E SZÁM MUNKATÁRSAI. Bukarest. Beke György Bodor Pál Kovács János Mihálka Zoltán Szemlér Ferenc Szilágyi Domokos. Kolozsvár

E SZÁM MUNKATÁRSAI

Bukarest Beke György Bodor Pál Kovács János Mihálka Zoltán Szemlér Ferenc Szilágyi Domokos Kolozsvár Bodor András Bretter György Ciovârnache, Nicolae Cubleşan, Constantin Csehi Gyula Dávid Gyula Faragó József Farkas László Gáll Ernő Herédi Gusztáv Jordáky Lajos Kabán Ferenc Kántor Lajos Kecskés József Kőnig Miklós Rácz Győző Stugren, Bogdan Tóth Sándor Veress Zoltán Marosvásárhely Czégeni József Feszt György Tóth István Nagyvárad Tuzson Erzsébet Külföldi szerzők Fischer, Ernst Sartre, Jean-Paul Gera György Follain, Jean Vajda György Mihály

Bencsik

János

rajza

XXVII, évfolyam, 3 . szám

1968. március

KORUNK havi szemle

K A B A N FERENC KÁNTOR LAJOS V A J D A GYÖRGY MIHÁLY CONSTANTIN CUBLEŞAN DÁVID

GYULA

CSEHI G Y U L A VERESS ZOLTÁN BODOR P Á L SZILÁGYI DOMOKOS THOMAS STEARNS ELIOT TÓTH I S T V Á N JEAN FOLLAIN

NICOLAE CIOVÂRNACHE KÖNIG MIKLÓS KECSKÉS JÓZSEF JORDÁKY LAJOS E R N S T FISCHER BRETTER GYÖRGY RÁCZ GYŐZŐ FESZT GYÖRGY KOVÁCS JÁNOS

Itt és most

307

Oktatásunk metamorfózisa Világirodalom — feladat és örökség Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története Példa, divat, hagyomány a román iroda­ lomban Lehetőségeink az összehasonlító irodalom­ tudományban A harmadik orosz óriás Horatius és az atomkor Szeszélyes műhelynapló Séta Mr. Eliot körül S w e e n e y Agonisztész (Szemlér Ferenc be­ vezetője és fordítása) Jean Follain tárgyiassága Tájkép erdőszéli ösvényekkel, Földi egyen­ súly, A tükör, Szerencsés megérkezés, Hazatérés, A mezők kétértelműsége (Ver­ sek. Tóth István fordításai) Gazdasági gondolkodás — vállalati ered­ mények Vezetés a mezőgazdasági termelőszövetke­ zetekben Gép az irodában Újraolvastam Titulescut A deformálódott ember

309 316 318 322 326 334 337 339 345 348 357

358 361 365 371 376 380

Termékeny spekuláció

387

Gyógyszerek és molekuláris biológia Párizsi látogatás Brassainál

394 402

Köszöntjük Constantin Daicoviciu mikust Kocsi és kultúra

406 407

JEGYZETEK

HERÉDI GUSZTÁV

akadé­

N E M Z E T K Ö Z I

ÉLET

Béke—biztonság—haladás Száz nap — s ami utána következik Szigorú ítélet

410 414 420

Miért „tanáros"? Miért „szinte pozitivista"?

427

BEKE GYÖRGY TUZSON ERZSÉBET

A magyar helyesírás vitájához Fantázianyitás az iskolában

429 432

GÁLL ERNŐ BOGDAN STUGREN BODOR ANDRÁS

A dialógus jegyében (A filozófia hasznáról) Struktúra a modern biológiában A McLuhan-izmus — az amerikai pop fi­ lozófia és történelem Egy ékírásos asszír mese megfejtéséhez Sartre látomása — Flaubert-ről

436 439 443 450 454

A Kozmosz gondolkodó lényei és a — hu­ mánum

464

FARKAS

LÁSZLÓ

MIHÁLKA

ZOLTÁN

JEAN-PAUL

SARTRE

FORUM TÓTH

SÁNDOR

IFJÚSÁG — NEVELÉS

SZEMLE

FARAGÓ JÓZSEF GERA GYÖRGY

SZERKESZTŐK — OLVASÓK CZÉGENI JÓZSEF

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS Műmellékleten Brassai művészfotói Bencsik János, B e n k ő Mrazek Berta, Brassai, Buda Lőrinc, Plugor Sándor, D. Varga Katalin grafikái, Váró Márton szobra

K O R U N K

ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929-1940) Postacím: Cluj, Piaţa Libertăţii 4—5, Republica Socialistă România Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4-5. Telefon:1 14 68, 1 38 05 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C. A. Rosetti 43/a. Telefon: 167 465.

N e m véletlen: olvasóink, híveink legszámosabb része foglalkozás szerint a tanügyi személyzetből való. Pedagógusaink, oktató szakembereink is­ merték fel leghamarabb a Korunk ama szerepét, hogy kellő tudásanyaggal felszerelve elősegítse a romániai magyar értelmiség bekapcsolódását a párt vezette népi országlásba, a szocialista haza közügyeinek demokrati­ kus intézésébe. Ezért vált — itt és most — különleges szívügyünkké ok­ tatásunk korszerűsítésének két kitűnő dokumentuma. Az Oktatásügyi Minisztérium február havában kibocsátott két terv­ javaslata, a Tanulmány az általános műveltséget nyújtó oktatás fejleszté­ séről s a kiegészítő Tanulmány a szakmai és műszaki oktatás fejleszté­ séről konkrét példa a mindenfokú oktatás tökéletesítésére a Román K o m ­ munista P á r t I X . kongresszusa szellemében. Mind a beiskolázási életkor leszállítása és a tízéves kötelező oktatás megvalósítása, mind a korszerű tudományos-műszaki igények fokozottabb tantervi kielégítése alkalmat ad iskolaügyünk számos hiányának kiküszöbölésére, s jelentős lépés az ifjúság értelmi képességének, logikus gondolkodásának és önálló m u n k a ­ készségének emelése felé. Számunkra jelentős az is, hogy a szóban forgó minisztériumi tanulmányok Alkotmányunk szellemében hangsúlyozzák a román néppel együttlakó nemzetiségek anyanyelvi oktatásának lehető­ ségeit akár saját iskoláikban, akár a román tannyelvű iskolák keretében. A két Tanulmány modern szempontjai n e m ismeretlenek olvasóink előtt. Folyóiratunk hasábjain az elmúlt esztendő leforgása alatt ismétel­ ten foglalkoztunk egyfelől a tanár és tanuló közvetlen munkaviszonyá­ nak erkölcsi vonatkozásaival, másfelől a tömegkommunikáció, a modelle­ zés, a szemléltető eszközök hasznosabb bevetésével az oktatásban, el n e m hanyagolva cikkeinkben a korreláció és koncentráció módszerta­ nát vagy a művészi élményadást sem. Anyanyelvi oktatásunk fejlesztése szempontjából ragadtuk meg mind a helyesírási problémákat, m i n d a korszerű irodalomoktatás kérdéseit, egyidejű kitekintéssel a román nyelv és irodalom minél tökéletesebb elsajátítására. Az Oktatásügyi Miniszté­ rium részéről előterjesztett újítási javaslatok most magas fokon foglalják össze mindazt, ami iránt eddig egy-egy részletet kiemelve érdeklődtünk, s így lehetővé teszik pedagógiai és didaktikai kérdéseink szintetikus vizsgálatát.

A szocialista építés mai magas fokán elszoktunk már a felesleges idézgetésektől, hiszen gondolkozásunknak n e m csupán forrása, hanem tengelye is a marxi—lenini tanítás. Mégis, mai terveinkhez olyan jól talál a lenini ige, hogy szívesen térünk vissza rá. 1920-ban a KISZ össz-oroszországi kongresszusán hangzott el Lenin máig időszerű figyelmeztetése: „Kommunistákká csak úgy lehetünk, ha emlékezetünket mindazoknak az értékeknek ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség kidolgozott. A megoldásokra nincs szükségünk, de minden egyes tanuló elméjét és emléke­ zetét az alapvető tények ismerete alapján kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk, mert a kommunizmus tartalmatlanná, ürességgé, puszta cégérré változik, a kom­ munistából egyszerű szájhős lesz, ha tudatában n e m dolgozza fel az összes szer­ zett ismereteket. Ezeket az ismereteket önöknek nemcsak el kell sajátítaniok, de ügy kell elsajátítaniok, hogy kritikai álláspontot foglaljanak el velük szemben, hogy n e terheljék túl elméjüket szükségtelen lim-lommal, hanem gyarapítsák mind­ azoknak a tényeknek ismeretével, amelyek nélkül a modern művelt ember n e m lehet meg. Ha a kommunista a készen kapott következtetések alapján kérkedni kezdene kommunizmusával, anélkül, hogy rendkívül komoly, nagy és nehéz munkát végezne, anélkül, hogy kiismerné magát a tényekben, amelyeket kötelessége bíráló szem­ mel nézni, az ilyen kommunista inkább sajnálatra méltó volna. Az ilyen felüle­ tesség a leghatározottabban végzetes volna. Ha tudom, hogy keveset tudok, akkor iparkodni fogok, hogy többet tudjak, de ha valaki azt mondja, hogy ő kommunista s ezért semmit s e m kell alaposan tudnia, az ilyen emberből semmi sem lesz, ami csak hasonlítana is a kommunistához." Műhelyünk — a szerkesztők és munkatársak munkaegyüttese, a Korunk ál­ landó „kerekasztala" — most a nyilvános megvitatásra előterjesztett két Tanul­ m á n y földolgozását tartja napirendjén. Szívesen vesszük, ha olvasóink is hozzájá­ rulnak észrevételeikkel a mindnyájunk életébe vágó, szép és jelentős téma teljes gazdagságának kimerítéséhez. KORUNK

Oktatásunk metamorfózisa Azt hiszem, nem egyedül vagyok úgy, hogy egy-egy tömören meg­ fogalmazott igazság kitörölhetetlenül emlékezetembe vésődik, s időnként fel-felbukkanó refrénként motoszkál fülemben. Amióta az oktatásügyünk fejlesztéséről szóló tanulmányokat elolvastam, s felettük elgondolkoz­ tam, minduntalan egy Victor Hugo-i verssor foglalkoztat: „Ha tanítunk egy gyermeket, embert nyerünk meg benne." Igazuk van a kibernetikusoknak, hogy versben minden betű másfél­ szer annyi információt hordoz, mint prózában. Ügy is mondhatnók, hogy az információ versben jóval koncentráltabb. Talán ezért ennél tömöreb­ ben alig lehet summázni mindazt, ami a korszerű oktatás feladata. Az általános műveltség ma már nem azt jelenti, hogy mindenki mindenről tud valamit, hanem sokkal inkább tájékozódóképességet és cselekvő ma­ gatartást jelez. Tartalma módosult, s ennek megfelelően módosultak ki­ alakításának módszerei és eszközei is. Az oktatás önmagában nem vál­ toztatja meg az embert, ehhez csak akkor járulhat hozzá, ha valóban alakító hatású, a gyermeket a benne lévő adottságok és hajlamok figye­ lembevételével mélyrehatóan befolyásolja, egyszóval cselekvő emberré formálja. A korszerű iskolában a tanuló nemcsak hallgatva és ismételve művelődik, hanem elsősorban cselekedve. Így fonódik össze az általános képzés a szakképzéssel. Az általános műveltséget nyújtó oktatás fejlesztéséről szóló Tanul­ mány egyik alaptétele, hogy a jelenlegi feltételek között az általános iskola nem tudja biztosítani az egész ifjúságnak a tudományos és tech­ nikai ismeretek olyan volumenét, amelyet társadalmunk fejlődése, a tu­ domány és a technika jelenlegi színvonala megkövetel. Éppen ennek az ellentmondásnak a megszüntetését célozzák azok a javaslatok, amelyeket a Tanulmány felvet. A kivezető utat világszerte két irányban keresik. Egyik a mennyi­ ségi, illetve extenzív megoldások útja, a másik a minőségi változtatások vonalán halad. Nyilvánvalóan egyik megoldást sem lehet abszolutizálni. E két irányú tevékenységnek csak együtt, egymást kiegészítve lehetnek meg a várt eredményei. A kötelező tanulmányi idő meghosszabbítása, a tanulmányi év megnyújtása, a tantervek kiegészítése új információs anyaggal mind-mind olyan intézkedések, amelyeket az oktatás korszerű­ sítése tűzött napirendre. Az is kétségtelen azonban, hogy a külterjes megoldások nem elegendőek, mert hisz nem lehet a tanterveket állan­ dóan új anyaggal bővíteni, a tanulók heti óraszámának az állandó növe­ lése, illetve a kötelező tanulmányi idő meghosszabbítása is korlátokba ütközik. Ezért a figyelem középpontjában azok az intézkedések állanak, amelyek minőségi, tartalmi megoldások vonalán, az oktatás hatékonysá­ gát és eredményességét fokozzák. Nem véletlen tehát, hogy a szervezési intézkedések mellett a Tanul­ mány egész sor javaslatot sugall az oktatás tartalmának, módszereinek és eszközeinek a tökéletesítése végett.

A minőségi megoldások kijelölésekor talán egyik legfontosabb szem­ pont az a követelmény, hogy az iskolának az életre kell nevelnie. A gon­ dolat nem újkeletű, azt is mondhatnók, hogy már közhely, s mégsincs mindmáig megoldva. A tanügyi reform óta hozott számos intézkedés ellenére a ma iskolája sem arra tanítja meg a legtöbb esetben a gyer­ meket, hogyan kell szembenéznie az élettel, hanem főleg arra ösztönzi, hogyan kell szembenéznie egy maximálisan összeállított tananyaggal — vagy legjobb esetben a vizsgákkal. Ezzel magyarázható, hogy az okta­ tási folyamat egy adott pontján szinte törvényszerűen jelentkezik egy bizonyos elidegenedés a tananyagtól, amely, sajnos, legszembetűnőbben a serdülőkorban mutatkozik, amikor az érdeklődés belső motívumai ép­ pen a legerősebbek. Vajon a tanulót kell hibáztatni ezért? Vagy pedig valahol másutt: a tantervben, a tankönyvekben, a túlzsúfolt, eléggé át nem gondolt információs anyagban, a rossz módszerekben kell keres­ nünk ennek okát? Alkalmam volt megfigyelni, hogy az általános iskola VII—VIII. osz­ tályos tanulói közül egyesek — s nem is a középszerűek — milyen néma küzdelmet folytatnak a túlméretezett tananyaggal. Ezeknek a tanulók­ nak a napi munkateljesítménye meghaladja nemegyszer a tíz-tizenkét órát. Kétségtelenül a jegyek tükrözik is ezt az erőfeszítést, de csak ava­ tott szemek tudják felmérni, hogyan sorvadnak el ezzel párhuzamosan azok az adottságok, amelyek kiművelésére már nem marad elegendő idő. A jobbik eset az, amikor a tanuló lerázza magáról az erejét meghaladó terhet, s az érdemjegyek szintjén ugyan középszerűvé válik, de nem adja fel érdeklődését és pozitív hajlamait. Igen ám, de még az erős idegzetűek között is kevés az ilyen, mert a közösségben elért eredmények motivációja (versengés, szülők és ismerősök értékelése, presztízs) s egy­ általán az a közvélemény, amely a gyermek teljesítményének az érté­ kelésében a jegyet részesíti előnyben, megakadályozza e merész lépés­ ben. Mondanunk sem kell, az élet nem a formális vizsgaeredményeket, hanem az alkotó érdeklődést igazolja. Felmerül a kérdés, érdemes-e a gyermek reális adottságait felál­ dozni, csak azért, hogy egy rosszul összeállított tanterv előírásait telje­ sítsük? Olyan információs anyaggal teletömni a tanuló fejét, amit nincs ideje és módja asszimilálni? Az ilyen oktatással vajon embert nyerünk-e, vagy ellenkezőleg, magunk metsszük le az emberréválás nemes hajtá­ sait, mindazt, amit a gyermek természetes érdeklődése, adottságai és h a j ­ lamai jelentenek? Ezért csak örömmel üdvözölhetjük a Tanulmánynak azokat a vo­ natkozásait, amelyek az oktatás mind vertikális, mind horizontális dif­ ferenciálódásának a szükségességét húzzák alá. A tudomány növekvő szerepe a társadalmi életben, új tudományok keletkezése a hagyományos tudományok határterületein, a tudomány termelőerővé válása és nem utolsósorban az emberi tudás rohamos növe­ kedése minden területen megköveteli, hogy a didaktika eddigi alapel­ veit és módszereit felülvizsgáljuk. A tudomány növekvő szerepének fő­ leg két vonatkozásban kell kifejezésre jutnia az oktatásban: egyrészt a művelődési anyag kiválasztásában és elrendezésében, másrészt a didak­ tikai módszerekben.

A tudományos szemléletnek át kell hatnia a didaktikai folyamat egészét. A tanítás és a tanulás folyamatát a maga dialektikus egységében kell vizsgálnunk, ha azt akarjuk, hogy ne tévedjünk a korszerűsítés útjainak kijelölésében. A világviszonylatban folyó v i t á k is azt igazolják, hogy a klasszikus didaktika alapelvei és módszerei eresztékükben meglazultak, s ami háromszáz évvel ezelőtt forradalmat jelentett a pedagógiában. annak ma egyre világosabban kifejezésre jutnak korlátai. A Comenius nevéhez fűződő osztálytanítási rendszer, jóllehet átvészelte az idők viharát s továbbra is megmarad a jól körvonalazott helye a jövő oktatásában, mégis átértékelésre szorul mind tartalmát, mind formáit tekintve. A régi koncepcióban a tanulók tanulása és a pedagógus taní­ tása sokszor külön utakon haladt. A modern szemlélet, s itt elsősorban a gyermeklélektan és neuro-kibernetika eredményeire gondolok, viszont világosan felveti azt a követelményt, amely a tanár—tanuló információ­ cseréjének megfelelésére épül, s arra irányul, hogy a vezéreltből (tanuló) önvezérlő legyen, egyszóval sokoldalúan képzett, cselekvő ember. Úgy is mondhatnók, hogy az oktatás egyedüli mércéje az emberré­ formálás foka, amelyhez tudományosan kell méreteznie az információ mennyiségét és minőségét. A Tanulmány erre utal, amikor hangsúlyozza a pszichofiziológiai adottságok figyelembevételének szükségességét a t a n ­ anyagelosztásban. Természetesen minden életkornak megvannak a sajá­ tos pszichofiziológiai jellemzői, viszont minden egyes gyermek rendelke­ zik azzal a „differentia specificá"-val, amely az általános jellemzőkhöz viszonyítva előrehaladást vagy lemaradást mutat. Ügy is mondhatnók, hogy a naptári életkor mellett, a tanítás—tanulás folyamatában még fontosabb az ún. pszichofiziológiai életkor, amelyhez méretezni kell az oktató munkát. Ez az elgondolás valósul meg a jövőben az iskolaérett­ ség megállapításakor, amely lehetővé teszi, hogy egyesek hatéves, má­ sok hétéves korban kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat. Kövessük

a tanuló szellemi

ontogenezisét

Mindebből következik, hogy az általános oktatás korszerűsítésének talán legproblematikusabb területe éppen a művelődési anyag kiválasz­ tása és elrendezése a tanulók életkori sajátosságainak és appercipiáló ké­ pességének megfelelően. Egy kétségtelen: a művelődési anyag kiválasz­ tása és elrendezése csak integrált módon történhetik. Erre figyelmeztet a Tanulmány is, amikor kiemeli a rokon tárgyak közötti korreláció meg­ teremtésének szükségességét. A tananyag korszerűsítésének egyedül járható útja a tudományok je­ lenkori eredményeinek tükrözése mellett az a követelmény, hogy a ta­ nulók felismerjék minden tudományban azokat a viszonylag szilárd alap­ ismereteket, azokat az alapvető tényeket és törvényszerűségeket, fogal­ makat és módszereket, amelyek hozzásegítenek a természet és társada­ lom lényeges törvényeinek megértéséhez. Vajon megfelelnek-e ennek a követelménynek a jelenlegi tantervek és tankönyvek? Korántsem. Ezért csak örömmel üdvözölhetjük a hazai oktatásügy haladó hagyományainak felújítását a tankönyvek megírása terén, ami lehetővé teszi tapasztalt pedagógusok alkotó hozzájárulását e nehéz feladat megoldásához. Közel húszesztendős pedagógiai pályafutásom alatt alkalmam volt lemérni a lefordított, átírt, kiegészített tankönyvek valóságos kerékkötő

szerepét. Ezek a tankönyvek nemcsak szerkesztésükben voltak rosszak, hanem az információs anyag megválasztásában is, nem beszélve olyan részekről, amelyek nemegyszer tudományos szempontból sem állták meg a helyüket. A biológiai tantárgyakat tanító pedagógusok például közel egy évtizeden át használtak olyan tankönyveket, amelyeknek egyes feje­ zetei már akkor túlhaladottak voltak. A tanulók biológiai felkészültségét és tájékozódását tették mérlegre érettségi vizsgákon olyan témákkal, amelyeken az élet és a tudomány régen túljutott. Az általános biológiai tankönyv egy teljes fejezete foglalkozott a vegetatív hibridizáció dicsőí­ tésével, amikor a tudományos gyakorlat már világszerte a molekuláris genetikát igazolta. Teljes leckét ölelt fel a kosztromai szarvasmarha ki­ tenyésztésének a kérdése, amikor már csak egy-két hírmondó maradt belőle, s azokkal is csak elvétve, esetleg kiállításokon lehetett találkozni. Az általános biológia tankönyve inkább a biológia története volt, s nem annyira a biológiai törvényszerűségek szintézise. Egy bizonyos: a t a n ­ könyvek korszerűsítését nem lehet megoldani fejezetek odaillesztésével vagy kihagyásával. Az új, korszerű szemlélet alapján gyökeresen át kell értékelni mind az információs anyagot, mind pedig az elrendezés módját. S itt érkeztünk el egy olyan kérdéshez, amelynek elvi tisztázásától függ nagymértékben a művelődési anyag helyes elrendezése. A T a n u l ­ mány rámutat arra, hogy el kell kerülni az ismétlődéseket egyes t a n ­ tárgyak vagy fejezetek tanulmányozásában, a lényegtelen részletkérdé­ seket ki kell hagyni, s az alapvető ismeretek szintetizált bemutatására kell törekedni. Igen ám, de a gyermek szellemi fejlődése nem annyira felfelé vezető egyeneshez hasonlítható, mint inkább felfelé ívelő spirális­ hoz, amely időnként — magasabb szinten — vissza-visszatér olyan fo­ galmak, jelenségek, törvényszerűségek megértéséhez, amelyekkel m á r találkozott. A koncentráció elvét a gyermek szellemi ontogenezise iga­ zolja. Következésképpen a helyes értelemben vett ismétlést a tantervnek is biztosítania kell, a gyermek pszichofiziológiai szintjének megfelelően. Természetesen ez korántsem jelenthet mechanikus ismétlődést, hanem kibővülő koncentrikus körökhöz hasonló, továbbfejlesztő, alkalmazó viszszatérést. Az is bizonyos, hogy a tantárgyak lineáris felépítésének elve fontos, hisz többek között ebben mutatkozik meg az oktatás közeledése a különböző tudományágak rendszeréhez. Ennek ellenére hiba volna a koncentrikus elrendezési formát lebecsülni, ahol a mélyebb megértést egész sor rokon tudományág segíti elő. Tankönyveink még mindig tele vannak olyan lényegtelen részlet­ kérdésekkel, amelyek a tanulók tájékozódását megnehezítik. Ki kell ros­ tálni a fölösleges információs anyagot. De ez nem jelentheti azt, hogy a tanuló az ismereteknek csak szintetizált bemutatását kapja. A korszerű­ sítés többek között azt jelenti, hogy végigjáratjuk velük a megismerés egyedül járható útját az eleven szemlélettől az elvont gondolkodásig és innen vissza a gyakorlatig. Amennyiben az oktatás folyamán az isme­ reteknek csak szintetizált bemutatására törekszünk, lefegyverezzük a tanuló alkotó gondolkodását, azt a lehetőséget, hogy a tapasztalati t a n ­ anyagot maga rendszerezze, s így önállóan jusson el az ismeretek szinte­ tizálásához. Az oktatási folyamatnak fokozatosan közelednie kell a tudo­ mányos megismerési folyamat logikájához. Következésképpen nem a

részletkérdések elhanyagolásáról legyen szó, hanem csak azok helyesebb kiválogatásáról, ami lehetővé teszi a tanuló gondolkodtatását, tervsze­ rűen és rendszeresen megismerteti velük a szellemi tevékenység mód­ szereit és technikáját. A tudományok fejlődésének is megvolt a maga leíró szakasza. A XVIII. és XIX. század rendszerezői és leírói nélkül a biológia sem emel­ kedhetett volna a kísérleti tudományok szintjére. Ezt az utat, ha lerö­ vidítve is, de az oktatásnak is követnie kell, hisz a tanuló szellemi onto­ genezise is hasonló szakaszokon megy keresztül. A tanulónak, hogy kö­ vetkeztetéseket, törvényszerűségeket, elveket tudjon felderíteni, meg kell ismerkednie a részletjelenségekkel. Ahhoz, hogy szintetizálni tudjon, előbb analizálnia kell. Nevelés

— az oktatáson

túl

Az oktatási folyamat fő láncszeme továbbra is a tanítási óra marad, de tartalmában, módszereiben lényeges átalakuláson megy át. Eddig az oktatás alapelveit, módszereit főleg a tanár információ-közlő szerepe ha­ tározta meg. Nem tevődött egyenértékű hangsúly az oktatási folyamat másik pólusának, a tanulónak a tevékenységére, jóllehet az oktatási fo­ lyamat végső célja éppen a tanuló művelése. Ma már a tanulás nem­ csak az ismeretek egyszerű raktározását jelenti, hanem annál minősé­ gileg többet, rendszerezést, indukciót, dedukciót, elemzést, szintetizálást, összefüggések feltárását, ítéletalkotást, egyszóval: önálló szellemi mun­ kát. A tanuló megismerési folyamata egyre közelebb kerül a kutatómunka struktúrájához, nem is beszélve arról, hogy az ismeretanyag logikus sza­ kaszokban való elsajátítása határtalanul megnöveli az információs anyag mennyiségének a rögzítését is, ugyanis a tanuló azon a ponton ragad­ hatja meg az ismeretanyag láncszemét, ahonnan az egész logikai láncot felemelheti. A hagyományos didaktika hangsúlyozza ugyan a rokonságot a tudo­ mányos kutatás megismerési folyamata és az iskolai tanulási folyamat között, de jobban kiemeli az elvi különbséget. A döntő elvi különbség, amiből kiindul, az a tény, hogy a tanuló utóbb ismeri fel azt, amit a kutató már előbb megismert. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a tanulóval „tálcán hozott" ismereteket közlünk, hanem végig kell járat­ nunk vele a kutatás útját, hogy ne a verbális, hanem a kutatási felisme­ rés legyen tudásának forrása. Ennek ellenére még ma is az oktatási fo­ lyamat magyarázó vagy reproduktív módszerei dominálnak, részben azért, mert látszólag sokkal előnyösebbnek tűnnek tanárnak és tanuló­ nak egyaránt. A tanárnak könnyebb, mert tehermentesíti a kísérlet és problémafelvetés rizikóitól, a tanulónak pedig azért, mert megkíméli a gyakorlati munka fáradalmaitól. Egy kétségtelen azonban, a korszerű oktatás szempontjából nem a könnyebb ellenállás irányába vezető út az eredményes, hanem a problémafelvető kutatási módszerek, amelyekben szerepet játszanak a tudományos felismerés elemei: a hipotézis, kísérle­ tezés, bizonyítás, alkalmazás. Alapjában véve a programozott tanítás lényege is az: úgy állítjuk össze a tanuló logikai, megfigyelési és kísérletező lépéseit, hogy önma­ gát ellenőrizve és kiigazítva jusson el a probléma megoldásáig. Téves az a nézet, amely a programozott oktatást csak az oktatógépek segítsé-

gével tartja megvalósíthatónak. A programozott oktatás követelményei­ nek tesz eleget az a pedagógus, aki hozzáirányítja tanítási lépéseit a ta­ nulók tudási szintjéhez és állandóan visszajelentést kap a megtett lépé­ sek eredményességéről. Következésképpen a legeldugottabb faluban is megvalósítható, amennyiben a pedagógus valóban tisztában van az ok­ tatás korszerűsítésének valódi tartalmával. Senki sem vonhatja kétségbe a modern technika alkalmazásának szükségességét, de óvakodnunk kell a gépek fetisizálásától, ugyanis ezek a korszerűsítésnek csupán elemei, s ha jól meggondoljuk, nem egyebek a klasszikus módszerek instrumentális tökéletesítésénél. A rádió, a hang­ lemez, a magnetofon, a diafilm, a film, a diapozitív, a televízió új esz­ köz, de nem új módszer. Az érzéki tapasztalás, a szemléltetés skáláját hatványozottan kibővítik, de tartalmi korszerűsítés nélkül hatásuk el­ enyésző. A jövő didaktikájának valóban új útjait azokban a minőségi jegyek­ ben kell keresnünk, amelyek az oktatás folyamatának formatív szerepét emelik ki, amelyek révén a gyermek valóban cselekvő emberré kovácsolódik. A gyermek intellektuális fejlődése szempontjából beláthatatlan lehetőségeket tartogat a kibernetika alkalmazása az oktatásban. De nem feledkezhetünk el arról, hogy a gyermek személyiségének az intellek­ tuális szférán túl érzelmi és akarati világa is van. A didaktikai folyama­ tok automatizálása terén a programozó oktatás főleg az előbbire hat, de számolnunk kell azokkal a tényezőkkel is, amelyeknek a forrása az ér­ zelmi, akarati világ területéről ered. A kibernetika gépi technikájában is közismertek az információ vezérlését és visszacsatolását felerősítő, illetve gátló (zavaró) hatások. Ezek még fokozottabban érvényesülnek a tanár— tanuló információcseréjében, s az oktatáson túlmutató nevelési kérdése­ ket vetnek fel. Közismert tény például a motiváció szerepe a tanulási folyamatban. Az eredményes tanulás egyik feltétele a motiváció állan­ dóságának biztosítása, amelynek lényege, hogy a gyermek akarja is meg­ tanulni azt, amit az iskola tanít. A gyermeklélektani és állatélettani kísérletek azt igazolják, hogy a motiváció alapfeltétele a tanulásnak. Tanárnak és tanulónak létezik egy optimális motivációs szintje. A legutóbbi neuropszichológiai vizsgálatok egybehangzóan igazolják, hogy ebben kulcsszerepet az agytörzs (formatio reticularis) játssza, amely mintegy központja az agyvelő ébrenléti szintjének. Egyesek még merészebb következtetések levonását is meg­ engedik, amennyiben a motivációt nemcsak a tanulási folyamat feltéte­ lének, hanem aktiváló és „energizáló" tényezőjének is tekintik. Ebben a koncepcióban nemcsak az információ-átvétel felerősítésében volna sze­ repe, hanem a tanulási folyamat genezisében is. Erre a legjobb bizonyí­ tékokat az állatélettani kísérletek szolgáltatják. Ezek világosan igazolják, hogy a tanulás szorosan összefügg azokkal a gátlási és serkentési hatá­ sokkal, amelyeket környezetünk kivált. Az állatvilágban azonban az új feltételes reflexláncok csak akkor épülnek be, ha az indítékok a létfenn­ tartás irányába esnek. A gyermek elé az iskola ezzel szemben olyan cé­ lokat tűz ki, amelyek elérése gyakran semmilyen közvetlen előnnyel nem jár. Ezért válik szükségessé a motiváló tényezők (kíváncsiság, ambíció, presztízs, versengés, sikerélmény, az ismeretlen felderítésének igénye,

tudásszomj, hivatásérzet) felfedése és működtetése, hogy a természetes indítékok az oktató-nevelő munka során egyre magasabb szintű erkölcsi motivációkká erősödjenek. A tanuló belső indítékainak, hajlamainak, érdeklődésének figyelem­ bevétele elengedhetetlen feltétele az életre nevelésnek. Ezt azonban csak a differenciált, az egyénekig ható oktatás teszi lehetővé. A változatos motivációjú, más-más előismeretekkel rendelkező, eltérő ütemben haladó tanulót ahhoz a művelődési szinthez kell elvezetnünk, amelyet adottsá­ gai alapján egyáltalán elérni képes. Az iskola csak így töltheti be azt a feladatát is, hogy megfelelő embert irányítson a neki megfelelő helyre. Természetesen ennek biztosítására a tanítási óra keretei szűknek bizo­ nyulnak. Az oktatás előtt álló új feladatok túlnőnek ezeken a kereteken, s szükségessé teszik a tanítási órán kívüli szervezett tevékenységet. A korszerű didaktika egyik legérdekesebb kérdése az iskolai és iskolán kí­ vüli oktatás és tanulás folyamatának összhangja. Nem véletlen, hogy a Tanulmány is kiemeli a tanulókörök szerepét, amelyek mintegy hidat jelentenek az általános képzés és szakképzés, az iskola és élet között, s így pótolhatatlan szerepet töltenek be a tanulók pályaválasztásának irányításában. Mint láttuk, a korszerűsítés minőségi útja egész sor olyan kérdést vet fel, amelynek megoldása körültekintő előkészitést igényel. A műve­ lődési anyag helyes kiválasztásán, elrendezésén túl az oktatás alapelveit, módszereit is felül kell vizsgálni. Egy kétségtelen: a verbális oktatásnak olyan alacsony a hatásfoka, hogy képtelen megoldani ezeket a komplex feladatokat. A jövő útja a tanítás és tanulás, az általános és szakképzés, az iskolai és iskolán kívüli oktatás integrációja felé halad olyan ember­ eszmény irányában, akinél az önművelés és öntökéletesítés állandó élet­ igénnyé válik. Ennek megvalósítására a Tanulmány kétségtelenül gon­ dolkodásra készteti mindazokat, akik az iskolai oktatás elméletének és gyakorlatának korszerűsítéséhez aktívan és alkotó módon tudnak és sze­ retnének hozzájárulni.

Brassai:

Graffito

V i l á g i r o d a l o m — f e l a d a t és ö r ö k s é g

Hát nincs a Korunknak mint világnézeti folyóiratnak időszerűbb feladata a v i ­ lágirodalommal való foglalkozásnál? — kérdezheti olvasónk. Vajon n e m lenne helyesebb „a magunk dolgával törődni", hiszen a szocializmus kiteljesítésé­ nek bonyolult folyamatában rengeteg ú j kérdés adódik, a gazdasági szervezés, a társadalmi és kulturális élet számos problémája került égetően napirendre, megol­ dásukat párthatározatok sürgetik és szabályozzák, minden munkaterületen közvet­ len feladattá vált a világszínvonal elérése — és akkor mi olyan távoli dologra pazaroljuk oldalainkat, mint a világirodalom? Éppen erről van szó. A világszínvonalról, amelynek megközelítése, elérése továbblépésünk conditio sine qua non-jává vált. Bodor Pál írja „szeszélyes", ám okos gondolatokat felvillantó műhelynaplójában: „Érdekes: a világirodalomra, a VILÁGIRODALOMRA, igen, úgy nézünk fel, mint valami küntire... Mintha a világirodalom egy külön kontinensen születne." Hogy mennyire hamis, ön-lefegyverző ez a szemlélet, mi sem bizonyítja jobban, mint n e m egy kis ország — k ö ­ zöttük a szocialista Románia — sikere az irodalomnál sokkal visszhangosabb t e ­ rületeken — például a nemzetközi politikában. Gondoljunk csak az E N S Z tevé­ kenységére s arra az elvre, amelyet így szoktunk meghatározni: a kis népek hoz­ zájárulása a világ problémáinak m e g o l d á s á h o z . . . De nemcsak a nemzetközi politikai szervezetekben és tanácskozásokon nőtt meg a kis országok szerepe, hanem a kulturális javak cseréjében, az irodalom­ ban és művészetekben is. Ma már senki sem tagadja, hogy Bartók nélkül nincs modern X X . századi zene, Brâncuşi nélkül n e m beszélhetünk a szobrászat megújho­ dásáról. Asturias Nobel-díja az alig négymilliós Guatemalára irányította figyel­ münket, de öt megelőzően az izlandi Laxness kitüntetése már jelezte, hogy egyegy igaz író m ű v e nemcsak azt a négymilliót vagy százötvenezret képviseli. S a m ű v e k szükségszerű és természetes térhódítása mellett egyre több nemzetközi al­ kalom adódik írók, irodalmárok közvetlen találkozására, amely nemcsak a békés egymás mellett élés alkotó atmoszféráját szolgálja, hanem újabb alkalmakat teremt a kis népek nagy művészeinek, hogy alkotásaik a világ mind több n y e l v é n m e g ­ szólaljanak. Márpedig minden egyes ú j , jelentős fordítás az egész közösség büsz­ kesége és nyeresége — az átadóé és az átvevőé egyaránt. A szocialista országok bekapcsolódása és aktív részvétele a PEN Club, az Európai Íróközösség munkájában, jelenlétünk különböző nemzetközi kollokviumokon természetszerűleg vezetett a mai megnövekedett lehetőségekhez és feladatokhoz, amelyeket talán a legszebben és legtömörebben az európai nyelvek irodalmának tör­ ténete előmunkálataiban látunk körvonalazódni. Noha az előzményekről már több­ ször szó volt sajtónkban — és a Korunkban is —, n e m árt emlékeztetni az össze-

hasonlító irodalomtörténetírás, komparatisztika megújulására, amely körülbelül olyan reneszánszot jelentett irodalomszemléletünkben, mint a kibernetika befogadása az egzakt tudományok területén. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Tár­ saság utóbbi kongresszusain már előrevetült a Kelet és Nyugat közti közeledés s így a szintézis lehetősége; a szocialista országok irodalomtörténészeinek egy közbe­ eső, budapesti konferenciáján pedig (1965), amelyen Románia képviseletében A l e ­ xandru Dima professzor és a kolozsvári Mircea Zaciu is részt vett, egy tudomá­ nyosan dokumentált javaslat is elhangzott a kelet-európai irodalomtörténeti szin­ tézis előkészítésére. Ilyen előzmények után került sor a belgrádi kongresszusra 1967 őszén, s a különböző kezdeményezések itt már döntéssé értek: amint arról már röviden beszámoltunk, az európai irodalomtörténet megírását lehetővé tevő kuta­ tások koordinálására nemzetközi bizottságot alakítottak lengyel, amerikai, román, szovjet, dán, holland, francia és német tudósok részvételével, a budapesti Vajda György Mihályt bízva meg a titkári teendőkkel. Amikor ezeket az eseményeket és eredményeket, valamint a kinyílt távlatokat olvasóink elé tárjuk, saját hagyományainkra is jólesőn emlékezünk: már Dienes László, még inkább pedig Gaál Gábor Korunkja hasonló úton indult el, úgy szol­ gálta a romániai helytállást, hogy ablakot nyitott a világba, törekvéseit betájolta a humánum, a szocializmus világ-egészébe. D e emlékezünk egy régebbi, a legelső kezdeményre is, az ugyancsak kolozsvári Meltzl Hugó 1876—77-ben indított Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok című többnyelvű kiadványára, amelynek szer­ kesztő bizottságában — európai hírű tudósok társaságában — ott szerepelt a ko­ lozsvári egyetem román nyelv- és irodalomprofesszora, Gregoriu Szilasy is. E gazdag örökség a romániai magyar irodalom munkásait is kötelezi: n e m elégedhetnek m e g az elszigetelt, kis részterületekre korlátozódó, pozitivista kutatás­ sal — az országos és európai szint ma feltétlenül tágabb perspektívát követel meg. Adottságainkhoz kell alkalmazkodnunk — ahogy ezt Dávid Gyula fejtegetése szé­ pen bizonyítja —, azokból kell kicsiholnunk a holnapi lehetőségeket. Persze, a magyar és román irodalom párhuzamosságainak vizsgálata már nem jelenthet szimpla hatáskutatást, a kelet-európai és európai törekvések egészében értelmezve nyerhet csak igazán tudományos rangot. D e a jó sáfárkodás tálentumainkkal olyan távoli­ nak tűnő témák esetében is hasznosnak bizonyulhat, mint egy asszír népmese vala­ m e l y motívumának megfejtése. Ezek a példák esetleg elijeszthetik az irodalomtudomány iránt különösebben nem érdeklődő olvasót. Írjunk hát ide néhány másfajtát is, hiszen n e m szaktudósok szakproblémáiról van itt csupán szó. Az élő irodalomról is, mindennapi olvasmá­ nyainkról: úgy is, hogy szépen fejlődő fordító-gárdánk — az Ady-kortárs Franyó Zoltántól Szemlér Ferencen, Tóth Istvánon át Szilágyi Domokosig — m i n d több verses és prózai művet tesz valamennyi olvasónk számára elérhetővé (Meltzl Hugó a fordítót a komparatisztika művelőjének tekintette!); de úgy is, hogy íróink m a ­ gukévá hasonítják hajdani és mai pályatársaik eredményeit, vagy éppen velük vitázva gyöngyözik ki magukból az eredetit. Rólunk van tehát szó — mindennapjainkról.

KANTOR LAJOS

VAJDA GYÖRGY MIHÁLYAzeurópainyelvű

irodalmak összehasonlító története E vállalkozás célkitűzése az, hogy sok ország kutatóinak együttmű­ ködésével kidolgozza a világ különböző tájain, de európai eredetű nyel­ veken írt irodalmak összehasonlító történetét az Association Internatio­ nale de Littérature Comparée (A.I.L.C.) égisze alatt. Csírája Jacques Voisine-nak, a Sorbonne Egyetem professzorának, a Társaság jelenlegi elnö­ kének gondolata volt, amelyet 1964-ben vetett fel a svájci Fribourgban tartott kongresszuson. Az ezt követő két év folyamán érlelődött a gon­ dolat tervvé, s az A.I.L.C. európai titkársága 1967 márciusában körle­ velet indított útnak az érdekeltekhez. A válaszok eredményéről a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete jelentést készített, amely a Társaság V. (belgrádi) kongresszusán, 1967 szeptemberében ke­ rült megvitatásra. A jelentés és a vita alapján a kongresszus közgyűlése elfogadta egy, a tudományszak nemzetközi tekintélyű képviselőiből álló Koordinációs Bizottság kijelölését a vállalkozás irányítására. A körlevélre válaszolók egy része az „európai irodalomtörténet" szin­ tetikus feldolgozásának azonnal megkezdését sürgette, mivel egy ilyen művet hézagpótlónak tartott mind a tudományos kutatás, mind az iro­ dalmak — főként a nem világnyelveken írt irodalmak — megismerése, mind az egyetemi oktatás szempontjából. Más része viszont, s aligha­ nem az ehhez tartozóknak van igazuk, gondos előkészületet javasolt, részletkutatások előzetes közzétételét kívánta. E vélemény alapján kezde­ ményezte a Koordinációs Bizottság néhány tagja „próbakötetek" hala­ déktalan munkábavételét. A „próbakötetek" részletkérdésekkel foglal­ koznak, tapasztalatokat kívánnak gyűjteni az együttműködés módszeré­ ről és a nemzetközi kollektív munka várható eredményéről.

Az A.I.L.C. európai titkárságának körlevele tartalmazta azokat a leg­ főbb szempontokat, amelyek szerint a vállalkozás felépül. Ezeknek sor­ rendjében haladva és a körlevélhez csatlakozó kérdésekre beérkezett fe­ leleteket is tekintetbe véve a vállalkozás általános elvei közül a követ­ kezők emelkednek ki : 1. Az „európai irodalom" fogalma: európai nyelvű irodalmak. A vál­ lalkozás szempontjából „európai irodalmon" azoknak az irodalmaknak együttesét kell érteni, amelyek történeti hagyományaik és formakészle­ tük alapján az antik Görögország és Róma irodalmához, a héber költé­ szethez, a középkori arab és bizánci tradícióhoz, valamint elsősorban a mai európai népek nemzeti irodalmának múltjához és kialakulásához kapcsolódnak, azaz a világ irodalmai közül az „európai" típusba tartoz-

nak. Az „európai" jelző tehát nem köti földrajzi határokhoz a tárgya­ landó irodalmak körét, hanem történeti-tipológiai fogalom, amelybe Ausztrália angol nyelvű irodalma éppúgy beletartozik, mint Kanada fran­ cia nyelvű irodalma, vagy a szláv irodalmak, vagy az olasz irodalom. A feleletekből az t ű n t ki, hogy az „európai irodalom" fogalma nem volt eléggé tisztázott. René Etiemble (Párizs), Werner Krauss (Berlin), Miczyeslaw Brahmer (Varsó) lényegében egyaránt arra figyelmeztettek: az „európai" jelző használata azt szuggerálja, hogy a vállalkozásból ki­ maradnak majd nemcsak a görög—héber—középkori hagyományokhoz nem tartozó irodalmak, hanem még az európai hagyományokra épülő, de földrajzilag Európa határain kívül eső irodalmak is. Megoldásul Jacques Body (Párizs) javaslata kínálkozott, aki válaszában azt ajánlotta, hogy az „európai" fogalom világossá tétele érdekében be kell iktatni a nyelvi szempontot is: hiszen azokról az irodalmakról lesz szó ebben az irodalom­ történeti vállalkozásban, amelyeket valamely európai eredetű nyelven írtak. Így változott a vállalkozás elnevezése az európai nyelvű irodalmak összehasonlító történetére, ami egyúttal kitágította a perspektíváját. Szá­ zadunk folyamán számos fiatal nemzeti irodalom jött létre a föld külön­ böző területein, részben autochton nyelveken, részben angolul, franciául, oroszul, spanyolul; az utolsó húsz évben szemünk előtt bontakozott ki a „harmadik világ" kultúrája, irodalma, részben szintén európai nyelve­ ken. A munka fokozatos előrehaladtával bizonyára gondolnunk kell majd ezekre is, hiszen egy szempontból, nyelvileg ezek is hozzákapcsolódnak az európai irodalmi hagyományokhoz. A határok a nyelvi kritérium be­ vezetésével mindenesetre biztonsággal megvonhatók, habár azáltal a m u n ­ ka megvalósíthatósága még nem vált könnyebbé. 2. Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító-történeti bemutatá­ sának rendszerező elvéül a körlevél a nagy irodalmi és művelődéstörté­ neti áramlatokat ajánlotta, mivel ezeket tartalmasaknak ítélte valamennyi európai típusú irodalom fő fejlődési tendenciáinak kiemelésére és eléggé rugalmasaknak ahhoz, hogy átfedjék a különböző irodalmak közötti fejlő­ désbeli egyenlőtlenségeket. Az így felépülő irodalomtörténet messzeme­ nően tekintettel kívánna lenni az egyes nemzeti irodalmak fejlődésére és történeti specifikumára, ámde az Európai" Irodalomtörténet kidolgozá­ sában eleve nem szuggerálná a nemzeti irodalmak mechanikus, az euró­ pai fejlődés általános elveinek feltárása szempontjából keveset mondó egymás mellé helyezését, hanem egyszerre közelítené meg tárgyát szinte­ tizáló, összehasonlító és nemzeti látószögből. Az Európai Irodalomtörténet tehát nem a nemzeti irodalmak törté­ netét kívánná bemutatni egymás mellett, hanem a korszakokon belül m ű ­ faji csoportosítást (például: „a romantikus regény"), szükség esetén még további széttagolást („a romantikus regény a kelet-európai irodalmak­ ban") alkalmazna. A felosztás és a csoportosítás az európai irodalmak története folyamán nem volna állandó, hanem a történeti fejlődés sze­ rint korszakonként, műfajonként és földrajzilag is változnék. Az anyag elrendezésének ez általános módján belül bőséges tér nyílik az összeha­ sonlító irodalomtudomány „klasszikus" eljárásainak, így a párhuzamos­ ságok, hatások, közvetítés, kibocsátás, befogadás tényeinek bemutatására. 3. Az általános elvi szempontok közé tartozik az európai nyelvű iro­ dalmak történetének periodizációja, azaz hogy mely időhatárnál kezdőd-

jék az anyag tárgyalása és mely korszakban fejeződjék be. Mivel a mai Európa nemzeti irodalmai általában a középkor folyamán kezdenek ki­ alakulni és egymástól nemzeti jellegük szerint elkülönülni, jogosnak lát­ szik az európai irodalmak összehasonlító történetét a középkorral kez­ deni. Természetesen olyan kötetek is kívánatosak volnának, amelyek az antik irodalmak továbbélését, a latin kereszténység, a bizánci irodalom vagy az iszlám korai irodalmának hatását és továbbélését tárgyalnák ké­ sőbbi korokban. Az Utrechtből szétküldött körlevél századunk 20-as éveit javasolta végpontul, mint azt a korszakot, amikor az első világhá­ ború idején kibontakozott avantgarde-irányok leghevesebb hullámai már elültek. A beérkezett válaszok között a vállalkozás időhatárait tekintve a kezdőpontban nem volt lényeges véleményeltérés. Általában mindenki belátta, hogy az európai nyelvű irodalmak összehasonlító történetét a mai európai irodalmak jól megkülönböztethető nemzeti formájának kiala­ kulása idején, tehát a középkor végén vagy a reneszánsszal lehet kez­ deni. A javasolt befejező időhatár — századunk 20-as évei — azonban túlságosan korainak bizonyult. A legtöbben közelebb akarnak kerülni napjainkhoz, s így határnak a második világháborút kívánják tekinteni, valóban joggal. Az ilyen nagy vállalkozás kimunkálása gondos előkészítést, előzetes tanulmányokat igényel, kutatómunkát és szervezőmunkát egyaránt. Az anyagban való haladás két irányú lehet: indulhatunk az ismerttől az is­ meretlen felé, vagy feltárhatjuk először éppen az ismeretlenebb részlete­ ket. Megfontolandó az a vélemény, hogy „támaszpontokról" induljunk el, és onnan haladjunk „nehezebb terepre". Ilyen kiindulási bázisul javasolja M. Alekszejev akadémikus (Leningrád) — igen meggyőző módon — a XIX. századot. 4. Már maguk a gyakorlati megfontolások is azt kívánják, de első­ sorban az anyag feltárásának megfelelő tudományos mélysége teszi szük­ ségessé, hogy a vállalkozás ne egyetlen összefoglaló kötet formájában, ha­ nem kötetsorozat formájában valósuljon meg. A kötetek mindegyikének egy-egy korszakkal, vagy annak egy időszakával, műfajával, vagy egy területen való jelentkezésével kell foglalkoznia, mégpedig anélkül, hogy még így leszűkített anyagának is teljes és részletes bemutatására töre­ kednék. Azt azonban el kell érniök, hogy a saját témájuknak speciális jel­ lemzőit — ha nem is minden részletükkel együtt — maradéktalanul be­ mutassák. A kötetek tehát egy-egy kérdésre (a kötet témájára) centrali­ zálva foglalnák össze az odatartozó jelenségeket az összehasonlító iro­ dalomtudomány eljárásával egyszerre több nemzeti irodalom területéről. A kötetek nemzetközi együttműködéssel való elkészítése végett leg­ helyesebb, ha mindegyik kötet különböző szerzők írta tanulmányokból áll, s ha ezek a tanulmányok a kötet témájának egyes részleteit (fejeze­ teit) tárgyalják. Megfelelően intenzív szerkesztés és irányítás esetén a ta­ nulmányok sokoldalúan tudják kibontakoztatni a közös témát és lehető­ séget adnak az anyag olyan részleteinek bemutatására és egymás mellé állítására is, amelyek egyetlen kutató ismereteit — legyenek azok akár­ milyen nagy kiterjedésűek — végül is meghaladják. Ezen a módon, mi­ velhogy mindegyik fejezetet a tárgy speciális szakembere írná, a vállal­ kozás elkerülheti az egyszerzőjű világirodalomtörténetekben és egyete-

mes irodalomtörténetekben gyakori hiányokat, tévedéseket, s ugyanek­ kor — mivel az anyag bemutatása nem az egyes nemzeti irodalmak pár­ huzamos egymás mellé állítására épülne — kidomborítaná az általános fejlődés lényeges vonásait és mozzanatait. 5. Kívánatos, hogy a munka előkészítésében minél számosabb k u ­ tató és munkahely vállaljon szerepet és ezáltal valóban nemzetközi együtt­ működés jöjjön létre. Ha tanulmánykötetekből építjük föl az európai iro­ dalom történetét, magától kínálkozik, hogy egy-egy kötetet egy-egy cent­ rum vegyen gondozásba, az dolgozza ki a maga kötetének a részletes ter­ vét, az szervezze meg saját munkatársi gárdáját és készítse elő kiadásra a kötetet. Ilyenformán lehetségessé válnék a m u n k á t egyszerre több h e ­ lyen megindítani és egyidőben létrehozni a tanulmánykötet-sorozat k ü ­ lönböző részleteit. A vállalkozás alapelve szerint az egyes munkacentru­ mok egymástól függetlenül dolgoznak, egymásnak semmilyen módon nincsenek alá- vagy fölérendelve sem egy államon belül, sem álla­ mok közötti viszonylatban. Fölöttük csak a nemzetközi Koordiná­ ciós Bizottság áll, amely jóváhagyja a kötetek témáját, meghatározza szerkezeti felépítésüket, felülvizsgálja szakmai színvonalukat és elősegíti kiadásukat. *

Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság ez új vállalkozása általában kedvező előjelek közt indult, noha még hosszú évek és sok m u n k a v á ­ lasztja el a megvalósulástól. Koncepciója szerint az európai eredetű nyel­ veken írt irodalmak történetére terjeszkedik ki, függetlenül attól, hogy az e nyelveken írt müvek a föld mely pontján, melyik világrészen, milyen nem­ zetiségű országban keletkeztek. Történetük akkor kezdődik, mikor az egyes irodalmak sajátos nemzeti jellege kialakul: ettől kezdve lehet hozzájuk összehasonlító szempontokkal közeledni. A cél az, hogy eljussunk törté­ netük szintetikus bemutatásához, de kérdés, lehet-e ezzel kezdeni? Nem helyesebb-e kezdetnek kevesebbel beérnünk — ami egyúttal talán több is? Bizonyos tehát, hogy a munkának két üteme, két szintje van. Ezek közül a „magasabb" a szintézis, amikor teljes, összefoglaló képet adunk, például a romantika irodalmának korszakáról; a másik, az „alacsonyabb" fok, a szintézis előkészítése. Az előkészítés folyamán részleteket — mű­ faji problémákat, területi egységeket — kell megvizsgálni, mégpedig lehe­ tőleg alaposan — külön köteteket szentelve ezeknek a kérdéseknek. A világ nem áll egymástól elszigetelt egységekből, s különösen n a p ­ jainkban nem. A közlekedés, a technika vívmányai gyorsabbá tették az irodalom mozgását és áramlását is, mint valaha. Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története sem „korlátozódhat" azokra a terüle­ tekre, amelyek meghatározása szerint körébe tartoznak, tehát Európa, a két Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos és távolabbi szigetek, valamint egyes ázsiai és afrikai államok területére. Ki kell tekintenie földrajzilag is, történetileg is a szomszédos területekre. Földrajzilag meg kell vizsgálnia az európai nyelvű irodalmak érintkezésének és kapcsola­ tainak történetét a nem európai nyelvű nagy keleti és más irodalmakkal, régebbi korokban is, de főként a legújabb korban. Fel kell ölelnie továbbá

a régebbi nagy irodalmak (görög, latin, héber, indiai, középkori arab és bizánci) továbbélésének és hatásának történetét az európai nemzeti iro­ dalmak korában. K é t fontos „peremterülete" ez az európai irodalom tör­ ténetének, amelyeken keresztül perspektíva nyílik az egész világiroda­ lomra. Minden nép irodalma egyformán fontos. Nincsenek a világiroda­ lomnak lényegesebb és kevésbé lényeges területei. Így az „európai iro­ dalom" története — akármilyen nagy vállalkozás — mégiscsak „átme­ netnek" tekinthető az egész világirodalom történetéhez; annak egyik, bizonyos mértékben — nyelvek, történelem, földrajzi határok révén — összefogható egysége. Vannak más ilyen egységek is — és azoknak fel­ dolgozását szintén kezdeményezni kellene az arra illetékeseknek. Ez az ,,európai irodalom" történetének világperspektívája.

CONSTANTIN CUBLEŞAN

Példa, divat, hagyomány a román irodalomban

Senki számára nem titok, és semmi okunk annak tagadására, hogy a román irodalom nagyon fiatal. Valóban, mialatt a nagy Will főműveit írta, minálunk egy becsületes szerzetes arra törekedett, hogy megjelen­ tesse az első nyomtatványokat. Azonban félezer évnél is rövidebb idő alatt írott kultúránk jórészt behozta az Európától való lemaradást, olyan szintre jutva, hogy a két világháború közötti román irodalom — m e r t az irodalom alkotja ennek a jegyzetnek egyedüli tárgyát — az egyetemes kultúrkincsnek már reprezentatív müveket adományozhatott. És nem csupán kitűnő alkotásokat, hanem elsőrangú írókat is. Lucian Blaga és Tudor Arghezi — hogy csupán a legjelesebbeket említsem — egyre in­ kább és egyre biztosabban kezdenek behatolni a világ olvasóközönségének tudatába, mint a román lélek abszolút nagykövetei. Nem frázisok ezek, melyeket örömmel ejtünk ki a tűzoltó-ünnepségek önmutogató rituáléja és ceremóniája szerint. Ellenkezőleg. Egy adott állapot kézzelfogható va­ lósága kötelez bennünket erre. Hogyan volt lehetséges ez a teljesítmény? A válasz eléggé komplex, és nem fér el néhány sorban. Tény, hogy a mi esetünket nem tartjuk egyedülálló példának. Egyre több az olyan irodalom, melynek „születési bizonyítványán" a közelmúlt egy időpontja díszeleg. Mi több, irodalmak, melyek hihetetlenül fiatalok, nemegyszer egyenlő szinten állnak egyegy nagy hagyományú irodalom legjobb értékeivel. Azon okok sokaságá­ ból, melyeket a történelem kínál nekünk, mint ennek a ténybeli lehető­ ségnek a bizonyítékait, csupán egyet említek. Az egyetemes kultúra valós értékeinek a befogadásáról, az alkotói tapasztalatok jelenkori szin­ ten való befogadásáról és feldolgozásáról van szó. A régi hagyományok­ kal rendelkező irodalmak fejlődési szakaszainak lényeges mozzanatai

bizonyos módon megismétlődnek a fiatal irodalmakban, amelyek elsajá­ títják ezeket az eredményeket mint egyetemesen és általánosan érvényes — tehát saját — tapasztalatot, eljutva egészen addig a pontig, amikor is előnyre tehetnek szert a példaként szolgáló irodalommal szemben. Ez történt a görög irodalom kárára fejlődő latin irodalommal, s ugyanez — egy, már sokkal későbbi korban — az amerikaival, amely most m á r fejlődési tempóban versenyre kelhet a szigetország irodalmával, amely­ ből lényegében ered; valami hasonló történik a román irodalommal, amely olyan területen született, melyet — teljes joggal — Kelet- és Nyugat-Európa kapujának tekintettek. Ennek az irodalomnak kezdettől fogva minden pórusa nyitott volt, belélegezte mindenféle újítás levegőjét, melyet igyekezett magáévá ten­ ni, ha nem is mindig a legüdvösebb módon. Kezdettől fogva — vagy t a ­ lán éppen ez volt a kezdet — fordítottunk vagy átültettünk más nyel­ vekből, az illető korszakok reprezentativ alkotásaiból. Olyanformán, hogy egy adott ponton Ion Eliade-Rădulescu felhívását — „írjatok, fiúk, csak írjatok!" — úgy kellett érteni, mint az imitációkon és átdolgozásokon túl eredeti irodalom létrehozására ösztökélő felszólítást. A felhívás szé­ les és mély visszhangot keltett az írók soraiban, és rövid időn belül már egy hazai sikerekben gazdag írói tábort mondhattunk magunkénak. Meg­ született a sajátos, a többiektől elütő profilú román irodalom. Nem nehéz megérteni, miért volt szükséges ez a történelmi vissza­ tekintés. A kitűnő tradíciókat folytató mai román irodalom minden moz­ dulásában bebizonyosodott az érdeklődés a külföldi irodalmi és m ű v é ­ szeti mozgalmak iránt. íróink megtanulták a világgal folytatott állandó véleménycseréből, hogy önmagunkat kell vizsgálnunk és kifejeznünk. „Amikor az ember a barlang falára egy állat sziluettjét legelőször föl­ rajzolta — írta egyik optimista krónikájában George Călinescu —, ezt azért tette, hogy mások lássák azt, amit ő látott. A művészet — nyelv, s ha az ember egyetlen példányban maradna fönn, nem lenne szüksége nyelvre. Fölösleges tehát ezek után még bizonyítani a művész elzárkó­ zásának és a művészet »tiszta« voltának abszurditását. A művész elzár­ kózása nagyon gyakran képmutatás, mert nem létezik egy sem, aki ne kívánná, hogy mind több társa előtt ismertté váljék" (Misiunea scriito­ rului. Contemporanul, 1962. 4). Ez volna tehát az érem másik oldala. Íróinknak külföldön is is­ mertté kellett válniok, ez pedig csak egy olyan irodalom felmutatásával volt lehetséges, amely problematikájában, művészi megoldásaiban túl­ mutat azon a szűk zónán, ahonnan ered. Az irodalomnak az egyetemes h u m á n u m nemzeti kifejezőjévé kellett válnia. A nagyszámú magas szin­ tű fordítás, melyet nálunk a két világháború között, de főleg azután ké­ szítettek, lehetővé teszi nemcsak az írók, hanem az olvasók számára is, hogy közel kerüljenek a világirodalom legérdekesebb problémáihoz, ele­ gendő hazai példával bírván ugyanakkor ahhoz, hogy az olvasók sorai­ ban kialakulhasson egy egészséges irodalmi ízlés. Minden kulturális és irodalmi-művészeti publikációnkban jelen van a külföldi irodalom, mint például a speciálisan ilyen profilú Secolul 20ben, és ez a tény életfontosságú probléma megoldását jelenti számunkra. Mert nem volt mindig olyan jól szervezett a könyvkiadás, mint ma. Gyakran részesültek előnyben másodrendű művek a jelentősebbek ká-

rára. Ezek a „technikai" kérdések megoldódtak. A könyvsorozatok: a Clasici ai literaturii universale, a Meridiane, mely előszeretettel közöl XX. századi írókat, a Biblioteca pentru toţi, a Teatru-sorozat, az Aventura-könyvek, számos monográfia külföldi szerzők tollából, egy tanul­ mány-sorozat, melyet hazai írók írnak a jelenkori világirodalom prob­ lémáiról, a Criterion-gyűjtemény, melynek célja a leglényegesebb aktuá­ lis áramlatokkal és esztétikai irányzatokkal foglalkozó szövegek közlése — mindezek széles látókört biztosítanak író és olvasó számára egyaránt. De hogy ne csak „elvileg" beszéljek, meg szeretnék állni — anélkül, hogy én akarjam most tisztázni a kérdést — azoknál a vitáknál, melyek az utóbbi időben a modern regény problémáit taglalták, és amelyek nemcsak Franciaország, hanem mindnyájunk „ügyévé" váltak. A mai regény azonban nem egyszerűsíthető le a francia új regényre, azaz nem ezzel kezdődött, és nem is fog befejeződni vele a műfaj története — ép­ pen ezért érdemes megfigyelni, hogyan tükröződtek az „új regénnyel" kapcsolatos útkeresések a hazai kortárs irodalomban, milyennek tűnik a román próza viszonya ezekhez a külföldi orientációkhoz, melyeket is­ mer és figyelemmel kísér. Vállalkozásom nem könnyű, de amint mond­ tam, nem akarok perdöntő lenni. Még az első világháború után, Proust regényei csodálókra és ragyo­ gó teoretikusokra találtak nálunk. Mi több, ezek a regények igen ked­ vezően hatottak egyes írókra, kiknek az analitikus próza iránti hajlama a prousti regényben a megfelelő kifejezési módra talált. Camil Petrescu, Hortensia Papadat-Bengescu magas szintet érnek el, de természetesen anélkül, hogy meghaladnák a mester példáját. Nem véletlenül beszé­ lek Proust kísérletéről. Mert ehhez a regénytípushoz tartozó müveket találunk utóbbi éveink irodalmi termésében is. A példát Nicolae Breban és Alexandra Ivasiuc regényei szolgáltatják, akik — noha közvetlen t u ­ domást is szereztek a prousti irodalomról — olyan megoldásokat válasz­ tottak, melyeknek román hagyományai vannak. Alkotásaikban m á r erő­ sen uralkodó a „nemzeti" tényező, mi több, ők ennek a tényezőnek a megújítói. Leginkább Ivasiuc Vestibul című regényére gondolok itt, mely­ ben jó adag egzisztencialista víziót is találunk. Íme, hogyan kapcsolód­ nak egymáshoz a dolgok olyan területeken is, ahol nem is sejtettünk párhuzamosságot. Ugyanígy történt Joyce, Kafka vagy Hemingway és Steinbeck prózájával is, melyeket sokat vitattak nálunk. A jóllakásig teoretizált és magyarázott francia új regény ugyancsak érdeklődést keltett. De, legalábbis mostanig, visszhang nélkül maradt. Szerintem ennek a magyarázata a pszichikai struktúra jellegében keres­ hető; a román írók inkább a sűrű, súlyos szubsztanciákat kedvelik, nem a látványos és kirívó tűzijátékokat. Ebben a vonatkozásban példa-értékű Liviu Rebreanu prózája. Ez a próza olyan, mint a tenger — mondja va­ lahol George Călinescu —, a belőle kimerített marék víz színtelen. De micsoda árnyalatokat kap a víz összességében! Rebreanunál is, ha egyet­ len mondatot emelünk ki, meglepődünk, hogy mennyire színtelen és sze­ mélytelen. De ha az egész müvet olvassuk, akkor a színek sohasem sejtett árnyalataiban gyönyörködhetünk. Ügy tűnik, hogy a francia új regény mindenekelőtt a kifejezés-formák területén kutat, új szavakat, új nyelvi formulákat keres még akkor is, ha a kifejezendő tartalom jellegtelen, hete­ rogén. Alain Robbe-Grillet a következőket mondja erről: „ . . . S z á m u n k r a

ma a forma a m ű igazi tartalma. Például egy regény esetében nem az, amit a m ű elmond, hanem az a mód, ahogyan azt elmondja." Azután Albert Camus Idegen című regényére utalva, hozzáteszi: „Különben azt hiszem, hogy a kezdet kezdete maga a forma. Hogy a művészi terv min­ denekelőtt a forma terve. Más szavakkal azt hiszem, hogy Albert Camus legelőször azt gondolta: »Írok egy regényt múlt idő első s z e m é l y b e n " (Romulus Vulpescu: Interviu cu Alain Robbe-Grillet. Secolul 20, 1967. 7). Nem kevés azoknak az alkotóknak a száma, akik magukévá tették ezt az álláspontot. Hogy ezeknek a törekvéseknek „saját pályán" sin­ csenek nagy jelentőségű megfelelői, azt bizonyítja Alain Bosquet egy megállapítása, aki a mai francia regény különböző kísérletezéseire utalva a következőket mondja: „Így fest tehát néhány azon technikai kísérletek közül, melyeket a francia regény tizenöt év óta elszenvedett. Egyik­ másikának megvan az a képessége, hogy fölfedjen egy gazdag fantáziát, a többiek azonban túlhaladottá válnak egy még radikálisabb paroxizmus érdekében. Jó ideig még egy, minden áron való újításokkal tele időszak­ ban maradunk, mintha mindegyik írónak a legelső mondat legelső sza­ vaival elismertté kellene válnia" (Alain Bosquet: Romanul francez, per­ spectivă — 66. Secolul 20, 1966. 12). Ezzel kapcsolatban — és itt be is zárom kitérőmet — eszembe jut Borisz Paszternaknak egy mély őszinteségű vallomása egyes írók azon törekvéseiről, hogy mindenáron újítók és főleg eredetiek legyenek: „ . . . O l y a n emberek, mint Andrej Belij, Hlebnyikov és mások, akik korán elpusztultak, haláluk előtt elmerültek va­ lamiféle új kifejezési eszközök keresésében, új nyelvet álmodtak s ennek a szótagjait, magán- és mássalhangzóit keresgélték. Sohasem értettem az ilyenfajta kereséseket. Véleményem szerint a legcsodálatraméltóbb fölfedezések akkor történnek, amikor a kifejezésre váró tartalom nem ad lehetőséget a művésznek arra, hogy még meditál­ jon, és akkor ő sietve kiejti a szót a régi nyelven anélkül, hogy számot vetne azzal, új-e ez a szó vagy régi" (Boris Pasternak: Sora mea viaţa. Pagini dintr-o autobiografie. Secolul 20. 1967. 7). Nincs szándékomban, hogy itt és most valamiféle következtetéseket vonjak le a francia új regény sorsát illetően. Csupán, ezekre a kísérle­ tekre irányítva a figyelmet, egy — minden célzatosságtól és érték sze­ rinti besorolástól mentes — párhuzamot vonva, azt szeretném érzékel­ tetni, mennyire az eddig ismeretlen, új tartalmak kifejezésére irányul hazai epikánk minden keresése. Sokszor esett szó arról, hogy prózánkat megfertőzte a közhelyek epikájának szándékosan banális szimbolizmusa. Legtöbb esetben Hemingway-re utaltak ezek a megállapítások. Ez csak részben igaz, mert a szóban forgó prózaírók a Hemingway-prózából nem a lexikális külsőségeket vették át, hanem az élet művészi kifejezésének egy lehetőségét. Végül is, ahogyan szélesedett a lenyűgöző egyéniségek művészetével való megismerkedés lehetősége, mindegyre akadt számos fiatal, aki verset, prózát kezdett írni „á la . . . " . Így jártunk Steinbeckkel, Salinger-vel, Kafkával, Ionescóval. És nem lesz valami nagy csoda, ha nemsokára ugyanígy járunk Joyce-szal, K n u t Hamsunnal, Nossackkal, akik most jelennek meg első ízben románul, és így sokan csak most fedezik fel őket (Amerika elkésett felfedezői). De hát az isten szerelméért, ezek is csupán divatok, és nem ezek teszik az irodalmat.

Annyit beszéltek nálunk az abszurd irodalomról és ezzel kapcsolat­ ban Kafkáról, hogy reggelre meg is született néhány tucat Kafka-utánzó prózaíró, akik aztán ki is múltak a „titok" megfejtésével, azaz abban a pillanatban, amikor kiderült, hogy az abszurdon kívül másvalaminek is lennie kell a műben, s ez a valami nem egyéb, mint az, amit mi tarta­ lomnak szoktunk nevezni. Megmaradt azonban egy Kafka-félelem, mely­ nek értelmes vagy értelmetlen jelei állandóan felvillantak. Vasile Rebreanu rövidlélegzetű prózáit például lejáratták, Kafka-utánzatoknak n e ­ vezték, mert van bennük egy bizonyos abszurd természetű szimbolizmus. Mennyire hamis és ártalmas lehet az ilyenfajta megállapítás! Ugyanis ezeknek a ráolvasásoknak (vagy inkább prózaverseknek) az élő megfe­ lelőit megtaláljuk a román folklórban. Hogy mostmár a „papírravetés" a kafkai eljárást juttatja eszünkbe, ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy ezzel a ráolvasó eljárással kitűnően kifejezhető egy bizonyos — szerve­ sen nemzeti — tartalom. Ez ugyanaz, amit Camil Petrescu is megtett, és nemrég Nicolae Breban is, megtalálva önmaga kifejezésének lehetőségét a prousti víziókban. A Călăul cel bun című Vasile Rebreanu-regény ki­ mondottan a román mese elbeszélés-módját követi, tiszta és mély tartal­ mat közöl, túl minden erőszakolt formaújításon. Mai prózánk további fejlődése az értékes nemzeti hagyományok foly­ tatását jelenti, valamint az érzékeny antennákkal való állandó tájéko­ zódást, és mindannak a befogadását, ami új és életképes. Mert ez a ma­ gyarázata olyan prózaíróink kiteljesedésének is, mint Marin Preda, Eugen Barbu, Zaharia Stancu, D. R. Popescu vagy Ştefan Bănulescu; akiknek a művészetét külföldön is értékelik, mert sűrített és mély nemzeti tartal­ mat fejeznek ki modern formában, mert nyílt bátorsággal taglalják mai emberi valóságunk égető kérdéseit.

DÁVID GYULA

Lehetőségeink az összehasonlító irodalomtudományban

Nem egyszerűen az irodalmi divat, hanem a jelenségek magasabb szintézisbe foglalásának napjainkban megnyilvánuló általános igénye az, ami az utóbbi időkben egyre növekvő érdeklődés tárgyává teszi az iro­ dalomtudomány egy viszonylag nem is olyan régi ágát, az összehasonlító irodalomtörténetet. Hazai viszonylatban is megnyilvánuló jelenségről van szó, amely egyrészt abban jut kifejezésre, hogy e tudományág fejlődé­ sét jelző eseményekre (konferenciák, kongresszusok, viták) a szakembe­ reken kívül általában az irodalom dolgai iránt érdeklődő szélesebb körök is felfigyelnek, másrészt abban, hogy az irodalomtörténetírásban — rész­ lettanulmányokban és összefoglaló jellegű müvekben egyaránt — egyre tudatosabban jelentkezik az összehasonlító irodalomtudomány alapjául szolgáló elv fontosságának a felismerése. Nem is beszélve az egyre nö­ vekvő számú, kifejezetten összehasonlító irodalomtörténeti tárgyú tanul-

mányokról; a nemzeti irodalom tárgykörébe eső jelenségeket, írói élet­ műveket is egyre inkább igyekeznek a kutatók az egyetemes irodalmi jelenségekhez mérni, sajátosságaikat egy nagyobb jelenségkomplexumra is kitekintve vizsgálni. E viszonylag új, bár nem éppen mai keletkezésű tudományág szüle­ tése a polgári átalakulással együttjáró egyetemesebb emberi látókörre törekvés egyik jelensége volt. A „világirodalom" goethei megfogalmazása, igaz, megelőzte néhány évtizeddel magának az irodalomtudományi ág­ nak a születését, de lényegében mindkettő kifejezője volt a feudális, r e ­ gionális elzárkózottság szertefoszlásának, az egész emberiséget átfogni, igényelő polgári világszemléletnek. Az irodalmi jelenségek nyelvi h a t á ­ rokon túli kapcsolatai persze lényegében egyidősek magával az iroda­ lommal, de ez összefüggések és kapcsolatok irodalomtörténeti vizsgálata, tudatosítása alig százegynéhány éves. Ki kellett alakulniok a nemzeti kultúráknak, végbe kellett mennie a differenciálódás folyamatának ah­ hoz, hogy az irodalomtudomány céltudatosan forduljon — mintegy a kizárólagosságot és elkülönülést hirdető nacionalizmus ellenhatásaként — az egyetemes irodalomnak ama jelenségei, csomópontjai felé, amelyek e — már virágzó — nemzeti kultúrákat összekapcsolják, értékeiket bele­ helyezik az emberi kultúra egyetemes összefüggéseibe. Ez a térhódítás tulajdonképpen sokkal szélesebb rétegekben is vég­ bement. Maga az irodalom egy-egy nép mind szélesebb rétegeit hódí­ totta meg, s míg korábban, a latinnyelvűség századaiban természetszerű jelenség volt a humanista kultúra egyetemessége, a nemzeti nyelvek tér­ hódításával az egyetemesség-igény új módon nyilvánult meg: az olvasó­ tábor nem csupán saját nemzeti irodalmának közönségévé sorakozott fel, hanem magáévá kívánta tenni — most már fordításokon keresztül — saját kora és a múlt egyetemes irodalmi értékeit is. Az egyes eszmei­ művészi irányzatok — különösen a nemzeti irodalom zsenge korában — a külföld alkotásaival vívták meg a maguk harcát, s az olvasó mind ezeknek, mind amazoknak a müveit kereste, rajongott értük, olyanynyira, hogy tudatában a hazai és világirodalmi nevek elválaszthatat­ lanul összekapcsolódtak, még mielőtt az irodalomtudomány e kapcsola­ tok tudományos vizsgálatára részleteiben vállalkozott volna. Az irodalmi tudat táguló körei különös, de a nacionalizmus korát ismerve nagyon is érthető módon, legutoljára érték el közvetlen környe­ zetünket. Nálunk az olvasót, tömegméretekben, lényegében a szocializ­ mus ismertette meg az együttélő és szomszédos népek kultúrájával, iro­ dalmával, korrigálva a korábban esetleg körvonalazódó téves képet, ki­ egészítve a hatalmas hiányokat. A román, cseh, szlovák, jugoszláv iro­ dalmak átfogó képét magyarul a felszabadulás utáni évtizedeknek kö­ szönhetjük, s e folyamat méreteit talán az érzékelteti a legjobban, hogy az utóbbi években magyar nyelven már több kelet-európai nép irodalom­ történetének megjelenése is elkövetkezett.* Ugyanezt az utat járta meg maga az összehasonlító irodalomtudo­ mány is. A nemzeti és az egyetemes kultúra dialektikus összefüggései* K o v á c s E n d r e : A lengyel i r o d a l o m t ö r t é n e t e (1960). Pálffy E n d r e : A r o m á n i r o d a l o m t ö r t é n e t e (1961), Sziklay László: A szlovák i r o d a l o m t ö r t é n e t e (1962), C s u k a Z o l t á n : A jugoszláv n é p e k i r o d a l m á n a k t ö r é n e t e (1963), S z a l a t n a i Rezső: A cseh iro­ d a l o m t ö r t é n e t e (1964), S z a l a t n a i Rezső: A szlovák i r o d a l o m t ö r t é n e t e (1964), J u ­ hász P é t e r — S i p o s I s t v á n : A b o l g á r i r o d a l o m t ö r t é n e t e (1966).

nek felismerése szükségszerű feltétele volt annak, hogy területei újra­ körvonalazódjanak, hogy az összehasonlító irodalomtörténeti vizsgáló­ dásban az egyes irodalmak ne a nyelvüket beszélők száma szerint, hanem ama döntő kritérium szerint foglalják el helyüket, hogy mennyire és milyen módon sikerült az egyetemes irodalom nagy áramához a maguk egyéniségével hozzájárulni, hogy miként sikerült az egyetemes irodalmi fejlődéssel kapcsolatban kibontakozva új meg új minőségi szinteken fe­ jezni ki saját nemzeti egyéniségüket. A kelet-európai irodalmak számára ezenkívül van ennek a vizsgá­ lódásnak egy közvetlenebb, a tudományos értéken túlmutató jelentősége is: egymás múltjának — az irodalmon keresztül — alaposabb és igazabb megismerésére nevel. Az összehasonlító irodalomtudomány iránti érdek­ lődés így annak mértéke is, hogy mennyire tudatosan és felelősen m ű ­ veli az irodalom a maga feladatát a népek kölcsönös megismerésének, megértésének és megbecsülésének útján. Mi a magyar irodalom helyzete ebben az egyetemes irodalmi össze­ függésben? A magyar irodalom és a nagy európai irodalmak kapcsolataival s azok kutatásával nem kell részletesebben foglalkoznunk. Ismert tény, hogy e kapcsolatok vizsgálata, az ösztönzések, rokonvonások feltárása nélkül jóformán egyetlen korszakához, egyetlen jelenségéhez sem lehet közeledni, egyetlen jelentős írói életművet sem lehet csak önmagából, a magyar irodalomra leszűkített szemlélettel megmagyarázni. Szeretnénk viszont utalni a jelenség másik oldalára, általában a „kis" irodalmakkal való kapcsolatok összehasonlító vizsgálatának jelentőségére a „nagy" iro­ dalmak oldaláról nézve. „A legjellemzőbb műveket — szögezte le m á r néhány évtizeddel ezelőtt az összehasonlító irodalomtudomány nagyte­ kintélyű tudósa, Paul van Tieghem — nem kell csupán a vezető irodal­ makban keresnünk, hanem szemügyre kell vennünk azokat is, amelyek­ nek ragyogása mérsékeltebb volt. Döntő tény ez, és nagy fontosságot tulajdonít neki az általános irodalomtörténet, azért, hogy a kép, amelyet ad, minél teljesebb legyen. Semmi sem lehet tanulságosabb, mint h a Belgiumban, Svájcban, a holland, a magyar vagy a svéd irodalomban találjuk fel azokat a tendenciákat, amelyek a nagyon nagy népek iro­ dalmából legfeljebb csak egyik-másiknál fedezhetők fel. Látókörünk e k i ­ szélesítésével a tényeket jobban megérthetjük, az egyes árnyalatokat v i ­ lágosabban láthatjuk" (Literatura comparată. 1967. 166). S ha a „vezető irodalmak" bizonyos jelenségeinek tisztázásához szük­ séges ez az összehasonlító művelet, a „mérsékeltebb ragyogású" irodal­ m a k számára annak eredményei nélkülözhetetlenek saját egyéniségének meghatározása szempontjából is. Az egyetemes irodalom egyik vagy m á ­ sik áramlata ugyanis nem puszta tükörképet hoz létre a mi „mérsékel­ tebb ragyogású" irodalmainkban, hanem azok mindegyike egyéni arcula­ tot kap, s az áthasonító folyamat — valamint az annak eredményeként létrejött egyedi képlet — minden egyes esetben a nemzeti irodalom egyé­ niségének lényegi vonásait gazdagítja. Ebben az összefüggésben hangsú­ lyozza Alexandru Dima egyik, épp a román irodalom nemzeti jellegét vizsgáló tanulmányában, összegezésként: „Nyilvánvaló, hogy az emlí­ tettek közül egyes vonások megtalálhatók más népek irodalmában is, ezért szükség van arra, hogy az összehasonlító módszer széles körű a l -

kalmazása révén elvégezzük az individualizálás műveletét, a szomszé­ dos népek irodalmától való elkülönítést éppen úgy, mint a távolabbiakétól, különösen a latin népekétől. Ezáltal újabb árnyalatok és hangsúlyok válnak megjelölhetővé, s ezekkel még jobban körülírható nemzeti sajá­ t o s s á g u n k . . . Csak az összehasonlító módszer kitartó és következetes al­ kalmazásával lehet meghatározni valamely irodalom saját vonásait" (Con­ ceptul de literatură universală şi comparată, 1967. 208). A magyar irodalom történelmi és földrajzi helyzeténél fogva évszá­ zados kapcsolatban állott a román, a szlovák, a cseh, a szerb-horvát — sőt a lengyel és a bolgár — irodalommal. Ezt a kapcsolatot még erősí­ tette és még sokrétűbbé tette az a tény, hogy közös államkeretben élve, immár fél évszázados hagyományra visszatekintő romániai, csehszlová­ kiai és jugoszláviai magyar irodalom alakult ki, amelynek írói, költői nem csupán és nem egyszerűen csak tolmácsolói lettek magyar nyelven a román, a cseh, a szlovák, a délszláv népek irodalmának, hanem ugyan­ akkor szerves részeivé váltak az egész romániai, csehszlovákiai, jugoszlá­ viai irodalomnak is. Igen messze vezetne annak elemzése, hogy ez a hely­ zet mennyire és milyen irányban formálta a romániai, a csehszlovákiai vagy a jugoszláviai magyar irodalmat. Az irodalomtudománynak viszont, ebből a helyzetből következően, sajátos feladata e kapcsolatok tudomá­ nyos feltárása, formáinak elemzése, mégpedig konkrétan, az adott iro­ dalmak kétoldali kapcsolataiban. A kialakuló szocialista kultúra a romá­ niai magyar irodalom esetében nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is teszi a felszabadulás előtti évtizedek úttörő kezdeményezéseinek vagy egyéni és szórványos vállalkozásainak folytatását, eredményeinek n a p ­ jaink irodalomkutató munkájába való beillesztését. A kelet-európai irodalomtudományban ez a fajta tudományos munka sohasem volt puszta érdeklődés vagy kuriózumkeresés. Azok az írók, iro­ dalmárok, akik a múltban egymás értékeit ismertették, fordították, vagy akik az irodalmi kapcsolatokat, közös vonásokat tárták fel, valójában a népeinket elválasztó és szembeállító nemzeti gyűlölködés és sovinizmus ellen foglaltak állást. Soraikban vannak nagy nevek, s vannak olyanok is, akik saját irodalmuk történetében csak szerényebb helyet foglaltak el. Kapcsolataink történetének területén emlékük és m ű v ü k felelevení­ tésre, megbecsülésre vár. A hazai magyar irodalomtörténészek munkakörét, kutatási területét a tudományos kutatáshoz szükséges és elengedhetetlen feltételek szab­ ják ki. A magyar és a román irodalom kapcsolatainak, párhuzamainak kutatása az a terület, amelyen számunkra a legkedvezőbb kutatási körül­ ményekhez szükséges dokumentációs lehetőségek adva vannak — olyan lehetőségek, amelyek külföldi kutató számára csak nagy nehézséggel és hézagosan pótolhatók —, megvan a nyelv és az irodalom alapos ismere­ tének lehetősége is, valamint a román kutatókkal való közvetlen és gyü­ mölcsöző együttműködés adottsága. Mindezek birtokában a román—ma­ gyar irodalmi kapcsolatok vizsgálatának területén a hazai kutatóké a döntő szó. Természetesen ez a munka nem lehet eredményes anélkül, hogy ne ismernők a magyar és a román összehasonlító irodalomtudo­ mány olyan eredményeit, amelyek a magyar és a román irodalom világ­ irodalmi összefüggéseit kutatják. Nem mondhatunk le azoknak a tudomá­ nyos eredményeknek az ismeretéről, amelyek a más kelet-európai népek

irodalmával való kapcsolatokat tárják fel, amelyek az egyetemes iro­ dalmi fejlődés egy-egy vonatkozását, jelenségét más kelet-európai irodal­ mak részletekbe menő összehasonlító vizsgálata alapján elemzik.* Az összehasonlító irodalomtörténetírás a jelenségek rendkívül sok formáját öleli fel, s ennélfogva témái, területei is sokfélék lehetnek. Kö­ vetkező számbavételük célja éppen ezért korántsem lehet a teljesség, ha­ nem néhány terület vizsgálata csupán, az eredmények további haszno­ sítása érdekében. A legkedveltebb s eddig a kutatás feltételei számára adott feltételek miatt is leginkább müveit téma: egy-egy író müvének végigkísérése, ma­ gyar íróké a román, román íróké a magyar irodalomban. Nyilvánvaló, érdekes felelni arra a kérdésre is: kik és mikor fordították, milyen m ü ­ vein keresztül ismertették meg románul Petőfit, Aranyt, Adyt, magyarul Eminescut, Sadoveanut, Rebreanut, Arghezit? Az ilyen — sokszor nem kevés fáradsággal készült — áttekintések létjogosultsága, különösen Do­ mokos Sámuel bibliográfiájának elkészültéig (s a magyar irodalom ro­ mán nyelvű útját illetően az igen szükséges iker-kötet megjelenéséig) érthető volt, megjelenésük, még kritikailag megállapított fogyatékossá­ gaik ellenére is, hasznos volt. De a kutatónak egyre inkább feleletet kell adnia valamely író megtett útjával kapcsolatban is a további kérdésekre, a jelenség mögött fel kell tárnia az elterjedtség, az érdeklődés (vagy ér­ dektelenség) mélyebben fekvő okait, s a vizsgálódásnak sokszor túl kell lépnie magának az adott írónak a problematikáján, hiszen az összefüggé­ sek a két irodalom kapcsolatainak, párhuzamosságainak mélyebb réte­ geibe is elvezetnek. Petőfi román fordítói között például nem véletlenül találkozunk Şt. O. Iosif nevével, aki Petőfi népi t á j - és életképeire saját költészetének rokonságánál fogva tud olyan érzékenyen reagálni, vagy Octavian Gogával, akit a nemzeti jogokért vívott harc közepette a magyar költő forradalmisága ihlet meg. Arany János útját követve is megtalál­ j u k az okait annak, hogy nagyobb számú román fordítása épp a két világháború között jelentkezik, mégpedig annak a Teodor Murăşanunak a köréből, aki Pagini literare címmel Tordán a magyar irodalom iránt is érdeklődő, azt közvetítő lapot ad ki, s e lap írói között egy haladó tartalmú, sovinizmussal szembeszegülő népiesség (a „populizmus") meg­ teremtésén fáradozik. Ugyancsak ebbe a tématípusba sorolhatnók az olyan tanulmányokat is, amelyek — mint A. P. Todornak a felszabadulás előtti években megjelent tanulmánya (Jósika Miklós és a románság) — egy író müvét a másik nép abban tükröződő képe alapján vizsgálják. Mind a magyar, mind a román irodalom témák sorát kínálja ebben a vonat­ kozásban. Érdekes, a magyar és román irodalom további összefüggéseire m u ­ tató lehet az olyan tanulmány, amelynek szerzője azon írók, költők össze­ vetésére vállalkozik, akik között semmi kapcsolat nem volt, de akiknek müve a hasonló fejlődési körülmények következtében számos rokonvo­ nást mutat. Az eszmei és tematikai rokonság, adott írók esetében, koruk * T u d o r V i a n u , Al. Dima, N. I. P o p a és L i v i u R u s u m e l l e t t számos, a fiata­ labb nemzedékhez tartozó r o m á n irodalomtörténész tanulmányai jelennek meg a S t u d i i şi cercetări de teorie şi istorie l i t e r a r ă , a L i m b a şi l i t e r a t u r a , a R o m a n o slavica, a Secolul 20 h a s á b j a i n . M a g y a r v o n a t k o z á s b a n itt a T a n u l m á n y o k a c s e h ­ s z l o v á k — m a g y a r i r o d a l m i k a p c s o l a t o k t ö r t é n e t é b ő l c í m ű k ö t e t r e (Budapest, 1965) utalnánk.

társadalmi-történelmi problémáinak közösségére s megválaszolásuk azo­ nos módjára vezet, a művészi eszközök és eljárások rokonsága pedig m ű ­ vészetük közös vagy rokon forrásvidékeire, lehetőséget adva ugyanakkor egyéniségük még gazdagabb elemzésére. Arany János és George Coşbuc kapcsolatát az irodalomtörténet nem tudja kimutatni. Aranynak voltak román költő-ismerősei, valószínűleg tudott románul, s ismerte is a román népköltészetet. Coşbuc diákként ismerkedett meg a magyar irodalommal, fordított is Petőfitől. Arannyal való összevetése mégis számos értékes megállapítást kínál a két költő korát, a néphez való viszonyukat, irodalmi nézeteiket, egyéniségüket, irodalmi érdeklődésüket illetően. Hasonlókép­ pen semmiféle személyes kapcsolat nem volt Titu Maiorescu és Gyulai Pál között. A két irodalom múlt századi nagy kritikusának életművét összevető Pálffy Endre azonban a Filológiai Közlönyben megjelent ta­ nulmányában olyan hasonlóságokat hoz felszínre, amelyek nem lehetnek véletlenek, amelyek a forradalom utáni korszak román és magyar való­ ságában gyökereznek, bár a maguk harcát sok tekintetben más-más fegy­ verekkel vívják meg. A rokonságot sok esetben nem a jelenségek azonos­ sága, hanem eltérő jelenségek fejlődéstörténeti funkciójának közössége vagy rokonsága adja, s az ilyen, különbségekben mutatkozó azonosságok, miközben egyrészt közelebb visznek az irodalmi folyamat jelenségeinek megértéséhez, nemhogy szétválasztó, hanem ellenkezőleg, összekötő kap­ csok lehetnek a két irodalom között. Különösen fontos az összehasonlító vizsgálat az irodalmi áramlatok, irányzatok tanulmányozásában. A nagy európai áramlatoktól eltérően viszont több kelet-európai irodalom fejlődéséhez hasonló módon, az ottani jelenségek nálunk viszonylagos lemaradással, időbeni eltolódással jelent­ keznek, s ugyanakkor a hazai feltételek között tartalmukban, tendenciá­ jukban is módosulást szenvednek. A nemzeti és állami függetlenség hiá­ nyának következménye volt az irodalomnak ez a lemaradása, bizonyos korszakok teljes kiesése vagy átalakulása. A X—XIII. században virágzó bolgár egyházi irodalomra az öt évszázados török hódoltság következik, a magasabb művelődés teljes megbénításával. A szerb-horvát és a román irodalomban a török uralom szintén érezteti hatását, s az már közös sajátság, hogy ezekben az évszázadokban a teljesen hiányzó vagy alig lélegző írott irodalom következtében a népköltészet válik a nemzeti és társadalmi törekvések kifejezőjévé, a török hatalom hanyatlása után pe­ dig az írott irodalom, a müköltészet — Nyugaton ismeretlen mérvű — ihletőjévé. Ebben a nemzeti ébredési időszakban különben átfogalmazód­ nak a polgári átalakulás politikai és irodalmi jelszavai is, mégpedig rend­ kívül sok rokonvonást mutatva, s e vonások tanulmányozása annál is inkább figyelmet érdemel, mert azok a kiéleződő nemzeti ellentétek kö­ zött is megannyi szállal kapcsolják össze a kelet-európai irodalmakat. Az ilyen típusú tanulmányokhoz már fokozottabb mértékben szükséges az egész kelet-európai komplexum irodalmi fejlődésképének ismerete, de az egyes korszakok, irányzatok román és magyar irodalmának külön össze­ vetése a nagyobb szintézisek számára épp a konkrét elemzés miatt lehet értékes. A polgári nacionalizmus korában különösen figyelemre méltók azok a törekvések, amelyek épp e történelmi közösség, valamint az elnyomás elleni közös harc szükségességének felismerésével, tudatosan és tervsze-

rűen keresték a kapcsolatot a szomszédos és együttélő népek más nemze­ tiségű haladó erőivel. E kapcsolatkeresés fontos területe az irodalom volt, itt találkoztak sokszor azok is, akiket bizonyos pártpolitikai meggyőző­ dések elválasztottak, vagy szembeállítottak egymással. Művük a polgári forradalmi demokraták elvein épült tovább, s a századfordulótól teljes következetességgel a munkásmozgalom proletár internacionalizmusában kapott szilárd támasztékot, a szocializmusért való harc nemzetközi össze­ függésrendszerében. Az irodalmi kapcsolatok, párhuzamok összehasonlító kutatása éppen ezért nem választható el az egyes korszakok politikai történetének vizsgálatától, s még ha e kérdések megoldása nem is az irodalomkutatás feladata, az irodalomtörténet körébe eső tények és képletek vizsgálatával annak értékes és hasznos segítője lehet. Ezen a valóságtalajon találkozik az irodalomkutató, sajátos funkció­ váltáson átment formában, az egyetemes irodalomtörténet nem egy nagy irányzatával, tendenciájával. Csak néhány találomra kiragadott példát szeretnénk említeni, a vázlatosság tudatában. A népiesség például Nyu­ gaton a romantika mellékhajtásaként jelentkezik. Innen indul ki a kelet­ európai irodalmakban is, csakhogy itt az irodalom-teremtés folyamatának egyik kulcsává válik: önállósulva, mint a magyar vagy részben a szerb­ horvát irodalomban a múlt század derekán; egy sajátosan színezett n e m ­ zeti romantika keretében maradva, mint a cseh és a szlovák irodalomban; vagy annak különösen egyéni színezetet adva s végül is önállósulva, mint a román irodalomban (Alecsandri és Eminescu után Coşbuc, Creangă, majd a századforduló utáni népiesség). Ez a népi ihletés pedig — amely­ nek potenciális tartalmaira előbb már utaltunk — olyan erejű, hogy n e m ­ csak a nemzeti irodalmak megteremtését vagy újrateremtését eredmé­ nyezi, hanem világirodalmi mértékkel mérhető és sajátos költőegyéni­ ségeket teremt. A népiesség korát és jelenségeit vizsgálva a magyar és román irodalomban, a kutató számos hasonlósággal, rokonvonással, sőt azonossággal találkozik, nem is beszélve arról, hogy a múlt századi er­ délyi román irodalom a két korszak között a tényleges közvetítő szere­ pét is játssza. A kapcsolat gyökerei mindenesetre mélyebbek, s azok vizs­ gálata során fény derül a két népiesség rokon eredőire a hazai társa­ dalom valóságában és az egész nemzedék előtt álló feladatokban, fel­ színre kerülnek az európai népies érdeklődés felé vezető közös szálaik, kapcsolataik a 48-as nemzedék forradalmi ideológiájával. Ugyanilyen rokon-vonások fedezhetők fel a román és a magyar iro­ dalom modern irodalmi irányzatai között is. Közös, hogy a modern t ö ­ rekvéseknek itt is, ott is meg kell vívniok a maguk elkeseredett harcát az irodalmi konzervativizmus, sőt a román irodalomban a sămănătorizmus ellen is, eltérően például a szlovák irodalomtól, ahol — lévén, hogy a szlovák társadalmon belül a nemzeti elnyomatás következtében nem fejlődik ki olyan mértékben a belső osztálytagozódás — a modernek a nemzeti-romantikus irodalom folytatóiként állnak sorompóba, s azok jó­ akaratú támogatását is élvezik (lásd Csukás István A Nyugat lírikusai és a modern szlovák Ura című tanulmányát). A magyar és román irodalom modern törekvéseit vizsgálva személyes kapcsolatokról is tudunk (Emil Isac viszonya a Nyugat köréhez), a modern magyar irodalom, elsősor­ ban Ady, 1909-től kezdve m á r románul is megszólal, az első világháború után pedig igen hamar, mindkét részről egymást követik a fordítások

(Iustin Ilieşu kötetében Babits és Kosztolányi mellett Oláh Gábor és Szép Ernő, az Adevărul literar şi artistic 1922—23-as évfolyamaiban Ba­ bits mellett Krúdy és Karinthy is, magyarul pedig Keresztúry Sándor 1922-ben és Fekete Tivadar 1924-ben megjelent fordításgyűjteményei mellett Franyó Zoltán, Áprily Lajos, Révai Károly, Szemlér Ferenc, Dsida Jenő, Gáldi László, Salamon Ernő és mások mutatják be Arghezi, Bacovia, Blaga, Eftimiu, Macedonski, Minulescu, Isac, Pillat költeményeit). Ezek a kapcsolatok még mélyebb összefüggések felé vezetnek. A m o ­ dern román irodalom tolmácsolói közül sokan a modern magyar költő­ nemzedék legkiválóbbjai, s így a fordítás és közvetítés nemcsak ebben a kézenfekvő formában vizsgálható, hanem mint a két irodalom modern írónemzedékének közelítője is. Olyan jelenségekről van szó, amelyek m á r az eredeti alkotásokat termékenyítik, hiszen maga a két világháború közötti romániai magyar irodalom a romániai valóság talaján, a román kultúrával való szoros kapcsolatban formálódott, magával hozva ugyan­ akkor a maga irodalmi hagyományait, a magyar vers és a magyar próza évszázados örökségét. A romániai magyar irodalom ötven évének egyik izgalmas kérdése lenne ennek a kölcsönhatásnak az elemzése s annak fel­ tárása: mit hasznosított az elmúlt évtizedek szoros kapcsolataiból, hogyan épültek bele ennek a kapcsolatnak a művészi summái a magyar iroda­ lom egészébe. Az összehasonlító vizsgálódás eredményei nem lebecsülendők eszté­ tikai, irodalomelméleti vonatkozásaikban sem. Minden áramlat irodal­ monként más és más arculattal, egyéni jegyekkel felruházottan jelent­ kezik, a kapott ösztönzéseket saját irodalmi örökségének megfelelően és saját társadalmi-történelmi valóságának szükségletére formálja, s e vál­ tozó képmások vizsgálata nemcsak azért fontos, mert feltárja a nemzeti hagyomány áthasonító erejét, nemcsak azért, mert segít megközelíteni saját egyéniségének pontosabb meghatározását, hanem azért is, mert egyetemes irodalmi vonatkozásban lehetővé teszi az egyes jelenségek árnyaltabb meghatározását. Néhány évvel ezelőtt Tudor Vianu erre a vonatkozásra is kitért az irodalmi fogalmak kialakulásáról és átalakulá­ sáról írott érdekes tanulmányában, s újabban Adrian Marino tanulmánya az irodalmi avantgardról (laşul literar, 1967. 7—8.) konkrét példát is szolgáltatott rá, felmérve az avantgard világirodalmi sokoldalúságát. Ugyanez vonatkozik a műfajok, versformák összehasonlító vizsgálatára is, s ezen a téren a magyar és a román irodalom összehasonlítója szá­ mos adalékkal gazdagíthatja a képet. (Gáldi Lászlónak a román verstör­ ténet korszakairól írott összefoglaló tanulmánya rendkívül gazdag az ilyen vonatkozású megfigyelésekben.) Maguk az irodalmi jelenségek sokrétűségükkel a vizsgálódást is rendkívül sokrétűvé teszik. Még egy egyszerű, csak egy író külföldi sike­ rét végigkísérő tanulmány is mellékproblémák sorát veti fel, az átfo­ góbb összehasonlító vizsgálat pedig nem nélkülözheti a szerteágazó ku­ tatásokat, ha nem is a Sőtér István felvázolta komplex összehasonlító kutatás kereteiig menően (mennyi részletproblémát kell addig csupán egy irodalom összefüggéseiben tisztázni), de legalább a vizsgált jelen­ séghez tartozó összefüggések felgöngyölítésének igényével.

