve megismerni a válaszadók véleményét (Malhotra 2009). Praktikus okokból igyekeztem minél rövidebb, gyorsan kitölthető kérdőívet szerkeszteni, (Lehota, 2009) ezzel is emelve a válaszadási hajlandóságot, az elkészített kérdőívet pedig próbakérdezés során teszteltem. (Kotler, 2001) A primer kutatásom célja a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” projekt weboldaláról alkotott vélemények és a honlap felhasználhatóságával, grafikai megoldásaival és információkereséssel kapcsolatos álláspontok megismerése. A megkérdezettek száma összesen 147 fő volt, és az általuk kapott válaszokat 2 csoportra bontva vizsgáltam meg szemantikus differenciál skálán ábrázolva. A következőkben először a kérdőívet kitöltő férfiak és nők összesített válaszainak imázs-elemzését fogom bemutatni, majd második csoportként a főiskolai kutatók és főiskolai hallgatók összesített válaszainak imázs-elemzését.


3.2 Férfiak versus nők imázs-elemzése A 4. ábrán megfigyelhető 4 jelentősebb véleménykülönbség a két nem között. Az első a „Honlap fellelhetősége”, amelyből kiderül, hogy a férfiak könnyebben találtak rá a weboldalra, például, mert több féle keresőprogramot használnak, vagy egyszerű, de pontos kifejezésekre kerestek rá. A nők esetében nem volt egyértelmű a honlap fellelhetősége, még akkor sem ha több helyen is rátalálhatunk a keresők segítségével, nem mindig volt egyértelmű számukra, hogy pontosan melyik oldal után kellene kutatni. A következő szempont a „Figyelemfelkeltő oldal” volt, ahol pont az ellenkező vélemény figyelhető meg, az előző szemponthoz képest. Itt a férfiak szerint nem elég figyelemfelkelő. Véleményeik alapján ennek oka, hogy a weboldal nem használ élénk színeket illetve könnyű elsiklani a fontos információk fölött, ha nem mélyed bele valaki az oldal kutatásába. A 7C elemzése során én is kitértem rá a szakirodalmi források segítségével, hogyan lehetne még interaktívabbá és kicsit élettel telibbé tenni az oldalt, hogy jobban lekösse a figyelmet. A nők esetében is voltak olyanok, akik szerint az oldal a legtöbb helyen nem eléggé figyelemfelkeltő, de nekik jobban tetszett a nyugodtabb, pasztellszínű színvilág használata, mint a férfiaknak. A „További információkeresésre sarkall” szempontjában elég drasztikus volt a véleménykülönbség. Míg a férfiak szerint az oldal a legtöbb helyen tartalmaz hasznos információkat, és vannak elérhető médiatartalmak is a weboldalon, aminek segítségével további információszerzésre van lehetőség, a nők többsége éppen ellenkezőleg látta a weboldal információkeresési motívumait, mert szerintük az oldal nem tartalmaz elég információt a megújuló energiaforrások felhasználásáról és háztartásbeli lehetőségeiről.

307

Szeberényi András 4. ábra: A kutatási weboldal összesített imázs-elemezése a Férfiak versus nők véleménye alapján

A negyedik értékelési szempont, ahol a különbség remekül megnyilvánul a két nem véleménye között a „Színek és tartalom harmóniája”. A nők ezt a szempontot nagyon pozitívan értékelték, mert szerintük a weboldal témája és a hozzátartozó színek nagyon jól harmonizálnak egymással. Különösen tetszett nekik, hogy a „megújuló energia” szó hallatán a legtöbb esetben a zöld szín jutott eszükbe, ezért a weboldal szerintük nagyon jól erősíti ezt az érzést. A férfiak esetében már ez nem annyira mondható el, számukra a weboldal nem elég figyelemfelkeltő és helyenként unalmas. A legtöbb helyen ugyanazt a színkombinációt használja a weboldal és nem változatos. Pozitívumként említették a JCEGI menüpontban elérhető Journal of Central European Green Innovation weboldalát, amely már kicsit változatosabb és élénkebb színkompozíciót használ. Volt olyan szempont is, mint például a „Flash animációk tartalma”, ahol a férfiak és nők véleménye szinte teljesen megegyezett. A szempontok összesítését tekintve a férfiak 4,19 és a nők 4,12 átlagpontszámai tükrözi azt, hogy

308

a weboldal alapvetően jó értékelést kapott, helyenként kisebb-nagyobb hiányosságokkal, amelyeket javítva, tovább fejlesztve még színvonalasabbá tehető a honlap. 3.3 Kutatók versus hallgatók imázs-elemzése A kérdőíves megkérdezések eredményeinek feldolgozása az 5. ábrán látható, amely ugyanazon intézményen belül a kutatói és a hallgatói vélemények összehasonlítását értékeli. A férfiak versus nők imázselemzéséhez hasonlítva jól láthatóvá válik, hogy a kutatók és hallgatók összesített véleményei jelentős mértékben különböznek egymástól. Kivétel nélkül, minden egyes szempont esetében a kutatók jobbra értékelték magukat és saját munkájukat, mint a hallgatók. Némely esetben elenyésző értékbeli különbségeket láthatunk, de van 5 fő szempont, ahol nagy különbségek figyelhetők meg. Az első ilyen a „Felhasználóbarát környezet”, amelynél a kutatók 4,65-ös értéke elég nagynak mondható az átlaghoz képest, ezzel szemben a hallgatók csak 3,97-es értéket adtak.


„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése … 5. ábra: A weboldal imázs-elemezése a főiskolai kutatók versus főiskolai hallgatók véleménye alapján

A második tényező a „Honlapon való tájékozódás”, amelyről már elmondható, hogy jelentős véleménybeli különbségeket képez, attól függően, hogy kik látogatják, illetve ismerik az oldalt. A kutatók átlaga szerint a felmérés során legmagasabb értéket állapítottam meg, amely 4,72 volt, ami azt mutatja, hogy mivel a kutatók többször látogatják az oldalt, sokkal többször vannak kapcsolatba vele, ezért számukra a tájékozódás sokkal könnyebb, mint a hallgatók számára, akik ritkábban keresik fel az oldalt, és ez az általuk adott értékekből is jól látható, ami 3,82 volt. A harmadik jellemző, ahol szintén nagy véleménybeli különbség látható az „Adatok frissítésének gyakorisága”, amelyben a kutatók szintén pozitívabban értékelték a weboldalt. A hallgatók értékeléséből megállapítható, hogy a hallgatók szerint a weboldal adatainak frissessége nem mindig megfelelő, vagy éppen több alkalommal lehetne frissíteni, adatokkal, média tartalmakkal feltölteni azt. A weboldal designjára vonatkozó jellemzőknél a legtöbb érték hasonlónak mondható, de van két ECONOMICA 2015. 3. szám

szempont, ahol nagyobb eltérés látható a kutatók és a hallgatók véleményei alapján. Az egyik a „Figyelemfelkeltő grafikai megoldások”, amelynél a kutatók 4,32, az átlaghoz képest normál értéknek mondható, míg a hallgatók ugyanerre a szempontra az imázs-profil vizsgálat legalacsonyabb, 3,5-es értékét adták. A különbség itt is releváns, amely megmutatja, hogy a fiatalabb generáció (esetenként) igényt tart az újabb internet által kínált technikai eszközökre és megvalósításokra, vagy templatekre, amely elősegítheti egy weboldal modernizációját és a felhasználóbarát környezet sokkal előnyösebb kialakítását. A másik nagy differenciát mutató ismérv a „Flash animációk tartalma”, amely szempont esetében, akik még előtte nem találkoztak a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” flash animációs tartalmaival, azok számára valószínűleg kevesebb információt közölnek, mint akik már többször találkoztak vele, vagy ismerték előtte. A kutatók esetében érthető, hogy ezen tartalmak többet jelentenek, hisz maguk is szerkesztői ezen tartalmak 309

Szeberényi András némelyikének, vagy már előzőleg más forrásból is ismerték. A hallgatók viszont még kevésbé kerültek kontaktusba ezekkel az animációkkal, és a sokan csak elsőként látták a weboldalt, ezért is értékelték kicsit másképp ezt a szempontot. A „Teljes összesítést” tekintve az átlagpontszámok, a kutatók esetében 4,35, a hallgatóknál pedig 3,89, ahol a különbség 0,46, amely jelentős különbségnek mondható a 4. ábrán látható imázs-elemzéshez képest. 4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kutatásom célja az volt, hogy a marketing eszközrendszerét alkalmazva a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldalt elemezzem, melynek eredményeit a vizsgált honlap is tudja hasznosítani a jövőben. Számos következtetést és javaslatot fogalmaztam meg szekunder és primer kutatásaim eredményei alapján, hogy melyek lehetnek még azok a területek, ahol a projekt weboldalt fejlesztéseknek vethetnék alá. -

-

-

310

Összességében megállapítható, hogy az online marketing egyes elemeit hatékonyan használja a honlap. Véleményem szerint indokolt lenne más ingyenes felületek igénybevétele is, mint a most elterjedni látszó Google+ szolgáltatásai is, amelyek lehetőséget biztosítanak reklámozásra, valamint saját felület létrehozására. A „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldal esetében is indokolt opció lehet az SSL tanúsítvány technológia alkalmazása. Elsősorban azért, mert a weboldal tartalma sokkal nagyobb biztonságban lenne és a hozzáértő felhasználók is jóval nagyobb bizalommal vannak ezen tanúsítvánnyal rendelkező weboldalak iránt. Fizetett keresőhirdetések esetében sok lehetőség kínálkozik. Elsősorban a Google Search Engine igénybevétele nagyban elősegíthetné a weboldal elterjedését, ismertségének növelését.

-

-

A SEO keretein belül említésre került a dolgozatban a Google Analytics használata is, amely nagyon megkönnyítheti a weboldal felmérésekre szánt funkcionalitását. Nem csak, hogy ingyenes ennek a felületnek a használata, de bármilyen jellegű felméréshez és kutatáshoz fel lehet használni az általunk kategorizált szempontokat, amely a kutatók és a hallgatók munkáját is segíti és gyorsítja. A kommunikáció menüpontnál hiányolom a személyes kontaktus kialakításának lehetőségét, konkrét, a projektben jártas kontaktszemély vagy személyek név szerinti bemutatásával, kiegészítve azt, rövid szakmai életrajzzal, fotóval.

ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldalának elemzésére irányult az online marketinges eszközök és a 7C segítségével. Ez a téma napjainkban egyre aktuálisabb és könnyen személyre szabható, mert kevés olyan ember van, aki élete során legalább egyszer ne találkozott volna valamilyen weboldallal. A honlap elemzése komplex feladat, hiszen sok olyan szabály van, aminek meg kell felelnie egy weboldalnak, ha azt szeretnénk, hogy mások által is sokat látogatott és közkedvelt legyen. Primer kutatásom során kérdőíves megkérdezés segítségével készültek a felmérések, amelyekből imázs profil vizsgálatokat készítettem, az eredményekből könnyen kiolvasható a válaszadók véleménye, több szempontra lebontva. Összességében megállapítható, hogy a „Zöld energiával a zöld Magyarországért” weboldal megfelel a marketing szempontú elvárásoknak, és ezeket megfelelően használva van létjogosultsága az oldalnak, amelyet szinte tökéletesre lehet fejleszteni, ha a hibák, hiányosságok kiküszöbölésre kerülnek.


„Zöld energiával a zöld Magyarországért” honlap marketing szempontú elemzése …

BIBLIOGRÁFIA [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.]

Enyedi D. (2000): Magyarország településkörnyezete, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Kiadó Kenesei Zs. – Kolos K. (2007): Szolgáltatásmarketing- és menedzsment, Budapest: Alinea Kiadó Kotler P. (2001): Kotler a marketingről, Budapest: Park Könyvkiadó Kft. Kotler P. – Keller L. (2006): Marketingmenedzsment, Budapest: Akadémia Kiadó Zrt., Kotler P. – Keller L. (2009): Marketing Management, Chicago: Upper Saddle River, N.J.: Pearson Prentice Hall Lehota J. (2009): Marketingkutatás az agrárgazdaságban, Budapest: Mezőgazda Kiadó Malhotra N. K. – Simon J. (2009): Marketingkutatás, Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. Shneiderman B. (1998): Designing the User Interface, 3rd edn., Reading, MA: AddisonWesley (8., 15. fejezet) Sommerville I. (2002): Szoftverrendszerek fejlesztése, Budapest: Panem Kiadó Kft. Veres Z. (1998): Szolgáltatásmarketing, Budapest: Műszaki Könyvkiadó

FORRÁSOK [11.] [12.] [13.] [14.] [15.]

„Zöld energiával a zöld Magyarországért” kutatási weboldal. http://kutatas.karolyrobert.hu [12.] Journal of Central European Green Innovation http://greeneconomy.karolyrobert.hu [13.] Google Analytics rendszer weboldala. https://www.google.com/analytics


kutatási

weboldal.

311

Tar Ferenc

Tar Ferenc

Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben Ferenc Tar The Relationship between the Migration in Primary Schools and the Social Composition of Schools in Szabolcs-Szatmár-Bereg County Abstract Parents in Hungary may exercise their choices in the matter of deciding which primary school to send their children to. As a consequence there is a steady increase in the number of educational migration. In this study the specifics of educational migration (size, measure and direction) are compared with the social composition of the schools in Szabolcs-Szatmár-Bereg county. To do this the number of disadvantaged students (HH) and the number of multiply disadvantaged students (HHH) were studied. Finally it was concluded that no direct connection can be revealed between the direction of migration and the numbers of the disadvantaged (HH) and multiply disadvantaged students (HHH). The migration of students in primary schools, is primarly influenced by other factors, for example the national compositions of the schools. Keywords: education, migration, primary school, Szabolcs-Szatmár-Bereg county Összefoglaló Magyarországon 1985 óta a szülők megválaszthatják, hogy melyik általános iskolába íratják be a gyereküket. Ennek köszönhetően a közoktatásban tapasztalható migráció egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben a tanulmányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható közoktatási migráció mértékét, méretét és irányát vetettem össze az iskolák társadalmi összetételével. Ehhez az iskolákban tanuló hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok számát vettem alapul. Megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma és a migráció iránya között közvetlen összefüggés nem mutatható ki. A közoktatási migrációt a megyében más tényezők (például a nemzetiségi összetétel) nagyobb mértékben befolyásolják. Kulcsszavak: oktatás, migráció, általános iskola, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

A közoktatási migráció A lakosság napi mozgása, migrációja természetes velejárója a mindennapoknak. Ritkán jut viszont eszünkbe, számos kisdiák, általános iskolai tanuló kerekedik fel naponta azzal a céllal, hogy eljusson az iskolájába, mégpedig úgy, hogy közben egy vagy akár több településhatárt is átlép. Őket nevezzük közoktatási migránsoknak, közoktatási

312

ingázóknak, viszont a hétköznapokban, az iskolákban csak egyszerűen bejáróknak. Az általános iskolás korosztály ingázása több szempontból is komolyabb figyelmet érdemel. A nagyobb figyelem már csak azért is megilletné ezt a jelenséget, mivel a magyar oktatási rendszer legfiatalabb tagjairól van szó. Az ő migrációjuk mindenképpen erős társadalmi, oktatáspolitikai, politikai visszajelzést hordoz, mivel a szülők döntése - ebben az életkorban ECONOMICA 2015. 3. szám

Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben még ők hozzák meg - mögött többfajta motiváció is meghúzódhat. A szülők valószínűleg igen nyomós indok vagy indokok hatására döntenek végül úgy, hogy a gyermeküket nem a lakóhelyükön, hanem egy másik település iskolájában taníttatják. Azonban nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy komoly következményei is lesznek, lehetnek ennek a döntésnek. Ilyen komoly következmény az, hogy a gyermekre többlet terheket rónak, hiszen korábban kel, később fekszik, mint iskolatársai többsége, illetve jelentős mennyiségű időt igényel az utazás még akkor is, ha megtehetik, hogy gépkocsival jussanak el az iskolába. Ez kihatással lehet későbbi tanulmányi eredményeire, a tanuláshoz fűződő viszonyára, későbbi iskola és pályaválasztására is. 2006-ban az általános iskolások mintegy 30%-a nem körzetes iskolába járt, azonban ezt semmiféleképpen sem szabad összekeverni a közoktatási migránsok fogalmával (KESERŰ 2012). A nem körzetes iskolába járó diákok nem minden esetben merítik ki a közoktatási migráns fogalmát, hiszen a fővárosban, megyeszékhelyeinken, nagyobb városainkban, ahol egynél több iskola található egy településen ez a jelenség nagy méreteket öltött (BÓDI - FEKETE 2007). Viszont ahhoz, hogy egy városban a tanulók eljussanak a nem körzetes iskolájukba, nem kell átlépniük a település közigazgatási határát, így nem is tartoznak bele a közigazgatási migráns fogalomkörébe. Jelen írásomban a településhatárt átlépő közoktatási migrációval kívánok foglalkozni, ennek mértékét és egyik lehetséges motivációs tényezőjét, valamint ezek összefüggéseit kívánom bemutatni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében.

A közoktatási migrációt lehetővé tevő tényező A közoktatási migrációt elsősorban az a tényező váltja ki, hogy lehetőséget ad rá a törvényi szabályozás. A jelenség az elmúlt néhány évtizedben vált jelentősebbé, amióta a


társadalom részéről megfogalmazódott ez az igény, illetve megteremtődtek hozzá az infrastrukturális körülmények (iskolai kapacitás, közlekedési hálózat). 1985-ben született meg az a közoktatási törvény, amely először tette lehetővé azt, hogy a szülő maga dönthessen arról, melyik iskolába viszi gyermekét tanulni. Ezt a lehetőséget tette teljessé az 1993-as CXC. közoktatási törvény, amely felruházta a szülőket azzal a joggal, hogy gyermekük számára kiválaszthassák a megfelelő iskolát. Ennek köszönhetően a közoktatási szférában egy igen kemény versenyhelyzetet teremtettek, aminek számos pozitív és negatív következménye volt. Ez a migráció szegregációs folyamatot indított el az iskolák között, hiszen ebben a helyzetben nemcsak a szülők és gyermekeik kezdhettek el válogatni az iskolák között, hanem az iskolák is elkezdhettek válogatni a jelentkezők között (BERÉNYI – BERKOVIZS –ERŐSS 2008). Ez utóbbit csak azok az iskolák tehették meg, akik ennek a folyamatnak a nyertesei voltak (BERÉNYI 2008). A 2011-ben elfogadott új közoktatási törvény ezen a helyzeten nem változtatott. A közoktatás rendszere Szabolcs-SzatmárBereg megyében Kutatási területemen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 13 tankerület található, amelyeket a megyei tankerület, a Nyíregyházi tankerület irányít. Kiterjedésükben, méretükben, intézményeik és diákjaik számában igen nagy eltérés tapasztalható közöttük. A tankerületi rendszer végleges és teljes kiépítése csak idén január 1-től vált teljessé, ugyanis addig a korábbi tagintézményi és települési iskolatársulások rendszerét végleg felszámolták, mivel a később kialakított tankerületek beosztása egyáltalán nem igazodott ezekhez. Ez igen problematikussá tette a mindennapi működést és kapcsolattartást ez év elejéig. Napjainkra már minden iskola, ami a tankerület felügyelete alá tartozó településeken található, az annak a tankerületnek a felügyelete alá tartozik (1. ábra).

313

Tar Ferenc 10. ábra. Tankerületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Források és kérdések A bejárók, azaz közoktatási migránsok számát igen nagy pontossággal sikerült összesíteni és feldolgozni, ugyanis a Megyei Fejlesztési Terv településekre és iskolákra lebontva, hiánytalanul tartalmazza ezeket az adatokat. A másik mutató, amely feldolgozásra került írásomban, a szintén településekre és iskolákra lebontott száma, aránya a HH-s (2H-s) és HHH-s (3H-s) tanulóknak. Ennek a két, illetve három adatsornak az összehasonlításából próbálok jelen dolgozatban összefüggéseket, tendenciákat megállapítani, a közoktatási migráció motívációs tényezői közötti kapcsolatokra és azok intenzitására, nagyságára következtetni. Írásomban így arra keresem a választ, hogy milyen mértékű a megye területén a közoktatási migráció, mely települések felé irányul, illetve milyen összefüggés fedezhető fel a közoktatási migráció iránya és nagysága, valamint a HH-s és HHH-s tanulók száma, aránya között. Vajon igaz-e az a feltételezés, hogy a migráció iránya elsősorban azon települések iskolái felé mutat, ahol alacsony a HH-s és HHH-s tanulók száma, aránya? Illetve

314

hogy ott magas-e a bejárók aránya, ahol alacsony a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya?

A közoktatás fő számai A megye területén 50.914 tanuló vette igénybe az általános iskolák által nyújtott szolgáltatásokat 2013-ban. Ezeket a tanulókat 159 intézmény látja el, azonban ebbe a számba nincsenek beleszámolva azok a középiskolák, gimnáziumok, amelyek hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést is biztosítanak. A 159 darab intézmény összesen 229 feladat-ellátási helyen működik, azaz vannak olyan iskolák, amelyek nem csak egy helyen, épületben vagy akár településen látják el feladataikat. A megye településeinek száma összesen 229, azonban ez nem jelenti azt, hogy mindenütt rendelkezésre áll általános iskola, hiszen a megye települései közül több olyan is van, ahol több alapfokú oktatási intézmény is rendelkezésre áll, és számos olyan település van, ahol nincsen ilyen feladatot ellátó intézmény. A legnagyobb számban azok a települések vannak, ahol egy általános iskola található (1. táblázat).


Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben 1. táblázat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közoktatási migrációjával kapcsolatos főbb mutatók

A megyében 12 olyan település található, amelyekben egynél több általános iskola, alapfokú oktatást ellátó intézmény működik. A legtöbb iskola közül a megyeszékhelyen, Nyíregyházán lehet választani, összesen 26 intézmény áll a diákok rendelkezésére. Kisvárdán 7, Mátészalkán 5, Újfehértón és Tiszavasváriban 4, Nyírbátorban és Vásárosnaményban 3, míg Baktalórántházán, Fehérgyarmaton, Kékcsén, Nagyecseden és Dombrádon 2 intézmény működik. Ezeken kívül vannak még olyan középiskolák is, amelyek általános iskolai osztályokat is indítanak, Nyíregyházán 4, Nagykállóban és Kisvárdán egyegy ilyen iskola működik. Ezeken a településeken az ott lakók akár válogathatnak is az iskolák között, és válogatnak is. Főleg a megyeszékhelyen a tanulók és szüleik viszonylag könnyen mozognak a tankörzetek között, ennek a rendszere a szabad iskolaválasztás bevezetése óta teljes mértékben megszokottá vált. Ebben az írásban azonban csak a településhatárt átlépő iskolaválasztást kívánom vizsgálni. Összesen 162 olyan település van a megyében, amelyekben egy iskola áll rendelkezésre. Ezek közül csak néhány olyan iskola van, ahol csak alsó vagy csak felső tagozat működik. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az iskolával nem rendelkező települések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 55 (2. ábra). Ezek elsősorban a megye keleti, északkeleti térségeiben találhatóak. A legtöbb ilyen település a Fehérgyarmati tankerületben található, kereken 30 falunak nincsen biztosítva helyben az alapfokú oktatási ellátás. De sok az iskolával nem rendelkező település a Vásárosnaményi tankerületben, szám szerint 11. A Csengeri, a Mátészalkai és a Záhonyi tankerületben is találunk 4-4 ilyen települést. A megye 55 olyan települése közül, amelyik nem rendelkezik általános iskolával, 54-et a megye keleti felében találunk, amely mindenképpen igényel némi magyarázatot. Ezen települések majdnem mindegyike a Szatmár-Beregi-síkság területén, illetve annak közvetlen környezetében található, amely az országnak mai napig kis- és aprófalvas térsége. Az iskola bezárása mindenképpen saját magán túlmutató jelentőséggel bír egy településen. Az iskola elvesztésével a település - főleg akkor, ha ennyire perifériális helyzetben vannak, mint a szatmári, beregi kisfalvak - elindul az elnéptelenedés, megszűnés útján, hiszen az itt született gyermekek számára már magától értetődő lesz a település elhagyása.

315

Tar Ferenc 2. ábra. Általános iskolával nem rendelkező települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Az itt élő gyermekek számára azonban a közoktatási migrációban való részvétel nem döntés, hanem szükségszerűség. Ők azok, akiknek mindenképpen településhatárt kell átlépniük annak érdekében, hogy eljussanak iskolájukba. Ezek a diákok a potenciális közoktatási migránsok, akik nem szabad akaratukból kelnek útra nap, mint nap, hanem erre rá vannak kényszerítve. A 2011-es népszámlálás adatai szerint ezen az 55 településen az érintett korosztályú (6 és 14 év közötti) diákok száma 2.567 fő. Pontosabban a népszámlálásban, mivel 2013-as adatokkal dolgoztam, ők még 4 és 12 év közöttiek. Az már egy másik problémakör részét képezi, hogy ha már mindenképpen másik településre kell iskolába járni, vajon mekkora részük választja a körzetes iskolát? Az iskolával nem rendelkező települések mindegyikén a gyermekek létszáma száz fő alatti, a legmagasabb értékkel Sonkád rendelkezik (98 gyermek), a legalacsonyabbal Nemesborzava (5 gyermek).

316

Migráció a megye iskoláiban A potenciális közoktatási migránsok - azaz azok a tanulók, akiknek mindenképpen muszáj egy másik településre átjárniuk, ingázniuk - száma a megyében, 2.567 fő volt 2013-ban. Ez, mivel a megye általános iskoláiban a diákok száma 50.914 fő volt, a diákok mintegy 5%-a. Azonban a valóban útra kelő diákok száma ennél lényegesen nagyobb. Összesen 6.993 fő vett részt a közoktatási migrációban, ami a megyei diáklétszám 14%-a, tehát 4.426 fő kapcsolódik be az ingázásba annak ellenére, hogy a saját településen is igénybe vehetné ezt a szolgáltatást. Ez az érték még komolyabb méreteket ölt, ha kivesszük a listából azokat a diákokat, akik megyeszékhelyen és az összes olyan településen él, ahol több iskola is van, hiszen ők a nagyobb választék miatt inkább helyben maradnak (1. táblázat). A közoktatási migránsok aránya természetesen eltérő értékeket mutat a különböző tankerületekben. Messze a legmagasabb értékkel a Fehérgyarmati tankerület rendelkezik, itt a diákok 43%-a bejáró, ami szoros kapcsolatban áll azzal a ténnyel, hogy itt a legmagasabb az iskolával nem rendelkező települések száma. ECONOMICA 2015. 3. szám

Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben Szintén magas értékkel bír a Vásárosnaményi és Csengeri tankerület, 24, illetve 21%-kal, ami szintén a fenti összefüggéssel magyarázható. A legalacsonyabb értékkel Tiszavasvári tankerülete rendelkezik, ahol minden egyes településen van általános iskola, sőt Tiszavasváriban több iskola közül is lehet választani. Itt a települések sincsenek annyira közel egymáshoz, de valószínűleg hatással van rá Nyíregyháza, vagy éppen Tiszaújváros közelsége. A közoktatási migránsok létszámát tekintve is a Fehérgyarmati tankerület áll az élen, több mint másfélezer tanulót érint, viszont a második helyen már a Nyíregyházi tankerület áll, nem sokkal mögötte, 1.451 diákkal. Jelentősebb számban ingázók, bejárók vannak még Mátészalka és Vásárosnamény tankerületében. A Nyíregyházi tankerület magas értékén, úgy gondolom, nem lepődhetünk meg, hiszen a megyeszékhely iskoláinak magas száma, felszereltsége, oktatási színvonala, specializációjuk jelentős hatást gyakorol a környező településekre. Viszont a tanulók magas száma magyarázza a mérsékeltebb arányszámát a bejáróknak. Tovább árnyalja a képet, ha települések szintjére bontva is megvizsgáljuk az adatokat. Az általam igen magasnak ítélt, 40% fölötti értékkel rendelkezik 22 település (3. ábra). Ebből 11 található Fehérgyarmat tankerületében. Ebbe a sorba tartozik Fehérgyarmat, Nábrád, Kisar, Cégénydányád és Nagyszekeres csoportja, valamint Tiszakóród, Kölcse, Csaholc, Botpalád és Tiszabecs csoportja. Előbbi csoport elsősorban északnyugatról Olcsvaapáti, Panyola, Kérsemjén, Nagyar, Tivadar, délről Zsarolyán, Gyügye, Szamosújlak, Hermánszeg, Szamossályi, keletről Mánd, Nemesborzova, Kisszekeres településeinek diákjait gyűjti össze. A másik csoport Fülesd, Vámosoroszi, Túrricse, Sonkád, Tiszacsécse, Uszka, Magosliget, Kispalád diákjait látja el. Magas a bejárók aránya még Rozsályon is, ahol Tisztaberek és Zajta tanulói tanulnak elsősorban. Ehhez hasonló, összefüggő „gócpontok” a megye területén nem találhatóak, többnyire egy-két ECONOMICA 2015. 3. szám

település helyezkedik el szigetszerűen, szétszóródva a megye területén. Vásárosnamény tankerületében ilyenek Tiszaszalka, Csaroda és Beregsurány; Kisvárda tankerületében Nyírlövő és Lövőpetri; Mátészalka szomszédságában Jármi és Nyírmeggyes, tőlük délre Tiborszállás; Nyírbátor tankerületében Terem és Bátorliget; Baktalórántháza szomszédságában Nyírkércs; Nagykálló tankerületében Biri; Ibrány tankerületben Tiszatelek, a nyíregyháziban Szabolcs; Tiszavasvári tankerületében pedig Szorgalmatos.

A közoktatási migráció motivációs háttere A közoktatási migrációt kiváltó tényezők közül azonban csak az egyik - a megye adatai vizsgálva egyáltalán nem az egyetlen – tényező az általános iskolák hiánya a tanulók és szüleik számára. A diákok és szülők számára igen nagyfokú mozgásteret biztosít a szabad iskolaválasztás. Ez önmagában még nem jelentené azt, hogy a szülők automatikusan élnek is a lehetőséggel, hiszen látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tanulók több mint 80%-a nem él ezzel a lehetőséggel (ez azonban nem azt jelenti, hogy a körzetes iskolába jár, ami főleg azokon a településeken jellemző, ahol több iskola is áll rendelkezésre). Azonban a korábban már említett 4.426 fő, a megyei általános iskolások 8,6%-a mégis él az alkotmány és törvény adta lehetőséggel. A közoktatási migrációt a push-pull (Ravenstein) hatás szemszögéből vizsgálva a taszító tényezőket és vonzó tényezőket kell számba venni. A taszító tényezők között mindenképpen meg kell említeni azokat, amelyek más korábbi, magyarországi, elsősorban Budapest környéki vizsgálatok esetében már megfogalmazásra kerültek. Ilyen taszító tényező a helyi iskola valós vagy vélt alacsony oktatási színvonala, a helyi iskola társadalmi és etnikai összetétele, valamint a helyi iskola által nyújtott szolgáltatások hiányosságai, vagy annak alacsony színvonala.

317

Tar Ferenc 3. ábra. Települések, ahol a közoktatási migránsok aránya meghaladja a 40%-ot

A vonzó tényezők között a taszító tényezők ellentéteit kell megemlíteni, azaz a választott iskola vélt vagy valós magas, magasabb oktatási színvonalát, a választott iskola társadalmi és etnikai összetételét, illetve a választott iskola által nyújtott szolgáltatások nagyobb számát, magasabb színvonalát. De itt kell azt is megemlíteni, hogy a választott iskola hiába rendelkezik minden szempontból jobb jellemzőkkel, mindenképpen elérhetőnek kell lennie. Gondolok itt a megfelelő közlekedési infrastruktúrára, például buszjáratra, vonatra, vagy éppen személygépkocsira. Ez utóbbi például akkor járható út, ha a szülő is arra a településre ingázik a munkája miatt, ahol iskolát választott a gyermekének. Ez utóbbi elsősorban a nagyvárosok, esetünkben Nyíregyháza körzetében jellemző. Korábbi kutatásaim során az iskolák mérhető teljesítményét próbáltam összefüggésbe hozni a migráció irányával és arányával. Ennek során az iskolákban évente lebonyolításra kerülő kompetenciamérések adatait vizsgálva arra megállapításra jutottam, hogy a magasabb kompetenciaértékeket elérő iskolák nem vonzanak automatikusan több ingázót magukhoz. Természetesen voltak olyan iskolák, 318

ahol ez megfigyelhető volt, azonban nem volt jellemző a magas kompetenciapontokkal rendelkező iskolák esetében. Viszont azok az iskolák, amelyek rosszul teljesítenek a kompetenciaméréseken, azok többségénél alacsony volt az ingázó diákok száma. Mivel így a kompetenciamérések eredménye nem tud kielégítő magyarázatot adni a közoktatási migrációval kapcsolatos motivációkra, további szempontok áttekintésére van szükség. Így lettek a mostani vizsgálódásom tárgya az iskolákban tanuló diákok illetve szüleik társadalmi jellemzői, hiszen ezt is az egyik fő szempontként szokták említeni iskolaválasztás esetén. Az iskolákban tanuló diákok és családjuk társadalmi, szociális, jogi és egészségügyi helyzetéről sokat elárul a 2H-s, illetve 3H-s kategóriába sorolt diákok száma, képet kaphatunk ezek által a diákok társadalmi hátteréről.

A HH és HHH kategória A hátrányos helyzet kifejezését a hétköznapi életben is számos alkalommal használjuk, de a fogalom jogszabályi meghatározása előtt az iskolai oktatásban is mindennapos volt.


Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben Általában azokat a tanulókat illették a hátrányos helyzetű kifejezéssel, akiknek valamilyen hátráltató, akadályozó tényezővel kell megküzdenie az iskolában. Ez alatt lehetett társadalmi, gazdasági, kulturális, nemzetiségi, nyelvi hátrányt, illetve súlyosabb esetben ezeknek az együttes hátrányát érteni. Tehát kedvezőtlen körülmény vagy körülmények meglétét jelentette ez a fogalom, ami a tanuló iskolai előre menetelét akadályozza. A fogalom jogi megfogalmazására 1994-ben került sor, (11/1994 (VI.8.) MKM-rendelet), de a fogalom az óta már többször is módosult, illetve differenciálódott. Ma már megkülönböztetünk hátrányos helyzetű (HH-s vagy 2H-s) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s vagy 3H-s) tanulókat (KASIK - GUTI - GÁSPÁR 2014). A vizsgált időszakban, 2013-ban érvényes (a rendelet azóta is módosult már) jogszabály szerint: "az a tanuló hátrányos helyzetű, aki a következő csoportok valamelyikébe sorolható: (1) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy a szülő/gondviselő alacsony komfortfokozatú lakásban él vagy hajléktalan; (2) a gyermek, tanuló szülője vagy a törvényes képviselője akkor, amikor a gyermek óvodai, iskolai beíratása időpontjában nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel; (3) félárva, árva vagy egyetlen szülő által nevelt gyermek; (4) tartós, súlyos betegséggel, fogyatékossággal élő közeli hozzátartozó él a családdal közös háztartásban; (5) rendezetlen állampolgári státusz; (6) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (4) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyikében érintett: a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése." A halmozottan hátrányos megfogalmazása a jogszabály szerint:


helyzet

Halmozottan hátrányos helyzetű az, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek vagy nagykorúvá vált gyermek, akinek esetében a felsorolt körülmények közül kettő fennáll; a nevelésbe vett gyermek, valamint az utódgondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgató jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Tehát azt a tanulót sorolják be a hátrányos helyzetű kategóriába, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy lakáskörülményei nem megfelelőek, a szülő alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, családi körülményei rendezetlenek, vagy éppen a családban súlyos beteg családtag is él. A halmozottan hátrányos helyzetbe való besorolás alapja pedig a fenti tényezők közül legalább kettőnek az egyidejű fennállása. Természetesen ezekbe a kategóriákba történő besorolás, mint minden ilyen kategorizálás, nem tökéletes, azonban mindenképpen képet alkothatunk segítségével az iskolák tanulóinak társadalmi hátteréről, összetételéről.

A HH-s és HHH-s tanulók a megyében A 2013-as adatok szerint Szabolcs-SzatmárBereg megye 50.914 tanulója közül 31.305 fő rendelkezett HH-s besorolással, ami 61%-os arányt jelent. A KSH oktatással kapcsolatos kiadványa szerint a HH-s tanulók országos aránya 28%, azaz a megyében a hátrányos helyzetű diákok aránya az országos érték több mint kétszerese. Ez az adat is alátámasztja azokat a korábbi állításaimat, amelyeket a térség perifériális és elmaradott helyzetével kapcsolatban megfogalmaztam. A HH-s diákok eloszlása még inkább megmutatja ezeknek a perifériális térségeknek helyzetét a megyén belül. A legmagasabb értékekkel a Csengeri (79%) és a Fehérgyarmati tankerület (78%) rendelkezik, de összesen 7 tankerület rendelkezik legalább 70%-os értékkel, és további 5 tankerület értéke sem süllyed 60% alá. A legalacsonyabb értékkel, 39%-kal a Nyíregyházi tankerület rendelkezik, de még ez is jócskán az országos átlag fölött van.

319

Tar Ferenc A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya hasonló képet fest a megye általános iskolás tanulóinak társadalmi hátteréről. A HHH-s tanulók aránya országosan 13% volt, míg a megyében ez az érték hasonlóan a HH-s tanulók arányához, több mint a kétszerese, átlagosan 33%. A tankerületek közül a legmagasabb értékekkel a Nyírbátori tankerület rendelkezik 48%-kal, de a 13 tankerület közül egyedül a Nyíregyházi tankerület értéke alacsonyabb 33%-nál. A Nyíregyházi tankerület értéke annyira kilóg a többi tankerület sorából, hogy még az országos átlagnál is alacsonyabb, összesen 11%. Ha településekre lebontva nézzük az értékeket, akkor is azt láthatjuk, hogy főleg a megye keleti részén találhatóak nagy számban azok a települések, amelyeken a HH-s tanulók aránya nagyon magas. A legmagasabb értékkel rendelkező településeket nézve, láthatjuk, hogy főleg a Nyírbátori, Mátészalkai, Fehérgyarmati, Vásárosnaményi és Baktalórántházai tankerületben van belőlük a legtöbb (4. ábra). A megye nyugati tankerületei közül a Tiszavasvári tankerületben vannak még jelentős arányban, azonban ebben a tankerületben amúgy is kevés település található. A magas HHH-s aránnyal rendelkező települések esetében még inkább megfigyelhetőek a magas értékek a megye keleti területein. Jelentős számban vannak 60% fölötti értékkel rendelkező települések sorban a Tisza-mentén (Tiszabecstől Szatmárcsekéig, Ópályitól Tornyospálcáig), illetve a Szamospartján (Porcsalmától Tunyogmatolcsig), valamint Nyírbátor és a határ közötti területen (Kántorjánositól Teremig és onnan Nyírlugosig). A nyugati felén a megyének elszórva találunk magas értékkel rendelkező települést, például Nagycserkesz, Tiszaeszlár, Biri, Érpatak, Nyíribrony, Székely, Besenyőd, Tiszabercel, Tímár vagy éppen Rétközberencs, de olyan összefüggő területeket, mint amilyeneket a keleti részen találhatunk, nem (5. ábra). A HH-s és HHH-s adatok összevetése a migrációs adatokkal érdekes következtetések levonására ad lehetőséget. Megvizsgálva azt, hogy azokon a településeken, amelyeken a 320

bejárók aránya magas (40% fölötti), vajon alacsony-e a HH-s tanulók aránya, azt a következtetést kell megfogalmazni, hogy a két adat között ennyire közvetlen kapcsolat nincs. Megnézve azoknak a településeknek az adatait, amelyeken a HH-s tanulók aránya 60% százalék, azaz a megyei átlag (61%) alatt van, (30 ilyen települést találhatunk) mindössze öt esetben tapasztalhatjuk azt, hogy a HH-ás diákok alacsony arányához, a bejárók magas aránya kapcsolódik (Szorgalmatos, Szabolcs, Lövőpetri, Fehérgyarmat, Géberjén). Elhelyezkedésükben sem lehet valamilyen rendszert felfedezni, ha nem is egyenletesen, de a megye területén elszórva fekszenek ezek a települések. Minden esetre, ha van is a két mutató között összefüggés, léteznie kell egy ennél erőteljesebb rendezőelvnek, ami ezeket a szempontokat is felülírja (6. ábra). Sokkal érdekesebb kép rajzolódik ki, ha a HHHsok arányszámát vetjük össze a bejárók arányszámával. Az alacsony HHH-s arányszámú (40% alatti) települések között már nagyobb arányban találunk olyan településeket, ahol a bejárók száma magas. A megyében 47 olyan település van, ahol a bejárók aránya meghaladja a 20%-ot és ezek közül a települések közül 23-ban párosul ehhez a HHHs diákok alacsony aránya. Ha tovább szűkítjük a vizsgálatunkat azokra a településekre, ahol a bejárók aránya a legmagasabb 40% fölötti, hasonló értéket kapunk, 28 település közül 14 településen jellemző a HHH-s diákok alacsony aránya (7. ábra). Ez utóbbi összehasonlítás esetén láthatjuk, hogy elhelyezkedésüket elsősorban az jellemzi, hogy ezeknek a településeknek a nagy többsége a keleti részén található, mindössze négy ilyen jellemzővel rendelkező település található a nyugati részén. Ilyen települések Szorgalmatos, Szabolcs, Tiszatelek és Nyírkércs. Ennek magyarázata elsősorban a nyugati területek kedvezőbb gazdasági, társadalmi helyzetében keresendő, hiszen ennek köszönhetően eleve kevesebb a HHH-ás diákok aránya, illetve


Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben alacsonyabb a migránsok aránya.

potenciális

közoktatási

Továbbá egyes esetekben más, speciális helyi körülmények is hozzájárulnak ehhez. A keleti területeken a potenciális közoktatási migránsok magas száma miatt is magas a bejárók aránya, azonban úgy tűnik a bejárókat nagyobb arányban vonzzák azok az iskolák, illetve településeik, amelyekben a HHH-ás tanulók

aránya alacsony, de nem ez a legfontosabb szempont az iskola kiválasztásánál. Ebben az esetben a két jellemző összekapcsolódik Nábrád, Fehérgyarmat, Cégénydányád és Géberjén esetében, ami azért is érdekes jelenség, mert ezek egymás szomszédságában találhatóak.

4. ábra. Települések, ahol a hátrányos helyzetű tanulók (HH) aránya meghaladja a 80%-ot

5. ábra. Települések, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) aránya meghaladja a 60%-ot


321

Tar Ferenc 6. ábra. Települések, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya 60% alatti

7. ábra. Települések, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya 40% alatti

Az adatok alapján érzékelhető az a tendencia, hogy amíg a HH-ás tanulók magas aránya nem, azonban a HHH-ás tanulók magas aránya inkább távol tartja a bejárókat, viszont kizárólag a HH-s és HHH-s diákok számával, arányával a migráció irányát és intenzitását nem lehet megmagyarázni, de érzékelni lehet, hogy egyes települések esetében érezhető a hatása.

