E SZÁM MUNKATÁRSAI. Bukarest. Bodor Pál Bugnariu, Tudor. Csikszereda. Kozán Imre. Kolozsvár

E SZÁM MUNKATÁRSAI

Bukarest Bodor Pál Bugnariu, Tudor

Csikszereda Kozán Imre

Kolozsvár Bodor András Bretter György Demény Dezső Egyed Ákos Farkas László Furdek Mátyás Kántor Lajos Kassay Miklós Kiss János László Ferenc Lázár József Magyari András Mihu, Achim Murádin Jenő Páll Árpád Roth Endre Ifj. Szabó T. Attila Szilágyi Júlia

Sepsiszentgyörgy Veress Dániel

Szatmár Gellért Sándor

Temesvár Sándor István

Külföldi

szerzők

Gál István Gera György

A

Szervátiusz Jenő: Tamási Áron-emlékmű

terve

XXVIII. évfolyam, 9. szám

1969. szeptember

KORUNK havi

FURDEK M Á T Y Á S L Á Z Á R JÓZSEF ACHIM MIHU SÁNDOR ISTVÁN Ifj. S Z A B Ó T. A T T I L A EGYED ÁKOS TUDOR BUGNARIU BRETTER G Y Ö R G Y DÉRY TIBOR SZILÁGYI JÚLIA GERA G Y Ö R G Y KISS J Á N O S * * *

HAZAI

szemle

Dinamikus iparfejlesztés Gondolatok az emberi kapcsolatokról A kiscsoport — a munka hatékonyságának ösztönző tényezője Sejthalál és fejlődés Szabad rabságban Benedek Elek és a „székelykérdés" A szocialista nemzet Élet és gondolat (Egy könyv margójára) Gaál Gáborhoz Pillantás a csúcsról Beszélgetés Párizsban a tragikumról Díszelőadás és bankett (elbeszélés) A nürnbergi nemzetközi katonai törvény­ szék jegyzőkönyveiből (Magyari András fordítása)

1287 1293 1304 1309 1314 1317 1323 1329 1336 1338 1317 1351

Gyergyószentmiklós — 1969

1360

Aurel Ciupéról — két kiállítás ürügyén Szívemből utálom Sárga lombok (Sinka István halálára)

1375 1377 1379

A nemzetközi élet és a történettudomány Az amerikai ifjúság kivetett elkötelezettjei

1383 1391

Színházi mérce

1400

1359

TÜKÖR KASSAY MIKLÓS

JEGYZETEK M U R Á D I N JENŐ BODOR P Á L GELLÉRT S Á N D O R

NEMZETKÖZI ÉLET BODOR ANDRÁS FARKAS LÁSZLÓ

FÓRUM PÁLL ÁRPÁD

ÉLŐ TÖRTÉNELEM M U R Á D I N JENŐ L Á S Z L Ó FERENC

Collegium Artificum Transylvanicorum A Szalon hangversenyeiről

1403 1409

DEMÉNY DEZSŐ

Tanulásdinamika az általános iskolában

1411

K A N T O R LAJOS GÁL ISTVÁN VERESS D Á N I E L R O T H ENDRE

Irodalom és iskola (Kövek) A dunai egymásrautaltság történésze A „negyedik műfaj" reneszánsza? Szociológia a modern ipari társadalomban

1421 1424 1426 1431

IFJÚSÁG — NEVELÉS

SZEMLE

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ K O Z Á N IMRE

Tervszerű legelőgazdálkodás vetőmagtermesztés

és 1443

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS

Műmellékleten

Bartha

Árpád

művészfotói

Aurel Ciupe, Klein József, Eugen Pascu festményei Ferenczy

Noémi

gobelin-terve

Ambrus Imre, Á r k o s s y István, Benkő Mrazek Berta, Csutak Levente, Kazinczy Gábor, Keleti Ádám, Kopacz Mária, Kozma István, Veress Pál grafikái

K O R U N K ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929-1940) Postacím: Cluj, Căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4 - 5 . Tel.: 1 14 68, 1 38 05 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (fő­ szerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C. A. Rosetti 43/a. Telefon: 167-465.

FURDEK MÁTYÁS

DINAMIKUS IPARFEJLESZTÉS A Román Kommunista Párt X . kongresszusának homlokterében az ország termelőerőinek további gyors gyarapítása állt. Ez érthető is, hiszen a történelmi materializmus egyik alapelve szerint a társadal­ mi fejlődést végső soron a gazdasági haladás határozza meg. Társa­ dalmunkat ebben a szakaszban a gazdaság, az egész társadalmi-poli­ tikai élet szüntelen magasba ívelése, dinamizmusa jellemzi. A párt fő célkitűzése — szögezik le a X . kongresszus Tézisei — , hogy a jelenkori tudományos-műszaki forradalom eredményeinek, a nagyfokú társadal­ mi munkatermelékenységnek az alapján modern gazdaságot, erőteljes ipart, fejlett mezőgazdaságot hozzon létre a tömegek állandó élet­ színvonalának emelése érdekében. A modern gazdaság jellemzői a gyors fejlődési ütem, a korszerű ipar, fejlett mezőgazdaság, a tudo­ mány és technika vívmányainak széles körű felhasználása, a rendel­ kezésre álló természeti kincsek és munkaerő ésszerű kihasználása. Hazánk gazdasági életének legjellemzőbb vonása a dinamizmus. Sokan és sokat írtak már erről, igyekeztek felfedni ennek „titkait". E dinamizmust meghatározó tényezők sokaságából egyet feltétlenül ki kell emelnünk: pártunk tudományos, hosszú távra szóló, mélyen a va­ lóságban gyökerező, következetes gazdaságpolitikáját. Ennek egyik alappillére a szocialista iparosításért folytatott lankadatlan erőfeszítés. A Z I P A R D Ö N T Ő SZEREPE A párt gazdaságpolitikájában mindvégig megkülönböztetett figyel­ met szentel a modern ipar kiépítésének. A X . kongresszus Tézisei meg­ állapítják: „Társadalmunk általános haladásának alapja a szocialista iparosítás marxi—lenini politikájának következetes folytatása." Iparosítási politikánk legszembetűnőbb vonása az egységes és nagy távlatú koncepció. A z iparfejlesztés stratégiájának kidolgozásakor pártunk az ország konkrét adottságaiból és a nemzetközi téren felhal­ mozott tapasztalatokból indul ki, a természeti kincsek jobb hasznosí­ tására törekszik, és olyan ipart épít ki, amely nemcsak a hazai szük­ ségleteket elégíti ki, hanem lehetővé teszi a nemzetközi munkameg­ osztásba való fokozottabb bekapcsolódást. M a már köztudomású, hogy a társadalmi haladásnak és a gazda­ sági élet hatékony fejlődésének kulcsa az erős, korszerűen felszerelt, a szerkezeti felépítésében is a jelenkori tudományos-műszaki haladás­ hoz igazodó ipar. A z iparosítás gazdasági, demográfiai és szociálpoliti­ kai vetületei annyira nyilvánvalóak, hogy nem szorulnak bizonyításra.

A gazdaságilag fejlett országok — melyek fejlettségüket éppen korszerű iparuk­ nak köszönhetik — és a gazdasági fejlődés útján megindult harmadik világ orszá­ gainak tapasztalata bebizonyította, hogy a gazdasági növekedés, az életszínvonal emelésének anyagi előfeltétele a korszerű ipar kiépítése. A szocialista országok több évtizedes iparosítási politikája igazolta: a szocialista i p a r o s í t á s az általános fejlődés és haladás eszköze. A gazdasági életben az ipar vezető, meghatározó szerepe a társadalmi fej­ lődés dialektikájából következik. Egy társadalmi-gazdasági alakulaton belül a leg­ forradalmibb, döntő tényező a termelőerő fejlesztése, ezen belül a munkaeszközök termelése. A nemzetgazdaság összes erői közül éppen az ipar az, amely munkaesz­ közöket (gépeket, szerszámokat, berendezéseket) gyárt, nemcsak az ipar, hanem az egész nemzetgazdaság számára. Ezért az ipart és ezen belül a termelőeszközöket gyártó nehézipart a gazdasági életbe beépített stimulátorként kell felfogni, amely — mint egy belső rugó — előrelendíti az egész nemzetgazdaságot. A z iparosítás to­ vagyűrűző, szinte ipari láncreakciót vált ki, mivel nemcsak a munkaeszközök és nyersanyagok termelését iparosítja, hanem a szállítást, az építkezést, távközlést, mezőgazdaságot, sőt még a tudományos kutatást is. A z ipar kiépítése térben és időben történik. A szocialista iparosítás politi­ kájának kidolgozásakor pártunk — mint már említettük — a z o r s z á g k o n k r é t a d o t t ­ s á g a i b ó l indult és indul ki. Ismeretes, hogy hazánk jóval később lépett az iparosítás útjára, mint sok más ország. Ebben az összefüggésben a döntő kérdés az iparosí­ tás üteme, valamint az, hogy milyen eszközökkel lehet ezt az ütemet biztosítani, viszonylag rövid idő alatt behozni a történelmi lemaradást, évtizedek megfeszített munkájával létrehozni azt, amit mások évszázadok alatt értek el. Ez egyáltalán nem könnyű történelmi feladat, mivel a számottevő szintkülönbséget tovább növeli az utóbbi évtizedekben viharosan kibontakozó tudományos-műszaki forradalom, s ez az iparilag már amúgy is fejlett országokat gyorsan lendíti előre. A távlati becslé­ sek szerint az iparilag fejlett országokban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az ezredfordulóig megkétszereződik vagy megháromszorozódik, akkor, amikor jelen­ leg is már többszöröse a gyengén fejlett országokban elért szintnek. E száguldó fejlődésben csökkenteni a lemaradást csak úgy lehet, ha az iparosítás útjára ké­ sőbben rátért országok lényegesen gyorsabb ütemben fejlődnek, mint a régi ipari államok. Hazánk ebben a történelmi versengésben merészen tör előre. Jellemző a kö­ vetkező néhány évre szóló előrejelzések összehasonlítása más országokkal. Hazánk ipari termelése az 1971—1975-ös időszakban évi 8,5—9,5%-kal fog emelkedni, a fej­ lett ipari államok termelési növekedése az 1961—1965-ös időszakban Ausztriában csak 4,4, Belgiumban 5,7, Franciaországban 5,9, az N S Z K - b a n 5,8, Angliában 3,3%-os volt. Hazánk ipara 1971—1975 között Svédországéval és Kanadáéval szemben 1,3szor, Ausztriáéhoz képest 2,2-szer, Angliáéhoz viszonyítva 2,9-szer gyorsabban fog növekedni. A z 1971—1975-re szőlő nemzetgazdasági terv előirányzata szerint az ipari termelés 50—57-%-kal növekszik 1970-hez képest, évi 8,5—9,5%-os átlagos növeke­ dési ütemben. A z 1961—1968-as időszakban az évi átlagos növekedés 13,2% volt. Ez az ütem csökkenését jelenti vajon? Lelassul majd felzárkózásunk tempója? Látszólag igen, de a valóságban nem, mivel az 1971. évi kiindulópont lényegesen magasabb, mint az 1961-es. Ezért például az 1971—1975-ös tervidőszakban az ipari termelés l%-os növekedése 20%-kal többet jelent majd, mint az 1966—1970-es idő­ szakban. Továbbá a termelés növekedésének l%-a abszolút számokban kifejezve egyre nagyobb mennyiségekben ölt testet. Így például az 1960—1965-ös időszakban

a villamosenergia-termelés 1%-os növekedése azt jelentette, hogy a termelés 76,6 millió k W ó - v a l nőtt. Ezzel szemben 1966 és 1970 között l%-os növekedésnek 180 millió k W ó , 1971 és 1975 között pedig 370 millió k W ó felel meg. A rohamos léptekkel fejlődő iparnak is megvan a korszerű hajtóanyaga, amelyet a nemzetközi szakirodalomban a növekedést kiváltó iparágaknak vagy iparosító iparágaknak neveznek. Ezek az ún. dinamikus iparágak, amelyek fejlő­ dése gyors iramban hajtja előre magát az ipart és ennek révén az egész nemzet­ gazdaságot. Ezek a dinamikus iparágak a tudományos-műszaki forradalom szü­ löttei; Ide sorolják az elektrotechnikát, az elektronikát, vegyipart.

IPARI LÁNCREAKCIÓ A

korszerű ipar e stimulátorai,

amikor elérnek

nyos fajsúlyt a nemzetgazdaságban), egy egész

egy

fejlődési

vagy arányaikkal (az iparág kínálata vagy kereslete

kritikus tömeget láncreakciót

(bizo­

váltanak

ki

folytán) vagy megújító, kor­

szerűsítő hatásuk révén, vagy mindezt együttesen. A gyorsan fejlődő, korszerű ipart e dinamikus iparágaknak az összipari melésénél

gyorsabb ütem jellemzi. Becslések

ben is folytatódni

szerint

ez a tendencia

ter­

a közeljövő­

fog, sőt valószínű, hogy a meglévők mellé ú j ágak alakulnak

át dinamizáló iparággá. Ez szükségessé

teszi, hogy a szocialista

távlatú koncepciójának kidolgozásakor ezt figyelembe

iparosítás

vegyék. A távlati

hosszú

feladatok

kijelölésekor pártunk kellő figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. A X . kongresszu­ son az 1971—1975-ös ötéves tervre és az 1976—1980 közötti tés

irányvonalaira

Irányelv-tervezet

vonatkozóan

Ion

kidolgozásakor

Gheorghe

a kérdések

Maurer

nemzetgazdaság-fejlesz­

elvtárs

tömkelegét

hagsúlyozta:

vizsgálták

meg

az

tüzetesen,

kezdve attól, miként hatnak társadalmunkban az objektív törvények, egészen a vi­ lággazdaságban megmutatkozó jelenségekig

és tendenciákig.

Hogy a várható

denciákat kellőképpen tanulmányozni lehessen, és ebből megfelelő

ten­

következtetéseket

lehessen levonni, a X . pártkongresszuson elhangzott az a javaslat is, amely célsze­ rűnek találja egy

Gazdasági Számítási és Prognózis

Intézet

létesítését az

Állami

Tervbizottságon belül. A z ú j , 1971—1975-re szóló népgazdasági tervben már jelentős szerepet kapnak hazánk nemzetgazdaságában összipari

termelés

az említett

növekedését

l-nek

dinamizáló iparágak.

vesszük,

szer, a vegyipar 1,22-szer, az elektronikus 1,8-szor gyorsabban növekszik.

akkor

a

Így

például, ha az

szerszámgépgyártás

1,12-

ipar 1,53-szor, az elektrotechnikai

Ezek a korszerű iparágak olyan jelentős

fognak elérni, hogy a távlati prognózis szerint

1980-ban összipari

ipar

fejlődést

termelésünknek

közel felét (43%-át) szolgáltatják. Köztudomású, hogy hazánk gazdasági életében a szocialista iparosítás hatására mélyreható szerkezeti

változások mentek végbe az utóbbi negyed

évszázad

folya­

mán. A z ipar a gazdaság vezető ága lett, és jelenleg olyan termelést ér el, amely mind a mennyiség, mind a műszaki színvonal tekintetében jóval felülmúlja a múlt­ beli ipar termelését. 1938-ban a társadalmi összterméknek csupán 39%-a származott az iparból, jelenleg már több mint 60%-a. A

párt kijelölte célok az elkövetkezendő

termelési apparátus bővítésével

években szükségessé

és korszerűsítésével

a nemzetgazdasági ágak és alágak szerkezetét.

teszik, hogy a

párhuzamosan tovább javítsuk

A várható szerkezeti javítások kö­

zül elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy hangsúlyozottabbá válik az ipar

vezető

szerepe a nemzetgazdaság egészében. A z ipar vezető szerepének növekedésével

je-

lentősen megnövekszik az iparnak mint az összes gazdasági ágak haladása hajtó­ erejének az egész társadalmi életet dinamizáló szerepe. Miközben az ipar vezető szerepe növekedik, lényeges szerkezeti változások vár­ hatók magában az iparban is. A X . pártkongresszus Tézisei ezzel kapcsolatban leszö­ gezik: „Iparunk fejlődésének alapvető vonása az elkövetkezendő időszakban struk­ túrájának javítása, a jelenkori műszaki-tudományos haladáshoz szorosan kapcsolódó modern iparágak fokozott növekedése lesz." A termelés bővítése továbbra is meg­ követeli a termelőeszközök gyorsabb ütemű gyártását, hiszen a korszerű iparban egyre nagyobb jelentősége van a helyes aránynak a termelőeszközök ipara és a közfogyasztási cikkek ipara között. M á r az elmúlt években tapasztalhattuk a köz­ fogyasztási cikkek termelése terén jelentkező lemaradás megszüntetése végett ennek az iparágnak a gyors felzárkózását. Ez az irányzat továbbra is érvényesül, mivel az 1971—1975-re vonatkozó előrejelzések szerint a termelőeszközök termelése évi 9—10%-kal, a közfogyasztási cikkek termelése pedig 7—8%-kal fog növekedni, ami lényeges ütembeli közeledést jelez a 60-as évek elejéhez képest, amikor ez az arány 15,7, illetve 10,5% volt. A z ipari termelés szerkezetének változása nem is annyira az egyes iparágak mennyiségi növekedésében, hanem főleg a minőségi változásokban fog megmutat­ kozni. Ez abban jut kifejezésre, hogy a dinamizáló iparágakon belül is elsődlege­ sen azokat a részlegeket fejlesztik, amelyek szorosan kapcsolódnak a tudományos­ műszaki haladáshoz, mert ez biztosítja az anyagi erőforrások és a munkaerő ma­ gasabb szintű felhasználását. A z ipari termelés szerkezeti átalakulása, korszerűsödése a további fejlődés távlatait nyitja meg, mivel a dinamikus iparágak kiépítése és elsődleges fejlesztése az egész ipari termelés hajtóerejeként fog működni. Ez megfelel a termelésnövelés korszerű követelményének, amely szerint a termelés bővítése és korszerűsítése lényeges eltolódásokat eredményez a termelés szerkezetében, ez a szerkezeti vál­ tozás viszont a fejlődés további rugójának bizonyul. A távlati programban ezzel már számolnak is. 1980-ban az összipari termelés volumene 2—2,3-szor fogja felül­ múlni az 1970-ben elért szintet. A gazdasági szerkezet megváltoztatására irányuló törekvésében pártunk abból indul ki, hogy figyelembe kell venni az e téren tapasztalható világtendenciákat, de nem szabad a fejlett országok modelljét lemásolni, hanem a legnagyobb mér­ tékben szem előtt kell tartani országunk valóságát, természeti kincseit ugyanúgy, mint a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, valamint az egyetemes munka­ megosztásba való bekapcsolódás lehetőségeit is.

Ü T E M — DE H O G Y A N ? A z ipari termelés növekedésének üteme a bővített szocialista újratermelés függvénye. A bővített újratermelés egyetlen forrása a felhalmozás, ez utóbbié pedig a többlettermék, a társadalom tiszta jövedelme. Egy ország termelőkapacitásának bővülése a felhalmozások összegével egyenesen arányos. Ezért a gyors fejlődési ütem záloga a kellő arányú f e l h a l m o z á s . A párt gazdaságfejlesztési stratégiájában szilárdan és következetesen kitart a magas felhalmozású ráta mellett. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelemből je­ lentős összegeket fordítanak a nemzetgazdaság fejlesztésére és tökéletesítésére. A Komán Kommunista Párt I X . kongresszusa óta a nemzeti jövedelem mintegy 28—30%-át termelő módon mint felhalmozási alapot használják fel, ami a növekvő ipari kapacitás ellenére lehetővé tesz egy világviszonylatban is magas növekedési

ütemet. Bár a felhalmozási ráta továbbra is változatlan, a felhalmozott összegek volumene évről évre nő, mivel a gazdasági élet fejlődésével l%-nyi beruházás egyre nagyobb összegekben ölt testet. Például az 1966—1970-es tervidőszakban a 28—30%os felhalmozási ráta az egész nemzetgazdaságban körülbelül 250—260 milliárd lejt jelentett. Ezzel szemben az 1971—1975-ös tervidőszakban az ugyancsak 28—30%-os felhalmozási ráta eredményeképpen a felhalmozás volumene 420—430 milliárd lej­ re ugrik fel. A következetes felhalmozási politika kifejezésre jut a beruházások tetemes növekedésében. A z 1951—1955-ös tervidőszakban az iparban beruházott összeg 33,2 milliárd lej volt, az 1956—1960-as időszakban már 44,9 milliárd, 1960—1965 között 92,3 milliárd, az 1966—1970-es években 144 milliárd és az 1970—1975-ös időszakban 210 milliárd. A beruházások következtében jelentősen megnőtt az ipari kapacitás is, amit a legszemléltetőbben az üzembe helyezett új v á l l a l a t o k és r é s z l e g e k gya­ rapodása jelez. A z 1956—1959-es időszakban 194 ú j vállalat és szekció kapcsolódott be az ország ipari termelésébe, 1960—1965 között már 502, az 1966—1970 közötti időszakban több mint 700. A z ú j ötéves terv előirányzata szerint 1971—1975 kö­ zött újabb 1100 vállalat kezdi meg működését. Mint látható, a felhalmozás, a beruházás nem öncél, hanem csupán a terme­ lés gyors bővítésének eszköze. Mint eszköz állandóan tökéletesíthető, mégpedig oly módon, hogy minél kevesebb beruházással minél több termelőkapacitást lehessen létrehozni. Ennek útja a beruházások hatékonyságának állandó növelése, vagyis — ahogy a szakemberek mondják — csökkenteni kell a fajlagos beruházásokat. Ezek hatékonyságának növelése sürgető feladat, mivel meggyorsítja a termelés bővítésé­ nek ütemét (ugyanannyi beruházással gyorsabb ütem érhető el), másrészt hozzájá­ rul a lakosság életszínvonalának állandó emelkedéséhez (a felszabaduló összegeket az életszínvonal emelésére lehet fordítani). A termelés bővítése és a felhalmozás dialektikája igen egyszerű. A célt — amit pártunk a társadalom elé tűz ki — el kell érni. Ehhez megfelelő összegek szükségesek, nagyságuk a beruházások haté­ konyságától függ. Minél kisebb a hatékonyság, annál többet kell beruházni, mi­ nél nagyobb a hatékonyság, annál kevesebbet. A viszonylag magas felhalmozási ráta pillanatnyilag azért fontos, mert a beruházások jelenlegi hatásfoka mellett csak így lehet teljesíteni a tervfeladatokat. A párt hosszú évek óta következetes harcot folytat a beruházások terén ta­ pasztalható hiányosságok, pazarlások megszüntetéséért. A z utóbbi időben ennek az erőfeszítésnek kezdenek megmutatkozni az eredményei. Felmerül a kérdés: ha nőtt a beruházások hatásfoka, miért nem csökken a beruházási ráta nagysága? Azért, mivel a jelenkori tudományos-műszaki forradalom hatására egyre bonyo­ lultabb, komplexebb és költségesebb üzemeket kell építeni. Ha viszont csak ez a tendencia érvényesül — márpedig nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is erősen érezteti hatását — , és a beruházások hatékonyságának növekvő tendenciája szubjektív okokból (fogyatékos szervezés, késedelmes üzembehelyezés) elmarad, ak­ k o r a gyors ütem tartása miatt vagy növelni kell a felhalmozási rátát, vagy azonos felhalmozási ráta mellett csökkenteni kell a fejlődés ütemét. Márpedig egyik sem lehetséges. A z első esetben a felhalmozási ráta növekedése az életszínvonalra hatna kedvezőtlenül, második esetben a felzárkózás üteme lassúbbodna. A felhalmozási ráta csökkentésének útja nem a nemzeti jövedelem más ará­ nyokban (a felhalmozási alap és a fogyasztási alap részarányának megváltoztatása) történő felosztása. A z igaz, így egyszerűbben megoldható a kérdés, de ez odavezet­ ne, hogy a fejlődés, a korszerűsítés folyamata lelassulna, a fejlett ipari államokhoz viszonyítva az elmaradás tovább fokozódna, ahelyett, hogy csökkenne. A felhal-

m o z á s i ráta c s ö k k e n t é s é n e k e g y e t l e n j á r h a t ó útja a m a g a s f e l h a l m o z á s i rátán át v e z e t : a k o r s z e r ű g a z d a s á g k i é p í t é s e m e g t e r e m t i az a n y a g i előfeltételeit a m a g a s munkatermelékenységnek, a nemzeti j ö v e d e l e m g y o r s gyarapításának. M i n é l n a g y o b b a n e m z e t i j ö v e d e l e m , a n n á l t ö b b e t lehet a t e r m e l é s b ő v í t é s é h e z felhasználni, és j ó c s k á n m a r a d az é l e t s z í n v o n a l e m e l é s é r e is.

A szocialista iparosítás terén j e l e n t ő s e r e d m é n y e k születtek. R o h a m o s a n tere­ b é l y e s e d ő i p a r u n k m a 14-szer t ö b b e t t e r m e l , m i n t 1938-ban. H a i p a r u n k m a i szín­ v o n a l á t ö s s z e v e t j ü k a h á b o r ú előttivel, a k k o r n y i l v á n v a l ó a z ipari t e r m e l é s n ö v e ­ lésében, v a l a m i n t ö s s z e t é t e l é n e k j a v í t á s á b a n elért j e l e n t ő s haladás. H a a z o n b a n f i g y e l e m b e v e s s z ü k az ipari t e r m e l é s r o h a m o s f e j l ő d é s é t n e m z e t k ö z i síkon, a ha­ t a l m a s t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l m a t , a k k o r „ i p a r u n k n a k m é g sokat kell tennie a h h o z , h o g y e g y fejlett t á r s a d a l o m k ö v e t e l m é n y e i n e k s z í n v o n a l á r a e m e l k e d j é k " — szögezte le N i c o l a e C e a u ş e s c u e l v t á r s a X . p á r t k o n g r e s s z u s o n előterjesztett j e l e n ­ tésében. P á r t u n k k ö v e t k e z e t e s és hosszú t á v r a s z ó l ó t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t i p a ­ rosítási politikája, az e d d i g elért e r e d m é n y e k l e h e t ő v é teszik, h o g y i p a r u n k m e g ­ o l d j a a rá h á r u l ó feladatokat, és t o v á b b r a is d i n a m i k u s g a z d a s á g i é l e t ü n k h a j t ó ­ ereje maradjon.

Kazinczy Relé

Gábor:

L Á Z Á R JÓZSEF

Gondolatok

az emberi kapcsolatokról Ha a nemzetközi életet joggal tartjuk gyakran áttekinthetetlenül szövődményesnek, konfliktusokkal és feszültségekkel telinek, akkor az interperszonális, személyek közötti kapcsolatok ennél százszor, ezerszer bonyolultabbak. Mindennapi tapasztalatainkon kívül beszédesen bizonyítja ezt az egész világirodalom, melynek mindmáig szinte kizárólagos tárgya az ember sajátságosan alakuló, ellentmondásokkal, drámai összeütközések­ kel, viharos - érzelmekkel, szeretettel vagy gyűlölettel, féltékenységgel, irigykedéssel, alkotó hevülettel, baráti és testvéri szolidaritással vagy lapuló megalkuvással, ártó gonoszkodással vagy önfeláldozó segítőkészség­ gel, ragyogó értelemmel vagy tompa ostobasággal át- meg átszőtt viszony­ latainak művészi érzékeltetése. S ez a bonyolultság érthető is, hiszen a tizenöt milliárd agysejt birto­ kosainak interperszonális kapcsolatait külső és belső tényezők alakítják ki. A z adott társadalmi formációban uralkodó rendező elv gazdasági, politikai, eszmei vetületei és az egyedi sajátosságok (temperamentum, intellektuális szint, jellem- és személyiségstruktúra) kölcsönhatásában bontakozik ki az ember önfenntartásának elemi követelménye: a társas élet. Persze, az sem lényegtelen kérdés, hol, milyen közegben szövődnek természetszerűen e m ­ beri kapcsolatok. A nagyvárosok bulvárain alkalomszerűen összeverődött, hangyabolyként áramló emberhalmaz nyilván nem az a kedvező keret, amelyben az egyének bensőségesen egymásra találhatnak. Erre utalt már a múlt század derekán Engels, amikor a londoni utcákon nyüzsgő tömegről A munkásosztály helyzete Angliában című munkájában így ír: „ . . . ú g y rohannak el egymás mellett, mintha nem volnának közös céljaik, mintha csak az az egyetlen hallgatólagos megállapodás volna köztük, hogy mindenki jobbra tartson a járdán, nehogy az egymással szembejövő emberáradat feltartóztassa egymást; de egyiknek sem jut eszébe, hogy embertársait csak egy pillantásra is méltassa. A brutális közöny és az a tény, hogy min­ den egyes ember lelketlenül csak személyes érdekeivel törődve magába zárkózik, annál visszataszítóbban ötlik szembe, és annál sértőbb, minél több ilyen ember verődött össze egy kis területen." E tekintetben a X X . század második felében sem változott a helyzet a gigantikussá duzzadt metropolisokban. Minél nagyobb a város, annál heterogénebb, átláthatatlanabb a környezet, s annál erősebb az emberek gyökértelenség-érzete. Erre a jelenségre már évtizedekkel ezelőtt felfi­ gyelt a polgári szociológia. A tulságosan kitágult nagyvárosi közegben az anonimitás gátat emel az olyan társulási tényezők útjába, mint a meg­ értés, bizalom, rokonszenv; s ugyanakkor kedvező légkört teremt a k ö ­ zönynek. „ A z eltömegesedésben nincs már személy, szubjektivitás. M i n -

denki objektív síkon mozog. Az ügyek vitele kényszerűen az elszemély­ telenedés felé v e z e t . . . A legrombolóbb hatású a névtelenség. Ezer arc közül egy-egy ismerős akad, ezek is ridegen, az ügy mértékéhez képest érintkeznek... Egyre több lesz a sablon, az érintkezésben a konvenció" — állapítja meg Dékány István A mai társadalom című, 1943-ban meg­ jelent könyvében. Kétségtelen, az ember csak a számára áttekinthető, szűkebb körön belül építhet ki bensőséges, társas kapcsolatokat. Ilyen elsődleges csoport a család, szomszédság, iskola, munkaközösség. A jellemalakulásnak és a személyiségfejlődésnek ezek a kisközösségek adják a legközvetlenebb im­ pulzusokat. Ezért könnyen érthető, hogy az alkalmi emberközi kapcsolatok folytán alakult másodlagos, nagyobb csoportok jelentősége a társas élet­ ben nem számottevő. Nem véletlen, hogy a modern szociológia és tár­ sadalomlélektan szociometriai érdeklődése a kisközösségek felé fordult. De ne szaladjunk előre. Tisztázzuk előbb, mit is nevezünk interper­ szonális kapcsolatnak. A választ segít megadni a társadalomlélektan, amely szerint a pszichikai jelenségek csak a szubjektum és az objektív világ közötti kölcsönhatásban jönnek létre és fejlődnek. Nos, az ember — mint szubjektum — a környező világgal való lelki kapcsolataiban nem­ csak objektumokkal találja magát szemben, hanem más megismerő és cse­ lekvő alanyokkal (személyekkel) is. A szubjektumnak ez a találkozása más szubjektumokkal olyan különleges kapcsolatot hoz létre, amely Mihai Ralea és Traian Herseni szerint teljesen elüt a világgal való minden más kapcsolatától. E két szerző rámutat, hogy az ember—növény, ember—állat, ember—szerszám viszonylatnak egészen más a jellege, mint az ember— ember, szubjektum—szubjektum, tudat—tudat, személy—személy közötti kapcsolatnak, mert itt a szubjektum más hasonló szubjektummal kerül in­ terpszichológiai, intermentális, intercerebrális, interperszonális kölcsönha­ tásba. Adott körülmények között egy ember objektum lehet egy másik ember számára (például az utcán tudta nélkül megfigyelek valakit, vagy ha valaki hatalmi pozícióból rendelkezik emberekkel), de mihelyt közvet­ len kapcsolat jön létre személy és személy, tudat és tudat között, az saját­ ságosan emberivé válik, olyanná, amely messzemenően különbözik a szub­ jektum egyéb viszonylataitól az objektív világgal. Mit mutat a mindennapi tapasztalat? Mondjuk, egy követ nézek, a kő nem néz vissza. Kézbe veszem és méregetem, a kő pszichikai értelemben nem reagál. Nincs köztünk kölcsönös, kétoldali lélektani viszony. Az ember és az állatok között sincs szigorúan véve interpszichológiai kapcsolat, mert ennek előfeltétele a kölcsönösség, a második jelzőrendszeren alapuló kom­ munikáció. Az interpszichológiai kontaktus a maga teljességében csupán emberek között jön létre tudatos lelki megnyilatkozások keretében. Kéthárom egymás közelében alvó ember nincs interpszichológiai kapcsolat­ ban, míg alszanak. Eszméletlen betegével az orvos sem áll ilyen viszony­ latban. Következésképpen az interperszonális reláció előfeltétele a két vagy több személy közötti tudatos pszichikai — és nem valami más jellegű — kapcsolat. Az interpszichológiai jelenségek egyidejűleg pszichikaiak meg társadalmiak is (Mihai Ralea—Traian Herseni). Az elszigetelt egyén ugyanis absztrakció. Találóan jegyzi meg Kardos György pszichiáter a Kortárs 1965. 8. számában, hogy ha valakinek egyedülálló lényként kellene felnőnie egy

lakatlan szigeten, nem sok hasznát látná annak, hogy az élő világ filogenezise nyomán kialakult agyveleje van. Volnának ugyan érzetei, elemi képzetei, de nem volnának fogalmai és szavai. Senkivel semmit sem kel­ lene közölnie és senkitől sem tanulhatná meg, hogy mit hogyan kell mon­ dani. Cselekedne, de nem volna magatartása, mert szándékait nem kellene másokhoz mérnie. Ezt a gondolatsort szervesen egészíti ki Hans Hiebsch és Manfred Vorwerg német marxista pszichológus. Szerintük „az egyén a viselkedést és a személyi struktúrát — ellentétben a legtöbb szomatikus jeggyel — inkább tanulja, semmint örökli... Az ember életében és élmé­ nyeiben más emberekkel együtt létezik; tapasztalja, hogy csak ebben az együttlétben életképes, hogy ez a szociális egzisztálás létezésének conditio •sine qua nonja. Az ember társadalmi természete szemléletesen mutatko­ zik meg abban, hogy az emberek, mégpedig létezésük kezdetétől fogva, csoportokban élnek, s életük rá van utalva a csoport többi tagjának életére. Az ember természete igényli a kooperációt". Ez az együttműködés tehát csak társas keretben képzelhető el. A tár­ sas élet pedig nem korlátozódik csak egy kis csoportra, hanem szerves összefüggésben, kölcsönhatásban van más társas láncszemekkel és ezek révén kapcsolódik a társadalom egészéhez. Ilyen értelemben tehát az interpszichológiai jelenségek egyúttal társadalmiak is. Ezért a marxista kon­ cepciójú társadalomlélektan azt vallja, hogy a személyek közötti kapcso­ latok különös megnyilvánulásai a társadalmi viszonyoknak. Ez annál is inkább így van, mert minden szociális csoport formáit és tartalmát, lényegileg a társadalom érték- és normarendszerei, strukturális sajátossá­ gai határozzák meg. Ezt a törvényszerűséget érdemben még az sem hatály­ talaníthatja, hogy a társadalom átmeneti szakaszaiban lehetnek eltérések a társadalmi modelltől. Az élet ezt számos példával dokumentálja. Gon­ doljunk csak arra, hogy a szocialista rendszerben is találhatók családok vagy más kisközösségek, amelyekben még megsértik a szocialista etika normáit, vagy más vonatkozásban (életvitel, nevelés) térnek el az uralkodó értékrendszerektől. Ennyiből is kiviláglik: az interperszonális kapcsolatok nem vegytiszta interpszichológiai jelenségek, mindig társadalmi vonatkozásokat is tük­ röznek.

Vállalkozhat-e valaki is, hogy az interperszonális kapcsolatokat a maguk összességében, sokoldalúságában kimerítően megvilágítsa, ele­ mezze? Reménytelen kísérlet. Hiszen még két szerelmes egymáshoz viszo­ nyulása is annyira összetett, változó, hullámzó, komplikált, hogy sokszor ők maguk sem ismerik érzelmeik rejtettebb rugóit, pszichikai „titkait". Elégedjünk meg tehát annyival, hogy ragadjunk ki a nagy konglomerá­ tumból néhány mozzanatot, s a továbbiakban olyan vonatkozásokat vil­ lantsunk fel, amelyek a szociometria szokásos módszereivel nem közelít­ hetők meg, sem szociogramba, sem matrixba nem foglalhatók. Persze, a szociometria sok mindenre rátapinthat. Érdemleges választ adhat arra, hogy ki örvend szimpátiának egy közösségben, kit tartanak ellenszenvesnek, s ennek nyomán ki szigetelődik el, ki kerül a peremre, hol milyen klikkek keletkeznek. Mindez pontosan felmérhető. De a kapott kép mindig statikus. Márpedig az interperszonális kapcsolatok rendkívül

elevenek, dinamikusak, polivalensek. Az érzelmi indítékokon kívül még más tényezők is összekötik vagy szétválasztják az embereket, mint például hajlam, ízlés, eszmék, célok, politikai, filozófiai meggyőződés, erkölcsi fel­ fogás. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyének vonzódnak egymáshoz, vagy elhidegülnek egymástól anyagi-társadalmi érdekeik sze­ rint is. A vonzódás—taszítás—közöny megnyilvánulásainak reális alapjai az emberek társadalmi létében találhatók meg. Ezért az interperszonális kapcsolat-szövődményt a szociometrián kívül más utakon is meg kell köze­ líteni. De hogyan? A legjobb talán, ha magához az élethez fordulunk „nyersanyagért". A megfigyelés, az interjú ad segítséget a gyűjtéshez. Böngésszünk hát. A szocialista építés minden szférájában nélkülözhetetlen az irányító áttekintés. A szerteágazó társadalmi, gazdasági, szellemi tevékenység irá­ nyítása a munkamegosztás jegyében különböző szintű magaslati pon­ tokat igényel. A társadalom előrehaladása, szüntelen humanizálódása szem­ pontjából rendkívül fontos, hogy milyen felkészültségű, személyiségstruk­ túrájú vezetők állnak ezeken a magaslati pontokon. Zbigniew Pietrasinski lengyel szociológus emlékeztet arra, hogy az emberek irányítása olyan társadalmi folyamat, amely bonyolult pszichikumú egyének egymásra hatásában nyilvánul meg. Következésképpen a hozzáértő, hatékony vezetésnek számolnia kell a társadalmi és lélektani tényekkel, törvényszerűségekkel. Ugyancsak ez a szerző mutat rá, hogy

vannak személyi és tárgyi beállítottságú vezetők. Az előbbieket inkább az jellemzi, hogy elsősorban saját sikereiknek, karrierjüknek szempont­ jai, mint az általuk vezetett társadalmi csoport érdekei irányítják. Amikor fontos döntést hoznak, azt mérlegelik, mi hasznuk származik ebből, vajon nem árt-e nekik. Ezek az opportunista emberek kerülik a harcot a jó ügyért, ha kiállásuk kényelmetlen vagy éppen veszélyes helyzetbe sodor­ hatja őket. A tárgyi beállítottságú vezető viszont feladatainak jó ellátását tartja szem előtt, s a rá bízott problémák megoldásán fáradozik. Azt talán már felesleges is hangsúlyozni, hogy a szocializmusban az autokratikus vezetésnek nincs létjogosultsága. A társadalomtól rájuk ruházott hatalom mámorában egyesek ugyan ideig-óráig — olykor még büntetlenül is — visszaélhetnek tisztségükkel, a jövő azonban a demokra­ tikus vezetésé. A vezetésnek ez a stílusa jobb társadalmi közérzetet biz­ tosít a csoporttagoknak, mert nagyobb önállóságot ad nekik, hatványozot­ tabban érzékelhetik benne személyes értékeiket, elősegíti önkifejezésüket. A lépésről lépésre szélesedő-mélyülő szocialista demokráciában az auto­ kratikus vezetésnek azért sincs keresnivalója, mert az egyént gyakran csak végrehajtó eszközzé degradálja, s ez rossz közérzetet okoz, s lappangó vagy nyílt konfliktusok melegágya lehet az interperszonális kapcsola­ tokban. E gondolatok fegyverzetében látogassunk el egy vidéki város 42 tagú tantestületet foglalkoztató iskolájába. Hogyan alakul ebben a társadalmi csoportban az igazgató és a tanszemélyzet viszonya? A vizsgálódás amel­ lett szól, hogy e kapcsolatban egyfajta zavaró mozzanat feszül. Minthogy a közoktatás államilag felülről irányított, s ennek megfelelően a központi utasítások hierarchikus úton jutnak le, a tanszemélyzet hajlamos némikép­ pen az igazgató személyében az intézményesült, a tömegektől elidegene­ dett bürokrácia képviselőjét látni, olyasvalakit, aki sokszor beidegzettsé-

geket felkavaró vagy értelmetlennek tűnő rendelkezéseket közvetít, s ezek alkalmazását, szorgalmazza. Érdemes e jelenségre felfigyelni, mert ennek az optikának veszélyével a társadalmi és gazdasági élet egyéb területein is számolni kell. A túlzott és merev centralizmus kiváltotta rossz társa­ dalmi közérzet olyannyira befészkelheti magát a tömegek idegrendsze­ rébe, hogy az immár folyamatban levő lazítás, a szocialista demokrácia gyorsuló kibontakozása sem volna képes megszüntetni az államgépezet­ hez tapadó kellemetlen, elidegenítő képzeteket. Nem kevés tennivaló van még hátra, míg a néptömegek, a társadalmilag tagolt csoportok, kisközös­ ségek tagjai előtt félreérthetetlenül világossá válik a központi szakirá­ nyítás, valamint az ügyintéző szervek aktusainak belső logikája, társa­ dalmi hasznossága. Ezt a bürokratikus vadhajtások lenyesegetése segíti elő. Ám időzzünk csak tovább a szóban forgó tantestületi közösségben. Tagjainak zöme fiatal, rendszerünk neveltje. Mi hát a magyarázata, hogy bizonyos tartózkodást tanúsítanak azzal szemben, ami „felülről" érkezik? A képlet már azért is bonyolult, mert ez az értelmiségiekből összetevődő társadalmi csoport lényegileg igenli a szocializmust, értékeli pozitív olda­ lait, de fenntartásai is vannak. Teljes mértékben egyetértenek a termelő­ eszközök társadalmi tulajdonba vételével, a kizsákmányolás megszünteté­ sével, örvendenek a gazdasági építés, a művelődési forradalom sikereinek. Ugyanakkor kedvet szegő visszásságnak tartják azt, hogy városunkban egyes magaslati pontokon elhelyezkedő, gyakorta az övékénél kisebb vég­ zettségű vezetők anyagilag jobb körülmények között élnek, s nagyobb a presztízsük. Ezt társadalmi méltánytalanságnak tartják. De közéletünk más torz jelenségei sem kerülik el figyelmüket. Ezeket elég gyakran kom­ mentálják egymás között. A fiatalok elég jól tanítanak, konvencionális órákat tartanak, viszont — tisztelet a kivételnek — hiányzik belőlük a kísérleti kedv, az alkotó hivatástudat, a professzionális ambíció. Gyakran még osztályfőnökök sem akarnak lenni, mert — mondják — száz lejnyi jövedelemtöbbletért nem érdemes szülőket látogatni, zsebrevágni az igazgató kritikai megjegyzéseit. Egyesek tanfelügyelői posztot sem vállaltak. Szerintük az ilyen megbiza­ tás nem jelent anyagi előnyt, sőt nagyfokú kényelmetlenséggel és kevesebb nyári szabadsággal jár. Noha e jelenségek látszólag nincsenek szerves összefüggésben a tan­ testület tagjainak kapcsolataival, mégis, áttételesen rányomják bélyegüket az interperszonális érintkezésekre. A csökkent értékű hivatástudat, az ambícióhiány már eleve szenvtelen kollegialitást szül. Általában nem tapasztalható beható érdeklődés a kolléga szakmai munkája iránt. Így például a számtan szakos osztályfőnök nem tájékozódik kollégáinál a ta­ nulók irodalmi műveltségét illetően, nem mozgósít irodalmi körre, ének­ karba (hadd végezze ezt az illető szaktanár). Mentségükre szóljon, hogy egymás emberi problémái iránt inkább érdeklődnek. Ha valaki bajba ke­ rül, szolidárisak vele, lakásügyben segítséget adnak, esküvő alkalmával megajándékozzák a fiatal házasokat. Közvetlenebb személyi kapcsolatot tartó baráti csoportok azonban nem kovácsolódtak össze, s ezek vetülete­ ként klikkek sem alakultak. Lássuk az érem másik oldalát is. Hogyan állja meg a helyét a vezető ebben a közösségben? Az igaz-

gatót — funkciójánál fogva —, miként említettük, nemcsak kollégának, hanem kényszerítő személynek is tekintik, hiszen ő az, aki a kapott ren­ delkezések végrehajtását ellenőrzi, s a saját hatáskörében utasításokat ad, felügyel a tanmenetre, óralátogatáskor megelégedését fejezi ki, vagy bíráló megjegyzéseket tesz, teljesítményt követel. Megbizatása, „hivatala" tehát elkerülhetetlen koercitiv jellegű is: vezetői státusa hatalommal jár. Természetesen ezt a kényszerítő szerepet lehet a pszichológia és a szo­ ciológia játékszabályai szerint demokratikusan alakítani, de lehet a sza­ bályok sutbadobásával önkényesen, ukázszerűen vezetni. Az a vezető, aki jártas a társadalomlélektaniban, jól tudja, hogy az ember önérzete, méltó­ ságtudata, belső autonómiára törekvő igénye ellenérzéssel fogadja a ha­ talmi szóval történő kényszerítést. Ezért a demokratikus vezetés ésszerű határok között cselekvési szabadságot biztosít a beosztottaknak, nem csor­ bítja önállóságukat. Igazgatónk ismeri közösségének idegenkedését a „felsőségtől", s ez: arra ösztönzi, hogy kapcsolata a tantestülettel elvszerűen alakuljon. Tisz­ tában van azzal, hogy egy fölöttes szerv utasítását ésszerűtlen volna nyer­ sen, a helyi viszonyokhoz való idomítás nélkül, parancsként kiadni. A ta­ pasztalat megtanította, hogy a feladatok teljesítését nem szabad erőszakol­ nia, noha első pillanatban elég gyakori az ellenvetés, a belső ellenállás. Ilyenkor kívánatos módszernek bizonyult, ha a probléma racionális magját kollektive kutatják. De ez sem mindig elég. Van rá eset, hogy az igazgató előre látja: egyik-másik feladattal minden előzetes tanácskozás nélkül, ajtóstul rohanni be a közösség plénumára, kudarcra ítélt vállalkozás. A vezetőnek ismernie kell az embereket, képességeiket, egyéni adottságai­ kat, ilyen vagy olyan irányú rátermettségüket, s ha igényes: személyi­ ségüket is. Például egy alkalommal az iskola azt a rendelkezést kapta, hogy szervezzen sátortábort. Na már most, ha az igazgató ezt csak úgy bejelenti, akkor ugyan mindenki helyesli az elgondolást, de idegeiben már feszengeni kezd a vonakodás: kísérje más a tanulókat... Ezzel a dolog holtpontra jutna, az egész közösség a passzivitás sáncaiba vonulna vissza. Hogyan kerülheti ezt el igazgatónk? Előre megbeszéli a kérdést néhány tanárral, akiknek már van idevágó tapasztalatuk, vagy maguk is természetbarátok, s könnyebben vállalhatják a táborozással járó fáradal­ makat, szervezési gondokat. Az ügyért tehát már nem egymagában a vezető áll ki, a probléma megoldásában segítőtársai vannak, s így a kez­ deti érdektelenség falát könnyebb áttörni, a társadalmi csoport tagjaiban a cselekvő készséget felserkenteni. Nyilvánvaló tehát, hogy az oktatási és nevelési feladatok sikeres teljesítése megköveteli a kollektív együtt­ működést, a vezetés támogatását ötletekkel, megoldási módozatok javaslásával. A tanszemélyzet ennek tudatában is van, amit az elmúlt években nem egy eredményes akció bizonyít. Az igazgató presztízsét nemcsak a demokratikus vezetési stílus, az emberek igazságos és tárgyilagos megítélése biztosítja, hanem nagymér­ tékben fokozza, ha felkészülten megy óraellenőrzésre. Noha ez eléggé sok munkát igényel, igazgatónk nem mond le róla, mert meggyőződött, hogy az illető szaktárgyban való tájékozottságának nevelő, irányító ha­ tása van, szintetizáló észrevételei nagyobb súlyt kapnak a pedagógiai üléseken. Lényeges szempont az is, hogy beosztott kartársai előtt ne játssza meg a csalhatatlan mindentudót. Az ilyesmi a közösség tagjait ingerli,

s nem járul hozzá a kölcsönös megbecsülésen alapuló interperszonális kapcsolatok kialakulásához. Mint társadalomtudományi és irodalmi műveltségű ember, igazgatónk tudja: a személyiség védekező mechanizmusai közé tartoznak olyan jelen­ ségek, amelyek megnehezítik, hogy az emberek tárgyilagosan értékeljék önmagukat, s hogy elfogadják a bírálatot. Tudja: egyesek saját eljárá­ suknak mindenképpen logikusabb, hízelgőbb indítékokat tulajdonítanak, mint amilyenek a valóságban irányítják őket (racionalizáció). Sokan pedig — pszichikai aktusként — saját negatív tulajdonságaikkal ruháznak fel másokat, köznapi szóhasználattal, a hibákat igyekeznek másokra hárítani (projekció). Ez megnehezíti a kritika helyes megértését és az építő reagá­ lást. Régi igazság; az ember viszolyog a kritikától, még ha elvben el is is­ meri annak társadalmi létjogosultságát. A bírálat ugyanis rontja a közér­ zetet, s nemegyszer csökkentőleg hat az ember önértékelésére. Igazgatónk tisztában van azzal, hogy az ilyen reakció nem kívánatos, mert hatályta­ lanítja a kritikát, pozitív viszonyulás helyett feszültségeket okoz, elmérgesíti a légkört, és áskálódásokhoz vezethet. Ennek ellenére a vezető nem tekinthet el a jogos bírálattól. Minden tevékenységi területen óhatatlanul előfordulhatnak hibák. Ezalól nem kivétel a szóban forgó iskola közössége sem. Mit tesz tehát az igazgató? Mindenekelőtt igyekszik elkerülni a sablont, bírálati módszereit az illető tanár egyéniségéhez igazítja. Van olyan típus, akivel ha közvetlen, baráti hangon közli kritikai megjegyzéseit, az a bírálatot elereszti a füle mellett, haverkodásnak veszi, s nem tulajdonít neki jelentőséget. Az ilyennek kemény szigorral mondja meg a véleményét, utasításszerűen emlékezteti feladataira. Ebben az esetben a bírálatot akarva-akaratlan már koercitív elemek színezik. Ha ez gyakrabban ismétlődik, a vezető és beosztott viszonya hűvös, szolgálati kapcsolattá válik. Vannak viszont a kisközösségnek olyan tagjai, akiket csak baráti hangvételben, az elkö­ vetett hibát alaposan elemezve tanácsos bírálni, mert túl érzékenyek, akik személyiségstruktúrájuknál fogva hajlamosak a racionalizációra és pro­ jekcióra, hogy ily módon őrizzék meg önbecsülésüket. Fölösleges is hang­ súlyozni, ilyen emberek esetében a vezetőnek mennyi tapintattal, türel­ mes jóindulattal kell eljárnia, hogy bírálatának foganatja legyen, s ne ro­ molj ék el az emberközi kapcsolat. A tanszemélyzethez való viszonyulásában az igazgató nem feledke­ zik meg más fontos szempontról sem. Hierarchikus helyzetéből nem sza­ bad annak következnie, hogy nagy távolságot tartson maga és kartársai között. Ezért olykor a fehér asztal mellé is leül velük. A távolságtartásból az emberek ugyanis saját jelentőségük lefitymálását vélnék kiolvasni. A vezetőnek nem kevésbé ügyelnie kell arra, hogy ha egyesekkel szívélye­ sebb, kölcsönös rokonszenven alapuló a kapcsolata, akkor a kivételezés­ nek, az elvszerűtlen előnyjuttatásnak még a látszatát is kerülje.

Előbb már szó esett arról, hogy e tantestületi közösségben állandóbb jellegű, szabad időben is összejáró baráti csoportok nemigen alakultak. Persze ez nem jelenti a társas élettől való elzárkózást. Az iskolán kívül más értelmiségiekkel szövődnek meghittebb kapcsolatok. Az egyik ilyen szélesebb baráti kör három tagja éppen az iskola tanári karából került

ki. Szociálpszichológiai szempontból nem érdektelen, hogy a munkahelyen kívüli társas érintkezésnek ez a formája milyen eszmei-erkölcsi érték­ rendszer koordinátái között, milyen társadalmi, lelki szükséglet kielégí­ tése végett jön létre, a személyi profilok milyen azonos vonása verbuválja össze tagjait. Az egyidejűleg spontán és célirányos szelekciót, egymásra találást elősegíti az, hogy szűk, átlátható mozgástérben az ismeretségi viszonylatok könnyebben bontakoznak ki. Az emberek többsége szemé­ lyesen vagy legalábbis látásból ismeri egymást. A közvetlen szomszédsá­ gon túlmenően utcán, közhivatalokban, szolgáltatási egységekben, vendég­ lőkben, moziban, futballpályán, kulturális rendezvényeken gyakran talál­ koznak, szót váltanak. Ez csökkenti a nagyobb városokban erőteljesen érvényesülő anonimitás szülte rossz közérzetet. Az áttekinthető környezet­ ben az emberek otthonosabban járnak-kelnek, s közvetlenebb ismeretsé­ geket is hamarabb kötnek. Ebben a — csupán vázlatosan jelzett — kon­ stellációban alakult ki annak az öt házaspárnak a társas csoportja, amely­ nek szellemi arculatát, társadalmi beállítottságát körvonalazni szeretnők. Szokványos értelemben a baráti kör tagjai értelmiségiek (a legki­ sebb iskolai végzettség az érettségi). Foglalkozás szerint így oszlanak meg: egy tanár-házaspár, egy tanár (felesége gyógyszerész), egy mérnök (fele­ sége tisztviselő), egy technikus (felesége orvosasszisztens) és egy másik technikus (felesége tisztviselő). A verbuválódás első szakaszában csupán konvencionális ismeretség kötötte össze őket. Később barátkozásuk név­ napokra, keresztelőre való kölcsönös meghívások, közös kirándulások ré­ vén mélyült, majd egymás alaposabb kiismerése után, sztereotipizálódott. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kezdetileg más családokra kiterjedt kapcsolatok elhalványultak, szórványossá váltak, vagyis a baráti kör inti­ mitásából a nem rokonlelkek kirekesztődtek. A konszolidáció szakaszában az öt házaspár szombat esténként, ünnepnapokon felváltva egymás laká­ sán rendszeresen összejön, hogy együtt töltse szabad idejét. Ez általában közös vacsorából, iszogatásból, kártya- vagy römipartiból, tévé-nézés­ ből áll. Milyen lelki-szellemi rokonság fűzött itt egybe embereket, milyen kölcsönös vonzóerő tartja egyben ezt a baráti társaságot? Több tényező játszik közre. Mindenekelőtt ez az elsődlegesen kikapcsolódás, közös szó­ rakozás céljából összeforrott kisközösség apolitikus személyekből áll. Ez úgy értelmezendő, hogy politikailag nem militánsai a közéletnek. Maga­ tartásukat bizonyos fokú konformizmus, tartózkodó óvatosság jellemzi, hajlamosak megbékélni az adott helyzettel. Tartózkodnak minden társa­ dalomkritikai megnyilvánulástól, mert kivívott státusukat nem akarják kockáztatni. Következésképpen nem fűti őket közügyi szenvedély. Ezt értelmetlennek, sőt létbizonytalansági koefficiensnek tartják. Ebből a belső attitüdből fogalmazódik meg legfőbb életcéljuk: szakmai tevékenységük­ kel biztosítani anyagi ellátottságukat, otthoni kényelmüket, családjuk nyu­ galmát. Nem nehéz ebben az ideológiai profilban, társadalmi magatartás­ ban a csak önféltő kispolgár személyiségjegyeit felfedezni. Minthogy hiányzik belőlük a nemesebb értelemben vett szellemi szen­ vedély, az önmaguk, valamint a környező objektív világ tudományos és művészi megismerése iránti érdeklődés, megrekedtek az átlagműveltség­ nek egy sekélyesebb fokán. Ízlésük azonos szintű. Szeretik az operettet, a könnyűzenét. Általában szórakoztató könyveket olvasnak és cserélnek

egymás között. A társaság férfitagjai futballmérkőzésre járnak, s lelkes szurkolói a helyi csapatnak. Önművelődésükből általában kiszűrődik mindaz, aminek appercipiálása szellemi erőfeszítéssel jár, intellektuális tevékenységet követel. A társadalmi, szellemi magatartásnak ez az azonos jellege az a kötőanyag, amely összetartja őket, s amely már csírájában elfojtja a vérmérsékleti, tipológiai különbözőségekből adódható konfliktu­ sokat. E baráti csoportban kialakult interperszonális kapcsolatok szabályozó elve magában foglalja az interpszichológiai viszonylatban résztvevők mo­ rális nézeteit és életvitelbeli beidegzettségeiket is. Így például nagyra értékelik a tisztes családi életet, a munkához való helyes viszonyulást. Ennek megfelelően elítélik a kilengő egyéneket. Hajlamosak a konzerva­ tivizmusra, s nem kedvelik a modernkedő szabadosságot sem a nemek közötti viszonyban, sem életformában. Öltözködésük nem kirívó, idegen­ kednek a szélsőségektől. Egymás között baj, nehézség esetén szolidárisak. Ez az erényük azonban eléggé zárt körű, más embertársak felé alig nyil­ vánul meg. Ha egyikük a körön kívül eső szférában megtagadja valakitől a segítséget, a csoport többi tagja nem csinál ebből lelkiismereti kérdést, mert alapbeállítottságuk folytán még a lágyabb szívűekben is csak poten­ ciálisan van meg az altruizmus, de nem kristályosodott életeszménnyé. Erkölcsi felfogásukban egyívású egyének, akik a magány, a társadalmi elszigeteltség elől menekülve célirányosan keresik egymás társaságát, hogy a számukra optimális személyközi kapcsolatokban megerősítsék, felfrissítsék az élet zaklatásának kitett önértékelésüket. Talán nem vetjük el túlságosan az általánosítás sulykát, ha úgy vél­ jük: e baráti kör a félmodern ipari társadalom kisközösségének egyik tipikus modellje az erdélyi kisvárosokban. *

Újabb színhely: egy kulturális és ipari központ egyik üzemének fon­ tos tevékenységet végző irodájában vagyunk. Két helyiségben nyolcan dolgoznak, három férfi és öt nő. Iskolai végzettségük messze túlszár­ nyalja az üzemi átlagot. Hatuknak egyetemi, kettőjüknek érettségi-diplo­ mája van. Munkakörülményeik a szokványos gyári ütem jegyében ala­ kultak. Ügyfelek jövése-menése, számoló- és írógépzakatolás egész napon át. Az idők folyamán az osztályon eléggé magas szintű professzionális és morális összeforrottság jött létre. Civilizált hangvétel, kölcsönös szakmai segítségnyújtás, együttműködési szolidaritás jellemzi viszonyukat. Egyi­ kükben sincs olyan negatív tulajdonság, amely erőteljesen zavarná koope­ rációjukat, a munkaközösségre háruló feladatok teljesítését. Tiszteletben tartva egymás munkastílusát, egyéniségét, sikerült az osztályon hangula­ tilag kondicionált mikroklímát teremteni, s minimumra csökkenteni az összeütközési felületeket. Ez a szomszédos irodákról nem mondható el, mert azokban — talán az alacsonyabb műveltségi szint miatt — károm­ kodások, kapkodások, intrikák légkörében telnek a napok. Noha az osztályon kollegiálisak a kapcsolatok, a kisközösség tagjai között munkaidőn túl rendkívül szórványos és esetleges az érintkezés. Mindenki más-másképpen keresi szabad ideje eltöltésének módját. E kap­ csolathiány legfőbb oka a pszichológiai telítettség. A véletlenül közös munkahelyre sodródott emberek telítődnek egymással, mert nem lelki-

szellemi affinitások, hanem szakmai profiljuk szerint kerültek össze. Ezért a hivatali idő után már nem kívánják egymás társaságát. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy minden összeszokottság ellenére személyi­ ségük különbözőségéből adódó válaszfalak is vannak közöttük. Munka közben az egymást irritáló mozzanatokkal, szokásokkal (túl hangos beszéd, fontoskodás, vélemények szokványos, monoton ismételgetése) kénytelen­ kelletlen megalkusznak ugyan, de magánemberként már nem hajlandók elviselni a számukra negatív élményeket. A z ember alaptermészete sze­ rint igényli a változatosságot. A munkavállalás keretében összezárt egyé­ nek már általában kiismerték egymást, és így halványul személyi vonzó­ erejük. Természetesen, ez nem egyforma hatállyal és intenzitással ér­ vényes a kollektíva minden tagjára. A társadalomszemlélet azonossága, a valóságérzékelésben tapasztalt rokonság erősítheti a vonzódást, de nem szünteti meg a telítettség érzetét, mert ugyanakkor az egyének egyéb tulajdonságai (például felfuvalkodottság, önzés, fölényeskedés, zárkózott­ ság, kétszínűség, túlzott önértékelés, mások véleményének lebecsülése) kellemetlen élményforrásként akadályozzák az intimebb interperszonális viszonylatok létrejöttét. A pszichológiai telítettség kapcsolatkorlátozó szerepét azonban nem lehet abszolutizálni, mert más munkahelyi közösségekben tapasztalható, hogy az azonos érdeklődési kör (hobby, bélyeggyűjtés, italozás, turisztika, halászat) csökkenti a telítettség érzetét, s szolgálati időn kívül is összefűz embereket. Különösképpen áll ez a két nem közötti kapcsolatokat illetően. Eléggé ismert a közös munkahely kerítő szerepe. Szerelmi viszonyok, házasságok, de házasságtörések sora is jelzi ezt. A vizsgálódásunkba vont üzemi osztályon, de egyebütt is megfigyel­ hető, hogy az interperszonális kapcsolatok a nők között élénkebbek, mint a férfiak esetében. Munka után inkább megvárják egymást. Gátlástalanabbul tájékoztatják egymást családi életükről, apró-cseprő otthoni dol­ gaikról. Gyakran egészen az érdektelenségig menő részletességgel beszélik el, mit főztek, milyen volt a gyerek étvágya, hány kanál cukorral készítik a madártejet. Ételrecepteket cserélnek egymás között, megadják varrónő­ jük címét, beszerzési forrásokra hívják fel a figyelmet, kézimunka-min­ tákkal ajándékozzák meg egymást. Lélektanilag sokat lehet tűnődni azon, hogy mi e jelenségek magyarázata. A nők fokozottabb gyakorlatias, mikrorealista érzéke, nagyobb lelki készségük a beszélgetésre, tipológiailag extrovertáltabbak, mint a férfiak, az ontogenetikus fejlődés során ide­ geikbe mélyebben vert fészket a létbizonytalanság érzete, s ennek követ­ keztében erőteljesebben igénylik a kommunikációt? A társadalomlélektan eddig még nem adott kielégítő választ ezekre a kérdésekre. Annyi azonban már bizonyos, hogy minél fejlettebb intellektusú, mű­ veltebb a nő, annál inkább szűkül a magánélet kiteregetésének szférája, s tolódik el az érdeklődés szakmai területre. Ez konkréten megfigyelhető a vizsgált üzemi kisközösségben is. A két érettségizett nő lényegesen többet beszél érdektelen magánjellegű dolgokról, mint az osztály egyete­ met végzett nődolgozói. De itt sem abszolutizálhatunk. Mert a szűk terü­ letre szorult érdeklődés nemcsak iskolai képzettség dolga. A társadalmi lehetőségek, a koncepciózus munkából való nagyobb kizártság, a mun­ kaerő felhasználásának ésszerűtlensége, a rutinmunkába való kényszerítettség is szerepet játszik ebben. Megtörtént ugyanis, hogy amikor

az egyik érettségizett nőt egyetemet végzett két kollégájának helyettesí­ tésével bízták meg, összehasonlíthatatlanul kevesebbet beszélgetett, egy­ szeriben magabiztosabb lett, a kapott feladatokra koncentrált, élvezettel végezte munkáját. Ez a példa is arra utal, hogy a társadalmi hasznosságának élményé­ hez juttatott ember interperszonális kapcsolataiból könnyebben kiiktatód­ nak az örökös duzzogás, fortyogás, rossz kedélyállapot mozzanatai, ame­ lyek másokra mindig zavarólag hatnak. Ezért hazai társadalmi-gazdasági életünk tudományos megszervezésének nagy jelentőségű problémája a

munkaerő körültekintő, optimális felhasználása és annak kiküszöbölése, hogy senkit se foglalkoztassunk potenciális képességeinek szintje alatt. *

Mindenki számtalan példával szemléltethetné, hogy az emberi kap­ csolatokban — össztársadalmi viszonylatban — még milyen sok a negatív vonás. Elég, ha a különböző előítéletekre, nacionalista, soviniszta meg­ nyilvánulásokra, generációk közötti ellentétekre, kisebb-nagyobb társa­ dalmi csoportokban gyakran észlelhető torzsalkodásokra, irigykedésekre, intrikákra, bürokratikus packázásokra, hatalmi hetvenkedésekre gondo­ lunk, s máris nyilvánvaló: az interperszonális viszonylatokat még meszszemenően humanizálnunk kell. Nem vitás, ehhez a társadalmi relációknak is humanizálódniuk kell. Ennek alapfeltétele a szocialista demokrácia elmélyítésének meggyorsí­ tása, s ez együtt jár a bürokratikus megnyilvánulások elleni szüntelen harccal is. A hatalom és a néptömegek közötti bizalom megszilárdításá­ val. Méltán szögezte le Nicolae Ceauşescu elvtárs a X . pártkongresszuson előterjesztett jelentésében: „Őrködnünk kell afölött, hogy az állam ne vál­ jék az osztályok fölött, a társadalom fölött álló intézménnyé, hanem — ha szabad így mondanunk — épüljön bele szervesen a szocialista társada­ lomba. Ez azt feltételezi, hogy az állam összes vezető szerveit a nép aka­ rata hozza létre, tevékenységüket a néppel szoros egységben fejtsék ki." Senki előtt sem titok, hogy a személyi kapcsolatok elmélyülését sok­ szor megakadályozza a bizalmatlanság, gyanakvás; hány és hány ember visel egymás előtt ideológiai, oplitikai álarcot. Egyet mímel, s lelke mé­ lyén mást gondol. Tartózkodik az őszinte eszmecserétől. Ez a színlelő magatartás megsemmisíti az interperszonális kapcsolatok morális alapját. Márpedig egy pillanatig se feledjük, hogy az erkölcs egyik formája a társadalmi tudatnak, de egyben az egyéni tudatnak is megnyilvánulása, lényeges aspektusa a pszichikai jelenségeknek s nem utolsó sorban a sze­ mélyiségnek. Mi következik ebből? A szocializmust etikailag is fel kell építeni.

ACHIM MIHU

A kiscsoport — a munka hatékonyságának ösztönző tényezője A z amerikai szociológia eredményeiből

A z e m b e r m i n t t á r s a d a l m i l é n y e m b e r t á r s a i t ó l elszigetelten se n e m élhet, se t e v é k e n y s é g é t n e m fejtheti ki. A m á s o k k a l v a l ó kapcsolatai r é v é n n a g y o n b o n y o l u l t szükségleteket elégít ki, é s u g y a n a k k o r kiteljesíti saját s z e m é l y i s é g é t . A t á r s a d a l o m t ö b b i t a g j á h o z részint k ö z v e t e t t k a p c s o l a t o k ( n é h á n y v a g y s z á m t a l a n t á r s a d a l m i j e ­ lenség), r é s z i n t k ö z v e t l e n , „ s z e m t ő l s z e m b e n i " k a p c s o l a t o k fűzik. A z u t ó b b i t í p u s ú k a p c s o l a t o k v a g y két e g y é n között — az i l y e n e k e t s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k n a k n e v e z ­ zük — , v a g y k o r l á t o z o t t s z á m ú e g y é n között, v a g y i s a k i s c s o p o r t o k k e r e t é b e n a l a ­ k u l h a t n a k ki. K i s c s o p o r t o k b a n m u t a t k o z ó j e l e n s é g e k r e m á r az ó k o r i g o n d o l k o z ó k m ű v e i b e n is t a l á l u n k utalásokat, í g y p é l d á u l H é s z i o d o s z , A r i s z t o t e l é s z , E p i k u r o s z és L u c r e t i u s írásaiban, e z e k m é g i s c s a k az u t o l s ó é v t i z e d e k b e n v á l t a k a r e n d s z e r e s kutatás tár­ gyaivá. Kutatásukról amerikai, angliai, s z o v j e t u n i ó b e l i , c s e h s z l o v á k i a i , romániai és m á s p s z i c h o l ó g u s o k , s z o c i á l p s z i c h o l ó g u s o k , s z o c i o l ó g u s o k , p e d a g ó g u s o k roppant n a g y s z á m ú t a n u l m á n y a i t a n ú s k o d n a k . A t á r s a d a l m i élet e m e v e t ü l e t e iránt m e g ­ m u t a t k o z ó é r d e k l ő d é s illusztrálására e l e g e n d ő u t a l n u n k arra, h o g y — a m i n t e z J. E. M c G r o t h és I r w i n A l t m a n Small Group Research: A Synthesis and Critique of the Field ( A k i s c s o p o r t kutatása — a k u t a t ó m u n k a szintézise és kritikája. N e w Y o r k , Holt, 1966) c í m ű d o l g o z a t á b ó l k i t ű n i k — az 1962-es é v v é g é n a k i s c s o p o r t r a v o n a t ­ k o z ó k ö n y v é s z e t i a n y a g 2699 c í m e t f o g l a l m a g á b a n . A k i s c s o p o r t kutatói felvetette első k é r d é s e k a kutatási t á r g y j o g o s u l t s á g á r a és t a n u l m á n y o z á s á n a k é r t é k é r e v o n a t k o z n a k . E z e k : v a j o n a k i s c s o p o r t e g y e n l ő - e az őt a l k o t ó e g y é n e k s z á m á v a l , v a g y m i n ő s é g i t ö b b l e t e t jelent, h a igen, a k k o r m i b e n áll a m i n ő s é g i t ö b b l e t , v é g ü l , mi a j e l e n t ő s é g e a k i s c s o p o r t m e g i s m e r é s é n e k ? E z e k a k é r d é s e k m u n k á s c s o p o r t o k , g y e r m e k c s a p a t o k , iskolai o s z t á l y o k , b ű n ö z ő c s o p o r t o k és kis k a t o n a i e g y s é g e k t a n u l m á n y o z á s a a l a p j á n v e t ő d t e k fel és tisztázódtak. M i v e l a kutatások j e l e n t ő s é g e a fenti k é r d é s e k f e l v e t é s e és k ü l ö n ö s e n a r á j u k a d o t t v á l a ­ szok m e g f o g a l m a z á s a s z e m p o n t j á b ó l i g e n n a g y , s z ü k s é g e s n e k látjuk, h o g y l e g a ­ lább néhánnyal b ő v e b b e n foglalkozzunk. A munkás kiscsoportok problémáira vonatkozó kutatások közül a legismer­ t e b b e k a Hawthorne v a g y a Western Electric k ö z ö s c í m e t viselő t a n u l m á n y o k (C. E. T u r n e r : Test Room Studies in Employee Effectiveness, a S m a l l G r o u p s Studies in S o c i a l I n t e r a c t i o n - b e n . E d i t e d b y A . P. H a r e et all. A l f r e d . A . K n o p f . N e w Y o r k , 1965. 44—53). E z e k e t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n e g y k u t a t ó c s o p o r t Elton M a y ó n a k , a H a r v a r d e g y e t e m p r o f e s s z o r á n a k a v e z e t é s é v e l d o l g o z t a ki s z á z a d u n k tízes é v e i ­ n e k v é g é n és a húszas é v e k elején. A t a n u l m á n y o k a t k e z d e m é n y e z ő ü z l e t e m b e r e k e t eredetileg az é r d e k e l t e , h o g y a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g s z e m p o n t j á b ó l m i l y e n m u n k a ­ feltételek a l e g k e d v e z ő b b e k a szerelő r é s z l e g e k a l k a l m a z o t t a i számára. A z első v i l á g h á b o r ú i d e j é n a fáradtságra m i n t a m u n k a e g y i k f i z i o l ó g i a i feltételére i r á n y u l ó kutatásoktól eltérően, a Western E l e c t r i c - t a n u l m á n y o k b a n a kutatás tárgya az e g y -

hangúság v o l t , d e n e m c s u p á n ö s z t ö n z é s e k s z e m p o n t j á b ó l is.

fiziológiai,

hanem

a

p s z i c h o l ó g i a i és

a

pénzbeli

Ezzel az a l k a l o m m a l k é t f o n t o s a b b kísérletet szerveztek. A z e l s ő n é l , a m e l y e t The Relay Assembly R o o m n a k ( A r e l é - s z e r e l ő c s a r n o k n a k ) n e v e z t e k el, a kutatók ú g y d ö n t ö t t e k , h o g y m á s v a r i á b i l i s o k , m i n t p é l d á u l a m u n k a t é r és a világítási feltételek k i e g é s z í t é s e k é n t k ü l ö n b ö z ő p é n z b e l i ö s z t ö n z ő e l j á r á s o k a t alkalmaznak fő v a r i á b i l i s k é n t . A v i l l a m o s relé s z e r e l é s é v e l f o g l a l k o z ó hat m u n k á s l á n y t két é v e n át k ü l ö n l e g e s m e g f i g y e l ő t e r e m b e h e l y e z t é k , és az említett v a r i á b i l i s o k s z ü n t e l e n változtatásával tanulmányozták őket. A z eredmény egészen más volt, mint amire j ó z a n ésszel s z á m í t a n i lehetett v o l n a . A világítás i n t e n z i t á s á n a k n ö v e l é s é v e l ( a m i n t e l ő r e j e l e z t é k ) a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d e t t , d e a v á r a k o z á s t ó l e l t é r ő e n a k k o r is m a g a s m a r a d t , a m i k o r a világítást s z i n t e a h o l d f é n y s z í n v o n a l á r a c s ö k k e n t e t t é k . A l e á n y o k á l t a l á b a n t o v á b b r a is t ö b b e t d o l g o z t a k , m i n t a m e n n y i t a m u n k á s o k értéke­ l é s é r e v o n a t k o z ó e l ő r e k i d o l g o z o t t e l m é l e t e k szerint d o l g o z n i u k k e l l e t t v o l n a . E „ r e n d e l l e n e s " m a g a t a r t á s m a g y a r á z a t a , a p s z i c h o l ó g i a területén d o l g o z ó s p e c i a l i s t á k v é l e m é n y e a l a p j á n , a b b a n rejlik, h o g y m e g j a v u l t a k a m u n k a lélektani feltételei. A hat l e á n y v i s z o n t ú g y v é l t e , h o g y a kísérleti t e r e m b e n v é g z e t t m u n k á j u k h o z t ö b b j ó k e d v j á r u l t , a z e l l e n ő r z é s n e m v o l t a n n y i r a f o l y t o n o s és szigorú, m i n t kint, v é g ü l , t u d a t á b a n v o l t a k a n n a k , h o g y a v á l l a l a t s z e m e rajtuk v a n . A m i k o r a kísérleti t e r m e t e l h a g y t á k , m u n k a t á r s a i k n a k azt m o n d o t t á k , h o g y „ n a g y kísérleten" v e t t e k részt. L e h e t s é g e s , h o g y c s u p á n e z az u t ó b b i t é n y e z ő — a t u d a t a m a g a sajátos s z e r e p é v e l — e l e g e n d ő v o l t a h h o z , h o g y h o z z á j á r u l j o n m o r á l j u k j a v u l á s á h o z és m u n ­ kateljesítményük növekedéséhez. N oha a külön-külön végzett munka azonos volt azzal, a m e l y e t k ö z ö s e n a hattagú c s o p o r t b a n v é g e z t e k , a l á n y o k a kísérleti t e r e m ­ b e n k i s c s o p o r t o t alkottak, a m e l y n e k m e g v o l t a k a saját k ü l ö n v i s e l k e d é s i , vezetési, e r k ö l c s i s z a b á l y a i és k ö z ö s c é l j a i . A z i l y e n ú j , l é l e k t a n i és t á r s a d a l m i e r ő k n e k a j e l e n l é t e ö s z t ö n z ő l e g hatott az e g y é n i t e l j e s í t m é n y r e , új e n e r g i á k a t szabadított fel, s e z e k v é g ü l is a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s é b e n m a t e r i a l i z á l ó d t a k . A m á s o d i k kísérlet a z ún. The Bank Wiring Observation Room ( A v e z é r l ő ­ asztal m e g f i g y e l ő t e r m e ) v o l t . N e v é t o n n a n vette, h o g y a kísérlet s o r á n a t á v b e ­ szélő v e z é r l ő a s z t a l á n b i z o n y o s k á b e l e k e t társítottak és összeragasztottak. E b b e n az e s e t b e n a m u n k a f o l y a m a t b o n y o l u l t a b b v o l t , m i n t az első kísérletnél, és b i z o n y o s f e l a d a t o k v é g r e h a j t á s a a k é p z e t t m e g a félig k é p z e t t m u n k á s o k e g y ü t t m ű k ö d é s é t k í v á n t a m e g . E kísérletnél i g a z o l t fő v a r i á b i l i s n é h á n y n ö v e k v ő a n y a g i ösztönzési s é m á b ó l állott; e z e k e t a v e z e t ő s é g a n n a k a f e l t é t e l e z é s n e k a z a l a p j á n szerkesztette m e g , h o g y a m u n k á s o k az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n „ r a c i o n á l i s a k " . A m u n k á s n a g y o b b p é n z ö s s z e g e l l e n é b e n n a g y o b b erőfeszítést fejtsen ki. A m u n k á s o k a z o n b a n e z z e l a z a l k a l o m m a l is r á c á f o l t a k a v á r a k o z á s o k r a . S z á m u k r a a z v o l t a l o g i k u s , hogy ne kockáztassák munkahelyüket annak demonstrálásával, hogy nagyobb öszszeg e l l e n é b e n n ö v e l n i tudják a t e r m e l é k e n y s é g e t . Ezért azután a termelés s z í n v o ­ nalát v á l t o z a t l a n u l m e g t a r t o t t á k , a n n a k ellenére, h o g y a vállalat v e z e t ő s é g e ö s z t ö n ­ zőket ajánlott fel. E kísérlet l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e a z a m e g f i g y e l é s , h o g y a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é n e k v a n határa. Itt is, a k á r c s a k a The Relay Assembly Room e s e t é b e n , a kutatás u g y a n a z t a j e l e n s é g e t fedte f e l : a n e m h i v a t a l o s , saját s z a b á l y a i v a l és j e l l e g z e t e s n o r m á i v a l r e n d e l k e z ő k i s c s o p o r t létrejöttét. Itt a z o n b a n a c s o p o r t n e m a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é r e törekedett, h a n e m a n n a k e g y b i z o n y o s szinten v a l ó állandósítására. A m u n k á s o k n e m a k a r t a k t ö b b e t d o l g o z n i , n e h o g y a v e z e t ő s é g c s ö k k e n t s e az e g y d a r a b előállítására szükséges időt, és ily m ó d o n k e v e s e b b e n t ö b b e t d o l g o z z a n a k u g y a n e z é r t az összegért.

„racion

A két kísérlet általános összesítéséből következett, h o g y a z o k n a k a t é n y e z ő k ­ n e k t a n u l m á n y o z á s a k o r , a m e l y e k b e f o l y á s o l j á k a m u n k a hatékonyságát, a k i s c s o ­ p o r t o t n e m s z a b a d f i g y e l m e n k í v ü l h a g y n i . U g y a n a k k o r f e l h í v t á k a f i g y e l m e t arra — a m i t k é s ő b b K . L e w i n , R . Lippit, R . W . W h i t e é s m á s o k h a n g s ú l y o z t a k — , h o g y m i l y e n n a g y j e l e n t ő s é g e v a n a m u n k a k ö z ö s s é g e k b e n kialakított e m b e r i k a p c s o l a t o k ­ nak. E b b e n az é r t e l e m b e n k ü l ö n l e g e s h a n g s ú l y t k a p o t t : a g y o r s és a hathatós ö s s z e ­ köttetés értéke a t e r m e l é s k ü l ö n b ö z ő szintjei k ö z ö t t ( k ü l ö n ö s e n n a g y j e l e n t ő s é g e v a n a n n a k , h o g y a h o z o t t i n t é z k e d é s e k e t és utasításokat m e g m a g y a r á z z á k m i n d ­ a z o k n a k , a k i k a t e r m e l é s b e n részt v e s z n e k ) ; a n n a k fontossága, h o g y a m u n k a t e v é ­ k e n y s é g összes e m b e r i t é n y e z ő i részt v e g y e n e k a h a t á r o z a t o k m e g h o z a t a l á b a n (parti­ cipation in decisionmaking) és a n n a k szüksége, h o g y a v e z e t ő s é g j ó l tájékoztasson és d e m o k r a t i k u s l e g y e n , t o v á b b á n e m c s a k a m u n k a , h a n e m a m u n k á s o k p r o b l é ­ m á i v a l is f o g l a l k o z z é k . M i n d e z e k azt a b e n y o m á s t keltik, h o g y a t e r m e l ő e g y s é g e k ­ ben nemcsak a formális viszonylatok számítanak (vagyis azok, amelyeket o külön­ böző szervezetek működési normái határoznak meg), h a n e m a nem formális viszony­ latok is, amelyek a szabályzatokon és a hivatalos normákon kívül, némelykor azok ellenére, fejlődnek ki. B i z o n y o s f o k i g h a s o n l ó kutatásokat a t á r s a d a l m i élet m á s területein is v é ­ geztek. F r e d e r i c T h r a s h e r (The Gang [A b a n d a ] . U n i v e r s i t y o f C h i c a g o Press, 1927) és W . F. W h i t e (Street Corner Society [Utcasarki t á r s a d a l o m ] . U n i v e r s i t y o f C h i c a g o Press, 1943) k ü l ö n ö s f i g y e l m e t szentelt a g y e r m e k e k és a s e r d ü l ő k o r ú a k „ b a n d á i n a k " (Gangs). F e l f o g á s u k szerint, e z e k n e k a k i s c s o p o r t o k k a l a z o n o s j e l l e g z e t e s s é g e i k v a n ­ nak. T a n u l m á n y o z á s u k — állapítja m e g a két k u t a t ó — h o z z á j á r u l h a t a n a g y v á ­ r o s o k t á r s a d a l m i é l e t é n e k m e g j a v í t á s á h o z , a z ifjúkori b ű n ö z é s e k m e g e l ő z é s é h e z és r é s z a r á n y á n a k c s ö k k e n é s é h e z . I. L. M o r e n o , a s z o c i o m e t r i a m e g a l a p í t ó j a a k i s c s o ­ p o r t o k b a n k i a l a k u l ó p r e f e r e n c i á l i s v i s z o n y l a t o k a t t a n u l m á n y o z t a , és j a v a s o l t a e z e k l é g k ö r é n e k m e g j a v í t á s á t az e g y é n e k területi h e l y z e t é n e k r e s t r u k t u r á l á s a r é v é n . A The American Soldier ( A z a m e r i k a i k a t o n a ) c í m ű t a n u l m á n y k ö t e t b e m u t a t j a a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú alatti a m e r i k a i h a d s e r e g k i s c s o p o r t j a i b a n v é g z e t t k u t a t á s o k e r e d m é ­ n y é t . A z í g y kapott a d a t o k a l a p j á n a s z e r z ő k azt a v é l e m é n y t f e j e z t é k ki, h o g y az első v o n a l b a n h a r c o l ó k a t o n á k b á t o r s á g a n a g y o b b m é r t é k b e n függ a s z e m é l y ­ k ö z i k a p c s o l a t o k t ó l , m i n t hazafiasságuktól és az e l l e n s é g g e l s z e m b e n i g y ű l ö l e t ü k t ő l . A k i s c s o p o r t o t az é l e t k ü l ö n f é l e t e v é k e n y s é g i területein és k ü l ö n b ö z ő s z e m ­ p o n t o k b ó l e l e m e z v e , a k u t a t ó k a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jutottak, h o g y a k i s c s o p o r t n e m r e d u k á l h a t ó a b e n n e l e v ő s z e m é l y e k számtani ö s s z e g é r e , k ö v e t k e z é s k é p p e n m e g i s m e r é s e n e m a z o n o s az e m b e r e k n e k m i n t e g y é n i s é g e k n e k a t a n u l m á n y o z á s á ­ val. T o v á b b á , a z elszigetelt, k ü l ö n á l l ó s z e m é l y e k h e z k é p e s t a k i s c s o p o r t v a l a m i t ö b b ­ letet fejleszt ki. E z az a t ö b b l e t , m e l y e t a k i s c s o p o r t h a t á s á n a k n e v e z h e t ü n k , és a m i a t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g k ü l ö n b ö z ő ágazataiban sajátosan j e l e n t k e z i k . A z e g y s z e r ű fizikai m u n k a területén a k o o p e r á c i ó f o r m á j á b a n h o z l é t r e j e l e n t ő s a n y a g i erőt. A bonyolultabb termelési folyamatok esetében a munkamegosztás hatékonyságával f o n ó d i k össze, e z p e d i g m a g a is b i z o n y o s m é r t é k b e n é p p e n a k i s c s o p o r t b a n v é g ­ b e m e n ő f o l y a m a t o k b a n k a p l é t j o g o s u l t s á g o t és ö n m a g a igazolását. M a n a p s á g , a m i ­ kor a termelés technikai színvonala olyan magas, és a t u d o m á n y egyre inkább k ö z v e t l e n t e r m e l ő e r ő v é v á l i k , a k i s c s o p o r t hatása k ü l ö n ö s e n f o n t o s a n n a k a b e f o ­ l y á s n a k a s z e m p o n t j á b ó l , a m e l y e t a s z e l l e m i m u n k á r a és a l k o t á s r a g y a k o r o l . A k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g e k m a i szervezési feltételei m e l l e t t a k i s c s o p o r t a r r a hivatott, h o g y a z e m b e r i élet s z á m o s t e r ü l e t é n g y a k r a n d ö n t ő h a t á r o z a t o k a t h o z z o n , a m e l y e k h o s s z a b b v a g y r ö v i d e b b i d e i g é r v é n y e s e k , és a k ö z ö s s é g b ö l c s e s s é ­ gét f e j e z i k ki. U g y a n a k k o r a k i s c s o p o r t a m a g a e g y e d i tagjai v i s z o n y l a t á b a n a z

e m b e r i t e v é k e n y s é g m á s területein is m i n t k ü l ö n á l l ó j e l e n s é g k ö r v o n a l a z ó d i k ( p é l ­ d á u l a c s a l á d b a n , az i s k o l á b a n ) . A k i s c s o p o r t h a t é k o n y s á g a n e m k o r l á t o z ó d i k az e g y é n i t e l j e s í t m é n y e k m ó d o ­ sítására a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y a k ü l ö n á l l ó e g y é n i t e l j e s í t m é n y eltér a c s o p o r t b a szerveződött e g y é n e k teljesítményétől, hanem azokban a hatásokban konkretizáló­ d i k , a m e l y e k k e l az őt a l k o t ó e g y é n e k e t b e f o l y á s o l j a . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n i l y e n k é r d é s e k m e r ü l n e k f e l : v a j o n a c s o p o r t gazdagítja-e v a g y szegényíti az e g y é n e k s z e l l e m i életét, s p o n t a n e i t á s á t és a l k o t ó k é s z s é g é t ? K i e l é g ü l é s t h o z v a g y a g g o d a l m a t kelt b e n n ü k ? M i l y e n feltételek m e l l e t t n e m n y o m j a el a k i s c s o p o r t a b e n n e élő egyének személyiségét? A z z a l a hatással k a p c s o l a t b a n , m e l y e t a k i s c s o p o r t a tagsági m i n ő s é g g e l g y a ­ k o r o l az e g y é n r e , a p s z i c h o l ó g i á b a n á l t a l á b a n és t á r s a d a l o m l é l e k t a n b a n k ü l ö n ö s ­ képpen, valamint a különböző társadalomtudományokban a következő három fontos a b b n é z e t a l a k u l t k i : a k i s c s o p o r t hatása az e g y é n r e teljesen n e g a t í v p e r s p e k t í v á b a n é r t e l m e z h e t ő , eszerint a c s o p o r t v a k e n g e d e l m e s s é g e t k ö v e t e l a z e g y é n t ő l , v i s s z a ­ fejleszti és a l e g k i s e b b k ö z ö s n e v e z ő r e szorítja v i s s z a ; a c s o p o r t hatása teljesen p o ­ z i t í v : m é l y e n az e g y é n l é t é b e n g y ö k e r e z ő szükségleteket elégít ki, m i n t p é l d á u l a társulás, az é r z é s m e g n y i l v á n u l á s szükségletét, s magas, altruisztikus, e r k ö l c s i v i s e l ­ k e d é s r e , h ű s é g r e és ö n f e l á l d o z á s r a ö s z t ö n ö z (az e g y ü t t m ű k ö d é s kölcsönhatásával i l y e n és e z e k h e z h a s o n l ó m e g n y i l v á n u l á s o k a t h o z létre, s e z e k n e k s e g í t s é g é v e l a z e m b e r o l y a n d o l g o k a t valósíthat m e g , a m i l y e n e k r e e g y é n i t e v é k e n y s é g g e l k é p t e l e n ) ; a z e g y é n n e k a k i s c s o p o r t h o z v a l ó tartozása j á r h a t p o z i t í v , d e u g y a n a k k o r n e g a t í v k ö v e t k e z m é n y e k k e l is. E z azt jelenti, h o g y a c s o p o r t o t n e m s z a b a d s e m e s z m é n y í t e n i , s e m p e d i g k i z á r ó l a g o s a n n e g a t í v a n s z e m l é l n i ( D . P . C a r w r i g h t — R . L i p p i t : Group Dynamics and the Individual [A c s o p o r t d i n a m i z m u s a és a z e g y é n ] , a G r o u p D e v e ­ l o p m e n t , N a t i o n a l T r a i n i n g L a b o r a t o r i e s b e n . W a s h i n g t o n , 1961. 15). A m i e n g e m illet, ú g y v é l e m , a z u t ó b b i f e l f o g á s áll a v a l ó s á g h o z a lehető l e g ­ k ö z e l e b b . N o h a ez az értékelés (egyes n y u g a t i k u t a t ó k m ű v e i b e n ) m a g á b a n f o g l a l j a azt a ki n e m m o n d o t t g o n d o l a t o t , h o g y a k i s c s o p o r t o k h á t r á n y a i ö s s z e s s é g ü k b e n a b s z o l ú t j e l l e g ű e k a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y n e m f ü g g n e k a t á r s a d a l m i rendtől, k ö v e t k e z é s k é p p e n az e g y é n e l i d e g e n e d é s i f o l y a m a t a általános, e l v b e n s e m k ü s z ö b ö l ­ h e t ő ki a t e r m e l é s i v i s z o n y o k m e g v á l t o z á s á v a l . M é g i s f o n t o s n a k látszik ez az é r t é k e l é s , m e r t a t á r s a d a l m i é l e t n e k e síkját t a n u l m á n y o z ó k f i g y e l m é t f e l h í v j a m i n d e n e g y e s k i s c s o p o r t b a n az eltérő típusú e g y é n b e f o l y á s o l h a t ó s á g á n a k l e h e t ő s é ­ g e i r e . Ezeket k e l l t a n u l m á n y o z n i , m e g i s m e r n i , e l ő r e j e l e z n i , és esetleg ú g y irányítani ő k e t , h o g y a n e g a t í v u m o k a lehető l e g k i s e b b r e c s ö k k e n j e n e k , a p o z i t í v u m o k v i s z o n t a lehető l e g n a g y o b b r a n ö v e k e d j e n e k . A z e d d i g e l m o n d o t t a k b ó l ú g y v é l j ü k , n y i l v á n v a l ó , h o g y a kiscsoport tanulmá­ nyozásának jelentősége mind elméleti, mind gyakorlati szempontból rendkívül nagy. Elméleti síkon tanulmányozásának t ö b b irányú fontosságáról beszélhetünk: egyéni m e g g o n d o l á s o k s z e m p o n t j á b ó l , e z e k r é v é n a gazdasági-politikai rendszer, v a g y a c i v i l i z á c i ó f e j l ő d é s i f o k á n a k (tekintet nélkül a t á r s a d a l m i rendszerre) v i s z o n y l a t á b a n feltüntethetjük a k i s c s o p o r t o k v á l t o z ó a s p e k t u s a i t ; általános e m b e r i m e g g o n d o l á ­ s o k b ó l p e d i g , a k i s c s o p o r t o k n a k az egész e m b e r i együttéléssel s z o r o s a n e g y ü t t j á r ó vonatkozásait, átalakulását m u t a t h a t j u k ki. A k i s c s o p o r t kutatására szentelt t a n u l m á n y o k gyakorlati értéke a t á r s a d a l m i élet k ü l ö n b ö z ő területein n y i l v á n u l m e g : a z a n y a g i t e r m e l é s b e n , a t u d o m á n y o s k u t a ­ tásban, az i s k o l á b a n , a h a d s e r e g b e n , az i d e g g y ó g y á s z a t b a n . E b b ő l a m e g g o n d o l á s b ó l és tapasztalatból k i i n d u l v a a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n intézeteket, k ö z p o n t o k a t h o z t a k l é t r e azzal a feladattal, h o g y é r t é k e s í t s é k az e l m o n d o t t a k a t . Í g y az E g y e s ü l t Á l l a -

m o k b a n 1947-ben l é t r e h o z t á k a j e l e n l e g W a s h i n g t o n b a n m ű k ö d ő The National Trai ning Laboratoriest ( A z o r s z á g o s k i k é p z ő l a b o r a t ó r i u m o k a t ) . Belső f e l é p í t é s ü k m e g ­ felel az e m b e r i k a p c s o l a t o k é s a c s o p o r t f o l y a m a t o k p r o b l é m a k ö r e i n e k , és b e n n ü k t ö b b m i n t száz szakképzett m u n k a t á r s a t f o g l a l k o z t a t n a k . V e z e t ő f u n k c i ó k betöltésére a l k a l m a s s z e m é l y z e t e t k é p e z t e k ki az E g y e s ü l t Á l l a m o k , A f r i k a , Ázsia, K a n a d a , E u r ó p a é s L a t i n - A m e r i k a t ö b b o r s z á g a s z á m á r a (Group Development, National Training Laboratories. W a s h i n g t o n , 1961. I I I ) . A n g l i á b a n The Tavistock Institute of Human Relations ( A z e m b e r i k a p c s o l a t o k tavistocki intézete) m ű k ö d i k , a m e l y t e v é ­ k e n y s é g é t az ipari s z o c i o l ó g i a t e r é n fejti k i . K ü l ö n ö s e n h á r o m fő p r o b l é m a f o g l a l ­ koztatja: az e g y é n s z e m é l y i s é g é n e k f e j l ő d é s e ; a k i s c s o p o r t o k és a s z e r v e z e t e k ; k o n ­ zultációkat tart é s j a v a s l a t o k a t terjeszt elő a t e r m e l é k e n y s é g megjavítására (R. K . B r o w n : Research and Consultancy in Industrial Enterprises, Sociology. The Journal of the British Sociological Association. O x f o r d c o l . I. nr. 1. J a n u a r y 1967). F r a n c i a o r s z á g b a n A Francia Szervezés Országos Bizottsága (CNOF) többek között a k i s c s o p o r t t e v é k e n y s é g é n e k b i z o n y o s v o n a t k o z á s a i v a l is f o g l a l k o z i k . A S z o v j e t u n i ó ­ ban, a m o s z k v a i L o m o n o s z o v e g y e t e m k e r e t é b e n m e g a l a k u l t A Termelés Vezeté­ sének Problémáit Kutató Laboratórium, ugyanilyen vonatkozású kérdések megoldá­ sára hivatott. H a z á n k b a n a Centrul de pregătire a cadrelor de conducere din i n t r e ­ prinderi ( C E P E C A , A z ü z e m i v e z e t ő k á d e r e k k i k é p z é s i k ö z p o n t j a ) teljesíti ezt a feladatot. E n n e k p r o g r a m j á b a n A munkalélektan elemeiről és az ipari l é l e k t a n r ó l szóló előadásokban találhatók utalások a kiscsoport problematikájára.