*

Problémákat felvetni, feladatokat körvonalazni, általános és általá­ nosságokba vesző képet adni az összehasonlító irodalomtörténetről, fel­ adatairól és lehetőségeiről, mindez talán nem is olyan nehéz dolog. A kutatásnak azonban, amíg az összképhez eljut, a részlettanulmányok so­ rát kell elvégeznie, és szintéziseiben konkrét anyagra kell támaszkodnia, hiszen megállapításai csak így válnak hitelt érdemlő és a továbbiakban valóban hasznosítható eredményekké. Mindössze kísérletet tettünk ezzel a valóban időszerű tudományággal kapcsolatban néhány részletmegfi­ gyelés, egyéni eredmény továbbgondolására, összefüggésének keresésére. Kutatókra és talán nemzedékekre van szükség, amíg a kép minden rész­ letében hitelt érdemlően összeáll, de saját területünkön a lehetőségek adva vannak, s a mi munkánkat nekünk magunknak kell elvégeznünk.

CSEHI GYULA

A harmadik orosz

óriás

1911-ben Makszim Gorkij cikket írt a párizsi La Revue című folyó­ iratnak. Rövid vallomást arról, hogy miért csodálja Balzacot. Csodálata Balzac iránt mély és őszinte volt; alapos ismereten: Balzac egész oroszra fordított művének ismételt olvasásán alapult. De cikkének az orosz proletáríró irodalmon kívüli feladatot is szánt. Mint az 1905-ös forradalom nem hivatalos követe diplomáciai missziót teljesített: 1789 és 1871 Fran­ ciaországát, a jakobinusok és a kommünárok Franciaországát kellett moz­ gósítania a bankok és a pénzes harisnyák Franciaországa ellen, amely aranyfrank milliárdokkal támogatta szövetségesét, a forradalmak meg­ tépázta cári Oroszországot. A „rend és nyugalom" helyreállításához a klasszikus eszközök — a börtön, száműzetés, akasztófa és a fekete szá­ zak — mellett a cárnak francia kölcsönökre is szüksége volt. „Shakespeare, Balzac, Tolsztoj — számomra három emlékmű, amelyet az emberiség emelt önmagának" — írja cikkében Gorkij. „Balzac nélkül kevésbé érteném Franciaországot, azt az országot, amely mindig és ma is az emberiség élén haladt és halad, amely hol egyik, hol másik területen mindig az alkotás új formáit, új életformákat dolgozott ki. Szégyent hoz­ nak rá a bankárok — erről már kellett egyszer szólanom, és ez ebben az általam szeretett országban érthetetlen és engem közömbösen hagyó felháborodást váltott ki. Azonban a francia tőzsde kultúraellenes és em­ berellenes tevékenysége, amely gáncsot vet az orosz népnek a szabad­ ság felé vezető útján — ez a tevékenység, tudom, soha el nem homályo­ síthatja az olyan nevek, mint Hugo, Balzac nevének tiszta sugárzását, akik Franciaországnak, a nagy tettek és a nagy nevek országának igazi fiai. Nem mérhetem fel, nem tudom, hogy mit köszönhetek személyesen Balzacnak, de az, hogy általános hatása az orosz irodalomra jelentős volt, kétségtelen. Erről egyszer Tolsztoj is tanúskodott. Megkérdezte tőlem: — Kitől olvas a legtöbbet? Megmondtam. — Helyes. De olvassa többet a franciákat. Balzacot, akitől valaha mindenki írni tanult, olvassa Stendhalt, Flaubert-t, Maupassant-t. Tud­ nak írni, csodálatosan fejlett a formaérzékük és az a képességük, hogy a tar-

talmat sűrítsék. Csak Dickenst és talán Thackeray-t lehet egysorba ál­ lítani velük. Ha nem olvastam volna Stendhal Pármai Certozáját, nem lettem volna képes arra, hogy megírjam a Háború és béke csatajeleneteit." Így rótta le Gorkij a hála adóját, Tolsztoj üzenetét is közvetítve a francia irodalom óriásainak. Elégséges azonban bármelyik XX. századi irodalomtörténetet kézbe venni, bármelyik nagy író vallomásait olvasni, és kitűnik az, hogy a múlt század közepétől kezdve, amely nagyjában a nyugati realizmus fejlődé­ sének csúcspontját jelzi, új folyamatok jelentkeztek. Előbb az európai, majd az Európán kívüli irodalmaknak is nagy, szívesen vallott s vállalt adóssága gyülemlett fel a két orosz óriás: Tolsztoj és Dosztojevszkij iránt. A XIX. század vége felé Melchior de Vogüé könyve az orosz regény­ ről felhívta Nyugat figyelmét Gogolra, Tolsztojra, Dosztojevszkijre és tár­ saikra, akiket párizsi éveiben Turgenyev is népszerűsített. Ezzel megkez­ dődött az orosz irodalom, elsősorban az orosz regény diadalútja a földke­ rekségen. Nemcsak a realizmus és a regény továbbfejlődését, hanem az irodalom új tartalmakkal való telítődését is elősegítette ez a hatás. Az ember, az erkölcs és az élet problémáival való merész és megfélemlíthetetlen szembenézés evangéliumát hirdette az orosz irodalom. Két legna­ gyobb képviselője, Tolsztoj és Dosztojevszkij, a XX. századi irodalom alakítói közé tartozik. A realista ábrázolás tolsztoji formája, Tolsztoj ige­ hirdetésének elfogadásától vagy elvetésétől függetlenül, egyik forrása, mintaképe mindannak, ami a XX. században a realizmus sodrában fej­ lődik. Dosztojevszkij elkínzott művészete pedig úttörője a másik áramlat­ nak, amely felfedezi a lélek és az ösztön mélységeit, szakadékait, a jó és rossz harcának kétségbeesett és kétségbeejtő feszültségeit, kockázatait. Azt, hogy milyen sokat jelent ez a két orosz író a XX. századi világ­ irodalomnak, szinte fölösleges bizonygatni. Gorkij Dosztojevszkij halála után lépett fel az irodalomban. Szemé­ lyes kapcsolatba került Tolsztojjal, akihez a csodálat és idegenkedés el­ lentmondó érzései kötötték. Erről megragadóan tanúskodik a Tolsztoj ha­ lálakor megjelent kis könyve: találkozásaik és beszélgetéseik krónikája, Tolsztoj írói nagyságának és emberi esendőségének csodálatos tükröződése egy fiatal író lelkében. Gorkijt elszakíthatatlan szálakkal kapcsolta a jasznaja poljanai remetéhez, a Háború és béke, az Anna Karenina és Fel­ támadás szerzőjéhez a tanítványi hála. De idegenkedve, meghökkenve állott a nagy művész misztikus tanításaival, furcsa kereszténységével szemben. Sehogysem volt képes megnyugodni, napirendre térni a tolsz­ toji művészet forradalmasító hatásának és az író őskeresztényi igehirdeté­ sének mélységes ellentmondásai fölött. Gorkij lángésznek, de gonosz lángésznek tekintette Dosztojevszkijt. Amikor Nyemirovics Dancsenko színre vitte a moszkvai Művész Színház­ ban A megszállottakat, vállalta egy éles sajtópolémia minden kockázatát. Tiltakozott. Tiltakozott az ellen, hogy az, amit ő „karamazovscsiná"-nak nevezett, a haladó szándékú színpadról is „fertőzze" az orosz közvéle­ ményt. Gorkij szerint ennek a közvéleménynek emberségre, optimizmusra, a változtató cselekvés és nem a misztikus és kétségbeesett ősorosz „erede­ tiség" szellemére volt szüksége. Feltehetően nem volt igaza, vagy nem volt egészen igaza már akkor sem ebben a kérdésben. De kétségtelenül igaza volt és igaza maradt is

mindmáig abban, hogy a művészetet és az irodalmat az emberhez méltó élet tartalmának, eszközének és az ilyen élet kivívásához nélkülözhetetlen fegyvernek tekintette. Világhírét a művészi és állampolgári tartás és teljesítmény egységé­ ben vívta ki már jóval az Októberi Forradalom előtt. A nagy autodidakta művészek közül ő volt az első, aki nem könnyen, nem vívódások és belső­ külső összeütközések nélkül, de biztosan és véglegesen megvalósította az alkotás és a cselekvés egységét. Mint író előbb a „mélyeket", Oroszország elesettjeit szólaltatta meg. Első művei, elbeszélései és önéletrajzi írásai, amelyek Az anyához ve­ zettek, a feltörő új osztály „önéletrajzát" emelték a világirodalomba. Neve szellemi jelképe és címere lett az orosz irodalomnak. Ez a nagy és zseniális íróegyéniség nem volt individualista, nem volt konformista a forradalom­ ban sem. Mert óvást emelt, amikor úgy vélte, hogy a forradalom nem tartja a lehetőségekhez képest tiszteletben a szellem elidegeníthetetlen jogait. Volt erkölcsi alapja arra, hogy oroszországi és külföldi írótársait a szellem parancsolóan kötelező feladataira figyelmeztesse a kultúra és emberség védelmében, ami 1917 októbere óta összeforrt a szocialista forra­ dalom védelmezésével. Meg tudta teremteni a szocialista és nem szocialista írók, művészek, gondolkodók nagy egységfrontját a két világháború közötti időkben a fe­ nyegetett szocializmus mellett, a fenyegető fasizmus és háború ellen Ro­ main Rolland-nal együtt, aki a nagy polgári humanizmus és a romantika élő hagyatékát testesítette meg, Gorkij a proletár forradalmiság és a realizmus nevében szellemi vezetője lett egy világot átfogó arcvonalnak, amely túlélte a második világháborút, s cselekvő, súlyosan latba eső té­ nyezője ennek a Gorkij átélte világnál ezerszer bonyolultabb mai vi­ lágnak. Nem volt külön művészi és külön állampolgári élete. A kettő egy volt nála. Ebben fölülmúlhatatlan példa. Ha ma születésének századik év­ fordulóján, azt igyekszünk felmérni, mit hagyott reánk, erről sem feled­ kezhetünk meg. Műve — regényei, elbeszélései, drámái, memoárjai mel­ lett — maga a nemzetközi szocialista irodalom. Ennek az irodalomnak az értékei között kétségbevonhatatlanul az első helyet foglalja el, még akkor is, ha sem a két világháború között, sem ma az ő „modora", az ő „mód­ szere" nem bizonyult egyedülinek, egyedül üdvözítőnek. A nagyságnak, amely az igazi nagyságok esetében nem szorul bi­ zonyításra, hanem úgyszólván intuitíve tárulkozik ki, nincsenek mennyi­ ségi kritériumai. Tudjuk, hogy Gorkij egyenrangú társa Tolsztojnak, akit idegenkedve csodált, és Dosztojevszkijnek, akitől csodálattal irtózott. Ez a három orosz óriás egy nagy nép, egy évszázad forradalmi harcainak, há­ rom forradalomnak ajándéka — önmagának és a nagyvilágnak. Együtt azzal, akit lehetetlen meg nem nevezni, ha az ember Gorkij nagyságára emlékezik: Csehovval, a halk orosz mesterrel, aki személyesen közvetítette Tolsztoj és Gorkij ismeretségét és barátságát. Négyük közül három már vitathatatlanul az élő és folytatódó irodalomtörténeté. Vajon nem Gorkij sajátos és egyedülálló nagyságának egyik bizonyítéka, talán éppenséggel döntő bizonyítéka az, hogy róla nem lehet és még sokáig lehetetlen marad csak mint irodalomtörténeti nagyságról emlékezni?!

VERESS ZOLTÁN

Horatius és az atomkor

„Első volt az aranykor" — írta hésziodoszi ihletésű versében Q. Ho­ ratius Flaccus egyik nagy költőtársa. Mi hisszük s tudjuk, hogy a kor­ szakok sorrendjében tévedett, hiszen az emberiség — ha olykor nosztal­ giával tekintett is vissza régi korokra — nem jönni jön az aranykor felől, inkább menni megy arrafelé. S ha azt a kort például arról a k i ­ meríthetetlen energiaforrásról nevezik el, amely a fizikai lehetőségeit kibontakoztatja, úgylehet atomkornak fogják nevezni. Itt élünk az atomkor legelső éveiben — mely persze aranykornak még nem huszonnégy karátos. Érdeklődésünk elsősorban a technika s a természettudományok felé irányul. S ha esetleg tudjuk is, hogy mint­ egy két évezrede volt egy másik, egy úgynevezett, egy irodalomtörténeti aranykor, akkor sem egészen ok nélkül kérdezzük, hogy miért illik meg­ illetődnünk, a tudomány s a technika százada fiainak, egy „aranykori" költőre emlékezve. Mit nekünk Hekuba — akarom mondani, H o r a t i u s ? . . . Ha valakinek úgy tűnnék, ez a hang tiszteletlen, azt legyen szabad fi­ gyelmeztetnem arra, hogy semmi sem teszi holtabbá a halhatatlanokat, mint kanonizált irodalomtörténeti arcképük „megőrzése", „szellemük" tisztelete — s hogy ez talán épp Horatius esetében a legkevésbé indo­ kolt, akit, amíg csak hallomásból ismerünk, a klasszicitás hideg már­ ványszobraként tartunk számon, s akiről, amikor olvasni kezdjük, ki­ derül, hogy olyan meghitt pajtásunk, aki a hálóingéről és éjszakai mag­ ömléséről sem restell velünk beszélni. Huszadik századi olvasók, akik nem szakmabeli kötelességből olvas­ suk Horatiust, leginkább kíváncsiságból vesszük kézbe — mit mond ne­ künk? Igazságait, életbölcsességeit ismerteknek és közhelyszerüeknek fog­ juk találni; nem csoda, ott élnek az európai köztudatban, már régebbről, a görögök óta, — ha tudunk latinul, vagy jó fordításban kapjuk, legfennebb frappáns megfogalmazásaikat csodáljuk. Műveltsége, tudatos­ sága és fölénye, amellyel önmagától kezdve az istenekig mindenhez­ mindenkihez viszonyul, imponálni fog nekünk, s el fogunk csodálkozni őszinteségén, amivel kispolgári okosságát bevallja — jóban lenni a ha­ talmasokkal, mértékletesen élni, inkább kurtizánokat szeretni, mint a más feleségét, mert abból nem lehet baj —; s hiányolni fogjuk azt, ami elképzelésünk szerint a költőt teszi, hiányoljuk a szenvedélyt és mélysé­ get, a látomást és érzékenységet, az ihlet természetes elrugaszkodását a fontolgató, „kilenc évig érlelő", bürokratikus értelem talajától. Nem volt nagy k ö l t ő ? . . . De igen, van egy húrja lantjának, amely­ nek hangja minden ember lelkében visszhangra kel: az élet siratása. S ez majd a huszonnégy karátos atomkor fiait is meg fogja rendíteni. Sok­ sok költeményében borong a halál gondolata, ezerszer figyelmeztet rá — Elveszted egyszer majd csinos asszonyod, házad, meződ, és akkor a fák közül, miket, múlandó gazda, ápolsz, egy se követ, csak a gyászos ciprus —

és még a nagyságról, költői hivatásról és fölényes öntudattal bejósolt halhatatlanságról, amiket sosem szűnik meg emlegetni, sem jön elhin­ nünk, hogy nem az önvigasztalás eszközei, az élet megnyújtásának le­ hetőségei a hírben, alkotásban, — és mindez végső fokon olyan pozitív mondanivaló, ha a mi erkölcsi alapállásunk szerint értelmezzük, amelyet csak árnyalni tudnánk, de nem tovább mélyíteni. *

Modernebb felfogású irodalomtörténetekben, melyeket századunkban írtak, nagyjából ugyanezt találjuk meg Horatiusról, De ezen túlmenően, Opera Omnia-ját és életrajzát olvasva, még egy furcsa ötletem támadt: hogy sokkal okosabb volt, mint amilyen nagy költő. Korántsem azt akarom mondani, hogy az okosság korlátja lehet a költőiségnek, a tudatosság és műveltség az ihletettségnek — ezernyi pél­ da említhető, hogy nagy művészet mindezek dialektikus összeötvöződéséből jön létre. Itt másról van szó. Nevezetesen arról, hogy Q. Horatius Flaccus, az athéni egyetem hallgatója — hogy mai fogalmakkal fejezzük ki magunkat — köztársasági eszmékért lelkesedett, fegyvert fogott az eszmék védelmében, s Philippi mellett csatában került szembe Octavianusszal, a későbbi császárral, aki ugyan császár korában engedékenynek mutatkozott, de akivel kispolgári-paraszti „okosságból" Horatius is „ki­ békült", akinek kegyence l e t t . . . Legszentebb meggyőződésem, hogy n a ­ gyobb, szenvedélyesebb, igazibb költő tehetsége-ereje égett benne, mint ami a konformista kegyencben megvalósult, persze — s itt jön a fatalitás — ha úgymond életben maradt volna (Ovidius példája bizonyítja, hogy Octavianus tudott a költőkkel is keményen bánni); — de az okos­ ság, melyről szóltam, nem ebben a finom ízlésű, tartózkodó, csak a m u szájig menő „karrierizmusában" nyilvánul meg, hanem abban, hogy en­ nek a fatalitását felismerte. Érdekes, hogy nem az életrajzából — a költeményeiből jöttem rá, hogy Horatiusnak éreznie kellett magában a nagyobb lehetőséget; innen a témáihoz képest túlzottnak tűnő műgond, a kritikai-esztétikai hajlan­ dóság, főleg a Levelekben, az irónia, a görögség bálványozása, a forma­ kultúra; megannyi lehetőség az önmaga elől való menekülésre, — s a „nagyobb okosság, mint költőiség" jelenségét az életrajzból már csupán megértenem maradt szükséges. Maga mondja, az ifjúságra jellemző lel­ kesedést szembeállítva a későbbi „higgadtsággal": Éppen fordított hajlammal a férfikor és ész kapcsolatot, befolyást keres és tisztségre törekszik, nem fog olyanba, amit megváltoztatni nehéz már — amiben félreérthetetlen, rezignált, kíméletlen s mégis maga-kímélő val­ lomást látok — rá jellemzően egy esztétikai fejtegetésbe elbujtatva, ahol, ahogyan ma mondanók, lélektani hitelességre, az életkori sajátosságok hű ábrázolására inti költőtársait. Szükségesnek vélem tisztázni, hogy Horatius nem a haladást hor­ dozó eszményekről mondott le Philippi után — a köztársaságpártiak, tör­ ténelmi szemszögből nézve, nem a haladást képviselték —, ami az esz­ ményeik „tisztaságából", szubjektíve, semmit sem von le; miként a Tolszto-

jéból sem, hogy kora helytálló bírálatát egy előző kor, a patriarchális feudalizmus erkölcse szemszögéből nyújtotta. Q. Horatius Flaccusnak le­ hettek súlyos, az öngyilkosság gondolatáig menő lelkiismeretválságai, hi­ szen ő maga mondja, hogy annak, aki egy kútba esett költőt ki akarna menteni, így szólna: „biztos vagy-e, hogy nem akarva ugort le?", meg hogy „költőnek... joga halni, s gyilkosság, ha kimentesz ilyet, mikor ő nem akarja"; — s lehettek pillanatai, amelyekben a történelmi fejlő­ dés szükségszerű irányát felismerve, némiképp megnyugodott. De ez a sima felületű, belülről azonban tragikus mélységeket sejtető — s valóban, csupáncsak sejtető — költősors az atomkor alkotói előtt is azt példázza, hogy az alkotónak is kielégülést hozó, az utókornak is fennmaradó, igazi nagy müveket csupán a történelem haladás-irányával az ihlet izzásában együttszáguldó nagy lelkek alkothatnak.

BODOR PÁL

Szeszélyes műhelynapló

. . . P r ó b á l o m gondolatban visszafordítani franciára a Bukás (Camus: La Chute) szövegét. Mesterkéltnek érzem ugyanis a fogalmazást, s noha persze a művészet többek között = stilizálás, azt hiszem, ez az a fajta „másítás", melynek főfeladata jobban hasonlítani az eredetire, mint maga az eredeti; valahogy úgy, mint a karikatúra, csak (bizonyos értelemben) ellenkező irányú túlzással. (A színpadon nagyobb és rikítóbb strasszal mímelhető csak a valódi ékszer — a valódi ékszer viszont szinte látha­ tatlanná válik; a rivaldafényben a „valódi", tehát a teljes festetlenség: halotti sápadtság, míg a természtesség látszatához a smink ordító lázró­ zsái kellenek). A stilizálás szerepét a művészetben tehát semmiképp sem lehet tagadni — csak mértékét nehéz megállapítani. A Bukásban — mind­ hiába dicsérik Camus klasszikus mérték-tudását — éppúgy érzem a csináltságot, ahogy a díszletanyagában oly hiteles Közönyben a figurák és helyzetek (célszerűségnek alárendelt, tehát tendenciózus) mesterkéltségét. Érdekes, hogy a Saint-Exupéry (Éjszakai repülés) könyvében azért nem figyeltem a szövegre, mert nem nyelvre irányító, hanem ablaküvegnyelvű; közlekedési jelzőtábla, távírószalag itt a nyelv, vagy bármi más — csak éppen nem láthatóan, érzékelhetően: művészi anyag. Ezzel egy­ időben olvastam Hemingway Vándorünnepét: itt persze a távíró-nyelv látszólagos közönye és szögletessége nyilván valóban tudatos stílus-esz­ köz: a legrövidebb utat keresi, mint a bokszoló ökle. Még izgalmasabb a stílus, ha szinte mindennapi anyaggal sáfárkodik varázslat-bűvölőn. (Su­ pervielle L'éscalier-je, legalábbis Lator László fordításában, a misztikus fluoreszcenciájú jelképet — a költői átlagnyelvhez viszonyítva — megle­ hetősen „természetes" szókinccsel veszi körül, és mégis — mégis? — be­ tölti az i g é z é s t . . . ) Nyilván, a művészet legbonyolultabb és legkényesebb kifejezési eszköze a nyelv; nemcsak azért, mert nem rendelkezik a vi­ szonylagos exkluzivitásnak azzal a varázslat-többletével, mint a zene vagy a téri forma vagy a festészet bármely eszköze, hanem azért is, mert

annyival gazdagabb közérthető jelekben és kombinációkban, mint amenynyivel gazdagabb a kínai írás a latinnál: sok tízezer szín-szemcsével dol­ gozik. (Egyébként: képzeljük el a festőművészet állapotát egy olyan or­ szágban, amelyben húszmilló ember közül tizenkilenc-millió-nyolcszáz­ ezer fest; beszélni ugyanis, éppígy, tulajdonképpen mindenki tud, s ezért sokan képzelik, hogy nyelvi anyaggal kifejezni valamit nem is olyan „nagy dolog"; a zene már pusztán megjelenési formájával: varázslat — a hangszeres zenére gondolok elsősorban, melyet nem segít érthetőbb és demokratikusabb anyagával a vokális zene és annak sziámi ikerpárja, a szövege — míg a nyelv magában még nem „rendkívüli", a birtoklása és a használata közös, mint az ivóvízé, sem kiváltságot, sem beavatott­ ságot nem tételez fel. Talán épp ezért volt szükség a szakrális nyelvekre; nemcsak a latin vagy az egyházi ószláv, a szanszkrit játszotta ezt az „eleve-hatás" szerepet, hanem, tudomásom szerint, az egyiptomi papság­ nál éppúgy, mint egyes hindi, illetve urdu nyelvű kultúráknál is volt papsági-arisztokratikus nyelv, illetve írás; az ornátus tehát azért is kell, mert vászongatyában mindenki járhat, de vászongatyában csak a meg­ szállott próféta tud hatni a tömegre; a próféta epigonjai és egész epigonrendszere: azaz a vallás és a pap kénytelen megkülönböztető jelekhez folyamodni, afféle spirituális serif-jelvényhez, a szellemi hatalom, a fölkentség, a megkülönböztetettség jeleihez. Persze, vigyázat, ebből az kö­ vetkeznék, hogy minden igen egyéni — Páskándira utalva: „magát-mutogató" — nyelv, illetve stílus a szerző szellemi epigonságát árulná el, kényszerű folyamodását többlet-hatóanyaghoz. Ez a következtetés ma­ gában véve már csak azért is hibás, mert hiszen — elvégre! — a meg­ szállott próféta is ölthet ornátust!) Sokkal izgalmasabb a szókincs és gondolati gazdagság viszonyának kutatása. A gazdag és igénybe is vett, használt, mozgatott szókincs, úgy ér­ zem, mintegy automatikusan megmozgat bizonyos gondolati elemeket, a szavaknak megfelelő gondolati elemeket, valahogy úgy, ahogy Sztanyiszlavszkij szerint a meghatározott fizikai cselekvés kiváltja a megfelelő lel­ kiállapotot is; így hát a szókincs gazdagítása nemcsak a fogalmi gondolko­ dás árnyaltságát segíti elő, hanem egyben gondolat-torna is. Erre a meg­ határozott viszonyra a nyelv művészete azonban csak módjával építhet. Számolni kell mindig az olvasó szellemi restségével, mely abban is meg­ mutatkozik, hogy szívesebben végez bizonyos értelemben produktív, vagyis azonnali haszonnal (esetleg játékkal, győzelemmel vagy legalább játékbeli győzelemmel) járó munkát, mint mozgást — látszólag — a mozgásért: tornát. Innen, hogy könnyebb rendszeres labdajátékra szorítani-szoktatni az embereket, teniszre, golfra, mint talaj-tornára; ma­ gyarán, és visszatérve kiindulásunkhoz, a sztori gól-lehetőség-helyezete fölizgatja az olvasót, a renyhét is, és képessé teszi a játék atlétikai szép­ ségének az élvezetére, persze a játék célszerűségének — a gólra vezető támadásnak — a vonalán. A futball-kapus robinzonádja óhatatlanul na­ gyobb tömegnek tetszik — főleg, ha eredményes —, mint az azonos r u ­ galmasságú, szépségű és ügyességű ugrás az atlétikai pályán. Ebből kö­ vetkezik, hogy az esszébe illő vagy filozófiai esszébe illő gondolatot a nagy író „sztoris műbe" illeszti, játékszerbe szereli fölhúzott rugóként,

és csak kevesen veszik észre halk zurrogását a csattogva menetelő, k e r e ­ pelő vagy guruló játékban, amelynek pedig e rugó parancsol — arra hajt, amerre a rugó hajtja, s így az olvasó akaratlan is a rejtett gondo­ latnak külső pályaként megfelelő útvonalat követi.

A játékszerek ősiek. S minden ipari forradalom változtatott a n y a ­ gukon, mozgató szerkezetükön. Formájuk azonban sokkal gyakoribb v á l ­ tozáson eshet át, mint belső szerkezetük. Azaz: amióta az óra-típusú rugós játékmotort kitalálták, ugyanazzal a gépecskével sok ezer fajta karosszériát láttak el; a kocsiszekrény gyorsabban változik, mint a motor. A müvek eszmei tartalma is sokkal ritkábban változtatja például helyét, topográfiai övezetét a filozófia birodalmában, mint a forma, a karosszé­ ria. Minden új motorfajta (értsd például: gőzgép, robbanómotor, villany­ motor) alapvető változtatást eszközöltet a karosszérián, az alapvető vál­ tozások határvonalain belül aztán az aerodinamikai és esztétikai válto­ zatok milliói lehetségesek. De a döntő változás csakis a motor és karosszé ria = anakronizmus; a robbanómotoros autó karosszériája a villanymo­ torra borítva — anakronizmus; de a kettő között ott a robbanómotoros autó karosszériájának millió v á l t o z a t a . . . Az új eszmei tartalom tehát új formát határoz el és meg; a kettő teljes adekvátsága = modernség. Ami változat ezen belül adódik elő a formán, az csak esztétikai fűszer, kereskedelmi t r ü k k a karácsonyi vásár idején, unaloműző érdekesség — ami azonban nem jelenti, hogy felesleges. A rugós játék lehet autó, kacsa, kelepelő gólya vagy holdjáró autó: ezek, ha játék-funkciójuk szerint erősen különbözőek is, valójában azo­ nos mozgás-lényegre alkalmazott változatok. Nem érik fel annak a pilla­ natnak az újdonságát, amikor először jelent meg a rugós játék. Holott, persze, azzal igyekeznek versenyezni. A karosszéria-újítás sosem é r h e t fel az új ipari forradalmat jelző motor-változtatással, de tágítja a. képze­ let kereteit, újra és újra felhívja a figyelmet a rugós-szerkezet hasznos­ ságára, és főleg, summázhatja a tökéletesedést az adekvációban. Olykor az új eszmeiség elindítója nem elég nagy művész a maga forradalmának megfelelő forma megteremtéséhez; őse lehet ő nagyobbaknak; az autó közel százéves útja a lényegének legmegfelelőbb vonal felé való tökéletesülés útja. (Gorkij: óriási újdonság eszmeiségben, látószögben, erkölcs­ ben — és szerencsés találkozása ennek az eszmei újnak a nagy m ű ­ vésszel. Követői között akadhatna nagyobb művész, de bármennyit t ö ­ kéletesítene a forma adekvátságán, kevésbé lenne modernebb, mint a nem, oly nagy, új művész, aki világlátásban hozna újat.) A Fiat legjobb ter­ vezője sem játszhat nagyobb szerepet az ipar történetében Benznél vagy Daimlernél. Hogy a végére érjek ennek a mindvégig kínosan didaktikus p á r h u ­ zamnak: egyfelől megértem a hagyományosabb vonalvezetésű Rolls-Royce vagy Mercedes híveit (esztétikai híveit is), akik az adott motortípus végső technikai lehetőségeinek megbízható és maximális kiteljesítését s e mo­ tortípus „formai bevallását" fölébe helyezik az olykor csiri-csáré, rikító amerikai karosszéria-modernkedésnek, amely szinte minden esetben szán­ dékosan rövidlejáratú ipari teljesítményt leplez. A stílus (és általában: a forma) újszerűsége csak akkor üdvözölhető, ha fokozza, javítja az aerodinamikai vonalat, a lényeg (rugó, motor, esz-

meiség) maximális érvényesülését — de a forma megújítása még ezen a funkcionális vonalon sem egyenlő előző eszmei teljesítményekhez viszo­ nyított modernséggel. Nem tudok egyetérteni az irodalomnak — akár a világirodalomnak — olyan egységként (egységesként!) való felfogásával, amelyen belül öszszevetések éppúgy lehetségesek, ahogyan összevethető a tehenek tejho­ zama vagy tejük zsírtartalma. Az emberiség (emberi társadalom) sem egységes (mint alany és közönség sem) — miért volna és hogyan is le­ hetne hát egységes az irodalom? Nekem például Déry Tibor és Németh László jelentik a magyar prózában a nagy töltetű, végig szellemi árammal szikrásított prózát, melyben a szó a legmagasabb rangján tündököl, s olyan valenciák háló­ jában feszül meg, melyek között összes lehetséges tartalmai leggazdagabbikát fejezi ki. Nekem Déry többet mond Hemingwaynél, de tudom, hogy Hemingway jobban számolt az olvasó szellemi restségével és cselekmény(izgalom)-éhségével, mint Déry, ezért magát a sztorit alakí­ totta úgy, hogy nyomon követése a futball-szurkoló típusú olvasónak is érdekes legyen, de a szellemi izgalomra nem renyhe olvasóban is meg­ határozott gondolatokat gerjesszen. Déry: Bach, Bartók, Honegger, Hindemith; Hemingway: Beethoven. Vagyis az, ami Beethoven a mai fülnek: ami az Eroicában könynyen követhető; vagyis nem a pátosz, hanem a fülünkben egyszerűsö­ dött tragikus és diadalmas fővonulat; mert persze egyébként igazán os­ tobaság Hemingwayt éppen Beethovenhez hasonlítani, annál is inkább, mert hiszen legalább annyira „ütőhangszerekre" írt, mint Bartók; az összevetés tehát nemcsak hogy sántikál, hanem egyenesen féllábú, és félek végiggondolni; mert a puritán Hemingway, aki a szentimentális­ nak minden kellékét mellőzte, közben mégis a Carmenre meg a Toscára emlékeztet engem, noha minden van benne, csak operai és teátrális nem; dehát bármennyire fanyar és könyörtelen realista, írásai mélyén ott bú­ vik meg az akaratgyengeséggel, gyávasággal szembeállított férfierő, a férfierény, a bátorság dicsérete, a heroizálás, mely — noha nála együtt halad a deheroizálással — mégiscsak a romantika hangja; vajon nem Hemingway tehát a huszadik századbeli romantikától megundorodott em­ ber szemérmes, rejtett romantikus vágyainak kifejezője; vajon nem He­ mingway, a puskás, cápás, kilimandzsárós, fehérvadászos, kafferbivalyos, háborús Hemingway a huszadik század romantikusa? aki félrelökte u n ­ dorral a romantika likőrjeit és kölnivizeit, és elővette a romantika tiszta szeszét? aki rájött, hogy mégiscsak a konfliktus az élet lényege és az ember megmutatója ebben a mi ezernyi koordinátarendszertől átszőtt századunkban is? melyben egyszerre szűkültek be és tágultak végtelenné az ember távlatai? Mert igaz ugyan, hogy Werther akkor lövi főbe magát, amikor az óra tizenkettőt üt, de ilyen egyszerű mondattal, cédulára írott mondat­ tal kéri el a fegyvert: „Volna szíves egy tervezett utamra kölcsönadni a pisztolyait? Minden jót!" — ahogy Szabó Lőrinc fordításában hangzik; pedig ezt a huszonöt éves Goethe írta 1774-ben; vajon mennyivel roman­ tikusabb ez Hemingwaynél?; elvégre kulcsregény volt, botrányt keltő és szenzációs, Lessinget felháborító, Lotte Buffot a világ elé táró, a sze-

rencsétlen Wilhelm Jerusalem öngyilkosságából táplálkozó; egy cseppet sem csodálkoznék, ha valaha irodalomtörténészek kiderítenék, hogy He­ mingway titokban nagyon is szerette ezt a művet — hiszen a Wertherepigon regények, Sénancour Obermannje vagy René de Chateaubriand Renéje meg Benjamin Constant Adolphe-ja mind az akaratgyengeség r e ­ gényei; és vajon a tragikus heroizmus Hemingwaynél nem a gyávaság és akaratgyengeség kompenzálása? veszélyt kereső emberi élete nem ugyan­ ez? szóval, az ördögbe is, mit érnek a skatulyák, hálistennek az irodalom éppúgy nem vagdalható föl dobozokba nyomható szeletekbe, ahogy a folyó vizét nem lehet fölszeletelni konyhakéssel; annyi kétely és ellent­ mondás kavarog bennem Hemingway realizmusa és romantizmusa körül, hogy egyszer már neki kellene fognom egy tanulmánynak; vagy talán már megírták mások, csak nem került a k e z e m b e . . . Déryt digest-té lehet tömöríteni: egytizedére; Hemingway mindig a saját digestjét írta meg; Déryből kirostálható a költő, kiszitálható az el­ mélkedő, kioperálható talán még az irónia mögé rejtőző romantikus is — Hemingway mintha unná leírni a sztorija sugallta gondolatait, vagy mintha — józanul — tartana attól, hogy eszmefuttatásait amúgy is unná az olvasó; szinte csak az eszmefuttatása tárgyát (konfliktus, jellem) írja le. Azt hihetnők, Déry megy elébe az olvasónak, és teszi kényelmessé a dolgát azzal, hogy az ételekhez készen átnyújtja a nyál- és gyomor-ned­ veket is, az asszociációk egész ideghálózatát — míg Hemingway, fukarabbul, látszólag még az ételt magát is roppant sommásan, valahogy fé­ ligkésznek tűnő állapotban nyújtja át (mint a tatárbifsztek néven ismert nyershús-darálmányt, mely mellé, a tányér szélére, a konyhában oda­ pötyögtetik a hozzávaló vagdalthagymát, nyers tojássárgát, fűszert, hogy a fogyasztó tetszése szerint keverje-ízesítse); mégsem Déry olvasójának van könnyebb dolga, mert hiszen a szerző láthatóbban kényszeríti m a ­ gát reá! Déry olvasója kezében a kormány annyit ér, mint az angolparkbeli, rejtett síneken futó kisautó kormánya; Déry mintha félne, hogy olvasója nem úgy értelmez, ahogy ő szeretné, bekapcsolja az összes „audio-vizuális" magyarázó táblákat. Hemingway ravaszabb zsarnok. Nem azt mondja, hogy „induljatok velem X. spanyol kisvárosba", ha­ nem azt, hogy ott bikaviadal lesz. Ki ne tartana vele? Hemingway nem azt mondja vagy mondatja el, hogy mi a véleménye a nemiség szerepéről a férfivá válásban, hanem leírja, egy, a háborús sebesülésben elroncsolt nemiszervű férfi szemével, az ökrök szerepét — és pusztulását! — a viadalra érkező bikák „befogásában" — vagy pedig Francis Maccomber férfivá válását a gyávaság legyőzése — a halál — pillanatában. Látszó­ lag: puszta tényeket, de olyan meghatározott helyzetben és szögből, ahon­ nan éppúgy nem lehet másfelé célozni, mint egy betonbunkerbe rögzí­ tett hajóágyúval vagy a vadászgépek orrba-szerelt fegyverével, mellyel csak az egész géptest mozgásával lehet célozni. Nem kommentál; nem kéri fel az olvasót, hogy most emelje fel egy kicsit a bal lábát, hanem a megfelelő pillanatban térdenvágja a gumikalapáccsal. Én mégis jobban szeretem Déryt, talán mert a tényeknél — és oly­ kor a magam kommentárjainál is — jobban élvezem a Déry nagyságú gondolkodó szellemi erejét, a gondolatnak azt a csodálatos, érzéki, tehát az anyagi világgal izmosan teli mozgásművészetét, melyet nem lehet úgy szemlélni, hogy az ember, szinte tudatlanul, ne kapja rajta magát a moz-

dulatok utánzásán; ezek az alig rebbenő mozdulataink, melyekre a szel­ lemi látvány szépsége és szuggesztív ereje kényszerít, a legedzőbb belső torna. Kár, mégis kár, hogy egy kis nép irodalma nem elsősorban Heming­ w a y típusú alkotókat termel ki. Ezt pusztán gyakorlati okból vetem fel; mert a Déry- vagy Németh László-szerű irodalom sokkal nehezebben fordítható (és egyébként is sokkal kisebb közönséghez szól). A magyar irodalomnak különben is sajátja a nyelvében való költői s olykor kissé narcisztikus, olykor meg virtuskodó gyönyörködés, mely nyilván egyedül­ állóságának és kicsinységének szép kórtünete (s egyúttal a világméretű terjedését elveszejtő betegsége). Hemingwaynek a rossz fordítás legfennebb a tudatos látszat-hanyag ruháját tépázhatja meg; Dérynek vagy Németh Lászlónak a gyönge fordítás is a bőrét hasítja fel, sőt, csontig hatoló sebet ejthet rajta. (Nagyanyám lámpájának ernyője vagy ötven üveg- vagy kristály-rudacskából állt; ha végighúztam rajtuk egy pálcát, egymáshoz verődve csengtek; s noha idővel sok eltört közülük, a h a n g ­ juk nem változott; egy kristályharangon azonban a legkisebb csorbulás vagy repedés fölér a hangszál-bénító gégemetszéssel.) Persze az irodalom örök kérdései, hálistennek, minden (akár telje­ sen kielégítőnek tűnő!) válasz ellenére: örökké kérdőjelbe kunkorodnak. Afféle kérdések ezek, mint a gyerekugratók: mi nehezebb, egy kiló vas, vagy egy kiló t o l l . . . A megkérdezett, ha átlát a szitán, nevetve mondja: egyforma nehezek. Mire a válasz: „No akkor ejtsd a lábadra, s meglá­ tod!". Ki több, ki súlyosabb — s mi több, mi súlyosabb? Toll? Vas? És: milyennek akarja látni az ember a világot az irodalomban? Olyannak, amilyen? Valóban olyannak? Vagy olyannak, amilyen lesz? Amilyen volt? Amilyen lehetne? De hiszen még az egyes ember sem látja a világot mindig egyfor­ mán. Reggel, dühösen, megölné az autóbuszvezetőt, este meg fizetne neki öt üveg sört. (S ha már az autóbusznál tartok: az új kocsikon kék fedél-ablak van — a világ sohasem olyan szép, mint azon keresztül; h a sokáig nézem, utána nem merek kipillantani a színtelen, a világot tehát valódi színeiben láttató, azaz „hiteles", „realista" ablakon. Vajon m e ­ lyik irodalmat s z e r e t e m . . . ? ) Egyetértek: a világot fehérnek — azaz végül is biztatónak — kell ábrázolni, mint ahogy az ember természetes állapota az egészség. (Noha betegen, a halállal szembenézve, olykor nagyobb igazságokat fedez fel!) Ezt a fehéret azonban nem fehérrel, hanem a szivárvány valamennyi szí­ nével kell megfesteni; e színek korongja fehérré f o r o g . . . Hogy az iro­ dalom összessége e fehéret „adja ki" — minden színt meg kell festeni; h a egy kimarad — valamilyen elem javára vagy rovására beszürkül, b e mocskolódik az egész. Igaz, vannak olvasók, akik a szép hazugságot szeretik. (Egy házas­ párról szeretnék novellát írni; a novella ötletét így jegyeztem fel: „Ha­ zudtak egymásnak, tudták, hogy hazudnak, és mégis nagyon jól érezték magukat. Vajon miért?") Pedig a hamis képet nyújtó irodalom egész furcsa következményekkel járhat. (Valakinek az elbeszélése nyomán j e Brassai:

A

műterem

ablakából

gyeztem fel egyszer egy másik sztorit: „Négerek, csak négerek között élt, és amikor a tükörbe nézett, megdöbbent saját fehérségétől. Esztéti­ kai érzéke is a feketéhez igazodott.") Harminchét éves vagyok, és már mindent megírtam, ami — válo­ gatott müveimből k i m a r a d h a t . . . Mégis az írás, a magam írásbeli szándé­ kai szemszögéből gondolkodom az irodalomról, holott a tanulságokat al­ kalmazni nincsen erőm. Állandóan úgy érzem, hogy nekem hiányzik va­ lami — holott talán belőlem hiányzik. Érdekes: a világirodalomra, a VILÁGIRODALOMRA, igen, úgy n é ­ zünk fel, mint valami küntire... Mintha a világirodalom egy külön kon­ tinensen születne. Mintha volna egy földrész, melyen világirodalom szü­ letik. Pedig a világirodalom ezernyi, mindenféle elszórt, kis, íróasztalnyi parcellákon születik. Még kerítése sincs e parcelláknak.

SZILÁGYI D O M O K O S

Séta Mr. Eliot körül

Tanár, bankhivatalnok, folyóirat-szerkesztő, baseball-edző, kiadói igaz­ gató, Nobel-díjas költő, sőt: költőfejedelem, próféta saját hazájában! —, és kifogástalan angol úriember — sötét ruha, keménykalap, higgadt be­ s z é d — : valódi englishman, maguknál az angoloknál is englishmanebb, h i ­ szen amerikai származású; vagyonos, konzervatív és katolikus aki egyetért a kommunista Brechttel abban, hogy nem ismer szellemi magántulajdont; a Harvardon, annak idején, John Reed és Walter Lippmann évfolyam­ társa; az ötvenes évek végén pedig: a legnagyobb élő költő azok szerint, akik nem tartják meddő foglalatosságnak a melléknév-fokozást s a köl­ tők összehasonlítgatását; a Lexikon der Weltliteratur viszont azt írja, hogy Eliot „a polgári-dekadens és reakciós költészet legbefolyásosabb kép­ viselőihez tartozik". Ez utóbbi adatot Szemlér Ferenc idézi Eliot Legszebb verseinek elő­ szavában; a kötet — dicséretes és vakmerő vállalkozás — az Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelenik meg (Lőrinczi László, Szász János és Szemlér Ferenc fordításai). Az Eliot-versekben lépten-nyomon utalásokra, görög, latin, francia, német, szanszkrit, olasz nyelvű idézetekre bukkan a gyanútlan olvasó. Védák, Dante, Shakespeare, Baudelaire. Az egész emberi művelődés. Egyik nagy költeményéhez (The Waste Land — e kötetben : A puszta ország, Vas Istvánnál: Átokföldje; az előbbi hívebb, az utóbbi szebb cím) maga a szerző csatolt jegyzeteket, magyarázatokat, ámbár azt tartotta, hogy nélkülük is boldogulhat az olvasó; azt is vallotta, hogy kultúra nélkül mit sem ér az ember, de csak kultúrával sem ér semmit; kijelen­ tette, hogy legszívesebben írástudatlan közönséghez szólna, mert a köl­ tészet első számú ellensége a félműveltek és rosszul műveltek tábora. (Nem érdektelen idéznünk itt Majakovszkij esetét: „ . . . egyszer megszaBrassai:

Graffito

vaztatott majd ezer munkást; valamennyi megértette, egy kivételével — volt pedig az éppen az egyetlen iskolavégzett: a könyvelő". — Lásd J u ­ hász Géza cikkét: Nagyvilág, 1967. 8.) Továbbá: azt is mondotta még Mr. Eliot, hogy a jó vers már azelőtt közöl valamit, mielőtt megértené az ember; és azt is mondotta, hogy a költészet menekülés az érzelemtől és menekülés a személyiségtől; de, mint minden tudós költő: saját gyakorlatában ő sem tartotta magát el­ méleti megállapításaihoz, főleg, ha e megállapítások vita hevében szü­ lettek; mert, íme, Mr. Eliot, a személytelen líra apostola imígyen kezdi Hamvazószerda (Ash-Wednesday) című költeményét: Mert nem remélem hogy megfordulok Mert nem remélek Mert nem remélek új fordulatot Hogy tehetséget, látókört cseréljek Ilyesmire törekedni nem törekszem (Öregedő sas szárnyat mért feszítsen?) Miért sirassak Szokott uralkodást, eltűnt hatalmat? (Vas István fordítása) Vakmerő vállalkozást említettem. Mert bizony e kötet az. Mr. Eliot, XVII. századbeli elődeinek példájára, arra törekedett, hogy a vers úgy érzékeltessen elvont fogalmakat, mint ahogy a rózsaillatot érzi az ember; s így történik, hogy J. Alfred Prufrock szerelmes énekéből (The Love Song of J. Alfred Prufrock) éppen csak a szerelem hiányzik (Vas István megállapítása). Mr. Eliot, közép- és kelet-európai kartársaival ellentét­ ben, megengedhette magának az elefántcsonttorony fényűzését, de hát ebben sem következetes, midőn krokodilkönnyeket hullat Egy államférfi gondjain (Difficulties of a Statesman) — hiszen Albion, mint tudjuk, a köd s a bizottságok hazája: Sírni mit sírjak én? A hús csak por: beleértve A Bath-rend tagjait, a Brit Birodalom Lovagjait, a Becsületrend, Ah, a Becsületrend tisztjeit, A Fekete Sas-rend (1-ső és 2-ik osztály), A Felkelő Nap Rendje viselőit. Sírni mit is sírjak én? Első dolgunk, hogy felállítsuk a bizottságokat: A tanácsadó bizottságot, állandó bizottságot, választó bizottságot és albizottságokat. Bizottság létesül, Hogy egy volscus bizottsággal az örök Békéről értekezzék: a húsvágók, gerelykészítők kovácsok Közös bizottsága jött létre tiltakozásul a rendelések csökkentése miatt.

és

És végül a méla akkord : Ó, anyám, Mit sírjak én? Bizottságot, képviseleti bizottságot, vizsgáló bizottságot kívánunk LEMONDANI LEMONDANI (Szemlér Ferenc fordítása) Mr. Eliot, mint modani szokás, nehéz költő. Meg kell küzdeni vele és érte. De megéri. Ő maga elvárta, hogy az olvasó legalább annyi fá­ radságot szánjon a vers megértésére ( hiszen az írás „alapos észmunka" is, többek között), mint az ügyvéd, aki fontos döntést tanulmányoz va­ lamely bonyolult esetben. Nem állítom, hogy e tétel vitathatatlan; nem ártana, ha valamelyik lapunk teret adna ilyen vitának; de most másra akarok kilyukadni. Az elioti szó-művészet varázsos, megéri a sűrű szó­ tár-forgatás fáradságát. Elavult szavak és ragozási alakok; slang; szójá­ tékok; jogi, diplomáciai kifejezések, s ki tudja, mi minden még. Komo­ lyan, ironikusan, meghökkentőn, játszian, és van itt épater le bourgeois (mellesleg: Mr. Eliot naponta följegyezte könyvecskéjébe a kiadásait, az utolsó pennyig) és van klasszicitás; mindez így zagyvaságnak tűnhet­ nék, de, mint említem, M. Eliot szerint a kultúra önmagában nem elég: nos, ő rendelkezett azzal a többlettel, amely a művelt embert — költővé teszi, s egységessé a fönti zagyvaságot. Azt olvastam valahol, hogy Angolhonban csak az előkelő konzerva­ tív klubok pincéreinek van bátorsága egy- vagy kétszótagúnál hosszabb szavak kimondására; de Mr. Eliot volt oly bátor leírni olyan — u r a m ­ bocsá'! nyolctagú — szót: mint polyphiloprogenitive. Mégis: ez a szó­ kincs valóságos fölüdülés. Az amerikai beatnik-szerzők, az angol dühös ifjak, az abszurd drá­ maírók (tisztelet a kivételeknek mindhárom csoportban!) száz szóval úgy elboldogulnak, hogy öröm nézni. Beckett darabjában Estragon és Vla­ dimir talán ötvennel is. E megállapítás csupán filológiai; nem tagadom: az író ezzel is mond valamit, s például egy New York-i jassztól ne vár­ junk shakespeare-i szó- (és gondolat-) gazdagságot. Így hát valószínű, hogy — ma és holnap és holnapután — a költőkre hárul a föladat : ügyelni, hogy az irodalom el ne feledjen beszélni: szépen, árnyaltan, gazdagon. Mr. Eliot példát mutat. *

Közhely, hogy a műfordítás a világ legreménytelenebb foglalkozása. A legtöbb költőt nem lehet fordítani; Eliotot, hitem szerint: nem szabad. Jómagam magyarul olvastam előbb. Afféle „láttam-én-már-karónvarjút" -érzéssel ütöttem föl a könyvet (T. S. Eliot: Gyilkosság a székes­ egyházban; fordította Vas István; Európa, 1966). S előérzetem igazoló­ dott. Ügy tetszett: láttam csakugyan. Es most egy szerencsés véletlen: a kiadó ideadta összehasonlításra a Legszebb verseket. Meg kellett tanulnom eliotul, és rádöbbennem, mi­ lyen nagy költő, és hogy annak számára, aki csak egy csöppet is ismeri az angol vers történetét, világos, hogy Mr. Eliot új korszakot nyitott, és hogy Eliotot fordítani, a leghívebben, legszebben akár: éppoly hiábavaló, mint megmagyarázni a rózsa illatát. És hogy az angolul nem értő olvasó

a fordításokból többé-kevésbé megismeri ugyan Eliotot, de hogy meg­ szereti-e: nem hiszem. Egy ismerősöm, kivel közöltem aggályomat, meg­ kérdezte: mit lehet itt tenni? Tanuljon meg angolul mindenki? Ez sem volna rossz megoldás; de akit csakugyan érdekel Mr. Eliot, az föltétlenül tanuljon meg. És még egy gyanús körülmény. Eliot első magyar olvasója aligha­ nem Babits volt. A Vas István-féle kötetbe Ungvári Tamás írt szép s hasznos tanulmányt; ő idézi Sárközi Györgyöt: hogy ti. Babits „ismerte az ismeretleneket is, a moderneket is, akik közül Eliot nevét emlegette mint a legnagyobbat". De nem fordított tőle.

(Utóirat. Thomas Stearns Eliot 1888-ban született; tanult a Harvardon, a Sor­ bonne-on, Németországban és Oxfordon; írásai 19 éves korától jelentek meg; angol, amerikai, német kitüntetéseket kapott s Nobel-díjat 1948ban. 1965-ben halt meg. A mi Eliot-értékelésünket, azt hiszem, Szemlér Ferenc fogalmazta meg legszabatosabban a Legszebb versek előszavában (kiemelés tőlem): „ . . . L . G. Salinger, a cambridge-i egyetem angol lektora így fejezi he róla szóló tanulmányát: Mérhetetlen sokkal tartozunk Eliotnak az angol költészet hatósugarának tágításáért. Mégis lehűt a költőhöz és ko­ rához kapcsolódó ama meggondolás, hogy ily kiváló író oly sok erőt pa­ zarolt a t a g a d á s r a . . . " De, mondja Szemlér: „a költő tagadó állásfogla­ lása sohasem az ember és emberiesség, hanem mindig az embertelenség ellen szólt, s igazán nem ő tehet arról, ha világában az utóbbiból sokkal több akadt, mint az előbbiből". Nos hát: egyelőre ennyit a megjelenendő Eliot-kötet „beharango­ zására".)

THOMAS

STEARNS

ELIOT

Sweeney

Agonisztész

(Részletek

arisztophanészi

egy

melodrámából)

B E V E Z E T É S Ü L . T h o m a s S t e a r n s Eliot (1888—1965), N o b e l - és sok egyéb d í j a s a m e r i k a i születésű angol költő a l á b b következő m ű v e l é t r e j ö t t é n e k idején (1927) v o l t a k é p p d r á m a i a l k o t á s n a k i n d u l t , ahogy a l c í m e is elárulja, de k ü l s e j é b ő l is l á t ­ szik. M i n t ilyen, v é g ü l t ö r e d é k n e k m a r a d t , k ö l t e m é n y g y a n á n t a z o n b a n — esz­ m e i és érzelmi töltései m i a t t — a szerző felvette összegyűjtött v e r s e i n e k 1935-ös első k i a d á s á b a , s ott szerepel az 1962-es u t o l s ó b a n is. Eliot m á r írói k e z d e t e i n é l szerette v o l n a m e g t e r e m t e n i azt a széles h a l l g a t ó ­ sághoz szóló v e r s e s d r á m á t , a m e l y t u d a t o s a n s z a k í t a n a a s h a k e s p e a r e - i h a g y o m á ­ n y o k k a l m i n d verselés, m i n d n y e l v i eszközök, m i n d a kifejezésre v á r ó g o n d o l a t t e k i n t e t é b e n . A Sweeney Agonistes m a g á n viseli ezeket a j e g y e k e t : a k ö z n a p i b e ­ széd fordulatait, a k u p i é - b e t é t e k fölhasználását, az a m e r i k a i dzsessz visszhangjait, az é l e t a n y a g s z á n d é k o l t közvetlenségét. Főleg a szereplők személye á r u l el s o k a t :

D u s t y és Doris, a k é t m e g n e m h a t á r o z o t t foglalkozású hölgy, S w e e n e y , a k i b e n esetleg Eliot t ö b b m á s v e r s é n e k hősét leljük föl, m a j d ez u t ó b b i b a r á t a i m i n d a n ­ n a k a századeleji a m e r i k a i é l e t f o r m á n a k megjelenítői, a m e l y e t a költő á b r á z o l n i , il­ l e t v e a m e l y n e k segélyével saját eszméit közölni óhajtotta. M é g s e m a megszokott polgári s z í n m ű eszközeivel, h a n e m „egy a r i s z t o p h a n é s z i m e l o d r á m a " a l a k j á b a n s a n n a k külsőségeivel. A c í m e k b e n h a s z n á l t „Agonisztész" (versenyző, küzdő) és ,,Agon" (verseny) is a g ö r ö g - r ó m a i zenei, d r á m a i , g i m n a s z ­ tikai k ü z d e l m e k r e (s egyben n é m i i r ó n i á v a l Milton Samson Agonistesére) utal. Megerősíti ezt az Aiszkhülosz Oreszteiájának középső d a r a b j á b ó l , az Áldozatvivőkből (Koéphoroi) első j e l i g e k é n t v e t t k é t sor, a m e l y i t t Devecseri G á b o r f o r d í t á s á b a n szerepel. A j e l m o n d a t o k a t — a k á r c s a k a c í m e k e t — Eliot m i n d i g a m ű szerves r é s z é n e k t e k i n t i . E z ú t t a l is fel kell r á j u k figyelnünk, h a az a k á r k ö l t e m é n y n e k , a k á r d r á m a ­ r é s z l e t n e k t e k i n t e t t m ű m é l y é r e a k a r u n k hatolni. N e m kétséges, hogy különösen Dusty, Doris és S w e e n e y v i s z o n y l a t á b a n az e m b e r i sors, k ü l ö n ö s e n a fenyegető vég a l a p v e t ő k é r d é s e i v i s s z h a n g z a n a k . Ezért is említi Oresztész a n e k i jól l á t h a t ó , d e m á s o k n a k l á t h a t a t l a n Ezinűszeket, a k i k m i n t a n y a g y i l k o s t s z a k a d a t l a n u l ü l ­ dözni fogják. Keresztelő S z e n t J á n o s is a z é r t k e r ü l a d a r a b élére, hogy a dolgok m u l a n d ó s á g á r a figyelmeztessen. A m ű v e t m i n d e n t ö r e d é k - v o l t a e l l e n é r e k é t ízben is színre v i t t é k (1933, 1935). Mégis, gondolom, i n k á b b k ö l t e m é n y k é n t o l v a s a n d ó . Szemlér Ferenc O R E S Z T É S Z : Ti nem látjátok tovább zavarnak, vissza nem tart

őket, csakhogy semmi sem.

én

igen:

AISZKHÜLOSZ Ezért a lelket nem bírhatja az isteni egyesülés, le nem vetkőzte a teremtett dolgok vágyát.

amíg

csak

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS ELŐHANG-RÉSZLET DUSTY. DUSTY: DORIS:

Pereirával

mi

Hát mi Nincs

közöm

DORIS

van? lenne

vele?

hozzá.

DUSTY

Közöd nincs, ugye? a bért? DORIS: Ő fizeti a bért. DUSTY: Van, ki nem ad, s van férfi, aki ad, Van, ki nem ad, tudod te magad. DORIS: Tiéd lehet Pereira. DUSTY: És mi legyen vele? DORIS: Pereira nem úriember: Nem bízom benne! DUSTY: Helyes, nincs ebben Nem is úr, ha nem lehet bízni benne, S ha nem lehet bízni benne — Nos, ki tudja, egyszer mibe nyúl. DORIS: Meg sem éri, hogy törődjünk vele. DUSTY: Sam viszont tetőtől talpig úr. DORIS: Tetszik nekem Sam. DUSTY: N e k e m tetszik Sam. Sam jó pofa. S hozzá kedves fiú. S ki fizeti

új.

DORIS: Bizony kedves fiú. Ismertem még egy ilyent valaha. Ahogy az mulattatott minket! DUSTY: Sam is mulattat minket: Sam kiváló. DORIS: De Pereira nem érdekes. Nem kell Pereira. DUSTY: És akkor mit akarsz? TELEFON: Csingilingi, Csingilingi. DUSTY: Ez Pereira. DORIS: Igen, ez Pereira. DUSTY: Nos hát mit akarsz? TELEFON: Csingilingi, Csingilingi. DUSTY: Ez Pereira. DORIS: Miért nem vetsz véget e szörnyű zajnak? Vedd föl a kagylót. DUSTY: Mit mondjak? DORIS: Ami tetszik. Azt, hogy beteg vagyok, A lépcsőn kitört a bokám, Kigyúlt a ház. DUSTY: Halló, halló, ki az? Igen, itt Miss Dorrance l a k á s a — Ó, Pereira úr, maga az? Hogy van? Ó, ú g y sajnálom. N a g y o n sajnálom, De Doris szörnyű náthával jött haza, Nem, épp csak nátha, Ó, azt hiszem, csak egy nátha, Igen, remélem, csakugyan az — R e m é l e m , nem kell orvost hívnunk, Doris utálja az orvosokat, Azt mondja, hétfőn felhívja magát, Reméli, hétfőre jobban is lesz, Bocsásson meg, most leteszem a kagylót, Doris mustáros lábfürdőt vesz, Mondom, mustáros vizet készítek neki, Értem, hétfőn ön ismét felhív. Megmondom neki. A viiiszontlátásra Ó, persze, öntől volt nagyon kedves. Áh-h-h. DORIS: Most kivetem ma estére a kártyát. Képzeld, mi az első. DUSTY: Az első. Melyik? DORIS: A Treff Király. DUSTY: Ez Pereira. DORIS: Lehet, hogy Sweeney. DUSTY: Pedig Pereira. DORIS: É p p így Sweeney is lehel. DUSTY: Akárhogy is, roppant fura.

DORIS: Ez meg a káró négyes. Mit jeleni? DUSTY (olvassa): „Kis pénzösszeg vagy viselő Ruha ajándékul, vagy vendégség." DORIS: Itt a hármas. Ez mit jelent? DUSTY: „Hír távol barátról". — Pereira! DORIS: A Kőr Dáma! — Porterné! DUSTY: Vagy talán te. DORIS: Vagy talán te. Szív vagyunk mind. Sosem tudhatjuk. Attól függ, utána mi jön. És erre nem akárki képes. DUSTY: Tudom, neked van érzéked ehhez. Most mi jön? DORIS: Most mi jön. A hatos. DUSTY: „Civakodás. Elhidegülés. Szakítás barátok közt." DORIS: Ez itt a pikk kettes. DUSTY: A pikk kettes! EZ A KOPORSÓ!! DORIS: EZ A KOPORSÓ? Istenatyám, most mit tegyek? S éppen a vendégség előtt! DUSTY: Nem okvetlen a tiéd, tán egy ismerősé. DORIS: Nem. Az enyém. Biztosan az enyém. Egész éjjel menyegzőt álmodtam. Istenatyám, most mit tegyek. Nem is húzok már több lapot, Te próbálj, most szerencsét. Most te húzz. Ez a varázst tán megtöri. Te húzz most. DUSTY: A Pikk Alsó. DORIS: Ez Snow lesz. DUSTY: Vagy talán Swarts. DORIS: Vagy talán Snow. DUSTY: De muris, hogy én figurás lapot húztam. DORIS: Sokat tesz, ahogy felveszed a kártyát. DUSTY: Nagyon sokat, ahogyan megfogod. DORIS: Semmit a világon nem mondanak olykor. DUSTY: Tudni kell, hogy mire akarunk választ. DORIS: Tudni kell, hogy mit akarunk tudni. DUSTY: Fölösleges túl sokat kérdeni. DORIS: Egynél több kérdés fölösleges is. DUSTY: Néha semmire sem jók. DORIS: A koporsóról szeretnék többet tudni. DUSTY: Nahát ilyet! Ügye, mit mondtam? Hogy én mindig A Kőr Alsó!

figurás

lapot

húzok!

(Füttyszó az ablak alatt) Milyen

véletlen!

Soha ilyet! Fura ügy a kártya!

(Újabb fütty)

DORIS: Ez Sam? DUSTY: Persze, hogy Sam. DORIS: Persze, a Kör Alsó az S a m ! DUSTY (kihajol): Halló, Sam! WAUCHOPE: Halló, szívem. Hányan vannak odafönt? DUSTY: Senki sincs idefönt. Hányan vannak odalent? WAUCHOPE: Itt négyen vagyunk. Csak a kocsit viszem a sarokig, S fönt leszünk máris. DUSTY: Persze. Jöjjenek föl. DORIS: A koporsóról szeretnék többet tudni. KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP DORIS. DUSTY. WAUCHOPE. HORSFALL. KLIPSTEIN. KRUMPACKER. WAUCHOPE: Halló, Doris! Halló, Dusty! Hogy vannak? Lányok, maguk ismerik Horsfall kapitányt — S bemutatnók két jóbarátunkat is, Amerikai urak üzleti úton. Ez Klipstein úr. Ez Krumpacker úr. KLIPSTEIN: Nagyon örvendek. KRUMPACKER: Nagyon örvendek. KLIPSTEIN: Örvendek, hogy megismerkedhetünk. KRUMPACKER: Ismeretségük nagy öröm nekünk. KLIPSTEIN: Sam — vagyis Garázda Sam Wauchope. KRUMPACKER: A Kanadai Expedíciós Hadtestből. KLIPSTEIN: Garázda sokat mesélt magukról. KRUMPACKER: A háborúi együtt csináltuk végig Klip és én, s a Főnök és Sam. KLIPSTEIN: Megtettük a magunkét, ahogy mondják, Kergettük a németet, tudhatja bárki. KRUMPACKER: No, és a póker-játszma, mi, Sam? Bordeaux-ban az a póker-játszma, mi? Miss Dorrance, rá kell őt vennie, Hogy elmesélje azt a bordeaux-i pókert. DUSTY: Ismeri jól Londont, Krumpacker úr? KLIPSTEIN: Nem, itt még nem jártunk. KRUMPACKER: Az este botlottunk be ide először. KLIPSTEIN: S bizonyos, hogy nem is utoljára. DORIS: Tetszik önnek London, Klipstein úr? KRUMPACKER: Hogy tetszik-e nekünk? Hogy tetszik-e? Tetszik-e nekünk London? No, Klip? KLIPSTEIN: Kedves — izé — kisasszony, London Igen szeretjük Londont. KRUMPACKER: Nagyon belevaló.

fölséges.

DUSTY: Akkor miért nem költöznek át ide? KLIPSTEIN: Hát nem, kedves — izé — kisasszony, ön (Félek, nem értettem jól a nevét, De azért ismeretsége roppant megtisztelő) — London kissé túl kedélyes nekünk, Igen, némileg túl kedélyes. KRUMPACKER: Igen, London túl kedélyes nekünk. Ezzel nem mondtam sértőt, ne higgye — De az iramot nem bírnók, gondolom. Ehhez mit szólsz, Klip? KLIPSTEIN: Jól beszélsz, Krum. London fölséges, London belevaló hely, London pompás egy látogatás erejéig — KRUMPACKER: Főleg, ha egy valódi eleven angol, Mint Sam is, kerül vezetőnek. Sam persze i t t h o n van Londonban S megígérte, hogy vezetőnkül szegődik.

félreért

RÉSZLET EGY VERSENYMŰBŐL SWEENEY. WAUCHOPE. HORSFALL. KLIPSTEIN. KRUMPACKER. SWARTS. SNOW. DORIS. DUSTY. SWEENEY: Majd elviszem Az emberevök szigetére. DORIS: Maga lesz az emberevő! SWEENEY: S a hittérítő maga! Az én ötvenkilós kis hittérítőm! Felfalom önt. Én leszek az emberevő. DORIS: Elvisz tehát? Emberevők szigetére? SWEENEY: Én leszek az emberevő. DORIS: A hittéritő meg én. Hívőm maga legyen! SWEENEY: Maga pedig pecsenyém! Hogy kedvvel egyem Kis omlós fehér hittérítő pecsenyém. DORIS: Csak nem enne meg! SWEENEY: De meg én! Mint finom, omlós, fehér, kicsi, puha és Ízes, zamatos hittérítő-pecsenyém. Nézze: ez a tojás, Olyan ez a tojás, Mint a krokodil-szigeti élet. Ott nincs telefon, Ott nincs gramofon, Ott kocsi sincs, Sem. kétüléses, sem hatos, Se Citroen, se Rolls-Royce, Ennivaló sincs, csak a fán a gyümölcs, Látnivaló sincs, csak egy pálma emitt S a tenger amott,

Hallani való is csak a hab zizegése. Semmi, mindössze: három dolog. DORIS: Milyen dolog? SWEENEY: A szülés, párosodás, halál. Ez az egész, az egész, az egész, Szülés, párosodás halál. DORIS: Elunnám magam. SWEENEY: Elunná magát. Szülés, párosodás, halál. Ennyi a tény a dolgok gyökerénél: Szülés, párosodás, halál. Megszülettem, s ez egyszer elég, Maga nem tudja, de tudom én, Hogy egyszer elég. WAUCHOPE ÉS HORSFALL ÉNEKE. SWARTS MINT TAMBO. SNOW MINT O t t hol a b a m b u s z Bambusz bambusz O t t hol a b a m b u s z n ő K e t t e n is é l n e k Egy is elélhet H á r m a n is ú g y m i n t ő O t t hol a b a m O t t hol a b u s z O t t hol a b a m b u s z n ő

CSONTVÁZ. A pálma tövén G a u g u i n l á n y o k övén Banán-lomb keszkenő Ott hol a b a m Ott hol a busz O t t hol a b a m b u s z n ő Cicázni v e l e m e r d ő b e n a v á g y Téged m o n d d hol vesz elő Hol a k e n y é r f a b a n á n n y i t a p á l m a V a g y hol a b a m b u s z n ő ? N e k e m b á r m i öreg fa S v é n e r d ő megfelelő Ügy s z e r e t e m a z öreg szigeten O t t hol c s u p a

Kenyérfa virít P i n g v i n sikít T e n g e r zsibongva fő O t t hol a b a m O t t hol a b u s z O t t hol a b a m b u s z n ő

R e m e k a pofa S k o r á l l - s z i r t t e n g e r e fő.

DORIS: Nem ízlik a tojás; sosem ízlett a tojás, Nem jó az élet a krokodil-szigeten. KLIPSTEIN ÉS KRUMPACKER DALA SNOW ÉS SWARTS MINT FÖNT. Kicsi szigeti l á n y Kicsi szigeti l á n y M e g t e l e p s z e m veled itt A gond n e m n y u g t a l a n í t Nem utazunk nem jár vonat N e m futunk zivatar miatt C s u p á n m á l y v á t k ö t ü n k csokorba N e m egy p e r c j u t r á d e sok ó r a N e m ó r a é v is j u t n a s o r r a Ez az élet nem élet, Ebbe én belehalok. SWEENEY: Épp ez az élet. Aminő DORIS: Milyen Mi is az élet?

diminuendo

DORIS:

ő?

S a virradat S az a l k o n y a t S a délidő S az éj Hajnal A z est A dél Az éj

SWEENEY: Az élet a halál. Valaki egyszer kicsinált egy lányt — DORIS: Sweeney úr, ne mondja tovább, Kártyát vetettem épp az előbb És a koporsói húztam. SWARTS: Ön húzta a koporsót? DORIS: Igen, utolsónak a KOPORSÓT. Ily társalgásra semmi kedvem, Borzasztót kockáztat a nő. SNOW: Sweeney úr hadd mondja tovább. Uram, érdekel a meséje. SWEENEY: Valaki egyszer kicsinált egy lányt, Akárki kicsinálhat egy lányt, É l e t é b e n egyszer akárki Muszájból, kedvből kicsinálhat egy lányt. A fürdőkádba rakta őt, Lysollal öntötte le öt. SWARTS: Az ilyen fickót elkapják végül. SNOW: Mégsem kapják el mindet végül. Nem erre mutat az Epsom Heath-i csontváz? A lapokban láttam, A lapokban látták, Mégsem kapják el mindet végül. DORIS: Borzasztót kockáztat a nő. SNOW: Sweeney úr hadd mondja tovább. SWEENEY: Ezt nem kapták el végül. De ez egy más történet. Senkise ment el És vissza se tért, Ő bevette a tejet, s kifizette a bért. SWARTS: És mit csinált? Végül is mit csinált? SWEENEY: Hogy mit csinált! Hogy mit csinált? Ez nem talál ide. Előről mondják, hogy mit csinál. Ő fölkeresett néha engem, S inni adtam, hogy jobb kedve legyen. DORIS: Hogy jobb kedve legyen? DUSTY : Hogy jobb kedve SWEENEY: Ez ismét nem talál ide. De szó kellett, hogy beszéljek maguknak. De mit is akartam mondani! Nem tudta, vajon ő él-e, és halott-e a lány, Nem tudta, vajon él-e a lány, és ő a halott. Nem tudta, vajon mindketten élnek-e, vagy tán halottak. Ha ő él, akkor a tejes nem él, s a bér-beszedő sem él,

legyen?

S ha mindkettő él, akkor ő a halott. Nem is volt semmi kapocs, Nem is volt semmi kapocs, Mert ha magadra maradsz, Magad mint ahogy ő maradt, Ez sem vagy már, sem az, Jóllehet ez sem talál, Halál és élet, élet s halál, A halál élet, az élet halál, Szó kell, ha beszélek maguknak, Akár értik, akár nem értik, Mindegy nekem s mindegy maguknak, Ami muszáj, azt csináljuk csak, Megülünk itt s iszunk nagyot, Megülünk s elfújjuk dalunkat, Elidőzünk s majd elmegyünk, S valaki fizeti a bért. DORIS: Tudom, kicsoda. SWEENEY: De az mindegy nekem s mindegy maguknak. TELJES

KAR:

WAUCHOPE, HORSFALL, KRUMPACKER

KLIPSTEIN,

Ha magad vagy, s az éjnek nincsen nesze sem, és rettegve riadsz föl csuromvizesen, Ha magad vagy az ágyban sok párna közölt, és kábán riadsz föl, mint a főbeütött, Le a lelkedig ás a lidércnyomás, és száz furcsa dolog veled szembehuhog. Hú, hú, hú, Azt álmodod, reggeli hét lesz, te megébredsz, minden csupa gőz, víz, és csupa köd, Várod: mi kopog, milyen kulcs csikorog, mert várod a hóhért, érted aki jött És élő vagy talán, És halott vagy talán. Hú, ha, ha Hú, ha, ha Hú Hú Hú KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP KOP S z e m l é r F e r e n c fordítása

TÓTH

ISTVÁN

JEAN

Follain

tárgyiassága

Mikrorealizmusnak vagy tárgyi realizmusnak szokták nevezni J e a n Follain költői módszerét. M i k r o r e a l i z m u s n a k a z é r t hivják, m e r t egészen j e l e n t é k t e l e n n e k látszó részletekből i n d u l k i szinte m i n d e g y i k v e r s e . Viszont az is igaz, hogy g y a k r a n m e g l e p ő t á v l a t o k a t t á r az olvasó elé, m i n t p é l d á u l a Földi egyensúly vagy akár A tükör c í m ű v e r s e i b e n . É p p e n ezért n e m t a l á l o m megfelelőnek a m i k r o r e a l i s t a jelzőt az ő esetében, m e r t h a t á v l a t o k a t t u d n y i t n i egy költészet — m á r p e d i g ez t u d —, n e m illik r á ez a l e s z ű k í t ő jelző. A t á r g y i r e a l i z m u s k é t s é g t e l e n ü l t a l á l ó b b , m e r t v e r s e i n e k legfőbb t é m á i és képei v a l ó b a n a t á r g y i világból v a g y a t e r m é s z e t kézzelfogható közelségéből s z á r m a z n a k . P o n t o s megfigyelés jellemzi szinte m i n d ­ egyik részletét, és ez az á l t a l á n o s e m p i r i k u s a n y a g s z e r ű s é g k i t e r j e d a v e r s egé­ szére. És azt hiszem, é p p e n ez nehezíti m e g l e g j o b b a n a v e r s m e g é r t é s é t , m e r t F o l ­ lain n e m a n n y i r a l o g i k u s a n , m i n t i n k á b b p s z i c h o l ó g i a i - h a n g u l a t i k a p c s o l a t o k b a n és v o n a t k o z á s o k b a n s o r a k o z t a t j a fel k ö l t é s z e t é n e k t á r g y i világát. T ö b b v e r s é b e n v a n egy v a l ó b a n kézzelfogható t á r g y i k e r e t és azon b e l ü l egy s z u b j e k t u m belső, lelki világa, a m e l y k ö z v e t l e n ü l á g y a z ó d i k bele a k ü l s ő világ p l a s z t i k u s t á r g y i s á g á b a , h a ­ sonló p l a s z t i k u s tárgyisággal. Az á r n y a l a t i k ü l ö n b s é g h i á n y a , ez a z egysíkúság k é t s é g t e l e n ü l m e g t é v e s z t h e t i az olvasót. És itt g o n d o l j u n k a Tájkép erdőszéli ösvényekkel című vers fiatalemberére, A tükör l e á n y s z e r e p l ő j é r e v a g y m é g i n k á b b a Hazatérés című költeményben a ré­ szeg a p á r a . Az u t ó b b i t a l á n a l e g s z e m l é l e t e s e b b p é l d a . P á r t a l á l ó v o n á s b ó l öszszeáll a t á r g y i k e r e t : a k i s l á n y alakja, aki részeg a p j á t h a z a a k a r j a v i n n i a m u l a ­ tóból, és az apja, aki u g y a n o l y a n k o n k r é t a n , sőt b a n á l i s d a r a b o s s á g g a l j e l e n i k m e g e l ő t t ü n k . D e ez m é g n e m elég: az i t t a s e m b e r l e l k i v i l á g a is k i v e t í t ő d i k , s ez a n ­ n á l n e h e z e b b e n é r t h e t ő , m e r t e g y s z e r r e v a l ó s á g o s a t is l á t (a l á n y á t ) és képzeletbeli s z e m é l y t is (távollevő feleségét, aki m e g é r t ő e n mosolyog r á ) . Az ó h a j t o t t m e g é r t ő n ő l á t o m á s a viszont m i n t egy „mellszobor" p l a s z t i k u s k o n k r é t s á g b a n j e l e n i k meg. Igaz, h o g y „ á r n y é k b a öltözött", a m e l y n e m valóságos l é t e z é s r e u t a l , d e m i n d e z k ö n n y e n e l k e r ü l h e t i a v e r s o l v a s ó figyelmét. D r á m á h o z , t r a g é d i á h o z s z o k t á k h a s o n ­ l í t a n i F o l l a i n p a t t a n á s i g feszült és m e g l e p ő f o r d u l a t o k a t t a r t a l m a z ó költészetét. É n i n k á b b egyfajta filmszerűséget t a l á l t a m t ö b b v e r s é b e n , ahol a film v a g y a m o d e r n (milleri) d r á m a m ó d j á n , p e r s z e a n n á l is t ö m ö r e b b e n , k o n k r é t t á r g y i s á g g a l v e t í t ő d i k ki egy-egy szereplő belső lelkivilága. Ezzel a kulccsal a z o n b a n m é g a l i g h a j u t h a t u n k el m i n d e n follaini titok é r ­ t e l m é h e z . N a t u r a l i s z t i k u s a n p o n t o s t é n y m e g á l l a p í t á s , sőt ö n c é l ú s á g vezeti a k ö l ­ tőt, és e g y f o r m á n erős v o n a l a k k a l rajzolja m e g a k ü l s ő t és a belsőt, a s z e m é ­ lyest és személytelent, a m ú l t e m l é k é t és a j e l e n valóságát, a lényegest és a lé­ nyegtelent, az a l l e g o r i k u s a t és a kézzelfogható t á r g y i világot. Így a z u t á n elmosódik a k ü l s ő és belső v i l á g közötti k ü l ö n b s é g , a személyes is s z e m é l y t e l e n n é válik, és g y a k r a n „ t ö r t é n e l m i e t l e n n e k " t ű n i k egy-egy részlet, az allegória p e d i g — valóságos k ö r n y e z e t e és e l v o n t é r t e l m e között — u g y a n c s a k e l g o n d o l k o z t a t j a az olvasót. Az A p o l l i n a i r e m e g h o n o s í t o t t a s z i m u l t a n i z m u s (több összefüggéstelen, de egyazon idő­ b e n lejátszódó e s e m é n y á b r á z o l á s a e g y e t l e n m ű b e n ) n á l a is olykor egyfajta l o g i k á t ­ lanságot mutat. A francia költészetben P i e r r e R e v e r d y n e v é h e z fűződik a t á r g y i a s l í r a m e g t e ­ r e m t é s e . Picasso, B r a q u e és L é g e r a n a l i t i k u s ábrázolási m ó d j a jellemzi az előző n e m z e d é k h e z t a r t o z ó R e v e r d y költészetét. F o l l a i n n e m a n n y i r a a n a l i t i k u s és n e m a n n y i r a szélsőséges k é p z e t t á r s í t á s o k híve, m i n t ő. K ö l t e m é n y e i n e k szerkezete é p p e n ezért egységesebbnek, t ö m ö r e b b n e k t ű n i k , d e n e m m i n d i g l o g i k u s n a k és k ö n n y e n n y o m o n k ö v e t h e t ő n e k . Illyés G y u l a szerint a költő k ö r n y e z e t é b e n kell k e r e s n ü n k a l o g i k á t l a n s á g m a g y a r á z a t á t . F o l l a i n é p p e n a fejetetejére állított v a l ó s á g h ű á b r á z o ­ l á s á v a l követeli az é r t e l m e t . F o l l a i n t Guillevic és F r a n c i s P o n g e n e v e m e l l e t t szokták e m l e g e t n i szintetizáló k r i t i k á k . P e r s z e n e m c s a k hasonlóság, de k ü l ö n b s é g is v a n költői m ű v ü k között. R e n é L a c ô t e szerint a l e g h u m a n i z á l t a b b t á r g y i s á g F r a n ­ cis P o n g e költészetét jellemzi, az e m b e r t á r g y a k feletti u r a l m a szól belőle, a t á r g y az e m b e r é r t v a n . Guillevic t á r g y i v o n a t k o z á s ú költészete t a l á n a l e g r a c i o n á l i s a b b

és egyben a l e g r e á l i s a b b h á r m ó j u k közül. Follain költészete k e v é s b é h u m a n i z á l t t á r g y i világot, k e v é s b é racionális v e r s s t r u k t ú r á t m u t a t , m i n t költőtársaié. N a t u r a ­ lisztikus t á r g y r a j z a i m ö g ö t t a z o n b a n v a n egy r e a l i s t a t ö r e k v é s , logikai b u k t a t ó i n t ú l m e g v a n a m a g a s a b b é r t e l e m i r á n t i szándék. E l t á r g y i a s u l t , groteszk v i l á g b a n k e ­ resi a r e n d e t , az é r t e l m e t l e n s é g b e n az é r t e l m e t . Ezt a groteszkséget t e h á t n e m v a ­ l a m i e l r u g a s z k o d o t t költői f a n t á z i a alkotta, h a n e m a költő közvetlen é l e t k ö r ü l m é ­ n y e i t a l k o t ó valóság, a m e l y n e k t u d a t o s és m a k a c s megfigyelője, rögzítője. V á d o l h a t ó - e p e s s z i m i z m u s s a l az, a k i az ilyen valóságot g y a k r a n n y o m a s z t ó a n t r a g i k u s színezetben v a g y é p p e n t ö m ö r t r a g é d i a k é n t rögzíti? Az igazi p e s s z i m i z m u s a z l e n n e , h a közönyt, megelégedettséget, b e l e n y u g v á s t s u g a l l n a , viszont azt teszi a l e g k e v é s b é ; v a n e z e k b e n a v e r s e k b e n v a l a m i idegesítő, n y u g t a l a n í t ó , sőt n e m ­ egyszer m e g h ö k k e n t ő is. B o r ú l á t á s a i n k á b b a b b a n áll, hogy eléggé e l v o n t t á v l a ­ tot n y ú j t — d e k é t s é g t e l e n ü l k i v e h e t ő ez a t á v l a t és a jövő felé m u t a t , m i n t p é l d á u l a Földi egyensúly befejező sorai is t a n ú s í t j á k . F o l l a i n t i s z t á b a n v a n azzal, hogy a költészet é r t é k e n e m a m ű v é s z i k é p m é ­ reteitől v a g y az i s m e r e t e k h a l m a z á t ó l , h a n e m azok pontosságától, a l a p o s s á g á t ó l és mélységétől függ. T a l á n ezért v a l ó szinte m i n d e g y i k v e r s e u g y a n a b b ó l az anyagból, és e z é r t tölti m a j d n e m m i n d e n s z a b a d idejét a költő ú j r a - és ú j r a t a n u l m á n y o z o t t szülőfalujában, a n o r m a n d i a i C a n i s y b e n . (1903-ban született értelmiségi szülőktől. A l a p o s iskolai t a n u l m á n y o k a t végzett, jól m e g t a n u l t angolul, és m i n t jogász fényes p á l y á t futott be, a párizsi t ö r v é n y s z é k egyik l e g k i v á l ó b b b í r á j a k é n t . D e o t t h a g y t a az igazságszolgáltatást a költészetért, a m e l l y e l n y i l v á n o s a n 24 éves k o ­ r á b a n jegyezte el m a g á t . Első k ö t e t é t a z o n b a n c s a k 30 éves k o r á b a n n y o m t a t t a ki, felelősségtudata és l e l k i i s m e r e t e j ó t é k o n y a n késleltette a költői t e r m é s t az é r l e l ő d é s befejezéséig.) M i n t n y u g a t - f r a n c i a o r s z á g i költőt, g y a k r a n a rochefort-i költői csoportosulással k a p c s o l a t b a n is s z o k t á k e m l e g e t n i , Rousselot, M a n o l l , F o m b e u r e , Cadou, B e c k e r és t á r s a i k m e l l e t t . A r r ó l a t á j r ó l s z á r m a z i k ő is, a m e l y t e h á t E u r ó p a l e g n é p e s e b b t e ­ r ü l e t e i közé t a r t o z i k . H u m a n i z á l t v i d é k ez látszólag, sőt m é g a t e r m é s z e t a r c a is e z t bizonyítja, v i s z o n t a költő m é l y e b b r e l á t : tudja, h o g y ez a fajta h u m a n i z á l á s i f o l y a m a t n e m c s a k a t á r g y i v i l á g e m b e r i e s e d é s é t , d e az e m b e r e l t á r g y i a s o d á s á t is szükségszerűen maga után vonja. Éppen ezért tragikus vagy gúnyosan pesszimista F o l l a i n költészete. Versei az e l t á r g y i a s o d á s t á b r á z o l j á k u g y a n , d e a költő sosem t á r g y i a s o d o t t el. A s z e m é l y t e l e n f o r m á n t ú l p e d i g azt érezzük, h o g y az é r t e l e m és a z o b j e k t i v i t á s a költő l e g s z e m é l y e s e b b ügyei közé tartozik.

JEAN

FOLLAIN

Tájkép erdőszéli ösvényekkel (Paysage des sentiers de lisière)

Megesik, hogy szinte hallod, araint egy női cipő koppanása lerögzítődik egyből az ibolyás ösvényen, egy kutya fatányérja mellett, nagyon halvány szürkületkor, miközben orgonaszóként árad a csend. Ekkor az ifjú, szurtos kollégiumokból jőve, mentától remegő orrcimpával megérzi a fagyos nyárfák alatt sétáló asszony illatát.

A falvak minden csillogása városok gyémántjában újra fénylik. Egy titkos világegyetemben térdére terített szövettel, amelyre szemét rászegezte, egy lány a szerelem prédájaként remegő ujjbegyébe szúrja tűjét, egy illatozó virágcsokor mellett.

Földi egyensúly A (L'Équilibre terrestre)

A tükör (La Glace)

Szerencsés megérkezés (Bienvenue)

k o h ó b ó l felszáll a végső szikra nagy unalmukban pihennek a tárgyak s az összes porszemek melyek a légben kavarogtak s elnémítottak hangokat vagy szemeket lecsukattak a tárgyakra rakódnak amíg egy úton egy fekete-piros pillangó holtteste szétfoszlik magában a levetett ruhák elvesztik langyosságukat és a gyermekkezek melyek növése eztán következnék az évek hosszú során át játékukkal gyúrják a földet.

Miután felment a komor tölgyfalépcsőn egyből megállott a tükör előtt melynek keretét szú rágta szűzies felsőtestét nézi benne lángba borulnak az összes mezők és szelíden közeledik lábához dörgölődni egy háziállat mintha csak emlékeztetné az állati létre amely egy nagylány testében is ott rejtőzik.

A kizöldült tanyán egy verőfényes napon várják az idegen férfit. Finom fekete posztóruhában magas kalappal a fején

rögtön benyomja a kertajtót és így szól megjöttem barátok. A szamár mely a kék bogáncsot rágja a sötét szőrű kanca a disznó mely a savót issza a kutya melynek homlokán csillag van s a macska mely a viharokat érzi épp olyanok előtte mint a kezdetleges ókorban.

H a z a t é r é s Belép (Le Retour)

egy kislány az apját keresi a borkereskedőnél az káromkodik de végül követi a gondos hajfonatú halvány árnyat aki elöl megy vissza-vissza fordítva fejét hogy meggyőződjék követi-e merev blúzában ez az ittas ember akire mosolyog a felesége mint egy árnyékba öltözött mellszobor

A mezők

kétértelműsége

(Ambiquité des

campagnes)

Nyárfák méhviasza öreg fakérgek kései virágok nyílása vörösfenyők verítéke árkok állóvizei milyen rokonságban vagytok élőkkel és holtakkal! Egy kéz egy kezet irányít hogy megszakadjon egy nő hangja ez a visszhangzó szerelem. Egy paraszt elment nagy tanulmányútra hogy a szomszéd földjén leszedje majd Erisz almáját. Tóth István fordításai

T U D O M Á N Y O S SZERVEZÉS Ü Z E M B E N , F A L U N , I R O D Á B A N

Gazdasági

gondolkodás

vállalati

eredmények

—

T e k i n t e t t e l a b ő r - és c i p ő i p a r b a n i m m á r h a g y o m á n y o s a n r a n g o s pozíciójára, s a r r a , hogy k i t ű n ő m u n k á s a i és t e c h n i k u s a i l e h e t ő v é teszik s z á m á r a a m ű s z a k i ­ g a z d a s á g i m u t a t ó k gyors r e a l i z á l á s á t , m é g p e d i g a h a s o n l ó jellegű l e g h a l a d o t t a b b külföldi v á l l a l a t o k szintjén, a folyó ötéves t e r v b e n a Kolozsvári B ő r - és C i p ő ­ g y á r jelentős — fejlesztésre és s z i s z t e m a t i z á l á s r a s z á n t — b e r u h á z á s i a l a p o k a t kapott. Ü z e m ü n k m o s t a n á b a n h a t a l m a s é p í t ő t e l e p h e z h a s o n l í t : egyszerre é p í t k e z ü n k és t e r m e l ü n k . A n a g y b e r u h á z á s i m u n k á l a t o k s e m m i v e l s e m c s ö k k e n t e t t é k a p r o ­ dukciót, sőt, m e n n y i s é g i m u t a t ó i n ö v e k e d t e k , s g a z d a s á g i h a t é k o n y s á g a fokozódott. 1969 végéig 1965-höz k é p e s t a c i p ő g y á r t á s m e g h á r o m s z o r o z ó d i k , s a t a l p - , il­ letve a felsőbőr-gyár t e r m e l é s e is 2,5-tel e m e l k e d i k . A folyó b e r u h á z á s o k első j e ­ lentős l é t e s í t m é n y e , a m ű t a l p - g y á r m á r 1967 á p r i l i s á b a n b e i n d u l t , s a n e g y e d i k é v ­ n e g y e d b e n t ú l is l é p t e az összes t e r v e z e t t m ű s z a k i - g a z d a s á g i p a r a m é t e r e k e t . 1967 végén ü z e m e l n i k e z d t e k a cipőgyár és a felsőbőr-gyár fontos t e r m e l é s i k a p a c i t á s a i , a m i biztosítja a lakosság j o b b ellátását, és l e h e t ő v é teszi a cipőkivitel növelését. U g y a n c s a k 1967-ben k i k í s é r l e t e z t ü k a v á l l a l a t szervezési s t r u k t ú r á j á n a k a m e g j a v í t á s á t szolgáló i n t é z k e d é s e k egész k o m p l e x u m á t , a tervezői és vezetési, a p é n z ü g y i és h i t e l r e n d s z e r tökéletesítését, az a n y a g i é r d e k e l t s é g e l v é n e k é s s z e r ű b b a l k a l m a z á s á t . M i n d e z a v á l l a l a t i össztevékenység gazdasági h a t é k o n y s á g á n a k fo­ kozását célozta. Ü z e m ü n k m u n k a k ö z ö s s é g e i s m é t b e b i z o n y í t o t t a , h o g y fogékony az ú j r a , a m i bizony n a g y o n é r t é k e s t u l a j d o n s á g . A k u t a t á s r a kijelölt p r o b l é m á k megközelítésé­ n e k módja, s a kidolgozott t a n u l m á n y o k a l a p j á n hozott i n t é z k e d é s e k v é g r e h a j t á s a a r r ó l t a n ú s k o d i k , hogy a g y á r k e r e t é b e n é r t é k e s t u d o m á n y o s és politikai lehetősé­ gek b o n t a k o z n a k ki. A t e r m e l é s és a m u n k a t u d o m á n y o s m e g s z e r v e z é s é n e k bizonyos kérdései m e r ő b e n újszerűek, n e m r i t k á n eléggé n e h e z e n m e g o l d h a t ó k is v o l t a k ; h a ehhez hozzávesszük a régi és az új — m i n d e n tökéletesítésre i r á n y u l ó t e v é k e n y ­ ségben b e n n e r e j l ő — e l l e n t m o n d á s á t , f e l m é r h e t j ü k , m i l y e n jelentős, széles k ö r ű a k c i ó k k a l k e l l e t t p á r t b i z o t t s á g u n k n a k a l e g é r t é k e s e b b m u n k á s o k a t , m ű s z a k i a k a t és közgazdászokat m o z g ó s í t a n i a a jó e r e d m é n y e k elérésére. A v á l l a l a t m u n k a k ö z ö s s é g e v a l ó s á g g a l t ú l s z á r n y a l t a ö n m a g á t . A gyors gon­ dolkodás, a h a t á r o z a t o k t u d o m á n y o s i n d o k l á s a a vezetés m i n d e n szintjén, a g a z d a ­ sági j e l e n s é g e k sokoldalú és t á v l a t i eshetőségekkel is számoló megközelítése, az e s e m é n y e k összefüggéseinek és k ö v e t k e z m é n y e i n e k m e g l á t á s a : a t e r m e l é s szer­ vezésének és ésszerű v e z e t é s é n e k k o m p e t e n s és d i n a m i k u s a l a p e l e m e . A v á l l a l a t ­ vezetéstől a m u n k a h e l y e k (műhelyek, irodák) vezetéséig a különféle d ö n t é s r e jogo­ sult t é n y e z ő k m u n k a i d ő - s z e r k e z e t e az u t ó b b i i d ő b e n j e l e n t ő s e n módosult. V é l e m é ­ n y ü n k szerint a döntés j o g á v a l f e l r u h á z o t t fő t é n y e z ő k v a l a m e l y i p a r v á l l a l a t b a n a

k ö v e t k e z ő k szerint c s o p o r t o s u l n a k : koncipiálás, koordinálás, ellenőrzés, előrelátás, végrehajtás. E t e v é k e n y s é g e k r e szánt m u n k a i d ő vezetési szintek szerint v á l l a l a tunknál a következőképpen alakul: Szervezési A vezetés

szintjei

Tevékenységi rületek

te­

vállalat

láncszemek t e r m e l ő osztályok és funkcionális fő­ osztályok

(a teljes m u n k a i d ő s z á z a l é k á b a n ) I. szint Igazgatósági szervek (a vállalatvezetés)

— —

koncipiálás koordinálás ellenőrzés előrelátás végrehajtás

20 30 30 20

—

— —

koncipiálás koordinálás ellenőrzés előrelátás végrehajtás

— — — — —

10 20 40 10 20

koncipiálás koordinálás ellenőrzés előrelátás végrehajtás

— — — — —

—

-

II. szint Felső vezetőszervek (osztályvezetők, f u n k ­ cionális főosztályok vezetői) III. szint Közbelső vezetőszervek (mesterek, irodafőnökök)

25 50 5 20

Az I. szint vezető funkciói e s e t é b e n megfigyelhető a k o n c i p i á l á s és előrelá­ t á s p r o b l é m á i r a szánt idő viszonylagos t ú l s ú l y a (a m u n k a i d ő 4 0 % - a ) ; a II. és III. szinten viszont m á r a k o o r d i n á l á s i és ellenőrzési t e v é k e n y s é g e k d o m i n á l n a k . T e r m é ­ szetesen a t á b l á z a t u n k b a n közölt s z á z a l é k o k a vezető s z e r v e k á l t a l á n o s t í p u s a i r a v o n a t k o z n a k , s hozzávetőleges á t l a g o k a t jelölnek. E c s o p o r t o k o n b e l ü l a funkciók szerint k ü l ö n b s é g e k m u t a t k o z n a k . Így p é l d á u l az I. szinten (vállalatvezetés) a v e ­ zérigazgató m u n k a i d ő - s t r u k t ú r á j a k ü l ö n b ö z i k a főkönyvelőétől. A vezető s z e r v e k öt t e v é k e n y s é g i t e r ü l e t e közül a k o n c i p i á l á s és e l ő r e l á t á s igényli a l e g n a g y o b b szellemi erőfeszítést. A v á l l a l a t i p á r t b i z o t t s á g a r r a ösztönözte a m ű s z a k i - g a z d a s á g i vezetést, hogy a döntési joggal f e l r u h á z o t t t é n y e z ő k t ő l m i n d e n szinten a l a p o s a b b gondolati „in­ vesztálást" igényeljen a t e r m e l é s i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . E n n e k a j e g y é b e n t u d o ­ m á n y o s a b b a n , m e r é s z e b b e n t e k i n t e t t é k á t a g a z d a s á g i - t e r m e l ő i f o l y a m a t számos v o ­ n a t k o z á s á t . A g a z d a s á g i e l e m z é s b e n h a n g s ú l y o z ó d o t t a k r i t i k a i hozzáállás, a g a z d a ­ sági h a t é k o n y s á g n ö v e l é s é v e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k m e g o l d á s á t illetően a I X . p á r t ­ kongresszus d o k u m e n t u m a i n a k s z e l l e m é b e n j á r t u n k el. A siker b i z t o s í t á s á n a k egyik a l a p f e l t é t e l e a k o l l e k t í v vezetés e l v é n e k tiszte­ l e t b e n t a r t á s a és erősítése a vezetés m i n d e n szintjén. A g y a k o r l a t i s m é t e l t e n b e b i z o ­ n y í t o t t a , hogy csakis a k o l l e k t í v vezetés o l d h a t j a m e g h o z z á é r t é s s e l és h a t é k o n y m ó ­ d o n a z o k a t a p r o b l é m á k a t , a m e l y e k egy ilyen n a g y ü z e m b e n j e l e n t k e z n e k . A m a kérdések kollektív megtárgyalása, amelyektől a termelési program megvalósítása függ ( m i n d e n e k e l ő t t a fő t e r v m u t a t ó k t ó l v a l ó h á t r á n y o s e l t é r é s e k m e g v i t a t á s a ) , v a ­ l a m i n t az e l t é r é s e k okozati elemzése egy jól m ű k ö d ő i n f o r m á c i ó - r e n d s z e r r é v é n , a l a ­ pos és e r e d m é n y e s h a t á r o z a t o k h o z a t a l á t t e t t e lehetővé. A közösen hozott h a t á r o ­ zatok v é g r e h a j t á s á n a k n y o m o n követése m i n d e n t e v é k e n y s é g i á g b a n a személyes felelősség n ö v e k e d é s é h e z vezetett.