322

Összegzés Végeredményben megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, aránya nem mutat egyértelmű fordított arányosságot az ingázók számával. Az egyértelmű összefüggést már csak azért sem lehet megállapítani közöttük, hiszen a szülők helyzete nem minden esetben teszi lehetővé a tanulók ingázását. ECONOMICA 2015. 3. szám

Közoktatási migráció és az iskolák társadalmi összetételének kapcsolata Szabolcs-Szatmár-Beregben Másik fontos tényező még az is, hogy nem minden esetben áll a szülők és a diákok számára olyan iskola elérhető távolságon belül rendelkezésre, ahol lényegesen eltérő lenne az iskola társadalmi összetétele a HH-s besorolás szempontjából. Az országnak ebben a megyéjében egyáltalán nem ritka, hogy valamelyik család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vagy munkanélküli segélyre szorul, vagy nem elég magas a szülők iskolai végzettsége. Így ez nem is gyakorolhat akkora hatást a diákok és szüleik iskolaválasztási szempontjaira, hiszen a legtöbb iskolában hasonló társadalmi helyzetű tanulók vannak nagy számban és arányban. Azonban a HHH-s kategória, amelynek esetén egy családnak és a diáknak komolyabb gazdasági, szociális és kulturális hátránnyal kell megküzdenie, óhatatlanul hatást gyakorol az iskolára és a többi tanulóra. Emiatt is szinte törvényszerű,

hogy a szülők szeretnék a gyermeküket olyan iskolába adni, ahol ennek a problémának a szerepe, jelenléte jóval kisebb. Valószínűleg ilyen iskolát egy-két településsel odébb már fog találni. Továbbá arról a mindenki számára nyilvánvaló tényre is fel kell hívni a figyelmet, hogy a HHH-s diákok csoportjának jelentős része roma (közel sem mindenki!), így ez a folyamat, nem csak egyszerű társadalmi elkülönülés, hanem etnikai-nemzetiségi alapon történő szegregálódást is eredményez (LISKÓ 2006). Ennek a folyamatnak a vizsgálata igen fontos össztársadalmi érdek, hiszen az így szegregálódó, túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák képtelenek a megfelelő színvonalú oktatást nyújtani diákjainak, ami csak az elmaradott társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetük újratermelését eredményezi.

Felhasznált irodalom: [1.]

[2.]

[3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

[8.]

BERÉNYI E. 2008. A magyarországi szabad iskolaválasztási rendszer eredetéről és problémáiról, In.: Berényi Eszter – Berkovits Balázs – Erőss Gábor: Az iskolába rendezett gyerek – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban, Gondolat Kiadó, Budapest: 104. BERÉNYI E.–BERKOVITS B.–ERŐSS G. 2008. Iskolarendszer és szabad választás – a jóindulatú szegregációról, In.: Berényi Eszter – Berkovits Balázs – Erőss Gábor:Az iskolába rendezett gyerek – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban, Gondolat Kiadó, Budapest: 12.o. BÓDI F. - FEKETE A. 2007. Gyermekek ingázása Magyarországon, A Falu, XXII. évfolyam 4. szám: 28. Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Köznevelésfejlesztési Terv 2013 http://dload.oktatas.educatio.hu/megyei_fejlesztesi_tervek/Szabolcs_Szatmar_Bereg_ Megyei_Fejlesztesi_Terv_2013.pdf KASIK L. - GUTI K. - GÁSPÁR CS. 2014: Hátrányos és nem hátrányos helyzetű diákok szociálisprobléma-megoldó gondolkodása, Magyar Pedagógia, 114. évf 1 szám 49-63. KESERŰ I. 2012. Bejárók és eljárók: A szuburbanizáció és az általános iskolások ingázásának összefüggései Budapest funkcionális várostérségében, Tér és Társadalom / Space and society 26. évfolyam, 3. szám.: 115 -120. LISKÓ I. 2006 A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának minősége, Educatio, 2006/1. http://www.ofi.hu/tudastar/hatranyos-helyzetu, letöltés:2015. március 13.


323

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István

Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása mikrohullámú plazma atomemissziós spektrometriával Csilla Noémi Tóth - Anikó Károlyi - Edina Baranyai - István Fábián The Elaboration of Analytical Methods for the Examination of Biological and Environmental Samples by MP-AES Method Abstract We performed elemental analytical studies of human blood serum samples to determine the macro and micro element concentrations in a microwave plasma (MP-AES). The trace element analysis of body fluids is a challenging task due to the low concentration of the measured components and the difficult sample matrix - such as the high level of organic content. Microwave plasma is a new excitation source where the possible matrix effects are not widely studied yet. According to our preliminary research 1 ml microwave digested serum sample diluted up to 10 ml is appropriate for K, Mg, Ca, Cu, Zn and Fe analysis by MP-AES method. The remaining 300 to 500 -1 mg L Na concentration in the diluted sample is still a complex matrix which may interfere with the analysis. The matrix concentration of Na resulted in increased intensity of the elements, statistical analysis of the factorial plan showed effect in case of Ca, Cu and Fe as well as interrelationship in case of K, Mg and Zn. In the second series of experiments the interactive effect of sodium and potassium was tested to the emission intensities in the microwave plasma by model solutions where the concentration of the two elements were chosen to be similar to the expected range of diluted soil samples. The statistical analysis proved that there were interactions between the elements meaning that they affected each other’s analytical signals yet this effect was low enough not to influence the recovery. Furthermore the observed increase in the intensities can be lowered by the addition of 0.1% cesium chloride. Keywords: human blood serum sample, microwave plasma, atomic emission spectrometer Összefoglaló Jelen kutatásunkban humán vérszérum mintákat elemeztünk, hogy meghatározzuk a makro- és mikroelemek koncentrációját mikrohullámú plazmában (MP-AES). A testfolyadékok nyomelemelemzése nagy kihívást jelent, ugyanis alacsony a mért komponensek koncentrációja és a nehéz minta mátrix miatt, mint például a szervesanyagtartalom magas koncentrációja. A mikrohullámú plazma egy olyan új gerjesztő forrás, amelyben a lejátszódó zavaró hatások mértéke egyelőre nem teljesen ismert. Ezért kutatásainkat a nitrogén plazmában esetlegesen lejátszódó mátrixhatások felderítésével kezdtük. Két modell kísérletet állítottunk be a mintákban lévő nátrium koncentráció K, Ca, Mg, Cu, Zn és Fe elemző vonalának intenzitására gyakorolt befolyásának vizsgálatára.

324


Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása … Az első kísérletben faktoriális terv alapján állítottuk össze analitikai tisztaságú spektroszkópiás standard oldatokból (Scharlau) a vizsgálandó elemeket tartalmazó mintaoldatokat A második kísérletnél a növekvő nátrium koncentráció hatását vizsgáltuk a vérszérumból mérendő elemek (K, Ca, Mg, Cu, Zn és Fe) elemző vonalának intenzitás értékeire. Az elkészített modell minták tehát növekvő koncentrációban tartalmazták a nátrium mátrixot, a vizsgálandó elemek esetében pedig a kalibráló oldatsorozat „centrum” koncentrációját alkalmaztuk. Kulcsszavak: humán vérszérum minta, mikrohullámú plazma, atomemissziós spektrométer

Bevezetés Az atomspektroszkópia ma rendkívül változatos és hatékony eszközöket kínál az elemanalízis számára [1-3]. Az emissziós sugárforrásokat alkalmazó elemanalitikai módszerek közül az induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES) a legszélesebb körben használt műszeres technika oldatos minták elemzésére [4]. Ugyanakkor a mikrohullámú energiaközléssel előállított plazmákat is hosszú ideje alkalmazzák atomspektroszkópiai sugárforrásként [5-8]. A MIP-AES-sel előállított plazmák atomemissziós alkalmazási lehetőségeivel számos hazai és külföldi tanulmány foglalkozott [9-14], amely módszer az induktív csatolású plazma (ICP-AES) technikákhoz képest kisebb elektromos teljesítménnyel és gázárammal működik. A MIP-AES elérhető analitikai teljesítőképessége a sugárforrás mátrixérzékenységének köszönhetően hosszú ideig elmaradt az induktívan csatolt plazmáétól, így a módszer korlátozott alkalmazási lehetőségei miatt sokáig nem terjedt el a spektrometriás technikák piacán [15-19]. A méréseinkhez használt készülékben (MP-AES 4100, Agilent Technologies) a magnetron 2,5 GHz frekvencián generál elektromágneses hullámokat, a keletkező mágneses mező axiális térben fókuszálódik a plazmaégő köré. A plazmagázként funkcionáló nagy tisztaságú nitrogént egy generátor a laboratórium levegőjéből állítja elő, amely szelepeken keresztül közvetlenül a plazmaégőbe jut. A kialakuló torroid alakú plazma hőmérséklete alacsonyabb a hagyományos induktívan csatolt plazmákhoz képest (5000-6000K). Az általunk alkalmazott MP-AES 4100-as készülékben a plazma radiális irányú, a megfigyelés azonban axiális. ECONOMICA 2015. 3. szám

Az optikai rendszer Czerny-Turner típusú monokromátorral van felszerelve, a detektálás CCD detektor segítségével történik. A technikát megjelenése óta számos applikációra és mintatípusra alkalmazzák, a biológiai és környezeti mintákkal kapcsolatos szakirodalma azonban minimális [20]. 1. ábra A mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométer

(MP-AES, 4100 Agilent Technologies)

Az atomspektroszkópiai vizsgálatok során számolnunk kell bonyolult mintamátrixok okozta zavaróhatásokkal is. A könnyen ionizálódó elemek például jelentős zavaró hatást fejthetnek ki a mintában levő makro- és mikroelemek intenzitására.

Anyag és módszer A vérszérumban található természetesen nagy nátrium koncentráció könnyen ionizálódó elem révén zavarhatja az atomspektrometriás módszerekkel történő mennyiségi analízist. A mikrohullámú plazma egy olyan új gerjesztő forrás, amelyben a lejátszódó zavaró hatások mértéke egyelőre nem teljesen ismert. Ezért kutatásainkat a nitrogén plazmában esetlegesen lejátszódó mátrixhatások 325

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István felderítésével kezdtük. Két modell kísérletet állítottunk be a mintákban lévő nátrium koncentráció K, Ca, Mg, Cu, Zn és Fe elemző vonalának intenzitására gyakorolt befolyásának vizsgálatára. Az első kísérletben faktoriális terv alapján állítottuk össze analitikai tisztaságú spektroszkópiás standard oldatokból (Scharlau) a vizsgálandó elemeket tartalmazó mintaoldatokat. Előkísérleteink alapján a roncsolt vérszérum minták maximum tízszeres hígításban alkalmazhatóak MP-AES analízisre annak érdekében, hogy a mikroelemek is kimutatható koncentrációban legyenek. A hígított minták nátrium koncentráció tartományának alsó (300 mg/l) és felső (500 mg/l) határát alkalmaztuk a modell mintákban ”minimum” és „maximum” mátrix koncentrációként, valamint beállítottunk egy „centrum” (400 mg/l) mátrix koncentrációt is. A modell mintákban a vizsgált elemek koncentrációi a kalibráló oldatsorozat legkisebb és legnagyobb tagjainak feleltek meg. Az elemek és a mátrixként alkalmazott nátrium koncentrációját a „minimum”, „maximum” és „centrum” esetben az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A faktoriális kísérleti tervben meghatározott modell oldatok összetétele

Elemek Na (mg/l) K (mg/l) Ca (mg/l) Mg (mg/l) Cu (mg/l) Zn (mg/l) Fe (mg/l)

minimum maximum centrum koncentrác koncentrác koncentrác ió ió ió 300 5,0

500 25

400 15

2,5

15

7,5

1,0

5,0

3,0

0,1

0,5

0,3

0,1

0,5

0,3

0,1

0,5

0,3

A második kísérletnél a növekvő nátrium koncentráció hatását vizsgáltuk a vérszérumból mérendő elemek (K, Ca, Mg, Cu, Zn és Fe) elemző vonalának intenzitás értékeire. Az 326

elkészített modell minták tehát növekvő koncentrációban tartalmazták a nátrium mátrixot, a vizsgálandó elemek esetében pedig a kalibráló oldatsorozat „centrum” koncentrációját alkalmaztuk. A mintaoldatok készítésekor az első kísérletben alkalmazott vegyszereket használtuk. Mindkét mátrixhatás vizsgálat mintaoldatainak Ca, K, Mg, Cu, Zn és Fe koncentrációjának meghatározása MP-AES módszerrel történt. A mintákat három ismétlésben készítettük el, az elemanalízis során ismétlésenként további három párhuzamos mérést végeztünk. Az analízis során a vegyszereink tisztaságát háttér minták (vakminták) mérésével ellenőriztük. Az ökoszisztéma legfontosabb természeti erőforrása a talaj. Az elmúlt időszakban a környezettudatosság vezetett ahhoz, hogy megőrizzük és fokozzuk a talaj minőségét. Emellett egy magas szervesanyag-tartalmú bonyolult összetételű vegyület, ami viszonylag nagy koncentrációban tartalmaz alkálifémeket. Ezek könnyen ionizálódó elemek, amelyek jelentős zavaróhatást fejthetnek ki a talajban levő makro- és mikroelemek intenzitására. A talajminták minta-előkészítése után az elemanalízisre kerülő hígított oldatokban a nátrium és kálium várható koncentrációja 5-15 mg/l körüli. Kísérletünk második szakaszában modell oldatok segítségével vizsgáltuk, hogy a hígított minták nátrium és kálium koncentrációja hogyan hat egymás analitikai jelére a mikrohullámú plazmában. Ennek érdekében egy négyszintes kísérleti tervet dolgoztunk ki, amely során analitikai tisztaságú standard oldatokból nátrium és kálium mátrixot tartalmazó mintákat készítettünk. Analitikai tisztaságú nátrium-kloridból szilárd beméréssel törzsoldatot készítettünk, ebből az oldatból egy lépéses hígítással állítottuk be a vizsgálandó modell minták nátrium koncentrációját. A kálium koncentrációk beállításához szintén analitikai tisztaságú spektroszkópiás (1000 mg/l) standard oldatokat használtunk. Az így kapott, 10 ml térfogatú modell oldatok nátrium, illetve kálium koncentrációját a 2. táblázat tartalmazza. ECONOMICA 2015. 3. szám

Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása … 2. táblázat Na és K koncentrációja Oldatok

1. 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Na (mg/l)

0

0

0

0

5

5

5

5

10

10

10

10

15

15

15

15

K (mg/l)

0

5

10

15

0

5

10

15

0

5

10

15

0

5

10

15

A 16 oldatból álló modell mintasorozatot öt cézium-klorid koncentráció mellett készítettük el. Az első sorozat nem tartalmazott ionizációs puffert, a többi sorozathoz rendre 0,1%, 0,5%, 1% és 2% cézium-kloridot adagoltunk, analitikai tisztaságú szilárd vegyszerből készített törzsoldatból. A teljes kísérleti tervhez szükséges modell mintasorozatot három ismétlésben állítottuk össze (n=3). A kísérletsorozatban elkészített modell mintákat

ICP-OES készülékkel is lemértük és a kapott eredményeket összehasonlítottuk.

Eredmények A vizsgálatok során kapott eredmények kiértékelése statisztikai módszerekkel történt. A mátrixhatás vizsgálatok első modell kísérlete n egy 2 faktoriális terv, amely válaszfüggvényének grafikus kiértékelésére Statgraphics Centurion szoftvert alkalmaztunk.

2. ábra A teljes faktoriális terv grafikus kiértékelése a kapott válaszfüggvények térbeli ábrázolásával a Zn példáján

Az ábra (2. ábra) alapján jól látható, hogy a nagy nátrium koncentráció minden elem esetében hatással volt a kapott jelintenzitásokra. A kalcium, réz és vas esetében volt hatása a nátrium koncentrációnak, míg a cink, magnézium és kálium esetében kereszthatást is tapasztaltunk. A második modellkísérlet alátámasztotta a faktoriális terv eredményeit.


A növekvő nátrium koncentráció függvényében ábrázoltuk az elemekre kapott jelintenzitásokat, amelyet a kálium példáján a 3. ábra szemléltet. Jól látható, hogy a mintákban növekvő koncentrációban jelen levő nátrium szignifikáns jelnövekedést eredményezett. A hatások vizsgálata szórásanalízissel (varianciaanalízis, ANOVA) történt.

327

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István 3. ábra A növekvő nátrium koncentráció (mg/l) függvényében ábrázolt intenzitás (cps) értékek a kálium esetében

A jelnövekedések mértékét számszerűsítettük úgy, hogy a kísérlet során alkalmazott „centrum” nátrium koncentrációt vettük alapul (400 mg/l). Kiszámoltuk a hígított vérszérum

mintákban várható nátrium koncentrációtartomány alsó és felső határára vonatkoztatott százalékos hibákat, amely a vizsgált elemeknél a tapasztalt jelnövekedésből adódik (3. táblázat).

3. táblázat A jelnövekedésből adódó eltérések mértéke (%) a hígított vérszérum mintákban várható nátrium koncentráció középértékéhez viszonyítva % Na (mg/l)

K

Ca

Mg

Cu

Zn

Fe

300

-5,5

-2,8

-7,8

-1,7

0,7

-2,6

400

0

0

0

0

0

0

500

5,5

2,8

7,8

1,7

-0,7

2,6

A második mátrixhatás vizsgálat mérése során minden egyes mintaoldatból mind a hat elem intenzitását felvettük, tehát azon elemek mérése is megtörtént, amelyeket az adott minta nem tartalmazott. Így lehetőségünk volt nagy mennyiségű mintából meghatározni a hátteret, amely az analízis során állandónak bizonyult.

különbözött szignifikánsan a kálium hátterétől, tehát állandónak bizonyult.

A felvett hátteret a kálium példáján a 4. ábrán mutatom be, ahol ábrázoltuk a káliumra kapott intenzitásokat a nátrium mátrix koncentrációjának függvényében. A további öt elem mérése során felvett háttér nem

Így precízebben tudjuk meghatározni az adott mintamátrixban lévő elemek kimutatási határait (LoD), amelyet elemenként a 4. táblázat szemléltet.

328

A nagy mennyiségű mintából felvett háttér intenzitás lehetőséget adott arra is, hogy a kimutatási határokat a háttér intenzitások varianciaanalízise során kapott átlag és szórás értékek alapján számoljuk.


Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása …

4. ábra A káliumot tartalmazó és a káliumot nem tartalmazó modellminták intenzitásértékei a növekvő nátrium koncentráció (mg/l) függvényében

4. táblázat Az elemző vonalak és a számolt kimutatási határok (LoD) értékei Mért elemek

Hullámhossz (nm)

LoD (mg/l)

K

766.491

0,005

Ca

430.253

0,028

Mg

285.213

0,010

Zn

213.857

0,004

Cu

324.754

0,002

Fe

371.993

0,011

A talajminták mátrixhatás vizsgálat eredményeinek statisztikai értékelését szintén a Statgraphics Centurion szoftverrel végeztük. A négyszintes kísérleti tervben a nátrium és kálium egymás intenzitás jelére kifejtett hatását és kereszthatását kéttényezős varianciaanalízis (ANOVA, GLM) segítségével értékeltük ki. A mátrixhatás vizsgálat kezeléseit a szinteknek megfelelően értékeltük. A GLM analízis során a különböző elemzési vonalakon kapott primer intenzitás értékek adták a független változókat, míg a vizsgált faktorok a kálium, a nátrium és a cézium-klorid szintjei voltak. A varianciaanalízis eredménye alapján a nátrium és a kálium,


valamint valamennyi kezelés hatása szignifikánsnak bizonyult a kapott intenzitásjelekre (p<0,001). Az eredményeket a nátrium 588,995 nm elemző vonalán mért intenzitás értékek példáján (5. ábra) mutatjuk be, amelyen látható, hogy a nátrium szintjétől függően változik a káliumra vonatkozó szintek közötti különbség. Ez alátámasztja a varianciaanalízis során kapott eredményt, hogy van hatása a nátriumnak a kálium jelére és fordítva, azonban az ábra alapján a kereszthatás csekély mértékű. A többi elemző vonalon kapott eredmények is, ehhez hasonlóan mutatnak gyenge kereszthatást.

329

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István 5. ábra Az észlelt hatások és kereszthatások (interakció diagram)

Vizsgáltuk továbbá, hogy a különböző koncentrációban a modelloldatokhoz adagolt ionizációs puffer hogyan befolyásolja a mért intenzitásokat, ezáltal az elemek mennyiségi meghatározását. A 6. ábra a különböző koncentrációkban adagolt cézium-klorid esetében mutatja meg a növekvő kálium koncentrációk mellett észlelt intenzitás eltéréseket a nátrium 588,995 nm-es elemző vonalán. Az intenzitás eltérés ebben az esetben azt jelenti, hogy a 0,1%, 0,5%, 1% és 2% céziumklorid tartalmú oldatok nátriumra mért

intenzitás értékeiből kivontuk a 0% céziumklorid tartalmú oldatokra kapott intenzitásértékeket. Ábrázolva az így kapott különbségeket a nátrium koncentráció függvényében megfigyelhetővé válik, hogyan változik a mért jel az ionizációs puffer koncentrációjának hatására, növekvő kálium koncentráció mellett. Az ábrákon látható, hogy a növekvő kálium koncentráció és a céziumklorid is hat a nátrium mért jelére és megfigyelhető, hogy ez a hatás koncentrációfüggést mutat.

