E SZÁM MUNKATÁRSAI. Bukarest Wald, Henri. Arad. Kocsik József. Brassó. Ritoók János. Galac. Mihály Imre. laşi. László Attila

E SZÁM M U N K A T Á R S A I Bukarest Wald, Henri Arad Kocsik József Brassó Ritoók János Galac Mihály Imre laşi László Attila Kolozsvár Balogh Edgár Bazsó Zsigmond Bodor András Borghida István Csákány Béla Deák Tamás Egyed Ákos Fogarasi József Furdek Mátyás Gábor Dénes Gáll Ernő Huszár Sándor Kántor Lajos Kelemen Béla Kósa Ferenc Lakatos István Lászlóffy Ilona Márki Zoltán Schveiger Paul Szabó Zoltán Marosvásárhely Ander Zoltán Borbáth Andor Hodos László Steinmetz József Sepsiszentgyörgy T ö m ö r y Péter Temesvár Kubán Endre Sándor István Külföldi szerzők Gál István Hagerup, Helge Pomeroy, William J. Szervátiusz

Tibor:

Petőfi

1968. május

XXVII. évfolyam, 5. szám

KORUNK havi szemle

* * GÁLL ERNŐ FURDEK MÁTYÁS

Itt és most A marxizmus: tegnap és ma Terv és értéktörvény

SCHVEIGERPAULSZABÓ ZOLTÁN HENRI W A L D LÁSZLÓ ATTILA SZABÉDI LÁSZLÓ KELEMEN BÉLA KÓSA FERENC B O R B Á T H ANDOR MÁRKI ZOLTÁN TÖMÖRY PÉTER HODOS LÁSZLÓ SÁNDOR I S T V Á N BALOGH EDGAR HELGE HAGERUP BORGHIDA ISTVÁN

619 622 635

Hagyomány és újítás a nyelvtudományban

A nyelv lényege Őstörténet és nyelvtudomány A finnugor nyelvhasonlítás jövője A mai román nyelvtudomány főirányai A magyar irodalmi nyelv kialakulása Vörösmarty Mihály és a magyar orvosi nyelv Pletyka (vers) Az az egyensúly (vers) Sirató tőled hazáig (vers) Az üvegtűtől az elektronmikroszkópig 48-ról — gondolatilag Az arcok (Ritoók János fordítása) Cseh Gusztáv grafikája

647 653 658 669 676 683 685 686 686 687 695 700 704

*

Köszöntjük az Új Élet szerkesztőit

709

K U B Á N ENDRE HUSZÁR SÁNDOR DEÁK T A M Á S KÁNTOR LAJOS BAZSÓ ZSIGMOND

A hetvenöt éves Endre Károlynál Életem égő f o l y ó . . . Molnár Ferenc évfordulója után Ervek és müvek Meghalt a barázdában

709 710 712 714 716

JEGYZETEK *

NEMZETKÖZI ÉLET BODOR A N D R Á S STEINMETZ JÓZSEF

Világpolitikai irányzatok — történelmi kon­ cepciók Világraszóló harc a kábító- és izgatószerek ellen

717 723

642

DOKUMENTUMOK WILLIAM

J. POMEROY

Hétköznapok a hukban

731

FORUM CSÁKÁNY ANDER

BÉLA

ZOLTÁN

A magyangol divat avagy az írástudók fe­ lelőssége Hozzászólás a szívátültetés és humanizmus kérdéséhez

737 74Î

ÉLŐ TÖRTÉNELEM EGYED

ÁKOS

Székely-vándorlás a századfordulón

743

Új kezdeményezések az I—IV. osztályban

750

Aktív humorisztika (Kövek)

756

IFJÚSÁG — NEVELÉS LÁSZLÓFFY

ILONA

SZEMLE KÁNTOR LAJOS MIHÁLY IMRE GÁL

ISTVÁN

Vasile Conta filozófiai müveinek újrakia­ dása Bölöni Farkas Sándor az amerikai radikális demokraták között

758 760

FOGARASI JÓZSEF

Állam és jog

763

LAKATOS

Ady első megzenésítője

765

Tudomány és tudományos hitvallás

774

A pécskai c i g á n y s o r o n . . .

775

ISTVÁN

SZERKESZTŐK — OLVASOK GÁBOR DÉNES KOCSIK JÓZSEF

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS Műmellékleten Ambrus

Imre,

és Szabó

Zoltán

Benkő rajzai,

Cseh

Gusztáv

Mrazek

Berta,

Ostap

Andrei

Erdős I. Pál kerámia-maszkja,

grafikái

Cseh

Gusztáv,

és Szervátiusz

Gazdáné

Olosz Ella

Keleti Tibor

Ádám szobrai,

faliszőnyege

K O R U N K A L A P Í T O T T A Dienes László (1926), S Z E R K E S Z T E T T E G a á l G á b o r (1929—1940) P o s t a c í m : Cluj, P i a ţ a L i b e r t ă ţ i i 4—5, R e p u b l i c a Socialistă R o m â n i a Szerkesztőség: Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05 S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G : B a l o g h E d g á r (főszerkesztő-helyettes), Gáll E r n ő (főszerkesztő), Gáll J á n o s , K á n t o r Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), L á z á r József, Szabó S á n d o r , W e i s z m a n n E n d r e . B u k a r e s t i szerkesztő Aszódy J á n o s , S t r . C. A. Rosetti 43/a. Telefon 167—465.

Az áprilisi plenáris ülésnek az egyes pártaktivisták rehabilitálásáról szóló határozatában nemcsak a múltbeli törvénytelenségek bátor leleplezését látja az ország népe, hanem annak enunciálását is, hogy a jövőben ilyen súlyos hibák nem fordulhatnak elő. Kit ne töltene el bizakodással, ami­ kor társadalmunk vezetőereje — történelmi küldetéséhez méltó morális erővel — fontos okmányban szavatolja az emberi méltóság kötelező tisz­ teletét? Nyomasztó „stress" alól szabadultunk. Megnyugvó kedéllyel és lé­ nyeget fürkésző értelemmel állapíthatjuk meg, lám, a párt az, amilyen­ nek lelkünk mélyén mindig is hittük: a legszebb eszményekért, ember­ séges világért küzdő, az igazsághoz kérlelhetetlenül ragaszkodó élcsapat. Vonjunk hát éles határvonalat a hibák és a párt egész tevékeny­ sége között. A szocialista társadalomépítésben a párt elévülhetetlen tör­ ténelmi érdemeket szerzett. De a legragyogóbb sikerek sem csökkent­ hetik az elkövetett hibák, visszaélések jelentőségét. Szembe kell néz­ nünk velük, mert akadályozzák előrelépésünket, a néptömegekben rossz társadalmi közérzetet okoznak. Hogyan követhették el azt a sok törvénytelenséget? A plenáris dokumentumai rámutattak az okokra. De talán nem egészen haszontalan arra is gondolni, hogy a hatalom birtokába jutott munkásosztály élcsapatának egyes — magas és alacsonyabb beosztású — funkcionáriusai a marximus—leninizmus tanításaival mit s e m törőd­ ve, idealista módon és mesterségesen mítoszt teremtettek, fetisizálták a pártot, amelyet szerintük transzcendentális szférákban lebegő istenség­ ként kell felfogni. Nyilvánvaló, hogy a társadalom felett lebegő, minden­ hatóvá mitizált istenség e mágikus kultusza azokban az években elősegí­ tette a kommunista mivoltukról megfeledkezett, öntelt emberek bűnös kilengéseit. Milyen távol áll ez a ködösítő mítosz a józan marxisták ama koncepciójától, amely szerint a párt közös világnézettől áthatott forradalmi hevülettől fűtött, egyazon célért küzdő osztálymeghatározottságú emberek szervezett közössége. S az emberek tévedhetnek, töb­ bé-kevésbé súlyosan hibázhatnak, sőt, bűnöket követhetnek el. Ezért követeli a párt a lenini normák tiszteletben tartását, a kollektív munka és felelősség erősítését a közélet valamennyi szférájában.

Ebben az irányban lesz nagy lépést előre a IX. pártkongresszus, majd ezt követőleg számos pártdokumentum és -intézkedés. N e m jött hát váratlanul az áprilisi plenáris szóban forgó határozata. Szervesen beilleszkedik a marxizmus— leninizmus tudományos társadalmi szemleletén alapuló pártpolitika irányvonalába. Emlékezzünk csak, mit mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs a Központi Bizott­ ságnál március 21—22-én tartott tanácskozás záróülésén: „A pártnak merészen érvényre kell juttatnia az újat a tevékenység minden területén, mert ez alaptör­ vénye a szocializmus sikeres építésének, az emberi társadalom forradalmi átala­ kításának. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a dialektika törvénye a szo­ cializmusban is hat, hogy a régi és az új közötti harc a mi társadalmunkban is megnyilvánul, mint a haladás hatalmas hajtóereje, amelynek döntő szerepe van a gazdasági-társadalmi fejlődésben. A kommunistáknak, akik fel vannak vértezve a munkásosztály világ- és életszemléletével — a dialektikus és történelmi materia­ lizmussal —, meg keli érteniük e dialektikus folyamat sajátosságait és cselekedniük kell, hogy elkerüljük a társadalomban antagonista ellentmondások, az ú j és a régi közötti heves összecsapások jelentkezését; a kommunistáknak fáradhatatlanul a társadalmi harc élvonalában kell küzdeniük, hogy biztosítsák az új győzelmét a régi felett. Meg kell mondanunk, hogy a múltban pártunk tevékenységében preg­ nánsan mutatkoztak konzervatív tendenciák is, az objektív törvények figyelmen kí­ vül hagyására irányuló tendenciák, amelyek komoly károkat okoztak a szocialista építés müvének." A párt politikájának e m e filozófiai alaptétele is arra ösztönöz, hogy széle­ sebb perspektívában értékeljük a rehabilitációs határozat jelentőségét, társadalmi kihatását. Mert n e m lehet szocializmust építeni úgy, hogy becsületes embereknek rettegniük kelljen, ha éjszaka autó áll meg házuk előtt. N e m lehet humanizált társadalmat létrehozni, ha a műveletlenség, a politikai és morális pallérozatlanság gyanakvással, besúgással, inszinuálással mérgezi az emberek életét, bénítja alkotó energiáikat. Ilyen légkörben hogyan is szárnyalhat a forradalmi gondolat, hogyan bontakozhat ki a személyiség, a szocialista humanizmus? E tekintetben is hallatta a párt tisztázó szavát: „ . . . a különvéleménynek nem szabad a gyanakvás forrásává válnia, mivel az önálló vélemény minden egyes párt­ tag elemi, kategorikus és elidegeníthetetlen joga." Hányszor megfeledkeztek erről az előregyártott típusgondolatok kedvelői! Ilyen vagy olyan pozícióban ülő aulikusok mindentudó arroganciája hányszor állta útját az őszinte szónak! Itt és most. Figyeljünk fel egy intelemre. Ion Gheorghe Maurer elvtárs fo­ galmazta meg a Kolozs megyei pártaktíva gyűlésén: „Őrködnünk k e l l . . . afölött, hogy amely szervekre hatalmat ruházunk, tanulják meg tisztelni a törvényt s az emberséget. Mert az olyan visszaélések, amilyeneket elkövettek, humanizmusától, az ember iránti tisztelettől fosztja meg a szocializmust." Magunkat áltatnók, ha azt hinnők, hogy már nincsenek basáskodó kiskirályok, ügyfelekkel packázó hiva­ talnokok. Kényszerítő eszközökkel rá lehet venni valakit, hogy tisztelje a törvényt. D e az emberségre nevelés már jóval hosszabb és bonyolultabb folyamat. A hatá­ rozat egymagában n e m irthatja ki az önkényeskedések magvát, mert a hatalom — még egy parányi része is — könnyen komisszá teszi az embert. Ezért kell társa­ dalmi méretekben sorompóba állni a közélet tisztaságáért, az ügyintézés bürokra­ tikus torzulásainak felszámolásáért, a szocialista demokrácia megszilárdításáért. Ilyen forradalmi összefogásban — a párt főtitkárának szavaival — el kell jutnunk oda, hogy az ember teljesen szabadnak, önmaga gazdájának érezze ma­ gát. Egyetlen honpolgár se féljen attól, hogy munkába m e n v e esetleg n e m tér többé haza, miként a múltban nemegyszer megtörtént.

A Központi Bizottság nagy erkölcsi erőről, politikai t i s z t á n l á t á s r ó l , elvi szi­ l á r d s á g r ó l tett bizonyságot, a m i k o r mitologizált b á l v á n y o k a t s e m k í m é l v e , a n é p elé t á r t a az igazságot, m é g h a ez az igazság k e s e r ű is. Az őszinte s z ó k i m o n d á s n a k m i n d i g becses a m o r á l i s é r t é k e . A n é p b e n m é l y e n b e g y ö k e r e z v e él az igazság u t á n i vágy. A k i e r r e épít, n y e r i ügye v a n . Az á r t a t l a n u l m e g k í n z o t t a k és m e g g y i l k o l t a k politikai, e m b e r i r e h a b i l i t á c i ó j a : az egész n é p ö r ö m e . S a m i k o r a r e h a b i l i t á c i ó s h a t á r o z a t o t köszöntjük, egyben t ö r t é n e l m i évfordulót is ü n n e p l ü n k . Most v a n n e g y v e n h é t esztendeje a n n a k , hogy m e g a l a k u l t a h a z á n k k o r s z e r ű fejlődésében d ö n t ő szerepet játszó K o m á n K o m m u n i s t a P á r t . 1921 m á j u s á ­ b a n b o n t o t t a ki h a r c i zászlaját a r o m á n i a i p r o l e t a r i á t u s f o r r a d a l m i é l c s a p a t a . A k o m ­ m u n i s t á k p á r t j a közel fél évszázadon át töretlen következetességgel k ü z d ö t t a t á r ­ s a d a l m i igazságosságért, az ország politikai és nemzeti függetlenségéért, szocialista felvirágoztatásáért. A p á r t e l é r t e sikerek lényeges tényezője, hogy p o l i t i k á j á b a n és egész t e v é k e n y ­ ségében m i n d i g a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s á l t a l á n o s i g a z s á g a i n a k alkotó é r t e l m e z é ­ séből, h a z á n k k o n k r é t t ö r t é n e l m i , t á r s a d a l m i és n e m z e t i sajátosságaiból i n d u l t ki. Az ország n é p e — nemzetiségi k ü l ö n b s é g n é l k ü l — m é l t á n látja a p á r t b a n h a r c e d ­ zett vezetőjét, é r d e k e i n e k védelmezőjét, v á g y a i n a k megvalósítóját. KORUNK

GÁLL ERNŐ

A marxizmus:

t e g n a p

és ma

Marx Károly születésnapjának 150. évfordulóján számos kutató figyel­ mét változatlanul a róla elnevezett tan megszületése köti le. Szögezzük le mindjárt elöljáróban: ez az érdeklődés a marxizmus genezise iránt nem valamilyen muzeális buzgalom. Nem azt jelzi, hogy Marx tanítása befe­ jezett, zárt gondolatvilág volna, kutatóinak és értelmezőinek pedig már nem volna más feladata, mint az. hogy újabb életrajzi és eszmetörténeti adalékokkal kiegészítve tartósítsák az elkövetkező nemzedékek számára. Ellenkezőleg. A marxizmus megjelenésével foglalkozó irodalom gazda­ godása és differenciálódása is bizonyítja, hogy ez az elmélet él, hatása erősödőben van, továbbfejlesztése pedig mind időszerűbb feladat. A para­ doxon csak látszólagos. A legjobb értelemben vett marxológia fellendülé­ sében ama törekvés is munkál, hogy a visszatérés az eredeti s részben még kellően nem értékelt szövegekhez a mai emberiség sorsdöntő kérdé­ seinek megválaszolásához nyújtson eszmei fogódzókat, „Vissza Marxhoz!" — e jelszó nem szőrszálhasogató szövegmagyarázók életidegen foglalatos­ kodását igazolja. Nem az öncélú múlt felé fordulást fejezi ki, hanem a mély elkötelezettséget a jelen és a jövő iránt abban az egységben, mely az elméletet és a gyakorlatot, a múltat, a jelent, a jövendőt átfogja.

Egy, a Rheinische Zeitung betiltása alkalmából (1843) megjelent rajz bilincsbe vert sajtógéphez láncolt Prométheuszként ábrázolja a fiatal Marxot. Az allegorikus kép ismeretlen szerzője korszerűsített változatban eleveníti fel a titán mondáját. Marxot porosz királyi sas marcangolja, lá­ bainál pedig a rajnai városokat jelképező nemtök tiltakoznak a lap be­ tiltása ellen. A marxi ikonográfia eme példánya modern Prométheuszként láttatja tehát az egykori radikális lap főszerkesztőjét. Bennünket most az érde­ kel: van-e a múlt századbeli litográfiának mélyebb jelentése? Hogyan ér­ vényesül a prométheuszi hagyomány a szocialista humanizmus kialaku­ lásában? Doktori disszertációjának bevezetőjében Marx hitet tesz a tűzlopó félisten mellett. Bölcseleti credóját azonosítja a titán vallomásával. „A filozófia nem titkolja ezt. Prométheusz vallomása: »Nyíltan beszélek: minden istent gyűlölök« az ő saját vallomása, az ő saját jelszava minden égi és földi istenekkel szemben, akik nem az emberi öntudatot vallják a legmagasabb istenségnek, Mellette ne legyen isten senki. Azoknak a siralmas nyulaknak pedig, akik a filozófia látszólag meg­ rosszabbodott polgári helyzetének örvendeznek, megint csak azt mondja, amit Prométheusz az istenek szolgájának, Hermésznek mond: »Jegyezd meg ezt jól: szolgasorsodért soha / el nem cserélném gyötrelmes balsor­ somat. / Belátom én: e kősziklát szolgálni jobb, mint Zeusz atyát meg-

bízható követjeként.«" (Marx—Engels: A vallásról. Budapest, 1961. 8—9). A filozófia, amelynek szószólójaként a fiatal doktorandus Prométhe­ uszt idézi, égi és földi istenek ellen fordul. A trónusaikról ledöntendő evi­ lági és természetfölötti hatalmak helyébe viszont önmagát kívánja ül­ tetni. E hitvallás az emberi öntudat apoteózisa, és kifejezi a feltétlen bi­ zalmat a legmagasabb kritikai fórummá emelt filozófia iránt, amelytől azt várja, hogy dacoljon bármilyen elnyomással. Tartalma és megfogal­ mazása jellegzetesen ifjú-hegeliánus ihletésű; az emberi ész, az emberi öntudat követelményei szerint akarja átalakítani a világot. A hivatkozás az olimposziakkal konfliktusba keveredett félistenre több évszázados hu­ manista hagyományt elevenít fel és olyan rebellis szerepkört szán a böl­ cseletnek, amely — noha e megfogalmazásában utopikus —, szakít a gya­ korlattól, az élettől való elzárkózás irányzatával. Magában rejti a filozó­ fiai elmélet és a forradalmi praxis valóban bensőséges kapcsolatának csí­ ráit. Bruno Bauer viszolygott is a marxi credóból kisugárzó forradalmi szellemtől; megpróbálta rávenni barátját, hogy tekintsen el az aiszkhüloszi idézettől. A beilleszkedés a prométheuszi eszmekörbe azonban már e szakasz­ ban sem jelent teljes azonosulást. A marxi prométheizmus nem egysze­ rűen lázadást sugall az istenekkel szemben. Ateizmus ez, és előkészíti az átmenetet az idealista humanizmusról az antropológiai humanizmus közve­ títésével a reális humanizmusra. A folytonosság tehát itt is csak viszony­ lagos; nem választható el a fordulatra utaló elemektől. Marxot — feltehetően — főleg a prométheuszi eszményben rejlő társadalmi ellenzékiség vonzotta. Számára Prométheusz egyben erkölcsi modell is volt. Rokonszenvét a titán iránt az a nézete táplálhatta, hogy a színeiben fellépő filozófia a haladó társadalmi aktivizmus eszmei vértezete lehet. E felfogás csendül ki soraiból: „Mint ahogy Prométheusz, miután ellopta a tüzet az égből, kezd házakat építeni és berendezkedni a földön, úgy a filozófia is, miután átfogta a világot a maga teljességében, fellázad a jelenségek világa ellen. Így áll most a dolog a hegeli filozó­ fiával" (MEGA, I. rész. 1. kötet, 1. félkötet. 131). A prométheuszi jelképrendszer azonban sohasem vált Marxnál olyan ideológiai vezér-motívummá, amely öncélúan eluralkodhatna felfogásán. A tudományos szocializmus megalapítója hivatkozott a tűzlopó legendá­ jára, ám mindig tudatában kellett lennie annak, hogy a legnemesebb mí­ tosz sem helyettesítheti a tudományos kutatást, a tudományos elméletet. Amikor pedig úgy látta, hogy a mítosz holmi elmélet-pótlék funkcióját kezdi betölteni, s e minőségében akadályozza a társadalmi valóság tudo­ mányos elemzését, határozottan szembefordult azokkal, akik ilyen szere­ pet akartak neki kölcsönözni. Így történt ez Proudhonnal is, aki úgy fejti ki nézeteit, hogy Prométheuszban személyesíti meg a társadalmat. Marx visszautasítja a Proudhon feltámasztotta titánt, nem fogadja el allegori­ kus társadalomelméletét. Álláspontjában nyilván a tudományos társada­ lomelemzés igénye jelentkezik, amelytől szükségszerűen idegen volt „a dolgok magyarázatának" ez a „görög-héber" módja. A filozófia nyomorú­ ságának szerzője megtagadta volna ifjúságának eszményi hősét? Nem. Ez az elhatárolódás a prométheuszi szimbolika proudhoni kisajátítására vo­ natkozik. A nyomor filozófiájának Prométheuszát, ezt a „furcsa figu­ rát" ugyanis nem vallhatta magáénak az a gondolkodó, aki 1847-ben, a

Proudhonnal folytatott vita időpontjában már Engelsszel együtt kidol­ gozta a történelmi materializmus alapjait. Világosan kiderül ez a konklúzió-jellegű megállapításából is: „Mi tehát ez a Proudhon által feltá­ masztott Prométheusz? A társadalom, az osztályellentéteken alapuló tár­ sadalmi viszonyok. Ezek a viszonyok nem egyén és egyén közötti viszo­ nyok, hanem a munkás és a tőkés, a bérlő és a földtulajdonos közötti vi­ szony stb. Töröljétek el ezeket a viszonyokat, és az egész társadalmat megsemmisítettétek; a ti Prométheusztok akkor már csak kar és láb nél­

A megláncolt Prométheusz (1843)

küli, azaz automatikus üzem nélküli és munkamegosztás nélküli fan­ t o m . . . " (Marx—Engels Művei 4. kötet, Budapest, 1959. 116—117). E bí­ rálat — végső soron — ama proudhoni koncepció ellen irányul, amely Prométheuszban az emberektől elszakadó, öncéllá változó társadalom jel­ képét láttatja.

Marxtól mindig idegen maradt a társadalom abszolutizálása. Öt az élő, konkrét ember érdekelte szenvedélyesen, ennek az embernek a fel­ szabadítására törekedett.

* Marx viszonya Aiszkhülosz és Proudhon Prométheuszához bevilágít a mítoszokról szóló felfogásába is. amelynek mai. értelmezése fölötte idő­ szerű. Aktuálissá teszi ezt a vállalkozást mind a Prométheusz-vita továbbgyűrűzése a XX. században, mind a mítoszok felé irányuló sokoldalú figyelem a legkülönbözőbb társadalomtudományok részéről. Napjaink társadalmi, tudományos és művészi életében a korszerű törekvések — többek között — a demitizálás jegyében bontakoznak ki. A nagy társadalmi átalakulások, a tudományos-műszaki forradalom évti­ zedeinek szellemi légköre összeegyeztethetetlen a miszticizmussal, az ir­ racionalizmussal. A computerek és a babonák, az emberi emancipáció és az előítéletek — legalábbis elvben — kizárják egymást, A mítosz-kutatás nagy arányú fellendülése kétségtelenül megfelel ama korparancsnak, hogy a tudomány fényénél mélyrehatóan, sokoldalúan értelmezzék a k u l t ú r ­ történetnek ezeket az örökbecsű alkotásait. Ez az igény természetesen nem azonosítható valamilyen kategorikusan elutasító állásponttal. A m a r ­ xizmustól pedig különösképpen idegen mind az értelemellenes mítosz-ra­ jongás, mind a szcientista mítosz-rombolás. Ezért is találjuk merevnek, egyoldalúnak azokat a nézeteket, amelyek Marxra hivatkozva „a míto­ szok végét" hirdetik (Claude Prévost: Marx et le mythe. La Nouvelle critique, 1967. 3). Marx valóban szembefordult a tudományellenes mitizálásokkal. Feltárta a különböző történelmi jelmezekben gyakran hamis tudattal fellépő társadalmi megmozdulások reális osztályalapjait. A mo­ dern munkásmozgalomnak tényleg nincs szüksége semmiféle allegori­ kus önigazolásra. A marxizmusban kifejezést nyerő tudományos szocia­ lizmus azonban nem tagadja a mítoszok kultúrtörténeti, antropológiai, etikai és művészi értékét. Nem vonja kétségbe — éppen komplex-jelle­ gükből származó — funkcióikat az ember, a társadalom életében. Fel­ ismeri és tudatosítja mély humán-jelentésüket nem csupán a múlt, h a ­ nem a jelen viszonylatában is. A tudomány nem olyképpen szorítja ki a mítoszt, hogy egyszerűen átveszi minden funkcióját és a babonák lomtárába utalja. A mítosz és a tudomány „koegzisztenciája" (létezik ugyanis egy ilyen egymásmellettlétezés) sem szorítható le arra a viszonyra, amelyben az előbbi puszta illusztrációként szolgálja az utóbbit. Ha Marx elismerte a vallás (a ke­ reszténység) humán-alapjait, tanítványai sem lehetnek szűkkeblűbbek mesterüknél, akár vallásos eredetű, akár világi-művészi jellegű mítoszok értelmezéséről van szó. Persze, nem a nagy tanító iránti feltétlen tiszteletre hivatkozunk itt — ultima ratióként. Az alkotó marxizmus nem ismer ilyen argumentá­ ciót. Érvelésünk a marxi tanítás lényegéből merít, amikor azoknak a fel­ fogását idézi, akik a mítoszok humanista eszmei-erkölcsi tartalmát mél­ tatják. Garaudy például az álmodozás szükségességét hangoztató Leninre emlékeztet, amikor kifejti, hogy a mítosz az ember alkotó tevékenységé­ nek szintjén helyezkedik el. Utal Marx ismert megállapítására az em­ beriség gyermekkorát felidéző, varázsukat megőrző görög mondákról, és

e humanista perspektívában értékeli Prométheusz, Ikarosz, Antigoné és Pygmalion üzenetét. E hősök — szerinte — kifejezik azt a magatartást, amely nem hajlandó végzetszerűen rögzítettnek tekinteni sem a termé­ szet, sem a társadalom rendjét. Prométheusz, Antigoné, az ó-testamentumi próféták és az evangélisták mondái azt sugallják, hogy mindig ú j ­ rakezdhetjük életünk, és módunkban áll változtatni a világon. Ebben a szellemben a mítosz annak az emberi transzcendenciának is hordozója, amely nem valamilyen földöntúli erőbe helyezi a tökéletesedés biztosíté­ kát, hanem a szüntelen emberi önalkotást és önmeghaladást képviseli. A nagy mondabeli hősök az emberi létproblémák kifejezői és tudatosítói; az emberi kezdeményezés megszemélyesítői és ösztönzői. A cselekvő, al­ kotó ember jelképei (Roger Garaudy: Marxisme du XX-ème siècle. Paris, 1966. 179—191). Ernst Fischer is azt tartja, hogy a mitikus hősben a közösség újra és újra magára ismer, erényeiben és csodálatra méltó tetteiben pedig bizo­ nyos alapvető (ismétlődő) emberi szituációkban tanúsítandó magatartásra keres és talál példaképet. Ezért is halhatatlanok ezek a hősök, ezért nél­ külözhetetlen a mítosz. Az osztrák marxista gondolkodó szerint a mítosz­ ban az az ember jelenik meg, aki dacol a sorssal, és e funkciója szer­ vesen kapcsolódik más — ugyancsak igen fontos — tartalmaihoz. A mí­ tosz ugyanis szimbolikus formában beszél elsősorban a természetről, má­ sodsorban az emberi nem történetéről, a természet és a történelem val­ latása viszont az emberi életet, annak sorsdöntő mozzanatait (születés, növekvés, küzdelem és halál) idézi (Ernst Fischer: Kunst und Koexistenz. Hamburg, 1966. 200—213). Míg Fischer a művészet és a mítosz kapcsolatát elemzi (felfogásában a művészetnek megvan az az adottsága, hogy korunk mítoszát nyújtsa). I. C. Gulian a mítoszt a tudománnyal veti egybe. Kiemeli a mítosz sok­ rétűségét és polivalenciáját, funkcióinak gyakorlati jellegét, majd r á m u ­ tat ismeretelméleti szerepére is. A román filozófus a mítoszok racionális és nem racionalista kutatását sürgeti, ugyanakkor viszont kategorikusan visszautasít bármilyen irracionalista magyarázatot (C. I. Gulian: Filo­ zofia în faţa mitului. Revista de filozofie, 1968. 1).

A korszerű marxista mítosz-interpretáció csak egyik megnyilvánu­ lása annak az elméleti munkásságnak, amely mind a múlt, mind pedig a jelen viszonylatában filozófiánk beszűkítése, a többi nagy szellemi áram­ lattól és tudományos irányzattól való szektás elszigetelése ellen is küzd. E törekvés különösen termékenynek bizonyult a marxizmus szellemi elő­ történetének feltárásában. Képviselői tudják, hogy a viszony az eszmei előzményekhez és a kortársi áramlatokhoz kölcsönösen feltételezi egy­ mást. Tudatosítani kívánják azt is, hogy az elvi-kritikai hozzáállás a múlt és a jelen bölcseleti, etikai, szociológiai és művészi irányzataihoz je­ lentős hatással lehet a marxizmus jövőbeni fejlődésére. E felismerés szerint kell méltatnunk a marxizmus forrásvidékének árnyaltabb, szélesebb keretű feltérképezését szorgalmazó újabb szem­ pontokat. Értékelésük során ismét a prométheuszi motívumra bukkanunk. A lázadó titán üzenete ugyanis nem csupán a görög mitológia közvetíté-

sével jutott ei Marxhoz. Utaltunk már a hegeli filozófia prométheuszi jellegét kiemelő marxi idézetre. A német klasszikus filozófia örökségé­ ben azonban e jelleg vonásai nem csupán Hegel nézetein ismerhetők fel. Ismeretes, mennyi vita folyt már a német idealizmus szerepéről Marx felfogásának kikristályosodásában. E polémiák nemcsak a múltban, ha­ nem napjainkban is szembesítik a haladó és a konzervatív álláspontokat. Az előbbiek teljes gazdagságában szeretnék értékesíteni a német klaszszikus filozófia örökségét, az utóbbiakat e viszonylatban is szűkkeblűség jellemzi. Mintha Engels sohasem jelentette volna ki: „ . . . m i , német szo­ cialisták, büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak Saint-Simontól, Fouriertől és Owentől származunk, hanem Kanttól, Fichtétől és Hegeltől is". (Marx—Engels Müvei 10. kötet. Budapest, 1963. 585). A klasszikusok be­ tűinek fetisizálói, úgy látszik, nem mindig következetesek. Hosszú időn át ugyanis Kant és Fichte szerepét éppen ők mellőzték. Tudor Vianu „prométheuszi forradalmat" üdvözölt K a n t immanens embertanában, Kant viszont — mint ismeretes — „kopernikuszi fordulat"ként értékelte a maga kritikai bölcseletét. Ezt a fordulatot valójában Marx hajtotta végre, a román filozófus viszont helyesen ismerte fel a kanti fel­ fogás egyik alapvető érdemét. Figyelemre méltó, hogy Garaudy, aki A gondolat forradalma (Budapest, 1965) című könyvében — többek között — arra vállalkozik, hogy újraértékelje a klasszikus német filozófia helyét a marxizmus eszmetörténetében, éppen abban látja Kant és Fichte jelen­ tőségét, hogy kidolgozták a nagy polgári humanizmus alapelvét: az em­ ber mindig cél és sohasem eszköz. Igaz, nálunk az emberi lényeg még elvont, spekulatív eszmeként, az említett alapelv pedig történelmen kívüli, ugyancsak elvont követelményként jelentkezik. Míg Althusser arra helyezi a hangsúlyt, hogy Marx szakított Kant és Fichte elvont ember-eszméjé­ vel, Lucien Sève találóan jegyzi meg, hogy az ember elvont fogalma nem azonos az elvont ember fogalmával (Lucien Sève: Psichologie et marxisme. La Nouvelle critique, 1966. 11). Althusser és hívei merev választóvonalat akarnak tehát húzni egyrészt Kant és Fichte, másrészt Marx között. Abszolutizálják a tényleges különbséget és tagadják e különbség ellenére kimutatható folytonosságot a kanti—fichtei és a marxi humanizmus között. Márpedig ez az összefüggés létezik — többek között — éppen a prométheuszi eszmény jegyében. Említett könyvében Garaudy érdekes kísérletet tesz a Fichte filozófiájában található „prométheuszi premisszák" tudatosítására, annak a hatásnak a kimutatására, amelyet Fichte az emberről és az emberi gyakor­ latról szóló felfogásával Marxra gyakorolt. A francia forradalom szellemi kisugárzását képviselő Tudománytanban fogalmazza meg Fichte nézeteit az ember alkotó cselekvéséről, e tevékenység elsőbbségéről, az emberi szabadságról. E nézetek — Garaudy szerint — kitörölhetetlen nyomokat hagytak az ifjú Marx gondolkodásán. A „prométheuszi eretnekség" félre­ érthetetlenül kimutatható Fichte ama koncepciójában, hogy az ember az, amivé magát teszi. Számára a létezés azonos a cselekvéssel, az alkotással; központja pedig az „én". E fichtei „én" az állandó önmeghaladás folya­ matában, a szüntelen öntervezés dinamikájában nyilvánul meg. Nem szél­ sőséges individualizmust gerjeszt, hanem egy olyan emberi létnek a prim u m movense, amely sohasem adottság, hanem mindig mozgás, kezde­ ményezés és tevékenység (i. m. 33—45). Ebben az ember iránt bizalmat

és optimizmust kifejező filozófiában nem nehéz felismerni a mai egzisz­ tencializmus számos alapelvét. Idealista filozófia ez, ám az emberi auto­ nómia, a gyakorlat és az ember társadalmi jellegének kiemelésével ter­ mékeny eszmei indítékokat adott a marxi humanizmusnak. Annak idején a neokantianizmus elleni harc minden bizonnyal hoz­ zájárult a kanti bölcselettel szemben elutasító, egyoldalú álláspont kiala­ kulásához, amelynek képviselői nem vették kellő mértékben figyelembe Lenin árnyalt értékelését sem a nagy königsbergi gondolkodóról. Felte­ hető viszont, hogy a kanti és fichtei örökség hitelesebb bemutatására irá­ nyuló kísérletekben már a mai nem marxista humanizmusokkal való p á r ­ beszéd szükségletei is munkálnak. Eme igények érvényesítése azonban — véleményünk szerint — nem azonosítható semmilyen rossz értelemben vett konjunkturalizmussal. A korszerű feladatok — ez esetben — szeren­ csésen találkoznak a hagyományok tárgyilagos értékelésével.

A másfél százados évfordulót a marxizmus reneszánszának jegyé­ ben köszönthetjük. A tudományos szocializmus története sem egyenes vonalú, megtorpanásokat nem ismerő fejlődés. Miért is volna az? A dia­ lektika törvényei reá is vonatkoznak. Marx tanítása — éppen azért, m e r t élő tanítás — szintén az új és a régi harcának feszültségében alakul. H a ­ ladás és maradiság marxisták között is megtalálhatja a maga szószólóit. A hivatkozások Marxra önmagukban még nem jelentenek biztosítékot betokosodás és szklerózis ellen. Hivatkozásokról, idézgetésekről van ugyanis — sok esetben — szó, és nem a marxi elmélet lényegének hiteles értel­ mezéséről. Az említett — nem marxista gondolkodóktól is elismert — megújhodás sem csupán autentikus szövegmagyarázatokból ihletődik (noha ezek döntő szerepet játszanak). Ez az újjászületés a marxizmus alkotó továbbfejlesztését képviseli a XX. század nagy társadalmi, tudományos és műszaki forradalmaiban. A két tényező kölcsönösen feltételezi egymást, eszmei eredőjük pedig élénk viták hevében érvényesül. Nem állíthatjuk, hogy a polémiák a marxizmuson belül mindenütt és egyértelműen a haladó nézetek győzelmével zárultak volna. Ám az eszmecsere maga is serkentő volt. Kilendítette filozófiánkat a „dogma­ tikus szendergés"-ből. Bebizonyosodott, hogy a marxizmust nem lehet tar­ tósan kanonizálni; közegi ellenállást tanúsít „teologikus" törekvésekkel szemben. Általános ösztönző következményeik mellett a közelmúlt vitáinak egyik legfontosabb eredményét abban jelölhetnők meg, hogy erőteljesen exponálták a marxizmus humanista gondolatkörét. Lényegesen módosí­ tották azt a képet és közfelfogást, amely mind a reformista, mind az orto­ dox értelmezések nyomán Marxról és tanításáról kialakult. E polémiák ily módon elősegítették egy hitelesebb Marx-portré körvonalazását. Kibá­ nyászták a különböző pozitivista-skolasztikus magyarázatok üledékei alól az eredeti, történetiségében helyreállított marxi gondolatmenetet. Életre galvanizálták éppen a mai kor égető kérdéseire feleletet kínáló eszme­ indítékait. A marxi humanizmus felelevenítése ugyanis sürgető társadalmi rendelést elégít ki. Halasztást nem tűrő válaszok megfogalmazását teszi lehetővé a XX. század második felében élő ember számára.

Az említett viták szétágazók. Van azonban közös nevezőjük, benső kapcsolatuk. Valamilyen vonatkozásban mindegyik a marxi prométheizmust érinti. A Marx ifjúkori müvei, antropológiája, humanizmusa, az ember lényegéről vallott nézetei és az elidegenedés körüli vitákra gondo­ lunk. Összefüggéseik nyilvánvalók, ha időrendileg van is bizonyos eltérés kibontakozásuk között. Jellemző még, hogy a frontok legtöbb esetben szinte azonos módon alakultak; az állásfoglalások majdnem mindig egyértelműen sarkítják a haladó, illetve a maradi felfogást. Akik megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak az ifjú Marxnak és humanizmusának, azok számára rendszerint lényeges és időszerű koncepciója az elidegenedés­ ről. E felfogás hívei sürgetik a korszerű marxista ember-filozófia kidol­ gozását. A szembenálló csoport képviselői viszont — legjobb esetben is — csupán eszmetörténeti szempontból érdeklődnek e kérdések iránt. Alá­ becsülik vagy egyenesen tagadják aktualitásukat. Persze, ez az eszmecsere nem maradhatott intra muros. Beleszóltak nem marxisták is, emiatt a vitapartnerek kapcsolatai, szövetségi relációi bonyolult képletet mutatnak. A haladó és a maradi nézetek választóvonala nem fedi mindig szükség­ szerűen a marxisták és a nem marxisták közötti határt. A fiatal Marx írásai alkotják az időrendileg legelőször kirobbant, fontossági szempontból pedig alapvető vita tárgyát. E polémia története idestova negyven esztendős, kulminációs szakaszát azonban napjainkban érte el. Alapvető mivolta viszont abból származik, hogy az ifjú Marx tematikája lényegében felöleli a többi vita tárgyát is. A kutatók viszonya az ifjúkori írásokhoz sok esetben perdöntőnek bizonyul a tekintetben is, hogy mi lesz a magatartásuk az egész marxizmus, különösképpen pedig továbbfejlesztése iránt. Az ifjú Marx kiváltotta szenvedélyes érdeklődés tehát nem csupán az életmű mélyebb megértését szolgálja. A fiatalkori müvekben nélkülözhetetlen alapelveket és ösztönzéseket találunk a XX. század marxizmusához. Ismeretes, hogy e művek közül számos írás hosszú évtizedeken át különböző levéltárakban porosodott. A hegeli jogfilozófia bírálatához című tanulmányt például 1927-ben adták ki, A német ideológia teljes né­ met szövegét 1932-ben közölték, és ugyanebben az évben láttak napvilá­ got a Gazdasági-filozófiai kéziratok is. Kautsky, Plehanov, Rosa Luxem­ burg, Lenin és Gramsci tehát nem ismerhette a marxizmus e születési bizonyítványait. Ám nem csupán e kulcsjelentőségű művek kallódása akadályozta a fiatal Marx gondolatvilágának maradéktalan feltárását. Ideo­ lógiai és politikai tényezők is szerepet játszottak abban, hogy a klasszikus hagyaték e része nem termékenyíthette meg idejében a marxista gon­ dolkodást. A II. Internacionálé számos teoretikusa lebecsülte Marx bölcseleti munkásságát. Figyelmük elsősorban a gazdaságtani és politikai írások ki­ adására, értelmezésére szorítkozott. Franz Mehring érdeme viszont, hogy a marxizmus kialakulásának tanulmányozásával és a klasszikusok több fiatalkori írásának megjelentetésével közkinccsé tette eszmei örökségük addig lappangó értékeit. Plehanov az elsők között ismerte fel a marxista filozófia-történet kutatásának szükségességét; értékes munkát fejtett ki ezen a téren. A marxizmus lenini továbbfejlesztése több fontos szempont­ tal és megállapítással gazdagította a tudományos szocializmus őstörténetét. Lenin különös fontosságot tulajdonított például a genetikai elv érvénye-

sítésének. Arra buzdított, hogy teljes összetettségében kell feltárni a Marx megjárta utat az idealizmustól a materializmusig, a forradalmi demokra­ tizmustól a proletariátus történelmi hivatásának felismeréséig. A harmincas évek elején új szakasz kezdődik a marxi hagyaték kuta­ tásában, amelyet nem csupán az addig ismeretlen írások közzététele, ha­ nem a körülöttük kibontakozó ideológiai harc jellemez. A kiadók és az első értelmezők a reformizmus, illetve a revizionizmus köréből kerültek ki. Siegfried Landshut, J. P. Mayer és Hendrik de Man természetesen a maguk módján próbálták hasznosítani c müveket. Optikájukban csak az ifjú Marx jelent meg, az osztályharc elméleti megalapozója azonban tel­ jesen háttérbe szorult. Ám nem kevésbé volt téves a dogmatikus válasz sem. Megfogalmazói — mint ismeretes — az érett Marxot a Gazdasági­ filozófiai kéziratok még hegeliánus és feuerbachi ihletésű szerzőjével állí­ tották szembe. Minden egyoldalú, merev magyarázat torzít. A humanista Marx újrafelfedezése azonban — még ha hibás értékelések kíséretében is történt — rést ütött a kanonizált Marx-értelmezésen. Ma már átment a köztudatba az a felismerés, hogy a marxi humanizmustól viszolygó fel­ fogás mondhatni felépítménye volt egy olyan társadalmi-politikai gyakor­ latnak, amelytől „a prométheuszi eretnekek" modern vezérének felfogása teljesen idegen maradt. Akik a humanista Marxot mind elméletileg, mind gyakorlatilag száműzték, azok nemcsak Hegellel és Feuerbachhal bántak mostohán, hanem az újkantianizmus és a machizmus védelmezőjeként támadták Mehringet, Plehanovval szemben pedig szűkkeblű fenntartásaik voltak. Igaz, a nemzetközi munkásmozgalom soron levő feladatai más prob­ lémák (az osztályharc, a tömegek mozgósításával kapcsolatos kérdések) elméleti megfejtését is sürgették. A rendelkezésre álló idő viszonylag rövid volt az ifjúkori írások elmélyült tanulmányozására. Mindezek a gátló tényezők legfeljebb csak magyarázhatják, de semmi esetre sem igazolják a mulasztást. Marx fiatalkori müveinek Odüsszeiája újabb bizonyítékkal szolgál a m a ismert megállapítás alátámasztására, hogy a marxisták elhanyagolta prob­ lémák könnyen más irányzatok monopóliumaivá válhatnak. Így történt ez a napvilágra került írásokkal is. Az ötvenes évek elejéig újhegeliánusok, neo-tomisták és egzisztencialisták szinte kisajátították a Gazdasági­ filozófiai kéziratok értékelését. Persze, az a Marx, akit tanulmányaikban és könyveikben bemutattak, inkább hasonlított Hegelhez és Kierkegaardhoz, mint a harcos, reális humanizmus atyjához. E ferde Marx-interpre­ tációk bírálata azonban nem jelenthet globális elutasítást. Nem ad viszszamenőleg sem ideológiai menlevelet azoknak, akik nem csupán megbé­ lyegző címkékkel illették e munkák szerzőit, hanem „leleplezéseikből" újabb érveket kovácsoltak a marxi humanizmus további mellőzésére. (A Kéziratok kimaradt Marx és Engels műveinek legutóbbi, Moszkvában sajtó alá rendezett kiadásából is.) Felfogásunk a fiatal Marxról lényeges vonatkozásokban ellentétes pél­ dául Erich Thier nézeteivel. Kétségtelen azonban, hogy Das Menschenbild des jungen Marx (Göttingen, 1957) című könyvében a n é m e t filozófus találóan méltatja a reális humanizmus időszerűségét az elidegenedés m o ­ dern világában (i. m. 3—5). Nem osztjuk Erich Fromm véleményét a marxi ateizmus és Eckhardt m e s t e r miszticizmusa, valamint a zen-buddhizmus közötti szoros kapcsolatokról. Ez viszont n e m akadályozhat m e g b e n n ü n -

ket abban, hogy elfogadjuk tételét az ifjúkori müvekkel kapcsolatos álláspontok kritérium-jellegéről. És vajon ne adjunk igazat Frommnak a tekintetben, hogy Marx filozófiájából szenvedélyes tiltakozás csap ki az elidegenedés ellen? (Erich Fromm: Das Menschenbild bei Marx. Frankfurt am Main, 1963). Ma már, éppen a vitákból leszűrt tanulságok alapján, az egyoldalú megközelítések kritikai szintézisében látjuk az ifjúkori írások helyét és jelentőségét. Tudjuk, hogy sok tekintetben ki nem forrott alkotásokról van szó. Valóban magukon viselik a még fel nem számolt hegeli és feuerbachi hatás jegyeit. Mindez azonban nem igazolja a Marx eszmei fejlő­ dését két, egymástól gyökeresen különböző szakaszra bontó revizionista­ dogmatikus „egységfront" tételeit. A szigorúan tudományos jellegű szöveg­ értelmezés is bizonyítja, hogy Marx életműve megbonthatatlan egységet alkot. Vitatkozni lehet esetleg továbbra is a mű immanens fejlődését tagoló szakaszokról, de vitathatatlan, hogy e szakaszok között a határ­ vonalak nem merevek. A szerves egységen belül viszont az emberköz­ pontú, humanista szemléletű ifjúkori írások teszik lehetővé a klasszikusok gondolatvilágának lényegi megközelítését, társadalmi-politikai törekvéseik korszerű folytatását.

A marxista filozófiai antropológia létjogosultsága, helye és szerepe körül zajló vita, de még inkább az embert bölcseleti szempontból tanul­ mányozó kutatások örvendetes fellendülése is bizonyítja az ifjúkori írá­ sok termékenyítő funkcióját. Ez az ösztönzés olyan történelmi szituáció­ ban érvényesül, amelyben számos tárgyi és alanyi tényező sürgeti ennek az elhanyagolt, ám a mai ember számára létfontosságú problémakörnek a felkarolását, A természetről, a társadalomról, sőt magáról az emberről szóló tudományos ismeretek gyarapodása ugyanis nem nyújtott kielégítő választ az élet értelmét, az egyén szabadságát, felelősségét, magányát, szenvedéseit és halálát érintő kérdésekre. Kortársaink azonban szenve­ délyesen keresnek megoldásokat konfliktusaikra. Útmutatásra van szük­ ségük, hogyan éljenek, hogyan rendezzék viszonyukat a közösséghez, em­ bertársaikhoz. Évtizedek során marxista filozófusok közül alig akadt vál­ lalkozó, aki e társadalmi rendelésnek eleget tegyen. Figyelmüket más témák kötötték le, vagy úgy vélték — világnézetünk skolasztikus beszűkítésének idején —, hogy a munkásmozgalom és a szocializmus szem­ pontjából mindez nem képvisel feladatot. Sokan — neopozitivista hatásra — álproblémáknak minősítették e kérdéseket. Közben, a polgári, nem marxista gondolkodók valóságos antropológiai dömpinget indítottak el, és azzal vádolták a marxizmust, hogy ha nincs antropológiája, e hiány nem véletlen jelenség, mert érdeklődési köréből kiesik az ember, az egyén, a személyiség. Hangzottak el ajánlatok is: egészítsék ki a marxizmust eg­ zisztencializmussal vagy freudizmussal. A marxizmusnak valóban nem volt kidolgozott, korszerű igényeknek megfelelő bölcseleti antropológiája, mint ahogyan nem rendelkezett ilyen követelményeket kielégítő etikával, szociológiával, történelemfilozófiával, társadalomlélektannal vagy értékelmélettel sem. E kutatási ágakat — an­ nak idején — éppen úgy a „burzsoá áltudomány" kategóriájába utalták, mint a kibernetikát vagy a genetikát.

Ha nincs is még kezünkben egy rendszerezett marxista bölcseleti ant­ ropológia, elméleti alapjai több mint egy évszázada megvannak. Marx hu­ manizmusára, emberközpontú szemléletére, az ember lényegéről, társa­ dalmi jellegéről, az elidegenedésről vallott nézeteire gondolunk. Ezt az antropológiai alapvetést — más humanista irányzatokkal vitában — Marx egy olyan átmeneti, válságoktól terhes korban körvonalazta, amelyben az emberek éppúgy kiutat kerestek, mint ma. Marx antropológiája egyrészt továbbfolytatja e kutatási terület leg­ jobb hagyományait, másrészt új is kezdődik vele. A fordulatot főleg a spekulatív antropológiákkal történt szakítása jelzi. Marx értékelte például Feuerbach antropologizmusát, amely a termé­ szethez tartozó, hús-vér embert tekintette a filozófia kiindulópontjának. Közismert, milyen hatással volt rá ez az isten-központú antropológiáktól elforduló, anyagelvű és homocentrikus szemlélet. Nem kevésbé ismert az a tény sem, hogy Marx több vonatkozásban bírálta Feuerbachot. Kifogá­ solta emberfilozófiájának naturalizmusát, elvont, történelmietlen jelle­ gét. Szemére vetette Feuerbachnak, hogy nem ismerte fel az ember társadalmi meghatározottságát, bírálta emberét, aki csak szemléli a vi­ lágot, ahelyett, hogy tevőlegesen alakítaná. Marx antropológiájának ú j ­ szerűsége viszont éppen abban nyilvánul meg, hogy nála az ember ön­ magát, a világot szüntelenül változtató, természeti-társadalmi lényként lép fel. Ez az antropológiai felfogás elvezette Marxot a szociológiához, a politikai gazdaságtanhoz — a tudományos szocializmushoz. A klasszikus örökség értékesítésének módja alkotta napjaink antro­ pológiai vitájának egyik sarkalatos témáját. Szükség van-e marxista filozófiai embertanra? Mi legyen a viszony a történelmi materializmus és a bölcseleti embertan között? Önálló tudományágként fejlesztendő-e ez az antropológia? A válaszok e kérdésre különbözőek. Eltekintve a bölcseleti antro­ pológia létjogosultságát kategorikusan tagadóaktól (képviselőik kisebbség­ ben maradtak), egyesek úgy vélik, hogy a történelmi materializmus rész­ ben már feleletet is adott a filozófiai antropológia számos problémájára, a még nyitottak pedig szintén a hagyományos keretek között nyerhetik el tudományos megoldásukat. Ez az érvelés (szemérmesen maradi) lénye­ gében azonos az önálló marxista szociológia szükségességét is kétségbe vonó nézetekkel. A tudomány történetének tanulságai viszont arra inte­ nek, hogy a szakosodás a megismerés haladását ösztönző folyamat. Olyan törvényszerűség, amely érvényes a marxista filozófia esetében is. Szá­ mos szaktudomány tapasztalatai ugyancsak azt igazolják, hogy az új vagy új módon tárgyalt problémák rendszerint önálló szakkutatást igényelnek. Az új keretek biztosítják tanulmányozásuk optimális feltételeit. Miért fosztanók meg e kedvező lehetőségektől éppen az emberi élet kulcsprob­ lémáival foglalkozó bölcseleti antropológiát? A független státusz termé­ szetesen feltételezi, sőt megköveteli, hogy emberfilozófiánk művelői kuta­ tásaik során a történelmi materializmus általános elméleti és módszertani elveiből merítsenek. További vitára adhat alkalmat a bölcseleti antropo­ lógia és az etika, valamint a többi társadalommal és emberrel foglalkozó diszciplínák viszonyának tisztázása. Jellegzetes határtudományról van ugyanis szó, amely nem mondhat le a rokon tudományágak eredményei­ ről, közreműködéséről. Eszmecsere folyik az új tudomány elnevezéséről

is. Adam Schaff például „az ember filozófiája" terminust választja (Adam Schaff: Marx oder Sartre? Frankfurt am Main, 1966. 96), tekintettel a filozófiai antropológia idealista múltjára és polgári művelőire. Mások (J. Bodnár, C. I. Gulian) meg akarják tartani a hagyományos elnevezést. Az ilyen és hasonló nézeteltéréseknek nincs döntő jelentőségük.* Lényeges viszont, hogy a fiatal tudomány képviselői komoly eredménye­ ket mutassanak fel a komplex emberkép kialakításában, a tőlük várt vá­ laszok megfogalmazásában. Csak a tényleges teljesítmény hallgattathatja el a tamáskodókat. Ez a teljesítmény máris jelentős. Az embert a bölcselet szemszögé­ ből elemző írások mennyiségi és minőségi fejlődése éppúgy meggyőzően példázza a marxizmus életerejét, mint a szociológia, a társadalomlélek­ tan, az értékelmélet, a politológia örvendetes fellendülése. Adam Schaff, Marek Fritzhand, Karel Kosík, Milan Mahovec, Rudi Supek, Márkus György és mások e témába vágó írással kétségtelenül hozzájárultak vi­ lágnézetünk vonzóerejének gyarapodásához. A filozófiai antropológia elő­ retörése nem csupán az elmélet vonatkozásában jelzi a marxista gondol­ kodás reneszánszát. E munkásság nélkülözhetetlen tényezője a szocializ­ mus ellentmondásainak megoldására, az új társadalom további h u m a n i ­ zálására irányuló törekvéseknek.

A marxizmus múltja és jelene a jövő perspektívájában valóságala­ kító erővé válik. A mai marxizmus azonos is, nem is a tegnapival. De milyen lesz, milyen legyen a jövő marxizmusa? Történelmi múlt és idő­ szerű, jövőbeni feladatok sajátosan feltételezik egymást. A marxizmus történetének értékelése befolyásolhatja nem csupán korszerűsítésének, hanem holnapi fejlődésének is az irányát. Persze, ezt az irányt döntő mértékben a reális társadalmi erők mozgása, a tudományos-műszaki for­ radalom alakulása szabja meg. Sartre mondotta ezzel kapcsolatban: „a m a r x i z m u s . . . ezentúl is korunk filozófiája marad tehát, nem lehet túl­ jutnunk rajta, mert még nem jutottunk túl azokon a körülményeken, amelyek létrehozták. Gondolataink — akármilyenek is — csak ezen a talajon alakulhatnak ki: ha nem maradnak a marxizmus keretében, szétfoszlanak a semmiben, vagy visszafelé haladnak." A marxizmus termékeny jövőjének biztosítéka alkotó, nyitott, kriti­ kai jellegében, abban a képességében rejlik, hogy a világ megváltoztatásának denciáinak, a megismerés új eredményeinek általánosítására. Életerejé­ nek forrása az a bensőséges kapcsolat a gyakorlattal, amely kialakulása óta — minden átmeneti megtorpanás ellenére — fejlődésének mozgatója volt. Ezért hisszük, hogy a prométheuszi mozzanat továbbra is alkotó eleme marad. Felléptek azonban gondolkodók, akik éppen Marx prométheizmusát teszik felelőssé az eszmény és valóság között mutatkozó szakadá* K a r e l K o s i k t e r m i n o l ó g i a i kifogásai m e g g o n d o l k o z t a t ó tartalmi fenntartáso­ k a t fejeznek ki a bölcseleti a n t r o p o l ó g i á v a l k a p c s o l a t b a n . (Karel K o s í k : A konkrét dialektikája. B u d a p e s t , 1962. 194—201.) A jeles cseh filozófus érvei n e m sorolhatók a d o g m a i i z m u s k a t e g ó r i á j á b a , e k e r e t e k között a z o n b a n n e m t é r h e t ü n k ki é r t e l ­ mezésükre.

sért. Heinrich Weinstock szerint a prométheuszi irányzat fordította el Marxot Platán feltételes, az embert a maga bonyolultságában látó humanizmusától a felé az abszolút humanizmus felé, amely túlértékeli az értelem erejét, szemet huny az emberben működő irracionális erők fölött, és idillizmusba torkoll (Heinrich Weinstock: Die Tragödie des Hu­ manismus. Heidelberg, 4. kiadás, 1960. 286—300). Ez a bírálat valójában csak az apologetikává torzított, a prométheizmus lényegétől eltérő felfo­ gásokat érinti. Marx reális humanizmusa viszont összeegyeztethetetlen mind az ellentmondások tagadásával, mind az apologetikával. Marx P r o ­ métheuszának nem kell önmagát láncba vernie; megóvja ettől kriticizmusa, tisztelete a tények, a gyakorlat követelményei iránt. Ne féltsük ezt a Prométheuszt attól sem, hogy — a termelés és a haladás bajnoka­ ként — szembekerül azzal az Orpheusszal, aki Herbert Marcuse é r t e l ­ mezésében a nyugalmat, a békét, a paradicsomi állapotokat képviseli (Herbert Marcuse: Triebstruktur und Gesellschaft. Frankfurt am Main, 1965. 160, 163). Noha az ellentmondás lehetősége kétségtelenül adott, meggyőződésünk, hogy éppen a prométheizmus jegyében fogant szocia­ lista humanizmus következetes alkalmazása védheti meg társadalmunkat a technokratizmus, a bürokratizmus veszélyétől. Jól látja Ernst Fischer, hogy a prométheuszi és az orpheuszi elv nem antagonisztikus egymással (i. m. 22). A marxi „igazi ember" nem azonos a homo economicusszal, a szocialista jövő embere nem a homo aesteticus ellenlábasa. Mindazok, akik Marx „totális emberét" tekintik eszményképüknek, Ernst Blochhal együtt vallják, hogy a regnum h u m a n u m védnöke és jel­ képe változatlanul a fénythozó titán marad (Ernst Bloch : Das Prinzip Hoff­ nung. Frankfurt am Main, 1959. 1240). Várakozásukat nem csupán a remény táplálja; a prométheizmus cselekvésre kötelez.

Ambrus Imre rajza

FURDEK MÁTYÁS

Terv és értéktörvény

Országunk gazdasági mechanizmusában az árutermelés kategóriái — áru, érték, pénz, ár, piac, hitel, kamat, értéktörvény — a Román Kommunista Párt 1967. októberi plenáris ülése óta egyre inkább elő­ térbe nyomulnak, s az eddiginél jóval nagyobb jelentőségre tesznek szert. Felmerül a kérdés, mi ennek a magyarázata? Hiszen a gazdasági szakirodalomban még nem is olyan régen a tervet és az értéktörvényt csak kibékíthetetlen ellentmondásukban tudták felfogni. Ha tervgazda­ ság van, nincs szükség értéktörvényre, mivel mind a nemzetgazdaság tervszerüsítésének, mind pedig az értéktörvénynek azonos szerepük van: szabályozni a társadalom rendelkezésére álló idő elosztását a különböző termelési ágak között. Márpedig, ha mindkettőnek ugyanaz a szerepe, akkor mire való a kettő együtt? Ahol létrejönnek azok a társadalom­ gazdasági feltételek, hogy a társadalmi munkát tudatosan, tervszerűen osszák el, ott nem marad hely az értéktörvény számára, mivel ez ugyan­ azt tenné, de spontánul és anarchikusan. A kettő tehát kölcsönösen ki­ zárja egymást. Ez igazán logikus, nemde? A válasz eddig határozott igen volt. Ma már a válasz nem ennyire egyértelmű. Miért kell körül­ tekintőbben megfogalmazni? Kezdjük talán a kiindulópontnál. Mikor, milyen feltételek között tölti be az értéktörvény a spontán szabályozó szerepét, és mikor, milyen körülmény között lehet és kell tudatosan szabályozni a gazdasági-társa­ dalmi folyamatokat? Marx

és Engels

a

tervszerűsítésről

Marx és Engels a tervszerűsítésről mindig csak mint a kapitalizmus ellentétéről tesz említést, de csak általánosan. Szerintük a társadalom rendelkezésére álló időt tudatosan, tervszerűen kell elosztani a külön­ böző tevékenységi területek között. A munkát természetes mértékegy­ ségekben, időben osztják el, vagyis közvetlenül, és nem közvetett for­ mában a csere útján, nem értékben fejezik ki. Marxék értelmezésében a szocializmusban a kérdés nem úgy fog felmerülni, hogy ez a termék ennyit meg ennyit ér, hanem a társadalom az illető termék előállítására ennyi meg ennyi munkaidőt fordított. Ezért a szocializmusban nincs szükség arra, hogy a termék előállítására felhasznált időt viszonylagosan, értékben fejezzük ki. Ennek megfelelően a termékek használati értéke, hasznossága kerül előtérbe, a természetes mértékegységekben történő nyilvántartás. De ebben az esetben a termék nem válik áruvá, mivel nem a csere, a piac, az adásvétel útján jut el a fogyasztóhoz. Ha nincs áru, nincs érték, nincs értéktörvény sem. Ezért Marx és Engels a szo­ cializmus körülményei között nem beszél értéktörvényről, hanem csak munkamegosztásról, ahol ez közvetlenül történik és nem közvetve a piac közvetítésével, az értéken keresztül.

Szocializmus

és

árutermelés

Történelmileg a kérdés először a világ első szocialista országában, a Szovjetunióban merült fel, közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. Lenin is kezdetben a szocializmust mint nem áruter­ melő társadalmat fogta fel. Ennek megfelelően a gazdaságpolitika célja az volt, hogy megbénítsa az áruforgalmat. Ezt a nemzetközi tőke inter­ venciója, a polgárháború, a hadi kommunizmus siettette is. Az inter­ venciósok kiűzése után új gazdasági politikájában Lenin már számol az árutermeléssel, de csak mint átmeneti nehézséggel. A város és falu, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának átmeneti formáját látta az áruter­ melésben (árutermelésre szükség van, mivel a mezőgazdaság kisárutermelésen nyugszik). Később már a szocialista szektorra is kiterjesztette az önálló gazdasági ügyvitelről szóló tézisében. Az 1920-as években lezajlott vitákban az árutermelés, érték és ér­ téktörvény létezését a magánszektor maradványából vezették le. Az ak­ kori nézetek szerint az árutermelés és a pénz a tervgazdasággal szem­ ben az ösztönösséget képviselte; az áru és a pénz a szocializmusban idegen test, a fejlődés előbb-utóbb szükségszerűen kiküszöböli. De az árutermelés és az érték a magánszektor fölszámolása után sem tűnt el. Először csupán a fogyasztási cikkekre terjedt ki, később a termelőeszközökre is. Amikor hazánk munkásosztálya a Román Kommunista Párt veze­ tésével magához ragadta a politikai, majd a gazdasági hatalmat, már általánosan elfogadott nézet volt, hogy a szocializmusban is van áruter­ melés, ár, érték, értéktörvény, piac. Felmerült azonban a kérdés, hol a helye ezeknek a kategóriáknak, milyen viszony áll fenn az utóbbiak és a tervgazdálkodás között? Az általánosan elfogadott nézet szerint az árutermelés és az érték nem változtatja meg az állami tervezés lényegét, hanem csupán megvalósulási módját. Mivel a főbb termelőeszközök társadalmi tulaj­ donban vannak, a társadalom rendelkezésére álló időt tervszerűen és tudatosan lehet és kell is elosztani. Az egész nemzetgazdaságot átfogó terv révén tudatosan megvalósul az, ami a magántulajdonon alapuló árutermelésben spontánul, anarchikusan megy végbe. A terv ugyanis átveszi a piaci mechanizmus összes funkcióit. Az árutermelés léte a marxi elképzeléseket csak annyiban módosítja, hogy terveinkben a tár­ sadalmi időt kettős formában fejezzük ki: közvetlenül és közvetve is, természetes és értékformában is. Terveinkben a mennyiségi, természe­ tes mértékegységekben kifejezett mutatókat (tonna, liter, méter) érték­ mutatókkal egészítjük ki, mint például az össztermelés volumene és értéke, a termék mennyisége és önköltségi ára, a választék és eladási ára. Árutermelés, érték és értéktörvény van ugyan, de mivel az árufor­ galom döntő hányada a szervezett piac csatornáin bonyolódik le (szocia­ lista kereskedelem), az áruforgalom, a piac is tervszerűsíthető. Ismerve a lakosság várható vásárlóerejét a tervekben előre tudatosan meghatá­ rozható a forgalomba kerülő áruk mennyisége, választéka, ára. A terv­ szerű árutermelésben és a tervszerűsített piacon az áruk ára nem spon­ tánul alakul ki a kereslet és kínálat arányában, az áru ára nem ingado­ zik értéke körül, hanem az árakat az állam állapítja meg. Értéktörvény

van ugyan, de ezt a szocialista állam tudatosan felhasználja. Ezt főleg abban látták, hogy az állam az áruk árának megállapításakor tudatosan érték alatt vagy érték felett állapítja meg az árakat. Bár az így meg­ állapított árak esetenként nem estek egybe az áruk értékével, de az össz­ áruk ára egyenlő volt az összáruk értékével. Esetenként nem érvényesült az egyenértékűség elve — egyenlő értékek cseréje —, s nemzetgazdasági szinten a cserearányoknak ez a hiánya már eltűnt, mivel az áreltérések kölcsönösen kiegyenlítették egymást. Ebben a felfogásban az érték, ár, piac többnyire technikai segéd­ eszközzé, inkább adminisztrativ, mint gazdasági kategóriává alakult át. Az értéktörvény

mégis hallat

magáról

Kétségtelen, hogy a társadalom rendelkezésére álló munkaidő terv­ szerű, tudatos elosztása, a gazdasági egységeknek egy mindent átfogó, egységes tervbe való beillesztése, a társadalom anyagi és pénzügyi erő­ forrásainak összpontosítása hazánk gazdasági életében jelentős előrelé­ pést eredményezett. Az ország termelőerői gyors ütemben és sokoldalúan fejlődnek. Az ország ipari termelése körülbelül 1l-szerese az 1938-as színvonalnak. Nem sok ország büszkélkedhet hasonlóval. A mezőgazda­ ság, szállítás, kereskedelem és távközlés is a korszerűsítés útjára lépett. Az életszínvonal növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére a fejlődés, a gyors előrehaladás közben nem kívá­ natos jelenségek léptek fel. A termelésben megjelentek „a tervszerű veszteséggel" dolgozó vállalatok százai, anyagpazarlás, a társadalmi m u n ­ kaidő elfecsérlése, nem minden esetben megfelelő választék és minőség volt tapasztalható. Egyes termékek a „hiánycikkek", mások pedig a „ne­ hezen eladható" áruk lajstromára kerültek. Mivel az egyes termékek (például gépek, nyersanyagok) esetében az ármegállapító bizottság — az említett elméleti alap értelmében — az árat értéken alul rögzítette, az eladás során a termelőeszközöket gyártó egységeknek gyakran még a ter­ mék előállítására fordított költségeket sem térítették meg a vevők (szo­ cialista vállalatok). Ezek az ipari egységek azután mint tervszerűsített veszteséggel dolgozó vállalatok szerepeltek, hiszen veszteségük sokszor nem rossz gazdálkodásukból, hanem az alacsonyan megállapított kötelező eladási árból származott. Ama gyakorlat miatt, hogy a vállalatok terven felül realizált jöve­ delmének nagy részét be kellett fizetni az államkasszába, sok ipari egy­ ség nem törekedett a rendelkezésére álló idő ésszerű kihasználására, s olyan termelési tervet „harcolt ki" magának, melyet különösebb erőfe­ szítések nélkül teljesíteni lehetett. Ez laza munkanormákhoz vezetett, rejtett időtartalékok kialakítását tette lehetővé. Mivel nem a vállalat foglalkozott az áruk értékesítésével, hanem átadta a kereskedelemnek, a vállalatot nem túlságosan érdekelte, hogy mi az, amit j ó l és könnyen, és mi az, amit nehezen vagy sehogy nem lehet eladni. Az ő feladata a tervben szereplő mennyiségek legyártása volt. A kezdeti szakaszban a piac elsősorban az „eladók piaca" volt, a választék és minőség nem sokat nyomott a latban. De amilyen mérték­ ben az árubőség kezdett kialakulni, a jövedelmek jelentősen emelkedtek, a piac is kezdett lassacskán a „vevők piacává" átalakulni. Megnőttek a

választékkal és a minőséggel szemben a követelmények, ami a kereske­ delemnek nem kis gondot okozott. Noha e hiányosságok messze elmaradnak az eredmények mögött, meglévő tartalékainknak a gazdasági vérkeringésbe való bevonása, egész gazdasági életünk hatékonyságának emelése a figyelmet ezekre a kér­ désekre irányította. Pártunk 1966. december 21—23-i plenáris ülése mély­ rehatóan elemezte ezeket a hibákat és megszüntetésükre sokoldalú, át­ fogó és hatékony intézkedések egész sorát irányozta elő. Az 1967-es de­ cemberi Országos Konferencián — miután széles körű vitára bocsátották az 1967. októberi plenáris ülés irányelv-tervezetét — nagy jelentőségű határozatokat fogadtak el. Ahhoz, hogy kellőképpen értékelhessük e ha­ tározatok súlyát, vizsgáljuk meg, milyen okok idézték elő ezeket az imént említett nem kívánatos jelenségeket, amelyek, bár nem akadályozhatták meg a felfelé ívelő fejlődést, de mindenesetre lassították. Megszünteté­ sük a fejlődés meggyorsítása végett időszerű és fontos feladat. De ho­ gyan történjék? E jelenségek felderítésében a kiindulópont változatlanul a terv vagy értéktörvény. Két variáns kínálkozik. Terveink — noha jelentős ered­ mények elérését tették lehetővé — nem tökéletesek. Ezért az egyik vari­ áns a hibák kiküszöbölését a tervszerűsítés, a nemzetgazdaság vezetésé­ nek és irányításának megjavításában látja. A másik variáns ugyancsak a terv és értéktörvény összefüggéséből indul ki : mivel a szocializmus gazdasági törvényeinek jelenlegi ismeretében és a meglevő technikai esz­ közökkel nem tudjuk kellő pontossággal előre jelezni és beütemezni a tendenciákat, lazítani kell a terven, engedjünk teret a piaci mechaniz­ musnak, más szóval engedjünk teret az értéktörvény mechanizmusának. A Román Kommunista Párt az 1967. októberi plenárisán elfoga­ dott irányelv-tervezete és a decemberi Országos Pártkonferencia ebben a vonatkozásban félre nem érthető választ adott. A párt szilárdan és el­ tökélten kitart az egész nemzetgazdaság tervszerű irányítása és veze­ tése mellett, s határozottan elutasította mindazokat a spontaneitás és anarchia irányában ható törekvéseket, melyek ki akarják vonni a nem­ zetgazdaság egyik vagy másig ágát, a gazdasági és társadalmi élet egyik vagy másik területét a terv hatásköréből. P á r t u n k a tervszerűsítés fon­ tosságát, szükségességét emeli ki, s elveti a piaci mechanizmus irányában tett engedményeket. De ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a nem kívánatos jelenségek kiküszöböléséért az eddiginél nagyobb mér­ tékben fel kell használni az árutermelésre jellemző kategóriákat, így az értéktörvényt is. Vagyis terv vagy értéktörvény helyett terv és érték­ törvény. Nemzetgazdasági

arányok

és

értéktörvény

A kérdés ilyen felvetése szükségessé teszi, hogy a szocializmus gazdasági törvényeiről és gazdasági kategóriáiról az eddiginél pontosabb képünk legyen. Maradjunk csak a nemzetgazdaság tervszerűsítése és az értéktör­ vény problémájánál. Az eddig általánossá vált nézet szerint — tanús­ kodnak erről a régebbi évjáratú tankönyvek és tanulmányok — a nem­ zetgazdaság tervszerűsítését az értéktörvény ellentéteként fogták fel,

mint olyant, amely az utóbbi helyébe lép. Ám — mint a szocializmus építésének gyakorlata is igazolta — a nemzetgazdaság tervszerűsítésének törvénye nem egyszerűen az értéktörvény ellenlábasa, hanem több annál. A nemzetgazdasági terv kidolgozásakor ugyanis nemcsak a tervszerűsítés törvényéből indulunk ki, hanem az összes objektív gazdasági törvényeket szem előtt tartjuk. Ez ma már kezd „természetesnek" tűnni, annál is inkább, mivel már a tőkés árutermelésben is a társadalom r e n ­ delkezésére álló idő elosztását nemcsak az értéktörvény, hanem a tőkés gazdaságban ható többi gazdasági törvény is meghatározza. Márpedig, ha a nemzetgazdasági arányokat, a társadalom idő- és anyagi erőforrá­ sait a szocializmusban ható összes gazdasági törvények figyelembevéte­ lével dolgozzák ki, akkor az értéktörvényt is — mint az árutermelés objektív törvényét — tekintetbe kell venni. Ezért a tervszerűsítés nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi az értéktörvényt. A nemzetgazdaság ugyanis nem egyszerűen a gazdasági tevékeny­ ségek számtani összege, hanem olyan összetett rendszer, amely a válla­ latok között kölcsönös kapcsolatokat, áruviszonyt tételez fel. Minthogy e kapcsolatoknak áru-jellegük van, elvi alapjuk csak a megtérítés, az egyenértékűség lehet. Sem a vállalatok, sem a társadalom számára nem közömbös az, hogy az áruk előállítására fordított munka megtérül-e vagy sem. Hiszen a szocializmusnak sem érdeke, hogy olyan árut termeljen, amely senkinek sem kell. Márpedig, ha az illető termék nem elégíti ki a társadalmi szükségleteket, akkor nem is veszik meg, s az áru értéke (az előállítására fordított társadalmilag szükséges idő) sem térül meg. Az illető termék — amely egyelőre csak potenciálisan áru — a valóság­ ban nem válik azzá, mivel nem vásárolják meg, vagyis nem a csere ú t ­ ján jut el a fogyasztóhoz. Az egész nemzetgazdaság hatékonyabbá tétele — mint mondottuk — az árutermelés kategóriáinak az eddiginél fokozottabb méretű fel­ használását igényli. De vajon mit jelent az értéktörvény fokozottabb fel­ használása? Ha a jövedelmezőség kerül előtérbe, vajon nem az értéktör­ vény határozza meg a szocializmusban is az arányokat, a társadalmi munka elosztását? Hiszen ezek szerint az állam beruházásait oda fogja összpontosítani, ahol a termelés jövedelmező, ahol pedig nem az, eltekint a beruházástól. Más szóval a beruházások indokoltságának kritériuma az értéktörvény? Látszólag igen, a valóságban nem. Az értéktörvény azért nem válhat a beruházások fő iránytűjévé, mi­ vel egymaga keveset mond. A spontán ármechanizmus csak annyit m u ­ tat meg, hogy ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, az áru ára értéke fölé emelkedik, ellenkező esetben érték alá esik. Az ármechanizmusból tehát csak az olvasható ki, hogy a társadalom rendelkezésére álló időt nem ésszerűen osztották el: egy bizonyos termékből kevesebbet, másik­ ból pedig a kelleténél többet állítottak elő. De hogy mennyivel keveseb­ bet vagy többet, azt már nem mutatja meg. Csak az elégtelenségre vagy többletre hívja fel a figyelmet, de azt kvantifikálni nem képes. A szocialista tervezésben az értéktörvény nem határozza meg a be­ ruházások volumenét ugyan — mivel ezt a szocializmus gazdasági tör­ vényeiből kiindulva a párt és a kormány az össznemzetgazdasági érde­ kek figyelembevételével határozza meg —, de távlatilag befolyásolja annyiban, hogy a mai döntés (beruházás) megfelel-e majd a várható ke-

reslet alakulásának, szerkezetének. Nem abból indulunk ki tehát, hogy ez vagy az a termék pillanatnyilag jövedelmező-e vagy sem. De számolni kell azzal, hogy a beruházás eredményeképpen gépet vagy fogyasztási cikket fogunk előállítani, amely előbb-utóbb kikerül a piacra, áruvá vá­ lik, el kell adni, igazolnia kell, hogy társadalmi szükségleteket elégít ki. Ezért amikor a beruházások tekintetében döntünk, meg kell vizsgálni, milyen tendenciák tapasztalhatók a fogyasztás alakulásában (mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek esetében). Milyen termékek iránt nő a kereslet, milyen választékok iránt van lankadatlan érdeklődés, mi az, ami már idejét múlta, nem érdekli a vevőt, legyen az egyszerű fogyasztó vagy szocialista vállalat, A várható tendenciák felbecsülése­ kor számolnunk kell a világpiacon uralkodó tendenciákkal is. Körülte­ kintéssel kell tehát eljárnunk, mert ha például beruházási tervünkben szerepel egy olyan szerszámgépgyár létesítése, amely kézi vezérlésű szerszámgépeket állít elő, mire ipari tételekben kezd a belföldi és kül­ földi piacra gyártani, előfordulhat, hogy mindenki a programvezérlésű szerszámgépeket keresi. Mindez azt jelenti, hogy a beruházásokat nem szabad elsődlegesen alávetni a cserearányoknak — az értéktörvénynek —, de nem szabad ettől végsősoron elvonatkoztatni sem (mint ahogy ez eddig nemegyszer megtörtént). A beruházási politika célja az arányok betartása, eseten­ ként kiigazításuk, a nemzetgazdaság távlati fejlesztésének biztosítása. Emellett azonban rendeltetése az is, hogy az egyenlőtlen csere okait m e ­ net közben felszámolja. Ha a beruházásoknál a vezérfonal az értéktörvény volna, a végcél elérését — az ország termelőerőinek gyors és sokoldalú kifejlesztését — csak hosszú, költséges kerülő úton valósíthatnók meg. Ezért a tervezés feladata nem a piac mintájára tervezni, hanem olyan arányokat létre­ hozni, amelyek a piaci mechanizmus hatására soha vagy csak igen nagy vargabetűvel alakulhattak volna ki. (Gondoljunk például csak a nehéz­ ipar kibontakozására). Viszont, ha az értéktörvény kritériumai nem ele­ gendők a beruházások elosztásának meghatározására, ez nem jelentheti az értéktörvényről való lemondást. Nem jelentheti, hogy olyan dönté­ seket hozzunk, amelyek távlatilag is ellentmondanak az értéktörvény­ nek, de olyan beruházásokat sem eszközölhetünk, amelyek csak e tör­ vénynek felelnek meg. A helyes beruházási politika lényege tehát ará­ nyosság, a gazdasági egyensúly biztosítása — a távlati célok megsértése nélkül. A párt gazdaságpolitikai koncepciója szerint olyan gazdasági mecha­ nizmusra van szükségünk, amely túllépi az értéktörvény szabta követel­ ményeket — vagyis számol a politikai, társadalmi tényezőkkel is —, de egyben lehetővé teszi az értéktörvény felhasználását is, hatásának m é r t é ­ kében. Gazdasági mechanizmusunkban tehát a jövedelmezőség nem végső cél, hanem továbbra is csak eszköz marad, az eddiginél hatékonyabb eszköz. A nemzetgazdaság vezetésére és irányítására vonatkozó párthatáro­ zatoknak megfelelően a vezetést közelebb kell hozni a termeléshez, a vállalatokat közelebb kell hozni a piachoz. Ipari egységeinknek számol­ niuk kell a piac realitásaival. Ezért a tervezés új, tökéletesített rend­ szere lehetővé teszi majd, hogy a terv gazdasági-társadalmi életünk

pontosabb, érzékenyebb, hajlékonyabb és hatékonyabb szabályozója le­ gyen. Ily módon adminisztratív centralizáció helyett gazdasági centrali­ záció valósul meg, adminisztratív viszonyok helyett gazdasági viszonyok alakulnak ki. A pontosabb tervezés elmélyültebb és sokoldalúbb számításokat igé­ nyel. Ez a termelés bonyolult és komplex volta miatt ma már csak elekt­ ronikus számítógépekkel oldható meg. Ezek beszerzése vagy előállítása és a kezelő személyzet kiképzése időt vesz igénybe. Az érzékenyebb, h a j ­ lékonyabb tervezés nagyobb vállalati önállóságot, nagyobb körültekintést, piackutatást tételez fel. A piacon érvényesülő tendenciákban — különö­ sen ma. amikor az igények és a divat gyorsan változnak — nem könnyű kiigazodni. Megfelelő szervezési keret kialakítása szükséges, amely lehe­ tővé teszi, hogy vállalataink könnyebben és gyorsabban tudjanak rea­ gálni a piacon, a fogyasztásban beálló változásokra. Ez viszont a szak­ emberek szoros együttműködését igényli. Piackutató közgazdász, pszicho­ lógus, szociológus, formatervező, iparművész, matematikus és statiszti­ kus gyümölcsöző együttműködése nem mellőzhető. Ezek közös munká­ jának rendeltetése a helyes tendenciák felmérése, mivel a szocialista ter­ melés nem kulloghat a piac uszályában. De a piactól eltekinteni sem lehet. Az értékkategóriák nagyobb arányú felhasználása időt, körültekin­ tést kíván, a már kialakult rutinos munkamódszereket és gondolkodási módot ki kell küszöbölni. Ez nem történhet meg egyik napról a másikra, hanem csak hosszabb átalakulási folyamat eredménye lehet. Igyekeztünk vázlatosan rámutatni, hogy a szocializmusban az érték­ törvény nem a terv ellentéte, hanem eszköze. A feladat a tervgazdaság­ ban az értéktörvény és árutermelés kategóriáinak az eddiginél nagyobb arányú és hatékonyabb felhasználása.