E m l í t é s t é r d e m e l az is, hogy bizonyos e s e t e k b e n a hosszabb idő a l a t t m e g v a l ó ­ s u l ó h a t á r o z a t v é g r e h a j t á s a s o r á n o l y a n új lehetőségek a d ó d n a k , a m e l y e k felhasz­ n á l á s a h o z z á j á r u l az e r e d e t i h a t á r o z a t m e g j a v í t á s á h o z . I l y e n k o r az e r e d e t i h a t á r o ­ z a t o k a t ú j r a elemezzük, s az új feltételekhez igazítjuk. M u n k a k ö z ö s s é g ü n k így j á r t el a b e r u h á z á s i m u n k á l a t o k s o r á n l é t r e j ö t t új t e r m e l ő - e g y s é g e k ü z e m b e h e l y e z é s e ­ kor és t e r v e z e t t m ű s z a k i - g a z d a s á g i p a r a m é t e r e i k m e g v a l ó s í t á s á b a n is. Széleskörű t a n u l m á n y o k r a é p ü l ő új t e r v a l a p j á n s z a b t u k m e g az összes l é t e s í t m é n y e k ü z e m b e helyezésének h a t á r i d e j é t , illetve e l ő i r á n y z o t t p a r a m é t e r e i k e l é r é s é n e k időpontját, s így — az e r e d e t i ötéves t e r v e l ő i r á n y z a t a i h o z k é p e s t — j e l e n t ő s t e r m e l é s - és r e n ­ t a b i l i t á s n ö v e k e d é s t é r t ü n k el. P é l d á u l : 1967-ben a m ű t a l p - g y á r a t e r v e z e t t n é l 70 n a p p a l k o r á b b i ü z e m b e helyezése 300 t o n n á s t e r m e l é s t ö b b l e t e t e r e d m é n y e z e t t , s abból, hogy a t e r v e z e t t n é l k é t é v n e g y e d d e l h a m a r a b b é r t ü k el az e l ő i r á n y z o t t p a r a ­ m é t e r e k e t , 700 t o n n a t ö b b l e t t e r m e l é s s z á r m a z o t t , s a t e r v e n felüli j ö v e d e l e m 1 850 000 lejre r ú g o t t . A m u n k a és a t e r m e l é s t u d o m á n y o s szervezésére m á r a m ú l t é v elején nyolc m u n k a k ö z ö s s é g a l a k u l t 57 m a g a s k é p z e t t s é g ű m é r n ö k , t e c h n i k u s és közgazdász r é s z ­ vételével. Összesen 29, a v á l l a l a t a l a p v e t ő p r o b l é m á i h o z k a p c s o l ó d ó m ű s z a k i - g a z d a ­ sági t a n u l m á n y készült. P é l d a k é n t a k ö v e t k e z ő főbb t é m á k a t e m l í t j ü k : a v á l l a l a t szervezeti s t r u k t ú r á j á n a k elemzése; az i n f o r m á c i ó - r e n d s z e r elemzése; a t e r m e l é s i k a p a c i t á s o k m e g á l l a p í t á s a , elemzése és j a v a s l a t o k ezek k i h a s z n á l á s i f o k á r a ; a t e r ­ melés m ű s z a k i előkészítése; a t e r m e l é s p r o g r a m á l á s a , b e i n d í t á s a és ellenőrzése a c i p ő g y á r b a n ; a k é s z t e r m é k e k a n y a g m o z g a t á s á n a k megszervezése a c i p ő r a k t á r b a n ; a z alkalmazottak m u n k a h e l y r e szállításának megszervezése; a munkaidő felhaszná­ lása; a m u n k a h e l y e k megszervezése a fröccsentett t a l p ú cipőket g y á r t ó ü z e m r é s z ­ b e n ; a m u n k a megszervezése m ű s z a k o n k é n t ; a m u n k á s o k s z a k m a i k é p e s í t é s e és továbbképzése. A t e r m e l é s és a m u n k a t u d o m á n y o s szervezését illető t a n u l m á n y o k gazdasági h a t é k o n y s á g a m e g m u t a t k o z i k az 1966—1970-es ötéves t e r v m u t a t ó i n a k jelentős j a ­ v í t á s á b a n . Az ötéves t e r v e r e d e t i e l ő i r á n y z a t a i h o z k é p e s t a t ö b b l e t t e r m e l é s 350 m i l ­ lió lej é r t é k ű lesz ( a m i n e k összetevői: 2,7 millió p á r cipő, 1 513 000 m felsőbőr- és c i p ő b é l é s - a n y a g s m á s t e r m é k e k ) . A t e r m e l é s i t e r v t ú l h a l a d á s a , illetve az anyagi j a v a k és a m u n k a e r ő é s s z e r ű b b f e l h a s z n á l á s a n y o m á n 85 809 000 lej t ö b b l e t j ö v e d e l ­ m e t é r t ü n k el, s 20 474 000 lejt ö n k ö l t s é g - m e g t a k a r í t á s b ó l . Az 1967-es é v e r e d m é n y e i teljes m é r t é k b e n igazolták a kidolgozott t a n u l m á n y o k r e a l i z m u s á t , sőt, az e r e d m é ­ nyek minden reményt felülmúlnak. 2

A t a n u l m á n y o k a l a p j á n 66 i n t é z k e d é s v á l t lehetővé, s n a g y o b b r é s z t m á r a m ú l t év végéig k i v i t e l e z é s ü k r e is sor k e r ü l t . A t e r m e l é s és a m u n k a t u d o m á n y o s szer­ vezésében p e r s z e n e m a t a n u l m á n y o k , m e g o l d á s i j a v a s l a t o k m i n é l n a g y o b b s z á m a a fontos, h a n e m az e l h a t á r o z o t t i n t é z k e d é s e k m i n é l g y o r s a b b foganatosítása a t e r m e ­ lésben. E l m o n d h a t j u k , hogy v á l l a l a t u n k e v o n a t k o z á s b a n is megfelelt a k ö v e t e l m é ­ nyeknek. A t e r m e l é s v o l u m e n é t , b o n y o l u l t s á g á t , sokféleségét figyelembe v é v e á l l a p í t o t ­ t u k m e g a szervezési s é m á t , a m e l y e t m á r a m ú l t é v elejétől g y a k o r l a t i l a g b e v e ­ z e t t ü n k . Vezető k o l l e k t í v á t a l a k í t o t t u n k , a m e l y n e k kettős r e n d e l t e t é s e v a n : egyrészt biztosítja a vezető s z e r v e k szakosodását m ű s z a k i és gazdasági profilok szerint, a m i a vezetés o p e r a t i v i t á s á t , illetékességét g a r a n t á l j a ; m á s r é s z t fokozza a személyes fe­ lelősséget a m u n k á b a n . A vezető k o l l e k t í v a m i n d e n t a g j a az a l á r e n d e l t részlegekkel együtt (osztályok, főosztályok) jól k ö r ü l h a t á r o l t f e l a d a t o k k a l bíró funkcionális szer­ kezetet alkot, a m e l y szervesen b e é p ü l a v á l l a l a t á l t a l á n o s s t r u k t ú r á j á b a .

A c i p ő g y á r b a n kivételesen h a t é k o n y n a k b i z o n y u l t a k a t e r m e l é s p r o g r a m á l á s á b a n , b e i n d í t á s á b a n és ellenőrzésében a l k a l m a z o t t intézkedések. A c i p ő g y á r t á s k e r e s ­ k e d e l m i t é t e l e k szerinti p r o g r a m á l á s á n a k és b e i n d í t á s á n a k e r e d m é n y e k é n t b e t a r t ­ h a t t u k az összes b e l - és külföldi m e g r e n d e l ő k k e l kötött szerződésekben kijelölt h a ­ t á r i d ő k e t , a g é p e k és b e r e n d e z é s e k j o b b k i h a s z n á l á s á v a l , s a m u n k a e r ő , az a n y a g o k és n y e r s a n y a g o k t ö k é l e t e s e b b értékesítésével egyidejűleg sikerült c s ö k k e n t e n i a c i pőkészletet a k é s z t e r m é k - r a k t á r b a n . Az u t ó b b i i d ő b e n a t e r m e l é s p r o g r a m á l á s á b a n k o r s z e r ű matematikai módszereket is a l k a l m a z u n k , főként a l i n e á r i s p r o g r a m o z á s t . N a g y figyelmet f o r d í t o t t u n k a t e r m e l é s i k a p a c i t á s o k r a . A kidolgozott t a n u l m á n y o k alapján számos intézkedést foganatosítottunk, amelyek — a termelési kapacitások lehető l e g é s s z e r ű b b k i h a s z n á l á s á v a l — lényeges t e r m e l é s i t ö b b l e t e t e r e d m é n y e z t e k . A fröccsentett t a l p ú cipőket g y á r t ó részlegben a technológiai m e n e t á t s z e r v e z é s é ­ vel, a m u n k a h e l y e k terhelési f o k á n a k m e g j a v í t á s á v a l , az i m p r o d u k t í v idők k i ­ küszöbölésével 1967 a u g u s z t u s á t ó l d e c e m b e r i g 30 000 p á r cipőt t e r m e l t ü n k t e r v e n felül, t ö b b m i n t 2 millió lej é r t é k b e n . A m u n k a h e l y e k m e g s z e r v e z é s e k o r — a kolozsvári t u d ó s o k egy c s o p o r t j á n a k j a v a s l a t a i t k ö v e t v e — figyelembe v e t t ü k a munka-élettan, -egészségtan és -higiénia követelményeit. A m u n k a - g a z d á l k o d á s p r o b l é m á i a t a n u l m á n y o k b a n központi h e l y e t foglaltak el. S z á m o s i n t é z k e d é s t t a n u l m á n y o z t u n k és a l k a l m a z t u n k a m u n k a - n o r m á k k a l k a p ­ csolatban, a m u n k a i d ő é s s z e r ű b b és teljesebb k i h a s z n á l á s á t illetően, a v á l l a l a t sze­ mélyzete szerkezetének megjavításában. Ösztönzőleg h a t o t t a t u d o m á n y o s szervezésre, h o g y v á l l a l a t u n k a t b e s o r o l t á k a m a 71 v á l l a l a t közé, a m e l y e k b e n a m ú l t év m á s o d i k felében k i k í s é r l e t e z t é k a m i n i s z ­ t e r t a n á c s i h a t á r o z a t k o m p l e x e l ő i r á n y z a t a i t a t e r m e l é s gazdasági h a t é k o n y s á g á n a k növelésére. A h a t á r o z a t az á l l a m i t e r v b e n e l ő i r á n y z o t t m u t a t ó k c s ö k k e n t é s é r e , az a n y a g i é r d e k e l t s é g fokozására, a v á l l a l a t v e z e t é s j o g k ö r é n e k bővítésére, a kivitel ösz­ tönzésére v o n a t k o z o t t . V á l l a l a t u n k m i n d i g is teljesitette t e r v f e l a d a t a i t , d e az 1967. év m á s o d i k felében a t e r m e l é s ü t e m e a m e g s z o k o t t n á l é l é n k e b b volt. A l á b b i t á b ­ l á z a t u n k a t a v a l y i év k é t s z e m e s z t e r é n e k e r e d m é n y e i t veti e g y b e : Tervmutatók Pénzügyileg realizált árutermelés Egy a l k a l m a z o t t r a s z á m í t o t t t e r m e ­ lékenység 1000 lej é r t é k ű p é n z ü g y i l e g r e a l i z á l t árutermelésre jutó kiadások Az önköltség c s ö k k e n t é s e Jövedelem K i v i t e l r e szállított á r u T e r v e n felül t e r m e l t cipő T a l p - b ő r t e r v e n felül Felsőbőr t e r v e n felül M ű a n y a g - t a l p t e r v e n felül T e r v e n felüli ö n k ö l t s é g - m e g t a k a r í t á s o k J ö v e d e l e m t e r v e n felül

Megvalósítások I. 104,4 %

1967-ben II. 112 %

102,8 %

105,7 %

99,3 % —1,15% 120,6 % 100,2 % 18 000 pár 8,6 t o n n a —

— 1 210 000 lej 3 032 000 lej

97,57 % —3,25% 152,5 % 104,2 % 138 000,3 p á r 63,9 t o n n a 13 100 m 19,4 t o n n a 7 665 000 lej 8 405 000 lej 2

V á l l a l a t u n k g y a k o r l a t a is bizonyítja a gazdasági t e v é k e n y s é g minőségileg m a ­ g a s a b b s z i n t r e emelésével kapcsolatos p á r t i n t é z k e d é s e k helyességét. Bizonyítja, h o g y a v á l l a l a t i m u n k a k ö z ö s s é g a l k o t ó g o n d o l k o d á s a , a koncepciózus vezetés r e j t e t t a n y a g i és e m b e r i e n e r g i á k a t m o z g ó s í t h a t a k o r s z e r ű t e r m e l é s é r d e k é b e n . Nicolae Ciovârnache

Vezetés

a mezőgazdasági

termelőszövetkezetekben

H a figyelembe vesszük, hogy a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k az ország mezőgazdasági t e r ü l e t é n e k 14 800 000 h e k t á r á b ó l t ö b b m i n t 9 millió h e k t á r t e r ü l e t t u l a j d o n o s a i , m é g i n k á b b h a n g s ú l y o z ó d i k a szövetkezeti g a z d á l k o d á s szakszerű v e z e t é s é n e k j e ­ lentősége. A v e z e t é s t u d o m á n y m á r eddig is sok t ö r v é n y s z e r ű s é g e t i s m e r t fel. Ezek közül az i s m e r t e b b e k á t t e k i n t h e t ő m o d e l l e k e t a d n a k az ipari, v a l a m i n t az á l l a m i m e z ő g a z d a s á g i v á l l a l a t o k v o n a t k o z á s á b a n . A mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k v e z e t é s é n e k k é r d é s e a z o n b a n b o n y o l u l t a b b , s o k r é t ű b b . Ez e l s ő s o r b a n a szövetke­ zeti c s o p o r t t u l a j d o n b ó l és az ezzel k a p c s o l a t o s sajátosságokból a d ó d i k . A sok e s e t b e n t ö b b ezer h e k t á r o n é s t ö b b száz, olykor e z e r n é l t ö b b t a g l é t ­ s z á m m a l m ű k ö d ő mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k szocialista t e r m e l ő v á l l a l a t o k . Ilyen feltételek között a v e z e t é s b e n n e m l e h e t és n e m szabad c s u p á n t a p a s z t a l a t i (empirikus) m ó d s z e r e k k e l dolgozni. H a z á n k b a n j e l e n l e g 4679 szövetkezeti g a z d a s á g v a n , s á t l a g t e r ü l e t ü k m e g ­ h a l a d j a az 1900 h e k t á r t . A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i tagságot megközelítőleg 3,5 millió c s a l á d alkotja, ez szövetkezeti á t l a g b a n 732 c s a l á d o t jelent, v a g y i s t ö b b m i n t 1400 m u n k a k é p e s t a g o t (Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. 1967. 256). A szövetkezeti vezetés minőségétől függ e n a g y t e r ü l e t t e r m é s e r e d m é n y e , v a ­ l a m i n t a szövetkezeti t a g o k c s a l á d j á n a k sorsa. Ez e g y b e n gazdasági é s szociális p r o b l é m á k b o n y o l u l t összefüggését is jelenti. A mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e ­ t e k v á l l a l a t i jellegéből következik, hogy a v á l l a l a t i vezetés a l a p v e t ő s z a b á l y a i és törvényszerűségei itt is kötelezőek. Mi

bonyolítja

a

kérdést?

A p á r t d o k u m e n t u m o k a m e z ő g a z d a s á g i s z ö v e t k e z e t e k e t m i n d i g is v á l l a l a t k é n t t á r g y a l t á k . E l m é l e t i l e g ez a k é r d é s t e h á t t i s z t á z o t t n a k t e k i n t h e t ő . Egészen m á s a helyzet a z o n b a n a g y a k o r l a t b a n . U g y a n i s sok o l y a n gazdasági és p é n z ü g y i intéz­ kedéssel t a l á l k o z h a t u n k , m e l y e k l é n y e g é b e n n e m veszik figyelembe a szövetkezeti g a z d a s á g o k v á l l a l a t i jellegét. E t e k i n t e t b e n a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k gazdasági n y i l ­ v á n t a r t á s i r e n d s z e r é b e n is sok h i b a m u t a t k o z i k . N e m véletlenül, m i v e l a vezetés k é r d é s é b e n m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e i n k fejlődésük f o l y a m á n g y a k r a n m é g n e m é r t é k el a szocialista v á l l a l a t v e z e t é s s z í n v o n a l á t . E n n e k t ö b b oka v a n . A külföldi közgazdasági i r o d a l o m b a n jelenleg is v i t a folyik arról, hogy a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k v á l l a l a t o k - e v a g y sem. Sok olyan nézet v a n f o r g a l o m b a n , m e l y e k szerint a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k célja c s u p á n a kölcsönös segítségen a l a p u l ó t á r s u l á s , s e n n e k r é v é n a szövetkezeti t a g s á g a n a g y b a n i t e r ­ melés előnyeit (gépesítés, kemizálás, t a l a j j a v í t ó m u n k á l a t o k , egységes m i n ő s é g ű á r u t e r m e l é s , k e d v e z ő b b értékesítési feltételek) igyekszik megszerezni. V a l ó b a n a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e t sok k a p i t a l i s t a o r s z á g b a n n e m is l e h e t v á l ­ l a l a t o k n a k t e k i n t e n i , n o h a azok között is v a n n a k v á l l a l a t jellegű szövetkezetek, sőt, valóságos t e r m e l ő v á l l a l a t o k . A v á l l a l a t i felfogással e l l e n t é t e s szövetkezeti k o n c e p ­ ció viszont ú g y t e k i n t i a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e t , h o g y egyetlen fel­ a d a t u k a t a g s á g s z á m á r a a m u n k a és e n n e k r é v é n megélhetési feltételek biz­ tosítása. Ebből a felfogásból adódik, hogy a s z ö v e t k e z e t e k b e n n e m k ö v e t i k a z o k a t az a l a p v e t ő gazdasági m u t a t ó k a t ( m u n k a t e r m e l é k e n y s é g , önköltség, ágazati r e n t a b i l i ­ tás), m e l y e k a v á l l a l a t i vezetés e s e t é b e n e l e n g e d h e t e t l e n e k . H a b á r e l m é l e t b e n a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e t m á r k e z d e t b e n is

v á l l a l a t o k n a k t e k i n t e t t ü k , g y a k o r l a t i l a g n e m v o l t a k m e g a v á l l a l a t i vezetés o b j e k t í v feltételei. Ezek a szövetkezetek fejlődésével, szervezeti-gazdasági megerősödésével értek, illetve fokozatosan é r n e k meg. M e g kell j e g y e z n ü n k , hogy m é g jelenleg is t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e i n k fejlődési foka, gazdasági m e g s z i l á r d u l t s á g a n a g y o n k ü l ö n ­ böző, egyrészt t e r m é s z e t i és gazdasági a d o t t s á g o k k ö v e t k e z t é b e n , m á s r é s z t a szö­ vetkezeti vezetők hozzáértése és r á t e r m e t t s é g e közötti lényeges e l t é r é s e k m i a t t . M i n d e z e k k ö v e t k e z m é n y e a szövetkezetek m e g l e h e t ő s e n egyenlőtlen fejlődése. Így egyes szövetkezeti g a z d a s á g o k b a n a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e és a tagok j ö v e d e l m e tízszeresét is eléri a gyenge szövetkezetekének. Sok g a z d a s á g elemzéséből a d ó d i k az a k ö v e t k e z t e t é s , hogy a szövetkezetek vezetése k é r d é s é b e n t a r t ó z k o d j u n k a r e ­ ceptektől, m e r t oly megoldások, m e l y e k egyes s z ö v e t k e z e t e k n é l e r e d m é n y e s n e k t ű n ­ nek, sőt a g y a k o r l a t b a n be is v á l t a k , m á s egységeknél k á r o s a k voltak. A mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k v e z e t é s é b e n e l k e r ü l h e t e t l e n ü l összefo­ lyik a k é t jelleg (vállalati és szövetkezeti), ezért lényeges e l t é r é s e k m u t a t k o z n a k a z állami, illetve a szövetkezeti v á l l a l a t o k n á l . A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k Szervezeti S z a b á l y z a t á n a k 27. p o n t j a leszögezi, hogy a szövetkezeti g a z d a s á g o k legfőbb vezető szerve a közgyűlés, mely e g y e d ü l jogosult gazdasági, p é n z ü g y i és t e r m e l é s i k é r d é s e k b e n h a t á r o z n i . M i n t h o g y a szövetkezet kizárólagos t u l a j d o n o s a a tagság, a Szervezeti S z a b á l y z a t n a k ez az előírása d ö n t ő fontosságú. A szövetkezet gazdasági e r e d m é n y e i — n y e r e s é g e i és veszteségei — elsősorban a tagságot érintik. Így e d ö n t ő k é r d é s e k b e n határozat­ hozatalra csupán a tagság illetékes és jogosult, E k ö r ü l m é n y m i n d jogilag, m i n d a vezetés m e c h a n i z m u s á b a n e l h a t á r o l j a a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e t az á l l a m i v á l l a l a t o k t ó l . A közgyűlés h a t á s k ö r é b e t a r t o z i k u g y a n i s a t e r m e l é s i t e r v elfogadása, a vezető t a n á c s , az elnök, az alelnök, az e l l e n ­ őrző bizottság m e g v á l a s z t á s a , a szerződések j ó v á h a g y á s a , az értékesítés, a j a v a ­ d a l m a z á s , a m u n k a s z e r v e z é s m e g h a t á r o z á s a . A közgyűlés v é g r e h a j t ó szerve a v e ­ zető t a n á c s , m e l y g o n d o s k o d i k a h a t á r o z a t o k v é g r e h a j t á s á r ó l , felügyel az ü g y v i t e l r e , o p e r a t í v a n eldönti a t e n n i v a l ó k a t , j a v a s l a t o k a t és j e l e n t é s e k e t terjeszt a k ö z g y ű ­ lés elé. A Szervezeti S z a b á l y z a t 34. p o n t j a m e g á l l a p í t j a , h o g y a közgyűlés és a vezető t a n á c s h a t á r o z a t a i n a k v é g r e h a j t ó j a az elnök, ő képviseli a szövetkezetet az á l l a m i szervekkel, gazdasági szervezetekkel, m a g á n s z e m é l y e k k e l v a l ó k a p c s o l a t o k b a n . Az e l n ö k szervezi m e g a n a p i f e l a d a t o k elvégzését, és b e s z á m o l a vezető t a n á c s n a k a határozatok végrehajtásáról. A Szervezeti S z a b á l y z a t t e h á t a vezetés a l a p v e t ő m ó d s z e r e k é n t a kollektív vezetés f o r m á j á t h a t á r o z z a meg. E g y b e n előirányozza a m u n k a s z e r v e z é s és j a v a ­ d a l m a z á s alapelveit, ezek szerint a t e r m e l é s alapegysége a b r i g á d , és az ágazati szervezés is b r i g á d o k b a n t ö r t é n i k . M i n t h o g y a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t k o r s z e r ű v á l l a l a t , ezért m i n d t e r m e l é s i tevékenységét, m i n d gazdasági n y i l v á n t a r t á s á t s z a k e m b e r e k i r á n y í t j á k . J e l e n l e g m i n d e n egyes t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t n e k v a n l e g a l á b b egy, de sok e s e t b e n k é t - h á r o m m é r n ö k e is. Az ő f e l a d a t u k a szakmai irányítás. Hazánkban a szövetke­ z e t e k b e n dolgozó m é r n ö k ö k á l l a m i a l k a l m a z o t t a k , fizetésüket az illetékes m e z ő ­ gazdasági t a n á c s t ó l k a p j á k . U g y a n c s a k a gazdasági n y i l v á n t a r t á s m e g j a v í t á s a cél­ j á b ó l a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k főkönyvelői 1964 óta a l k a l m a z o t t a k , s a szövetkezeti szövetségek l é t r e h o z á s á i g a N e m z e t i B a n k s t á t u s á b a n szerepeltek, azóta a szövet­ kezeti szövetségektől k a p j á k fizetésüket. (Itt jegyezzük meg, hogy 1968. j a n u á r elsejétől a főkönyvelők a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k a l k a l m a z o t t a i , s v a g y a l k a l m a z o t t i s t á t u s b a n m a r a d n a k , v a g y m i n t t a g o k t e r m é s z e t b e n és k é s z p é n z b e n k a p j á k j a v a -

d a l m a z á s u k a t . ) Az i r á n y í t ó szervek a l k a l m a z o t t a i t e h á t j e l e n v a n n a k a szövetke­ z e t e k b e n , és részt v á l l a l n a k ezek g a z d a s á g i és technológiai vezetésében. Ez, n o h a a l a p v e t ő e n fontos a szövetkezetek gazdasági fejlődésének jelenlegi s z a k a s z á b a n , t u ­ l a j d o n k é p p e n eltérést j e l e n t a Szervezeti S z a b á l y z a t 27. és 34. p o n t j á t ó l . A szövet­ kezeti vezetés és az i r á n y í t ó s z e r v e k m u n k á j a a v á l l a l a t o n b e l ü l is összefonódik, és h o z z á j á r u l a helyzet b o n y o l í t á s á h o z . Az i r á n y í t ó s z e r v e k m a g u k is k ü l ö n b ö z ő jellegűek. A m e z ő g a z d a s á g i t a n á c s , a b a n k , v a l a m i n t a G T Á á l l a m i szervek. A k é r ­ dést k u s z á l t a b b á teszi a Szervezeti S z a b á l y z a t a m a h i á n y o s s á g a , hogy n e m h a t á ­ rozza m e g s e m a m é r n ö k ö k , s e m a főkönyvelők feladatait, jogait és kötelezettségeit, c s u p á n a r r a szorítkozik, hogy a 31. p o n t b a n leszögezze: a szövetkezet m é r n ö k e i közül egy és a főkönyvelő b e v á l a s z t h a t ó a vezető t a n á c s b a . A Szervezeti S z a b á l y ­ zat 34. p o n t j a szerint p é n z ü g y i k é r d é s e k b e n az elnök a főkönyvelővel v a g y a n n a k h e l y e t t e s é v e l e g y ü t t képviseli a szövetkezetet. Nincs a z o n b a n egyetlen m á s szövet­ kezeti v a g y á l l a m i d o k u m e n t u m sem, m e l y í r á s b a n m e g h a t á r o z n á a szövetkezeti g a z d a s á g o k b a n dolgozó m é r n ö k ö k f e l a d a t a i t és jogkörét. Ez a jogilag t i s z t á z a t l a n helyzet h o z z á j á r u l a vezetés b o n y o l u l t a b b á t é t e l é ­ hez, k ö v e t k e z m é n y e , hogy elsősorban a m ű s z a k i vezetés súlya, a szövetkezeti v e z e ­ t é s b e n v a l ó tényleges részvétele szövetkezetről szövetkezetre változzék az e l n ö k és a m é r n ö k (mérnökök) között k i a l a k u l t személyi k a p c s o l a t o k t e r m é s z e t e szerint. Ez fékezőleg h a t a szövetkezetek fejlődésére, és e z é r t föltétlenül szükséges a szövetkezeti vezetés eme rendezetlen kérdéseinek mind vezetéselméleti, mind jogi szempontból való minél előbbi tisztázása. A m i a g a z d a s á g i - p é n z ü g y i vezetést és i r á n y í t á s t illeti — az e m l í t e t t i n t é z k e ­ d é s e k e l l e n é r e —, m é g sok s z ö v e t k e z e t b e n n i n c s e n e k megfelelő k é p e s í t é s ű s z a k e m ­ b e r e k . N o h a a főkönyvelők a l k a l m a z o t t i s t á t u s t k a p t a k , l e g t ö b b e s e t b e n személy szerint h e l y ü k ö n m a r a d t a k a régiek. Ez g y a k r a n indokolt, m e r t egyes szövetkeze­ t e k m á r előzőleg s z a k k é p z e t t főkönyvelőt v á l a s z t o t t a k , m á s e s e t b e n fejlődőképes e l e m e k e g y ü t t n ő t t e k a szövetkezettel, és m u n k á j u k a t k i f o g á s t a l a n u l v a g y l e g a l á b b i s kielégítően végzik. U g y a n a k k o r sok o l y a n eset is v a n , a m i k o r a főkönyvelő n e m k é p e s eleget t e n n i a r e á h á r u l ó f e l a d a t o k n a k , n i n c s s e m felkészültsége, s e m r á ­ t e r m e t t s é g e a v á l l a l a t i jellegű p é n z ü g y i vezetéshez. Az

ésszerű

vezetés

alapelemei

A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i vezetés funkcióit a k ö v e t k e z ő k é p p e n b o n t h a t j u k fel: 1. a f e l a d a t m e g h a t á r o z á s a (döntés); 2. a v é g r e h a j t á s m e g s z e r v e z é s e ; 3. e l l e n ő r ­ zés; 4. n y i l v á n t a r t á s (információ). A f e l a d a t m e g h a t á r o z á s a l é n y e g é b e n ü z e m i döntés, m e l y e t a szövetkezet v e z e ­ tősége a r e n d e l k e z é s é r e álló i n f o r m á c i ó k a l a p j á n á l l a p í t meg. A mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e n többféle és - s z i n t ű f e l a d a t létezik: t á v l a t i , egyéves t e r ­ vek, o p e r a t í v m u n k a t e r v e k és m á s döntések. Mivel a szövetkezeti g a z d a s á g szocialista t e r m e l ő v á l l a l a t , ezért m i n d t á v l a t i , m i n d egyéves t e r v e i szerves részét a l k o t j á k a n e m z e t g a z d a s á g megfelelő t e r v e i n e k . E b b ő l következik, hogy a t e r v e z é s h e z szükséges információkat, a z o k n a k egy részét az illetékes á l l a m i szervtől (mezőgazdasági tanácstól) k a p j a — tervfeladat formá­ jában. A központilag megállapított tervfeladatok (gabonatermelés, fontosabb ipari n ö v é n y e k t e r ü l e t e és m e n n y i s é g e , á l l a t l é t s z á m ) n e m k ö t i k l e a v á l l a l a t teljes t e r ­ melési k a p a c i t á s á t , f e n n m a r a d ó részét a szövetkezet vezetősége legjobb b e l á t á s a szerint h a s z n á l j a fel. A t e r m e l é s i f e l a d a t o k kijelölésekor az á l l a m i s z e r v e k u g y a n ­ c s a k i n f o r m á c i ó k r a (az előző é v e k t e r m e l é s i e r e d m é n y e i , t a l a j - és a g r o k é m i a i t é r ­ képek, m ű s z a k i - a n y a g i ellátottság, m u n k a e r ő - l e h e t ő s é g , b e r u h á z á s i előirányzatok) építenek.

A t e r v f e l a d a t o k figyelembevételével a termelőszövetkezet vezető t a n á c s a k i ­ dolgozza a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t tervét, m e l y e t j ó v á h a g y á s végett a közgyűlés elé terjeszt. G y a k o r l a t i l a g a vezető t a n á c s n e m t u d és n e m t u d h a t t e r v e k e t részleteiben kidolgozni. E n n e k m e c h a n i z m u s a l é n y e g é b e n a k ö v e t k e z ő : a vezető t a n á c s m e g ­ vitatja a k a p o t t t e r v f e l a d a t o k a t , m e l y e k e t a m é r n ö k ö k és a főkönyvelő t e r m e l é s i és p é n z ü g y i j a v a s l a t o k k a l egészítenek ki — figyelembe v é v e a szövetkezet l e h e t ő ­ ségeit. Ezt követi a m é r n ö k ö k és a könyvelőség b e v o n á s á v a l a t e r v e z e t részletes kidolgozása, m e l y e t a vezető t a n á c s ú j r a m e g v i t a t . H a a m e z ő g a z d a s á g i t a n á c s t ó l k a p o t t f e l a d a t o k egy része n e m felel m e g a szövetkezet feltételeinek, a k k o r a k i ­ d o l g o z á s n a k e b b e n a s z a k a s z á b a n megfelelő i n d o k o l á s s a l k é r i k a t e r v f e l a d a t o k m ó ­ dosítását úgy, hogy a közgyűlés elé terjesztett t e r v e z e t m i n é l v é g l e g e s e b b f o r m á t öltsön. A k ö z g y ű l é s n e k — a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t legfőbb vezető s z e r v é n e k — j o g a v a n a t e r v e z e t e t elfogadni, illetve szükség esetén m ó d o s í t a n i . Az időszakos m u n k a t e r v e k egy részét (például k a m p á n y - t e r v ) r e n d s z e r i n t a m é r n ö k ö k készítik elő, s u g y a n c s a k a vezető t a n á c s b a n , m a j d a közgyűlésen k e r ü l ­ nek megvitatásra. A r ö v i d e b b i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó p á r n a p o s v a g y egyhetes feladatkijelölést v é g ü l is egy — az elnökből, a m é r n ö k ö k b ő l s a b r i g á d v e z e t ő k b ő l álló —, a Szervezeti S z a b á l y z a t b a n n e m szereplő szerv végzi. E z e k e n a m e g b e s z é l é s e k e n a vezető t a ­ n á c s többi t a g j a c s a k esetlegesen vesz részt, b á r a f e l a d a t o k v é g r e h a j t á s a és e l l e n ­ őrzése s z e m p o n t j á b ó l is e szerv t e v é k e n y s é g e a döntő. C s u p á n f o n t o s a b b f e l a d a t ­ kijelölés esetén v e s z n e k részt a csoportvezetők is (ilyenkor t ö b b n y i r e j e l e n v a n a vezető t a n á c s t ö b b s é g e is — kettős minőségben). A v é g r e h a j t á s m e g s z e r v e z é s e az e l n ö k r e h á r u l . E g y e d ü l t e r m é s z e t e s e n n e m k é p e s ezt a k é r d é s t m e g o l d a n i , e b b e n a m é r n ö k ö k , a b r i g á d - és csoportvezetők, műhelyfelelősök s e g í t e n e k neki. A v é g r e h a j t á s m e g s z e r v e z é s é b e n d ö n t ő k é r d é s az á g a z a t i vezetés helyes m e g ­ oldása. O l y a n szövetkezetekben, ahol t ö b b m é r n ö k m ű k ö d i k , az ágazati és a szak­ m a i vezetés egybeesik. N a g y t e r ü l e t e n m ű k ö d ő v a g y erős s z ö v e t k e z e t e k b e n két, illetve h á r o m m é r n ö k is v a n . E b b e n az e s e t b e n az egyik a szántóföldi t e r m e l é s t , a m á s i k a kertészetet, a h a r m a d i k az á l l a t t e n y é s z t é s t vezeti; ott, ahol k é t m é r n ö k van; az egyik r e n d s z e r i n t a n ö v é n y t e r m e l é s é r t , a m á s i k az á l l a t t e n y é s z t é s é r t felel. Az ágazati vezetést szolgálják a szakosított b r i g á d o k , illetve csoportok. A v é g r e h a j t á s m e g s z e r v e z é s é n e k legfontosabb része a f e l a d a t o k felbontása t e v é k e n y s é g - s z e k t o r o k r a , t e r m e l é s i egységekre és alegységekre, a v é g r e h a j t á s i d ő ­ p o n t j á n a k m e g h a t á r o z á s a . E v o n a t k o z á s b a n t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e i n k jelentős e r e d ­ m é n y e k e t é r t e k el. A l e g t ö b b s z ö v e t k e z e t b e n a t e r ü l e t e t , a n ö v é n y k u l t ú r á k a t , az á l l a t o k a t , a felszerelést felosztották a b r i g á d o k , csoportok, m ű h e l y e k között, és az á l l a n d ó jellegű f e l a d a t o k felelőseit is kijelölték. A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k t e v é k e n y s é g é b e n r e n d k í v ü l fontos k é r ­ dés a k i t ű z ö t t f e l a d a t o k v é g r e h a j t á s á n a k ellenőrzése. A Szervezeti S z a b á l y z a t e r r e k é t szervet is előirányoz, t e v é k e n y s é g ü k kölcsönösen kiegészíti egymást. A vezető t a n á c s és az elnök személyesen is ellenőrzi a h a t á r o z a t v é g r e h a j t á ­ sát. Az elnök a vezető t a n á c s ülésein r e n d s z e r e s e n köteles b e s z á m o l n i a h a t á r o z a t o k ellenőrzéséről, a vezető t a n á c s n e g y e d é v e n k é n t j e l e n t é s t terjeszt a közgyűlés elé. U g y a n c s a k a közgyűlés v á l a s z t o t t a szerv az ellenőrző bizottság, m e l y n e k t e v é k e n y ­ ségét a Szervezeti S z a b á l y z a t 35. és 36. szakasza írja elő. Az ö t - h á t t a g ú ellenőrző bizottság k o l l e k t í v t e v é k e n y s é g e t fejt ki, a h a t á r o z a t o t szavazattöbbséggel hozza. Felülvizsgálja a szövetkezet egész p é n z ü g y i és gazdasági t e v é k e n y s é g é t , v a l a m i n t azt a módot, a h o g y a n a vezető t a n á c s és az elnök v é g r e h a j t j a a közgyűlés h a t á r o z a t a i t .

T e v é k e n y s é g e főleg a közvagyon m e g ő r z é s é n e k és g y a r a p í t á s á n a k n y o m o n követése. M i n t h o g y az ellenőrzés p é n z ü g y i része s z a k i s m e r e t e k e t k í v á n , szükség esetén az ellenőrző bizottság k é r h e t i a szövetkezeti szövetséget, hogy s z a k e m b e r e k k e l t á m o ­ gassa m u n k á j á t . T e v é k e n y s é g e n e m m e r ü l ki a h i á n y o s s á g o k és h i b á k f ö l t á r á s á ­ b a n , h a n e m j a v a s l a t a i v a l h o z z á j á r u l azok kiküszöböléséhez és főleg m e g e l ő z é s é ­ hez. Így e g y b e n a szövetkezeti d e m o k r á c i a biztosítéka is. A n y i l v á n t a r t á s megszervezése a vezetés egyik igen fontos funkciója. C s u p á n jól m ű k ö d ő , pontos, részletes és i d e j é b e n elvégzett n y i l v á n t a r t á s s z o l g á l t a t h a t j a a vezetés s z á m á r a a megfelelő információkat, m e l y e k a helyes d ö n t é s e k a l a p j á t alkotják. S z ö v e t k e z e t e i n k a n y i l v á n t a r t á s t e r é n sokat fejlődtek, és á l l a n d ó a n fejlődőben v a n n a k . Meg kell a z o n b a n e m l í t e n ü n k , hogy a szövetkezeti gazdaságok jelenlegi nyilvántartási rendszere túlhaladott, n e m felel m e g s e m a v á l l a l a t i , s e m a n a g y ­ ü z e m i i g é n y e k n e k . P é l d á n a k h o z h a t j u k fel, h o g y a n y i l v á n t a r t á s n e m követi s e m á g a z a t o n k é n t , s e m ü z e m e g y s é g e n k é n t az a n y a g i k i a d á s o k a t . A m o d e r n g a z d á l k o d á s i felfogás e l e n g e d h e t e t l e n n e k t a r t j a a költségek r é s z l e ­ t e s követését. V a n n a k olyan szövetkezetek, ahol a főkönyvelő s z a k e m b e r e k e t szen­ v e d é l y e s e n é r d e k l i m u n k á j a , ezek m e g o l d o t t á k a költségek r é s z l e t e s e b b n y i l v á n t a r ­ t á s á t is. Így p é l d á u l a Kolozs m e g y é b e n levő g y e r ő m o n o s t o r i s z ö v e t k e z e t b e n a j u h á s z a t költségeit f a j t á n k é n t és n y á j a n k é n t t a r t j á k n y i l v á n . F r á t a községben a t e r m e l é s i költségeket á g a z a t o n k é n t , k u l t ú r á n k é n t és b r i g á d o n k é n t t e r v e z i k m e g , teljesítésüket m e n e t közben n y i l v á n t a r t j á k és ellenőrzik. Az a n y a g i költségek á g a ­ z a t o n k é n t i és b r i g á d o n k é n t i n y i l v á n t a r t á s a , á l l a n d ó felülvizsgálása h o z z á j á r u l t a h ­ hoz, hogy a frátai szövetkezetben a t e r m e l é s a n y a g i költsége a globális t e r m e léshez viszonyítva sok szövetkezet között a l e g a l a c s o n y a b b (28,53%) legyen. Az o r ­ szágosan legjobb s z ö v e t k e z e t e k b e n az a n y a g i k i a d á s o k a globális termelés 30—40%-át adják. Ezért feltétlenül szükséges a szövetkezetek n y i l v á n t a r t á s i r e n d ­ s z e r é n e k m e g j a v í t á s a , m e r t a vezetőség csak ily m ó d o n k a p h a t p o n t o s i n f o r m á ­ ciókat a t e r m e l é s b e n és á g a z a t o n k é n t f e l h a s z n á l t élő és holt m u n k a m e n n y i s é g é r ő l . A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k a vezetés t e k i n t e t é b e n jelentős t á m o g a t á s t k a p t a k s k a p n a k a p á r t - és á l l a m i szervektől (megyei p á r t b i z o t t s á g o k , mezőgazdasági t a n á ­ csok, a N e m z e t i B a n k fiókjai), v a l a m i n t az u t ó b b i k é t é v b e n a szövetkezeti szö­ vetségektől. Ezért ú g y vélem, hogy a szövetkezeti vezetés t á r g y a l á s a k o r n e m l e h e t e l t e k i n t e n i az i r á n y í t ó s z e r v e k m u n k á j á t ó l . M á r az előzőkben l á t h a t t u k , a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k s z a k e m b e r - e l l á t á s á r ó l a z i r á n y í t ó s z e r v e k g o n d o s k o d n a k . A m e z ő g a z d a s á g i t a n á c s o k biztosítják a s z ö v e t k e ­ zetek s z á m á r a a t e r m e l é s különböző á g a i n a k i r á n y í t á s á t . Megszervezik a n ö v é n y ­ v é d e l m e t , az állatgyógyítást, a szövetkezeti tagok s z a k m a i t o v á b b k é p z é s é t , segít­ séget a d n a k az évi s főleg a t á v l a t i t e r v e k elkészítéséhez. A szövetkezeti szövetsé­ g e k a l a p v e t ő f e l a d a t a a t e r v e k teljesítésének követése, e v v e l p á r h u z a m o s a n segít­ séget n y ú j t a n a k a szövetkezeti k e r e s k e d e l e m szervezésében ( m ű s z a k i - a n y a g i e l l á ­ tás, v a l a m i n t a t e r m é k e k értékesítése), m u n k a s z e r v e z é s i és j a v a d a l m a z á s i m ó d ­ szereket dolgoznak ki és j a v a s o l n a k a szövetkezeteknek, segítséget n y ú j t a n a k a n y i l ­ v á n t a r t á s h o z , e l l á t j á k a szövetkezetek jogvédelmét. A N e m z e t i B a n k szervei a szövetkezeti szövetséggel együtt segítik a p é n z ü g y i t e v é k e n y s é g megszervezését, e l ­ lenőrzik a h i t e l e k felhasználását. Az i r á n y í t ó szervek m u n k á j a föltétlenül hasznos és szükséges. Ezt bizonyítja egész m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i m o z g a l m u n k fejlődése. A szövetkezetek­ nek, különösen az első időkben, n e m v o l t a k saját t a p a s z t a l t s z a k e m b e r e i , n e m t u d ­ t a k v o l n a dolgozni és fejlődni i r á n y í t ó s z e r v e k t á m o g a t á s a n é l k ü l .

M a a z o n b a n , m i k o r a szövetkezetek t ö b b é - k e v é s b é szervezetileg és j ó r é s z t g a z d a s á g i l a g is megerősödtek, az irányító szervek munkájának bizonyos felülvizs­ gálása szükséges. M e r t h a egyes i r á n y í t ó szervek t ú l s á g o s a n b e a v a t k o z n a k a s z ö ­ v e t k e z e t e k vezetésébe, belső életébe, a k k o r n e m s e r k e n t i k , h a n e m fékezik t e v é k e n y ­ ségét. A mezőgazdasági k a m p á n y o k felső szervezése egy i d ő b e n e l m a r a d h a t a t l a n u l szükséges volt, fejlődésünk m a i s z a k a s z á b a n m á r t ú l v a g y u n k ezen. Mégis e g y e s h e l y e k e n — szükségtelenül — k i s e b b vagy n a g y o b b s z á m ú k i k ü l d ö t t e t t a r t a n a k a s z ö v e t k e z e t e k b e n a k a m p á n y o k egész i d ő s z a k á r a . Ez egyrészt súlyos k i ­ a d á s t j e l e n t a n e m z e t g a z d a s á g s z á m á r a (a k i k ü l d ö t t e k fizetése, n a p i d í j a , ú t i k ö l t ­ sége, h i v a t a l i a l a p t e v é k e n y s é g ü k e l h a n y a g o l á s a ) , m á s r é s z t m i n t e g y feloldozzák a szövetkezeti vezetőséget a felelősség alól, a m i k o r g y a k o r l a t i l a g á t v e s z i k a t e r m e l é s szervezését. V a j o n mi célja volt p é l d á u l Sziget k ö r n y é k é n a n n a k , hogy m i n d e n s z ö v e t k e z e t b e n az egész k a m p á n y ideje a l a t t j e l e n volt a m e z ő g a z d a s á g i t a n á c s , v a l a m i n t a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i szövetség egy-egy k i k ü l d ö t t j e , s r á a d á s u l m é g m i n ­ d e n b r i g á d m e l l é egy-egy t e c h n i k u s t o s z t o t t a k be? Az ilyen i r á n y í t á s fölös­ leges v o l t á t m é g j o b b a n szemléltetjük, h a e l m o n d j u k , hogy 1967 őszén — a m i k o r a körzet szövetkezeti gazdaságai s z á m á r a az a l m a és m á s g y ü m ö l c s értékesítése v o l t a legfőbb g a z d a s á g i k é r d é s — a gazdasági p r o b l é m á k k a l foglalkozó a l e l n ö k az egész őszi b e t a k a r í t á s i és vetési időszak a l a t t egyetlen s z ö v e t k e z e t b e n t a r t ó z k o ­ d o t t t ö b b e d m a g á v a l — o l y a n szövetkezetben, m e l y n e k g a b o n a t e r m e l ő t e r ü l e t e t e l ­ j e s e n j e l e n t é k t e l e n . H a s o n l ó p é l d á k m á s u t t is v o l t a k . V é l e m é n y e m s z e r i n t fölös­ leges volt az 1967. évi n y á r i k a m p á n y b a n a n a g y s z e n t m i k l ó s i növényvédelmi m é r n ö k ö t h u z a m o s a b b i d ő r e k i k ü l d e n i a nagyőszi t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e , k i v á l t k é p ­ p e n , h a figyelembe vesszük, hogy a nagyőszi t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t az ország egyik l e g j o b b a n szervezett gazdasága, ahol az e l n ö k (maga is s z a k e m b e r ) és a k é t m é r ­ n ö k teljes egészében k e z é b e n t a r t j a a t e r m e l é s t . Ezzel s z e m b e n a n y á r i i d ő s z a k ­ b a n gazdaságilag szükséges lett volna, hogy a z e m l í t e t t n ö v é n y v é d e l m i m é r n ö k s a j á t m u n k a k ö r é b e n m a r a d j o n , m e r t így sok a n y a g i k á r t h á r í t h a t o t t v o l n a el. U g y a n c s a k t ú l z o t t k i a d á s s a l és m e g t e r h e l é s s e l j á r t k a m p á n y - i d ő s z a k o k b a n a telefonon t ö r t é n ő n a p i helyzetjelentés is. Ilyen m ó d o n n e m is lehetséges p o n t o s i n f o r m á c i ó t szolgáltatni, a p o n t a t l a n j e l e n t é s e k viszont félrevezetik az i r á n y í t ó s z e r ­ v e k e t . É p p e n ezért föltétlenül szükséges az i r á n y í t ó s z e r v e k m u n k a s t í l u s á n a k f e l ü l ­ vizsgálása és a t ú l h a l a d o t t m ó d s z e r e k felszámolása. Még a fejlődés m a i s z a k a s z á ­ b a n is n é l k ü l ö z h e t e t l e n , hogy az i r á n y í t ó s z e r v e k ellenőrizzék és t á m o g a s s á k a s z ö ­ v e t k e z e t e k e t , de n e m vállalati, h a n e m saját s z i n t j ü k n e k megfelelően. Így p é l d á u l heti kétszeri telefonjelentés a k a m p á n y o k idején e l e g e n d ő ahhoz, hogy ott, a h o l lemaradás mutatkozik, intézkedhessenek. Ugyanakkor kívánatos: a mezőgazdasági t a n á c s o k és szövetkezeti szövetségek vezetői r e n d s z e r e s e n foglalkozzanak h i v a t a l i b e o s z t á s u k b ó l e r e d ő f e l a d a t a i k k a l . T e v é k e n y s é g ü k így s o k k a l h a t é k o n y a b b lesz. A l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y , hogy az irányítás színvonala együtt fejlődjék a szövetkeze­ tekkel és ne maradjon az 5—8 évvel ezelőtti problémák szintjén. Az i r á n y í t á s m u n k a s t i l u s á b a n sok h a s z n o s t a p a s z t a l a t áll r e n d e l k e z é s ü n k r e . Így p é l d á u l a csíki m e z ő g a z d a s á g i szövetkezetek e r e d m é n y e i — m e l y e k j ó v a l t ú l h a l a d j á k a h a ­ sonló feltételek között m ű k ö d ő szövetkezetekét — jórészt az i r á n y í t ó s z e r v e k (első­ s o r b a n a m e z ő g a z d a s á g i tanács) helyesen a l k a l m a z o t t m u n k á j á n a k köszönhetők. A szövetkezeti szövetségek egyik fontos feladata, hogy m e g ó v j á k a t e r m e l ő ­ s z ö v e t k e z e t e k e t k e r e s k e d e l m i p a r t n e r e i k t ú l k a p á s a i t ó l . Ez u t ó b b i a k — m i n t á l l a m i v á l l a l a t o k — az á l l a m i szektor m a g a s a b b r e n d ű s é g é r e h i v a t k o z v a g y a k r a n j e l e n t ő s a n y a g i veszteségeket o k o z n a k a szövetkezeti g a z d a s á g o k n a k . E t e k i n t e t b e n e m l é ­ k e z t e t ü n k a p á r t á l l á s p o n t j á r a . Nicolae Ceauşescu e l v t á r s az Országos K o n f e r e n -

cián előterjesztett j e l e n t é s é b e n leszögezte: „A közgazdászok k ö r é b e n , m i n t k ö z ­ t u d o m á s ú , v i t a folyt és folyik a szocialista t u l a j d o n k é t f o r m á j a közötti k ü l ö n b s é g ­ ről. A k é t t u l a j d o n f o r m a — az á l l a m i és szövetkezeti t u l a j d o n — b á r m i n e m ű s z e m ­ beállítása, egyik v a g y m á s i k f o r m a e l h a n y a g o l á s a csak k á r o s k i h a t á s s a l l e h e t a szocialista t á r s a d a l o m h a l a d á s á n a k e g y e t e m e s é r d e k e i r e . " A jól é r t e l m e z e t t s a t u d o m á n y o s vezetés m a i igényeit szem előtt t a r t ó i r á ­ nyító m u n k a v a l ó b a n s e r k e n t e n i fogja a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k g a z d a sági-szervezési m e g e r ő s ö d é s é t és t o v á b b i fejlődését. K ő n i g Miklós

Gép az

irodában

K ö z t u d o t t , hogy a v á l l a l a t vezetőségének a m ű s z a k i és g a z d a s á g i f o l y a m a t o k helyzetéről és t e n d e n c i á j á r ó l v a l ó gyors t á j é k o z t a t á s a csak úgy biztosítható, h a r e n d e l k e z é s é r e á l l n a k a m o d e r n vezetés céljait szolgáló k o r s z e r ű b e r e n d e z é s e k , f é l ­ a u t o m a t á k v a g y a u t o m a t á k , a m e l y e k a n a g y m e n n y i s é g ű információs a n y a g o t r ö v i d idő a l a t t teljes p o n t o s s á g g a l feldolgozzák. J e l e n l e g úgy á l l u n k , hogy n o h a az a n y a g i t e r m e l é s t e r é n az u t ó b b i é v t i z e d e k ­ ben r o h a m o s a m ű s z a k i fejlődés, sőt n a p j a i n k t ö r e k v é s e az a u t o m a t i z á l á s e g y r e szélesebb k ö r ű a l k a l m a z á s a , a v á l l a l a t v e z e t é s b e n , az ü g y v i t e l b e n a z o n b a n a m ű ­ szaki fejlődés világszerte j ó v a l l a s s ú b b ü t e m ű . E b b ő l adódik, hogy a kézzel v é g ­ zett adatfeldolgozás n e m teszi l e h e t ő v é a gazdasági f o l y a m a t o k mélyrehatóbb elemzését, a l k a l m a t l a n t e h á t a k o r s z e r ű v á l l a l a t v e z e t é s t á j é k o z t a t á s á r a . E k ö r ü l m é n y e k k é n y s z e r í t ő h a t á s á r a a figyelem világszerte a v á l l a l a t i ü g y v i ­ tel gépesítése, illetve n a p j a i n k b a n a u t o m a t i z á l á s a felé terelődött. Egyes k ö z g a z d á ­ szok a v á l l a l a t v e z e t é s korszerűsítését s z á z a d u n k p r o b l é m á j a k é n t említik. Ma m á r k ü l ö n t u d o m á n y foglalkozik a k o r s z e r ű vezetéssel. A v á l l a l a t i ügyvitel gépesítése, a u t o m a t i z á l á s a , a k á r c s a k a t e r m e l é s i f o l y a ­ m a t é , k o r á n t s e m c s u p á n m ű s z a k i k é r d é s . V e l e j á r ó j a a szervezés is, a m e l y széles t e r ü l e t e t ölel fel. A k ö n y v e l ő g é p , p é l d á u l , egyidejűleg t ö b b m u n k a f á z i s t v é g e z , a k ö n y v e l ő egyszerre csak egyet. A k ö n y v e l ő g é p e k b e v e z e t é s e t e h á t egyfelől a könyvelőség m u n k a f o l y a m a t á n a k az átszervezését teszi szükségessé, másfelől a z a d a t h o r d o z ó d o k u m e n t u m o k t a r t a l m á n a k , mozgási i r á n y á n a k a megváltoztatása szükséges, és számos egyéb szervezési i n t é z k e d é s f o g a n a t o s í t á s á r a k e r ü l sor. E l e k t ­ r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k e s e t é b e n az egész v á l l a l a t i ügyvitellel s z e m b e n s o k k a l v á l ­ t o z a t o s a b b a k a k ö v e t e l m é n y e k , a szervezés t e h á t j ó v a l szélesebb t e r ü l e t e t ölel fel. E g é p e k ü z e m b e h e l y e z é s e r e n d s z e r i n t m e g k í v á n j a az egész v á l l a l a t i ügyvitel e l ő ­ zetes átszervezését, új szolgáltatási és feldolgozási r e n d s z e r kidolgozását. A R o m á n K o m m u n i s t a P á r t Országos K o n f e r e n c i á j á n j ó v á h a g y o t t i r á n y e l v e k hangsúlyozzák, hogy a gazdasági f o l y a m a t o k m e g i s m e r é s e , elemzése és helyes i r á ­ n y í t á s a céljából k o r s z e r ű számítási eljárások, f o l y a m a t o s gazdasági i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r bevezetése szükséges avégett, hogy a gazdasági f o l y a m a t o k i r á n y í t á s á h o z az illetékes s z e r v e k a legmegfelelőbb d ö n t é s e k e t hozhassák. N e m z e t g a z d a s á g u n k v e z e t é s é n e k és t e r v s z e r ű s í t é s é n e k tökéletesítése céljából t e h á t a közeljövőben s o r r a k e r ü l a m o d e r n s z á m í t ó b e r e n d e z é s e k h a s z n á l a t a . E r r e az e s e m é n y r e i d e j é b e n fel kell készülni, m e r t h a a feltételeket előzetesen n e m t e r e m t j ü k meg, n a g y o n e l t o l ó d h a t a n a g y költséggel beszerzett b e r e n d e z é s e k ü z e m ­ behelyezése, a m i r e n g e t e g k á r t okoz. M i v e l az előkészítés m u n k a i g é n y e s és sok i d ő t

e m é s z t fel, m á r most hozzá kell fogni. Az a l á b b i a k b a n e t e v é k e n y s é g m ó d s z e r é t s a m u n k á l a t o k n é h á n y fontos m o z z a n a t á t i s m e r t e t j ü k . A legsürgősebb t e n n i v a l ó a kellő d o k u m e n t á l ó d á s , vagyis az idevágó szak­ i r o d a l o m b e h a t ó t a n u l m á n y o z á s a . Ez e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges, m e r t a k o r s z e r ű s z á m í t á s t e c h n i k a és információ-feldolgozás bevezetését megelőző m u n k á l a t o k n a g y t e r ü l e t r e t e r j e d n e k ki, hiszen m a g a az ü g y v i t e l is sokrétű. Széles k ö r ű a d a t ­ gyűjtésre s az a d a t o k e l e m z é s é r e k e r ü l sor. Így p é l d á u l f e l m é r i k a v á l l a l a t v a l a ­ m e n n y i osztályán a feldolgozott és kibocsátott d o k u m e n t u m o k v o l u m e n é t és az e m ű v e l e t e k r e fordított idő m e n n y i s é g é t . M e g á l l a p í t j á k a fennálló ügyviteli r e n d ­ szernek, v a l a m i n t a v á l l a l a t szervezeti felépítésének fogyatékosságait. Az e l ő k é ­ szítő m u n k á l a t o k elvégzésére t ö b b t a g ú k o l l e k t í v á t a l a k í t a n a k , elsősorban a v á l l a ­ lat s z a k e m b e r e i b ő l , a k i k a l a p o s a n i s m e r i k a v á l l a l a t felépítését, a t e r m e l ő t e v é k e n y ­ séggel k a p c s o l a t o s m ű s z a k i és gazdasági f o l y a m a t o k a t , a n y i l v á n t a r t á s r e n d s z e r é t , és t i s z t á b a n v a n n a k az összes r e n d e l k e z é s e k k e l és s z a b á l y o k k a l . Az előkészítő m u n k á l a t o k t ö b b s z a k a s z r a o s z t h a t ó k aszerint, hogy m i l y e n t e r ü l e t e k e t ölelnek fel. T a n á c s o s m á r előre s z a k a s z o n k é n t kijelölni a f e l a d a t o k a t . A v á l l a l a t szervezeti felépítésének t a n u l m á n y o z á s a a l k a l m á v a l r é s z b e n azt vizsgálják, hogy a t e r m e l ő részlegek v i s z o n y l a t á b a n j e l e n l e g m e n n y i r e d e c e n t r a l i ­ z á l t a k az ügyviteli m u n k á k , r é s z b e n pedig az elsődleges a d a t o k keletkezési h e l y é t és m o z g á s u k i r á n y á t á l l a p í t j á k m e g . Vagyis, a v á l l a l a t jelenlegi a d a t s z o l g á l t a t á s i és információs r e n d s z e r é n e k a felépítése és m ű k ö d é s e alkotja a vizsgálódás t á r g y á t . A felmérések

módszertana

Helyes, h a e f e l m é r é s e k s o r á n az a d a t h o r d o z ó d o k u m e n t u m o k a t t á r g y u k — a l k a l m a z o t t a k , a n y a g o k , é r t é k e s í t é s — szerinti c s o p o r t o s í t á s b a n is t a n u l m á n y o z z á k . Ebből m e g t u d h a t ó t ö b b e k közt, hogy a gazdasági f o l y a m a t o k k a l k a p c s o l a t o s t á j é ­ k o z t a t á s t t á r g y u k szerint m i l y e n m e n n y i s é g ű elsődleges d o k u m e n t u m biztosítja. Így p é l d á u l m e g á l l a p í t h a t ó az, hogy m i l y e n az a r á n y a beszerzés és értékesítés folya­ m a t á h o z fűződő a d a t o k v a g y a b é r e l s z á m o l á s o k k a l kapcsolatos a d a t o k m e n n y i ­ sége közt. E f e l m é r é s e k r e többféle m ó d s z e r a l k a l m a s . Így t ö b b e k közt e t e r ü l e t e n is a l k a l m a z h a t ó a m u n k a n a p f é n y k é p e z é s és az önfényképezés módszere, a m e l y e t az i d ő n o r m á k m e g á l l a p í t á s á h o z , a m u n k a i d ő és a g é p e k k i h a s z n á l á s i f o k á n a k f e l m é ­ r é s é h e z is h a s z n á l n i szoktak. Az így összegyűjtött és feldolgozott a d a t o k b ó l sok é r d e k e s k ö v e t k e z t e t é s v o n ­ h a t ó le. M e g á l l a p í t h a t ó p é l d á u l , hogy az ügyviteli m u n k a m e n n y i s é g é b ő l és a d a t ­ h a l m a z á b ó l m i l y e n r é s z a r á n y j u t egyfelől az egyes funkcionális ügyosztályokra, másfelől a gazdasági f o l y a m a t o k r a . Világosan k i d e r ü l , t ö b b e k közt, hogy a m a n u á ­ lis adatfeldolgozás n e m tesz l e h e t ő v é széles k ö r ű elemzéseket, m e r t ezekhez sok­ féle a d a t feldolgozása v o l n a szükséges, a m i sok m u n k á t igényelne, és hosszú időt e m é s z t e n e fel. K ö v e t k e z é s k é p p e n a m a n u á l i s adatfeldolgozás k ö r ü l m é n y e i közt a z elemző t e v é k e n y s é g az egész ü g y v i t e l b e n csak kis r é s z a r á n n y a l szerepelhet. A v á l l a l a t szervezeti felépítésének, a d a t s z o l g á l t a t á s i és információs r e n d s z e r é ­ n e k t a n u l m á n y o z á s a a l a p j á n a k o r s z e r ű vezetés bevezetésével k a p c s o l a t b a n b i z o ­ nyos m ó d o s í t á s o k j a v a s o l h a t ó k a szervezeti felépítés és az egész ügyvitel é s s z e r ű ­ sítésére. M i v e l a gépi adatfeldolgozás főleg központosított jellegű, a t e r m e l é s i r é s z ­ legek ügyviteli m u n k á j á n a k n a g y része — m i n t p é l d á u l tervszerűsítés, k ö n y v e l é s — a v á l l a l a t funkcionális osztályaihoz összpontosítható. E z á l t a l a d e c e n t r a l i z á c i ó folytán az ügyviteli m u n k á k b a n előállt p á r h u z a m o s s á g o k is felszámolódnak, csök­ k e n t h e t ő a d o k u m e n t u m o k száma a n é l k ü l , hogy a n y i l v á n t a r t á s h o z és elemzéshez

szükséges a d a t o k m e n n y i s é g é t m é r s é k e l n ő k , és lényegesen r ö v i d í t h e t ő az a d a t á r a m ­ lás ú t v o n a l a is. Az így gyűjtött a d a t o k kellő a l a p o t s z o l g á l t a t n a k a n n a k m e g h a t á r o z á s á h o z is, hogy az adatfeldolgozás m i l y e n t i p u s ú b e r e n d e z é s e k beszerzésével k o r s z e r ű s í t h e t ő . Ehhez, t e r m é s z e t e s e n , a l a p o s a n i s m e r n i kell a k ü l ö n b ö z ő b e r e n d e z é s e k t í p u s a i t és kapacitását. Az ügyviteli m u n k á k k o r s z e r ű s í t é s é n e k egyik fontos előfeltétele az a d a t á r a m ­ lás i r á n y á n a k helyes m e g s z a b á s a . A r r a kell t ö r e k e d n i , hogy az elsődleges a d a t o k keletkezési h e l y ü k t ő l (műhely, r a k t á r ) a l e g r ö v i d e b b ú t o n és idő a l a t t j u s s a n a k el r e n d e l t e t é s i h e l y ü k r e . Evégből az előkészítő m u n k á l a t o k f o l y a m á n a m u n k a k ö z ö s s é g t a n u l m á n y o z z a a v á l l a l a t részlegei között f e n n á l l ó ügyviteli k a p c s o l a t o k a t , az a d a t ­ szolgáltatáshoz h a s z n á l t n y o m t a t v á n y o k a t , azok f o r m á j á t és t a r t a l m á t . -Fontos a n n a k m e g á l l a p í t á s a is, hogy m e l y ügyosztály r é s z é r e n y ú j t a n a k az egyes a d a t h o r d o ­ zók i n f o r m á c i ó k a t . A gépi a d a t f e l d o l g o z á s b a n fontos k ö v e t e l m é n y az a d a t o k helyessége. Az eset­ leg előforduló h i b á k f e l k u t a t á s á r a megfelelő m ó d s z e r kidolgozása szükséges. A h i b á k s z á m a j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t h e t ő , sőt felszámolható, h a az a d a t o k felvezetése az ű r ­ l a p o k r a egyszerű és k ö z é r t h e t ő m ó d s z e r r e l t ö r t é n i k . Az előkészítő m u n k á l a t o k k ö v e t k e z ő szakasza a k o r s z e r ű adatfeldolgozás t e r ­ v e z e t é n e k kidolgozása. E b b e n részletezik az új r e n d s z e r r e v a l ó á t t é r é s s e l k a p c s o ­ latos összes k é r d é s e k e t és t e n n i v a l ó k a t . M i n d e n e k e l ő t t megjelölik azt, hogy m i l y e n a r á n y ú lesz az ügyviteli m u n k á k gépesítése (teljes v a g y c s a k részleges). A t e r v e ­ z e t b e n részletezik a k o r s z e r ű adatfeldolgozás egész m u n k a f o l y a m a t á t , az elsődleges a d a t o k keletkezésétől végső feldolgozásukig. Ezzel k a p c s o l a t o s a n rögzítik t ö b b e k közt azt is, hogy a j ö v ő b e n m i l y e n m é l y s é g ű l e g y e n a g a z d a s á g i f o l y a m a t o k e l e m ­ zése, m i l y e n időközökben szolgáltasson a b e r e n d e z é s i n f o r m á c i ó k a t és m e l y g a z d a ­ sági m u t a t ó k r a n é z v e ? Az előkészítő m u n k á l a t o k egyik legfontosabb és e g y b e n l e g m u n k a i g é n y e s e b b s z a k a s z a a gazdasági f o l y a m a t o k k a l k a p c s o l a t o s f o g a l m a k k u l c s s z á m r e n d s z e r é n e k kidolgozása, m á s szóval kódolása. E n n e k elkészítése e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges, m e r t a jelenleg h a s z n á l t legtöbb k o r s z e r ű adatfeldolgozó b e r e n d e z é s c s a k s z á m j e ­ gyeket regisztrál. A h h o z tehát, hogy az elsődleges d o k u m e n t u m o k m e g f e l e l j e n e k az e l e k t r o n i k u s feldolgozás m ű s z a k i k ö v e t e l m é n y e i n e k , a szöveges részeket, f o g a l m a ­ k a t is s z á m j e g y e k k e l kell helyettesíteni, „kódolni" kell őket. A f o g a l m a k s z á m j e g y e k k e l való helyettesítése n e m t ö r t é n h e t t a l á l o m r a . A k ó ­ dolás m e n e t é t jól á t kell gondolni m á r c s a k a z é r t is, m e r t n a g y t e r ü l e t e t ölel fel, s a legtöbb esetben v a l a m e l y fogalom m á s f o g a l m a k k a l is összefügg, a m i t a k u l c s ­ s z á m n a k is t ü k r ö z n i e kell. Ezért az első t e e n d ő a f o g a l m a k m e g h a t á r o z o t t k r i t é ­ r i u m o k szerinti csoportosítása. A m u n k a n e h e z e é p p e n a k ó d o l á s r a k e r ü l ő f o g a l m a k e m e c s o p o r t o s í t á s á b a n és n é v j e g y z é k ü k — n o m e n k l a t ú r á j u k — ö s s z e á l l í t á s á b a n rejlik. G o n d o l j u n k csak a t e r m e l é s h e z f e l h a s z n á l t n y e r s a n y a g o k , egyéb a n y a g o k , f é l g y á r t m á n y o k sokfélesé­ gére, m é r e t e i k különbözőségére, m i n ő s é g ü k sajátosságaira. M i n d e z t a csoportosí­ t á s k o r t e k i n t e t b e kell v e n n i . A k u l c s s z á m o k kidolgozásakor n e m elég csak a m e g l e v ő á l l a p o t r a szorítkozni. M i n d i g t e k i n t e t b e vesszük a j ö v ő b e n i esetleges m ó d o s u l á s o k a t is. Á l l a n d ó a n új a n y a g o k , m é r e t e k , m i n ő s é g e k j e l e n n e k meg, s ezzel m ó d o s u l az a n y a g o k n o m e n k l a ­ t ú r á j a . A k u l c s s z á m o k n a k a m ó d o s u l á s o k m i a t t szükséges á t d o l g o z á s á v a l j á r t m u n ­ katöbblet és a nehézségek elkerülése végett tanácsos minden csoporton belül kó­ d o k a t t a r t a l é k o l n i . Az egységes n y i l v á n t a r t á s és e l j á r á s é r d e k é b e n helyes, h a a k ó d o l á s t v á l l a l a t i szinten á l l a n d ó jelleggel v a l a m e l y ügyosztály végzi.

A k ü l ö n b ö z ő k u l c s s z á m r e n d s z e r e k közül a v á l l a l a t i ügyvitel esetében a leg­ m e g f e l e l ő b b a tizedes és a csoportképző r e n d s z e r a l k a l m a z á s a . M i n d k é t r e n d s z e r ­ n e k az az előnye, hogy a f o g a l m a k a t és f o l y a m a t o k a t részletes b o n t á s b a n lehet s z á m j e g y e k k e l kifejezni. P é l d á u l az a n y a g o k e s e t é b e n a m é r e t e t , minőséget, r e n ­ d e l t e t é s é t és h a s o n l ó f o g a l m a k a t fejezi ki a kulcsszám. A f o g a l m a k n a k főcsoportokra, csoportokra, a l c s o p o r t o k r a v a l ó b o n t á s á b a n a k u l c s ­ s z á m r e n d s z e r e k s z a b á l y a i n a k megfelelően a k ö v e t e l m é n y az, hogy s z á m u k k a t e g ó r i á k o n b e l ü l a tízet (0—9) n e h a l a d j a m e g . Sőt, a t a r t a l é k o k létesítése s z e m p o n t j á b ó l tíznél k e v e s e b b legyen. H a v á l l a l a t i szinten, p é l d á u l , a k ó d o l a n d ó fogalmakat, m o n d ­ j u k , 6 c s o p o r t r a osztják, azok m i n d e g y i k é n e k t o v á b b i b o n t á s a csoportok a l a k í t á ­ s á h o z vezet, a m e l y e k s z á m a a főcsoporton belül tíz v a g y e n n é l k e v e s e b b lehet, és így tovább. V a l a m e l y f o g a l o m n a k k u l c s s z á m m a l v a l ó kifejezése r e n d s z e r i n t t ö b b s z á m ­ jegyből a l k o t o t t k ó d d a l t ö r t é n i k . A s z á m j e g y e k s z á m a függ a k ó d o l a n d ó fogalom c s o p o r t o s í t á s á n a k részletességétől. K i s s z á m ú csoport és alcsoport e s e t é b e n a k u l c s ­ s z á m o t k e v e s e b b számjegyből f o r m á l h a t j u k , és fordítva. V á l l a l a t o n b e l ü l t e h á t a k ü l ö n b ö z ő f o g a l o m c s o p o r t o k k ó d j a i t eltérő s z á m ú számjegyek alkotják. A k u l c s ­ s z á m j e g y e i n e k s z á m á t t e h á t a csoportképzés mélysége és a kifejezésre k e r ü l ő f o g a l m a k s z á m a h a t á r o z z a m e g . Szükség esetén 10—12 j e g y ű k u l c s s z á m is k é p e z ­ hető. A sok számjegytől a z o n b a n ó v a k o d j u n k , m e r t a r e n d s z e r t n e h é z k e s s é teszi. N i n c s s z a b á l y a r r a , hogy a k ó d o l á s b a n m i l y e n s o r r e n d e t kell k ö v e t n i . E t e ­ k i n t e t b e n d ö n t ő a k ó d o l a n d ó t e r ü l e t e k közti szerves kapcsolat. I d ő r ö v i d í t é s céljá­ b ó l egyidejűleg t ö b b t e r ü l e t k u l c s s z á m r e n d s z e r é n e k kidolgozása is végezhető. Így p é l d á u l , a n y e r s a n y a g o k s egyéb a n y a g o k csoportosítása, k ó d o l á s a p á r h u z a m o s a n t ö r t é n h e t az állóeszközökével. A korszerű adatfeldolgozásra való áttérés megköveteli vállalaton belül vala­ m e n n y i m ű s z a k i és g a z d a s á g i fogalom és f o l y a m a t k u l c s s z á m r e n d s z e r r e l v a l ó k i ­ fejezését. E m u n k á b ó l n e m h a g y h a t ó ki a v á l l a l a t szervezeti felépítése sem, m e r t hiszen az elsődleges a d a t o k az egyes s z e k t o r o k b a n keletkeznek, s m o z g á s u k a v á l ­ l a l a t t ö b b i ügyosztálya felé i r á n y u l . V a l a m e l y i p a r v á l l a l a t o n b e l ü l a főcsoportok, csoportok, alcsoportok, vagyis a kódolási egységek k i a l a k í t á s a t ö b b k r i t é r i u m szerint t ö r t é n h e t . A v á l l a l a t s z e r v e ­ zeti felépítése e g y m a g á b a n is e l e g e n d ő e célra, d e a l a p u l v e h e t ő a t e r m e l é s és az ü g y v i t e l t e r ü l e t e is. A l é n y e g az, hogy a csoportosítás m i n é l e g y s z e r ű b b , e r e d m é ­ n y e p e d i g k ö z é r t h e t ő legyen. H a a t e r m e l é s i és a d m i n i s z t r á c i ó s részlegek szerint t ö r t é n i k a csoportosítás, a z e l ő b b i e k e s e t é b e n a főcsoportok kijelölése t ö r t é n h e t a t e r m e l é s i f o l y a m a t n a ­ gyobb szakaszai szerint, a m e l y e k e n b e l ü l a m u n k a t á r g y a f é l k é s z t e r m é k k é , illetve k é s z t e r m é k k é a l a k u l át, v a l a m i n t az a l a p t e r m e l é s b e n k ö z v e t v e r é s z t v e v ő ü z e m e g y ­ s é g e k szerint. A t o v á b b i b o n t á s o k n á l a főcsoportba sorolt üzemegységeket, illetve az üzemegységek műhelyeit vehetjük alapul. Az ügyvitel t e r é n k r i t é r i u m l e h e t az ügyosztályok k ö z v e t l e n a l á r e n d e l t s é g e az i g a z g a t ó n a k , a l i g a z g a t ó n a k . A c s o p o r t o s í t á s o k a t a kódolás követi, a m e l y a k i a l a k í t o t t egységek sorszá­ m a i t veszi a l a p u l . V a l a m e l y g y á r ö n k é n y e s e n v e t t szervezeti felépítése esetén a fenti m ű v e ­ l e t e k így s z e m l é l t e t h e t ő k : FŐCSOPORTOK: t e r m e l é s i e k : 1. t e r m e l é s t előkészítő részlegek 2. s z e r e l d é k

3. 4. ü g y v i t e l i e k : 5. 6.

segéd- és k a r b a n t a r t ó részlegek raktárak igazgató alá tartozó ügyosztályok aligazgató a l á t a r t o z ó ügyosztályok.

CSOPORTOK: A t e r m e l é s t előkészítő részlegek: 11. ö n t ö d e 12. hegesztő részleg 13. g é p m ű h e l y

ALCSOPORTOK: 111. 112. 113. 114.

formázó műhely vasöntöde színesfémöntöde csiszolda

A m i n t l á t h a t ó , a l e g k i s e b b egység k u l c s s z á m a h á r o m számjegyből áll, a m e ­ l y e k közül az első a főcsoporté, a m á s o d i k és h a r m a d i k a t o v á b b i beosztásokból a l a k í t o t t alegységeket jelképezi. L á t h a t ó t o v á b b á , hogy a j ö v ő b e n i m ó d o s u l á s e s e ­ t é n az ú j a b b egységek a k u l c s s z á m o k átdolgozása n é l k ü l k ó d o l h a t ó k , m e r t a k u l c s ­ számrendszerben vannak tartalékok. A könyvelés, bérszámfejtés, ö n k ö l t s é g s z á m í t á s a u t o m a t i z á l á s a é r d e k é b e n k u l c s ­ s z á m r e n d s z e r t a l k a l m a z n a k a t e r m é k r e n d e l é s r e , technológiai f o l y a m a t r a , t e r m é k r e e g y a r á n t . A r e n d e l é s f o g a l m á n a k c s o p o r t o s í t á s a k o r t e k i n t e t t e l v a n n a k a r r a , hogy a r e n d e l t t e r m é k e t m i r e fogják h a s z n á l n i . U g y a n i s n e m c s a k az a l a p t e r m e l é s s e l öszszefüggően b o c s á t a n a k ki r e n d e l é s e k e t , h a n e m a b e r u h á z á s o k , n a g y j a v í t á s o k v é g ­ r e h a j t á s á v a l , a m ű s z a k i fejlesztés t e r v é n e k m e g v a l ó s í t á s á v a l , a s z e r s z á m k é s z í t é s ­ sel k a p c s o l a t b a n is. K ó d o l n i kell t o v á b b á v a l a m e n n y i t e r m é k e t is, m é g p e d i g a l k a t ­ résztől k é s z t e r m é k i g m e n ő részletességgel. A n y e r s a n y a g o k és egyéb a n y a g o k k ó d o l á s a szerfölött m u n k a i g é n y e s , hiszen i s m e r e t e s , hogy a legtöbb i p a r v á l l a l a t , főleg a feldolgozó i p a r , sokféle a n y a g o t h a s z ­ n á l termelési, k a r b a n t a r t á s i és m á s célra e g y a r á n t . Az a n y a g o k k u l c s s z á m r e n d s z e ­ r é n e k kidolgozásakor t e h á t t e k i n t e t t e l kell l e n n i a s z a b v á n y v a l a m e n n y i e l ő í r á s á r a . H a egy a n y a g n a k n i n c s s z a b v á n y a , a csoportositási k r i t é r i u m o k a t a kódoló k o l l e k ­ t í v a á l l a p í t j a meg. Az a n y a g o k kódolási egységeinek k i a l a k í t á s a k o r a s z a b v á n y - e l ő í r á s o k m e l l e t t t á j é k o z ó d á s céljából h a s z n á l n i l e h e t a gyári előadási á r a k k a t a l ó g u s á t , v a l a m i n t az a n y a g k ö n y v e l é s r e v o n a t k o z ó r e n d e l k e z é s e k e t . (Ez utóbbi szerint négy főcsoport a l a ­ k í t h a t ó : n y e r s a n y a g o k és egyéb a n y a g o k , t ü z e l ő a n y a g o k , c s e r e a l k a t r é s z e k és k i s é r t é k ű r ö v i d é l e t t a r t a m ú leltári t á r g y a k , r u h á z a t i cikkek, v é d ő anyagok.) Mivel az a n y a g - k ó d o l á s előkészítésénél a kódolási egységek egész s o r á t ala­ k í t j á k ki, az a n y a g o k r a v o n a t k o z ó k u l c s s z á m o k r e n d s z e r i n t t ö b b számjegyből áll­ n a k , a n n á l is i n k á b b , m e r t a kód igen g y a k r a n a g y á r t ó i p a r á g k u l c s s z á m á t is m a g á b a n foglalja. Avégből, hogy a k o r s z e r ű adatfeldolgozás m i n é l s o k r é t ű b b e l e m z é s h e z bizto­ sítson a d a t o k a t és adjon i n f o r m á c i ó k a t , fontos az állóeszközök k u l c s s z á m r e n d s z e r b e foglalása is, hiszen ezek is egyfelől költségviselők, másfelől p e d i g k i h a s z n á l á s u k foka h a t á s s a l v a n a k a p a c i t á s r a s végső soron a j ö v e d e l m e z ő s é g r e . É s végül, n e m m u l a s z t h a t ó el az a d a t h o r d o z ó n y o m t a t v á n y o k k ó d j a i n a k kidolgozása sem. H a z á n k i p a r á b a n a m ű s z a k i e l l á t o t t s á g fokát az elkövetkező é v e k b e n t ö b b e k közt az ügyviteli m u n k á k gépesítése és a u t o m a t i z á l á s a fogja n ö v e l n i . Ezt a fel­ a d a t o t jelölte ki, t ö b b e k közt, a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t 1967. d e c e m b e r i Orszá­ gos K o n f e r e n c i á j a is, m i n t olyat, a m e l y n e k m e g o l d á s a h a t h a t ó s a n hozzájárul a n e m z e t g a z d a s á g v e z e t é s é n e k és t e r v s z e r ű s í t é s é n e k tökéletesítéséhez. N a p j a i n k fel­ a d a t a t e h á t é p p e n az, hogy a v á l l a l a t o k o n b e l ü l m á r m o s t m e g k e z d j é k e fontos e s e m é n y előkészítését. Kecskés József

JORDÁKY LAJOS

Újraolvastam Titulescut

S z u b j e k t í v v a l l o m á s s a l kell k e z d e n e m . Négy évtizeddel ezelőtt, a m i k o r e m b e r i és szocialista t u d a t o m b o n t a k o z n i kezdett, Titulescu n e v e vésődött legjobban a g y a m b a . Egy é v t i z e d e n át, a szocialista m o z g a l o m b a v a l ó b e k a p c s o l ó d á s o m i d e ­ jén, e s z m e t á r s a i m m a l együtt, Titulescu t e v é k e n y s é g é t é l é n k figyelemmel k í s é r ­ t e m . Még a c e n z ú r a m e g s z ű r t h í r e i n á t is jó iskola volt a Népszövetség k ö z g y ű ­ lésein évekig t a r t ó T i t u l e s c u — A p p o n y i p á r b a j az ú g y n e v e z e t t o p t á n s - ü g y b e n , h a ­ s z o n n a l t a n u l m á n y o z t u k , e l e m e z t ü k beszédeit a fegyverkezés k o r l á t o z á s á r ó l és a leszerelésről, a kollektív b i z t o n s á g r ó l és a b é k e biztosításáról, a n e m z e t k ö z i e g y ü t t ­ m ű k ö d é s és az á l l a m o k egyenlőségének e l i s m e r t e t é s é é r t folyó v i l á g m é r e t ű v i t á k ­ b a n . S m e g kell m o n d a n o m : m i n t szocialista rokonérzéssel figyeltem h a t á r o z o t t állásfoglalását a h i t l e r i z m u s agresszív k ü l p o l i t i k á j a ellen, a szankciók k ö v e t k e z e ­ tes a l k a l m a z á s á n a k követelését az Abesszíniát m e g t á m a d ó fasiszta Olaszország e l l e n , és fellépését a r o m á n b e l p o l i t i k á b a n a szélsőjobboldali m o z g a l m a k l e k ü z d é s é r e U g y a n i l y e n r o k o n s z e n v v e l k í s é r t e m m é r s é k e l t és bölcs beszédeit a k i s a n t a n t ü l é ­ sein, m e g b é k ü l é s i s z á n d é k á t M a g y a r o r s z á g i r á n y á b a n és t ö r e k v é s e i t a kisebbségi j o g o k t ö r v é n y e s és tényleges biztosítására. Békepolitikája, a szovjet—román v i s z o n y rendezése, a h a t á r o k „ s p i r i t u a l i z á l á s á n a k " m e g h i r d e t é s e szintén a széles p e r s p e k t í v á j ú és j ö v ő b e néző d i p l o m a t a bölcsességére vallott. T u d t u k , hogy v i l á g n é z e t é n e k a l a p j a a k l a s s z i k u s a n k o n z e r v a t í v d e m o k r a t i z m u s és l i b e r a l i z m u s (nem a r o m á n i a i liberális p á r t politikája, a m e l l y e l m i n d i g s z e m ­ b e n állott), hogy s z e m l é l e t é b e n n i n c s helye a szocializmus g o n d o l a t v i l á g á n a k , d e h i t t ü n k becsületességében, t i s z t e l t ü k állásfoglalását m i n d e n e r ő s z a k k a l s z e m b e n , s a polgári d e m o k r á c i a a k a r á s á n a k őszinteségét. Az illegális Scînteia s a s z o c i á l d e m o k r a t a Lumea nouă, a h a l a d ó Dimineaţa és Adevărul, a n a c i o n a l i z m u s olyan szócsövei, m i n t az Universul, a Curentul, a Viitorul és a Patria, a m a g y a r p o l g á r i sajtó (Brassói Lapok, Ellenzék) ugyanúgy f i g y e l e m m e l k í s é r t é k m i n d e n m e g n y i l a t k o z á s á t , m i n t a p o l i t i k á j á t szélsőjobbról t á m a d ó Buna vestire v a g y a Porunca vremii. D e a l k a l m u n k volt T i t u l e s c u d i p l o ­ m á c i a i t e v é k e n y s é g é t figyelemmel k í s é r n i a k i v á l ó párizsi folyóirat: a Le Mois é s a z a k k o r i vezető n a p i l a p , a Le Temps h a s á b j a i r ó l is. G e n e v i è v e T a b o u i s a s s z o n y és m á s n e v e s p u b l i c i s t á k E u r ó p a legjelentősebb politikusai közé sorolták, B r i a n d és S t r e s e m a n n , M a c D o n a l d és T a r d i e u , Benes és Politisz mellett e m l e g e t v e a n e v é t .

Titulescu n e m véletlenül került előtérbe a mai román külpolitikai történet­ í r á s b a n . T e v é k e n y s é g é r ő l e l ő b b c s a k t a n u l m á n y o k j e l e n t e k meg, m a j d Ion M. O p r e a k i v á l ó m o n o g r á f i á j a következett, v é g ü l k i a d t á k beszédeit és d i p l o m á c i a i t e v é k e n y ­ s é g é n e k d o k u m e n t u m a i t * . Ez u t ó b b i a k é r t é k e s a n y a g o t s z o l g á l t a t n a k a T i t u l e s c u p o r t r é felvázolásához. * Ion M. Oprea: Nicolae Discursuri. Editura ştiinţifică, tura politică, 1967.

Titulescu. Editura ştiinţifică, 1966. — N. Titulescu: 1967. — N. Titulescu: Documente diplomatice. Edi­

Titulescu t u d a t o s a n készült a politikai p á l y á r a . K a r r i e r j é t j o g á s z k é n t kezdi, p é n z ü g y i s z a k e m b e r k é n t folytatja, a b e l p o l i t i k a i k ü z d e l m e k e t m e g v e t i , s érzi: n e m z e t é t a d i p l o m á c i a t e r ü l e t é n t u d j a l e g j o b b a n szolgálni. K e z d e t t ő l fogva l i b e r á l i s - k o n z e r v a t í v n a k v a l l j a m a g á t ; a S o r b o n n e - r ó l h a z a t é r v e a polgári d e m o k r á c i a és a m é r s é k e l t t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i r e f o r m o k m e g v a l ó s í t á s á n a k szükségességét h i r ­ deti. Eleinte úgy véli, a liberális p á r t a l e g a l k a l m a s a b b a r e f o r m o k bevezetésére, s ezért k é r i 1907-ben K r a j o v á b a n a p á r t b a v a l ó felvételét. A l i b e r á l i s o k a z o n b a n e l z á r k ó z n a k előle, s e k k o r T a k e Ionescuhoz í r t l e v e l é b e n a k o n z e r v a t í v - d e m o k r a t a p á r t b a jelentkezik. R o k o n s z e n v e T a k e Ionescu és Titu M a i o r e s c u felé fordult, s n e m c s a k ekkor, d e élete f o l y a m á n m i n d i g b í r á l a t t a l nézte a B r ă t i a n u - d i n a s z t i a p o l i ­ tikáját. Első feltűnést k e l t ő tette az 1907-es n a g y p a r a s z t l á z a d á s u t á n i m a g a t a r t á s a : a p a r a s z t é r d e k e k v é d ő j e k é n t lép fel, s h a t á r o z o t t a n a „ m é r s é k e l t " k i s a j á t í t á s és a földosztás h í v é n e k vallja m a g á t . N e m k í v á n j a a n a g y b i r t o k teljes felszámolását (maga is birtokos), s a k i s a j á t í t á s t is c s a k a b i r t o k o s o k k á r t a l a n í t á s á v a l t u d j a el­ képzelni, d e a d e m o k r a t i k u s fejlődés és a t á r s a d a l m i b é k e n e v é b e n elítéli a m e g ­ t o r l á s o k a t és az e l n y o m á s t , s a p a r a s z t s á g „földéhségének" kielégítésében l á t j a a m e g o l d á s egyetlen útját. Első k í s é r l e t e 1907-ben m e g h i ú s u l t , 1912-ben a z o n b a n b e k e r ü l a p a r l a m e n t b e . F é n y e s p a r l a m e n t i szereplései T a k e Ionescu b a r á t s á g á t biztosítják s z á m á r a . 1917b e n p é n z ü g y m i n i s z t e r n e k n e v e z i k ki, m a j d 1919-ben és 1920-ban j e l e n t ő s szerepet tölt be a b é k e t á r g y a l á s o k a t vezető r o m á n delegációban. A P á r i z s k ö r n y é k i b é k e ­ szerződések a l á í r á s a u t á n , 1920 j ú n i u s á t ó l i s m é t p é n z ü g y m i n i s z t e r . Évekig t a n u l m á ­ nyozta a n y u g a t - e u r ó p a i országok és az Egyesült Á l l a m o k p é n z ü g y i r e n d s z e r é t , s m i n i s z t e r k é n t új a d ó r e n d s z e r t vezet be. H a l a d ó , a p o l g á r i R o m á n i a fejlődését elő­ mozdító r e f o r m t e r v e i t a p a r l a m e n t b e n a szocialista p á r t a k k o r i képviselői, Gh. C r i s tescu és N. D. Cocea is t á m o g a t t á k . Az erősödő p á r t h a r c o k s a l i b e r á l i s o k k a l és a B r ă t i a n u c s a l á d d a l s z e m b e n n ö ­ v e k v ő b í r á l ó m a g a t a r t á s a a belpolitikai életből v a l ó v i s s z a v o n u l á s r a késztetik T i t u lescut m á r 1921-ben. E l h a t á r o z á s á b a n k ö v e t k e z e t e s : a k ö v e t k e z ő másfél é v t i z e d b e n többször is e l h á r í t j a v a g y visszautasítja a m i n i s z t e r e l n ö k s é g i m e g b í z a t á s t . A k o n ­ z e r v a t í v - d e m o k r a t a p á r t T a k e Ionescu h a l á l a u t á n k ü l ö n b e n is e l t ű n i k a politikai küzdőtérről. A l i b e r á l i s o k a t n e m szereti, a k ü l ö n b ö z ő p á r t a l a k u l a t o k b ó l l é t r e j ö t t nemzeti p a r a s z t p á r t m e l l e t t s e m a k a r j a elkötelezni m a g á t , vezetése a l a t t p á r t o t pedig n e m a k a r szervezni. Készséggel v á l l a l a z o n b a n d i p l o m á c i a i m e g b i z a t á s o k a t : 1927-től R o m á n i a l o n d o n i n a g y k ö v e t e és népszövetségi főmegbízottja; 1932-től á l ­ l a n d ó jelleggel, d e b á r m i n e m ű p á r t p o l i t i k a i feltétel e l u t a s í t á s á v a l a legkülönfélébb színezetű k o r m á n y o k b a n f o l y a m a t o s a n elfogadja a k ü l ü g y m i n i s z t e r i állást. D i p l o m á c i a i , népszövetségi és k ü l ü g y m i n i s z t e r i t e v é k e n y s é g e egy évtizedig t a r t . A l o n d o n i n a g y k ö v e t s é g g e l k e z d ő d i k 1927-ben, népszövetségi szereplésével foly­ t a t ó d i k (1930-ban és 1931-ben a közgyűlés elnöke), s k ü l ü g y m i n i s z t e r k é n t képviseli R o m á n i á t 1936 augusztusáig, a m i k o r a z t á n a külső és belső fasiszta e r ő k i n t r i k á i elérik c é l j u k a t : t á v o l l é t é b e n e l t á v o l í t j á k a k o r m á n y b ó l . A román politika európai svádájú politikusának mondták. A harmincas évek­ b e n szívesen h í v t á k E u r ó p a m a j d m i n d e n j e l e n t ő s f ő v á r o s á b a e l ő a d á s o k t a r t á s á r a . Az a k k o r i szovjet k ü l ü g y m i n i s z t e r — L i t v i n o v — „ E u r ó p a egyik l e g i n t e l l i g e n s e b b és legtehetségesebb d i p l o m a t á j á n a k " n e v e z t e , s h a jól e m l é k s z e m , G e n e v i è v e T a b o u i s egyik legfőbb é r d e m e k é n t azt e m e l t e ki, hogy n e m c s a k saját országát, h a n e m m i n ­ denekfölött a „szellemi m a g a t a r t á s t " képviseli. Diplomáciai és k ü l p o l i t i k a i t e v é k e n y s é g e s a r k a l a t o s p o n t j a i n a k egyike R o m á n i a függetlenségének és s z u v e r e n i t á s á n a k biztosítása egyrészt a francia szövetség, a

k i s a n t a n t és a B a l k á n - a n t a n t megszervezése és erősítése, m á s r é s z t a z o n b a n a szom­ széd á l l a m o k k a l — Szovjetunió, B u l g á r i a , M a g y a r o r s z á g , L e n g y e l o r s z á g — v a l ó k a p c s o l a t o k n o r m a l i z á l á s a r é v é n . „A k o m o l y k ü l p o l i t i k á n a k m i n d e n e k e l ő t t a szom­ széd á l l a m o k k a l való jó k a p c s o l a t o k r a kell é p í t e n i e " — h a n g s ú l y o z t a egyik n y i l a t ­ k o z a t á b a n (Dimineaţa, 1934. j ú n i u s 12). Titulescu s z á m á r a a s z u v e r e n i t á s a l a p j a a békeszerződések tiszteletben t a r t á s a , b á r m i f é l e h a t á r r e v í z i ó elutasítása, a m á s o r ­ szágok b e l ü g y e i b e v a l ó be n e m a v a t k o z á s elve s az egyenlőség biztosítása m i n d e n á l l a m r é s z é r e a n e m z e t k ö z i életben, függetlenül attól, hogy kis á l l a m v a g y v e z e t ő hatalom.

D i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g é n e k m á s i k s a r k a l a t o s p o n t j a a n e m z e t e k közötti b é ­ kés k a p c s o l a t o k r a t ö r e k v é s , s evégett az agresszió f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s a , m i n ­ d e n n e m ű erőszak elítélése, a k o l l e k t í v biztonság megszervezése, s e l ő b b a fegyver­ kezés korlátozása, m a j d a teljes leszerelés. Ezt a z o n b a n n e m l e h e t e l é r n i a n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k b e n v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s n é l k ü l . V é l e m é n y e szerint a b é k e előfeltétele az összes b é k e s z e r e t ő á l l a m o k egyesülése, s t ö b b s z ö r kifejti, hogy a k o l l e k t í v biztonság e l v é n e k n e m a „ m e g t o r l á s " - b a n , h a n e m a „megelőzés"-ben k e l l é r v é n y e s ü l n i e . Az e m b e r e k és á l l a m o k b i z t o n s á g á t u g y a n i s n e m utólag, h a n e m előzőleg kell biztosítani. A b e r l i n i Reichstag (Birodalmi gyűlés) é p ü l e t é b e n t a r t e l ő a d á s t 1929-ben a „béke d i n a m i k á j á " - r ó l . „ V a n egy olyan h a t a l o m , a m e l y az erő felett á l l : ez az e m b e r i szolidaritás t u d a t a . Á l l á s t foglalni e m e l l e t t n e m j e l e n t h e t i a s z a v a k k a l v a l ó j á t é k o t , h a n e m kapcsolatfelvételt az egyetlen o l y a n r e a l i t á s s a l , a m e l y létezik, holott n e m - l é t e z ő n e k t e k i n t i k azok, a k i k ú g y vélik, hogy veszély n é l k ü l l á b b a l t i p o r ­ h a t j á k . . . " T i t u l e s c u h i t t az e r ő s z a k k a l s z e m b e n é r v é n y e s ü l ő m o r á l i s e r ő b e n . Egyik b u k a r e s t i n y i l a t k o z a t a s z e r i n t szeretné, h a a p o l i t i k a a m e g l e v ő t u d o m á n y o k k o o r d i ­ n á l á s á t t e k i n t e n é f e l a d a t á n a k : egy új t u d o m á n y születik m a j d — a b é k e t u d o ­ m á n y a (Adevărul, 1929. m á j u s 25). Felfogása s z e r i n t a tudósok, n e v e l ő k és i r o d a l m á r o k f e l a d a t a a h á b o r ú e l l e n e s é r z e l m e k á p o l á s a az ifjúság t ö m e g e i b e n . A tényleges, a „ m a t e r i á l i s " leszerelést m e g kell előznie az „erkölcsi" leszerelésnek, s e n n e k első lépése a t a n k ö n y v e k revíziója, oly m ó d o n hogy az egész világon „a n e m z e t k ö z i s z o l i d a r i t á s " s z e l l e m é ­ b e n n e v e l j é k az ifjúságot. H i t t a Népszövetségben, b á r l á t t a h a t á l y t a l a n s á g á t is a n a g y h a t a l m a k v e t é l k e d é s e k ö v e t k e z t é b e n . B é k e az á l l a m o k között! D e e h h e z „ n e m a b é k e s z e r z ő d é s e k r e v í z i ó j á r a v a n szüksége az e m b e r i s é g n e k , h a n e m saját felfogása és ítéletei r e v í z i ó j á r a " (Adevărul, 1930. d e c e m b e r 16). A b é k e és a b i z t o n s á g é r d e k é b e n kezdi m e g H i t l e r h a t a l o m r a k e r ü l é s e u t á n t á r g y a l á s a i t L i t v i n o v v a l , a S z o v j e t u n i ó és R o m á n i a d i p l o m á c i a i v i s z o n y á n a k n o r ­ m a l i z á l á s a és a kölcsönös segélynyújtási szerződés m e g k ö t é s e végett. Élesen foglal á l l á s t a fasiszta Olaszországgal szemben, az A b e s s z í n i a elleni h á b o r ú idején, s követeli a s z a n k c i ó k h a t á r o z o t t és k ö v e t k e z e t e s a l k a l m a z á s á t . Egyik n y i l a t k o z a t á b a n a r r ó l szól, hogy „az e m b e r i sors lényege az élet és n e m a h a l á l ; h i v a t á s a a m u n k a , n e m p e d i g a h á b o r ú k i p r o v o k á l á s á v a l okozott r o m b o l á s " (Dimineaţa, 1935. m á j u s 11). T i t u l e s c u elgondolásai v a j o n n e m az álmodozó e m b e r u t ó p i á i ? Előadásai C a m b r i d g e - b e n , P á r i z s b a n és B e r l i n b e n v a j o n n e m c s u p á n a h u m a n i s t a p o l g á r á l ­ modozásainak megfogalmazása? Titulescu r e á l p o l i t i k u s volt. A k o l l e k t í v biztonságot szövetségi r e n d s z e r e k k e l k í v á n t a erősíteni az agresszorok ellen, m i n d a d d i g , a m í g lehetségessé v á l i k az i n t é z ­ m é n y e s í t e t t leszerelés. Ezért fűzi szorosan R o m á n i a p o l i t i k á j á t F r a n c i a o r s z á g h o z ,

és mozdítja elő a francia—szovjet szövetség m e l l e t t a r o m á n — s z o v j e t politikai k ö ­ zeledést, és a j á n l j a fel i d ő n k é n t az e g y ü t t m ű k ö d é s t a s z o m s z é d á l l a m o k n a k . Az e g y ü t t m ű k ö d é s s e l „soha n e m l á t o t t p r o s p e r i t á s i időszak" k e z d ő d h e t n e a d u n a i á l ­ l a m o k t ö r t é n e t é b e n (Dimineaţa, 1933. j ú n i u s 2), s e l i n d u l h a t n a az a folyamat, a m e l y idővel a „ h a t á r o k s p i r i t u a l i z á l á s á b a n " c s ú c s o s o d h a t n a ki. E r r e a n n á l i n k á b b szükség v a n — v a l l j a Titulescu —, m e r t a b é k e e l s ő s o r b a n pszichológiai t é n y e z ő k e r e d m é n y e . A b é k e m i n t cél: „lelkiállapot"; eszköze: „a t ö r v é n y e s s z e r v e z k e d é s " ; s végső fokon — ú g y m o n d — a szív f e l a d a t a a b é k e k ö v e t e l m é n y e i n e k az „egye­ temes öntudatba" plántálása.