Árkossy

István:

Barokk

SÁNDOR ISTVÁN

Sejthalál és fejlődés

Egy régebbi tanulmányomban röviden érintettem azt az első pillan­ tásra meglepő, de a szakemberek előtt rég ismeretes tényt, hogy az élő szervezetben — kialakulásának kezdeteitől a születés utáni élet végéig — állandó a sejtek és szövetek elhalása. Ennek a jelenségnek különböző vonatkozásai az utóbbi időben mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az orvosi-biológiai kutatás bizonyos frontszakaszán. Érdemesnek látszik — éppen erre való tekintettel — egy kissé mélyebben betekintenünk a sejt­ halál és egyéni fejlődés kapcsolatainak szövevényébe, annál is inkább, mivel ez a vizsgálódás nem egy érdekes, általánosabb érvényű megállapí­ tásra is alkalmat nyújthat. Az említett tanulmányban (Korunk, 1967. 7.) a fejlődéstan néhány alapvető tételére hivatkozva igyekeztem rámutatni az egyéni fejlődés el­ lentétes összetevői között állandóan megnyilvánuló dialektikus egységre. Ezek közé az alapvető „ellentét-párok" közé tartozik az élet és halál ellen­ téte, illetve kölcsönhatása. Túl messzire vezetne, ha e jelenség általános biológiai jelentőségét különösen a fajfejlődésben (filogenezisben) és az élő világ, a bioszféra belső „egyensúlyában" betöltött szerepét elemeznők. Ismeretes, hogy nem a klasszikus transzformizmus, sem az élő világ kia­ lakulásának és fejlődésének modern szemlélete nem hagyja és nem hagy­ hatja figyelmen kívül az idevágó tényeket. Szorítkozzunk azonban a címben jelzett gondolatkörre. Ha tárgyunkat kérdésként ragadjuk meg — a kérdés mindig világosabb és egyértelműbb —, akkor így körvonalazódik: hol és milyen módon nyilvánul meg a sej­ tek és szövetek halála az egyéni fejlődésben, és mi a jelentősége a fej­ lődés konkrét, meghatározó tényezőjeként? Közelítsük meg a kérdést a tudományos megismerés pavlovi értelmében vett „szárnyainak", a tények­ nek a segítségével, mégpedig először — „in medias res" helyett — néhány könnyebben hozzáférhető adattal. Az élő szervezetek szabad szemmel vagy különböző optikai segéd­ eszközökkel megfigyelhető formái csupán látszólag statikusak. Az élő anyag bármely szervezettségi szintjét kutatjuk (mondjuk a szerv, szö­ vet vagy sejt szintjét), a „felszín" alatt mindig és mindenhol a biológiai mozgásforma bonyolult kölcsönhatásaira, folyamataira bukkanunk. A ben­ nünket pillanatnyilag legjobban érdeklő sejt-szinten (amely tudvalevőleg az élő világ alapvető szervezettségi szintje) ez a felszín-alatti „lényeg" többek között éppen a különböző sejtek életciklusában ölt testet. Az élő szervezetek valamennyi sejtje — csakúgy, mint maga az egész szervezet — születik, él és elöregedik, elhal. Ez a ciklikus folyamat az egész szerve­ zet élettartamán belül (például egy ember normális élettartamán belül) újra és újra megismétlődik. Szervezetünk sejtjei a születéstől (helyeseb­ ben — kialakulásunk kezdetétől) a halálig így számtalan egymást követő sejtgenerációra oszlanak. A sejtek életfolyamatai legtöbbször csendben szinte észrevétlenül zajlanak, és csak bizonyos esetekben válnak szembe­ szökővé. Egyes sejtféleségek élettartama igen hosszú, és „elöregedésük"

rendszerint egybeesik magának a szervezetnek az elöregedésével. Ilyen lassú elöregedést mutatnak az idegsejtek, amelyekben úgynevezett salak­ anyagok halmozódnak fel. Így „öregszenek" meg egyes erek sejtjei és szö­ vetei, ami — különösen mészsók és zsírnemű anyagok lerakódása folytán — az érfal merevvé válásában, rugalmasságának csökkenésében áll. Sokkal szembetűnőbb azonban bizonyos, aránylag rövid életciklusú sejtféleségek elöregedése és halála. Tudjuk például, hogy a szervezetünk számára létfontosságú oxigént szállító vörösvértestek általában 100—120 napig élnek. Sőt ebben az esetben ismerjük e sejtek „temetőjét" is. Lé­ pünk az, amely a soron levő vörösvérsejteket elpusztítja. (Jegyezzük meg, hogy az élet és halál dialektikájának jellegzetes megnyilvánulásaként, az elpusztított vörösvértestek alkotórészeit a szervezet nagyrészt újra „fel­ dolgozza"!) Még inkább tiszavirágéletűek a bőrfelszín sejtjei. Bőrünk látszólag nyugodt, állandó felszínén szakadatlanul pusztulnak az elszarúsodó sej­ tek, hogy újak, sejtszaporodás útján keletkezők foglalják el helyüket. És így tovább... Azért tértünk ki az idézett példákra, hogy közelebb hozzuk az olva­ sóhoz a sejthalálnak mint természetes, normális jelenségnek a fogalom­ körét. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, meg kell még jegyez­ nünk: az előbbiekben vázolt életciklus különböző, a normálistól eltérő külső körülmények, betegségek hatására meggyorsulhat (esetleg lelassul­ hat). Így vezethet például a lép kóros túlműködése vagy „életgyenge" vö­ rösvértestek képződése fokozott, kóros vörösvértest-pusztuláshoz, de en­ nek következtében vérszegénységhez. Nem is szólva arról, hogy bizonyos balesetek (például égési sebek) is nagymérvű sejtpusztulást vonhatnak maguk után. Ezzel azonban már túlnéztünk a normális életjelenségek ha­ tárán. Fordítsuk tehát vissza tekintetünket, és keressük a választ a kez­ detben feltett kérdésre. Az állatvilágban gyakori a metamorfózis (így a rovaroknál, a kétéltűeknél). Ez lényegében azt jelenti, hogy a „végleges" szervezet kialaku­ lása előtt ezek az élőlények kisebb-nagyobb számú, átmeneti formán men­ nek keresztül (ilyen a rovaroknál a báb, a lárva, a kétéltű békánál az ebihal). Nos, ez a gyökeres átalakulás nem mehet végbe egyes szövetek és szervek pusztulása és mások keletkezése nélkül. A sejthalál lényeges mozzanata a metamorfózisnak, s mint ilyen, alapvető tényezője a végle­ ges, életképes szervezet kialakulásának! Így alakul át — például — a fa­ rokkal rendelkező ebihal tömeges sejtelhalás révén farkatlan békává. Egyes esetekben, különösen egyes rovarféleségeknél, az átmeneti lárvának szinte valamennyi sejtje elpusztul, felszívódik és a végleges szervezet csu­ pán néhány megmaradt sejtcsoportból alakul ki. Milyen szerepet játszik a sejthalál a törzsfejlődés felsőbb, fejlettebb fokain álló szervezeteknél, a hüllőknél, madaraknál, emlősöknél (vagy éppen az embernél)? Itt, bár a születés előtti fejlődés a tojáson vagy a méhen belül fokozatosan, látszólag átmeneti formák nélkül megy végbe, a „végleges", újszülött szervezet kialakulásáig újra meg újra már meglevő, kialakult szövetek, sőt szervek pusztulásának, állandó tömeges sejthalál­ nak vagyunk a tanúi. Bármenyire furcsának, sőt hihetetlennek tűnik, de a hallatlan mérvű sejtszaporodás, a növekedés és differenciálódás e perió­ dusában állandóan végbemegy bizonyos sejtek, sejtcsoportok, sőt, egész

szervkezdemények pusztulása, elhalása. Ha igaz az, hogy az élő világ szakadatlan mozgása és fejlődése s e mozgást meghatározó belső (vagy külsőből belsővé vált) erők legkifejezettebben és legjellegzetesebben a születés előtti életben nyilvánulnak meg, akkor az élet e döntő szakaszá­ ban leginkább nyilvánvaló a progresszív és regresszív folyamatok dia­ lektikájának döntő, formát alakító szerepe is. Lássunk néhány példát. Az embrió emésztőcsatornája kezdetben mindkét végén zárt. A fejlődés bizonyos fokán azonban a garatot és a végbelet lezáró hártyák sejtjei elhalnak, és megteremtődik a közvetlen összeköttetés a külső környezettel. Az embrió végtagjainak kezdeménye először nem más, mint a test oldalsó részéből kinövő páros dudor. Ez részekre tagolódik, s a részek egyike a leendő kéz, illetve lábfej. A későb­ bi élet szempontjából annyira fontos ujjak kialakulásában megint csak a sejtelhalás játszik döntő szerepet. A kezdetben lapátszerű, tagolatlan kéz- és lábkezdeményben sugaras elrendeződésű sávokban elhalnak a sejtek, mégpedig úgy, hogy ezáltal, szétválik egymástól az ujjak (meg­ felelő számú) kezdeménye. A meghatározott zónákban bekövetkező sejt­ elhalás funkcióija ebben az esetben szembeötlő módon a forma kialakítása. Minden idők legnagyobb szobrászművésze, Michelangelo a hagyomány sze­ rint vésőjével csupán a „fölösleget" távolította el abból a márványtömb­ ből, amelybe géniusza beleálmodta csodálatos alakjait. Minden túlzás nél­ kül állíthatjuk, hogy — például a végtag megformálása során — a sejtel­ halás a morfogenezis „vésőjének" szerepét játssza! A születés, illetve kikelés előtti fejlődés során (madárnál éppúgy, mint az emlősnél és az embernél) feltűnnek mintegy a metamorfózis rész­ leges „utóhangjai"-ként olyan szervek, amelyek átmeneti működés után elsorvadnak, elhalnak. Ez történik például a vese fejlődése folyamán. A madár és emlős embriójában legkorábban az úgynevezett elővese alakul ki, ezt követi az ősvese, és csak elég késői stádiumban alakul ki a végle­ ges vese. Nos, mind az elővese, mind az ősvese „eltűnése" nagyobbrészt sejtelhalás útján megy végbe. Ez esetben tehát a sejtelhalás az a mecha­ nizmus, amely a szervezet normális felépítése és működése szempontjából rendkívül fontos kiválasztószervek embrionális fejlődésformáinak pon­ tos egymásutánját megszabja. Kell-e még folytatnunk e példák sorolását? Úgy hiszem, az említet­ tek világosan bizonyítják a sejtelhalás fontosságát a születés előtti élet­ ben és különösen a szervek, testrészek kialakulásában. Nem elégedhetünk meg azonban egy ilyen fontos jelenség leírásával, hanem igyekeznünk kell megérteni, feltárni okait, létrejöttének mechanizmusát. Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy nem beszélhetünk sejtelhalásról általában. Úgy tűnik, hogy a sejtelbalás másként játszódik le születés előtt (különösen az embrióban), és másként később, a felnőtt szervezetben. A bennünket most érdeklő embrionális sejtelhalás egyik jellegzetessége, hogy rendszerint fokozatosan megy végbe, és minden valószínűség sze­ rint a sejték protoplazmájában kezdődik. Erre utal például az, hogy ami­ kor az úgynevezett elhalási szemcsék megjelennek a sejtplazmában, a sejt­ mag még teljesen ép lehet. Újabb kutatások arra engednek következtetni, hogy a sejtelhalás kezdetén, a sejtplazma adott sejtszervecskéiben, a liszaszómákban felhalmozódott fehérjebontó fermentumok felszabadulnak, és ekkor indul meg a sejtek „önemésztődése", elhalása. Hogy mi irányítja,

mi váltja ki a fermentumok felszabadulását, illetve működését, aktivizá­ lódását, ezen a területen ismereteink még elég hiányosak. Valószínű azon­ ban, hogy — legalább e sejtelhalások egy részében — hormonhatások ját­ szanak közre. Így például feltételezzük, hogy a kétéltűek metamorfózisá­ ban a sejtelhalást elsősorban a pajzsmirigy hormonja, a madarak belső nemiszerveinél fellépő sejtelhalásokat a nemi hormonok egyensúlya irá­ nyítja, illetve szabályozza. Persze, ezek a kezdeti megállapítások még tá­ volról sem jelentik a jelenség teljes magyarázatát. Az öröklési tényezőknek, a fehérjeszintézis törvényszerűségeinek mind mélyebb megismerésével a fejlődő, normális embrióban fellépő sejtelhalá­ sok genetikai vonatkozásai is érdekes új témákká váltak. Az embrió szervezetében, különböző fejlődési stádiumokban fellépő sejtelhalások egy részének helye pontosain meghatározott. Ilyen elbalásos gócok vagy területek (a példaként említetteken kívül) számos helyen talál­ hatók, és legtöbbször — többé-kevésbé ismert módon — fontos szervek, testrészek kialakulásához járulnak hozzá. Enélkül a formák kialakulása, normális morfogenezis el sem képzelhető. Bár erre vonatkozólag pontos adataink még nagyon gyéren vannak, feltételezhető, hogy az említett elhalások esetében egyes sejtcsoportok generációk során „rögzült" öröklődő tulajdonságairól van szó. Gondolhatunk itt adott hatásokkal szemben megnyilvánuló, öröklődő reakcióformára — például a hormonhatásokra — , ami azt jelenti, hogy csak az elhalásra „ í t é l t " sejteknek van bizonyos hor­ monok hatására aktivizálódó sejtpusztító fermentumrendszerük. Másfelől szó lehet bizonyos sejtcsoportok vegyi struktúrájának olyan speciális örök­ lött elváltozásáról, amely ezeket a sejteket „idegenné" teszi a szervezet számára, és — következésképpen — a szervezet immúnreakciója pusztítja el őket. Végül — bár e felsorolás távolról sem teljes — fennáll annak le­ hetősége, hogy a sejtek elhalása, életciklusuk bizonyos szakaszában, a sejt­ mag és sejtplazma közötti kölcsönhatás öröklött zavara miatt jön létre. Erre vonatkozólag bizonyos konkrét, kísérleti alapot nyújtanak a modern kísérleti módszerrel elért eredmények. A sejtmagátültetésről van szó. Az eljárás lényege az, hogy egy kétéltű megtermékenyített petesejtjébe, amely­ nek sejtmagját előzőleg eltávolítjuk vagy elöljük, finom üvegpipetta segít­ ségével „átoltjuk" ugyanazon kétéltű embriójának sejtmagját. Ezzel a pe­ tesejt sejtplazmáját jóval „idősebb", tehát valószínűleg más jellegű sejt­ maggal párosítottuk. Ennek ellenére a fejlődés megindul, a petesejt osz­ tódik, de egy bizonyos stádiumban a fejlődés megáll, és az embrió sejt­ jeinek egy része elhal, fejlődési rendellenességek keletkeznek. Mi történt? Minden valószínűség szerint — s ezért szolgáltatnak ezek a kísérletek bi­ zonyos magyarázatot a spontán „normális" sejthalálra — az idegen, „idő­ sebb" sejtmag és a sejtplazma között „felborult" az időleges egyensúly s ez a sejtek súlyos károsodásához vezetett. Amint ebből a rövid ismertetésből kitűnik, még távol vagyunk attól, hogy a normális fejlődésben résztvevő sejtelhalás pontos mechanizmusát ismerjük. E jelenség fontosságának felismerése azonban már ismereteink jelenlegi fokán lényeges segítséget nyújtott nemcsak a normális születés előtti fejlődés elemzéséhez, hanem a kóros fejlődés egyes kérdéseinek tisz­ tázásához is. Milyen kapcsolat lehet a születés előtti sejtelhalás és e rendellenessé­ gek létrejötte között?

A leglényegesebb a következő: ma már biztosan állíthatjuk (s ez — néhány külföldi kutató mellett — a Menkes professzor vezette temes­ vári fejlődéstani kutatóközpont eredményeinek köszönhető), hogy számos kísérleti állatban vagy emberi embrióban fejlődési rendellenességet létre­ hozó hatás első megfigyelhető következménye: sejtelhalás. Vagy az tör­ ténik, hogy a normális elhalásos gócok rendellenesen megnagyobbodnak, ami természtesen megzavarja a fejlődést, a formaképzést, vagy új, más el­ helyezkedésű elhalásos gócok keletkeznek a megfelelő káros következ­ ményekkel. Említsünk meg két szemléltető példát. Ismeretes, hogy a rubeola nevű fertőző megbetegedés, ha terhes nők­ nél a terhesség első 3 hónapjában lép fel (tehát az embrió korai fejlő­ désének idején), nagy százalékban az újszülött fejlődési rendellenességei­ hez vezethet. Kiderült, hogy a betegséget okozó vírus hatására elhalásos gócok keletkeznek, mégpedig ott, azokban a szervekben (szív, szem, belső fül, fogak), ahol később e rendellenességek fellépnek. Ha kísérletesen csirkeembriónál — bizonyos vegyi anyagok segítségé­ vel korai stádiumban —, a központi idegrendszerben sejtelhalást hozunk létre, a kései magzaton vagy a kikelt csirkén különböző agyfejlődési rend­ ellenességeket figyelhetünk meg. Sőt mi több, e fejlődési rendellenességek rendkívül hasonlóak azokhoz, amelyek állaton és emberen a terhes anyák röntgenbesugárzása vagy vírusfertőzései kapcsán lépnek fel. Miért fontosak ezek a megállapítások? Ha igaz az, hogy a fejlődési rendellenességeknek legalább egy része sejtelhalás következménye, akkor e kóros (és gyakorta végzetes) elváltozások elleni küzdelmünk egyik esz­ köze a káros sejtelhalások születés előtti megelőzése vagy éppen gyógyí­ tása lehet. Ez kísérleti kutatásaink egyik fontos célkitűzése. Ez a munka pedig nem csupán a citogenetika és sejtélettan elvont elméleti vonatkozásait érinti, hanem — a kutatás dialektikájának engedel­ meskedve — a gyakorlati orvostudományban a fejlődési rendellenességek gyógyításában, megelőzésében hozhat lényeges haladást.

Bartha Árpád: Kövek

Ifj. SZABÓ T. ATTILA

Szabad rabságban

Míg Armstrongék Holdat hódítottak, erdők-rétek útjait jártam. Ritka szervezeteket kerestem, különlegesen összefonódó életközösségeket mér­ tem fel valamennyiünk közös munkahelyén, Földünk légóceánjának alján. Felettem, köröttem és szerte bolygónk felszíne felett, vízben, levegőben megszámlálhatatlan életcsíra; ebben a szférában mozog évmilliárdok óta az élő anyag. A gázkörön túl a kozmosz peremének abiotikus környezete. A földi élet alig húsz kilométeres bűvös gyűrűbe zárva elenyésző pont, egy a végtelenben lehetséges számtalan életsziget közül. Hullámzó gabo­ natáblák között a holdraszállás eseményeit idézve egyre arra az új helyre gondoltam, melyet immár Földünk a naprendszerek csillagvilágában el­ foglal; az önmagára ismerő anyag, a felszabadult emberi értelem határ­ romboló, életsugárzó hatalmára. Élettelen terek meghódítása a mindenkori élet fontos jellemzője. Csak­ hogy ez a hódítás — a pionírszervezetek spontán terjeszkedése — mind­ eddig életigenlő, biotikus környezetben zajlott. A történelmi ember is az életet fedezte fel lakatlan földeken önmaga számára, és csak a mai hu­ szonévesek nagyapáinak gyermekkoráig ívelő időszakasz — szemrebbenésnyi köz az egymást követő generációk láncában — hozta meg a való­ ban élettelen földi pontok meghódítását. Az ember megtanult élni és dolgozni a jeges pólusok, a ritka levegőjű hegycsúcsok, a víztelen, forró sivatagok, a tengermélységek nagynyomású világában, teste számára ide­ gen, de értelmének annál izgalmasabb környezetekben. Homöosztatikus környezetteremtő hatalmát gyors ütemben terjesztette ki életidegen terü­ letekre; az a tudatos környezetteremtő készsége izmosodott tovább, mely eddigi fejlődésének is záloga volt. A környezetteremtés — emberközpontú értékrendszerben — az esz­ ményi élettani jellemzőknek, négyzetméterenként 1 kg nyomásnak, + 27 C°-tól + 2 7 C°-ig terjedő hőmérsékletnek, 150 Hgmm oxigén parciális nyomásnak, napi 2200 g víz 2500—3000 kalóriaértékű táplálék felvételé­ nek, valamint megfelelő sugárvédelemnek a biztosítását jelenti. Földi kör­ nyezetben a nyomás és oxigéntartalom természetes és adott, a vÍZ és ener­ giaegyensúly, a hő- és (nap)sugárvédelem megszokott rutinfeladat. A kozmikus tér gáznélküliségével és víztelenségével, pusztító sugárözönével, szélsőséges hőmérsékletével és teljes nyomáshiányával alapvetően élet­ idegen környezet. Hasonló világ fogad az első ember kutatta égitesten, a. Holdon is. Évszázadok óta tudományos tény, hogy Galilei holdtengerlátása tévedés, az életidegen víz- és légkörtelenség természetes következménye kísérőbolygónk kisebb tömegvonzásának. A Hold élettelensége végső soron éppen erre a gyengébb gravitációs térre, a légkörteremtő képesség hiányára vezethető vissza. Egy égitest csak azokat az anyagokat képes vonzásában megtartani, melyeknek mole­ kulái lassabban mozognak, mint az égitest gravitációs tere megszabta szö­ kési sebesség. Földünk gravitációja 11,2 km/sec szökési sebességet követel,

az atmoszféra alapgázai, a nitrogén, oxigén, széndioxid és vízgőz moleku­ láinak mozgási sebessége még + 400 C°-on sem több 3 km/sec-nél. A holdi gravitáció egyhatoda a földinek, itt már a gázok és gőzök 2,37 km/sec gyorsaságú molekuláris mozgása szökési sebességet jelent. A holdi nap­ pal egyenlítői területeinek 150 C° körüli hőmérsékletén a holdkéregből fel­ szabaduló gázmolekulák — mint megannyi „molekuláris rakéta" — szá­ guldanak szerte a világűrbe. A gázburok hiánya földi expedíciókban ismeretlen biológiai problémák elé állít kutatót, tervezőt egyaránt. A földi légkör és mágneses mező árnyé­ kában az utca emberét naponta átlag 0,1 millirad sugárzás éri, ez élethosszra összeszámítva is csupán 5—6 radnyi értéket tesz ki. Ezzel szemben a su­ gársűrítő külső atmoszférában 100—100 000 rad az óránkénti sugárzás mennyisége, a kozmikus térben napkitörések alatt ez az érték a 300 000 radot is elérheti. A „csendes nap" és a kozmikus tér sugárzásait négyzet­ centiméterenként 5 grammnyi védőanyag is hatásosan árnyékolja, és így a kabin és űrruha védelmében a holdutazás egész ideje alatt mindössze 4,5—16 rem sugárzás éri az űrhajóst. Ez jóval alatta marad a nemzet­ közileg 25 remben megállapított engedélyezhető felső határnak. (Ezekben az adatokban a rad az elnyelt sugárdózis mennyiségének, a rem a sugár­ zás biológiai hatékonyságának a mértékegysége.) A korpuszkuláris sugárzások hatásának tompítása mellett a hold­ kutatók hő- és fényvédelme is megoldandó élettani-technikai kérdés. A távlati tervezésnek 14 földi napig tartó állandó sugárzással, +120— + 150 C°-os felületekkel és — 1 5 0 C°-os árnyékhatással kell a Holdon szá­ molnia. Ezek a feltételek tökéletes hőizolációt követelnek. A jégkorszak óta fejlődő hagyományos védőöltözeteink helyét újabb emberi invenciók eredményeként alumínium és teflon védőruha, hűtő és fűtőbordázat váltja fel. Az új „űrbe tervezett" tetrafluoretilén polimér, az előbb említett teflon ruha a melegítés helyétől függetlenül teljes felületén egyenletes hőmérsékletű; árnyékos és melegített oldalai kölcsönösen hűtik-fűtik egymást. A légnyomás csökkenése 300 Hgmm-ig következmények nélkül elvi­ selhető, ha a gázkeverékben az oxigén parciális nyomása nem esik 90 Hgmm alá. 80 Hgmm alatti oxigénnyomás légszomjhoz és a munkaké­ pesség csökkenéséhez vezet, a túl magas, 400 Hgmm körüli oxigénnyomás pedig mérgezéses tüneteket idéz elő. A gázcsere hulladékanyagának, a széndioxidnak az eltávolítása a mesterséges űratmoszférából szintén kényes pontosságot követel. A meg­ engedhető 0,5—1% CO -koncentráción túl 2% már légszomjat, 4 % kozmi­ kus környezetben különösen veszedelmes szorongást, 8 % narkózist, esz­ méletvesztést okoz. Az űrben viszonylag a legegyszerűbb a megfelelő energiaegyensúly biztosítása; az immár közismertté vált űr-étlap lényegében nem külön­ bözik a földi expedíciók étrendjétől. A tapogatózások korában, a közvetlen kísérletek előtt felröppenő ború­ látó vélemények végzetesnek ítélték az ember számára a tartós súlytalan­ ság állapotát és a bioritmusokban beálló előre nem látott változásokat. Bár röpke évtized eredményei bizonyítják, hogy ezek közül egyik sem elsődle­ ges fontosságú az űrbiológia szempontjából, tartós hatásaik következmé­ nyeiről ma még nem lehet biztos véleményt mondani. Alighanem a súly2

talansági betegségek és bioritmus-zavarok lesznek a kozmikus kor újabb civilizációs bántalmai. A holdkörnyezet életidegen feltételeinek ismeretében az űrhajósokat fogadó kellemetlen kozmikus vesztegzár kötelezően felesleges óvatossági rendszabály. Kötelező, mert most már környezetünktől idegen világokkal ismerkedve nem sejtett meglepetésekkel is számolni kell, de felesleges is, amint azt a józan tudományos előrelátás mellett az eddigi közvetlen meg­ figyelések eredményei bizonyítják. Az élettelen világtérbe tört első életsugarak a gondolkodás prizmáin visszaverődve elkerülhetetlenül és újra meg újra földi problémákat idéz­ nek. A XX. század nagy biológiai ellentmondását, szinte már „fejlődési rendellenességét": az ember megtanult önmaga számára megfelelő fizi­ kai környezetet teremteni (akár a világűrben is), anélkül azonban, hogy biológiai és — ehhez még ma is számtalan szállal kapcsolódó — társa­ dalmi-gondolati környezetén valóban uralkodna. Komplex életközösségek reprodukálása kozmikus feltételek között távoli tervekben még ma is fantasztikum, s annál inkább az, mivel közvetlen környezetünk életközös­ ségeit sem ismerjük még biztos számokba foglalható, képletekkel leírható teljességükben. És aligha remélhető éltető egyensúly addig a világűrben, amíg az élet saját hazájában, a Földön sem írható le, tervezhető meg tel­ jes sikerrel. Ezen a ponton várhat tálán az élettudomány a legtöbbet az űrkuta­ tástól: várhatja környezetünk biológiai és embermagunk hagyományos nemzetfogálmakon túllépő gondolati homöosztázisának szükségszerű meg­ teremtését, a kozmoszba sugárzó élet egyre tökéletesebb megismerésének sürgető parancsát. Míg Armstrongék és még sok ezren itt a Földön Holdat hódítottak, én erdők-rétek útjait jártam nap mint nap. Ritka szervezeteket kerestem, különlegesen összefonódó életközösségeket mértem fel. Köröttem és szerte bolygónk felszíne felett, áramló vízben, és fúvó szellőben milliárdnyi életcsíra kavarog. Itt mozog kialakulása óta az élő anyag szabad rabság­ ban. És ide kell visszatérnie még belátható időkig, immár nem az élettelen gravitáció, de éltető önmaga rabjaként.

EGYED ÁKOS

Benedek Elek és a „székelykérdés"

Í r ó és s z ü l ő f ö l d v i s z o n y a k e v é s é l e t m ű b e n öltött t e r m é s z e t e s e b b , t i s z t á b b k é p ­ letet, m i n t a B e n e d e k E l e k é b e n . K e v é s t o l l f o r g a t ó és közéleti e m b e r v a l l o t t a m e g n y í l t a b b a n i n d u l á s k o r is, az út v é g é n is k ö z ö s s é g i h o v a t a r t o z á s á t s v á l l a l t t u d a t o s a b b s z e r e p e t a n n a k s z o l g á l a t á b a n . Igazi k ö z ö s s é g i m a g a t a r t á s v o l t e z : írói és e m b e r i c s e l e k v é s e g y s é g e . I n n e n v a n az, h o g y írásai — i l l e t v e a z o k n a k a z a része, a m e l y a dokumentációs irodalom kategóriájába sorolható — a szülőföld metamorfózisainak, szebb napjainak s válságainak, sorsok példáján egyszersmind a legközvetlenebb v a g y áttételes v a l ó s á g n a k a t ü k r ö z é s e i ; é r t e l m e z é s e k is o l y a n m ó d o n , a h o g y a n ő látta a z o k a t . E z a l á t á s m ó d p e d i g sajátosan e g y é n i , B e n e d e k Elek-i, a m e l y b e n e g y s z e r r e v i l l a n a m ú l t realitása s a j e l e n t á r s a d a l m i v a l ó s á g a , a féltés és k i ú t k e r e ­ sés g y ö t r ő d é s e . S z í v ü g y e v o l t n é p e s a s z ü l ő f ö l d sorsa. S h o g y e n n y i r e k ö t ő d ö t t e n , a h a g y o ­ m á n y o k és k o n k r é t f e l a d a t v á l l a l á s o k á l l a n d ó tudatosítása, a m a g y a r t ö m e g e k s z o l ­ gálata k ö z b e n is f i g y e l m e z e t t a r o m á n n é p kulturális értékeire, h o g y b u r z s o á n a c i o ­ n a l i z m u s o k t o b z ó d á s a i k ö z e p e t t e is ö s s z e k ö t ő szálakat keresett, b i z o n y í t j a , h o g y m e g ­ p r ó b á l t a áttörni k o r a korlátait. É r t é k e s h a g y a t é k B e n e d e k E l e k é l e t m ű v e . És e g y e ­ t e m e s s é g r e t ö r e k v ő , m e r t e g y a n n y i r a sajátos, a n n y i r a j e l l e g z e t e s v i d é k e t és k ö z ö s ­ séget, m e l y B e n k ő József és K r i z a J á n o s tolla r é v é n talált utat a z i r o d a l m i k ö z v é ­ l e m é n y h e z , m o s t m i n d e n a d d i g i n á l m é l y e b b e n tárt fel. B e n e d e k E l e k E r d ő v i d é k k e l a j á n d é k o z t a m e g a m a g y a r i r o d a l m a t . S a b b a n s i n c s e n túlzás, h o g y O r b á n Balázs után ő v o l t a z első, aki a S z é k e l y f ö l d e t újrafelfedezte, m é g p e d i g a s z á z a d f o r d u l ó i v á l s á g o s é v e k b e n . Úgy is, m i n t h a r c o s p u b l i c i s t a és ú g y is, m i n t közéleti e m b e r . „ E l e k a p ó " idei kettős — születésének 110. és h a l á l á n a k 40. — é l e t ú t j á n a k ezt a szakaszát p r ó b á l j u k n é h á n y v o n á s s a l f e l e l e v e n í t e n i .

évfordulóján

Édes Anyaföldem c í m ű önéletrajzi m ű v é n e k k i f e j e z ő a l c í m e : Egy nép s egy ember története. E g y n é p é , m e l y b e n saját é l e t é n e k c s a k a k ö z ö s s é g é r d e k é b e n vállalt t e v é k e n y s é g b i z t o s í t k ü l ö n történetet. Ö n k é n t , d e r e n d k í v ü l tudatosan v é g i g c s i n á l t n é p s z o l g á l a t á n a k e r e d ő j e a s z ü l ő f ö l d határtalan szeretete, h a l a d á s á n a k e l ő m o z d í t á s a , kulturális f e l e m e l é s n e k biztosítása. S a k á r c s a k a m o n d a b e l i óriásnak, ez e g y b e n saját e r e j é n e k , szinte p á r a t l a n m u n k a l e n d ü l e t é n e k és o p t i m i z m u s á n a k is forrása. N e m lehet vitás, h o g y g y e r m e k k o r á n a k f a l u é l m é n y e o l y a n é l e t r e s z ó l ó hatással volt B e n e d e k E l e k r e , m i n t H u m u l e ş t i C r e a n g á r a . B e n e d e k Elek n e m c s u p á n az ü n ­ neplő, m e s é l ő falut é s etnográfiai é r d e k e s s é g e i t szívta g y e r m e k l e l k é b e , h a n e m a k ü z d ő h é t k ö z n a p j a i t élő falu k é p é t is. Igen f o n t o s n a k tartotta m e g v a l l a n i : e l ő n y é r e v o l t egész é l e t é b e n , h o g y m e g i s m e r t e „ . . . a n é p n e k m i n d e n ö r ö m é t , b ú j á t - b a j á t , s o k n a g y n y o m o r ú s á g á t " (Testamentum). A mintegy évtizede Balogh Edgártól elindított és nagyrészt az ő n e v é h e z f ű z ő d ő k o r s z e r ű B e n e d e k Elek-kutatás n y o m á n ( m e l y n e k g y ü m ö l c s e i az idei kettős é v f o r d u l ó n m á r m e g m u t a t k o z t a k ) n e m n e h é z észlelni, h o g y B e n e d e k E l e k v a l ó s á g s z e m l é l e t e s o k k a l r e á l i s a b b és k o r s z e r ű b b v o l t , m i n t a h o g y

a széles k ö z v é l e m é n y b e n r é s z b e n az ifjúsági k ö z v e t í t é s é v e l elterjedt.

i r o d a l o m , r é s z b e n az

irodalomtörténet

A z ifjú B e n e d e k E l e k t á r s a d a l o m p o l i t i k a i nézetei a z 1867-es k i e g y e z é s k o r á n a k i l l ú z i ó k k a l teli l é g k ö r é b e n k e z d t e k f o r m á l ó d n i , s a b b a n a '48-as h a g y o m á n y o k , a Kossuth-kultusz békésen megfért a dualizmus Deák Ferenc-i koncepciójával. De B e n e d e k E l e k n e m r e k e d t m e g e n n é l a v i l á g k é p n é l , m i n t i g e n s o k kortársa. B á r a d u a l i z m u s az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i a ö s s z e o m l á s á i g k e r e t e t szabott p o l i t i k a i gondolkodásának, a valósággal való állandó kapcsolatának köszönhetően a kapita­ lista r e n d s z e r e m b e r t e l e n s é g e i v e l , a m o n a r c h i a t á r s a d a l o m p o l i t i k a i gyakorlatával s z e m b e n kritikai m a g a t a r t á s a á l l a n d ó a n f o k o z ó d o t t . E b b e n d ö n t ő s z e r e p jutott a s z ü l ő f ö l d , a s z ű k e b b és t á g a b b p á t r i a á t a l a k u l á s a i n a k . A X I X . század u t o l s ó é v t i z e d é b e n u g y a n i s h o s s z ú e g y m á s m e l l e t t élés után a s z é k e l y f ö l d i f a l v a k b a n is b e k ö v e t k e z e t t a régi h a g y o m á n y o s é s az ú j , kapitalista viszonyokból táplálkozó életformának a nyílt összeütközése. A nagy többségre rá­ s z a k a d t az é l e t m ó d - v á l t á s e z e r n y i kínja. A k a p i t a l i z m u s t ö r v é n y e i n e k b e t ö r é s e a s z é ­ kelyföldi agrártársadalomba a n é p i erő n a g y m é r e t ű p u s z t u l á s á v a l j á r t együtt. A b a j o k a t tetézte, h o g y itt a k a p i t a l i z m u s térhódítását n e m n y o m j e l e z t e a g ő z m o z ­ d o n y füstje s a m a g a s b a t ö r ő g y á r k é m é n y . B e n e d e k E l e k t ö b b , m i n t s z e m t a n ú j a : részese v o l t e z e k n e k az á t a l a k u l á s o k n a k , s m e r t n e k i m i n d e n fájt, a m i a k ö r ­ n y e z e t é b e n f á j d a l m a t o k o z o t t , á l l a n d ó ö n r e v í z i ó j a r é v é n jutott el t á r s a d a l o m p o l i t i ­ kai n é z e t e i n e k ú j r a f o g a l m a z á s á h o z , r a d i k a l i z á l ó d á s á h o z . I r o d a l m i és k ö z é l e t i t e v é k e n y s é g é n e k v e z é r f o n a l á t í g y foglalta össze: „ V e d d ki a m a g a d részét m i n d e n igaz, b e c s ü l e t e s , j o g o s k ü z d e l e m b ő l . Á l l j a v é d t e l e n e k , g y ö n g é k k ö z é ; az erősek, h a t a l m a s a k o l d a l á n h a r c o l n i n e m v i r t u s " (Testamentum). U g y a n a k k o r e s z k ö z ö k e t é s f o r m á k a t keresett a c s e l e k v é s h e z .

Írói p á l y á j a m á r b o n t a k o z o t t , a m i k o r 26 é v e s f ő v e l , p o l i t i k a i t a p a s z t a l a t o k n é l ­ kül, d e t e l e f e n n k ö l t e l k é p z e l é s e k k e l k é p v i s e l ő i m a n d á t u m h o z jutott E r d ő v i d é k e n , a nagyajtai v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n . H i v a t a l o s p o l i t i k a i p á l y á j á n a k első l é p é s e i t u l a j ­ d o n k é p p e n élete n a g y ú t k e r e s z t e z ő d é s é h e z v e z e t t é k el. A T i s z a K á l m á n l i b e r á l i s p á r t j a e g y e n g e t t e út v o l t a k ö n n y e b b e n j á r h a t ó , m e l y n e k a t ö m e g e k előtti n é p ­ szerűtlenségét az azt j á r ó k o r t á r s i r ó f e j e d e l m e k n e v é n e k r a g y o g á s a e l l e n s ú l y o z t a . A n n a k , aki e r r e rálépett, fel kellett adnia saját politikai elképzeléseit, s a l k a l m a z ­ k o d n i a kellett a s z a b a d e l v ű párti „ m a m e l u k h a d " t a k t i k á j á h o z . D e B e n e d e k E l e k t ő l t á v o l állt a p o l i t i k a m e n t e s p o l i t i k a i p á l y a . A m á s i k út, a m e l y e n elindulhatott, n e ­ héz, alig j á r h a t ó , kétes, h o g y v e z e t - e politikai karrierhez. M i n d e z n e m is v o l t titok B e n e d e k E l e k s z á m á r a . D e n e m f e l e d k e z v e m e g eredeti c é l j á r ó l , n é p e s z o l g á l a t á r ó l , g y a k o r l a t i l a g m é g i s a m á s o d i k a t választotta: b á r s z a b a d e l v ű p r o g r a m m a l indult, e l e v e kijelentette, h o g y s o h a n e m f o g m e g g y ő z ő d é s e e l l e n é b e n szavazni. V i s s z a e m ­ l é k e z é s e i b e n az a k k o r i helyzet, v á l l a l k o z á s e l l e n t m o n d á s o s s á g a , a f ö l d e s ú r i és k a p i ­ talista é r d e k e k e t k é p v i s e l ő p a r l a m e n t iránti kételyei j u t n a k k i f e j e z é s r e : „ C s a k m o s t k e z d e m é s z r e v e n n i , h o g y a z én n é p e m , s z e g é n y , f ö l d h ö z r a g a d t s z e g é n y , s m i n t h a r o m l á s n a k i n d u l n a r é g i e r k ö l c s e is. L á t o m , v i l á g o s a n l á t o m r o m l á s á n a k forrásait, d e e l h e s s e g t e t e m m a g a m t ó l a g o n d o l a t o t , h o g y m a g a m is b ű n r é s z e s e l e s z e k n é p e m r o m l á s á n a k , m i h e l y t a h o n n a k a t y j a a k a r o k l e n n i " (Édes anyaföldem II. 58). A „ g y e r m e k k é p v i s e l ő " n e m tudhatta, h o g y 1887-ben m é g éltek a 67-es k i e g y e ­ zés illúziói, s e m azt, h o g y a T i s z a - k o r m á n y z a t n a k sikerült igen r ö v i d i d ő alatt o l y a n k o r r u p t k ö z s z e l l e m e t b e v i n n i e a z á l l a m életébe, m e l y t ő l teljesen i d e g e n v o l t a n é p s z o l g á l a t tiszta f o r r á s o k b ó l t á p l á l k o z ó lelkesültsége. E l l e n t é t b e k e r ü l v e a v e -

zetőséggel, a k ö v e t k e z ő v á l a s z t á s o k o n s z ü l ő f ö l d j é n , a p é n z és h a t a l o m s z ö v e t s é g e emelt gátat ú j a b b k é p v i s e l ő s é g e e l é . Ez a v i l á g n e m v o l t az ő v i l á g a , d e a b e n n e szerzett t a p a s z t a l a t o k m é g j o b ­ ban m e g e r ő s í t e t t é k a n é p iránti h ű s é g é b e n , s elszánt h a r c r a i n g e r e l t é k a k o r r u p c i ó és az általa e l ő i d é z e t t r o m b o l á s e l l e n . B e n e d e k E l e k n é p e l e l k i i s m e r e t é n e k k é p v i ­ selője v o l t és m a r a d t . * A S z é k e l y f ö l d g o n d j a i - b a j a i a s z á z a d f o r d u l ó n tartós v á l s á g g á s ű r ű s ö d t e k : ha­ g y o m á n y o s g a z d a s á g a n e m v o l t k é p e s áttérni a k a p i t a l i z m u s k ö v e t e l t e m o d e r n f o r ­ mákra, s c s ő d b e jutott, m e l y n e k n y o m á b a n a t á r s a d a l m i k é r d é s e k t ö m e g e b u k k a n t felszínre. E z e k a r e n d k í v ü l s ú l y o s f o r m á k b a n j e l e n t k e z ő g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i p r o b ­ l é m á k „ s z é k e l y k é r d é s " - k é n t k e r ü l t e k b e a t ö r t é n e l e m b e , a mentési kísérletet p e d i g „ s z é k e l y a k c i ó " - n a k keresztelte el a k o r t á r s i r o d a l o m . T e r m é s z e t e s e n h i b a v o l n a azt állítani, h o g y a „ s z é k e l y k é r d é s " teljesen újkeletű j e l e n s é g v o l t . Csírájában m á r a 48-as f o r r a d a l o m után jelentkezett, d e f e n y e g e t ő e n súlyos f o r m á t v a l ó b a n c s a k a s z á z a d f o r d u l ó n öltött, h o g y l e g a l á b b k é t é v t i z e d e n át a közélet homlokterében álljon. A „ s z é k e l y k é r d é s " - n e k h a t a l m a s és szinte áttekinthetetlenül szerteágazó i r o ­ d a l m a v a n , b o z ó t e r d e j é b ő l m i n t iránytjelző szálfák e m e l k e d n e k ki B e n e d e k E l e k írásai. P e d i g , S z e n t i m r e i J e n ő v e l s z ó l v a , m o s t s e m f o r d u l t r a d i k á l i s a n s z e m b e a régi v i l á g k é p p e l ( n e m is vetette m e g e g y új t á r s a d a l m i u t ó p i a alapjait), d e t o r z ó i v a l szüntelen h a r c b a n v o l t . Írásai m ö g ö t t e g y h a r c o s k ö z é l e t i t e v é k e n y s é g a r a n y f e d e z e t e állt, m e l y az e g y é n i h e l y t á l l á s n a k is n a g y s z e r ű p é l d á j a (Korunk, 1959. 2.). T a l á n ő volt, s a k ö r ü l ö t t e k i a l a k u l t k ö r az e g y e t l e n , a m e l y n e k „ s z é k e l y m e n t é s é h e z " n e m csapódott hozzá semmiféle mellékzönge. A m i k o r a m ú l t század k i l e n c v e n e s é v e i t ő l B e n e d e k E l e k i r á n y í t ó s z e r e p e t v á l ­ lalt a m o z g a l o m b a n — ú g y is m i n t a b u d a p e s t i „ S z é k e l y T á r s a s á g " titkára — , fő f e l a d a t á n a k a S z é k e l y f ö l d h e l y z e t é n e k , p r o b l é m á i ö s s z e t e v ő i n e k r e n d s z e r e s feltá­ rását tekintette. É v k ö n y v é b e n és k a l e n d á r i u m o k b a n , ö s s z e j ö v e t e l e k e n és t a n á c s k o z á ­ s o k o n á l l a n d ó a n j e l e n v o l t a t é m a s a t e n n i v a l ó . B e n e d e k E l e k ú j a b b és ú j a b b g o n d o l a t o k a t v e t e t t fel azzal a céllal, h o g y „ a k ö z v é l e m é n y m o z g á s b a h o z á s á v a l " m a j d „ k i e r ő s z a k o l j á k a t ö r v é n y h o z á s segítségét és a k o r m á n y j ó i n d u l a t ú t á m o g a t á ­ sát" (Jegyzőkönyv a S z é k e l y t á r s a s á g o k 1911. évi V I . r e n d e s k ö z g y ű l é s é r ő l . M a r o s ­ vásárhely, 1912). Így aztán, a m i k o r 1901-ben á t v e h e t t e a B u d a p e s t e n k i a d o t t Ma­ gyarság c í m ű l a p főszerkesztését, m á r k é s z t e r v e i v o l t a k . C s a k ezzel m a g y a r á z h a t ­ j u k m e g , h o g y e b b e n a m i n ő s é g é b e n r ö v i d m á s f é l é v alatt é v t i z e d d e l felérő t e v é ­ k e n y s é g e t fejtett ki. B e n e d e k Elek sohasem volt naiv e m b e r ; ő tudta a legjobban, hogy a r o p ­ pant feladattal e g y e d ü l m e g b i r k ó z n i n e m k é p e s . T á m a s z t keresett, s e l s ő s o r b a n a falun t e v é k e n y k e d ő é r t e l m i s é g i e k r e g o n d o l t s m e l l e t t ü k a z o k r a a népi s z á r m a ­ zású t o l l f o r g a t ó k r a , a k i k szükség esetén h a j l a n d ó n a k m u t a t k o z t a k a h i v a t a l o s p o l i ­ tikai kurzussal v a l ó s z e m b e f o r d u l á s k o c k á z a t á t is v á l l a l n i . B e n e d e k E l e k p u b l i c i s z ­ tikájának l e g é r t é k e s e b b d a r a b j a i k ö z é t a r t o z n a k a z o k az írások, a m e l y e k b e n az é r ­ telmiségiek f e l e l ő s s é g é n e k , a n é p h e z v a l ó v i s z o n y á n a k k é r d é s é t b o n c o l g a t j a . B e n e ­ d e k Elek — n e m v é l e t l e n ü l — a k ö z é l e t e g y i k s ú l y o s b a j á r a tapintott rá. M e r t a m e n n y i r e v a l ó s á g v o l t a k ü z d e l m e s s z á z a d f o r d u l ó , a n n y i r a létezett a z illúzió, a dzsentri s z e l l e m ű ú r h a t n á m s á g , m e l y a tisztviselői rétegen k í v ü l n e m k e v é s h í v e t szerzett a j o g i és p e d a g ó g u s é r t e l m i s é g soraiban, s a m e l y n e k f e n n m a r a d á s á t , sőt terjedését az úri k l u b o k , n é p s z í n m ű v e k , a n e k d o t á z ó festészet, a családi l a p o k , v a -

l a m i n t a b u l v á r s a j t ó biztosította. Ezzel a m i n d e n t e l ö n t ő á r r a l s z e m b e s z á l l n i ö n m a ­ g á b a n is b á t o r tett v o l t . B e n e d e k E l e k felvette a k ü z d e l m e t a sivárság és p e r s p e k ­ t í v á t l a n s á g ellen. M i n d u n t a l a n a z é r t e l m i s é g i h i v a t á s t u d a t fejlesztését s z o r g a l m a z z a , h o g y ez a t á r s a d a l m i réteg a n é p s z o l g á l a t á b a n g y ü m ö l c s ö z t e s s e ismereteit. K o r á b b a n a t a n ­ ü g y i l a p o k b a n , f ő s z e r k e s z t ő s é g e i d e j é n s o k k a l i n k á b b a Magyarság hasábjain t ö b b ­ ször visszatér a f e l e l ő s s é g k é r d é s é r e , s a r r a a k o n k l ú z i ó r a jut, h o g y ahol „ a t a n í t ó n e m igazi tanító", a h o l „ a p a p n e m igazi p a p " s „ a j e g y z ő c s a k j e g y z ő " , i g e n „ s z á n a l o m r a m é l t ó o t t a n é p " (1902. j a n u á r 4). A k t í v közéleti é r t e l m i s é g i e k k e l v é l t e megvalósíthatónak művelt népideálját. A z írástudóktól ugyancsak állandóan a n é p szolgálatát kéri s z á m o n . D e e n n e k során s z ó sincs a d o l g o k l e e g y s z e r ű s í t é s é r ő l v a g y a t á r s a d a l m i p r o b l é m á k elszigetelt v i z s g á l a t á r ó l . B á r s z o c i o l ó g i a i l a g n e m tárhatta fel a h e l y z e t m o z g a t ó r u g ó i t , látva-látta, h o g y a n é p , a parasztság magatartása m e g v á l t o z o t t , z á r k ó z o t t a b b lett, s i d e g e n ü l f o g a d m i n d e n mentési kísérletet, m e r t s z á m t a l a n s z o r b e c s a p t á k . „ F á j d a l o m m a l k e l l e l i s ­ m e r n ü n k — írja, i s m é t az é r t e l m i s é g i e k feladatait e l e m e z v e —, h o g y a n é p b i z a l ­ m a t l a n s á g á n a k , a n é p s z ö r n y ű o k o s k o d á s á n a k m e g v á l t o z t a t á s á r a v a j m i k e v e s e t tet­ t ü n k " (Magyarság, 1902. j a n u á r 4.). Írásait — a k á r c s a k az u k r á n o k K o r o l e n k ó j á n a k t e v é k e n y s é g é t — az igazságkeresés s z e n v e d é l y e fűti, s l e g k e v é s b é g o n d o l arra, h o g y k ö z b e n e g y e n l ő t l e n h a r c b a k e v e r e d i k a n a g y b i r t o k k a l és n a g y t ő k é v e l , h o g y a z u r a l ­ k o d ó körök rosszallólag nézik a radikális nézeteket valló értelmiség térfoglalását a „székelyakció"-ban. B e n e d e k E l e k n e k t e r m é s z e t e s e n n e m sikerülhetett széles é r t e l m i s é g i t ö m e g e k e t m e g m o z g a t n i a . D e í g y is s o k a n s o r a k o z t a k f ö l m ö g é j e . L a p j á n a k á l l a n d ó m u n k a t á r s a v o l t G a a l M ó z e s , a z ifjúsági i r o d a l o m e g y i k m e g t e r e m t ő j e , F ö l d e s G é z a , a k i t a n ü g y i és k ö z g a z d a s á g i írásaival tűnt ki, a k ö z g a z d á s z és a g r á r s z o c i o l ó g u s T. N a g y I m r e , vagy a kivándorlási m o z g a l o m kiváló szakértője, Barabás Endre. Aligha volt abban az i d ő b e n m á s l a p n a k o l y a n a k t í v v i d é k i l e v e l e z ő h á l ó z a t a , m i n t a B e n e d e k E l e k é ­ n e k . Í g y az újság v a l ó s á g o s tükre lehetett a s z é k e l y f ö l d i v i s z o n y o k n a k , d e a k i ú t ­ k e r e s é s e k n e k is. H o g y a n látta B e n e d e k E l e k a „ s z é k e l y k é r d é s " l é n y e g é t ? M i n d e n e k e l ő t t a n n a k agrár-paraszt j e l l e g é t d o m b o r í t o t t a ki i g e n h e l y e s e n , h i ­ szen a l a k o s s á g d ö n t ő t ö b b s é g e , m i n t e g y 80 százaléka, az a g r á r n é p e s s é g s o r a i b ó l került ki. P e t ő f i v e l t á r s a l o g v a kiált fel, h o g y ö t v e n esztendő telt el a j o b b á g y r e n d ­ n e k e l t ö r l é s e óta, d e ha a k ö l t ő f e l t á m a d n a , „ L á t v á n látná, h o g y a s z a b a d d á lett n é p t ő l erejét m e g h a l a d ó á l d o z a t o k a t k ö v e t e l t e k a v á l t a k o z ó k o r m á n y o k , c s e r é b e p e d i g v a j m i k e v e s e t a d t a k " (A föld népe). J ó l i s m e r t e a f ö l d k é r d é s r o p p a n t j e l e n t ő s é g é t , m e l y ­ nek lényegét adta frappáns soraiban: „ K e v é s kézben aránytalanul sok birtok, sok kézben aránytalanul kevés; mezőgazdaságunknak ez a l e g s z e m b e t ű n ő b b baja" (A magyar nép múltja és jelene. B u d a p e s t , 1898). I s m é t t ö b b f r o n t o s h a r c r a v á l l a l k o z o t t , hiszen e g y s z e r r e találta m a g á t s z e m b e n a f ö l d b i r t o k o s o k k a l , a k i k élesen t á m a d t á k felfogását, s a h i v a t a l o s agrárpolitika k é p v i s e l ő i v e l , az e g é s z a g r á r i u s i d e o l ó g i á v a l . A n n á l i n k á b b , m i v e l a X I X . s z á z a d v é g é n és s z á z a d u n k első é v e i b e n a s z é k e l y p a r a s z t s á g n a k o l y a n kisajátítása zajlott, m e l y a n é p t ö m e g e i n e k l é t a l a p j á t t á m a d t a m e g . A s z é k e l y f ö l d i a r á n y o s í t á s o k r ó l és tagosításokról v a n szó, a m e l y e k a k i s g a z d a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t é n e k l e g s z o m o r ú b b l a p j a i r a í r ó d t a k , a m i k o r is a p a r a s z t b i r t o k s m é g i n k á b b a k ö z f ö l d e k elsorvasztása árán n a g y b i r t o k o k k é p z ő d t e k o t t is, a h o l a z e l ő t t n e m v o l t a k . A n a g y b i r t o k n a k és uzsorás kapitalizmusnak ez a p a r a d o x összefogása és offenzívája — B e n e d e k Elek­ k e l s z ó l v a , a „ m á s o d i k f o g l a l á s " — o l y a n népi ellenállást váltott ki, m e l y r e u t o l j á r a

1848-ban v o l t p é l d a , m é g a k k o r is, h a f o r m á j á b a n attól s o k b a n k ü l ö n b ö z ö t t . L e g a ­ lább 1 5 0 székelyföldi faluban voltak tiltakozó m o z g a l m a k s a kérvények tömegét aligha t u d n ó k s z á m b a v e n n i . A M a g y a r s á g n a k talán n e m v o l t e g y e t l e n o l y a n s z á m a sem, m e l y b e n m e g n e b é l y e g e z t e v o l n a e n n e k az e g y é b k é n t szükséges r e f o r m n a k népellenes végrehajtási m ó d j á t . B e n e d e k E l e k l a p j a n e m c s a k nyitott k ö n y v e a v i s z szaélések ellen k i b o n t a k o z ó m o z g a l o m n a k , m e l y r é s z e a „ s z é k e l y k é r d é s n e k " , d e e g y ­ ben b á t o r í t ó j a is v o l t . A m i k o r a p u b l i c i s t a B e n e d e k E l e k a m e n e k ü l ő , n é h o l l á z a d ó parasztság n e v é ­ b e n a f e l e l ő s s é g k é r d é s é t kutatja, a „ m é l t ó s á g o s u r a k " f e l e l ő t l e n s é g e miatti f e l h á ­ b o r o d á s a n e m e s p á t o s z b a c s a p át. Halljátok, emberek c í m ű írása m e g r á z ó k o r d o ­ kumentuma ennek a székelyföldi „ n é m a forradalom"-nak, amelynek egyébként a mása v é g b e m e n t — ha n e m is e g y f o r m a m é r e t e k b e n — E r d é l y t ö b b i , r o m á n o k , m a g y a r o k és n é m e t e k lakta v i d é k e i n is. B e n e d e k E l e k s z e n v e d é l y e s h a n g v é t e l ű cikkei ö n k é n t e l e n ü l is A d y n a k a b i h a r i n a g y u r a k k a l folytatott h a d a k o z á s a i t j u t ­ tatják e s z ü n k b e . Benedek Elek a mentési

kísérletek

során

n e m nyitott

forradalmi

kat, d e a t á r s a d a l m i v a l ó s á g t a n u l m á n y o z á s á b ó l l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e i t

perspektívá­ a

józanság

diktálta, az a s z á n d é k , h o g y a n é p e t a v á l s á g o s h e l y z e t b ő l a k o n s z o l i d á c i ó v a l a m i ­ féle r é v é b e juttassa. T ú l s á g o s a n e r ő s n e k találta a parasztság k o n z e r v a t i v i z m u s á t , sürgette h a l a d ó b b m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k a l k a l m a z á s á t . U g y a n a k k o r n e m rejtette v é k a alá a m a n é z e ­ teit, h o g y a n é p k ö z ö t t a r e a l i t á s o k k a l n e m s z á m o l ó , sőt a z o k n a k e l l e n t m o n d ó s z o ­ kások is elterjedtek, a m i a t á r s a d a l m i t a l a j c s u s z a m l á s h o z u g y a n c s a k hozzájárult. Ilyen v o n a t k o z á s b a n is sürgette a k o r s z e r ű n é p n e v e l é s t és az é r t e l m i s é g i e k f o k o z o t ­ tabb közéleti tevékenységét. A f ő k é r d é s a z o n b a n t e r m é s z e t e s e n g a z d a s á g i j e l l e g ű v o l t , és s o k k a l s ú l y o s a b b annál, h o g y m e g o l d á s á h o z a n é p ö n e r e j e e l é g s é g e s lehetett v o l n a . E h h e z a z o n b a n n e m a l a m i z s n á t kért, h a n e m á l l a m i támogatást, m i v e l ú g y látta, h o g y a S z é k e l y f ö l d gazdasági l e m a r a d á s á h o z a h i v a t a l o s g a z d a s á g p o l i t i k a n a g y m é r t é k b e n hozzájárult, e l s ő s o r b a n azzal, h o g y v a s ú t p o l i t i k á j a k é s ő b b juttatta v a s ú t h o z a S z é k e l y f ö l d e t — ha e g y á l t a l á n hozzájuttatta — , s í g y a v i d é k e l s z i g e t e l ő d ö t t . D e t á v o l állt t ő l e , h o g y a s z é k e l y k é r d é s t c s u p á n a g r á r - p a r a s z t p r o b l é m á v á egyszerűsítse. M é g a z o k b a n az írásaiban is, a m e l y e k b e n i r o d a l m i f o r m á b a n b o n t j a ki a t é m á t , á l l a n d ó a n visszatérő alakjai a v é n b á n y á s z , a v é n h á m o r o s , a k i k a z ipar e l s o r v a d á s á t és az i p a r p á r t o l á s hiányát kiáltják v i l á g g á . M i n t a „ s z é k e l y k é r d é s " ö r e g „ b á n y á s z a " , teljesen m o d e r n , m i n d e n f a j t a k o n z e r v a t i v i z m u s t ó l m e n t e s g a z d a s á g p o l i t i k á t sürget. Mentő munka c í m ű c i k k é b e n , a m e l y b e n a z 1902-es t u s n á d i u r a k kisajátította kongresszust f i g y e l ­ mezteti feladataira, e z e k e t í r j a : „ V a s ú t , o l c s ó hitel, ipar, m e z ő g a z d a s á g , állattenyész­ tés f e l l e n d í t é s e — e z e k n a g y j á b ó l a z o r v o s s z e r e k — , m i n d az új n e m z e d é k h e z s z ó lanak" (Magyarság, 1902. augusztus 27). M á s írásaiban t o v á b b r a s e m szűnik m e g a n é p n e v e l é s és a m o d e r n m ű v e l ő d é s p o l i t i k a m e l l e t t é r v e l n i . U g y a n a k k o r a l e g h a t á r o z o t t a b b a n s z e m b e s z á l l t az o l y a n n é z e t e k k e l , a m e l y e k kitelepítésekkel v é l t é k m e g o l d h a t ó n a k a s z é k e l y k é r d é s t . V a l ó b a n , túl a z o n , h o g y m i n d e n telepítési kísérlet c s a k a r o m á n n é p p e l v a l ó együttélés b é k e s s é g é t z a v a r t a v o l n a , B e n e d e k E l e k j ó l látta, h o g y e n n e k a n é p c s o p o r t n a k a s z é t s z ó r ó d á s a n e m vezethet s e m m i f é l e tartós e r e d m é n y h e z . „ E t é n y b ő l k i i n d u l v a is n y i l v á n v a l ó , h o g y a székely n é p n y o m o r ú s á g á n o t t h o n , szülötte f ö l d é n k e l l s e g í t e n i ; ott k e l l e n e o l y gazdasági v i s z o n y o k a t t e r e m t e n i , i d e g e n b e " (Székely Egyleti naptár,

hogy a 1903).

nép

megélhessen

és

ne

kívánkozzék

el

H o g y túlságosan j ó h i s z e m ű és o p t i m i s t a v o l t a s z á z a d f o r d u l ó kapitalista v e r ­ s e n g é s é n e k i d e j é n , h o g y n e m értette m e g a k a p i t a l i z m u s e m b e r t e l e n s é g e i m e g n y i l ­ v á n u l á s - m e c h a n i z m u s á t , n e m vitatható. M á s k é p p h o g y a n r e m é l h e t e t t v o l n a s e g í t s é ­ get a T i s z á k t ó l v a g y a z á l t a l a m e g b é l y e g z e t t s z o l g a b í r ó s z í n v o n a l ú B á n f f y D e z s ő k ­ t ő l ? A k i k e g y é b k é n t r ö v i d e s e n teljesen színt v a l l o t t a k a , , s z é k e l y k é r d é s " - b e n . B e ­ n e d e k E l e k t á r s a d a l o m b í r á l a t a túlságosan erős és s z ó k i m o n d ó v o l t ahhoz, h o g y e l ­ fojtását m e g n e kísérelték v o l n a az u r a l k o d ó o s z t á l y o k . O l y a n n y o m á s t g y a k o r o l t a k B e n e d e k Elekre, h o g y e l ő s z ö r a szerkesztői asztaltól kellett m e g v á l n i a , m a j d a „ s z é ­ k e l y k é r d é s " m e g t á r g y a l á s á r a ö s s z e h í v o t t t u s n á d i k o n g r e s s z u s t ó l tartották távol. A k é r d é s „ m e g o l d á s á t " f ö l d b i r t o k o s o k és f ő i s p á n o k v e t t é k k e z ü k b e . A B e n e d e k E l e k k é p v i s e l t e n é p i é r t e l m i s é g i c s o p o r t p e d i g h á t t é r b e szorult. A z első v i l á g h á b o r ú előtti é v e k b e n m á r n y i l v á n v a l ó v o l t , h o g y az úri v o n a l n a k sikerült a „ s z é k e l y a k c i ó " - t azzá n y o m o r í t a n i , a m i t ő l B e n e d e k E l e k és harcostársai talán a l e g j o b b a n tartottak: alamizsnaosztogatássá. M i n d e z t klasszikusan f e j e z t e ki e g y i k m u n k a t á r s a : „ J a j a n n a k , ki m e g m e r i m o z d í t a n i a h a l ó d ó f ö l d ü g y é t ; m e r t a s z é k e l y u r a k d o l g a m á s , m i n t m a g á é a s z é k e l y n é p é . A k i segíteni a k a r n a m a g á n a n é p e n , s z e m b e t a l á l n á m a g á t az u r a k k a l , k i k g ö r c s ö s e n r a g a s z k o d n a k a h h o z , h o g y m e n t e n i c s a k n e k i k v a n j o g u k a népet. M e r t n e m az él m e g e b b ő l , akit m e n t e n e k , h a n e m az, aki m e n t " (Jegyzőkönyv... 1911).

* A mentési m u n k á b a n a n é p e t is, B e n e d e k E l e k e t is b e c s a p t á k az „ o r s z á g l ó urak". S h o g y együtt c s a p t á k b e — n e m v é l e t l e n . B e n e d e k E l e k saját v á l l á r a v e t t e n é p e terhét. N é p s z o l g á l a t a a f a l u k u l t ú r a g y ö n g y s z e m e i n e k ö s s z e g y ű j t é s e és k ö z z é ­ tétele m e g szépírói t e v é k e n y s é g e m e l l e t t h a r c o s p u b l i c i s z t i k á j á b a n és másfajta k ö z ­ életi t e v é k e n y s é g é b e n testesült m e g . P u b l i c i s z t i k a i írásai m i n d e n h e l y h e z é s i d ő h ö z ­ kötöttségük e l l e n é r e é p p e n ú g y b e l e t a r t o z n a k az é l e t m ű ö s s z k é p é b e , mint s z é p i r o ­ d a l m i alkotásai. A z összetartó erő m i n d e g y i k b e n k ö z ö s : a s z ü l ő f ö l d s z e r e t e t é b e n g y ö k e r e z ő közéleti felelősség. E n n e k v á l t j e l k é p é v é a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t b ö l c s nemzetiségi politikája gyümölcseként létrehozott kisbaconi emlékház mindannak, a m i m a e b b e n az o r s z á g b a n a m a g y a r n e m z e t i s é g k u l t ú r á j á n a k f e l l e n d í t é s é é r t t ö r ­ ténik. A z i d e t a r t ó s é v e n t e i s m é t l ő d ő n é p z a r á n d o k l a t szól az í r ó és m e s e m o n d ó m e l ­ lett a h a r c o s közéleti e m b e r n e k is. A k o r t á r s B e n e d e k E l e k n e k .

TUDOR BUGNARIU

A szocialista nemzet Haladási törekvéseit a szocialista nemzet nem más nem­ zetek érdekeinek rovására vagy kárára valósítja meg, nem szegi meg senkinek a szabad és szuverén fejlődéshez való jogát. Következésképpen eltűnnek a nemzetek közötti an­ tagonisztikus ellentmondásoknak, a nacionalizmus és sovi­ nizmus szításának, az egyeduralmi törekvéseknek objektív alapjai. Nicolae Ceauşescu elvtársnak a X . pártkongresszuson előterjesztett j e l e n t é s é b ő l

A társadalom politikai szervezetében, népgazdaságában és kultúrájá­ ban a szocialista forradalom okozta alapvető változások meghatározzák a burzsoá nemzet szocialista nemzetté alakulásának folyamatát, azt a folya­ matot, amely a szocialista építés kiteljesítésének mértékében mélyül. A munkásosztály hatalomátvétele, a termelési viszonyok — és ezen belül a tulajdonviszonyok — forradalmi megváltozása (aminek egyenes következménye a társadalom osztályszerkezetének módosulása) a művelő­ dési forradalom, a tudatos történelemalakítás színvonalára emeli a közös­ ség tagjait, hogy megfelelhessenek a társadalom mind nagyobb és mind bonyolultabb követelményeinek, Létrejönnek a nemzeti közösség tartalma alapvető megváltozásának feltételei: az antagonista osztályokból összete­ vődő etnikai közösségek tagjainak antagonista relációi helyébe az együtt­ működés és kölcsönös segítség viszonylatai lépnek. Kialakulnak az alap­ vető érdekeik azonosságában, közös törekvéseikben egymáshoz kapcsolt társadalmi osztályok és rétegek. Ezek az átalakulások a szocializmus épí­ tésének folyamatában az új nemzet társadalmi-politikai egységében feje­ ződnek ki. A nemzet vezetőereje többé már nem a burzsoázia a maga nacionalista pártjaival s a nemzeti elszigetelődést, megkülönböztetést, a nemzetek ellentétét hirdető ideológiájával, hanem a munkásosztály, a tár­ sadalom szocialista fejlődése követelményeinek hordozója, élén marxista— leninista pártjával, a munkásosztály élcsapatával, az egész nemzet érde­ keinek hű letéteményesével. A szocialista nemzet fejlődésének hajtóereje többé már nem az osztályharc, hanem az egész társadalom egysége, harcban a régi ellen az új előmozdításáért, a már elért szakasz meghaladásáért és egy új etap eléréséért a szocialista társadalom felfelé ívelő fejlődésében. A szocialista nemzet megingathatatlan egységének alapja a szocializmus és kommuniz­ mus felépítéséért vívott harcában a társadalmi osztályok és rétegek szocia­ lista termelési viszonyokra épített érdek- és célközössége. Éppen ezért a burzsoá nemzettel és minden más múltbeli közösséggel ellentétben a szo­ cialista nemzet fejlődését a belső egység és összetartás szüntelen erősítése jellemzi. A közösségi tudat struktúrájában elkerülhetetlenül tükröződik a tár­ sadalmi szerkezet. Ezért is osztályjellegű a burzsoá nemzet etnikai tudata, melynek struktúrája szükségszerűen megfelel a burzsoá nemzetének. A

burzsoá nemzet nemzeti öntudata az e nemzetet alkotó osztályok eltérő nézetében nyilvánul meg a nemzet szerepéről és feladatairól, a nemzeti viszonyokról. A szocialista közösség társadalmi-politikai egységének ki­ alakulása eredményeként, a szocialista nemzet öntudata a szocializmus fejlődésének mértékében mind egységesebb jellegűvé válik. Ez a szocia­ lista nemzet és a burzsoá nemzet öntudatának egyik fő különbsége. A szo­ cialista termelési viszonyok, az új társadalom osztályszerkezete, az új társadalomban meghonosodott politikai viszonyok és e társadalom ural­ kodó ideológiája az új nemzet öntudatában meghatározza e tudat olyan összetevőit, mint amilyen a szocialista hazafiság és internacionalizmus. A szocialista hazafiság és internacionalizmus megbonthatatlan egysége a szocialista nemzet öntudatában, másik aspektusa a szocialista nemzet, illetve a burzsoá nemzet öntudatát megkülönböztető lényeges különbség­ nek. A különbség az, hogy míg a burzsoá hazafiság — általában — a nacionalizmushoz kapcsolódik, amiből korlátolt és ellentmondásos jellege is következik, a szocialista hazafiság elképzelhetetlen internacionalizmus nélkül. A burzsoá nemzet öntudatának ellentmondásos jellegét bizonyítja, hogy a kapitalizmusban a nemzet haladó erőinek hazafisága konfliktusba keveredik a reakciós burzsoázia nacionalizmusával, amely a nemzeteket antagonista módon állítja szembe egymással. Ezzel ellentétben a hazafi­ ság és az internacionalizmus egysége a szocialista nemzet öntudatában, amelyet az új társadalmi viszonyok lényege határoz meg, lehetővé teszi a hazafiság megnyilvánulását anélkül, hogy ez a patriotizmus más nem­ zetek ellen irányulna. Az internacionalizmus az etnikai közösségek, osztályok és államok viszonyának egy bizonyos aspektusa. A burzsoá nacionalizmus nem zárja ki a más nemzetekkel való viszonyt: a kapitalizmus fejlődésével egyide­ jűleg a tőkés piac kiterjedése a nemzeti határokon túlra meghatározza a nemzeti burzsoáziához tartozó egyes rétegek együttműködését más nem­ zetek burzsoáziájával, sőt, szolidaritásukat saját nemzetük és más nem­ zetek dolgozóival szemben. E viszonyok ideológiai kifejezője a kozmo­ politizmus. Az internacionalizmusnak semmi köze a kozmopolitizmushoz. A burzsoázia kozmopolita „internacionalizmusa" és a szocialista nemzet­ köziség különbsége a szolidaritás különböző típusaiból következik, mint­ hogy e szolidaritás lényegét és jellegét a szolidaritást valló osztályok és társadalmi csoportok jellege határozza meg. Az új társadalom gazdasági alapjának, osztályszerkezetének és fel­ építményének mély változásai módosulásokat eredményeztek a szocialista nemzet kultúrájában, melynek középpontjában a marxista—leninista ideo­ lógia áll; ez a világról, az életről, az emberek egymáshoz fűződő viszo­ nyairól alkotott tudományos világnézettel gyarapítja a közösség tagjainak szellemi életét, amely az új társadalom követelményei meghatározta kul­ turális alapra épül, s ama közösség haladó kulturális termésére, amelyből a szocialista nemzet kifejlődött, valamint az egész emberiség múltbeli és jelenlegi valóban hiteles kulturális értékeire. A kultúra szocialista átalakulása — ami a szocialista nemzet jellegzetességeinek egyike — a művelődéstörténetben precedens nélküli ugrást jelez: a kultúra tartalmá­ nak, szerkezetének és társadalmi szerepének gyökeres megváltozását. A burzsoá nemzet átalakulása szocialista nemzetté nemcsak a közös­ ségi fejlődés folyamatosságának megszakadását jelenti, hanem ugyanak-

kor folytonosságot is. A szocialista nemzet, amely a szocialista társadalmi forma változása és fejlődése folyamatában alakul ki, az őt megelőző közösség összetevőinek több elemét veszi át: a népességet, a területet, a nyelvet, amelyet a szocialista nemzet a tájszólások és nyelvjárások további egyesítésével, valamint az irodalmi nyelv hatásának fokozásával még job­ ban kiművel; átveszi az előző műveltség demokratikus és haladó elemeit, ami az anyagi és szellemi, művelődési öröklés objektív folyamatának felel meg. A folytonosság és a diszkontinuitás megnyilvánul a szocialista nem­ zet öntudatában is; a diszkontinuitás a szocialista nemzethez, mint az etnikai közösség különös formájához való tartozás tudatát jelzi, a konti­ nuitás pedig e közösség tagjai közös eredetének tudatát. A szocialista nemzet öntudata kinyilvánítja közösségét az előző nemzedékekkel, a né­ pességgel, melynek törzsén kihajtott; egyben új, a szocialista társadalmi alakzatnak megfelelő vonásokat is mutat. Éppen ezek az új vonások a döntők a szocialista nemzet öntudatának jellemzésében. Csakis a kontinui­ tás megszakítása, a nemzet forradalmi átalakulása biztosítja a közösség pozitív vonásainak megvalósulását az egész nemzet viszonylatában. E vo­ nások teljességüket és tökéletességüket nem érhetik el csak a szocialista rendben, amely magasabb fokra emeli és új tartalommal telíti a nemzet­ jelenséget. Mivel a burzsoá nemzet, amely a tőkés rendszer sajátja, e rendszer hanyatló görbéjén helyezkedik el, a szocialista nemzet létrejötte tulajdonképpen a nemzeti közösség magasabb szinten való újjászületését jelenti. A folytonosság és a diszkontinuitás figyelembe nem vétele az etnikai közösségek fejlődésének és változásának folyamatában adott esetekben elméleti és gyakorlati hibákhoz vezethet. Így például nemzetünknek néha eredetétől máig tartó, változatlan etnikai jellegzetességeket tulajdoníta­ nak, ami nem egyéb, mint a réginek örökké létezőként való felfogása, pél­ dául a paraszti földközösségek jellegzetességei és ezek népünknek tulaj­ donítása a jelenlegi szakaszban. Máskor, éppen ellenkezőleg, teljesen mel­ lőzik a régit, s az újat tekintik öröktől fogva létezőnek, ami viszont a proletkultos megnyilvánulások jellemzője. Történelmi fejlődése különleges feltételeinek eredményeként és a szocialista építés különböző körülményei folytán minden szocialista nem­ zetnek sajátos vonásai vannak. Valóban, minden szocialista nemzet ma­ gába építi az évszázadok folyamán kialakult, hagyományokban átörökölt történelmi sajátosságokat; a kapitalizmusból a szocializmusba való átme­ net folyamatában a szocialista nemzetek különböznek egymástól a gazda­ sági fejlődés színvonala, a népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása, az osztályszerkezet, a politika szervei és formái, a kultúra szintje és sa­ játosságai tekintetében. Úgyszintén különböznek a társadalmi és nemzeti felszabadulási harc tapasztalatában, és természetesen közösségi tudatuk­ ban is. Ebből következik, hogy minden egyes szocialista nemzetnek lesz­ nek olyan közös vonásai, amelyek más szocialista nemzetek tagjaitól meg­ különböztetik a módban, ahogyan különböző feltételek közepette cselek­ szenek, s magatartásukban, állásfoglalásaikban. Ennek ellenére sem abszolutizálható a közösségi specifikum. Mint minden fejlődő jelenség, a szocialista nemzet is az egyetemes és sajátos dialektikájának eredménye, az egyetemes és a sajátos dialektikájának egy­ sége. Az etnikai közösségek egymással kapcsolatban alakultak ki és fej-

lődtek; egyetlen közösség, még a társadalmi fejlődés legrégibb fokain sem élt olyan elszigeteltségben, hogy ne lettek volna kapcsolatai más közös­ ségekkel, hogy ne befolyásolták volna mások, s ő ne befolyásolt volna másokat. A közösségek, valamint az egyedek egymás közti — a szó leg­ tágabb értelmében vett — cseréje mindenkor létezett. Természetesen a társadalmi fejlődés alacsony fokain kapcsolataik gyérek s korlátozottak voltak (gondoljunk a primitív körülményekre, amelyekben e közösségek éltek). Az anyagi és szellemi javak cseréje a társadalom fejlődése arányá­ ban válik mind gyakoribbá és aktívabbá; a modern közlekedési és távköz­ lési eszközök fejlődésével e cserék szélesebb körűvé váltak, s végül átfog­ ták az összes közösségeket, az egész emberiséget. Az általános vonások azt a közösségi formát jelzik, amely egy megha­ tározott tartalomnak felel meg. Ezt a tartalmat a társadalmi alakzat jel­ lemzői határozzák meg a közösségi formák fejlődésének minden egyes szakaszában. De nem csupán erről van szó. E közösségi sajátosság is az általános és a sajátos dialektikájának eredménye. Valamely szocialista nemzet — történelmi előzményekből és a jelen feltételeiből fakadt — sajátossága az egyetemes és a sajátos dialektikájának kifejezése. Aki elhanyagolja az általános és sajátos dialektikus viszonyát, hamis szemléletet alakít ki a szocialista nemzetről, sajátosságairól és a nemzeti viszonyokról, olyan szemléleteket, amelyeknek káros elméleti és gyakor­ lati következményei lehetnek. Az általános abszolutizálása a szocialista nemzet megnyilvánulási formáinak elszegényítéséhez vezet, a sajátos abszolutizálása pedig az az út, amely nacionalizmusba torkollik. A szocialista nemzet kialakulásának folyamatában a főszerep a mar­ xista—leninista pártot illeti, az új társadalom vezető erejét, amely a szocialista országok teljes forradalmi átalakulását irányítja, és a szocia­ lista államot, az új élet építésének legfontosabb eszközét. A társadalom szocialista politikai szervezése az a társadalmi erő, amely határozottan hozzájárul a szocialista nemzet kialakulásához, a szocializmus építésének eszköze szerepében. Ez a szerep megnyilvánul a társadalom politikai, gaz­ dasági és kulturális fejlődésének tudatos irányításában, ami a szocialista nemzet konszolidálásához, állandó virágzásához vezet. E szerep nem csu­ pán az új társadalom gazdasági alapjaiban bekövetkező változások irá­ nyításában nyilvánul meg, műszaki-anyagi alapja megteremtésében és fejlesztésében, a társadalmi szerkezet változásainak irányításában (ez megannyi feltétele a szocialista nemzet kialakulásának és fejlődésének), hanem megmutatkozik az ebben az irányban ható politikai és jogi, nevelő és kulturális intézkedésekben is. A marxista—leninista párt és a szocialista állam intézkedéseinek és akcióinak egyike: az egyazon szocialista államban együttélő nemzetiségek­ kel való szocialista együttélés feltételeinek megteremtése és biztosítása, új típusú viszonyok meghonosítása a szocialista nemzetek között. Az ilyen viszonyok kialakítása a szocialista nemzet és az együttélő nemzetiségek között, valamint a szocialista nemzetek között, a nemzet szocialista átala­ kulásának egyik sine qua non feltétele. Az együttélő nemzetiségek problémája az etnikai közösségek és az állam kölcsönhatásának kérdése. Az együttlakó nemzetiségek azok a kö­ zösségek, amelyek egyazon állam keretében együtt élnek a demográfiai szempontból többségi nemzettel. Az együttélő nemzetiségek vagy a több-

ségi közösséggel való együttélés hosszas és bonyolult történelmi folya­ mata során jelentek meg, vagy pedig az államhatárok tekintetében beál­ lott változások következményeként. A kizsákmányolásra alapozott társa­ dalmakban általában a többségi közösség és az együttélő közösségek relá­ ciói antagonista jellegűek voltak. Ami a szocialista nemzet és az egy ál­ lamban együttélő nemzetiségek viszonyát jellemzi, az nem csupán nemze­ tiségére való tekintet nélkül minden állampolgár egyenlő jogainak kimon­ dása, hanem ezen egyenlőség anyagi biztosítása is. Pártunk és szocialista államunk helyes, marxista—leninista nemzeti politikájával leraktuk a román nép és az együttélő nemzetiségek barát­ ságának tartós alapjait. A nemzeti gyűlölködéshez vezető okok kiküszöbö­ lésével, a szocializmus építéséért folyó közös harcban a társadalmi átala­ kulások tüzében szocialista nemzetiségekké vált együttélő nemzetiségek testvériségben élnek a szocialista román nemzettel. A marxista—leninista párt és a szocialista állam szerepe hasonló­ képpen megnyilvánul a nemzetek közötti új típusú viszonyok kialakításá­ ban és fejlesztésében is. A nemzeten belüli kizsákmányolást felszámoló -szocializmus megszünteti azokat a feltételeket is, amelyek egy nemzet más nemzet által való elnyomását meghatározzák. A szocializmus a szó teljes értelmében szabad és szuverén, független és jogokban egyenlő nem­ zeteket alakít ki, ugyanakkor kialakítja az önkéntes, egyenlőségre építő együttműködés feltételeit is. A szocialista nemzetek és államok új típusú viszonyai az államrendek azonosságára épülnek (amelyekben a munkás­ osztályé a vezető szerep), a népek forradalmi vívmányai megvédésének és fejlesztésének közös érdekeire, a szocializmus és a kommunizmus épí­ tése céljainak egységére, a marxista—leninista ideológiára. Az azonos államtípusban, termelési viszonyokban, ideológiában élő, az azonos célok felé haladó nemzetek e vonásainak köszönhetően eltűnik az expanziós, más népek és nemzetek leigázására törő tendenciák objektív alapja, ezzel szemben megszilárdul a szocialista nemzetek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire alapozott együttműködési és kölcsönös segélynyújtási kapcsolatainak objektív alapja. A marxizmus—leninizmus klasszikusai a szocialista társadalmat a sokoldalúan fejlett, magas műveltségű emberek társadalmaként is jelle­ mezték. A szocialista nemzet tagjainak szellemi gazdagodása az új kultúra mind elmélyültebb és átfogóbb elsajátításával, lehetővé teszi mind széle­ sebb körű részvételüket az államvezetésben, feltételezi a termelési felada­ tok mind magasabb szintű megoldását, hozzájárulván a nemzet anyagi és szellemi jólétének szüntelen emeléséhez, s így, mintegy válaszképpen a társadalom követelményeire, megteremti a magasabb rendű kulturális értékek alkotásának kedvező légkört. Az új nemzetek szocialista kultúrájának kialakulása és fejlődése fel­ veti a folytonosság és diszkontinuitás problémáját e folyamatban, vala­ mint az általános és sajátos viszonyának problémáját minden szocialista nemzet kultúrájában. A szocialista nemzet kultúrája a kontinuitás és diszkontinuitás, a hagyomány és az újítás dialektikus egységét képviseli. A szocializmusban a kulturális hagyaték szelektív átvétele tudatos folya­ mat. A szocializmus a múlt örökségéből azt veszi át, aminek ma szá­ munkra funkcionális értéke van, mert a szocializmus új értékei megalko­ tásának szükséges előfeltételeit jelentik. A kulturális örökség pozitív ér-

tékelésének kritériuma elsősorban az, hogy a múlt alkotásai milyen mér­ tékben tükrözik a társadalmi fejlődés valóságos tendenciáit, milyen mér­ tékben haladják meg valamilyen módon az adott korszakban létrejött értékeket, gyarapítják a tudást és ösztönzik a haladó cselekvéseket; má­ sodsorban: miként illeszkednek ezen alkotások a világviszonylatú érték­ rendszerbe. Ám a szocialista kultúra nemcsak örökségből áll: a múlt meg­ becsülésének nem szabad fetisizáláshoz vezetnie. A szocialista kultúrát elsősorban az jellemzi, hogy mi újat hoz, vagyis olyat, ami az új társada­ lom követelményeinek megfelel, mert hiszen e követelményektől függően értékesítjük a hagyatékot is. A szocialista kultúra sajátossága nem értelmezhető az egyetemes és sajátos dialektikáján kívül. Minden nemzet szocialista kultúrája azzal kapcsolódik az általánoshoz, ami ebben a kultúrában egyedi az egyetemes kultúrához való viszonyításában (az egyetemes kultúra az általánost kép­ viseli). Valamely kultúra sajátossága sem a múltban, sem a jelenben (sőt, legkevésbé a jelenben) nem zárja ki az egyetemes kultúra értékeinek át­ vételét, s az egyetemes kultúra gazdagítását az egyes nemzetek alkotta értékekkel. A marxista—leninista ideológia, a társadalmi és politikai rend­ szer azonossága, a célok egysége mind inkább közelíti egymáshoz a szo­ cialista nemzetek kultúráit, e téren is megnyilvánulván a szocializmus hirdette emberi szolidaritás. Másrészt viszont mindaddig, míg nemzetek léteznek — és még hosszú ideig létezni fognak — , ez a közeledés nem jelenti a szocialista kultúra nemzeti sajátosságának feladását. Az új nemzet szocialista tudata, s ezen belül öntudata, amely a szo­ cialista valóság tükrözése, és a párt, valamint a szocialista állam ideológiai tevékenysége révén alakult ki, fontos hajtóereje magának a szocialista nemzeti fejlődésnek. A szocialista nemzet öntudata az őt meghatározó lét­ feltételekre hatva hozzájárul a nemzet tagjainak, a szocialista világrend­ szer nemzeteinek kohéziójához. Hiszen a szocialista nemzet öntudata, akárcsak minden más etnikai közösség öntudata, a nemzeti viszo­ nyok két oldalát fejezi ki: a nemzeti közösség tagjainak viszo­ nyát és a nemzeti közösségek viszonyát. A szocialista nemzet öntu­ data hozzájárul a közösség tagjai olyan szellemi egységének kialakulásá­ hoz, amilyet egyetlen múltbeli közösség sem ért el a nemzeti törekvések kifejeződéséhez, de ez nem a közösségi dölyf nacionalista eltúlzásához, hanem a népek barátságának meghonosításához vezet. A szocialista nem­ zet öntudata kihat tagjai társadalmi tudatának formájára, s a nemzet egé­ szében vett szellemi kultúrájára. A szocialista nemzet kialakulása azonban nem egyedülálló és azon­ nali esemény: hosszas folyamatban alakul ki, akárcsak az új, szocialista társadalom. A szocialista nemzet vonásai és alkotóelemei nem abszolút szimmetrikusan formálódnak. Kialakulása politikai és gazdasági síkon nem esik egybe teljes mértékben a nemzet új öntudatának kialakulásá­ val. Pedig a szocialista nemzet jellegzetességei teljében csak akkor való­ sul meg, amikor öntudata hűen tükrözi a szocializmus minden jellemző­ jét, s így kiteljesedetten vallja magáénak a közösség tagjainak többsége. A szocialista nemzet öntudatának a többi vonások szintjére való emelke­ dése megkívánja az emberek folyamatos nevelését és befolyásolását a kommunizmus szellemében.

BRETTER G Y Ö R G Y

E l e t és gondolat Egy könyv margójára

A k i k D . D . R o ş c á t m i n t H e g e l - s z a k é r t ő t i s m e r t é k m e g , n e m kis m e g l e p e t é s s e l o l v a s h a t j á k fiatalkori szintézis-kísérletét, a 35 é v u t á n m o s t v é g l e g e s í t e t t k i a d á s b a n m e g j e l e n t A tragikus lét c í m ű művét.* I s m e r t tény, h o g y H e g e l m e n n y i r e l e n é z t e a „ g y a k o r l a t i filozófiát", a c s e l e k v é s r e - e t i k u m r a v o n a t k o z ó k ö v e t k e z t e t é s e k e t : R o ş c a , aki a f r a n c i á k s z á m á r a f e l f e d e z t e — d o k t o r i t é z i s é b e n — H e g e l hatását T a i n e - r e , és k é s ő b b H e g e l - f o r d í t á s á v a l és - k o m m e n t á l á s á v a l a r o m á n filozófiai k u l t ú r a e g y i k l e g m o n u m e n t á l i s a b b tettét hajtotta v é g r e , A tragikus létben a g y a k o r l a t i filozófia területére lépett, és o l y a n v i l á g r a v i l l a n t o t t a s z e m ü n k e t , a m e l y e d d i g j ó r é s z t t a b u v o l t a z e l v o n t s á g o t és a rendszert a b s z o l u t i z á l ó f i l o z ó f i á k s z á m á r a . E z a g y a k o r l a t i filozófia azért eredeti, mert a k o z m i k u s ontológia racionális bírálatából kiindulva j u t el az e g y é n i m a g a t a r t á s r a v o n a t k o z ó k ö v e t k e z t e t é s e k i g , és n e m az e g y é n i m a g a ­ tartás k ö z ö s v o n á s a i b a n k e r e s o n t o l ó g i a i talajt m a g á n a k , a h o g y ezt m a n a p s á g p é l ­ dául az egzisztencialisták gyakran megteszik. R o ş c a n e m duzzasztja k o z m i k u s s á az Én-t, s e m m i n t v i l á g t e r e m t ő s z u b j e k t u m o t (Fichte), s e m mint akaratot (Schopenhauer), s e m mint alkotó erőt (Nietzsche), ha­ n e m r e l a t i v i z á l j a , s m i n t m e g i s m e r ő - a l k o t ó és e r k ö l c s i l é n y t iktatja b e a k o z m i k u m b a . És e z a v i l á g m i n t k o z m i k u m , m i n t v é g t e l e n totalitás R o ş c a s z á m á r a n e m m a g a a tökéletes (racionális) g é p e z e t , a m e l y a m a g a d i c s ő s é g é r e e g y szükségszerű, o k s á g i l á n c r é v é n h o z t a l é t r e az e m b e r t , h a n e m m a g a a s p o n t á n k i s z á m í t h a t a t l a n ­ ság, a z ö n m a g á t is s z a k a d a t l a n u l á t a l a k í t ó ő s e r ő ; az e m b e r t l é t r e h o z ó v a g y e l p u s z ­ tító spontaneitás. A relativizált e m b e r és a r e l a t i v i z á l t v i l á g találkozását írja l e a filozófus, aki e kettős t r a n s z f o r m á c i ó b a n építi ki filozófiai m o d e l l j é t , az e m b e r i magatartásra v o n a t k o z ó g y a k o r l a t i filozófiáját. A kettős t r a n s z f o r m á c i ó n a k m e g ­ f e l e l ő e n m ű v é n e k első h á r o m fejezete Az objektív tapasztalat összefoglaló címet viseli, a z á r ó f e j e z e t p e d i g A metafizikai magatartás c í m m e l v á l a s z o l az e l ő b b i h í v á ­ sára. Látni f o g j u k , e kettősséget R o ş c a h i á n y t a l a n u l ö t v ö z i e l l e n t m o n d á s o s e g y ­ s é g g é ; szintézisének e g y e t l e n v i t a t h a t ó p o n t j a talán az, h o g y a metafizikai m a g a ­ tartás az Én túlzott relativizálása miatt e g y é n i magatartás, n e m c s o p o r t v á l a s z a lét hívására, h a n e m a tudatos é r t é k t e r m e l ő értelmiségi kiállása a lét spontán p r o ­ vokációjával szemben. A h o g y r ö v i d e l ő s z a v á b a n m e g e m l í t i , m ű v é n e k általános v o n a l á t 1928—1933 között d o l g o z t a ki, a n a g y t ú l t e r m e l é s i válság i d ő s z a k á b a n , a p o l g á r i é r t é k e k tel­ jes d e v a l v á c i ó j á n a k k o r á b a n ; a fő b u r z s o á filozófiai á r a m l a t o k k a l , az i r r a c i o n a l i s z tikus f i l o z ó f i á k k a l s z e m b e n e g y r a c i o n á l i s , a v a l ó d i é r t é k e k e t m e n t ő m a g a t a r t á s m o d e l l t a l a k í t ki a j ó z a n és h a l a d ó é r t e l m i s é g számára. A r á c i ó j á t t u d a t o s a n f e l ­ használó e m b e r h e z szól, aki v é g s ő e r k ö l c s i m e g g o n d o l á s a i t a s p o n t á n léttel — R o ş c a j e l l e m z ő e n az i r r a c i o n á l i s j e l z ő t h a s z n á l j a — s z e m b e s z e g ü l ő v á l l a l á s b a n , d ö n t é s b e n , c s e l e k v é s b e n találja m e g , m á s k é p p : a f e l e l ő s s é g h ő s i e s s é g é b ő l meríti. A z e m b e r és a v i l á g v i s z o n y a szinte m i t i k u s b i r k ó z á s s á v á l i k két o l y a n e l l e n f é l k ö z ö t t , aki

reşti,

* Existenţa 1968.

tragică:

Încercare

de

sinteză

filozofică.

Editura

Ştiinţifică.

Bucu­

kilátástalanul e g y m á s h o z tartozik és m é g i s ö r ö k ö s h a r c r a v a n kárhoztatva. A világ: m a g á b a n f o g l a l j a a t e r m é s z e t és a t á r s a d a l o m s p o n t á n és m e g n e m i s m e r t erőit, m a g á t az e m b e r t is, a k i n e k e g y e t l e n e s é l y e v a n a v i l á g g a l s z e m b e n : az é r t é k t e ­ remtés. A k u l t ú r a a s z e l l e m i é r t é k e k összessége s m i n t i l y e n , kifejezi az e m b e r s a j á ­ tos m i n ő s é g é t , t á r s a d a l m i s á g á t , e m b e r s é g é t ; a tett p e d i g az e m b e r ö n t e r e m t é s é n e k e g y e t l e n e s z k ö z e . A s z e m l é l ő d ő ö n m e g i s m e r é s n e m c é l j a az e m b e r n e k , c s a k e s z k ö z a t u d a t o s é r t é k t e r e m t ő , m e g i s m e r ő e m b e r számára. V a g y i s R o ş c a elkerüli az e m ­ berközpontú filozófiák egyik alapvető veszélyét, a moralizáló befelé fordulás kísér­ tését, a s z e m l é l ő d é s p i e d e s z t á l r a e m e l é s é t , és e h e l y e t t a z e g y é n i a k t i v i t á s l e h e t ő ­ ségeit, k ö r é t h a n g s ú l y o z z a és írja le, azét, a m e l y az ö n m e g i s m e r é s b ő l e r ő t m e r í t az a l k o t á s h o z , a tetthez. F i l o z ó f i á j a ezzel ó h a t a t l a n u l e m b e r t á j o l á s ú v á v á l i k : a k o z ­ m i k u s o n t o l ó g i a m e l l e t t a z e m b e r i feltételek á l t a l á n o s í t ó j á v á lesz. Ezt az á l l á s p o n t o t v a l l o t t a D . D . R o ş c a 35 é v v e l ezelőtt, s ma, a m i k o r a m a r x i s t a f i l o z ó f i á t t ö b b m i n t két é v t i z e d i g b e h a t ó a n t a n u l m á n y o z t a , m á s talajról, d e v á l t o z a t l a n u l í g y látja a f i l o z ó f i a t á r g y á t . 1969 áprilisában, az Echinox 3. s z á m á b a n í g y v a l l e r r ő l : „ A b b a n a m é r t é k b e n , a m e l y b e n a v a l ó d i filozófia — a z egzisztencialisták á l l á s p o n t j á t ó l e l t é ­ r ő e n — az o b j e k t í v lét, a t á r g y e l m é l e t e , és n e m c s u p á n az é n e l m é l e t e , a f i l o ­ zófiai g o n d o l k o d á s v a l ó b a n a reális v i l á g l é n y e g i m e g h a t á r o z o t t s á g a i t tükrözi, d e , ami több, a kultúra-alkotó e m b e r szellemi szükségleteihez, eszmei törekvéseihez viszonyítva tükrözi azt." E s z m é i h e z v a l ó hűségét l e h e t ő v é teszi s z á m á r a az a r a c i o n á l i s - h u m á n u s talaj, a m e l y r ő l e l i n d u l v a m i n d i g s z e m b e f o r d u l t az e m b e r e l l e n e s s é g g e l , másrészt az, h o g y szintézise n e m a m a t e r i a l i z m u s e l l e n i r á n y u l t . A tragikus lét a m e c h a n i s z t i k u s d e ­ t e r m i n i z m u s c á f o l a t á b ó l i n d u l ki, d e n e m a m a t e r i a l i z m u s t t á m a d j a ; az i r r a c i o n á l i s m o z z a n a t létezését e l f o g a d j a u g y a n , d e n e m f o r d u l a r á c i ó e l l e n ; az e g y é n t r a g i k u s s z a b a d s á g á t írja l e , d e ezt n e m állítja s z e m b e a n é p e k s z a b a d s á g á v a l ; az e g y é n l e h e t ő s é g e i t v i z s g á l j a , d e n e m dicsőíti a s z e m é l y e s tettet, a k o l l e k t í v tett, a f o r r a ­ d a l o m r o v á s á r a ; a z é r t é k t e r m e l é s t tartja az e m b e r i n e m l e g s a j á t o s a b b t e v é k e n y s é ­ g é n e k , d e a s z e l l e m i é r t é k e t n e m abszolutizálja a c i v i l i z á c i ó s é r t é k e k k e l s z e m b e n ; a z é r t é k b e n az a l k o t ó e r ő m e g n y i l v á n u l á s á t látja, d e e l k e r ü l i a t r a n s z c e n d e n s l é n y e g ­ r ő l b e s z é l ő a x i o l ó g i á k idealista-misztikus m a g y a r á z a t a i t . A k ö n y v első része h á r o m filozófiai p r i n c í p i u m o t e l e m e z , és b e b i z o n y í t j a , h o g y ezek olyan egyoldalúságot rejtenek magukban, amely akadályozza a filozófiailag m e g a l a p o z o t t e m b e r i c s e l e k v é s t . A z első fejezet, Az integrális megismerés eszméje a h i á n y t a l a n filozófiai d e d u k c i ó k o r l á t a i t m u t a t j a k i : teljes d e d u k c i ó v a l n e m l e h e t l e v e z e t n i a lét k ü l ö n ö s , m é g k e v é s b é az e g y e d i m e g n y i l v á n u l á s a i t , az e g y é n i e m b e r k í v ü l r e k e d í g y a d e d u k t í v f i l o z ó f i á k o n . R o ş c a itt a hegeli g o n d o l k o d á s e g y i k a l a p ­ v e t ő p r o b l é m á j á t feszegeti, azét, aki a „ . . . l é t megszakítás n é l k ü l i d e d u k t í v l á n c ­ b a n v a l ó teljes l e v e z e t é s é t minősítette, e l v i l e g , m i n d e n fenntartás n é l k ü l a f i l o ­ zófiai d e d u k c i ó l e g f ő b b e s z m é n y é n e k " . A lét e g y e t l e n d e d u k t í v l á n c b a n v a l ó l e v e z e t é s e o l y a n e s z m é n y , a m e l y m á r D e s c a r t e s - o t is megkísértette, d e n o h a p a r a d o x á l i s n a k tűnhet, ez az e s z m é n y n e m i d e g e n a p o z i t í v t u d o m á n y o k t ó l s e m . A p o z i t í v t u d o m á n y o k k é p v i s e l ő i t és a d e d u k ­ t í v f i l o z ó f i a k o r i f e u s a i t ö s s z e k a p c s o l j a az az e l ő f e l t e v é s , az a p o s z t u l á t u m , az a v é g l e t e s e n o p t i m i s t a hit, h o g y „ . . . a v a l ó s á g , a világ, az u n i v e r z u m , v a g y h í v j á k , a h o g y a k a r j á k , r a c i o n á l i s , m e g é r t h e t ő teljes l é n y e g é b e n " . M i n d e n t e r m é s z e t k u t a t á s a b b ó l i n d u l ki, h o g y az i s m e r t és a n e m i s m e r t v i l á g r a c i o n á l i s , hiszen „ A z e m b e r ö s z t ö n ö s e n hiszi, h o g y saját g o n d o l k o d á s a és a külső v a l ó s á g k ö z ö t t a l a p v e t ő é s teljes m e g e g y e z é s létezik",

D e , m o n d j a ki h a t á r o z o t t a n s z e r z ő n k , ezt a p o s z t u l á t u m o t senki s e m t u d t a demonstrálni, e z a p o s z t u l á t u m d e m o n s t r á l h a t a t l a n . S e m m i b i z o n y í t é k u n k n i n c s arra, h o g y a m i k o r az e s z m é k m e g é r t h e t ő v i l á g á n a k struktúráját a külső v i l á g n a k tulajdonítjuk, a k k o r h e l y e s e n j á r u n k el. Sőt, a m i k o r a n a g y g o n d o l k o d ó k í g y j á r t a k el, a k k o r a v a l ó s á g o t m i n t egészet e g y r e n d s z e r b e zárták. A z e s z m é k r e n d s z e r é n e k kivetítése a v i l á g r a az o k s á g i v i s z o n y n a k a l o g i k a i s z ü k s é g s z e r ű s é g g e l v a l ó a z o n o s í ­ tása útján t ö r t é n i k : „Ha k é t ( v a g y t ö b b ) o k n a k és o k o z a t n a k n e v e z e t t j e l e n s é g v i s z o ­ nyát ú g y f o g j u k fel, h o g y a z » o k « m a g á b a zárja az » o k o z a t o t « , a k k o r k é z e n f e k v ő m ó d o n , v i s z o n y u k a t ipso facto m i n t szükségszerű j e l l e g ű v i s z o n y t k e z e l j ü k : a k á r h o l legyen j e l e n az o k ( A ) , j e l e n l e s z a z o k o z a t (B) is, m e r t B m a g á n a k az A - n a k e g y része, és í g y A n e m k é p e s e l s z a k a d n i saját m a g á t ó l ; n i n c s t ö b b é h e l y A és B k ö ­ zött e g y m á s i k t é n y s z á m á r a , a m e l y e l v á l a s s z a őket, hiszen A és B e g y é s u g y a n ­ azon d o l o g két m e g j e l e n é s i f o r m á j a . " R o ş c a a m e c h a n i s z t i k u s d e d u k t í v l á n c e l l e n azért tiltakozik, m e r t e z n e m hagy rést a h a r m a d i k s z á m á r a : p e d i g a h a r m a d i k m a g a az a l k o t á s , az i d ő m i n t realitás, a t ö r t é n e l e m m i n t az új l é t r e h o z á s a . K ö n y v é n e k m á s o d i k f e j e z e t é b e n (A teljes racionalitás mítosza) s z e r z ő n k m i n t e g y h e l y e t csinál a z alkotásnak, az i d ő ­ nek, a t ö r t é n e l e m n e k , azzal, h o g y a d e d u k t í v d i a l e k t i k a mítoszát l e r o m b o l v a b e ­ vezeti a r a c i o n a l i t á s e l l e n f o g a l m á t , az irracionálist. A z i r r a c i o n á l i s r o ş c a i f e l f o g á s a csak e b b e n a z e l l e n t é t e z é s b e n érthető m e g , s z á m á r a az irracionalitás n e m az e m b e r i m e g i s m e r ő k é p e s s é g r a c i o n a l i t á s á n a k a tagadása, hiszen, m i n t láttuk, a m e g i s m e r ő észnek n e m h o g y a l e h e t ő s é g e i t n e m tagadja, i n k á b b azzal v á d o l j a , h o g y reális a d o t t ­ ságait rávetíti m é g a v i l á g r a is, r a c i o n a l i z á l j a azt is, a m i n e m az, a m i n e m r a c i o ­ nális. A z i r r a c i o n á l i s e l e m az, a m i t ö b b , m i n t a z o k s á g i sor, az, a m i a v a l ó s á g „ v i s e l k e d é s é b e n " kiszámíthatatlan, a m i v é l e t l e n , a m i u g r á s az új l é t r e h o z á s a felé. A z irracionalitás i l y e n é r t e l m e z é s e l e h e t ő v é teszi, h o g y l e s z á m o l j o n a teljes racionalitás m í t o s z á v a l , és e g y v a l ó b a n „ k é n y e l m e t l e n " — í g y j e l l e m z i saját állás­ foglalását — f i l o z ó f i á t f o g a l m a z z o n m e g . K é n y e l m e t l e n filozófia ez a z o k számára, akik a t e l j e s r a c i o n a l i t á s i l l ú z i ó j á b a n ú g y v é l i k , h o g y — i d é z z ü k i s m é t R o ş c á t — : „ A V i l á g n e m a b s z u r d , v a g y i s a V i l á g n a k v a n e g y v é g s ő c é l j a , a m e l y f e l é tart. A Létnek é r t e l m e v a n . " A m i é r t é k a v i l á g b a n v a n , az c s a k s z e l l e m i lehet, „ m i n d a z , amit m i n t f e l f o g h a t ó t , ésszerűt, érthetőt, n e m a b s z u r d o t f o g u n k fel, a n n a k a z U n i ­ v e r z u m strukturális a l a p j á b a n kell kielégítő ö n i g a z o l á s t n y e r n i e " , m i n d a z , a m i cél, eszmény, t ö r e k v é s a z i g a z s á g o s a b b élet f e l é ; t u l a j d o n k é p p e n a V i l á g ö r ö k k i f e j e z ő ­ dése, és n e m reális harc, és n e m reális változás, é s n e m reális t ö r t é n e l e m . . . M i v e l i g a z o l h a t ó a z i r r a c i o n á l i s j e l e n l é t e a v i l á g b a n , m i az, a m i szétfoszlatja az e l ő b b említett i l l ú z i ó t és a reá é p ü l ő e g é s z o p t i m i s t a m í t o s z t ? R o ş c a é r v e i itt a filozófiában g y a k r a n használatos l o g i k a i e l j á r á s r a t á m a s z k o d n a k . A z t b i z o n y í t j a , h o g y a teljes racionalitást n e m lehet b i z o n y í t a n i : a teljes r a c i o n a l i t á s l o g i k a i t a u t o ­ lógia. „ E z a z e g y e t e m e s ítélet: a lét r a c i o n á l i s , a tapasztalat e l ő z e t e s totalizálását feltételezi i d ő b e n és t é r b e n . D e t u d j u k , h o g y ezt a totalizálást n e m v é g e z t é k el és n e m is v é g e z h e t i k el s o h a s e m . A lehetséges tapasztalat korlátozott, az i d ő és a tér p e d i g v é g t e l e n . " A tapasztalat R o ş c a szerint a z t b i z o n y í t j a , h o g y a v i l á g r a c i o n á l i s és i r r a c i o ­ nális, ésszerű és a b s z u r d , és a r a c i o n á l i s n a k é p p e n a z a d értelmet, létét é p p e n az határozza m e g , h o g y l é t e z i k irracionális. A lét teljes r a c i o n a l i t á s á n a k n a g y s z e r ű európai e s z m é j e t e h á t s o h a s e m v á l h a t a x i ó m á v á , s z ü k s é g k é p p e n p o s z t u l á t u m m a ­ rad, i n d u k t í v ú t o n b e b i z o n y í t h a t a t l a n relatív b i z o n y o s s á g . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n — mutatja ki s z e r z ő n k — , a p o z i t i v i z m u s n a k ( H u m e ) , ha e g y é b é r d e m e n i n c s is, vitathatatlan, h o g y ez a f i l o z ó f i a f o n t o s s z e r e p e t játszott e g y o l y a n v i l á g k é p f e l -

m u t a t á s á b a n , a m e l y n e m a teljes r a c i o n a l i t á s b ó l ( e g y e t e m e s d e t e r m i n i z m u s ) i n d u l ki, ezzel p e d i g b e b i z o n y í t o t t a , h o g y a t u d o m á n y k é p e s e filozófiai p o s z t u l á t u m n é l ­ kül is új e r e d m é n y e k e t elérni. P e r s z e a p o z i t i v i z m u s ún. tiszta tapasztalata, a k á r B e r g s o n k ö z v e t l e n tudati v a g y a n é m e t f e n o m e n o l ó g i a áthatolhatatlan és e g y m á s t ó l független lényegei, n e m v i s z n e k k ö z e l e b b a v i l á g m e g é r t é s é h e z , m e r t e l f e d i k az o b j e k t í v v a l ó s á g reális összefüggéseit, m e g s z ü n t e t i k a t u d a t és a v i l á g kapcsolatát, e l z á r j á k e g y m á s t ó l a b e l s ő t és a külsőt. M í g a m e c h a n i s z t i k u s d e t e r m i n i z m u s v é g l e t e s , és ezért a l k a l m a t ­ lan a v i l á g o t teljesen m e g m a g y a r á z ó e l v k é n t v a l ó m ű k ö d é s r e , a d d i g a p o z i t i v i z m u s (és e l m é l e t i k ö v e t e l m é n y e i ) az ellentétes e l ő j e l ű filozófiai d o g m a t i z m u s b a n s z e n ­ v e d : í g y v a g y ú g y m e g s z ü n t e t i a v i l á g o t , i l l e t v e e l v i választófalat e m e l a m e g i s ­ merés és a világ közé.

tényei,

R o ş c a k i t ű n ő filozófiai é r z é k k e l veszi észre, h o g y H e i s e n b e r g b i z o n y t a l a n s á g i relációja n e m a determinizmus, hanem a mechanisztikus determinizmus csődjét j e l z i , é s a m a g a r é s z é r ő l m á r 3 5 é v v e l ezelőtt e l d ö n t i azt a vitát, a m e l y a f i l o z ó ­ f i á b a n és a f i z i k á b a n az 50-es é v e k b e n o l y h e v e s e n l á n g o l t fel, és u t ó h u l l á m a i m á i g g y ű r ű z n e k . Látja, h o g y a statisztikai t ö r v é n y e k e l i s m e r é s e a d e t e r m i n i s t a v i l á g k é p e t f i n o m í t j a , sőt m e g k ö v e t e l i , h o g y az ún. s z e l l e m i t e r m é s z e t t u d o m á n y a i , a z e r k ö l c s i és történeti t u d o m á n y o k (persze, e z a f o g a l o m h a s z n á l a t m a m á r tartal­ m á b a n é s f o r m á j á b a n is elavult, túlhaladott) e g y o l y a n sajátos o k s á g f o g a l m a t d o l ­ g o z z a n a k ki, a m e l y l é n y e g é b e n k ü l ö n b ö z i k a m e c h a n i s z t i k u s o k s á g f o g a l o m t ó l . E fejezet konklúziójában Roşca k i m o n d j a : „ A k o m o l y a n felfogott fejlődés­ e s z m e . . . , a m e l y e t n e m k e n n e k el p r e f o r m i s t a h i p o t é z i s e k k e l , m a g á b a n f o g l a l j a az alkotás e s z m é j é t . A z t a f o g a l m a t , a m e l l y e l s z e m b e n g ö r ö g k e z d e t é t ő l m i n d m á i g m é l y e l l e n s é g e s s é g e t tanúsított a p o z i t í v t u d o m á n y o k a t l é t r e h o z ó g o n d o l a t . " A z a l k o t ó f e j l ő d é s á l t a l á b a n és k ü l ö n ö s e n a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g m i n d e n e s e t b e n s z i g o r ú a n i n d i v i d u á l i s e r e d m é n y t h í v életre, ezért a z a l k o t á s n e m v e z e t h e t ő l e általános t í p u ­ s o k b ó l é s t ö r v é n y e k b ő l ; a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k és a z e g y é n e k e g y a r á n t ö n m a g u k ­ b a n v a n n a k , s n e m v a l a m i általánosság m e g n y i l v á n u l á s a i . „ M i n d e n e g y é n itt e g y sajátos » i r r a c i o n á l i s « , b i z o n y o s é r t e l e m b e n a b s z o l ú t k e z d e t lehet, a k i m e g z a v a r j a és m e g s z a k í t j a az o k o k és o k o z a t o k l á n c á n a k f o l y a m a t o s s á g á t . " R o ş c a h a n g s ú l y o z z a , és e z n a g y o n f o n t o s m a i , m a r x i z m u s b a n j á r t a s o l v a s ó i szá­ m á r a , h o g y t á v o l áll t ő l e a t ö r t é n e l m i , e r k ö l c s i v a g y p s z i c h o l ó g i a i t é n y e k d e t e r m i n i z ­ m u s á n a k a p r i o r i tagadása. „ V a l ó s z í n ű l e g l é t e z i k — d e c s a k v a l ó s z í n ű l e g — itt is e g y d e t e r m i n i z m u s . D e ez, h a m é g i s létezik, n e m t u d j u k m é g , h o g y m i l y e n természetű. E g y d o l g o t t u d u n k b i z t o s a n : h o g y n e m lehet m e c h a n i s z t i k u s t e r m é s z e t ű . " Vilá­ g o s : a filozófus a t á r s a d a l m i s á g i g é n y é t e g y o l y a n k o r b a n k ö z e l í t i m e g , a m i ­ k o r m é g n e m s z á m o l ó d o t t fel m a r a d é k t a l a n u l a z a helyzet, a m e l y b e n a m a r x i s t a gondolkodásból a dogmatizmus az ökonómiai determinizmus abszolutizálásával ki­ űzte a s z u b j e k t í v t é n y e z ő t , s másrészt a m e l y b e n a z i r r a c i o n á l i s f i l o z ó f i a kiszorította az objektivitást, í g y az ő s p e k u l a t í v r a c i o n a l i z m u s a a z e l f o g u l a t l a n é r t e l m i s é g i k e r e s v e - v i z s g á l ó d ó á l l á s p o n t j á t f e j e z t e ki. M a i k u t a t á s a i n k s z á m á r a s e m k ö z ö m b ö s az a filozófiai f e l f o g á s , a m e l y az E g é s z n e k a z e l s ő b b s é g é t h i r d e t i a résszel s z e m b e n , azt hangoztatja, h o g y a z E g é s z t ö b b , m i n t a r é s z e k s u m m á j a , m e r t az Egész m i n d i g a l k o t ó szintézis a t á r s a d a l o m b a n és a z e g y é n i é l e t b e n e g y a r á n t . D e az álta­ l á n o s t ö r v é n y s e m m a g y a r á z z a k i e l é g í t ő e n az e g y e d i j e l e n s é g e t : a z e g y e d i ö n m a g a is, új is, i s m e r e t l e n i s ; a L é t n e m e g y s é g e s , n e m teljesen r a c i o n á l i s , h a n e m m á s is, i r r a c i o n á l i s , a b s z u r d is. A v a l ó s á g teljes racionalitása m í t o s z : d e a kutatás s z á m á r a E g y m í t o s z a z o n b a n n e m a l k a l m a s a n n a k a m e g m a g y a r á z á s á r a , ami

h a s z n o s mítosz. ú j , ami a l k o t á s .