Gazdáné

Olosz

Ella:

Faliszőnyeg

KORSZERŰ NYELVÉSZETI KUTATÁSOK

Ahogyan részesei vagyunk a tudományos-műszaki forradalomnak, de meg kell őriznünk emberi hatalmunkat a gépek és láncreakciók felett, úgy a mass media is — a modern közlési eszköz — áthidalhat roppant távol­ ságokat, de nem nélkülözheti a legelemibb értelmező jelrendszert: az emberi nyelvet. Ki-ki anyanyelvét, mint fogalomalkotó alapot, s az ikernyelvek minél nagyobb számát tetszés és szükség szerint. Mindnyájunk mindennap használt legszükségesebb gondolatkifejező s egyben társadalmiasító eszközét, a nyelvet vesszük most bonckés alá: tuda­ tosítjuk — a legújabb nyelvtudományi kutatások segítségével — mesteri for­ télyát és művészi finomságát. A Korunk nem merülhet a szakmai részletekbe (vannak kitűnő nyelvészeti lapjaink), de íme, a bölcselet, szociológia, lélektan, történelem, irodalomkutatás mérlegén közkinccsé válhat mindaz, amin nyelv­ tudósaink fáradoznak Összeállításunknak különös időszerűséget ad a Bukarestben április folya­ mán lezajlott nemzetközi nyelvészeti kongresszus, melynek napirendjén a romanisztika legújabb eredményeinek összehasonlítása és a modern kutató-mód­ szereknek a latin nyelvekre való alkalmazása szerepelt. Érett szocializmusunk­ ban kormányügy lett a nyelvészet, s az országos szinthez zárkózunk fel, mikor mi is gonddal élűnk vele.

SCHVEIGER P A U L SZABÓ ZOLTÁN

Hagyomány és újítás

a

nyelvtudományban

A hosszú évtizedeken át csendes nyelvtudomány az utóbbi időben eseményekben gazdag korszakát éli. A sok újító kezdeményezés soha nem tapasztalt forrongással járt együtt, és egészen pezsgővé, mozgal­ massá tette e diszciplína belső életét. Olyannyira, hogy szakemberek szá­ mára is nehézzé, szinte lehetetlenné vált az újabb és újabb elméletek és módszerek megértése és elsajátítása. Az a látszat, mintha egy egészen más tudomány alakult volna ki, olyan, amit a nyelvész éppen úgy nem tud áttekinteni, mint mond­ juk a matematikát vagy a kémiát. S ha valamit meg is ért az új kez­ deményezésekből, nem mindig tudhatja, hogy mire jók, mi az értékük. Mintha egy nagy és mély, át nem hidalható szakadék keletkezett volna a régebbi felfogások és az újabb próbálkozások között. „Alighanem túl­ zás nélkül mondhatjuk, hogy az egyik csoport átlagos képviselője őszin­ tén képtelen a másik csoport tevékenységének bármilyen jelentést tulaj­ donítani" — állapítja meg André Martinet ismert francia nyelvész. Emiatt aztán az újat meglehetősen sokféleképpen értelmezik. É r t é ­ kelése két nem kívánt végletben csúcsosodik ki. Egyesek a régi teljes elvetésével csak az újat tekintik egyedüli járható útnak. Mások viszont fölöslegesnek, sőt ártalmasnak tartanak minden újítást. Úgy vélik, hogy mindez csak valamilyen szükséges rossz, ami olyan gyorsan el is múlik, mint amennyire váratlanul jött. Szerintük a nyelvészeti kutatások cél­ ját, elméletét és módszertanát a hagyományos teljesen kimeríti. Mindkét véglet hibás. A régi és az új nem zárja ki egymást. A tár­ sadalmi és technikai fejlődés újabb igényei, a nyelvtudomány fejlődésé-

nek belső követelményei tették szükségessé az újat, és ugyanezek a kö­ vetelmények félreérthetetlenül jelzik azt is, hogy fel sem merülhet, szó sem lehet a régi, jól bevált elméletek és módszerek elvetéséről. Az új nem kiszorítja, a hagyományost

hanem

kiegészíti

Az új a nyelvtudománynak főleg olyan területein jelentkezik, ahol a múltban tulajdonképpen semmi sem volt. A nyelvtudomány fejlődésé­ nek utolsó másfél évszázada is ezt igazolja. A XIX. század elején alakult ki a nyelv fejlődésének a vizsgálata: a történeti és az összehasonlító nyelvészet. Azóta a történeti szemléletű nyelvvizsgálat elismerésre késztető eredményeket ért el. Segítségével fel­ tárták és fő vonásaiban megrajzolták a nyelvek és nyelvcsaládok egész sorának a történetét. Ez alatt az idő alatt azonban alig fejlődött a nyelvtudomány másik részlege, a leíró nyelvészet. A régmúlt értékes öröksége, az iskolai okta­ tásból is jól ismert hagyományos nyelvtan továbbra is egyetlen lehető­ ség maradt. A pangásnak ebben a hosszú korszakában egyedüli újítás a századforduló körül a nyelvföldrajz kialakulása volt. A nyelvi rendszer leírása azonban mit sem haladt előre. S jó ideig észre sem vevődött ez a hiány. Egy sokáig kitartó és meglehetősen egyoldalú szemlélet, az új­ grammatikus iskola felfogása csak a történeti vizsgálatot tekintette egye­ düli feladatnak. A nyelvleírást másodlagos feladatként említették, és a legtöbben nem is tartották tudománynak. A változást maga a nyelvtudomány gyakorlata érlelte ki. Még a század elején az amerikai nyelvészeket az ottani indián nyelvek vizsgálata olyan feladatok elé állította, amelyek azelőtt és másutt fel sem merültek. Ezeknek az indián nyelveknek nem volt írásbeliségük, nem rög­ zítődtek írott szövegekben. Vizsgálatuk addig nem ismert nehézségekbe ütközött. Nehéz, szinte lehetetlen volt megállapítani még azt is, hogy egy-egy hosszabb hangsorban mik külön szavak és hangok. Az első próbálkozások után kiderült, hogy a nyelvtudományban nincsenek olyan kritériumok és olyan elemzési eljárások, amelyekkel egy-egy indián nyel­ vet le lehetne írni. Az új helyzet régi hiányokat és fogyatékosságokat tárt fel. Ki kellett dolgozni olyan elemzési eljárásokat, amelyekkel ta­ golni, például szavakra és hangokra osztani lehet egy hangsort. Ezekből a törekvésekből fejlődtek ki az amerikai deszkriptív iskola analízisei. Később aztán az újabb technika, elsősorban a távközlés, a gépi ki­ vonatkészítés meg a gépi fordítás igényelt új leíró módszereket. A tech­ nikai fejlődés tett tehát szükségessé új nyelvleírási szempontokat és elem­ zési eljárásokat. De közben maga a nyelvtudomány belső fejlődése, a nyelvelméletek története is kedvezően hatott a leíró vizsgálatokra. Még a század elején Ferdinand de Saussure svájci francia nyelvész egy egészen új, termé­ keny és korszakos hatású nyelvelméletet dolgozott ki. Ebből a felfogás­ ból most azt emeljük ki, hogy (1) a nyelv rendszer és hogy (2) a rend­ szerszerűség a nyelvi vizsgálatok számára csakis leírással ragadható meg. Saussure mindkét gondolata szembenállás a korábbi nyelvtudományi irányzatnak, az újgrammatikus iskolának a tételeivel. Az atomisztikus, jelenség-részletekre tördelt kutatással Saussure a rendszerszerűség elvét

állította szembe. A történeti vizsgálat egyoldalúságát meg azzal s z ü n t e t t e meg, hogy hangoztatta a leíró vizsgálatok fontosságát. Sőt ez utóbbit a történetinél előbbvalónak tekintette, minthogy a rendszerszerűséget, a. nyelvi elemek közötti összefüggéseket csakis leíró módszer segítségével lehet tanulmányozni (Cours de linguistique générale, 1916). Különben maga a nyelvtörténet is érdekelt a leíró vizsgálatok f e j ­ lődésében és tökéletesedésében. Találóan állapítja meg Leonard Bloomfield amerikai nyelvész, hogy egy nyelvállapot leírása nélkül nem tud­ hatjuk, hogy tulajdonképpen minek a történetét kutatjuk. Így kerültek az említett külső és belső okok miatt a leíró vizsgá­ latok az érdeklődés középpontjába. A nyelvtudománynak ezen a t e r ü l e ­ tén történtek tulajdonképpen újítások, itt alakultak ki újabb elméletek és módszerek. Ezért állíthatjuk, hogy az új ott jelentkezett, ahol addig lényegében semmi sem volt. Nincs tehát mit kiszorítania. Az újítások valójában pótlások, kiegészítések, néha meg javítások. Új elemzési eljárások Mindenekelőtt megbízható, pontos és következetes elemzési eljárá­ sokra volt szükség. Az eddig kialakult analízisek közül a legfontosabb a kommutáció (a nyelvi elemek behelyettesítése), a disztribúció (a nyelvi elemek előfordulására, helyzetére épül), a transzformáció (a nyelvi e l e ­ mek átváltoztatása) és a közvetlen összetevők módszere (egy nyelvi e g y ­ séget az őt alkotó két kisebb egységre bontja fel, például a mondatot a l a ­ nyi és állítmányi részre). Ezeknek az elemzéseknek a segítségével most már a természettudományok egzakt módszereihez hasonlóan vitás k é r ­ déseket lehetett eldönteni, megnyugtatóan rendezni és egyáltalán: t é n y ­ leges tudományos feladatokat lehetett megoldani velük. Ezt azért kell így hangsúlyoznunk, mert elemzésen általában a ha­ gyományos grammatikához kapcsolódó eljárást szokás érteni. Azt, ami" az iskolákban tanított nyelvtannak a didaktikai értékű begyakorlása, rögzítése: az anyag elsajátításának a módja, a tanult nyelvtani kategó­ riák felismerésének a technikája. A leíró nyelvészet elemzési eljárásain azonban nem ezt értjük, hanem azokat a fogásokat, amelyekkel tudomá­ nyos eredményeket lehet elérni. És ilyen elemzések régebb nem voltak. A kialakult elemzések legjobb foglalata: a strukturalizmus. Vannak ugyan, akik ennél tágabban értelmezik a strukturalizmust, és majdnem minden újabb próbálkozást annak neveznek (például Sz. K. Saumjan: Sztrukturnaja lingvisztika, 1965). Ezzel a tágítással azonban szinte sem­ mitmondóvá lesz a „strukturalizmus" műszó. Inkább azokkal a szakem­ berekkel lehet egyetérteni, akik szűkebben és az eredeti próbálkozások céljainak és lehetőségeinek megfelelően értelmezik. N. Chomsky ame­ rikai nyelvész úgy véli, hogy a strukturalista vizsgálat lényege szerint elemzés, és ez a „grammatika-képesség" szempontjából nem több, mint puszta megfigyelés. Ami ennél több, a leírás és a magyarázat, felette áll a strukturalista amerikai deszkriptív iskola kutatási lehetőségeinek (Current Issues in Linguistic Theory, 1965). A nyelvleírás

újabb

lehetőségei

Talán az elemzési eljárásoknál is fontosabbak egy teljes nyelvi rend­ szernek vagy egy rendszerrészlegnek (például a hangállománynak, a;

képzőrendszernek) a leírási lehetőségei. Megértésük azonban nehezebb, mint az elemzéseké. Egy ismeretelméleti kitérőre van szükségünk ahhoz, hogy a nyelvleírás lényegét meg lehessen világítani. Azzal kell kezdenünk, hogy a nyelvi rendszert nem lehet közvetlen megfigyeléssel vizsgálni és leírni. Közvetlenül csak a nyelvi rendszer ele­ meinek a használatát, a beszédaktust, a beszédtényeket lehet megfigyelni és e megfigyelés alapján leírni. Magát a nyelvi rendszert azonban nem lehet közvetlenül megragadni. Lehetséges persze közvetett tanulmányo­ zása. A legjobban éppen a beszéden át, a beszéd megfigyelésével lehet vizsgálni a nyelvet. Ezzel a közvetett vizsgálattal sokféle leíró nyelv­ tani feladatot, például az igeragozás és névszóragozás leírását meg lehet oldani, de mégsem elégít ki minden igényt. Szükséges lehet ugyanis egy más megközelítésű vizsgálat: nem a be­ széden át megvalósuló nyelvleírás. Ez a másfajta vizsgálat általában mo­ dellek, azaz nyelven kívüli, rendszerint logikai vagy matematikai rend­ szerek segítségével végezhető el. A modellálás más tudományokban nagyon régi és jól bevált eljárás. A valóságnak sok területén fordul elő, hogy egy nehezen vagy egyáltalán meg sem közelíthető jelenséget egy más jelenség megvilágításában írják le. Az atom szerkezetét sokáig nem közvetlenül, hanem csak modellekkel lehetett feltárni. Hogy például a mag körül az elektronok nem kör-, ha­ nem ellipszis-alakú pályán keringenek, azt a naprendszer segítségével m i n t modellel lehetett leírni. S a későbbi tényleges, közvetlen kutatás nagyrészt igazolta a modellálás helyességét. Maga a jól ismert hagyományos grammatika, legalábbis a központi része (a szófajok, a mondatrészek és főleg a mondatfajták) is modellálás eredménye: a klasszikus formális logikának mint modellnek az alapján készített leírás. Ez a logikai modellálás a maga korában egészen érthető és szükségszerű is volt. Az ógörög kultúrában, a szövegmagyarázatokat nem számítva, az elvonatkoztatás magasabb szintjén a nyelvvel a filozó­ fusok foglalkoztak. Egészen érthető, hogy az addig még sehogy le nem írt nyelvi rendszert a maguk tudományának a megvilágításában szem­ lélték, a maguk fejlett tudományának, a formális logikának a kategó­ riáival írták le. És ez az eljárás nagyon is jó volt, hiszen alapja a nyelv és a gondolkodás közismert kapcsolata, a logika és a grammatika pár­ huzama volt. Ez a régi értékes örökség, a hagyományos grammatika volt eddig az egyedüli nyelvleírás. Tudnunk kell azonban, hogy ez a nyelvtan nem •egyedüli lehetőség, hisz a nyelvi rendszernek csak bizonyos összefüggé­ seit tartalmazza, a nyelvi rendszer csak egyfajta megvilágításban, egy bizonyos tükör képeként van meg benne. A maga nemében kielégítheti például a nyelvhez társuló formális logikának vagy az iskolai nyelvtan­ oktatásnak az igényeit. De nem felel meg más természetű követelmé­ nyeknek. Szükségünk van tehát másfajta igényeket kielégítő és másfajta kritériumokra építő leírásokra is. Így jöttek létre az olyan új leírások, mint például Y. Bar-Hillel és J. Lambek kategoriális grammatikája (a modern lengyel logikai iskola, elsősorban Ajdukiewicz elmélete alapján) vagy N. Chomsky transzfor­ mációs generatív grammatikája (formális és produktív elmélet: a mon­ d a t o k alkotásának, „generálásának" a szabályait keresi).

Fokozott nyomatékkal kell azonban hangsúlyoznunk, hogy egyik nyelvtani leírás sem abszolút értékű, a hagyományos grammatika sem az. Mindegyik leírás csak bizonyos szempontoknak felel meg. De mind­ egyik jó és nélkülözhetetlen lehet a maga szempontjából. Különben a nyelvi rendszer és az öt leíró sokféle grammatika k a p ­ csolatában az abszolút és a relatív igazság viszonya, nyilvánul meg. Mindegyik grammatika-típus helyesen, de nem teljesen, hanem csak kor­ látozottan tükrözi a valóságot, a nyelvi rendszert. Csak bizonyos össze­ függéseit tudja feltárni. Egyetlenegy grammatikával nem tudunk m i n ­ dent megismerni egy nyelvi rendszerből. De az is igaz, hogy a sokféle nyelvleírás a nem teljes, de fokozatosan előrehaladó megismerésen át az abszolút igazság felé közelít: a nyelvi rendszeren belüli összefüggések közül egyre többet derítenek fel, egyre többet tudunk meg a nyelvi rend­ szerről. Ugyancsak a megismerés kérdéseként vetődik fel még az a mód is, ahogyan a nyelvleírás a matematikai nyelvészettel összefügg. Megnehe­ zíti azonban ennek tisztázását az, hogy eléggé eltérő módon értelmezik a „matematikai nyelvészet" műszót. Mindenekelőtt a matematikai mód­ szereknek, mint például a statisztikának vagy a valószínűségszámításnak a nyelvtudományi alkalmazását kell ideszámítanunk. De ennél több is és fontosabb is az, hogy a nyelvi jelenségek leírásában meghonosodik a matematikai gondolkodásmód: bizonyítási eljárások, formalizálási le­ hetőségek, deduktív módszerek, axiomatikus felépítésű elméletek. Ezek a matematikai eljárások meglehetősen beváltak az előbbiekben tárgyalt nyelvleírásokban. Annál is inkább, mert a matematikai logikai tételek a modern logikával (Carnap, Wittgenstein, Ajdukiewicz elméletével) érint­ keznek. Mégis a „matematikai nyelvészet" nem egészen találó, sőt félre­ érthető műszó, mert nemcsak matematikai szemléletet és módszert, in­ kább a matematika tárgyát sejteti. De a nyelvészet tárgya mindenféle­ képpen a nyelv. Éppen ezért aligha volna helyes a „matematikai nyel­ vészet"-et minden újabb nyelvészeti irányzat és kezdeményezés jelölé­ sére lefoglalni. Erre talán jobb volna az egzakt nyelvészet elnevezés. A nyelvtudomány

egysége

Többen is úgy vélik, hogy a sok újítás megbontotta a nyelvtudo­ mány egységét. Mások a nyelvtudomány meghasonlásának a korszaká­ ról beszélnek. Mindez talán igaz és érthető lehet szubjektíve, egy-egy szakember felfogásában. De objektíve, a nyelvtudomány egészére nem áll. A nyelvtudomány elméletben és módszerekben egyaránt gazdago­ dott: sokkal változatosabb ma, mint régebb. Az új és a régi nem ellen­ téte, hanem szükséges és szerencsés kiegészítője egymásnak. A hagyo­ mányos nyelvtörténeti kutatásokat javítja az új leíró nyelvészet. Lehe­ tővé válik ugyanis az egyes korszakok nyelvállapotának a leírása, és így az eddig elszigetelt jelenségeket vizsgáló nyelvtörténetbe is bevonul a rendszerszerűség elve. Ugyancsak az egységet, a régi és új összefüggését bizonyítja az is, hogy minden mai újítás a régi talaján, az eddigi eredmények felhaszná­ lásával vált lehetővé. Különben minden mai próbálkozás és kezdemé-

nyezés csak viszonylag új, csak viszonylag modern. Ma fejlődtek ki, de csíráikban nagyon is régről kimutatható elméletek. A strukturalizmus első megnyilatkozását egy óind nyelvtanban, Panini grammatikájában leljük fel. Az egészen újnak számító generatív grammatikát maga a meg­ alkotója, N , Chomsky korábbról származtatja. Előzményeit a XVII. szá­ zadban a Port Royal grammatikusainak általános és elméleti, magya­ rázó nyelvtanában, a közismert Grammaire générale et raisonnée-ban keresi. Grammatikaelméletét pedig Wilhelm von Humboldt (1767—1835) nyelvfilozófiájából vezeti le (Cartesian Linguistics, 1965). Tévedés volna azt hinni, hogy a „modernizálás" csak a nyelvészet új ágainak a kialakítását jelenti. Ezekkel egyidejűleg párhuzamosan kor­ szerűsödtek a nagy múltú ágak, mint például a nyelvtörténet vagy a nyelvföldrajz is. A „modern" jelzőt az itt végbemenő újítások is meg­ érdemlik. Nem lehet tehát a „modern"-et csak az új diszciplínákra érteni. A nyelvtudomány megújulása tehát elméleti és módszerbeli gazda­ godás. Nem meghasonlás, nem kettészakadás, hanem fokozódó változa­ tosság. A régi és az új nem tagadja, hanem kiegészíti egymást. A tárgy és a cél ugyanis mindenféleképpen egy: a nyelv és a nyelv kutatása. A nyelvész szakember számára a legelfogadhatóbb álláspont az, amit egy ősi latin mondás átalakításával fejezett ki egy jeles nyelvész: „Linguista sum; linguistici nihil a me alienum puto." Nyelvész vagyok, semmi sem lehet idegen tőlem, ami nyelvészeti.

HENRI W A L D

A

nyelv

lényege

A n y e l v az az eszköz, m e l y n e k segítségével az e m b e r n e k s i k e r ü l m e g i s m e r n i e a világot és m e g s z e r v e z n i e u r a l m á t fölötte. A beszéd n e m c s u p á n kész, k i a l a k u l t g o n d o l a t o k közlési eszköze, h a n e m egyben a g o n d o l a t o k k i a l a k í t á s á n a k egyetlen eszköze is. A n y e l v a beszéd és a gondolkodás, az a n y a g és az e s z m é n y e l l e n t ­ m o n d á s o s egységét testesíti meg. A n y e l v t a n a h a n g o k és í r á s j e g y e k a n y a g i szerkezete r é v é n oly m ó d o n szer­ vezi m e g a nyelvet, hogy az e g y a r á n t részt v e h e s s e n a p r a g m a t i k u s - é r z e l m i r e a k ­ cióknak a g o n d o l k o d á s infralogikus f o r m á i b a n (metafora, szórend, h a n g s ú l y , h a n g ­ lejtés, r i t m u s ) t ö r t é n ő k i k r i s t á l y o s o d á s á b a n és a r a c i o n á l i s t ü k r ö z é s n e k a g o n d o l ­ kodás logikai formáiban (fogalmak, ítéletek, következtetések) t ö r t é n ő k i k r i s t á l y o s o ­ d á s á b a n is. A nyelv, az igazság felépítésének egyetlen eszköze, a r r a kötelezi a m e g i s m e ­ rést, hogy k é t fő szakaszon m e n j e n k e r e s z t ü l : a mito-logikus és a logikai s z a k a ­ szon. Az első s z a k a s z b a n a n y e l v e t infralogikus formái v i s s z a t a r t j á k a z é r z é k e l ­ h e t ő küszöbén, ezért n e m j u t t a t h a t j a el a m e g i s m e r é s t a dolgok ós az e s e m é n y e k tiszta lényegéig; a m á s o d i k s z a k a s z b a n a k o n k r é t t ó l e l k ü l ö n ü l v e a n y e l v e g y r e m a ­ g a s a b b szintű e l v o n a t k o z t a t á s o k b a n vesz részt, lehetővé téve, hogy a m e g i s m e r é s

e g y r e m é l y e b b l é n y e g e k e t tükrözzön.* A mito-logikus s z a k a s z b a n az e m b e r e k in­ k á b b m e t a f o r á k és n e m f o g a l m a k segítségével közelednek a világ m e g i s m e r é s é h e z és b i r t o k b a vételéhez, i n k á b b a mítoszok, m i n t s e m a k a t e g ó r i á k , i n k á b b a felidé­ zés, m i n t s e m a m a g y a r á z a t útján j á r n a k . A logikai szakaszban á l l a n d ó d e m e t a f o r i z á c i ó és demisztifikáció r é v é n a gondolkodás fokozatosan t ú l h a l a d j a infralogikus formáit, e l é r v e végül is a „tiszta" logikai f o r m á k kategóriai szintjét. Az a l a n y t á r g g y a l szembeni p r a g m a t i k u s - é r z e l m i r e a k c i ó i n a k — a m e l y e k a n y e l v infralogikus f o r m á i b a n fejeződnek ki — n e m az a h i v a t á s u k , hogy a m e g ­ ismerést letéritsék a r a c i o n á l i s felé vezető útjáról, ellenkezőleg, az a f e l a d a t u k , hogy vigyék el a m e g i s m e r é s t a logikai formákig, m a j d a k a d á l y o z z á k meg, hogy e l ­ sekélyesedve beszüntesse tevékenységét. A demisztifikáció n e m jelenti a mítosz t e l ­ j e s m e g s e m m i s í t é s é t , h a n e m a mítosz s z i n k r e t i k u s , é r z é k i - é r z e l m i - é r t e l m i szerkeze­ t é b e n lévő racionális elein k i v o n á s á t , megerősítését és fejlesztését. Az „infralogikus" kifejezést használom és n e m a „ p r e l o g i k u s " vagy „ e x t r a l o ­ g i k u s " v a g y „illogikus." kifejezéseket, mivel p o n t o s a b b a n fejezi ki azt a m e g g y ő ­ ződésemet, hogy a n y e l v b e n kikristályosodott p r a g m a t i k u s - é r z e l m i m e g n y i l v á n u ­ lások n e m előzik m e g a logikai f o r m á k a t , n e m is közömbösek i r á n t u k és n e m is h e l y e z k e d n e k s z e m b e k i a l a k u l á s u k k a l , h a n e m ellenkezőleg, részt v e s z n e k felépíté­ s ü k b e n . A n y e l v b e n az infralogikus f o r m á k elsődlegesek a logikai f o r m á k k a l szem­ ben, de s o h a s e m előzik m e g azokat. Egy infralogikus forma m i n d i g az a l a n y p r a g ­ m a t i k u s - é r z e l m i reakcióját fejezi ki. egy t á r g g y a l szemben, a m e l y r e egy logikai f o r m a legalábbis implicite utal. A n y e l v n e m k o r l á t o z h a t ó egyetlen n e m nyelvi közlési eszközre sem. Az e m ­ b e r a nyelv b i r t o k á b a n m e g v á l t o z t a t t a a t e r m o d i n a m i k a m á s o d i k főtételének — a t e r m é s z e t b e n v é g b e m e n ő e n e r g i a á t a l a k u l á s o k egyik t ö r v é n y é n e k — i r á n y á t , m e g ­ t e r e m t e t t e a n e g e n t r ó p i a s z a k a d a t l a n n ö v e l é s é n e k lehetőségét, és így v i s s z a v o n h a ­ t a t l a n felsőbbrendűséget vívott ki k ö r n y e z e t é v e l szemben. Beszéd és írás A n n a k az e l l e n t m o n d á s o s egysége, a m i érzékelhető vagy a m i é r t h e t ő a nyelv­ b e n , tükrözi a n n a k e l l e n t m o n d á s o s egységét, ami é r z é k e l h e t ő v a g y a m i é r t h e t ő b á r ­ mely dologban. M i n t a h o g y a n m i n d e n dolog egy lényeget jelenít meg, u g y a n ú g y m i n d e n nyelvi t é n y egy eszmét testesít m e g . A beszéd és az í r á s olyan értelmi moz­ z a n a t o k a t érzékeltet, a m e l y e k m e g h a l a d j á k a jelenségek tükrözését, és a dolgok l é n y e g é r e u t a l n a k . A n y e l v eszmeisége n e m t ü k r ö z h e t i a világ lényegiségét, c s u p á n * Az infralogikus és logikus nyelvi-gondolkozási formák megkülönböztetésé­ vel egyidejűleg érdemes megemlítenünk e kettő idealista szembeállításának egy magyar irodalmi vitáját. Karácsony Sándor debreceni iskolája a két világháború közt sajátosan „magyar"-nak emelte ki a magyar nyelv kiejtési bázisát, nyelvta­ nának mellérendelő elvéi és jelrendszerének „elvonás nélkül, logikai viszonyok megállapítása nélkül, egyszerűen a szemléletből" elinduló képi erejét (A m a g y a r lélek. Budapest, 1938). Ebből kiindulva Lükő Gábor a magyar népköltészet és nép­ művészet jelképrendszerét egyetemes nemzeti műveltség rangjára kívánta emelni, arra helyezvén súlyt, amiben a magyar hagyományok „sokkal primitívebbek és konkrétabbak" az európai népekénél (A m a g y a r lélek formái. Budapest, 1942). A magyar nyelvszemlélet és gondolkodás e prelogikai — Henri Wald jobb kifejezé­ sével élve infralogikai — kultuszával Kolozsvárról Szabédi László fordult szembe, leszögezvén, hogy az „egy m á r érvényességét vesztett jelképrendszerben véli felfe­ dezni a magyar ember gondolkozásának, észjárásának a csapásait, a törvényeit" (Ész és b ű b á j . Budapest, 1943), nem vonván kétségbe ugyanakkor a népi hagyo­ mányok feltárásának jelentőségét a művelődés továbbfejlesztésében. — A SZER­ KESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE.

a dolgok t e r m é s z e t e s h a n g j a i n a k és á b r á z o l á s a i n a k a beszéd és az í r á s k u l t u r á l i s h a n g j a i v á és á b r á z o l á s a i v á t ö r t é n ő á t v á l t o z á s a r é v é n . A t e r m é s z e t b e n a h a n g o k és az á b r á z o l á s o k a dolgok é r z é k e l h e t ő és á t m e n e t i s a j á t o s s á g a i r a v o n a t k o z ó a n n y ú j t ­ h a t n a k felvilágosítást, a h h o z a z o n b a n , hogy a h a n g o k a dolgok é r t h e t ő és á l l a n d ó s a j á t o s s á g a i r a v o n a t k o z ó é r t e s ü l é s e k e t közöljenek, szükségessé v á l t a beszéd felta­ lálása. A h a n g o k n a k s z a v a k k á és a s z a v a k n a k m o n d a t o k k á v a l ó s z á n d é k o s t a g o lása n é l k ü l a dolgok lényege és jövője i s m e r e t l e n m a r a d , s a r á j u k v a l ó h a t á s l e ­ hetetlen. Az e m b e r r é v á l á s s z e m p o n t j á b ó l a beszéd f e l t a l á l á s á n a k u g y a n a z a j e l e n ­ tősége volt, m i n t a s z e r s z á m f e l t a l á l á s á n a k . Az e m b e r az egyetlen g o n d o l k o d ó lény, m i v e l a z egyetlen dolgozó és beszélő lény. Az e m b e r s z a b á s ú m a j o m a t e r m é s z e t egy r é s z l e t é n e k a t e r m é s z e t t ö b b i része ellen f o r d u l á s á v a l és a h a n g o k n a k a j e l e k t e r m é s z e t e s r e n d j é b ő l a jelölők k u l t u r á ­ lis r e n d j é b e v a l ó á t m e n e t e l é v e l a l a k u l t e m b e r r é . Míg a jel c s u p á n az é r z é k e k r e h a t , b e m u t a t v a a dolgok közötti h a s o n l ó s á g o k a t és k ü l ö n b s é g e k e t , a jelölő túlhatol az é r z é k e k e n , s a dolgok azonosságát t ü k r ö z ő j e l e n t é s e k e t idézi fel. A k á r a szer­ szám, a m e l y n e m saját m a g á é r t fontos, h a n e m m e r t biztosítja bizonyos t e c h n i k a i folyamat ismétlését, ú g y a beszéd is azért hasznos, m e r t a g o n d o l k o d á s t saját m a ­ gán t ú l r a i r á n y í t j a , a dolgok azonossága felé. Az e m b e r a s z e r s z á m segítségével v a ­ lósítja m e g azt, a m i t a beszéd segítségével eltervez. A t e r m é s z e t e s h a n g o k a t e r ­ m e l ő m u n k a f o l y a m a t á b a n a beszéd f o n é m á i v á v á l n a k . A z á l l a t o k között j e l e n t k e z ő n e m nyelvi közlés az e m b e r e k között n y e l v i közléssé v á l i k a t e c h n i k a i m o z d u l a t n a k az e m b e r i agyvelőben a h a n g s z i m b o l i k á v a l t ö r t é n ő t a l á l k o z á s a r é v é n . Hasonló hangokat k é p e z v e m i n d a n n y i s z o r , a h á n y s z o r h a s o n l ó dolgokkal ta­ lálkoztak, az e m b e r e k k e z d t e k „ e l v o n a t k o z t a t n i " a dolgok azon egyéni sajátossá­ gaitól, a m e l y e k e g y m á s t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t t é k őket, és e g y r e k ö z e l e b b j u t o t t a k á l ­ t a l á n o s t u l a j d o n s á g a i k h o z , a m e l y e k r é v é n azok azonossá v á l t a k . Az e g y n e m ű d o l ­ gok i s m é t l ő d ő azonossága c s u p á n a beszéd segítségével t á r h a t ó fel, a m e l y l e h e ­ tőséget n y ú j t az e m b e r e k n e k , hogy a dolgok m e g i s m e r é s é t m e g s z a b a d í t s á k az egyéni sajátosságok érzéki tükrözésétől, s ezzel „megtisztítsák" az á l t a l á n o s t u l a j d o n s á g o k racionális t ü k r ö z é s é n e k formáit. A szó születése ú g y m e g y végbe, h o g y egy szó egy hasonló r a c i o n á l i s t ü k r ö z é s i f o r m á v a l egyesül. Erinek b e k ö v e t k e z é s é i g a s z a v a k j e ­ lentése csak a dolgok h a s o n l ó és i s m é t e l h e t ő sajátosságait t ü k r ö z i , n e m p e d i g az a z o ­ nos m e g i s m é t l ő d ő sajátosságokat. Nos, a h a s o n l ó s á g m é g c s u p á n egyéni és az is­ mételhetőség c s u p á n lehetséges, az azonosság v i s z o n t m á r á l t a l á n o s és a m e g ­ ismétlődés szükségszerű. Ezért a h a n g u t á n z ó szavak, az i n d u l a t s z ó k k ö z e l e b b á l l n a k a jelképhez, m i n t a jelhez. A jelképtől eltérően, a m e l y megőrzi a j e l k é p e z e t t do­ log n é h á n y egyéni v o n á s á t , a jel a jelzett dologhoz v i s z o n y í t v a á t l á t s z ó v á válik, m i n t az üveg. A beszéd egydimenziós időbeliségét eredetileg a t é r b e , a h á r o m d i m e n z i ó b a helyező írás m a g a is a j e l k é p t ő l fejlődött a jel felé. A h a n g - és í r á s j e l e k viszonylagos á l l a n d ó s á g a rögzítette az e m b e r e l v o n a t ­ koztató, és á l t a l á n o s í t ó képességét, és a dolgok á l t a l á n o s sajátosságai vi­ szonylagos állandóságának és j ö v ő j é n e k felfedezéséhez vezetett. A szavak nem u t a l n a k s e m az e g y é n i r e , s e m a j e l e n r e . Ők a m a g u k b a n összege­ zett m ú l t r a és a megjósolt j ö v ő r e u t a l n a k . E m l é k e k e t és v á r a k o z á s o k a t fe­ j e z n e k ki. Az egyéni és a jelen m e g m u t a t h a t ó , de azt, a m i r e r á lehet m u t a t n i , n e m szükséges elmesélni. Még a k k o r is, a m i k o r egyéni és j e l e n l é v ő dologra v o n a t ­ koznak, a s z a v a k a m ú l t és a jövő felé is m u t a t n a k . A m u n k a h a t á s a a l a t t a s z a v a k k i r a g a d j á k a d o l g o k a t a jelenből, s k i v e t í t i k őket a jövőbe. T á g a b b é r t e l e m b e n v é v e a beszéd és az í r á s m i n t a n y e l v a n y a g i dimenziói együtt j e l e n t e k meg. A szerszámok, a m u n k a v é g z ő m o z d u l a t o k , az első rajzok, fé-

tisek, t o t e m e k t u l a j d o n k e p p e n m á r írást j e l e n t e n e k . A g o n d o l k o d á s s o h a s e m tett v o l n a létre az í r á s térbeli t á m a s z a n é l k ü l .

jöhe­

Az e m b e r i n y e l v a b b a n a p i l l a n a t b a n a l a k u l t ki, a m i k o r a g o n d o l k o d á s „ h a n g ­ beli és k é p b e l i " v a l ó s á g á v á vált. Nyelvtani

és

logikai

A dolgokat az ideiglenesség fölé emelve, a szavak u g y a n a k k o r az e m b e r e k n e k a d o l g o k k a l szembeni a l a p v e t ő m a g a t a r t á s á t is kifejezik. A n y e l v n y e l v t a n i s z e r k e ­ zete r é v é n n e m c s a k a l e g á l t a l á n o s a b b sajátosságok és objektív viszonyok r a c i o n á l i s tükrözése kristályosodik ki. h a n e m az a l a n y n a k a t á r g g y a l szembeni p r a g m a t i k u s ­ érzelmi reakciói is. Az előbbi a g o n d o l k o d á s logikai f o r m á i b a n — fogalmak, í t é l e ­ tek, k ö v e t k e z t e t é s e k — fejeződik ki, az u t ó b b i a k a g o n d o l k o d á s infralogikus f o r m á i ­ b a n — metafora, a l a k t a n , m o n d a t t a n , h a n g l e j t é s , r i t m u s — j e l e n n e k meg. Az e m b e r e k k e z d e n e k u r a l k o d n i k ö r n y e z e t ü k ö n , k ü l ö n b ö z ő k é p p e n r e a g á l n a k a dolgok jelenségi k ü l ö n b s é g e i r e , mielőtt e l j u t n á n a k lényeges a z o n o s s á g u k t ü k r ö ­ zéséhez. Ügy k e z d e n e k a t e r m é s z e t m e g h ó d í t á s á h o z , hogy az é r t h e t ő é r z é k e l h e t ő m e g t e s t e s ü l é s e i r e h a t n a k , és ezért n a g y o b b m é r t é k b e n r e a g á l n a k a k ü l ö n b ö z ő s é ­ gekre, m i n t a hasonlóságokra. I s m e r e t e s a k o n k r é t s z a v a k g a z d a g s á g a a p r i m i t í v e m b e r e k n y e l v é b e n az elvont s z a v a k r o v á s á r a . Mielőtt e l j u t n a a lényegest t ü k r ö z ő logikai forma felépítéséhez, t ú l l é p v e a d o l ­ gok egyéni t u l a j d o n s á g a i n a k érzéki á b r á z o l á s á n , a n y e l v n e k hosszú u t a t kell m e g ­ tennie, a m e l y n e k során t ú l s ú l y b a n v a n n a k az infralogikus formák. K e z d e t b e n a beszéd sokkal n a g y o b b m é r t e k b e n j á r u l t hozzá az érzéki-érzelmi élet kifejezésé­ hez és a beszélők tenni a k a r á s á n a k befolyásolásához, m i n t a g o n d o l k o d á s logikai f o r m á i n a k felépítéséhez. A természettel vívott h a r c b a n m e g v a l ó s u l ó e g y ü t t m ű k ö d é s szükségessége a r r a k é n y s z e r i t e t t e az e m b e r e k e t , hogy a nyelvet mint közlési esz­ közt a l k o s s á k meg. De a „természet ellen csak n e m r é g fellázadt" e m b e r e k n e m „ e l ­ méleteket", c s u p á n „ b i z t a t á s o k a t " közöltek e g y m á s s a l . A n y e l v n e k i n k á b b „mozgó­ sítania" kellelt, hogy e g y b e h a n g o l j a a dolgok m e n e t é b e v a l ó b e a v a t k o z á s t , m i n t s e m „ t á j é k o z t a t n i a " a dolgok lényege felöl. A k o r t á r s a i n k n á l jóval i n d u l a t o s a b b p r i ­ m i t í v e m b e r e k n y e l v e sokkal m u z i k á l i s a b b volt Szavaik h o s s z a b b a k v o l t a k és i n ­ k á b b é n e k e l t é k őket, m i n t kiejtették. T ö b b n y i r e énekelt beszéd és beszélt ének f o r m á j á b a n értekeztek, n e m pedig m o n d a t o k b a n . A m i k o r a beszélő felindult, a h a n g l e j t é s n e k sokkal n a g y o b b szerep jut, m i n t a m i k o r a beszélő nyugodt. Idővel a zenei hangsúly r i t m i k u s h a n g s ú l l y á változott, a m e l y sokkal h a s z n o s a b b a m u n k a t á r s a d a l m i megszervezésében. A z o n b a n még n a p j a i n k b a n is egy b a n t u n y e l v b e n , a k i r u n d i b a n a „Hafi" szó kifejezi az e l t á v o l o d á s fokát a kiejtés h a n g e r e j é t ő l füg­ gően. „Hafi" n e m e l v o n t szó, a h o g y felületesen szemlélve h i h e t n ő k , h a n e m s z i n k r e tikus szó. a m e l y e t s o h a s e m e j t e n e k ki olyan h a n g l e j t é s nélkül, a m e l y ne fejezne ki bizonyos eltávolodást, és ezzel szembeni bizonyos p r a g m a t i k u s - é r z e l m i reakciót. Minél e l m a r a d o t t a b b a k az e m b e r e k , a n n á l g a z d a g a b b n y e l v ü k infralogikus f o r m á k ­ b a n és a n n á l szegényebb logikus f o r m á k b a n . A t á r s a d a l m i g y a k o r l a t kiterjedt és erőteljes h a l a d á s a a r r a késztette az e m ­ bereket, hogy t ú l l é p j é k a dolgok közötti k ü l ö n b s é g e k és hasonlóságok érzéki t ü k r ö ­ zését s a z o k n a k e g y r e á l t a l á n o s a b b sajátosságait tükrözzek. U g y a n a z o n valóság k ü ­ lönböző megközelítéseit kifejező infralogikus nyelvi f o r m á k n e m a k a d á l y o z z á k m e g , ellenkezőleg, a dolgok á l t a l á n o s sajátosságainak felfedezése felé i r á n y í t j á k a m e g ­ ismerést.

A szókészlet legfontosabb infralogikus formája, a m e t a f o r a által a fogalmak k é p z é s é n e k é s közlésének fő eszközévé válik. Idővel az infralogikus f o r m a m e g kövesedik, s c s u p á n az illető n y e l v r é g é s z é n e k v a n t u d o m á s a róla. C s a k a h e l l é n n y e l v történésze e m l é k e z i k m é g a r r a , hogy H o m é r o s z i d e j é b e n a „koszmosz" bizo­ nyos hajviseletet jelentett, v a l a m i v e l később pedig egy k a t o n a i egységet jelölt. Míg az ítéletet alkotó f o g a l m a k n a k sem n e m ü k , s e m s z á m u k , sem e s e t ü k nincs, t e h á t n e m i s m e r i k a névszóragozást, n i n c s személyük, számuk, módjuk, idejük, ige­ alakjuk, t e h á t az igeragozás sem sajátjuk, a d d i g a m o n d a t o t alkotó s z a v a k m i n d ­ ezekkel m á r r e n d e l k e z n e k . Az igék múltja, j e l e n e ós jövője k e z d e t b e n c s a k a g y a k o r l a t h á r o m fő m ó d o ­ zata közötti k ü l ö n b s é g r e u t a l t : egy befejezett, egy befejezetlen és egy m é g el n e m k e z d e t t cselekvésre. A jövő idő e g y é b k é n t igen késői termiéke az e m b e r i n y e l v ­ nek. Az e m b e r e k n e k n a g y o n későn „ a k a d t d o l g u k " a jövővel. V a n n a k nyelvek, a m e l y e k m é g m a s e m ismerik. Bizonyos p r a g m a t i k u s - é r z e l m i m e g n y i l v á n u l á s o k a rész és az egész, v a g y a jelző és a jelzett közötti á l l a n d ó viszonyok felfedezése felé i r á n y í t j á k a megismerést, m í g m á s p r a g m a t i k u s - é r z e l m i m a g a t a r t á s o k a z egyéni és az á l t a l á n o s egységének felfedésére k é s z t e t h e t n e k . A m í g az, e m b e r e k n e k a t e r m é s z e t feletti h a t a l m a felületesen b o n t a k o z ó d o t t ki, a g o n d o l k o d á s n e m lépett t ú l az e g y m á s m e l l e t t i s é g és e g y m á s u t á n i s á g á l l a n d ó v i s z o n y a i n a k e m p i r i k u s m e g á l l a p í t á s á n . A g o n d o l k o d á s a z u t á n k e z d t e felfedezni az egyetemest, m i u t á n az á r u g a z d á l k o d á s felszínre hozta azt, a m i általános a kü­ lönböző egyéni t e r m é k e k b e n : ez a csereérték. I n n e n e r e d a h i n d u és a hellén szil­ logizmus közötti különbség. A h i n d u logikusokat elsősorban a jel és a jelzett k ö ­ zötti viszony é r d e k e l t e , Arisztotelészt pedig az egyéni és az á l t a l á n o s közötti v i ­ szony foglalkoztatta. A j a p á n nyelv, a m e l y i n k á b b a beszélgető t á r s meggyőzégére, m i n t i s m e r e t e i ­ n e k g a z d a g í t á s á r a törekszik, m a is é r z é k e n y e b b e n r e a g á l a rész és az egész viszo­ n y á r a , m i n t az egyéni és az á l t a l á n o s e g y s é g é r e ; g a z d a g a b b a n a l i t i k u s e l v o n a t k o z ­ t a t á s o k b a n , m i n t i n d u k t í v e l v o n a t k o z t a t á s o k b a n ; szegényebb á l l í t á s o k b a n , m i n t k é r ­ désekben. Sok m a i nyelvész ós logikus ú g y véli, hogy h a Arisztotelész a k í n a i n y e l v e t beszélte volna, az arisztotelészi logika egészen m á s k é p e t m u t a t n a . L e h e t s é g e s . Á m , ez n e m jelenti, hogy az „in esse" ítéletek a t t r i b u t i v logikája a hellén n y e l v n y e l v ­ t a n i s z e r k e z e t é r e k o r l á t o z h a t ó , c s u p á n a n n y i t jelent, hogy a k í n a i u l beszélő Arisz­ totelész i n k á b b a szerkezet és az időbeliség logikáját építette v o l n a fel, n e m pedig az á l t a l á n o s és az ö r ö k k é v a l ó logikáját. Egy n y e l v infralogikus formái elősegitik bizonyos á l t a l á n o s viszonyok felfedezését, á m n e m a k a d á l y o z z á k m e g m á s á l t a l á ­ nos k a p c s o l a t o k feltárását sem. A m a i kinai logikusok i s m e r i k az egyéni és az á l ­ t a l á n o s egységének objektív létét. Lehetséges, hogy egy bizonyos i n t e l l e k t u á l i s lég­ kör egy k u l t ú r a e l ő t e r é b e helyezzen olyan logikai f o r m á k a t , a m e l y e k a m á r t ú l ­ h a l a d o t t infralogikus f o r m á k h a t á s a a l a t t a l a k u l t a k ki. Az első és főképpen a m á ­ sodik v i l á g h á b o r ú t követő n y o m a s z t ó politikai és ideológiai l é g k ö r b e n az á l t a l á n o s hitelét vesztette, és a szerkezet v á l t b á l v á n y o z o t t á , az i n d u k c i ó t a l á b e c s ü l t é k és az elemzést t ú l é r t é k e l t é k . Végül a v á l s á g o k m e g s z ű n n e k s a logikai f o r m á k u r a l m a ú j r a helyreáll. F e l t é t l e n ü l m e g kell j e g y e z n ü n k , hogy a n y e l v n y e l v t a n i megszervezése — a gondolkodás infralogikus f o r m á i n a k k i k r i s t á l y o s í t á s á v a l — m a g á b a n a logikai for­ m á k megalkotásában vesz részt, n e m c s u p á n kifejezésükben. Miután a megismerést

a dolgok lényegéig visszük el, a n y e l v infralogikus f o r m á i m e g a k a d á l y o z z á k a m e g i s m e r é s elszíntelenedését, ellaposodását. A g o n d o l k o d á s infralogikus f o r m á i b a n kifejeződő p r a g m a t i k u s - é r z e l m i m a g a t a r t á s o k a m e g i s m e r é s b e n az e r e d e t i s é g leg­ főbb f o r r á s á t jelentik. A n y e l v infralogikus formái g e n e t i k a i s z e m p o n t b ó l elsődlegesek a logikai for­ m á k k a l szemben, de a r e n d s z e r szempontjábé>l a z o k n a k a l á r e n d e l t e k . Egy e r e d e t i kifejezésben t ö b b g o n d o l a t összegeződik, m i n t egy k ö z h e l y b e n . De a m i k o r egy k i ­ fejezés m á r n e m áll egy g o n d o l a t szolgálatában, elveszti érzelmi h a t á s á t . Mítosz

és

kategória

A metafora az a n y e l v i eszköz, a m e l y n e k segítségével k i a l a k u l n a k a fogal­ mak, a mítosz a kategóriák k i a l a k u l á s á h o z segít hozzá. A m e t a f o r a c s ö k k e n t e t t t e r ­ j e d e l m ű mítosz, a mítosz pedig h a t a l m a s k i t e r j e d é s ű m e t a f o r a . A k a t e g ó r i a a mítosz racionális m a g v a , m i n t a h o g y a n a fogalom a m e t a f o r a r a c i o n á l i s m a g v a . A mítoszok m i n d i g a z o k n a k az e s e m é n y e k n e k a z e r e d e t é r e u t a l n a k , a m e l y e k ­ ről m e s é l n e k . A m i t o s z b a n az általános m é g genezist is j e l e n t . A mítoszok m é g n e m t ü k r ö z i k a dolgok v a l ó d i o k á t és v a l ó d i lényegét, de m á r t ü k r ö z i k azt a z á l ­ t a l á n o s tényt, hogy b á r m e l y d o l o g n a k o k a és l é n y e g e v a n . M á r kifejezik a z é r ­ t e l e m l e g l é n y e g e s e b b lépését: az érzékelhető és az érthető közötti különbségtevést. A mítosz az é r z é k e l t e t ő közvetítésével beszél az é r t h e t ő r ő l . O l y a n e s e m é n y e k r ő l szá­ mol be, a m e l y e k a mesés „ k e z d e t e k k e z d e t é n " j á t s z ó d t a k le, m i v e l a „ r é g e n " h a ­ sonlít az „ e r e d e t r e " : túllépi az azonnali tapasztalatot. Az a mítosz, a m e l y e n á t é r z é k e l h e t ő v é v á l i k és k i a l a k u l egy k a t e g ó r i a : m á r fikció. Ezért egy mítosz s o k k a l t ö b b é r t e l m e t t a r t a l m a z , m i n t m e g i s m e r é s t . A m í ­ tosz ésszerűsége é p p e n a b b a n áll, h o g y szegényes m e g i s m e r ő t a r t a l m á v a l m i n d e n t átfogni törekszik. A k a t e g ó r i á k e s e t é b e n a j e g y e k szegénységiéért m é l y s é g ü k és á l ­ talánosságuk kárpótol. A mítosz n e m m e g i n d í t ó mese, m e l l y e l a beszéd k o p o t t i s m e r e t e k e t k í v á n k i ­ fejezni, h a n e m o l y a n gondolkodási mód, a m e l y k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a beszéd egy bizonyos fejlettségi szakaszához. A m i t i k u s n y e l v infralogikus f o r m á i n a k t ú l ­ tengését az a t é n y h a t á r o z z a meg, hogy a k u l t u r á l i s fejlődés k e z d e t é n az e m b e r e k a z é r t beszéltek, hogy közös a k c i ó k r a ösztönözzék e g y m á s t , s n e m azért, h o g y sza­ p o r í t s á k i s m e r e t e i k e t . A mítosz i n k á b b műveleti modell, m i n t elméleti m a g y a r á z a t . Egyes csodálatos l é n y e k félisteni tetteit m e s é l v e az e m b e r e k a v i l á g feletti h a t a l ­ m u k a t r e m é l t é k n ö v e l n i . A mítosz m á g i k u s e r e j ű n y e l v . A z érzékenység, n e m p e d i g az é r t e l e m felé forduló mítosz olyan nyelv, a m e l y i n k á b b felelevenít, segít­ ségül hív, m i n t s e m m a g y a r á z . Egy o l y a n k u l t ú r á b a n , a m e l y b e n a p r a g m a t i k u s - é r ­ zelmi r e a k c i ó k s o k k a l erősebbek, m i n t a m e g i s m e r ő - é r t e l m i reakciók, a m e s e a g o n d o l a t o k összefüggő e g y b e k a p c s o l á s á n a k egyetlen módja. A mítoszok aközött h e l y e z k e d n e k el, a m i t az e m b e r e k gyakorlatilag i g y e k e z n e k m e g v a l ó s í t a n i és a m i t m é g elméletileg n e m é r t e n e k . A mítoszok a r r a h i v a t o t t a k , hogy c s ö k k e n t s é k azt a távolságot, a m e l y aközött t á m a d , a m i t az e m b e r e k t e n n i kivánnak és a m i t v a ­ l ó b a n m e g tudnak tenni. A m ű v é s z i n y e l v infralogikus f o r m á k b a n v a l ó b ő v e l k e d é s é t g y a k r a n u g y a n ­ c s a k a z h a t á r o z z a meg, h o g y a költő és a p r ó z a í r ó új igazságokat fedez fel, k o r a tévedéseivel, h a z u g s á g a i v a l és b a n a l i t á s a i v a l szembeni e l l e n á l l á s a é r z e l m i feszült­ séget idéz elő, v a l a m i n t az a t ö r e k v é s e , hogy ezek az igazságok n e c s u p á n i s m e r ­ tek legyenek, h a n e m m á s o k is v a l l j á k őket. T e r m é s z e t e s e n n a p j a i n k m ű v é s z i n y e l ­ v é b e n a logikai f o r m á k n e m s z i n k r e t i k u s m e g n e m k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g b e n t a l á l h a t ó a k

az infralogikus f o r m á k k a l , h a n e m s z i n t e t i k u s egységben. Ezért ez a n y e l v t u d o ­ m á n y o s n y e l v r e l e f o r d í t h a t ó és elemezhető. E g y é b k é n t m a m á r a mítosz is lefor­ d í t h a t ó t u d o m á n y o s n y e l v r e , s úgy t e k i n t h e t ő , m i n t a filozófia a r c h a i k u s m ó d o ­ zata és fordítva, a filozófia a mítosz j e l e n k o r i m ó d o z a t a k é n t j e l e n t k e z i k . Az a t e i z m u s m i n d e d d i g csak l e r o m b o l n i p r ó b á l t a a mítoszokat, de n e m v o l n a - e még e r e d m é n y e s e b b ateista m a g a t a r t á s k i m u t a t n i a mítoszok h u m a n i z m u s á t és ésszerűségét?... *

V é g k ö v e t k e z t e t é s ü l m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a beszéd a g o n d o l k o d á s s z u b s z t a n ­ ciája, n e m c s u p á n kifejezése, a beszéd n e m c s a k a közlő szerepét tölti be, h a n e m az alkotó szerepét is. A g o n d o l k o d á s n é l k ü l i beszéd még n e m n e v e z h e t ő beszédnek, csu­ p á n a k ö r n y e z ő légréteg a k u s z t i k a i m e g b o l y g a t á s a , a g o n d o l k o d á s s e m „az, a m i " beszéd n é l k ü l , h a n e m c s u p á n é r z é k i - é r z e l m i feszültség. A beszéd közlő s z e r e p é n e k — a m e l y elsősorban b u z d í t á s r a h i v a t o t t és csak m á s o d s o r b a n i s m e r e t e k á t a d á s á r a — szintén van egy érzelmi és egy m e g i s m e r ő a k t u s a , ezek közül az előbbi az e l ­ sődleges. E n n e k megfelelően a gondolatok kialakításának funkciója a beszéd m á ­ sodik, de n e m m á s o d l a g o s szerepe, s k é t h a t á s k ö r r e l r e n d e l k e z i k , ezek: az é r t é k e l ő és m e g á l l a p í t ó t e v é k e n y s é g , az é r t é k e l ő t e v é k e n y s é g l é v é n az elsődleges. A közlő szerep elsődlegességét az a t é n y h a t á r o z z a meg, hogy a t e r m é s z e t ­ tel v a l ó h a r c b a n az e g y ü t t m ű k ö d é s megszervezése sürgősebb, m i n t az i s m e r e t e k k i ­ a l a k í t á s a , a cselekvésre v a l ó ösztönzés égetőbb szükséglet, m i n t a g o n d o l a t o k k i ­ cserélése. A k u l t ú r a fejlődése e g y e n s ú l y b a hozza a közlést és az e s z m é k alkotását. Az igazságok felépítése az e m b e r egyik l e g a l a p v e t ő b b szükséglete lesz.

LÁSZLÓ

ATTILA

Őstörténet

és

nyelvtudomány

A m í g a t ö r t é n e l e m fogalmát kizárólag politikai t ö r t é n e t k é n t (események, „tör­ t é n é s e k " e g y m á s u t á n j a k é n t , illetve azok l e í r á s a k é n t ) é r t e l m e z t é k , az őskort m i n t „ t ö r t é n e l e m előtti" k o r s z a k o t k í v ü l r e k e s z t e t t é k a t ö r t é n e l e m h a t á r a i n . A m a r x i s t a t ö r t é n e t s z e m l é l e t é r d e m e , hogy é v e z r e d e k káoszából s i k e r ü l t k i s z ű r n i e a t ö r t é n e t i f o l y a m a t lényegi elemeit, s z é t v á l a s z t v a a m e g h a t á r o z ó t a m e g h a t á r o z o t t ó l , a t ö r ­ v é n y s z e r ű t a véletlentől. Csak így, a t ö r t é n e l m i f o l y a m a t t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k fel­ t á r á s a n y o m á n v á l h a t o t t a z őskor m i n t ősközösségi t á r s a d a l m i r e n d a z e m b e r i s é g t ö r t é n e t é n e k szerves részévé, a n n a k leghosszabb, kezdeti szakaszává. B á r az őskor ily m ó d o n véglegesen b e é p ü l t az e m b e r i t á r s a d a l o m e g y e t e m e s t ö r t é n e t é b e , az ő s t ö r t é n e t e t a t ö r t é n e t t u d o m á n y sajátos á g a k é n t kell m e g k ü l ö n b ö z ­ t e t n ü n k . Ez f o r r á s a i n a k különleges t e r m é s z e t é b ő l , illetve sajátos k u t a t á s i m ó d ­ szereiből adódik. A t ö r t é n e t t u d o m á n y főleg az írásos f o r r á s a n y a g r a t á m a s z k o d i k , á m a legrégibb közel-keleti írásos e m l é k e k is csak m i n t e g y ötezer esztendősek, s m e g j e l e n é s ü k m á r egybeesik az ő s t á r s a d a l o m bomlási szakaszával. Segítségükkel t e h á t legjobb e s e t b e n is csak az ő s t á r s a d a l o m b o m l á s i f o l y a m a t á t k ö v e t h e t j ü k n y o ­ m o n e t e r ü l e t e k e n , illetve a d a t o k a t n y e r h e t ü n k a civilizált világ v o n z ó k ö r é b e k e ­

r ü l ő , m é g ősközösségi viszonyok között élő t á r s a d a l m a k r ó l . Az utolsó öt évezredet megelőző, a l e g s z e r é n y e b b s z á m í t á s o k szerint is m i n t e g y félmillió esztendős idő­ s z a k r a v o n a t k o z ó a n írásos e m l é k e i n k e g y á l t a l á n n i n c s e n e k : e k o r s z a k t ö r t é n e t é t m á s források a l a p j á n kell t a n u l m á n y o z n u n k . Melyek ezek a f o r r á s o k ? N a p j a i n k őstörténésze k o m p l e x m ó d s z e r r e l dolgo­ zik, e g y a r á n t f e l h a s z n á l v a a t e r m é s z e t - és t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i t . Régészet és e m b e r t a n , nyelvészet és néprajz, ő s n ö v é n y - és ő s á l l a t t a n m i n d - m i n d h o z z á j á r u l n a k ahhoz, hogy a h a j d a n i korok t á r s a d a l m á n a k anyagi és szellemi k u l ­ t ú r á j á t , e m b e r t a n i a l k a t á t , nyelvét, t e r m é s z e t i környezetét m e g i s m e r h e s s ü k . S a felsorolást f o l y t a t h a t n ó k , a X X . század t u d o m á n y á n a k szinte m i n d e n ágát k i m e ­ r í t v e , az e l e k t r o t e c h n i k á t ó l (elektromos prospekciós módszerek) az optikáig és a e r o d i n a m i k á i g (legi fényképezés, s í r k a m r á k előzetes periszkópos vizsgálata), a magfizikától ( C módszer) a m a t e m a t i k á i g ( m a t e m a t i k a i statisztikai m ó d s z e r e k a l ­ k a l m a z á s a a régészeti l e l e t a n y a g értékelésében) és a k i b e r n e t i k á i g ( l y u k k á r t y á k b a táplált dokumentáció). 14

A legfontosabb f o r r á s a n y a g o t t e r m é s z e t e s e n a régészet szolgáltatja. Sőt, gya­ korlatilag, az ő s t ö r t é n e t és az ősrégészet szinte s z é t v á l a s z t h a t a t l a n u l eggyéolvadt. Ma m á r az ő s t ö r t é n e t e t „gyakorló" ősrégészek m ű v e l i k , m i n t e g y s e g é d t u d o m á n y k é n t h a s z n á l v a fel m i n d a z o k a t (az e g y é b k é n t önálló) s z a k t u d o m á n y o k a t , m e l y e k n e k e r e d ­ m é n y e i f e l h a s z n á l h a t ó k az őskori t á r s a d a l o m életének minél teljesebb felidézé­ sében A régész

dilemmája

Az őstörténeti k o r s z a k o k r ó l a k o m p l e x régészeti k u t a t á s o k ú t j á n k i a l a k í t o t t k é p k o r á n t s e m lehet teljes, sőt, i n k á b b c s a k a főbb v o n á s o k a t jelölő v á z l a t h o z h a ­ sonlítható. „A r é g é s z e t . . . á l t a l á n o s i r á n y v o n a l a k a t , felhalmozódó v á l t o z á s o k a t fed fel, a m e l y e k egy fő i r á n y b a n , felismerhető e r e d m é n y e k felé h a l a d n a k " — írja G o r ­ don C h i l d e (A civilizáció bölcsője. B u d a p e s t , 1959 7). U g y a n c s a k ő írja m á s u t t : „az írott források h i á n y á b a n s o h a s e m fogjuk m e g t u d n i az a k k o r é l t e k nevét, s e m m a ­ g á n é l e t ü k a n e k d o t i k u s részleteit, s m é g a z o k n a k a n é p e k n e k a nevét sem, m e l y e k ­ n e k e m l é k e i t a régészek feltárják." (Făurirea civilizaţiei. B u c u r e ş t i , 1966. 31.). Leg­ u t ó b b H a r m a t t a J á n o s professzor fogalmazta m e g igen p l a s z t i k u s a n , hogy az őstörténeti kutatások nyújtotta „történeti" k é p „ l e g a l á b b olyan távol ma­ r a d a valóságos t ö r t é n e t i folyamattól, m i n t a régészeti k u l t ú r a a t ö r t é n e t i k u l ­ t ú r á t ó l . Csak bizonyos á l t a l á n o s vonások, folyamatok, t e n d e n c i á k b o n t a k o z n a k ki előttünk, míg a t ö r t é n e t i f o l y a m a t k o n k r é t , egyedi vonásai, a m e l y e k az e m b e r i s é g t ö r t é n e t i k o r á r a é p p e n ő s t ö r t é n e t é v e l szemben olyan jellemzőek, m e g f o g h a t a t l a n o k m a r a d n a k s z á m u n k r a " . S n y o m b a n fel is teszi a k é r d é s t : „ . . . v a j o n ez az ősrégé­ szeti s különösen az óskőkori k u t a t á s ö r ö k p e r s p e k t í v á j a v a g y p e r s p e k t í v á t l a n s á g a , hogy m i n d i g csak az á l t a l á n o s f o l y a m a t o k m e g n e v e z h e t e t l e n , t e h á t t ö r t é n e t i l e g k o n k r é t a n m e g n e m fogható j e l e n s é g e i n e k k o r l á t a i között m a r a d j o n ? " (Az indo­ európai őshaza problémája és az őskorkutatás. Antik Tanulmányok, Budapest, 1966. 246). E k é r d é s r e , egyelőre, igenlő v á l a s z t k é n y s z e r ü l ü n k a d n i — a s z a k e m b e r e k k ö r é b e n m a m é g ez az á l t a l á n o s meggyőződés. Á m a t u d o m á n y o s k u t a t á s figyelme m i n d s ű r ű b b e n i r á n y u l egy o l y a n f o r r á s a n y a g r a , m e l y az ő s t ö r t é n e t i k u t a t á s o k s e ­ gítségére l e h e t n e d i l e m m á j a k e d v e z ő m e g o l d á s á b a n . Ezt a f o r r á s a n y a g o t a n y e l v ­ t u d o m á n y szolgáltatja.

Őstörténet

és nyelvtudomány

—

korlátok

Az őstörténet és a n y e l v t u d o m á n y kapcsolatai n e m újkeletűek. Sőt, egy-egy n é p ősidőkbe vesző távoli m ú l t j á n a k , e r e d e t é n e k f e l k u t a t á s á b a n sokáig egyedül a n y e l v t u d o m á n y ügyködött, az összehasonlító t ö r t é n e t i módszer a l k a l m a z á s á v a l . A nyelvészeti a n y a g a z o n b a n ö n m a g á b a n c s a k torz, egyoldalú képet e r e d ­ m é n y e z h e t . „A n y e l v t ö r t é n e t e főleg azt m u t a t j a meg, hogy m i k o r k e r ü l t e k b e a z ú g y n e v e z e t t a l a p n y e l v k o r á b ó l s z á r m a z ó eredeti szókészletbe az idegen h a t á s t k i ­ fejező j ö v e v é n y s z a v a k . A t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e t e h á t , a m e n n y i b e n a n y e l v t ö r t é n e ­ t é b e n visszatükröződik, az e r e d e t i a l a p r a r á r é t e g z ő d ő külső á t v é t e l e k t ö r t é n e t é n e k t ű n i k fel" (Molnár E r i k : A magyar nép őstörténete. B u d a p e s t , 1954. 9) — k é n y s z e ­ r ű e n figyelmen k i v ü l h a g y v a a t á r s a d a l o m szerkezetét, belső hajtóerőit. De ettől e l t e k i n t v e is a n y e l v t u d o m á n y n a k az ő s t ö r t é n e t r e v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s a i , k ü l ö ­ nösen a h e l y - és i d ő m e g h a t á r o z á s o k t e k i n t e t é b e n , ö n m a g u k b a n b i z o n y t a l a n é r t é ­ kűek. A h e l y m e g h a t á r o z á s o k b a n az egykori t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t r e v o n a t k o z ó szó­ készleti e l e m e k r e igyekeztek t á m a s z k o d n i . E m ó d s z e r a l k a l m a z á s á t a z o n b a n , e g y e ­ b e k mellett, n a g y o n megnehezíti a s z a v a k é r t e l e m v á l t o z á s á n a k , v a l a m i n t az illető n ö v é n y - és á l l a t f a j t á k elterjedési t e r ü l e t e m ó d o s u l á s á n a k igen valószínű l e h e ­ tősége. A p u s z t á n n y e l v t ö r t é n e t i a d a t o k r a a l a p í t o t t i d ő m e g h a t á r o z á s o k szintén r e n d ­ k í v ü l b i z o n y t a l a n o k . Így p é l d á u l a finnugor a l a p n y e l v f e l b o m l á s á t illetően, h a c s u ­ pán a nyelvtudomány nyújtotta adatokra támaszkodunk, olyan „időmeghatározást" k a p u n k , a m e l y n e k lehetséges szélső é r t é k e i t h á r o m - n e g y e d f é l é v e z r e d v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l . Világos tehát, hogy az őstörténetet n e m lehet c s u p á n a n y e l v t u d o m á n y r a a l a p í t a n i , m é g h a az, bizonyos esetekben, a r o k o n t u d o m á n y o k fejletlensége k ö ­ v e t k e z t é b e n , t ö r t é n e t i l e g indokolt volt, s l e h e t ő v é is tette az első őstörténeti h i p o ­ tézisek felállítását. Őstörténet

és nyelvtudomány

—

lehetőségek

Mit, n y ú j t h a t a n y e l v t u d o m á n y az ő s t ö r t é n e t n e k ? Az őstörténeti k u t a t á s o k b a n n y i l v á n v a l ó a n a n y e l v hosszúéletű, é v e z r e d e k e n , tízezer é v e k e n át is m e g ő r z ő d ő e l e m e i t lehet csak hasznosítani. A n y e l v ezen elemei közül elsősorban az a l a p s z ó ­ készletet kell k i e m e l n ü n k , m e l y az illető n y e l v e t beszélő közösségek h a j d a n i t e r ­ mészeti k ö r n y e z e t é r e (földrajzi viszonyok, növényzet, állatfajták), ősi foglalkozásaira (halászat, vadászat, gyűjtögetés), t á r s a d a l m i szervezetére (rokonság- és n é v r e n d s z e r ) , ősi gondolati k a t e g ó r i á i r a (számnevek) v o n a t k o z ó kifejezéseket foglalja m a g á b a . E szókészleti a d a t o k a t j ó e r e d m é n n y e l l e h e t felhasználni az illető t á r s a d a l o m r é g é ­ szeti h a g y a t é k á n a k é r t e l m e z é s é b e n . A n y e l v m á s i k á l l a n d ó e l e m e az a r t i k u l á c i ó s bázis (a h a n g o k k é p z é s é n e k és k i e j t é s é n e k módja, h a n g k é p z ő s z e r v e i n k n e k eközben elfoglalt helyzete). Mivel a n y e l v e k h a n g á l l o m á n y a m á s és más, a r t i k u l á c i ó s b á z i s u k is különbözik. Idegen e t n i k a i közösségek nyelvi e g y m á s r a h a t á s á n a k e r e d m é n y e k é p p e n a szókészleti e l e ­ inek á t v é t e l é v e l p á r h u z a m o s a n r e n d s z e r i n t az a r t i k u l á c i ó s bázis is módosul. A n y e l v e k h a n g t ö r t é n e t e t e h á t t á m p o n t o k a t szolgáltathat egyes n é p e k e t n o g e n e t i k a i f e j l ő d é s v o n a l á n a k megrajzolásához. A n n a k , hogy a n y e l v t u d o m á n y n y ú j t o t t a a d a t o k a t valós e r e d m é n n y e l a l k a l ­ m a z h a s s u k az őstörténeti k u t a t á s o k b a n , feltétele: azonosítanunk kell a régészeti kultúrát megteremtő népet és annak nyelvét. Ez pedig k o r á n t s e m egyszerű f e l a d a t ! Bonyolítja az is. hogy egy-egy a n y a g i m ű v e l t s é g hordozója n e m feltétlenül azonos

egy-egy n é p p e l , u g y a n a z t a n y e l v e t beszélő egyetlen közösséggel. Fejlődése folya­ m á n egy-egy n é p n e m c s a k a n y a g i m ű v e l t s é g é t , d e n y e l v é t is m e g v á l t o z t a t h a t j a . N y i l v á n v a l ó t e h á t , hogy egy a d o t t a n y a g i m ű v e l t s é g hordozója több, m á s - m á s e r e ­ d e t ű , m á s - m á s n y e l v e t beszélő közösség is lehet, illetve u g y a n a z t a n y e l v e t beszélők is l e h e t n e k k ü l ö n b ö z ő e r e d e t ű e k , k ü l ö n b ö z ő a n y a g i m ű v e l t s é g e k hordozói. Ezek a b o n y o l u l t p r o b l é m á k m é g a „ k ö z e l m ú l t " t ö r t é n e t é v e l k a p c s o l a t b a n is m e g l e h e t ő s súllyal j e l e n t k e z n e k . I s m e r e t e s e k p é l d á u l azok a v i t á k , m e l y e k a h a ­ zai n é p v á n d o r l á s k o r és k o r a k ö z é p k o r egyes k u l t ú r k o m p l e x u m a i n a k e t n i k a i h o v a ­ t a r t o z á s á r ó l folynak. Elképzelhető, m e n n y i v e l n e h e z e b b a dolga a n n a k , aki tíz­ ezer évnél is r é g e b b i k u l t ú r á k e t n i k u m á t , n y e l v é t kísérli m e g h a t á r o z n i . M i k é p p e n is lehet a t á v o l a b b i őstörténeti k o r o k régészeti m ű v e l t s é g e i n e k n é p é r e , a n n a k n y e l v é r e k ö v e t k e z t e t n i ? A v á l a s z szorosan összefügg egy másikk é r d é s s e l : h o g y a n lehet a n y e l v e k egykori elterjedését m e g h a t á r o z n i ? Ha ez s i k e ­ rül, a n y e l v lévén a l e g f o n t o s a b b e t n i k a i m e g h a t á r o z ó jegy, lehetőség n y í l i k a régészeti k u l t ú r á k a t létrehozó n é p és a n n a k n y e l v e m e g h a t á r o z á s á r a . A n y e l v e k e g y k o r i elterjedési t e r ü l e t é n e k k ö r ü l h a t á r o l á s á r a a n y e l v t u d o ­ m á n y n a k k é t a l a p v e t ő m ó d s z e r áll r e n d e l k e z é s é r e : a régi természeti környezet: t e r m i n o l ó g i á j á n a k é s a n y e l v e k kölcsönös k a p c s o l a t a i n a k vizsgálata. Bizonyossá v á l t a z o n b a n , hogy a n y e l v t ö r t é n e t i k ö v e t k e z t e t é s e k ö n m a g u k b a n n e m szolgáltat­ h a t n a k abszolút i d ő r e n d i a d a t o k a t , ezek n é l k ü l p e d i g a n y e l v e k lokalizálása csak. b i z o n y t a l a n e r e d m é n y e k h e z vezethet. A n y e l v t u d o m á n y t e h á t csakis a régészet, paleontológia és geológia a d t a kronológiai e r e d m é n y e k f e l h a s z n á l á s á v a l s z á m í t ­ h a t e k é r d é s e k m e g n y u g t a t ó tisztázására. Az i n d o e u r ó p a i k é r d é s újszerű é r t e l m e z é s e k a p c s á n m e g k í s é r e l j ü k é r z é k e l ­ tetni, m i l y e n l e h e t ő s é g e k k e l b i z t a t ő s t ö r t é n e t és n y e l v t u d o m á n y e g y ü t t m ű k ö d é s e . Új utak

az indoeurópai

kérdés

vizsgálatában

Az i n d o e u r ó p a i eredet, illetve ő s h a z a p r o b l é m á j a n e m z e d é k e k óta foglal­ koztatja a t u d ó s o k a t . S z á z a d u n k közepéig az i n d o e u r ó p a i törzsek ő s h a z á j á t szinte k i v é t e l n é l k ü l f ö l d r é s z ü n k ö n (Németország t e r ü l e t é n , illetve a k e l e t - e u r ó p a i s z t y e p ­ p e k e n ) keresték, s z é t r a j z á s u k a t p e d i g az i. e. II. évezred elejére keltezték. E n é ­ z e t n e k m é g m a is sok a h í v e ( n á l u n k D. B e r c i u : Zorile istoriei în Carpaţi şi la Dunăre. Bucureşti, 1966. 132), á m az u t ó b b i másfél é v t i z e d b e n k i a l a k u l ó b a n v a n egy m e r ő b e n új e l m é l e t is. Az ú j a b b i r o d a l o m b ó l először a régész P . B o s c h - G i m p e r a m u n k á j á t e m l í t e nők, m e l y az i n d o e u r ó p a i k é r d é s t ö r t é n e t é t , a k u t a t á s o k m a i á l l á s á t összegezi. (El problema indoeuropeo. Mexico, I960). M á r ő m e g á l l a p í t j a , hogy a nyelvészeti a d a t o k egy sokkal k o r á b b i (i. e. VI—V. évezred) i n d o e u r ó p a i egységről t a n ú s k o d ­ n a k , m i n t azt a régészeti a d a t o k a l a p j á n feltételezhetnők (szerinte l e g k o r á b b a n a III. é v e z r e d b e n ) . A nyelvész V l a d i m i r Georgiev (Introduzione alla storia delle lingue indoeuropee. R o m a , 1966) m i n d e n e k e l ő t t elveti az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k i m m á r k l a s z szikussá v á l t centum—satem felosztását ( m e l y n e k B o s c h - G i m p e r a m é g a l a p v e t ő jelentőséget t u l a j d o n í t ) . A r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, hogy az ú j a b b k ő k o r l e g ­ k o r á b b i s z a k a s z á b a n K ö z é p - és D é l k e l e t - E u r ó p a térségeit a R a j n á t ó l és az A l p o k ­ tól a Donig s az É s z a k i - m e g a B a l t i - t e n g e r t ő l a Balkán-félsziget déli részéig, v a l a m i n t Kisázsia n y u g a t i v i d é k e i t i n d o e u r ó p a i törzsek l a k t á k Az ú j a b b k ő k o r első felében (i. e. VI—IV. évezred) m á r h a t főbb i n d o e u r ó p a i n y e l v c s o p o r t a l a k u l ki. Az i. e. 3500 és 2500 közötti é v e z r e d t á j á n pedig e n y e l v c s o p o r t o k k ö r é b e n m á r k i v á l n a k az önálló i n d o e u r ó p a i n y e l v e k is.