6. ábra Na intenzitásának változása az ionizációs puffer koncentrációjának hatására 10 mg/l K koncentrációk mellett

A 7. ábrán látható a nátrium és kálium szintek válaszfüggvényének háromdimenziós ábrázolása. A statisztikai elemzés alapján az 1. (kálium) és a 2. (nátrium) tényező hatása nem additív, tehát együttes hatásuk nem a különkülön vett hatások egyszerű összege, hanem mutatkozik közöttük kereszthatás. A modell oldatokat MP-AES mellett ICP-OES technikával is megvizsgáltuk, a két mérési 330

módszer alkalmazásával kapott intenzitás értékek összehasonlítását a kálium (766,491 nm) példáján 0% és 2% cézium tartalom mellett a 8. ábra mutatja be. Az ionizációs puffer alkalmazása során azt tapasztaltuk, hogy a mikrohullámú plazmában a 0,5%-os céziumklorid koncentráció felett a plazma megterhelésével kell számolni, így a 0,1%-os cézium-klorid koncentráció javasolt. ECONOMICA 2015. 3. szám

Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása … 7. ábra Nátrium és kálium szintek válaszfüggvényének háromdimenziós ábrázolása

8. ábra Mátrixhatás vizsgálat MP-AES és ICP-OES eredményeinek összehasonlítása


331

Tóth Csilla Noémi - Károlyi Anikó - Baranyai Edina - Fábián István A modell oldatokra kapott eredmények alapján elmondható, hogy a kálium és a nátrium jelenléte a mintákban kölcsönösen hatást gyakorol a mért intenzitásokra, ez a kereszthatás azonban kismértékű. A mátrixhatás vizsgálatban a mikrohullámú plazmában tapasztalt hatás nem különbözött szignifikánsan az induktívan csatolt plazmában tapasztalt és kiértékelt hatástól.

Összefoglalás A mikrohullámú plazma atomemissziós spektrometria egy olyan új gerjesztő forrást alkalmazó készülék, amelyben a lejátszódó zavaró hatások kevésbé ismertek, valamint kisszámú biológiai és környezeti applikációt tartalmazó szakirodalom áll a rendelkezésünkre. A vizsgálataink első lépésében modellkísérletek segítségével derítettük fel a vérszérum minták magas nátrium koncentrációjának hatását a mérendő elemek intenzitás értékeinek meghatározására. Mind a két mátrixhatás vizsgálat alátámasztotta, hogy a vérszérumban

normál koncentráció tartományban előforduló nátrium hatást gyakorol a kalcium, magnézium, kálium, réz, cink és vas emissziós vonalának intenzitás változására. Ez a hatás a magnézium és a kálium esetében tekinthető jelentősebbnek, de komoly torzulást az eredményekben nem okoz. A hígított szérumminta nátrium koncentráció tartományának alsó és felső határára számolt hibaszázalékok pedig lehetőséget adhatnak a további mérések korrekcióba vételére. Kísérleteink második szakaszában a mintaelőkészítési módszerünk szerint hígított mintákban a nátrium és kálium egymás analitikai jelére kifejtett hatását elemeztük a mikrohullámú plazmában. A statisztikai kiértékelés alapján a kálium és nátrium között kereszthatás van, vagyis a két elem jelenléte kölcsönösen hatást gyakorol a mért intenzitásokra, ez a kereszthatás azonban kismértékű. Ionizációs puffer alkalmazásával csökkenthető a kereszthatás, például céziumkloriddal, melynek javasolt koncentrációja 0,1%.

Köszönetnyilvánítás „A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.” Az elemanalitikai mérésekhez szükséges MP-AES készüléket az Agilent Technologies (Novo-Lab Kft.) bocsátotta a rendelkezésünkre.

Felhasznált Irodalom [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.]

332

B. Welz, M. Sperling: Atomic Absorption Spectrometry, Wiley-VCH, Weinheim, (1999) B. Welz, H. Becker-Ross, S. Florek, U. Heitmann: High-Resolution Continuum Source AAS, Wiley-VCH, Weinheim, (2005) G. Kirchoff, R. Bunsen: Pogg. Ann. d. Physik, Vol. 113, pp. 337 (1861) G. S. Hall, X. Zhu, E. G. Martin: Determination of Pb-bound ligands in human amniotic fluid by HPSEC-ICP-MS. Anal. Commun., Vol. 36, pp. 93-95 (2001) H. P. Broida, M. W. Chapman: Stable Nitrogen Isotope Analysis by Optical Spectroscopy, Anal. Chem., Vol. 30, pp 2049-2055 (1958) J. D. Cobine, D. A. Wilbur: J. Appl. Phys., Vol. 22, pp. 835 (1951) N. S. Ham, A. Walsh: Microwave-powered Raman sources, Spectrochim. Acta, Vol. 12, pp 88-93 (1958) W. Schmidt: Elektron. Rundschau, Vol. 13, pp. 404 (1959)


Biológiai és környezeti minták vizsgálatát célzó analitikai módszerek kidolgozása … [9.]

[10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.] [16.] [17.] [18.] [19.] [20.]

J. A. C. Broekaert, U. Engel: Microwave-induced plasma systems in atomic spectroscopy. In: R.A. Meyers, Editors, Encyclopedia of Analytical Chemistry, Wiley, Chichester, Vol. 2000, pp. 9613-9667 (2000) J. A. C. Broekaert, V. Siemens: Recent trends in atomic spectrometry with microwaveinduced plasmas, Spectrochim. Acta B, Vol. 59, pp. 1823-1839 (2004) S. Greenfield, H. McD. McGeahin, P. B. Smith: Talanta Review – Plasma emission sources in analytical spectroscopy. 2., Talanta, Vol. 22, pp. 553-562 (1975) J. P. Matousek, B. J. Orr, M. Selby: Microwave-Induced Plasmas: Implementation and Application; in: Progr. analyt. atom. Spectrosc., Vol. 7, pp. 275-314 (1984) P. C. Uden: Element-Specific Chromatographic Detection by Atomic Emission Spectroscopy, American Chemical Society, Washington, (1992) A. T. Zander, G. M. Hieftje: Microwave-supported discharges, Appl. Spectrosc., Vol. 35, pp 357-371 (1981) J. P. Matousek, B. J. Orr, M. Selby: Microwave-Induced Plasmas: Implementation and Application; in: Progr. analyt. atom. Spectrosc., Vol. 7, pp. 275-314 (1984) N. S. Ham, A. Walsh: Microwave-powered Raman sources, Spectrochim. Acta, Vol. 12, pp. 88-93 (1958) H. P. Broida, M. W. Chapman: Stable Nitrogen Isotope Analysis by Optical Spectroscopy, Anal. Chem., Vol. 30, pp. 2049-2055 (1958) J. A. C. Broekaert, V. Siemens: Recent trends in atomic spectrometry with microwaveinduced plasmas, Spectrochim. Acta B, Vol. 59, pp. 1823-1839 (2004) J. A. C. Broekaert, U. Engel: Microwave-induced plasma systems in atomic spectroscopy. In: R.A. Meyers, Editors, Encyclopedia of http://www.novolab.hu/index.php?option=com_mtree&task=listcats&cat_id=13&Itemid =428


333

Udvardi Ildikó - Czékus Borisz


Megbénították a Bács-eret Topolyánál Ildikó Udvardi - Borisz Czékus Water Pollution of Creek Krivaj at Backa Topola Summary The authors examined the water quality deterioration of the Northern Serbian creek Krivaja between 2001 and 2015. It has been found that the section of Krivaja after Bačka Topola is heavily contaminated, mainly due to the pollutants of the Bačka Topola industrial zone. According to the Serbian laws the water of the creek is considered as untreated wastewater. Key words: water pollution, sewage, industrial zone, Mali Idjos. Összefoglaló Vajdaságban a kis vízmennyiséggel rendelkező folyóknak nincs kellő potenciálja az öntisztulásra, ezért vizeink minősége a beléjük engedett részlegesen megtisztított és tisztítatlan szennyvíztől függnek. Bácska területén a legnagyobb potenciális szennyeződés-kibocsájtók: az ipar, a kommunális eredetű tevékenységek és a mezőgazdaság. A nyilvántartott szennyezők száma 15 és számottevő azon nem regisztráltaké, akik a tevékenységeik által termelt szennyvizet tisztítatlanul engedik a mederbe. A szerzők bemutatják a patak vizének romlását 2001-től napjainkig. Az utolsó mintavételkor Kishegyesnél a szerbiai és európai jogszabályok előírásai értelmében a Bács-ér vize a legrosszabb, ötödik vízminőségi kategóriába esik, vagyis tisztítatlan ipari szennyvíz. Kulcsszavak: vízszennyezés, ipari park, Kishegyes, szennyvíz.

Bevezető Vajdaságban, illetve szűkebb értelemben véve Bácskában, a kis vízmennyiséggel rendelkező folyók nem rendelkeznek kellő potenciállal az öntisztulásra. Ezért vizeiknek minősége a belengedett részlegesen megtisztított és tisztítatlan szennyvíz minőségétől és mennyiségétől függ. A Bács-ér (szerbül Krivaja, vagyis Kanyarodó) forrása Pavlovac pusztán található ÉszakNyugat Vajdaságban. A patak Bácska legnagyobb és leghosszabb felszíni vízfolyása a maga 109 km hosszával a Duna és a Tisza után. A Bács-ér völgye legnagyobb része követi a bácskai löszfennsíkot, Telecskai dombokon át a Bácskai löszteraszt. Forrásától kiindulva négy községen halad keresztül (Szabadka, Topolya, 334

Kishegyes, Szenttamás), melyek településeit legtöbbször átszeli, majd végül a Szenttamás községbeli Turjánál a Duna-Tisza-Duna csatornába (volt Ferenc-csatornába) torkollik (1. ábra). Folyásának legalacsonyabb részén Topolya község területén feltölti az 1976-ban kiépített mesterséges tavat, a Zobnaticai tavat, melynek felülete 250 - 500 ha termőföld öntözésére alkalmas. Tavankút térségének mocsaras jellege miatt medrét meghosszabbították észak Bácska ezen részének lecsapolásának céljából, majd pedig átvezették Magyarországra és ezzel a csatornával kötötték össze a Kunbajai tóval. Mivel a Zobnaticai tavat a Bácsér felső folyása tölti fel, ennek következményeként a


Megbénították a Bács-eret Topolyánál csapadékmentes, nyári hónapokban (július, augusztus) idején a Bácsér vízszintje igen alacsony. Alacsony vízszintje pedig az életet lehetetlenné teszi benne. Jelenleg nincs összeköttetése más folyókkal illetve csatornarendszerekkel, ezért vizének frissítése ezen alacsony szakaszon, Topolya-Szenttamás között egyenlőre nem lehetséges.

probléma megoldására. Ezt tükrözi a meghozott állategészségügyi törvény is [3]. A Zsibel vállalat termékei az állati eredetű takarmányok, fehérjék és zsírok. Termékeinek fő felhasználói a vezető takarmánykészítő vállalatok, zselatin, szappan és mosószer gyárak [4].

Topolyai ipari park Bácska területén a legnagyobb potenciális szennyezők közé tartozik az ipar, a kommunális eredetű tevékenységek és a mezőgazdaság. A regisztrált szennyezők száma 15. Számottevő azok száma is, akik a tevékenységeik által termelt szennyvizet tisztítatlanul engedik a mederbe [1]. A regisztrált szennyezők közül hat Topolya és Kishegyes község területén található. A topolyai ipark park, ahol három nagy kapacitású vállalat végzi tevékenységeit, elhelyezkedését tekintetőleg a Topolya és Kishegyes közötti szakaszon található. A modern vágóhíd “Topolya” néven 1972-ben kezdte meg működését. A Topolya KFT húsfeldolgozó üzem Szerbiában és Délkelet Európában évek óta a vezető húsipari vállalatok közé tartozik. Elsők között vezette be a HACCP és ISO 22000:2005 szabványokat. Minden szükséges feltétellel rendelkezik a az uniós, orosz és volt Jugoszláv államok felé történő exportra. Jelenleg termékeit főként a volt Jugoszláv államokban és Oroszországban értékesíti [2]. A húsfeldolgozás során összegyűlt melléktermékek további hasznosítása céljából az egykori Jugoszlávia területén legnagyobb és legmodernebb gyár az emberi fogyasztásra nem alkalmas állati eredetű melléktermékek feldolgozója az AIK Zsibel. A vállalat 1987-ben kezdte meg munkáját Topolya területén. 1991 és 2002. között is a legmodernebbnek számított, de anyagi hiányosságok miatt karbantartása elmaradt. Az állati eredetű hulladékok mindig nagy problémát jelentettek, ezért a 2002-es évben a Tartományi kormány és a köztársasági Mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium érdeklődést tanúsított a

A Bács-ér vizének minőségi vizsgálatai 20012009. rendszeresen folytak KishegyesSzenttamás szakaszon az intenzív eutrofikáció megjelenése miatt (2. ábra).


A Bács-ér vizének minőségi vizsgálatai

1. ábra: Bács-ér Kishegyesnél

A vizsgálat eredményei alapján 2001-2009. időszakra visszatekintőleg Kishegyes és Szenttamás között a víz átlagos ammónium ion tartalma Kishegyesnél folymatos magas koncentrációt mnutatott, mintegy 79%-ig és a víz nem besorolható, vagyis kategórián kívüli csoportba került (1. Táblázat). Szenttamásnál egyelőre a III/IV kategóriába tartozik. Átlagos nitrit tartalmát tekintetőleg mindkét lokációt nézve a víz minősége III/IV kategória, még átlagos nitrát tartalma szerint I/II osztályú. A nitrát vegyületek koncentrációjának vizsgálata során a két profilon lényeges statisztikai különbséget mutattak ki. Az ortofoszfátok és összes foszfor koncentrációjának vizsgálatakor viszont nem mutattak ki statisztikai különbséget a két vizsgált profilon, viszont a határértékeket meghaladva feltételt teremtett az eutrofizáció megjelenéséhez [1].

335

Udvardi Ildikó - Czékus Borisz 1. Táblázat: Szerves anyagok koncentrációja 2001-2009. között, és maximális megengedett koncentrációjuk (mg/l) [1] Paraméter NH4-N

NO2-N

NO3-N

3-

PO4

Össz P

Mintavétel helye

Max

Min

Átlag

Kishegyes

49,15

0,06

11,93

Szenttamás

36,85

0,03

4,19

Kishegyes

4,05

0,01

0,50

Szenttamás

1,32

0,01

0,28

Kishegyes

8,19

0,08

3,07

Szenttamás

14,48

0,01

4,86

Kishegyes

3,80

0,23

1,15

Szenttamás

6,06

0,09

1,46

Kishegyes

4,12

0,35

1,44

Szenttamás

6,56

0,67

1,76

2014. július végén megindult egy intenzív szennyezési hullám, amely első fázisában kétízben halpusztuláshoz vezetett, majd ismeretlen eredetű, szerves anyag bomlására emlékeztető, bűzös folyadék vette át a mederben a víz helyét Topolya községtől egészen Szenttamásig (3. ábra). 3. ábra: Ismeretlen eredetű folyadék a Bács-ér medrében (Foto: Udvardi Ildikó)

A szennyezés eredete sokáig felderítetlen maradt, mivel hullámokban érkezett és mire elérte a településeket már meg is szakadt.

336

Megengedett koncentráció 0,20

1,80

1,50

0,10

0,15

A vizsgálatok szerint a topolyai ipari park létesítményei voltak a szennyezők, de konkrét eredmények nem születtek a szennyezés négy hónapján keresztül. Kivételt képez egy október 2-i vízmintavétel, amelyet Kishegyesen vettek a Bács-érből a Szabadkai Közegészségügyi Intézet munkatársai. A Intézet a következő előírások felhasználásával vizsgálta a vízminőséget: 1.

Vizekről szóló Törvény (Szerbia Hivatalos Lapja 30/2010, 2010.05.07.) [5].

2.

Szabályzat a felszíni vizek ökológiai és kémiai paramétereiről, illetve a felszín alatti vizek kvantitatív helyzetének paramétereiről, melyet 2011-ben a Mezőgazdasági-, Kereskedelmi-, Erdő- és vízgazdálkodási- és a Környezetvédelmi, bányászati és területrendezési miniszterek által meghozott szabályzat értékei határoznak meg [6]

3.

Rendelet a felszíni és felszín alatti vizek, valamint az üledékben található szennyező anyagok határértékeiről és az elérésükhöz szükséges határidőről,


Megbénították a Bács-eret Topolyánál melyet 2012-ben Szerbia Kormánya hozott meg [7] 2. Táblázat: Az 5. típusú felszíni vizek szennyezettségének határértékei [7] Ökológiai státuszok közötti határérték I II III IV V KÉMIAI ÉS FIZIKAI-KÉMIAI PARAMÉTEREK AZ ÖKOLÓGIAI STÁTUSZ OSZTÁLYOZÁSÁHOZ pH érték mg/l 6,5 - 8,5 6,5 – 8,5 6,5 – 8,5 6,5 - 8,5 >6.5 vagy <8.5 Oldott oxigén mg O2 /l 8 6 5 4 <4 BOI5 mgO2/l 2.5 5 7 25 >25 KOI mgO2/l 10 15 30 125 >125 Össz szerves mg/l 3 6 15 50 >50 szén (TOC) Ammónium – mgN/l 0,2 0,4 0.6 1.5 >1.5 ion (NH4 –N) Nitrátok mg N/l 1,5 3 6 15 >15 (NO3-N) Nitritek (NO2mgN/l 0.01 0.03 0.12 0.3 >0.3 N) Össz oldott mg P/l 0,15 0,3 0,4 1,0 >1 foszfor (P) Fenolok mg/l <1 1 20 50 >50 Paraméter

Egység

A 2011-ben meghozott szabályzat szerint, a felszíni vizek ökológiai és kémiai paramétereiről illetve a felszín alatti vizek kvantitatív helyzetének paramétereiről, a Bács-ér az 5. típusú vizekhez tartozik. A Pannonmedencében található finom üledékű, alföldi, nagy vízhozamú vízfolyások, kivételt képeznek [6]. A 3. Táblázatban szereplő adatok vizsgálatakor kitűnik az ötnapos biológiai oxigénigény (BIO5) és a kémiai oxigénigény (KOI) mértéke, valamint az ezen paraméterekkel összhangban levő alacsony oldott oxigén-mennyiség. A BIO5 eredménye 50 mg/l, nagy koncentrációjú szervesanyag jelenlétére utal, mely a mikroorganizmusok által 20 °C -on történő bontási folyamataihoz szükséges vízben oldott oxigén mennyiségét mutatja. A kémiai oxigénigény (KOI) értéke 165 mg/l. Nehezen lebontható szerves anyag koncentrációt határozza meg, ezen szerves anyagok elsősorban az iparból származhatnak. Az igen alacsony oldott oxigénmennyiség, 0,74 mg/l, az aerob vízi élőlényekre már letális dózis. A Bácsér vize a magas BIO5 és HPK miatt és az oldott ECONOMICA 2015. 3. szám

oxigén mennyiségének alapján a Szerbiában jelenleg hatályban levő jogszabályok szerint az V-ös kategóriába tartozik (2.Táblázat), vagyis tisztítatlan ipari szennyvíz. Az ammónium-ion tartalom szerves anyag jelenlétére utal, mivel az ammónia a nitrogéntartalmú szerves anyagok, főként a fehérjék bomlási terméke. A vizsgálatban szereplő magas érték (13,25 mg/l), a közelmúltban lezajlott szerves szennyezésre utal (3. Táblázat). Értéke alapján pedig a víztestet az V-ös osztályba sorolja (2. Táblázat). A 13,25 mg/l érték meghaladja a Kishegyesnél 2001. és 2009. között figyelemmel kísért időszak átlag értékét (1. Táblázat). Ezzel szemben a nitrit tartalom eredménye 0,003 mg/l, a nitrát ioné 0,13 mg/l (3. Táblázat). A vizsgálti eredmények szerint az I-es kategoriába tartozik. A 2001–2009. periódus átlag nitrit tartalma 0,50 mg/l, mely alapján szintén az I-es kategóriába sorolandó a patak vize. Nitrát tartalma 3,07 mg/l, amely szerint a II kategóriába tartozik (1. Táblázat). 337


3. Táblázat: A Bács-ér vizének fizikai-kémiai vizsgálatainak eredményei Kishegyesnél [8] Sorszám

Paraméter

Mértékegység

Eredmény

1.

levegő hőmérséklet

°C

15.4

2. 3. 4. 5. 6.

vízhőmérséklet átláthatóság víz szine Víz szaga látható anyagok

°C

7. 8. 9. 10. 11.

pH érték oldott oxigén %-os oxigén koncetráció kémiai oxigénigény ötnapos biológiai oxigénigény (BIO5) szuszpendált anyagok (105 oCon) oldott anyagok (105 oC-on) ammónium-ion (NH4-N) szabad ammónium nitrit NO2-N nitrát NO3-N ásványi nitrogén össz foszfor szulfidok kénhidrogén éterek detergensek fenol-index klorofil A Na+2

mg/l % mg/l mg/l

17.1 0 világos-fehér szerves anyag bomlása olajok és zsírok pelyhei és konglomerátai 7,98 0,74 7,7 165 50

mg/l

10,66

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/m3 mg/l

784 13,25 0,417 0,003 0,13 13,38 0,85 0,662 0,032 2,5 0,26 0,05 <1,0 108,34

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Azonban figyelembe kell venni azon tényezőt, hogy az ammónia oxidálódásakor először nitritté, majd pedig nitráttá bomlik igy növelve értéküket. A nitrit és nitrát tartalom növekedése a Bács-ér eutrofizálódásához vezetett, majd pedig a felszín alatti vizekbe bejutva az ivóvíz szennyezését is eredményezi. Az elalgásodás folyamatában a magas foszfortartalom is közrejátszik. A vizsgált minta eredményei össz foszfort tekintetében igen magas 0,85 mg/l, mely a víz minőségét illetően a IV-ik kategóriába sorolható. A Kishegyesnél 2001 – 2009-es periódusban mért átlagos össz foszfor tartalom értéke 1,44 mg/l (V kategória).