BARTHA ÁRPÁD MŰVÉSZFOTÓI:

1. É V E K . . . 2. ÁRNYÉK-VITO

A z alkotás k é r d é s e i t R o ş c a a Természet és civilizáció c í m ű fejezetben tárgyalja: n e m e g y s z e r ű e n e l e m z i , h a n e m p r o b l e m a t i k u s s á g á b a n veti fel. A z a n y a g i é s s z e l l e m i t é n y e z ő k közötti e l l e n t m o n d á s b ó l k i i n d u l v a R o ş c a a szellemi é r t é k e k v i s z o n y l a g o s f ü g g e t l e n s é g é t h a n g s ú l y o z z a a n é l k ü l , h o g y a k o r b a n divatos c i v i l i z á c i ó — k u l t ú r a s z e m b e á l l í t á s t e l f o g a d n á . A s z e l l e m i t é n y e z ő t a z a n y a g i ­ b ó l vezeti le, d e m i v e l a g a z d a s á g i t é n y e z ő k j e l e n t ő s é g é t m é g n e m látja át, a z anyagi nála m a g a a b i o l o g i k u m , i l l e t v e a m i n d e n n a p i a n y a g i élet. A g o n d o l a t , m e l y e t erre a z a l a p r a f e l é p í t , í g y n e m a z „ e m b e r i l é n y e g " m a r x i f e l f o g á s á t k ö z e l í t i m e g (az e m b e r — a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k ö s s z e s s é g e ) , h a n e m i n k á b b az e m b e r n e k mint e g y e d n e k a z i n t e r p r e t á l á s a ú g y , a h o g y ezt p é l d á u l , j ó v a l k é s ő b b , S a r t r e - n á l (A dialektikus ész kritikájában) láthatjuk. K é t s é g k í v ü l ez a m e g k ö z e l í t é s é r d e k e s megállapításokat tesz l e h e t ő v é , m é g a k k o r is, h a g o n d o l a t i m e g a l a p o z o t t s á g á t r é s z l e g e s n e k - h i á n y o s n a k is ítéljük. M é r t é k t a r t á s á r a j e l l e m z ő , h o g y elítéli az anyagi k o m f o r t kultuszát, d e azt a k i s p o l g á r i e l ő í t é l e t e t is, h o g y az a l k o t ó t serkenti a szegénység. Á l l í t j a az a l k o t ó a l a p v e t ő l é t i g é n y e i n e k j o g o s u l t s á g á t , d e l e l e p l e z i a kultúra k o m m e r c i a l i z á l á s á t , s f o l y t a t h a t n ó k m é g a s o r t . . . D e a m é r t é k t a r t á s i g é ­ n y é n e k h á t u l ü t ő i t is s z e r e t n ő k m e g e m l í t e n i : a z e l l e n t é t e k h e l l y e l - k ö z z e l e g y m á s b a m o s ó d n a k , v a g y o l y a n h e l y e n is e l ő b u k k a n n a k , a h o l a szerző esetleg n e m is akarja, noha k é n y t e l e n a m é r t é k t a r t á s j á t é k s z a b á l y a i n a k m e g f e l e l ő e n feltételezni. M é g i s ; a k u l t ú r a é r t é k e i n e k féltése c s e n d ü l ki e f e j e z e t m i n d e n s o r á b ó l . R o ş c a látja: a k ö z v e t l e n h a s z n o s s á g e l v e h á t t é r b e szorítja a s z e l l e m i értékeket, az „erős" társadalom keveset törődik a kultúrával; a szellemi értékeknek be kell bizo­ nyítaniuk t e h á t l é t j o g o s u l t s á g u k a t , anélkül, h o g y a t á r s a d a l m i élet ö n k o n z e r v á l ó (biológiai) é r d e k e i v e l k o n f l i k t u s b a k e r ü l n é n e k , anélkül, h o g y a s z e l l e m e l s z a k a d n a attól, a m i n e k f o l y t a t á s a : a z e l e v e n élettől. Etikai szinten a s z e l l e m n e k a saját l é t é ­ ért folytatott k ü z d e l m e e g y i l l ú z i ó f e l a d á s á t k ö v e t e l i m e g : azt az illúziót, a m e l y szerint k é p e s v o l n a a z a n y a g i t é n y e z ő t t e l j e s e n a m a g a h a s o n l a t o s s á g á r a á t a l a k í ­ tani. M e r t „ . . . a b b a n a p i l l a n a t b a n , a m i k o r a s z e l l e m a s a j á t s z ü k s é g l e t e i r ő l k e z ­ dett g o n d o l k o d n i , v a g y i s a b b a n a p i l l a n a t b a n , a m i k o r ö n t u d a t o s s á lett, m e g h i r d e t t e nagy é s k ö v e t k e z m é n y e k k e l teljes ó h a j á t az e g é s z lét átszellemítésére. E r k ö l c s i e s z m é n y e i n k n e k a külső ( a n y a g i ) v i l á g b a n v a l ó m e g v a l ó s í t á s á r a . A v i l á g á t m o r a l i z á l á s á r a . . . D e e z a z i g é n y m a g á b a n f o g l a l j a azt a s z i l á r d hitet, h o g y a z a n y a g i v i l á g hagyja í g y átalakítani magát." Roşca világosan beszél: biológiailag egészséges és szükséges optimizmusunk a Létre v e t í t v e intellektuális r ö v i d l á t á s h o z , a h h o z a n a i v h i t h e z v e z e t , h o g y a v i l á g b a n a Jó, az i g a z s á g o s s á g m i n d i g l e g y ő z i a Rosszat. A b b ó l , a m i „ v a n " , n e m l e h e t l e v e ­ zetni azt, a m i n e k „ l e n n i e k e l l " : „ A külső v i l á g h a t á r o z o t t ellenállást tanúsít azzal a z e r ő f e s z í t é s ü n k k e l s z e m b e n , a m e l l y e l e s z m é n y e i n k k é p é r e és hasonlatosságára a k a r j u k átalakítani. E s z m é n y e i n k k ö z ü l e g y e s e k a z e n e r g i a é s a s z e l l e m óriási pazarlása á r á n m e g v a l ó s í t h a t ó n a k b i z o n y u l t a k . M á s o k , a l e g t ö b b , c s a k test n é l k ü l i á l o m m a r a d t . " A m e g v a l ó s u l t e s z m é n y e k e g y r é s z é t elpusztította a z e m b e r , az a t á r s a d a l o m , a m e l y a k á r e g y n a g y b i o l ó g i a i test, a z é r t é k e k f e l f a l ó j á n a k b i z o n y u l . R o ş c a , a z t hisszük, e z m á r a „ v é g l e g e s v á l t o z a t " R o cája, a k a p i t a l i z m u s b a n , a n n a k e l n y o m ó - k i z s á k m á n y o l ó , i l l e t v e h á b o r ú s t e r m é s z e t é b e n látja a fő v e s z é l y t , a m e l y t ő l m e g kell v é d e n ü n k az alkotást. Amióta a h o m o sapiens j ó , az é r t e l e m

és a

véletlen

„ m e g s z ü l e t e t t " , az ésszerű

és a b s z u r d ,

állandó

harcot

és k i b é k í t h e t e t l e n

a

r o s s z és

vív egymással:

a de

e g y i k c s a k a m á s i k r é v é n létezik, k i k ü s z ö b ö l n i ezért e g y i k e t s e m lehet. A c i v i l i z á ­ c i ó t ezért n e m s z a b a d az a n y a g i v i l á g és a s z e l l e m e l e v e m e g h a t á r o z o t t ,

harmoniku­

san ö s s z e k a p c s o l ó d ó t e n d e n c i á i b ó l l e v e z e t n i , m i n t a h o g y a s z e l l e m i kultúra és é r t é -

kei s e m t e k i n t h e t ő k az e m b e r i s é g v é g l e g e s v í v m á n y a i n a k . A v i l á g o t totalizáló k é t h i p o t é z i s k ö z ü l e g y i k e t s e m l e h e t a szigorúan v e t t tapasztalat é r v e i v e l b i z o n y í t a n i : a két h i p o t é z i s az, h o g y a l é t n e k é r t e l m e v a n , i l l e t v e a m á s o d i k , h o g y a l é t n e k n i n c s é r t e l m e , e g y a r á n t igazolhatatlan, és t e g y ü k h o z z á , a totalizálás e g y i k v a g y m á s i k p r i n c í p i u m á n a k e g y é r t e l m ű e l f o g a d á s a m a g á b a n f o g l a l j a a m á s i k tagadását, v a g y i s a n n a k az állítását, a m i n i n c s . Így a totalizálás e l e v e ö n m a g á t k o r l á t o z ó , v a g y i s d e t o t a l i z á l ó e l j á r á s : ú g y összegez, h o g y feltételezi azt, a m i n e m létezik, e s e t ü n k b e n a m á s i k hipotézist, a m i t azzal, h o g y tagad, t u l a j d o n k é p p e n m i n t n e m l é t e z ő t e g y ­ s z e r s m i n d l é t e z ő n e k is tekint. M i l y e n Metafizikai magatartás (az ö s s z e g e z ő m á s o d i k r é s z c í m e ez) k ö v e t k e z i k f i l o z ó f u s u n k m e g g o n d o l á s a i b ó l a v i l á g o t m e g é r t ő - f é l t é s s e l v i z s g á l g a t ó értelmiségi számára, aki s o k s z o r r o m a n t i k u s a n t i k a p i t a l i z m u s a ballasztjától e g y e l ő r e m é g n e m t u d m e g s z a b a d u l n i e g y p o z i t í v t á r s a d a l m i e r ő h ö z v a l ó csatlakozással, d e m é g i s a vállalás, a kiállás, a h a r c m e l l e t t dönt, s a k i a b e l e t ö r ő d é s t , a s z e m l é l ő d é s t a c s e l e k v ő e m b e r s z á m á r a m é l t a t l a n n a k t a r t j a ? R o ş c a leszögezi, h o g y az e l ő z ő f e j e ­ zetek analitikus i g é n y é t itt a s p e k u l a t í v é p í t k e z é s v á l t j a fel, a m e l y b e n a tapasztalat c s a k k i i n d u l ó p o n t : „ . . . n e m h i s s z ü k — írja — , h o g y a t u d o m á n y r a j e l l e m z ő s z e l ­ l e m i m a g a t a r t á s , s z e l l e m i é l e t ü n k v e s z t e s é g e n é l k ü l helyettesíthetné az esztétikai, e r k ö l c s i v a g y filozófiai magatartást", és t o v á b b : „ . . . a z e r k ö l c s i s z e n v e d é l y , az e s z ­ tétikai m a g a t a r t á s és a metafizikai s p e k u l á c i ó l e g a l á b b o l y a n n a g y é r t é k a l k o t ó , m i n t a t u d o m á n y , és a l é t e z é s h e z v a l ó j o g a p o n t o s a n a n n y i r a n e m előírás k é r d é s e , m i n t a t u d o m á n y o s m a g a t a r t á s b ó l f a k a d ó értékeké." A teljes s z e l l e m i e g y é n i s é g c s a k az lehet, aki k é p e s e z e k e t a m a g a t a r t á s o k a t e g y b e l s ő „ . . . s z i n t é z i s b e n ö s s z e b é k í t e n i " , és k é p e s m e g s z a b a d u l n i m i n d e n b a b o n á t ó l , m é g a t u d o m á n y b a n v a l ó hit b a b o n á ­ j á t ó l is. Szükség van a filozófiára, mert a világ, ha n e m igyekszünk egyetemességé­ b e n f e l f o g n i , ha tehát n e m tesszük h o z z á a v i l á g h o z az általánosítás r e n d s z e r é t (a filozófiát), a k k o r az széttöredezett, a t o m i s z t i k u s m a r a d s z á m u n k r a , ú g y , a h o g y a ta­ pasztalatban, a tudományban, részlegesen megmutatkozik. A neopozitivizmus, mutat rá R o ş c a , m i n d e n k a p á l ó d z á s a e l l e n é r e s e m k é p e s az általánosításoktól, az ész h o z z á a d á s a i t ó l s z a b a d u l n i , az é s z h o z z á t e s z a v i l á g h o z v a l a m i t : ö n m a g á t , a l o g i k á t , általánosításait, o l y a n s z e l l e m i értékeket, a m e l y e k t ö b b é , mássá teszik a v i l á g o t , m i n t a m i l y e n a z m a g á b a n , e m b e r nélkül, t e r e m t ő s z e l l e m n é l k ü l . A „ h o z z á a d á s " azt jelenti, h o g y n e m p a s s z í v a n t ü k r ö z z ü k a v i l á g o t , h a n e m f e l m é r j ü k azt, v é l e k e ­ d ü n k róla. M e g é r t j ü k a v i l á g o t , m e r t m e g i s m e r j ü k , m e g i s m e r j ü k , m e r t é l j ü k ( a h o g y Gramsci mondja: praxist végzünk), amikor éljük — értelmezzük, vagyis a velünk v a l ó v i s z o n y u k b a n f o g j u k fel a d o l g o k a t . „ Á m a létítélet: » e z a d o l o g l é t e z i k « , f e l ­ t é t e l e z e g y e l ő z e t e s értékítéletet: » e z a d o l o g r e á m v o n a t k o z i k , é r d e k e l « . " D ö n t é s e i n k a z o n b a n n e m változtatják m e g a v i l á g ( n e m a t á r s a d a l m i élet, h a n e m a v i l á g e g é s z e a z , a m i r ő l a filozófus b e s z é l ) v é g s ő alapjait, a f i l o z ó f i a , a t u d o m á n y , az e r k ö l c s i l y e n s z e m p o n t b ó l i l l ú z i ó k : „ » I l l ú z i ó k « l é v é n , e g y i k ü k s e m képes a lót v a k brutalitásból álló alapjait megváltoztatni. D e idealizáló köntösükbe ö l t ö z t e t v e . . . az e m b e r i élet e l v i s e l h e t ő v é , tehát lehetségessé v á l i k : í r k é n t s z o l g á l ­ n a k a f á j d a l o m ellen, a m e l y e t az é l e t o k o z azzal az e g y s z e r ű t é n n y e l , h o g y o l y a n — a m i l y e n . " N e t o t a l i z á l j u k tehát a létet, a j á n l j a a filozófus, s e m ú g y , m i n t h a csak é r t e l m e , v a g y csak abszurditása v o l n a , é s n é z z ü n k b á t r a n s z e m b e a léttel, a m e l y s e m m i l y e n b i z t o s í t é k k a l n e m s z o l g á l a j ó , az i g a z s á g o s s á g v é g s ő g y ő z e l m é r e v o n a t k o z ó a n . A z élet t r a g i k u s v o l t á n a k érzése születik e b b ő l a f e l f o g á s b ó l , s k é r d é s m o s t m á r az, h o g y a r e m é n y t e l e n s é g v a g y a k ü z d é s útját v á l a s s z u k - e . Ha

következetesek

vagyunk,

mindent

elkövetünk

az

emberi

lét,

az

értékek

megőrzéséért, a k t í v s z a b a d s á g o t v á l l a l u n k , é s n e m a sors elleni e g y s z e r ű tiltako­ zás, v é g s ő e l e m z é s b e n , t e t t b é n í t ó tartását: „ . . . h ő s i , k o c k á z a t t a l telített s z a b a d s á g o t n e m a » b ö l c s « ó v a t o s szabadságát." A tett az, a m i e m b e r s é g ü n k e t i g a z o l j a , az é p í t ő n o n k o n f o r m i z m u s az e g y e d ü l i é r t é k ő r z ő m a g a t a r t á s . A b i z o n y t a l a n s á g , a k o c k á z a t érzése arra k é n y s z e r í t , h o g y s z a k a d a t l a n u l é b e r , b e l s ő f e s z ü l t s é g b e n éljünk, k é s z e n l e g y ü n k a s z a k a d a t l a n u l v á l t o z ó és m i n d i g előreláthatatlan h e l y z e t e k r e h e l y e s e n reagálni a k k o r is, ha k é t e l k e d ü n k c s e l e k v é s ü n k l e h e t ő s é g e i b e n és tetteink k i m e ­ n e t e l é b e n . E z a lét t r a g i k u s v o l t á n a k átlátásából f a k a d ó hősi magatartás. D . D . R o ş c a szintéziskísérlete a n é m e t filozófiai s p e k u l á c i ó é s a francia p r a k t i ­ kus filozófia e s z k ö z e i v e l o l y a n k é r d é s e k e t feszeget, a m e l y e k j ó v a l u t á n a kísértik m e g Camus-t, m a j d k o r u n k f i l o z ó f u s a i n a k és t u d ó s a i n a k l e l k i i s m e r e t é t . E r e d m é n y e i k n e m h o m á l y o s í t j á k el a k o l o z s v á r i g o n d o l k o d ó következtetéseit. M e n n y i r e k ö z é p ­ európai j e l e n s é g R o ş c a : m i n d e n t tud, a m i a k o r g o n d o l k o d á s á t j e l l e m z i ; k é t n a g y nyugati g o n d o l k o d á s - s t í l u s t hazai talajon e r e d e t i e n ö s s z e ö t v ö z ő g o n d o l a t a i r a m é g ­ s e m f i g y e l fel e l é g g é a nyugati kultúra, a m e l y a m a g a szellemi p r i o r i t á s á n a k büszke t u d a t á b a n m é g c s a k n e m is feltételezi, h o g y itt, ezen a t á j o n a G o n d o l a t önmagát ilyen erővel képes a világhoz hozzáadni. Ennek ellenére: gondolkodni, filozófiát m ű v e l n i lehet és k e l l ; saját m a g u n k n a k és m a g u n k é r t v a n s z ü k s é g ü n k filozófiára. S h a i l l ú z i ó i n k n i n c s e n e k is, a k k o r is s z ü k s é g ü n k v a n rá: ez R o ş c a k ö n y v é n e k tanulsága. Ü z e n e t e p e d i g : a h u m a n i z m u s é r t , az e g y é n i m a g a t a r t á s h u ­ m á n u m á é r t , az ö n a l k o t ó e m b e r é r t v a l ó k ö v e t k e z e t e s kiállás. K o r s z e r ű s é g e e b b e n v a n .

Veress Világítótorony

Pál:

Déry Tibor — Gaál Gáborhoz

Az alábbi sorokat, Déry Tibornak Gaál Gáborhoz intézett levelezőlap­ ját, melyet az író hetvenötödik szü­ letésnapját köszöntve tesz közzé a Korunk, Gaál Gáborné bocsátotta az ünnepelt hozzájárulásával, a folyó­ irat rendelkezésére. Ezúton köszön­ jük meg, hogy lehetővé tették méltó tisztelgésünket Déry Tibor életműve előtt, valamint a régi Korunkhoz, melynek munkatársa volt és személy szerint Gaál Gáborhoz fűződő, közös elvek fűtötte és személyes megbe­ csülés táplálta szövetsége előtt. Kö­ szönet illeti továbbá Tóth Sándort, G. G. monográfusát, aki a hagya­ tékban megtalálta a Déry-levelet és felhívta rá a figyelmünket. „Kedves pajtásom, bármennyire saj­ nálom ezúttal nem tudom kisegíteni. Hónapok óta nem írtam egy sort sem, s valószínűleg teljesen abbahagyom az írást Elfogyott az erőm s a kedvem e világ ellen küzdeni. Barátaimmal épp oly kevéssé értek egyet, mint ellensé­ geimmel, egészen egyedül vagyok. Ehhez járul még az, hogy hét vagy nyolc éve egyetlen könyvem sem je­ lenhetett meg, holott van vagy hét kö­ tetre való írásom . Négy és fél évig dol­ goztam az utolsó regényemen , s most, hogy elkészültem vele — s valószínűleg olyat végeztem, ami egyedüli a magyar irodalomban — nemcsak hogy a kiadók fütyülnek rám, amire el voltam készülve — de még a kutya sem törődik velem. Nem érdemes nekem írnom, erről már majdnem meg vagyok győződve . 1

2

3

4

Szeretném mégis bizonyságát adni magához való személyes ragaszkodásomnak — talán azzal, hogy búcsúként felajánlom azt a hosszabb franciaországi sztrájk novellát, amelyet a múlt nyáron olvasott . Ha van kedve hozzá s nem túl hosszú a közlésre (tizenöt-húsz nyomt. oldal) fogadja el ajándékként — hálából irántam érzett barátságáért. Üdv. D é r y V I . 18." ( l e v e l e z ő l a p p o s t a b é l y e g keltezése 1938. j u n . 18.) 5

1

G a á l G á b o r kéziratot kérhetett D é r y T i b o r t ó l , aki k i s e b b - n a g y o b b m e g s z a k í ­ tásokkal 1927-től 1939-ig p u b l i k á l t a K o r u n k b a n . Utalás arra, h o g y 1938-ban, a lap k e l t é n e k é v é b e n u t o l s ó k ö n y v a l a k b a n m e g ­ jelent m ű v e Az éneklő szikla v o l t a Pesti N a p l ó k i a d á s á b a n , 1930-ban. 1945-ig n e m is j e l e n i k m e g kötete. A s z ó b a n f o r g ó r e g é n y A befejezetlen mondat, csak a felszabadulás után, 1947-ben j e l e n t m e g n y o m t a t á s b a n . Részleteket a K o r u n k k ö z ö l t b e l ő l e . ítélet nincs c í m ű e m l é k i r a t a i n a k Két befejezetlen mondat című fejezetében, D é r y T i b o r idézi e g y k o r i hűséges barátja, a k ü l f ö l d ö n élő m a g y a r filozófus Szilasi V i l m o s levelét, a k i n e k — a k á r c s a k Gaál G á b o r n a k — m e g v a l l o t t a kétségbeesés szül­ te s z á n d é k á t : „ É l e t p á l y á d m e g v á l t o z t a t á s á r ó l írsz. D e az írást soha n e m f o g o d feladni. Nevetséges b e s z é d , h o g y m i n t író c s ő d ö t m o n d t á l . M e r t n i n c s k ö z ö n s é g s i k e r e d ? M i ­ féle k ö z ö n s é g n e k az egyetértését k í v á n o d ? A z é t , a m e l y c s a k g y i l k o l á s r ó l á l m o d i k , csak g y ű l ö l s é g b ő l él s a n y o m t a t o t t betűt c s u p á n p r o p a g a n d a e s z k ö z n e k t e k i n t i ? E g y rendkívüli írói t e l j e s í t m é n y áll m ö g ö t t e d . . . " A franciaországi s z t r á j k - n o v e l l a c í m e : A tengerparti gyár. K ö t e t b e n e l ő s z ö r 1955-ben j e l e n t m e g , A ló meg az öregasszony c í m ű v á l o g a t á s b a n . 1937 n y a r á n D é r y R o m á n i á b a n járt, e r d é l y i hegyi-túrán. F e l t e h e t ő l e g a k k o r o l v a s h a t t a Gaál G á b o r a kéziratot. 2

3

4

5

SZILÁGYI JÚLIA

Pillantás a csúcsról A hetvenöt éves Déry Tibor

M á r a c í m l e í r t á v a l b e r z e n k e d i k b e n n ü n k az ü n n e p r o n t ó a g g á l y o s k o d á s . M e ­ l y i k c s ú c s r ó l p i l l a n t u n k a l á ? A r r ó l , a m e l y r ő l a k ö l t ő D é r y nézett szét 1933-ban (a v e r s é p p e n a K o r u n k b a n j e l e n t m e g ) , s m e g é r t e n i v é l t e élete tájait? S hitte „ a z é r z é k e n y l á b ú v á n d o r " , h o g y „ a z i d ő k i h u l l o t t ő s z hajszálán j á r " ? A „ f é r f i k o r érett ó r á j a " v o l t v a l ó b a n ( f i g y e l e m : a z ó r a érett itt, n e m a f é r f i k o r , e g y j e l z ő h e ­ l y e t cserél, és a k o p o t t f r á z i s b ó l k ö l t é s z e t lesz!), d e — c s ú c s ? Előtte v o l t m é g A befejezetlen mondat. A z á m a c s ú c s ! E g y b ő l s z i n k r o n b a k e r ü l t általa a m a g y a r r e g é n y a m a g y a r t á r s a d a l o m m a l , e g y v i l á g m é r e t ű d i n a m i k a fő m o z g á s v o n a l a i v a l és a l e g f i n o m u l t a b b e p i k a i erő v i l á g s z í n v o n a l ú t e l j e s í t m é n y e i v e l . O l y a n n y i r a , h o g y I l l y é s G y u l a a Nyugatban k e s e r ű e n állapíthatta m e g : „ . . . a z a réteg, a m e l y a m ű i r o d a l m i é r t é k e i b e n e l t u d n a m é l y e d n i , v i s s z a h ő k ö l az é p p e l l e n e irányított k e m é n y v á d t ó l é s g ú n y t ó l , a z a réteg p e d i g , a p r o l e t á r s á g , a m e l y a m ű e m b e r i á l l á s f o g l a ­ lását m a g á é v á tehetné, az i r o d a l m i és l é l e k t a n i m e r é s z s é g e k t ő l h ő k ö l vissza." A nagy — Illyés szavával „ n e m c s a k terjedelmében rendkívüli" — m ű megszü­ letett tehát. A p i l l a n a t n a k m é l t ó k r ó n i k á s a is akadt, m é g h o z z á a l e g k i v á l ó b b k o r t á r ­ s a k e g y i k é n e k s z e m é l y é b e n , a k i n e k a z o n b a n — b á r m e n n y i r e is várta, s a m i n t írja, fenntartotta m a g á n a k a j o g o t , h o g y v é g r e ismertethesse, n e m m a r a d m á s feladata, m i n t s z e m é b e m o n d a n i a a m a g y a r t á r s a d a l o m n a k : n e m érett m e g arra, h o g y b e ­ pillanthasson a z e l é j e tartott f i n o m m í v ű , k e g y e t l e n t ü k ö r b e . . . A m á s i k d o k u m e n t u m , a m e l y a n a g y m ű és a k ö z ö n s é g e l m a r a d t t a l á l k o z á s á ­ n a k — n e f é l j ü n k a s z ó t ó l — t r a g i k u s p i l l a n a t á t rögzíti, m a g á n a k D é r y n e k a k e z é t ő l származik. A sárga levelezőlap kolozsvári címzettje Gaál Gábor. Szövege mindket­ tőjükre jellemző fényben ragyogtatja fel Gaál G á b o r és D é r y T i b o r kapcsolatát — ú g y is m o n d h a t n ó k : a f o r r a d a l m á r í r ó v i s z o n y á t a z őt sűrűn — verssel, n o v e l l á v a l , r e g é n y r é s z l e t t e l — szerepeltető m a r x i s t a Korunkhoz... H á n y r e m e k b e f o r m á l t D é r y - n o v e l l á t o l v a s v a s z é d ü l t ü n k az e l é n k tárult m é l y ­ ség láttán, m i n t a tiszta m a g a s s á g o k h o z n e m s z o k o t t t ü d e j ű h e g y m á s z ó ? M e r t c s ú c s a Szerelem, a Mákostészta és a Portugál királykisasszony, a Cirkusz és a Vidám temetés, a Két asszony! S az ú j a b b r e g é n y e k k ö z ü l — ú j a b b h e g y v o n u l a t — a m e r é s z e n k i u g r ó , m a g á n y o s o r o m : a G. Á. úr X-ben... Egy életműnek pontosan anyn y i c s ú c s a lehet, a h á n y m a g a s s á g b a az í r ó m a g á v a l tudja v o n n i o l v a s ó j á t . A z a p o n t , a m e l y r ő l a h e t v e n ö t é v e s D é r y T i b o r é l e t m ű v é t m e g p r ó b á l j u k áttekinteni — l e g u t o l s ó m e g j e l e n t m u n k á j a , az ítélet nincs, az élet, a p á l y a s u m m á z á s a . N e m m i n t h a e g y é l e t m ű m e g í t é l é s é n e k kulcsát feltétlen m a g a a z í r ó a d h a t n á a k e z ü n k b e , m é g h o z z á a z o l y a n í r ó , aki m i n t D é r y , m e m o á r j á n a k m á r c í m é b e n is, s m a j d m i n d e n l a p j á n h a n g s ú l y o z z a , h o g y őt m a g á t i d é z z ü k „ s u n y i r ö g e s z m é j é t " : nem mond véle­ ményt. A n n a k , a k i ezt rosszallná, c s o d á l k o z n a rajta v a g y é p p e n s é g g e l k é t e l k e d n é k a z á l l á s p o n t e r k ö l c s ö s s é g é b e n , m e g is m a g y a r á z z a , m i é r t n e m : „ N y i l v á n , m e r t tántorgásai k ö z b e n elvesztette." A m a g y a r á z a t o t p e r s z e n e m k ö t e l e z ő , m i n t kielégítőt, e l f o g a d n i . K é r d é s , h o g y e g y á l t a l á n l e h e t - e ? U j a b b k é r d é s : e l é g m e g g y ő z ő n e k é r z i - e m a g a az í r ó á l l á s p o n t j á t

és a n n a k indoklását, ha e g y s z e r m i n d u n t a l a n visszatér r á ? A z e l h a t á r o z á s — n e v e ­ zetesen, h o g y v é l e m é n y t n e m n y i l v á n í t — é s a h o z z á fűzött m a g y a r á z a t a k k o r tűnik a l e g h i h e t ő b b n e k , a m i k o r í g y h a n g z i k : „ . . . f e l h a g y t a m m á r azzal, h o g y v á ­ laszokkal v é d e k e z z e m a v i l á g e l l e n ; o k o s e m b e r n e m állít, h a n e m k é r d e z " . C s a k ebbe a nagylelkűen odavetett m e n t ő ö v b e csimpaszkodva merjük megkockáztatni újabb k é r d é s ü n k e t : az író, aki n e m állít, h a n e m k é r d e z , n e m v é l e k e d i k , h a n e m kitér a v é l e m é n y n y i l v á n í t á s elől, n e m e g y élet tanulságait m u t a t j a fel, h a n e m m a g á t az életet, a n n a k l e g s z u b j e k t í v e b b átélésében, v a j o n n e m az o l v a s ó r a , a kortársra s az u t ó k o r r a h a g y j a az ú j a b b k é r d é s e k e t , s ha ú g y tetszik, a v á l a s z o k a t is, a k í v ü l ­ álló o b j e k t i v á c i ó t : az Ítéletet? Ítélet

van

Azzal, hogy beismeri: védekeznie kell — kérdésekkel vagy válaszokkal — a világ ellen, m á r ítéletet m o n d o t t felette. A z z a l , h o g y v é d i , s írással m é g h o z z á , a m i v é d e k e z é s n e k n a g y o n is b e a v a t k o z ó , ha v é d e l e m n e k n e m is m i n d i g h a t é k o n y — hallgatólagosan b e l e t ö r ő d ö t t a b b a , h o g y a v i l á g is í t é l k e z i k élete és é l e t é n e k é r t e l m e , írása fölött. Sőt, e g é s z é l e t m ű v é v e l , az első leírt m o n d a t t ó l az á l t a l u n k o l v a s o t t utolsóig, v a l ó s á g g a l k i h í v t a ezt az ítéletet. E g y i k r e g é n y é n e k ezt a c í m e t a d t a : Felelet. É p p ú g y v i s e l h e t n é a K é r d é s c í m e t is. A befejezetlen mondat mint regény­ c í m u g y a n c s a k a n y i t o t t s á g n a k , a t e r m é k e n y k é t e l y n e k , a v á r a k o z á s n a k az állapotát sugallja. M i n d e n k ö n y v e m e g l e p e t é s . M e r t m i n d e n m ü v e azt a h o l b e v a l l o t t , h o l tagadott c s o d á l k o z n i - k é p e s s é g e t árasztja, a m e l l y e l az a l k o t ó f o g a d t a m a g á b a a v i ­ lág v i l l ó d z ó j e l e n s é g e i t . Író é s v i l á g szüntelen p r o v o k á l j á k e g y m á s t . E r r ő l a k ö l c s ö ­ nös p r o v o k á c i ó - s o r o z a t r ó l a d s z á m o t o l y a s f o r m á n , m i n t e g y r e t r o s p e k t í v kiállítás, a m i n d e n m e g l e p e t é s t — a s z ó jelentésárnyalatait az e l b ű v ö l t á m u l a t t ó l a f e s z e n g ő f e l h á b o r o d á s i g — k i m e r í t ő s z u p e r - k i h í v á s : a z Ítélet nincs. E s z ü n k b e idézi, a m i t Lukács G y ö r g y írt a h a t v a n é v e s D é r y T i b o r r ó l : „ f e j l ő d é s k é p e s " . M e g azt, h o g y : „ M i n d e n l e h e t ő s é g e m e g v a n arra, h o g y n e c s a k n a g y t e h e t s é g ű , n e c s a k j e l e n t é k e n y , h a n e m igazán n a g y í r ó v á l j é k b e l ő l e . " D é r y T i b o r A befejezetlen mondat óta n a g y író. V a g y i s c s a k n e m h a r m i n c esztendeje. I g e n á m , d e ez a r e g é n y — a m a g y a r p r ó z a v i l á g i r o d a l m i j e l e n t ő s é g ű m a g á n ü g y e — m a j d n e m tíz é v i g v á r t a m e g j e l e n é s r e . Ú j a b b é v t i z e d n e k , h a n e m é p p e n k e t t ő n e k kellett (miért kellett?) eltelnie — a m í g n é h á n y e m b e r sejtéséből v a g y m e g g y ő z ő d é s é b ő l k ö z i s m e r t i r o d a l o m t ö r t é n e t i t é n y lett: D é r y T i b o r n a g y író. E n n e k t u d a t á b a n m o s t m á r b á t r a n e l j á t s z a d o z h a t n á n k azzal a g y e r m e t e g e n m í m e l t i z g a l o m m a l : v a j o n k i v é - m i v é f e j l ő d i k a s z é p r e m é n y ű f i a t a l e m b e r , akitől a Nyugat 1917-ben e g y Lia c í m ű n o v e l l á t k ö z ö l t ? I n k á b b l e m o n d u n k e r r ő l az ü n n e p i a l k a l m a k r a tartogatott társasjátékról. H i s z e n t u d j u k j ó l , k i c s o d a D é r y T i b o r . S azt is: n e m c s a k j o b b a n — m á s k é n t é r d e k e l b e n n ü n k e t a z a n é h á n y p á l y a k e z d ő e l b e ­ szélés, v e r s , a m e l y e k n e k a k k o r i v i s s z h a n g j u k a t m e g s z á z s z o r o z ó akusztikát biztosít a rájuk m a g a s o d ó é l e t m ű b o l t o z a t a . N e m . N e m d r u k k o l u n k az e g y k o r i k e z d ő n e k . B e ­ futott. O s v á t Ernő, a m a j d n e m csalhatatlan — érezte. M i m á r tudjuk. Ezért i n d u ­ l u n k a c s ú c s r ó l , f e l m é r n i az é l e t m ű tájait, n e m p e d i g a h e g y lábától. M e g azért is, mert a p á l y a a m a g a l e n d ü l e t e s startjával, m a k a c s h a l a d á s á v a l a tető f e l é — m e l y e t , é p p a G a á l G á b o r h o z intézett s o r o k tanúsítják, n o m e g az ítélet nincs k ö z v e t l e n , e g y e s n o v e l l á k k ö z v e t e t t v a l l o m á s a , m e l y e t n e m e g y s z e r t a k a r t a k el, s p o n t o s a n a m e g ­ közelítés pillanataiban, a szeszélyes t ö r t é n e l m i m e t e o r o l ó g i a m á r - m á r á t h a t o l h a t a t lannak látszó felhői, k ö d j e i — s o k b a n e m l é k e z t e t az alpinista sziszifuszi t e l j e s í t m é ­ nyére. K ö n n y ű a n n a k kitartania, a k i n e m ismeri a k u d a r c o t , az értetlenséget, a kétségbeesést. D e aki ezeket n e m i s m e r i , az n e m i s m e r ú g y s z ó l v á n s e m m i t , a m i a kitartásnak értéket, a l é t n e k é r t e l m e t ad. A z é r t é k a k k o r is érték, ha n e m társul

h o z z á a siker. D e c s a k a siker f o g l a l a t á b a n t u d j a szerteszikráztatni p o m p á s szineit, fényeit. D é r y tudhatta m a g á r ó l , m i e l ő t t m é g a „ h a p p y f e w " felismerhette b e n n e , s a b o l d o g - b o l d o g t a l a n kevesek szűk köréből messze gyűrűzhetett v o l n a — m e k k o r a tehetség. N é h á n y j ó b a r á t biztatása? Igen, e z f e l b e c s ü l h e t e t l e n ü l f o n t o s . K é s ő b b hivatalos e l i s m e r é s f é n y é b e n s ü t k é r e z v e , s k ö z b e n ú j b ó l a m é l y b e n , a l e g s ö t é t e b b e n , aztán m e g i n t c s a k a d i c s ő s é g o r m á n — ezúttal már, hisszük, v é g l e g e s e n — , m i ­ c s o d a út! S m i c s o d a erő, m i n d v é g i g m u n k á l k o d n i é l e t e h o l ignorált, h o l m e g b e ­ csült, h o l elhallgatott és elhallgattatott, h o l felmagasztalt m ű v é n , i d e g e n b e n é s o t t h o n , c s ü g g e d t e n é s b i z a k o d v a , kétségbeesetten és b ö l c s e n m e g b é k é l v e v é g ü l , a t a m á s h e g y i kert s o k a t e m l e g e t e t t rózsaszín m a l o m k ő asztala m e l l e t t . . . í t é l e t n i n c s ? V é l e m é n y — n i n c s ? V á l a s z — n i n c s ? M i h á t a m u n k a , ha n e m ítélet, v á l a s z és v é l e m é n y ? A F e l e l e t b e n ( m e l y c s a k n e m húsz é v v e l e l ő z t e m e g a z Ítélet nincs c í m ű v a l l o m á s t , a l e g j o b b a n m e g é r t h e t ő és a l e g i n k á b b f é l r e é r t h e t ő Déry-művet) olvassuk: „ A z e m b e r t m á s , m i n t saját m a g a , n e m értheti m e g teljesen, p e r s z e k é r d é s , h o g y szükség v a n - e e g y á l t a l á n a t ö b b i e m b e r teljes é l e t n a g y s á g b a n t a p a d ó m e g é r ­ tésére, s h o g y n e m é p p az értetlenség n e v e l - e b e n n ü n k e t t ö k é l e t e s e b b é , m i n t a m i ­ l y e n n é m a g u n k b a n v á l h a t n á n k ? D e a teljes félreértés, az, a m e l y m i n d e n m é r e t é ­ b e n e l r a j z o l j a az e m b e r t , elviselhetetlen." T a p a s z t a l a t o k ö s s z e g e z é s é n e k n e v e z h e t n ő k e n é h á n y sort, h a c s a k a regénym e g j e l e n é s é n e k évét, a z 1952-es e s z t e n d ő t n é z n ő k . D e m á r 1969-ben ú j r a o l v a s v a , a n t i c i p á l n i látszik az a k k o r m é g e l j ö v e n d ő félreértéseket és m e g é r t é s e k e t . S ha m é g h o z z á v e s z ü n k e g y m o n d a t o t e g y 1966-os keltezésű o l v a s ó n a p l ó b ó l : „ E g y n a g y t é v e d é s t e r m é k e n y e b b az o l c s ó r e v í z i ó n á l " — v a l a m i v e l t ö b b e t értünk: m e g a S z e n t B e r t a l a n - é j s z a k a - k o r t á r s M o n t a i g n e kései m a g y a r r o k o n á n a k a s z k e p s z i ­ s é b ő l . A b i z o n y o s s á g t ó l a k é t e l y i g o l y k o r h o s s z a b b az út, m e r e d e k e b b és f á j d a l m a ­ s a b b , m i n t a k é t e l y t ő l a b i z o n y o s s á g i g . K ü l ö n ö s e n a n n a k , aki a s z e n v e d é s b ő l is, a v i l á g s a m a g a k í n j a i b ó l e g y a r á n t m u n k a e r k ö l c s ö t k a l a p á l ki. M a g á n a k é s a v i l á g n a k . I l y e n f o r m á n : „ A f á j d a l o m m é r t é k e n e m az, h o g y m e n n y i r e s z e n v e d t ő l e a z e m b e r , h a n e m , h o g y m e n n y i i d e j é t veszi el." A z Í t é l e t nincs a

e d d i g i f o g a d t a t á s á b ó l v i l á g o s a n k i t ű n i k az, a m i t a szerző

k ö n y v írása k ö z b e n

megfogalmazott: „ M a g u n k h o z őszintének

lenni:

feladat." S m i v e l az őszinteséget s z ü k s é g k é p p e n ki kell terjesztenie

élőkre és h o l ­

takra, m i n d a z o k r a , a k i k e t e m l é k e z e t e , m i n t élete s z e r e p l ő i t , a m ű s z í n p a d á r a a hatás n e m kevésbé elképesztő a feladatnál:

„...mert

már

elképesztő citál,

sajnos, a n y i l v á n o s s á g elé

é r v e , v a l a m e n n y i m o z d u l a t u n k gesztussá v á l i k . " M i l y e n e k D é r y g e s z t u s a i ? A z első — m i n d j á r t

a c í m . M o n d j u k ki r ó l a ,

az író a sorok közt úgyis megvall: félrevezető. H o g y szándékában

e r e d m é n y é b e n — v é g ü l is k ö z ö m b ö s . D é r y n e t u d n á , h o g y é l e t m ű v e olyan

műfajt

választott,

melyben a

tapintat

hazugság,

a

nyíltság

amit

az, vagy csupán betetőzéséül

indiszkréció,

a

m e m ó r i a rejtélyes szelektív munkája pedig könnyen minősülhet önigazolásnak? H o g y ö n m a g á t állítván

h ő s é ü l r e g é n y é n e k , m e l y e t az élet írt, a h ő s t g á n c s o l v a , őt

magát

g á n c s o l j á k o l v a s ó i , s rajta, a f ő s z e r e p l ő n k é r i k s z á m o n a szeszélyes és kaján „ s z e r z ő " viselt d o l g a i t ? S o k í r ó r ó l t u d u n k , aki t a p i n t a t b ó l az é l ő , k e g y e l e t b ő l a halott k o r t á r ­ sak iránt, n e m u t o l s ó s o r b a n p e d i g ö n v é d e l e m b ő l , m e l y e t é p p ú g y n e v e z h e t ü n k s z e m é ­ remnek,

mint

gyávaságnak,

nem

pikantériákban gazdag múltja gosodik

a

k ö n y v tartalmának

adta

ki

életében

irodalmi,

politikai,

szerelmi

e m l é k e i t . S m o s t hirtelen, ettől a k i t é r ő t ő l m e g v i l á ­ ellentmondó

c í m értelme:

az

író, mert

ember

—

s e b e z h e t ő ; az e m b e r — ha í r ó — s z á z s z o r o s a n az. A t t ó l c s a k s z a b a d a b b lesz, s n e m

kiszolgáltatottabb, h o g y f e l i d é z i kiszolgáltatottsága é s s z o l g á l a t a történetét. O l y a n szabad, a m i l y e n c s a k a z lehet, a k i n e k n i n c s e n e k titkai. Már n i n c s e n e k : m e g v a l l o t t a őket. N e m b í r ó n a k és n e m p r i b é k n e k , h a n e m m i n d e n k i n e k : a j ó k n a k és a r o s s z a k ­ nak, a g y a n a k v ó k n a k és a h i s z é k e n y e k n e k , a t i s z t e l ő k n e k és az i r i g y e k n e k — m i n d e n k i m e g t a l á l j a m a j d b e n n e , a m i t keres, talán azt is, a m i t n e m keresett. N e m kicsikart, k e r e s z t k é r d é s e k k e l a k e l l ő m e d e r b e terelt v a l l o m á s ez, h a n e m s z a b a d o n h ö m p ö l y ö g , v a g y c i k á z i k az e m l é k e z é s s z a b á l y t a l a n m e c h a n i z m u s a szerint, a k r o n o ­ lógia m e r e v r e n d j é n e k s e m e n g e d e l m e s k e d i k . D é r y n e m k ö v e t i n a g y e l ő d e i t a z ö n ­ életírás és ö n v a l l o m á s m ű v é s z e t é b e n , a k i k t ö b b n y i r e a m e g t a l á l t v a g y a n n a k v é l t igazság b i r t o k á b a n v e t i k p a p í r r a é l e t ü k e s e m é n y e i t , tanulságait. T ú l s o k i g a z s á g g a l és igazságtalansággal t a l á l k o z o t t é l e t é b e n : ó v a t o s . P e d i g m á r c s a k e g y d o l o g t ó l tart. A z a p o d i k t i k u m , a kinyilatkoztatás, a d o g m a t i k u s i g e h i r d e t é s e m b e r t o r z í t ó , valóság- é s m ű v é s z e t h a m i s í t ó v e s z é l y é t ő l . D e ettől aztán n a g y o n . I n n e n a v é l e m é n y ­ nyilvánítás, az ítélkezés m á r - m á r g ö r c s ö s elutasítása é p p e n a n n a k a z í r ó n a k a r é ­ széről, a k i n é l k e v e s e n m o n d t a k m a g y a r u l t ö b b igazat e m b e r r ő l , t á r s a d a l o m r ó l .

Polgárok

és

proletárok

S z á z a d u n k k e z d e t é t ő l a z igazat és n e m c s a k a v a l ó d i t m o n d a n i e m b e r r ő l és tár­ s a d a l o m r ó l , m i n d e n e k e l ő t t a n n y i t tesz: b e s z é l n i a t ő k é s r e n d k é t a l a p v e t ő o s z t á l y á ­ ról, p o n t o s a b b a n a n n a k e g y e d e i r ő l ú g y , h o g y k i r a j z o l ó d j é k az osztály k é p e , h o g y az e g y é n i v i s z o n y l a t o k b a n f e l i s m e r j ü k a z o s z t á l y v i s z o n y o k a t . E z a terület n e m v o l t é p p e n fehér foltja a m a g y a r p r ó z á n a k D é r y előtt s e m . D e v a g y p o l g á r o k írtak p o l ­ g á r s z e m m e l nézett p r o l e t á r o k r ó l , v a g y p r o l e t á r o k a p o l g á r o k r ó l , ú g y , h o g y j ó s z e r é v e l csak m i n t o s z t á l y r ó l v o l t r ó l u k i s m e r e t ü k . J ó z s e f A t t i l a t e r e m t e t t e m e g s z e m é l y é b e n és m ű v é b e n azt a zseniális szintézist, m e l y b e n a p r o l e t á r s o r s d ö b b e n e t e s e r e j ű átélése találkozott a k é p z e t t é s f e g y e l m e z e t t m a r x i s t a g o n d o l k o d á s s a l , m a g a s r e n d ű m ű v e l t ­ séggel ( b e l e é r t v e m i n d a z t , a m i a p o l g á r i k u l t ú r á b a n is érték). A m a g y a r p r ó z á b a n ez a szintézis A befejezetlen mondatig v á r a t o t t m a g á r a . M a g y a r á z h a t j u k ezt s z á m o s o b j e k t í v és s z u b j e k t í v t é n y e z ő v e l , m e l y e k k ö z ö t t k ö z v e t l e n ü l t á r s a d a l m i é p p ú g y akad, m i n t s p e c i f i k u s a n i r o d a l m i - i r o d a l o m t ö r t é n e t i . A m a g y a r t á r s a d a l o m struktú­ rája, m e l y b e n e g é s z e n 1945-ig l é n y e g é b e n a feudális v a g y félfeudális e l e m v o l t a döntő; a m a g y a r p o l g á r i r e g é n y , m e l y a X I X . s z á z a d b a n m á r kiteljesedett n y u g a t i ­ tól eltérően é p p e n a két v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t vált N é m e t h L á s z l ó , Babits, K o s z t o l á n y i , Márai kezén e u r ó p a i r a n g ú v á ; M ó r i c z és a n é p i í r ó k é r d e k l ő d é s e , a k i k a m a g y a r t á r s a d a l o m n a k m á r említett s z e r k e z e t e o k á n e l s ő s o r b a n a parasztság felé f o r d u l t a k . És e m l í t e n é k m é g e g y o l y a n s z e m p o n t o t , a m e l y é p p e n D é r y t tette a v é l e t l e n és a szükségszerű t a l á l k o z á s á n a k kiválasztottjává. H o g y e g y - e g y j e l e n s é g , f o l y a m a t , t ö r t é ­ nelmi pillanat lírai l e r e a g á l á s a m i l y e n e l ő n y b e n lehet é s v a n az e p i k a i szintézis n e m c s u p á n távlatot, d e fizikai i d ő t is i g é n y l ő k ö v e t e l m é n y e i v e l s z e m b e n — n e m szorul b i z o n y g a t á s r a . S ha i d ő t m o n d u n k , a r r a a b á r m i n i m á l i s a n y a g i f ü g g e t l e n ­ ségre is g o n d o l u n k , a m i t n e m n é l k ü l ö z h e t a n a g y o b b szabású p r ó z a i v á l l a l k o z á s szerzője. A k i e z z e l a b b a n az i d ő b e n r e n d e l k e z h e t e t t , a n n a k t ö b b é - k e v é s b é tisztes polgári egzisztenciát k e l l e t t a m a g á é n a k t u d n i a . Ezt a fajta b e i l l e s z k e d é s t a p o l g á r i r e n d b e n e h e z e n lehetett ö s s z e e g y e z t e t n i a p o l g á r i r e n d m e g d ö n t é s é n e k a z z a l a t á v ­ latával, m e l y e t e g y k ö v e t k e z e t e s e n é s á t f o g ó a n megszerkesztett — v a g y i s szocialista ihletésű — t á r s a d a l m i r e g é n y sugall. I g e n s o k t é n y e z ő n e k kellett t a l á l k o z n i a , p o l g á ­ rok és p r o l e t á r o k b e h a t ó , e l m é l e t i és tapasztalati i s m e r é s é t ő l e g y igazán n a g y s z a b á s ú regény m e g í r á s á h o z szükséges m ű v e l t s é g — esztétikai és lélektani, n e m u t o l s ó s o r b a n pedig é r z e l m i k u l t ú r á r ó l v a n s z ó — b i r t o k l á s á t ó l a t ö b b é v e s megfeszített a l k o t ó m u n k á h o z e l e n g e d h e t e t l e n l é t m i n i m u m biztosítottságáig és — last b u t n o t least —

a r e n d k í v ü l i tehetségig, h o g y ez a m a g y a r r e g é n y m e g s z ü l e t h e s s é k . D é r y T i b o r írta m e g . H o g y a r e g é n y s z ü l e t é s é n e k előfeltételei m á r e l e v e e l d ö n t ö t t é k — hosszú i d ő r e l e g a l á b b i s — a sorsát, ú g y , a h o g y azt I l l y é s G y u l a éles s z e m e meglátta, a z o n c s a k s a j n á l k o z n u n k lehet, c s o d á l k o z n i n i n c s o k u n k . Déry T i b o r levélben üdvözölte ötvenedik születésnapján a magyar avantgarde a t y j á t , K a s s á k Lajost. E b b e n a l e v é l b e n — u g y a n c s a k önéletrajzi j e g y z e t e i b ő l t u d ­ j u k — e g y e b e k m e l l e t t f e l e m l í t i , h o g y n a g y í r ó t á r s á n a k az a s z e r e n c s e jutott részéül, h o g y „ f o r r a d a l m i o s z t á l y h e l y z e t e természetes segítőtársként ajánlkozott művészi tehetsége m e l l é " . N o s , K a s s á k , a m i n t a z t i z e n k i l e n c é v v e l k é s ő b b írott v á l a s z l e v e l é ­ b ő l kiderül, ezt n e m tekinti s z e r e n c s é n e k . S n e m c s u p á n azért, m e r t érezte a g y e r e k ­ szoba, „ a z i n g y e n szerzett m ű v e l t s é g " hiányát. H a n e m azért e l s ő s o r b a n , m e r t b e v a l ­ lása szerint n e m tartozik „ a b o l d o g e s z e l ő s ö k k ö z é , a k i k b ü s z k é n h o r d j á k a v á l l u k o n r a b s z o l g a ő s e i k hulláját, s k ö z b e n m a g u k n a k k ö v e t e l i k a l e g k é n y e l m e s e b b lakást, a l e g j o b b falatokat, a l e g s z e b b a u t ó k a t é s a l e g n a g y o b b r e n d e l k e z é s i j o g o t . És m i n d ­ ezt n e m azért, m e r t k e m é n y hitükkel, széles k ö r ű t u d á s u k k a l , v i l á g o s ö n t u d a t u k k a l , társadalmi igazságérzetükkel kiérdemelték, hanem mert szolgaivadékok, akiknek őseit b o t o z t á k és éheztették". A p o l g á r i g y e r e k s z o b á b ó l i n d u l t D é r y t o l l á b ó l s o s e m c s u r r a n h a t t a k ki e z e k a v i t r i o l o s s o r o k , a m e l y e k e t a p l e b e j u s - i v a d é k , p u r i t á n K a s s á k n a k j o g a , tán k ö t e l e s ­ sége is v o l t leírni. M o z g a l m i t á r g y ú r e g é n y e i n e k fiatal p o l g á r a i , a k i k e l r ú g v á n m a g u k t ó l o s z t á l y u k martját, g ö r c s ö s k a r c s a p á s o k k a l i g y e k e z n e k átúszni a túlsó partra, g y a k r a n e s z ­ m é n y í t i k s z e m é l y ü k b e n is a m u n k á s o k a t s v e z é r e i k e t . D é r y , az í r ó ezt s o s e m teszi. Saját tapasztalatait megtestesítő fiatal p o l g á r - h ő s e i s z e m é b e n a proletár, a f o r r a d a l ­ m á r n e m c s u p á n r o k o n s z e n v e s v o n á s a i é r d e m é n v o n z ó . ( M ű v e i b e n e z e k az a l a k o k g y a k r a n m á r - m á r a d u r v a s á g i g k e m é n y e k , k e g y e t l e n e k . ) A z ü g y s z é p s é g e teszi ő k e t e l l e n á l l h a t a t l a n n á . O l y a n erős az igazságuk, h o g y s z e m é l y ü k b e n a k á r v i s s z a r i a s z t ó a k is l e h e t n e k — a m o z g a l o m tüzénél m e l e g e d n i k í v á n ó úri d i d e r g ő k k e l s z á n d é k o s a n a z o k — , ettől c s a k k í v á n a t o s a b b á v á l i k e l i s m e r é s ü k , b i z a l m u k b á r m e l y c s e k é l y , m é g o l y n y e r s k i n y i l v á n í t á s a . D é r y a p a l e t t a m i n d e n színével, n e m grafikus f e h é r ­ f e k e t é v e l á b r á z o l j a a s z e m b e n á l l ó o s z t á l y o k tagjait. S e m a n g y a l o k a t , s e m ö r d ö g ö k e t n e m találunk freskójának egyik oldalán sem. Sőt: a polgárok jószerével szánalmat é b r e s z t e n e k . C s a k a p r o l e t á r o k b a n v a n m e g n á l a az a l e n y ű g ö z ő erő, m e l y ú g y v o n z z a a d e k a d e n s p o l g á r c s e m e t é k e t , m i n t n é m e l y n ő k e t a brutális férfiasság: g y ö n y ö r ­ teljes r é m ü l e t t e l . A l á z a t u k a v e l ü k s z e m b e n b i z a l m a t l a n p r o l e t á r o k iránt, m á r - m á r kéjesen önkínzó. Bűntudatból, a bűnhődés—büntetés—szenvedés vágyából — mert f e l i s m e r t e l k e r ü l h e t e t l e n s é g é b ő l — t á p l á l k o z i k . A b ű n a p o l g á r i osztályé, a k a p i t a ­ listáké, tudata v i s z o n t a z o s z t á l y u k b ó l , minit e g y s z é g y e n l e t e s a n y a - k o m p l e x u s b ó l m a g u k a t k i t é p n i v á g y ó f i a t a l e m b e r e k é . A z 1934-es b é c s i m u n k á s f e l k e l é s é l m é n y e i b ő l l e c s a p ó d o t t k i s r e g é n y , a Szemtől-szembe egyik mellékszereplője, a maliciózus, vörös­ hajú F a b r i z i u s m a r ó g ú n n y a l „ r e k o n s t r u á l j a " a k o m m u n i s t á v á lett p o l g á r f i ú S t a r k e első l é p é s é t a m o z g a l o m f e l é . A g y e r m e k Starke, k o r m á n y f ő t a n á c s o s n é m a m á j á v a l h a z a f e l é tartva a T i e r g a r t e n b ő l , m e g l á t e g y k o l d u s a s s z o n y t f i á v a l az u t c a s a r k o n d i d e r e g n i . . . É j j e l á l m o t lát: „ . . . e g y szál i n g b e n áll a K u r f ü r s t e n d a m m sarkán, esik a h ó , s e g y r e f e h é r e b b l e s z a talpa k ö r ü l az aszfalt, a l á b a hirtelen m e g k é k ü l , s ez az i b o l y a k é k szín e g y r e m a g a s a b b r a száll testén, m i n t a m i k o r e g y ü v e g b e k é k tintát ö n t e n e k l a s s a n . . . M o n d j u k , ú g y á l m o d j a , h o g y közben mintha tükörben látná saját arcát ( k i e m e l é s t ő l e m — Sz. J.), a m e l y e l ő b b m e g k é k ü l , aztán m e g f e k e t e d i k , a szája f e l r e p e d s v é r e z n i k e z d , és a s z e m e s a r k á b ó l is m e g i n d u l a v é r s v é k o n y s á v b a n l e f o l y i k az a r c á n . Ezt a k é p e t n e m tudta elfeledni s e g y hét m ú l v a , m o n d j u k ,

arra a m e g g y ő z ő d é s r e jut, h o g y segíteni k e l l a s z e g é n y e k e n . M e g t a k a r í t o t t p é n z é v e l , két m á r k a é s n e g y v e n ö t p f e n n i g g e l e l m e g y n e v e l ő n ő j é v e l a T i e r g a r t e n b e m e g k e r e s n i a k o l d u s a s s z o n y t és fiát, de n e m találja m e g . A z ó t a a » g y e n g é b b « pártján áll, ahogy m o n d j á k . . . " Fabrizius e l k é p z e l é s é b e n , s talán a v a l ó s á g b a n is Starke, s a típus, a m e l y e t képvisel, a saját, s z e n v e d ő arcát n e m tudja elfelejteni, ö n n ö n ( á l o m b e l i ! ) s z e n v e d é s e indítja m e g a s z e g é n y e k , a „ g y e n g é b b " - e k iránt, akiket i l y e n f o r m á n p á r t o l n i s z e ­ gődik. I n d o k o l t - e az i l y e n p a t e r n a l i s t a csatlakozással s z e m b e n a z egészséges p r o l i bizalmatlanság? G o n d o l j u n k c s a k J ó z s e f A t t i l a n a g y j á b ó l e g y i d e j ű s o r a i r a : Fázol. Hát mondd, ki fűtve lakik öt

hihetsz-e szobát,

ő langyos vízben ül s hogy óh, mi mennyire Szívére Vállára

a

I n d o k o l t ? Feltétlenül. résztvállalásig.

veszi terhünk, venni nem

annak,

borong, nyomorgunk! gondunk. bolond...

M e g kell tenni az utat a szívtől a vállig, a

részvéttől

A Szemtől-szembe m u n k á s v e z é r e , Ernszt, t á r g y i l a g o s a b b a n , indulatmentesen, tehát k e g y e t l e n e b b ü l m o n d j a u g y a n e z t a f e l é j e - f e l é j ü k t a p o g a t ó z ó H i n t z é n e k : „ A fiatalságnak v a n e g y k o r s z a k a , a m i k o r saját é r d e k e i ellen f o r d u l , v e r s e k e t ír, s z e ­ r e l e m b ő l ö n g y i l k o s lesz, e m b e r g y ű l ö l ő v a g y j á m b o r ; i l y e n k o r esetleg k i u g r i k az o s z t á l y á b ó l i s . . . H a g y j m a g u n k r a ! N e k ü n k d o l g u n k v a n , n e m is m i n d i g gusztusos, de a mi d o l g u n k . . . " C s a k h o g y ú g y látszik, a hivatott v e z é r Ernszt tudja, a m i t a s z e l l e m e s e b b , de kevésbé higgadt Fabrizius n e m tud: hogy a legtöbb, osztályától elszakadni akaró fiatal p o l g á r n e m t á m o g a t n i akarja a m u n k á s o k a t , h a n e m i n k á b b t á m a s z t keres náluk. S n e m is a j ö v ő t fürkésző s z á m í t á s b ó l . A H i n t z é k , Starkék, P a r c e n N a g y o k , akár i d ő l e g e s , a k á r v é g l e g e s s z ö v e t s é g ü k a m u n k á s o k ü g y é v e l , h a r c á v a l — e b b ő l a k o n t a k t u s b ó l k ü l ö n b e m b e r k é n t , m i n ő s é g i l e g m e g n e m e s e d v e k e r ü l n e k ki. A m i a proletárnak a fizikai n y o m o r , az a t á r s a d a l m i igazságtalanságra d ö b b e n t p o l g á r n a k erkölcsi s z ü k s é g l e t : l ö k é s a f o r r a d a l o m t á b o r a felé. D é r y m u n k á s - és p o l g á r á b r á z o l á s a azért hiteles, m e r t t ö b b s í k ú . Ü g y láttatja őket, a h o g y e g y m á s t látják, d e e h h e z h o z ­ záad, szinte észrevétlen, v a l a m i m e g r e n d í t ő e n e m b e r i t ö b b l e t e t , e g y - e g y gesztust, emléket, s z e n v e d é l y t , a m i t ő l m i n d e n k i k ü l ö n igazsága, sőt t é v e d é s e is, t á r s a d a l m i történelmi i g a z s á g g á lesz. R ó z s a Péter, D é r y felejthetetlen g y e r e k f i g u r á i k ö z t is a l e g f e l e j t h e t e t l e n e b b az é r z e l m e k v i l á g á b a vetíti azt a k ü l ö n b s é g e t , a m e l y r ő l a kétféle h u m a n i z m u s c í m e n m á i g s e m s z ű n t ü n k m e g m e d i t á l n i : „ N e m a r r ó l v a n szó, h o g y é r d e m e s - e v a l a k i t szeretni, h a n e m , h o g y s z ü k s é g e s - e ? . . . n á l u n k , p r o l i k n á l azt az e m b e r érzése r ö g t ö n m e g m o n d j a . H o g y a p o l g á r o k n á l h o g y v a n , azt n e m t u d o m . Lehet, h o g y ő k m e g ­ e n g e d h e t i k m a g u k n a k , h o g y m i n d e n k i t szeressenek." D ö b b e n e t e s e n h a n g z i k . K ü l ö n ö s k é p p e g y tizenkét é v e s kisfiú s z á j á b ó l . D e D é r y gyermekhősei — n e m gyermekek. Mindaz, ami a felnőttek világában gonosz vagy csodálatos, azt b e n n ü k , a k i k r e ez a v i l á g tudatukat, e r e j ü k e t m e s s z e m e g h a l a d ó súllyal n e h e z e d i k , é l e t k o r u k e l e m e n t á r i s e g y é r t e l m ű s é g g é egyszerűsíti. H a a f e l ­ n ő t t e k m i n d e g y i k e D é r y n é i „ a z e m b e r i n e m teljes k é p é t h o r d o z z a " ( m e g i n t M o n -

taigne-re

kell emlékeztetnünk!), a gyerekekről bízvást elmondhatjuk,

hogy parányi

ördögök vagy angyalok, mindenképpen emberfeletti lények, minthogy környezetük­ n e k c s a k e g y e t l e n , d e a n n á l l é n y e g e s e b b v o n á s á t sűrítik k i c s i n y l é n y ü k b e , m i n t a f e h é r és a f e k e t e a s p e k t r u m o t . A befejezetlen mondat monumentális architektú­ r á j á b a n P é t e r alakja t ö r é k e n y k a r i a t i d : t o n n á n y i terhet c i p e l ő m i n a t ű r A t l a s z . M é g i s b e n n e testesül m e g az e s z m é n e k a z a tisztasága, m e l y n e k felnőtt h o r d o z ó i r a t e k i n t v e , n e m n y o m h a t j u k el m a g u n k b a n a b á m u l a t t a l v e g y e s szorongást. K u l t s á r I s t v á n b a n az í r ó o l y a n f o r r a d a l m á r típust r a j z o l t m e g , a m e l y n e k hitelességét, a z azóta eltelt h á r o m é v t i z e d i s m e r e t é b e n c s a k n a p j a i n k b a n t u d j u k f e l m é r n i . S z e m é ­ l y é b e n , j e l l e m v o n á s a i b a n , i d e o l ó g i á j á b a n is statu n a s c e n d i é r j ü k tetten e g y j e l l e g ­ zetes v e z e t ő r é t e g kialakulását, sőt, e f o l y a m a t m a g y a r á z a t á t is. Ezért alakja, m e g ­ g y ő z ő d é s ü n k szerint, e g y e d ü l á l l ó a v i l á g i r o d a l o m b a n . M á r R ó z s á n é , ez a testi: v a l ó j á b a n is g i g á s z i v á m é r e t e z e t t p r o l e t á r a s s z o n y , o l y p u r i t á n életű, „ h o g y az e s z m e g y a k r a n alatta m a r a d t a n n a k , a m i t ő m e g v a l ó s í t o t t " . Kultsár, a k i b ő l a z e g y k o r i s z e k t á z ó p a r a s z t a p o k a l i p t i k u s i d ő k p r ó f é t á j á n a k s z a v a i v a l szól, az a s z k é zist a n n a k a v i l á g o s t u d a t á b a n teszi é l e t e és halála t ö r v é n y é v é , h o g y p é l d á j á v a l és f e g y e l m é v e l o l y a n á l d o z a t o t k ö v e t e l e m b e r e i t ő l , a m i t c s a k a j ö v ő t á r s a d a l m a tehet j ó v á . „ I r t ó z a t o s " - n a k m i n ő s í t i a f e l e l ő s s é g e t , m e l y e t ő s a h o z z á h a s o n l ó k v á l ­ lalnak. Z s a r n o k i m ó d o n s z o l g á l j a az új v i l á g o t , d e ö n m a g á n a k is z s a r n o k a . T e s t a ­ m e n t u m a az ö n f e l á l d o z ó h e r o i z m u s n a k és a p o l i t i k a i éleslátásnak m á r - m á r a c i n i z ­ m u s t s ú r o l ó k e v e r é k e . H a l á l a a b ö r t ö n k ó r h á z b a n , u t o l s ó tudatos m o z d u l a t a , m e l l y e l f e j é r e h ú z z a a takarót, h o g y m é g a g ó n i á j á b a n se szolgáltassa ki m a g á t a z e l l e n s é g ­ n e k , a k á r patetikus is lehetne, ha h i d e g e n izzó f a n a t i z m u s á n a k m i n d e n e l e m é t , a l e g n e m e s e b b t ő l a l e g v i s s z a r i a s z t ó b b i g n e m m a g a f e j t e n é fel az i g a z u k a t i s m e r ő k f ö l é ­ n y é v e l , e l v t á r s a i h o z — a z u t ó k o r h o z — intézett b ú c s ú l e v e l é b e n , u t o l s ó k a t l o b b a n ó életereje lángjánál. Ki

hogyan

hal

m e g ? M i l y e n lesz halálában?

Déry

lenyügöző művészete

e g y é n l e g i n t i m e b b , m e r t u t o l s ó , t a n ú k n é l k ü l i m o z d u l a t á b ó l is t á r s a d a l m i metaforát

bont

ki. E x h u m á l j u n k

első: „ . . . a nyugodtan

ülő test a

két

halottat

karosszékben

a

Déry-hősök hekatombáiból.

tárgyilagosan,

érdektelenül

Az

hatott,

mint egy gép, amelyet üzemen kívül h e l y e z t e k . . . " A másik: „ . . . ú g y feküdt a f ö l d n e k , tárt k a r r a l s t é r d é t m e g v e t v e a s á r b a n , m i n t h a

az

érvényű

arccal

ölre akarna menni

az:

anyafölddel." A z e g y i k halott — P a r c e n N a g y L ő r i n c apja, aki m a g á n é l e t e

és üzleti

vállal­

k o z á s a c s ő d j é r e e g y r e v o l v e r g o l y ó v a l tesz p o n t o t ; a m á s i k ( L ő r i n c találja m e g h o l t testét az é j s z a k á b a n )

fiatal,

kommunista

munkás,

Rózsa Péter

H a v a n í r ó , aki k é p v i l á g á t v i l á g k é p é b ő l építi, a k i n e k rejtettebb

z u g á b a n , ott, a h o l a m ű v é s z i f o r m a a l a k u l ,

nagybátyja.

agykérgi műhelye

a v i l á g n é z e t sűrű

leg­

anyagára

b u k k a n u n k , a k k o r D é r y T i b o r az. V á l a s z t o t t h e l y é r ő l a v i l á g b a n v a l l azzal, a h o g y a n a nyelv nyersanyagát

k e z e l i . H o g y ez a D é r y T i b o r m e n n y i b e n a z o n o s azzal

Tiborral? — képmutató, kérdéssel: azonos-e A

demagóg kérdés

befejezetlen

mondat

lenne, ha

nem

e g é s z í t e n ő k ki

v i l á g a a G. A. úr

X-ben

a Déry még egy

keletkezésének

körülményeivel? S most már záporoznak a kérdések egészen addig, amíg

kipattan

közülük, a többit erélyesen letorkolva a végső, lényeges kérdés: mihez legyen az í r ó , a b a r l a n g f a l r a

hű

kivetülő ideák világához, v a g y a valóság alakzataihoz, m e l y e k ­

n e k az e l ő b b i e k c s a k á r n y k é p e i ? T u d j u k , h o g y a n v á l a s z o l t a k é r d é s r e P l a t ó n . C s a k ­ hogy

Déry Tibor

szájának.

nem

idealista.

Nem

a falat

tanulmányozza

háttal

a

barlang

Egész é l e t m ű v é n resésnek

v é g i g v o n u l az e l é g e d e t l e n s é g n e k ,

az a k é n y e l m e t l e n ,

fiatalkori

r e g é n y é n e k , a Pesti

é p p ezért

rendkívül

felhőjátéknak

a nyugtalanságnak,

etikus f o l y a m a t a ,

a

amelyet

Ke­ egyik

kallódó polgárhőse így fogalmaz meg:

„ N e m t u d o m , mit v e s z t e t t e m el, d e azt n e m is lehet tudni." H ő s e i k ö z t a k a d

olyan

is, aki tudja, mit keres, a k á r m e r t elvesztette, a k á r m e r t m é g n e m találta m e g . E g y e ­ sek a rendet, m á s o k a s z a b a d s á g o t . M a g a az í r ó azt a m e g r a g a d h a t a t l a n

törékeny

egyensúlyt, m e l y a k e t t ő t ö s s z h a n g b a b é k é l t e t n é . Rend Visszapillantva

a m á r említett

az ö r ö k keresés és az i d ő n k é n t i

c s ú c s r ó l , talán p á l y a s z a k a s z a i t

is

és

szabadság

kijelölhetnők,

rátalálások cövekeivel. Egyik-másik cöveket maga

az író rántotta ki a f ö l d b ő l , h o g y m á s h o v a , v a l a m i v e l o d é b b , a t e r ü l e t e t

szűkítve

vagy tágítva v e r j e b e újra. M á s o k r a c s a k r á m u t a t , f i n o m m o z d u l a t t a l . I n n e n a c s ú c s ­ ról széttekintve

ötlik szemünkbe,

s

úgy t ű n i k — talán m e g b o c s á t h a t ó e z a szürrealista kollázs-ötlet, h a m á r e g y s z e r

A

homokóra

előbb Ambrus, A

madarai

hatalmas t á b l á t

kiközösítő

szerzőjéről van

cipelne, az

törékeny

figurája

s z ó — m i n t h a a t e h e r alatt m e g g ö r n y e d v e e g y

e g y i k 3966-os Capriccio,

betűivel: „ M e r t ki ér t ö b b e t : az, aki

a Lisztkukac

n a g y o b b hasznot

hajt

messze

lángoló

az e m b e r e k n e k ,

vagy

aki k i s e b b kárt tesz b e n n ü k ? Amen." M e r t a r e n d és a s z a b a d s á g k é r d é s e e z is, s egyfajta — a l e g r o s s z a b b f a j t a válasz lehetne

rá

ugyancsak A

kiközösítőből

az e g y s z e r r e s z á n a l m a s

spicli m o n d á s a : „ A z e m b e r arra v a l ó , h o g y ü l d ö z z é k . " P e r s z e ez a

és

—

félelmetes

jelentéktelenségé-

ben is feltűnő D é r y - h ő s a m a g a s z a k m a i d e f o r m á c i ó j á n a k c r e d ó j á t f o g a l m a z z a m e g ilyen aforisztikusan. ragaszkodunk

rend

A z t hihetnők, és

szabadság

h o g y ez a h i v a t á s o s ellentétezéséhez.

Júdás a

rend

embere,

miféle

rend

az,

Dehát

ha

amely­

ben az e m b e r a r r a v a l ó , h o g y ü l d ö z z é k ? Mintha felelni akarnának, feltűnnek seregéből. A z Országúton a másik

az

éppen

t á v o l a b b ketten az a n a r c h i k u s

c í m ű , 1924-ben a l k o t o t t

tíz é v v e l k é s ő b b m e g í r t

kisregény

csavargója

Szemtől-szembe

szabadság az

egyik,

öngyilkos-jelöltje. A z

utóbbi n e m érti, m i é r t k e l l m i n d i g az e g y e n e s ú t o n h a l a d n i a az e m b e r n e k ,

holott

a természetben n i n c s is e g y e n e s v o n a l . A z e l ő b b i belátja, a s z a b a d s á g n e m a magá­ nyos országúton v a n , hiszen láthatatlan h á l ó f o g j a tünket. „ A h á l ó t kell m e g é r t e n i valamiféle l é l e k v á n d o r l á s a m e l y b e n a két említett

fűzné figura

Z é n ó professzor, a Portugál valamint

a felejthetetlen

és építeni,

össze m i n d e n s z a v u n k a t

össze a D é r y - h ő s ö k családfájának mellett

és tet­

de kiugorni n e m lehet b e l ő l e . . . "

helyet

királykisasszonyban

kapna Parcen

e g y i k ágát,

Nagy Lőrinc, Farkas

gyönyörködő csavargó

kutya, N i k i — ú t j u k X - b e n é r n e

ban, a m e l y r ő l n e m tudni, f e j l ő d ő b e n a v a g y h a n y a t l ó b a n

Ha azt,

gyermekek,

véget. A b b a n a v á r o s ­

van,

m e r t „ A k i az e g y i k

szélén áll, e g y i d e i g azt hihetné, h o g y n ö v e k s z i k , aki a m á s i k o n , azt, h o g y

pusztul.

A z t á n fordítva." M e r t G . A. ú r a f e n n á l l ó r e n d d e l követe

X - b e n . És X - b e n

minden

n e m békélő, szabadságot

szabad,

de

semmi

sem

áhító Déry-hősök

kötelező, nincs

cél

és

nincs erőfeszítés, a z e m b e r e k r á é r n e k tehát, s ezért p é l d á u l a z o m l a d o z ó s z á l l o d a liftjében a k a p c s o l ó t á b l a n e m is tünteti f e l az e m e l e t e k e t : e l ő b b - u t ó b b c s a k

eltalál­

j á k ; e g y é b k é n t a s z o b á k b a n v i l l a n y k a p c s o l ó sincs, a v i l á g í t á s r ó l — h a c s a k

el n e m

felejtik — a központi villanytelep gondoskodik, úgy, hogy rendszerint nappal ég csak a villany, éjszaka — a v e n d é g e k zavartalan pihenése végett — vaksötét van. K ö z h a s z n ú szükségleti t á r g y a k a t n e m k a p n i a b o l t o k b a n (mi az, h o g y k ö z h a s z n ú ? És m i f é l e s z ü k s é g l e t ? ) K i f o g y t a k a k ü l ö n b e n s z e s z é l y b ő l s z é t k a p k o d o t t k e r é k p á r c s e n ­ g ő k , de G. Á . úr m e g v e s z i a k é k s e l y e m b ú t o r o k k a l b e r e n d e z e t t b a b a s z o b á t a h o z z á ­ v a l ó kis f ü r d ő k á d d a l . A s z ó b a n f o r g ó v á s á r l á s e g y é b k é n t h a j n a l b a n történik. A z i g a z g a t ó e l é g e d e t t : „ C é l u n k a t elértük, u r a m . . . M e g i s m e r t ü k szükségleteit és v á ­ gyait, s e z e k n y o m á n v i l á g o s a n k i r a j z o l ó d o t t e l ő t t ü n k lelkialkata." A k o n z u m - t á r s a ­ d a l o m b ó l tehát c s a k a p s z i c h o l o g i z á l ó üzleti f r a z e o l ó g i a m a r a d t m e g . A f e u d á l i s rendből holmi hátborzongató karikatúra: úrlovasok, akik emberen lovagolnak. M i n ­ den korok utópiájából X . város legfényűzőbb, legkényelmesebb intézménye, a börtön, s u g y a n o n n a n — ú j a b b fintor — a t ö r v é n y s z é k , m e l y n e k tagjai n y o m o r u l t b e t e g e k , b é n á k , m e r t s z e n v e d ő k l é v é n , c s u p á n ő k k é p e s e k k e l l ő együttérzésre a v á d l o t t a k i r á n t . . . M i n d a z o n á l t a l az ü g y é s z v á d b e s z é d é b e n k i m o n d j a : „ A z igazság a m i n d e n ­ k o r i v á d l o t t ellentéte. E g y kis általánosítással azt is m o n d h a t n á m , h o g y az igazság az e m b e r e l l e n t é t e . . . Tisztelt tanács, a v á d l o t t m i n d i g b ű n ö s . " A s z ó b a n f o r g ó t á r g y a l á s v á d l o t t j a c s a k u g y a n a z : g y i l k o l t . C s a k h o g y a g y i l k o s az ártatlant v á d o l j a , s hitelt is a d n a k s z a v á n a k . M e r t — m i n t a l e g ö r e g e b b X - b e l i e m b e r , i d ő s e b b L a r r a úr, aki illetlenül, s z e r é n y t e l e n ü l hosszú i d e j e é l már, m o n d j a — „ . . . a p e r e k az i d ő k k e z d e t é t ő l f o g v a , m i n d i g ö s s z e f ü g g n e k e g y m á s s a l . . . " Így fest hát a s z a b a d s á g hona. N e g a t í v u t ó p i a ez, b á r é p p ú g y n e v e z h e t n ő k f a n ­ tasztikus szatírának is, ha D é r y t S w i f t és K a f k a u t ó d á n a k t e k i n t j ü k . E l e g s z a b a d a b b m ű f a j összes l e h e t ő s é g e i t k i m e r í t v e zárul b e a k ö r : a r á k o s s z ö v e t k é n t e l b u r j á n z ó szabadság, a k á r c s a k ellentéte, az ö n c é l k é n t tenyésző, ö n m a g á é r t v a l ó r e n d e g y a r á n t e l l e n s é g e az e m b e r n e k . A t á r g y határozta m e g k i b o n t á s á n a k e g y e t l e n m ó d j á t , a fikciót, a m e l y b e n a s z a b a d s á g h o n á n a k m o d e l l j é t kellett f e l é p í t e n i e az í r ó n a k a h h o z , h o g y a l e g c s á b í t ó b b e m b e r i i l l ú z i ó v a l l e s z á m o l h a s s o n . A v a l ó s á g fölött l e b e g é s n e k ezzel az e l j á r á s á v a l D é r y m á r é v t i z e d e k k e l k o r á b b a n élt, a Szemtől-szembe lapjain, ott, a h o l Ernszt és H i n t z e f é l á l o m b e l i l á t o m á s a t a l á l k o z i k a ki n e m m o n d o t t f e l ­ i s m e r é s b e n : a rossz r e n d b ő l kitörni, a j ó s z a b a d s á g felé. M e r t a k á o s z n e m ; sza­ badság, a zsarnokság pedig n e m rend. A j ó r e n d e t , az igazi s z a b a d s á g o t D é r y a t ü n d é r i g y ö n g é d s é g tájain, a s z e ­ r e l m e s e k , a g y e r m e k e k , az összetartó e m b e r e k k i s u g á r z á s á b a n m u t a t j a fel, ott, a h o l az e m b e r e k m e s e s z e r ű s z é p s é g b e n r a g y o g n a k és l e b e g n e k , m i n t C h a g a l l k é p e i n . És tökéletes í v ű m o n d a t a i b a n , m e l y e k m i n t p o m p á s f ü g g ő h i d a k k ö t i k össze a v a l ó v i l á g o t az e s z m é n y i v e l , az e m b e r b e l s ő v a l ó s á g á t az e m b e r e k közötti v i s z o n y o k külső v a l ó s á g á v a l . M e r t a k á r c s a k az e r k ö l c s b e n , a stílusban s e m létezhet s z a b a d s á g — r e n d és r e n d — s z a b a d s á g n é l k ü l . A kis család avagy mit eszik reggelire c í m ű e g y k o r i szürrealista j á t é k á n a k e l ő s z a v á b a n a h e t v e n ö t é v e s D é r y T i b o r , aki ha elvesztett is v a l a m i t hosszú, n e h é z , r a g y o g ó útján, t u d j a mit, í g y kiált f e l : „Mikor fognak az emberek megint annak tudatára jutni, hogy felelősek egymásért, hogy minden összefügg?"

Beszélgetés Párizsban a tragikumról Kérdez: Gera György Válaszol: Jean-Marie Domenach Azt mondja magáról: szerkesztő, tanulmányíró, filozófus. Másnál ke­ vesebb is sok volna. De Jean-Marie Domenachnál, a tekintélyes francia folyóirat, az Esprit szerkesztőjénél, a keresztény baloldal egyik szellemi vezetőjénél, e felsorolás sem szerénytelenségről, sem címkórságról nem vall; valóban ez is, az is. Most, nem sokkal A tragikum visszatérése című könyve után, azután, hogy a kötetet Pierre-Henri Simon a Le Monde vezető kritikusa, kiemel­ kedő eseménynek nevezte, úgy tetszik, Domenach titulusait negyedikkel is gazdagította: az esztéta rangjával. Látogatásom során erről az „új" oldaláról faggattam:

Miért adta könyvének ezt a címet: A tragikum visszatérése? A hang­ súlyt a visszatérés szóra teszem. A címválasztás során Freud „az elfojtott visszatérése" és Nietzsche „örök visszatérés" kifejezése járt az eszemben. Azért esett választásom erre a címre, mert azt tartom, hogy a tragikum Nyugat történetének egyik állandója. A görög tragédia huszonöt századdal ezelőtt kihívást intézett az istenek ellen, s e kihívást egyfelől az értelem, a tudomány és a filozófia, másfelől a vallás igyekezett feloldani. Ám sem a filozófia, sem a tudo­ mány, sem a vallás nem tudta a tragikumot teljesen kiküszöbölni. A tra­ gikum, ilyen vagy olyan alakban, mindig visszatért. Visszatért a forra­ dalmakban, például a francia forradalmon belül, Saint-Just és a forra­ dalom más vezetői a végzet aktualizált formájában ütköztek belé. S viszszatért a X I X . században, amikor az utópisták és a munkásmozgalom némely reménysége ugyancsak megpróbálták a tragikumot kirekeszteni. A XIX. század, persze, epikus kor volt. De lámcsak, a tragikum hama­ rosan visszatért, s ezúttal világháborúk, tömegmészárlások, hitleri népir­ tások alakjában. Aztán meg, azért is adtam e címet könyvemnek, mert véleményem szerint nagy megrázkódtatásokon túljutott korunk inkább képes tudatára ébredni a valóság tragikumának. Azt hiszem, tragikum napjainkban abban a nyugtalanságban nyilvánul meg, amely olykor az emberi cselekedet következményei előtt elfog bennünket. Például, a ter­ mészet feleslegeinek kiapadása, erőforrásaink megcsappanása előtt. De ez már általában így van: a nagy bizonyságok korát szorongás követi. Ma már nem az istenek fordulnak haragosan az ember ellen, a tudomány és a filozófia távozásra szólította fel az isteneket, az is elhangzott, hogy „Isten meghalt"; ma a visszatérő tragikum az ember műve.

Ön részletesen kifejti és elemzi könyvében a tragikum fogalmát. Véle­ ménye szerint ez a fogalom alapvető. Mi hát a lényege? Szememben a tragikum nem csupán holmi színházzal kapcsolatos jelző, hanem — s itt Max Scheler szavaira hivatkozom — a mindenség

alapvető struktúrája. Egyszerűbben szólva: az emberi sors egyik aspek­ tusa. A legnehezebben leírható, mivel legfelháborítóbb aspektusa. A tra­ gikum ugyanis nem az emberi szenvedés, nem a nyomor, de még csak nem is a halál. Gyakran hallani egy-egy autóbaleset vagy repülőszeren­ csétlenség után, hogy tragikus volt. Holott a tragikum másvalami. S ahhoz, hogy megértsük, vissza kell térnünk a tragédiához. A meg nem érdemelt balsorshoz, a bűnös ártatlansághoz, az emberhez, aki rosszat cselekszik, noha jóra törekedett. Csak éppen rosszul tette a jót. Ez az, amit boldogtalan boldogságnak nevezünk, amit Charles Péguy úgy fogal­ mazott meg: „a boldog ember bűnös". A boldogság körén belül ugyanis van egyfajta bűntudat, amit a görögök már megéreztek, és ami szüntelen visszatér tragikus konstansként. Számomra tehát a tragikum az a vétség, amely túl van a jón és a rosszon, az ember lényegbeli bűntudata; a hívők okot adnak neki, az eredendő bűnt, a nem-hívők tagadják, de érzik, mint például Kafka, a modern tragikum nagy apostola. A tragikum ugyanis annak a vétségnek homályos tudata, amely fölveti felelősségünket. Mellé­ kesen szólva, a nagy apparátussal dolgozó társadalmak fokozottan sze­ mélyes felelősségünkre intenek bennünket. És ez a felelősség nem olyan, amilyennek a hagyományos morál mondani szeretné, ez a bűntudat mélyebb, megcsalatásunk bizonyos érzése sugallja. Van azonban a tragi­ kumnak egy másik alkotóeleme is: a végzet. E tényező meglehetősen rej­ télyes. Mi is ez a végzet? Nem a rómaiak fátuma, nem a görögök anankéja, egyszóval nem az égi hatalmak dekrétuma, földieknek szóló rendelete. Ezt a végzetet kisajátítottuk, demokratizáltuk, pszichologizáltuk. Önmagunk­ nak egy része ez, amely önmagunk ellen fordul. Az én tudata, mondta Hegel, ám egy ellenség tudata. Hogy hagyhatom vezettetni magam e má­ sik én által, szenvedélyem, egy másik erő által? Amelynek átengedem magam, mégpedig oly mértékben, hogy cselekedeteim ellenem fordulnak? Nem csupán az emberi, tehát egyéni, hanem a kollektív sors ismérve is ez. A tragikum egyfajta optikát, módszert ad az embernek, hogyan lássa a rosszat az életben. És ahhoz is hozzásegít, hogy jobban megértse, miért silányulnak el olykor cselekedetei, hogyan torkollnak kudarcba. Nem­ csak az egyénnek, hanem a társadalmaknak is van sorsuk, s ezt meg kell ismerni és nem szabad súlyosbítani. Társadalmi sorson azt értem, hogy bizonyos módszerekkel előre lehet látni, előre meg lehet határozni egyes csoportoknak, sőt magának az egész emberiségnek jövőjét. Ez a fel­ fedés egyben a kockázat visszautasítása, mivel egy ilyen vagy olyan imperatívuszt teljesítenünk kell. A folyamat, úgy vélem, azt jelzi, hogy a tudomány segítségével — épp ama tudomány segítségével, amely meg­ szabadított bennünket a régi végzet fogalmától — útban vagyunk egy újfajta sors-fogalom teremtése felé. A tragikum ugyanis, ellentétben a közhiedelemmel, nem annyi, mint átadni magunkat a balsorsnak. A tra­ gikum a szerencsétlenség revelációja, az ellene vívandó küzdelem tudato­ sodása. Arra tanít bennünket, amire lényegileg egész Európa története; hogy az emberiség a nagy mítoszokon belül — például Prométheusz vagy Antigoné mítoszán belül — újra meg újra felfedezi a cselekedetet. Azt hiszem, leginkább a tragikum által szabadulhatunk fel a tragikus végzet fájdalmas nyomása alól.

Ön azt írja könyve bevezetőjében: „egy olyan társadalomban, amely mindent a hasznosság szemszögéből lát, az irodalom önkényesen kiaknáz-

ható terület lett. Ugyanaz a becses előnye van, mint a turisztikának: a fogyasztás nem szegényíti el." Kérem, fejtse ki részletesebben e gondo­ latot. Egyfelől tiltakozni kívántam bizonyos történelmi dokumentatív kritika ellen, amely egy sereg — csupán a szakembert érdeklő — felvilágosítás­ sal veszi körül a müvet, másfelől az ellen a modern kritika ellen, amely azt állítja, hogy az irodalom a jelentések önmagára utalt hálózata, és semmi köze a valósághoz és az emberekhez. E kritika szerint az a lát­ szat kerekedhetik, hogy a könyvek csupán más könyvekre, a jelentések csupán más jelentésekre utalnak vissza. Nemrég már arról olvastam egy apológiát, hogy az író be van börtönözve az irodalomba. Ezúttal a nálunk sok kárt okozó strukturalizmusra célzok. Én radikálisan szemben állok ezzel a zárt irodalmi, irodalomkritikai koncepcióval, ezzel az új elefánt­ csonttoronnyal, amely totális tudományként tetszeleg, ám cseppet sem meggyőzőbb, mint a régi. Természetesen nem hiszem, hogy az irodalom és a valóság azonos, de ennyire elvágni az irodalmat a valóságtól rend­ kívül sajnálatos. Végtére miért tanítják a gyerekeket irodalomra, miért írnak könyveket, ha nem azért, hogy az embereket ösztönözzék, legyenek önmaguk, szeressék a világot, szeressék a többieket, jussanak széles ta­ pasztalatokhoz? Amit én könyvemben ajánlottam, sőt nemcsak ajánlottam, hanem igyekeztem a gyakorlatban is megvalósítani, az az élet és iroda­ lom összekapcsolása. Azt kívántam bebizonyítani, hogy találni az iro­ dalomban közvetlenül az élethez kapcsolódó témákat, az irodalom és az élet egyetlen élményben, egyetlen Erlebniss-ben kölcsönösen gazdagít­ hatják egymást. Ez nemcsak személyes meggyőződésem, amit talán tem­ peramentumomnak köszönhetek, hanem társadalmi és politikai meggyő­ ződésem.

Mi a véleménye a modern színházról? Hogyan nyilatkozik tragikum az anti-színház íróinak müveiben?

meg a

Természetesen paradoxon tragédiának nevezni — én is csak fenntar­ tással teszem — azokat a színműveket, amelyek valójában a marionet­ tekre, farce-okra emlékeztetnek. Azt hiszem, ez a paradoxon megmagya­ rázható. Egy olyan században, amely kitolta, áthelyezte a tragédiát az életbe, a történelembe, s legtöbbünket egy hatalmas dráma szereplőivé tett, a színház már nem képes királyokat, hősöket bemutatni. A színház nem ábrázolhatott többé jellemeket, nem revelálhatta sorsukat csak úgy, ha a paródiából, a nevetségesből indult ki. Épp ezért, véleményem sze­ rint, a modern tragédia születési bizonyítványa az Ubu király. mint Beckettnél kezd ismét visszatérni az antik tragédia néhány eleme. Persze, alakjaik korántsem olyan ünnepélyesek és líraiak, mint a klasszi­ kus tragédia hősei. Szerencsétlen flótások ezek, beteg, megcsúfolt, öreg fickók, megnyomorítottak, de a mi korunknak adekvát személyes sorsukat revelálják. Aztán meg ezekben a darabokban fel-felbukkan a végzet ér­ zése is, az a homályos, nyomasztó érzés, amely a létre súlyosul. Kiváló példa erre Ionesco A király halódik vagy Az orrszarvú, illetve Beckett utolsó műve, az Óh, a régi szép napok. Itt kiderül, hogy az embereket könyörtelenül bebörtönző idő a modern tragédia egyik lényeges mozza­ nata. No meg az, hogy az ember kiürül, idegen, kusza, ellenőrizhetetlen

Ion

erők rabja lesz, Ionescónál talán a bürokrácia, masoknál a szükségszerű­ ség, esetleg a hamis szükségszerűség foglya. Persze, ez gyakran gro­ teszk, parodisztikus, de úgy vélem, tökéletesen tükrözi korunk tragikus valóságát, demokratizált tragikumát. S v é g ü l . . . igyekeztem megmutatni, hogy a tárgyaknak egyfajta csábítása — ahogy az nálunk megnyilvánul — miként alkotja újjá a vég­ zetet, mégpedig egy meglehetősen gonosz végzetet. Az ember a tárgyak áldozata. Arra az emberre célzok, aki képtelen megszabadulni egy sereg újra meg újra rázúduló holmitól. Ez is a modern tragikumhoz tartozik. Ez a tragikum nem hasonlít már Corneille fennkölt végzetéhez, ez nem hősies, emelkedő, hanem hanyatló, hogy fizikai szakkifejezéssel éljek, entropikus tragikum, egyszóval langyos.

Van könyvében egy fejezet, „A második romantika" címen. Ügy véli-e, hogy a romantika és realizmus ellentétes gondolkodásmódok? Nem hiszem, hogy a romantika és realizmus okvetlenül szembenálló fogalmak. Igaz, a romantika a valóság lapos, banális értelmezése ellen jött létre, a szív tiltakozása az értelem szárazsága ellen. De ez nem je­ lenti, hogy a romantika nem lehet realista. Hugónál gyakoriak nagy lírai mondatok közepette a realista részletek. Végül is a szívnek is van realiz­ musa, a lelkesedésnek is, van lírai realizmus i s . . . erről a mi technikai­ tudományos korunkban gyakran megfeledkezünk. Nem, én a második romantikáról szólva egyfajta egzisztencializmusra, Sartre és különösen Camus egzisztencializmusára gondoltam. Azt tartom, hogy nem mentek elég messzire, visszahőköltek a részben általuk feltámasztott abszurd következményei előtt. Maga a realizmus... számomra: igazságra töre­ kedni. A lehető legmesszebbre elmenni az autentikus felfedezésben. Épp ezért szememben a realista mű lehetővé teszi, hogy túljussak a környező tárgyak és személyek felszínességi küszöbén, hogy az igazság, a lényeg felé hatolhassak.

Bartha Árpád: Emberek, vigyázzatok!

KISS JÁNOS

Díszelőadás és bankett A z a u t ó b u s z m e g - m e g t o r p a n v a z ö t y k ö l ő d ö t t a téli r e g g e l b e n . H á t u l a f e l n y i ­ tott m o t o r h á z s i v í t v a o k á d t a a m e l e g e t . A z a b l a k o k o n , a k é k d o k k - f ü g g ö n y ö k m ö ­ gött vastag e r e k b e n c s u r g o t t az izzadság. C s u p á n a s o f ő r f ö l ö t t k í n l ó d o t t e g y a p r ó égő, m e g v i l á g í t o t t a az első ü l é s e k e n d ü l ö n g é l ő utasokat. A h ó t a l a n téli r e g g e l tinta­ sötéten úszott el az a b l a k alatt; e g y - e g y k i l o m é t e r k ő f e h é r h a s á b j a lépett elő, s maradt l e a h á n y k o l ó d ó b u s z m ö g ö t t . A j e g y s z e d ő m e l l é r e ejtett f e j j e l s z u n d i k á l t ; tányérsapkája ü t e m e s e n k o t y o g o t t a r i n g á s o k r a ; ö l é b e szorított t á s k á j á b a n zörgött az a p r ó p é n z . A s o f ő r m e r e v e n f i g y e l t e az utat. K a v i c s h a l m o k a t , k o c k a k ő r a k á s o k a t világított m e g a r e f l e k t o r . K ö z ö t t ü k m é l y g ö d r ö k s z a l a d t a k a k e r e k e k alá. A s o f ő r k a p k o d t a a k o r m á n y t , és a f o g a k ö z ö t t k á r o m k o d o t t . A v i s s z a p i l l a n t ó t ü k ö r b e n d ü ­ hös p i l l a n t á s o k a t v e t e t t a s z u n d i k á l ó j e g y s z e d ő r e , m i n t h a ő l e n n e az o k a e n n e k a p o k o l i a n r o s s z ú t n a k . M i n t h a ő találta v o l n a ki, h o g y aszfaltozni kell, s ő hozatta volna ide dombnak-bajnak, rugó-kínozó, sofőrt p r ó b á l ó akadálynak a h o m o k o t , a k a v i c s o t m e g a z a s z f a l t o z á s h o z s z ü k s é g e s m i n d e n kelléket. K r i s z t á é k a f é n y és á r n y é k h a t á r á n ültek. K r i s z t a fáradt, k a r i k á s s z e m e k k e l , elszánt s é r t ő d ö t t s é g g e l m e r e v e n e l ő r e nézett. M a g a s r a t u p í r o z o t t haján, a r á z k ó d á s tól, f é l r e c s ú s z o t t a t ü l l k e n d ő . M e n y h á r t f e j e i d e - o d a h i m b á l ó z o t t : tátott szájjal aludt. H a a z a u t ó b u s z b a l r a billent, teljes s ú l y á v a l n e k i d ő l t K r i s z t á n a k . A z a s s z o n y i l y e n k o r i d e g e s m o z d u l a t t a l l ö k ö t t e g y e t rajta. A z u t ó b b i n a p o k feszültsége, siker­ telensége s ű r ű s ö d ö t t e b b e a m o z d u l a t b a . — M i v a n ? H o l v a g y u n k ? — r i a d t fel M e n y h á r t . Kriszta összeszorította az ajkát, n e m felelt. A férfi á l m o s , b a m b a s z e m e k k e l b e l e b á m u l t az i z z a d t a b l a k ü v e g b e . — A z t hiszem, elaludtam — mondta Kriszta felé fordulva. — Alig v á r o m , hogy o t t h o n l e g y ü n k . — A z t á n , h o g y n a g y o t u g r o t t az a u t ó b u s z : — S o h a s e m lesz már m e g e z az út. Ásított, és kilátszottak a fogai, d u z z a d t n y e l v e . C s á m c s o g v a f é s z k e l ő d ö t t , m é g szusszant e g y párat, é s a m e l l é r e ejtette a fejét. K r i s z t a arra g o n d o l t : aludj csak, az a t i e d ! És g y ű l ö l t e a férfit. Ez az érzés v i s z o n t B o v a r y n é t juttatta e s z é b e .

mellette

hortyogó

K r i s z t á n a k B o v a r y n é v o l t a k e d v e n c o l v a s m á n y a . F ő z é s k ö z b e n is ott v o l t a keze ü g y é b e n , s h a a g ő z ö l g ő h a g y m a n e m f e n y e g e t e t t o d a p i r u l á s s a l , a z o n n a l f e l ­ ütötte a k ö n y v e t . A z ö l d v á s z o n k ö t é s r ő l m á r t e l j e s e n l e k o p o t t az a r a n y o z á s , d e e z z e l s e m veszített s e m m i t az é r t é k é b ő l . K r i s z t a értette B o v a r y n é t . L e g a l á b b i s ú g y érezte, hogy m é l y s é g e s e n m e g é r t i . O l v a s t a a s o r o k a t , és s ű r ű n sóhajtott: s z e g é n y , s z e g é n y asszony. És a sóhaj m e l l é k ö n n y e k e t m o r z s o l t szét a s z e m e s a r k á b a n . Ezután m i n d i g ölébe ejtette n a g y , c s o n t o s kezét, é s a falra p i n g á l t é g ő p i r o s c s e r e s z n y é k e t nézte m e r e v e n . Nézte a c s e r e s z n y é k e t , és eregette a s ó h a j - s z a p p a n b u b o r é k o k a t . B o v a r y néért s ó h a j t o z o t t , d e t u l a j d o n k é p p e n m a g á t sajnálta. M e g f e j t h e t e t l e n r o k o n s á g o t érzett B o v a r y n é v a l . C s a k h o g y h o z z á n e m v o l t k e g y e s a sors, s o h a s e m l e p t e m e g a n a g y k a l a n d d a l . H é t k ö z n a p o k r a s z a b d a l t életét n e m k a v a r t a s o h a s e m m i . B e m e n t az i s k o l á b a , i d e g e s k e d e t t a f a f e j ű p a r a s z t g y e r m e k e k k e l , hazajött, é s beállt a m o s a t ­ lanok közé. Ennyi.

Ezért jelentett a k k o r a i z g a l m a t ez az utazás. 0 , m i c s o d a r e m é n y e k t o m b o l t a k b e n n e ! M i c s o d a i z g a l o m , m i c s o d a á l o m ! E g y rés nyílt, e g y rés, a m e l y e n . . . S l á m , most zötyög a busz. Zötyög, zötyög, végeérhetetlenül, s mellette hortyog a . . . M o s t újra a k o p a s z r a n y í r t f e j e k k ö v e t k e z n e k , a m o s a t l a n o k , h a g y m a s z a g , t e n y é r n y i a b l a k , p o r , u n a l o m , e m l é k e z é s . . . M é g e m l é k n e k s e m lesz ez a b a n k e t t . M a ­ rad a m e n y a s s z o n y s á g . C s a k a m e n y a s s z o n y s á g . M á s s e m m i . N é h a e r r e e m l é k e z e t t . D e ez az e m l é k is lassan e l m o s ó d i k , m i n t h a k e v é s v e g y s z e r t h a s z n á l t a k v o l n a a f é n y k é p f i x á l á s a k o r . A felfrissítő e l i x i r m á r r é g e n k i f o g y o t t házi laboratóriu­ mukból... Pedig a menyasszonyság...! Mégiscsak volt a b b a n . . . A v ő l e g é n y alacsony h o m l o k ú parasztlegény volt.