H a r m a t t a J á n o s , a n e v e s orientalista, nyelvész és történész m é g m e r é s z e b b á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d i k (Régészet, nyelvtudomány és őstörténet. Archaeologiai É r ­ tesítő, B u d a p e s t , 1967. 215). A b b ó l a t é n y b ő l i n d u l ki, hogy a n y u g a t i és keleti i n d o e u r ó p a i n y e l v e k n e k nincs közös földművelési t e r m i n o l ó g i á j u k . Ez c s a k azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy s z é t v á l á s u k megelőzte a f ö l d m ű v e l é s k i a l a k u l á s á t E u r ó p á b a n . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy az e u r ó p a i f ö l d m ű v e l é s kezdetei a k o r a i n e o l i t i k u m b a , eset­ leg a m e z o l i t i k u m b a n y ú l n a k vissza, a z i n d o e u r ó p a i n y e l v e k k é t n a g y csoportja s z é t v á l á s á n a k a középső k ő k o r b a n , esetleg m é g k o r á b b a n v é g b e k e l l e t t m e n n i e . Ebből szükségszerűen következik, hogy az i n d o e u r ó p a i törzsek m á r az ú j a b b k ő ­ kor k e z d e t é n b e n é p e s i t e t t é k a m a i F r a n c i a o r s z á g t ó l az A r a l - t ó vidékéig n y ú l ó h a t a l m a s területet. Az i n d o e u r ó p a i ő s h a z á t illetően, figyelembe v é v e a h e t t i t á k k a l k a p c s o l a t o s k u t a t á s o k m a i á l l á s á t (ti. azt, hogy n e m sikerült b e b i z o n y í t a n i K i s á z s i á b a v á n ­ d o r l á s u k a t sem a B a l k á n o n , sem a K a u k á z u s o n át, v a l a m i n t a h e t t i t a nyelvcso­ port korai e l k ü l ö n ü l é s é t a többi i n d o e u r ó p a i nyelvtől), a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, hogy a h e t t i t a n y e l v c s o p o r t E l ő - Á z s i á b a n őshonos, t e h á t az i n d o e u r ó p a i n y e l ­ vek legrégibb elterjedési t e r ü l e t é t is itt kell k e r e s n ü n k Az i n d o e u r ó p a i törzsek Kisázsián és a B a l k á n o n át i n n e n v á n d o r o l h a t t a k K ö z é p - E u r ó p á b a , a h o n n a n t o ­ v á b b t e r j e s z k e d t e k N y u g a t és K e l e t felé, b e n é p e s í t v e E u r á z i a h a t a l m a s térségeit. Mivel e f o l y a m a t a n e o l i t i k u m k e z d e t é r e m á r befejezettnek t e k i n t h e t ő , s m i v e l e h a t a l m a s t e r ü l e t b e n é p e s í t é s e h u z a m o s a b b időt v e h e t e t t igénybe, az i n d o e u r ó p a i törzsek E u r ó p á b a v a l ó b e v á n d o r l á s á n a k m á r a felső p a l e o l i t i k u m b a n m e g kellett kezdődnie. N a g y o n é r d e k e s e n kísérli m e g H a r m a t t a az e u r ó p a i felső p a l e o l i t i k u m bizonyos jelenségeit az i n d o e u r ó p a i a s o d á s f o l y a m a t á v a l m a g y a r á z n i : „ K é t s é g t e l e n ­ n e k látszik, hogy az i n d o e u r ó p a i törzsek b e v á n d o r l á s a csak az a u r i g n a c i k u l t ú r a megjelenésével, a helyi m o u s t i e r i v e l v a l ó k e v e r e d é s é v e l , a k e v e r é k - k u l t ú r á k k i ­ a l a k u l á s á v a l , m a j d az a u r i g n a c i különböző v á l t o z a t a i n a k f o r m á l ó d á s á v a l , K e l e ­ ten p e d i g a g r a v e t t i k u l t ú r a feltűnésével h o z h a t ó k a p c s o l a t b a . Azok a b o n y o l u l t jelenségek és a z o k a különböző összetevők, a m e l y e k e k u l t ú r á k b a n megfigyelhe­ tők, jól m a g y a r á z h a t ó k azzal, hogy a b e v á n d o r l ó k i n d o e u r ó p a i törzse az egyes moustieri c s o p o r t o k k a l különböző v i s z o n y b a k e r ü l t e k és különféle m ó d o n k e v e ­ redtek." Az

őskőkori

ember

tudati

kategóriái

A p a l e o l i t i k u m m a l foglalkozó k u t a t ó k l e g a l á b b 30-, de egyesek, m i n t F. Bor­ des, 60-féle eszköztípust k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g Ezek a z o n b a n c s u p á n a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n n é l k ü l ö z h e t e t l e n m e s t e r s é g e s k a t e g ó r i á k , és s e m m i k é p p e n sem azono­ sak az őskőkori e m b e r t u d a t á b a n élt eszköztípusokkal. Így é r t h e t ő V é r t e s László neves p a l e o l i t - k u t a t ó (a híressé v á l t vértesszöllősi „ S á m u e l " felfedezője) rendkí­ vül figyelemre méltó, o b j e k t i v i t á s r a t ö r e k v ő módszere, m i s z e r i n t az őskőkori esz­ k ö z t í p u s o k a t a m a t e m a t i k a i statisztika segítségével h a t á r o l j a k ö r ü l . A m e n n y i b e n a felső p a l e o l i t i k u m és a m e z o l i t i k u m népességét az i n d o e u r ó ­ pai törzsekkel h o z z u k k a p c s o l a t b a , az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k szókészleti e l e m e i n e k vizsgálata b e l á t h a t a t l a n t á v l a t o k a t n y i t h a t e távoli k o r o k régészeti h a g y a t é k á n a k t ö r t é n e l m i értelmezése s z á m á r a . H a r m a t t a e m l í t e t t t a n u l m á n y á b a n p é l d á u l az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k i d e v á g ó szókészleti a d a t a i n a k összevetése a l a p j á n megkísérli m e g á l l a p í t a n i , hogy hozzávetőleg m i l y e n eszköztípusok é l h e t t e k önálló t í p u s - k a t e ­ g ó r i a k é n t az a u r i g n a c i a k t u d a t á b a n . Az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k b e n 7 olyan eszköz­ n e v e t m u t a t ki, m e l y az ő s k ő k o r b a v e z e t h e t ő vissza (jelentésük: „ k a p a r ó " , „fejsze",

„tűzkő-penge", „ k a l a p á c s " , „ár" és „hegy" két v á l t o z a t b a n ) . Ezek a szavak, azonos alapjelentéssel, e g y e s távoli i n d o e u r ó p a i n y e l v e k b e n is k i m u t a t h a t ó k . „Kés" j e l e n ­ tésben p é l d á u l : i. e. nogu-/nogi-/, vö. l a t i n no/g/vacula, óeszl. nozi, óporosz nagis, l i t v á n tit-nagas. A litván szó j e l e n t é s e tűzkő, a szó e r e d e t i j e l e n t é s e t e h á t „tűzkő­ p e n g e " lehetett. „ K a l a p á c s " j e l e n t é s b e n : i. e. akmon/kamen-/, vö. görög akmón, óind a s m a n - , g e r m . hamar óeszl. kameni. A s z l á v b a n a szó eredeti kőeszköz j e ­ lentése máig megőrződött. H a r m a t t a a r r a is r á m u t a t , hogy h á r o m , a v a d á s z a t t a l kapcsolatos eszköznév s z i n t é n az ő s k ő k o r b a v e z e t h e t ő vissza („nyíl", „ideg" és „hajító d á r d a " ) . R e n d ­ kívül figyelemre m é l t ó az is, hogy az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k b e n h á r o m l a k á s t í p u s t jelző elnevezést s i k e r ü l t k i m u t a t n i a ( „ b a r l a n g l a k á s " , „földbe m é l y í t e t t l a k á s " és „ á g a k b ó l készített ideiglenes k u n y h ó " ) , a m e l y e k szintén ebből a k o r b ó l s z á r m a z ­ nak, s a m e l y e k t ö k é l e t e s e n m e g e g y e z n e k a régészeti k u t a t á s o k r é v é n k i m u t a t h a t ó lakástípusokkal. Összegezésként m e g á l l a p í t h a t j u k : az i s m e r t e t e t t elmeletek, kísérletek, b á r ­ milyen v i s s z h a n g r a t a l á l j a n a k m a j d a s z a k e m b e r e k k ö r é b e n , igen jelentősek. M i n ­ d e n k é p p e n lel kell figyelnünk újszerű v o l t u k r a , az őstörténeti k u t a t á s o k elé t á r u l ­ kozó b e l á t h a t a t l a n p e r s p e k t í v á k lehetőségére.

SZABÉDI L Á S Z L Ó

A finnugor (A szerző

nyelvhasonlítás

jövője

hagyatékából)

M i n d többen kérdik tőlem, hogy min dolgozom. Én a kérdezőkkel hűségesen közlöm, hogy a finnugor és az indoeurópai nyelvek történeti kapcsolatainak feltárását tűztem magam elé célul. N a g y munka, minden idegszálamat igénybe veszi. Az engem foglalkoztató nyelvtudományi kérdés a magyar művelődés egyik legégetőbb és legidőszerűbb kérdése, amelynek jelentősége jóval meghaladja egy szaktudomány kereteit. Az időszerűtlenség látszatát az adja neki, hogy már régen megérett a megoldásra, tehát ma már csak­ u g y a n nem kellene n y í l t kérdésként foglalkoztatnia a közvéleményt. S a j ­ nos, az illetékeseket nem is nagyon foglalkoztatja, a jelek szerint éppen megoldatlansága miatt nem. Így a z t á n egyes, a dologhoz nem értő a v a ­ tatlanok és az a tudós-típus, mely szívesebben rágódik a már megoldott kérdéseken, egyesültek, hogy a magyar közgondolkozásnak ezt a sark­ problémáját időszerűtlen kérdésnek minősítsék. E sorok célja egyrészt a munkám iránt érdeklődők, másrészt azonban általában a nagyközönség tájékoztatása. A probléma rövidre fogott meg­ világításán kívül azt is el akarom mondani, hogy a finnugor—indoeurópai nyelvi kapcsolatok tisztázásának mi a szakmai vonatkozásokon túli, poli­ tikai jelentősége, és hogy miért vár e kérdés megoldása éppen reám, a költőre. A finnugor—indoeurópai

nyelvhasonlítás

A nyelvek különböznek is egymástól de hasonlítanak is egymáshoz. E l ő f o r d u l , h o g y két nyelv szókincsében, nyelvtani szerkezetében és hang-

k é s z l e t é b e n o l y a n e g y e z é s e k m u t a t k o z n a k , a m e l y e k e t c s a k azzal a f e l t e ­ v é s s e l t u d u n k m e g m a g y a r á z n i , h o g y az ö s s z e h a s o n l í t o t t nyelvek egy, valaha közösen beszélt harmadik n y e l v leszármazottai. A z egyezések n é m e l y k o r o l y s z e m b e ö t l ő e k , h o g y az a v a t a t l a n is n y o m b a n é s z r e v e s z i , m i n t p é l d á u l a r o m á n és olasz, a n é m e t és a h o l l a n d i v a g y a b o l g á r és az o r o s z k ö z t . M á s k o r a z o n b a n , ha az ö s s z e h a s o n l í t o t t n y e l v e k i g e n r é g k ü l ö n v á l t a k , ha h a n g r e n d s z e r ü k n a g y o n eltérő i r á n y b a n f e j l ő d ö t t , ha n y e l v t a n i s z e r k e z e t ü k j e l e n t é k e n y e n m ó d o s u l t , az ö s s z e h a s o n l í t o t t két n y e l v közt a felszínen mutatkozó különbségek m ö g ö t t már n e h e z e b b ész­ revenni a mélybemerült egyezéseket. A X V I I I . és X I X . század f o r d u l ó j á n f e d e z t é k fel és m u t a t t á k ki, h o g y a g e r m á n , r o m á n , szláv, g ö r ö g , perzsa, s z a n s z k r i t n y e l v e k , a k ö z t ü k m u ­ tatkozó tetemes különbségek ellenére, valamennyien e g y évezredekkel e z e l ő t t b e s z é l t k ö z ö s n y e l v e t , az i n d o e u r ó p a i alapnyelvet folytatják. U g y a n c s a k a X V I I I . század v é g é n m u t a t t á k ki a m a g y a r , a l a p p , a finn, a z észt s m é g e g y n é h á n y m á s n y e l v k ö z ö s e r e d e t é t is ( f i n n u g o r n y e l v e k ) . V a n a z o n b a n e g y e z é s a f i n n u g o r és az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k k ö z t is. B e r e g s z á s z i N a g y P á l m á r a X V I I I . század v é g é n r á m u t a t o t t p é l d á u l a m a g y a r víz, név es a m e g f e l e l ő i n d o e u r ó p a i s z a v a k ( m i n t l e n g y e l woda 'víz', imie ' n é v ' , a n g o l wet ' n e d v e s ' , name ' n é v ' ) h a s o n l ó s á g á r a . A f i n n ­ ugor és az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k k ö z t m u t a t k o z ó e g y e z é s e k a l a p j á n e g y e s n y e l v é s z e k m á r a X I X . század e l e j é n t ö b b - k e v e s e b b h a t á r o z o t t s á g g a l f e l v e t e t t é k a két n y e l v c s a l á d k ö z ö s e r e d e t é n e k l e h e t ő s é g é t , í g y G r i m m 1

J a k a b (Geschichte der deutschen Sprache), D i e f e n b a c h (Gotisches Wör­ terbuch, v a l a m i n t Origines Europae), k é s ő b b D o n n e r (Vergleichendes Wörterbuch)

és m á s o k . 2

E g y f i n n u g o r n y e l v e t e g y i n d o e u r ó p a i n y e l v v e l (a m a g y a r t a s z a n s z k ­ rittal) l e g e l ő s z ö r K ő r ö s i C s o m a S á n d o r h a s o n l í t o t t össze. E r e d m é n y e i t , sajnos, n e m i s m e r j ü k , a n n y i t a z o n b a n t u d u n k , h o g y a z o k a l a p j á n ő m a g a e n y e l v e k ő s r o k o n s á g á t h i r d e t t e . 1 8 3 3 - b a n j e l e n t e t t e (latin n y e l v ű l e v é l ­ ben): „ A m a g y a r tudósok, majd ha a szanszkrit i r o d a l o m m a l j o b b a n m e g ­ i s m e r k e d n e k , c s o d á l k o z n i f o g n a k rajta, h o g y e z a r é g i n y e l v m i l y e n n a g y rokonságban van a mi anyanyelvünkkel." Az elmélyültebb összehasonlí­ tás a z o n b a n csak a X I X . század v é g e f e l é i n d u l m e g , és a n é m e t A n d e r ­ 3

son N . (Studien

zur Vergleichung

schen Sprachen.

D o r p a t , 1879), a t e r m é s z e t t u d ó s o r o s z K ö p p e n F.

der ugrofinnischen

und

riali k voproszu

o pervonacsalnoj

rogyine i pervobitnom

indogermani­ (Matye-

rodsztve

indo-

evropejszkovo i finno-ugorszkovo plemeni. 1886), az a n g o l S w e e t H . (The History of Language. L o n d o n , 1900), a s v é d W i k l u n d K . B . (Finnisch-

ugrisch und indogermanisch, mában,

1906), v a l a m i n t

wandtschaft

a svédországi Le Monde

a finn

Paasonen

der finnisch-ugrischen

Finnisch-ugrische

Forschungen

und

H . (Zur

Oriental

Frage von

indoeuropäischen

V I I . k ö t e t é b e n , 1907) n e v é h e z

első szá­

der

Urver­

Sprachen,

a

fűződik.

E z e k a n y e l v é s z e k a k é r d ő , m u t a t ó , s z e m é l y e s n é v m á s o k és t ö b b f o r ­ m á n s feltűnő hasonlósága, valamint n é h á n y — máig m i n t e g y harmincra, s z a p o r o d o t t — s z ó e g y e z é s a l a p j á n ( m i n t p é l d á u l hall ~ latin cluo; 1

Pápay József: A magyar nyelvhasonlitás története. A magyar nyelvtudomány kézikönyve I. :S. füzet. Budapest, 1922. (MNyT). 19. Nyelvtudományi Közlemények. XV. 330. MNyT, 35. 2

3

méz ~ lengyel miód, szanszkrit madhu; visz, viv- ~ latin veho; nyal-áb ~ latin nödus; ne ~ latin ne-, pl. nescio 'nem tudom') arra következtettek, hogy a finnugor és az indoeurópai alapnyelvek egy valaha közösen beszélt harmadiknak, a finnugor—indoeurópai, pontosabban — mivel Wiklund az összehasonlítást a szamojéd nyelvekre is kiterjesztette — az uráli—indo­ európai alapnyelvnek a leszármazottjai. A XX. század elején az indogermanisták egy része az akkor m i n d ­ össze két-három évtizedes kutatás eredményeit nagyon kedvezően és a munka folytatását igényelve fogadta. Idézem példaként a jeles Hirt H e r ­ mann nyilatkozatát: „Valóban, senki, aki előítélet nélkül foglalkozik a fin­ nel, nem hunyhat szemet azok előtt a feltűnő hasonlóságok előtt, amelyek e nyelv és a mi nyelveink közt mutatkoznak. Habozás nélkül merem állí­ tani, hogy ha egy újonnan felfedezett nyelv az indogermánnal annyi egyezést mutatna, amennyit a finn mutat, azt a nyelvet minden n y e l v ­ kutató indogermánnak nyilvánítaná." 4

A finnugor—indoeurópai kritikája

nyelvhasonlítás

A magyar nyelvtudomány képviselői azonban (név szerint Pecz L e o ­ pold, Budenz József, Schmidt József s nyomukban a mai magyar finnugristák valamennyien) elvetették és elvetik a közös eredet feltevését. A. tagadás érvei a modern nyelvtudomány fejlődtével persze módosultak, de maga a tagadás makacsul túlélte érvei bukását. A Kőrösi Csoma ellen tusakodó Pecz Leopold még azt gondolta, hogy két nyelv külön eredete a köztük mutatkozó eltérésekkel pozitivan bizonyítható, s 1833-ban főleg a magyar és a szanszkrit számnevek közt mutatkozó eltérések alapján ellentmondást nem tűrő hangnemben ki is nyilatkoztatta, hogy „ a ' szanszkrit nyelvnek a' magyarhoz éppen semmi köze sints". Ezt a dog­ matikus érvet a nyelvhasonlítás későbbi eredményei minden erejétől meg­ fosztották ugyan (hiszen például a kétségtelenül ősrokon finnugor és sza­ mojéd nyelvek számnevei sem egyeznek), de az Andersonnal vitatkozó Budenz József még 1879-ben is azt hitte, hogy a finnugor és az indoeu­ rópai nyelvek hangrendszerének különbözése (sőt még a finnugor és az altaji nyelvek ősrokonsága is!) bizonyítékul szolgálhat a külön eredet mellett; a kétségbevonhatatlan alaktani és szókészletbeli egyezéseket pe­ dig a véletlen találkozás és a kölcsönzés kettős feltevésével vélte megmagyarázhatóknak. Már Schmidt József, miután a svéd Wiklund 1907-ben kimutatta, hogy az indoeurópai és a finnugor nyelvek közt egyetlen olyan eltérés sincs, ami a közös eredet feltevését kizárná, elismerte, hogy a közös ere­ det feltevését megcáfolni lehetetlen, de — tette hozzá — bizonyítani sem. lehet. Szerinte az esetleges finnugor—indoeurópai nyelvközösség oly be­ láthatatlan távoli időkbe esik, hogy mivoltának felderítése ma már lehe­ tetlen. „Ősrokonság és primordiális átvétel — írta — lényegében egy; a kettőt elválasztani velejében hiú és a priori eredménytelen törekvés." 5

6

7

4 5 6 7

H i r t H e r m a n n : Die I n d o g e r m a n e n I. 1905. 72. M N y T , 35. NyK, XV. 309—324. NvK, X X X V I . 466.

Schmidtnek ez a hullámelmélet eltorzításán alapuló praemarrista fel­ fogása mai napig uralkodó szerepet játszik a magyar nyelvtudományban. Zsirai Miklós 1942-ben egészen Schmidt szellemében fogalmazva írta: „Az uráli és az indoeurópai nyelvcsalád sem egészen idegen egymástól, óvatosan tehát úgy fogalmazzuk meg a kérdésre vonatkozó véleményün­ ket, hogy együvé tartozásuk nem lehetetlen." Hasonlólag fogalmaz nap­ jainkban a szótörténész Bárczi Géza is: „Az uráli és az indoeurópai közt is kerestek ősrokonsági kapcsolatokat. Az e téren felmerülő problémák nem jutottak megoldáshoz." Mint látjuk, a mai magyar finnugristák lehetségesnek, de bebizonyítatlannak tekintik a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetét, a m i annyit jelent, hogy lehetségesnek tekintik e nyelvek külön eredetét is. Kétségtelen, hogy az eddig kimutatott szóegyezések száma, amelyek­ nek egy része nem is meggyőző (mos ~ latin mergo, szer ~ latin series s mások), feltűnően kevés. Nincs tehát abban semmi érthetetlen, hogy egyes nyelvtudósok a közös eredet bizonyítását nem tekintik befejezett­ nek, az ellenkező feltevést határozottan megdöntőnek. De érthetetlen és meglepő az, hogy a magyar nyelvtudomány művelői 125 éve mintegy kisa­ játították az eredmények bírálgatásának, sőt ócsárlásának jogát, az ered­ ményekhez egyedül vezető nyelvhasonlítás munkáját pedig, a tulajdon­ képpeni alkotó tudományos munkát egyszerűen átruházták a német, orosz, angol, svéd. finn nyelvtudósokra. 8

9

A finnugor—indoeurópai kérdésének megkerülése

nyelvrokonság

Ez a közömbösség a finnugor és az indoeurópai nyelvek történeti kapcsolatainak kérdése iránt a magyar nyelvtudomány igen súlyosnak minősíthető alkati betegsége, amely egyrészt gátja a magyar nyelvtörté­ neti kutatások és a finnugor nyelvhasonlítás előrehaladásának, másrészt — túl a szorosan vett szakmai vonatkozásokon — zavaró eleme a magyar közgondolkozásnak. Jellemző az az indulatosság, amellyel 1942-ben Zsirai Miklós nyilat­ kozott a bennünket foglalkoztató problémáról. „Az összehasonlító nyel­ vészet már régesrég észrevette, sőt módszeresen be is bizonyította, hogy myelvünknek a finnugor nyelvek a rokonai, s csak bizonyos hangulati gátlásokon, romantikus előítéleteken, vak-süket rigolyákon múlt, hogy a tudomány biztos eredményei máig sem tudtak közönségünkben mélyebb gyökeret verni." S később: „Vannak sokan, akik elfogadják ugyan a finnugor összehasonlítás perdöntő bizonyítékait, de keveslik a dib-dáb népekkel való rokonságot, tekintélyesebb ősiségre óhajtoznak, távolabbi rokon kötelékek kibogozásán fáradoznak." Ez a nyilatkozat sűrítve tartalmazza a magyar nyelvtudományban uralkodó helytelen gondolkozásmódot. Egyrészt jócskán eltúlozza a finn­ ugor nyelvhasonlítás eddig elért eredményeit, másrészt azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a magyar nyelv őstörténetének kérdései megold10

11

8 9 10 1 1

A m a g y a r s á g őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. B u d a p e s t , 1943 (Őst.) 277. Bárczi G é z a : Bevezetés a n y e l v t u d o m á n y b a . B u d a p e s t , 1955. (Bev.) 31. Őst., 13. Őst., 275.

hatók pusztán a finnugor nyelvek összehasonlítása révén, sőt még azt is el akarja hitetni, hogy biztos eredmények csak a finnugrisztika körein belül remélhetők, hogy a tudományos érdeklődésnek a távolabbi n y e l v ­ rokonokra való kiterjesztése valami elitélendő, az érdeklődő jellemére is rossz fényt vető komolytalan igyekezet. Mondanom sem kell, hogy Ander­ son, Köppen, Sweet és Wiklund nehezen gyanúsíthatók azzal, hogy tekin­ télyesebb ősiségre óhajtozva fáradoztak a finnugor nyelvek távolabbi rokoni kötelékeinek kibogozásán. Schmidt és Zsirai hagyatéka a mai magyar nyelvtudománynak is ele­ venen ható tényezője. 1955-ben megjelent Bevezetés a nyelvtudományba című tanulmányában Bárczi Géza is a „minden időben százszámra fel­ bukkanó" „tudománytalan, dilettáns teóriák" sorába utalja „a magyarnak az angollal, a göröggel való rokonítását". Teljes nyíltsággal meg kell mondanunk, hogy Zsirai tételeinek éppen a fordítottja igaz. A finnugor nyelvhasonlítás eredményei valójában elég soványak, mindenesetre messze elmaradnak nem csupán a romanisztika, hanem az indogermanisztika eredményei mögött is. Nincs kellően tisz­ tázva a finnugor alapnyelv hangrendszere, ismeretlen eredetű a magyar nyelv szókincsének jelentős hányada, bizonytalanok a finnugor szárma­ zéknyelvek szétágazásának időrendi kereteit illető őstörténeti következ­ tetések. És a finnugor nyelvhasonlításnak ezek a megoldatlanjai nem is oldhatók meg a távolabbi rokoni kötelékek kibogozása nélkül! — ami azt jelenti, hogy nem a távolabbi rokoni kötelékek kibogozásán fáradozó német, orosz, angol, svéd és finn kutatókat, hanem inkább az efféle fáradozást maguktól elhárító magyar nyelvészeket kell elmarasztalnunk semmivel sem indokolható nemtörődömségük miatt. 12

A finnugor nyelvhasonlítás a végállomáson vesztegel

ma

Azt, hogy a magyar nyelvtörténet számos nagy kérdése máig megol­ datlan, és hogy a finnugrisztikában ma dívó szűkített összehasonlító mód­ szerrel a jövőben sem oldható meg, maguknak a magyar nyelvtörténé­ szeknek a nyilatkozatai is igazolják. Vegyük példának a magyar szótörténet helyzetét. Ismeretes, hogy a különböző származéknyelvek az alapnyelv szókin­ csének különböző elemeit őrzik meg. A román nyelvnek számos olyan eredeti szava van, amelyek megfelelője a franciából hiányzik, mint pél­ dául mire 'vőlegény' < miles 'vitéz', ştiu 'tud' < scio 'ua', és megfordítva is, számos eredeti francia szónak nincs román megfelelője: roi 'király' < ré­ gem 'ua', ancêtre 'ős' < antecessor 'előtte-járó', ancien 'régi' < antecédentem 'előtte-járó'. Teljesen igaza van tehát Bárczinak, amikor megálla­ pítja, hogy „akárhány olyan finnugor szavunk lehet, melyet a rokon nyelvek közül egyik sem őrzött meg". De az ebből levont borúlátó következtetésben már nincs igaza. „Ezekről persze — írja — bizonyítékok hiányában nem állapíthatjuk meg, hogy finnugorok, sőt a jövőben sincs sok kilátás arra, hogy eltűnjék mellőlük az »eredete ismeretlen meg­ jegyzés." 13

12 13

Bev., 139. Bárczi Géza: M a g y a r Szófejtő Szótár. B u d a p e s t , 1941. X I I .

Nincs kilátás. Nyilt bevallása ez annak, hogy a finnugrisztikában ma honos szűkített összehasonlító módszerrel a magyar szótörténet kép­ telen számottevő további eredményeket feltárni. A finnugrisztika ma végállomáson vesztegel. Világos, hogy nem úgy kell fogalmaznunk, ahogyan Bárczi fogalmaz, hanem a következőképpen: akárhány olyan finnugor szavunk lehet, ame­ lyet a finnugor rokon nyelvek közül egyik sem őrzött meg. Ezekről mindaddig nem állapíthatjuk meg, hogy finnugor eredetűek, amíg a nyelvhasonlítást a legközelebbi rokon finnugor nyelvekre korlátozzuk, és nem terjesztjük ki a távolabbi rokon nyelvekre is, nevezetesen az indoeurópai nyelvekre, amelyeknek egyike-másika 2—3000 éves írott múlttal rendelkezik, tehát a hasonlításra sokkal alkalmasabb is, mint a gyakran csak töredék népektől beszélt és írásban nem régóta rögzített finnugor nyelvek többsége. Nyilvánvaló ugyanis, hogy — ha a finnugor és az indoeurópai nyelvek ősrokonok — akárhány olyan, még a finn­ ugor—indoeurópai együttélés idejéből származó szavunk lehet, amelyet a finnugor rokon nyelvek nem őriztek ugyan meg, de amelyet néhány indoeurópai nyelv igenis megőrzött. Az elmondottakból feltétlenül azt a következtetést kell levonnunk, hogy a finnugrisztika kátyuba jutott szekerét csak az összehasonlításnak a távolabbi rokon nyelvekre való kiterjesztése mozdithatja ki helyéből. A látszati semlegesség eredet tagadását rejti

a közös

E következtetést más meggondolások is alátámasztják. Pusztán lát­ szat az, hogy a finnugrista megkerülheti a finnugor és az indoeurópai nyelvek történelmi kapcsolatának kérdéseit. A valamennyire is elmélyült elemzés egészen nyilvánvalóvá teszi, hogy a finnugor nyelvek történeti kapcsolataira, szétágazásuk időrendi kereteire vonatkozó ismert követ­ keztetések valójában nem pusztán a finnugor nyelvek összehasonlításán, hanem a finnugor és az indoeurópai nyelvek összehasonlításán alapsza­ nak. Alaposabban szemügyre véve az is kiderül, hogy a finnugor nyelvek őstörténetének időrendi kérdései szükségszerűen állásfoglalásra kénysze­ rítenek vagy a finnugor — indoeurópai ősrokonság feltevése mellett vagy ellene. Sőt kiderül az is, hogy látszati semlegességük ellenére a finnugristák is állást foglalnak, mégpedig a közös eredet tagadásának értel­ mében. A finnugor alapnyelv először két ágra, finn és ugor ágra szakadt. „A szakirodalom általában a Kr. e. III. évezred közepe tájára helyezi a szétválás idejét." (Zsirai Miklós) Mintegy másfélezer év múlva az ugor ág is kettévált, Bárczi Géza szerint „körülbelül háromezer éve annak, hogy a magyarság legközelebbi rokonaitól, az ugoroktól elvált". A finn­ ugor alapnyelv tehát 4500 évvel, az ugor alapnyelv pedig 3000 évvel ezelőtt bomlott fel. Hogyan jutott ezekhez a számokhoz a finnugrisztika? 14

15

14

15

Óst., 32. Bev., 109.

Ezek a számok néhány feltevésen alapulnak. Az első feltevés az, hogy az indoeurópai nyelvek szavaival egyező finnugor szavak kölcsönzés révén jutottak a finnugor nyelvekbe, illetve — mivel néhányuk, mint víz, név és társaik minden finnugor nyelvben kimutathatók — a finnugor alapnyelvbe. A másik feltevés az, hogy ezek a szavak az indoeurópai alapnyelvből, nem pedig valamelyik indoeurópai származéknyelvből ke­ rültek a finnugor alapnyelvbe. Ebből aztán feltétlenül arra kell követ­ keztetni, hogy a finnugor alapnyelv nem sokkal az indoeurópai nyelv­ közösség felbomlása után oszlott finn és ugor ágra. Amit itt hangsúlyozni szeretnék, az egyrészt az, hogy a finnugor származéknyelvek szétágazásának időrendi kereteit tulajdonképpen a finn­ ugor—indoeurópai nyelvhasonlítás alapján következtették ki, másrészt pedig az, hogy ezek a következtetések valójában a finnugor és az indo­ európai nyelvek közös eredetének tagadását foglalják magukban, hiszen a két nyelvcsalád nyelvei közt mutatkozó egyezéseket a kölcsönzés fel­ tevésével magyarázzák. Az igaz, hogy ezek az időrendi következtetések nem mondanak ellent az ősrokonság feltevésének sem. Hiszen az ősrokonság kétségtelenül úgy is elképzelhető, hogy „a finnugor alapnyelv testvére az indoeurópai alapnyelvnek" (Zsirai Miklós), és ebben az esetben nagyjából egykorúaknak kell tekintenünk őket, Csakhogy ez az elképzelés az ősrokonság fel­ tevésének nem szükségszerű tartozéka. Ha az ősrokonság feltevése helyes, a két nyelvcsalád leszármazási viszonyát úgy is elképzelhetjük, hogy a finnugor alapnyelv ugyanolyan folytatása az indoeurópai alapnyelvnek, mint amilyen például a szláv vagy az itáliai alapnyelv. Az a körülmény, hogy a finnugor népek valamilyen később felderítendő ok miatt az indo­ európai számrendszert más számrendszerrel cserélték ki, e feltevés lehe­ tőségét éppen nem zárja ki. Nem célom itt részletekbe menni. Pusztán annyit kívántam meg­ állapítani, hogy a finnugor származéknyelvek szétágazásának időrendi kereteit tulajdonképpen a finnugor—indoeurópai nyelvhasonlítás alapján állapították meg. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a finnugrisztika nem lehet meg a finnugor—indoeurópai nyelvhasonlítás eredményei nélkül, hogy tehát a magyar nyelvtudománynak a közös eredet rejtett tagadása helyett igenis szembe kell néznie a finnugor—indoeurópai nyelvhasonlí­ tás teljes kérdésszövevényével. 16

Az indoeurópai nyelvhasonlítás jelentősége az európai közgondolkozásban De a finnugor és az indoeurópai nyelvek történeti kapcsolatainak kérdése nem pusztán szakmai kérdés, hanem a magyar közgondolkozás, a magyar öneszmélés egyik központi kérdése, hiszen a magyar nép Euró­ pában, indoeurópai nyelveket beszélő népek közt él. Kőrösi Csoma 1833-ban jelentette be, hogy a magyar és a szanszkrit rokonok. Ugyanebben az évben jelent meg Bopp Ferenc német nyelvész Vergleichende Grammatik-jának első kötete, melyben a szerző az össze16

Őst., 276.

hasonlító nyelvtörténeti módszer alkalmazásával bebizonyította, hogy a latin, görög, germán, szláv, perzsa és szanszkrit nyelvek — s még néhány más nyelv — egymásnak rokonai, valamennyien egy valamikor közösen beszélt nyelvnek, az indoeurópai alapnyelvnek a leszármazottjai. Nehéz volna túlbecsülni az indoeurópai nyelvhasonlítás jelentőségét a XIX. századi Európa közgondolkozásában. A XVIII. és XIX. század fordulóján a felvilágosítók racionalista klasszicizmusát és humanizmusát Európa-szerte felváltotta a romantika és a nacionalizmus, jobban mondva a nacionalizmusok. Lázasan kezdték kutatni a nemzeti múlt írott és írat­ lan emlékeit, a régi dicsőség okleveles bizonyítékait, építészeti emlékeit, fosszilis maradványait és nyomait a folklórban, népművészetben, zené­ ben, táncban, viseletben, népszokásokban, gyermekjátékokban. Összegyűj­ tötték, és kiadványokban igyekeztek közkinccsé tenni a nemzeti múlt írott emlékeit, lehetőleg a legrégebbieket, a veneranda antiquitas-t (Ré­ vai Miklós szava, aki először adta ki a Halotti Beszédet). És nem álltak meg ott, ahol az írott emlékek sora megszakadt. A rokon nyelvekkel való összehasonlítás segítségével a nemzeti nyelv és a nyelvet beszélő nép múltjának nyomozását évszázadokkal, sőt évezredekkel megnyújtották. Grimm Jakab, akinek Deutsche Grammatik-ja 1819-ben jelent meg, megfogalmazza híres tételét: „Es gibt ein lebendigeres Zeugnis über die Völker, als Knochen, Waffen und Gräber, und das sind ihre Sprachen." Felfedezték, hogy a nyelv a múlt leghitelesebb tanúja, a nép íratlan t ö r ­ ténelemkönyve. A modern nyelvhasonlítást nem utolsósorban nemzeti, sőt naciona­ lista törekvések teremtették meg. De az indogermanisztika, melyet az európai nyelvek régmúltja iránti érdeklődés teremtett meg, a nemzeteket egymással szembeállító nacionalista következtetések kitűnő ellenszerének bizonyult. Hiszen minél távolabb hatolunk például a német vagy a fran­ cia nyelv múltjába, tulajdonságaik annál jobban közelednek egymáshoz, a különbség köztük egyre csökken, hogy végül az indoeurópai alapnyelv nagyszerű konstrukciójában teljesen el is tűnjék. Így az a törekvés, amely­ nek eredeti célja az egyik nemzetet a többi nemzettől el választó specifiku­ mok nyomozása, néhány évtized alatt az európai népek közös múltjának közös kutatásává finomult, és ha nem is szüntette, mert nem is szüntet­ hette meg a népeket egymással szembeállító nacionalista eszmék haté­ konyságát, mindenesetre azok ellensúlyozásának irányában, az európai népek szolidaritás-érzésének fejlesztése irányában hatott. „Európában egyedüli heterogén sarjadék..." Amikor 1833-ban Pecz Leopold a dogmatikus lelkek ellentmondást nem tűrő határozottságával azt állapította meg, hogy ,,a' szanszkrit nyelv­ nek a' magyarhoz éppen semmi köze sints", ezzel a tétellel a magyar nyelvtudományt kirekesztette a germán, szláv, román tudósokat közös tevékenységbe összefogó tudományos erőfeszítésekből. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a magyar közgondolkozás alakító tényezői közül az egész XIX. század folyamán hiányzott az indogermanisztikának a nem­ zeti különállás tudatát ellensúlyozó, azt legalább részben kiegyenlítő jó­ tékony hatása.

A polgári nemzettéválás folyamatában minden európai nemzet meg­ alkotta magának a maga sajátos nemzetképét, amely hivatott volt segíteni ö t nemzeti önállóságának megteremtésében vagy megszilárdításában, a t ö b b i európai nemzethez való viszonyának rendezésében, sajátos törté­ nelmi hivatásának felismerésében. Mivel ebben a nemzetképben az eredet kérdése központi jelentőségű, nem nehéz belátni, hogy kialakításában milyen döntő szerepet játszott a nemzeti nyelv eredetét kutató nyelv­ tudomány. Ismeretes például, hogy a román nemzetképben milyen jelentős h e ­ lyet foglal el a latinság eszméje. Ez az eszme a humanizmus óta, divatos nyelvhasonlítás terméke. A román nép latinságának bizonyítékaként a XIX. századi Vasile Alecsandri, a Ginta latina (A latin fajta) szerzője csakúgy a nyelvre hivatkozik, mint már a XVII. századi Miron Costin is, aki szerint ,,e nép származásának legfényesebb bizonyítéka nyelve, amely igaz latin nyelv, ha mindjárt megromlott is, akár az olasz". Fölös­ leges itt részletezni, hogy a latinság eszméje milyen szerepet játszott a román polgári fejlődés történelmi szakaszában; csak arra utalunk, hogy ez az eszme a figyelmet mindig arra irányította, ami a románt különösen a neolatin, de általában az európai népekkel összekapcsolja. Ugyanebben a történelmi időszakban a magyar nyelvtudomány a másneműség, a külön eredet eszméjével járult hozzá a magyar nemzet­ kép kialakításához. A XVII. század magyar filológusai mondják ki elő­ ször, hogy a magyarságnak semmi köze sincs az európai nyelvekhez. Így Szenczi Molnár Albert, aki szerint „cum Europaeis nullam cognationem habere hanc nostram certum est." (1610), így Geleji Katona István, aki szerint „A' Magyar nyelv egy az Orientális lingvák k ö z z ü l . . . é s semmi egyéb nyelvekkel, az egy Sidon küvöl, rokonsága nintsen" (1645). Lehetetlen nem venni észre az összefüggést a finnugor—indoeurópai nyelvrokonság Körösi Csoma-féle tételének csatavesztése közt és aközött, hogy a reformkorszak nagy szellemi vezére, Széchenyi István 1841-ben már csak a magyar különállásban, csak Európa népeivel szembefordulva tudta megfogalmazni modern történelembe lépő népének nemzeti prog­ ramját: „A magyar népnek nincs kevesebb hivatása, mint képviselni — Európában egyedüli heterogén sarjadék — ázsiai bölcsőjében rejtőző, eddigelé sehol érettségre nem virult sajátságait." A könyv címe, melyből az idézett mondat való, jellemzően: Kelet Népe. Ebben a könyvében mondja ki Széchenyi azt a borzasztó szót is, hogy „egyedül vagyunk". A Széchenyi megrajzolta nemzetkép nyelvtudományi pillére a finn­ ugor—indoeurópai nyelvrokonság tagadása. Magától értetődik, hogy a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bebizonyosodása az egyedülvalóság, a másneműség, az Európától való teljes különbözés torz eszméit úgy foszlatná szét, mint gyenge harmatot a napfény. A magyar nyelvtudomány művelői azonban mindmáig, éberen őrizték és őrzik a magyar elkülönülés, a magyar másneműség eszmekörének nyelvtudományi pillérét. Íme két példa. Amikor a XIX. század végén a német Anderson megpróbálta a finnugrisztika és az indoeurópai nyelvhasonlítás összekapcsolását, és meg­ hirdette a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének gondo­ latát, a magyar nyelvtudomány képviseletében Budenz József rögtön

v é t ó t m o n d o t t , és e z z e l a v é t ó v a l a k a r v a - a k a r a t l a n ú j r a m e g e r ő s í t e t t e az E u r ó p á r a m o r g ó m a g y a r p a r l a g i n a c i o n a l i z m u s hadállásait. A f i n n ­ u g o r — i n d o e u r ó p a i n y e l v r o k o n s á g e s z m é j e i s m é t csatát v e s z t e t t , és ettől a csatavesztéstől elszakíthatatlan a most m á r hanyatló, tehát agresszív szakaszába l é p ő m a g y a r n a c i o n a l i z m u s n e m z e t k é p é n e k továbbtorzulása. A S z é c h e n y i - f é l e „ K e l e t n é p e " a X I X . század v é g é r e , a h o n f o g l a l á s e z r e ­ d i k é v f o r d u l ó j á n a k furcsa é r t e l m e z é s e k é n t á t a l a k u l t a h u n y o r g ó s z e m m e l maga elé kémlő, Európára törő „ V o l g a i lovas"-sá. K é s ő b b , a X X . század e l e j é n , a f i n n u g o r — i n d o e u r ó p a i ( p o n t o s a b b a n az u r á l i — i n d o e u r ó p a i ) n y e l v r o k o n s á g o t h i r d e t ő s v é d W i k l u n d e l l e n é b e n Schmidt József védelmezi m e g a közös eredet makacs tagadásának had­ állásait. E z z e l p á r h u z a m o s a n m o s t m é g t o v á b b t o r z u l a m a g y a r n a c i o n a ­ l i z m u s e r e d e n d ő e n t o r z n e m z e t k é p e . M a g a A d y s e m p u s z t á n ironizál,

a m i k o r B e ö t h y h e t y k é n t á m a d ó volgai lovasát

átminősíti vakon

hajdani

eltévedt lovassá. K é t s é g t e l e n , h o g y e b b e n a s z i m b ó l u m b a n a B e ö t h y - f é l e betyárnacionalizmussal való perbeszálláson kívül már felrémlik a törté­ n e l e m t é v e s z t é s i s z o n y a t a is. H a a m a g y a r n e m r o k o n a az e u r ó p a i n é p e k ­ nek, ha a m a g y a r n e m e u r ó p a i e r e d e t ű , a k k o r hát m i t k e r e s E u r ó p á b a n ? A k á r m i l y e n é r t e l m e t l e n e z a k é r d é s az i n t e r n a c i o n a l i z m u s álláspontjáról, n e m v i t a t h a t ó , h o g y a p o l g á r i n a c i o n a l i z m u s b e f o l y á s a alatt á l l ó r é t e g e k e t s z ü k s é g s z e r ű e n foglalkoztatta. A X X . századi m a g y a r n e o n a c i o n a l i z m u s „ h ő s é t S z a b ó D e z s ő találja m e g K o p p á n y b a n , aki n á l a az ősi m ű v e l ő d é s i f o r m á k h o z r a g a s z k o d ó m a ­ g y a r j e l k é p e lesz. E n n e k a s z á z a d f o r d u l ó i faji r o m a n t i k á n a k k ö z é p p o n t i tétele az. h o g y az igazi m a g y a r k é p t e l e n ú g y g o n d o l k o z n i , é r e z n i és akarni, m i n t e g y e u r ó p a i . E n n e k a t é t e l n e k aztán r e n d k í v ü l b o n y o l u l t k ö v e t k e z ­ ményei vannak. Mindenekelőtt egy globális nacionalizmus, m e l y bárme­ lyik európai nemzet nacionalizmusánál k ö v e t e l ő d z ő b b igénnyel lép fel: a m a g y a r n e m ú g y k ü l ö n b ö z i k p é l d á u l a n é m e t t ó l , m i n t a s z l o v á k az olasztól v a g y az a n g o l a r o m á n t ó l , n e m egy az e u r ó p a i n e m z e t e k k ö ­ zött; a m a g y a r az e u r ó p a i n e m z e t e k ö s s z e s s é g é v e l , e g é s z E u r ó p á v a l áll szemben. Másrészt: egész ezeréves múltunk tévedés. A h o g y a n 1925-ben

írta e g y i k k ö l t ő n k . » . . . m a r a d t a k

S ne törték

volna ott Ázsiában

volna ki idegen isten ! Jármában

ama honkeresők

ősi voltuk

derekát«."

!

17

Természetesen a m a g y a r nacionalizmusnak n e m a finnugrisztika a s z ü l ő a n y j a . A z is k é t s é g t e l e n , h o g y az i n d o e u r ó p a i n y e l v e k e t b e s z é l ő e u r ó p a i n é p e k t ő l v a l ó totális k ü l ö n b ö z é s e s z m é j e c s a k e g y i k k o m p o n e n s e a magyar nacionalizmus eszmekörének. De jellegzetes, fontos k o m p o ­ nense, a m o l y a n előretolt harci egység, m e l y n e k jelentőségét t u d o m á n y o s s z í n e z e t e adja m e g . M e r t i g a z u g y a n , h o g y a n e m z e t i e l s z i g e t e l ő d é s r e való törekvésnek n e m eszmékben, hanem osztályviszonyokban van a g y ö k e r e , d e a n e m z e t i e l k ü l ö n ü l é s p r o g r a m j á t a m ú l t b a n is és a j e l e n b e n is e s z m e i é r v e k k e l i g y e k e z e t t és i g y e k s z i k a l á t á m a s z t a n i a k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g ű d o l g o z ó k e g y m á s t ó l v a l ó e l s z i g e t e l ő d é s é b e n é r d e k e l t társa­ d a l m i o s z t á l y , az e g y k o r u r a l k o d ó , m a m e g d ö n t ö t t b u r z s o á z i a . M a g á t ó l é r t e t ő d i k , h o g y e z e k k ö z t az é r v e k k ö z t k ü l ö n ö s e n é r t é k e s e k a t u d o m á ­ nyosság m e z é b e n jelentkező, „ t u d o m á n y o s a n " igazolt eszmék. 17

Szabédi László: Esz és b ű b á j . B u d a p e s t , 1943. 93.

És a magyar közgondolkozásban a nyelvészek éppen ilyen tudomá­ nyosan igazolt eszmeként propagálják a nem indoeurópai eredet eszméjét. Csakhogy a finnugor—indoeurópai nyelvrokonság tagadásának való­ jában semmi köze a tudományhoz. A finnugor és az indoeurópai nyel­ vek közös eredetének akár nyílt, akár lappangó tagadása éppenséggel tu­ dománytalan álláspont. Nem azért tudománytalan álláspont, mintha Wiklundéknak minden kétséget kizáró módon sikerült volna bebizonyítaniok az ellenkezőjét, hanem azért, mert maga nem bizonyítható. Egyáltalán nem bizonyítható. Ahogyan Meillet A. írja: „Lehetetlenség annak meg­ állapítása, hogy két nyelv nem rokon. Könnyűszerrel kimutathatjuk, hogy a flamand a román nyelvek ismertető jegyeinek egyikével sem r e n ­ delkezik. Ámde a flamand germán s ekként egyúttal indoeurópai nyelv; indoeurópai, mint a latint folytató román nyelvek is. Rokonságuk nem a román nyelvek közeli, hanem az indoeurópai nyelvek távoli rokonsága. Így az a körülmény, hogy a finnugor és az indoeurópai nyelvek nagyon különböznek egymástól, éppen nem bizonyítja, hogy nem folytatásai mindketten egy távolabbi múltban beszélt közös nyelvnek." 18

* Az a körülmény, hogy a finnugrisztika tudományos alapvetésében a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének nyílt vagy bur­ kolt tagadása szegeletkő szerepét tölti be, azt jelenti, hogy a finnugrisz­ tika módszertani alapvetésében tudománytalan mozzanatok is helyet foglalnak. A közös eredet dogmatikus tagadása egyrészt fékezi a magyar nyelvhasonlítás és következésképpen általában a magyar nyelvtudomány fejlődését, másrészt mérgezi a magyar közgondolkozást. Szeretném, ha mindenki megértené, hogy amikor a finnugor és az indoeurópai nyelvek történeti kapcsolatainak feltárását tűztem magam elé célul, akkor a ma­ gyar tudományos élet egyik mind tudományos, mind politikai szempont­ ból fontos és időszerű kérdésének megoldására vállalkoztam. Hogy miért éppen én? A válasz végtelenül egyszerű. Azért, mert a magyar finnugristák nem vállalkoztak és nem vállalkoznak rá. Én viszont két évtizedes tűnődés-tanakodás, alig lankadó lázas kere­ sés után most három éve, 1955 nyarán végre megtaláltam a kérdésszö­ vevényben eligazító Ariadné-fonalat, és kidolgoztam a finnugor—indo­ európai nyelvhasonlítás célravezető módszerét. E módszert és a segít­ ségével elért tudományos eredményeket könyvben ismertetem. Eredményeim lényege az, hogy a finnugor nyelvek nemcsak roko­ nai az indoeurópai nyelveknek, hanem maguk is az indoeurópai alap­ nyelvet folytatják és az archaikus kentum-nyelvekhez, különösen az itáliaiakhoz (latinhoz, oszkhoz, umberhez) állanak legközelebb. Ez az eredmény ellentmond jóformán mindannak, amit a finnugor és az indoeurópai nyelvek kapcsolatairól a nyelvészek eddig tanítottak. Százhuszonöt éve meggyökeresedett dogmák egész seregével kellett le­ számolnom, hogy megtisztítsam, hogy a kutatás számára járhatóvá tegyem az utat, köztük oly dogmákkal, amelyeket már nem is csak a nyelvtudo18

1924. 3.

Les l a n g u e s d u m o n d e , sous la direction de A. Meillet et M. Cohen. P a r i s ,

mány, hanem szinte az egész magyar polgári művelődés az érinthetetlenség jellegével ruházott fel. És ezt a feladatot talán könnyebb kézzel oldhatta meg egy szentsé­ get és dogmákat nem ismerő kommunista költő, mint a szakkörökben gyakran inkább megszokás, mint mély meggyőződés alapján elfogadott konvenciókhoz már csak kartársi tapintatból is jobban ragaszkodó nyelvész. (1958)

KELEMEN BÉLA

A mai román

nyelvtudomány

főirányai

A mai román nyelvtudomány előzményei aránylag messze nyúlnak vissza . Nem célunk a megtett úton átszaladni, megértéséhez azonban szükséges a közvetlen előzmények ismerete. A modern román nyelvtu­ domány szakaszának kezdete Bogdan Petriceicu Hasdeu nevéhez kapcso­ lódik. A Román Akadémia megbízásából szerkesztett Etymologicum Mag­ num Romaniae. Dicţionarul limbei istorice şi poporane a Romanilor, melynek I—II. kötete 1887-ben, harmadik kötete pedig 1893-ban jelent meg Bukarestben, jelzi az elindulást. Nem véletlen tehát, hogy roppant gazdag, a szellemi kultúra egész területét felölelő anyag szótárcikkekbe történt felvétele miatt Hasdeu torzóban maradt nagy müvének (a bărbat címszóig jutott el) szükségszerű továbbvitele folytán a román nyelvtudomány egyik legfejlettebb ága a lexikológia és a lexikográfia lett. A román nyelv akadémiai nagyszótára, a Dicţionarul limbii române, melynek Sextil Puşcariu és munkatársai jó egyharmadát szerkesztették meg, hazai nyelvtudományunkban köz­ ponti helyet foglal el. A Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája bukaresti, kolozsvári, iaşi-i munkaközössége a legnagyobb valószínűség szerint öt éven belül befejezi e szótár fennmaradt kétharmadának szer­ kesztését. Egyébként az elmúlt évek alatt az említett nyelvész-munka­ közösségek Iorgu Iordan. Alexandru Graur és Ion Coteanu vezetésével ebből már megszerkesztették az M, N, O, R, Ş betű címszavait. A korszerű lexikológia és lexikográfia, az elmélet és gyakorlat öszszekapcsolásának igényét mintegy kielégítve, a thesaurus — valamely nyelv teljes szókincsét felölelő szótár — mellett, mely elsősorban a szak­ emberek nélkülözhetetlen alapvető munkaeszköze, új típusú szótárak szerkesztésének az igényét is támasztja, olyan szótárokét, amelyek az irodalmi és beszélt köznyelv jelenkori szókincsét ölelik fel. Nos, a mai román nyelvtudomány felismerte ezek roppant jelentőségét a társada­ lom általános műveltségi színvonalának emelésében, a nyelvi kultúra ápo­ lásában. Jól képzett szakembereink az ötvenes évek közepén alig néhány év alatt Dimitrie Macrea vezetésével megszerkesztették a mai román iro­ dalmi nyelv szótárát, s ez Dicţionarul limbii române literare contem1

1

K e l e m e n B é l a : A r o m á n filológiai és n y e l v t u d o m á n y i k u t a t á s o k a R o m á n A k a d é m i a c e n t e n á r i u m á n a k t ü k r é b e n . N y e l v - és I r o d a l o m t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k , X 2. 211—27; uo. t o v á b b i könyvészeti u t a l á s o k .

porcine címen 1955 és 1957 között meg is jelent négy kötetben. A buka­ resti és kolozsvári nyelvészek e közös munkáját követte a modern román nyelv egykötetes, illusztrált, térkép-mellékleteket is tartalmazó szótára, a Dicţionarul limbii române moderne, mely a bukaresti Nyelvtudományi Intézetben készült, s 1958-ban jutott el több mint 100 000 ember aszta­ lára. Modern, ötletes munka. Megjelentetésével sok országot előztünk meg e tekintetben. A bukaresti Nyelvtudományi Intézet egyik kisebb munkaközössége a nyelvészeti kutatásokban hasznos szóvégmutató szótárt szerkesztett; ez 1957-ben Dicţionar invers címen jelent meg. Kevés ország nyelvészeti irodalmában találunk ilyen jellegű munkát. Talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy ebben a szótárban a szavak nem kezdőbetűjük (hang­ juk), hanem a szóvégi betűk szoros ábécé-sorrendjében következnek. Az említett szótár ezekkel a szavakkal kezdődik: a, taa, ba. aba, baba, daba, geaba, és ezekkel végződik: treazv, lanţuv, cuptuv, otuv, pămătuv, ple­ şuv. A szuffixumokat, szóvégződéseket betűrendbe állító szótár nemcsak a nyelvészek, hanem a költők munkaeszköze is lehet. Nyelvtörténeti szempontból jelentős a Dicţionarul dialectal aromân general şi etimologic (Az aromán dialektus általános és szófejtő szó­ tára), szerzője Tache Papahagi (1963). A lexikológiai és lexikográfiai munkák többségét a kétnyelvű szó­ tárok alkotják. Ezek közül legjelentősebb mind a terjedelem, mind pedig a módszer szempontjából az Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézetében szerkesztett Román—magyar szótár, mely 1964-ben jelent meg két kötetben . Igen hasznos volt, hogy e szótár kéziratát a kulturális egyezmény értelmében elolvasta a Magyar Tudományos Akadémia Köpeczi Béla professzor vezetése alatt dolgozó munkaközössége. Észrevéte­ lei, javaslatai figyelembevételével emelkedett e mű tudományos színvo­ nala. Az Akadémia bukaresti Nyelvtudományi Intézetében egy német— román nagyszótárt szerkesztettek, mely Dicţionar german—român címmel 1966-ban jelent meg egy kötetben. A kétnyelvű közép- és zsebszótárok az Akadémián kívül készültek, és a Tudományos Kiadó gondozásában jelentek meg. A szótannak a tulajdonnevekkel foglalkozó ága, az onomasztika ér­ tékes — Nicolae Iorga, I. Aurel Candrea, Nicolae Drăganu, tefan Pa ca és mások nevével fémjelzett — örökséget fejlesztett tovább. A helynév­ kutatás irodalmát Iorgu Iordan akadémikus Toponimia românească (1963) című munkája és Emil Petrovici akadémikus nagy számú tanulmánya nemcsak sok adattal, hanem új elméletek megfogalmazásával és fejlet­ tebb módszerek alkalmazásával is gazdagította. Nem egy eddig idegen­ nek tekintett helynév a román nyelv kölcsönszavaiból képzett helynév, vallja Emil Petrovici. Ilyen például a „Prislop" helynév, melynek szláv eredetű, de már románná vált köznév az alapja. Iorgu Iordan a helynév­ adás társadalmi és pszichológiai okaira is figyelmeztet. A személynévkutatásban Alexandru Graur akadémikus Nume de persoane (1965) című munkája jelent elméleti szempontból is értékes adalékot. N. A. Constantinescu Dicţionar onomastic românesc (1963) című munkája hasznos for­ rásanyag. Ugyanilyen jellegű Coriolan Suciu: Dicţionarul istoric al loca­ lităţilor din Transilvania (1967). 2

2

Lásd K e l e m e n B é l a : Az új R o m á n — m a g y a r

nagyszótár. K o r u n k , 1957. 369.

Valamely tudományág színvonalának, eredményeinek értékelő szám­ bavételekor döntő kritérium a megjelent munkák gondolatébresztő vagy adatszolgáltató felhasználása a szakirodalomban. Az utóbbi három évti­ zed alatt a hazai és külföldi nyelvészeti munkákban és szakkiadványok­ ban egyre gyakrabban ötlik szemünkbe az ALR rövidítés: a román nyelv­ tudomány egyik legjelentősebb munkája, az Atlasul lingvistic român ál­ talánosan ismert jele. Románia a nyelvatlaszt szerkesztő és kiadó első országok között van. A román nyelvatlaszból, melynek anyagát Sextil Puşcariu kezdeményezésére Emil Petrovici és Sever Pop gyűjtötte össze a harmincas évek alatt (1929—1938 között), eddig nyolc nagy kötet (eze­ ken a térképeken a gyűjtőpontok mellett a kérdezett szó van feltüntetve) és hat kis kötet (melynek térképlapjain a szóföldrajzi eltéréseket színes jelekkel érzékeltetik) jelent meg Micul atlas lingvistic român címen (talán nem érdektelen rögzítenünk, hogy ezekből öt nagy és három kis kötet a felszabadulás után, pontosabban az utóbbi tizenegy év alatt). A kolozsvári Nyelvtudományi Intézet Emil Petrovici akadémikus veze­ tésével tovább folytatja e munkáját, melynek révén hazánk nyelvjárás­ kutatása nemzetközi tekintélyt szerzett magának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 1965-ig mintegy 66 ismertetés, recenzió jelent meg róla itthon és külföldön. A kolozsvári Nyelvtudományi Intézet nyil­ vántartásából tudjuk, hogy 1965-ig 186 olyan tanulmány látott napvi­ lágot, mely az Atlasul

lingvistic

román

vagy a Micul

Atlas

lingvistic

román adatait használta fel és magyarázta. A román nyelvtudományt mindig a korszerűség jellemezte. Ezt bizo­ nyítja az új típusú, gazdag, nemegyszer valamennyi falut, több várost felölelő új, tájnyelvi atlaszok kezdeményezése is. A Noul Atlas lingvistic român pe regiuni átfogó címet viselő, nyolc atlaszt (Olténia, Havasalföld és Dobrudzsa, Moldva és Bukovina, Erdély, Krisána, Máramaros, Bánát, a Dunától délre beszélt román dialektusok) magába foglaló nagy m ű első kötete (Boris Cazacu professzor irányítása alatt a bukaresti fonetikai és nyelvjáráskutatói központban készült) 1967-ben már meg is jelent. Címe: Noul

Atlas

lingvistic

român

pe regiuni.

Oltenia

(NALROlt). Az új

táj­

nyelvi atlaszokat az említett bukaresti intézményen kívül kolozsvári, iaşi-i és temesvári munkaközösségek készítik, elosztva egymás közt az említett területi egységeket. A bukaresti munkaközösség külön érdeme, hogy a nyelvatlasszal egyidejűleg megjelentetett egy olténiai tájnyelvi szójegyzéket és egy olténiai szöveggyűjteményt. Az ALR mellett most már a nemzetközi és hazai szakirodalomban a NALROlt is hirdeti a ro­ mán nyelvtudomány sikerét. Más síkon, de azt a szerepet töltik be, mint a földkerekség távoli országaiba eljuttatott ipari termékeink védjegyei. Mivel számbavételünk az önálló kötetekben már megjelent m u n ­ kákra szorítkozik, csak utalunk arra, hogy a román nyelvjárási munkák sorát például az Alexandru Rosetti akadémikus szerkesztésében, a bu­ karesti fonetikai és dialektológiai központ kiadványai sorát gazdagító, öt kötetben megjelent Fonetica şi dialectologie gyűjteményes kiadvány (1958—1962), Ion Coteanu Elemente

de dialectologie

a limbii

române

(1961) című román dialektológiai kézikönyve, Teofil Teaha a Fekete-Körös völgye román nyelvjárásairól készült monográfiája (1961), s több tájszó­ gyűjtemény egészíti ki. Hazánkban a legrégibb eszközfonetikai laboratórium a kolozsvári

Nyelvtudományi Intézetben működik. Alapítója, Ion Popovici, és utóda, Emil Petrovici irányítása alatt több önálló kiadványa jelent meg a két világháború között. A mai román hangtani irodalom roppant gazdag. Ez nem véletlen. A nemzetközi szakirodalomban is nagy tekintélyű Emil Petrovici és Ale­ xandru Rosetti akadémikusoknak a román nyelv hangrendszerével k a p ­ csolatos eltérő nézetei keltette elméleti viták tüzében született. A vita lényege leegyszerűsítve onnan ered, hogy a kolozsvári nyelvész szerint a mai román nyelv mássalhangzó-jellegű, a bukaresti nyelvész szerint pe­ dig magánhangzó-jellegű (lásd Emii Petrovici: Influenţa slavă asupra sistemului fonemelor limbii române (1956); Kann das Phonemsystem einer Sprache durch fremden Einfluss ungestaltet werden? (1957); Ale­ x a n d r a Rosetti: Recherches sur les diphtongues roumaines (1959); Intro­ ducere în fonetică (IV. kiadás, 1967). Hagyományokra támaszkodnak azok a mai munkák is, amelyek a román nyelv történetének kívánnak a modern tudományos módszerek és újabb nyelvi tények felhasználásával korszerű szintézist adni. A Ko­ runk olvasói számára köztudomású, hogy már az Erdélyi Iskola triászá­ nak (Samuil Micu, Petru Maior, Gheorghe Şincai) figyelme a román nép és nyelv története felé irányult. Azóta is minden korszak nyelvészei k ö ­ telességszerűen fordulnak e kérdés felé s a legkülönbözőbb jellegű m ü ­ vekkel (történeti hangtani, alaktani, mondattani, szótani tanulmányok, etimológiai szótárok, régi szövegek kiadása és monografikus feldolgozása) kívántak és kívánnak új adalékokat szolgáltatni. Az első átfogó és alapvető román nyelvtörténet Ovid Densuşianunak, a bukaresti nyelvészeti iskola megalapítójának a müve, Histoire de la langue roumaine (I. kötet 1901, II. kötet 1938), mely 1962-ben román nyelven is megjelent. Gazdag anyag­ gal, eredeti értelmezésekkel gazdagította a román nyelvtörténetet Ale­ x a n d r a Philippide, a iaşi-i nyelvészeti iskola megalapítója, Originea Ro­ mânilor (I, kötet 1925, II. kötet 1927) című munkájával. A kolozsvári nyelvészeti iskola létrehozója, Sextil Puşcariu, Limba română (I—II. k ö ­ tet) című munkája a román nyelvtörténet korszerű műve. Méltóan foly­ tatja az említett három nagy román nyelvész munkáját a modern román nyelvtudomány egyik jeles képviselőjének, Alexandru Rosetti akadémi­ kusnak hatkötetes műve, az Istoria limbii române, melynek egyes köte­ tei már az 5. kiadásnál tartanak. A szocializmus útján haladó hazánk tudományos tevékenységének sajátos vonása a dialektikus és történelmi materializmus alkalmazása. Ennek nyomán a társadalomtudományokban kiváló eredmények szület­ tek, köztük olyan nagy új művek, mint az ötkötetes Istoria României, a több kötetre tervezett Istoria literaturii române, melynek I. kötete 1965-ben jelent meg. Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, mely az említett munkák kezdeményezője és megvalósítója, a nyelvészek fel­ adatául egy hasonló jellegű román nyelvtörténeti m ű megírását jelölte meg. Az ötkötetes nagy munkán nemcsak az Akadémia nyelvész-mun­ kaközösségei, hanem a legfontosabb egyetemi központok szaktanárai is dolgoznak. Az Istoria limbii române. I. Limba latină címet viselő első kötetet egy bukaresti munkaközösség szerkesztette Alexandra Graur a k a ­ démikus vezetésével.

A román nyelvtudomány másik jellemvonása érdeklődési körének olyan régi nyelvészeti ágakra való kiterjesztése, amelyek a múltban k e ­ vésbé fejlődtek. Ide tartozik a romanisztika, az újlatin nyelvek kutatása. Mindjárt meg is kell jegyeznünk, hogy minőségi szempontból a román nyelvtudomány itt is felsorakozott az európai nyelvtudomány első sorai­ hoz. Iorgu Iordan 1932-ben megjelent Introducere în studiul limbilor romanice című munkáját John Orr ismert romanista fordításában angolul is kiadták. E munka értékét mi sem bizonyítja jobban, hogy 1962-ben a Német Tudományos Akadémia kiadója is megjelentette Werner Bahner fordításában. Spanyolra és olaszra is lefordították. Az 1959-ben Lisszabon­ ban tartott romanista kongresszuson nyilvánvalóvá vált, hogy e munka még harminc év után is aktuális. Szerzője marxista—leninista szellemben átdolgozta, s 1962-ben második román kiadását is megérte. A román nyelv­ tudomány doyenének szerkesztésében jelent meg a külföldön, különö­ sen az újlatin országokban nagy keresletnek örvendő Crestomaţie roma­ nică című terjedelmes m ű három nagy és igényes filológiai apparátussal szerkesztett kötete. A felsőoktatás számára készült, de hasznos kézi­ könyve minden szakembernek Iorgu Iordan és Maria Manoliu beveze­ tése az újlatin nyelvészetbe: Introducere în lingvistica romanică (1965). Alig volt hagyománya nálunk az általános nyelvészetnek. Nehéz feladat a nyelvtudomány elméleti kérdéseinek fejtegetése, új nyelvi tör­ vényszerűségek, új filozófiai kategóriák és törvények nyelvészeti alkal­ mazása. Nem kétséges, hogy tudományos megoldásuk a marxista filozó­ fia alapján képzelhető el. Példamutatóan járt el Alexandra Graur, aki úttörő módon alkalmazta a hazai általános nyelvészetben a marxizmust. Nehéz munkáját, ha kisebb-nagyobb hibákkal is, megoldotta, s 1955-ben megjelentette a Studii de lingvistică generală című munkáját. Részben a kritikai észrevételek figyelembevétele alapján, részben pedig a gondola­ tokat tovább fejlesztve, a nyelvi tények magyarázatában világosabban látva, e munkát „Új változat" jelzéssel újra kiadta. Hatására egyre több nyelvész, filozófus, pszichológus és mások fordultak az általános nyelvé­ szet felé. Így az általános nyelvészeti kutatás termékenységét 1959-től a Probleme de lingvistică generală is jelzi. Eddig megjelent öt kötetének felelős szerkesztője Graur akadémikus (az ötödiké Ion Coteanu profeszszor is). Az ugyancsak Graur szerkesztésében megjelent Introducere în lingvistică két kiadást ért meg (1958, 1965). E csoportba tartozik Rosetti Le mot.

syllabe

Esquisse

d'une

théorie

générale

(1947) és Sur

la théorie

de la

(1959) című munkája.

Alig történt valami a múltban az irodalmi nyelv fejlődésének nyo­ mon követésére. Hiányt kellett pótolni, mégpedig nemcsak a kutatás, ha­ nem a legmegfelelőbb módszerek megtalálásában is. Az eredmények nem maradtak el. Könyvtáram polcáról leemeltem hármat ama könyvek kö­ zül, amelyek e tárgykörre vonatkoznak: Boris Cazacu: Studii de limbă literară. Probleme actuale ale cercetării ei (1960); Alexandru Rosetti— Boris Cazacu: Istoria limbii române literare I. De la origini pînă la înce­ putul secolului al XX-lea (1961); Nicolae A. Ursu: Formarea terminolo­ giei ştiinţifice româneşti (1962).

A mai román nyelv grammatikájának tanulmányozása az utóbbi húsz évben eddig nem ismert arányokat öltött. Alig 14 év alatt az Aka­ démia megbízásából szerkesztett román nyelvtan, a Gramatica limbii

române I—II. 1954-os első kiadása után, az időközben bekövetkezett módszertani és elméleti ismeretfelhalmozódás alapján teljesen átdolgozva, korszerűsítve, második kiadásban is megjelent 1963-ban. Iorgu Iordan akadémikus Limba română contemporană címmel egyetemi tankönyvnek szánt, de azon messze túlmutató nagy munkája is két kiadásban jelent meg (1954, 1956). A bukaresti Nyelvtudományi Intézet három gramma­ tikai tanulmánykötetet adott ki. Eléggé elhanyagolt terület volt nálunk a nyelvtudomány története is. Az elmúlt negyedszázad részben már pótolta a múlt hiányosságait. Utalunk itt Dimitrie Macrea professzor Lingvişti şi filologi români (1959), Probleme de lingvistică română (1961) és Studii de istorie a limbii şi a lingvisticii române (1965) című tanulmányköteteire. Ide sorolhatjuk Mircea Seche Schiţă de istorie a lexicografiei române I. című könyvét (1966), amely kezdeteitől 1880-ig követi nyomon a román lexikográfia történetét.

* Van a mai román nyelvtudománynak egy olyan területe is, ahol az alaplerakással kellett kezdeni a munkát. Ez a modern nyelvtudomány. Kezdetei a nagy svájci nyelvész, Ferdinand de Saussure 1916-ban megje­ lent Cours de linguistique générale című posztumusz munkájáig nyúlnak vissza. Hazai nyelvtudományunk egyik jellemvonása az új iránti roppant fogékonyság. A strukturalista és matematikai nyelvészet kutatóintéze­ teink tematikájának szerves része. Elért eredményeinkről a Korunk olva­ sói az első évfolyamok számaiban részletes „helyzetjelentéseket" olvas­ hattak. Szükségesnek tartjuk mégis e kérdésnél megállni. Akárcsak másutt, nálunk is elsősorban a fiatal nemzedék a híve az új módszereknek és irányzatoknak. Törekvéseikben azonban nem vol­ tak és nincsenek magukban. Emil Petrovici és Alexandra Rosetti, illetve a matematikusok részéről Grigore Moisil akadémikusok állandó támoga­ tását tapasztalhatják. A modern nyelvtudomány módszereit ma már ha­ zai nyelvészeink túlnyomó többsége alkalmazza. Eltekintünk a szakosított beosztástól s néhány olyan román nyel­ vészeti munkára utalunk, melyeknek a tematikája ugyan különböző, de van egy közös vonásuk, éspedig az, hogy mint struktúrát, szerkezetet szemlélik a nyelvet. A strukturalizmus jegyét viseli magán például Emanoil Vasiliu már említett, a román nyelv fonológiáját bemutató könyve. E módszer jegyében fogant Iorgu Iordan, Valeria Guţu Romalo, Alexan­ d r a Niculescu Structura morfologică a limbii române contemporane (1967) című műve. Módszerét és nézeteit tekintve ennél is modernebb Sorin Stati Teorie şi metodă în sintaxă (1967) című munkája. A szerző az új nyelvészeti irányzatok képviselőjének vallja magát, s különösen a strukturalisták nézeteire támaszkodik. A strukturalista nyelvészet el­ méleti kérdéseivel és a nyelvi rendszer különböző elemeire (például hang­ tan, alaktan) való alkalmazásával foglalkozik az Elemente de lingvistică structurală (1967) című, Ion Coteanu szerkesztésében megjelent tanul­ mánykötet. Sok nyelvész és nem nyelvész tudatában a modern nyelvtudomány fogalma elsősorban a matematikai nyelvészettel azonos. A matematikai nyelvészet valóban a modern nyelvtudomány része, helytelen viszont túlbecsülni értékét, különösen a nyelvelmélet számára. Mint mindenütt,

úgy nálunk is vannak hívei és ellenzői. Ez utóbbiakkal nem érthetünk egyet, de nem is tartjuk a matematikai nyelvészetet diszciplínánk sark­ kövének. A román nyelvtudomány hasznosnak tartja a matematikai nyel­ vészet művelését, alkalmazását minden esetben, amikor olyan meg­ oldásokhoz segít, amelyek különben elérhetetlenek volnának, vagy mate­ matikai pontossággal kívánjuk lemérni a különböző nyelvi elemek menynyiségi oldalát. Szakfolyóirataink gazdag nyelvstatisztikai, információ-elméleti és a gépi fordításra vonatkozó tanulmányt közöltek és közölnek állandóan. Hazánkban az első, nagyobb terjedelmű önálló kötetben megjelent ere­ deti matematikai nyelvészeti m ű Solomon Marcus bukaresti matematika­ professzor Lingvistică matematică, Modele matematice în lingvistică (1963) című munkája. Rá egy évre újabb könyve jelenik meg, a Grama­ tica şi automate finite (1964). Edmond Nicolau bukaresti matematika­ professzor Introducere în cibernetică (1964) című könyvéből a nyelvtu­ dományt elsősorban az információs nyelvre vonatkozó rész érdekli. Leg­ átfogóbb jellegű Marcus, Nicolau és Stati közös kézikönyve: Introducere în lingvistica matematică (1966). A strukturalista nyelvészet, betekintés a matematikai nyelvészetbe, matematikai modellek a nyelvtudományban, a nyelv algoritmikus modellezése, az információs nyelvek, a kozmikus nyelv, gépi fordítás, valószínűség, információ és entrópia a nyelvben, más statisztikai módszerek a nyelvtudományban és a kód, a formák au­ tomatikus felismerése külön fejezeteket kaptak a könyvben. Megjelenés előtt van a román nyelv generatív nyelvtana, azaz egy olyan nyelvtan, melynek felépítése a legnagyobb szerkezeti egységtől, a mondattól halad a kisebb egységek felé. A modern román nyelvtudomány eredményeit tükrözi és egyben kül­ föld felé is közvetíti az Alexandru Rosetti és Grigore Moisil szerkeszté­ sében megjelenő Cahiers de linguistique théorique et appliquée, mely­ nek eddig megjelent öt kötete a szervezési formákról, tudományos ren­ dezvényekről is tájékoztat. Korunk tudományosságát az egyes tudományágak határjelenségei is jellemzik. Ennek folytán vált például a stilisztika és poétika nyelvészeti diszciplínává. A Tudor Vianu, Alexandra Rosetti és Mihai Pop szer­ kesztésében megjelent Studii de poetică şi stilistică (1966) című tanul­ mánykötet jó bizonyíték arra, milyen nagy jelentőségű a modern nyelv­ tudomány komplex fogalmi és eljárási apparátusa, korszerű tudományos módszere az irodalmi művek kifejezőeszközeinek elemzésében. Tatiana Slama Cazacu a pszichológus módszerével és kísérleteire támaszkodva gondolatkeltő nyelvelméleti problémákra tapintott rá Limbaj şi context (1959) és Comunicarea în procesul muncii című müvében. Az előbbiben többek között a nyelv alkotóelemeiről, a nyelvi jelről és értékéről, a nyelv technikájáról, a kontextusokról értekezik (ez a munkája Langage et Contexte címen franciául is megjelent Hágában). Az utóbbi számba veszi a nyelvészeti és lélektani szakirodalomnak a nyelv és munka gene­ tikai összefüggéseire vonatkozó eredményeit, s kísérleti alapon vizsgálja a nyelv szerepének pszichológiai mozzanatait a munka folyamatában, a munka hatását a nyelvi érintkezésre.