338

A detergentek jelenléte a vízben csökkenti a víz felületi feszültségét, csökkenti a levegőben levő gázok abszorbálását, a vízi növények fotoszintézisének intenzitását, ezúton pedig kihat az oxigén tartalomra is. Nem elhanyagolható tényező, hogy elősegíti a vizekben jelenlevő olajok és zsírok függőleges mozgását. A minta elemzése során 0,26 mg/l koncentrációban van jelen, ami szerint a Bácsér vize a szerbiai jogszabályok szerint III. vízminőségi kategóriába sorolható. A fenolokkal szennyezett felszíni vizeknél komoly probléma jelentkezik a biológiai öntisztulás során, mivel a megnövekedett ECONOMICA 2015. 3. szám

Megbénították a Bács-eret Topolyánál koncentrációjuk a legtöbb élőlényre méregként hat, ezáltal megakadályozza a mikroorganizmusok működését, lebontó folyamataikat. A vízminőségi vizsgálat eredményei alapján a fenolok koncentrációja 0,05 mg/l (3. Táblázat). Ezen érték alapján pedig a Bács-ér vize a III. kategóriába sorolható. 4. ábra: A Bács-ér 2014. nyarán Kishegyes központjában [9]

A vizsgálati jelentésben szereplő eredménynek alapján megállapítható, hogy a mintavétel helyén a szerbiai jogszabályok előírásai szerint a Bács-ér vize a legrosszabb V-ik kategóriába esik, vagyis tisztítatlan ipari szennyvíz.

Összegzés A gyors technológiai fejlődéssel együttjáró károsanyag-kibocsátás, a felszíni vizek kihasználása ipari és mezőgazdasági célokra

együttes hatása a víztartalékaink illetve az ökoszisztéma degradációjához vezet. Mindazon szennyvizek, amelyek közvetett és közvetlen módon a Bács-ér vizébe ömlenek 66%-a ipari, 24%-a kommunális tevékenység eredménye illetve 10%-a a mezőgazdaságból származik [10]. Topolya és Kishegyes közötti ipari létesítmények nem rendelkeznek víztisztítóval, vagy pedig csak kezdetleges ülepítő rendszerük van, melyek a működésükbe lépésükkor megfelelt az akkori kapacitásuknak és a törvényeknek. A kommunális eredetű szennyvíz a nem következetes építkezésből adódik, hiszen a szennyvízelvezető rendszer kiépítése megkezdődött, mielőtt még a szennyvíztisztító telep kiépült volna. A lakosság által termelt szennyvíz pedig a Bács-ér vizével kontaktusba kerül. A megoldást mindenképp a szennyvíztisztító mielőbbi megépítése jelenti. A mezőgazdasági szennyezés a szabadföldi termelés során használt trágyák, műtrágyák és növényvédő szerek származékai, melyek az esőzések illetve a talajvíz mozgásával a patak vizével érintkezésbe kerül.A Bács-ér vizének frissítésére egyelőre nincs lehetőség. A Kúla – Kishegyes közötti csatorna, teljeskörű tervdokumentációja elkészült és 5 km hosszúságú szakasza már használatban van. Kúlán, Verbászon és Bácsfeketehegy egy részén már öntöznek belőle. E tervek alapján a Bács-ér vízhozamát a Duna-Tisza-Duna csatorna bekötésével tudnák növelni. Mindazonáltal, hogy Kishegyes község területe 181 km² és ebből 16.901 ha mezőgazdasági földterület, ezen tervek sohasem élveztek elsőbbséget, bár a nyomvonal nagy része a korábbi határrendezéskor megoldódott. A Bács-ér kis vízhozama miatt, nem rendelkezik megfelelő öntisztulással, ezért a meder folyamatos tisztítása nélkülözhetetlen. Mindezek tudatában és a Kúla-Kishegyes csatorna kiépítésével jelentős mennyiségű víztömeg jutna a patakba, ezáltal fenntarthatóvá válna az élet benne és mellette.

Irodalomjegyzék


339

Udvardi Ildikó - Czékus Borisz [1.]

[2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

[8.]

[9.] [10.] [11.]

340

Aćimović, S.: Opasnost od eutrofikacije voda akumulacije Zobnatica i vodotoka Krivaja, diplomski rad, Univerzitet u Novom Sadu, Poljoprivredni fakultet, Departman za uredjenje voda, Novi Sad, 2011. http://www.imtopola.rs/o-nama/ Zakon o veterinarstvu (Službeni List R. Srbije 91/2005, 2005.10.25.) http://www.ats.rs/sites/default/files/download/zakonoveterinarstvu.pdf http://www.aikbt.rs/firme/zibel/ http://www.rdvode.gov.rs/doc/dokumenta/zakoni/zakon-o-vodama.pdf (Službeni List R. Srbije 30/2010, 2010.05.07.) http://www.rdvode.gov.rs/doc/dokumenta/podzak/Pravilnik%20o%20parametrima%20 ekoloskog%20i%20 hemijskog%20statusa%20povrsinskih%20voda%20i%20parametrima%20hemijskog%20i %20kvantitativnog%20statusa%20podzemnih%20voda.pdf http://www.rdvode.gov.rs/doc/dokumenta/podzak/Uredba%20o%20granicnim%20vre dnostima%20zagadjujucih %20materija%20u%20povrsinskim%20i%20podzemnim%20vodama%20i%20sedimentu %20i%20rokovima%20za%20njihovo%20dostizanje.pdf Institut za javno zdravlje http://www.magyarszo.com/hu/2515/vajdasag_kishegyes/118115/A-halottfoly%C3%B3.htm Dalmacija, M., Dalmacija, B, Krčmar, D., Prica, M., Rajić, Lj., Rončević, S., Gavrilović, O.: Solidifikacija/stabilizacija sedimenta vodotoka Krivaja zagađenog metalima. Univerzitet u Novom Sadu, Prirodno–matematički fakultet, Departman za hemiju, biohemiju i zaštitu životne sredine, Novi Sad,


The Role of Women in Agriculture, the Environment and Sustainable Rural Development: …

Usman Zainab A. - Oyetunde Muideen O.

The Role of Women in Agriculture, the Environment and Sustainable Rural Development: a Case Study of Nigeria Zainab A Usman. - Muideen O.Oyetunde A nők szerepe a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a fenntartható vidékfejlesztésben: esettanulmány Nigériából Összefoglaló A mezőgazdaság jelentős szerepet játszik a vidéki megélhetés és fenntarthatóság megteremtésében, de fontos a klímaváltozás szempontjából is. Bár a nők Nigériában jelentős szerepet játszanak a mezőgazdaságban, csekély a hozzáférésük a rendelkezésre álló erőforrásokhoz és a döntéshozatalban sincsenek jelen. A jelen tanulmány cikkek és jelentések elemzésén keresztül próbál rávilágítani a nemek közötti megkülönböztetés problémájára Nigériában helyi és országos szinten. Kulcsszavak: mezőgazdaság, nők, megkülönböztetés, erőforrások, döntéshozatal Summary Agriculture plays a cogent role in the production of food, increasing rural livelihoods and ensuring environmental sustainability. It is pragmatic to achieving a stable biodiversity and reducing climate change effect. Apparently, women, who are major actors in the agriculture and environmental protection activities, have poor access to cogent resources, and poor representation at community level decision making. This paper uses journals, reports and articles to evaluate the need for the domestication of gender and women policies in Nigeria at the national and local level.

Introduction Equity for Sustainability The need for equity is recognized in world policies and programmes and so far awareness has been raised on the need to elevate the platforms of women to men’s in society, especially in the access to resources in the world today. In a bid to raise the equity flag, world programmes such as the Millenium Development Goals, FAO’s 2012 gender strategy, the United States Agency for International Development, Women Empowerment in Agriculture index, the Bill and ECONOMICA 2015. 3. szám

Melinda Gates Foundation’s policy on gender responsive agricultural programmes among others strive to ensure a women-inclusive approach in their programme dispensation and reiterate the importance of women in the society; examples are the flagship campaign by the FAO and World Development Report 2012 which stressed the contributions of women to the developing countries’ agriculture and their potentials in contributing more to sustainable rural development programmes and projects if given the fair chance. This depicts that sustainable rural development is achievable on the account of maintaining equity within it components. Equity is the social, economic, 341

Usman Zainab A. - Oyetunde Muideen O. demographic and geographic balance among groups of people (WHO 2015). However, achieving sustainable rural development is dimmer in the developing world due to high gender disparities in access to resources, participation and decision making in community development programmes. It is therefore justifiable to state that persisting food insecurity, environmental depletion, hunger, malnutrition and other social, economic, and environmental vices are as a result of poor policy support to women who contribute highly to societal stability.

Problem Statement With the impact of globalization opening up opportunities for women, they are still continually excluded in regulatory framework in the world today described as ‘new inequalities’ due to their poor presence in decision making process for environmental projects such as culverts building, water projects, dam construction etc. (Ogunlela and Mukthar 2009). Men, however still dominate decision making in environmental development and possess powerful land tenure rights (Melinda Salazar, 2000). Women are otherwise, most times victims of unproductive land inheritance. A cogent clog in the wheel of successful gender policies framework in the world today is that women are culturally, socially and ethnically sideline making it difficult for gender policy framework to reach its target goals. Policy activities and frameworks section two of the 1999 Nigerian constitution recognized gender nondiscrimination and non-partisan (1999 constitution). Also, the Nigerian Gender Policy outlines the need to align women in societal activities. However, social, cultural and religious biases are barriers to achieving gender equality, and thus are exhibited in government’s owned environmental development activities.

Justification The importance of women in the social, economic spheres and the environment cannot be overemphasized as they account for more 342

than half of the world’s food production (United Nations, 2006). In Africa, the agricultural population constitutes not less than 80%, of which women are mostly represented, and are thus the backbone of rural economies development (Saquina Mukavelle, WFO-OMA 2013). Women also produce up to 80% of basic staple food crops (cereals, legumes, vegetables etc.), raising of poultry, pigs and small ruminants production in small fragmented lands for household consumption (FAO-ILO-IUF 2005, cited in Ajani 2008), and their activities expand to post harvest activities such as shelling, drying, grinding, storing, and other post-harvest handling and processing activities (Ajani 2008). This study reviews the roles of rural women in agriculture and the environmental resource-use and their participation in community decision making towards rural development in Nigeria. This will contribute to the need for robust agricultural and environmental protection policies that empower women towards achieving sustainable development in the rural areas.

Study Area Nigeria is a country in West Africa in the tropical region; it is located on latitude and 0 0 longitude 10.00 N, 8.00 E (Maps of the World, 2015)

Methodology This study takes into consideration women activities in agriculture and environmental protection of rural agricultural areas susceptible to drought, desertification, flood, deforestation and soil siltation. This paper used reports on women activities in the environmental management and rural development obtained from journal publications, reports and articles from the internet. It also used statistical data from the Nigerian General Household Survey 2012/2013. .


The Role of Women in Agriculture, the Environment and Sustainable Rural Development: … Map of Nigeria. Source: Geography of Nigeria Wikipedia 2015

Women in Agricultural and Environmental Protection Activities Agriculture is significant for rural development and essentially depends largely on environmental resources such as land and water (CIDA, 2003). It stands as a nexus between development and the environment, and thus rural development can be ensured through a balance between the rural economic activities, the rural society and the rural environmental spheres (Kaposzta et al 2012). Agriculture plays a cogent role in the production of food, increasing rural livelihoods and ensuring environmental sustainability; it is thus pragmatic to achieving a stable biodiversity and reducing climate change effect. Notably it is the role of women to conserve the environment, who make up 48.78% of the Nigerian population (Ukpore 2009). In Nigeria, the rural areas harbour the ecological attributes for food and livelihood enhancement and thus accommodate over 65 percent of its population in the agricultural value chain of which women play a very important role. The rural women in Nigeria, like typical African women; are not limited to production, but are involved in wideECONOMICA 2015. 3. szám

span activities across the value chain to and beyond the consumption stage; especially in the maintenance of the environment and contributing to land management activities. Their knowledge about the environment spans from their roles in birthing and caring for future environmental managers to engaging in domestic activities in the homes and the communities, in this respect, they are domestically involved in the collection of firewoods, fetching water from streams, clearing the environment of solid waste (Moser 1993). In the Urban areas, urbanization effect is implicating on social, environmental protection and supply of adequate shelter, food and water sanitation and urban women in agriculture play cogent roles in sustaining the family. While male counterparts seek for employment in the formal sector, women are culturally restricted to their reproductive and productive roles (UNFPA, 2007). This is in line with Hovorka 2001, Mudimu 1996 assertion that women’s predominance in urban farming is due to contribution to household sustenance and wellbeing and their minimal chance to find suitable wage employment in the formal sector. 343

Usman Zainab A. - Oyetunde Muideen O. Moreso, like the rural-women in agriculture, Women are vast in so many activities in urban metropolis ranging from production of staple food crops, home grown food, and marketing of this produces with the prime motivation to avert hunger and generate income that will also go into food purchases (Maxwell 1994; Freeman 1993). It is specifically attributed to women’s roles to close the gap between household cash income and what is needed and available for reproduction (Rakodi, 1985).

Empirical Analysis and policy frame work Studies have emerged reiterating environmental roles of women in Nigeria.. In Nigeria, like most other developing countries, women play a dominant wastes collector role in the household; however, they appear not to be seen at the dumpsite. Muhammad and Manu 2013 stated womens’ activities in waste collection and recycling activities in Kaduna State in the Northern region of Nigeria. This however classifies women as preservers and rehabilitators of the natural environment, as well as moulders of a new environment (Moser 1991). In agricultural and conservation activities, women involve in land management practices such as planting crops, manure application and livestock production in South Eastern part of Nigeria (Wuyep et al, 2014). However, unequal access to environmental and agricultural resources exacerbated land degradation, as discussed by the United Nation Convention to Combat Desertification; women without access to land do not have access to credit, extension and technological services. In regions with excessive dry lands, women participate in earnestly to improve the land productivity; it is a more traditional role (Kofi Annan, 2005). The drylands of Nigeria accounts for 90% of the country’s cattle production, a large share in food crops and cash crops production especially groundnut, cotton, gum Arabic but are however threatened by desertification (FME Report). Women in Northern Nigeria are more handicapped in access to environmental resources and community decision making due to dominant

344

cultural and religious factors. UNEP report stated that women in drylands have much more responsibilities and important roles in land productivity and shelter, they invest their time and energy in tending to gardens, working on the fields, collecting feed for animals, fuel and most importantly water usually at very far distance. As an effort towards limiting desertification effect in the Northern areas of Nigeria, it was stated in a study by Adebayo et al 2001 that 70% of women in Adamawa state in the North Eastern part of Nigeria have planted trees in the last five years in their compounds; 21% planted trees on their farms. According to Omoyemen Odigie-Emmanuel, 2010, Nigeria has undergone gender policy programmes such as adoption of a gender policy in 2007; the establishment of science schools for girls; the establishment of women development centers in 36 states; the adoption of the Trafficking in Person’s (Prohibition) Law Enforcement and Administration Act; establishment of a national agency for the prohibition of trafficking in persons; the adoption of a national policy on HIV/AIDS, reproductive health and female genital mutilation among other, Despite these, statistical updates have shown the existing gap in women inclusion in access to credit (16.9% female and 41% Male) and as much contributes more to agricultural by products (73.5% Female, 41% Male) (LSMS Data 2011/2012.)

Conclusion This study revealed the roles of women in agriculture and various environmental protection activities. A distortion and poor inclusion of women is a cog in the wheel of achieving sustainable rural development. This study has also identified basic problem of nondomestication of women and gender policies, cultural and religious diversities, a wide gap in knowledge and technical support for and agricultural and environmental resources, most importantly a non-women supportive roles programme dispensation of government. On


The Role of Women in Agriculture, the Environment and Sustainable Rural Development: … this basis the following recommendations were made:

Recommendation Creating Effective Linkage Review of studies has shown distortion in women’s activities in the sustainability circle. A proper definition to women access to environmental resources such as land should rather encourage its fame economically, culturally, socially and politically, this is however explicably discussed in Mehra 1995 to include community based recognized approached. A panacea would be a recognized national based approach in implementation

especially of gender motivated policies and programmes. An example is cited to involve incorporating women in extension based activities to ensure the comfort of women farmers, encouraging women activities in groups. This will go a long way in averting land degradation since women are much closer to the environment. To ensure effort to train women in proper waste collection and recycling should be embarked upon with policy framework to improve rural infrastructural facilities. Installing recycling infrastructure and training techniques would go a long way in averting land degradation and water pollution.


[3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

[8.] [9.]

[10.] [11.]

[12.]

Adebayo Akintola. A and Anyanwu. S. O (2005). Women participation in Environmental protection and management: Lesson from Adamawa, Nigeria paraclete CIDA (2003). Canadian International Development Agency (Archived document) Federal ministry of Environment of Nigeria. National Action programme to combat desertification. http://www.unccd.int/ActionProgrammes/nigeria-eng2001.pdf FAO-ILO-IUF. 2005. Agricultural Workers and their contribution to Sustainable Agriculture and Rural Development. Rome: FAO. Federal Ministry of Environment , Nigeria report 2005 Freeman 1993, Evaluation of non-market goods: Recovering unconditional preferences. American Journal of Agricultual Economics. 80, 241- 254. Hovorka, Alice J. 2001. Gender considerations for urban agriculture research. Urban Agriculture Magazine 5: 7-9 Jozef Kaposzta, Pal Goda, Henrietta Nagy, Adrien Nagy (2012). The synthesis of systemanalyses in the development of rural areas. Roczniki Ekonomiki Rolnictwa I Rozwoju Obszarow Wiejskich, T. 99, z. 3, 2012. Maps of the World ( 2015) http://www.mapsofworld.com/lat_long/nigeria-latlong.html th Melinda Salazar (2011). Women Environment and Development; 4 conference of International Environment Forum organized jointly with the Social and Economic Development Seminar for the Americas. http://iefworld.org/dsala00c.htm Moser, Caroline. (1993) Gender Planning and Development: Theory, Practice and Training. Routledge New York and London Mudimu G. 1996 ‘An analysis of incentives for adopting soil and moisture conservation tillage practices by smallholder farmers in Zimbabwe: A case study of Kadeya Communal land’’ nUniversity of Zimbabwe , Harare Muhammed M.N, Manu H.I. Gender roles in informal solid waste management in cities of Northern Nigeria: A case study of kaduna Metropolis. Academic Research International ISSN-L: 2223-9553. Volume 4 No. 5 September 2013.


345

Usman Zainab A. - Oyetunde Muideen O. [13.] [14.] [15.] [16.]

[17.] [18.]

[19.]

[20.] [21.] [22.] [23.] [24.] [25.] [26.] [27.] [28.] [29.]

346

Ogunlela Yemisi, Aisha Mukthar (2009). Gender issues in Agriculture and Rural Development. Humanity and Socil Sciences Journal 4 (1): 19-30, 2009. Olubunmi Idowu Yetunde Ajani (2008). Gender Dimensions of Agriculture, Poverty, and Nutrition and food security in Nigeria. International Food Policy Research Institute Omoyemen Odigie Emmanuel 2010; Women and the environmental justice movement in the niger delta region of Nigeria ] Rakodi C. 1985, ‘Self-reliance or survival? Food production in African cities with particular reference to Zambia, in African Urban Studies, No 21, pp. 53-64. Michigan State University, East Lansing. Rehka Mehra 1995. Women, Land and Sustainable Development Saquina Mukavele MuGeDe (2013) The role of rural women in Agriculture. Women farmers Organisation http://www.wfo-oma.com/women-in-agriculture/articles/therole-of-rural-women-in-agriculture.html , Solomon Z. Wuyep, Vincent C.Dung Arin H.Buhari, Daloeng H. Madaki, Baminda A. Bitrus (2014). Women Participation in Environmental Protection and Management: Lessons from Plateau State, Nigeria The Nigeria 1999 constitution, retracted from http://www.aacoalition.org/national_ policy_women.htm. Ukpore (2009). Roles of Women and their strategies for development. Journal of sustainable development in Nigeria. Vol.10 (4). UNCCD thematic fact sheet series. Gender and desertification. UNFPA 2007; State of world population 2007. Unleashing the potential of urban growth. http://www.unfpa.org/sites/default/files/pub-pdf/695_filename_sowp2007_eng.pdf United Nations Report 2006 Wikipedia 2015 . Geography of Nigeria. en.wikipedia.org734 Women and desertification, a dynamic relationship. http://www.unep.org/PDF/Women/Chapter Four.pdf World Health Organisation 2015 World Development Report 2012 Wuyep Solomom Z, Vincent Dung, Arin Buhari, Daoleng H. Baminda A. Women participation in environmental protection and management: Lessons from Plateau State, Nigeria. (peer reviewed).


Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai

Várady Gábor - Erőss Attila - Angyal Zsuzsanna -Somogyi Adrienn Bódi Barbara - Kasza Gyula - Kardos Levente

Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai Gábor Várady - Attila Erőss - Zsuzsanna Angyal - Adrienn Somogyi - Barbara Bódi - Gyula Kasza Levente Kardos

The Findings of the Pilot Scale Vermicomposting Experiments of Communal Sewage Sludge Abstract The proper management of communal sewage sludge is a priority aim in today’s environmental protection. Among the possible technologies one environmentally sustainable sludge treatment technology can be the vermicomposting of communal sewage sludge. In our studies vermicomposting of communal sewage sludge was carried out by comparing in pilot scale experiments. During 3-months experimental period the temperature (with soil thermometer) and the redox potential (with ORP portable device) were measured twice a week. The measured, basis parameters were the compost visual appearance, color and smell, pH (H2O), dry matter content, organic matter content, EC (conductivity), from which the total salt content can be calculated, total nitrogen content, phosphorus content (P2O5), potassium content (K2O), calcium and magnesium content, humus content (H%), determining the humus quality according to Hargitai’s method and dehydrogenase enzyme activity. It can be concluded from the results that the vermicomposting of studied communal sewage sludge has started and keeps going. The basic physical and chemical parameters (e.g. temperature, humus quality and quantity) support the changes. The results of humus quality and quantity which are priority variables of agriculture use show an average increase despite the initial recession. In our presentation the full scale experimental results are described. Keywords: communal sewage sludge, vermicomposting of communal sewage sludge Összefoglaló A kommunális szennyvíziszap kezelés egyik lehetséges megoldása a gilisztákkal történő vermikomposztálás, amely során az iszapban lévő szerves anyag, valamint tápanyagok a baktériumok és a giliszták anyagcsere-folyamatainak köszönhetően átalakulnak a mezőgazdaságban hasznosítható termékké. Két, eltérő környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt) laboratóriumi szintű vermikomposztálási kísérleteket hajtottunk végre, amely alapjául szolgáltak az ipari szintű vermikomposzt technológiai kísérleteink kivitelezéséhez. A kísérleteket 3 hónapig végeztük, összesen 20 komposzt-prizmát vizsgálva. A kísérletsorozat kezdetén minden komposzthalomból átlagmintát vettünk, amelyek laboratóriumi vizsgálatait elvégeztük. A következő mintavételezés a kísérlet sorozat közepén, majd az utolsó mintavételezésre a kísérte zárásakor került sor. A kísérleti periódus alatt kétnaponta mért paraméterek: a hőmérséklet (talajhőmérővel) és a redoxipotenciál (hordozható ORP-mérővel). A ECONOMICA 2015. 3. szám

347

Várady G. - Erőss A. - Angyal Zs. -Somogyi A. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. vizsgált paraméterek: a komposzt külleme, színe, szaga, a vizes kémhatás [pH (H2O)], a száraz anyag tartalom, a szerves anyag tartalom, az EC (fajlagos vezetőképesség), amiből az összes só számolható, az összes nitrogén tartalom, a foszfor tartalom (P2O5), a kálium tartalom (K2O), a kalcium tartalom, a magnézium tartalom, a humusz tartalom (H%), a Hargitai-féle humusz minőség meghatározása és a dehidrogenáz enzimaktivitás. A félüzemi szintű vermikomposztálás alatt meghatározott eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása a félüzemi körülmények között is megfelelően zajlott, amit az alapvető fizikai és kémiai paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztottak. Kulcsszavak: kommunális szennyvíziszap, félüzemi vermikomposztálás

Bevezetés A kommunális szennyvíziszap kezelés egyik lehetséges megoldása a gilisztákkal történő vermikomposztálás, amely során az iszapban lévő szerves anyag, valamint tápanyagok a baktériumok és a giliszták anyagcserefolyamatainak köszönhetően átalakulnak a mezőgazdaságban hasznosítható termékké. Két, eltérő környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt) laboratóriumi szintű vermikomposztálási kísérleteket hajtottunk végre, amely alapjául szolgáltak az ipari szintű vermikomposzt technológiai kísérleteink kivitelezéséhez. Cikkünkben a félüzemi szintű vermikomposztálási kísérletek eredményeit ismertetjük.

Anyag és módszer A félüzemi szintű vermikomposztálási technológiai kísérleteinket a Sóskúti telephelyen kialakított területeken végeztük zárt (fólia sátor alatt), illetve nyitott körülmények között, így vizsgáltuk az eltérő környezeti feltételek hatását (hőmérséklet, csapadék intenzitás, a komposzthalom nedvessége) a vermikomposztálás technológiájára. A kísérleteket 3 hónapig végeztük, összesen 20 komposzt-prizmát vizsgálva. A kísérletsorozat kezdetén minden komposzthalomból átlagmintát vettünk, amelyek laboratóriumi vizsgálatait elvégeztük. A következő mintavételezés a kísérlet sorozat közepén, majd az utolsó mintavételezésre a kísérte zárásakor került sor. Mind a nyitott, mind pedig a zárt környezetben 2-2 db, gilisztát nem tartalmazó 348

(vak) komposzthalmot és 8-8 db, gilisztákat tartalmazó komposzthalmot alakítottunk ki. A kísérleti periódus alatt kétnaponta mért paraméterek a következők voltak: a hőmérséklet (talajhőmérővel) és a redoxpotenciál (hordozható ORP-mérővel). További vizsgált paraméterek: a komposzt külleme, színe, szaga, a vizes kémhatás [pH (H2O)], a szárazanyag tartalom, a szerves anyag tartalom, az EC (fajlagos elektromos vezetőképesség), amiből az összes sótartalom számolható, az összes nitrogén tartalom, a foszfor tartalom (P2O5), a kálium tartalom (K2O), a kalcium tartalom, a magnézium tartalom, a humusz tartalom (H%), a Hargitai-féle humuszminőség meghatározása. A kísérlethez 15-20%-os szárazanyag tartalmú érdi kommunális szennyvíziszapot használtunk. Szárazanyag tartalmának kb. 50 %-a a szerves anyag tartalom. Az 50/2001 (IV. 3.) kormányrendelet alapján az érdi szennyvíziszap összes toxikus elemtartalma az előzetes vizsgálatok alapján nem haladja meg a szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit mezőgazdasági felhasználás esetén. A kiindulási iszap alapadatait az 1. táblázat tartalmazza. Kísérletbe bevont giliszta: Eisenie Foetide, ami az Eisenie nembe, a Lumbricidae családba, Haplotaxida rendbe, Nyergesképzők osztályába, Gyűrűsférgek törzsébe tartozik. A kísérleti periódusban egy, előzetesen szennyvíziszapra adaptált, érdi gilisztaállományt használunk.



A vizsgálati alapjai

paraméterek

mérésének

A kémhatás [pH (H2O)] meghatározása 1:2,5 arányú komposzt: desztillált vizes kivonatból történik 12 órás várakozás után kombinált üvegelektróddal, digitális pH-mérővel. A szárazanyag tartalom mérésének alapja, hogy előzetesen lemért komposztot tömegállandóságig 105C-on szárítószekrényben kiszárítjuk, majd a tömegvisszamérésből a minta szárazanyag tartalma kiszámítható. A szerves anyag tartalom a tömegállandóságig szárított minta 900ºC-on történő izzítási veszteségének meghatározása. Az előzetesen megmért minta tömegvisszaméréseinek adataiból a minta szerves anyag tartalma kiszámítható. A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) mérés alapja, hogy különböző közegekben, így a szennyvíziszapban lévő sók vizes oldatai elektrolitok, melyeknek egyik alapvető tulajdonsága, hogy jól vezetik az áramot, ezért az összes sótartalom meghatározásánál a talaj-, illetve komposztkivonatok fajlagos elektromos vezetőképessége mérhető, melyből kiszámítható a sótartalom. A talajkivonatot 1:5 arányú komposzt: desztillált vizes oldatból készítjük, majd szűrés után a szűrlet fajlagos elektromos vezetőképességét platinaelektróddal meghatározzuk. A fajlagos elektromos vezetőképesség az oldat elektromos ellenállásának reciprok értéke, amelyet két, 2 egyenként 1 cm felületű platina elektród közti oldatra vonatkoztatnak, 1 cm elektródtávolság mellett 20°C-on. A fajlagos elektromos vezetőképesség egysége az 1 cm-re vonatkoztatott elektromos vezetés (mS/cm vagy μS/cm). A fajlagos elektromos vezetőképesség értékéből a komposztkivonat összes sótartalma kiszámítható. A foszfor tartalom (P2O5) meghatározás alapja, hogy a foszfátionok savas közegben 2molibdenátionnal (MoO4 ) sárga színű foszformolibdenát-komplexet képeznek, amelyet ECONOMICA 2015. 3. szám

redukálva jellegzetes kék színű vegyület, a (MoO)2(MoO4)3.6H2O képletű molibdénkék keletkezik. A foszfátion a molibdenátionnal a H3P(Mo3O10)4 összetételű heteropolisavat képezi, amely megfelelő körülmények között könnyebben redukálható foszformolibdénkékké, mint a szabad molibdenátion. Redukálószerként leggyakrabban aszkorbinsavoldatot, illetve aszkorbinsavas ón-klorid-oldatot használnak. A foszfortartalmat foszforpentaoxidban (P2O5) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kálium tartalom (K2O) meghatározásának alapja az alkáli- és alkálifémionok lángfestése. A mérést reagens nélkül, közvetlenül határozzuk meg az ammónium-laktátos kivonatból lángfotométer segítségével. A káliumtartalmat kálium-oxidban (K2O) mg/kg mértékegységben adjuk meg. A kalcium és magnézium tartalom meghatározása vizes kivonatból történik. A kalcium- és magnéziumionakat EDTA-oldattal (etilén-diamin-tetraecetsav nátriumsója) történő komplexometeriás titrálással határozhatjuk meg. A humuszmennyiség meghatározásának alapja a szerves vegyületek könnyű oxidálhatósága, a kénsavas közegben fogyott oxidálószer (káliumdikromát, K2Cr2O7) mennyiségéből a humusz mennyisége meghatározható (térfogatos elemzéses módszer) (MSz-08-0012-6:1987). A humuszminőség mérésének alapja a kioldott humuszanyagok fényelnyelésének spektrofotometriás mérése 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm, 670 nm). A módszer (Hargitai 1988) két oldószert alkalmaz a humusz anyagok kioldásához: a 0,5%-os nátrium-hidroxid-oldatot (NaOH), amelyben a savasabb karakterű, gyengébb minőségű, kisebb moláris tömegű humuszkomponensek oldódnak jobban, míg a másik kivonószerben, az 1%-os nátrium-fluoridoldatban (NaF) az értékesebb, nagyobb moláris tömegű humuszanyagok oldódnak jobban. A két kivonat fényelnyelésének 349

Várady G. - Erőss A. - Angyal Zs. -Somogyi A. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L. (abszorbanciájának) hányadosa a humusz stabilitási szám, amelyet Q betűvel jelölünk. A humusz stabilitási szám az alábbi képlettel számolható ki, amely értéke minél nagyobb, annál több az értékes, azaz a nagyobb polimerizáltságú humuszanyagok mennyisége a vizsgált mintában: Q=A NaF/ANaOH.

Eredmények Az 1. táblázatban az eredeti kommunális szennyvíziszap alapadatait közöljük, amely mind a 20 komposztprizma kiindulási alapjául szolgált.

1. táblázat: A kommunális szennyvíziszap alapadatai Paraméterek: Nedvesség tartalom (%) Szerves anyag tartalom (%) pH(H2O) Fajlagos vezetőképesség (mS/cm) Sótartalom (csó) (mg/dm3) Humuszmennyiség (H%) Humuszminőség (Q): 400 nm-en 480 nm-en 540 nm-en 670 nm-en P2O5 (mg/kg) K2O (mg/kg)

A 2. táblázatban foglaltuk össze a mért nedvességtartalom adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy mind a zárt, mind a

Mért értékek: 62,9 50,7 7,01 4,72 11800 36,0% 1,810 2,365 3,481 5,673 1517 2951

nyitott környezetben megfelelő volt a nedvesség tartalom a vermikomposztálás folyamataihoz.

2. táblázat: A nedvességtartalom változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 66,1 10,5 66,1 4,73 Nedvességtartalom (%) középső áll. 62,1 9,31 63,4 6,10 végső áll. 70,9 6,39 73,0 5,99 A 3. táblázatban a szerves anyag tartalom változása található. Mindkét környezeti feltétel mellett nőtt az összes szerves anyag tartalom,

bár ez a növekedés minimálisnak tekinthető a nyitott környezetben.

3. táblázat: Az összes szerves anyag tartalom változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 55,6 6,33 58,7 2,50 Szerves anyag tartalom középső áll. 59,2 6,22 55,0 3,17 (%) végső áll. 61,0 5,94 58,8 3,63

350


Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai A 4. táblázatban a kémhatás adatok találhatók. A kémhatás növekedése figyelhető meg mindkét környezeti feltétel mellett. A kémhatás kismértékű növekedése az aerob lebontási folyamatokra utal, amely megerősíti, azt a

pH (vizes)

tényt, hogy a komposztálás beindult, sőt mindvégig az aerob folyamatok uralkodtak. A kémhatás csökkenése (savasodás) az anaerob lebontási viszonyokra utalna, ezt a vak minták esetében sem tapasztaltunk.

4. táblázat: A kémhatás változása Zárt környezet (n=8) Átlag Szórás kiind. áll. 6,78 0,31 középső áll. 7,71 0,10 végső áll. 7,73 0,07

A fajlagos elektromos vezetőképesség adatokat az 5. táblázat tartalmazza. A fajlagos elektromos vezetőképesség mindkét esetben csökkent. A nyitott környezetben a csökkenés jelentős. Az átlagos 5,371,77 mS/cm értékről 2,490,20 mS/cm értékre csökkent, ez több

Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás 7,64 0,25 7,78 0,13 7,80 0,10

mint 50%-os csökkenés. A fajlagos elektromos vezetőképesség és ezáltal az összes sótartalom csökkenése az iszap későbbi mezőgazdasági felhasználása szempontjából kedvező változást jelent.

5. táblázat: A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 5,90 0,73 5,37 1,77 EC (mS/cm) középső áll. 5,11 1,43 2,62 0,17 végső áll. 4,62 0,88 2,49 0,20 Az összes sótartalom változását a vizsgált kísérleti periódus alatt a 6. táblázat tartalmazza. A sótartalom esetében is a nyitott környezetben vermikomposztált iszap mintáknál tapasztaltunk nagyobb csökkenést.

Összes sótartalom (mg/kg)

6. táblázat: Az összes só tartalom változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 14706 1772 16645 3231 középső áll. 14025 1389 10327 1075 végső áll. 11784 2389 6895 558

A foszfor tartalom esetében növekedést tapasztaltunk. A növekedés mértéke a zárt környezet esetében nagyobb, a kezdeti 1573234 mg/kg értékről 2859197 mg/kg


értékre nőtt, ez 182%-ra történő növekedést jelent. A nyitott környezetben a változás kisebb mértékű, a növekedés 118%-os. Az adatokat a 7. táblázat tartalmazza.

351

Várady G. - Erőss A. - Angyal Zs. -Somogyi A. - Bódi B. - Kasza Gy. - Kardos L.

P2O5 (mg/kg)

7. táblázat: A foszfor tartalom változása Zárt környezet (n=8) Átlag Szórás kiind. áll. 1573 234 középső áll. 2789 222 végső áll. 2859 197

A kálium tartalom esetében is növekedést tapasztaltunk. A nagyobb növekedést a zárt környezet esetében figyelhettük meg, a kezdeti 2173546 mg/kg értékről 4079822 mg/kg

K2O (mg/kg)

értékre nőtt, ez 188%-ra történő növekedést jelent. A nyitott környezetben a változás kisebb mértékű, a növekedés csupán 149%-os. Az adatokat a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat: A kálium tartalom (K2O) változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 2173 546 2309 662 középső áll. 3993 834 2763 540 végső áll. 4079 822 3437 444

A humusztartalom változását a 9. táblázat tartalmazza. Mindkét környezeti feltétel mellett kismértékben növekedett a humusztartalom,

H (%)

amely a későbbi mezőgazdasági hasznosítás miatt kedvező változás.

9. táblázat: A humusz tartalom (H) változása Zárt környezet (n=8) Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás Átlag Szórás kiind. áll. 27,7 6,18 29,4 4,50 középső áll. 27,4 4,91 30,4 5,14 végső áll. 27,7 4,39 31,4 4,96

A 10. táblázatban a humuszminőség változását mutatjuk be. A humuszminőséget jellemző humuszstabilitási szám mindkét környezeti feltétel mellett, mind a négy hullámhosszon

növekedést mutatott, amely a humusz minőségének javulását, a komposzt érettségét jellemzi.

10. táblázat: A humusz minőség változása Zárt környezet Humusz minőség (Q): Átlag Szórás 400 nm: 1,148 0,469 480 nm: 1,508 0,647 kiindulási állapot: 540 nm: 1,832 0,939 670 nm: 2,347 1,565

352

Nyitott környezet (n=8) Átlag Szórás 2799 102 3153 676 3289 588

Nyitott környezet Átlag Szórás 1,485 0,398 1,928 0,595 2,483 0,798 3,355 1,195



köztes állapot:

végső állapot:

400 nm: 480 nm: 540 nm: 670 nm: 400 nm: 480 nm: 540 nm: 670 nm:

1,076 1,536 1,953 4,090 1,242 1,596 2,046 4,597

0,507 0,920 1,226 3,153 0,497 0,922 1,299 3,256

2,256 3,033 4,013 5,160 2,750 3,466 4,420 5,265

0,702 0,910 1,353 2,180 0,790 0,915 1,265 1,857

A 2-9. táblázatokban az n=8 a mérések számát jelenti. Összefoglalás A félüzemi szintű vermikomposztálás alatt meghatározott eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása a félüzemi körülmények között is megfelelően zajlott, ezt az alapvető fizikai és kémiai paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztották. A kísérleti munkánk alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. az ipari szintű kísérleti periódusban a komposztálás megfelelően zajlott, 2. a sótartalom csökkent a komposztálás

hatására, amely a későbbi mezőgazdasági felhasználás szempontjából kedvező, 3. a foszfortartalom jelentősen növekedett a kísérleti periódus alatt. Ez ellentétben áll a laboratóriumi kísérleti eredményeinkkel, laboratóriumi körülmények között foszfor csökkenést tapasztaltunk, 4. a kálium tartalom növekedését tapasztaltunk a kiindulási iszaphoz képest, ezen növekedés összhangban áll a laboratóriumi kísérleti eredményeinkkel, 5. az összes szerves anyagtartalom növekedett a vakmintákhoz képest mindkét környezeti feltétel mellett, 6. a humusztartalom növekedett mindkét környezeti feltétel mellett.

Kutatómunkánk PIAC13-1-2013-0143 projekt (Szigépszerk Kft.) azonosítójú projekt támogatta.


Hargitai L. (1988): A talaj szerves anyagának maghatározása és jellemzése. In: Buzás I. (szerk.): talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.


353

Varga Zsolt - Béres András - Holes Annamária - Aleksza László

Varga Zsolt - Béres András - Holes Annamária - Aleksza László

Házi és üzemi komposztok csírázásgátló hatásának értékelése tenyészedényes modellkísérletben Zsolt Varga - András Béres - Annamária Holes - László Aleksza The Assessment of the Germination Inhibitory Effect of Different Composts of Households and Composting Plants Abstract Compost can vary greatly because of its various feedstock materials. The aim of the present study was to investigate and assess the germination inhibition effect of different types of composts. 3 samples were taken from different composting plants from throughout Hungary. 3 samples were taken from households and 3 samples were made in the waste management departments experimental drumcomposting reactors with added plant based biochar and bonechar. In our experiment we mixed sandy soil with 5% and 25% compost in a pot experiment. At the end of the pot experiment, the potential germination inhibition effect was calculated from the yield of the green mass. From the compost samples dry mass, loss on ignition, pH-values (distilled water and KCl) and Water-soluble salt content (%) were measured. The results showed that all the made compost samples from the composting plants had germination inhibitory effect due to their high water soluble salt concentration, but neither of the household composts had germination inhibitory effect. The composts mixed with plant based biochar and bone char had performed better than the green waste compost without biochars, but the household composts topped all other treatments. Keywords: compost, germination inhibition, household compost, pot experiment, biochar

Összefoglaló A komposztok igen eltérőek lehetnek köszönhetően a változatos alapanyagaiknak. Ebben a munkában többféle komposzt csírázásgátló hatásának vizsgálatát és értékelését végeztük el tenyészedényes modellkísérletben. 3 üzemi komposzt, 3 házikomposzt és 3 bioreaktorban készült, növényi bioszénnel és csontszénnel kezelt illetve egy kezeletlen komposzt került felhasználásra. A kísérlet során a Bundesgütegemeinschaft Kompost e. V. módszerkönyv (1998) alapján, de attól eltérve 5% és 25% arányban homoktalajjal kevertünk komposztokat, majd a zöldtömeg alapján számoltuk ki a csírázásgátló hatás mértékét. A komposztmintákból szárazanyag tartalom, izzítási veszteség, desztillált vizes és KCl-os pH, illetve vízben oldható összes sótartalom került meghatározásra. Az eredményekből kitűnt, hogy az összes üzemi komposzt csírázásgátló hatásúnak bizonyult, míg a házikomposztok esetében ez sehol sem volt igazolható. A szenezett komposzt kezelések pedig a szénnel kezeletlen zöldhulladék komposzt kezelésekhez képest jobban teljesítettek, de így is csak a kontroll hozamát érték el. Kulcsszavak: komposzt, csírázásgátló hatás, házi komposzt, tenyészedény kísérlet, bioszén

354


Házi és üzemi komposztok csírázásgátló hatásának értékelése tenyészedényes modellkísérletben

Bevezetés A mezőgazdasági növénytermesztés során jelentős mennyiségben képződő melléktermékek, illetve más termelői és szolgáltatói ágazatokban keletkező szerves hulladékok a mai hulladékkezelési technológiák révén, irányított biológiai lebontással komposzttá alakíthatók. A komposztálás a különböző szervesanyag tartalmú hulladékok hasznosításának több évszázada ismert és alkalmazott módszere. A komposzt mint termésnövelő anyag optimális dózisban történő alkalmazása csökkenti a trágyázási igényt, gazdaságos, hozzájárul a talajszerkezet javításához és a talajban lezajló biológiai folyamatokhoz, emellett mérsékli a hulladéklerakókra kerülő szerves anyag mennyiséget is (Aleksza et. al 2001, Füleky 1999, Alaeddin et. al 2010). A komposztok azonban sokfélék és értékelésük elengedhetetlen. A komposztok csírázásgátló hatás szempontjából legfontosabb tulajdonsága az érettségi fok (Murillo et. al 1994), az ammónia tartalom, illetve a vízben oldható összes sótartalom. Ezek azok a paraméterek melyek elsődlegesen befolyásolják egy komposzt növényekre gyakorolt növekedésgátló hatását. Kísérletünk célja a nagyfokú eltérést mutató minták összehasonlítása és értékelése csírázásgátló hatás tekintetében.