Valami...

Kriszta, m i k o r ez e s z é b e jut, sóhajt és p i s l o g . N a g y o n sűrűn p i s l o g . S z e m p i l l á i m i n t c s ó r é v e r é b f i ó k a s z á r n y a k r e p d e s n e k . K e s k e n y r e szorított ajkai kifehérednek. M o s t a n á b a n e g y r e k e v e s e b b b ü s z k e s é g e t é r e z , i n k á b b m á r t í r o m s á g o t . Ettől m a g a s r a szalad a s z e m g o l y ó j a , m i n t b i z o n y o s s z e n t e k n e k a k é p e k e n . M e r t l á m , itt nekidől.

ül m e l l e t t e , é s h o r t y o g . D ö c c e n a z a u t ó b u s z , és teljes

súlyával

Hát ez lett a r o m a n t i k á b ó l . Ez lett a b b ó l , h o g y m a g á h o z e m e l t e . H o g y k i e m e l t e a g a n é r a k á s o k k ö z ü l . E z a h á l a : h o r t y o g . Ott, a s z í n h á z e l ő t t i s . . . A m i k o r ő azt érezte, h o g y a v i l á g o m l i k össze, a m i k o r az á l m a i p u k k a n t a k szét, a m i k o r a l é l e g ­ zete is e l f o g y o t t , é s a z aszfaltnak kellett v o l n a m e g n y í l n i a . . . ez c s a k a v á l l á t v o n t a : na m e n j ü n k . Neki e g y v á l l v o n á s v o l t . E g y v á l l v o n á s a d í s z e l ő a d á s . M i az n e k i ? N o s , a d í s z e l ő a d á s t m é g ő is k i h e v e r n é . D e a b a n k e t t ! E r r e épített m i n d e n t , ettől v á r t a az ú j j á s z ü l e t é s t . . . Újjászületést, v a g y . . . V a l a m i t . B á r m i t . V a l a m i k o r a z a m a g á h o z - e m e l é s e s j á t é k v o l t a z újjászületés. L e g a l á b b i s a k k o r azt g o n d o l t a . M a m á r ott tartanak, h o g y e g y r e g y a k r a b b a n juttatja a m e l l e t t e h o r t y o g ó e s z é b e az indulást. A z t , h o g y h o n n a n is jött. Es c s a k n e k i k ö s z ö n h e t i . . . Ezzel is hangsúlyozva a köztük lévő lényegbeli különbséget. M e n y h á r t eleinte f i g y e l m e s e n hallgatta az i l y e n fejtegetéseket, s az a r c á n l á t ­ szott, h o g y e l i s m e r i a k é r d é s f e l v e t é s j o g o s s á g á t , s m é l t á n y o l j a is a z a s s z o n y s z e l ­ lemi fölényét. Sajnos, e z már régecske volt. Mostanában már nagyon unja a s z ö v e ­ get, s a h o g y K r i s z t a b e l e k e z d , m á r k á r o m k o d i k is. Igen, k á r o m k o d i k . K r i s z t á n a k e l a k a d a lélegzete, d e h a l l g a t n i a kell ezt a trágárságot. A z i l y e n i n c i d e n s e k után aztán m é g m á r t í r o s a b b színezetet k a p n a k a m e n y a s s z o n y o s e m l é k e i . M o s t m á r m i n d e n kétséget k i z á r ó a n ú g y e m l é k s z i k a d o l o g r a , h o g y k e s e r v e s b e l s ő h a r c o k után e m e l t e m a g á h o z a p a r a s z t l e g é n y t . És e b b e n v o l t is n é m i i g a z s á g . . . A z t á n , amikor a gondolatsort indító eseményekről megfelejtkezik, s csak a mártíromság p i h e g a m e l l é b e n , s e l l á g y u l v a e n g e d i át m a g á t fantáziája j á t é k á n a k , a k k o r ú g y villannak elő benne az események, mintha Jókai tollából csepegnének a szivébe. Igen, m e r t a b b a n v o l t v a l a m i . S z é p s é g — talán. R o m a n t i k a . I g e n , r o m a n t i k a . A l e ­ g é n y n e k h a r c o l n i a kellett a c s ú n y a , d e rátarti tanítónőért. A h a r c - g o n d o l a t m e g ­ szépül, l e b e g n i k e z d , k é k f á t y o l l e n g i k ö r ü l , k ö z é p k o r i v á r c s ú c s í v e s á r k á d s o r a i f o g ­ ják közre, virágzó akác-ágak hajolnak f ö l é . . . A m o l y a n királynő—rabszolga játék. A m e l y b e n a k i r á l y n ő s z e s z é l y é t ő l függ a h a r c k i m e n e t e l e . V a l ó j á b a n a h a r c o t a l e g é n y v í v t a . M é g h o z z á a c s a l á d j á v a l . D e ezt, m i n t l é ­ n y e g t e l e n t , K r i s z t a m i n d i g elejti. N e m ú g y M e n y h á r t . És a r r a is v o l t m á r p é l d a , h o g y — két k á r o m k o d á s k ö z ö t t — K r i s z t a f e j é h e z v á g t a ezt. A z e g y k o r i l e g é n y szülei m á r k i n é z t é k a f i ú h o z r a n g b a n - f ö l d b e n - m i e g y e b e k b e n illő m á t k á t , s m i n t

m i n d e n e m b e r , ő k is r a g a s z k o d t a k saját e l k é p z e l é s ü k h ö z . M i v e l M e n y h á r t n e m volt túlságosan r a g a s z k o d ó t e r m é s z e t ű , hát k o m o l y a n v e t t é k azt a f e n y e g e t é s é t , h o g y e l m e g y a háztól. E g y e t l e n s z e m g y e r m e k v o l t , m o n d h a t o t t e f f é l é k e t . A z ö r e g e k , mit tehettek, b e l e e g y e z t e k , d e v é g é r v é n y e s e n c s a k a t e m p l o m m ö g ö t t , a t e m e t ő o l d a l ­ ban n y u g o d t a k b e l e a t ö r t é n t e k b e . K r i s z t a k i r á l y n ő i s z e s z é l y e i k ö z ö t t a tanulás is szerepelt. A l e g é n y n e k t a n u l n i a kellett. Ez v o l t az a b i z o n y o s m a g á h o z e m e l é s . Ez v o l t a r o m a n t i k a , m e r t hosszú téli d é l u t á n o k o n együtt g ö r n y e d t e k a k ö n y v f ö l é . M e n y h á r t m i n d e b b ő l az a l a c s o n y h o m l o k a m ö g ö t t n e h e z e n m o z d u l ó a g y á v a l v í v o t t e m b e r t e l e n k ü z d e l e m r e e m l é k s z i k . A t a n u l á s s o h a s e m v o l t az erős o l d a l a . D e hát a b b a n az i d ő b e n m i n d e n k i ezt csinálta, lapáttal d o b t á k az e m b e r e k után a d i p l o m á t , hát ő s e m akart a d i p l o m a h u l l á s b ó l k i m a r a d n i . A n a g y t ü l e k e d é s b e n sikerült e g y e t e l k a p n i a , s aztán n a g y o n k i h ú z t a m a g á t , a m i k o r a f a l u b a n e l ő s z ö r szóltak u t á n a : tanító ú r ! L e g r o s s z a b b p i l l a n a t a i b a n s e m tagadja, h o g y K r i s z t a n é l k ü l . . . H á l á s is v o l t neki n a g y o n s o k á i g , d e r á u n t a m i n d e n n a p o s h á l á l k o d á s r a . V i s z o n t é p p e n ez fáj K r i s z t á n a k . A z , h o g y m i r e e g y v o n a l b a kerültek, a r o m a n ­ tikának is b e f e l l e g z e t t . J ö t t e k a s z ü r k e h é t k ö z n a p o k , o l y a n o k , a m e l y e k e t c s a k a n a p t á r b a n l e h e t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i e g y m á s t ó l . J ö t t e k a m o s a t l a n o k , gyűrött, s z e n y nyes i n g e k , i z z a d t z o k n i k , m o s ó f a z é k , d a g a s z t ó t e k n ő , f a f e j ű p a r a s z t g y e r m e k e k , és jött a t r á g á r s á g is. C s a k a r o m a n t i k a lett o d a . T e l j e s e n eltűnt az é l e t ü k b ő l . H i á b a lesett ki a k i c s i n y a b l a k v á s z o n f ü g g ö n y e m ö g ü l , c s a k p o r t , sárt és u n a l m a t látott. A z élet m e n t e l ő r e a m a g a m e g s z o k o t t r e n d j é n : utat j a v í t o t t a k , s á n c o t takarítottak, születtek, m e g h a l t a k , p l e t y k á l t a k , s ó h a j t o z t a k , t á r s u l á s b a b o r o n á l t á k a f ö l d e k e t , k o l l e k t í v e t a v a t t a k , e m b e r e k j ö t t e k , e m b e r e k m e n t e k , m a fent, h o l n a p lent, n y á r volt, tél v o l t , eső v o l t , szárazság — c s a k a K r i s z t a é l e t é b e n n e m v á l t o z o t t s e m m i . I l l e t v e . . . Egy-egy szélborzolás a z é r t . . . Új a g r o n ó m u s jött p é l d á u l . K r i s z t a s z e m e v á r a k o z ó a n kitágult. A z t á n n e m t ö r ­ tént s e m m i , és az a g r o n ó m u s is b e v o n u l t a r é g i s é g e k k e l l é k t á r á b a . Új Tehát

körorvos érkezett... nem

jöhetett

de már

számításba.

a

Bár...

harmadik Csak

az

nap

kiderült,

ilyesmit

hogy

nagyon

családos...

nehezen

v o l n a b e l e i l l e s z t e n i p u r i t á n n e v e l é s i e l v e i k ö z é . . . Igaz, e g y tavaszi éjszakán, a nyitott a b l a k o n át k ü l ö n ö s h a g o k s z i v á r o g t a k b e a hitvesi á g y p a p l a n a

tudta amikor

alá, b e i s ­

merte m a g á n a k , h o g y n e m l e n n e e r e j e e l l e n á l l n i . . . A z t a k k o r n e m v e t t e f i g y e l e m b e , h o g y e r r e az e l l e n á l l á s r a

sohasem volt szük­

ség... A t a n t e s t ü l e t b e n is v o l t n é m i m o z g á s , f i a t a l e m b e r e k is é r k e z t e k , d e — sajnos — n a g y o n r ö v i d i d e i g felejtették rajta a t e k i n t e t ü k e t . — A z é l e t ü n k o l y a n , m i n t e g y m o z d u l a t l a n t ó t ü k r e — m o n d t a Kriszta, a z t á n hiába törte a fejét, n e m j u t o t t e s z é b e , h o l is o l v a s t a ezt a hasonlatot. E g y d o l o g vigasztalta: n a g y o n r á i l l i k s z ü r k é v é s i l á n y u l t é l e t ü k r e . F é r j e r o k o n a i t tisztes t á v o l b a n tartotta, h i d e g e n f ö l é n y e s v a g y m é g i n k á b b fensőséges v o l t v e l ü k s z e m b e n , n e m mulasztott e l e g y e t l e n a l k a l m a t s e m , h o g y szó-tövisét a b ő r ü k alá n e szúrja, e s z ü k b e i d é z v e , h o g y k i k is, m i k is t u l a j d o n ­ k é p p e n , és m i l y e n tisztelettel t a r t o z n a k f e l n é z n i rá. N o s , a s z ö v e g , a s z ú r á s o k m o s t is m e g m a r a d t a k , d e üres s z ó l a m o k k á k o p t a k , j e l e n t é k t e l e n s e m m i s é g e k k é . És n e m is b á n t o t t á k m á r , m e r t él n é l k ü l , m e g g y ő z ő d é s n é l k ü l m o n d t a , és k ö z b e n észre s e m vette, h o g y ő az, aki a r o k o n o k , falusiak társaságát keresi, é s s z e r e t n e kitörni a maga k ö r é épített n y o m a s z t ó m a g á n y b ó l . A b b ó l a m a g á n y b ó l a m e l y m á r ott s z o r í ­ tott m i n d e n m o z d u l a t á b a n . M e n y h á r t h o r t y o g á s á b a n , ott p i r u l t a z a p r ó r a v á g o t t

h a g y m a k o c k á k g ő z é b e n , ott sunyított a j a v í t á s r a v á r ó f ü z e t l a p o k között. D e l e g i n k á b b az a r c á n szétfutó s z a r k a l á b a k p ó k h á l ó i b a n . A b b a n , h o g y m o s t m á r r e g g e l e n k é n t , f é s ü l k ö d é s k ö z b e n , fehér szálak is a k a d n a k a fésű f o g a i r a . . . A külső e l v á l t o z á s o k e m b e r s é g e s h a n g o k a t c s i k a r t a k ki b e l ő l e . T i t o k z a t o s b e l s ő h a n g figyelmeztetett, h o g y e g y s o h a - n e m - v o l t ifjúság p i l ­ l a n g ó s z á r n y á r ó l e g y r e j o b b a n l e k o p i k a tarka h í m p o r . . . S a n a g y o n é r z é k e n y m ű s z e r e k m á r j e l e z t é k , h o g y e z z e l az e l é r h e t e t l e n s é g t á v o l s á g - f a l a e m e l k e d i k l a s ­ san K r i s z t a és a n a g y k a l a n d k ö z é . A B o v a r y n é - m é r e t ű n a g y k a l a n d esélyei e g y r e z s u g o r o d t a k , e g y r e t á v o l o d t a k , és — b á r n y í l t a n n e m i s m e r t e v o l n a el — e z z e l a r á n y o s a n szállította le m a g á b a n a z i g é n y - m é r c é t . . . És e g y n a g y o n sötét p i l l a n a ­ t á b a n m á r azt s e m b á n t a , ha a s z a b ó is, c s a k . . . És a k k o r j ö t t ez az új l e h e t ő s é g ! N e m , n e m m e n t a tanítás, és n e m m e n t a m o s o g a t á s , n e m m e n t s e m m i . C s a k a m e g h í v ó létezett! A m e g h í v ó a d í s z e l ő a d á s r a . E z foglalta l e m i n d e n g o n d o l a t á t . I z z a d t és m e l e g e v o l t , fázott, és h e v ü l t , d u r u z s o l t é s s í r h a t n é k j a t á m a d t , n e v e t e t t és táncolt. O l y a n k e d v e s talán s o h a s e m v o l t az e l k é p e d t f é r j h e z . M e n y h á r t m á r a n n y i r a h o z z á s z o k o t t f e l e s é g e m o r d , m i n d i g tüskés t e r m é s z e t é ­ hez, h o g y m o s t é r t e t l e n ü l állt az é r z é s h u l l á m z á s h e v e s s é g e előtt. G y a n a k o d v a f i ­ g y e l t e Krisztát, s á m u l d o z v a v a k a r g a t t a a füle t ö v é t . H a e g y e d ü l m a r a d t , f e l t á m a s z ­ totta a z állát, s b a m b á n b e l e b á m u l t a l e v e g ő b e : m i üthetett e b b e a z a s s z o n y b a ? A z o s z t á l y b a n is o l y a n f i g y e l m e t l e n v o l t , m i n t s o h a azelőtt. E g y i k n a p p é l d á u l , a m i k o r m á r v a g y tíz p e r c e á l l d o g á l t a k a t e d r a m e l l e t t a z a g y e r m e k , a k i k i h í v o t t felelni, h ö k k e n t e n kapta rá a s z e m é t : m i t á c s o r o g s z itt? T a k a r o d j h e l y r e ! A z t á n újra feltámasztotta az állát. K é s ő b b , a n é l k ü l , h o g y m e g m o z d u l t v o l n a , c s a k f e l ­ m o r d u l t : na, f o l y t a s d . A z t á n d ü h ö s e n és p i r o s a n u g r o t t t a l p r a , h o g y m i é r t r ö h ö g az o s z t á l y . . . K r i s z t a n e k i k ö s z ö n h e t i , h o g y ez a m e g h í v ó az a s z t a l u k r a k e r ü l t . A z e g y k o r i l e g é n y — m i u t á n e g y v o n a l b a k e r ü l t e k — m e g k ó s t o l t a a n y ü z s g é s ízét, r á j ö t t a z e l ő n y ö s o l d a l á r a , és ha kellett, ha n e m , m i n d e n b e b e l e d u g t a az orrát. M á r a h o v a h a g y t á k n e k i . Így sikerült, h o g y n a g y o n l e l k e s e n , d e egyáltalán n e m ö n z e t l e n ü l , m e r t n é m i p é n z t is h o z o t t a k o n y h á r a , k ö z ö n s é g s z e r v e z é s s e l is f o g l a l k o z o t t . J e g y e k e t k a p o t t a k ö z e l i v á r o s színházától, autót k ü l d t e k a n é z ő k után, s í g y e l é g g y a k r a n előbbre lendítette a színház megszorult közönség-tervét. A z ügylet elég j ó l ment, mert a n é p e k m á r halálosan unták a rengeteg szakadt filmet, amit a helyi m o z i ­ b a n vetítettek, s s z í v e s e n „ á l d o z t a k " e g y kis v á r o s i k i r u c c a n á s r a . A n n á l is i n k á b b , m e r t a s z í n h á z l á t o g a t á s a l e g g y a k r a b b a n v a l a m e l y i k v e n d é g l ő fehérasztala mellett végződött... T e l j e s e n érthető, ha a színház hálás v e z e t ő s é g e , f e n n á l l á s u k dulóján, meghívót küldött a díszelőadásra.

ötvenedik

évfor­

A z t m á r K r i s z t a k o m b i n á l t a ki, h o g y a d í s z e l ő a d á s u t á n b a n k e t t n e k is k e l l k ö v e t k e z n i e . B á r e r r ő l a m e g h í v ó n e m á r u l k o d o t t . K ü l ö n b e n is az ő f a n t á z i á j a m á r r é g e n l e s i k l o t t a m e g h í v ó r ó l , s m e s s z e e l ő r e s z a l a d t t é r b e n és i d ő b e n , s k ü l ö n ö s pír égett az a r c á n , s z e m é b e n g e r j e d e l m e s f é n y e k s u n y í t o t t a k . A m e g h í v ó az a d m i ­ nisztratív k é r d é s , a z a férjre tartozik. Ezt a z i z g a l m a t , ezt a s z o r o n g a t ó lázt ő ú g y s e m é r t h e t i m e g , s k ü l ö n b e n is m i n d e n p o r c i k á j a azt s u g á r o z z a , h o g y m o s t ! M o s t m e g k e l l t ö r t é n n i e ! B o r z o n g á s a b ő r alatt, r e m e g é s a s z í v b e n , e l f o g y ó l é l e g ­ zet, tehetetlenül, ö n s ú l y u k n á l f o g v a r ö p k ö d ő u j j a k , trillák a t o r o k b a n . . . Ó, B o v a ryné! Szegény, szegény Bovaryné. És az első p r ó z a i k é r d é s :

— Énistenem, m i t v e s z e k f e l ? Kitárta a szekrényt, és feltúrta, kiszórta a r u h á k a t , f e l k a p t a és m e l l é r e s z o ­ rította, t ü k ö r előtt i l l e g e t t e . . . Jaj, n e k i e z e n a b a n k e t t e n t ü n d ö k ö l n i e k e l l ! M o s t vagy s o h a ! I l y e n a l k a l o m n e m v o l t , é s talán s o h a e b b e n az é l e t b e n n e m lesz. A z a l k a l m a t p e d i g f ü l ö n k e l l f o g n i , m e g kell r a g a d n i , tíz k ö r ö m m e l b e l é kell k a ­ paszkodni, n e h o g y e l i n a l j o n ! — Énistenem, énistenem megfékezhetetlen f a n t á z i á v a l .

—

motyogta

mindegyre,

nekipirulva,

előreszaladó,

M e r t az s e m kétséges, h o g y a b a n k e t t e n v a l a m e l y i k színész m e l l é k e r ü l . . . Erre a g o n d o l a t r a m i n d e n e r ő k i m e n t a t é r d é b ő l , és m á r azt s e m tudta m o n d a n i : é n i s t e n e m . K u p o r g o t t a r e k a m i é n , e l z s i b b a d v a , ziláltan. Igen, v a l a m e l y i k színész, v a l a m e l y i k c s o d á l a t o s l o v a g m e l l é , akit a n n y i s z o r , de a n n y i s z o r m e g b á m u l t a r e f l e k t o r o k c s i l l o g á s á b a n . . . Ott f o g ülni m e l l e t t e és a z . . . É n i s t e n e m ! J a j . E l k e r ü l h e t e t l e n , h o g y az n e u d v a r o l j o n . . . R e n g e t e g p a j z á n históriát hallott a s z í n é s z e k f o r r ó v é r ű s é g é r ő l . . Biztosan u d v a r o l n i f o g ! És a k k o r . . . ! Szörnyű izgalom. N e m , hát ezt n e m l e h e t k i b í r n i ! Ezt v a l a k i n e k el k e l l m o n d a n i ! F e l p a t t a n t a r e k a m i é r ó l , és n y o m b a n á t s z a l a d t a b o r b é l y n é h o z : — Képzelje, Vilma! Képzelje! B a n k e t t . . . Csupa m ű v é s z — h a d a r t a e g y s z u s z r a .

Elképesztő,

milyen

társaság

V i l m a , akit a v i l á g o n m i n d e n é r d e k e l t , k i m e r e d ő s z e m m e l v á r t v a l a m i meset is.

lesz! értel­

Pedig Krisztában a fogalmak a nagy örömtől összetorlódtak, a torkát szoron­ gatták, a m e l l é b e n d ö r ö m b ö l t e k , és f e l s z í n r e k í v á n k o z t a k : — K r i t i k á n felüli társaság! — lihegte, és a n a g y l e n d ü l e t b e n észre s e m vette, hogy n e m a l e g s z e r e n c s é s e b b e n f o g a l m a z o t t . D e ki t ö r ö d i k i l y e n t ö r t é n e l m i p i l l a n a t ­ ban a p r ó s á g o k k a l ! M á r p e d i g e r r e f i g y e l n i e kellett v o l n a , hiszen a n n y i r a új v o l t ez a m e g á l l a ­ pítása, h o g y a b o r b é l y n é n e m is értette, k i s e b b s é g i érzése t á m a d t , a m i t ő l m i n d e n érdeklődése irigységbe duzzadt: „ N a , n é z z o d a a p e n é s z v i r á g r a ! — b i g g y e s z t e t t e e l a z ajkát, s leeresztett pillája alól v é g i g m é r t e az i z g a l m a k t ó l p i r o s Krisztát. — H o g y o d a v a n ! "

szem­

N e m is t u d o t t s z a b a d u l n i ettől a m o n d a t t ó l : m i n t m e g g a j d u l t k u t y a a farka után, ú g y f o r g o l ó d o t t a b o r b é l y n é g o n d o l a t a is K r i s z t a érthetetlen m o n d a t a k ö r ü l . Ha hallgatta is az előadást, a tudatáig n e m jutott el s e m m i b e l ő l e , s i z e g v e - m o z o g v a helyezkedett a s z é k e n , s r e f l e x - s z e r ű e n d o b t a k ö z b e : — hát i g e n . . . p e r s z e . . . h o o g y n e . . . ajaj — c s a k m i n é l h a m a r a b b t ú l l e g y e n e k rajta. S m é g j ó f o r m á n ki s e m lépett a l a k á s a j t ó n , a s z a b ó é k h o z r o b o g ó Kriszta, V i l m a máris becsörtetett a — T e , L a j o s ! M i t j e l e n t az, h o g y k r i t i k á n f e l ü l i ? Béládi L a j o s , c s á p s z e r ű , hosszú u j j a i v a l r á t e n y e r e l t a kliens f e j é r e , s m e r t okos e m b e r h í r é b e n állott, hát ö s s z e r á n c o l t a a h o m l o k á t , felnézett a m e n n y e z e t r e , ahol é p p e n e g y sereg t e l e t v é s z e l ő l é g y m a s í r o z o t t — és g o n d o l k o z o t t . V a g y m é g inkább, a h o g y k e d v t e l v e m o n d a n i s z o k t a ; k o n c e n t r á l t . D e n e m j u t o t t s e m m i az eszébe, hát a b o r o t v a n y e l é v e l b e l e k a v a r t a füle t ö v é b e , l e v e t t e a p i l l a n t á s á t a plafonról, és m é r g e s e n az a s s z o n y r a vetette, a m i é r t i l y e n k e l l e m e t l e n h e l y z e t b e hozta a b e h a b o z o t t kliens előtt, s k i b ö f f e n t e t t e : — A z egy nagy

marhaság!

D e ezzel e g y á l t a l á n n e m n y u g t a t t a m e g a feleségét. K r i s z t a ezalatt m á r a s z a b ó m ű h e l y b e n n y o m t a a z a v a r o s s z ö v e g e t . A n a g y n e k i h e v ü l é s b e n az s e m jutott e s z é b e , h o g y n e k i n e m i l d o m o s i d e j ö n n i . L e g a l á b b i s e d d i g n a g y o n kerülte a s z a b ó m ű h e l y tájékát, d e l e g f ő k é p p e n a s z a b ó n é s z ú r ó s n a k v é l t , k u ­ tató pillantását. V a l a h á n y s z o r t a l á l k o z t a k , z a v a r é s l e l k i i s m e r e t f u r d a l á s b i z o n y t a l a ­ nította, s tette r e p d e s ő v é a tekintetét. U g y a n i s e g y h á r o m é v előtti f a r s a n g k o r , a kultúrotthonban, a n a g y o n spicces szabó felkérte táncolni, s forgás k ö z b e n — o d a - o d a ü t ő d v e a t ö b b i p á r h o z — e l k e z d t e m a r k o l á s z n i az ő hátán a s z ö v e t r u h á t . S e m m i kétség: n e m a l ö k d ö s ő d é s t ő l vesztett e g y e n s ú l y á t a k a r t a i l y m ó d o n v i s s z a s z e ­ rezni. A n n á l is i n k á b b , m e r t t e l e t a l p p a l l é p v e , a k i h e z h o z z á f e n ő d ö t t , a z m e s s z e p e r ­ d ü l v e rántotta m a g á v a l p a r t n e r é t is. M á s s z á n d é k o k b u j k á l t a k a s z a b ó t e n y e r é ­ b e n . O l y a n s z á n d é k o k , m e l y e k t ő l t á n c o s é r z é s e k p e z s d ü l t e k K r i s z t a b ő r e alatt, z a ­ v a r o s b i z s e r g é s e k e m e l i n t e t t é k s z á r n y u k a t a m e l l é b e n , s b e l e p i r u l v a taszítgatta markolászó partnerét. — N e , n e ! — suttogta kiszáradt szájjal. — M e g l á t n a k . . . — U g y a n , t a n í t ó n é n i ! — m o n d t a a részeg s z a b ó , és esze á g á b a n s e m v o l t a b b a ­ hagyni a szövetgyűrést. E k k o r K r i s z t a — m i t tehetett e k k o r a állhatatosság l á t t á n ? — g o n d o l a t n y i t e n ­ g e d e t t a t á v o l s á g o n . P e r s z e a z o n n y o m b a n e l v é t e t t e a lépést, s r á g y a l o g o l t a s z a b ó bakancsára. — N e m tesz s e m m i t , t a n í t ó n é n i . Kriszta egészen ellágyult: — N e m o n d j a n e k e m , h o g y tanítónéni. — Hát? K r i s z t a m é l y e n leeresztette a s z e m p i l l á i t . Jól e m l é k e z e t t , h o g y e g y i k f i l m b e n , h a s o n l ó h e l y z e t b e n , p o n t o s a n í g y tett a f ő h ő s n ő is. — M o n d j a , h o g y Kriszta. — K r i s z t a — c s u k l o t t a s z a b ó és n a g y , d u z z a d t s z e m e k e t meresztett a n ő r e . C s á r d á s t t á n c o l t a k u g y a n , d e K r i s z t a ú g y érezte, m i n t h a k e r i n g ő s z á r n y a i n röpülnének, átengedte magát a forgás szédületének, fülében nagy szimfonikus z e n e ­ k a r o k v i s s z h a n g o z t a k , t á g u l t a k ö r , a k u l t ú r o t t h o n füstös g e r e n d á i a v é g t e l e n b e ú s z ­ tak, h e l y ü k e t c s i l l á r o k f é n y á r j a f o g l a l t a el, f e l r a g y o g o t t a p i s l á k o l ó f é l h o m á l y , az ő h o s s z ú r u h á j a az o l a j o s p a d l ó helyett a f é n y e s p a r k e t t e t seperte, d e r e k á t k e c s e s e n h á t r a b i l l e n t e t t e , érezte, h o g y l o b o g n y o m á b a n f é n y - s z e l e t k a v a r v a a h a j a . . . É s m i n d e g y r e elvétette a lépést. Azóta Kriszta b o r z o n g v a kerülte a szabóműhelyt És a z o n f o h á s z k o d o t t : n e h o g y az e m b e r e k ! . . .

és

a

szabóné

tekintetét...

E r r e a f o h á s z r a a z o n b a n e g y á t a l á n n e m v o l t szükség, m e r t a v i l á g o n s e n ­ k i n e k s e m j u t o t t v o l n a efféle a z e s z é b e , a n n á l is i n k á b b , m e r t m i n d e n k i tudta, h o g y a s z a b ó d é l e l ő t t i sétái a t e j c s a r n o k szeparátorai k ö z ö t t v é g z ő d n e k . És az is k ö z i s ­ mert volt, hogy n e m a szeparátorok működési elvét tanulmányozza! Ezt u g y a n K r i s z t a is tudta, m e r t m i n d e n i l y e n h í r az ő t e l e f o n k ö z p o n t j á n is á t ­ futott, d e a s z ö v e t r u h a - m a r k o l á s z á s óta c s a l h a t a t l a n u l tudta, h o g y az c s a k fal, e l t e ­ relő h a d m o z d u l a t , és az igazi cél ő, n e m p e d i g a t e j c s a r n o k o s n ő . M é g a k k o r is, h a a s z a b ó a z ó t a s e m m i j e l é t s e m a d t a k ö z e l e d é s é n e k , s t o v á b b r a is a t e j s z e p a r á t o r o ­ kat látogatta. M i n d e z arra mutat, h o g y ó v a t o s , és n e m a k a r k o c k á z t a t n i s e m m i t . E g y teljesen m e g b í z h a t ó b i z o n y í t é k a is v o l t ; azt a n ő t e g y n a p o n s e m l e h e t e m l e ­ getni v e l e , m e r t m o s t v é g z i az e l e m i h e t e d i k osztályát — m é g h o z z á l e v e l e z é s ú t j á n Hát lehet v e t é l y t á r s az i l y e n ? M i n d e z m o s t n e m jutott

eszébe. Egyelőre a szabó feleségével

tárgyalt:

— A fekete b á r s o n y k i s e s t é l y i m e t v e s z e m fel — döntött. — Csakis — h e l y e s e l t a s z a b ó f e l e s é g e . K i c s i , k ö v é r a s s z o n y v o l t , a s e p r ű nyele az o r r á i g ért, a h o g y é r d e k l ő d v e állt K r i s z t á v a l s z e m b e n . — E g y óriási d o l o g r ó l v a n s z ó — l e l k e s e d e t t Kriszta, és a hatás k e d v é é r t m e g is ismételte: — Óriási! V é g r e e g y n e k e m m e g f e l e l ő , h o z z á m m é l t ó t á r s a s á g b a k e ­ rülök! M e r t e z e k , a k i k itt, e b b e n a k o s z o s f é s z e k b e n . . . ! — N o , m á r ! . . . — r á n t o t t a f e l a s z e m ö l d ö k é t és a seprűt a s z a b ó n é a s s z o n y . — N o , m á r ! — ismételte ő is, n e m é p p e n h í z e l g ő h a n g s ú l l y a l . A c i r o k s e p r ű i d e g e s e n táncolt a p a d l ó hátán. A s z a b ó n é o r r a alatt — h o r m o n z a v a r a i j e l é ü l — p i h e b a j u s z ­ szálak á g a s k o d t a k . H o m l o k á n c s i l l a g alakú f e h é r folt j e l e n t m e g , s é l é n k e n v á l t ki az e g é s z s é g e s v ö r ö s a l a p b ó l . A s z a b ó r e n d s z e r i n t e d d i g tartott ki a v é l e m é n y e mellett, d e a c s i l l a g m e g j e l e n é s e k o r g y o r s a n a d o l g a után n é z e t t . . . D e K r i s z t a a f e l l e g e k b e n lebegett, é s n e m j u t o t t a k el t u d a t á i g az i l y e n f ö l d i dolgok. A m i k o r m á r a n ő i f o d r á s z ü z l e t b e n ült, a k k o r s e m c s i l l a p o d o t t b e n n e a f e l ­ kavart m á m o r . M e s é b e illő k i r á l y n ő i tartást v e t t f e l , é s a h a n g h o r d o z á s a is n a g y o n idegenül c s e n g e t t : — O l y a n frizurát c s i n á l j o n , m i n t e g y á l o m — p a r a n c s o l t a a t a r t á s n a k m e g f e ­ lelő m o d o r b a n . — O l y a n l a k k o t k e n j e n a k ö r m ö m r e , a m i l y e n s e n k i n e k s e m lehet, hogy ott, a z o n a b a n k e t t e n . . . K ü l ö n ö s e b b m a g y a r á z a t r a n e m v o l t szükség, Krisztáékat ért r e n d k í v ü l i megtiszteltetést. E n n e k szolgált:

m e r t az e g é s z falu i s m e r t e a ellenére Kriszta magyarázattal

— B a n k e t t lesz és e l k é p e s z t ő társaság. A z u r a m a t m e g h í v t á k , m e r t ő r e n d e s színházi tag — m o n d o t t a , d e n e m tűnt f e l , h o g y két l é n y e g e s h i b á j a is v o l t e n n e k a m o n d a t n a k . A s z í n h á z i tagság c s a k az é r z é k e n y e b b füleket sértette, d e a z „ u r a m " meghatározásra m i n d e n k i f e l k a p t a a fejét. Ezt a k i f e j e z é s t K r i s z t a e d d i g n e m h a s z ­ nálta. S ő t , h a v a l a k i í g y m e r é s z e l t e n e v e z n i a v o l t l e g é n y t , a k k o r e r é l y e s e n t i l t a k o ­ zott, s kijelentette, h o g y n e k i n i n c s U R A , c s u p á n F É R J E , a m i l é n y e g e s k ü l ö n b s é g . E b b ő l is látszik, m e n n y i r e m e g k a v a r t á k K r i s z t á t az e s e m é n y e k . A f o d r á s z n ő , kicsi, b a r n a a s s z o n y , f ü r g e u j j a k k a l d o l g o z o t t , és k ö z b e n t i t o k z a ­ tosan m o s o l y g o t t . B i z o n y á r a K r i s z t a is h a s o n l ó k é p p e n tesz, ha k í v ü l r ő l s z e m l é l i a d o l g o k a t , d e í g y . . . A t ö b b i a s s z o n y , a k i k s o r u k r a v á r t a k , és s o h a é l e t ü k b e n i l y e n bankettet n e m láttak, tátott szájjal hallgattak, és m ó d f e l e t t i r i g y k e d t e k . És Kriszta is e l e m é b e n v o l t , m i n t t ö r é n e l e m - ó r á n szokott, a m i k o r is s z a b a d j á r a e n g e d ­ heti a f a n t á z i á j á t . . . A nevezetes délutánon bekocsikáztak a városba. Szegény Menyhárt előzőleg a k í n o k kínját s z e n v e d t e v é g i g , m e r t K r i s z t á n a k n e m tetszett s e m m i rajta: — H o g y áll a n y a k k e n d ő d ? — sivította. — Ö s s z e g y ű r ö d a z i n g e d ! F é s ü l k ö d j meg becsületesen! Jézusom, így akarsz elindulni?! M e n y h á r t k á r o m k o d o t t és f é s ü l k ö d ö t t . K r i s z t a v é g i g m u s t r á l t a . M e n y h á r t p i s l o g o t t , a z t á n sóhajtott, A k k o r K r i s z t a mást k e z d e t t :

h o g y : na

talán...

— Eltetted a m e g h í v ó t ? Vagy: — Megvan a meghívó? V é g r e a z t á n a b u s z b a n ültek, M e n y h á r t m e g b é k é l t e n f é s z k e l ő d ö t t . K r i s z t a m e l ­ len ragadta: — Elhoztad a meghívót? Menyhárt a csomagtartót

nézte.

Már

halálosan

unta

az

egész díszelőadásos-

b a n k e t t e s d o l g o t , s m á r n a g y o n s o k a d s z o r a p o k o l b a k í v á n t a a színházat, a z d u l ó t , és saját m a g á t is, h o g y i d e jutott.

évfor­

És a t e t e j é b e , m i v e l v o l t m é g i d e j ü k a z e l ő a d á s k e z d é s i g , e l l á t o g a t t a k n é h á n y i s m e r ő s h ö z , m e r t K r i s z t á n a k m i n d e n ü t t el k e l l e t t m e s é l n i , h o g y : k r i t i k á n f e l ü l i t á r ­ s a s á g . . . És b e i n k a s s z á l n i az i r i g y p i l l a n t á s o k a t . E z m á r M e n y h á r t n a k is tetszett, és illegve botorkált a felesége mögött. N e g y e d n y o l c k o r ott v o l t a k a s z í n h á z előtt. Ü r e s a térség. Rossz sejtelmekkel néztek egymásra. — Ü g y látszik, n y o l c k o r k e z d ő d i k — v é l t e K r i s z t a . — L e h e t — hagyta r á M e n y h á r t . Elsétáltak a s a r o k i g és v i s s z a . K r i s z t a l ó b á l t a a retiküljét, m o z g a t t a a z é s izzadt a tenyere. Hirtelen megállt: — V e d d c s a k e l ő a m e g h í v ó t — s e m m i j ó t s e m ígért a h a n g j a .

ujjait,

M e n y h á r t t o r k i g v o l t a m e g h í v ó s é r d e k l ő d é s s e l , d i r e k t m á s z s e b é b e n kereste. Matatta a zsebeit unott flegmával. Kriszta türelmetlenül dobbantott. V é g r e előka­ p a r t a a m e g h í v ó t , és m o s t a z o n n a l K r i s z t a s z e m é b e ö t l ö t t a z , a m i e d d i g teljesen e l k e r ü l t e a f i g y e l m ü k e t : a d í s z e l ő a d á s d é l u t á n hat ó r a k o r k e z d ő d i k . — T e ! — hörögte Kriszta olyan hangon, h o g y Menyhárt önkéntelenül az e l é k a p t a a kezét. O n n a n p i s l o g o t t K r i s z t á r a .

arca

Á l l t a k és n é z t e k e g y m á s r a v a d e l l e n s é g e s e n , é s K r i s z t a ú g y érezte, h o g y s ü l y l y e d alatta az aszfalt, h o g y n a g y r o b a j j a l ö s s z e o m l i k b e n n e v a l a m i , h o g y . . . M e n y h á r t v a l a m i e l é g t é t e l f é l é t g y ö m ö s z ö l t v i s s z a m a g á b a . Összeszorította a f o ­ g á t , és í g y b ű n b á n ó n a k hatott. M é g i s e l m e n t e k a b e j á r a t i g . A z ü v e g e s ajtón át j ó l látszott: t ö m v e a ruhatár. A h i g a n y g ő z l á m p á k f e h é r f é n y e g ú n y o s a n v e r ő d ö t t v i s s z a a színház n a g y ablakairól. — Na, menjünk — mondta Menyhárt. — D e hiszen . . . — h á p o g o t t Kriszta. — C s a k n e m akarsz m o s t b e m e n n i ? M a j d n e m két

órája...

K r i s z t a azt akarta m o n d a n i , h o g y a b a n k e t t . . . d e n e m j ö t t ki t ö b b h a n g a t o r ­ k á n . N a g y o n g y ű l ö l t e azt a p o l g á r t , aki ott állt m e l l e t t e . M e n t e k c s o s z o g v a , l ó g ó k e z e k k e l , k ü l ö n ö s e n f e l e s e l t l é p t e i k alatt a z aszfalt. K r i s z t a ú g y érezte, h o g y k ó v á l y o g a feje, b á r f e l t e h e t ő e n c s a k a s z o k a t l a n u l f e l t u p í ­ r o z o t t haja vesztette e g y e n s ú l y á t . . . M o s t , a h o g y az a u t ó b u s z h a t t á k z s i b b a d t tagjaikat.

d ö c c e n v e m e g á l l t , v é g r e felálhattak,

s

kinyújtóztat­

F á r a d t a n , d i d e r e g v e k á s z á l ó d t a k le a b u s z r ó l . A falu fölött é p p e n m e g v i l á g o s o ­ d o t t a z ég, s v é k o n y szél sepert v é g i g a z ú t o n . A k i c s i a b l a k ú l a k á s l e h e l t e a h i d e g e t . K r i s z t a n a g y k a b á t b a n állt, m o z d u l a t l a ­ nul, e g y p o n t r a szegezett tekintettel. M e n y h á r t fújtatva h o z t a a f o r g á c s o t , p e t r ó l e u ­ m o t l o c s o l t b e a k á l y h a a j t ó n , a z t á n e l é g e d e t t e n d ö r z s ö l t e össze a kezeit, a m i k o r p a t ­ t o g v a f e l s z a l a d t a láng. — Csakhogy hazaértünk. Kriszta

kiégettnek, üresnek, becsapottnak

érezte

magát,

vörös

körmeit

a platten résein k i k u k u c s k á l ó l á n g o k f é n y t á n c o t r o p t a k s á p a d t a r c á n . A k k o r

nézte; Kriszta

a v o l t legény elé lökte a kezét: — K a p a r d le! Menyhárt n e m kérdezett semmit. Mindig a zsebében hordta e l ő v e t t e , és s z ó n é l k ü l v á j n i k e z d t e K r i s z t a k ö r m é r ő l a l a k k o t .

a bicskát,

most

1939. SZEPTEMBER 1.-1969. SZEPTEMBER 1.

A NÜRNBERGI NEMZETKÖZI KATONAI TÖRVÉNYSZÉK JEGYZÖKÖNYVEIBŐL Kereken harminc esztendeje, 1939. szeptember 1-én tört ki a második világ­ háború. Az évforduló alkalmából részleteket közlünk von Ribbentrop, náci külügy­ miniszternek és Wilhelm Keitel tábornagynak a háborús főbűnösök perét 1945—46ban tárgyaló nemzetközi bíróság előtt tett vallomásaiból, amelyek a háború kitö­ rését közvetlenül megelőző napok diplomáciai eseményeire vonatkoztak. Közzéteszszük továbbá Alfred Helmut Naujoksnak, az „aprómunkát" végző SS-ek egyikének tanúvallomását a gleiwitzi provokációról. A részleteket a francia nyelven kiadott jegyzőkönyvek X. és XXXI. kötetéből válogattuk (Procès des grands criminels de g u e r r e d e v a n t l e T r i b u n a l M i l i t a i r e I n t e r n a t i o n a l . N u r e m b e r g , 14. X I . 1945. — 1. X . 1946. Édité à Nuremberg, 1941). A kihallgatás közölt részleteiben szereplő többi személy: Dr. Horn és Dr. Otto Nelte, von Ribbentrop, illetve Keitel hivatalból kirendelt védőügyvédje, Sir David Maxwell Tyfe, brit főügyészhelyettes.

Von

Ribbentrop kihallgatása

DR. H O R N : Igaz-e, h o g y B e r l i n b e v a l ó visszatérése után értesült az a n g o l — l e n ­ gyel garanciális e g y e z m é n y a l á í r á s á r ó l ? H o g y a n r e a g á l t ö n és Hitler e r c e ? VON R I B B E N T R O P : A u g u s z t u s 25-én é r t e s ü l t e m a F ü h r e r és H e n d e r s o n n a g y ­ követ megbeszéléséről, amely távollétem­ b e n , augusztus 22-én, B e r c h t e s g a d e n b e n zajlott l e . E m e g b e s z é l é s igen k o m o l y volt. H e n d e r s o n átadta a F ü h r e r n e k az a n g o l m i n i s z t e r e l n ö k levelét, m e l y v i l á ­ g o s a n utalt arra, h o g y e g y l e n g y e l — n é ­ met fegyveres konfliktus maga után vonná Anglia beavatkozását. Aztán, úgy hiszem, a u g u s z t u s 25-én r e g g e l a F ü h r e r olyan értelemben válaszolt e levélre, ami kizárta a d i p l o m á c i a i m e g o l d á s m i n d e n lehetőségét. E n a p o n m e g b e s z é l t e m a F ü h r e r r e l a l e v é l v á l t á s p r o b l é m á j á t , és k é r t e m őt, f o n t o l j a m e g a kérdést, azt sugalmazva, h o g y talán lehetne tenni m é g e g y kísérletet A n g l i á v a l .

Ez augusztus 25-én, e g y e s e m é n y d ú s n a p o n történt. R e g g e l k a p t u k k é z h e z az olasz k o r m á n y értesítését, a m e l y j e l e z t e , hogy egy Lengyelországgal kapcsolatos k o n f l i k t u s esetén O l a s z o r s z á g n e m áll Németország mellé. Ennek hatására a Führer hajlandónak mutatkozott, hogy még egyszer fogadja Henderson n a g y k ö ­ vetet, m é g a n a p f o l y a m á n . Erre a m e g ­ b e s z é l é s r e d é l f e l é k e r ü l t sor, én is j e l e n voltam. A Führer részletekbe menő b e ­ szélgetésbe m e r ü l t , és ú j r a kifejtette H e n d e r s o n előtt h ő n óhajtott kívánságát, miszerint mindenképpen egyezségre sze­ retne jutni Angliával. Vázolta a lengyel kérdés előidézte rendkívül veszélyes hely­ zetet, s k é r t e őt, h o g y r e p ü l j ö n A n g l i á b a , és tájékoztassa az a n g o l k o r m á n y t a d o l ­ gok állásáról. H e n d e r s o n e l f o g a d t a Hitler ajánlatát; m é g a z n a p d é l u t á n átvett e g y jegyzéket, m e l y sűrítve tartalmazta m i n d ­ azt, a m i t H i t l e r a m e g b e s z é l é s a l k a l m á -

val mondott, s így pontos beszámolót terjeszthetett e l ő k o r m á n y á n a k . DR. H O R N : Megfelel-e a valóságnak az, h o g y attól a p e r c t ő l k e z d v e , m i d ő n ö n t u d o m á s t szerzett az a n g o l — l e n g y e l garanciális egyezményről, megpróbálta r á v e n n i Hitlert, h o g y felfüggessze a N é ­ m e t o r s z á g b a n foganatosított k a t o n a i i n ­ tézkedéseket? V O N R I B B E N T R O P : Úgy v a n . B e s z é l ­ tem erről. Értesültem a nap folyamán, h o g y b i z o n y o s k a t o n a i l é p é s e k e t hatá­ r o z t a k el, és e g y sajtóhír t u d a t t a : L o n ­ donban ratifikálták az angol—lengyel e g y e z m é n y t . E hírt e g y j e g y z é k e g é s z í ­ tette ki, miszerint a l e n g y e l k ö v e t , j ó l l e ­ het beteg volt, felkereste a Foreign O f f i c e - t az e g y e z m é n y a l á í r á s a végett. D R . H O R N : A z e g y e z m é n y aláírására azelőtt v a g y a z u t á n k e r ü l t sor, m i u t á n ismertté vált, h o g y O l a s z o r s z á g n e m h a j ­ landó mozgósítani? V O N RIBBENTROP: A z egyezményt m i n d e n kétséget k i z á r ó a n u t á n a kötötték. Nyilvánvalóan n e m ismerhetem sem a p o n t o s órát, s e m a n a p o t , d e ú g y h i s z e m , augusztus 25-én d é l u t á n történt, O l a s z o r ­ szág e l u t a s í t ó j e g y z é k e d é l t á j b a n érke­ zett h o z z á n k . M á s s z ó v a l , m e g g y ő z ő d é ­ s e m szerint R ó m á b a n a d ö n t é s t v a g y ugyanaznap reggel, vagy előző nap hoz­ ták. E r r e m á s t é n y b ő l is k ö v e t k e z t e t t e m . E l ő s z ö r a z o n b a n , ú g y h i s z e m , az ö n k é r ­ désére kellene válaszolnom, vagyis: h o ­ gyan reagáltam a hírre. D R . H O R N : Igen. V O N RIBBENTROP: Midőn tudomá­ s o m r a jutott az e m l í t e t t sajtóhír, a m i t a birodalmi kancelláriába érkeztemkor m e g e r ő s í t e t t e k , a z o n n a l k é r t e m Hitlert, h o g y függesszen fel m i n d e n n e m ű k a t o ­ nai i n t é z k e d é s t ( n e m v o l t a m t e l j e s m é r ­ tékben informálva a katonai kérdések f e l ő l ) , és k ö z ö l t e m v e l e : teljesen v i l á g o s , hogy enélkül a háború Angliával el­ k e r ü l h e t e t l e n , és A n g l i a s o h a n e m f o g j a v i s s z a v o n n i aláírását. A F ü h r e r e g y pillanatig g o n d o l k o z o t t , s aztán azt m o n d t a n e k e m , h o g y v a l ó ­ b a n í g y áll a d o l o g . A z o n n a l h í v a t t a a s z o l g á l a t o s tisztet, ú g y h i s z e m , K e i t e l m a r s a l l v o l t , aki k ö z ö l t e v e l e : h í v j a ö s z sze a t á b o r n o k o k a t , és állíttassa le a t e r ­ vezett katonai műveleteket. Ez a l k a l o m ­ mal a Führer megjegyezte, h o g y egyetlen n a p alatt két k e d v e z ő t l e n hírt k a p t u n k : az o l a s z o r s z á g i t és e z u t ó b b i t , é s a n n a k a v é l e m é n y é n e k adott kifejezést, h o g y O l a s z o r s z á g új m a g a t a r t á s á r ó l L o n d o n ­ b a n a z o n n a l t u d o m á s t szerezhettek, s e n ­ nek köszönhető a lengyel—angol egyez­ m é n y v é g l e g e s ratifikálása. P o n t o s a n e m ­ lékszem a Führer ezen reflexiójára.

D R . H O R N : A z o n a n a p o n Hitler és ö n tettek-e erőfeszítéseket H e n d e r s o n n á l , hogy elkerüljék a konfliktust? Mi volt a z ön javaslata? VON R I B B E N T R O P : Utaltam már arra, h o g y a F ü h r e r augusztus 25-én — úgy emlékszem, kora délután — m e g ­ b e s z é l é s t tartott H e n d e r s o n n a l , és k ö ­ zölte v e l e , h o g y m o s t is, m i n t s z á m o s m á s esetben, s z á n d é k á b a n áll v é g l e g e s m e g e g y e z é s r e jutni A n g l i á v a l . D a n z i g é s a K o r r i d o r kérdését így v a g y úgy m e g kell o l d a n i , s s z á n d é k á b a n állt á l t a l á n o s j e l l e g ű j a v a s l a t o k a t előterjeszteni A n g l i á ­ nak, a m e l y e k e t a j e g y z é k n e m t a r t a l m a ­ zott, h o g y az e g é s z p r o b l é m á t A n g l i á v a l együtt r e n d e z z é k . D R . H O R N : Igaz, h o g y H i t l e r akkor egy repülőgépet bocsátott Henderson rendelkezésére, javasolva neki: azonnal u t a z z o n k o r m á n y á h o z , és kérje annak kilátásba h e l y e z e t t k ö z b e l é p é s é t L e n g y e l ­ ország kérdésében. V O N R I B B E N T R O P : I g e n , igaz. Ü g y h i s z e m , h o g y a k ö v e t k e z ő n a p o n , 26-án, Henderson egy német repülőgéppel L o n ­ donba utazott... D R . H O R N : M i l y e n válasszal tért v i s z sza augusztus 28-án H e n d e r s o n B e r l i n b e ? VON RIBBENTROP: ...28-án Hender­ son újra t a l á l k o z o t t a F ü h r e r r e l , e ta­ l á l k o z ó n é n is részt v e t t e m . A v á l a s z , a m e l l y e l Sir N e v i l l e H e n d e r s o n L o n d o n ­ b ó l visszaérkezett, k e z d e t t ő l n e m t ű n t kielégítőnek a Führer számára. K i j e l e n ­ tette, h o g y e g y e s p o n t o k n e m v i l á g o s a k . A válasz fő pontja azonban úgy hang­ zott, h o g y A n g l i a kész e g y á l t a l á n o s megoldást keresni azon problémákra, a m e l y e k miatt k o n f l i k t u s b a került N é ­ m e t o r s z á g g a l , d e azzal a feltétellel, h o g y a lengyel—német kérdést békés úton r e n ­ dezzék. A megbeszélés folyamán Hitler k ö z ö l t e Sir N e v i l l e H e n d e r s o n n a l : t a n u l ­ m á n y o z n i óhajtja a j e g y z é k e t , és k é ­ sőbb kérni fogja, h o g y újra keresse fel. Aztán ő . . . D R . H O R N : Igaz, h o g y e b b e n a j e g y ­ zékben Anglia közvetlen tárgyalásokat j a v a s o l t L e n g y e l o r s z á g és N é m e t o r s z á g között? V O N R I B B E N T R O P : Ü g y v a n , igaz. E jegyzék egyik pontja — szándékomban v o l t szólni e f e l ő l —, a r r ó l szólt, h o g y Anglia a lengyel—német tárgyalásokat úgy tekintené, mint a megegyezés felé v e z e t ő l e g a l k a l m a s a b b utat; t o v á b b á ú g y vélte, h o g y e z e k n e k a t á r g y a l á s o k n a k a lehető l e g h a m a r a b b meg kellene kez­ d ő d n i ü k , m i v e l a h a t á r - és m á s i n c i d e n ­ sek e l ő i d é z t e h e l y z e t i g e n s ú l y o s . E z e n túlmenően a jegyzék kiemelte, hogy b á r ­ m e l y l e g y e n a talált m e g o l d á s — azt

hiszem, é p p e n e z e k e t a kifejezéseket használta — , azt az összes n a g y h a t a l m a k ­ nak g a r a n t á l n i u k k e l l . DR. H O R N : Felajánlotta-e A n g l i a köz­ vetítő szerepét, v á l l a l k o z v a , h o g y t o v á b ­ bítani f o g j a L e n g y e l o r s z á g n a k a k ö z v e t ­ len t á r g y a l á s o k r a v o n a t k o z ó n é m e t j a ­ vaslatokat? V O N R I B B E N T R O P : Igen. DR. H O R N : Melyek voltak azok a ja­ vaslatok, a m e l y e k e t Hitler 1939. a u g u s z ­ tus 29-én á t a d o t t H e n d e r s o n n a k ? V O N R I B B E N T R O P : A helyzet a k ö ­ v e t k e z ő v o l t : a u g u s z t u s 28-án Hitler f o ­ gadta a b r i t n a g y k ö v e t e t , és t u d o m á s á r a hozta, h o g y kész f i g y e l e m b e v e n n i a z e n a p o n előterjesztett a n g o l j a v a s l a t o k a t , vagyis a h e l y z e t s ú l y o s s á g a és L e n g y e l ­ ország m a g a t a r t á s a e l l e n é r e — a m e l y na­ g y o n sértette — ő k é s z v o l t m é g e g y gesztust tenni a l e n g y e l — n é m e t p r o b l é m a b é k é s r e n d e z é s é r e az a u g u s z t u s 28-i a n ­ gol j e g y z é k b e f o g l a l t j a v a s l a t o k é r t e l m é ­ ben. DR. H O R N . Miért csatoltak e német javaslatokhoz egy kérést, miszerint augusztus 30-a e l ő t t k ü l d j e n e k e g y t e l j ­ hatalmú lengyel megbízottat Berlinbe? V O N R I B B E N T R O P : A jegyzékben, a m e l y e t H i t l e r á t a d o t t H e n d e r s o n n a k az angol k o r m á n y h o z való továbbítás v é ­ gett, az állt, h o g y m i v e l a n é m e t k o r ­ m á n y n a g y o n f e s z ü l t n e k ítéli a h e l y z e ­ tet, azonnal előkészítené javaslatait Danzig és a K o r r i d o r kérdésének meg­ oldására. A k o r m á n y r e m é l t e , h o g y e j a ­ vaslatokat azonnal előterjesztheti egy teljhatalmú lengyel megbízottnak, akit augusztus 30-ára v á r . D R . H O R N : Igaz-e, h o g y Hitler e j a ­ v a s l a t o k b a n 24 ó r á s h a t á r i d ő t szabott, m i v e l tartott e g y k o n f l i k t u s kirobbaná­ sától a k é t o r s z á g b a n t ö r t é n t m o z g ó s í t á s miatt? V O N R I B B E N T R O P : Teljes mérték­ b e n igaz. K i j e l e n t h e t e m ö n ö k előtt: az augusztus 29-i t a l á l k o z á s alkalmával Henderson nagykövet megkérdezte a Führertől, h o g y ez u l t i m á t u m a k a r - e l e n ­ ni. A F ü h r e r azt felelte, h o g y n e m ulti­ mátum, hanem a helyzet indokolta prak­ tikus j a v a s l a t , g y a k o r l a t i m e g o l d á s . I s ­ métlem, augusztusnak ezekben az utolsó n a p j a i b a n D a n z i g és a K o r r i d o r határain o l y a n á l l a p o t u r a l k o d o t t , h o g y az e m ­ b e r n e k a z v o l t a z érzése, az ágyúk maguktól működésbe lépnek, hacsak n e m kerül sor g y o r s c s e l e k v é s r e . Ez v o l t az oka, hogy a Führer olyan rövid határidőt szabott. A t t ó l félt, a h o s s z a b b h a t á r i d ő a dolgok elhúzódásához vezethet, ami növeli a háborús veszélyt.

D R . H O R N : Igaz-e, h o g y a H e n d e r s o n n a g y k ö v e t n e k á t a d o t t összes i n f o r m á c i ó k e l l e n é r e az a n g o l k o r m á n y ú g y tekintette ezeket a javaslatokat, mint a m e l y e k m i n ­ den alapot nélkülöznek? V O N R I B B E N T R O P : A brit reagálásra t ö b b , v e l e m u t ó l a g ismertetett o k m á n y b ó l k ö v e t k e z t e t t e m . A z első m e g j e g y z é s e m a H e n d e r s o n és k ö z t e m a u g u s z t u s 30-án lefolyt megbeszélés idejére vonatkozik. D R . H O R N : I g a z - e , h o g y augusztus 30-án titkos értesítést k a p o t t a l e n g y e l o r ­ szági m o z g ó s í t á s r ó l ? V O N R I B B E N T R O P : Igaz. A F ü h r e r 30-án egész n a p v á r t a a h í r e k e t L e n g y e l ­ o r s z á g b ó l , d e hiába. E l l e n k e z ő l e g , ú g y h i s z e m , augusztus 30-án estefelé a r r ó l értesültünk, h o g y L e n g y e l o r s z á g e l r e n ­ delte az á l t a l á n o s m o z g ó s í t á s t , d e m é g n e m hivatalosan ( . . . ) M i n d e z e k csak arra szolgáltak, hogy nagymértékben k o m p l i k á l j á k a helyzetet. D R . H O R N : Igaz-e, h o g y a b r i t k o r ­ m á n y akkor visszavonta közvetítő aján­ latát, és azt j a v a s o l t a : a n é m e t k o r m á n y tegyen közvetlen lépéseket a Lengyelor­ szággal v a l ó e g y e z k e d é s é r d e k é b e n ? V O N R I B B E N T R O P : Óhajtja, h o g y b e ­ széljek 30-áról? D R . H O R N : Igen. V O N R I B B E N T R O P : 30-án, a m i n t m á r említettem, egész nap hiába vártuk a len­ g y e l k ü l d ö t t érkezését. K ö z b e n Hitler előkészítette j a v a s l a t a i t a l e n g y e l m e g ­ b í z o t t s z á m á r a , aki — a m i n t Sir N e v i l l e Hendersonnak megígérték — Németor­ szággal e g y e n l ő f é l k é n t t á r g y a l t v o l n a . C s u p á n k e v é s s e l é j f é l előtt, d e m i n d e n ­ esetre n a g y o n késő este k a p t u n k e g y telefonértesítést, amely jelezte, hogy a b r i t k ö v e t e g y j e g y z é k e t óhajt t o v á b b i ­ tani k o r m á n y á n a k . Ezt a t e l e f o n b e s z é l ­ getést, azt h i s z e m , a k k o r m é g e g y s z e r e l ­ halasztották. A u g u s z t u s 30-án éjfélkor f o l y t l e az az e m l é k e z e t e s m e g b e s z é l é s k ö z t e m és H e n d e r s o n között. D R . H O R N : Hallotta itt ö n S c h m i d t k ö v e t s é g i titkár b e s z á m o l ó j á t a r r ó l a b e ­ szélgetésről? V a n valami hozzátennivalója a mondottakhoz? V O N R I B B E N T R O P : Szeretném kiegé­ szíteni az a l á b b i a k k a l : n y i l v á n v a l ó , h o g y a b b a n az i d ő p o n t b a n n a g y o n i d e g e s e k voltunk, mind a brit követ, m i n d j ó m a ­ g a m . A z e l ő z ő n a p o n az a n g o l k ö v e t és a F ü h r e r k ö z ö t t e g y kis j e l e n e t zajlott le, a m e l y s ú l y o s a n v é g z ő d h e t e t t v o l n a . N e k e m sikerült m á s útra t e r e l n e m a b e ­ szélgetést. Ennek következtében bizo­ n y o s f o k i g feszült v o l t a v i s z o n y k ö z t e m és a b r i t k ö v e t k ö z ö t t . M é g i s arra t ö r e ­ k e d t e m , h o g y h i g g a d t a n f o g a d j a m , és át-

Díszmenet

v e t t e m j e g y z é k é t . A z u t o l s ó pillanatig reméltem, hogy jelenteni fogják a lengyel m e g b í z o t t érkezését, d e e r r e n e m k e r ü l t sor. E l l e n k e z ő l e g , Sir N e v i l l e H e n d e r s o n az alábbiakról informált: 1. K o r m á n y a n e m tudja t o v á b b a j á n ­ lani e z t a z eljárást ( a n g o l k ö z v e t í t é s ) , a n n a k e l l e n é r e , h o g y a feszültség m é g tovább súlyosbodott a lengyel mozgósí­ tás k ö v e t k e z t é b e n , d e a b r i t k o r m á n y tanácsolja a német kormánynak, hogy d i p l o m á c i a i ú t o n j á r j o n el. 2. H o g y h a a n é m e t k o r m á n y e l ő a k a r j a terjeszteni az említett j a v a s l a t o k a t a b r i t k o r m á n y n a k , e z u t ó b b i kész v o l n a b e ­ folyását érvényesíteni Varsónál olyan mértékben, amennyiben e javaslatok méltányosnak tűnnek abból a szempont­ ból, hogy előmozdítják a konfliktus m e g ­ oldását. Ez a válasz nagyon nehezen volt elfo­ gadható, mivel — mint már említet­ t e m — a h e l y z e t r e n d k í v ü l feszültté vált, és a Führer egy napja várt a lengyel t e l j h a t a l m ú m e g b í z o t t r a . Én h a s o n l ó k é p ­

p e n attól tartottam, h o g y az á g y ú k m e g ­ szólalnak, h a n e m j ö n k ö z b e v a l a m i l y e n gyors megoldás. Azután felolvastam Sir Neville Hendersonnak a javaslatokat, m e ­ l y e k e t Hitler a d o t t át n e k e m . S z e r e t n é m itt ú j r a eskü alatt k i j e l e n t e n i , h o g y a F ü h r e r határozottan megtiltotta e j a v a s ­ l a t o k a t b á r k i n e k is á t a d n i . . . D R . H O R N : M i t tett a n é m e t mány, miután Henderson közölte a m e m o r a n d u m tartalmát?

kor­ vele

V O N R I B B E N T R O P : A brit követtel folytatott e s z m e c s e r e után jelentést t e t ­ tem a Führernek. K ö z ö l t e m vele, hogy a m e g b e s z é l é s igen k o m o l y v o l t , é s h o g y a m e m o r a n d u m o t n e m a d t a m át Sir N e ­ v i l l e H e n d e r s o n n a k , j ó l l e h e t ő kérte. A z volt a véleményem, a helyzet rendkívül súlyos, és A n g l i a n e m másítja m e g L e n ­ g y e l o r s z á g n a k tett ígéreteit; ez v o l t a m e g b e s z é l é s után a l e g t i s z t á b b b e n y o ­ m á s o m . U g y a n c s a k augusztus 31-én L e n ­ gyelország nagykövete felkeresett en­ g e m . M i n d e n k i előtt ismeretes, h o g y n e m

...és

visszavonulás

volt f e l h a t a l m a z v a s e m t á r g y a l á s o k f o l y ­ tatására, s e m b á r m i f é l e j a v a s l a t e l f o g a ­ dására... D R . H O R N : Igaz-e, h o g y A n g l i a c s a k augusztus 31-én este t o v á b b í t o t t a a n é ­ met j a v a s l a t o k a t V a r s ó b a ? V O N R I B B E N T R O P : Kérem, szíves­ k e d j é k m e g i s m é t e l n i a kérdést. D R . H O R N : Igaz-e, h o g y a n é m e t k o r ­ m á n y javaslatait, a m e l y e k e t ö n e l ő z ő este átadott Sir N e v i l l e H e n d e r s o n n a g y k ö v e t ­ nek, c s a k augusztus 31-én este a d t á k át Varsónak? VON R I B B E N T R O P : Vagyis hogy Lon­ don a k k o r t o v á b b í t o t t a ? DR. H O R N : Igen, L o n d o n . V O N R I B B E N T R O P : Én n e m t u d o k erről s e m m i t , d e ú g y g o n d o l o m , h o g y ö n ö k ezt k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t j á k a h i ­ vatalos o k m á n y o k a l a p j á n . DR. HORN: Milyen meggondolások ve­ zettek v é g ü l is L e n g y e l o r s z á g m e g t á m a ­ dásának e l h a t á r o z á s á r a ? V O N R I B B E N T R O P : N e m tudok erről részletesen referálni. A n n y i t t u d o k c s u ­ pán, h o g y a j a v a s l a t o k a t , a m e l y e k e t én augusztus 30-án é j j e l á t n y ú j t o t t a m A n g ­ lia n a g y k ö v e t é n e k , augusztus 31-én este

közzétették. A varsói rádió reagálása, p o n t o s a n e m l é k s z e m rá, v a l ó s á g o s h á b o ­ rús k i h í v á s k é n t h a n g z o t t . . . A z a v é l e ­ ményem, hogy a lengyel rádió pimaszul viszonyult a javaslatokhoz, a németeket hunoknak vagy valami hasonlónak ne­ v e z t e . M é g e m l é k s z e m erre. B á r m i is történt, k e v é s s e l e j a v a s l a t o k k ö z z é t é t e l e u t á n V a r s ó b ó l rideg, n e g a t í v v á l a s z é r k e ­ zett. F e l t é t e l e z e m , h o g y ez a r i d e g v á l a s z késztette a F ü h r e r t augusztus 31-én arra, hogy parancsot adjon a támadásra. A m i e n g e m illet, c s u p á n a n n y i t m o n d ­ hatok, h o g y a b i r o d a l m i kancelláriába mentem, ahol a Führer közölte velem, hogy kiadta a parancsot, már minden m o z g á s b a n v o l t , és m á r n e m lehetett s e m m i t s e m tenni. A fentiekre én e g y ­ szerűen azt f e l e l t e m n e k i : „ S o k s z e r e n ­ csét k í v á n o k ö n n e k . " H o z z á t e h e t e m m é g , h o g y ezen e l l e n s é g e s k e d é s e k m e g k e z d é s e v é g é t jelentette a z o k n a k az e r ő f e s z í t é s e k ­ nek, a m e l y e k e t Hitler az é v e k f o l y a m á n kifejtett a n n a k é r d e k é b e n , h o g y b é k é s megoldásra jusson Angliával. DR. H O R N : Mussolini újabb közvetí­ tési kísérlettel p r ó b á l k o z o t t , s m i történt e téren?

V O N R I B B E N T R O P : Igaz, s z e p t e m b e r 3-án r e g g e l érkezett B e r l i n b e e g y e r r e v o n a t k o z ó javaslat, amely jelezte, hogy M u s s o l i n i n a k m é g m ó d j á b a n áll ö s s z e ­ hívni egy értekezletet a lengyel kérdés m e g t á r g y a l á s á r a , és h o g y ő ezt m e g t e n n é , ha Németország minél hamarabb bele­ egyezését adná. A jegyzék közölte, hogy a francia k o r m á n y már jóváhagyta a javaslatot. Németország hasonlóképpen azonnal elfogadta. Mégis, kevéssel ezu­ tán — az ó r á r a n e m e m l é k s z e m p o n t o ­ san — , jelentették, h o g y L o r d H a l i f a x e g y i k alsóházi b e s z é d é b e n v a g y e g y m á s h i v a t a l o s a n g o l b e s z é d b e n L o n d o n ezt a j a v a s l a t o t visszautasította. D R . H O R N : V a n - e ö n n e k t u d o m á s a ar­ r ó l , h o g y e j a v a s l a t o t F r a n c i a o r s z á g is visszautasította v o l n a ? V O N R I B B E N T R O P : Említettem már, h o g y mi a javaslattal e g y i d ő b e n kaptunk az olasz kormánytól egy jegyzéket, a m e l y b e n az á l l t : a francia kormány kedvezően viszonyul e javaslathoz, vagy m á r el is f o g a d t a . D R . H O R N : M i t tett ö n attól a p i l l a ­ nattól k e z d v e a h á b o r ú t o v á b b i k i t e r j e d é ­ sének megakadályozására? V O N R I B B E N T R O P : Mondhatom, leg­ f ő b b ó h a j o m a L e n g y e l o r s z á g elleni há­ b o r ú k i r o b b a n á s á t ó l k e z d v e az v o l t , h o g y m e g p r ó b á l j a m a konfliktus elszigetelé­ sét, v a g y i s e l k e r ü l n i a h á b o r ú t o v á b b ­ terjedését E u r ó p á b a n . M é g i s igen g y o r ­ san rá kellett é b r e d n e m , h o g y m i d ő n e g y h á b o r ú kitört, a p o l i t i k a n e m m i n d i g v a g y egyáltalán n e m játszik döntő szere­ pet, és attól a pillanattól k e z d v e a v e z é r ­ k a r o k l é p n e k a játéktérre. M i n d e g y i k szeretné felülmúlni a másikat ( . . . ) ELNÖK: A törvényszék nagy türelem­ m e l hallgatott v é g i g e g y i g e n részletes történeti elbeszélést. A n n y i t m o n d h a t o k c s u p á n , h o g y v é l e m é n y e n szerint a r é s z ­ l e t e k n e k ez az á r a d a t a n e m f o g j a a v á d ­ lott ü g y é t s z o l g á l n i . M o s t felfüggesztjük a kihallgatást. ( A kihallgatás 1946. m á r c i u s 30-án 10 ó r a k o r folytatódott.) SIR D A V I D M A X W E L L TYFE: Mikor szerzett t u d o m á s t arról, h o g y H i t l e r el volt szánva Lengyelország megtámadá­ sára? V O N R I B B E N T R O P : Vagyis hogy Hit­ ler L e n g y e l o r s z á g e l l e n katonai i n t e r v e n ­ c i ó t t e r v e z e t t ? Ezt e l ő s z ö r 1939 a u g u s z t u ­ sában hallottam emlegetni. A Danzigra v o n a t k o z ó utasítást o l v a s v a , t e r m é s z e t e s ­ n e k t ű n i k , h o g y b i z o n y o s katonai i n t é z k e ­ d é s e k e t foganatosítottak, b á r m e l y eshető­ ségre s z á m í t v a . D e é n n e m t u d t a m s e m ­ mit e r r ő l az utasításról, s n e m e m l é k ­ szem, hogy kaptam volna abban az idő­

s z a k b a n katonai j e l l e g ű i n f o r m á c i ó t . Én, hogy úgy mondjam, n e m tudtam semmit erről a dologról. S I R D A V I D M . T . : Fenntartja ö n a b í ­ r ó s á g előtt, h o g y n e m értesült m á j u s b a n arról, miszerint H i t l e r f ő c é l j a n e m D a n ­ zig v o l t , h a n e m az é l e t t é r kiszélesítése Keleten? V O N R I B B E N T R O P : N e m , én i l y e n é r ­ t e l e m b e n n e m értesültem. I g a z , a F ü h r e r g y a k r a n b e s z é l t az élettérről, de nem t u d t a m , h o g y s z á n d é k á b a n áll L e n g y e l o r ­ szág m e g t á m a d á s a . SIR D A V I D M . T.: Vessen egy pillan­ tást az ö n h i v a t a l o s dokumentumai l a j s t r o m á n a k 117., esetleg 118. o l d a l á r a , látni f o g j a ott, a B i r o d a l o m új k a n c e l l á ­ r i á j á b a n 1939. m á j u s 23-án tartott e g y i k gyűlés jegyzőkönyvét. V O N R I B B E N T R O P : A 117. o l d a l t e m ­ lítette? S I R D A V I D M . T . : I g e n , a 117.-et, d e lehet, h o g y a s z ó b a n f o r g ó p a r a g r a f u s a 118. o l d a l o n található. Í g y k e z d ő d i k : „ N e m D a n z i g r ó l v a n szó. A r r ó l , h o g y k i ­ kerekítsük életterünket Keleten, és bizto­ sítsuk létszükségletünket, végzünk a B a l t i k u m és a balti á l l a m o k p r o b l é m á j á ­ val. A l é t f e n n t a r t á s h o z szükséges e r ő f o r ­ r á s o k biztosítása n e m lehetséges m á s h o l , csak ezen a g y é r e n l a k o t t területen, a m e l y n e k természeti g a z d a g s á g a a m i ra­ cionális kiaknázásunkkal jelentős mér­ t é k b e n n ö v e l n i f o g j a a termelést. M á s l e ­ hetőség n e m létezik Európában." T o v á b b r a is f e n n k í v á n j a - e tartani a b í r ó s á g előtt, h o g y Hitler e g y á l t a l á n n e m fejtette ki ö n n e k ezt az á l l á s p o n t j á t ? V O N R I B B E N T R O P : Ez a d o l o g b i ­ zarrnak tűnhetne, de jelezni k í v á n o m ö n ö k n e k : n e m h i s z e m , h o g y részt v e t t e m v o l n a ezen a m e g b e s z é l é s e n . Ez k a t o n a i értekezlet v o l t , és a F ü h r e r k ü l ö n szokta tartani a katonai és p o l i t i k a i m e g b e s z é ­ léseket. A F ü h r e r i d ő n k é n t utalt arra. h o g y n e k ü n k s z ü k s é g ü n k v a n élettérre, d e én e r r ő l n e m t u d t a m s e m m i t , s ő n e ­ k e m a b b a n az i d ő b e n (1939. m á j u s ) e g y szót s e m szólt a r r ó l a s z á n d é k á r ó l , h o g y megtámadja Lengyelországot... S I R D A V I D M . T.: A z t akarja m o n ­ dani, h o g y Hitler t u d a t o s a n n e m k ö z ö l t s e m m i t igazi s z á n d é k a i r ó l , s eltitkolta ö n előtt azt a tényt, h o g y n e m D a n z i g v o l t a v i t á k tárgya, és h o g y a z élettér m e g s z e r z é s e állt s z á n d é k a i n a k k ö z é p p o n t ­ j á b a n . Ezt óhajtja ö n m o n d a n i ? V O N R I B B E N T R O P : Igen, v é l e m é n y e m szerint ő s z á n d é k o s a n tette, h o g y . . . S I R D A V I D M . T . : Jó, l e n n e s z í v e s a k ­ kor valamivel tovább, egy egész rövid paragrafust o l v a s n i : „ M á r n e m ú g y t e v ő ­ d i k fel a k é r d é s , h o g y k í m é l j ü k L e n g y e l -

országot; és m a r a d az e g y e t l e n e l h a t á r o ­ zás: m e g t á m a d n i L e n g y e l o r s z á g o t az első kedvező alkalommal. N e m kell a cseh­ szlovák ügy megismétlésére várni. A há­ ború b e f o g k ö v e t k e z n i . C é l u n k L e n g y e l ­ ország elszigetelése." Fenntartja ö n a t ö r v é n y s z é k előtt, h o g y Hitler soha n e m h a n g o z t a t t a ezt k ü l ü g y ­ minisztere e l ő t t ? VON R I B B E N T R O P : N e m értettem elég v i l á g o s a n a kérdést. SIR D A V I D M . T.: A kérdés nagyon egyszerű: állítja ö n a t ö r v é n y s z é k előtt, hogy Hitler s o h a s e m h a s z n á l t a b e s z é d e i ­ ben a f e l o l v a s o t t részletet, m e l y n e k é r ­ telmében n e m a r r ó l v o l t s z ó , h o g y k í ­ mélni kell L e n g y e l o r s z á g o t , h a n e m , h o g y az első a d ó d ó a l k a l o m m a l m e g kell tá­ madni é s e l s z i g e t e l n i ? Állítja ö n a t ö r v é n y s z é k előtt, h o g y Hitler n e m b e s z é l t e r r ő l k ü l ü g y m i n i s z ­ terének, a k i n e k feladata v a l ó j á b a n a k ü l ­ politika i r á n y í t á s a ? V O N R I B B E N T R O P : N e m , a b b a n az időszakban n e m b e s z é l t e r r ő l n e k e m , h a ­ n e m c s a k j ó v a l k é s ő b b , 1939 n y a r á n a k f o l y a m á n . C s a k a k k o r b e s z é l t erről, és szószerint kijelentette, h o g y e l t ö k é l t szán­ déka: í g y v a g y ú g y m e g o l d j a a kérdést. S I R D A V I D M . T . : És állítja, h o g y májusban ö n n e k n e m v o l t t u d o m á s a ar­ ról, h o g y H i t l e r h á b o r ú t a k a r ? VON RIBBENTROP: Nem, nem voltam teljesen m e g g y ő z ő d v e erről. SIR D A V I D M . T.: Ebből az o k m á n y ­ ból v i l á g o s a n kitűnik, h o g y ő h á b o r ú t akart, n e m d e ? V O N R I B B E N T R O P : Ez a d o k u m e n ­ tum kétségtelenül azt a s z á n d é k á t b i z o ­ nyítja, h o g y m e g t á m a d j a L e n g y e l o r s z á g o t (...)

Keitel kihallgatása D R . N E L T E : T é r j ü n k át m o s t a l e n ­ gyel ügyre. Ez e s e t b e n is azzal v á d o l j a önt a v á d h a t ó s á g , h o g y részt vett a L e n ­ gyelország elleni h a d m ű v e l e t e k t e r v e z é s é ­ ben, e l ő k é s z í t é s é b e n , és h o g y segítséget nyújtott ezen m ű v e l e t e k v é g r e h a j t á s á b a n . K é r e m , fejtse ki r ö v i d e n e l v i álláspontját Kelet ezen problémái felől. K E I T E L : A K o r r i d o r és D a n z i g k ö r ü l felmerült k é r d é s e k e t r é g ó t a j ó l i s m e r t e m . H a s o n l ó k é p p e n t u d o m á s o m v o l t a r r ó l is, h o g y politikai t á r g y a l á s o k r a t ö r e k e d t e k ezekkel a problémákkal kapcsolatosan. Lengyelország megtámadásának lehető­ sége, a m e l y e t elő kellett készíteni, és

v a l ó j á b a n elő is készítettek, s z o r o s a n ö s z szefüggött e z e k k e l a p r o b l é m á k k a l . M i ­ v e l n e m f o g l a l k o z t a m politikai k é r d é s e k ­ kel, v é l e m é n y e m m e g e g y e z e t t a M ü n c h e n e l ő t t i v e l : én a k a t o n a i f e l k é s z ü l é s h í v e voltam. Vagyis úgy véltem, hogy a kato­ nai presszió, ha s z a b a d í g y k i f e j e z n e m m a g a m , azzal az e r e d m é n n y e l járhat, mint München alkalmával. N e m bíztam abban, hogy a kérdés megoldható kato­ nai k é s z ü l ő d é s n é l k ü l is. D R . N E L T E : D e ezt az ü g y e t n e m l e ­ hetett m e g o l d a n i egyszerűen közvetlen tárgyalások útján? K E I T E L : N e h é z e r r e v á l a s z o l n o m , ha­ bár tudom, hogy mind Danzigra vonat­ kozóan, mind a lengyel Korridor kérdé­ sének megoldása érdekében bonyolult tárgyalások folytak. DR. NELTE: A vádhatóság kifejtette, h o g y Hitler m á r 1938 ő s z é t ő l k e z d ő d ő e n t a n u l m á n y o z t a a L e n g y e l o r s z á g elleni h á ­ b o r ú lehetőségét. F o g l a l k o z t a t t a ez ö n ö ­ ket 1938-ban? K E I T E L : N e m . N e m e m l é k s z e m erre. I n k á b b kész v a g y o k hinni, h o g y n e m . A b b a n az i d ő s z a k b a n e l k í s é r t e m Hitlert e g y hosszú e l l e n ő r z ő útra a keleti e r ő d í t ­ mények megtekintésekor. Áthaladtunk a pomerániai f r o n t o n . . . hogy szemügyre vegyük a különböző erődítményeket a l e n g y e l határ m e n t é n . A k e l e t - p o r o s z o r ­ szági e r ő d í t é s e k k é r d é s é t ezen i d ő s z a k ­ ban valójában t a n u l m á n y o z t u k . . . Hitler e g y s z e r ű e n t u d n i szerette v o l n a , h o g y e z e k a keleti e r ő d í t é s e k e l é g v é d e l m i e r ő v e l r e n d e l k e z n e k - e a r r a az esetre, ha D a n z i g és a K o r r i d o r ü g y e h á b o r ú h o z v e ­ zet L e n g y e l o r s z á g g a l . D R . N E L T E : M e l y i k i d ő s z a k r a esnek a Danzig elfoglalására v o n a t k o z ó előké­ születek? K E I T E L : Ü g y h i s z e m , 1938 őszétől kezdve a parancs megérkezett, hogy Danzigot a k e d v e z ő i d ő b e n el kell f o g l a l n i , K e l e t — P o r o s z o r s z á g b ó l é r k e z ő segítséggel. Ez m i n d e n , a m i t t u d o k . D R . N E L T E : S z e m előtt tartották-e u g y a n a k k o r a L e n g y e l o r s z á g elleni h á ­ ború lehetőségét? K E I T E L : I g e n , e z a k é r d é s szerves részét alkotta a h a t á r v é d e l m i lehetősé­ g e k vizsgálatának, d e n e m e m l é k s z e m , h o g y lett v o l n a e g y b i z o n y o s t e r v v a g y katonai k é s z ü l ő d é s , h a c s a k n e m a K e l e t Poroszországból jövő meglepetésszerű támadás lehetősége. D R . NELTE: Ha pontosan emlékszem, e g y a l k a l o m m a l , m i d ő n e r r ő l az ü g y r ő l b e s z é l t ü n k , ö n azt m o n d t a , h o g y D a n z i g o t c s a k a b b a n az e s e t b e n kellett v o l n a e l f o g l a l n i , ha az n e m v e z e t L e n g y e l o r s z á g elleni h á b o r ú h o z .

K E I T E L : Igen, úgy van. Ismételten el­ hangzott, h o g y D a n z i g e l f o g l a l á s á t v a g y az e l l e n e i r á n y u l ó v á r a t l a n t á m a d á s t c s a k a b b a n az e s e t b e n kellett v o l n a v é g r e h a j ­ tani, ha b i z o n y o s , h o g y a m ű v e l e t n e m vezet háborúhoz. D R . N E L T E : M i k o r módosították e ter­ vet? K E I T E L : Ügy hiszem, Lengyelország el­ utasító magatartása, hogy valamilyen m e g o l d á s t is e l f o g a d j o n D a n z i g k é r d é s é ­ b e n , v o l t az e l k ö v e t k e z ő d ö n t é s e k é s i n ­ tézkedések oka. DR. NELTE: A vádhatóság tulajdoná­ b a n v a n az 1939. április 3-i d i r e k t í v a . . . K E I T E L : L e g y e n szabad megjegyeznem, h o g y M ü n c h e n után a helyzetet, é p p e n a keleti p r o b l é m á t illetően, k ü l ö n f é l e k é p ­ p e n ítélték m e g ; k é t s é g t e l e n ü l e t é n y n e k tulajdonítható, úgy hiszem, hogy Cseh­ szlovákia kérdése kielégítően megoldódott egyetlen puskalövés nélkül. A Kelettel k a p c s o l a t o s t ö b b i p r o b l é m á t is h a s o n l ó módon rendezhette volna N é m e t o r s z á g . . . DR. NELTE: A „Fehér terv"-nek m e g ­ f e l e l ő e n a C 120. o k m á n y t , a direktívái 1939. április 3-án k ö z ö l t é k . KEITEL: Nézzük csak az okmányt. A z első m o n d a t b a n az áll, h o g y a W e h r m a c h t s z o k á s o s é v i utasításait helyettesíti az esetleges m o z g ó s í t á s r a v o n a t k o z ó e l ő k é ­ születeket illetően, és m ó d o s í t j a az 1937— 38-ban k ö z ö l t utasításokat, amelyeket évenként megújítottak. D e valójában Hit­ ler m á r a b b a n a z i d ő b e n v a g y v a l a m i v e l e l ő b b az én j e l e n l é t e m b e n utasítást a d o t t a szárazföldi h a d s e r e g főparancsnoká­ nak, t e g y e n stratégiai és g y a k o r l a t i e l ő ­ k é s z ü l e t e k e t e g y L e n g y e l o r s z á g e l l e n i tá­ m a d á s r a v a g y h á b o r ú r a . Én t o v á b b í t o t ­ t a m e z e k e t az e l ő z e t e s n y i l a t k o z a t o k a t , a m e l y e k e b b e n az o k m á n y b a n is láthatók, vagyis: a Führer elrendelte, h o g y a szá­ razföldi hadsereg főparancsnoka szeptem­ ber l-re fejezzen b e minden előkészüle­ tet, és e v é g e t t d o l g o z z a n a k ki m u n k a t e r ­ v e t . A k k o r í r t a m alá ezt a z o k m á n y t . D R . NELTE: Milyen álláspontra he­ l y e z k e d e t t ö n és a t ö b b i t á b o r n o k a h á ­ borút illetően? KEITEL: Szükségesnek tartom kijelen­ teni, h o g y a b b a n az i d ő b e n , a k á r c s a k a C s e h s z l o v á k i a elleni a k c i ó e l ő k é s z í t é ­ sének esetében, a szárazföldi csapatok főparancsnoksága, valamint a táborno­ k o k , a k i k k e l m a g a m is b e s z é l t e m , e l l e ­ neztük a Lengyelország elleni háború g o n d o l a t á t . M i n e m ó h a j t o t t u k ezt a h á ­ borút; de természetesen hozzákezdtünk a kapott parancsok végrehajtásához, min­ denekelőtt ami a vezérkar megfelelő elő­ készítő m u n k á j á t illeti. A z z a l é r v e l t ü n k , h o g y m e g g y ő z ő d é s ü n k szerint a z o k a k a ­

tonai e s z k ö z ö k , a m e l y e k k e l a k k o r r e n ­ delkeztünk, éspedig a hadosztályok, fel­ szerelésük á l l a p o t a , a f e g y v e r z e t , a l ő ­ szerellátás h i á n y o s s á g a arra f i g y e l m e z ­ tetett, h o g y n e m v a g y u n k f e l k é s z ü l v e e g y háború elkezdésére. D R . NELTE: A z t szándékszik mondani, h o g y ö n ö k k i z á r ó l a g katonai s z e m p o n t o k m é r l e g e l é s é v e l a l a k í t o t t á k ki á l l á s p o n t ­ jukat? K E I T E L : I g e n , k é n y t e l e n v a g y o k ezt e l ­ ismerni. Én nem katonai kérdésekre u t a l t a m a k k o r , h a n e m c s u p á n azt s z e ­ rettem volna tudni: képesek vagyunk-e v a g y s e m (a h á b o r ú v i s e l é s é r e ) . D R . N E L T E : A tényt egyszerűen tudo­ m á s u l v e s z e m . D e 1939. m á j u s 23-án é r ­ tekezletet tartottak, a m e l y e n Hitler t á b o r ­ n o k a i h o z beszélt. I s m e r i ö n e b e s z é d e t ? M i l y e n é r v e k r e h i v a t k o z o t t (Hitler) e l ő ­ adásában? K E I T E L : E n n e k s z ö v e g é r ő l első í z b e n előzetes kihallgatásom alkalmával érte­ s ü l t e m . F e l i d é z t e b e n n e m az a k k o r i v á l ­ ságos helyzetet. E b e s z é d c é l j a v o l t d e ­ monstrálni a tábornokoknak, hogy nyug­ t a l a n s á g u k m i n d e n a l a p o t n é l k ü l ö z , és e l ­ oszlatni k é t e l y e i k e t . Ez a b e s z é d e g y s z e ­ rűen b u z d í t á s akart lenni. D R . N E L T E : G o n d o l t a - e ön a b b a n a p i l l a n a t b a n , h o g y a h á b o r ú v a l ó j á b a n ki fog r o b b a n n i ? KEITEL: Nem, abban a periódusban — lehet, n a i v s á g v o l t r é s z e m r ő l — ú g y v é l t e m , h o g y a h á b o r ú n e m f o g kitörni, hanem a katonai készülődések elrende­ lése után újra t á r g y a l á s o k k e z d ő d n e k , és következik majd valamelyes megoldás. M i tisztán katonai s z e m p o n t b ó l e l e m e z ­ tük a helyzetet. M i , t á b o r n o k o k ú g y hit­ tük, h o g y F r a n c i a o r s z á g — ha A n g l i a n e m is — k ö z b e f o g l é p n i a L e n g y e l o r s z á g ­ gal f e n n á l l ó k ö l c s ö n ö s segélynyújtási e g y e z m é n y a l a p j á n , é s n e m is r e n d e l k e z ­ t ü n k a szükséges v é d e l m i e s z k ö z ö k k e l . A z említett o k o k b ó l k i f o l y ó l a g m e g v o l t a m g y ő z ő d v e , h o g y n e m k e r ü l sor h á b o r ú r a , s n e m is f o l y t a t h a t t u n k v o l n a h á b o r ú t L e n g y e l o r s z á g ellen, ha a f r a n c i á k N y u ­ gat felől m e g t á m a d n a k m i n k e t . D R . N E L T E : H o g y a n ítélte m e g ö n a h e l y z e t e t az 1939. augusztus 22-i b e s z é d után? K E I T E L : E z a b e s z é d augusztus v é g é n h a n g z o t t el az O b e r s a l z b u r g b a n össze­ gyűlt t á b o r n o k o k előtt; azokról a tábor­ nokokról van szó, akik a Keleten össze­ vont csapatoknál főparancsnoki pozíciót töltöttek b e . M i k o r Hitler b e s z é d e v é g é n bejelentette, h o g y e g y e z m é n y megkötése v a n f o l y a m a t b a n a S z o v j e t u n i ó v a l , szilár­ d a n hittem, h o g y n e m k e r ü l sor h á b o ­ rúra, arra g o n d o l v a , h o g y e z e k a f e l t é t e -

lek tárgyalási alapul k í n á l k o z n a k , és h o g y Lengyelország n e m akarja kitenni magát a v e s z é l y n e k . A r r ó l is m e g v o l t a m g y ő ­ z ő d v e , h o g y ettől a pillanattól k e z d v e létrejött a tárgyalási alap, h a b á r H i t l e r beszédében, a m e l y n e k j e g y z ő k ö n y v é t első ízben itt o l v a s t a m , kijelentette, hogy m i n d e n e l ő k é s z ü l e t e t b e f e j e z t e k , és s z á n ­ d é k á b a n v o l t hozzálátni a k i v i t e l e z é s h e z . D R . N E L T E : T u d o m á s a v o l t arról, h o g y Anglia k é s z n e k m u t a t k o z o t t k ö z v e t í t ő f é l ­ ként f e l l é p n i ? KEITEL: Nem, semmit sem tudtam ezekről a d o l g o k r ó l . E g y e t l e n d o l o g , ami n a g y o n m e g l e p e t t , h o g y a z o n n a p o k egyi­ kén, a m e l y e k r ő l itt t ö b b s z ö r s z ó esett, vagyis 24- v a g y 25-én, t e h á t p á r nappal az o b e r s a l z b u r g i k o n f e r e n c i a után, egy­ szer csak h i v a t t a k H i t l e r h e z a b i r o d a l m i kancelláriába, aki egyszerűen közölte velem: „Szüntessenek b e azonnal min­ dent. I d ő r e v a n s z ü k s é g e m tárgyalások céljából."... DR. NELTE: Mi történt t o v á b b ? K E I T E L : A z o n n a l t e l e f o n á l t a m a szá­ razföldi c s a p a t o k f ő p a r a n c s n o k á n a k , és k ö z ö l t e m az utasítást; B r a u c h i t s c h é t Hit­ lerhez hivatták. M i n d e n t leállítottak, és az összes i n t é z k e d é s e k e t , a m e l y e k az esetleges k a t o n a i akcióra vonatkoztak, felfüggesztették, k e z d e t b e n m e g h a t á r o z a t ­ lan i d ő r e , a k ö v e t k e z ő n a p o n p e d i g m e g ­ határozott p e r i ó d u s r a . A m a i lehetséges számítások a l a p j á n , ú g y h i s z e m , öt n a p ­ ról v o l t s z ó . DR. N E L T E : Ismerte Lengyelország állítólagos i g é n y e i t ? KEITEL: Ügy emlékszem, volt alkal­ m a m látni a b i r o d a l m i kancelláriában, maga Hitler is m e g m u t a t t a n e k e m a fogalmazványokat, hogy tudomásom le­ gyen róluk. D R . N E L T E : M i v e l a l k a l m a v o l t látni, szeretném megkérdezni önt, h o g y k o ­ m o l y n a k tekintette a z o k a t a j a v a s l a t o k a t ? KEITEL: Csupán néhány percig ma­ radtam a k a n c e l l á r i á b a n , és m i n t k a t o n a természetesen t e l j e s e n b e c s ü l e t e s n e k v é l ­ tem őket. DR. N E L T E : A z említett a l k a l o m m a l folyt-e e s z m e c s e r e a h a t á r i n c i d e n s e k r ő l ? KEITEL: N e m . A határincidensek kér­ dését n e m v e t e t t é k fel. A k i h a l l g a t á s o m a l k a l m á v a l a b b a n az i d ő b e n és n é h á n y más m e g b e s z é l é s e n , a m e l y e k e t az említett p e r i ó d u s b a n tartottunk a kancellárián, egyáltalán n e m esett s z ó erről. D R . N E L T E : Á t a d o m ö n n e k a P.S. 798-as j e l z é s ű o k m á n y t . J e g y z e t e k , a m e ­ lyek a H e y d r i c h n e k szánt l e n g y e l u n i f o r ­ misokra vonatkoznak. KEITEL: Hozzátehetném... D R . N E L T E : K é r e m , tessék.

K E I T E L : . . . h o g y augusztus 30-án a tá­ madás napján — amely ténylegesen szeptember elsején következett be, mivel 24 ó r á v a l elhalasztották — , B r a u c h i t s c h e t és e n g e m újra h i v a t t a k a k a n c e l l á r i á r a , és — a m i n t e m l é k s z e m — a halasztás i n ­ d o k o l á s á u l azt h o z t á k fel, h o g y t e l j h a t a l ­ mú megbízottat várnak a lengyel kor­ m á n y részéről. Ezért m i n d e n t el kellett halasztani 24 ó r á v a l , a t o v á b b i a k b a n a katonai utasítások n e m s z e n v e d t e k s e m ­ miféle módosítást. Ez a d o k u m e n t u m bizonyos lengyel uniformisokra vonatkozik, melyeket arra szándékoztak felhasználni, h o g y határ­ i n c i d e n s e k e t v a g y m á s illegális a k c i ó k a t provokáljanak. A z okmányt nekem meg­ mutatták, i s m e r t e m : e g y j e g y z é k v o l t , a m e l y e t C a n a r i s a d m i r á l i s írt k é s ő b b a velem való találkozásról. A z o n a napon említette n e k e m , h o g y n é h á n y l e n g y e l e g y e n r u h á t kell b e s z e r e z n i e . Erre p a r a n ­ c s o t a F ü h r e r t ő l k a p o t t a szolgálatos tiszt k ö z v e t í t é s é v e l . A z t k é r d e z t e m t ő l e : „Mi célból?" Mindketten meg voltunk g y ő z ő d v e , h o g y e g y illegális m ű v e l e t r ő l v a n s z ó . H a j ó l e m l é k s z e m , értésére a d ­ t a m , h o g y n e m v a g y o k h í v e ilyenfajta a k c i ó k n a k , és azt t a n á c s o l t a m neki. n e f o g l a l k o z z é k ilyen d o l g o k k a l . . . Ez m i n ­ den, a m i t e r r ő l hallottam... DR. NELTE: Ön természetesen tudja, h o g y ez az ü g y ö s s z e f ü g g é s b e n áll a gleiwitzi rádióállomás ellen később elkö­ vetett t á m a d á s s a l . M i t tud e r r ő l a z i n c i ­ densről? K E I T E L : E n g e m n e m tájékoztattak er­ r ő l a m ű v e l e t r ő l , c s u p á n itt, a t a n ú k v a l ­ l o m á s a i b ó l é r t e s ü l t e m róla. N e m h a l l o t ­ t a m soha, ki v á l l a l k o z o t t e r r e a d o l o g r a , és n e m i n f o r m á l t a k a g l e i w i t z i a d ó á l l o ­ más, e l l e n i r a j t a ü t é s r ő l . . . N e m e m l é k ­ szem, hogy hallottam volna akkoriban, m i k o r történt ez az i n c i d e n s .

Egy provokatőr tanúvallomása Én, A l f r e d Helmut Naujoks eskü alatt és e l ő b b i e s k ü m n e k m e g f e l e l ő e n a következő vallomást teszem: 1. 1931-től 1934. o k t ó b e r 19-ig az S S , i l l e t v e 1934-től, alakulási é v é t ő l 1941-ig az S D tagja v o l t a m . 1941 f e b r u á r j á t ó l 1942 d e r e k á i g a h a d s e r e g S S - k ö t e l é k é b e n s z o l g á l t a m . K é s ő b b , 1942 s z e p t e m b e r é t ő l 1944 s z e p t e m b e r é i g a b e l g i u m i katonai k ö z i g a z g a t á s g a z d a s á g i osztályán d o l g o z -

tarn. 1944. o k t ó b e r 19-én m e g a d t a m m a ­ gam a szövetségeseknek. 2. 1939. augusztus 10-e k ö r ü l H e y d r i c h , a S I P O ( á l l a m b i z t o n s á g i r e n d ő r s é g ) és az SD parancsnoka, személyes parancsot adott, a m e l y szerint a l e n g y e l h a t á r k ö z e ­ l é b e n f e k v ő g l e i w i t z i r á d i ó á l l o m á s ellen színlelt t á m a d á s t k e l l intézni, o l y a n lát­ szatot k e l t v e , m i n t h a a t á m a d ó k l e n g y e ­ l e k lettek v o l n a . H e y d r i c h azt m o n d t a : „ A k ü l f ö l d i sajtó és a n é m e t p r o p a g a n d a s z á m á r a t é n y l e g e s b i z o n y í t é k szükséges a lengyel támadásról." A z t a parancsot k a p t a m , h o g y 5—6 S D - e m b e r r e l u t a z z a m Gleiwitzbe, s várjak, amíg m e g k a p o m a „ j e l s z ó t " H e y d r i e h t ő l az a k c i ó k e z d é s é r e . A n e k e m a d o t t p a r a n c s ú g y szólt, h o g y el kell f o g l a l n i a r á d i ó á l l o m á s t , é s o l y a n hosszú i d e i g tartani, h o g y e g y l e n g y e l ü l beszélő német a rádióban lengyel nyelvű felhívást f e l o l v a s h a s s o n . Ezt a l e n g y e l ü l beszélő németet rendelkezésemre bocsá­ tották. H e y d r i c h azt m o n d o t t a : a b e s z é d b e n szólni kell arról, h o g y elérkezett az i d ő L e n g y e l o r s z á g és N é m e t o r s z á g ö s s z e c s a ­ pására, h o g y a l e n g y e l e k ö s s z e f o g t a k , s m i n d e n n é m e t e t , aki ellenállást fejt ki, m e g kell s e m m i s í t e n i . H e y d r i c h a k k o r azt is m o n d t a n e k e m , hogy a németek támadása Lengyelország ellen néhány napon belül várható. 3. G l e i w i t z b e u t a z t a m , és ott t i z e n n é g y napig vártam. A k k o r kértem Heydrichet, engedélyezze visszatérésemet Berlinbe, azt a z utasítást k a p t a m a z o b a n , h o g y m a r a d j a k G l e i w i t z b e n . A u g u s z t u s 25- és 31-e k ö z ö t t f e l k e r e s t e m H e i n r i c h M ü l l e r t , a G e s t a p o f ő n ö k é t , aki akkor Oppeln közelében tartózkodott. Müller jelenlé­ temben tárgyalt egy Mehlhorn nevű e m ­ berrel egy határincidens tervéről, a m e l y ­ b e n azt kellett m e g j á t s z a n i , h o g y a l e n ­ gyel katonák német egységeket támadtak meg. Ennek a második incidensnek egy f a l u b a n kellett k i r o b b a n n i a , a m e l y e t — amint hallottam — Hohenlindennek hív­ tak. A z i n c i d e n s h e z k ö r ü l b e l ü l e g y s z á ­ zadnyi németet kellett v o l n a i g é n y b e v e n n i . M ü l l e r azt m o n d t a n e k e m , h o g y

12 v a g y 13 elítélt b ű n ö z ő áll r e n d e l k e ­ zésére, a k i k e t l e n g y e l u n i f o r m i s b a ö l t ö z ­ tettek, e z e k n e k holttestét a z incidens s z í n h e l y é n kell h a g y n i , a n n a k b i z o n y í t é ­ kául, h o g y a z o k a t az ö s s z e c s a p á s a l k a l ­ mával ölték meg. E célból ezek halálos befecskendezést kapnak, amit egy o r v o s ­ n a k kell v é g r e h a j t a n i a , akit H e y d r i c h r e n d e l ki, aztán lőtt sebet is k e l l rajtuk ejteni. A z a k c i ó b e f e j e z é s e után a tett s z í n h e l y é r e v i s s z ü k a s a j t ó t u d ó s í t ó k a t és más személyeket, s kiadunk majd egy r e n d ő r i j e l e n t é s t is. 4. M ü l l e r azt m o n d t a n e k e m , h o g y p a ­ rancsa volt Heydrichtől: a b ű n ö z ő k k ö ­ zül egyet bocsásson rendelkezésemre gleiwitzi akciómhoz. A fedőnév, amivel ezt a b ű n ö z ő t m e g n e v e z t e , „ K o n z e r v " volt. 5. A g l e i w i t z i m e r é n y l e t r e , a m e l y b e n é n is részt v e t t e m , a L e n g y e l o r s z á g elleni n é m e t t á m a d á s e l ő e s t é j é n került sor. H a e m l é k e z e t e m n e m csal, a h á b o r ú 1939. s z e p t e m b e r 1-én tört ki. A u g u s z t u s 31-én délben telefonon megkaptam Heydrichtől a „jelszót", hogy a merényletre aznap e s t e 8 ó r a k o r k e r ü l sor. H e y d r i c h azt m o n d t a : „ A z akció végrehajtása céljából j e l e n t k e z z é k M ü l l e r n é l a k o n z e r v é r t " . Én az utasítás szerint c s e l e k e d t e m , és M ü l l e r m e g p a r a n c s o l t a , h o g y az e m b e r t szállít­ sam a rádióállomás közelébe. Megkap­ t a m ezt az e m b e r t , és a r á d i ó l e a d ó k ö z e ­ l é b e n lefektettem. É l e t b e n v o l t , d e n e m v o l t e s z m é l e t n é l . M e g p r ó b á l t a m felnyitni a szemét. S z e m é b ő l is, n e m c s u p á n l é ­ legzéséből megállapíthattam, h o g y élet­ b e n v o l t . N e m l á t t a m rajta lőtt sebet, c s a k s o k vért, s z é t m á z o l v a az e g é s z a r ­ cán. C i v i l r u h a v o l t rajta. 6. E l f o g l a l t u k a r á d i ó á l l o m á s t , a h o g y a n megparancsolták, beolvastunk egy három vagy négy perces beszédet a mikro­ fonba, leadtunk néhány pisztolylövést, és elhagytuk a színhelyet. Bevezette, a jegyzőkönyvi részleteket vá­ logatta és fordította Magyari A n d r á s

HAZAI TÜKÖR Gyergyószentmiklós

— 1969

A z ú t keskeny, kanyargós, gépkocsinkkal lépésben ereszkedünk. A Bucsin, ö s s z k o m f o r t o s m e n e d é k v á r á v a l , lassan e l m a r a d m ö g ö t t ü n k , s z e m b e n a G y e r g y ó i h a v a s o k t ű n n e k fel, b a l r a a K e l e m e n - h a v a s o k l i l a v o n u l a t á i g s z a l a d h a t a tekintet. K ü l ö n , sajátos v i l á g ez, Á b e l e k , U z B e n c é k s z ü l ő f ö l d j e , a h o l m e s é t m o n d m i n d e n hegy, és d a l o l n i t u d n a k a k a r c s ú v ö l g y e k . I n n e n h o r d t a színeit N a g y István, S z o p o s Sándor, N a g y Imre, s e v i d é k örök szépségének villanásait őrzik G y . Szabó Béla metszetei v a g y a G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s o n élő K a r á c s o n y J á n o s a k v a r e l l j e i . Ö r e g f e n y ő k sátra alatt h a l a d u n k . A s o f ő r sűrűn n y o m o g a t j a a dudát, n é h a csak azért, h o g y m ó k u s t riasszon, m á s k o r , m e r t illik k ö s z ö n t e n i a s z e m b e j ö v ő , r ö n ­ k ö k k e l terhelt a u t ó k a t . V a l a h o l a h e g y d e r e k á n h i r t e l e n terasszá s z é l e s e d i k az út, m e g á l l u n k . M i n t h a az a m e s e b e l i s z é k e l y l e g é n y é p p e n i t t tolta v o l n a szét a hegyeket: lent a Gyergyói-medence, belefér a szem egyetlen ölelésébe. Zárt fennsík a G ö r g é n y i - és a G y e r g y ó i - h a v a s o k l á b á n á l , 700—780 m é t e r r e a t e n g e r felett, o l y a n sima, m i n t h a l e g y a l u l t á k v o l n a . T e n g e r v a g y tó v o l t itt v a l a h a ? V a j o n m i t m o n ­ d a n a k a g e o l ó g u s o k ? És m i t t u d u n k e r r ő l a v i d é k r ő l , az é v s z á z a d o k óta itt élő n é p múltjáról, j e l e n é r ő l ? A l f a l u — az e g é s z o r s z á g b a n i s m e r t h e l y s é g n é v , télen i t t s ü l l y e d l e g m é l y e b b r e a h ő m é r ő higanyszála, és m á j u s d e r e k á n s e m k ü l ö n ö s c s o d a i t t a fagy. R e m e t e — k o r s z e r ű t e j p o r g y á r , D i t r ó : s z á z e s z t e n d ő s s z é k e l y d a l á r d a , párját ritkító k a t e d r á l i s . S z á r h e g y . . . á l l j u n k m e g itt e g y p i l l a n a t r a : r o m o k b a n h e v e r e g y kastély. R e s t a u r á l n i kell. E r r ő l ír, b e s z é l , ezért k ü z d T a r i s z n y á s M á r t o n g y e r g y ó s z e n t m i k l ó s i m u z e o l ó g u s , n á l a j o b b a n senki s e m i s m e r i a kastély történetét, j ö v ő j é t is talán ő látja l e g t i s z t á b b a n . A kastély a l a p j a i t a X V . s z á z a d b a n r a k t á k l e , s h á r o m é v s z á z a d o n át m i n d e n k o r a m a g a e s z k ö z e i v e l , a m a g a ízlése szerint alakította, f o r m á l t a . N e m i d e g e n b ő l h o z o t t mesterek, h a n e m s z é k e l y építészek raktak itt k ö v e t k ő r e , s z é k e l y n é p m ű v é s z e k festették falra a v i r á g o k a t , v i t é z e k e t , c s ó k o l ó d z ó g a l a m b o k a t . T e h á t l e g y e n ez a kastély e g y s z e r r e építészettörténeti m ú ­ z e u m , turisztikai l á t v á n y o s s á g , i d e g e n f o r g a l m i m e g á l l ó h e l y . M e g f o r d u l t itt P e t r u Rare , M i h n e a V o d ă i d e m e n e k ü l t a t ö r ö k ö k elől, s a s z á j h a g y o m á n y szerint Lázár István, II. R á k ó c z i G y ö r g y f e j e d e l e m k é r é s é r e s e m adta ki. És i t t n e v e l k e d e t t Bethlen Gábor. S z a b a d s á g s z e r e t ő n é p lakja ezt a m e d e n c é t , m i n d i g á l d o z a t r a keszen, h a m á s n é p s z a b a d s á g a v o l t v e s z é l y b e n . T a n ú s k o d j o n a t ö r t é n e l e m : 500 g y e r g y ó i s z é k e l y harcolt t e f a n c e l M a r e o l d a l á n a vaslui-i c s a t á b a n , Călugăreni-nel a S z é k e l y M ó z e s zászlaja alatt k ü z d ő 3000 f ő n y i s z é k e l y s e r e g e g y i k d e r é k h a d á t a g y e r g y ó i a k a l k o t ták. É v s z á m o k s e j l e n e k fel b e n n e m , l á z a d á s o k , p a r a s z t f e l k e l é s e k é v s z á m a i : 1562, 1 5 7 0 , 1584 és B ö z ö d i G y ö r g y k ö n y v é n e k (Székely bánja) 1596-ot m e g ö r ö k í t ő l a p j a i . A k é s ő b b i s z á z a d o k s e m m ú l t a k el v é r e s k ü z d e l m e k n é l k ü l . A g y e r g y ó i a k a t o t t t a ­ l á l j u k R á k ó c z i k a t o n á i között, B e m h a d s e r e g é b e n . E b é r c e k k ö z ö t t l á n g o l n a k fel a

­

M a r o s - v ö l g y i m u n k á s o k 1923—24—25—31-es sztrájkharcai. E z e k az é l m é n y e k t á p l á l ­ j á k az „ ö r ö k k a m a s z " S a l a m o n E r n ő első verseit. A k ö l t ő „ k ö t e t n y i v e r s é v e l k i j á t ­ szotta a halált", az ő szavai é b r e d n e k b e n n e m : Jó nevelő népem, úgy leszek a fiad, mint csihánynak csihány, mint csillagnak csillag. T e k i n t e t e m m e l a M a r o s t k e r e s e m , ezt a b a r á t s á g o s f o l y ó t , G y e r g y ó n é p é n e k l e g h ű s é g e s e b b s e g í t ő j é t : á r a d á s k o r i n g y e n h o r d t a hátán a tutajokat, a k á r A r a d i g is. A z t m o n d j á k , a z u t o l s ó tutaj 1946-ban kelt útra, rajta k é t t u c a t c s a l á d h o l m i j a , Marosvásárhelyre költöztek.