* F i g y e l e m r e méltó, h o g y a n l á t t a a d u n a i n é p e k k a p c s o l a t a i t , a r o m á n — m a g y a r viszony a l a k u l á s á t és a kisebbségi k é r d é s m e g o l d á s á t a p o l g á r i á l l a m k e r e t e i között. A f r a n c i a k o r m á n y n e v é b e n T a r d i e u m i n i s z t e r e l n ö k 1932-ben j a v a s l a t o t terjesztett •elő A u s z t r i a , Csehszlovákia, Magyarország, J u g o s z l á v i a és R o m á n i a gazdasági e g y ü t t ­ m ű k ö d é s é n e k megszervezésére. Titulescu f i g y e l e m m e l k í s é r t e a f r a n c i a — a n g o l t a ­ n á c s k o z á s o k a t e b b e n a k é r d é s b e n , k í v á n t a az e g y ü t t m ű k ö d é s m e g t e r e m t é s é t , de •éles s z e m m e l észrevette, hogy T a r d i e u elsősorban n e m a súlyos gazdasági v á l s á g ­ gal k ü z d ő D u n a m e n t i á l l a m o k a t a k a r j a t a l p r a á l l í t a n i , h a n e m a francia b a n k é r d e ­ k e l t s é g e k kihelyezett tőkéit k í v á n j a m e n t e n i , s ú t j á t a k a r j a állni a n é m e t i m p e ­ r i a l i z m u s gazdasági előtörésének (Documente diplomatice, 231, 245). A M a g y a r o r s z á g g a l k a p c s o l a t o s k i s a n t a n t - p o l i t i k á t legvilágosabban a b u d a ­ pesti Az Est c í m ű l a p n a k a d o t t n y i l a t k o z a t á b a n fejtette ki 1933 elején. A h á r o m k i s a n t a n t - á l l a m „ n e m ellenséges" M a g y a r o r s z á g g a l szemben, s s z e r e t n e „hatályos b a r á t s á g i p o l i t i k á t folytatni". R o m á n i a részéről „a b a r á t s á g i p o l i t i k a a n n á l i n k á b b k í v á n a t o s , m e r t számos közös g a z d a s á g i é r d e k v a n " a k é t ország között. Szó l e h e t n y e r s a n y a g o k közös értékesítéséről, gazdasági k a p c s o l a t o k kiterjesztéséről, s z a b a d kikötői zóna létesítéséről a r o m á n k i k ö t ő k b e n . „A k ö z é p - e u r ó p a i á l l a m o k n a k v á ­ l a s z t a n i o k k e l l : v a g y egyesülnek, hogy p r o s p e r i t á s r a j u s s a n a k , v a g y elszigetelődnek és e g y m á s ellen h a r c o l n a k , hogy a z t á n végül n y o m o r ú s á g r a j u s s a n a k " (Dis­ cursuri, 381). A nemzeti kisebbségek ügyében a polgári demokratikus rendszerben meg­ v a l ó s í t h a t ó m a x i m á l i s m e g o l d á s : a kisebbségi j o g o k i n t é z m é n y e s í t é s e m e l l e t t fog­ l a l t állást. A p á r i z s i d i p l o m á c i a i a k a d é m i á n 1929-ben t a r t o t t e l ő a d á s á b a n a „ m e g ­ értő n e m e s l e l k ű s é g " á l l á s p o n t j á b ó l i n d u l ki, és h a n g o z t a t j a , hogy m i n d e n á l l a m n a k , ahol n e m z e t i s é g e k élnek, „ o p t i m á l i s feltételeket" kell b i z t o s í t a n i a a k i s e b b s é g e k s z á m á r a , h o g y m e g n y e r j e azok lojalitását, és a h u m a n i z m u s j e g y é b e n j á r j o n el. A k i s e b b s é g e k jogait biztosítani kell t ö r v é n y e k b e n és n e m z e t k ö z i szerződésekben. Titulescu a k k o r m é g a N é p s z ö v e t s é g b e n l á t t a azt az i n t é z m é n y t , a m e l y közel­ hozza e g y m á s h o z az e m b e r e k e t , a k i k e t „nyelv, v a l l á s és f a j " k ü l ö n b ö z t e t m e g egymástól. A kisebbségi jogok biztosítása „ m o r á l i s kötelezettség", s t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a z o k r a vonatkozik, a k i k n e k ezt b i z t o s í t a n i u k kell, h a n e m a z o k r a is, a k i k -számára biztosítják. Ezáltal „küszöböljük ki a z o k a t a nehézségeket, a m e l y e k m a m é g e l v á l a s z t a n a k , m e r t az erkölcs azonos m i n d e n k i s z á m á r a , s az e m b e r az e m ­ b e r r e l egyenlő, b á r h o l éljen is" (Discursuri, 316). Erkölcsi m a g a t a r t á s a , h u m a n i s t a felfogása, n e m z e t s z e r e t e t é n á t ü t ő u n i v e r z a ­ litása m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között t i s z t e l e t r e készteti azokat, a k i k figyelték m a g a ­ t a r t á s á t és ú j r a o l v a s s á k őt.

ERNST FISCHER

A deformálódott

ember A

válaszút

„Je est un autre!" Rimbaud megdöbbentő igéje elvesztette sokk­ hatását. Az iparosult, kommercializálódott, bürokratizálódott világban lapos közhellyé vált, hogy az Én egy másik. Hajdan kasztjából menekülve, céhbeli kötöttségeiből kitörve a kö­ tetlen, öntudatosult Én a névtelenségben, a többiekhez való hasonulás­ ban, a feltűnés nélküli valahová-tartozásban keresett rejtekhelyet. Az Én nélküli embert az elszemélytelenedés boldogítja. Szakadatlan tevékeny­ sége közben felelőtlen passzivitásba merül. A „társadalom" — az egyént sakkfiguraként mozgató power-élite — követelményeinek megfelelően a használható akárki felcserélhető senkit jelent. Annyira beleélte magát a semmibe, hogy ez nem untatja és nem nyugtalanítja. Annyi ő, amennyije van, s amennyit a többiek tartanak róla; és az, hogy mennyit tartanak róla, attól függ, mennyije van. Egyet nem nélkülözhet: a sikert. Ami után eped, az a népszerűség. Nagy siker feljogosítja arra, hogy nyilvá­ nosan megbotránkozást keltsen; a kevésbé sikeresek legyenek arra képe­ sek, hogy sehol se ütközzenek senkibe. „Ilyen teremtmények számára a legjobb ajánlat: ne okozzanak n e ­ hézséget. Legfőbb erényük: ne tűnjenek föl. Végül is az ilyen társada­ lom csupán két embertípust hoz létre: a kondicionálókat meg a kondicionáltakat — az aktív és passzív barbárokat" — írja Erich Fromm Der moderne Mensch und seine Zukunft című munkájában. Az „aktív és passzív barbároknak" ez a társadalma a technikai, ipari és politikai forradalmak eredménye, melyeknek döntő ereje a polgárság volt. Kifejlődésének mindeddig legszélsőségesebb fokát az Egyesült Álla­ mokban érte el; de az erősen fejlett modern civilizáció minden országában észlelhető az elszemélytelenedésnek, a felelőtlenségbe való menekülésnek, az azonosság elvesztésének, az Én bukásának ez a tendenciája. Paradoxonnak tűnik: minél észrevehetőbben válik ki az Én abból a rendszerből, amiben az Én-feletti m á r isteni világrendnek számít, annál inkább elveszti jelentőségét. Öntudatával együtt nő az az érzése, hogy az öntudatlanság rabja, egyéniségének megerősödésével együtt hangsúlyozó­ dik ki mindinkább saját kérdésessége is. A tüntető „Vagyok! "-tól elvá­ laszthatatlan a szorongó „Vagyok?". Az autonóm Én felemelkedése és rom­ lása a büszke „Gondolkodom, tehát vagyok", a kétségbeesett „Szenvedek, tehát lennem kell", és végül az abszurd „Mindig hiányoztam" síkján, t e ­ hát sose az itt-lét, így-lét, én-lét pályáján ment végbe. Az autonóm Én világot merészelt teremteni, birtokolni, hogy végül az uralkodjék el rajta, és borzalmat keltsen benne.

A folyékony

Én

Hosszas átalakulása során sose merült föl Faustban a kétség, hogy énje elpusztíthatatlan-e; mássá lesz, de azonos marad önmagával, a m u ­ landóság jegyében is maradandó, saját magát müvében megörökítő ember. Földi napjaimnak nyomát El nem törölheti a végtelen... És Marcel Proust: „Az Énnek ezek az új formái — másképp kellene őket neveznünk, mint az előzőket —, s megjelenésük lehetősége is bor­ zalommal töltött el közömbösségük miatt mindazzal szemben, amit sze­ rettem... Ez az Én kétségtelenül megőrzött még bizonyos kapcsolatot a régi­ vel — olyan baráthoz hasonlóan, akit közömbösen hagy egy haláleset, a jelenlevőknek mégis illő megrendüléssel beszél r ó l a . . . " (Die Entflohene). Proustról szóló tanulmányában írta Samuel Beckett: „Személyiség..., akinek permanens valósága, ha egyáltalán létezik, csakis visszatekintő hi­ potézisként érthető. Az egyén állandó áttöltés színtere: a rest, sápatag, egyhangú jövőt tartalmazó edényből átöntjük egy mozgalmas múltnak az órák jelenései folytán sok színt befogadó edényébe" (Proust). „Mi az Én?" A r t h u r Adamov tette föl a kérdést 1938-ban: „Mi létezik? Tudom mindenekelőtt, hogy én létezem. De ki az Én? Mi az Én? Minden, amit magamról tudok, ennyi: szenvedek. És ha szenvedek, hát azért, mert már létem kezdete csonkulás, elszakadás. Elszakadtam. Hogy mitől szakadtam el, nem tudom megnevezni, de elszakadtam. Régebben istennek nevezték. Most nincs már n e v e . . . " (L'aveu). A nyelv romlását vizsgálva fogalmazta meg Eugène Ionesco: „A Smithek és Martinok immár nem tudnak beszélni, mert már gondolkozni sem tudnak. Nem tudnak gondolkozni, mert semmi sem indítja meg őket. Szenvedélyeik sincsenek már. Nem lehetnek saját maguk. Másvala­ kivé még nem lehetnek. Mivel nem saját maguk, csak másokként létez­ hetnek: a személytelenek világaként. Össze lehet téveszteni ő k e t . . . " (Die Tragödie der Sprache. Argumente und Argumente). Ezt a néhány, az Én fokozódó sorvadását megvilágító idézetet ezer másikkal egészíthetnők ki. Mi történt az Énnel? Miért torzult el, csúfult meg, illant el? Hon­ nan ez a menekülés a névtelenbe, az amorfba, a nem létezőbe? És ugyan­ akkor nem hetvenkedik-e mindenki, aki „szellemileg" hatni akar, hogy ő másképp gondolkozik, hogy ő „ n o n k o n f o r m i s t a " ? . . . A The New Yorker egyik karikatúrájában „másképp gondolkozó" férjével veszekszik a fele­ ség: „Muszáj, hogy te is mindig éppolyan nonkonformista légy, mint a többiek?" A mű túlnő

az

emberen

Szentesített hátterek dermedt arányától, bíborpalástok, kámzsák, cí­ merek és céhek hierarchiájától váltotta meg magát az Én, kezdetben pro­ vokáció, égbekiáltó botrány árán: Abélard és Héloise, Guillaume és Vil-

lon, Leonardo és Michelangelo. Kevesek kiváltsága volt a személyiség, Lucifer és a sátán ambivalenciája. Azok azonosságát, akik nem kockáztatták meg a szabadság bűnét, kasztjuk biztosította a társadalom viszonylagos stabilitása alapján a k ö ­ zépkorban. A kézműves összhangban maradt önmagával a termelő és privát szférában egyaránt. Megtalálta a módját, hogy müvében önmagát valósítsa meg, de el ne tárgyiasodjék, hogy a teljes, a valódi embert saját munkája meg az isteni világrend ráosztott szerepének eredményeként fogja föl. Az ember lényegét jelentő műtől újabb műig, krízisből krízisbe ker­ gető meghasonlások közepette ment végbe az önmegvalósítás. A termelőerők fejlődésével párhuzamosan, fokozatosan, kezdetben csak a kiváltságosokra korlátozódva és a regresszió ellen egyáltalán be nem biztosítottan valósította meg önmagát a természetből kiváló és saját világát természetfölöttinek berendező ember. A XVIII—XIX. század for­ dulójának technikai és ipari forradalmával kezd túlnőni a mű az embe­ ren. A munka tette emberré, és a munka embertelenítette el. A képessé­ gei arányos kibontakoztatásához szükséges munkamegosztás egyoldalúságra ítélte. Ami minden élőlény fölé emelte, ugyanakkor megcsonkított szol­ gává tette. Ami az állatvilágból kiszabadította, állattól sem követelhető robotra kényszerítette. A borzalomig fokozódott az ember hatalma a természeten, és ezzel együtt nőtt a tehetetlenség érzése, mert uralkodásában mégsem úr, m e r t nem ellenőrizheti, humanizálhatja a természetet. Az alkotás mögött zihált az alkotó, nem tudta utolérni önmagát. Mindazzal, ami sikereinek és ka­ tasztrófáinak a technika, a termelés szorgalmazásával, mesés lehetőségek megvalósulásával szemberohant, csakis egy homogén társadalom közös erőfeszítése birkózhatott volna meg. De ez a társadalom nem létezett. A dolgok

hatalma

A dolgok fölhalmozódása, amitől már Shelley is megborzadt, az a n ­ tagonista osztályok társadalmában, a birtoklás világában szétzúzta az em­ bert. Akárcsak az új bérlőt Ionesco egyfelvonásosában, körülzárják a tárgyai, alig lélegezhet, alig létezhet. Az ember maga dologgá válik, a produkcióban és prostitúcióban áruba bocsátja magát, munkaerőként, nemi eszközként, készséges intelligenciaként. Az iszonyat ilyen eldologia­ sodással szemben a legfejlettebb termelés és a legfékevesztettebb fogyasz­ tás országaiban átvált az állapottal való egyetértésbe. A dolgozó elidegenedik a munkaterméktől és -folyamattól, a többiek­ től meg saját magától. Ez az elidegenedés megkettőződik, magasabb fo­ kúvá válik az anyagi elnyomorodás csökkenésével. A visszakerülő m u n k a ­ termék mint olyan nem felismerhető, áruvá varázsolták. A munkafolya­ mat rabjától elrabolta énjét, puszta funkcióvá, fogantyúvá, részletté vál­ toztatta. A termelés túlsó oldalán pedig úgy ajánlkozik a fogyasztónak, mint az újra visszaszerezhető Én mása. Ami neked még nincs, ami más­ nak már van — így beszél az áru —, elválaszt a többiektől, tehát elvá­ laszt magadtól. Ismerd föl magadat bennem. Ki vagy? Semmi. Egy ki­ semmizett. Miből? Belőlem. Vásárolj Ént magadnak darabonként, rész­ letre. Ami a tied, az a tied, ami a tied, az vagy. Legyél, ami lehetsz. Egye­ sülj velem. Én vagyok te.

A mágikus tükör — „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a leg­ szebb a világon" — nagy lett és arcátlan, kipattant keretéből, az utcára ment és megsokasodott. Ó, az ezer tükör, az ezer varázstükör városa, asszonyok állnak a tükrök előtt és egyik sem szebb nálad, vásárolj meg, vegyél el, vigyél el, és senki se lesz szebb nálad, vegyél meg, olcsó va­ gyok, értékes, ajándék, nem ismersz rám? Én vagyok te, a te keresett éned, az álmod, a ruhád, a cipőd, vásárolj meg engem, a szépség árnyé­ kát, és senki sem szebb nálad! A fogyasztással földi túlvilágot varázsolnak eléd, az önelégültség pa­ radicsomát. Az evilágot az anyagi termelés szférája jelenti, a munka nem alkotó önfoglalkoztatás, hanem átok: „Arcod v e r e j t é k é v e l . . . " Munkára kárhoztatott, de a fogyasztásban azt sugallják, hogy megváltott. A reklám „a maga módján éppoly nagyszerűen jeleníti meg egy Buick képét, mint az egyház jelenítette meg egykor az Istent" — írja Allan Kaprow A pop art jövője című tanulmányában. A kommercializálódott „unio mystica" már nem az Istennel, hanem az áruval való egyesülést jelenti. A kommúnió a konzumban megy végbe. Ember és gép Nemcsak az ipar, hanem az ember is automatizálódott. A romantika borzadt a halott anyagból készített és élő emberi testként mozgó Gólemtől, automatától, géptől. Ez az irtózat átadja helyét a technikai tö­ kéletesség bámulatának, a vágynak hasonló tökély után. Jobban meg­ érteti magát gépeivel, mint az emberekkel, mondta nekem egy kiberne­ tikus. Az ember és a gép közös nyelvet tanul meg, és ez szabatos, egyér­ telmű, nem mosódik el az érzelmek, az őszintétlenség félhomályában. „Gép akarok lenni!" — hangoztatta Andy Warhol pop art-művész, és Lil P i ­ card újságírónő még hozzátette: ez a kijelentés „belekerül a művészettör­ ténetbe, és ugyanolyan jelentőségre tesz szert, mint az irodalomtörté­ netben Flaubert »Madame Bovary c'est moi!«-ja". Ám az élő anyag vonakodik a metamorfózistól. Nem babérrá válnék, mint Daphné Apollón elől menekülve, hanem automatává, géppé, az Én elől menekültében. Az a vágya, hogy elvegyüljön a saját maga előállította technika, gépek, intézmények világában, ahogy egykor a vallásos ember az isteni, a romantikus ember a természetbeli túlerőben oldódott fel. De ennek a vágynak egyaránt ellentmond a szabadság ösztöne és az az em­ beri kívánság, hogy több legyen egy gépezet alkotórészénél. A dolgok föl­ halmozódásával, a töke koncentrációjával, a gazdasági és politikai hata­ lommal, az intézmények és szervezetek hihetetlen szervezettségével pár­ huzamosan erősödik az atomizálás, az egész széthullása monádokra, s a monádok összekapcsolódása nem előre meghatározott harmónia alapján, hanem külső hatásra megy végbe. Az ipari forradalom, mint azt Eric Hobsbawn az európai forradalom történetéről szóló művében megjegyzi, szabadságnak nevezett magányosságot szült. A magányosság, az elhagya­ tottság érzése, a kapcsolatok elvesztése (főleg nagy történelmi csalódások után) sokakat késztet kapitulálásra az embertelen mechanizmusok előtt. Közben a cél az, hogy lehetőleg nem feltűnően, de alkalmazkodva, vala­ hol elrejtve egy grammocska egyéni szabadságot tárolhassanak maguk­ nak. Mások azonban nem adták föl a harcot a szabadulásért, az ember győzelméért a mechanizmusok fölött, azért, hogy az ember a dologiasból,

a töredékesből, a deformáltból teljessé, értelmessé, alkotóvá váljék. Ernszt Nyeizvesztnij orosz szobrász alkotásai éppen ezt ábrázolják kifejezően: az ember és a gép összefonódását, a még befejezetlen metamorfózis folya­ matát, az ember harcát saját müvével. Mi lesz az eredmény: eldologiaso­ dott ember vagy elembertelenedett mű? Vég nélkül folyik a harc tovább? Képesek vagyunk-e még arra, hogy a külvilág urai legyünk, s éppen ez­ által egy még nehezebben legyőzhető világot hozzunk létre, és úgy ha­ ladjunk előre, hogy az alkotástól a feladásig, a feladástól új alkotásig jus­ sunk? Vagy végérvényes a döntés? Senki és semmi sem tud meggyőzni, hogy végérvényes. A modern művészet fejlődésében is — bár sokrétűségére itt nem tér­ hetünk ki — két alapvető irányzat összeütközése látszik lényegesnek. Az egyik a meghódolás az eldologiasodás előtt, a másik az a követelmény, hogy fejezzék be a művészet szekularizációját, rázzák föl a közönséget b e ­ fogadói passzivitásából, hogy vonják be az alkotói folyamatba és ennek csupán látszólag befejezett eredményébe, a műalkotásba, hogy a művésze­ tet ne az egyszer-volt-valóság visszatükröződésének fogják föl, hanem át­ alakulásnak, változásnak, újrateremtésnek, hogy a művészetet ennélfogva ne huzamosan létező és távoli tükörképnek tekintsék, hanem tevékeny valóságnak. Ebben az összefüggésben a megalkuvásra hajló irányzatot emeljük ki, amely az ellenirányzatot álarcként használja (bár az álarc egybeolvad néha az arccal). Kitérő

a pop

artra

Fél évszázaddal ezelőtt Marcel Duchamp megtalálni vélte a lehetősé­ get: a dolog ne azáltal változzék műalkotássá, hogy a fantázia, tempera­ mentum, tudat munkafolyamatában valami új keletkezik és megszerzi a még fel nem fedezett, a hasznosság elvének alá nem vetett újdonságok minőségét, hanem úgy is létrejöhet műalkotás, hogy a művész a dolgot a művészi kiállítás egyik darabjaként a használhatatlanság dicsfényével veszi körül és mint ready-made-et minden használati értéktől megtisztítja. Így álcázott műalkotásnak egy vizeldét. A minden összefüggésből kiszakított, a nevetséges és ijesztő értelmet­ lenség állapotába ráncigált dolog számunkra Ding an sich-hé válik. Nem tagadható, hogy egy ilyen, céltól megfosztott és töredékes valami, a nem ilyen meggondolásból épült múzeummal, az Envirement-nal való kont­ rasztján át esztétikai hatást kelt; templomban még frappánsabb lenne az ellentét és így a hatás is. A nem új tetten rajtakapott, hanem elcsigázott, megölt, erőszakos elszigeteltségben közszemlére tett dolog elveszti realitá­ sát, kísértetté, szellemmé válik. Ilyen eszközökkel lázadt fel a dadaizmus a polgári világ üressége, a b ­ szurditása, omladékonysága ellen, de az elévült, az élősdiek élvezeti cik­ kévé vált művészet ellen is. A pop art a lázongó dadaizmus elöregedett dédunokája. A Dada kiáltás volt: „Így nem megy tovább!", a pop art vi­ gyor: „Így is megy." Akkoriban cserepekre tört a világ, és a forradalmi tudat ki akarta seperni a törmeléket; ma összeszedegetik és kereskednek velük. A pop art unatkozó fogyasztókért verseng, robbanótöltet nélkül bo­ csátja áruba a hüvelyt, és egyúttal az értelmiség felé is odakacsint, híg,

hazug iróniával sugalmazva, hogy a dologi világgal, a kommersszel, a szu­ permarkettel való egyetértés megokosodott n o n k o n f o r m i z m u s . . . Az ered­ mény, sajnos, a diákok sörivás közben énekelt nótájára emlékeztet, arra a dalra, amit gyermekkoromban a nagybácsik és nagynénik körében énekel­ t ü n k : „Bárgyúság, bárgyúság, én mulatságom, bárgyúság, bárgyúság, b á r ­ gyúság, én ö r ö m ö m . . . ! " Hülyeség volt meg barbárság, de legalább nem festette alá Auschwitz és Hirosima, pszichózis meg leforrázott remény. A pop art antiművészet, csak hasonlíthatatlanul tehetségtelenebb az anti-színháznál, anti-regénynél. Az „absztrakt" művészet sivár utánzásba esett, azzal az igényével együtt, hogy tiszta, abszolút, minden földi marad­ ványtól megtisztított művészet legyen. Theodor W. Adorno beszélt arról a veszélyről, hogy az avantgard „második konformizmusba" fullad. Nem ellenállásba ütközik, hanem a semmibe. „A műalkotások így nagyon is csupasszá, üressé, problémátlanná válnak. Mene tekeljük a t a p é t a m i n t a . . . H a a radikális fogalmát csupán az esztétika szemszögéből nézzük, tapad hozzá valami az elterelő ideológiából, vigasz az alanyok tényleges ájulatáért" (Eingriffe). Nem lehetett észre nem venni azt az ásítozást, amit az avantgardként viselkedő utolsó lázongás egyre inkább tapétamintához h a ­ sonlító, óriásivá duzzadt absztrakt festményei okoztak. A tasizmus is — festéktubusok fejezik ki saját tartalmukat, vagy a művészetkereskedelem szerint a tudatalatti fejezi ki magát — a legmintaszerűbb fogyasztókat is untatni kezdte. A vásárló, aki a műalkotást ér­ téknek tekinti és tőkét fektet bele, elveszti bizalmát a műkereskedő iránt, becsapottnak érzi magát. A kozmikus tapétaminták túl nagy kínálata hir­ telen áresést idézett elő. Az amerikai műkereskedelem hamarabb reagált az európainál. Mit kíván az „abszolút" művészetbe belefáradt nagyvárosi fogyasztó? — Tárgyakat minden eltárgyiatlanodás után, tapintható tárgyakat, kézzelfogható „neorealizmust". — Nem giccsnek tűnő giccset. Az absztrakt görbék tehetetlenségről szólnak. A vásárlónak valami konkrét kell, de új módon tálalva. Ő, a ki­ váltságos, úgy adhassa át magát a giccsnek, mintha a giccs kigúnyolásában gyönyörködne. „Giccset követelünk" — hirdeti egyik kiáltványában, 1960-ban, a müncheni Spur-csoport, „piszkot, ősiszapot, sivatagot. A mű­ vészet az a szemétdomb, amin a giccs nő. A giccs a művészet leánya, a leány fiatal és illatos, az anya bűzlő ö r e g a s s z o n y . . . " — Tréfát, amit a tiszta lét vallásaként fellépő művészet ünnepélyes­ sége nem t ű r t meg. Adjátok meg a fogyasztónak a liget, a barlang és szel­ lemvasút, céllövölde, görbe tükör, guruló fejek gyermeki boldogságát, a rombolás örömét! Engedjétek, hogy csínyként élvezze romos világát, hogy szorongását az agresszió gátlástalanságával gyógyítgassa. A XVIII. szá­ zad második felében a felkapaszkodó Mister Sterling hódolattal, de nem minden káröröm nélkül fedezte fel a romok vonzóerejét. A civilizáció ivadékai a gyors elhasználódás autótemetőiben, sintértelepein, koponya­ gúláiban találnak esztétikai kielégülést. Állítsuk szembe a szemlélőt a szétroncsolt autókkal, eltört tükrökkel vagy sörösüvegekkel, a fogyasztási javak lim-lomjától duzzadó kirakatokkal. Engedjük, hogy egy gépembert kezeljen, amin forog a halálfej, ökölbe szorul vagy remegni kezd a kéz. Még jobb, ha kövekkel vagy géppuskával látjuk el, hogy aktívan vehes-

sen részt a rombolás csínyében, hogy zongorát törhessen darabokra, b á ­ bukat, vetítőgépet zúzhasson szét. A látszólag össze nem tartozó tárgyakat katasztrofális összefüggésbe­ hozó hajdani nagy montázst (a John Heartfieldét) csak felületesen utánoz­ zák. Az összevágásból szétfaricskálás lesz, vagyis nem az egyes hetero­ gén darabok egyesítése a cél, hanem a plakátok, fényképek vagy más tárgyak önkényes összességének szétszaggatása. Ami lázadás volt a 20-as években, reklámmá válik. Nem más ez, mint a teremtői kényszerhelyzet kiárusítása a kimerült jólét idején. A nagystílű absztrakt műalkotásokban megvolt még az átélt v a l ó ­ ság ritmusa, reflexe, szövevénye. Az „új realizmus" „valóságos" dolgo­ kat mutat be műalkotás gyanánt, de valószerűtlenebbé teszi a valóságot, mint a legszélsőségesebb absztrakció. Semmi se valószerűtlenebb, m i n t a lételeméből meg a jövőből kiemelt, a szemlélőnek összefüggéstelenül és fonnyadtan kiszolgáltatott „dolog" vagy „tény". Kár, hogy a pop art-művészek oly kevéssé tehetségesek (vagy csak­ teszik magukat? ez is hozzátartozik?), hogy valóban közönségesek. E z é r t nem könnyű komolyan venni őket. Ha nem is nyomnak sokat a l a t b a n , mégis a helyzet szimptómái ők. Köztudomású a különbség produkciójuk, meg a kritikusok részéről nekik tulajdonított jelentőség között. „Miért van az — tette föl a kérdést 1963-ban Hilton K r a m e r amerikai m ű k r i tikus az egyik szimpozion alkalmával —, hogy érdekesebb, amit a m ü ­ vekről mondanak, mint maguk a müvek? A pop art nem talál új formá­ kat, új utakat sem mutat, hogyan fogjuk fel vizuális anyagát; ezt az absztrakt művészet metodikájából veszi át, azt meg a kirakat-díszítés é s reklámrajzok m e t o d i k á j á b ó l . . . A pop art úgy éri el gyönge kis sike­ reit, hogy két klisét helyez egymás mellé: a forma kliséjét meg a k é p kliséjét. És mert ennél többre nem sikerül vinnie, csábítóan beszéltet meg írat magáról. Kifejezetten beszédanyaggá lesz, mert a kiteljesedés­ hez szavakra van szüksége. Csupán a belemagyarázás adhatja meg azt a teremtő szintézist, amit ő maga nem tud megalkotni. A pop art semmit sem mond arról, mit is jelent a civilizáció jelen állapotában élni — pusztán e civilizáció jelenségének egy része. T á r s a ­ dalmi hatása annyi, hogy kiengesztel a használati tárgyak, banalitások és közönségességek világával — hatásában tehát nem tér el a reklám­ művészettől. Az effajta kiengesztelést utasítsuk annál is inkább vissza, mert a művészetet és magát az életet kell megvédenünk a sakkfigura­ ként mozgatott, közhasználatú szimbólumokkal és az aggálytalan üzleti világgal szemben." Habár mindezzel egyetértek, és a pop artot Hilton Kramerhez ha­ sonlóan a dologi világgal való megbékélésnek, a megbékélés reklámjá­ nak, a kommersz és a „népiesség" tisztátalan amalgámjának érzem, mégis mintha észrevenném némely pop art-művészben meg termékeiben az őszinte kétségbeesés magvát. Úgy vélem, lehetőségük van arra, hogy ne a valószerűtlenné vált dolog, ne kísérteties eredmények felé törjenek utat ebből a kétségbeesésből, hanem a valóság felé. Részlet E r n s t F i s c h e r K u n s t u n d K o e x i s t e n z (Rowohlt Verlag, 1966) című e s z t é ­ tikai könyvéből.

BRETTER RÁCZ GYŐZŐ

GYÖRGY

Termékeny spekuláció

S p e k u l á l n i a s p e k u l á c i ó r ó l egy olyan k o r b a n , a m e l y n e k egy-két j e l e n t ő s gon­ dolkodója is i m p o n á l ó e l m é l e t i a p p a r á t u s s a l t á m a d j a a s p e k u l á c i ó t : k o c k á z a t o s és időszerű v á l l a l k o z á s . K o c k á z a t o s n e m c s a k azért, m e r t n e m biztos, h o g y m a g á t a spekulációt sikerül minden ellenérvre immunis logikával „rehabilitálnunk", h a n e m a z é r t is, m e r t a s p e k u l á c i ó s p e k u l á c i ó j á b a n s z o l g á l t a t h a t u n k ú j a b b é r v e k e t a s p e k u ­ láció e l l e n ; és időszerű, m e r t a pozitív t u d o m á n y o k l e g ú j a b b k o r i k o r s z a k a l k o t ó felfedezései azt a k ö v e t k e z m é n y e i b e n n a g y o n k á r o s l á t s z a t o t k e l t h e t i k , hogy ezek a felfedezések a s p e k u l á c i ó e l l e n é b e n születtek, t e h á t az a n t i s p e k u l á c i ó szükség­ s z e r ű v é v á l t korigény. N á l u n k m a a s p e k u l á c i ó v é d e l m é t egy sajátos k ö r ü l m é n y is indokolja. Az a spekuláció-ellenesség u g y a n i s , a m e l l y e l n e k ü n k a l e g k ö z v e t l e n e b b ü l s z á m o l n u n k kell, f ő k é n t i n d u l a t i töltésű. N e m a m o d e r n filozófiai és t e r m é s z e t t u d o m á n y o s gon­ d o l k o d á s v a l ó b a n k r i t i k a i é r t e l m e z é s é r e épül, h a n e m egy k ö z v e t e t t i n f o r m á c i ó k o n a l a p u l ó affektív m a g a t a r t á s kifejezője. M i n t ilyen, a l a p j á b a n h í j á n v a n m i n d e n k o m o l y e l m é l e t i m e g a l a p o z á s n a k . Mégis s z e m b e kell n é z n ü n k vele, m e r t n e m e g y ­ szer a k ö z l é s p o l i t i k á r a is k i h a t ó tényező. T u d j u k : a spekuláció-ellenesség n e m m i n d e n v á l t o z a t á r a t a l á l t u k m e g a t u ­ d o m á n y és a filozófia legvégső e r e d m é n y e i t s u m m á z ó e l l e n t e ó r i á t . Ilyen f e l a d a t r a természetesen n e m vállalkozhattunk. Meggyőződésünk, h o g y a s p e k u l á c i ó pozitív s z e r e p é n e k b i z o n y í t á s a m e g é r i a kockázatot, a m i v e l e g y ü t t j á r . A fogalom

körül...

Első m e g k ö z e l í t é s b e n a s p e k u l á c i ó : l á z a d á s , a r á c i ó l á z a d á s a ö n m a g a k o r l á ­ tai ellen. E b b e n a m i n ő s é g é b e n a p r a x i s m e l l e t t a l e g s a j á t o s a b b a n e m b e r i t e v é ­ kenység, m e r t b e n n e az e m p í r i á t m e g h a l a d ó é r t e l e m n y i t m i n d e n f a j t a k u t a t á s szá­ m á r a m á s eszközökkel b e f o g h a t a t l a n h o r i z o n t o k a t . A spekuláció t e h á t t a r t a l m a és m é l y e b b lényege szerint n e m egyszerűen a racionális t e v é k e n y s é g b e n m i n d i g jelen v a l ó a b s z t r a h á l á s m o z z a n a t a . H a ez v o l n a , a k k o r m i n d e n , az e m p í r i a t é n y e i t az á l t a l á n o s í t á s szintjére e m e l ő teoretizáló t e v é ­ k e n y s é g e t s p e k u l a t í v n a k k e l l e n e m i n ő s í t e n ü n k . Ezzel az azonosítással a z o n b a n , a m e l y a spekuláció f o g a l m á t t ú l s á g o s a n k i t á g í t a n á , e l t ö r ö l n ő k a k ü l ö n b s é g e t l é n y e g e s v o ­ n a t k o z á s o k b a n eltérő g o n d o l a t m ű v e l e t e k között. A g o n d o l k o z á s n a k a léttel s z e m ­ beni r e l a t í v a u t o n ó m i á j á b a n u g y a n i s kétfajta, t a r t a l m a szerint e l t é r ő a b s z t r a h á l á s lehetősége a d o t t : a t é n y e k r e építő a b s z t r a h á l á s é és az e m p í r i á t ó l jórészt függetle­ nült, az első a b s z t r a h á l á s b a n k i m u n k á l t f o g a l m a k k a l v a l ó a b s z t r a h á l á s é . Felfogá­ s u n k s z e r i n t az u t ó b b i a b s z t r a h á l á s i m ű v e l e t e r e d m é n y e i v e l é p í t k e z ő g o n d o l k o d á s tekinthető spekulációnak. E b b e n a g o n d o l a t m e n e t b e n világossá v á l i k , m i é r t m i n ő s í t e t t ü k a s p e k u l á c i ó t első publicisztikai ízű t a r t a l m i k ö r ü l í r á s u n k b a n l á z a d á s n a k . A s p e k u l á c i ó — m i n ­ den v á l t o z a t á b a n — az e m p í r i a k é n y s z e r é t ő l s z a b a d u l n i a k a r ó g o n d o l k o d á s a m e g ­ ismerés k é t lépcsőfokát összekötő k ö t e l é k n e g a t i v i t á s a i t r á z z a le m a g á r ó l . E b b e n a l á z a d á s b a n , p o t e n c i á l i s a n , a m e g i s m e r ő é r t e l e m s z á m á r a olyan igazságok f e l t á r á s á ­ n a k a lehetősége n y í l i k meg, a m e l y e k e t az e m p í r i a t é n y e i t á l t a l á n o s í t ó a b s z t r a h á l á s o k s o h a s e m f e d h e t n e k fel. Ezért állítottuk, hogy a s p e k u l á c i ó b a n a t ü k r ö z é s alacsonyabb formáival befoghatatlan távlatok nyílnak meg a megismerő tevé­ kenység előtt. M i n t m i n d e n l á z a d á s , a spekuláció is t a g a d á s , de m i n t m i n d e n d i a l e k t i k u s t a ­ gadás, a s p e k u l á c i ó — a t ü k r ö z é s f o l y a m a t á b a n a megismerés-fejlődés n é l k ü l ö z h e ­ tetlen feltétele.A s p e k u l á c i ó b a n n e m l e h e t t e h á t c s a k a k o r l á t l a n n a g y k a l a n d o t látni, a m e l y b e n az é r t e l e m á t f o g h a t j a a v a l ó s á g n a k a z e m p í r i a elől e l z á r t t e r ü ­ leteit, h a n e m a v a l ó s á g m e g i s m e r ő - m e g h ó d í t á s á n a k egyik l e g e m b e r i b b fegyverét is t i s z t e l n ü n k kell b e n n e .

E n n e k a s p e k u l á c i ó - f o g a l o m n a k s e m m i köze a h h o z a köznapi g o n d o l k o d á s b a n élő etikai töltésű spekuláció-értelmezéshez, a m e l l y e l kétes kicsengésű, u t i l i t á r i u s t e ­ v é k e n y s é g e t jelölnek. És n i n c s köze azokhoz a steril g o n d o l a t m ű v e l e t e k h e z sem, a m e l y e k k e l a filozófia k i ü r e s í t h e t i a fogalmat, hogy ezzel eltorzíthassa a valóság fogalmi képét. Az alkotó spekuláció m á r az e m b e r i n e m genezisében is k i m u t a t h a t ó . S p e k u ­ latív m o z z a n a t o k a t t a r t a l m a z az alkotó e m b e r i m u n k a és á l t a l á b a n spekuláció e r e d ­ m é n y e a m á s o d i k j e l r e n d s z e r i t ü k r ö z é s közege: a szó is. Ezért k í v á n k o z i k az e m b e r sokféle definíciója m e l l é ez a megjelölés is: spekuláló lény. E b b e n a t a r t a l m i for­ m u l á b a n — m i n t az egyik lényegi elem az e m b e r m i n d e n m e g h a t á r o z á s á n a k dif­ ferencia specificája eleve adott. A „szerszámkészítő lény", a „gondolkodó lény", a „ t á r s a s l é n y " és az e m b e r m á s , lehetséges m e g h a t á r o z á s a i m i n d m a g u k b a n foglal­ j á k a s p e k u l á l ó lény fogalmát. A filozófiai és l é l e k t a n i i r o d a l o m n a g y o n r é g e n felfigyelt a spekuláció m e g i s ­ m e r é s b e l i s z e r e p é r e ; a közvetlen t ü k r ö z é s szorításából s z a b a d u l n i n e m t u d ó é r t e ­ l e m p e d i g u g y a n e n n y i ideje t a g a d j a ezt a szerepet. Ezt bizonyítja a filozófiatörté­ n e t is. Az e m p i r i s t á k a r a c i o n a l i z m u s elleni t á m a d á s a i k b a n s z á n d é k szerint a köz­ v e t l e n reflexiók e r e d m é n y e i t is féltették a spekuláció (állítólagos) torzításaitól. J o ­ gos volt-e ez a féltés? A t u d o m á n y t ö r t é n e t a l a p j á n k a t e g o r i k u s igennel válaszol­ h a t u n k . Mégis az e m p i r i z m u s s z á m á r a a spekuláció igazi szerepe m a s e m n y i l ­ vánvaló. Az e m p i r i s t á k , p r e m i s s z á i k előítéletsáncai mögött m a r a d v a n y i l v á n v a l ó a n n e m l á t h a t t a k t ú l az e m p i r i k u s t ü k r ö z é s lehetőségein. S z á m u k r a e m i a t t ú g y t ű n h e t , hogy a valóságtól eltávolodó s p e k u l á l ó é r t e l e m n e m c s a k n e m tesz hozzá s e m m i t a közvetlen t ü k r ö z é s e r e d m é n y e k é n t k i a l a k u l t t u d á s h o z , de zegzugos m e t a f i z i k á j á ­ b a n az e m p i r i k u s ú t o n szerzett „valódi t u d á s t " is elmisztifikálja. A legtöbb t o r z í t á s igazolja, hogy a h a m i s á l t a l á n o s í t á s o k r e á l i s t é n y e k h i b á s é r t e l m e z é s é r e is é p ü l n e k . Az e m p i r i z m u s n a k és a spekuláció-ellenesség m á s v á l t o ­ z a t a i n a k t á m a d á s a i a spekuláció ellen n e m v o l t a k teljesen h í j á n a jogos k r i t i k a i s z e m p o n t o k n a k . A s p e k u l á c i ó u g y a n i s a v a l ó s á g e l v o n t a b b összefüggéseit feltáró kísérleteiben el is s z a k a d h a t a realitásoktól. Á l t e ó r i á k b a , h a m i s á l t a l á n o s í t á s o k b a foghatja a l é t n e k az érzékszervi t ü k r ö z é s b e n f e l t á r h a t a t l a n összefüggéseit. N e m r i t ­ k á n a k e r e s ő s p e k u l á c i ó csak n e g a t í v t a p a s z t a l á s o k á r á n j u t h a t el é r v é n y e s igaz­ ságokig. A l i g h a szorul terjengős b i z o n y í t á s r a , hogy p é l d á u l a v i l á g a n y a g i egységé­ n e k g o n d o l a t a — a m e l y n e k elfogadása n é l k ü l egyetlen k o n k r é t t u d o m á n y sem l é t e z n é k — téves s p e k u l á c i ó k egész s o r á n át v á l h a t o t t c s a k é r v é n y e s szintézist j e l e n t ő s p e k u l á c i ó v á . T h a l é s z t ő l A n a x a g o r á s z i g számos filozófus s p e k u l á l t a v i l á g a n y a g i e g y s é g é n e k a g o n d o l a t a k ö r ü l . És b á r m e n n y i r e is h i h e t e t l e n ü l hangzik, a valóságból l e g k ö z v e t l e n e b b ü l k i i n d u l ó , az e m p í r i a k é n y s z e r é t ő l l e g k e v é s b é s z a b a ­ d u l t filozófusok a tiszta fizikai jellegű a r c h é felvételével n e m k e r ü l t e k közelebb a bizonyításhoz, m i n t A n a x a g o r á s z a s p e k u l á c i ó e r e d m é n y e k é n t f e l m u t a t o t t „nousz"szal v a g y m é g i n k á b b D e m o k r i t o s z az u g y a n c s a k s p e k u l a t í v ú t o n kidolgozott „ a t o m " f o g a l o m m a l . A s p e k u l á c i ó g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t i f u n k c i ó j á n a k f e l m é r é s b e n t e h á t az é r t é k e l é s p r e m i s s z á i azok az e r e d m é n y e k k e l l hogy legyenek, a m e l y e k e t a t u d á s é p p e n a s p e k u l á c i ó n a k köszönhet, és n e m a s p e k u l á c i ó lehetséges k u d a r c a i . P e r s z e : m á s összefüggésben n e m közömbös, h o g y egy a d o t t s p e k u l á c i ó e l t á v o lít-e a k u t a t o t t valóság-összefüggéstől, v a g y sem, d e a s p e k u l á c i ó d i s z k r e d i t á l á s á h o z k e v é s az a közhely, hogy a spekuláció e l t á v o l o d á s t is j e l e n t h e t a valóságtól. T ú l kevés, m e r t m i n t l á t t u k , az a l k o t ó s p e k u l á l ó é r t e l e m m é g a k a l a n d o z ó ész n e g a t í v előjelű t a p a s z t a l á s a i t is, v a l ó s á g m e l l é futásait is j ó z a n í t ó k o r r e k c i ó k r a h a s z n á l j a fel. Az alkotó spekuláció t e h á t a z é r t „üzen h a d a t " az e m p í r i á n a k , h o g y t é v e d é s e k t ő l k e v é s b é s z e n n y e z e t t igazságok k é p é b e n t é r j e n vissza a valósághoz. E z é r t t a r t a n ó k j o g o s u l t n a k az alkotó s p e k u l á c i ó egy m á s i k m e g h a t á r o z á s á t i s : eltávolodó-vissza­ t é r é s az egzisztenciához. A l a i k u s g o n d o l k o d á s a s p e k u l á l á s t elsősorban a filozófus kétes é r t é k ű m e s ­ t e r s é g é n e k t e k i n t i . E b b e n az előítéletben a filozófia t á r g y á v a l k a p c s o l a t o s h a g y o ­ m á n y o s felfogások is szerepet játszottak. H a a k o n k r é t t u d o m á n y o k a t hegeli m ó ­ d o n a véges t u d o m á n y a i k é n t , a filozófiát p e d i g a v é g t e l e n t u d o m á n y a k é n t h a t á r o z ­ z u k meg, a k k o r a s p e k u l á c i ó és a filozófia azonosítása j o g o s u l t n a k t ű n i k . Filozófia és s p e k u l á c i ó k a p c s o l a t a a z o n b a n lényegesen b o n y o l u l t a b b e n n é l a felszíni össze­ függésnél, ezért k í v á n u n k r é s z l e t e s e b b e n is foglalkozni vele.

Spekuláció

és

filozófia

A filozófia — modell. A v i l á g — a természet, a t á r s a d a l o m és az e m b e r — l e g á l t a l á n o s a b b modellje. N e m p u s z t á n s t a t i k u s m o d e l l : a m e g i s m e r t e t n e m c s a k d i d a k t i k a i c é l o k r a ábrázolja, n o h a v a n ilyen funkciója is. A m e g i s m e r t f o l y a m a t o k filozófiai k o m m e n t á l á s a , k ö z é r t h e t ő v é tétele, ábrázolása, a m a g y a r á z a t és a n é p ­ szerűsítés — a filozófia ideológiai funkciója. M i n t s t a t i k u s m o d e l l a filozófia — „életfilozófia". D i n a m i k u s f o r m á j á b a n a filozófia — a l e g á l t a l á n o s a b b funkcionális m o d e l l , m e t a h i p o t é z i s . H a ez a funkcionális m o d e l l m ű k ö d é s é n k í v ü l m u t a t k o z i k m e g , a k ­ kor a filozófia lételmélet (persze funkcionális lételmélet), h a p e d i g f u n k c i ó i n a k a k t i v i t á s á b a n , a k k o r mozgáselmélet, ha funkcióinak kölcsönviszonyában, szerkezet­ elmélet. M i n d e n k é p p e n e l v o n t e s z m e r e n d s z e r . D e : sajátos m ó d o n elvont e s z m e r e n d s z e r , m e r t s p e k u l a t í v jellege v a n . Ez a spekulációs szükséglet a b b ó l fakad, hogy m i n d e n filozófia a l e g á l t a l á n o s a b b — a világ egészére v o n a t k o z ó — m o d e l l a l k o t á s r a t a r t igényt. A feltételezett egészre, a h i p o t e t i k u s egészre. Egy olyan egészre, a m i t : 1. egész v o l t á b a n n e m i s m e r ü n k és 2. a m i így nincs, m e r t az egész a n n y i , m i n t zártság, m i n t végesség — m á r p e d i g a reális v i l á g végtelen. A filozófia így k é n y t e l e n m á r t á r g y á n á l fogva egy sajátos s p e k u l a t í v m o z z a n a t b ó l k i i n d u l n i : n o h a t á r g y a (a világ) a l k o t ó r é s z e i b e n és e g é ­ szében végtelen, v é g e s n e k feltételezi azt, k ü l ö n b e n k é n y t e l e n v o l n a l e m o n d a n i m e g r a g a d á s á r ó l . A s z a k n y e l v s z a v a i v a l : a reális totalitást a r é s z b e n úgy r a g a d j a meg, hogy a részt egésznek feltételezi, n o h a tudja, hogy a rész n e m t o t a l i t á s . A reális v i l á g r ó l a filozófiában m e g r a g a d o t t v i l á g r a v a l ó u g r á s b a n szükség v a n a s p e ­ k u l á c i ó r a . N e m a z üres, h a n e m a „telített" s p e k u l á c i ó r a . Mit é r t ü n k a s p e k u l á c i ó (előzetes) t e l í t e t t s é g é n ? N e m m á s t , m i n t a t u d o m á ­ n y o k b a n — és p e r s z e az a l a p v e t ő e m b e r i t e v é k e n y s é g e k b e n á l t a l á b a n — k i p r ó b á l t fogalmak f e l h a s z n á l á s á t a filozófiai á l t a l á n o s í t á s s z á m á r a . A t u d o m á n y o s t a r t a ­ l o m m a l feltöltött f o g a l m a k n é l k ü l n e m l e h e t t u d o m á n y o s i g é n y ű filozófiát m ű ­ velni. M e r t a filozófia n e m t á m a s z k o d h a t az egyes j e l e n s é g e k r e : az egyesről n e m l e h e t k ö z v e t l e n ü l az á l t a l á n o s r a eljutni. H a a filozófiai fogalom a l e g á l t a l á n o s a b b fogalom, a k k o r a t u d o m á n y á l t a l á n o s fogalmai — a filozófia s z á m á r a — k ü l ö n ö s fogalmak, a m e l y e k b ő l a spekuláció, i m m á r telített f o r m á j á b a n k i i n d u l . A z t á n a spekuláció segítségével é p í t j ü k ki a m e t a h i p o t é z i s t , az i s m e r t t ő l az i s m e r e t l e n r e való ugrást, a totalitás megragadását. Az egésznek — egy f o l y a m a t egészének — a m e g i s m e r é s é t a filozófia logikai k o n k r é t n a k nevezi. Az egész m e g r a g a d á s á t filozófiai k o n k r é t n a k t e k i n t h e t j ü k . C s a k ­ hogy ez a k o n k r é t n e m a r e a l i t á s reális képe, h a n e m a r e a l i t á s d i n a m i k u s modellje, a filozófiai t o t a l i t á s m o d e l l . K i i n d u l ó p o n t j á b a n ott a r e a l i t á s , a m o d e l l t e h á t o n t o ­ lógiai jellegű m i n d e n e k e l ő t t , de m i n t mozgásmodell, egyrészt kiterjeszti a z o n t i k u s m o z z a n a t o t a v i l á g egészére (azon a s p e k u l a t í v módon, a h o g y ezt m á r e m l í t e t t ü k ) , m á s r é s z t a mozgást úgy is felfogja — ismét s p e k u l a t í v m ó d o n —, m i n t a m o d e l l ­ b e n m e g r a g a d o t t oldalak, rétegek, e l e m e k önálló mozgását, és h a r m a d s z o r , az előbbi e l j á r á s szerint, a modell ö n m a g á t is, m i n t viszonylag függetlenül mozgó „testet" vizsgálva, filozófiatörténetté válik. A filozófiai k o n k r é t , s p e k u l a t í v úton, szintetikus m o z z a n a t o k a t hozott létre, vagyis filozófiai é r t e l e m b e n m e g s z ü n t e t t e a k o n k r é t s á g o t (a l e g á l t a l á n o s a b b szférákig e m e l k e d e t t ) . A m o d e l l ö n m a g a kötött (ontológia) lebegését, á l t a l á n o s s á g á t m e g s z ü n ­ tetni csak ú g y képes, h a sajátos k o n k r é t s á g o t biztosít m a g á n a k az a n a l i t i k u s m o z z a n a t o k b e e m e l é s é v e l : ez a b e e m e l é s t ö r t é n i k m e g a d i n a m i k u s m o d e l l s t r u k ­ t u r á l i s elemzésével, a rétegek, oldalak, a szerkezet belső k ö l c s ö n v i s z o n y a i n a k k u t a ­ tásával. Ezek az á l t a l á n o s kölcsönviszonyok i m m á r a m o d e l l b e b e t á p l á l t funkciók „spe­ k u l a t í v " kiterjesztésével m i n t a r é s z e k r e is é r v é n y e s funkciók m u t a t k o z n a k meg. C s a k h o g y : a részekre, a s t r u k t ú r a r é t e g e i r e az á l t a l á n o s modell funkciói p u s z t á n egy bizonyos m é r t é k b e n é r v é n y e s e k ; h a az egészből k ö v e t k e z t e t ü n k visszafelé, a k k o r az a n a l i t i k u s m o z z a n a t n e m t u d j a á t h i d a l n i a m e g n e m ismert, de feltételezett á l t a ­ lánosság (a totalitás, a világ egésze m i n t végtelen) és a m e g i s m e r t (a v i l á g része m i n t véges) közötti szakadékot. T e h á t kiüresíti ö n m a g á t , e l v o n t s á g a m e r e v v é válik. Szükség v a n t e h á t egy m á s o d i k a n a l i t i k u s m o z z a n a t r a : a s t r u k t ú r a r é t e g e i n e k reális önmozgását, sajátos t a r t a l m a i t és t e n d e n c i á i t is b e kell emelni a modellbe. E b b e n az a n a l í z i s b e n a filozófiai spekuláció á t a d j a helyét az elemzésnek, előké­ szíti a filozófiát a g y a k o r l a t s z á m á r a .

A s p e k u l á c i ó t e h á t — a filozófiában — az az eljárás, a m e l y n e k segítségével az e m b e r i e l m e a m e g i s m e r t valóságból k i i n d u l v a az á l t a l á n o s s á g ú t j á t végigjárja és a v i l á g l e g á l t a l á n o s a b b funkcionális modelljét kialakítja, végigvezeti a szin­ t e t i k u s és a n a l i t i k u s úton, az elemzés küszöbéig. Az itt e m l í t e t t e l j á r á s r a s z e r e t n ő k p é l d a k é n t felhozni M a r x felfogását az e m ­ b e r r ő l , az ú g y n e v e z e t t e m b e r i lényegről. A M a r x előtti filozófia (a m a t e r i a l i s t a és idealista filozófia is) egy örök és v á l t o z a t l a n e m b e r i l é n y e g e t feltételezett. A h i s t o r i k u s t a r t a l m a k a t t u l a j d o n í t o t t az e m b e r n e k , a b b ó l k i i n d u l v a , h o g y az e m b e r bizonyos á l t a l á n o s és m i n d i g jelenlevő t u l a j d o n s á g o k k a l , f u n k c i ó k k a l r e n d e l k e z i k (gondolkodik, bio-lény). Ezek a v o n á s o k a z o n b a n M a r x szerint n e m a l k a l m a s a k a r r a , hogy v e l ü k m e g m a g y a r á z z u k az e m ­ b e r lényegét. M a r x a b b ó l i n d u l t ki, hogy az e m b e r m i n d i g k o n k r é t , az e m b e r az a lény, a k i t s t r u k t ú r á j a jellemez. Az egyedi e m b e r e k közös v o n á s a i — az egyediség á l t a ­ lánosságai, s m i n t ilyenek, ezek a v o n á s o k az e m b e r s t a t i k u s m o d e l l j é b e n h e l y e t k a p h a t n a k ugyan, de e l l e n t m o n d a n a k az e m b e r d i n a m i k u s m o d e l l j é n e k . Az e m b e r d i n a m i k u s m o d e l l j é n e k e l e m e m i n d e n o l y a n funkció, a m e l y : 1. o n tikus, 2. sajátos e m b e r i mozgás, a p r a x i s , a m u n k a v é g z é s és 3. a szerkezet s z e m ­ p o n t j á b ó l megfelel egy o l y a n á l t a l á n o s í t á s n a k , a m e l y n e m az egyesek s t a t i k u s k ö ­ zös v o n á s a i t t a r t a l m a z z a , h a n e m az á l t a l á n o s t (ember) m i n t ö n á l l ó minőséget, vagyis m a g á t a totalitást m i n t t o t a l i t á s t . M a r x k i i n d u l á s a így, a m á r e m l í t e t t m ó d o n s p e k u l a t í v : feltételezi az e m b e r i t o t a l i t á s n a k a létezését egy m i n d i g h i s t o r i k u s s t r u k t ú r a f o r m á j á b a n . Az e m b e r d i ­ n a m i k u s m o d e l l j é n e k o n t i k u s k i i n d u l ó p o n t j á t az egyediséget összekötő v o n á s o k helyett a t á r s a d a l m i á l t a l á n o s b a n keresi és leli fel, a b b a n az önálló m i n ő s é g b e n , a m e l y m a g a is b e k a p c s o l ó d i k egy m é g á l t a l á n o s a b b d i n a m i k u s m o d e l l b e . N y i l v á n n e m ü r e s s p e k u l á c i ó r ó l v a n itt szó: M a r x e l j á r á s á t t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k r e a l a ­ pozza, v a g y m é g i n k á b b a z o k r a a k u t a t á s o k r a , a m e l y e k e t a t á r s a d a l m i s z a k t u d o ­ m á n y o k k i m u n k á l á s á r a saját m a g a k é n y s z e r ü l t elvégezni. A tőke ilyen v o n a t k o z á s b a n az e m b e r d i n a m i k u s m o d e l l j é n e k t u d o m á n y o s igazolása is. M e r t azt a m e g á l l a p í t á s t , hogy az e m b e r lényege v i s z o n y l a t a i n a k öszszessége — igazolni k e l l e t t az o n t i k u s a l a p o k elemzésével. A tökében jelen van a kettős a n a l i t i k u s m o z z a n a t is: a s p e k u l a t í v a n a l i t i k a és a k o n k r é t a n a l i t i k a . A s p e k u l a t í v analízis a s t r u k t ú r a r é t e g e i n e k ö n m o z g á s á r a v o n a t k o z i k (pél­ d á u l az áru, a pénz) és a z é r t s p e k u l a t í v , m e r t egy feltételezett á l t a l á n o s s á g viszo­ nyítási r e n d s z e r é b e n m e g y v é g b e az elemzés. Ez a viszonyítási r e n d s z e r : az elide­ g e n e d é s . M a r x feltételezte, hogy az o n t i k u s a l a p o k sajátos e l l e n t m o n d á s t t a r t a l ­ m a z n a k , s ezt e l i d e g e n e d é s n e k nevezte. M a r x n y i l v á n n e m állt m e g a s p e k u l a t í v elemzésnél, h a n e m az e m b e r fel­ fogását a k o n k r é t analízissel egészítette ki, p o n t o s a b b a n egy n a p j a i n k b a n kidolgo­ z a n d ó e m b e r - k é p a l a p j a i t v á z o l t a fel. M a r x e l j á r á s á r ó l k i d e r ü l , h o g y v a n n a k valóságösszefüggések, a m e l y e k lényegi m e g r a g a d á s á r a csak a s p e k u l á c i ó a l k a l m a s . V i s s z a t é r v e a filozófiai spekuláció j e l l e m z é s é r e : f e l f o g á s u n k b a n a filozófiai s p e k u l á c i ó a m e t a h i p o t é z i s k i a l a k í t á s á n a k eszköze; a filozófián belüli szerepét a sajátos m o d e l l k é p z é s indokolja. A k é r d é s t : szükséges-e a filozófiai spekuláció? — most e b b e n a k o n k r é t e b b f o r m á b a n v e t j ü k fel: szükség v a n - e e g y á l t a l á n m e t a h i p o t é z i s r e , v a g y a v i l á g é r t e l ­ m e z é s é h e z elegendő-e egy n e m „ s p e k u l a t í v " m o d e l l ? M e r t a spekuláció-ellenesség n e m c s a k a filozófián kívül, de m a g á b a n a filozófiában is j e l e n t k e z i k . M á r e m l í t e t t ü k , hogy a s t a t i k u s modell a világról szerzett i n f o r m á c i ó k a t köz­ v e t l e n ü l m a g y a r á z z a , k o m m e n t á l j a . Az információ itt e r e d e t i f o r m á j á b a n , eredeti j e l e n t é s é b e n v a n jelen, látszólag n i n c s s p e k u l a t í v k o o r d i n á t a r e n d s z e r , a m e l y az i n f o r m á c i ó k a t eleve egy m e g h a t á r o z o t t v i s z o n y h á l ó z a t b a i k t a t n á , nincs m e g b e n n e egy t o t a l i t á s m o d e l l k i a l a k í t á s á n a k az igénye sem. A s t a t i k u s „ a s p e k u l a t í v " m o d e l l a folytonosságot ú g y m u t a t j a be, hogy az a d a t o t , az információt p u s z t a ontologik u m n a k , a mozgást p e d i g e g y m á s u t á n i s á g n a k , a m e g s z a k í t o t t s á g o t a f o l y a m a t o s ­ s á g r é s z é n e k tekinti. A s t a t i k u s modell a tények, ínformációk, a d a t o k t ö r t é n e l m i ­ ségét, az egyedi ok—okozat l á n c s z e r ű e g y m á s u t á n i s á g á t h a n g s ú l y o z z a ; a f o l y a m a ­ t o k itt n e m szerkezeti elemek, n e m totalitásrészek. A m i k o r a s t a t i k u s m o d e l l é r t e l m e z é s é b e n az a d a t , az információ, a t é n y az. ami, a k k o r látszólag kiküszöbölődik a filozófiai spekuláció, a filozófiai á l t a l á n o s ­ s á g k o n k r é t (történelmi) á l t a l á n o s s á g k é p é b e n m u t a t k o z i k meg. Csakhogy a s t a t i k u s

m o d e l l a m a g a m ó d j á n becsempészi a m o d e l l b e a „spekulációt" azzal, hogy a v i l á got a tények totalitásaként kezeli, egy l i n e á r i s f e j l ő d é s e l m é l e t n e k r e n d e l i a l á a t é n y e k e t . H o m á l y b a n m a r a d így: 1. a t é n y m i n t a h i s t o r i k u s szerkezeti r e l á c i ó k h o r ­ d o z ó j a ; 2. a t é n y m i n t önálló s z e r k e z e t ; 3. a t é n y m i n t a t o t a l i t á s része. A spekuláció kiküszöbölése a s t a t i k u s m o d e l l e s e t é b e n i n k á b b látszat, m i n t s e m t u d o m á n y o s a n felépített á l l á s p o n t . Logikai s z e m p o n t b ó l a j e l e n s é g e k ö n m a g u k ­ k a l való a b s z t r a k t azonosságából i n d u l ki, és az e s e m é n y e k e t e g y m á s u t á n lezajló fejlődési t é n y e k k é n t értékeli. Az effajta l a p o s „ s p e k u l á c i ó " k i m e r ü l a t é n y e k öszrszefüggéseinek k o m b i n á l á s á b a n , a j ö v ő t a l á l g a t á s á b a n , j ó s l a t o k b a n , a dolgok fetisizációjában. Vagyis a spekuláció kirekesztése a s t a t i k u s m o d e l l b ő l t u l a j d o n k é p p e n -a s p e k u l á c i ó kiüresitése, m e r t ez a m o d e l l elveti a totalitásigényt, de ezzel e g y ü t t a szerkezetet lineárissá, e g y é r t e l m ű k ö l c s ö n h a t á s s á d e g r a d á l j a , a t ö r t é n e l m i t á v lat á l a r c á b a n a t á v l a t t a l a n s á g t ö r t é n e l m é t vezeti be. A filozófiai s p e k u l á c i ó v é d e l m é n e k legjobb m ó d j a — helyes h a s z n á l a t a és a s p e k u l á c i ó - e l l e n e s v é l e m é n y e k s p e k u l a t i v i t á s á n a k k i m u t a t á s a . M e r t — a h o g y ezt m á r e m l í t e t t ü k — az ü r e s s p e k u l á c i ó v a l s z e m b e n fellépő spekuláció-ellenesség m a g a is c s a k n e g a t i v i t á s ; azzal, hogy a spekulációt t u d o m á n y e l l e n e s n e k minősíti v a g y a filozófián k í v ü l r e helyezi, m é g n e m s z a b a d u l m e g tőle, m a g a is előfeltevé­ s e k r a b j á v á v á l t o z t a t j a a gondolkodást. J e l l e m z ő p é l d á j a e n n e k J. P i a g e t i s m e r t svájci pszichológus-filozófus P á r i z s b a n n e m r é g k i a d o t t k ö n y v e Sagesse et illusions de la philosophie (A filozófia bölcsessége és illúziója), a m e l y b e n h e v e s t á m a d á s t intéz a s p e k u l a t í v filozófia ellen. É r v e i n e k b o n y o l u l t és élesszemű é s z r e v é t e l e k k e l g a z d a g r e n d s z e r é t t e r m é s z e t e s e n itt n e m r e p r o d u k á l h a t j u k : i g y e k s z ü n k logikáját b e ­ m u t a t n i és azzal v i t a t k o z n i , a m i t e b b e n a l o g i k á b a n elhibázott á l t a l á n o s í t á s n a k tartunk. P i a g e t szerint a filozófia sajátos t e r ü l e t e a valóságos totalitás, v a g y i s m á s , m i n t a t u d o m á n y o k é , hiszen ezek a valóság egy-egy t a r t o m á n y á t , rétegét, szintjét v a g y ezek kölcsönviszonyait t a n u l m á n y o z z á k . H a a filozófia sajátos, a t u d o m á ­ n y o k é t ó l eltérő t á r g g y a l r e n d e l k e z i k , a k k o r n e m t a r t h a t igényt a r r a , h o g y azt i s m e r ­ j ü k m e g segítségével, a m i t a t u d o m á n y o k t á r n a k fel, s h a a r r a mégis i g é n y t t a r ­ t a n a , a k k o r m e r ő illúziót hajszolna. A filozófia P i a g e t v é l e m é n y e szerint é p p e n e b b e a h i b á b a esik, a m i k o r azzal az i g é n n y e l lép fel, hogy m e g i s m e r é s legyen, h i ­ s z e n a m e g i s m e r é s a t u d o m á n y o k p r i v i l é g i u m a , így a filozófiának n e m m a r a d n a m á s , m i n t v a l a m i m e g i s m e r é s feletti m e g i s m e r é s , m á r p e d i g ilyen m e g i s m e r é s nincs. A megismerés mindig a konkrét kutatás eredménye, a kísérleté; a gyakor­ l a t b a n e l l e n ő r i z h e t ő igazságok r e n d s z e r e , a m e g i s m e r é s i f o l y a m a t g y ü m ö l c s e p e d i g — a t u d o m á n y . A filozófia így n e m l e h e t t u d o m á n y ; a filozófia n e m r e n d e l k e z i k a m e g i s m e r é s k r i t é r i u m a i v a l . H a n e m t u d o m á n y , a k k o r s p e k u l á c i ó ; legjobb eset­ b e n bölcsesség, r o s s z a b b a n csak illúzió, hit. M i n d e n k é p p e n : t u d o m á n y o n k í v ü l i ­ ség. T e h á t : v a g y m e g i s m e r é s , vagy bölcsesség: „a filozófia v a g y n e v é n e k megfelelően olyan bölcsesség, a m e l y n é l k ü l ö z h e t e t l e n a r a c i o n á l i s l é n y e k s z á m á r a a különféle e m b e r i t e v é k e n y s é g e k k o o r d i n á l á s á b a n , d e . . . a filozófia n e m igazi m e g i s m e r é s , g a r a n c i á k k a l és ellenőrzési m ó d o k k a l , a n n a k jellemzőivel, a m i t m e g i s m e r é s n e k n e ­ v e z n e k " — írja e m l í t e t t k ö n y v é n e k Bevezetőjében. Vajon a spekuláció — a m e g i s m e r é s e l l e n t é t p á r j a ? A k e t t ő pedig e g y m á s t k i z á r ó fogalom? K é t s é g k í v ü l v a n k ö z ö t t ü k e g y m á s t k i z á r ó m o m e n t u m , de csak az v a n ? M á r az idézett Piaget-szöveg s z e r i n t is szükséges a r a c i o n á l i s l é n y e k szá­ m á r a a filozófia: vagyis a bölcsesség (a filozófia) a r á c i ó része, a ráció k ö r é b e t a r t o z i k . A m e g i s m e r é s ráción kívüli v o l n a ? H a a m e g i s m e r é s így v a g y úgy, d e szintén k a p c s o l ó d i k a rációhoz, a k k o r a r á c i ó e k é t funkciója e g y m á s t ó l teljesen elszigetelten m u t a t k o z n a meg? Létezik-e egy s p e k u l a t í v ráció és egy m e g i s m e r ő r á c i ó ? N e m kétséges, hogy ezt a k é t funkciót n e m lehet végletesen szétválasz­ t a n i , hogy kölcsönös e g y m á s b a h a t o l á s u k j e l l e m z ő b b , m i n t e g y m á s t k i z á r ó f o r m á ­ j u k . Ma, a m i k o r egyetlen igényes filozófia s e m z á r k ó z i k el a m e g i s m e r é s e r e d m é ­ n y e i n e k t u d o m á s u l v é t e l é t ő l , vajon a t u d o m á n y n é l k ü l ö z h e t i - e a s p e k u l a t í v e l e m e t ? H a P i a g e t idézett v é l e m é n y é t ilyen v o n a t k o z á s o k b a n vizsgáljuk, k i d e r ü l , hogy a m e g i s m e r é s k r i t é r i u m a n á l a az ellenőrzési mód, az igazság g a r a n c i á j a , v a g y i s v a ­ l a m i , a m i n e m m e g i s m e r é s . Mi ez a k r i t é r i u m , h o v a t a r t o z i k ? A m e g i s m e r é s h e z ? Akkor n e m lehet a m e g i s m e r é s g a r a n c i á j a , m e r t az ellenőrzés k r i t é r i u m a csak a k ­ k o r l é p h e t fel ilyen igénnyel, h a kívülről, a m e g i s m e r é s e n k í v ü l r ő l tölti b e sze­ r e p k ö r é t . A m e g i s m e r é s m e g i s m e r é s é n e k része ez a k r i t é r i u m ? A k k o r elveszti k ö z ­ v e t l e n s é g é t és m á r n e m r e n d e l k e z i k a g a r a n c i a i s m é r v é v e l .

H a a m e g i s m e r é s n e k á l t a l á n o s k r i t é r i u m a i v a n n a k , a k k o r ezek a k r i t é r i u m o k , a m e n n y i b e n elméleti f o r m á b a n megfogalmazott, r a c i o n á l i s a n tisztázott és m e g h a t á ­ rozott i s m é r v e k , n y i l v á n a s p e k u l a t í v rációból s z á r m a z n a k . Hogy ez a s p e k u l a t í v r á c i ó a milliószor m e g i s m é t e l t g y a k o r l a t b ó l s z ű r t e ki elméleti f o r m á b a n egy ilyen k r i t é r i u m jelentőségét, az k o r á n t s e m m o n d ellent s p e k u l a t í v m i v o l t á n a k . M e r t a s p e k u l a t í v g o n d o l k o d á s n e m a g y a k o r l a t ellen létrejött a l a k z a t a a r á c i ó n a k ; a s p e ­ k u l á c i ó a m e g i s m e r ő ráció kivetítése az egészre, a világra, a t o t a l i t á s é r t e l m e z é s é ­ n e k átfogó szempontja. E kivetítés legátfogóbb f o r m á j a a filozófia. Spekuláció

és

korszellem.

A s p e k u l á c i ó b a n m i n d i g jelen v a n a k o r s z e l l e m és a k o r m e g h a t á r o z o t t s á g . É r v é n y e s ez a m e g á l l a p í t á s m é g a z o k r a a m e r é s z e n s p e k u l a t í v t ü k r ö z é s e k r e i s , a m e l y e k l é n y e g é r e csak késői k o r o k é r e z n e k r á igazán. A spekuláció k o r d e t e r m i n á l t s á g a kifejezésre j u t : 1. a s p e k u l a t í v gondolat kor­ m e g h a t á r o z o t t s á g á b a n és 2. a s p e k u l a t í v eszmét közvetítő stílus korkötöttségében. K o r á n t s e m v é l e t l e n t e h á t , hogy ez v a g y az a s p e k u l a t í v eszme e b b e n v a g y a b b a n a k o r b a n születik, m i n t ahogy az s e m véletlen, hogy egy s p e k u l a t í v eszme m i l y e n f o r m á b a n o b j e k t i v á l ó d i k . Ezt az összefüggést a z o n b a n n e h é z m i n d e n s p e k u l á c i ó ­ b a n k i m u t a t n i , n o h a a stílus d e m o k r a t i z m u s á t és a kifejtés mögöttes z ó n á i n a k „hozzáférhető" m e g é r t é s é t m i n d e n k o r i g é n y k é n t á l l í t o t t a a s p e k u l á l ó é r t e l e m elé. A k o r t a m a g a teljességében érezni v a g y é r t e n i a k a r ó k — a saját s z a k t e r ü l e t ü k ö n k í v ü l — a l e g s p e k u l a t í v a b b eszmét is a l e g k e v é s b é s p e k u l a t í v t á l a l á s b a n a k a r j á k t u d o m á s u l v e n n i . Egy-egy k o r g o n d o l k o d ó i n a k többsége ki is szolgálta ezt a z igényt. K é r d é s : a b s z o l ú t jogos-e ez az igény? Bolyai g e o m e t r i á j á t a X I X . század zseniális m a t e m a t i k u s a i közül is k e v e s e n é r t e t t é k ; n e m elsősorban a kifejezés elvontsága, h a n e m a b e n n e rejlő g o n d o l a t s p e k u l a t í v volta m i a t t . Ma ezt a g e o m e t r i á t m i n d e n iskolázott m a t e m a t i k a - s z a k o s d i á k érti. Hegel filozófiáját n a g y elméleti k u l t ú r á j ú k o r t á r s a i is félreértették, M a r x é k ó t a m á r kulcsot t a l á l t hozzá a filozófiában á l t a l á n o s a n tájékozott é r t e l m i s é g is. Az a l k o t á s m á s t e r ü l e t é r ő l is i d é z h e t ü n k bizonyító p é l d á t . R i m b a u d sok é r t ő k r i t i k u s szerint l e g n a g y o b b versét, A részeg hajót a m a g a k o r á b a n állítólag c s a k V e r l a i n e é r t e t t e . M a m á r m i n d e n i r o d a l m i l a g m ű v e l t e m b e r érti. N e m volt k ü ­ l ö n b sorsa Picasso, Ady, Ionescu t ö b b , a h a g y o m á n y o s kifejezési f o r m á k k a l szakítóa l k o t á s á n a k sem. T u d o m á s u l kell t e h á t v e n n ü n k , hogy a közérthetőség egyrészt n e m m é r c é j e egy s p e k u l a t í v g o n d o l a t é r t é k é n e k , m á s r é s z t c s a k bizonyos k e r e t e k között jogosult igény. Sok esetben u g y a n i s a t ü k r ö z ö t t v a l ó s á g t e r m é s z e t e teszi l e h e t e t l e n n é a s p e ­ k u l a t í v megközelítések feladását. A többi között ezért nincs igaza a z o k n a k a g o n ­ d o l k o d ó k n a k (Piaget), a k i k a filozófiát föl a k a r j á k o l d a n i az egzakt t u d o m á n y o k tényanyagát általánosító elméletekben. N e m r é g e n Hegel t ö b b m ű v é n e k r o m á n fordítója és s z a k a v a t o t t é r t e l m e z ő j e , D. D. Roşca professzor 1967-ben m e g j e l e n t t e r j e d e l m e s t a n u l m á n y b a n (Însemnări despre Hegel) bizonyította, hogy A logika tudományának stílusa a n n y i r a m é l y e n összefügg a hegeli g o n d o l k o d á s belső stílusával, hogy n e m í r h a t ó á t s e m m i l y e n m á s t e r m i n o l ó g i á r a . Á l l í t á s á t egy hegeli kísérlet is igazolja. K ö z i s m e r t dolog, h o g y Hegel Enciklopédiája s z á n d é k szerint a , n é p s z e r ű összefoglalás" a k a r t l e n n i — a k á r c s a k K a n t P r o l e g o m e n á i —, mégis a l i g h a t e k i n t h e t ő k e v é s b é s p e k u l a t í v m ű ­ n e k , m i n t A logika tudománya, legfennebb — rövidebbnek. Hegel k ö v e t k e z e t e s e n v é d e l m e z t e a s p e k u l a t í v g o n d o l a t o k a t . N y i l v á n v a l ó a n n e m azért, m e r t m a g a is s p e k u l a t í v e l m e volt, h a n e m m e r t a filozófiatörténet b e ­ h a t ó i s m e r e t e a l a p j á n m é r h e t t e fel a spekuláció óriási g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t i s z e r e ­ pét. H é r a k l e i t o s z t p é l d á u l , aki Cicero v á d j a i szerint s z á n d é k o s a n í r t h o m á l y o s a n , így v é d t e : „Ez a z o n b a n n a g y o n lapos m o n d á s (ti. hogy H é r a k l e i t o s z s z á n d é k o s a n í r t h o m á l y o s a n ) , saját l a p o s s á g á t teszi m e g H é r a k l e i t o s z l a p o s s á g á v á . . . E f i l o ­ zófia h o m á l y o s s á g a a b b a n rejlik, hogy egy m é l y s p e k u l a t í v g o n d o l a t v a n b e n n e kifejezve; ez m i n d i g n e h é z , h o m á l y o s az é r t e l e m n e k , a m a t e m a t i k a v i s z o n t egészen k ö n n y ű " (Hegel: Előadások a filozófia történetéről. B u d a p e s t , 1958. I. 241.). A hegeli filozófiában j e l e n t k e z ő s p e k u l á c i ó - v é d e l m e t a m a i m a r x i z m u s is ö r ö ­ k é b e fogadta. K a r e l Kosík, az i s m e r t cseh m a r x i s t a filozófus így ír a s p e k u l á c i ó r ó l : „Az a b s z t r a k t t ó l a k o n k r é t felé h a l a d á s m ó d s z e r e a g o n d o l k o d á s módszere, a m i m á s szóval azt jelenti, hogy ez f o g a l m a k b a n , az a b s z t r a k c i ó e l e m é b e n m e g v a l ó s u l ó mozgás. Az a b s z t r a k t t ó l a k o n k r é t i g vezető ú t n e m az egyik (az érzéki) síkról a

m á s i k r a (az é r t e l m i r e ) v a l ó á t m e n e t , h a n e m a g o n d o l k o d á s b a n lezajló mozgás és a g o n d o l k o d á s mozgása. Ahhoz, hogy a g o n d o l k o d á s e l j u t h a s s o n az a b s z t r a k t t ó l a k o n k r é t i g , a h h o z saját e l e m é b e n kell mozognia, azaz a b s z t r a k t síkon, a m e l y az é r z é k i közvetlenség, szemléletesség és k o n k r é t s á g negációja. Az a b s z t r a k t t ó l a k o n k ­ rétig h a l a d á s olyan mozgás, a m e l y b e n m i n d e n k e z d e t a b s z t r a k t , s a m e l y b e n a d i a l e k t i k a e n n e k az a b s z t r a k t s á g n a k a m e g h a l a d á s á b a n rejlik. Az a b s z t r a k t t ó l a k o n k r é t i g h a l a d á s t e h á t á l t a l á n o s s á g b a n a résztől az egészig, s az egésztől a részig, a jelenségtől a lényegig, s a lényegtől a jelenségig, a totalitástól az e l l e n ­ tétig, s az ellentéttől a totalitásig, az o b j e k t u m t ó l a s z u b j e k t u m i g , a s z u b j e k t u m t ó l az o b j e k t u m i g t ö r t é n ő mozgás. Az a b s z t r a k t t ó l a k o n k r é t i g h a l a d á s m i n t a v a l ó s á g megismerésének materialista módszere a konkrét totalitás dialektikája, amelyben m i n d e n síkján és d i m e n z i ó j á b a n g o n d o l a t i l a g r e p r o d u k á l ó d i k a valóság. A gon­ d o l k o d á s f o l y a m a t a n e m c s u p á n a k é p z e t e k k a o t i k u s egészét t r a n s z f o r m á l j a a fo­ g a l m a k világos egészévé; e b b e n a f o l y a m a t b a n egyidejűleg kirajzolódik, m e g h a t á ­ rozódik és é r t h e t ő v é v á l i k m a g a az egész i s " (A konkrét dialektikája. Budapest, 1967. 28). A s p e k u l á c i ó k k a l s z e m b e n i i d e g e n k e d é s e k egyik o k á t k é t s é g t e l e n ü l a b b a n kell l á t n u n k , hogy egy s p e k u l a t í v g o n d o l a t b i r t o k b a v é t e l e n e m e g y s z e r fáradságos, t ö b b ­ szöri n e k i f u t á s t igénylő szellemi erőfeszítést követel. Egy másik, aligha e l h a n y a ­ g o l h a t ó ok a s p e k u l a t í v gondolat és a g y a k o r l a t k a p c s o l a t á n a k jellegében k e r e s e n d ő . T u d o m á n y t ö r t é n e t i közhely, hogy v o l t a k n a g y o n t e r m é k e n y s p e k u l a t í v eszmék, a m e l y e k évszázadokon át f á r a s z t ó n a k és é r t e l m e t l e n n e k t ű n t e k , m e r t a z o n n a l i g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s u k lehetetlensége n e m k ö n n y í t e t t e m e g é r t é s ü k e t . N e m h a s z n á l t a spekuláció n é p s z e r ű s é g é n e k az sem, hogy bizonyos t ö r t é n e l m i k o r o k b a n — elsősorban a p o l i t i k á v a l v a l ó k a p c s o l a t a m i a t t — elzárkózott a régi e l m é l e t e k e t m ó d o s í t ó t é n y e k t u d o m á s u l v é t e l e elől. E b b e n a b e t e g s é g b e n s z e n v e ­ d e t t a d o g m a t i k u s „ m a r x i z m u s " is. M i n d e z a s p e k u l á c i ó d i s z k r e d i t á l á s á v a l járt.

N e m a s p e k u l á c i ó a p o l ó g i á j á r a v á l l a l k o z t u n k , de t a l á n n e m á r t e m l é k e z t e t n i a r r a , hogy M a r x , a s z á n d é k á b a n l e g k e v é s b é s p e k u l a t í v filozófus n e m volt k e v é s b é s p e k u l a t í v elme, m i n t a s z á n d é k á b a n is a r i s z t o k r a t i k u s Hegel, és felhígított, „despek u l a t i v i z á l t " g o n d o l a t a i n e m e g y s z e r k e r ü l t e k n a g y o n messze az alkotó m a r x i z m u s ­ tól. N é h a n e m c s a k torzító s z á n d é k o k é r v é n y e s ü l é s e m i a t t , h a n e m a n n a k az ellen­ állásnak a következményeként, amit — mint m á r állítottuk — a spekulatív gondo­ l a t t e r m é s z e t e szerint t a n ú s í t a n e k i n e m a d e k v á t kifejtéssel s z e m b e n . K é n y t e l e n e k v a g y u n k t u d o m á s u l v e n n i , h o g y egy s p e k u l a t í v g o n d o l a t m e g ­ é r t é s e — sokszor — n e m k e r ü l n a g y o b b f á r a d s á g b a , m i n t egy m e r é s z m e t a f o r á é . A k i n e m v á l l a l j a azt a szellemi erőkifejtést, a m i v e l egy s p e k u l a t í v g o n d o l a t m e g é r t é s e e g y ü t t jár, l e m o n d a r r ó l , hogy v a l a m i t is m e g é r t s e n a m a filozófiájá­ ból, az a n t i m i m e s i s szellemében ú j j á s z ü l e t ő m o d e r n m ű v é s z e t b ő l : az a b s z t r a k t k é p ­ zőművészetből, a gondolati színházból, a filozófiai e s z m é k e t illusztráló m o d e r n irodalomból. K o r u n k r a u g y a n c s a k é r v é n y e s az a n a g y o n régi, ú j p l a t o n i k u s gondolat, a m e l y s z e r i n t b e a v a t o t t n a k l e n n i a n n y i , m i n t s p e k u l a t í v e s z m é k k e l foglalkozni. M e r t : a s p e k u l á c i ó az é r t e l e m l á z a d á s a ö n m a g a k o r l á t a i ellen.

FESZT GYÖRGY

Gyógyszerek és molekuláris biológia

A gyógyszereknek az élő szervezettel kapcsolatos m i n d e n v o n a t k o z á s á t t a n u l ­ m á n y o z ó farmakológia (gyógyszertan) főleg két i r á n y b a n fejlődik: egyrészt a gyógy­ s z e r k u t a t á s m i n d t ö b b h a t é k o n y szerrel gazdagítja a gyógyítás f e g y v e r t á r á t , m á s ­ részt m i n d m é l y e b b e n t á r j a fel a gyógyszerek h a t á s á t a szervezetben. Ez az u t ó b b i célkitűzés, v a g y i s a gyógyszerek h a t á s m e c h a n i z m u s á n a k m e g i s m e r é s e n e m c s a k a racionális gyógyítás (terápia) alapja, h a n e m e g y b e n ez teszi a f a r m a k o l ó g i á t v a l ó ­ b a n biológiai t u d o m á n n y á , az é l e t t u d o m á n y o k szerves részévé. A f a r m a k o l ó g i a fejlődése kezdettől fogva szorosan összefügg a r o k o n t u d o ­ m á n y á g a k : elsősorban a fiziológia, k é m i a , b i o k é m i a , mikrobiológia h a l a d á s á v a l . Korunk tudományos-műszaki forradalma során a szaktudományok kölcsönhatása m é g fokozódott, s ú j a b b t u d o m á n y á g a k a l a k u l t a k ki. Így jött l é t r e a biológia és a fizika-kémia h a t á r t e r ü l e t é n az é l e t t u d o m á n y o k új i r á n y z a t a , a m o l e k u l á r i s szin­ t e n lezajló biológiai f o l y a m a t o k a t t a n u l m á n y o z ó t u d o m á n y á g : a molekuláris bio­ lógia. Az élő a n y a g o t alkotó v e g y ü l e t e k m o l e k u l á i n a k k ö l c s ö n h a t á s a i t vizsgálva, a m o l e k u l á r i s biológia az életjelenségek a l a p j a i t k u t a t j a . K a p c s o l a t a a f a r m a k o l ó g i á v a l főleg a gyógyszerhatások f i n o m a b b m e c h a n i z m u s á n a k k u t a t á s a t e r é n l é n y e ­ ges és e r e d m é n y e s . A gyógyszertan régi tétele, hogy a szervezetbe j u t t a t o t t a n y a g o k h a t á s a első­ s o r b a n attól függ, hogy azok hol h a t n a k , hol v a n a t á m a d á s i p o n t j u k a szervezet­ ben. Ezt régen csak s z e r v e k h e z k ö t ö t t e n é r t e l m e z t é k . M a viszont a f a r m a k o l ó g i a m á r a szövetek és sejtek szintjén, sőt ezen t ú l m e n ő e n , a sejten belüli a l k o t ó r é s z e k (a s e j t h á r t y á k , riboszómák, m i t o c h o n d r i u m ) t e r ü l e t é n , az élő a n y a g m a k r o m o l e k u láris szerkezeteinek és b i o k é m i a i f o l y a m a t a i n a k v i s z o n y l a t á b a n k u t a t j a a gyógy­ s z e r h a t á s o k a l a p j á t . Így egyre i n k á b b k e z d j ü k m e g i s m e r n i , hogy a szervezet egészé­ b e n m e g n y i l v á n u l ó gyógyszerhatások h á t t e r é b e n az élő a n y a g és a g y ó g y s z e r - m o ­ l e k u l á k m i l y e n t e r m é s z e t ű közvetlen k ö l c s ö n h a t a s a i á l l a n a k . E p o n t o n kapcsolódik e g y m á s h o z n a p j a i n k b a n a k o r s z e r ű g y ó g y s z e r h a t á s t a n és a m o l e k u l á r i s biológia. A f a r m a k o l ó g i a ú j a b b e r e d m é n y e i közül azokat a gyógyszereket t e k i n t j ü k át, m e l y e k közös v o n á s a , hogy az élő a n y a g a l a p v e t ő bioszintézises f o l y a m a t a i r a h a t ­ n a k : a fehérjefelépítésre, sejtszaporodásra, a n u k l e i n s a v a k funkcióira. K ü l ö n b ö z ő gyógyszer-csoportokat s o r o l h a t u n k ide, a m e l y e k e t h a t á s u k f i n o m a b b m e c h a n i z m u s a kapcsol össze, és a m e l y e k h a t á s m e c h a n i z m u s á t a m o l e k u l á r i s biológiai k u t a t á s o k t á r t á k fel. A m a i f a r m a k o l ó g i a l e g a k t u á l i s a b b p r o b l é m á i közé t a r t o z i k e z e k n e k az a n y a g o k n a k a k u t a t á s a , v a l a m i n t továbbfejlesztésük olyan i r á n y b a n , hogy az o r ­ vosi g y a k o r l a t b a n h a s z n á l h a t ó (például a vírusbetegségek, a r á k kezelésében a l k a l ­ mazható) ú j a b b gyógyszereket sikerüljön előállítani. Az ide s o r o l h a t ó különféle s z e ­ r e k i s m e r t e t é s e előtt — k i i n d u l á s u l — v e g y ü k s z á m b a a m o l e k u l á r i s biológia olyan e r e d m é n y e i t , a m e l y e k m e g v i l á g í t j á k az itt t á r g y a l t gyógyszerhatások összefüggését.

A nukleinsavak

szerepe

A m o l e k u l á r i s biológia l e g n a g y o b b e r e d m é n y e az u t ó b b i é v e k b e n az volt, hogy a l a p v o n a l a i b a n s i k e r ü l t a fehérjék bioszintézisének felderítése, az öröklődés m o l e ­ k u l á r i s m e c h a n i z m u s a i n a k megfejtése, s ezekkel k a p c s o l a t b a n k o n k r é t a n k ö r v o n a ­ lazódott a n u k l e i n s a v a k i r á n y í t ó szerepe a sejt életében. A j e l e n k o r i biológiai a l a p ­ k u t a t á s n a k a legjelentősebb felfedezéseiről — m e l y e k Crick és W a t s o n , J a c o b és M o n o d , K o r n b e r g , Ochoa, N i r e n b e r g és m á s o k n e v é h e z fűződnek — f o l y ó i r a t u n k b a n t ö b b cikk t á j é k o z t a t t a az olvasókat (lásd Korunk 1962. 10., 1965. 11., 1966. 6. és 9). E z e k r e h i v a t k o z v a a l á b b c s a k n é h á n y a l a p f o g a l m a t k í v á n u n k — leegyszerűsítve — f e l e l e v e n í t e n i a fejérjékről, n u k l e i n s a v a k r ó l , öröklésről. T u d j u k , hogy az élő a n y a g s z e r k e z e t é n e k és m ű k ö d é s e i n e k a l a p j á t a fehérjék a l k o t j á k s ezek között n a g y f o n t o s s á g ú a k az a n y a g c s e r e f o l y a m a t o k a t i r á n y í t ó e n z i ­ m e k . A biológiailag specifikus fehérjék felépítésének a l a p v o n á s a az, hogy igen n a g y s z á m ú a m i n o s a v k a p c s o l ó d i k — m e g h a t á r o z o t t s o r r e n d b e n — jellegzetes szer­ kezetű l á n c o k k á . Az öröklődés p e d i g l é n y e g é b e n azt jelenti, hogy — m i n d a szer­ v e z e t egésze, m i n d az egyes sejtek v i s z o n y l a t á b a n — generációról g e n e r á c i ó r a á t ­ a d ó d i k az az információ, a m e l y m e g h a t á r o z z a a s e j t e k b e n felépíthető fehérjék szerkezetét. Az öröklődés a n y a g i alapja, a g e n e t i k a i információ hordozója a sejtek m a g á l l o m á n y á b a n t a l á l h a t ó d e z o x i r i b o n u k l e i n s a v (röviden: DNS), a m e l y e t jellegze­ tes m o l e k u l a - s z e r k e z e t e c s a k n e m k o r l á t l a n m e n n y i s é g ű információ t á r o l á s á r a tesz a l k a l m a s s á . A D N S k e t t ő s spirális a l a k ú , sok millió m o l e k u l a s ú l y ú , óriási m o l e ­ k u l a ( m a k r o m o l e k u l a ) , m e l y sok-sok k i s e b b építőkőből — n u k l e o t i d á k b ó l — t e v ő ­ d i k össze. A n u k l e o t i d á k s o r r e n d j e r e j t i m a g á b a n a g e n e t i k a i információt. A sej­ t e k o s z t ó d á s a k o r a g e n e t i k a i i n f o r m á c i ó k á t a d á s á t a k é t fiók-sejtbe az teszi l e h e ­ tővé, hogy a D N S - m o l e k u l a k é p e s á l l o m á n y á t m e g k e t t ő z n i (reduplikálódni). I l y e n k o r k é t l á n c a k ü l ö n v á l i k , és m i n d k e t t ő m e n t é n felépül egy-egy kiegészítő lánc, m i ­ közben a n u k l e o t i d á k s o r r e n d j e szigorúan m e g m a r a d . A D N S - m o l e k u l á k b a n őrzött g e n e t i k a i információ a r i b o n u k l e i n s a v a k (rövi­ d e n : RNS) közvetítésével j u t el a fehérjeszintézis h e l y é r e : a s e j t t e s t b e n t a l á l h a t ó és csak e l e k t r o n m i k r o s z k ó p p a l l á t h a t ó p a r á n y i részecskékhez, a r i b o s z ó m á k h o z . A t o v á b b í t á s t a D N S m i n t á j á r a — a s e j t m a g b a n — felépülő ún. h í r v i v ő („messenger") r i b o n u k l e i n s a v végzi. Az ú n . szállító r i b o n u k l e i n s a v a k pedig az a m i n o s a v a k a t j u t ­ t a t j á k el a r i b o s z ó m á k h o z , az i n f o r m á c i ó n a k megfelelő s o r r e n d b e n . A fehérjék fel­ é p í t é s é b e b e k a p c s o l ó d ó a n y a g o k és a keletkező a n y a g c s e r e - t e r m é k e k v i s s z a h a t n a k a n u k l e i n s a v a k funkcióira, m e l y e k n e k k o o r d i n á l á s á t bonyolult, részleteiben m é g n e m tisztázott szabályozó r e n d s z e r végzi. Az élő a n y a g ú j r a t e r m e l é s é n e k m o l e k u l á r i s m e c h a n i z m u s a i t feltáró — r e n d ­ k í v ü l k o m p l e x — k u t a t á s o k új u t a t n y i t o t t a k a f a r m a k o l ó g i á b a n fontos gyógyszer­ h a t á s o k m e g é r t é s é h e z . Ezek f i n o m a b b m e c h a n i z m u s á r ó l m a m á r szemléletes k é p e t a l k o t h a t u n k a m o l e k u l á r i s biológia e r e d m é n y e i n e k fényében. A felvázolt e r e d m é ­ n y e k elsősorban az élő kórokozók elleni gyógyszerek h a t á s á n a k m é l y e b b m e g i s m e ­ r é s é h e z j á r u l t a k hozzá. Az

antibiotikumok

hatásmechanizmusa

A m o d e r n g y ó g y s z e r t e r á p i a l e g n a g y o b b e r e d m é n y e i t a fertőzéses m e g b e t e g e d é ­ sek gyógyítása t e r é n é r t e el. E b b e n n a g y szerepe volt az a n t i b i o t i k u m o k (vagyis élő szervezetek — főleg g o m b á k — t e r m e l t e h a t ó a n y a g o k ) bevezetésének, m e l y e k k ü l ö n ö s e n n a g y szelektivitással gátolják a b a k t é r i u m o k s z a p o r o d á s á t a beteg szer­ v e z e t b e n . Az a n t i b i o t i k u m o k a t az 1940-es é v e k óta e g y r e szélesebb k ö r b e n a l k a l -

m a z z á k (lásd Korunk 1966. 4.), de h a t á s u k leglényegesebb m o l e k u l á r i s m e c h a n i z ­ m u s a i r a csak az u t ó b b i évek k u t a t á s a i d e r í t e t t e k fényt a fehérjék bioszintézisének v i z s g á l a t á v a l kapcsolatosan. Így m a m á r t u d j u k , hogy a n t i b i o t i k u m a i n k egy része — m i n t p é l d á u l a penicillin novobiocin, cephalosporin — a z á l t a l h a t , hogy a b a k t é r i u m t e s t f a l á n a k felépítését gátolja. A sejtfal h i á n y á b a n az osztódó b a k t é r i u m o k a p r ó s z e m c s é k r e e s n e k szét, m a j d teljesen feloldódnak. A penicillin a b a k t é r i u m falát a l k o t ó fehérjeszerű a n y a ­ gok közül egy ún. m u k o p e p t i d k é p z ő d é s é t a k a d á l y o z z a m e g . Mivel az állati és e m b e r i szervezet sejtjeinek f a l á b a n n i n c s m u k o p e p t i d , a penicillin ezekre á r t a l ­ matlan. M á s a n t i b i o t i k u m o k b a k t é r i u m - e l l e n e s h a t á s á t az m a g y a r á z z a , hogy a l a p j á ­ b a n gátolják a fehérjeképzést a b a k t é r i u m o k b a n ; ilyenek a streptomycin, chloram­ phenicol, tetraciklin, erythromycin. A c h l o r a m p h e n i c o l úgy hat, hogy a b a k t é r i u m t e s t riboszómáihoz kötődik, és m e g a k a d á l y o z z a a h í r v i v ő R N S e l j u t á s á t azok felületére. H a s o n l ó k é p p e n a riboszóm á k szintjén h a t n a k a t e t r a c i k l i n e k és az e r y t h r o m y c i n is. A s t r e p t o m y c i n r é s z b e n m e n n y i s é g i l e g csökkenti a fehérjeszintézist, részben a g e n e t i k a i információ t é v e s „leolvasását" okozza. Így h i b á s szerkezetű e n z i m f e h é r j é k k e l e t k e z n e k , és e z e k fel­ h a l m o z ó d á s a vezet a b a k t é r i u m p u s z t u l á s á h o z . Közismert, hogy a kórokozók elég h a m a r h o z z á s z o k n a k a s t r e p t o m y c i n h e z , ellenállóvá v á l n a k vele szemben. Ezt a jelenséget a s t r e p t o m y c i n h a t á s m e c h a n i z m u s á n a k m a g y a r á z a t a a r i b o s z ó m á k szer­ k e z e t é n e k m e g v á l t o z á s á r a vezette vissza: az e l l e n á l l ó v á v á l t b a k t é r i u m o k riboszóm á i n a k m ű k ö d é s é t m á r n e m befolyásolja a gyógyszer. Az eddig e m l í t e t t a n t i b i o t i k u m o k erős a n t i b a k t e r i á l i s h a t á s ú a k , de a m a g a s a b b r e n d ű szervezet sejtjeire s o k k a l k e v é s b é h a t n a k ; ezért k i v á l ó a n a l k a l m a s a k a fer­ tőzések kezelésére. Ezzel s z e m b e n v a n n a k olyan a n t i b i o t i k u m o k is, m e l y e k gátló h a t á s a másféle szervezetek sejtjeit is érinti. A puromycin például nemcsak a baktériumokban, hanem a vírusokban, gom­ b á k b a n és az állati v a g y e m b e r i s z e r v e z e t b e n is gátolja a fehérjék felépítését. A z ­ á l t a l hat, hogy gátolja a szállító R N S - h e z kötött a m i n o s a v a k összekapcsolódását k o m p l e t t l á n c o k k á . (Rákellenes gyógyszerként p r ó b á l t á k a l k a l m a z n i , de n e m v á l t be. É r t é k e s eszköz a z o n b a n olyan é l e t m ű k ö d é s e k elemzésében, m e l y e k h á t t e r é b e n fehérjeszintézis áll.) É r d e k e s s é g k é n t e m l í t j ü k ezzel k a p c s o l a t b a n , hogy F l e x n e r és m u n k a t á r s a i e g é r e n p u r o m y c i n n e k az a g y b a v a l ó befecskendésével a m e g j e g y z ő k é ­ pesség és m a g a t a r t á s z a v a r á t idézték elő. Észlelésük ö s s z h a n g b a n v a n azzal a felte­ véssel, hogy a t a n u l á s és e m l é k e z e t b i o k é m i a i a l a p j a fehérjék felépítése az a g y b a n . Egyes t o v á b b i a n t i b i o t i k u m o k h a t á s a azon a l a p u l , hogy a n u k l e i n s a v a k felépí­ tését gátolják. Az R N S - r e h a t n a k p é l d á u l az actinomycinek; amelyek olyan módon a k a d á l y o z z á k a h í r v i v ő R N S képződését, hogy a m i n t á u l szolgáló D N S - m o l e k u l á hoz k ö t ő d n e k s azt d e f o r m á l j á k . M á s o k a D N S - m o l e k u l á k r e d u p l i k á c i ó j á t gátolják meg, m i n t p é l d á u l a mitomycin. A n u k l e i n s a v a k r a h a t ó a n t i b i o t i k u m o k is sokféle sejt és v í r u s s z a p o r o d á s á t gátolják; g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l főleg r á k e l l e n e s h a ­ t á s u k é r d e k e s . A D N S - r e h a t ó k öröklődési z a v a r o k a t — m u t á c i ó k a t — is előidéz­ hetnek. Az e l m o n d o t t h a t á s b e l i sajátosságok h a t á r o z z á k m e g a különböző a n t i b i o t i k u ­ m o k g y a k o r l a t i értékét. Az a n t i b a k t e r i á l i s a n t i b i o t i k u m o k gyógyászati jelentősége n a g y : m a ezek a l e g f o n t o s a b b a k az élő k ó r o k o z ó k r a h a t ó gyógyszereink között. A v í ­ r u s - g á t l ó és r á k e l l e n e s a n t i b i o t i k u m o k viszont t ú l veszélyesek, a l k a l m a z á s u k szűk k ö r ű ; ezeket l e g i n k á b b a m o l e k u l á r i s biológiai a l a p k u t a t á s h a s z n á l j a fel (például a n u k l e i n s a v a k felépítésének t a n u l m á n y o z á s á b a n ) . A v í r u s b e t e g s é g e k l e k ü z d é s é b e n

az eddigi s i k e r e k e t n e m a n t i b i o t i k u m o k k a l é r t é k el, h a n e m jórészt v é d ő o l t á s o k ú t ­ j á n (himlő, veszettség, g y e r m e k p a r a l í z i s esetében), r é s z b e n pedig az ú j a b b a n előállí­ tott szintetikus szerek segítségével. A vírusbetegségek

gyógyszerei

A m o l e k u l á r i s biológia elméleti i s m e r e t a n y a g á n a k k i é p í t é s é b e n fontos szerepet töltött be az e l m ú l t é v e k b e n r e n d k í v ü l k i t e r e b é l y e s e d e t t v í r u s k u t a t á s , a m i u g y a n a k ­ kor t e k i n t é l y e s g y a k o r l a t i e r e d m é n y e k e t is hozott. Az állati p a r a z i t á k és a b a k t é r i u ­ m o k okozta fertőzések kezelésében k o r á b b a n elért á t ü t ő s i k e r e k u t á n m e g i n d u l t most m á r a g y a k o r l a t b a n eddig n e m létező v í r u s - k e m o t e r á p i a is. (Megjegyezzük, hogy kemoterápián é r t j ü k á l t a l á b a n a fertőzéses és d a g a n a t o s b e t e g s é g e k specifikus oki gyógykezelését vegyi anyagokkal.) A v í r u s o k t e r m é s z e t é r ő l azt kell m e g e m l í t e n ü n k , hogy ezek a p a r á n y i , c s a k e l e k t r o n m i k r o s z k ó p p a l l á t h a t ó részecskék r e n d k í v ü l p r i m i t í v szerkezetűek. G e n e t i ­ kai a n y a g u k , a m i fertőzőképességüket is m e g h a t á r o z z a , e g y e s e k b e n DNS, m á s o k b a n R N S . Ezt f e h é r j e k ö p e n y veszi körül, és sok v í r u s b a n n i n c s is egyéb a n y a g . A v í r u s o k csak s e j t e k b e n — a s z e r v e z e t b e n v a g y s z ö v e t t e n y é s z e t b e n — k é p e s e k szaporodni. A m e g b e t e g í t e t t sejtben a v í r u s n u k l e i n s a v á n a k i r á n y í t á s á v a l specifikus fehérjék t e r m e l ő d n e k , m a j d a k é p z ő d ö t t v í r u s - a n y a g o k az ún. érési fázisban k o m p l e t t v í r u s ­ részecskévé r e n d e z ő d n e k össze, a m e l y ú j a b b sejteket t á m a d h a t meg. Mivel a v í r u s - s z a p o r o d á s élő sejtekhez kötött, a v í r u s o k és a gazdasejt k a p c s o ­ l a t a a k u t a t á s kezdeti s z a k a s z á b a n a n n y i r a s z o r o s n a k látszott, hogy c s a k n e m k i l á ­ t á s t a l a n n a k t ű n t eleinte a v í r u s s z a p o r o d á s á n a k g á t l á s a a sejt k á r o s í t á s a n é l k ü l . De u t ó b b sikerült előállítani o l y a n a n y a g o k a t , a m e l y e k n e m k á r o s a k a gazdasejt a n y a g ­ cseréjére és öröklési a p p a r á t u s á r a , h a n e m c s a k a v í r u s o k a t gátolják. Az egyik legelső v í r u s - e l l e n e s gyógyszer a j ó d - d e z o x i - u r i d i n (IDU) volt. A DNS r e d u p l i k á c i ó j á t gátolja, ezért é r t h e t ő , hogy csak a D N S - t a r t a l m ú v í r u s o k r a hat. A szemészetben a v í r u s o s s z a r u h á r t y a - g y u l l a d á s kezelésében a l k a l m a z z á k . N e m specifikusan vírus-gátló, a g a z d a s z e r v e z e t sejtjeinek a s z a p o r o d á s á t is fékezi, ezért csak helyileg — s z e m c s e p p e k b e n — a l k a l m a z h a t ó . Specifikus h a t á s ú v í r u s g á t l ó szerek a methisazon, jlumidin, amantadin. A m e t h i s a z o n a h i m l ő v í r u s o k r a h a t ; a v í r u s - é r é s t gátolja s ezzel a fertőzés á t t e r ­ jedését ú j a b b sejtekre. Főleg a h i m l ő megelőzésében h a t á s o s : fertőzött k ö r n y e z e t ­ ben élő e g y é n e k 96%-át v é d t e m e g a megbetegedéstől. A f l u m i d i n á l l a t k í s é r l e t b e n specifikusan h a t az i n f l u e n z a - v í r u s r a . E m b e r e n szerzett t a p a s z t a l a t o k szerint j á r v á ­ nyos g r i p p é b e n a kifejlődött betegséget is k e d v e z ő e n befolyásolja. S z i n t é n a g r i p p e v í r u s o k ellen h a t á s o s az a m a n t a d i n is; ez a szer a v í r u s r é s z e c s k é k b e h a t o l á s á t gá­ tolja a sejtekbe. Elég szerény e r e d m é n y e i b i r t o k á b a n a v í r u s - k e m o t e r á p i á n a k a g y a k o r l a t b a n még s z á m o s nehézséggel kell m e g k ü z d e n i e . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a v í r u s b e t e g s é g g y a k r a n k e v e r t fertőzés k ö v e t k e z m é n y e , a h a s z n á l a t b a n levő s z e r e k szűk h a t ó s u g a r a n e m k í v á n a t o s . H á t r á n y o s , hogy ezek a szerek t ö b b n y i r e c s a k a fertőzéssel egy­ időben a d v a h a t á s o s a k . Nehézséget okoz t o v á b b á az is, hogy számos v í r u s b e t e g s é g ­ b e n a kórokozók e l s z a p o r o d á s a a s z e r v e z e t b e n a betegség kezdeti, t ü n e t i l e g n e m jellegzetes s z a k á b a n t ö r t é n i k . M i n d e z é r t a v í r u s - e l l e n e s szerek i n k á b b m e g e l ő ­ zésre h a s z n á l h a t ó k , gyógyításra pedig főleg a szakaszosan lezajló, lassú evolúciójú kórképekben.