Anyag és módszer: A kísérlet során 9 különböző komposztot használtunk fel. Ebből 3 üzemi komposzt volt, melyek különböző magyarországi üzemekből származnak és változatos alapanyagokból keletkeztek. Egy állati eredetű hulladék komposzt, egy zöldhulladék komposzt és egy szennyvíziszap komposzt. Három házikomposzt minta Gödöllő környékéről származott, melyek vizsgálatából kiderült, hogy a házikomposztok jó kiegészítői vagy alternatívái lehetnek az üzemi komposztoknak (Béres et. al 2015, MartinezBlanco et. al 2010), azonban gyomosító hatásuk további vizsgálatok tárgyát képezheti. ECONOMICA 2015. 3. szám

Három minta a Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék kutatólaborjának bioreaktoraiban készült, növényi bioszénnel és csontszénnel kezelt komposzt volt. A bioszén sokféle alapanyagból állítható elő, ezért nagyon különböző paraméterekkel rendelkezhet. Bioszén kifejezés alatt elsősorban olyan faszenet értünk, amely biomasszából oxigénmentes környezetben vagy kevés oxigén jelenlétében pirolízissel készült, továbbá tudományosan igazolt, hogy bizonyos tulajdonságai miatt adott talajtípusokban, adott klímán képes szenet lekötni és javítani a talaj egyes tulajdonságait (szabadföldi vízkapacitás, tápanyag-szolgáltató képesség, mikrobiológiai aktivitás), miközben sem rövid, sem hosszú távon nem okoz káros hatást a tágabb értelemben vett ökoszisztémában, állati és emberi egészségben. Röviden a bioszén olyan faszén, amelyet talajjavítási céllal hoztak létre. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a bioszén megnevezés többféle pirolízis végtermékre is használatos. A csontszén azonos eljárással készül, azonban jelentős foszfor és kalcium tartalma miatt más tulajdonságokkal bír, mint a növényi eredetű bioszenek. A növényi bioszénnel kezelt komposztok irodalmi adatok alapján kedvezőbb tulajdonságokat mutatnak mind tápanyag-szolgáltató képesség, mind mikrobiológiai aktivitás terén és a bioszenek mikrobiológiai úton történő aktiválása is megtörténik a folyamat során (Verheijen et. al 2010, Fischer et. al 2012). A tenyészedény-kísérletet a Bundesgütegemeinschaft Kompost e. V. módszerkönyv (1998) alapján, de attól eltérő módon állítottuk be. A kísérlet előkészítése során a komposztmintákat 10 mm átmérőjű szitán átrostáltuk, majd a módszerkönyv által megadott keverési aránytól (25% és 50%) eltérve 5% és 25%-os bekeverési arányt alkalmaztunk. Az arány megváltoztatásának elsődleges oka, hogy az 5% komposzt kijuttatása a mezőgazdasági felhasználás esetén optimális és reális mennyiség lehet (10-15 t/ha a talaj térfogattömegétől függően), illetve a 25%-os

355

Varga Zsolt - Béres András - Holes Annamária - Aleksza László komposzt keverék már elegendő ahhoz, hogy az esetleges csírázás- és növekedésgátló hatás megfigyelhető legyen. Az ilyen módon beállított

kísérlet révén reálisabb képet alkothatunk a növények komposztokkal kapcsolatos reakciójáról.

1. táblázat: A kísérleti összeállítás

A tenyészedényes kísérlet során a minták bekeverése tömegarányosan történt, a keverőedényben 1000g-os keverékeket hoztunk létre. A bekevert mintákat 200g-os tenyészedényekbe osztottuk szét, 3 ismétlést létrehozva. A bekeverések az alábbiak voltak: 50 g, azaz 5% talajba kevert komposzt és 250 g, vagyis 25% hozzáadott komposzt, illetve kontroll mintát is készítettünk. (1.táblázat) A bekeverés során az 1000g keverékhez a talaj esetében a szabadföldi vízkapacitás 60%-ának megfelelő mennyiségű vizet adtunk (~136,8g illetve ~108g), míg a komposztminták nedvességtartalmát marokpróbával állítottuk be. A megmaradt keveréket további vizsgálatokhoz használtuk. Mindegyik tenyészedénybe egyenként 2 g angolperjét (Lolium perenne) vetettünk. A tenyészedényeket kiindulási tömegre öntöztük és a csírázástól számítva mértük az átlagos növénymagasságot.

356

Eredmények és értékelésük: A komposztmintákból szárazanyagtartalom, izzítási veszteség, pH (H2O, KCl) és vízben oldható összes sótartalom került meghatározásra (2.táblázat). A négyhetes tenyészidőszak végén a növényeket levágtuk majd meghatároztuk a zöld- illetve később légszáraz tömegüket. Az esetleges csírázásgátló hatás a zöldtömeg alapján került kiszámításra. A módszerkönyv ajánlása szerint a komposztoknak akkor nincs csírázás-, illetve növekedésgátló hatása, ha a leveleken klorózis, nekrózis nem látható és 25%-os variáns legalább a kontroll talaj hozamának 90%-át eléri (1.ábra). Kísérletünkben az egytényezős variancia-analízis során 5%-os hibavalószínűség mellett a komposztminták közül csírázás- illetve növekedésgátlónak bizonyult az összes üzemi komposzt (ÜI, ÜII, ÜIII) és a tanszéki bioreaktorban készült komposztok közül a bioszénnel és csontszénnel kezelés nélküli


Házi és üzemi komposztok csírázásgátló hatásának értékelése tenyészedényes modellkísérletben zöldhulladék komposzt (ZI). A leveleken klorózis, nekrózis azonban nem volt tapasztalható. A házikomposzt kezelések közül kettő jelentősen több növényi zöldtömeget eredményezett (HI, HII), mint a többi kezelés. A növényi bioszénnel illetve csontszénnel kezelt komposztok meghaladták a kontroll talaj hozamának 90%-át (ZII, ZIII) míg a szénnel

kezeletlen komposzt ez alatt maradt (ZI). Az ÜI és ÜIII jelű üzemi komposztok a jogszabályban meghatározott hatóanyagokra vonatkozó előírásoknak sem feleltek meg. Az állati eredetű anyagokat tartalmazó komposzt esetében a vízoldható sótartalom és a pH érték, a szennyvíziszapkomposzt esetében a pH érték volt határértéken kívül.

2. táblázat: Komposztminták vizsgálati eredményei

1. ábra: Különböző komposztok csírázásgátló hatásának értékelése

Az 5%-os és a 25%-os bekeverések eredményeit összehasonlítva (2.ábra) megállapítható, hogy az 5%-os bekeverés esetében az üzemi komposztok, a házikomposztok és a Környezettechnológiai és a Hulladékgazdálkodási Tanszék kutatólaborjának bioreaktoraiban készült komposztok között nincs jelentős eltérés. A HI jelű házikomposzt ECONOMICA 2015. 3. szám

esetében megfigyelhető, hogy míg 5%-os bekeverés esetében kevesebb zöldtömeget eredményezett, mint a többi komposzt kezelés, addig 25%-os bekeverés esetén kimagasló volt a zöldtömeg. Ennek oka a többi komposzt magasabb tápanyag- illetve összes sótartalma volt, melyek 25%-os bekeverés esetén már csírázás- és növekedésgátlónak bizonyultak. 357

Varga Zsolt - Béres András - Holes Annamária - Aleksza László 2.ábra: 5% és 25% komposzt kezelések zöldtömegre gyakorolt hatásának összehasonlítása

Összefoglalás: A komposztok sokfélék lehetnek alapanyagok és előálítási technológiák tekintetében. A kísérletünkben összesen 9 komposztmintát vizsgáltunk, melyek nagyfokú változatosságot mutattak. Ebből 3 üzemi komposzt volt, melyek különböző magyarországi üzemekből származtak. 3 házikomposzt, továbbá 3 a Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék kutatólaborjának bioreaktoraiban készült, növényi bioszénnel illetve csontszénnel kezelt komposzt. Kísérletünk célja volt a változatos minták összehasonlítása és értékelése csírázás- és növekedésgátló hatás tekintetében. A kísérlet eredményéből és a komposztminták vizsgálatából következtetve az üzemi komposztok esetében elsősorban a

magas összes sótartalom a csírázásgátló hatás fő oka, azonban a magas tápanyagtartalom alacsonyabb dózis esetében még kedvező is lehet. A házikomposztokkal összehasonlítva a komposztok érettségi foka is igen eltérő volt, a vizsgált házikomposztok közül több 2-3 éves érlelési idővel rendelkezett. Amint az a vizsgálatból kitűnt, jó kiegészítői vagy alternatívái lehetnek az üzemi komposztoknak. Kiemelendő a szenezett komposztok esetében a csírázás gátló hatás csökkenése, mely a különféle N-formák bioszenek nagy fajlagos felületén történő megkötődésére, illetve a szén hozzáadásával a C/N arány eltolódására vezethető vissza. Azonban ennek a hatásnak a mértéke nem igazolható egyértelműen, így további vizsgálatok szükségesek.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a KTIA_AIK_12-1-2013-0015 Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok – komposztok és erjesztési maradékok – minőségbiztosítási rendszerének tudományos hátterének kidolgozása című projekt keretein belül és támogatásával valósulhatott meg. Kutató Kari Kiválósági Támogatás - Research Centre of Excellence-9878/2015/FEKUT.

Felhasznált irodalom: [1.] Alaeddin E., Benedek Sz., Bayoumi Hamuda Hosam E. A. F., Füleky Gy. (2010): Komposzttrágyázás hatásának vizsgálata a talaj tápelem-szolgáltató képességére. Agrokémia és Talajtan. 59. 2. p. 315-328 358


Házi és üzemi komposztok csírázásgátló hatásának értékelése tenyészedényes modellkísérletben [2.] [3.]

[4.] [5.] [6.]

[7.] [8.]

[9.] [10.]

[11.]

Alexa L., Dér S. (2001): Szakszerű komposztálás. Elmélet és gyakorlat Béres, A., Berecz, V., Simon, B., Gulyás, M., Aleksza, L. (2015): Examination and evaluation of chemical and physical properties of homemade composts. – Crop production (in press) Bundesgütegemeinschaft Kompost e. V. módszerkönyve (1998), Módszerkönyv a komposztok vizsgálatához MMKT Fischer, D., Glaser, B., (2012): Synergisms between Compost and Biochar for Sustainable Soil Amelioration, Management of Organic Waste. Chapter 10. Dr. Sunsil Kumar (Ed.). Fuchs, J. G., Bieri, M., Chardonnens, M. (2004): Auswirkungen von Komposten und Gärgut auf die Umwelt, die Bodenfruchtbarkeit sowie die Pflanzengesundheit. Zusammenfassende Übersicht der aktuellen Literatur. FiBL-Report. Forschungsinstitut für biologischen Landbau, Frick http://orgprints.org/2631/1/fuchs-et-al-2004-compostoe.pdf Füleky Gy. (1999) Tápanyag-gazdálkodás Mezőgazda Kiadó Martínez-Blanco, J., Colón, J., Gabarrell, X., Font, X., Sánchez, A., Artola, A., Rieradevall, J. (2010): The use of life cycle assessment for the comparison of biowaste composting at home and full scale. – Waste Managemen Murillo, J.M.,Cabrera F.,López R.,Martín-Olmedo P. (1994) Testing low-quality urban composts for agriculture: germination and seedling performance of plants Verheijen, F., Jeffery, S., Bastos, A.C., van der Velde, M., Diafas, I., (2010). Biochar Application to Soils. A Critical Scientific Review of Effects on Soil Properties. Processes and Functions. EUR 24099 EN. Office for the Official Publications of the European Communities. Luxembourg. 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet


359

Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László

Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László

Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz Tibor Vojtela - János Bak - Zsolt Kelemen – László Kocsis – Zoltán Hudoba - László Fenyvesi The Pretreatment of Alternative Biomass Materials for Biogas Purposes Abstract Energy production connecting to dairy farms happens in biogas plants that utilize livestock manure originated from livestock farms. Because of the increase of biogas yield and profitability of biogas plants they put higher energy contained crops and other agricultural materials to the livestock manure in the digester. The pretreatment methods of raw materials are a very essential step in the life of the biogas plants. In the domestic market of agricultural machines several solutions are available for the pretreatment of raw materials such as harvesters, balers as well as universal grinding machines. In our research work we try to examine the pretreatment options of these machines and the resulting materials. Keywords: biogas, forage, pretreatment, chopping, agricultural machinery

Összefoglaló Napjainkban, a nyersanyag készletek kimerülése és a környezetvédelmi szemléletmód indokolt terjedése, ismét előtérbe helyezi, a biomassza alapanyagok, mint megújuló energia- és nyersanyagforrások, fokozott használatbavételének kérdéskörét. A mezőgazdaság (elsősorban növénytermelés és erdőgazdálkodás) kedvező pozíciót foglal el a fosszilis energiaforrások kiváltásának piacán, a biomassza termelés révén. A megtermelt biomassza többféle transzformációval alakítható át az igényeknek megfelelő energiahordozóvá. Szerves anyagok anaerob lebontásával állítható elő a biogáz, mint gáznemű, égetéssel hasznosítható energiaforrás [10]. Alkalmazkodva a jelenlegi környezeti elvárásokhoz számos hazai biogázüzem próbál a helyi-, vagy lokális környezetében elérhető, állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok felhasználása felé fordulni. Az ilyen biogázüzemi alapanyagok megfelelő előkészítésére számos megoldás létezik már, többek között bálázó, szecskázó és egyéb univerzális aprítógépek. Kutatómunkánk során ezen gépekkel elkészíthető apríték anyagok biogázüzemi előkészítésének és felhasználásának lehetőségeit kívánjuk vizsgálni. Kulcsszavak: biogáz, takarmány, előkezelés, aprítás, mezőgazdasági gépek

360


Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz

Bevezetés A szántóföldi növénytermesztésben a termesztett növények főterméke mellett a megtermelt szalmafélék és szármaradványok biomassza hasznosítás szempontjából jelentős volument képeznek. A termesztett zöld tömeg mellett, az állattartás részére már nem megfelelő minőségben betakarítható szálas- és tömegtakarmányfélék, illetve az egyéb forrásból (pl. konzervgyár) beszállításra kerülő alapanyagok is rendelkezésre állnak. A biomassza anyagok betakarítása és előkészítése során használt gépek és berendezések, (bálázó, szecskázó és aprítógépek) különböző szerkezetű aprítóberendezésekkel rendelkeznek az eltérő igények kielégítése érdekében. Az apríték készítés minősége függ az alkalmazott szeletelő, aprító, vagy szecskázó konstrukciójától és az alkalmazott beállítás értékétől [1]. Véleményünk szerint eltérő aprítékméret igény jelentkezik takarmányozáskor, almozáskor, biogázüzemi felhasználáskor valamint tüzipellet készítéskor.

Állati takarmányozásra anyagok és azok jellemzői

alkalmatlan

A takarmány minőségét leginkább befolyásoló tényezők a takarmány fajtája, az alkalmazott betakarítási, továbbá tárolási módszer. Másodlagos tényezők közé soroljuk a talaj termékenységét, a műtrágyázást, a hőmérsékletet és annak változását [3]. Megfelelőnek tekinthető egy takarmány vagy takarmányadag, ha a benne foglalt tápanyagok kielégítő módon hasznosulnak, fenntartják az adott állat jó közérzetét, valamint biztosítják az elvárt hozamot. Takarmányozáskor szükséges rögzíteni a takarmányfelvételre fordított időt, a felhasznált mennyiséget és egyidejűleg az állat magatartását is. Szakszerű megfigyeléssel megismerhető az adott állat szokása, így könnyebben észrevehetőek a rendellenességek (szokásosnál lassabb vagy éppen mohóbb evés, kevesebb takarmány elfogyasztása vagy a rendes adagon kívül további élelem keresése, egyes részek kiszórása) [1.], [7]. A takarmányok kémiai, fizikai és szerkezeti jellemzőkkel bírnak, melyek meghatározóak a minőség ECONOMICA 2015. 3. szám

szempontjából. A takarmányok mikrobiológiai állapota és minősége közötti szoros összefüggés miatt olyan betakarítási, tartósítási és tárolási technológiák kialakítására van szükség, amelyek meggátolják, hogy a káros mikroorganizmusok a takarmányon elszaporodjanak. A takarmányozási értéket lényegesen befolyásolja, hogy a takarmány milyen mennyiségben tartalmazza az állati szervezet felépítéséhez, valamint a ,,termék” előállításához szükséges ásványi anyagokat [8]. Számos olyan növényi eredetű takarmány csoport létezik, amely meghatározott minőségkárosodást és romlást követően állati takarmányozásra nem, azonban biogázüzemi felhasználásra még alkalmas lehet: keményítőben gazdag szemes termények (gabonafélék) és feldolgozásukból származó melléktermékeik (búza takarmányliszt, korpa ) olajos magvak (napraforgómag, lenmag) és ipari melléktermékeik (szójadara, napraforgódara), egyéb magvak és melléktermékeik (diómelléktermék), továbbá a szálas takarmányok és fermentált formáik (széna, szilázs, szenázs). Takarmányozási igényeknek megfelelően, a felsorolt biomassza anyagok önállóan, vagy keveréktakarmányok összetevőiként kerülhetnek felhasználásra. Szénaféléknél mérvadó a küllem, a szín és az illat. A soklevelű, gyomnövényektől mentes, zöld esetleg sárga színű szénafélék számítanak igazán jó takarmánynak. Takarmányozási igények kielégítésére a dohos, rothadt szagú széna már nem megfelelő. A gabona magoknál, hüvelyeseknél és az olajos magoknál is lényeges, hogy a szemek jó illatúak, száraz tapintásúak, pormentesek, épek, valamint tiszták legyenek. Gyökérés gumós takarmányoknál fontos az ép egészséges növényi rész, ugyanis a törött sérült növények könnyebben és gyorsabban indulnak romlásnak a tárolás során. Ennél a takarmánycsoportnál számításba kell venni a földszennyezés kérdését is, amiről a kiporciózás előtt gondoskodni szükséges. A zöldségféléknél elsődleges a frissesség megítélése. Ez a növényre jellemző friss színt, jellegzetes illatot és telt, tömött tapintást jelent. 361

Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László A fonnyadt, fakult, esetleg rossz szagú (erjedt) növényeket nem ajánlatos az állatokkal feletetni. Az egészséges, etetésre alkalmas gyümölcs az érettségi állapotának megfelelő színnel, jellegzetes illattal és a rá jellemző állományi konzisztenciával rendelkezik. Az ettől eltérő színű (sárgult), kellemetlen szagú (erjedt) és nem egészséges állományú (rothadt, felpuhult) gyümölcsöket takarmányként nem ajánlatos felhasználni (1. ábra). [7]. 1. ábra. Takarmányozásra alkalmatlan gyümölcs feldolgozási selejt aprításra betárolva

2. ábra. Csemegekukorica-melléktermék biogázüzemi aprításra előkészítve

forrás: [9]

Tapasztalataink alapanyagként anyagokat a csoportosítani:

szerint, a biogázüzemi hasznosuló biomassza következők szerint lehet

1. Folyamatos beszállítású biomassza anyagok

forrás: [9]

A takarmány minőségének ellenőrzésére többfajta eljárás létezik. Érzékszervi vizsgálattal tudjuk megállapítani a minta egyneműségét, aprítottságát, egészségi állapotát, színét, szagát továbbá szennyezettségét (gyomok, föld, penész). A takarmányok tápértéket kémiai vizsgálatokkal, egyes esetekben ezekhez csatlakozó etetési kísérletekkel, valamint mikrobiológiai vizsgálatokkal állapítják meg [1].

Biogázüzemi alapanyagok rendelkezésre állásuk

köre

és

A széleskörűen használt silókukorica mellett, vagy annak helyettesítésére a következő mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari alapanyagok kerülnek felhasználásra hazai biogázüzemi példák alapján: - csemegekukorica melléktermék (2. ábra), - zöldség- és gyümölcs feldolgozási selejt, - bálázott minőségcsökkent szalmafélék, kukoricaszár - konzervüzemi melléktermék, - szalma-apríték stb. 362

Üzembe történő beszállításuk napi rendszerességgel történik. Ilyen lehet többek között: a szennyvíziszap, trágya anyagok, élelmiszer hulladékok, vágóhídi hulladékok. Ezen alapanyagokhoz általában a biogázüzemi tároló kapacitás megfelelő, amennyiben 7-8 napra elegendő biomassza tömeg alapanyag tartalékként való tárolása lehetséges.

2. Szakaszos beszállítású biomassza alapanyagok Az ilyen alapanyagok beszállítására az adott év egyes részeiben, minden nap lehet számítani. Példának okáért: zöld fűfélék, csökkent értékű szénafélék, energiafüvek. Ilyen esetben a biogázüzemi tárolók feltöltését évenként 2-4 alkalommal, főleg a nyári és a kora őszi időszakban lehet megvalósítani.