A v á r o s t m á r 1332-ben G y e r g y ó s z é k l e g t e k i n t é l y e s e b b k ö z s é g e k é n t tartja s z á ­ m o n a k r ó n i k a . M i h á l y v a j d a 1599. n o v e m b e r 19-én k i a d o t t r e n d e l e t é v e l felszabadítja a g y e r g y ó s z e n t m i k l ó s i j o b b á g y o k a t — talán e z v o l t a v á r o s i a s o d á s f e l é az első l é p é s . 1668 ú j a b b á l l o m á s ezen a z ú t o n . M o l d v á b ó l , a t ö r ö k ö k e l ő l m e n e k ü l v e , t ö b b m i n t félezer ö r m é n y t e l e p s z i k l e , talál itt o t t h o n r a . F e l l e n d ü l az ipar, k e r e s k e d e l e m . G y e r ­ g y ó s z e n t m i k l ó s t t ö r v é n y e s e n c s a k 1908-ban e m e l i k v á r o s r a n g r a . 1910-ben k ö z e l 9000 l e l k e t s z á m l á l ó v á r o s , 1955-ben 12 000-re, 1968-ra t ö b b m i n t 14 000-re g y a r a p o d o t t l a ­ kóinak száma. N e m először járok Gyergyószentmiklóson. Ismerek, barátomnak tartok j ó néhány h e l y b e l i értelmiségit. V a n k ö z t ü k z á r k ó z o t t s z ó f u k a r és t e v é k e n y b ő b e s z é d ű , e l v á g y ó d ó „ k o z m o p o l i t a " és l o k á l p a t r i ó t a , aki G y e r g y ó t v é l i a v i l á g k ö z é p p o n t j á n a k . K ü l ö n b ö z ő k o r ú , n e m ű , f o g l a l k o z á s ú e m b e r e k , a k i k h e z h a s o n l ó t b á r m e l y i k v á r o s b a n találni. R o v o m az u t c á k a t és a k á r h o g y i g y e k s z e m , n e m t a l á l o k s e m m i o l y a n sajátost, a m i ezt a v á r o s t m e g k ü l ö n b ö z t e t n é a t ö b b i s z é k e l y k i s v á r o s t ó l . V a n e g y főtere, v a l a ­ m i k o r itt tartották a v á s á r o k a t , m a sétány, tele v i r á g g a l . D é l e l ő t t is n a g y a f o r g a l o m : a z ü z l e t e k t ö m v e á r u v a l , v á s á r l ó v a l . Látszatra s e m m i s e m v á l t o z o t t azzal, h o g y a v á ­ r o s m e g s z ű n t r a j o n i s z é k h e l y l e n n i . A területi á t s z e r v e z é s g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i e l ő ­ n y e i r e m é g v á r n i kell. R e m é l h e t ő , h o g y az i m p r o d u k t í v k ö l t s é g e k c s ö k k e n é s é v e l t ö b b p é n z j u t m a j d a j e l e n t ő s h a s z n o t í g é r ő ipari, turisztikai b e r u h á z á s o k r a , lakásépítésre. Mert Gyergyószentmiklósnak ezekre van a l e g n a g y o b b szüksége. A helybeli néptanács e l n ö k e n e m c s a k látja, tudja a t e n n i v a l ó k a t , d e j ó „ v á r o s a t y a " - k é n t tele v a n n a g y s z e r ű t e r v e k k e l , s h a n e m c s a l ó d o m , a m e g v a l ó s í t á s h o z szükséges e n e r g i a s e m h i á n y z i k . G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s t i p a r i l a g n e m s z á m í t h a t j u k az e l m a r a d o t t k i s v á r o s o k k ö z é . A korszerűsített l e n f o n o d a 740 m u n k á s t f o g l a l k o z t a t , a f a f e l d o l g o z ó ü z e m e k b e n t ö b b m i n t 1200 e m b e r d o l g o z i k , a P a r t i z á n h e l y i i p a r i v á l l a l a t m ű h e l y e i b e n 1100 g y e r g y ó i keresi m e g a k e n y e r é t , A kisipari t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t 400 t a g o t s z á m l á l . A f e j l ő d é s a s z á m o k m é r l e g é n is s z á m o t t e v ő . 1930-ban G y e r g y ó i p a r á t 310 m u n k á s t f o g l a l k o z ­ tató, n é h á n y f a f e l d o l g o z ó ü z e m k é p v i s e l t e , n e m s z á m í t v a a k i s i p a r o s o k m ű h e l y e i t . A m e z ő g a z d a s á g gépesítése e z e n a v i d é k e n is m u n k a e r ő - t ö m e g e t s z a b a d í t fel és k é n y ­ szerít m á s t á j a k felé. Ez teszi s z ü k s é g e s s é n e m c s a k a m e g l e v ő ipari l é t e s í t m é n y e k fejlesztését, h a n e m új ü z e m e k , g y á r a k é p í t é s é t is. És a m e d e n c e l a k ó i s z á m í t a n a k e r r e . A S z é k e l y f ö l d iparosítása, g a z d a s á g i f e j l e s z t é s e s z e r v e s része p á r t u n k n e m z e t i s é g i p o ­ litikájának, a v a l ó s á g o s e g y e n l ő s é g e g y i k a l a p v e t ő biztosítéka. A t e r v e k szerint j ö ­ v ő r e k e z d i k itt e l a p o s z t ó g y á r építését; ez j e l e n t ő s e n m e g n ö v e l i m a j d az i p a r b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k számát, c s ö k k e n t i a m u n k a e r ő e l v á n d o r l á s t , a f i a t a l o k n a k az e g é s z

országba v a l ó s z é t s z ó r ó d á s á t

s n e m utolsósorban

e vidék jólétének emelkedéséhez

járul h o z z á . K é t s é g t e l e n , h o g y a z iparosítás m e g v á l t o z t a t j a m a j d e v á r o s k ö r n y é k é n e k a r c u ­ latát. D e a h o l n a p n a g y feladatai a turisztika fejlesztését is n a p i r e n d r e tűzik. Erről beszél az o r v o s , a tanár, ezt t á r g y a l j á k a k ö z i g a z g a t á s s z a k e m b e r e i . Gyergyószentmiklós, maga a város, n e m idegenforgalmi látványosság. Nincse­ nek m ű e m l é k e i , a m i van, a z c s a k h e l y i j e l e n t ő s é g ű : e g y X V I . s z á z a d i t e m p l o m , k ö ­ rülötte n é h á n y e l h a n y a g o l t ö r e g ház. A s z é k e l y e m b e r f á b ó l épített, s a f a h á z a k é l e t ­ tartama r ö v i d . A f ő t é r t s z e g é l y e z ő é p ü l e t e k — n a g y o b b része e b b e n a s z á z a d b a n épült — stílustalanok, a n é p i építészeti e l e m e k n e k m é g a n y o m á t s e m találjuk rajtuk. A z i d e é r k e z ő turista l e g j o b b esetben e g y „ k e d v e s " , rendezett, tiszta k i s v á r o s t lát, de s e m m i s e m készteti arra, h o g y f é n y k é p e z ő g é p é t elkattintsa. E z v o l n a a k i s e b b i k b a j ! A n a g y o b b i k az, h o g y a turista n e m is i d ő z h e t itt, n i n c s h o l ! A v á r o s e g y e t l e n szállodája a m e g y é t ő l k i k ü l d ö t t e l l e n ő r ö k n e k s e m e l é g . A z esti ó r á k b a n é r k e z ő i d e ­ gen b i z o n y g o n d o l k o d h a t i k , h o g y h o l tölti e l az éjszakát. H a v a n k o c s i j a , h o z z á b á ­ torsága is, e l i n d u l h a t a G y i l k o s - t ó , B o r s z é k v a g y a B u c s i n - t e t ő n l e v ő m e n e d é k h á z felé. N e h é z , k ö r ü l m é n y e s az i l y e n é j s z a k a i út. M i n d e z t a z é l e l m e s g y e r g y ó s z e n t m i k l ó siak i g y e k e z n e k kihasználni. A s z á l l o d a előtt m i n d i g á l l d o g á l e g y - k é t i d ő s e b b a s s z o n y , aki k o n y h á j á t , s z o b á j á t — j ó p é n z é r t — s z í v e s e n m e g o s z t j a a v e n d é g g e l . S z á m o m r a is e m l é k e z e t e s m a r a d e g y itt töltött éjszaka, a m e l y e t feleségestül e g y asztmás ö r e g ­ e m b e r l a k á s á n v i r r a s z t o t t u n k át. A z e l m ú l t é v b e n 140 000 turista j á r t ezen a t á j o n ! H a m i n d e g y i k c s a k e g y e t l e n napot és é j s z a k á t töltött v o l n a a v á r o s b a n . . . D e k ö z ü l ü k h á n y a n

m e n t e k el b o s s z ú ­

san, c s a l ó d o t t a n ? Szinte é r t h e t e t l e n , h o g y a g o n d o s k o d á s b ó l — e l s ő s o r b a n az ittlakók iránt — m é g e g y c a m p i n g r e s e m jutott. P e d i g festői h e l y e k ö l e l i k k ö r ü l a v á ­ rost: Piricske-tető, B o t v á r a . . . É p í t ő a n y a g b a n

n i n c s h i á n y , fa, kő v a n b ő v e n . A

sa­

játos g y e r g y ó i h á z a k a p r ó másait, c s a k a k k o r á k a t , a m e l y b e n elfér e g y - e g y utazó c s a ­ lád, m é g senki s e m á l m o d t a , m o n d j u k a C s í k i - k e r t

m e l l é ? Igen, a Csíki-kert,

hadd

essék m é g r ó l a n é h á n y s z ó . A h e l y b e l i e k k ö z ü l is k e v e s e n t u d j á k h o g y e z e n a 20 h e k ­ tárnyi t e r ü l e t e n

180 fajta

fa v á r j a

lassú

kipusztulását. E g y j ó l g o n d o z o t t k ö z p a r k

vajon n e m t e n n é - e é r d e k e s e b b é , v o n z ó b b á a v á r o s t ? A m ú z e u m v é g r e m e g l e l t e ö n ­ magát: r ö v i d i d ő n b e l ü l g a z d a g e r d ő g a z d á l k o d á s i a n y a g g a l v á r j a a Sok a tennivaló. D e nincs-e már

látogatókat.

kezdeményező szellem az eddig

élelmesnek,

s z o r g a l m a s n a k i s m e r t g y e r g y ó i a k b a n ? A k é r d é s nyitját m á s h o l kell k e r e s n ü n k .

Gyer­

g y ó r a j o n , a m e g y é s í t é s előtt a M a g y a r A u t o n ó m T a r t o m á n y t á v o l eső területe v o l t . Kevesebb pénz, k e v e s e b b figyelem jutott ide. Bár sok-sok milliót költöttek az utak építésére, j a v í t á s á r a , G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s r a m a s e m lehet m ű ú t o n eljutni. M a r o s h é v í z felé n e m s o k á r a

b e f e j e z i k az aszfaltozást, C s í k s z e r e d a f e l é ( v a g y felől) e b b e n az é v ­

b e n k e z d t é k el a z építkezést. H o g y S z é k e l y u d v a r h e l y r e és a B u c s i n o n át hely f e l é m i k o r v e z e t m a j d

m ű ú t , azt

csak a

tervezők

Marosvásár­

tudják.

A régi v á r o s - , i l l e t v e r a j o n v e z e t ő k e t , h a n e m is s z i d j á k a g y e r g y ó i a k , k ö z ü l ü k j ó néhányat

nem

sírnak

vissza. H i á n y z o t t

belőlük a

„fentről

jövő"

előírásokon

túli

k e z d e m é n y e z é s , a h e l y i e r ő k , é r t é k e k k i a k n á z á s á n a k s z á n d é k a . M i é r t v a n itt k e v e s e b b új t ö m b - v a g y családi ház, m i n t

például Székelyudvarhelyen? Hol keressük

annak

okát, h o g y G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s o n n e m é p ü l t m ű v e l ő d é s i h á z ? V a j o n v a n - e m é g e g y olyan város (volt rajoni központ!), ahol nincs a kultúrának, m ű v e l ő d é s n e k

hajléka?

M e r e m állítani, h o g y m é g v a l a m i r e v a l ó k ö z s é g e t is h i á b a k e r e s n é n k a z o r s z á g b a n . D e hiszen v a n , együtt

az

ellenkezhetnek

az é r z é k e n y e b b

igényesebbek azok,

akiknek

szentmiklósiak.

szívügyük

e

város

Nincs, mondják minden

gondja,

velem baja.

K e r e k húsz e s z t e n d e j e t e r v e z n e k kulturális otthont. b a n , C s í k s z e r e d á b a n , U d v a r h e l y e n , fel is építették.

Ez idő alatt a

testvérvárosok­

A helyiség, a m e l y e t m a , , k u l t ú r o t t h o n " - n a k n e v e z n e k , h i d e g , sötét, b é r e l t (a k a t o l i k u s

egyház tulajdonában

van), valamikor

kocsma, enyhébben

terem

szólva v e n ­

d é g l ő v o l t . A m i k o r itt j á r t u n k , a k a p u a l j a t e l e v o l t v í z z e l , t é g l á r ó l téglára s z ö k d e l v e jutottunk

el az i r o d á i g . H o g y m é g i s v a n itt kulturális t e v é k e n y s é g , az c s a k

néhány

n a g y o n l e l k e s és n a g y o n s z o r g a l m a s e m b e r n e k k ö s z ö n h e t ő . L e g s z í v e s e b b e n s z ó r ó l s z ó ­ ra

idézném Nyisztor Miklós módszertani

irányítónak

a Korunk

k ö z ö l t r ö v i d l e v e l é t . A v á r o s kórusa n e m r é g ü n n e p e l t e

májusi

fennállásának

l ó j á t ; B á l i n t Á k o s n y u g d í j a s tanár, k ó r u s v e z e t ő , h e l y i n é p d a l o k a t

számában

75. é v f o r d u ­

gyűjt, d o l g o z f e l

és tanít b e ; S z é k e l y M . F e r e n c d i á k é n e k k a r t , m a d r i g á l - k ó r u s t s z e r v e z e t t ; Balázs S á n ­ d o r h e g e d ü l n i , g i t á r o z n i tanítja a fiatalokat. é p p e n az említett sük;

egyes tanárok,

orvosok

— zeneaudíciókra, irodalmi buzdítják

V a n itt színjátszó é s i r o d a l m i kör. D e

szerző p a n a s z o l j a , n i n c s m e g f e l e l ő é p ü l e t ü k , közönyösen szemlélik estékre

— sem

r é s z v é t e l r e ; n i n c s k ü l ö n ifjúsági

j ö n n e k el, m i

klubjuk,

korszerű

vajúdásaikat, több, a

a cukrászdák,

berendezé­

rendezvényeikre tanulókat

sem

vendéglők befo­

g a d ó k é p e s s é g e n a g y o b b , m i n t a m ű v e l ő d é s i o t t h o n é ; a f i a t a l o k n a g y része k ö z ö m b ö s . Á l l í t h a t j u k , h o g y e n n e k e g y i k o k a é p p e n a k u l t ú r h á z hiánya. A s z í n h á z a k igen l á t o g a t n a k

sem

el Gyergyószentmiklósra. A helybeliek előadásai, természetesen

—

ma, a m a s s m e d i a v i l á g á b a n — n e m elégítik ki az e g y r e n ö v e k v ő i g é n y e k e t . A k ü ­ l ö n b ö z ő m ű k e d v e l ő k e l ő a d á s a i r i t k á n k é p e s e k m ű v é s z i é l m é n y t nyújtani. És k ü l ö n ö s ­ k é p p e n az é r t e l m i s é g i e k n e k

nem, akik

főiskolás éveiket művelődési

központokban

töltötték el. — Ne panaszkodjunk — m o n d t a egyik értelmiségi i s m e r ő s ő m —, G y e r g y ó b a n c s a k t ü z e l ő f á d l e g y e n , és a k k o r j ó l élhetsz! — K ö n n y ű neki — mondta ha teheti M a r o s v á s á r h e l y e n

egy másik —, gépkocsija van, minden hét végét,

tölti. G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s o n k ö z e l száz m a g á n s z e m é l y ­

g é p k o c s i szalad. Igen, e b b e n a v á r o s b a n

s e m k ö n n y e b b v a g y n e h e z e b b az élet, m i n t

másutt.

H o g y itt a k o l o z s v á r i v a g y a v á s á r h e l y i s z í n h á z i g é n y e s d a r a b b a l n e m l é p h e t a v i l á ­ g o t j e l e n t ő d e s z k á k r a , s e b a j . Ott a t e l e v í z i ó , r á d i ó , l e m e z j á t s z ó , v a g y b e l e h e t u t a z n i Marosvásárhelyre. Ö n m ű v e l ő d é s ? V a n könyvtár, k ö n y v e s b o l t . . . Ez v o l n a a g y e r g y ó szentmiklósiak felajánlásban

álláspontja?

Aligha. A néptanács

e l n ö k e szerint

kezdeményezésben,

n i n c s h i á n y . K ü l ö n b ö z ő ü z e m e k , i n t é z m é n y e k s z á z e z r e k e t érő

anyagot ígérnek, a dolgozók szabad idejüket ajánlják

épület­

fel, s p é n z b e l i segítség

sem

h i á n y o z n a , ha e l k e z d e n é k az é p í t k e z é s t . H o g y m i az a k a d á l y ? N e m t a l á l n a k m e g ­ felelő h e l y e t a m ű v e l ő d é s h á z n a k ! A v á r o s n a k n i n c s i l y e n telke, a h o v á m e g építeni lehetne, az m a g á n - v a g y e g y h á z i t u l a j d o n b a n

van.

M i n d a z t , a m i e g y v á r o s t ó l e l v á r h a t ó , G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s is — t ö b b é - k e v é s b é — biztosítja l a k ó i n a k . H a lassan u t a k k ö v e z e t t e k v a g y aszfalttal a választékra

is, d e itt is f e l h ú z n a k

egy-két tömbházat,

az

utcák,

burkoltak, a kereskedelem élénk, minden kapható, s

s e m lehet panasz. V a n e l é g általános

iskola, a l í c e u m b a n t ö b b

mint

1200 g y e r m e k , a z e g é s z s é g ü g y i ellátás m e g f e l e l ő , 372 l a k o s r a j u t e g y o r v o s , 1000 e m ­ b e r r e 22 k ó r h á z i á g y . A s z a k m a i i s k o l á b a n

1000 fiatal

választhat

jó néhány

építő­

ipari m e s t e r s é g k ö z ö t t . A t a n u l ó k d ö n t ő t ö b b s é g e a v á r o s b ó l é s a k ö r n y e z ő f a l v a k b ó l verbuválódik, s ez lényegesen járul hozzá ahhoz a hányadhoz, mellyel a m a g y a r n e m z e t i s é g is részt v á l l a l a z új ipari

értelmiség

kialakításából.

romániai

Salamon Ernő szobra Gyergyószentmiklóson

A m i n d e n n a p i szórakozást, k i k a p c s o l ó d á s t s z o l g á l j a a két m o z i t e r e m , c u k r á s z d a , zenés v e n d é g l ő . D e m i n d e z e l é g - e a h h o z , h o g y e g y település

falai

között

városi élet f o l y j é k ? És itt e l s ő s o r b a n az e g y ü t t é l é s l é g k ö r é r e , a v á r o s i gondolunk. A kisvárosnak,

b á r h o l l e g y e n is, m e g v a n n a k

a m a g a íratlan

sajátos n o r m á i . A z a l b é r l e t b e n l a k ó e g é s z s é g ü g y i asszisztensnő

valóban

atmoszférára törvényei,

minden lépéséről le­

g a l á b b a fél v á r o s tud, az e g y i k o r v o s m á s n a p tíz h e l y r ő l hallotta vissza p e z s g ő s v a ­ csoráját. A l á n y o k s z o k n y á j a itt c s a k m i l l i m é t e r e k k e l r ö v i d ü l h e t , ha v a l a m e l y i k szakállt

merne

n ö v e s z t e n i , ki t u d j a , m i t ö r t é n n e .

A r u h á z a t á r a sokat

adó,

elegáns értelmiségi a k ö z s z á j szerint „ s e l y e m f i ú " , a k i k t ő l ó v n i kell a fiatal dandó

lányokat.

A

kisváros

mindig

szenzációéhes, mert

nagy

dolgok

ifjú

mindig

férjheza­

ritkán

tör­

ténnek, f e l n a g y í t j á k hát a k i c s i k e t . P e r s z e , e g y j ó l sikerült s z í n h á z i estét is m e g v i t a t ­ nak, d e i l y e n r i t k á n v a n . B á r k i m o n d h a t j a : e z e k a j e l e n s é g e k n a g y v á r o s o n is f e l l e l ­ hetők. D e a m e d d i g e g y ifjú e x c e n t r i k u s ö l t ö z k ö d é s e c s a k kis k ö z ö s s é g (család, b a r á t o k , közeli i s m e r ő s ö k ) k ö r é b e n v á l h a t s z ó b e s z é d t á r g y á v á , a d d i g k i s v á r o s b a n , a h o l — kis túlzással — m i n d e n k i ami

ismer

mindenkit,

i l y e n j e l e n s é g á l t a l á n o s feltűnést

m é g t ö b b : egzisztenciális p r o b l é m á v á

követő két estén

más-más

férfival

is n ő h e t ! M e r t a z a

lány, a k i

kelt.

És

egymást

(isten őrizz, h o g y házas l e g y e n az e g y i k is!) s é ­

tál v é g i g a f ő ú t o n , m á r v e s z é l y e z t e t i j ó h í r é t . A k i p e d i g fittyet h á n y a „ k ö z v é l e m é n y ­ re", e l ő b b - u t ó b b t o v á b b á l l h a t .

A k i s k ö z ö s s é g e k é l e t é b e n e h é z a b e p i l l a n t á s . A m u n k a h e l y e n — iskola, k ó r h á z v a g y ü z e m — született k a p c s o l a t o k b a r á t s á g g á f e j l ő d h e t n e k . K é t - h á r o m c s a l á d ö s s z e ­ j á r , e g y ü t t k á r t y á z n a k v a g y b e s z é l i k m e g m i n d a z t , a m i r ő l a m u n k a h e l y e n n e m eshet szó. A k ö z ö s k i r á n d u l á s o k is összetarthatják e z e k e t a k i s k ö z ö s s é g e k e t . K ü l ö n b ö z ő értelmiségi foglalkozásúak között a rendszeres találkozás lehetősége nagyon mérsé­ kelt. N i n c s az é r t e l m i s é g i e k s z á m á r a b e r e n d e z e t t k l u b ( m á s o k s z á m á r a s e m n a g y o n v a n ) , a h o l e g y f e k e t e k á v é m e l l e t t e l b e s z é l g e t h e t n é n e k . A vita, a n é z e t e k k i c s e r é ­ lése az e m b e r i k a p c s o l a t o k e g y i k l e g f o n t o s a b b , l e g g y a k o r i b b , l e g e g y e t e m e s e b b j e ­ lensége, é r t e l m i s é g i e k e s e t é b e n e g y e n e s e n l é t k é r d é s . E g é s z s é g e s i n t e r p e r s z o n á l i s k a p ­ c s o l a t o k h i á n y a m a g á n y o s s á g o t , b e t o k o s o d á s t , elszürkülést, e l i d e g e n e d é s t szülhet. Itt is a m ű v e l ő d é s i ház h i á n y á t é r e z z ü k .

* A m e g y é s í t é s után G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s és a G y e r g y ó i - m e d e n c e n a g y k ö z s é g e i k ö z ö t t m e g s z ű n t a „ h i v a t a l o s " v i s z o n y . A m e g y e k ö z p o n t C s í k s z e r e d á n v a n , az i g a z s á g ­ szolgáltatási s z e r v e k (bíróság, ü g y é s z s é g ) M a r o s h é v i z e n . E b b e n az e s e t b e n j o g o s n a k , sőt l o g i k u s n a k t ű n i k a k é r d é s : m i l y e n f u n k c i ó j a v a n ( m a r a d t ) a v á r o s n a k m i n t t á j ­ k ö z p o n t n a k ? És itt n e m c s a k g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k r a g o n d o l u n k , b á r G y e r g y ó e s e t é ­ b e n e z e k is sajátságosak. H i s z e n j ó n é h á n y k ö z s é g területét és l a k ó i n a k s z á m á t t e ­ k i n t v e (Ditró, A l f a l u ) , alig m a r a d el G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s m ö g ö t t . D e a v á r o s n e m ­ c s a k ellátási, felvásárlási c e n t r u m . E z e k e t a f u n k c i ó k a t j ó r é s z t m á r m a g a a k ö z s é g is ellátja. A k ö z s é g e k s z e l l e m i élete a z o n b a n j ó v a l a v á r o s é m ö g ö t t m a r a d . H i á n y z i k a folyamatos művelődés lehetősége. A könyvek, folyóiratok később, lényegesen k e ­ v e s e b b p é l d á n y s z á m b a n j u t n a k el a k ö z s é g i ü z l e t e k b e , k ö n y v t á r a k b a . A f a l u n élő tanár elfoglaltabb, mint városi kollégája. Nemcsak a munkahely kíván többet tőle, h a n e m az ö n g o n d o z á s (lakás, étkezés, tisztálkodás) is a k e d v e z ő t l e n e b b k ö r ü l m é ­ n y e k miatt i d ő i g é n y e s e b b . Ezért a v i d é k e n élő é r t e l m i s é g j o g g a l v á r h a t j a el a v á r o s ­ tól, h o g y a z s z e l l e m i o t t h o n t b i z t o s í t s o n neki. 10—20 k m m a m á r n e m t á v o l s á g , a gyergyói községek értelmiségiei — o r v o s o k , pedagógusok, a g r á r m é r n ö k ö k — akár na­ p o n k é n t „ b e r u c c a n h a t n a k " a v á r o s b a . D e a j ó l ellátott ü z l e t e k e n , a d d i g m é g n e m látott f i l m e n , k ö n y v ú j d o n s á g o n k í v ü l m i t t a l á l h a t n a k m é g ? B e j ö v ü n k , szétnézünk, b e u g r u n k v a l a m e l y i k b a r á t u n k h o z , s h a o t t h o n t a l á l j u k , és v a n i d e j e is, e l b e s z é l g e t ü n k e g y k i c s i t — m o n d t a s z á r h e g y i t a n á r b a r á t o m . N i n c s s z e r v e z e t t h e l y i s é g (restellek i s m é t k l u b o t írni), a h o v á e l m e h e t n e , a h o l társaságot l e l n e , s z a k m a t á r s a k k a l t a l á l k o z h a t n a , s — h o r r i b i l e d i c t u — f e k e t e k á v é v a g y p e p s i m e l l e t t g o n d j a i t m e g b e s z é l h e t n é , ösztönzést, e s z k ö z ö k e t t a l á l n a á l t a l á n o s m ű v e l ő d é s é h e z . I l y e n „ i n t é z m é n y " m e g s z ü n t e t h e t n é ( h o g y c s ö k k e n t e n é , az b i z t o s ) a vidéki értelmiség elszigetelődését a várositól. A G y e r g y ó i - m e d e n c e egyetlen városáról beszélünk. N e m c s a k lakóinak kell c i ­ v i l i z á l t otthont, m e g é l h e t é s i és f e j l ő d é s i l e h e t ő s é g e t nyújtania, h a n e m e l e n g e d h e t e t ­ l e n ü l s z ü k s é g e s : l e g y e n a v i d é k n e k is e l e v e n i r á n y í t ó k ö z p o n t j a , a h o n n a n é r t e l e m , tudás, k u l t ú r a s u g á r z i k szét, a h o l biztatást k a p a j ó r a , s z é p r e v a l ó t ö r e k v é s , l e g y e n tükör, a m e l y ö s s z e g y ű j t i és láttatja G y e r g y ó s z o r g a l m a s n é p é n e k múltját, j e l e n é t , s f e l v i l l a n b e n n e a j ö v ő k é p e is. V á r o s é s t á j k ö z p o n t . E k e t t ő d i a l e k t i k u s e g y s é g e biztosítja a h a r m o n i k u s f e j l ő d é s t , az e g é s z m e d e n c e gazdasági, kulturális e l ő r e h a ­ ladását. Kassay Miklós

JEGYZETEK Aurel Ciupéról — két kiállítás ürügyén Kolozsvárt és Marosvásárhelyen tíz esztendő gyűjteményes képanyagából állított ki Aurel Ciupe, a művészet érdemes mestere. Emlékeiből idézett, s tudtam, mire e sorok napvilágot látnak, csupán egy-egy tájképének, csend­ életének elkísérő emléke őrzi majd művész és közönség találkozásának han­ gulatát, benyomásait. líthető

Beszélgettünk, és eljátszottam meg kor és pálya, életmű

a gondolattal, milyen sok oldalról és hagyaték. Persze közhely, de mivel

A u r e l C i u p e : Bulgáriai

köze­ min-

útirajz

den közhely valami nehezen tagadható igazságot takar, mégis leírjuk: Aurel Ciupe életműve (ha nem is tekintjük befejezettnek!) sajátos színekkel él az erdélyi képzőművészetben. Bemutathatjuk tehát az életpályát képzőművésze­ tünk történetének szintézisében, de írhatunk róla mint művészpedagógusról,

művészeti életünk szervezőjéről, vagy egyszerűen festői mívességét méltatva, a kiváló koloristáról. Csakhogy a kérdés, a „választás" mégsem igazi dilemma. Metafizikus játék inkább, mert hiszen hamisítás lenne e kvalitások bármelyi­ kének elhallgatása. Nem tehetjük akár egy vázlatos portré erejéig sem! Lugoson, a századdal együtt született Aurel Ciupe. Forrongó ifjúság, a megújuló erdélyi képzőművészet nemzedéke az övé. Életpályája szabálytalan kilengéseket mutat. A kortárs erdélyi nemzedék tájékozódásának klasszikus útja: Nagybánya—Budapest—München és esetleg Párizs, ha ez utóbbira egy­ általán mód nyílott. A francia hatás képzőművészeti életünkben a világháború évei előtt többnyire másodlagos áttételes közvetitésű. Aurel Ciupe és néhány fiatal művésztársa esetében már nem így történik. Nagybánya csak epizód az indulásban. Tizenhat éves mindössze, amikor igen rövid ideig Réti István korrektúrájából ízelítőt kap. A természetelvűség, a természet rajongó szeretete az, amit magával visz, de az igazi élmény Párizs. Romul Ladeával, Demian Tassyval szinte egyidőben ösztöndíjjal kerül a művészetek fővárosába. A Julien-akadémia fogadja famulusai közé a fiatal román művészeket. A francia

képzőművészet hatás

élgárdája

még

annyira

élménye

akkorra

élő,

régen

hogy

túljutott

legfeljebb

a

az

impresszionizmuson,

Cézanne-,

vagy

de

a

a

Matisse-képek

ellensúlyozza.

Talán

a

rázhatjuk,

hazai

hogy

képzőművészet

a

hagyományos

Párizst-látó

fiatalok

nem

természetlátásával

az

magya­

avantgardizmus

mestereihez

csatlakoznak... E

kitérőt

zedék

festői

nyult.

Aurel

azért Ciupe,

élményekkel

és

Szolnay

szionista

Sándorra

alapozású,

Aurel

de

Ciupe

esztendeje

—

mint

Igazi tének

tehetsége

alapozza

meg

több

után

kitörölhetetlennek

az

művészeti

tanak.

a

fajaihoz

közvetített

igazolták

az

Ist­

az

erdélyi

az

impreszfrancia

Fővárosi

életre

Ám

artisztikuma,

festői

érzelmi

és

marosvásárhelyi

a

festésze­

biztos

Bárhová

is kerül a

Kolozsvárra

—

felszaba­ —,

ez

a

környezet-változásnál,

kolozsvári

retrospektívái,

elkötelezettsége festészet

esetében

bele­

mellett

bizonyí­

makacsságnak a

kom­ útját.

Temesvárra,

ismét

mívessége,

telítettsége

Ciupe

Bogdan

minden

Ciupe

tu­

fejlődésének

majd

ősformákhoz, Aurel

Aurel

Catul

át elkísérik.

és

teremti,

mesterségbeli

művészi

szóló

retina­

hagyományát

ahol

bizonyosan

eredeti

képzőművészetben,

piktúráját.

rajztudása, éven

negyven

beállított

becsületes

tanáraként

művésznél az

a

Szülő­

éppen

erdélyi

alapozó

Erősebbnek is.

műfajok e

né­

Nagy

kiállítással.

ennek

színlátásra

a tanítványok

főiskola

tehetségű

ragaszkodást

Kolozsvári

kiváló negyven

bemutatkozását,

élet—enteriőr

közepén pedig

indíttatású

gazdag

szeretetére

bizonyult.

és szépségideáljaihoz.

átéléssel

van

Franciás

Marosvásárhelyre,

stílus-változásnál

Kisebb

felrónók

mint után

újjászervezett

legutóbbi

— jelzi

egyéni —

a Belle-artéban,

Tassy

hatás

jelen

hagyományozza szép

teremtenek

elköltözése

ízben később

csendélet-festészetünk

tovább

dulás

bizo­ párizsi

évek

nemzedéke

cézanne-os

nem­

a

főiskola

fonálként

évvel

kevesen.

művészi

emlékei

húszas mellett

Belle-arte

első

öt

Annyira

Demian

Párizsi

képei

és

akadémiát

a Belle-arte

értve

is.

szín-értékei,

pozíciós

sőt,

majd

csak

pedig

a klasszikus

vörös

Bogdan,

a

példaadása

már

jelentkezik

be.

tájkép-

tanítványaira

a Ez

egy

nevelkedik.

közül

érzékenységgel dásra,

A

szerkesztésben

Kolozsvárt

kortársai

és

volt

hatásnak

Catul

tanárai

—

a

és

Főiskolának.

vonzása

súlya

iskolateremtő

Ladea

gondolunk

1924-ben

mutatkozik

Romul

tájékozódását.

művészeten

városában

elhatároló sőt

a megalapítói,

személyes

alkotóinak

érzékenységű

mert

Képzőművészeti

alkotónk

képzőművészet

Tassy,

fiatalok

kolozsvári

kiváló

vánra

fontosnak, kialakításában,

Demian

hazatérő

létrehozott hány

tartottuk

szemléletének

tekintenők, klasszikus

motívumainak

mű­ őszinte

a klasszikus

tájkép—csend­

döntő.

kiállításán

mindenekelőtt

új

sztánai

táj­

kvalitásokat. Murádin

Jenő

Szívemből utálom

hogy

—

Mit

utálsz

—

Erre

nem

—

Látszik,

mit

vagy

a világon lehet

hogy kit

a

ilyen senkire

utálsz

legjobban? könnyen és semmire

a legjobban.

válaszolni. sem

Egy vagy

Legalábbis

kis

dühös.

gondolkodási Mert

akkor

pillanatnyilag..

időt... tudnád,

— Hogy érted ezt? — Ügy, hogy amikor az embernek ostobákkal akad össze a bajusza, úgy érzi, a butaságot utálja a legjobban. Aztán egy erőszakos portással vész össze — mint én egy egyetemi épületben, ahol a vékonydongájú, de annál nagyképűbb kapus vagy portás (hogy helyesebb?) a testi sértés kritériumát kimerítő módon próbált kituszkolni egy lányt egy teremből. A lány ugyanis zokogott, mert megbukott a vizsgán; a kis mindentudó portás pediglen, akit az ég tudja, ki hatalmazott fel úrhatnámkodni az egyetemi hallgatók fölött — látod, ezért nem ártott volna már előbb meghozni ezt a törvényt arról, hogy mi a joga és a kötelessége egy egyetemi hallgatónak —, fölháborító és vérlázító magatartása indokolására még olyasmit is felhozott, amihez

aztán igazán semmi

köze...

— Vagyis...? — A portás ugyanis mellékesen tudni vélte, hogy az illető leány állítólag nem él feddhetetlen életet, és ennek — a lány füle hallatára, sőt az én fülem hallatára — a legélesebben kifejezést is adott, miközben kifelé rángatta-tuszkolta a végsőkig kétségbeesett lányt... — Dehát hogy jön ő hozzá...? — Sehogy. Neki parancsa lehet ugyan, teszem azt, este nyolckor vagy kilenckor, vagy mit tudom én, mikor kiüríteni a tantermeket, laborató­ riumokat. De ennek a parancsnak a végrehajtásában nem alkalmazhat testi erőszakot. Különösen nem egyetemi hallgatóval — hát még hallgatónővel — szemben, aki talán mégiscsak valamivel teljesebb jogú polgára az egyetemnek, mint a portás. Figyelmeztettem egyébként, hogy a testi sértés büntetendő, s hogy ha a leány feljelenti, én hajlandó vagyok tanúskodni is; ha pedig nem ismeri a törvényeket, hát az alkotmányt csak kell ismernie... — Mire ő? — Ő? Nos, mit gondolsz? „Adok én neki alkotmányt!" — ordította, és megint nekirontott... — Megverted? — Nem. Szívesen megvertem volna de én viszont

tisztelem

az

alkotmányt.

Sajnos. Tehát békés szóval rávettem a lányt, hogy hagyja el a termet. — Most kapok csak észbe: hogy jön hozzá ez a portás, hogy összekavarja a saját eljárását a leány esetleges erkölcsi magatartásának a kérdésével? — Igen, ez talán a legfelháborítóbb. Ezért becsületsértési pert kellene a nyakába akasztani, de úgy, hogy megemlegesse. Először is nem azért állí­ tották oda, hogy pletykáljon az egyetemistákról. Másodszor: nem azért, hogy ítélkezzék fölöttük. Harmadszor: mi lenne, ha ezután az egyetemek kapusai a saját különbejáratú véleményük alapján kezdenék osztályozni az egyetemi hall­ gatókat, és mindegyikkel úgy viselkednének, ahogy a magánvéleményük pa­ rancsolja... — Azt hiszem, az egyetemen és egyebütt is vannak

azonban

rokonszen­

ves, komoly, a feladatukat ismerő kapusok, akik... — Persze, hogy vannak... De azért az ilyen tiszteletlen, basáskodó, szem­ telen portások számára legalábbis viselkedési tanfolyamot kellene szervezni. Az egyetem vezetőségének, illetve adminisztratív vezetőségének meg kellene magyaráznia, hogy kötelesek a feladatuk határozott elvégzése mellett a legtel­ jesebb tisztelettel viseltetniök a holnapi matematikusok, fizikusok, nyelvészek, a holnapi tudósok, tanárok iránt... — És mondd, „portás-kérdés" szerinted csak az egyetemen merül fel?

— Dehogy. Pöffeszkedő kapusokkal találkoztunk diákotthonokban, klini­ kákon, közintézményeknél is... Meg kellene tehát szervezni ezeknek az em­ bereknek a komoly szakoktatását. Meg kellene őket tanítani gyorsabban írni — mert pillanatnyilag egy egész ötéves tervet lehet teljesíteni, amíg kitöltenek egy belépőcédulát. Meg kellene tanítani köszönni őket, mert nemcsak hogy eszükbe sem jut előre köszönni az érkezőknek, de még jogadni sem kegyes­ kednek a köszönést. Meg kellene nekik magyarázni, hogy szolgálatban kötele­ sek borotvált képpel és tiszta inggel, körmökkel, cipővel megjelenni. Meg kel­ lene nekik magyarázni, hogy a kapusfülkében tilos hagymát és fokhagymát enni, és hogy az uzsonna elfogyasztása nem töltheti ki a teljes munkaidejüket. — Mondd, nem általánosítasz te egy kicsit? — Most igen, mert dühös vagyok. És kérlek, ne magyarázd meg nekem azt a nagyon is kézenfekvő tényt, hogy nem minden portás ilyen, sőt a leg­ több nem ilyen, mint ahogy nem minden házmester mérges, nem minden kofa nagyszájú, és nem minden plébános szereti a vörös bort. — Hát akkor miért szidod — Mert dühös vagyok. — Miért

nem

vártál

egy

őket kicsit

egyre-másra? ennek

a cikknek

a megírásával,

amíg

le­

csillapodsz. — Vártam.

A

t a v a l y előtti

vizsgaszesszióban

vesztem

össze

ezzel

a

por­

tással... — És most mi juttatta eszedbe az ügyet? — Semmi. Azaz, hogy minden. Az, hogy még mindig nem le. Hogy még mindig dühös vagyok. És még mindig vannak icipici

csillapodtam basák. Bodor

Pál

Sárga lombok (Sinka I s t v á n h a l á l á r a ) Sinka Istvánnak egy időben úgy eltemették a hírét, mintha meghalt volna. nem halt meg, és nem is fog meghalni, kezeskednek róla a versei. Sinka István nem a faj és vér jogán szólott azok nevében, akikében szó­ lott, hanem a szeretet és a közös fájdalom jogán. Az ő költészetében a sors bir­ kózik a végzettel. A végzet nem más, mint a boldog, örömös holnap. A sors pedig hol ilyen, hol olyan ma. Bondár Márta a Körös vizébe öli magát két nyárfa tövénél, Mados Imre Tamásdán kívül az erdőn utolsó táncát járja, Si­ mon Virág a piros kötőt és a piros szattyán csizmát feketére cseréli. És így tovább. A sors keze mindenütt. A sorsé, amit az emberek csinálnak: az urak, a grófok, a botosispánok, bűvölő asszonyok, lányok. Pedig

Csak a szeretet mozdítja tettre az embert. Ami szép, jó és igaz az iro­ dalomban, az mind a szeretetből fakadt. Én, aki emberfiát gyűlölök, már amennyire, arról nem tudnék egy betűt sem írni. Sinka nagyon szerette azo­ kat, magyarországi sorstársait, akik a verseiben szerepelnek. Egész kis világ van belőlük: pásztorok, kommenciós cselédek és betyárok vadmályvaszagos, keserű világa. Sinka az első igazi közösségi költőnk. Csokonai közösségi-volta, nagy, lezetlen, őszinte embersége az alkalmi költeményekben, a disznótorokra

lep­ írt

verseiben mutatkozik meg a legjobban. Adynál meg ott, mikor a versei fejéhez dedikációkat ír: Hatvany Lajosnak, igaz, ösztönző jó barátomnak, Oláh Gábor­ nak küldöm; Zilahi jó barátaimnak; Krúdy Gyulának küldöm; kedves jó F ö l d e s s y Gyulámnak, az Ady-versek poéta-adminisztrátorának; Fenyő Miksának, a régi szeretettel; kedves Bölöni Györgyömnek, fajtámbeli véremnek; Kincs Gyula szeretett bátyámnak; Kuncz Aladárnak küldöm; Móricz Zsigmondnak, akit már nem is tudok jobban szeretni, Emőd Tamásnak küldöm; Justh Gyulának, egy bomlott korszak bomlasztójának és hősének, a második Bocskaynak. Sinka nem is tud magáról szólni anélkül, hogy a körülötte-mellette levők­ ről meg ne emlékezzék. De ő nem üzen és nem küld nekik, nem is kell, hiszen együtt nyüvődik, küszködik, gyalulódik velük. Sorsa azok sorsában fáj. Közös­ ségi líra-e hát az övé, vagy mi, de annyi bizonyos, hogy költészetünkben a közösségi viszony legteljesebben, az ember mélyen írott arca legtisztábban az ő verseiben van benne. Az egyén, még inkább a nép megmaradásának előfeltétele: közösséget vállalni nemcsak az élőkkel, de a rég megholtakkal is. Sinka magatartása a halálon is átrontó szocietásé. Ha Kiss Barabásról, a Tisza menti szikár legény­ ről, ha a nagy vasfokost forgató Cser Domokosról s ha Vass Sándorról nem tud semmit a jelen, se a magyar történelem, akkor neki se leljék meg a sírját soha. Nem találtam még nálunk festőre (kivéve Nagy Imrét), akinek a képei úgy megragadtak volna, mint amilyent Sinka tár elém Ignát Bencéről, a vándor summás legényről szóltában: L á t t a m én is n e h á n y s z o r ő t : szántott k i l e n c ö k ö r i g a ; este f o g t u k a s e r p e n y ő t s o d a d ű l t le k ö z é n k ő is, Csú K a t a l i n r o n g y o s fia. K ö z é n k dűlt és d a l o l t n e k ü n k , s lehajlott s o r b a a f e j ü n k . Hiába dalol ám Ignát Bence, nem nyilnak itt van egy másik kép Bozsár Andrásról:

meg

arra

a kastély

ablakai.

S

Széles a v i l á g p a l l a g a . A z o n áll a H ó d i tanya. Ott élt híres v e r e k e d ő B o z s á r A n d r á s , nótaszónál csizmaszárát veregető. Híre volt, hogy verekedett, — b e kár, h o g y p u s z t á n született. Bizony kár, hogy ott is hal meg, nem pedig a szabadságharcban, aminek éppen itt vón az ideje. S legyen itt egy harmadik kép is: Eső-Virág András a szil-tarcsai erdőn játszik a citerája húrjain. Körülállják a hét nagy erős kondá­ sok, és összesúgnak, hogy megölik. Hát m é r t játszik s o k k a l s z e b b e n s más húron a bolond. Testét m a j d a d i s z n ó f e r t ő belepi vagy a l o m b . H a l l g a t t á k a húr p e n g é s é t s e l ő v e t t e m i n d a kését.

Ez a magyar inferno legmélye: elpusztítani azt, akinek a dalában egy hős vi­ lág támadt fel. Hiábavaló szépségek, vigasztalan sorsok és félelmetes erők ci­ káznak, azaz hogy mégsem hiábavalók, mégsem vigasztalanok és mégsem ijesz­ tőek. Sinka és emberei a mi életünket tágítják szélesebb horizontúvá, bennünk élik tovább életüket, s tesznek minket emberebb emberekké ezzel. Győzött hát a végzet: a sorsuk bennünk virult ki mint jövő. Visky Feri barátomnak egyszer a vonaton utaztában kezébe került a leg­ újabb Sinka-vers. Nagy örömmel újságolta. Holott ő nem is irodalmár. De nem tudott szabadulni tőle. A verset már én is olvastam, s őt megelőzve mondtam is elfele: B a j ó - é r e n , h ó szálattyán nénikém, Simon Virágnak csizmája volt, piros szattyán; p i r o s v o l t a k ö t ő j e is, d e l o b o g o t t , h o g y h a szél v o l t , — Simon Virág nagyon szép volt. Csakugyan

nem

lehet

ettől

szabadulni.

Hát

még

a másik

versszak!

H ó b a járva, szamárháton jöttek a juhászlegények s R a d v á n y körül a szikháton vassá fagyott k o t t y a n ó k k ö z t forgatták a hosszú k a m p ó t , hogy elugrassák Kéri Jankót.

Ki tudja, mi tetszett és tetszik jobban: a vers-e, annak belső ritmusa, ami olyan, mint a fiatal lány menése, vagy az, hogy egy juhászbojtár a magyar Parnasszusnak így nekihajtott. A kampót azonban nem teszi le. Oda-odavág vele. Geszt mellett a Korhány keskeny patakjában sulykoló lány áll és dalol. „A parton tört bodzavessző; tíz év múlva olyan lesz ő", olyan ám, mert „szíven veri cselédjeit gróf Tisza úr". Aztán a régi szerszámok között ott van egy hétsukkos ásó is, hiszen „akik bennünket áltattak, sírt is mivelünk ásattak". Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni, nem pedig úgy, ahogy az isko­ lában szokás: elmondani az író életrajzát és a művei „tartalmát". Azonkívül, hogy ez háládatlan dolog az íróval szemben, mint nevelés eredménytelen. En nem így akartam Sinkát megismertetni (azokkal, akik nem ismerték) és meg­ szerettetni (azokkal, akik nem szeretik). S most hadd vágjak át egy másik hangnembe: ván

Kedves Pista, előtted:

az egyik

— Fogadjunk,

hogy

több

könyvnapon versedet

azt tudom

mondtam fejből,

neked, mint

A szavamból-e, a szememből-e, de elhitted. S álltál elölt, illetve álltunk, mint a vihar előtt — csakugyan vihar sedben a két fekete legény. Hogy is van? Botra támaszkodik két fekete l e g é n y , m i n t lenn Á z s i á b a n ezer év elején.

te csak előtt

mintegy

hódol­

magad. a volt

könyvsátor — a ver­

Mit tehettünk volna? Nem mondtam, de azt éreztem akkor: a magaménak érezlek, s valami ilyesfélét gondolhattál te is a magad részéről, mert azt írtad a nekem ajánlott könyvbe: „Gellért Sanyinak sok szeretettel és öleléssel adom e vallomásokat... és azért a szép igazságért, amit neki meg kell énekelni s énekével a hályogot leverni a vak magyar világ szemiről." Mit tudjak most mikolai ér partján!

erre

felelni?!

Csak

a verseidet

morzsolgatom,

Pista,

itt a

Z s o n g o t t a táj, állt az i d ő . H á r o m cserfán sárga l o m b v o l t . A l a t t u k e g y g u l y á s figyelt, k a l a p j á n á l f e k e t e toll s a f ü l i b e n ezüst g o m b v o l t . Á l l t nyugodtan. Sose nézett se n y u g a t r a , se k e l e t r e . Előtte h á r o m n a g y cserfa. S h á t a m ö g ö t t ezer é v v e l v á r t a g u l y á s kikeletre. Z s o n g o t t a táj, állt az idő. D e r ü l t és b o r u l t a m e n n y b o l t . V á r t a g u l y á s , állt és figyelt. Tolla egyre feketébb l e t t . . . A f á k o n m é g sárga l o m b v o l t . Gellért

Kopacz

Mária:

Emlék

Sándor

NEMZETKÖZI ÉLET A nemzetközi élet és a történettudomány A Korunk s z e r k e s z t ő s é g e azzal a kéréssel f o r d u l t h o z z á m , f e j t e n é m ki, m i b e n l á t o m a t ö r t é n e l e m és a m i n d e n k o r i n e m z e t k ö z i h e l y z e t (ezen b e l ü l : a történetírás és a v i l á g p o l i t i k a i p u b l i c i s z t i k a ) k a p c s o l a t á t . A kérés teljesítése e l ő l s o k á i g kitértem, h i v a t k o z v a arra, h o g y v a n n a k n á l a m i l l e t é k e s e b b e k , azután m e g m á s o k s z é n a f ű j é b e n kaszálnék, n e m is a k ö z v e t l e n , h a n e m a h a r m a d i k s z o m s z é d é b a n . V é g ü l az u n s z o ­ lásnak m é g i s e n g e d t e m , v á l l a l v a e z z e l az i l l e t é k e s e b b e k j o g o s kitöréseit és b i z t o s f e d e z é k ü k b ő l f e l é m z á p o r o z ó b í r á l ó nyilait. A kérdés nyilván abból a világviszonylatban időről időre felmerülő vitából pat­ tant ki, h o g y m i is a v i s z o n y a j e l e n k o r története, a t ö r t é n e t t u d o m á n y é s az újságírás között. M á s s z ó v a l , v a j o n a j e l e n k o r t ö r t é n e t e a z ú j s á g í r ó s z á m á r a v a n - e fenntartva, v a g y e z is a t ö r t é n é s z e k kutatási területéhez t a r t o z i k - e ? Á l t a l á b a n a z ú j s á g í r ó k h a j ­ l a m o s a k a m a p r o b l é m á i t történeti t á v l a t n é l k ü l t á r g y a l n i , a h i s t o r i k u s o k v i s z o n t gyakran ú g y v é l i k , h o g y a m i n d e n k o r i n e m z e t k ö z i h e l y z e t m é g n e m l é p e t t b e a t ö r ­ t é n e l e m c s a r n o k á b a , a n n a k c s a k a k a p u j á b a n áll, e s e m é n y e i , m o z g a l m a i annyira kaotikusak, h o g y t u d o m á n y o s é r v é n y ű ítéletet r ó l u k m o n d a n i n e m lehet. Ezért m i n t elfogulatlan b í r á k n y u g o d t l e l k i i s m e r e t t e l n e m f o g l a l k o z h a t n a k i l y e n m o z g á s b a n , szüntelen zajlásban l e v ő f o l y a m a t o k k a l , és a z o k a t a j ö v ő kutatóira b í z z á k , k i v á r j á k az időt, a m i k o r a j e l e n m á r múlttá v á l i k , é s a r ó l a a l k o t o t t v é l e m é n y n e m a n y nyira b i z o n y t a l a n . F e l f o g á s u n k szerint, b á r m i n d k é t nézet i g a z n a k tűnik, igazságuk csak felszíni j e l l e g ű . A k é r d é s m ö g ö t t u g y a n i s a történetfilozófia e g y i k a l a p p r o b l é m á j a l a p p a n g . A n e v e s francia t ö r t é n e t f i l o z ó f u s és s z o c i o l ó g u s , R a y m o n d A r o n szerint u g y a n i s a törté­ n e l e m n e m m á s , m i n t a m i n d i g v á l t o z ó , s o h a s e m statikus mai világ, o l y a n d i a l ó g u s múlt é s j e l e n k ö z ö t t , a m e l y b e n a k e z d e m é n y e z é s t a j e l e n tartja a k e z é b e n . E n n e k a t u d o m á n y o s m e g i s m e r é s a l a p k é r d é s é t érintő m e g h a t á r o z á s n a k elvi elemzésére m é g visszatérünk, e g y e l ő r e c s a k azt a k ö v e t k e z t e t é s t v o n j u k l e b e l ő l e , h o g y a ma, a j e l e n k o r történetének, v a g y i s a n e m z e t k ö z i é l e t n e k az i s m e r e t e e l e n g e d h e t e t l e n a historikus s z á m á r a . A j e l e n k o r t ö r t é n e t é n e k i s m e r e t e u g y a n i s m a m á r n e m c s a k az általános m ű ­ veltség e g y i k é r t é k m é r ő j e , h a n e m szinte t á r s a d a l m i k ö t e l e s s é g . A m a d i v a t o s a m e ­ rikai filozófus, M c L u h a n , a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s e óta új k o r s z a k r ó l , a v i s s z a t ö r z s ö sítés (retribalisation) k o r á r ó l b e s z é l , a m e l y b e n az e g é s z v i l á g a s z ó s z o r o s é r t e l m é ­ ben b e t ó d u l az e g y é n l a k á s á b a , aki s z e m é l y szerint m e g i s m e r k e d i k a n n a k fő s z e ­ r e p l ő i v e l , m o z g a l m a i v a l és t ö r t é n é s e i v e l . I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t azután e l k é p z e l ­ hetetlen, h o g y a hivatásos történészt n e é r d e k e l n é k a n e m z e t k ö z i élet e s e m é n y e i . N y i l v á n é r d e k l i k is. Ezzel a z o n b a n a feltett k é r d é s r e a választ t á v o l r ó l s e m m e r í t e t t ü k ki. A puszta é r d e k l ő d é s u g y a n i s m é g n e m j e l e n t f o g l a l k o z á s t , hivatást. T o v á b b á a r r ó l s e m f e l e d -

k e z h e t ü n k m e g , h o g y a t ö r t é n e t t u d o m á n y h i v a t á s o s m ű v e l ő i k ö z ö t t is k ü l ö n b ö z ő kategóriák vannak. V a n n a k olyanok, akik mint tanárok — akár közép-, akár főis­ k o l a i f o k o n — az e m b e r m ú l t j á n a k ö s s z e f ü g g ő f o l y a m a t á t m u t a t j á k b e , és a n n a k e g y i k v a g y m á s i k szakaszát r é s z l e t e s e b b e n is kutatják. Á m v a n n a k o l y a n o k is, a k i k e l s ő s o r b a n a z ún. t ö r t é n e l m i s e g é d t u d o m á n y o k k a l , régészettel, é r e m - v a g y felirattan­ nal, p a l e o g r á f i á v a l , d i p l o m a t i k á v a l v a g y é p p e n d o k u m e n t u m o k k i a d á s á v a l f o g l a l k o z ­ n a k . T e r m é s z e t e s , m í g az e l ő b b i e k s z á m á r a a j e l e n k o r t ö r t é n e t é n e k i s m e r e t e e l e n ­ g e d h e t e t l e n ü l f o n t o s , az u t ó b b i a k i n k á b b h a j l a m o s a k e l z á r k ó z n i a m a g u k s z ű k e b b területére, és m i n t m á s t u d o m á n y o k kutatói is, b e l e t e m e t k e z v e a r é s z l e t e k v i z s g á l a ­ tába, n e m sokat t ö r ő d n e k a j e l e n k o r e s e m é n y e i v e l , s a n n y i r a b e l e m e r ü l n e k s z a k ­ t á r g y u k m ű v e l é s é b e , h o g y a n e m z e t k ö z i élet n a g y k é r d é s e i é s z r e v é t l e n ü l k i s i k l a n a k érdeklődési körükből.

Á m az e m b e r t ö r t é n e t é n e k t a n u l m á n y o z á s a m i n d i g k a p c s o l a t b a n v o l t a m á ­ v a l . S ő t igen g y a k r a n a m a n a g y e s e m é n y e i s z o l g á l t a k a l a p v e t ő történeti r e n d s z e r e k , történeti f i l o z ó f i á k k i v á l t ó o k a i u l . M á s k o r v i s z o n t az é l e s s z e m ű historikus a j e l e n l e g i n e m z e t k ö z i h e l y z e t b e n a r é g m ú l t f o l y a m a t a i n a k h u l l á m v e r é s é t i s m e r i fel, a z o k gyűrűzéseit igyekszik n y o m o n követni egészen napjainkig. A történetfilozófia egyik m a é l ő j e l e s k é p v i s e l ő j e , A . S t e r n é p p e n e n n e k a l a p j á n a t ö r t é n e t b ö l c s e l e t e k két n a g y c s o p o r t j á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g : a z ún. teorogonoszt és a patogonoszt. A z e l ő b b i a fejlődési folyamat rendszeres, alapos, elfogulatlan vizsgálatára törekszik, úgy figyeli azt, m i n t a j á t é k b í r ó a n a g y m é r k ő z é s m i n d e n m o z z a n a t á t ( t h e o r o s z — m e g ­ f i g y e l ő az o l i m p i a i j á t é k o k o n ) ; a z u t ó b b i e z z e l s z e m b e n a j e l e n k o r e s e m é n y e i k i v á l ­ totta m e g r á z k ó d t a t á s hatása alatt (pathosz — s z e n v e d é l y ) i g y e k s z i k m e g m a g y a r á z n i — természetesen érzelmi felindulása miatt — kevésbé tárgyilagosan a múlt azon jelenségeit, a m e l y e k a megrázkódtatást v a g y csodálatot kiváltó jelenhez vezetnek. M á s s z ó v a l k o r á n a k n a g y p r o b l é m á i szinte e r k ö l c s i k é n y s z e r r e l n e h e z e d n e k a t ö r t é ­ nészre, és ezért a r r a v á l l a l k o z i k , h o g y k i v i z s g á l j a a z o k e l ő z m é n y e i t . H i s z e n a histó­ ria szó m a g a is ankétot, v i z s g á l a t o t j e l e n t . Á l l í t á s u n k a t és e kétfajta t ö r t é n e t f e l f o g á s t n é h á n y p é l d á v a l s z e r e t n ő k illuszt­ r á l n i . A „ t ö r t é n e t í r á s atyját", H é r o d o t o s z t k o r á n a k n a g y e s e m é n y e i , a g ö r ö g — p e r z s a h á b o r ú k és a g ö r ö g ö k v i l á g r a s z ó l ó g y ő z e l m e a r r a késztették, h o g y t a n u l m á n y o z z a az e s e m é n y e k e l ő z m é n y e i t . A z o k a t k u t a t v a m e g í r t a a z e g y i p t o m i a k , a m e z o p o t á ­ m i a i a k , a m é d e k , a p e r z s á k és a F ö l d k ö z i - t e n g e r keleti f e l é b e n , v a l a m i n t a F e k e t e ­ t e n g e r k ö r n y é k é n l a k ó n é p e k életét é s történetét. V é g e r e d m é n y b e n az a k k o r i m ű v e l t v i l á g n e m z e t k ö z i helyzetét. U g y a n a k k o r ő f o g a l m a z t a m e g e l ő s z ö r az e u r ó p a i c i v i l i ­ z á c i ó k é s ő b b i n a g y s z e l l e m i ö r ö k s é g é t : a g ö r ö g ö k g y ő z e l m e a p e r z s á k felett n e m e g y é b , m i n t a s z a b a d s á g g y ő z e l m e a z s a r n o k s á g felett. Ugyancsak az akkori nemzetközi helyzetből táplálkozik egy másik görög s z e l l e m ó r i á s , P o l ü b i o s z h a t a l m a s m ű v e a r ó m a i a k r ó l . Ő az i.e. II. s z á z a d b a n , a r ó m a i h ó d í t á s o k k i t e l j e s e d ő k o r s z a k á b a n , a keleti, a nyugati, a d é l i és a z északi t e r j e s z k e ­ d é s k ö n y ö r ü l e t e t n e m i s m e r ő i d ő s z a k á b a n élt, és e g y i k e v o l t a z o n e z e r g ö r ö g t ú s z ­ nak, a k i k e t a g ö r ö g v á r o s o k v o l t a k k é n y t e l e n e k R ó m á b a k ü l d e n i m i n t e g y b i z t o s í t é ­ kul arra, h o g y n e m f o g n a k l á z a d o z n i a z ú j , a r ó m a i r e n d ellen. P o l ü b i o s z n a g y m ű v é t a r ó m a i u r a l o m m a l e l é g e d e t l e n k e d ő g ö r ö g v á r o s á l l a m o k n a k szánta, m e r t m e g akarta g y ő z n i őket, h o g y a r ó m a i a k h a t a l m a szüntelen n ö v e k e d é s b e n v a n , és b á r ­ m i l y e n ellenállás h i á b a v a l ó , e l e v e k u d a r c r a ítélt. A r ó m a i a k m e g l e p ő e n g y o r s f e j ­ l ő d é s é t ő a l k o t m á n y u k n a k tulajdonította, b e n n e u g y a n i s az arisztotelészi „ h á r o m jó á l l a m f o r m a " , a m o n a r c h i a , a z a r i s z t o k r á c i a és a d e m o k r á c i a e l e m e i n e k h a r m o -

nikus ö t v ö z ő d é s é t i s m e r t e fel. U g y a n a k k o r m á r azt is meglátta, talán é p p e n a r ó m a i élet belső új i r á n y u l á s a i n a k tulajdoníthatóan, h o g y a g ö r ö g s z e l l e m g y ő z e d e l m e s ­ kedik a római kardon. A u g u s t i n u s u g y a n c s a k k o r á n a k m e g r á z ó e s e m é n y e , R ó m a b a r b á r o k által v a l ó elfoglalásának a hatása alatt írta m e g n a g y történeti, t á r s a d a l m i , filozófiai és t e o l ó ­ giai m ű v é t , a De civitate dei-t. B e n n e a z e g é s z t ö r t é n e l m e t m i n t ö r ö k h a r c o t f o g t a fel az isteni és a f ö l d i á l l a m között, a m e l y n e k e r e d m é n y e n e m lehetett m á s , c s a k a földi állam, v a g y i s R ó m a pusztulása, h o g y a z u t á n r o m j a i n f e l é p ü l h e s s e n „ a z isten országa". E l k é p z e l t á l l a m f o r m á j a a k ö z é p k o r e s z m é n y e lett, és g y a k r a n m é g a m a i írók is h o z z á f o r d u l n a k ihletért. S z e m l é l e t e természetesen m a m á r e l a v u l t , A u g u s t i ­ nus m é g i s óriási s z o l g á l a t o t tett a t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k , m e r t a r ó m a i á l l a m o t , a n ­ nak i n t é z m é n y e i t , i d e o l ó g i á j á t , v a l l á s á t b í r á l v a , g y a k r a n o l y a n e s e m é n y e k e t m o n d el, a m e l y e k n a g y m é r t é k b e n g a z d a g í t j á k a r ó m a i t á r s a d a l o m r a é s o s z t á l y h a r c o k r a vonatkozó ismereteinket. A p a t o g o n i k u s t ö r t é n e t f i l o z ó f i á k r a v o n a t k o z ó p é l d á k felsorolását t o v á b b f o l y ­ tathatnók a k ö z é p k o r és az ú j k o r területéről, h e l y s z ű k e miatt a z o n b a n k é n y t e l e n e k v a g y u n k á t u g r a n i az u t o l s ó é v t i z e d e k r e . A n e v e s a n g o l író, H. G . W e l l s , é p p e n a n e m z e t k ö z i h e l y z e t hatása alatt, az első v i l á g h á b o r ú v é g é n v á l l a l k o z o t t A világtör­ ténet alapvonalainak megírására. Ennek előszavában a következőkben számol b e arról, h o g y m i késztette őt e v á l l a l k o z á s r a : „ S z á m o s o k indította e k ö n y v íróját arra, h o g y 1918-ban e g y v i l á g t ö r t é n e t m e g í r á s á b a v á g j a a fejszéjét. A n a g y h á b o r ú ­ nak ez v o l t u t o l s ó , l e g f á r a d s á g o s a b b , l e g k e s e r v e s e b b e s z t e n d e j e . M i n d e n f e l é s z o k a t ­ lan n é l k ü l ö z é s e k e t s z e n v e d e t t az e m b e r , m i n d e n f e l é g y á s z n a k v o l t tanúja. A z e m ­ b e r e k érezték, h o g y v á l s á g k ö v e t k e z e t t b e a v i l á g d o l g a i b a n . . . S z é l t é b e n - h o s s z á b a n vitatták u g y a n a v i l á g p o l i t i k a új e l r e n d e z é s é n e k lehetőségeit, a h á b o r ú kiirtása c é l j á b ó l alakított v i l á g s z ö v e t s é g e t , n é p e k és n e m z e t e k szövetségét. M i n d e n e m b e r n e m z e t k ö z i l e g g o n d o l k o z o t t . D e széles k ö r b e n a r r a is r á e s z m é l t e k lassanként, h o g y a hatalmas p r o b l é m á k a t , a m e l y e k o l y h i r t e l e n és t r a g i k u s e r ő v e l t ó d u l t a k az e m b e r i ­ ség elé, a v i l á g m é g m i n d i g e l é g t e l e n ü l érti m e g . . . H i á b a i g y e k e z t e k e m l é ­ k e z e t ü k b e i d é z n i r ö v i d életű i s k o l á s e m l é k e i k e t , n e m l e l t e k e g y e b e t , m i n t k i r á l y o k és köztársasági e l n ö k ö k u n a l m a s , s félig m á r e l f e l e d e t t n é v s o r á t . . . R á j ö t t e k , h o g y n e m z e t i s z í n ű t ö r t é n e l e m r e tanították őket, a m e l y m á s n é p r ő l e g y á l t a l á n n e m v e s z tudomást, és m o s t itt á l l o t t a k a l á n g o l ó t ű z v é s z b e n . R e n d k í v ü l n e h e z ü k r e esett a vitás k é r d é s e k v i s z o n y l a g o s értékét m e g á l l a p í t a n i . A z e m b e r e k sokasága, min­ den intelligens e m b e r a f ö l d k e r e k é n — t ö b b é v a g y k e v é s b é t u d a t o s a n — i g y e k e z e t t ez összefüggő n a g y v i l á g d o l g a i n a k n y i t j á t m e g l e l n i . M o n d h a t n i , a g y u k b a n saját használatukra f o r m á l t a k ki e g y világtörténetet." B ő v e n i d é z t ü k W e l l s megállapításait, m e r t n e m c s a k a n e m z e t k ö z i élet és a t ö r t é n e l e m s z o r o s kapcsolatát, h a n e m a mai h e l y z e t é s a m ú l t összefüggéseit is j ó l tükrözik, f ő k é n t p e d i g azt, h o g y a kettő e g y m á s n é l k ü l g y a k r a n érthetetlen k á o s z t teremt, a z e s e m é n y e k észnélküli, szeszélyes, szilaj é r t e l m e z é s é t . A z első v i l á g h á b o r ú m e g r á z k ó d t a t á s a i m á s o k n a k is tollat a d t a k k e z ü k b e . O s w a l d S p e n g l e r e z e k h a t á s a alatt írta m e g A Nyugat alkonyát, b á r ihletet m e r í t e t t H é r a k l e i tosznak az ö r ö k v á l t o z á s r ó l és m u l a n d ó s á g r ó l s z ó l ó t a n á b ó l és m á s filozófiai e l m é ­ l e t e k b ő l . T o y n b e e - t — a m i n t ö n v a l l o m á s a i b a n kifejti — u g y a n c s a k a z első v i l á g ­ h á b o r ú késztette t ö r t é n e t f i l o z ó f i á j á n a k k i d o l g o z á s á r a és a n n a k vizsgálatára, h o l is tart m a a z e m b e r i s é g , m e r r e h a l a d , m i l y e n k i l á t á s o k é s b u k t a t ó k á l l a n a k előtte. Ő k ü l ö n b e n s o h a s e m s z a k a d t el a m á t ó l , és a m ú l t a t is a m i n d i g a l a k u l ó n e m z e t k ö z i h e l y z e t s z e m ü v e g é n át s z e m l é l t e . A történészek

azonban rendszerint

n e m a j e l e n k o r e s e m é n y e i n e k hatása alatt

látnak munkához. A legtöbb — különösen mióta a történelem irodalmi műfajból t u d o m á n n y á lett — r e n d s z e r e s e n készül pályájára, és v a l a m e l y i k r é g m ú l t i d ő s z a k arculatát, gazdasági, politikai, vallási, m ű v e l ő d é s i m o z g a l m a i t t a n u l m á n y o z z a . A l e g j o b b a k a z o n b a n m i n d i g e l j u t n a k a m á h o z , és v é g i g k í s é r v e a történeti f o l y a m a t k a n y a r g á s a i t , k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n n a k le a m a i h e l y z e t r e v o n a t k o z ó a n . Ezt s o k p é l ­ d á v a l illusztrálhatnók m i n d a hazai r o m á n v a g y m a g y a r , m i n d p e d i g a v i l á g t ö r t é n e t területéről. E l é g e d j ü n k a z o n b a n m e g a n a g y a n g o l historikus, G i b b o n i d é z é s é v e l . A X V I I I . s z á z a d e n e v e s történésze, a l a p v e t ő m ű v é n e k , A római birodalom hanyatlása és b u k á s á n a k h a r m a d i k k ö t e t é b e n , m e l y b e n a b i r o d a l o m f e l b o m l á s á t tárgyalja, azt a kérdést veti fel, v a j o n a c i v i l i z á c i ó n e m b o m o l h a t - e i s m é t fel, v a j o n a m o d e r n E u r ó p á t n e m é r h e t i - e m é g e g y s z e r az I m p e r i u m R o m a n u m tragikus sorsa, és ö s s z e ­ hasonlítást tesz a r ó m a i n é p , v a l a m i n t saját k o r a között. H a d d i d é z z ü k szószerint a n y u g a t - r ó m a i b i r o d a l o m ö s s z e o m l á s á r ó l s z ó l ó f e j t e ­ getéseit: „Ez a szörnyű forradalom korunk hasznos okulására a mai állapottal vethető össze. A hazafias e m b e r n e k az a k ö t e l e s s é g e , h o g y e g y e d ü l s z ü l ő f ö l d j é n e k é r d e k é t és d i c s ő s é g é t m o z d í t s a elő, de a b ö l c s e l ő talán m a g a s a b b s z e m p o n t b ó l n é z h e t i a d o l g o ­ kat, és E u r ó p á t e g y e t l e n n a g y k ö z t á r s a s á g n a k tekintheti, a m e l y n e k k ü l ö n b ö z ő n e m ­ zetbeli l a k o s s á g a a m ű v e l t s é g és a t u d á s szinte u g y a n a z o n s z í n v o n a l á r a e m e l k e d e t t . A h a t a l o m m é r l e g e e z e n t ú l is i n g a d o z , a g a z d a s á g i j ó l é t ezután is e m e l k e d n i v a g y süllyedni f o g hol az egyik, hol a másik államban, de ezek az események n e m v á l ­ toztathatják m e g l é n y e g é b e n , és n e m á s h a t j á k alá e g y e t e m e s b o l d o g s á g u n k a t , a m ű v é ­ szetek, a t ö r v é n y e k és a s z o k á s o k r e n d j é t , a m e l y e k o l y a n n a g y m é r t é k b e n k i t ü n t e t i k az e u r ó p a i a k a t . . . Európát ma már a barbárok támadása n e m fenyegetheti, mert m i e l ő t t m e g h ó d í t a n á n a k b e n n ü n k e t , e l ő b b ki k e l l e n e v e t k ő z n i ü k b a r b á r - m i v o l t u k b ó l . . . D e n é g y e z e r é v tapasztalatai i z m o s s á tették r e m é n y e i n k e t , és e n y h í t e t t é k a g g o ­ d a l m a i n k a t . H o g y m i l y e n m a g a s s á g o k b a j u t el m é g a z e m b e r i n e m a tökéletesség f e l é v e z e t ő útján, n e m tudjuk, d e j o g g a l t e h e t j ü k fel, h o g y — h a c s a k a t e r m é s z e t k é p e m e g n e m v á l t o z i k — e g y e t l e n n é p s e m f o g v i s s z a z u h a n n i b a r b á r állapotába." E z e k G i b b o n n a k s o k a t i d é z e t t és m é g t ö b b s z ö r k é t s é g b e v o n t d e r ű l á t ó s z a v a i , h e l y e s e b b e n a t a n u l m á n y o z o t t k o r és a saját k o r a ö s s z e h a s o n l í t á s á b ó l l e v o n t t ö r ­ téneti k ö v e t k e z t e t é s . A z u t á n a b e k ö v e t k e z ő m e g r á z k ó d t a t á s o k , n e m sejtett f o r d u l a t o k e l l e n é r e , h a h i s z ü n k az e m b e r i s é g b e n és a f e j l ő d é s b e n , el k e l l i s m e r n ü n k , h o g y G i b b o n n a k lényegében igaza volt. M i n d e z e k azt is b i z o n y í t j á k , h o g y az igazi t ö r t é n é s z c s a k látszólag o l y a n tudós, aki b e z á r k ó z i k e l e f á n t c s o n t t o r n y á b a , e l s z i g e t e l ő d i k k o r t á r s a i t ó l és a k u t a t á ­ s á n a k c é l j a i t s z o l g á l ó f o r r á s o k és d o k u m e n t u m o k h a l m a z á v a l b á s t y á z z a el m a g á t a környező világtól.

A t ö r t é n e t í r á s k a p c s o l a t a a m á v a l n e m c s a k t u d o m á n y o s s z e m p o n t o k a t elégít ki, h a n e m e t u d o m á n y k e z d e t e i b ő l , e g y e n e s e n a z ó k o r b ó l s z á r m a z ó é r t é k e s h a g y o ­ m á n y is. U g y a n i s m i n t „ a z é l e t tanítója" — magistra vitae — , a h o g y a n é v s z á z a d o k során f e l f o g t á k , s z ü k s é g k é p p e n b i z o n y o s e r k ö l c s i k ö v e t k e z t e t é s e k b e n , m o r a l i z á l ó ta­ n í t á s o k b a n c s ú c s o s o d o t t ki, a m e l y e k a n n á l h a t á s o s a b b a k n a k tűntek, m i n é l i n k á b b k a p c s o l ó d t a k a j e l e n k o r e s e m é n y e i h e z és p r o b l é m á i h o z . U g y a n a k k o r a k é r d é s , a m i n t erre m á r utaltunk, a történetfilozófia e g y i k k ö z ­ ponti p r o b l é m á j á h o z , a történeti m e g i s m e r é s , az i s m e r e t e l m é l e t l é n y e g é h e z f ű z ő d i k , n e v e z e t e s e n a t ö r t é n e l e m és a történeti v a l ó s á g s o k a t vitatott v i s z o n y á n a k , a t ö r t é ­ n e l e m t u d o m á n y j e l l e g é n e k a k é r d é s é h e z . E n n e k r é s z l e t e k b e m e n ő e l e m z é s e túl h o s z -

szúra n y ú l n a , e z é r t c s a k n é h á n y v e t ü l e t é r e t é r ü n k ki. E l ő s z ö r A r i s z t o t e l é s z állította, hogy a t ö r t é n e l e m egyes e s e m é n y e k k e l , t é n y e k k e l , egyes s z e m é l y e k k e l , v a g y i s az egyénivel f o g l a l k o z i k , a m i v i s z o n t n e m l e h e t a t u d o m á n y tárgya, m e r t a z m i n d i g az egyetemest, az általánost kutatja. Így a t ö r t é n e l e m c s a k a m e g i s m e r é s a l s ó b b f o k á t képviselheti. Ezt a tételt v a l ó b a n h o s s z ú i d ő n át e l f o g a d t á k , m í g a m ú l t s z á z a d f o l y a ­ mán a t ö r t é n e t f i l o z ó f i a i g y e k e z e t t e t u d o m á n y j o g á t e l i s m e r t e t n i és m e g t a l á l n i h e l y é t a tudományok hierarchiájában. A vita a z o n b a n m é g m i n d i g f o l y i k , és k ü l ö n b ö z ő i r á n y z a t o k k e l e t k e z t e k . P é l ­ dául a z ún. e p i s z t e m o l ó g i a i r e a l i z m u s a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, h o g y a t ö r t é ­ nelem h í v e n tükrözi a v a l ó s á g o t , t e h á t igazi t u d o m á n y . E z z e l s z e m b e n az e p i s z t e m o ­ lógiai i d e a l i z m u s azt állítja, h o g y a v i l á g , a t á r s a d a l o m , a múlt, a m i n t azt a história tükrözi, n e m v a l ó s á g o s , m e r t c s a k in idea j e l e n t k e z i k , c s a k a g y u n k t ö k é l e t ­ len tükrözete. K ö v e t k e z é s k é p p e n l é t ü k a z o n o s u l é r z é k e l é s ü n k k e l , s ezért e v o n a t k o ­ zásban S p e n g l e r ú g y v é l t e , h o g y esse est percipi — v a g y i s a l é t a z o n o s az é r z é k e ­ léssel, a f e l f o g á s s a l . E b b ő l a z u t á n n y i l v á n a z k ö v e t k e z e t t , h o g y a t ö r t é n e l e m n e m hű tükrözése a v a l ó s á g n a k , c s a k a j e l e n t vetíti vissza, m e r t a n n a k e l l e n é r e , h o g y a historikus a m ú l t a t , a n n a k forrásait kutatja, a z o k é r t é k e l é s é b e n , magyarázatá­ ban m é g i s az a k o r é r v é n y e s ü l , a m e l y b e n é l . Ezt a tetszetős, d e n a g y o n is v i t a t ­ ható e l m é l e t e t f e j e z i k ki az o l a s z f i l o z ó f u s , B e n e d e t t o C r o c e s z a v a i : „ o g n i v e r a storia e storia c o n t e m p o r a n e a " v a g y i s m i n d e n igazi t ö r t é n e l e m kortárstörténet. U g y a n e z t m é g h a t á r o z o t t a b b a n h a n g s ú l y o z z a a s p a n y o l idealista b ö l c s e l ő , Ortega y G a s s e t : „ A m ú l t n i n c s v a l a h o l r é g e n ott l e n n , t ö r t é n é s é n e k i d e j é n , h a n e m itt v a n , b e n n e m van. A m ú l t s e m m i m á s , m i n t é n m a g a m , a z é n é l e t e m . " E tétel n y i l v á n túlzás, s elfogadása v é g s ő s o r o n a történeti m e g i s m e r é s t a g a d á s á t jelenti. M ö g ö t t e b u r k o l t a n az a felfogás h ú z ó d i k m e g , h o g y a történész n e m a t a n u l m á n y o z o t t k o r j ó l f e l k é ­ szült, az ö s s z e f ü g g é s e k e t a l a p o s a n i s m e r ő , e l f o g u l a t l a n b í r á j a , aki a történeti f o l y a ­ matokról, e s e m é n y e k r ő l , s z e m é l y e k r ő l é s j e l e n s é g e k r ő l k o r u k é r t é k r e n d s z e r é b e h e ­ l y e z v e m o n d ítéletet, h a n e m a m á n a k m e g v e s z t e g e t e t t ítésze, é s n e m Justitia m é r ­ legét, h a n e m a p r i b é k v é r e s k a r d j á t tartja k e z é b e n , m e l y e t a z s a r n o k j e l e n n y ú j t o t t át neki. T e r m é s z e t e s e n v o l t a k é s v a n n a k historikusok, a k i k i l y e n s z e m p o n t o k szerint g y a k o r o l j á k t u d o m á n y u k a t , d e az e r e d m é n y — a m i n t g y a k r a n t a p a s z t a l h a t j u k — : jelentős m o z g a l m a k elsiklása, a történeti f o l y a m a t m e g h a m i s í t á s a és f o n t o s s z e ­ m é l y i s é g e k s z e r e p é n e k eltorzítása lett. M i n d e z n y i l v á n v a l ó a n n e m j e l e n t i , h o g y a történész n e v o l n a saját k o r á n a k g y e r m e k e , és a m ú l t k u t a t á s á b a n teljesen m e g s z a b a d u l h a t n a k o r a p r o b l é m á i t ó l , nyugtalanságaitól és é r d e k l ő d é s i k ö r é t ő l . N e m is s z a b a d o l y a n n a k t e k i n t e n ü n k , m i n t aki m e n e k ü l a m a g o n d j a i t ó l , aki f a k é p n é l h a g y j a kortársait, h a d d f o g l a l k o z z a n a k ő k saját ü g y e i k k e l , m í g m a g a puszta és é r d e k n é l k ü l i k í v á n c s i s á g á n a k k i e l é g í t é s é ­ vel s z ó r a k o z i k . O l y a n s z a k e m b e r t kell l á t n u n k b e n n e , a k i t e m b e r t á r s a i , a m a i a k v a g y az e l j ö v e n d ő k b í z t a k m e g , h o g y a t u d o m á n y m e g h a t á r o z o t t s z e k t o r á b a n d o l ­ gozzék, a k á r c s a k kartársa, a fizikus v a g y a k é m i k u s . H a ő is é l v e z i a t u d ó s n a k kijáró — v i s z o n y l a g o s — p r i v i l é g i u m o k a t , ő is, a k á r c s a k b á r k i m á s , a n n a k a k ö z ö s ­ s é g n e k a s z o l g á l a t á b a n m a r a d , a m e l y b e n él, és a m e l y n e k tagja l e n n i egy pillanatig s e m szűnik m e g .

D e m i k é p p e n l e h e t szolgálatára a historikus a saját k ö z ö s s é g é n e k ? A z z a l - e , h o g y a múltat e r ő s z a k o s a n ú g y f o r m á l j a m e g , a m i n t azt t ő l e saját k o r a m e g k í v á n j a , azaz szépít, v a g y elhallgat e s e m é n y e k e t ? N e m , h a i g é n y t tart a tudós c í m r e , ezt n e m teheti. H i s z e n m á r C i c e r o m e g m o n d o t t a : „ K i n e t u d n á : a t ö r t é n e l e m e l s ő

t ö r v é n y e az, h o g y n e m m e r é s z e l h a m i s m e g m e r i m o n d a n i m i n d a z t , a m i igaz."

d o l g o t állítani, a m á s o d i k p e d i g az,

hogy

A j e l e n s z o l g á l a t a f ő k é p p e n a b b a n áll, h o g y — m e g t a r t v a a v i z s g á l ó d á s t u d o m á n y o s m ó d s z e r é t — a történész o l y a n p r o b l é m á k a t i g y e k s z i k kutatni, a m e l y e k k ö z v e t v e v a g y k ö z v e t l e n ü l a m i n d e n k o r i m á n a k a z építéséhez, f e j l e s z t é s é h e z j á r u l n a k h o z z á . K ö z v e t v e p é l d á u l azzal, h o g y t o v á b b viszi a t u d o m á n y e l m é l e t i és g y a k o r l a t i fejlesztését, k ö z v e t l e n ü l p e d i g a t a n u l m á n y o z á s r a k i v á l a s z t o t t t é m á k k a l , a m e n n y i ­ b e n a z o k n a k a k o r s o r o n l e v ő p r o b l é m á i k ö z é k e l l tartozniuk. A t ö r t é n e t t u d o m á n y ezt a kettős f e l a d a t á t t ö b b é - k e v é s b é m i n d i g is teljesítette. H a c s a k felületesen v é g i g l a p o z z u k kutatási körét, a z o n n a l m e g g y ő z ő d ü n k , h o g y m i n d e n k o r n a k v o l t i l y e n sajátos, az a k k o r i j e l e n b ő l f a k a d ó t e m a t i k á j a . Í g y p é l d á u l a f e u d a l i z m u s b o m ­ lási szakaszában a r ó m a i b i r o d a l o m h a n y a t l á s á n a k és b u k á s á n a k v i z s g á l a t a k e r ü l t előtérbe. G o n d o l j u n k csak Montesquieu, G i b b o n és m á s o k nagyszerű műveire. A p o l g á r i f o r r a d a l m a k i d e j é n , a m i k o r az új á l l a m f o r m a k i a l a k í t á s a v o l t a n a g y f e l ­ adat, a t ö r t é n é s z e k és a p o l i t i k u s o k f i g y e l m e a z a t h é n i d e m o k r á c i a f e l é f o r d u l t . A m ú l t s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n , a h a l a d ó és a m u n k á s m o z g a l m a k c é l k i t ű z é s e i n e k k a p c s á n , a z á l l a m e r e d e t e é s m i b e n l é t e k ö r ü l f o l y t a k h e v e s v i t á k . E n g e l s az i n d i á n t ö r z s e k és a z ó k o r t a n u l m á n y o z á s á v a l a d o t t t u d o m á n y o s a n m e g i n d o k o l t v á l a s z t e r r e a fontos kérdésre. A történelmi materializmusra támaszkodó történetkutatás tudo­ m á n y o s a n k i d o l g o z o t t m ó d s z e r r e l i g y e k s z i k m e g r a g a d n i az e g y e s k o r o k á l t a l á n o s és sajátos j e l l e g é t , ez a z o n b a n n e m j e l e n t i , h o g y t é m a v á l a s z t á s a n e a l k a l m a z k o d n é k a j e l e n k o r és a n e m z e t k ö z i élet felvetette n a g y p r o b l é m á k h o z . A m á s o d i k v i l á g h á ­ b o r ú után új l e n d ü l e t e t k a p o t t az a d d i g e l h a n y a g o l t o r s z á g o k és f ö l d r é s z e k m ú l t j á ­ nak tanulmányozása, mert a gyarmatok felszabadításáért megindult harc a szó szo­ r o s é r t e l m é b e n a t ö r t é n e t t u d o m á n y f e l a d a t á u l tűze ki e p r o b l é m a k ö r t . E n n e k s o r á n m e r ü l t fel i s m é t a m é g j e l e n l e g is n a g y h u l l á m v e r é s e k k e l z a j l ó v i t a az ázsiai t e r ­ m e l é s i m ó d r ó l . E z a p é l d a e g y b e n j ó l illusztrálja a m i n d e n k o r i n e m z e t k ö z i h e l y z e t és a t ö r t é n e t t u d o m á n y t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t ö s s z e f ü g g é s e i t és k a p c s o l a t á t . A j e l e n m i n d i g új p r o b l é m á i b ó l a d ó d i k , h o g y a t ö r t é n e t k u t a t á s s o h a s e m t e k i n t h e t v é g l e g e s e n l e z á r t n a k e g y e t l e n k o r s z a k o t s e m . R é s z i n t azért, m e r t a f o r r á s a n y a g szüntelen g a z d a g o d á s a m e l l e t t ú j a b b é s ú j a b b s z e m p o n t o k m e r ü l n e k föl, a m e l y e k n a g y o b b fényt v e t n e k a m á r t a n u l m á n y o z o t t k o r s z a k r a , r é s z i n t p e d i g azért, m e r t a f e j l ő d é s v a l a m e n n y i szakasza, m o n d h a t n i m i n d e n n e m z e d é k , új i g é ­ n y e k k e l l é p fel a m ú l t t a l s z e m b e n . Ezért a z u t á n n i n c s e n n e m z e d é k , a m e l y n e k n e k e l l e n e ú j r a í r n i a a t ö r t é n e l m e t . A z élet u g y a n i s a m ú l t v a l a m e n n y i k o r s z a k á b a n olyan káprázatosan gazdag, annyira sokszínű, hogy a korra v o n a t k o z ó forrásanyag­ b ó l a historikus s o h a s e m h a s z n á l h a t j a fel az összest, h a n e m c s a k n é h á n y a t v á ­ laszthat ki, a z o k a t , a m e l y e k e t t i p i k u s n a k tart, választását a z o n b a n a k a r v a , n e m a k a r v a saját k o r á n a k hazai és n e m z e t k ö z i , t u d o m á n y o s , p o l i t i k a i , m ű v e l ő d é s i é s g a z d a s á g i p r o b l é m á i is m e g h a t á r o z z á k . A z igazán nagy történészek a múlt szenvedélyes vizsgálata mellett b e n n e él­ tek k o r u k p r o b l é m á i b a n . É p p e n ez a m e g n e m s z a k a d ó , á l l a n d ó k a p c s o l a t a z a j l ó élettel é r t e t t e m e g v e l ü k a t á r s a d a l m i és a p o l i t i k a i m o z g a l m a k n a k n e m c s a k a k i ­ v á l t ó okait, h a n e m a l é n y e g é t és a h a n g u l a t á t is, és v e t t e el m ű v e i k k ö n y v s z a g á t . A r ó m a i k o r e d d i g l e g n a g y o b b kutatója, T h e o d o r M o m m s e n e g y b e n a k t í v p o l i t i k u s , hazájának liberális képviselője volt. R o m á n viszonylatban Bălcescu, Kogălniceanu, I o r g a n e m c s a k t ö r t é n e t í r ó k , h a n e m c s e l e k v ő p o l i t i k u s o k is v o l t a k , u g y a n ú g y a m a ­ g y a r S z e k f ű G y u l a v a g y M o l n á r Erik, h o g y c s a k n é h á n y n e v e t e m l í t s ü n k . A histori­ k u s és a m i n d e n k o r i n e m z e t k ö z i élet s z o r o s k a p c s o l a t a k ü l ö n b e n m a m á r i n t é z m é ­ n y e s e n is b i z t o s í t v a v a n . A n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i i n t é z m é n y e k n e k r e n d s z e r i n t t ö r t é -

nész-tagjaik is v a n n a k , c s a k n e m m i n d e n á l l a m k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m á n a k munka­ társai k ö z ö t t f o n t o s f e l a d a t k ö r t k a p t a k a h i s t o r i k u s o k . E l e g e n d ő , ha T o y n b e e - r a , Arthur S c h l e s i n g e r r e , J e f i m o v r a g o n d o l u n k .

H a a z e l m o n d o t t a k b i z o n y í t j á k is, h o g y a j e l e n k o r és a t ö r t é n e t t u d o m á n y k a p ­ csolata s z o r o s é s elválaszthatatlan, m é g i s m á s k é r d é s , v a j o n a t ö r t é n é s z f o g l a l k o z hatik-e, m e g í r h a t j a - e a j e l e n k o r történetét. V á l a s z u n k n a k e k é r d é s r e , a d o l g o k ter­ m é s z e t é b ő l a d ó d ó a n , m á r s o k k a l b i z o n y t a l a n a b b n a k , ó v a t o s a b b n a k és k ö r ü l t e k i n t ő b b ­ nek kell l e n n i e . F e l f o g á s u n k s z e r i n t u g y a n i s e v o n a t k o z á s b a n a t ö r t é n e t t u d o m á n y — h a m e g a k a r m a r a d n i t u d o m á n y n a k — c s a k az a d a t g y ű j t é s r e , a t é n y m e g á l l a p í ­ tásra, a k ü l ö n b ö z ő m o z g a l m a k , i r á n y z a t o k k e l e t k e z é s i o k a i n a k a m ú l t b a n g y ö k e r e z ő k ö r ü l m é n y e i r e s z o r í t k o z h a t i k , e z e k e t regisztrálhatja, d e a t ö r t é n e t t u d o m á n y e g y i k l e g f o n t o s a b b f e l a d a t á n a k , a b í r ó n a k , az Í t é l e t m o n d ó n a k a s z e r e p é r e n e m v á l l a l k o z hatik. M i n d e n o l y a n kísérlet, a m e l y e határt túllépte, r e n d s z e r i n t k u d a r c o t v a l l o t t , mert a k i t ű z ö t t célt e l t é v e s z t v e n a g y o n b i z o n y t a l a n és s ü p p e d é k e s t e r ü l e t r e t é v e d t , s akarva, n e m a k a r v a a j ö v e n d ő m o n d á s , a z o r á k u l u m hálátlan feladatát vállalta. H o g y e z í g y v a n , b á r k i m e g g y ő z ő d h e t i k , ha f e l l a p o z z a a z o k a t a történeti t a n u l ­ m á n y o k a t , a m e l y e k s o k s z o r h a l a d ó s z e r z ő k t o l l á b ó l az e l s ő v i l á g h á b o r ú utáni m á s f é l évtized történeti é r t é k e l é s é r ő l , a f a s i z m u s és a h i t l e r i z m u s m e g í t é l é s é r ő l szóltak. Egy amerikai újkor-historikus, Quinsey H o w e , a történelem és a nemzetközi helyzet k a p c s o l a t á v a l f o g l a l k o z v a a történet iróniájáról beszél, amely megtréfálja az á l l a m f é r f i a k a t és t e r m é s z e t e s e n a t ö r t é n e t í r ó k a t is. G y a k o r i eset, h o g y e g y e s m o z g a l m a k , i r á n y z a t o k , t e n d e n c i á k e l l e n k e z ő j ü k b e c s a p n a k át: e s z m é n y i n e k h i r d e ­ tett c é l o k r ó l k i d e r ü l , h o g y e g y e s o r s z á g o k v a g y c s o p o r t o k ö n z ő é r d e k e i t s z o l g á l j á k , félisteneknek tartott s z e m é l y e k l e l e p l e z ő d n e k , m e r t kitűnik, h o g y a k ö r é j ü k f o n t glória m e g t é v e s z t é s . H o w e t ö b b e k k ö z ö t t felemlíti a h á b o r ú utáni a m e r i k a i p o l i t i ­ kát, m e l y s z ö v e t s é g e s e i v e l s z e m b e n is t á m o g a t t a a g y a r m a t i n é p e k n e m z e t i f o r r a ­ dalmát, h o g y a z u t á n V i e t n a m b a n m a g a v á l l a l k o z z é k a g y a r m a t i e l n y o m á s b e c s t e l e n szerepére. A t ö r t é n e l e m n e k ez az i r ó n i á j a vetette fel az i s k o l á k é s a z e g y e t e m e k történeti p r o g r a m j á n a k felülvizsgálását. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i é v e k b e n a l e g ú j a b b kor, e n n e k is a j e l e n s z a k a s z a k ü l ö n l e g e s h a n g s ú l y t k a p o t t a t a n t e r v e k b e n , d e a tapasztalat, a t ö r t é n e t d i a l e k t i k á j a — m o n d h a t n ó k : „ t r é f á j a " — c s a k h a m a r b e b i z o ­ nyította e m ó d s z e r h e l y t e l e n v o l t á t , a m i e l s ő s o r b a n a m e g í t é l é s h e z s z ü k s é g e s távlat h i á n y á b a n n y i l v á n u l t m e g . E z é r t m a m á r m e g e l é g s z ü n k az u t ó b b i é v e k f o n t o s a b b m o z g a l m a i n a k , i r á n y a i n a k , e r e d m é n y e i n e k f e l s o r o l á s á v a l és az á l t a l á n o s t e n d e n c i á k m e g á l l a p í t á s á v a l . A tízkötetes s z o v j e t Világtörténetnek a legújabb kort tárgyaló kötete ezért zárja l e az e s e m é n y e k e t 1947-tel, v a g y i s m e g j e l e n é s e előtt c s a k n e m húsz é v v e l k o r á b b a n . A n a g y o b b i g é n y ű kutatást p u s z t á n az a t é n y is l e h e t e t l e n n é teszi, h o g y a j e l e n k o r levéltárai, o k m á n y a i n e m á l l a n a k a k u t a t ó k r e n d e l k e z é s é r e . Ezek titkosságát t ö r v é n y e k í r j á k elő, a m e l y e k o r s z á g o k szerint k ü l ö n b ö z n e k u g y a n , de általában h ú s z é v r e zárják e l ő k e t a s z a b a d kutatás e l ő l . A n g l i á b a n n e m r é g e n r e n d e z t e k kiállítást a 30 é v után n y i l v á n o s s á g r a h o z o t t titkos i r a t o k b ó l . P u s z t a á t l a p o z á s u k b á r k i t m e g g y ő z h e t , m e n n y i t é v e s e s z m e , t e ó r i a f o r g o t t k ö z s z á j o n p é l d á u l az 1938-as n e m z e t k ö z i e s e m é n y e k k e l k a p c s o l a t o s a n . T a l á n é p p e n e z e k a t ö r v é n y e s e l ő í r á s o k a d n a k m a g y a r á z a t o t arra, h o g y a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n m i é r t o l y a n divatosak és á l t a l á n o s a n k e d v e l t e k a m e m o á r - i r o d a l o m t e r m é k e i . B e n n ü k u g y a n i s , k ü l ö n ö s e n ha s z e r z ő j ü k m a g a s p o l i t i k a i állást töltött b e , a z o l v a s ó k a j e l e n k o r „ t ö r ténetpótlóját" t a l á l j á k m e g , s az a b e n y o m á s t á m a d b e n n ü k , h o g y tisztább, áttekinthe-

tőbb de

képet

kaptak

saját

korukról.

