ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 2. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

ECONOMICA

A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 2. szám 2015.

Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Szerkesztőbizottság: prof. Dr. Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola

Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216

Projekt azonosító: NTP-SZKOLL-14-0061 „Bethlen István Szakkollégium szakmai tevékenységének támogatása különös tekintettel az agrár és műszaki hallgatókra”

Tartalom

Tartalom .............................................................................................. 1. Table of Contents

Előszó .................................................................................................. 3. Preface Lakatos Adrien Noémi – Horváthné Kökény Annamária A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára ................................... 5. The Effect of the Economic Crisis on Foreign Currency Loan Holders ............................. 5. Drávucz Tímea - Horváthné Kökény Annamária Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által ................. 13. The Implementation of a Crucial Project in Jászladány by the European Union .......... 13. Petrányi Anikó – Túróczi Imre A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon ................................................................ 21. The Auditing System in Hungary .................................................................................. 21. Tóth Rita Noémi – Pólya Éva A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében ....... 31. The Examination of the Factors Influencing the Tween Segment’s Consumer Behaviour and Attitude towards Advertisements ....................................... 31. Fűz Boglárka – Boros Szilvia Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban ...... 47. Experience seeking behaviour of generation X and Y in Hungarian health tourism ..... 47. Horváth Zsófia - Sánta Fanni - Kóródi Márta A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása ............................................................................................. 57. The Role of “Gulyásfesztivál” in Tourism of Szolnok City and Changes of its Visitors .................................................................................................. 57. Domján Anita – Földi Kata Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra ......................................................................... 65. The Influencing Factor of Time on Shopping ................................................................ 65. Vincze Katalin – Földi Kata A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése .................................................. 77. The Evaluation of the Procurement of the Grande-Inox Ltd ......................................... 77. ECONOMICA 2015. 2. szám

1

Tartalom

Vincze Katalin – Földi Kata A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése ................................................ 87. The Evaluation of the Stockpiling of the Grande-Inox Ltd ............................................ 87. Busi Beáta Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz .............................................................. 101. Online facilities for German language learning .......................................................... 101. Alapi József Uniós pályázati ismeretek .......................................................................................... 113. Skills related to EU Projects ........................................................................................ 113.

Szerzőink .......................................................................................... 120.

2

ECONOMICA 2015. 2. szám

Előszó

ELŐSZÓ Preface

A Szolnoki Főiskolán 2010 tavaszán indult Bethlen István Szakkollégium (BISZ) célja, hogy a tehetséggondozási rendszerben emelt színvonalú képzés és tanulás valósulhasson meg és tehetséges fiatalokból álló, a civil társadalom alapjait jelentő igazi közösség jöhessen létre. A BISZ szakkollégiumi kurzusokat indít minden félévben, az oktatók hallgatók érdeklődésének megfelelő témát fejtenek ki, ismertetnek. A szakkollégium oktatási rendszerére és kutatási lehetőségeire építve a hallgatók érdeklődésükhöz és szakjukhoz illeszkedő aktuális témákat dolgoznak fel a lehető leghatékonyabb, 3-4 fős kutatócsoportokban. A Szolnoki Főiskola által Bethlen István Szakkollégium szakmai tevékenységének támogatására elnyert NTP-SZKOLL-14-0061 azonosítójú pályázati forrás tette lehetővé, hogy a szakkollégiumi kutatócsoportban részvevő hallgatók és kutatócsoportot vezető oktatók valamint a tutori rendszerben közreműködő oktatók és hallgatók közös publikációjának megjelenését a Szolnoki Főiskola tudományos folyóirata, az Economica jelen számában. Bízom benne, hogy a Bethlen István Szakkollégium tehetséggondozási tevékenységének eredményét jelentő számos tudományterületet felölelő Economica cikkek felkeltik a Szolnoki Főiskola jelenlegi hallgatóinak érdeklődését, és a következő félévben a szakkollégiumi tevékenységek (szakkollégiumi kurzus, szakkollégiumi kutatócsoport, szakbizottsági rendezvények) egyikén vagy mindegyikén résztvevőként üdvözölhetjük, de mindenféleképpen a szakkollégium tagjainak sorában. Számítok a Bethlen István Szakkollégium tehetséggondozó szervezetében közreműködő oktatók jövőbeli részvételére azért, hogy a hallgatóknak magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtsunk, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

Dr. Földi Kata Szakkollégiumi mentor


3

NTP-SZKOLL-14-0061 - Bethlen István Szakkollégium szakmai tevékenységének támogatása

4


Lakatos Adrien Noémi – Horváthné Kökény Annamária


A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára Lakatos, Adrien Noémi – Horváthné Kökény, Annamária: The Effect of the Economic Crisis on Foreign Currency Loan Holders Összefoglaló A devizahitel megjelenése óta rengeteg jó és rossz kritikát kapott, mert a 2008-ban megjelenő gazdasági válság hatására megnövekedtek az árfolyammozgások és a hitelek törlesztő részletei is. A felvételkor kedvezőnek tűnő devizahitel konstrukciók így egyre nagyobb terhet jelentettek a hitelfelvevőik számára. A 2008-ban kitört válság váratlanul érte a devizahitellel rendelkező országokat, akik nem rendelkeztek válságkezelő mechanizmusokkal, amik elősegítették volna a válság kezelését. Hatására egyre több és több devizahiteles került bajba a növekvő törlesztőrészlete miatt. A Magyar kormány 2008 óta folyamatos válságkezelő intézkedéssekkel próbál segíteni a devizahiteleseken, mint például: árfolyamgát, otthonvédelmi akcióterv, rögzített árfolyamon való végtörlesztés, forintosítás. A 2015. februártól hatályban lévő kötelező forintosítás sok devizahitelesen segített, de még mindig vannak olyan devizahitelesek, akik nem tudtak élni az elszámolás lehetőségével és szükségük lenne hasonló állami segítségre a hitelterheik csökkentéséhez. Így sajnos a devizahitelesek problémája még nincs teljes egészében megoldva, de jó úton haladunk felé. Kulcsszavak: devizahitel, válság, válságkezelés, megoldások, forintosítás

Abstract Since the appearance of the foreign currency denominated loan it has received a lot of good and bad criticism because - due to the crisis of 2008 - the exchange rate movements and the loan instalments increased. While the foreign currency credit was favourable at the time of borrowing, later it became a big problem for the borrowers. The crisis of 2008 was unexpected for the countries who have foreign currency loans, and who did not have crisis management mechanisms which could help to manage the crisis. Because of the crisis more and more people have got into trouble about their increasing loan instalments. Since 2008 the Hungarian government has been trying to help the Hungarian people with crisis management measures, like exchange rate pegging, home protection action plan, repayment at a fixed exchange rate, converting the loan into Hungarian forint, etc. Since February 2015 the compulsory conversion of loan into HUF has been in force and it has helped a lot of people having a foreign currency loan but there are still people who cannot take advantage of the settlement and need similar state help to decrease their credit burden. So unfortunately the problem of people having a foreign currency loan has not been solved completely but we are on the good track. Key words: foreign currency, economic crisis, crisis management, solutions


5

A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára A devizahitel megjelenése óta rengeteg jó és rossz kritikát kapott, mert a 2008-ban megjelenő gazdasági válság hatására megnövekedtek az árfolyammozgások és a hitelek törlesztő részletei is. A felvételkor kedvezőnek tűnő devizahitel konstrukciók így egyre nagyobb terhet jelentettek a hitelfelvevőik számára. A 2008-ban kitört válság váratlanul érte a devizahitellel rendelkező országokat, akik nem rendelkeztek válságkezelő mechanizmusokkal, amik elősegítették volna a válság kezelését. Hatására egyre több és több devizahiteles került bajba a növekvő törlesztőrészlete miatt. A Magyar kormány 2008 óta folyamatos válságkezelő intézkedéssekkel próbál segíteni a devizahiteleseken, mint például: árfolyamgát, otthonvédelmi akcióterv, rögzített árfolyamon való végtörlesztés, forintosítás. A 2015. februártól hatályban lévő kötelező forintosítás sok devizahitelesen segített, de még mindig vannak olyan devizahitelesek, akik nem tudtak élni az elszámolás lehetőségével és szükségük lenne hasonló állami segítségre a hitelterheik csökkentéséhez. Így sajnos a devizahitelesek problémája még nincs teljes egészében megoldva, de jó úton haladunk felé. Kulcsszavak: devizahitel, válság, válságkezelés, megoldások, forintosítás

DEVIZAHITELEK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON A devizahiteleknél az idegenpénzben kapott pénzösszeget kell hazai pénzben törleszteni. A jogszabályok különbséget tesznek devizahitel, devizaalapú hitel és devizában nyilvántartott kölcsön fogalma között. Azonban a devizahitel lényege szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a bank által folyósított összeget milyen pénzben kell majd az adósnak visszatörlesztenie, mint ahogy annak sincs, hogy a folyósítás milyen pénznemben történik. A devizahitel attól válik devizahitellé, hogy a felek a szerződéskötésükkor a szerződésükben a tartozást devizában jelölték meg (Gárdos – Nagy, 2013).

6

A devizahitelek megjelenése Magyarországon a 2000-es évek elejére tehető. Az ötlet osztrák piacról jött, ahol az ottani bankok a kilencvenes években a svájci határ közelében élő Svájcban dolgozó munkások számára nyújtottak frank alapú hiteleket, amik gyorsan népszerűek lettek az országban. A devizahitelezés hazánkban elsőként a gépkocsi finanszírozásban jelent meg 2000-2003 között. A devizahitel növekedését és elterjedését abban az időben teljes egészében ez a hiteltípus adta. 2002-2003 között már látszott az állam számára, hogy a kamattámogatott forinthitelek évről évre egyre nagyobb terhet jelentenek a költségvetésnek, így elkezdte ezeket a támogatásokat kivezetni, ami a teljes hitelezési piac visszaesését vetítette előre. A forinthitelek támogatásának jelentős korlátozása megalapozta a devizahitelek elterjedését, valamint az a tény is, hogy abban az időben a devizakamatok még a támogatott forinthitel kamatainál is jóval alacsonyabbak voltak. Így a piacon 2004-től kezdtek elterjedni a devizaalapú lakáshitelek, majd 2004-2005 között a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek is kezdtem megjelenni. A devizaállomány legnagyobb mértékű növekedése a 2006-2008-as időszakra tehető. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a jövedelemnövekedés megállt, ráadásul 2006-tól kezdődően a reáljövedelmek is elkezdtek csökkeni. Azonban ekkorra a háztartások már hozzá szoktak egy adott életszínvonalhoz és a jövedelem kiesésüket hitelekkel próbálták meg pótolni. Ennek következtében olcsónak tűnő s enyhe feltételekkel kínált devizahiteleket vettek fel, mert a kormány nem ösztönözte őket arra, hogy forintalapú jelzáloghiteleket vagy fix kamatozású forinthiteleket igényeljenek. A 2008-ig szűk árfolyamsáv miatti stabil árfolyam Magyarországon szintén hozzájárult a devizahitelek elterjedéséhez. Ráadásul a hazai bankok egyre kockázatosabb termékeket nyújtottak egyre kockázatosabb ügyfeleknek, aminek következtében egyre több ügyfelük lett. A 2008-as válság hatására a devizahitelek állományának növekedése megállt, majd lassú csökkenésbe kezdett (Balás – Nagy, 2012).



A DEVIZAHITELEK KOCKÁZATAI A devizahitel a megjelenésekor és az azt követő években látszólag a legkedvezőbb hitelfajta volt. Ennek az volt az oka, hogy a deviza pénzpiaci alapkamatlába a jegybanki alapkamathoz viszonyítva sokkal alacsonyabb volt. Azonban ennél a hiteltípusnál különböző olyan költségek és kockázatok is megjelenhetnek, amik a forint hiteleknél nem. A két legnagyobb megjelenő kockázat az árfolyamkockázat és a kamatkockázat, amivel sokan nem számoltak mikor felvették a hitelüket (Gál, 2013).

A devizakölcsönök legnagyobb kockázatát a deviza árfolyamváltozások okozzák. Amikor felvesszük a devizahitelt, akkor a kölcsönt nyújtó hitelintézet a felvett hitel összegét vételi árfolyamon átszámolja forintra, mintha azt megvásárolná az ügyféltől. Az így kiszámolt összeget fizeti ki forintban az ügyfélnek. A hiteltörlesztésekor ez a folyamat fordítva megy végbe. Fontos leszögezni azt, hogy a bank mindenesetben a szerződésben fixált deviza törlesztőrészletet várja el az ügyféltől, de ez az összeg forintra átváltva a devizaárfolyamoktól függően változhat (PSZÁF, 2008). Az árfolyamkilengések, ahogy az az 1. ábrán látszik a válság előtti években hosszabb távon kiegyenlítődtek, de a válság kitörése után már nem.

1. ábra: Árfolyam alakulása, svájci frank, euró, japán jen

Forrás: Magyar Nemzeti Bank Árfolyam kalkulátor

A legfőbb gond a devizahitel felvevőknél abból adódott, hogy nem számoltak a törlesztőrészletek növekedésével és azzal, hogy ez a növekedés hosszútávon tartós is maradhat. A kockázat elkerülése érdekében a hitelfelvétel előtt költségvetési tervet kellett volna készíteniük a háztartásoknak tartalékot hagyva maguknak az esetleges törlesztőrészlet emelkedésekre.


GAZDASÁGI VÁLSÁG 2007 nyarán az Amerikai Egyesült Államoktól kiindulva a jelzálogpiacon válság alakult ki. A probléma eleinte elszigeteltnek tűnt, de később a gazdaság másik ágazataira is átterjedt és az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb krízissé vált. 2009 tavaszára az egész világon érezni lehetett a válság következményeit (Bitai, 2009).

7

A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára A válság egyre nagyobb elterjedésének következtében egyértelművé vált, hogy az eddigi években folytatott hitelezési politika nem folytatható tovább és a forint árfolyamának ingadozása miatt sürgős intézkedéseket kell tenni a devizahitelesek megsegítése érdekében (Holmár, 2012). A továbbiakban ezek közül az intézkedések közül a végtörlesztést, az árfolyamrögzítést és a forintosítást vizsgáljuk.

VÉGTÖRLESZTÉS Az országgyűlés 2011. szeptember 19.-én szavazta meg a végtörlesztésről szóló CXXI. törvényt, amely lehetővé tette az adósoknak, az év végéig történő, rögzített árfolyamon való

végtörlesztést. A törvény értelmében a deviza-, devizaalapú, jelzáloghitel- vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseknél az adósok jogosultak a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésre. A kedvezményes végtörlesztés lehetősége 2011 szeptemberétől 2012 februárjáig tartott, mely időszak alatt 169.256 devizahitelt végtörlesztettek az adósok, összesen 1.354 milliárd forintos tartozástól megszabadulva. A végtörlesztés során 180 forintos frank árfolyamon vagy 250 forintos euró árfolyamon vagy japán jen esetén 2 forintos árfolyamon a devizahitel szerződést le lehetett zárni és ki lehetett egyenlíteni a fennálló tartozást (Hvg, 2014).

2. ábra: A végtörlesztések finanszírozása

Forrás: HVG,2014

A végtörlesztéssel az volt a probléma, hogy nem a megfelelő rétegen segített. Ebben az időszakban a végtörlesztések kétharmadát megtakarításokból fizették ki és csak egyharmadát finanszírozták új forinthitelből (lásd 2. ábra).

ÁRFOLYAMGÁT 2012. április 1-jén hatályba lépett, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának

8

rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény, amely értelmében, 60 hónapos, legfeljebb 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a háztartások rögzített árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 2,5 HUF/JPY) törleszthetik a meglévő devizahiteleiket. Ez idő alatt a forint gyűjtőszámlán, az adós által megfizetendő hitelként „csak” a törlesztőrészlet különbözet tőke részét tartják nyilván az ügyfelek általi forint alapú tartozásként, amit


Lakatos Adrien Noémi – Horváthné Kökény Annamária majd az eredeti hitellel azonos futamidő alatt kell megfizetnie az ügyfeleknek, adott forinthitel kamatok mellett. A gyűjtőszámlán összegyűlt tartozást a 60 hónap lejárta után kell majd elkezdeni törleszteni. Elengedésre kerül az ún. mentesített követelésrész. Ennek felét a magyar állam negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére, a másik részét maga a pénzügyi intézmény téríti meg, viszont a törvényben rögzítésre került felső sávhatár (270 HUF/CHF, 340 EUR/HUF, 3,3 HUF/JPY) feletti árfolyammal számolt törlesztőrészletet teljes egészében a magyar állam téríti meg. A rögzített árfolyamon történő hiteltörlesztési időszak során tehát az ügyfeleknek alacsonyabb volt a havi törlesztési kötelezettségük. Ez viszont azzal járt volna, hogy a kedvezményes időszak lejárata után megemelkednek az ügyfelek havi fizetési kötelezettségei, mivel egyrészt már nem a rögzített árfolyamon kell a havi fizetési kötelezettségeiket teljesíteni,

másrészt a gyűjtőszámlán összegyűlt forint alapú hitelt is el kellett volna kezdeniük törleszteni, amit ráadásul párhuzamosan fizetniük kell az eredeti deviza hitel törlesztése mellett (Horváthné Kökény, 2012). Az árfolyamgátas ügyfeleknek a devizahitelek forintosítása során az állam elengedte az állam által korábban átvállalt részt, a bankok viszont beszámították a hitel forintra való átváltásakor megvalósult elszámolás során visszajáró összeg terhére a bankok általi részt. A forintosítás során az árfolyamgátas ügyfelek forint gyűjtőszámlái nagyrészt megszüntetésre kerültek, de a többi devizaadóssal ellentétben a 2014. évi LXXVII. törvény alapján választási lehetőséget kaptak, hogy a forintosítás után az árfolyamgátas kedvezményes törlesztő részletet fizetik továbbra is, legfeljebb 2017. június 30-ig vagy a forintosított hitel magasabb törlesztőrészletén törlesztik tovább hitelüket.

3. ábra: A törlesztőrészletek várható alakulás a következő években egy átlagos hitel esetében

Forrás: Metropol-Ráskai, 2014

A jegybank adatai szerint egy tipikus devizaadósnál a szerződés kötéskori tőketartozása 5,6 millió forint volt, ami ma 7,5 millió forint, az elszámolás után pedig 6 millió


forint (lásd 4. ábra). Míg a törlesztő részlet a hitelfelvételekor 40 ezer forint volt, ma az 78 ezer forint (Metropol-MTI,2014).

9

A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára 4. ábra: Egy átlagos hitel törlesztésének az alakulása Kezdetben

Jelenleg

Elszámolás után

Fennálló tőketartozás

5,6 millió Ft

7,5 millió Ft

6,0 millió Ft

Hitelköltség

5,7%

7,8%

5,7%

Kamatfelár CHF Libor felett

3,4 % pont

7,8%pont

5,7%pont

Törlesztő részlet

40ezer Ft

78ezer Ft

56 ezer Ft

Forrás: Saját szerkesztés (Metropol-MTI, 2014) adatai alapján

kamatfeláraival, azzal a megkötéssel, hogy ez nem lehet kevesebb, mint 2%, melynek mértékét az esetleges kezelési költséggel csökkentett mértékben kell meghatározni.

FORINTOSÍTÁS 2014-ben a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot, amely a devizahitelekkel kapcsolatban szinte minden fontos kérdésre választ ad: 

A jelzálog fedezetű hiteleket forintosítják fix árfolyamon.



A forintosítás, annak ellenére, hogy az ügyfelek csak március-áprilisban kapják meg a banki értesítést, már február 1jével hatályos.



A hitelek kamatai a 3 havi BUBOR-hoz kötöttek.



A forintosított devizahitelek kamatfelárai megegyeznek a hitelek eredetei



Csak speciális esetekben maradhatnak a hitelek devizában. A törvény azokra a devizahitelekre és lízingszerződésekre vonatkozik, amelyeket 2004. május 1-e és 2015. február 1-je között kötöttek és jelzálog fedezetűek, devizaalapúak vagy devizahitelek. 2015. február elsejei hatállyal tehát forintosították a deviza-, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződéseket. A hitel átváltása a 2014. évi LXXVII. törvény alapján történt, az 5. ábrán látható árfolyamok alapján:

5. ábra: Különböző devizák forintra váltási árfolyama: Devizanem

Forint

1CHF

256,47

1EUR

308,97

100JPY

216,30

1USD

236,56 Forrás: Saját szerkesztés a 2014. évi LXXVII. törvény alapján

10


Lakatos Adrien Noémi – Horváthné Kökény Annamária A forintosítás során a bankok az ügyfeleikkel el is számoltak a 2014. évi XL. törvény szabályai alapján. A korábban tisztességtelenül felszámított összegeket jóváírták a forint gyűjtőszámlák terhére, a tőketartozásból vagy azok visszafizetésre kerültek közvetlenül az ügyfelek részére, amennyiben a tartozás már kevesebb volt, mint a visszajáró összeg. A 2014.évi LXXVII. törvény értelmében a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztőknek nem járt automatikusan a banki elszámolás. Az a körülbelül 170 ezer ügyfél, aki kedvezményesen végtörlesztett, 2015. március 1 és 2015. március 31 között, 10 ezer forint ellenében kérhette a bankjától az elszámolást. Közülük viszont, akik a végtörlesztés érdekében forint hitelt vettek fel ingyenesen igényelhették az elszámolást. Csak azok az ügyfelek hitelei maradhattak devizában, akikre érvényes a feltételek valamelyike. Nekik az elszámoló levél kézhez vétele után 30 napon belül jelezniük kellett a szándékukat, hogy továbbra is szeretnék devizahitelüket devizában tartani. A banknak pedig további 30 napon belül kellett elbírálni a kérelmüket, hogy az adós valóban megfelel-e a szigorú követelményeknek. Ha az adós egyik feltételnek sem felel meg, akkor a törvény alapján a hitelszerződése automatikusan forintosításra került. Devizában azok az ügyfelek tarthatták meg hiteleiket, akiknél:   



a forintra váltás utáni kamat magasabb lenne, mint az eredeti devizás kamat, vagy akinek a szerződése 2020 végéig lejár, vagy aki igazolja, hogy a várható törlesztő részletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van devizában. Ez adóstársak esetében összesítve értendő. vagy aki a jövedelemarányostörlesztőrészlet mutató alapján megfelel az új, 2015 januárjától érvényes jegybanki szabályoknak a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján. Ennek megfelelően az ügyfél 400 ezer forint alatti havi igazolt


jövedelmének 10 százaléka mehet svájci frankos hiteltörlesztésre vagy eurós hitel esetében 25 százalék ez az arány. 400 ezer forint feletti jövedelem esetében 15, illetve 30 százalékáig terhelhető az ügyfelek jövedelme. Fontos az ügyfeleknek azt is figyelembe kellett venniük döntésük meghozatalakor, hogy aki most nem élt a forintosítás lehetőségével az a jövőben már nem kezdeményezheti az átváltásta jelenlegi kedvező feltételek mellett. A 2014. évi LXXVII. törvényt követően a bankoknál megkezdődött a versengés, hogy minél több ügyfelet csábítsanak magukhoz, hogy az ő forintalapú hitelükkel váltsák ki a korábbi deviza, illetve devizaalapú hitelüket.

ÖSSZEGZÉS Véleményünk szerint a deviza és a devizaalapú hitelek alapvetően megfelelő hitelkonstrukciók lehettek volna, két feltétel teljesülése esetén: 



Az egyik feltétel a hitelt felvevők kellő pénzügyi kultúrája, ami biztosította volna azt, hogy mérlegelni tudják az addig megszokottól merőben más feltételekkel folyósított hitelek kockázatát. A másik feltételnek a bankok oldalán kellett volna teljesülnie. Amennyiben kevésbé agresszív hitelezési politika mellett, szigorúbb feltételekkel nyújtották volna a hiteleiket és az eladási-vételi árfolyam különbözet, valamint a deviza árfolyamváltozás következményeként keletkező többletterheket nem hárították volna át kizárólag az adósokra, úgy a válság következményei sokkal kevésbé sújtották volna az adósokat.

Egyértelmű tény ugyanis, hogy a 2008-as válságot megelőzően – sőt még az azt követő pár évben is - ha az ügyfelek családi költségvetésük lehetőségeit, valamint a törlesztőrészlet emelkedésének kockázatát figyelembe véve vették volna fel a devizahitelüket, akkor jobban jártak, mintha 11

A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára forint hitelt vettek volna fel. Azonban ez a megállapításunk sajnos a legtöbb devizaadósra nem teljesül és az ügyfelek túlnyomó része rosszul járt a devizahitelével, mert jelenleg több a tartozása forintban, mint az eredetileg a hitel felvételekor volt, annak ellenére, hogy évek óta törleszti azt. Ha forintban vette volna fel a hitelét és abban kezdte volna el törleszteni, akkor mára már alacsonyabb lenne a tőketartozása és kevesebb

összeget kellene a bankjának összesen visszafizetnie, mint azt kell az eredeti devizahitele esetében. A pénzügyi döntéseinkre is igaz, hogy sok esetben csak utólag derül ki, hogy jól vagy rosszul döntöttünk. Mindenesetre érdemes a mindenkori lehetőségeinket figyelembe véve a lehető legoptimálisabbat kiválasztani. Ehhez elengedhetetlen feltétel a pénzügyi ismeretek megfelelő ismerete.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.]

[5.] [6.] [7.] [8.]

[9.] [10.] [11.] [12.] [13.] [14.] [15.] [16.] [17.]

[18.]

12

Balás T. - Nagy M.(2012): A devizahitelek átváltása forinthitelekre. Hitelintézeti Szemle, 2012/10., 416–430 pp. Bitai L. (2009): A hitelválság rövid története http://www.magyarmagnas.ro/tozsde/oktatas/a-hitelvalsag-rovid-tortenete.html Letöltés dátuma:2015.03.02 Gál E. (2013): Hitelkérelem, banki ismeretek, TÁMOP 4.1.2. könyvek, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d3_hitelkerelem_jav_scorm/ 6_1_5_devizahitelek_y3o7uYW0OQ9pxiKl.html Letöltés dátuma: 2015.02.20 Gárdos I.- Nagy A. (2013): A devizahitel jogi alapkérdései, Hitelintézeti Szemle, 2013/5., 371 – 387 pp. Holmár K. (2012): Mérlegen a valóság, avagy a hazai devizahitelezés nyertesei és/vagy vesztesei, Hitelintézeti szemle, 2012/10.,33-43 pp. Horváthné Kökény A. (2012): Jelen és/vagy jövő, azaz a megtakarítások dilemmája, Hitelintézeti szemle, 2012/10., 101-110 pp. Hvg, (2014): Végtörlesztők: Egyszer már milliókat nyertek, de most is van keresnivalójuk, http://hvg.hu/gazdasag/20140702_Vegtorlesztok_egyszer_mar_milliokat_nyert Letöltés dátuma:2015.03.22 Metropol-MTI (2014): MNB: A bankrendszer kibírja a forintosítást, 2014. november 13. Metropol-Ráskai (2014): Árfolyamgátasok kérdése, 2014.december 3. PSZÁF (2008): Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: Devizahitelek http://www.akontroll.hu/userfiles/file/ujsag/200905_Devizahitelek.pdf Letöltés dátuma: 2015.04.15 2011 évi CXXI. törvény a végtörlesztésről 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről 2013. évi VXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2014. évi LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről 2014. évi XL. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről http://www.bankracio.hu/hitelkalkulator/hitelkivaltas/16-lakashitel-kivaltas Letöltés dátuma: 2015.04.18


Drávucz Tímea - Horváthné Kökény Annamária

Drávucz Tímea - Horváthné Kökény Annamária

Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által Drávucz, Tímea - Horváthné Kökény, Annamária The Implementation of a Crucial Project in Jászladány by the European Union Abstract Highlighting the importance of the aids given by the European Union we are discussing the question of by which resources a project can be realized and what goals they have to meet. Within it we focus on the implementation of a specific project, the Social Reformation Operational Programme (Code number: TÁMOP – 5.3.6-11/1) complex settlement programme (ensuring a complex human service access) through the example of Jászladány. The aim of the research is to demonstrate with the help of the project how the European Union contributes not only to the economic and social development of the country, but also helps to change the European Union's citizens’ personal life and attitudes. Key words: European Union, support, project, economic and social development, changing of personal life Összefoglaló Az Európai Unió által nyújtott támogatások fontosságát kiemelve kitérünk arra a kérdésre, hogy milyen források által valósulhat meg egy-egy projekt és milyen célokat kell, hogy megtestesítsen. Ezen belül egy konkrét projekt, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Kódszám: TÁMOP5.3.6-11/1) Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) megvalósulását elemezzük Jászladány példáján keresztül. A kutatás célja, hogy a projekt segítségével bebizonyítsuk, hogy az Európai Unió hogyan járul hozzá nemcsak az ország gazdasági és társadalmi előbbre jutásához, hanem egy uniós polgár személyes életének, szemléletmódjának megváltoztatásához. Kulcsszavak: Európai Unió, támogatás, projekt, gazdasági és társadalmi előbbre jutás, személyes élet megváltoztatása

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE Közvetve vagy közvetlenül minden uniós polgárra hatással vannak az EU költségvetéséből finanszírozott tevékenységek. Az EU területén élő több mint 500 millió ember hasznát látja valamilyen módon az uniós büdzsének. A ráfordításoknak köszönhetően egészségesebben, tudatosabban táplálkozhatunk, biztonságosabb élelmiszerek kerülnek fel az üzletek polcaira. A diákjaink előtt új


lehetőségek nyílnak meg az által, hogy külföldön is tanulhatnak: kulturális csereprogramokban vehetnek részt, fejleszthetik a nyelvi készségeiket és megtanulhatják, hogyan álljanak helyt egy idegen környezetben. Az uniós költségvetés támogatja a munkahelyteremtést is, segíti az uniós polgárokat, hogy belépjenek, vagy éppen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A finanszírozások hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez is: közlekedésünket új és jobb úthálózatok, vasúti 13

Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által rendszerek és repülőterek teszik könnyebbé. Azonban fölmerülhet a kérdés, hogy az Európai Unió milyen forrásokból képes megvalósítani ezeket a célokat? Honnan származik a bevétele, és milyen kiadásokkal kell szembenéznie nap, mint nap? Annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, érdemes közelebbről megvizsgálnunk az Európai Unió költségvetését, kitérve annak jellegzetességeire, szerkezetére. Az Európai Unió költségvetése jelentősen eltér a nemzetállamok költségvetéseitől.

Bizonyos szempontból sokkal szélesebb körű, mint a nemzetállamok büdzséje, melyeknek középpontjában a saját gazdaságuk működtetése, igazgatása áll. Másrészt azonban jóval szűkebb, mint a nemzeti költségvetések mérete, ugyanis az EU GNI-ének hozzávetőleg 1%-át osztja újra, szemben a tagállamok nemzeti költségvetésével, melynek aránya közel 50% (Horváth, 2007). A költségvetéssel szemben felállított egyik legfontosabb követelmény az, hogy annak mindig egyensúlyban kell lennie, vagyis a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket.

1. ábra: A költségvetés bevételei, kiadásai

Forrás: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, 2014

AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA A kiadás tételeiből látható, hogy az Unió nagy gondot fordít az elmaradottabb tagállamok gazdasági, társadalmi felzárkóztatására. Ez a felzárkóztatás a regionális politika egyik legfontosabb célkitűzése. A különbségek mérséklése érdekében a tagállamok fejlesztési támogatásokban részesülhetnek. A támogatásokra több pénzügyi alap is rendelkezésre áll, mint például a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap.

14

A strukturális alapok legfontosabb feladata az Európai Unión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának megteremtése. A Strukturális Alap négy alap – Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz - összekapcsolásával jött létre. A 2007-2013-as időszak óta azonban már csak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap képezi ezt a pénzügyi alapot (Horváth, 2007). ECONOMICA 2015. 2. szám

Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az EU strukturális alapjainak legnagyobb részét képezi. Intézkedései leginkább a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi problémák megoldására irányulnak. Európai Szociális Alap pedig egy olyan szociális feladatot ellátó közösségi alap, amelynek elsődleges célja a munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése (Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, 2014). A Kohéziós Alap teljesen független a Strukturális Alaptól. Legfőbb célja, hogy az Unió azon kevésbé fejlett államait támogassa, amelyek egy főre jutó GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át (Horváth, 2007). Ez az alap a jogosult országoknak olyan támogatásokat nyújt, amelyeket infrastrukturális fejlesztésekre, mint például környezetvédelmi, közlekedési és szállítási infrastruktúrára fordíthatnak. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan az Európai Unió a költségvetésének legnagyobb hányadát – 351,8 milliárd eurót – a regionális politika támogatására különítette el. A jelenlegi hét éves periódusnak 5 alapvető célkitűzése van: a foglalkoztatás, a K+F/innováció, az éghajlatváltozás/energia, az oktatás és a szegénység/társadalmi kirekesztés (Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, 2014).

KOMPLEX TELEP-PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZLADÁNYON Magyarország 2004. május 1-jén kilenc másik országgal karöltve – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus és Málta – belépett az Európai Unió közösségébe (Horváth, 2007). A csatlakozást követően széleskörű lehetőségek nyíltak meg hazánk számára, hogy pályázhasson különböző uniós támogatásokra. Ezek a támogatások Magyarország számára évente több száz milliárd forint uniós forrásokat ECONOMICA 2015. 2. szám

jelentenek. Az állam saját erejéből nem volna képes ilyen nagy összegű fejlesztési forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy elősegítse az ország gazdasági és társadalmi modernizációját, valamint az életszínvonal emelkedését. Az EU éppen ezért törekszik arra, hogy támogatásaival segítse nem csak maga az ország, hanem egyegy magyar állampolgár előbbre jutását is. A pályázat egyik legfontosabb előnye lehet, hogy olyan célok megvalósítására nyújthat támogatást, amelyekre önerőből már nem volna lehetőség. Mondhatni egy „égből” jött pénz, amelyhez rendkívül előnyös finanszírozási forma társul. Azonban a pályázat előkészítésének, benyújtásának is megvannak a terhei, ami az adminisztrációs költséget jelentősen megnöveli. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy sikeres pályázat megírásához, egy projekt végrehajtásához nagy szakértelem is szükséges. Ennek ellenére azonban mégis megéri vállalni a kockázatot annak érdekében, hogy élhessünk a projektek által nyújtott támogatásokkal és változást érhessünk el az élet különböző területein, mint például a gyermekjóléti szolgáltatások, a közösségfejlesztés, az oktatás, a felnőttképzés és foglalkoztatás területén. Ezeket a témákat külön-külön is felkarolhatja egy adott projekt, viszont létezik olyan is, amely egyszerre támogatja ezeket a területeket. Ilyen például a komplex telep-program is. Közvetve vagy közvetlenül mindannyian láthattuk már, milyen nehézségekkel is kell megküzdenie egy olyan családnak, aki halmozottan hátrányos helyzetbe került, akár az alacsony iskolai végzettség, akár az anyagi terhek miatt. Az elmúlt évek során több projekt próbálta felkarolni ezeket az egyéneket, családokat, hogy segítse a társadalmi felzárkózásukat, azonban a törekvések azt mutatják, hogy a projekteket szolgáló eszközök összehangolása és ütemezése nem mindig tudta ezeket maradéktalanul támogatni. Ez a komplex telep-program ezeket a tapasztalatokat szem előtt tartva került megtervezésre: lehetőséget biztosít komplex, több fejlesztési elemet tartalmazó projektek megvalósítására. 15

Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által A Jászladány Nagyközségi Önkormányzatnak is nap, mint nap szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy a településen számos olyan ember él mélyszegénységben, aki saját erejéből mára már nem képes kitörni ebből a helyzetből. Ennek érdekében már több projekt is indult a településen, de a még hatásosabb eredmény eléréséhez az önkormányzat benyújtotta a TÁMOP 5.3.6-11/1-2012-0083 című projektre a „Komplex telepprogram megvalósítása Jászladányon” című pályázatot. A pályázat

sikeres volt, így az önkormányzat 2014. április 1-jével hozzáfoghatott a projekt megvalósításához, melynek előnyeiből közvetlenül 106 fő részesülhet a Bem Apó telepen. A projekt megvalósítására több mint 140.000.000 forint összegű támogatás állt rendelkezésre, mely megosztásra került a Konzorcium tagjai között annak értelmében, hogy ki milyen feladatokat látott el (Támogatási szerződés, 2014).

2. ábra: Konzorcium tagjainak feladatkörei

Forrás: Támogatási szerződés, 2014

A támogatás legfőbb célja a Bem Apó telepen élő, a programba bevont személyek társadalmi hátrányának felszámolása, enyhítése. Ennek érdekében a komplex telep-program fontos feladatnak tűzte ki a telepen élők szociális, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását. A szakmai vezetővel folytatott beszélgetés rávilágított arra, hogy ezen célok megvalósítása különösen fontos Jászladány és a programba bevont személyek számára. Évek óta kevés munkalehetőség van a településen. Ebből adódóan számos családnak kell szembenéznie a mindennapi megélhetés nehézségeivel. A helyben elérhető

16

munkahelyek száma nagyon korlátozott, a település távol van a fő közlekedő utaktól, így nem vonzó a vállalkozások számára. A környező településeken már nagyobb a kínálat a munkaerőpiacon, azonban nem egyszerű tömegközlekedési eszközökkel eljutni ezekbe a városokba a többműszakos munkakezdésre. Így az érintett személyek leginkább csak segélyből élnek, jövedelmüket csupán alkalmi munkákkal tudják kiegészíteni. A foglalkoztatás mellett az oktatás területén is változásra van szükség. A célcsoport tagjainak nehézségeket okoz a tanulás is, mert olvasásuk lassú és a szöveg értelmezése is problémát jelenthet. Annak láttán, hogy milyen nehéz is egy biztos


Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által munkahelyet találni, a képzés iránti motivációjukat is sokan elveszítették már. Éppen ezért a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat fontosnak találta azt, hogy valamilyen módon hozzájáruljon az ilyen hátrányos helyzetben élő családok megsegítéséhez. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat saját erejéből nem volna képes a kitűzött célok elérésére, azonban a komplex telep-program által mégis lehetőség nyílik arra, hogy a célcsoport tagjainak segítsenek az előre jutásban. A komplex telep-program tehát annak érdekében, hogy segítsen felszámolni a Bem Apó telepen élők körében felhalmozódott hátrányokat, különböző lépéseket tesz a következő területeken (Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program c. pályázati felhíváshoz): 



Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és közösségfejlesztés A Jászladány Nagyközségi Önkormányzat különböző programok megszervezésével segíti elő a kapcsolatépítést a bevont személyek és a település lakosai között. Ilyen rendezvény volt például a Kihívás napja, valamint a Ladány napja. A közösségfejlesztés mellett az életvezetési tanácsadás, a tudatosabb családtervezés is nagyon fontos téma, ezért felállítottak egy Fészekrakó csoportot, amelyben 5 pár vesz részt, akik megtanulhatják felelősségteljesen irányítani életüket és sikeresen megszervezhetik saját szociális környezetüket. Oktatási, nevelési szolgáltatások biztosítása A projekt kiemelt célja az oktatási, nevelési szolgáltatások nyújtása, hiszen ez biztosítja a későbbi eredményes közoktatási fejlesztés lehetőségét. Ezért nagyon fontos a programban részt vevő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése. Éppen ezért a Konzorcium tagjai felvették a kapcsolatot a Móra Ferenc Általános Iskolával, és


megkezdődött a telepen élők felzárkóztatása a matematika és az anyanyelv területén. 

Egészségügyi szolgáltatások elérésének javítása A célcsoport egészségügyi állapotának javítása érdekében megkezdődtek az egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, valamint a dohányzásleszokást és az alkoholproblémák megoldását segítő programok szervezése is. Ugyanakkor, elindult 2 csoport is, ahol a fiatalok nyíltan beszélhetnek személyes problémáikról, megoldást keresve azokra a tanácsadók segítségével.