*

Köztudomású, hogy az egyes tudományágak eredményeinek számba­ vétele, összevetése, nemes vetélkedése a nemzetközi kongresszusokon szo­ kott történni. Nos, ezeken a román nyelvtudományt nemcsak a küldöt­ tek képviselték. Követei voltak a mai román nyelvtudománynak azok: az idegen nyelvű tanulmánykötetek is, amelyek a résztvevőkhöz eljutot­ tak. A nyelvészek VIII., Oslóban tartott nemzetközi kongresszusát 1957ben a román nyelvészek Mélanges linguistiques című kötettel köszöntöt­ ték. A VI. Nyelvtudományi Kongresszus résztvevői Münchenben a Contri­ butions onomastiques (1958) lapjairól tájékozódhattak az onomasztika f e j ­ lettségéről a román nyelvtudományban. A IX. nemzetközi romanista kongresszuson, melyet 1959-ben Lisszabonban tartottak, küldötteink m a ­ gukkal vitték a Recueil d'études romanes című alkalmi tanulmányköte­ tüket is. A gazdag termésre jellemző, hogy az Akadémia nyolc nyelvészeti szakfolyóirata (ezekből 1 francia, 1 német és 1 magyar nyelven jelenik meg), valamint az egyetemek, a filológiai társaság és szlavisták egyesüle­ tének hat nyelvészeti folyóirata együttesen sem tudja biztosítani az e l ­ készült valamennyi nyelvészeti tanulmány, cikk közlését. Tudjuk, hogy a román nyelvtudomány legfontosabb kutatási t e r ü l e ­ teire szorítkozva is a legjelentősebb munkáknak csupán egy részét t u d t u k — nemegyszer csak címének beiktatásával — itt számba venni. Nem t é r ­ héttünk ki a szövegkiadványokra, a filológiai munkákra sem. Az a p a n o rámikus kép, melyet a Korunk olvasói elé igyekeztünk tárni, mégis é r ­ zékelteti a mai román nyelvtudomány fejlettségi fokát. Az a kitekintés, amellyel a világ nyelvtudományához viszonyítottuk, vagy sommásan b e ­ tájoltuk, utal arra is, hogy bátran állíthatjuk a világszínvonal m é r c é ­ jéhez. Nincs szó sem túlzásról, sem pedig öndicséretről. A kellő értéke­ lést mások, a világ legjobb nyelvészei végezték el, amikor úgy döntöttek, hogy a X. nemzetközi nyelvészkongresszust 1967. augusztus 28. és szep­ tember 2. között Bukarestben tartják. Alig telt el azóta nyolc hónap, s hazánk fővárosa egy másik nagy nemzetközi nyelvész-találkozó színhe­ lye lett. A romanista nyelvtudomány és filológia XIII. Nemzetközi Kong­ resszusára gondolunk, amelyet ez év április 15-e és 20-a között tartottak Bukarestben. Több ország kívánta és ajánlotta fel e kongresszus megren­ dezését. A nemzetközi romanista nyelvészeti társaságnak az a 190 tagja, aki Romániára szavazott, azokat az eredményeket értékelte teljes illeté­ kességgel, amelyeket hazánk nyelvészei és filológusai elértek. Az a tény, hogy alig háromnegyed év leforgása alatt hazánk k é t nemzetközi kongresszus székhelye lett, a román nyelvtudomány nemzet­ közi tekintélyével magyarázható.

KÓSA FERENC

A magyar

irodalmi

nyelv

kialakulása

A m a g y a r i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t é n e k t a n u l m á n y o z á s a az u t ó b b i é v e k b e n o l y a n jelentős fejlődésnek indult, hogy e k u t a t á s i t e r ü l e t ú j , önálló n y e l v t u d o m á n y i á g g á a l a k u l t . Vele p á r h u z a m o s a n fejlődött egy m á s i k új s t ú d i u m is, a n y e l v j á r á s t ö r t é n e t . A k é t t u d o m á n y á g e g y m á s s a l szoros, összefonódó v i s z o n y b a n v a n . A n y e l v j á r á s t ö r t é -

n e t i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k az i r o d a l m i n y e l v fejlődésének t a ­ n u l m á n y o z á s á b a n . H a egyszer p é l d á u l elkészült a X V I . század n y e l v j á r á s i viszo­ n y a i t b e m u t a t ó n y e l v a t l a s z , ez az i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t i k u t a t á s o k s z á m á r a is n é l ­ k ü l ö z h e t e t l e n segédeszköz lesz. Viszont az i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t é n e k v i z s g á l a t a s o r á n n y e r t e r e d m é n y e k is u g y a n o l y a n fontosak a n y e l v j á r á s t ö r t é n e t i k é r d é s e k megoldásában. Az i r o d a l m i n y e l v k i a l a k u l á s á n a k v i z s g á l a t a t u l a j d o n k é p p e n n e m m á s , m i n t a n y e l v i egységre, a n y e l v i e s z m é n y h e z igazodó helyességre v a l ó t u d a t o s v a g y ö n t u ­ d a t l a n t ö r e k v é s m e g i n d u l á s á n a k és á l l a n d ó n ö v e k e d é s é n e k a k u t a t á s a . A nyelvi egység a l a k u l á s á n a k , k i b o n t a k o z á s á n a k m é r t é k é t m e g á l l a p í t h a t j u k p é l d á u l v a l a ­ mely kor nyelvemlékeiben a nyelvjárási elemek aránya alapján: „Irodalmi nyel­ v ü n k k i a l a k u l á s á n a k k e z d e t e i t és lefolyását m e g lehet fogni m a g á b a n n y o m t a t o t t s z ö v e g e i n k b e n , oly módon, hogy m i n d e g y i k n e k l e m é r j ü k n y e l v j á r á s i vonásait, a k á r p é l d á u l a m a i k ö z n y e l v h e z viszonyítva. A m i k o r azt t a p a s z t a l j u k , h o g y ezek az e l ü t ő v o n á s o k m e n n y i s é g i l e g á l l a n d ó a n c s ö k k e n n e k , hogy a szövegek s z e m m e l l á t ­ h a t ó l a g k ö z e l e d n e k nyelvileg egymáshoz, kétségtelen, hogy az i r o d a l m i n y e l v f e j ­ lődése m e g i n d u l t " — fejti ki Bárczi Géza (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvés Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IV, 474). P a p p László e n n e k a f o l y a m a t n a k az időbeliségét k u t a t v a a k ö v e t k e z ő k e t á l ­ l a p í t j a m e g : „ N y e l v ü n k ú j a b b kori t ö r t é n e t é b e n — a k á r az egységesülés k é r d é s é t n é z z ü k , a k á r az i r o d a l m i n y e l v n e k a művészi kifejezés t e r é n elért v a g y elérni s z á n ­ d é k o z o t t e r e d m é n y e i t v a g y céljait vizsgáljuk — m i n d e n k é p p e n r e n d k í v ü l fontos k o r s z a k egyrészt a X V I . század, m á s r é s z t a X V I I I . század vége és a X I X . század eleje. T e r m é s z e t e s t e h á t , hogy m i n d a z o k , a k i k egyrészt a n y e l v i egységesülés p r o b ­ l é m á i v a l , m á s r é s z t az i r o d a l m i n y e l v egyéb k u l c s k é r d é s e i v e l foglalkoznak, szinte k i v é t e l n é l k ü l e k é t k o r s z a k b ó l m e r í t i k vizsgálódásaik t á r g y á t . T a l á n é r d e m e s a r r a is r á m u t a t n i , hogy a X V I . századi t a n u l m á n y o k i n k á b b a n y e l v j á r á s o k felől köze­ lítik m e g a k é r d é s t , a X V I I I . s z á z a d i a k i n k á b b az i r o d a l o m felöl" (Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi deákjaink gyakorlatában. B u d a p e s t , 1961. 17). E m e g ­ á l l a p í t á s t a m e g j e l e n t a l a p v e t ő m u n k á k igazolják legjobban. U g y a n a k k o r m e g j e g y ­ z e n d ő , hogy az i r o d a l m i n y e l v ü n k k i a l a k u l á s á n a k kezdeti és betetőző k o r s z a k a közé e s ő X V I I . és X V I I I . század t ö b b n y i r e m é g é r i n t e t l e n , n e m részesült megfelelő vizs­ g á l a t b a n . S z a b ó T. A t t i l a m á r r é g e b b e n , a hazai m a g y a r n y e l v t ö r t é n e t i k u t a t á s legfontosabb k é r d é s e i v e l és f e l a d a t a i v a l foglalkozva (Magyar Nyelv LI, 468—76), s z i n t é n kiemeli a X V I . század különleges jelentőségét n y e l v ü n k t ö r t é n e t é b e n , s e l ­ s ő r e n d ű f e l a d a t k é n t jelöli m e g e k o r s z a k erdélyi m a g y a r n y e l v é n e k b e h a t ó t a n u l ­ m á n y o z á s á t . T ö b b e k között é p p ezért sürgeti a X V I . századi n y e l v e m l é k e k n e k m i n t f o r r á s a n y a g n a k m i n é l t e l j e s e b b f e l t á r á s á t és feldolgozását, s h a n g s ú l y o z z a az í r á s ­ b e l i s é g ü n k fejlődésében k i m a g a s l ó szerepet játszó v á r o s o k e g y k o r ú n y e l v e vizsgá­ l a t á n a k fontosságát. Az i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t é n e k t a n u l m á n y o z á s a s o r á n a l a p v e t ő feladat a n ­ n a k vizsgálata, hogy e n y e l v t í p u s gyökerei, kezdetei i d ő b e n és t é r b e n m e d d i g , h o v a n y ú l n a k vissza, k i a l a k u l á s á n a k m i k v o l t a k a t á r s a d a l m i , gazdasági, m ű v e l ő d é s i fel­ t é t e l e i , h o g y a n jött l é t r e ; m i k é p p s z i l á r d u l t a k meg a h a n g t a n i , helyesírási és egyéb n o r m á i , fejlődésének m e l y e k v o l t a k az útjai. E k é r d é s e k r e n y i l v á n v a l ó a n csak széles k ö r ű , b e h a t ó k u t a t á s s a l l e h e t feleletet a d n i , segítségül h í v a a t ö r t é n e t t u d o m á n y t , az i r o d a l o m t ö r t é n e t e t , f e l h a s z n á l v a t o v á b b á a h e l y e s í r á s t ö r t é n e t e t , a h a n g t ö r t é n e ­ l e t , a szókinestörténetet, a t ö r t é n e t i a l a k - és m o n d a t t a n t , a stilisztika e r e d m é ­ n y e i t , v a l a m i n t a n y e l v j á r á s t ö r t é n e t e t . Az i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t é n e k k u t a t á s á b a n a mai i r o d a l m i és köznyelvet h a s z n á l j u k összehasonlítási a l a p n a k , mérőeszköznek.

De t e r m é s z e t e s e n m i n d i g a vizsgált k o r s z a k sajátos nyelvi tényeiből ós v i s z o n y a i ­ ból k i i n d u l v a kell l e v o n n u n k következtetéseinket, m e g á l l a p í t a n u n k a s z a b á l y s z e ­ rűségeket. Mai n y e l v ü n k h ö z viszonyítva a lőtt, lött, vött v a g y a setét, ser n y e l v ­ j á r á s i ö-ző, illetve e-ző alakok, d e a X V I . századi írott n y e l v b e n p é l d á u l n o r m a értékűek. Vagy a régiségben a n y e l v j á r á s o k k e v e r e d é s é n e k , az irodalmi n y e l v é s a. n y e l v j á r á s o k k ü z d e l m é n e k e r e d m é n y e k é n t keletkezett e g y e n r a n g ú változatok (vá­ ros váras, aranyos aranyas, kíván kéván) sokkal g y a k o r i b b a k , m i n t ma. E h h e z hasonló jelenségek, p é l d á u l u g y a n a z o n h a n g n a k t ö b b e g y e n é r t é k ű j e l v a r i á n s a , n y i l v á n a h e l y e s í r á s r a is jellemzőek. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy B e n k ő L o r á n d fölismerése n y o m á n az. irodalmi n y e l v n e k ú j a b b a n kétféle e l e m é t szokták m e g k ü l ö n b ö z t e t n i : az ú g y n e v e z e t t formait (hangtanit, helyesirásit, alaktani-szerkezetit) és tartalmit (jelentéstanit, sti­ lisztikait, frazeológiait, szókincsbelit). E disztingválás l e h e t ő v é teszi az i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t é n e k b e h a t ó b b , e r e d m é n y e s e b b t a n u l m á n y o z á s á t . A formai és t a r ­ t a l m i e l e m e k fejlődésmenete, a l a k u l á s m ó d j a eltér egymástól. I r o d a l m i n y e l v ü n k k i ­ alakulása, fejlődése először a formai r e n d s z e r b e n i n d u l t meg, és m i n d f o k o z o t t a b ­ b a n az egységesülés, egyszerűsödés és zárt r e n d s z e r r é v á l á s felé tartott. A t a r t a l m i e l e m e k fejlődése viszont csak később b o n t a k o z i k ki, s az azonosság, az e g y s z e r ű ­ ség felől á l t a l á b a n a differenciálódás, sokrétűség, összetettség i r á n y á b a h a l a d . A formai elemek n o r m a l i z á l ó d á s a r e n d s z e r i n t h a m a r a b b és h a t h a t ó s a b b a n megy végbe, m i n t a t a r t a l m i jelenségeké. Ezekkel indokolható, hogy m a olyan nagy fon­ tosságot t u l a j d o n í t a n a k a f o r m a i e l e m e k v i z s g á l a t á n a k az i r o d a l m i n y e l v egy­ ségesülése, k i a l a k u l á s a t a n u l m á n y o z á s á b a n . U g y a n a k k o r persze éppoly szükséges a formai e l e m e k művészi f e l h a s z n á l á s á n a k , a t a r t a l m i t e r m é s z e t ű j e l e n s é g e k n e k a vizsgálata is. A formai r e n d s z e r k u t a t á s a azt bizonyítja, hogy a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v k i ­ a l a k u l á s á n a k kezdetei a X V I . s z á z a d b a n y ú l n a k vissza. De m á r a X I I I . századtól a latin oklevelek s z ó r v á n y a i b a n , a királyi k a n c e l l á r i a m ű k ö d é s e , í r á s g y a k o r l a t a n y o m á n , megfigyelhető n é m i helyesírási, nyelvi egységességre, következetességre való törekvés. Bárczi Géza pedig az addigi á l t a l á n o s felfogástól eltérően azt a z új nézetét fejti ki elég h a t á r o z o t t a n , mely szerint m á r a k ó d e x e k k o r á b a n , a X V . század m á s o d i k felétől s z á m o l n u n k kell bizonyos kötelező és egységes n y e l v h a s z ­ n á l a t i f o r m á k k a l , n y e l v j á r á s fölötti jelenségekkel, t e h á t n e m fogadható el az az á l l í ­ tás, hogy a k ó d e x e k tiszta nyelvjárási, n y e l v j á r á s k e v e r e d é s i képet t ü k r ö z n e k . „Hogy a beszélt nyelvtől t ö b b é - k e v é s b é e l t é r ő írott m a g y a r nyelvi változat a k ó d e x e k k o ­ r á b a n , de azelőtt is volt, azt k é t s é g t e l e n ü l igazolja a k ó d e x e k b e n t a l á l h a t ó l a t i n o s v o n á s o k (pl. igeidők és főleg igemódok latinos h a s z n á l a t a , de sok m á s is) kötelező volta; szinte bizonyos, hogy a beszélt n y e l v b e n , főleg a t a n u l a t l a n e m b e r e k t e r ­ mészetes n y e l v h a s z n á l a t á b a n ezek n e m v o l t a k meg, az írott n y e l v b e n viszont o l y a n á l t a l á n o s a k , hogy kötelezőknek tekinthetők" — m u t a t r á Bárczi P a i s Dezső a k ó d e x i r o d a l o m szerepével, jelentőségével foglalkozva megállapítja, hogy „egészsé­ ges, t e r m é k e n y t a l a j t t e r e m t e t t a következő fejlődés, az irodalmi n y e l v fejlődése s z á m á r a . De a bizonyos lényeges e l e m e k b e n v a l ó egység — s z e r i n t ü n k az i r o d a l m i és k ö z n y e l v n e k főjellemzője — n y i l v á n v a l ó a n n e m volt m e g a k ó d e x i r o d a l o m n y e l ­ vében, sőt aligha v e h e t ü n k észre b e n n e efelé való közeledést. Ettől a n e m is a n y n y i r a egyházi, m i n t i n k á b b csak kolostori i r o d a l o m t ó l a m a g a p a r t i k u l a r i s z t i k u s m e g o s z t o t t s á g á b a n n e m is v á r h a t j u k egy ilyen egységesítő t ö r e k v é s felébredését v a g y f e n n t a r t á s á t " (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IV. 425—66). T u d j u k , hogy bizonyos n y e l v e k (például francia, spanyol) esetében a királyi

u d v a r d ö n t ő szerepet játszott az egységes i r o d a l m i n y e l v l é t r e h o z á s á b a n . A X V . század f o l y a m á n M a g y a r o r s z á g o n is, a m ű v e l ő d é s i és szellemi élet k ö z p o n t j á b a n , a k i r á l y i u d v a r b a n k i a l a k u l ó f é l b e n volt egy, a szélsőséges n y e l v j á r á s i s a j á t s á g o k ­ tól m e n t e s , t ö b b é - k e v é s b é h a t á r o z o t t n o r m á k a t követő k i e g y e n l í t e t t e b b n y e l v t í ­ pus. (Van aki kétségbe v o n j a egy ilyen u d v a r i n y e l v meglétét.) Ez a k i a l a k u l ó b a n lévő udvari nyelv a r i s z t o k r a t i k u s jellege e l l e n é r e is, m i n d e n bizonnyal n e m c s a k a közvetlen k ö r n y e z e t é r e h a t h a t o t t , h a n e m valószínűleg p é l d á u l a kolostori í r á s b e ­ liségre is. A m o h á c s i k a t a s z t r ó f a a z o n b a n c s í r á j á b a fojtotta m i n d az egységesülő u d v a r i nyelv, m i n d a k ó d e x i r o d a l o m n y e l v é n e k fejlődését, de n y o m a i k , h a t á s u k t o v á b b élt az i r o d a l m i n y e l v k i a l a k u l á s á n a k f o l y a m a t á b a n , a m e l y a m o h á c s i vész u t á n m á s f o r r á s o k b ó l és m á s u t a k o n i n d u l t el. A X V I . s z á z a d b a n i n d u l m e g és h a l a d s z á m o t t e v ő e n e l ő r e a n y e l v j á r á s o k fölé rétegződő egységes i r o d a l m i n y e l v k i a l a k u l á s a . E f o l y a m a t b a n d ö n t ő s z e r e p ü k v a n az olyan nyelvszociológiai, t á r s a d a l m i , m ű v e l ő d é s i t é n y e z ő k n e k , m i n t a világi é r ­ telmiség, a d e á k s á g létrejötte, a m o h á c s i vész okozta belső n é p m o z g a l m a k és az e n n e k k ö v e t k e z t é b e n előállott n y e l v k e v e r e d é s , a k ö n y v n y o m t a t á s , az a n y a n y e l v i m ű v e l t s é g e t terjesztő reformáció, h u m a n i s t a szellem, az iskolázás kibővülése. Itt e m l í t j ü k meg, h o g y t a l á l u n k olyan — el n e m f o g a d h a t ó — m e g n y i l a t k o z á s t is, a m e l y p é l d á u l m á r az í r á s t a l a n s á g k o r á b a n keletkezett, t á j n y e l v i jellegű, szájbeli (orá­ lis) költői a l k o t á s o k n y e l v é t i r o d a l m i n y e l v n e k tartja. M á s n y e l v e k t ő l (francia, olasz, n é m e t ) eltérően, a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v sa­ j á t o s viszonyai között, jellegzetes m ó d o n : a különféle n y e l v j á r á s o k kiegyenlítődé­ séből, ötvöződésével jött létre. Így a l a k u l t ki k ü l ö n b e n a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v t ö r t é ­ n e t é v e l sok hasonlóságot, p á r h u z a m o s s á g o t m u t a t ó r o m á n i r o d a l m i nyelv is. Bárczi A magyar nyelv életrajza c í m ű m u n k á j á b a n (Budapest, 1966) kiemeli, hogy az egysége­ sülés f o l y a m á n először t ö b b regionális i r o d a l m i n y e l v v á l t o z a t keletkezik (északkeleti — keleti, d u n á n t ú l i v a g y n y u g a t i , a m e g h ó d í t o t t t e r ü l e t e k e n a török szolgálatába sze­ gődött r e n e g á t d e á k o k írásai ismét egy m á s n y e l v i n o r m á t t ü k r ö z n e k ) , a m e l y e k m á r s o k k a l k e v e s e b b eltérést m u t a t n a k , m i n t a n y e l v j á r á s o k . H a p é l d á u l az északkeleti— keleti írott nyelvi n o r m á t összehasonlítjuk a d u n á n t u l i v a l , m e l y e k n e k t e r m é s z e t e s e n m e g v a n n a k a m a g u k sajátos v o n á s a i , azt t a p a s z t a l j u k , hogy k ö z ö t t ü k n i n c s e n e k a l a p v e t ő különbségek. Majd ezek a n y e l v j á r á s fölötti n y e l v t í p u s o k is fokozatosan k ö z e l e d n e k egymáshoz, illetve a teljesebb egység felé, s e n n e k s o r á n m i n d i n k á b b a z északkeleti — keleti i r o d a l m i nyelvi n o r m a kezd t e r e t h ó d í t a n i , u r a l k o d ó v á válni. Az egységes m a g y a r i r o d a l m i n y e l v m e g t e r e m t é s é n e k igényét k é s l e l t e t t e az a k ö ­ r ü l m é n y is, hogy n y e l v j á r á s a i n k között sosem v o l t a k olyan nagy, a kölcsönös m e g ­ értést a k a d á l y o z ó különbségek, m i n t a f r a n c i á b a n v a g y a n é m e t b e n . A X V I . század m á s o d i k felében a m a g y a r n y e l v ű írásbeliség r o h a m o s a n , n a g y a r á n y o k b a n b o n t a k o z i k ki. A levelezés p é l d á u l — a t ö r t é n é s z T a k á c s S á n d o r sza­ v a i t idézve — „a X V I . század közepén m i n t e g y v a r á z s ü t é s r e m a g y a r r á válik". (A l a t i n n y e l v p e r s z e t o v á b b r a is m e g t a r t j a h i v a t a l o s vezető szerepét az á l l a m é l e t b e n , a k ö z i g a z g a t á s b a n és egyéb területeken.) Az ú j a b b k u t a t á s o k s o r á n fedezték föl, m i ­ lyen r e n d k í v ü l é r t é k e s n y e l v t ö r t é n e t i f o r r á s az a n a g y m e n n y i s é g ű , j a v a r é s z t p o n ­ tosan h e l y h e z és időhöz köthető, n e m i r o d a l m i céllal készült e m l é k : misszilis l e ­ vél, h i v a t a l o s irat, jegyzőkönyv, a m e l y a t á r g y a l t k o r s z a k b a n keletkezett, és l e h e ­ tővé teszi a n y e l v i egységesülés, a n y e l v j á r á s i viszonyok t a n u l m á n y o z á s á t . A v i ­ lági értelmiség, a d e á k s á g volt az a n y a n y e l v i írásbeliség legfőbb terjesztője, s a m a i k u t a t á s o k bizonysága szerint e n n e k az új t á r s a d a l m i r é t e g n e k a m ű k ö d é s e n y o ­ m á n b o n t a k o z t a k ki azok a t e n d e n c i á k , a m e l y e k a nyelvi egységesülés, n o r m a l i z á l ó ­ dás, az i r o d a l m i n y e l v m e g t e r e m t é s e i r á n y á b a n h a t o t t a k . A n y e l v j á r á s o k fölötti

n y e l v v á l t o z a t l é t r e h o z á s á b a n , fejlődésében sokszor t a l á n j e l e n t ő s e b b s z e r e p ü k van, m i n t az í r ó k n a k . A d e á k o k í r á s a i n a k és a k o r l e g n a g y o b b költője, Balassi B á l i n t s a j á t k e z ű l e v e l e i n e k h a n g á l l a p o t á t , n y e l v h a s z n á l a t á t összevetve p é l d á u l k i d e r ü l : k ö z t ü k v a l ó j á b a n n i n c s e n e k l é n y e g e s e b b eltérések. I r o d a l m i n y e l v ü n k egységesülésében r e n d k í v ü l fontos tényező volt a k ö n y v ­ n y o m t a t á s m e g i n d u l á s a , fejlődése, a m e l y l e h e t ő v é t e t t e a k ö n y v n e k országszerte való elterjedését és széles k ö r ű olvasóközönség k i a l a k u l á s á t . E k ö r ü l m é n y folytán m i n d i n k á b b szükségessé vált, h o g y a n y o m t a t o t t m ű v e k egy á l t a l á n o s a b b n o r m á h o z igazodó, k i e g y e n l í t e t t e b b , a n y e l v j á r á s i szélsőségektől m e n t e s n y e l v e n l á s s a n a k n a p ­ világot. I s m e r e t e s , hogy H e l t a i G á s p á r kolozsvári n y o m d á j a m i l y e n n a g y szerepet játszott az egységes h e l y e s í r á s és n y e l v h a s z n á l a t k i a l a k í t á s á b a n . H e l t a i t u d a t o s , k ö ­ vetkezetes, egyszerű és világos helyesírása, hangjelölési r e n d s z e r e — m e l y e t m á s n y o m d á k is igyekeztek a l k a l m a z n i — j e l e n t ő s h a t á s s a l v o l t n e m c s a k a k o r a b e l i bonyolult, zavaros és i n g a d o z ó helyesírás egyszerűsödésére s egységesíté­ sére, h a n e m az i r o d a l m i helyesírás későbbi fejlődésére, normalizálódására is. Az i r o d a l o m t ö r t é n e t b e n h i s t ó r i á s é n e k í r ó k é n t i s m e r t T e m e s v á r i J á n o s d e á k b o ­ nyolult, z a v a r o s h e l y e s í r á s á n a k — m e l y n e m c s a k rá, d e k o r á r a is j e l l e m z ő — a Heltai-féle egyszerű, k ö v e t k e z e t e s h e l y e s í r á s s a l v a l ó összevetése is „ r á v i l á g í t a r r a a n a g y fejlődésre, a m e l y e t az ú j a b b , a h e l y e s í r á s egységesítését célzó Heltai-féle j e l z é s r e n d s z e r a l k a l m a z á s a i r o d a l m i h e l y e s í r á s u n k véglegeződése s z e m p o n t j á b ó l j e l e n t " — m u t a t r á Szabó T. Attila T e m e s v á r i J á n o s d e á k r ó l szóló t a n u l m á n y á b a n (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények II. 111). T e m e s v á r i k é z í r á s á b a n p é l d á u l a gy h a n g n a k öt, az ö-nek m e g nyolc jele v a n . Ezzel s z e m b e n H e l t a i a szóban forgó h a n g o k rögzítésére m i n d ö s s z e egy-egy b e t ű t h a s z n á l . A X V I . századi n y o m t a t v á n y o k á l t a l á b a n egységesebb n y e l v á l l a p o t o t , h e l y e s ­ írást t ü k r ö z n e k , m i n t a k o r a b e l i i r o d a l m o n k í v ü l i írásbeliség e m l é k e i , p é l d á u l a m a g á n l e v e l e k , a m e l y e k a beszélt n y e l v h e z s o k k a l k ö z e l e b b á l l n a k . Bizonyos n y e l v ­ j á r á s i jelenségek, a misszilisektől eltérően, a n y o m t a t o t t m ű v e k b e n sohasem f o r d u l n a k elő, t e h á t k é t s é g t e l e n ü l megfigyelhető b e n n ü k az i r o d a l m i n y e l v i egy­ ség l é t r e h o z á s á r a v a l ó t ö r e k v é s . D e t ö b b n y i r e m é g a n y e l v j á r á s i színezet, t a r k a s á g jellemzi őket, és a különféle hangjelölési r e n d s z e r e k s p o n t á n k ü z d e l m é n e k , k e v e r e ­ d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t á l t a l á b a n elég zilált, k i f o r r a t l a n helyesírási k é p e t t ü k r ö z ­ nek. M o l n á r József szerint „az egységesülés a h e l y e s í r á s b a n előbb jelentkezik, m i n t a h a n g t a n b a n " (A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására 1527—1576 között. B u d a p e s t , 1963. 337). E fontos m e g á l l a p í t á s k a p c s á n P a p p László az a l á b b i é r d e k e s és u g y a n c s a k lényeges é s z r e v é t e l t teszi: „Én m a g a m az u g y a n ­ ebből a k o r b ó l s z á r m a z ó i r o d a l m o n kívüli k é z i r a t o s e m l é k e k v i z s g á l a t a a l a p j á n a r r a a z e r e d m é n y r e j u t o t t a m , hogy d e á k j a i n k és d e á k o s m ű v e l t s é g ű tollforgatóink g y a ­ k o r l a t á b a n h a m a r a b b j e l e n t k e z i k a h a n g t a n i egység, m i n t a hangjelölési, és — leg­ a l á b b i s én úgy l á t o m — h a m a r a b b , m i n t a n y o m t a t o t t i r o d a l m i m ű v e k b e n " (Magyar Nyelvőr L X X X V I I I , 212). A j ö v e n d ő k u t a t á s o k f e l a d a t a , hogy összevesse az i r o ­ d a l m i és az i r o d a l m o n kívüli í r á s b e l i s é g e m l é k e i n e k n y e l v á l l a p o t á t , h e l y e s í r á s á t , f e l t á r v a a k ö z t ü k levő viszonyt, kapcsolatot. V é g ü l e m l í t é s r e méltó, hogy a X V I . század f o l y a m á n az i r o d a l m i n y e l v b e n igen divatossá v á l t az ö-zés (megszegényödött, nömös), k i a l a k u l t egy ö-ző i r o d a l m i n o r m a - f é l e , a m e l y a n e m ö-ző n y e l v j á r á s ú írók k ö r é b e n is t e r e t hódított. Az ö-zéshez h a s o n l ó a n az í-zés (azírt, vígezíse) szintén k ö z k e l e t ű jelenség volt a X V I . század i r o d a l m i n y e l v é b e n , de a z i r o d a l m i n y e l v i n o r m a k é s ő b b ezt is h á t t é r b e szorította. T r ó c s á n y i Zoltán szerint az, hogy a század közepéig m e g j e l e n t n y o m t a t v á n y o k j a v a része í-ző jellegű, a m i az i r o d a l m i n y e l v b e n bizonyos h a n g t a n i egységességre m u -

íjat, v o l t a k é p p e n a z z a l a v é l e t l e n o k k a l m a g y a r á z h a t ó , í-ző v i d é k r ő l való, t e h á t azonos n y e l v j á r á s ú .

hogy a

szerzők

többsége

A nyelvi egységesülés, n o r m a l i z á l ó d á s m e g i n d u l á s á b a n és fejlődésében fon­ tos s z e r e p ü k volt a n y e l v t a n o k n a k is. M á r az első n y e l v t a n o k b a n f ö l m e r ü l — t ö b ­ b é - k e v é s b é h a t á r o z o t t a n — a nyelvhelyesség, a n y e l v i egység g o n d o l a t a és igénye. S o k olyan megjegyzést, észrevételt t a r t a l m a z n a k , m e l y e k b ő l k ö v e t k e z t e t n i l e h e t a k o r a b e l i irodalmi n y e l v á l l a p o t á r a , egységességének fokára. S y l v e s t e r J á n o s m a ­ g y a r — l a t i n n y e l v t a n á b a n (1539) p é l d á u l foglalkozik bizonyos „nyelvhelyességi" k é r d é s e k k e l is. Így a m a i pedig kötőszónak a k o r a b e l i számos v á l t o z a t a közül (kedig, penig, tedig, tenig stb.) csak a kedig-et (kediglen-t) tartotta irodalmi nyelvi s z e m p o n t b ó l e l f o g a d h a t ó n a k , a penig a l a k o t viszont p ó r i a s n a k , v u l g á r i s n a k , i r o ­ d a l m i h a s z n á l a t r a a l k a l m a t l a n n a k minősítette. H a s o n l ó k é p p e n v é l e k e d i k n y e l v t a ­ n á b a n a régi és tőle helyeselt sincsen a l a k k a l s z e m b e n az ú j a b b a n k e l e t k e z e t t sincs-ről is, a m e l y e t csak a beszélt n y e l v b e n , a n y e l v j á r á s o k b a n h a s z n á l h a t t a k , d e a z irodalmi n y e l v szintjére ez idő tájt még n e m e m e l k e d e t t . Az ilyen n y i l a t k o z a t o k t u l a j d o n k é p p e n az egységesülő i r o d a l m i n y e l v k i a l a k u l á s á n a k kezdő m o z z a n a t a i r a u t a l n a k . Az első helyesírási s z a b á l y z a t n a k is, Dévai B í r ó M á t y á s Orthographia Ungaricájának (1549) — ez b i z o n y á r a h a t o t t X V I . századi h e l y e s í r á s u n k a l a k u l á s á r a — az i r o d a l m i nyelvi egységre való t ö r e k v é s e n y i l v á n u l m e g a b b a n , hogy szerzője a n y e l v j á r á s i kiejtésbeli e l t é r é s e k e t kettős h a n g é r t é k ű j e l e k a l k a l m a z á s á v a l igye­ k e z e t t á t h i d a l n i . Vagylagos jelölésének megfelelően p é l d á u l az betűt olvashatták e

o

ö - n e k és e-nek is az illető n y e l v j á r á s á t ó l függően. Az e ore o k - n e k írt s z ó n a k k ü l ö n f é l e ejtésváltozatai l e h e t t e k : erek, erök, örek, v a g y örök.

tehát

A X V I . századi n y e l v t a n o k r a az jellemző, hogy a n y e l v n e k c s a k bizonyos t e r ü l e t e i t , jelenségeit veszik s z e m ü g y r e és szabályozzák, s a k o r t á r s a d a l m i , m ű v e ­ lődési viszonyai m i a t t m é g k e v é s b é h a t h a t t a k . A későbbi n y e l v t a n o k (pl. a Szenczi M o l n á r A l b e r t é , Geleji K a t o n a Istváné) n o r m a l i z á l ó h a t á s a viszont m á r m i n d i n ­ k á b b fokozódik és erősödik. S z a t h m á r i István Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk c í m ű m u n k á j á n a k téziseiben a X V I — X V I I . századi n y e l v t a n o k jelentőségét méltatva kidomborítja: „Nagymértékben hozzájárultak a korábbról át­ h a g y o m á n y o z ó d o t t n o r m á k megerősödéséhez, az új n o r m á k k i v á l a s z t á s á h o z és e l ­ terjesztéséhez m i n d a helyesírás, m i n d a h a n g t a n , m i n d pedig a m o n d a t t a n , t o ­ v á b b á a szókincs és a stiláris jelenségek t e r ü l e t é n . . . " Másik fontos k ö v e t k e z t e ­ tése m e g az, „hogy a n y e l v t a n a i n k b a n k i m u t a t h a t ó nyelvi egységesülés és n o r m a l i ­ z á l ó d á s szervesen beleillik a b b a a f o l y a m a t b a , a m e l y a felvilágosodás k o r á n és a r e f o r m k o r o n á t elvezet a mához". A XVI. század végéig k i a l a k u l egy o l y a n m e g h a t á r o z o t t n y e l v j á r á s h o z n e m r ö g z í t h e t ő , n y e l v j á r á s o k fölé rétegződött k i e g y e n l í t e t t n y e l v v á l t o z a t , a m e l y k é p e s a r r a , hogy az i r o d a l m i írásbeliség hordozója legyen. A k ó d e x e k t a r k a , k i r í v ó n y e l v j á r á s o s s á g á h o z v i s z o n y í t v a ez t e r m é s z e t e s e n n a g y lépést j e l e n t e t t előre. Az egysé­ gesülés, a fejlődés u g y a n a k k o r a feltűnően n a g y eltéréseket, ingadozásokat m u t a t ó h e l y e s í r á s b a n is megfigyelhető: így kivész a g y a k o r l a t b ó l a XV. s z á z a d b a n m e g h o ­ n o s o d o t t cseh e r e d e t ű h u s z i t a vagy mellékjeles helyesírás, a m e l y lényegesen k ü ­ l ö n b ö z i k a h a g y o m á n y o s k a n c e l l á r i a i helyesírástól (az ly, ny, ty b e t ű k a p c s o l a t h e ­ l y e t t p é l d á u l mellékjellel ellátott l, n, t b e t ű t h a s z n á l ) ; kezd teret h ó d í t a n i a m a ­ g á n h a n g z ó k h o s s z ú s á g á n a k jelölése (á, é, í). A h e l y e s í r á s „a m a g a viszonylagos egy­ szerűsége, k e v é s e l e m ű s é g e és é p p e n ezért k ö n n y e b b felfoghatósága m i a t t k ü l ö n ö s e n a l k a l m a s volt a r r a , hogy a kiegyenlítődés, összeolvadás i r á n y z a t a b e n n e k a p j o n e r ő r e , és az egységesülés elsősorban b e n n e é s á l t a l a jöjjön létre. Á l t a l a — m o n -

d o t t u k —, m i v e l a h e l y e s í r á s egységesülése egyik legfőbb előmozdítója a n y e l v i egységesülésnek, illetőleg a h e l y e s í r á s egysége feltétele, e g y s z e r s m i n d m e g p e c s é telője a n y e l v i egységnek, a m e l y az i r o d a l m i n y e l v v a g y k ö z n y e l v t í p u s a i b a n m e g ­ e l e v e n e d i k " — h a n g s ú l y o z z a P a i s Dezső m á r idézett t a n u l m á n y á b a n (426). Mai i r o d a l m i n y e l v ü n k őse, f o r r á s a az az északkeleti—keleti t e r ü l e t e k e n m ű ­ ködő d e á k o k g y a k o r l a t á b a n a X V I . század végéig létrejött, n y e l v j á r á s o k fölötti, viszonylag egységes írott n y e l v v á l t o z a t , m e l y elég n a g y t e r ü l e t e n , a m a i C s e h s z l o ­ v á k i a t e r ü l e t é h e z tartozó G ö m ö r , A b a ú j , Z e m p l é n megyétől a R o m á n i á h o z t a r ­ tozó S z a t m á r — B i h a r — K r a s z n a s á v o n á t egész a régi K r a s s ó - S z ö r é n y v á r m e g y é i g u r a l k o d o t t . Ez a n y e l v t í p u s m i n d szélesebb t á r s a d a l m i és földrajzi k ö r b e n t e r ­ jedt, h a t o t t . E r ő s befolyást g y a k o r o l t a t ö b b i írott n y e l v v á l t o z a t r a , E r d é l y b e n i s e n n e k a n o r m á i é r v é n y e s ü l t e k bizonyos sajátos v o n á s o k k a l , színezettel, az í r ó k j a v a része szintén az északkeleti—keleti írott n y e l v v á l t o z a t o t használja, illetve igyekszik h®zzá igazodni. E n y e l v t í p u s n a k n é h á n y fontosabb, jellegzetesebb v o n á s a : az e m ­ lített t e r ü l e t l e g k i r í v ó b b n y e l v j á r á s i sajátosságának, az í-zésnek a kerülése. Így a níz, rígi, szív h e l y e t t a néz, régi szép-féle a l a k h a s z n á l a t a az á l t a l á n o s , a k ö t e l e z ő . Az -ít -ét k é p z ő v a r i á n s k ü z d e l m é b ő l a z o n b a n az í-ző a l a k kerül k i győztesen: t e ­ h á t igazít, szólít (és n e m igazét, szólét). Az ű-zés és ú-zás t e k i n t e t é b e n i n g a d o z á s figyelhető m e g az ő ű, kő kű, illetve lo lú között. De á l t a l á b a n h o v a t o v á b b a m a i v a l egyező n y í l t a b b f o r m á k m u t a t k o z n a k u r a l k o d ó n a k a d e á k i n y e l v ­ v á l t o z a t b a n . A n y e l v j á r á s o k ü (ű) i (í) s z e m b e n á l l á s á b ó l t ö b b n y i r e a l a b i ­ ális (ajakkerekítéses) szóalakok h o n o s o d n a k m e g : küld, szükség, a kild, szikség pe­ dig n y e l v j á r á s i j e l e n s é g n e k számít. De u g y a n a k k o r bizonyos e s e t e k b e n az illabiális (ajakréses) v á l t o z a t a n o r m a - é r t é k ű : izen, mivel. A X V I . század végi í r o t t n y e l v i n o r m a szerint az az h a t á r o z o t t n é v e l ő h a s z n á l a t o s m á s s a l h a n g z ó v a l k e z d ő d ő s z a ­ v a k előtt is (az kert, az leány), n o h a a k o r a b e l i ejtés m á r n e m felel m e g e n n e k a j e l ö l é s m ó d n a k . É r d e k e s , ez a k o n z e r v a t í v í r á s m ó d a n n y i r a szilárd, h o g y a X V I I — — X V I I I . s z á z a d b a n is t o v á b b él, így p é l d á u l A p o r P é t e r n é l is teljes k ö v e t k e z e t e s ­ séggel é r v é n y e s ü l . A létrejött i r o d a l m i n y e l v v a g y írott n y e l v „ m a i i r o d a l m i n y e l v ü n k h ö z i g e n h a s o n l í t u g y a n , d e j e l l e g é b e n m é g s e m azonos vele, f u n k c i ó j á b a n pedig m é g n a g y o n is t á v o l áll tőle". Az i r o d a l m i n y e l v n e k t u l a j d o n k é p p e n n e m is a n n y i r a a jellege, m i n t i n k á b b a funkciója a f o n t o s a b b lényegbeli sajátossága, t e h á t az, „hogy á t ­ fogja a t á r s a d a l o m í r á s b e l i s é g é n e k egészét, s a n y e l v h a s z n á l a t h e l y e s s é g é n e k i s n o r m á j á u l szolgál" — h í v j a fel a figyelmet D e m e László A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez c í m ű d o l g o z a t á b a n (Budapest, 1959. 91, 4) Ez a X V I . század végi í r o t t n y e l v m a i i r o d a l m i n y e l v ü n k k e l számos jellegbeli ( h a n g t a n i , a l a k t a n i ) e g y e ­ zést é s h a s o n l ó s á g o t m u t a t , funkcióját t e k i n t v e a z o n b a n lényegesen k ü l ö n b ö z i k t ő l e : c s a k a d e á k o k , a l i t e r á t u s o k szűk r é t e g e h a s z n á l j a , földrajzi e l t e r j e d é s e m e g ­ lehetősen korlátozott, m é g t á v o l áll attól, hogy a n y e l v j á r á s o k fejlődését j e l e n t ő ­ s e b b e n befolyásolhassa; n o r m a k é n t h a t ugyan, vagy — D e m e szerint — „ i n k á b b c s a k r a g a d " , de h a s z n á l a t a „még k o r á n t s e m kötelező, i n k á b b c s a k szokásszerű, leg­ följebb illendőségi é r v é n y ű " . A z i r o d a l m i n y e l v t ö r t é n e t e alig másfél évtizedes m ú l t r a v i s s z a t e k i n t ő fia­ t a l t u d o m á n y á g , és m á r i s jelentős, a l a p v e t ő e r e d m é n y e k k e l b ü s z k é l k e d h e t i k . M i v e l az egységes i r o d a l m i n y e l v k i a l a k u l á s a — P a i s m e g h a t á r o z á s a szerint — m i n d e ­ n e k e l ő t t „az é r z é k e l h e t ő : a füllel és s z e m m e l felfogható m o z z a n a t o k b a n i n d u l m e g és m e g y végbe, v a g y i s a h a n g t a n b a n és a h e l y e s í r á s b a n " , a k u t a t ó k f i g y e l m e e l ­ sősorban az e m l í t e t t t e r ü l e t e k v i z s g á l a t á r a összpontosult. A j ö v e n d ő k u t a t á s o k r a

v á r a X V I . századi i r o d a l m i n y e l v k ö r é b e t a r t o z ó m á s (szókincs-, jelentés-, alak-, m o n d a t t a n i ) jelenségek t a n u l m á n y o z á s a is, v a l a m i n t azé, hogy ez az egységes n y e l v ­ változat m i k é p p e n a l a k u l , m i l y e n f o r m á b a n él t o v á b b . Azt m i n d e n e s e t r e m e g á l l a ­ p í t h a t j u k , hogy a következő k o r o k b a n m e g t o r p a n á s o k k a l , visszaesésekkel u g y a n , d e á l l a n d ó a n fejlődik, tökéletesedik.

BORBÁTH

ANDOR

Vörösmarty

Mihály

és a magyar

orvosi

nyelv

A X I X . század első felében a h a l a d ó filozófiai és szociológiai g o n d o l k o d á s fejlődése n y o m á n a k e l e t - e u r ó p a i n é p e k h a t a l m a s n e m z e t i felszabadító m o z g a l m a b o n t a k o z o t t ki, s ez e n é p e k o r v o s t u d o m á n y á r a is k i h a t o t t . A k e l e t - e u r ó p a i orszá­ gok h a l a d ó g o n d o l k o d á s ú orvosai h a m a r r á e s z m é l t e k a r r a , hogy s a j á t országuk o r v o s t u d o m á n y a fejlődésének alapfeltételét a h a z a i orvosi n y e l v m e g t e r e m t é s e , az a n y a n y e l v e n írt orvosi m ű v e k k i a d á s a és terjesztése alkotja. E felismerést c s a k h a ­ m a r t e t t e k követték, és a r o m á n Vasile P o p p , P a v e l V a s i c i - U n g u r e a n u , a lengyel B i e r k o w s k i , a b o l g á r Bezovics, a cseh P u r k i n j e , a szerb K a r a d z s i c s hazafias c é l k i ­ t ű z é s n e k t e k i n t i n é p e orvosi n y e l v e z e t é n e k m e g a l k o t á s á t . Bessenyei György 1788ból s z á r m a z ó m o n d á s a — „ m i n d e n n e m z e t a m a g a n y e l v é n lett tudós, de i d e g e n e n soha s e m " — a X I X . század első évtizedeiben érezteti h a t á s á t : a m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t á é r t vívott h a r c is a h a l a d ó gondolat kifejezőjeként jelentkezett. A m a g y a r orvosi n y e l v és szaksajtó k i a l a k í t á s á b a n h e r v a d h a t a t l a n é r d e m e k e t szerzett B u g á t P á l , a k i r ő l h a l á l a századik évfordulóján, 1965-ben m e g e m l é k e z t e k . B u g á t P á l 1816-ban a pesti e g y e t e m e n orvosi oklevelet szerzett. Zsellér s z á r m a z á s a m i a t t k e z d e t b e n sok mellőzésben részesült. K i v á l ó felkészültségének köszönhető, hogy Oroszország k a z á n y i e g y e t e m é r e k a p o t t m e g h í v á s t , de a z o s z t r á k császár n e m engedélyezte k i v á n d o r l á s á t . 1824-ben, 31 éves k o r á b a n a pesti e g y e t e m sebészképző t a n s z é k é n e k t a n á r á v á n e v e z t é k ki. E b b e n a z időben az e g y e t e m i o k t a t á s l a t i n v a g y n é m e t n y e l v e n folyt: m a g y a r orvosi s z a k n y e l v l é n y e g é b e n n e m létezett. E h i á n y p ó t l á s á t B u g á t P á l hazafias kötelességének tekinti, és P e s t e n 1828b a n m e g j e l e n t e t i a z első m a g y a r n y e l v ű a n a t ó m i a i m ű v e t . C í m e : Az egészséges emberi test Boncztudományának alapvonaljai. Ez volt az első n y o m t a t o t t m a g y a r orvosi t a n k ö n y v , mellyel B u g á t P á l azt a k a r t a b e b i z o n y í t a n i , hogy a m a g y a r n y e l v a l k a l m a s az orvosi i r o d a l o m m ű v e l é s é r e , nyelvújítói t e v é k e n y s é g é t azonban, a m e l y ­ n e k orvosi n y e l v ü n k igen sokat köszönhet, s z á m o s oldalról é r t e t á m a d á s és l e b e ­ csülés. A z o k n a k a t á b o r á b a n , a k i k B u g á t P á l mellié állottak, ott t a l á l j u k V ö r ö s m a r t y M i h á l y t is, 1828 j a n u á r j á b a n elvállalja a P e t r ó z a i T r a t t n e r J. M. k i a d t a Tudomá­ nyos Gyűjtemény, az egyetlen a k k o r i folyóirat szerkesztését, a m e l y t ő l azt v á r j a , hogy „ r a k - h e l y e lehessen a h a s z n o s ö s m e r e t e k n e k és bölcsője a t u d o m á n y o k n a k " . Költő l é t é r e V ö r ö s m a r t y , a szerkesztő első cikkeit n e m s z é p i r o d a l m i k é r d é s e k n e k szenteli, h a n e m a z o k k a l a m a g y a r orvosi n y e l v ügyét óhajtja e l ő m o z d í t a n i . Felfigyel B u g á t P á l fordítói t e v é k e n y s é g é r e , és azt Bugát Pál magyar Boncztudományáról c í m ű k ö z l e m é n y é b e n (1828) a k ö v e t k e z ő m ó d o n m é l t a t j a : „Ami a fordítást illeti, m e g kell v a l l a n u n k , i n k á b b m e r é s z e l m é t k í v á n t , mely m i d ő n a m i n d e n n a p i beszéd az ily t u d o m á n y o s e l ő a d á s r a elégtelen, n e féljen a n y e l v n e k r e j t e t t kincseihez n y ú l n i , s a fogyatkozásokat azokból pótolja. E n é l k ü l ki k é p e s m a g y a r b o n c z t u d o m á n y t (anatómia) írni, ha csak r ö v i d m ű ­ s z a v a k h e l y e t t hosszú, b i z o n y t a l a n é s g y a k r a n tévesztő k ö r ü l í r á s o k k a l n e m a k a r j a a t a n u l ó v a g y olvasó e l m é j é t fárasztani. A jeles fordító m i n d ezen felül e m e l k e d e t t . S e m m i s e m v a l a k ö n n y e b b , m i n t azt m o n d a n i a : hogy a s z á m t a l a n m ű s z ó fordíthatatlansága miatt kénytelen csak leírásaikat adni magyarul. De m e g l e p e t v e l á t j u k s z o r g a l m a s b á t o r s á g a u t á n az egész b o n c z t u d o m á n y r o p ­ p a n t a l k o t m á n y á t m a g y a r n e v e k b ő l s m ű s z a v a k b ó l előállítani."

M e g s z a k í t v a V ö r ö s m a r t y fejtegetését, m e g á l l a p í t h a t j u k a költő helyes á l l á s ­ foglalását, hiszen azokról a B u g á t P á l a l k o t t a s z a v a k r ó l v a n szó, m i n t izom, mi­ rigy, agy, sejt, dúc, rekesz, ideg, a m e l y e k v é g é r v é n y e s e n m e g g y ö k e r e s e d t e k és közkincsévé v á l t a k a m a g y a r orvosi n y e l v n e k . Valószínűleg B u g á t P a l ellenfeleinek a k a r válaszolni V ö r ö s m a r t y , m i d ő n így folytatja: „Ha v a l a k i t itt az a csodálatos viszketeg b á n t a n a , hogy a m e r ő t gáncsolja s b o s s z a n k o d á s s a l ütközzék m e g m i n d e n s z a v a i b a n , m e l y e k e t n e m h a l l o t t : sze­ r e t n é k attól igen sokat, de k ü l ö n ö s e n e kettőt m e g é r t e n i : Mit a k a r n a i n k á b b ? Azt-e, hogy n y e l v ü n k , a m i r e szüksége v a n , m a g á b ó l s elemeiből p ó t o l j a ? Vagy azt, hogy m i n t n é m e l y e u r ó p a i a k , gyülevész és z a v a r legyen a l e g t a r kább szavakból?" V ö r ö s m a r t y szerint m í g „az e u r ó p a i atyafiságos n y e l v e k a fölvett szóra n e m ­ zeti színt s bélyeget a d h a t n a k , a m a g y a r nyelv, m i n t n a p k e l e t i s E u r ó p á v a l r o k o n t a l a n , az idegen s z a v a k a t , m i n t a tűz a vizet, m e g n e m s z e n v e d h e t i . " Az a n y a n y e l v t i s z t a s á g á t féltő költő e l k e s e r e d e t t e n állapítja m e g : „ T á r s a l k o dási n y e l v ü n k nincs, v a g y h a v a n , oly t a r k a , a m i l y e n c s a k lehet; hivatalos, k a t o n a i , m ű v é s z i stb. h a s o n l ó a n n i n c s ; a t u d o m á n y o s t , az íróit most t ö r j ü k s ez is a t ö b b i n e k sorsára jusson?" Ezért helyesli V ö r ö s m a r t y azt, hogy „Bugát professzor ú r a m a g y a r b o n c z t u d o m á n y t m a g y a r u l adta". V ö r ö s m a r t y elismeri, hogy „az egész f o r d í t á s n a k l e g n e h e z e b b része a m ű s z a ­ v a k előállítása volt". Ezek közül a költő felemlíti a B u g á t a l k o t t a ér v a g y vérér (vena), ütér (arteria), ideg (nervus), izom (musculus), ín (tendo) s z a v a k a t , s h e ­ lyesli a hallütér (arteria acustica), hallideg ( n e r v u s acusticus), látideg ( n e r v u s o p ­ ticus), agyidegrendszer (systema n e r v o s u m c e r e b r a l i u m ) kifejezéseket. V ö r ö s m a r t y n a k f e l t ű n i k a „rövidség, a m e l l y e l a b o n c z t u d o m á n y szavai m a ­ gyarázva vannak". E g o n d o l a t m e n e t s o r á n a költő m a g a is orvosi n y e l v ú j í t ó k é n t jelentkezik, m i ­ dőn ü g y véli, hogy „a v é r é r (vena) szóból a v é r e l m a r a d h a t n a , s k ü l ö n b ö z t e t é s ü l elég világosan á l l n a m e l l e t t e az ü t é r " . De V ö r ö s m a r t y n e m c s u p á n dicséri, h a n e m b í r á l j a is B u g á t P á l nyelvészeti m u n k á s s á g á t , és kifogásolja n e m egy szóképzését. B u g á t szerint az „ a l a k " = m a t e r i á v a l . Az a l a k szó V ö r ö s m a r t y szerint „ed­ dig é p p e n ellenkező j e l e n t é s ű voit: l a t i n u l forma, n é m e t ü l Gestalt é r t e l e m b e n s i n n e n s z á r m a z h a t o t t az a l k a t kifejezés." A „ m a t e r i a " szó helyes fordítása V ö r ö s ­ m a r t y szerint, B u g á t t a l e l l e n t é t b e n , n e m „alak", h a n e m „ a n y a g " . A „ r e c e n s " szót B u g á t „ h e v e n y " - n e k fordítja. V ö r ö s m a r t y szerint a „ h e v e n y " i n k á b b az „in f l a g r a n t i " szó é r t e l m é t a d j a vissza. A „ m e c h a n i k u s " szó , , m u n k a m i v i " - r e v a l ó fordítása V ö r ö s m a r t y s z e r i n t n e m a l k a l m a s az idegen szó h e l y e t t e s í t é s é r e . B u g á t n a k a m a j a v a s l a t á v a l , hogy a „ l i t e r a t u r a " szót „ t u d o m á n y o k t u d o m á n y a " kifejezéssel fordítsuk, V ö r ö s m a r t y n e m é r t egyet, a m i t azzal indokol, hogy a l i t e r a ­ t u r a szó „ e g y é b i r á n t is azon s z a v a k közé tartozik, a m e l y e k hihetőleg m e g fognak ö r ö k ö d n i n y e l v ü n k b e n , s z á m t a l a n m á s s z a v a k l é v é n még, m e l y e k n e k m a g y a r o s í ­ tására nagyobb szükségünk van". A h a r m a d i k évtizedét taposó V ö r ö s m a r t y n e m é r i b e a m a g y a r orvosi n y e l v filológiai n y o m o n követésével és b í r á l a t á v a l , h a n e m élénk figyelemmel kíséri az éledő, idegen köntösétől s z a b a d u l n i a k a r ó m a g y a r orvosi i r o d a l o m m i n d e n m e g ­ n y i l v á n u l á s á t . Felfigyel C s o r b a József orvos doctor, Somogy v á r m e g y e r e n d e s p h y s i c u s á n a k Hygiastica: vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egésség fentartására, és a betegség gyógyítására, addig is, míg orvos érkezik c í m ű k ö n y v é r e , és a r r ó l a Tudományos Gyűjtemény 1829-i é v f o l y a m á b a n Csorba Hygiasticájáról című köz­ l e m é n y é b e n így é r t e k e z i k : „ O r v o s a i n k s z o r g a l m á n a k s m a g y a r l e l k ű s é g é n e k egy ú j a b b t a n ú j a a fenn j e l e n t e t t m u n k a , m e l l y n e k k ü l ö n ö s é r d e m e az, hogy a t u d o ­ m á n y i r e n d s z e r szoros k o r l á t a i közül az élet t á g a s m e z e j é b e k i t é r s k ö z h a s z n á ­ l a t ú ö s m e r e t e k k e l gazdagítja olvasóit." A pesti e g y e t e m o r v o s t u d o m á n y i k a r á n 1860-ig l a t i n volt a t a n í t á s i n y e l v . V ö r ö s m a r t y n a k n e m k e r ü l i el a figyelmét, hogy 1829-ben „Fésüs M e n y h é r t orvos doctor t a n u l ó i p á l y á j a végeztével m a g y a r u l í r t a orvosi értekezését illy czím a l a t t : »Értekezés az ember testi neveléséről" s ezt a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1829-i é v f o l y a m á b a n az a l á b b i dicsérő s z a v a k k a l m é l t a t j a : „Doctorságra léptetés a l k a l -

m á v a l m a g y a r értekezést írni u g y a n n e m p é l d á t l a n dolog; d e a jó p é l d a olly k e v é s k ö v e t ő r e t a l á l t m é g eddig, hogy ez ú j a b b p é l d a a d á s n a k t ö b b szerencsét k í v á n n i igen n a g y o k u n k v a n . . . " Az e m l í t e t t értekezés t á r g y a , s a csinos m a g y a r s á g , mellyel í r v a v a n , a szerzőnek m i n d jól választó „ítéletéről, m i n d ízléséről bizonyságot tesz­ nek". V ö r ö s m a r t y figyelme m é g a m a g y a r gyógyszerészeti n y e l v r e is k i t e r j e d t : 1829b e n B u d á n k i a d t á k a Gyógyszerek árszabása Magyarországra és a hozzá kap­ csolt tartományokra alkalmazva c í m ű ismertetőt. Ezt Az orvosi kar magyar gyógy­ szernyelvéről c í m ű c i k k é b e n V ö r ö s m a r t y így é r t é k e l i : „Az e g y e t e m i orvosi k a r ­ n a k ezen r o p p a n t m u n k a kidolgozása m i n d e n k o r díszemléke leend. Csak a r r a tesszük figyelmessé olvasóinkat, hogy 100 m e g 100 o r v o s s z e r n e k kelle m a g y a r n e v e t a d n i s itt ezer közül (mintegy e n n n y i r e lehet a gyógyszerek s z á m á t tenni) egy s e m m a r a d m e g n e v e z e t l e n . M i n d ezen m u n k a p e d i g n e m v a k t á b a n , h a n e m bizonyos r e n d s z e r u t á n k é ­ szült s az elnevezések t ö b b n y i r e helyes philológiai a l a p o n é p ü l n e k ú g y a n n y i r a , hogy a m i m é g v a l a h a hozzá a d a n d ó v a g y r a j t a m á s í t a n d ó l e n n e , a z m á r m o s t a l e g k i ­ s e b b f á r a d s á g b a kerül. H á l a és tisztelet a n n a k , aki először e hazafiui g o n d o l a t n a k h e l y t a d a lelkében, köszönet m i n d a z o k n a k , a k i k a kidolgozásban r é s z v e v ő k v a l á n a k . " E s o r o k k ö z r e a d á s á v a l az volt a célom, hogy a j e l e n k o r i r o d a l o m b a r á t a i és orvosai előtt i s m e r t e s s e m a koszorús k ö l t ő n e k a m a g y a r orvosi n y e l v fejlesztése é r ­ d e k é b e n t a n ú s í t o t t , k o r á b a n b á t o r n a k m i n ő s í t h e t ő kiállását, a m i n e m m a r a d t ha­ t á s t a l a n k o r t á r s a i r a . Ezért m i , orvosok V ö r ö s m a r t y t a m a g y a r orvosi n y e l v p a l ­ lérozói között t a r t j u k számon. E t e v é k e n y s é g é é r t m é l t á n é r d e m l i ki a kései o r v o s ­ n e m z e d é k e k h á l á j á t és elismerését.

MÁRKI ZOLTÁN

Pletyka

A mondat, amelyről kérdezel, ott pördült gazdátlanul mindenki lába ügyében. A dolgukra sietők ügyet se vetettek rá. Horgadt költők és csillagos homlokú szerelmesek felé verte az utca porát. Aki belérúgott, megütötte a bokáját, s a pörgés is vadabb lett. Mit lehetett tenni? (Megmondtam már az ötödik s a hatodik sorban.)

TÖMÖRY

PÉTER

A z az egyensúly

Drótkötélen — hosszú a kötéltáncos A kötél

bottal:

erős.

— az az egyensúly megszokásból?

—

Hány kínos óra, hány viszolygás köti be magát: az az egyensúly! Kifeszítve bár mély, bizonytalan Beváltott rézpénz.

HODOS LÁSZLÓ

S i r a t ó t ő l e dhazáig Özvegységem

ámulat

minden

erő.

hull:

Elmegyek és soha többé varrott gúnyám föl nem veszem. Ostoromat fűbe teszem aludni. mint a nyárfa tartásában olyan árva legényke. Kifogy minden dalom, s lehet, meg sem kapom azt az utat, mely a hegyen átal mutat, hazatér. Itt a szélben ezer éve gyűl a gondom, mint a kéve aláhull. Csontom éget, bár rám sütné bélyegét a szegénységnek, gyászát a fekete éjnek örökre. Mint a rétet leheverem: szerelmemet engesztelem, nem bírja. Eltűnök a nyár szagával, vállamon az ölelésed: rám hervadt arany kötésed ottmarad. Elmegyek és le is ülök, az út lábán vagyok csülök miattad.

SÁNDOR ISTVÁN

Az üvegtűtő az elektronmikroszkópig

Mi az, amit a n e m közvetlenül érdekelt, de érdeklődő ember megtud, illetve megtudhat a tudományos kutatás különböző területeiről? A z orvosi-biológiai kuta­ tás vonatkozásában az ilyen természetű információ legtöbbször egyes kimagasló — hogy úgy mondjuk, szenzációs — eredmények ismertetésére szorítkozik. A z ese­ tek túlnyomó többségében ilyenkor a gyakorlat eredményeiről v a n szó, a műtétek, a heroikus beavatkozások hőseiről. Nagyritkán talán egy-egy úgynevezett „elméleti" felfedezés vagy eredmény is bekerül a köztudatba. (Mint például a nukleinsavak szerepe az átöröklésben vagy az élő anyag szintézisének problémái.) Az azonban már igazán kivétel számba megy, ha a n e m szakember a kutatás „laboratóriu­ mába" is betekintést nyer. Pedig a végső v a g y részeredmény mindig sok, nagyon sok megelőző munka eredménye, és betetőzése egy olyan — rendszerint hosszadal­ mas és bonyolult — folyamatnak (végakkordja és egyúttal m á s kutatások kezdősora), amelyben a szubjektív és objektív tényezők, s a múlt, jelen és jövő sok­ rétű kölcsönhatása zajlik. Semmiképpen s e m árthat, ha n e m szakember is bete­ kint a kutatás hétköznapjaiba, az ismeretek egyre növő épületeinek technoló­ giájába. Gondoljuk el: nincs érdeklődő ember, aki ne hallott volna a capetowni szív­ átültetésről, ne ismerné Blaiberg kórtörténetét, ne aggódott volna sorsáért. (Ez jól is v a n így. Ilyen esetekben nyilvánul m e g igazán, milyen nagy és igaz az ember). D e vajon ártana-e, ha valamivel többet tudnánk arról, ami lehetővé tette a végső beavatkozást? Ha értesülnénk a számtalan állatkísérletről szerte a világon, a szö­ vettan, immunológia, biokémia sok, nagyon sok neves és névtelen harcosáról, akik­ nek eredményei, ha mégoly kezdetiek is, már rést ütöttek az egyik legnehezebb probléma, az úgynevezett szöveti inkompatibilitás bástyáján. D e még ezen „elméleti" eredményeknél is k e v é s b é ismeri a n e m szakember azokat az eszközöket, módszereket, amelyek segítségével ezek az eredmények létre­ jöttek. Pedig — ha tartózkodunk is bármilyen túlzástól — gyakran éppen a kuta­ tás eszközei és módszerei azok, amelyek új utakat nyitnak meg, új lehetőségeket tárnak fel. Szeretném ennek az aránylag kevéssé tárgyalt és vitatott, de igen figye­ lemre méltó területnek néhány „általános" kérdését felvetni, majd pedig a való­ ság marxi értelemben vett konkrét voltából kiindulva egy bizonyos kutatási terü­ leten belül szemügyre venni a kérdések némelyikének „kézzelfogható" vonatkozásait. A tudományos

kutatás

dialektikája

A tudományos kutatásnak mint társadalmi jelenségnek összefüggései („bel­ sők és külsők" egyaránt) igen sokrétűek. Maga az alapvető összefüggés: az adott társadalmi fejlődési szakasz és a kutatás kölcsönhatása is sok különböző és egy­ másra ható síkon érvényesül. Kétségtelen mindenekelőtt, hogy a kutatás iránya, problémafelvetése, a tudományos erőkifejtés szélessége és mélysége a társadalmi gyakorlat felvetette „kérdésektől", a társadalom közeli, azonnali vagy távoli szük-

ségleteitől függ. Emellett azonban olykor igen nagymértékben az illető kutatási terület „előzménye" — a már elért eredmények, a már kidolgozott módszerek, a már felvett irány — hat elhatározóan a további munka mennyiségére és minősé­ gére. A tág értelemben vett „tradíció" ilyen hatása talán leginkább a művészet­ ben és irodalomban megnyilvánuló hasonló jelenség mellé állítható, és n e m más, mint a kutatás „belső dialektikájának" érvényesülése. A társadalom adott fejlődési szakasza azonban nemcsak mint „megrendelő" befolyásolja a kutatást. Legalább olyan (vagy megközelítőleg olyan) mértékben függ a kutatás iránya lés lehetősége a társadalom adott technikai színvonalától, ami — végső fokon — a kutatás eszközeinek színvonalát is meghatározza. Ü g y hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a társadalom és kutatás összefüggése semmi esetre sem egyoldalú, hanem kölcsönhatás (mint minden dialektikus visszahatnak a társadalom anyagi-technikai fejlődésére, és (amit talán k e v é s b é szokás hangsúlyozni) annak gondolati-ideológiai együtthatói. Ez nyilvánvaló (s ezért szükségtelen hangsúlyozni) a technikai tudományok esetében, d e k e v é s b é nyilvánvaló (s ezért hangsúlyozni kell) például az orvosi-biológiai kutatás v o n a t ­ kozásában. Erre a mikroszkóp tóival) vagy rület köztük

vonatkozásra különben konkrét formában m é g visszatérünk. Itt megszerkesztése (annak optikai, fémtechnikai, mechanikai együttha­ — napjainkban — az elektronmikroszkóp létezése számos kutatási t e ­ az orvosi-biológiai kutatások szempontjából jelentett.