G o n d o l u n k itt

Truman,

Eisenhower,

G a u l l e , E d e n , M a j s z k i j , Z s u k o v , M a c M i l l a n és m á s o k A jelenkor történetének

Churchill,

emlékirataira.

tehát m e g k e l l e l é g e d n i e a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k , t e r ü ­

letek, népek, a nemzetközi élet gazdasági, politikai, társadalmi, m ű v e l ő d é s i h e l y z e ­ tére,

fejlődésére vonatkozó adatok

regisztrálásával

és a z o k e l ő z m é n y e i n e k kutatá­

s á v a l . A k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k j e l e n k o r r a l f o g l a l k o z ó t u d o m á n y o s intézetei e feladatokat

látják

máival foglalkozik, bizonyos mértékben ragadja

elsősorban

el. Ezért a z u t á n a t ö r t é n é s z , h a a n e m z e t k ö z i h e l y z e t p r o b l é ­ á t a l a k u l ú j s á g í r ó v á , és e n n e k m ó d s z e r é v e l

m e g a felvetett kérdéseket. Mégis v a l a m i v e l t ö b b e t segíthet az

újságírónál

a hazai és a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i k é r d é s e k h e l y e s m e g o l d á s á b a n . A

mai életben ugyanis elkerülhetetlenül

d e n c i á k . Ezért kusoknak,

a

é r v é n y e s ü l n e k b i z o n y o s történeti t e n ­

olyan eszmék, melyek gyakran gyakorlatban

nemegyszer

teljesen

kudarcot

ésszerűnek

vallanak,

n e m vették f i g y e l e m b e a múltat, a történeti tendenciákat. felszín

alatt

működnek,

ha

megfeledkezünk róluk,

a c s o m a g b a n levő éles tárgyak, törnek.

H o g y n e m lehet

nyítja.

Afrikában

átvágják

b e l ő l ü k tabula

a gyarmati

felszabadulás

politi­

alkalmazásukkor

Ezek, bár sok esetben

bosszút

állnak.

a l e g g o n d o s a b b borítást rasát

tűnnek a

mert

csinálni, é p p e n a

Olyanok,

is, és a mai

a

mint

felszínre

helyzet

bizo­

után n e m m e r ü l t v o l n a fel a n n y i

kér­

d é s , h a az új á l l a m o k h e l y z e t é t m e g h a t á r o z ó p o l i t i k a i t é n y e z ő k j o b b a n f i g y e l e m b e v e t t é k v o l n a a történeti m ú l t a t . A m e r i k a , E u r ó p a és m á s világrészeik s o k t ű z f é s z k e éppen

a

történeti e r ő k

elhanyagolásából állott

elő. A szocializmus építésének

pasztalata is f i g y e l m e z t e t e n n e k f o n t o s s á g á r a . Ezért a t ö r t é n e t t u d o m á n y ma

már

mind

a kül-, m i n d

a

belpolitikai

kérdésekben

az államvezetésnek. A jelen ugyanis magában a

kérdések

helyes megoldásában

erről n e m

hordja

szabad

ta­

képviselője

szükségképpen

segítőtársa

a múltat, a r r a é p ü l , s

ezért

megfeledkezni.

* H a a történésznek lalkozzék, a

j ó újságíró

század üteme szágban ismeri

újságíróvá kell átalakulnia ahhoz, h o g y a jelenkorral

és

annyira

e l s e m k é p z e l h e t ő történeti i s m e r e t e k

meggyorsult, a

földrészen,

hogy

ma

változások olyan nagyméretűek

már

nem

e v á l t o z á s o k hátterét, t ö r t é n e l m é t ,

Lippmann,

Aslop,

Zsukov, Heren

vélemény

figyelmét, mert

ismeretén

alapszanak.

Befejezésül,

a

lehet

benne

komoly

külpolitika,

történészre

a z ó k o r V o l t a i r e - j é n e k , a z í r ó és t ö r t é n é s z

újságríró

a j e l e n és a

és m á s o k cikkei azért

b e l - és a

úgy érezzük, a

nélkül. A

múlt

és a z ú j s á g í r ó r a

a

minden az,

aki

or­ nem

összefüggéseit.

k e l t i k fel

valamint

fog­

huszadik

mindig a

történelem

egyaránt

Lukianosznak a szavai: „ A

köz­

kitűnő

érvényesek történetíró,

m é g h a t á p l á l is b i z o n y o s e l f o g u l t s á g o t , l e g y e n m e g g y ő z ő d v e a r r ó l , h o g y a z e l s ő s é g a

közjót

illeti

m e g ; ne

engedje

szabadon

személyes gyűlöletét, h a n e m

mindenek­

e l ő t t a z i g a z s á g o t m u t a s s a b e ; h a s z e r e t is valakit, n i n c s j o g a k í m é l n i őt, ha k ö v e t el. M e r t a t ö r t é n e t í r ó t ó l ragaszkodni ki. H a

a

a z i g a z s á g h o z . " Ezt a t a n á c s o t

történész

s z e m l é l i is saját humanizmus,

a

történelem

korában,

hibát

e g y d o l g o t k e l l m e g k ö v e t e l n i : h a írni k e z d , k ö t e l e s

akkor

nagy

talán

még egy másikkal

f o r d u l ó i t , tragédiáit,

is hassa át

a nagy historikusokra

a z o p t i m i z m u s , és l e g y e n m e g g y ő z ő d v e a r r ó l

egészíthetnők

kudarcait

és

bukásait

jellemző mély

az igazságról, amit

ko­

r u n k í r ó - t ö r t é n é s z é n e k , H . G. W e l l s n e k s z a v a i í g y f e j e z n e k k i : „ A v i l á g e g y e t e m t a n í ­ t ó m e s t e r é n e k , a z e m b e r n e k a v e z e t é s e alatt a z e g y s é g e s , a f e g y e l m e z e t t , a z a t o m o k t i t k o s e r e j é v e l és a t u d á s n a k e d d i g e l é á l m u n k b a n

sem remélt fegyverzetével vérte­

zett,

és ö r ö k k é sóvár

ö r ö k k é e l h a l ó m e g újraszülető,

ö r ö k k é friss

ú g y m e g v e t i l á b á t a f ö l d ö n , h o g y b i r o d a l m á t a c s i l l a g o k i g terjeszti

élet

hamarosan

ki." Bodor

András

A z amerikai ifjúság kivetett

elkötelezettjei

A z idegen, aki az Egyesült Államokban nyitott szemmel jár, és látni is igyek­ szik, ha közéleti politikai jelenségekre nem színvak, föltétlenül felfigyel az ameri­ kai fiatalság különböző korosztályainak látványos, izgatóan érdekes és gyakran erőteljes megnyilvánulásaira. TOJÁSFEJEN

CSÖRGÖSIPKA

A megnyilvánulások tarkasága, egzotikuma — a külföldi szemlélőre — ép­ pen eléggé nyugtalanítóan, sőt idegesítően hat, s félrevezethet. A z ember, bonyolult beidegződései folytán — kiváltképpen idegenben — hajlamos a negatívumokra össz­ pontosítani. Talán éppen ezért a beszámolókból gyakran kicsendül az aggodalom, a féltés. Igaz, rendszerint nem egészen fiatalok azok, akik lejegyezhetik amerikai élményeiket, s feltehetően a bizalmatlankodásról tanúskodó féltésben bizonyos nemzedéki szempontok is érvényesülnek: az idősebbek generációs aggályoskodása nem egészen ismeretlen tünet. Pedig nem egy történelmi helyzetben kiderült már, hogy jobb lett volna — éppen ellenkezőleg — a felnőttekért aggódni. Excentrikus megnyilvánulásaik miatt írunk talán kelleténél is többet a hip­ pikről, s valamelyest elhanyagoljuk az amerikai ifjúsági mozgalmak más, minden bizonnyal jelentősebb áramlatait. A hippi-mozgalom az amerikai ifjúság egy — nem is túlságosan jelentős — hányadának az elidegenedését, rossz közérzetét jelzi. Ha arra gondolunk, hogy ez az elidegenedés milyen társadalmi adottságok következménye, nem konstruktív, de nem is egyértelműen destruktív magatartásuk a konkrét történelmi helyzetben akár pozitívumként is értelmezhető. A hippi magatartásával jelzi: nem hajlandó cselekvőleg részt vállalni az általa megvetett, tartalmatlannak, értelmetlennek ítélt életformában, de még megváltoztatásában sem. N e m ártalmasak ők, de nem is túl­ ságosan hasznosak. Sokan úgy tekintik őket, mint tömegméretekben jelenlevő udvari bolondokat, akiket azonban nemcsak csörgősipkájuk különböztet meg az átlagfiata­ loktól (s a csörgősipka sző szerint vehető: sokan bohócnak öltöznek), hanem igazság­ keresésük, és sok keserű igazság gátlástalan kimondása is. Aki — európai — ezeken a hippiken köszörüli a nyelvét, egy kicsit bedől a nagyon gyakorlatias alaptónusú amerikai életmód bizony értelmiség-ellenes ha­ gyományokban cseppet sem szűkölködő manipulátorainak. Ahol az azonnali hasz­ not nem hozó értelmiségit egghead-nek, tojásfejnek csúfolják, az értelmiséginek már in statu n a s c e n d i is kijár a gúny, a tisztelettel, s persze némi irigységgel, alacsonyabbrendűségi érzettel vegyes megvetés. Mihelyt a fiatal értelmiségi-jelölt — ez esetben életmódjában — kileng, rögvest aktivizálódik a kemény öklűek, az azonnal hasznot hozón, hatékonyan dolgozók, a kereskedők, a vállalkozók sok eset­ b e n antiintellektuális hajlandósága. AKIK CSAK ÖNMAGUKHOZ

HASONLATOSAK

A hippik kézlegyintéssel és vállrándítással még csak elintézhetők, ám van­ nak több fejtörést okozó, valóságos mozgalmi jelleggel hatékonyabban elégedetlen­ kedő és cselekvő fiatalok is. Minek nevezzük az utóbbiakat? Fogadjuk el az „elkötelezettek" elnevezést, s a továbbiakban mellőzzük a kétértelműséget sugalló idézőjelet. Erre a következők

jogosítanak fel: Amerikában nevezik így őket, s általános tapasztalat szerint az amerikai jelenségeket maguk az amerikaiak a leghivatottabbak kvalifikálni. T o ­ vábbá: ez a minősítés semmiféle interkontinentális vagy más természetű általánosí­ tás veszélyét nem rejti magában, nem föltétlenül szükséges összehasonlítgatni; min­ d e n amerikai jelenség a legtöbb eséllyel önmagához, csakis önmagához, semmi más­ hoz nem mérhető. Harmadszor: a fiatal e l k ö t e l e z e t t e k e t — akiket radikálisoknak is mondanak ott — , az el nem kötelezett, a passzív, tehát nem radikális ifjaktól különböztetik meg. ( A z el nem kötelezettek iskolapéldái a hippik. Azért iskolapél­ dák, mert ők színesen, érdekesen el nem kötelezettek. A k i k sem az elkötelezettek, sem az el nem kötelezettek közé be nem sorolhatók, azokkal az irodalom n e m is fog­ lalkozik, csak a statisztika, amelyben ők egyszerű számoszlopok.) Nincs az a szociológiai madárhatározó, amely egyértelműen, félreismerhetetle­ nül meghatározhatná az elkötelezetteket. Több a kivétel, mint a szabály. Meghatá­ rozhatóságuk fő nehézsége abból ered, hogy pozitív politikai programjuk, világos ideológiájuk nincs, világnézeti eklekticizmusuk a haladó gondolatvilág minden — sokszor még fel sem térképezett — égtájáról inspirálódik. Csupán abban értenek egyet, hogy sok mindennel nem értenek egyet, s ezen belül élik hihetetlenül laza mozgalmi életüket. Olyan ifjúsági mozgalom ez, amelynek megfelelője „felnőtt" mozgalomban vagy pártban nem ismeretes, amiből arra is következtethetünk, hogy odaát a radikalizmust és az elkötelezettséget általában kinövik az emberek. Elége­ detlenek az Egyesült Államok jelenlegi társadalmi és politikai intézményeivel, de nem közlik, mivel kellene helyettesíteni őket. A radikális, elkötelezett amerikai ifjak olyan egyetemi hallgatók, illetve az egyetemekről frissen kikerült értelmiségiek, akiket az Új B a l o l d a l (New Left) g y ű j ­ tőfogalommal jelölnek a leggyakrabban (ezen belül megkülönböztetik a régi Új Baloldalt, a tulajdonképpeni Új Baloldalt és végül az ú j Új Baloldalt). A hatóságok­ nak legtöbb gondot okozó réteg az Új Baloldalon belül (vagy talán már nem is oda­ számítható?) a Students for a Democratic Society (SDS), amelyre — úgy mondják — , az FBI teljes súlyával rá is nehezedik. A z SDS a „legszervezettebb" a mozgalmon belül. De ez sem centralizált, és csupán gyengén koordinált részleg. Nagyon tanul­ ságos, hogy tagjainak számát — rendkívül tág keretek között — 35—100 000-re becsülik. A reprezentatívabb SDS-mozgalomba tartozók jellemzésére megemlítendő, hogy legélesebb harcukat az egyetemeken folyó tiszti kiképzés (Reserve officer's training corps) programja ellen vívják. És legújabban elhatározták, hogy híveiket — a nyári szünidőben — beküldik dolgozni az üzemekbe a munkások közé, a munkások megnyerésére. Egyik kiadványukban a következők olvashatók: „ A z o k a diákok, akik a nyári szünidőben munkát akarnak vállalni, menjenek nagy, legalább 400 munkást foglal­ koztató vállalathoz. Ugyanis a nagyüzemekben lehet legnagyobb eséllyel sztrájkot szervezni, lázítani a tulajdonos ellen, konfliktust kirobbantani a k o r m á n n y a l . . . Ne feledjétek, hogy rövid idő áll rendelkezésetekre. Türelemmel hallgassátok meg a munkásokat. Minél többet tudjatok meg az üzemről, történelméről, a munkások m a g a t a r t á s á r ó l . . . Ne döbbenjetek meg a fehér munkások rasszista megjegyzésein, politikai tájékozatlanságukon, s azon se, ha védelmükbe veszik a h á b o r ú t . . . Pró­ báljatok a munkásokkal egyenként beszélni. Kezdjétek a fogékonyabbakkal. Ne tet­ szelegjetek a mindent tudás pózában, mert valószínűleg éppen az ellenkezője az igaz. Még akkor se vágjatok fel, ha többet is tudtok a genfi egyezményről, vagy Diem diktatúrájáról, mint a munkások. Végül pedig ajánljátok fel nekik a diákság segítségét eljövendő harcaikhoz (sztrájkőrségek, tüntetések, eligazítás elméleti kér-

désekben)." Megnyilvánulásaikban engem a franciaországi munkáspapokra emlé­ keztettek, akármilyen forradalmian pattogtak néha a mondatok. Különben ezzel az irányzattal ellentmondásba kerültek a tőlük egyébként valóban nem idegen Her­ bert Marcuséval, aki a munkások forradalmasításának lehetőségéről nincs a leg­ magasabb véleménnyel. De jegyezzük meg, hogy Marcuse nem olyan népszerű, mint amilyennek a távolból hinné az ember. Kiöregedését jelzik azzal, hogy őt már nem a N e w Left atyjának, hanem nagyapjának mondják. Nemzetközi mozgalmi kapcsolataikról nemigen hallani, noha legfontosabb politikai megnyilvánulásaik nemzetközi fogantatásúak; közöttük és más diákmozgal­ mak között a legjellegzetesebb egyetértés a vietnami háború következetes ellenzésé­ ben nyilvánul meg. M O Z G A L O M A SZÓ S Z O R O S É R T E L M É B E N Amerikai viszonylatban a „mozgalom" fogalom gazdagabb tartalmú, mint másutt, abban az értelemben, hogy ott a szó eredeti jelentését sem vesztette el. A z amerikai közlekedés viszonylagos tökéletessége, méretei olyan mozgási lehetősége­ ket biztosítanak a cselekvő fiatal radikálisoknak, amilyen másutt egyelőre nehezen elképzelhető. N e m csupán arról van szó, hogy autóhoz könnyebben hozzájutnak, mint másutt kerékpárhoz, s autóstoppal (ami egyébként a közlekedés nagyobb biz­ tonságáért minden jelentősebb úton hatóságilag tiltott) bárhova ingyen és gyorsan eljutnak, s a vasúti meg repülőhálózat, mint nagyon sűrű pókháló amelyben gyak­ ran fenn is akadnak, tökéletesen átfogja az országot. A sajtó, a telefon, a rádió, a televízió rendkívül elterjedt, a mozgalom távközlési lehetőségei kimeríthetetlenek. A mass mediának nemcsak hátrányai, előnyei is vannak. A szállítás és közlekedés hihetetlenül fejlett technológiája örökmozgásban tartja a fiatalokat, akik konti­ nensnyi országukat úgy ismerik, mint a tenyerüket. T A K T I K A — STRATÉGIA Mindig csak taktikai ténykedéseikről

értesülünk. Stratégiájukat a kommentá­

torok találják ki. Rövid távra rendezkedtek be, s — egyebekkel egyetemben — ez az, ami velük kapcsolatban oly gyakran idézi az anarchizmus képzetét. Pedig nem anarchisták. De anarchizálnak. Pszichológiailag kitárulnak egy nyílt történelmi jövő befogadására. N e m ahistorikusak, ám a jövő kérlelhetetlen meghatározottságát nem hajlandók elis­ merni. Ügy hiszik, a jövőre kivetítve nincsenek olyan kényelmes történelmi fogód­ zók, amelyek az eszmei Gemütlichkeit előfeltételei. Valamiféle történelmi misszió tudatában élnek, csakhogy történelmi küldetésüket szemérmesen leplezik, nem hen­ cegnek vele. Megkísérlik minden intézménytől távoltartani magukat, hogy ú j , közelebbről meg nem határozott intézmények létrejöttét remélhessék. Maga a „mozgalom" is kevésbé intézményesült csoportosulást jelöl; változást, fejlődést sugall. A válto­ zást, persze, intézményekbe merevedetten is lehet szolgálni, ám ők nem ezt a vari­ ánst választják. A m i t művelnek, az valamiképpen mindig ad hoc jellegűnek tűnik. Szüntelenül változva próbálnak változtatni, a befejezettséget, a tökéletességet nem istenítik. Tartanak azoktól, akik az intézmények megváltoztatásával akarják az embereket megváltoztatni, mert — szerintük — aki „intézményt ránt — intézmény által vész el". A túl sok teoretizálást, idézgetést sem kedvelik, pedig kitűnő vitat­ kozók, olajos testű szellemi birkózók, megfoghatatlanok.

A jövő képét egyszerűen nem hajlandók körvonalazni. A z t tartják, hogy nem­ csak a jelen van folyamatos átalakulásban, hanem a jövő képe is állandóan m ó ­ dosul: már jelenné válása előtt — a jövőhöz egyáltalán nem illő módon — eltor­ zul. Ezért nem is kívánnak maguknak egyebet, csupán annyit, hogy ők maguk a változásra mindenkor alkalmasak és készek legyenek, hogy örökké fogékonyak m a ­ radjanak minden iránt, ami ú j . N e m óhajtanak „intézményesülni". Politikailag értékelve dolgaikat, mindebből fura szituáció adódik. Minthogy reformprogramjuk nincs, politikailag elkötelezik ugyan magukat, de alternatívát nem jelölnek meg, hatalomátvételre nem is gondolnak, de még csak részesedést sem kérnek a hatalomból. A szó klasszikus értelmében sem forradalmároknak, sem reformátoroknak nem mondhatók. Anarchisztikus jegyeik jócskán keverednek újabb keletű voluntarista elemek­ kel. Anarchizáló sajátosságaikra vall a nagy, átfogó intézmények tagadása, a de­ centralizáció, a kis csoportok fontosságának hangsúlyozása. Igen ám, csakhogy hatal­ masak az amerikai intézmények, amelyekkel szembeszegülnek. Szívesen idézik a Harmadik Világ példáját, a gerillákét (Che Guevara köreikben nagyon nép­ szerű). TARTÓZKODÁS A Z ERŐSZAKTÓL Pedig a gerilláktól nagyon különböznek. A nagyjából ki is merül. A z elkötelezettek ugyanis hangosan hirdetik. Érdekes, hogy — noha mind szonylatban — alapállásuk békés, nem minősítik mányos értelmében.

hasonlatosság a szakállviselésben tartózkodnak az erőszaktól, s ezt belpolitikai, mind nemzetközi vi­ őket pacifistáknak, a sző hagyo­

Erőszak-ellenességük kétélű fegyver: megnehezíti ugyan az elnyomás erőszakos eszközökkel való fenntartását (gondoljunk a vietnami háború ellen békés eszközök­ kel folytatott harcukra), de az elnyomás erőszakos fenntartása elleni erőszakot ta­ gadják (mert az erőszak intézményét ellenerőszak intézményesítésével perpetuálni nem kívánják). E vonatkozásban az elkötelezett néger ifjak magatartása nem azonos a fehér ifjakéval. A négerek a technológiai forradalom eredményeinek élvezetében nincse­ nek úgy birtokon belül, mint a fehérek, követeléseikkel, harckészségükkel tehát még az ipari forradalom jótéteményeinek utólagos kivívásáért is meg kell küzdeniök. Ezért a fiatal néger értelmiségi hajlamossá válhat a jelenlegi intézmények erősza­ kos megdöntésének intézményesebb kereteiben vállalni a harcot. A fehérek e tartózkodása az erőszaktól azonban csupán a fehér fiatalok kor­ osztály szerint elég jól megkülönböztethető rétegére érvényes. Ugyanis középiskolai fokon a gerilla, az erőszakos módszerek mintha terjedőben lennének. Számos iskola körletében éppen ezért kényszerűen rendőrőrjáratokat rendszeresítettek. Ezzel öszszefüggésben figyelemre méltó Louis Herennek, a T h e T i m e s washingtoni tudósító­ jának egy megállapítása (az ő meglátásain érdemes eltűnődni, hiszen kitűnően is­ meri az Egyesült Államokat, s ami a legfontosabb — európai mentalitással értékli tengeren túli „unokatestvéreit"): „Persze, nincs szó az Egyesült Államok fasizálódásáról. A veszély inkább abban rejlik, hogy az amerikai nemzetbiztonsági politika militarizmusa mindjobban érzékelhető belpolitikai viszonylatban. Akárcsak Santo Domingo vagy Vietnam esetében, mindinkább az erőszakra támaszkodnak belföldön is. A Pentagonban létesült már egy parancsnokság a polgári rendzavarások meg­ fékezésére, s a hadsereget, mint valami gyarmati erőszak-szervezetet a polgári karhatalom támogatására képezik ki." Heren nyilván a néger gettók — egyre rit-

kább — nyári lázadozásaira is utal. De nem mellékes körülmény, hogy ebben a kontextusban szól a középiskolások randalírozásairól. A legfiatalabbak erőszakossága láttán többen úgy vélik, hogy a középiskolai ribilliók tulajdonképpen az egyetemeken tapasztalható nyugtalanság továbbgyűrűzései. Ezekben a középiskolai heccekben a faji konfliktusok dominálnak, holott — a néger egyetemi fiatalok fokozottabb harciassága ellenére is — az egyetemiek radi­ kális megmozdulásai mentesek a rasszizmustól. M i a magyarázata a kiskorúak heve­ sebb faji indulatainak? A megfigyelők válasza erre: középiskolás korban a szülők befolyása a gyermekekre nagyobb, mint egyetemista korban; a középiskolás gyer­ mekek az óraközi szünetekben lejátsszák szüleik konfliktusait... Ez a „lejátszás-elmélet" gyakran kísért. A k i k nyárspolgári szörnyülködéssel keresik a lázadozások magyarázatát, két legyet ütnének egy csapásra, szívesen likvi­ dálnák az avantgard-művészetet is. Szerintük a középiskolások szabadon kiélik azt, amit az egyetemi ifjak nem mernek gátlástalanul véghez vinni, s végső soron min­ denért a — színházat okolják: a fiatalok — úgymond — az életben leutánozzák azokat a színdarabokat, amelyeket szüleik drága belépőjegyek megvásárlása után néznek végig és tapsolnak meg az Off-Brodway színházaiban. NEMZEDÉKI

PARADOXON

A pszichológusok éppen az elkötelezettek ténybeli erőszak-ellenességével ma­ gyarázzák szembetűnő verbális violenciájukat: a fizikai erőszak ellenében szavak­ ban élik ki magukat. Viadalra mindig kész, temperamentumos szónokok. A z utcákon lépten-nyomon szónokló fiatalokat látni, a Greenwich Village vagy a Columbia Egyetem környéke állandóan tele népgyűléseket tartó kis csoportokkal. A z idősebb járókelők is meg-megállnak egy pár percre, joviálisan figyelik a jelenetet, bátorí­ tóan közbekiáltanak, vagy éppen ellenkezőleg, gúnyolódnak a szónokon. Egy alkalom­ mal giccsesen jellemző jelenetnek is szemtanúja lehettem. Egy diák az etikai alap­ elvek fontosságáról szónokolt egy székről a forgalmas utcasarkon. Vele egykorú járókelő, bővérű legény szólt közbe: „ A te istened láthatatlan és megfoghatatlan! Akarod az enyémet látni!?" A zsebébe nyúlt és kivett egy tízdollárost: „ D e hogy megtapogasd, azt már nem engedem!" S odébb állt. A dollár emlegetésével fájó pontra tapintott. A z elkötelezettek nagyobb há­ nyada ugyanis jómódú családokból származik, s családi hagyományaikat nem min­ denben tagadják meg. Etikájuk szempontjából ez nem közömbös. N e m személyes nélkülözéseik predesztinálták őket a mozgalomban való részvételre, s azt se mond­ hatni, hogy közvetlen politikai üldöztetéseknek lettek volna kitéve. Egyetemi tanulmányaik folyamán „az életbe való kilépést" követően azonban ezek a fiatalok felfedezték az élet számukra addig ismeretlen — kellemetlen — aspektusait, s lassanként elhatalmasodott rajtuk a személyes felelősség érzete azokkal szemben, akiknek sorsát a magukénál mostohábbnak ismerték meg. Ez a folyamat annál zökkenésmentesebb, minél liberálisabb szellemű család­ ban és iskolában nevelkedtek. A „bevett" amerikai álláspont nem tagadja, hogy társadalmukban egyenlőtlenség, méltánytalanság, korrupció is van. Persze, ugyanez a liberális szellemiség azt is erőteljesen sugallja, hogy e társadalomban adottak az intézmények e jelenségek felszámolására. S elvárja, hogy a változtatásokra, az anomáliák kiküszöbölésére irányuló törekvés ezeken az intézményeken belül veze­ tődjék le. A fiatalok életében a radikalizálódást az segíti elő, hogy felismerik a fennálló intézmények merevségét és önkonzerváló erejét. Ezért kérdőjelezik meg a rendszert

îs, amelyre ezek az intézmények épülnek, és amelyet fenntartanak. Radikalizálódásukhoz éppen elég a hivatalos amerikai ideológiát komolyan, sző szerint venni. Ráadásul, ez az ideológia mindig is az ifjúság idealizmusát hirdette a társadalmi megújulás forrásának. A z elkötelezett ifjúság szaván fogja az előző nemzedéket. Számtalan kitűnő példa bizonysága szerint a szavak és tettek konkordanciája az idősebb nemzedék minőségileg jelentős hányadánál, kiváltképpen egyetemieknél, művészeknél, szabad foglalkozásúaknál is maradéktalanul felismerhető. A lázadozó hajlamú gyermek bizonyos családokban paradoxális helyzetbe kerül, s a paradoxont végül mégis csak lázadozással oldja fel, legalábbis átmenetileg. Minden öreg volt egyszer fiatal, s fiatalságukat az amerikai öregek sem mindig felejtik el. A jobb emlékezetű idősebb amerikai értelmiségiek liberális szellemben nevelik gyermekeiket. Ez dilem­ mához vezet. Ilyenkor ha lázad a gyermek, lényegében azt teszi, amire szülei nevel­ ték. Ha viszont a szülők elleni lázadás mellőzésével lázad, akkor nem érzi, hogy kiszakította volna magát a szülői befolyás alól. Mit tehet ebben a helyzetben? Elfogadja (legalább részben) a szülők által is elfogadott társadalmi értékeket, de a szülők ellen fordítja őket: számon kéri megvalósításukat. Eszmék ellen eszmét hoznak, s hogy a soron következő számonkéréstől ők maguk jó előre megszabadul­ janak, ú j eszméik megvalósítására nem is vállalkoznak, történelmi küldetést nem hangoztatnak. Felelőtlenül lubickolnak a tagadás hullámain. Ők tulajdonképpen örökké ifjak maradnának, ha lehetne. Ahogy az érett ember fél az öregedéstől, úgy tartanak ők a felnőtté KONFORMISTA

válástól.

RADIKALIZMUS

Ebből a paradoxonból kihámozható e fiatalság radikalizmusának bizonyos fokú konformizmusa. Ha az amerikai mitológiában az ifjúság idealizmusa minden tár­ sadalmi megújulás forrásának tekintendő, akkor a z elkötelezettek értékrendszere tulajdonképpen csupán az amerikai demokrácia teljes mértékben soha meg nem valósult értékeinek ú j kiadása. A z uralkodó jegy a consensus, egyetértésük az alap­ vető kérdésekben. Ne higgyük, hogy az amerikai elkötelezettek nincsenek tisztában a vélt vagy való ellentmondásokkal, s e tekintetben tőlünk várnak eligazítást. Ők elődjeiknél mégis kevésbé anakronisztikusaknak tartják magukat. Szerintük elődjeik nemcsak most anakronisztikusak — ma, amikor már naptári számítás szerint is eljárt fölöttük a z idő — , hanem idejüket múltak voltak már a maguk korszakában is. Szerintük ugyanis az öregek még olyan társadalmi-történelmi fel­ tételek közt lázadoztak, amelyekben — a tudomány, a technológia viszonylagos kez­ detlegessége folytán — céljaik az Egyesült Államokban objektíve kivihetetleneknek bizonyultak. M a azonban, úgy vélik, a tudományos forradalom következményeként a szép eszmék megvalósulhatnának, már amennyiben etikai fogantatású elméletek egyáltalán materializálódhatnak. (Talán szükségtelen arra emlékeztetnünk, hogy e gondolatmenetből hiányoznak a társadalmi rendszer gyökeres megváltoztatható­ ságának X X . századi követelményei.) Egyik vezetőjük keserűen állapította meg: „ A z t reméltük, hogy ú j embertípust teremthetünk. Mostanában azonban gyakran felmerül bennem a kérdés: vajon nem váltunk-e az általunk olyannyira gyűlölt középszerűség tükörképének a karika­ túrájává?" nek

A tükörkép k a r i k a t ú r á j a . . . N e m a valóságé, hanem a tükörképé. Tükörkép­ különben az általuk enyhén megvetett hippit tekintik, aki — szerintük —

képmutató. A képmutatástól hihetetlenül irtóznak, az egyik legfőbb rossznak tekin­ tik. A legszélsőségesebbek a szülői nevelés liberalizmusát is képmutatásáért gyűlölik. A hipokrita szülök — úgymond — azért biztosítanak szabadságot gyermekeiknek, hogy a gyermek gátlástalanul vehesse át a szülők hipokrízisét, s ne saját szabad­ sága szerint rendezhesse életét. A Képmutatás-ellenességük rik a hipokrízis becsületességet

hatékonysága

intézményesültségét,

szeretnék

a mai fiatalság

abban rejlik, hogy világosan

s vele

győzelemre

több-kevesebb tapintatlansággal

KÉPMUTATÁS

szemben az

segíteni.

intellektuális

Miközben az

előző

ELLEN felisme­

nyíltságot,

nemzedékeket

gyötrik, fanyalogva bár, de elismerik nekik, hogy

kibontakozását valamelyest mégiscsak ők segítették

elő. A válto­

zások ugyanis már a szülők idejében megindultak, hiszen az a világ is az értékek megingásának világa volt, s éppen ezért a szülők idejében keletkező normák már nem merevedhettek szentségekké, a hipokrízis már nem intézményesedhetett zavar­ talanul, kezdettől

sebezhető

és leleplezhető

volt. A z idősebb nemzedék hajlandó­

sága is a fiatalság bírálására az egykori saját kudarcok, a meg nem valósítás fájó emlékeiből sarjad.

KENISTON NEMZEDÉKI ELMÉLETE Gyors változásokat átélő társadalmakban az egymást követő nemzedékek tel­ jes azonosulása

körülményesebb, mint

amilyen

Viszont ezek az elkötelezett

ifjak

tatlan természeti

érvényesülése

törvények

a mesebeli

békeidőkben

is felismerik, hogy — egyelőre következtében

lehetett.

megváltoztatha­

— ők maguk is

felnőt­

tekké válnak, naptárilag mindenképpen, de társadalmilag is. S ha már muszáj fel­ nőni, ők a felnőtt kor egy ú j variánsát szeretnék megélni. Kenneth

Keniston, a

Yale

Egyetem

előadótanára

tavaly

megjelent

könyvé­

ben ( Y o u n g Radicals. N e w York) kifejtett egy valóban figyelemre méltó nemzedéki hipotézist, amely szerint a felnőtté érés a modern társadalmakban nemcsak társa­ dalomlélektani nyek

okok

érvényesülése

következtében, folytán

is

hanem

elhalasztódott,

objektív

nemzetgazdasági

kitolódott,

mégpedig

követelmé­

a

26—28

éves

elemeiben

kevés

újat

életkorig. Érdemes

kissé

elidőzni

Keniston

nézeteinél,

melyek

d e öszefüggéseikben sok tanulságot tartalmaznak. Keniston, aki többször hivatkozik Marxra, arra emlékeztet, hogy az ipari for­ radalom idején még törvények szentesítettek

a gyermekmunkát. A tásadalmi

ter­

melékenység növekedése később fölöslegessé tette a gyermekmunkát, s tömeges mé­ r e t e k b e n vált lehetségessé a kamaszkor megélése, ami azelőtt csupán a gazdagok privilégiuma volt. A fejlett technológia pedig már valósággal megköveteli az egyed életében a minél hosszabb előkészületi

életszakaszt, s a nagyon fejlett

technológia

a „poszt-kamaszkorúak" közvetlen, azonnali népgazdasági közreműködésére sem tart igényt. A m , miközben az előző századokban, amikor a gyermekkor még rövid volt, a gyermekek amolyan kis felnőttek voltak, idő előtt meg is öregedtek, a későbbiek során a kamaszkor már a gyermekkorból a felnőttkorba való egyszerű átmenetnél gazdagabb tartalmúvá válhatott. S bebizonyosodhatott, hogy a kronológiailag meg-

hosszabbodó

kamaszkor társadalmi

szempontból nagyon

ideig serdülő a kamasz, annál színesebb

hasznos.

egyéniség sikerülhet

Minél

hosszabb

belőle.

Keniston kifejti a kamasz és a gyermek „társadalom-érzékelésének" különbö­ zőségeit. Míg a gyermek gondolkodása mindenben a konkréthez, a közvetlenhez, az azonnalihoz kapcsolódik, a serdülő gondolkodásmódja felszabadul e kötöttségek alól, logikus és deduktív, s — a valóságost „eszményihez" mérvén — önmagát és a világot történetiségében ítéli meg. A kamasz felismeri, hogy múltja, tehát jövője is van, átérzi és megérti helyét a társadalomban, a történelemben. A mai 22—28 év közötti amerikai fiatalok minőségileg jelentős hányadát illetően úgy véli, hogy azok nem csupán „önmaguk serdülését késleltető kamaszok", akiknek éppen azért eszméjük az állandó változás, mert szüntelen „személyazonossági válságban" él­ nek, hanem ú j nemzedéki kategóriát is alkotnak. Ennek az ú j nemzedéki kategóriá­ nak a társadalomlélektani körülírását Keniston érdemeként ismerik el. Keniston szerint ebben az ifjúságban a teljes értékű és a nem teljes értékű felnőttkor ismérveinek sajátos keveredései azok, amelyek a 22—28 éves életkort mind az előző­ től, mind az utána következőtől megkülönböztetik. Szerinte ezek az ifjak a következő kritériumok alapján mondhatók felnőttek­ nek: személyiségük

kialakult;

családalapító

szerelemre

és

munkára alkalmasak;

politikailag elkötelezhetik magukat; a szolidaritás érzése kifejlődött bennük; a ha­ gyományok folytatását fontosnak tartják; világnézetük kibontakozott. S a következő, inkább szociológiai jellegű standardok azok, amelyek miatt — az elkötelezettek — mégsem

tekinthetők

teljes

értékű

felnőttkorban

élőknek:

noha

rendszeres

nemi

életet élnek, mégpedig az esetek nagy többségében monogám hajlamot tanúsítván, nem

házasodnak,

s

gyermekeik

sincsenek;

szorgalmasan

dolgoznak,

de

állandó

jellegű alkalmaztatást nem szívesen vállalnak; s — ami a legfontosabb — : igye­ keznek távol tartani magukat a „bevett" társadalmi intézményektől. Holott — sze­ rinte — a felnőttkor legfontosabb kritériuma: integrálódás a társadalom intézmé­ nyesült struktúráiba. Keniston felismeri, hogy ezt az újabb átmeneti állapotot egye­ lőre kevesen engedhetik meg maguknak, a nagy többség továbbra is a kamaszkorból még

közvetlenül

identitás

a felnőttkorba

kora." A z ifjak

lép. „Ez az

lélektanilag

életszakasz

már felnőttek,

de

is

csupán

egy

szociológiai

átmeneti

értelemben

egyelőre nem akarnak felnőttekké válni. Ezek a jellemzések kitűnően ráillenek az elkötelezett ifjúságra, amely szocioló­ giailag azért nem adaptálódik, mert nincs megelégedve a társadalommal, amelyhez alkalmazkodnia

kellene.

A z elkötelezett

olyan

felnőttkorra

vágyik,

amelyben

az

ifjúság törvényei érvényesülnek, amelyben állandó készenlétét a változásra társadal­ milag elismernék és értékesítenék. Ha ezt elérhetné, szívesen vállalná ifjúkori a m a tőrizmusának felcserélését felnőttkori professzionizmusra. AMATŐRÖK VAGY

DILETTÁNSOK?

Amatőrök ők, sőt, sokszor az az érzése az embernek, hogy dilettánsok. A m i bizony már nem jó dolog. De lelkes, csupa szív és minden újra fogékony, a szép eszmék

befogadására

kész

dilettánsok.

Remélhetőleg

kitűnő

minőségű

felnőttek

lesznek belőlük, hiszen máris mindenben felnőttkoruk előrelátható hibáinak előze­ tes megváltására, jóvátételére törekszenek. Milyen nehéz lehet dilettánsként élni a professzionisták társadalmában! A pro­ fik nem nagyon félnek tőlük. És szidják őket, mintha mindegyikben már a tévelygés

kezdetekor felismernék a jövőbeli megtérőt. S állandóan „kecsegtetik őket" jövőbeli megtérésük lehetőségével,

mintha ezzel

is ingerelni

akarnák őket.

Ennek a fiatalokat valóban bosszantó megértésnek gyakorlati politikai

rendel­

tetése is van: jó előre lejáratja az elkötelezetteket, radikalizmusuk időszakában lát­ tatja meg jövendő konformizmusukat. S talán ez is egyik oka annak, hogy a leg­ kevesebb megértéssel éppen azok fogadják az elkötelezetteket, küket is kitennék: az intézményesült Így

hát

egyelőre

tovább

képmutatás

élvezhetik

szenvedő

a megtartó

akikért pedig a lel­

áldozatai.

kivetettség

szomorú

privilé­

giumát. FARKAS

Ambrus rajza

Imre

LÁSZLÓ

FÓRUM Színházi mérce N e m r é g i b e n e g y r e n d e z ő b a r á t o m kifogásolta, h o g y a M a r o s v á s á r h e l y i Á l l a m i S z í n h á z m a g y a r t a g o z a t á n a k M a c b e t h e l ő a d á s á r ó l írott c i k k e m b e n , b i z o n y o s v o n a t ­ kozásban, a R o y a l Shakespeare C o m p a n y r a hivatkoztam, v a g y — mint a vita h e v é ­ ben megfogalmazta — egy „vidéki" együttesünk teljesítményét a „vidékiség" min­ den jelét m a g á n h o r d o z ó sajtószervünkben az a n g o l o k előadásához viszonyítottam. „ H o g y j ö v ü n k ahhoz, hogy ezen a téren hozzájuk mérjük magunkat? — kérdezte. — H o l v a n n a k h o z z á a h a g y o m á n y a i n k , színészi és r e n d e z ő i a d o t t s á g a i n k , l e h e t ő s é ­ g e i n k ? V i d é k v a g y u n k , b a r á t o m — i s m é t e l t e a n y o m a t é k o s s á g k e d v é é r t — , a k á r tet­ szik ez n e k ü n k , a k á r n e m ! " S h o g y s z a v a i t m á s o l d a l r ó l is a l á t á m a s s z a , k ö v e t e n d ő példaként egy olyan színibírálatra hivatkozott, m e l y egy másik együttesünk p r o d u k ­ c i ó j á t saját k o r á b b i s z í n v o n a l á h o z m é r t e , és n e m t á m a s z t o t t v e l e s z e m b e n — m i n t mondotta — „abszurd követelményeket". B á r m e n n y i r e e d z e t t v a g y o k is i m m á r a v i t á b a n , b á r m e n n y i r e h o z z á s z o k t a m a s z í n h á z i a k és s z í n i k r i t i k u s o k k u t y a — m a c s k a b a r á t s á g á h o z , m e g l e p e t t , h o g y é s z r e ­ v é t e l e m e t í g y é r t e l m e z t é k . H a u g y a n i s azt a k é r d é s t v e t e t t e m v o l n a f e l , h o g y C s o r b a András, M a c b e t h alakítója, v a g y Harag György, az előadás r e n d e z ő j e szárnyalja túl P a u l S c o f f i e l d , i l l e t v e P e t e r B r o o k t e l j e s í t m é n y é t , hiszen f e l t é t e l e z h e t ő e n m i n d ­ ketten t e l j e s e b b i d e o l ó g i a i v é r t e z e t t e l r e n d e l k e z n e k , m i n t a n g o l társaik, m é l t á n v á r ­ hattam volna, hogy egy harmadik v a g y negyedik személy a dogmatikus, voluntarista felfogásra illő összes átkokat, a z o s t o b a s á g t ó l a p r o v i n c i a l i z m u s i g , f e j e m r e zúdítsa. Én a z o n b a n m i n d ö s s z e azt b á t o r k o d t a m említett c i k k e m b e n m e g j e g y e z n i , h o g y a r o ­ m a n t i k u s színjátszás s a b l o n j a i v a l s z e m b e n n e m a z a hatásos h a d a k o z á s i m ó d , ha az e l ő a d á s b ó l (a k o r s z e r ű e n é r t e l m e z e t t S h a k e s p e a r e - e l ő a d á s b ó l t e r m é s z e t e s e n ) a s z e n v e d é l y t k i l ú g o z z u k , h a n e m h a — m i n t a R o y a l S h a k e s p e a r e C o m p a n y tette — a s z e n v e d é l y e k f e l n a g y í t o t t külső rajza h e l y e t t ú j s z e r ű e n é r z é k e l t e t j ü k a s z e n v e d é ­ l y e k reális t a r t a l m i g a z d a g s á g á t , m a is e l e v e n e n h a t ó e r e j é t . V i t á b a s z á l l t a m a r e n d e z ő v e l n é g y s z e m k ö z t , s ú g y é r z e m , az e s z m e c s e r e s z é l e ­ s e b b n y i l v á n o s s á g előtt s e m é r d e k t e l e n , m e r t színházi m o z g a l m u n k m e g í t é l é s é v e l , a s z í n h á z e s z t é t i k á v a l és a színibírálattal k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s a b b k é r d é s e k e t is érint. É p p ezért m i n d e n e k e l ő t t le a k a r o m s z ö g e z n i : én s e m v a g y o k h í v e , h o g y e g y e l ő a d á s k a p c s á n — l e g y e n a z m é g o l y j ó v a g y m é g o l y r o s s z is — m i n d j á r t é g b e e m e l ő v a g y p o k o l b a sújtó m i n ő s í t é s e k e t s o r a k o z t a s s u n k fel, m i n t a h o g y n e m s z e ­ retem azokat a fejtegetéseket sem, m e l y e k néhány előre gyártott gondolati e l e m s e g í t s é g é v e l játszi k ö n n y e d s é g g e l m e g o l d j á k a lét összes kérdéseit. S a j n o s , n a g y o n s o k a t á r t o t t a z az é v e k k e l e z e l ő t t m é g e l é g g é általános g y a k o r l a t , h o g y a b e c s ü l e t e s , tiszteletre m é l t ó i g y e k e z e t e t , m e l y a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e l ő r e l é p é s t jelentett, egyesek olyan általános harsonázással fogadták, mintha legalábbis az ENSZ-statisz­ t i k á k szerint n á l u n k v o l n a a l e g n a g y o b b a z 1 k m - r e j u t ó zseniális e m b e r e k s z á m a . A j ó kolozsvári, marosvásárhelyi, aradi v a g y craiovai előadásokat gyakran kiáltot­ ták ki o r s z á g o s a n , sőt n e m z e t k ö z i l e g is h e l y t á l l ó t e l j e s í t m é n y n e k , v a g y k e l t e t t é k ezt a látszatot m i n d e n m é r t é k e t m e g h a l a d ó d i c s é r ő j e l z ő i k k e l . T ú l s o k c i k k i g y e k e z e t t indokolni „a provincia már n e m provincia"-tételt, s ezek a megnyilatkozások leg­ t ö b b s z ö r n e m is a z ú j o n n a n feltárult t é n y l e g e s l e h e t ő s é g e k e t , a v e l ü k v a l ó sáfárk o d á s t és a t o v á b b i f e j l ő d é s reális t á v l a t a i t v e t t é k s z á m b a , h a n e m c s u p á n n é h á n y felületi j e l e n s é g b ő l ítéltek. A z a r á n y t a l a n s á g , a c s i n n a d r a t t a p e d i g n e m n ö v e l t e , h a n e m c s ö k k e n t e t t e a z é r t é k í t é l e t e k hitelét. Ezért m a g a m s e m t a l á l o m a l a p t a l a n n a k , 2

ha e g y i k - m á s i k színházi s z a k e m b e r ü n k b i z o n y o s túl m e r é s z , túl k o c k á z a t o s ö s s z e ­ vetésekkel, m i n ő s í t é s e k k e l s z e m b e n t a r t ó z k o d ó , ó v a t o s , sőt s z k e p t i k u s . A z á l t a l á n o s t é n y e z ő k m e l l e t t n é h á n y j e l l e g z e t e s e n színházi j e l e n s é g is a r r a int, h o g y a j ó z a n s á g o t — m e l y f e l t é t e l e z h e t ő e n b a r á t o m bírálati é s z r e v é t e l é t d i k ­ tálta — n a g y r a b e c s ü l j ü k . S z í n h á z a i n k b a n u g y a n i s m a n a p s á g s e m m e g y ritkaság számba, h o g y e g y i k - m á s i k színész, e g y - k é t sikeres a l a k í t á s után, v a l a m i l y e n k é p ­ zeletbeli L a u r e n c e O l i v i e r , P e t e r O ' T o o l e , C s e r k a s z o v v a g y J e a n L o u i s B a r r a u l t m o ­ d o r á b a n tetszeleg; fáradt, n a g y m ű v é s z k é n t m á r c s a k p i h e n é s r e , k i k a p c s o l ó d á s r a vágyik, s a z is e l ő f o r d u l , h o g y e g y i k - m á s i k é r t é k e l ő g y ű l é s i n k á b b b á t o r s á g i d é z ő csatakiáltáshoz hasonlít, m i n t f o n t o l g a t ó e l e m z é s h e z . A z m á r a d o l g o k t e r m é s z e t é ­ ből k ö v e t k e z i k , h o g y a z ö n m a g u k és e g y m á s iránt érzett m é r t é k t e l e n tisztelet, b i z o ­ nyos é r d e k e k — m ű v é s z i v a g y másfajta é r d e k e k — ö s s z e ü t k ö z é s e k o r saját e l l e n ­ tétébe c s a p át, v a g y h o g y a külső „ e l l e n s é g e s t á m a d á s s a l " , a kritika o l y k o r i s z i g o r ú ­ ságával s z e m b e n , az ö n m a g á n a k is k a l a p o t e m e l ő tisztelet a s z e r é n y s é g á l a r c á b a n és é r v e i v e l j e l e n t k e z i k . M i n d e z n e m m o n d e l l e n t s e m a n n a k , h o g y r e n d e z ő i n k , szí­ nészeink és k r i t i k u s a i n k s z u b j e k t í v e ő s z i n t é n v a l l j á k m a g u k a t a m a r x i — l e n i n i e s z ­ tétika h í v e i n e k , s e m a n n a k , h o g y a l e g j o b b a k a t e z e n a z e l v i a l a p o n á l l ó k ö z ö s művészi e s z m é n y fűzi ö s s z e . U t ó v é g r e a l e h e t s é g e s f e l f o g á s o k k ö z ü l a j o b b n e m automatikusan, h a n e m a más nézetekkel v a l ó harcban jut legelőbbször diadalra. S talán a m e s t e r s é g t e r m é s z e t é v e l , a teljes fizikai és s z e l l e m i o d a a d á s k ö v e t e l m é ­ n y é v e l m e g m a g y a r á z h a t ó az is, h o g y b i z o n y o s h e l y z e t e k b e n ( f ő p r ó b á n v a g y b e m u ­ tató előtt) v a l a k i n e k a t e l j e s í t m é n y é t j o g o s a n m é r i k k ü l ö n l e g e s b e l s ő színházi m é r ­ cével, a v é l e m é n y nyíltságát az illető t e h e r b í r ó k é p e s s é g é h e z a l k a l m a z z á k . A k é r ­ déseknek ez a r e n d k í v ü l i s z ö v e v é n y e s s é g e ú j a b b é r v a m e l l e t t , h o g y a j ó z a n m é r ­ legelést, a s z a k e m b e r k o n k r é t l e h e t ő s é g e k k e l és a d o t t s á g o k k a l s z á m o l ó r a c i o n á l i s álláspontját k ü l ö n l e g e s e n m é l t á n y o l j u k . M é g i s v i t á b a s z á l l t a m és v i t á b a s z á l l o k r e n d e z ő b a r á t o m á l l á s p o n t j á v a l : e g y ­ részt, m e r t a s z í n h á z o n b e l ü l i j o g o s v a g y j o g t a l a n k ü l ö n m é r c é k k e l s z e m b e n a k r i ­ tikának — v é l e m é n y e m szerint — c s a k e g y f a j t a m é r c é j e lehet, s e z a k o r s z e r ű marxista—leninista színházesztétika; másrészt, m e r t a z ő v é l e k e d é s é b e n n e m c s a k a j ó z a n s á g h a n g j á t v é l e m f e l f e d e z n i , h a n e m a d e f e t i z m u s é t is. A d o g m a t i z m u s , m e l y t ő l b a r á t o m s z e m m e l l á t h a t ó a n irtózik, a s z í n í b í r á l a t b a n t ö b b e k k ö z ö t t a b b a n n y i l v á n u l t m e g , h o g y c s u p á n az á l t a l á n o s j e l e n s é g e k r e v a g y egyes j e l e n s é g e k á l t a l á n o s í t h a t ó v o n á s a i r a figyelt, az á l t a l á n o s a t elszakította k o n k r é t jelentkezési f o r m á j á t ó l , a színházi t e l j e s í t m é n y é r t é k e l é s é t „ a t e r m ő t a l a j " l e h e t ő s é ­ geinek m é r l e g e l é s é t ő l , e g y s z ó v a l e g y r e l a t í v v o n á s t v a g y r é s z l e g e s i g a z s á g o t a b s z o ­ lutizált, e g y b e m o s t a az á r n y a l a t o k a t , a m i n ő s é g i k ü l ö n b s é g e k e t . Ez a fajta „ e s z t é ­ tikai ítélet" n a g y h a n g ú s á g á b a n s o k s z o r v a l ó b a n az a g r e s s z í v p r o v i n c i a l i z m u s m e g ­ testesülésévé vált, s z é l s ő s é g e s e s e t e i b e n az „ ó v a i n t j ü k A n g l i á t " j e l l e g ű h a n d a b a n dázás színikritikai v e t ü l e t é v é . D e e n n e k a v é g l e t n e k a z e l v e t é s e n e m j e l e n t i szük­ s é g k é p p e n a m á s i k v é g l e t n e k , a relativitás a b s z o l u t i z á l á s á n a k h e l y e s s é g é t . N e m j e ­ lenti azt, h o g y v a l a m e l y együttes t e l j e s í t m é n y é t k ö t e l e z ő m ó d o n m i n d i g saját k o ­ rábbi t e l j e s í t m é n y é h e z kell m é r n ü n k . A relativitás a b s z o l u t i z á l á s a a h e l y i ű r m é r ­ tékekkel v a l ó s z ü n t e l e n p e p e c s e l é s r e k á r h o z t a t , és n e m f i g y e l — n e m tartja f e l a d a ­ tának, h o g y f i g y e l j e n — az e g y e d i b e n m e g t e s t e s ü l ő á l t a l á n o s r a . H a k ö v e t k e z e t e s e n akarjuk a l k a l m a z n i , k ü l ö n b u k a r e s t i , k o l o z s v á r i , t e m e s v á r i színházesztétikai m é r c é t kellene k i d o l g o z n u n k , s ha történetesen e g y v á r o s b a n h á r o m v a g y n é g y színház van, u g y a n e n n y i h e l y i m é r t é k e g y s é g e t kell t a l á l n u n k . M o n d j a m e g b á r k i , m i l y e n elvi e l l e n v e t é s t t e h e t ü n k , ha e z e k után a s z í n h á z együttesét k i t e v ő s z í n é s z e k , r e n ­ d e z ő k és d í s z l e t t e r v e z ő k e g y s z é p n a p o n azzal á l l n a k e l ő : tessék a z ő s z á m u k r a is differenciált, e g y é n i m é r c é t találni. A r e l a t i v i t á s a b s z o l u t i z á l á s a b á r m e n n y i r e e l l e n k e z ő v é g l e t e t is j e l e n t , m ó d s z e ­ rében s o k h a s o n l ó s á g o t m u t a t a d o g m a t i z m u s s a l . C s a k é p p e n n e m a m ű b e n f e l l e l ­ hető általános, h a n e m a s p e c i f i k u s v o n á s o k a t a b s z o l u t i z á l j a . S m i n d k e t t ő m e g e g y e ­ zik a b b a n is, h o g y az alkotást v a g y a t e l j e s í t m é n y t ö n m a g á b a n s z e m l é l i ( l e g f e l j e b b saját l e h e t ő s é g e i v e l m é r i össze), a s z é l e s e b b é s t á g a b b a r á n y ú visszonyítást, ö s s z e ­ hasonlítást, az alkotás n a g y o b b ö s s z e f ü g g é s e k k ö z ö t t v a l ó e l h e l y e z é s é t p e d i g tagadja, m e g k é r d ő j e l e z i v a g y n e m tartja f e l a d a t á n a k . I l y e n f o r m á n az effajta értékelés a M u c s á t v i l á g v á r o s n a k k i k i á l t ó a g r e s s z í v p r o v i n c i a l i z m u s s a l e l l e n t é t b e n a passzív, beletörődő v a g y siránkozó, mindenre „helyi érvet" találó provincializmusnak válik a szülőanyjává. V é l e m é n y e m szerint a kétfajta v é g l e t b u k t a t ó i t c s a k ú g y h i d a l h a t j u k át, ha a gyakorlati színházesztétika r a n g j á r a e m e l t színibírálat m é r t é k e g y s é g é v é a korsze-

rűséget tesszük m e g . K o r s z e r ű s é g e n t e r m é s z e t e s e n e l s ő s o r b a n tartalmi v o n a t k o z á s o ­ kat é r t e k , a m o n d a n i v a l ó k o r s z e r ű s é g é t a l e g t á g a b b é r t e l e m b e n , és n e m e x h i b i c i o ­ n i z m u s t v a g y e x c e n t r i k u m o t , d e k ü l ö n ö s e n n e m d i v a t o t . A r e n d e z ő i és színészi s z e m l é l e t k o r s z e r ű s é g e s z e m p o n t j á b ó l p e d i g igenis á l l í t o m , h o g y m é r c é i n k c s a k ú g y ö s z t ö n z ő e k , ha m a g a s a k , sőt a lehető l e g m a g a s a b b a k , ha a m i n d e n s é g g e l m é r j ü k m a g u n k a t . E s z e m b e j u t ezzel k a p c s o l a t b a n , h o g y I l l y é s G y u l a , m i k o r 1954-ben v é ­ gignézte az akkoriban v i l á g v i s z o n y l a t b a n is k i e m e l k e d ő m a g y a r futball-csapat g y ő z t e s m é r k ő z é s é t a z a n g o l o k ellen, v e r s b e n tette f ö l ö n m a g á n a k és í r ó t á r s a i n a k a k é r d é s t : m i n d e z s z é p és j ó , d e m i k o r g y ő z z ü k le m á r v é g r e S h a k e s p e a r e - t ? A l e g m a g a s a b b á l t a l á n o s m é r c é t állította fel, n e m a k ü l ö n m é r c é k s z ü k s é g e s s é g e m e l ­ lett tört lándzsát. F e l v e t ő d h e t i k a z o n b a n a k é r d é s : m e g v a n n a k - e a k o r s z e r ű s é g i g é n y l é s é h e z az o b j e k t í v l e h e t ő s é g e i n k ? A külső o b j e k t í v l e h e t ő s é g e i n k n é z e t e m szerint föltétlenül. Mindig büszkén szoktuk emlegetni, hogy pártunk nemzetiségi politikájának ered­ m é n y e k é n t v a n hat m a g y a r s z í n h á z u n k , s z í n m ű v é s z e t i f ő i s k o l á n k , o p e r á n k , s talán n i n c s m e s s z e az a z idő, a m i k o r a s z í n h á z t u d o m á n y is ö n á l l ó kutatási területté a l a k u l . A r r ó l a z o n b a n m i n t h a m e g f e l e d k e z n é n k néha, h o g y a k e r e t e k é r t é k é t m ű k ö d é s ü k tartalma, e t a r t a l o m k o r s z e r ű s é g e a d j a m e g . F ö l t é t l e n ü l e l ő n y — m é g h o z z á j e l e n t ő s e l ő n y — , h o g y színházi s z a k e m b e r e i n k v i l á g v i s z o n y l a t b a n is k o r s z e r ű á l t a l á n o s e s z ­ tétikai i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z n e k , h o g y a t á j é k o z ó d á s , az i n f o r m á c i ó s o k o l d a l ú s á g a és a kifejezési l e h e t ő s é g e k s z é l e s e d é s e az u t ó b b i é v e k b e n ö r v e n d e t e s e n m e g n ö v e k e ­ dett. P e r s z e , hátra v a n m é g a l e g n a g y o b b — n e m külső, h a n e m b e l s ő — o b j e k t í v feltétel: a k i e m e l k e d ő tehetség, m e l y n e k m e g s z ü l e t é s e és f e j l ő d é s e , sajnos, n e m t e r v szerűsíthető, n e m g y o r s í t h a t ó é s n e m általánosítható. N e f e l e j t s ü k el a z o n b a n , h o g y a s z e m l é l e t k o r s z e r ű s é g e — b á r h o g y a n is v é l e ­ k e d n é k e r r ő l a relativitást a b s z o l u t i z á l ó túlzott m é r t é k t a r t á s — a m ű v é s z e t b e n n e m maximális, hanem minimális követelmény. S bár a művészi teljesítmény színvonala rendszerint szorosan összefügg a szemlélet korszerűségével, láttunk már magas m ű v é s z i szintet e l é r ő színházi előadást, m e l y n e k s z e m l é l e t m ó d j á t e g y á l t a l á n n e m lehetett k o r s z e r ű n e k m i n ő s í t e n i , s a k o r s z e r ű p r ó b á l k o z á s o k k ö z ö t t a k a d t a k s i k e ­ r e k és b u k á s o k is. Mércénket azonban a legtágabb értelemben korszerű szemlélet igényénél n e m szállíthatjuk l e n n e b b . E r r e k ö t e l e z n e k e d d i g i s i k e r e i n k , í g y e m e l k e d h e t ü n k v a l ó b a n a p r o v i n c i a szintje f ö l é , s az e g y b e n a k a p o c s is, m e l y a színházi m é r c é t és az á l t a l á n o s a b b m é r t é k e g y s é g e k e t ö s s z e f o g j a . H o g y azután a k o r s z e r ű s z e m l é l e t a s z í n ­ m ű v é s z e t és a s z í n h á z t u d o m á n y g y a k o r l a t i m u n k á j á b a n m i l y e n szintet ér el, a z m á r t u d á s u n k t ó l , tehetségünktől, o d a a d á s u n k t ó l függ. Páll Árpád

ÉLŐ TÖRTÉNELEM Collegium Artificum Transylvanicorum A Z ERDÉLYI KÉPZŐMŰVÉSZET KÉT

HÁBORÚ

KÖZTI TÖRTÉNETÉBŐL

K ö z e l ö t v e n esztendő t á v l a t á b ó l t e k i n t vissza a hazai k é p z ő m ű v é s z e t e k t ö r t é ­ nete az E r d é l y i K é p z ő m ű v é s z e t i S z a l o n 1921-es kiállítására. Ö t v e n é v t á v l a t á b ó l az e x p r e s s z í v kiáltás e r e j é v e l h a n g z i k d ö b b e n e t e s e n é l ő n e k , m e g n e m k o p o t t n a k K ó s Károly fölhívása: „A szeretne,

s z e g é n y e m b e r arról ha

volna, de amije

szeret

beszélni, amije

nincsen. Beszéljünk

A k a r u n k m ű v é s z e t e t ; élőt, szervest,

hiányzik.

hát

a

A m i r e vágyik,

amit

képzőművészetről...

nélkülözhetetlent.

Lehetséges-e ez? Lehetséges, m e r t

muszáj, mert

szükségünk

v a n rá,

tehát l e s z e r ő n k is h o z z á .

M ű v é s z e i n k v a n n a k . Itt-ott s z e r t e s z ó r v a . M i s e m t u d u n k r ó l u k , ő k s e m t u d n a k rólunk. H á t ö s m e r k e d j ü n k e g y m á s s a l ! " A z Erdélyi Szalon — a Collegium Artificum Transylvanicorum — méreteit te­ kintve is t ö b b e t jelentett e g y s z e r ű k é p z ő m ű v é s z e t i m e g n y i l a t k o z á s n á l . M é r f ö l d k ö v e t jelzett! A z i n d u l á s t j e l e n t e t t e ! S ha v a l a k i m a a két h á b o r ú közti e r d é l y i k é p z ő m ű ­ vészet történetét k í v á n j a áttekinteni, m á r c s a k a z e s e m é n y e k v i s s z h a n g j á b ó l k ö v e t ­ keztetve is s z á m o t v e t h e t a k e z d e m é n y e z é s h o r d e r e j é v e l . Természetesen történelmi

körülmények határozzák

meg a kezdeményezés

érté­

két. 1921-et írtak. A h á b o r ú n y o m a i m é g n e m t ű n t e k el, a n é p e k e g y m á s e l l e n úszí­ tásának

sebei

épp

hogy

gyógyulni kezdtek.

Ilyenformán

minden

olyan

kezdemé­

nyezés, m e l y az e g y ü t t m ű k ö d é s t , a n é p e k s o r s k ö z ö s s é g é t , a k ö z ö s é r t é k e k lését hirdette, n e m c s a k a h a l a d á s s z á m l á j á r a lentett. A m ű v é s z e t i

életet ezen a tájon

megbecsü­

v o l t í r a n d ó , d e m o z g ó s í t ó e r ő t is j e ­

a teljes

dezorganizáció jellemezte. K é p z ő ­

művészeti s í k o n E r d é l y a h á b o r ú előtt s e m jelentett k ö z p o n t o t , n e m biztosított s e m ­ milyen

szervezettséget.

feladatának

Főiskola

nem

volt,

az

Erdélyi

Múzeum

nem

tekintette

a j e l e n k o r i m ű v é s z e t ápolását, a z élő m ű v é s z e t g y ű j t e m é n y é n e k

tását. A r o m á n , m a g y a r és szász m ű v é s z e k M ü n c h e n , Párizs, B e r l i n v a g y felé i g a z o d t a k . A n a g y szipkázták"

az

igazi

művészeti

tehetségeket

központok, elsősorban ( k é z e n f e k v ő az

Budapest,

irodalmi

valósággal „ e l -

analógia!). Pezsgő,

úttörő m ű v é s z e t i életet e g y e d ü l N a g y b á n y a k é p v i s e l t , d e h a n g s ú l y o z n u n k a m ű v é s z t e l e p h á b o r ú előtti k o r s z a k á b a n

kialakí­ Budapest sőt

kell, h o g y

n e m érezte h i v a t á s á n a k az e r d é l y i m ű v é ­

szek szervezeti összefogását. Változást

a

háború

végetértével

i r o d a l m i indítás mellett, b á r l a s s a b b a n , létrejönnek. előtti

Gyakoribbá,

tárlatok

megszokottá

kezdődő

új

történelmi

korszak

hozott.

a z ö n á l l ó k é p z ő m ű v é s z e t i élet feltételei válnak

dilettantizmusának szelleme. A

a

kiállítások, s tért v e s z í t a

nagybányai

művésztelep

Az is

háború

fennállása

t o v á b b r a is e r ő s s é g e a z e r d é l y i m ű v é s z e t n e k , d e a k ö z p o n t szinte é s z r e v é t l e n ü l t e v ő ­ d i k át K o l o z s v á r r a . Ü g y tűnik, K o l o z s v á r p o l i t i k a i és kulturális s ú l y á n á l

fogva

v e t t e át a k e z d e ­

m é n y e z é s t . A z első élesztgetési k í s é r l e t e k m á r i n n e n s t a r t o l n a k . Itt n y i t j a m e g m a ­ g á n i s k o l á j á t P a p p S á n d o r és Á c s F e r e n c , 1926-ban K o l o z s v á r s z é k h e l l y e l a l a k u l

meg

a m ű v é s z e t i f ő i s k o l a (a B e l l e A r t e ) , s u g y a n c s a k itt a l a k u l n a k

m e g az első, s z e r v e ­

zeti

Helikon védnöksége

keretet

jelentő

alatt. M i n d e n

egyesületek, az

Astra,

k e z d e m é n y e z é s n e k feltétele

illetve az

Erdélyi

volt azonban

a

napi

politika

rövidlátó

s z e m p o n t j a i t ó l m e n t e s ö s s z e f o g á s m e g t e r e m t é s e , a r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m ­ zetiségek művészeti platformjának

k i d o l g o z á s a . S ezt a f e l a d a t o t a f e l e l ő s s é g t e l j e s

t u d a t á v a l (akár a z e s e t l e g e s k u d a r c A

ó d i u m á v a l ! ) e l ő s z ö r az E r d é l y i S z a l o n

Collegium Artificum Transylvanicorum

szász k é p z ő m ű v é s z e k k ö z ö s kiállításának sérlete n y o m á n — e g y l e l k e s

gondolata — a román,

vállalta

magyar

és

t e r v e , S z e n t i m r e i J e n ő 1919-es h a s o n l ó k í ­

műpártolótól,

George

Bacaloglutól

ered.

Bacaloglu

e z r e d e s , N a g y v á r a d v o l t p r e f e k t u s a — m a g a is m ű v é s z e m b e r : z e n é s z — K o l o z s v á r o n találta k i v i t e l e z h e t ő n e k a tervet.

Vállalta

az e l ő k é s z í t ő m u n k á t

is. Első

lépésként

k o l o z s v á r i b a r á t a i k ö z ü l E m i l I s a c k a l v e t t e fel a k a p c s o l a t o t , s n y i l v á n k ö z ö s m e g ­ állapodásuk

e r e d m é n y e lehetett

tulajdonképpen

a K o l o z s v á r o n j a n u á r 26-ra i d ő z í t e t t g y ű l é s , m e l y

k ö r v o n a l a z t a a tervet, s a g y a k o r l a t i l é p é s e k b e n határozott.

A gyű­

l é s r e m e g h í v t á k G e o r g e V â l s a n e g y e t e m i t a n á r t (aki m e l l e s l e g a B e l l e A r t e a l a p í t á ­ sában

is

szerepet

játszott),

továbbá

a

kolozsvári

művészek

közül

Ács

Ferencet,

D a d a y G e r ő t , H a v a s B é l á t és N e m e s A n d r á s t . A s z e r v e z ő k politikai t a p i n t a t á r a utal, h o g y m á r a z első m u n k a ü l é s e n zatot

hoznak

ered

a

a

testvéri

tervezett

megválasztása,

együttműködés

közös és

az

kiállítás akkori

következetes

nevének viszonyok

alkalmazásáról.

határo­

Talán

innen

(Collegium Artificum

Transylvanicorum)

között

összeállított

mintaszerűen

több­

n y e l v ű katalógus. Emil Isac programot példáját

ad a gyűlésen. „ A képkiállítás

mutatná, másrészt

anyagi

alapot

teremtene

a művészeti

szolidaritás

egy közösen kiépítendő

mű­

v é s z k l u b j a v á r a . " A j a v a s l a t r a a j a n u á r 27-i g y ű l é s e n é l e t r e h í v o t t r e n d e z ő b i z o t t s á g m á r a m ű v é s z k l u b g o n d o l a t á t is m a g á é v á teszi, s ú g y tűnik, h o g y e z l e n n e a m ű v é ­ szeti e g y ü t t m ű k ö d é s b á r

laza, d e v a l a m e l y e s keretet

mégis biztosító szervezeti

to­

v á b b v i v ő j e . Ligeti E r n ő j a v a s l a t á r a m o s t m á r a z ú j s á g í r ó s z e r v e z e t is b e k a p c s o l ó d i k , s a r e n d e z ő b i z o t t s á g b a e g y r o m á n é s m a g y a r t a g o t d e l e g á l n a k : I o n D r a g u t és K o ­ v á c s Jenőt. B a c a l o g l u e z r e d e s e l n ö k l e t é v e l a r e n d e z ő bizottság 1921. j a n u á r 29-én k e z d i m e g m ű k ö d é s é t . F e l h í v á s u k „ a z E r d é l y b e n és a T i s z a h á t o n é l ő festő-, s z o b r á s z - és művészekhez határozatot zésével

szól",

minden

„nemzetiségi

különbség

nélkül".

Ugyanaznap

ipar­

hoznak

a r r ó l is, h o g y a tárlatot e g y h ó n a p r a t e r v e z i k , és h a n g v e r s e n y e k s z e r v e ­

kötik

egybe.

A

szászok bevonásával

egy képviselőjüket

bízzák

meg,

a z o n b a n — a h o g y a l a p o k s a j n á l k o z v a m e g j e g y z i k — h i á n y o s a n felelt m e g

aki

felada­

tának. Ilyen

szervezési e l ő z m é n y e k után

került

sor néhány

n a p o s halasztás után

a

f e b r u á r 23-i m e g n y i t ó r a . A z e r d é l y i sajtó b e c s ü l e t t e l k i v e t t e részét a

népszerűsítés­

b ő l . M á r a m e g n y i t ó is n á l u n k

kezdődött. A

egészen szokatlanul

sajtóbemutatóval

l a p o k b e s z á m o l n a k arról, h o g y a V á r m e g y e h á z a n a g y t e r m é t — a k o l o z s v á r i m ű v é ­ s z e k n e k a k é s ő b b i e k b e n is k e d v e n c kiállítási

csarnokát

— rögtönzött

közfalakkal

osztották fel, s a k a t a l ó g u s összeállítói m e s s z e m e n ő e n g o n d o s k o d n i k í v á n t a k a m e g ­ felelő e l i g a z o d á s r ó l . „ A k e z d e t k e z d e t é n v a g y u n k " — írja E m i l Isac a k a t a l ó g u s e l ő s z a v á b a n , s e b b e n arra is utal, m i l y e n óriási v á l l a l k o z á s t j e l e n t e t t a S z a l o n kiállításának ö s s z e h o z á s a . A h á r o m n y e l v ű k a t a l ó g u s — m a m á r ritka p é l d á n y — n y o l c v a n m ű v é s z n e v é t s o ­ rolja fel, é s összesen 327 f e s t m é n y r ő l , s z o b o r r ó l , g r a f i k á r ó l és i p a r m ű v é s z e t i t á r g y ­ ról tesz említést. K é t s é g t e l e n , h o g y s o k a n h i á n y o z t a k a tárlatról, o l y a n o k is, a k i k n e k részvételére p e d i g f e l t é t l e n ü l s z á m í t o t t a k , d e a z e r e d m é n y í g y is s z á m o t t e v ő . A n y o l c v a n m ű v é s z t i z e n h á r o m v á r o s t k é p v i s e l . E statisztikán b e l ü l a k o l o z s ­ váriak 2 0 , a n a g y b á n y a i a k 1 9 , a n a g y v á r a d i a k 1 0 , a n a g y s z e b e n i e k , m a r o s v á s á r h e l y i e k 5—5 m ű v é s s z e l k é p v i s e l t e t t é k m a g u k a t a t á r l a t o n . É r d e k e s m e g f i g y e l n i , h o g y K o l o z s -

vár — a m á r haladja

jelzett folyamatnak

megfelelően — művészeti

képviseletben

meg

is

m á r a n a g y b á n y a i „ d e l e g á t u s o k " számát. D e ez e g y e l ő r e m é g c s a k m e n n y i ­

ségi a r á n y ! A k o l o z s v á r i n é v s o r é r d e k e s s é g e v i s z o n t , h o g y S z o l n a y S á n d o r itt, e z e n a

tárlaton

csupán

mutatkozik

Á c s Ferencet

be

először egy

stúdiumával

és

két

ipari

és S z a b ó V e r a s z o b r á s z m ű v é s z t e m l í t h e t j ü k

közül. N a g y b á n y á r ó l T h o r m a J á n o s t á v o l m a r a d á s á t

reklamálják,

tájjal. az

Mellette

ismertebbek

bár mint

zsűri-tag

az ő n e v e is s z e r e p e l a k a t a l ó g u s b a n . ( A c s o p o r t b ó l v i s z o n t K l e i n J ó z s e f m o s t j e l e n t ­ kezik első í z b e n kiállításon.) A B e l l e A r t e k é s ő b b i tanárai k ö z ü l P e r i c l e és Eugen P a s c u t t a l á l j u k földi t a n u l m á n y a i t

Capidant

a felsorolásban — Aurel Ciupe, R o m u l Ladea ekkor

v é g z i — , T a s s y D e m i a n P á r i z s b ó l k ü l d k é p e t a tárlatra.

kül­ Szat-

már, P o p p A u r é l l a l a z élen, szinte teljes m ű v é s z i k é p v i s e l e t b e n j e l e n t k e z i k , a t e m e s ­ váriak k ö z ü l a z o n b a n G a l l a s m é g f o g s á g b a n v a n , P o d l i p n y p e d i g n e m k ü l d

képet.

„ A szászokat m i n d ö s s z e n é h á n y nő k é p v i s e l i — írja a z Ellenzék 1921. f e b r u á r 23-iki s z á m á b a n — n a g y o n k ö z e p e s a l k o t á s o k k a l . K ü l ö n ö s e n M a t t i s - T e u t s c h e l m a ­ radását sajnáljuk." H a s o n l ó h a n g o t üt m e g a b r a s s ó i m ű v é s z e k k e l s z e m b e n a Keleti Ú j s á g i s : „ A szász m ű v é s z e k k ö z ü l s z í v e s e n l á t t u k v o l n a p é l d á u l a kitűnő K i m m e t B r a s s ó b ó l , kit az e r d é l y i k ö z ö n s é g m é g alig i s m e r , p e d i g a l e g j o b b a k k ö z ü l v a l ó . . . " S v é g ü l m é g e g y statisztikai a d a t . A l e g t ö b b k é p p e l j e l e n t k e z ő k k ö z ü l P o p p A u r é l 32, P e r i c l e C a p i d a n 15, E l e n a P o p e a 11 és T ó t h G y u l a 10 f e s t m é n y é t mutatta b e a tárlaton.

A k a t a l ó g u s t e r m é s z e t e s e n c s a k m e n n y i s é g i a d a t o k k a l szolgálhat, a m i a k i á l l í ­ t o t t m ű v e k értékét illeti, m á r s o k k a l s z u b j e k t í v e b b ítéletekre t á m a s z k o d h a t u n k . F é l ­ é v s z á z a d m ú l t á n alig v a n l e h e t ő s é g ü n k a z o n o s í t a n i és felkutatni a kiállításon sze­ r e p l ő k é p e k e t , a k o r a b e l i k r i t i k á k szelektált e l b í r á l á s á r a v a g y u n k hát k é n y s z e r í t v e , s e l l e n ő r z ő m ó d s z e r k é n t a kiállító m ű v é s z k v a l i t á s a i n a k u t ó l a g o s m e g í t é l é s é r e . Kolozsvárt a nagybányai csoport először mutatkozik be ilyen nagyszámú alko­ tással, érthető tehát a k r i t i k a és k ö z ö n s é g f o k o z o t t é r d e k l ő d é s e . „ A tárlatot a n a g y ­ b á n y a i a k d o m i n á l j á k — írja az Ellenzék s z e m l e í r ó j a . — T ú l t e n g e n e k a p l e i n air k é p e k , a n a p f é n y , a s z a b a d l e v e g ő . " K ö z ü l ü k is Z i f f e r S á n d o r k e r ü l a z élre. „ N a g y

Ferenczy Noémi: Gobelin-terv

t ö m e g e k k e l , erős s z í n f o l t o k k a l d o l g o z i k " — o l v a s s u k szinte k i v é t e l n é l k ü l p o z i t í v k r i t i k á k b a n ; Lány macskával c í m ű k é p é t „ a tárlat l e g e r ő s e b b a l k o t á s á n a k " tartják. M e g l e p e t é s v o l t a h á r o m F e r e n c z y - t e s t v é r együttes j e l e n t k e z é s e K o l o z s v á r t . N o é m i e g y g o b e l i n n e l és k é t g o b e l i n - t e r v v e l m u t a t k o z o t t b e ( u t ó b b i a k a t a k a t a l ó g u s s z e ­ rint b á r k i m e g r e n d e l h e t t e ! ) , m í g B é n i és V a l é r festett f a s z o b r o k k a l , i p a r m ű v é s z e t i f a r a g v á n y o k k a l , i l l e t v e g r a f i k á k k a l és n é h á n y f e s t m é n n y e l j e l e n t k e z t e k . E l i s m e r é s ­ sel s z ó l n a k a l a p o k a fiatal E u g e n P a s c u és B o l d i z s á r István m u n k á i r ó l . M i k o l a András jellegzetes nagybányai képeiről. Értékes m e g j e g y z é s e a z e g y k o r ú kritikának, h o g y a v á r o s o k szerinti c s o p o r ­ tosítás csakis N a g y b á n y a e s e t é b e n é r v é n y e s . K o l o z s v á r t , S z a t m á r t , N a g y v á r a d o t s a többi várost n e m „iskolák", h a n e m egyének, egymástól függetlenül alkotó m ű v é ­ s z e k k é p v i s e l i k . A tárlat m e g l e p e t é s e v o l t a s z a t m á r i m ű v é s z e k c s o p o r t j á b ó l a

fiatal N a g y O s z k á r b e m u t a t k o z á s a ( R ó m á b ó l k ü l d ö t t képet) és P o p p A u r é l j e l e n t k e ­ zése. H a r m i n c k é t kiállított f e s t m é n n y e l , s z o b o r r a l és g r a f i k á v a l P o p p A u r é l v a l ó ­ ságos e g y é n i b e m u t a t ó t r e n d e z , és k é p e i n e k ú j s z e r ű s é g é v e l , f o r r a d a l m i s á g á v a l f e l ­ tétlen állásfoglalásra készteti a kritikát. A k o l o z s v á r i l a p o k k ö z ü l a Patria „a l e g j o b b f e s t m é n y " díját Az élet keresztje c í m ű n a g y k o m p o z í c i ó j á n a k ítéli. A z în­ frăţirea f e b r u á r 24-iki s z á m á n a k b e m u t a t ó c i k k e k i v á l ó rajzkészségét, színei e x p r e s z szivitását e m e l i ki. S u g y a n e b b e n a l a p b a n (1921. m á r c i u s 16.) G e o r g e O p r e s c u , b á r

Eugen

Pascu:

Önarckép

f e n n t a r t á s o k k a l él a m ű v é s s z e l s z e m b e n — teatralitással és o l c s ó polgár-riasztással vádolja —, elismeri, h o g y képei „ a művészet e g y magasabb szférájába emelik a látogatót". E g y é b k é n t P o p p A u r é l a z e g y e t l e n , a k i n é l k o n k r é t a n el t u d j u k b í r á l n i a k r i t i k á k o b j e k t i v i t á s á t . L e g u t ó b b K o l o z s v á r t is b e m u t a t o t t e m l é k k i á l l í t á s á n u g y a n i s t ö b b k o r a b e l i k é p e ( v a g y e k é p e k v á l t o z a t a ? ) szerepelt e r e d e t i b e n (Bogáncsok, A támadás, Homo vult decipi..., Önarckép — 1903, Anyaság). Kollekciójában ezeken k í v ü l t ö b b i s m e r e t l e n pasztellje, n é h á n y r é z k a r c és a k v a t i n t a , v é g ü l a f o r r a d a l m i m ű v é s z e t f o r m a b o n t á s a j e g y é b e n p l a k á t is szerepelt. A k o l o z s v á r i k é p z ő m ű v é s z e k k ö z ü l a kritika S z o l n a y k é p e i r e f i g y e l fel ( O p r e s c u m i n t első j e l e n t k e z é s t is f i g y e l e m r e m é l t ó n a k tartja), Á c s F e r e n c e t az i m p r e s s z i o ­ n i z m u s k o l o z s v á r i m e g h o n o s í t ó j a k é n t értékelik. A n a g y v á r a d i c s o p o r t b ó l M u n d H u g ó a v a n t g a r d e i r á n y z a t ú képeit, T i b o r E r n ő és E l e n a P o p e a f e s t m é n y e i t említik, s u g y a n c s a k O p r e s c u a n a g y v á r a d i S z e n e s F ü l ö p p o r t r é j á t tartja a tárlat l e g j o b b figurális k é p é n e k .

V é g ü l a szobrászatról: Rubletzky Géza, P o p p A u r é l és S z a b ó Vera néhány s z o b r a k i v é t e l é v e l a k r i t i k a á l t a l á b a n e l m a r a s z t a l j a a tárlat e g y é b k é n t is g y é r s z o ­ boranyagát.

* „ A kiállítás sikere a z e g é s z e r d é l y i m ű v é s z e t l é t k é r d é s e m a ! " — o l v a s s u k P o p p A u r é l E m i l I s a c h o z írt 1921. m á r c i u s 15-éről keltezett l e v e l é b e n . S h o g y s z e r v e z ő i m i l y e n f o n t o s s á g o t t u l a j d o n i t o t t a k a k e z d e m é n y e z é s n e k , mi s e m b i z o n y í t j a

Klein József: Zsákhordó

j o b b a n , m i n t a h a z a i sajtó é v e k m ú l t á n is visszatérő e seregszemléjére.

utalása az e r d é l y i

művészek

D i e n e s L á s z l ó m a r x i s t a értékelését a d t a a k e z d e m é n y e z é s n e k . A S z a l o n „ b i z o ­ n y á r a e l s ő s o r b a n p o l i t i k a i d e m o n s t r a t í v j e l l e g é v e l f o g h a t n i . . . N i n c s faji s n y e l v i h a r c a kiállításon, d e v a n e g y s o k k a l e r ő s e b b és m é l y e b b e l l e n t é t : a v i l á g n é z e t e k ellentéte. M e r t igaz, a m ű v é s z e t felül áll a n a p i p o l i t i k a h u l l á m z á s a i n , d e ez n e m jelenti azt, h o g y független az e m b e r i f e j l ő d é s n a g y s z e l l e m i á r a m l a t a i t ó l " (Napkelet, 1921. 4.).

A kiállítás u t ó h a n g j a i h o z t a r t o z i k B a c a l o g l u e z r e d e s n e k az a terve, h o g y őszire B u k a r e s t b e n is m e g r e n d e z z e a z E r d é l y i S z a l o n tárlatát, s a S z a l o n t v a l a ­ m i l y e n á l l a n d ó m ű v é s z - k é p v i s e l e t i f ó r u m m á alakítsa. O c t a v i a n G o g a k u l t u s z m i n i s z ­ ter m á r c i u s 16-án látogat el a tárlatra, m e g is ígéri a t á m o g a t á s t , d e a k o r m á n y b u k á s a — G o g a é s C i o f l e c á l l a m t i t k á r t á v o z á s a — u t á n a t e r v e t elejtik, a s z e r v e ­ zés b ü r o k r a t i k u s a k a d á l y a i k e d v é t s z e g i k a v á l l a l k o z ó k n a k .

K o r a i n a k b i z o n y u l t P o p p A u r é l n a k az a k e z d e m é n y e z é s e is, h o g y — a kiállítás sikerén f e l b u z d u l v a — m é g u g y a n a b b a n a z é v b e n m e g a l a k í t s á k (Emil Isac, I o n A g î r b i c e a n u , L u c i a n B l a g a , T h o r m a J á n o s , Ligeti E r n ő é s m á s o k b e v o n á s á v a l ) az erdélyi A l k o t ó m ű v é s z e k Egyesületét, m e l y n e m z e t i s é g i k ü l ö n b s é g n é l k ü l a z összes erdélyi k é p z ő m ű v é s z e k e t , í r ó k a t és z e n e m ű v é s z e k e t t ö m ö r í t e t t e v o l n a . M i n d e z t e r v és á l m o d o z á s m a r a d t . A z E r d é l y i S z a l o n kiállításának sikere a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n e r e d m é n y v o l t , a m ű v é s z i s z e r v e z k e d é s útját és d e m o k r a t i k u s a l a p e l v e i t j e l ö l t e ki. Murádin Jenő

A SZALON HANGVERSENYEIRŐL

B a c a l o g l u e z r e d e s az E r d é l y i S z a l o n k e r e t é b e n m i n i a t ű r z e n e - f e s z t i v á l t is r e n ­ dezett, e r d é l y i r o m á n , m a g y a r és n é m e t m ű v é s z e k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . A h a n g v e r s e ­ n y e k e t n é g y e g y m á s t k ö v e t ő c s ü t ö r t ö k ö n (1921. f e b r u á r 24-én, m á r c i u s 3-án, 10-én, 17-én) este tartották a k o l o z s v á r i P r e f e k t ú r a kiállítási t e r m é b e n . A k ö z r e m ű k ö d ő k n é v s o r á b a n ott találjuk K o l o z s v á r m a j d m i n d e n j e l e n t é k e ­ n y e b b e l ő a d ó m ű v é s z e t . A z első h a n g v e r s e n y t a G e o r g e D i m a v e z e t t e r o m á n á l l a m i Z e n e k o n z e r v a t ó r i u m t a n á r a i b ó l alakult, á l l a n d ó j e l l e g ű t r i ó - e g y ü t t e s n y i t o t t a m e g , a m e l y n e k tagjai — A n a V o i l e a n u - N i e o a r ă , J e a n B o b e s c u és N i c o l a e T h e o d o r e s c u — ezen a k ö z ö s f e l l é p é s e n k í v ü l t ö b b s z ö r s z e r e p e l t e k m é g a S z a l o n k e r e t é b e n , a k á r c s a k z o n g o r a m ű v é s z és z e n e s z e r z ő tanártársuk, Ilie S i b i a n u . A R o m á n O p e r a k i t ű n ő é n e ­ kes-gárdáját A c a d e B a r b u , T r a i a n G r o z ă v e s c u , A n a s t a s i a D i c e s c u , N i c u A p o s t o l e s c u , Mimi Nestorescu, Francisc Balogh, Gh. Sterian-Mandy képviselte, a kisebbségek é n e k m ű v é s z e t é t L o r b e e r I l o n a , S z a b ó Z o l t á n és S u s n e k A n n a . F e l l é p e t t t o v á b b á az a k k o r i b a n r e n d s z e r e s e n h a n g v e r s e n y e z ő , P o n g r á c z Á d á m — L a k a t o s I s t v á n — R e z i k K á r o l y összetételű t r i ó ( P o n g r á c z és R e z i k m a g á n s z á m o k k a l is), P o l l e r m a n n A r a n k a h e g e d ű m ű v é s z n ő , a M a g y a r K o n z e r v a t ó r i u m tanára, F r a n z L e h r e r és T a k á c s I m r e h á r f a m ű v é s z e k , C a r o l K o l á r , a R o m á n O p e r a k o n c e r t m e s t e r e , Ritta és tefan M ă r c u s , a Román Operában több ízben vendégszereplő, ismert énekművész-házaspár, R. M a i c h e r , a b é c s i T o n k ü n s t l e r v e r e i n e g y k o r i k o n c e r t m e s t e r e , aki e k k o r i b a n N a g y ­ v á r a d o n (más forrás s z e r i n t B r a s s ó b a n ) élt, v a l a m i n t e g y b u k a r e s t i m e g h í v o t t : Enescu j ó n e v ű zongorakísérője, Nicolae Caravia. Említsük meg végül a széphangú I n d r i e ş u h a d n a g y o t , aki k é s ő b b az o p e r a tagja lett, é s a h a n g v e r s e n y s o r o z a t spiritus rectorát, B a c a l o g l u ezredest, aki e g y H ä n d e l - t r i ó s z o n á t a e g y i k h e g e d ű s z ó l a m á b a n m a g a is k ö z r e m ű k ö d ö t t . A n é g y h a n g v e r s e n y m ű s o r a m a i m e g í t é l é s ü n k szerint kissé b i z a r r és e l e g y e s v o l t , d e az a k k o r i k ö z ö n s é g a l e g k e v é s b é s e m ü t k ö z ö t t m e g a z o n , h o g y V e r a c i n i E - m o l l S z o n á t á j a e g y O b e r t h ü r - h á r f a d a r a b és S p i r e s c u Am plecat de la tine c í m ű r o m á n c a k ö z ö t t h a n g z i k el, v a g y h o g y a B e e t h o v e n - o p u s n a k e g y S c h n e c k e r - m a z u r k a és e g y L a l o - l e n t o a l e g k ö z e l e b b i társasága. A z o p e r a é n e k e s e k t ö b b n y i r e b i z t o s sikerű V e r d i - és Puccini-számokkal m ű k ö d t e k közre, a hangszeresek kamaraművekkel ( D v o r á k - t r i ó , G r i e g - s z o n á t a ) , hálás v i r t u ó z - d a r a b o k k a l ( P a g a n i n i : Le Streghe, Balachir e v : Islamey) és s z a l o n z e n é v e l — v e g y e s e n . „ M o d e r n " m ű e g y s z e r e p e l t a n é g y m ű ­ s o r o n (Bossi e g y i k triója), élő, e r d é l y i z e n e s z e r z ő m ű v e p e d i g m i n d ö s s z e kettő, m é g ­ p e d i g két kifejezetten m ú l t i d é z ő „ h o m m a g e " - k o m p o z í c i ó : Ilie S i b i a n u H ä n d e l - v a r i á c i ó i és Chipiniade-ja.

Ezzel e l é r k e z t ü n k a S z a l o n - h a n g v e r s e n y e k p r o f i l j á n a k l e g k r i t i k u s a b b p o n t j á h o z . C s a k i s a k k o r m i n ő s ü l h e t e t t v o l n a ez a r e n d e z v é n y s o r o z a t a kiállítás e g y e n r a n g ú k í ­ s é r ő j é v é , ha a z e r d é l y i e k összes k o r t á r s z e n e a l k o t ó i t is a k ö z ö n s é g elé v o n u l ­ tatja: D i m a , B e n a , Bretan, orban, László Árpád, Monţia, Macalik, Paul Richter, K l e e , L a v o t t a , M e t z , H a j á k , D e l l y - S z a b ó , B r ó d y , C s á n y i és a t ö b b i e k z e n é j é t ! V a l ó ­ színű, h o g y az ö s s z k é p n e m hízelgett v o l n a a t r a n s z i l v á n m ű v é s z i g é n i u s z n a k , d e e g y „ e r d é l y i z e n e f e s z t i v á l j a " é p p a n e g a t í v u m f e l m u t a t á s á v a l tölthetett v o l n a b e k o n s t r u k t í v szerepet, ha r á d ö b b e n t i a k ö z t u d a t o t a v a l ó s á g r a : a k o r t á r s e r d é l y i z e n e ­ alkotás „ e n b l o c " korszerűtlenségére, provinciális konzervativizmusára. A pozitívum, amelyet e négy hangverseny dokumentumai az utókornak bizonyí­ t a n a k : a D i m a és P o p o v i c i — B a y r e u t h n e v é h e z f ű z ő d ő k o r s z a k k o l o z s v á r i e Z ő a d ó m ű v é s z e t é n e k k i m a g a s l ó értéke. M i n t i s m e r e t e s , E r d é l y R o m á n i á v a l v a l ó e g y e s ü l é s e a k o l o z s v á r i z e n e i élet hirtelen f e l l e n d ü l é s é t e r e d m é n y e z t e . A két új á l l a m i i n t é z ­ m é n y , a r o m á n K o n z e r v a t ó r i u m (1919) és O p e r a (1920) é r v é n y e s ü l é s t k e r e s ő m u z s i k u ­ s o k rajait v o n z o t t a v á r o s u n k b a : C r a i o v á r ó l J e a n B o b e s c u t s R ó z s a A n n á t , B u k a r e s t ­ b ő l R u d o l f Steinert, A n a s t a s i a D i c e s c u t és m á s o k a t , I a i - b ó l T h e o d o r e s c u t és S i b i anut, N é m e t o r s z á g b ó l a m á r é v e k k e l e l ő b b o d a s z e r z ő d ö t t A c a d e B a r b u t , o s z t r á k és c s e h v á r o s o k b ó l e g y teljes o p e r a - z e n e k a r t k i t e v ő hangszeres m ű v é s z t . . . M á s r é s z t : a zenei élet p e z s g é s e s z á m o s f e l f e d e z é s r e v á r ó tehetséget vetett f e l s z í n r e (erre v o n a t ­ kozólag elég Traian Grozăvescura hivatkoznunk, aki a R o m á n Opera kóristájaként került k a p c s o l a t b a a z e n é v e l ) , a f e l f e d e z e t t e k n e k p e d i g m ó d o t a d o t t a k i b o n t a k o z á s r a , k é p e s s é g e i k t e l j e s é r t é k ű g y ü m ö l c s ö z t e t é s é r e . A húszas é v e k k o l o z s v á r i z e n e i é l e t é n e k l e g t ö b b k i v á l ó s á g á t az u t ó k o r m i n t a z országos zenei élet k i e m e l k e d ő s z e m é l y i s é g é t igazolta. A z E r d é l y i S z a l o n h a n g v e r s e n y s o r o z a t a m i n t e n n e k az e l ő a d ó m ű v é s z - n e m z e ­ d é k n e k a s e r e g s z e m l é j e feltétlenül k o n s t r u k t í v v á l l a l k o z á s v o l t ; j a v á r a v á l t v o l n a , ha m á s e r d é l y i v á r o s o k m ű v é s z e i n e k is a l k a l m a t a d a k o l o z s v á r i b e m u t a t k o z á s r a . A k o r s a j t ó j a a r r ó l t a n ú s k o d i k , h o g y ez a n é g y h a n g v e r s e n y a k t u á l i s politikai és m ű v é s z e t p o l i t i k a i m i s s z i ó t is teljesített: a m a g a szűk k ö r é b e n h í v e n s z o l g á l t a a testvéri k ö z e l í t é s ügyét. N e m kétséges, h o g y e b b ő l a s z e m p o n t b ó l n é z v e a Szalon h a n g v e r s e n y e i is é p p o l y dicséretes, úttörő s z e r e p e t játszottak, m i n t a kiállítás, amelynek keretében elhangzottak. László Ferenc

IFJÚSÁG-NEVELÉS

Tanulásdinamika az általános iskolában „...kevés, hihetetlenül kevés tényt értünk a tények összegyűjtéséhez..."

ismerünk,

nem

Lenin

M e g f i g y e l é s e i n k a t o r o c k ó i á l t a l á n o s i s k o l a t a n u l ó i n a k tanulási t e v é k e n y s é g é r e v o n a t k o z n a k . K o n k r é t t a n u l á s l é l e k t a n i és t a n u l á s s z o c i o l ó g i a i f e l m é r é s r ő l v a n s z ó , azzal a lazítással, h o g y a t é n y e k f e l t á r á s á b a n n e m e g y e t l e n m ó d s z e r t k ö v e t ü n k , a t u d o m á n y o s s á g s e m a z o n o s u l m i n d i g a számszerűsítéssel, s adott e s e t b e n m e g e n g e ­ dett a z e l m é l e t i és e l m é l k e d ő kitérő is. T a n u l á s d i n a m i k á n a t a n u l ó k a l a k u l ó telje­ s í t m é n y - s z í n v o n a l á t k e l l é r t e n i a t a n u l m á n y i e r e d m é n y t b e f o l y á s o l ó s z u b j e k t í v és o b j e k t í v h a t á s r e n d s z e r e k e r ő t e r é b e n . A z iskolát o l y a n t á r s a d a l m i a l a k u l a t n a k t e k i n t ­ jük, m e l y b e n a t á r s a d a l o m t ö r e k v é s e i szerint e g y é n i és t á r s a d a l m i k é p e s s é g - f e l e r ő ­ sítés t ö r t é n i k a n e v e l ő és a t a n u l ó e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l . A z í g y é r t e l m e z e t t i s k o l a a társadalmi i n f o r m á c i ó á r a m l á s h á l ó z a t r e n d s z e r é n e k j ó l m e g h a t á r o z h a t ó p o n t j á n áll, ahol a n e v e l ő i r á n y í t á s á v a l é r t é k t a r t a l m a k a l k o t ó elsajátíttatása t ö r t é n i k azzal a céllal, h o g y a t a n u l ó k p i l l a n a t n y i é s távlati t á r s a d a l m i k a p c s o l a t r e n d s z e r e i n e k f e l ü ­ letén b i z t o s í t v a l e g y e n a l e g m e g f e l e l ő b b p s z i c h é s átváltás, t á r s a d a l m i b e i l l e s z k e d é s a felnőtt n e m z e d é k m u n k a - és s z e m é l y i s é g n o r m á i szerint. A t a n u l á s d i n a m i k a b e l s ő és külső o k l á n c o l a t á n a k feltárása az o k t a t á s l é l e k t a n ­ ban és s z o c i o l ó g i á b a n e l é g g é s z é t d a r a b o l t a n j e l e n t k e z i k . E g y e s e k ( D . P. Harris, A. N. L e o n t y e v , L. Z s . B o z s o v i c s , H u n y a d i G y ö r g y , J u h á s z F e r e n c ) a s z e m é l y i s é g indító- és v e z é r l ő struktúrái felől ( m o t i v á c i ó , tanulási magatartás, i d e o l ó g i a ) , i l l e t v e a f e l d o l g o z ó - és t e r v e z ő f o l y a m a t o k ( g o n d o l k o z á s ; K. D u n c k e r , L é n á r d F e r e n c ) , v a g y a tudás-, i l l e t v e elsajátítási szint s a tevékenység felől közelítik a kérdést (N. A . M e n c s i n s z k a j a , P . I. G a l p e r i n , K e l e m e n L á s z l ó , K i s s Á r p á d , S a l a m o n J e n ő ) . S o k a n a k i s c s o p o r t o k t a n u l á s f o r m á l ó hatását tárják fel ( A . P . H a r e , M é r e i F e r e n c , V á r h e g y i G y ö r g y ) , v a g y élettani t é n y e z ő k r e ( i d e g m ű k ö d é s , e n d o k r i n - r e n d s z e r ) f i g y e l ­ meztetnek ( A . G . I v a n o v - S z m o l e n s z k i j , N . I. K r a s z n o g o r s z k i j ) . S z o c i o l ó g u s o k és szociálpszichológusok a nagy társadalmi összefüggések és személyi viszonyulások v o n a l á n k u t a t n a k (E. D u r k h e i m , T . J a c c a r d , H . H i e b s c h , M . V o r w e r g , P a t a k i F e ­ renc). T a n u l á s i d e t e r m i n á n s o k kiszűrését ígéri az oktatási f o l y a m a t és i s k o l a v e z e t é s s z o c i o l ó g i a i és t á r s a d a l o m l é l e k t a n i m e g k ö z e l í t é s e (E. R . Hulett, M . K . T h o m s o n , B á t h o r y Z o l t á n , K i s s G y u l a , C. W e i s s , O r m a i V e r a ) , a r e n d e l l e n e s m a g a t a r t á s ú t a n u ­ l ó k b i o p s z i c h i k a i és k ö r n y e z e t i k o n t e x t u s á n a k e l e m z é s e (J. E. B e n t e l e y , G e g e s s i K i s s Pál, G. R o b i n ) , s n e m u t o l s ó s o r b a n az oktatási f o l y a m a t k o n k r é t vizsgálatára o b j e k t í v m ó d s z e r e k e t k í n á l ó i n f o r m á c i ó s p s z i c h o l ó g i a és d i d a k t i k a ( V . P. B e s z p a l k o ,

H . F r a n c k ) . H a s o n l ó t a r t a l m ú c é l k i t ű z é s e k e t k ö v e t t ö b b hazai k u t a t ó is (P. A p o s t o l , T. B o g d a n , C s ő g ö r Erzsébet, D a n c s u l y A n d r á s , N . D u m i t r u , F o d o r K a t a l i n ,

Lászlóffy

I l o n a , D . S a l a d e , S t a n c i u S t o i a n , I. S t r ă c h i n a r u , G h . Z a p a n , Z ö r g ő B e n j á m i n ) . K i ­ v á l ó indítású János,

h a g y o m á n y o k (Nagy László, Ranschburg Pál, K e n y e r e s Elemér,

V á r k o n y i Dezső, Baranyai

folyamán

előremutató

Erzsébet)

szempontok alapján

t a k (Illyés G y u l a : Lélek

és kenyér;

mellett még

a

kérdéssel

Cser

a harmincas

élvonalbeli szépírók

N é m e t h L á s z l ó : A Medve-utcai

is

évek

foglalkoz­

polgári).

Ma

már

g y a k o r l ó n e v e l ő i n k i d e v á g ó k o n k r é t v i z s g á l ó d á s a i is utat t ö r t e k ( F á b i á n Ernő, T ö r ö k István). Az

oktatói

lélektani

és

munka

hatékonyabbá

szociológiai

tétele

meghatározóinak

érdekében

konkrét

fontos

a

tanulásdinamika

tanulásközpontú

felmérése

és

tanuló

a

értelmezése. A megfigyelések tárgyát egyidejűleg kell h o g y alkossa a család,

a

valamint

p e d a g ó g u s és a z

a

tanuló

személyiségi, kis-

az i s k o l a o k t a t ó - és n e v e l ő m u n k á j á n a k

vékenység ilyen értelmű tétele,

iskola

s ugyanakkor

és

és

nagytársadalmi,

összefüggéseiben. A

tanulási

te­

m e g i s m e r é s e a z e r e d m é n y e s o k t a t ó i és n e v e l ő i m u n k a

egyik forrása

a szocialista n e m z e t i s é g i ö n i s m e r e t n e k

és

fel­ tájé­

kozódásnak. Vizsgálataink kettős vonatkozásban konkrétak: egyrészt a tanulmányi alakító

hatásrendszerek,

e r ő t a r t a l é k o k feltárása

a

teljesítményfokozás

érdekében

eredményt

mozgósítható

tekintetében.

A témaválasztást szakban

másrészt

az a k ö r ü l m é n y indokolta, h o g y a vizsgálatot m e g e l ő z ő idő­

(1967—68-as t a n é v ) a z i s k o l á b a n a t a n u l m á n y i

e r e d m é n y a z átlag k ö z e p e s ­

nél g y e n g é b b volt. A 19%-os bukási arányhoz hozzáadva az 5—6-os osztályzatú n u l ó k 33°/o-át, 5 2 % - n y i o l y a n t a n u l ó t ö m e g a l a k u l t ki, a m e l y selejtnek, i l l e t v e tes m u n k a t e r m é k n e k

ta­

selej­

tekinthető, s ez n a ­

gyon meggondolkoztató. Jóllehet az iskola és

az

osztályok viszonylatában

tályzatokban

tükröződő

az

osz­

teljesítményszó­

ródás

általában a harang alakú

görbe

vonulatát

Gauss-

követte, normális

gyer­

m e k e k szocialista r e n d s z e r ű i s k o l á i b a n ez a szintű s z ó r ó d á s n e m t a r t h a t ó t ö r v é n y ­ szerűnek, illetve megnyugtatónak. Ilyen esetben végső f o k o n az tási r e n d s z e r

okta­

s a z i s k o l a és e g y é b k ö r ­

n y e z e t i k o o r d i n á t á k (család, k i s - és n a g y ­ társadalmi

folyamatok)

tanulásdinamika

függvényében

v o n a l á n h a t ó hibás

beranyag-gazdálkodásról lenségnek szerteágazó

van

a em­

szó. A

okláncolata

je­

van,

mely a

tananyag

mennyiségi

és

minőségi

k é r d é s e i t ő l a p e d a g ó g u s és a t a n u l ó s z e m é l y i s é g é i g s a n y e l v i s é g p r o b l e m a t i k á j á n a c s a l á d , az i s k o l a és p á l y a v á l a s z t á s

k é r d é s é i g t e r j e d . E n n e k az o k l á n c o l a t n a k

j é b e n v a l ó vizsgálódás közben olyan f o l y a m a t o k kiszigetelése került előtérbe, l y e k n e k b e f o l y á s o l á s a r é s z b e n az i s k o l a és a c s a l á d h a t á s k ö r é b e n Az

energiaalap

kiaknázatlanságát

sejtettük

s o k p s z i c h i k a i és e r k ö l c s i e n e r g i á j á n a k morzsolódását, illetve helytelen

és f e l t é t e l e z t ü k :

lappangását,

foglalkoztatását.