Felnőttoktatás, felnőttképzés, szakképzés E terület legfőbb célja a képesség-, készségés kompetenciafejlesztő programok megvalósítása, egyének felkészítése a munkavállalásra, valamint a szakmai kompetenciák fejlesztése is. Ennek érdekében 2014. december 23-án 2 betanító képzés indult el, a kőműves munka és háztáji gazdálkodás, 27 fő részvételével. Ezt megelőzően az „IMPULZUS” Egyesület október, november és december hónapban motiváló és felkészítő csoportokat szervezett a bevont személyek számára, hogy a közösségformálásban segítséget nyújtson.



Foglalkoztatás elősegítése A program egyik legfontosabb tartalmi eleme a foglalkoztatás elősegítése, mely magába foglalja a helyi, térségi munkalehetőségek feltárását, a munkáltatókkal való együttműködés kialakítását, valamit a munkahely megőrzését támogató tevékenységeket. A Konzorcium tagjai, annak érdekében, hogy segítsenek munkát találni nem csak a programba bevont személyek számára, hanem bármely más jászladányi lakosoknak is, felvették a kapcsolatot a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó FAVOR DUÁL Kft-vel.

17

Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által Annak érdekében, hogy megismerhessék ezt a munkahely keresési lehetőséget, toborzást tartottak, melyen szép számban vettek részt az érdeklődők. Azóta már van olyan személy a célcsoport tagjai közül, akinek sikerült elhelyezkednie a Kft. által.

SZEMÉLYES TAPASZTALATOK Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk arról, hogyan is valósul meg Jászladányon a komplex telep-program, lehetőségünk nyílt arra, hogy közelebbről megvizsgálhassunk egy képzést. A projekt során 27 fő betanító képzésben vehet részt: 12 nő háztáji gazdálkodásban, 15 férfi pedig kőműves munkában dolgozhat. A betanító képzésbe egy kompetencia felmérés által kerülhettek, ahol legfőképpen a munkavállaló készségeket és képességeket mérték fel. A képzés 9 hónapig tart, elméleti és gyakorlati részből épül fel, november elején pedig egy szóbeli vizsgával zárul. Korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati részre, így az elméleti oktatás az első három hónapban már lezajlott. Ennek során különböző ismereteket sajátíthattak el a résztvevők a képzéssel kapcsolatban, mára pedig az itt megszerzett elméleti ismereteiket a gyakorlatba is ültethették. A program azonban jóval túlmutat a háztáji gazdálkodással, kőműves munkával megszerzett tapasztalatokon. A képzések során a résztvevők egymásra vannak utalva, így meg kell tanulniuk azt is, hogyan tudnak együttműködni, egy csapatban dolgozni. Meg kell tanulniuk egymáshoz alkalmazkodni, a feladatokban egyenlő arányban részt venni és olykor problémákkal szembenézni, megoldani. A résztvevők a képzés során megélhetési támogatásban is részesülnek. Sokuknak nagy segítséget jelent ez a támogatás akár a mindennapi megélhetéshez, akár a családjuk támogatásához, akár a jövőbe való befektetéshez. A beszélgetések során

18

megtudhattuk, hogy kinek milyen álma, elképzelése volt a jövőjét illetően. Azonban erről szinte mindenki csak múlt időben beszélt. A terveiket akár az anyagi, akár a családi háttér miatt félre kellett tenniük. Viszont volt egy lány, aki elmondta, az itt kapott támogatást folyamatosan félreteszi annak érdekében, hogy később a továbbtanulásába fektethesse. Meg van a vágya, hogy kitörjön ebből a közegből, és úgy érzi ez a program kellő lendületet és önbizalmat adott, hogy megtegye az első lépést e célja felé.

ÖSSZEFOGLALÁS 2004. május 1-jével Magyarország is az EU tagállamának tudhatja magát. Ez a 11 év hazánk számára számos lehetőséget nyújtott arra, hogy egy valódi változás hatásait érezhessük akár a kereskedelem, az oktatás, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a környezetvédelem vagy az egészségügy területén. Ezek a területek már önmagukban is egy-egy projekt témáját képezhetik, azonban vannak olyan programok is, amelyek teljes körű, átfogó elemeket tartalmazva egyszerre kívánnak hatást gyakorolni az említett területekre. Többek között ilyen projekt a Komplex telep-program is, melynek hatásait közelebbről is megvizsgálhattuk a jászladányi lakosokra vonatkozóan. Ez a támogatás nem csak átmeneti segítséget nyújt a Bem Apó telepen élőknek, hanem egy új, biztosabb jövőbe történő befektetés is lehet. A Konzorcium tagjai felvették a kapcsolatot egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozással, mely által a célcsoport tagjai közül volt, akinek már sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon. A célcsoport tagjainak lehetősége van egy szakmát is tanulni a betanító képzések által. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása mellett azt is megtanulhatják a résztvevők, hogy hogyan is kell egy csapatban dolgozni, együttműködni és alkalmazkodni. Ezek a tapasztalatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a későbbiekben könnyebben meg tudják állni helyüket akár a munkában, akár a kapcsolatok területén.


Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által A Fészekrakó csoport által a házaspárok megtanulhatják felelősségteljesen irányítani életüket és sikeresen megszervezhetik saját szociális környezetüket. Mindezek ösztönző hatással lehetnek a gyermekek sorsának alakulására is. Ha biztonságos környezetben nevelkedhetnek fel, az javulást eredményez

magatartásukban és tanulmányi eredményeikben egyaránt. Nagyon fontos, hogy a szülők, milyen példát tárnak gyermekeik elé, hiszen előbb vagy utóbb a következő generáció is azt a mintát fogja követni. Ennek a programnak a hatása tehát jóval túlmutat az említett 20 hónapon.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.]

Európai Bizottság, Kommunikációs Főigazgatóság: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Költségvetés, Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg (2014) Európai Bizottság, Kommunikációs Főigazgatóság: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Regionális politika, Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg (2014) Horváth Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) c. pályázati felhíváshoz Támogatási szerződés – Komplex telepprogram megvalósítása Jászladányon (2014)


19

NTP-SZKOLL-14-0061 - Bethlen István Szakkollégium szakmai tevékenységének támogatása …

20


Petrányi Anikó – Túróczi Imre


A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon Petrányi,Anikó – Túróczi, Imre The Auditing System in Hungary Összefoglaló A könyvvizsgálati munka Magyarországon is több évtizedes múltra tekint vissza. A politikai és gazdasági rendszerváltást követően a kialakuló piacgazdaságban szükségesé vált a vállalkozások bevallásának szakmai felülvizsgálata és a tévedések illetve szándékos hibák kiszűrése. A könyvvizsgálat a vállalkozások ellenőrzésén túlmenően kiterjed a pályázati források felhasználásának vizsgálatára és az elszámolások hitelesítésére is. Az auditorok munkájukkal biztosítani szeretnék a vállalkozói közélet tisztaságát. A munka megítélése szempontjából fontos tény, hogy a könyvvizsgálók nem hatósági személyek, munkájukat vállalkozóként végzik és annak pontosságáért teljes vagyonukkal felelnek. Kulcsszavak: könyvvizsgáló, felelősség, számviteli törvény, jelentések száma, kockázat. Abstract The auditing work goes back several decades in Hungary. Following the change of the political and economic regime the professional auditing of tax returns of companies and the discovery of mistakes and deliberate errors became necessary in the emerging market economy. Auditing apart from the supervision of enterprises - includes the examination of the utilization of competition resources and the authentication of accounts. The auditors strive to ensure the purity of entrepreneurial public life. It is an important fact from the point of view of judging this work that the auditors are not official people, they do their work as entrepreneurs and are liable for its accuracy with all their assets. Key words: auditor, liability, act on accounting, number of reports, risk

1. A KÖNYVVIZSGÁLAT KIALAKULÁSA, JOGI SZABÁLYOZÁSA 1.1. A KÖNYVVIZSGÁLAT KIALAKULÁSA Mióta létezik könyvvizsgálat? „A XIX. század elején a fejlett kereskedelemmel rendelkező Anglia gazdasága ismerte fel először, hogy a névleges állami felügyelet nem elégséges a társasági szervezetek ellenőrzésére és ez az ellenőrzése nem volt megbízható. Az angol gazdasági élet szereplői követelték az ügyvezető és az ellenőrzési hatáskör szétválasztását, az ügyvezetőktől független autonóm ellenőrzés bevezetését.” (Dr. Borbás ECONOMICA 2015. 2. szám

Máté: Magyar Könyvvizsgálat története. XV. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Eger 2007.) Az angol törvényhozás kezdeményezte az állami ellenőrzést pótló autonóm ellenőrzést, de nem tette kötelezővé. Először az angol kereskedelmi tőkeegyesületek bíztak meg auditorokat, később a részvénytársaságok is, és az 1900. évi társasági törvény minden részvénytársaságra kiterjesztette ezt a kötelezettséget. Franciaországban az 1867. évi törvény szabályozta először az ellenőrzési tevékenységet, míg Németországban 1870-ben született meg az első, könyvvizsgálatról szóló rendelkezés.

21

A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon Magyarországon –a nyugati-európai fejlődéshez képest jelentősen lemaradva- az 1875. évi Kereskedelmi törvény hozta meg az első törvényi szabályozást az ellenőrzésre vonatkozóan. Ez a szabályozás jelentős változáson ment keresztül a XX. században, így 1930-ban megszületett a Korlátolt Felelősségű Társaságokról szóló törvény, amely a részvénytársaságokat még nem szabályozta. „A II. Világháborút követően az államosítások, a központi ellenőrzés kialakítása beszűkítette a könyvvizsgálók mozgásterét.” (Dr. Borbás Máté: Magyar Könyvvizsgálat története. XV. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Eger 2007.) Az 1980-as évek második felében felgyorsult az állam szocialista gazdasági irányítás bomlása, felgyorsultak a reformtörekvések, az átalakult bankrendszer, az új társasági törvény, a piacgazdaság kialakítása újra megkívánta a független ellenőrzési rendszert. 1987-ben megalakult a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete, mely sokat tett azért, hogy 1997ben megszülessen az 1997.évi LV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről. (Dr. Bíró T.FridrichP.-Kresalek P.:A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006.) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a könyvvizsgálat szabályozásában is újítást kívánt, a jogharmonizáció érdekében megszületett a 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről, mely jelenleg is hatályos. 1.2. A KÖNYVVIZSGÁLAT FOGALMA, CÉLJA A könyvvizsgálat fogalma a 2007. évi LXXV. törvény szerint: „a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, a 22

könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.” (2007. évi LXXV. törvény 3.§) A könyvvizsgálat célja elsősorban az, hogy a tulajdonosok részére szakmai véleményt fogalmazzon meg arról, hogy a beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak, a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Törvényi megfogalmazása: „A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.” (2000. évi C. törvény 155.§) 1.3. KÖNYVVIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉG AZ EUBAN Az Európai Unióban először a 84/253/EGK számú úgynevezett 8. számú irányelv foglalkozott a könyvvizsgálati kérdéskörről, mely szabályozta a könyvvizsgálók adatainak közzétételét, előírásokat fogalmazott meg a szakmai tisztességről és függetlenségről, valamint a tevékenységek engedélyezéséről. Ezt követően 2006-ban született meg a 2006/43/EK irányelv, mely jelenleg is hatályos. Az új irányelv az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szól. Közben megalkotásra kerültek a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (IAS/IFRS), és a Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szövetsége (IFAC) is kidolgozott standardokat. A standardok egyfajta iránymutatást adnak arra, hogy a vizsgáló milyen szempontok szerint végezze munkáját. Az országok könyvvizsgáló kamarái ezek alapján készítik el a saját országukra – figyelembe véve a helyi törvényeket- vonatkozó nemzeti könyvvizsgálói standardjaikat. ECONOMICA 2015. 2. szám


2. KÖNYVVIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉG MAGYARORSZÁGON 2.1. JOGI SZABÁLYOZÁS, SZERVEZETI KERETEK Hazánkban a Magyar Könyvvizsgáló Kamara az, aki már 1992 óta tagja a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC) és a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottságnak (IASC). (Dr. Bíró T.-FridrichP.-Kresalek P.:A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Bp. 2006.) Magyarországon a Magyar Könyvvizsgáló Kamara az a szervezet, amely magas szakmai színvonalával megteremti és képviseli a könyvvizsgálók érdekeit. A kamara hatóságként is eljár, és illetékessége az egész országra kiterjed. A kamarai törvény 2001 óta teszi kötelezővé a magyar Nemzeti Könyvvizsgálói Standardok alkalmazását. Ezek a standardok úgy jöttek létre, hogy a Kamara honosította a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokat. A könyvvizsgáló a munkája során elsősorban a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja. A törvények közül a legáltalánosabbak a 2000. évi C. törvény a számvitelről, - az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálói tevékenységről valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény előírásai. 2.2. A KAMARA ISMERTETÉSE A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálói tevékenységről valamint ECONOMICA 2015. 2. szám

a a

könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szabályozza a könyvvizsgálói kötelezettséget. Szabályozza a kamara feladatát, a kamarai hatósági eljárásokat, meghatározza a kamarai tagság keletkezésének módját, a könyvvizsgálói eskü szövegét, a könyvvizsgálói igazolvány tartalmát, meghatározza a kamarai tag jogait és kötelezettségeit, a szüneteltetés, a megszűnés szabályait, a könyvvizsgálók nyilvántartásának szabályait, a könyvvizsgálói cég jogait, kötelességeit, szól a cégek nyilvántartásáról, a függetlenségről és a titoktartásról. Tartalmazza még a könyvvizsgálók képzésének rendszerét valamint a kamara szervezeti felépítését és működésének rendjét. „ A 2007. évi LXXV. törvény alapján a kamara feladatai: - megalkotja a kamara alapszabályát, továbbá a kamara önkormányzati szabályzatait, - működteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége minőségbiztosításának rendszerét, - véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik, - a számviteli szabályozásért felelős miniszter számára javaslatot tesz azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik a miniszter által kinevezett testületekben a kamarát képviselik, - együttműködik a kamara alapszabályában meghatározott állami szervekkel, hatóságokkal és részt vesz a szakmai szervezetek munkájában, - szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények 23

A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon

-

-

-

-

szervezésével elősegíti, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájukat az e törvényben és a más jogszabályokban előírtak szerint végezzék, részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel, az IFAC Etikai Kódexének figyelembevételével kidolgozza a kamarai tagokra, a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat, működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot, figyelemmel kíséri a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységét, megteszi a szükséges intézkedést, ha tudomást szerez arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tevékenységével, magatartásával jogsértést követ el, vagy a kamara alapszabályának, illetőleg a kamara önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik, a könyvvizsgálók érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a szakmai tevékenységgel összefüggő fejleményekről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen rendelkezésre bocsátja.” (2007. évi LXXV. törvény)

A kamarai törvény meghatározza a kamarai tagság feltételeit, e szerint csak azt a személyt lehet felvenni a tagok közé, aki könyvvizsgálói tevékenységet szeretne végezni, okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, sikeresen letette a szakmai kompetencia vizsgát, főállású könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cégen kívül más társaságnak nem tagja, és vezető tisztségviselőként sem jár el, könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik, büntetlen előéletű, elismeri a kamara alapszabályát és megfizeti a kamarai tagdíjat. A felvételi kérelmét maga a személy kezdeményezi, ha megfelel a kritériumoknak, akkor a kamara a könyvvizsgálói eskü letétele 24

után felveszi tagjai sorába és erről könyvvizsgálói igazolványt állít ki. A tag úgynevezett szüneteltető státuszt is kérhet, ha nem tudja főállású munkaviszonyban ellátni könyvvizsgálói tevékenységét. A tagokról a kamara közhiteles nyilvántartást vezet, azért, hogy hitelesen dokumentálja, hogy a tagok rendelkeznek a könyvvizsgálói tevékenységhez szükséges feltételekkel, a nyilvántartás mindenki számára elérhető és nyilvános. A kamarai törvény határozza meg a kamarai tagok jogait és kötelezettségeit is. A jogok közül a legfontosabbak, hogy a tag igénybe veheti a kamara szolgáltatásait, részt vehet a kamara taggyűlésein, küldöttnek, tisztségviselőnek, kamarai bizottság tagjának is megválaszthatják. Kötelezettségei: be kell tartani a kamara alapszabályában foglaltakat, szakmai továbbképzéseken kell részt venni, tagdíjat kell fizetni, és elvárás, hogy az eskünek megfelelően a tőle elvárható legjobb tudása birtokában végezze tevékenységét. A kamarai tagság megszűnik, ha a tag kilép, vagy fegyelmi eljárás lefolytatása során kizárják. A törvény meghatározza azt is, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie annak a társaságnak, aki könyvvizsgálói tevékenységet végez. E szerint az a társaság végezhet könyvvizsgálói tevékenységet ma Magyarországon, amely társaságban csak bejegyzett könyvvizsgálói tagok végzik a tevékenységet, a társaságban a szavazati jogok többségével a kamarai tagok rendelkeznek, a szervezet jó hírnévvel rendelkezik, van könyvvizsgálói felelősségbiztosítása, megfizeti a kamarai tagdíjat, nem végez más olyan tevékenységet, mely akadályozná a könyvvizsgálói tevékenység végzésében, és nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt. A kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló megbízási szerződést csak írásban köthet. A kamara honlapja segítséget nyújt ebben és honlapján a szerződésre vonatkozóan letölthető mintákat tesz közzé. Amennyiben a szerződés ideje alatt a kamarai tag vagy a könyvvizsgáló cég lemond vagy visszahívják, köteles annak tényét bejelenteni a közfelügyelet és az illetékes cégbíróság felé is. ECONOMICA 2015. 2. szám

Petrányi Anikó – Túróczi Imre Az aláíró könyvvizsgálótól elvárható, hogy munkája során őrizze meg függetlenségét, véleménye formálásában ne befolyásolja senki. Az egyéni könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cégnek függetlennek és pártatlannak kell maradnia a megbízás teljesítése során, sőt már a szerződés megkötése előtt is meg kell vizsgálni a függetlenséget, többek között nem lehet a megbízó vezetője és a könyvvizsgáló egymás közeli hozzátartozója, nem állhat fenn a felek között vagyoni vagy egyéb pénzügyi kapcsolat sem. A könyvvizsgálóra vonatkozó titoktartás is szabályozott a kamarai törvényben, e szerint a megbízás során tudomására jutott minden információkat köteles megőrizni, és a titoktartás a megbízást

követően is fennáll. Kivételt képez ez alól az, ha a hatóság a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján kér információkat a szerződött félről. (2007. évi LXXV. törvény) A kamara feladata közé tartozik még meghatározni az okleveles könyvvizsgálói képzésre vonatkozó szabályokat, valamint meghatározza, ki lehet könyvvizsgáló jelölt. A könyvvizsgálók nyilvántartását a kamara végzi. A következő ábra az aktív és szüneteltető könyvvizsgálók számának alakulását mutatja be a 2009-2012-es időszakra vonatkozóan.

1. ábra

Forrás: Könyvvizsgálói Kamara előadásanyaga; A számviteli törvény változásai

Látható, hogy a könyvvizsgálók összlétszámának alakulásában nincs nagy változás. 2009-ről 2010-re mindössze 1,1%-kal csökkent a könyvvizsgálók száma. 2010-ről 2011-re is minimális a változás (1,7%), míg 2011-ről 2012re 154 fő adta vissza könyvvizsgálói igazolványát, ez 2,8%-os csökkenést jelentett. Összességében elmondható, hogy 2012-ben 314 fővel csökkent a könyvvizsgálók száma az azt megelőző 3. évhez képest, százalékban ez 5,5%-ot jelent.


A szüneteltető könyvvizsgálók létszáma minden évben igen magas az összlétszámhoz képest, a számok azt mutatják, hogy átlagosan 60% az aktív és 40% a szüneteltető tag. 2012-ben további növekedés volt az összlétszámhoz képest, már 42% a szüneteltetők aránya. Ennek elsődleges oka a megbízások számának csökkenése, másodlagos oka pedig az az összeférhetetlenség, hogy az aláíró könyvvizsgálók nem vállalhatnak más társaságban vezető szerepet és nem lehetnek

25

A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon tulajdonosok sem, valamint meghatározott, hogy a vállalt megbízások közül 1 ügyfél megbízásának díja sem haladhatja meg a könyvvizsgáló árbevételének 50%-át. Ezzel

gyakorlatilag a legkisebb könyvvizsgáló társaságok létezését ellehetetlenítették. A következő ábra a kiadott jelentések számának alakulását mutatja a 2009-2012-es időszakra vonatkozóan. 2. ábra

Forrás: Könyvvizsgálói Kamara előadásanyaga; A számviteli törvény változásai

A könyvvizsgálók által kiadott jelentések száma 2009-ről 2012-re drasztikusan, 25,5%-kal csökkent. Ez darabszámban 11 799 db jelentést tesz ki, ami igen magasnak mondható. Látszik is a párhuzam a könyvvizsgálók számának alakulása és a kiadott jelentések számában. Évenként részletezve: 2009-ről 2010-re 6,5%kal, 2010-ről 2011-re 5,9%-kal, míg 2011-ről 2012-re 15%-kal csökkent a kiadott jelentések száma. A csökkenésre magyarázatot ad, hogy a cégek száma viszonylag lassan, de csökken, az új vállalkozások száma elenyésző, a külföldi befektetők sem szívesen helyezik át székhelyüket Magyarországra, és ami a legjelentősebb, hogy a könyvvizsgálati értékhatárt folyamatosan emelik. 2009-ben nem volt kötelező a könyvvizsgálat annak, akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. 2012-ben újabb emelés következett, nem volt kötelező a könyvvizsgálat 26

annak, akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot. 2.3. MI LEHET A KÖNYVVIZSGÁLAT JÖVŐJE? A jogszabályi változások előrevetítik ma Magyarországon, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek száma még jelentősebben fog csökkeni, mint az elmúlt években. Az értékhatárok emelkedése magával hozza, hogy tovább csökken a könyvvizsgálók száma a kiadott jelentésekkel együtt. További nehézséget okozhat, hogy az EU-ban elfogadott értékhatárok nagyon magasak, félő, hogy a jövőben ez nálunk is bevezetésre kerül majd. A 2008-as válság és annak hatása is olyan helyzetet teremtett, mely nem kedvezett a szakma képviselőinek. Amit még fontosnak tartok megemlíteni, hogy a kamara is kiemelt feladatának tekinti, hogy a könyvvizsgálóknak olyan új utakat keressenek ECONOMICA 2015. 2. szám

Petrányi Anikó – Túróczi Imre melyek során az összpiaci hatásokat kivédve magas szakmai tudásukat tovább kamatoztathatják. Az érvényes szabályok szerint kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetében. Nem kötelező a könyvvizsgálat akkor, ha egyrészt az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, másrészt az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Tehát ha mindkét mutató meghaladja a határértéket, a társaság könyvvizsgálatra kötelezett. Vannak kivételek is, olyan vállalkozások, melyekre a két mutató nem alkalmazható, mert minden esetben kötelező a könyvvizsgálat.

megbízható, valós képet ad a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A könyvvizsgáló legfőbb feladata elsősorban a vállalkozások beszámolóinak a hitelesítése, mely beszámoló lehet egyszerűsített éves, éves vagy konszolidált éves beszámoló. Munkája során elsődlegesen azt ellenőrzi, hogy a beszámolóban bemutatott adatok megegyeznek-e az azt alátámasztó számviteli bizonylatokkal. A folyamat végén összegzi megállapításait és írásbeli jelentést készít a vizsgálatról. A könyvvizsgálót felkérhetik egyéb feladatok elvégzésére is, ezek jellemzően cégek átvilágítása, szabályszerű működés vizsgálata, átalakulások vizsgálata, szakértői tevékenységek elvégzése, tanácsadói feladatok ellátása.

Ezek a következők: - takarékszövetkezetek - -konszolidálásba bevont vállalatok - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, - olyan vállalkozások, melyet más jogszabály kötelez, valamint amelyek a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltérnek a számviteli törvény előírásaitól.

A könyvvizsgáló jelentés kötelező tartalmi elemeit a 2000. évi C. törvény a számvitelről határozza meg. A független könyvvizsgálói jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

2013.11.30-tól a Számviteli törvény előírja, hogy akkor is kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozásnak a tárgyévet követő üzleti évben a mérleg-fordulónapon 60 napon túli, 10 millió forintot meghaladó köztartozása van. 2.4. A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATAI A könyvvizsgáló feladatát 2014. március 14-éig a gazdasági társaságról szóló 2006. évi IV. törvény határozta meg, 2014. március 15-től már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. E szerint az állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a vizsgálatot szabályszerűen végezze és munkájáról olyan jelentést állítson ki, amiben véleményt ad arról, hogy a társaság pénzügyi kimutatásai megfelelnek a jogszabályoknak és ECONOMICA 2015. 2. szám

a. a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét; b. a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérleg fordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt; c. a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését; d. az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását; e. a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves be27

A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon számolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg; f.

a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g. hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés); h. a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel; i.

a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

j.

a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

k. könyvvizsgáló cég esetén a - j) pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is. (2000. évi C. törvény 156.§ (5)) 2.5. A KÖNYVVIZSGÁLÓ FÜGGETLENSÉGE: A könyvvizsgálói munka felfogható ellenőrzési tevékenységnek, annak ellenére, hogy a megbízást a vállalkozó adja – törvény általi előírás alapján – és a díjat is a megbízó köteles viselni. A könyvvizsgáló azért felel, hogy a beszámolóban szereplő adatok a valóságnak megfelelőek legyenek, azok a környezetet ne tévesszék meg. Ebben a könyvvizsgáló és a megbízója között lehet némi kis ellentét, hiszen a vállalkozásnak jó lenne, további tevékenységét kedvezően befolyásolná, ha 28

pozitív adatok szerepelnének a beszámolóban. A könyvvizsgáló feladata az objektivitás biztosítása. Úgy gondolom, hogy jogos az elvárás, miszerint a könyvvizsgálónak függetlenek kell lennie megbízójától. A függetlenséget alapvetően a következő néhány feltétel biztosítja: a. A könyvvizsgáló nem állhat közvetlen rokoni kapcsolatban a megbízójával. b. A könyvvizsgáló nem lehet közvetlenül, vagy közvetett módon a vizsgált szervezetnek. c. A könyvvizsgáló jövedelem nem függhet az ellenőrzött szervezet eredményességétől, kimutatott vagyonától stb. d. A könyvvizsgálót a megbízója munkájának ellátása során nem utasíthatja. A fentiek fennállása biztosítja azt, hogy a vizsgálatot végző személy nem érdekelt annak eredményében, objektivitása feltételezető.

3. A KÖNYVVIZSGÁLÓI KOCKÁZAT ÉS ANNAK KEZELÉSE Többször említettük, hogy a könyvvizsgáló teljes vagyonával felel az általa hitelesített beszámoló tartalmáért. Ebben a helyzetben az auditot végzőnek viszonylag nagy a kockázata. Mi is az a kockázat és hogyan lehet kezelni azt. A kockázat nem más, mint valamely esemény bekövetkezése körül fennálló bizonytalanság. A kockázat mérséklésének módja az információ gyűjtés és annak értelmezése. A könyvvizsgálati munka során optimalizálni kell az adatgyűjtés ráfordításait költség haszon elv alapján. Az optimalizálás tényezői a kockázat nagysága és az információ előállításnak költsége. Természetesen törekedni kell a kockázat elkerülésére, de a túlzott adatgyűjtés és elemzés a szolgáltatás költségeit megemeli és így annak díját is. A munka során igazolni kell a szükséges bizonyosság elérését, ugyanis ez a „határkő” a kártérítési felelősség vonatkozásában. Ha a könyvvizsgáló igazolni ECONOMICA 2015. 2. szám

Petrányi Anikó – Túróczi Imre tudja, hogy alkalmazott módszereivel kellő bizonyosságot szerzett, akkor mentesülhet az esetleges kártérítés alól. A kockázat mértéke egyértelműen befolyásolja az elvégzendő munka mennyiségét és a vállalási díjat. Az optimalizálás szabályai szerint el kell végezni a szükséges adatelemzést, de csak azt, mert a többi munkát a megrendelő nem fogja megfizetni. Ezek után nézzük meg a kockázat típusait: a. Eredendő kockázat. A számlaegyenlegek, számviteli kimutatások tartalmának lényeges, hibás állításra való fogékonysága. Ez a kockázat lehet egyedi, vagy halmozott. Az eredendő kockázat rejlik a munkaerőben, a rendszerek zártságának hiányában, a szabályzatok hiányában. A kockázat vizsgálata esetében a belső ellenőrzés

kiigazító hatásait figyelembe.

nem

vesszük

b. Ellenőrzési kockázat. Annak kockázata, hogy az ellenőrzési rendszer mennyiben alkalmas a megelőzésre illetve a megfelelő időpontban történő beavatkozásra. c. Feltárási kockázat. A könyvvizsgálati módszer alkalmas-e a hibák feltárására, maga a könyvvizsgáló szakmai tapasztalata biztosítja-e a kockázatok elkerülését. A kockázatok szorzódnak, mint a feltételes valószínűség esetében. A helyes adatszolgáltatás valószínűsége azonban nehezen adható meg így. Nézzünk meg egy ábrát a kockázat kezelésével kapcsolatban.

3. ábra: Lényeges hibás állítások kockázata

Forrás: Dr. Bíró Tibor - Fridrich Péter - Kresalek Péter: A könyvvizsgálat alapjai (Perfekt Kiadó Budapest, 2006)


29

A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon A fent vázolt folyamatábra érzékelteti az kockázati tényezők kezelésének folyamatát, nem szükséges minden állítás esetében foglalkozni a rizikóval, de tudni kell megválasztani, hogy melyikkel igen és melyikkel nem.

ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK: A könyvvizsgálati tevékenységnek Magyarországon lényegesen kisebb a történelmi hagyománya, mint a klasszikus piacgazdaságokban. A tevékenység iránti igény egyértelmű, így néhány évtizede megjelent hazánkban is egy új szakma, a könyvvizsgálóké.

A feladatok végrehajtásának körülményeit az erre vonatkozó törvények szigorúan szabályozzák, biztosítva a függetlenséget, pártatlanságot, az objektivitást. A könyvvizsgáló felelőssége nagy, hiszen a vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetről megjelenő adatok helyességét igazolja. A piaci szereplők a beszámoló adatai alapján döntenek az ügyfélkörükről, a gazdasági kapcsolatok mibenlétéről. A könyvvizsgáló kockázata és felelőssége nagy, ezért kiemelten kell foglalkoznia a munkája során az adatok megbízhatóságával és az eljárások megbízhatóságával, zártságával.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.]

Forgács József (2003) Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp: 7 Dr. Szakács Imre (1999): Könyvvizsgálat A-tól Z-ig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (2001): Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Dr. Bíró T. – Fridrich P. – Kresalek P. (2006):A könyvvizsgálat alapjai. Perfekt, Budapest Bary – Bíró – Boros – Feketéné – Kresalek – Lukács – Nagy - Nyikos (2005): Könyvvizsgálat és ellenőrzés I-II kötet, MKVK, Budapest Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, Dr. Csendes Béláné, Wessely Vilmos: Kézikönyv a kis és középvállalkozások könyvvizsgálatához a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján Dr. Borbás Máté (2007): Magyar Könyvvizsgálat története. XV. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Eger Számvitel,Adó, Könyvvizsgálat Önadózó.hu A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási(etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról http://www.mkvk.hu/szabalyozas/szabalyzatok/etikai www.poth.hu letöltve 2014/03/21

Hivatkozott jogszabályok  2007.évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről  2000. évi C. törvény a számvitelről  2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

30


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva


A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tóth, Rita Noémi – Pólya, Éva The Examination of the Factors Influencing the Tween Segment’s Consumer Behaviour and Attitude towards Advertisements Összefoglaló A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása. Kulcsszavak: fogyasztói magatartás, pszichológia, reklám Abstract The importance and the relevance of the topic based on consumption psychology and advertising psychology can be approached from several aspects. The actors of business life managed to achieve that young people have become one of the most important target markets. Namely nowadays children and youngsters have been the most preferred target market, they are the future (consumers). Apart from this we live in a consumer society where goods are characteristically not only the tools of need fulfilment, but important influencing factors at the same time that form the basis of the formation of social status differences. In our present paper we examine that in 2015 in the web age how members of generation Z approach the subject of advertisements, what type of attitudes they have, and how these formulate their consumer behaviour or what are the motivating factors influencing nowadays’ teens when a customer decision is made. Hence our aim is to examine the consumer and media usage behaviour, the influencing factors, the motives, brand priority and attitudes towards advertisements of the tween segment living in Jász-Nagykun-Szolnok County. Key words: consumer behaviour, psychology, advertisement ECONOMICA 2015. 2. szám

31

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek …

1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. A FIATAL GYERMEK” – A SZEGMENS HATÁRAI A szegmens határainak pontosabb meghatározása érdekében célszerű a fogalom több szempontból való megközelítése. Munkánk során a Z generáció komplexitásából eredően, egyaránt használjuk a gyermek, tinédzser, éppúgy, mint a kamasz, fiatal, illetve fiatalkorú megnevezést; ugyanis - még a szakirodalom számára is nehezen elválasztható fogalmakról van szó (Törőcsik, 2007). Biológiai megközelítésben fontos életszakasz a gyerekkorból serdülőkorba való átmentet. A serdülőkorúak a biológiai érettség (12-14 éves kor) elérésének folyamatában vannak, ami a pubertást, a testi értelemben vett érést jelenti. Ez a kor az egyén személyiségfejlődésének egy újabb lépcsőfokát jelöli: a fiatal elkezdi kialakítani – szüleiétől függetlenedve –önálló véleményét, nézeteit, értékeit. A tinédzserek – különösen a nyugati kultúrákban – erős késztetést éreznek arra, hogy „felnőttségüket” fogyasztási szokásaikon keresztül is kommunikálják, hiszen az anyagi javak birtoklása segíti az önkép és a presztízs kialakítását, ez sokszor már a külsőségekben (például az öltözködési szokásokban) megmutatkozik (Piacentini-Mailer, 2004). Bizonyos szempontból a jog is szab határokat, melyeket a csoport irányba folytatott marketingtevékenységek kialakításakor érdemes fokozottan figyelembe venni. A hatályos, 2008. évi XLVIII törvény kimondja: „gyermekkorú az a személy, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be”. Fiatalkorú az a személy, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem (Reklámtörvény, 2008 [Online]). A Z generációs gyermeki célcsoport mindezek mellett egy komoly életkori szegmenst jelöl. Az életkorral összefüggésben számos olyan esemény következik be, amelyek a célcsoport

32

jellemzőit alakítják. Bizonyos élettapasztalatok megléte vagy hiánya segítséget nyújthat a fiatalkor határainak árnyaltabb meghatározásában. Ezek összefüggő történések részei, sorrendjük egyénenként eltérő. Jean Piaget konstruktivista elméletét megalkotva, azt vizsgálta, hogy a gyerekek hogyan ismerik meg a világot és hogyan válnak képessé hatékony cselekvésre. Az általa kialakított szakaszokat a gyermek- és fiatalkorúak kognitív, mentális képességei alapján határozta meg. Ezek, a Z generáció fogyasztási szokásait alakító (tapasztalat, szocializáció, genetikus adottságok) szempontból, legfontosabb szakaszok a következők (Cole-Cole, 2003): 

Műveletek előtti szakasz (3-6 éves korig): Ebben a korban a gyerekek a világot saját szempontjukból értelmezik. A gyermek szókincse gyarapszik, képesek a valóságot szimbólumok, szavak és gesztusok segítségével leképezni. Ezen szakaszban az intelligencia és kognitív képességek gyorsan fejlődnek, azonban még sokszor összekeverik az oksági viszonyokat. Nem látják át, nem értik pontosan az összetett kapcsolatokat, ezért többnyire tényként kezelik a számukra mondott információt. A hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatottak ebben a korban a reklámok káros üzeneteinek.



Konkrét műveleti szakasz (6-12 éves korig): A gyermeket a logikai rendszerbe illő gondolkodás jellemzi, képesek a tárgyaknak egyszerre több tulajdonságát is figyelembe venni; valamint egy probléma két lehetséges megoldását képesek már összehasonlítani. Ekkor már csökken az egocentrizmus, el tudják képzelni azt, hogy mások miként látják őket, ami nagy hatást gyakorol arra, hogy milyen termékeket fogyasztanak. Ebben a korban hatással vannak rájuk a termékeken megjelenített mesefigurák, logók, színek, és karakterek, továbbá kialakítható az egyes márkákhoz való kötődés. Viszont egyelőre még nem


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva érzékeli a márkával azonosított termék és a márka önmaga közti különbséget. 

Formális műveleti szakasz (12 éves kor fölött): A gyermek képes logikai elemzésekre, egy problémán belül képessé válik minden logikai kapcsolatot végiggondolására. Ebben a korban már érdeklődést mutatnak elvont eszmék- és magának a gondolkodás folyamatának a megismerésére. Továbbá ez az a szakasz, amiben a jövőt, mint az idő dimenzióját felfedezik.

1.2. „TWEEN”KORCSOPORT Az életkor tekintetében marketinges jellegzetesség a „Tween” szó használata. A korábban már említett, sajátos életkori elnevezés egy, a nemzetközi szakirodalom által használt aktuális megközelítés létrejötte a külföldi marketingszakembereknek köszönhető. Mivel korábban a marketing szakirodalomban nem született konszenzus arra vonatkozóan, hogy életkor szerint kik tartoznak a gyermekek, kamaszok vagy a fiatalok korosztályába, megalkották a „Tween” kategóriáját a nagy lélekszámú, fiatal piac könnyebb lehatárolása érdekében. Az összeforrt fogalom az angol between /között/ és teen /tizenéves/ szavak egybeolvadásával jött létre. A „Tween” egészen pontosan a 8-14 éves, a gyermekkor a fiatalkor választópontján levő fiatalkorúakat jelöli, akik a már nem kisgyermekek, de még nem is fiatal felnőttek. (Crowley et al., 2014 [Online]). Ők a fiatal gyermekek. Beigazolódott, hogy a legfiatalabb generáció valóban összetett; megértésük egy komplex folyamat eredmény függvénye. Vállalati- és marketing oldalról megközelítve a gyermek- és fiatalkorúak csoportja a „jövő reménységei”, éppen ezért viselkedésük, fogyasztói magatartásuk megismerésére, megértésére számos szakember keresi a választ.

2. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Kutatásunk során alapvetően kvantitatív kutatási technikát alkalmaztunk. Lényegében ECONOMICA 2015. 2. szám

ellentmondásos a legösszetettebb gyermeki érzéseket, véleményeket adatokban kifejezni, számszerűsíteni, azonban kérdőíves lekérdezés során mégis kísérletet tettünk ezek megismerésére. Személyes megkérdezés keretei közt, kismintás próbalekérdezés végrehajtása után, papír alapon 967 kérdőív kitöltése valósult meg 2014 januárja és 2014 októbere között, reprezentativitásra törekedve; ebből azonban 55 kérdőív kiértékelhetetlennek minősült. A kérdőív összeállításakor egyaránt alkalmaztunk nyitott és strukturált kérdéseket. Utóbbiak között használtunk szelektív zárt és alternatív zárt kérdéseket, rangsort, valamint 4, 5 fokozatú Likert-skálát. A kérdőíves lekérdezés három, módszertanilag lényegében azonos kérdéscsoportokat foglal magába: a motiváció- (miért?), attitűd- (mennyire?) és imázs-kutatást (milyen?). Így az összeállított kérdések elsősorban a mintában résztvevők fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőit kutatják. A szekunder kutatásból következően az alapsokaság a tudatos kiválasztás elvének megfelelően a 10 és 14 éves korosztály tagjaira esett, őket választottam kutatásom célcsoportjául. A mintába kerülés során a többlépcsős kiválasztás elve érvényesült, először a várost, ezt követően az iskolákat. A válaszadók arányát tekintve 51 százalékuk fiú, 49 százalékuk pedig lány volt. A kutatásban érdemben 912 fő fiatalkorú vett részt. A KSH mikrocenzus népességadatai alapján Z próba segítségével reprezentativitás vizsgálatot végeztünk a mintán, amelynek eredményeképpen 5%-os szignifikancia szinten az reprezentatívnak tekinthető /lsd. XII. számú melléklet/. A kutatás Jász-Nagykun Szolnok megyét helyezi középpontba. Az itt élő Tween korosztály fogyasztási- és médiahasználati szokásait, motiváltságukat, márkapreferenciájukat és az őket befolyásoló reklámokkal kapcsolatos attitűdjeiket. Kutatásunk területi lehatároltságát egyrészt a költség-hasznon alapelv, másrészt az a tény magyarázza, hogy a 33

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … fiatalkorúak fogyasztási szerkezetét nem befolyásolja jelentősen az országon belüli térbeli elhelyezkedés. Ezt igazolja Szűcs (2011) hasonló témakörben lefolytatott kutatása is. Az adatok feldolgozása során matematikai, statisztikai módszereket alkalmaztunk (átlag, módusz, medián, szórás, kereszttábla vizsgálatok, Cramer-féle asszociációs vizsgálat, Kendall-féle egyetértési együttható, K-means klaszterelemzés, stb.) SPSS 20.0 és Microsoft Excel 2010 programok segítségével.

2.1. A MINTA ÖSSZETÉTELE Már a Z-próba elvégzése során megfigyelhető volt, hogy a mintán belül a nemek közti arány közel azonos értéket mutat – a megyei átlagos adathoz hasonlóan - a fiúk javára (51%). A megkérdezettek kor szerinti megoszlása hasonló a 11 (27%), 12 (23%), illetve 13 évesek (22,7%) körében, a legkevesebben a 10 évesek közül töltötték ki a kérdőívet. Míg a 10-11-13 évesek többsége fiú, addig a 12, illetve 14 éves korcsoportban a lányok képviselnek döntő többséget. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti:

A minta nem és kor szerinti összetétele 1. táblázat

Életkor 10 év 11 év 12 év 13 év 14 év Összesen

Fiú Részvevők Megoszlás száma (fő) (%) 51 5,6 129 14,1 96 10,5 114 12,5 78 8,6 468 51,3

Nem Lány Résztvevők Megoszlás száma (fő) (%) 30 3,3 117 12,8 114 12,5 93 10,2 90 9,9 444 48,7

Összesen Résztvevők Megoszlás száma (fő) (%) 81 8,9 246 27 210 23 207 22,7 168 18,4 912 100 Forrás: Saját kutatás

1. ábra. A fiatalokat jellemző szabadidő eltöltési szokások

Forrás: Saját kutatás

34


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva A válaszadók lakóhelyét tekintve nem jellemző erőteljes megosztottság; a megkérdezettek több, mint közel háromnegyede (79%) lakik a megyeszékhelyen (Szolnok) és annak vonzáskörzetében (Szandaszőlős, Rákóczifalva, Tószeg, Zagyvarékas, Újszász, Martfű), mely tényező hasonló színvonalú életkörülményeket feltételez. Így a lakhely a továbbiakban nem képezi összehasonlítás alapját. A fennmaradó 21% válaszai Törökszentmiklós és Jászberény városokból érkeztek.

3. EREDMÉNYEK 3.1. A KORCSOPORT ÁLTALÁNOS FOGYASZTÓI JELLEMZŐI A digitalizáció évtizedekkel ezelőtt magával hozta az egyes szabadidős tevékenységek alapjaiban való átalakulását. Az évek előrehaladtával a felgyorsult életritmus és az információs technológia robbanásszerű fejlődésének okán első lépésben azt vizsgáltuk, hogy általánosságban milyen szabadidő eltöltési szokások jellemzik az általunk megkérdezett 1014 éves korosztályt, ezt szemlélteti az 1. számú ábra. Az internet térhódítása figyelemre méltó, ugyanis a megkérdezettek körében - a szakirodalmi áttekintés során megismert kutatási adatokkal ellentétben - a leggyakoribb szabadidős tevékenységnek az internetezés (82,9%) bizonyult, csak ezt követte 2. helyen a televíziózással eltöltött idő (79,3%). Az iskolások jelentős arányban fordították továbbá szabadidejüket zenehallgatásra (70,7%), illetve sportolásra (65,50%). Utóbbi meglepő adat, hiszen számos kutatás számol be arról, hogy a gyerekek többsége nem fordít kellő figyelmet a rendszeres testmozgásra, aminek okán - a helytelen táplálkozással kiegészülve – már köreikben is gyakori a túlsúllyal rendelkező krónikus betegek aránya. Az ábrán az is jól látható, hogy a fiatalok nem hanyagolják el társas kapcsolataikat sem; hiszen a megkérdezettek több, mint fele (57,2%) szívesen találkozik barátaival szabadidejében és ECONOMICA 2015. 2. szám

emellett a családdal együtt töltött időre is kellő figyelmet fordít (44,7%). A webkorszakban összességében az intellektuális tevékenységek mint az olvasás, a kreatív folyamatok és különféle játékok - valamint a vásárlás mindmind háttérbe szorulnak. Az „egyéb” válaszlehetőségen belül háziállattal való elfoglaltságot, színházat, hangszeren való játékot, illetve motorozást említettek kiegészítésképpen. Érthetően szórakozni járnak el a legritkábban az általános iskolások (15,5%), ez közülük is inkább a 13-14 éves korosztályra jellemző. Ezen tényezőt leszámítva, korcsoportonként nem tapasztalhatók éles eltérések. Nemek tekintetében, míg a lányok inkább a tipikusan női elfoglaltságnak számító olvasást, kézimunkázást, magazinok lapozgatását, vásárlást, illetve a barátokkal és a családdal való szabadidő eltöltést preferálják, addig a fiúk a gyengébbik nemnél nagyobb arányban interneteznek, tévéznek, sportolnak és hallgatnak zenét. Mint fogyasztási tényezőt, szükségét éreztük felmérni, hogy milyen médiahasználati szokások jellemzik a vizsgált korosztályt a két legnépszerűbb kommunikációs csatorna tekintetében. Az összesített válaszok alapján elmondható, hogy az iskolások hétköznapi és hétvégi televízió nézési-, illetve internetezési ideje a szabadidő eltöltésére irányuló kérdésre érkezett válaszokkal szemben ellentmondásosan alakult. Eszerint míg a fiatalok hétköznap átlagosan 2,52 órát, hétvégén 3,28 órát fordítanak internetezésre, addig ugyanez az arány a televíziózás esetében hétköznap átlagosan 2,7 órát, hétvégén pedig 3,37 órát jelent. Tehát a megkérdezettek - a közép-kelet-európai viszonyokhoz hűen továbbra is több időt töltenek el a tévé képernyője előtt (lsd. bővebben IX. számú melléklet). Általánosságban elmondható, hogy nemtől és korcsoporttól függetlenül a hétvégi napokon a televízió és az internethasználat aránya magasabb, mint hétköznapokon. Az iskolások elsősorban zenehallgatásra (75,3%), chatelésre (69,1%) és játékra (58,6%) használják az internetet, ami egyben a tanulók több, mint felének (51,6%) a házi feladat megírását segítő 35

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … eszközként is funkcionál. Az egyes korcsoportok és a két médium használatának gyakorisága között lineáris kapcsolat figyelhető meg, ugyanis a kor előrehaladtával mind az internethasználat, mind a televíziózás gyakorisága egyenes arányban nő. A fiatalok „médiafogyasztásáról” szerzett beható képet követően tényleges fogyasztási (vásárlói) oldalról folytatom a megkérdezett 1014 éves korosztály jellemzőinek feltérképezését. A vásárlói szokások vizsgálata előtt érdemes közelebbről megismerni a Tween korosztály vásárlóerejét. A megkérdezett iskolások csaknem fele (46,1%) havi szinten 1000-5000 Ft értékű összegből gazdálkodik, amely döntő többségében (73,7%) a szülők diszkrecionális jövedelmének egy részét képezi vagy különleges alkalmaknak köszönhetően más rokonoktól származik. Emellett számos háztartásban (17,4%) a gyermek az otthon végzett munkálatokért cserébe vagy iskolai teljesítménye alapján kap juttatást. A havi átlagos zsebpénz a 13-14 évesek körében a legmagasabb, ők 5000-10.000 Ft felett rendelkeznek szabadon minden hónapban. A válaszadók mindösszesen 8,9 százalékának nincs költőpénze, ők állításuk szerint a családdal vásárolnak. Megvizsgálva, hogy van-e összefüggés az egy hónapra eső nettó zsebpénz és az életkor között a Cramer-féle mutató 0,138-as értéke gyenge kapcsolatra utal (lsd. bővebben X. számú melléklet). A vizsgált korosztály zsebpénz-elköltésére vonatkozó szokásait a következő 2. ábra szemlélteti. Az ábrán megfigyelhető, hogy a saját pénzzel rendelkező iskolások által adott válaszok száma az egyes kategóriákat tekintve relatíve alacsony. Ez azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek több, mint fele (54,1%) racionálisan kezeli a rendelkezésére álló havi költőpénzét - spórol. Különösen igaz ez a fiúkat illetően, akik takarékosabbak lány társaiknál. A 2. ábra azt is jól illusztrálja, hogy a gyerekek összességében élelmiszerre (73%) költenek a legtöbbet. Ezt követik a ruhaneműre (45,6%), nassolnivalókra 36

(37,4%), könyvekre és magazinokra (31%), valamint szórakozásra fordított kiadások. Ugyan a kapcsolat szorosságát mutató Cramer’s V érték egyik tényező esetében sem jelez szignifikáns kapcsolatot a nem, illetve a kor viszonylatában (lsd. bővebben X. számú melléklet), a legtöbb esetben mégis szembetűnő a nemi szerepekhez kapcsolódó fogyasztás. Ez, lányoknál a kiegészítők, kozmetikumok és különféle szolgáltatások-, a fiúk esetében pedig az elektronikai cikkek, sportfelszerelések és játékok vásárlásánál mutatkozik meg. A gyerekek önálló fogyasztási döntései mellett, kortól és nemtől függetlenül, a megkérdezettek 67,1%-a jelentős indirekt szereppel bír a családi vásárlások során. A válaszadók 32,6%-a saját véleményének közvetett szerepét jelölte meg a család által vásárolt, rejtett és luxus fogyasztási cikkekre vonatkozóan. Mindösszesen 3 fő válaszolta, hogy szülei egyáltalán nem veszik figyelembe véleményét az egyes vásárlások alkalmával. Vizsgálva, hogy milyen kapcsolat van a kor és a nem, illetve a megkérdezettek családi vásárlásokban betöltött szerepe között, a Cramer-féle mutató értéke (V= 0,140 és V= 0,068) egyik esetben sem jelöl szignifikáns kapcsolatot. Ahogyan az az elméleti fejezetben bemutatásra került a Z generáció életstílusával, kedvenc márkáival, zenéivel, médiahasználati szokásaival meghatározó preferenciák mentén fogyaszt. Az értékrend nagymértékben meghatározza az emberek életstílusát, magatartását, így azok fogyasztói magatartását, termék- vagy márkaválasztását is. Ezért fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy az iskolások számára mely tényezők jelentik a legfontosabb értékeket. Kahle List of Values alapötletét adaptálva összeállítottunk egy értéklistát, amely alapján a fiatalok értékítéleteit tanulmányozni tudjuk. Ezek az életmód kialakításához kapcsolható, a mindennapi életben jelen levő értékek (8 db) legfőképpen önmagukra és az interperszonális kapcsolatokra irányulnak.


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva Kahle módszerét áttranszformálva arra kértük a fiatalokat, hogy rendezzék sorrendbe ezen értékeket növekvő preferencia szerint. Az így felállított rangsort az 2. táblázat foglalja magában. 2. ábra. A havi rendelkezésre álló zsebpénz elköltésének módjai


A megkérdezettek által felállított értéklista Fontossági sorrend 1-8-ig* 1

2

3

4

5

6

7

8

Sum

48

39

42

108

129

168

126

195

171

114

132

123

93

60

25 2 24

Önmegismerés

81

129

195

144

108

81

99

75

Egyediség

72

117

153

156

150

120

85

60

171

162

126

153

108

78

54

60

51

57

66

69

69

150

222

246

168

150

84

111

72

54

22 5 27

51

75

69

63

120

144

207

523 5 319 2 381 9 392 7 335 1 526 5 294 9 503 7

Értékjellemzők Gyorsaság Szabadság

Valahová tartozás Divat, szórakozás Biztonság Szépség

18 3

2. táblázat Felállítot t rangsor 7 2 4 5 3 8 1 6

* Ahol 1 - a legfontosabb és 8 - a legkevésbé fontos



37

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … Minél kisebb a táblázatban feltüntetett, fontossággal súlyozott érték, annál fontosabb az egyes állítás. Tehát a legkisebb számérték a legfontosabb, a legnagyobb pedig a legkevésbé fontos. Ez alapján a következő sorrend állt fel: biztonság, szabadság, valahová tartozás, önmegismerés, egyediség, szépség, gyorsaság, divat és szórakozás. Egy másik megközelítés, hogy a válaszadók által legfontosabbnak (1.) ítélt oszlop elemeit sorba rendeztük. Így - a megadott válaszok alapján legfontosabb tényezők mentén átlagosan a következő rangsor állítható fel: biztonság, szabadság, valahová tartozás, önmegismerés, egyediség, szépség, divat és szórakozás, gyorsaság. Látható, hogy a felállított rangsorok pusztán az utolsó 2 érték esetében térnek el, amely a válaszadók alacsony egyetértési hajlandóságával magyarázható (lsd. 65.o.). Az összesített válaszok alapján egyöntetűen a környezeti és az interperszonális értékékek, úgy, mint a biztonság, a szabadság és valahova tartozás játszanak életükben központi szerepet. Ebből életstílusukra vonatkozóan megállapítható, hogy szükségük van a stabilitásra, mind anyagi, mind szellemi, mind pedig szociális téren, ugyanakkor emellett vágynak a korlátoktól való mentességre önmaguk megvalósítása érdekében. Jól látható az is, hogy míg törekednek a szülőktől való függetlenedésre, addig a közösséghez kötődő értékek marginális szerepet kapnak, fontos számukra társaik elismerése. Kendall-féle egyetértési együttható segítségével megvizsgálható, hogy a kialakult válaszok között

mekkora az általános egyetértési szint. Az így számított W érték a 912 megkérdezett tekintetében 0,453, amely szerint a válaszadók 45,3%-a teljes egészében egyetért a kialakult sorrenddel és értékekkel. A fennmaradó 54,7% véleményének különbözősége az egyes korcsoportok összetettségével magyarázható. Az értékítéletekkel összefüggésben nyílt kérdésben arról kérdeztük a kitöltőket, hogy kit tekintenek példaképüknek. A fiatalok példaképválasztása ugyanis arról árulkodik, hogy milyen egyéni, erkölcsi és kompetenciaértékeket tartanak fontosnak, milyen értékrenddel rendelkeznek. A válaszadók közel 45 százaléka nem adott releváns választ a kérdésre - vagy azért mert nem tudott vagy nem akart válaszolni. A legnagyobb arányban (külföldi) médiaszereplők inspirálják őket - különösen az idősebb korosztályt- úgy, mint színészek, sportolók, énekesek, celebek, modellek, írók, de említették még Mark Zuckerberget, Kalkuttai Teréz anyát és a dalai lámát is. A fiatalabbak inkább a családból, illetve közvetlen ismertségi körökből választottak maguknak példaképet. Ez arra utal, hogy míg a fiatalabb korosztály esetében a személyes értékek a fontosak, addig az idősebbek esetében inkább a külsőségek dominálnak. Egy újabb nyílt kérdés a megkérdezett 10-14 évesek jövőképére irányult. Arra kértük őket, hogy nevezzenek meg egy olyan hivatást, amivel szívesen foglalkoznának a jövőben. A TM Wordle Create segítségével egy szófelhőt készítettünk a leggyakoribb válaszokról, ezt szemlélteti a 3. ábra

3. ábra. A megkérdezettek által preferált foglalkozások

Forrás: Saját kutatás 38


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva Ambiciózusak és karrieristák. Azon kevesek, akik tudják, mivé szeretnének lenni. Az esetek többségében egyrészt populáris és magas presztízzsel rendelkező szakmákat, pl. ügyvéd, orvos, mérnök, informatikus, pszichológus, közgazdász; másrészt tisztességes és becsületes foglalkozásokat neveztek meg, mint például sportoló, edző, katona, fodrász, masszőz és anyuka. Szembetűnő, hogy a „hagyományos” foglalkozások mellett akadtak olyanok, akik a média által felépített, „könnyebbik utat” választanák a siker és hírnév elérésére, ők

színészi, műsorvezetői ambíciókkal rendelkeznek. Ezenkívül volt olyan válaszadó is, aki egész egyszerűen felnőtt szeretne lenni vagy a reklámból eredeztethetően „gyümölcs a Jogobellában”. Miután tinédzser korban a fogyasztás a szükségletkielégítés mellett egyre inkább egyénivé és az önkifejezés formájává kezd válni, a márkák a szimbolikus fogyasztás legkézenfekvőbb eszközei. Ehhez kapcsolódóan egyrészt márkapreferenciáikról kérdeztük a fiatalokat, ezt szemlélteti a 4. ábra

4. ábra. Az egyes korcsoportok márkaprioritása


A válaszadók többségének (52,6%) kevésbé fontos a márkatermék-vásárlás. Mindösszesen 8,2%-uk vallja magát elkötelezettnek a márkák iránt, ők leginkább a 12 évesek köreiből kerültek ki és jellemzően fiúk. Noha a Cramerféle mutató nem állapított meg szoros kapcsolatot sem az egyes korcsoportok (V= 0,138), sem pedig a nemek esetében (V= 0,191), általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a márkatermék-vásárlás legkevésbé a 1011 éves korosztály esetében fontos, nem ragaszkodnak szükségszerűen a márkákhoz (lsd. bővebben XI. számú melléklet). Ez azt támasztja alá, hogy még szükségleteik, ízlésviláguk folyamatosan változó, ezáltal még márkapreferenciáik is formálhatóak. Nincsenek „saját márkáik”, helyettük fogyasztói attitűdjeik ECONOMICA 2015. 2. szám

az idősebbektől adoptált márkák interiorizálásával jellemezhető. Ennek okán releváns a vállalatok szempontjából, hogy még a korai időszakban, milyen kapcsolatot sikerül létrehozni a gyerek és a márka között, ahogyan az is, hogy különös figyelmet fordítsanak annak elvárásaira, döntési szempontjaira annak érdekében, hogy a későbbiekben minél hatékonyabban megszólíthatók legyenek. A vállalatok ezen törekvéseinek eredményességét vizsgálva arra kértük a kérdőívet kitöltőket, hogy kategorizálják magukat aszerint, hogy hány olyan márkanevet tudnak felsorolni, amelyet rendszeresen vásárolnak. A válaszként adott számok arról árulkodnak, hogy mennyire hűségesek egy-egy márkához. Így értelemszerűen minél kevesebb 39

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … márkát vásárolnak rendszeresen, annál hűségesebbnek mondhatók. A Cramer mutató értékei a kor viszonylatában V=0,136, nemek tekintetében pedig V= 0,150, ez nem feltételez szignifikáns kapcsolatot. Ugyanakkor a számadatok tekintetében kivehetők jól látható különbségek mind a fiúkra és lányokra, mind pedig az egyes korcsoportokra vonatkozóan. A válaszadók közel 40%-a hűséges egy-egy, számára már bevált márkához, ők főként a 1314 évesek köreiből kerülnek ki és többségében lányok. A fiúk összességében több márkanevet tudnának felsorolni, amelyet rendszeresen használnak, ezért náluk kevésbé jellemző, hogy egy már jól bevált márkához ragaszkodjanak. A megkérdezettek mindösszesen 8,6%-a - kortól és nemtől függetlenül - nem ragaszkodik a rendszeres márkatermék-vásárláshoz. Márkapreferenciáikról összességében elmondható, hogy a kor előrehaladtával az egyes márkatermék-priorizációjuk és emellett márkatudatosságuk fokozódik, vagyis a márkakommunikáció (PoS és PoP eszközök, hirdetések, egyéb márkapromóciók) eredményesnek bizonyul az általunk vizsgált 1014 évesek körében. Így a márkák egyrészt számukra a szimbolikus fogyasztás eszközei, másrészt pedig a vállalatok eszközei a hűségre való nevelésre. 3.2. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az egyéni tényezők értelmezése önmagában nem elegendő a célpiac megismerésére; össze kell kapcsolni a fogyasztást befolyásoló tényezőkkel. Ezért a fogyasztáshoz való viszonyuk bemutatása után a következőkben a megkérdezettek vásárlását motiváló, illetve fogyasztását befolyásoló külső tényezők elemzése a célunk. Száz százalékos garancia semmire nincs, ahogyan arra se, hogy minden gyermek esetében ugyanazok a változók figyelembe vétele a fontos, de a célcsoport általánosságban megismerhetőbbé és érthetőbbé válik ezen ismérvek mentén.

40

A fogyasztást a szükségletek motiválják, az egyén értékrendszerét követve. Első lépésként annak felkutatása volt a célunk, hogy milyen hajtóerők aktivizálják az általam vizsgált 10-14 éves korosztály magatartását vásárlási döntéseik során. Ezért arról kérdeztük az iskolásokat, hogy melyek azok a személyes motivációik, amelyek egy termék megvásárlásánál döntő szerepet játszanak. Kutatásunk ezen kérdésének megszerkesztésekor tudatossággal, tetszőleges kiválasztott, a marketingkommunikáció eredményességét vizsgáló válaszlehetőségeket használtuk. A beérkezett válaszok feldolgozása során hamar kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők felismerték a kérdés ravaszságát, ezért „egyéb” válaszlehetőségként valódi személyes késztetéseket, tényleges motivációikat jelölték meg, előzetes reményeinknek megfelelően. Saját elmondásuk szerint termékvásárláskor a döntő szempontot a megvásárolandó termék minősége jelenti. A legfontosabb preferenciaszempontok közé tartoznak továbbá az elsődleges (pl. íz, illat, funkció, tartósság, stílus) és másodlagos (csomagolás, design, márka) termékjellemzők, ahogyan a termék ára is. Fontos, hogy egy termék legyen egyedi, ugyanakkor stílusos és divatos is. Látható tehát, hogy vásárlásuk nagyrészt az egyes terméktulajdonságok (fizikai, esztétikai, szimbolikus) függvénye. A megkérdezettek válaszai alapján vásárlásuk történhet szükségletkielégítés céljából, de gyakran előfordul köreikben a kíváncsiságból történő, illetve érzelmi alapú-, impulzusvásárlás („vásárlás közben megtetszett”) is. Emellett magas azon válaszadók aránya is, akik tartósan érdekeltek, azaz hűségesen ragaszkodnak egy, a már jól bevált termékhez, ezért végül a következő alkalmakkor is a már saját preferenciáiknak megfelelt terméket emelik le a boltok polcairól. A technika fejlődésével módszerek és eszközök jönnek-mennek a marketingben is. Régebben a szórólapozás, a hirdetések különböző újságok, ECONOMICA 2015. 2. szám

Tóth Rita Noémi – Pólya Éva magazinok hasábjain és - hosszú évtizedekig - a televízióban voltak a legelterjedtebb marketingkommunikációs eszközök, mára a webkorszakban már adaptálták az online felületeken is. Vannak azonban olyan eszközök, amelyek az érzékszervi marketing szerepéből kifolyólag állandóan ugyanolyan relevanciával vannak jelen, ezek a PoS és PoP-, illetve a vásárlásösztönző eszközök. Az általam válaszlehetőségként megadott, bizonyosvásárlásra késztető elemekhez kapcsolódóan érkezett válaszok a következők szerint alakultak (5. ábra).

Az ábrán jól látható, hogy a reklámok (49,7%) és a társas kapcsolatok (33,6%) szerepe relevánsabb az egyes marketingkommunikációs vásárlásösztönző eszközökénél; mivel legnagyobb arányban e két tényező ereje érvényesül vásárlásaik során. Ezeket követi csak a kiegészítő előnyt biztosító, a termék mellé járó „filléres” ajándéktárgy (24%), a nyerésre alapozott promóció (12,8%) és a terméken szereplő mesefigura vagy híresség (10,5%).

5. ábra. A Tween korosztály vásárlását ösztönző tényezők


Utóbbi arányát különösen meglepőnek tartom, hiszen számos márkagyártó forgalmazza termékeit a gyerekek és fiatalok kedvenceivel, mint például a kettős életet élő Hannah Montana vagy Flash. Ez azzal magyarázható, hogy az általam megkérdezettek többsége (1214 évesek) már „kinőtt” abból a korból, amelyben az emocionális kötődést erősítő merchandising hatékonynak bizonyul. Pusztán az ajándéktárgyak és a figurák esetében figyelhető meg némi különbség az egyes korcsoportok között – a fiatalabbak javára; azonban statisztikailag a Cramer’s V értéke sem a nem, sem pedig a kor viszonylatában nem mutat szignifikáns kapcsolatot (lsd. XII-XIII. számú mellékletek). ECONOMICA 2015. 2. szám

A vizsgált korosztály fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőihez kapcsolódó ismeretek kellő mélységének elérése érdekében kérdőívem 6 rövid, lényegre törő kérdésében arra kerestem a választ, hogy bizonyos exogén tényezők mennyire befolyásolják a megkérdezett 10-14 éves korosztályt, vagyis melyek azok, amelyek a leginkább befolyással bírnak fogyasztói magatartásuk felett. Már az előző kérdésre érkezett válaszok esetében is jól látható volt, hogy a fiatalok a kortársakat és a reklámokat jelölte meg releváns, vásárlói magatartásukat befolyásoló külső tényezőként. Az elméleti fejezetben szerzett ismeretek fényében elmondható, hogy a kor előrehaladtával a generációk közötti 41

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … kommunikációs szakadék mélyül, ezáltal a kortársak szerepe és egyben hatása erősödik fel. A fiatalok ebben a korban kezdenek társaikhoz igazodni, életmódjuk egymás összehasonlítási alapjaként szolgál. A válaszadók 36,2%-át csúfolták már társai saját bevallása szerint, pusztán azért mert nem úgy öltözködik vagy nem olyan dolgokkal rendelkezik, mint társai. 912 főből 330 fő azért igen jelentős, ennek ellenére én a kiértékelés során ennél még magasabb arányra számítottam. Mindazonáltal elképzelhető, hogy a válasz esetében fennáll a torzítás lehetősége és a valóságban ez az arány valóban magasabb, csak esetlegesen szégyellték beismerni, noha a kérdőív kitöltése név nélküli volt. Ez a faktor azért fontos, mert extrinsik indítékot jelenthet a fiatalok vásárlása során (társadalmi elfogadás iránti igény, megfelelni akarás). Az ideális énkép és az ideális társadalmi énkép elérésére való törekvés ugyanis összefügg a termékek szimbolikus funkciójával. Többek között ennek okán válik fontossá a már szimbolikus tartalmú, emocionális fogyasztás, vagyis a vágyott énképek elérésére stílusos és trendi márkák fogyasztásával reagál a fiatal, hiszen ezáltal - a médiából sugárzott „értéknek” megfelelően - mások elismerése is könnyebben elnyerhető. Két, látszólag teljesen egyforma kérdésben arra kerestük a választ, hogy mennyiben igaz ez az általam megkérdezett fiatalokra. Annak ellenére, hogy a vásárlásösztönzésre irányuló kérdésnél összesen 306 fő nyilatkozott úgy, hogy befolyásolja mások véleménye, a direkt megkérdezés esetén ez a szám 141 főre (főként lányok) csökkent. Ez, az egyes válaszok összehasonlítása során nyert ellentmondásosság arról árulkodik, hogy ők magunk sincsenek teljesen tisztában a befolyás mértékével. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a termékvásárlásra irányuló 5 fokozatú Likertskála esetében is, amely szűk 2,23-mas átlagértéket kapott (szórás: 0,935). A kor előrehaladtával egyértelműen kijelenthető, hogy a társak fogyasztása és termékválasztása

42

rendre meghatározóbbá válik saját fogyasztói döntéseik során. Így az általunk vizsgált 10-14 éves korosztály szimbolikus fogyasztására és a normatív csoportbefolyás összefüggésére vonatkozó feltételezés igazolást nyer. Eszerint érzékenységükből adódóan a megfelelni akarás kihat fogyasztói döntéseikre. Esetükben ezért a marketing - a média által - különösen a társadalmi nézetek, értékek, képek befolyásolásában kap fontos szerepet. A valahová tartozás érzése mellett erre a mintakövetésre építenek fel tehát esetükben a reklámszakemberek egész stratégákat. Ehhez kapcsolódóan felmerül a kérdés, hogy mennyire eredményes az általam vizsgált iskolások esetében a reklámban éppen a referenciacsoport hatásából eredően – a véleményvezetők alkalmazása. Kiindulópontnak és egyben viszonyítási alapnak hasznos a már megszerzett információ, hogy a legnagyobb arányban (külföldi) médiaszereplők inspirálják a megkérdezetteket. A válaszadók túlnyomó többségét (76,6%) állítása szerint nem befolyásolja egy termék közismert személlyel történő reklámozása. Ez - ismerve a tényt, hogy ugyanezen embereket saját példaképeik egyben - nagymértékű racionalitást feltételez, hiszen lévén számukra véleményvezérek ezek a személyek, szeretnének hozzájuk hasonlítani, azonban nem hisznek el mindent. Ezenkívül ez a 76,6%-os érték magyarázható azzal is, hogy jellemzően az idősebb korosztály tagjai választják őket példaképüknek és minél idősebbek és érettebbé válik a személyiségük, annál kevésbé van szükségük követésükre, egyszerűen csak felnéznek rájuk, mint egy igazodási pontra. Napjainkban az internet térhódításával a televízió még mindig hűen őrzi tömegmédium nagyhatalmát, tehát könnyen és nagy célközönség érhető el általa. A hagyományos értelemben vett televíziós reklámok, azaz a reklámszpotok jelentősége a fogyasztók tudatos ellenállásával a befolyási kísérletnek elméletben halványulni látszik, ezért a szpotok


Tóth Rita Noémi – Pólya Éva mellett egyéb marketingkommunikációs eszközök kerülnek előtérbe, mint például a product placement. Arról kérdeztük a gyerekeket, hogy vettek-e már igénybe olyan szolgáltatást, amelyet a reklámban vagy egyéb műsorban felismertek és az meggyőzte őket arról, hogy próbálják ki ők is. A válaszadók 28%a szerint soha nem fordult még elő, hogy kipróbáltak volna ezért szolgáltatást. 30,3 százalékuk beismerte ugyan, hogy volt már rá példa, de nem a közelmúltban. A tanulók csupán 6,6 százaléka nyilatkozta, hogy gyakran vesz igénybe televízióban reklámozott

szolgáltatást. Ez alapján kijelenthető, hogy a szolgáltatások esetében a reklámbefolyás irreleváns. Ehhez kapcsolódóan egy másik kérdésben a televíziós reklámok eredményességét a termékvásárlás függvényében vizsgáltuk. Az iskolásoknak 1-5-ig terjedő skálán kellett kiválasztani a rá jellemző értéket aszerint, hogy milyen gyakran fordul elő az, hogy a televízióban aktuálisan reklámozott termékből vagy szolgáltatásból vásárol. A beérkezett válaszokat az alábbi ábra szemlélteti:

6. ábra. A megkérdezettek televíziós reklám hatására történő termékvásárlása


Általánosságban elmondható, hogy a válaszadókat az egyes korcsoportonként nem jellemezte erőteljes megosztottság. 41,4 százalékuk ismerte be, hogy előfordul, hogy vásárol a televízióban reklámozott termékből vagy szolgáltatásból, tehát a szakirodalomban megismert, a fiatalokat általánosságban jellemző reklámkerülő magatartás ellenére is rendelkeznek befolyással felettük. A 6. ábráról jól leolvasható, hogy a lányok nagyobb hajlandóságot mutatnak fiútársaikhoz képest arra, hogy kísérletezzenek a televízióban reklámozott termékekkel – még annak ellenére is, hogy a kapcsolat szorosságát vizsgáló Cramer mutató értéke (V= 0,217) gyenge kapcsolatra ECONOMICA 2015. 2. szám

utal a megkérdezettek neme és a reklám eredményezte vásárlás között (lsd. bővebben XV. számú melléklet). A termékvásárláshoz kapcsolódóan fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni, hogy milyen témájú televíziós reklámokat tart érdemesnek arra az általunk megkérdezett 10-14 éves korosztály, hogy megtekintsék azokat; vagyis mely tévéreklámok azok, amelyek üzenete a legkönnyebben célba ér. A leggyakoribb válaszokat foglalja magában a 7. ábra. Az ábrán jól látható, hogy a válaszadók leggyakrabban az elektronikai cikkek reklámjait 43

A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek … (70,7%) nézik végig - kortól és nemtől függetlenül. Ezt követik a cipő és ruházati termékek (54,6%), a sporttal kapcsolatos témájú reklámok (52,6%), a filmelőzetesek vagy játékok- (30,9%), illetve édességek reklámjai. Vizsgálva, hogy van-e kapcsolat az egyes reklámkategóriák és a nemek között, a kapcsolat szorosságát mutató Cramer’s V értéke pusztán a cipő-ruházat (V=0,399), illetve a szépségápolási termékek (V=0,380) reklámjai esetében mutattak közel közepes erősségű kapcsolatot. Ahogyan azt már a termékvásárlás esetében észrevételeztük, most a „reklámfogyasztás” estében is megfigyelhető,

hogy mind a fiúk, mint a lányok figyelmét elsősorban saját nemi szerepeikhez kötődő reklámok keltik fel. Mivel a kor előrehaladtával a lányok egyre több figyelmet fordítanak megjelenésükre, ápoltságukra, bimbózó nőiességükre, ezért ők elsősorban a külsejükkel, kinézetükkel kapcsolatos tartalmakat keresik, a fiúk pedig jellemzően a sport és az élelmiszerreklámok felé fordulnak. A Cramer’s V értékei alapján a többi tényező esetében nincs szignifikáns kapcsolat, ahogyan az egyes korcsoportok esetében sem figyelhetők meg éles különbségek.

7. ábra. Leggyakrabban megtekintett reklámkategóriák


4. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen munkánkban bemutattuk a Z generáció világát, vásárlásösztönző eszközökön keresztül és márkakapcsolással igyekeztünk egy átfogó képet nyújtani az egyes belső és külsőfogyasztói magatartásukat befolyásolótényezőkről, ezek elemzésével. Kvantitatív kutatásunk alátámasztja, hogy a netgenerációs nemzedék preferenciái, attitűdjei még folyamatosan változnak, különféle hatásokra

44

reagálva formálódnak, alakulnak. Erőteljes megosztottság jellemzi őket is és szokásaikat is, értékrendjük, szemléletmódjuk új és izgalmas. A fiatalok piaca tehát egy gyorsan egy gyorsan változó piac, ahol a fragmentálódás természetes jelenség, ezért annak érdekében, hogy a vállalatok lépést tartsanak folyamatosan változó igényeikkel, megfeleljenek elvárásaiknak, esetükben rugalmas és differenciált marketingstratégia kidolgozása lehet csak célravezető.



FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.]

[3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.]

Cole, M. & Cole, S. R. (2003) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó, pp. 397-407 Crowley, A. & DeJong-Boots, D., Paladines, M. (2014) ’What’s a tween?’ Homepage of Tween programming [Online] Letöltés dátuma: 2014.11.11. http://courseweb.lis.illinois.edu/~crowley8/506tweens/Tween_Programming/Home.html http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV Letöltés dátuma: 2015.01.23. Piacentini, M, & Mailer, G. (2004) ’Symbolic consumption in teenagers’ clothing choices’ Journal of Consumer Behaviour, 3 (3), pp. 251-262 Reklámtörvény (2008) ’2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól’ Jogtár [Online] Szűcs R. S. (2011) ’„Egészségtelen” élelmiszerek attitűdvizsgálata a fiatalok szegmensében’ Marketing & Menedzsment, 45 (2), pp. 60-66 Törőcsik M. (2007) Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 13-32, 46-82


45


46


Fűz Boglárka – Boros Szilvia


Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban Fűz, Boglárka – Boros, Szilvia Experience seeking behaviour of generation X and Y in Hungarian health tourism Összefoglaló A turizmusban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a különféle élményeket ígérő ajánlatok. Az élmény-nyújtás szerepe felértékelődik. A televíziók megjelenése jelentősen megreformálta az X generáció (1965-1976 között születettek) szórakozási, kikapcsolódási szokásait. Feltételezzük, hogy az X generáció kevésbé vesz részt a wellness turizmusban, aktív rekreációban, a fiatalabb, Y generációhoz képest. Két, saját szerkesztésű kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 275 személy vett részt. Az internetes vizsgálatban 149 személy (X generáció = 60, Y generáció = 89 fő) vett részt. A Barack Thermal Hotel & Spa****-ban felvett kérdőívet 126 fő (X generáció = 84, Y generáció = 42 fő) töltötte ki. Az X generáció megkérdezettei közül 33 fő volt, aki pihenni, kikapcsolódni vágyott, 16 fő rekreálódni érkezett valamely turisztikai létesítménybe, 9-en gyógyászati célból, 2-en pedig szórakozási motivációval választottak turisztikai desztinációt. Az Y generáció képviselői közül 55 fő pihenés és kikapcsolódás céljával vett a turizmusban részt, 16-an megújulni és feltöltődni szerettek, 1fő a gyógyulás reményében utazott, míg 17 főt a szórakozási lehetőségek érdekelték legjobban. Az X és Y generáció között nem találtunk lényeges eltérést a wellness turizmusban, aktív rekreációban történő részvétel tekintetében. További vizsgálatok szükséges annak eldöntésére, hogy az élménykereső magatartás differenciálható-e az egyes generációk tekintetében és ha igen, milyen mértékben. Kulcsszavak: egészségturizmus, élménymenedzsment, fogyasztói magatartás Abstract In tourism there is an increasing demand for those medical and wellness supplies that offer enyojable experience. The appearance of television had huge influence on the formation of leisure time amongst X generation (born between 1965 and 1976). The aim of the present study was to compare generation X and Y according to experience seeking behaviour. We supposed that Y generation is more involved in wellness tourism and active recreation than the older X generation. The sample consisted of 275 persons. X (n= 60) and Y (n = 89) was questionned on the internet. X (n = 84) and Y (n = 42) was questionned in Barack Thermal Hotel & Spa****. We used own, non-valid questionnaires. Amongst generation X, there were 33 persons who primarily wanted relaxation and time off. 16 persons chose recreation, 9 had medical purposes and 2 persons wanted to have amusements. Amongst generation Y, there were 55 persons who primarily wanted relaxation and time off. 16 persons chose recreation, 1 had medical purposes and 17 persons wanted to have amusements. We did not find statistically significant differences between generation X and Y in the aspect of active recreation and wellness tourism. Further research required to differentiate experience seeking behaviour amongst generations. Keywords: health tourism, experience management, consumer behaviour


47

Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban

A turizmusra, mint a világ egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági szektorára tekinthetünk, melyen belül az egészségturizmus napjainkban, ebben a felgyorsult világban egyre fontosabb szerepet tölt be (Kertész, 2004). A turizmust az élmények piacának is nevezhetjük, ahol a turisták szolgáltatják azt a teret, ahol az élmény létrejön. Ezen a piacon egyre erősebben, és egyre nagyobb teret nyerve jelennek meg a különféle élményeket ígérő ajánlatok (Boros et al. 2012). Napjaink élményajánlatainak létrehozása során arra törekednek a szolgáltatók és a desztináció menedzserek, hogy minél különlegesebb, és sokszínűbb programokat, szolgáltatásokat kínáljanak, ám alkalmazható eszközök híján főképp csak a „best practice”-t alkalmazzák, azaz a rögtönzött ötletekre támaszkodnak (Michalkó, 2011).