A

rákbetegség

kemoterápiája

(citosztatikus

szerek)

K o r u n k o r v o s t u d o m á n y á n a k egyik l e g n a g y o b b p r o b l é m á j á t , a r á k gyógysze­ r e s kezelésének — k e m o t e r á p i á j á n a k — k é r d é s é t sok szál fűzi a v í r u s k u t a t á s h o z . T ö b b m i n t 30-féle olyan v í r u s t i s m e r ü n k , m e l y e k kísérleti á l l a t o k b a n r á k o s szövet­ b u r j á n z á s t v á l t a n a k ki, és m i n t e m l í t e t t ü k , v a n n a k a n t i b i o t i k u m o k (igaz, hogy i n ­ k á b b elméleti érdekességűek), m e l y e k a v í r u s o k és a r á k s e j t e k s z a p o r o d á s á t e g y ­ a r á n t képesek fékezni. Az e m b e r i r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k k ó r o k o z ó i n a k t e r m é s z e ­ tét m é g n e m s i k e r ü l t tisztázni. Azok a gyógyszerek, a m e l y e k e t a r á k b e t e g s é g k e ­ zelésébe az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n bevezettek, a sejtosztódást gátolják, és ezzel f é ­ kezik a d a g a n a t s e j t e k k a o t i k u s s z a p o r o d á s á t : ún. citosztatikus h a t á s t fejtenek ki. A m o l e k u l á r i s biológiai k u t a t á s o k n a k a r á k k e m o t e r á p i á j á v a l k a p c s o l a t b a n is egyre n a g y o b b j e l e n t ő s é g ü k v a n . A c i t o s z t a t i k u m o k h a t á s á n a k egyes lényeges m e ­ c h a n i z m u s a i t is ezek a k u t a t á s o k v i l á g í t o t t á k m e g m é l y r e h a t ó b b a n . A m o l e k u l á r i s biológiai v i z s g á l a t o k a l a p j á n t u d j u k m á r , hogy legfontosabb citosztatikus s z e r e i n k h a t á s m e c h a n i z m u s a a n u k l e i n s a v a k funkcióival kapcsolatos. A r o s s z i n d u l a t ú szövet­ b u r j á n z á s , a d a g a n a t s e j t e k féktelen osztódása a sejtek D N S - á l l o m á n y á n a k s z ü n t e ­ len r e d u p l i k á c i ó j á t igényli, és a l e g t ö b b citosztatikus a n y a g ezt z a v a r j a meg. E z e k r e a s z e r e k r e jellemző, hogy a D N S m o l e k u l a - s z e r k e z e t é t m e g v á l t o z t a t j á k , s így m e g ­ a k a d á l y o z z á k a sejtosztódás m e g i n d u l á s á t ; vagy h a az t o v á b b is folyik, m é l y r e ­ h a t ó z a v a r o k k ö v e t k e z n e k b e a sejtek örökletes t u l a j d o n s á g a i b a n (mutációk). A citosztatikus szerek egy jelentős része — h a t á s m e c h a n i z m u s á t t e k i n t v e — ún. a n t i m e t a b o l i t jellegű a n y a g . Mit é r t ü n k ezen? Metaboliton á l t a l á b a n olyan é l e t ­ t a n i anyagot, illetve a n y a g c s e r e - t e r m é k e t é r t ü n k , a m e l y lényeges szerepet tölt be a sejtek é l e t é b e n m i n t m ű k ö d é s s z a b á l y o z ó h a t ó a n y a g v a g y m i n t az élő a n y a g f o n ­ tos építőköve. Az antimetabolit v a l a m i l y e n m e t a b o l i t h o z h a s o n l ó szerkezetű, d e azzal ellentétes h a t á s ú vegyi a n y a g ; a n t a g o n i s t a h a t á s a azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y a megfelelő m e t a b o l i t o t kiszorítja fiziológiai helyéről. Ilyen a n t i m e t a b o l i t k a r a k t e r ű c i t o s z t a t i k u m a i n k közé t a r t o z n a k a n u k l e i n s a ­ v a k építőköveihez, a n u k l e o t i d á k h o z h a s o n l ó szerkezetű a n y a g o k . Ezek s z á m o s képviselőjét á l l í t o t t á k elő m e s t e r s é g e s úton, különböző n u k l e o t i d á k s z e r k e z e t é t m ó ­ dosítva, p é l d á u l j ó d - v a g y b r ó m - a t o m o t k ö t v e m o l e k u l á j u k h o z . A n u k l e o t i d a - a n t i m e t a b o l i t o k h a t á s m e c h a n i z m u s a t ö b b i r á n y ú . Egyrészt — t e r m é s z e t e s megfelelőik helyét elfoglalva a r e d u p l i k á l ó d ó D N S - m o l e k u l á b a n vagy a felépülő R N S - b e n — m e g b o n t j á k ezek é p í t ő k ö v e i n e k t e r m é s z e t e s sorrendjét, és így eltorzítják az öröklési információt. Másrészt, m i n t e g y m e g t é v e s z t v e a sejtek szabályozási f o l y a m a t a i t , g á ­ t o l j á k a t e r m é s z e t e s n u k l e o t i d á k a t szintetizáló e n z i m e k a k t i v i t á s á t és képződését. Mindezzel m a g y a r á z h a t ó , hogy fékezik a r á k s e j t e k szaporodását, m u t á c i ó k a t v á l t ­ h a t n a k ki, g á t o l h a t j á k a s z e r v e z e t b e n az i m m u n a n y a g - t e r m e l é s t , e g y e s e k n e k p e d i g v í r u s - e l l e n e s h a t á s u k v a n . Ezeket az a n y a g o k a t a m o l e k u l á r i s biológiai k u t a t á s b a n a l k a l m a z z á k a n u k l e i n s a v a k f u n k c i ó i n a k v i z s g á l a t á r a , a g e n e t i k a i jelenségek, p é l ­ d á u l a m u t á c i ó k m o l e k u l á r i s a l a p j a i n a k t a n u l m á n y o z á s á r a . E m e l l e t t gyógyászati j e l e n t ő s é g ü k is v a n : k ö z é j ü k t a r t o z i k a m á r e m l í t e t t v í r u s e l l e n e s h a t á s ú IDU, v a ­ l a m i n t egyik l e g h a s z n á l a t o s a b b citosztatikus gyógyszerünk, a merkapto-purin. M á s citosztatikus a n t i m e t a b o l i t o k a f o l s a v - a n t a g o n i s t á k , m i n t p é l d á u l a m e t h o t r e x a t n e v ű gyógyszer. A folsav a B - v i t a m i n o k csoportjába tartozik, és a D N S fel­ építéséhez szükséges a s e j t e k b e n . A n t a g o n i s t á i a k a d á l y o z z á k a folsav h a t á s o s s á v á ­ lását, ezzel fékezik a n u k l e o t i d á k képződését, a D N S felépítését és a sejtek sza­ porodását. Citosztatikus gyógyszereink l e g n é p e s e b b csoportját a l k o t j á k az ún. alkilező szerek. Ez az elnevezés e szerek h a t á s á n a k k é m i a i m e c h a n i z m u s á t jelöli: vegyileg

igen r e a k c i ó k é p e s a n y a g o k , m e l y e k bizonyos a t o m c s o p o r t o k a t — ún. alkil csopor­ t o k a t — k a p c s o l n a k hozzá a sejtek élő a n y a g á h o z ; ezt a f o l y a m a t o t n e v e z z ü k a l k i l e zésnek. A n u k l e i n s a v a k , fehérjék, e n z i m e k alkilezése súlyosan k á r o s í t j a a r á k s e j t e ­ ket. A D N S - m o l e k u l á k b a n l á n c - s z a k a d á s o k k e l e t k e z h e t n e k , a t i p i k u s k e r e s z t k ö t é s e k j ö h e t n e k létre, és a m o l e k u l a szerkezete a n n y i r a d e f o r m á l ó d h a t , hogy a r e d u p l i k á c i ó — és a sejtoszlás — l e h e t e t l e n n é v á l i k ; a súlyosan k á r o s o d o t t a n y a g c s e r é j ű sejtek idő­ v e l el is p u s z t u l n a k . Ez a h a t á s k é p sok t e k i n t e t b e n h a s o n l i t a r ö n t g e n s u g a r a k h a t á s á ­ hoz. Az alkilező szerek közé t a r t o z n a k a g y a k o r l a t b a n legtöbbet h a s z n á l t r á k e l l e ­ n e s gyógyszerek, m i n t p é l d á u l a m u s t á r n i t r o g é n - s z á r m a z é k o k , a cyclophosphamid, chlorambucil, degranol, t o v á b b á a myleran, thio-TEPA. H a z a i k é s z í t m é n y e i n k Citosulfan, Clafen, Girostan n é v e n k e r ü l n e k f o r g a l o m b a . A m i a r á k b e t e g s é g k e m o t e r á p i á j á n a k g y a k o r l a t i é r t é k é t illeti, e r r ő l megoszlik a k u t a t ó k v é l e m é n y e . Kétségtelen, hogy a r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k g y ó g y í t á s á n a k a l a p v e t ő m ó d j a m é g m i n d i g az i d e j é b e n végzett gyökeres m ű t é t és a s u g á r - t e r á p i a . A gyógyszereket egyelőre a sebészi és s u g a r a s kezelés kiegészítéseképpen, az á t t é t e l ­ k é p z ő d é s és a k i ú j u l á s veszélyének c s ö k k e n t é s é r e a l k a l m a z z á k . L e g n a g y o b b j e l e n ­ tőségük a v é r k é p z ő - és n y i r o k s z e r v e k diffúz b u r j á n z á s a i n a k kezelésében v a n , így a legtöbb citosztatikumot a fehérvérűség különböző formáiban használják. A rák­ ellenes k e m o t e r á p i a jelentősége a z o n b a n n a p j a i n k b a n m i n d j o b b a n n ö v e k s z i k ; n é ­ h á n y d a g a n a t f é l e s é g b e n m á r r e m é n y k e l t ő e r e d m é n y e k h e z vezetett, és h a t é k o n y s á g a m é g t o v á b b fokozható. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n n a g y p r o b l é m á t j e l e n t még, hogy c i t o s z t a t i k u m a i n k h a t á s a a d a g a n a t s e j t e k r e n e m eléggé szelektív. Így a l k a l m a z á s u k n a k h a t á r t szab az, h o g y a szervezet á l l a n d ó m e g ú j u l á s b a n levő szöveteit is k á r o s í t h a t j á k : a v é r ­ képző szerveket, a t á p c s a t o r n a n y á l k a h á r t y á j á t , a c s í r a m i r i g y e k e t . A g y ó g y s z e r k u ­ t a t á s n a k egyik biológiai szemléletű e l j á r á s a h a t é k o n y a b b s z á r m a z é k o k előállítá­ s á r a az, h o g y b e v á l t citosztatikus a n y a g o k m o l e k u l á i t olyan t e r m é s z e t e s a n y a g o k ­ k a l k a p c s o l j a össze, a m e l y e k r ő l feltehető: f e l h a l m o z ó d n a k a r á k s e j t e k b e n , s így a h a t á s o s v e g y ü l e t v i v ő a n y a g a i l e h e t n e k . Hogy eddig m é g n e m s i k e r ü l t a r á k r a f a j l a g o s a b b a n h a t ó gyógyszereket t a l á l n i , a n n a k végső oka, h o g y m é g n e m i s m e r j ü k eléggé a z o k a t a b i o k é m i a i sajátosságokat, a m e l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t i k a d a g a n a t ­ sejteket a szervezet n o r m á l i s sejtjeitől. J ó l l e h e t a r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k a n y a g ­ cseréjének néhány megkülönböztető vonását m á r kimutatták, a korlátlan szapo­ r o d á s r a v a l ó h a j l a m m o l e k u l á r i s a l a p j a i t m é g n e m s i k e r ü l t k i d e r í t e n i , eddig m é g n e m t a l á l t á k m e g p é l d á u l a n u k l e i n s a v a k s z e r k e z e t é n e k és felépítésének a n o m á ­ liáit. E t é r e n — m i n t a r á k b e t e g s é g a l a p v e t ő p r o b l é m á i n a k k u t a t á s á b a n á l t a l á b a n — sok t e n n i v a l ó j a és n a g y o n sok lehetősége v a n a m o l e k u l á r i s biológiai vizsgála­ t o k n a k . A k u t a t ó m u n k a n a p j a i n k b a n h a t a l m a s e r ő b e d o b á s s a l folyik, és a m o l e k u ­ láris biológiai a l a p k u t a t á s h a l a d á s á t ó l v á r h a t ó az ú t m u t a t á s fajlagosan h a t ó r á k ­ ellenes szerek előállítása i r á n y á b a n . A citosztatikus szerekkel k a p c s o l a t b a n m é g röviden e m l í t e n ü n k kell egy ú j a b ­ b a n t a n u l m á n y o z o t t m á s h a t á s u k a t : az ún. immunoszuppresszív hatást. Az i m m u n ­ a n y a g o k (más n é v e n : ellenanyagok) t e r m e l ő d é s e a szervezetben a fehérjeszintézis sajátos esete. A szervezetbe j u t ó testidegen fehérjék, b a k t é r i u m o k , toxinok, idegen sejtek v á l t j á k ki, és a képződött i m m u n - vagy e l l e n a n y a g o k specifikusan r e a g á l n a k ezekkel a b e h a t o l ó a n y a g o k k a l . Az e l l e n a n y a g k é p z é s t gátló h a t á s t n e v e z ­ zük i m m u n o s z u p p r e s s z í v e f f e k t u s n a k ; ilyen h a t á s a v a n az alkilező szereknek, a n t i m e t a b o l i t o k n a k , a k o r t i z o n - t í p u s ú h o r m o n o k n a k . Az a tény, hogy ugyanazon szerek­ n e k kettős effektusa: citosztatikus és i m m u n o s z u p p r e s s z í v h a t á s a lehet, r á m u t a t a r r a , hogy benső kapcsolat áll fenn a s e j t e k b e n a szaporodási és az e l l e n a n y a g -

képzést i r á n y í t ó m e c h a n i z m u s o k között. Ezt a kapcsolatot a bioszintézises f o l y a m a ­ tok közös m o l e k u l á r i s a l a p j a i m a g y a r á z z á k . Az e l l e n a n y a g t e r m e l é s g á t l á s a a g y ó g y á s z a t b a n is h a s z n o s í t h a t ó o l y a n k o r , a m i k o r az e l l e n a n y a g o k n e m k í v á n a t o s v a g y é p p e n k á r o s reakciót b o n y o l í t a n a k l e a szervezetben, m i n t p é l d á u l az ún. autoagressziós betegségek vagy a s z e r v á t ü l t e ­ tések esetén. Az autoagressziós b e t e g s é g e k b e n a r r ó l v a n szó, hogy kórosan, a szer­ vezet saját szövetei (például agy, vese, vérsejtek) ellen k é p z ő d n e k e l l e n a n y a g o k , m e l y e k specifikus k á r o s o d á s o k a t o k o z n a k : agyvelő-, vesegyulladást, v é r z é k e n y s é ­ get, vérszegénységet. Az i m m u n o s z u p p r e s s z í v szerekkel ezeket e n y h í t j ü k . A s z e r v ­ és s z ö v e t á t ü l t e t é s e k egyik s a r k a l a t o s p r o b l é m á j a a szervezet v é d e k e z é s é n e k e l n y o ­ m á s a az á t ü l t e t e t t szövetek t e s t i d e g e n fehérjei ellen. Ezért t r a n s z p l a n t á c i ó a l k a l ­ m á v a l (például a t ö n k r e m e n t vese p ó t l á s a k o r ) az á t ü l t e t e t t szerv m e g t a p a d á s á n a k elősegítésére szintén a d a g o l n a k i m m u n o s z u p p r e s s z í v a n y a g o k a t . Gyógyszer-ártalmak Az e r e d m é n y e k és lehetőségek s z á m b a v é t e l e u t á n k ü l ö n kell s z ó l a n u n k a gyógy­ szerterápia árnyoldalairól, ártalmas hatásairól. Általában minden gyógyszernek le­ h e t n e k n e m k í v á n a t o s vagy é p p e n k á r o s m e l l é k h a t á s a i . Ezek t e r m é s z e t é n e k k i d e ­ rítése és k i k ü s z ö b ö l é s ü k a m a i f a r m a k o l ó g i a a k t u á l i s p r o b l é m á j a , m e r t a gyógyszer­ fogyasztás u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s é v e l e g y ü t t az e l m ú l t k é t é v t i z e d b e n v i l á g s z e r t e j e l e n t ő s e n e m e l k e d e t t a k á r o s m e l l é k h a t á s o k , g y ó g y s z e r á r t a l m a k g y a k o r i s á g a is. A gyógyszerek veszélyei sokfélék. K ö z ü l ü k , az eddig t á r g y a l t a n y a g o k k a l k a p c s o l a t ­ b a n l e g i n k á b b a magzat fejlődését károsító hatásról kell b e s z é l n ü n k . U g y a n i s azok az a n y a g o k , a m e l y e k n e m c s a k az élő kórokozók és a d a g a n a t s e j t e k s z a p o r o d á s á t gátolják, h a n e m e m e l l e t t m e g z a v a r j á k a szervezet ép sejtjeinek bioszintézises folya­ m a t a i t is, t e r h e s s é g a l a t t s z e d v e k á r o s í t h a t j á k a magzatot, és így fejlődési r e n d e l l e ­ nességeket, t o r z k é p z ő d é s e k e t o k o z h a t n a k . A v e l e s z ü l e t e t t fejlődési r e n d e l l e n e s s é g e k s t a t i s z t i k á j a az e l m ú l t é v e k b e n e m e l ­ k e d ő t e n d e n c i á t m u t a t o t t , s ezt — egyéb á r t a l m a k ( k é m i a i és s u g á r h a t á s o k ) m e l ­ lett — r é s z b e n a t ú l z á s b a v i t t és a t e r h e s s é g a l a t t is folytatott gyógyszerfogyasz­ tással h o z t á k összefüggésbe. K ü l ö n ö s e n az e m l é k e z e t e s C o n t e r g a n - t r a g é d i a óta (lásd Korunk, 1963. 6.) sok szó esett e r r ő l a kérdésről, és a m a g z a t i g y ó g y s z e r - á r t a l m a k k u t a t á s a azóta szélesen b o n t a k o z o t t ki. A k i t e r j e d t v i z s g á l a t o k k i m u t a t t á k , hogy n a g y o n sok gyógyszer j u t h a t á t az a n y a i v é r k e r i n g é s b ő l a m é h b e n fejlődő m a g z a t b a . Ezek esetleges k á r o s í t ó h a t á s á t egyrészt a b e k e r ü l t a n y a g t u l a j d o n s á g a i , m á s r é s z t a b e j u t á s i d ő p o n t j a h a t á r o z z a meg. A sejtek bioszintézises f o l y a m a t a i t gátló a n y a g o k főleg a t e r h e s s é g elején, az első 1 0 — 1 2 h é t b e n , a szervek kifejlődése idején o k o z h a t n a k súlyos t o r z k é p z ő d é s e ­ ket. K é s ő b b , a t e s t f o r m á k és a szervek k i a l a k u l á s a u t á n a gyógyszerek m á r a m a g z a t s z e r v e z e t é b e n is olyan m ű k ö d é s i z a v a r o k a t i d é z h e t n e k elő, m i n t a m é h e n kívüli életben. M e l y e k a veszélyes szerek e b b e n a t e k i n t e t b e n ? B i z o n y í t o t t a n fejlődési r e n d e l l e n e s s é g e t o k o z n a k ún. t e r a t o g é n h a t á s ú a n y a g o k , a r á k e l l e n e s a n t i b i o t i k u m o k , citosztatikus a n t i m e t a b o l i t o k , alkilező szerek, t o v á b b á a k o r t i z o n - t i p u s ú és a szexuális h o r m o n o k , a chinin, a n y u g t a t ó szerek közül a z e m l í t e t t C o n t e r g a n ( m e l y n e k i m m u n o s z u p p r e s s z í v h a t á s á t is k i m u t a t t á k ú j a b b a n ) , a szájon á t szedett c u k o r b a j elleni szerek; a s t r e p t o m y c i n s a j á t o s a b b k á r o s o d á s t : veleszületett n a g y o t h a l l á s t , süketséget okozhat. E z e n k í v ü l m é g számos m á s gyógy­ szerrel k a p c s o l a t b a n f e l m e r ü l t a t e r a t o g é n h a t á s g y a n ú j a , d e az u t á n v i z s g á l a t o k n e m a d t a k e g y é r t e l m ű e r e d m é n y e k e t . E t é r e n az ok-okozati k a p c s o l a t igazolása igen n e h é z ; az á l l a t k í s é r l e t e k s o r á n tett észleléseket p é l d á u l csak n a g y o n n a g y

k ö r ü l t e k i n t é s s e l l e h e t az e m b e r r e v o n a t k o z t a t n i , m i n t h o g y a k ü l ö n b ö z ő fajok é r z é ­ k e n y s é g é b e n n a g y e l t é r é s e k v a n n a k . A z o n b a n az elszórt a d a t o k is ó v a t o s s á g r a i n t e ­ nek, különösen, h a meggondoljuk, hogy a gyógyszer esetleg m á s t e r a t o g é n h a t á s ú környezeti tényezőhöz a d ó d h a t i k hozzá. Ezért m i n d e n k é p p e n t a n á c s o s a t e r h e s n ő k gyógyszerfogyasztását — főleg a t e r h e s s é g elején — c s a k a feltétlenül s z ü k s é g e s r e korlátozni, és k e r ü l n i a g y a k o r l a t b a n m é g n e m k i t a p a s z t a l t új k é s z í t m é n y e k sze­ dését. A gyógyszerek t e r a t o g é n h a t á s á n a k m o l e k u l á r i s m e c h a n i z m u s a i r ó l m é g elég keveset t u d u n k . Még n i n c s tisztázva, h o g y a k é m i a i á r t a l m a k m i k é n t z a v a r j á k m e g a g y o r s a n n ö v e k e d ő és differenciálódó e m b r i o n á l i s szövetek fejlődését, a szülői csí­ r a s e j t e k b ő l s z á r m a z ó g e n e t i k a i információ kifejeződését. A sejtek differenciálódá­ s á n a k m o l e k u l á r i s biológiai a l a p j a i m é g n i n c s e n e k feltárva. A t e r a t o g é n a n y a g o k h a t á s á n a k t a n u l m á n y o z á s a , g y a k o r l a t i célkitűzése mellett, m i n d e n b i z o n n y a l h o z z á ­ j á r u l a szöveti differenciálódás k é r d é s é n e k és a fejlődéstani a l a p k u t a t á s e g y é b p r o b l é m á i n a k felderítéséhez.

Az e l m o n d o t t a k r á v i l á g í t a n a k a gyógyszertan, gyógyítás és a m o l e k u l á r i s b i o l ó ­ g i a i a l a p k u t a t á s s o k r é t ű k a p c s o l a t á r a . A n u k l e i n s a v a k funkcióinak, a fehérjeszin­ tézis m e n e t é n e k , a g e n e t i k a i j e l e n s é g e k a l a p j a i n a k k ö r v o n a l a z á s á v a l a m o l e k u l á r i s biológia hozzásegítette a f a r m a k o l ó g i á t különféle fontos g y ó g y s z e r h a t á s o k b e n s ő m e c h a n i z m u s á n a k k u t a t á s á h o z és m e g é r t é s é h e z . A gyógyszerek h a t á s m e c h a n i z m u ­ s á n a k k u t a t á s a a z o n b a n n e m c s a k a h a t á s l é t r e j ö t t é n e k m a g y a r á z a t á h o z vezet el, h a ­ n e m r e n d s z e r i n t t o v á b b i ú t m u t a t á s t , ötleteket ad a k u t a t ó k n a k ú j a b b szerek elő­ á l l í t á s á r a . Ezek é r t é k é t és veszélyeit a gyógyászat, az orvosi g y a k o r l a t m é r i le. A t á r g y a l t g y ó g y s z e r h a t á s o k k a l k a p c s o l a t b a n azt is l á t h a t t u k , h o g y az a l k a l ­ m a z o t t f a r m a k o l ó g i a i k u t a t á s n e m c s a k f e l h a s z n á l j a a m o l e k u l á r i s biológiai a l a p ­ k u t a t á s e r e d m é n y e i t , h a n e m a z o k a t e l ő b b r e is viszi. A g y ó g y s z e r k u t a t á s t e r m é k e i , a különböző f a r m a k o l ó g i a i a n y a g o k — m é g h a n e m is m i n d i g v á l n a k b e a gyógyí­ t á s b a n m i n t gyógyszerek — é r t é k e s eszközei l e h e t n e k a k u t a t á s n a k az é l e t j e l e n ­ ségek m o l e k u l á r i s szinten t ö r t é n ő finom elemzésében.

Brassai

rajza

KOVÁCS JÁNOS

Párizsi látogatás Brassainál

Ú t b a n a F a u b o u r g S a i n t J a c q u e s u t c a felé, a földalattin ú j r a á t l a p o z t a m B r a s ­ sai é d e s a p j á n a k , Halász G y u l á n a k frissen m e g j e l e n t k ö n y v é t , hogy m a g a m e l é k é p z e l j e m azt az e m b e r t , a k i h e z l á t o g a t ó b a i n d u l t a m . T á m p o n t o k bőségesen k í ­ n á l k o z t a k , az idős brassói k ö z í r ó - t a n á r k ö n y v e n e v e s f i á n a k a levelével i n d u l , s z á m o s fényképfelvétele, r a j z a i l l u s z t r á l j a a kötetet, m e l y b e n igen g y a k r a n esik szó ifj. H a l á s z G y u l á r ó l , aki B r a s s a i n é v e n v á l t v i l á g h í r ű m ű v é s s z é . M á r az első p i l l a n a t b a n , a m i k o r ajtót nyitott, egészen m á s b e n y o m á s t keltett, m i n t az á l t a l a m k i a l a k í t o t t k é p . L á g y a b b n a k , á b r á n d o z ó b b n a k k é p z e l t e m el, é s egy c s u p a tűz, m o z g á s és é l e t - e m b e r j e l e n t m e g előttem, a k i b e n k i o l t h a t a t l a n n y u g ­ t a l a n s á g és é r d e k l ő d é s lobog. Az i s m e r k e d é s s o r á n m i n d i n k á b b e l h a l v á n y o d o t t a z

előzetes elképzelés. B r a s s a i külsőleg is olyan, m i n t a m i l y e n n e k M a u r i a c j e l l e m e z t e : s z e r e l m e s k é n t v a d á s s z a az e m b e r t . V a l ó b a n m i n d e n érdekli, és m i n d e n t é r t e l m e z n i a k a r , tájékozottsága és a l k o t ó m u n k á j a e g y a r á n t sokoldalú. V a n , aki f o t o m ű v é s z n e k t e k i n t i , és joggal, hiszen r a n g o t v í v o t t ki m a g á n a k h í r e s könyvével, az Éji Párizszsal és a k o r t á r s k é p z ő m ű v é s z e k a l k o t á s a i r ó l készített felvételeivel. S e n k i s e m t u d j a úgy f é n y k é p e z n i a szobrokat, m i n t ő, és a m ű v é s z a l b u m o k s i k e r é t b i z t o ­ sítja, h a B r a s s a i n e v e jelzi a felvételeket. O t t l é t e m k o r B o n n a r d - a l b u m o t hozott a p o s t á s , az örökösök elismerő d e d i k á c i ó j á v a l , s a r e p r e z e n t a t í v k i a d v á n y s z á m á r a ő f é n y k é p e z t e a n e m r é g e l h u n y t m ű v é s z számos festményét. D e h á t B r a s s a i m é g s e m

c s u p á n fényképész, 1945-ben P á r i z s b a n k i á l l í t o t t á k grafikáit, 1946-ban k i a d t á k h a r m i n c r a j z á t P r é v e r t verseivel, 1964-ben Picassóval együtt állította ki szobrait, négy ízben készített díszleteket o p e r a - és színielőadásokhoz, filmje, az Ameddig állatok lesznek díjat n y e r t 1956-ban a c a n n e s - i fesztiválon, könyvei, elsősorban a Conversations avec Picasso világsikert a r a t o t t . S o k o l d a l ú m ű v é s z ? Igen, v a l ó b a n az, mégis szerteágazó t e v é k e n y s é g e egybefogható: az élet t i t k a i t k í v á n j a megfejteni a s z á m á r a k í n á l k o z ó eszközökkel. É r d e k e s a l b u m o t helyez elém. Graffiti de Brassai — a főcím a l a t t p e d i g a következő szöveg: Textes et photos de Brassai et deux conversations avec Picasso. Az a l b u m feltárja a m ű v é s z t e v é k e n y s é g é n e k egyik l e g é r d e k e s e b b oldalát, t a l á n é p p e n azt, m e l y l e g i n k á b b jellemzi érdeklődését, h a j l a m a i t és szemléletét. N e m a szokásos é l t e l e m b e n v e t t graffitókat t a r t a l m a z az a l b u m , h a n e m a fal nyelvét, hogy B r a s s a i kifejezését h a s z n á l j a m . T ö b b m i n t h á r o m évtizede követi figyelem­ m e l a népi m ű v é s z e t n e k azt a sajátos u r b á n u s m e g n y i l a t k o z á s á t , összegyűjtötte a falra k a r c o l t jeleket, rajzokat, és ebből h a l l a t l a n u l érdekes, s o k a t m o n d ó a l k o ­ tás k e r e k e d e t t . E r r e tereli a szót: — A h a r m i n c a s é v e k b e n k e z d t e m f é n y k é p e z n i a graffitókat, és először 1933b a n a d t a m közre n é h á n y felvételt a M i n o t a u r e - b a n , a s z ü r r e a l i s t á k egykori n a g y o n szép és igényes f o l y ó i r a t á b a n . N y o m b a n ki is r a k j a e l é m a Minotaure n é h á n y számát, az első f e d ő l a p j á n Picasso rajza, e b b e n B r e t o n í r t c i k k e t a m á r a k k o r is n e v e s festő m ű v é s z e t é r ő l , és B r a s s a i készítette a felvételeket. Az 1933. d e c e m b e r i s z á m b a n — a fedőlap D e r a i n m u n k á j a — j e l e n t e k m e g az első graffitók M a t i s s e és B r a q u e c i k k e i n e k szomszéd­ s á g á b a n . B r a s s a i itt közli első e s z m e f u t t a t á s á t a graffitóról, m e l y b ő l egy r ö v i d m o n d a t r a g a d t a m e g a f i g y e l m e m e t : „ T o u t est u n q u e s t i o n d ' o p t i q u e " . Felvételeit hosszú ideig n e m hozta n y i l v á n o s s á g r a . A gyűjtés évei v o l t a k ezek. B r a s s a i el­ m o n d j a , hogy k o m o l y segítséget k a p o t t Gilberte-től, a feleségétől, aki sok é r d e k e s fali rajzot fedezett fel s z á m á r a . T ö b b esetben is é v e k m ú l t á n v i s s z a t é r t u g y a n a h h o z a falhoz, hogy új felvételeket készítsen, é r z é k e l t e t v e az időközben b e á l l o t t v á l t o z á ­ sokat az egykor l e f é n y k é p e z e t t graffitón. 1961-ben j e l e n t e t t e m e g a m á r e m l í t e t t a l b u m o t , egy évvel k é s ő b b a z t á n graffitóiból kiállítást r e n d e z e t t , m e l y b e j á r t a a világot: P á r i z s u t á n N e w York, L o n d o n , Milano, B a d e n - B a d e n , F r a n k f u r t , H a n n o v e r .

A PÁRBESZÉD

— Fényképezés nélkül ez a művészet egyszerűen nem létezne — magyarázza Brassai —, mert a graffito megmaradása függ az idő hatásá­ tól. Egyébként ez nemcsak a falra karcolt rajzokra vonatkozik, hanem például Picasso is készített papírból szobrokat, és ezek csupán az én fel­ vételeimben maradtak m e g . . . Hogy melyik a döntő elem ebben az alkotásban, a fal vagy pedig a fényképezés? Ha valamit kiemelünk a kontinuitásból, az már művészi tett, ez egyik alapvető elve a modern művészetnek. Marcel Duchamp negyven évvel ezelőtt kiragadott környezetéből egy-egy tárgyat, meg­ látta sajátos karakterüket, és nem módosított rajtuk semmit. Én sem változtattam semmit a falon felfedezett karcolásokon, legfennebb a meg­ világítás játszott némi szerepet, egyébként a fényképezést teljesen alá­ rendeltem a rajznak. — Ezek szerint a fényképezésnek nem tulajdonít önálló értéket, csupán eszköznek tekinti?

— A fénykép nyelvezet, a képek nyelvén való beszéd, és ilyen szem­ pontból, akár a szó, nem tekinthető művészetnek. De az, aki ura ennek a kifejezési eszköznek, miként a költő uralja a nyelvet, a kép költőjévé válhat, és művészként fejezheti ki magát a fényképben. A technika hasz­ nos eszköz minden téren, a festészetben is, a fényképészetben pedig tö­ kéletesen el kell sajátítani a technikát. Egy jó fényképész sohasem a valóságot látja, hanem azt a képet, melyet a fényképészet technikájával meg lehet alkotni. Aki csupán a valóság nyers képét látja, nagyon sok­ szor csalódik. A fényképezést mindig kifejezési eszköznek tekintettem, arra törekedtem, hogy ezáltal rögzítsem benyomásaimat és érzelmeimet. Azért lettem fényképész, mert a párizsi éjszakában szerzett tapasztala­ taimat meg akartam örökíteni. — Térjünk vissza a graffitókhoz. Ezek a névtelen és sokszor bizo­ nyára kollektív alkotások önálló művészi értékűek, és mégsem kaptak művészi jelentőséget, amíg Ön nem kapta őket lencsevégre. — A fal művészete az ember első kifejezési eszköze, a legősibbek és legelterjedtebbek egyike. Felleljük a barlangok falán és a modern város épületein. A falra rajzoló ember egyedül érzi magát, és meggyón a falnak. A falra rótt jelek és a valóság között szerves a kap­ csolat, ez megmutatkozik abban is, hogy a graffitók két fő témája az élet két legjelentősebb mozzanata: a szerelem és a halál. Egyébként a graffitóknál ez a két életjelenség egységet alkot. A falakra vésett rajzokban az ember fennmaradási ösztöne nyilatkozik meg, vannak, akik másként nem tudják magukat átmenteni az utókor számára. Egyébként a graffi­ tók kultúrtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, Pompejiben például na­ gyon sok fali feliratot, rajzot találtak, melyekből pontosan következtetni lehet az egykori életre. Én magam is sok érdekes szöveget találtam Pom­ pejiben, ahol a fal a társadalmi élet hőmérőjének a szerepét töltötte be. A Pompejiben fényképezett graffitókból még nem adtam közre semmit. — Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha a graffitó és a modern művészetek között kapcsolatot vélek é r z é k e l n i . . . — A falak művészete úgynevezett „art b r u t " — nyers művészet, és elrugaszkodottabb a naiv művészetnél, mely egykor annyira divatos volt. A szürrealisták igen érzékenyen reagáltak a nyers művészetre, mert sze­ rintük ez közvetlenül kifejezheti az ember belső világát. Egyébként hall­ gassa meg, mit mondott Picasso, amikor albumomat lapozgatva rábuk­ kant a „Falak nyelvezete" című fejezetre. Feljegyeztem Picassóról írt könyvemben, melynek magyar és román fordítása egyébként előkészü­ letben van: „Nagyon jól tette, hogy ezt l e f é n y k é p e z t e . . . Igen jól érzé­ kelteti az absztrakt művészet természetét és h a t á r a i t . . . Ezek az ecset­ vonások nagyon s z é p e k . . . (egy olyan felvételről van szó, melyen vastag ecsetvonások áthúzzák a régebbi feliratot). De ez egy természetes szép­ ség. Az olyan ecsetvonások, amelyeknek nincsen semmilyen jelentésük, sohasem hozhatnak létre képet. Én magam is használok ilyen ecsetkeze­ lést, és valaki azt mondta, hogy ez a b s z t r a k c i ó . . . Dehát ezek mindig jelentenek valamit: egy bikát, egy arénát, tengert, hegyet, t ö m e g e t . . . Ahhoz, hogy eljussunk az absztrakcióhoz, mindenkor a konkrét valóság­ ból kell k i i n d u l n i . . . " És nemcsak fényképeztem a graffitókat, hanem tanulmányoztam is jelentőségüket. Ennek eredményeit összegeztem az album előszavában.

A fal a kifejezés nagy változatosságát szuggerálja, és ha önmagában véve nem is művészi alkotás, megoldásokat sugalmaz. Megfigyeltem, hogy a fal más technikát követel, mint a papír, a falon a lényeg azonosulása a művészi kifejezéssel másként valósul meg, ez esetben nem a szem a döntő, hanem a nézés. A falon a kifejezés fő eszköze a lyuk; a gyermek a pa­ pirosra kört rajzol, a falra ellenben lyukat vés. A

MŰTEREMBEN

N e m véletlen, hogy é p p e n B r a s s a i i s m e r t e fel a f a l a k r e j t e t t kincseit. Az é l e t r e figyelmező fényképész, aki bizonyos közvetlen és mégis s z i m b o l i k u s é r t é k ű kifejezési f o r m á k a t k e d v e l ő k é p z ő m ű v é s z is, b u k k a n h a t o t t c s a k r á e z e k r e az é r t é ­ k e k r e . J ó l j e l l e m e z t e őt H e n r y Miller, a m i k o r megírta, hogy „ B r a s s a i azzal a k é ­ pességgel r e n d e l k e z i k , m e l y e t a n n y i m ű v é s z irigyel t ő l e : n o r m á l i s l á t á s m ó d d a l . Nincs szüksége a r r a , hogy d e f o r m á l j a v a g y f o r m á t l a n í t s a a dolgokat, m i k é n t n e m érzi a n n a k a szükségét sem, hogy h a z u d j o n v a g y p r é d i k á l j o n . A v i l á g élő r e n d j é n egy f i k a r c n y i t s e m változtat. O l y a n n a k l á t j a a világot, a m i l y e n , és m i l y e n k e v é s a n o r m á l i s l á t á s ú e m b e r . A m i n m e g a k a d t e k i n t e t e , az é r t é k e t és é r t e l m e t nyer, o l y a n é r t é k e t és é r t e l m e t , m e l y e t a d d i g n e m v e t t e k észre, v a g y p e d i g elvesztet­ t e k . . . B r a s s a i v o l t a k é p p e n eleven szem." A B r a s s a i - m ű t e r e m k ö r n y e z e t e , n o h a n e m a M o n t m a r t r e - o n van, a régi b o ­ h é m t a n y á k h a n g u l a t á t idézi fel. K e s k e n y u d v a r , f é l k ö r b e n épületek, c s u p a m ű ­ t e r e m m e l , a csöppnyi u d v a r o n egyetlen fa. B e n n v a l ó d i a t e l i e r - h a n g u l a t u r a l k o d i k , és első p i l l a n t á s r a észre l e h e t v e n n i , hogy B r a s s a i é r d e k l ő d é s e az u t ó b b i i d ő b e n szinte k i z á r ó l a g o s a n a szobrászat f e l é . fordult. A kő csiszolásához szükséges eszkö­ zök szerte a m ű t e r e m b e n , és szépen erezett fehér k ö v e k b ő l készült k i s e b b női torzók. T o r z ó k ? H á t igen, hiszen kétségtelen, ezek a szobrok l e g f e n n e b b szép n y a k b a n végződnek, de a z é r t n e m m e r n é m azt állítani, hogy n e m l á t t a m e z e k n e k az é r d e k e s v o n a l ú , k ü l ö n b ö z ő ívelésben elhelyezkedő női a l a k o k n a k a fejét. L e h e ­ tetlen, l e g a l á b b i s s z á m o m r a , n e m o d a k é p z e l n i az e l m a r a d t fejet — lehet, a m ű ­ vész is így érezte, hogy fölösleges részletezés v o l n a befejezni a s z o b r o t . . . A polcokról régi rajzok k e r ü l n e k elő, és t ö b b e k között egy sajátos m ű f o r m a : f é n y k é p f e l v é t e l e k n e g a t í v j a i r a készített metszetek. Ezek a évek közepén f o g l a l k o z t a t t á k kísérletező kedvét, és t i z e n k e t t ő t k i a d o t t Transmutations c í m ű a l b u m b a n , m e l y összesen h a t p é l d á n y b a n j e l e n t gyűjtők s z á m á r a .

„brassais" harmincas közülük a meg, m ű ­

N e m l e h e t b e t e l n i e n n e k a m ű t e r e m n e k a kincseivel. B r a s s a i m i n d m á s és m á s a l k o t á s a i t veszi elő, és mesél n é g y évtized m u n k á j á r ó l , m e l y egybeesik a m o d e r n k é p z ő m ű v é s z e t n a g y csatájával. A b b a n , hogy a m o d e r n francia k é p z ő ­ m ű v é s z e t oly r a n g o s és ismert, h e r v a d h a t a t l a n é r d e m e v a n B r a s s a i n a k , a f é n y k é ­ pésznek, g r a f i k u s n a k , szobrásznak, í r ó n a k is. A n n a k a B r a s s a i n a k , aki a h ú s z a s é v e k elején M a t t i s T e u t s c h - t a n í t v á n y k é n t i n d u l t el a C e n k aljáról, hogy v i l á g ­ h í r n e v e t vívjon ki m a g á n a k és sajátos m ű v é s z e t é n e k .

JEGYZETEK Köszöntjük

Constantin Daicoviciu

akadémikust

Születésének hetvenedik év­ fordulója alkalmából köszöntjük Constantin Daicoviciu akadémi­ kust, a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem rector magnificusát, hazánk világszerte elis­ mert történettudósát és a köz­ életi férfiút. Életútja egy bánsági falu tanítói lakából indult el. It­ teni, középiskolai és háborús él­ ményei, a klasszikus nyelvek, va­ lamint az antik kultúra szenve­ délyes tanulmányozása táplálják forró szeretetét hazája és népe iránt, s azt a megbecsülést, ame­ lyet az együttélő nemzetiségek iránt tanúsít. Fiatalon, de a harc­ téri szolgálat roppant tapaszta­ lataival kerül a kolozsvári egye­ temre, ahol már több mint négy évtizede tudományos alapossággal, lelkesedéssel, nemesveretű klasszikus stílusban, a cicerói retorika hagyományaiban tartott előadásait ez a két alapeszme hatja át. Színes, gazdag, sokhajtású tudományos alkotó tevékenysége végső soron egymástól elválaszthatatlan két kérdésben: a hazai Ó-, a dák és római kor történetének, valamint a román nyelv és nép kialakulásának tanulmányozásá­ ban sűríthető össze. Román és idegen nyelveken megjelent könyvei, tanul­ mányai, cikkei — melyek száma meghaladja a kétszázat — ma már nem­ csak a hazai, hanem az egész nemzetközi történettudomány közkincseinek számitanak, s nem kevés érdeme van abban is, hogy ma külön kolozsvári tör­ téneti iskoláról beszélhetünk, mely szerves része a gazdag, tematikájában vál­ tozatos, célkitűzéseiben határozott egész hazai történettudománynak. Bár kutató szeme a múltba néz, tekintete a jelent is átfogja, s a kettőt egy­ séges folyamatba kapcsolva vallja magáénak a klasszikus igazságot: histo­ r i a est m a g i s t r a v i t a e . Tudományos munkájához hasonlóan jelentős tudományszervező tevé­ kenysége. Az iskolákban, egyetemeken, tudományos intézetekben nagy azok­ nak száma, akik büszkén vallják magukat Daicoviciu-tanitványoknak. De nem

feledkezhetünk meg a műemlékvédelem, a régészeti ásatások, a kulturális in­ tézmények, múzeumok, könyvtárak megszervezésében, tudományos folyóiratok kiadásában, irányításában kifejtett kezdeményező és átfogó tevékenységéről sem. Közéleti tevékenységét is a népe szeretete és humanizmusa határozza meg. A fasizmus sötét éveiben van bátorsága tiltakozni az embertelenség és a hitleri elnyomás ellen. A felszabadulás első percétől kezdve azok soraiban menetel, akik a Román Kommunista Párt vezetése alatt az új, a minden­ fajta kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalom megteremtéséért indul­ nak harcba. Az Államtanács által most adományozott „A Szocialista Munka Hőse"-érdemrend szimbolikusan is méltatja cselekvő részvételét abban a harc­ ban, mely testvéri egységbe vonja a román népet és a teljes jogúvá vált nem­ zetiségeket az új társadalom építésére. Amikor szívből köszöntjük a tanárt, a tudóst, a hazafit, mindenekelőtt erőt és egészséget kívánunk alkotó munkájá­ nak lendületes továbbviteléhez. KORUNK

K o c s i és k u l t ú r a Kocsi és kultúra? Hogyan lehet a kettőt egy kalap alá venni? Olyan el­ lentétpárat, mint a tűz és víz? Mert amiképp a víz kioltja a tűz lobogását, úgy sorvasztja el a kultúrát az autó és a motor. Eddig a jeremiád, a kultúra híveinek panasza, amelyet — valljuk csak be — nem éppen alaptalanul kesergenek. Igenám, de... no, mielőtt tovább mennénk, bocsássam előre, hogy nem vagyok se motoros, sem autós, tehát nem hazabeszélek, amikor egy-két jó szót merek megkockáztatni e két ember„fajtáról" — épp a kultúrához fűződő viszonyuk tekintetében. Aki az elmúlt években szétnézett múzeumainkban, vagy meghallgatott egy szabadtéri színpadon éneklő kórust, annak feltűnhetett, hány meg hány kocsi parkíroz a közelben, és megfigyelhette, hogy nem egy esetben bőrka­ bátos, bukósisakos motoros áll a festmények, szobrok előtt. No, ez az, ami­ vel számot kell vetnünk. És a jelenség magva felé haladva tudnunk kell, hogy a műemlékeinket csodáló autósok között nemcsak olyanok vannak, akik mielőtt volánhoz ültek volna, már hívei voltak a kultúrának, hanem sok olyan is, akiket épp a motorozás, kocsikázás tett múzeumlátogatóvá. Hihe­ tetlen ez? A házuktól csak a közeli buszmegállóig menő könyvmolyok szá­ mára talán hihetetlennek tűnik, de aki egy kissé is járja az országot, sejtheti, hogyan, miért lépnek be „motoros bunkók" vagy sofőrvagányok a múzeumok szentélyébe: a turisták vágya hajtja őket, mindig újat látni. Meg egyéb kö­ rülmények is. Ismerek motorost, aki csak azért meni el Nagyszebenbe, hogy megmutassa kisfiának az állatkertben született oroszlánkölyköket. Azután pe­ dig a nevezetes Ifjúerdőben sétálva tó vizén ringó tutajmalmot pillantottak meg, s akkor már bekíváncsiskodtak az ipari falumúzeumba. Ott tudták meg, hogy Szebennek van egy még értékesebb múzeuma is. Így jutottak el a Brukenthalba. De hány ilyen esetet sorolhatnék, amelyekből kiderül, hogy az idegen városokban nézelődő motorosok, autósok benyitnak mindenhova, megtekin-

tenek mindent, csakhogy eltöltsenek olt néhány órát s másnap elmesélhes­ sék a szomszédságnak, barátoknak, mi mindent láttak, milyen jól telt a ki­ rándulásuk. Van ebben hát egy adag „sikk" is, a motoros ugyebár tudja, hogy ezt „így illik csinálni". Van benne sznobság meg majmolás, divat is. Hiszen az újdonsült autós nemcsak a közlekedés szabályait tanulmányozza, hanem a „jobb embereket" is, akiknek régóta van kocsijuk, meg a külföl­ dieket is, s azt látja, hogy az autós mivolthoz hozzátartozik a híres múzeu­ mok, műemlékek vagy nagy emberek szülőházainak ismerete is. Nem áltatom azonban magam. Jól tudom, hogy a motorosok, autósok tekintélyes része csakis azért kel útra, hogy megmártózzék Félix meleg vizé­ ben, pisztrángot egyen a Bucsin-tetőn épült szép fogadóban vagy bort szerez­ zen be az ünnepek előtt Csombordon. Tény viszont az is, hogy jelentős há­ nyaduk, miután túljut az öncélú kilométerfalás és az oktalan száguldozás kezdeti örömén, látni, gyönyörködni, művelődni is óhajt. Az hát a kérdés, hogy mit teszünk igényeik kielégítésére? Mert ez az igény sajátos Az ilyen em­ bernek nincs kedve moziba vagy színházba beülni, sem beszédeket, érteke­ zéseket hallgatni. Inkább szórakozni akar, kötetlenül, kikapcsolódni a kocsi­ vezetés feszültsége után, és sétálgatással felváltani az előbbi egy helyben ülést; érdekesség, látványosság kell neki. Ez egyébként nem új dolog. Hajdanában minden vidéknek megvolt a maga helye és időpontja, ahova és amikor messzi földről összesereglett a nép. De jöttek légyen vásárra, ismerkedésre, tanácskozásra, búcsúra, ott felléptek zenészek, énekesek, színészek, mímesek, táncosok is. Tehát ezek a találko­ zók kulturális megnyilvánulások is voltak. Hanem az idők változásával vál­ toztak a szokások, hagyományok is. A közlekedés, szállítás javulása, a keres­ kedelmi hálózat bővülése feleslegessé tett sok vásárt, megszűntek például azok a körülmények, amelyek századokon át szükségessé tették a găinai leány­ vásárt. Ezt az összesereglést azonban néhány éve ismét megtartják — más céllal. Vidám népünnepéllyé vált, eszem-iszommal, hegymászással, hivatásos művészek és műkedvelők felléptével. Mondanom sem kell, hogy Găinára mo­ torosok és autósok seregei özönlenek. És ott voltak ők a naszódi líceum cen­ tenáris ünnepségén; Mikes Kelemen falujában, Zágonban, a helyi énekkar fennállásának 80. évfordulója alkalmából vagy a cseresznyeszüretre össze­ gyűlt sokadalomban Magyardécsén. Egyik helyen ápolják a hagyományokat vagy újakat honosítanak meg, máshol viszont elfelejtik. Holott az ilyen találkozók, vásárok, összejö­ vetelek, sokadalmak kitűnő alkalmat nyújtanak minden vidéknek, hogy meg­ mutassa, mit tud produkálni táncban, dalban, népviseletben vagy mezőgazda­ sági termékben. És épp most nem szabad ezeket a lehetőségeket figyelmen kívül hagyni, amikor az autózás, de általában a kirándulás, országjárás tö­ megmozgalommá vált nálunk is, s ennek nyomán — de például a tévé hatá­ sára is— előtérbe nyomulnak a kultúra látványosabb, szabadtéri megnyilvá­ nulásai. Mindezt nem én fedezem fel. Ilyen megfontolások alapján az egész vilá­ gon egyre több nemzetközi vásárt, kiállítást, ünnepi játékokat, zenei heteket, filmfesztivált, kórusfesztivált, ilyen meg olyan „napokat" s más művészeti vetélkedőket vagy szimpozionokat tartanak. Nálunk is szét kellene hát nézni jobban, mit nyújthatunk még a hozzánk látogató külföldieknek vagy a bel­ földi turistáknak. Bizonyos, hogy az eddigi nagy tartományok helyett a ki­ sebb, egységesebb, áttekinthetőbb megye jobb keretet teremi lehetőségeink ki­ aknázására. Érdemes hát ilyen alapon is készülni az új turisztikai évadra.

Mit tesz például Fehér megye? Milyen rendezvények, találkozók révén hívja fel a figyelmet Gyulafehérvárra, az egykori fejedelmi székhelyre, hogy az arrafelé kocsikázók ne csak egy álmos kisvárost lássanak benne, hanem pompás műemlékek, gazdag történelmi hagyaték őrizőjét is. Fölösleges felso­ rolni, hogy Csíkban, Gyergyóban, Udvarhely vagy Háromszék vidékén hány olyan helység van, ahova évszázadokon át különféle céllal összesereglett a nép. De vannak e tájnak új hagyományai is. A felszabadulást követő évti­ zedben nagy tömegeket mozgattak meg, emlékezetes művészi megnyilvánu­ lásokra adtak alkalmat a „székelyföldi kulturális versenyek". Nos, az új Har­ gita megye épít-e majd a régi és új hagyományokra? És milyen újabb vetél­ kedőket, seregléseket akar állandó szokássá nemesíteni, milyen évfordulókat szándékszik a közeljövőben megünnepelni százéves a ditrói énekkar!), mely műemlékekre, jellegzetes építésű falvakra vagy népi játékokra iparkodik fel­ hívni ország-világ figyelmét? Ne folytassuk tovább a sorolást. Csupán fel akartuk hívni a figyelmet egy olyan jelenségre, amelyet ma mindenképp ki kell aknázni, ha korszerűb­ ben, a változó körülményeknek megfelelően akarjuk folytatni a népművelést, a kultúra terjesztését. H e r é d i Gusztáv

Bencsik

János

rajza

NEMZETKÖZI ÉLET

Béke — biztonság — haladás Az atomsorompó-szerződés tervezet felülvizsgált — az atomfegyve­ rekkel nem rendelkező államok javaslatai egy részének figyelembevételé­ vel kiegészített — változata bizonyos haladást jelez azon az úton, ame­ lyen — további tökéletesítések során — bizonnyal minden állam jogos szempontjai érvényesülhetnek, s kikristályosodhatnak az előző ENSZközgyülés határozatainak megfelelő alapelvek. A genfi tizennyolchatalmi értekezlet munkálatairól közzétett tájékoztatások híven tükrözik hazánk, Románia Szocialista Köztársaság álláspontját ebben a fontos nemzetközi kérdéskörben. Leglényegesebb elemeinek áttekintése a folyamat új sza­ kaszában időszerű.

* Románia — a történelmi feladattal megbízott értekezletre akkredi­ tált küldöttsége révén — már eddig is minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy az atomsorompó-egyezmény minél szélesebb nemzetközi consensusra épülhessen, hogy minden egyes állam jól felfogott érdekeinek tükrözésével az egész világközösség magasrendű szellemiségének kifeje­ zője lehessen a kor követelményeinek színvonalán. Az atom- és termonukleáris energia bivalens jellegéből, abból eredőn, hogy e kettősség folytán a hatalmas erő a haladás, de a rombolás szolgá­ latába is szinte egyforma eséllyel állítható, következik a kérdés kétélűsége is, ami a legnagyobb kerültekintésre és óvatosságra inti mindazo­ kat, akik nemzeti és nemzetközi hivatásuk szinkronizált teljesítése során a körülmények alapos mérlegelésével, az egész és a rész dialektikájának tudatában törekszenek a nemzetközi beágyazottságában a függetlenség és szuverenitás alapelvéig ható problematika megoldására. A nukleáris energia alkalmazásainak kettős jellege az atomfegyverek elterjedését megakadályozni hivatott egyezmény-tervezet majd minden záradékában érezteti következményeit. Kihat a teljes nukleáris lesze­ relés és ennek részeként, kezdeti mozzanataként értékelhető atomstop párosításban jelentkező összefüggéseire, az atomsorompó ellenőrizhető­ ségének a kérdéseire, s kétségtelenül összefügg csakis az államok függet­ lensége és szuverenitása révén hatékonyan biztosítható, kivételes jelen­ tőségű békés célú atomkutatások sorsával.

Ezen összefüggésekben érzékelhetők leginkább ama fenntartások okai, amelyek a világszervezet fóruma előtt a tervezet jelenlegi formáját a közgyűlés második szakaszában nyilván további tökéletesítésekre alkalmasítják. * Az államok világviszonylatú egyenlősége megvalósulásának, illetve megszilárdulásának egyik eszményi feltétele a nukleáris hatalmakra és nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országokra osztottság megszű­ nése. A termonukleáris háború, az egész civilizációt fenyegető prece­ dens nélküli veszedelem elhárításának végső feltétele: az atomfegyverek használatának, további gyártásának eltiltása, a meglevő készletek fel­ számolása. Mivel azonban az általános nukleáris leszerelésig hosszú az út, a végső cél eléréséig természetszerűen hasznosak lehetnek a legfontosabb teendőket célzó részintézkedések is, ha valóban hozzájárulnak a kocká­ zatok csökkentéséhez s így nem hátrányosak a nemzetek és a nemzetek közössége szempontjából. A minden egyes nép érdekét hangsúlyozó feltétel nem akadémikus, nem elvont: az imperializmus nemegyszer jelét adta, hogy atomfegyverei birtokában zsarolásra kész az atomfegyverekkel nem rendelkező államok­ kal szemben. Egyetlen példaként említhető, hogy a vietnami harcok fel­ élénkülése során akadtak olyan amerikai katonai személyiségek, akik megkísérelték volna nukleáris fegyverek bevetésére bírni a döntésre jo­ gosult politikai tényezőket. S történt ez éppen az atomsorompó-egyezmény kidolgozására irányuló tárgyalások forrpontján. *

Illúziómentesen, reálpolitikai elemeket reálpolitikai érvekkel egybe­ vetve értékeli a közvélemény a részintézkedések értelmét. Nyilvánvaló, hogy az atomsorompó valóban áthághatatlanná csak az esetben válik, ha szervesen beilleszkedik a nukleáris fegyverek felszá­ molását célzó intézkedések hosszú sorába. Ebben az értelemben Románia — sok más országgal egyetemben — kivételes fontosságúnak tartaná, ha a részintézkedésként felfogott atom­ stop a maga során részleteiben is biztosított lehetne. A részintézkedések meghozatalakor azonban a végcél hangoztatása, ha oly ünnepélyes is, önmagában még nem elegendő. Azonnali kiegészítő garanciák már a kezdeti szakaszban is szüksé­ gesek. Sok függ e biztosítékok milyenségétől. Végső soron szavatolni hiva­ tottak, hogy a végleges nukleáris leszerelés megvalósulásáig nem hasz­ nál ilyen fegyvert egyetlen állam sem olyannal szemben, amelynek nincs nukleáris fegyvere, s amely — a szerződés aláírásával — le is mond e fegyver előállításának vagy beszerzésének lehetőségéről; hogy nem alkal­ mazható az atomstop az államok békés célú atomkutatásainak akadá­ lyozására. S az ellenőrzési rendszer semmiképpen sem sértheti az álla­ mok függetlenségének, szuverenitásának és egyenlőségének elismert elvét. Több jel szerint éppen e vonatkozásokban még számos lehetőség mutatkozik a tervezet további javítására.

Románia — az ország általános külpolitikai vonalvezetésének meg­ felelően — a tizennyolchatalmi értekezlet résztvevőjeként már eddig is élt ezekkel a lehetőségekkel, legutóbb e felülvizsgált szöveghez március 11-én benyújtott módosító inditványai révén. Jogaikkal éltek az értekezlet más résztvevői is. Sőt, Svájc, amely pedig az ENSZ-nek sem tagja, szin­ tén ismertette a maga álláspontját. Nincs ebben semmi különös: hiszen a teljes leszerelés — amelyet Románia küldötte a béke—biztonság—ha­ ladás háromszög alapjának minősített — távlati implikációival kivételes érdeklődést kelt. *

Az értekezlet küldöttségei az álláspontok kifejtése során nemegy­ szer hivatkoztak a horizontális és a vertikális atomfegyverkezés kérdé­ seire is. Horizontális (vagy földrajzi) elterjedésen az atomfegyvernek or­ szágról országra történő proliferációját értik. Vertikálison viszont az atomfegyverkezés „elmélyülését" egy országon belül: azt a folyamatot, melynek során a nukleáris fegyverrel már rendelkező államok készletei­ ket tovább növelhetik, illetve minőségileg tökéletesíthetik. Az atomsorompó-egyezmény javítására irányuló észrevételek mellő­ zése esetén az atomstop tulajdonképpen csak a horizontális terjeszkedést fékezhetné, viszont nem akadályozná a vertikális fegyverkezést. Ily módon a javításokat nem tartalmazó szerződés a fegyverkezési hajszának nem vetne véget, de módot szolgáltatna a nukleáris veszély fokozására, az államok közötti különbségek elmélyülésére: a nem nuk­ leáris államokat a nukleárisaktól függő viszonyban tarthatná. *

A tervezet — a román álláspont szerint — az ellenőrzés kulcskér­ désében is további tökéletesítésekre alkalmas. Kétségtelen tény, hogy az ellenőrzés elsőrendű feladata ez esetben a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozása. S éppen e feladat elsődlegessége teszi magától értetődővé és elengedhetetlenül szük­ ségessé az ellenőrzés illetékességi körének lehető legpontosabb meghatá­ rozását. Csakis méltányos ellenőrzési rendszer biztosíthatja a szerződés alap­ vető céljainak elérését: egyrészt a nukleáris fegyverek terjedésének meg­ akadályozását, másrészt viszont a nukleáris energia békés felhasználá­ sának további zavartalanságát. Konkrét követelményt fogalmazott meg a román küldöttség azon in­ dítványa, amely azt szorgalmazza, hogy a szerződés az ellenőrzés t á r ­ gyát a szerződés mértékére szabja. Ennek folyományaként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség — alapszabályzata értelmében — ellenőrző tevékenységét kizárólag azokra a domíniumokra terjesztené ki, amelyek esetleg lehetővé tehetnék a mag­ energia békés alkalmazásainak átváltását nem békés rendeltetésre. Ebből következően az ellenőrzés illetéktelen azokon a területeken, amelyeken a fegyverkezés veszélye nem áll fenn. Figyelemre méltó az a tény, hogy jelenleg atomfegyverrel nem ren­ delkező országok területén idegen államoknak támaszpontjaik vannak,

s ezeket a bázisokat felszerelték magfegyverekkel s a szállításukhoz szük­ séges rakétákkal. Fontos mozzanat ez az ellenőrzés záradékai szempont­ jából. Ugyanis az ellenőrzés kiterjesztése kívánatos abban az értelemben, hogy megakadályozza az atomfegyverek elterjedését az ilyen fegyverek­ kel felszerelt támaszpontok ürügyén. A hatékony intézkedések módoza­ tait e vonatkozásban is a Biztonsági Tanács révén lehetne megszabni. *

A tervezet előkészítése idején sző esett azokról a garanciákról, ame­ lyekben nukleáris hatalmak jelzik, hogy részükről nem érheti nukleáris támadás a magfegyverekkel nem rendelkező államokat, s hogy nem is fe­ nyegetik majd őket ilyen támadásokkal. Legújabban e nukleáris hatalmak azt indítványozták, hogy e szava­ tolások kérdését a Biztonsági Tanács határozatai oldják meg. Ezt a hatá­ rozatot a Biztonsági Tanács nukleáris fegyverekkel rendelkező s a szer­ ződést aláíró állandó tagjainak egyoldalú kötelezettségvállalása erősí­ tené meg. Nyilvánvalóan sok vita folyhat még e módozatról is. A szóban forgó nukleáris hatalmak javaslata annyit azonban máris félreismerhetetlenül jelez, hogy elismeri: biztosítékuk valóban mellőz­ hetetlen. Nem mellékes azonban az a körülmény, hogy az atomhatalmak ja­ vasolta garanciák új tartalmukban is eltérnek azoktól, amelyek a genfi értekezleten és más ENSZ-fórumokon szóba kerültek. Az a tény, hogy a biztosítékok problémáját az egyezménytől elkülönített nemzetközi jogi instrumentumok révén rendeznék, a vállalt kötelezettségek hatékonysá­ gának gyöngüléséhez vezethetne. Pedig a szerződést aláíró államok nyilván fokozni s nem csökkenteni kívánják biztonságuk fokát. Éppen azért javasolta Románia több más állammal egybehangzón, hogy ne az egyezményen kívül, hanem az egyez­ mény keretében szerepeljen a nukleáris hatalmak biztosítéka. Ami nem zárja ki azt, hogy az aláíró hatalmak a Biztonsági Tanács útján vállalják ama módozatok, eljárások kidolgozását, amelyek kötelezettségeik betar­ tására késztethetik őket. *

Románia szükségesnek tartja, hogy az érdekelt államok nemzetközi értekezlete öt évenként felülvizsgálja az egyezmény előírásai betartásá­ nak módját. Ez a kollektív ellenőrzés tárgyilagosan mérhetné föl az elő­ irányzatok betartásának mikéntjét, s számon kérhetné a megállapodások tiszteletben tartását mind a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak­ tól, mind a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoktól. Egy további román javaslat töröltetni kívánja a szerződés-tervezet ama záradékát, amely szerint a szerződésből esetleg visszalépő állam­ nak írásban kellene feltárnia az elhatározására vezető okokat. Minthogy minden állam kizárólagos joga meghatározni a maga érde­ keit, a román álláspont e vonatkozásban is félreérthetetlenül leszögezi: egyetlen idegen államnak vagy nemzetközi szervnek sincs joga dönteni arról, ami kizárólag az egyes államok szuverén hatáskörébe tartozik.

Románia Szocialista Köztársaság általános külpolitikai irányzata megfontoltságának hitelével érvényesíti álláspontját a genfi tizennyolc­ hatalmi leszerelési bizottság tagjaként is. Az atomsorompó-egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalás a román nép, a szocializmus ügye, az antiimperialista erők békéért, biztonságért folytatott harca iránti felelősség tudatában fogant. A kötelezettségek és felelősségek ésszerű, elfogadható egyensúlyának a biztosításáért, tökéletesítéséért szívósan, türelmesen, jóhiszeműen t o ­ vább érvényesülő törekvések a legáltalánosabb nemzetközi érdekek erő­ vonalán kibontakozva korszerűen szolgáljak a béke—biztonság—haladás egységes ügyét. Farkas László

Száz nap — s ami utána következik Ö t s z á z ö t v e n h é t ülés a közgyűlés első m e n e t é n e k p l é n u m á n és a h é t b i z o t t ­ s á g á b a n , 1097 m u n k a ó r a , 113 h a t á r o z a t , 572 073 729 o l d a l sokszorosított d o k u m e n ­ t u m — a z E N S Z N e w York-i s z é k h á z á n a k statisztikusai í g y v o n t á k m e g a z E g y e s ü l t N e m z e t e k S z e r v e z e t e X X I I . ü l é s s z a k a első száz n a p j á n a k m é r l e g é t . Ü g y r e n d i s z e m ­ p o n t b ó l is elkészült a „leltár": 99 n a p i r e n d i p o n t közül 96-ot l e t á r g y a l t a k ; a 28. p o n t — a nukleáris fegyverek el nem terjesztése — n e m került megvitatásra; a 64. p o n t o t — D é l n y u g a t - A f r i k a k é r d é s é t — m e g v i t a t t á k , d e t o v á b b r a is n a p i r e n d e n m a r a d t az ü g y fontossága m i a t t ; a 94. p o n t t a l — a közel-keleti helyzettel — a közgyűlés c s a k m e l l é k e s e n foglalkozott. Í g y h á t a fenti h á r o m n a p i r e n d i p o n t a z ülésszak második szakaszára maradt. Ez a m é r l e g a z o n b a n c s a k statisztikai k u r i ó z u m , ü g y r e n d i leltár. M i l y e n a politikai m é r l e g ? Milyen — m e g o l d o t t v a g y m e g o l d a t l a n — n e m z e t k ö z i k é r d é s e k r e j l e n e k a fenti statisztikai a d a t o k m ö g ö t t ? M i v á r a m á s o d i k m e n e t r e ?

Az előző ülésszakhoz v i s z o n y í t v a n a g y o b b é r d e k l ő d é s előzte m e g a v i l á g s z e r ­ vezet X X I I . d i p l o m á c i a i é v a d j á t . Hiszen n a p j a i n k n e m z e t k ö z i é l e t é b e n a z e s e m é ­ n y e k r o p p a n t gyorsasággal h a t n a k a v i l á g p o l i t i k a egészére, s a világ k ö z v é l e m é n y e i n d o k o l t a b b v á r a k o z á s s a l fordul a b é k e szolgálatára, a biztonság m e g ő r z é s é r e é l e t r e h í v o t t E N S Z felé. A v i e t n a m i h á b o r ú k é r d é s e 1967-ben s e m szerepelt h i v a t a l o s a n a z E N S Z n a p i ­ r e n d j é n . A m i p e d i g a közel-keleti k o n f l i k t u s t illeti, b á r a világszervezet egyik leg­ f o n t o s a b b szerve, a Biztonsági T a n á c s e l r e n d e l t e a tűzszünetet, a m ú l t é v n y a r á n k i z á r ó l a g e n n e k a p r o b l é m á n a k szentelt r e n d k í v ü l i ü l é s s z a k n a k n e m s i k e r ü l t m e g ­ o l d a n i a a válságot, n e m t u d t a felszámolni a h á b o r ú k ö v e t k e z m é n y e i t . E z t a fel­ a d a t o t a X X I I . ülésszak örökölte. Ezek a k ö r ü l m é n y e k a X X I I . ülésszak m e g n y i t á s a k o r a m e g n ö v e k e d e t t é r d e k ­ lődésbe bizonyos a g g o d a l m a t is k e v e r t e k . A sikertelen n y á r i r e n d k í v ü l i ülésszak u t á n a v i l á g s a j t ó b a n k é t k e d ő e n k é r d e z t é k : h o z z á j á r u l h a t - e az E N S Z h a t é k o n y a n a

t a r t ó s politikai r e n d e z é s h e z a K ö z e l - K e l e t e n ? A jelenlegi n e m z e t k ö z i viszonyok k ö ­ zepette e g y á l t a l á n megfelelhet-e az E N S Z a r e á h á r u l ó f e l a d a t o k n a k , b e v á l t h a t j a - e a békeszerető e m b e r i s é g r e m é n y e i t ? Tény, hogy a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú befejezése és az E N S Z m e g a l a k u l á s a ó t a nincs á l t a l á n o s b é k e a világon. Hol itt, hol ott r e n g e t t a föld, r o p o g t a k a fegyve­ rek. M a g a a világszervezet is számos válságot élt á t . Volt idő — a h i d e g h á b o r ú éveiben —, a m i k o r az E N S Z egyes i m p e r i a l i s t a k ö r ö k s z a v a z ó g é p e k é n t „működött". világszervezetet is v á l s á g b a sodorták. E l l e n b e n a d ó d t a k olyan h e l y z e t e k is, m e ­ l y e k n e k h a n e m is a végleges megoldásához, d e ideiglenes r e n d e z é s é h e z az E N S Z n y ú j t o t t segítséget (például az 1956. évi szuezi agresszió és a k u b a i v á l s á g idején). Az Egyesült N e m z e t e k Szervezete olyan v i l á g t ö r t é n e l m i jelentőségű állásfoglalás­ sal is e l ő b b r e v i t t e a h a l a d á s ügyét, m i n t a m i l y e n a gyarmati rendszer felszámolá­ sáról szóló határozata. Egyszóval: k u d a r c o k , félmegoldások és jelentős s i k e r e k v á l ­ t a k o z t a k az E N S Z t ö b b m i n t k é t évtizedes t e v é k e n y s é g é b e n . Á m a z o k n a k , a k i k h a j l a m o s a k a r r a , hogy a világszervezet m u n k á j á t c s a k sötét s z e m ü v e g e n át vizsgálják, m é g i s m e g kell l á t n i u k : a világszervezet a l a p j á ­ b a n v é v e betölti h i v a t á s á t , m e r t az e m b e r i s é g jövőjéért, a b é k é é r t és a h a l a d á s é r t k ü z d ő e r ő k f ó r u m a . S b á t o r felszólalások, szakszerű viták, őszinte m e g b e s z é l é s e k színtere az E N S Z N e w York-i v a g y genfi székháza. K ü l ö n b ö z ő r a n g ú és országbeli á l l a m f é r f i a k n a k m á s u t t aligha a d ó d i k a n n y i lehetőségük a közvetlen eszmecserére, m i n t egy-egy ü l é s s z a k a l k a l m á v a l . M i n t R o m á n i a képviselője m o n d o t t a a közgyűlésben, „ . . . a j e l e n k o r i t á r s a d a l o m b a n , a m i ­ k o r az e m b e r i s é g e t sokféle é r d e k e k fűzik össze, az Egyesült N e m z e t e k S z e r v e z e t e az á l t a l á n o s a n e l i s m e r t n e m z e t k ö z i e l v e k k i p r ó b á l á s á n a k és g y a k o r l á s á n a k t e r e p e volt és m a r a d , m é g p e d i g a b é k e és a biztonság é r d e k é b e n , a m e l y e g y f o r m á n v a l a ­ m e n n y i n é p óhaja". Hogy az E N S Z az ismétlődő v á l s á g o k idején s e m j u t o t t elődje, a N é p s z ö v e t ­ ség sorsára, az a m e g v á l t o z o t t e r ő v i s z o n y o k n a k , a h a l a d ó e r ő k n e k és elsősorban a szocialista országok következetes b é k e p o l i t i k á j á n a k köszönhető. J e l e n l e g a v i l á g ­ szervezet v i t a t h a t a t l a n u l k e d v e z ő b b k ö r ü l m é n y e k között j á r u l h a t hozzá az a k u t nemzetközi p r o b l é m á k b é k é s r e n d e z é s é h e z és az országok közötti e g y ü t t m ű k ö d é s ­ hez, m i n t a m e g a l a k u l á s a u t á n i é v e k b e n . Az E N S Z - n e k a l a p í t á s a ó t a gyökeresen m e g v á l t o z o t t a z összetétele. M a 123 á l l a m o t s z á m l á l h a t tagjai s o r á b a n a kezdeti 51-gyel s z e m b e n . A g y a r m a t i sorból s z a b a d u l t független á l l a m o k is h o z z á j á r u l t a k a világszervezet a r c u l a t á n a k m e g v á l ­ tozásához. Állásfoglalásaikkal — a m e l y e k b ő l sokszor n e m h i á n y o z t a k a k i s e b b - n a ­ gyobb e l l e n t m o n d á s o k s e m — h a t é k o n y a n elősegítették a h a l a d ó v o n á s o k k i d o m borodását. K o r s z a k u n k egyik sajátossága, hogy a k i s és közepes á l l a m o k egyre f o k o z o t t a b ­ b a n v e s z n e k részt a n e m z e t k ö z i é l e t b e n . A t á r s a d a l m i fejlődés új feltételei k ö z e ­ p e t t e m á r n e m h e l y é n v a l ó az a régi elv, hogy „a k i s á l l a m o k b á r m i t t e h e t n e k , úgyis a n a g y h a t a l m a k d ö n t e n e k " . N o h a a Biztonsági T a n á c s b a n a n a g y h a t a l m a k képviselői vétójoggal és á l l a n d ó székkel r e n d e l k e z n e k , a v i t á s n e m z e t k ö z i k é r d é ­ sekről a világszervezetben s e m d ö n t h e t n e k m á r ö n k é n y e s e n . * Hogy 1967 v é g é n is igyekezett-e a világszervezet betölteni h i v a t á s á t , e r r e a k é r d é s r e á l t a l á b a n igenlő l e h e t a válasz, b á r a l e g l é n y e g b e v á g ó b b k é r d é s e k b e n n e m sikerült előbbre j u t n i a .

Az első száz n a p t ö b b m i n t e g y h a r m a d á t az á l t a l á n o s politikai v i t a töltötte ki. Ezalatt n e m születtek u g y a n h a t á r o z a t o k a közgyűlésben, az á l t a l á n o s v i t a e n n e k e l l e n é r e az ülésszak egyik leglényegesebb e l e m e volt. M e g i s m e r t e t t e u g y a n i s a világ közvéleményét a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekkel, áttekintést adott a különböző országok á l l á s p o n t j á r ó l . Ez m á r ö n m a g á b a n v é v e is e r e d m é n y . És e h h e z hozzátehetjük, hogy az á l t a l á n o s politikai v i t a olyan légkört a l a k í t o t t ki a v i l á g ­ szervezetben, a m i lehetőséget t e r e m t e t t bizonyos p r o b l é m á k építő s z e l l e m b e n v a l ó felvetésére és m e g o l d á s á r a . A b o r ú l á t ó h a n g u l a t b a n m e g k e z d ő d ö t t ülésszakon a közgyűlés új e l n ö k é n e k székfoglaló beszéde és agilitása n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a p e s s z i m i z m u s fel­ oldásához, a k e d v e z ő m u n k a l é g k ö r m e g t e r e m t é s é h e z . C o r n e l i u M ă n e s c u n a k , h a z á n k k ü l ü g y m i n i s z t e r é n e k e l n ö k k é v á l a s z t á s a elismerése volt a szocialista R o m á n i a d i ­ n a m i k u s t e v é k e n y s é g é n e k a n e m z e t k ö z i politikai élet p o r o n d j á n . A X X I I . üléssza­ k o n f o r d u l t elő először az ENSZ történetében, hogy egy szocialista ország k é p v i ­ selője foglal h e l y e t a világszervezet l e g m a g a s a b b f ó r u m á n a k elnöki e m e l v é n y é n . P o l i t i k a i megfigyelők szerint az á l t a l á n o s v i t a egyike volt az u t ó b b i é v e k leg­ g y ü m ö l c s ö z ő b b eszmecseréjének. Így l e h e t n e összefoglalni e v i t a n é h á n y sajátossá­ gát az előző ülésszakokhoz v i s z o n y í t v a : — Rendkívül nagy érdeklődés. A világszervezet t ö r t é n e t é b e n az á l t a l á n o s p o l i ­ tikai v i t a s o r á n e z ú t t a l szólaltak fel a l e g t ö b b e n : 109-en fejtették ki v é l e m é n y ü k e t . — A vita reprezentatív jellege. Egy államfő, k é t k o r m á n y f ő , 87 k ü l ü g y m i n i s z ­ t e r - és k ü l ü g y m i n i s z t e r - h e l y e t t e s volt a felszólalók között. — Célravezető módszer. E z ú t t a l e l m a r a d t a k , v a g y csak e l v é t v e f o r d u l t a k elő hosszú és s e m m i t m o n d ó beszédek. A hozzászólások á l t a l á b a n e l k e r ü l t é k a b o n y o ­ lult „ d i p l o m á c i a i s t í l u s f o r d u l a t o k a t " . Az egész ülésszakot az ó v a t o s a b b , k e v é s b é d r a m a t i z á l t h a n g n e m j e l l e m e z t e : igyekezett e l k e r ü l n i a l e g k é n y e s e b b h e l y z e t e k b e n az olyan állásfoglalásokat, a m e l y e k súlyosan k i h a t h a t t a k v o l n a m a g á r a a v i l á g ­ s z e r v e z e t r e is. Az á l t a l á n o s v i t a s o r á n viszonylag k e v é s k é r d é s t v e t e t t e k fel, s így m é l y e b b e n e l e m e z h e t t é k ezeket. * A X X I I . ülésszak első s z a k a s z á n a k egyik jellemző v o n á s a az volt, h o g y a l e g s z e n v e d é l y e s e b b v i t á t egy olyan p r o b l é m a v á l t o t t a ki, a m e l y n e m szerepelt az ENSZ-közgyűlés ü l é s s z a k á n a k h i v a t a l o s n a p i r e n d j é n . Az Egyesült Á l l a m o k a g r e s z sziójáról v a n szó. (Mint i s m e r e t e s , a V i e t n a m i D K - n a k és a D é l - V i e t n a m i Felsza­ b a d í t á s i F r o n t n a k az az álláspontja, hogy V i e t n a m ügye n e m t a r t o z i k a világszer­ vezetre.) A k ü l d ö t t s é g e k n a g y t ö b b s é g e úgy ítélte m e g a helyzetet, h o g y az E g y e ­ sült Á l l a m o k eszkalációs politikája a legfőbb a k a d á l y m i n d e n n e m z e t k ö z i p r o b ­ léma megoldásában. Az á l t a l á n o s v i t a bebizonyította, hogy a világszervezet t ö r t é n e t é b e n m é g s o h a ­ s e m m e r ü l t fel olyan k é r d é s , a m e l y b e n az Egyesült Á l l a m o k ilyen n a g y m é r t é k b e n elszigetelődött volna, m i n t a v i e t n a m i h á b o r ú p r o b l é m á j a . V á l t a k o z ó eréllyel, m á s ­ m á s p o l i t i k a i érveléssel a 109 felszólaló közül k ö r ü l b e l ü l százan b í r á l t á k W a s h i n g t o n v i e t n a m i politikáját. Ezek közül t ö b b m i n t ö t v e n e n k e m é n y e n elítélték az i n t e r ­ venciót. Az á l t a l á n o s v i t á b a n r é s z t v e v ő k n e k m i n t e g y 75 százaléka k ö v e t e l t e a V i e t n a m i D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g elleni a m e r i k a i b o m b a t á m a d á s o k felfüggesz­ tését. Az U S A feltétlen t á m o g a t á s t c s u p á n az a g r e s s z i ó b a n k ö z v e t l e n ü l részt vevő á l l a m o k — Thaiföld, Ú j - Z é l a n d és A u s z t r á l i a — részéről k a p o t t . J e l l e m z ő , hogy t ö b b N A T O - o r s z á g képviselője — p é l d á u l F r a n c i a o r s z á g , Norvégia, K a n a d a , D á n i a és H o l l a n d i a is — s ü r g e t t e a l é g i t á m a d á s o k beszüntetését.

A v i e t n a m i h á b o r ú n e m egy k e l l e m e t l e n p e r c e t okozott az a m e r i k a i d i p l o ­ m á c i á n a k az agresszió m e g h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t o s n a p i r e n d i p o n t v i t á j a s o r á n is. Í g y h á t e l m o n d h a t ó , hogy az E N S Z - ü l é s s z a k első r é s z é b e n a g r e s s z i ó b u m e r á n g k é n t visszaütött az a m e r i k a i d i p l o m á c i á r a ; v e r e s é g é r t e W a s h i n g t o n t . É s n e m kétséges, h o g y a v i l á g p o l i t i k a i b a n l e g i n k á b b m é r g e z ő délkelet-ázsiai agresszió — b á r n i n c s az ü l é s s z a k m á s o d i k r é s z é t is foglalkoztatja m a j d .

a vietnami USAé r z é k e n y politikai légkört napjaink­ ü g y r e n d b e n — az

Az e m l í t e t t félmilliárd oldalból — a m e l y e k e t a z ülésszak első r é s z é n e k sok­ szorosított d o k u m e n t u m a i a l k o t n a k — j ó n é h á n y tízmilliót a közel-keleti ü g y c s o m ó "tesz ki. Az ü g y i r a t o t „elintézett" megjegyzéssel m é g s e m t e h e t t é k félre a v i l á g s z e r ­ v e z e t és az é r d e k e l t á l l a m o k i r a t t á r a i b a . Az E N S Z m ú l t évi ü l é s s z a k á n a k e l ő t e r é b e n állott ez a p r o b l é m a . Az á l t a l á n o s v i t á k s o r á n szinte m i n d e n felszólaló k i t é r t r á , s ezért is e l n a p o l t á k k ü l ö n n a p i r e n d i p o n t k é n t t ö r t é n ő m e g v i t a t á s á t a közgyűlésben. Hosszas k u l i s s z á k mögötti t á r g y a l á ­ s o k k e z d ő d t e k az E N S Z felelős beosztású személyiségei, é r d e k e l t felek és k ü l ö n b ö z ő á l l a m c s o p o r t o k képviselői között. A Biztonsági T a n á c s is összeült a v á l s á g m e g ­ o l d á s á n a k l e g a l k a l m a s a b b politikai megközelítése céljából. T ö b b h a t á r o z a t i j a v a s ­ l a t o t terjesztettek az E N S Z - n e k e fontos szerve elé. V é g ü l is — közös erőfeszí­ t é s e k e r e d m é n y e k é n t — e g y ö n t e t ű e n e l f o g a d t á k az e m l é k e z e t e s angol h a t á r o z a t ­ t e r v e z e t e t . E d o k u m e n t u m é r d e m e , hogy a l a p e l v e i a v á l s á g t a r t ó s m e g o l d á s á n a k ele­ m e i t t a r t a l m a z z á k . Így p é l d á u l k i m o n d t a , m e g e n g e d h e t e t l e n , h o g y h á b o r ú v a l b á r k i t e r ü l e t e k e t szerezzen; s ezt a k ö v e t k e z ő k h a n g s ú l y o z á s á v a l t á r s í t j a : e l s ő r e n d ű k ö v e ­ t e l m é n y b á r m i l y e n h a d i á l l a p o t m e g s z ü n t e t é s e , a térség összes á l l a m a i s z u v e r e n i ­ t á s á n a k , t e r ü l e t i i n t e g r i t á s á n a k és p o l i t i k a i függetlenségének, v a l a m i n t azon j o g á ­ n a k tiszteletben t a r t á s a és elismerése, hogy b é k é b e n éljenek, biztos és e l i s m e r t h a t á r o k között, m e n t e s e n a fenyegetésektől v a g y az erőszaktól. U g y a n a k k o r e l ő ­ írja, hogy szavatolni kell e t é r s é g n e m z e t k ö z i vizein a hajózási szabadságot, m e g kell v a l ó s í t a n i a m e n e k ü l t e k k é r d é s é n e k igazságos rendezését, g a r a n t á l n i e t é r s é g összes á l l a m a i n a k t e r ü l e t i s é r t h e t e t l e n s é g é t , o l y a n i n t é z k e d é s e k r é v é n , a m e l y e k d e m i l i t a r i z á l t övezetek létesítését is előirányozzák. A Biztonsági T a n á c s h a t á r o ­ z a t a e g y b e n előírta azt is, hogy az E N S Z - f ő t i t k á r m e n e s s z e n k ü l ö n m e g b í z o t t a t a helyszínre. A h a t á r o z a t ö n m a g á b a n n e m o s z l a t h a t t a el a v á l s á g felhőit. É p p e n ezért t o ­ v á b b i erőfeszítések szükségesek az igazságos és t a r t ó s r e n d e z é s elérésére. S e b b e n n a g y szerep h á r u l az E N S Z összes t a g á l l a m a i r a , elsősorban a k o n f l i k t u s b a n köz­ v e t l e n ü l részt v e t t országokra. R o m á n i a kezdettől h a n g s ú l y o z t a , hogy a közel-keleti országok között k e l e t k e ­ z e t t n é z e t e l t é r é s e k e t n e m k a t o n a i összetűzések, h a n e m az egyetértés, az é r d e k e l t felek t á r g y a l á s a és az olyan kölcsönösen elfogadható politikai m e g o l d á s o k ú t j á n kell r e n d e z n i , a m e l y e k megfelelnek az e b b e n az övezetben élő összes n é p e k é r d e ­ k e i n e k , független d e m o k r a t i k u s fejlődésének, gazdasági, szociális h a l a d á s á n a k . A h á b o r ú b ó l c s a k az i m p e r i a l i s t a h a t a l m a k h ú z n a k hasznot. F o n t o s az izraeli c s a p a t o k v i s s z a v o n á s a a megszállt t e r ü l e t e k r ő l ; az E N S Z A l a p o k m á n y á n a k é r t e l m é b e n a t é r s é g m i n d e n á l l a m á n a k joga v a n a független és s z u v e r é n léthez, a biztonsághoz é s a b é k é s fejlődéshez. Az ülésszak „ s z ü n i d e j é b e n " is t ö r t é n t e k d i p l o m á c i a i lépések e h a t á r o z a t m e g ­ v a l ó s í t á s á é r t . U T h a n t E N S Z - f ő t i t k á r k ü l ö n m e g b i z o t t j a , G u n n a r J a r r i n g svéd d i p ­ l o m a t a az e l m ú l t h e t e k f o l y a m á n t ö b b a l k a l o m m a l ellátogatott k ü l ö n b ö z ő közelkeleti fővárosokba: s a J a r r i n g - m i s s z i ó e r e d m é n y e k é p p e n mégiscsak m e g i n d u l t egy

bizonyos k ö z v e t e t t dialógus Tel A v i v és egyes a r a b fővárosok között, fogolycserét is l e b o n y o l í t o t t a k a h a d v i s e l ő felek. H a J a r r i n g t á r g y a l á s a i a lényeges k é r d é s e k b e n v a l a m e l y e s e r e d m é n n y e l j á r ­ n a k , ez az E N S Z - ü l é s s z a k m á s o d i k szakaszán m á r l e n d ü l e t b e h o z h a t j a az egész problémát. * A X X I I . ülésszak első része, sajnos, n e m t u d o t t k i i k t a t n i a v i l á g s z e r v e z e t életéből n é h á n y , é v t i z e d e k r e v i s s z a n y ú l ó és ü l é s s z a k o n k é n t vissza-visszatérő s ú ­ lyos p r o b l é m á t . I t t m i n d e n e k e l ő t t az e g y e t e m e s s é g e l v é n e k v a l ó r a v á l t á s a m e r ü l fel. R o m á n i a ezen az ülésszakon is javasolta, hogy i s m é t t ű z z é k n a p i r e n d r e a K í n a i N K t ö r v é n y e s ENSZ-jogai h e l y r e á l l í t á s á n a k és a c s a n g k a j s e k i s t á k k i z á r á s á ­ n a k kérdését. A r o m á n k ü l d ö t t b e s z é d é b e n felvetette a k é t n é m e t á l l a m t a g f e l ­ v é t e l é t is. Ezen az ülésszakon s e m m ú l t ki a K o r e a „ ú j j á é p í t é s é r e " a l a k u l t ú g y n e ­ v e z e t t ENSZ-bizottság, s az E N S Z zászlaja a l a t t D é l - K o r e á b a n állomásozó idegen c s a p a t o k a t s e m v o n t á k vissza. M i n d e z csorbítja az E N S Z t e k i n t é l y é t , a k a d á l y o k a t g ö r d í t t e v é k e n y s é g e elé. A helyzet l a p p a n g ó veszélyeit c s a k fokozta a Pueblo el­ n e v e z é s ű hírszerző h a j ó m i a t t j a n u á r b a n k e l e t k e z e t t b o n y o d a l o m .

* Az utóbbi é v t i z e d b e n a g a z d a s á g i fejlődés t é m a k ö r e ülésszakról ü l é s s z a k r a „ e l ő b b r e tolakodott". E n n e k fő o k a a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n f ü g g e t l e n n é v á l t á l l a m o k súlyos gazdasági helyzete és azon t ö r e k v é s e , hogy l i k v i d á l j á k a g y a r m a t i m ú l t örökségét, az e l m a r a d o t t s á g o t , hogy k i é p í t s é k saját i n t é z m é n y e i k e t , m e g t e ­ r e m t s é k önálló n e m z e t g a z d a s á g u k a t , m e g s z i l á r d í t s á k függetlenségüket. A g a z d a s á g i fejlődés k é r d é s e i n e k e l ő t é r b e n y o m u l á s á t az E N S Z - b e n m a g y a r á z z a az a t é n y i s , h o g y ezekben az államokban él az emberiség kétharmada. Í m e , m i é r t k e r ü l n e k szóba az E N S Z - b e n m i n d u n t a l a n o l y a n f o g a l m a k , m i n t a z i p a r o s í t á s , a belső erőforrások ésszerű hasznosítása, a s z a k e m b e r k é p z é s . R é g e n n e m i g e n a k a r t á k e k é r d é s e k e t m e g v i t a t n i a világszervezet f ó r u m á n , m o n d v á n , h o g y az E N S Z csak p o l i t i k a i ü g y e k k e l foglalkozik. A z o n b a n a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i f e j ­ lődés is e l s ő r e n d ű világpolitikai k é r d é s . S ez — n o h a a gazdasági e l ő r e h a l a d á s ú t ­ j á n a k m e g v á l a s z t á s a m i n d e n á l l a m s z u v e r é n joga — az E N S Z - r e is fontos f e l a d a ­ t o k a t ró. A világszervezet főként szakosított szervei r é v é n igyekszik e l ő m o z d í t a n i m i n d e n á l l a m h a t é k o n y a b b b e k a p c s o l ó d á s á t a v i l á g a n y a g i és szellemi k ö r f o r ­ gásába. Az u t ó b b i időben a gazdasági fejlődés elősegítésével k a p c s o l a t o s i g é n y e k — főként a h a r m a d i k világ országai részéről — m e g n ö v e k e d t e k az E N S Z i r á n t . A X X I I . ülésszak első felében a közgyűlés megfelelő b i z o t t s á g á b a n 12 n a p i r e n d i p o n t foglalkozott gazdasági ü g y e k k e l . M á r az á l t a l á n o s v i t á b a n is az afrikai, ázsiai és l a t i n - a m e r i k a i k ü l d ö t t e k élesen és k a t e g o r i k u s a n n y i l a t k o z t a k a világszervezet — j o b b a n m o n d v a az i p a r i l a g fejlett országok — ez i r á n y ú t e v é k e n y s é g é r ő l . K i f e j ­ t e t t é k : az E N S Z - n e k t ö b b n y i r e t ű z o l t ó k é n t kell fellépnie a v i l á g k ü l ö n b ö z ő részein t á m a d t k o n f l i k t u s o k eloltására, s így n e m m a r a d ideje s e n e r g i á j a az é p í t ő j e l ­ l e g ű s z e r e p r e ; a m í g k a t o n a i k o n f l i k t u s o k k a l kell foglalkozni, k e v é s időt l e h e t for­ d í t a n i a gazdasági p r o b l é m á k r a , p e d i g azok is r e n d k í v ü l fontosak. T ö b b e n r á ­ m u t a t t a k , hogy a gyengénfejlettség k a t o n a i k o n f l i k t u s o k lehetőségét rejti m a g á ­ b a n , s ezért a h a r m a d i k v i l á g megsegítése n e m c s a k erkölcsi feladat, h a n e m „tör­ v é n y e s " kötelezettség is. A követelőző, sőt fenyegetőző felszólalások s e m h i á n y o z ­ t a k , de t ö b b volt a józan h a n g .

Az E N S Z leszögezte a n n a k p a r a n c s o l ó szükségességét, hogy a fejlődő országok — fejlődjenek, s z á m o l j á k fel a g y a r m a t i u r a l o m örökségeit. Az 1960—1970-es é v ­ t i z e d r e a fejlődő o r s z á g o k b a n évi 5 százalékos fejlődési ü t e m e t terveztek. A t e r v n e m v a l ó s u l t meg, sőt, a r i t m u s lassult. Az 1950-es é v e k h e z v i s z o n y í t v a 1960 és 1965 között 4,5 százalékról 4 s z á z a l é k r a esett vissza a gazdasági fejlődés ü t e m e . 1966-ban a t á r s a d a l m i ö s s z t e r m é k n ö v e k e d é s e c s u p á n 3,5 százalékos volt. K ö z b e n a l a k o s s á g s z a p o r u l a t a e l é r t e a 2,5 százalékot, így az egy főre j u t ó t á r s a d a l m i össz­ t e r m é k - g y a r a p o d á s m i n d ö s s z e 1 százalék. A m i n t a „77 ország" m ú l t é v o k t ó b e r é ­ b e n elfogadott Algiri C h a r t á j a r á m u t a t , m í g a fejlett tőkés országok é v e n t e k ö ­ r ü l b e l ü l 60 d o l l á r r a l n ö v e l i k egy főre j u t ó n e m z e t i j ö v e d e l m ü k e t , a fejlődő orszá­ gok m é g 2 dolláros n ö v e k e d é s t s e m t u d n a k elérni. J e l l e m z ő , hogy a h a r m a d i k világ c s u p á n 7 s z á z a l é k á t a d j a a v i l á g ipari t e r m e l é s é n e k . S az u t ó b b i é v e k b e n t o v á b b m é l y ü l t a s z a k a d é k a fejlett s a fejlődő országok között. Hogy m i a m e g o l d á s ? A fejlődés fő tényezője k é t s é g t e l e n ü l n e m lehet m á s , m i n t az, hogy ezek az országok mozgósítsák belső e r r ő f o r r á s a i k a t megfelelő g a z d a ­ ság-szervezéssel és vezetéssel; fokozzák erőfeszítéseiket, v e s s é k l a t b a egész a n y a g i és e m b e r i p o t e n c i á l j u k a t , m i n d e g y i k n e m z e t t ö m ö r í t s e összes h a l a d ó erőit. A fel­ l e n d ü l é s fő eszköze p e d i g a következetes, világos o r i e n t á c i ó j ú i p a r o s í t á s . U g y a n ­ a k k o r a fejlődő országok e l ő r e h a l a d á s á n a k m e g g y o r s í t á s á b a n n a g y szerepet játszik az a gazdasági, m ű s z a k i - t u d o m á n y o s t á m o g a t á s is, a m e l y e k e t a fejlett országok n y ú j t ­ h a t n a k a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s és függetlenség, a b e l ü g y e k b e v a l ó b e n e m a v a t ­ kozás e l v é n e k tiszteletben t a r t á s a a l a p j á n . M i n d e n e k e l ő t t m é l t á n y o s a l a p o k r a , az egyenlőségre, a kölcsönös előnyök e l v é r e kell helyezni az á l l a m o k közötti gazdasági k a p c s o l a t o k a t , v a l a m e n n y i ország, d e főleg a fejlődő országok é r d e k é b e n . Ezen a t é r e n sokat t e h e t az E N S Z . A X X I I . ülésszak első r é s z é b e n a köz­ gyűlés fontos h a t á r o z a t o k a t fogadott el az á l l a m o k közötti i p a r i és m ű s z a k i - t u d o ­ m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s e l ő m o z d í t á s á r a , az élelmezési v i l á g p r o g r a m m e g v a l ó s í t á ­ s á r a ( n a p j a i n k b a n m i n t e g y 2000 millió a rosszul t á p l á l t a k száma!), a n e m z e t k ö z i n e v e ­ lésügyi év előkészítésére. Ú g y s z i n t é n az E N S Z - b e n g y a k r a n szó esett a r r ó l is, hogy k e d v e z ő feltételeket kell t e r e m t e n i a gyümölcsöző t á r g y a l á s o k h o z az Új D e l h i b e n összeült m á s o d i k v i l á g k e r e s k e d e l m i és fejlesztési E N S Z - é r t e k e z l e t e n (UNCTAD). Sor k e r ü l m a j d egy r e n d k í v ü l i közgyűlési ülésszak ö s s z e h í v á s á r a is, m e l y n e k t é ­ m á j a a k ö v e t k e z ő „fejlesztési évtized" (1970—1980) előkészítése lesz.