Ha már most — e néhány bevezető és általánosan ismert — összefüg­ gés megemlítése után a kutatás belső dialektikájának más oldalaihoz fordu­ lunk, akkor — különösen a modern orvosi kutatást elemezve — számos érde­ kes és fontos törvényszerűségre bukkanunk. Legyen szabad ezek közül — mintegy problémafelvetésképpen — néhányat megemlíteni. A modern t u d o ­ mányos kutatást talán mindennél inkább az egyre szélesedő „kooperáció" j e l ­ lemzi. Az orvostudomány (egészében v é v e és tudományáganként) m a már e l ­ képzelhetetlen a biokémia, fizika, fizikokémia (és így tovább) szolgáltatta adatok nélkül. D e ugyanígy lehetetlen lenne (s ez tulajdonképpen pleonazmusként is hathat) bármilyen orvosi vizsgálatot, meghatározást, kutatást a különböző „segédtudományok" módszertani segítsége és megfelelő felszerelés mellőzésével elvégezni. Jegyezzük m e g mintegy zárójelben, hogy különösen az orvostudomány területén ez az egyre nagyobb függés a „segédtudományoktól" és „segédesz­ közöktől" n e m értékelhető minden ízében pozitívnak. A röntgen-technika é s radioaktív izotópok, az önműködő vérsejtszámláló és az elektronikus agy r é ­ vén diagnózisra képes számítógép — bármilyen sokat is nyújt és ígér — n e m helyettesítheti teljesen az orvostudomány specifikus, saját módszereit? Ebben a kérdésben még tovább is mehetünk. Kétségtelen például — l e g ­ alább az alapvető orvosi biológiai kutatásban — hogy a X I X . század mind­ máig példátlan eredményei, előremutató hipotézisei aránylag egyszerű, k e z ­ detleges kutatási eszközökkel jöttek létre. Itt a tőkés fejlődés gyors ütemű terebélyesedésének társadalmi keretében aránylag sokkal többet lendült előre a megismerés, mint bármely más korszakban (beleértve századunkat is!) N e m lehet és n e m szabad letagadnunk, hogy napjaink számos kifinomult, b o n y o ­ lult eszközökkel létrehozott megállapítása csírájában (olykor megdöbbentő tökéletességgel) már a múlt században létezett. A segédtudományok és e s z ­ közök túltengése n e m régi keletű, különösen századunk vívmánya. A m ú l t században legalább az orvosi-biológiai kutatás területén, az egy mikroszkópon kívül vajmi kevés lényeges és bonyolult „idegen" elem működött közre. A kutatás dialektikája távolról sem merül ki a kölcsönhatások széles körű érvényesülésében. Legalább olyan fontosságú (s persze az előbbivel

ö

szorosan összefügg) a n n a k i s m e r e t e , hogy m i a fejlődés, az e l ő m e n e t e l legfon­ t o s a b b tényezője a k u t a t á s b a n . E r r e a k é r d é s r e n e h é z leegyszerűsített feleletet t a l á l n i . A t u d o m á n y o s k u t a t á s n a k a z e m l í t e t t á l t a l á n o s összefüggéseken b e l ü l számos o b j e k t í v és s z u b j e k t í v tényezője (összetevője) v a n , s ezek közül v a l a ­ m e n n y i — k i s e b b - n a g y o b b m é r t é k b e n — h o z z á j á r u l a h a l a d á s h o z . Mégis, e l t e k i n t v e a m á r felvetett á l t a l á n o s tényezőktől (és távolról s e m teljességre v a l ó törekvéssel), ilyen é r t e l e m b e n s z á m í t á s b a j ö h e t egy v a g y t ö b b „vélet­ l e n " felfedezés v a g y új i r á n y t k e z d e m é n y e z ő (a f e n n á l l ó i s m e r e t e k , a d a t o k a l a p j á n kidolgozott) m u n k a h i p o t é z i s , egy ú j , a d d i g n e m h a s z n á l t m ó d s z e r v a g y k u t a t á s i eszköz bevezetése és „ s t a n d a r d i z á l á s a " . M i n d e g y i k r e s z á m o s p é l d a létezik ( h a c s a k az orvosi biológiai k u t a t á s t e r ü l e t é n m a r a d u n k ) . Így a felsőbb i d e g m ű k ö d é s b e n a n n y i r a l é n y e g e s „külső g á t l á s " m e g i s m e r é s é h e z d ö n t ő m ó d o n j á r u l t hozzá az az árvíz, a m e l y m i a t t P a v l o v kísérleti l a b o r a ­ t ó r i u m á t ki kellett ü r í t e n i és a m e l y — m i n t „ z a v a r ó " külső b e h a t á s — m e g ­ s z ü n t e t t e a k u t y á k o n kidolgozott feltételes reflexeket. U g y a n í g y n e h é z f e l ­ m é r n i azt a h a t á s t , a m e l y e t a W a t s o n és Crick kidolgozta d e z o x i r i b o n u k l e i n s a v - s t r u k t ú r a e l m é l e t a m o d e r n genetikai és b i o k é m i a i k u t a t á s r a gyakorolt. V a g y elég, h a a m á r i s h a l m o z ó d ó e r e d m é n y e k r e g o n d o l u n k , a m e l y e k a „gyor­ sított filmfelvétel" f e l h a s z n á l á s á v a l a z orvosi biológiai k u t a t á s l e g k ü l ö n b ö ­ zőbb t e r ü l e t e i n születnek. M i n d e z e k t e r m é s z e t e s e n feltételezik a mindennél fontosabb szubjektív ténye­ zőt, a k u t a t ó e m b e r t . M a n a p s á g n e m e g y s z e r h a l l j u k v a g y olvassuk, hogy e l ő b b vagy utóbb a kibernetika vívmányai, a „gondolkodó" gépek még a kutatás bizo­ n y o s t e r ü l e t e i n is h e l y e t t e s í t h e t ő v é teszik az e m b e r t . N e m hiszem, hogy ez v a l a ­ h a is m e g t ö r t é n j é k ! É p p e n úgy, a h o g y a legtökéletesebb e l e k t r o n i k u s agy s e m fog (meggyőződésem szerint) m é g megközelítőleg s e m o l y a s m i t alkotni, m i n t S h a k e s ­ p e a r e e g y e t l e n verssora, B e e t h o v e n egyetlen t é m á j a v a g y M i c h e l a n g e l o e g y e t l e n v é s ő n y o m a , a k i b e r n e t i k a s e m m i n e m ű s z ü l e m é n y e s e m lesz k é p e s Arisztotelész, H a r v e y , D a r w i n , P a v l o v v a g y S p e m a n n ö r ö k é b e lépni. A gép m i n d i g eszköz m a ­ r a d , segédeszköz, a m e l y h i h e t e t l e n m é r t é k b e n k ö n n y í t h e t i a k u t a t ó m u n k á t , n ö v e l ­ h e t i a m u n k a m i n ő s é g é t és t e r m e l é k e n y s é g é t , d e a k u t a t á s a l a p v e t ő tényezője a z e m b e r volt és m a r a d . A m i k o r e m b e r r ő l szólunk, n e m c s a k a k u t a t á s k i m a g a s l ó egyéniségeit é r t j ü k r a j t a . Ezek, k o r u k és k ö r ü l m é n y e i k s z ü l ö t t e k é n t (mint az e m ­ b e r i t e v é k e n y s é g m á s t e r ü l e t e i n is), r e n d k í v ü l i m ó d o n h o z z á j á r u l h a t n a k a m e g ­ i s m e r é s e l m é l y ü l é s é h e z . De a k u t a t á s n e m c s a k szintézisből, k ü l ö n l e g e s ötletek­ ből, elgondolásokból áll, h a n e m m e g v a n a m a g a „technológiája", m e g v a n n a k a m a g a m u n k á s h é t k ö z n a p j a i . É p p e n ezért, k ü l ö n ö s e n a korszerű, k o m p l e x k u t a t á s k ö r ü l m é n y e i között m i n d i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l a kollektívák s z e r e p e és hozzájá­ r u l á s a (hogy egy m a elég k ö z h a s z n ú szóval é l j ü n k : k o l l e k t í v bölcsessége). A h e l y e s e n v e z e t e t t és megfelelően dolgozó k o l l e k t í v á n b e l ü l é r d e k e s és a k u t a t á s s z e m p o n t j á b ó l fontos k ö l c s ö n h a t á s o k a l a k u l n a k ki a k i e m e l k e d ő egyéniség és a v e l e e g y ü t t m u n k á l k o d ó k között. A fejlődésbiológia

példája

T u l a j d o n k é p p e n i , s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t k u t a t á s r ó l a legtöbb orvosi-bioló­ giai t u d o m á n y á g e s e t é b e n csak a kísérleti k u t a t á s kezdeteitől b e s z é l h e t ü n k . E z t á v o l r ó l s e m a k a r a leíró fejlődési szakasz lebecsülése l e n n i . Sajnos, m é g m i n ­ dig n e m elég n a g y a z o k n a k a száma, a k i k k ö v e t k e z e t e s e n a valóság f o r m a l e í r á s á t , a n a l í z i s é t t a r t j á k m i n d e n kísérleti k u t a t á s a l a p j á n a k . (Jegyezzük itt meg, h o g y n e m á r t a n a o r v o s t a n h a l l g a t ó i n k a t és biológus d i á k j a i n k a t k ü l ö n t e r v szerint m e g ­ t a n í t a n i a r r a , hogy szabatosan, p l a s z t i k u s a n s az o b j e k t í v valósághoz m i n é l h í ­ v e b b e n írjanak le!). K é t s é g t e l e n a z o n b a n , hogy az „ o k n y o m o z ó " k u t a t á s , a m e c h a -

n i z m u s o k f e l t á r á s a c s a k kísérleti ú t o n v a l ó s í t h a t ó meg. H a t e h á t a k ö v e t k e z ő k b e n a fejlődéstan k e z d e t e i r ő l szólunk, t u l a j d o n k é p p e n a kísérleti fejlődéstanról v a n szó, a n é l k ü l , hogy k i s e b b í t e n i a k a r n ó k a leíró fejlődéstan évszázados t ö r t é n e t é n e k ered­ ményeit, jelentőségét és aktualitását. A kísérleti fejlődéstan (vagy a h o g y előbb n e v e z t é k : a fejlődésmechanika) a m ú l t század m á s o d i k felének szülötte (annyi m á s t u d o m á n y á g g a l együtt!), d e „klasszikus" k o r s z a k a messzi b e h ú z ó d i k s z á z a d u n k b a . Hiszen W i l h e l m R o u x a l a p ­ vető k í s é r l e t e i t a m ú l t század 90-es é v e i b e n közölte és a z utolsó „ k l a s s z i k u s " ( b á r i t t n e h é z p o n t o s h a t á r t húzni) H a n s S p e m a n n , 1935-ben k a p t a m e g a Nobel-díjat. H a v é g i g t e k i n t ü n k ezen t e r m é k e n y n é g y - ö t évtized m u n k á i n , n e m k e r ü l h e t i el f i g y e l m ü n k e t , h o g y a fejlődéstan a l a p v e t ő m e g á l l a p í t á s a i m e g l e p ő e n e g y s z e r ű esz­ közök segítségével születtek. A m i k r o s z k ó p , az ú g y n e v e z e t t b i n o k u l á r i s l u p e é s n é h á n y üvegtű, csipesz, í m e az első n a g y k í s é r l e t e z ő k „ k e l l é k t á r a " . Így születtek m e g első i s m e r e t e i n k a k o r a i e m b r i o n á l i s fejlődésről, e g y o l y a n r e n d k í v ü l fon­ tos jelenségről, m i n t a z ú n . e m b r i o n á l i s i n d u k c i ó . A z e m b e r n e k szinte az a b e ­ n y o m á s a , h o g y az eszközök egyszerűsége szerencsésen p á r o s u l n é h á n y k i v á l ó k u ­ t a t ó é s m u n k a e g y ü t t e s n a g y t e r m é k e n y s é g ű m u n k á j á v a l . Hiszen h a jól u t á n a g o n ­ d o l u n k , egyes szövetrészek e l t á v o l í t á s a , m á s o k á t ü l t e t é s e , egyes r é s z e k e g y m á s t ó l v a l ó e l v á l a s z t á s a v a g y e g y m á s h o z v a l ó illesztése n e m is k í v á n k ü l ö n ö s e b b e n b o ­ n y o l u l t b e r e n d e z é s e k e t . N é h á n y egyszerű operáció, n é h á n y k r i s t á l y t i s z t a l o g i k á ­ v a l v é g i g g o n d o l t h i p o t é z i s b i z o n y í t á s a , é s sok m i n d e n r e f é n y d e r ü l , a m i e l ő b b megfoghatatlannak tűnt. Persze, tévedés volna azt gondolni, hogy mindez könyn y e n m e n t . A m a m á r t a n - és k é z i k ö n y v e k b e n b á r k i á l t a l m e g t a l á l h a t ó „klaszs z i k u s " t é n y e k m ö g ö t t lelkes és t e h e t s é g e s k u t a t ó k m e g s z á m l á l h a t a t l a n m u n k a ­ órája, á t v i r r a s z t o t t éjszakák, v i t á k , t é v e d é s e k és ú j r a k e z d é s e k r e j l e n e k . H i s z e n a kísérleti fejlődéstan m i n t morfológiai t u d o m á n y igen n a g y mennyiségű labora­ t ó r i u m i m u n k á t is k ö v e t e l . K ö z b e n i t t is, o t t is egy-egy felvillanó gondolat, ötlet, m u n k a m ó d s z e r , k í s é r ­ let lendíti m e g a k u t a t á s k e r e k é t . R a g a d j u n k ki egyet a sok közül. Vogt n é m e t e m b r i o l ó g u s m e g t e r e m t i a vitális festéssel való megjelölés módszerét. O l y a n fes­ t é k a n y a g o k k a l , a m e l y e k élő szöveteket f e s t e n e k m e g , b i z o n y o s szövetrészeket m e g l e h e t jelölni, m a j d „ s o r s u k a t " k ö v e t n i az e m b r i o n á l i s fejlődés során. E z az e g y e t ­ len m ó d s z e r l e h e t ő v é t e t t e a k o r a i fejlődés „feltérképezését," az egyes s z e r v e k és szövetek e r e d e t é n e k tisztázását. V a g y : S p e m a n n (ez a v a l ó b a n zseniális k í s é r l e ­ tező) v é k o n y h a j s z á l l a l leszorítja s e z á l t a l „kettéosztja" a fiatal b é k a e m b r i ó t , és kideríti, hogy c s a k az a rész fejlődik n o r m á l i s a n , a m e l y egy bizonyos m e g h a t á ­ rozott s z ö v e t t e r ü l e t e t t a r t a l m a z ( t u d o m á n y o s n e v é n a z ősszájnyílás felső ajkát). E z á l t a l felismeri az ú g y n e v e z e t t „ o r g a n i z á t o r " létezését, é s e l i n d í t j a az e g y i k leg­ f o n t o s a b b fejlődési m e c h a n i z m u s , az indukció t a n u l m á n y o z á s á t (amely k ü l ö n b e n m i n t az egyéni fejlődés d i a l e k t i k á j á n a k egyik p r e g n á n s m e g n y i l v á n u l á s a is figyel­ m e t é r d e m e l ) . F o l y t a t h a t n á n k , d e n e m c é l u n k részletezni a „ k l a s s z i k u s " kísérleti fejlődéstan h a t a l m a s a d a t t á r á t . T a l á n így is s i k e r ü l t b e p i l l a n t á s t n y ú j t a n i e g y k o r s z a k b a , a m e l y b e n ez a fiatal t u d o m á n y s a j á t „ h a t á r a i n " b e l ü l fejlődik, a k u ­ t a t ó k r e n d s z e r i n t m a g u k készítik eszközeiket, é s (különösen k e z d e t b e n ) m a g u k rögzítik r a j z b a n , a p r ó l é k o s g o n d d a l , megfigyeléseiket. M á r u t a l t u n k a r r a , h o g y a k u t a t á s m ó d s z e r e i és eszközei s z e m p o n t j á b ó l n e m l e h e t teljesen k r o n o l o g i k u s s o r r e n d b e n álló s z a k a s z o k r a osztani a z orvosi b i o l ó ­ giai k u t a t á s é s e z e n b e l ü l a fejlődéstani k u t a t á s t e r ü l e t é t . É p p e n e z é r t a k ö v e t ­ k e z ő k b e n m á s szemszögből s z e r e t n é m — a b e v e z e t ő b e n f e l v e t e t t p r o b l é m á k h o z

k a p c s o l ó d v a — v á z o l n i a fejlődésbioló­ giai k u t a t á s n é h á n y m o d e r n módszerét, illetve i r á n y á t . A fejlődéstan (mint m á r a l á h ú z t u k ) m i n d e n e k e l ő t t a k i a l a k u l ó , a fejlődő forma vizsgálatának tudománya, tehát morfológiai t u d o m á n y . E n n e k megfele­ lően a k u t a t á s fejlesztése, m i n d e n e k e l ő t t a morfológiai v i z s g á l a t o k tökéletesítése, elmélyítése terén megy végbe. A f e l h a s z n á l t új m ó d s z e r e k egy r é ­ sze t e r m é s z e t e s e n n e m a fejlődéstan k i ­ zárólagos „ t u l a j d o n a " , h a n e m az összes morfológiai k u t a t á s o k céljait szolgálja. Ilyen p é l d á u l a k l a s s z i k u s szövetvizsgá­ l a t o k továbbfejlesztéséből született, m a is á l l a n d ó a n fejlődő, t e r e b é l y e s e d ő szö­ vet- és sejtkémia és l e g m o d e r n e b b ága, a szövetés sejtenzimológia. Lényege a k ü l ö n b ö z ő vegyi összetevők, komplex vegyületek lokalizációjának kimutatása a) csirkeembrió veséje (szöveti szer­ a s e j t e k b e n és szövetekben. L é t r e j ö t t é b e n kezet); b) sejtszuszpenzió az embrio­ nális vese sejtjeiből; c) a sejtszusz­ é s kifejlődésében d ö n t ő szerepe volt és v a n penzióból újraképződött vese szöveti a v e g y t a n , b i o k é m i a és o p t i k a e r e d m é ­ képe. n y e i n e k , illetve ezek b e k a p c s o l ó d á s á n a k a morfológiai k u t a t á s b a . Segítségével i s ­ m e r t ü k m e g (persze m é g t á v o l r ó l s e m kielégítően) a szövetek v e g y t a n á n a k fejlődési á l l o m á s a i t , a v e g y ü l e t e k fokozatos „fellépését", a f e r m e n t u m o k „beérését" az e m b ­ r i o n á l i s fejlődés során. Még m é l y e b b r e n y ú l a m o d e r n atomfizika morfológiai a l ­ k a l m a z á s a , az ú g y n e v e z e t t radioautográfia. L é n y e g e a r a d i o a k t í v izotópokkal „ m e g ­ j e l ö l t " v e g y ü l e t e k k i m u t a t á s a szöveti m e t s z e t e k e n , egy módosított f é n y k é p t e c h n i k a segítségével. N y i l v á n v a l ó , hogy ez a m ó d s z e r l e h e t ő v é teszi a m o l e k u l á k (köztük a d ö n t ő fontosságú makromolekuláris fehérjék, n u k l e i n s a v a k stb.) szintézisének kö­ vetését. Így p é l d á u l , megfelelően „megjelölt" k o m p o n e n s befecskendezése u t á n p o n ­ t o s a n m e g á l l a p í t h a t j u k , hol, m i l y e n r i t m u s b a n k é p z ő d n e k a s e j t e k b e n és szövetek­ ben nukleinsavak. Egy fokkal „ m a g a s a b b " szervezettségi szinten v i z s g á l j u k az élő a n y a g és egy­ b e n — t e r m é s z e t e s e n — a fejlődő sejtek, szövetek szerkezetét, morfológiáját az elektronmikroszkóp segítségével. H a az előbb e m l í t e t t m ó d s z e r e k és eszközök a m o ­ l e k u l á r i s elrendeződést, a m o l e k u l á k m e n n y i s é g i és minőségi v á l t o z á s a i t teszik vizs­ g á l h a t ó v á , a z e l e k t r o n m i k r o s z k ó p e m o l e k u l á k b ó l felépülő m i k r o s z k o p i k u s n a g y ­ s á g ú e l e m e k e t közelíti m e g (a sejt- és m a g h á r t y á t , a p r o t o p l a z m a szerkezeti ele­ meit): Meg kell a z o n b a n m o n d a n u n k , hogy az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p fejlődéstani fel­ használása m é g c s a k a kezdet k e z d e t é n é l tart, és a d a t a i m é g n e m „ á l l h a t n a k " össze s z i n t e t i k u s egésszé! A mikroszkopikus szinten végzett morfológiai vizsgálatok is új u t a k a t k e r e s ­ t e k az utolsó é v t i z e d e k b e n . A m i k r o s z k ó p - t e c h n i k a ú j a b b és ú j a b b v í v m á n y a i egy­ részt a r r a képesek, hogy fizikai t u l a j d o n s á g a i k r é v é n k i m u t a s s a n a k bizonyos k ü ­ l ö n b e n n e m l á t h a t ó s e j t - v a g y szövetelemeket (például az ibolyántúli, fluoreszcens, p o l a r i z á l t fény-mikroszkóp), m á s r é s z t h o g y k ü l ö n b ö z ő o p t i k a i b e r e n d e z é s e k segít-

ségével d ö n t ő m ó d o n m e g j a v í t s á k k ü l ö n ö s e n az élő, n e m megfestett sejtek v i z s g á ­ l a t á n a k lehetőségeit (például a f á z i s k o n t r a s z t - v a g y i n t e r f e r e n s - m i k r o s z k ó p ) . A z első csoportba t a r t o z ó m i k r o s z k ó p o k szintén h o z z á j á r u l n a k a fejlődéstani k u t a t á s ­ hoz. Új, n a g y lehetőségeket a z o n b a n k ü l ö n ö s e n a f á z i s k o n t r a s z t - m i k r o s z k ó p n y í t meg. Ez a m i k r o s z k ó p teszi lehetővé, hogy n e m c s a k a sejten belüli mozgásokat, v á l t o z á s o k a t figyeljük meg, h a n e m , hogy n y o m o n k ö v e s s ü k a szervezeten k í v ü l i élő fejlődő sejtek és szövetek életjelenségeit. Ez p e d i g m á r d ö n t ő fontosságú a fejlő­ déstan számára. Meg kell á l l n u n k egy p i l l a n a t r a . A h h o z , h o g y az e l m o n d o t t a k a t m e g é r t s ü k , u t a l n u n k kell k é t o l y a n m ó d s z e r r e , illetve eszközre, a m e l y u g y a n c s a k n e m a kísér­ leti fejlődéstan m o n o p ó l i u m a , d e a m e l y n é l k ü l ez a t u d o m á n y m á r el s e m k é p z e l ­ hető. Az e g y i k e t csak m e g e m l í t e m , m i v e l k ü l ö n b ö z ő p r o b l é m á i t részletesen e l e ­ m e z t ü k egy előbbi t a n u l m á n y b a n (Korunk, 1967. 12). A sejtek, szövetek, s z e r v e k é s szervezetek tenyésztéséről v a n szó. N y u g o d t a n á l l í t h a t j u k : a f á z i s k o n t r a s z t - m i k r o ­ szkóp t e t t e lehetővé, hogy f o l y a m a t o s élő á l l a p o t b a n k ö v e s s ü k a szövet- és s e j t t e ­ n y é s z e t e k sorsát. Ez p e r s z e c s a k p i l l a n a t k é p e k sorozata. A mozgó, fejlődő, a l a k u l ó sejtek igazi d i n a m i k u s v i z s g á l a t á t c s a k egy m á s i k m o d e r n k u t a t á s i módszer, a gyor­ sított filmfelvétel* „ t á r s u l á s a " t e t t e lehetővé. Ilyen m ó d o n a tenyésztett, r e n d s z e r i n t e m b r i o n á l i s sejtek és szövetek számos t u l a j d o n s á g a v á l t i s m e r t t é . A gyorsított film t e c h n i k á j á n a k a l k a l m a z á s a a z o n b a n n e m m e r ü l ki — m é g fejlődéstani v o n a t k o z á s ­ b a n s e m — a sejttenyészetek filmezésében. A kísérleti, sőt a m o d e r n , leíró f e j ­ l ő d é s t a n számos m e g á l l a p í t á s a fűződik e h h e z a m ó d s z e r h e z . Így s i k e r ü l t m e g á l l a ­ p í t a n i az e m l ő s p e t e m e g t e r m é k e n y í t é s u t á n i osztódását é s továbbfejlődését, a csir­ k e e m b r i ó k o r a i fejlődésének f o l y a m a t o s képét, a t e r m é k e n y í t é s egyes fázisait (mindez t e r m é s z e t e s e n t á p f o l y a d é k b a n , t e h á t szervezeten k í v ü l ) . N e m kell k ü l ö n h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y v a l a m e n n y i e m l í t e t t m ó d s z e r v a l a ­ m i l y e n ú t o n - m ó d o n összefügg a t e r m e l é s , a t e c h n i k a , a t á r s a d a l m i s z e r v e z é s tökéletesedésével. A s z ö v e t k é m i a és k ü l ö n ö s e n a szövetenzimológia r e n d k í v ü l tiszta vegyszereket, a z e l e k t r o n m i k r o s z k ó p i a , az új t í p u s ú m i k r o s z k ó p o k a k o m p l e x f i n o m t e c h n i k a i i p a r fejlődését, a szövet-, s z e r v - és s z e r v e z e t t e n y é s z ­ tés r e n d k í v ü l k o m p l e x , szintetikus t á p a n y a g o k előállítását, a filmezés s p e c i á l i s f e l v e v ő b e r e n d e z é s e k g y á r t á s á t tételezi fel. V a n a kísérleti f e j l ő d é s t a n n a k n é h á n y o l y a n új k u t a t á s i i r á n y a (lényegében új m ó d s z e r e is), a m e l y ezen t u d o m á n y specifikus szükségleteiből fejlődött ki, és n e m a n n y i r a k o m p l e x t e c h n i k a i b e r e n d e z é s e k r e , m i n t k ü l ö n l e g e s e n fontos m u n k a ­ h i p o t é z i s e k r e é p ü l fel. Az első ilyen k u t a t á s i i r á n y r ó l , az e m b r i o n á l i s szövetek sej­ t e k r e v a l ó f e l b o n t á s á r ó l é s a szöveti (szervi) szerkezet újból v a l ó „összeállásáról" szintén a l k a l m u n k volt r é s z l e t e s e b b e n szólni (Korunk, 1967. 12). M i n t azt o t t is h a n g s ú l y o z t u k , ez a n e m r é g k e z d e m é n y e z e t t és erőteljesen fejlődő m ó d s z e r m á r i s j e l e n t ő s lépéseket t e t t a t u l a j d o n k é p p e n i „morfogenezis", a szövetek és s z e r v e k l é t r e j ö t t é n e k m e g é r t é s e felié. M á r a m á s i k ilyen „saját" módszer, illetve k u t a t á s i i r á n y az ún. sejtmagátültetés. K e z d e m é n y e z ő i : B r i g g s és K i n g a m e r i k a i k u t a t ó k , d e számos l a b o r a t ó r i u m b a n , t ö b b e k közt S l a d e c e k professzor p r á g a i i n t é z e t é b e n foly­ n a k ilyen i r á n y ú vizsgálatok. A s e j t m a g á t ü l t e t é s l é n y e g e a k ö v e t k e z ő : egy k é t é l t ű ( p é l d á u l béka) olyan petéjébe, a m e l y b ő l előzőleg e l t á v o l í t o t t u k a sejtmagot, egy, a z illető (vagy másfajú) e m b r i ó sejtjéből s z á r m a z ó s e j t m a g o t j u t t a t u n k . A m ó d * A gyorsított filmfelvétel (és általában a filmtechnika) biológiai kutatásban olyan terjedelmes probléma, amelyet tanulmány keretében.

alkalmazása az nem meríthetünk

orvosiki e

A. a békapete sejtmagját besugárzással elpusztítjuk; B. korai (blasztula vagy gasztrula) sejtjei közül egyet finom pipettába szívunk; tet befecskendezzük a „magtalanított" petébe; D. a pete az átültetett fejlődik tovább.

békaembrió C. a sej­ sejtmaggal

s z e r t e r m é s z e t e s e n f i n o m ü v e g m ű s z e r e k e t k í v á n , a m e l y e k elkészítése és kezelése c s a k egy speciális készülék, az ú n . m i k r o m a n i p u l á t o r segítségével lehetséges. M i é r t fontos ez a k u t a t á s i i r á n y ? Segítségével vizsgálható, m i l y e n h a t á s s a l v a n a fejlő­ d é s r e , h a a petesejt „fejlettebb" s e j t m a g g a l kezd osztódni. Á l t a l á b a n tisztázható, h o g y m i k o r és m i l y e n szerepe v a n a s e j t m a g n a k és s e j t p l a z m á n a k (illetve a k e t t ő közti relációnak) az egyéni fejlődés k o r a i s t á d i u m a i b a n . A kísérleti fejlődéstan m u n k á j á n a k e l m é l y ü l é s e a z o n b a n n e m c s a k a t u l a j d o n ­ k é p p e n i morfológiai vizsgálatok m ó d s z e r e i n e k fejlesztésével valósul m e g . S z á m o s „ s e g é d t u d o m á n y " ( a m e l y m a g a is fontos „főtudomány"!) k a p c s o l ó d o t t bele szervesen — az utolsó n é h á n y évtized s o r á n — a fejlődéstani k u t a t á s b a . E m l í t s ü n k m e g h á r ­ m a t a sok közül, azt a h á r m a t , a m e l y m a m á r a fejlődéstan önálló k u t a t á s i i r á ­ n y á t a l a p o z z a m e g . Az első a biokémia. K a p c s o l a t a i t a z egyéni fejlődés vizsgála­ t á v a l m á r t ö b b í z b e n é r i n t e t t ü k . Az embrio-biokémia egyre nagyobb adattárral r e n d e l k e z ő t u d o m á n y á g , m e g á l l a p í t á s a i n a g y b a n h o z z á j á r u l t a k p é l d á u l a petesejt s t r u k t ú r á j á n a k m e g é r t é s é h e z . Mégis m e g kell m o n d a n u n k , hogy a vizsgálatok h a ­ t a l m a s m e n n y i s é g é h e z v i s z o n y í t v a a m e g á l l a p í t á s o k h e u r i s z t i k u s jelentősége m é g n e m kielégítő. A részadatok, a m e n n y i s é g i és minőségi vegyi m e g h a t á r o z á s o k m é g n e m a d t a k a l a p v e t ő magyarázatot a fejlődés folyamatait, m e c h a n i z m u s a i t illetően.

U g y a n e z t m o n d h a t j u k — bizonyos f e n n t a r t á s s a l — a fejlődéstani k u t a t á s b a n m i n d ­ i n k á b b h e l y e t követelő genetikai (örökléstani) m ó d s z e r e k r ő l , sőt k u t a t á s i i r á n y r ó l is. N e m t é r h e t ü n k ki — m é g v á z l a t o s a n s e m — e n n e k az igen n a g y j e l e n t ő s é g ű t u d o m á n y á g n a k á l t a l á n o s és speciális p r o b l é m á i r a . Összefüggésük az egyéni fejlő­ déssel a n n y i r a n y i l v á n v a l ó , hogy n e m szorul b i z o n y í t á s r a . Sajnos, egyelőre a z o n ­ b a n a g e n e t i k a j e l e n t ő s e r e d m é n y e i — k ü l ö n ö s e n l e g ú j a b b „frontján", a m o l e k u ­ láris g e n e t i k á b a n — c s a k s z ó r v á n y o s a n és i n k á b b h i p o t e t i k u s f o r m á b a n k a p c s o ­ l ó d n a k a fejlődéstan n a g y p r o b l é m á i h o z . (Lásd e r r ő l Korunk, 1966. 11). T u d j u k , szemmel, illetve m i k r o s z k ó p p a l látszólag b i z o n y í t h a t j u k , hogy egyes g é n e k e l v á l ­ tozásai bizonyos morfológiai v á l t o z á s o k h o z v e z e t n e k ( p é l d á u l a D r o s o p h i l a n e v ű légy k ü l ö n b ö z ő t e s t r é s z e i n e k esetében). T u d j u k , hogy a k r o m o s z ó m a egyes k ó r o s elváltozásai k ü l ö n b ö z ő fejlődési r e n d e l l e n e s s é g e k e t o k o z h a t n a k (illetve v e l ü k t á r ­ sulnak!). Ilyen és e h h e z h a s o n l ó r é s z a d a t o k a z o n b a n m é g n e m j e l e n t e n e k sokat a z e m b r i o n á l i s fejlődés m e c h a n i z m u s á n a k megértlése szempontjából. A jövő feladata, hogy a g e n e t i k a t é n y e i és az egyéni fejlődés k o n k r é t p r o b l é m á i közti tényleges ű r t kitöltse. U t o l j á r a s z ó l u n k egy o l y a n „kapcsolt" t u d o m á n y á g r ó l , a m e l y m a igen l é n y e ­ ges részt követel a fejlődés f i n o m a b b f o l y a m a t a i n a k tisztázásából. Az immunológia á l t a l á b a n az élő s z e r v e z e t b e h a t o l ó élő v a g y egyszerűen fehérjéből álló, ú n . anti­ gének és az ezek ellen t e r m e l t ellentestek, illetve ellenanyagok vizsgálatával, általá­ n o s a b b szemszögből a szervezet r e a k c i ó i v a l foglalkozik. Az immuno-embriológia az i m m u n o l ó g i a m o d e r n módszereivel, sőt az a n t i g é n - e l l e n t e s t r e a k c i ó fejlődésben játszott s z e r e p é n e k t i s z t á z á s á v a l igyekszik közelebb j u t n i a morfogenezis l é n y e g é ­ hez. Egyetlen p é l d a álljon itt s z e m l é l t e t é s ü l : h a szív-izomszövet k i v o n a t á t f e c s ­ k e n d e z z ü k n y ú l b a , a k k o r az á l l a t v é r é b e n o l y a n e l l e n t e s t e k j e l e n n e k m e g , a m e l y e k specifikusan r e a g á l n a k a szívizom a n y a g á v a l . H a m á r m o s t az ily m ó d o n - k é p z e t t e l l e n t e s t e k e t összehozzuk — m o n d j u k — a fejlődő k o r a i c s i r k e e m b r i ó v a l , a k k o r m e g a s z í v k e z d e m é n y l á t h a t ó m e g j e l e n é s e előtt k i m u t a t h a t ó a szívizom é p í t ő a n y a ­ g a i n a k m e g j e l e n é s e az e l l e n t e s t e k k e l v a l ó r e a g á l á s a l a p j á n . Ily m ó d o n s z e r v k i a l a ­ k u l á s á n a k igen k o r a i s t á d i u m a i t s i k e r ü l t tisztázni.

* „Befejezés" h e l y e t t m é g egy m e g j e g y z é s : s z e r e t n é m , h a a felvetett k é r d é s e k e t elsősorban problémafelvetésnek is t e k i n t e n é k . A t u d o m á n y o s k u t a t á s d i a l e k t i k á j á ­ n a k számos é r d e k e s v o n a t k o z á s a é r d e m e l figyelmet és m e g v i t a t á s t , k ü l ö n ö s e n n a p ­ j a i n k b a n , a m i k o r a t u d o m á n y r e n d k í v ü l i j e l e n t ő s é g r e tett szert a t á r s a d a l o m a l a ­ kulásában.

BALOGH EDGAR

48-ról — gondolatilag

Százhúsz évvel ezelőtt robbant ki Palermóban és Párizsban, Berlin­ ben és Bécsben a Szent Szövetséget szétvető demokratikus forradalom, felkelt „a népek hajnalcsillaga", s ahogy az események hulláma Nyu­ gatról Keletre gördült, úgy jöttek mozgásba a mi elmaradtabb törté­ nelmeink is a Duna körül. Az erdé­ lyi radikális ifjúság — románok, magyarok, szászok — első eszmélkedései után már 1848. április 8-án Moldvában forradalmi megmozdulás folytatja az antifeudális erők kibon­ takozásának láncreakcióját, a tűz Havasalföldre csap át. A szociális megmozdulásokkal együtt ölt for­ mát mind a román nemzeti egyesü­ lés, mind a kelet-európai népek egymásrautaltságának nagy álma. Az erdélyi szász Josef Marlin (aki egyaránt áldoz Attila és Horea jel­ képének) sokat sejtető örömmel „Kelet-Európa emancipációjá"-ról irt s itt a legbensőbb értelme — mondjuk mailag: gondolatisága — mindazon történéseknek, melyek fe­ lületes szemlélete oly könnyen az el­ Ostap Andrei: Nicolae Bălcescu lenkezőjét pattantja ki: a részekre­ bomlás balsors-érzetét. No de lehet-e tragikusan felfogni olyan ellentmondásokat, melyeket egy szá­ zad leforgása alatt feloldott a mindig előbbre jutó emberi idő, s nem helyesebb-e, ha mai eredményeink magaslatáról immár 1848 és 1849 eseményeiben is inkábbad az előremutató jelzéseket vesszük figyelembe? A mi Európa-fertályunkon a függetlenségi harcoknak, a nemzetté-válás szuverén lehetőségeinek kellett előbb sorra kerülniök, hogy maga a polgáriasodás és benne a demokrácia társadalmi kiérése megindulhas­ son, és nincs sok értelme azon évődnünk, vajon már akkor mi miért nem sikerült, hiszen a történelmi fejlődés azóta régen megadta az elégtételt minden itt élő nemzetnek. Németek, románok, szlávok, magyarok önszer­ vező törekvései már az 1917-ben megindult újabb forradalmi hullám nyo­ mán célba jutottak, s 1944 fordulatán független nemzetekként kapcso­ lódhattak a szocialista átalakulás új történelmi menetébe. Mihelyt tuda­ tositjuk mindazt, ami nálunk a múlt század közepe óta végbement mó-

dunk van összegező ítéletek megfogalmazására, s feloldódnak a régi gör­ csök. Ma már pozitívumaiban értékelhetjük mindazt, ami akkor, száz­ húsz évvel ezelőtt, még egymásba torlódott, ütközött, s végül is — ma már tudjuk: átmenetileg — csak emlék-értékeivel (tehát gondolatisá­ gában), és nem kész sikereivel örökítette magát reánk. Egy nagyon mai szobor figyelmeztet mindezekre. Szervátiusz Tibor új Petőfije nem a romantikus, nem a reális, nem a kegyeleti és nem a frázisos, hanem a mának megfelelően: gondolati. Nem az egykorú dicső­ ség és bukás, nem az ellentmondásos történelmi viták ébresztője többé, hanem végső nagy konklúzió: a múláson áttörő ember-tanulság. Isme­ rősebbé nyújtott körvonalak és meggyőzően ránk szúró szemvillantás: ez a legművészibb Petőfi-absztrakció mára beteljesült igazsága. Ilyennek ké­ rem és várom az egykorú események panorámáját felemelő és mára kon­ centráló történetírást is: mutassa ki, hogy ama régi ütközések minden za­ varából okos előrelátások csillantak fel s döbbentik ránk örök igazukat. Ilyen kísérlet a történetírásban Victor Cheresteşiu munkája a ba­ lázsfalvi nemzeti gyűlésről, melyet végre magyarul olvashattam el Benkő Samu fordításában. Kósza diákemlék persze, de mondandójával idevág, ne hallgassam el (másutt is megírtam már): közel negyven évvel ezelőtt, ami­ kor Pozsonyból radikális diáktársaimmal vörös szalagos és a kelet-euró­ pai népek színeivel ellátott koszorút küldtünk Petőfi pesti szobrára (s az a rendőri beavatkozás folytán Táncsics sírjára került), ifjúi őrhelyünk­ ről beláttunk Erdélybe, s szemben a magyar és minden más nacionaliz­ mussal a balázsfalvi román nemzeti gyűlést idéztük... Szabó Ervin Bécs­ ben kiadott posztumusz munkája, a Társadalmi és pártharcok a 48—49-es magyar forradalomban, bontotta szét az apáinktól örökölt kegyeleti képet, itt süvöltött fiatal életünkbe a történelmi lelkiismeret, s Petőfi márciusát idézve megtoldottuk érzelmeinket az emigránskönyvből szóló hűvös igaz­ sággal: a balázsfalvi gyűlés „határozatának 16 pontja között nem volt egy sem, amely radikalizmus tekintetében elmaradt volna a pesti 12 pont mögött; de akárhány volt, amely, miként a szociális követelések terén, úgy a politikai demokrácia intézményei dolgában is túlhaladta". Harcban a két világháború között népi demokráciáért és testvériségért újabb imperiális hódítások Szent Szövetséget idéző fenyegetéseivel szemben, diák­ hevületünkben beteljesedésre idéztük a félbemaradt demokratikus forra­ dalmat, új erőben — a proletariátusban — bízva, annak nemzetközisé­ gében találva biztosítékot régi kizárólagosságok feloldására. Most, a Che­ reste iu-könyv olvasása közben, a történelem újabb évtizedei múltán más­ ként hatnak 1848 tényei: zárt egységként kerekedik elém az egykor volt, olyan gondolati formában, mely immár nem a valóság ellen lázít, mint if­ júkoromban, hanem az elért eredmények tökéletesítésére bátorít. Erkölcsi megújhodásra egy nagy történelmi szakasz befejezettségében. Victor Cheresteşiu felülemelkedettsége nemcsak ott nyilvánul meg, ahol összegező munkájában román anyag és munkatársak mellett ma­ gyar forrásokra és munkatársakra is támaszkodik, ami még csak a tárgyi­ lagosság bizonyítéka, hanem abban, hogy mai közös álláspontunkról viszszamenőleg is megértést keres: ha meg is állapítja a magyar nemesség osztályelfogultságának és nacionalizmusának végzetes bűnét a demokrati­ kus forradalom megosztásában, elhatárolja ugyanakkor a román népi-nem­ zeti mozgalom igazát a császári intrikától is, elitélvén egyesek korlá-

tolt magyarellenességét vagy dinasztikus szolgálatait. Nagyon jelentős és figyelemre méltó mindaz az összehasonlítás, mellyel a szerző a balázs­ falvi román nemzeti gyűlést körültekintően Közép-, Kelet- és DélkeletEurópába helyezi, s a hasonló szlovák, szerb, horvát nemzeti gyűlésekkel rokonítja, egyben leszögezvén — Márki Sándorra hivatkozva —, hogy „a Balázsfalván elfogadott pontok nem mondtak ellent a bevezetett szabad­ ságjogoknak, tehát a megegyezés lehetőségét sem zárták el". Talán ott kel­ lett volna bővebben is szólnia, ahol lapalján jegyzi meg, hogy a román­ ság jogaiért a pesti Radical Kör tagjai is kiállottak, élükön Teleki Lász­ lóval, a szláv—magyar—román forradalmi együttműködés hívével. Te­ gyük hozzá: a pesti radikálisoknak Kolozsvárt is voltak elvtársaik. Az Ellenőr, Kővári László lapja, letette a garast — legalábbis a parasztkér­ désben — a nemesek országgyűlésével szemben. A könyv azonban a ba­ lázsfalvi gyűléssel együtt zárul, s így nem tér ki mindazokra a fejlemé­ nyekre, melyek a következő több mint egy esztendő leforgása alatt akár az ellentétek fokozásával borzasztanak, akár a megegyezések bölcses­ ségével figyelmeztetnek a beteljesült mára. Balázsfalván egyesült a nemzeti elv a szociálissal, s ez felerősítette a forrongó moldvai és havasalföldi bojárifjakat is népbarát radikalizmu­ sukban. Nem Kelet-Európa sajátos forradalmi potenciálja lobban-e fel az islazi réten az Al-Duna mellett, majd Bukarest határában, a Filaretmezőn, amikor — alig öt héttel Balázsfalva után — a nép új, demokra­ tikus alkotmányra esküszik fel, s szenvedélyes kitöréssel elsepri a cár diktálta, gyűlölt Szervezeti Szabályzatot? Olyankor születik meg az első demokratikus román kormány, amikor Nyugat-Európában lehanyatlik a forradalmiság, s Cavaignac tábornok ágyúi szétrombolják a párizsi mun­ kások barikádjait. És Európa-szerte masíroz már az ellenforradalom, ami­ kor — 1848 szeptemberében — a parasztokkal és más nemzetiségűekkel szemben oly szűkkeblű magyar reformnemesi mozgalom átcsap valósá­ gos népi forradalomba, s Kossuth fegyverbe szólítja Cegléd és Szeged gatyásait. Fokról fokra, második, erősebb hullámában ér csak el a ro­ mán és a magyar forradalom a következetes demokráciáig, s mozgósítja fegyveres függetlenségi harcra a tömegeket. Magheru havasalföldi sza­ badságharcosait azonban a török és orosz katonai fölény szórja szét, s most már a szláv és román emigráció — egy vonalon Marx és Engels fi­ gyelmeztetéseivel — csak a magyar szabadságharcosoknak javallhatja a nemzeti kizárólagosságon való felülkerekedést, a szövetkezést közös vé­ delemre császár, szultán és cár ellenforradalmával szemben. Bármilyen tragédiába is fulladt akkor Kelet-Európa emancipációs kí­ sérlete (Görgey világosi fegyverletétele 1849. augusztus 13-án az európai végakkord), az emlékezet nemcsak az itt élő nemzetek ébredését men­ tette át jobb korba, s nemcsak a demokratizmus követelményeit őrizte meg újabb forradalmi korszak hajtóerejének, hanem megjegyezte mind­ azt a felismerést, az egymásratalálás minden olyan elemét is, mely a függetlenségi törekvések kongruenciájára, magasabb emberi szolidaritá­ sára utalt. Már az nem volt véletlen, hogy a márciusi ifjak kezdemé­ nyezte Egyenlőségi Társulat Pesten szembeszállt a magyar nacionalista elfogultsággal, vagy hogy Eftimiu Murgu, a budai börtönéből kiszaba­ dított román hazafi, a Lugoson egybegyűlt román tömegek nevében — röviddel a balázsfalvi gyűlés után — az egyenlőség követelményét tá-

masztva szövetkezett a magyar forradalommal. Ezekre az előzményekre hivatkozhatott 1848 kelet-európai nagyja, Nicolae Bălcescu, amikor a bu­ karesti forradalom leverése után Kossuthhoz megy, hogy a magyar kor­ mánnyal egyezkedve közös jövőt keressen. S nem véletlen Párizsban Alexandru G. Golescu (a „szerecsen") tárgyalása sem Teleki Lászlóval, a pesti kormány követével, a kelet-európai nemzeti irányzatok egyenlő­ ségen alapuló forradalmi kézfogásáért. Hibák és bűnök, a megértés fékei beleragadtak a múltba, de ezekből a keresésekből előre tetszik az idő­ ben rejlő megvalósulás. Természetes minden olyan törekvés, mely előzményt, okot, forrást keres a ma megvalósulásai számára a múlt rengéseiben. A román nem­ zeti állam történelmi szükségletét kiáltották meg már 48-ban a Moldva, Havasalföld és Erdély egységére utáló írói megnyilatkozások, politikai el­ képzelések és taktikai kísérletek, még ha pillanatnyilag inkább a vágy, mint a megvalósíthatóság kifejezéseként jelentkeztek is, elnyomva akár a cári, szultáni és császári hatalom praktikáitól, akár a magyar forradalom polgári-nemesi elemeinek nacionalista törekvéseitől. De van magának a magyar népi mozgalomnak is olyan autochton erdélyi hajtása, mely szer­ kezetileg beilleszthető a megvalósult Románia konkrét hazafiságába. Gá­ bor Áron háromszéki felkelésére gondolok, arra a különleges bravúrra, mely a Székelyföld harangjaiból, magyarhermányi vassal, csíkszentdomokosi rézzel, kovásznai kénnel, torjai salétrommal, s a helyi „gyáristák" — köztük székelyek mellett románok — szaktudásából adja szerre az ágyút, hogy Földváron a nemzetőrök megfutamíthassák vele az osztrák katona­ ságot, boldogan fölkiáltva: „Ez nagyobbat szól, mint a németéi" Ez a háromszéki megmozdulás, élén a Moldvát járt berecki székely ezermes­ terrel, akit román asszonya, Velcsuj Krisztina, a csaták küzdelmeiben is elkísért, olyan hagyomány a mai ország szívében, mely bensőségében egyező mindazzal, ami a környező román népi forradalom lényegbeli fő­ vonala. Nyilvánvalóan elavult minden olyan történetírói értékelés, mely ön­ magában, elszigetelten akarja felfogni egy-egy kelet-európai nép 48-át, engedve egykori egyoldalúságok lidércnyomásának, no de túl vagyunk olyan nemzetietlen elvontságokon is, melyek valamiféle „egyetemes for­ radalom" ürügyén akarnák alábecsülni az annak idején elmaradt megol­ dás feltételét: mind a román, mind a magyar, szlovák és más nemzetek szuverén törekvéseinek teljes elismerését. Így bontakozik ki az a maga­ sabb és mélyebb (átfogó) történelemszemlélet, mely nem választja el többé egymástól a nemzeti felemelkedést és a nemzetközi megegyezést mint a szociális haladás lehetőség-nyitó kereteit. Bălcescu missziója, mely végül is Avram Iancu jogos nemzeti követeléseinek elismertetéséig s utolsó pillanatban a szegedi román—magyar megegyezésig, majd Iancu és Kossuth aradi levélváltásáig jutott, túlélt minden tragédiát, túlélte az európai ellenforradalmat, s lényegében újraéledt Kelet-Európa 1918-as és 1944-es fordulataiban. Az egységes román állam megalakulása, Ma­ gyarország függetlenné válása és az összes szocialista országok szolida­ ritása bekövetkezett. És még egy epizód, mely magként a mát hordozta: Petőfi Erdély­ ben, Bem oldalán! A kutyafejű kis lengyel forradalmár-tábornok hatás­ körében megvalósul mindaz, amiért a román emigráció küzd (Brassóban

Cezar Bolliac köszönti csapatait, soraikban a román katonákat), vagy amiért a szászok legjobbjai kiállanak (Anton Kurz és Maximilian Moltke is Bem híve lesz). Nemcsak Gábor Áron székelyei tekintik „apó"-juknak a morcos öreget, a gerilla-harcok hősét, aki nemzetközi felelősséggel vál­ lalkozik különböző nemzeti érdekek becsületes összeegyeztetésére, ha­ nem Bălcescu is tőle várja a román nemzeti egyesítés katonai megvaló­ sítását. Titok-e? Bălcescu és Kossuth szegedi megegyezésének hírére vál­ lalkozott Bem rövid moldvai hadjárata során a román forradalom fel­ élesztésére. Oknáról kelt kiáltványában a legszorosabb népbarátsági vi­ szony szükségét hirdette s Moldva népének „a szabaddá való létei" érde­ kében ajánlott fel támogatást. És miután elbukott minden, miután kivégezték Aradon a magyar szabadságharc tábornokait, az emigrációban fénylik fel újra a haladás gondolati tervvonala. 1850-ben Wladislaw Zamoyski lengyel politikushoz intézett levelében Bălcescu így vonja le két forradalom időleges buká­ sából a mégis biztató konklúziót: „nemzeti egyenlőség és szövetkezés! E néhány szóban benne van a népek jövője, Ausztria megdöntése és az igazi biztosíték..." Valóban: a nemzeti érzést, a nemzeti feltörekvés em­ beri jogosultságát sem egyoldalúan kizárólagossá tenni, sem kozmopolita módra megtagadni nem szabad, ha folytonosságot akarunk találni őseink és miköztünk, s százhúsz esztendő óta bekövetkezett fejlődésünk ered­ ményeit is beszámítjuk a végső tanulságba: az önálló nemzeti államok ki­ alakulását és szocialista együttműködésüket Kelet-Európában. A balázs­ falvi gyűléstől Románia Szocialista Köztársaságig közvetlen és egyenes a történelmi sor, mint amiképpen 48-as emlékezésünk is ma összes szom­ szédaink emlékezésével közös. Az ezidei emlékünnepségen — a Szabadság Mezején Balázsfalva mel­ lett — Ion Gheorghe Maurer államférfiúi bölcsességgel fejtette ki a szo­ cialista Románia ízig-vérig mai mondandóját negyvenezer résztvevő — a 48-as gyűlésezők utódai — előtt, s amit a százhúsz éve lezajlott esemé­ nyek eredményeiről és fogyatékosságairól reálisan megmagyarázott, ko­ runk összegezésében hitvallás a marxi—lenini társadalomeszmény konkrét honi viszonyokra s a román népnek a nemzetiségekkel közös családisá­ gára való alkalmazása mellett. „A jelenkori társadalom egészének fejlő­ dése — mondotta — azt bizonyítja, hogy a nemzeti eszmény, amely a múlt század derekán a politikai és társadalmi vajudások középpontjában állt, nemcsak hogy nem vesztette el értékét, hogy nem avult el, hanem a mai körülmények között gazdagabb, átfogóbb tartalmat nyert, dinami­ zálva a népek harcát a szabad, független életért, összes anyagi és szellemi erők hasznosításáért." E nyilatkozatnak ugyanaz az érci zengése, mint a korszerűen belénk táplálódó memóriának: „...abból az élettapasztalatból kiindulva, amely megtanította, hogy úgy őrizze az annyi harc és áldozat árán kivívott nemzeti léthez és érvényesüléshez való jogát, mint a szeme fényét, a román nép csak a legmélyebb tisztelettel adózhat a többi nép­ nek és nemzetiségnek." És ez a közös memória nem romantikusan elnagyolt, nem az elmúlt reáliákba kicsinyesedő, nem pózolva kegyeleti és nem felelőtlenül frázisos, hanem gondolati, akárcsak a tiszta lelkiismeret s az emberség esz­ ményi teljessége.

HELGE HAGERUP

Az arcok Helge H a g e r u p 1933-ban született a n o r v é g f ő v á r o s b a n . 1949-ben í r t a első k a r c o l a t a i t , 1955-ben p e d i g Kerti ünnep­ ség c í m ű egyfelvonásosával m u t a t k o z o t t b e az oslói Det N y e T e a t e r b e n . Utazás az időben c í m ű v e r s e s k ö t e t e 1957-ben j e ­ l e n t m e g . E z u t á n i s m é t a színpad felé f o r d u l t : 1960-ban k e ­ r ü l t b e m u t a t á s r a A szerelem ígérete c í m ű s z í n m ű v e az o s ­ lói N e m z e t i S z í n h á z b a n , m a j d 1962-ben u g y a n i t t j á t s z o t t á k A tegnapi ember c í m ű d r á m á j á t . J e l e n l e g O s l ó b a n él.

— Leülhetek egy pillanatra az asztalához? Egy vendéglőben ültem, rossz hangulatban, s nem akartam, hogy zavarjanak. Április közepe volt, szomorú, párás este, amely inkább őszre emlékeztetett, semmint tavaszra. A feleségem kiruccant néhány barátnő­ jével, én pedig írni próbáltam, de csak értelmetlen szavakig jutottam el. Ez néhanapján előfordul, s akkor az ember inkább kimegy a városba, s megiszik egy sört. Az eső még melankolikusabbá tett, s azon mor­ fondíroztam, van-e egyáltalán értelme az életnek; ilyen hangulatban t a ­ lán nem a legokosabb a városba menni és sört inni. Az úgynevezett el­ veszett nemzedéknek legalább megvolt még ez a jelzője — de mi van meg nekünk? Arc nélküli, személyazonosság nélküli nemzedék vagyunk. Nem arról van szó, hogy személyesen félreismertem magam, vagy pedig az elismerés hiányát éreztem; inkább arról az érzésről, hogy alapjá­ ban véve minden mindegy. A házasságommal is így jártam. Huszonnyolc éves voltam, a fele­ ségem huszonhét, mindketten még fiatalok, és a szerelem első mámorá­ ban megesküdtünk. Hol van az ma már? A fájdalom a búcsúnál, az öröm találkozáskor. Hová tűntek a forró, sötét éjszakák, amelyeken együtt rohantunk át az időn? Függöny az ablakon, bőr a bőrhöz simulva — mindez most közönségessé vált? Talán nem szabad túl erősen sze­ retni, talán az élet törvénye, hogy a szerelemnek meg kell halnia, ha túl szenvedélyes. Ilyesmire gondoltam, miközben ott ültem, s ez a férfi, aki az asz­ talomhoz akart ülni, megzavart. Egyidősek lehettünk. Leült, mielőtt válaszolhattam volna. Tiltakozni akartam, de erre mondott valamit, ami­ vel elnémított: — Az ön különleges külseje miatt választottam ezt az asztalt. Szoká­ sommá vált, hogy tanulmányozzam az emberek arcát, mielőtt megszólí­ tanám őket. Tulajdonképpen látta már a saját arcát? Ez olyan eredeti volt, hogy belenyugodtam. Hiszen a legtöbben az időjárásról kezdenek beszélni, ha idegennel találkoznak. — Ezt, sajnos, nem kerülhetem el — válaszoltam. — Nagyon is el lehet kerülni. A legtöbb ember így tesz. Látja azt az embert ott hátul? Azt a kövér, piros arcút? Ki van tömve, és már semmiben sem hasonlít élő emberhez. Ő maga sem látja ezt, és nem is fogja soha látni, De valószínűleg sejti; feltételezem tehát, hogy veri a fe­ leségét, amikor rossz a hangulata.

Jött a pincér, s a szembenülő fél liter pilsenit és egy világos ex­ portsört rendelt. — Csakis azt rendelek, amihez kedvem van. Pontosan tudom, mit akarok; higgye el nekem, ezzel rengeteg időt meg lehet takarítani. — Egy ideig engem vizsgált pillantásával, s az a kellemetlen érzésem tá­ madt, hogy többet lát, mint szerettem volna. — Ezenkívül azzal az aszszonnyal élek, akit szeretek. Ez manapság nagyon ritka. A férfi kezdett igazán érdekelni. — A f e l e s é g e . . . ? — kérdeztem. A fejét rázta. — Nem a feleségem, nem vagyunk megesküdve. A szomszédoknak ez persze nem tetszik; egy hölgy az alattunk levő lakosztályban statisz­ tikát vezet arról, hányszor hálunk együtt; a háznak ugyanis kifinomult hallása van. Ha jókedvemben vagyok, és külön szórakozást keresek, ak­ kor le-fel ugrálok az ágyban, és tettetett hangon halkan nyögök. Meg vagyok győződve, az a nő elmeséli a tejesnél, hogy milyen brutális sze­ rető vagyok. Nem szoktam kíváncsi lenni, de ez a férfi mégis kierőszakolta be­ lőlem a kíváncsiságot. — Mindig ilyen volt? — kérdeztem. Ismét a fejét rázta. — Azelőtt tanár voltam, az egész főváros legrosszabb tanára. Olyan szerény ember, hogy az már egyenlő volt a nemléttel; tehát nem sike­ rült az osztályban fegyelmet tartanom. Jegyben jártam egy lánnyal, Elise Bangnak hívták. Ha nem tévedek, szép volt, de ezt akkor nem vettem amúgy igazán észre. Konvencionálisan és tisztelettel szerettük egymást, és sohasem keltettünk kínos feltűnést. Ha a moziban ültünk, fogtuk egy­ más kezét, de a teremben levő sötétség ellenére is elpirultam arra a gondolatra, hogy érzéseinket nyilvános helyen kimutassuk. Nem tudom, ezt érezte-e Elise is, hiszen sohasem láttam az arcát. — Sohasem látta az arcát? Újra csak a fejét rázta. — Ha akarja, elmondom önnek az egész történetet. Eléggé furcsa, ezért bizonyára nem fogja elhinni. De ha nem is hisz nekem, biztosan nagyon hasznos lesz az ön számára, ha meghallgatja a történetemet, Ugyebár, a házassága már nem különösen boldog? A házasság az ön számára megszokássá vált, akárcsak maga az élet. Nem válaszoltam. — Nos, mindenesetre én is valami hasonlót éreztem — folytatta. — És az egyik napon aztán kritikussá vált a helyzet. Az igazgató érte­ sült arról, hogy nem tudom az osztályt fegyelmezni, ezért elhatározta, hogy meglátogatja az egyik órámat. Ettől ideges lettem, figyelmetlenebb, mint addig, s így csak akkor vettem észre, amikor már leültem, hogy a> tanulók két rajzszeget tettek a székemre. Belémnyilallt a fájdalom, de az igazgató miatt nem mutattam. Nem kellett tudnia, hogy bedőltem egy ilyen ócska trükknek. Eléggé fájt, és rosszabbul tanítottam, mint valaha. Aznap este berúgtam. Nemcsak becsíptem, hanem az eszméletlenségig leszoptam magam. Mégis sikerült hazakerülnöm a lakásomba, hogy miképpen, nem tudom. Ennek az estének egy bizonyos pillanatától kezdve semmire sem emlékeztem. Másnap reggel az ágyamban ébredtem fel,

de teljesen felöltözve. Fájt a fejem, s a nyelvem olyan száraz volt, akár a csiszolópapír. Először is az órára pillantottam, s azt láttam, hogy m á r tíz perce az iskolában kellene lennem. Nyomorult állapotom ellenére szörnyen megijedtem. Nem borotvál­ koztam, nem mosakodtam, egyetlen gondolat töltött el, hogy a lehető leghamarább eljussak az iskolába. Az utcán elfogtam egy taxit, s elöl a sofőr mellé ültem. Közben észrevettem, hogy szokatlanul élénk arcki­ fejezése van. Ezen csodálkoztam, mert eddig ügyet sem vetettem az ar­ cokra. Sőt mindig nehezemre esett olyan embereket felismerni, akikkel azelőtt csupán néhányszor találkoztam. Ezt biztosan ismeri. Valaki meg­ állítja az utcán, és tudja, hogy találkozott már az illetővel, de nem emlék­ szik arra, hogy hol és mikor. — Igen — mondottam —, ezt nagyon is jól ismerem. Bólintott. — Gondoltam. Tehát én is igy jártam. De ezt a taxisofőrt bármi­ kor és bárhol felismerném, erről meg voltam győződve. Pedig nem volt rajta semmi feltűnő, csak olyan szokatlanul világosan láttam. Azt vártam, hogy az igazgatót a tanári szobában találom, de ott helyette egy idősebb öregúr ült, akit még sohasem láttam. Ügy véltem, hogy kellemetlen a külseje. Kicsinyes, öntelt, agresszív és eléggé ostoba — mindez rá volt írva az arcára. „Ügy, úgy! — mondotta. — Szóval megjött végre!" A hangja éppoly kellemetlen volt, mint az arca. „Igen — válaszoltam —, de önnek mi köze hozzá?" Teljesen elvesztette az önuralmát. „Igenis van közöm hozzá, ezt bízza csak rám! — kiáltotta. — Iskolakezdés után félórával befut, r e n ­ detlenül, borotválatlanul, é s . . . és . . . — szaglászni kezdett, — ital! — morogta. — Bűzlik a pálinkától!" Egészen nyugodt maradtam. Azelőtt összetörtem, ha kemény sza­ vakkal szóltak hozzám, de ettől a visszariasztó embertől nem akartam semmit sem eltűrni. A lelke mélyéig láttam, s ezzel nagy fölénybe ke­ rültem. „Nos, lehet, hogy tegnap este egy kis murin voltam — szóltam közbe. — De engedje meg, hogy ismételten megkérdezzem: önnek mi köze hozzá? És ki ön tulajdonképpen?" „Hogy ki vagyok? — Azt hittem, hogy meg akar ütni. — Biztosan még mindig részeg! Természetesen Peter Holst vagyok. Peter Holst igaz­ gató." Badarság! — gondoltam magamban. Hiszen az igazgatót szinte na­ ponta láttam; a vele való találkozás mindig kellemetlen volt számomra, ezért sohasem voltam különösen figyelmes rá, de mégiscsak tudtam, hogy milyen a külseje. Holst igazgató olyan volt, m i n t . . . De nem e m ­ lékeztem többé rá. Semmi áron nem tudtam rájönni, hogy milyen volt. Amíg az a férfi beszélt, csengettek kinn, vége volt az órának, s a szoba megtelt emberekkel. Azt hittem, hogy megbolondultam. Az ér­ telmem azt súgta, hogy ezeknek az embereknek a tanári karhoz kell tartozniuk, de egyetlenegyet sem ismertem közülük. S ugyanakkor úgy t ű n t nekem, mintha mindegyikükön átlátnék; minden arc elmesélte a maga történetét. „Kik önök? — kiáltottam. — Mit keresnek itt?"

Nagy zaj támadt. Mind össze-vissza beszéltek, egyeseken mély meg­ döbbenés látszott, mások pedig mintha mulattak volna. De egy világos volt: valamennyien ismerni véltek engem. Miután a zaj elcsitult, azt mondta az az ember, aki igazgatónak nevezte magát: „Most menjen haza. Holnap majd beszélünk." Hogy egy pohár sör mellett összeszedjem magam, és a lehetőségek szerint tisztába jöjjek a történtekkel, betértem egy kis kávéházba. Nyil­ vánvalóan nem vesztettem el teljesen az emlékezőképességemet: tudtam, ki vagyok, hol lakom, kivel vagyok eljegyezve. Mindenesetre nem tud­ tam magamnak számot adni az éjszaka néhány órájáról és az akkor tör­ téntekről, de ennek megvolt a maga természetes oka. Miközben így morfondíroztam, egy férfi lépett az asztalomhoz, egy hosszúkás arcú, magas férfi. Joviálisnak és jóindulatúnak tűnhetett volna, de a szája és a szeme elárulta nekem valódi jellemét. Szívtelen, álnok ember volt, s bizonyára öröme tellett abban, hogy rossz hírét költse a barátainak. „Nem vagyok az iskolában?" Tehát ismert — nekem azonban fogalmam sem volt, hogy ő kicsoda. Leült, csevegni kezdett, és szavai tele voltak apró szúrásokkal. Hogy dor­ bézoltam, azt látni lehet rajtam. Most pedig szabadnapot kértem. No persze, ez természetes. Végül már nem bírtam tovább hallgatni a fecse­ gését, ezért megkérdeztem : „Mondd, ki is vagy te tulajdonképpen?" Azt hitte, hogy tréfálok. „Nagy vedelés lehetett, ha nem ismered meg az öreg Fredrik barátodat!" Ha az előbb nem járom meg ugyanígy az iskolában, nem hittem volna neki. Igen, ismertem egy Fredrik nevű embert, akit a legjobb ba­ rátaim közé soroltam. „Bocsáss meg! — mondottam. — Azt hiszem, mennem kell." Tudtam, hogy megsértem ezzel, de ez most nem volt fontos. Ha va­ lóban ő Fredrik, akkor soha többé nem akarok Fredrikkel találkozni. Te­ hát eltávoztam, céltalanul ődöngtem az utcákon, és lassanként világossá vált előttem, hogy fogalmam sincs, milyen ismerőseimnek a külseje. Elise — még reá sem emlékeztem. Nagy volt a szája, vagy kicsi? Milyen színű volt a haja, a szeme? Ilyen konkrét részletekre sem emlékeztem. — Kellemetlen helyzet! — vágtam közbe. — Én is így gondoltam. Órák után találkoznom kellett Elisével. De most már nem tudtam, merjek-e vele találkozni. Másrészt azonban tudni akartam, hogy milyennek látom; ezért úgy határoztam, hogy elmegyek. — És találkozott vele? A fejét rázta. — A Nemzeti Színház előtt kellett találkoznunk, és gondoskodtam arról, hogy engem ne lehessen észrevenni. Két fiatal lány várakozott az épület előtt: alaposan szemügyre vettem mindkettőt. Egyiket sem is­ mertem; ennélfogva bármelyikük Elise lehetett, És most már teljesen mindegy volt, melyik a kettő közül. Kevés kifogásolni valót találtam rajtuk, de egyikük sem volt az a nő, akivel együtt szerettem volna az életet leélni. Tehát Elisével kapcsolatban is csalódtam. Ezek után nyil­ vánvalóvá vált, milyen sorstól menekültem meg. Később jutott eszembe, hogy tévedhettem: Lehet, hogy egyikük sem volt Elise, ő talán elkésett. De Elise pontos szokott l e n n i . . . Azóta soha-

sem találkoztam vele, legalábbis nem tudok róla. Írtam neki egy leve­ let, és felbontottam az eljegyzést. Tetszett a történet, bár nem hittem el. — S aztán mit tett? — kérdeztem. — Orvoshoz fordult? — Leültem egy padra gondolkodni, s arra a következtetésre jutot­ tam, hogy a helyzetem semmiképpen sem megvetendő. Leggyakrabban rossz hangulatban voltam, és mindig azt hittem, hogy a környezetem a hibás. Pedig a hibás én magam voltam. Rosszul választottam meg a hi­ vatásomat — és szinte elvettem a nem hozzámvaló lányt. Illúziókból állt az a világ, amelyet magamban felépítettem. Most megszabadultam tőle. Senkit nem ismertem — és kezdhettem újra. Szünetet tartott. — A legtöbb ember nem hisz a szerelemben — vagy pedig m e g ­ tölti szentimentalizmussal. Vagy fél az érzelmektől, vagy pedig való­ sággal hempereg bennük. Miközben akkor délután a padon ültem, fény gyúlt ki az agyamban. Valahol mindig van egy nő, aki számunkra az igazi. Ez éppoly természetes, mint ahogyan van egy bizonyos m u n k a ­ kör és egy bizonyos életforma, amely egyénenként mindenkinek megfe­ lel. Most már tudtam: ha ezzel a nővel találkozom, azonnal megismerem, hogy ő az. Másnap beadtam az iskolában a felmondásomat, és sohasem bántam meg. Most játékokat gyártok. — És találkozott az igazi nővel? — Igen. Természetesen. Még sokáig ültünk ott együtt, és ittunk. A történet nagy hatással volt rám, s nem akartam józan maradni, hogy kényszerűen elgondolkoz­ zam rajta. A házasságom nem sikerült, többé nem áltathattam magamat. Legjobb, ha berúgok. Hogy hogyan értem haza, nem tudom, de a következő nap reggelén az ágyamban ébredtem. A legelső, amit felfedeztem, az idegen lány volt, aki mellettem feküdt. Lassan felidéztem magamban az előző esti tör­ ténetet, és rádöbbentem arra, hogy messzemenő következtetéseket von­ tam le belőle. Mivel rossz házasságban éltem, egy idegen lányt vittem haza. Igyekeztem visszaemlékezni, miként találkoztam vele, de a fe­ jem üres volt. Közben tudatára ébredtem annak, hogy végre megtaláltam az igazit. A lány aludt, és még nem akartam felkölteni. Először meg kellett néz­ nem, alaposan megtekintenem. Mosolygott álmában, s ez a mosoly arról árulkodott, hogy szerettük egymást, mielőtt elaludtunk volna. Halk em­ lékezés suhant át rajtam, emlékezés egy sötét, forró éjszakára, függönnyel a nyitott ablakon. Lehúztam róla a takarót, ott láttam végignyúlva az ágyon, s mindene olyan volt, hogy szebbnek nem is kívánhattam volna. Ujjaimmal óvatosan megérintettem meleg bőrét, és tudtam, hogy n e m bántam meg semmit. Ekkor felébredt. — Pszt! — suttogtam. — Sejtelmem sincs, hogy hol és miképpen találkoztunk, azt sem tudom, hogy ki vagy, csak annyit tudok, hogy sze­ retlek. Először csupán nézett, aztán mosoly áradt szét az arcán. — Tulajdonképpen sejtened kellene, hogy ki vagyok. Elvégre már hat éve vagyunk házasok. Ritoók János fordítása

CSEH GUSZTÁV

Terek

Nemzedékek

Kompozíció

Utca

BORGHIDA ISTVÁN

Cseh Gusztáv grafikája

A Cseh család — művészcsalád. Ifj. Cseh Gusztáv dédapja — táblabíró a „táblabíró-világ" korában — gyermekded buzgalommal és kifejező készséggel rajzolt. Egyik színe­ zett tollrajzán 1848 véres lovascsatáinak hevét valamilyen biedermeyeres finomkodó hangulat, jólnevelt elrendezettség teszi bájosan ellentmon­ dásossá. Bizonyára éppen ez vonzotta a „különös" dolgokra különösen fo­ gékony kései utódot, s ezért őrzi játékos kegyelettel. A dédapa rajzocs­ kája — a fémvázas könyvespolcon díszelgő fényes cilinder, a falon lógó színes bádog kakukkos óra, egy üvegbura alatt elhelyezett saját összeállí­ tású gép-csont-kacat-szerkezet, Picasso művészi reprodukciója, egy hazai ikon s más meglepő tárgyak társaságában — valóban jól illeszkedik be a mai művész félig modern, félig antik, kissé népi és egészen különös szo­ bájának világába. Ifj. Cseh Gusztáv édesapja közel két évtizeden át szépírást és deko­ ratív rajzot tanított a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet­ ben, hallatlan lelkiismeretességgel és akkurátusságig menő pontossággal. Munkássága — plakát, reklámgrafika, díszítőrajz — az alaposság, a meg­ bízhatóság mintaképe ma is. Az apa szabatos, hihetetlenül pontos vonal­ vezetése a fiú kezén sem sikkadt el, csak kiteljesedett, gazdagabbá, len­ dületesebbé, kifejezőbbé vált, anélkül, hogy biztonságából bármit is v e ­ szítene. Ifj. Cseh Gusztáv művészi önfegyelme, állandó igénye az elren­ dezettségre, aprólékos pontosságra innen ered, jóllehet erről a tulajdon­ ságáról kevesen tudnak: csak műveiben mutatkozik meg. Ifj. Cseh Gusztáv művészi sikerei főiskolás korában kezdődtek. Ek­ kor már rendszeresen dolgozott a lapoknak s a kiadóknak. Bajor Andor Egy bátor egér viszontagságai című könyvének illusztrációi különös si­ kert arattak. Ha Cseh Gusztáv egyénisége, különös humora fel-felcsillant későbbi illusztrációiban, könyvborítóin — állványgrafikáján annál keve­ sebb tükröződött még belőle. A főiskola több tanulmányutat biztosított számára az ország megisme­ résére, s éveken át ezek az élmények határozták meg műveinek temati­ káját. Diplomamunkája 1960-ban a Kohászok című kőnyomatos sorozat. Ettől kezdve évente egymást követően jelentkezett a Tartományi Tárlato­ kon: Új csapolás, linometszet, 1961, Parasztasszonyok, krétarajz, 1962, Fa­ kitermelők, lino-sorozat 1963, Oneşti-i finomító, krétarajz 1964. Nehéz évek voltak ezek, művészetünk még alig nőtt ki a realizmus szűk értelme­ zéséből, hogy áttérhessen egy szélesebb látókörű művészetszemléletre. S neki öt éven át nem sikerült a tárgy ábrázolásán messze túljutnia. Mun­ kái inkább a műfaj iránti jó érzékét bizonyították, a vonalvezetés bizton­ ságát, a fekete-fehér felületek elosztásának egyensúlyát, de éppen az hiányzott belőlük, amire egyik kedves tanára oly komolyan figyelmez­ tette: a valóságot a tudat belső szerkezetén kell átszűrni. Hiányzott a felfedezése és feltárása valaminek, ami a nézőt „rádöbbentse", ami az élményt kiváltsa — talán a kellő elmélyülés.

1965-ben kezdődött a fordulat a Kolozsvári Képzőművészeti Alap kis képtárában rendezett első egyéni kiállításával. Érthető, hogy erről szívesen írtak a költők, a kritikusok pedig költői lendületet kaptak. Nyil­ vánvaló volt, hogy ifj. Cseh Gusztáv különöset, kirívót hajszoló lényé­ vel elüt az átlagtól. Más. S amit művészileg keres: a más. Ez a lélektani­ emberi viszonylatokat feltáró, különös megjelenítésű, ez a másnak szo­ katlannak tűnő, képzeletet szárnyaltató művészet hatott ennyire buzdítóan. Mi sem természetesebb, mint hogy Cseh Gusztáv, aki az életet is torzító szemüvegen át, abszurd szemlélettel figyeli, a kiállításon Kafkaés Ionesco-illusztrációkkal jelentkezett. A kritika bőven foglalkozott il­ lusztrátori intuíciójával, grafikai bravúrjával, kifejezően torzító vonalve­ zetésével, ahogy a papír színét is az illusztrált mű hangulatához igazí­ totta. Állványgrafikáin tér- és idődimenzióit tágította, terjesztette ki jelké­ pesen. A kiindulás többnyire köznapi élmény. Másnak semmitmondó, a művész azonban nyomban felfigyel rá, képzeletében tovább viszi, és szo­ katlan eszmetársítással lényegíti át a vonal művészetének világába: gra­ fikai metaforát teremt. A bukaresti Bălcescu út egyik bérházának nagy, kopár kapualja; ma­ gas, sovány férfi beszél elmélyülten egy nyilvános telefonon; a kapu melletti kávébolt ajtajának egy része, a cégfelirat („Cafea") utolsó betűi­ vel; a háttérben sivár udvar — ám a művész egyetlen nagyvonalú ötlettel vagy talán egy kobold játszi gesztusával elíziumi tájjá varázsolja, a t á ­ voli szférává, ahová ez a figura a kapu alatt álló 37-es számú szemét­ láda mellől transzponálódott (Távlatok). Az ócskapiacon látott órás, aki szájtáti tömegben végzi munkáját egy rögtönzött asztalon, amely felett a cégér s egyben védett raktár a kifeszí­ tett kötélre aggatott áru, teret és időt átfogó eszmetársításokat ébreszt: magasbanyúló, de csonkakarú antik torzó, középkori hatalmas csillag­ vizsgáló az órák mikrokozmoszát feltáró apró nagyítóval ellentétben, s az égboltot átszelő korszerű repülőgép. Történelem három képtöredékben, s bölcselet: a nő és az idő, távolság és idő, sebesség és idő. Mindez kaján szellemi és rajzi ötletek kiapadhatatlan bőségével (Az órás). Az Enteriőr meglepő azonosságokra és ellentétekre utal: finom vo­ nalvezetésű női akt mellett, nyitott hátlapú óra mutogatja rejtett tit­ kait; egy női test omló, gömbölyű formái, s egy szerkezet szabatos gép­ elemei; érzéki poézis és hideg robotosság: forró fellobbanások ígérete és kiszámított következetesség. Olyan kérdések, amelyekhez a művész viszszatért és kiteljesítette második, 1967-es egyéni kiállításának anyagában. Az újabb anyag kialakulását e sorok írójának alkalma volt végigkísér­ nie az első tollvonásoktól — merőben magasabbrendűt ígértek és hoztak — buzdításokon, lelkesitéseken át egészen a képcímek végleges meghatá­ rozásáig. A tíz darabból elsőnek az Arckép készült el, feleségéről. Remek lé­ lektani ábrázolás: a tárgranyílt szemek tekintete csodálkozó, ijedt, tragigus, elveszett, a keményen megfeszített arcizmok viszont konok kitartást sugároznak: bonyolult lelkületű, törékeny kicsi asszony, aki végső erőfe­ szítéssel teremt rendet önmagában. A grafikai eszközök egyszerűek, s nagy dekoratív tónus-ellentétekre épülnek. A mű vonzóerejét éppen a mai t í -

pusról korszerű nyelven előadott lélektani mondanivaló adja meg, s n é ­ hány reális emlékkép beszövése fokozza: például a szatmári főtér jelleg­ zetes épülete, a szálloda, ezt ábrázolta az első levelezőlap, amelyet a m ű ­ vész modelljétől kapott, s ott szállt meg, amikor odautazott, hogy felesé­ g ü l kérje. A szálló épülete mostani lakásuk biedermeyer asztalának lap­ j á n rajzolódik ki, a hátteret a szoba függönye képezi; mindez együtt az ábrázolt útját sugallja Szatmártól kolozsvári otthonáig. Felkavaró mélység és végtelen nyugalom, tárgyias tömörség és költői képzelet határozza meg a mű szélső pólusait. Az épületek mértani egyszerűségű rendjét különösen kedveli Cseh Gusztáv. Ha első kiállításán egy besztercei részlet még inkább a régi há­ zak s a modern járművek ellentétét hangsúlyozta, a második kiállításon szereplő ódon óvári Utca már minden elbeszélő jellegtől mentesen, pusz­ t á n grafikai lényege, hangulatteremtő ereje által él. A csend misztikumát sugalló perspektíva a metafizikus festészethez közelíti. Különös légkör övezi ezt az álomképpé vált valóságot, amelyben a megszokott tárgyi je­ lenségek, ez esetben a házak, emberközelségük folytán mitikussá váltak. Ilyen jelleget kap egy öreg fa is, a Nemzedékek című képen. Korhadtságával, barázdáival a padon ülő roskatag emberrel azonosul. Néhány jellegzetes kolozsvári épület mögött gyermekrajzok idézik a padon ülő számára mindörökre letűnt kor emlékeit. Hogy Cseh Gusztáv a szomszéd­ jában lakó pöttöm leánykával rajzoltatta be ezeket a már kész műbe, nem­ csak fura ötleteire, de hidegvérére is jellemző. Az Álom talán még nyilvánvalóbbá teszi a tárgyak életrekeltésének és sejtelmes szerepének különös folyamatát. Szigorú térmértani idomok: gömb, k ú p s az időt egyhangú közönnyel kopogó metronóm társaságá­ ban súlyos szobor áll, a kővé vált, eszményképpé vagy talán már jelképpé lényegült Ember. S egyszerre előtör belőle az emberke, álomszerű gyer­ meki vággyal, sárkányeregető libegő lidércként. Rend, szigor, hagyomány, törvény és örök emberi vágy széttörni a korlátokat, kiszakadni az anyag­ ból, s szállni, repülni minél magasabbra. Más változatban veti fel a kérdést a Terek című kép. Két mezőre oszlik, egyik oldalon a tanulmányunk elején említett üvegbura alatt álló fura gépszerkezet, amelyet a művész állított össze magának, s egy színes anyagból készült madarat is elhelyezett benne. Ezt a madarat a rajz m á ­ sik oldalán kivetette végtelen terek gomolygó légtömegébe, ahol boldo­ gan, szabadon szárnyal. S végül egy harmadik absztrakt változat, a II-es Kompozíció: ívelő befogóformák és merev, szabályos mértani alakzatok ellentéte. A művész, öntudatlan, ugyanazt alkotta meg teljesen elvont áb­ rázolásban, amit az Álom és a Terek című müveiben: a rend és a rendkí­ vüli, a kötött és a kötetlen, a rögzítő konvenció és a szabadító lendület el­ lentétét. Nonfigurális kompozíciói inkább a formák és a felületek kiképzésének szépségét, ízlését, az arányok és egyensúlyok adta szerkesztési lehetőségek kipróbálását jelzik. Mintha a művész meg akarna bizonyosodni: vajon megfelel-e számára ez a művészi nyelvezet, s mit képes kifejezni vele. A kiállításon néhányan a vonalak „sokaságát" kifogásolták e rajzokon, s nem figyeltek fel arra a klasszikus puritású vonalvezetésre, amely az eu­ rópai művészetben az ógörög vázafestészettől Botticellin át Ingresig m u ­ tat, s innen a tőle látszólag oly távoli művészekig, mint Degas, Lautrec

vagy Picasso. „Vonallal mindent ki lehet fejezni, még a párát is" — h i r ­ dette Ingres; Cseh Gusztáv a metafora aprólékos tisztaságú szemlélteté­ sére alkalmazza. Lenyűgöző biztonsággal húzza vonalait. A tárgyakat árnyékoló, testi­ ségüket meghatározó vonalhálók a reneszánsz-kori rézmetszők szabatossá­ gát idézik; párhuzamosan ívelő, légies, szinte zenei csengésű vonalai a rézkarcolók vagy éppen ötvösök művészetét. S innen adódik magától ér­ tetődő igényünk, hogy e müvek némelyikét a sokszorosító grafika nemes eljárásaival is viszontlássuk. Ifj. Cseh Gusztáv alkotásain tehát a vonalvezetés fegyelme párosul a. képzelet szabad szárnyalásával — lelki életének két gyökértényezőjéből eredően. Életének és művészetének két alappillére ez — függetlenség és fegyelem. Sokan álltak értetlenül Cseh Gusztáv rajzaival szemben. Művelt, d i p ­ lomás emberek is. Valamilyen kicsinyes aprólékossággal bogarászták a részletelemeket, minduntalan a tapasztalt valósággal vetették össze m ű ­ veit, s így áttételeiket, távolabbi jelentésüket nem is érthették. Néhány magyarázó szó után azonban maguk csodálkoztak legjobban: hogy is n e m jöttek rá minderre maguktól? Az összefüggések megértése szellemi erő­ feszítést, megérzést, intuíciót igényel a nézők részéről. Ettől pedig egye­ sek teljesen elszoktak, vagy el sem jutottak odáig. Nem volna hasznos a közönséget a képzőművészet szemléletébe is bevezetni, legalább olyan mértékben, mint az irodalom és a zene megér­ tésébe?!

Cseh Gusztáv: Csendélet órákkal

JEGYZETEK

Köszöntjük

az Új Élet s z e r k e s z t ő i t

Szeretettel köszöntjük népszerű laptársunkat. Első címe 1958-ban „Művé­ szet" volt, a tömegigény azonban kiszélesítette a lap mondandóját, s ma egész alkotó „új élet"-ünk tükröződik benne. Üdvözöljük a jőszerkesztőt, Sütő And­ rást, s kívánjuk, hogy az ő valóságművészete legyen is, maradjon is a lap népi alapja. És köszöntjük a kétheti jolyóirat főmunkatársait, Deák Tamást, Katona Szabó Istvánt, Lőrinczi Lászlót, Török Lászlót, a két jeles fénykép-művészt: Erdélyi Lajost és Marx Józsefet s a többi szerkesztőt és szerzőt. Hivatásuk or­ szágos és nemzetiségi: elkötelezettek a hazai magyar tömegeknek korszerű kul­ túrájuk biztosítására. Hivatásuk teljesítéséhez kívánunk szívből maradandó sikert. KORUNK

h e t v e n ö t éves E n d r e

Károlynál

Csöndes temesvári utcában lakik a halkszavú költő, akiről Kosztolányi Dezső már 1922ben elismeréssel írta, hogy „nem figyel a sem­ miségekre, mindig a legfontosabbat keresi". A bírálók ma is valamennyien kiemelik Endre Ká­ roly költészetének mély humanizmusát, mű­ gondját, verselési technikáját — fejet hajtanak a hetvenöt éves poéta életműve előtt. A cik­ kekben és tanulmányokban minduntalan fel­ cseng az Elégiák és r a p s z ó d i á k háborúellenes ciklusának címe. Mert Endre Károlyt az első világháború megpróbáltatásai érlelték költővé, saját élményeit öntötte itt művészi formába. Ami az élményeket, a forrást illeti? Vendéglátóm az egyik szekrényhez megy, abból ütött-kopott csaj­ kát és megfakult jegyzetfüzetetvesz elő.

— Íme — mondja —, az életmentő csajka, melyről a tizedik elégiában írtam. Zászlós voltam akkoriban, és mintha ma történt volna, emlékszem a napra. Egyik katona ajánlkozott, hogy viszi hátizsákomat, amiben a csajka is volt. Nem engedtem. És lám, itt a golyó nyoma. Ha akkor elfogadom a fiú ajánlatát, és átadom a hátizsákot, aligha valószínű, hogy megszületik a Görzi elégiák. Életregényemet írtam meg ebben a kötetben. A f e l s z a b a d u l á s r a p szódiái egy részét szintén életemből merítettem. Annak idején Dobrán találtam menedékhelyet, ott értem meg a felszabadulást. És most? Asztalán írógép, benne papír. — Nem szívesen beszélek terveimről... Úgy érzem, megszűntem lírikus­ nak lenni, annyira epikussá váltam. Ennek felel meg kifejezési módban a nagyforma, amit keresek. Ez a törekvésem kifejezésre jutott az elégiákban és rapszódiákban. Az elégiák sűrített hősi verssorai és a rapszódiák jambikus periódusai már erősen drámaiak... Cicerót és a római köztársaság bukását drámában szeretném megörökíteni. A költő elhallgat. Csend van a szobában. tőt kedvelt szerszáma, az írógép mellé.

A látogató

visszaengedi

a

köl­

Kubán Endre

Életem égő f o l y ó . . . Füst és hamu marad utánam. A nemes anyag: indulataim, vágyaim, ter­ veim, hitem, velőm elég. Mész marad helyettük az ereimben, s a tudósok még nem egyezlek meg, mitől. Egyesek szerint azért, mert olyant eszünk, ami­ ben sok a mésztartalom. Mások szerint pont ellenkezőleg. Próbálnék én, sze­ gény szépíró ilyen pontatlan feleletet adni az élet kérdéseire, sose nyomnák ki a könyvemet. Ha például azt írnám: az élet szép, s ha becsületesen tetsze­ nek élni, akkor a halál megnyugvás, de ne tessenek haragudni, érvényes ugyanez fordítva is. Sőt sokszorosan fordítva is. Nécsak, né: hiszen nem színtiszta igazság?

ez igazság.

Lám,

hogyan

esnek

a felfedezések!