A fiatalságot definiálhatjuk a mai társadalomban sajátos tudati, szociológiai és pszichológiai vonásokkal rendelkező életkori társadalmi csoportként, ami önállóan nem képez társadalmi réteget (Kiss, 2006). A belső tagoltságot, és az aktuális alapszerkezetet, a makrostrukturális alaptéziseket felállító társadalom határozza meg mindenkoron. Sajátos társadalmi tagoltságot reprezentálnak az egymást követő életkori csoportok (Túróczi, 2010; Tari, 2010), mely a nemzedékváltások közbeni makro-, és mikrokörnyezeti behatások természetes velejárója (Székely és Nagy szerk. 2013). Az alábbi életkori csoportok különböztethetők meg: * 1920- 1945: Veteránok, * 1946- 1964: Baby Boom generáció, * 1965- 1975: X generáció, * 1976- 1995: Y generáció, * 1996-: Z generáció.

Az élménymenedzsment-szemlélet napjainkban még nem egységes. A menedzsmentirodalommal foglalkozó szakemberek különféle javaslatokat tesznek az üzleti megújulás és siker érdekében, azonban ennek ellenére jelentősen kevés tudományos kutatás született ebben a témában. A meglévő adatok nagy része a fogyasztói élményparadigma magatartási, társadalmi és pszichológiai aspektusaira vonatkozik (Morgan, 2010). A szakirodalmi kutatások alapján kimondható, hogy a különbségek ellenére az élményközpontúság hangsúlyozásából kifolyólag egyetértést, több ponton is találhatunk. kettő egységéből egy közkeletűbb elméleti koncepcionális keret született, ez az „élményközpontú menedzsmentszemlélet”. Alaptétele az élményekben, és nem a termékekben való gondolkodást jelenti. Az élményt tartalomként, és nem termék kiegészítőként kezeli. Ezt a tartalmat pedig alakítani és fejleszteni lehet. Az élményközpontú menedzsmentet alkalmazó vállalatok mindezt abból a meggyőződésből teszik, miszerint a fogyasztói oldalon az utazások egyre inkább az élményekről, beteljesedésről és megújulásról szólnak (Michalkó, 2010).

Az X generáció szabadidős tevékenységeire és élménykereső szokásaira jellemző volt, hogy a televíziók megjelenése jelentősen megreformálta az emberek szórakozási szokásait. Az addigi szabadidő-eltöltés közösségi formáit a televíziózás szinte teljes mértékben háttérbe szorította. Az 1970-es évektől a vacsora és lefekvés közötti órákat a családok túlnyomó része a TV előtt töltötte. Ennek következtében a mozi iránti érdeklődés is csökkent (Kolosi, 1987). A színházak jelentős állami támogatásokat kaptak, melyek lehetővé tették, hogy mindenki számára megfizethető alacsony áron juthassanak színházjegyhez az érdeklődők. A közönség túlnyomó része a zenés vígjátékok, operettek, musical-ek, és kabarék iránt érdeklődött. A sport elvesztette azt a fontos szerepét, amit az 50-es években élvezett a szabadidő-eltöltésben (Angelusz és Tardos, 1991). A tömegsportok mellet egyre inkább a szabadidő sportok lettek a népszerűbbek, mint például a tenisz, az úszás, vagy az aerobic. „Az olvasás és tévénézés mellett a társadalom életmódjának szerves része lett a nyaralás. Ennek tipikus formája az olcsó vállalati, vagy szakszervezeti üdültetés volt. Sok család a 70es, 80-as években saját nyaralót épített magának.

BEVEZETÉS

48


Fűz Boglárka – Boros Szilvia Ezzel egy időben, a 70-es évek elejétől az elvárosiasodás egyik eredményeként gombamód szaporodtak a zsebkendőnyi hétvégi telkek. Ekkor épültek a házgyári elemekből készülő lakótelepek, melyeket a városba költözők töltöttek meg. A lakótelepi életforma kitermelte a sokak számára elérhető „telekre járást”, amely az aktív szabadidőeltöltés elterjedt formájává vált. A belföldi üdülés általánossá válása mellett a külföldi utazások liberalizációja fokozatosan következett be. Elsőször a szomszédos szocialista országokba, és a félig nyugatnak számító Jugoszláv tengerpartra utaztak a magyar túristák. A 80-as évek közepén virágzott az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus. A külföldi utazások kezdeti adminisztrációs akadályai fokozatosan elhárultak.” (Csizmadia, 2015) Magyarország, mint gyógyfürdő-nagyhatalom, igen sok hideg és meleg vizes forrással, természetes hévízi tóval, ivókúttal és gyógybarlanggal rendelkezik, melyek nem pusztán az alternatív gyógyászat eszköztárát gazdagítják és a betegek rehabilitációját célozzák. Színes programokkal megtöltve kalandos élményeket nyújthatnak, felhőtlen kikapcsolódás-érzéssel hozzájárulhatnak a mindennapos jobb, kiegyensúlyozottabb közérzethez, egészségmegőrzéshez. Napjaink posztfogyasztói társadalmára jellemező, hogy az embereknek nincs elegendő szabadidejük a megfelelő mozgásra, egészséges étrend kialakítására, a szervezet számára elengedhetetlen és/vagy megfelelő időráfordításra a pihenés érdekében (Torgyik, 2009; Petruska, 2015). Ebből kifolyólag olyan mozgásos, szórakoztató, pihentető, holisztikus szemléletű, rekreációs hatásfokú, és egyben gyógyászati kezeléseket keresnek, melyeket akár a közelben, - és talán ez a legfontosabb igény- egy helyen, rövid időn belül megkapnak (Smith és Puczkó, 2010). Ezért napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be a „mindent egy helyen” szlogen, melynek velejárója, hogy az adott intézmények a „mindenből egy kicsit”


elvet követik, és nem a specializálódás útjára koncentrálnak. Feltételezzük, hogy az X generáció az Y generációhoz viszonyítva kevésbé aktívan vesz részt a wellness turizmusban és a rekreációs lehetőségek iránt sem érdeklődik úgy, mint a fiatalabb generáció.

VIZSGÁLATI MINTA ÉS MÓDSZER Két kérdőíves vizsgálat történt, amelyekben összesen 275 személy vett részt. Az első, internetes kérdőíves vizsgálatban 149 személy vett részt. Az X generáció 60, az Y generáció 89 fővel képviseltette magát. A válaszadók 18%-a Budapesten, 24% megyeszékhelyen, 37% városban és 21% faluban vagy nagyközségben lakott. Iskolai végzettséget tekintve a kitöltők mindegyike magasabb végzettséggel rendelkezett, mint 8 általános osztály. 5%-uk végzett szakmunkásképző iskolát, 32%-uk gimnáziumi vagy szakközép iskolai végzettséggel rendelkezett, 19%-nak van OKJ minősítésű, vagy felsőfokú szakképzettsége, míg a fennmaradó 44% főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező személy volt. A Barack Thermal Hotel & Spa****-ban felvett kérdőívet 126 fő töltötte ki. Az X generáció 84 (54 nő és 30 férfi), az Az Y generáció 42 (24 nő és 18 férfi) főt tett ki. A válaszadók 23 %-a volt budapesti lakos, 26 % megyeszékhelyen, 38 % városban és 13 % faluban vagy nagyközségben lakott. Minden fő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett, mint 8 általános osztály, legnagyobb százalékban (64%) pedig főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. A kitöltők 3%-a végzett szakmunkásképző iskolát, 16%-uk gimnáziumi vagy szakközép iskolai végzettséggel rendelkezik, 17%-nak van OKJ minősítésű, vagy felsőfokú szakképzettsége. Internetes kérdőíves vizsgálat Az interneten közzétett kérdőív kvalitatív, 20 (direkt és indirekt) kérdést tartalmazott.

49

Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban Az életkor meghatározása nyitott kérdésként szerepelt, míg a fennmaradó 19 kérdés irányultsága zárt volt, több kérdés során pedig lehetőséget biztosítottunk az aktuális válasz megtagadására. A kérdések jelleg szerint többválaszos, illetve rangsorolók voltak. A vélemények, attitűdök méréséhez Likert-skálát használtunk. A különböző demográfiai háttérjellemző mutatói jelen kérdőív során a kor, nem, lakhely és az iskolázottság voltak. A kérdőív 8 fő pontra oszlott: 1. Személyes adatok: nem, kor, lakhely, iskolai végzettség (1-4ig kérdés) 2. Élménykereső magatartás: hazai turisztikai létesítmények felkeresési szokásai, felkeresési szándék vizsgálata, felkeresési rendszeresség meghatározása (6-9ig kérdés) 3. Társadalombiztosítás által támogatott balneoterápiás gyógymódok: ismerete, igénybe vétele (10-12ig kérdés) 4. Sportolási szokások: rendszeres tevékenység megléte, minimum időtartam egy hetes intervallumban (1314ig kérdés) 5. Szaunázási szokások: igénybe vételi szokások, tudatosság vizsgálata, szaunázást kiegészítő szolgáltatások igénybevételi szokásai (15-17ig kérdés) 6. Egészségturisztikai szolgáltatások vásárlását, igénybe vételét, és a motivációt befolyásoló tényezők (18. kérdés) 7. Élményt nyújtó szolgáltatások értékelése: fürdők tükrében, wellness szállodák centrumok tekintetében (19-20ig kérdés) 8. Élményt nyújtó trendek napjainkban: ismertségük, kedveltségük (21. kérdés) Kérdőíves vizsgálat a Barack Thermal Hotel & Spa****-ban A Barack Thermal Hotel & Spa**** és a Tiszaparti Gyógy- és Élményfürdőben kitöltetett kérdőív 10 kérdést tartalmazott, melyeknek mindegyike zárt kérdés volt: direkt, és indirekt típusú, többválaszos, és rangsoroló jellegűek 50

voltak. A vélemények, attitűdök méréséhez Likert-skálát használtunk. A különböző demográfiai háttérjellemző mutatói a kor, nem, lakhely és az iskolázottság voltak. A kérdőív 4 fő pontra oszlott: 1. Személyes adatok: nem, kor, lakhely, iskolai végzettség (1-4ig kérdés) 2. Élménykereső magatartás: hazai turisztikai létesítmények felkeresési szokásai, felkeresési szándék vizsgálata, felkeresési rendszeresség meghatározása (6-7ig kérdés) 3. Élményt nyújtó szolgáltatások értékelése: a Barack Thermal Hotel & Spa**** és a Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő tekintetében (8-9ig kérdés) 4. Élményt nyújtó trendek napjainkban: ismertségük, kedveltségük (10. kérdés)

EREDMÉNYEK Internetes vizsgálat Az X generáció képviselőinek 31%-a csak fürdőlétesítményekbe, 12%-uk csak wellness létesítményekbe szokott látogatni, míg 45%-uk mind a két típusát igénybe szokta venni a hazai turisztikai létesítményeknek. A fennmaradó 12% pedig egyik típusú létesítményt sem szokta látogatni. (1. táblázat) Az Y generáció képviselőinek 49%-a csak fürdőlétesítményeket szokott látogatni, 7%-uk csak wellness létesítményeket. A megkérdezettek 30%-a mindkét típusú turisztikai létesítménybe, míg 14%-uk egyik fajta turisztikai létesítménybe sem szokott járni (1. táblázat). 1. táblázat: Létesítmények látogatása a vizsgált X és Y generációban Látogatott létesítmény Csak fürdő Csak wellness létesítmény Mindkettő Egyik sem

X generáció (60 fő) 19 fő

Y generáció (89 fő) 44 fő

7 fő

6 fő

27 fő 7 fő

27 fő 12 fő

(Forrás: Saját szerkesztés)


Fűz Boglárka – Boros Szilvia Az X generációból egy fő sem látogat hetente fürdőlétesítményt, havonta 7fő, félévente 1-2 alkalommal 19 fő, évente 1-2 alkalommal 23 fő, évente több alkalommal 4 fő jár fürdőkbe, míg 7 fő egyáltalán nem keres fel fürdőlétesítményeket. Az Y generáció megkérdezett képviselői közül

hetente 5 fő jár rendszeresen fürdőkbe, havonta 7 fő keresi föl hazánk valamely fürdőjét, félévente 1-2 alkalommal 15 fő, évente 1-2 alkalommal 31 fő, évente több alkalommal 13 fő látogatja ezen létesítményeket. A megkérdezettek közül 18 fő nem jár fürdőlétesítményekbe (1. ábra).

1. ábra: Fürdőlátogatási rendszeresség megoszlása a vizsgált X és Y generációban

Forrás: Saját szerkesztés

A wellness létesítményeket a megkérdezett fiatalabb korcsoport képviselői közül 4 fő évente több alkalommal, 35 fő évente 1-2 alkalommal, félévente 1-2 alkalommal 22 fő látogatja. Hetente 5fő, havi rendszerességgel 11 fő sem keresi fel a wellness jellegű turisztikai létesítményeket. A megkérdezettek közül 12 fő inaktív szereplője a wellness központoknak, centrumoknak. Az idősebb korosztály látogatási rendszerességét tekintve hetente 0 fő, félévente 1-2 alkalommal 12 fő, évente több alkalommal 13 fő, 19 fő évente 1-2 alkalommal, 3 fő pedig havonta vesz részt a wellness létesítmények kínálta piac terén. A wellness létesítményeket a megkérdezettek közül, 13 fő nem szokta látogatni. Az Y generáció képviselői közül 55 fő pihenés és kikapcsolódás céljával szokott a turizmusban aktívan rész venni, 16 fő az, akit a rekreáció és a feltöltődés motivál, 1fő a gyógyulás ECONOMICA 2015. 2. szám

reményében utazik, míg 17 főt a szórakozási lehetőségek érdekelnek a legjobban. Az X generáció megkérdezettei közül 33 fő volt, akik pihenni, kikapcsolódni vágynak, 16 fő rekreálódni, feltöltődni érkezik valamely turisztikai létesítménybe, 9 fő gyógyászati célból, 2 fő pedig szórakozási motivációval választ turisztikai desztinációt. Az Y generáció azon 12%-a, aki igénybe vett már valamely TB által támogatott balneoterápiás kezelést, 29%-ban ki szokta egészíteni terápiáját egyéb szolgáltatásokkal is. Az X generáció azon 20%-a, aki igénybe vett már valamely TB által támogatott balneoterápiás kezelést, 32%-ban ki szokta egészíteni terápiáját egyéb szolgáltatásokkal is. A fiatalabb korosztály 49%-a végez hetente minimum 2,5 óra testmozgást. Az idősebb korosztály megkérdezett tagjainak 43%-a sportol legalább 2,5 órát hetente. 51

Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban Az Y generáció 50%-a szokott szaunázni, 50% nem szokta igénybe venni. A fiatalabb generáció szaunázói közül 25% vallotta magát tudatos szaunázónak. Egyéb szolgáltatást a szaunázó 19 és 38 évesek 56%-a szokott igénybe venni ilyen alkalmakkor. Az X generáció 43%-a szokott szaunázni, 57% nem szokta igénybe venni. Az idősebb generáció szaunázói közül 27% tartja magát tudatos szaunázónak. A szaunát igénybe vevő 39-49 évesek 66%-a szokta kiegészíteni szaunázását egyéb szolgáltatásokkal a turisztikai létesítményekben. Napjaink wellness trendjei közül a személyre szabott ajánlatokat az Y generáció jelen képviselőinek 7%-a kifejezetten kerüli, nem kedveli, illetve kevésbé kedveli. A fiatalabb generáció 20%-a alkalmanként kedveli, 12% számára közömbösek az ilyen jellegű ajánlatok, míg 7% kedveli, de nem tekinti a kedvenc trendjének. A megkérdezettek 16%-a kedveli, 3% nagyon kedveli, és igénybe szokta venni, ha lehetősége van rá, 19% pedig kifejezetten a kedvenc szolgáltatásaként jelölte. A sokaság 5%-a számára ismeretlenek a személyre szabott ajánlatok a turisztikai piacon. Az X generáció 5%-a kifejezetten kerüli, 7%-a nem kedveli, 2%-a kevésbé kedveli, 31%-a alkalmanként kedveli, 12% számára pedig közömbösek a személyre szabott ajánlatok. A sokaság 10%-a kedveli, de nem ez a kedvenc trendje, 15% kedveli, 0% kedveli nagyon, 3% igénybe szokta venni amennyiben lehetősége van rá, 13% pedig kifejezetten a személyre szabott ajánlatokat keresi a wellness turizmus piacán. A megkérdezettek 2%-a nem ismeri az ilyen típusú ajánlatokat. A mentális kikapcsolódást nyújtó ajánlatok a fiatalabb generáció 22%-a számára ismeretlenek, 8% kifejezetten kerüli, az egyáltalán nem kedvelők aránya 0%. A megkérdezettek közül 7-7% kevésbé, illetve alkalmanként kedveli, 10% számára közömbös, 9% kedveli, de nem a kedvenc wellness trendje. A sokaság 3%-a számára kedvenc, 19%-a kedveli, 8% nagyon kedveli, 7% igénybe veszi, ha lehetősége nyílik rá. 52

A kérdőívet kitöltő idősebb korosztályt képviselők közül 0% volt azoknak a válasz adóknak százalékos aránya, akik a „nem kedvelem”, és a „kevésbé kedvelem” lehetőséget jelölték. A megkérdezett X generáció képviselőinek 2%-a kifejezetten kerüli, 14%-a nem ismeri ezeket az ajánlatokat, 3-3-3%-a igénybe veszi a mentális kikapcsolódást nyújtó ajánlatokat, amennyiben lehetősége van rá, nagyon kedveli, és kifejezetten kedvencének jelölte, 37% kedveli, 7% kedveli, de nem a kedvence, 8% számára pedig közömbösek az ilyen jellegű szolgáltatások (2. ábra). A teljes fitnesz és wellness szolgáltatásokat és tanfolyamokat a kérdőívet kitöltő Y generáció 4%-a kifejezetten kerüli, 2%-a nem kedveli, 5%a kevésbé kedveli, 15%-a alkalmanként kedveli, és számára közömbös, 8% kedveli, de nem a kedvenc wellness trendje. A megkérdezettek 17%-a kedveli, 1% nagyon kedveli, 6% igénybe veszi, ha lehetősége van rá, szintén 6% jelölte kedvenc ajánlatának, 21% pedig nem ismeri az ilyen jellegű ajánlatokat. A megkérdezett X generáció képviselőinek 2%-a kifejezetten kerüli, 3%-a nem kedveli, 7%-a kevésbe kedveli, 15% alkalmanként kedveli, 17% számára pedig közömbösek a teljes fitness és wellness szolgáltatások és tanfolyamok a hazai turizmus területén. A kitöltők 11%-a kedveli, de nem a kedvence, 27% kifejezetten kedveli, 0% nagyon kedveli, 3% igénybe szokta venni, ha lehetősége van rá. Ezt a wellness trendet a jelen képviselők 13%-a nem ismeri, kedvencének pedig 2% jelölte. Az otthon is használható technikákat nyújtó szolgáltatások a fiatalabb generáció 3%-ának kifejezetten a kedvence, 5% igénybe szokta venni amennyiben lehetősége van rá, 5% nagyon kedveli, 23% kedveli, 5% kedveli, de nem a kedvence. A kitöltők közül 14% számára közömbös, 19% alkalmanként kedveli, 1% kevésbé kedveli, 3% nem kedveli, 2 azon kitöltőknek százaléka, akik kifejezetten kerülik, 20% pedig nem ismeri az ilyen jellegű ajánlatokat.


Fűz Boglárka – Boros Szilvia 2. ábra Mentális kikapcsolódást nyújtó ajánlatokról alkotott vélemény megoszlása a vizsgált X és Y generációban


Az idősebb generáció 2%-ának kifejezett kedvence, és igénybe veszi lehetőség szerint, 8% nagyon kedveli, 31% kifejezetten kedveli, 10% bár kedveli, de nem a kedvence, szintén 10% számára közömbös, 22% alkalmanként kedveli, 2% kevésbé kedveli, 0% a nem kedvelőkés azoknak aránya, akik kerülik az otthon is alkalmazható technikákat kínáló turisztikai termékeket. A kitöltők 13 %-a számára ismeretlenek az ilyen típusú ajánlatok. A Barack Thermal Hotel & Spa **** kérdőív eredményei A Tiszakécskére látogató Y generáció képviselői 83%-ban pihenés és kikapcsolódás céljával érkeztek, 4%-ban a rekreáció és a feltöltődés motiválta, 2%-uk a gyógyulás reményében érkezett, míg 11%-uk a szórakozási lehetőségek miatt szállt meg a Barack Thermal Hotel & Spa****-ban. Az X generáció megkérdezettei 93%-ban pihenni, kikapcsolódni vágytak, 3%-uk rekreálódni, feltöltődni érkezett, 3%-uk gyógyászati célból, 1%-uk pedig szórakozási motivációval választotta a kécskei szállodát desztinációként. ECONOMICA 2015. 2. szám

A fiatalabb korosztály legkedveltebb szolgáltatása a masszázs, melyet a sokaság 42%-a jelölt első helyen, ezt követte az animátori szolgáltatás 38% számára. A szervezett túrák 8%, az aromaterápia 7%, a kozmetikai kezelések 3%, a fodrászat pedig 2% számára volt a legnagyobb élményt nyújtó szolgáltatás a tiszakécskei szállodában. Az idősebb korosztály legkedveltebb szolgáltatása a masszázs, melyet a kitöltők 42%a jelölt első helyen, ezt követően az animátori programok 26%, a szervezett túrák 10%, a kozmetikai kezelések 8%, az aromaterápia 6%, a fodrászat 4% és végül a Vita Juwell szolgáltatás 2% számára volt a legnagyobb élményt nyújtó turisztikai termék.

ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉS A megkérdezett generációk egymáshoz mérten, a fürdők vagy wellness szállodák, illetve wellness centrumok kínálatának igénybe vételét, érdekeltségét, élményt nyújtó faktorait illetően, arányaiban hasonló eredményeket mutatnak. Általánosan megállapítható, hogy a fiatalabb generáció érdekeltebb a szórakozást nyújtó szolgáltatások terén, míg az X generáció 53

Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban a gyógyászat iránt mutat nagyobb érdeklődést, de ezen felül lényeges eltérés nem mutatható ki az egészségturizmus területén, a vizsgált csoportokban. Az Y generáció tekintetében elmondható, hogy nagyobb részük vágyik a szórakozásra, mint az X generáció tagjai, látogatási rendszerességük tükrében párhuzam is vonható, mivel ők inkább a fürdőket választják desztinációnak, és nagyobb százalékuk a csúszdázást, az élménymedencét, az éttermi szolgáltatásokat és a pezsgőfürdőzést is kedveli, rendszeresen igénybe is veszi. Az X generáció vonatkozásában megállapítható, hogy legkevésbé ezen a területen érdekeltek. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy makrokörnyezeti szinten mindkét generáció elsősorban a pihenés és a kikapcsolódás tükrében választ magának desztinációt. A megkérdezettek válaszai generációtól függetlenül is több mint 50%-os arányban a turisztikai létesítményekben ezen célból tartózkodnak, akár rövidebb, akár hosszabb időintervallumot tekintünk. Talán mindezt azzal magyarázhatjuk, hogy a szabadidő hiánya és a megszokott hétköznapi otthoni teendők mellett, az emberek nem tudnak igazán kikapcsolódni, és igazán pihentető passzív, vagy aktív programot alkotni saját, és környezetük számára. A szabadidő turizmusban való eltöltésének kultúrája még nem alakult ki hazánkban. Mikrokörnyezetet vizsgálva, bár a tiszakécskei Barack Hotel fő profilja a gyógyászat, az ideérkező vendégek mindössze körülbelül 10%a érkezik kifejezetten gyógyulás céljából, az itt megszálló vendégeket a gyógyászati kezelések igénybevétele inkább pihenteti és kikapcsolódásként tekintenek rá. Elmondható, hogy a gyógyturizmus nem alakult ki a térségben, mely során 1 akár 2 hetes tartózkodási idővel kifejezett gyógyulást, prevenciót, vagy rehabilitációt szolgáló folyamatban vesznek részt az idelátogatók. A rekreáció és feltöltődés közel azonos mértékben érdekli a két generációt, bár a 54

tapasztalatok alapján, a rekreáció fogalma még nem egy teljesen letisztult fogalom az emberek számára, sok esetben negatív, degradáló vélemény születik az irányába. Ennek oka a nem megfelelő reklám és termékmanagement lehet. A piacon számtalan hangzatos, ám valódi értéket nem tartalmazó termékkel és szolgáltatással találkozhatunk, mely megvásárlása után a vendég elégedetlenül távozik, s rossz hírét kelti, az amúgy eredeti formában létező rekreáció fontos mindennapos szerepét meg nem ismerve. A rekreációs tevékenységek bevezetése életvitelünkbe is egy folyamat, melyet az otthon is alkalmazható esetenként személyre szabott csomagajánlatok révén is elsajátíthatunk, ám az egy két nap alatt gyorsan elvégzett módszerek alig nyújtanak betekintést eme területre. A vizsgált sokaság mindennapjait javarészt mozgásszegény életmód jellemzi, a kitöltők körülbelül 50%-a egy héten összesen 2,5 órányi testmozgást sem végez. A két generáció közt alig pár százalékos eltérés mutatkozott, az Y generáció megkérdezetteinek fele, míg az X generáció 43%-a végez rendszeres sporttevékenységet. Az élménykeresési magatartást vizsgálva megállapítható, hogy a fent elemzett szegmensek nem képzik a magyar lakosság mindennapi szokásainak körét. Bár a hazai életszínvonal nem a legkedvezőbb (Böcskei, 2010), azonban a turizmus területén is található sok olyan költséghatékony szolgáltatás, melynek megismerése, rendszeres alkalmazása egyszerű, élményekben gazdag, és nem utolsó sorban hosszútávon hozzá tud járulni egészségünk javításához, fenntartásához. Hipotézisünk, mely szerint az X generáció az Y generációhoz viszonyítva, kevésbé aktívan vesz részt a wellness turizmusban, rekreációban, a dolgozat menetét követve egyértelműen nem igazolódott. További vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy az élménykereső magatartás differenciálható-e az egyes generációk tekintetében és ha igen, milyen mértékben.



FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3]

[4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]

[11] [12] [13]

[14]

Angelusz, R. és Tardos, R. (1991): Társadalmak rejtett hálózata, avagy mit remélhet a társadalomkutatás a kapcsolathálózati megközelítéstől, Budapest, Kiadó: MKI Boros, Sz., Mondok, A., Várhelyi, T. (2012): Az egészségturizmus szolgáltatásai és menedzsmentje, Szolnok, Szolnoki Főiskola Böcskei, B. (2010): Vissza a jövőbe? Szorongó ifjúság, radikális politikai szubkultúra és elismerés a jelenkori Magyarországon, Egyenlítő, 2010. 6. szám http://epa.oszk.hu/01700/01739/00073/pdf/EPA01739_eszmelet_88_2010_102-123.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2015. április 3.) Kertész, E. (2004): Spa- élmény Európában, Jószöveg Műhely Kiadó Kiss, V. (2006): Kultúra és Közösség: A hunédzser: A modern kapitalizmus legitimációs fordulata és a fiatalok ideológiái Kolosi, T. (1987): Tagolt társadalom, Budapest, Kiadó: Gondolat Smith, M., Puczkó, L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Budapest, Akadémia Kiadó Michalkó, G. (2010): Boldogító utazás, a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Michalkó, G. (2011): Turisztikai termékvezetés és fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem Petruska Ildikó (2015): A fogyasztói magatartást befolyásoló szűk környezeti hatások file:///D:/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3/Downloads/ora_3_vasarloi%20(1).pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2015. április 3.) Székely, L. és Nagy, Á. (szerk.) (2013): Magyar Ifjúság 2012: tanulmánykötet, Budapest, ISZT Alapítvány- Kutatópont Tari, A. (2010): Y generáció, Budapest, Jaffa Kiadó Torgyik, J. (2009): Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés www.jgypk.uszeged.hu/tanszek/tarselm/letoltesek/doc/MT_MA.rtf (Utolsó letöltés dátuma: 2013. november 12.) Túróczi, N. (2010): Zsebpénzemberek, Figyelő 2010. április 1-7., 35-37. oldal


55

NTP-SZKOLL-14-0061 - Bethlen István Szakkollégium szakmai tevékenységének támogatása …

56


Horváth Zsófia - Sánta Fanni - Kóródi Márta

Horváth Zsófia - Sánta Fanni - Kóródi Márta

A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása Horváth, Zsófia – Sánta, Fanni – Kóródi, Márta The Role of “Gulyásfesztivál” in Tourism of Szolnok City and Changes of its Visitors Összefoglaló: A gasztronómia ma már nemcsak mint a turisztikai szuprastruktúra által nyújtott szolgáltatás jelenik meg, hanem a gasztronómiai rendezvényeken az attrakciókínálat része is. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi motiválja a résztvevőit a rendezvény meglátogatására, hogyan változnak a motivációk a visszatérő rendezvények esetében? A szekunder és a primer információk elemzésének eredménye a következő évek gasztrofesztiváljainak kommunikációjához adhat útmutatást. Kulcsszavak: gasztronómia, turizmus, attrakciók, fesztiválok, motivációk, élménymenedzsment Abstract: Nowadays the gastronomy does not only appear as a tourist supra-structure service, but it is part of the supply of attraction by its gastronomic events. This research aims to answer the question, that by what means are motivated the participants to visit the gastronomic festivals, and how has changed the motivations in the last period. The results of secondary and the primary analysis may provide guidance for communicating on the gastronomic festivals in the next few years. Keywords: gastronomy, tourism, attractions, festivals, motivations, experience management

BEVEZETÉS A városi rendezvények, különösen a nagyobb, turistákat is vonzó városok rendezvényei – mint Szolnok városéi - hármas funkciót töltenek be. Egyrészt a helyi lakosság szabadidő eltöltési lehetőségeit bővítik, másrészt a település arculatformáló tényezőjévé válhatnak, valamint turistalátványosság szerepük is lehet, ami a spontán szórakozáson kívül egyes esetekben elsődleges motivációként is szerepet játszhat az utazási döntésekben. Szolnok város is számít arra, hogy legalább a szezonidőszakban turisták érkeznek a településre, számukra pedig élmények szerzésének lehetőségét kell kínálni. Ezt a funkciót töltik be a városi rendezvények, fesztiválok.


A fesztivál- és rendezvényturizmus (együttesen eseményturizmus) sajátos metszete a városmarketing intézkedéseinek és a turisztikai termékfejlesztésnek. A sajátosság sokirányú hatásaival indokolható. Ahhoz azonban, hogy a hatások érvényesülni tudjanak, el kell jutnia a lakosságnak és a turistáknak az eseményre. A kutatás kiinduló pontja egy régebben lefolytatott, a magyar lakosság fesztivállátogatási szokásait felmérő kutatás volt, amelynek összefoglalása alkalmat ad a jelenlegi helyzet hipotetikus meghatározására. Ezt egészíti ki a tematikus év elméleti megalapozását szolgáló tanulmány összefoglalása, melyben már a várható hatások is megjelennek. A szekunder információk feldolgozását követően a tanulmány primer kutatáson alapulva a szolnoki lakosság rendezvénylátogatási szokásait, elvárásait és 57

A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása motivációit vizsgálja, elemzi a rendezvényen való részvételt meghatározó tényezőket, a befolyás nagyságrendjét. Az eredmények gyakorlati hasznosíthatósága mindkét érintett területen valószínűsíthető, mind a városmarketing, mind a turisztikai élménytervezés számára a jövőre vonatkoztatható tanulságokkal szolgál. A gasztroturisztikai termékfejlesztés kultúráját az 1999. évi „Magyar Gasztronómia és Bor Éve” alapozta meg. A kampányszerűen induló tematikus rendezvénysorozat sikerét bizonyítja, hogy programjai fennmaradtak, gazdagodtak, új elemekkel bővültek. Mint minden ország saját vendéglátó szolgáltatói, a magyarok is azt vallják, hogy a gasztronómia az egyik meghatározó része „magyar élménynek” [Gergely, 2000]. A turistát a természetes kíváncsiság hajtja, hogy megkóstoljon nem-, vagy csak hírből ismert ételeket a meglátogatott országban, még akkor is, ha nem kifejezetten ínyenc. Található olyan szegmens is, amelynek meghatározó motivációja a gasztronómiai kultúra megismerése, az eredeti ízek megtapasztalása. A reneszánszát élő belföldi turizmus is nagyfokú érdeklődést tanúsít a gasztronómiai programok iránt. Egy külföldi vendég szívesebben vesz részt egy olyan rendezvényen, amelyet nemcsak külföldiek keresnek fel, mert egy helyszín, egy hagyomány, egy étel eredetiségét leginkább a hazai vendégek igazolják. A gasztroturizmus célcsoportja korosztálytól független, szegmentumait alkotják a városokban élők, akiknek a falusi környezet, a levegő, a táj, a háziállatok adnak élményt. Ezen túlmenően a vidéki környezetben élők is kíváncsiak a vidéki gasztroattrakciókra, hiszen sokan még gyermekkorukból visszaemlékeznek az otthon sütött kenyér és az ételek illatára, ízére, de megkóstolni nincs módjuk. Egy ország gasztronómiája attól lesz nemzeti, hogy a helyi lakosság a mindennapjaiban éli meg azt. A külföldi turistát az ízek mellett az életstílus ragadja meg, amelynek szerves része a gasztronómia. A nemzeti gasztronómia piacképességének növelését célzó eszközei közé tartoznak a gasztronómiai rendezvények, mint a legjellemzőbb gasztroturisztikai 58

termékek. A gasztronómiai termékelemek a folklórral és a vidékiség sokszínűségével összekapcsolva egyedi termékekké válhatnak.

1. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE A fesztivál fogalma igen tág a Magyar Fesztivál Szövetség meghatározása alapján, vagyis térben és időben koncentrált, előre meghirdetett, közös elnevezés alatt futó, legalább egy napos, gyakran több műfajt felölelő szabadidős rendezvény sorozat, amely közös érdeklődésű emberek látogatását várja. Míg a Fesztivál Szövetség csak a legalább két napos rendezvényt tekinti fesztiválnak, a gyakorlatban az egynapos események is magunkon hordozzák a fesztiválok jellemző ismérveit. Fesztiválok alaptípusai közé tartozik a reprezentatív fesztivál (területi lehatároltság), emlékünnepség jellegű fesztivál, tematikus fesztivál és szegmensspecifikus fesztivál. A fesztiválok kevésbé intézményekhez, mint programokhoz kötődnek, a résztvevők nem csak kulturális élményt keresnek, hanem témaközösségre vágynak. Mindemellett ún. fúziós fesztiválokra is igény van, hasonlóan a többi fesztiváltermékhez komplex szolgáltatáscsomagként kínálva. A fesztiválszervezést a civil szféra bevonásával kívánatos végezni előnyös hatásainak, mint a piacbővülés kihasználása érdekében. A fesztiválok szervezhetőek üzleti alapon a jegybevételekből finanszírozva, vagy lehetnek támogatott, önkormányzatok által finanszírozottak. Egy város rendezvény-kínálata egyben a város önmeghatározása is, rendezvényei, a fesztiválstruktúra a város arculatának szerves része, megjelenik benne az az üzenet, hogy miként kívánja a város, hogy lakosai és a kívülállók azonosítsák. Egyes városokban hosszú évtizedekre visszanyúló fesztiválhagyományok élnek, máshol a kreatív ötleteknek köszönhetően alakították ki a fesztiválkínálatot. Egy nagyszabású, arculatot meghatározó, periodikusan megrendezésre kerülő fesztiválra lehet alapozni a további rendezvényeket.


A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása A turizmusfajta vizsgálatának kezdetén áttekintésre került a prospektusokban, katalógusokban megjelenő vidéki gasztroturisztikai választék. Ezek alapján a kínálat, vagyis a gasztroturisztikai termékek gasztronómiai rendezvényekre, a gasztronómiai múzeumok és a tematikus utak látnivalóira csoportosíthatóak. A magyaros ételekkel kapcsolatos rendezvények a vizsgálat szerint három alapelven szervezhetők. Egy étel több változatban elkészítését célozva, vagy egy alapanyagon alapulva minél több technológiát felvonultatva, vagy ugyanazon technológiát több alapanyagon alkalmazva. Legjellemzőbbek a bográcsételek, a disznóvágás rendezvényei, a gabonák és tészták, a tejtermékek, a zöldségek és gyümölcsök fesztiváljai. Az év jeles napjaihoz, ünnepekhez, valamint bizonyos időszakokhoz kapcsolódó népszokásokhoz kapcsolódó rendezvények közül kiemelkedő az advent, a böjt, a tavaszi virágünnepek, a szüret. A népi gasztronómia változatosságát, tájjellegű hagyományokat ismerhetik meg a vendégek egy-egy gasztronómiai hét, vagy est keretein belül. A magyar konyha évezredes múltjához kapcsolódóan a különböző korok gasztronómiájához is illeszkednek rendezvények (például honfoglalás kori ételbemutató és kóstoló, Reneszánsz Vigasságok). Régiónként azonos és eltérő hagyományok teszik a gasztroturisztikai kínálatot sokszínűvé. A földműveléssel foglalkozó emberek nagyobb mezőgazdasági események után megünnepelték munkájuk eredményét. Ezekből alakult ki a mai gasztronómiai ünnepek egy része. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Olyan természetes környezetben zajlanak, ahol őseink is készítették az ételeket, hiszen a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak mind-mind a feledésbe merülő múltat idézik. Olyan a jó gasztronómiai rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyakat használat közben mutatják be, és eközben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik. A gasztronómiai hagyományápolást a ECONOMICA 2015. 2. szám

népművészetek, a népszokások, a népi mesterségek felelevenítése követi. Kísérő rendezvényként számos település mutatja be a hagyományőrző csoportjának műsorát ezzel is szórakoztatva a nézelődő turistákat. A több napra érkező turista is talál elfoglaltságot, hiszen a rendezvény másnapján például igazi falusi disznótorban találhatja magát, vagy lekvárt főzhet, kóstolhat, vásárolhat helyi termékeket. Egy gasztronómiai rendezvény jó alkalmat kínál arra például, hogy a rendezvényre látogató turista lovas fogaton utazva megismerje a térség turisztikai látnivalóit. Az élményszerzési funkció hatékonysága az élményígéret elvárásokhoz való viszonyától függ, mértékét meghatározni a megfelelés, az ígéret beváltása alapján lehetséges. Az élményígéret megfogalmazásánál a turista általános elvárásait kell elsődlegesen figyelembe venni, vagyis a stresszmentes kikapcsolódás, az intenzív átélés, a kapcsolatteremtés és az aktivitás iránti igényét. Az élmények komplexitása miatt és az ígéretek hitelessége érdekében a szolgáltatások olyan kombinációját célszerű kínálni, amely a teljes élményt biztosítja, vagy a turisztikai termék egy elemeként, vagy más, a teljes tartózkodást felölelő komplex turisztikai termékként. Mindkét esetben - különösen amiatt, mert a gasztronómia tipikusan ember alkotta vonzerő az attrakció menedzselése is a kiajánlás szerves része. Napjainkban gyakran használják a trend kifejezést, ha újat, divatosat, a jövő elvárásainak megfelelni képes terméket, szolgáltatást ajánlanak. Feltehető a kérdés, hogyan illeszkednek ebbe a gondolatkörbe a gasztronómiai fesztiválok, hogyan lehet feloldani a hagyomány és a divat közötti ellentmondást? A „hagyomány tagadása a divat”, írja Götz [2004], pedig csak más idősíkon való értelmezést jelent. A hagyományok köteleznek, nincs szabad döntése felette az embernek. A divat a szabad akarat szerinti, napi használatra történő válogatása a szokásoknak, tárgyaknak, kötődéseknek. Nem a tradíció tagadása, csak kívülről szemlélése, magyarázása, mutogatása. 59

A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása Nem akar részese lenni a hagyománynak a divat, szolgálatába állítja azt, felsőbbrendűnek gondolva magát, kizsákmányolva, feláldozva a hagyományt a múló, pillanatnyi élményért. Ez nem elítélendő, mert ezért az élményért jönnek el a látogatók egy gasztronómiai fesztiválra. Nem tudatos hagyományápolók, nem akarják a teljes népszokást látni, átélni, nem akarnak az egész részese lenni, csak egy-egy érdekes pillanaté, csak belekóstolni abba a „másba”, ami ütemében, tartósságában, mélységében és szellemében is eltér a mai világtól. Így lehet a gasztronómia egyszerre hagyomány és divat is.

változás irányát. A kérdések négy fő témakörbe csoportosíthatóak. Az első csoport három kérdése beazonosítja a válaszadót a részvétel gyakorisága, a résztvevői státusa és az információszerzés alapján. A második csoport többszörös válaszadása csak egy kérdés, de a motivációt leíró lehetőségek száma magas (22), ami terjedelmében és súlyában is kérdéscsoport jelleget ad. A harmadik kérdéscsoport az előkészületeket méri fel. Az elégedettség a visszatérés valószínűségében jelenik meg. A szocio-demográfiai adatok zárják a kérdőívet.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER

A megkérdezettek között nagyobb arányban (56,8%) férfiak szerepeltek a látható túlsúlynak megfelelően. A kor szerinti megoszlás mutatja, hogy a fesztivál nem az idősek rendezvénye, 67,5%-a a megkérdezetteknek 40 év alatti volt, és 5,4% idős, a 60 év feletti korosztályba tartozott. A szellemi foglalkozásúak és a diákok alkották a 62,1%-át az 46,2%-ban a megyéből és Szolnokról érkező válaszadóknak. Voltak külföldiek, dunántúliak, budapestiek, de például többen érkeztek a Duna--Tisza közéről, mint a Tiszántúlról.