* C o r n e l i u M ă n e s c u így v o n t a m e g az első száz n a p m é r l e g é t : „Az elfogadott h a t á r o z a t o k n a g y s z á m a azt bizonyítja, hogy az á l l a m o k n a k közös é r d e k ü k é r v é ­ nyesítéséhez e g y e s í t e n i ü k kell erőfeszítéseiket; azt bizonyítja, hogy é l e t k é p e s a m e g ­ o l d á s o k n a k t a n á c s k o z á s o k ú t j á n t ö r t é n ő kidolgozási módja, a m i n e k jelentősége k ü ­ lönösen a m o s t a n i ü l é s s z a k o n d o m b o r o d o t t ki. M u n k á l a t a i n k m e n e t e ú j a b b t a n ú ­ b i z o n y s á g a volt a n n a k , hogy a t ü r e l e m m e l és k i t a r t á s s a l , a k o n s t r u k t í v , felelős­ ségteljes s z e l l e m b e n folytatott v i t a a legbiztosabb m ó d j a a n n a k , hogy h a t é k o n y a n v e s s ü k fel az e m b e r i s é g b é k é j é n e k és b i z t o n s á g á n a k p r o b l é m á i t , és az á l l a m o k közötti k a p c s o l a t b a n ösztönözzük a közeledést, a megértést." A X X I I . ü l é s s z a k m á s o d i k fele m i n d e n b i z o n n y a l folytatja ezt a pozitív gyakorlatot. M u n k á j á n a k v á r h a t ó e r e d m é n y e i b e a z o n b a n b e l e kell k a l k u l á l n u n k azt, hogy a tél f o l y a m á n sok új világpolitikai k é r d é s felmerült, a m i a m á s o d i k szesszió előtt álló p r o b l é m á k m e g o l d á s á t n e m k ö n n y í t i meg. Á m az ENSZ, 22 éves f e n n á l l á s a során, n e h e z e b b h e l y z e t e k b e n is feltalálta m a g á t . M i é r t n e r e m é l h e t ­ n é n k e z ú t t a l is? M i h á l k a Zoltán

JEAN-PAUL SARTRE

Szigorú ítélet

A vietnami agresszió bűneinek kivizsgálására és elmarasztalására alakult „nemzetközi törvényszék", a Russell-bíróság (amelynek alapelveiről, erkölcsi motivációiról éppen Bertrand Russell és Sartre írásait tavalyi 1. és 2. számunk­ ban közöltük) az Egyesült Államok kormányát — többek között — genocidium elkövetésében is bűnösnek mondta ki. Az ítélet e részének motiválására maga Sartre vállalkozott. Okfejtését — rövidítve — folyóirata, a Les T e m p s M o d e r ­ n e s 259. számából vettük át. I. A g e n o c i d i u m - f o g a l o m viszonylag új k e l e t ű : a jogász L e m k i n v e z e t t e b e a k é t v i l á g h á b o r ú között. A tény m a g a a z o n b a n az emberiséggel egyidős; ezideig n e m volt m é g t á r s a d a l o m , a m e l y e t szerkezete m e g ó v o t t v o l n a e b ű n elkövetésétől. E b b ő l is l á t h a t ó , hogy m i n d e n g e n o c i d i u m a t ö r t é n e l e m t e r m é k e , s m i n d i g m a g á n viseli a m a közösség i s m e r t e t ő jegyét, a m e l y v é g r e h a j t j a . Az a g e n o c i d i u m , a m e l y e t a k ö v e t k e z ő k b e n m e g kell í t é l n ü n k , a j e l e n k o r i világ l e g n a g y o b b tőkés h a t a l m á n a k cselekedete, s a k k é n t i g y e k s z ü n k is m e g i s m e r n i ; o l y a n cselekedet ez, a m e l y e h a t a ­ l o m gazdasági a l é p í t m é n y e i t , politikai céljait és jelen k ö r ü l m é n y e i e l l e n t m o n d á s a i t e g y i d e j ű l e g fejezi ki. K i v á l t k é p p e n a n n a k a m e g é r t é s é r e kell t ö r e k e d n ü n k , hogy m i k é p p e n n y i l v á n u l m e g a genocidium szándéka a b b a n a h á b o r ú b a n , a m e l y e t az a m e r i k a i k o r m á n y V i e t n a m ellen folytat. Az 1948-as E g y e z m é n y 2. szakasza u g y a n i s a s z á n d é k o s s á g ­ ból k i i n d u l v a h a t á r o z z a m e g a g e n o c i d i u m o t . Az E g y e z m é n y h a l l g a t ó l a g o s a n e g é ­ szen friss e m l é k e k r e u t a l t : H i t l e r k i n y i l v á n í t o t t a , hogy eltökélt s z á n d é k a a zsidók k i i r t á s a ; a g e n o c i d i u m o t ő politikai eszköznek t e k i n t e t t e , s n e m is csinált t i t k o t ebből. A zsidóra kivégzés v á r t , függetlenül h o v a t a r t o z á s á t ó l ; n e m azért, m e r t fegy­ v e r t r a g a d o t t , v a g y m e r t v a l a m e l y i k ellenállási m o z g a l o m b a n v e t t részt, h a n e m pusztán azért, mert zsidó. Ám az a m e r i k a i k o r m á n y ilyen e g y é r t e l m ű n y i l a t k o z a ­ toktól t a r t ó z k o d o t t . Sőt, azt állította, hogy t u l a j d o n k é p p e n c s a k az északi k o m m u ­ n i s t á k m e g t á m a d t a szövetségesei, a d é l - v i e t n a m i a k segítségére siet. V a j o n a t é n y e k figyelmes t a n u l m á n y o z á s a s o r á n l e h e t ő s é g ü n k a d ó d i k - e egy e l h a l l g a t o t t s z á n d é k t á r g y i l a g o s f e l t á r á s á r a ? V a j o n a vizsgálat u t á n k i m o n d h a t j u k - e , hogy az Egyesült Á l l a m o k h a d s e r e g e e g y s z e r ű e n c s a k a z é r t gyilkolja h a l o m r a V i e t n a m b a n a v i e t ­ n a m i a k a t , m e r t v i e t n a m i a k ? H á t é p p e n ez az, a m i t e l d ö n t e n i csakis rövid t ö r t é ­ n e l m i á t t e k i n t é s u t á n l e h e t : hiszen a h á b o r ú s t r u k t ú r á i a t á r s a d a l o m a l é p í t m é n y e i ­ vel egyidejűleg v á l t o z n a k . 1860-tól n a p j a i n k i g a l a p v e t ő e n m ó d o s u l t a k a k a t o n a i célok és j e l e n s é g e k ; é p ­ p e n e m e t a m o r f ó z i s v é g e r e d m é n y e az a „ p é l d á s " h á b o r ú , a m e l y e t az E g y e s ü l t Á l ­ l a m o k V i e t n a m b a n folytat. 1856-ban e g y e z m é n y született a semlegesek j a v a i n a k v é d e l m é r e . 1864-ben G e n f b e n m e g k í s é r l i k o l t a l m a z n i a s e b e s ü l t e k e t ; 1899-ben, m a j d 1907-ben H á g á b a n k é t k o n f e r e n c i a is szabályozni p r ó b á l t a a fegyveres k o n f l i k t u s o ­ kat. N e m véletlen, h o g y a jogászok és a k o r m á n y o k é p p e n az e m b e r i s é g á l t a l v a l a h a m e g é r t k é t l e g b o r z a s z t ó b b v é r f ü r d ő előestéjén igyekeztek v a l a m i k é p p e n „ h u m a n i z á l n i a h á b o r ú t " . V. D e d i j e r On military conventions című művében meg­ győzően k i m u t a t t a , hogy a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m a k é p p e n e k í s é r l e t e k idején v a j ú d ­ t á k s z ö r n y s z ü l ö t t ü k e t , a totális h á b o r ú t , a m i o l y a n n a k m u t a t j a őket, a m i l y e n e k . M i n d e z összefügg a k ö v e t k e z ő k k e l : 1. A p i a c o k é r t e g y m á s s a l m a r a k o d ó iparosodott n e m z e t e k v e r s e n g é s e l é t r e ­ hozza a z á l l a n d ó ellenségeskedést, a m e l y — e l m é l e t b e n és g y a k o r l a t b a n — a b b a n n y i l v á n u l meg, a m i t „polgári n a c i o n a l i z m u s " - n a k n e v e z ü n k . 2. Az i p a r fejlődése (amelyből az a n t a g o n i z m u s o k e r e d n e k ) m i n d n a g y o b b t ö m e g e k p u s z t í t á s á r a a l k a l m a s h a d i g é p e k g y á r t á s á v a l eszközöket szolgáltat az e l l e n t ­ m o n d á s o k n a k egyik v e r s e n g ő j a v á r a v a l ó m e g o l d á s á h o z . E fejlődés k ö v e t k e z m é n y e k é n t m i n d n e h e z e b b m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a h á t o r s z á g o t a h a r c t é r t ő l , a polgári lakosságot a k a t o n a s á g t ó l . 3. A n n á l is i n k á b b , m e r t ú j , a v á r o s o k h o z közel fekvő k a t o n a i c é l p o n t o k k e ­ l e t k e z n e k : a gyárak, a m e l y e k — l e g a l á b b részlegesen — m é g a k k o r is az ország g a z d a s á g i teljesítőképességét erősítik, h a n e m k ö z v e t l e n ü l a h a d s e r e g n e k dolgoz-

n a k . S é p p e n a p o t e n c i á l m e g s e m m i s í t é s e a konfliktus célja, illetve m e g n y e r é s é ­ n e k eszköze. 4. É p p e n e m i a t t m o z g ó s í t a n a k m i n d e n k i t : a f ö l d m ű v e s a fronton h a r c o l ; a m u n k á s m á s o d i k v o n a l b e l i k a t o n a ; a p a r a s z t a s s z o n y o k a földeken férjük h e l y é b e lépnek. A b b a n a totális erőfeszítésben, a m e l y egyik n e m z e t e t a m á s i k k a l s z e m b e ­ állítja, a m u n k á s is e g y r e i n k á b b h a r c i tényező, hiszen végül is a g a z d a s á g i l a g e r ő s e b b h a t a l o m győzelmi esélyei n a g y o b b a k . 5. A polgári országok d e m o k r a t i k u s fejlődésének k ö v e t k e z m é n y e k é n t a t ö m e ­ gek é r d e k l ő d n e k a politika i r á n t . N e m ellenőrzik u g y a n a h a t a l o m döntéseit, de l a s s a n k é n t ö n t u d a t r a é b r e d n e k . A m i k o r a z t á n k i r o b b a n egy konfliktus, a t ö m e g e k t ö b b é m á r n e m i d e g e n e k tőle. M i u t á n a p r o p a g a n d a á t g y ú r j a és igen g y a k r a n e l ­ torzítja a konfliktus é r t e l m é t , az a közösség egészének etikai e l h a t á r o z á s á v á v á l i k ; a m e s t e r k e d é s e k k ö v e t k e z t é b e n m i n d e n h á b o r ú t viselő n e m z e t b e n m i n d e n k i v a g y m a j d n e m m i n d e n k i ellensége a s z e m b e n álló ország m i n d e n á l l a m p o l g á r á n a k . A h á b o r ú totalizálódik. 6. A teljes technológiai n ö v e k e d é s b e n levő t á r s a d a l m a k a k o m m u n i k á c i ó s esz­ közök sokszorozásával s z ü n t e l e n ü l b ő v í t i k v e r s e n g é s ü k területét. Az a m e r i k a i a k h í r h e d t „egységes v i l á g a " (one world) t u l a j d o n k é p p e n m á r a X I X . század v é g é n k i a l a k u l t (amikor az a r g e n t i n b ú z a t ö n k r e t e t t e az angliai g a z d á k a t ) . A totális h á ­ b o r ú n e m c s u p á n egyik n e m z e t i közösség m i n d e n t a g j á n a k h á b o r ú j a a m á s i k k ö ­ zösség m i n d e g y i k tagja e l l e n : totális a b b a n az é r t e l e m b e n is, hogy l á n g b a b o r í t ­ h a t j a az egész világot. Így h á t a — polgári — n e m z e t e k h á b o r ú j a ( a m e l y n e k az 1914-es k o n f l i k t u s az első p é l d á j a , de v a l ó j á b a n m á r 1900-tól f e n y e g e t t e E u r ó p á t ) n e m egyetlen e m b e r v a g y v a l a m e l y i k k o r m á n y t a l á l m á n y a , h a n e m egy t o t a l i t á r i u s erőfeszítés szükség­ szerű k ö v e t k e z m é n y e , a m e l y e l k e r ü l h e t e t l e n n é v á l t azok s z á m á r a , a k i k m á s esz­ közökkel a k a r t á k folytatni a politikát. M á s szóval a v á l a s z t á s i lehetőség így a l a ­ k u l t : v a g y n e legyen h á b o r ú , v a g y olyan legyen, a m i l y e n a z t á n volt is. Ezt a h á b o r ú t v í v t á k m e g a p á i n k . S a k o r m á n y o k ( a m e l y e k l á t t á k , h o g y közeledik a h á b o r ú , d e s e m intelligenciájuk, s e m b á t o r s á g u k n e m volt ahhoz, h o g y megelőzzék) m á r hiába kísérleteztek humanizálásával. E b b e n az első v i l á g v i s z o n y l a t ú k o n f l i k t u s b a n a g e n o c i d i u m s z á n d é k a m é g i s ­ c s a k s z ó r v á n y o s a n n y i l v á n u l meg. A k á r c s a k az előző é v s z á z a d o k b a n , elsődleges célja az ellenséges ország k a t o n a i e r e j é n e k a m e g s e m m i s í t é s e volt, m é g h a a végső cél n e m z e t g a z d a s á g á n a k szétzúzása is. N o h a igaz, h o g y m á r n e m n a g y o n k ü l ö n b ö z t e t i k m e g e g y é r t e l m ű e n a p o l g á r i lakosságot a k a t o n a s á g t ó l , n é h á n y t e r r o r ­ t á m a d á s t ó l e l t e k i n t v e , r i t k á n t e k i n t i k c é l p o n t n a k a civileket. A h a d v i s e l ő országok — l e g a l á b b i s az a k t í , v a n h a r c o l ó k — e g y é b k é n t i p a r i h a t a l m a k , s ez — k e z d e t ­ b e n — bizonyos e g y e n s ú l y t e r e d m é n y e z ; a p u s z t í t á s lehetőségeit illetően m i n d e m é r v ű m e g t o r l á s j o g á t a l k a l m a z h a s s a . Ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , hogy a m é s z á r ­ l á s b a n bizonyos m é r s é k l e t r ő l t a n ú s k o d t a k . g y i k n e k m e g v a n az e l r e t t e n t ő ereje, vagyis az a h a t a l m a , hogy a tolio, az azonos II. 1830-tól k e z d v e a m ú l t század f o l y a m á n t ö b b g e n o c i d i u m volt E u r ó p á n kivül. Ezek közül egyesek t e k i n t é l y u r a l m i politikai s t r u k t ú r á k kifejezői, m á s o k v i s z o n t a tőkés d e m o k r á c i á k belső s z e r k e z e t é b e n gyökereztek. Ez u t ó b b i a k e l e m z é s é r e szo­ r í t k o z u n k , hogy m e g é r t h e s s ü k az Egyesült Á l l a m o k i m p e r i a l i z m u s á n a k e l ő z m é n y e i t és a v i e t n a m i h á b o r ú t e r m é s z e t é t . Hogy á r u i k a t és t ő k é i k e t e x p o r t á l h a s s á k , a n a g y h a t a l m a k — k i v á l t k é p p e n A n g l i a é s F r a n c i a o r s z á g — k i a l a k í t j á k a g y a r m a t b i r o d a l m u k a t . Az, a h o g y a n a f r a n c i á k „ h ó d í t á s a i k a t " e l n e v e z t é k ( t e n g e r e n t ú l i birtokok), v i l á g o s a n tanúsítja: csakis támadó jellegű h á b o r ú k ú t j á n j u t h a t t a k e t e r ü l e t e k h e z A f r i k á b a n é s Á z s i á ­ b a n , g y e n g é n fejlett t e r ü l e t e k e n h á z h o z m e n t e k f e l k u t a t n i az ellenséget; t á v o l r ó l s e m v o l t a k ezek a h á b o r ú k „totálisak", hiszen — l e g a l á b b i s k e z d e t b e n — b i z o ­ n y o s kölcsönösséget tételez fel a totális j e l l e g ; h a n e m oly m ó d o n a k n á z t á k ki a fegyverzet abszolút fölényének előnyeit, hogy elegendő volt expedíciós h a d s e r e ­ get i g é n y b e v e n n i ö k a k o n f l i k t u s o k b a n . Ez a z t á n k ö n n y ű s z e r r e l e l b á n i k a r e g u ­ láris h a d s e r e g e k k e l , h a e g y á l t a l á n a k a d ilyen. D e m i v e l a z ilyen k i n e m h í v o t t t á m a d á s k i v á l t j a a p o l g á r i lakosság gyűlöletét, s a polgári lakosságból r e k r u t á l ó d n a k a felkelők v a g y a k a t o n á k , a g y a r m a t o s í t ó h a d a k t e r r o r h o z f o l y a m o d n a k , m i n d ­ u n t a l a n m é s z á r l á s o k a t r e n d e z n e k . Ezek a m é s z á r l á s o k g e n o c i d i u m j e l l e g ű e k : u g y a n i s

egy a d o t t — e t n i k a i , n e m z e t i , vallási — csoport egy r é s z é n e k m e g s e m m i s í t é s é r ő l v a n szó, a t ö b b i e k e l r e t t e n t é s e és a b e n n s z ü l ö t t t á r s a d a l o m de strukturálása (le­ b o n t á s a ) végett. A múlt században, miután a franciák vérfürdőt rendeztek Algériában, a r r a a törzsi t á r s a d a l o m r a , a m e l y b e n m i n d e n közösségnek o s z t h a t a t l a n t e r ü l e t e volt, r á k é n y s z e r í t e t t é k a Code civilt, a polgári t ö r v é n y k ö n y v e t , a m e l y a p o l g á r i t u l a j ­ donjog s z a b á l y a i t t a r t a l m a z z a és az örökségek felosztását is lehetővé teszi; ezzel s z i s z t e m a t i k u s a n l e r o m b o l t a az ország g a z d a s á g á n a k a l é p í t m é n y é t , s így a föld e p a r a s z t i törzsektől g y o r s a n á t k e r ü l t az „ a n y a o r s z á g b ó l " jött k e r e s k e d ő k t u l a j d o ­ n á b a . A g y a r m a t o s í t á s n e m egyszerű hódítás, m i n t a m i l y e n 1370-ben Elzász-Lo­ t h a r i n g i a N é m e t o r s z á g által t ö r t é n t a n n e k t á l á s a volt, h a n e m e g y b e n — szükségsze­ r ű e n — kulturális genocidium: g y a r m a t o s í t a n i csak ú g y lehet, hogy r e n d s z e r e s e n felszámolják a b e n n s z ü l ö t t lakosság sajátos vonásait, m i k ö z b e n az e g y e d e k szá­ m á r a n e m teszik l e h e t ő v é az i n t e g r á l ó d á s t az „ a n y a o r s z á g b a " . Hogy m é g a b e o l v a ­ d á s előnyeit se élvezhessék. A g y a r m a t o s í t á s t u l a j d o n k é p p e n — r e n d s z e r . A g y a r ­ m a t j u t á n y o s á r o n a d el n y e r s a n y a g o k a t és é l e l m i s z e r e k e t a g y a r m a t o s í t ó h a t a l o m ­ n a k , a m e l y v i s z o n z á s k é p p e n világpiaci á r o n szállít ipari c i k k e k e t a g y a r m a t n a k . Ez a különös c s e r e - r e n d s z e r csakis ú g y a l a k u l h a t ki, hogy a m u n k á t é h b é r é r t r á ­ k é n y s z e r í t i k a g y a r m a t i s z u b p r o l e t a r i á t u s r a . M i n d e b b ő l szükségszerűen k ö v e t k e ­ zik, hogy a g y a r m a t o s í t o t t a k elvesztik n e m z e t i személyiségüket, k u l t ú r á j u k a t , er­ kölcseiket, n é h a m é g n y e l v ü k e t is, s n y o m o r ú s á g o s a n , ö n m a g u k á r n y a i k é n t élnek, m i n t a k i k e t m i n d e n s z ü n t e l e n ü l „ e m b e r - a l a t t i s á g u k r a " emlékeztet. M u n k a e r e j ü k r e n d k í v ü l a l a c s o n y á r a mégis v a l a m e l y e s v é d e l m e t j e l e n t szá­ m u k r a a g e n o c i d i u m m a l szemben. A n ü r n b e r g i t ö r v é n y s z é k é p p e n a l a k u l ó b a n volt, a m i k o r p é l d á u l a f r a n c i á k Sétifnél 70 000 a l g é r i a i t l e m é s z á r o l t a k . Az eset a n y n y i r a k ö z n a p i volt, hogy senki s e m gondolt a k k o r i k o r m á n y u n k b í r ó s á g elé á l l í t á ­ sára, a n á c i k k é s ő b b i felelősségre v o n á s á n a k m i n t á j á r a . Á m „a n e m z e t i csoport egy r é s z é n e k ez a s z á n d é k o s e l p u s z t í t á s a " n a g y o b b m é r e t e k e t n e m ö l t h e t e t t a g y a r ­ m a t o s í t ó k k á r o s o d á s a n é l k ü l . A s z u b p r o l e t a r i á t u s kivégzésével ö n m a g u k a t t e t t é k v o l n a t ö n k r e . A f r a n c i á k é p p e n a z é r t v e s z t e t t é k el az algériai h á b o r ú t , m e r t az algériai lakosságot se k i i r t a n i , se i n t e g r á l n i n e m lehetett. III. M i n d e z e k e l ő r e b o c s á t á s a u t á n k ö n n y e b b b e l á t n i , hogy a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú befejezése óta m e g v á l t o z o t t a g y a r m a t i h á b o r ú k szerkezete. A konfliktus és a konf­ l i k t u s n a k a „ B i r o d a l m a k r a " g y a k o r o l t h a t á s a , m a j d a k í n a i n é p győzelme n y o m á n tulajdonképpen akkoriban eszméltek a gyarmati népek, s szánták rá magukat nem­ zeti függetlenségük visszaszerzésére. A h a r c jellegzetességeire jóelőre k ö v e t k e z t e t n i l e h e t e t t : a g y a r m a t o s í t ó k k a t o n a i , a g y a r m a t o s í t o t t a k pedig számbeli fölényben voltak. Még A l g é r i á b a n is (pedig n e m c s a k k i a k n á z á s i , h a n e m telepítési g y a r m a t is volt) e t é r e n 1 a 9-hez a r á n y m u t a t k o z o t t , A k é t v i l á g h á b o r ú idején a g y a r m a t o k sok lakója b e l e t a n u l t a h a d m ű v é s z e t b e , s h a r c e d z e t t é v á l t . Mégis — k i v á l t k é p p e n az elején — a f e g y v e r e k r i t k a s á g a és szegényessége m e g k ö v e t e l t e , hogy csak kevés h a r c i egységet szervezzenek. Ezek az o b j e k t í v feltételek h a t á r o z t á k m e g a h a r c i a l a k u l a t o k t é n y k e d é s e i t i s : t e r r o ­ r i z m u s , álcázás, az ellenség gyötrése, a h a r c i csoportok r e n d k í v ü l i m o z g é k o n y s á g a ( v á r a t l a n u l lecsaptak, s u t á n a a z o n n a l e l t ű n t e k ) ; ilyesmit csakis az egész lakosság k ö z r e m ű k ö d é s é v e l l e h e t e t t v é g b e v i n n i . E b b ő l a d ó d i k a felszabadító e r ő k és a n é p ­ t ö m e g e k h í r e s szimbiózisa: a felszabadító e r ő k m i n d e n ü t t m e g s z e r v e z t é k az a g r á r ­ reformot, a politikai h a t a l m a t , az o k t a t á s t ; a n é p t ö m e g e k viszont t á m o g a t t á k , t á p ­ l á l t á k , szükség esetén r e j t e g e t t é k a felszabadító h a d s e r e g k a t o n á i t , s fiaikkal p ó t o l ­ t á k a veszteségeket. N e m véletlen, hogy a n é p i h á b o r ú alapelvei, stratégiája, t a k t i k á j a , e l m é l e t e é p p e n a k k o r születik, a m i k o r az ipari h a t a l m a k a h a s a d ó a n y a g o k ipari m é r e t ű e l ő á l l í t á s á v a l a totális h á b o r ú t a szélsőségekig fejlesztik. S az s e m véletlen, hogy a népi h á b o r ú d ö n t i r o m l á s b a a kolonializmust. Az az e l l e n t m o n d á s , a m e l y a N e m z e t i F e l s z a b a d í t á s i F r o n t győzelméhez vezetett, m a j d m i n d e n ü t t jelentkezett. V a l ó b a n , a n é p i h á b o r ú a k l a s s z i k u s h á b o r ú végét j e l e n t i (a h i d r o g é n b o m b a egy­ idejűleg jelezte a klasszikus h á b o r ú vesztét). A g y a r m a t i h a d s e r e g e k t e h e t e t l e n e k a z egész n é p e s s é g t á m o g a t á s á t élvező p a r t i z á n o k k a l szemben. Egyetlen m ó d j a v a n a n n a k , h o g y m e g s z a b a d u l j a n a k a d e m o r a l i z á l ó zaklatottságtól, a m e l y e k új Dien B i e n P h u - h o z v e z e t h e t n e k : a polgári lakosság l i k v i d á l á s a . Az „ a n y a o r s z á g b e l i "

k a t o n á k h a m a r o s a n m e g t a n u l j á k , hogy l e g k í m é l e t l e n e b b ellenfeleik azok a h a l l ­ g a t a g , k o n o k p a r a s z t o k , a k i k m á r egy k i l o m é t e r n y i r e az ütközettől s e m m i r ő l s e m a k a r n a k t u d n i , s e m m i t sem l á t t a k . M i n t h o g y az egész n é p egysége az, a m i a k l a s z s z i k u s h a d s e r e g e t s a k k b a n tartja, a z egész n é p , vagyis a civilek, n ő k és g y e r m e ­ k e k k i i r t á s a az egyetlen kifizetődő anti-gerilla stratégia. K í n z á s és g e n o c i d i u m : ez a z „ a n y a o r s z á g " v á l a s z a a g y a r m a t o s í t o t t a k felkelé­ s é r e . S — jól t u d j u k —: ez a v á l a s z m i t s e m ér, h a n e m gyökeres és totális. Az elszánt, p a r t i z á n - s e r e g e r é v é n egységes, politizáló, ádáz n é p e s s é g t ö b b é n e m r e t t e n m e g egy-egy „ p é l d á t s t a t u á l ó " mészárlástól, m i n t a g y a r m a t o s í t á s régi szép n a p ­ j a i b a n . Ellenkezőleg: ilyesmi l á t t á n c s a k n ö v e k s z i k g y ű l ö l e t e : t ö b b é t e h á t n e m ijesztgetik, h a n e m fizikailag l i k v i d á l j á k a n é p e t . C s a k h o g y m i n d e z l e h e t e t l e n a n é l ­ kül, h o g y egyidejűleg a g y a r m a t i gazdaságot, és ebből k ö v e t k e z ő e n a g y a r m a t i r e n d s z e r t is n e l i k v i d á l n á k ; viszont e r r e m e g d ü h ö d n e k a g y a r m a t o s o k , s az „ a n y a ­ o r s z á g o k " m e g o l d á s n é l k ü l i k o n f l i k t u s b a n á l d o z n a k e m b e r t és a n y a g i a k a t ; de az „ a n y a o r s z á g b e l i " t ö m e g e k ellenzik a b a r b á r h á b o r ú f o l y t a t á s á t ; s v é g ü l a g y a r ­ matok helyén megjelennek a szuverén államok. IV. Előfordul a z o n b a n az is, hogy a népi h á b o r ú r a a d a n d ó g e n o c i d i u m - v á l a s z t n e m fékezik a l é p í t m é n y i e l l e n t m o n d á s o k . I l y e n k o r a z t á n a totális g e n o c i d i u m a z a n t i - g e r i l l a abszolút a l a p j a . Bizonyos k ö r ü l m é n y e k között a g e n o c i d i u m — a z o n n a l v a g y fokozatosan e l é r e n d ő — céllá v á l h a t . É p p e n így v a n ez a v i e t n a m i h á b o r ú b a n is. Új m o z z a n a t a ez a n n a k az i m ­ perialista folyamatnak, amelyet neokolonializmusnak szoktak nevezni; neokolonializmus, m e r t függetlenségét e l n y e r t régi g y a r m a t új g y a r m a t o s í t á s á t célzó t á m a ­ d á s . Először is — puccs pénzelésével v a g y m á s gonosztettel — biztosítják m a g u k a t afelől, hogy az á l l a m új vezetői n e a n é p t ö m e g e k érdekeit, h a n e m a p r i v i l e g i z á l ­ t a k v é k o n y r é t e g é n e k , k ö v e t k e z é s k é p p e n a külföldi t ő k é n e k az é r d e k e i t képvisel­ jék. V i e t n a m b a n ez a k ö v e t k e z ő k é p p e n b o n y o l ó d i k le: az Egyesült Á l l a m o k kijelöli, f e n n t a r t j a , felfegyverzi D i e m e t ; D i e m p r o k l a m á l j a a genfi e g y e z m é n y e k e l u t a s í t á ­ sát, s a t i z e n h e t e d i k szélességi k ö r t ő l d é l r e fekvő v i e t n a m i t e r ü l e t független á l ­ l a m m á a l a k u l á s á t . A folytatás a z t á n s z ü k s é g s z e r ű e n k ö v e t k e z i k az előfeltételekből. S z ü k s é g v a n r e n d ő r s é g r e és k a t o n a s á g r a , a m e l y — a győzelme gyümölcseitől m e g ­ fosztott, s így m á r az effektív e l l e n á l l á s előtt az új r e n d s z e r ellenségeivé v á l t — r é g i h a r c o s o k a t m i n d e n ü t t ü l d ö z ő b e vegye. R ö v i d e n : a t e r r o r u r a l m a új felkelést r o b b a n t ki Délen, l á n g r a l o b b a n t j a a n é p i h á b o r ú t . V a j o n az Egyesült Á l l a m o k v a l a h a is h i t t a b b a n , h o g y D i e m c s í r á j á b a n el­ f o j t h a t j a a felkelést? A n n y i bizonyos, hogy n e m k é s l e k e d e t t t a n á c s a d ó k a t , m a j d csapatokat küldeni; s máris nyakig benne voltak a konfliktusban. A séma nagy­ j á b ó l azonos a m a h á b o r ú é v a l , a m e l y e t Ho Si M i n h a f r a n c i á k k a l vívott, n o h a az a m e r i k a i k o r m á n y k e z d e t b e n k i j e l e n t i : c s a p a t a i t n a g y l e l k ű s é g b ő l küldi, hogy e l e ­ get tegyen egyik szövetségesével s z e m b e n v á l l a l t kötelezettségeinek. Ez a látszat. H a m é l y e b b r e t e k i n t ü n k , k i d e r ü l , hogy a k é t k o n f l i k t u s l é n y e g é ­ b e n k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l : a f r a n c i á k t ó l e l t é r ő e n az a m e r i k a i a k n a k n i n c s e n e k g a z d a s á g i é r d e k e i k V i e t n a m b a n . Vagy i n k á b b így: c s u p á n n é h á n y m a g á n t u l a j d o n ­ b a n levő v á l l a l a t eszközölt v a l a m e l y e s b e r u h á z á s o k a t . De ezek az invesztíciók n e m o l y a n jelentősek, hogy szükség esetén fel n e l e h e t n e áldozni őket. S ez az áldozat n e m é r i n t e n é k í n o s a n az a m e r i k a i n e m z e t e t , s igazából n e m is s é r t e n é t ú l s á g o s a n a m o n o p ó l i u m o k a t . H a az a m e r i k a i k o r m á n y a k o n f l i k t u s t n e m közvetlen gazda­ sági jellegű megfontolásokból folytatja, a k k o r s e m m i oka v i s s z a u t a s í t a n i azt a l e ­ hetőséget, hogy abszolút stratégia a l k a l m a z á s á v a l , v a g y i s g e n o c i d i u m m a l vessen véget a h á b o r ú n a k . P e r s z e ez n e m elegendő a n n a k b i z o n y í t á s á r a , hogy v a l ó b a n g e n o c i d i u m o t t e r v e z ; de e l e g e n d ő a n n a k b i z o n y í t á s á r a , hogy s e m m i oka e l t e k i n ­ t e n i a g e n o c i d i u m l e h e t ő s é g é n e k a megfontolásától M a g u k az a m e r i k a i a k h a n g o z t a t j á k , hogy e k o n f l i k t u s n a k k e t t ő s célja v a n . Nemrég Rusk kijelentette: önvédelmi harcot folytatunk. Tehát m á r n e m Diemről, a b a j b a j u t o t t szövetségesről v a g y n a g y l e l k ű e n m e g s e g í t e t t K y r ő l v a n szó: S a i g o n ­ b a n az Egyesült Á l l a m o k sorsa forog k o c k á n . Ebből az következik, hogy az E g y e ­ s ü l t Á l l a m o k e l s ő r e n d ű célkitűzése k a t o n a i j e l l e g ű . Délkelet-Ázsiát n e m a k a r ­ j á k k i e n g e d n i a k e z ü k b ő l . A m a g u k e m b e r e i t e m e l t é k h a t a l o m r a Thaiföldön, e l l e n ­ őrzik Laosz k é t h a r m a d á t , s elözönléssel fenyegetik K a m b o d z s á t . De m i t s e m é r n e m i n d e z , h a a h a r m i n c e g y millió lakosú szabad V i e t n a m m a l t a l á l n á k s z e m b e m a -

g u k a t . Ezért b e s z é l n e k oly szívesen a k a t o n a i vezetők a „kulcspozícióról"; e z é r t szónokol — s z á n d é k o l a t l a n k o m i k u m m a l — D e a n R u s k arról, hogy az E g y e s ü l t Á l l a m o k h a d e r ő i „a h a r m a d i k v i l á g h á b o r ú megelőzéséért" harcolnak Vietnamban. Ez a frázis v a g y teljesen é r t e l m e t l e n , v a g y pedig ezt a k a r j a kifejezni: „a h a r m a ­ d i k v i l á g h á b o r ú megnyeréséért" h a r c o l n a k . Száz szónak is egy a v é g e : első c é l j u k a t egy csendes-óceáni védelmi vonal k i a l a k í t á s á n a k a szükségessége szabja meg. Ez a szükségesség e g y é b k é n t csak az i m p e r i a l i z m u s á l t a l á n o s p o l i t i k á j á n a k k e r e t é ­ b e n a l a k u l h a t o t t ki. A m á s o d i k célkitűzés gazdasági jellegű. W e s t m o r e l a n d t á b o r n o k a k ö v e t k e z ő k szerint h a t á r o z t a m e g t a v a l y o k t ó b e r b e n : „ V i e t n a m b a n a z é r t h á b o r ú z u n k , h o g y b e b i z o n y í t s u k : a gerilla n e m kifizetődő." Kinek a k a r j á k ezt b e b i z o n y í t a n i ? A v i ­ e t n a m i a k n a k ? Igen k ü l ö n ö s v o l n a , h a így v o l n a . H á t é r d e m e s a n n y i e m b e r é l e t e t ál­ dozni, hogy meggyőzzék azt a s z e g é n y p a r a s z t - n e m z e t e t , a m e l y S a n F r a n c i s c ó t ó l sok ezer k i l o m é t e r r e h a r c o l ? M i é r t kellett m e g t á m a d n i , h a r c b a p r o v o k á l n i ezt a n e m z e t e t ? Hogy a z t á n szét lehessen zúzni, és b e lehessen b i z o n y í t a n i h a r c a h i á b a ­ v a l ó s á g á t ? Hiszen a n a g y cégek é r d e k e l t s é g e i m a j d n e m a s e m m i v e l egyenlők e b ­ b e n az o r s z á g b a n . W e s t m o r e l a n d frázisa, m i k é n t az idézett R u s k - k i j e l e n t é s is, kiegészítésre s z o ­ r u l . N e m is a v i e t n a m i a k n a k , h a n e m m á s o k n a k a k a r j á k b e b i z o n y í t a n i , hogy a g e ­ r i l l a n e m kifizetődő. M i n d e n k i z s á k m á n y o l t és e l n y o m o t t n e m z e t n e k , a m e l y e t m e g k í s é r t h e t a vágy, hogy s z a b a d u l j o n a j e n k i j á r o m b ó l , m é g p e d i g n é p i h á b o r ú ­ v a l , a m i t e l ő b b a b á b k o r m á n y és a n e m z e t i h a d s e r e g t á m o g a t t a k o m p r á d o r o k ellen folytat, m e g az E g y e s ü l t Á l l a m o k „különleges a l a k u l a t a i " s v é g ü l m á r a z a m e r i k a i h a d s e r e g ellen. S z ó v a l : főként L a t i n - A m e r i k á n a k szól ez. Á l t a l á n o s s á g b a n : az egész h a r m a d i k v i l á g n a k . G u e v a r á n a k — aki azt m o n d o t t a : „Több V i e t n a m : kell!" — az a m e r i k a i k o r m á n y ezt v á l a s z o l j a : „ M i n d e g y i k e t szétzúzom, úgy, m i n t ezt!" V a g y i s : az Egyesült Á l l a m o k h á b o r ú j a m i n d e n e k e l ő t t p é l d a m u t a t ó jellegű. O k u l á s u l h á r o m , esetleg n é g y k o n t i n e n s n e k ; v é g ü l Görögország is f ö l d m ű v e s n e m ­ zet; a d i k t a t ú r á t ott m á r b e i k t a t t á k , s jól jön a figyelmeztetés: v a g y k a p i t u l á l n a k , v a g y faji l i k v i d á l á s következik. Így h á t a v i e t n a m i g e n o c i d i u m p é l d á j a a z egész e m b e r i s é g n e k szól, ez az a figyelmeztetés, a m e l y n e k segítségével az e m b e r i s é g 6 százaléka kis f á r a d s á g g a l a t o v á b b i 94 százalék e l l e n ő r z é s é r e törekszik. P e r s z e p r o p a g a n d i s z t i k u s s z e m p o n t ­ ból e l ő n y ö s e b b v o l n a , h a a v i e t n a m i a k b e h ó d o l n á n a k , m é g m e g s e m m i s ü l é s ü k előtt. D e a z é r t n e m is o l y a n biztos, h o g y a k a p i t u l á c i ó e l ő n y ö s e b b l e n n e : h a u g y a n i s V i e t n a m o t letörlik a t é r k é p r ő l , a helyzet v i l á g o s a b b ; hiszen a b e h ó d o l á s ú g y is f e l ­ fogható, m i n t egy elkerülhető e l g y e n g ü l é s ; á m h a ezek a p a r a s z t o k egy p i l l a n a t r a s e m e r n y e d n e k el, s h ő s i e s s é g ü k é r t elkerülhetetlen h a l á l l a l l a k o l n a k , a jövő g e ­ r i l l á i m é g b i z t o s a b b a n e l b á t o r t a l a n o d n a k . Az előzőkből m e g á l l a p í t h a t t u k : az E g y e ­ s ü l t Á l l a m o k k o r m á n y a k i i n d u l ó p o n t o t k r e á l és p é l d á t s t a t u á l . Első célja e l é r é ­ s é é r t egy egész n é p e t k i i r t h a t , s a p u s z t a s á g g á v á l t o z t a t o t t V i e t n a m b a n i n s t a u r á l h a t j a az a m e r i k a i b é k é t (e t e k i n t e t b e n nehézséget n e k i k c s a k a v i e t n a m i a k e l l e n ­ állása j e l e n t ) ; a m á s o d i k cél elérése v é g e t t — l e g a l á b b i s részlegesen — r e a l i z á l n i kényszerül a népirtást. V. Az a m e r i k a i á l l a m f é r f i a k n y i l a t k o z a t a i n e m oly n y í l t a k , m i n t a m i l y e n e k a n ­ n a k idején a H i t l e r é i voltak. De a n y i l a t k o z a t o k n y í l t s á g a n e m e l e n g e d h e t e t l e n k e l l é k : elegendő a t é n y e k beszédessége. A t é n y e k e t k í s é r ő ad usum internum. b e s z é d e k e t úgyis c s a k az a m e r i k a i n é p hiszi el; a b ű n t á r s k o r m á n y o k h a l l g a t n a k , a t ö b b i e k elítélik a genocidiumot, d e k ö n n y ű azt válaszolni nekik, hogy szó s i n c s ilyesmiről, s i n d o k o l a t l a n v á d a s k o d á s a i k c s a k e l f o g u l t s á g u k a t t a n ú s í t j á k . Az a m e r i k a i k o r m á n y így é r v e l : m i t u l a j d o n k é p p e n egyebet s e m t e t t ü n k , c s a k a k ö v e t k e z ő v á l a s z t á s elé á l l í t o t t u k a v i e t n a m i a k a t , é s z a k i a k a t és délieket e g y ­ a r á n t : v a g y b e s z ü n t e t i t e k az agressziót, v a g y b e t ö r j ü k a fejeteket. I g a z á n fölösleges b i z o n y í t a n i , h o g y ez a j a v a s l a t a b s z u r d , m e r t az agresszió amerikai agresszió, kö­ v e t k e z é s k é p p e n c s a k az a m e r i k a i a k v e t h e t n e k véget az agressziónak. Az a b s z u r d i ­ t á s a z o n b a n n e m s z á n d é k o l a t l a n : r a v a s z dolog o l y a n k ö v e t e l é s t m e g f o g a l m a z n i , a m e l y e t a v i e t n a m i a k e g y s z e r ű e n n e m t e l j e s í t h e t n e k . Az a m e r i k a i feltételt így is l e l e h e t n e f o r d í t a n i : i s m e r j é t e k el v e r e s é g e t e k e t , m e r t h a n e m , „ v i s s z a v e t ü n k b e n ­ n e t e k e t a k ő k o r s z a k b a " ; ez a „ v i s s z a v e t ü n k b e n n e t e k e t " — genocidium. Azt is m o n d t á k m á r : igaz, g e n o c i d i u m , d e feltételes g e n o c i d i u m . M i t j e l e n t ez jogilag? H á t egyáltalán elképzelhető ilyesmi?

H a e n n e k jogi é r t e l m e v o l n a , az Egyesült Á l l a m o k k o r m á n y a é p p e n hogy k i ­ b ú j n a a g e n o c i d i u m v á d j a alól. Á m — m i k é n t a jogász M a t a r a s s o r á m u t a t o t t —: a s z á n d é k o t az i n d í t é k o k t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t ő J o g n e m fogadja el ezt a k i b ú v ó t : zsarolás is l e h e t a g e n o c i d i u m m o t i v á c i ó j a — főként, h a m á r t ö b b éve folytatják. K i l e h e t m o n d a n i , hogy a b b a h a g y j á k , h a az á l d o z a t m e g a d j a m a g á t , de a cselek­ m é n y ettől m é g s z á n d é k o s a n elkövetett g e n o c i d i u m n a k m i n ő s ü l . K i v á l t k é p p e n a b ­ b a n az esetben ( m i k é n t az esetben is), h a a csoport egyik részét a z é r t s e m m i s í ­ t e t t é k meg, hogy az é l e t b e n m a r a d o t t a k a t k a p i t u l á c i ó r a kényszerítsék. V e g y ü k közelebbről s z e m ü g y r e az a l t e r n a t í v á t . A déliek v á l a s z t á s i l e h e t ő ­ sége? F e l g y ú j t j á k falvaikat, súlyos, k i t e r v e l t e n gyilkos b o m b á z á s o k n a k v e t i k a l á a lakosságot, t ü z e l n e k az á l l a t o k r a is, v e g y s z e r e k k e l teszik t ö n k r e a növényzetet, a m e g m ű v e l t t e r ü l e t e k e t m é r g e z e t t a n y a g o k k a l p e r m e t e z i k , t a l á l o m r a gépfegyve­ r e z n e k , gyilkolnak, e r ő s z a k o s k o d n a k , fosztogatnak: g e n o c i d i u m ez a szó szoros ér­ t e l m é b e n ; tömegkivégzés m á s szóval. Ez az a l t e r n a t í v a első tagja. S a m á s o d i k ? Mit kell t e n n i e a v i e t n a m i n é p n e k , hogy m e g m e n e k ü l h e s s e n ettől a k e g y e t l e n h a ­ láltól? C s a t l a k o z n i a kell az Egyesült Á l l a m o k v a g y Saigon h a d e r e j é h e z , v a g y h a g y ­ n i a kell, hogy stratégiai f a l v a k b a zárják, illetve az „új élet" falvaiba, a m e l y e k az előzőktől csak n e v ü k b e n k ü l ö n b ö z n e k , vagyis u g y a n c s a k k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k . T u d u n k ezekről a falvakról, sok t a n ú v a l l o m á s b ó l ; szögesdróttal k ö r ü l k e r í t e t t e k , a civilizáció l e g e l e m i b b k ö v e t e l m é n y e i n e k sem felelnek m e g ; rossz az ellátás, a h i ­ giénia l e g e l e m i b b k ö v e t e l m é n y e i is h i á n y o z n a k , a foglyok s á t r a k b a n zsúfolódnak, v a g y kicsiny e r ő d í t m é n y e k b e n , ahol alig v a n levegő; a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á k a t szétzüllesztik: a férfiakat k ü l ö n v á l a s z t j á k asszonyaiktól, az a n y á k a t g y e r m e k e i k t ő l ; a V i e t n a m b a n a n n y i r a tisztelt családi élet m e g s z ű n i k ; a h á z a s s á g o k f e l b o r u l n a k , a s z ü l e t é s g y a k o r i s á g süllyed, a vallási v a g y k u l t u r á l i s élet m i n d e n lehetőségét fel­ számolták. Még m u n k á r a , a m a g u k és h o z z á t a r t o z ó i k f e n n t a r t á s á r a szükséges m u n ­ k á r a sincs lehetőségük. Ezek a s z e r e n c s é t l e n e k m é g c s a k r a b s z o l g á k n a k s e m m o n d ­ hatók. A szolgaság n e m a k a d á l y o z t a m e g egy m é l y k u l t ú r a k i a l a k u l á s á t az egyesült á l l a m o k b e l i n é g e r e k esetében. V i e t n a m b a n viszont a csoportot h a l m a z z á d e g r a d á l ­ ták, élete — v e g e t á l á s . A m i k o r a z t á n s z a b a d u l n i a k a r n a k ebből az állapotból, ezek az a t o m i z á l t e m b e r e k csakis politikai formákban teremthetik újjá kapcsola­ t a i k a t : t i t o k b a n e l l e n á l l á s r a csoportosulnak. Az ellenség jóelőre sejti, hogy e n n e k b e kell k ö v e t k e z n i e . Az e r e d m é n y : a t á b o r o k a t k é t - h á r o m s z o r átfésülik; a b i z t o n ­ ság m,ég itt sincs biztositva, az a t o m i z á l ó e r ő k s z ü n t e l e n ü l h a t n a k H a v é l e t l e n ü l s z a b a d l á b r a h e l y e z n e k egy lefejezett családot, p é l d á u l a n ő v é r e k g o n d j a i r a m a r a d t g y e r e k e k e t , v a g y egy fiatal a n y á t , a s z a b a d u l t a k a n a g y v á r o s o k s z u b p r o l e t a r i á t u s á n a k sorait duzzasztják; a k e n y é r k e r e s e t i lehetőség nélküli, d e hozzátartozóit t á p ­ lálni szándékozó n ő v é r v a g y fiatal a n y a v é g ü l is az ellenség p r o s t i t u á l t j á v á válik. A m i t itt l e í r t a m , s a m i — D u n c a n t a n ú v a l l o m á s a szerint — Délen a lakosság e g y h a r m a d á n a k s o r s á r a jellemző, t u l a j d o n k é p p e n szintén egyfajta g e n o c i d i u m , a m i t az 1948-as E g y e z m é n y elítél: „A csoport t a g j a i n a k fizikai v a g y szellemi i n t e g r i t á s á v a l s z e m b e n elkövetett súlyos b ű n c s e l e k m é n y ; a csoport szándékos a l á v e t é s e olyan életfeltételeknek, a m e l y e k teljes v a g y részleges fizikai m e g s e m m i s í t é s é h e z v e z e t h e t n e k ; a csoport n é p s z a p o r o d á s á n a k a k a d á l y o z á s á r a h i v a t o t t i n t é z k e d é s e k ; g y e r m e k e k erőszakos á t k ö l t ö z t e t é s e . . . " Vagyis n e m igaz, hogy v á l a s z t a n i l e h e t h a l á l és b e h ó d o l á s között. M e r t ilyen k ö r ü l m é n y e k közepette m a g a az engedelmesség is genocidium. T a l á n i n k á b b csak a k ö v e t k e z ő v á l a s z t á s lehetséges: a z o n n a l i , e r ő s z a k k ö v e t k e z t é b e n b e k ö v e t k e z ő h a ­ lál; v a g y p e d i g fizikai és szellemi elzüllést betetőző lassú h a l á l . V a g y t a l á n n i n c s is v á l a s z t á s , n i n c s s e m m i l y e n feltétel, egy-egy h a d m ű v e l e t véletlenei, a t e r r o r r é m ü ­ lete d ö n t i k el, ki m i l y e n fajta g e n o c i d i u m á l d o z a t á v á válik. Vajon É s z a k o n m á s a h e l y z e t ? Egyik oldalon a pusztítás ténye. N e m c s a k a h a l á l n a p o n t a i s m é t l ő d ő k o c k á ­ zata, h a n e m a gazdasági a l é p í t m é n y r e n d s z e r e s p u s z t í t á s a : m i n d e n t p u s z t í t a n a k , az ö n t ö z ő c s a t o r n á k t ó l a g y á r a k i g , „ a m e l y e k b ő l k ő kövön n e m m a r a d h a t " . Előre megfontolt s z á n d é k k a l e l k ö v e t e t t t á m a d á s o k a polgári lakosság, főként a falusi lakosság ellen. K ó r h á z a k , iskolák, k u l t i k u s h e l y e k l e r o m b o l á s a , k o n o k t ö r e k v é s húsz évi szocializmus m e g v a l ó s í t á s a i n a k a felszámolására. S m i n d e z c s u p á n a l a ­ kosság t e r r o r i z á l á s á é r t ? De hiszen ez a t e r r o r i z á l á s n e m v a l ó s í t h a t ó meg, csakis a

csoport növekvő h á n y a d á n a k napi megsemmisítésével. S maga a terrorizmus — l é l e k t a n i - t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i b e n — genocidium. Hiszen ki á l l í t h a t n á , hogy — k i v á l t k é p p e n a g y e r m e k e k esetében — a t e r r o r n e m okoz szellemi z a v a r o k a t , a m e l y e k hosszú időre, t a l á n egész é l e t ü k r e k i h a t n a k . A m á s i k oldalon — a behódolás. A m i azt jelenti, hogy elfogadják o r s z á g u k kettéosztottságát, s azt, hogy az a m e r i k a i a k — k ö z v e t v e v a g y k ö z b e i k t a t o t t s z e m é ­ lyek r é v é n g y a k o r o l t — d i k t a t ú r á j a r á n e h e z e d j é k k o n f l i k t u s a i k r a , c s a l á d j u k azon t a g j a i r a , a k i k t ő l e l v á l a s z t o t t a őket a h á b o r ú . De vajon ez a k i b í r h a t a t l a n m e g a l á z ­ t a t á s a h á b o r ú n a k véget v e t n e - e ? Ez e g y á l t a l á n n e m biztos. N o h a a N e m z e t i F e l s z a b a d í t á s i F r o n t és a V i e t n a m i D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g t e s t v é r i e n egységesek, m i n d e g y i k ü k s t r a t é g i á j a és t a k t i k á j a különböző, m i n t h o g y m á s - m á s a h e l y z e t ü k a háborúban. Ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kapitulálna, de a Nemzeti F e l s z a b a d í t á s i F r o n t f o l y t a t n á a h a r c o t , az a m e r i k a i b o m b á z ó k t o v á b b p u s z t í t a ­ n á k Északot. De — h i v a t a l o s n y i l a t k o z a t o k b ó l t u d j u k —: h a a h á b o r ú befejeződne, az Egyesült Á l l a m o k kész l e n n e n a g y l e l k ű e n d o l l á r h e g y e k e t költeni a V i e t n a m i D e ­ m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g ú j j á é p í t é s é r e . A m i p o n t o s a b b a n azt j e l e n t i , h o g y m a g á n ­ t á r s a s á g o k feltételhez kötött kölcsöneivel r o m b o l n á k le a szocializmus gazdasági a l a p j á t . S ez is g e n o c i d i u m : kettéfűrészelni egy s z u v e r é n országot; az egyik felét megszállni és t e r r o r r a l u r a l k o d n i ; a m á s i k felében gazdasági n y o m á s s a l t ö n k r e t e n n i egy olyan d r á g á n megszerzett n e m z e t g a z d a s á g o t , a m e l y e t m a j d k i s z á m í t o t t a n el­ helyezett invesztíciókkal t i p o r n a k le, h a m i n d e z b e k ö v e t k e z n é k , a „ V i e t n a m " n e m ­ zeti csoportot fizikailag n e m s z á m o l n á k u g y a n fel, m é g s e m l é t e z n é k t ö b b é ; illetve m e g ö l n é k gazdaságilag, p o l i t i k a i l a g és k u l t u r á l i s a n . M i n d Északon, m i n d Délen c s a k kétféle m e g s e m m i s í t é s - t í p u s között l e h e t v á ­ l a s z t a n i : kollektív halál, v a g y szétesés. A legjellemzőbb az, hogy az a m e r i k a i kor­ m á n y n a k a l k a l m a volt p r ó b á r a t e n n i a N e m z e t i F e l s z a b a d í t á s i F r o n t és a V i e t ­ n a m i Demokratikus Köztársaság teherbírását, s tudja: a pusztítás — hacsak n e m teljes — h a t á s t a l a n ; a F r o n t erősebb, m i n t v a l a h a . É s z a k p e d i g r e n d í t h e t e t l e n . É p p e n ezért a v i e t n a m i n é p előre megfontolt g y i l k o l á s á n a k n e m is l e h e t az a célja, h o g y k a p i t u l á c i ó r a k é n y s z e r í t s é k . O l y a n b é k e f e l t é t e l e k e t a j á n l a n a k fel nekik, a m e ­ lyekről jól t u d j á k , hogy n e m fogják elfogadni őket. Egy l á t s z a t - a l t e r n a t í v a mögé b ú j t a t v a , az i m p e r i a l i z m u s valóságos s z á n d é k a az, hogy lépcsőzetesen eljusson az e s z k a l á c i ó legfelső fokára, vagyis a totális g e n o c i d i u m i g . E l l e n v e t é s k é p p e n m e g j e g y e z h e t n é v a l a k i , hogy az E g y e s ü l t Á l l a m o k m e g k í ­ s é r e l h e t t e v o l n a ezt a z o n n a l elérni, s V i e t n a m o t Blitzkrieggel m e g t i s z t í t a n i az összes v i e t n a m i a k t ó l . Igen ám, de amellett, hogy egy ilyen t ö m e g k i v é g z é s igen b o n y o l u l t b e r e n d e z é s e k előzetes l é t r e h o z á s á t igényli (mint p é l d á u l a b o m b á z ó k ú t j á t ötezer k i l o m é t e r r e l m e g r ö v i d í t ő thaiföldi l é g i t á m a s z p o n t o k létesítését és sza­ b a d h a s z n á l a t á t ) , az eszkaláció legfőbb célja az volt, s m i n d m á i g az m a r a d t , hogy a polgári k ö z v é l e m é n y t fokozatosan készítse elő a g e n o c i d i u m r a . E b b ő l a szem­ p o n t b ó l az a m e r i k a i a k n a g y s i k e r e k e t é r t e k el: H a i p h o n g és H a n o i s ű r ű n l a k o t t n e g y e d e i n e k i s m é t e l t és r e n d s z e r e s b o m b á z á s a , a m i ezelőtt k é t évvel n a g y t i l t a k o ­ z á s t v á l t o t t v o l n a ki, m a n a p s á g m á r egy olyasfajta á l t a l á n o s közöny k ö z e p e t t e zajlik, hogy az m á r i n k á b b m e r e v g ö r c s n e k , m i n t a p á t i á n a k m o n d h a t ó . A t r ü k k b e v á l i k : a k ö z v é l e m é n y k e s z t y ű s kézzel, a p r á n k é n t fokozott p r e s s z i ó n a k véli azt, a m i l é n y e g é b e n a l e l k e k előkészítése a végső g e n o c i d i u m r a . L e h e t s é g e s - e ez a g e n o c i d i u m ? Nem. De ez a v i e t n a m i a k o n , csakis r a j t u k m ú l i k : b á t o r s á g u k o n , i n t é z m é n y e i k cso­ dálatos hatékonyságán. A m i az E g y e s ü l t Á l l a m o k k o r m á n y á t illeti: senki s e m m e n t h e t i fel b ű n e alól azon az a l a p o n , hogy á l d o z a t á n a k intelligenciája és hősiessége m é r s é k e l i a b ű n t é n y következményeit. K o r u n k termékével, a népi háborúval kapcsolatban, amely vá­ lasz az i m p e r i a l i s t a agresszióra, s az egysége t u d a t á b a n l e v ő n é p s z u v e r é n i t á s - k ö ­ vetelése, k é t m a g a t a r t á s lehetséges. A z egyik: Az agresszor visszavonul, b é k é t köt, elismeri, h o g y egy egész n e m z e t s z e m b e s z á l l t vele. A m á s i k : a n n a k t u d a t á b a n , hogy a k l a s s z i k u s s t r a t é g i a n e m v e z e t célra, s h a saját é r d e k e i veszélyeztetése n é l ­ k ü l m e g t e h e t i , egész e g y s z e r ű e n a t ö m e g k i v é g z é s h e z folyamodik. M á s v á l a s z t á s nincs. De ez a v á l a s z t á s lehetséges. M i v e l az Egyesült Á l l a m o k c s a p a t a i befész­ k e l ő d n e k V i e t n a m b a , fokozzák a b o m b á z á s o k a t és a m é s z á r l á s o k a t , i g y e k e z n e k Laoszt leigázni, s K a m b o d z s a elözönlését tervezik, holott vissza is v o n u l h a t n á n a k , n e m kétséges, hogy k é p m u t a t ó t a g a d á s a i e l l e n é r e az Egyesült Á l l a m o k k o r m á n y a a g e n o c i d i u m m e l l e t t döntött.

FÓRUM

Miért „tanáros"? Miért „szinte

pozitivista"?

N a g y r a b e c s ü l ö m Balogh E d g á r v i t a t k o z ó szellemét. Sokszor k a v a r t m á r v i t á i ­ v a l j ó t é k o n y v i h a r t , m e l y n e k n y o m á n felfrissült a k o r á b b a n á p o r o d o t t levegő. N e m t a r t o m ilyen szerencsés i n t e r v e n c i ó n a k hozzászólását (Korunk, 1968. 1.) L á n g G u s z ­ t á v H a j d u - k r i t i k á j á h o z (Korunk, 1967. 11.). L á n g H a j d u Győző kötetét i r o d a l o m ­ k r i t i k a i í r á s o k g y ű j t e m é n y é n e k t e k i n t e t t e , ez h a t á r o z t a m e g a kötettel s z e m b e n t á ­ m a s z t o t t igényeit és k r i t i k u s i ítéletét is: H a j d u k ö t e t e L á n g G u s z t á v m é r l e g é n k ö n n y ű n e k t a l á l t a t o t t . Balogh E d g á r n e m is v o n j a k é t s é g b e az i r o d a l o m k r i t i k u s H a j d u e l m a r a s z t a l á s á n a k jogosultságát, c s a k — ú g y m o n d — m á s szemszögből kell a „ H a j d u - o e u v r e " - ö t felmérni, n e m az i r o d a l o m k r i t i k u s , h a n e m a lapszerkesztő t e l ­ j e s í t m é n y é t kell elsősorban m é r l e g r e t e n n i . Mielőtt e s z e m p o n t v á l t á s i g é n y é r e r e f l e k t á l n é k , n e m h a l l g a t h a t o k egy z a v a r ó e l l e n t m o n d á s r ó l . H a Balogh n e m t a g a d j a L á n g k r i t i k á j á n a k érvényességét, a k k o r m i é r t igyekszik m e g f o g a l m a z á s á v a l k é t e l y e k e t s u g a l m a z n i k r i t i k a i e l j á r á s a i r á n t ? M e r t egy n é h á n y jelzője és m i n ő s í t é s e ezt szolgálja. P é l d á u l a „ t a n á r o s " jelző L á n g elemzésével k a p c s o l a t b a n a steril p e d a n t é r i a , a szőrszálhasogatás képzetét idézi az o l v a s ó b a n . V a g y : B a l o g h s z e r i n t a „ H a j d u - o e u v r e " h i b á i t L á n g „egy b e felé-részletező" (tehát n e m eléggé n a g y v o n a l ú ? ) , „pozitív t é n y a d a t o k a t szinte pozi­ tivista m ó d o n m e g r a g a d ó filológia" segítségével m u t a t j a fel. Igaz, hogy hozzáteszi: joggal. De h a joggal, a k k o r m i é r t szuggerálja Balogh ezzel a f o g a l m a z á s á v a l a p e p e ­ cselés, a faktológia p e j o r á l ó k é p z e t é t ? A „ p o z i t í v . . . pozitivista"-kettőzés közötti d i m i n u á l ó „szinte" — szinte k i h u l l a szövegből, s a felületes olvasó L á n g r ó l azt j e g y z i meg, h o g y pozitivista, hogy b o l h á s z k o d ó k r i t i k á t ír, holott mi s e m áll t á v o ­ l a b b L á n g k r i t i k á j á t ó l , a m e l y n e k csak é r d e m e , hogy v i z s g á l ó d á s a s o r á n n e m h a j ­ l a n d ó n a g y v o n a l ú a n szemet h u n y n i o l y a n j e l e n s é g e k felett, a m e l y e k e t joggal m a ­ r a s z t a l el egy igényes k r i t i k u s . V i s s z a t é r e k Balogh E d g á r n é z e t é r e , m i s z e r i n t H a j d u í r á s a i n a k igazságos m e g ítélésénél a lapszerkesztő t e l j e s í t m é n y é t kell m é r l e g e l n i , és n e m , v a g y csak m á s o d ­ s o r b a n az i r o d a l o m k r i t i k u s é t . Azt csak j e l z e m itt, h o g y H a j d u egy s z é p i r o d a l m i folyóirat szerkesztője — s ez n é m i l e g m a g á t ó l é r t e t ő d ő v é teszi, h o g y i r o d a l o m ­ k r i t i k u s is. H a n g s ú l y o z n i viszont a k ö v e t k e z ő t s z e r e t n é m : sajnálatos, hogy Balogh v i t a c i k k é b e n k i t é r t az elől, hogy é r d e m é b e n v i t á b a szálljon L á n g k r i t i k á j á n a k első bekezdésével, a h o l is a c i k k í r ó é p p e n a B a l o g h á l t a l is k é p v i s e l t á l l á s p o n t elfogad­ h a t a t l a n s á g á t fejti ki a m a g a pozíciójáról. A b e k e z d é s b ő l c s a k a k ö z p o n t i g o n d o l a ­ tot i d é z e m : „eredeti céljukból és h a t ó k ö r ü k b ő l kilépve, e z e k a » m e n e t k ö z b e n « szü­ l e t e t t í r á s o k új » m ű f o r m á b a n « — k ö n y v b e n — k e r ü l n e k az olvasó kezébe, s ezzel új m é r t é k e t á l l í t a n a k ö n m a g u k és b í r á l ó j u k elé". I n d o k o l t - e ez a szem­ p o n t v a g y s e m ? Balogh E d g á r c s a k a k k o r t u d n a meggyőzni á l l á s p o n t j a igazá­ ról, h a e l ő b b b e b i z o n y í t a n á , h o g y L á n g G u s z t á v első b e k e z d é s é n e k é r v e l é s e t a r t ­ h a t a t l a n . Ezt, sajnos, e l m u l a s z t o t t a .

Végül „a k r i t i k a k i t e r j e s z t é s é n e k szükségé"-ről. N e m világos, hogy m i r e g o n ­ dol itt Balogh Edgár. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt p u b l i k á l t i r o d a l m i m ű v e k m e g m é r é s e ma — az i r o d a l o m t ö r t é n e t feladata, é s végezze is el. M i n t g y a k o r l ó szülő elsősorban t a n k ö n y v e i n k e k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó a n y a g á n a k a felülvizsgálását j a v a s o l n á m . Az i r o d a l o m k r i t i k á n a k — úgy g o n d o l o m — n e m a t ö r t é n e t i v é v á l t a n y a g g a l , h a n e m az i r o d a l o m eleven f o l y a m á v a l kell foglalkoznia. E n n e k a f o l y a m n a k szerves része minden újrakiadás. Ha tehát ebben a formában válik aktuálissá valamely régebbi a l k o t á s — természetes, hogy u g y a n a z z a l az igényességgel kell k r i t i k a i vizsgálat t á r ­ g y á v á t e n n i , m i n t a m a született m ű v e t . T u l a j d o n k é p p e n ez volt a H a j d u Győző k ö t e t é n e k az esete. Kolozsvár, 1968. j a n u á r . Tóth Sándor

Váró

Márton:

Legény

IFJÚSÁG-NEVELÉS

A magyar helyesírás vitájához H a d d f o r d í t s a m m e g a s o r r e n d e t , s előbb a v i t a z á r ó cikkből idézzek. S z a b ó T. A t t i l a professzor így s u m m á z o t t b e n n e : „A h e l y e s í r á s t a n í t á s á n a k csekély e r e d ­ m é n y é n gyötrődő o k t a t ó személyzet k ö r é b ő l t ö r t fel a v e s z e d e l m e t jelző k i á l t á s , és a g y a k o r l a t e m b e r e i n e k m i n d e n n a p o s t a p a s z t a l a t a i b ó l , kísérletezéseiből születtek és — r e m é l h e t ő l e g — s z ü l e t n e k m e g e z u t á n is azok a gondolatok, ötletek, e l j á r á s ­ m ó d o k és fogások, a m e l y e k n e k a l k a l m a z á s a e k é r d é s b e n ü d v ö s v á l t o z á s t hozhat". 1967 f o l y a m á n k é t h ó n a p o n á t forrt a v i t a a Tanügyi Újság h a s á b j a i n a r r ó l , h o g y m i é r t n e m t u d n a k helyesen í r n i a t a n u l ó k . Az eszmecsere p e r s z e a m a g y a r ­ t a n í t á s egészét, sőt az iskolai m u n k a teljességét é r i n t e t t e , n e m is l e h e t e t t v o l n a m á s k é n t , s m ó d s z e r t a n i t a n u l s á g a i n t ú l m e n ő e n fontos t á r s a d a l m i és k ö z m ű v e l ő ­ d é s i v o n a t k o z á s o k a t is t u d a t o s í t o t t . M á r a v i t a i n d í t ó cikk szerzője, F é n y i I s t v á n n a g y k á r o l y i t a n á r , költő a h e l y e s í r á s látszólag m á s o d l a g o s k é r d é s é t az e g y e t e m e s m ű v e l ő d é s i p r o b l é m á k b a á g y a z v a t á r g y a l t a , s igen helyesen az ügy n a g y k u l t u r á l i s k i h a t á s a i t v i l l a n t o t t a fel. Az í r á s s z a b á l y o k i s m e r e t e n é l k ü l n i n c s m ű v e l t s é g . Az egyszeregy n é l k ü l sincs felső m a t e m a t i k a . E n n e k e l l e n é r e a t a n u l ó k egy része n e m i s m e r i a helyesírást. „ K i k e r ü l t a l í c e u m b ó l t ö b b olyan t a n u l ó , aki n e m a l k a l m a z z a t ö k é l e t e s e n a helyesírási s z a b á l y o k a t " — p a n a s z o l j a F é n y i I s t v á n . S z é k e l y u d v a r ­ helyi t a n á r t á r s a , Miklós F e r e n c megerősíti ezt a v é l e m é n y t . I s k o l á i n k b a n gyönge a h e l y e s í r á s i szint, s e m m i k é p p e n sincs a r á n y b a n a m á s t a n t á r g y a k b a n e l é r t t a n u l ­ mányi eredményekkel. E g y e n e s e n m e g l e p ő n e k t ű n h e t i k , hogy n é h a m é g azok a t a n u l ó k is l e b e ­ c s ü l i k a h e l y e s í r á s fontosságát, a k i k közel érzik m a g u k a t az i r o d a l o m h o z , sőt í r á s ­ s a l is m e g p r ó b á l k o z n a k . F é n y i I s t v á n említi, hogy írójelölt diákok, a k i k t a n á c s é r t , i r o d a l m i k í s é r l e t e i k f e l ü l b í r á l á s á é r t f o r d u l n a k hozzá, m e g d ö b b e n t ő n y u g a l o m m a l k ö v e t i k el a súlyos í r á s h i b á k a t . E g y é b k é n t e r r ő l H u s z á r S á n d o r U t u n k b e l i szer­ kesztői üzeneteiből is s ű r ű n é r t e s ü l h e t ü n k : költői és írói p á l y á r a k í v á n k o z ó fia­ t a l o k közül n é m e l y i k g y a l á z a t o s a n n e m i s m e r i a h e l y e s í r á s szabályait. F u r a s z e m ­ lélet e h a n y a g s á g oka. Egyik n a g y k á r o l y i d i á k h a n g o t is a d o t t e n n e k : becsületes e m b e r m é g lehet v a l a k i — v é l e k e d i k —, h a n e m is t u d h e l y e s e n írni. Azt hiszem, h o g y n e m c s a k az iskola, a t a n í t ó k és a t a n á r o k m u l a s z t á s a i m i a t t a l a k u l h a t o t t ki n é m e l y e k b e n ilyen v é l e m é n y , h a n e m az iskolán kívül, a sajtóban, a k ö z m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y e k b e n fennálló közöny is t á p l á l j a ezt. A nyelvi gond, a t u d a t o s n y e l v ­ m ű v e l é s lebecsülése — a m i b e n íróink, szerkesztőink közül is j ó c s k á n t a l á l n i l u d a ­ s o k a t — i m m á r a helyesírás a l a p j a i t k e z d t e ki.

Becsületes e m b e r , persze, l e h e t v a l a k i azért, m e r t n e m t u d helyesen í r n i . D e m ü v e i t e m b e r s e m m i k é p p e n sem. P. D o m b i E r z s é b e t kolozsvári t a n á r n ő t a l á l ó m e g ­ figyelése szerint a h e l y e s í r á s s z a b á l y a i n a k b e t a r t á s a a t a n u l ó gondosságát, figyel­ mességét, r e n d s z e r e t e t é t is t ü k r ö z i . F e l t é t l e n ü l . D e u g y a n a k k o r j ó v a l t ö b b r ő l v a n szó. A h e l y e s í r á s b a n is a n y e l v szelleme, a l k o t ó k é p e s s é g e n y i l a t k o z i k meg, s ki ezt n e m i s m e r i v a g y n e m t a r t j a f o n t o s n a k m e g t a n u l n i (illetve m e g t a n í t a n i ) , az s z e l ­ l e m i félszegségre k á r h o z t a t j a ö n m a g á t v a g y t a n í t v á n y a i t . A t u d a t o s n y e l v i s m e r e t u g y a n i s n e m c s a k az i r o d a l o m , d e v a l a m e n n y i t a n t á r g y e l s a j á t í t á s á n a k fontos fel­ tétele. A p á c z a i Csere J á n o s óta t u d j u k , hogy m i l y e n d ö n t ő az a n y a n y e l v s z e r e p e a világ m e g i s m e r é s é b e n , a t u d o m á n y o k e l s a j á t í t á s á b a n . I s k o l á i n k b a n az i d e g e n n y e l ­ v e k t a n í t á s a — megfontolt, v a l ó b a n t u d o m á n y o s e l v e k szerint — az a n y a n y e l v a l a p j á n , azzal á l l a n d ó ö s s z e h a s o n l í t á s b a n folyik. Az a n y a n y e l v e n e l s a j á t í t o t t b á r m i ­ lyen i s m e r e t e t a t a n u l ó k é s ő b b m á s n y e l v e n is s o k k a l e r e d m é n y e s e b b e n h a s z n o ­ síthatja, m i n t h a c s u p á n b e m a g o l t a volna. Igen á m , de e h h e z a n y e l v t ö k é l e t e s i s ­ m e r e t e szükséges, a m i b e feltétlenül b e l e t a r t o z i k a h e l y e s í r á s is. Én e g y e n e s e n a l e ­ vegőhöz h a s o n l í t a n á m . Ösztönösen lélegzünk, d e levegő n é l k ü l n e m t u d n á n k élni. A h e l y e s í r á s n a k is e n n y i r e ösztönné kell v á l n i a ahhoz, hogy n e akassza, h a n e m segítse a t a n u l á s t , az ismeretszerzést, egész k u l t u r á l i s lélegzésünket. L e l k i i s m e r e t e s e n , a dolog m é l y é r e n é z v e v i t a t t á k m e g a Tanügyi Újságban szót k a p o t t t a n e r ő k , hogy m i é r t is n e m t u d n a k a t a n u l ó k h e l y e s e n í r n i . S z u b ­ j e k t í v és o b j e k t í v o k o k a t s o r o l t a k fel. Ezek közül egyik v a l a m e n n y i t a n á r t és t a ­ nítót érint. A n e m i r o d a l o m s z a k o s o k h i á n y o s nyelvhelyességi i s m e r e t e i r e és h i á n y z ó igényességére gondolok. S o k a n felpanaszolták, hogy a s z a k t a n á r h i á b a tesz m e g m i n d e n t , h a a t a n á r i k a r m á s tagjai n e m k ö v e t e l i k m e g a helyesírást. M u z s n a y Á r p á d batizi t a n á r k e s e r ű e n t a p a s z t a l t a , h o g y szöveges p é l d á k n á l a l e g j o b b t a n u l ó k is olyan h i b á k a t k ö v e t n e k el a dolgozatfüzetekben, a m i t m a g y a r ó r á n soha. És a t a n á r ki s e m j a v í t j a az ilyen h i b á k a t . V a g y n e m t ö r ő d i k ezzel, v a g y ő sincs t i s z t á b a n a h e l y e s í r á s s a l . „ T a l á l k o z t a m o l y a n t a n á r r a l , aki a c í m v é g é r e p o n t o t t é t e t e t t a t a n u l ó k k a l — í r t a F ü l ö p Béla i r i n y i t a n á r . — Az a szegény g y e r m e k m o s t m á r k i n e k h i g g y e n ? T e g y ü k s z í v ü n k r e a k e z ü n k e t , és a l k a l o m a d t á n n e szégyell­ j ü k e l ő v e n n i a h e l y e s í r á s i szótárat. A t a n u l ó k é r d e k é b e n is . . . " D e a t a n á r i t e k i n ­ tély é r d e k é b e n is, a m i bizony odavész, h a a m á s szakos t a n á r ó r á j á n a t á b l a ­ v á z l a t b a n a t a n u l ó k h e l y e s í r á s i vétséget v e s z n e k észre. A s z a k b a r b á r s á g m i n d e n ü t t a szellemi t u n y a s á g jele, a t a n á r i m u n k á b a n éppenséggel az, és s e m m i k é p p e n s e m tűrhető meg. O b j e k t í v o k k é n t s o k a n e m l í t e t t é k a megfelelő s e g é d k ö n y v e k h i á n y á t . Rózsa M á r i a , a T a n k ö n y v k i a d ó szerkesztője h o z z á s z ó l á s á b a n jelezte, hogy h a m a r o s a n t ö b b , e d d i g igen n é l k ü l ö z ö t t segédkönyv, m ó d s z e r t a n i ú t m u t a t ó j e l e n i k m e g . T ö b b e n s ü r ­ g e t t é k a t a n t e r v e k k o r s z e r ű s í t é s é t ( n a g y o b b ó r a s z á m o t is), m i v e l ez előfeltétele a n ­ n a k , hogy a n y e l v t a n k ö n y v e k is a k o r s z e r ű s é g igényével m ó d o s u l j a n a k . Szabó T. A t t i l a professzor szintén n y o m a t é k o s a n h a n g s ú l y o z t a a s e g é d k ö n y v e k fontosságát. Helyesírási s z a b á l y z a t r a és s z ó t á r r a v o l n a szüksége n e m c s a k az iskolai o k t a t á s n a k , d e a n a g y k ö z ö n s é g n e k is. K ö z i s m e r t , hogy a n y e l v t a n t — és vele a h e l y e s í r á s t — k o n c e n t r i k u s m ó d s z e r szerint o k t a t j á k i s k o l á i n k b a n . L e l k i i s m e r e t l e n t a n á r u n a l m a s s á t e h e t i az óráját, h a l é l e k t e l e n ü l c s u p á n elismétli az előző é v b e n t a n u l t a k a t , n e m pedig a r r a é p í t v e v e ­ zeti el t a n u l ó i t az új a n y a g h o z , v a g y h a n e m t u d j a felkelteni az é r d e k l ő d é s t az ú j a b b i s m e r e t e k i r á n t . A h e l y e s í r á s n e m öncélú i s m e r e t , h a n e m a fogalmazási k é s z ­ ség k i a l a k u l á s á t , a p o n t o s önkifejezést segíti elő, s e g y b e n a n y e l v t a n i s z a b á l y o k m e g é r t é s é t is k ö n n y e b b é teszi. Igen, h a a s z a k t a n á r v a l ó b a n i s m e r i a szakját.

U g y a n i s n e m r i t k á n a t a n á r t u d á s á n a k kell kiegészítenie, p ó t o l n i a a szűk t e r j e d e l m ű t a n k ö n y v hézagait. S z e m é l y e s szülői t a p a s z t a l a t o m m a l h o z a k o d o m elő. F i a m ötödikes n y e l v t a n ­ k ö n y v é b e n szépen l e v a n í r v a a szabály, hogy az út szó hosszú, d e az utas, utak, utat s z a v a k r ö v i d m a g á n h a n g z ó v a l í r a n d ó k . M i é r t így? A t a n k ö n y v elfelejtette a m a g y a r á z a t o t . A t a n u l ó a z o n b a n — h a nyílt eszű, g o n d o l k o d ó l é n y — felteszi a k é r d é s t : m i é r t í r j u k é p p e n ezt a h á r o m szót r ö v i d u-val, a t ö b b i t m i n d h o s s z ú v a l ? A g y e r m e k n e k p e d i g felelni kell. C s a k azt n e felelje v a l a k i : „Így a szabály é s k é s z " . . . H a a t a n á r i l y e n k o r feleleveníti azt az i s m e r e t e t , a m i t az e g y e t e m e n v a g y a főiskolán a n y e l v t ö r t é n e t b ő l elsajátított, a k k o r a t a n u l ó ö r ö k r e megjegyzi m a g á n a k a furcsa szabály n a g y o n is logikus m a g y a r á z a t á t . Az én f i a m n a k s z e r e n ­ cséje volt a t a n á r n ő j é v e l . D e vajon m i n d e n ü t t , m i n d e n g y e r m e k m e g k a p j a - e a k i ­ elégítő feleletet k í v á n c s i s á g á r a ? (Ez m á r a s z a k t a n á r o k képzettségét érinti, v a g y é p p e n azt, hogy n é m e l y h e l y e n n e m s z a k t a n á r t a n í t j a a m a g y a r n y e l v e t és i r o d a l ­ m a t , de ez c s a k u g y a n m á s ügy és m á s cikk t é m á j a lehet.) A Tanügyi Újságban lefolyt h a s z n o s e s z m e c s e r e m é g i n k á b b t u d a t o s í t o t t a a p e d a g ó g u s o k b a n a h e l y e s í r á s t a n í t á s á n a k fontosságát, e g y b e n p e d i g a t a n ü g y i h a ­ t ó s á g o k t e n n i v a l ó i t is e m u n k a m e g k ö n n y í t é s e végett. A s e g é d k ö n y v e k , a helyesírási szótár m e l l e t t jogos i g é n y k é n t h a n g z o t t el p é l d á u l az, hogy az Electrecord ké­ szítse el a t a n t e r v b e n szereplő k ö l t e m é n y e k és p r ó z a r é s z l e t e k m ű v é s z i h a n g f e l v é ­ teleit. A h e l y t e l e n í r á s u g y a n i s n e m r i t k á n a h e l y t e l e n beszédből ered. És m i n d e ­ n e k e l ő t t t e r v s z e r ű e n ki kell b ő v í t e n i az iskolai k ö n y v t á r a k á l l o m á n y á t . F é n y i I s t ­ v á n megjegyzése h e l y t á l l ó : a r e á l - t á r g y a k t a n í t á s á h o z szükséges d i d a k t i k a i a n y a g o k elosztásában rendszeresség tapasztalható, miért n e lehetne ugyanezt meghonosítani a z iskolai k ö n y v t á r a k kötelező e l l á t á s á b a n is? S z a b ó T. A t t i l a professzor ezt a g o n d o l a t o t egészítette k i : „ . . . a z egész n y e l v t a n i o k t a t á s az a n y a n y e l v n y e l v i r e n d ­ s z e r é n e k t u d a t o s h a s z n á l a t á r a v a l ó előkészítés m e l l e t t az i r o d a l m i o k t a t á s ú t j á t e g y e n g e t i . . . M e r t m i is a h e l y e s í r á s - t a n í t á s ? A l á t á s i e m l é k k é p e k m e n t ő l e r ő s e b b rögzítésére v a l ó t ö r e k v é s . Nos, m i n é l t ö b b s z ö r t a l á l k o z i k o l v a s m á n y a i s o r á n a t a ­ n u l ó a b e n n e m é g n e m v a g y t é v e s h a n g a l a k b a n rögzült szó n y o m t a t o t t , h e l y e s ­ írási k é p é v e l , a n n á l b i z t o s a b b a n a h e l y e s e m l é k k é p r a k t á r o z ó d i k el t u d a t á b a n . Az o l v a s á s r a v a l ó r á n e v e l é s t e h á t m a g a s a b b fokon v a l ó b a n egyik l e g k ö n n y e d e b b , legé l v e z e t e s e b b m ó d j a a h e l y e s í r á s b a n v a l ó g y a k o r o l t a t á s n a k és az e t e k i n t e t b e n v a l ó biztonság növelésének." K e l l ő h a n g s ú l l y a l tisztázódott a v i t á b a n , h o g y a h e l y e s í r á s n e m „érzék dolga", m i n t m o n d j u k a zenei h a l l á s , ezt m i n d e n d i á k — egyik több, m á s i k k e v e s e b b m u n ­ k á v a l — feltétlenül m e g t a n u l h a t j a , é s m e g is kell k ö v e t e l n ü n k t ő l ü k az í r á s s z a b á ­ l y o k p o n t o s i s m e r e t é t . M ó d s z e r t a n i v i t a lévén, számos h a s z n o s e l j á r á s t t á r g y a l t a k m e g a hozzászólók, ezek i s m e r t e t é s e a z o n b a n n e m t a r t o z h a t i k e c i k k f e l a d a t a i közé. C s a k p é l d a k é n t e m e l e m ki Szikszay J e n ő b r a s s ó i t a n á r í r á s á t a l é l e k t a n i t é n y e z ő k s z e r e p é r ő l a h e l y e s í r á s o k t a t á s á b a n v a g y az i r i n y i F ü l ö p B é l a m e g s z í v l e l e n d ő j a v a s ­ l a t á t a z igényes iskolai színjátszás fellendítéséről, a m i j ó t é k o n y a n fejlesztené a beszédkészséget s k ö z v e t v e az í r á s t is. A v i t a h e v é b e n e g y i k - m á s i k hozzászóló a j a v a s l a t o k r e n d j é n el is v e t e t t e a sulykot; S z a b ó T. A t t i l a professzor r e n d s z e r e z ő összefoglalása ezeket t a p i n t a t o s a n kiigazította. E n n e k a v i t á n a k volt egy o l y a n v o n a t k o z á s a , a m i k ö z v e t l e n ü l é r i n t i a sajtót, s ezt feltétlenül e m l í t e n e m kell itt. G e r g e l y G é z a d i t r ó i t a n á r t i d é z e m : „Egyik ó r á n , a m i k o r d ü h ö s e n k i f a k a d t a m , hogy a t u l a j d o n n e v e k h e l y e s í r á s á t a V I I . osztály­ b a n m á r igazán illene t u d n i , az egyik t a n u l ó újságot t e t t az a s z t a l o m r a . — M i ez? — Kis k e z d ő b e t ű — felelte, és ott követelőzött s z e m é b e n a jogos k é r d é s : »a n a g y o k -

n a k n e m kell b e t a r t a n i o k a helyesírási s z a b á l y o k a t ? H á t igen, írók, m ű v é s z e k n e ­ v é t kis k e z d ő b e t ű v e l n y o m t a t t á k k i . . . Mi t ö r t é n t ? M o d e r n i z á l ó d i k a h e l y e s í r á s ? A k k o r m i é r t n e m v e s z n e k róla t u d o m á s t a t a n k ö n y v e k ? " N e m is ez az igazán n a g y vétség s z e r i n t e m sajtónk n y e l v é b e n . A pongyolaságot h i b á z t a t o m l e g i n k á b b . Ne fe­ l e d j ü k : l e r o m b o l h a t j u k m i n d a z t , a m i t az iskola n a g y g o n d d a l felépít, h a az ú j s á ­ got olvasni kezdő s e r d ü l ő ifjú folytonos n y e l v i h a n y a g s á g g a l találkozik. A sajtó jó stílusa ezért is közügy, m ű v e l ő d é s ü n k ügye, t á r s a d a l m i fontosságú k é r d é s . Én n e m is a s z a v a k o n k e z d e n é m a tisztogatást — h a b á r ott is szükség v a n a n y e l v ­ m ű v e l ő g o n d r a — h a n e m a m o n d a t s z e r k e s z t é s n é l . Itt a legtöbb a t e n n i v a l ó n k : ö n m a g u n k a t n e v e l n i , ú j r a m e g ú j r a s z o k t a t n i a m a g y a r n y e l v s z e l l e m é n e k megfe­ lelő m o n d a t s z e r k e s z t é s r e . A r a n y J á n o s jó száz esztendeje leírt t a n á c s á t m a is teljes­ séggel h e l y t á l l ó n a k é r z e m : „Egyes s z a v a k c s u p á n levelei, v é k o n y ágai a n y e l v törzsökének, azok r o m l á s a k ö n n y e b b e n p ó t o l h a t ó : de a szókötési f o r m á k azon n e m e s b ereket, c s a t o r n á k a t képezik, m e l y e k e n a fa éltető n e d v e k e r e n g : d ú l j u k fel, — és a fa n e m lesz t ö b b é ! " (Visszatekintés, 1861). J ó e r e d m é n n y e l j á r t ez az e s z m e c s e r e : t u d a t o s í t o t t a a t e n n i v a l ó k a t . E z é r t is t é ­ r ü n k vissza r á az új e s z t e n d ő b e n . A helyesírás, a n y e l v t a n í t á s egész o k t a t á s u n k s a r k a l a t o s ügye. A szocialista á l l a m ezért áldoz oly sok p é n z t a n y e l v t a n í t á s r a , k ö z ­ t ü k a n e m z e t i s é g e k a n y a n y e l v é n e k iskolai o k t a t á s á r a . M a j d n e m k é t e z e r iskola és t a g o z a t g o n d o s k o d i k az együttélő n e m z e t i s é g e k f i a t a l s á g á n a k a n y a n y e l v i o k t a t á s á ­ ról. A t a n á r i l e l k i i s m e r e t e n és egyéni felelősségen t ú l m e n ő e n , e g y e n e s e n t á r s a ­ d a l m i k ö t e l e s s é g ü n k k é teszi ez, hogy a m a g y a r g y e r m e k e k t e h e t s é g é n e k országos é r v é n y e s ü l é s e előtt k a p u t nyitó r o m á n n y e l v v e l e g y e t e m b e n , hozzáértéssel, s z e r e t e t ­ tel, m i n é l j o b b a n m e g t a n í t s u k fiainkat, l e á n y a i n k a t a n y a n y e l v ü n k t u d a t o s i s m e r e ­ tére, m ű v e l t e m b e r e k h e z illő h a s z n á l a t á r a . Beke György

Fantázianyitás az iskolában (A gyermekjáték

kérdéséhez)