3. Éves beszállítású biomasszák Beszállítási lehetőség betakarítási időszakban, naponta történhet. Például konzervgyári hulladék, zöld kukoricanövény, napraforgószár, cukorrépa, annak levele és hulladéka, burgonyaszár és levél, csicsóka, szalmafélék. A biogázüzem tároló kapacitásnak méretezése legyen nagyobb, vagy egyenlő a biogázüzem éves alapanyag-igényével [8.], [9].


Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz Fontos tényező, hogy az állati takarmányozásra betakarított és előkészített, azonban takarmányozásra alkalmatlan biomassza alapanyagokat, a biogázüzemi speciális igények miatt, ismételten aprítani és előkészíteni szükséges.

Biogázüzemi alapanyagok előkészítésének gépesítési lehetőségei A biomassza alapanyagként felhasználható mezőgazdasági fő és melléktermékek aprításának mértéke, alapvetően befolyásolja a biogáz kihozatali értékeket. A járvaszecskázó gépek napjainkban már széleskörű apríték készítési lehetőségeket képesek kielégíteni. Ezen cél érdekében az újabb fejlesztésű szecskázók nagyobb késszámú dobokkal is rendelkezésre állnak már. Biogáz célú apríték készítésénél 14x4 S 56 soros lépcsősen, vagy 2x20 V 40-es késelrendezésű dobbal szerelt szecskázót célszerű választani. Az aprítás mértékének növelésére, és a technológiai használhatóság érdekében a magajáró szecskázó gépekhez azonos geometriai méretű, különböző kés-számú aprító dobokat fejlesztettek ki. Az aprítóberendezéseken, aprító dobokon az aprítókések 6-10-12-sorban „V” alakban, vagy lépcsősen 4-es osztásban vannak elhelyezve. Megjegyezzük azonban, hogy az energiaültetvények betakarítása során nagyobb aprítási méret szükséges, éppen ezért a 10x4 S 40, vagy a V 16 2x8 kés-számú dobok alkalmazása javasolható. Az újabb magajáró szecskázógépek szinte valamennyi változatához az ismertetett szecskázódob kombináció rendelkezésre áll. Természetesen kompromisszumokkal mindegyik változat univerzálisan használható, azonban speciális esetekben mindig az adott célnak optimálisan megfelelő konstrukciót célszerű választani. A 3. ábra egy lehetséges 28 késes szecskázódob kialakítást mutat. A kiválasztott és megfelelő kés-számú dobokkal, valamint az etetőberendezés megfelelő beállításával, az adott technológia igényei szerinti szecskaméret és homogenitás elérhető. A 4. ábra szemlélteti az egyes járvaszecskázó ECONOMICA 2015. 3. szám

gépeken beállítható szecskaméreteket [4] Silókukoricánál a szecskázott, illetve silózott biomassza tápanyagtartalma a kukoricaszemek érettségi fokától függ, ennek megfelelő hasznosulásához a teljes érésben levő kukoricaszem megsértése, roppantása szükséges. A roppantott szemek a hasznos erjedési folyamatokat is kedvezően támogatják. 3. ábra. Egy lehetséges 28 késes szecskázódob kialakítás járvaszecskázó gépeknél

forrás: [5]

4. ábra. V-cracker szemrobbantó berendezés konstrukciós kialakítása

forrás: [5]

A kukoricaszemek megsértésére a hagyományos építésű szemroppantó hengerpárokat, a geometriai méretek továbbá a roppantó recék számainak növelésével, és az eltérő kerületi sebességek alkalmazásával eddig is folyamatosan fejlesztették. Az ilyen berendezéseknek a távolsága, elektrohidraulikusan állítható a kezelőfülkéből, a hengerek közötti anyagáram mennyiségétől függően. Következésképpen a szemroppantó hengerek, például 11 mm szecskahosszúság és 150 t/h tömegteljesítmény mellett is a teljes érésben levő kukoricaszemeknek több mint 95 %-át hatékonyan megroppantják. 363

Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László 1. táblázat. A járvaszecskázógépen beállítható szecskaméret lehetőségei A szecskázó gép típusa

Gyártó

–

–

FR 450 FR 500 FR 600 FR 700 FR 850

New Holland , Belgium

BIG X 500 BIG X 600 BIG X 700 BIG X 850

Krone, Németo rszág

BIG X 1100 John Deere 7180 John Deere 7280 John Deere 7380 John Deere 7480 John Deere 7580 John Deere 7780 John Deere 7880 Jaguár 930 Jaguár 940 Jaguár 950 Jaguár 960 Jaguár 970 Jaguár 980

John Deere, Németo rszág

Claas, Németo rszág

Az aprítószerkezet paraméterei Szecskázódob Beállítható szecskaméret átmérőj szélesség késeinek e e száma (mm) (mm) (db) (mm) 710 885 8-44 V12 2x6 710 885 6-33 V16 2x8 710 885 V24 2x12 4-22 V20 2x10 710 885 3-16 V40 2x20 710 885 2-13 V20 2x10 5-29 660 800 V28 2x14 4-21 V40 2x20 2,5-15 660 800 V28 2x14 4-21 660 800 V20 2x10 5-29 660 800 V28 2x14 4-21 V40 2x20 2,5-15 660 800 V48 2x24 2-12 610 683 610 683 610 683 S40 10x4 610 683 S48 12x4 1-30 S 56 14x4 610 805 610 805 610 805 630 750 V24 2x12 V28 2x14 4-44 630 750 V36 2x18 630 750 V28 2x14 4-31 630 750 V36 2x18 630 750 V36 2x18 3,5-37,5 630 750 forrás: [4]

Az alkotó irányú recézéssel ellátott hengerek különböző fordulatszámmal és kerületi sebességgel forognak, ennek következtében a szárrészek zúzása is megtörténik. Abban az esetben, ha nincs szükség a szemroppantó és zúzóhatás elérésére, a szemroppantó hengerek távolságát a maximális értékre kell állítani, vagy ha hosszabb idejű üzemeltetés során nincs szükség munkájukra, könnyen és gyorsan kiszerelhetők az anyagáram útjából. Hasonló célú fejlesztés eredményeként alkalmazzák a „V-cracker” rendszerű szemroppantó berendezéseket, amely az 5. ábrán látható [5].

364

5. ábra. Szögletes bálázógép bálakészítés közben

forrás: [6]


Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz Az ilyen szemroppantók hengerei kúposak, sugárirányban rovátkolt felületű tárcsákból állnak, és egymásba forognak. Ezen építési módnak köszönhetően a rovátkolt kúpos tárcsák között átáramló kukoricaszemek és az aprított anyag hatékony szemroppantáson és zúzáson is keresztülmegy. A szakirodalmi adatok alapján az ilyen berendezések a hagyományos alkotóirányú recézett szemroppantó hengerekhez képest jóval nagyobb aktív felülettel rendelkeznek. Természetesen ezek is könnyen és gyorsan kiiktathatók az anyagáramból, ha nincs rájuk szükség. A nagyobb mértékű aprítás természetesen jobban tömöríthető anyagot eredményez, de egyben nagyobb energiafelhasználással is jár. Ennek folytán a korszerű magajáró gépek napjainkban már nagyteljesítményű Common Rail üzemanyag ellátási, nagy teljesítményt leadó motorokkal vannak felszerelve. Az aprítási munka energiaigényének csökkentésére pedig gyakoriak az üzemi terhelési szinthez automatikus teljesítményszabályozású motorok használata is. Hengeres- és szögletes nagybálázó gépek, valamint az ilyenfajta célra használható rendfelszedő pótkocsik szeletelő, illetve aprítóberendezései jól kiforrott szerkezetek, működésmódjukat tekintve azonos elvet követnek (6. ábra). 6. ábra. Silófalba történő felszecskázott anyag betárolása

szeletelés mértékének beállítására egyes késsorok kiiktathatók a folyamatból. Igény esetén az egész aprítóberendezés kiszerelhető. Egyes típusoknál a durvább anyagok, például kukoricaszár előaprítására – a bálázógépek rendfelszedő berendezése elé – lengőkaros szárzúzót építenek be. Az aprítás mértéke a rotoros szeletelő aprítóval felszerelt hengeres bálázók és rendfelszedő pótkocsik esetében – konstrukciótól függően – 30-60, 80-100, 100-150 mm közötti lehet. Ez az érték szögletes nagybálázók esetében ettől finomabb, akár 20-30, 30-60, 60-100 mmes lépcsőkben is beállítható, az aprító kések számától függően. Az aprítás mértékének hatását a készített bálák tömörségére és tömegére az 1. táblázat adatai szemléltetik [6]. A bálázási technológiában az aprítás mértéke a bálatömörségben is nagy szerepet játszik. A takarmány beltartalmi értékének megóvása, és a bálák további manipulálása kiemelten fontos. Hasznosítás szempontjából pedig az utóaprítás energiaigényének csökkentése továbbá munkaminőségének javítása számít kiemeltnek. Rendfelszedő pótkocsik esetében a minél hatékonyabb aprítás, az egyenletes és biztonságos betárolása érdekében kiemelten kezelendő. A betakarítási és előkészítési folyamat végeredményeként a megfelelően felszecskázott anyag, az egész éves felhasználás céljára kellő tömörítéssel silókazalba behelyezhető. A 7. ábrán egy silófalba történő betárolás látható. 7. ábra. Aprított és egész Csemege-kukorica melléktermék biogázüzemi célra aprítva

forrás: [4]

Különbséget csak konstrukciós megoldásaikban találunk. A berendezések rotorral felszereltek, tengelye felfűzött csillag alakú anyagtovábbító tárcsákból, valamint velük szemben, 2-4-sorban felfűzött ellenkésekből állnak. Az aprítás vagy ECONOMICA 2015. 3. szám

forrás: [9]

365

Vojtela Tibor - Bak János - Kelemen Zsolt – Kocsis László – Hudoba Zoltán - Fenyvesi László 2. táblázat. Az aprítás mértéke és a készített bálák tömörségének továbbá tömegének alakulása azonos bálaméret esetén Szálasanyag megnevezése – 1

– Gyepszéna

2

Lucernaszéna

3

Búzaszalma

4

Búzaszalma

A gép típusa – Claas Quadrant 3300 RF Claas Quadrant 3300 RF Claas Quadrant 3300 RF Claas Quadrant 3300 RC

Az aprítás mértéke (mm) 80

A készített bálák tömörsége tömege 3

(kg/m ) 290

(kg) 800

80

225

600

80

165

450

40

216

585

forrás: [6]

8. ábra. Konzervüzemi melléktermék-aprítás univerzális dézsás aprítógéppel 

kiegészítve szemestermények zúzása és aprítása (8. ábra). emberi és állati fogyasztásra alkalmatlan állagú biogáz termelésre szánt termékek (burgonya, káposzta, dinnye) aprítása [2], [9].

A hazai mezőgép piacon megtalálható dézsás aprítógépek 70-200 LE teljesítményű, 1000 vagy 540 TLT-fordulatszámú traktorral vagy villanymotorral üzemeltethetők. forrás: [2]

A korábbiakban ismertetett alapanyagok feldolgozása, megvalósítható univerzális aprítógépek segítségével is. Takarmány előkészítési, almozási tovább biogázüzemi céllal is széleskörűen használhatók az ilyen típusú gépek a következő anyagoknál:  bálázott, kazlazott szálastakarmányok (szénafélék, kukoricaszár) bontása és aprítása,  melléktermékek (kukoricacsutka, csemegekukorica csőmaradvány) aprítása, különböző adapterekkel

366

Számos beállítási lehetőség kínálkozik a gép munkateljesítményének szabályozására, úgymint a dézsa fordulatszáma, apríték szálhosszúsága (ellenkések benyúlása által) és az óránkénti aprítási teljesítmény. Az egyes géptípusokkal elkészített aprítékok méreteloszlását szitasorral (pl. Penn State Szeparátorral) lehet ellenőrizni, így meglátásunk alapján, megfelelően jellemezhető a felhasználás előtt az elkészített anyag [9].

Konklúzió Piaci és irodalmi adatok alapján a felhasználásra kerülő biogázüzemi alapanyagok aprítását a ECONOMICA 2015. 3. szám

Állati takarmányozásra alkalmatlan alapanyagok előkészítésnek lehetőségei biogáz előállításhoz hazai mezőgép piacon rendelkezésre álló: szecskázó betakarítógépekkel, előaprítós bálázókkal, valamint univerzális aprító berendezésekkel szakszerűen csak akkor lehet elvégezni, ha az elkészített apríték méreteloszlását szitasorral ellenőrizzük. Az egyes eltérő hasznosítási igények megismerése esetén, a gépek aprító képességét, a mért és kívánatos aprítottság figyelembe vételével lehet beállítani. Korábbi tudományos munkánk [10]

megállapításai szerint a biogázüzemi felhasználás szempontjából optimális szálhosszúságra való aprítás eredményeként számos kedvező hatás figyelhető meg az anaerob fermentáció során, úgymint gyorsabb és nagyobb mértékű szubsztrátum lebomlás, a szubsztrátum kedvezőbb átkeverhetősége, csökkenő felszíni úszóréteg vastagság és a biogáz hozam fokozódása.


[2.]

[3.] [4.]

[5.] [6.]

[7.]

[8.] [9.]

[10.]

Bak J., Csatár A., Szabó A., Marton F. Cs., Kovacs L. : Jelentés a TMR takarmányozási technológiák és a strukturális hatékonyság című témáról, FVM Műszaki Intézet, Gödöllő, 2002 Bellus Z., Csatár A., Marton F.Cs.,: Jelentés a ROTOGRIND típusjelű bálabontó-aprító berendezés fejlesztő vizsgálata című témáról, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, 2003 Kakukk T., Schmidt J.: Takarmányozástan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988 Kelemen Zs.: New Holland FX-38 magajáró szecskázó , New Holland FX-48 magajáró szecskázó, New Holland FX-58 magajáró szecskázó Agricultural Machinery Test, FVM Műszaki Intézet, Gödöllő, 2001 Kelemen Zs.: Szecskázógépek szemroppantó konstrukciói, müködésük, Agrárágazat, 2014 augusztus Kocsis L., Kelemen Zs.: CLAAS QUADRANT 3300 RF/RC szögletes nagybálázó, Mezőgépteszt – Mezőgazdasági Gépvizsgálat Értesítő, Teszt-Nr. 335/2013, VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, 2013. Szilágyi Zs.: Takarmányok ellenőrzése és minősítése, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2008: http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/20_1713_006_101030.pdf Tóth L. (szerk.): Állattartási technika, Szaktudás Kiadó Ház, 1998 Vojtela T, Bak J, Ötvös L., Szabó E.: Dézsás bontó-aprító gép biogázüzemek részére (poszter szekció), Biogáz Magyarországon és Európában szakmai konferencia, Kecskemét, 2015. április 23. T. Vojtela – I. Pazsiczki – Zs. Kelemen – J. Bak – L. Kocsis – L. Fenyvesi (2012): Harvesting silage for needs of dairy cows and/or needs of biogas facilities, Mechnaical Engineering Letters Vol 7, p. 37-45 (ISSN 2060-3789 )


367

Szerzőink

Szerzőink Ogunniyi Adebayo Department of Agricultural Economics, University of Ibadan, Ibadan, Nigeria Aleksza László Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Angyal Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Athina Zikouli Postgraduate student at the Department of Forestry and Natural Environment, Aristotle University of Thessaloniki, Greece & Visiting student through the “Go Styria” Programme. Peer reviewed by Assoc. Prof. Birgit BednarFriedl, Department of Economics, University of Graz, Austria Dr. habil Ágnes Bálint (Associate professor and leader of Institute) PhD in Environmental Sciences Óbuda University, Institute of Environmental Engineering; Doberdó str. 6., 1023 Budapest, Hungary. Email: [email protected] Bak János NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet; 2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4 Baranyai Edina Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen Egyetem tér 1. H.E.A.F. Bayoumi Faculty: Institute of Environmental Engineering University: Óbuda University

368

Post Address: H-1034, Doberdo Street, 6, Budapest, Hungary Béres András, Holes Annamária, Aleksza László Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Bódi Barbara Budapesti Corvinus Élelmiszertudományi Kar, 1118 Villányi u. 29-43.

Egyetem Budapest,

Czékus Borisz Megatrend Tudományegyetem, Belgrád, Bioélelmiszer termelői Kar, Topolya, Szerbia [email protected] 24000 Szabadka, Dinarska 3., Szerbia Dávid Ildikó Nóra Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Czikkely Márton (Pre-doctoral student) Szent István University, Doctoral School of Environmental Sciences Páter Károly str. 1., 2100 Gödöllő, Hungary Email: [email protected] Csákvári Edina Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, Magyarország, [email protected] Csege Gyula Óbudai Egyetem Biztonságtudományok Doktori Iskola Gáll Tamás Óbudai Egyetem Biztonságtudományok Doktori Iskola ECONOMICA 2015. 3. szám

Szerzőink Csizmadia Ivett Anita Csumán András Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43. Erőss Attila Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43. Fábián István Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Fekete Péter Pál Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, 4028 Debrecen, Kassai út 26. Lektorálta: Dr. Fézer Tamás, habil. egyetemi docens Dr. Fenyvesi László Intézmény: NAIK mezőgazdasági Gépesítési Intézet Beosztás: tudományos tanácsadó Firgi Tibor mestertanár Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építőmérnöki Intézet 1146 Budapest Thököly út 74. [email protected] Gáti Péter Budapesti Corvinus Kertészettudományi Kar, 1118 Villányi u. 29-43.

Egyetem Budapest,

Golovics József Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola Gönczi Gergely Phd. hallgató [email protected] Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Budapest, Hungária krt. 9-11


Győri Barnabás Debreceni Egyetem Műszaki Kar Debrecen Ótemető u. 2-4. Harangi Sándor Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen Egyetem tér 1. Herman Petra Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen Egyetem tér 1. Holes Annamária, Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Hudoba Zoltán Intézmény: NAIK mezőgazdasági Gépesítési Intézet Beosztás: osztályvezető Kaczur-Somfay Dorottya Budapesti Corvinus Egyetem; cím: 1093, Budapest Fővám tér 8 Társadalomtudományi Kommunikáció Doktori Iskola Kaluzsa Anikó Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaságés Élelmiszertudományi Kar, Környezettudományi Intézeti Tanszék, Mosonmagyaróvár, Vár u. 2. Kardos Levente Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118,Budapest,Villányi u. 29-43. Károlyi Anikó Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Kasza Gyula Budapesti Corvinus Élelmiszertudományi Kar, 1118 Villányi u. 29-43.

Egyetem Budapest,

369

Szerzőink Kaszap Adrienn Kelemen Zsolt NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet; 2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4 Kocsis László Intézmény: NAIK mezőgazdasági Gépesítési Intézet Beosztás: osztályvezető

Dr. Samuel Meier (Postdoctoral researcher) PhD in Chemical Sciences University of Vienna, Institute of Analytical Chemistry; Vähringer straße 38., 1010 Vienna, Austria. [email protected] Mayer Viktorné Noémi, IV. éves tanító szakos hallgató Apor Vilmos Katolikus Főiskola [email protected]

Kolcsár Helga Kovács Enikő Eszterházy Károly Főiskola, 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Kovács Sárkány Hajnalka European-Cert Kft, Szabadka, Korvin Mátyás 9. Kovács Vilmos DE, Hankóczy Jenő Doktori Iskola, Debrecen, Böszörményi út 138. Kőhler Artúr, PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, , [email protected], Krakker Anna Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2006 Vác, Konstantin tér 1-5. [email protected] Lálity Zsolt Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola, Villányi út 3 29-43. Márton Ivett Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar, Eger, Leányka u. 6-8. Máthé Ágnes Réka, hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, [email protected], 370

Igor Molchanov Doctor of Economics Professor of the Faculty of Economics of Lomonosov Moscow State University Professor of ‘The Theory of Finance’ Financial University under the Government of the Russian Federation [email protected] Németh Anna, MSc. hallgató Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1. [email protected] Kehinde Olagunju Faculty of Economics and Social Sciences, Szent Istvan University, Gödöllő, Hungary Oláh Béla Szolnoki Főiskola, Műszaki, Agrár és Gazdaságelemzési Tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. főiskolai tanársegéd, [email protected], Oyetunde Muideen O. SIAO Partners, Herbert Macaulay Way, Central Business District, Abuja. Pecsenyánszky Melinda, PhD hallgató Debreceni Egyetem [email protected] Páble Diána Szent István Egyetem, Növénytudományi Doktori Iskola, Gödöllő, Páter Károly u. 1. ECONOMICA 2015. 3. szám

Szerzőink Sárközi Edit Budapesti Corvinus Kertészettudományi Kar, 1118 Villányi u. 29-43.

Egyetem Budapest,

Tar Ferenc Debreceni Egyetem, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen, Egyetem tér1.

Simon Edina, Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen Egyetem tér 1.

Tóth Csilla Noémi Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. [email protected]

Somogyi Adrienn Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43.

Udvardi Ildikó Megatrend Tudományegyetem, Belgrád, Bioélelmiszer termelői Kar, Topolya, Szerbia

Szabó Gábor Dénes, PhD student, Corvinus University of Budapest, Department of Agricultural Economics and Rural Development

Várady Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi u. 29-43.

Szaniszló Albert Faculty: Institute of Environmental Engineering University: Óbuda University Post Address: H-1034, Doberdo Street, 6, Budapest, Hungary E-mail: [email protected] Szeberényi András Vállalkozásfejlesztés (MA) szak [email protected] Munkahely: Proftec Számítástechnikai Kft.

Varga Zsolt Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. [email protected] Vojtela Tibor NAIK mezőgazdasági Gépesítési Intézet osztályvezető [email protected] Usman Zainab A. Szent Istvan University, Godollo, Hungary.


371

ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 3. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Recommend Documents