A szekunder információkat primer kutatással került kiegészítésre, amelynek célja a gasztroturizmusban résztvevők érdeklődésének és motivációjának feltárása a szolnoki Gulyásfesztivál résztvevői között végzett megkérdezéssel. A vizsgált sokaság a fesztiválon megjelenő látogatók halmaza, amelyből szisztematikus mintavétellel alakítottuk ki azt a mintát, amelyből következtetni lehet a sokaság viselkedésére. A megkérdezésre kétévenként, eddig négyszer került sor, csaknem teljesen megegyező kérdőív alapján. A lekérdezés az első alkalommal tapasztaltak alapján szóban történt, a kérdezőbiztosok a fesztivál területét felosztva minden második főzőhelyen résztvevőket kérdeztek meg standardizált kérdőív alapján területarányosan. A módszer alkalmazása az önkényes mintavétel bizonytalanságát csökkenti, a reprezentativitást támogatja, ugyanakkor összehasonlíthatóvá teszi az egyes éveket a térbeni és időbeni meghatározottság. A minta nagysága minden évben meghaladta a 150 főt, ebből minden évben legalább 133 értékelhető volt, vagyis legalább 50%-ban kitöltött a kérdőív. Az eredményeket gyakorisági diagramok, rangsorok szemléltetik.

3. EREDMÉNYEK Az eredmények összegzése a 2014-es mérések alapján történt, megemlítve egyes tételeknél a 60

A megkérdezettek 35%-a volt először a fesztiválon, a többiek visszatérő vendégek, akiknek a 8%-a mind a tizenöt alkalommal jelen volt a rendezvényen. Ez utóbbi csökkent az előző évekhez képest, amikor még 9% volt a fesztivált ki nem hagyók tábora. A válaszadók között legnagyobb arányt a nézelődők, sétálók képviseltek, ezt az aktív főző résztvevők követték. Ez a sorrend az utóbbi évben felcserélődött utalva a rendezvény népszerűségére, látványosságára. A további státusok részvételi arányát az 1. ábra mutatja. A lakmározó ínyencek 18%-ot, a segítő csapattagok és a szórakozó csapattagok egyaránt 14%-ot tettek ki. Kisebb aránya volt az eszmei támogató csapattagoknak, a szakmai közönség részaránya minimális, nem tekinthető a minta alapján a fesztivál szakmai rendezvénynek.


A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása 1. ábra A résztvevők státusza (%)

27

nézelődő, sétáló

22

aktív főző

18

lakmározó ínyenc

14

segítő csapattag

6

szórakozó csapattag

9

eszmei támogató csapattag

szakmai közönség

2

passzív kísérő

2

A kommunikáció szempontjából a barátok és a munkahely szerepe a döntő, a helyi rádió és a helyi újság szerepe is jelentős. Még szórólapból is csaknem 17%-nyian tájékozódtak a rendezvényről. Az internet mérésről-mérésre növekvő, de még mindig nem jellemző kommunikációs csatorna a fesztivált tekintve, mint a TV, eseménynaptár sem. A résztvevők motivációit többszörös választás alapján rangsoroltuk. A szabadtéri főzésért és a hangulatért jöttek el a legtöbben, de jelentős indíték volt a kihívás, a főzőtudomány megmutatásának vágya. Az ismerősökkel való találkozás, a közös mulatozás szerepelt még a vezető indítékok között. A rangsor az alábbi lett:

10. 11. 12. 13. 14.

15. 16.

17.

18. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szeretem a szabadtéri sütést-főzést. Jó buli, gulyás, sör, nagyokat röhögünk. Szeretem a jókedvű embereket, a pörgést, a fesztiválhangulatot. Kóstolás. Jó nézelődni az árusoknál, mindig ráakadok valami különlegesre. Nagyon jók a programok. Új kapcsolatokat szerezni. Jó idő, a jó levegő, a jó hangulat a fontos, az étel másodlagos. Lesznek emlegethető sztorik a télen.


19. 20. 21. 22.

Sok ismerőssel találkozom, meg lehet őket hívni, ápolni a barátságot. Szeretek másokat megismerni, nagyon barátságosak a csapatok. A csapattal együttlét és főzés, a többiek nem nagyon érdekelnek. Egyszer gulyáskirály szeretnék lenni. Szabadság után jól összerázza az embereket, jobb hangulatban megy majd a munka. Receptgyűjtés, fortélytanulás. Hangulatos a hagyományos nép környezet, érdekes a régi eszközök, felszerelések használata. Az egész családnak jó program, a gyerekeknek sincs még sok tanulnivalójuk. Meg akartuk mutatni, hogy mi is tudunk lélegzet-elállítóan finom gulyást főzni. Jó reklám lehet a cégnek, hogy itt vagyunk és csábító a bográcsunk. Megtudni, hol van még gasztronómiai fesztivál, vagy más rendezvény. Illik kijönni, elvárják, hogy megjelenjek a városi rendezvényeken. Csak néhány program miatt jöttem ki.

A rövid távon és hosszú távon gondolkodók is megtalálhatóak voltak a mintában.

61

A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása Legjellemzőbb az 1-4 héttel a rendezvény előtt döntést hozók (50%). Az eddig minden alkalommal résztvevő fesztiválozók vagy még tavaly, vagy tavasszal határozták el ismételt nevezésüket.

A harmadik részben az előkészületekről szóló kérdéseket a csak a főzésben résztvevők válaszolták meg. Nem bíztak a helyi beszerzésben, a kölcsönkérést sem tartották megoldásnak (2.ábra).

2.ábra Előkészületi döntések (eszköz)

Az eszközöket inkább rutinszerűen, a nyersanyagokat pedig jellemzőbben gondosan listázva tervezték meg. (3. ábra) 3.ábra Előkészületi döntések (nyersanyag)

Saját és vállalati járművet használtak a közlekedésben. A rendezvény sikerét mutatja, hogy 25% és 100% között szóródva átlagosan 77,6%-os bizonyossággal jövőre is ellátogatnak a rendezvényre a válaszadók. A válaszokat összegezve megállapítható, hogy a gasztronómiai rendezvények sikeressége a programok gazdagságától és azok szükségletkielégítő szintjétől, a hangulattól, a munkahelyi, baráti társaságok összetartásától 62

függ. Mindezek mellett a vendégek igénylik a kellemes környezetet, a vásári hangulatot. Az időbeni összehasonlítás eredményeként az emlékeztető felhívások jelentősége kiemelhető. A fesztivállátogatók tudatosabbakká váltak, tervezett szórakozási funkciót tölt be a fesztivál, a törzslátogatók aránya nő. A motivációk polarizálódtak, többnyire a munkahelyek nagysága befolyásolja az egyéni motívumot is. Az előkészületek nem lettek tudatosabbak, a rutin szerepe hangsúlyosabb. Minden résztvevő ECONOMICA 2015. 2. szám

A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása többletélményt vár az újabb fesztiváltól, ennek a szervezők azonban csak nagy nehézségek árán tudnak megfelelni.

ÖSSZEGZÉS- KÖVETKEZTETÉSEK A turisztikai élménymenedzsment egy sajátos formája a városi eseménymenedzsment, amely a helyi lakosság számára is programlehetőséget biztosít. Az élmény létrehozása szempontjából az élménybázis rendelkezésre áll, többnyire csak az esemény lebonyolításnak biztosított helyet jelenti. Az élménygenerálók töltik be azt a funkciót, hogy ugyanabból a főtérből, alkalmanként űrbéli, vagy középkori környezetet varázsoljanak. Ez a helyi lakosság számára és az épp helyben tartózkodó turisták számára is kellő vonzerővel bír. Az eseményfejlesztőknek azonban alkalmanként dönteniük kell, hogy melyik szegmentumot részesítik előnyben. Az eseményturizmus további fejlesztése mellett szóló érvek: • az érdeklődés növekvő a még nem látogató és a már látogatók eltérő motivációiból következően, • gazdagodó rendezvényválaszték, gyarapodó garantált eseménykínálat, • az ár-érték arány a résztvevők számára jó, a szervezők számára javulhat, • a sokszínű kínálattal széles szegmensek szólíthatók meg, vagy egyidőben több,

•

speciális szegmentumnak szóló esemény szervezése célszerű, a fesztiválok más turisztikai termékhez kapcsolhatók, pl. városlátogatás, vízparti utazás, egészségturizmus, bor és gasztronómia, aktív turizmus, hivatásturizmus, A turistának nagyobb a költési hajlandósága, mint a helyi lakosnak, ugyanakkor nagyobbak is az elvárásai, ami a helyi lakosok által hiányolt színvonal emelkedését is elősegíthetné a továbbiakban.

A fesztiválok piaca kissé bővül, hiszen akik korábban részt vettek valamilyen fesztiválon, nagy valószínűséggel ismét meglátogatnak egyet, a kereslet fenntartása ugyanakkor kíván komoly erőfeszítéseket. A forgalom fellendítésében tehát a megfelelő marketingkommunikáció kulcsszerepet kaphat. A fesztivállátogatás jelentheti az utazás fő motivációját, vagy egy-egy utazás során a fesztivállátogatás mint kiegészítő tevékenység is megjelenhet, ezért érdemes azt más turisztikai termékekhez kapcsolni. A fesztiválok sikerének előfeltétele tehát a piaci igények felmérése alapján meghatározott produkció létrehozása. A fesztiválok sikerét elősegíti a könnyű (és olcsó) megközelíthetőség, a környezet vonzereje és nem utolsó sorban a tartózkodási költségek.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]

Gergely Anikó (2000): Magyar Kóstoló, Vince kiadó Kft. „Gasztronómiai tanulmány az Észak-alföldi Régióban” – az Észak-Alföld Regionális Marketing Igazgatóságtól Götz Á (2004) A hagyomány tagadása: a divat Ökotáj, 33-34. sz. 101-104. o. A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai In.: Turizmus Bulletin XI. évfolyam 3. szám 23-27.p. Rácz Tamara (2009) Élmények, Fesztiválok, Turizmus. In: Fesztiválok éve 2010 Szakmai Konferencia Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program (2009) Magyar Fesztivál Szövetség Y. Stamboulis-P. Skayannis(2003) Innovation strategies and technology for experiencebased tourism Tourism Management, Volume 24, Issue 1,Pages 35-43 Bowdin- Allen – O’Tolle- Harris- McDonnell (2006) Event management, ButterworthHeinemann, Bangalor, India 3-7.p.


63


64


Domján Anita – Földi Kata

Domján Anita – Földi Kata

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra Domján, Anita – Földi, Kata The State of the Bulgarian Agricultural Sector in the First Period (2007-2013) of the EU Membership Összefoglaló Napjainkban az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben különösen aktuális, hogy a vásárlói elvárásokat ismerjék a kiskereskedelmi üzletek tulajdonosai és vezetői. A vásárlást befolyásoló egyik szűkös erőforrás az idő hatását a vásárlásra tártuk fel szakirodalmi, szekunder és kismintás kérdőíves kutatásunkkal. Kulcsszavak: idő, vásárlói magatartás, kiskereskedelmi vásárlók

Abstract Nowadays it is imperative in the growing competition that the owners and managers of retail shops know the expectations of customers. In our paper we discuss the impact of time, which is a narrow resource, on shopping with the help of secondary bibliography research and a questionnaire based on a small sample. Key words: time, customer behaviour, retail customers

BEVEZETÉS Mindennap emberek millióinak kell szembesülniük azzal a megváltoztathatatlan ténnyel, ami eddig is adott volt, és ez után is az lesz, hogy egy nap nem kevesebb és nem is több, mint 24 órából áll. Ezt az időszakot kell tudni kihasználni mindenkinek, idősnek vagy fiatalnak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ennyi idő áll rendelkezésre, megélni a mindennapokat, elérni a célokat és megvalósítani az álmokat, akár az egyszerű hétköznapi emberekről vagy a világ legbefolyásosabb személyeiről legyen szó. A fogyasztói magatartás vizsgálata LehotaTomcsányi (1994) szerint arra irányul, hogy az egyén hogyan hoz döntést a fogyasztási cikkek vásárlásánál a rendelkezésre álló erőforrásokkal: pénzzel, idővel és erőfeszítéssel.


Ezen rendelkezésre álló erőforrások közül a pénzt választottuk, hogy vizsgáljuk az egyén döntéshozatalát a fogyasztási cikk vásárlásnál. A fogyasztási cikkek közül az élelmiszer árucsoportot választottuk, így kutatásunkban arra fókuszáltunk.

IDŐ FOGALMA TÉNYEZŐI

ÉS

BEFOLYÁSOLÓ

Az emberek már régóta kutatják az időt és annak fogalmát, de a mai napig nem sikerült egyetlen olyan általánosan elfogadott definíciót sem megfogalmazni, amivel akár csak két ember is maradéktalanul egyetértene. Az embereknek azonban mindig is fontos szerepet játszott az életében, így a kutatása és tanulmányozása továbbra is komoly feladatot és kihívást jelent. Számos tudós és filozófus foglalkozott az idő fogalmának kérdésével, mint például

65

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra Arisztotelész, akinek az idővel kapcsolatos definícióját számos más filozófus vette alapul. Arisztotelész szerint „Az idő a mozgás számítható mértéke ez előbbihez és az utóbbihoz képest.” Lock tovább gondolva ezt a gondolatot úgy fogalmazott, hogy „bármilyen idea konstans periodikus megjelenése”, azaz, ha például a Nap nem mozogna, csak a fényerőssége változna, az is alkalmas lenne, hogy az idő mérésének az alapjaként tekintsük. (Lippincott et al. 2002. 10. p.) Mindkét definícióval kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy „egyfajta sorrendként és egymásutániságként” értelmezi az időt, mint ahogy később élt filozófusok és tudósok is, például Leibniz, Newton, Kanton és Einstein. (Lippincott et al. 2002. 10. p.) Az időszemlélet változása nem csak napjaink sajátossága, azonban manapság sokkal több mindenben történt változás, mint a korábbi hosszú időszakokban, egyre rövidebb idő alatt egyre több és egyre nagyobb változások mennek végbe. Ennek a jelenségnek köszönhetően érezzük úgy, hogy a körülöttünk lévő világ folyamatos gyorsulásban van, egyre kevesebb időnk akad, amit egyre több dologra kellene beosztanunk. „A változásokat okozó egyik fő áramlat az időhöz való viszony megváltozása, aminek jelei utolérhetők a kultúra, az életmód, a fogyasztás, a vezetői viselkedés, a vásárlói igények és kiszolgálásuk területein. Az idő értékének fölismerése viszont az ipari társadalmakhoz kapcsolódik, ahol… anyagi értékek forrásává vált. (Süle 2010. 15. p.) Mi a fogyasztást megelőző vásárlásban megnyilvánuló időhöz való viszony megváltozását kívánjuk vizsgálni. Érdekes, hogy bár a statisztikák szerint a szabadon eltölthető idő aránya növekszik, mégis egyre drágábbá válik az idő és évről évre nő azok száma, akik az idő nyomásától szenvednek. Ez számos módom megmutatkozik a mindennapokban, hiszen egyre nő az olyan szolgáltatások iránti érdeklődés, amik még

66

gyorsabb kiszolgálást ígérnek a fogyasztók és vásárlók számára. Ilyen gyorsabb kiszolgálást tesz lehetővé a házhozszállítás és az interneten való rendelés. Mik is a nehézségei az idővel való gazdálkodásnak? Az hogy az idő korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, vannak szabvány szerinti keretei, amit a naptári ciklusok alkotnak, valamint befolyásolják még (Süle, 2010. 17. p.): -

-

tartós elemek, amikhez idetartoznak:  rendszeres kötelezettségek (munka, család, stb.)  biológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, stb.)  egyéb járulékos teendők (tisztálkodás, öltözködés, stb.) ideiglenes elemek.

Az idő észlelését az emberek különböző tapasztalatszerzés útján tanulják meg, amelyet nagyban befolyásol az egyén kulturális környezete, az élete során bekövetkező események sorozata. Egyénileg nagyon eltérő és folyamatosan változó képet is eredményezhet, mégis vannak jellemzően azonos vonásai. A modern társadalomra jellemző, hogy mint eszköz tekintenek az időre, amelyből azt az időszakot, amely a saját életüket felöleli, személyes tulajdonuknak tekintik. Az időt a közgazdaságtan erőforrásként kezeli és az olyan javak közé sorolja, ami (Süle, 2010. 40. p.) - korlátos - nem tárolható - nem pótolható - nem befolyásolható a fogyása - rendszerint szűkösen áll rendelkezésre Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra A vásárlói magatartás modellek több csoportra oszthatók, amelyek közül Lehota (2001) szerint a legfontosabbak:


Domján Anita – Földi Kata 1. Szerkezeti modellek, - részleges modellek: makroökonómiai modellek (pl. háztartás-gazdaságtan), pszichológiai modellek (pl. a motivációs, az attitűd, a kockázat, és a kognitív disszonancia modellek), szociológiai modellek (pl. a családi döntési, a véleményvezető, a diffúzió modellek) - teljes modellek (pl. az EngelBlackwell, a Howard-Sheth, a Nicosiaés a Shulz-modellek) 2. Sztochasztikus modellek (pl. márkaválasztási, bevásárlóhely-választási és vásárlói időpont-választási modellek). A vásárlói magatartás modellek közül a sztohasztikus modellek egyike, a vásárlói időpont választási modellek kapcsolódnak témakörünkhöz. Ennek ellenére számos vásárlói magatartás modellben szerepet kap az idő. Ezért ezt tekintjük át röviden. A vásárlói magatartás Kotleri modelljében a fekete doboz outputja maga a vásárlási döntés: termék, márka, időzítés, kereskedő (hely), ráfordított összeg. Az üzlet vonzerejét (távolság, az utazás időszükséglete, az üzlet imázsa, a nagyság és a kockázat alapján) számító modellek csak két üzlet közötti választást magyarázzák néhány szubjektív tényező bevonásával (Törőcsik, 2007). Az utazás időszükségletét kiküszöbölő házhozszállítás igénybevételével kapcsolatos véleményt fogjuk feltárni kis mintás kérdőíves feltáró kutatásunk során vizsgálni. Az idő a vásárlási döntési folyamatot befolyásoló társadalmi kulturális tényezőcsoportba tartozó kultúra tényezőben jelenik meg, mint a kulturális dimenzió egyike az időorientáció (konfociusi dinamizmus). Az időorientáció csak később felfedezett dimenzió, mely a keleti és nyugati értékek és kultúra közötti eltérést mutatja, „Olyan értékeket tartalmaz, amelyet elismernek ugyan a nyugati gondolkodású emberek, de nem tartották őket


fontosnak; ezért nem is kerültek be a korábbi kutatásokba.” (Hofmeister – Tóth, 2008, 27. p.) A kiskereskedelemben vásárlók megértésének összefüggésrendszerében Uncles (2010. 206. p.) szerint a vásárlók tudatosan vagy tudattalanul döntenek arról, hogy: mennyit, milyen áron, milyen típusú és konkrétan melyik kiskereskedelmi egységben vásárolnak, hogyan jutnak el oda, mennyi időt töltenek vásárlással és még mit akarnak beszerezni. A kiskereskedővel kapcsolatos fogyasztói döntés területeit az 1. ábra jobb oldalán lévő 12 kérdés foglalja össze. Ez a megközelítés a fogyasztói magatartás alapkérdéseinek 7 „O” (Hofmeister-Tóth – Törőcsik 1996, Jobber 1998, Kotler 1998, Hofmeister-Tóth 2003, Józsa et al. 2005, Hofmeister-Tóth 2008, Vágási 2007, Veres-Szilágyi 2006) tágabb értelmezése. Kotler et al (2008) szűkebb értelmezése szerint 6 vásárlási kérdésre fókuszál: ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan vásárol. A kiskereskedelmi vásárlók megértésének összefüggésrendszerében Uncles (2010. 206. p.) szerint a vásárlók tudatosan vagy tudattalanul döntenek a vásárlással kapcsolatban az alábbi kérdésekről: mennyit, milyen áron, milyen típusú és konkrétan melyik kiskereskedelmi egységben vásárolnak, hogyan jutnak el oda, mennyi időt töltenek vásárlással és még mit akarnak beszerezni. A vásárlással kapcsolatos kérdések közül arra kerestük a választ, hogy a vásárlók mennyi időt töltenek vásárlással, mikor vásárolnak, és a rendelkezésre álló idő milyen mértékben befolyásolja a vásárlási döntésüket. Az egyik erősödő trend Mészáros (2007) szerint is a kényelem felértékelődése, hiszen nemcsak a kis alapterületű üzletek, hanem a lakóhely közeli üzlettípusok helyzetét is kedvezően befolyásolja a vásárlók „elkényelmesedése”. Az új kényelem-stílusú kereskedelmi egységek időt takarítanak meg a vásárlóknak (NewmannCullen, 2002).

67

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra 1. ábra Kiskereskedelemben vásárlók megértésének összefüggésrendszere

Forrás: saját szerkesztés Mark. D. Uncles: Understanding Retail Customers 206. p. in Manfred Krafft, Murali K. Mantrala (editors): Retailing in the 21st Century: Current and Future Trends 2010

Napjaink hazai vásárlói magatartására a napi fogyasztási cikkek esetében az idő szűkössége miatt az jellemző, hogyha a keresett termék vagy márka nem vásárolható meg a kiskereskedelmi üzletben, akkor a vásárló az üzlet választékának függvényében fog másik márkát vagy helyettesítő terméket választani, ahelyett, hogy másik kiskereskedelmi egységet keresné fel a vásárló (Törőcsik, 2009). Törőcsik (2003) szerint az FMCG-szektorban, illetve bővebben a hipermarketek világában a legfontosabb trendek azok, amelyek a gyorsaság, a kényelem és a hatékonyság irányába mutatnak. Ugyanakkor másik oldalról nézve mindazon trendek, amelyek tulajdonképpen ellentrendek, például a lassúság, az autentikusság, a természetesség, sokkal inkább az „intimebb” eladótérrel, eladóvásárló kapcsolattal hozhatók összefüggésbe (Faragó, 2007). Az élelmiszerfogyasztói és vásárlói szokások megváltozásában Mészáros (2007) szerint négy trend megfigyelhető, a kényelem, a mobilitás, az idő és az élmény. A vásárlás nem csupán pénzkiadás, hanem erőforrás-áldozat is. Pénzt, időt, mozgást (közlekedést) energiát, más dolgok háttérbe szorítását kell adni a vásárlásért (Törőcsik, 2007).

68

. Ha figyelembe vesszük a rejtett költségeket is, akkor a „kényelem” fogalmát újraértelmezhetjük, így időmegtakarításokat eredményezhet a vásárlók számára. A hipermarketek megjelenése és terjeszkedése átalakította az élelmiszervásárlási jellemzőket (vásárlás helye, időpontja, időtartama, kosárérték, gyakoriságok) (Sikos T. – Kovács, 2008). A lakóhelytől távol levő, nagy alapterületű egységekben történő bevásárlás költségeit jelentősen növelik többek között a hosszú (többórás, félnapos, egynapos) bevásárlási idő (Seres, 2006). Amikor az időtényezőt is figyelembe vesszük a vásárlási döntéshozatalnál, akkor a fogyasztó vásárlás előtt információkat gyűjt (beszélgetések, médiahasználat pl.: fogyasztói beszámolók, olvasgatás, és kirakat nézegetés, más hirdetések pl.: hirdetőtábla), időtakarékos megoldásokat keres, és összehasonlításokat végez. Az involvement (érintettség) és a szituáció (fizikai környezet, társadalmi környezet, időtáv, a megoldásra váró feladat és a pillanatnyi állapot) megkülönböztetett szerepet játszik a vásárlói döntésekben. A vásárlás előtt a szituációs tényezők, a használati összefüggés, az


Domján Anita – Földi Kata idő szűkössége, a hangulat és a vásárlás orientációja játszik szerepet. Mi az idő szűkösségét kezeltük kiemelten.

gondolkoznak, és sokszor leteszik, visszateszik a terméket. A kispénzű emberek töltik el emiatt a legtöbb időt a boltban.” Gy. J.

A nők munkavállalása a családi életmódváltás részeként módosította a vásárlási szokásokat az erre szánt idő és a vásárlási gyakoriság csökkenésével, ezáltal a heti egyszeri vagy kétszeri bevásárlás vált Nagy (1997) szerint általánossá, amelyet szívesen bonyolítottak a „mindent egy helyen való beszerzést” lehetővé tevő illetve munkahely közeli üzletekben.

A vásárlások időpontja szerint azt pénteken vagy hétvégén, fizetéskor, ünnepek előtt és akciók idején bonyolítják a vásárlók. (Földi, 2012. 127. p.)

Az időtudatosság és a szokások megváltozása miatt Popovics (2009) szerint általánossá vált a heti egyszeri bevásárlás hiper- illetve szupermarketekben.

SZEKUNDER KUTATÁS 2009-ben a szolnoki megkérdezettek (850 fő) közel 80%-a kevesebb, mint 25 percet tölt napi bevásárlással, a 10-25 perces időintervallum 3 kategóriája (10-15 perc, 16-20 perc és 21-25 perc) kategóriánként 20-25%-os értéket képvisel. A megkérdezettek több mint egyharmadának nagybevásárlása 60-69 perc időt vesz igénybe. A válaszadók közel 40%-a kevesebb, mint 1 órát fordít nagybevásárlásra. (Földi, 2012. 119-120. p.) 2010-es Szolnok vonzáskörzetében lévő szakértőkkel készített interjúk kutatási eredménye alapján a vásárlások időtartama szempontjából általános vélekedés, hogy a vásárlók többsége több időt tölt vásárlással, mint korábban, alaposabban megfontolják a vásárlást, keresik az akciós termékeket. A nyugdíjasok több időt töltenek az üzletben. A listával érkező vásárlók gyorsabban lebonyolítják a vásárlást. Akciók ideje alatt több időt fordítanak vásárlásra. (Földi, 2012. 119125. p.) „Régebben ez úgy volt, hogy bejöttek a vevők, szétnéztek, nem válogattak annyira az árak között. Most szétnéznek - nem csak itt, hanem más boltokban is -, ezután mérlegelnek,


„Úgy látom, válogatás nélkül vásárolnak az emberek, főleg ünnepek előtt, amikor egy-két napra bezárnak a boltok. Ilyenkor nem csak főzéshez, ami egy-két napra elegendő, hanem mindenfélét vásárolnak válogatás nélkül. Ilyenkor a non-food termékekből is jelentősen több fogy, a nagyobb értékűekből is.” B. E. 2011-ben készült vásárlói interjúk kutatási eredménye szerint a vásárlások időpontja tekintetében a nagybevásárlásoknál következett be változás, ami a dolgozó válaszadóknál csütörtök-péntek estére vagy szombatra koncentrálódik. A tömeg elkerülése miatt hét elején vagy péntek délelőtt végzik a nyugdíjasok a nagybevásárlást. A válaszadók többsége szerint az áremelkedések miatt nőtt a kosárérték, a többiek szerint vásárlásaik kosárértéke lényegében változatlan. (Földi, 2012. 138. p.) „Sajnos egyre többet fizetek a pénztárnál. Talán a Tescoban kevesebbet fizetek, mint a Corában.” Sz. Sz. A vásárlások időtartama a strukturált interjú alanyok közel fele szerint nem változott. A heti vásárlások időtartama közel 1 óra, amit igyekeznek rövidíteni. Volt, akinek vásárlási időtartama függ attól, hogy melyik napon és családja hány tagjával bonyolítja, másnak nőtt a vásárlás időtartama. A vásárlás időtartama tekintetében nincs életkorcsoporthoz köthető különbség, mindegyik korcsoportban mutatkozott növekedés, csökkenés és stagnálás. (Földi, 2012. 139. p.) A napi és nagybevásárlás időtartalmának jellemzőit az 1. táblázat szemlélteti.

69

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra 1. táblázat Napi és nagybevásárlás vásárlási időtartamának jellemzői Szolnokon 2010-ben (N = 640 fő)

Megnevezés

Minimum

Maximum

Terjedelem

Átlag

Szórás

Relatív szórás (%)

Napi vásárlás

üzletben töltött átlagos idő (perc)

2

60

58

20

11,5

58,4

Nagybevásárlás

üzletben töltött átlagos idő (perc)

0

300

300

73,5

40,8

55,5

Forrás: Földi, 2012. 148. p.

PRIMER KUTATÁS KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZERTANA A kismintás kérdőíve megkérdezés célja, hogy feltárjuk az idő és a vásárlási döntési folyamat közötti összefüggéseket. Az alábbi kutatási feltevések igazolása illetve cáfolása: 1. Szívesen töltik a vásárlók szabadidejüket vásárlással. 2. Döntően pénteken és szombaton vásárolnak élelmiszert a vásárlók. 3. A vásárlók nehezen viselik, ha várakozniuk kell vásárlás közben (sorban állni). 4. A vásárlók szívesen vásárolnak interneten keresztül és házhozszállítással. A megkérdezés ideje 2015. márciusa, a válaszadók száma 100 fő. A megkérdezés standardizált kérdőívekkel, on-line formában történt a Facebook közösségi oldalon. A kérdőívet Google kérdőívszerkesztő segítségével szerkesztettük, a Facebook-on tettük közzé, majd a kapott válaszokat a SPSS 16.0 matematikai –statisztikai szoftvercsomag és Microsoft Excel 2003 program segítségével dolgoztam fel.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az idő fogalmánál továbbra is eszközként, dologként kezelik, amiből kevés van, gyorsan telik és nehéz hatékonyan felhasználni. Vásárlásra fordított idő fogalma sokak számára kikapcsolódás, míg másoknak fárasztó, hosszú,

70

nyűgös folyamatnak látják, ami szükségszerűségből kell megtenni. A megkérdezettek több mint harmada szívesen tölti a szabadidejét vásárlással. A nők 41 százaléka, míg a férfiak 30 százaléka. Ebből úgy tűnik, hogy a nők szívesebben vásárolnak szabadidejükben, mint a férfiak. A kérdőív lekérdezése a vasárnapi boltbezárások tényleges bevezetését megelőzően történt, ezért szerepet kapott a leggyakrabban végzett vásárlások napjai között vasárnap is (valamint egy másik oka, hogy bizonyos üzletek, például pékségek, kisebb boltok meghatározott feltételek mellett továbbra is nyitva tarthatnak vasárnap). A vásárlók leggyakoribb vásárlási napja szempontjából jól látszik, hogy hét elején, közepén kevés idejük marad a munkahelyi és otthoni teendők mellett a bevásárlásra, ami így a hét vége felé tolódik. A pénteki nap forgalma közel-, a szombati nap pedig jóval több, mint a duplája a vasárnapinak. Nyílván ennyi kérdőív és nem reprezentatív minta kevés ahhoz, hogy ezt az összefüggést teljes alapsokaságra vetíthessük (ami most nem célja a kutatásnak), hiszen sok minden befolyásolhatja (például a buszok menetrendje, a tervezett - és azóta bevezetett - törvény, az egyéni időbeosztás, stb.). A hét első négy napján kevesebbszer vásárolnak, mint a hét utolsó napjain. A leggyakoribb bevásárlási napokat a 2. ábra szemlélteti, a megkérdezettek több napot is megjelölhettek. ECONOMICA 2015. 2. szám

Domján Anita – Földi Kata A várakozás, mint sorbaállás vásárlás időtartalmát növelő kérdésnél 1-6-ig terjedő Likert-skálán kellett értékelni, hogy mennyire tartják idegesítőnek. Bár vannak, akik igyekeznek türelmesnek bizonyulni, továbbra is erősen negatív érzéseket vált ki a vásárlókból, ha várakozniuk kell. Ezt szemlélteti a 3. ábra. Rengeteg a népszerű internetes oldal. A növekvő igényeknek köszönhetően – ami jól látható az eredményeken, hiszen 77 százalékban jelezték, hogy bizonyos időnkét vásárolnak - a biztonsági és jogszabályi háttér sokat fejlődött, így egyre magabiztosabban vásárolnak az interneten keresztül. Lehet szó akár mindennapi cikkekről, technikai

újdonságokról vagy használt ruhákról, manapság már a számos kézbesítő és futárszolgálatnak köszönhetően szinte bármit meg lehet vásárolni az interneten. Ezt illusztrálja a 4. ábra. Az igazán kényelmes és gyors módja a vásárlásnak a házhozszállítás. Nem véletlen, hogy a válaszadók 61 százaléka időnként vagy rendszeresen él ezzel a lehetőséggel. Hiszen igénybe vehető olyankor is, ha csak éhes az ember, nincs ideje energiája főzni, boltba menni, és úgy dönt, rendel valami ennivalót, de akár egy nagyobb műszaki cikket megvásárolhat úgy, hogy megspórolja magának a fuvarozással járó időt és energiát. Ezt mutatja az 5. ábra.

2. ábra Leggyakoribb bevásárlási napok

Forrás: saját szerkesztés


71

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra 3. ábra Sorbanállás idegesítőként való megítélése (N=100 fő, 1 egyáltalán nem idegesíti, 6= legidegesítőbb)


4. ábra Internetes vásárlás (N= 100 fő)


72


Domján Anita – Földi Kata 5. ábra Házhozszállítás megítélése (N= 100 fő)


A megkérdezettek szerint gyorsítható lenne a vásárlások folyamata, ezáltal rövidülne a vásárlás időtartama 57 válaszadó szerint több kasszával, önkiszolgáló kasszákkal, több segítőkész eladóval és pénztárossal tovább lehetne növelni a gyorsaságot, ami főleg

vásárlási csúcsidőben fontos. Néhány vásárlónak az is könnyebbséget jelentene, ha nem változtatnának a termékek elrendezésein, mert sokkal céltudatosabban tudna vásárolni. Erre a kérdésre adott válaszadók válaszainak szófelhőjét a 6. ábra szemlélteti.

6. ábra Vásárlásra fordított időtartam rövidítésének lehetőségei (N=57 fő)

Forrás: wordle.net

KUTATÁSI ELŐFELTEVÉSEK IGAZOLÁSA ILLETVE CÁFOLÁSA Mind az üzletválasztási-, mind a termékválasztási szempontoknál, az ár bizonyult a legfontosabb befolyásoló tényezőnek. ECONOMICA 2015. 2. szám

Bár a vizsgálat során voltak, akik nyugodtan és higgadtan viselték, ha sorba kellet állniuk, az eredmények azt igazolják, hogy a vásárlók nem szeretnek várakozni. Az interneten keresztüli vásárlások esetében 77 százalékban jelezték, hogy bizonyos időnkét

73

Az idő befolyásoló hatása a vásárlásra vásárolnak, míg a házhozszállítást a megkérdezettek 61 százaléka időnként vagy rendszeresen igénybe veszi.

ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondhatjuk, hogy az idő fontos szerepet tölt be az emberek mindennapi életében és hatással van a vásárlási döntéseikre, szokásaikra.

Szubjektív fogalom, mindenki másként definiálja, rengetegféle megközelítésből. Véleményünk szerint a kutatás eredményesen tárt fel olyan területeket a vásárlási döntési folyamat során, ahol megmutatkozik az idő befolyásoló szerepe. Kutatásunkat a jövőben nagy mintás kérdőíves megkérdezéssel tervezzük folytatni reprezentatív mintán.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.]

[2.]

[3.] [4.] [5.] [6.] [7.] [8.] [9.] [10.] [11.]

[12.] [13.] [14.] [15.]

[16.] [17.]

74

Faragó, J. (2007), „A korábbitól eltérően érdemes fogyasztói csoportokat képezni Biznisznomádok és tigrisnők az árudzsungelben” Élelmiszer 2007. május 15. évf. 5. sz. p. 811. Földi K. (2012), A fogyasztói üzletválasztási döntések az élelmiszerorientált kiskereskedelemben Doktori Értekezés Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Hofmeister-Tóth Á.-Törőcsik M. (1996), Fogyasztói magatartás. Nemzeti tankönyvkiadó Budapest. Hofmeister-Tóth Á. (2003), Fogyasztói magatartás. Aula Kiadó, Budapest. Hofmeister-Tóth Á. (2008), A fogyasztói magatartás alapjai. Aula Kiadó, Budapest. Jobber, D. (1998), Európai marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Józsa L., Piskóti I., Rekettye G., Veres Z. (2005), Döntésorientált marketing. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. Kotler, P. (1998), Marketingmenedzsment. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Kotler, P., Keller, K. L. (2006), Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest. Lantos, G. P. (2010), Consumer Behavior. in Action Real-Life Applications for Marketing Managers. M.E. Sharpe Inc., New York. (http://books.google.hu/books?id=JemkYebV5NYC&printsec=frontcover&dq=Lantos+con sumer&hl=hu&ei=195PTq2AOMed-waF6JjBg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCoQ6AEwAA#v=onepage&q&f=f alse 2010. 08. 21) Lehota J., Tomcsányi P. (szerk.) (1994), Agrármarketing. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Lehota, J. (2001), Élelmiszer-gazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Lippincott K. - Eco , U. - Spalinger , A. - North , J. (2002) Az idő története. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság Mészáros, K. (2007), A magyarországi élelmiszer kiskereskedelmi egységek által alkalmazott stratégiák és a potenciális fogyasztói elvárások. Doktori (Ph.D) értekezés Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron Nagy, E. (1997), A kereskedelem szerkezeti átalakulása és területi sajátosságai. (Kézirat) Győr: MTA RKK Newmann, A., Cullen, P. (2002), Retailing: environment &operations. Cengage Learning EMEA, London (http://books.google.hu/books?id=f1KlvyAMuQ4C&printsec=frontcover&dq=retailing:+en vironment+and+operations&hl=hu&ei=NuG2Tey8DMvJsway09TRDQ&sa=X&oi=book_res ult&ct=result&resnum=1&ved=0CCoQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false 2009. 10. 24.) ECONOMICA 2015. 2. szám

Domján Anita – Földi Kata [18.]