Nevelői t e v é k e n y s é g ü n k n e k v a n egy m o s t o h á n kezelt t e r ü l e t e : n e m t u l a j d o ­ n í t u n k jelentőséget a g y e r m e k i j á t é k n a k . A j á t é k pedig l é l e k t a n i és nevelési p r o b l é m a . Képzelőerőt l o b b a n t fel. L e l e p l e z n i a játszót. F e l t á r m i n d e n t , a m i b e n n e r e j t ő z k ö ­ d i k : é r t e l m i , é r z e l m i a d o t t s á g á t , k e d é l y v i l á g á t , ízlését, érintkezési m ó d j á t . Eliga­ zítja a n e v e l ő t a g y e r m e k m e g i s m e r é s é b e n : soha k ö z v e t l e n e b b képet n e m n y e r n e ­ veltjéről, m i n t j á t é k közben. É p p e n ezért n e m h a g y h a t j u k figyelmen k í v ü l ezt a k í n á l k o z ó lehetőséget. M i n d a z a t e v é k e n y s é g , a m i t a g y e r m e k k e d v t e l é s b ő l végez, j á t é k . K ö z k e l e t ű m e g á l l a p í t á s , hogy a g y e r m e k j á t é k a é l e t t e v é k e n y s é g . Á l t a l á n o s é r v az is, hogy j á ­ t é k á b a n utánoz. U t á n z á s a sajátos, egyéniségén á t s z ű r i a k ö r n y e z ő b e n y o m á s o k a t . Így készül felnőtté v á l á s á r a . K ö r n y e z e t i b e n y o m á s o k h a t á s a a l a t t k i a l a k u l t életesz­ m é n y é t g y a k r a n „valósítja m e g " j á t é k a közben. G o n d o l o k a m a m á s d i r a , i s k o l á s ­ dira. Alkotóképessége t e h á t l e g j o b b a n j á t é k közben b o n t a k o z i k ki. K é r d é s a z o n b a n , hogy m i k o r és m i l y e n m ó d o n h a s z n o s í t h a t j u k . S z e r i n t e m az o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a

m i n d e n fázisában. De v i g y á z z u n k , m e r t olyan, m i n t a gyógyszer; k e v é s hasznos, t ö b b k á r o s . A jó n e v e l ő — m é r t é k k e l — m i n d i g előnyösen k a m a t o z t a t j a a j á t é k b a n rejlő lehetőségeket. A t o v á b b i a k b a n a j á t é k o k m a g a s a b b formájáról, a s z e r e p j á t é k o k r ó l szerzett h ú s z évi t a p a s z t a l a t a i m r ó l s z á m o l n é k be. Úgy v é l e m , n e m á r t erről b ő v e b b e n szólni, t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y az iskolai s z í n j á t s z á s n a k g a z d a g a h a g y o m á n y a n á l u n k , és m i n t ilyent, jó v o l n a m é g i n k á b b k i a k n á z n i a szép beszéd m e g h o n o s í t á s a , a d i á k o k m ű v e l t s é g é n e k e l m é l y í t é s e végett. Az iskolai s z í n p a d o k o n s z e r e p l ő g y e r m e k e k is j á t s z a n a k . I s m e r e t e s , hogy a s z í n j á t é k v á g y a is j á t é k k e d v b ő l született. F e l n a g y í t j a , költészetté v a r á z s o l j a a z élet kérdéseit. A szerzett é l m é n y e k befolyásolják a belső fejlődést. D e v a j o n e l m o n d ­ hatjuk-e mindezt gyermekünnepélyeinkről? Vajon a gyermeki alkotókedv, avagy a n e v e l ő „ b e á l l í t á s a " k e r ü l - e t ú l s ú l y b a ilyen a l k a l o m m a l ? Sokévi t a p a s z t a l a t o m sze­ r i n t az iskolai ü n n e p é l y e k torz g y e r m e k i világot á b r á z o l n a k . Egy-egy ü n n e p é l y k ö z e l e d t é v e l n é h a - n é h a b o r z o n g a n e v e l ő is, a t a n u l ó is. N e m egy e s e t b e n a z ilyesmi c s a k azok s z á m á r a j e l e n t v a l a m i t , a k i k bizonyos a d o t t s á g a i k n á l fogva k i ­ é l h e t i k s z e r e p l é s v á g y u k a t . H a n g u l a t o s k é p e t n y ú j t a kivilágított dobogó, az izga­ l o m t ó l p i r o s a r c ú g y e r m e k s e r e g , h a n e m a r e n d e z v é n y n e v e l ő é r t é k e — bizony k é t ­ séges. Ideje v o l n a h á t tisztázni ezen a t é r e n is a felfogásokat és k o r u n k n e v e l ő c é l k i t ű z é s e i h e z m é l t ó n e l v s z e r ű b b á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d n i . Hiszen az ü n n e p s é g e ­ k e n a nevelés, n e m p e d i g a d r e s s z ú r a e r e d m é n y e k e l l e n e hogy m e g m u t a t k o z z é k . V é l e m é n y e m szerint főképpen a g y e r m e k i j á t é k h a j l a m r a k e l l e n e t á m a s z k o d n i . Ü g y l e n n e jó m e g v á l a s z t a n i az ü n n e p s é g e k t e m a t i k á j á t , hogy az é l m é n y t k í n á l j o n s felkeltse a j á t é k k e d v e t . Így v á l i k a j á t s z ó g y e r m e k alkotóvá. M i n é l t ö b b e t sikerül a d n i a m a g á b ó l , erőmegfeszítéseiből, a n n á l t e l j e s e b b a s i k e r é l m é n y . Ez a biztosí­ t é k a az emocionális h o z z á á l l á s n a k . N i n c s g y e r m e k s z í n p a d i m ű v é s z e t , c s a k az o k ­ t a t ó - n e v e l ő i célt szolgáló g y e r m e k j á t é k . Ez v i s z o n t a fejlődés, j e l l e m a l a k u l á s s z e m ­ p o n t j á b ó l felbecsülhetetlen érték. A g y e r m e k i képzelőerő a l e g k ü l ö n b ö z ő b b j á t é k ­ h e l y z e t e k e t is megoldja, ö n t e v é k e n y e n t e r e m t i m e g az időt, t e r e t és k ö r n y e z e t e t . S o k k a l b i z t o n s á g o s a b b a n h a s z n á l j a az e l k é p z e l t eszközt, m i n t h a a valóságos v o l n a a b i r t o k á b a n . É p p e n ez az, a m i a j á t é k o t széppé, izgalmassá, költőivé teszi. A k ö l ­ tőiség a g y e r m e k i k é p z e l ő e r ő t e r m é k e , M á r p e d i g a g y e r m e k s z í n h á z a s d i é p p e n e r ­ ről a m ű v é s z i é l m é n y t k i a l a k í t ó legfőbb e n e r g i á r ó l m o n d le, a m i k o r n e m a b e l ü l ­ r ő l i n d u l ó a l k o t ó m e g n y i l a t k o z á s r a t á m a s z k o d i k , h a n e m a g y e r m e k i világtól t á ­ voleső h a m i s érzéseket, c s e l e k e d e t e k e t k é n y s z e r í t r á . A h i b a r e n d s z e r i n t abból a d ó ­ dik, hogy a n e v e l ő r e n d e z ő v é válik, és a felnőtt színjátszást u t á n o z v a szerepeltet. Ezzel elsikkad a g y e r m e k n é l oly g y a k o r i k ö z v e t l e n s é g - é l m é n y . A n e v e l ő r e n d e z ő i elgondolása e l e n g e d h e t e t l e n , de e l j á r á s a i n k á b b s u g a l m a z ó , i r á n y í t ó , szabályozó legyen. A játszó g y e r m e k e t r á kell vezetni a r r a az érzésre, a m i t kifejezni a k a r . M i n d e n e k e l ő t t az a fontos, hogy a g y e r m e k m e g é r t s e a h e l y ­ z e t e t és beleélje m a g á t az „ e l j á t s z a n d ó k ö r ü l m é n y e k b e " . M i n d i g egy s z ű k e b b cso­ p o r t b a n , közös megbeszélés s o r á n fogalmazzák m e g a m o n d a n d ó t , v o n a t k o z t a t j á k a t é m a r é s z e i r e és egészére, k ö r v o n a l a z z á k a hősök külső és belső a l a k j á t . A n e v e l ő jól á t g o n d o l t k é r d é s e i v e l i n k á b b sarkalljon, n e pedig klisé e l f o g a d á s á r a késztessen. M i n d i g a g y e r m e k k o n k r é t , t e r m é s z e t e s é l m é n y h e l y z e t e legyen a k é p z e t t á r s í t á s h o z a k i i n d u l á s . Ezzel m e g k ö n n y í t j ü k az átélést ( p é l d á u l : „Hogyan viselkedtél, ami­ kor..."; „Mit éreztél, amikor..."). Hogy a k ü l ö n b ö z ő s z u b j e k t í v m e g n y i l a t k o z á s o k kifejezőerejét fokozzuk, n é m a j á t é k k a l t ö r e k e d h e t ü n k a r r a , hogy o b j e k t í v k r i t i k a i á l l á s p o n t o t a l a k í t s u n k ki. (Elmesélem p é l d á u l , hogy g y e r m e k k o r o m b a n n a g y a n y á m

egy n é n i n e v e n a p j á r a r ó z s a c s o k o r r a l e l k ü l d ö t t a h a r m a d i k szomszédba. A n é n i m e g h a t ó d o t t s á g á b a n p é n z t n y o m o t t a m a r k o m b a . N e m a k a r t a m a z o n b a n elfogadni, m e r t t u d t a m , hogy otthon rosszallni fogják. Végül is e n g e d t e m az u n s z o l á s n a k . A k a ­ p u n k í v ü l viszont m e g b á n t a m . N e m m e r t e m h a z a v i n n i , m e r t egyszer m á r h a s o n l ó h e l y z e t b e n v i s s z a k ü l d t e k a k a p o t t pénzzel. I z g a l m a m b a n a k a n á l i s b a c s ú s z t a t t a m . M e g k é r d e m a g y e r m e k e k e t , a k a d n a - e vállalkozó, hogy ezt a kis k a l a n d o t n é m a j á ­ t é k k a l megelevenítse.) Ez az e l j á r á s oldja a j á t é k k e d v e t . Egyre t ö b b e n a k a r n a k egy-egy a l a k o t m e g f o r m á l n i , v a l a m i l y e n j á t é k h e l y z e t e t m e g o l d a n i . Hogy a j á t é k érlelődjék, é r v é n y e s í t j ü k a fokozatosság elvét. Az é r z é s m e g n y i l v á n u l á s k o l l e k t í v m u n k a t e r m é k e lesz. Mig az egyik p r ó b á l k o z i k , a többi figyel, bírál, alkot. E g y r e kifejezőbbé v á l i k a m i m i k a , a mozgás. Hogy a g y e r m e k e k figyelmét t o v á b b i m u n ­ k á r a s e r k e n t s ü k , l e r a j z o l t a t h a t j u k egyszerű v o n a l a k k a l a megbeszélt kifejezéseket. F e l k é r h e t j ü k , hogy figyeljék m e g bizonyos h e l y z e t e k b e n k ö r n y e z e t ü k v i s e l k e d é s ­ módját, beszédmódját. A m ó d s z e r izgalmas é l m é n y t n y ú j t a j á t é k o s o k n a k is, a n e v e l ő k n e k is. F e l ö t l i k egy sereg megoldási lehetőség. A g y e r m e k e k ügyesen v á l o g a t n a k , segítik e g y m á s t . É r d e k e s szellemi t o r n a ez s z á m u k r a . Megfigyelőivé v á l n a k az é r z e l m e k t ü k r ö z ő ­ d é s é n e k c s e l e k e d e t e k b e n , m o z g á s b a n , a r c j á t é k b a n . Á r n y a l ó d i k , színesedik kifeje­ zőkészségük. N e k o r l á t o z z u k i l y e n k o r a h a n g u l a t o t , a fantáziajátékot, h a d d telítődjék m i n é l t ö b b é l m é n y t a r t a l o m m a l a közlés. M i u t á n a t é m a b o n y o d a l m a i t r é s z l e t e i b e n és egészében m e g é r t e t t ü k , a sajátos érzéseket felkeltettük, k e z d h e t ü n k a b e g y a k o r l á s o k h o z . A t u l a j d o n k é p p e n i b e g y a k o r ­ l á s r a csak a h a r m a d i k p r ó b á n k e r ü l h e t sor. De e k k o r is v i g y á z n u n k kell, hogy n e v á l j é k m e c h a n i k u s s á . Hogy ezt megelőzzük, k ö z b e n - k ö z b e n élénkítő h e l y z e t g y a k o r ­ latokat, beszéd-, h a n g h o r d o z á s i és k o n c e n t r á l á s i g y a k o r l a t o k a t v é g e z t e t ü n k . Így a j á t é k k e d v s e m c s a p p a n , s a kifejezési m ó d is gazdagszik. Mozgásuk k ö n n y e d e b b , biztonságosabb, h a n g h o r d o z á s u k színesebb lesz, k o n c e n t r á l ó k é p e s s é g ü k lényegesen javul. Hanghordozási gyakorlat: Megfigyeltetjük az élet sokféle b e s z é d m ó d j á t , hogy a h a n g h o r d o z á s b a n rejlő kifejezőerőt is t u d a t o s í t s u k . Ezzel elérjük, hogy a j á t é k f o l y a m á n n e egyetlen b e s z é d f o r m a u r a l k o d j é k . G y a k o r o l t a t j u k a m a g á n - és m á s s a l ­ h a n g z ó k helyes képzését és a helyes légzést. Ez a szép beszéd a l a p t ö r v é n y e . K ó ­ r u s b a n m o n d a t o t t g y e r m e k m o n d ó k á k o n , é n e k l ő dikciókon, k ü l ö n b ö z ő b e s z é d h e l y ­ zeteket idéző r e p l i k á k o n é s z r e v é t e t j ü k a h a n g o k fizikai h a t á s á t . E r e d m é n y e s segéd­ eszköz az efféle g y a k o r l a t o k n á l a magnetofon. A beszédmegfigyelés r é v é n fejlődik a színes h a n g h o r d o z á s . A b e s z é d g y a k o r l a t o k a t a z o n b a n sohase v é g e z t e s s ü k az e l ­ j á t s z a n d ó szövegen. Ezzel m o d o r o s s á v á l i k a közvetítés, s a h a n g i h a t á s o k k o p n a k . Egy-egy csengő szólamú verssor, o l v a s m á n y a i k f o r d u l a t o s r e p l i k á j a szolgáljon a n y a g u l a g y a k o r l á s h o z . P e r s z e , helyes, h a az érzelmi, h a n g u l a t i h a t á s stílusa a m ű s o r o n levő j á t é k h a n g u l a t á h o z igazodik. Ezzel színesedik a szereplők h a n g ­ váltása. A m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y m á s i k fontos előfeltétele a m o z g á s k u l t ú r a . R i t m i k u s h e l y z e t g y a k o r l a t o k k ö n n y e d e b b é teszik a mozgást. F e l b o n t j u k k ü l ö n m i m i k a i és g e s z t u s g y a k o r l a t r a . Ilyen l e h e t p é l d á u l telefonbeszélgetés b a r á t n ő v e l , m e n t ő á l l o ­ mással, i s m e r e t l e n n e l , k ü l ö n b ö z ő t e r m é s z e t ű t é m á k a t m e g o l d v a . I l y e n k o r felfoko­ zott, h a n g s ú l y o z o t t m o z g á s t k í v á n u n k . R i t m i k u s kéz-, l á b g y a k o r l a t o k k a l ü t e m r e v é ­ g e z t e t ü n k kifejezőmozgást. E g y - k é t t a n u l ó t o m p á n dobol hozzá. Hogy az eszközök, t á r g y a k helyes h a s z n á l a t á t t u d a t o s í t s u k , p r ó b á l g a t t a t j u k h a s z n á l a t u k a t először m a g á v a l a t á r g g y a l , a z u t á n a t á r g y n é l k ü l . P é l d á u l egy p o h á r víz á t n y ú j t á s a . A cselekvés m i n d e n m o z d u l a t á t átéletjük, kidolgoztatjuk. K ö r ü l b e -

lul így: k i v e s z e m a p o h a r a t a helyéről, m e g n é z e m , tiszta-e, t á n y é r t v a g y tálcát v e ­ szek elő, r á t e s z e m , m e g t ö l t ö m vízzel, és felkínálom. Azzal, hogy a m o z g á s m i n ­ d e n egyes m o z z a n a t á n a k a v é g r e h a j t á s á t megfigyeltetjük, fejlődik a megfigyelő, ö n ­ ellenőrző, k o n c e n t r á l ó képesség. A foglalkozás f o l y a m á n m é g számos ötlet születik a g y a k o r l á s r a . Azt kell t u d a t o s í t a n u n k , hogy egy m o z d u l a t n e m p u s z t á n m o z d u ­ lat, h a n e m sok m i n d e n , a m i t s z á m u n k r a kifejez. A z o n k i v ü l m o z d u l a t befolyásolja az összes k ö v e t k e z ő m o z d u l a t o k értelmezését. Az érzékek, é r t e l e m , f a n t á z i a i l y e n s z e r ű k i m ű v e l é s e f e l m é r h e t e t l e n n e v e l ő é r ­ tékű. A m e g v a l ó s í t á s b a n p e d i g így j u t u n k el a n a g y affektivitású v a g y a g r o ­ teszk felfokozott m o z d u l a t o k h o z , a m e l y e k a j á t s z ó n a k is, a n é z ő n e k is igazi é l m é n y t szereznek. A szöveg e l s a j á t í t á s á r a v o n a t k o z ó a n h e l y e s n e k t a r t o m , h a a t a n u l ó n e m ott­ h o n t a n u l j a meg, h a n e m a p r ó b á k alatt. Hogy a r é s z l e t e k kidolgozottságát bizto­ síthassuk, a r é s z l e t p r ó b á k o n egyszerre csak m i n d i g egy bizonyos j e l e n e t j á t é k o ­ s a i v a l dolgozzunk. A teljes p r ó b á k r a csak a k k o r k e r ü l sor, m i u t á n a r é s z l e t e k e t m i n d e n k i felfogta. Az utolsó p r ó b á k o n m á r n e m állítjuk le a h i b á s részleteket, hogy a d a r a b g ö r d ü l é k e n y s é g é t biztosítsuk. É s z r e v é t e l e i n k e t c s a k p r ó b a u t á n közöljük. A k k o r k e r ü l h e t sor az i s m é t l é s r e is. A k e l l é k e k csak j e l k é p e s e k legyenek. Ily m ó d o n e r e d e t i b b e k és közelebb á l l n a k a g y e r m e k i fantáziához. M i é r t n e l e h e t n e a l k a l m a z n i a színfalak h e l y e t t a g y e r m e k k o r k e d v e n c j á t é k á t , a szoborjátékot? Meggyőzőbb a gyermekek mozdulatai révén teremtett élő erdő, m i n t a színfal. Ez él, k i b o n t a k o z i k , t e r e b é l y e s e d i k , h a j ­ long, a m a z n é m a . H a s o n l ó k é p p e n a r u h a . L e g y e n m i n d i g lényeget közvetítő és j e l k é p e s . J e l k é p e s s é g e beszéljen ö n m a g á é r t . L e h e t ő l e g a k o l l e k t í v ötletesség, a gyer­ m e k i szellemesség l e g y e n a létrehozója. T e r m é s z e t e s e n , ez a fajta g y e r m e k j á t é k t a r t a l m á b a n is m á s g y e r m e k i r o d a l m a t i g é n y e l n e . Az egyoldalú pozitív h e l y z e t e k pozitív g y e r m e k h ő s e i n e m valódi gyer­ m e k e k . N e m l e h e t a pedagogizáló g y e r m e k m e s é t n e v e l ő e s z k ö z n e k t e k i n t e n i . A gyer­ m e k j á t é k csak úgy é r h e t i el célját, h a n e m előre m e g s z e r k e s z t e t t t a n c é l ú m o n ­ d a n i v a l ó j á v a l igyekszik h a t n i , h a n e m h a a j á t é k b o n y o d a l m a i b ó l f a k a d ó f e l a d a t o k m e g o l d á s a é r t é k e l é s r e , állásfoglalásra készteti a g y e r m e k e t . A g y e r m e k i r o d a l o m n e egy illuzorikus g y e r m e k i világot t e r e m t s e n , h a n e m é r z e l m e k k e l átitatott, s z e n v e ­ d é l y e k k e l fűtött helyzeteket. H a a g y e r m e k d r a m a t u r g i a nem. helyettesíti ü r e s pózzal a valóságot, n e m fedi el frázisokkal az igazságot, a k k o r az iskolai ü n n e p é l y e k elősegíthetik a g y e r m e k erkölcsi a r c u l a t á n a k fejlesztését. K i b o n t a k o z t a t j á k a hazafiság, e m b e r i e s s é g e s z m é ­ n y e i t ; t á p l á l h a t j á k az igazságérzetet és a k e d é l y v i l á g o t ; ösztönzőleg h a t h a t n a k az erkölcsi m a g a t a r t á s r a . Az e r e d m é n y p e d i g n e v e l ő m u n k á n k m i n d e n t e r ü l e t é r e k i ­ h a t . Erkölcsi k á r p ó t l á s t n y ú j t a b e f e k t e t e t t e n e r g i á é r t . Úgylehet, t a l á n t ú l a p r ó l é k o s a n szóltam a k é r d é s r ő l , a t e n n i v a l ó k részletei­ ről, de a n n y i a tévhit, a balfogás ezen a t é r e n , h o g y — v é l e m é n y e m s z e r i n t — n e m árt, h a m i n é l t ö b b e t t e s z ü n k e n e m e s - v e r e t e s nevelőeszköz, az iskolai színját­ szás h a t é k o n y s á g á n a k fokozására. Tuzson Erzsébet

SZEMLE

A filozófia

hasznáról

Filozófiai életünk megélénküléséről szóló beszámolóim után, most kissé zavarban vagyok, mert egy meditációról kell írnom, melynek témája nem más, mint magának a filozófiának a létjogosultsága és tárgya — hic et nunc. Nincs itt valami tévedés? — kérdezheti az olvasó. N e m holmi ezoterikus szőrszálhasogatásról van szó? Már megemésztett kérdések újrakérődzéséről? Hisz a filozófia tárgyáról bármelyik érettségiző diák­ nak szabatos feleletet kell adnia. Különböző tanfolyamok szintén e kér­ dés tisztázásával avatják be hallgatóikat a bölcselet rejtelmeibe. A megismerés, a tudomány múltjából számos példát idézhetünk egyegy új diszciplína megjelenését és elismertetését kísérő önigazoló eszme­ futtatásokról. H o g y csak a X I X . század végének és a X X . század ele­ jének tudománytörténetére utaljunk, emlékeztetünk a lélektan, a szo­ ciológia önállósulását elméletileg alátámasztó érvelésekre. Szerzőik — mint ismeretes — az illető tudományágak önálló, sajátos tárgykörét bi­ zonygatták. A filozófia azonban több mint 2000 éves hagyományokkal rendelkezik, a marxista bölcselet pedig maholnap másfélszázados múltra tekinthet vissza. A tudománytörténet n e m csupán azt tanúsítja, hogy a tárgykörök elhatárolása mindig szükségszerű velejárója volt a szakosodás új és ú j mozzanatainak. A megismerés fejlődésének nagy fordulataiban is rendszerint újra kellett gondolni az immár hagyományossá merevedett s így meghaladott funkciókat. A filozófia már többször volt kénytelen módosított vagy radikálisan ú j feladatokat a maga számára kitűzni — többek között éppen a különböző szaktudományok leválása miatt. E törvényszerűség alól nyilván a marxista filozófia sem vonhatja ki ma­ gát. Az elmélkedést időszerűnek tartom. N e m hiszem, hogy ez az érté­ kelés ellentmondana a cikkem elején leszögezetteknek. A vita a filo­ zófia mai státuszáról — v é l e m é n y e m szerint — éppen egyik biztató megnyilvánulása az említett fellendülésnek. Kifejezi azt a örvendetes tényt, hogy bölcseleti avantgardunk lépést tart a korral, az élő marxiz­ mus követelményeivel és nem elégszik már meg sablonos megoldásokkal. A kísérlet a filozófia szerepének újraértelmezésére n e m csupán a tudományok szüntelen differenciálódásának és térhódításának következ­ m é n y e (Marx és Engels egyébként előre látta e viszonylatban a filo­ zófia tárgya revideálásának szükségességét). Új igény és ú j érdeklődés

mutatkozik napjainkban a filozófia iránt. E társadalmi-emberi rende­ lésnek eleget is kell tenni. A növekvő érdeklődés persze n e m bármi­ lyen filozófiának szól. A mai tudományfejlődés eredményei a filozófia több hagyományos funkcióját helyettesítik. Az egzakt tudományok tö­ méntelen ismerettel bombázzák a X X . század emberének tudatát, m ó ­ dosítják világképét. N e m elégíthetik ki azonban lényegét kifejező igé­ nyeit. N e m adnak, n e m adhatnak feleletet valóban szorongató kérdé­ seire. N e m segítik eléggé abban, hogy életének tartalmat találjon egy olyan korban s egy olyan világban, melyre egyre inkább a technicizmus a jellemző. E z a fejlődés egyébként n e m is kedvez a filozófiának. A pozitivista-technokrata áramlatok háttérbe szorítják, sőt kérdésessé t e ­ szik a bölcselet létét. A z intézményesülés is több vonatkozásban fékező tényezőjévé lett; Minerva baglya n e m szereti, ha röptében mindenütt irányjelzőkbe ütközik. A tudományos-műszaki forradalom körülményei között, századunk nagy társadalmi-politikai átalakulásában a filozófiának — ha létezni akar — még emberközpontúbbá kell válnia, mint eddig. Segítse az embert életének alakításában, életcélja megtalálásában. Támogassa sza­ badságának kivívásában és biztosításában. Legyen a m e g n e m alkuvó bírálat és önbírálat letéteményese, az eredeti személyiség szövetségese és kifejezője. A filozófia m a — mondhatni — felemás helyzetben van. A kor­ társ-valóságban sok filozófia-ellenes tendencia működik. N e m kevés azoknak a száma sem, akik elhidegültek az eleven életet skolasztikus képletekbe belekényszerítő bölcselettől. D e a bizalom mégsem rendült meg teljesen. Az embereknek jó filozófiára van szükségük, s akitől ezt megkapják, arra hallgatnak.

* Ebben a számunkban közöljük Rácz Győző és Bretter György figye­ lemre méltó tanulmányát a termékeny spekulációról. Vitára is bocsátjuk, abban a reményben, hogy élénk visszhangra lel majd és hozzá fog járulni magyar nyelvű filozófiai irodalmunk gazdagodásához. Ez a kezdeményezés szervesen illeszkedik újabb szerkesztőségi elkép­ zeléseinkbe. Ügy érezzük, a Korunknak is revideálnia kell részben programját, hogy lépést tudjon tartani az országos fejlődéssel, olvasói­ nak megnövekedett és megújult igényeivel. Ha évekkel ezelőtt még jól szolgáltuk közönségünket, amikor kiváltképpen arra törekedtünk, hogy alaposan, széles skálán tájékoztassuk a tudományos-műszaki forradalom vívmányairól, és bevigyük szellemi életünkbe a korszerű gondolkodás és művészet eszmetágító problémakörét, ma már — véleményünk sze­ rint — ez az információs szerep n e m kielégítő. Persze, a tájékoztatást sohasem tekintettük öncélnak; gondosan is kerültük, hogy „magazinná" váljunk. Funkciónkat mindig abban a tudatban alakítottuk, hogy in­ formációs csatornáink a hazai, eredeti alkotást táplálják a tudomány, a kultúra összes ágaiban. Sohasem elégedtünk meg ismeretek puszta népszerűsítésével. Cselekvésre, valóságalakításra akartunk szüntelenül buzdítani a román nép és a vele együttélő nemzetiségek barátságának, a szocialista humanizmusnak a szellemében.

Az elmúlt néhány esztendő folyamán a romániai magyar sajtó nagy fejlődésen ment át. Napi- és hetilapjaink, különböző folyóirataink las­ sabban vagy gyorsabban, többé-kevésbé felzárkóztak a központi román sajtóhoz. Oldalaikon az olvasók már megtalálhatják mindazokat a prob­ lémákat, amelyeket a mai élet sodrása felvet, és amelyekről gyakran éppen a Korunk számolt be elsőnek. Örvendetes ez a fellendülés. Biz­ tató a publicisztikai színvonal általános emelkedése, lapjaink temati­ kájának gazdagodása. Amikor elégtétellel vesszük tudomásul a sajtó­ fejlődés e jelentős eredményeit, tudjuk azt is, hogy az új helyzetben módosítani kell szerepünket. Nemzetiségi kultúránk szolgálatában m i n ­ dig a Korunk funkcionalitását, hatékonyságát tartottuk szem előtt. Ez a következetes törekvés most arra ösztönöz bennünket, hogy a jövőben nagyobb súlyt helyezzünk az eredeti, alkotó hozzáállást és az emberi lét alapvető vonatkozásait kifejező munkák közlésére. N e m mondunk le természetesen hagyományos tematikánk egyetlen eleméről sem, de n e m ragaszkodunk ahhoz, hogy minden egyes szám­ ban az egész skálát kibontsuk. Helyet szeretnénk biztosítani a nagyobb lélegzetű írásoknak is. Mindezt pedig megtehetjük nem csupán azért, mert régi szerepkörünk egy részét más sajtótermékek vették át, hanem azért is, mert már egyre inkább rendelkezünk valóban igényes, a leg­ nemesebb értelemben vett szellemi kalandot kínáló, eredeti tanulmá­ nyokkal. Kívánatos lenne, ha a gondolatébresztő cikkek között minél több bölcseleti tanulmány láthatna napvilágot — a reneszánszát élő mar­ xista filozófia műhelyéből.

Brassai: Sevillai (1934-35)

akt

Struktúra a modern

biológiában

A biológiai t u d o m á n y o k m i n d e n i d ő k b e n az élő a n y a g szerkezetét t a n u l m á n y o z t á k , a n é l k ü l a z o n b a n , hogy a biológiai szerkezet fogalmát szabatosan meg­ h a t á r o z t á k volna. A biológusok szerkezetnek, s t r u k t ú ­ r á n a k h a g y o m á n y o s m ó d o n az egyedi szervezet részei­ n e k , a n y a g i e l e m e i n e k — s z e r v e k n e k , szöveteknek, s e j ­ t e k n e k — térbeli e l r e n d e z ő d é s é t nevezik. Az a n a t ó ­ mus, m i d ő n az agyvelő s t r u k t ú r á j á r ó l beszél, a z agy­ féltekék l e b e n y e i n e k , t e k e r v é n y e i n e k a h á r o m d i m e n ­ ziós t é r b e n v a l ó e l h e l y e z k e d é s é r e gondol. Így felfog­ va, a szerkezet k o n k r é t a n é r z é k e l h e t ő , l á t h a t ó és t a ­ p i n t h a t ó , boncolással f e l t á r h a t ó , r a j z b a n és f é n y k é p e n á b r á z o l h a t ó . A szervek s t r u k t ú r á j á n a k ilyen t i s z t á n alaktani értelmezéséből származott a szerkezetnek a forma filozófiai k a t e g ó r i á j á v a l v a l ó azonosítása és s z e m b e á l l í t á s a — s t a t i k u s egységként — a d i n a m i ­ k u s a n felfogott, s t r u k t ú r á t létrehozó funkcióval. A szerkezetnek konkrét, érzékelhető elemként tör­ t é n ő é r t e l m e z é s e a biológiai t u d o m á n y o k a m a sza­ k a s z a i r a jellemző, m i d ő n c s u p á n , v a g y l e g a l á b b i s t ú l n y o m ó r é s z t , csak az élő egyedeket tanulmányoz­ t á k . Az u t ó b b i fél évszázad biológiája ezzel s z e m b e n az élővilág m á s megjelenési f o r m á i t is vizsgálja, n e v e z e t e s e n a t e r m é s z e t b e n k i a l a k u l ó egyed-csopor­ t o k a t , é l e t e g y ü t t e s e k e t : a populációkat is. Bolygón­ k o n az élő a n y a g t ö b b n y i r e e g y e d e k a l a k j á b a n j e l e ­ n i k m e g . Az élővilág m é g s e m p u s z t á n a z élő egye­ d e k r e n d e z e t l e n h a l m a z a , h a n e m s z á m t a l a n közös e r e d e t ű egyedcsoport — p o p u l á c i ó — együttese, és e p o p u l á c i ó k m i n d e g y i k e egy-egy fajt képvisel. A p o p u l á c i ó k t a n u l m á n y o z á s a m é g s z á z a d u n k 20a s é v e i b e n a r r a a felismerésre vezetett, hogy az élő­ v i l á g b a n v a n n a k olyan l á t h a t a t l a n s t r u k t ú r á k , szer­ kezetek, m e l y e k j e l e n l é t e u g y a n k ö z v e t l e n ü l n e m é r ­ zékelhető, de létezésük n e m k e v é s b é o b j e k t í v v a l ó ­ ság. B á r m e l y állati v a g y n ö v é n y i p o p u l á c i ó b a n , örök­ letes t u l a j d o n s á g a i k b a n — g e n o t í p u s u k b a n — egy­ m á s t ó l különböző e g y e d c s o p o r t o k közt olyan t e r m é ­ szetű k ö l c s ö n h a t á s o k j ö n n e k létre, m e l y e k c s a k m a ­ t e m a t i k a i logika á l t a l fejezhetők ki. M i n d e n t e r m é ­ szetes p o p u l á c i ó n a k sajátosan örökletes a l a p j a az örökletes t é n y e z ő k n e k — g é n e k n e k — m e g h a t á r o z o t t összetételű és megoszlású együttese, v a l a m i n t az örökletes változások — m u t á c i ó k — m e g h a t á r o z o t t készlete. A p o p u l á c i ó k s z e r k e z e t é n e k a l k o t ó e l e m e i h a g y o m á n y o s a l a k t a n i m ó d s z e r e k k e l is h o z z á f é r h e ­ tők, l á t h a t ó k ; á m a p o p u l á c i ó szerkezete m a g a n e m l á t h a t ó , n e m is f é n y k é p e z h e t ő , c s u p á n fogalmi ú t o n é r t e l m e z h e t ő és m a t e m a t i k a i l a g fejezhető ki. E t é n y felismerői — Sz. Sz. C s e t v e r i k o v szovjet zoológus, R. A. F i s h e r angol m a t e m a t i k u s , S. W r i g h t a m e r i ­ kai g e n e t i k u s — m i n t e g y n e g y v e n é v v e l ezelőtt a l a ­ p o z t á k m e g a biológiában a s t r u k t u r a l i s t a felfogást. Ugyanilyen i r á n y b a n h a t o t t a 30-as é v e k ökológusain a k t e v é k e n y s é g e is. Az ökológia főleg T a n s l e y - n e k és S u k a t s c h e f f n e k köszönheti azt a felismerést, hogy a p o p u l á c i ó k a k ö r n y e z e t élettelen tényezőivel e g y ü t t -

krónika A világ társadalomtudo­ mányi folyóiratainak 1966. évi adatait felölelő statisztika, mind a pillanatnyi helyzetet, mind a változások irányát jel­ zően, érdekes képet mutat. Már maga a számszerinti vál­ tozás is az ide tartozó tudo­ mányágak eredményei iránti egyre növekvő érdeklődésről szól: 1951-től 1966-ig ugyanis a társadalomtudományi szak­ folyóiratok száma a világon 678-ról 1358-ra emelkedett. Ezek 1951-ben Kelet és Nyu­ gat között 60—40%-ban osz­ lottak meg, 1966-ra ez az arány már 70—30%-ra változott. A bennük tájékozódni kívánók számára fontos — és a nyelv­ tanulásban iránymutató is — lehet, hogy e folyóiratok 30%-a angol, 13%-a francia, 12%-a spanyol nyelven, 7%-a a szláv nyelvek valamelyikén jelenik meg, a többi nyelv súlyát pe­ dig az együttesen elért 38% jelzi. E számokban a társadalom­ tudományokat felölelő szakfo­ lyóiratok mellett azok is ben­ ne foglaltatnak, amelyek a szakemberek körén túl több tudományág közvetítésére vál­ lalkoznak az érdeklődők szé­ lesebb rétegei felé. Adatokon mérhető le, hogy az ilyen tí­ pusú — irodalmi, művelődési, politikai, történettudományi — problémákat egyként tárgyaló folyóiratok számaránya egyre növekszik, s ez nemcsak a fo­ lyóirat-profilok kialakításában számbaveendő, hanem hatással kell lennie a különböző szak­ területek tudósainak, kutatói­ nak munkájára is, hiszen az ő számukra sem lehet közöm­ bös az érdeklődők szélesebb rétegeivel való kapcsolatnak ez a lehetősége és alkalma. Elgondolkoztató az is, hogy az emberiség szellemi színvo­ nalának folyamatos növekedé­ se, a tudományos érdeklődés terjedése ellenére — amint az adatokból kitűnik — e folyó­ iratok elterjedtsége még min-

krónika dig nagyon alacsony. A pél­ dányszám még nagy hagyomá­ nyokkal rendelkező és fejlett országokban sem haladja meg a 2—3000-et, de többnyire 1000 alatt van. A folyóiratok 90%-a ráfizetéssel dolgozik (a ráfize­ tés aránya a bruttó költségek 15%-ától 80%-áig terjed). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos közlönye szerint a Játékok női résztve­ vőit — „nemük hitelesítése" végett — orvosi vizsgálatnak vetik alá. A Lausanne-ban ho­ zott — s még megerősítésre váró — döntést az indokolja, hogy komoly kételyek merül­ tek fel több sportoló nő feminitása kapcsán: az utóbbi idők­ ben nem egyet diszkvalifikál­ tak. A tervek szerint a NOB ki­ jelöl egy orvost, aki néhány nappal a versenyek előtt a sorshúzás útján kiválasztott jelölteket megvizsgálja (öt nő­ ből egyet). Az esetek többsé­ gében elegendő lesz a szájüreg nyálkahártyáját elemezni, ott ugyanis kimutathatók az ún. Barr-testecskék, amelyek csak nőknél fordulnak elő. Ha egye­ seknél nem sikerül kimutatni ezeket a korpuszkulákat, vért vesznek az illetőktől, s labora­ tóriumi vizsgálatokkal kutat­ ják kromoszóma-képletüket. Az ember-speciest ugyanis a sejtmagban fellelhető 23 kro­ moszóma-pár jellemzi. Ebből huszonkettő azonos a férfinál és a nőnél, a huszonharmadik különbözik. A nő esetében ez a különböző pár két XX-szel je­ lölt képletből áll, a férfinál egy X és egy — ettől különbö­ ző — Y található. Az a női jelentkező tehát, akinél a vizsgálat során egy Y-t is felfedeznek, nem indul­ hat az olimpiászon. Növekszik az érdeklődés a napjaink valóságát történel­ mi-társadalmi-etnográfiai előz­ ményeivel, összefüggéseivel

m ű k ö d é s b e l i és e n e r g e t i k a i közösségeket, ökosziszté­ m á k a t a l k o t n a k . Az ö k o s z i s z t é m á n a k — egy e r d ő ­ nek például — struktúrája van, mely komponensei­ n e k : f á k n a k , cserjéknek, r o v a r o k n a k és m a d a r a k ­ n a k e g y m á s közti k ö l c s ö n h a t á s a ú t j á n valósul m e g . E s z e r k e z e t n e k csak alkotóelemei l á t h a t ó k , de n e m m a g a a szerkezet. Az e r d ő f é n y k é p e n e m á b r á z o l j a az e r d ő szerkezetét, h a n e m c s u p á n k ü l s ő képét. Az ilyen és ehhez h a s o n l ó m e g á l l a p í t á s o k r é v é n v á l t n y i l v á n v a l ó v á az élő a n y a g n a k , a m ú l t s z á z a d ­ b a n é p p e n csakhogy m e g s e j t e t t egyeden felüli s z e r ­ veződési szintje. Másrészt a b i o k é m i a és biofizika a szervezet m é l y s é g e i b e n felderítette az élő a n y a g m o ­ l e k u l á r i s , sőt s z u b m o l e k u l á r i s szerveződési szintjét is (Szent-Györgyi Albert). Az ú j o n n a n felismert t é ­ n y e k a szerkezet f o g a l m á n a k is újszerű é r t e l m e z é ­ sét k ö v e t e l t é k m e g . Ezt, a biológiai t u d o m á n y o k f e j ­ lődése t á m a s z t o t t a igényt L u d w i g v o n B e r t a l a n f f y á l t a l á n o s r e n d s z e r - e l m é l e t e elégítette ki. Ez az e l m é l e t közös a l a p e l v e t n y ú j t a k ü l ö n b ö z ő biológiai s z a k t u d o m á n y o k s z á m á r a , egyben é r v é n y r e j u t t a t j a az élővilág s t r u k t u r á l i s egységét. Akár egyetlen sejtet v a g y egy falevelet, egy fát v a g y egy m a d á r t e l e p e t , egy tócsát v a g y a k á r az egész é l ő v i ­ lágot t e k i n t e n ő k is, m i n d e n e s e t b e n egységes á l t a l á ­ nos s t r u k t ú r á v a l t a l á l k o z u n k : o l y a n biofizikai r e n d ­ szerekkel, m e l y e k a l k o t ó e l e m e i k összességének k ö l ­ csönhatásán, együttműködésén alapulnak. Berta­ lanffy e l m é l e t é n e k fenti a l a p t é t e l é b ő l következik, hogy az élő a n y a g o t az élettelentől m e g h a t á r o z o t t térbeli szervezettség és a f o l y a m a t o k időbeli s o r r e n d ­ jének meghatározott ritmusa különbözteti meg. Az élővilág szerkezeti egységének h a n g s ú l y o z á s a a z o n b a n n e m jelenti a k ü l ö n b ö z ő szerveződési szin­ tek azonosságát. Bertalanffy e l m é l e t é n e k m á s o d i k p o s z t u l á t u m a u g y a n i s leszögezi, hogy az élő a n y a g m i n d e n szintjének — szerkezete a l a p v e t ő egysége m e l l e t t — sajátos v o n á s a i v a n n a k . A p o p u l á c i ó e g y e ­ dekből áll, d e a p o p u l á c i ó s t r u k t ú r á j a n e m a z o n o s az egyedi s t r u k t ú r á k összegével, h a n e m -7— a l k a t r é ­ szeik k ö l c s ö n h a t á s á n a k e r e d m é n y e k é p p e n — b i z o n y o s saját szerkezeti többlettel rendelkezik. Az á l t a l á n o s r e n d s z e r - e l m é l e t , szerzőjének m e g f o ­ g a l m a z á s a szerint, az élő a n y a g egyedi szerveződési szintjének t u l a j d o n í t o t t elsődleges jelentőséget. V i ­ szont a legutóbbi évtized biológiai i r o d a l m a b ő v e l ­ k e d i k m á r oly k í s é r l e t e k b e n , m e l y e k célja, hogy t i s z ­ tázza az élő a n y a g egyed-feletti szerveződési s z i n t ­ j e i n e k szerkezetét és főleg, hogy m e g á l l a p í t s a a szer­ veződési szintek r a n g s o r á t . Véglegesen m e g á l l a p í t o t t ­ n a k t e k i n t h e t ő , hogy az élővilág k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű r e n d s z e r e i e g y m á s s a l alá-, illetve fölérendeltségi v i ­ s z o n y b a n á l l n a k . A sejt m i n t r e n d s z e r a t ö b b s e j t ű s z e r v e z e t e k b e n r é s z e v a l a m e l y szövetnek, m e l y e g y ­ b e n m ű k ö d é s é t m i n t e g y „ellenőrzi". A szövet a z egyedi szervezetbe illeszkedik be, ez p e d i g egy p o p u ­ lációba és így t o v á b b . Az e m l í t e t t k í s é r l e t e k — m e ­ lyek közt t ö b b r o m á n szerző (Săhleanu, B o t n a r i u c , S t u g r e n ) idevágó m u n k á s s á g á t e m l í t h e t j ü k — az é l ő r e n d s z e r e k o b j e k t í v e fennálló h i e r a r c h i á j á n a k k é r d é ­ sét m é g n e m o l d o t t á k m e g véglegesen, de a b i o l ó ­ giai s t r u k t ú r a f o g a l m á n a k újszerű é r t e l m e z é s é t a d -

ták. A s t r u k t ú r á t m a m á r n e m p u s z t á n m i n t a n y a g i elemeknek a háromdimenziós térben konkréten ér­ z é k e l h e t ő r e n d e z ő d é s é t fogjuk fel, h a n e m m i n t a d i n a m i k u s f o l y a m a t o k szerveződését, a biológiai rendszerek alkatrészeinek működésbeli kölcsönhatá­ sait. A s z e r k e z e t n e k a l k a t i - m ű k ö d é s b e l i k o m p l e x u m ­ k é n t v a l ó felfogását főleg W a l t e r Bock és G e r d v o n W a h l e r t zoológusok fejtették ki (1965). Az é l ő v i l á g n a k az egyedi szervezet fölé r e n d e l t szerveződési szintjeit s t r u k t u r a l i s t a s z e m p o n t b ó l az u t ó b b i időben K. M. Z a v a d s z k i j , v a l a m i n t N. Botn a r i u c t a n u l m á n y o z t a . A l e n i n g r á d i biológus 1966b a n közölt t a n u l m á n y á b ó l k ü l ö n ö s figyelmet é r d e m e l az a gondolat, hogy az élővilág szerveződési szint­ jei n e m t é v e s z t h e t ő k össze v a l a m e l y szint fejlődési fokaival. A szerveződés különböző színtjei az élet k i ­ a l a k u l á s á v a l egyszerre j e l e n t e k meg. Ne gondoljuk, hogy előbb az „élő-molekula", m a j d a sejt, a szövet s m é g k é s ő b b a z élő egyed jött létre. N e m . Az élet egyedek, populációk, életközösségek a l a k j á b a n lépett fel. M i n d e z e k e l k é p z e l h e t e t l e n e k e g y m á s n é l k ü l . Z a ­ v a d s z k i j k ü l ö n b e n a m o l e k u l á r i s szintet az egyedi szervezet belső d i f f e r e n c i á l ó d á s á n a k t e k i n t i , n e m p e ­ dig v a l ó d i szerveződési szintnek. N. B o t n a r i u c r o m á n biológus 240 l a p t e r j e d e l m ű k ö n y v é b e n * egy m é g kevéssé vizsgált kérdéssel, n e ­ vezetesen a szerveződési szintek e g y m á s közti v i ­ s z o n y á v a l foglalkozik. A k ü l ö n b ö z ő feltevéseket k r i ­ tikai szellemben tárgyaló könyv gazdagon dokumen­ tált, b ő v e l k e d i k t á r g y i a d a t o k b a n , é r v e k b e n és gon­ d o l a t o k b a n . F i g y e l e m r e m é l t ó e l s ő s o r b a n az a m e g ­ á l l a p í t á s a , m e l y s z e r i n t a szerveződési szintek d i n a ­ mikus kölcsönhatásaiban általános érvényű a negatív visszacsatolás elve. V a l a m e l y alsóbb szerveződési s z i n t saját belső t ö r v é n y e i n e k megfelelően m ű k ö d i k u g y a n , d e a m a g a s a b b szerveződési szint ellenőrzése a l a t t . Az ellenőrző m e c h a n i z m u s az a l s ó b b szint m ű ­ ködésén, az á l t a l a kibocsátott és a felsőbb szinten felfogott j e l e k e n alapszik. Az ellenőrző m e c h a n i z ­ m u s t e h á t m a g á n a k az e l l e n ő r z ö t t r e n d s z e r n e k a m ű k ö d é s é b ő l a d ó d i k ; az ellenőrzött r e n d s z e r k i b o ­ c s á t o t t a j e l e k változott f o r m á b a n , m i n t r á h a t ó „ n y o ­ m á s " , szabályozás t é r n e k hozzá vissza. A p o p u l á c i ó része az életközösségnek, biocönózisn a k , és e n n e k ellenőrzése a l a t t m ű k ö d i k . E b b e n a v i s z o n y l a t b a n az ellenőrző m e c h a n i z m u s a t e r m é ­ szetes szelekció f o l y a m a t á b a n valósul meg, vagyis a z e g y e d e k é l e t k é p e s s é g é n e k felmérése ú t j á n , élet­ t e v é k e n y s é g ü k a l a p j á n . B o t n a r i u c szerint a szerve­ ződési szintek közötti k ö l c s ö n h a t á s o k k i b e r n e t i k a i f o l y a m a t a a p r o g r a m o k i n t e g r á l ó d á s a , e g y m á s b a il­ leszkedése r é v é n valósul m e g ; oly m ó d o n , hogy az ellenőrzött szint saját p r o g r a m j á t a felsőbb szint p r o g r a m j a „bírálja el". Az élővilág r e n d s z e r e i n e k r a n g s o r a , h i e r a r c h i á j a ezek szerint a szerveződési szintek információs p r o g r a m j a i közti r a n g s o r k é n t fogható fel. B o t n a r i u c azt a gondolatot is kifejti, hogy az élő­ v i l á g n a k életközösségek és ökoszisztémák szintjén t ö r t é n ő szerveződése a biológiai fejlődés, az evolú* N. Botnariuc: Principii tura Academiei Republicii

de biologie generală. Socialiste România,

Edi­ 1967.

krónika együtt feltáró dokumentáris irodalom iránt. Kisebb vagy nagyobb földrajzi egységek monografikus feldolgozása az olvasók mind szélesebb réte­ geivel számolhat. Valamikor nemcsak a nagy, átfogó területi vagy megye-mo­ nográfiák elkészítése jelentett nehezen leküzdhető nehézsége­ ket (gondoljunk Ion Ionescu de la Brad vagy Orbán Balázs műveire), s tett szükségessé tu­ dományos apparátust, hanem a kisebb területi egységek fel­ dolgozása is ritkaság volt, bár épp ezen a területen mind a magyar, mind a román szocio­ gráfiai irodalomból nem hiá­ nyoznak a múlt biztató példái sem. A nagyhorderejű munkák (mint a magyar népi falukuta­ tó mozgalomban vagy a Gusti professzor körében születet­ tek) mellett figyelmet érdemel­ nek az olyan kezdeményezések, amelyek eredményekép­ pen úgyszólván „helyi erőfor­ rásokkal" készült el egy-egy falu szociográfiai képe (csak kiragadott példaként hivatko­ zunk Victor Păcală művére Resinárról, Vámszer Géza köny­ vére Szakadátról, vagy Balázs Ferenc mészkői művére). Ma, az intézetekben folyó nagyméretű kutatómunka mel­ lett, ezek felidézése azért is fontos, mert a falvakban, kis­ városokban élő értelmiségi szá­ mára ez a forma különösen al­ kalmas lehetőséget kínál ér­ deklődésének, megnyilvánulá­ si készségének gyümölcsöztetésére. A helyi élettel való összeforrottság, a jelenségek múltba és jövőbe mutató táv­ latainak elmélyült ismerete, egy helyileg sajátos élettel való hosszas és intenzív kap­ csolat olyan lehetőségek bir­ tokába juttat, amelyekkel ren­ delkezve tudományos értékű falu- vagy tájegység-képek so­ rát teremthetjük meg. Az adott képességek és lehetőségek gyümölcsöztetése révén vidéki értelmiségünk értékes segítő-

krónika társa lehet a kutatóknak hon­ ismereti munkájukban, vidéki múzeumainkkal való termé­ keny kapcsolatuk p*dig (ami­ lyent a szebeni Brukenthalmúzeum alakított ki több mun­ katárssal) mindkét oldalra hasznos. A Kolozsvárról elszárma­ zott Thúry Zoltán egykor nagy vihart kavart színdarabjának, a K a t o n á k n a k színpadi jelújí­ tása (Pécsett) része egy olyan törekvésnek, amely hazai és külföldi viszonylatban egy­ aránt megnyilvánul: az új dra­ maturgia eredményei s az im­ már klasszikussá vált reper­ toár-darabok mellé beemelni elfeledett műveket, lefújni ró­ luk a sokszor nem is ok nél­ kül reájuk rakódott port. Ez a színházi műsorpolitikai tö­ rekvés hazai és külföldi vi­ szonylatban nem egy új színt hozó darabot jelentett már, s méltán szólaltatott meg olyan reális értékeket, mint Kós Ká­ roly B u d a i N a g y A n t a l a vagy Eftimiu P r o m é t e u s z a s még az olyan vitát keltő feleleveníté­ sek is, mint Molnár Ferenc L i liomja, hasznosnak bizonyul­ tak. Van, amikor egy-egy felújí­ tás reveláció-szerű sikert hoz (mint Madách Mózese), de az eredmény általában attól függ, mennyire sikerült egyik vagy másik darabban a valódi mű­ vészi értékeket — ha kell, al­ kotó beavatkozással is — ér­ vényre juttatni. Remekművek találhatják így meg helyüket a színpadon és útjukat a mai né­ zőhöz. Viszont az alkotó be­ avatkozás hiánya (amely nem feltétlenül csak szövegszerű, hanem rendezési és színészi kérdés is), a rosszul felfogott kegyelet a darab iránt a szí­ nész és rendező leláncolását eredményezheti, a nézőtérre pedig a felfrissülés helyett a még inkább érezhető időszerűtlenség nyomasztó súlyával nehezedik.

ció egyik hatótényezője. A biocönózist alkotó p o p u ­ lációk k ö l c s ö n h a t á s á b ó l k i a l a k u l t szerkezet a h á t t e r e a fajok egymásból v a l ó kifejlődésének. Az evolúció lefolyása m á s a t r ó p u s i őserdőben, m i n t a s a r k v i ­ déki t u n d r á n ; d e ez n e m az éghajlati viszonyok k ü ­ l ö n b s é g é n e k közvetlen k ö v e t k e z m é n y e , h a n e m a két ökoszisztéma szerkezetében m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k eredménye. Említést érdemel ezzel k a p c s o l a t b a n S i m p s o n a m e r i k a i p a l e o n t o l ó g u s eredeti felfogása az evolúciós f o l y a m a t s t r u k t ú r á j á r ó l . S i m p s o n m a g á n a k az evolúciós f o l y a m a t n a k is s t r u k t ú r á t , szerkezetet tulajdonít. Az evolúció f o l y a m a t á n a k lényege s t r u k ­ t u r a l i s t a s z e m p o n t b ó l az időben fejlődő „származási v o n a l " és a bioszféra „ a d a p t a t í v övezetei" m i n t a fejlődés színtere közti viszony. A s z á r m a z á s i v o n a l ­ n a k — a geológiai i d ő k b e n e g y m á s t követő fajok so­ r á n a k — a fejlődési r i t m u s á t az őt k ö r ü l v e v ő a d a p t a ­ tív övezet stabilitási foka h a t á r o z z a meg. Az a d a p ­ t a t í v övezet n e m t é v e s z t e n d ő össze az é g h a j l a t i v a g y vegetációs övezettel; n e m v a l a m i l y e n h á r o m d i m e n ­ ziós t é r b e h e l y e z h e t ő földrajzi z ó n a : e fogalom e n ­ nél szubtilisabb. V a l a m e l y s z á r m a z á s i v o n a l a d a p t a ­ tív övezete az a tér, m e l y b e n a d v a v a n n a k a fejlő­ dését m e g h a t á r o z ó összes t é n y e z ő k : terület, n ö v é n y ­ zet, t á p l á l é k u l szolgáló m á s szervezetek, v e r s e n y t á r ­ sak. Ezért, m i v e l az a d a p t a t í v ö v e z e t n e k számos d i ­ menziója lehet, egyazon vegetációs z ó n á b a n t ö b b a d a p t a t í v övezet t a l á l h a t ó . A h a v a s i f e n y v e s e k b e n v a n m i n d a mókusok, m i n d a cinegék a d a p t a t í v ö v e ­ zete. U g y a n a z o n a fenyőtörzsön t a l á l u n k m ó k u s t és b ú b o s cinegét. B á r ezek azonos vegetációs ö v e z e t b e n élnek, a d a p t a t í v z ó n á j u k j e l e n t ő s e n k ü l ö n b ö z i k egy­ mástól, m e r t k ö r n y e z e t ü k h ö z való v i s z o n y u k is el­ térő. Az a d a p t a t í v ö v e z e t n e k t e h á t t ö b b d i m e n z i ó s , n e m euklidészi t é r s z e r k e z e t e v a n . A bioszféra ezek szerint számos olyan világot ölel fel, m e l y e k n e k közös m e t s z é s p o n t j u k van ugyan, m é g s e m fedik egymást. A s z á r m a z á s i v o n a l fejlő­ dése s o r á n a d a p t a t í v hálózaton, az a d a p t a t í v öveze­ t e k egész r e n d s z e r é n t ö r u t a t . A biológiai fejlődés t e h á t — m i n t a r r a Schaffer és H e c h t a m e r i k a i zoo­ lógusok a k ö z e l m ú l t b a n r á m u t a t t a k — bizonyos t é r ­ idő k o n t i n u u m k é n t fogható fel. E k o n t i n u u m n a k l á t ­ hatatlan, ámde működő, dinamikus struktúrája van olyan t é r b e n , m e l y kisiklik az euklidészi g e o m e t r i a k o o r d i n á t á i n a k m e r e v k e r e t e i b ő l . Az evolúciós k o n t i n u u m oly időbeli szerkezetet foglal m a g á b a , m e l y első gyönge k ö r v o n a l a i t m é g a földi élet k i a l a k u l á ­ s a k o r n y e r t e el és az evolúció e l ő r e h a l a d á s á n a k m é r t é k é b e n bolygónk t é r - i d ő k o n t i n u u m á n a k új k o m ­ p o n e n s é v é vált. Bogdan Stugren

krónika

A McLuhan-izmus — az a m e r i k a i p o p f i l o z ó f i a és t ö r t é n e l e m M a r s h a l l M c L u h a n m a A m e r i k a egyik l e g t ö b b e t v i t a t o t t gondolkodója. Filozófiájában sokan a t á r ­ s a d a l o m és t e r m é s z e t t u d o m á n y o k szintézisét, a h u ­ szadik század n a g y s z e r ű „üzenetét" látják, s őt m a ­ g á t F r e u d h o z m e g E i n s t e i n h o z hasonlítják, aki az egyén, a t á r s a d a l o m és a t e r m é s z e t k a p c s o l a t á t új m e g v i l á g í t á s b a helyezte. A bölcseletében f e l m e r ü l ő é r t h e t e t l e n s é g e k e t azzal intézik el, hogy a n a g y gon­ dolkodók tanításai kezdetben mindig ellentmondásos­ n a k látszottak. H a t e h á t azt állítja, hogy a h á ­ b o r ú k e l a v u l t a k , a politikai h a r c a m ú l t é , a n e m e k közötti k ü l ö n b s é g e l t ű n ő b e n v a n , a f e h é r e m b e r s z u p r e m á c i á j a lejárt, v a g y hogy a televíziót n e m a l á ­ tás, h a n e m a t a p i n t á s r é v é n érzékeljük, hogy az egyén t ö r t é n e t i s z e r e p e m e g s z ű n t , m e r t új e m b e r , új társadalom van kialakulóban, mindez különösnek, s z o k a t l a n n a k t ű n h e t i k ugyan, d e a z é r t igaz is lehet. L e l k e s hívei m e l l e t t sokan v a n n a k olyanok, a k i k t a n í t á s a i t h o m á l y o s n a k , a n t i l o g i k u s n a k , azonos t é t e ­ lek i s m é t l é s é n e k v a g y e g y e n e s e n „ s z ö r n y ű n e k " t a r t ­ j á k , s b e n n e n e m tudóst, h a n e m filozófus bohócot, tudományos sarlatánt látnak. Kétségtelen, t a n í t á s a k í v ü l esik a filozófiatörténet egyenes vonalán, s a n n a k sem materialista, sem idea­ lista á g á n n e m h e l y e z h e t ő el; b e n n e az e l v o n t b ö l ­ cselet, a k o n k r é t g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t , a pszicholó­ gia, szociológia, történetfilozófia, etnográfia, freudiz­ m u s és a költészet gazdag, é r d e k e s , de mégis b i z a r r k e v e r é k e f e d e z h e t ő fel. S o k a n M c L u h a n t t e k i n t i k a pop filozófia és t ö r t é n e l e m igazi m e g a l a p í t ó j á n a k . Élete

és

művei

Évtizedek során a neves filozófus, matematikus és bé­ keharcosnak, Bertrand Russellnek Walesben levő penchyndeudraeth-i otthonában rengeteg levél, kézirat, okmány halmozódott fel. 1966-ban e hatalmas anyagot teherautókon Londonba szállították, ahol rendezésén nyolc alkalmazott dolgozott. A múlt év végén az­ után e fárasztó munka befeje­ ződött, és a levéltár gondozó­ ja, a dél-afrikai származású Barry Feinberg a 343 lapot, több mint százezer címletet tartalmazó katalógust váloga­ tás végett átadhatta a Godwin Pressnek. A levéltárban talál­ ható tudományos cikkek kéz­ iratai mintegy 60 kötetre be­ csülhetők. A kéziratoknak és különösen a nagy filozófus gazdag levelezésének társadal­ mi, politikai és tudománytör­ téneti jelentőségük van. Mint a békemozgalom elnö­ ke, Bertrand Russell az utóbbi években a világ valamennyi részével levelezésben állott, és Feinberg állítása szerint na­ ponta legalább száz levelet kap. Ezek többségére azonnal válaszol, és így kénytelen na­ ponta jó néhány órát a vála­ szoknak szentelni. A régebbi anyag közül igen jelentős a Wittgensteinnal és a nagy an­ gol filozófussal, A. N. Whiteheaddel folytatott levelezése. A. kiadatlan művei közül kü­ lönösen értékes egy, az episztemológia alapjait tartalmazó kézirata, továbbá a Principia Mathematica (Matematikai Alapelvek) című könyve, és önéletrajzának második köte­ te, mely ez év májusában ke­ rül kiadásra.

M a r s h a l l M c L u h a n 1911-ben az a m e r i k a i E d m o n t o n v á r o s á b a n született. Főiskolai t a n u l m á n y a i t a m a n i tobai állami egyetem mérnöki k a r á n kezdte, de C h e s t e r t o n h a t á s a a l a t t c s a k h a m a r , az angol n y e l v és i r o d a l o m s z a k r a i r a t k o z o t t át. 1934—36-ban az a m e r i k a i c a m b r i g d e - i e g y e t e m hallgatója. C h e s t e r t o n m e l l e t t k ü l ö n ö s e n a k a t o l i k u s M a r i t a i n és Gilson, t o v á b b á W y n d h a m L e w i s , E d g a r A l l a n Poe, J a m e s Joyce, F l a u b e r t , T. S. Eliot, R i m b a u d , B a u d e l a i r e és Mallarmé voltak r á nagy hatással. Tehát nem anyn y i r a a filozófusokat, m i n t i n k á b b az í r ó k a t t a n u l ­ m á n y o z t a és m i n d e g y i k t ő l kölcsönzött v a l a m i t , a m i ­ vel filozófiáját f o r m á l t a és gazdagította. Poe-tól a cselekvő e m b e r eszméjét, L e w i s t ő l a népi k u l t ú r a szeretetét, Joyce-tól a legfontosabb „ m é d i u m o t " , a n y e l v e t és a t e c h n i k a t á r s a d a l m i h a t á s á n a k h a n g s ú ­ A levéltár gondozója azt sze­ lyozását, F l a u b e r t - t ő l a stílust m i n t a p e r c e p c i ó a l a p ­ anyag formáját, az u t ó b b i a k t ó l e z e n k í v ü l a szimbolista k é ­ retné, ha ez az értékes peket, m ó d s z e r t és f o r d u l a t o k a t . valamely egyetemhez vagy tu­ intézethez kerülne, 1939-ben ismét h a l l g a t ó j a lett a c a m b r i d g e - i egye­ dományos centrumot t e m n e k . E k k o r szerezte m e g doktori c í m é t és v e t t e s ott Russell-kutató feleségül C o r i n n e Lewist, a szépségéről h í r e s szí- létesítenének.

téka Veress

Zoltán

Septembrie Veress Zoltán emlékezetes Szeptember című regénye, amely 1964-ben jelent meg, s azóta még az antikváriumok­ ban sem található, most ro­ mán nyelven is napvilágot lá­ tott Ivan Denes szöveghű, gondos fordításában. A re­ gény, kétségtelen, örömet fog szerezni a román olvasók szá­ mára, akik így a hazai ma­ gyar prózairodalom egyik leg­ jobb művelőjével ismerked­ hetnek meg. A fordításban ki­ mutatott megbecsülés ténye ismételten figyelmezteti a ma­ gyar nyelvű kiadót az elmúlt évek legsikerültebb könyvei­ nek újrakiadására. (Editura p e n t r u l i t e r a t u r ă , 1967.)

Építő Amfion Fiatal román költők verseiből A vállalkozás szemszögéből nézve, a Vasile Nicolescu öszszeállításában kiadott fiatal román költők antológiáját ép­ pen olyan dicséretes kezdemé­ nyezésnek tekinthetjük, akár a hasonló V i t o r l a - é n e k e t . Jól­ eső érzéssel nyugtázhatjuk Ion Alexandru, Ana Blandiana, az immár „örök" L a b i s vagy Ma­ rin Sorescu jelenlétét az an­ tológiában, miként azt koráb­ ban, az előző gyűjtemény ese­ tében már megtettük Király László, Farkas Árpád vagy Kenéz Ferenc verseinek olvastakor. S ami nem ártott volna a Vitorla-ének eseté­ ben: a leszűkítés, ez alkalom­ mal e tétel ellenkezőjére, bő­ vítésre, új nevek, költő-profi­ lok felvételére lett volna szük­ ség, hogy a magyar versolva­ sók tábora gazdagabb, árnyal­ tabb képet alkothasson magá­ nak a fiatal s a legfiatalabb román költök költészetéről. ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.)

nésznőt, aki m u n k a t á r s a lett. H á z a s s á g u k b ó l hat g y e r m e k született: n é g y l á n y és k é t fiú. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i befejezése u t á n K a n a d á b a n a torontói e g y e t e m e n lett az i r o d a l o m t a n á r a . P á ­ l y á j á n a k szédületes e m e l k e d é s e a z o n b a n csak az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n k e z d ő d ö t t el, a m i k o r az egye­ t e m e n k ü l ö n intézetet létesítettek s z á m á r a , a m ú l t é v b e n p e d i g N e w Y o r k á l l a m a egy s z e m e s z t e r r e az A l b e r t S c h w e i t z e r - t a n s z é k r e h í v t a meg, százezer dol­ l á r fizetést és t a n u l m á n y i a l a p o t biztosítva s z á m á r a . M a m á r á l l a n d ó m u n k a t á r s a a Look és a Life k é ­ p e s folyóiratnak, és időről i d ő r e e l ő a d á s o k a t tart n e m c s a k az egyetemi h a l l g a t ó k n a k , h a n e m a m a m m u t v á l l a l a t o k és cégek vezető tisztviselőinek is, a m i é r t m e s é b e illő t i s z t e l e t d í j a k a t k a p . Első t a n u l m á n y a i az i r o d a l o m és a k ö z g a z d a s á g t a n köréből j e l e n t e k meg. Filozófiai m u n k á s s á g á n a k első t e r m é k e az 1951-ben k i a d o t t The Mechanical Bride (A gépi menyasszony), ezt k ö v e t t e 1962-ben a The Gutenberg Galaxy (A G u t e n b e r g tejút), 1964-ben p e ­ dig az Understanding Media. The Extensions of Man (A m é d i u m o k m e g é r t é s e . Az e m b e r kiteljesedése). Művei m i n d bestsellerek, p é l d á u l az Understanding M e d i á b ó l k i l e n c v e n e z e r vászonkötéses és százezer fűzött p é l d á n y k e l t el. T ö b b kötet v e r s e t és prózai írást is m e g j e l e n t e t e t t , az új f o r m á b a n és c í m e n l e g u t ó b b n a p v i l á g o t l á t o t t első filozófiai m ű v e , a Space in Poetry and Painting (A t é r a költészetben és a festészetben) m ű v é s z e t i p r o b l é m á k k a l foglal­ kozik. Filozófiájáról az u t ó b b i k é t é v b e n s z á m t a l a n t a n u l ­ m á n y , cikk, i s m e r t e t é s j e l e n t m e g angol, francia és n é m e t n y e l v e n (Newsweek, L X I X . 10, Der Spiegel, 1967. 14). N é p s z e r ű s é g é r e jellemző, hogy a francia n y e l v a M c L u h a n - i z m u s szót a p o p m ű v é s z e t á l t a l á ­ nos j e l l e m z é s é r e h a s z n á l j a . A m ú l t é v t a v a s z a folya­ m á n The Medium Is the Massage (A m é d i u m a m a s z százs) c í m e n saját m ű v e i t ironizáló (innen a message h e l y e t t massage), eddigi írásait, ü z e n e t e i t „összegyú­ ró", vagyis szintetizáló t a n u l m á n y t írt. McLuhan

üzenete

Filozófiai m u n k á s s á g á n a k kezdetei a r r a az i d ő r e v e ­ z e t h e t ő k vissza, a m i k o r a W i s c o n s i n e g y e t e m e n az első éves h a l l g a t ó k k a l foglalkozott. M e g d ö b b e n t e n á l l a p í t o t t a meg, hogy b á r egy n y e l v e t beszélnek, m é g s e m é r t i k egymást. E n n e k o k á t a h a l l g a t ó k sa­ j á t o s n é p i m ű v e l t s é g é b e n v é l t e felfedezni. E z é r t t a ­ n u l m á n y o z n i kezdte az ún. pop kultúrát, aminek e r e d m é n y e első n a g y o b b m ű v e , d o k t o r i dolgozata: a Gépi menyasszony, mely azonban még távolról s e m t e k i n t h e t ő későbbi filozófiája alapvetésének. A r r a a k é r d é s r e keresi a választ, hogy m i l y e n k u l ­ t ú r á t n y ú j t az a m e r i k a i környezet, m i l y e n m é d i u m ­ b a n , k ö r n y e z e t b e n él az a m e r i k a i e m b e r . Ez a p r o b l é ­ m a az ötvenes évek elején n e m volt i s m e r e t l e n a szo­ ciológusok s z á m á r a . K ö z ü l ü k n e m egy, p é l d á u l D a ­ vid R i e s m a n n , h a s o n l ó t é m á k k a l foglalkozott. E k u l ­ t ú r a lényegét k u t a t v a M c L u h a n t a n u l m á n y o z n i k e z d ­ t e — az a u t ó r a , k o p o r s ó r a és s z a g t a l a n í t ó s z e r e k r e vonatkozó a p r ó h i r d e t é s e k e t . . . Elemzését k ö n n y e d , fordulatos joyce-i stílusba öltöztette, t a l á n sikerét

is e n n e k köszönhette. Végül is olyasféle meggyőző­ d é s r e j u t o t t , hogy a h i r d e t é s e k m e n y a s s z o n y a n e m egyéb, m i n t technologizált és önálló hatáskörrel bíró, s z u b l i m á l t nemiség. A n e m i s é g és a t e c h n i k a az a m e r i k a i e m b e r s z á m á r a a m i n d e n n a p i v a r á z s ­ ital k é t fő a l k o t ó e l e m e . A m e n y a s s z o n y személyisé­ ge, testi és szellemi t u l a j d o n s á g a i elveszítik e g y é ­ niségüket, m e r t a film önálló t á r s a d a l m i h a t ó t é n y e ­ z ő k k é a l a k í t j a át őket. A Gépi menyasszony sikere a r r a ösztönözte M c L u h a n t , hogy az eszkimó k u l t ú r á t t a n u l m á n y o z z a , és egyik b a r á t j á v a l Explorations címen néprajzi-irodal­ mi l a p o t adjon ki. Ilyen e l ő z m é n y e k u t á n í r t a m e g legfontosabb történetfilozófiai m u n k á j á t , a The Gu­ tenberg Galaxy-t. Néhány

McLuhan-i

fogalom

Mielőtt e n n e k i s m e r t e t é s é r e r á t é r n é n k , i s m e r k e d ­ j ü n k m e g a M c L u h a n - i z m u s n é h á n y a l a p v e t ő fogal­ mával. Ezek között első h e l y e n a médium áll. A m é d i u m n e m egyszerűen a környezetet, h a n e m azokat a tá­ jékozódási f o r m á k a t , m ó d s z e r e k e t jelzi, a m e l y e k r é ­ v é n az e m b e r t u d o m á s t szerez k ö r n y e z e t é r ő l , a v i ­ lágról, de u g y a n a k k o r v i s s z a h a t r á és á t a l a k í t j a . E fogalom a l á sorolja a s z e r s z á m o k a t , n y e l v e t , r u h á ­ zatot, p é n z t és á l t a l á b a n m i n d e n t , a m i a z e m b e r h e z t a r t o z i k és a m i t létrehozott. A közeg elemei h a t n a k é r z é k s z e r v e i n k r e : a h a l l á s r a , l á t á s r a , t a p i n t á s r a , ízlelésre és szaglásra, s h a t á s u k m e g n y ú j t j a , k i t e l j e ­ síti, módosítja egyes szerveinket, de m ó d o s í t j a egész e m b e r i l é n y ü n k e t . M c L u h a n olyan szerepet t u l a j d o ­ n í t nekik, m i n t a m a r x i z m u s a t e r m e l ő e s z k ö z ö k n e k , azt állítva, hogy a m é d i u m o k n e m c s a k az e m b e r r é ­ v á l á s okozói, h a n e m az e m b e r i t á r s a d a l o m sajátsá­ g a i n a k d ö n t ő e n m e g h a t á r o z ó tényezői, az e m b e r f e j ­ l ő d é s é n e k mozgatórugói. Mert, szerinte, az e m b e r t szolgáló b a l t a a kéz, a k ö n y v a szem, a v i l l a m o s á r a m k ö r — a t á v í r ó , telefon, televízió — a központi i d e g r e n d s z e r extenzióját, m e g n y ú l á s á t e r e d m é n y e z t e , s e n n e k megfelelően m ó d o s u l t a t á r s a d a l o m . U g y a n i s m i n d e n e x t e n z i ó m e g b o n t j a az é r z é k s z e r v e k e g y e n ­ súlyát, k ö z ü l ü k az egyiket d o m i n á n s s á teszi, és ezzel m e g v á l t o z n a k t á j é k o z ó d á s u n k a l a p j á v a l , a világgal, a t á r s a d a l o m m a l s z e m b e n t á p l á l t érzéseink, r ó l u k k i a l a k í t o t t g o n d o l a t a i n k és az á l t a l a ösztönzött cse­ l e k e d e t e i n k . A változás e r e d m é n y e : új m é d i u m o k , új érzékszervi e g y e n s ú l y keletkezése az ú j o n n a n k i ­ alakított környezettel szemben. Emiatt azután n e m a t á j é k o z ó d á s t a r t a l m a lényeges, h a n e m a formája, v a g y a szerző szavait h a s z n á l v a : the medium is the massage. N e m n e h é z f e l i s m e r n ü n k , hogy a m é d i u m o k l é n y e g é b e n a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s pszichologi­ zált t e r m e l ő e r ő i , h a t á s u k az é r z é k s z e r v e k r e p e d i g az é v e z r e d e s f o r m a és t a r t a l o m k é r d é s é n e k újszerű fel­ vetése. A m é d i u m o k l e h e t n e k „forrók" v a g y „hűvösek". H a a m é d i u m c s a k egyetlen é r z é k s z e r v r e hat, a r r a a z o n b a n h a t h a t ó s a n és h u z a m o s a n , a k k o r „forró", h a p e d i g egyszerre t ö b b é r z é k s z e r v r e , a k k o r „ h ű v ö s " . Így p é l d á u l a n y o m t a t o t t k ö n y v sok tájékozódást nyújt, d e egyetlen szervre, a l á t á s r a h a t , ezért forró,

téka René

Wellek—Austin

Warren

Teoria literaturii Az 1949 óta újabb kiadá­ sokban megjelent és több ide­ gen nyelvre is lefordított mű szerzői az irodalomtudomány legújabb eredményeinek és az egyre nagyobb tért hódító strukturalista módszernek a birtokában nem csupán öszszegezik az irodalomelmélet mind bonyolultabbá váló problémáit, hanem annak új szempontú, a modern irodalom kínálta művészi teljesítménye­ ket is hasznosító rendszerezé­ sét nyújtják. A mű különös érdeme, hogy a különböző fel­ fogások pozitív eredményeit egyoldalúságaiktól és túlzása­ iktól mentesítve tudja haszno­ sítani, s ezáltal a műben nyújtott elméleti építmény az eddigi irodalomelméleti ered­ mények alkotó örökösévé és továbbvivőjévé válik. Külön említést érdemel a román ki­ adást gondozó Sorin Alexandrescunak a román irodalom­ elméleti gondolkozás eredmé­ nyeire utaló jegyzetanyaga (Editura p e n t r u l i t e r a t u r ă u n i ­ v e r s a l ă , 1967.)

Mikó Honpolgárok

Imre és

világpolgárok

Nem egyszerű esszégyűjte­ mény ez a kötet, hanem csak részben megjelent írások to­ vábbgondolása, egységes kon­ cepcióba foglalása. A szerző érdeklődése a reneszánsz és a felvilágosodás nagy gondolko­ dóinak (Machiavelli, Morus, Montesquieu, Rousseau, Ragyiscsev) s a hazai román, magyar és német művelődés kimagasló egyéniségeinek (Şincai, Victor Babeş, Brassai Sá­ muel, Bölöni Farkas Sándor, Stephan Ludwig Roth) néze­ teit vizsgálva talál rá közös vonásaikra, az emberiség bol-

téka dogságát munkáló s abban ha­ zájuk és népük felemelkedé­ sét szolgáló példamutatásukra. Idézésük nem öncélú, bárme­ lyikükről írva kitapintható az esszék szerzőjének beágyazott­ sága szocializmust építő való­ ságunkba. (Irodalmi Könyvki­ adó, 1967.)

a televízió viszont c s a k n e m v a l a m e n n y i é r z é k s z e r v e t mozgósítja, ezért hűvös. A m é d i u m h a t á s á r a a d o t t válasz, m a g a t a r t á s v a g y viselkedés az ún. involvement — a bekapcsolódás. Ha a m é d i u m forró, a b e k a p c s o l ó d á s l a n y h a , h a h ű ­ vös, a k k o r élénk, határozott, m e r t m i n d e n é r z é k s z e r v involválódik. A m é d i u m forró v a g y h ű v ö s volta, h a ­ t á s á n a k i n t e n z i t á s a mozgósítja a t á r s a d a l m a t , a cso­ p o r t o k a t és az egyéneket. O l y a n t é n y ez, a m e l y r ő l n e m feledkezhetik m e g a politikai p r o p a g a n d a , a r e k l á m i p a r , de a tetszeni v á g y ó n ő sem. A sötét s z e m ü v e g és a n e c c h a r i s n y a p é l d á u l h ű v ö s m é d i u ­ mok, és erős involvement-et v á l t a n a k ki. A Gutenberg

José

Ortega

y

Gasset

Der Mensch u n d die

Leute

Egy jelentős és ellentmon­ dásos gondolkodói pálya záró művét tartjuk kezünkben. Az 1955 októberében, 72 éves ko­ rában elhunyt művelődés-böl­ cselő, esszéíró és ideológus, mintegy húsz évig készült e könyv megírására, melyet nemcsak főművének s egyben szellemi végrendeletének, ha­ nem közismert munkái — K o ­ r u n k feladata, A t ö m e g e k l á ­ z a d á s a — kiteljesítésének, el­ mélyítésének, helyenként revideálásának is szánt. Érdek­ lődésének középpontjában ez­ úttal is századunk egyik fő kérdése áll: mi a kortárs tár­ sadalom mint történelmileg felfogható képződmény, me­ lyek jellemző anyagi és szel­ lemi törvényei, mi ezeknek egymáshoz és önmagukhoz va­ ló viszonya, és egyáltalán mi­ lyen hatást gyakorol a külsőd­ legesen szerveződött világ az egyéniség belső struktúrájára. Ortega enciklopedikus tájéko­ zottsággal, a bonyolult köté­ sek fölényes felfejtésével vég­ zi el vállalt feladatát. Világ­ nézetének heterogenitása nem teszi ugyan lehetővé, hogy gyökereiben ragadja meg ko­ runk imperativuszát, de a vál­ ságtünetek diagnosztizálásá­ ban számos éleselméjű meg­ állapításhoz jut el, melyek a marxisták számára termékeny párbeszéd megteremtését te­ szik lehetővé. (Deutscher T a ­ s c h e n b u c h Verlag. M ü n c h e n , 1967.)

Galaxy

— A nyomtatott

könyv

M é d i u m - e l m é l e t e szolgál a l a p u l történetfilozófiájá­ hoz is, m e l y e t főként Gutenberg Galaxy című m ű ­ v é b e n fejt ki. L é n y e g e az i r o d a l o m és a t u d o m á ­ n y o k szintézise. A m é d i u m o k és a tájékozódás t e r ­ mészetének, az é r z é k s z e r v e k v á l t a k o z ó d o m i n á c i ó j á n a k és e g y e n s ú l y á n a k megfelelően M c L u h a n az e m ­ beriség t ö r t é n e t é t h á r o m n a g y k o r s z a k r a tagolja: az írásbeliség előtti v a g y törzsi t á r s a d a l o m ; az í r á s b e l i ­ ség k o r a k é t a l s z a k a s s z a l : a b e t ű és a k ö n y v n y o m t a ­ t á s i d ő s z a k á v a l és az e l e k t r o m o s s á g v a g y „visszatörzsösítés" — retribalisation — kora. Az írásbeliség előtt a d o m i n á n s é r z é k s z e r v a fül volt, ezért „ h a l l a n i e k k o r a n n y i t jelentett, m i n t h i n ­ ni". A s z e r s z á m o k és a n y e l v m é d i u m a i n a k fejlődése az agy r o b b a n á s s z e r ű á t a l a k u l á s á t eredményezte, m i n e k k ö v e t k e z t é b e n az e m b e r k i v á l t az á l l a t v i l á g ­ ból. E n n e k e l l e n é r e m é g hosszú évezredeken át a k u s z t i k u s t é r b e n élt, csodás e l e m e k k e l átszőtt t ö r ­ zsi és faluközösségben, a m e l y b e n az é r i n t k e z é s f ő f o r m á j a a beszéd, és e n n e k megfelelően a h a l l á s volt. Az egyén k i s z a k í t h a t a t l a n u l t a g j a v o l t a k ö z ö s ­ ségnek. Az írásbeliség, k ü l ö n ö s e n a fonetikus ábécé felfe­ dezése, a r r a k é n y s z e r í t e t t e a fül „ m á g i k u s " t á r s a d a l ­ mát, hogy h e l y é t új érzékszervi e g y e n s ú l y n a k , a szem semleges v i l á g á n a k e n g e d j e át. A b e t ű k o r ­ s z a k a agresszív, m i l i t á n s , m e r t az í r á s t u d o m á n y a befelé t e k i n t é l y t , h a t a l m a t , ellenőrzést, kifelé erőt és m e g h ó d o l á s t biztosított. Ez a k o r s z a k a görögök­ kel kezdődött és a r ó m a i a k k a l teljesedett ki. M c L u ­ h a n azt a k ü l ö n ö s n e k tetsző állítást k o c k á z t a t j a meg, hogy a r ó m a i v i l á g b i r o d a l o m a b e t ű n e k k ö s z ö n h e t t e m i n d dicsőségét, m i n d p e d i g h a n y a t l á s á t . Mert, sze­ rinte, amikor a mohamedánok meghódították a p a ­ p i r u s z t e r m ő t e r ü l e t e k e t és az írásbeliség e fontos a n y a g á n a k szabad szállítását m e g a k a d á l y o z t á k , a k o ­ r á b b a n r ó m a i Földközi-tenger, a mare nostrum — „ á t a l a k u l t m u s z l i m t e n g e r r é , R ó m a pedig összeom­ lott". Íme a p o p t ö r t é n e t í r á s j e l e n t k e z é s e ! G u t e n b e r g t a l á l m á n y a , a m o z g a t h a t ó betű, a k ö n y v ­ n y o m t a t á s a törzsi t á r s a d a l o m r a , a m e l y n e k eresztékei m á r az írásbeliség felfedezésével m e g l a z u l t a k , v a l ó ­ ságos h i d r o g é n b o m b a k é n t h a t o t t : részekre, e g y é n e k ­ re, i n d i v i d u u m o k r a tagolta, a t o m i z á l t a . Ilyen m ó d o n új világ keletkezett, az ún. Gutenberg-galaktika. Eb­ b e n az e m b e r i g o n d o l k o d á s h a r c i a s s á vált, a t á j é ­ kozódás sok é r t h e t e t l e n , m i s z t i k u s e l e m t ő l m e n t e -

sült, összefüggő, folytatólagos lett, és a k a u z a l i t á s forrasztotta egybe. Megjelent a skizofrénikus i n d i v i ­ d u a l i z m u s , amely, a m i n t H a m l e t p é l d á j a bizonyítja, k é p e s e l v á l a s z t a n i a c s e l e k e d e t e t a gondolkodástól. Az olvasó, vagyis elszigetelt ember involválódása m e g t e r e m t e t t e az i p a r i t á r s a d a l m a t , a fizikában a Az ú j szovjet irodalom n e w t o n i és a k a r t e z i á n u s t a n o k a t ; a v i l á g e g y e t e m e t o l y a n m e c h a n i z m u s s á t e t t e , a m e l y b e n a fizikai ese­ E kötet, az ugyancsak a m é n y e k t é r b e n és időben h e l y e z h e t ő k el. A l i n e a r i t á s Gondolat Kiadó gondozásában a m ű v é s z e t b e n a p e r s p e k t í v á t , az i r o d a l o m b a n az 1959-ben megjelent Szovjet i d ő r e n d i n a r r á c i ó t szülte meg. irodalom című esszégyűjte­ szerves kiegészítője. A A X I X . s z á z a d b a n a t á v í r ó felfedezésével az e m b e r mény szovjet íróról össze­ b e l é p e t t a h a r m a d i k , az e l e k t r o m o s k o r s z a k b a . Az huszonkét azok­ e l e k t r o m o s körforgás ú j , belső r o b b a n á s t v á l t o t t ki, állított tanulmány-csokor után jelent­ a m e l y a széttöredezett világot p ó k h á l ó s z e r ű e n , m i n ­ ról a forradalom szól, akik mél­ d e n r é s z r e r á t a p a d v a , ismét egységes r e n d s z e r b e fog­ kező alkotókról helyüket csak t a össze. E b b e n a l i n e á r i s k a p c s o l a t o k m e r e v e b b é tán megérdemelt foglalták v á l t a k , m e r t ismét a h a l l á s és a t a p i n t á s k e r ü l t elő­ az utóbbi évtizedben és t é r b e . A r á d i ó , a televízió, a telstárok, vagyis a t á ­ el az irodalomtörténetben köztudatában. A volságokat m e g s z ü n t e t ő , eddig i s m e r e t l e n m é d i u m o k az olvasók ran­ az e m b e r s z á m á r a új az ún. „ m i n d e n t e g y s z e r r e " — kötet, sajnos, nem csupa önismétall-at-once — k ö r n y e z e t e t h o z t á k létre. T e h á t m a g a ­ gos írást nyújt, de az vagy öncé­ s a b b síkon v i s s z a t é r t a törzsi t á r s a d a l o m , hiszen a lődő, sablonosabb esszék mellett r é s z e k r e b o m l o t t világ egyesült és az egész földgo­ lúan sziporkázó izgalmas lyóra k i t e r j e d ő törzsi, globális faluvá — global villa­ jó néhány kitűnő, sőt elsősor­ ge — a l a k u l t át. B e n n e m i n d e n k i k a p c s o l a t b a lépett portrét kapunk. Talán Cvetajem i n d e n k i v e l : a felnőttek a t i n e d z s e r e k k e l , a g a z d a ­ ban a Paszternákról, Pilnyakról, Martinovgok a n i n c s t e l e n e k k e l , a f e h é r e k a n é g e r e k k e l . Így váról, Szolzsenyicinlett a m o d e r n t á r s a d a l o m az egész v i l á g r a k i t e r j e d ő ról, Bergholzról, és Ahtörzsi közösség, a m e l y n e k történései n e m elszigetel­ ről, Voznyeszenszkijről szólókat kell ki­ tek, m e r t a z új m é d i u m o k az á l t a l á n o s t ö r t é n é s e k — madulináról A kötet külön nye­ global happenings —, vagyis a m i n d e n k i t involváló emelnünk. Kardos László tömör e s e m é n y e k k o r á n a k elindítói lettek. Ezt a k o r s z a k o t resége gondolatgazdag bevezető a v a l a m e n n y i é r z é k s z e r v e t involváló h ű v ö s m é d i u ­ és mely kitűnő elem­ m o k jellemzik, viszont az é r z é k s z e r v e k most k i a l a ­ tanulmánya, k u l t e g y e n s ú l y á b a n a h a l l á s mellett a t a p i n t á s vált zését adja a „régi" és az „új" szovjet irodalomnak, s meszdominánssá. s z e m e n ő eligazítást nyújt a sokrétű anyagban. (Gondolat, Az új korszak néhány jellemző vonása 1967.)

téka

Az új k o r s z a k u r a l k o d ó é r z é k s z e r v e t e h á t a t a ­ p i n t á s . De m i l y e n a l a p o n igazolható ez a m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t n a k e l l e n t m o n d ó állítás? M c L u h a n i n d o k o ­ lása a k ö v e t k e z ő : az új k o r s z a k m é d i u m a i közül a l e g s a j á t s á g o s a b b , k i h a t á s á b a n a legfontosabb a tele­ vízió. S z e r i n t e — a televízió k é p e r n y ő j e n e m az e l ő t t ü n k álló üveglemez, h a n e m m a g a a néző, m e r t a televízió n e m v a l a m i csendes, l i n e á r i s m é d i u m , h a ­ n e m s z ü n t e l e n ü l a l a k u l ó k o n t ú r vagy mozaik, m e l y s z a k a d a t l a n u l piciny S e u r a t - p o n t o c s k á k a t lövell a nézőre, m á s o d p e r c e n k é n t h á r o m m i l l i ó i m p u l z u s s a l . A p o n t o k a t n e m a gép, h a n e m a néző fűzi össze egységes k é p b e , k ö v e t k e z é s k é p p e n a t é v é t n e m nézi, h a n e m t a p i n t j a , érzi, ízleli és a rálövellt m o z a i k o k h a t á s a a l a t t a l a k í t j a saját m a g a t a r t á s á t , g o n d o l k o d á ­ sát, „bekapcsolódását". A televízió h ű v ö s m é d i u m , involváló-mozgósító ereje n a g y o b b , m i n t bármely m á s m é d i u m é , és a z o n n a l i h a t á s ú . K é p l e t e s e n szólva, n e m c s a k a v á l a s z t á s i fülkét hozza a szobába, h a n e m a polgárjogi m e n e t e l é s e k e t és a v i e t n a m i f a l v a k p u s z ­ tulását. A televízió ezért az egységesült törzsi t ö ­ m e g e k mozgósítója, m e l y l e h e t e t l e n n é teszi a h á -

Szabédi

László

Telehold—Veér Anna alszik Egy terjedelmére nézve nem nagy, de intellektuális izzásá­ nál fogva sajátos erejű költői életmű majdnem teljes anya­ gához Szabédi László nagy­ részt önéletrajzi fogantatású s a kor valóságára reagáló no­ velláinak jelentős része és nagy műgonddal készült s a költői eszközök imponáló bir­ toklásáról tanúskodó versfor­ dításai csatlakoznak ebben a kötetben. A felszabadulásig terjedő szakaszában az em­ beri és költői magány vívódó átélése s a világban rejlő ér­ telem lázas keresése, a felsza­ badulás után a szocializmus

borút, u g y a n i s — és itt szószerint i d é z ü n k — „egy olyan m e l e g h á b o r ú , m i n t a v i e t n a m i , az olyan h ű ­ vös m é d i u m o n közvetítve, m i n t a tévé, feltétlenül k u d a r c r a v a n ítélve. Az ifjúság n e m pacifizmusból, h a n e m az i n v o l v á l ó d á s b ó l e r e d ő f á j d a l m a m i a t t e l ­ eszméinek és eszményeinek lenzi a h á b o r ú t " . meggyőződéses, tudatos és fe­ A jövő szép, új v i l á g á t M c L u h a n a m o d e r n m é ­ lelős vállalása a jellemzői en­ d i u m o k szellemében igyekszik felvázolni. F e l d e r ü nek az életpályának, melyet lése, a hallás, t a p i n t á s h e g e m ó n i á j a , h a l á l r a ítéli a Csehi Gyula bevezető tanul­ gépi menyasszonyt, a m e l y a vizuális, a szexuális j e l ­ mánya mutat be, keresve és leget hangsúlyozza. U g y a n a k k o r m e g v á l t o z n a k az e r ­ feltárva az írói egyéniség és kölcsök is, s e változás a f i a t a l o k n á l j ó k o r a lazulást, költői alkat forrásvidékeire a h á z a s o k n á l , az ősi törzsi s z o k á s n a k megfelelően, visszavezető vonásokat. (Iro­ feddhetetlenséget, erkölcsi tisztaságot hoz. F e l i s m e r ­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) hetetlenül megváltozik a divat, mert e vonatkozás­ b a n a v i z u a l i t á s t a t a k t i l i t á s v á l t j a föl, a m i n e k k ö ­ Nagy Dániel v e t k e z m é n y e a férfiak és n ő k h a s o n l ó öltözködése m e g hajviselete. A m i n i - s z o k n y a , a r u h á t l a n felsőtest, Cirkusz és Novellák általában a mezítelenség a tévé-korszak félreismer­ h e t e t l e n jelei, m e r t a v i z u a l i t á s h á t t é r b e s z o r u l á s á ­ A Romániai Magyar Írók so­ val a m e z t e l e n test n e m v á l t ki m e g b o t r á n k o z á s t . De rozat e kötetében egy regény a t é v é - k o r s z a k jele a futball d o m i n á c i ó j a is, m e r t ez és a szerző válogatott novel­ a j á t é k egyidejű cselekvést, az egész c s a p a t i n v o l v á lái foglalnak helyet. Az 1926- lódását követeli meg, t e h á t ö n m a g á b a n is t é v é - m o ­ ban megjelent és nagy vitá­ zaik. kat kavart C i r k u s z b a n az első Az új k o r t á t o n g ó s z a k a d é k k á mélyíti a n e m z e d é ­ világháború megdöbbentő él­ ménye formálódott lázas és k e k közötti k ü l ö n b s é g e t . Az idős n e m z e d é k u g y a n i s a szenvedéllyel lázadó allegóriá­ forró r á d i ó és a forró n y o m t a t o t t könyv, az ifjú p e ­ vá. A regényt nemcsak az az­ dig a h ű v ö s m é d i u m , a tévé m e l l e t t n ő t t fel, ezért óta átélt újabb világégés ret­ elveti a l i n e á r i s gondolkodást, s m i n d e n á r o n i n v o l v á tenete hozza közel hozzánk, lódni, cselekedni a k a r . H a s o n l ó k é p p e n a l a p v e t ő v á l ­ hanem írói eszközeinek — a tozások v a n n a k k i a l a k u l ó b a n a politikai, a gazdasági kiegyensúlyozatlanságok elle­ és a k e r e s k e d e l m i élet t e r ü l e t é n is. nére — olykor reveláció-szerű erővel ható meglepő modern­ A hátrapillantó tükör és a korai riasztó sége is. A regény és az élet apró tragédiái iránt fogékony Ez r ö v i d e n M c L u h a n ü z e n e t e . De, m e r ü l fel a novellák szerzőjének életét — az előszóíró Csehi Gyula fá­ k é r d é s , ha ilyen a t á r s a d a l o m , a k k o r az új k o r s z a k radságos kutatásai ellenére is m i é r t n e m é r v é n y e s ü l az élet m i n d e n t e r é n , a g l o b á ­ — sok homály fedi, mint lis f a l u v á zsugorodott egész v i l á g o n ? A z é r t , m o n d j a ahogy a hazai modernista kez­ filozófusunk, m e r t az e m b e r e k l e m a r a d n a k a m a v a ­ deményezések részletes, átfo­ lóságától, n e m a jövőben, de m é g csak a j e l e n b e n gó feltárása adhatja majd meg sem, h a n e m a m ú l t b a n élnek. T e k i n t e t ü k s z ü n t e l e n ü l a C i r k u s z megjelenésének bő­ a m ú l t o n csügg, m e r t az életet a h á t r a p i l l a n t ó t ü ­ mirror) vizsgálják, s ezért v i ­ vebb művészi magyarázatát k ö r b e n (the rear-view is. Az előszó mindkét irány­ l á g n é z e t ü k a h á t r a p i l l a n t ó - t ü k ö r szemlélete. „ M e g ­ ban kaput nyit. ( I r o d a l m i v a n b e n n ü n k az a h a j l a n d ó s á g , hogy a közeli m ú l t t á r g y a i h o z , ízéhez k a p c s o l j u k m a g u n k a t . A j e l e n k o r i K ö n y v k i a d ó , 1967.) t á r s a d a l o m m i n d i g olyan, m i n t az az autóvezető, aki s e m előre a j ö v ő b e n e m tekint, s e m az oldalsó a b ­ Schöpflin Aladár l a k o k o n n e m p i l l a n t ki a j e l e n r e , h a n e m a h á t r a p i l l a n t ó - t ü k ö r b e n c s a k a m ú l t b a néz." Válogatott t a n u l m á n y o k B á r az e m b e r e k többsége ilyen, mégis v a n n a k , h a A N y u g a t első nemzedéke k e v e s e n is, főként a költők, m ű v é s z e k m e g a s z i m a ­ reprezentatív kritikusának toló „ v é r e b e k " — így nevezi M c L u h a n a hozzá h a ­ életművéből válogatta ki e sonló filozófusokat —, a k i k kiélesítik felfogó k é p e s ­ kötetnyi anyagot az előszót is ségüket, elvetik a h á t r a p i l l a n t ó - t ü k ö r d ő r e s z e m l é l e ­ író Komlós Aladár. A négy al­ tét, s előre, a j ö v ő b e t e k i n t e n e k , így fedezik fel a cím (Irodalom és. társadalom, valóságot. O l y a n o k ezek, m i n t a k a n a d a i D E W (Dis­ a k o r a i távolsági riasztó — fel­ Írói arcképek, Könyvek, Szín­ tant Early Warning), ház) alá sorolt tanulmányok, a d a t u k r i a s z t a n i a m ú l t b a n m e g r e k e d t t á r s a d a l m a t .

téka

A McLuhan-izmus

értékelése

Az e l m o n d o t t a k b ó l , ú g y véljük, n e m n e h é z k i h á ­ m o z n i M c L u h a n filozófiájának d i v a t o s e l e m e i t : az é r d e k e s , feltűnést h a j h á s z ó stílust, a n a g y k é p e s l a p o k k ö n n y e d , n é p s z e r ű s í t ő pszichológiáját, a „ n é p i " tesz­ t e k c s a l h a t a t l a n izét, azt a filozófiát, a m e l y b e n a sú­ lyos m o n d a n i v a l ó k az i r o d a l m á r csapongó, k ö t e t l e n képzeletével társulnak. De kétségtelen az is, h o g y a d i v a t o s körítés m e l ­ l e t t filozófiájában v a n s o k figyelemre m é l t ó g o n d o ­ l a t . Az, hogy a t á r s a d a l o m viszonya a valósághoz k o r o k s z e r i n t változik, hogy m i n d e n k o r n a k külön, s e m a politikai, s e m a g a z d a s á g i t ö r t é n e t á l t a l n e m érzékeltetett „élethangulata" van, ma már általáno­ s a n elfogadott t é n y a k o m o l y t ö r t é n é s z e k előtt. Az u t ó b b i é v e k b e n p é l d á u l sok t a n u l m á n y j e l e n t meg, a m e l y a l é l e k t a n és a t ö r t é n e t í r á s k a p c s o l a t á t h a n g ­ súlyozza, sőt az elméleti fejtegetések m e l l e t t e n n e k a k a p c s o l a t n a k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á v a l is e g y r e g y a k r a b b a n t a l á l k o z u n k a t ö r t é n e t í r á s b a n . Elég, h a R o b e r t M a n d r o u Introduction à la France moderne (1509—1640). Essai de psichologie historique (Beveze­ t é s a m o d e r n francia t ö r t é n e l e m b e , 1500—1640. T ö r ­ t é n e l e m - p s z i c h o l ó g i a i t a n u l m á n y . P á r i z s , 1961.) n a g y érdeklődést keltő t a n u l m á n y á r a hivatkozunk. Mand­ r o u , M c L u h a n h o z h a s o n l ó a n , azt állítja, h o g y a k ö ­ z é p k o r i civilizációnak lényeges v o n á s a a h a l l á s és a t a p i n t á s elsődlegessége. „A t á j é k o z ó d á s — m o n d j a — e l s ő s o r b a n a u d i t í v : m é g a k o r n a g y j a i is inkább meghallgatnak, mint elolvasnak valamit. Tanácsosok v e s z i k körül, a k i k b e s z é l n e k velük, a k i k h a l l á s ú t j á n t á p l á l j á k t u d á s u k a t . . . Az ü g y i n t é z ő k gyűlései, a k i rályok és h e r c e g e k t a n á c s k o z á s a i egészen t e r m é s z e ­ t e s e n és g y a k r a n viselik a »hallgatók« címet, és a f o n ó b a n , a l e g e g y s z e r ű b b p a r a s z t k u n y h ó b a n is az el­ beszélés t á p l á l j a a g o n d o l a t o t és a képzeletet." M a n d r o u n a g y s z á m ú t ö r t é n e l m i és i r o d a l m i p é l d á ­ v a l bizonyítja a h a l l á s és a t a p i n t á s d o m i n á l ó sze­ r e p é t . De M c L u h a n m é d i u m e l m é l e t e közeláll a h h o z a h a l a d ó felfogáshoz, a m e l y a fejlődést az emberi m u n k a és a t e c h n i k a k ö l c s ö n h a t á s á b a n keresi és t a ­ l á l j a meg, vagyis a homo faberben. T ö r t é n e t i il­ lusztrációi azonban nemcsak szimbolikusak, h a n e m gyakran a naivitásig erőltetettek. Filozófiájában, a m i n t e r r e k r i t i k u s a i r á m u t a t n a k , é r z ő d i k Arisztotelész, K a n t , Bergson és m á s o k h a ­ t á s a . K ö z p o n t i p r o b l é m á j a a m á r az a n t i k filozófiá­ b a n is v i t a t o t t f o r m a é s t a r t a l o m viszonya. A h a l a d ó felfogással szemben, m e l y a f o r m a és a t a r t a l o m egy­ s é g é t h i r d e t i , M c L u h a n , b á r n e m szakítja el a t a r ­ t a l o m t ó l , mégis a f o r m á n a k biztosít elsőbbséget. A m é d i u m o k formák, m e l y e k fokozatosan és s z ü n t e l e ­ n ü l a l a k í t j á k , m ó d o s í t j á k az e m b e r t , a t á r s a d a l m a t és ö n m a g u k a t , d e közben új t a r t a l o m m a l telítődnek. O l y a n a forma, m i n t a m o d e r n é p í t k e z é s b e n a b e t o n k e r e t : e l s ő n e k ez készül el, és eleve m e g h a t á r o z z a a r á é p ü l ő , kiteljesedő t a r t a l m a t . A múltba tekintő történetfilozófiája ellenére, M c L u h a n elveti a h á t r a p i l l a n t ó - t ü k ö r szemléletét, és k o r a i riasztó a k a r lenni, aki elsősorban a m a i a m e ­ r i k a i t á r s a d a l o m h o z intézi üzenetét. S z á m u n k r a ez az ü z e n e t sokszor z a v a r o s n a k , felületesnek, f e n n h é j á -

téka bírálatok, portrék, cikkek meg­ erősítik eddigi ismereteinket: Schöpflin volt az egyik leg­ biztosabb talaj érzékenységű magyar kritikus. Higgadt, szi­ gorú jellem, megfontolt gon­ dolkodás, akinek művében — Illés Endre szavaival — az el nem múlt idő csodáját tisz­ teljük. Az időközben eltelt év­ tizedek igazolták ítélő erejé­ nek, ízlésének, szókimondó bátorságának szilárdságát és mértékét: meglepően keveset tévedett. Elsiklott ugyan pél­ dául Németh László Villám­ f é n y n é l című drámája súlyos társadalmi mondanivalója fe­ lett, és félreértette a Papucs­ hős groteszk tragédiába csukló Holly Sebestyénének jellemtra­ gikumát, viszont biztos érzék­ kel tapintott rá a V I I . G e r g e l y gondolati nagyságára. Azon­ ban egy kritikus életművét nem szórványos tévedései, ha­ nem zömmel pontos ítéletei jellemzik és tartósítják. Schöpflin példájából, művéből ma is tanulhatunk. (Szépiro­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) Olasz

irodalom

a XX. században A két előző nagysikerű ki­ advány — A m e r i k a i i r o d a l o m a X X . s z á z a d b a n (1962) és A n é m e t i r o d a l o m a X X . szá­ z a d b a n (1966) — után hézag­ pótló műként jelent meg a század tizennyolc íróját be­ mutató tanulmánygyűjtemény. A kötetet szerkesztő Szabó György — aki ezenkívül még két tanulmányt is írt az öszszeállítás részére Italo Svevóról és Dino Buzzatiról — het­ venoldalas, nagyívű és adat­ gazdag összefoglalása után, sorra olvashatjuk a klasszikus költői triász (Ungaretti, Mon­ tale, Saba) mestereinek pálya­ rajzát, felfrissíthetjük eddigi ismereteinket Pirandellóról, Pratoliniről, Moraviáról, Calvinóról, hiteles arcképet ka­ punk Quasimodóról, a nemzet­

téka közi vitákat is értékelő és ér­ tékesítő tanulmányt Lampedusáról, sok újat tudunk meg Palazzeschiről, a színész-író De Filippóról meg másokról. E kötetet is, akár az előzőket, hasznos lexikális életrajzi jegyzetek és a legfontosabb szakirodalom jegyzéke egészíti ki. (Gondolat, 1967.) Mailer

Norman

M e z t e l e n e k és h o l t a k Keleten és Nyugaton egy­ aránt könyvtárnyi a második világháború irodalma. Mailer, a negyvenöt éves amerikai író, akit szinte a véletlen tett a hipster-teória megalkotójává és a beat-mozgalom teoretiku­ sává, személyes élményei alap­ ján újraképezte a csendesóceáni csata egyik epizódját, Anapopej sziget (a név az író szüleménye) elfoglalásját és a japán erődvonal szétzúzását. Mindez így sablonosan hang­ zik, de ez a regény, az erő­ szakosan érvényesített fegye­ lem és a morális-gondolati, sőt politikai szabadság antagonizmusára polarizált esz­ meiségével, mindmáig a leg­ jobb amerikai háborús regény. A műfajon belül — remeklés. Pontos, részletező, néha bra­ vúrosan biztoskezű írói munka egyértelmű mondanivaló­ val, a fasizoid amerikai impe­ rializmus leleplezésével. A húszéves késés — eredetileg 1948-ban jelent meg! — csak javára vált a könyvnek. (Mag­ vető, 1967.) Méliusz

József

Aréna Váratlan és megdöbbentő művészi kiteljesedés eredmé­ nye a hatvanhetes esztendő utolsó hazai magyar verskö­ tete, a Méliusz Józsefé. A ha­ talmas, tiszta sodrású expreszszionista elégiák a művészi

z ó n a k hangzik, s h a é r t e l m é t ki is h á m o z z u k , m é g n e m t u d j u k , vajon időt álló új filozófiai i r á n y z a t o t képvisel-e, vagy — a m e r i k a i s z ó h a s z n á l a t t a l élve — c s u p á n egy új gimmick, fortélyos r a v a s z k o d á s , h ó ­ bortos, m ú l ó divat. Bodor A n d r á s

Egy é k í r á s o s asszír m e s e megfejtéséhez 1951-ben K i s á z s i á b a n , a S u l t a n t e p e k ö r n y é k i á s a t á ­ sok során, a föld m é l y é b ő l t ö b b e k között egy n a g y j e l e n t ő s é g ű ékírásos asszír a g y a g t á b l a k e r ü l t fel­ színre. A t á b l a szövegét, a m i n t kolofonjából k i d e r ü l , Nabu-rihtu-usur írnok másolta több mint kétezer­ h a t s z á z évvel ezelőtt, i. e. 701-ben. A n e v e z e t e s szöve­ get O. R. G u r n e y , az oxfordi e g y e t e m asszirológiai szakértője t a n u l m á n y o z t a , m a j d p u b l i k á l t a 1956-ban, e r e d e t i b e n és angol f o r d í t á s b a n , The Tale of the Poor Man of Nippur (A n i p p u r i szegény e m b e r meséje) címen. A l e l e t n e k először k ö z v e t l e n asszirológiai j e l e n t ő ­ sége v a n : m o s t v á l t bizonyossá első ízben, hogy a m e z o p o t á m i a i e m b e r szintén t u d o t t n e v e t n i , v o l t a k tréfás meséi. Ezen t ú l m e n ő e n — m á s o d s z o r — n e m csoda, hogy a m e s e k u t a t ó k a v i l á g m i n d e n s a r k á b a n fölfigyeltek a m e s é r e , l é v é n az A a r n e — T h o m p s o n n e m z e t k ö z i m e s e k a t a l ó g u s á b a n 1538-as s z á m m a l jelzett m e s e t í p u s ősi v á l t o z a t a , vagyis a t í p u s (és ezál­ t a l a n e m z e t k ö z i mesekincs) h o m á l y b a vesző m ú l t ­ j á n a k és t ö r t é n e t é n e k p á r a t l a n é r t é k ű d o k u m e n t u m a . A jelzett t í p u s s z á m n á l a z o n b a n százszorta b e s z é d e ­ s e b b s z á m u n k r a az a tény, h o g y — h a r m a d s z o r — a n i p p u r i szegény e m b e r m e s é j é b e n a m a g y a r i r o ­ d a l o m klasszikus r e m e k m ű v é n e k , F a z e k a s M i h á l y Lúdas Matyi (1804) c í m ű h a l h a t a t l a n p o é m á j á n a k ősi mintájára, forrására találunk. A m a g y a r filológia és folklorisztika s z e m p o n t j á b ó l e g y a r á n t különleges fontosságú asszír m e s é r e J u l o w Viktor debreceni irodalomtörténész, a neves Fazekas­ kutató, Fazekas műveinek kritikai kiadásában m á r az első kis angol h í r l a p i közlés a l a p j á n hivatkozott, m a j d m e g j e l e n é s e u t á n az egészet m a g y a r r a fordí­ totta, és a L ú d a s M a t y i - k u t a t á s o k vérkeringésébe ágyazta. M u n k a k ö z b e n figyelembe v e t t e O. R. G u r ­ ney m i n d n y o m t a t á s b a n u t ó l a g kiadott, m i n d sze­ mélyes levelezés ú t j á n közölt ú j a b b j a v í t á s a i t és m a ­ g y a r á z a t a i t is. J u l o w teljes joggal v o n j a le a k ö v e t k e z t e t é s t , hogy a n i p p u r i szegény e m b e r m e s é j é n e k , v a l a m i n t F a z e ­ k a s m ű v é n e k t é m á j a szinte teljesen azonos; f ő m o t í v u m a i k szintén a z o n o s a k v a g y közelien r o k o n o k ; c s e l e k m é n y ü k felépítése és szerkezete n a g y o n h a ­ sonló, sőt n e m e g y s z e r m é g s z ö v e g f o r d u l a t a i k is egy­ m á s r a e m l é k e z t e t n e k . Mindössze a n i p p u r i szegény e m b e r első bosszúja t é r el a Matyiétól. E l t é r tőle, és az a g y a g t á b l a sérülései m i a t t u g y a n ­ a k k o r kissé h o m á l y o s , m i k é n t a l á b b észlelni fogjuk.