Hát

Van, akinek az élete szép, s becsületes munkásévek után, ha meghal, a nyugalom kifejezése fagy az arcára. De hát az anyám? Meg tudom neki mon­ dani: mama drága, túlságosan becsületesen fogta fel a dolgot, nem kellett volna annyit mosókonyháznia? Nem mondhatom meg, azt kell mondanom, hogy meg­ gyógyul, és vinnem kell egyik orvostól a másikig. És ő szid, hogy nem viszem jó orvosokhoz, mert lám, egy cseppet sem gyógyul. És megy magától más­ hoz, minden héten más orvoshoz. Pedig tudom, meg kellene mondanom, hogy... Mért nem hagyjátok hát, hogy azt mondjam: az élet égő folyó. Hát nem tök mindegy, hogy minek nevezem? Hát a tudósok a mészlerakódásra tudnak pontos feleletet adni? Pedig itt vagyunk, élünk, rakódik le ereinkben a mész, és még senkit sem vontak felelősségre azért, hogy erre a kérdésre mért nem adott feleletet. Hát akkor engem, aki azt mondom, hogy égő folyó... Mellesleg én a meszet meg tudom magyarázni. Egyszerű: nekem elhi­ hetitek, sok meszet hordtam napszámos koromban. Megszoktam a mészhor-

dást. Sőt az oltást is. Az nehezebb. Füstöl az oltatlan mész, és pattogva robban, ha ráeresztem a vizet. Olyan, mint az égő folyó. Tehát olyan, mint az élet. Az idő vize rázúdul oltatlan vágyainkra, s kész a lerakódás. És? Marad egy asztal, egy lakás, néhány más tárgy. Hát nem hamu az? Valamikor izzott bennem a vágy, hogy megváltom a világot. Később az, hogy legalább megtanítok másokat a világ megváltására. Még később, hogy legalább leírom a világot olyannak, amilyen. Amerikát, Ázsiát... És ebből az egész izzó vágyból maradt néhány kacat. Az életem — bármilyen furcsa — mégis égő folyó. És én nem értem: mért van így, mért nincs másképp? Látom a biztos utat, mért vágok neki a bizonytalannak? S mért nyüszítek, ha talpam alatt süllyed az ingovány? Ott az országút... Ott van a sok biztos állás, biztos életelv. Mért akkor a cserkészkedés deres fejjel? És miért a félelem, hogy nincs biztos állás, életelv, s nincs bennem meghunyászkodási hajlamosság? Főleg mikor van biztos állá­ som, életelvem, s meg is hunyászkodom. Hát lehet ezt érteni? Sokan nem értik magukat. Ha a talált tárgyak irodájában kellene megjelenniök gyűrött, elveszett mását keresendő, sokan nem ismernék fel magu­ kat. Mégse jelenti fel magát senki: tessenek jönni kérem, mert a nevemre bejelentett lakásban egy idegen úr lakik. Marad hát az eredeti megállapítás: égő folyó. Az ismeretlen úrral pedig az a helyzet, hogy igaz. Mert az életet nem lehel szétszedni s össze- visszarakni alkatrészenkint. Nem lehet, mert épp a lényeg vész el: az élet. Abbiza. Ezért az élet sokféleség. Én azt mondom, ez, más azt mondja, amaz, de azért nem kell rám haragudni, ha én kitartok az égő folyónál. Megszoktam. És ettől függetlenül én azt mondom, hogy az életet élni kell, nem magyarázni. És úgy kell az életet élni, mint más. Ha azt mondja az őrmester úr: bal, jobb, akkor: bal, jobb. És nincs mese. Mert az életet nem lehet alkatrészeire bontani és vissza-, összeszerelni, hanem élni kell. Úgy, ahogy lehet. Jobb, bal? Jobb, bal, nincs mese. Ezért aztán engedtessék meg nekem, hogy azt mondjam: AZ ÉLET ÉGŐ FOLYÓ. Tudom, hogy nem az. Egészen más. Tessék megnézni: menetelek. „Jobb, bal, jobb, bal." Hát akkor mért ne mondhatnám azt... Árt valakinek? Nem is használ? Pláne! Be va­ gyok állva ebbe a vágányba. Nem tudok mást mondani, csak amit hiszek: égő folyó. Az életem tudniillik. Magamat emésztő folyamat ugyanis. Másnak nem kellemes persze, és azt mondja más: nicsak, a fene ott egye meg, hogy csípi a szememet a füstje. És? Marad a hamu. Meg egy-két könyv. A lányom majd elviszi a kiadóhoz: uraim, íme, az apámtól maradt. Uraim megnézik, s azt kérdik: Hogy? Az élet égő folyó? Nahát, ez képtelenség! És széttárják a karukat: —

Sajnáljuk...

És akkor én, amiben a szerkesztő Persze megpofozott, Hát ez

marad mert

lent a sírban, irtóul elkezdek röhögni: urakkal egyetértek. Én is sajnálom.

na végre

még egy kérdés: mit mondok a lányomnak, zajt csapott, mikor ezt a könyvet írtam...

akit

valami, az

anyja

probléma.

Marad egy mentségem: Ügy láttam, hogy az élet nem égő folyó. VILLÁM volt. Egy a sok milliárd elektromos kisülésből. Egy villám a sok közül, egy nyári éjszakán a sok közül. Csak a szubjektív tudatom hitte a teret át-

szelő cikcakkos vonalat folyónak. Lobbanás voltam. ember a sok közül egyik asszonynak a sok közül, jünk fedél alá, nagy idő jő. Lehet.

Mondhat

az ember

bizonyosat

ilyen

rövid

Lehet, azt mondta a lobbanást látva: idő

egyik men­

alatt? Huszár Sándor

M o l n á r Ferenc évfordulója

után

Irigylésre méltó, mennyire gyűlölik, most is, ötvennyolc évvel a Li­ liom bemutatója után. Ifjú kritikusok Molnár Ferenc emlékén döfködnek kezdő lándzsáikkal, az ő drámai műve a grund, ahol büntetlenül és nagyobb kockázat nélkül lehet háborúzni, senki sem bosszankodik miatta, legfeljebb a felnőttek, mármint a közönség. Hogy mi volt s mi nem volt Molnár Ferenc, ma talán leginkább ennek az időnként meg-megdühödő gyűlöletnek összete­ vőiből lehet tudakolni. Gyűlölték benne a Polgárt. Alulról: mert valamilyen túlságosan is nagy­ vonalú részvéten kívül — amely éppen valós társadalomábrázolásának szom­ szédságában halott oly sovány vigasznak — nem sok bölcset tudott mondani a súlyosan beteg Belle é p o q u e kárvallottjainak. Elviccelte a nyomorúságot. Bizonyos értelemben ő testesítette meg a Bűnös Nagyvárost, Babilont, a sze­ cessziós Pestet, amely már a margitszigeti padján kesergő Arany Jánosból heves ellenkezést váltott ki. De Arany gondjai mélyebb és nemesebb aggá­ lyokból származtak, mint a ködös ideológiájú nacionalistáké, akik a vígszínházi fénykor kilobbanásakor énekelve vonultak az első világháborúba. Mol­ nár köztudati szerepléséhez hozzátartozott a frakk, a monokli és a mesés kártyaadósságok; azt beszélték, minden világvárosban állandóan fenntartott szállodai lakosztályt bérelt. A színház királya volt; de egy olyan színházé, amely rég elárulta magasztos XIX. századi eszményeit. Kritikusai azonban gyanús sztereotipiával feledkeznek meg róla, hogy az egész polgári társadalom elárulta magasztos XIX. századi eszményeit, nem éppen meghökkentő tehát, hogy a polgári siker templomában, a színházban, a gyakorló főpap is kora szellemének megfelelően celebrált. De gyűlölték felülről is: az arisztokrácia, úgy is, mint a magyar század­ forduló társadalmának címzetes nádora, méltán vette rossz néven, hogy egy sikeres sehonnai elképesztő technikával űzött gúnyt (s nemcsak az O l y m p i á ban) a nemességből meg a monarchiából, a párbajból és az úri arroganciából, a megfogalmazott és a virtusban-tempóban megnyilvánuló előkelő köznevetségből. Az aztán végképp megbocsáthatatlan volt, hogy ez az anakronizmu­ sára oly büszke társadalom Molnár színpadi gúnyrajzaiban mulatságos és bá­ mulatosan sikeres exportáru lett. Egy elfogulatlan Molnár-monografista ki­ mutathatná, hogy drámai világának társadalomkritikája semmivel sem eny­ hébb a fábiánusok vagy éppen maga Shaw kortársi dörgedelmeinél. Molnár

monoklija mögött figyelmes és könyörtelen tekintet vizsgálta a korszakot, és kispolgári sikerének titka nem utolsósorban az a feltétlen elégtétel, amit a közéletből kisemmizett alattvaló érzett, amikor legalább a színpadon bosszút álltak sérelmeiért. Persze, nem volt elegáns, hogy Madách roppant filozófiai koncepciója után éppen Molnár Ferencnek lett ahhoz fogható külföldi sikere. Molnár filo­ zófiája, már amennyiben egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni, elég olcsón árulta a metafizikát; ő, kéremalássan, csakugyan egy filozófiai nulla, a gon­ dolat sibere és vigéce volt. De furcsa, hogy tőle számon kérték a gondola­ tiságot — a K a k u k M a r c i t ó l ma sem. Még furcsább, mennyire nem vették észre, hogy mint drámaíró (akinek hibátlan szerkezeteit konokul iparosmun­ kának csúfolják — mintha a drámai szerkesztés nem volna művészet!) nem­ csak a francia és angol századvég technikájának betetőzője, hanem egy me­ rőben új és a XX. század során ugyancsak jövősnek bizonyult technika úttö­ rője volt. Megelőzte Pirandellót és Brechtet: a j á t é k illúzióját teremtette meg a színpadon, jól tudván, milyen törékeny holmi a valóságos élet illúziója egy olyan műfajban, amely koncentrált természete folytán is csupa konvenció. Molnár színpada visszatalált — minden elméleti handabandázás nélkül is — Shakespeare vígjátékainak illékony derűjéhez. Poézise, urambocsá, nem Shakespeare-en nevelkedett, de sokkal elviselhetőbb, mint a kortárs Maeter­ linck igényes szimbolikája. A pesti slangből, ebből a hitvány anyagból for­ málta valóban megindító replikáit; Ibolya, a kóristalány igénytelenül vicces dumája ma is meghatóbb, mint Maeterlinck szent szimbólumai. Művész volt-e Molnár? Általában, csak A P á l u t c a i f i ú k n a k ismerik el művészi minőségét. Ez a hamvas kamaszregény Molnár Ferenc Lorelei-a, amit megbocsátanak neki, mint Heinénak — ... a vérbajt. Azt viszont elismerik, hogy Molnár virtuóz volt. Az ellenvetések paradoxiája ezen a ponton a legárulkodóbb. Hegel sze­ rint, aki mégiscsak értett valamit a művészethez, a virtuozitás magas fokon akkor is művészet, ha tartalma szerint a műalkotás nem ér fel a remekmű­ vekhez. A virtuozitás ugyanis, mondja Hegel, olyan belső szabadságot engedé­ lyez a virtuóznak, amellyel játszva lendül a magasba: a magasfokú virtuozi­ tásnak nem kell m á s n a k is lennie, hogy művészetté váljék. Az eszményi ze­ neszerző nem a virtuóz; de a kiváló virtuóz (Hegel példája: Scarlatti) fel­ tétlenül művész. Nos, ebben az értelemben Molnár Ferenc is feltétlenül mű­ vész. Nem volt nagy író, de nagy színházi ember volt, a műfaj abszolút mes­ tere, jelentős rendező s a társalgási színház kamaraművészetének világvi­ szonylatban is kiemelkedő alakja. Azok közé tartozott, akik megváltották a színházat a romantika operai felhajtásától s a patetikus hűhótól. A közvet­ lenség úttörői közé tartozott ő is, mint annyian a századforduló művész-hősei közül, akik csevegni merészkedtek az eladdig tirádákra berendezett színpa­ don. A hibátlan formateremtés szintjén kísérletezett, teljes sikerrel, a megál­ lapodott színpadi formák felbontásával is: bevilágitott a kulisszák mögé, le­ fejtette az előadásról a doboz-színház barokk fenségű szószéki ékesítéseit, egyesitette a színpadi történést a nézőtér valóságával, mintegy bekomponálta a nézőt az előadásba. Ellenállhatatlan szerepeket irt, ellenállhatatlan szitu­ ációkat szervezett, úgy hatott, ahogy akart, úgy tudott, ahogy akart. Bocsássuk meg neki a sikert. Deák T a m á s

Érvek és művek Senki s e m állíthatja, hogy a kortárs képzőművészet n e m foglalkoztatja régóta a közönséget; csupán arról van szó, hogy a Képzőművész Szövetség III. országos; konferenciája alkalmából a téma a napilapokban a negyedik-ötödik oldalról az el­ sőre került, s külön nyomatékot kapott azzal, hogy a hazai művészeti élet e fontos tanácskozásán a párt- és államvezetők személyesen is megjelentek, köszöntötték a résztvevőket, sőt Nicolae Ceauşescu elvtárs a pártvezetőség véleményét is tolmá­ csolta, az igényeket is megfogalmazta, összhangban az országos bel- és külpolitiká­ val, gazdaságpolitikával. A magyarázat egyszerű. Ha valamikor — évezredekkel, évszázadokkal e z e l ő t t — a képzőművészet elsősorban a kultikus élet, tehát az ünnepnapok velejárója, díszítőeleme volt, ma mindennapi életünk, a hétköznapok részévé vált, a közterek­ től szobánk belsejéig kísér. N e m véletlen, hogy a bukaresti megbeszéléseken annyira előtérbe került a monumentális művészet, a városesztétika, az iparművészet, sőt a gépek esztétikája. Az ú j városok nekünk épülnek, a k é n y e l e m mellett a külső lát­ vány, az esztétikai hatás s e m hanyagolható el, ebben pedig az építészet csak a k é p ­ zőművészettel együtthaladva alkothat maradandót. A tágas terek, a kiterjedt zöld­ övezetek szobrokat követelnek, a középületek külső és belső nagy falfelületei a m o ­ numentális festészet ú j virágzását teszik lehetővé, a fém-applikációk valósággal ú j képzőművészeti ág kibontakozásáról adnak hírt. Az igények, a lehetőségek — e l v ­ ben — rendkívüliek (nem is szóltunk a belépítészek segítségére siető iparművészek már eddig is sikeres munkájáról); a feladat az elveket gyakorlattá változtatni. E kérdések szervezési-intézményes és személyes-művészi vonatkozásai kerültek a ta­ nácskozás napirendjére, de fontosságuk kifejezésre jutott a Képzőművész Szövetség 1967-es alkotási díjainak odaítélésében is. (Külön örömünk, hogy a tehetséges petrozsényi művész-csoport, Fodor Kálmánék, Mátyás Józsefék munkájára az illeté­ kesek felfigyeltek.) Természetesen nemcsak a monumentális festészet és szobrászat és nemcsak a z iparművészet alakítja a tömegek képzőművészeti ízlését, h a n e m az egyre látogatottabb kiállítások, a nagy példányszámban megjelenő újságok és folyóiratok repro­ dukciós anyaga is. Képzőművészeti életünk egész szervezettsége n e m arra épül, hogy a festő magának fest, a szobrász magának farag — bár nyilvánvaló, másnak is csak akkor lehet öröme a megszületett alkotásban, ha a m u n k a magának a m ű ­ vésznek is örömet, kielégülést hozott. Éppen ezért csak dialektikusan szabad közeledni az eltelt öt évben, a legutóbbi konferencia óta nagymértékben kibonta­ kozott művészi kísérletezés kérdéséhez. Valóban vannak múló divatok, és az e g y e ­ temes művészettörténet az emberközpontú művészet maradandósága mellett bizo­ nyít; de azt s e m tagadhatjuk — n e m is tagadták a felszólalók —, hogy a technikai ismeretek szélesítése, az avantgard, a legújabb irányzatok törekvéseinek megisme­ rése a formakultúrában gyümölcsözhet, A kérdés „csupán" az: a megnövekedett technikai lehetőségekkel, sokoldalú formakultúrával mit akarnak kifejezni m ű v é ­ szeink? Ezekben a vitákban a legérdekesebb érvek — maguk a művek. Tanulságos ilyen gondolatokkal végigjárni például Nagy Albert kolozsvári retrospektív kiállí­ tását, ahol a jellegzetesen Nagy Albert-i forma mindig valami lényeges gondola­ tot sugall, humanista állásfoglalásra késztet. Bizonyság e z az egyéni kiállítás arra

is, hogy a figuratív művészetnek m i l y e n nagy tartalékai vannak, mennyire áll szemben szükségszerűen a modernséggel.

nem

A m i azonban a közönséget illeti — n e áltassuk magunkat. Mert bizony n e m ­ csak a nonfiguratív festészet elfogultan lelkes fiataljai, h a n e m a naturalista csend­ életek, édeskés zsánerképek és akvarellek világában megrekedt laikusok is idegen­ kedve forgolódnak egy olyan tárlaton, mint a Nagy Alberté. Mélyen igaza volt an­ nak a román festőnőnek, aki egy ankét során így fogalmazta meg a sokak tudatá­ ban élő reális helyzetet: „Miután a képzőművészet eljutott a szellemi világ csú­ csaira, most a tömegeket kell meghódítania." Megszívlelendő és ízig-vérig realista nagy művész, a Szövetség egyik alelnökének megválasztott Vida Géza nyilatkozta az Előrében: „A modern művészet értése széles körű, alapos műveltséget, kulturáltsá­ got igényel. N e m lehet mérce az átlagízlésű ember átlag véleménye, s n e m szabad hagynunk, hogy a maradi ízlésű »műértők« — mondjuk ki nyíltan — nyárspolgári szintre süllyesszék, végső formájában, a műalkotást. A nehezebbik utat kell válasz­ tanunk: az általános műveltség szintjét kell az alkotáshoz emelnünk. Sok tervből nem lesz szobor v a g y freskó azon a címen, hogy k e v e s e n értenék meg. Ez n e m le­ het szempont." A művészi-gondolati absztrakciónak persze különböző fokozatai vannak, s ezeket csak lépésről lépésre lehet megjárni. Megjárni viszont őket csak akkor ér­ demes, ha önálló, eredeti „jelentést" hordoznak. (Gyakori hiba, hogy a jelentést irodalmilag értelmezett „tartalom"-ként követeljük, s n e m képzőművészeti forma­ elemekben gondolkozunk, amikor grafikával, festménnyel v a g y szoborral állunk szemben.) A legnagyobb „modernisták", az igazán nagyok n e m utánoztak, hanem ú j látásmódnak szereztek hitelt, és ez a látásmód n e m független attól a kortól és környezettől, amelyben éltek. Jogos tehát az a követelmény, hogy mondjuk a n y u ­ gati képzőművészet legújabb eredményeit a saját hagyományainkban próbáljuk ér­ tékesíteni, illetve a nemzeti jellegből kiindulva erezzünk rá a korproblémákra. V a ­ lóban ez tette naggyá Brâncuşi-t, ebben excellált Ţuculescu — de fiatal kortársaink közül két rendkívül tehetséges szobrászunk, Román Viktor és Szervátiusz Tibor munkáiban is kell tudnunk értékelni azt, amit Brâncuşi-tól vagy uculescutól már senkinek s e m jut eszébe elvitatni. A folklór-ihletődés nyilván n e m az egyedül járható út, noha nálunk kiemel­ kedő hagyományai vannak. A különböző irányú ú j lehetőségek kikísérletezése je­ lentős mértékben függ attól az indítástól, amelyet a legfiatalabbak — az otthonról magukkal hozott emlékek mellett — a főiskolán kapnak. Meggondolkoztatóak a nagy tapasztalattal rendelkező idős mester, Corneliu Baba szavai; immár n e m először figyelmeztet a tanárok rendkívüli felelősségére, arra, hogy n e m szavakkal lehet meggyőzni a fiatalokat, hogy kell hagyni vitatkozni őket, mert sokat tudnak, tájékozottak, és m é g többet akarnak tudni, legfőképpen pedig az egyéni látásmód kialakulását kell segíteni. Ha viszont ez az egyéni látásmód kialakult és művészi súlyát bebizonyította, szabadon érvényesülhessen felnőtt korban is. A vitaszellem, a demokratizálódás további kibontakozása érvényes az alkotási szövetségekre is, a belső szervezeti életre. Megengedhetetlen — mint ahogy azt néhány héttel korábban az Utunk megírta —, hogy legrangosabb művészeink kisszerű szempontok, a zsürizésben végletekig vitt exkluzivitás miatt ne kerüljenek a kollektív kiállításokon a közönség elé. Csupa olyan tanulság, amelyet a Képzőművész Szövetség III. országos konfe­ renciája után, a megjelent dokumentumok fényében, mindenütt le kell vonni. Kántor Lajos

Meghalt a barázdában Hallom a hírt, s azóta csak a traktoros fiút látom. Szegény, ha tudta volna... Talán fütyörészett is, amikor a hatalmas gépet a meredek felé kor­ mányozta, és büszke volt, hogy parancsolója egy ilyen „jaj de milyen erős" pöfögő paripának. Tizennyolc éve ágaskodott benne. Reggeli induláskor lóhere­ virágot is tűzött a sapkája mellé — hátha megakad egy lány tekintete rajta. Már a tragédiát megelőzően megmozdultak a lelkiismeretek: az agronómus (halaszthatatlan dolga lévén) a technikust futtatta: „Menj csak, nézz a fiúk után, hogy boldogulnak azon a meredek lejtőn, és vigyázz rájuk!" A trak­ toros brigádos pedig, maga sem tudta miért, depressziós hangulatba esett. Az mtsz elnöke is egyre idegesebb lett, hogy a kölyköt a veszélyes határrésznek eresztette. Közben a két fiú szántott. Szántott, csépelt a brigád másik nyolc trak­ torosa is, hajtottak a beért kenyér s az elvetendő mag érdekében, no meg hogy a hóvégi elszámolás minél kövérebb legyen. A kölykökre egyikük sem gon­ dolt. Pedig valamennyien tudták, hogy a kilencedik és tizedik traktor már za­ katoló szívű jószág, sík terepen még megteszi, de a biztos kezet és jó gépet váró meredeken veszélyesek lehetnek. A két fiú pedig egyre pöfögtette a masinákat. Megérték végre, hogy nem les utánuk összehúzott szemöldökkel az oktató. Tanoncokból egyszerre felnőtt gépértők lettek. Igaz, hogy ezzel a meredekkel kell küszködniük. Izzadnak az ellustult kormány mellett, s az utat, hegynek kifelé, levegőbe emelt ekével teszik meg, a gépek alig tudnak kikapaszkodni, csak befelé hasítanak baráz­ dát — a parcellát nem is lenne szabad traktorral szántani! A törvény ma­ ximum 16 fokos lejtőt engedélyez, de ez a vistai húsznál is több. Kapaszkodik a brigád kilencedik traktora s utána a tizedik, de mert „zakatoló szívű" jószág, a kritikus ponton egyszercsak kihagy az érverése, és megáll. Aztán nyomban háttal indul visszafelé, s már hiába fék és kapcsolás. Vagy kétszer jobbra meg balra fordul a kormány. Kétségbeesett próbálkozás ez, végzetessége miatt billen meg a szörnyeteg. Aztán csak por csap fel, jaj sincs, bevégeztetik minden. Az elnök abban a pillanatban rossz előérzetével küszködött. A brigádos ideges volt. Az agronómus feje tennivalóktól zúgott. Tudta, hogy mit jelent az a lejtő, törvény szerint tiltott zóna, de a kevés fogatra nem várhat az em­ ber, sem arra, hogy az odavaló gépek ki tudja hány hónap múlva a gyárból megérkezzenek — már holnap vetni kell; szalasztotta is a technikust. De a technikus is csak gyerekember. A nyolc traktoros ugyan tapasztalt, de „abban a pillanatban" nem a kivénhedt gépek s a kölykök, hanem a maguk „minél többet!" gondja kötötte le őket. És a történés pillanatában a gépállomás fő­ nöke is aligha gondolt arra, hogy a dolog mégiscsak megtörténhet. „Ha tudtuk volna..." Szegény fiú is — ha tudta volna. (Kenyeres pajtása egy perc alatt öre­ gedett meg, s örökre búcsút mondott a mesterségnek.) Talán fütyörészett is, amikor a hatalmas gépet a meredek felé kormányozta. És büszke volt, hogy parancsolója egy ilyen „jaj de milyen erős" pöfögő paripának. Tizennyolc éve ágaskodott benne. Reggeli induláskor két szál lóherevirágot is tűzött a sap­ kája mellé, gondolta, hátha megakad egy lány tekintete rajta. Bazsó Z s i g m o n d

NEMZETKÖZI ÉLET

Világpolitikai irányzatok — történelmi k o n c e p c i ó k A n e m z e t k ö z i h e l y z e t b o n y o l u l t volta, a n e m z e t e k , államok, k o n t i n e n s e k k a p ­ c s o l a t a i n a k örökös h u l l á m z á s a , az a t o m h á b o r ú veszélye n e m c s a k a politikusokat, h a n e m a t ö r t é n é s z e k e t is a r r a ösztönzi, hogy ú j a b b m a g y a r á z a t o t k e r e s s e n e k a bo­ n y o l u l t j e l e n s é g e k r e , t o v á b b k u t a s s á k az e m b e r i t á r s a d a l o m hajtórugóit, a t ö r t é ­ n e l m i f o l y a m a t á l t a l á n o s törvényszerűségeit. A m i n d i g d i v a t o s „ ú t k e r e s é s " szinte n a p o n k é n t t ö r t é n e t i , szociológiai, l é l e k t a n i t a n u l m á n y o k b a n c s a p ó d i k l e ; t ö b b e k ­ nek, eltérő v o l t u k és v á l t o z a t o s s á g u k ellenére, v a n bizonyos közös j e l l e m v o n á s u k : a b a j o k o k á t n e m az e m b e r i t á r s a d a l o m szerkezetében, belső felépítésében, g a z d a ­ sági r e n d s z e r é b e n , h a n e m az „ e m b e r i t e r m é s z e t b e n " , esetleg a t ö r t é n e t i f o l y a m a t „sajátosságában", t e h á t v a l a m i l y e n külső v a g y ellenkezőleg: benső, „ösztönös e r ő ­ b e n " v é l i k felfedezni. A sok ilyen t í p u s ú e l m é l e t közül kettővel s z e r e t n é n k b ő v e b b e n foglalkozni. Az egyik R o b e r t A r d r e y a m e r i k a i szociológus és író ún. területi imperativusa, a m á s i k a v i l á g s z e r t e n a g y t e k i n t é l y n e k ö r v e n d ő angol t ö r t é n é s z n e k , A r n o l d T o y n b e e n a k a világkormányról, a „nagyhatalmak diktatúrájáról" i r t elmefuttatása. Az

előzmények

A r d r e y , az African Genesis (egykor n a g y é r d e k l ő d é s t k e l t e t t könyv) írója The Territorial Imperative (A t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s ) címen ú j a b b é r d e k e s m u n k á t j e l e n ­ t e t e t t meg. E b b e n a h á b o r ú k okát, a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú bizonyos jelenségeit p r ó ­ b á l j a m e g m a g y a r á z n i , de u g y a n a k k o r a m a i n e m z e t k ö z i politika n a g y k é r d é s e i n e k , az afrikai s á l t a l á b a n a g y a r m a t i , sőt, a v i e t n a m i p r o b l é m a m e g k ö z e l í t é s é n e k m ó d ­ szerére is igyekszik r á v i l á g í t a n i . H a módszerei n e m is azonosak, A r d r e y l é n y e g é b e n a filozófusok és t ö r t é n é s z e k a m a c s o p o r t j á b a tartozik, a k i k az e m b e r i t á r s a d a l m a t az á l l a t - és n ö v é n y v i l á g b ó l vett analógiák alapján magyarázzák. Kiindulási pontja az amerikai Adams, a né­ m e t S p e n g l e r biológiai n a t u r a l i z m u s á v a l r o k o n í t h a t ó . De n e m áll t á v o l T o y n b e e fiatalkori, m é g S p e n g l e r h a t á s a a l a t t m e g f o g a m z o t t tételeitől sem. N y i l v á n v a l ó , az a n g o l - a m e r i k a i természettudós-filozófusok új iskolájából s a r j a d t ki, a m e l y n e k e l m é ­ leti a l a p j a i t , k ü l ö n ö s m ó d o n , az e g y r e g y a k r a b b a n idézett, h a l a d ó n a k t a r t o t t f r a n ­ cia jezsuita, a p a l e o n t o l ó g u s T e i l h a r d de C h a r d i n r a k t a le, fő képviselői k ö z ü l p e d i g J u l i a n H u x l e y - t és C h r i s t o p h e r D a w s o n t e m l í t h e t j ü k meg. Ezek a b i o l ó g u s

t u d ó s o k a m o d e r n világról alkotott felfogásukat i g y e k e z n e k k i b é k í t e n i a d a r w i n i z ­ mussal, s D a r w i n elméleteit a X X . század i g é n y e i n e k megfelelően a l a k í t j á k át. A területi

imperativus

Mi is h á t a területi i m p e r a t i v u s ? A t e r ü l e t az a térség vagy hely, vízben, föl­ dön v a g y levegőben, a m e l y e t egy á l l a t v a g y állatcsoport kizárólagosan a s a j á t j á n a k tekint, s m i n t ilyet v é d e l m e z . A területi i m p e r a t i v u s az á l l a t azon biológiailag v e ­ leszületett ösztönét jelzi, a m e l y őt e térség v é d e l m é r e kényszeríti. A legtöbb „territoriális species"-nek n e v e z e t t élőlényben a v é d e k e z é s csak az azonos fajtabeli ellen i r á n y u l . A m ó k u s p é l d á u l az egeret n e m t e k i n t i b e t o l a ­ k o d ó n a k . G y a k r a n előfordul, hogy t e r ü l e t t e l n e m r e n d e l k e z ő h í m r e a n ő s t é n y n e m is r e a g á l (például a k a m é l e o n o k n á l ) . A r d r e y úgy véli, hogy a z á l l a t v i l á g b a n a h í ­ m e k között folyó v e t é l k e d é s l é n y e g é b e n n e m is a nőstény, h a n e m a t e r ü l e t b i r t o k ­ l á s á é r t folyik. J e l l e m z ő t o v á b b á az állatvilágra, hogy a t á m a d ó , a b e t o l a k o d ó csak­ n e m m i n d i g v e r e s é g e t szenved. E n n e k m a g y a r á z a t a , feltehetően, a v é d e k e z ő b e n a t e r ü l e t b i r t o k l á s á b ó l s z á r m a z ó e n e r g i a - f e l h a l m o z á s és biztonság, a t á m a d ó b a n p e ­ dig „a t e r r i t o r i á l i s jog" m e g s é r t é s é b ő l a d ó d ó inhibíció. H a a t e r r i t o r i u m v é d e l m é t a viselkedés m e g h a t á r o z o t t f o r m á j a k é n t a biológusok az á l l a t v i l á g r a v o n a t k o z ó a n á l t a l á n o s a n elfogadták, v a j o n — teszi fel a k é r d é s t A r d r e y — n e m sajátja-e ez a m é g i s c s a k az á l l a t v i l á g b a tartozó e m b e r n e k is? V a j o n az e m b e r n e m „ t e r r i t o r i á l i s species"? Vajon a homo sapiens azért v é d i hazáját, földjét, m e r t bölcs, v a g y azért, m e r t t a g j a az á l l a t v i l á g n a k ? Vajon visel­ k e d é s ü n k e t é r e n csak a n e v e l é s n e k , a t a p a s z t a l a t n a k az e r e d m é n y e , v a g y v a l a m i ­ lyen b e n n ü n k levő „erő"-nek é p p e n olyan k é n y s z e r ű érvényesülésiéről v a n szó, m i n t a m i l y e n p é l d á u l az é s z a k - a m e r i k a i m ó k u s o k n á l n y i l v á n u l meg, a m i k o r t e r ü ­ letüket védelmezik? A r d r e y úgy véli, hogy az u t ó b b i t é t e l a helyes, m e r t felfogása s z e r i n t az e m b e r é p p e n a n n y i r a „territoriális species", m i n t a kaliforniai éjszaka c s e n d j é b e n é n e k l ő csúfolódó rigó. „ H a h a z á n k jogait v é d e l m e z z ü k — m o n d j a —, u g y a n o l y a n v e l ü n k született, k i i r t h a t a t l a n okból cselekszünk, m i n t az a l s ó b b r e n d ű á l l a t o k . . . A g y ű r ű s f a r k ú l e m u r , a b ú b o s vöcsök, a p r é r i k u t y a , a vörösbegy, a tigris, a z a m e ­ r i k a i hód, a z é n e k l ő mezei m a d a r a k , az a t l a n t i lazac, a k e r t i gyík, a lapos gyík, a h á r o m t ü s k é j ű hal, a fülemüle, a n o r v é g p a t k á n y , a hering, a sirály, a m a j m o k s mi v a l a m e n n y i e n m i n d e n ü n k e t feláldozzuk azért a h e l y é r t , a m e l y e t a m a g u n k é ­ n a k m o n d h a t u n k . A fejlődésszerűen k i a l a k u l ó á l l a t v i l á g b a n a t e r r i t o r i u m é p p e n ezért t a l á n m é g a n e m i s é g n é l is ősibb erő." Következésképpen — állapítja meg Ardrey — a területi imperativus az e m ­ b e r b e n és az á l l a t b a n o l y a n s z e r ű m i n d e n h a t ó erő, m i n t „a l é t f e n n t a r t á s i ösztön, a szexuális i m p u l z u s , az a n y a i ösztön". Az e m b e r és föld között, a m e l y e n él, a k a p ­ csolat erősebb, m i n t a férfi és a n ő között, m e r t — és itt egy p a r a d o x n a k h a n g z ó a x i ó m á t e m l í t — „ h á n y e m b e r t i s m e r ü n k , a k i h a z á j á é r t h a l t meg, és h á n y a t , aki egy n ő é r t áldozta fel életét?". További

példák

az

állatvilágból

A szerző t é t e l é n e k igazolására bizonyító a n y a g o t igyekszik felhozni. F ő k é n t két szerző megfigyelésére hivatkozik. Az egyik szerző Eliot H o w a r d a n g o l k e r e s ­ kedő és t e r m é s z e t t u d ó s : m é g 1920-ban j e l e n t m e g Territory in Bird Life (A t e r ü l e t a m a d a r a k életében) c í m ű m ü v e , a m á s i k H e l m u t K. B u e c h n e r n e k , a w a s h i n g t o n i Á l l a m i E g y e t e m p r o f e s s z o r á n a k a h a t v a n a s é v e k első felében az u g a n d a i á l l a t v i l á g ­ b a n , főként az a n t i l o p o k o n végzett megfigyelései.

E kjét k u t a t ó t a n u l m á n y a i b ó l kétséget k i z á r ó a n világossá válik, hogy a t e r ü ­ let b i r t o k l á s a v a l ó b a n lényeges szerepet j á t s z i k az á l l a t o k é l e t é b e n . T é t e l ü k g y a k o r ­ lati i l l u s z t r á l á s á r a m i c s u p á n e g y e t l e n p é l d á r a s z o r í t k o z u n k : a m o c s á r i fajdra. Ez a m a d á r f a j t a a m o c s a r a k szélén él, és a k ö r n y e z ő m e z ő k ö n szerzi m e g t á p l á l é k á t . F e b r u á r k ö z e p é n a fajdok élete a z o n b a n h i r t e l e n megváltozik. Az e d d i g c s e n d b e n , b é k é b e n e g y m á s m e l l e t t élő p á r o k t e r ü l e t e t k e z d e n e k biztosítani m a g u k n a k . E h h e z a vizen k í v ü l egy d a r a b k a k á k á v a l b e n ő t t p a r t is tartozik. A területfoglalás a z o n ­ b a n t á v o l r ó l s e m b é k é s e n m e g y v é g b e : p á r o k h a r c o l n a k p á r o k ellen s z á r a z o n és v i z e n , d e m e g t á m a d j á k az idegen b e t o l a k o d ó k a t is. A szomszédos m e z ő n a z o n b a n a fajdok i s m é t összeférhető, csendes felek lesznek, az ellenségeskedés egyszerre m e g s z ű n i k közöttük. A m a d a r a k t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s a m e l l e t t szól az is, hogy a v á n d o r m a d a r a k m i n d i g u g y a n a r r a a t e r ü l e t r e t é r n e k vissza, h a f é s z k ü k elpusztult, ott é p í t i k ú j r a . K é t s é g t e l e n t e h á t , h o g y a t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s a z á l l a t v i l á g j e l l e m z ő sajátossága. Az

ember

és a territoriális

elv

A m i n t az e l ő b b i e k b ő l kiviláglik, A r d r e y ezt a sajátosságot az e m b e r n é l is felleli, sőt a z á l l a t v i l á g b ó l hozott ö r ö k s é g é n e k tekinti. J e l e n l é t é t a m á s o d i k világ­ h á b o r ú b ó l v e t t p é l d á k k a l illusztrálja, k ü l ö n ö s e n a j a p á n o k P e a r l H a r b o u r - i t á m a ­ d á s á v a l . Az a m e r i k a i a k e g y á l t a l á n n e m a k a r t a k h á b o r ú t , a n n y i r a b í z t a k izolac i o n i s t a p o l i t i k á j u k b a n , h o g y m é g a h a d s e r e g fejlesztésére t e t t j a v a s l a t o t is c s a k k i s szavazati többséggel fogadták el. H a a hitleri N é m e t o r s z á g g a l v a l ó h á b o r ú l e h e t ő s é g e fel is m e r ü l t , J a p á n ellen senki s e m gondolt elég k o m o l y a n ilyes­ m i r e . E b b e n a h e l y z e t b e n k ö v e t t e el J a p á n a baklövést. N y i l v á n v a l ó , a j a p á n f ő p a r a n c s n o k s á g számolt m i n d e n k o c k á z a t t a l , de úgy é r t é k e l t e a helyzetet, h o g y e z l é n y e g é b e n csekély. Ú g y g o n d o l t á k , a j a p á n k a t o n a i h a t a l o m fitogtatása elveszi a z a m e r i k a i a k k e d v é t a h á b o r ú t ó l , sőt b e l p o l i t i k a i l a g is megosztja őket. N e m s z á m o l t a k a z o n b a n ezzel a belső erővel, a m e l y — A r d r e y s z e r i n t — egyszerre m e g v á l t o z t a t t a a z e m b e r e k m a g a t a r t á s á t és viselkedését. A b é ­ k é r e v á g y ó milliók most úgy v i s e l k e d t e k , m i n t a t e r ü l e t é n m e g t á m a d o t t „vörösbegy D e v o n v a l a m e l y i k l a n k á j á n , v a g y egy b a r n a l e m u r - c s a p a t M a d a g a s z k á r őserdeiben". A r d r e y ú g y véli, h o g y a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú elejétől végig a h a s o n l ó m e l l é ­ fogások, b a k l ö v é s e k szédítő sorozata volt, és a h á b o r ú u t á n a h a s o n l ó b a k l ö v é s e k g y a k r a n m e g i s m é t l ő d t e k . Az agresszorok u g y a n i s figyelmen k í v ü l h a g y t á k azt az e g y s z e r ű tényt, hogy „az e m b e r a t e r ü l e t b i r t o k á b a n a t e r r i t o r i á l i s e l v t ö r v é n y e i n e k m e g f e l e l ő e n viselkedik". A t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s u g y a n i s — ú g y m o n d — v a k , m i n t a b a r l a n g i h a l , n e m e n g e d e l m e s k e d i k a logika s z a b á l y a i n a k . „ A k á r a k a r j u k , a k á r n e m , a k á r tetszik n e k ü n k , a k á r n e m , o l y a n e r ő ez, m e l y m e g v a n e l l e n s é g ü n k b e n , m i n t ahogy m e g v a n b e n n ü n k és b a r á t a i n k b a n . " L e h e t e t l e n fel n e m i s m e r n i e g o n d o l a t o k b a n A m e r i k a v i e t n a m i agressziójá­ n a k b í r á l a t á t . A r d r e y elméletileg e l h i b á z o t t nézetei ezen a p o n t o n v á l h a t n á n a k k o n z e k v e n c i á i k b a n hasznossá. Sajnos a z o n b a n elszalasztja a j ó a l k a l m a t , m a g á r a h a g y o t t olvasója eligazítás n é l k ü l t a l á n fel se f e d e z h e t n é az í r á s á b a n r e j t e t t i n t e n ­ cióit. P e d i g t o v á b b i p é l d á i n a k a n t i f a s i s z t a kicsengése — g y a k o r i n a i v s á g a i e l l e n é r e i s — f é l r e i s m e r h e t e t l e n . M i é r t h a r c o l t B r i t a n n i a 1940-ben, m i u t á n H i t l e r biztosította h a t a l m á t E u r ó p a n y u g a t i felén? — k é r d i . Hiszen a h a r c r e m é n y t e l e n n e k , k i l á t á s t a ­ l a n n a k t ű n t , d e „a szociális t e r r i t ó r i u m v é d e l m é t a z i h l e t e t t őrültség jellemzi". H i t ­ l e r n e k jól j ö t t v o l n a v a l a m i l y e n b é k e a j á n l a t , d e az a n g o l o k e r r e m é g g o n d o l n i s e m tudtak.

A n é m e t , j a p á n , olasz k a t o n a i k l i k k e t n e m t e k i n t i futóbolondok t á r s a s á g á n a k ; k e n y e r ü k a h á b o r ú volt, t e h á t g o n d o s a n kidolgozták terveiket, f e l m é r t é k gazdasági, k a t o n a i e r ő f o r r á s a i k a t , nehézségeiket, a m a g u k és ellenfeleik erejét, és az így k a p o t t m é r l e g b ő l a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , hogy céljaikat, b á r m e n n y i r e aljasok, v a l ó r a v á l t h a t j á k . M é r l e g ü k b ő l a z o n b a n kifelejtették a t e r r i t o r i á l i s i m p e r a t i v u s l e ­ győzhetetlen erejét, a m e l y a front mögött a m e g t á m a d o t t n é p e k fiait p a r t i z á n o k k á , rettenthetetlen hősökké avatta, A r d r e y t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s - e l v é b ő l a v i l á g b é k e m e g v a l ó s í t á s á n a k s z e r i n t e egy­ szerű, t e r m é s z e t e s m ó d s z e r e k ö v e t k e z i k : biztosítani m i n d e n n é p n e k e l i d e g e n í t h e ­ tetlen jogát függetlenségéhez és s z a b a d s á g á h o z . T e r m é s z e t e s e n e g y e t é r t ü n k A r d r e y - n a k a m a i n e m z e t k ö z i élet k ö v e t e l m é n y e i ­ vel e g y b e h a n g z ó következtetéseivel. Elmélete, n o h a bizonyos m é r t é k b e n a d a r w i n i z ­ m u s m ú l t s z á z a d b e l i felfogásához k a n y a r o d i k vissza, m é g i s elsősorban a X X . szá­ zadi biológiai iskola ú j - d a r w i n i z m u s á r a épül. A X I X . s z á z a d b a n a történetfilozó­ fusok és a p o l i t i k u s o k s z á m á r a D a r w i n a saját é r v é n y e s ü l é s é é r t foggal és k ö r ö m m e l h a r c o l ó : n a c i o n a l i z m u s é s i m p e r i a l i z m u s apologétája volt. A X X . század biológiai iskolája feladta a f e n n m a r a d á s é r t folyó k ü z d e l e m d r a m a t i z á l á s á t , l e m o n d o t t az a n ­ gol e u g e n e t i k u s o k „ h í m j é n e k " túlzó m a g a s z t a l á s á r ó l , de a n é m e t f a j t e o r e t i k u s o k n e m z e t i v é g y ú r t l é t k ü z d e l m é r ő l is, és m i n d e n e k e l ő t t azt hangsúlyozza, hogy az evolúció a r a c i o n á l i s v á l a s z t á s , a h u m a n i z m u s , az e g y ü t t m ű k ö d ő , e g y m á s t m e g é r t ő e m b e r i l é n y e k k i a l a k u l á s á n a k eszméjét t a r t a l m a z z a , s e n n e k m e g v a l ó s í t á s á r a t ö r e k ­ szik. Ilyen é r t e l e m b e n A r d r e y felfogása a t e r ü l e t i i m p e r a t i v u s r ó l egyrészt az e m ­ b e r i adottságot, biológiai m e g k ö t ö t t s é g e t t a r t j a szem előtt, m á s r é s z t az ebből a d ó d ó logikus, r a c i o n á l i s v á l a s z t á s szükségét t á r j a föl, s e n n e k a l k a l m a z á s á t igényli a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i életben. Toynbee

új

elmélete

H a A r d r e y — g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e t é s e i b e n helyes — e l m é l e t e azt sugallja, hogy m i n d e n n é p s z á m á r a biztosítani kell a t e r ü l e t i sértetlenséget, s z u v e r e n i t á s t és függetlenséget, T o y n b e e — é p p e n ellenkezőleg — l e g ú j a b b a n a v i l á g b é k e m e g m e n ­ tését a n é p e k és n e m z e t e k fölött álló v i l á g k o r m á n y t ó l , World Government-től várja. „ L e g ú j a b b a n " , m e r t ez m á r l e g a l á b b a h a r m a d i k elképzelése az e m b e r i s é g j ö v ő j é t illetően.

T o y n b e e egész történetfilozófiájának egyik a l a p g o n d o l a t a é p p e n a z egysége­ sülő v i l á g e s z m é j é b e n s a z o k n a k a politikai, filozófiai i r á n y z a t o k n a k , t ö r e k v é s e k ­ n e k h a n g s ú l y o z á s á b a n n y i l v á n u l meg, a m e l y e k i l y e n v a g y o l y a n f o r m á b a n a v i l á g egységét szolgálták. 1952-ben The Word and the West (A v i l á g és a Nyugat) c í m ű m ű v é b e n , h o m á l y o s m e g f o g a l m a z á s b a n u g y a n , a jövőt a k o m m u n i z m u s b é k é s e l t e r ­ j e d é s é b e n l á t t a , 1960-tól k e z d v e egész g o n d o l k o z á s á t az a t o m v e s z e d e l e m h a t á r o z z a meg. One World or Non (Egyetlen v i l á g v a g y egy sem) c í m ű m ű v é b e n ú g y véli. hogy az e m b e r i s é g n e k v á l a s z t a n i a k e l l a borzasztó a t o m h a l á l és az egységes v i l á g ­ civilizáció k ö z ö t t , a m e l y n e k a l a p j a — ú g y m o n d — a n y u g a t i t e c h n i k á n a k m á r h o r dozóivá v á l t n a g y v a l l á s o k . E k é r d é s s e l foglalkozó egyik ú j a b b t a n u l m á n y a a m ú l t é v b e n a m e r i k a i e l ő a d ó k ö r ú t j á n fogamzott meg, és a Saturday Review-ban (1967. á p r i l i s 29.) j e l e n t m e g ezzel a s o k a t m o n d ó c í m m e l : Peace, Empire and World Government (Béke, b i r o d a ­ l o m és v i l á g k o r m á n y ) . A t a n u l m á n y az a t o m v e s z é l y legfontosabb, sőt egyetlen e l l e n ­ szerét a v i l á g k o r m á n y m e g a l a k í t á s á b a n látja. Ezt a z o n b a n T o y n b e e — eddigi fel­ fogásától eltérően — n e m a n n y i r a az á l l a m o k és n é p e k ö n k é n t e s h o z z á j á r u l á s á t ó l , m i n t i n k á b b a n a g y h a t a l m a k d i k t a t ú r á j á t ó l várja.

F e l f o g á s á n a k igazolására történetfilozófiájából jól i s m e r t tételéhez f o l y a m o d i k ; a h h o z a felfogáshoz ti., m e l y szerint a z e m b e r i t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e a s z é t d a r a b o l t ságtól az egységesülés felé h a l a d ó h a t a l m a s , csak kitéréseket, de a k a d á l y t n e m i s ­ merő folyamat. M i n d j á r t b e v e z e t ő j é b e n k é t s é g b e vonja a z t a m a á l t a l á n o s felfogást, hogy a v i l á g n a k számos á l l a m r a v a l ó felosztása a dolgok t e r m é s z e t e s r e n d j e . A független, önálló á l l a m o k mellett, m o n d j a , a t ö r t é n e l e m b e n m i n d e g y r e f e l m e r ü l t a b i r o d a l ­ m a k , a v i l á g á l l a m gondolata. Ezt v a l ó s í t o t t a m e g az ó-egyiptomi, a p e r z s a és főként a r ó m a i b i r o d a l o m . N o h a n e m t é r h e t ki a n n a k e l i s m e r é s e elöl, hogy — sub specie aeternitatis — ezek t i s z a v i r á g é l e t ű e k v o l t a k , mégis — s z e r i n t e — n é h á n y évszázadon á t millió és millió e m b e r s z á m á r a b i z t o s í t o t t á k a békét. A b i r o d a l m a k n a k m i n t a v i l á g á l l a m előfeltételeinek t ö r t é n e t e T o y n b e e s z á m á r a n e m c s u p á n a k a d é m i k u s k é r d é s , h a n e m a n e m z e t k ö z i élet fontos p r o b l é m á j a , m e r t szerinte a v i l á g á l l a m az e m b e r i s é g f e n n m a r a d á s á n a k egyetlen biztosítéka. T é t e l é n e k b i z o n y í t á s á r a T o y n b e e bizonyos polgári i d e o l ó g u s o k n a k az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n g y a k r a n i s m é t e l t é r v e i t v o n u l t a t j a fel, azt állítva, hogy az a t o m b o m b a feltalálása óta a v i l á g n a k s z u v e r é n á l l a m o k r a v a l ó felosztása „elavult politikai f o r m a " . E h a n g z a t o s , de h a m i s e l m é l e t e k k e l s z e m b e n az u t ó b b i é v t i z e d e k t ö r t é n e t i f e j ­ lődése é p p e n az e l l e n k e z ő t e n d e n c i á t m u t a t j a . A kis és közepes n a g y s á g ú á l l a m o k erőfeszítése, hogy k i s z a b a d í t s á k m a g u k a t m i n d e n fajta függőségből, azt bizonyítja, hogy a n é p e k a jövőt n e m a n a g y h a t a l m a k d i k t a t ú r á j á n a k á r n y é k á b a n , h a n e m h a ­ g y o m á n y a i k s z a b a d á p o l á s á t l e h e t ő v é t e v ő l é g k ö r b e n képzelik el. A nagyhatalmak

Európa

újkori

történetében

A n e m z e t k ö z i „felaprózottság"-gal T o y n b e e az egyesített v i l á g k o r m á n y i r á n y í ­ tása a l a t t élő új v i l á g r e n d s z e r t állítja szembe, a v i l á g k o r m á n y szükségességét p e d i g a m o d e r n E u r ó p a t ö r t é n e t i fejlődéséből vezeti le. Az u t ó b b i öt évszázad t ö r t é n e t é b e n h a t á r o z o t t t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t vél felfe­ dezni. I l y e n e k : bizonyos h a t a l m a k n a k e l ő b b n a g y h a t a l m i r a n g r a , a z u t á n v i l á g u r a ­ l o m r a v a l ó törése, a n a g y h a t a l m a k á l l a n d ó változása, egyik t e r ü l e t r ő l a m á s i k r a v a l ó átsiklása, s z á m u k fokozatos c s ö k k e n é s e és ezzel egyidejűleg a b e f o l y á s u k a l á tartozó t e r ü l e t e k fokozatos n ö v e k e d é s e . V é g ü l a v i l á g b i r o d a l o m v a g y v i l á g k o r m á n y l é t r e h o z á s á n a k k u d a r c a az a t o m k o r s z a k b e k ö s z ö n t é s e előtt (történelmi felfogásának megfelelően T o y n b e e e b b e n a v o n a t k o z á s b a n is elsősorban a n y u g a t i civilizáció t e r ü l e t é t vizsgálja). A konkrét történeti folyamatban e „törvényszerűségek" érvényesülését Toynbee a b b a n látja, hogy E u r ó p a ú j k o r i t ö r t é n e t é b e n m i n d e g y r e f e l m e r ü l t a b i r o d a l m i gon­ dolat, a r o p p a n t n a g y t e r ü l e t e k r e k i t e r j e d ő politikai, közigazgatási egységek l é t r e ­ hozása. Az első m o d e r n v i l á g b i r o d a l o m , v a g y a h o g y a n T o y n b e e szívesen n e v e z i : egyetemes állam megalapítására a Habsburgok vállalkoztak. A XV—XVI. század­ fordulón b i r o d a l m u k h o z csatolták B u r g u n d i á t , Németalföldet, S p a n y o l o r s z á g o t (Kasztíliát és A r a g ó n i á t ) , és az Ú j v i l á g b a n is n a g y k i t e r j e d é s ű t e r ü l e t e k u r a i lettek. V. K á r o l y a H a b s b u r g o k összes k o r á b b i h ó d í t á s a i t saját k e z é b e összpontosította, és m i u t á n r ó m a i c s á s z á r n a k is m e g v á l a s z t o t t á k , m i n d e n t m e g t e t t , hogy. n é v l e g e s u r a l ­ m á t valóságossá tegye, vagyis hogy tényleges vezetője legyen a v i l á g á l l a m n a k . E r ő ­ feszítései e l l e n é r e sem t u d t a a z o n b a n t é r d r e k é n y s z e r í t e n i F r a n c i a o r s z á g o t . F ő k é n t F r a n c i a o r s z á g e l l e n á l l á s a m i a t t a vestfáliai béke N y u g a t o n a H a b s b u r g - v i l á g u r a l o m végét is j e l e n t e t t e . A k ö v e t k e z ő b i r o d a l o m é p í t ő F r a n c i a o r s z á g lett. K é t ízben is c s a k n e m s i k e r e s k í s é r l e t e t tett c é l j á n a k m e g v a l ó s í t á s á r a . Először X I V . Lajos igyekezett m e g s z e r e z n i

u n o k á j á n a k a H a b s b u r g o k spanyolországi b i r t o k a i t , s v e l ü k e g y ü t t S p a n y o l o r s z á g t e n g e r e n t ú l i területeit, N é m e t a l f ö l d déli részét és m á s n y u g a t - e u r ó p a i országokat, d e az első s i k e r e k u t á n t ö r e k v é s e k u d a r c b a fulladt. M á s o d s z o r N a p ó l e o n a k a r t a h a ­ t a l m a a l á h a j t a n i egész E u r ó p á t , b e l e é r t v e a h a t a l m a s orosz b i r o d a l m a t is, A n g l i a a z o n b a n m e g n ö v e k e d e t t gazdasági erejével és t e n g e r e n túli h ó d í t á s a i v a l , Oroszor­ szág p e d i g a v é g n é l k ü l i t e r ü l e t e i n hősiesen h a r c o l ó m u z s i k j a i v a l m e g h i ú s í t o t t a á l ­ m a i n a k v a l ó r a v á l t á s á t . T o y n b e e fájlalja N a p ó l e o n k u d a r c á t , m e r t ú g y gondolja, az •atomkorszak előtt ez v o l t E u r ó p a e g y e s í t é s é n e k utolsó n a g y lehetősége. A m o d e r n francia b i r o d a l o m , m i n t e g y k o r Róma, m e g b é k í t e t t e v o l n a az e r ő s z a k k a l meghódított, egyesített n é p e k e t , és — s z e r i n t e — m e g t e r e m t ő d ö t t v o l n a az a l k a l o m a v i l á g k o r ­ mány létrehozására. Az e g y e t e m e s á l l a m k i a l a k í t á s á r a a k é t utolsó k í s é r l e t e t N é m e t o r s z á g t e t t e meg. Ezek á r a óriási volt: a legtöbb áldozatot szedő és a n a g y v á l t o z á s o k a t elő­ idéző k é t v i l á g h á b o r ú . C s a k a n a g y h a t a l m a k v i l á g m é r e t ű szövetsége t u d t a m e g a k a d á l y o z n i a n é m e t célkitűzés v a l ó r a v á l t á s á t . A b i r o d a l o m a l a k í t á s r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k k e l p á r h u z a m o s a n egyes á l l a m o k "nagyhatalmi r a n g r a e m e l k e d t e k , v a g y é p p e n elveszítették a n a g y h a t a l m a k között kivívott h e l y ü k e t . A n a g y h a t a l m a k folytonos v á l t o z á s á b a n lényegesen új helyzet a l a k u l t ki a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n . F r a n c i a o r s z á g , N é m e t o r s z á g , Olaszország, Anglia, J a p á n a m á s o d i k h e l y r e süllyedt vissza és — T o y n b e e szerint — a v i l á g o n m i n d ö s s z e k é t n a g y h a t a l o m m a r a d t : a Szovjetunió és az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k . U g y a n a k k o r n e m észleli s e m m i jelét a n n a k , hogy a volt n a g y h a t a l m a k v i s s z a s z e r e z h e t n é k régi pozíciójukat. T o y n b e e ú g y látja, hogy fölrajzilag a n a g y h a t a l m i h a r c a századok s o r á n e g y r e szélesebb t e r ü l e t e k e t ölelt fel. I r á n y a így j e l e z h e t ő : É s z a k - I t á l i a , N y u g a t - E u r ó p a , Oroszország, É s z a k - A m e r i k a , Kelet-Ázsia, Egyenlítői Afrika, D é l - A f r i k a ; a k é t v i l á g ­ h á b o r ú m á r k i t e r j e d t az egész földgömbre. Diktatúra

vagy

önkéntes

együttműködés?

Nézetei szerint a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú és f ő k é n t az a t o m b o m b a feltalálása l e ­ z á r t a a t ö r t é n e t i fejlődés e d d i g i szakaszát, és a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k t e r é n t e l ­ j e s e n új h e l y z e t e t t e r e m t e t t . Az egységesítő t e n d e n c i a i r á n y a é s m ó d s z e r e l é n y e g e ­ s e n m e g v á l t o z o t t . M a f ö l d ü n k n e k n i n c s sebezhetetlen, elszigetelt pontja, a n e m z e t ­ közi k ö l c s ö n h a t á s o k i n t e n z i t á s a m e g n ő t t . A „ t ö r t é n é s e k " b á r h o l m e n n e k is végbe, h a t á s u k k i t e r j e d a z egész v i l á g r a . Az a t o m f e g y v e r e k m e g v á l t o z t a t t á k a h á b o r ú t e r ­ m é s z e t é t . 1945 előtt a legyőzött fél veszíthetett t e r ü l e t e t , a n y a g i j a v a k a t : c s ö k k e n t h a t a l m i befolyása, de fizikailag n e m s e m m i s ü l t m e g . Az a t o m h á b o r ú b a n v i s z o n t n e m l e n n e legyőzött és győztes. M i n d e b b ő l következik, h o g y a z a t o m k o r s z a k b a n a világ k a t o n a i e r ő s z a k k a l t ö b b é n e m egyesíthető. M á r a m ú l t b a n is v a l a m e n n y i ilyen p r ó b á l k o z á s a z e g y e n ­ s ú l y r a t ö r e k v ő n a g y h a t a l m a k csoportosulása és átcsoportosulása folytán m e g h i ú s u l t . T o y n b e e „ v i l á g k o r m á n y " l é t r e h o z á s á b a n keresi a megoldást. L e g a l á b b azt v á r n ó k tőle, hogy ezt d e m o k r a t i k u s m ó d o n szabad és független á l l a m o k ö n k é n t e s e g y ü t t ­ m ű k ö d é s e a l a p j á n képzelje el. Ő a z o n b a n — m i n t h a c s a k a z angol b i r o d a l o m , á l t a l á ­ b a n a b i r o d a l m a k p u s z t u l á s a m i a t t lelke m é l y é n m e g b á n t o t t J o h n B u l l b e s z é l n e belőle — a független országok s z á m á n a k s z a p o r o d á s á t n e m a v i l á g b é k é h e z , h a n e m a z a n a r c h i á h o z vezető ú t n a k t a l á l j a . D e h a d d idézzük saját s z a v a i t : „Közben, k o r á b b a n a brit, francia, h o l l a n d , olasz é s a m e r i k a i g y a r m a t i b i r o d a l m a k szerves részét k é p e z ő ázsiai és a f r i k a i o r -

szágok felszabadulásának eredményeként, a szuverén és független államok számának növekedése még inkább súlyosbította a világon az anarchiát és a zűrzavart. A má­ sodik világháború befejezése óta, a viszonylagosan kicsiny bolygónkon az önálló, a független államok száma csaknem megkétszereződött. Ma mintegy 125 van belő­ lük, beleértve olyan parányiakat is, mint Andorra, San Marino, a Vatikán és Sin­ gapore. Számuk emelkedése nehezebbé tette a világ kormányzását. Egyesek közü­ lük megalakulásuktól kezdve farkasszemet néznek egymással... s minden ilyen helyi viszály fenyegeti a világbéke fenntartását." Ha az egykori gyarmatok felszabadulása fölött még szemet tudna hunyni, az államok egyenlőségének doktrínáját, melyet először 1648-ban a vestfáliai béke is­ mert el, és amely lényegében benne foglaltatik az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ nek alapokmányában, az atomkorszakban Toynbee végleg elavult és dezavuált elvnek tartja. Szerinte ez a „tan" nem előmozdítja, hanem megbénítja az ENSZ mű­ ködését, mert jutalmazza a politikai feldaraboltságot. Ha például, amint mondja, a helytelen és hozzá nem értő kormányzás miatt Nigéria vagy bármelyik más állam több önálló részre szakadna, a hozzá nem értés jutalma az lenne, hogy minden rész külön helyet kapna az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Különben is a helyek felosztása nem reális, „nem a lakosság számának, vagyonának, hatalmának, felelősségének arányát" tartja szem előtt, és emiatt — úgymond — tehetetlenségre ítéli a Szervezet tevékenységét. Bodor András

Világraszóló harc a kábító- és izgatószerek ellen Korunk egyik társadalmi rákfenéje az egyre terjedő kábító- és izgatószer él­ vezet. Nyugaton éppúgy, mint a harmadik világ fejlődő országaiban mind szé­ lesebb néprétegeket érint, legsúlyosabban éppen a jövő letéteményeseit, a fiatalo­ kat. Nemzetközi szervezetek is foglalkoznak ezzel a világviszonylatban nyugtala­ nító kérdéssel, elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kábítószer Bizott­ sága (amely ez év elején tartotta Genfben XXII. ülésszakát), s az Egészségügyi Vi­ lágszervezet szakosodott orgánumai, amelyek — az ENSZ Bizottság ajánlásai szerint — évi jelentést adnak ki a sulyos egészségügyi kérdésekről. Mi az oka az egyre növekvő kábító- és izgatószer fogyasztásnak? Menekülés

a nehézségek

elöl

A bolíviai indián, miközben az Andok járhatatlan ösvényein hosszú utakat tesz meg oxigén-szegény magaslaton, a kókacserje leveleit rágja, hogy éhségét, fá­ radtságát és légszomját csillapítsa. A singapore-i maláj munkás a heroin és barbitursav keverékének füst­ jével próbál védekezni a mindennapi élet nyomorúságának „sárkánya" ellen. Az amerikai üzletember napközben előbb amphetamin-tablettát szed képes­ ségei serkentésére, aztán nyugtatószereket szorongása leküzdéslére, és este altatót vesz be, hogy valamiképpen álomba merülhessen a zaklatott nap után. S minci gyakrabban értesülünk arról, hogy a sportolók sem állnak ellen a vegyszeres doppingolás csábításának. Mind többen a kábító- és serkentőszerekben vélik megtalálni azt a gyógyírt, mely ideig-óráig menekvést nyújt a megélhetésért vívott mindennapos küzdelmek elől, serkent, hozzásegít a maradék erő megfeszítéséhez, elfeledteti az élet sivárságát és gondjait.

A pszichotróp

szerek

Az e m b e r k o r o n k é n t k ü l ö n b ö z ő s z e r e k k e l igyekezett c s i l l a p í t a n i f á j d a l m á t , éhségét, m a g á n y - é r z e t é t vagy szorongását. N a g y o n r é g e n felfedezte, h o g y az a l k o ­ hol m e l l e t t számos m á s , t ú l n y o m ó r é s z t n ö v é n y e k b ő l előállított a n y a g n a k is v a n ­ n a k olyan t u l a j d o n s á g a i , a m e l y e k s e r k e n t i k az e m b e r gondolkodását, érzéseit v a g y r e a k t i v i t á s á t . E p s z i c h o t r ó p szerek n a g y t ö b b s é g e — megfelelő a d a g b a n — e g y ú t t a l kiváló gyógyszer; n e h e z e n k é p z e l h e t ő el a k o r s z e r ű orvosi g y a k o r l a t n é l k ü l ü k , az ideggyógyász v a g y a sebész k e z é b e n felbecsülhetetlen é r t é k ű e k . A z o n b a n o r v o s i l a g n e m j a v a l l t fogyasztásuk t o x i k o m á n i á h o z (kábítószer-betegség) vezet, ami az egyén súlyos testi és szellemi k á r o s o d á s á t okozza, és t á r s a d a l m i l a g igen veszélyes. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) 1957. é v i a j á n l á s a i az a l á b b i a k s z e r i n t h a t á r o l t á k el a gyógyszermegszokást a t o x i k o m á n i á t ó l : Gyógyszermegszokás

Toxikománia

A gyógyszer f o l y a m a t o s h a s z n á l a t á n a k — n e m l e k ü z d h e t e t l e n — ó h a j a az á l t a l á ­ nos közérzet m e g j a v í t á s a végett.

A kábítószer folyamatos fogyasztásá­ n a k és b á r m i l y e n ú t o n t ö r t é n ő b e s z e r z é ­ sének ellenállhatatlan kényszere.

Az a d a g e m e l é s igénye n e m áll f e n n v a g y csak kismértékű.

Fennáll szere.

V a n bizonyos fokú pszichés függőség a gyógyszerrel szemben, d e n e m áll f e n n fizikai függőség; a m e g v o n á s t ü n e t m e n ­ tes.

Pszichés — és t ö b b n y i r e fizikai — füg­ gőség k i a l a k u l á s a ; a m e g v o n á s r e n d s z e ­ r i n t súlyos t ü n e t e k k e l j á r .

H a v a n is egészségkárosító h a t á s a , m i n d e n e k e l ő t t az e g y é n t é r i n t i .

A k á r o s h a t á s az e g y é n n e l és a t á r s a d a ­ lommal szemben egyaránt megnyilvánul.

ez

az

adagemelés

állandó

kény­

Ú j a b b , 1965-ös E V S Z - a j á n l á s o k a k á b í t ó - és izgatószer élvezetet a dependencia (függőség) f o g a l m á v a l jelölik, s m e g k ü l ö n b ö z t e t n e k morfin-, b a r b i t u r s a v - , k o ­ kain-, a m p h e t a m i n - és c a n n a b i s - t í p u s ú d e p e n d e n c i á k a t . Az E V S Z k á b í t ó s z e r - e l l e n ő r z ő n y i l v á n t a r t á s á b a n m a m á r t ö b b m i n t 100 p s z i ­ c h o t r ó p szer szerepel, m e l y e k egy része t e r m é s z e t e s n ö v é n y i k i v o n a t , n a g y t ö b b ­ s é g ü k b e n a z o n b a n s z i n t e t i k u s anyagok. M e g k ü l ö n b ö z t e t h e t j ü k az elsősorban b ó d u l a t o t okozó k á b í t ó s z e r e k t ő l a főleg élénkítő, s e r k e n t ő h a t á s ú izgatószereket (melyek n e m ­ egyszer okozták m á r d o p p i n g o l t v e r s e n y z ő k h a l á l á t m é g olimpiai v e t é l k e d ő k ö n is). K ü l ö n c s o p o r t b a sorolják a h a l l u c i n o g é n a n y a g o k a t , m i n t p é l d á u l a m a r i j u a n a v a g y az L S D ( l y s e r g s a v - d i a e t y l a m i d t a r t a r á t ) . „Klasszikus"

kábítószerek

A „klasszikus" k á b í t ó s z e r e k közül a l e g i s m e r t e b b e k a keleti ó p i u m és a hasis, a d é l - a m e r i k a i k ó k a - l e v é l ; r i t k á b b a k a m e x i k ó i m e s c a l i n és a psilocybin. Az ó p i u m a m á k t e j n e d v e , a m i t az é r e t l e n m á k f e j e k b e m e t s z é s é v e l n y e r n e k . A kicsorgó n e d v e t b e s z á r a d á s a u t á n „ k a l á c s o k b a g y ú r j á k " , m e l y e k e h e t ő k v a g y füstöl­ hetők. A n ö v é n y t főként K i s á z s i á b a n , P e r z s i á b a n és I n d i á b a n t e r m e l i k ; c s u p á n T ö ­ r ö k o r s z á g b a n t ö b b m i n t 100 000 p a r a s z t g a z d a s á g t a r t j a fenn m a g á t a m á k t e r ­ mesztéséből E z e n k í v ü l Délkelet-Ázsia é s É s z a k - A f r i k a számos v i d é k é n folyik e l l e n ­ őrizetlen m á k t e r m e s z t é s . Az ó p i u m h a t ó a n y a g a i közül a legveszélyesebbek a morfin és a h e r o i n . A m o r ­ fin az orvos m e g b í z h a t ó , de k é t é l ű fegyvere a b e t e g f á j d a l m a i n a k e n y h í t é s é r e ; a megszokás és a k i a l a k u l ó m o r f i n - é h s é g a m o r f i n i z m u s h o z vezet. Az e m b e r i s z e r v e ­ zet a r á n y l a g r ö v i d idő alatt, mindössze 2—3 h e t i folytonos fogyasztás u t á n a n y n y i r a hozzászokik a morfinhoz, hogy a fájdalomcsillapító a d a g többszázszorosát (napi 2—10 gr) is látszólag mérgezési t ü n e t e k n é l k ü l viseli el, de e b b e n az á l l a ­ p o t b a n m á r n é h á n y ó r á r a s e m b í r j a ki a morfin k i m a r a d á s á t . H i r t e l e n m e g v o ­ n á s a súlyos t ü n e t e k k e l j á r .

Míg Á z s i á b a n a z ó p i u m m a r a d t az u r a l k o d ó kábítószer, az é s z a k - a m e r i k a i k o n t i n e n s e n e g y r e n ő a heroin-fogyasztók s z á m a a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t á r s a d a l m i r é ­ t e g e k b e n . Az E a s t - E n d és a B o v e r y n y o m o r t a n y á i n , a n a g y v á r o s o k színesbőrű n e ­ gyedeiben, a m u n k a n é l k ü l i e k s o r á b a n a l e g t ö b b a heroinista, de t é r t h ó d í t z e n é ­ szek, festők, sőt főiskolai h a l l g a t ó k között is. A heroinfogyasztás m á r a h a r m i n ­ cas é v e k b e n k e z d e t t e l t e r j e d n i az a m e r i k a i fiatalság k ö r é b e n , m é g p e d i g j á r v á n y szerűen: egész v á r o s r é s z e k 14—20 év közötti fiatalsága szokott rá. Egy személy n a p i h e r o i n s z ü k s é g l e t é n e k á r a 6—20 dollár. A n g l i á b a n 1959-ben m é g egyetlen 20 é v e n a l u l i h e r o i n i s t á t s e m t a r t o t t a k n y i l v á n , 1966-ban m á r 317 esetet jegyeztek fel. A v i l á g legális c é l o k r a szükséges m o r f i n s z á r m a z é k - s z ü k s é g l e t é t k b . évi 120— 125 t o n n á r a becsülik, de 1965-ben ellenőrzött, t ö r v é n y e s k e r e t e k között csak k b . 35 t o n n á t á l l í t o t t a k elő. Ezzel s z e m b e n é v e n t e k b . 200 t o n n a ó p i u m k e r ü l p i a c r a a k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m r é v é n . E z e n k í v ü l k b . 1000 t o n n á r a becsülik c s a k a D é l k e ­ let-Ázsiában „feketén" t e r m e l t ópiumot, m e l y n e k n a g y részét a helyszínen fogyaszt­ j á k el. Az ó p i u m c s e m p é s z e t é v e n t e t ö b b száz millió dollár h a s z n o t hajt a k á b í t ó s z e r ­ k e r e s k e d ő k n e k . A g g o d a l o m r a a d okot a r i t k á b b m o r f i n s z á r m a z é k o k , így a codein-, d i o n i n - és a m e t h a d o n - f o g y a s z t á s á l l a n d ó e m e l k e d é s e az u t ó b b i é v e k b e n . A k o k a i n a d é l - a m e r i k a i A n d o k v i d é k é n t e r m ő k ó k a - c s e r j e alkaloidja. A b o ­ k o r leveleit P e r u , Chile és Bolívia t e r ü l e t é n m a is rágcsálják, m e r t csökkenti az éhséget, a szomjúság-érzést és a fáradtságot.