[19.] [20.] [21.] [22.] [23.] [24.] [25.]

[26.]

[27.]

Popovics, A. (2009), A földrajzi helyhez kapcsolódó és a hagyományos magyar termékek szerepe az élelmiszer fogyasztói magatartásban. Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaságés Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (Ph.D) értekezés Seres, A. (2006), „A hazai kiskereskedelem koncentrációja és az önálló mikrovállalkozások, kisboltok helyzete, jövője” Marketing & menedzsment 2006. 40. évf. 2-3. sz. p. 32-38. p Sikos T., T., Kovács, A. (2008), „Új trendek a határ menti kiskereskedelemben DélnyugatSzlovákiában” Területi Statisztika, 2008. november 11. 48. évf. 6. sz. p. 724-733. Süle E. (2010) Az idő meghatározó szerepe és jelentősége az ellátási láncban, Győr, Törőcsik, M. (2003), Fogyasztói magatartás trendek. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Törőcsik, M. (2007), „Vásárlói szokások Végletek között” Mai Piac 2007. május XVI. évf. 4. sz. p. 26-28. Törőcsik, M. (2009), „A hazai fogyasztói magatartás változásai” Fogyasztóvédelmi szemle, 2009. p. 17-22. Uncles, M. D. (2010), Understanding Retail Customers. In Kraft, M. –Mantrala, M. K. (eds.): Retailing in the 21st Century: Current and Future Trends. Springer-Verlag Berlin Heidelberg 2nd Edition p. 205-220. Vágási, M. (2007), Marketing – stratégia és menedzsment. Alinea Kiadó, Gyoma. Veres, Z., Szilágyi Z. (szerk.) (2006), A marketing alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest.


75


76


Vincze Katalin – Földi Kata


A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése Vincze, Katalin – Földi, Kata The Evaluation of the Procurement of the Grande-Inox Ltd Összefoglaló Napjainkban az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben a vevői igények minél teljesebb kielégítésére kell törekednie minden vállalkozásnál, hogy a versenytársaknál magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni vevőinket. Ehhez az elvárások teljesítés érdekében minden szempontból megfelelőnek kell lennie az áruforgalmi folyamat időrendi sorrendben első szakaszának, a beszerzésnek. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása és az értékesítési célok teljesítése érdekében az értékesítésnek zökkenőmentesnek kell lennie, amihez a beszerzésnek kell megfelelőnek lennie mind mennyiségben, minőségben, választékban és időben is. Ezért a Grande-Inox Kft-nél elemeztük, értékeltük a beszerzés és fogalmaztunk meg javaslatokat. Kulcsszavak: áruforgalmi folyamat, beszerzés Abstract Nowadays in the growing competition every enterprise has to strive to meet all the customer expectations and to serve the customers at a higher level than their competitors, In order to meet these requirements the procurement, the first phase of the trade in goods has to be appropriate from every aspect. To offset the negative aspects of the economic crisis and to meet the sales targets the sales have to be smooth, so the procurement also has to be adequate from the aspects of quantity, quality, choice and also of time. For this purpose we have analysed and evaluated the procurement at the Grande-Inox Ltd and have made suggestions. Key words: trade in goods, procurement

BEVEZETÉS Az áruforgalmi folyamat 3 szakaszból áll, amely logikai sorrendben egymást követően beszerzés, készletezés és értékesítés szakaszokból tevődik össze. A három szakasz egymással szoros kapcsolatban áll, a másik szakasz hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja. Fontossági sorrendben az értékesítés a legfontosabb, amelyet a beszerzés majd a készletezés követ. Mivel csak azt tudja egy vállalkozás értékesíteni, amit már beszerzett ezért választottuk jelen cikk témájául a beszerzés elemző értékelését. A beszerzés tevékenységének összefüggéseit vizsgáltuk, elemeztük és végül a kapott számadatok alapján, az eredményeket ECONOMICA 2015. 2. szám

értékeltük. Törekedtünk rávilágítani arra, hogy az áruforgalom első szakaszának (beszerzés) stratégiája megfelelő-e a konkrét vállalkozásnál, illetve a kialakított vállalati operatív program milyen mértékben járul hozzá az értékesítés hatékonyságához.

BESZERZÉS A beszerzés és értékesítés kölcsönhatásakor az értékesítés akkor működhet zökkenőmentesen, ha a megfelelő termék, megfelelő időben és mennyiségben a rendelkezésükre áll. A vevői igényeket, visszajelzéseket és változásokat folyamatosan nyomon kell követni. A beszerzés és a készletezés kölcsönhatásakor a megrendelt áru összetétele, mérete, mennyisége és 77

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése csomagolása befolyásolja a tárolási módozatokat. A raktár kapacitása, tárolási rendszere ugyanakkor hatással van a beszerzendő termékek volumenére (HorváthnéHerbáth – Stágel, 2008. 15-18. p.). Az áruforgalom első szakasza az árubeszerzés, amelynek célja az, hogy a vállalkozás a piaci igények figyelembevételével folyamatosan megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú termékekkel rendelkezzen. „Más megközelítésben a beszerzés alapvetően meghatározza a gazdálkodás végeredményét, a kitermelhető nyereség nagyságát:  keresletnek nem megfelelő árubeszerzés következtében az áruk lassan forgó, esetleg inkurrens készletté válnak, egyrészt árrés kiesését, másrészt finanszírozási, likviditási problémákat okoznak;  hibás beszerzési gyakorlat miatt keletkezett magas és elfekvő készlettömeg csökkentése (selejtezés, leértékelés) felesleges költségtöbbletet és egyben veszteséget okoz;  magas beszerzési ár csökkenti a megfelelő árrés kialakíthatóságának esélyét;  tartós és megbízható beszerzési források hiánya kedvezőtlen beszerzési kondíciókkal jár, rontja a vállalkozás pénzügyi helyzetét.” (Sókiné Nagy, 2002. 67. p.)

Az árubeszerzés jelentős előmunkálatokat, kapcsolatteremtést kíván a kereslet változásait figyelembe véve. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a beszerzés szerepe a vállalkozásoknál. Egyre élesebb a piaci helyzet, a vásárlók árérzékenyebbek. A jó, megbízható, precíz és pontos beszállító megtalálása is kihívásokkal jár. A vállalat méretétől, üzletpolitikájától függően egyes vállalkozásoknál eltérő lehet, hogy az adott termékeket és szolgáltatásokat a beszerzőkön kívül melyik osztály szerezheti még be. A beszerzés folyamatát az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra A beszerzés folyamata

Forrás: saját szerkesztés Sipos Éva (2008): A beszerzés feladatai, NSZFI, Budapest, 5. p. alapján

Az 1. táblázatban foglaltuk össze három szerző gondolatait a beszerzési célokkal kapcsolatban.

1. táblázat Beszerzési célok összehasonlítása Juhász-KenedicsSólyom (2006) Megfelelő minőség

Szegedi-Prezenszki (2012) Optimális minőség elérése

Megfelelő mennyiség

Alacsony készletszint

Megfelelő ár

Teljes költségek minimalizálása Beszállítók megkeresése, kiválasztása, értékelése

Megfelelő szállító Megfelelő idő

Horváthné Herbáth–Stágel (2008) Beszerzés nagyságrendjének és választékának meghatáro-zása, célpiac, piaci pozíció alapján Megfelelő szállító partner kiválasztása (pl. ár stb.) Megrendelések ütemezése

Kooperálás és integráció más szervezeti egységekkel Eseti szállítói ajánlatok elfogadása Forrás: Saját szerkesztés

78


A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése A beszerzési célok lényegi meghatározása közel azonos a fenti szerzőknél. A minőség, a mennyiség és a beszállító mindenhol megjelenik. A megfelelő minőség (Juhász et al, 2006) a vállalat és piaci pozíciónak megfelelő minőségű árut jelent. Szegedi – Prezenszki (2012) szerzőpárosnál ez optimális minőségként jelenik meg. Más szervezeti egységek által specifikált termékek vásárlásánál fontos, hogy a beszerzés is szerepet vállaljon, hiszen ők rendelkeznek megfelelő információval a szállítókról és a termékeikről. Horváthné Herbáth - Stágel (2008) szerzőpáros szerint, hogy a vállalat milyen termékféleségeket, milyen választékban és mennyiségben szerez be, az határozza meg, hogy milyen célközönségnek szeretne értékesíteni, milyen a szakosítottsága és hogy milyen a nagysága és tőkeereje. Mindhárom szakirodalom említi a szállítókat, mivel a hosszú távú versenyelőnyök biztosítása érdekében nagy jelentőségű, hogy partnereinkkel jól működő kapcsolatot tudjunk kialakítani és fenntartani (Szegedi-Prezenszki 2012). A megfelelő szállítónál a kiválasztás szempontjait, módjait és a tárgyalások legfontosabb elemeit ki kell alakítani (Juhász et al, 2006). Horváthné Herbáth – Stágel szerzőpáros (2008) nagy részletességgel írja le, hogyan kell a szállító partnert kiválasztani, és különösen ismerni és mérlegelni kell a következőket:  kínált áru minősége és választéka  szállító által kínált árumennyiség  szerződési feltételek (ár, engedmények, határidő, szállítási- és fizetési feltételek stb.)  szállító ismertsége, megbízhatósága Szegedi - Prezenszki szerzőpáros (2012) céljai közül nagyon fontos kiemelni a kooperálást és az integrációt más szervezeti egységekkel. Beszerzés nincs információ nélkül, kiemelkedően fontos, hogy az információ áramoljon a szervezeti egységek között, hiszen az értékes információval időt és pénzt tudunk megtakarítani. Ez túlmutat a beszerzés hagyományos tevékenységén és mindenképpen


szükséges ahhoz, hogy a beszerzés optimálisan tudjon működni egész vállaltra vonatkozólag. Horváthné Herbáth –Stágel (2008) szerzőpáros a beszerzést hosszú és rövid távú célként különíti el, majd részletesebben fejti ki a megvalósításuk módszereit. Itt kiemeljük egy eseti szállítói ajánlat elfogadásának lehetséges módozatait. Előfordulhat, hogy egy meglévő vagy új termék forgalmazására kap a vállalat kedvezőbb ajánlatot. Nagyon sok mindent mérlegelni kell egy új ajánlat elfogadásánál:  meglévő szállító eleget tud-e tenni a kapott új ajánlatunknak,  új szállító terméke mennyiben tér el árban, minőségben az eddigiektől,  mennyire megbízható az új partner, szükségszerű az előzetes tájékozódás és a referenciák begyűjtése,  figyelembe kell venni a várható forgalmat, ehhez ismerni kell a vásárlók igényeit,  beszállítónak is érdeke a forgalom fellendülése, ilyenkor számtalanszor lehetőség van közös akciók szervezésére, a termék bevezetéséhez kapcsolódó árengedményekre. Ez utóbbi szerepet kap az alkalmi kedvező beszerzési lehetőségek kihasználásának oka(i) között, az egyik a nagyobb nyereség és/vagy a másik az alacsonyabb eladási ár (jelentős árengedmény, más áruk forgalmának fellendítése) (Horváthné Herbáth – Stágel, 2014). A beszerzés kiterjesztett értelmezésének lényeges eleme, hogy támogatja a vállalatai célok kivitelezését, a vállalat értékteremtő képességének javítását. (Vörösmarty – Tátrai, 2010) A beszerzés időbeli ütemezését az alábbi tényezők befolyásolják (Horváthné Herbáth – Stágel, 2014): 1. Áru jellemzői 2. Forgalom várható alakulása 3. Meglévő készlet nagysága és összetétele 4. Raktározási lehetőségek 5. Áru-utánpótlási idő 6. Vállalkozás pénzügyi helyzete

79

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése A beszerzés időbeli ütemezését befolyásoló fenti tényezők közül a forgalom várható alakulását taglaljuk, mivel ez az áruforgalmi folyamat értékesítés szakaszával áll szoros kapcsolatban. Ha a keresletnél nagyobb mennyiséget szerzünk be, akkor többletköltséggel jár, ha a keresletnél kevesebb mennyiséget szerzünk be, akkor a bevétel elmarad a lehetségestől és a vásárlók szükségleteik kielégítése érdekében felkeresik a versenytársakat. A keresletet előre jelezhetjük az előző időszak forgalma alapján illetve az átmenetileg vagy tartósan növelő vagy csökkentő tényezők figyelembevételével. Tájékozódnunk kell a működési terület ellátottságáról, a lehetséges vevőkör (nagyságáról, összetételéről és fizetőképességéről) és a versenytársakról és kínálatukról. (Horváthné Herbáth – Stágel, 2014)

A GRANDE-INOX KFT. BEMUTATÁSA A Grande-Inox Kft. több mint 20 éve, 1994 óta végez rozsdamentes nagykonyhai, kórházi, áruházi berendezések tervezését, gyártását, forgalmazását, majd 2001-től pedig komplett nagykonyhák kivitelezését az angliai S&R vállalat, valamint a társaság

szakembergárdájának több évtizedes tapasztalatára alapozva. A Grande-Inox Kft. legfőbb célja az igényes és az egyedi piaci elvárásoknak való megfelelés, ahol a vevők kiszolgálását a kiváló minőséggel tudja ötvözni. A rozsdamentes berendezések gyártására kifejlesztett speciális technológiájának és nagy gyártási tapasztalatának köszönhetően a vállalkozás – a pusztán kereskedelmi tevékenységet folytató társaságokkal szemben – képes rugalmasan az igényes vevőket és az egyedi piaci követelményeket kielégíteni. A Grande-Inox Kft. egyik fő profilja a rozsdamentes nagykonyhai berendezések gyártása és forgalmazása. A Grande-Inox Kft. 1994. augusztus 1-én alakult, a tulajdonosok magánszemélyek. Az alapítás óta a vállalkozás fejlődése folyamatos, mind az árbevételt és a nyereséget, mind a foglalkoztatottak létszámát tekintve, a 2009. év gazdasági válságának következtében bekövetkező volumencsökkenéstől eltekintve. A sikert a vállalkozás gazdasági mutatói is alátámasztják: árbevétele 2014-ben 3,96 milliárd Ft, a foglalkoztatottak létszáma 128 fő. A Grande-Inox Kft árbevételét 1994-2014 között a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra: Grande-Inox Kft. árbevétele 1994-2014 között (millió Ft)

Forrás: Saját szerkesztés, vállalatai adatok alapján

80


A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése A vállalkozás 2002-ig termékeit magyarországi viszonteladókon keresztül értékesítette, azonban nehezítette a körülményeket, hogy a vállalatok többnyire csak a legkedvezőbb árfekvésű, vagy a bonyolult gyártási technológiájú termékeket vásárolták az élesedő piaci versenyben. A vállalat vezetése reagálván ezen piaci helyzetre 2002-től komplett nagykonyhák kivitelezésével, illetve a közvetlen vevői igények kielégítésével is bővítette tevékenységi körét: a beszállítói kör biztosítása érdekében felvette a kapcsolatot a termikus, a hűtéstechnikai stb. vállalkozásokkal. Ezt követően termékkörét folyamatosan bővítve egyben a nagykonyhákhoz közel álló hiper- és szupermarketek legjelentősebb rozsdamentes berendezés beszállítójává vált Magyarországon. A vállalkozás rozsdamentes üzletága ma már 80-90%-ban belföldre szállít. A Grande-Inox Kft. a helyszíni igényfelméréstől, a tanácsadástól, az elkészült berendezések üzembe helyezéséig, a beüzemeléséig, valamint szükség esetén a személyzet betanításáig, garanciális javításig, és a garanciális időszakon túli karbantartási tevékenységek elvégzésével áll a vevők rendelkezésére, és teljes körű szolgáltatást nyújtva ezáltal vásárlóinak. A belföldi piacra hatást gyakorló jogszabályi környezet változásai miatt (áruház építési 2 tilalom 300 m felett) az áruházi üzletberendezés szektor 70,0 %-kal visszaesett, ezért ennek ellensúlyozására a projekttevékenység fokozása, illetve az új exportpiacok felkutatása és beszállítói kapcsolatok kiépítése vált szükségessé. Ennek eredményeképpen mára dán, osztrák és holland vállalkozásokkal tartanak fenn szoros együttműködést. ÜZLETÁGAK Szénacél üzletág A Grande-Inox Kft. másik fő tevékenységi köre a szénacél termékek és alkatrészek gyártása. Ez a tevékenység még egy korábbi, 1989-re visszanyúló kapcsolattal indult egy hollandiai céggel, 2009-től dániai csoportnak is beszállítói lettek, ezzel növelve a termékválasztékot és a vállalat árbevételét. Az évek során ezeket a ECONOMICA 2015. 2. szám

kapcsolatokat sikerült még inkább szorosabb együttműködéssé fejleszteni. Főbb termékek:  Fűkasza, műtrágyaszóró-, permetező-, bálázógépek hegesztett részegységei  Alkatrészek (lézervágott, stancolt, élhajlított) Rozsdamentes üzletág A Grande-Inox Kft. egyik fő profilja a rozsdamentes nagykonyhai berendezések gyártása és forgalmazása, amelyet az angliai S&R vállalkozás – mint Anglia legjelentősebb nagykonyhai rozsdamentes berendezés gyártója - több évtizedes gyártási kultúrájára építve honosított meg. A S&R vállalattal ma is kiváló kapcsolatot tart fenn a vállalkozás. Az egyre bővülő termékválaszték érdekében a vállalkozás a S&R Co. félkész termékei mellett elsősorban német és holland beszállítói kört igénybe véve egészítette ki alkatrészszükségleteit, és forgalmazzák továbbá az amerikai központú CHG nagykonyhai berendezések kiegészítő alkatrészeit is. Kiterjedt beszállítói kapcsolatainak és saját gyártási bázisának köszönhetően mára a lehető legszélesebb áruválasztékot tudja nyújtani. Főbb termékcsoportok: rozsdamentes nagykonyhai berendezések, asztalok, mosogatók, kiöntők, kézmosók; állványrendszerek és tároló berendezések; elszívóernyők; padlóösszefolyók, vízelvezetők; szállító eszközök; pultok és tálaló rendszerek; bárberendezések; rozsdamentes kórháztechnikai berendezések; sterilező, műszer és egyéb asztalok; orvosi bemosakodó pult. A saját gyártású termékei mellett több száz féle magas minőségű berendezést importál, többek között Olaszországból és Németországból, ezáltal a vállalkozás bármilyen vendéglátóipari egységet, éttermet, sörözőt, borozót, kiskereskedelmi élelmiszerüzletet, áruházláncot, nagykonyhát képes maradéktalanul kielégíteni termék-választékával. A berendezések a HACCP, illetve az ISO minőségbiztosítási rendszer irányelveinek maradéktalanul megfelelnek.

81

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése A Grande-Inox Kft. termékkörét folyamatosan bővítve elmondható, hogy a hiper- és szupermarketek (SPAR-INTERSPAR, TESCO, METRO, SELGROS, AUCHAN stb.) legjelentősebb rozsdamentes berendezések beszállítójává vált Magyarországon és külföldön egyaránt. A Társaság referenciamunkái az ország egész területén, valamint Angliában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Csehországban és Marokkóban egyaránt megtalálhatók.

A GRANDE-INOX KFT. BESZERZÉSÉNEK ELEMZŐ ÉRTÉKELÉSE A kereskedelmi termékeinél a beszerzés feladata a megrendelések elkészítése, a beszállítók felé történő eljuttatása, a kapcsolattartás a forgalmazóval és a termékek behozatala. A kereskedelmi osztály határozza meg, hogy melyik terméket, mely beszállítótól kell megvásárolni. A kereskedőkhöz beérkező

projektekben egy berendezés adott műszaki adatok alapján szerepel, számos esetben a gyártó és típus is konkretizálva van, így kizárólag az üzletkötők határozzák meg a beszerzés helyét és a beszerzendő mennyiséget is. A kereskedelmi áruk eladását kívánja erősíteni a vállalkozás, azzal a célkitűzéssel, hogy a forgalom aránya mindenkor haladja meg a 45,0 %-ot, ez elérhető a megfelelő gyártó, forgalmazó megkeresésével, a megfelelő termékválaszték kialakításával, a megfelelő minőség, az ár és a mennyiség meghatározásával. Mindenekelőtt a beszerzés országa szerint négy fő csoportra bontottuk a beszerzés területét: olasz, német, egyéb importra és belföldire. A 3. ábra mutatja a négy fő csoport beszerzési volumenének alakulását. Megjegyzendő, hogy az összes kereskedelmi áru beszerzési értéke tartalmazza a szerviz rendeléseit, ezek értékeit, különösképp a belföldi kategória vonatkozásában.

3. ábra Kereskedelmi áruk beszerzésének változása a beszerzés országa szerint

Forrás: Saját szerkesztés, vállalati adatok alapján

Az olasz beszerzés értéke 2010-ben 183,7 millió Ft volt, ami 2011-re 137,9 millió Ft-ra csökkent, ez 24,9 %-os visszaesést jelentett. A német termékeknél igen jelentős csökkenés észlelhető a 2010. évi 6,1 millió Ft-os beszerzéshez képest, mivel 2011-re a 77,0 %-kal csökkent, azaz 1,4 millió Ft-ra módosult. A belföldi beszerzés 82

értéke növekvő tendenciát mutat, a 2010-ben 118,1 millió Ft volt, 2011-re 212,7 millió Ft-ra emelkedett. Az egyéb import áruk beszerzés 2010-ben még nem kezdődött el. 2011. évre a teljes kereskedelmi áruk beszerzésének értéke 363,1 millió Ft-ot elérte, amely 17,9 %-os növekedést jelent. ECONOMICA 2015. 2. szám

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése A következő éveket összehasonlítva 2011-ről 2012-re a beszerzések tendenciájában az olasz árukat kivéve pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg. Az olasz beszerzésnél az előző évhez képest kisebb 7,3 %-os csökkenés történt. A német beszerzés mértéke a legalacsonyabb, ennek ellenére a változás mértéke kiemelkedő, ugyanis 2011-ben az 1,4 millió Ft értékű termékek behozatala 5,4 millió Ft-ra növekedett. A belföldi beszerzés 212,7 millió Ft-ról 275,1 millió Ft-ra emelkedett. A növekedés üteme 29,3 %-os, és ez az érték meghaladja az előző évek beszerzését. Az egyéb import néven egy új beszerzési forrást láthatunk, a növekedés mértéke itt majdnem háromszorosa az előző évihez képest. Itt meg kell jegyezni, hogy 2011. évet nem lehet egésznek tekinteni, ezért a változás mértéke nem mutat pontos képet, mivel a beszerzés 2011 márciusától lett folyamatos. Megjegyzendő, hogy az egyéb import behozatali forrást a Grande-Inox Kft. vezetősége kérésére nem fejtjük ki részletekbe menően. Összességében a két évet figyelembe véve növekedett a beszerzett áruk értéke, a korábbi 17,9 %-os növekedéshez képest, miszerint 2011-ről 2012-re 22,5 %-os emelkedés jellemezte a kereskedelmi áruk beszerzését. A forgalom arányainak a kereskedelmi áruk felé történő pozitív irányú eltolódása kedvezően hatott a Rozsdamentes üzletág értékesítési forgalmára. 2012. és 2013. év között a teljes kereskedelmi áru beszerzése 17,1 %-os csökkenést mutat. A Grande-Inox Kft. kitűzte célként, hogy a forgalmazott termékeit közvetlenül a gyártótól szerezi be, és egyidejűleg folyamatosan kiváltja a belföldi beszállítókat, hiszen ezáltal kedvezőbb áron juthat a termékekhez, erősítve ezzel az értékesítés árbevételének növekedését, azaz a hatékonyabb profitmaximalizálás elérését. Az alacsonyabb áron történő beszerzés mellett több terméket értékesíthet kedvezőbb fogyasztói áron, vagy nagyobb árréssel érhet el nagyobb nyereséget. A beszerzési politikában történt változás magával hozta, hogy a belföldi áruk vásárlása 160,8 millió Ft-tal kevesebb volt a 2012-es ECONOMICA 2015. 2. szám

évnél, ezáltal az olasz, német és egyéb belföldi termékek aránya nagyobb mértékében érvényesülhetett a 2013-as évben. A 2013. és 2014. évet vizsgálva a német és egyéb import beszerzéseknél növekedés mutatható ki, az olasz áruknál 32,3 %-os míg a belföldinél 18,5 %-os volt a visszaesés. Az egyéb import beszerzés 65,6 millió Ft-ról 101,7 millió Ft-ra növekedett, amely 55,1 %-os emelkedést jelent. A német áruk behozatalának értéke ismét háromszorosára nőtt az előző évhez képest. A fent említett változásokhoz nagymértékben hozzájárult a 2013. évi debreceni stadion nagykonyhai projekt, amelynek kereskedelemi áruinak értéke közel 83,8 millió Ft volt. Ez a munka kiemelkedően nagy darabszámú termékek beszerzését foglalta magába, amely a beszerzés értékét és a készlet mennyiségét is jelentősen megnövelte, különösképp, ami az olasz árukat illeti. Az egyéb import növekedése a hazai forgalmazású termékek fokozatos kiváltásával, a kedvezőbb feltételek melletti beszerzéssel magyarázható. A német beszerzés kiemelkedő növekedését csupán egyetlen nagyobb értékű berendezés okozta, egy fagylaltgépé. A növekedéshez hozzájárult, hogy a készleten tartott Samsung mikrohullámú sütő is ugyanattól a forgalmazótól került behozatalra, amely ugyancsak csökkentő hatást gyakorol a belföldi beszerzés értékére. A 4. ábra három trendvonalat tartalmaz az olasz, német és belföld beszerzésnél, így a 2015. évi várható beszerzés értéke leolvasható az ábráról, míg átlagos fejlődés ütemmel számolva becsültük meg a beszerzés értékét. A két különböző előrejelzés alapján kiszámított értékek közül szakmai megítélés alapján döntjük el, hogy melyik alapján kell az áruforgalom többi szakaszát tervezni. A trend szerinti várható forgalom:  olasz áruknál 125,0 millió Ft lesz, a hatvány trendfüggvény 36,0 %-ban magyarázza, a maradék 64,0 % a szezonalitás és a véletlen hatása, de túlságosan alacsony a trendfüggvény magyarázó ereje,

83

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése 

előtt ellenőrizni szükséges, hogy elfekvő készletén található-e ugyanolyan vagy hasonló paraméterekkel rendelkező termék, amennyiben igen, egyeztetés szükséges a projektessel, hogy az elfekvő készleten lévő terméket értékesítik a projektben, ezáltal nem kell a terméket kirendelni. Amennyiben a Profitban (vállalat integrált ügyviteli rendszere) megtalálható az igény, egyszerű szűréssel gyorsan ellenőrizhető, ellenben manuálisan kell átnézni az elfekvő termékek listáját. A Profitban nincs lehetőség foglalásra, a vevői igény megjelenésével lehet tudni, hogy a készleten vagy szállítói megrendelésen lévő termék melyik munkaszámba fog kerülni. A kereskedő kollégák részéről sok esetben felmerül a kérés arra vonatkozóan, hogy az elfekvő készlet vagy a készleten tartott termékek közül, a megrendelés aláírásáig le tudják foglalni az adott terméket, hogy gyorsabban ki tudják szolgálni a partnert. Sajnos erre lehetőség nincs. A beszerzőnek külön vezetni kell az ilyen jellegű igényeket és figyelnie minden esetben arra, hogy az egyszerre futó - de még nem átemelt, azaz nem kerültek át az igények a Profitba - megrendelések között ne legyen átfedés. Előfordulhat, hogy egy adott terméket két projektben is eladtak, de a kirendelése nem történt meg, mert az elfekvő készleten fellelhető volt az előírt mennyiségben, de két munkaszám kiszolgálására azonban már nem elegendő. A beszerzői osztálynak nagyon összetett a feladata, a készletre történő rendelések rutin munkák, amely nem szokott problémát okozni, mert mindig a maximális mennyiségre kell feltölteni az árukészletet. Rendkívüli nagy mennyiségek értékesítése esetén ajánlatos a kereskedő osztálynak tájékoztatni a beszerzőt, hogy fel tudjon rá készülni, ahogy már említettük 2-3 hét is eltelik, mire az igény megjelenik a Profitban. A készleten tartott termékek esetében a kereskedő osztály alapvetőnek tarja, hogy mindig a megfelelő mennyiség áll a rendelkezésére. A rendelt kereskedelmi áruk a projektektől függenek, nem mindegy hogy kórházba, étterembe, szállodába, közétkeztetésbe történik a beszerzés, így a

84


német beszerzés 52,7 millió Ft lesz, a lineáris trendfüggvény 64,8 %-ban magyarázza, a fennmaradó 35,2 % a szezonalitás és a véletlen eredménye,  belföldi termékeknél 107,0 millió Ft várható, az exponenciális trendfüggvény 14,2 %-ban magyarázza, a többi 85,8 % a szezonalitás és a véletlen következménye, de túlságosan alacsony a trendfüggvény magyarázó ereje,  egyéb import beszerzésnél nem alkalmazható, a trendfüggvény minimum 5 évtől számolható. Megjegyezendő, hogy hosszabb idősor alapján pontosabb előrejelzést kaphatunk. Az átlagos fejlődés üteme alapján a 2015. évi beszerzés:  olasz beszerzésnél 104,4 millió Ft várható,  német beszerzésnél 101,0 millió Ft feltételezhető,  belföldi áruknál 87,7 millió Ft előre jelezhető,  egyéb importnál 212,6 millió Ft prognosztizálható. A vállalatnál 10 éve dolgozó szerző, Vincze Katalin szerint az olasz és német beszerzési forrásoknál a trendfüggvény szerint előre jelzett beszerzési érték felel meg jobban a várható forgalomhoz, és az olasz gyártmányoknál mindenképpen emelkedés várható. Bár a 2013. évben kiemelkedő mennyiségű és értékű termékek beszerzése eltorzítja az adatokat, a német cikkeknél az 52,7 milliót tartjuk mégis reálisnak, itt a 2014. évi fagylaltgép megvásárlása okozta ugyanis a kiemelkedő forgalomnövekedést. A belföldi berendezéseknél az átlagos fejlődés ütemének előrejelzése közelebb áll a 2015. évi forgalomhoz. Továbbra is az olasz és német és egyéb import áruk behozatalát preferálja a vállalat. Számos problémát felvet az igények késői megjelenése, a kereskedelmi áru hiába van kirendelve, ha a hozzá párosuló vevői igény még nem látható. A Grande-Inox Kft-nél a lemondott, téves rendelések következtében kereskedelmi áruiból elfekvő készlet keletkezett. A kereskedelmi áru kirendelések

A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése projektek egyedisége miatt a kereskedelmi árukat munkaszámonként kell kirendelni. Előfordul, hogy 2-3 munkaszámban azonos gyártótól kell árut megvásárolni. Amennyiben erről van előzetes információ, akkor abban az esetben összevonhatóak a rendelések és mennyiségi kedvezmény is kérhető a gyártótól. Látható, hogy az Grande-Inox Kft-nél a beszerzés hatékonysága a mindig megfelelő és időbeli információktól függ, ezek függvényében a lehetőségeihez mérten igyekszik az értékesítési osztály munkáját elősegíteni, rugalmasságával, önállóságával, és a beszállítóival való jó kapcsolattartással.

ÖSSZEFOGLALÓ A Grande-Inox Kft. több évtizedes sikeres és nyereséges múltra tekint vissza. Ennek ellenére

az általunk elemzett áruforgalmi folyamat beszerzés szakasza tekintetében a vállalat által kitűzött beszerzési célok elérése jelentős mértékben hozzájárult az értékesítés hatékonyságának és az árbevétel valamint nyereség nagyságának növekedéséhez. A beszerzés elemzésénél szűk keresztmetszetként azonosítottuk az átfutási időt. Ezért javasoljuk, hogy a gyakran felhasznált termékekből álljon rendelkezésre egy minimum készlet szint. Természetesen jelen javaslat a vállalat felsőilletve középvezetése elé való terjesztéséhez szükséges a minimum készlet szinthez tartozó készlettartási költségék a kiszámítása. A beszerzés elemzése és értékelése alapján javaslatok megfogalmazására folyamatosan szükség van. A javaslatok megvalósítása tovább növelheti az értékesítés mennyiségét, valamint az árbevétel és a nyereség nagyságát.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

Horváthné Herbáth Mária - Stágel Imréné (2008): Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre, Budapest, KIT Kft. Horváthné Herbáth Mária - Stágel Imréné: Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése, Budapest, KIT Kft. Sipos Éva (2008): A beszerzés feladatai, NSZFI, Budapest Sókiné dr. Nagy Erzsébet (2002): Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana II. kötet, Kereskedelmi szakmai ismeretek, Budapest, KIT Kft. Vörösmarty Gyöngyi–Tátrai Tünde (2010): Beszerzés, Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgálatató Kft., https://books.google.hu/books?id=KdkQAgAAQBAJ&pg=PT21&lpg=PT21&dq=beszerz%C3 %A9s+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny%C3%A9nek+m%C3%A9r%C3%A9se&source=bl&ots=a Qg2RnGoL&sig=9DAwEznZssf2RZ5q1Tm7uchXCXE&hl=hu&sa=X&ei=l28MVcqrN8u9ygPdzYD QCg&ved=0CCQQ6AEwATgK#v=onepage&q=beszerz%C3%A9s%20teljes%C3%ADtm%C3% A9ny%C3%A9nek%20m%C3%A9r%C3%A9se&f=false, 2015.03.15.


85


86




A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése Vincze, Katalin – Földi, Kata The Evaluation of the Stockpiling of the Grande-Inox Ltd Összefoglaló Napjainkban az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben a vevői igények minél teljesebb kielégítésére kell törekednie minden vállalkozásnál, hogy a versenytársaknál magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni vevőinket. Ehhez az elvárások teljesítés érdekében minden szempontból megfelelőnek kell lennie az áruforgalmi folyamat minden szakaszának. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása és az értékesítési célok teljesítése érdekében az értékesítésnek zökkenőmentesnek kell lennie, amihez a készleteknek kell megfelelőnek lennie mind mennyiségben, minőségben és választékban is. Ezért a Grande-Inox Kft-nél elemeztük, értékeltük a készletezést és fogalmaztunk meg javaslatokat. Kulcsszavak: áruforgalmi folyamat, készletezés Abstract Nowadays in the growing competition every enterprise has to strive to meet all the customer expectations and to serve the customers at a higher level than their competitors, In order to meet these requirements the stockpiling, the second phase of the trade in goods has to be appropriate from every aspect. To offset the negative aspects of the economic crisis and to meet the sales targets the sales have to be smooth, so the stockpiling also has to be adequate from the aspects of quantity, quality and choice. For this purpose we have analysed and evaluated the stockpiling at the Grande-Inox Ltd and have made suggestions. Key words: trade in goods, stockpiling

BEVEZETÉS Az áruforgalmi folyamat 3 szakaszból áll, amely logikai sorrendben egymást követően beszerzés, készletezés és értékesítés szakaszokból tevődik össze. A három szakasz egymással szoros kapcsolatban áll, a másik szakasz hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja. Fontossági sorrendben az értékesítés a legfontosabb, amelyet a beszerzés majd a készletezés követ. Mivel csak azt tudja egy vállalkozás értékesíteni, amit már beszerzett és készleten tart ezért választottuk jelen cikk témájául a készletezés elemző értékelését. A beszerzés tevékenységének összefüggéseit vizsgáltuk, elemeztük és végül a kapott számadatok alapján, az eredményeket ECONOMICA 2015. 2. szám

értékeltük. Törekedtünk rávilágítani arra, hogy az áruforgalom első szakaszának (beszerzés) stratégiája megfelelő-e a konkrét vállalkozásnál, illetve a kialakított vállalati operatív program milyen mértékben járul hozzá az értékesítés hatékonyságához.

KÉSZLETEZÉS A beszerzett árut az értékesítésig tárolni szükséges, ezáltal készletek keletkeznek, melyet különböző módon lehet definiálni. Chikán (1999) szerint ezek olyan anyagi javak, melyeket azért halmoz fel a szervezet, hogy a termelési, elosztási folyamatban az igényeknek megfelelően felhasználhassa. (Hajós et al. 2007. 117. p.) 87

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése „A készlet az áruforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges áruállomány.” (Sókiné Nagy, 2002. 92. p.) Ahány szakirodalom, annyi féle nézőpont, mindegyik tömören összefoglalja a kereskedelem egyik alapfunkcióját. A beszerzés által felhalmozott készletek összekapcsolják a gyártást és az értékesítés folyamatait, elősegítik a köztük lévő térbeli, időbeli és összetételbeli eltérések áthidalását. Az optimális készlet nagyság meghatározása összetett feladat, egy vállalatnak annyi készlettel kell rendelkeznie, hogy biztosítani tudja a zavartalan forgalmat, gazdasági szempontból a legkedvezőbb hatást tudja elérni. Szükséges megismernünk a készletezés elméletét, melyet Hajós – Pakurár - Berde (2007) szerzőhármas átfogóan ismertet. „A készletezés a kitermelőtől a fogyasztóig terjedő teljes anyagáramlási folyamat, vagyis a logisztikai lánc része, összekötő kapocs a logisztikai lánc több eleme között, biztosítva annak kiegyenlített, folyamatos működését. A készlet közgazdasági értelemben értékkel rendelkező passzív forrás. A készletre azért van szükség, mert fizikailag lehetetlen, gazdasági szempontból pedig nem célszerű mindig mindent ott előállítani, ahol a szükség van rá, ahol felhasználják. Nagyon fontos azonban, hogy a készletek (passzív forrás) az összrendszer működése szempontjából optimális mennyiségűek legyenek, hiszen a túlzott készletek gazdaságilag hátrányosak, az alacsony készletszint pedig veszélyeztetheti a termelő vagy szolgáltató tevékenység biztonságos működését.”(Hajós et al. 2007. 117. p.) Gwyne Richards a készletek szükségletét a Warehouse Management könyvében ismerteti. „A minimális mennyiségű készlettel rendelkező ellátási lánc maga a mennyország. Sajnos meglehetősen ritkán fordul elő. Társadalmunk és a piacok kiszámíthatatlanok, ezért szükség van a készlettartásra az ellátási lánc különféle állomásain. A megnövekedett fogyasztói igény a nagyobb választékra azt eredményezte, hogy elburjánzottak a termékskálák és méretek, ami további raktározási kapacitás igényhez vezetett.” (Richards 2012) 88

A KÉSZLETTARTÁS OKAI: 

     

   

Bizonytalan és nehezen kiszámítható kereslet: pl. új termékek piacra dobásánál, időjárásfüggő termékeknél, stb. A szállítási költségek és raktározási költségek közötti ellentétes összefüggés nagy tételek esetében. Mennyiségi diszkont kihasználása: ha a készlettartási költségek kisebbek, mint az igénybe vehető kedvezmény. A gyártó és a vevő közötti távolság: ha a távoli gyártó olcsóbban termel, akkor nagyobb biztonsági készletet kell tartani Termelési leállás kompenzálása: pl. szezon végi leállás, nyári szabadságok, stb. Hosszabb gyártási ciklus a gyártósoron: a gyártósor átállítása költséges, ezért sokszor megéri készletre termelni. Szezonalitás: a csúcsszezonban nagyon megnő a kereslet, ezt készlettel lehet kielégíteni. Pótalkatrészek készletezése: a gyártási folyamat zavartalanságát biztosítja. Félkész termékek készletezése a várt rendelési mennyiségeknek megfelelően. Készlet, mint befektetés: pl. nemesfémek, drágakövek, műkincsek, borok, stb. Dokumentumok tárolása: törvényi előírás van bizonyos dokumentumok tárolására, de más okból is szükség van rá.