át

sűrű­ me­

is m e g v a l ó s í t h a t ó .

tanulók

és p e d a g ó g u ­

elterelődését, beszűkülését v a g y

Vizsgálódási

tervképlet,

vizsgálódási

módszer

A cél á l t a l á n o s i s k o l á s o k tanulási t e l j e s í t m é n y é n e k é r t e l m e z é s e , az oktatási helyzet, i l l e t v e a tanulási t e l j e s í t m é n y j a v í t á s a végett. A c é l k i t ű z é s m e g k í v á n j a , h o g y a kérdést a p e d a g ó g i a i v a l ó s á g s o k s z í n ű s t r u k t u r á l t s á g á b a n v e g y ü k s z e m ü g y r e . A tanulási t e l j e s í t m é n y u g y a n i s s o k t é n y e z ő s h a t á s r e n d s z e r e k eredménye, s a sze­ mélyiség m e c h a n i z m u s a i v a l k ö r n y e z e t i , k i s és n a g y t á r s a d a l m i hatásrendszerekbe t a g o l ó d i k b e . I s k o l a i szinten a h a t á s r e n d s z e r e k k ö z ü l első m e g k ö z e l í t é s r e a t a n u l ó és a n e v e l ő s z e m é l y k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s e s z e m b e ö t l ő . A t a n u l ó s z e m é l y i s é g e e g y ­ részt s a p e d a g ó g u s s z e m é l y i s é g e m á s r é s z t d i a l e k t i k u s a n s z ö v ő d n e k a k ö z v e t l e n és közvetett k ö r n y e z e t h a t á s r e n d s z e r e i v e l . V i z s g á l a t i t e r v k é p l e t ü n k a t a n u l ó s z e m é l y i ­ ségén túl k é t i r á n y b a u t a l : e g y i k a t a n u l ó k ö z v e t l e n k i s k ö r n y e z e t e (család, iskolai osztály, b a r á t i k ö r ) , a h o n n a n h a s z n o s és k á r o s h a t á s o k a t szerez és é r v é n y e s í t , a másik a m u n k á b a s z e r v e z e t t t á r s a d a l o m , a h o v a p o z i t í v v a g y n e g a t í v hatások, c é l o k és e s z m é n y e k , é r t é k r e n d s z e r e k , e l v á r á s o k és kivetített s z e r e p e k j e g y é b e n készül bekapcsolódni. M í g a kiskörnyezet inkább a pillanatnyi indítékok síkjáról mozgósítja a tanulási magatartást, a t á r s a d a l o m a távlati i n d í t é k o k felől. A z e g y ü t t m ű k ö d é s keretében a l a p v e t ő h a t á s r e n d s z e r e k e t k ö z v e t í t a p e d a g ó g u s s z e m é l y i s é g e , h i v a t á s ­ csoportja, k i s - é s n a g y t á r s a d a l m i v á l t o z ó k f ü g g v é n y é b e n . S z e m é l y i s é g i szinten az e g y ü t t m ű k ö d é s a l a p j á n m e g v a l ó s u l ó iskolai t e v é k e n y s é g e t a tanulási, i l l e t v e o k t a ­ tási-nevelési m a g a t a r t á s v e z é r l i , s m i n t i l y e n d ö n t ő t e l j e s í t m é n y t é n y e z ő . A v i z s g á -

lódás v i s z o n y í t á s i r e n d s z e r é t a fenti s é m a é r z é k e l t e t i : A = a t a n u l ó tanulási magatartása; A ' = a t a n u l ó e g y é b s z u b j e k t í v h a t á s r e n d s z e r e i ; A " = a t a n u l ó i s ­ kolai k ö r n y e z e t e ; A ' " = a t a n u l ó i s k o l á n k í v ü l i k ö r n y e z e t e ; B = a p e d a g ó g u s o k ­ tatói-nevelői magatartása; B ' = a pedagógus egyéb szubjektív hatásrendszerei; B " = a pedagógus hivatáscsoportja; B ' " = a pedagógus hivatáscsoportján kívüli k ö r n y e z e t e ; C, C , C " = a k o m m u n i k á c i ó b a n (C) m e g v a l ó s u l ó s z e m é l y k ö z i e g y ü t t ­ működés (C') eredménye, a teljesítmény ( C " ) . A vizsgálati m ó d s z e r m e g v á l a s z t á s á t e s e t e n k é n t az a k ö r ü l m é n y d ö n t ö t t e el, h o g y az illető m ó d s z e r m i l y e n m é r t é k b e n v o l t a l k a l m a z h a t ó a vizsgált struktúra, illetve hatásrendszer t e r m é s z e t é h e z . A s z e m é l y l é l e k t a n i struktúrákat a s z e m é l y i s é g c s e l e k v é s r e n d s z e r é n e k k ü l ö n b ö z ő s z f é r á i b a n v i z s g á l t u k : külső v i s e l k e d é s b e n (a ta­ nulást m e g v a l ó s í t ó s z o k á s o k b a n , c s e l e k e d e t e k b e n , t e t t e k b e n ) ; é l m é n y e k b e n (a t a n u ­ lással k a p c s o l a t o s é r t e l m i , é r z e l m i és akarati s z í n e z ő d é s ű v i s z o n y u l á s o k k i f e j e z ő d é s e v é l e m é n y b e n , n é z e t b e n , értékelésben, m e g g y ő z ő d é s b e n ) és t e l j e s í t m é n y b e n (gya­ korlati és e l m é l e t i f e l e l a d a t - és p r o b l é m a m e g o l d á s o k b a n v a g y m á s m u n k a t e r m é k -

b e n ) . A külső v i s e l k e d é s b e l i m u t a t ó k a t e l s ő s o r b a n m e g f i g y e l é s s e l , b e s z é l g e t é s s e l é s v é l e m é n y e z é s útján k ö z e l í t e t t ü k m e g . A z é l m é n y b e l i m u t a t ó k a t b e s z é l g e t é s s e l é s k é r d ő í v v e l , a t e l j e s í t m é n y b e l i e k e t p e d i g házi f e l a d a t o k , i s k o l a i d o l g o z a t o k , m u n ­ k a d a r a b o k és e g y é b a l k o t á s o k e l e m z é s e útján. K i e g é s z í t e t t e ezt a m u n k á t i s k o l a i dokumentumok, osztályfőnöki naplók elemzése, a különböző hatásrendszerek maga­ tartásformáló körülményeinek megfigyelése, beszélgetés és kérdőívezés alapján tör­ ténő vizsgálata. A h a n g s ú l y t a vizsgálati c é l p o n t o k m e g á l l a p í t á s á r a s a feltárt adatok értelmezésére helyeztük. A tanulásdinamika lényegi összefüggéseit tükröző kulcsfogalmak alapján m e g ­ szerkesztett vizsgálati t e r v k é p l e t e t m i n d e n e k e l ő t t a p e d a g ó g i a i g y a k o r l a t sugallta. A vizsgálati c é l p o n t o k feltárását f o k o z a t o s , a t á r g y h o z é r z é k e n y e n i g a z o d ó v i z s g á l a t - , é r t e l m e z é s - és á b r á z o l á s - f i n o m í t á s s a l l e h e t t o v á b b m é l y í t e n i a z e g y s z e r ű tapasztalati m e g f i g y e l é s t ő l és szisztematizálástól a statisztikai m a t e m a t i k á t , i l l e t v e k i b e r n e t i k a i kísérleti s z e m p o n t o k a t is a l k a l m a z ó t a n u l á s m é r é s t a n i t e c h n i k a szintjéig.

Teljesítmény

és tanulási

magatartás

A t a n u l ó k t a n u l m á n y i e r e d m é n y e az i s k o l a „ t e r m e l ő " m u n k á j á n a k e g y i k l e g ­ fontosabb mutatója. A tanulás sokrétűen strukturált dinamikus rendszeréből első l é p é s k é n t a t e l j e s í t m é n y és a tanulási m a g a t a r t á s ö s s z e f ü g g é s é t i g y e k e z t ü n k m e g ­ v i z s g á l n i . A m a g a t a r t á s t n e m c s a k az i s k o l a i g y a k o r l a t , h a n e m n a p j a i n k n e v e l é s - , t á r s a d a l o m - é s m u n k a l é l e k t a n a ( V . N . M j a s z i s c s e v , J. H i e b a c h , M . V o r w e r g , H o r ­ v á t h L. G.) is a l a p v e t ő d i n a m i k a i s z e m é l y i s é g s t r u k t ú r á n a k tartja. E n n e k m e g f e l e l ő e n a tanulási m a g a t a r t á s a tanulási t e v é k e n y s é g e t s z a b á l y o z ó o l y a n r e n d s z e r n e k tűnik, a m e l y a t a n u l ó készségi állapotát, általános b e á l l í t o t t s á g á t s é r t é k e l ő állásfoglalását: j e l e n t i m a g a a t a n u l á s é s a z e g y e s tanulási f e l a d a t o k k o n k r é t t u l a j d o n s á g a i iránt. M a g á b a n h o r d o z h a t j a az erőfeszítésre v a l ó h a j l a n d ó s á g l e g m a g a s a b b f o k ú változatát, a tudás s z e n v e d é l y e s é s m e g g y ő z ő d é s e s akarását, d e a tanulással s z e m b e n m e g ­ n y i l v á n u l ó i n t o l e r a n c i á t is. T e l j e s í t m é n y a l a k í t ó h a j t ó e r e j é t a s z e m é l y i s é g i s z f é r a e g y é b m e c h a n i z m u s a i n a k (tanulási i n d í t é k o k , a t a n u l á s r a v o n a t k o z ó n é z e t e k és é r t é k e l é s e k , tanulási feladattudat, tanulási készség, i g é n y s z i n t ) k ö z v e t í t é s é v e l a z élettani és a k ö r n y e z e t i h a t á s r e n d s z e r e k k e l fennálló strukturáltságából meríti. M á s s z a v a k k a l : a tanulási m a g a t a r t á s k o n k r é t f o r m á i s z e m é l y i s é g i és k ö r n y e z e t i , természeti és t á r s a d a l m i h a t á s r e n d s z e r e k f ü g g v é n y é b e n a l a k u l n a k . A t a n u l ó k tanulási m a g a t a r t á s á n a k „ l e l t á r b a v é t e l e " s o r á n i s m é t l ő d ő ö s s z e f ü g ­ g é s e k k e r ü l t e k f e l s z í n r e . E n n e k a l a p j á n a z o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a területén h a s z n o ­ sítható o s z t á l y o z á s k í n á l k o z o t t : a s z e n v e d é l y e s , a z ö n k é n t e s , a k é n y s z e r e d e t t , a k ö ­ z ö n y ö s , az elutasító, a z a v a r t és a f ö l é n y e s k e d ő t a n u l ó t í p u s . E z e k t a n u l á s d i n a m i k á j a a k ö v e t k e z ő j e g y e k a l a p j á n h a t á r o l ó d o t t el. A szenvedélyes tanuló egész személyisé­ gét á t f o g ó e l k ö t e l e z e t t s é g g e l k a p c s o l ó d i k i s k o l a i m u n k á j á h o z . E r n y e d e t l e n s z o r g a ­ lommal, céltudatosan, belső és társadalmiasultságában fokozatosan erősödő i n d í t é k a l a p j á n v é g z i f e l a d a t a i t ; tanulási t e l j e s í t m é n y e k i v á l ó , s ezt g o n d o l k o d á s á ­ n a k fejlettsége, állhatatos k i t a r t á s a és h a t é k o n y e g y é n i tanulási m u n k a m ó d s z e r e i b i z ­ tosítják. Az önkéntes tanuló pozitívan viszonyul a tanuláshoz, i n k á b b belső indítékok a l a p j á n ; f o k o z o t t t a n u l á s i k e d v , feladattudat, fejlett tanulási készség és értékes tanulási t e l j e s í t m é n y a sajátja. A kényszeredett külső megszorítások alapján tanul. J e l l e m z ő j e a b e l s ő tanulási i n d í t é k o k c s ö k k e n t r e n d ű s é g e , a f o g y a t é k o s tanulási k é s z ­ ség és feladattudat s a k i c s i k a r t t e l j e s í t m é n y e k . A közönyöst érdektelenség jellemzi a t a n u l á s t i l l e t ő e n , tanulási i n d í t é k o k h i á n y a , c s ö k k e n t tanulási készség, f e l a d a t t u d a t

s f o g y a t é k o s tanulási szint. A zavartnál a tanuláshoz történő viszonyulásban érték­ rendi t á j é k o z a t l a n s á g és k ö v e t k e z e t l e n s é g u r a l k o d i k , l a z a k ö t é s ű , esetleg t o r z u l t ta­ nulási i n d í t é k o k és m e d d ő s ü l t tanulási készség. A f ö l é n y e s k e d ő t a tanulási t e v é ­ kenység lekicsinylése s a tanulási indítékrendszer fejletlensége miatt más pozitív, de i n a d e k v á t m o t í v u m o k b e é p ü l é s e különíti el, t o v á b b á a f e l a d a t t u d a t c s ö k k e n t r e n dűsége, a tanulási k é s z s é g k i a l a k u l a t l a n s á g a s a tanulási t e l j e s í t m é n y g y e n g e s z í n ­ v o n a l a . A z elutasító tanulótípus f ő b b ismertető jegyei: negatív viszonyulás a tanuláshoz, a tanulási i n d í t é k o k h i á n y a , k i a l a k u l a t l a n tanulási készség é s f e l a d a t ­ tudat s a l a c s o n y tanulási t e l j e s í t m é n y . A tanulási m a g a t a r t á s - f a j t á k e l ő f o r d u l á s á t i s k o l a i v o n a t k o z á s á b a n a k ö v e t k e z ő táblázat m u t a t j a : MAGATARTÁS

Összesen

Kis mértékben

Közepes mértékben

Nagy­ mértékben

4 12

közömbös

2 11 14 11

10

3 11 10 8

34 37 29

zavart

11

16

12

39

0 3

2

3

5

6

3

12

52

63

50

szenvedélyes önkéntes kényszeredett

fölényeskedő elutasító Összesen:

13

9

165 tanuló

A z i s k o l a i v i s z o n y l a t b a n m u t a t k o z ó tanulási m a g a t a r t á s - c s o p o r t o k a t t e t t ü k az osztályzatokban konkretizálódó tanulmányi teljesítménnyel. A magatartás s a tanulási t e l j e s í t m é n y közötti ö s s z e f ü g g é s a k ö v e t k e z ő : MAGATARTÁS

Tanulók száma

A z egyes típusok tanulmányi 10—9-es

szenvedélyes

8—7-es

6—5-ös

eredménye Bukott

9

9

9

önkéntes

34

19

14

0 1

kényszeredett

37

0

16

20

1

közömbös

29

0

7

16

6

zavart

39

0

11

19

9

5

0

0

1

4

12

0

0

0

12

165

28

48

57

fölényeskedő elutasító Összesen :

összeve­ tanulási

0 0

32 t a n u l ó Idegműködési

mutatók

A tanulási t e v é k e n y s é g b e n a z élettani fogantatású h a t á s r e n d s z e r e k e r ő v o n a l a i t m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t g o n d d a l k e l l f e l m é r n ü n k . E z e k k ö z ö t t a l a p v e t ő n e k t ű n i k az i d e g ­ típus, i l l e t v e az i d e g m ű k ö d é s t a l a j á n f o r m á l ó d ó v é r m é r s é k l e t . E hatásrendszer e g y é n k ö z i v i s s z o n y l a t b a n j e l l e g z e t e s eltéréseket p r o d u k á l a p s z i c h i k u s t e v é k e n y s é ­ g e k s z f é r á i n a k (érzékelés, g o n d o l k o d á s , é r z e l e m , b e s z é d , m o z g á s ) m ű k ö d é s i m ó d j á t illetően a s e r k e n t é s és a f é k e z é s , i l l e t v e az első é s a m á s o d i k j e l r e n d s z e r v i s z o n y a függvényében. Ezeknek az idegműködési sajátosságoknak az ismerete elengedhetet­ len n e m c s a k a t a n u l ó s z e m é l y i s é g é n e k s t a n u l á s i m u n k á j á n a k h a t é k o n y s z e r v e z é s e és t á r g y i l a g o s é r t é k e l é s e c é l j á b ó l , h a n e m a t a n u l ó n a k m i n t e m b e r a n y a g n a k s m i n t

a k ö z ö s s é g k é p e s s é g t a r t a l é k á n a k m e g f e l e l ő k e z e l é s e és i r á n y í t á s a é r d e k é b e n is. A k u t a t ó k h o s s z ú sora H i p p o k r a t é s z t ő l P a v l o v o n át a l e g ú j a b b a k i g ( I v a n o v - S z m o l e n s z k i j , K r a s z n o g o r s z k i j , Leitesz, M e r l i n ) h a n g s ú l y o z z á k e n n e k a t é n y e z ő n e k az egész s z e m é l y i s é g e t á t f o g ó szerepét. A v é r m é r s é k l e t i j e g y e k e t e g y r é s z t a p a v l o v i i s k o l a t ö r z s f o g a l m a i (erő, d i n a ­ m i k a , labilitás, m o z g é k o n y s á g ) , m á s r é s z t a h i p p o k r a t é s z i o s z t á l y o z á s ( s z a n g v i n i k u s , flegmatikus, kolerikus, melankolikus) és újabb keletű megfogalmazás (aktivációs szint) a l a p j á n v e t t ü k s z á m b a . A m e g k ö z e l í t é s l e g e g y s z e r ű b b f o r m á j á t k ö v e t v e i s k o ­ lai é s i s k o l á n k í v ü l i h e l y z e t e k b e n r e n d s z e r e s e n f i g y e l t ü k t a n u l ó i n k v i s e l k e d é s é b e n , m o z g á s r e n d s z e r é b e n , b e s z é d é b e n , tanulási m u n k á j á b a n , játékában megnyilatkozó p s z i c h o m o t o r i u m á t , v á l a s z a i k e r e j é t é s gyorsaságát, é r z e l m i i n g e r l é k e n y s é g ü k e t , i l l e t v e fékrendszerüket, fogékonyságukat, fáradékonyságukat és hangulati életüket. A m e g ­ nyilvánulások rögzítése é s értelmezése a tanulók neurodinamikai, illetve v é r m é r s é k ­ letbeli b e s o r o l á s á t tette l e h e t ő v é . E n n e k a l a p j á n s z e m é l y i s é g i ö s s z e f ü g g é s e i k b e n v á l ­ tak l á t h a t ó v á a n ö v e n d é k e k tanulási t e v é k e n y s é g é n e k o l y a n i d e g m ű k ö d é s i m u t a t ó i , m i n t p é l d á u l az i n f o r m á c i ó v é t e l és - f e l d o l g o z á s g y o r s a s á g a , a f i g y e l e m ö s s z p o n t o s í ­ tás, az e m l é k e z é s i szilárdság, a k é p z e l e t - é s g o n d o l k o d á s b e l i h a j l é k o n y s á g , a z é r z e l m i és akarati f o l y a m a t o k r i t m u s a , a b e s z é d , a z o l v a s á s , írás é s e g y é b ü g y e s s é g e k f o n tosabb dinamikai vonásai. A v i z s g á l a t o k s o r á n a tanulási t e v é k e n y s é g e g y é n e n k é n t eltérő v é r m é r s é k l e t ­ beli s z í n e z ő d é s s e l j e l e n t k e z e t t , d e é r t é k e s tanulási m a g a t a r t á s - é s i n d í t é k - s t r u k t ú r á t t a l á l t u n k m i n d e g y i k n o r m á l s z i n t ű i d e g t í p u s n á l . Így az V — V I I I . o s z t á l y 5 s z e n v e d é ­ l y e s e n t a n u l n i szerető n ö v e n d é k e k ö z ü l 1 é l é n k n e k ( s z a n g v i n i k u s ) , 1 i n g e r l é k e n y n e k (kolerikus), 2 n y u g o d t n a k ( f l e g m a t i k u s ) , 1 p e d i g g y e n g e ( m e l a n k o l i k u s ) i d e g t í p u s ú ­ n a k m u t a t k o z o t t . U g y a n c s a k a z V — V I I I . o s z t á l y o k 20 ö n k é n t e s t í p u s ú t a n u l ó j a k ö z ü l 3 é l é n k , 7 i n g e r l é k e n y , 9 n y u g o d t és 1 g y e n g e t í p u s ú v o l t . A z V — V I I I . o s z t á l y b a n 10 a tanulással s z e m b e n elutasító m a g a t a r t á s t t a n ú s í t ó d i á k k ö z ü l 1 a z é l é n k , 5 a z i n g e r l é k e n y , 2 a n y u g o d t é s 2 p e d i g a g y e n g e típust k ö z e l í t e t t e m e g . A v é r m é r s é k l e t i s z í n e z ő d é s a b b a n m u t a t k o z o t t m e g , h o g y a tanulási m a g a t a r ­ tás sajátos v é r m é r s é k l e t b e l i k o n t e x t u s s a l , d i n a m i k a i h a n g o l t s á g g a l j e l e n t k e z e t t . E z azt jelentette, h o g y a tanulási m a g a t a r t á s é r v é n y r e jutását n e u r o d i n a m i k a i - v é r m é r sékletbeli i r á n y u l á s o k e l ő n y ö s e n , i l l e t v e h á t r á n y o s a n b e f o l y á s o l t á k . E z e k a z i r á n y u ­ lások a felsőbbrendű i d e g m ű k ö d é s erőssége, egyensúlya és m o z g é k o n y s á g a függvé­ n y é b e n s z e r v e z ő d t e k . E z é r t t ű n t f o n t o s n a k a tanulási m a g a t a r t á s v é r m é r s é k l e t b e l i k o n t e x t u s a o l y a n s z e r v e z ő d é s e i n e k feltárása, m i n t a z e l l e n á l l ó k é p e s s é g és f á r a d é ­ konyság, határozottság és önuralom, befolyásolhatóság és türelmesség, nyugodtság és m e g g o n d o l t s á g , e g y e n s ú l y o z o t t s á g é s zavartság, i n d u l a t o s s á g és h a j l é k o n y s á g , z á r ­ k ó z o t t s á g é s f é l é n k s é g , a t a n u l ó h a n g u l a t i élete, é r z e l m i f o g é k o n y s á g a , s u g a l m a z h a tósága, ü g y e s s é g e é s l e l e m é n y e s s é g e . A vérmérsékleti kontextus az adott személyközi viszonylatrendszerben s a tanuló személyiségén belüli struktúrák kölcsönösségében hat a tanulás dinamikájára. A s z e m é l y k ö z i k o m m u n i k á c i ó s í k j á n a t a n u l ó társas s t á t u s m e g h a t á r o z ó d á s a is a l a k u l másoknak a tanuló vérmérsékleti megnyilvánulásaira vonatkozó preferenciális érték­ ítéletei, b e c s l é s e i é s d ö n t é s e i r é v é n . A nevelői munka buktatóinak, a tanulók tudománytalan megítélésének s az ebből s z á r m a z ó iskolai e r e d e t ű á r t a l m a k n a k t e k i n t é l y e s s z á z a l é k a t a p a d a s z e m é l y k ö z i kapcsolatoknak ehhez a sávjához. Hajlamosak v a g y u n k ugyanis egyrészt a n o r m á l szintű, m á s r é s z t a n o r m á l s z i n t alatti v a g y feletti i d e g m ű k ö d é s i m e g n y i l v á n u l á s o k a t e r k ö l c s i éllel k e z e l n i , l e b e c s ü l n i , i l l e t v e t ú l é r t é k e l n i . E r k ö l c s i f o g a l m a k b a n m i n ő s í t ­ j ü k a d o t t e s e t b e n p é l d á u l a z i d e g m ű k ö d é s i l e g g y e n g e típus zárkózottságát, i l l e t v e

f á r a d é k o n y s á g á t ( „ g y á v a " , „ e l z á r k ó z ó " ) , a n y u g o d t típus esetleges é r z e l m i t o m p a ­ ságát ( „ k ö z ö m b ö s " ) , az i n g e r l é k e n y v é g l e t e s s é g r e t ö r ő h a j l a m á t ( „ f i g y e l m e t l e n " , „ k a p k o d ó " , „ e r ő s z a k o s " , „ s z e m t e l e n " ) , v a g y az é l é n k típus h a j l é k o n y s á g á t ( „ a l k a l m a z ­ k o d ó " ) . E b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n 8 i n g e r l é k e n y i d e g t í p u s ú t a n u l ó neurodinamikai fogantatású v i s e l k e d é s i eseteit, s z á m s z e r i n t 5 — 5 esetet t a n u l m á n y o z t u n k . A 40 eset kiváltó o k a g y a k o r l a t i n e v e l ő i m e g f o g a l m a z á s b a n : 18 f i g y e l m e t l e n s é g az órán, 12 b e ­ leszólás az ó r a m e n e t é b e , 10 s z e m t e l e n k e d é s a l a c s o n y é r d e m j e g y miatt. M i n d e g y i k eset n e v e l ő — t a n u l ó k ö z ö t t i k o n f l i k t u s b a m e n t át, a m i t a n e v e l ő tüneti k e z e l é s s e l zárt le. A k o n f l i k t u s l e z á r á s a : 10 e s e t b e n e l é g t e l e n osztályzat, 8 e s e t b e n e l t á v o l í t á s az óráról, 15 e s e t b e n osztály előtti m e g r o v á s , 7 e s e t b e n p e d i g tantestület előtti intés. A z esetek h i s t o r i k u m á h o z h o z z á t a r t o z i k , h o g y a z a l k a l m a z o t t e l j á r á s o k f o l y t á n a tanulók b e á l l í t ó d á s á b a n n e m p o z i t í v v á l t o z á s k ö v e t k e z e t t b e . U g y a n c s a k e b b e n az összefüggésben v o l t a l k a l m u n k n y o m o n k ö v e t n i 4 o l y a n esetet, a m e l y e k n é l a j e l e n t ­ kező n e g a t í v m e g n y i l v á n u l á s o k (érdektelenség, k e d v e t l e n s é g a d o t t t a n t á r g y a k k a l s z e m b e n ) oki v i z s g á l a t és k e z e l é s f o l y t á n p o z i t í v i r á n y t v e t t e k : 2 i n g e r l é k e n y i d e g ­ típusú n ö v e n d é k n é l a s z ó r ó d ó és f ö l ö s e n e r g i á n a k a l k o t ó m ó d o n t ö r t é n ő l e v e z e t é s é ­ vel, 2 k e d v e t l e n s é g e t tanúsító g y e n g e i d e g t í p u s ú t a n u l ó n á l p e d i g e n e r g i a m o z g ó s í t á s ­ sal, s i k e r é l m é n y e k biztosítása r é v é n . E z e k az e g y s z e r ű m e g f i g y e l é s e k is b i z o n y í t j á k , h o g y a tanulási t e v é k e n y s é g a tanuló i d e g m ű k ö d é s é b ő l f o l y ó d i n a m i k a i v o n á s o k ö s s z e f ü g g é s é b e n t ö r felszínre. Ez az i d e g m ű k ö d é s i adottság a z o n b a n a t a n u l ó s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t a i n a k , s z e m é l y i ­ ségén b e l ü l i p s z i c h i k a i s t r u k t ú r á k n a k (tanulási magatartás, tanulási készség, é r d e k ­ lődés stb.) s a v é g z e t t k o n k r é t f e l a d a t t a r t a l m á n a k , tárgyi, s z e m é l y i és t á r s a d a l m i feltételeinek a f ü g g v é n y é b e n d i n a m i k a i l a g á t s z e r v e z ő d h e t i k . Konkrét

és távlati

indítékok

A tanulás k o n k r é t indítékai e l s ő s o r b a n az a d o t t tanulási h e l y z e t e k k ö r ü l m é ­ n y e i b ő l (tanóra, szülői o t t h o n ) f a k a d ó tárgyi, s z e m é l y i v a g y e s z m e i - t a r t a l m i ter­ mészetű h a t ó e r ő k . I l y e n e k az a l k a l m i l a g felkeltett v a g y elterelt é r d e k l ő d é s , a p e d a ­ gógus, a szülő v a g y m á s s z e m é l y j e l e n l é t e , á t m e n e t i s z u b j e k t í v á l l a p o t o k v a g y tárgyi k ö r ü l m é n y e k . A k o n k r é t i n d í t é k o k a t á t s z ö v i k a távlati hatások. A távlati m o t í v u m o k az iskolaválasztással, p á l y a - és é l e t t e r v e k k e l , e s z m é n y e k k e l és v á g y a k k a l kapcsolatosak. Olyan egyéni és társadalmi jellegű célkitűzések, a m e l y e k a holnap ö r ö m é n e k é s b o l d o g s á g á n a k a r e m é n y é b e n t a n u l á s r a m o z g ó s í t a n a k és é r t e l m e t k ö l ­ c s ö n ö z n e k a t e v é k e n y s é g n e k . S o k r é t ű i n d í t é k a l a p o k m ű k ö d n e k itt: t u d a t o s u l t h a j ­ lam, t u d á s v á g y , a n y a g i a k , k é n y e l e m s z e r e t e t , a m u n k a t a r t a l m i és f o r m a i sajátos­ ságai, é r d e k l ő d é s , s z ó r a k o z á s v á g y és társas j e l l e g ű m e g g o n d o l á s o k k ü l ö n f é l e v á l ­ tozatai. A k o n k r é t m o t i v á l t s á g g a l k a p c s o l a t b a n a tanórai é r d e k l ő d é s r e , f i g y e l é s r e és a c s e l e k v ő r é s z v é t e l r e v o n a t k o z ó a d a t o k azt m u t a t j á k , h o g y a t a n u l ó k tekintélyes r é s z é n e k m a g a t a r t á s a a l a k u l ó s t á d i u m b a n v a n . 120 t a n u l ó k ö z ü l t a n ó r á k o n k ü l ö n b ö z ő i n d í t é k o k a l a p j á n 30 t a n u l ó m i n ő s ü l t c s e l e k v ő e n r é s z t v e v ő , 25 é r d e k l ő d ő e n f i g y e l m e s , 35 k é n y s z e r e d e t t e n f i g y e l m e s , 20 z a v a r ó , 10 p e d i g z a v a r t m a g a t a r t á s ú n a k . Ezt a képet m a g y a r á z h a t j á k r é s z b e n a z oktatási f o l y a m a t a d o t t szervezési f o r m á i n a k k o r ­ látai, i l l e t v e a t a n u l ó k n a k a t o v á b b t a n u l á s s a l k a p c s o l a t o s t e r v - és m a g a t a r t á s h e l y z e t e . A V I I — V I I I . osztály 58 t a n u l ó j a k ö z ü l szeretne t o v á b b t a n u l n i 30: ó v ó n ő k é p ­ z ő b e n 5 tanuló, t a n í t ó k é p z ő b e n 4, e l m é l e t i i s k o l á b a n 3, s z a k m a i , i l l e t v e m ű s z a k i i s k o l á b a n 20 t a n u l ó . N e m a k a r t o v á b b t a n u l n i 28 t a n u l ó . E n n e k i n d o k l á s a : 3 t a n u l ó : „ o t t h o n m a r a d o k " ; 4 t a n u l ó : „ k e r e s n i a k a r o k " ; 8 t a n u l ó : „ n e m b í r o m m e g " ; 12 ta­ nuló: „ ú g y s e m vesznek fel"; 1 tanuló: egyéb okok.

A z iskolaválasztással k a p c s o l a t o s 28 t o v á b b tanulni n e m a k a r ó i s k o l á s esete sajátos kiugrást j e l e n t , s az i s k o l a h a t á s k ö r é t m e g h a l a d ó m o t i v á l ó b á z i s s z e r e p é r e utal. R é s z b e n t á j é k o z a t l a n s á g r ó l , e s e t l e g h a g y o m á n y o k r ó l , n a g y r é s z t a z o n b a n t á v ­ lati l e h e t ő s é g e k b e s z ű k ü l é s é n e k a t o v á b b t a n u l á s e l u t a s í t á s á b a n j e l e n t k e z ő l e r e a g á ­ lásáról v a n s z ó . Ez a k ö r ü l m é n y r é s z b e n m a g y a r á z a t a lehet a k o n k r é t oktatási h e l y ­ z e t e k b e n j e l e n t k e z ő c s ö k k e n t r e n d ű t e v é k e n y s é g i szintnek, i l l e t v e h e l y t e l e n m a g a ­ t a r t á s f o r m á k n a k is. S o k pozitívumot tartalmaznak a pályaválasztásra v o n a t k o z ó tervezgetések. A t a n u l ó k az a d o t t v a l ó s á g keretei k ö z ö t t m o z o g n a k , s h a t á r o z o t t t e r v ü k v a n . 58 ta­ n u l ó k ö z ü l 17 t a n u l ó k ő m ű v e s , 10 v a r r ó n ő , 7 ü z e m i m u n k á s , 5 asztalos, 5 ó v ó n ő , 4 tanító, 3 g é p k o c s i v e z e t ő , 3 s z ö v e t k e z e t i d o l g o z ó , 1 tanár, 1 a u t ó s z e r e l ő szeretne l e n n i , 2 t a n u l ó p e d i g m é g n e m választott. A v á l a s z t á s o k i n d o k l á s a i k ö r ü l t e k i n t é s t és j ó z a n s á g o t m u t a t n a k , d e s o k e s e t b e n a t á r s a d a l m i a s u l t s á g k e z d e t i szintjeire u t a l ­ nak. 17 t a n u l ó í g y i n d o k o l : „ j ó l l e h e t k e r e s n i " ; 14: „ m á s n a k ú g y s e m m e h e t e k " ; 5: „ í g y a k a r j á k a s z ü l e i m " ; 5: „ s z e r e t e m a g y e r m e k e k e t " ; 4 : „ m e r t h a m a r a b b k e r e ­ s e k " ; 4: „ a p á m m e l l e t t m e g t a n u l o m " ; 4: „ t e t s z i k " ; 3: „ é r d e k e s m u n k a " : , 3: „ f i z i k a i ­ lag k ö n n y ű " . A v i z s g á l ó d á s a l e m o r z s o l ó d ó t a n u l ó k eseteit is feltárta. E z e k n é l a m o t i v á c i ó és a tanulási m a g a t a r t á s sajátos ö s s z e f ü g g é s e i r e d e r ü l t f é n y . Ö t t a n u l ó n á l a tanulási motivációs bázis fejletlensége, illetve gyengesége és lazasága miatt — megfelelő p e d a g ó g i a i b e a v a t k o z á s h í j á n — e r ő s e b b hatást k i v á l t ó k e r e t e k f ü g g v é n y é b e n m á s m o t i v á c i ó s b á z i s é p ü l t b e : a t e r m e l ő m u n k á v a l és p é n z s z e r z é s s e l k a p c s o l a t o s , e g y é b ­ k é n t p o z i t í v i n d í t é k o k és b e á l l í t ó d á s o k . E z e k b e s z ű k í t e t t é k , elfojtották, v é g ü l p e d i g e l t o r z í t o t t á k a t a n u l ó k p o z i t í v v i s z o n y u l á s á t a t a n u l á s h o z és az i s k o l á h o z , s l e k i ­ c s i n y l ő és e g y é b n e g a t í v tanulási m a g a t a r t á s t e r e d m é n y e z t e k . M i n d a z 5 t a n u l ó a s e l e j t e s e k c s o p o r t j á b a került, és m e n e t k ö z b e n t a n u l m á n y a i k a t félbeszakították.

Tanulási

készség,

bontakozó

értékrend

A tanulási t e v é k e n y s é g e r e d m é n y e s s é g e n a g y o n s o k t a n u l ó n á l a z o n b u k i k , h o g y n e m t a n í t o t t u k m e g ő k e t t a n u l n i . A tanulási k é s z s é g k i a l a k u l á s a m a r a d t e l e z e k n é l , j ó l l e h e t s z e l l e m i l e g e g é s z s é g e s e k . A tanulási készség u g y a n i s é r t e l m i l e g , é r z e l m i l e g és a k a r a t i l a g b e á g y a z o t t m e c h a n i z m u s , a m e l y h o s s z a s t e r v s z e r ű g y a k o r l á s ú t j á n a l a ­ kul ki és szilárdul m e g . A m e g f i g y e l é s és b e s z é l g e t é s a l a p j á n szolgáltatott a d a t o k azt mutatják, h o g y a z i s k o l a 120, 11—15 é v e s t a n u l ó j a k ö z ü l 67 t a n u l ó c s a k e g é s z kis m é r t é k b e n tudja, h o g y a n k e l l tanulni, i l l e t v e azt, h o g y t a n t á r g y a k szerint m e ­ l y e k az e r e d m é n y e s t a n u l á s feltételei. Ezt b i z o n y í t j a t a n u l á s i t e v é k e n y s é g ü k o l y a n m o z z a n a t a i n a k m e g f i g y e l é s e , m i n t a t a n u l á s m e g s z e r v e z é s e és v é g r e h a j t á s a , i l l e t v e a munkarend-betartás, füzetvezetés, tanszerek ápoltsága, a m u n k a h e l y rendezettsége é s a l e c k e v é g z é s szintje. K e v é s s z á m u p o z i t í v k i u g r á s t ó l e l t e k i n t v e a t a n u l ó k n a g y r é s z é n e k tanulási m u n k a r e n d j e i n k á b b l a z á n a k m o n d h a t ó : 6 1 % - a t a n u l v é l e t l e n ­ szerűen, b e o s z t o t t és á t g o n d o l t m u n k a r e n d n é l k ü l , 67% f ü z e t v e z e t é s e r e n d e t l e n é s h i á n y o s , a m u n k a h e l y r e n d e z e t t s é g c s a k 17%-nál k i e l é g í t ő ; a l e c k e v é g z é s t e k i n t e t é b e n kifogástalan a készültsége 19%-nak, 1 5 % e g y á l t a l á n n e m készül, 41% tessék-lássék, 25% p e d i g k ö z e p e s m é r t é k b e n . A t a n u l ó k tanulási m a g a t a r t á s á n a k és m o t i v á c i ó j á n a k f o r r á s a i r a u t a l n a k a z o k az a d a t o k , a m e l y e k b o n t a k o z ó t a n u l á s é r t é k e l ő v é l e m é n y e i k b e n , tanulási i g é n y s z i n t ­ j ü k r e és f e l a d a t t u d a t u k r a v o n a t k o z ó v a l l o m á s a i k b a n j u t n a k k i f e j e z é s r e . A t a n u l á s ­ é r t é k e l é s v o n a l á n i l y e n k é r d é s e k r e k e r e s t ü n k v á l a s z t : szeretsz-e t a n u l n i ; é r i n t e n e - e ,

ha v a l a m i l y e n o k n á l f o g v a f é l b e k e l l e n e h a g y n o d a t a n u l á s t ; f o n t o s és h a s z n o s d o ­ l o g n a k t a r t o d - e a t a n u l á s t ? A z i g é n y s z i n t n é l a tanulási f e l a d a t ségére és m e n n y i s é g é r e

vonatkozó előzetes célra voltunk

elvégzésének minő­

kíváncsiak,

arra, a m i t

a

tanuló s i k e r - s k u d a r c é l m é n y e k s z ö v e d é k é b e n saját m a g a tűzött k i : m i t a k a r

elérni

tudásban, teljesítményben,

tanu­

illetve osztályzatban. A l a p v e t ő e n fontos az iskolai

lás g y a k o r l a t á b a n a tanulási f e l a d a t t u d a t : a feladat e l v é g z é s é r e i r á n y u l ó f i n o m v e z é r lésként

m ű k ö d i k és egyéb pszichikai regulátorok

jétől f ü g g ő e n p o z i t í v v a g y n e g a t í v i r á n y b a n Az idevágó adatok nagyrészt

mások

szerint

(szülő,

a

tanulók

63%-a

hozzátartozó,

(meggyőződés, lelkiismeret)

b e f o l y á s o l h a t j a a tanulási kialakulatlan

pedagógus)

kezd tanulni, az ó r á n f e l a d o t t új l e c k é t és házi f e l a d a t o t jegyzi meg, s a tanulók Szorosan tása.

A

33%-át

kapcsolódik ehhez tanulók

45%-ánál

a

foglalkoztatja tünetterülethez

a

inkább

az

átlagban

a

azonban

tanulásértékelő

tanulás

37%-a

is a l e c k e .

egyéni

magatar­ fontossága,

még csak sablonszerű

szóla­

bontakozását. A l a k u l ó tanulásdinamikai struktúrára utal­

vágy, s t u d á s b a n a l e g j o b b t a n u l ó k a t s z e r e t n é k esetben

pontosan

tanulók

nak a z i g é n y e s s é g r e v o n a t k o z ó a d a t o k . A t a n u l ó k b a n sok

hiányában

figyelmeztetésére

előzetesen és utólagosan

meggyőződésesnek tűnik

10%-ánál t á r s a d a l m i j e l e n t ő s é g e is, 4 5 % - á n á l m o k jelzik az értékítéletek

feladattudat

unszolására,

szint­

teljesítményt.

alkalmi

vágyakozás

szinte egyöntetűen él a tudás­

megközelíteni. Ez az igény szintjén

mozog

az

azonban

önérvényesítéstől

hajtott h a t á r o z o t t c é l , k ö v e t k e z e t e s t ö r e k v é s és e r e d m é n y n é l k ü l . Fontos tartás é s

tendenciák

motívum

mutatkoztak

a

tantárgyválasztás, illetve

társadalmiasultsága

kérdéskörében.

Míg

a

a

tanulási

maga­

tantárgyválasztás

b o n t a k o z ó é r t é k r e n d és é r t é k e l é s i r á n y u l á s a i t j e l z i , a m a g a t a r t á s é s m o t í v u m t á r s a ­ dalmiasultsága milag

esetében

szükségszerű

olyan

tartalmakról van

személyi síkon

szó, m e l y e k

történő szükségszerűvé

kifejezik

válásának

a

társadal­

mélységét

t e r j e d e l m é t . E n n e k a j e l e n s é g k ö r n e k a z a l a k u l á s a f e l ő l 120 11—15 é v k ö z ö t t i nál é r d e k l ő d t ü n k . de

a

Ez az érdeklődés fejlődéslélektani

különböző kérdések

eléggé f o n t o s m u t a t ó k tantárgyadat

miért

veled; miért

tanulsz;

szégyenülj szereti

szüleid,

kedvenc

alapján

felszínre

szereted;

végzett

törését

kedvenc

iskolád,

tantárgyát,

tanulom"; velünk

v a n az ó r á j á n " ;

jelzik. Ilyen kérdések tanárodat

osztálytársaid mert:

vagy

„hasznát

9: „ m e r t s o k a t

t a n t á r g y a m " ; 5: n e m „foglalkozik

feladatok

milyen

és

a

falu

fogom

szerepeltek:

előtt?

venni

az

tűnhetik,

beszélgetések

tulajdonságai

s a r k a l l - e f o k o z o t t a b b t a n u l á s r a a f é l e l e m attól,

s z é p és é r d e k e s t ö r t é n e t e k e t t a n u l o k " ; könnyen

o k o k miatt korainak

fogalmazási

—

31

és

tanuló­

kedvenc

miatt

ked­

nehogy meg­ tanuló

életben";

azért

22:

„mert

19: „ m e r t m e g i s m e r e m a v i l á g o t " ; 17: „ m e r t

m o z o g h a t o k és erősödünk";

v á l a s z o l t . — 35 t a n u l ó

5: „ n i n c s

k e d v e n c tanárát azért

és s e g í t " ; 3 1 : „ m e r t i g a z s á g o s " ; 28: „ j ó l

kedvenc

szereti,

magyaráz";

mert:

12: „ r e n d

10: „ n e m o s z t á l y o z s z i g o r ú a n " ; 9: „ s z é p e n b e s z é l és t r é f á l k o z i k " . —

40 tanuló i n k á b b a z é r t tanul, m e r t : „ s z ü l e i m ú g y a k a r j á k " ; 2 0 : „ s z a k m á r a

szeretnék

m e n n i " ; 19: „ s z e r e t e k t a n u l n i " ; 9: „ k ö n n y e b b e n b o l d o g u l o k a z é l e t b e n " ; 5: „ k é p z e t t és h a s z n o s

állampolgár

akarok

lenni". — 35 t a n u l ó

közepes mértékben

tart

attól,

n e h o g y s z é g y e n t v a l l j o n c s a l á d j a és b a r á t a i előtt, ezért f o k o z z a t a n u l á s á t ; 29 t a n u l ó kis m é r t é k b e n , 23 e g é s z kis m é r t é k b e n , 16 t a n u l ó p e d i g n a g y o n n a g y m é r t é k b e n

tart

attól, n e h o g y s z é g y e n t v a l l j o n ; 17 t a n u l ó n e m érti a k é r d é s t .

Megjegyzések A tanulási k é s z s é g r e és b o n t a k o z ó é r t é k r e n d r e v o n a t k o z ó a d a t o k k a l juk Az

tanulóink

tanulásdinamikája

emberanyaggazdálkodás

személylélektani

szempontjai

alapján

hatásrendszereinek közelítve

meg

a

megszakít­ állapotrajzát.

kérdést,

ezek

a

struktúrák m i n t tanulási és j ö v e n d ő m u n k a p r e m i s s z á k d o l g o z ó n é p ü n k t e r m e l ő e r ő i ­ n e k virtuális részét alkotják, s e z é r t n e m lehet k ö z ö m b ö s f o r m á l t s á g u k , m o z g ó s í t o t t ságuk, k e z e l t s é g ü k , f o g l a l k o z t a t o t t s á g u k é s i r á n y í t o t t s á g u k s z í n v o n a l a . A feltárt a d a t o k sejtetik a t a n u l m á n y o z o t t i s k o l a t a n u l á s d i n a m i k á j á n a k erős é s g y e n g e l á n c s z e m e i t . A t a n u l ó k m a g a s szintű m u n k a i g é n y é r e u t a l n a k a 4 8 % - o t képviselő pozitív tanulócsoportok (szenvedélyes, önkéntes, kényszeredett) olyan sze­ m é l y i j e g y e i , m i n t a t a n u l á s melletti elkötelezettség, a n e h é z s é g e k e t l e g y ő z ő s z o r g a ­ l o m , a h a t é k o n y i n d í t é k o k , a fejlett tanulási készség, a szocialista é r t é k e k iránti v o n z ó d á s s a z i s k o l a - és p á l y a v á l a s z t á s k é r d é s e i b e n m e g m u t a t k o z ó h e l y e s t á j é k o z ó ­ dás é s határozottság. M e g g o n d o l k o z t a t ó k a z o n b a n a z 5 2 % - o t k é p v i s e l ő s n a g y r é s z t a n e g a t í v t a n u l ó c s o p o r t o k n á l ( k ö z ö n y ö s , zavart, f ö l é n y e s k e d ő , elutasító) feltárt t e n ­ d e n c i á k : h i á n y o s tanulási készség, c s ö k k e n t r e n d ű feladattudat, z a v a r t s á g és e l i d e genültség, elterelt é r d e k l ő d é s , i l l e t v e é r t é k r e n d i t á j é k o z a t l a n s á g ; a távlati i n d í t é k o k ( i s k o l a - és p á l y a v á l a s z t á s ) síkján m u t a t k o z ó e l b i z o n y t a l a n o d á s i , b e s z ű k ü l é s i és l e ­ morzsolódási jelenségek („nem b í r o m meg", „ ú g y s e m vesznek fel", „otthon mara­ d o k " , „ p é n z t a k a r o k k e r e s n i " i n d o k o l á s s a l 28 t a n u l ó n e m ó h a j t t o v á b b t a n u l n i ) ; a t a n u l ó k elutasító m a g a t a r t á s a s n e m u t o l s ó s o r b a n a t a n u l á s v é r m é r s é k l e t i é s é r z e l m i k o n t e x t u s á n a k k e z e l e t l e n s é g e (23% z a v a r t típusú t a n u l ó ) , i l l e t v e k i a k n á z a t l a n s á g a . A tanulmányi teljesítmény személylélektani tényezőinek állapotrajzával n e m m e r ü l ki az i s k o l a t a n u l á s d i n a m i k á j á n a k o k l á n c o l a t a . M i n d a t a n u l m á n y i teljesít­ m é n y , m i n d p e d i g a feltárt s z e m é l y i s é g i s z e r k e z e t e k é s m ű k ö d é s i f o r m á k t o v á b b i m a g y a r á z a t o t i g é n y e l n e k . A m a g y a r á z a t o t a t a n u l ó k k i s - és n a g y t á r s a d a l m i struk­ t u r á l t s á g á n a k t a n u l á s k ö z p o n t ú e l e m z é s e szolgáltathatja, m á s s z ó v a l o l y a n h a t á s r e n d ­ s z e r e k p s z i c h o s z o c i o l ó g i a i vizsgálata, m i n t a c s a l á d , az i s k o l a i osztály, a b a r á t i kör, a z iskolai s z e r v e z e t e k és a tantestület c s o p o r t d i n a m i k á j a , a p e d a g ó g u s n e v e l ő o k t a t ó magatartása, a z iskolai v e z e t é s és i s k o l a - e l l e n ő r z é s , az iskolai és o s z t á l y ­ l é g k ö r s m i n d e n e k e l ő t t a tanórai oktatás-tanulás s a t a n u l ó és p e d a g ó g u s t e r h e l é s e . A t a n u l ó k é s az i s k o l a ö s s z t á r s a d a l m i k o m m u n i k á c i ó s hálózati b e k a p c s o l t s á g á n a k t a n u l á s k ö z p o n t ú v i z s g á l a t a s o k s z i n t ű e n tárhatja fel a t a n u l á s d i n a m i k a hatásforrá­ sait, a t e l j e s í t m é n y e r ő s í t ő v a g y - g y e n g í t ő erőket, a l a p p a n g ó tartalékokat, s b i z t o s a l a p o t szolgáltathat h a t é k o n y oktatási és n e v e l é s i stratégiák s z á m á r a . Demény

Kozma István: Nagybánya

Dezső

SZEMLE Irodalom és iskola A z írás-olvasás viszonyban (amely egészséges körforgás helyett ma egyre inkább ellentétpárrá válik!) más-más helyet foglalva el, e helyünk­ től, beosztásunktól, illetve alkati demokratizmusunktól-arisztokratizmusunktól függően naponta marasztaljuk el hol az írót, hol az olvasót a vi­ szony megromlásáért. Szívünk és lelkiismeretünk akár ide, akár oda húzzon, a „tényálladék" tekintetében a vitafelek között megvan az egyet­ értés: az író hovatovább elszakad az olvasótól, az olvasó elszakad az írótól. Sőt, író az írótól is eltávolodik; az intellektuális szabadvers, a filozofikus töltésű parabola szerzője nemigen tekinti szakmabelinek a százezres példányszámú bestsellerek, történelmi-művészettörténeti r e ­ gényfeldolgozások, krimik íróját, a sikeres tv-bedolgozót — elnézően mosolyog vagy dühösen legyint. És közben változatlanul érvényesül a kettős értékskála: az olvasói, az anyagi sikert biztosító és a s z a k m a i , szerintünk az igazi — amely azonban még az erkölcsi sikernek sem f e l ­ tétlen záloga. Mindezért legegyszerűbb a kritikát szidni — rosszul tölti be transz­ missziós szíj szerepét. is, de az elemzésig

A z okokat keresve, meg-megemlítjük az

iskolát

már ritkán jutunk el; a pedagógia amúgyis

kissé

lenézett tudományág (vajon e megkülönböztetésnek nincs némi alapja?), az irodalmár pedig éppen nem szól bele az iskolai irodalomoktatásba, az a tanárok dolga. Lehet persze, hogy csak a magam tudatát

vetítem

ki másokra, bár az irodalmi lapok mást bizonyítanak; alig-alig

találni

ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozó cikket, tanulmányt — holott e la­ pokban közölt konzervatív vagy legmodernebb szépirodalom sorsa, vissz­ hangja vagy visszhangtalansága elsősorban az iskolán múlik. N e m napi­ lap-aktualitásban, hanem — a gazdasági példákon felbuzdulva — lega­ lább ötéves tervekben gondolkozva. Azt hiszem, nemcsak eredendő arisztokratizmusunkat kell ostoroz­ nunk, amikor észbe kapunk, hogy iskoláink évente újabb és újabb nemolvasó vagy keveset, vagy nem jót olvasó nemzedékeket indítanak j ö ­ vendő pályájuk felé (tisztelet e g y e s iskoláknak, tanároknak, diákoknak). Igaz, jóideje tapasztalhatjuk, hogyan próbálják bevonni a tanügyi illeté­ kesek az irodalomtörténészeket, irodalomkritikusokat, sőt a költőket és novellistákat is a tankönyvírásba, a tantervek összeállításába — de az irodalmárok sem éppen galambepéjű emberek, s érthető, ha egyikük­ másikuk felfortyan, amikor látja, hogy legjobb (pártos!) meggyőződése ellenére mindenféle kisszerű s z e m p o n t o t akarnak érvényesíttetni vele, s

a mindenkori tankönyv-felelősök többéves szemléletbeli lemaradása miatt mindegyre az élő irodalom számára már régen nyitott kapukat kell dön­ getnie. Ehhez sok energia és jó idegek kellenek. Érvényes ez a megállapítás az alsóbb osztályok tananyagára, vagyis a régebbi korok irodalmának oktatására is, de fokozottan érvényes a 2 0 . századi s azon belül a kortárs irodalom szemléletére. Viszonylag könnyű volna a megoldás, ha elfogadnánk azt a — szerintem konzervatív — né­ zetet, hogy az iskolában fizikából sem tanítják az atomfizika vagy csil­ lagászattanból az asztronautika legújabb eredményeit, az iskola feladata az alapok megismertetése. Igen, az alapok megismertetése; csakhogy irodalomórán — más esztétikai tárgyakhoz hasonlóan — nem egy zárt irodalomtörténeti rendszert kellene megtanítani elsősorban, hanem az esztétikai megismerés, még pontosabban az esztétikai befogadás alapjait kellene lerakni. A tudományosan kialakított, középiskolai lehetőségekhez alkalmazott irodalomtörténeti rendszert nem lenne szabad célnak, lega­ lábbis nem egyedüli célnak tekinteni a tanítás során; az írói életrajzok adatait, évszámait a legtöbben úgyis elfelejtik az iskola elvégzése után — a felelevenítésre ott vannak vagy lesznek a lexikonok (még az irodal­ már asztalán is!) — , a könyv szeretetét azonban nem lehet később sem­ milyen lexikonból pótolni. És j a j annak (s mindazoknak, akik ilyen emberrel kerülnek kapcsolatba), aki a jó irodalomban érvényesülő etikai értékeket nem tanulja meg idejében becsülni, és ezt a hiányt is lexikon­ ból vagy füzet-vékonyságú „segédkönyvekből" akarja majd pótolni. Iro­ dalomórán — nevezzék ezt a tanügyiek akár liberalizmusnak! — nem is az oktatás, hanem a nevelés a lényeges, az esztétikumban az egyetemesen-humánus és a hazafias-helytállásra biztató felismertetése. Márpedig ha így van, akkor nem lehet kikerülni a közelmúlt

és

a jelen irodalmát — valóban reprezentatív és nem alkalmilag reprezen­ táló irodalmát! — , amely közvetlenül, a történelmi ismeretek vízválasz­ tója nélkül

képes

megértetni

korunk főproblémáit.

fogantságnak van egy hihetetlenül

Ennek

a mában-

nagy pedagógiai előnye is:

a tantárgy-jelleg, a diák ösztönös idegenkedése,

eltűnhet

minthogy olvasmányai

(idősebb testvérei, szülei olvasmányai), a folyóiratok vitaanyaga, a köny­ vesboltok kirakatainak áruja a számonkért tananyag. Persze, nem Ba­ lassi, Vörösmarty vagy A d y és nem Shakespeare meg Goethe ellen be­ szélek

— elsősorban

a

végzős

osztály

tananyagáról

van

ezúttal

Tankönyvben is „az irodalom életét" megismerni, benne Illyés

sző.

Gyulá­

ról, Németh Lászlóról, Déry Tiborról, Weöres Sándorról, Tamási Áron­ ról,

Juhász

Ferencről

meg

Hemingway-ről, Faulknerről,

Sartre-ról,

a

Gruppe 47-ről és a beat irodalomról olvasni — hogyne volna a fiatalok számára vonzó. A magyar irodalomból „érett" diáknak nem a pad alatt kell böngésznie Fejes Endre R o z s d a t e m e t ő j é t szociográfia

termékeit

ményt az esztétikai

vagy a modern irodalmi

(mondjuk Csoóri könyvét),

elemzéssel

és

az

szembesítheti. (Az esztétikai

olvasmányél­ elemzés je­

lenkori legjobbjait megismerni — köztük például Bori Imrét — szintén csak hasznos lehet.) S vajon nem jobb, ha a tanár — remélhetőleg — értő irányításával vitatják meg Peter Weiss színházból, rádióból már is­ mert dokumentumdrámáit, Jevtusenkóék közéleti líráját, Osborne, RobbeGrillet filmre vitt irodalmát?

Bármennyire is felemásan, ellentmondásosan, sőt rosszul valósuljon is meg Marosi Péter viták kereszttüzébe került, Utunk-beli kísérlete (a tankönyvi változatot még nem ismerjük!), ezért tudok egyetérteni szán­ dékával, hogy a romániai magyar irodalom második huszonöt évének felmérésekor még javában alakuló írói pályákat is figyelembe vesz, vagy akár előtérbe állít. Mert hogyan is várhatnánk el egy kolozsvári vagy szatmári diáktól, hogy lelkesen feleljen irodalomórán ebből a korszak­ ból, ha nem beszélhet kedvenceiről, mondjuk Lászlóffy Aladárról, Páskándiról vagy Szilágyi Domokosról is — mert az nem tananyag. K ö z ­ ben pedig tanárai elvárnák, hogy történelemből vagy osztályfőnöki fog­ lalkozáson tudja, mi az elkötelezettség, az elidegenedés, a kozmikus életérzés, a múlt mába é p ü l é s e . . . Természetesen nem nevekkel és címekkel (ráadásul: még újabb ne­ vekkel és címekkel) kell megterhelni a tanulókat, hanem a korunkat leg­ inkább, legszínvonalasabban kifejező művek megközelítésére, megsze­ rettetésére, megértésére törekedni. N e „megtanulható" (azaz bemagolható) leckéket akarjunk adni (jelenkori névsorokban eddig sem volt hiány), hanem figyelmet felhívó, kedvet csináló, irodalmi igényű tankönyv-szö­ veggel csalogassuk a holnap felnőtt olvasóit. A mi X I . osztályos, 20. szá­ zadi klasszikusokat bemutató szöveggyűjteményünk már nyújt néhány ilyen példát (főképp a Láng Gusztáv írta fejezetek), a végeredmény azonban még nagyon egyenetlen. (E tekintetben Boriék könyve is bírál­ ható, a tudományos precizitást nem ötvözik a kifejezés plaszticitásával.) Pedig a középiskolai irodalomoktatásnak — ma igazán időszerű hangoz­ tatni! — egyik első feladata a stílusfejlesztés; s emellett és ezzel egy­ szerre az egyéniség kibontakoztatása. Iskolának és irodalomnak ebben aztán igazán egy a célja.

Benkő

Mrazek rajza

Berta

krónika A romániai német nem­ zetiség tudományos folyóirata, a F o r s c h u n g e n zur V o l k s - u n d L a n d e s k u n d e (Népés honis­ mereti kutatások) betöltötte megjelenésének első évtizedét, és XI. évfolyamába lépett. Ebből az alkalomból Nagysze­ benben méltó ünnepség zaj­ lott le, melyen Románia Szo­ cialista Köztársaság Akadé­ miájának erdélyi vezető kép­ viselői köszöntötték a folyó­ irat szerkesztőit és munkatár­ sait. Carl Göllner, a folyóirat főszerkesztője, a legújabb szám vezérhelyén ismerteti és méltatja a tíz esztendő (1959—1968) alatt elért ered­ ményeket, s kiemeli azt a sze­ repet, melyet a félévenként megjelenő kötetek a hazai né­ met lakosság korszerű szelle­ mi arculatának kialakításában játszanak. „Vajon megfelelt-e a »Forschungen« a maga prog­ ramadó célkitűzésének?" — veti fel a cikkíró, s részletezi az önelemző kérdezést: „Foly­ tatta és előmozdította-e a »Forschungen« országunk ha­ gyományos honismereti kuta­ tását, mely Nagyszeben ősi kulturális talaján különlege­ sen otthonos volt?" A válasz biztatóan sorolja fel mindazt, amit a német folyóirat egy­ részt a hazai németség széles­ körű tudományos munkássága terén, másrészt a román nép és az együttélő nemzetiségek tudományos összmunkájának szócsöveként tíz év alatt elért. Néprajzi és nyelvtudományi, régészeti és történelmi, iro­ dalmi és esztétikai tanulmá­ nyok mellett a „Forschungen" eddig megjelent évfolyamai sűrűn közöltek politikai és vi­ lágnézeti, főleg társadalomtu­ dományi elemzéseket, s a lap különlegessége volt eddig is az erdélyi szászok gondolko­ zástörténetének mélyreható feltárása. A lap mint a kor­ szerű nemzetiségi önismeret

A dunai egymásrautaltság történésze L e n g y e l T a m á s első t a n u l m á n y á v a l n e m c s a k M a ­ g y a r o r s z á g o n , d e a s z o m s z é d á l l a m o k b a n is a z o n n a l k ö z i s m e r t lett. 1938 f e b r u á r j á b a n j e l e n t m e g a b u d a ­ pesti Apollo III. 2. s z á m á b a n nagy tanulmánya: A magyar emigráció és a nemzetiségek Világos után, az 1850-es é v e k n a g y m a g y a r á l l a m f é r f i a i n a k e l k é p ­ zelései, tervei, tárgyalásai a s z o m s z é d n é p e k d e m o k ­ ratikus v e z e t ő i v e l . É p p e n P r á g á b a n v o l t u n k e g y K ö ­ z é p e u r ó p a - k o n g r e s s z u s o n . Én m i n t a z Apollo szer­ kesztője a kongresszus kulturális bizottságának alel­ n ö k e lettem, é s k e z e m b e n e z z e l az A p o l l o - s z á m m a l é s benne Lengyel Tamás tanulmányával egy közös kö­ zép-európai folyóirattervét v e t e t t e m fel. E g y h ó ­ n a p m ú l v a b e k ö v e t k e z e t t az A n s c h l u s s , és a t e r v b ő l n e m lett s e m m i . D e L e n g y e l T a m á s a k o n g r e s s z u s r é s z t v e v ő i n e k ü n n e p l é s é b ő l érezhette, m i l y e n f o n t o s t é m a k ö r h ö z nyújtott a d a l é k o k a t a m a g y a r l e v é l t á r a k a n y a g á b ó l . A k ö v e t k e z ő h á r o m - n é g y é v b e n lázas siet­ séggel írta T e l e k i - k ö n y v é t é s t ö b b i t a n u l m á n y á t , a m e ­ l y e k t ú l n y o m ó r é s z t c s a k a n g o l u l , franciául és n é m e ­ tül j e l e n t e k m e g , m a g y a r u l m á i g s i n c s e n e k ö s s z e ­ g y ű j t v e . E z e k a l a p j á n n e v e z h e t j ü k őt a d u n a i e g y ­ másrautaltság t ö r t é n e t í r ó j á n a k . L e n g y e l T a m á s 1913-ban K i s b a c o n b a n született, anyai nagyapja, B e n e d e k Elek házában. Szüleivel B u d a p e s t e n élt u g y a n , d e a n y a r a t m i n d e n é v b e n a S z é k e l y f ö l d ö n töltötte, a b b a n a k ö r n y e z e t b e n , a m e ­ lyet B e n e d e k E l e k és B e n e d e k M a r c e l l o l y s o k s z o r megörökített. Elek apó szellemi életünkben méltán t e k i n t é l y r e szert tett t ö b b i u n o k á j á v a l , a d r a m a t u r g B e n e d e k A n d r á s s a l , az o r v o s - í r ó B e n e d e k I s t v á n n a l és az i r o d a l o m t ö r t é n é s z L e n g y e l D é n e s s e l e g y ü t t ő is feltűnő tehetség v o l t . K ö z é p i s k o l á b a a V I I I . k e r ü l e t i Zrínyi-gimnáziumba járt. Ennek igazgatója volt édes­ apja, L e n g y e l M i k l ó s , a h u m a n i z m u s á r ó l és l i b e r a l i z ­ m u s á r ó l i s m e r t k i v á l ó p e d a g ó g u s , aki k i t ű n ő t u d ó s o k és pedagógusok légióját szervezte b e tanárnak isko­ l á j á b a . Fia é r d e k l ő d é s é t ő terelte a t ö r t é n e l e m f e l é . A k i s d i á k f ö l d r a j z i és t ö r t é n e l m i k é r d e z ő s k ö d é s é n e k írott n y o m a Tamás érdeklődik című háromkötetes munkája, amely először Elek apó Cimborájában j e ­ l e n t m e g f o l y t a t á s o k b a n , m a j d a P a n t h e o n a d t a ki könyvformában. A fiatal L e n g y e l T a m á s a b u d a p e s t i e g y e t e m e n l a ­ tin—történelem szakra iratkozott be, Szekfű G y u l a t a n í t v á n y a lett, d e t ő l e c s a k forráskritikai m ó d s z e r t tanult, állásfoglalása és s z e m l é l e t m ó d j a a m a g y a r l i b e r a l i z m u s és r a d i k a l i z m u s múltszázadi n a g y j a i f e l é terelte é r d e k l ő d é s é t . N e m kétes, h o g y e b b e n a c s a ­ ládi k ö r n y e z e t d ö n t ő hatással v o l t rá, d e b i z o n y o s , , h o g y é v e n k é n t i e r d é l y i t a r t ó z k o d á s a is h o z z á j á r u l t a dunatáji együttélés p r o b l é m a k ö r é n e k m e g k e d v e l é ­ séhez. K ö z é r t h e t ő , m é g i s v á l a s z t é k o s és k ö n n y e d f o ­ galmazásra törekedett. Szövegét hangosan felolvasta, kitűnő emlékezőtehetsége, egybelátó képzelete és v i -

l á g o s l o g i k á j a e z é r t v á l t stílusában a n n y i r a é l v e z ­ hetővé. D o k t o r i disszertációját Klapka György emlékiratai és emigrációs működése c í m m e l d o l g o z t a ki. E b b e n a s z a b a d s á g h a r c és az e m i g r á c i ó a d d i g e l h a n y a g o l t n a g y s á g á n a k s z e r e p é t é s e s z m e v i l á g á t az e l l e n t m o n d ó források szigorú megvizsgálásából bontja ki. A z A p o l l o - b e l i , m á r említett t a n u l m á n y á b a n K o s s u t h , B ă l c e s c u , G o l e s c u , T e l e k i , P u l s z k y , V u k o v i c s S e b ő és Szemere Bertalan dunakonföderációs tárgyalásait is­ merteti a k i a d a t l a n l e v e l e z é s e k é s i r a t o k alapján. Pulszkyhoz, Kossuth londoni követéhez többször viszszatér. A m a g y a r történeti é l e t r a j z o k új s o r o z a t á b a n az azóta s e m f ö l ü l m ú l t Gróf Teleki László c í m ű m o ­ nográfiát írja m e g , az a n y a g á n f ö l é n y e s e n u r a l k o d ó és azt k ö n n y e d é n , d e p o n t o s f o g a l m a z á s b a n az o l v a s ó elé táró e g y i k l e g j o b b m a g y a r p o r t r é b a n . B é c s i l e v é l ­ tári k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e a m a g y a r e m i g r á c i ó széles k ö r ű t e v é k e n y s é g é n e k b e m u t a t á s a a k r i m i há­ b o r ú k ö r ü l . L e g n a g y o b b t a n u l m á n y a a franciául m e g ­ j e l e n t A Dunakonföderáció eszméje Magyarországon a XIX. században; W e s s e l é n y i , K o s s u t h , T e l e k i , Eöt­ v ö s és m á s o k t ö r e k v é s e i n e k m a g y a r s z e r z ő t ő l e r e d ő egyetlen i d e g e n n y e l v ű ö s s z e f o g l a l á s a . N e m kétséges, h o g y az e m i g r á n s K o s s u t h m á i g h i á n y z ó t ö r t é n e t é t és az e d d i g talán l e g n a g y o b b m a ­ gyar d i p l o m a t a P u l s z k y s z e r e p é t ő írhatta v o l n a m e g m é l t ó k é p p e n . A 30-as é v e k b e n e g y új m a g y a r t ö r t é ­ n e t í r ó - g e n e r á c i ó jelentkezett, a m e l y újra é r d e k l ő d ö t t a m a g y a r s á g n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t a i iránt, s i l l ő n e k tartotta, h o g y az í r n i t u d á s t n e v e s s e m e g . B e n d a K á l ­ mán, G u o t h K á l m á n , G y ó n i M á t y á s , J a k ó Z s i g m o n d , Kosáry D o m o k o s , K ó s a János, Makkai László, Mérei G y u l a és P e r é n y i József s o r á b a n eredeti és határozott tárgyválasztásával, m e g g y ő z ő d é s e s liberális á l l á s f o g ­ lalásával és k i v é t e l e s í r á s t u d á s á v a l L e n g y e l T a m á s is a magyar történelemtudomány e g y i k j e l e s ígérete volt. T e l e k i - k ö n y v é n kívül munkái idegen nyelvű folyóiratokban rejlenek; ideje volna egy vaskos k ö ­ tetbe ö s s z e g y ű j t e n i őket. Bécsi ösztöndíjas kutatóévén kívül csak R ó m á b a n és P r á g á b a n f o r d u l t m e g , n e v e és m u n k á s s á g a m é g i s i s m e r t e b b k ü l f ö l d ö n , m i n t s z á m o s azóta is t e v é k e n y történészé. T á r g y k ö r e és állásfoglalása n e m t u d o t t neki a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú i d e j é n állást b i z t o s í t a n i ; s e m az e g y e t e m , s e m e l y i k t u d o m á n y o s intézet n e m hívta m e g tagjai s o r á b a . K ö n y v t á r a k b a n , l e v é l - és k é z i r a t t á r a k b a n töltötte idejét. H a r á g o n d o l o k , a S z é c h é n y i K ö n y v t á r f o l y o s ó j á n l á t o m kissé hajlott, szikár termetét, a m i n t l e g ú j a b b leleteitől m á m o ­ rosan j ö n f e l é m . B e n e d e k M a r c e l l szerint d é d a p j á r a , Huszár J á n o s r a hasonlított l e g i n k á b b , é n E l e k a p ó j ó s á g o s f e l e s é g é n e k a r c á t i s m e r t e m fel az u n o k á k közül l e g i n k á b b ő b e n n e . Bátyja, L e n g y e l D é n e s írja v é g z e t e s s o r s á r ó l : „ S z á r ­ mazása miatt m u n k a s z o l g á l a t r a kellett b e v o n u l n i a . Hála n a g y b a c o n i N a g y V i l m o s k ö z b e n j á r á s á n a k , e g y féléves halasztást sikerült n e k i biztosítani, m a j d a 701/16 z l j . - h o z v o n u l t b e , és 1944 j ú l i u s á b a n az északi frontra irányították. A m u n k a s z o l g á l a t o t nehezen b í r t a ; m i n d i g szökési t e r v e i v o l t a k . A n y á r i s z o v j e t o f f e n z í v a után i s m é t M a g y a r o r s z á g o n szolgált, m a j d társaival m e g s z ö k ö t t . T á r s a i n a k n a g y része h a z a é r -

krónika orgánuma valóban hozzájárult mindannak a romániai sajá­ tosságnak a jelfedezéséhez és nemzetközi értékké váltásához, ami a román nép és a vele együttélő nemzetiségek nagy családjának közös szocialista erőjeszítéseiből emberi érték­ ként kibontakozik. Petőfire emlékezett az ország — a népszabadság csil­ lagára, aki 120 évvel ezelőtt halálával pecsételte meg szent eszméit, együtt bukván a for­ radalommal és szabadságharc­ cal. A tisztelgést előtte könyvki­ adásunk kezdte meg válogatott költeményeinek újabb megje­ lentetésével. Emlékének felidé­ zésében széles körű szerepet vállalt magára a sajtó is. A rendkívül sokrétű és gazdag anyagból is messze kimagaslik az I g a z S z ó Petőfi-emlékszá­ ma. Feltűnően gazdag anyagot közölt a M ű v e l ő d é s is, de méltó keretek között emlékezett meg Petőfiről az U t u n k és a K o ­ r u n k is. Az E l ő r e meg — Pe­ tőfi-legendák sorozatos közlé­ sével — mintegy előkészítette és felfokozta a figyelmet. Mindezt heti- és napilapjaink­ nak a fehéregyházi és segesvá­ ri emlékünnepségekre időzített Petőfi-oldalai tetőzték be. Je­ lentősen növeli ezek értékét néhány újabb fölfedezés és eredeti gyűjtés. Mindenekelőtt a H a r g i t á b a n megjelent eddig ismeretlen dokumentumra és a F a l v a k D o l g o z ó N é p é b e n kökölt eredeti lejegyzésekre kell utalnunk. Az évforduló alkalmából több jelentős kulturális köz­ pontban rendeztek nagyobb szabású emlékünnepséget. Bu­ k a r e s t b e n a Köztársasági Pa­ lota kistermében magasrangú közéleti személyiségek és kül­ földi vendégek jelenlétében Zaharia Stancunak, az Író­ szövetség elnökének bevezető szavai után Szemlér Ferenc, Aurel Martin irodalomkritikus

kezett, L e n g y e l T a m á s n a k ö r ö k r e n y o m a veszett." L e n g y e l T a m á s 31 é v e s koráig, r ö v i d é l e t é b e n a legkedvezőtlenebb időben, mostoha körülmények k ö ­ zött o l y a n k e r e k é l e t m ű v e t alkotott, a m e l y n e v é t a m a g y a r s á g radikális, h a l a d ó e s z m é i n e k történészei k ö z ö t t f e n n f o g j a tartani. és Kónya Lajos magyarországi Gál István költő, C r a i o v á n a Művészeti Múzeumban Avram P. Todor irodalomkritikus, valamint Rodica Firescu tanársegéd, K o ­ lozsvárt az Egyetemi Könyvtár dísztermében Dumitru Radu Popescu, Bajor Andor, Aurel Gurghianu és Kányádi Sándor, T e m e s v á r t a Barátság Házá­ ban Victor Iancu, a Temesvá­ Védőbeszéd az esszé önállósága mellett — írta ri Egyetem tanára és Franyó Zoltán mondott ünnepi meg­ z á s z l ó t b o n t ó c í m k é n t k ö t e t b e v e z e t ő t a n u l m á n y a f ö l é N i c o l a e Balotă*, s h o g y a m ű f a j i g é n y e s j o g a m e l ­ emlékező beszédet. lett bizonyítson, egyszersmind igazolja elméleti p o s z Az 1969-es ünnepségsorozat t u l á t u m a i t is, h a r m i n c n é g y — k ö z ö t t ü k t ö b b , r é s z e k r e nyomon követte Petőfi utolsó tagolt, n a g y í v ű — esszét sorakoztatott programírása útvonalát. Július 26-án M a r o s ­ m ö g é . Esszét — h a n g s ú l y o z z u k — , m e r t t á v o l r ó l s e m v á s á r h e l y t a Művelődési Pa­ m i n d e n esszé, a m i a n n a k n e v e z i m a n a p s á g ö n m a g á t , lota nagytermében Hajdu és e t é n y f o k o z o t t ó v a t o s s á g o t k ö v e t e l a d e f i n í c i ó ­ Győző és Sütő András. Szé­ szerűen n e m r e a l i z á l h a t ó m ű f a j v á l t o z a t a i n a k v i z s ­ k e l y k e r e s z t ú r o n meg az egy­ gálatában. kori Gyárfás-kúria kertjében, H í g í r á s o k m e l l e t t az o l c s ó f o g a l o m h a s z n á l a t is d e ­ a Petőfi legendás fája körül tartott ünnepségen, majd a v a l v á l j a a kortársi esszét. M a m i n d e n s z é p i r o d a l o m ­ helyi Művelődési Házban m a l k a c é r k o d ó közírás, o d a n e m illő összefüggéssel Bedő Gyula polgármester és — n é h a e l m é n c s é g g e l ! — m e g s p é k e l t s z u b j e k t í v ta­ Kányádi Sándor emlékezett a n u l m á n y i g é n y t tart erre a l é n y e g é b e n e x k l u z í v j e l ­ költőre. 27-én vasárnap került legű, sőt n é m i s z e l l e m i k ü l ö n á l l á s t is éreztető m ű ­ sor az ünnepségsorozat nagy­ f a j j e l ö l é s r e . N i c o l a e B a l o t ă a z o n b a n v a l ó b a n esszét szabású befejező részére. Dé­ ír, a m o d e r n , a X X . századi e u r ó p a i esszé v í v m á n y a i t lelőtt F e h é r e g y h á z á n megko­ szerencsésen o l v a s z t v a b e l e a b b a a r o m á n e s s z é k u l ­ szorúzták a 48-as szabadság­ túrába, m e l y n e k f o r r á s v i d é k é n — az u g y a n c s a k k o n ­ Pseudokyneghetikos harc hősi halottainak emlék­ tinentális sugallatra kialakult — oszlopát, és ennek tőszomszéd­ áll, s j e l e n k o r i csúcsait G e o r g e C ă l i n e s c u , T u d o r ságában megnyitották az újjá V i a n u n e v e jelzi. H o g y B a l o t ă a m ű f a j s z e r e l m e s e , rendezett Petőfi-emlékmúzeu­ sőt megszállottja, e g y i k t ú l z ó m e g j e g y z é s e is sejteti — melyet azonban az ildomos óvatosság zárójelbe mot. A Korunk szerkesztőségét tétetett a s z e r z ő v e l — , s m e l y szerint O d o b e s c u Segesváron és Fehéregyházán p o m p á s c s e v e g ő - é r t e k e z é s e s L u c i a n B l a g á n a k a SaeGáll Ernő főszerkesztő képvi­ culumban k ö z ö l t anyagai közti e s s z é t e r m é s ö s s z e g e selte, a Korunk koszorúját a r e b l y é z é s e k é t s é g k í v ü l a r o m á n s z e l l e m i s é g n e k az Petőfi-sírra Balogh Edgár és e s s z é m ű f a j iránti sajátos h a j l a m a i t b i z o n y í t a n á . N o s , b á r M o n t a i g n e franciái, B a c o n a n g o l j a i , Hermann Kántor Lajos helyezte el. G r i m m n é m e t j e i v a g y P é t e r f y J e n ő m a g y a r j a i is e l ­ A nap második jelentős m o n d h a t n á k ezt — ö n m a g u k r a v o n a t k o z t a t v a , m i v e l eseményeként Fehéregyháza és sem kevesebb érvénnyel —, a lelkesedésből táplálkozó Héjjasfalva között az Ispántúlzás m i t s e m v o n l e B a l o t ă k í s é r l e t e i n e k é r t é k é b ő l ; kútnál, Petőfi halálának való­ figyelmet érdemlő s csiholó m ű v e l ő j e a „negyedik színű helyén leleplezték Hu­ m ű f a j "-nak. E b b e n alkati ráhangoltsága, széles, sőt nyadi László marosvásárhelyi m é l y m ű v e l t s é g e , szintetizáló k é p e s s é g e , g o n d o l k o d á s ­ szobrászművész gránit obem ó d j á n a k r u g a l m a s a u t o n ó m i á j a segíti. Esszéi, m e ­ liszkjét. Ezek után kezdődött l y e k j a v a r é s z t a k o r t á r s — f ő l e g nyugati — i r o ­ Segesvárt, fenn a vár piacán d a l o m s z e m é l y i s é g e i v e l , j e l e n s é g - és t ü n e t c s o p o r t j a i ­ az ünnepi népgyűlés, ahová — v a l , p r o b l é m a - g ó c a i v a l f o g l a l k o z n a k , az e l e m z ő s z é p a szervezés minden nehézkes­ tani, b ö l c s e l e t i és történeti átvilágítás s z é p i r o d a l o m sége és késedelmeskedése el­ lenére — ezrek meg ezrek vo­ * Nicolae Balotă: Euphorion. Editura pentru lite­ nultak meghallgatni Valer Giurgiunak, Segesvár muni- ratură. Bucureşti, 1969.

krónika

A „negyedik műfaj" reneszánsza ?

felé v a l ó á t c s a p á s á n a k h a t á r ö v e z e t é b e tartoznak. L e g ­ j o b b m e g v a l ó s í t á s a i k b a n ö n m a g u k b a n is i r o d a l o m r ó l szóló m ű a l k o t á s o k , r e l a t í v s z u v e r e n i t á s u k b a n meg­ őrizve következtetéseik és összegezéseik kötelező „nyi­ tottságát" s t a r t a l m i s á g u k e m b e r k ö z p o n t ú s á g á t . Balotă írásai s z ó l j a n a k b á r M a l r a u x - r ó l , T h o m a s első M a n n r ó l , C é l i n e - r ő l , J o y c e - r ó l , C l a u d e l r ő l , Eliotról cípiumi pártbizottsága szavai v a g y M i r c e a E l i a d é r ő l , m ű a l k o t á s - t í p u s o k és m o d e l ­ titkárának megnyitó után Pompiliu Macoveinak, a lek m ű f a j i f e j l ő d é s i r á n y o k , c s o p o r t o s u l á s o k , i s k o l á k Művelődés- és Művészetügyi v a g y t ü n e t e k tartalmi, j e l l e g i v a g y s z i m b ó l u m - k é r ­ Állami Bizottság elnökének, déseiről — a s z ű k e n v e t t m ű f a j i k é r d é s e k e n t ú l m e ­ Zaharia Stancunak, Darvas Jó­ nően, közvetlen vagy közvetett tükörképben — , e m ­ zsefnek, a Magyar Népköztár­ beri k ö z é r z e t - é s s o r s k é r d é s e k e t is faggatnak, i g y e k ­ saság Írószövetsége elnökének szenek m e g v á l a s z o l n i , tehát n e m e l h a n y a g o l h a t ó l é ­ és Méliusz Józsefnek emléke­ lektani é s m o r á l i s töltettel b í r n a k , s a szerző h a n g - zetes és messze szárnyaló be­ s ú l y o z o t t a b b k o n t e m p l a t i v é s k o m b i n a t í v h a j l a m á r ó l szédeit. Az emlékbeszédeket árulkodnak. művészi műsorok követték. Ez a m o n t a i g n e - i esszé-típusra e m l é k e z t e t ő , lírai A hazai Petőfi-ünnepségek k ö z é r z e t j e l z é s e k e t is i r r a d i á l ó j e l l e g m ó d o s u l t a n — az együttérzés, kegyelet és részben v i s s z a f o g o t t a b b a n , r é s z b e n m á s k é n t k a n a l i - összefogás felemelő tanúbi­ z á l ó d v a — j e l e n t k e z i k M i h n e a G h e o r g h i u esszéiben*. zonyságai is voltak. Elsősor­ A k o r t á r s magyar i r o d a l o m b ó l v e t t p é l d a k é n t egy ban irodalomtörténészeinkre nevet á l l í t h a t n á n k m e l l é j e , a Világtájak és a Ma­ vár mind a sajtó impozáns dártávlat S ő t é r Istvánját. P e r s z e m i n d e n i l y e n a n a ­ anyagainak, mind a maradan­ lógia c s a k i s p e r e m j e l z é s k é n t v e h e t ő f i g y e l e m b e . M i h ­ dó hatást kiváltó ünnepi meg­ nea G h e o r g h i u b e á l l í t o t t s á g a — e k ö t e t é b e n ö s s z e ­ nyilvánulásoknak részletes fel­ gyűjtött í r á s a i b a n — a s z ó k o n k r é t m i n d e n n a p i é s mérése és összegezése. elvont szellemi értelmében egyaránt a z utazó m ű ­ A 120. évforduló ugyanakkor v e l ő d é s t ö r t é n é s z é é s í r ó - d i p l o m a t á é . Jellegzetesen e r ­ ről v a l l a „ J e g y z e t e k é s e l l e n j e g y z e t e k " c í m ű c i k l u s . további tennivalóinkra is fi­ K ö t e t é n e k a l c í m e v i s z o n t ö s s z e f o g l a l ó a n „ l í r a i e s z - gyelmeztetett — kezdve az em­ szék"-et ígér. A „ M e l p o m e n a d e " f e j e z e t c í m a l á s o ­ lékmúzeum bővítésétől Petőfi és örökségének rolt tizenkét írás a z i s : a s z e r z ő t f o k o z a t t a b b a n életművének még élőbbé tételéig —, a m i n t foglalkoztatja a tárgy é r z e l m i , m i n t f o g a l m i m e g r a ­ azt Sütő András, Zaharia Stangadása. A z esszé n e m kísérlet é s n e m v e g y e l e m z é s cu, Darvas József és mások is az í r ó s z á m á r a — m i n t a h o g y a n a z t B a c o n v a l l o t t a hangsúlyozták, átváltva „az ün­ m u n k a p r o g r a m j á r ó l — , h a n e m s z e l l e m i és e m b e r i nepet téglarakó hétköznappá".

krónika

viszonyulások

hatásimpulzusainak

dokumentációja.

A z írás magatartás, t a r t a l m i l a g m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i képzettársításokkal — n é h a m e g l e p ő e n e r e d e t i e k k e l — átitatott s z e l l e m á l l a p o t . O k o s í r á s o k — e z a m i minősítés találna l e g i n k á b b . V i s z o n t a M i l t o n r ó l , Swiftről, Stendhalról, L a w r e n c e Durrellről szólókat a görcsösebben kategorizáló aggályoskodás inkább a Halász G á b o r - i é r t e l e m b e n használt „ p o r t r é k " c s o ­ portba s o r o l n á , s h o g y e g y k e z e m ü g y é b e n l e v ő ö s z szevetéssel illusztráljak, R ó n a y G y ö r g y írásaival r o konítanám. A Fordítás közben** két b o r í t ó j a k ö z é s o r o l t í r á ­ sokat s z e r z ő j ü k , a n e v e s költő, k i v á l ó m ű f o r d í t ó és é r z é k e n y kritikus „ t a n u l m á n y o k " - n a k n e v e z i . V é l e ­ m é n y e m szerint e z a b e s o r o l á s a s z a k m a b e l i alázata. U g y a n i s h a f i g y e l e m b e v e s s z ü k , h o g y a klasszikus i r o d a l o m t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k tárgyiassága c s a k h é j a f o r r ó m a g körül, m e l y b e n s z e m é l y e s e b b m o n d a n i ­ v a l ó k f o r r n a k s t ö r n e k f e l , a kötet l e g j o b b írásait a m a g y a r i r o d a l m i esszé m i n t a d a r a b j a i k ö z é kell s o ­ r o l n u n k . Esszék, m e r t e z e k b e n az í r á s o k b a n a n a g y

* Mihnea Gheorghiu: Dionysos. Eseuri lirice. Edi­ tura pentru Literatură. Bucureşti, 1969. ** Rónay György: Fordítás közben. Tanulmányok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968.

téka Barbu

Theodorescu

Nicolae Iorga A román kultúra egyik leg­ bonyolultabb egyénisége Iorga. Enciklopédikus műveltsége, történettudományi és irodalmi tevékenysége a román mű­ velődéstörténet legnagyobbjai­ nak sorába emeli. Theodorescu szintetizáló igé­ nyű munkájában felhasználja a levéltárak anyagát, egykorú levelezéseket, kortársak — ba­ rátok és ellenfelek — vissza­ emlékezéseit, újságcikkeket és tanulmányokat. Végigkíséri Iorga életét a családi háztól, iskoláin és utazásain át rend­ kívül gazdag és szerteágazó tudományos, valamint közéleti tevékenységéig. Különös súlyt helyez a Kultúrligában, vala­ mint a Vălenii de Munte-i sza­ badegyetem megszervezésével kapcsolatban kifejtett tevé­ kenységének bemutatására. Hasznos és jó könyv, tele a tanítvány és a munkatárs író személyes élményeivel, a nagy ember és tudós iránti hűség megnyilatkozásaival. (Editura tineretului, 1968.)

Mihail

Macrea

Viaţa în Dacia

Romană

e r u d í c i ó v a l élő t a n u l m á n y í r ó a költő s z o l g á l a t á b a n áll, s a vállalt t é m á k b a n e g y é n i s é g - s t r u k t ú r á k , s o r s ­ k é p l e t e k , az é l e t p á l y á k b a n j e l l e m a l a k u l á s o k t á r u l n a k fel. A m ű h e l y t é m a ürügy, az esszéíró „ i d e g e n " emberi világok rokon fénysávjait igyekszik lencsé­ jébe fogni, távolról sem eredménytelenül, az ö n v a l ­ l o m á s h e v ü l e t é v e l , d e é r t e l m i szigorral. K i t ű n ő R ó n a y k ö t e t é b e n az olasz-utas G o e t h e p o r t r é j a , v a g y a m á r százszor m e g í r t t é m a : B a l z a c , s a M a l h e r b e - r ő l a Larbaud-ról szóló vallomások. Véletlen-e, hogy éppen e z u t ó b b i v a l k a p c s o l a t b a n f o g a l m a z ó d i k m e g — ha s z a b a d á l t a l á n o s í t a n u n k és k i t e r j e s z t e n ü n k — R ó n a y , a z e s s z é í r ó m ű v é s z i h i t v a l l á s a : „ . . . e s s z é i arra is k i t ű n ő p é l d á t a d n a k , h o g y az e r u d í c i ó n a k n e m k e l l s z ü k s é g k é p p l o m p o s n a k é s u n a l m a s n a k l e n n i e , és f o r ­ dítva, a z esztétikai h a j l é k o n y s á g n a k , a d o l g o k k ö l ­ tői, írói s z e m m e l s z e m l é l é s é n e k s e m kell ó h a t a t l a n u l f e l s z í n e s n e k , k a l a n d o s n a k , hitelre m é l t a t l a n f e c s e g é s n e k l e n n i e , s itt is létrejött a kétféle m o d o r , t u d o ­ m á n y o s és í r ó i . . . k ö z ö t t a h a s z n o s t a l á l k o z á s . . . " Ez a R ó n a y r a is v o n a t k o z t a t h a t ó értékítélet j e l l e g ű c i t á t u m s a b e n n e r e j l ő s z i g o r ú elhatárolási i g é n y i s ­ m é t e l t e n felveti az esszé m i n ő s é g é n e k , m á s k é p p e n „ m ű f a j i tisztaságának" ö r ö k kérdését. És ismételten jelzi azt — a szinte l e v e g ő b e n l ó g ó — i g é n y t , h o g y e l m é l e t i l e g is szüntelenül „ t i s z t á z z u k " és „tisztítsuk" a l e g p r o t e u s z i b b műfajt. I d e t a r t o z i k hát, h o g y n é h á n y é v v e l ezelőtt j e l e n t m e g az e s s z é v e l f o g l a l k o z ó e l m é ­ leti i r o d a l o m e g y i k k i e m e l k e d ő alkotása, L u d w i g R o h n e r s z i n t e t i z á l ó müve*. A k ö t e t c í m é b e n é s a n y a ­ g á b a n u g y a n c s a k a n é m e t esszé t ö r t é n e t é t — H e r d e r t ő l és L e s s i n g t ő l G o t t f r i e d B e n n i g és M a x F r i ­ schig — ígéri, ezen b e l ü l p e d i g a f o g a l m i k o o r d i n á t á k kijelölését, d e á l t a l á n o s k ö v e t k e z t e t é s e i b e n — az e l ­ méleti és a f e n o m e n o l ó g i a i r é s z b e n — az esszé n e m ­ zeti h a g y o m á n y o k o n és n y e l v i s t r u k t ú r á k o n t ú l m u ­ tató vizsgálatát is nyújtja. E m ű a k á r h o z z á v e t ő l e g e s i s m e r t e t é s e az adott k e r e t e k b e n k é p t e l e n s é g , v i s z o n t h i v a t k o z n u n k k e l l rá, m e r t f e l h í v t a a f i g y e l m e t a s z ö v e g i n t e r p r e t á c i ó k és statisztikai — h a s o n l í t ó és összevető — m ó d s z e r e k t e r m é k e n y s é g é r e az e s s z é ­ vizsgálódásban. Ugyanakkor a svájci irodalomtudós objektív rugalmassággal szemrevételezte a jelenkori esszé j e l e n s é g e i t , é r z é k e l t e t v e a z e s s z é m ű f a j i h a t á ­ rainak „terjedését" s azokat a változásokat, m e l y e ­ ket a m ű f a j k o r u n k b a n e g y r e j e l l e g z e t e s e b b e n mutat. E z e k n e k az e l i g a z í t á s o k n a k f i g y e l e m b e v é t e l e n é l ­ kül p é l d á u l i g e n h a j l a m o s a k v o l n á n k arra, h o g y a mai j u g o s z l á v e s s z é í r ó k t e r m é s é n e k javát, talán a l e g r a n g o s a b b részét, e l e m z ő t a n u l m á n y k é n t f o g j u k föl, a n n y i „ i d e g e n " e l e m e t s z í v t a k m a g u k b a . M i a s z á m u n k r a m e g h ö k k e n t ő é s s z o k a t l a n A csönd ele­ mei** k ö t e t k e í r á s a i b a n ? És m i a feltétlenül i m p o ­ n á l ó , sőt k ö v e t é s r e m é l t ó ? E l s ő s o r b a n az. a m i r e a k ö t e t összeállítója, v á l o ­ gatója, D a n i l o Kis s z a b a d k a i í r ó és m ű f o r d í t ó Pillan­ tás a jugoszláv esszére című rövid tanulmányában

Mihail Macreának a kolozs­ vári egyetem tragikus hirtelen­ séggel elhunyt professzorának olvasmányos formában, de tu­ dományos alapossággal meg­ írt több mint 500 lapra terje­ dő posztumusz könyve bemu­ tatja a római kori Dácia köz­ igazgatását, katonai, gazdasági, társadalmi és művelődési éle­ tét, a provincia feladásának körülményeit, valamint a ró­ * Ludwig Rohner: Der deutsche Essay. Materialen mai visszavonulás utáni hely­ zur Geschichte und Ästhetik einer literarischen Gat­ zetét. Az első fejezetek átte­ tung. Luchterland Verlag. Neuwied und Berlin, 1966. kintő képet nyújtanak a ró­ ** A csönd elemei. Mai jugoszláv esszék. Európa mai kor előtti Dáciáról, felvá- Könyvkiadó, Budapest, 1968.

felhívja a figyelmeit: „ . . . a j u g o s z l á v e s s z é i r o d a l o m [a k ö t e t b e n k ö z ö l t n y o l c írás e g y t ő l e g y i g 1955 után keletkezett — V . D . ] m i n d i n k á b b t á v o l o d i k a s z o c i o l ó ­ giai, b i o g r á f i a i és s z o c i o g r á f i a i t e c h n i k á t ó l , s e g y r e i n k á b b irodalomfilozófiává v á l i k . . . Ez elsősorban a n n a k a f ö l i s m e r é s n e k a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y az e l ­ avult és m á r k o m p r o m i t t á l t p o z i t i v i s t a és naturalista technika e l é g t e l e n a h h o z , h o g y m e g v i l á g í t s a az i r o ­ dalmi j e l e n s é g e k m i n d e n v o n a t k o z á s á t ; a t u d o m á n y és filozófia az i r o d a l o m r a is h a t o t t ; a z i r o d a l o m í g y b o n y o l u l t a b b é s g a z d a g a b b l e t t a n n á l , s e m h o g y az idő, s z e m é l y é s s z í n h e l y t e c h n i k á j á v a l v a g y p e d i g olyan naiv biográfiai eljárásmóddal megmagyaráz­ hatnók, a m e l y az í r ó t c s a k t á r s a d a l m i l é n y k é n t v i z s ­ gálja. M á s s z ó v a l , az i r o d a l o m á t f o g ó k r i t i k á t és e r e d ­ ményesebb kritikai módszereket követelt, néha e k ­ lekticizmus á r á n i s . . . " Szakítsuk m e g itt a z idézetet, m e l y n e k é r d e m i m e g á l l a p í t á s a i v a l m e s s z e m e n ő e n e g y e t é r t ü n k , és f i ­ g y e l j ü n k az u t o l s ó s z a v a k b a n r e j l ő megállapításra. Ezek a fiatal, a 30 é s 40 é v e s n e m z e d é k h e z t a r t o z ó j u g o s z l á v esszéírók, m i k ö z b e n h a s z n o s í t j á k v i z s g á l ó ­ dásaikban r e n d k í v ü l n a g y i s m e r e t a n y a g u k a t , s m e g ­ lepő l o g i k a i b i z t o n s á g g a l é p í t k e z n e k , b e v e z e t t é k e s z ­ k ö z t á r u k b a a m ű a l k o t á s o k strukturális t ö r v é n y e i n e k , kommunikációs és h a t á s i m p u l z u s a i n a k „mérését", szinte v a l a m e n n y i e n e g y fenyegetett, széttört, e l s i v á rodott és n y u g t a l a n j e l e n k o r i v i l á g í r ó i n a k és g o n d o l ­ kodóinak üzenetét tolmácsolják! H a például J a n k o Kos A költészet témája c í m ű e s s z é j é b e n h ű is m a r a d a j ó é r t e l e m b e n v e t t s z o c i o l ó g i a i e l e m z é s h e z , és az e m b e r t — a krlezai h a g y o m á n y f o l y t a t ó j a k é n t — mint t á r s a d a l m i l é n y t tekinti, V j e r a n Z u p p a Rend­ szerint boldogtalan órák ( B e v e z e t é s a z ú j a b b h o r v á t költészet n é h á n y n y í l t p r o b l é m á j á b a ) c í m ű e s s z é j é ­ ben v a g y V l a d o G o t o v a c A csönd elemei ( B e v e z e t é s , a v a g y k o r u n k h á l ó s szerkezete) c í m ű e s s z é j é b e n a z o n t o l ó g i a i és tisztán egzisztenciális s z e m p o n t o k a t h e ­ lyezi e l ő t é r b e , s c s a k m á s o d l a g o s k é n t k a p c s o l j a h o z z á a s z o c i o l ó g i a i t . N i k o l a M i l o s e v i c n é l — A negatív hős problémája Faulkner Szentélyének perspektívájából — az a n t r o p o l ó g i a i s z e m p o n t o k d o m i n á l n a k az i r o ­ dalmi h ő s ö k v i z s g á l a t á b a n ; B r a n i m i r D o n a t n á l (Meg­ nevezhetetlen jelenlét) a n y e l v válik a vizsgálat el­ sődleges p r e m i s s z á j á v á . S z e l l e m i m e s t e r e i k Kafka, J o y c e , C a m u s , P r o u s t — h a a z i r o d a l o m felől állít­ j u k fel a n é v s o r t — és Husserl, Sartre, Jaspers, H e i ­ degger — ha a filozófiai hatások fele n y o m o z u n k . Íme, é p p e n e z l e n n e az a b i z o n y o s „ e k l e k t i c i z m u s " , m e l y e g y f e l ő l az e s s z é - h o r i z o n t o k kitágítását, s z e m ­ pontjaik emelkedett bonyolultságát determinálja, m á s f e l ő l v i s z o n t az egzisztencialista s p e k t r u m túlzott s talán e g y o l d a l ú s í t o t t u r a l m á t biztosítja. A k ö z é p ­ n e m z e d é k i g e n tehetséges és m ű v e l t j u g o s z l á v esszé­ írói v i z s g á l ó d á s á n a k k o r r e s p o n d e n c i á i t m i n t e s z m e i n é z ő p o n t o t e z a hatásegység s z a b j a m e g . M i n t h a P é ­ g u y e g y i k m e g á l l a p í t á s a l e n n e a ki n e m m o n d o t t v e ­ z é r e l v ü k : „ A z a n a g y filozófia, a m e l y m o n d v a l a ­ m i t . . . a m e l y n y u g t a l a n s á g o t o k o z . " É s : „ N e m az a l e g n a g y o b b f i l o z ó f i a , m e l y n e k n i n c s e n e k hibái, n e m az az igazán n a g y filozófia, a m e l y e l l e n s e m m i t s e m lehet felsorakoztatni." És m i n t h a é p p e n ez a t ö b b f e l e sújtó

téka zolják a hódítás lefolyását és Dácia politikai történetének fontosabb mozzanatait. A vas­ kos monográfia igyekszik fel­ használni a régebbi és az újabb kutatások valamennyi eredményét, felveti a még vi­ tatott problémák egész sorát, valamint a különböző állás­ pontokat; ilyen módon az ol­ vasó nemcsak Dácia római kori életét, hanem a tudományos kutatás egész problematikáját megismeri. Bár megállapításai­ val nem érthetünk mindig egyet, Macrea professzor mű­ ve kétségkívül figyelemre mél­ tó érték, az érdeklődök, a szakkutatók, a tanárok egy­ aránt haszonnal forgathatják. (Editura ştiinţifică, 1969.)

I. H.

Crişan

Ceramica daco-getică cu specială privire la T r a n s i l v a n i a

A Tudományos Akadémia kolozsvári intézetének főkutalója, I. H. Crişan, úttörő mun­ kát végzett, amikor arra vál­ lalkozott, hogy bemutassa a dák-géta agyagművesség fej­ lődését az i.e. VI. századtól egészen a római hódítás korá­ ig. E feladat teljesítése végett felkutatta a múzeumokban ki­ állított és lappangó anyagot, megállapította a dák-géta agyagművesség kialakulásának körülményeit, az egyes ko­ rokra jellemző formákat és tí­ pusokat, a belső hagyományo­ kat és a külső hatások érvé­ nyesülését és mibenlétét. Mo­ nográfiája értékes iránytűt nyújt szűkebb hazánk rég­ múltjának tanulmányozásához. Bevezetőt, öt fejezetet, jegy­ zetapparátust, valamint 140 lapra terjedő illusztrációs anyagot tartalmaz. A beve­ zető az elvi tisztázás mellett az eddigi kutatások történeté­ a kronológia és m e g á l l a p í t á s vel, továbbá

téka a periodizáció problémájával foglalkozik. Az első négy fe­ jezet a dák-géta agyagműves­ ség különböző fázisait elemzi, az utolsó a tanulmányozott anyagból adódó történeti konk­ lúziókat vonja le. Értékes, a szakkutatás számára nélkülöz­ hetetlen munka. (Editura şti­ inţifică, 1969.)