Kábítószer-élvezők happeningje (film­ felvétel)

K i v á l ó gyógyszer: segítségével először v á l t lehetségessé a helyi é r z é s t e l e n í ­ tés. A gyógyszeripar szükségleteinek kielégítésére I n d i á b a n , C e y l o n b a n és I n d o ­ n é z i á b a n létesítettek k i t e r j e d t k ó k a c s e r j e - ü l t e t v é n y e k e t . D e a gyógyszer ismételt a l k a l m a z á s a sok e s e t b e n a k o k a i n o - m á n i a k i a l a k u l á s á h o z vezetett. P e r u , Bolívia és I n d o n é z i a ü l t e t v é n y e i r ő l n a g y m e n n y i s é g ű k o k a i n - l e v é l k e r ü l t E u r ó p á b a és É s z a k - A m e r i k á b a , a h o l é v e n t e k b . 100—120 t o n n a k o k a i n t á l l í t o t t a k elő a 30-as évek d e r e k á n . Az u t ó b b i i d ő b e n c s ö k k e n t a k o k a i n szerepe az orvosi g y a k o r l a t b a n és a k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m b e n e g y a r á n t . A k o k a i n i s t á n á l n a g y o n

gyors és igen súlyos a szellemi m ű k ö d é s e k és k é p e s s é g e k l e r o m l á s a : g o n d o l k o d á s a , egész szellemi teljesítő képessége a l e g r ö v i d e b b idő a l a t t elsekélyesedik. Az e r ­ kölcsi lazaság, m e l y a kábítószer-fogyasztót — és t ö b b n y i r e az i d ü l t a l k o h o l i s t á t is — jellemzi, a k o k a i n i s t á k n á l é n el tetőfokát. F e l s z a b a d í t m i n d e n d ü h ö s i n ­ dulatot. A hasis az i n d i a i k e n d e r ( C a n n a b i s Indica) g y a n t á j á b ó l készül. A szer s z á m ­ t a l a n m e g n e v e z é s e i s m e r e t e s , v i l á g t á j a n k é n t és o r s z á g o n k é n t változik. Az E g y e ­ sült Á l l a m o k b a n és M e x i k ó b a n m a r i j u a n a , K i s á z s i á b a n m a j u n d , I n d i á b a n b a n g , M a r o k k ó b a n kif, D é l - A m e r i k á b a n m a c u b a . 300 m i l l i ó r a b e c s ü l i k azok s z á m á t , a k i k a hasis é l v e z e t é n e k h ó d o l n a k . B á r h a s z n á l a t a ősrégi, t e r j e d é s e a m á s o d i k v i l á g ­ h á b o r ú u t á n fokozódott. A K e l e t e n j á r t k a t o n á k r á s z o k t a k a szerre, s o t t h o n m á r n e m t u d t a k l e m o n d a n i róla. Egy 1965. évi a n k é t szerint a kaliforniai e g y e t e m 9000 m e g k é r d e z e t t d i á k j a közül 3300 szívott m a r i j u a n á s cigarettát, A l o n d o n i d i á ­ kok 4 % - a h ó d o l e n n e k az (élvezetnek. J o h n Steinbeck, a h í r e s író fiát k á b í t ó s z e r - f o ­ gyasztás v á d j á v a l t a r t ó z t a t t á k l e : a z z a l védekezett, hogy V i e t n a m b a n h a r c o l ó b a j ­ t á r s a i n a k n a g y része m a r i j u a n á t szív. Az a m e r i k a i h a d s e r e g vezetői k e z d e t b e n t a ­ g a d t á k ezt az á l l í t á s t ; k é s ő b b a z o n b a n b e i s m e r n i k é n y s z e r ü l t e k , hogy e g y e t l e n esz­ t e n d ő b e n , 1967-ben 524 a m e r i k a i k a t o n á t á l l í t o t t a k b í r ó s á g elé k á b í t ó s z e r - f o g y a s z t á s vádjával. Az e m l í t e t t , világszerte e l t e r j e d t e k m e l l e t t v a n m é g n é h á n y , i n k á b b c s a k h e l y i j e l e n t ő s é g ű kábítószer. M e x i k ó b a n és az U S A déli á l l a m a i b a n a P e y o t l - k a k t u s z h a t ó a n y a g á t , a h a l l u c i n o g é n h a t á s ú m e s c a l i n t h a s z n á l j á k . Élvezői a l e g k ü l ö n ö s e b b t á r g y a k a t , h a n g o k a t észlelik, úgy érzik, hogy r e n d k í v ü l i e n t e v é k e n n y é , é l é n k k é v á l n a k , m a j d m i n t h a valósággal b e l e o l v a d n á n a k a k ö r n y e z e t t á r g y a i b a , m e g s z á l ­ l o t t a k és teljes ö n k í v ü l e t b e n vízióik v a n n a k . H a s o n l ó h a t á s ú , h a l l u c i n o g é n a n y a g a P s y l o c y b e m e x i c a n a n e v ű g o m b a , h a t ó a n y a g a , a psilocybin. „Kozmikus

extázis"

Az E V S Z k á b í t ó s z e r s z a k é r t ő i a g g o d a l o m m a l jelzik az LSD—25 (lysergsav-diae t h y l a m i d t a r t a r á t ) e g y r e e m e l k e d ő fogyasztását. Az L S D t ö r t é n e t e i m m á r n e g y e d ­ százados. 1943-ban H o f f m a n n , m i k ö z b e n az a n y a r o z s - k i v o n a t a l k a l o i d j a i n a k h a t á s á t t a n u l m á n y o z t a , v é l e t l e n ü l felfedezi az LSD—25 jellegzetes látási, észlelési z a v a r o k é s testi v á l t o z á s o k f o r m á j á b a n j e l e n t k e z ő p s z i c h o t r ó p t u l a j d o n s á g a i t . Stoll 1949-ben írja le k l i n i k a i h a t á s á t , m e l y h a s o n l ó a m e s e a l i n és psilocybin h a l l u c i n o g é n h a t á ­ sához. Azt r e m é l t é k , hogy a h a l l u c i n o g é n a n y a g o k f e l h a s z n á l h a t ó k egyes e l m e b e ­ tegségek kezelésére. S a j n o s a z o n b a n , e m o d e r n pszichózisokat csak k e z d e t b e n h o z ­ t á k l é t r e szigorú k l i n i k a i feltételek m e l l e t t . L e a r y és A l p e r t , az a m e r i k a i H a r v a r d e g y e t e m k é t volt pszichológusa k r i t i k á t l a n és n e m kellően ellenőrzött v i z s g á l a t o k a t végzett az LSD-vel. H u x l e y p e d i g a t u d a t o t k i b ő v í t ő (consciousness e x p a n d i n g ) h a t á s ú a n y a g k é n t p r o p a g á l t a . M i u t á n L e a r y n e k és A l p e r t n e k az e g y e t e m r ő l t á v o z ­ n i u k kellett, teljesen „ s z a b a d o n " f o l y t a t t á k a „ t u d a t kibővítését" s a „ k o z m i k u s e x t á z i s t " célzó m o z g a l m a t , míg v é g ü l az e l m ú l t é v b e n L e a r y ellen b ű n v á d i e l j á r á s t indítottak. Az L S D h a t á s á t t ö b b n é v v e l illették, é p p e n a n e m eléggé tisztázott h a t á s ­ m e c h a n i z m u s a m i a t t (hallucinogén, p s y c h o t i c u m , p s y c h o l y t i c u m , psychodylepticum, p s y c h e h e d e l i c u m , p h a n t a s t i c u m ) . H a t á s á r a optikai jelenségek, m ú l a t t a t ó v a g y é p p e n ellenkezőleg: s z o r o n g á s k i v á l t ó érzések j e l e n t k e z n e k . S a j á t s á g o s t ü n e t a k é n y ­ szernevetés. A t é r téves megítélése a térbeli t á j é k o z ó d á s elvesztéséig fokozódhat, az idő h o s s z ú n a k , esetleg v é g t e l e n n e k , ö r ö k k é v a l ó n a k t ű n i k . S z e x u á l i s szenzációt, libidó-fokozást c s a k kivételesen v á l t ki. A gondolkozás z a v a r a i n a k jellege a s z e ­ mélyiségtől függően változik. H a n g u l a t i és é r z e l m i i n g a d o z á s o k fejlődnek ki p o z i ­ t í v vagy n e g a t í v i r á n y b a n egész az öngyilkossági kísérletekig. Az é l m é n y e k á l o m ­ t a r t a l m a k h o z h a s o n l ó a n fellazulnak. N a g y o b b a d a g o k h a t á s á r a m e g s z ű n i k az ö n ­ k o n t r o l l . L e a r y és H u x l e y t é v t a n a i szerint azok a fiatalok, a k i k az L S D - t k á b í t ó s z e r ­ k é n t h a s z n á l j á k , a belső és külső világ újszerű és k ü l ö n ö s v á l t o z á s á t szemlélik. Eufóriás á l l a p o t b a n színek, f o r m á k sajátságos f e l b o m l á s a jelentkezik, é s f a n t a s z ­ tikus élmények váltogatják egymást. Az LSD—25 gyors terjedéséhez h o z z á j á r u l t h a s z n á l a t á n a k egyszerűsége. A m a r i j u a n á t és ó p i u m o t füstölik, a morfin és h e r o i n a d a g o l á s á h o z fecskendő s z ü k ­ séges, az L S D b e v é t e l é h e z elég egy d a r a b k o c k a c u k o r . Ezzel s z e m b e n n a g y o b b a fontossága a k ö r n y e z e t n e k , a m e l y b e n a szert beveszik. L e a r y az L S D - é l v e z ő k b ő l

valóságos szektát alapított, m e l y n e k k ü l ö n „ r í t u s a " és „ p a p j a i " v a n n a k . Az LSD a beatnik-, m a j d a h i p p i e - „ m o z g a l o m " k é m i a i toborzója. D e a z L S D sem á r t a l m a t l a n . Egyetlen „ u t a z á s " a d e l í r i u m b a n elegendő, h o g y labilis i d e g r e n d s z e r ű e g y é n e k n é l élethossziglani pszichés z a v a r o k a t hozzon l é t r e . Az a m e r i k a i p s z i c h i á t e r e k e g y m á s u t á n s z á m o l n a k b e h a s o n l ó esetekről. C s a k a N e w York-i B e l l e v u e - k ó r h á z b a n 4 h ó n a p a l a t t 27 b e t e g e t á p o l t a k ilyen z a v a r o k k a l . 20—30 év közötti fiatalok voltak, t ö b b n y i r e e g y e t e m i hallgatók, a k i k a z e n - b u d d h i z ­ m u s n a k hódoltak. S o k a n k ö z ü l ü k m á r előzőleg k ü l ö n b ö z ő pszichózisokban s z e n v e d ­ tek, a l k o h o l i s t á k v a g y a m p h e t a m i n , esetleg m a r i j u a n a - é l v e z ő k voltak. Az L S D - v e l t ö r t é n ő orvosi kezelések s e m veszélytelenek. M é g egy-két h ó n a p p a l a kezelés u t á n is m a r a d a n d ó e l m e z a v a r o k l é p h e t n e k fel. N e v e s a m e r i k a i orvosok f i g y e l m e z t e t t é k azokat, a k i k a z L S D - t szedik, h o g y u t ó d a i k v e l ü k s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g g e l v a g y rákos megbetegedéssel jöhetnek világra. Megerősítették azokat a korábbi m e g á l l a ­ pításokat, m e l y e k szerint az L S D k á r o s o d á s t okoz a f e h é r v é r s e j t e k k r o m o s z ó m á i ­ ban is. Szintetikus

szerek

E l ő á l l í t o t t á k m á r a t e r m é s z e t e s k á b í t ó - v a g y izgatószerek s z i n t e t i k u s m e g ­ felelőit is. De a k á b i t ó s z e r - é l v e z ő k n a g y t ö b b s é g ü k b e n h ű e k m a r a d n a k a „régiek­ hez". A k o k a i n a z e g y e t l e n k i v é t e l : e g y r e j o b b a n h e l y e t t e s í t i a z a p h e t a m i n t ( b e n zedrin), m e l y n a g y a d a g o k b a n szintén agresszív m a g a t a r t á s t v á l t ki. Az „ a m p h e t a ­ m i n k o r b á c s " , az i n t r a v é n á s a n b e a d o t t a m p h e t a m i n d ü h ö n g é s i r o h a m o k a t v á l t ki. Ezt a l k a l m a z z á k svédországi és angliai fiatalok agresszív h a n g u l a t előidézésére. N a g y o n s o k a n a z é r t f o l y a m o d n a k az a m p h e t a m i n h o z , hogy egy-egy n e h e z e b b szellemi e r ő p r ó b á n (például e g y e t e m i vizsgán) á t e s s e n e k ; p e r s z e a m ó d s z e r n e m vezet m i n d i g e r e d m é n y r e , de a szervezetet k i m e r í t i . Az a m p h e t a m i n o k veszélyességét fokozza, hogy bizonyos országokban aránylag könnyen besze­ rezhetők. A k á b í t ó s z e r - é l v e z e t e t élesen e l ­ h a t á r o l j á k n e m c s a k az a l k o h o l i z m u s t ó l , h a n e m az altatószer-fogyasztástól is. Míg az ó p i u m , a morfin, a heroin, a m a r i j u a n a és m a m á r az LSD is e r ­ kölcsi s z á m k i v e t e t t s é g r e u t a l t a t o t t , az alkohol és b a r b i t u r s a v polgárjognak ö r v e n d (még n á l u n k is). Holott k i a l a ­ k u l h a t a l k o h o l - és b a r b i t u r s a v - d e p e n dencia is! Az E V S Z egyik j e l e n t é s e l e ­ A marijuana egyik fogyasztási módja szögezi: az a l k o h o l i z m u s — bizonyos k ö r ü l m é n y e k között — m é g n a g y o b b veszélyt j e l e n t a t á r s a d a l o m r a , m i n t a kábítószer-élvezet. M a m á r m i n d e n ü t t felismerték, h o g y az a l k o h o l i z m u s l e k ü z d é s e elsősorban t á r s a d a l o m - e g é s z s é g ü g y i feladat. Vajon n e m j á r h a t ó - e ez az ú t a k á b í ­ tószer e s e t é b e n is? Bűn

vagy

betegség?

N o h a a f a r m a k o l ó g i a i m e g h a t á r o z á s szerint a k á b í t ó s z e r e k c s u p á n n y u g t a t ­ n a k és b ó d í t a n a k , a közhit — és h i v a t a l o s á l l á s p o n t — a bűnözéssel t á r s í t j a a kábítószer élvezését. N y u g a t o n a m i n d e n n a p o s ú j s á g h í r e k közé tartozik, hogy v a l a ­ kit m e g g y i l k o l t a k és k i r a b o l t a k , m a j d a gyilkos b e v a l l o t t a : t e t t é t a z é r t k ö v e t t e el, m e r t p é n z t a k a r t szerezni h e r o i n - v a g y m o r f i n a d a g j á n a k m e g v á s á r l á s á h o z . A k á b í ­ tószer-csempészet ellen k ü z d ő h a t ó s á g o k szerint a t o x i k o m á n i á s a t á r s a d a l o m i m p r o d u k t í v és h a s z o n t a l a n tagja és potenciális b ű n ö z ő : csak a z é r t szedi a k á b í t ó ­ szert, hogy a b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s e k o r g á t l á s a i t és l e l k i i s m e r e t f u r d a l á s á t felfüggessze. A h a t ó s á g o k úgy t e k i n t i k á l t a l á b a n a t o x i k o m á n i á s t , m i n t aki b ű n ö ­ zésre hajlamos, és a k á b í t ó s z e r t is csak a z é r t szedi, hogy v a d ösztöneit f e l s z a b a -

d í t s a s a z o k a t a t á r s a d a l o m ellen fordítsa. A h e r o i n i s t á k m i n d e n h o l m i j u k a t e l k ó ­ t y a v e t y é l i k , b a n d á k b a v e r ő d v e b e t ö r é s e k e t k ö v e t n e k el, gyilkosságoktól s e m riad­ n a k vissza. H a l l u c i n o g é n k á b í t ó s z e r h a t á s a a l a t t , p é l d á u l L S D b e v é t e l e u t á n , ö n ­ k í v ü l e t i á l l a p o t b a n sok b ű n c s e l e k m é n y t k ö v e t n e k el. A m a r i j u a n á t „az ifjúság g y i l k o s á n a k " is nevezik; terjesztői n e m e g y s z e r b ű n c s e l e k m é n y e k véghezvitelét k ö v e ­ t e l i k m e g a szer á r á u l azoktól, a k i k r á s z o k t a k , hogy ezzel v é g k é p p a t o x i k o m á n i a r a b j á v á t e g y é k őket. A b ű n c s e l e k m é n y e k külön csoportja a k á b í t ó s z e r - c s e m p é s z é s és a t ö r v é n y t e l e n f o r g a l o m b a hozatal. A k á r c s a k az a l k o h o l - p r o h i b i c i ó esetében, a szigorú tiltó i n t é z ­ kedések k ö v e t k e z t é b e n is s z a p o r o d n a k a k á b í t ó s z e r e k k e l kapcsolatos b ű n e s e t e k és fokozódik a súlyosságuk. Az I n t e r p o l (Organisation I n t e r n a t i o n a l e de la Police C r i m i n e l l e — N e m z e t k ö z i B ű n ü g y i R e n d ő r s é g i Szervezet) egyik legfőbb f e l a d a t a a kábítószer-csempészés megakadályozása. R e n d ő r h a t ó s á g o k állítják, h o g y a t o x i k o m á n i á s egyén t á r s a s á g á t ú g y k e l l k e r ü l n i , m i n t a tífuszos betegét, m e r t a t o x i k o m á n i a éppoly ragályos. És ezzel el­ é r k e z t ü n k a k é r d é s t á r s a d a l o m - e g é s z s é g ü g y i , illetve j á r v á n y t a n i m e g k ö z e l í t é s é n e k lehetőségéhez. Az orvosi k ö r ö k á l t a l á b a n ú g y t e k i n t i k a k á b í t ó s z e r - d e p e n d e n c i á b a n szenvedő egyént, m i n t beteget, k i n e k z a v a r t az ö n t u d a t a és személyisége, de ez a z a v a r n e m í r h a t ó c s a k a k á b í t ó s z e r s z á m l á j á r a . Az a m e r i k a i o r v o s t á r s a s á g elmegyógyász bizott­ sága kijelentette, hogy t u d o m á n y o s a n n e m a l a p o z h a t ó m e g az a k ö z h i e d e l e m , m e l y szerint a h e r o i n o l y a n különleges, b a l j ó s l a t ú t u l a j d o n s á g o k k a l r e n d e l k e z i k , m e l y e k e l e v e b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetéséhez k a p c s o l n á k . S e n k i s e m v o n j a kétségbe, h o g y a h e r o i n i s t a a gyenge jellemű, felelőtlen e g y é n e k közül k e r ü l ki, a k i v a l a m i l y e n okból s z e m b e k e r ü l t c s a l á d j á v a l v a g y a t á r s a d a l o m m a l . És h a b a j a i t ó l v a l ó m e n e k ­ vés közben csak egyszer is a k á b í t ó s z e r élvezetéhez fordult, m á r k i a l a k u l h a t a „befogás", a pszichés d e p e n d e n c i a , m e l y n e k k ö v e t k e z t é b e n a k á b í t ó s z e r k e r e s é s e s megszerzése lesz é l e t é n e k egyetlen célja, a m i m e l l e t t m i n d e n egyéb e l t ö r p ü l . A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i azt igazolják, hogy az ó p i u m - s z á r m a z é k o k i n k á b b c s a k e l m é l y í t i k a személyiség m á r m e g l e v ő rossz t u l a j d o n s á g a i t , de a l a p j á b a n n e m v á l ­ t o z t a t j á k m e g a személyiséget. M a n a p s á g az Egyesült Á l l a m o k b a n a k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k t ö b b s é g e a n a g y v á r o ­ sok n y o m o r t a n y á i n él, a b ű n ö z é s és p r o m i s z k u i t á s l é g k ö r é b e n , ahol k ö n n y ű a k á ­ bítószerhez hozzájutni és r a b j á v á v á l n i . H a s i k e r ü l is egyeseknél az e l v o n á s , ez r e n d s z e r i n t csak a d d i g t a r t , a m í g v i s s z a k e r ü l e r e d e t i k ö r n y e z e t é b e , a h o l először j u t o t t k á b í t ó s z e r h e z . T e h á t bizonyos s z e m p o n t b ó l igaz az a r e n d ő r i á l l á s p o n t , h o g y a h e r o i n i s t a g y a k r a n és k ö n n y e n visszaesik betegségébe, és a z é r t lop, hogy n a p i k á b í t ó s z e r - a d a g j á t b e t u d j a szerezni. De a z is igaz, h o g y n a g y o n sok k á b í t ó s z e r ­ élvező (akár az Egyesült Á l l a m o k b a n , a k á r I n d i á b a n ) t e e n d ő i t r e n d s z e r e s e n ellátó polgár. Á l t a l á n o s í t a n i m é g ez e s e t b e n s e m s z a b a d : a k á b í t ó s z e r - d e p e n d e n c i á b a n szenvedő m i n d e n egyes b e t e g e t s z e m é l y i s é g é n e k megfelelően kell elbírálni és kezelni. A m i a m a r i j u a n á t és a többi h a l l u c i n o g é n szert illeti, az á l l á s p o n t o k szél­ sőségesek. Sok l a t i n - a m e r i k a i orvos szerint a m a r i j u a n a felelős a z erőszakos b ű n c s e l e k ­ m é n y e k n a g y r é s z é é r t e z e k b e n az o r s z á g o k b a n . J e l l e m z é s ü k szerint „ez teszi s e m ­ m i v é a z o k a t a szükséges g á t l á s o k a t , m e l y e k e l v á l a s z t h a t a t l a n o k a t á r s a d a l o m b a n élő e m b e r e k t ő l ; felbontja és elroncsolja a személyiséget; b e h á l ó z z a a b ö r t ö n ö k e t és m e n h e l y e k e t , a v i s k ó k a t és p a l o t á k a t e g y a r á n t ; é p p ú g y leigázza a b e n n s z ü l ö t t e t , m i n t a t u d ó s t ; felszabadítja a szellemet, de a z állati ösztönöket is". Ezek szerint ez a v i l á g l e g v e s z e d e l m e s e b b kábítószere. M á s o k viszont k ö n n y ű b ó d í t ó s z e r k é n t h a t á ­ rozzák meg, m e l y n e k h a t á s a — s z e r i n t ü k — az a l k o h o l é h o z hasonló, d e a n n á l k e ­ v é s b e erős. Sőt, t ö b b e n odáig m e n t e k , hogy e n n e k a l a p j á n k é r i k a m a r i j u a n a sza­ b a d á r u s í t á s á t . A The Timesban felhívás j e l e n t m e g (többek közt G r a h a m G r e e n e is aláírta), m e l y n e k j e l m o n d a t a : „Top P e o p l e S m o k e P o t " ( v e z e t ő e m b e r e k m a r i ­ j u a n á t szívnak). Az E V S Z szakértői b i z o t t s á g á n a k o b j e k t í v e l b í r á l á s a szerint, n o h a a m a r i j u a n a élvezete v a l ó b a n n e m vezet fizikai d e p e n d e n c i á k h o z , k l i n i k a i s z e m p o n t b ó l az ítélő­ képesség elvesztésével jár, m e l y h e z m ú l ó pszichózisok t á r s u l n a k . S ilyen á l l a p o t ­ b a n aztán k ö n n y e n e l k ö v e t n e k t á r s a d a l o m e l l e n e s c s e l e k m é n y e k e t . A k á b í t ó s z e r h a t á s a a l a t t m a r a d a n d ó m ű v é s z e t i a l k o t á s o k is születtek, p é l d á u l Coleridge é l e t m ű v e (ópium-élvező volt). A m o d e r n b e a t - i r o d a l o m egyik m e g r á z ó

a l k o t á s a W i l l i a m B o u r r o u g h s Meztelen ebéd c í m ű k ö n y v e , m e l y szerzőjének ö n ­ v a l l o m á s a kábítószer-betegségéről. Tíz e l v o n ó k ú r á t s z e n v e d e t t végig, m i n d i g vissza­ esett, m í g a z t á n a tizenegyedik u t á n l e í r h a t t a : „45 éves v o l t a m , a m i k o r f e l é b r e d t e m a Betegségből, h i d e g fejjel, j ó z a n o n , m e g l e h e t ő s e n jó egészségben; e l t e k i n t v e le­ r o b b a n t m á j a m t ó l és attól, h o g y a h ú s o m olyan, m i n t h a n e m is az e n y é m volna. D e h á t ez m i n d e n k i n é l így v a n , a k i túléli a Betegséget" (Bart I s t v á n fordítása). A megelőzés

és leküzdés

útja

A p o l g á r i t ö r v é n y k e z é s t évtizedek óta á l t a l á b a n a r e n d ő r i á l l á s p o n t befolyá­ solta, s e n n e k h a t á s á r a s z a b á l y o z t á k a t á r s a d a l o m k o l l e k t í v védekezését. D r á k ó i t ö r v é n y e k e t h o z t a k a k á b í t ó s z e r e k t ö r v é n y t e l e n előállítása, f o r g a l o m b a h o z a t a l a és fogyasztása ellen. Az I n t e r p o l m á z s a s z á m r a k o b o z t a el a k á b í t ó s z e r e k e t a c s e m ­ pészektől. C s a k 1966—67-ben 822 kg ó p i u m , 902 kg morfin, 238 k g h e r o i n , 141 kg kokain, 317 tonna hasis és s z á r m a z é k a k e r ü l t r e n d ő r k é z r e , de ez csak egyötöde a f o r g a l o m b a hozott k á b í t ó s z e r e k n e k . A t ö b b i a kábítószer-fogyasztókhoz j u t o t t el különböző u t a k o n . N e m egy n y u g a t i t u r i s t a (és n e m c s a k b e a t n i k és hippie) ázsiai és a f r i k a i u t a z á s a i s o r á n kis m e n n y i s é g e k b e n v á s á r o l j a fel a k á b í t ó s z e r e k e t olcsó áron, é s h a z a t é r v e , v a g y a k á r m á s országban, e l a d j a őket. Az á r k ü l ö n b ö z e t b ő l m e g ­ t é r ü l n e k az u t a z á s költségei. E z e n k í v ü l n a g y m e n n y i s é g ű k á b í t ó s z e r k e r ü l N y u g a t r a az i d é n y m u n k á s o k b e v á n d o r l á s a r é v é n , így a t ö r ö k m u n k á s o k esetében, a k i k n y u ­ gati o r s z á g o k b a viszik b e a k á b í t ó s z e r e k e t . Az ó p i u m kilója B a n g k o k b a n 53 dollár, d e m á r J a p á n b a n eléri a 2700 dol­ lárt. A m o r f i n S i n g a p o r e - b a n m é g c s a k 243 dollár, H o n g - K o n g b a n 775, L i b a n o n b a n , h e r o i n n á átdolgozva, m á r eléri a 2400 d o l l á r t és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n n a g y ­ b a n i á r a 35 000 d o l l á r k i l ó n k é n t (az I n t e r p o l a d a t a i szerint). A k á b í t ó s z e r e k nyílt á r u s í t á s á n a k b e s z ü n t e t é s e u t á n p é l d á u l P e r z s i á b a n r o h a ­ m o s a n c s ö k k e n t a 3 millió ó p i u m é l v e z ő száma. Az orvosi g y a k o r l a t b a n is s z ű k ü l a gyűrű a kábítószerek használata körül. Sok államban kivonták a heroint a gyógyszerek közül. Az ezer l a k o s r a k i a d o t t évi m o r f i n - g y ó g y s z e r a d a g az u t ó b b i 10 é v b e n 170 egységről 111-re csökkent, de D á n i á b a n 786, N o r v é g i á b a n 967 é s S v á j c ­ b a n 1610. Igaz, hogy S v á j c b a n sok a s z a n a t ó r i u m , d e n e m c s a k ez az egyedüli ok. A z é r t is n e h é z a k á b í t ó s z e r - t e r m e l é s csökkentése, m e r t — egyes h e l y e k e n — mezőgazdasági m u n k a n é l k ü l i s é g e t v o n m a g a u t á n . C s a k az á l l a m i l a g szorosan e l l e n ­ őrzött t e r ü l e t e k e n l e h e t h a t é k o n y a n e l t i l t a n i a k á b í t ó s z e r - n ö v é n y e k termesztését, más kultúrával helyettesítve a megművelt területeket. Az orvosi megelőzés m ó d s z e r e súlyos a k a d á l y o k b a ütközik. Az orvosi és a r e n d ő r i á l l á s p o n t közt széles a s z a k a d é k . A kábítószer-élvezőt sok h e l y e n b e t e g n e k tekintik, d e h a t e t t e n érik, a k k o r 5—20 évi fegyház v á r r á . Ez odavezetett, hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n egyes orvosok t a r t ó z k o d n a k a k á b í t ó s z e r - d e p e n d e n c i á b a n szenvedő b e t e g e k kezelésétől, m e r t félnek p r a x i s u k felfüggesztésétől a b b a n a z eset­ ben, h a m ó d s z e r e i k n e m felelnek m e g a h a t ó s á g o k j ó v á h a g y t a e l v e k n e k . Megnehezíti a k é r d é s t a z is, hogy az o r v o s t u d o m á n y m é g n e m t u d t a e l h a ­ t á r o l n i a gyógyszert a kábítószertől, a m e n n y i s é g i k r i t é r i u m s e m m i n d e n k i ese­ t é b e n azonos. Még n i n c s o l y a n m i n d e n h a t ó gyógyszer, a m e l y k é p e s v o l n a egyszer s m i n d e n ­ k o r r a kioltani a kábítószer-éhséget, b á r létezik n é h á n y ellenszer, a m e l y bizonyos fajta d e p e n d e n c i á k a t gyógyít. Az a p o m o r f i n , n a l o r f i n v a g y a m e t h a d o n elég jó e r e d m é n y e k k e l h a s z n á l h a t ó a m o r f i n o m á n i a és a h e r o i n o m á n i a kezelésében, de e z e k ­ kel s z e m b e n is k i a l a k u l a gyógyszer-megszokás. Az é v e k s o r á n a z o n b a n kidolgozták a z o k a t a m ó d s z e r e k e t , m e l y e k k e l é r t é k e l h e t ő e r e d m é n y e k e t é r t e k el a világ m i n ­ d e n t á j á n . A szorosan v e t t orvosi és gyógyszeres kezeléstől a b ü n t e t ő és fegyel­ mező eszközökig számos eljárást i s m e r ü n k a kábítószerélvező testi, szellemi és t á r ­ s a d a l m i gyógyítására. E m ó d s z e r e k e t a k ö v e t k e z ő k é p p e n f o g a l m a z t á k m e g : Jól étkezni és dolgozni. A biztos k á b í t ó s z e r m e g v o n á s m e l l e t t a szoros e l l e n ­ őrzés, a j ó és bőséges étkezés és a n e h é z fizikai m u n k a s z a b a d l e v e g ő n : az e l v o n ó ­ k ú r a legjobb eszközei. A k ú r a f o l y a m á n a b e t e g e k testileg m e g e d z ő d n e k és m e g ­ e r ő s ö d n e k . A m ó d s z e r n e m veszi figyelembe a kezelt t á r s a d a l m i helyzetét, m ű v e l t ­ ségi s z í n v o n a l á t v a g y lelki a l k a t á t , m i n d e n k i v e l s z e m b e n e g y f o r m á n szigorú. B á r a k ú r a u t á n i gondozás kisfokú, a visszaesések s z á m a elenyésző.

Társadalmi vesztegzár. Ez a m ó d s z e r b ö r t ö n ö k b e n izolálja, és m i n d e n t á r s a ­ d a l m i t e v é k e n y s é g t ő l elzárja a kábítószer-élvezőt, visszaesés esetén a b ü n t e t é s a k á r életfogytiglani is lehet. E felfogás hívei m é g a h a l á l b ü n t e t é s a l k a l m a z á s á t ó l s e m r i a d n a k vissza, h a a d e l i k v e n s i s m é t e l t visszaeső. E k e m é n y m ó d s z e r n e m veszi figyelembe az egyéni a l k a t i k ü l ö n b s é g e k e t , az­ zal a megokolással, h o g y „ m i n d e n t o x i k o m á n i á s egyforma". Ezt a m ó d s z e r t k i t e r ­ j e d t e n a l k a l m a z z á k a z Egyesült Á l l a m o k b a n , K a n a d á b a n és az E g y e s ü l t A r a b K ö z t á r s a s á g b a n ; az e r e d m é n y e k rosszak, a visszaesők s z á m a eléri a 90%-ot. A pszicho-szociális módszer az egyén a l k a t i t u l a j d o n s á g a i t és t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t é t k u t a t v a á l l a p í t j a m e g e s e t e n k é n t az a l k a l m a z o t t kezelési e l j á r á s t . A m ó d s z e r nehézsége a b b a n áll, hogy a t o x i k o m á n i á s egyén n e h e z e n m e g k ö z e l í t h e t ő , és a k t í v a n n e m vesz részt az e l v o n á s m u n k á j á b a n . E z é r t itt gyógyszeres k i s e g í t é s ­ hez f o l y a m o d n a k , így m e t h a d o n t h a s z n á l n a k h e r o i n i s t á k n á l , h o g y az e l v o n á s t k o n ­ szolidálják. Ez a z t is szolgálja, hogy a m e t h a d o n h a t á s a a l a t t (mivel ez n e m b ó d í t , és n e m is serkent) fel l e h e t n é h a t á r n i az é r d e k e l t a l a p v e t ő p r o b l é m á j á t , a m i a kábítószer-élvezethez vezette. Az e l j á r á s sikere attól függ, h o g y a n l e h e t t á r s a d a l m i l a g r e i n t e g r á l n i a z e g y é n t az e l v o n ó k ú r a u t á n . B á r a m ó d s z e r h u m á n u s , orvosi eszközökkel p r ó b á l j a a k é r ­ dést m e g o l d a n i , a visszaesők s z á m a elég nagy. A „szellemi korbács" módszere a t o x i k o m á n i á s o k e s e t é b e n a l k a l m a z z a a cso­ p o r t l é l e k t a n egyes eljárásait. K ü l ö n o t t h o n o k b a n szállásolják el őket, szigorú, z á r ­ dai fegyelem mellett. Majd á l l a n d ó rábeszéléssel t u d a t o s í t j á k b e n n ü k , h o g y a k á ­ bítószer-élvezet a t u d a t l a n s á g u k és b u t a s á g u k k ö v e t k e z m é n y e volt. A m ó d s z e r eddigi e r e d m é n y e i közül e m l í t é s r e méltó, hogy az ilyen o t t h o n o k ápoltjai között a kölcsönös segítség szelleme a l a k u l ki, a m i m é g az o t t h o n e l h a g y á s a u t á n is h a t ( m u n k a h e l y - k e r e s é s v a g y közös szórakozás). Az igazi megelőzés a t á r s a d a l m i felderítést tűzi ki céljául, f e l k u t a t v a a z o k a t a fiatalokat, a k i k e t elsősorban veszélyeztet a k á b í t ó s z e r csábítása. E z e k e t r e i n t e g rálja, m é g mielőtt késő v o l n a . Ez az e l j á r á s költséges, de m é g m i n d i g k e v e s e b b e kerül, m i n t á l l a m k ö l t s é g e n b ö r t ö n b e n t a r t a n i a t o x i k o m á n i á s t a k á r életfogytiglan is. K o r a i v o l n a m é g k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i a m ó d s z e r h a t é k o n y s á g á r ó l , d e s o k a n úgy vélik, h o g y a megelőzés n e h e z e b b a gyógyításnál. Míg a „ k l a s s z i k u s " k á b í t ó s z e r e k e s e t é b e n m á r jól kidolgozott és a v i l á g t ö b b t á j á n k i p r ó b á l t leküzdési m ó d s z e r t a l k a l m a z n a k , elég t a n á c s t a l a n o k a s z a k é r t ő k az „ ú j " p s z i c h o t r ó p szerek elleni h a r c k é r d é s é b e n , így a z L S D esetében. Az E N S Z K á b í t ó s z e r Bizottsága az i d é n először a j á n l o t t a t a g á l l a m a i n a k : 1. T i l t s á k b e az L S D és r o k o n s z á r m a z é k a i m i n d e n f é l e h a s z n á l a t á t , e l l e n ő r z ö t t orvosi v a g y t u d o m á n y o s i n t é z m é n y e k e n k í v ü l ; 2. k o r l á t o z z á k a szer h a s z n á l a t á t k i z á r ó l a g a j ó v á h a g y o t t orvosi k u t a t á s o k céljaira; 3. az L S D kivitelét és b e h o z a t a l á t c s a k a k o r m á n y o k kijelölte h i v a t a l o s s z e r ­ vek bonyolítsák le; 4. m i n d e n á l l a m s z i g o r ú a n ellenőrizze a l y s e r g s a v előállítását, feldolgozását és k e r e s k e d e l m i f o r g a l m á t .

* Az a v i s s z h a n g , a m i t az idei kábítószer-bizottsági ülés k e l t e t t a v i l á g s a j t ó b a n , bizonyítja az érdeklődést, a m e l l y e l a k ö z v é l e m é n y a p r o b l é m á t figyelemmel kíséri. A széles k ö r ű felvilágosítás, a k ö z v é l e m é n y s z a k s z e r ű és p o n t o s t á j é k o z t a t á s a h o z ­ z á j á r u l h a t a k á b í t ó s z e r - é l v e z e t okozta k á r o k csökkentéséhez, de a végső m e g o l d á s c s a k a t á r s a d a l m i viszonyok gyökeres m e g v á l t o z t a t á s á v a l é r h e t ő el, a m i n t azt a szocialista á l l a m o k p é l d á j a bizonyítja. S t e i n m e t z József

DOKUMENTUMOK

Hétköznapok a hukban A szerző New York államban született 1916-ban. A második világ­ háborúban egy csendes-óceáni légikötelék historiográfusaként teliesí­ tett szolgálatot. A Fülöp-szigeteken szerelt le. Megszerette az országot, s újságíróként ide visszatért. 1948-ban jeleségül vette a manilai egyetem egyik végzettjét, a kommunista Célia Marianót. 1950-től mindketten a nemzeti fegyveres ellenálláshoz csatlakoztak, s az alább leírt rendkívül nehéz körülmények között vállaltak propqgandamunkát. 1952-ben a kor­ mánycsapatok fogságába estek. Mindkettőjüket életfogytiglanra ítélték. Nehéz börtönt viseltek 1961-ig, ekkor Garcia akkori elnök megkegyelme­ zett nekik. Pomeroyt azonnal kiutasították az országból, de Céliának egyidőre még ott kellett maradnia: sokáig nem kapott útlevelet. Harcostársaik továbbra is börtönben vannak, holott a Fülöp-szige­ tek legfelsőbb bíróságának döntése alapján már rég mindannyiukat sza­ badlábra kellett volna helyezni. De a hukoktól továbbra is tartanak, pe­ dig soraik megritkultak. A h u k szó tagalog nyelven a népi felszabadító hadsereget jelentő h u k b o n g első tagja. A hukbong 1942-ben született: a japán megszállók és kiszolgálóik ellen kommunista és szocialista irányítással harcolók csa­ pataként. Parasztok, munkások és értelmiségiek tömörültek soraiban. A háború éveiben egy ideig az Egyesült Államok is támogatta őket. 1945ben, az országnak a japán-megszállás alóli felszabadulása idején már százezren voltak. A háború után a hukbong politikai szerepet is játszik, egyes területeken a hatalmat is átveszik, de az imperialisták támogatta reakció felülkerekedik, s a hazafiak fegyveres harcok, a gerilla folytatá­ sára kényszerülnek. 1956-ban már nyolcezer halottjuk volt. Nehézségeik mérhetetlenek: a földrajzi adottságok segítik, de hátráltatják is őket. Az országot 7100 sziget alkotja (ebből csak 3000-nek van neve). Több vezető letartóztatása után a gerilla létszáma jelenleg alacsony. Ám a világ e viharos térségében potenciális erőként ma is számon tartják őket. A sokat szenvedett Pomeroy — aki most már Londonban együtt élhet Céliával — éles képet exponált a gerilla nehéz életéről. Az eljövendő ötödik k ü l ö n í t m é n y , a Reco 5 e m b e r e i m á r h a j n a l b a n g y ü l e k e z n e k az ü l é s t e r e m előtt. Az egész t á b o r j e l e n v a n az i n d u l á s n á l . Z á s z l ó k a t l e n g e t a szél. Ö t v e n e n v a n n a k . L a s s a n k é n t összpontosították őket ide. K ü l ö n b ö z ő városokból és t a r t o m á n y o k b ó l jöttek. V e z e t ő j ü k M a r i a n o Balgos, azaz B a k a i e l v t á r s . A h e ­ g y e k e n á t kell b e h a t o l n i o k Bicol v i d é k é r e , hogy ott m e g g y ö k e r e z t e s s é k a Recót. M a g u k k a l v i s z n e k m i n d e n t , a m i r e s z ü k s é g ü k lehet. Élelmet, r u h á z a t o t , m é g i r o ­ d a s z e r e k e t is. K ü l ö n f u t á r biztosítja az összeköttetést v e l ü k . J ó fegyvereik v a n ­ n a k , a u t o m a t á k is: ú t k ö z b e n c s e t e p a t é k b a g a b a l y o d h a t n a k . Eposz születik m a j d e g y k o r ezekről a k i r a j z ó csoportokról. 1948 óta a k ö z ­ p o n t i f e n n s í k r ó l szerte az o r s z á g b a n terjesztik a v á r v a v á r t f o r r a d a l m i j e l s z a v a -

kat. A h u k o k e z r e i n e k csontvázai b o r í t j á k az északi és déli lejtők c s a p á s a i t a külső t á m a s z p o n t o k létesítésére i r á n y u l ó e m b e r f e l e t t i erőfeszítések t a n ú s á g a i . A m a reggel i n d u l ó k s o r a i b a n régi e x p e d í c i ó k v e t e r á n j a i is v a n n a k . Az első h u l l á m f e l a d a t a a l e g n e h e z e b b . Olyan t e r ü l e t e k r e h a t o l be, a h o v a h u k m é g b e n e m t e t t e a lábát. A l e g n e h e z e b b j á r h a t ó u t a k o n h a l a d , hogy fel n e fedhessék. N é h a t é r k é p e sincs, a csoport eltéved, s feléli t a r t a l é k a i t . V a g y c s a p d á t állít az ellenség, és s o k a n elesnek. A n e h é z s é g e k n e m lesznek k i s e b b e k a cél e l é r é s e k o r sem. Az ellenséges p r o p a g a n d a megelőzi a csoportot: t ö r v é n y e n k í v ü l álló b a n d i t á k n a k í r n a k le b e n n ü n k e t . A h a t a l o m b e c s e m p é s z i k é m j e i t a fal­ v a k b a . Hogy el n e r e t t e n t s ü k a falusiakat, h a s o n c s ú s z v a kell m e g k ö z e l í t e n ü n k a fa­ luszéli h á z a k a t . A m i k o r m á r h a l l ó t á v o l s á g b a j u t o t t u n k , i g y e k e z n ü n k kell l e k ü z ­ d e n i az ösztönös b i z a l m a t l a n s á g o t , a m e l y itt m i n d e n i d e g e n n e k osztályrésze. Ezért a z t á n h a a k ö r n y é k e n r a b l ó k t a n y á z n a k , n y o m o n ü l d ö z z ü k s k i v é ­ gezzük őket; h o l t t e s t ü k e t m a g u n k k a l visszük a b a r r i ó b a (a faluba), h a k e v é s m á r az é l e l m ü n k , a k k o r s e m k é r ü n k . K i v á r j u k , hogy m e g k í n á l j a n a k Bizony m á r n e m egy b a j t á r s é h e n h a l t , p e d i g közel volt a rizsföldekhez. Az e m b e r e k k e l beszélgetve b a r á t k o z u n k . K e l l e n e k a k a p c s o l a t o k . A közlék e n y s é g n a g y o n fontos. H a s i k e r ü l m e g n y e r n ü n k n é h á n y e m b e r t , a t ö b b i t m á r s z i m p a t i z á n s o k r a bízzuk. Elég, h a egy-két falusi m e l l é n k á l l ; de ők a z t á n köztisz­ t e l e t n e k ö r v e n d ő s z e m é l y e k legyenek. Ők h í v j á k egybe a gyűlést, s m i csak a k ­ k o r l é p ü n k b e — fegyveresen — a faluba. Az e m b e r e k e t ez m e g h a t j a , de n e m ijeszti m e g : felismerik e r ő n k e t . T e k i n t é l y ü n k t u d a t á b a n e l ő a d j u k k ü l d e t é s ü n k cél­ j á t , h a r c u n k é r t e l m é t . A z u t á n m á r m i n d e n k ö n n y e b b e n megy. Az erős m a g megszervezi az egész b a r r i ó t . Az ellenség s p i o n j á n a k nincs t ö b b é m a r a d á s a . N é h á n y fiatalt b e s o r o z u n k : ettől k e z d v e a falu elkötelezte m a g á t a h u k n a k — „ t á m a s z p o n t u n k k á " v á l t . H a az ellenség m é g i s cselekedne, az csak a l a ­ kosok r o k o n s z e n v é t n ö v e l n é i r á n t u n k , m e r t az ellenség ó h a t a t l a n u l b a s á s k o d n i kezd, a m i t m i soha n e m t e s z ü n k . A z ö m ö k és e n e r g i k u s , n a p s z e m ü v e g e t viselő s k é t pisztollyal felszerelt B u n d a lian r e n d e l i el a gyülekezőt. B a k a i k í s é r e t é b e n szemlét t a r t . F é r f i a k és n ő k feszes v i g y á z z - b a n á l l n a k , a sorok egyenesek. Mit számít, h o g y felszerelésük bizony szedett-vedett... A s z e m l e végeztével a csoport r á z e n d í t a n e m z e t i h i m n u s z r a , m a j d az I n t e r ­ n a c i o n á l é következik. Bensőséges p e r c e k az e r d ő m é l y é n . . . A z t á n : oszolj! K ö v e t k e z ­ n e k a t e s t v é r i csókok, a b ú c s ú . H á n y a n v a n n a k , a k i k e t soha t ö b b é n e m l á t h a t u n k : K e m é n y kézfogás B a k a l l a l . B a k a i m i n d i g n y u g o d t . A j k á n m o s t is d e r ű s mosoly. I s ­ m é t sorakozó, a csoport e l i n d u l ; m e g k e z d i m e n e t e l é s é t az e r d ő b e n . V i s s z a t é r ü n k k u n y h ó i n k b a , s e l t ö p r e n g ü n k : legjobb b a r á t a i n k közül t ö b b e n ismét k i l é p t e k az é l e t ü n k b ő l . Az e r d ő b ő l m é g elér h o z z á n k n é h á n y h a n g f o s z l á n y : a menetelők n ó t á z n a k . . . R á j ö t t e m a r r a , hogy n e k e m , a filippinók egy c s o p o r t j á b a n élő a m e r i k a i n a k , m i n ­ d e n e s e t b e n k ö r ü l t e k i n t ő n e k kell l e n n e m : s z e m é l y e m b e n a z egész a m e r i k a i n é p e t ítélik meg. H a m á r egyszer részt v á l l a l t a m belső h a r c a i k b a n , t ö b b é n e m l é p h e ­ t e k vissza. M e r t h a v i s s z a l é p n é k ü r e s e n h a n g z a n a az. a m i t n é p e i n k b a r á t s á g á r ó l hirdetek. Következésképpen semmiben n e m térhetek d o l o g b a n sem. Meg kell o s z t a n o m v e l ü k m i n d e n ő k esznek. S n e m t ö b b e t ! V e l ü k e g y f o r m á n kell é r n e m a n n y i v a l , m i n t ők. P e d i g n e k e m n e h e z e b b . kodni.

el szokásaiktól, a legcsekélyebb g o n d j u k a t . Azt kell e n n e m , a m i t öltözködnöm. M i n d e n b e n b e kell D e n i n c s erkölcsi j o g o m p a n a s z ­

Soha n e m f e l e d k e z e m m e g a r r ó l , hogy — n o h a n e m figyelnek s n e m e l l e n ő r i z ­ n e k — m i n d i g „szem előtt v a g y o k " . H a e g y s z e r ű e n l e u t á n o z n á m v i s e l k e d é s ü k e t , t a l á n k e v é s b é feltűnő l e n n é k . C s a k h o g y m i n d e n eröltetettség azzal a veszéllyel j á r hat, hogy „ i m p e r i a l i s t á n a k " m o n d a n a k , v a g y „a faji m a g a s a b b r e n d ű s é g k o m p l e x u ­ s á b a n " m a r a s z t a l n a k el. M e r t v a n n a k á m a t á b o r b a n olyanok, a k i k igazából nem f o g a d n a k b e e n ­ g e m ; legfeljebb m e g t ű r n e k . Ezek b i z a l m a t l a n o k m i n d e n a m e r i k a i v a l szemben. E g y i ­ k ü k úgy u t á l j a az a m e r i k a i a k a t , h o g y a m i k o r b e l é p e k hozzá, ö n k é n t e l e n ü l a p i s z ­ tolyához k a p . A h ú g a a 77. c s o p o r t b a n harcolt, a b b a n a m e l y e t 1945-ben a B u l a c a n b a n állomásozó a m e r i k a i c s a p a t o k h o z v e r ő d ö t t b a n d i t á k l e m é s z á r o l t a k . N e m is t u d o k h a r a g u d n i r á . J ó l t u d o m , hogy csakis m é l t ó m a g a t a r t á s o m m a l n y e r h e t e m el e z e k n e k az e m b e r e k n e k a b i z a l m á t . M á s o k viszont h o m l o k e g y e n e s t ellenkező m ó d o n v i s e l k e d n e k A n n y i r a á t i t a t o t t a k g y a r m a t i alázatossággal, hogy szélsőséges tiszteletet t a n ú s í t a n a k i r á n y o m b a n . N e m e l v t á r s n a k , h a n e m ú r n a k t i t u l á l n a k . Odaszólok: „Miért u r a z o l ? T u d h a t o d , mi a n e ­ vem, s azt is, hogy e l v t á r s vagyok. E b b e n a t á b o r b a n m i n d a n n y i a n egyenlők v a ­ g y u n k . Nincs t e h á t t ö b b »úr«. É r t e m ? ! " „Igenis, e l v t á r s ! " — válaszolja. A legköze­ lebbi t a l á l k o z á s n á l a z t á n ismét az „úr" d u k á l n e k e m . Ilyen e s e t e k b e n is t ü r e r e l e m m e l és t a p i n t a t t a l kell e l j á r n o m , hogy l e o m o l j a n a k a válaszfalak. M e g k é r d e m az egyik ő r s z e m e t : „ N e m l á t t a d C é l i á t ? " B a m b á n r á m b á m u l . „ A k a r o m m o n d a n i , R e n é e l v t á r s a t l á t t a d - e ? " — j a v í t o m ki m a g a m . Eléggé különös, de csak m i n t e g y ö t - h a t t á b o r l a k ó v a l ó d i s z e m é l y a z o n o s s á ­ g á t i s m e r e m . M i n d a n n y i a n á l n e v e k m ö g é r e j t ő z ü n k , az e r d ő p e d i g elrejti a z egész közösséget. V a n k ö z t ü n k olyan, a k i n e k féltucat á l n e v e v a n , m i n d e n t e v é k e n y s é g r e j u t egy. C é l i á t a feleségemet, R e n é n e k szólítják. Az én n e v e m : Bob. H a m a r h o z ­ zászokik az e m b e r . A v é g é n m á r az igazi n é v v á l i k s z o k a t l a n n á . A n e m z e t i hősök n e v e k i v é t e l e s e n k e d v e l t : Del P i l a r , M a b i n i , A n d r e s , M a i v a r , R u n a , L a p u - L a p u , M a e t a n , L a k a n d u l a , D a g a b o y , Vibora, P l a r i d e l . V a g y Rizal r e ­ gényhőseié: S i m o u n , I b a r r a , Elias, Noli, D i m a s a l i n g . S o k a n a f o r r a d a l m á r e r é n y e i szerint k e r e s z t e l i k át m a g u k a t . Ilyen n e v e k a k a d n a k : Bátorság, Hűség, Becsület, Erő, Dakila (nagy), B a k a i (vas), Acero (acél). Meg i l y e n e k : S o h a (vagyis: b i r t o k o s a soha m e g n e m a d j a m a g á t ) , H a j n a l , Boldogság. S i s m e r t e m v a l a k i t , aki ezt a n e v e t v á ­ lasztotta : Fülöp-szigetek. Ezek a f e d ő n e v e k az álcázási t a k t i k á n á l t ö b b e t j e l e n t e n e k ; s ó v á r g á s á t a m e g ­ ú j h o d á s n a k , a r e m é n y t e l e n és gyűlölt régi á l l a p o t o k k a l v a l ó szakítás v á g y á t . O d a a d ó h a r c u k új e m b e r t f a r a g belőlük. De mi s e m s z e m é l y t e l e n e d ü n k el kevésbé. Egy gyűlésen így szólok a fele­ s é g e m r ő l : „René e l v t á r s s z e r i n t . . . " S ő r ó l a m : „ M i k é n t B o b e l v t á r s r á m u t a t o t t . . . " S h a leszáll az é j , az e r d ő s ű r ű j é b e n : „René, e g y e t l e n e m . . . "

* Az élelmiszer-ellátással m e g b í z o t t a k ü r e s kézzel t é r n e k vissza. A p a r a s z t o k figyelmeztették őket, hogy n e m e r é s z k e d j e n e k b e a v á r o s k á b a : egy t e h e r a u t ó n c s e n d ­ őrök érkeztek. F i a t a l l e á n y volt velük, egyik f u t á r u n k , ő á r u l t a el, m e r r e v a n n a k ő r á l l o m á s a i n k . Egyik összekötőnket elfogták, v é r e s r e v e r t é k , f e l d o b t á k a t e h e r ­ autóra, s b e v i t t é k a S a n t a Cruz-i p a r a n c s n o k s á g u k r a . K e v e s e b b a z élelem, t ö b b a kockázat. A l e á n y B a t a n g a s b ó l v a l ó volt, n e m i s m e r h e t t e t e h á t a m i t á b o r u n k a t . De n y i l ­ v á n v a l ó , hogy a c s e n d ő r ö k t u d j á k : ahol ő r á l l á s o k v a n n a k , a közelben ott a h u k . A legjobb eset, hogy m e g p r ó b á l n a k k i é h e z t e t n i . A l l a m b r e a v á l l á t v o n o g a t j a : át k e l l

t e n n ü n k a s z é k h e l y ü n k e t . Ez k ö n n y ű n e k t ű n i k . D e a d d i g is felére csökken a f e j ­ adag. M á s n a p é p p e n a z új k u r z u s o n dolgozunk, a m i k o r t ő l ü n k n e m messze r o b b a ­ n á s t ö r t é n i k . M i n t h a egy v e n d é g l ő m i n d e n t á n y é r j a egyszerre t ö r t v o l n a össze. Mozsárágyú. K i r o h a n u n k a k u n y h ó b ó l , a fák a l a t t k e r e s ü n k m e n e d é k e t . Ú j a b b b e c s a p ó d á s . A z t á n egy egész sorozat. T a l á l o m r a lőnek. T e h á t n e m i s m e r i k p o n t o s a n a t á b o r fekvését. H a r á n k a k a r n a k t ö r n i , m i é r t f i g y e l m e z t e t n e k jóelőre? Tizenöt p e r c i g t a r t a tüzelés, aztán h i r t e l e n m e g i n t a t e r m é s z e t csendje, a m i m o s t t e r m é s z e t e l l e n e s n e k tűnik. S z e d e l ő z k ö d j ü n k ? Reggeli j á r ő r ü n k t a p a s z t a l a t a i lehetővé teszik a döntést. A k ó k u s z p á l m a liget h e m z s e g a csendőröktől. M i k ö z b e n egy o s z t a g u n k lesben áll az o l d a l b a n , t á ­ vozni k é s z ü l ü n k . N y u g o d t a n , r á é r ő s e n . A n e h e z e b b h o l m i k a t elássuk. G. Y. t á b o r á b a m e g y ü n k , mindössze egy-két ó r a j á r á s n y i r a , s v é d e t t u t a k o n közelíthető meg. Céliával elkészítjük a zsákokat, h ó n u n k a l á c s a p j u k őket. Még egy utolsó p i l l a n t á s a k u n y h ó r a . B e á l l u n k n e h e z e n cipekedő b a j t á r s a i n k sorába. E l ­ n y e l az e r d ő . G. Y. életvitele igazán meglepő. A százszázalékos f o r r a d a l m á r t í p u s a ő. A h u k o k v e z e t ő i n e k n a g y részétől eltérően, azóta n e m l é p e t t ki az illegalitásból, a m i ó t a a j a p á n o k b e t ö r t e k . Egy földbirtokos fia, a j e z s u i t á k m a n i l a i e g y e t e m é n végezte t a ­ n u l m á n y a i t . O t t h a g y t a őket, n e m t u d t a elviselni az e g y e t e m szellemét. N a g y a p j a a n e m z e t i felkelés t á b o r n o k a volt 1896-ban. G. Y. az i m á d s á g r ó l á t t é r t a l á z a d á s r a és a g a z d a s á g p o l i t i k á r a , P e d r o A b a d S a n t o s s z a l e g y ü t t a P a m p a n g a t a r t o m á n y i szocializmus egyik „ a k t i v i s t á j á v á " vált. 1940-ben szülővárosa, A r a y a t szocialista p o l g á r m e s t e r é v é v á l a s z t o t t á k . 1941-ben, a m i k o r b e v o n u l t a k a j a p á n o k , kiosztotta a p a r a s z t o k n a k a k ö z r a k t á r a k rizskészle­ tét, és a h u k b o n g egyik p a r a n c s n o k - h e l y e t t e s e k é n t e l l e n á l l á s b a v o n u l t . A h u k o k fel­ s z a b a d í t o t t a P a m p a n g a ideiglenes k o r m á n y z ó j a v o l t ; az a m e r i k a i c s a p a t o k 1945-ös b e v o n u l á s a k o r a z o n n a l l e t a r t ó z t a t t á k , és m á s h u k v e z e t ő k k e l e g y ü t t k o n c e n t r á c i ó s t á b o r b a z á r t á k . T ö b b h ó n a p i g t a r t ó fogság u t á n a p a r a s z t s á g t ü n t e t é s e i k i k é n y szerítették s z a b a d l á b r a helyezését. I s m é t e l l e n á l l á s b a v o n u l t . Ő volt a z első j e ­ l e n t ő s vezető, aki újból v á l l a l t a az illegalitást. H á z a küszöbéről köszönt b e n n ü n k e t . Hogy hozzájussunk, át kellett k e l n ü n k a m é l y b e n folyó p a t a k o c s k á n : egy labilis e g y e n s ú l y ú fatörzsön. Szélesen mosolyog, a m i k o r látja, hogy b i z o n y t a l a n k o d o m . I l y e n k o r olyan az arca, m i n t egy k í n a i é ; i n n e n csúfneve — G u a n Yek, r ö v i d í t v e G. Y.; kézfogása k e m é n y , a k á r a teste-lelke. G. Y. a m i h a d s e r e g ü n k p a r a n c s n o k a . P o m p á s fekvésű h á z a főhadiszállás. M é l ­ tóságteljesen e m e l k e d i k ki egy f o l y ó k a n y a r u l a t b a n . 1949-ben itt t a r t o t t á k azt a konferenciát, a m e l y k i m o n d t a , hogy a Fülöp-szigeteken f o r r a d a l m i helyzet a l a k u l t ki, s a k ö r ü l m é n y e k a l k a l m a s a k a népi h a t a l o m m e g t e r e m t é s é r e . G. Y. volt a z egyet­ len, a k i szembeszállt bizonyos m e g s z a v a z o t t h a t á r o z a t o k k a l . A z o k k a l p é l d á u l , a m e ­ lyek s z e r i n t e g y - k é t é v elegendő a h a t a l o m á t v é t e l h e z . S z e r i n t e tíz-tizenöt esztendő szükséges. K i l e n c éve vívja a gerillát. A h a r c i d ő t a r t a m á r ó l v a l l o t t n é z e t e i n e k megfelelően úgy véli, köteles ereje j a v á t a d ö n t ő p i l l a n a t r a t a r t o g a t n i . M i n d e n k ö r ü l m é n y e k között t ö k é l e t e s e n n y u ­ godt, mosolyog, a m i k o r m á s o k s o p á n k o d n a k . L a s s a n eszik, hogy k í m é l j e a g y o m ­ r á t . A m i k o r t á v o z n i kell egy t á b o r b ó l , ő készíti el u t o l s ó n a k a poggyászát. Azt szokta m o n d o g a t n i , hogy az ellenség s e m siet olyan helyeken, ahol t ő r b e c s a l h a t j á k .

Az e r d ő a b i r o d a l m a , k é n y e l m e s e n a k a r h á t élni b e n n e . K ö n y v t á r a v a n , l e ­ mezjátszója, u g r ó d e s z k á j a a folyó felett, a fürdőzésekhez. A m i k o r e l é r i k a s á r g a ­ l á z - r o h a m o k , h a j n a l b a n fürdik. S z e r i n t e a b á t o r s á g é r t é k e s e b b a t e c h n i k á n á l . M e g s z o k t u k a mozgékonyságot. A költözködés n e m szakítja m e g t e v é k e n y s é ­ g ü n k e t . K u r z u s a i m m e g í r á s á h o z elég n e k e m egy i r k a és egy ceruza. A folyóparton é p ü l a t á b o r . Csattog a fejsze, sivít a fűrész. M i n t a p i o n í r o k O h i ó b a n . . . A gyenge e l l á t á s e l l e n é r e is k e m é n y e n d o l g o z n a k a z e m b e r e k . Az ellá­ t á s i n e h é z s é g e k r ö v i d e s e n m e g s z ű n n e k , a fejadag n o r m a l i z á l ó d i k . M á r a m e n n y i r e e z e k a fejadagok e g y á l t a l á n n o r m á l i s n a k m o n d h a t ó k . H u z a m o s a b b időre b e r e n d e z e t t t á b o r lesz ez, a h á z a k deszkából é p ü l n e k . Az előzőbe u g y a n n e m n y o m u l t b e az ellenség, d e h a t ó t e r ü l e t é b e k e r ü l t . Itt n e m olyan a helyzet, b i z o n y g a t j á k az e m b e r e k . Dalolva dolgoznak. M i n d e n k i m o z g á s b a n , m i n d e n lüktet. D e összeül a h a d b í r ó s á g , s m e g d e r m e d a t á b o r . Az egyik harcos, Ete felett k e l l ítélkeznie. Tizenöt n a p j a nősült, az egyik f u t á r t v e t t e el. N a g y lagzi volt, E t e n é p s z e r ű . A v á d : m e g f u t a m o d á s az ellenség elől. A h h o z az osztaghoz tartozott, a m e l y n é h á n y n a p p a l ezelőtt c s a p d á t állított a c s e n d ő r s é g n e k . S ő p a r a n c s n é l k ü l e l h a g y t a posztját. Azt m o n d o t t a a m e l l e t t e l e ­ v ő n e k , hogy fáj a feje, s v i s s z a t é r t a t á b o r b a . A fejfájás idegesítette, s attól t a r ­ tott, hogy h i b á t k ö v e t h e t el, h a összecsapásra k e r ü l a sor. M i n d e n k i ú g y véli a z o n ­ b a n , a z é r t t é r t vissza, hogy A n i t a m e l l e t t lehessen a veszély ó r á i b a n . S ű r ű csend. N y u g s z a n a k a fejszék. A k i a p a t a k b a n mosott, a b b a h a g y t a . Célia m e g én dolgozni p r ó b á l u n k . Etét n e m c s u k t á k le, c s a k a fegyverét v e t t é k el. Az e l l e n á l l á s régi harcosa, m é g a j a p á n o k i d e j é b ő l : kijelentette, hogy kész m i n d e n szükségesnek v é l t b ü n t e ­ t é s t elviselni. De n y u g t a l a n , n e m t a l á l j a a helyét. Házról h á z r a jár, A n i t a a n y o ­ m á b a n . Belép, leül egy p i l l a n a t r a . Az e l v t á r s a k v i s s z a k ö s z ö n n e k n e k i , r á m o s o ­ l y o g n a k , a z t á n elfordítják t e k i n t e t ü k e t . Elér a n a g y házhoz. A j k á n k é n y s z e r e d e t t mosoly. Feltesz egy l e m e z t : d i v a ­ t o s kis nóta, a c í m e — R e m é n y t e l e n s é g A dal fájó e m l é k e t é b r e s z t a h a l l g a t ó ­ s á g b a n . E t e k o m o r a n hallgatja, a z t á n n a g y g o n d d a l a h e l y é r e teszi a lemezt. Gépies l é p t e k k e l távozik; A n i t a szorosan a n y o m á b a n . Befejeződik a h a d i t ö r v é n y s z é k ülése. M i n d e n k i a g y ű l é s t e r e m b ő l kilépő h á ­ r o m e m b e r t figyeli. E l v á l n a k egymástól. G. Y. h a z a t é r , s közli v e l ü n k az ítéletet: h a l á l . K e m é n y ítélet, d e a helyzet szigorú fegyelmet követel. H á t m e g l e h e t b i r ­ kózni az ellenséggel, h a m i n d e n k i a saját feje u t á n m e g y ? H u m á n u s n a k l e n n i kis ü g y e k b e n ? Ez vajon n e m k o m p r o m i t t á l n á a h u m á n u m m á s v o n a t k o z á s a i t ? E t é n e k m e g kell h a l n i a , hogy a t ö b b i e k h a r c o l n i t u d j a n a k az életért. H á r o m ó r a k o r lesz a kivégzés. P a r a n c s b a adják: senki s e m t á v o z h a t k ö r l e ­ t é b ő l . Nehéz csend. L á t j u k a kivégzőosztagot e l t ű n n i a fák között. E t e a középen, fejét feltartja, az osztaggal egy ü t e m b e n lép. S z í v v e r é s ü n k jelzi az idő m ú l á s á t . H i r t e l e n b e r o b b a n a sortűz. F e l t ű n i k az osztag. S í r n a k . Géliával megbeszéljük, mi a t e e n d ő , h a a t á b o r t m e g l e p e t é s s z e r ű t á m a d á s éri. Ez n e m lehetetlen, volt m á r ilyen eset. Első g o n d o l a t u n k , h o g y a n óvjuk egymást. D e a b b a n a m o z g a l o m b a n , a m e l y h e z t a r t o z u n k , a közösség számít, s n e m az egyén. V a j o n helyes v o l n a személyi é r z e l m e k m i a t t m á s életét is veszélybe sodorni, h a v a l a k i m e g s e b e s ü l v a g y fogságba esik? E l h a t á r o z z u k , hogy t ö b b é n e m foglalkozunk a m a g u n k sorsával. E l n é z e m a t ö r é k e n y Céliát, s elgondolom, h a az ellenség k e z é b e

kerülne...

F u r a m e n h e l y e az e r d ő a s z a b a d s á g n a k . B á r m e r r e fordul a z e m b e r , elzárja a l á t h a t á r t . Még az eget is e l t a k a r j a . C s u p á n r e m é n y s é g ü n k h a t á r t a l a n . A m i k o r a v á r o s b a n dolgoztunk, kettős é l e t ü n k n y u g t a l a n í t o t t . Mielőtt k i l é p ­ t ü n k , k ö r ü l n é z t ü n k . Ki az ott a s a r k o n ? Ki ül m e l l é n k az a u t ó b u s z b a n ? Alig v á r ­ tuk, hogy k i j u s s u n k az e r d ő b e , ahol senki n e m figyel. Az e r d ő b e n senki n e m tesz egy lépést s e m p a r a n c s nélkül. N e m szabad a fo­ l y ó p a r t o n sétálgatni. Néha, a m i k o r költözünk, a m i k o r szünet v a n , egy-egy folyó közepéről f e l n é z h e t ü n k a k i t á r u l k o z ó é g r e . . . , s i l y e n k o r s z e r e t n é n k visszatérni a v á r a s b a , a széles u t c á k r a . A k i a s z a b a d s á g é r t harcol, a n n a k j u t a l e g k e v e s e b b belőle. Megjelent

a Les Temps

Modernes

260.

számában. William

Fülöp-szigetek

J.

Pomeroy

FÓRUM

A m a g y a n g o l d i v a t a v a g y az í r á s t u d ó k

felelőssége

A n y e l v m i n t t á r s a d a l m i k é p z ő d m é n y a többi t á r s a d a l m i jelenséggel k ö l c s ö n ­ h a t á s b a n fejlődik. A gazdasági, t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k új m e g új t á r s a d a l m i jelenségeket h o z n a k létre, ezek p e d i g m i n d n a g y o b b m é r t é k b e n g a z d a g í t o t t á k é s g a z d a g í t j á k f o g a l m a i n k körét. Ez a f o l y a m a t a n y e l v e k szókincsének á l l a n d ó gya­ r a p o d á s á h o z vezet. A n é p e k é r i n t k e z é s e , e g y m á s szokásainak, f o g l a l k o z á s á n a k át­ vétele e g y b e n az ezekhez kapcsolódó s z a v a k v á n d o r l á s á t is jelenti. A k ö z l e k e d é s meggyorsulása, a n é p e k é r i n t k e z é s i f o r m á i n a k m e g s o k a s o d á s a felgyorsította a n y e l ­ vek közötti hajszálcsövesség f o l y a m a t á t is. A m a i i d ő k b e n a t u d o m á n y , a t e c h n i k a gyors fejlődése, az élet m i n d e n t e r ü ­ letén j e l e n t k e z ő új f o g a l m a k p r ó b á r a teszik a n y e l v e k h a j l é k o n y s á g á t , a z új kife­ jezésére i r á n y u l ó képességét. A m a g y a r n y e l v is jól megfelel e f e l a d a t á n a k , s k ö n y n y e d é n jelöli m e g az új f o g a l m a k a t . H i v a t k o z z u n k m o s t c s u p á n a mesterséges holdra, műholdra, v a g y az olyan kifejezésekre, m i n t p é l d á u l az agy-ostrom, amely ügyes szó szerinti f o r d í t á s b a n teljes fogalmi hűséggel m a g y a r í t j a a csoportos ötlet­ g y á r t á s a n g o l u l brain stormingnak. n e v e z e t t h a t é k o n y eszközét N e m m i n d e n új f o g a l m a t t u d u n k a z o n b a n szóösszetételekkel, s z ó k a p c s o l a t o k ­ k a l v a g y a k á r új s z a v a k a l k o t á s á v a l kifejezni. Ilyen esetben á t v e s s z ü k a z idegen szavakat, s ezek — h a e l t e r j e d n e k — j ö v e v é n y s z a v a k k é n t g a z d a g í t j á k n y e l v ü n k szókincsét. Ez a n y e l v m o z g á s t ö r v é n y e i n e k megfelelő folyamat. N e m v a g y o k p u r i s t a , s vallom, hogy a fejlődés igényelte szóátvételek g a z d a g í t j á k a nyelvet. A kiberne­ tika é p p e n ú g y közel áll hozzám, m i n t a gimnázium vagy telefon. C s a k üdvözölni t u d o m azokat, a k i k a lézert, a kvazárt, a kvarkot s sok m á s szakkifejezést ilyen és ehhez h a s o n l ó f o r m á b a n m e g h o n o s í t o t t á k . N e m kifogásolhatók az olyan idegen sza­ vak, m i n t a pozitron v a g y telemetria, hogy e v o n a t k o z á s b a n csak ú g y t a l á l o m r a hozzak fel e g y - k é t p é l d á t . Az idegen s z a v a k n a k a k i k e r ü l h e t e t l e n és szükséges m é r t é k e t m e g h a l a d ó b e ­ h a t o l á s a a z o n b a n n e m gazdagítja, h a n e m szegényiti, szürkíti a nyelvet, f ő k é p p e n azzal, hogy elűzi a h a s z n á l a t b ó l a z a n y a n y e l v sok és á r n y a l t j e l e n t é s ű szavát. A dolgok t e r m é s z e t é b ő l következőleg az idegen szakkifejezések sokkal n a ­ gyobb m é r t é k b e n h a t o l n a k be a s z a k n y e l v b e , m i n t a k ö z n y e l v b e . A s z a k n y e l v b ő l viszont sok kifejezés h a m a r á t m e g y a k ö z n y e l v b e , és itt az i d e g e n s z a v a k k a l m á r szélesebb k ö r b e n élnek, m i n t a s z a k n y e l v b e n . E z é r t s z a k n y e l v b e n és k ö z n y e l v b e n e g y a r á n t , h a t á r o z o t t a n é r v é n y e s ü l n i e kell a t u d a t o s n y e l v h a s z n á l a t p a r a n c s á n a k : idegen szót, idegen kifejezést csak a b b a n az e s e t b e n v e g y ü n k át, h a s e m m i k é p p e n sem s i k e r ü l az új f o g a l o m r a megfelelő m a g y a r szót t a l á l n u n k v a g y a l k o t n u n k . Az á t v e t t szó is öltsön lehetőleg az á t v e v ő n y e l v s z a b á l y a i n a k megfelelően m e g v á l t o ­ zott alakot. V á l t o z a t l a n á t v é t e l n e k c s a k a k k o r v a n helye, h a az idegen szó a n y a ­ n y e l v i a l a k b a n n e m fejezhető ki. Az idegen s z a v a k á t v é t e l é n e k , illetőleg h a s z n á l a t á n a k a l a p v e t ő szabályait azért t a r t o t t a m szükségesnek felemlíteni, m e r t az u t ó b b i i d ő b e n az i n d o k o l a t l a n szóbe1

1

Szándékosan figyelmen kívül hagyom a jassz-nyelv, vagy mint ma szíveseb­ ben mondanám, a vagány-nyelv kérdését, amely ugyan valóságos gyűjtőmedencéje nemcsak a mesterségesen képzett, hanem az idegen szavaknak is, de sok különle­ ges vonása következtében külön elbírálás alá esik.

h a t o l á s o k olyan m é r t é k ű e l b u r j á n z á s á n a k v a g y u n k t a n ú i m á r a m i n d e n n a p i é r i n t ­ kezési n y e l v b e n is, a m e l y e k m e l l e t t n e m m e h e t ü n k el szó n é l k ü l . A k ö v e t k e z ő k b e n n é h á n y szaknyelvi és köznyelvi p é l d á n i g y e k s z ü n k r á m u t a t n i e z e k r e a t ü n e t e k r e . A szükségtelen

computer

I m m á r közhely s z á m b a megy, hogy a m a t e m a t i k a egyre t ö b b és a l e g k ü l ö n ­ bözőbb tevékenységi t e r ü l e t e n játszik m e g h a t á r o z ó szerepet. Ezzel összefüggésben a k i b e r n e t i k a is egyre n a g y o b b befolyásra tesz szert. E két, h o v a t o v á b b m i n d e n ­ n a p o s g y a k o r l a t t á v á l ó t u d o m á n y á g m ű v e l é s e s é r v é n y e s ü l é s e a z e l e k t r o n i k u s szá­ m í t ó g é p e k m i n d szélesebb k ö r b e n való a l k a l m a z á s á h o z vezetett. A m a g y a r n y e l v kiváló kifejezőképességét dicséri, hogy e z e k m e g j e l e n é s é t k ö v e t ő e n r ö g t ö n feltűnt a z elektronikus számológép kifejezés. Ezt r ö v i d e s e n k ö v e t t e az igen jó l e l e m é n y ű elektronikus számítógép, a m e l y t a r t a l m i l a g p o n t o s a b b a n fejezi ki ez okos gépek fogalmát. E g y b e n h a t á r v o n a l a t h ú z a régifajta egyszerű, c s u p á n a l a p m ű v e l e t e k e t végző számológépek s a m a m á r n e g y e d i k n e m z e d é k b e n tökéletesedő m a g a s fokú s z á m t a n i m ű v e l e t e k elvégzésére k é p e s újfajta g é p e k között. Az „ e l e k t r o n i k u s szá­ m í t ó g é p " kifejezés h a m a r o s a n polgárjogot n y e r t . E z é r t m e g l e p ő és i n d o k o l a t l a n , hogy a m i k o r megfelelő, á l t a l á n o s a n elfogadott m a g y a r kifejezéssel m e g t u d j u k j e ­ lölni e gépeket, egyszerre t e r j e d n i kezd ezek e r e d e t i angol elnevezése, a computer is, l e g ú j a b b a n h e l y e n k é n t m á r m a g y a r helyesírással, m i n t komputer. A szóban forgó g é p e k elnevezése az egyes n y e l v e k b e n á l t a l á b a n az angol „ c o m p u t e r " szó l e f o r d í t á s á v a l vagy fogalmi megfelelőjének a l k a l m a z á s á v a l a l a k u l t ki. A r o m á n n y e l v b e n p é l d á u l először u g y a n c s a k a m a g y a r r a l teljesen azonos é r ­ t e l m ű maşină electronică de calcul jelentkezett, k é s ő b b k ö v e t t e ezt a r ö v i d e b b , d e t a r t a l m i l a g u g y a n c s a k megfelelő calculator electronic, ú j a b b a n p e d i g a franciához h a s o n l ó ordinator. A francia n y e l v b e n két kifejezés v á l t általánossá, a calculateur és az ordinateur. A kettőt á l t a l á b a n azonos é r t e l e m b e n h a s z n á l j á k , de h e l y e n k é n t k ü l ö n b s é g e t tesznek a „calculateur" és az „ o r d i n a t e u r " között. Az utóbbin a n a ­ g y o b b t e l j e s í t m é n y ű , b o n y o l u l t a b b gépeket értik. A r o m á n és a francia n y e l v l a t i n s á g a teszi lehetővé és é r t h e t ő v é az azonos szerkezetű szóképzéseket. A „calculator" és az „ o r d i n a t o r " n e m idegen test a r o ­ mán nyelvben, mint a „computer" a magyarban. A f r a n c i a szóhasználatot m é g a n a g y a m e r i k a i s z á m í t ó g é p g y á r t ó cégek is (például a Bull G e n e r a l Electric), n y i l v á n k e r e s k e d e l m i é r d e k b ő l , a n n y i r a tiszte­ l e t b e n t a r t j á k , hogy a francia l a p o k b a n közzétett egész oldalas h i r d e t é s e i k b e n m é g v é l e t l e n ü l s e m h a s z n á l j á k a „ c o m p u t e r " szót. H a p e d i g v a l a m e l y v á l l a l a t — m i n t ezt a K o r u n k 1968. 3. s z á m á b a n tallózza — a s z á m í t ó g é p e k f o g a l m á n a k m e g j e l ö l é ­ s é r e n e m t a r t j a a l k a l m a s n a k a jelenleg h a s z n á l t francia kifejezéseket, a k k o r n e m ­ csak a francia n y e l v b e n kell új u t á n k u t a t n i , h a n e m a z a n g o l b a n is. A „ c o m p u t e r " ugyanis — m i n t a t o v á b b i a k b a n l á t n i fogjuk — s e m m i v e l s e m több, m i n t a „calc u l a t e u r " , v a g y m á s n y e l v b e l i megfelelői. A n é m e t n y e l v b e n az e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p f o g a l m á n a k kifejezésére az elektronische Rechenmaschine m e l l e t t a z Elektronenrechner kifejezést h a s z n á l j á k . A német nyelvterületen a „computer" leginkább Nyugat-Németországban járatos, a m i n e m csoda, h a a r r a a gazdasági, politikai é s ideológiai befolyásra g o n d o l u n k , a m e l l y e l az Egyesült Á l l a m o k ott r e n d e l k e z i k . Az „ e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p " kifejezésnek a „ c o m p u t e r " - r e l v a l ó felcserélését n e m indokolja, hogy k é t t a g ú . Ilyen két, sőt t ö b b t a g ú kifejezés sok v a n m i n d a s z a k n y e l v b e n , m i n d a k ö z n y e l v b e n . A n y e l v i j e l e n s é g e k i s m e r t mozgásából k ö v e t ­ kezőleg a z o n b a n e g y á l t a l á b a n n e m kizárt, hogy az „ e l e k t r o n i k u s " jelző idővel l e ­ kopik, s m a r a d csak a számítógép, m i n t ahogy m á r t ö b b h e l y e n így is jelentkezik. U g y a n e z a f o l y a m a t m e g y v é g b e a r o m á n n y e l v b e n is. R o m á n szövegben t ö b b helyen o l v a s t a m c s u p á n a maşină de calcul-t v a g y calculatort jelző n é l k ü l . A „ s z á m í t ó g é p " kifejezés a m a g y a r n y e l v b e n is tökéletesen a l k a l m a s az új okos gép f o g a l m á n a k kifejezésére, m i n t ahogy a f r a n c i á k is a régi nyelvi kifejező­ eszközök á t é r t é k e l é s é v e l m i n d e n t o v á b b i jelző n é l k ü l „ c a l c u l a t e u r " - t vagy „ o r d i n a t e u r " - t m o n d a n a k . A számítógép u g y a n i s szó szerint, p o n t o s a n és teljesen u g y a n 2

3

2

Nem hiszem, hogy a még ajánlott, m a t a a közhasználatban felvehetné vele a Lásd például: Kleine Enzyklopädie, 3

jószándékú, versenyt. Technik.

különben Leipzig,

találó 1966.

logikai a u t o ­

a z t jelenti, m i n t a r o m á n calculator, a francia calculateur s m i n d e z e k közös angol forrása, a computer . A „ c o m p u t e r " fogalmát t e h á t é r t e l m i l e g t ö k é l e t e s e n fedi a „számítógép". H a pedig az idegen szó n e m m o n d olyant, a m i t m a g y a r r a l n e m t u d u n k p o n t o s a n k i ­ fejezni, m i indokolja az á t v é t e l é t ? Egyszerű v o l n a a felelet, h a előbb t e r j e d t v o l n a el a „computer", s a z u t á n k e l l e n e megfelelő m a g y a r kifejezést a k ö z h a s z n á l a t b a bevinni, m i n t ez m á s f o g a l m a k megjelölésekor előfordult. Itt a z o n b a n fordított az eset. Előbb v á l t á l t a l á n o s a n elfogadottá az „ e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p " kifejezés, s c s a k a z u t á n k e z d t e k ü g y k ö d n i a „ c o m p u t e r " elterjesztésén. T e h á t n e m t e r m é s z e ­ tes folyamattal, h a n e m mesterséges, v a g y h a úgy tetszik, m e s t e r k é l t s z ó h a s z n á l a t ­ t a l á l l u n k s z e m b e n . A francia n y e l v n e m v e t t e á t a c o m p u t e r t , pedig r o k o n az angollal. A l e g ú j a b b k i a d á s ú a n g o l — r o m á n m ű s z a k i s z ó t á r szerint a „ c o m p u t e r " r o m á n u l n e m „ c o m p u t e r " , h a n e m „calculator", Ne l e g y ü n k p á p á b b a k a p á p á n á l . H a a r o m á n n y e l v n e k jó a r o m á n kifejezése, a f r a n c i á n a k a francia, a n é m e t n e k a n é m e t , a m a g y a r n y e l v n e k sincs szüksége a z angol kifejezés szolgai á t v é t e l é r e . R ö v i d e n m é g csak a r r a utalok, hogy az idegen s z a v a k i n d o k o l a t l a n h a s z n á l a t a f o g a l o m z a v a r t is okoz. Ez p e d i g ú j a b b igen n y o m ó s é r v amellett, hogy n e h a s z ­ n á l j u k a mégoly d i v a t o s idegen szót sem, h a n e m azt az a n y a n y e l v i t , a m i t m i n d e n k i m e g é r t . A számítógép e v o n a t k o z á s b a n is szolgáltat t a n u l s á g o t . A m i k o r a Korunk szerkesztőségében szóvá t e t t e m a „ c o m p u t e r " szó h a s z n á l a t á t , k i d e r ü l t : egyesek a b ­ b a n a h i s z e m b e n voltak, hogy a c o m p u t e r n e m azonos az e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó ­ géppel, h a n e m attól különböző, v a l a m i másfajta, a n n á l t ö b b , o k o s a b b gép. Egy éppen s z á m í t ó g é p k ö z p o n t b a n dolgozó b a r á t o m u g y a n e b b e n a h i t b e n volt. H a ez a f o g a l o m z a v a r e l ő f o r d u l h a t o t t a szerkesztőségben s egy s z a k e m b e r n é l , a n n á l n a g y o b b z a v a r k e l e t k e z h e t a széles olvasó közönség k ö r é b e n . 4

5

6

Story

és

társai

A m i t előbb a c o m p u t e r r e l k a p c s o l a t b a n m o n d o t t a m , áll az egyéb t e r ü l e t e k e n d i v a t o s k o d ó a n g o l s z a v a k r a is. A m a g y a r n y e l v alkotóerejét, n y e l v i ö n t u d a t t a l r e n d e l k e z ő , jó n y e l v é r z é k ű s z a k e m b e r e i n k t a l á l é k o n y s á g á t dicséri, hogy a j ö v e v é n y e k s z á m á r a h a m a r o s a n a k a d t a k k i v á l ó megfelelők. Sok e s e t b e n nincs is szükség új kifejezésre, m e r t az a fogalom, a m e l y e t a d i v a t o s idegen szó t a k a r , é p p e n o l y a n jól, h a n e m j o b b a n , kife­ j e z h e t ő m e g l e v ő s z a v a i n k k a l . A m á r felhozott p é l d á k h o z h a d d t e g y e m hozzá itt az agy-szivattyúzást, v a g y a m é g j o b b agy-elszívást, a m e l y szemléletesen fejezi ki az angolul brain d r a i n - n a k m o n d o t t a m a m ű v e l e t lényegét, a m e l l y e l főleg az E g y e ­ sült Á l l a m o k — sportkifejezéssel élve — elszipkázza a t ö b b i fejlett i p a r i á l l a m b ó l a z ott k i k é p z e t t s z a k e m b e r e k e t . ( J a v a s l o m is az agy-szipkázás kifejezés h a s z n á l a ­ tát, m e r t ez kissé g u n y o r o s kicsengésével u t a l e m ű v e l e t legtöbbször n e m é p p e n tisztességes h á t t e r é r e is.) E p é l d á k a t csak a szemléltetés k e d v é é r t h o z t a m fel. Azért, hogy ezekkel szem­ b e á l l í t v a j o b b a n é s z r e v e g y ü k a z angol s z a v a k felületes, n y a k l ó n é l k ü l i h a s z n á l a ­ t á n a k szükségtelen voltát. I t t v a n p é l d á u l a story, sőt sztori, m e r t az u t ó b b i i d ő b e n m á r ezt is k e z d i k m a g y a r helyesírással írni. A d i v a t o n , a sznobságon k í v ü l az ég v i l á g á n s e m m i sem indokolja, hogy a t a r t a l m i l a g és h a n g u l a t i l a g is megfelelő m a g y a r történet szót a „story"-val helyettesítsük. I d e g e n s é g é n t ú l m e n ő e n a „story" h a n g z á s a is k o m o r , t o m p a , szürke. B e n n e m z a v a r o s á r a d a t k é p z e t é t kelti, a m e l y oly r e m e k m a g y a r s z a v a k a t m o s el, m i n t a z e m l í t e t t történet v a g y elbeszélés, eset, a v a g y a rég m e g ­ honosodott história. H a d d e m l é k e z t e s s e m a z angol szó i m á d ó i t a r r a , hogy a n n a k e r e d e t e is e b b e n a jó h a n g z á s ú l a t i n kifejezésben v a n . Még a n n y i t , hogy m a g y a r u l a r e g é n y e k n e k , elbeszéléseknek, s z í n d a r a b o k n a k , f i l m e k n e k sincs „story"-juk, h a ­ n e m tárgyuk, tartalmuk, cselekményük, de l e g i n k á b b meséjük van. T ö b b esetben v e t é l k e d é s folyik- a b e t o l a k o d ó idegen s z a v a k s helyes megfe­ lelőik között. 4

A „computer" a c o m p u t e igéből származik, amelynek jelentése: számolni, számítani, kiszámítani, jelbecsülni. Az angol nyelv angolszász alapon rendkívül gazdag latin jelépítménnyel ren­ delkezik. A „compute" ige is a latin c o m p u t a r e igéből ered. Dicţionar tehnic englez-român. Bucureşti, 1967. 5

6

R e m é l e m a teenager-t m e g h o n o s í t a n i a k a r ó k í s é r l e t e k e t eleve k u d a r c r a ítéli a tizenéves, v a g y az ú j a b b a n megjelent, n é p i g y ö k e r ű tíz-egynéhány éves kifejezés. M i n d k e t t ő k i t ű n ő s jól példázza, hogy v a l ó b a n kis f á r a d s á g g a l ki l e h e t a l a k í t a n i az idegen s z a v a k p o n t o s m a g y a r megfelelőjét, h a m á r é p p e n azt hisszük, hogy e r r e szükség v a n . Á m b á r t u d j a isten, hogy é p p e n a teenager-rel kapcsolatban kell-e új kifejezés? Serdülő s z a v u n k n e m jellemzi jól a szóbanforgó é l e t k o r i é s társadalmi állapotot? A m e n n y i r e m e g á l l a p í t h a t t a m , a musical és a n a g y o n kifejező zenés játék között e p i l l a n a t b a n a k ü z d e l e m m é g d ö n t e t l e n . Bízom b e n n e , h o g y a „zenés j á ­ t é k " győz, neki s z u r k o l o k ( m á r régóta n e m drukkolok). Az e l ő b b i e k n é l s o k k a l s ú l y o s a b b a helyzet a hobby-val, amely mint valami m e g d ü h ö d ö t t J o l l y J o k e r űzi ki a m i n d e n n a p i s z ó h a s z n á l a t b ó l az oly p o m p á s , z a m a ­ tos, á r n y a l t kifejezéseket, m i n t a kedvtelés, időtöltés, szenvedély, vagy akár a vesszőparipa, h o g y c s a k ezeket e m l í t s e m , a m e l y e k oly t a l á l ó a n fejezik ki a k ü l ö n ­ féle s z ó r a k o z t a t ó időtöltések l é n y e g é t s változatosságát. H a v a l a k i m i n d e n k é p p e n idegen e r e d e t ű szóval a k a r j a kifejezni m a g á t , kéznél v a n a passzió. E b b ő l a s z e m ­ p o n t b ó l sincs s z ü k s é g ü n k t e h á t ú j a b b b e h o z a t a l r a . S v a n n a k o l y a n elfajult s z e n ­ v e d é l y e k is, a m e l y e k bogarakká válnak, vagy amelyek jellemzésére bármilyen ide­ gen n y e l v b e n h i á b a k e r e s n é n k olyan ízes, igen megfelelő kifejezést, m i n t a hóbort, a m e l y h a n g z á s b a n közel áll a d é d e l g e t e t t „hobby"-hoz. K ü l ö n b e n jól jellemzi a h o b b y s k o d ó k h ó b o r t j á t , v a g y h a ezt is idegenből jött szóval a k a r j u k kifejezni: mániáját. Az

írástudók

felelőssége

A mondottakból világosan kitűnik, hogy n e m a természetes folyamat eredmé­ n y e k é p p e n n y e l v ü n k b e n m e g h o n o s o d ó , szükségszerű, t á r s a d a l m i l a g igényelt i d e g e n s z a v a k ellen e m e l e k szót, h a n e m a d u g á r u ellen. Fel kell f i g y e l n ü n k a c s e m p é s z ­ á r u egészségtelen á r a d a t á r a , m e r t n ö v e k e d ő b e n v a n . Itt a z ideje, hogy ú t j á t á l l j u k . Ne a k a r j u k n y e l v ü n k e t e r ő s z a k o l t a n és feleslegesen m a g y a n g o l l á v á l t o z t a t n i . A f r a n c i á k is erőteljesen k ü z d e n e k a f r a n c i a - a n g o l fura k e v e r é k n y e l v ellen, a m e l y ­ n e k ők t a l á l ó a n a franglais n e v e t a d t á k . E n n e k m i n t á j á r a k ö v e t t e m el a s a j n á l a ­ tosan m i n d j o b b a n k ö r v o n a l a z ó d ó m a g y a r - a n g o l , ú j s ü t e t ű m a k a r ó n i n y e l v m e g j e ­ lölésére a magyangol szót. (Makaróni nyelvnek n e v e z t é k a n n a k idején azt a m a ­ g y a r - l a t i n - f r a n c i a - n é m e t k e v e r é k n y e l v e t , a m e l y e n a m ú l t század első é v t i z e d e i b e n a pesti szalonok sznobjai, k é n y e s k e d ő i csacsogtak.) T u d o m é n azt, igen jól t u d o m : a kifogásolt s z a v a k h a s z n á l a t á b a n n a g y sze­ r e p e v a n a d i v a t n a k . De azt is n a g y o n jól t u d o m , a divatot is i r á n y í t j á k . A szo­ ciológusok a m e g m o n d h a t ó i , m i l y e n t u d a t o s i r á n y í t á s á l d o z a t a i azok, a k i k azt h i ­ szik, ö n k é n t e s e n h ó d o l t a k be v a l a m i l y e n d i v a t h ó b o r t n a k . Meggyőződésem szerint a d i v a t o s s z a v a k ellen is a győzelem b i z o n y o s s á g á v a l v e h e t j ü k fel a h a r c o t . Az idegen kifejezéseknek m a g y a r o k k a l v a l ó sikeres h e l y e t ­ tesítésénél m o s t n e m a h a j d a n i n y e l v ú j í t á s r a h i v a t k o z o m . M á s p é l d á t e m l í t e k a r r a , hogy a h a t á r o z o t t fellépés, a helyes, c é l t u d a t o s m u n k a a n y e l v i d i v a t t e r é n is m i ­ lyen n a g y s z e r ű e r e d m é n y e k e t hozhat. Az eddig é r i n t e t t e k t ő l egy kissé t á v o l a b b eső t e r ü l e t r e h i v a t k o z o m , o l y a n r a , a m e l y e n k ü l ö n ö s k é p p e n é r v é n y e s ü l a k o r d i ­ vatja, és s o k k a l t a n a g y o b b s z e n v e d é l y e k e t k a v a r fel, m i n t b á r m e l y , mégoly á l t a l á ­ nos d i v a t ő r ü l e t . A s p o r t r ó l v a n szó. Nos, ezen a v a l ó b a n n e h e z e n b e f o l y á s o l h a t ó t e r ü l e t e n a k é t v i l á g h á b o r ú között lelkes sportújságírók, s p o r t e m b e r e k és n y e l v é ­ szek sikeresen m a g y a r í t o t t á k m e g a kifejezések jó részét. M a m á r p é l d á u l a rajt, a hátvéd, v a g y fedezet tökéletesen feledteti, hogy r é g e b b e n ezeket c s a k start­ nak, bekknek, v a g y h a l f n a k m o n d t u k . (Ha m á r a s p o r t n á l t a r t u n k , felrovom, m i ­ lyen könnyelműen írnak újabban különösen motoros vagy autóversenyekkel k a p ­ c s o l a t b a n rallyt, v a g y franciás a l a k b a n rallye-t. Az a l k a l o m n a k megfelelően h a s z ­ n á l t verseny, körverseny, országúti verseny v a g y akadályverseny jobb, h í v e b b k i ­ fejezője a k ü l ö n b ö z ő v e r s e n y f o r m á k n a k , m i n t az idegen szó. Az egyes e s e t e k b e n szükséges „ m o t o r o s " jelző v a g y „ a u t ó " előtag az idézett kifejezésekkel jól megfér.) Az idegen sportkifejezések a n n a k idején m é l y e b b g y ö k e r e k e t eresztettek, m i n t m a a c o m p u t e r é s t á r s a i , s a m a g y a r s z a v a k ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l szélesebb k ö r ­ ből s z o r í t o t t á k ki őket, m i n t a m e l y b e n m a ezek a m é g viszonylag új i d e g e n sza­ v a k forognak. A n y e l v i u t a k ő r á l l á s a i b a n levők t e h á t a siker m i n d e n r e m é n y é v e l l á t h a t n a k hozzá a n e m k í v á n a t o s j ö v e v é n y e k kiszorításához s ú j a b b a k b e s z i v á r g á ­ sának megakadályozásához.