Bizonyos szervezetek, pl. a hadsereg nagy mennyiségben tárol felszerelést, anyagokat. (Richards, 2012. 14-17. p.)A készletgazdálkodás Készletgazdálkodás fogalma: „Az anyagok és termékek vállalaton belüli tárolásának és mozgatásának szervezése és nyilvántartása, az optimális készletszint biztosítása. A készletezés kínálati oldalán az input, keresleti ( oldalán az output jelenik meg.” Hajós et al. 2007. 125. p.) A készletgazdálkodás magában foglalja:  a készletek és az értékesítés kapcsolatát  a készletelemzést ECONOMICA 2015. 2. szám

Vincze Katalin – Földi Kata  készletezési költségeket és ráfordításokat  a készletek elszámolási teendőit A készletgazdálkodási stratégia kialakításánál

fontos figyelembe vennünk a készlettartási költségeket, az 1. táblázatban látható, hogy a szakirodalmak szerint mit foglal magában.

1. táblázat Készlettartási költségek Hajós-Pakurár-Berde (2007) Készlettartási költségek: - raktár fenntartása - kapcsolódó értékcsökkenési leírások -anyagmozgatás - különleges tárolás - bérleti díj - adminisztráció

Rendelési költségek: - beszerzési költség - szállítónak fizetett ár - szállítási költség - anyagköltség - anyagmozgatás stb. Készlethiány költsége: - a rendelés nem vagy csak részben teljesül

Horváthné–Stágel (2008) Készlettartás költségei: 1.) viszonylag állandó: - raktárépület értékcsökkenési leírása - raktározás, árumozgatás gépek stb. ÉCS leírása - raktárak üzemi és fenntartási költségei stb. 2.) változó költségek: - bérköltség - berendezések üzemelési költsége - tárolási veszteségek Készletutánpótlás költségei: a beszerzéshez kapcsolódó - szállítási - rakodási költségek

Sókiné (2002) Készletezés költségei: - raktárak, gépek stb. értékcsökkenési leírása - fenntartási, üzemeltetési költségek (raktárak, berendezések) - árumozgatási költségek - különleges kezelés és tárolás költségei


A szerzők mindegyike részletezi a készlettartás költségeinek elemeit, ezek közel azonos funkciókat tartalmaznak, Sókiné (2002) csupán ezt az egységet elemzi. Horváthné - Stágel (2008) két nagy csoportba sorolja a készletezéssel kapcsolatos költségeket. A készletutánpótlásnál kihangsúlyozza a rendelés és szállítás gyakoriságával illetve a szállítási távolság növekedésével bekövetkező költség többletet. A készlettartási kiadásokat szétbontja a következőképpen bontja szét: 



Viszonylag állandó költségek: rövidebb távú fix költségek, függetlenek a raktározott árumennyiségtől Változó költségek: a raktározott árumennyiségtől függően változnak




  

A következő szerzőknél (Hajós-et al. 2007), pontosítom a felmerülő költségek definiálását, különösen a készlethiány költségét. Rendelési költségek: a rendelések feladásához kapcsolódó költségek. Készlettartási költségek: a termék fizikai létével kapcsolatos és a készlet értékéhez kapcsolódó költségek jelentik. Készlethiány költsége: a rendelés nem vagy csak részben teljesül. Nem tekintik valós készletezési költségnek, ebben az esetben a megrendelő meghatározott ideig fenntartja igényét amennyiben pótolható a hiány, ellenkező esetben visszamondja a rendelését és a versenytársaktól szerzi azt be (elmaradt 89

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése haszon, good-will vesztés, kötbér stb.). A készlethiány költségei nehezen számolhatók, rendszerint az előzőeket figyelembe véve becsülhetők (Chikán és Demeter, 1999). A vállalat gazdaságos működése szempontjából kulcsfontosságú a felsorolt költségek nagysága. Törekedni kell az optimális készlet mennyiségi, minőségi és összetételbeli meghatározására. A megrendelés, az árubeszerzés, a szállítás, a raktározás és az esteleges készlethiányból adódó veszteségek költségeinek redukálása a cél.

KÉSZLETELEMZÉS A vállalat eredményes készletgazdálkodásához elengedhetetlen, hogy folyamatosan elemezze és értékelje az árukészleteinek nagyságát és összetételét, valamint az készlet és forgalom változásainak viszonyait. Egy vállalat készletgazdálkodása akkor eredményes, ha a készletbe fektetett tőke az áru értékesítése révén gyorsan megtérül.

Kiszámítása több módon lehetséges:  egyszerű számtani átlaggal Átlagkészlet = (Nyitókészlet + Zárókészlet) /2  kronologikus átlaggal Átlagkészlet = (Nyitókészlet/2 + Időponti készletek + Zárókészle /2) n-1

Ezt a formát akkor használjuk, ha több időpontra vonatkozó adat áll rendelkezésre. A készletadatokat a beszerzési és eladási áron egyaránt felhasználhatjuk, a számításoknál ügyelni kell, hogy mindig azonos áron legyenek megadva. Az átlagkészlet nagyságát az alábbi tényezők befolyásolják (Horváthné Herbáth – Stágel, 2014):  Forgalmazott termékek jellege  Kereskedelmi egység kapacitása  Vállalkozás pénzügyi helyzete  Szállítás gyakorisága

A fent említett készlet elemzési és tervezési módszereknél ügyelni kell arra, hogy ugyanazon az áron szerepeljenek, azaz mindegyik adat vagy beszerzési vagy értékesítési áron illetve vagy nettó vagy bruttó áron legyenek megadva. (Horvthné-Herbáth – Stágel 2014) A fent említett mutatókat részletesebben ismertetjük Váradi (2008. 7-11. p.) szerint az alábbiakban:

2. A forgási sebesség A forgási sebesség mutatója függ a termék jellegétől, valamint az eladhatóságától, keresettségtől. Az egyes árucsoportok forgási sebességének alakulása segítik a beszerzők munkáját a beszerzések gyakoriságát illetőleg.  A forgási sebesség fordulatokban: megmutatja, hogy egy adott időszak alatt hányszor cserélődik ki az átlagkészlet. A készletgazdálkodás akkor hatékony, ha ez a mutatószám minél magasabb. Fsf = Értékesítés / Átlagkészlet (fordulat)  A forgási sebesség napokban: megmutatja, hogy egy adott időszakban hány naponként cserélődik ki az átlagkészlet. A hatékony készletgazdálkodást a minél kisebb értékű mutató jellemzi. Fsn = (Átlagkészlet x Időszak napjai) / Értékesítés (nap)

1. Az átlagkészlet megállapítása A kereskedelemben a készlet nagysága állandóan változik, ezért lényeges, használható információt az átlagkészlet adhat.

3. Áruforgalmi mérlegsor Az áruforgalmi mérlegsor a készletek, az értékesítés és a beszerzés közötti kapcsolatot mutatja meg.

A készletek elemzése és tervezése során használt leggyakoribb módszerek: 1. átlagkészlet 2. forgási sebesség 3. áruforgalmi mérlegsor 4. készlethatékonyság 5. készletrugalmasság

90

Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet


Vincze Katalin – Földi Kata Ha ebből bármelyik adat hiányzik, az összefüggésből kiszámítható, ezt elsősorban a tervezésnél hasznosítják. 4. Készlethatékonyság A készlethatékonyság a készlet eredménytermelő képessége, a 100 Ft átlagkészletre jutó eredmény. Készlethatékonyság = Értékesítési forgalom / Átlagkészlet x 100 (Ft) 5. A készletrugalmassági (készletvonzat) mutató A készletvonzat mutatója kifejezi, hogy az árbevétel (forgalom) minden 1%-os változása az átlagkészlet hány %-os változását vonja maga után. Készletrugalmasság = Készletváltozás %-a / Forgalomváltozás %-a A hatékony készletgazdálkodást az jelzi, ha a mutató értéke minél kisebb egynél. (Váradi, 2008. 7-11. p.)

A GRANDE-INOX KFT. BEMUTATÁSA A Grande-Inox Kft. több mint 20 éve, 1994 óta végez rozsdamentes nagykonyhai, kórházi, áruházi berendezések tervezését, gyártását, forgalmazását, majd 2001-től pedig komplett nagykonyhák kivitelezését az angliai S&R

vállalat, valamint a társaság szakembergárdájának több évtizedes tapasztalatára alapozva. A Grande-Inox Kft. legfőbb célja az igényes és az egyedi piaci elvárásoknak való megfelelés, ahol a vevők kiszolgálását a kiváló minőséggel tudja ötvözni. A rozsdamentes berendezések gyártására kifejlesztett speciális technológiájának és nagy gyártási tapasztalatának köszönhetően a vállalkozás – a pusztán kereskedelmi tevékenységet folytató társaságokkal szemben – képes rugalmasan az igényes vevőket és az egyedi piaci követelményeket kielégíteni. A Grande-Inox Kft. egyik fő profilja a rozsdamentes nagykonyhai berendezések gyártása és forgalmazása. A Grande-Inox Kft. 1994. augusztus 1-én alakult, a tulajdonosok magánszemélyek. Az alapítás óta a vállalkozás fejlődése folyamatos, mind az árbevételt és a nyereséget, mind a foglalkoztatottak létszámát tekintve, a 2009. év gazdasági válságának következtében bekövetkező volumencsökkenéstől eltekintve. A sikert a vállalkozás gazdasági mutatói is alátámasztják: árbevétele 2014-ben 3,96 milliárd Ft, a foglalkoztatottak létszáma 128 fő. A Grande-Inox Kft árbevételét 1994-2014 között az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: Grande-Inox Kft. árbevétele 1994-2014 között (millió Ft)

Forrás: Saját szerkesztés, vállalatai adatok alapján


91

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése A vállalkozás 2002-ig termékeit magyarországi viszonteladókon keresztül értékesítette, azonban nehezítette a körülményeket, hogy a vállalatok többnyire csak a legkedvezőbb árfekvésű, vagy a bonyolult gyártási technológiájú termékeket vásárolták az élesedő piaci versenyben. A vállalat vezetése reagálván ezen piaci helyzetre 2002-től komplett nagykonyhák kivitelezésével, illetve a közvetlen vevői igények kielégítésével is bővítette tevékenységi körét: a beszállítói kör biztosítása érdekében felvette a kapcsolatot a termikus, a hűtéstechnikai stb. vállalkozásokkal. Ezt követően termékkörét folyamatosan bővítve egyben a nagykonyhákhoz közel álló hiper- és szupermarketek legjelentősebb rozsdamentes berendezés beszállítójává vált Magyarországon. A vállalkozás rozsdamentes üzletága ma már 80-90%-ban belföldre szállít. A Grande-Inox Kft. a helyszíni igényfelméréstől, a tanácsadástól, az elkészült berendezések üzembe helyezéséig, a beüzemeléséig, valamint szükség esetén a személyzet betanításáig, garanciális javításig, és a garanciális időszakon túli karbantartási tevékenységek elvégzésével áll a vevők rendelkezésére, és teljes körű szolgáltatást nyújtva ezáltal vásárlóinak. A belföldi piacra hatást gyakorló jogszabályi környezet változásai miatt (áruház építési 2 tilalom 300 m felett) az áruházi üzletberendezés szektor 70,0 %-kal visszaesett, ezért ennek ellensúlyozására a projekttevékenység fokozása, illetve az új exportpiacok felkutatása és beszállítói kapcsolatok kiépítése vált szükségessé. Ennek eredményeképpen mára dán, osztrák és holland vállalkozásokkal tartanak fenn szoros együttműködést.

vállalat árbevételét. Az évek során ezeket a kapcsolatokat sikerült még inkább szorosabb együttműködéssé fejleszteni. Főbb termékek:  Fűkasza, műtrágyaszóró-, permetező-, bálázógépek hegesztett részegységei  Alkatrészek (lézervágott, stancolt, élhajlított)

ÜZLETÁGAK

A saját gyártású termékei mellett több száz féle magas minőségű berendezést importál, többek között Olaszországból és Németországból, ezáltal a vállalkozás bármilyen vendéglátóipari egységet, éttermet, sörözőt, borozót, kiskereskedelmi élelmiszerüzletet, áruházláncot, nagykonyhát képes maradéktalanul kielégíteni termékválasztékával. A berendezések a HACCP, illetve

Szénacél üzletág A Grande-Inox Kft. másik fő tevékenységi köre a szénacél termékek és alkatrészek gyártása. Ez a tevékenység még egy korábbi, 1989-re visszanyúló kapcsolattal indult egy hollandiai céggel, 2009-től dániai csoportnak is beszállítói lettek, ezzel növelve a termékválasztékot és a

92

Rozsdamentes üzletág A Grande-Inox Kft. egyik fő profilja a rozsdamentes nagykonyhai berendezések gyártása és forgalmazása, amelyet az angliai S&R vállalkozás – mint Anglia legjelentősebb nagykonyhai rozsdamentes berendezés gyártója - több évtizedes gyártási kultúrájára építve honosított meg. A S&R vállalattal ma is kiváló kapcsolatot tart fenn a vállalkozás. Az egyre bővülő termékválaszték érdekében a vállalkozás a S&R Co. félkész termékei mellett elsősorban német és holland beszállítói kört igénybe véve egészítette ki alkatrészszükségleteit, és forgalmazzák továbbá az amerikai központú CHG nagykonyhai berendezések kiegészítő alkatrészeit is. Kiterjedt beszállítói kapcsolatainak és saját gyártási bázisának köszönhetően mára a lehető legszélesebb áruválasztékot tudja nyújtani. Főbb termékcsoportok: rozsdamentes nagykonyhai berendezések, asztalok, mosogatók, kiöntők, kézmosók; állványrendszerek és tároló berendezések; elszívóernyők; padlóösszefolyók, vízelvezetők; szállító eszközök; pultok és tálaló rendszerek; bárberendezések; rozsdamentes kórháztechnikai berendezések; sterilező, műszer és egyéb asztalok; orvosi bemosakodó pult.


Vincze Katalin – Földi Kata az ISO minőségbiztosítási rendszer irányelveinek maradéktalanul megfelelnek. A Grande-Inox Kft. termékkörét folyamatosan bővítve elmondható, hogy a hiper- és szupermarketek (SPAR-INTERSPAR, TESCO, METRO, SELGROS, AUCHAN stb.) legjelentősebb rozsdamentes berendezések beszállítójává vált Magyarországon és külföldön egyaránt. A Társaság referenciamunkái az ország egész területén, valamint Angliában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Csehországban és Marokkóban egyaránt megtalálhatók.

A GRANDE-INOX KFT. KÉSZLETEZÉSÉNEK ELEMZŐ ÉRTÉKELÉSE A Grande-InoxKft-nél a készletek nyilvántartására a Profit ügyviteli rendszer készlet-áruforgalmi modulja alkalmazható. Egy – egy időpontban a rendelkezésre álló készlet mennyisége és értéke gyorsan és könnyen lehívható a számítógépes készletnyilvántartási rendszerből. A gyártott, a megrendelt termékeket beérkezésekor felviszik a raktárosok a Profitba a szállítólevél alapján, és ezáltal nő a készlet. Szállításkor az adott projekt termékei szállítólevélen kiírásra kerül, mellyel készlet csökkenést eredményeznek.

Amennyiben a bevételezések és kiadások nem naprakészek, akkor egy adott időpont készlet mennyiségét, és értékét készletfelméréssel, leltározással tudják csak felmérni. A készlet nyilvántartóban a termék mennyiségén és beszerzési értékén kívül, a helyet is megtaláljuk, azaz hogy melyik számú raktárban található. A Grande-Inox Kft-nél számokkal vannak ellátva a raktárak, melyek egyben a telephelyen történő elhelyezésükre is utalnak, egy raktár pedig egy számot kap. A következőkben ismertetjük a Grande-Inox Kft. átalagkészleteinek és forgási sebességének alakulását, melynek során látható lesz, hogy előre nehezen kiszámítható, hogy egy konkrét időpontban mekkora készlettel fog rendelkezni, és az adott készletet meddig szükséges majd tárolnia. Ebből kifolyólag nélkülözhetetlen, hogy megfelelő méretű és kapacitású állványrendszerrel legyen ellátva az adott raktár. Terjedelmi korlátok miatt az áruforgalmi mérlegsor elemzési módszer alkalmazásával kapott eredmények taglalására nem térünk ki. A továbbiakban grafikonoknál és a mellékleteknél a Rozsdamentes üzletág – Rm. üzletág és a Rozsdamentes kereskedelemi áruk - Rm. keráru néven szerepel.

2. ábra A kereskedelmi áruk éves átlagkészletének alakulása és kapcsolata a Rozsdamentes üzletág forgalmához



93

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése A készletek nagyságát célszerű a forgalommal együtt vizsgálni. A készletnövekedést abban az esetben tekinthetjük kedvezőtlennek, amennyiben a forgalom nem, vagy kisebb arányban növekedett. Eredményes készletgazdálkodást úgy érhetünk el, hogy ha az adott árbevételt a lehetőségünkhöz mérten a legkisebb készlettel bonyolítjuk le. A 2. ábra a Rozsdamentes kereskedelmi áruk átlagkészletének alakulását mutatja, egy lineáris trendvonal segítségével, így a várható 2015. évi átlagkészlet értéke leolvasható az ábráról. A trend szerint a várható átlagkészlet 80,9 millió Ft lesz, a lineáris trendfüggvény 89,0%ban magyarázza, a maradék 11,0 % a szezonalitás és a véletlen hatása. Az átlagos fejlődés üteme alapján a 2015. évi feltételezhető átlagkészlet 81,0 millió Ft. A két előrejelzés 0,1 millió Ft-tal tér el, ugyanakkor a tapasztalatok alapján nem várható ilyen mértékű átlagkészlet növekedés. Bár egy-egy projekt átadási határideje elhúzódhat akár hónapokat is, amelynek következtében akár hosszabb ideig készleten maradnak a termékek, kiszámlázásuk pedig legtöbbször az átadás-átvétel idejéhez kötött, ezért nem kapunk pontos előrejelzést. 2014ben több beruházásnak eltolódott az átadási határideje, és ez hatással volt a projektek szállítási határidejére is. A termékeket a megbeszélt határidőre le kellett gyártani és behozatni a kereskedelmi árukat. Amennyiben 3-6 hónapig is tárolni szükséges a kész berendezéseket, az ügyvezetőség a megrendelővel egyeztet, a teljes munka tárolási nyilatkozattal történő kiszámlázásáról. Sikeres megállapodás esetén a komplett megrendelés tételei kikerülnek a saját készletének nyilvántartásából, és az erre a célra létrehozott idegen áruk raktárba kerül felvételre elszállításig. Mindez azzal a kockázattal jár, hogy, a vállalatnak a meghatározott dátumig biztosítania kell a termékek biztonságos tárolását, amelyre kifejezetten e célra külön raktár helyiséget nem tud biztosítani. 94

A Grande-InoxKft. üzletpolitikája szerint készleteinek értékét igyekszik csökkenteni, ezért kereskedelmi termékeinek nagy részét szerződéseses megrendelések alapján szerzi be. Ennek ellenére előfordul, hogy a megrendelő a termék leszállítása előtt, rosszabb esetben ez után döbben rá, hogy nem a megfelelő berendezést vásárolta meg és megpróbálja a megrendelését lemondani. Ilyenkor a vállalkozás figyelembe veszi a megrendelővel fenntartott kapcsolatát, pl. folyamatosan rendel-e, milyen volumenben stb., továbbá a visszamondott termék eladhatóságát is górcső alá veszi, átcsoportosítható-e másik munkába vagy sem. Mindezeket mérlegelve a cégvezetőség dönti el, hogy az áru kiszámlázásra kerül-e vagy sem. Sok esetben a jó kapcsolat és további üzleti lehetőségek reményében a vállalkozás a lemondott termékeket nem számlázza ki partnerének, és ezzel megnöveli a saját készletének értékét. Néhány esetben, standard termék esetén visszaküldi a gyártónak, de ez többlet költséggel jár, ami abból adódik, hogy alacsonyabb áron veszik vissza, plusz a szállítási költség is a Grande-Inox Kft-t terheli. Megállapítható, hogy a készletek növekedésének több előre nem látható tényező is hatással van pl.:    

projekt átadási határidejének eltolódása termék lemondása, módosítása annak beérkezése után magas minőségű és értékű berendezések egyedi beszerzése információ hiánya a kurrens termékek készletezésében

A forgalmazóktól beszerzett termékek forgási sebességének alakulását az alábbiak szerint alakult a 2012-ben. A 2. ábra a forgási sebesség napokban történő alakulását szemlélteti. A Lainox termékeké 27,3 nap volt, azaz 13,2 fordulatot tett meg a készlet, a Silko cikkeknél a forgási idő 30,4 nap, amely 11,8 fordulatot jelentett.


Vincze Katalin – Földi Kata A Sirman áruk 50,5 naponként cserélődtek, ez 7,1 fordulatos forgási sebességet mutat. A Kruppsnál volt a leglassabb forgási sebesség 2012-ben, az átlagkészlet 72,3 napi forgalom lebonyolítását tette lehetővé az év során, ez idő alatt 5,0 alaklommal fordult meg a készlet.

A Gasztrometál termékei forogtak a leggyorsabban, a forgási idő 7,6 nap, a készlet 47,2-szer fordult meg az évben. Összegségében 17,4 nap volt az átlagkészletek forgási ideje, amit 20,7-szer forgattak meg.

2. ábra Kereskedelmi áruk forgási sebességének változása (forgási sebesség napokban)


A termékek nem romlandóak, így a 30 nap feletti forgási sebesség miatt nem fog a készlet állaga megromlani, lejárni. A működő berendezéseknél ugyanakkor célszerű figyelembe venni a gyártói jótállási határidőt, és szem előtt kell tartani, hogy a készletre rendelt termékeknél a korábban beérkezőt kell először értékesíteni. 2012-ről 2013-ra a vállalat kiemelt gyártóitól vásárolt termékek átlagos forgási sebessége 59,7 %-kal lassult, amelyek a termékcsoportok forgási sebességének a forgalom arányaiban bekövetkezett változásoknak tudható be. Egyedül a Krupps mosogatógépek forgási sebessége gyorsult 17,0 %-kal. A többi forgalmazó termékének forgási sebességének változása a következők szerint alakult: Lainox 48,4%-kal, Silko 42,9 %-kal, Sirman 38,6 %-kal és a Gasztrometál 1,3 %-kal lassult. A mutatók kedvezőtlen irányba történő változásának oka az átlagkészletek változásában keresendő. A legnagyobb mértékben a Silko által gyártott termékek 59,3 %-os és a Laninox 52,6 %-os átlagkészlet növekedése okozta. A már említett projektátadási határidők csúszása, a Debreceni Nagyerdei Stadion kereskedelmi ECONOMICA 2015. 2. szám

termékeinek óriási volumene és a termékek főleg a Lainoxnál és a Silkonál nagy értékűek, ezek mind hozzájárultak a forgási sebesség negatív irányba történő változásához. 2013-ról 2014-re összegségében elmondható, hogy a mutatószámok kedvezőbb adatokat tartalmaznak. Az átlagos forgási idő 37,6 %-kal gyorsult az előző évhez képest. A Lainox, Silko és Rational átlagkészletek emelkedő tendenciát mutatnak, azaz a Lainox 52,9 napról 23,3 napra, fordulatainak száma 6,8-ról 15,5-re változott. Silkonál 53,2 napról 31,3 napra, azaz 70,0 %-kal gyorsult a forgási ideje, a Rationalnál 41,7 napról 28,3 napra, illetve 47,3 %-kal gyorsult forgási ideje. A Sirmannál a forgási idő 82,3 napról 87,0 napra változott. A Kruppsnál a forgási sebesség 61,8 napról 68,6 napra módosult. A Gasztrometálnál történt a legnagyobb lassulás, 7,7 napról 18,0 napra emelkedett forgási ideje 2013-ról 2014-re. A mutatók kedvező alakulását az átlagkészletek csökkenése és a forgalom 34,0 %-os emelkedés eredményezte. Az átlagkészlet 2,7 %-kal volt kevesebb, a Lainox, Silko és Krupps nagymértékű változásának következtében. 95

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése 2. táblázat Forgási sebesség változása a kiemelt forgalmazók termékeinél

Fsnfiktív (nap)

I (%)

I' (%)

I" (%)

2012-2013. év

28,4

40,3

65,7

61,3

2013-2014. év

40,9

137,6

130,3

105,6


A 2. táblázatban látható, hogy a Rozsdamentes üzletág kiemelt kereskedelmi termékcsoportjait vizsgálva a készletgazdálkodás eredménye 2012-2013 között negatív irányba változott, amely a termékcsoportok forgási sebességének és a forgalom arányaiban bekövetkezett változásnak tudható be, az átlagos forgási sebesség 59,7 %-kal lassult. A forgási sebesség a Krupps termékcsaládnál 17,0 %-kal növekedett, míg az öt forgalmazó termékei ellentétesen változtak, azaz a Lainox 48,4 %-kal, a Silko 42,9 %-kal, a Sirman 38,6 %-kal és a Gasztrometálnál 1,3 %-kal csökkent. A hat árucsoport forgási sebességének változása a készletek átlagos forgását 34,3 %kal lassította. A forgalom arányaiban kedvezőtlen változás következett be, ennek hatására az átlagos forgási sebesség 38,7 %-kal lassult. 2013-2014. évi adatokból látható, hogy nagymértékű pozitív irányú változás következett be. A Rozsdamentes üzletág kiemelt kereskedelmi termék csoportjainak készletgazdálkodása 37,6 %-kal javult, amely a kiemelt forgalmazók termékei forgási sebességének és a forgalom arányaiban bekövetkezett változásnak tudható be. A termékcsoportok forgási sebessége ellentétesen változott, a Lainox 27,0 %-kal, Silko 70,0 %-kal és Rational, 47,3 %-kal gyorsult, míg a Sirman 5,4 %-kal, a Krupps 9,9 %-kal és a Gasztrometál 57,2 %-kal lassult. A készletek átlagos forgását 30,3 %-kal gyorsította a termékcsaládok forgási sebességének változása.

96

Az ELÁBÉ arányaiban kedvező módosulás történt, annak összetétele eltolódott a Rational és Sirman termékek felé. A forgási sebességük a Rationalnál 28,3 napra csökkent, míg a Sirman forgási sebessége 2014-ben 87,0 napra nőtt, ezzel a leglassabban forgó termékcsaládok közé került. Az említettek együttes hatására a forgási sebesség 5,6 %-kal gyorsult. A Rozsdamentes kereskedelem részleg készlethatékonyságát a 3. táblázat ismerteti a kiemelt beszállítókon keresztül. A készlethatékonyság megmutatja a 100 Ft átlagkészletre jutó nettó forgalmat. A 3. táblázat alapján megállapítható, hogy 2012-ről 2013-ra a Krupps mosogatógépek kivételével a 100 Ft átlagkészletre jutó forgalom csökkent. Ez megegyezik a forgási sebesség változásánál számoltakkal. A termékcsoportoknál 100 Ft készlettartás a Lainox termékeknél 2012-ben 1.318,1 Ft, míg 2013-ban 680,8 Ft, a Silkonál 2012-ben 1.183,1 Ft, ez 2013-ra 676,2 Ft, a Sirmannál 2012-ben 713,5 Ft, míg 2013-ban 437,3 Ft és a Gasztrometálnál 2012-ben 4.721,7 Ft, ami 2013-ban 4.691,4 Ft forgalmat eredményezett, tehát leszögezhető, hogy a készletgazdálkodás romlott. Ezzel szemben a Krupps berendezéseknél 100 Ft átlagkészlet 2012-ben 497,7 Ft, míg 2013-ban már 582,6 Ft forgalmat eredményezett, amely javuló készletgazdálkodásra utal. A készlethatékonyság 2013-ról 2014-re emelkedő tendenciát mutat. A Krupps áruknál 100 Ft készlettartás 2013-ban 582,6 Ft, míg 2014-ben 525,0 Ft, a Sirmannál 2013-ba, 437,3 Ft, ez 2014-re 413,6 Ft, és a Gasztrometál


Vincze Katalin – Földi Kata berendezéseknél 2013-ban még 4.691,4 Ft, míg 2014-ben már csak 2.001,2 Ft forgalmat generált, mely romló készletgazdálkodásra utal. Ellenben a többi beszállító termékeinél emelkedés történt, azaz 100 Ft átlagkészletre a

Lainoxnál 2013-ban 680,8 Ft, 2014-ben 1.546,4 Ft, a Silkonál 2013-ban még 676,2 Ft, 2013-ra már 1.150,6 Ft, és a Rationál kombisütőknél 2013-ban 862,6 Ft, mely 2014-ben 1.270,8 Ft árbevételt eredményezett, tehát a készlethatékonyság javult.

3. táblázat Készlethatékonyság vizsgálata a kiemelt forgalmazók termékeinél Készlethatékonyság (Ft) Kiemelt beszállítóink Lainox Silko Sirman Krupps Rational Gasztrometál Összesen:

Készlethatékonyság változása (%)

2012. év

2013. év

2014. év

2012.év=100%

1 318,1 1 183,1 713,5 497,7 4 721,7 2 068,2

680,8 676,2 437,3 582,6 862,6 4 691,4 833,4

1 546,4 1 150,6 413,6 525,0 1 270,8 2 001,2 1 147,2

51,7 57,2 61,3 117,1 99,4 40,3

2013.év=100% 227,1 170,2 94,6 90,1 147,3 42,7 137,7


Összességében elmondtató, hogy 2012-ben 2.068,2 Ft-ról 2013-ra 833,4 Ft-ra, azaz 1.234,8 Ft-tal csökkent, mely 59,7 %-os készlethatékonyság romlást jelent. 2014-ben nagymértékben megnőtt az előző évhez képest, 833,4 Ft-ról 1.147,2 Ft-ra, illetve 313,8 Ft-tal emelkedett, ez 37,7 %-os készlethatékonyság növekedést eredményezett. Ennek oka az átlagkészlet kismértékű csökkenése, és a forgalom jelentős emelkedése. A Grande-Inox Kft. hatalmas készlettel gazdálkodik, egy részük 3-10 nap alatt átfut a raktáron, ugyanakkor előfordul, hogy 2-3 hónapig is tárolni szükséges, és van, hogy a beszállítótól azonnal a helyszínre történik a szállítása, ezeknek elhanyagolható a hányaduk, csak készletet mozgat, de nem érkezik be fizikailag a vállalkozás telephelyére pl. hűtőkamrák. Ezáltal nagyon fontos, hogy a saját gyártású és kereskedelmi termékeit a vállalkozás megfelelően és biztonságosan tárolni tudja. Az egyedi projektek egyedi termékeket vonnak maguk után, és a termékek méretei is ezáltal egyediek. Előre nem lehet megtervezni a tárolásukat, eltérő méretük, csomagolásuk és tulajdonságuk miatt.


Előfordul a kis konyhagéptől a kombisütőkig minden féle méret. A legtöbb termék raklapon érkezik és mérete miatt nem helyezhető állványra, ezért tömbösítve, halmozás nélkül tárolhatók csak. A legtöbb berendezés nagy helyigénnyel rendelkezik, ezért a kisebb gépek, termékek tárolására statikus állványos rendszer van kialakítva. A projekt határidők eltolódása miatt kiszámíthatatlan, hogy a legyártott és beérkezett termékeket meddig szükséges tárolni. Az állvány nélküli tárolás hátránya, hogy nagy a helyigénye, ezáltal ha egy nagyobb tételszámú munkaszám termékei nem kerülnek elszállításra, folyamatosan át kell rendezni az elhelyezett árukat, hogy az épp aktuális szállításhoz elő tudjanak készülni a raktárosok. A szállításokat minimum 24 órával előtte jelezni kell a raktárosok felé, részszállítás esetén a vevői megrendelés alapján ki kell jelölnie a projektvezetőnek, mely tételek kerüljenek a teherautóra. A határidő betartása és a lista leadás néha nehézségekbe ütközik, van, hogy a raktárosok előkészítik a másnapi szállításhoz a berendezéseket, de rakodás előtt kiderül, hogy nem megfelelő a helyszín, nem szállítható ki az áru.

97

A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése Az egyedi méretű termékek miatt a raktár kapacitása sokszor nem megfelelő kihasználtságú. Meg kell említeni, hogy meglévő épületeket alakított át raktárépületté a Grande-Inox Kft., a tárolási rendszerének kialakítását belső munkatársak végezték. Az idegen áru termékek tárolást is biztosítani kell, de külön raktárhelyisége a Rozsdamentes üzletágnak erre nincs. A már említett elfekvő készlet is elég nagy területet vesz el a meglévő raktár területből. Elfekvő készlet nemcsak a megrendelők módosítása miatt keletkezhet, hanem a kereskedő nem megfelelő termékek kirendelése esetén is, ha a helyszíni felméréskor kiderül, hogy nem fér be a megrendelt termék stb., tehát kereskedői és projektes hibákból is adódhat együttesen. Legrosszabb esetben nem fizet a megrendelő így a teljes berendezés állomány elfekvő készletre kerül. A cél pedig nem más, mint az elfekvő készlet mielőbbi értékesítése. A Profitban az elfekvő készletet nem lehet teljesen egzaktul kimutatni, mert jelenleg a Grande-Inox Kft-nél az a készlet számít elfekvőnek, ami hat hónapja ’nem mozgott’, azaz nem történt beszerzés és kiszállítás az adott termékből. Tárulásuk a folyamatban lévő munkaszámok termékeivel közösen történik, nincsenek elkülönítve, csak megkülönböztető jellel ellátva.

Többször említettük, hogy minden projektbe egyedi termékek találhatók, ezáltal nehéz megmondani, hogy van-e olyan berendezés, amit célszerű lenne készleten tartani-e vagy sem. A kisebb értékű standard áruknál ez a kérdés megoldott, a kereskedelmi igazgató és az ügyvezető által meghatározott cikkek minimum készlettel rendelkeznek, ez rögzítve van a Profitban, ezáltal a készletük folyamatosan ellenőrizhető. A készletek elemzése, a raktár kapacitás, a kereskedői tapasztalat, a vásárlók igényeinek mérése segítheti a döntés kialakítását, hogy érdemes-e pl. egy nagyobb értékű kombisütőt, tűzhelyet vagy mosogatógépet minimum készleten tartani. A Krupps mosogatógépekből évente egyszer öt-hat készüléket egyszerre szerez be a vállalat, de eddig még nem született döntés, hogy legyen-e ezekből a termékekből készleten. 2013-ban 20.773,0 ezer Ft volt a beszerzés ezekből az árucikkekből, amely 36 db rendelésből és 77 db cikkből állt (ebből kb. 25 db mosogatókosár). 2014-ben 15.627,2 ezer Ftért vásárolt a vállalkozás, ami 28 db rendelést és 65 db tételt jelentett (ebből kb. 18 db mosogatókosár). Érdemes meghatározni, hogy mely típusaiból érdemes készletet tartani, mekkora a mennyiségi, illetve a fizetési kedvezmény az előreutalásból adódóan, mely által azonnali kiszolgálásra is lehetőség keletkezik, és a kedvezményesebb ár révén nagyobb haszonra is szert tehet a vállalkozás. Megállapítható, hogy a Grande-Inox Kft. készlethatékonyságának javulását vagy romlását belső- és külső tényezők egyaránt befolyásolják.

Jelenleg a vállalkozásnál a termékek tárolása termékféleségenként történik pl. minden tároló állvány egy helyen van, lehet az saját gyártású vagy kereskedelmi termék, ezért a raktárban sokszor káosz uralkodik, a rengeteg termékféleség és mennyiség miatt, amely gyakran átláthatatlan.

Az információk hiánya, a téves rendelések, a megrendelői lemondások, a szállítási határidők eltolódása, stb. mind-mind ráhatással van. A belső tényezők precíz munkavégzéssel, odafigyeléssel, információ átadással, a rendszer fejlesztésével javíthatók.

A Profit nem alkalmas arra, hogy alszámokkal lehessen ellátni egy-egy raktárt, a gyorsabb megtalálás végett, ezáltal minden termék raktáron belüli elhelyezésük csak a raktáros számára ismert.

A külső tényezők mindenkori figyelembevételével szükséges a vállalatnak elemzéseit, előrejelzéseit elkészítenie, hogy a lehetőségekhez mérten a legpontosabb eredményt kaphassa.

98



ÖSSZEFOGLALÓ A Grande-Inox Kft. több évtizedes sikeres és nyereséges múltra tekint vissza. Ennek ellenére az általunk elemzett áruforgalmi folyamat készletezés szakasza tekintetében a vállalat által kitűzött célok elérése jelentős mértékben hozzájárult az értékesítés hatékonyságának és az árbevétel valamint nyereség nagyságának növekedéséhez. A készletezés elemzésére és értékelésére folyamatosan szükség van, különösen a forgási idő és készlethatékonyság mutatókra.

Javasoljuk, hogy trendvonal illesztés és átlagos fejlődési ütem alapján jelezzék előre a következő időszak átlagkészletét a gyakran beszerzett és értékesített termékekre. Ezáltal ezekből meghatározható az a minimum készlet szint, amelynél az áruutánpótlási és készlettartási költségek összege a lehető legkisebb lehet. A készletezés elemzése és értékelése alapján javaslatok megfogalmazására folyamatosan szükség van. A javaslatok megvalósítása tovább növelheti az értékesítés mennyiségét, valamint az árbevétel és a nyereség nagyságát.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.]

[2.] [3.] [4.] [5.]

Hajós László-Pakurár Miklós-Berde Csaba (2007): Szervezés és logisztika, Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, Sókiné dr. Nagy Erzsébet (2002): Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana II. kötet, Kereskedelmi szakmai ismeretek, Budapest, KIT Kft Horváthné Herbáth Mária - Stágel Imréné (2008): Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre, Budapest, KIT Kft. Horváthné Herbáth Mária - Stágel Imréné (2014) Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése, Budapest, KIT Kft. Sókiné dr. Nagy Erzsébet (2002): Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana II. kötet, Kereskedelmi szakmai ismeretek, Budapest, KIT Kft. Váradi István (2008): A készletek elemzése, Budapest, NSZFI, 7-11. p.


99


100


Busi Beáta

Busi Beáta

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz Busi, Beáta Online facilities for German language learning Összefoglaló A felgyorsult globalizált világ minden területen igyekszik felhasználni a tudomány és technikai fejlődés vívmányait, hogy azzal könnyebbé, szabadabbá tegye az ember életét. Így vonult be az elearning is a tanulás-tanítás folyamatába, azon belül a nyelvtanítás megkönnyítésére is. Lehetővé teszi, hogy a tanuló maga ossza be idejét, ezzel anyagi megtakarítást is realizál (útiköltség, kötött időpont). Nem feltétlenül szükséges a tanár jelenléte, az interneten a megoldott feladatok önállóan ellenőrizhetők. Ideális módszer az élethosszig tartó tanuláshoz. A Bethlen István Szakkollégium keretein belül indított „Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz” című szeminárium a nyelvtanulás hatékonyságának javításához, élvezetesebbé tételéhez kívánt segítséget nyújtani a hallgatóknak. A szemináriumhoz fűződő oktatási-kutatási munkát az alábbiakban foglalom össze. Kulcsszavak: e-learning, élethosszig tartó tanulás, e-tanulási módok, online nyelvtanulási eszközök, hasznos weboldalak Abstract Our fast-moving, globalised society is trying to use the achievements of scientific and technological developments in all fields of life in order to make people’s lives easier and provide them with more flexibility. This is why e-learning has also entered the teaching-learning process, foreign language teaching included. By using this method, students can manage their own time or even save money (no travelling costs, fixed times). The teacher’s presence is not absolutely necessary as students can check the exercises and tasks performed through the internet. This is the ideal method for lifelong learning. The seminar called ’Online facilities in German language learning’ started at Bethlen István College for Advanced Studies is aimed at improving the efficiency of language learning and making it more enjoyable for students. A summary of the teaching and research work related to the seminar is given below. Key words: e-learning, lifelong learning, e-learning methods, online language learning tools, useful websites

BEVEZETÉS A nyelvtanulást a modern technika felhasználásával érdekessé, szórakoztatóvá igyekszünk tenni úgy, hogy a kiscsoportos képzés keretében eredményessé és hasznossá, befektetéssé váljon a résztvevők számára a ráfordított idő. Erre elsősorban az internet felhasználásával van mód, ami a nyelv egyéni elsajátításában is nagy segítség, a nyelvtanulási ECONOMICA 2015. 2. szám

igény motiválásában is ösztönöz. Hozzájárul egy emberöltőn át való könnyed nyelvtanulás sikeréhez, ami a sikeres megértésben és kommunikációban csúcsosodik ki.