Vera Alegoria

Călin şi

esenţele

Mindnyájan úgy tanultuk, hogy az allegória jellegzetes eszköze volt a középkori iro­ dalomnak, és hogy az újabb irodalmakból, egy-két műfaj, főként a fabula kivételével, gyakorlatilag eltűnt, mivel ez az ábrázolásmód nem felel meg a „modern ember szelle­ mi szükségleteinek". Vera Că­ lin könyve cáfolja ezt a hie­ delmet. Miután könyve elmé­ leti részében megvizsgálja az allegorikus ábrázolás jellemző vonásait és irodalmi hagyo­ mányát, feltárja az allegorikus ábrázolás újjászületését és új funkcióit a legújabb irodalmi törekvésekben. Nem állítja szembe az allegóriát sem a mimetikus ábrázolással, melynek legjellemzőbb formája a rea­ lista ábrázolás, sem a szim­ bolikus ábrázolással. Egysze­ rűen azt igyekszik bizonyítani bőséges adatolással és meg­ győző érveléssel, hogy a mo­ dern allegóriák, ahogy azok Kafkánál, Beckettnél és má­ soknál jelentkeznek, ezen ket­ tős jelentésű ábrázolást való­ ban mély és korszerű monda­ nivalók kifejezésének szolgála­ tába állítják. Az eszközök ro­ konsága mit sem változtat azon, hogy alapvetően eltérő tartások és tartalmak irodalmi megformálásáról van szó az allegória ősi és új felhaszná­ lásában. (Editura p e n t r u lite­ r a t u r a universală, 1969.)

l e n n e a k a l a u z a az a z o n o s t á r s a d a l m i talajon és t ö r ­ téneti-szellemi k ö r ü l m é n y e k közt alakuló jugoszláviai m a g y a r e s s z é i r o d a l o m n a k is. L e g a l á b b i s ezt látszik b i z o n y í t a n i M a j o r N á n d o r ú j v i d é k i kötete*; M a j o r t — m i n t ez o l y g y a k o r i a m a g y a r i r o d a l o m b a n — a p r ó z a í r ó i g y a k o r l a t ö s z t ö n ö z t e a z o k f e j t ő és m a ­ g y a r á z ó esztétikai v i z s g á l ó d á s r a , a t a n u l m á n y mellett az i r o d a l m i esszé t á g a b b m ű f a j á b a n is. M a j o r N á n ­ dor lényegében a művészet ú g y m o n d „konstituciós f u n k c i ó j á é r t " h a d a k o z i k (A kritikáról, Funkció és helyzet, Műalkotás és összefüggés, A művészet köz­ érthetőségéről, Tárgyak, tér, regény). S z ó szerint h a ­ dakozik, mert M a j o r esszéje elsősorban n e m v i z s ­ g á l ó d ó és ö n v i z s g á l ó m ű f a j , s o k k a l i n k á b b p o l e m i k u s , s ő t b i z o n y o s m é r t é k b e n p r o v o k a t í v j e l l e g ű is. Esszéi a z e s z m e i f e l ü l v i z s g á l a t i n d u l a t á b a n készültek. A m i b e n n ü k s z á m u n k r a is é r d e k e s , az, h o g y e g y s z é l e ­ s e b b e s z m e i p é l d a t á r o n keresztül a m a g y a r i r o d a l o m „anakronizmusai" v a g y „ütemtévesztései" foglalkoztat­ j á k a z esszéírót, a rávitt s z e m p o n t o k é p p a n n y i h e ­ lyes, ahány gyökerében helytelen következtetésnek n y ú j t a n a k tápot. E néhány, véletlenszerűen asztalomon egymás mellé k e r ü l ő k ö t e t v á l a s z is a c í m b e n f e l v e t e t t k é r d é s r e : a „ n e g y e d i k műfaj" felfrissülésének v a g y u n k tanúi. ( B á r l e n n é n k részesei is!) P e r s z e e z t á v o l r ó l s e m s z u b j e k t í v esetlegesség. A m ű f a j o k j e l e n t k e z é s é t , v á l ­ ságát, i d ő l e g e s elhalását é s újjászületését minden e s e t b e n k o n k r é t és o b j e k t í v t é n y e z ő k b e f o l y á s o l j á k . A z esszé jelenkori kivirágzása kétségkívül korunk j e l l e g é b e n találja m e g m a g y a r á z a t á t . A m o d e r n e s s z é , legalábbis részben, a „ v é d e k e z é s " és a „támadás" műfaja. S h a n g s ú l y o z o t t a n az a m a g y a r esszé, m e l y ­ ből — legjobb példáit v é v e szemügyre — ez a j e l ­ legzetesség s o h a n e m hiányzott. D e ha H e i n r i c h B ö l l re, G ü n t e r G r a s s r a v a g y S n o w - r a g o n d o l u n k , a k k o r is i g a z n a k é r e z z ü k ezt a z i r á n y v é t e l - m e g j e l ö l é s t . A kortárs esszé, a k á r a h a r m i n c a s é v e k é , f o k o z o t t a b b a n a napi aktualitások felé fordult, a m a sürgősnek é r ­ zett e m b e r i m o n d a n i v a l ó k f e l é és f e l ő l keresi a v á ­ laszt, p o l i t i k u s a b b , m i n t m ú l t s z á z a d b e l i m í v e l ő i n e k tollán „ a riasztás é s e l l e n á l l á s m ű f a j a " . A z i d é z e t F á b r y Z o l t á n t ó l s z á r m a z i k . Írásai, I l l y é s Gyula szavaival, „ a magasság szövegei", bizonyítják m e g á l l a p í t á s u n k igazát. H o g y esszék-e a F á b r y - í r á s o k ? R é s z b e n azok. P é l d á n k a Stószi délelőttök**, mely alapszövetében magatartás-könyv: titkokat bont meg, fejt fel, l e p l e z l e az igazság é r d e k é b e n , s n e m m i n t írói-esztétikai v a g y g o n d o l k o d ó i t e l j e s í t m é n y rend­ h a g y ó , h a n e m m i n t e m b e r i e r k ö l c s és m a g a t a r t á s . D e n e m e z v o l t m i n d i g az igazi e s s z é ? A z élet s o r s ­ k é r d é s e i f e l é f o r d u l t e m b e r s i k o l y a , a z ész v a l l o ­ m á s a a v i l á g r ó l és e g y b e n lírai k ö z é r z e t j e l z é s ? A kötet l e g g y ö n y ö r ű b b d a r a b j á n a k , A vádlott megszólal-nak abban a nagy képzeletbeli esszé-antológiában a helye, melyet Montaigne R a y m o n d Sebond v é d e l ­ m é r e írt a p o l ó g i á j a n y i t n a m e g . N y i l v á n v a l ó , h o g y n e m t a r t a l m i h a s o n l ó s á g o t l á t o k a k é t írás k ö z t ! A m i * Major Nándor: Esti órák. Esszék. Fórum kiadó. Novi Sad, 1968. ** Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. Madách kiadó. Bratislava, 1968.

Könyv­ Könyv­

m a g a s a b b szinten r o k o n í t j a őket, az az e l k ö t e l e z e t t ­ ségből k ö v e t k e z ő m ó d s z e r , az e s z m é k és a n y a g , az e m b e r r ő l , t ö r t é n e l e m r ő l v a l ó tudás és s z e m é l y e s b ö l ­ csesség v i s z o n y á n a k f e l d o l g o z á s a . A m ű f a j r ó l v a n tehát szó, m e l y e t m i n d e n e g y e s rangos írás gazdagít, d e szüntelenül tágít, sőt k o r ­ rigál is, s m e l y e k az esszét — új g e n o t í p u s o k a t a l a ­ kítva — a l e l k i i s m e r e t s z a v á n f e l p a r á z s l ó k o r d o k u ­ mentum-alkotások rangjára emelik. Veress Dániel

Szociológia a modern ipari társadalomban A z o s z t r á k A l p o k festői k ö r n y e z e t e , e g y a h e g y e k ­ b e n elszigetelten á l l ó s z á l l o d a c s e n d j e és k é n y e l m e , érdekes és s o k r é t ű — a c í m b e n jelzett — t á r g y k ö r ; t ö b b szocialista o r s z á g b ó l , v a l a m i n t A u s z t r i á b ó l és Németország Szövetségi Köztársaságból egybegyűlt s z o c i o l ó g u s o k n é z ő p o n t j a i n a k , v é l e m é n y e i n e k színes és é l é n k t a l á l k o z á s a - ö s s z e c s a p á s a ; n e m p r o t o k o l l á r i s kongresszusi r e n d , h a n e m a m u n k a é r t e k e z l e t e k k ö z ­ vetlensége, é l é n k v é l e m é n y c s e r e m i n d e n k é r d é s b e n — ezek j e l l e m e z t é k azt a t u d o m á n y o s t a l á l k o z ó t , a m e ­ lyet ez é v m á j u s á b a n G ö s i n g b e n r e n d e z t e k . A nagy tudományos összejövetelek forgatagához n e m szokott, k ü l o r s z á g o k b a n n e m i g e n j á r a t o s e m b e r l e g s z í v e s e b b e n é l m é n y b e s z á m o l ó t í r n a a látottakról­ hallottakról, a m e g i s m e r t e m b e r e k r ő l , o r s z á g o k és n é ­ pek i n k á b b megsejtett, m i n t r é s z l e t e i b e n is megértett p r o b l é m á i r ó l . E l l e n á l l o k a z o n b a n a k í s é r t é s n e k és csupán e g y r ö v i d , a z e s e m é n y r ő l s z ó l ó tartalmi ismer­ tetésre s z o r í t k o z o m . A z o b j e k t i v i t á s r a t ö r e k s z e m — persze n e m m i n d e n s z u b j e k t í v h o z z á á l l á s n é l k ü l . S o k közlés, m é g t ö b b h o z z á s z ó l á s h a n g z o t t el, v a l a m e n n y i ­ ről n e m írhatok. V á l a s z t a n o m kell. V á l a s z t á s o m k o ­ rántsem fejez ki értékítéletet, c s u p á n a m a g a m é r ­ d e k l ő d é s i i r á n y á t k ö v e t e m . N y i l v á n v a l ó , ha a részt­ v e v ő k k ö z ü l b á r k i m á s í r n á e s o r o k a t , m á s részleteket r a g a d n a ki, m á s t u d ó s o k a t e m l í t e n e m e g , m á s v é l e ­ m é n y t a l a k í t a n a ki. A z értekezlet három, előre megállapított t é m a k ö r ­ rel f o g l a l k o z o t t : 1. T á r s a d a l o m e l m é l e t és e m p i r i k u s kutatás, 2. A t e c h n i k a i - t u d o m á n y o s h a l a d á s h a t á s a az ipari m u n k á s s á g r a , 3. A z é r t e l m i s é g s z e r e p e a m o ­ dern ipari t á r s a d a l m a k b a n . A t o v á b b i a k b a n c s a k az első és a h a r m a d i k t é m a k ö r a n y a g á t f o g o m r ö v i d e n ismertetni.

téka Petelei A

István

kakukkos

óra

A századvégi erdélyi novel­ lairodalom kiemelkedő képvi­ selője Petelei István, de pszichologizmusával már a mo­ dern irodalom úttörője. Jól is­ meri a kisvárosok szűkkörű világát, a hazai talaj termelte „felesleges embert", a deklaszszálódott nemesség életmódját. A népművészetért rajongó Petelei a népköltészetből me­ ríti novellái balladás hangvé­ telét. A hargitai fenyveseket idéző üdehangú írásaiban ott él a székely falu, szokásaival és hagyományaival. Az akkori tipikus kisváros, Marosvásár­ hely távlattalanságát, polgárai­ nak kicsinyességét bőrén ta­ pasztalta az ott élő író. A gazdagodni vágyás, úrhatnám­ ság, műveletlenség, szemforga­ tás, a kisváros polgárainak jellemző tulajdonságai. Pete­ lei novelláinak figurái áldoza­ tok, akiknek testi-lelki össze­ omlását, a korlátolt, pletykára éhes nyárspolgár-kicsinyesség okozza. Szinte valamennyi Pe­ telei-novella egyéni sorstragé­ dia. A legújabb Petelei-válo­ gatás az író legsikerültebb no­ velláit tartalmazza. Az előszó és a válogatás Máthé József munkája. (Irodalmi Könyv­ k i a d ó , 1969.)

Szabó Ervin (1877—1918)

A halálának 50. évforduló­ jára megjelent kötet anyagát Remete László gyűjtötte, válo­ gatta, gondozta és jegyzetelte; a szerkesztésben részt vett B ó ­ na Márta. A gyűjtemény Szabó Ervinnek néhány újab­ * ban feltárt, eddig javarészt idegen nyelvű folyóiratokban többségében szá­ N é g y e l ő a d á s f o g l a l k o z o t t a s z o c i o l ó g i a f e l a d a t a i v a l , rejtőzködő, tartal­ t u d o m á n y o s státusával, f e j l ő d é s é n e k f e l t é t e l e i v e l ; v a ­ mon sem tartott írását az 1967-ig keletkezett. l a m e n n y i a r r ó l szólott, a m i t e b e s z á m o l ó s z e r z ő j é n e k mazza,

téka vele foglalkozó irodalomból ad válogatást, majd az élő kor­ társaktól a legutóbbi időben kapott emlékezéseket sorolhat­ ja fel. A kiadvány Szabó Er­ vin alakja és életműve meg­ értésének hathatós eszköze, a marxizmus század eleji fejlő­ désének és térhódításának szemléltető dokumentuma. (A Fővárosi Szabó Ervin K ö n y v ­ tár kiadása, 1968.)

Sőni

Pál

A romániai magyar irodalom története Rég időszerű összegezés ez a könyv, s a XII. osztályos magyar irodalmi szöveggyűjte­ mény és a szintén Sőni szer­ kesztette romániai magyar lí­ ra-antológia ( M a g a s r a száll az e m b e r d a l l a m a ) után újabb alkalom a romániai magyar irodalom félévszázados történe­ téről végre formálódó összké­ pünk nyilvános megmérésére. Sőni kétségtelen érdeme, hogy erre az összegezésre elsőnek vállalkozik, s így a sikerrel megoldott részek (főként az egyes írókat bemutató monog­ rafikus jellegű fejezetek) tel­ jesítményén túl az alapvető kérdések sorát remélhetőleg tisztázó termékeny viták kiprovokálásának érdemét is magának tulajdoníthatja majd. A valóságnak megfelelő és he­ lyes arányú összképpel egye­ lőre egész irodalomtörténet­ írásunk adós, és nem lebecsü­ lendő, hogy Sőni ennek az adósságnak a tudatában is vál­ lalkozni mert művének közre­ bocsátására. Eredményei kiin­ dulási alapul szolgálnak, héza­ gai, hibái pedig egész romániai magyar irodalomtörténetírá­ sunk rég törlesztésre váró adósságainak esedékességére figyelmeztetnek. (Editura di­ d a c t i c ă şi p e d a g o g i c ă , 1969.)

az értekezlet e l e j é n előterjesztett k ö z l e m é n y e m á r c í ­ m é b e n is a szociológia szociológiájaként j e l ö l t meg*. Hegedűs A n d r á s professzor (Budapest) A szocioló­ gia fejlődésének dilemmái az európai szocialista or­ szágokban c í m m e l tartott előadást. M i u t á n utalt a s z o c i o l ó g i a h o s s z ú i d e i g t a r t ó h i v a t a l o s el n e m i s ­ merésére, mellőzésére, alábecsülésére, a szerző kifej­ tette, h o g y a z a l k o t ó g o n d o l k o d á s p o l g á r j o g á n a k e l ­ i s m e r é s é v e l együtt a s z o c i o l ó g i a m a a szocialista tár­ s a d a l o m ö n i s m e r e t é n e k és ö n b í r á l a t á n a k m ó d o z a t a ­ ként a társadalmi v i s z o n y o k realista elemzésének és tökéletesítésének eszközeként jelentkezik. Hegedűs a következőkben látja a társadalmi aktu­ alitással f o g l a l k o z ó d i s z c i p l í n a „ t á r s a d a l m i d i l e m m á ­ ját": a m a n i p u l á c i ó a p o l o g e t i k u s t u d o m á n y a l e g y e n - e a s z o c i o l ó g i a , v a g y p e d i g a n a l i t i k u s és e g y b e n k r i ­ t i k u s t u d o m á n y . A s z o c i o l ó g i á n a k a h h o z , h o g y a tu­ dományosság belső követelményei szerint fejlődjék, a m á s o d i k utat k e l l választania. E h h e z a z o n b a n e g y ­ s z e r s m i n d túl k e l l h a l a d n i a a v e s z é l y e s e m p i r i z m u ­ s o n , e l kell k e r ü l n i e a „ m e n e d z s e r i z m u s " - b ó l f a k a d ó egyszerűsítést, a m e l y a s z o c i o l ó g i á t c s a k p a r t i k u l á r i s k é r d é s e k v i z s g á l a t á r a é s m e g o l d á s á r a szűkíti l e , fel kell emelkednie a társadalmi fejlődés általános problémáinak horizontjáig. E b b ő l következik azután a s z o c i o l ó g i a „ m e t o d o l ó g i a i d i l e m m á j a " a szocialista o r s z á g o k b a n , a m e l y a z „ e s s z é - j e l l e g " és a „ s z a k s z e r ű ­ ség", a szakosított k u t a t ó m u n k a közötti v á l a s z t á s r a kötelez. A z esszéstílus, á l l a p í t j a m e g H e g e d ű s , k e v é s b é al­ kalmas egzakt ismeretek kimunkálására, de alkal­ m a s a b b a t á r s a d a l m i élet p r o b l e m a t i k u s oldalainak, ellentmondásos vonatkozásainak feltárására; a szak­ szerű-tudományos stílus v i s z o n t j o b b a n m e g f e l e l az egzaktság i g é n y e i n e k , d e j o b b a n ki v a n t é v e a b a n a ­ litás, a f e l s z í n e s s é g v e s z é l y é n e k is. A s z e r z ő t e h á t e két stílus „ e g y ü t t m ű k ö d é s é t " j a v a s o l j a e g y o l y a n s z o ­ ciológiai felfogás keretében, a m e l y elsősorban p r o b ­ l é m a - c e n t r i k u s és u g y a n a k k o r p r o g n ó z i s r a k é p e s , a feltárt k é r d é s e k r e m e g o l d á s o k a t is j a v a s o l . E g o n d o ­ l a t s o r b a n e g y m á s u t á n k ö v e t k e z i k a z „ a m i v a n " és az, „ a m i n e k l e n n i e kell", v a l a m i n t a tényítélet v e r s u s értékítélet dilemmája. A létezőt a leendő fényében kell kutatni é s m e g í t é l n i , m o n d j a H e g e d ű s , a z „ a m i ­ n e k lennie kell" csak a létezőből következhet, csak a valóságból kiindulva meghatározható. A szociológia n e m z á r k ó z h a t el teljesen az é r t é k í t é l e t e k e l ő l , h a ­ c s a k n e m a k a r j a ö n m a g á t a s z o c i o t e c h n i k a szintjére l e f o k o z n i , d e n e m is s z a b a d értékítéleteit a t é n y m e g ­ állapításokkal összetévesztenie. A z elfogadott értéke­ ket is kritikai v i z s g á l a t n a k kell a l á v e t n i e , o l y a n v i z s ­ gálatnak, a m e l y a s z o c i o l ó g i a sajátos szempontjának m e g f e l e l , a m e l y az ö s s z t á r s a d a l m i f e j l ő d é s i t e n d e n ­ c i á k feltárásán a l a p u l M á s k ö z l é s e k b e n é s h o z z á s z ó l á s o k b a n az e l ő b b i e k t ő l e l t é r ő n é z e t e k is elhangzottak. Így R a d o m i r L u k i é p r o f e s s z o r ( B e l g r á d ) , aki i s m e r e t e l m é l e t i s z e m p o n t b ó l szkeptikusan ítélte m e g e l m é l e t és e m p í r i a k a p c s o ­ latát, a s z o c i o l ó g i a f e l a d a t á t e g y o p e r a c i o n á l i s , p r a g ­ m a t i k u s f u n k c i ó r a korlátozta, arra, h o g y f ő l e g m ó ­ dozatokat javasoljon bizonyos kérdések megoldására, * Lásd

cikkemet

a Korunk

1969. 5.

számában.

e s z k ö z ö k e t b i z t o s í t s o n a d o t t c é l o k elérésére. A c é l o k megállapítása, a m e g o l d a n d ó k é r d é s e k m e g v á l a s z t á s a a z o n b a n n e m a s z o c i o l ó g u s feladata, v é l i L u k i é . A szociológus csupán szakmáját gyakorolja, függetlenül attól, h o g y m i l y e n c é l o k a t á l l í t u n k e l é j e . A v i t á k ­ b a n e z z e l a nézettel e l l e n t é t b e n — s e z i n d o k o l t — az az á l l á s p o n t k e r e k e d e t t felül, a m e l y szerint a s z o ­ ciológus n e m l e h e t k ö z ö m b ö s a z o k k a l a c é l o k k a l szemben, a m e l y e k n e k szolgálatában működik, hogy a társadalmi v i s z o n y o k egészére vonatkozó elméleti felfogásának feltétlenül ki kell t e r j e d n i e az e g y e s tár­ sadalmi e r ő k kitűzte c é l o k — é p p e n a t á r s a d a l o m általános f e j l ő d é s i t e n d e n c i á i n a k s z e m s z ö g é b ő l t ö r ­ ténő — t u d o m á n y o s v i z s g á l a t á r a is. Lukié p r o f e s s z o r t ö b b „ s z e r é n y s é g r e " intette a s z o ­ ciológiát és a szociológusokat, m o n d v á n , h o g y n e m szabad a m a g u k s z á m á r a k ö v e t e l n i ö k m á s o k i r á n y í ­ tásának a j o g á t , m i v e l m i n d e n e m b e r m i n t t u d a t o s lény ö n m a g a v á l a s z t h a t j a m e g k ö v e t e n d ő útját. L u ­ kié a z o n b a n f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j a azt, h o g y az e m ­ berek különböző mértékben tudatosíthatják helyze­ tüket és s z e r e p ü k e t a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k b o n y o ­ lult h á l ó z a t á b a n , és h o g y a k ö z t u d a t nyújtotta t á j é k o ­ zódás s e m m i k é p p e n s e m ér fel a r e n d s z e r e s é s k ö v e t ­ kezetes k u t a t á s o k r a a l a p o z o t t , e l m é l e t i l e g a l á t á m a s z ­ tott t á j é k o z ó d á s s a l , h o g y a m i a k ö z n a p i m a g á n é l e t b e n elégséges, a z e l é g t e l e n a z ö s s z t á r s a d a l m i gyakorlat k ö v e t e l m é n y e i n e k a szintjén. Milos K a l á b p r o f e s s z o r (Prága) Elmélet és empíria viszonya a szociológia marxista felfogásában című k ö z l e m é n y é b e n szintén e t u d o m á n y f e j l ő d é s é n e k tár­ sadalmi f e l t é t e l e i v e l és f e l a d a t a i v a l f o g l a l k o z o t t . A mai, e l l e n t m o n d á s o k k a l t e r h e s v i l á g b a n — í g y a s z e r ­ ző — a s z o c i o l ó g i á n a k h o z z á kell j á r u l n i a a társa­ dalom tervszerű vezetéséhez, a társadalmi f o l y a m a ­ tok l e g m e g f e l e l ő b b i r á n y í t á s á h o z . E h h e z a z o n b a n e g y ­ felől k ü l ö n b s é g e t kell t e n n ü n k a s z o c i o l ó g i a k é t f u n k ­ ciója k ö z ö t t . A s z o c i o l ó g i a e g y r é s z t — a s z o c i o t e c h nika s e g í t s é g é v e l — l e h e t ő v é teszi az e g y é n a l k a l ­ mazkodását a társadalomhoz, az egyéni tevékenység racionalizálását és m a n i p u l á l á s á t . M á s f e l ő l v i s z o n t a szociológia a társadalmi v i s z o n y o k optimizálását szor­ g a l m a z z a az e g y é n , a k o n k r é t e m b e r i l é n y k ö v e t e l ­ ményeinek, érdekeinek, vágyainak megfelelően. Hiva­ tása tehát n e m c s a k az, h o g y az e g y é n t a t á r s a d a ­ l o m h o z i d o m í t s a , h a n e m a z is, h o g y a t á r s a d a l m i v i ­ s z o n y o k a t h u m a n i z á l j a . A z e m p i r i s t a i r á n y z a t az első f u n k c i ó s z á m á r a s o k t á m p o n t o t kínálhat, m o n d o t t a Kaláb professzor; a második funkciót viszont csak e g y átfogó, m a k r o s z o c i o l ó g i a i e l m é l e t szolgálhatja. A második témakörben előadott munkáknak — az e l ő b b i e k t ő l e l t é r ő e n — f ő k é n t e m p i r i k u s j e l ­ legük volt, „ t e r e p e n " v é g z e t t k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t közölték. A z i l y e n kutatások, a d o l g o k t e r m é s z e t é ­ ből k i f o l y ó l a g , r é s z l e t - j e l l e g ű e k , n e m n y ú j t a n a k át­ f o g ó , e g y s é g e s k é p e t a kitűzött t é m á r ó l . D e igen érdekeseknek bizonyultak ezek a közlések, amenyn y i b e n összehasonlítási a l a p o t k í n á l t a k k ü l ö n b ö z ő társadalmi r e a l i t á s o k megismeréséhez, különböző o r s z á g o k sajátos t á r s a d a l m i problémáinak jobb megértéséhez. T ö b b r o m á n szerző k ö z l é s e s z e r e p e l t az é r t e k e z l e t n a p i r e n d j é n e k e b b e n a r é s z é b e n . P e t r e Cristea és

téka Jancsó

Elemér

A magyar irodalom a felvilágosodás korában Az egyetemi jegyzetek sorá­ ban Jancsó Elemér professzor könyve saját több évtizedes kutatásainak eredményeire s a magyar marxista irodalomtör­ ténetírás eddigi teljesítményei­ re támaszkodva foglalja össze a felvilágosodás és a XIX. század eleji megújulás kora magyar irodalmának történe­ tét. A könyv részletes, mo­ nografikus fejezetekben foglal­ kozik a kor kimagasló íróegyé­ niségeivel (Bessenyei, Kármán, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Katona, Kölcsey és mások), elemzi a felvilágosodás, a magyar jako­ binus mozgalom, a korai re­ formkor művelődésés iroda­ lomtörténeti jelentőségét, fel­ színre hozza — itt döntően saját korábbi tudományos ered­ ményeit szintetizálva — az er­ délyi magyar irodalom, műve­ lődés és színháztörténet hagyo­ mányait, s figyelemmel kíséri a román—magyar szellemi kapcsolatok kibontakozását is. (Editura d i d a c t i c ă şi p e d a g o ­ gică, 1969.) Kalevala

földjén

Vikár Béla 1909-ben megje­ lent Kalevala-fordítását Kosz­ tolányi méltatása óta a magyar műfordítás-irodalom klasszi­ kus értékei közt tartjuk szá­ mon. Már csak ezért is ér­ deklődést kelthet Nagy Kál­ mán vállalkozása arra, hogy új teljes Kalevala-fordítással je­ lentkezzék. A fordító beveze­ tésével most megjelent kis kö­ tet egyelőre csupán ízelítő ebből a hatalmas munkából: a kiválasztott részek azonban — az előhang, a varázserejű táltos és énekmondó Väinemöinenről, a hősies és mesteri ügyességű Ilmarinnenről, az alvilágjáró, könnyelmű Lem-

téka minkäinenről szóló énekek, s mintegy műfordítói teljesít­ mény-próbaként a lakodalmi verseket tartalmazó 22. és a szampó-mondák egy részét tar­ talmazó 43. ének — kellően ér­ zékeltetik már, hogy Nagy Kálmán fordításában egy ma­ ibb, modernebb Kalevalát nyerünk majd. Az elkészült részeket a magyar népköltészet formakincséhez közelítő Vikárféle lecsiszolt fordítással össze­ vetve úgy érezzük, hogy az új fordítás többet ad vissza a finn népi eposz ősi tudatvilá­ got hordozó sejtelmességéből is. (Irodalmi Könyvkiadó, 1969.) Pavel

Dan

Virrasztó A két világháború közötti erdélyi román próza fiata­ lon elhunyt novellista-tehetsé­ ge annak idején mint a Sla­ vici—Rebreanu—Agîrbiceanuvonal folytatója, a Mezőség és a Mócvidék világának megelevenítésével keltett feltűnést. A drámai feszültségű novellákból megismert falu a kiúttalanság nyomasztó súlya alatt vergő­ dik, s az író ennek a kapita­ lista viszonyok között konkre­ tizálható társadalmi vetületét éppúgy láttatja, mint morális és a népi tudatvilág messzi ré­ tegeibe nyúló misztikus vetü­ leteit. Művészetének bizonyos vonásai (naturalizmusa példá­ ul) még az elődökre mutatnak vissza, de megvan benne a transzcendentális iránti érzé­ kenység is, s ha az előbbi vonatkozásban a fiatal Móricz­ hoz és az Ormánságból tudó­ sító Kodolányihoz érezzük kö­ zelebb, a második — komo­ rabb tónussal ugyan — Ta­ mási és Nyírő egyes írásaira emlékeztet. Ezeket a közelíté­ seket különben az előszót szig­ náló Varró János hiteles atmoszférát teremtő fordítása is sugallja. (Irodalmi K ö n y v ­ kiadó, 1969.)

P o m p i l i u G r i g o r e s c u A technikai-tudományos hala­ dás, a munkások szakmai minősítése és mobilitása és Az iparosítás és az ipari munkába történő szak­ mai integráció c í m ű m u n k á i k a t terjesztették elő; A c u l i n C a z a c u A szakmai gyakorlat és az ipari-vá­ rosi integráció kérdéséről beszélt, V i r g i l Constanti­ n e s c u e l ő a d á s á n a k c í m e : A rurális-urbánus zónák városodása az iparosodás folyamatában. Az említettek k ö z ü l az első o r s z á g o s m é r e t e k b e n z a j l ó v á l t o z á s o k r ó l s z á m o l b e , a t ö b b i f ő k é n t a S l a t i n a v á r o s b a n és k ö r ­ nyékén lejátszódó folyamatokkal foglalkozik, a m e ­ l y e k e t a B u k a r e s i E g y e t e m s z o c i o l ó g i a i tanszéke M i r o n C o n s t a n t i n e s c u p r o f e s s z o r v e z e t é s e alatt r é s z ­ letes és s o k o l d a l ú vizsgálat t á r g y á v á tett. A m i n t a v i t á k b ó l kitűnt, e z e k n e k a k u t a t á s o k n a k kétségtelen e l m é l e t i j e l e n t ő s é g ü k van, a m e n n y i b e n az i p a r o s o d á s és v á r o s i a s o d á s n é h á n y j e l l e m z ő i s m é r v é t in statu nascendi r a g a d j á k m e g , a falusi és v á r o s i é l e t m ó d közötti á t m e n e t m o m e n t u m á b a n .

A s z o c i o l ó g i a h e l y z e t é r ő l és feladatairól kifejtett g o n d o l a t o k sajátos v i s s z h a n g r a találtak az é r t e l m i s é g k é r d é s é v e l f o g l a l k o z ó v i t á k b a n . A z e s z m e c s e r e az é r ­ telmiség kategóriájának meghatározására irányuló v i z s g á l ó d á s o k b ó l indult ki. O l e g M a n d i c p r o f e s s z o r ( Z á g r á b ) Az értelmiség a modern ipari társadalomban című előadásában ki­ fejtette, h o g y ezt a t á r s a d a l m i k a t e g ó r i á t n e m lehet c s u p á n az intellektuális-kulturális felkészültség a l a p ­ j á n m e g h a t á r o z n i , m e r t n i n c s általános é r v é n y ű k r i ­ t é r i u m a a n n a k , h o g y m i l y e n felkészültségi foknál k e z ­ d ő d i k az é r t e l m i s é g i r é t e g h e z v a l ó tartozás. A m ú l t s z á z a d b a n m i n d e n érettségizett e m b e r t é r t e l m i s é g i n e k tekintettek, m a m á r s o k k a l m a g a s a b b f o k ú képzettség szükséges e h h e z . D e a f e l s ő f o k ú képzettség s e m biztosítja ö n m a g á b a n a z é r t e l m i s é g i m i n ő s é g e t , v é l i a szerző, aki élesen e l h a t á r o l j a a „ s z a k e m b e r " - t — m é g ha m a g a s f o k ú k é p z e t t s é g g e l r e n d e l k e z i k is — az „ é r t e l m i s é g i " - t ő l . A z első, szerinte, r u t i n m u n k á t v é g e z , a m á s o d i k a l k o t ó t e v é k e n y s é g e t fejt ki a k u l ­ turális t e v é k e n y s é g területén. A z a l k o t ó s z e l l e m ű e m b e r , aki a t á r s a d a l o m kulturális j a v a i t gyarapítja, értelmiségi m é g a k k o r is, ha f o r m á l i s - k o n v e n c i o ­ nális s z e m p o n t b ó l n e m r e n d e l k e z i k f e l s ő f o k ú k é p z e t t ­ séggel (ha n i n c s is e g y e t e m i o k l e v e l e ) . U g y a n a k k o r — M a n d i c szerint — c s a k a h a l a d ó , h u m a n i s t a é r t é k e k vonalán m o z g ó alkotások létrehozója tekinthető a szó szoros értelmében értelmiséginek. E z e k a nézetek t ö b b s z e m p o n t b ó l v i t a t h a t ó a k . E l s ő ­ sorban talán a túl éles d e m a r k á c i ó a „ s z a k e m b e r " r u t i n m u n k á j a és az „ é r t e l m i s é g i " a l k o t ó t e v é k e n y ­ sége között. É p p e n a j e l e n k o r i t e c h n i k a i - t u d o m á n y o s f o r r a d a l o m — a m e l y r ő l a n n y i s z ó esett e z e n a ta­ l á l k o z ó n — t e r e m t e g y r e t ö b b l e h e t ő s é g e t arra, h o g y a s z a k e m b e r e k a l k o t ó t e v é k e n y s é g e t f e j t s e n e k ki, hogy á t l é p j é k ezt a v o n a l a t . D e „ s z a k e m b e r " é s „ é r ­ t e l m i s é g i " m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t , m á s s z a v a k k a l és m á s i n d o k o l á s s a l t ö b b r é s z t v e v ő m e g i s m é t e l t e , kifejtve, h o g y n e m t e k i n t h e t ő é r t e l m i s é g i n e k az a s z a k e m b e r , aki b e z á r k ó z i k s z ű k szakterületére, akit n e m f o g l a l ­ k o z t a t n a k saját t e v é k e n y s é g é n e k t á r s a d a l m i k ö r ü l m é -

n y e i é s k ö v e t k e z m é n y e i , aki n e m f o g é k o n y , v a g y é p ­ p e n k ö z ö m b ö s az e m b e r i k u l t ú r a e g é s z e iránt. A z értelmiségi m i n ő s é g a z o n b a n n e m szűkíthető le c s u ­ pán a h u m á n - t u d o m á n y o k művelőire, valamint a m ű ­ v é s z e k r e és i r o d a l m á r o k r a . U g y a n a k k o r az é r t e k e z ­ l e t r é s z t v e v ő i szerint n e m l e b e c s ü l e n d ő a z a v e s z é l y s e m , a m e l y e t a j e l e n k o r i ipari t á r s a d a l o m b a n a szűk professzionalizmus képvisel, s amely fenyegeti a tech­ nikai é r t e l m i s é g e g y részét. H a n s - J o a c h i m L i e b e r p r o f e s s z o r és R e n é A h l b e r g d o c e n s (Berlin) m e g g y ő z ő e n b e s z é l t e k a z o k r ó l a k á r o s k ö v e t k e z m é n y e k r ő l , a m e l y e k k e l az i r r a c i o n a l i z m u s ­ nak a technikai-tudományos haladás kapcsán b e k ö ­ v e t k e z ő ú j r a é l e d é s e jár. E g y e s t e r m é s z e t t u d ó s o k és m a g a s k o m p e t e n c i á j ú t e c h n i k a i s z a k e m b e r e k teljes k ö z ö m b ö s s é g e t t a n ú s í t a n a k a j e l e n k o r általános tár­ s a d a l m i - e m b e r i p r o b l e m a t i k á j a iránt, k i z á r ó l a g m u n ­ kájuk termelékenységére összpontosítják figyelmüket, n e m érdeklik őket munkájuk társadalmi következ­ m é n y e i , az, h o g y m i r e h a s z n á l j á k f e l e r e d m é n y e i k e t . É p p e n ez a k ö z ö m b ö s s é g ü k teszi ő k e t k ö n n y e n m a n i p u l á l h a t ó k k á a r e t r o g r á d t á r s a d a l m i e r ő k számára. Megjegyzések az értelmiség funkciójáról a modern ipari társadalomban c í m ű e l ő a d á s u k b a n az e m l í t e t t szerzők Karl M a n n h e i m n y o m á n hangsúlyozták a j e ­ l e n k o r i t ő k é s t á r s a d a l o m b a n é l ő é r t e l m i s é g kritikai f u n k c i ó j á n a k fontosságát, m e g j e g y e z v é n , h o g y a t e r ­ m é s z e t t u d o m á n y o s beállítottságú és t e c h n i k a i értel­ miség f o k o z ó d ó s z a k o s o d á s a e l k e r ü l h e t e t l e n és p r o g ­ resszív folyamat, ez pedig óhatatlanul csökkenti a társadalmi munkamegosztáson belül azoknak a p o z í ­ c i ó k n a k a számát, a m e l y e k l á t ó s z ö g é b ő l lehetséges a z ö s s z t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k átfogása, e g y s é g e s é r t é k e ­ lése. A z é r t e l m i s é g e g y r é s z é n e k b í r á l ó á l l á s p o n t j a a tőkés országok társadalmi valóságával szemben e g y f a j t a b i z t o n s á g i s z e l e p k é n t is m ű k ö d h e t az a d o t t rendszeren belül, e rendszer egyensúlyának m e g ő r ­ zését szolgálhatja, b i z o n y o s e l é g e d e t l e n s é g e k l e v e z e ­ tésével anélkül, h o g y a r e n d s z e r a l a p j a i t érintené. A z a k é r d é s m e r ü l t e h á t fel, m i l y e n m é r t é k b e n k é p e s a z é r t e l m i s é g , kritikai f u n k c i ó j á t teljesítve, az antagonista ellentmondások jellemezte társadalomban „pressure group"-pá válni, olyan társadalmi erővé, a m e l y a társadalmi cselekvés síkján előmozdíthatja a bírált v a l ó s á g p o z i t í v i r á n y ú megváltoztatását.

téka Hankiss

Elemér

A n é p d a l t ó l az a b s z u r d drámáig

Hankiss kötete nyolc tanul­ mányt tartalmaz. Ami össze­ köti őket, az a szemlélet: a modern, elméleti jelentőségű és nyelvi, stilisztikai érdekű irodalomkutatás. Könyvének elsősorban modernségét kell kiemelnünk és méltatnunk. Jórészt az információ-elmélet­ re alapoz: az irodalmi alkotást mint üzenetet, közleményt vizs­ gálja. Ilyen megvilágításban beszél József Attila képeiről, a vershelyzetről, a költő és az olvasó viszonyáról és Shakes­ peare Hamletjéről. Figyelem­ mel van továbbá a struktura­ lista vizsgálati lehetőségekre is. Részletezően ír az irodalmi mű egy alapvető strukturális mozzanatáról, az ismétlésről, amely különböző valóságés tudatsíkok közti vibrálásra készteti az olvasó tudatát (ezt vizsgálja meg a népdalban, a műköltészetben, a regényben és a drámában). Es nem ha­ nyagolja el a matematikai módszereket sem. Kvantitatív m ó d s z e r e k az i r o d a l o m t u d o ­ m á n y b a n címen remek szinté­ zist nyújt az összes eddigi matematikai jellegű kísérle­ és eredményekről. Vé­ R o t h E n d r e tekről gül irodalomtudományi vizs­ gálatnak veti alá a slágerszö­ vegeket. Az olvasót, az érdek­ lődőt meglepi a szerző nagy szakirodalmi tájékozottsága, és egészen imponáló a vizsgálati lehetőségek eredeti értelmezé­ se, továbbfejlesztései és nyil­ ván produktív alkalmazásai is. Hankiss tanulmánykötetéből a szakember is sokat tanulhat, de a laikus olvasó is jól meg­ érti. ( M a g v e t ő , 1969.)

TALLÓZÁS Szociológiai előrejelzés (Lupta

de clasă,

1969. 7.)

A j ö v ő kifürkészése m á r a l e g r é g i b b időktől kezdve szenvedélyesen foglalkoz­ tatta a g o n d o l k o d ó k a t . A z e l ő r e j e l z é s f o n ­ t o s h e l y e t v í v o t t ki m a g á n a k a t e r m é ­ szettudományok számos ágában, egyes vonatkozásai pedig — mint például a m e t e o r o l ó g i a i p r o g n ó z i s — szerepet j á t ­ szanak a j e l e n k o r i e m b e r m i n d e n n a p i é l e ­ t é b e n — írja t a n u l m á n y á b a n S i l v i u B r u can. Majd tovább bontva a gondolat­ sort, r á m u t a t : a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s t ö r ­ vényszerűségeinek felfedezésével a törté­ nelmi materializmus megteremtette a tu­ d o m á n y o s előrelátás előfeltételeit a tár­ s a d a l o m t u d o m á n y o k területén is. T e r m é ­ szetesen, a t á r s a d a l o m é l e t é n e k n a g y o b b bonyolultsága és a társadalmi fejlődés törvényeinek megismerésében jelentkező s a j á t o s s á g o k hátráltatták a t á r s a d a l o m ­ tudományok prospektiv funkciójának ér­ vényesülését. M a r x és E n g e l s — h o g y e l e j é t v e g y é k a jövővel kapcsolatos képzelgéseknek — leszögezték, h o g y a tudományos előrelá­ tás c s u p á n a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s fő i r á ­ n y á t állapíthatja m e g , s s e m m i k é p p e n sem jósolhat meg konkrét történelmi ese­ ményeket, amelyeknek előidéző okai között é p p ú g y szerepelhetnek szükséges tényezők, mint véletlen, előre n e m lát­ ható tényezők. A szerző megemlíti, h o g y a t u d o m á ­ nyos-műszaki forradalom okozta eufó­ ria n y o m á n az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n rendkívüli m ó d o n fellendült a jövőt ku­ tató irodalom. A z i d e v á g ó müveknek azonban még nincs szociológiai prognó­ zis j e l l e g ü k . C l a r k e angliai t u d ó s t u d o m á n y o s - m ű ­ szaki e l ő r e j e l z ő k u t a t á s o k a t v é g z e t t ( P r o ­ files o f the F u t u r e — 1962) a szállítás, t á v k ö z l é s b i o l ó g i a , k é m i a és fizika tetületén. E g y m á s i k a n g o l tudós, C a l d e r R i t c h i e a j e l e n l e g i t e n d e n c i á k és az új tudományos-műszaki felfedezések alap­ j á n a j ö v ő részletes p r o g n ó z i s á t d o l ­ g o z t a ki ( A f t e r the S e v e n t h D a y — 1961). Guszev és Vasziljev szovjet publicisták nagyszámú szovjet tudóssal interjúkat

készítettek, s e z e k e t Az orosz tudomány a XXI. században c í m ű kötetben jelentet­ ték m e g . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n G o r ­ d o n (1965), M i c h e l (1965), H a r r i s o n B r o w n (1957) h a s o n l ó m u n k á k a t a d t a k k ö z r e k ü l ö n ö s tekintettel a t á r s a d a l o m k i b e r netizálására. L a n d e r s (1966) o l y a n v i l á ­ g o t j ó s o l m e g , a m e l y e t gépesített e m b e ­ rek és élőlényként viselkedő humanizált r o b o t o k népesítenek be. Ez utóbbiaknak a z o n b a n n i n c s b e l s ő é l e t ü k és e m b e r i értékük. Landers előrejelzéseiben e jelen­ ség k ö v e t k e z m é n y e i t kivetíti a t á r s a ­ d a l m i , g a z d a s á g i és lelki életre. H a l a c y (1965) a k i b e r n e t i k u s s z e r v e z e t ű s z u p e r ­ ember (Cyborg) fejlődésével foglalkozik é s e l ő r e j e l e z új típusú kísérleti e m b e r e ­ ket, tervszerűsített genetikai m u t á c i ó k a t , számítógéppel irányított élőlényeket, j á r ­ káló gépeket, s megjósolja a n e m e k szabályozhatóságát. Újabban a jövőkutatás időszerű téma a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s o k b a n is. S z á ­ m o s k ö n y v jelent meg, különleges kuta­ tóintézeteket létesítettek, s z i m p o z i o n o k a t és n e m z e t k ö z i értekezleteket tartottak. A z 1970-ben V á r n á b a n t a r t a n d ó s z o c i o ­ lógiai v i l á g k o n g r e s s z u s t é m á j a : A j e l e n ­ k o r és a j ö v ő t á r s a d a l m a i — a t á r s a d a l m i fejlődés prognózisa, tervezése és t u d o ­ m á n y o s vezetése. A szociológiai prognózissal foglalkozó művek sorából különös figyelmet érde­ m e l a z a hat kötetes n a g y s z a b á s ú ta­ nulmány, amelyet az Egyesült Á l l a m o k ­ b a n a 2000. é v v e l f o g l a l k o z ó b i z o t t s á g t á m o g a t á s á v a l és D a n i e l B e l l i r á n y í t á s á ­ v a l r e n d e z t e k sajtó alá. Ezt a t a n u l m á n y t n a g y r é s z t a H u d s o n Intézet (igazgatója Herman Kahn) közreműködésével állí­ tották össze. A m u n k á b a n s z o c i o l ó g u s o k , politológusok, közgazdászok, matemati­ k u s o k , f i z i k u s o k v e t t e k részt. K a h n és W i e n e r a l a p v e t ő p r o g n ó z i s á ­ ban elénk vetül a jövő képe, amelyet a két szerző standard-világnak nevez. Eb­ b e n a v i l á g b a n a 2000. é v b e n 6,4 m i l l i ­ á r d e m b e r él. Á z s i a öleli fel a n é p e s s é g t e k i n t é l y e s részét (3,7), E u r ó p á r a 0,9, A f ­ r i k á r a 0,8, É s z a k - A m e r i k á r a 0,5, DélA m e r i k á r a 0,4, Ó c e á n i á r a , 0,025 m i l l i á r d jut. A z e g y f ő r e j u t ó t á r s a d a l m i összter­ m é k értéke p e d i g í g y o s z l i k m e g : A f r i ­ k á b a n 277, Á z s i á b a n 577, Európában 5055, Ó c e á n i á b a n 4310, É s z a k - A m e r i k á ­ b a n 6255, D é l - A m e r i k á b a n 695 d o l l á r . Miután elemzi a Kahn-féle prognózi­ sok fogyatékosságait, Silviu Brucan hang­ súlyozza, h o g y a kibernetikus szocioló­ giai e l ő r e j e l z é s e k k é r d é s e m é g t á v o l r ó l sincs m e g o l d v a . E n n e k előfeltétele az egységes elméleti alap, az államok k ö l ­ csönös kapcsolatainak mélyreható i s m e -

rete, v a l a m i n t a n e m z e t k ö z i r e n d s z e r b e n v é g b e m e n ő o b j e k t í v és s z u b j e k t í v f o ­ lyamatok kvantifikálása. E módszertani és e l m é l e t i p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n a marxista szociológusok közreműködése nélkülözhetetlen.

(Caiet

de

R o m á n filmtörténet documentare cinematografică, 1961. 1.)

A d o r n o és a d i á k o k (Der Spiegel, 1969. 19.)

T h e o d o r W . A d o r n o m á r h á r o m és fél é v t i z e d e a n é m e t k u l t ú r m o z g a l m a k és gondolkodásmód élesszemű kritikusa. A p j a kereskedő, anyja korzikai szárma­ zású é n e k e s n ő v o l t , e g y e t e m i é v e i alatt zenét, s z o c i o l ó g i á t és f i l o z ó f i á t tanult. 1930-ban a frankfurti Társadalomtudo­ m á n y i I n t é z e t t a g j a lett, és az intézet a l a p í t ó j á v a l , M a x H o r k h e i m e r r e l együtt írta m e g „ A f e l v i l á g o s o d á s dialektikájá"-t (Dialektik der Aufklärung, 1947), m e l y ­ b e n t u d o m á n y o s n é z e t e i t fejti ki. A z e ­ n e é s a p o l g á r i élet k e r e s z t m e t s z e t é n e k bemutatásával a békés, barátaitól T e d d y n e k n e v e z e t t esztéta a n y u g t a l a n d i á k ­ n e m z e d é k e k b ö l c s e l ő j e lett. A frankfurti iskola négy nagyja közül (Adorno, H o r k h e i m e r , H a b e r m a s , M a r c u s e ) 1967-

A r o m á n n e m z e t i f i l m történetét m e g ­ vitató t u d o m á n y o s é r t e k e z l e t e t a N e m ­ zeti F i l m a r c h í v u m és a R o m á n i a S z o c i a ­ lista k ö z t á r s a s á g A k a d é m i á j a M ű v é s z e t ­ történeti I n t é z e t é n e k s z e r v e z é s é b e n 1968 d e c e m b e r é b e n tartották m e g B u k a r e s t ­ ben. A bukaresti filmdokumentációs f o ­ lyóirat teljes számban foglalkozik ezzel az e s e m é n n y e l ; k ö z l i a v i t a a n y a g o t és a hozzászólásokat. A z ü l é s s z a k o n m e g v i t a t t á k a m á r 1967b e n t e r v b e v e t t Román nemzeti filmtör­ ben a berlini d i á k o k e l s ő n e k neki mond­ ténet szerkesztésére v o n a t k o z ó f o n t o s a b b t á k f ö l a b a l o l d a l l a l f e n n t a r t o t t s z o l i d a ­ ritást, é s s z i m b o l i k u s a n e g y v ö r ö s j á t é k ­ elméleti é s g y a k o r l a t i p r o b l é m á k a t , k o n k ­ m a c k ó t n y ú j t o t t a k át n e k i . F r a n k f u r t i rétan a z 1896 é s 1930 k ö z ö t t h a z á n k b a n társaik p e d i g k é t héten át z a v a r t á k e l ő ­ gyártott n é m a f i l m e k r e n d s z e r e z é s é t és a d á s a i t . Így a 65 é v e s A d o r n o k é t f r o n ­ azokat az alapelveket, amelyeket a film­ t o n h a r c o l . A Der Spiegel munkatársa történet ö s s z e á l l í t á s a k o r é r v é n y e s í t e n e k . i l y e n e l ő z m é n y e k után kereste fel a f i l o ­ Amint a bevezető tanulmányban Ion zófust. K é r d é s e i r e Adorno kifejtette, C a n t a c u z i n o é s B u j o r T . R î p e a n u közli, h o g y e l ő a d á s a i t c s a k i d e i g l e n e s e n sza­ 828 d o k u m e n t u m f i l m , 11 r a j z - és 153 j á ­ kította f é l b e . A d i á k o k fizikai e r ő s z a k o t tékfilm szerepel a m á r összegyűjtött, n e m alkalmaztak ugyan ellene, de annyi­ feldolgozásra v á r ó anyagban. „ A m i a d o ­ ra zavarták, h o g y n e m lett v o l n a é r t e l m e k u m e n t u m f i l m e k e t illeti — írja C a n t a ­ előadásait folytatni. Korábban teljes cuzino — , figyelembe vették ezeknek a e g y e t é r t é s v o l t k ö z ö t t e és a d i á k s á g k ö ­ román történelemre vonatkozó bizonyító zött, h o g y ez m e g s z a k a d t , a n n a k o k a értékét, s ezért f e l v e t t é k a f i l m t ö r t é n e t ­ f e l t e h e t ő e n a t e l e v í z i ó b a n tartott e l ő a d á ­ b e az összes r o m á n t á r g y ú d o k u m e n t u m ­ sa, m e l y b e n e g y általa k i d o l g o z o t t e l ­ filmet, a m e l y e k a j e l e n l e g i R o m á n i a t e ­ m é l e t i e s z m é n y k é p r ő l beszélt, b á r a k k o r rületén k é s z ü l t e k . " n e m tudta elképzelni, h o g y emiatt ilyen A z esztétikai a l a p e l v e k m e g á l l a p í t á s a nehéz helyzetbe kerüljön. Írásaiban soha m e l l e t t a v i t a e g y i k fő t á r g y á t érintette s e m m i f é l e a k c i ó t e r v e t n e m d o l g o z o t t ki, Jordáky Lajos hozzzászólása: „ K é r d é s : a hiszen e l m é l e t i e m b e r , a k i az e l m é l e t i nemzeti filmtörténetnek, végleges f o r m á ­ g o n d o l k o z á s t n a g y o n k ö z e l érzi m ű v é s z i j á b a n , v a j o n c s a k r o m á n és r o m á n tár­ intencióihoz. Bölcselete már régóta csak g y ú f i l m e k e t kell t a r t a l m a z n i a , v a g y k i ­ nagyon közvetett kapcsolatban van a indulópontként figyelembe v é v e a te­ gyakorlattal. Talán annnyiban van gya­ rületi a d o t t s á g o k a t , l e kell v o n n i a v é g ­ korlati j e l e n t ő s é g e , h o g y a t u d a t b i z o ­ ső k ö v e t k e z t e t é s e k e t e n n e k az e l v n e k az nyos mozzanatai átcsapnak a gyakorlat­ alkalmazásából? Ü g y hiszem, hogy fi­ ba, de sohasem m o n d o t t olyasmit, ami gyelembe kell v e n n ü n k a földrajzi-terü­ a közvetlen gyakorlati tevékenységre cél­ leti t é n y e z ő k e t . E b b e n a z e s e t b e n a f i l m ­ zott v o l n a . A d i á k o k m i n d e g y r e m e g ­ történetbe beletartoznak mindazok az próbálják rávenni, hogy vállaljon velük a l k o t á s o k is, a m e l y e k e t J a n o v i c s v e z e t é ­ szolidaritást, é s szánja rá m a g á t a c s e ­ sével készítettek K o l o z s v á r t . " l e k v é s r e . Ezt ő a z o n b a n m i n d i g m e g t a ­ „ R e n d k í v ü l szükséges — m o n d o t t a a gadta. N e v e z z é k b á r b i r á l a t á t „kritikai vita s o r á n E r v i n V o i c u l e s c u — , h o g y az szertartásnak", ő m i n d i g c s a k arra t ö ­ együttélő nemzetiségek alkotásait is rekedett, h o g y k i m o n d j a , a m i t g o n d o l : tartalmazza ez a filmtörténet. A k ö n y v n e m az ő d o l g a , h o g y azzal, a m i t m o n ­ szerkesztését az említett két i n t é z m é n y dott, m i h e z k e z d e n e k , v a g y mi l e s z b e ­ Ion Cantacuzinóra és Bujor Rîpeanura lőle. V a j o n e l e f á n t c s o n t t o r o n y - t u d o m á n y t bízta.

j e l e n t e z ? Ha igen, a k k o r s e m a g g ó d i k az „ e l e f á n t c s o n t t o r o n y " kifejezésért. E n ­ n e k a k i f e j e z é s n e k v a l a m i k o r j o b b napjai is v o l t a k , B a u d e l a i r e - n a k is szüksége v o l t rá. A z e l m é l e t és a g y a k o r l a t v i ­ s z o n y á n a k a n e h é z s é g e m a a b b a n áll, h o g y az e l m é l e t e t előzetes gyakorlati c e n z ú r á n a k v e t i k alá. P é l d á u l megtilt­ j á k neki, h o g y k i m o n d j o n e g y s z e r ű d o l ­ gokat, a m e l y e k r á m u t a t n á n a k sok, a d i á k s á g t ó l helyeselt p o l i t i k a i c é l k i t ű z é s illuzórikus j e l l e g é r e . K ü l ö n b e n is a har­ c o s d i á k o k n a k c s a k látszólag v a n n a g y t á b o r u k , m e r t h a r c u k e g y kis c s o p o r t r a épül, a baloldali diákok nagy tömegeit azonban n e m tudják magukkal sodor­ ni. H o g y a d i á k o k n é m e l y k o r k ö z v e t v e , m á s k o r k ö z v e t l e n ü l h i v a t k o z n a k az ő társadalombírálatára, és azt állítják, hogy nélküle n e m lenne diákmozgalom — ezt v a l ó s z í n ű n e k tartja, m é g i s ú g y véli, h o g y az e l m é l e t és a g y a k o r l a t k ö ­ zötti összefüggést g y a k r a n rövidzárlatosan állapítják m e g . A z ún. e g y s é g a k c i ó ­ n a k a t á r s a d a l m i totalitás h a n g s ú l y o z á s á ­ v a l hirdetett értéke v é g t e l e n ü l k o r l á t o ­ zott. Ő u g y a n n e m tudja, h o g y a társa­ d a l m i totalitás m e g v á l t o z t a t h a t ó - e egy­ s é g a k c i ó nélkül, m e r t c s a k azt kutathat­ ja és e l e m e z h e t i , a m i v a n . H a e r r e azt v á l a s z o l j á k , h o g y aki a t á r s a d a l m a t b í ­ rálja, a n n a k azt is m e g kell m o n d a n i a , h o g y a n lehet a t á r s a d a l m a t j o b b á tenni, ő c s a k a n n y i t felelhet, a t ö r t é n e l e m t ö b b p é l d á v a l b i z o n y í t j a , h o g y a tiszta e l m é ­ leti s z á n d é k kifejtését k ö v e t ő e n meg­ v á l t o z o t t a t u d a t és v e l e a t á r s a d a l m i v a l ó s á g . N i n c s a b b a n s e m m i érthetetlen, ha a diákság m a g á é v á tette azt a m o n ­ dását, m e l y szerint „a kritikai e l m é ­ let f e l e m e l i a k ö v e t , a m e l y alatt a r e n ­ d e t l e n s é g k o t o l " , és m o s t ezzel őt d o ­ b á l j a m e g . U g y a n i s az a m e g g y ő z ő d é s e , h o g y az a k c i o n i z m u s a k é t s é g b e e s é s r e v e ­ zethető vissza, m e r t az e m b e r e k érzik, nagyon kevés hatalmuk van a társadalom megváltoztatására. A z az állítás, h o g y „ s e m m i más, c s a k a k é t s é g b e e s é s sza­ badíthat meg bennünket", provokatív u g y a n , d e n e m o s t o b a . J o b b , ha az e m ­ b e r e k k é t s é g b e e s n e k attól a v i l á g t ó l , amelyben élnek, borúlátók vele szemben, mintha „optimista" szemellenzőt hor­ danának. V é g ü l A d o r n o kifejti a tanügyi re­ f o r m szükségességét, és hangsúlyozza, hogy egész múltját meg kellene tagadnia, ha m o s t az e r ő s z a k az e r ő s z a k e l l e n e l ­ v e t h i r d e t n é . Szerinte u g y a n i s e z m e g o l d ­ hatatlan k ö r f o r g á s h o z v e z e t , b á r e l i s ­ meri, h o g y a t é n y l e g e s fasizmusra csak e r ő s z a k k a l lehet reagálni. M é g i s , ha ma, miután a totalitárius á l l a m o k b a n m i l l i ó

és m i l l i ó e m b e r t m e g g y i l k o l t a k , még mindig erőszakot prédikálnak, ő m e g ­ tagadja az i l y e n i r á n y z a t o k követését. A (Revue

művészetszociológia tárgyáról és módszeréről internationale des sciences ciales, 1968. 4.)

so­

A művészetszociológia, a második vi­ l á g h á b o r ú óta k ü l ö n ö s e n , v i l á g s z e r t e e g y ­ re n a g y o b b é r d e k l ő d é s t kelt, d e talán é p p e n ezért m i n d j o b b a n é r z ő d i k a s z ü k ­ s é g e a n n a k , h o g y t á r g y á t és m ó d s z e r e i t t u d o m á n y o s precizitással körülhatárolva, megóvják mindenfajta külső és b e l s ő torzítások é s f é l r e m a g y a r á z á s o k v e s z e ­ delmétől. A n ö v e k v ő népszerűség ugyan­ is — a m e l y b i z o n y á r a összefügg az e g ­ zakt t u d o m á n y o s m ó d s z e r e k i r á n t n a p ­ jainkban általában megnyilvánuló ér­ deklődéssel — e g y i d ő b e n kétirányú tor­ zítással is j á r h a t : e g y f e l ő l a z o k részéről, a k i k területét túlságosan l e s z ű k í t v e , c s a k a műalkotás terjedésének mérhető ada­ tok t ü k r é b e n v a l ó s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l a ­ tára k o r l á t o z ó d n a k , m e g r e k e d v e vége­ r e d m é n y b e n az alkotás problematikájá­ val c s a k l a z á b b k a p c s o l a t b a n l é v ő k é r ­ d é s e k v i z s g á l a t á n á l ; a m á s i k torzítás a területét túlságosan is kitágítók r é s z é r ő l fenyeget, a k i k m i n d e n j e l e n s é g r e é r v é ­ n y e s , e g y e t e m e s hatású m ó d s z e r t l á t n a k b e n n e , s ezzel ó h a t a t l a n u l — reális l e ­ h e t ő s é g e i n é s területén t ú l l é p v e — az eröltetett m a g y a r á z a t o k , v u l g a r i z á l ó l e ­ e g y s z e r ű s í t é s e k k á t y ú j á b a juttatják. A s z á m o s k ü l f ö l d i és hazai f o l y ó i r a t ­ b a n és s z a k s z e m l é b e n m e g j e l e n t t a n u l ­ m á n y közül, amelyek különböző vonat­ kozásokat vizsgálva lényegében a m ű v é szet-(s ezen b e l ü l az i r o d a l o m - ) s z o c i o l ó gia iránti é r d e k l ő d é s n ö v e k e d é s é t t a n ú ­ sítják, k i e m e l k e d i k Alphonse Silberm a n - n a k , a k ö l n i és l a u s a n n e - i e g y e t e m szociológia-professzorának, a neves zene­ s z o c i o l ó g u s n a k az U N E S C O t á r s a d a l o m ­ tudományi szemléjében megjelent tanul­ m á n y a (Situation et vocation de la socio­ logie de l'art). A t a n u l m á n y első f e l é b e n b í r á l t mai m ű v é s z e t s z o c i o l ó g i a i e l m é l e ­ tek és n é z e t e k ( G . G u r v i t c h „ s z e l l e m ­ szociológiája", Karl Mannheim „tudás­ szociológiája", a történeti szempontú „kultúrszociológia", M a x W e b e r ideál­ t í p u s o k r a épített s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á ­ sai, L u c i e n G o l d m a n n „ g e n e t i k a i struk­ t u r a l i z m u s a " stb.), ismertetésére most n e m t é r ü n k ki, helyette — l e h e t ő s é g s z e ­ rint a szerzőt i d é z v e — p r ó b á l j u k ö s s z e ­ foglalni a t a n u l m á n y m á s o d i k r é s z é b e n adott m e g f o g a l m a z á s a i t a művészetszo­ c i o l ó g i a t á r g y á r ó l és m ó d s z e r e i r ő l .

„A m o d e r n s z o c i o l ó g i a — szögezi le a szerző — a művészetben vagy a m ű v é ­ s z e t e k b e n t á r s a d a l m i j e l e n s é g e t lát, amely a társadalmi tevékenység bizonyos f o r m á j á b a n n y i l v á n u l m e g , és feltételezi a két p a r t n e r : az a d ó és a b e f o g a d ó j e ­ l e n l é t é t . . . E jelenségeket n e m kell szük­ ségszerűen és k i z á r ó l a g m i n t o k o t és okozatot felfognunk, hanem mint egy­ mást k ö l c s ö n ö s e n feltételező, v i s z o n y o s ­ s á g b a n és k ö l c s ö n h a t á s b a n l é v ő t é n y e ­ zőket." E tételének m e g f e l e l ő e n , J. M . Guyaura támaszkodva a művészetszociogiát mint ,,a kulturális élet t á r s a d a l m i aspektusainak tudományát" jelöli meg, de hangsúlyozza, hogy érdeklődésében d ö n t ő h e l y e t f o g l a l el a művészi élmény, u g y a n i s m a g a a m ű a l k o t á s c s a k általa v á l i k t á r s a d a l m i (s a s z o c i o l ó g i a által tanulmányozható és tanulmányozandó) t é n y e z ő v é . T e r m é s z e t e s , h o g y az i l y e n ­ fajta v i z s g á l ó d á s k ö z é p p o n t j á b a n maga az ember áll, n e m c s a k m i n t e s z k ö z , ha­ n e m — művészeti-társadalmi lényként — mint cél is. A m ű v é s z e t s z o c i o l ó g i a a r r a törekszik, h o g y m e g v i z s g á l j a a m ű v é s z e t i alkotás keltette é l m é n y t a n n a k a társa­ d a l o m r a g y a k o r o l t hatásában, h o g y f e l ­ s z í n r e h o z z a a z o k a t az i m p o n d e r á b i l i á kat, a m e l y e k v e l e j á r n a k . „ É p p e n ezért — írja t o v á b b S i l b e r ­ mann — a művészetszociológiában vég­ z e n d ő m i n d e n e g y e s e l e m z é s esetében v i l á g o s a n m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k a strukturálist a f u n k c i o n á l i s t ó l és u g y a n ­ a k k o r tisztán kell látnunk, hogy ez u t ó b b i is két k ü l ö n b ö z ő s í k o n h e l y e z ­ k e d i k e l : e g y f e l ő l az esztétikai f u n k c i ó síkján, a m e l y l e h e t ő v é teszi, h o g y a m ű ­ vészi a n y a g , a t a r t a l o m és f o r m a k ö z v e ­ títésével k a p c s o l a t j ö j j ö n létre az al­ k o t ó és a f o g y a s z t ó k ö z ö t t ; másfelől a társadalmi f u n k c i ó síkján, a m e l y k a p ­ csolatot teremt a személyek, eszmék, kulturális normák, magatartástípusok között. Igaz, e k a p c s o l a t o k b a n maguk a z esztétikai f u n k c i ó k is részt v e s z n e k , de csak másodlagosan." A z a l k o t ó és a k ö z ö s s é g k a p c s o l a t á n a k s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l a t á b a n a szerző tá­ volról sem egyoldalú. Hangsúlyozza e hatás kölcsönösségét, reverzibilitását: m a g á r a a m ű v é s z r e s a születő m ű r e v a l ó visszahatását. A m ű v é s z e t i f o l y a ­ m a t o k n a k ez az a l a p v e t ő , az e m b e r b ő l k i i n d u l ó és az e m b e r h e z visszatérő k o n ­ cepciója érvényes a művészetszociológia m i n d e n ágára. A továbbiakban a művészetszociológia négy tárgykörét jelöli meg: tanulmá­ n y o z z a a teljes művészi folyamatot (azaz a m ű v é s z , a m ű a l k o t á s és a k ö z ö n s é g kölcsönhatását, k ö l c s ö n ö s feltételezettsé-

g é t a m ű v é s z i f o r m á k r a v a l ó hatásuk s z e m p o n t j á b ó l ) ; magát a művészt (egyé­ ni és t á r s a d a l m i v i s z o n y a i t s a z o k a t a tényezőket, amelyek a m ű megszületésé­ ben közrejátszottak); törekszik magának a műalkotásnak a szociológiai megismeré­ sére ( e b b e n a v o n a t k o z á s b a n s z e m b e n á l l a z o k k a l , a k i k a születő m ű v e t c s a k a z alkotó egyéniségének belső determinán­ saiból a k a r j á k m a g y a r á z n i ) ; v é g ü l v i z s ­ g á l j a a művészet közönségét (hatás-, í z ­ lés-, k ö z ö n s é g s z o c i o l ó g i a , a m ű v é s z e t p o ­ litika és a m ű v é s z i n e v e l é s , a t á r s a d a l m i ellenőrzés tanulmányozása). A tanulmány végén, összefoglalóban, k i j e l ö l i a m ű v é s z e t s z o c i o l ó g i a c é l j á t : 1. a művészet mint társadalmi jelenség di­ namikus jellegének felszínre hozása an­ n a k k ü l ö n b ö z ő k i f e j e z é s f o r m á i b a n ; 2. a m ű a l k o t á s e g y e t e m l e g e s e n érthető, m e g ­ g y ő z ő és é r v é n y e s m e g k ö z e l í t é s é n e k l e ­ h e t ő v é tétele és 3. o l y a n t ö r v é n y e k k i ­ d o l g o z á s a , a m e l y e k l e h e t ő v é teszik szá­ mára egyik v a g y másik művészeti ese­ m é n y ilyen v a g y olyan k ö v e t k e z m é n y é ­ n e k előrelátását. A szerző v é g i g h a n g s ú l y o z z a , h o g y a m ű ­ vészetszociológia n e m vállalkozik a mű­ vészet természetének, mibenlétének ma­ gyarázatára, az i l y e n kísérleteket a m a ­ ga t u d o m á n y á g á n belül idegen: törté­ netfilozófiai, p s z i c h o l ó g i a i , filozófiai, e s z ­ tétikai b e ü t é s e k n e k tartja, s t ö b b e k k ö ­ zött é p p a t ő l ü k v a l ó e l h a t á r o l ó d á s b a n látja a m ű v é s z e t s z o c i o l ó g i a e r e d m é n y e s ­ s é g é n e k e g y i k kulcsát. Lukács György műve — román (România

literară,

1969.

szemmel 21.)

Lukács G y ö r g y neve nemrég román f o r d í t á s b a n is m e g j e l e n t esztétikai ta­ nulmányait megelőzően sem volt éppen i s m e r e t l e n a r o m á n kritika előtt. M ű v é ­ nek n e m egy vonatkozásáról — nemzet­ közi v i s s z h a n g o t kiváltott viták kap­ csán — a r o m á n i r o d a l m i sajtó is s z ó ­ lott, m é g s e m túlzás talán a r r ó l b e s z é l n i , h o g y kötete m e g j e l e n é s é v e l j ö t t el f e l ­ f e d e z é s é n e k , a r o m á n kritikai és eszté­ tikai g o n d o l k o d á s b a n v a l ó hasznosításá­ n a k i d e j e is. L e g a l á b b i s erre e n g e d k ö ­ vetkeztetni, h o g y a k ö n y v v i s s z h a n g j a g y ü m ö l c s ö z ő e s z m e i találkozás formáját ölti. Ez i n d o k o l j a E d g a r P a p u c i k k é n e k (În jurul lui Georg Lukács) kiemelését, mint a m e l y a k ö n y v ü r ü g y é n f i g y e l e m r e m é l t ó m e g á l l a p í t á s o k a t tesz a L u k á c s m ű egyes, e d d i g k e l l ő súllyal n e m é r ­ z é k e l t aspektusairól. E d g a r P a p u szerint L u k á c s g o n d o l a t ­ rendszerének legfontosabb vonása a té­ nyek pozitivista megállapítása helyett

egy forrongásban lévő világ változand ó i n a k m e g r a g a d á s á r a s az a z o k b a n k ö r ­ v o n a l a z ó d ó újra irányuló figyelme: b e ­ állítottsága a „ h o g y a n is v a n ? " k é r d é s e helyett a „ h o g y a n kell l e n n i e ? " m e g v á ­ laszolására Ezt a v o n á s t — m e l y e t a lukácsi g o n d o l k o d á s m ó d l é n y e g i v o n á s á ­ n a k tart — m á r a m a r x i z m u s előtti i d e a ­ lista s z a k a s z b ó l v a l ó í r á s a i b a n is f e l f e ­ dezi, a h a n g s ú l y o z á s á t azért tartja f o n ­ tosnak, m e r t e b b e n látja m a g y a r á z a t á t L u k á c s m a r x i s t á v á v á l á s á n a k . Ezt a ti­ p o l ó g i a i g o n d o l k o d á s t m é g c s a k erősítet­ te analitikus h a j l a m a s a j e l e n s é g e k ö s z s z e h a s o n l í t ó e l e m z é s útján v a l ó v i z s g á ­ lata, a m e l y n e k s i k e r é b e n n a g y s z e r e p e van fejtegetései r e n d k í v ü l széles k ö r ű m ű v e l t s é g - a l a p j á n a k is. L u k á c s — álla­ pítja m e g E d g a r P a p u — „ s z á z a d u n k legjelentősebb szellemeinek egyike", „ e g é s z e n n a p j a i n k i g e g y i k e a z esztétikai g o n d o l k o d á s l e g k i f i n o m u l t a b b és leg­ m é l y e b b tipológiai analitikusainak". K ü l ö n ö s e n f o n t o s n a k tartja, h o g y ez a t i p o l ó g i a i g o n d o l k o d á s a z á t f o g ó és általá­ nos síkokban é p p ú g y megnyilvánul, mint az a p r ó l é k o s a n k ö r ü l í r h a t ó jelenségek vizsgálatában. Külön felhívja a figyel­ met néhány olyan elemzésre, melyek el­ lentétes a n a l ó g i á k b a n jártas g o n d o l k o ­ dását j e l z i k : az a n t i k és m o d e r n d r á m a p á r h u z a m b a állítására, a T h o m a s M a n n — G o e t h e p á r h u z a m r a , B a l z a c és Z o l a ö s z s z e v e t é s é r e ( a m e l y n e k során L u k á c s ti­ p o l ó g i a i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t tesz a hiteles elbeszélő e p i k a és a leíró e p i k a között, sőt az e l e m z é s t m é g t o v á b b g ö r d í t v e a kétféle epika mögött álló kétféle: részt­ vevő és megfigyelő írótípus, és az e z e ­ ket k i a l a k í t ó k o r o k t i p o l ó g i á j a k ö z ö t t ; s végül a Balzac—Stendhal összehason­ lításra, a m e l y n e k e r e d m é n y e a t i p o l ó g i a i e l e m z é s stílustörténeti hasznosítása. S z e ­ r i n t e L u k á c s m ű v é n e k n a g y értéke, h o g y „ a leíró t i p o l ó g i á t , a m e l y n é l n a p j a i n k o l y sok művészet-teoretikusa megáll, t o v á b b ­ viszi, k i e g é s z í t v e magyarázó tipológiá­ v a l " . E v o n á s á b a n látja h a t á s á n a k tit­ kát i s : „ S z e r i n t ü n k ez a t i p o l ó g i a i á b r á ­ zolás, a m e l y n e k során az o l v a s ó előtt a z ellentétezés r é v é n e r ő t e l j e s e n k i d o m ­ b o r o d n a k a két e g y m á s m e l l é állított jelenség legpontosabb és l e g f i n o m a b b m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e i — titka a n n a k a lebilincselő erőnek, amellyel Lukács G y ö r g y h a t o t t n e m z e d é k e k e g é s z sorára."

Lukács

György

a

(Kortárs,

magyar

kultúráról

1969. 7.)

Talán n e m véletlen, hogy a magyar irodalomról szóló tanulmányait, cikkeit

összegyűjtő kötete kapcsán Lukács. G y ö r g y s z ü k s é g e s n e k érzi v é g i g t e k i n t e n i a m a g y a r i r o d a l o m h o z — és t á g a b b a n — a magyar kultúrához való viszonyát. Írása (Utam a magyar kultúrához) ér­ d e k e s , m i n t s z e l l e m i önéletrajzi doku­ m e n t u m is, d e a z ö n s z e m b e s í t é s — é p p m e r t e b b e n a v o n a t k o z á s b a n is a n n y i v á d , f é l r e é r t e l m e z é s és i g n o r á l á s kelt n y o m á b a n — jóval t ö b b ennél. A gaz­ dag életpálya főbb állomásai — i r o ­ d a l o m t ö r t é n e t e k b ő l , l e x i k o n o k b ó l is — k ö z i s m e r t e k s itt a z o k a t é p p c s a k j e l ­ zésszerűen e m l í t j ü k : L u k á c s útja a g y e r ­ m e k k o r i l i p ó t v á r o s i életviteltől, a m i l l e n ­ niumi Magyarország dzsentri-szellemisé­ g é v e l v a l ó igen k o r a i s z e m b e f o r d u l á s t ó l , a T h á l i a k ö r é n , a h á b o r ú előtti r a d i k á ­ lis p o l g á r i t ö m ö r ü l é s e k e n át v e z e t a proletárforradalomban való résztvállalá­ sig s o n n a n , n e m k e v é s b i o g r á f i a i és e s z ­ mei hányattatás során a z e m i g r á c i ó b a B é c s b e , M o s z k v á b a , a f e l s z a b a d u l á s után pedig, marxista fegyverzetben egy „ ú j magyar kultúra" építőjeként vissza M a ­ g y a r o r s z á g r a . E k ö z b e n született m e g az életmű, amelyről maga m o n d j a : „ I d e o l ó ­ giai t e v é k e n y s é g e m s ú l y p o n t j á t e g é s z i d ő alatt á l t a l á n o s filozófiai p r o b l é m á k t e ­ s z i k ki. E z e k n e k t e r m é s z e t s z e r ű l e g túl kell mutatniok a magyar valóságon. Fi­ l o z ó f i á t (természetesen az esztétikát is beleértve) a legnagyobb világtörténelmi n é p fia s e m g o n d o l h a t v é g i g p u s z t á n s a ­ j á t n e m z e t i tapasztalatai a l a p j á n . "

Érthető, h o g y L u k á c s t a l á l k o z á s a a századfordulón a magyar kultúrával az e r ő s taszítás j e g y é b e n m e n t v é g b e .„...na uralkodtak b e n n e m a hivatalos Magyar­ ország egészével szemben", és t o v á b b : „ e z t az e l l e n é r z é s t k r i t i k a n é l k ü l á l t a ­ l á n o s í t o t t a m , kiterjesztettem az egész m a g y a r életre, t ö r t é n e l e m r e , i r o d a l o m r a e g y a r á n t (az e g y e t l e n P e t ő f ikivételével)..." t ö b b e t m o n d az, h o g y a Nyugat és a Huszadik Század körében „izolált jelen­ ségnek" megmaradó Lukács számára d ö n t ő é l m é n y t j e l e n t találkozása Ady­ v a l , m é g p e d i g n e m is e g y s z e r ű e n i r o d a l ­ mi, h a n e m e g é s z k é s ő b b i világnézetét döntően befolyásoló eszmei élményt. „ A d y d ö n t ő hatása — írja L u k á c s — r á m é p p e n a b b a n é r t e el c s ú c s p o n t j á t , h o g y ő soha, e g y p i l l a n a t r a s e m b é k ü l t ki a m a g y a r v a l ó s á g g a l és rajta keresztül az e g é s z a k k o r l é t e z ő v e l s e m . . . A m i ó t a A d y v a l m e g i s m e r k e d t e m , ez a k i b é k í t h e tetlenség m i n t k i k ü s z ö b ö l h e t e t l e n kíséret jelen volt minden gondolatomban, bár hosszú i d e i g k é p t e l e n v o l t a m m i n d e z t j e l e n t ő s é g é h e z m é r t e n tudatosítani." A z

A d y - é l m é n y e n keresztül v o l t k é p e s L u ­ k á c s eljutni a m a g y a r k u l t ú r á h o z , e n n e k fedezete hitelesíti a proletárdiktatúra alatti s z e r e p é t é p p e n ú g y , m i n t a 30-as é v e k v é g é n M o s z k v á b a n írott t a n u l m á ­ nyait (természetesen A d y r ó l , de m e l l e t t e B a b i t s r ó l , a n é p i e k r ő l is), s ez i g a z o l j a 1948-as k ö t e t é b e n (Új magyar kultúráért) m e g j e l e n t í r á s a i n a k e s z m e i s é g é t is. Ezért vallhatja m a g á é n a k „ C s o k o n a i és P e t ő f i , A d y és J ó z s e f A t t i l a a n é p b ő l k i n ö v ő , a n n a k saját sorsát m e g t e r e m t e n i akaró aktivitását" s ezért k a p c s o l h a t j a az A d y hatás m e l l é „ B a r t ó k m ű v é s z e t é n e k p l e ­ b e j u s d e m o k r a t i z m u s á t " is. E b b e n az összefüggésben Lukács György kapcsolódása a magyar iroda­ l o m h o z m é l y e b b , m i n t a h o g y azt m ű v e egészében a magyar irodalommal kap­ c s o l a t o s t a n u l m á n y o k r é s z a r á n y a sejteti, és n e m k e v e s e t e l á r u l ó az a t é n y s e m , h o g y e z az írás is — a m e l y , m i n t m a g a jegyzi m e g : „végső fokon mégis egész munkásságom társadalmi-emberi alapjait kísérli m e g v i l á g í t a n i " — é p p a m a g y a r i r o d a l o m r ó l írott tanulmányait egybe­ gyűjtve fogalmazódott meg benne.

Eugenika Angliában (Nature,

1969. 5195.)

Emberi populációk szaporodásának el­ l e n ő r z é s é b e n elért e r e d m é n y e k r ő l , az a n ­ gol e u g e n i k a e d d i g i tapasztalatairól szá­ m o l b e röviden a tekintélyes angol termé­ s z e t t u d o m á n y i f i g y e l ő b e n dr. C. O . C r a ­ ter, az angliai Klinikai Örökléstani Intézet i g a z g a t ó j a . A z ismertetés b e v e ­ zetőül a l á h ú z z a , h o g y A n g l i á b a n m i n d e n száz g y e r m e k k ö z ü l e g y o l y a n k r o m o s z ó ­ m a - r e n d e l l e n e s s é g e k k e l születik, m e l y e k az élete f o l y a m á n e l k e r ü l h e t e t l e n ü l hát­ r á n y o s h e l y z e t b e juttatják t á r s a i v a l s z e m ­ ben. Hasonló azoknak a gyermekeknek az a r á n y a , a k i k k á r o s a n megváltozott, mutáns gének öröklése miatt szenvednek. Ez — az egyébként világszerte hasonlóan m a g a s a r á n y s z á m — tette i n d o k o l t t á A n g ­ l i á b a n a genetikai tanácsadást, az első tudatos e u g e n e t i k a i i n t é z k e d é s e k b e v e z e ­ tését. A m a i t a n á c s a d ó gyakorlatban azonban a genetikus csupán figyelmeztet az a b n o r m á l i s g y e r m e k születésének v e ­ s z é l y é r e , a s z ü l ő k d ö n t i k el, v á l l a l j á k - e a k o c k á z a t o t , és h a igen, a k k o r h á n y g y e r m e k esetében. A szerző c s o p o r t o s í t á s á b a n az ö r ö k l ő d ő k á r o s o d á s o k a t e l ő i d é z ő o k o k k ö z ö t t első

h e l y e n a kromoszómakészlet rendellenes­ ségei, k r o m o s z ó m a h i á n y o k v a g y k e t t ő z ő dések szerepelnek. Ennek a betegségcso­ p o r t n a k a klasszikus p é l d á j a a m o n g o ­ loid idiotizmus, de halmozottan fordul elő rendellenes kromoszómakészlet a szexuális viselkedészavarokat mutató b e ­ t e g e k e s e t é b e n is. A m á s o d i k c s o p o r t b a s o r o l j a a c i k k a k á r o s a n v á l t o z o t t mutáns gének o k o z t a ö r ö k l e t e s b e t e g s é g e k e t . E z e k a betegségek általában egy káros v e g y ü ­ let szintézisével v a g y e g y é l e t f o n t o s s á g ú v e g y ü l e t szintézisének e l m a r a d á s á v a l j e l ­ lemezhetők. A harmadik öröklődő beteg­ s é g c s o p o r t o k a az ún. poligenikus prediszpozíció — több kiegyensúlyozatlan gén összjátékából kialakuló betegségre való hajlam. Ez vezethet például szkizof r é n i á h o z , v a l a m i n t n é h á n y i d e g - és s z í v ­ b e t e g s é g h e z . A szerző h a n g s ú l y o z z a , h o g y m í g az első o k c s o p o r t n i n c s k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n a k ö r n y e z e t i feltételekkel, addig a harmadik prediszponált csoport­ b a n é p p e n a k ö r n y e z e t i feltételek v á l t j á k ki a b e t e g s é g e t . A z ö r ö k l ő d ő b e t e g s é g e k kiváltó okaival párhuzamosan csoporto­ síthatók a m ó d s z e r e k is, m e l y e k k e l A n g ­ l i á b a n a z e g y é n t és a t á r s a d a l m a t i g y e ­ k e z n e k a genetikai tehertételtől m e g ó v n i . Így, a m i k o r a k r o m o s z ó m a - r e n d e l l e n e s ­ ségek veszélye világosan felismerhető — m i n t az idézett m o n g o l o i d i d i o t i z m u s e s e ­ t é b e n — , a terhes a n y á n e m b r i o n á l i s s z ö ­ v e t b ő l k r o m o s z ó m a v i z s g á l a t v é g e z h e t ő , és szükség esetén j a v a s o l h a t ó a terhesség megszakítása. Káros, mutáns géneket ö r ö k l ő g y e r m e k e k születését, e z e k n e k a g é n e k n e k a t o v á b b s z a p o r o d á s á t a társa­ d a l o m b a n genetikai t a n á c s a d á s s a l i g y e ­ keznek megelőzni. A tanácsadó orvosge­ netikus a szülők öröklődő betegségeinek ismeretében figyelmezteti a házastársakat a gyermeket fenyegető veszélyre. A m i a p o l i g e n i k u s p r e d i s z p o z í c i ó t illeti, ki lehet ugyan már mutatni azokat a szülőpáro­ kat, a h o l a b e t e g s é g v e s z é l y e v a l ó s z í n ű b b , de a genetikai tanácsadás s e m m i k é p p e n sem védhet meg a környezet betegségki­ v á l t ó hatásai ellen. A cikk befejezésként leszögezi, hogy amikor a családtervezési és genetikai t a n á c s a d á s m e g i n d u l t A n g l i á b a n , sokan kételkedtek a módszer eredményességé­ b e n , m i v e l azt a „ c s ú c s o n " k e z d t é k , a magasabb foglalkozási osztályú (elsősor­ ban értelmiségi) családokban, ahol k e v e ­ sebb gyermekkel, kisebb szaporulattal lehetett s z á m o l n i . A h o g y a z o n b a n a c s a ­ l á d t e r v e z é s i t a n á c s a d á s elterjedt, a h e l y ­ zet m e g v á l t o z o t t , és m a m á r a g y e r m e k ­ szám növekedésének tendenciája határo­ zott p á r h u z a m o t k e z d m u t a t n i A n g l i á b a n az i n t e l l i g e n c i a f o k n ö v e k e d é s é v e l .

A Fekete Kontinens történeti múltja (Le

Monde,

7613.)

M i n t e g y h a r m i n c afrikai v a g y A f r i k a m ú l t j a i r á n t é r d e k l ő d ő történész é r t e k e z ­ letet tartott az U N E S C O párizsi s z é k h e ­ lyén, h o g y e l ő k é s z í t s é k A f r i k a e g y s é g e s összefüggő t ö r t é n e t é n e k megírását. M á r e d d i g is s o k m o n o g r á f i a j e l e n t m e g e f ö l d r é s z k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n e k és o r s z á ­ g a i n a k t ö r t é n e t é r ő l ; m o s t az a feladat, h o g y k i d o l g o z z á k A f r i k a e g y s é g e s törté­ netét. A z első t e n n i v a l ó a hivatott szer­ zők névsorának összeállítása, t o v á b b á a z o k n a k a s z e r v e z e t e k n e k és i n t é z m é ­ nyeknek a számbavétele, amelyek a Fe­ kete F ö l d r é s z p r o b l é m á i v a l f o g l a l k o z n a k , valamint a különböző kiadványok, a munkában levő tanulmányok repertóriu­ m á n a k elkészítése. Ezt k ö v e t ő e n a törté­ neti f o r r á s o k , o k m á n y o k s z á m b a v é t e l é r e és kiadására kerül sor. A z e l ő k é s z í t ő m u n k á k e r e d m é n y e k é n t a történetkutatás r e n d e l k e z é s é r e á l l a n a k m a j d az é s z a k és nyugat-afrikai a r a b k é z i r a t o k , a n i g é ­ riai hauszák, az etiópiai a m h a r i k v a g y a kelet-afrikai szuahéli o k m á n y o k . A z első k ö t e t : Kalauz az afrikai történet forrásai­ hoz, m é g ez é v f o l y a m á n m e g j e l e n i k . M a j d s o r r a k e r ü l a francia, s p a n y o l , olasz, a vatikáni, a n é m e t és a s k a n d i ­ náviai l e v é l t á r a k t a n u l m á n y o z á s a . A z e d ­ digi f e l m é r é s e k a l a p j á n k ü l ö n ö s e n g a z d a g a n y a g l a p p a n g az E g y e s ü l t Államok archívumaiban. Joseph Ki-Zerbo, az ougadougoui egye­ t e m ( F e l s ő - V o l t a ) p r o f e s s z o r á n a k az érte­ kezleten e l h a n g z o t t j e l e n t é s e s z ü k s é g e s ­ n e k tartja a f o r g a l o m b ó l m á r k i f o g y o t t munkák újrakiadását, valamint az U N E S C O A f r i k á r a v o n a t k o z ó történeti f ü z e t e i n e k gazdagítását. A f r i k a t ö r t é n e ­ tének tanulmányozásában különös jelen­ tősége v a n a s z á j h a g y o m á n y n a k . E n n e k ö s s z e g y ű j t é s e a l e g s ü r g ő s e b b feladat, m e r t azok a „vének", akik ma még hordozói a hagyománynak, kihalóban vannak. M i n ­ d e n i l y e n „ b ö l c s ö r e g " halála e g y l e v é l ­ tár pusztulását jelenti — állapította m e g m é l t á n az é r t e k e z l e t e g y i k n e v e s részt­ v e v ő j e . A t r a d í c i ó pusztulását akarja m e g a k a d á l y o z n i az a n é h á n y é v v e l e z ­ előtt Niamely-ban létesített központ,

m e l y n e k feladata a s z á j h a g y o m á n y ö s s z e ­ gyűjtése a Niger folyó mentén. N e m k e ­ vésbé foglalkoztatják a munkaközösséget a m ó d s z e r k é r d é s e i : h o g y a n lehet e g y ­ séges s z e m l é l e t b e f o g l a l n i az összes afri­ kai n é p e k történetét A l g é r i á t ó l F o k v á r o ­ sig, D a k a r t ó l N a i r o b i i g . D e A f r i k a t ö r ­ ténete n e m m e r ü l h e t ki az e s e m é n y e k , a dinasztiák, a külső és b e l s ő h a r c o k t ö r t é ­ n e t é b e n , h a n e m m a g á b a n kell f o g l a l n i a a gazdasági, t á r s a d a l m i , t e c h n i k a i és k e ­ r e s k e d e l m i történetet, v a l a m i n t a z o k a t a nagy jelentőségű népvándorlásokat, a m e ­ l y e k A f r i k a k ü l ö n b ö z ő területein v é g b e ­ mentek. Mindez megköveteli a történé­ szek mellett a szociológusok, a régészek, az a n t r o p o l ó g u s o k , a n y e l v é s z e k , a v a l ­ lástörténészek és a közgazdászok közre­ működését. Afrika múltjának feltárása n e m jelentheti autonómiájának eltúlzását, és a b e l s ő f e j l ő d é s m e l l e t t s z ü n t e l e ­ nül hangsúlyt kapnak a többi kontinens­ sel kialakult kapcsolatai, a sokoldalú k ö l c s ö n ö s b e f o l y á s o k és hatások. A t ö r t é ­ neti m ú l t p e r i o d i z á l á s á t m á r e l is v é g e z ­ ték. A z e l s ő p e r i ó d u s : A f r i k a az i s z l á m m e g j e l e n é s e előtt, felöleli e f ö l d r é s z ő s ­ történetét, ó k o r á t és az afrikai c i v i l i z á ­ ciók fejlődését a V I I . századig; a m á s o ­ d i k a V I I — X V I . századra terjed ki; ezt k ö v e t i a X V I — X I X . század, v a g y i s az i d e g e n u r a l o m k o r a ; az u t o l s ó p e r i ó ­ d u s a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú utáni k o r s z a ­ kot foglalja magában. A h á r o m utolsó szakasz az A m e r i k á b a n kialakult k ü l ö n ­ b ö z ő n é g e r k ö z ö s s é g e k történetét t a r t a l ­ mazza. A szerkesztés feladatát n e m z e t k ö z i b i ­ zottság látja el, m e l y n e k irányítása alatt, az U N E S C O k e r e t é b e n e g y 12 tagú tit­ kárság m ű k ö d i k m a j d . A z e g y e s k ö t e t e ­ k e t z s e b k ö n y v a l a k b a n is k i a d j á k , a n g o l , francia, szuahéli, p ö l , hausszász, a f r i k a a n e r és a r a b n y e l v e n . A k i a d á s költségeit az U N E S C O fedezi. Egy X V I . szá­ z a d b e l i francia történész, Jean B o d i n m o n ­ dotta ki e l ő s z ö r az e l m a r a s z t a l ó ítéletet: nihil ab Africa. Az A f r i k a m ú l t j á r ó l k é ­ szülő n a g y s z a b á s ú m u n k a m o s t a t é n y e k alapján fogja bebizonyítani ennek az állításnak tarthatatlan voltát, és azt a hozzájárulást, a m e l l y e l a F e k e t e K o n t i ­ n e n s gazdagította az e m b e r i s é g közös kincsesházát.

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Tervszerű legelőgazdálkodás és vetőmagtermesztés A Korunk ez évi 5. s z á m a k ö z ö l t e B a l á z s y B é l a a g r á r m é r n ö k c i k k é t a k o r s z e r ű állattenyésztés p r o b l é m á i r ó l . A t á r g y a l t k é r d é s o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű , d e h a n g s ú l y o z o t ­ tan érinti H a r g i t a m e g y é n k e t , s e b b e n m é g e r ő s e b b e n csiki r é s z ü n k e t . A z u t ó b b i i d ő k b e n , k ü l ö n ö s e n a m e g y é s í t é s óta n a g y o n s o k a t f o g l a l k o z u n k az állattenyésztés k é r ­ désével. Hargita m e g y e i l a p u n k s z í v ü g y é n e k tartja ezt, s o k segítséget k a p t u n k m á r az Előre és a Falvak Dolgozó Népe h a s á b j a i n , s í m e m o s t a Korunk is j ó a k a r a t t a l áll mellénk. O l v a s o m B a l á z s y B é l a értékes c i k k é t , s a l á h ú z o g a t o m a f o n t o s a b b és a n e k e m tetsző m e g á l l a p í t á s o k a t . A v é g é n l á t o m : c s a k n e m m i n d e n t a l á h ú z t a m , m e r t m i n d e n fontos, m e r t a c i k k l e g n a g y o b b r é s z b e n a z állattenyésztés a l a p j á v a l , n a g y o n h e l y e s e n a t a k a r m á n y o z á s i feltételekkel, t a k a r m á n y a l a p p a l , t a k a r m á n y b i z t o s í t á s s a l , a szálas­ takarmányok minőségével, takarmánynövények magtermesztésével, pillangósvirágú szálastakarmányok nagybani termesztésével, legelőgazdálkodással foglalkozik. S o k s z o r e l m o n d o t t u k m á r , h o g y a c é l s z e r ű állattenyésztás e l ő f e l t é t e l e i : h i ­ giénikus téli és n y á r i szálláshely m i n d e n t e r m e l ő á l l a t részére, m e g f e l e l ő fajtájú á l l o m á n y beállítása s e n n e k s z e l e k c i ó j a , a t a k a r m á n y a l a p biztosítása, az állatok helyes g o n d o z á s a és e g é s z s é g v é d e l m e , a g é p e s í t é s és s o k m á s r é s z l e t k é r d é s m e g ­ oldása. Ha feltételezzük, h o g y a szálláshelyi k ö v e t e l m é n y e k m e g v a n n a k s szelektált, j ó az á l l a t á l l o m á n y , a k k o r a t a k a r m á n y a l a p biztosítása szükséges m e n n y i s é g i l e g és m i n ő s é g i l e g . Itt e n g e d m é n y t tenni n e m lehet. B á r m i l y e n j ó a z e l h e l y e z é s , k i ­ v á l ó az á l l o m á n y faj é s fajta szerint, ha n i n c s m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i ellátás, t a k a r m á n y o z á s - g o n d o z á s , c s a k v e s z í t h e t ü n k . A k i v á l ó m i n ő s é g ű á l l a t n a k is m e g kell k a p n i a — m é g p e d i g e g y e d e n k é n t — a „ l é t f e n n t a r t ó t a k a r m á n y t " , p l u s z a „ t e r m e l ő t a k a r m á n y t " . N e m elég, ha k i l ó b a n m e g k a p j a a m e n n y i s é g e t , ha g y e n g e a m i n ő s é g , m á r p e d i g n e m g o n d o z o t t k a s z á l ó n a k s l e g e l ő n e k a f ü v e is c s a k g y e n g e . Ha itt kiesés v a n , a l e g j o b b fajtájú m a g a s t e r m e l é s ű állat is visszaesik, t e r m e l ő ­ t u l a j d o n s á g a c s ö k k e n , v a g y el is v é s z . S j ö h e t a kiselejtezés. K ö v e t k e z é s k é p p e n n i n c s intenzív, j ö v e d e l m e z ő állattenyésztés m i n ő s é g i t a k a r m á n y és j ó l e g e l ő n é l k ü l . H i v a t a l o s é s s z a k m e g á l l a p í t á s szerint Hargita m e g y é n k m e z ő g a z d a s á g i összte­ r ü l e t é n e k 72,4%-át t e r m é s z e t e s r é t e k (kaszálók) és l e g e l ő k alkotják. T e h á t j ó n a g y a t a k a r m á n y t e r m ő terület, d e g y o r s a n t e g y ü k h o z z á , h o g y a k a s z á l ó k n a k 3 4 % - a , a l e g e l ő k n e k p e d i g 3 1 % - a e r d ő s í t v e v a n , e z p e d i g k i k e r e k í t v e m i n t e g y 90 000 hektár, Ezért s z ü k s é g e s n a g y o n s ü r g ő s e n — m i n t azt a H a r g i t á b a n í r t a m — elkészíteni a katasztert, h o g y r e n d s z e r e s , é v t i z e d e k r e s z ó l ó rét- és l e g e l ő j a v í t á s o k a t lehessen v é ­ gezni. Ezt e g y é b k é n t e l ő í r j a a t a v a l y m e g j e l e n t f ö l d v é d e l m i t ö r v é n y is. A g y e p e k t e r m é s e k e v é s é s g y e n g e . N é h a 1000 k g - o s a h e k t á r o n k é n t i s z é n a ­ h o z a m , m e n n y i l e h e t a k k o r az e l h a n y a g o l t l e g e l ő állateltartó k é p e s s é g e ? A n ö v e n ­ d é k á l l a t o k rosszul f e j l ő d n e k , s keveset t e r m e l n e k . K é t s é g t e l e n , h o g y a z u t ó b b i i d ő k b e n n a g y o n sokat d o l g o z t a k a l e g e l ő j a v í t á s terén, a h a l a d á s n a g y , a z á l l a m is n a g y ö s s z e g e k e t juttatott e célra, a z m t s z - e k is k o m o l y a n f o g t á k fel a d o l g o t , d e a t e r ü l e t e k n a g y s á g á t n é z v e , m é g s o k , é v e k r e s z ó l ó t e e n d ő v a n hátra. A rendszeres, tervszerűen v é g z e t t r é t - és l e g e l ő j a v í t á s é s -trágyázás m a g á v a l hozza a t a k a r m á n y o k m i n ő s é g é n e k javulását, h o g y í g y a g y e p t e r ü l e t e k j ó , é d e s f ü v e ­ ket, f e h é r j é b e n g a z d a g p i l l a n g ó s o k a t a d j a n a k . A m i n ő s é g i és m e n n y i s é g i t a k a r m á n y termesztés e z e k e n a n a g y t e r ü l e t e k e n n e m h a l a d h a t o l y a n r o h a m o s a n , a h o g y k í -

vánatos volna, szükségesnek látszik a szántóföldeken n a g y o b b területeken pillan­ g ó s o k a t — lóherét, l u c e r n á t , b ü k k ö n y t , b a l t a c i m o t — t e r m e l n i a k á r 15—20%-án is a s z á n t ó k n a k . E n ö v é n y e k e l ő n y e : j ó t a k a r m á n y o k , k i v á l ó e l ő v e t e m é n y e k és talajgazdagítók. A r é t e k és l e g e l ő k f e l j a v í t á s á h o z s z o r o s a n h o z z á t a r t o z i k a t a k a r m á n y n ö v é n y e k m a g t e r m e s z t é s e is. Ezt a p r o b l é m á t m á r t ö b b s z ö r felvetettük a Hargita hasábjain. A m a g t e r m e s z t é s n e m n e h é z , m e r t m e g y é n k b e n , k ü l ö n ö s e n a csíki r é s z b e n , régi ha­ g y o m á n y a v a n . Ezért n e m é r t e k e g y e t B a l á z s y B é l a k o l l é g á m m a l , a m i k o r ezt m o n d ­ j a : „ A t a k a r m á n y n ö v é n y e k m a g t e r m e s z t é s é n e k igazi j e l e n t ő s é g é t m é g a s z a k e m b e r e k n a g y része s e m i s m e r t e fel i d e j é b e n . " Ez n e m o l y a n k ü l ö n l e g e s d o l o g . S o k t í z é v v e l e z e l ő t t m a g a m is t e r m e l t e m — é s t ö b b e g y s z e r ű g a z d a e m b e r is — n a g y o n j ó e r e d ­ m é n n y e l . C s a k n e k i k e l l f e k ü d n i , e g y kicsi tudással és s o k t ü r e l e m m e l . S o k d e r é k k o l l é g a és m t s z - e l n ö k , v a l a m i n t b r i g á d o s lesz, a k i k n e m i r t ó z n a k ettől. H a m á r a t a k a r m á n y n ö v é n y e k m a g t e r m e s z t é s é n é l tartunk, t u d a t o s í t a n i s z e r e t n é m , h o g y m e ­ g y é n k b e n , f ő k é p p e n a csíki r é s z b e n , m á r é v t i z e d e k k e l e z e l ő t t n e m c s a k g y e p v e t ő m a ­ got, h a n e m l ó h e r é t és l u c e r n á t is t e r m e l t ü n k m a g n a k . L ó h e r é b ő l m é g e l a d á s r a is jutott, a m a g e l s ő r e n d ű v o l t , e x p o r t r a is é r d e k l ő d t e k iránta. E z e k k e l a k a r t a m B a l á z s y B é l a m e l l é állani, b i z o n y í t a n d ó , h o g y E r d é l y b e n , f ő ­ k é p p e n H a r g i t a m e g y é b e n , j e l e n t ő s e n fejleszteni kell é s lehet a z állattenyésztést. C s í k s z e r e d a , 1969. augusztus. Kozán Imre agrármérnök

H E L Y R E I G A Z Í T Á S O K . Idei 5. számunk 819. lapján, Engel Károly cikkében szó esik „a lángesze áldozatául esett ezermester Bodor Andrásról", akit azonban Bodor Péternek hívtak; 6. számunk 923. lapján, Gy. Szabó Gyula „bodos Budai József" ter­ mészettudósról ír, aki valójában Budai Domokos volt Bodosról (az ő nemesítése a „Budai Domokos-alma"); 8. számunk 1223. lapján a régi kolozsvári „Nagy piacz" képén a háttérben nem a Bánffy-palota, hanem a Rhédey- és Jósika-palota látható. Kérjük olvasóinkat, közöljék velünk hibáinkat.

Întreprinderea Poligrafică Cluj 3 2 1 6 - 1 9 6 9

4210l|

Sumar

Furdek

Mátyás:

tării Lázár

József: Mihu:

de

oameni

Grupul mic — factor

influenţare

Szabó

a

eficacităţii

István:

Celula şi evoluţia

T. Attila

jun.: În sclavie li­

blema Tudor

1391

1309

TRIBUNA Páll

Benedek Elek şi pro­

„secuiască" Bugnariu:

Árpád: Criteriu teatral

1400

1317

Naţiunea

socia­

listă

ISTORIE V I E 1323

Bretter

György:

(pe

Viaţă şi gîndire

marginea unei Tibor:

Gera

cărţi)

Scrisoare

Gábor Szilágyi

către

Interviu

cu

János:

mat *

Collegium

Artifi-

Ferenc:

Despre

1403

concertele

Salonului

1338

1409

JeanTINERET — EDUCAŢIE

1347

Spectacol de gală ur­

de banchet Din

*

Jenő:

Transylvanicorum

László

1336

Privire de pe pisc

György:

cium

Gaál

Júlia:

Murádin

1329

Marie Domenach

*

1383

Farkas László: Angajaţii ostraci­ zaţi ai tineretului american

1314 Ákos:

Kiss

András: Viaţa internaţio­ şi ştiinţele istorice

1304

beră Egyed

Déry

Bodor nală

1293

muncii Sándor

INTERNAŢIONALA

1287

Meditaţie despre re­

laţiile dintre Achim

VIAŢA

Dinamica dezvol­

industriale

(nuvelă)

procesele

1351 Demény

verbale

ale

Dezső:

lui în şcolile

Dinamica

studiu­

generale

1411

Tribunalului Militar Inter­ naţional (trad.

de

la

Magyari

Nürnberg András)

REVISTA

1359 Kántor

OGLINDĂ

Lajos:

Literatura şi şcoala

(Pietre) Kassay

Miklós:

Gheorgheni — 1969 NOTE

Veress de

Murádin Bodor Gellért

Jenő:

Aurel Ciupe

Pál: Detest din tot sufletul Sándor:

memoriam

1375 Roth 1377

Károly)

tea Kozán

Frunze ruginii (in

Sinka

1421

Un istoric 1369 Gál István: relor dunărene

1379

lor

Dániel: al

1424

gen

celui

literar

Sociologie în

industrială Imre:

popoa­

Renaşterea

patrulea

Endre:

al

modernă

Ameliorarea

1431 fîneţe-

şi creşterea animalelor

CRONICA,

BIBLIOTECA

REVISTA

REVISTELOR

1426

societa­

1443