Az ősrégi v e r s e s mese i d é z e n d ő 85—103. s o r á b a n Dzsimil-Ninurta, a szegény e m b e r , a k i r á l y t ó l köl­ csönzött h i n t ó v a l N i p p u r b a érkezik, és első ízben torolja m e g a v á r o s b í r ó n a r a j t a esett i g a z s á g t a l a n ­ ságot. A szögletes z á r ó j e l e k az a g y a g t á b l a o l v a s h a ­ t a t l a n részeit jelölik; az ilyen z á r ó j e l e k b e n a szöveg k i k ö v e t k e z t e t é s . A p o n t o z á s o k h e l y é n az a g y a g t á b l a hibás, töredezett. A kurzív szedés b i z o n y t a l a n olva­ satot v a g y é r t e l m e z é s t jelent. A k e r e k zárójelek a meseszöveg k ö n n y e b b m e g é r t é s é h e z szükséges n y e l v i kiegészítéseket t a r t a l m a z z á k : 85. Dzsimil-Ninurta fogott két madarat, és tett és lepecsételte annak pecsétjeit. Elment (aztán) a nippuri városbíró kapujához. A városbíró elébejött fogadására (mondván): „Ki vagy te, uram, aki ma[darászni] indultál?" 90. „A Király, a te urad küldött engem, hogy .... [ ] aranyat hoztam Ekur, Enlil temploma számára." A városbíró élelem re levágatott egy pasillu-juhot. A városbíró így szólt őelőtte: „Ó, fáradt vagyok!" Dzsimil-Ninurta egész éjjel beszélt a városbíró mellett virrasztva, 95. (míg) a városbíró el n e m aludt a fáradtságtól. Dzsimil-Ninurta felkelt az éj közepén, mint a tolvaj, kinyitotta a (templomi) persely ajtaját A városbíró hajnalhasadáskor „A persely ajtaja nyitva, elvitték az aranyat!" 100. Dzsimil-Ninurta szíve ravaszságában megtépte ruháit. Odalépett a városbíróhoz és visszafizette neki adósságát. Fejétől a talpáig végigverte egész testét és megkínozta.

téka erővel és emberi tisztességgel megtett őszinte önvizsgálat gyümölcsei, melyek egy zak­ latott, buktatókkal és győzel­ mekkel díszített emberi és költői életút tragédiáit, vívó­ dásait tárják az olvasó elé. A gyerekkor, a fiatalkor drámá­ kat sejtető idilljei, a férfikor veszedelmes és kockázatos harcvállalásai és tévedései hatalmas, mindent magával hömpölygető árként zuhognak az öntudat vízesésein, és a költői tartás, a művészi ma­ gatartás végleges meghatáro­ zóivá válnak Méliusznál. (Iro­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1967.) Karinthy Följelentem

Frigyes az

emberiséget

Nincs az irodalomnak olyan területe, ahol legalább egyszer meg nem jelent Karinthy Fri­ gyes vesébe látó műszereivel, rettenetesen élesre fent fegy­ vereivel. És ahol ő megjelent, ott attól a perctől kezdve uralkodott is. Vidám, kacag­ tató volt ez az uralom. De az ő mosolya nem hasonlított a magyar irodalom egyetlen ká­ véház-járójának a mosolyához sem. Mert az ő mosolya filo­ zófia volt, hatalmas gondolati távlatokat érzékelő nyugtalan izgatottság. Kétségtelen, hogy ő alkotta XX. századi irodal­ munk legkülönlegesebb élet­ művét. A remek illusztrációk­ kal ellátott két kötet Karinthy legemlékezetesebb humoreszk­ jeit tartalmazza. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1967.)

„ D z s i m i l - N i n u r t a fogott két m a d a r a t " — o l v a s s u k a 85. s o r b a n , s mivel a következő sorból, t ö r e d é k e s ­ sége folytán, a m a d á r f o g á s célja n e m d e r ü l ki, O. R. G u r n e y az a l á b b i föltevéshez f o l y a m o d o t t : „A m a d a r á s z á s valószínűleg a szerepjátszáshoz tartozik, lé­ v é n ez az asszír a r i s z t o k r á c i a k e d v e l t szórakozása." Ez a föltevés a t u d ó s szerzőt a b i z o n y t a l a n u l b e t ű z ­ h e t ő 89. sor o l v a s á s á n á l is m e g t é v e s z t e t t e : „Ki v a g y te, u r a m . aki ma[darászni] indultál?" Tekintettel a r r a , hogy a m a d a r á s z á s a t o v á b b i c s e l e k m é n n y e l semmiféle k a p c s o l a t b a n e m h o z h a t ó , a szerző joggal Németh László v o n t a le a következtetést, m i s z e r i n t „a 91—99. sorok é r t e l m e n é m i l e g homályos". M a g y a r á n m o n d v a : n e m Bűn elég világos, hogy D z s i m i l - N i n u r t a t u l a j d o n k é p p e n hogyan is állt bosszút első ízben a n i p p u r i v á r o s Fél év leforgása alatt ez a bírón? második Németh László-re­ hazai könyvki­ H a d d legyen p é l d á j a a különböző t u d o m á n y s z a k o k gény, mellyel meglepte az olvasót. e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k , j o b b a n m o n d v a az e g y ü t t m ű k ö ­ adásunk magyar irodalom dés n é l k ü l ö z h e t e t l e n v o l t á n a k az a tény, hogy a m i t A kortárs legvitatottabb az asszirológus v a g y az i r o d a l o m t ö r t é n é s z n e m é r t ­ legkedveltebb, egyik legna­ h e t e t t meg, azt a folklorista — ú g y g o n d o l o m — és kétségkívül a z o n n a l m e g é r t e t t e . A m e g é r t é s h e z mindössze az -élő gyobb írójának ez az 1936-ban

téka írott regénye a két világhábo­ rú közti magyar értelmiség utópiák és kiküszöbölhetetlen ellentmondások között folyó eredménytelen, tragédiákba torkolló küzdelmét mutatja be. Az entellektüel Horváthot és a faluról városra sza­ kadt Lajost egyaránt „lehe­ tetlenné teszik" a társadalmi környezet bonyolult és átha­ tolhatatlan szövevényei, az el­ sőt öngyilkosságba, a másodi­ kat új nyomorúságok kilátástalanságába kergetve. A re­ gényt Jordáky Lajos kitűnő Németh László-tanulmánya vezeti be. (Ifjúsági K ö n y v k i ­ a d ó , 1967.) Domokos

Eszter

Szárnyas bokával A fiatal, első, Forrás-köte­ tével jelentkező nő-író novel­ láinak szinte állandó témája az emberi helytállás, a komp­ romisszumok nélküli, megnem-alkuvó emberi élet lehe­ tő vagy lehetetlen volta. Hő­ sei a társadalom minden ré­ tegéből sereglettek össze a kö­ tet lapjain, és pozitív választ adnak a fenti kérdésekben. Finom tollú, az emberi maga­ tartás szinte regisztrálhatatlan változásait észrevevő és szá­ mon tartó író Domokos Esz­ ter. A lényegre törő vizsgá­ lódás, az ember, a mai ember etikai problémáiban való me­ rész állásfoglalás adja a kö­ tet bizalmat adó és bizalmat követelő tartását. Jó író Do­ mokos Eszter, további útja mindenképpen figyelmet érde­ mel. (Irodalmi Könyvkiadó, 1967.) Devecseri Lágymányosi

Gábor istenek

Személyes emlékek és a köl­ tő-műfordító írói-kritikusi megfigyelései alkotnak sajátos együttest ebben a kötetben.

folklórnak, p o n t o s a b b a n az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m e s e m o t í v u m á n a k i s m e r e t e szükséges. A m o t í v u m n a p j a i n k b a n k é t m e s e t í p u s b a n honos. Az egyik az 1416-os. E s z á m a l a t t A a r n e — T h o m p s o n k a t a l ó g u s á b a n , egy d é l - a m e r i k a i a d a t o t kivéve, t ú l ­ n y o m ó a n észak- és n y u g a t - e u r ó p a i v á l t o z a t o k s o r a ­ koznak. K e l e t - E u r ó p a mesekincsét m i n d ö s s z e egy s z e r b - h o r v á t m e g egy orosz v a r i á n s képviseli, holott a t í p u s a r o m á n f o l k l ó r b a n szintén i s m e r e t e s , a m a ­ g y a r b a n m e g e g y e n e s e n öt v á l t o z a t á r ó l v a n t u d o m á ­ sunk. Az elsőt A r a n y László közölte az Alföldről, a m á s o d i k a t R u b i n y i Mózes a m o l d v a i Szabófalváról. (Magyar n é p m e s e k a t a l ó g u s á b a n B e r z e N a g y J á n o s az elsőt n e m említi, a m á s o d i k a t rossz h e l y r e sorolta.) H á r o m t o v á b b i v á l t o z a t o t az u t ó b b i r ö v i d másfél é v leforgása a l a t t m a g a m g y ű j t ö t t e m r á k é r d e z é s s e l K ő h a l o m v i d é k é n : Datkon, O l t h é v í z e n és N a g y m o ­ h á b a n , egész ö r e g r e n d ű m e s e m o n d ó k t ó l . A kis t r é f á s m e s é n e k az a lényege, hogy egy asszony, m i u t á n Á d á m o t és É v á t k í v á n c s i s á g á é r t e l m a r a s z t a l j a , a t i ­ l a l o m e l l e n é r e fölemeli egy e d é n y fedőjét. Az e d é n y ­ ből n y o m b a n k i r ö p ü l az o d a r e j t e t t m a d á r , m i á l t a l a z asszony k í v á n c s i s á g a lelepleződik. A m o t í v u m m á s o d s o r b a n a z okos l e á n y m e s é j é ­ ben, vagyis a 875. s z á m ú t í p u s b a n szokott g y a k r a n előfordulni. Míg az előbbi t í p u s b a n a m o t í v u m e g y e ­ düli, a d d i g itt m á s m o t í v u m o k , epizódok s o r á b a v a n illesztve. A m e s e f o l y a m á n a k i r á l y az okos l e á n y ­ n a k t ö b b e k közt azt a feladatot adja, hogy a j á n d é k ­ kal, d e mégis a j á n d é k n é l k ü l m e n j e n hozzája. E r r e a l e á n y k é t e d é n y közé b o r í t o t t m a d a r a t visz m a ­ gával, s m i d ő n a k á r ő, a k á r a k i r á l y a z e d é n y e k e t szétnyitja, az „ a j á n d é k " e l r ö p ü l . J a n d e V r i e s 1928b a n , a m e s e t í p u s n a k szentelt m o n o g r á f i á j á b a n az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m o t í v u m á t dán, észt, l i t v á n , n é m e t , cseh, szlovák, lengyel, orosz, fehérorosz, u k ­ r á n , r o m á n , bolgár, s z e r b - h o r v á t , m a g y a r és t a t á r m e ­ s é k b e n e g y a r á n t k i m u t a t t a . Azóta az a d a t o k s z á m a r o h a m o s a n t o v á b b g y a r a p o d o t t , t ö b b e k közt E b e r ­ h a r d — B o r a t a v t ö r ö k n é p m e s e k a t a l ó g u s á b a n is fel­ b u k k a n t . ( A n n á l furcsább, hogy A a r n e — T h o m p s o n k a t a l ó g u s a ezt a m o t í v u m o t n e m jelzi, jóllehet a 875ös m e s e t í p u s n á l d e V r i e s m o n o g r á f i á j á r a első f o r r á s ­ k é n t hivatkozik.) Berze k a t a l ó g u s á b a n , az okos l e á n y f e l a d a t a i közt a m o t í v u m öt e s e t b e n i s m é t l ő d i k ; u t ó b b ez a s z á m szintén megsokszorozódott*, hisz az okos l e á n y meséje a m a g y a r folklórban m a is n é p s z e r ű . * Fontosabb szakirodalom, a megjelenés időrendjé­ ben. Jan de Vries: Die Märchen von klugen Rätsellö­ sern. Folklore Fellows Communications (FFC), 73. Helsinki, 1928 — György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Budapest, 1934 — Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. Pécs, 1957 — Antti Aarne—Stith Thompson: The Types of the Folktale. A Classification and Bibliography. Se­ cond Revision. FFC. 184. Helsinki, 1961 — O. R. Gurney: The Sultantepe Tablets. The Tale of the Poor Man of Nippur. Anatolian Studies (London), VI (1956). 145—62. és VII (1957). 135—6 — Julow Viktor: A nippuri szegény ember meséje és a Lúdas Matyi ó-romániai népmese-mintájának kérdése. Irodalom­ történeti Közlemények, LXVII (1963). 678—90.

Ez t e h á t az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m e s e m o t í v u m a , a m e l y E u r ó p á b a n bizvást általánosnak mondható. Egyszerű, de a n n á l s z e l l e m e s e b b kis költői l e l e m é n y , a m e l y e t a m e s e a l k o t ó n é p e k , k é t különböző m e s e t í ­ p u s k e r e t é b e n , m á s - m á s cél é r d e k é b e n t u d t a k hasz­ n o s í t a n i : az 1416-os t í p u s b a n az e m b e r i k í v á n c s i s á ­ got teszik nevetségessé általa, a 875-ösben a l e á n y o k o s s á g á t b i z o n y í t j á k vele. Nos, a n i p p u r i szegény e m b e r m e s é j é b e n , vagyis az 1538-as t í p u s b a n az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m o t í v u m á n a k h a r m a d i k , az előbbi k e t t ő n é l t a l á n m é g zseniálisabb a l k a l m a z á s á t csodálhatjuk. A sultantepei agyagtábla egy­ s z e r s m i n d a m o t í v u m t ö b b évezredes régiségét, s u g y a n a k k o r b i z o n y á r a keleti e r e d e t é t is igazolja. M e r t n y i l v á n v a l ó , hogy az asszír m e s é b e n n e m m a d a r á s z á s r ó l , h a n e m D z s i m i l - N i n u r t a cseléről v a n szó. Ő a p e r s e l y b e a r a n y h e l y e t t m a d a r a k a t rejt, v a g y i s a 85—86. sort a k ö v e t k e z ő m ó d o n kell kiegészíteni: Dzsimil-Ninurta fogott két madarat, és [a madarakat (templomi) perselybe] tette és lepecsételte annak pecséteit. E k é t sor r e k o n s t r u á l á s a u t á n a 89. sorban a föl­ tételezett „ma[darászni]" olvasat b á t r a n mellőzhető, a 97—98. sor pedig a t é v e d é s l e g k i s e b b valószínűsége n é l k ü l kiegészíthető: Dzsimil-Ninurta felkelt az éj közepén, mint a tolvaj, kinyitotta a (templomi) persely ajtaját, [mire a madarak elröpültek].

téka Nem is lehet ez másként, hi­ szen Devecseri gyermekkorá­ nak, serdülő és férfiéveinek megannyi eseménye kapcsoló­ dik a megelőző nemzedék, a N y u g a t nagyjaihoz. Nyiladozó ésszel ismerősei közé tartozott Babits, Kosztolányi, Karinthy, Somlyó Zoltán, Tóth Árpád, Füst Milán és annyian mások, akiket egyszerre (vagy felvált­ va) tisztelt emberként és köl­ tőként. Az irodalom „élettér" volt az ő számára, s ez a ma­ gyarázata, hogy egy korszak és egy nemzedék alakjait idéz­ ve esszéiben a legközvetle­ nebb személyes emlékei vál­ nak irodalomtörténeti érdekű­ vé s az elemző irodalmi tanul­ mány a közvetlenség, a sze­ mélyesség varázsától telítetté. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967.)

Összes Az epizód c s e l e k m é n y e — vagyis a n i p p u r i szegény e m b e r első bosszúja — most m á r z ö k k e n ő n é l k ü l , l o ­ gikusan kibontakozik: A n e m e s n e k öltözött, h i n t ó n é r k e z ő Dzsimil-Ni­ n u r t a közli a v á r o s b í r ó v a l , hogy a k i r á l y m e g b í z á ­ sából egy p e r s e l y a r a n y a t hozott a t e m p l o m s z á m á r a . A p e r s e l y b e n a z o n b a n , m i n t t u d j u k , a r a n y helyett k é t m a d á r v a n . A tiszteletére r e n d e z e t t esti l a k o m a u t á n D z s i m i l - N i n u r t a a d d i g t a r t j a szóval a v á r o s ­ bírót, m í g az k i m e r ü l t e n elalszik. E k k o r DzsimilN i n u r t a k i n y i t j a a perselyt, hogy a m a d a r a k e l r ö ­ p ü l j e n e k . Reggel az a látszat, m i n t h a a p e r s e l y t k i ­ r a b o l t á k volna, m i r e D z s i m i l - N i n u r t a , m i n t a k i r á l y állítólagos k ü l d ö t t e , g o n d a t l a n s á g á é r t tetőtől t a l p i g végigveri a v á r o s b í r ó t . A mesetípusok, az epizódok és m o t í v u m o k s z ü n t e ­ l e n ü l fejlődnek, a l a k u l n a k és i d o m u l n a k , a l a p j á b a n v é v e mégis v a n egy korokon, v i l á g r é s z e k e n és n y e l ­ v e k e n átívelő folytonosságuk. Így f e j t h e t j ü k m e g a m a i , élő folklór segítségével a t ö r e d é k e s asszír é k írást, n o h a N a b u - r i h t u - u s u r t ö b b m i n t k é t e z e r h a t ­ száz évvel ezelőtt r ó t t a a g y a g t á b l á r a a n i p p u r i sze­ g é n y e m b e r meséjét. A megfejtésnek az az é r d e k e s ­ sége, hogy míg k i l e n c v e n k i l e n c esetben a régészeti a d a t o k a t m a i jelenségek magyarázatának kulcsául h a s z n á l j u k , a d d i g e b b e n a századik esetben p o n t for­ d í t v a t ö r t é n t : az ősrégi asszír m e s é t az a g y a g t á b l a sérülései m i a t t a m a i folklór segítsége n é l k ü l n e m l e h e t n e p o n t o s a n m e g é r t e n i , m é g k e v é s b é DzsimilN i n u r t a furfangját e l i s m e r ő e n m é l t á n y o l n i . Faragó József

Tóth Árpád versei, versfordításai és novellái

Tóth Árpád a lélekben zson­ gó fájdalom és a belenyug­ vást körülölelő borongás köl­ tője, de ugyanakkor vagy ta­ lán éppen ezért, az élet sok­ sok szépségének bensőséges mosolyú felfedezője is. A bú­ csúzás szomorúságát beara­ nyozza nála az elválásban nyert halasztás újra meg újra megnyert öröme. Költészeté­ ben muzsikává lényegülnek át a dolgok, s utolérhetetlen árnyaltsággal sodor magával nyelvének varázslata. A Ma­ gyar Helikon Klasszikusainak sorában most új kiadásban jelenik meg teljes költői élet­ műve (költemények, töredé­ kek, rögtönzések, tréfák), s eh­ hez járulnak a magyar iroda­ lomban immár klasszikus ér­ tékűvé vált fordításai s a köl­ tő Tóth Árpádról alkotott ké­ pünket sokban teljesebbé te­ vő novellái. A Kardos László által sajtó alá rendezett kötet az 1962-es kiadást követi. (Ma­ g y a r Helikon, 1967.)

téka A francia

„új

Sartre látomása — Flaubert-ről regény"

A Modern Könyvtár kettős kötete a francia próza egyik legfrissebb, sokat vitatott irányzatáról nyújt gazdag kör­ képet. Egyrészt az „új regény" képviselőinek műveiből közöl szemelvényeket (többnyire re­ gényrészleteket), másrészt az irányzat nyomán kibontakozó elméleti és kritikai irodalom­ ból ad ízelítőt. Samuel Beckett, Claude Simon, Nathalie Sar­ raute, Alain Robbe-Grillet, Mi­ chel Butor művészetével ismer­ kedhet itt az olvasó. „Az irányzat művelői törekvéseik­ ről" című részben Sarraute, Robbe-Grillet és Butor valla­ nak az „új regényről", „A bí­ rálat mérlegén" cím alatt pe­ dig olyan gondolkodók fesze­ getik az új irányzat körül fel­ merült kérdéseket, mint JeanPaul Sartre, Roland Barthes, Bernard Dort vagy Maurice Merleau-Ponty. (Európa, 1967.) Panait

Istrati

P u s z t a i bogáncsok E kötetbe foglalt négy kis­ regény (Kyra Kyralina, Co­ din, Cosma, P u s z t a i bogáncsok) íróját annak idején Romain Rolland „a balkáni Gorkij"nak nevezte. Nem véletlen ez az elnevezés, de nemcsak azért, mert Panait Istrati világsike­ rében — akárcsak a Gorkijé­ ban — nem csekély szerepet játszott életének regényessége, s nem is csak azért, mert mű­ veiben romantikus egzotikum­ ként találkozhatott a nyugati olvasó Kelet-Európa tarka né­ pességű és robbanó szenvedélyességű világával. Gorkijra emlékeztet ma is műveinek realizmusa, az, hogy oly együtt­ érzéssel tud reagálni hőseinek egy gyötrelmekkel, szenvedé­ lyekkel tele világban való ver­ gődésére éppen úgy, mint jó­ ságra és igazságra sóvárgó emberségükre. A Domokos Já-

A m ű v e i t olvasó, h a azt h a l l j a : F l a u b e r t , azt gon­ dolja: Bovaryné. S m é g ezt: Szalambo, Érzelmek is­ kolája, Szent Antal megkísértése, Három mese, Bou­ vard és Pécuchet. És m i v e l e l m é n k szívesen h i v a t ­ kozik készen k a p o t t f o g a l m a k r a , m é g hozzáfűzi: G u s ­ t a v e F l a u b e r t m í v e s mester, aggályos f o r m a m ű v é s z , az igényesség megszállottja. Elemzés és közhely i l y e t é n k é p p l é p n e k h o l t o m i g ­ l a n - h o l t o d i g l a n h á z a s s á g r a , így születik a k ö n y v t á r ­ nyi t a n u l m á n y b ó l egyetlen kötelező é r v é n y ű ítélet. F l a u b e r t ? Ügy tetszett, m i n d e n t t u d u n k r ó l a : s a m i t n e m , az mellékes. A n e k d o t a , e l h a n y a g o l h a t ó a d a l é k . N é h á n y esztendeje, a m i k o r J e a n - P a u l S a r t r e a m a s z á n d é k á t közölte, hogy k ö n y v e t ír F l a u b e r t - r ő l , épp ezért h i t e t l e n k e d é s s e l vegyes v á r a k o z á s f o g a d t a b e ­ jelentését. M e r t azt m á r m i n d e n k i t a p a s z t a l h a t t a , hogy S a r t r e n e m h a j l a n d ó i s m é t l é s e k b e b o c s á t k o z n i : h a megszólal, m o n d a n d ó j a v a n . D e F l a u b e r t - r ő l ? É p ­ p e n F l a u b e r t - r ő l ? Mi újat l e h e t m é g a Bovaryné irójáról m o n d a n i ? Most itt a könyv. És S a r t r e , aki m á r eddig is jó néhányszor meglepett bennünket, ezúttal sem oko­ zott csalódást. A szokványostól eltérő, m i n d e n elő­ í t é l e t n e k fittyet h á n y ó t a n u l m á n y t írt F l a u b e r t - r ő l . * F l a u b e r t - r ő l ? T e r m é s z e t e s e n , róla. A k k u r á t u s szö­ vegelemzések, tudós filologizálás, s z a v a h i h e t ő élet­ rajzi d o k u m e n t u m o k a l a p j á n . Á m az ő F l a u b e r t - j e mégis m á s . M á s és hiteles. Több, s e g y s z e r s m i n d k e v e s e b b . N e m a m ű v e k mögé h ú z ó d ó alkotó, h a ­ n e m az alkotó m ű v é s z . N e m az ópuszból k i h á n t h a t ó jellem, h a n e m az ópuszt t e r e m t ő j e l l e m fejlődés­ története. Sartre ugyanis n e m a kultúrhistóriai tárggyá der­ m e d t m ű r e kíváncsi, h a n e m az íróra, p o n t o s a b b a n szólva a r r a a f o l y a m a t r a : h o g y a n lett F l a u b e r t - b ő l író. Mi kellett ahhoz, hogy F l a u b e r t íróvá legyen. S még általánosabban: melyek az írói szemlélet e g y e t e m e s n e k t e k i n t h e t ő feltételei? Vizsgálódásához F l a u b e r t - n é l a l k a l m a s a b b a l a n y t aligha t a l á l h a t o t t volna. F l a u b e r t — a k i t n é h á n y szakembertől eltekintve mindnyájan népszerű regé­ nyei és elbeszélései u t á n í t é l ü n k m e g — u g y a n i s első r e m e k é t , a Bovarynét, harmincöt éves korában a d t a közre, s a d d i g egyetlen sort s e m p u b l i k á l t . P e d i g r e n g e t e g e t írt, elbeszéléseket, feljegyzése­ ket, g o n d o s a n fogalmazott leveleket, e m l é k i r a t o k a t . Ez h á t a t a l á n y . M i é r t lépett ilyen későn a n y i l ­ v á n o s s á g elé? Mire v á r t ? Mi érlelődött b e n n e ? H o ­ g y a n j u t o t t el az íróságig? A d d i g , a m í g — S a r t r e m e g f o g a l m a z á s a szerint — költőből m ű v é s z lett? S e g y á l t a l á n : v a n n a k - e az írói l á t á s m ó d n a k á l t a l á n o s i s m é r v e i ? S a m e n n y i b e n igen, m i k a z o k ? A felidézett k é r d é s e k elől k é n y e l m e s v o l n a k i t é r n i , s a v á l a s z t az esetlegességre h á r í t a n i azzal, hogy v a n n a k k o r á n kiteljesedő és későn b e é r ő a l k a t o k . * Jean-Paul

Sartre:

Flaubert.

Gallimard,

1967.

S a r t r e a z o n b a n a l a p o s a b b gondolkodó, tudja, hogy a véletlen és a szükségszerű, a p a r t i k u l á r i s és az e g y e t e m e s j á t é k a t ö r v é n y e k n e k e n g e d e l m e s k e d i k . Öt a z igazság izgatja, m é g p e d i g n e m b á r m i l y e n igaz­ ság. M e r t — m i k é n t írja — l e h e t igazság az ö n ­ életrajz, az a n e k d o t a , az egyedi is. Á m d e a lényeg az, hogy „az igazság m i l y e n szintről h a n g z i k el" — az emlékezés, a m ú l t , t e h á t a fikció, a v a g y a t o t a ­ l i t á s szintjéről. Az első esetben az író — m i v e l j ö ­ v ő j e n y u g t a l a n í t j a — „elképzeli a m ú l t j á t " , „ m a g á ­ ról és m é g s e m m a g á r ó l a k a r beszélni", t ö p r e n g ő é n ­ j é t á t h á r í t j a egy h a r m a d i k személyre, s ahelyett, hogy a teljesség t á r g y i a s í t á s á r a t ö r e k e d n é k , m ű v e i ­ ben „az á l t a l á n o s í t o t t s z u b j e k t i v i t á s egységét" a l ­ kotja meg. M á r p e d i g az én — b á r m i l y e n m a g a s fo­ kon — legfeljebb a m ű v é s z e t k i i n d u l ó p o n t j á u l szol­ g á l h a t , „de m é g ezen a szinten is őszintétlen m a r a d : először azért, m e r t csak a felületet szántja, és e l ­ k e n d ő z i az ijesztő m é l y s é g e k e t . . m á s o d s o r b a n azért, m e r t g o n d o l a t a i t j e l e n t m a r ó s a v k é n t írja le, n o h a t u d j u k , hogy n y u g t a l a n s á g á n a k legfőbb t á r g y a a jövő". F l a u b e r t a z o n b a n — szövi t o v á b b S a r t r e — a k a r v a - a k a r a t l a n é p p a v a l ó s á g és képzeletbeli közötti d i s z t i n k c i ó t véti el. Felcseréli a k i i n d u l ó p o n t o t a cél­ lal, az á b r á z o l á s forrásait az á b r á z o l á s m i k é n t j é v e l . M i n d ö s s z e esztétikai t é v e d é s v o l n a - e ez részéről? K o r a i levelei, feljegyzései azt t a n ú s í t j á k , hogy F l a u ­ b e r t , m i u t á n k a m a s z o s szenvedéllyel m e g p r ó b á l j a a t e l j e s s é g e t egy m i n d e n t - m e g h a t á r o z ó a l a p e l e m r e , v i ­ l á g o t m o z g a t ó s z e n v e d é l y r e r e d u k á l n i , s m i u t á n hol a h i ú s á g b a n , hol a k e v é l y s é g b e n véli felfedezni a t e r e m t ő v á g y rugóját, h a m a r o s a n r á e s z m é l k u d a r ­ c á r a . K u d a r c - é l m é n y e először a r a d i k á l i s pesszimiz­ m u s s z a k a d é k s z é l é r e sodorja, a „defenzív á l t a l á n o s í ­ t á s " módszeréhez, a „regényességbe m e n e k ü l é s " - h e z . De e szakasz n e m t a r t sokáig. F l a u b e r t n e m s o k á r a r á d ö b b e n , hogy csak a k k o r e m e l k e d h e t i k fel az egyetemességig, h a előzőleg m e g i s m e r i ö n m a g á t . Az i n t r o s p e k c i ó k o r s z a k a k ö v e t k e z i k ezután, k e t t ő s é r t é k ű , k e t t ő s e r e d m é n y ű korszak. F l a u b e r t u g y a n i s , m i a l a t t görcsösen azt hajtogatja, hogy „a költészet kötelez", őszinteség n é l k ü l í r n i lehetetlen, s az ö n ­ i s m e r e t a v i l á g i r á n t i fogékonyság e l e n g e d h e t e t l e n feltétele, s k r u p u l ó z u s ö n v i z s g á l a t á v a l m é g szorosab­ b a n b e z á r k ó z i k az egyedibe — é p p a b b a , a m i b ő l ki akar szakadni. K ü l ö n ö s f o l y a m a t veszi e k k o r kezdetét. F l a u b e r t „fiktíven k i t é p i m a g á t a világból" azért, hogy „ a b ­ szolút t e k i n t e t t e l " p i l l a n t h a s s o n a „dolgok és élőlé­ n y e k v é g t e l e n j é r e " , s k i a l a k í t s o n egy o l y a n e r k ö l c s ­ től független, „de m o r a l i z á l t " l á t á s m ó d o t , m e l y n e k segítségével „ l á t v á n y k é n t " v i z s g á l h a t j a a valóságot. „A szép h a s z n o s a b b , m i n t a j ó " — jegyzi fel ez idő tájt Wilde-ra emlékeztető aforizmáját: s arról értekezik, hogy s z á m á r a az i r o d a l o m elsődlegesen k o n s t r u k c i ó , s a m ű v é s z e t a r r a való, hogy o b j e k t i v á l h a s s a világnézetét, önálló valóságot, kizárólagos p r o d u k t u m o t t e r e m t s e n e l e m e i n e k szórványos fel­ h a s z n á l á s á v a l . „E zord szemlélet — á l l a p í t j a m e g S a r t r e — h a j l a n d ó az e m b e r r ő l l e m o n d a n i a m ű k e d v é é r t " . Ez tökéletes e l i d e g e n e d é s h e z vezet, „az e m b e r e k p r o d u k t u m a i k p r o d u k t u m a i v á lesznek, oly-

téka nos és Horváth Henrik fordítá­ sában megjelenő négy kisre­ gény most a nagysikerű Ho­ rizont-sorozatban jut el az ol­ vasóhoz. (Irodalmi Könyvki­ adó, 1967.)

Rényi Dialoguri

Alfréd

despre

matematică

Három rövid dialógust tar­ talmaz az immár román for­ dításban is megjelent könyv: a tudomány történetének oly kiemelkedő alakjai, mint Szok­ ratész, Arkhimedész és Galilei értekeznek partnereikkel — magvasan és kivételes meg­ győző erővel — arról, hogy mi is a matematika tárgya, helye a tudományok népes családjában, milyen elvi kér­ désekben merül ki filozófiája, etikája, mi módon hasznosít­ hatók eredményei, s arról is, hogy miért nehéz és miért szép mégis a matematika ér­ tése-művelése. A fordulatos, klasszikus veretű replikák lépcsőjén szinte észrevétlenül emelkedik az olvasó a mate­ matika magaslatára, ahonnan egésznek láthatja, célját-hasznát elérheti, fejlődési távlata­ it betekintheti. (Editura ştiin­ ţifică, 1967.)

Werner Válogatott

Heisenberg tanulmányok

A kvantummechanika egyik megalapítója és máig is vezető tudósa könyvében bő váloga­ tást ad a Fizika és filozófia című előző kötetéből, újraközli A m a i fizika v i l á g k é p e című tanulmányát, s közzéteszi Az elemi r é s z e k e l m é l e t é n e k m a i helyzete című, Budapesten, az Eötvös Loránd Tudomány­ egyetemen díszdoktorrá ava­ tásán elhangzott előadását.

téka Heisenberg e tanulmányok­ ban saját felfogását ismerteti a fizika mai kérdéseiről és sok vonatkozásban az idealis­ ta filozófia befolyása alatt vizsgálja a kvantummechani­ ka problémáit. Dehát végül is nem filozófus, hanem fizikus, akit kutatómunkájának speci­ ális kérdései kényszerítenek arra, hogy filozófiai szakkér­ désekre keressen választ. Szá­ mos művelődéstörténeti kér­ dést is érint, és utal a tudo­ mány fejlődésének perspektí­ vájára. (Gondolat, 1967.)

Collins

Clear—Type

Dictio­

nary Tíz évvel ezelőtt jelent meg először ez a főként iskolások­ nak szánt angol értelmező zsebszótár. Azóta sűrűn, szinte éven­ te kiadták, mindig átdolgozva, kibővítve az angol nyelv leg­ újabb szavaival. Az 1967-es kiadás 30 000 szómagyarázatot tartalmaz; minden címszó ki­ ejtését (igaz, nem a nemzet­ közi fonetikai átírással) és eti­ mológiáját közli, megkönnyít­ ve ezzel a szavak pontos meg­ értését. A szómagyarázatok nem olyan részletezőek és kimerítőek, mint az Oxford-szó­ tárban, viszont könnyen ért­ hető, világos szövegük lehető­ vé teszi a szótár használatát angolul keveset tudók számá­ ra is. A kiegészítő rész pedig, mintegy hangsúlyozni akarva a szótár alcímét: „Értelmező szótár otthonra, iskolába és hivatalba", általános tudniva­ lókat közöl; így az angolban használt idegen szavak és ki­ fejezések magyarázatát, a leg­ jelentősebb tudományos felfe­ dezések listáját, ti súlyés hosszmértékeket. (London, 1967.)

a n n y i r a , hogy m a g u k e p r o d u k t u m o k k é p e z i k m a j d az abszolút c é l t . . . s a m ű v é s z feláldozza saját s z e ­ m é l y é t m ű v é é r t , azért, hogy a m ű u r a l k o d j é k a z e m b e r e k fölött, s r á j u k k é n y s z e r í t s e belső esztétikai imperatívuszait." Az a s z k e t i k u s l e m o n d á s t a n a és a h a j d a n f e l m a ­ gasztalt, i r o d a l m i m ó d s z e r k é n t ü n n e p e l t gőg d o k t r i ­ n á j a t a l á l h á t így sajátos m ó d o n e g y m á s r a . E z u t á n m á r c s a k az e s z t é t i k u m előtti feltétlen h ó d o l a t k ö v e t k e z h e t i k , az e l i d e g e n e d é s b e n m e g n y u g v ó a l á z a t , s az ú j a b b v e r e s é g : f á j d a l m a s felismerése annak, hogy az én k o n f r o n t á c i ó h í j á n h a s z t a l a n t ö r e g y e ­ t e m e s s é g r e : az eredetiséget elérheti, mélységekig azonban n e m hatolhat. I d á i g én F l a u b e r t 1844 t á j á n — állapítja meg S a r t r e —, e n n y i k u d a r c r a v a n szüksége, hogy m e g ­ é r t s e : „az eredetiség a mélységből fakad", e n é l k ü l az: igazság m e g r e k e d a b a n a l i t á s szintjén. A felfedezés n y u g t a l a n s á g g a l tölti el, m e g i n g a t j a k e v é l y m a g a b i z t o s s á g á t . H á r o m évig n e m ír s e m m i t . S a z t á n nekifog a Szent Antal megkísértésének. De ez m á r egy m á s i k F l a u b e r t lesz. Ez a F l a u b e r t a l á ­ r e n d e l i s z e m é l y é t a m ű n e k , és a lángészt m e g i l l e t ő dicsfény h e l y e t t b e é r i a m ű v é s z kötelező s z o r g a l m á ­ val. „A m u n k á v a l — fejezi b e k ö n y v é t S a r t r e —, a m e l y ö n m a g á b a n is h a t h a t ó s kegyelem, s k é p t e l e n ­ ségében is a m ű v é s z k i v á l a s z t o t t s á g á t t a n ú s í t j a . " S a r t r e k ö n y v é t c s a k leglényegesebb g o n d o l a t m e ­ n e t é b e n k ö v e t h e t t ü k . N e m t é r h e t t ü n k ki m é l t a t á s á ­ ra, a szellemes-okos fejtegetések k i b o n t á s á r a , s n é ­ h á n y olyan f e n n t a r t á s u n k r a sem, m e l y e k azt s u ­ gallják, h o g y — m i n t szerzőnk v a l a m e n n y i t a n u l ­ m á n y h ő s e — ez a F l a u b e r t is S a r t r e l á t o m á s a , t u ­ l a j d o n v i l á g k é p é n e k kikölcsönzött v á l t o z a t a . Egy j e l e n t ő s m ű születésekor az ö r ö m a s z e m é r m e s tisztelgés r u h á j á t ölti fel. Gera György

Plugor

Sándor:

Fehér

és

fekete

TALLÓZÁS

A jövő tudományos kutatása (Contemporanul,

1968. 5.)

B á r m e n n y i r e p a r a d o x o n n a k t ű n j é k is, a jelen egyik n a g y p r o b l é m á j a . . . a j ö ­ v ő — írja V a l t e r R o m a n t a n u l m á n y r é s z ­ letében. Nyugaton rohamosan növekszik a z o k n a k a k ö z g a z d á s z o k n a k , szociológu­ soknak, politológusoknak, filozófusoknak, t ö r t é n é s z e k n e k a száma, a k i k azzal fog­ l a l k o z n a k , hogy m i k é n t a l a k u l 20—30 év múlva Földünk különböző országaiban a gazdasági, t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i és k u l ­ t u r á l i s élet. E n n e k k u t a t á s a m a m á r sok o r s z á g b a n á l l a m i p r o b l é m a . V a n n a k or­ szágok, a h o l a 2000. esztendőig t e r j e d ő prognózisokat dolgoztak ki. S z e m ü n k előtt egy új t u d o m á n y születik: az előre­ l á t á s t u d o m á n y a , a futurológia. Ez az új diszciplína a t á r s a d a l m i prognózis t ö r ­ v é n y e i t és m ó d s z e r e i t vizsgálja. R e n d e l ­ tetése, hogy az e m b e r segítségére legyen a jelenkor nagy kérdőjeleinek megfej­ tésében. A futurológia szorosan k a p c s o l ó d i k egy m á s i k , u g y a n c s a k fiatal diszciplínához: a tudomány tudományához, a scientológiához. E n n e k célja a t u d o m á n y o s szer­ vezés, t e r v e z é s és vezetés e l m é l e t i a l a p ­ j a i n a k , a t u d o m á n y o s k u t a t á s kedvező ü t e m é t biztosító intézkedési r e n d s z e r n e k a kidolgozása. Az e g y m á s s a l szoros k a p c s o l a t b a n le­ v ő h á r o m új t u d o m á n y (a v e z e t é s t u d o ­ m á n y , a futurológia és a scientológia) k ö ­ zös h i v a t á s a : m e g g y o r s í t a n i azokat a nagy jelenkori folyamatokat, amelyek a t á r s a d a l m a t a fejlődés m a g a s a b b f o k á r a e m e l i k . I d e v á g ó a n egy sor n y u g a t i t a n u l ­ m á n y b a n az e m b e r i társadalomnak a X X . század végéig — sőt egyes esetek­ ben m é g azon t ú l is — t ö r t é n ő fejlődésé­ vel k a p c s o l a t o s figyelemre m é l t ó m e g á l ­ lapításokkal találkozunk. E tanulmányok egyik fogyatékossága — n o h a p r o s p e k t i v gondolkozásról és d i n a m i z m u s r ó l t a n ú s ­ k o d n a k —, hogy a t á r s a d a l m i s z e r k e z e t e k elvi v á l t o z h a t a t l a n s á g á n a k a l a p t é t e l é b ő l i n d u l n a k ki, m e l y szerint a t ő k é s r e n d s z e r

k o r l á t l a n képességgel a l k a l m a z k o d i k a társadalom alépítményében bekövetkező gyökeres változásokhoz. A szerző szerint ahhoz, hogy „ m e g ­ l á s s u k " a jövőt és h a t h a s s u n k r á , fel kell fedni a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k ü l ö n b ö z ő á g a i n a k fejlődésében az o b j e k t í v t e n ­ d e n c i á k a t és figyelembe kell v e n n i e fejlődés n y o m á n lehetséges t á r s a d a l m i ­ gazdasági k ö v e t k e z m é n y e k e t . Másrészt szükséges a n n a k m e g á l l a p í t á s a is, hogy az e m b e r i s é g é r d e k é b e n m i k é n t l e h e t k ö z v e t l e n ü l h a t n i a jövő alakulására, vagyis a t u d o m á n y m i l y e n eszközeivel lehet h a t é k o n y a n befolyásolni a l a k u l á s á ­ n a k bizonyos i r á n y a i t . A t a p a s z t a l a t azt bizonyítja, hogy a t e r m é s z e t - és m ű s z a k i t u d o m á n y o k t e ­ r ü l e t é n viszonylag k ö n n y e b b a p r o g n ó ­ zisok felállítása, mint a társadalmi­ gazdasági szférában. U g y a n a k k o r világos az is, hogy a szintetikus, á l t a l á n o s p r o g ­ nózis n e m l e h e t m e c h a n i k u s összegezése a részlet-prognózisoknak. E tekintetben szükséges olyan megfelelő metodológia kidolgozása, a m e l y l e h e t ő v é teszi a jövő alakulásában megfigyelhető t e n d e n c i á k főbb minőségi v á l t o z á s a i n a k e l ő r e l á t á s á t . Merre tart a mai román regény? (Gazeta

literară,

1968. 3.)

A n a g y s i k e r ű Moromeţii című regény második kötetének megjelenése alkalmá­ ból a Gazeta literară közli a szerző, M a ­ r i n P r e d a és E u g e n S i m i o n i r o d a l o m k r i ­ t i k u s beszélgetését a m a i r e g é n y sorsá­ ról, fejlődési i r á n y a i r ó l . J o g g a l v e t ő d ö t t föl é p p e n ezzel a m ű v e l k a p c s o l a t b a n a m a i m o d e r n r e g é n y lehetőségeinek, s i k e ­ r e i n e k v a g y b u k á s á n a k a mérlegelése. M e r r e t a r t a h u s z a d i k századi r e g é n y ? És m i l y e n esélyei v a n n a k ? V a n - e egy­ á l t a l á n o l y a n olvasó, aki az á l l a n d ó s a j ­ tó-, t é v é - és filmszenzációk idején t o ­ v á b b r a is irodalom-, sőt r e g é n y p á r t i m a ­ rad? Az világos, hogy m a m á r egyetlen író sem írhat — Saint-Simonhoz hasonlóan — tízezer oldalas m e m o á r t azzal az igénnyel, hogy v a l a k i el is olvassa azt. Mi t e h á t a t e e n d ő ? „Mi a z ereje egy í r ó ­ n a k a z o k k a l a szenzációs felfedezésekkel szemben, m e l y e k e t egy jól szervezett sajtó tökéletes gyorsasággal hoz az o l v a ­ sók t u d o m á s á r a ? — teszi föl ö n m a g á n a k a kérdést Marin Preda. — Számíthat-e m é g a r r a az író, hogy az olvasó végigol­ vas n é h á n y s z á z oldalas k i t a l á l á s t akkor, a m i k o r a v a l ó s á g m i n d e n képzeletet fö­ lülmúl?" M a r i n P r e d a szerint a m a i r e g é n y í r ó

háromféleképpen reagálhat erre a hely­ zetre. „Az egyik r e a g á l á s i f o r m a az, a m i ­ k o r az író hü m a r a d a X I X . századi fel­ fogáshoz, és egyszerűen kijelenti, hogy m i n d e n n e k s e m m i köze a m ű v é s z i a l k o ­ táshoz, a z u t á n p e d i g m u n k á h o z lát, és t o v á b b r a is p a p í r r a veti képzeletének gyümölcseit, m i n t h a mi sem t ö r t é n t v o l ­ na." Ez az á l l á s p o n t n y i l v á n é l e t k é p t e ­ len, m e r t csak t ö r t é n t v a l a m i , a m i d ö n ­ tően m e g v á l t o z t a t t a az író és a közön­ ség viszonyát. A m á s o d i k r e a g á l á s i for­ m á t a francia új r e g é n y írói k é p v i s e ­ lik, a k i k igyekeznek l e m o n d a n i m i n d e n ­ féle „lélektani", „szimbolikus", „elkötele­ zett" ábrázolási m ó d r ó l , és olyan m ű v e ­ ket alkotnak, melyek — ennélfogva — bizonyos h i á n y é r z e t e t k e l t e n e k az o l v a ­ sóban. A h a r m a d i k ú t írói p e d i g azok, a k i k figyelembe v é v e a s a j t ó b a n és a d o ­ k u m e n t u m o k b a n közölt h a t a l m a s i s m e ­ r e t a n y a g o t , l e m o n d a n a k e n n e k a leírá­ sáról, fölhasználva u g y a n a k k o r m i n d e z t egy széles k ö r ű m ű v é s z i á l t a l á n o s í t á s h o z . M e r t a m ű v é s z i p r ó z a ereje é p p e n az az á l t a l á n o s í t ó képesség, mellyel sem az a k t u á l i s riportok, sem a szenzációs d o ­ kumentumok nem rendelkeznek. Olyan jelentős m ű v e k b i z o n y í t j á k e n n e k az írói eljárásnak a hatékonyságát, mint Camus Pestise, K a f k a Pere v a g y S a r t r e r e g é ­ nye, A fal. És m i a helyzet a m a i r o m á n r e g é n y ­ nyel? „ A m i a k é r d é s t illeti — m o n d j a M a r i n P r e d a —, a m a i r o m á n r e g é n y . . . bizonyos v á m v é d e l e m n e k ö r v e n d . A mi olvasóink is m o h ó n k e r e s i k a d o k u m e n t u m o k a t , de n e m m o n d h a t j u k , hogy i r o d a l m i l a p j a ­ ink h a s á b j a i t korunk dokumentumai u r a l j á k . A m i pedig a televíziót illeti, n e ­ héz v o l n a azt állítani, hogy v a l a m i f é l e ­ k é p p e n is fenyegeti az i r o d a l m a t . K é t ­ ségkívül, társadalmunkban szenzációs dolgok, szenvedélyes d r á m á k , f ö l k a v a r ó események történnek. Miért nem hasz­ n á l j a ki ezt m i n d e n r e g é n y í r ó ? A k a r o m mondani, miért nem lehetünk tanúi e t ö r t é n e l e m h e z kötött m ű f a j felvirágzá­ sának? Valóban: merre tart a mai román regény?" Szatellita-városok (Viaţa

economică,

1968. 5.)

A h o l n a p u r b a n i s z t i k á j a előtt az a k u l c s p r o b l é m a áll, hogy összeegyeztesse a d e m o g r á f i a i n ö v e k e d é s t és v á r o s i kon­ c e n t r á c i ó s i r á n y z a t o t a jövőbeli szuper­ m e t r o p o l i s o k l a k ó t e r ü l e t é n e k „szegénysé­ gével". A k o n c e n t r á c i ó e jelensége olyan szociológiai és földrajzi s t ú d i u m o k a t tesz

szükségessé, a m e l y e k választ a d n a k , hogy miként oldhatók meg a városrendezés, valamint a nagyvárosok bonyolult gazda­ sági és l a k á s p r o b l é m á i . Ilyen sürgető k ö r ü l m é n y e k j e g y é b e n j ö t t e k létre a szatellita-városok. Ezek k i a l a k u l á s a össze­ tett és hosszas f o l y a m a t — á l l a p í t j á k m e g c i k k ü k b e n a szerzők (Ion L e ţ e a és Cezar Popescu). Eredetüket tekintve a szatellita-városok többfélék. Az egyik c s o p o r t b a azok sorolhatók, a m e l y e k régebbiek, m i n t az a n y a v á r o s , s ez u t ó b b i v o n z á s á b a k e r ü l ­ ve gazdasági funkcióik átalakultak a központi v á r o s igényei szerint. Egy m á s i k típust k é p v i s e l n e k azok a szatelliták, a m e l y e k a g r á r - f u n k c i ó j ú falvakból v á l ­ t a k i p a r i l a g fejlett várossá. Ú j a b b j e ­ lenség az, a m i k o r a m e t r o p o l i s túlzsúfolt központi l a k ó n e g y e d e i n e k t e h e r m e n t e s í ­ tését és a l a k á s v i s z o n y o k m e g j a v í t á s á t célzó v á r o s r e n d e z é s e k során jelennek m e g a szatellita-városok. Ilyen „hálószo­ ba-városok" találhatók London, Párizs, S t o c k h o l m és u t ó b b N y u g a t - N é m e t o r s z á g egyes v á r o s a i k ö r ü l . A 100 000—200 000 lakost számláló szatelliták telepítésekor figyelembe veszik a r e n d e l k e z é s r e álló szabad t e r ü l e t e k e t , az összekötő u t a k a t a m e t r o p o l i s központjától s z á m í t o t t 30— 40 k m - e s körzetben. Ilyenek London „ n e w - t o w n " - j a i , új v á r o s a i , p é l d á u l B a ­ sildon, H a r l o w ) v a g y P á r i z s II. — a p á ­ rizsi a g g l o m e r á c i ó k e r e t é b e n . M o s z k v a és L e n i n g r á d t e h e r m e n t e s í t é s é n e k fo­ l y a m a t a összefonódik az új v á r o s o k b a n t ö r t é n ő i p a r t e l e p í t é s jelenségeivel. A m i k o r a s a r k í t ó v á r o s és szatellitái között levő t e r ü l e t teljesen v a g y c s a k n e m teljesen urbanizálódott: konurbációval v a n m á r dolgunk. A k o n u r b á c i ó k b ó l k i ­ a l a k u l t n a g y v á r o s e g y ü t t e s e k b ő l jött lét­ r e a megalopolisz: az ó r i á s v á r o s . Hazai magyar irodalmunk múltjának feltárásáért (Nyelv-

és Irodalomtudományi nyek, 1967 2.)

Közlemé­

Az i r o d a l m i m ú l t f e l t á r á s á n a k v á l t o ­ zatos f o r m á i v a n n a k jelen hazai m a g y a r nyelvű akadémiai folyóiratunk legújabb s z á m á b a n . Ezt szolgálja Sőni P á l t a n u l ­ m á n y a (Az avantgarde-irányzatok érté­ kelése a Jövő Társadalmában és a Ko­ runkban), mely a szerzőnek a k é r d é s egész sor összefüggését megvilágító t a ­ n u l m á n y a i s o r á b a illeszkedik b e l e ; ezt Ficzay D é n e s n e k Ady, „A Holnap" és a „Nyugat" Aradon című, gazdagon d o k u ­ m e n t á l t k ö z l e m é n y e ; s ehhez szolgál új

a d a t o k k a l Engel K á r o l y n a k és K o c z i á n y L á s z l ó n a k az a d a t t á r i részben megjelenő egy-egy közlése, h o z z á j á r u l v a az E r d é l y i I r o d a l m i T á r s a s á g m ú l t j á n a k , illetve a X V I I I . századi m a r o s v á s á r h e l y i színját­ szás k e z d e t e i n e k b ő v e b b m e g i s m e r é s é h e z . A h o z z á j á r u l á s o k jellege is eltérő, a v á l a s z t o t t t é m á k h o z i d o m u l v a . Sőni P á l a m a r x i s t a i r o d a l o m s z e m l é l e t felé t á j é ­ kozódó k é t f o l y ó i r a t n a k a 20-as é v e k b e n m e g j e l e n t t a n u l m á n y a i , cikkei, r e a g á l á s a i a l a p j á n az a v a n t g a r d e k ö r ü l i h a z a i esz­ m e i tisztázódás p r o b l é m á i t kíséri n y o ­ mon, a m e l y f o l y a m a t lényege ez i r o d a l m i f o r r a d a l o m o s z t á l y - p o l a r i z á c i ó j á n a k fel­ ismerése és lereagálása, az a v a n t g a r d e irányzatok művészi újításainak a prole­ t a r i á t u s vezette h a r c eszmei összefüggé­ sében v a l ó b e á l l í t á s a . A kor e u r ó p a i p r o ­ l e t á r i r o d a l m á n a k eszmei tendenciáihoz kapcsolódó állásfoglalás b e m u t a t á s a m e l ­ lett k é p e t a l k o t h a t u n k íróinak, k r i t i k u ­ s a i n a k szerepéről (a G a á l Gábor, Dienes László, S z e n t i m r e i J e n ő , Szilágyi A n d ­ rás, B a r t a l i s J á n o s , F á b r y Zoltán, T a m á s A l a d á r , D é r y Tibor, H á y G y u l a és m á s o k írásainak vagy a körülöttük elhangzott véleményeknek ismeretében), s mindez közelebb hoz m i n d a vizsgált folyóira­ toknak, mind pedig a b e n n ü k szerep­ lőknek árnyaltabb megismeréséhez. Ficzay D é n e s g a z d a g adatanyagában érdekesen követhetjük nyomon a vidéki m ű v e l ő d é s és a n a g y h o r d e r e j ű i r o d a l m i m e g m o z d u l á s o k t e r m é k e n y í t ő viszonyát. M a g u k a t a n u l m á n y k ö z é p p o n t j á b a n álló e s e m é n y e k mindössze n é h á n y h ó n a p o t ö l e l n e k fel A r a d k u l t ú r t ö r t é n e t é b ő l , de ezeken át l e h e t ő s é g ü n k v a n f e l m é r n i e viszony m i n d k é t v o n a t k o z á s á t : azt, h o ­ gyan i n d u l m e g „az ízlésre r a k o t t b é kók" l e z á r á s á n a k f o l y a m a t a a Maros p a r t i v á r o s b a n , h o g y a n a l a k u l ki A d y é k érkezése k ö r ü l egy, a v á r o s szellemi éle­ tét m e g p e z s d í t ő kis t á b o r ( a m e l y n e k t o ­ v á b b i s o r s á v a l k a p c s o l a t b a n Ficzay u t a l a k é t é v m ú l v a A r a d o n megjelenő J ö ­ vőre, t á v o l a b b i k ö v e t k e z m é n y k é n t pedig hivatkozhatnánk a bánsági irodalomban az 1920-as é v e k b e n j e l e n t k e z ő a v a n t g a r d k e z d e m é n y e z é s e k r e , Sőni P á l t a n u l m á ­ n y a i r a e szakaszból.) De a feltárt e s e m é ­ n y e k fontosak A d y és a Nyugat forra­ d a l m á n a k i s m e r e t e s z e m p o n t j á b ó l is, h i ­ szen lehetőséget a d n a k m é l y s é g é n e k és szélességének felmérésére. Az i r o d a l m i m ú l t ilyen r é s z l e t e i n e k e tanulmányokban mutatkozó, alaposan d o k u m e n t á l t m e g v i l á g í t á s a vezet az össz­ k é p h e z , h a z a i m a g y a r i r o d a l m u n k köz­ v e t l e n m ú l t j á n a k és t á v o l a b b i előzmé­ n y e i n e k teljes feltérképezéséhez.

Etnográfia és (Les

lettres

„embertudományok" françaises,

1217.)

Claude L é v i - S t r a u s s , a k i t a francia s t r u k t u r a l i z m u s vezető a l a k j á n a k t e k i n ­ tenek, és aki a Collège de F r a n c e p r o fesszoraként szabad nevelői szószékről h i r d e t h e t i elveit, m e g k a p t a a l e g m a g a s a b b francia t u d o m á n y o s k i t ü n t e t é s t , a C N R S (A T u d o m á n y o s K u t a t á s Országos T a n á ­ csa) a r a n y é r m é t is. A k i t ü n t e t é s ü n n e ­ pélyes á t n y ú j t á s a a l k a l m á v a l L é v i - S t r a u s s beszédet t a r t o t t , a m e l y b ő l a francia folyóirat n y o m á n n é h á n y s z e m e l v é n y t közlünk: „A s t r u k t u r a l i z m u s n e m felelős a z o k é r t a visszaélésekért, a m e l y e k e t n e v é b e n oly gyakran elkövetnek. A k á r nyelvészek, történészek, etnológusok v a g y u n k , m i n d ­ n y á j a n jól m e g h a t á r o z o t t t e r ü l e t e k e n d o l ­ gozunk. A helyesen a l k a l m a z o t t s t r u k t u ­ r a l i z m u s n e m terjeszt v a l a m i l y e n ü z e ­ netet, nincs b i r t o k á b a n olyan kulcs, a m e l y m i n d e n z á r a t nyit, a r r a sincs igé­ nye, hogy új v i l á g n é z e t e t v a g y a k á r az e m b e r r ő l szóló új e l m é l e t e t fogalmazzon m e g ; ó v a k o d i k attól, hogy g y ó g y m ó d o k a t v a g y filozófiát alapítson. I n k á b b dolgos m e s t e r e m b e r n e k t e k i n t ­ j ü k m a g u n k a t , a k i k t ú l a p r ó t é n y e k fölé h a j o l n a k ahhoz, h o g y azok k i v á l t s á k az e m b e r i szenvedélyeket. Á m e z e k n e k a t é n y e k n e k az é r t é k e o n n a n származik, hogy ezen a szinten m e g r a g a d v a egykor talán pontos ismeret tárgyává válhatnak. Az e m b e r t u d o m á n y o k i g y e k e z n e k feltár­ ni a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k olyan szint­ jeit, a m e l y e k e n n e m l e h e t e t l e n feladat m e g h a t á r o z n i és k ö r ü l í r n i a j e l e n s é g e ­ ket, c s ö k k e n t e n i a változó t é n y e z ő k szá­ m á t és k i e m e l n i a k o m b i n á c i ó k és v i ­ szonylatok f o r m á j á b a n kifejezhető á l l a n ­ dó tényezőket, úgy, ahogy mi m ű v e l j ü k őket, s ezzel l e v o n j u k a z o k n a k a l e c k é k ­ nek a tanulságait, amelyeket a tudomá­ nyos g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t e ad n e k ü n k . De a m i n t a t u d o m á n y s e m születhetett v o l n a meg, h a n e m lépi át az érzékletes t a p a s z t a l a t szűk h a t á r a i t , az e m b e r t a ­ n u l m á n y o z á s a s e m r e m é l h e t i azt, hogy utolérje a t u d o m á n y t , h a b e z á r k ó z n a egy n y e l v v a g y egy nyelvcsoport, egy t á r s a ­ d a l o m v a g y a m a civilizáció h a t á r a i közé, a m e l y h e z tartozik, v a g y p e d i g egy t ö r t é ­ n e l m i szakaszba, b á r m i l y e n hosszú le­ gyen is az, a m e l y e t a m i t á r s a d a l m i vagy erkölcsi é r d e k e i n k m é r c é j é h e z m é r ü n k . Tehát nem p a r a d o x o n az a szándék, hogy az e m b e r i j e l e n s é g e k r e azt a m e g ­ ismerési t í p u s t a l k a l m a z z u k , a m e l y a v i ­ lág csak egy s a r k á b a n és egy n e m is régi k o r s z a k b a n keletkezett, b e l á t v a , hogy a z

ilyen m e g i s m e r é s s z á m á r a az e m b e r i s é g b á r m e l y i k t ö r e d é k e kivételes t á r g y k é n t szolgálhat. I n n e n s z á r m a z i k az etnológiá­ n a k az a m a k a c s igénye, hogy s e m m i t se zárjon ki t a n u l m á n y a i b ó l , mindabból, a m i emberi." L e o n a r d o da Vinci és a csapágy (The

Burlington

Magazine,

CX.

778.)

A Leonardo da Vinci-kéziratok n e m ­ csak a m ű v é s z e k e t , h a n e m a t e c h n i k a i t u d o m á n y o k képviselőit is b á m u l a t b a e j ­ tik. L e o n a r d o egyik t e r v r a j z a és a hozzá í r t jegyzetek azt bizonyítják, hogy a r e n e ­ szánsz e n a g y t u d ó s a olyan c s a p á g y - r e n d ­ szert t a l á l t fel, a m e l y r ő l m i n d e z i d e i g a t e c h n i k a i t ö r t é n é s z e k n e k fogalmuk sem volt. L a d i s l a o Reti, a kaliforniai egye­ tem tanára, technika-történész, Leonardo d a Vinci é l e t é n e k és m ű v e i n e k v i l á g ­ s z e r t e e l i s m e r t k u t a t ó j a , erről a t a l á l ­ m á n y r ó l í r t feltűnést keltő t a n u l m á n y t , m i k ö z b e n a M a d r i d i Nemzeti K ö n y v ­ t á r b a n felfedezett s m i n t e g y 700 lapot tartalmazó Leonardo-kézirat technika­ történeti vonatkozásaival általában is foglalkozik. Reti a k é z i r a t o k t a r t a l m i elemzéséből a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, hogy „ L e o n a r d o da Vinci t e r v r a j z a i n a k t a n u l m á n y o z á s a szükségessé teszi a m e ­ c h a n i k a i felfedezések t ö r t é n e t é b e n eddig elfogadott kronológia m e g v á l t o z t a t á s á t " . A m i k o r egy n a g y c s a p á g y g y á r igaz­ gatósági elnöke megvizsgálta a Retitől közölt L e o n a r d o - t e r v r a j z o t , csodálkozva v a l l o t t a be, h o g y g y á r u k először 1920ban alkalmazott hasonló rendszerű csapágyat, és m e g v o l t a k győződve t a l á l ­ m á n y u k eredetiségéről. A t e r v r a j z a z o n ­ b a n k é t s é g t e l e n n é teszi, hogy a z elsőség L e o n a r d ó t illeti. Reti t a n u l m á n y á b a n m e g á l l a p í t j a , hogy L e o n a r d o r e n d s z e r e ­ sen e l e m e z t e a z o k a t a „feltételeket és szerkesztési részleteket, a m e l y e k a h a s z ­ nos gépek ésszerű felépítéséhez vezetnek. K ü l ö n ö s e n é r d e k e l t e őt a s u r l ó d á s k é r ­ dése, a m i a f o g a s k e r é k és a c s a p á g y ese­ t é b e n e l k e r ü l h e t e t l e n ü l f e l m e r ü l . . . és olyan m e g o l d á s o k a t ajánl, a m i l y e n e k e t a m o d e r n technológia c s a k l e g ú j a b b a n a l k a l m a z . " Ilyen p é l d á u l a c s a v a r e m e l ő s az a n y a c s a v a r . A L e o n a r d o d a V i n c i - k é z i r a t o k felfe­ dezésének k ö r ü l m é n y e i n e m teljesen v i ­ lágosak. J u l e s Piccus, a m a s s a c h u s e t t s - i e g y e t e m t a n á r a azt állítja, hogy a m a d ­ ridi könyvtárban középkori balladák u t á n kutatott, amikor ráakadt e kéziratokra. A m a d r i d i n a p i l a p o k viszont azt í r t á k , hogy a k ö n y v t á r a k é z i r a t o k a t n e m c s a k katalogizálta, h a n e m P i c c u s m e g j e l e n é s e

előtt k é t évvel m á r ki is állította. E k é r ­ déssel k a p c s o l a t b a n Reti a k ö v e t k e z ő k e t i r j a : „A L e o n a r d o - k é z i r a t o k a t v é l e t l e n ü l dr. J u l e s Piccus t a l á l t a m e g . . . és a k ö n y v t á r k é z i r a t t á r á n a k vezetője a z o n ­ n a l M a d r i d b a h í v o t t . . . hogy hitelesít­ s e m a felfedezést, és esetleg g o n d o s k o d ­ j a m a n n a k megfelelő t u d o m á n y o s k i ­ a d á s á r ó l . Ilyen m ó d o n a b b a n a n a g y k i ­ v á l t s á g b a n volt részem, hogy én v o l t a m az első L e o n a r d o - k u t a t ó , aki k e z e m b e v e ­ h e t t e m a csodálatos m a d r i d i k ó d e x e k e t , L e o n a r d o egyetlen, m o s t a n i g i s m e r e t l e n és k i a d a t l a n í r á s a i n a k és t e r v r a j z a i n a k gyűjteményét." F ü s t Milán — a költők költője (Magyar

Műhely,

1967.

23—24.)

A n y o l c v a n é v e s költő, p r ó z a í r ó és esz­ t é t a é l e t m ű v é n e k a k a r t a szentelni egyik k ü l ö n s z á m á t a r a n g o s „irodalmi, m ű v é ­ szeti és k r i t i k a i folyóirat", a m e l y k ö r é a párizsi Atelier író-csoport is t ö m ö r ü l t . (Az A t e l i e r r e n d e z é s é b e n k e r ü l t sor a m ú l t é v b e n a fiatal írók n e m z e t k ö z i t a ­ lálkozójára, a m e l y e n a r o m á n k ü l d ö t t s é g is, A n a B l a n d i a n á v a l tagjai között, részt vett.) F ü s t M i l á n h a l á l a a z o n b a n r é s z ­ b e n emlékezéssé, tisztelgéssé a v a t t a ezt a k ü l ö n s z á m o t , n o h a az „In m e m o r i a m " c í m a l á gyűjtött í r á s o k ( P a p p Tibor, Tolnai Ottó, Bánfi M a g d a , H a t á r Győző versei, Cs. S z a b ó L á s z l ó S h a k e s p e a r e esszéje) m e l l e t t k i t ű n ő elemző t a n u l m á ­ n y o k a d j á k a folyóirat t ö r z s a n y a g á t . A szerkesztők — W e ö r e s S á n d o r és K a s ­ s á k Lajos m ű v é t v á l l a l ó k ü l ö n s z á m a i k u t á n — n e m is a szomorú e s e m é n n y e l indokolják vállalkozásukat, h a n e m a ta­ n í t v á n y i szerep m e g v a l l á s á v a l . N e g y e d ­ s z á z a d d a l t ú l é l v e a Nyugat nagy alko­ tóit, F ü s t M i l á n „utolsó a l a k j a volt a n ­ n a k az i r á n y z a t n a k , a m e l y i r o d a l m u n k r e n e s z á n s z á t t e r e m t v e meg, é v s z á z a d o k r a t ö r v é n y t , n o r m á t szabott. Természete­ sen n e m az ízlését, stílusét — d e a m a g a ­ t a r t á s é t , szorgalomét és k i t e k i n t é s é t " — olvassuk a bevezetőben. A folyóirat első h e l y e n közli F ü s t M i ­ l á n 1951-ben, az Írószövetség p á r t s z e r v e ­ z e t é n e k fölszólítására írt önéletrajzát, m e l y b e n n y o m a t é k k a l esik szó a költő 1918—19-es szerepléséről, t ö b b e k között a r r ó l , hogy A d y e l n ö k l e t e a l a t t a V ö r ö s ­ m a r t y A k a d é m i a ügyésze volt. Az e m ­ b e r és m ű v é s z figuráját kelti é l e t r e F e ­ n y ő Miksa, H a t á r Győző, P a o l o S a n t a r cangeli, G e r a G y ö r g y t a n u l m á n y a , m a j d Kozocsa S á n d o r bibliográfiáját élővé v a ­ rázsolva, k ö v e t k e z n e k a r é s z l e t - e l e m z é ­ sek, F ü s t M i l á n m ű v é n e k egy-egy t e r ü -

letét v é v e b o n c k é s alá. Bori I m r e , H a n á k Tibor, N a g y P á l , B e r n a r d Noel, M á r ­ t o n László írásai s o k o l d a l ú a n világítják m e g a k é r d é s e k e t , most mégis a Lengyel Balázs v o n z ó a n megírt, okos t a n u l m á ­ n y á b ó l idézünk, a m e l y „a költök k ö l t ő ­ j é r ő l " ad meggyőző p o r t r é t , F ü s t költé­ szetét a m a g y a r és e g y e t e m e s l í r a egé­ s z é n e k fejlődésébe á g y a z v a bele. „ L í r á n k lassú f o r d u l á s a az é l m é n y ­ sűrítéssel dolgozó ú g y n e v e z e t t o b j e k t í v költészet felé, a legszemélyesebb m o n d a ­ n i v a l ó v a l telített személytelen l á t o m á s o k g y a k o r i s á g a , a filozofikus k é r d é s e k n e k mitológiát-újító vagy teremtő megformá­ l á s a jól m u t a t j á k F ü s t k e z d e m é n y e i n e k t o v á b b á r a m l á s á t — írja L e n g y e l . — És mintha mindez éppen líránk legnagyobb vállalkozásaiban volna a legtöményebb. S h a e változó f o l y a m a t b a n F ü s t M i l á n továbbélése ma már nem tudatos vagy c s a k félig az, a k k o r olyan ős ő, a k i n e k jegyeit — észre sem v é v e — hordozza az utód." L e n g y e l Balázs egy Berzsenyi — F ü s t M i l á n p á r h u z a m lehetőségét v i l l a n t ­ j a fel; vajon F ü s t é l e t m ű v e „ n e m egy felzaklatott, s z á z a d u n k b a illő B e r z s e ­ n y i t idéz e l é n k ? " C o m p u t e r e k civilizációja (Le Nouvel

Observateur,

166.)

„ T é n y és v a l ó — írja J e a n Jeoffroy a francia folyóirat h a s á b j a i n —, hogy á l ­ l a m f é r f i a k és s z a k é r t ő k e g y b e h a n g z ó v é ­ l e m é n y e szerint a c o m p u t e r e k b e t ö r é s e s z á z a d u n k t á r s a d a l m á b a az e m b e r i s é g o l y a n á t a l a k u l á s á t készíti elő, a m i l y e n az első g é p e k m e g j e l e n é s e óta m é g n e m volt." Igaz, m á r t ö b b ízben, így p é l d á u l a z a u t ó v a g y a telefon m e g j e l e n é s e k o r is, szó esett a civilizáció új szakaszáról, d e v a l ó b a n : az a t o m e n e r g i á n k í v ü l (mely egész civilizációnkat felszámolhatja) e g y e t l e n felfedezés s e m j á r o l y a n k ö v e t ­ k e z m é n y e k k e l az e m b e r i s é g r e , m i n t a c o m p u t e r . E tézis i l l u s z t r á l á s á r a t ö r e k s z i k a szerző. E m l é k e z t e t t ö b b e k között a r ­ ra, hogy n e m telik el egy hét, g y a k r a n egy n a p sem, hogy e b e r e n d e z é s e k ú j a b b és ú j a b b t e r ü l e t e k r e be n e t ö m é n e k , és a l i g húsz év a l a t t olyan fejlődést é r t e k m e g , a m e l y egyedülálló. Az 1944. a u g u s z t u s 7-én született Mark I. („Bessie"), a m é g f o g a s k e r e k e k k e l és relékkel működő „monstrum-nagyapa" ó t a m á r t ö b b m i n t 50 000 „ o k o s a b b u n o ­ k a " született (ma m á r a n e g y e d i k g e n e ­ r á c i ó n dolgoznak), s e r o b b a n á s s z e r ű f e j ­ lődés a l a p j a az „elektronizálás". Előbb az e l e k t r o n c s ő (első n e m z e d é k ) , m a j d 1958b a n a t r a n z i s z t o r (második), k é s ő b b a

miniatürizált áramkörök (harmadik nem­ zedék) v o l t a k az e l e k t r o n i z á l á s a l a p j a i , s ma m á r a negyedik — molekuláris — n e m z e d é k előállításán dolgoznak. Hol v a ­ gyunk már a másodpercektől, amelyek a „Bessie" egy-egy m a t e m a t i k a i m ű v e l e t é t fémjelezték! A h a r m a d i k n e m z e d é k m á r n a n o s z e k u n d u m o k b a n számol, s egy m á ­ sodpercben körülbelül annyi nanoszekundum van, ahány másodperc harminc év­ ben. „Nyolc s z á z a d r a lett v o l n a szüksége Franciaországban annak a matematikus­ n a k , aki ki a k a r t a v o l n a s z á m í t a n i a Concorde típusú repülőgép szárnyainak m i n d e n p o n t j á r a a l é g n y o m á s k e l t e t t e fe­ szültségeket. A c o m p u t e r m i n d e z t egy ó r á n á l r ö v i d e b b idő a l a t t elvégezte." „ S z u p e r a g y a k r ó l v a n - e itt szó? — k é r d i Jeoffroy —, m e l y e k egy szép n a p o n szu­ per-rendőrállamokat hoznak létre, vagy pedig o l y a n civilizáció felé viszik az e m ­ beriséget, a m e l y m e n t e s í t i t a g j a i t f á r a s z ­ tó és k e l l e m e t l e n t e v é k e n y s é g e k egész s o r á t ó l ? " S z e r i n t e a c o m p u t e r n e m csu­ p á n e l e k t r o n i k u s számítógép. A n n á l sok­ k a l t ö b b . Idézi egy n a g y g y á r k é r é s é t : francia megfelelőt k e r e s a computer ki­ fejezésére (az „ e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p " kifejezést nem tartja alkalmasnak); u g y a n i s az ordinateurt sem t a r t j a eléggé kifejezőnek. Majd e m l é k e z t e t a r r a , hogy e b e r e n d e z é s e k képességeit k o r á n t s e m fe­ jezik ki az „ e l e k t r o n i k u s " , „ r e n d k í v ü l gyors", v a g y „ a u t o m a t i k u s " jelzők. N e m a „hardware", a „vasáru" a computer lé­ nyege. M i n d e z — vagyis a t e c h n i k a , m a ­ ga a gép — c s a k eszköz. A „ s o f t w a r e " a „lágy p o r t é k a " , v a g y i s a gép logikája, p r o g r a m j a , „nyelve", egyszóval m i n d a z , a m i hozzátartozik, de n e m gépi, a l k o t j a a lényeget, a c o m p u t e r lelkét, azt, a m i több benne, mint elektronikus számító­ gép. N e m az a döntő, hogy egy m ű v e l e t e t egymilliomod vagy milliárdad másodperc a l a t t v é g e z n e k el (bár ez is n a g y o n fontos), h a n e m az, hogy h á n y és m i l y e n p r o g r a m o t k é p e s egyszerre, e g y m á s t k e ­ resztezve, elvégezni — a n é l k ü l , hogy ezek a programok zavarnák egymást, milyen logikával szűri át ezeket a p r o g r a m o k a t , és hogy „tanul-e", t u d - e o l v a s n i : és m i ­ lyen n y e l v e n . . . Egy k i t ű n ő c o m p u t e r is alig j e l e n t v a l a m i t o l y a n n a k a kezé­ ben, aki n e m r e n d e l k e z i k a „software" m i n d e n f i n o m s á g á v a l . „Olyan ez, m i n t h a S t r a d i v a r i u s t a d n á n k egy f é l k a r ú k e ­ zébe" — írja Jeoffroy. És a m u n k a n é l k ü l i s é g , m e l y e t a c o m ­ p u t e r e k széles elterjedése okoz m a j d ? Válaszképpen, íme, Jeoffroy csattanós példája. H a az Egyesült Á l l a m o k b a n a b a n k m ű v e l e t e k elvégzésére n e m v e z e t n é k

b e a számítógépeket, tíz év m ú l v a m i n ­ d e n húsz és n e g y v e n év közötti a m e r i k a i dolgozó a b a n k - s z a k m á b a n t e v é k e n y k e d ­ nék. H a s o n l ó a helyzet a telefonhálózat­ tal, ahol c s u p á n a c o m p u t e r e k bevezetése óvja m e g az Egyesült Á l l a m o k összes hölgyeit attól, hogy p á r éven b e l ü l m i n d ­ a n n y i a n telefonos k i s a s s z o n y o k k á v á l j a ­ nak... Persze, ez túlzás. De l e g a l á b b szem­ léletes. A zene a p l u r a l i s t a

tömegtársadalomban

(Kölner Zeitschrift für Soziologie Sozialpsychologie, 1967. 1—2.)

und

Siegfried G ü n t h e r i m p o z á n s bibliog­ ráfiai a p p a r á t u s r a t á m a s z k o d ó t a n u l m á ­ n y a a X X . századi N é m e t o r s z á g (a v i ­ l á g h á b o r ú u t á n csak az NSZK) zenei éle­ tét t é r k é p e z i fel — a n e m m a r x i s t a ze­ neszociológia l e g k o r s z e r ű b b s z e m p o n t j a i szerint. A szerző szerint a z e n é b e n n i n c s „fejlő­ dés", m e r t m i n d e n m ű a l k o t á s ö n t ö r v é n y ű egyed. A m ű a l k o t á s t á r s a d a l m i h a t á s á ­ n a k m i k é n t j e az, a m i fejlődik — k ü l ö n ö ­ sen a j e l e n k o r b a n , a m i k o r a z e n e g é p e k a zene h a t ó t e r ü l e t é t messze kiszélesítet­ ték. A zeneszociológus r e n d e l k e z é s é r e á l ­ ló a d a t o k , m i n é l m é l y e b b r e n y ú l a m ú l t ­ ba, a n n á l szegényesebbek. T o v á b b i n e ­ gatív tényező, hogy a felmérés s z e m p o n t ­ jai m é g m a sem egységesek. Mégis, t a ­ n u l m á n y a m á s o d i k fejezetében a szer­ ző egy sereg átfogó statisztikát r e p r o d u ­ k á l : a n é m e t o p e r a - és h a n g v e r s e n y l á ­ togató közönség számbeli alakulására, é l e t k o r és foglalkozás szerinti megoszlá­ sára, a h a n g v e r s e n y m ű s o r o k k o r s t í l u s és m ű f a j szerinti összetételére v o n a t k o z ó ­ lag. Ezek a k i m u t a t á s o k — e s e t e n k é n t i h i á n y a i k és a túlságos s o m m á z á s e l l e n é r e is — é r d e k e s e k és t a n u l s á g o s a k a szo­ ciológiában kevéssé j á r t a s zenei é r d e k l ő ­ d é s ű olvasó s z á m á r a is. A korunkban egyes s z á m ú v á j e l e n t é k e n y e d e t t t e c h n i k a i eszközök — r á d i ó , lemez, televízió — k i ­ h a t á s á t vizsgáló s t a t i s z t i k á k teljesebbek, és e l ő b b i e k n é l v a l ó s á g o s a b b k ö v e t k e z t e ­ tésekre adnak alkalmat. E „nyersanyag" felsorakoztatása után a szerző a fogyasztók h á r o m sajátos r é t e ­ g é n e k megfelelően h á r o m „szektorra" osztja a zenei életet. A „ P o p u l ä r m u s i k " f o g a l m a n a p j a i n k b a n a n é p s z e r ű d a l és a sláger m e l l e t t a m i n d e n f é l e dzsesszt, a teljes o p e r e t t i r o d a l m a t és a n é p s z e r ű o p e ­ r a r é s z l e t e k e t is felöleli, sőt o l y a n „ k o ­ m o l y " zenei a l k o t á s o k a t is, m i n t p é l d á ­ ul M o z a r t Kis éji zenéje v a g y a Halle­ luja a Messiásból. Ez a z e n e m a az egész t á r s a d a l m a t elözönli. A zenei élet

középpontjában a hagyományos, polgári o p e r a - és h a n g v e r s e n y é l e t áll. E „ s z e k u n ­ d é r " szektor fogyasztói k ö r e m a is m e g ­ lehetősen szűk, de á l l a n d ó a n bővül, fő­ leg a n a g y v á r o s o k b a n . K o r u n k b a n e k é t h a g y o m á n y o s k a t e g ó r i a mellett egy h a r ­ madikat is t e k i n t e t b e kell v e n n i : a z a v a n t g a r d i s t a zenét és híveit. A szerző szerint az a h á r o m szektor a t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i rétegét átfogja — osztály-, vagyoni és foglalkozásbeli különbség nélkül, a m i azt jelenti, hogy osztályjellegű zene m a m á r nincs i s . . . A nyilvánvalóan nem marxista tanul­ m á n y széles látószögű k é p e t n y ú j t a n y u ­ g a t n é m e t zeneszociológia célkitűzéseiről és jelenlegi állásáról, s elsősorban mint ilyen dokumentumértékű. Újságírás és i r o d a l o m (L'Europeo,

1968. 2.)

H e m i n g w a y egy o l a s z r a fordított r i ­ portgyűjteményével kapcsolatban Carlo Bo felveti az i r o d a l o m és az ú j s á g í r á s kapcsolatainak kérdését. Pontosabban m i n d e n e k e l ő t t azt, hogy s z a b a d - e n e v e s írók m u n k á j á n a k m e l l é k t e r m é k é t , ú j s á g ­ c i k k e i k e t és r i p o r t j a i k a t h a l á l u k u t á n összegyűjteni és k i a d n i . A r r a e m l é k e z t e t ugyanis, hogy m a g a H e m i n g w a y k ü l ö n b ­ séget t e t t az „ e l r e p ü l ő s z a v a k " és a „ m a ­ r a d a n d ó s z a v a k " között. „ N e m v o n j u k k é t s é g b e — írja C a r l o Bo — a k ö n y v kiadójának, William W h i t e - n a k azt a megjegyzését, hogy az író e l a p o k közül sokat f e l h a s z n á l t m ű ­ veiben. M i u t á n a z o n b a n m e g m o n d o t t u k ezt, figyelmeztetni szeretnők azt az ol­ vasót, aki esetleges szenvedélyes tiszte­ lője a n a g y a m e r i k a i írónak, hogy e k ö n y v b e n v a l ó b a n sok é r d e k e s v o n a t k o ­ zással i s m e r k e d h e t meg, a m e l y e k k i e g é ­ szíthetik az íróról k i a l a k í t o t t kissé m e r e v elképzeléseket. O l y a n e l e m e k r ő l v a n szó, a m e l y e k az ú j s á g c i k k e k b ő l — azok t e r ­ mészeténél, r ö g t ö n z ö t t és kidolgozatlan jellegénél fogva — m e r í t h e t ő k . Így az olasz olvasót v a l ó b a n sok t a n u l s á g g a l gazdagítja a k ö n y v O l a s z o r s z á g b a n í r o t t c i k k e k e t t a r t a l m a z ó része. P é l d á u l a g e ­ n o v a i k o n f e r e n c i á r ó l szóló tudósítások, v a g y Mussolini p o r t r é j a . Ezek kiegészít­ h e t i k O l a s z o r s z á g n a k azt a képét, a m e ­ lyet H e m i n g w a y olasz t é m á j ú szépírói művei adnak. A gyűjtemény legértéke­ sebb r é s z é n e k a s p a n y o l p o l g á r h á b o r ú r ó l szóló c i k k e k t ű n n e k . V é l e m é n y e m szerint e k k o r é r t e el H e m i n g w a y írói érettségét, és így m á r k é p e s volt a r r a , hogy a g y ú ­ lékony anyagot kockázatok nélkül dol­ gozza fel."

Szükség v a n - e az E m b e r (Lityeraturnaja

Gazeta,

Intézetére?

1967. 37; 42; 47.)

Az e m b e r t t a n u l m á n y o z ó t u d o m á n y o k m a i fejlettségi foka s o k a k v é l e m é n y e szerint időszerűvé teszi egy o l y a n szer­ vezési központ létrehozását, a m e l y az antropológia, biológia, filozófia, pszicho­ lógia és m é g s z á m t a l a n m á s t u d o m á n y ilyen i r á n y ú m u n k á j á n a k k o o r d i n á l á s á t elvégezné, az e m b e r k u t a t á s á l t a l á n o s m e ­ todológiáját és p r o g r a m j á t kidolgozná. P á r i z s b a n létezik egy e m b e r - m ú z e u m , a S z o v j e t u n i ó b a n , sok e u r ó p a i o r s z á g b a n , Amerikában hatalmas antropológiai in­ tézetek és l a b o r a t ó r i u m o k m ű k ö d n e k , de olyan intézmény, amely az emberről szóló egységes t u d o m á n y m e g t e r e m t é s é t t ű z n é ki f e l a d a t á u l , m é g n e m jött létre. A moszkvai hetilap rendezte kerek­ a s z t a l - v i t a azt bizonyítja, hogy a m e g ­ kérdezettek többsége elérkezettnek lát­ j a az időt az e m b e r t u d o m á n y o s m e g ­ i s m e r é s e egységes s t r a t é g i á j á n a k k i d o l ­ gozására. A legalaposabb indoklást B. G. A n a n y e v a k a d é m i k u s n a k a v i t á ­ hoz k a p c s o l ó d ó cikke nyújtja. H i v a t k o z i k 130 o l y a n diszciplínára, a m e l y e k 49 p r o b l é m a k ö r é c s o p o r t o s u l v a az e m b e r t tekintik kutatásuk tárgyának. Java ré­ s z ü k az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n született, m i n t az ontobiológia (az é l e t k o r i sajá­ tosságok morfológiája, fiziológiája és b i o ­ k é m i á j a ) , a szexológia (a n e m i e l t é r é s e k ­ kel és a s z e x u a l i t á s s a l foglalkozó t u d o ­ m á n y á g ) , a konstitucionális antropológia (a t e s t a l k a t t í p u s a i r ó l szóló tanítás), a magasabbrendű idegtevékenység tipoló­ giája, a differenciális pszichológia (az e g y é n i - p s z i c h i k a i sajátosságokat tanul­ m á n y o z ó t u d o m á n y ) és m á s o k . A t e r m é ­ s z e t t u d o m á n y t e r ü l e t é n a specializálódás az e m b e r i élet egyes s z a k a s z a i n a k a k u ­ t a t á s á r a összpontosul. A t á r s a d a l o m t u ­ d o m á n y o k t e r ü l e t é n is számos új disz­ ciplína jött létre, m i n t pl. a szemiotika (a n y e l v i és m á s f a j t a j e l r e n d s z e r e k á l t a ­ lános elmélete), az axiológia (az élet és a k u l t ú r a é r t é k e i r ő l szóló tanítás), a heu­ risztika (a k u t a t á s logikai e l j á r á s a i n a k , a feltalálás pszichofizikai m e c h a n i z m u ­ s a i n a k vizsgálata) és így t o v á b b . Az e m ­ b e r i h a l a d á s e j e l e n s é g e i n e k óriási a fontosságuk, u g y a n a k k o r ez a nagyfokú differenciálódás az e m b e r egészére v o ­ natkozó ismeretek széttagoltságának a veszélyét is m a g á b a n rejti, a m i t a t u d o ­ m á n y o s fejlődés p r o g r a m j á n a k kidolgo­ zása k i k ü s z ö b ö l h e t n e . E z é r t olyan n a g y j e l e n t ő s é g ű az e g y m á s s a l h a t á r o s t u d o ­ m á n y o k i n t e g r á l á s a . H a s o n l ó szintetizá­ l á s r a Helvétiustól, F e u e r b a c h t ó l k e z d v e

m á r a m ú l t b a n is t ö r t é n t e k k í s é r l e t e k ; a szovjet t u d o m á n y o s é l e t n e k g a z d a g elő­ t ö r t é n e t e v a n e v o n a t k o z á s b a n , és a t ö b ­ bi szocialista o r s z á g b a n is j e l e n t ő s e r e d ­ m é n y e k e t é r n e k el a szociológia, pszi­ chológia, a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k , a fi­ lozófiai a n t r o p o l ó g i a és m á s t u d o m á n y ­ á g a k ö s s z e h a n g o l á s á b a n . Közel az idő, véli A n a n y e v , amikor megvalósulhat M a r x és Engels jóslata, hogy a j ö v ő b e n a t e r m é s z e t t u d o m á n y és a h u m á n t u d o ­ m á n y o k egy egységes t u d o m á n n y á : az ember történelmi természettudományává fognak összeolvadni. A v i t a résztvevői e g y e t é r t e n e k a b b a n , hogy szükség v a n az E m b e r I n t é z e t é n e k felállítására a Szovjetunióban. Egyikük s z á m á r a s e m kétséges, hogy a m a i t u ­ d o m á n y e l s ő r e n d ű f e l a d a t a azt tisztázni, hogy m i is az e m b e r . Ezen t ú l m e n ő e n a z o n b a n e l t é r ő e k a n é z e t e i k az e m b e r mai fogalmának a meghatározása kap­ csán. G. P. Scsedrovickij filozófus M. M. Geraszimov antropológussal vitázva a h o m o sapienst, a biológiai é r t e l e m b e n v e t t e m b e r t m e g k ü l ö n b ö z t e t i az e m b e r i ­ ség r e n d s z e r é n e k e l e m e k é n t felfogott e m b e r t ő l , aki m a g á b a n foglalja a k ö r ­ nyező b o n y o l u l t világhoz v a l ó v i s z o n y u ­ lást is. A biológiailag szervezett a n y a ­ got m a m á r n e m t e k i n t h e t j ü k k i z á r ó l a ­ gos feltételnek: h a a p r i m i t í v e m b e r n e k m i n d k é t kezét l e v á g t á k v o l n a , m e g s z ű n t v o l n a e m b e r lenni, de m a m á r r ö v i d e s e n a szívet és a t ü d ő t is pótolni lehet, és n i n c s messze az idő, a m i k o r a t u d o m á n y az a g y k é r e g felett is átveszi az u r a l m a t . A m a i h o m o s a p i e n s t e h á t gépek, a l g e b ­ ra, g e o m e t r i a n é l k ü l n e m is lehet e m b e r . Az összes létező t u d o m á n y o k az e m b e r t v a g y szervezetként, v a g y egy r e n d s z e r e l e m e k é n t , v a g y p e d i g m i n t személyisé­ get vizsgálják. N. Sz. A t a r o v író t i l t a k o z i k azellen, hogy a m e g a l a k í t a n d ó i n t é z e t b e n az e m ­ b e r t m o d e l l k é n t kezeljék. Ő azt a n é z e ­ tet képviseli, a m e l y szerint a személyi­ ség fejlődése, az élő és élettelen t e r m é ­ szettel v a l ó k a p c s o l a t á n a k az a l a k u l á s a , a bensejében végbemenő drámai munka emberi mivoltának harmonizálására — állati ösztönei és reflexei e l l e n é r e —, az e t i k a i és esztétikai ú t o n t ö r t é n ő h a r m o ­ nizálás n e m történhet absztrakció útján, márpedig a modellálás ide vezetne. N. I. N y e p o m n y a s c s a j a p e d a g ó g u s a v i ­ t a s o r á n a r r a h í v j a fel a figyelmet, hogy az e m b e r r ő l szóló egységes t u d o m á n y t n e m t e k i n t h e t j ü k a t ö b b i t u d o m á n y egy­ szerű összegének: ki kell dolgozni a t u ­ d o m á n y o s k u t a t á s n a k egy k ü l ö n t e r ü l e ­ tét, a m e l y n e k meglegyen a m a g a sajátos tárgya.

SZERKESZTŐK-OLVASÓK A Kozmosz gondolkodó

lényei és a — h u m á n u m

(Levél a szerkesztőséghez) M i n t l a p j u k régi olvasója n a g y érdeklődéssel o l v a s t a m a Korunk 1967. 12. számát. K ü l ö n ö s e n m e g r a g a d o t t az az é r d e k e s t a n u l m á n y , a m e l y a l a p S u m m a t e c h ­ nologiae r o v a t á b a n j e l e n t m e g W e i s z m a n n E n d r e tollából. A szerző sok m é l y é r ­ t e l m ű g o n d o l a t o t v e t fel, és idézi M a r x G y ö r g y á l l á s p o n t j á t az új t u d o m á n y o s fel­ tételezések egyik, a f a n t a s z t i k u m h a t á r á t súroló s m á r - m á r a m e g v a l ó s u l á s felé t a r t ó e r e d m é n y é r ő l , a k o z m i k u s információcseréről. Ezek a g o n d o l a t o k feltétlenül a r r a késztetnek, hogy nyílt l e v é l b e n r e f l e k t á l j a k r á j u k . V é l e m é n y e m szerint a v é g t e l e n v i l á g e g y e t e m e t b e n é p e s í t ő g o n d o l k o d ó l é n y e k l e g v a l ó s z í n ű b b á l t a l á n o s sajátossága a „ h u m a n i z m u s " , t e r m é s z e t e s e n a h u m a n i z m u s szón a földinél á l t a l á n o s a b b kifejezést értek, a m i l y e n p é l d á u l a g o n d o l k o d ó l é n y e k e g y m á s r ó l való gondolkodása, kölcsönös tisztelete, e g y m á s i r á n y á b a n m e g n y i l v á ­ n u l ó segíteni a k a r á s a . E n é l k ü l a g o n d o l k o d ó l é n y sivár, e g y s í k ú a n b e p r o g r a m o z o t t k i b e r n e t i k a i a u t o m a t a , az é r z e l m e k teljes h i á n y á v a l . Ez a z o n b a n veszélyes és el­ f o g a d h a t a t l a n á l l á s p o n t , hiszen h a s o n l ó elképzeléssel terjesztette ki a P e n t a g o n a h á b o r ú s uszítást a Kozmoszra. A r e a k c i ó s E a r l e U b e l l szerint „olyan v i l á g e g y e t e m ­ ben élünk, a m e l y b e n m i n d e n k i lesben áll, és senki s e m válaszol. B á r k i , aki jelt bocsát ki az ű r b e , k a t a s z t r ó f á n a k teszi ki m a g á t " . Izolacionista t ö r e k v é s e k n e k ad h a n g o t Teller Ede, a H - b o m b a a t y j a is. S z e r i n t e az e m b e r i s é g o l y a n bolygón él, m e l y g a l a x i s u n k egyik „ k ü l v á r o s á b a n " v a n , és információcseréje egy, a g a l a x i s köz­ p o n t j á b a n elhelyezkedő szupercivilizált bolygó g o n d o l k o d ó l é n y e i v e l t r a g i k u s k i m e n e ­ telű lehet, mivel a m a g a s a b b fejlettségű civilizáció elpusztítja az a l a c s o n y a b b földi civilizációt. A l é t é r t v a l ó k ü z d e l e m n e k k o z m i k u s m é r e t ű igazolása ez, m e l y a z o n b a n a t u d o m á n y és józan ész f é n y é b e n szétfoszlik (L. L.: Polgári kísértetek kozmikus kalandjai. K o r u n k , 1962. 7—8). I n n e n m á r c s a k egy lépés vezet a h h o z az elferdített logikájú á l l á s p o n t h o z , a m e l y b e n az egyik n y u g a t i d i p l o m a t a a teljes leszerelés e l l e n é r v e k é n t egy f e n y e ­ gető M a r s - i n v á z i ó v e s z é l y é n e k lehetőségét h a s z n á l j a fel. M e n n y i v e l h u m á n u s a b b ú g y e l k é p z e l n i ezt a k o z m i k u s m é r e t ű i n f o r m á c i ó c s e ­ rét, m i n t a földi t u d o m á n y e d d i g i e k b e n e l k é p z e l h e t e t l e n m é r e t ű fejlődési szakaszát, m e l y n e k ü t e m é t az idősebb bolygók lakóitól k a p o t t t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó k h a t á ­ r o z n á k meg. B á r m e l y bolygó g o n d o l k o d ó l é n y e i n e k fejlődése c s a k m i n t e l é n y e k „kollektív, t á r s a s " fejlődése tételezhető fel. C s a k ily m ó d o n v a l ó s u l h a t m e g az a n y a g i j a v a k előállítása, a t e r m e l é s , m e l y n é l k ü l fejlett civilizáció e l k é p z e l h e t e t l e n . Ez a fej­ lődés e g y b e n az egyén érzelmi, emocionális, egyszóval p s z i c h i k a i fejlődése is, és olyan t u l a j d o n s á g o k m e g j e l e n é s é t és d o m i n á l ó j e l l e g ű v é v á l á s á t e r e d m é n y e z i , m i n t a kölcsönös segélynyújtás, e g y m á s tisztelete, e g y m á s r ó l v a l ó g o n d o s k o d á s , a k ö ­ zösségért végzett m u n k a . Feltételezzük, hogy az é l e t - g y a n ú s T a u Ceti és Epszilon E r i d a n i n é p e i a se­ gíteni kész ö r e g e b b t e s t v é r szeretetével terjesztik és m a g y a r á z z á k civilizációjuk t u d o m á n y o s t é n y a n y a g á t a f i a t a l a b b földi civilizációnak. N e m az „Első N é p " — a t ö b b i t legyőző civilizátor — szerepében, h a n e m a „ m i n d e n t a g o n d o l k o d ó l é n y e ­ k é r t " elv a l a p j á n , m i n t bölcsebb t a g j a a K o z m o s z t b e n é p e s í t ő g o n d o l k o d ó l é n y e k nagy családjának. T e r m é s z e t e s e n t u d o m á n y o s igazolását a d n i e z e k n e k az e l k é p z e l é s e k n e k j e ­ lenleg m é g n e m lehet, a z o n b a n a p a l e o - a s z t r o n a u t i k a jelenleg m é g v i t a t h a t ó fel­ fedezései is t ö b b e k között (a H i m a l á j á b a n t a l á l t diszkoid l e m e z e k hieroglifjeinek megfejtése) ezt l á t s z a n a k igazolni. M a r o s v á s á r h e l y , 1968. j a n u á r Czégeni József egyetemi tanársegéd î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj — 1968 — 3209

42101

S u m a r * * * Aici şi acum Kabán Ferenc: Metamorfoza învăţămîntului nostru Kántor Lajos: Literatura universală — sarcini şi moştenire Vajda György Mihály: Comparatismul în literatura europeană Constantin Cubleşan: Exemplu, modă, tradiţie în literatura română Dávid Gyula: Posibilităţi în litera­ tura comparată Csehi Gyula: Al treilea titan rus Veress Zoltán: Horaţiu şi epoca ato­ mică Bodor Pál: Jurnal de atelier c u toane Szilágyi Domokos: O plimbare în jurul lui Mr. Eliot Thomas Stearns Eliot: P o e m drama­ tic (în ungureşte de Szemlér Ferenc) Tóth István: Obiectivarea la Jean Follain Jean Follain: Versuri (în ungureşte de Tóth István) Nicolae Ciovârnache: Gîndirea eco­ nomică şi rezultatele din între­ prindere Kőnig Miklós: Conducerea în coope­ rativele agricole de producţie Kecskés József: Folosirea maşinilor în birou Jordáky Lajos: Recitindu-l p e Titu­ lescu Ernst Fischer: Omul deformat Bretter György — Rácz Győző: S p e ­ culaţie creatoare Feszt György: Medicamente şi bio­ logia moleculară Kovács János: In vizită la Brassai

307

Herédi Gusztáv: cultura

Autoturismul

şi 407

309 VIAŢA INTERNAŢIONALA 316 318 322

Farkas László: Pace, securitate, progres 410 Mihálka Zoltán: O sută d e zile şi ce urmează 414 Jean-Paul Sartre: Judecată severă 420

326 334 337

TRIBUNA Tóth Sándor: D e ce „didactic"? D e ce „aproape pozitivist"? 427

339 TINERET — EDUCAŢIE 345 348 357

Beke György: P e marginea discuţiei despre ortografia maghiară 429 Tuzson Erzsébet: Stimularea fante­ ziei în şcoală 432

358

RECENZII

361

Gáll Ernő: fiei

365

Bogdan Stugren: gia modernă

371 376 380 387 394 402

Despre utilitatea filozo­ 436 Structura în biolo­

Bodor András: McLuhanismul — filozofia şi istoria pop în A m e ­ rica 443 Faragó József: La descifrarea unui basm asirian scris cu litere c u ­ neiforme 450 Gera György: Viziunea — despre Flaubert REDACTORI

NOTE * * * Academicianul Constantin Daicoviciu la 70 de ani 406

439

lui Sartre 454 CITITORI

Czégeni József: Fiinţele gînditoare din cosmos şi umanismul 464

CRONICA,

BIBLIOTECA,

REVISTA

REVISTELOR