MI AZ E-LEARNING? Az e-learning (e-tanulás) gyökerei már a rádió elterjedésével megjelentek, amikor a gyerekek a rádióban feladott leckét oldották meg, majd az iskola TV és az egyéb technikai eszközök 101

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz (magnó, videó, számítógép) emelték, tökéletesítették a mai szintre. Ma már nem csak iskolában vagy otthon, de akár sétálás közben megfelelő eszköz (táblagép, okostelefon) segítségével is lehet tanulni. A mai fiatalok fogékonyak a technikai eszközök használatára, ők beleszülettek a számítógépek korába, ezért szívesen alkalmazzák azokat.

Sok nyelvtanár már alkalmaz a nyelvoktatás során egyes e-learning elemeket. Például, ha kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy kutassanak az interneten, hogy mely látnivalók érdekesek a fiatalok számára Európa nagyvárosaiban és eredményeiket a blogjukban mutassák be. A virtuális tantermek ebben az esetben az adott város weboldala és a blog.

Jellemzőik: - nyitottak új dolgok elsajátítására, - praktikus, gyakorlatias szemléletűek, - bátran kezdeményeznek, - bíznak saját képességeikben, - az egyén szabadságát nagyra értékelik, - a technikai változásokat gyorsan elsajátítják, - az internet segítségével a világ bármely pontján elvégzik feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket.

E-learning elemet alkalmaznak a tanárok akkor is, ha a tanulókkal interaktív online-feladatokat dolgoztatnak fel a tanult tankönyvhöz kapcsolódóan vagy tanulószoftvereket alkalmaznak. Ebben az oktatást kísérő elearning szcenáriókban általában nem online, hanem szemtől szembe kommunikálnak.

Az e-learning olyan tanulási módok gyűjtőfogalma, amelyekben a tanulás folyamatát digitális médiák támogatják. Az elektronikus alapon szervezett digitális tanulási médiák a tanulóknak a tananyagot multimediálisan prezentálják és lehetővé teszik számukra azok interaktív feldolgozását, legyenek azok előre megadott instrukciós struktúrákban vagy hálózati struktúrákban az önállóan irányított tanulás számára. A virtuális tantermek az interneten, amelyekben a digitális tanulási médiákat kínálják és feldolgozzák, a valós tantermekhez hasonlóak, amelyekbe csak online lehet belépni, más tanulókkal és az oktatókkal aszinkron vagy szinkron lehet kommunikálni és kooperatívan, együttműködőn lehet tanulni. (Arnold, 2011: 18).

A komplexebb e-learning forgatókönyvekben az internetes tanulóplattformokon az információfelvétel és –feldolgozás mellett kommunikatív és/vagy kooperatív feladatokat is kaphatnak, amelyek sokrétű interakciót követelnek meg a tanulók és a tananyag között, maguk a tanulók között, valamint a tanulók és tanárok között. A digitális médiáknak (az otthoni asztali számítógéptől kezdve a mobil eszközökig, mint okostelefonok vagy táblagépek) az a funkciójuk, hogy ezt az online tanulást műszaki szinten lehetővé tegyék. Az alkalmazott web-oldalaknak és szoftvereknek valamint a feladatmegadásnak az a funkciója, hogy az interaktív tanulást didaktikai szinten bevezessék és támogassák. Úgy, ahogy a tábla, a kréta és a tankönyv önmagukban még nem eredményeznek jó tanítást, éppúgy nem garantálnak puszta jelenlétükkel tanulási sikert, fejlődést önmagukban a számítógép, az (oktató)szoftver és a weboldalak sem.

A szinkron módszerben a tanár és a tanuló azonos időben, de elkülönült térben dolgozik (tanít ill. tanul), ilyen pl. a „virtuális osztályterem”-ben folyó munka, amikor a tanár nagy távolságból oktat. Az aszinkron módszernél a tér és az idő is más, a tanuló a neki megfelelő időben egyénileg tanulja meg a tanár által korábban elkészített és a szerverre tett anyagot. A kooperatív tanulási módszernél a tanulók egymással kapcsolatban vannak.

Az e-learning olyan csatornákat nyit meg, amelyek a tananyaggal való önállóan szervezett megismerkedését/szembesülést támogatják. Az e-learning tanulás/tanítás során hiányzik: a mimika, gesztikuláció, érintés, mozgás. Az online-tanulási formátum erőssége viszont, hogy a tanulók meghatározhatják, hogy milyen csatornán keresztül, mely időintervallumban és mely helyen dolgozzák fel, sajátítják el legkönnyebben, leggyorsabban a tananyagot.

102


Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz

E-LEARNING-MÓDOK A közösségi hálózatokat (Facebook, Twitter, Google+, MyVIP, Iwiw, LinkedIn) a legtöbb fiatal és fiatal felnőtt használja. Chatelnek, YouTubet, Wikipédiát használnak, online-játékokat játszanak, blogot írnak. Ennek az informális internethasználatnak a célja a barátokkal és idegenekkel folytatott individuális kommunikáció, az önállóan létrehozott vagy talált fájlok megosztása és egymás közti cseréje.

A fiatalok gyakran szívesebben is nyilatkoznak meg kötetlen formában az interneten, mint a formális tanulási körülmények között. 3. e-learning-mód: kooperatív feladatok A tanulók online-csoportmunka keretén belül, egymással együttműködve a neten oldanak meg feladatokat, amelyek bevezetéséül szolgálhatnak a személyes oktatásban alkalmazott csoportmunkának is.

ONLINE NYELVTANULÁSI ESZKÖZÖK A formális e-learning kínálatokban leggyakrabban olyan anyagokat kínálnak és használnak, amelyek az oktatást segítik. Gyakran interaktív online-gyakorlatokat és az öntesztelés lehetőségeit alkalmazzák. 1. e-learning-mód: oktatást kísérő anyagok és interakció szoftver segítségével Az idegennyelv oktatásban a négy készség (hallás utáni értés, olvasásértés, beszéd és íráskészség) fejlesztése, ezek egymással történő kombinálása és a struktúrák elsajátítása zajlik. A négy nyelvi kompetencia támogatására a legtöbb tankönyvkiadó ma már díjtalanul kínál a tankönyveihez interaktív online-gyakorlatokat és kiegészítő szövegeket a hallás- és olvasásértés fejlesztésére. Az, hogy a tanuló önállóan határozhatja meg, hogy milyen gyakran hallgat meg egy szöveget és ezáltal a megértést nyugodtan gyakorolhatja, egy nagy plusz, amely a sokrétű internetes audio- és videókínálatnak köszönhetően egyre érdekesebbé válik. A személyes oktatásban azután mozgásba hozható a kiegészítő online-gyakorlat során aktivált pangó tudás pl. továbbfejlesztő feladatokkal, mint egy szerepjáték, ahol az olvasott vagy hallott szöveg reflexiójáról vagy megvitatásáról van szó. 2. e-learning-mód: kommunikatív feladatok Az idegen nyelvet tanuló észrevétlenül fejleszti nyelvtudását akkor is, ha idegen nyelven kommunikál internetes fórumokon, chatel.


1. Szókártyák, amelyek lehetővé teszik a tanulónak ill., a tanárnak, hogy saját tanulókártya szetteket állítson össze, ezek segítségével játékosan tanulja ill., tanítsa a szókincset, esetleg új szavakon túl tartalmakat (definíció, felsorolások, stb.) sajátítson el. A szavak képekkel vizualizálhatók, hangaláfestéssel könnyíthető a memorizálás. Gyakorolhat a diák a személyreszabottan kialakított szókártyáival a számítógép mellett, de a kártyák ki is nyomtathatók, ill. ezek az alkalmazások általában okostelefonos applikációkkal is letölthetők, hogy útközben, buszra várakozva, vonaton, bárhol használhassuk szókártyáinkat. Jó példák erre a következő oldalak: - Memocard (http://www.memocard.de/) - card2brain (https://card2brain.ch/) - Cobocard (http://www.cobocards.com/de/) - Quizlet (https://quizlet.com/) - Szótanulóapplikációk (a Goethe Intézet is kínál ilyeneket különböző nyelvekhez https://www.goethe.de) 2. kommunikatív eszközök Fórumok, chatszobák, skype különösen alkalmasak idegen nyelvi kommunikációra, mert rajtuk keresztül a tanulók a beszélt nyelvet (szóban vagy írásban beszélt) oktatáson kívül is begyakorolhatják (pl. iskolákat vagy országokat átfogó projektekben). A fórumokon, a chatelés során, az e-mailekben is a beszélt nyelvet alkalmazzuk.

103

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz 1. ábra. Szókártyák

Forrás: http://www.memocard.de/, 2015

Az interneten egy sor lehetőség van, hogy ezeket a kommunikatív eszközöket használjuk. A fórumoknak megvan az a nagy előnye, hogy a tanulók minden nyomás nélkül fogalmazhatják meg hozzászólásaikat. Olyan segédeszközök, mint a szótár, a nyelvtan vagy a tankönyv használata itt egyenesen elvárt. A chatelés viszont nyelvi biztonságot és gyors gépelést igényel. Ha a nyelvi eszközök, a szókincs, a struktúrák kellőképpen elő vannak készítve, akkor már kezdő szinteken is alkalmazható. Skype-on, a virtuális osztályteremben a tanórától függetlenül is lehet gyakorolni a beszédet, akár a tanárral külön egyeztetett időpontban. 3. kooperatív eszközök Olyan virtuális segédeszközök, amelyek nagy távolságból is lehetővé teszik és megkönnyítik az együttdolgozást. A dokumentumok emailekkel történő oda-visszaküldésének megvannak a buktatói, gyakran az együttműködő felek már nem tudják, melyik volt a végső verzió, némelyik a spam-mappában landol, vagy teljesen elvész. Éppen a projektfeladatoknál, amelyeket házi feladatként vagy az online-szakaszban kell feldolgozni, nagy segítség az olyan online eszköz, amely támogatja az együttműködést. Az első olyan online eszköz, mely a szövegek közös létrehozását, feldolgozását tette lehetővé a wikipédia volt.

104

A közös szöveget itt nem merevlemezen, hanem az interneten hozzák létre és a verzióellenőrzésből mindig látható, hogy ki mit változtatott. Ma már ez az oldal standard és jól alkalmazható szövegek aszinkron feldolgozására. A wikipédiához hasonlóan újabb online eszközök, mint az etherpad (https://etherpad.mozilla.org/), a dropbox (https://www.dropbox.com/), az ubuntu one (https://login.ubuntu.com) a dokumen-tumok közös feldolgozását teszik lehetővé. 4. játékon alapuló tanulás Régóta tudjuk, hogy a játék sikeresebbé, élvezetesebbé teszi a tanulást, a digitális médiák pedig megnövelik annak esélyét, hogy ilyen (nyelvi) játékokat készítsünk és a számítógépen vagy akár útközben (okostelefon, táblagép) használjunk. A nyelvoktató weboldalak kínálatában a már hagyományosnak számító feleletválasztós feladatok mellett egy sor virtuális tanulójátékot is találunk, mint pl. memóriakártya, mondatpuzzle, szókereső játékok, keresztrejtvények, akasztófa-szókitaláló játékok, stb. Léteznek olyan weboldalak, amelyek lehetőséget kínálnak a tanulóknak saját fotóikból képregény készítésére, melyek segítségével a nyelvórákon játékos módon lehet idegen nyelvű dialógusokat, képtörténeteket kreálni. (http://comiclife.com/, http://storybird.com/) ECONOMICA 2015. 2. szám

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz 5. „komoly” játékok Az ún. komoly játékok olyan digitális játékok, amelyek nem elsősorban vagy nem kizárólag a szórakozást szolgálják, bár kötelezően tartalmaznak szórakoztató elemeket. Információt és képzést kell közvetíteniük – szórakoztatva. A tanulási tartalmakat különálló, egymással azonban narratívan összefüggő jelenetekben kínálják, a jelenetváltás pedig csak akkor történik meg, ha a felhasználó az adott

feladatokat sikeresen megoldotta. Döntő jelentőségű a virtuális játék lehető legvalóságosabb kialakítása és egy optimális érzékelés létrehozása, úgy, hogy a tanulók minél erősebben érezzék jelenlétüket a virtuális világban. (Schlemminger, G., 2012).

.ONLINE

HÁNY ÉVE TANULJA A NÉMET NYELVET?

NÉMET NYELVGYAKORLÁS A BETHLEN ISTVÁN SZAKKOLLÉGIUMBAN Az e-learninggel kapcsolatos előbbi szempontokat figyelembe véve és azokat a gyakorlatban alkalmazva a Szolnoki Főiskolán a 2014-15. tanév II. félévében bevezetésre került egy tanulócsoportban az „Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz” című tantárgy, amelynek keretében a hagyományos papír alapú nyelvtanulás kiegészítésére ezekkel a lehetőségekkel ismerkedtek a hallgatók. A szemináriumi munka folyamán a csoportban a következő kérdéseket tettem fel az online nyelvtanulással kapcsolatban:

Francia és német kutatócsoportok az iskolai idegennyelv-oktatás keretei között alkalmazható 3-D-s játékot is kifejlesztettek már (EVEIL-3D - http://www.eveil-3d.eu/index.php)

A válaszokból kiderül, hogy minden hallgató legalább 5 éve tanul németül. (5-8 év: 33 %, 910 év: 67 %) MILYEN ONLINE NYELVTANULÁSI LEHETŐSÉGEKET PRÓBÁLT? A táblázat azt mutatja, hogy az internetet a hallgatók leginkább kapcsolattartásra használják, de a főiskolai tanulmányok során többszörösen megnőtt az online nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőségek iránti érdeklődés.

1. táblázat. Milyen online nyelvtanulási lehetőségeket próbált?

Némettanulással összefüggő internetes kapcsolattartás (némettanárral, diákokkal) Német nyelvoktató weboldalakon kijelölt feladatok megoldása Nyelvgyakorlási lehetőség önálló keresése Házi feladathoz német oldalak böngészése Német nyelvű hanganyagok letöltése, meghallgatása

a főiskola előtti német nyelvtanulás során

a főiskolai német nyelvtanulás során

25 %

90 %

18 %

85 %

33 %

60 %

17 %

65 %

35 %

55 % Forrás: saját kutatás, 2015


105


MILYEN HÁZI FELADATOT CSINÁL SZÍVESEBBEN? 3. ábra. Milyen házi feladatot csinál szívesebben?

Forrás: saját kutatás, 2015

A fenti kérdésre adott válaszok majdnem egyenlő arányban oszlanak meg az offline (kurzuskönyvből, munkafüzetből papíralapú) (50 %) és online (45 %) feladatok között.

MILYEN ARÁNYÚ ONLINE HÁZI FELADATNAK ÖRÜLNE A KÖVETKEZŐKBEN? 4. ábra. Online házi feladatok aránya


A hallgatók fele a házi feladatokat 41-60 %-ban oldaná meg szívesen online, 35 % akár ennél több online feladatnak is örülne, ami szintén igazolja az e-learning jogosultságát az idegennyelvoktatásban.

106



ÖN SZERINT MIRE ALKALMAS LEGINKÁBB AZ ONLINE NYELVGYAKORLÁS? 5. ábra. Ön szerint mire alkalmas leginkább az online nyelvgyakorlás?


A kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a hallgatók a nyelvtanulás során az online feladatok közül leghasznosabbnak a szókincsfejlesztést tartják. Véleményük szerint könnyebben rögzülnek a szavak és nem fáradnak úgy, mint a hagyományos tanulási módnál. A nyelvtani gyakorló feladatok mellett népszerűek az írott és hallott szövegértési gyakorlatok is, ugyanis nem anyanyelvi környezetben online juthatnak legkönnyebben ilyen jellegű autentikus tananyaghoz. A hallgatók a következő témakörökhöz kaptak online gyakorlólehetőségeket: -

Szintfelmérés online

-

Nyelvtan online

-

Szókincsfejlesztés online szófordulatok, kifejezések, szleng)

-

Szakszókincs-fejlesztés online (témák: szociális piacgazdaság, gazdasági körforgás, a piac és az ár, verseny, marketing, vállalati formák, pénz és bank,


(hasznos szólások,

fizetési módok, fogyasztás, Európai Unió, turizmus, munkahely) -

Olvasott szövegértési készség fejlesztése online

-

Gazdasági hírek online

-

Hallásértés fejlesztése online

-

Üzleti írásbeli és szóbeli kommunikáció online (munkábaállás, pályázás, állásinterjú)

-

Nyelvvizsga-felkészülés online

-

Egyéb hasznos linkek (online-szótárak, enciklopédiák, rövidítések)

A félév során feldolgozott weboldalak: www.klett.de/einstufungstest http://www.hueber.de/einstufungstests/theme n_aktuell/ http://deutsch.lingolia.com/de/ http://www.udoklinger.de/ http://www.schubertverlag.de/aufgaben/index.htm http://www.land-der-woerter.de/index.html http://www.graf-gutfreund.at/ 107

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz http://www.iik.de http://www.meindeutschbuch.de/lernen.php?menu_id=3 http://www.dw.de/deutsch-lernen/topthema/s-8031 http://ueben.klett.de/code/q34zm8 http://www.bpb.de/internationales/europa/eu ropaeische-union/43106/quiz http://www.tourneu.eu/ http://eignungstest.plakos.de/?gclid=CIXb5nM-b0CFUTMtAodUhMAVQ http://www.wirtschaftsdeutsch.de/lehrmaterial ien/telefon3.html http://www.slowgerman.com/ http://www.osd.at/ http://web.telc.net/unser-angebot/deutsch/ http://www.hueber.de/woerterbuch/online/ http://www.abkuerzungen.de/main.php?langu age http://www.dw-world.de http://www.spiegel.de/

http://www.focus.de/ http://faz.net/ http://ard.de/ http://zdf.de/ A kiscsoportos oktatás keretében a tanulók gyakorlatot szereztek tanulási módszerükhöz internetes oldalakon fellelhető feladatok megoldásával. A szemináriumokon a hallgatók sokféle hasznos linket ismertek meg, próbáltak ki a tematikában megjelölt nyelvi készségek fejlesztéséhez, és igényeiknek megfelelő tanulási módszer alkalmazásával kaptak elegendő segítséget az önálló folyamatos tanuláshoz. A kipróbált weboldalak többsége különböző nyelvi szinteken (A1-C2), több, mind általános, mind szaknyelvi témában, nem csak egy nyelvi készség fejlesztésére kínál lehetőséget. Jól példázzák ezt a következő online gyakorló oldalak:

6. ábra. német online feladat 1.

Forrás: http://www.wirtschaftsdeutsch.de/lehrmaterialien/telefon3.html, 2015. április

108


Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz 7. ábra. német online feladat 2.

Forrás: http://www.schubert-verlag.de/aufgaben/xg/xg09_01.htm, 2015. május

Igaz ugyan, hogy ez utóbbi oldalt a kiadó tankönyvi leckéinek kiegészítésére hozta létre, de az adott tankönyvet nem használók is rengeteg gyakorlási lehetőséget kaphatnak itt. Különösen hasznos, hogy a tankönyvet feldolgozók számára az online gyakorlás mellett (Online-Übungen) a leckék témáiban lehetőséget kínál egyéni vagy csoportos internetes kutatáshoz, projektmunkákhoz (Internet-Aufgaben). A weboldalakon változatos, gyakran játékos feladatok gyakoroltatják az egyes idegen nyelvi készségeket, pl.:


-

feleletválasztós feladat

-

összekötősdi

-

keresztrejtvény

-

akasztófa-szókitaláló játékok

-

lyukas szöveg

-

szavak keverve

-

mi a sorrend?

-

szólánc

-

kakukktojás

-

memóriakártyák

-

igaz-hamis

-

hibakereső

-

szó- vagy mondatpuzzle.

109

Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz 8. ábra szólás-puzzle

Forrás: http://www.iik.de/sites/default/files//spiele/puzzle/puzzle5.html, 2015. március

9. ábra. hibakereső

Forrás: http://www.iik.de/sites/default/files//spiele/brief1neu.html, 2015.május

A világháló sok lehetőséget kínál, hogy az újonnan szerzett idegen nyelvi készségeket begyakoroljuk és alkalmazzuk (pl. interaktív nyelvtani online-feladatok, didaktizált anyagok a hallás- és olvasásértés gyakorlására, oktatóvideók, kooperatív írásfeladatok, linkutalások egyes tankönyvekhez).

110

Az oktatás és a továbbképzések során azonban kiderül, hogy egy idegen nyelv effektív elsajátításának, ill. közvetítésének internetes (didaktizált vagy autentikus) anyagok segítségével történő lehetőségei még mindig nincsenek eléggé kihasználva – sem a nyelvtanulók, sem a tanárok részéről.


Online lehetőségek német nyelvtanuláshoz Sok a bizonytalanság, hogy ezek az anyagok, hogyan integrálhatók az oktatás-tanulás folyamatába (Meister, H.; Shalaby, D., 2014: 7). Meggyőződésem: ettől függetlenül a nyelvtanulás könnyebbé, sikeresebbé, élvezhetőbbé tétele miatt a nyelvoktatásban használata indokolt.

ÖSSZEGZÉS A modern technika adta lehetőséget a nyelvtanulás-tanítás folyamatában nem szabad mellőzni. A mai generáció a számítógépes világban nőtt fel, szívesen használja, kedveli a

mindennapok során, a nyelvtanulásba is változatosságot hoz, ami pozitív kihatással lehet az eredményességre, fejleszti a kreativitást, az önbizalmat, az önértékelést. Nekem – mint a tanítás-tanulás szervezőjének és olyan nyelvtanárnak, aki évtizedek óta tanít – az volt a tapasztalatom, hogy a számítógép segítségével aktívabbak a hallgatók, érdeklődőbbek, szívesebben dolgoznak, mint a hagyományos tanítási módszerrel. Az online feladatok órán történő megoldásánál-ellenőrzésénél sikerélményt éreztem megnyilvánulásaikból, ez néha a vélemények egymás közötti ütköztetésében is megnyilvánult.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.]

Arnold, P.; Kilian, L.; Thilloson, A.; Zimmer, G. (2011): Handbuch E-Learning – Lehren und Lernen mit digitalen Medien. Bielefeld. Bertelsmann. Meister, H.; Shalaby, D. (2014): E-Learning Handbuch für den Fremdsprachenunterricht. München. Hueber Verlag GmbH & Co. KG. Schlemminger, G. (2012): Virtuelle Welten – Serious Games im Fremdsprachenunterricht. online: http://www.goethe.de/lhr/prj/d30/dos/dig/de9538543.htm, 2012, június.

https://card2brain.ch/ http://comiclife.com/ https://etherpad.mozilla.org/ https://login.ubuntu.com http://storybird.com/ https://quizlet.com/ https://www.dropbox.com/ https://www.goethe.de http://www.cobocards.com/de/ http://www.eveil-3d.eu/index.php http://www.iik.de/sites/default/files//spiele/brief1neu.html http://www.iik.de/sites/default/files//spiele/puzzle/puzzle5.html http://www.memocard.de/ http://www.schubert-verlag.de/aufgaben/xg/xg09_01.htm http://www.sulinet.hu/iktmuhely_2008/web2.html http://www.wirtschaftsdeutsch.de/lehrmaterialien/telefon3.html


111


112


Alapi József

Alapi József

Uniós pályázati ismeretek Alapi, József Skills related to EU Projects Összefoglaló Hazánk, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, jogosulttá vált uniós forrásokat lehívni a hazai fejlesztésekhez. A 2007 és 2013 közötti teljes fejlesztési időszakban több mint 7,8 milliárd forint került már Magyarországra. Az uniós pénzek lehívása olyan lehetőséget teremt Magyarország számára, mely felelősséget és egyben soha vissza nem térő lehetőséget jelent. Míg 2004-2006 és 2007-2013 között az infrastrukturális fejlesztések domináltak (útépítés, akadálymentesítés, derogációs kötelezettségek, település-rehabilitáció), addig a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében a gazdaságfejlesztés a fő célkitűzés, a rendelkezésre álló kb. 8700 milliárd forint 60%-a a gazdaság élénkítését szolgálja. Emellett a környezetvédelem és a foglalkoztatás, valamint az innovációs fejlesztések támogatása kerül előtérbe. Lépten-nyomon láthatjuk, milyen nagyszerű fejlesztések valósultak meg mind infrastrukturálisan, mind a kutatási, humán erőforrás fejlesztési projektnek köszönhetően. A 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, a Széchenyi2020-ban már azok a fiatal szakemberek is részt vehetnek pályázóként, akik most még a főiskola padjaiban ülnek. A Bethlen István Szakkollégium keretein belül indított „A projekttől a megvalósult uniós pályázatig” című szeminárium keretében megismerkedtek a hallgatók az uniós pályázati ismeretekkel, a pályázatírás fortélyaival és a projektmenedzsment alapjaival. Kulcsszavak: Európai Unió, fejlesztéspolitika, uniós pályázatok, operatív programok, pályázatírás, projektmenedzsment Abstract Our country with its accesion to the European Union in 2004 became eligble to use EU funds for its national developments. More than 7,8 billion Ft had already arrived in Hungary during 20072013. The allocation and the use of EU funds represent a unique and never returning oppurtunity but also a great responsability for Hungary. While infrastructural projects (e.g roads, urban rehabilitation, fulfillment of derogation obligations) has dominated the 2004-2006 and 2007-2013 periods, the Széchenyi 2020 National Development Programme focuses mainly on economical development, 60% of the 8 200 billion Ft allocated EU funds will serve the cause of reviving and boosting the economic growth. Besides this, environmental protection, employement, innovation and the knowledge economy will represent also main focuses for the use of EU funds in Hungary. Where ever we look we see the the multitude of results of EU funded infrastructural, human, and research projects. In the 2014-2020 period even young professionals graduating from Szolnok College will be able to become potencial applicants for EU funds. During the course „Projects, from application to materialization” iniciated within the Bethlen István Specialized College students were able to get acquainted with the basics of project writing, project terminology and project management. Keywords: European Union, development policy, EU funds, operational programme, proposal wriring, application, project management ECONOMICA 2015. 2. szám

113

Uniós pályázati ismeretek

HAZÁNK UNIÓS FEJLESZTÉSÉNEK KERETEI Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó tervezés, programozás feladata 2003 végéig lezajlott. Ennek eredményeképpen jött létre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) – a magyar Közösségi Támogatási Keret alapja – és annak öt operatív programja: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP), Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KEOP), Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). A 2004-2006 közötti időszakban 1350 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását tűzték ki célul. Ez az összes hazai közösségi fejlesztéseknek mintegy 50%-a. A következő és egyben első teljes uniós fejlesztési periódusban, 2007 -2013-as között hazánk 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy mind gazdaságilag, mind a társadalmi szerkezetet tekintve ténylegesen felzárkózhasson a modern Európához. Ez az uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. A fejlesztési irányok kijelölését és a támogatások felhasználásának stratégiai irányelveit foglalja össze az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Az ÚMFT (más néven NFT II) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indítottak el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A fejlesztési régiók 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd

114

forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) fejlesztési területeit bemutató vitairatot 2010. július 28-án hozta nyilvánosságra a Kormány. Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A 2011-2013 közötti időszakban közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjai a következők: egészségipar, zöldgazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció és foglalkoztatás. Az uniós forrásfelhasználás kiemelt jelentősége annak köszönhető, hogy ezek a források teremtenek lehetőséget számos hazai fejlesztés megvalósítására, sőt, a hazai forrásrész biztosításával leköti a nemzeti fejlesztési források jelentős részét is. Ennél fogva a Magyarország számára meghatározó horderejű kérdés az uniós forrásfelhasználás. Hazánk a 2004-es EU csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, vagyis több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet (1. tábla). A pozitív egyenleg a csatlakozástól 2013-ig több mint 6000 milliárd forint. Az előző hét évben Magyarországon az uniós támogatások a GDP 3,6%-át tették ki.


Alapi József 1. tábla Magyarország részesedése az EU költségvetéséből (millió EUR) Év

EU teljesített befizetés

2013

5,909.00

920.00

4,989.00 1,496.70

2012

4,177.10

928.40

3,248.70 974.61

2011

5,330.92

937.41

4,393.51 1,318.05

2010

3,650.04

955.03

2,695.01 808.50

2009

3,568.64

908.91

2,659.73 797.92

2008

2,002.63

947.06

1,055.57 316.67

2007

2,427.57

870.23

1,557.34 467.20

2006

1,842.15

782.50

1,059.65 317.89

2005

1,356.96

833.20

523.76

157.13

2004

713.39

537.07

176.32

52.90

8,619.80

22,358.60 6,680.58

Összesen 30,978.40

felé

Egyenleg milliárd forintban Egyenleg (300 HUF/EUR árfolyamon)

EU-ból származó bevétel

(Forrás: saját szerkesztés, 2015)

1. ábra: Uniós támogatások regionális megoszlása hazánkban

(Forrás: Miniszterelnökség, 2014) (Az adatok forrása a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága által 2014. októberében kiadott kiadvány: Fejlődés 172 pillanatban című kiadvány, 4-5. oldal)


115

Alapi József Magyarországon a 2007-2013 közötti uniós fejlesztési időszakban az Észak-Alföld rendelkezik a legtöbb nyertes projekttel (1. ábra), de a támogatás összege a legfejlettebb Közép-Magyaroszág régióban lett a legmagasabb. A 2. tábla és az 1. ábra adataiból jól látszik, hogy a legtöbb pénzt a közlekedés

fejlesztésére fordították, illetve a gazdaság és a humán infrastruktúra fejlesztésére. Ebben az időszakban a Dél-Dunántúlra jutott a legkevesebb uniós támogatás 581 Mrd forint, míg a konvergencia régiók közül az Észak-alföld 1310 Mrd forint fejlesztési forráshoz jutott.

2. tábla: Uniós támogatások Magyarországon 2007-2013 között Terület/Régió

DD

KD

NYD

KM

ÉM

ÉA

DA

Fenntartható energia

23 Mrd 574 db

21 Mrd 451 db

21 Mrd 466 db

34 Mrd 320 db

27 Mrd 54 db

35 Mrd 782 db

41 Mrd 641 db

Környezetvédelem

99 Mrd 113 db

90 Mrd 78 db

130 Mrd 81 db

165 Mrd 91 db

114 Mrd 119 db

271 Mrd 144 db

277 Mrd 142 db

Közlekedés fejlesztése

102 Mrd 261 db

217 Mrd 236 db

302 Mrd 234 db

619 Mrd 193 db

105 Mrd 74 db

418 Mrd 251 db

467 Mrd 324 db

Település fejlesztése

43 Mrd 71 db

20 Mrd 55 db

25 Mrd 99 db

63 Mrd 157 db

79 Mrd 684 db

79 Mrd 379 db

45 Mrd 164 db

Közigazgatás fejlesztése

1 Mrd 71 db

1 Mrd 52 db

1 Mrd 36 db

44 Mrd 230 db

1 Mrd 75 db

2 Mrd 92 db

2 Mrd 81 db

Társadalmi mobilitás

49 Mrd 1066 db

42 Mrd 926 db

41 Mrd 927 db

72 Mrd 1648 db

55 Mrd 1230 db

80 Mrd 1629 db

54 Mrd 1233 db

Gazdaság fejlesztése

99 Mrd 3966 db

187 Mrd 4078 db

121 Mrd 4572 db

126 Mrd 6118 db

173 Mrd 3975 db

195 Mrd 5548 db

230 Mrd 6126 db

Turizmus

41 Mrd 199 db

35 Mrd 188 db

35 Mrd 162 db

52 Mrd 293 db

60 Mrd 208 db

53 Mrd 230 db

44 Mrd 183 db

Humán infrastruktúra

123 Mrd 1075 db

104 Mrd 1046 db

106 Mrd 1104 db

164 Mrd 999 db

156 Mrd 2010 db

176 Mrd 2032 db

148 Mrd 1650 db

Támogatás összesen

581 Mrd 7396 db

715 Mrd 7110 db

782 Mrd 7681 db

1340 Mrd 10049 db

770 Mrd 8879 db

1310 Mrd 11087 db

1308 Mrd 10544 db (Forrás: saját szerkesztés) (Az adatok a Miniszterelnökség Fejlődés 172 pillanatban című kiadványából (2014. október) származnak, 4-5. oldal)

Régiók rövidítése: DD=Dél-Dunántúl, KD=Közép-Dunántúl, NYD=Nyugat-Dunántúl, KM=Közép-Magyaország, ÉM=Észak-Magyarország, ÉA=Észak-Alföld, DA=Dél-Alföld

116


Alapi József Operatív Programok



A 2007-2013-as fejlesztési időszakban hat kiemelt területen indítottak összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. A hat prioritás a gazdaság- és a közlekedés fejlesztésén keresztül, a társadalom megújításával, a környezeti- és energetikai fejlesztéssel, a területfejlesztéssel és az állam körültekintő reformjával kívánta céljait elérni, tizenöt operatív programon keresztül:  Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP)  Közlekedés operatív program (KÖZOP)  Társadalmi Megújulás operatív program (TÁMOP)  Államreform operatív program (ÁROP)  Elektronikus Közigazgatás operatív program (EKOP)  Társadalmi Infrastruktúra operatív program (TIOP)  Környezet és Energia operatív program (KEOP)

      

Nyugat-Dunántúl fejlesztése operatív program (NYDOP) Közép-Dunántúl fejlesztése operatív program (KDOP) Dél-Dunántúl fejlesztése operatív program (DDOP) Dél-Alföld fejlesztése operatív program (DAOP) Észak-Alföld fejlesztése operatív program (ÉAOP) Észak-Magyarország fejlesztése operatív program (ÉMOP) Közép-Magyarország operatív program (KMOP) Végrehajtás operatív program (VOP)

A 2014-2020-as időszakban a Széchenyi2020 fejlesztési programban tíz operatív program lesz, melyek összesen több mint 7000 milliárd forrás lehívását teszik lehetővé. A 3. tábla szemlélteti a rendelkezésre álló összegek megoszlását.

3. tábla: Az operatív programok pénzügyi alapjai és százalékos megoszlása A források %ában

EU+hazai Mrd Ft

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)

39,40%

2.869,7

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

16,15%

1.175,3

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

3,55%

259,6

Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

13,69%

997,1

Emberi Erőforrás OP (EFOP)

10,94%

796,8

Környezeti és Energia Hatékonysági OP (KEHOP)

14,77%

1.075,8

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési OP (KÖFOP)

1,5%

109,3

Rászoruló Személyeket Támogató (RSZTOP)

0,3%

29

Operatív Program


117

Alapi József Láthatjuk, hogy a legtöbb forrás a gazdaság fejlődését segíti. A központi és területi gazdaságfejlesztés összesen a források 59,10%a, kb. 4 304,6 milliárd. (3.tábla). A Vidékfejlesztési OP (VP) és a Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) más forrásból lesz finanszírozva.



TOP: kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.



VEKOP: segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.



KÖFOP: a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.



VP: mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.



MAHOP: a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.



RSZTOP: a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. (Forrás: palyazat.gov.hu)

OP-K ÉS FELADATAIK: 







118

IKOP: a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. EFOP: a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. KEHOP: a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. GINOP: Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

PÁLYÁZATÍRÁSI ISMERETEK A BETHLEN ISTVÁN SZAKKOLLÉGIUMBAN A Szolnoki Főiskolán a 2014-15. tanév II. félévében bevezetésre került egy tanulócsoportban az „A projekttől a megvalósult uniós pályázatig” című tantárgy, amelynek keretében a hallgatók megismerkedtek az elméleti alapokkal és ECONOMICA 2015. 2. szám

Alapi József elkészítették projektötletüket. A tantárgy konkrét célja az volt, hogy a hallgatók megismerjék az uniós pályázati lehetőségeket, a pályázat és a projekt fogalmát, a projekt jellemzőit, tervezésének, előkészítésének, megvalósításának, értékelésének követelményeit. A kurzus résztvevői az elkészült projekttervük alapján elsajátítsák a pályázatírás lépéseit, betekintést nyerjenek az előkészítéstől a leggyakrabban elkövetett pályázatírási hibákig, megismerjék a megvalósítás folyamatát egészen a támogatói döntéstől a fenntartási időszak végéig. A diákok kiselőadás keretében prezentálták az operatív programokat és a saját projekttervüket. A hallgatók a tárgy teljesítésével képeseké (kompetensekké) váltak:  meghatározni a különbséget a projekttervezés és a pályázatírás között  a projekttervezés lépésinek alkalmazására  az uniós pályázatok értelmezésére, a kritériumok elemzésére  a pályázatok kiírásnak megfelelő benyújtására  a projekt megvalósulásának értékelésére  a projekt megvalósítására és lezárására. Tematika:  Bevezetés: az EU regionális politikája  Alapfogalmak (pályázat, projekt, akcióterv)  Fejlesztési programok (NFT I. és II., ÚMFT, ÚSZT, Széchenyi2020)  Uniós források (Strukturális és Kohéziós, Regionális Fejlesztési Alap)  Operatív programok  Projekttervek, a pályázatok előkészítése

    

  

2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása A 2014-2020-as időszak pályáztatási eljárásrendje Pályázati dokumentáció (felhívás, útmutató, palyazat.gov.hu), kitöltő programok Egységes Monitoring és Információs rendszer felépítése, használata A támogatói döntéstől a fenntartási időszak végéig (TSZ megkötése, kommunikációs kötelezettségek, kifizetési kérelmek, projekt zárása, fenntartási kötelezettség) Operatív programok ismertetése kiselőadás formájában (GINOP, KEHOP, EFOP) Operatív programok ismertetése kiselőadás formájában (TOP, VEKOP, IKOP, REKOP) A hallgatók által elkészített projekttervek közös értékelése

ÖSSZEGZÉS Napjainkban felbecsülhetetlen értéket jelent a pályázati rendszerek ismerete, a sikeres pályázatírás és megvalósítás képessége. Precizitást, kreativitást, szabálykövetést követel meg ez a feladat az egyéntől. A hallgatók az alma matert elhagyva önállóan is képesek lesznek pályázni, vagy ha olyan munkahelyre kerülnek, ahol elvárják tőlük, bátran magukra vállalhatják a projektmenedzseri feladatokat. Ezekkel az ismeretekkel felvértezve értéküket növelik a munkaerőpiacon.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága (2014. október): Fejlődés 172 pillanatban című kiadvány, 4-5. oldal


119

Szerzőink

Szerzőink Alapi József gazdasági szakoktató Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Kóródi Márta főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Boros Szilvia főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Lakatos Adrien Noémi főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola

Domján Anita főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Drávucz Tímea főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Dr. Földi Kata főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected] Fűz Boglárka főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Horváth Zsófia főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Horváthné Dr. Kökény Annamária főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

120

Petrányi Anikó főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Dr. Pólya Éva főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected] Sánta Fanni főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Tóth Rita Noémi főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola Dr. Túróczi Imre főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected] Vincze Katalin főiskolai hallgató Szolnoki Főiskola


ECONOMICA. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 2. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Recommend Documents