A nyelvi ő r h e l y e k e l s ő s o r b a n a szerkesztőségek. A h í r - és i s m e r e t k ö z l ő esz­ közök a m a i t á r s a d a l o m b a n eddig s o h a n e m t a p a s z t a l t m ó d o n befolyásolják az e m ­ bereket. Ez m a m á r a n n y i r a n y i l v á n v a l ó , h o g y fölösleges a t ö m e g l é l e k t a n , a r e k ­ lámpszichológia és a z ilyen i r á n y ú szociológiai k u t a t á s o k e r e d m é n y e i r e h i v a t k o z ­ n u n k . A folyóiratokban, n a p i l a p o k b a n leírt, a r á d i ó b a n e l h a n g z ó szó széles k ö r b e n h a t , g o n d o l j u k m e g t e h á t jól, m i t í r u n k le és h o g y a n . A k i n y o m t a t o t t , a r á d i ó b a n elhangzott szónak m e g v a n a becsülete. Bizony m o n d o m , a z ő r h e l y e k e n dolgozó í r á s t u d ó k d ö n t ő mértlékben felelősek a m a g y a n g o l d i v a t terjedéséért. H a az olvasó a Korunk h a s á b j a i n olvassa a „ c o m p u t e r " - t , meggyőző erővel h a t r á p u s z t á n a z a tény, hogy a kifejezést itt olvasta. A l a p n a g y t e k i n t é l y e fémjelzi a h e l y t e l e n szó­ használatot. Az olvasó m e g v a n győződve arról, hogy a szerkesztőség n e m c s a k t e c h ­ nikailag szerkeszti a lapot, h a n e m az ott dolgozó széles l á t ó k ö r ű , felkészült, jó n y e l v é r z é k k e l , n y e l v i készséggel bíró, n y e l v t u d o m á n y i i s m e r e t e k k e l felvértezett, a n y a n y e l v ü n k szeretetétől á t h a t o t t szerkesztők n y e l v i s z e m p o n t b ó l is m e g n é z i k a közlésre a d o t t anyagot. A m i k o r f e n t e b b „ K o r u n k " - a t í r t a m , n e m c s a k e l a p szerkesztőségét é r t e t t e m , h a n e m m i n d e n folyóirat, h e t i l a p , n a p i l a p , k ö n y v k i a d ó és a r á d i ó szerkesztőségére is g o n d o l t a m . Az e z e k b e n dolgozó nyelvi d i v a t i r á n y í t ó k n a k kell e l l e n ő r i z n i ö k a nyelvi f o l y a m a t o k m i n d e n olyan c s a t o r n á j á t , útját, a m e l y e n a z idegen s z a v a k a kellő ellenőrzés h i á n y á b a n b e t o l a k o d h a t n a k . E b b e n n y i l v á n n a g y s z e r e p ü k v a n azoknak a mozgásoknak, amelyek a tudatos beavatkozás hatókörén többé-kevésbé k í v ü l esnek. Mégis állítom, h o g y ezek jelentősége, k i h a t á s a n a g y m é r t é k b e n csök­ k e n t h e t ő , h a v a n kellő nyelvi t u d a t o s s á g u n k s h a t á r o z o t t s á g u n k a h e l y t e l e n n y e l v i divattal való szembenállásra. A szerkesztőségek f o r d í t s a n a k fokozottabb figyelmet a n y i l v á n o s s á g r a b o c s á ­ t o t t a n y a g n y e l v i kifejezésmódjára, s é r v é n y e s í t s é k m e s s z e m e n ő e n a helyes, köz­ é r t h e t ő , s z a b a t o s s z ó h a s z n á l a t k ö v e t e l m é n y é t . H a a gazdasági t e v é k e n y s é g t e r ü l e ­ tén, t u d o m á n y b a n , m ű v é s z e t b e n , s p o r t b a n s á l t a l á b a n a t á r s a d a l m i élet b á r m e l y v o n a t k o z á s á b a n új jelenségek, f o g a l m a k m u t a t k o z n a k , s ezek kifejezőiként idegen s z a v a k j e l e n t k e z n e k , n e e n g e d j e n e k a sznobság, a k é n y e l m e s s é g c s á b í t á s a i n a k . Igyekezzenek nyelvünk története folyamán kialakult hajlékonyságát, nagyszerű ki­ fejezőkészségét k i h a s z n á l v a , m e g k e r e s n i a z idegen szó m a g y a r megfelelőjét. Az i d e ­ gen kifejezésnek c s a k a k k o r a d j a n a k s z a b a d utat, h a l e f o r d í t h a t a t l a n , v a g y h a a fogalom, a m e l y e t kifejez, m a g y a r szóval n e m a d h a t ó vissza. H a szerkesztőségeink e z e n a t é r e n j o b b a n m e g á l l t á k v o l n a a h e l y ü k e t , m a n e m l e h e t n e és k e l l e n e m a g y ­ angol divatról írni. M i n d e n t o l l f o r g a t ó n a k t u d a t o s a n kell t ö r e k e d n i e a r r a , h o g y m o n d a n i v a l ó i t megfelelő m a g y a r n y e l v i k ö n t ö s b e öltöztesse, fejlessze n y e l v i kifejezőkészségét, fo­ kozza a n y e l v i igényességet, k e r e s v e k e r e s s e a szebb, j o b b m a g y a r kifejezéseket. Ezek h a s z n á l a t a elősegíti a helyes fogalmi g o n d o l k o d á s t s a s z a b a t o s fogalmazást is. És k é r j ü k n y e l v é s z e i n k segítségét, k ö z r e m ű k ö d é s é t is. E r r e m i n d a s z a k e m b e ­ r e k n e k , m u n k a t á r s a k n a k , m i n d a szerkesztőségeknek s z ü k s é g ü k v a n . N y e l v ü n k t ö r ­ v é n y s z e r ű s é g e i n e k i s m e r e t é b e n ők i g a z í t h a t n a k el b e n n ü n k e t o l y a n k é r d é s e k b e n , amelyekben tájékozatlanságunk vagy nyelvérzékünkben való gyakran indokolatlan bizodalmunk következtében helytelen következtetésekre jutnánk. Csákány Béla

H o z z á s z ó l á s a s z í v á t ü l t e t é s és h u m a n i z m u s k é r d é s é h e z A s z í v á t ü l t e t é s k é r d é s e n e m v á l a s z t h a t ó el azoktól az e m b e r e n első ízben a l k a l ­ m a z o t t gyógyító (gyógyszerek, m ű t é t e k ) , d i a g n o s z t i k u s (vizsgáló eljárások) v a g y megelőző eljárásoktól (oltások), a m e l y e k e l ő b b r e viszik az o r v o s t u d o m á n y t . H a egy ún. etikai v a g y deontológiai k ó d e x b e n k e l l e n e ezen e l j á r á s o k l e g á l t a l á n o s a b b sza­ b á l y a i t r ö v i d e n összefoglalni, 3 f o g a l m a t k ü l ö n b ö z t e t n é k m e g : e m b e r k í s é r l e t e k e t , t e r á p i á s cél n é l k ü l i és t e r á p i á s célú klinikai kísérleteket. V é l e m é n y e m s z e r i n t a z egészséges ember mesterséges megbetegítése, vagyis a szorosabb é r t e l e m b e n v e t t emberkísérlet m e g e n g e d h e t e t l e n , vagyis tilos. Az orvosi

e t i k a súlyos m e g s é r t é s é t jelenti, h a ilyen k í s é r l e t e r ő s z a k k a l , zsarolással, f e n y e g e ­ téssel t ö r t é n i k , v a g y h a a k í s é r l e t n e k a l á v e t e t t személy, b e s z á m í t h a t a t l a n , m a g a t e ­ h e t e t l e n , ö n t u d a t l a n v a g y félrevezetés (csalás) áldozata. A klinikai kísérletre c s a k az é r d e k e l t s z e m é l y megfelelő felvilágosítása u t á n a d o t t ö n k é n t e s beleegyezésével k e r ü l h e t sor. A k l i n i k a i k í s é r l e t e k l e g á l t a l á n o s a b b szabályai az orvosi e t i k a a l a p e l v é n e k v a n n a k a l á r e n d e l v e : „ P r i m u m nil n o c e r e " vagy pozitív m e g f o g a l m a z á s b a n „ M i n d e n t m e g kell t e n n ü n k a b e t e g é r d e k é b e n " . Ilyen k í s é r l e t e k r e c s a k a k k o r k e r ü l h e t sor, h a o l y a n b i z t a t ó l a b o r a t ó r i u m i , á l l a t ­ kísérleti és egyéb, t u d o m á n y o s a n ellenőrzött t é n y e k b i r t o k á b a n v a g y u n k , a m e l y e k e m b e r e n is s i k e r r e l kecsegtetnek. E k í s é r l e t e k o b j e k t í v és s z u b j e k t í v feltételei: jól felszerelt k l i n i k a i kórház, m a g a s t u d o m á n y o s k é p z e t t s é g ű és erkölcsi t e k i n t é l y ű s z a k e m b e r e k . A kísérlet k o c k á z a t a a r á n y o s kell hogy legyen az e l é r e n d ő és v á r ­ h a t ó e r e d m é n n y e l . Megelőző i n t é z k e d é s e k k e l m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t e n d ő k a k í s é r l e t veszélyei, k á r o s k ö v e t k e z m é n y e i . Á l l a n d ó a n k é z n é l kell l e n n i e a veszélyt v a g y szö­ v ő d m é n y t e l h á r í t ó megfelelő kezelési e l j á r á s n a k . Etikai s z e m p o n t b ó l a terápiás cél nélküli klinikai kísérlet csak akkor végez­ hető, h a e l ő r e l á t h a t ó a n s e m m i k o m o l y k o c k á z a t t a l n e m j á r . A kísérlet m e g s z a k í ­ t a n d ó a z a l a n y k é r é s é r e v a g y a k k o r , h a f e l m e r ü l egészségének, testi é p s é g é n e k v e ­ szélyeztetettsége. Terápiás célzatú klinikai kísérleten é r t j ü k a b e t e g e m b e r e n első í z b e n a l k a l ­ m a z o t t gyógyszeres, sebészi v a g y e g y é b eljárást. A m á r e m l í t e t t elvek m e l l e t t hangsúlyozzuk, hogy e r r e a gyógyító k í s é r l e t r e c s a k olyan beteg v á l a s z t h a t ó ki, a k i n é l a betegség súlyossága a r á n y b a n v a n az új e l j á r á s k o c k á z a t á v a l . M á s szóval az új e l j á r á s k é p v i s e l t e k o c k á z a t n e h a l a d j a m e g súlyosságban az a l a p b e t e g s é g v a g y a z e d d i g i s m e r t g y ó g y e l j á r á s o k veszélyeit. Szövet- és s z e r v á t ü l t e t é s e k n é l a m á r e m l í t e t t s z a b á l y o k o n k í v ü l figyelemmel kell l e n n i a k ö v e t k e z ő k r e : H a a biológiai a n y a g o k holttestből s z á r m a z n a k (így vér, csont, bőr, s z a r u h á r t y a ) , k i e m e l é s ü k sürgős, így h á t k ö z v e t l e n ü l a biológiai h a l á l b e á l l t a u t á n t ö r ­ ténjék. U t ó b b i i d ő p o n t j á t orvosi b i z o t t s á g n a k k e l l m e g á l l a p í t a n i a , m e g i n d o k o l v a e g y ú t t a l az e l j á r á s szükségességét. M e g s z e r z e n d ő i l y e n k o r a n n a k a h o z z á t a r t o z ó n a k : beleegyezése is, aki jogos az e l h u n y t holttestével r e n d e l k e z n i . H a az á t ü l t e t e n d ő szövetet, szervet, élő személytől n y e r i k , a k k o r m i n d az adó (donor), m i n d a k a p ó (receptor) részéről f e l m e r ü l a beleegyezés és a k o c k á z a t k é r d é s e . Az o r v o s t a r t ó z k o d j é k attól, hogy n y o m á s t g y a k o r o l j o n a d o n o r r a e l h a t á r o z á s a k i a l a k í t á s á b a n . U g y a n a k k o r e l f o g a d h a t ó n a k t a r t j u k jogi é s erkölcsi s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t a d o n o r azon óhaját, hogy bizonyos k o c k á z a t o t v á l l a l j o n személyét illetően, azzal a s z á n d é k k a l és t u d o m á n y o s a n a l á t á m a s z t o t t r e m é n n y e l , hogy hozzá közel állói személyt m e g m e n t s e n a biztos h a l á l t ó l . A d o n o r t l é l e k t a n i v i z s g á l a t n a k kell a l á v e t n i , és c s a k o l y a n f o g a d h a t ó el, aki. teljes lelki e g y e n s ú l y b a n v a n , é r e t t megfontolás, k o m o l y é r v e k a l a p j á n h a t á r o z o t t . K i z á r a n d ó k azok a d o n o r o k , a k i k n e k e l h a t á r o z á s a k ó r o s jellegű, v a g y ellenőrizetlen érzelem hatása alatt jelentkeztek szervadónak. Á l t a l á b a n figyelmet kell f o r d í t a n i a k a p ó (receptor) pszichológiájára is. Itt. s z á m í t á s b a j ö n a saját testi felépítésének, egyénisége m e g v á l t o z á s á n a k képzete, m i n t lelki t r a u m a , v a l a m i n t a d o n o r n a k okozott k o c k á z a t m i a t t i l e l k i i s m e r e t f u r dalás. A n d e r Zoltán;

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

Székely-vándorlás a századfordulón A h i v a t a l o s statisztika szerint s z á z a d u n k első é v t i z e d é b e n l e g a l á b b 300 000 e m ­ ber v á n d o r o l t ki E r d é l y b ő l , s hozzávetőlegesen fele a n n y i a X I X . század u t o l s ó két é v t i z e d é b e n . P e d i g a r e n d e l k e z é s r e álló statisztikai a d a t o k n e m fedik t e l j e s e n a valóságot, m e r t n e m t a r t a l m a z z á k a h i v a t a l o s f o r m a s á g o k mellőzésével k i v á n ­ doroltak számát. De így is meggyőzően bizonyítják, hogy a k a p i t a l i z m u s k o r á ­ nak e nagy „népvándorlása" Erdélyt sem hagyta érintetlenül; kiterjedt minden j e l e n t ő s e b b tájegységre, é s átfogta r o m á n , m a g y a r és n é m e t n e m z e t i s é g ű l a k o s ­ s á g á n a k a t á r s a d a l m i r a n g l é t r a legalsó fokaira szorított rétegeit. H u l l á m a i o t t c s a p t a k a l e g m a g a s a b b r a , ahol á l l a n d ó s u l t az e l m a r a d o t t s á g és e l m a r a d h a t a t l a n kísérője, a t ö m e g e s szegénység. Ilyen t e r ü l e t e k e n a l a k u l t a k ki — a k o r a b e l i s z a k ­ irodalom d i v a t o s kifejezésével élve — az ú n . kivándorlási gócok. Ezek egyikével, a székelyföldivel fogunk r ö v i d e n foglalkozni. A székelyek e l v á n d o r l á s a főleg M o l d v á b a és H a v a s a l f ö l d r e n e m újkori j e l e n ­ ség, h a n e m t ö b b százados m ú l t r a v i s s z a t e k i n t ő t ö r t é n e l m i folyamat. Í r o t t e m ­ lékek a l a p j á n m á r a X V I . század elejétől n y o m o n k ö v e t h e t ő , s u g y a n c s a k t ö r t é ­ n e l m i f o r r á s o k t a n ú s í t j á k , hogy a X V I I . század végétől e k i v á n d o r l á s i m o z g a ­ lom i d ő n k é n t tömegjelenséggé változott, t ö b b a l k a l o m m a l pedig r i a d t m e n e k ü ­ lésbe csapott á t : r é s z b e n a H a b s b u r g - p o l i t i k a , r é s z b e n t e r m é s z e t i c s a p á s o k k ö v e t ­ keztében. Az e l ő b b i e k k e l k a p c s o l a t b a n elégségesnek t ű n i k , h a u t a l u n k a m a d é falvi v e s z e d e l e m i d ő s z a k á r a v a g y a X I X . század első é v t i z e d é b e n t ö b b a l k a l o m ­ m a l is fellépő éhínségre. Az 1848—1849-es f o r r a d a l o m leverése u t á n a m e g t o r l á ­ soktól v a l ó félelem ú j a b b t ö m e g e k e t k é n y s z e r í t e t t o t t h o n u k e l h a g y á s á r a , ezzel viszont egy i d ő r e a n a g y a r á n y ú politikai i n d í t é k ú e l v á n d o r l á s o k sora le is z á r u l t . Ez a m e g á l l a p í t á s t e r m é s z e t e s e n n e m v o n a t k o z i k E r d é l y egészére, s k ü l ö n ö s e n nem román lakosságára, m e r t az Osztrák—Magyar Monarchiában alkalmazott n e m ­ zeti e l n y o m á s a r o m á n t ö m e g e k k i v á n d o r l á s á n a k t o v á b b r a is egyik fontos o k a maradt. Az e l v á n d o r l á s t e z e k b e n a z é v e k b e n a s z é k e l y e k n é l is főként g a z d a s á g i - t á r s a ­ d a l m i okok idézték elő, s t a l á n ezzel is m a g y a r á z h a t ó , h o g y s z e m b e n a megelőző korokkal, a m i k o r a v á n d o r l á s o k n a k p e r i o d i k u s jellege volt, az ú j k o r b a n e f o l y a m a t á l l a n d ó jelleget k a p o t t : a z a b s z o l u t i z m u s idején és a d u a l i z m u s k i a l a k u l á s á t k ö ­ vető k é t első évtizedben s z ü n t e l e n t a r t o t t , m a j d a századfordulón e l é r t e c s ú c s ­ pontját. É v e n t e tízezrek m o z d u l t a k meg, s t a l á n a z o k a k u t a t ó k s e m j á r t a k t á v o l az igazságtól, a k i k a felnőtt lakosság 4 0 % - á r a b e c s ü l t é k azok a r á n y á t (ti. a „mozgó n é p feleslegét"), a k i k e t h e l y z e t ü k a r r a kényszerített, hogy r ö v i d e b b v a g y h o s s z a b b időre olyan v i d é k e k r e v a g y o r s z á g o k b a v á n d o r o l j a n a k , a h o l t ö b b volt a m u n k a ­ a l k a l o m és j o b b n a k í g é r k e z t e k a k e r e s e t i lehetőségek. A k i v á n d o r l á s (kisebb m é r t é k b e n az időszaki v á n d o r m o z g a l o m is) a s z á z a d ­ forduló legtöbbet v i t a t o t t k é r d é s e i közé tartozott, á l l a n d ó t é m á j a lett a sajtónak, a „ s z a k t a n á c s k o z á s o k n a k " , a p a r l a m e n t i felszólalásoknak, sőt kongresszusok is fog­ l a l k o z t a k vele. Egyszóval — közüggyé v á l t . Ezt m u t a t j a a z a h a t a l m a s i r o d a l o m is, a m e l y e k é r d é s r ő l keletkezett, s a m e l y legtöbbször a szociológia, t ö r t é n e l e m , g a z d a s á g t ö r t é n e t és n é p r a j z egyfajta ötvözete volt.

A székely k i v á n d o r l á s g a z d a g i r o d a l m á n a k értékelése, e r e d m é n y e i n e k felhasz­ n á l á s a s u g y a n a k k o r a t t ó l a n a c i o n a l i s t a sallangtól v a l ó megtisztítása, a m e l y e t egyes, főként politikai m u n k á k szerzői r á a g g a t t a k , t ö r t é n e t í r á s u n k egyik feladata. Ez a l k a l o m m a l t e r m é s z e t e s e n n e m v á l l a l k o z h a t u n k erre. A n n y i t a z o n b a n elöl­ j á r ó b a n s z e r e t n é n k megjegyezni, hogy a székelyek újkori t ö r t é n e t é n e k s jelen eset­ b e n az e l v á n d o r l á s k é r d é s é n e k t a n u l m á n y o z á s a — ezt r é g e b b i t ö r t é n e t í r á s u n k p o ­ zitív és n e g a t í v p é l d á i b i z o n y í t j á k — csak a k k o r lesz igazán e r e d m é n y e s , h a ezt n e m szakítjuk el az á l t a l á n o s erdélyi s k ü l ö n ö s e n a székely v i s z o n y o k k a l a n n y i r o k o n v o n á s t m u t a t ó r o m á n h a t á r ő r v i d é k e k speciális p r o b l é m á i t ó l . A n n á l i n k á b b , mivel — mint közismert — a kapitalizmusban a feudalizmuskori rendkívül bonyo­ l u l t t á r s a d a l m i viszonyok egyszerűsödnek, t e h á t e s e t ü n k b e n E r d é l y egyes v i d é k e i ­ n e k r é g e b b e n a n n y i r a e l t é r ő t á r s a d a l m i a r c u l a t a bizonyos m é r t é k i g közelített egy­ máshoz. De a századok f o l y a m á n k i a l a k u l t t ö r t é n e l m i sajátosságok nem. t ű n n e k el m á r ó l h o l n a p r a . A székelyek l a k t a t e r ü l e t e k e n , a k á r c s a k a volt r o m á n h a t á r ő r ­ v i d é k e k e n , m é g a m ú l t század végén is igen n a g y szerepet j á t s z o t t a k — h o g y csak egy p é l d á t e m l í t s ü n k — a közbirtokosságok, illetve a vagyonközösségek, ez a h e l y ­ zet pedig e v i d é k e k a g r á r t á r s a d a l m á n a k s t r u k t ú r á j á b a n is v i s s z a t ü k r ö z ő d ö t t . M i n d ­ ezekre e b b e n a t a n u l m á n y b a n csak u t a l n i t u d u n k . Ezen a t é r e n biztató lépést j e ­ l e n t e t t B e n e d e k Elek publicisztikai í r á s a i n a k k ö z r e a d á s a s a z o k n a k az előszóban t ö r t é n t s u m m á s értékelése. A jelenség

háttere

A v á n d o r l á s o k i n d í t ó o k a i r a , k é n y s z e r ű jellegére csakis e súlyos t á r s a d a l m i k ó r s o k r é t ű h á t t e r é n e k k u t a t á s a v i l á g í t h a t r á . N e m szokványos m ó d s z e r n e k e n g e d ü n k t e h á t , h a n e m a k é r d é s l é n y e g é t r a g a d j u k meg, h a felvázoljuk a századforduló k ö ­ r ü l i gazdasági élet n é h á n y v o n á s á t , s r ö v i d e n u t a l u n k a b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k társadalmi következményeire. A X I X . század gazdasági fejlődésére E r d é l y b e n is a k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k r a jellemző t e r ü l e t i egyenlőtlenség n y o m t a r á bélyegét. A B á n s á g , B r a s s ó és Szeben v i d é k e , v a l a m i n t n é h á n y n a g y o b b v á r o s és k ö z v e t l e n k ö r n y é k e viszonylag g y o r s a n h a l a d t a m o d e r n k a p i t a l i s t a gazdasági élet felé. E t e r ü l e t e k viszonylag k o r á n , m á r a h a t v a n a s évek v é g é n és a h e t v e n e s é v e k elején v a s ú t h o z j u t o t t a k , a m i t e r m é ­ szetesen jelentősen befolyásolta t o v á b b i fejlődésüket; g y ö k e r e t eresztett a n a g y ­ ipar, s z ü n t e l e n ü l e m e l k e d e t t a lakosság száma. E r d é l y n a g y o b b i k fele a z o n b a n , de m i n d e n e k e l ő t t a közlekedési ú t v o n a l a k t ó l t á v o l eső v i d é k e k , t o v á b b r a is fejletlenek m a r a d t a k . A k r a s s ó - s z ö r é n y i h a t á r ő r ­ vidék, a Szilágyság, M á r a m a r o s , a Mócvidék, a Mezőség, Naszód és F o g a r a s v i d é k e s a Székelyföld — h o g y c s a k a l e g k i r í v ó b b p é l d á k a t e m l í t s ü k — m e g r e k e d t e k a fejlődésben, ezeken a t e r ü l e t e k e n az ipari k a p i t a l i z m u s n a k m é g az a l a p j a i t s e m r a k t á k le. s a b a j t c s a k t e t é z t e az, hogy t r a d i c i o n á l i s foglalkozásuk, a m e z ő g a z d a ­ ság h a l a d á s á n a k ü t e m e is lassú volt. Természetes, h o g y a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a is az e l m a r a d o t t s á g bélyegeit v i s e l t e : i p a r i m u n k á s s á g n e m a l a k u l h a t o t t ki, és így a n é p e s s é g h a t a l m a s többsége t o v á b b r a is ő s t e r m e l ő m a r a d t . Ez a székelyek l a k t a t e r ü l e t e k r e is é r v é n y e s . Az 1848-as f o r r a d a l o m u t á n i fél évszázad gazdasági fejlődésének m é r l e g e t ú l n y o m ó a n negatív, s ezt a h i v a t a l o s s t a ­ tisztikák, a z i p a r k a m a r a i jelentések, a sajtó, v a l a m i n t a megyei közgazdasági m o ­ nográfiák adatai egyformán alátámasztják. A feldolgozó i p a r t e r é n a m a r o s v á s á r h e l y i c u k o r - és b ú t o r g y á r , a sepsiszent­ györgyi t e x t i l - és d o h á n y g y á r , v a l a m i n t a s z e n t k e r e s z t b á n y a i (ma Új-Vlahica) v a s ­ g y á r o n k í v ü l n e m sok felsorolni v a l ó a k a d (az a n é h á n y v a l ó b a n n a g y k a p i t a l i s t a vállalat, a m e l y az e r d ő k i t e r m e l é s b e n volt érdekelt, egészen m á s e l b í r á l á s a l á esik). D e m é g ezt a szerény fejlődést is b e á r n y é k o l t a n é h á n y r é g e b b i n a g y i p a r i v á l l a l a t p u s z t u l á s a . A b ü k s z á d i ü v e g g y á r a t az o s z t r á k — m a g y a r szódagyárosok k a r t e l l j e és a v a s ú t h i á n y a j u t t a t t a csődbe, a p a r a j d i n a g y g y u f a g y á r a t az elszigeteltség k é n y szerítette s z é k h e l y é n e k m e g v á l t o z t a t á s á r a , a n a g y b a c o n i é s fülei v a s h á m o r o k k a l a ­ p á c s a i t a távoli n a g y v a s i p a r v e r s e n y e n é m í t o t t a el. B á n y a i p a r á n a k k é p e s e m volt k e d v e z ő b b : a köpeci l i g n i t b á n y a p r o s p e r á l t u g y a n , de a b a l á n i r é z b á n y a és a p a r a j d i s ó b á n y a többször állt, m i n t t e r m e l t . I l y e n f o r m á n a z t á n n e m m e g l e p ő , hogy a v á r o s o k fejlődése stagnált. H ú s z é v a l a t t , 1870—1890 között, a n é g y m e g y e s z é k h e l y l a k o s s á g a összesen 3863 l é l e k k e l szaporodott. Az 1890-es n é p s z á m l á l á s a d a t a i szerint M a r o s v á s á r h e l y n e k 14 575 l a ­ k ó j a volt, S e p s i s z e n t g y ö r g y n e k 5665, S z é k e l y u d v a r h e l y n e k 6414, C s í k s z e r e d á n a k p e -

dig mindössze 1789.* A v á r o s o k fejlődésének m e g r e k e d é s e a gazdasági élet egyik legaggasztóbb t ü n e t e k é n t j e l e n t k e z e t t . A közgazdasági viszonyok a l a p o s a b b i s m e r e t é n e k b i r t o k á b a n l e v o n h a t j u k azt a következtetést, h o g y a n a g y r é s z t székelyek l a k t a v i d é k e n elégtelenek v o l t a k a n a g y i p a r i fejlődés belső erőforrásai, a külső e r ő f o r r á s o k p e d i g h a t h a t ó s i p a r p á r t o lási politika h í j á n n e m á l l t a k r e n d e l k e z é s r e . P e d i g i p a r o s í t á s r a n a g y szükség volt. T ö b b m i n t k é t é v t i z e d e n á t i s m é t e l g e t t e a m a r o s v á s á r h e l y i K e r e s k e d e l m i és I p a r ­ k a m a r a j e l e n t é s e : „Itt, a h o l a t e r ü l e t 8/10-ed része h a v a s és h e g y l á n c o l a t , ahol a szegényes m e z ő g a z d a s á g n e m k é p e s fedezni a m e g n ö v e k e d e t t k ö z t e r h e k e t és i g é ­ nyeket, s e m m i m á s , csak az i p a r t e r e m t h e t n o r m á l i s viszonyokat." A székelység osztozott M á r a m a r o s , F o g a r a s és a többi e l m a r a d o t t v i d é k l a k o s ­ s á g á n a k s o r s á b a n , viselte a l e m a r a d á s szomorú k ö v e t k e z m é n y e i t , m i v e l a g a z d a ­ sági n ö v e k e d é s n e m t a r t o t t lépést a n é p s z a p o r o d á s s a l , kevés volt a m u n k a a l k a ­ l o m és a l a c s o n y a k v o l t a k a m u n k a b é r e k , s így h i á n y z o t t a m e z ő g a z d a s á g i t e r ­ melés olyan ösztönzője is, m i n t a helyi k e r e s l e t fokozódása. Az a g r á r n é p e s s é g a n a t u r á l i s g a z d á l k o d á s m a r a d v á n y a i n a k szegényes viszonyai között éldegélt. A helyzetet súlyosbította a t e k i n t é l y e s m ú l t ú k i s i p a r csődje, a m e l y e t a külső n a g y i p a r v e r s e n y e m e l l e t t a X I X . század v é g é n főleg az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r ­ c h i a és R o m á n i a közötti v á m h á b o r ú k ö v e t k e z m é n y e i sújtottak. A v á m h á b o r ú , a m e l y jórészt a m a g y a r n a g y b i r t o k o s o k é r d e k e i t szolgálta, t ö b b e k között azt e r e d ­ m é n y e z t e , hogy a k i s i p a r o s o k jó része elveszítette k é s z t e r m é k e i n e k évszázados piacát, elszegényedett, m a j d e l v á n d o r o l t . A n a g y i p a r h i á n y á t és a k i s i p a r t ö n k r e ­ m e n é s é t n e m e l l e n s ú l y o z h a t t a a fa-, á s v á n y v í z k e r e s k e d e l e m , v a l a m i n t a f ü r d ő ­ élet (különösen S z o v á t á n és T u s n á d o n ) v a l a m e l y e s t fokozódó l e n d ü l e t e . A századforduló gazdasági s z a k e m b e r e i a b a j o k f o r r á s á t n e m u t o l s ó s o r b a n a mezőgazdasági és a n n a k egyik fő ága, az á l l a t t e n y é s z t é s h a n y a t l á s á b a n v é l t é k m e g t a l á l n i . S n e m a l a p t a l a n u l , m e r t a lakosság d ö n t ő t ö b b s é g é n e k ( U d v a r h e l y m e g y é b e n 81,5%-ának) m é g 1900-ban is az ő s t e r m e l é s volt a fő foglalkozása. A h a g y o m á n y o s m e z ő g a z d a s á g a z o n b a n az a g r á r l a k o s s á g abszolút s z á m á n a k s azok k ö z t e r h e i és t á r s a d a l m i igényei n ö v e k e d é s é n e k k ö r ü l m é n y e i között n e m t u d o t t megfelelni a k ö v e t e l m é n y e k n e k . E n n e k r é s z b e n t e r m é s z e t i , r é s z b e n gazdasági okai voltak. K e v é s volt a s z á n t ó t e r ü l e t (Csíkban a t e r ü l e t 14,4%-a, H á r o m s z é k e n 22,14%-a), s a legtöbb h e l y e n gyenge m i n ő s é g ű is. U g y a n a k k o r — v i d é k e n k é n t v á l t o z ó a r á n y ­ b a n — a f e u d a l i z m u s b ó l á t m e n t e t t v a g y m á r a k a p i t a l i s t a viszonyok között k e l e t ­ k e z e t t m a g á n és egyházi n a g y - é s k ö z é p b i r t o k a szántó-legelő és e r d ő t e r ü l e t e k j e l e n t ő s részét t a r t o t t a kezében, fokozván a n é p földnélküliségét. A r á n k m a r a d t i r a t a n y a g b ó l k i t ű n i k : a n é p b a j a i n a k s p a n a s z a i n a k forrása n e m a k o n z e r v a t i v i z ­ m u s b a n ( m e r t h á t ez m i n d e n h o l volt a p a r a s z t s á g s o r a i b a n ) v a g y a székelység „ a l l h a t a t l a n s á g á b a n " , „ j ö v ő - m e n ő " t e r m é s z e t é b e n , a fokozódó i g é n y e k b e n , m é g c s a k n e m is a t ú l n é p e s e d é s b e n k e r e s e n d ő , a m i n t azt g y a k r a n á l l í t o t t á k azok a kortársak, akik a társadalmi jelenségeknek csupán tüneti megnyilvánulásait lát­ ták, v a g y a j á r u l é k o s t é n y e z ő k — á l t a l u n k s e m t a g a d o t t — szerepét n a g y o n e l ­ t ú l o z t á k . A z o k a közgazdasági s z a k e m b e r e k és á l t a l á b a n a k é r d é s s e l foglalkozó k o r t á r s a k j á r t a k a helyes ú t o n (és ez volt a n a g y többség), a k i k a t á r s a d a l m i t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k n e k biztosítottak elsőbbséget. A n a g y s z á m ú , t ú l n y o m ó a n s z e g é n y p a r a s z t i g a z d a s á g között megoszló, n a g y ­ m é r t é k b e n felaprózódott föld szakszerű m ű v e l é s é h e z h i á n y z o t t a szükséges felsze­ r e l é s (az a t é n y , hogy az u d v a r h e l y i és csíki, de v a l ó s z í n ű l e g a m á s h o l élő szé­ k e l y e k is m a g u k készítették gazdasági eszközeik j e l e n t ő s részét, s o k o l d a l ú s á g u k a t m u t a t j a ugyan, de e g y b e n a t e c h n i k a i l e m a r a d á s r ó l is t a n ú s k o d i k ) , h i á n y z o t t az olcsó t ő k e is, m e r t az u z s o r á s k o d ó b a n k o k p é n z e n e m e m e l t y ű j e , h a n e m a k a d á l y a volt a z okszerű g a z d á l k o d á s n a k . C s í k b a n m é g m i n d i g a k é t n y o m á s o s g a z d á l k o d á s volt t ú l s ú l y b a n , H á r o m s z é k e n és e g y e b ü t t a h á r o m n y o m á s o s , s e m i a t t m é g a k e ­ v é s szántóföld t e t e m e s része is k i h a s z n á l a t l a n u l m a r a d t . Míg p é l d á u l E r d é l y á t ­ l a g á b a n 31% volt az é v e n k é n t u g a r u l h a g y o t t terület, C s í k b a n 52%. Kifejező a k ö v e t k e z ő a d a t is: U d v a r h e l y m e g y e a l i s p á n j á n a k j e l e n t é s e szerint s z á z a d u n k e l e ­ j é n egy elvetett g a b o n a s z e m 5—6 új m a g o t t e r m e t t , a k á r c s a k é v t i z e d e k k e l k o r á b ­ b a n . V a l a m i v e l j o b b a k v o l t a k a viszonyok H á r o m s z é k e n és a volt M a r o s s z é k * Az 1876-ban létesített Háromszék, Csík, Udvarhely és Maros-Torda megye nem teljesen azonos a volt székely székekkel. (Magyar Törvénytár, Az 1875—1876. évi törvények. Budapest, 1896. — Meruţiu Victor: Judeţele din Transilvania şi Maramureş. Cluj, 1929.)

t e r ü l e t é n , t ö b b e k között azért, m e r t a r á n y l a g j o b b m i n ő s é g ű t a l a j o n g a z d á l k o d ­ tak, s m e r t ezek h a m a r a b b b e k e r ü l t e k a g a z d a s á g i l a g fejlettebb v i d é k e k á r a m ­ körébe. A székely g a z d a t á r s a d a l o m válsága t u l a j d o n k é p p e n mégis a k k o r k e z d ő d ö t t , a m i k o r a h a g y o m á n y o s á l l a t t e n y é s z t é s feltételei r e n d r e m e g s z ű n t e k , s n e m p ó ­ tolta őket a m e z ő g a z d a s á g i n t e n z í v fejlődése (a n a g y többség h e l y z e t é n n e m sokat v á l t o z t a t o t t a z a h a l a d á s sem, a m e l y e t p é l d á u l a n y u g a t i fajta s z a r v a s ­ m a r h a és a tej szövetkezetek lassú elterjedése jelentett). A h a g y o m á n y o s á l l a t t a r ­ t á s feltételeit a n a g y b i r t o k v é d ő a g r á r p o l i t i k a a b i r t o k r e n d e z é s e k k e l á s t a alá. I g a z u g y a n , hogy a tagosítás az i n t e n z í v g a z d á l k o d á s egyik feltétele volt, d e e l h i b á ­ zott módszerei m i a t t azt s e m é r t e el, u g y a n a k k o r p e d i g a k i s g a z d á k tízezreit k á ­ rosította m e g és szegte k e d v ü k e t . A m a g á n n a g y b i r t o k igényei szerint v i t t é k v é g b e az a r á n y o s í t á s o k a t is, a m e l y e k k e l a közbirtokosságot gyengítették, s o r v a s z t o t t á k azt a t á m a s z t is, a m e l y e t azok a k i s g a z d á k s z á m á r a j e l e n t e t t e k . U g y a n a k k o r siet­ t e t t é k a p a r a s z t s á g n a k a k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k r a jellemző felbomlását. M i n d a d d i g , a m i g kevés b i r t o k a m e l l e t t a kisgazda e r d ő - és legelőhasználati joggal r e n d e l k e ­ zett, a közös legelőn, v a l a m i n t az u g a r o n viszonylag n a g y s z á m ú állatot t a r t h a t o t t , a m i biztosította a r e n d s z e r i n t n é p e s család s z ü k s é g l e t e i n e k kielégítését. A föld­ b i r t o k - r e n d e z é s e k k e l a falusi lakosság egy részét k í m é l e t l e n ü l megfosztották e t ­ től a lehetőségtől, m i v e l a t o v á b b i a k b a n m i n d e n k i „ a r á n y j o g a i n a k " s z á m a s z e r i n t legeltethetett, illetve e r d ő l h e t e t t . K ö z b e n a z o n b a n az e r d ő k i t e r m e l ő v á l l a l a t o k ü g y ­ n ö k e i v a g y é p p e n a m ó d o s a b b g a z d á k szót é r t e t t e k a falusi e l ö l j á r ó s á g o k k a l s. p o t o m á r o n ö s s z e v á s á r o l t á k a s z e g é n y e b b r e n d ű e k arányjogait. A tagosítások é s a r á n y o s í t á s o k révén, a m i n t Bözödi G y ö r g y írja, „a székely n é p e t az új i d ő k új eszközeivel f o r g a t t á k ki v a g y o n á b ó l " . A b i r t o k r e n d e z é s s e l , az egyik k o r t á r s k u t a t ó t a l á l ó megjegyzése szerint „ l a t i f u n d i u m o k a t t e r e m t e t t e k ott, ahol azelőtt n e m v o l ­ tak", u g y a n a k k o r segítették a kis l é t s z á m ú — n é p i e s kifejezéssel élve — „ n a g y ­ gazda" réteg kialakulását. M i n d e z t e r m é s z e t e s e n csak az e l l e n p ó l u s : az a g r á r s z e g é n y s é g a r á n y á n a k f e l ­ d u z z a s z t á s á v a l m e h e t e t t végbe, a m e l y e t e g y é b k é n t a t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s i s segített. A s z á z a d f o r d u l ó é v e i b e n a földdel r e n d e l k e z ő k m i n t e g y 5 0 % - á n a k 5 h o l d ­ nál k e v e s e b b földje volt (de az á t l a g 2 hold k ö r ü l mozgott), az a g r á r n é p e s s é g n e k p e d i g m i n t e g y 29—30%-a a teljesen földnélküliek r é t e g é b e tartozott. Ezek a k a t e ­ g ó r i á k a l k o t t á k az e l v á n d o r l á s o k t á r s a d a l m i bázisát. A n n á l i n k á b b , m i v e l a p a ­ r a s z t s á g legszegényebb r é t e g e i n e k f e l d u z z a d á s a a k k o r k ö v e t k e z e t t be, a m i k o r a k ö z t e r h e k m e g n ö v e k e d t e k , és az é l e t m ó d b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k is fokoz­ t á k a k i a d á s o k a t . L e h e t e t l e n n e m i d é z n ü n k B e n e d e k Elek l é n y e g r e t a p i n t ó s z a ­ v a i t : „ . . . ez a n é p dolgozott i n a s z a k a d t á i g , c s a k h o g y a d ó s a n e m a r a d j o n az á l l a m ­ nak, e g y h á z n a k , m e g y é n e k , községnek, u z s o r á s t a k a r é k p é n z t á r n a k , s m i n d e z e k e n felül jusson n e k i is egy d a r a b s z á r a z k e n y é r , egy d a r a b s o v á n y puliszka. E z a n é p fizetett, a m í g fizethetett m i n d e n k i n e k : I s t e n n e k , c s á s z á r n a k , v á r m e g y é n e k , f i n á n c n a k , e r d ő - és c s o r d a p á s z t o r n a k , tagosítási m é r n ö k n e k , jegyzőnek, b í r ó n a k m e g az i s k o l á n a k is." A z o k az á t a l a k u l á s o k , a m e l y e k f e l b o m l a s z t o t t á k a h a g y o m á n y o s é l e t f o r m á t , de az a d o t t t á r s a d a l m i helyzet m i a t t az új élet feltételeit n e m t e r e m t e t t é k m e g , kiélezték a z osztályellentéteket, fokozták a t á r s a d a l m i feszültséget a s z á z a d f o r ­ d u l ó székely településeiben. E r r ő l t a n ú s k o d i k az a n a g y s z a b á s ú a r á n y o s í t á s , t a g o ­ sítás elleni m o z g a l o m is, a m e l y 1901—1902-ben l e g a l á b b 150 falut ölelt fel. A m o z ­ g a l o m n e m egy h e l y e n , így p é l d á u l C s í k s z e n t i m r é n , G e l e n c é n , B e r e c k e n , A l f a l u b a n , de m á s h o l is n y í l t felkelésekbe csapott át. A csendőrséggel, sőt n e m e g y h e l y e n k a t o n a s á g g a l v a g y é p p e n bírói ítélettel m e g a d á s r a k é n y s z e r í t e t t széke­ lyek egy része a z t á n i n k á b b az e l v á n d o r l á s t választotta, a m e l y — a m e l l e t t , h o g y g a z d a s á g i k é n y s z e r ű s é g d i k t á l t a — m a g a is a l á z a d á s h a g y o m á n y o s f o r m á j a volt. Az

elvándorlás

irányai

és

méretei

Míg a székely v á n d o r l á s fő i r á n y a é v s z á z a d o k o n át M o l d v a és H a v a s a l f ö l d volt, az a m e r i k a i k i v á n d o r l á s a századforduló p r o d u k t u m a . Ezek m e l l e t t á l l a n d ó volt a székelység k i á r a m l á s a közelebbi v a g y t á v o l a b b i v i d é k e k r e is. Az első k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n e l ö l j á r ó b a n t i s z t á z n u n k kell egy p r o b l é m á t , n e v e z e t e s e n azt, hogy a k i v á n d o r l á s i r o d a l m á b a n g y a k r a n egy k a l a p alá v e t t é k a t u l a j d o n k é p p e n i k i v á n d o r l á s t és az időszaki v á n d o r m o z g a l m a t , s ez n e m e g y s z e r

vezetett téves k ö v e t k e z t e t é s e k h e z . Ügy v é l j ü k , hogy i t t t u l a j d o n k é p p e n u g y a n ­ annak a történelmi folyamatnak két konkrét megnyilvánulási formájáról v a n szó: a kivándorló á l t a l á b a n á l l a n d ó v a g y h o s s z a b b ideig t a r t ó m e g t e l e p e d é s r e gondolt, s e n n e k megfelelően p r ó b á l t b e r e n d e z k e d n i . A vándormunkás viszont r e n d s z e r i n t r ö v i d e b b ideig s legtöbbször a z é v n e k csak bizonyos s z a k a s z á b a n t a r ­ tózkodott lakhelyiétől távol. H a a z o n b a n a z e l v á n d o r l á s t é v e n k é n t i s m é t l ő d ő fo­ l y a m a t k é n t fogjuk fel — s c s a k így l e h e t felfogni —, e k é t k a t e g ó r i a között a h a t á r o k bizonyos p o n t o n fokozatosan e l m o s ó d n a k , m a j d összeolvadnak. Az ideig­ lenesen e l v á n d o r o l t a k k ö z ü l s o k a n m e g b a r á t k o z t a k az új k ö r ü l m é n y e k k e l , s e g y r e hosszabb ideig „ m a r a d t a k oda", m a j d véglegesen m e g t e l e p e d t e k . Mégis s z ü k s é ­ gesnek m u t a t k o z i k a z előbbi m e g k ü l ö n b ö z t e t é s , m e r t e n é l k ü l n e m é r t h e t ő m e g a m o z g a l o m „ ö n t ö r v é n y e " , sajátossága és a r á n y a i , d e azok a k a p c s o l a t o k s e m , a m e ­ lyek a z é v s z á z a d o k f o l y a m á n h a z á n k k ü l ö n b ö z ő részei között k i a l a k u l t a k . E p r o b ­ l é m á n á l m a r a d v a r á kell m u t a t n u n k a r r a , hogy azok a k o r t á r s a k , a k i k k i v á n ­ d o r l ó k k é n t t a r t o t t á k n y i l v á n a z időszaki v á n d o r m u n k á s o k a t is, h a j l a m o s a k v o l ­ t a k a r r a , hogy a k é r d é s n e k n a c i o n a l i s t a jelleget kölcsönözzenek; a m á s i k t á b o r , a m e l y i k c s u p á n m u n k á s v á n d o r l á s t l á t o t t ott is, a h o l t ö b b r ő l volt szó, a k a r v a - a k a ­ ratlanul a nagybirtokos-nagytőkés vezetőkörök közönyének m a l m á r a hajtotta a vizet A k i v á n d o r l á s i s t a t i s z t i k á k a d a t g y ű j t é s e 1899-cel kezdődött. E k k o r 1250 Ó-Ro­ m á n i á b a t a r t o z ó k i v á n d o r l ó t j e g y e z t e k fel, a m i k e v e s e b b , m i n t a B r a s s ó m e g y é ­ ből s z á r m a z ó r o m á n k i v á n d o r l ó k s z á m a . Viszont a m a r o s v á s á r h e l y i k e r e s k e d e l m i k a m a r a i jelentés a v á m h i v a t a l o k a d a t a i a l a p j á n u g y a n e r r ő l az évről 29 500 o l y a n személyt t ü n t e t fel, a k i k a bodzai, csíkgyímesi, sósmezői é s tölgyesi á t j á r ó k o n m e n t e k á t n a g y r é s z t m u n k á r a (de n e m l e h e t e t t k e v é s a z o k n a k a s z á m a s e m , a k i ­ k e t v o n a t r ö p í t e t t P r e d e a l felé). Ez a s z á m m e g í t é l é s ü n k s z e r i n t j ó v a l t ú l h a l a d j a az E r d é l y összes t ö b b i r é s z é r ő l a l k a l m i m u n k á r a a K á r p á t o k o n t ú l r a v á n d o r o l t a k összlétszámát. P e d i g az e m l í t e t t é v n e m j e l e n t e t t „csúcsot" a z e l v á n d o r l á s b a n , h i ­ szen 1897-ben — u g y a n c s a k a z e m l í t e t t k a m a r a i j e l e n t é s s z e r i n t — t ö b b m i n t 45 000 székely m e n t á t a régi R o m á n i á b a . T ö b b f o r r á s e g y b e v e t é s e r é v é n a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t h a t u n k , hogy a s z á z a d f o r d u l ó n é v e n t e á t l a g l e g k e v e s e b b 30 000-en k e l t e k á t a K á r p á t o k o n m u n k a k e r e s é s céljából t ö b b n y i r e a 2—3 h o l d a s v a g y a teljesen v a g y o n t a l a n a g r á r n é p e s s é g soraiból. D e t e k i n t é l y e s l e h e t e t t a z o k n a k a s z á m a is, a k i k s e m m i f é l e k i m u t a t á s b a n n e m szerepelnek, m e r t a „ n a g y k a p u n " (a K á r p á t o k olyan á t k e l ő p o n t j a i n , a m e l y e k e t n e m ellenőriztek) j á r t a k - k e l t e k . C s í k s z e n t d o m o k o s o n p é l d á u l 500 ilyen személyt i s m e r t e k . S z e m b e t ű n ő a v á n d o r ­ m o z g a l o m tömegjellege, és é p p e n ez k ü l ö n b ö z t e t i m e g a székelyföldit m á s e r d é l y i vidékek hasonló irányú vándorlásaitól. K ü l ö n ö s e n a m e z ő g a z d a s á g i s z e z o n m u n k á k idején a K á r p á t o k o n t ú l fellépő m u n k a e r ő h i á n y és a z ezzel j á r ó j o b b k e r e s e t i l e h e t ő s é g e k c s á b í t o t t á k csoportos m u n k a v á l l a l á s r a a székely szegényeket. A K e l e t i - K á r p á t o k h o z közel fekvő csíki és h á r o m s z é k i f a l v a k b a n e g y é b k é n t sokszor m á r a t é l f o l y a m á n szerződéses m e g ­ á l l a p o d á s jött l é t r e székely m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s o k é s a b o j á r i n a g y b i r t o k o k b é r l ő i n e k i d e u t a z ó m e g b í z o t t a i között, m e g h a t á r o z o t t m e z ő g a z d a s á g i m u n k á k e l ­ végzésére. D e a szerződéses m u n k a v á l l a l á s n e m volt á l t a l á n o s . A k i s g a z d á k p é l ­ d á u l a k k o r i n d u l t a k , a m i k o r m á r otthoni m u n k á j u k a t elvégezték. B a r t a l i s Ágost C s í k m e n a s á g székelyeiről í r t a : „ A m i n t i t t h o n m u n k á j á t elvégezte, k i m e g y e n 2—3 h ó n a p r a , fél é v r e családostól, v a g y felnőtt fiait, l e á n y a i t , feleségét k ü l d i ki. M á s ­ k o r ő m a g a m e g y felnőtt g y e r m e k e i v e l és feleségét h a g y j a i t t h o n . . . É s e z így i s m é t l ő d i k évről é v r e . " A k a p á v a l , k a s z á v a l felszerelt csoportok ú t r a k e l é s e Csík, H á r o m s z é k és U d ­ v a r h e l y m e g y é b ő l , d e m i n d e n e k e l ő t t a csík-kászoni és a k é z d i j á r á s b ó l a s z á z a d ­ forduló é v e i b e n megszokott l á t v á n y volt. Ezek n a g y r é s z e ősszel, a m e z ő g a z d a s á g i m u n k á k végeztével h a z a t é r t , a k i s e b b i k rész a z o n b a n , a k i k e t n e m k ö t ö t t c s a l á d vagy g a z d a s á g ( b á r m i l y e n s z e r é n y is) m u n k á t v á l l a l t t é l r e is, esetleg m e z ő g a z d a ­ sági v a g y v á r o s i c s e l é d n e k szegődött el. Idők f o l y a m á n ezek s z á m a t e k i n t é l y e s r e e m e l k e d e t t : a z 1900-as n é p s z á m l á l á s Csík m e g y é b e n t ö b b m i n t 10 000 t á v o l l é v ő t m u t a t o t t ki. Ezek e g y része ó - r o m á n i a i m u n k á n volt. N e h e z e b b m e g h a t á r o z n i — az a d a t o k e l l e n t m o n d á s o s s á g a m i a t t — a z o k n a k a s z á m á t , a k i k véglegesen m e g t e l e p e d t e k e b b e n a z időben o r s z á g u n k K á r p á t o k o n túli részein. A h i v a t a l o s statisztika csak az 1899—1913 közötti p e r i ó d u s t öleli fel, de h i á n y o s , m e r t — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — c s a k az ú t l e v é l l e l t á v o z ó k a t t a r t j a számon. A d a t a i s z e r i n t a z e m l í t e t t időszakban a székelyek lakta vidékekről

12 880 személy v á n d o r o l t a régi R o m á n i á b a . A X I X . század utolsó é v t i z e d é r e v o ­ n a t k o z ó a n m á s források s z o l g á l t a t n a k t á m p o n t o t . Ezek k b . 37 000 olyan személy­ ről b e s z é l n e k akik m e g t e l e p e d t e k a K á r p á t o k o n túl. T e k i n t e t b e v é v e m á s a d a t o ­ k a t is — m i n d e n e k e l ő t t a t e r m é s z e t e s és t é n y l e g e s s z a p o r o d á s közötti k ü l ö n b s é ­ get —, úgy hisszük, hogy közel j á r u n k a valósághoz, h a az e m l í t e t t k é t évtizedet illetően 50 000 k i v á n d o r l ó r ó l beszélünk. Ezek főleg a „ n a p s z á m o s osztály", a k i s ­ iparosok es nem u t o l s ó s o r b a n a k i s g a z d á k fiaiból és l á n y a i b ó l r e k r u t á l ó d t a k . A k i v á n d o r l á s első v i l á g h á b o r ú előtti i r o d a l m á b a n b ő v e n esik szó a jelenség i r á n y á r ó l . R ö v i d e n s z e r e t n é n k m e g e m l í t e n i n é h á n y ezzel kapcsolatos m e g á l l a p í ­ tást, s ezeket kiegészíteni a saját k u t a t á s a i n k a l a p j á n l e v o n t következtetéssel. Hogy a v á n d o r l á s i r á n y a t s e m az ipari k ö z p o n t o k n ö v e k v ő lehetőségei, sem p e d i g a n a g y o b b zajt v e r ő a m e r i k a i k i v á n d o r l á s n e m t u d t a m e g v á l t o z t a t n i , a b b a n n a g y szerepe volt a h a g y o m á n y n a k . Helyesen jegyezte m e g K o z m a F e r e n c , a szé­ k e l y e k életévei foglalkozó egyik legjobb s z a k m o n o g r á f i a szerzője, h o g y a „Moldv a - H a v a s a l f ö l d r e j á r á s - k e l é s a p á r ó l fiúra h a g y t a e m l é k e i t ősidők óta a Székely­ f ö l d ö n . Ez bizonyos r é t e g e k b e n olyan t u d a t i e l e m m é vált, a m e l y m a g a is ösztön­ zője lett a v á n d o r m o z g a l o m n a k . K e d v e z t e k a n é p m o z g á s n a k a földrajzi viszonyok is, hiszen a K á r p á t o k o n v a l ó á t k e l é s k ü l ö n ö s e b b nehézséget a k k o r s e m jelentett, h a az u t a t gyalog v a g y — s ez n e m volt r i t k a s á g — s z e k é r e n t e t t é k meg. A p r e d e a l i v a s ú t i csatlakozás k o r a i k i é p í t é s e m e g k ö n n y í t e t t e az e l v á n d o r l á s t a z o k s z á m á r a is, a k i k a keleti átjáróktól t á v o l a b b l a k t a k . S h a m á r á t j u t o t t a k , m u n k á t á l t a l á b a n l e h e t e t t t a l á l n i a k á r az e r d ő k i t e r m e l é s n é l , a k á r v a l a m i v e l t á v o l a b b a b o j á r i b i r t o k o n . A v á n d o r ­ lók egy része t o v á b b m e n t a n a g y v á r o s o k b a v a g y é p p e n a t e n g e r i és d u n a i k i ­ kötőkben keresett munkát. Úgy gondoljuk, hogy a századforduló n a g y v á n d o r m o z g a l m á n a k fokozódásá­ b a n szerepet játszott az ó - r o m á n i a i m e z ő g a z d a s á g specifikus fejlődése is. N e v e ­ zetesen az, hogy a bojári, e g y h á z i v a g y k i n c s t á r i b i r t o k o t is a p a r a s z t s á g g a l m ű ­ v e l t e t t é k m e g az ún. „szerződéses r e n d s z e r " k e r e t é b e n (ez ellen l á z a d t fel a r o ­ m á n p a r a s z t s á g 1888-ban és 1907-ben), és így a p a r a s z t n e m s z a k a d t el teljesen a földtől még a k k o r sem, h a saját b i r t o k a kevés v a g y esetleg e g y á l t a l á n n e m volt. O t t t e h á t n e m a l a k u l t ki o l y a n tömeges, mozgó m e z ő g a z d a s á g i népesség, m i n t p é l d á u l E r d é l y b e n , és e m i a t t az év bizonyos s z a k a s z a i b a n m u n k a e r ő h i á n y keletkezett, a m i k e d v e z e t t a v á n d o r m u n k á s o k e l h e l y e z k e d é s é n e k . Ez a k é p l e t 1907 u t á n r é s z b e n megváltozott, é p p e n a felkelést k ö v e t ő e n elfogadott olyan r e f o r m o k k ö v e t k e z t é b e n , a m e l y e k siettették a k a p i t a l i s t a viszonyok fejlődését, v a l a m i n t az é l e t b e l é p t e t e t t olyan i n t é z k e d é s e k h a t á s á r a , a m e l y e k k o r l á t o z t á k a m u n k a e r ő - b e ­ vándorlást. Az új k ö r ü l m é n y e k között az 1906—1907-es évektől az a d d i g t a p a s z t a l t k i ­ v á n d o r l á s i i r á n y b a n , h a n e m is gyökeres f o r d u l a t — m i n t a h o g y bizonyos f o r r á ­ sok e m l í t i k —, d e változás figyelhető m e g : a s z é k e l y e k n e k a K á r p á t o k o n t ú l r a v a l ó k i v á n d o r l á s a c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t m u t a t o t t , az A m e r i k á b a i r á n y u l ó p e d i g e m e l k e d ő b e n voit. Az A m e r i k á b a i n d u l ó k első n a g y o b b r a j á t az U d v a r h e l y m e ­ gyei S z e n t e r z s é b e t község b o c s á t o t t a ki 1901 n o v e m b e r é b e n . Az első v i l á g h á b o ­ r ú i g a k i v á n d o r l á s t e r j e d t u g y a n , d e a székelyek k ö r é b e n s o h a s e m öltött o l y a n m é r e t e k e t , m i n t E r d é l y többi részén. M i a l a t t c s u p á n F o g a r a s m e g y é b ő l t ö b b m i n t 9000 e m b e r v á n d o r o l t ki A m e r i k á b a , 1900—1913 között a székelyek l a k t a megyék­ ből összesen k b . 8000-en h a j ó z t á k á t az A t l a n t i - ó c e á n t a n a g y o b b d a r a b k e n y é r , a j o b b m e g é l h e t é s i feltételek m e g t a l á l á s á n a k r e m é n y é b e n . J e l l e m z ő a z o n b a n , hogy az ó - r o m á n i a i v á n d o r m o z g a l o m b a n elsősorban é r d e k e l t Csík és H á r o m s z é k m e ­ gyéből mindössze n é h á n y százan m e n t e k ki A m e r i k á b a . N e h e z e b b e n k ö v e t h e t ő n y o m o n az ún. belső v á n d o r l á s k é r d é s e , főleg azért, m e r t a statisztikai f e l m é r é s e k e r r e csak k e v é s t á m p o n t o t a d n a k . M e g á l l a p í t h a t ó mégis, hogy a századforduló éveiben fokozódott a székelység á r a m l á s a E r d é l y belső részei felé, v a l a m i n t — i s m é t k o r a b e l i kifejezéssel — a „ v á r m e g y é b e " , a Királyhágón túlra. Az e l v á n d o r l ó férfiak közül viszonylag s o k a n t e l e p e d t e k m e g a Zsil völgyi s z é n m e d e n c é b e n . A források szerint a m ú l t század végén m á r t ö b b e z e r r e e m e l ­ k e d e t t a P e t r o z s é n y b e n és k ö r n y é k é n élő székely b á n y á s z o k száma. É r d e k e s n e k t a r t j u k m e g e m l í t e n i , hogy k ö z ü l ü k s o k a n e r e d e t i l e g a köpeci s z é n b á n y á b a n d o l ­ goztak, s csak később, a j o b b kereseti l e h e t ő s é g e k é r t v á n d o r o l t a k a g y o r s a n f e j ­ lődő b á n y a i p a r i k ö z p o n t b a . E l t e r j e d t volt az ú n . i p a r o s községek l a k ó i n a k v á n d o r m o z g a l m a is. A szé-

kely k ő m ű v e s e k és ácsok felkeresték úgyszólván m i n d e n j e l e n t ő s e b b e r d é l y i v á ­ ros épitőtelepeit. A h á z i i p a r o s o k k é s z t e r m é k e i k k e l l á t o g a t t á k a v á r o s o k a t . A fu­ varos, deszkás, a g y a g m ű v e s és borvizes székely a v á n d o r l ó k külön t í p u s á t k é p ­ viselte Az első v i l á g h á b o r ú t megelőző é v t i z e d b e n tömegessé k e z d e t t v á l n i a székely cselédség e l v á n d o r l á s a E r d é l y n a g y o b b v á r o s a i b a . E n n e k a m o z g a l o m n a k az első állomása Kolozsvár volt, a h o n n a n idővel t o v á b b v á n d o r o l t a k egészen Bécsig. Ezek n a g y o b b i k része a n ő k közül k e r ü l t ki, a m i t igazolni látszik az 1910-es n é p s z á m ­ lálás, a m e l y t ö b b m i n t 16 000-rel k e v e s e b b n ő t t a l á l t a négy székelyek l a k t a m e ­ gye t e r ü l e t é n , m i n t férfit. Végül m e g e m l í t j ü k a z értelmiségi r é t e g szétszóródását Erdély-szerte, sőt a dualista m o n a r c h i a s z é l t é b e n - h o s s z á b a n . Az első v i l á g h á b o r ú kitörése a m a g a m ó d j á n v e t e t t véget a z e l ő b b i e k b e n felvázolt f o l y a m a t n a k .

* M á r a k o r t á r s a k n a g y része is jól látta, hogy a z e l v á n d o r l á s n e m j e l e n t megoldást. É p p e n ezért a k ö z v é l e m é n y n y o m á s a fokozódott, a m i az u r a l k o d ó osz­ tályt és a h i v a t a l o s s z e r v e k e t Végül is a r r a kényszerítette, hogy a kérdéssel fog­ lalkozzanak. S o k h u z a v o n a u t á n m e g i n d í t o t t á k a „székely akciót": a h á z i i p a r életrekeltését, az i p a r és közlekedés fejlesztését és az á l l a t t e n y é s z t é s fellendíté­ sét tervezték. M i n d e b b ő l v a j m i k e v é s v a l ó s u l h a t o t t meg, m e r t n e m t e r e m t e t t é k m e g a szükséges feltételeket. K i v é t e l k é n t a k ö r v a s ú t megépítését k ö n y v e l h e t j ü k el, d e n e m h a g y h a t j u k szó n é l k ü l , hogy U d v a r h e l y megye, v a l a m i n t H á r o m s z é k m e g y e bizonyos részei t o v á b b r a is n é l k ü l ö z t é k a v a s ú t i közlekedést és sínylették a n n a k h i á n y á t . A földművelésügyi m i n i s z t é r i u m és a gazdasági egylet vezetősége a székely k é r d é s sajátos m e g o l d á s á t j a v a s o l t a : a székelyek részleges kitelepítésére gondoltak, v a l a m i n t a z alföldi m u n k á s t a r t a l é k - t e l e p e k e n való felhasználásukra. Ezek a t e r v e k i r r e á l i s a k és m e g a l á z ó a k voltak. N e m k e v é s b é az a z elgondolás, a m e l y a Mezőség és az Alföld n a g y u r a d a l m a i t székely cselédekkel volt h i v a t o t t ellátni. Így a z t á n m i n d e n m a r a d t a r é g i b e n , a v á r t közgazdasági fellendülés e l ­ m a r a d t , a székelyek k i á r a m l á s a p e d i g — a m i n t l á t t u k — folytatódott. M e g o l d á s t — m i n t h a z á n k egésze s z á m á r a — csak a szocializmus hozott. De a tőkés-földesúri r e n d s z e r évszázados m u l a s z t á s a i t n e m l e h e t e t t rövid idő a l a t t teljesen p ó t o l n i . N e m kétséges, hogy a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t k ö r ü l ­ t e k i n t ő és t u d o m á n y o s g a z d a s á g p o l i t i k á j a — a m e l y n e k egyik fontos p o n t j a a t e r m e l ő e r ő k a r á n y o s t e r ü l e t i elosztása —, a tervszerű, gyors ü t e m ű i p a r o s í t á s n y o m á n a székelyek l a k t a v i d é k is az egész ország á l t a l á n o s fellendülésével egy ü t e m b e n gazdasági, t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s m e g ú j h o d á s előtt áll. A k ü z d e l m e s m ú l t i s m e r e t e e h h e z az é p í t ő m u n k á h o z ú j a b b l e n d ü l e t e t a d h a t .

Egyed Ákos

Erdős I. Pál: Kerámia-maszk

IFJÚSÁG-NEVELÉS

Ú j k e z d e m é n y e z é s e k az I—IV. o s z t á l y b a n A k ö z e l m ú l t b a n m e g s z a v a z o t t o k t a t á s i t ö r v é n y t ö b b e k között azt is elő­ írja, hogy a k ö v e t k e z ő iskolai é v b e n h a t é v e s kortól kezdődjék az o k t a t á s . K í s é r ­ leti i s k o l á k r ó l és osztályokról is v a n szó; e z e k b e n a t a n í t á s kezdésének, a t a n ­ t e r v i a n y a g n a k és a m ó d s z e r e k n e k k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t a i t p r ó b á l j á k ki. N e m r é g k e z d t é k m e g m ű k ö d é s ü k e t azok a különleges osztályok, a m e l y e k b e n a I I I . osz­ t á l y t ó l k e z d v e idegen n y e l v e t is t a n u l n a k a g y e r m e k e k , m á s o k b a n a s z a k t a n á r i o k t a t á s előnyeit vizsgálják az e g y t a n í t ó s r e n d s z e r r e l s z e m b e n . V a n h á t v á l t o z á s az alsó o s z t á l y o k b a n is? S o k k a l t ö b b , m i n t a m e n n y i a n e m s z a k e m b e r n e k t u d o m á s á r a jut. Úgy gondoljuk, n e m lesz é r d e k t e l e n , h a n é ­ h á n y új k e z d e m é n y e z é s r ő l és v á l t o z á s r ó l szólunk ezúttal. K e z d j ü k t a l á n azzal, h o n n a n és m i é r t az új kifejezés: „I—IV osztály"? M i é r t m o n d t u n k le a h a g y o m á n y o s és n e m z e t k ö z i l e g h a s z n á l t megnevezésről, a z „elemi iskola" kifejezésről? V a n e n n e k a t e r m i n o l ó g i a i v á l t o z á s n a k v a l a m i k ü l ö n ö s e b b oka, m é l y e b b é r t e l m e t a l á n ? Az elemi iskola eddig k ü l ö n iskolatípust, eléggé z á r t egységet k é p v i s e l t a z o k t a t á s - k é p z é s á l t a l á n o s r e n d s z e r é b e n . B á r k i i n d u l ó p o n t j a volt az e g y m á s r a é p ü l ő iskolafokoknak, t a r t a l m á t , jellegét mégis elsősorban az a feladat h a t á r o z t a meg, h o g y a széles g y e r m e k t ö m e g e k n e k — a z o k n a k , a k i k a z elemi iskola befejezésé­ vel egyben egész iskolai t a n u l m á n y a i k a t is befejezik — m e g a d j a azt a m i n i m á l i s , n é l k ü l ö z h e t e t l e n i s m e r e t - é s készséganyagot, a m e l l y e l a z é l e t b e n m a j d eligazod­ h a t n a k . Az elemi iskola t e h á t elsősorban p r a k t i k u s jellegű volt. A tízosztályos kötelező o k t a t á s bevezetésével ez a szerep m e g m a r a d t u g y a n a b b a n a f o r m á b a n , hogy t o v á b b r a is a kezdő o s z t á l y o k b a n kell á t a d n i az o l v a ­ s á s - í r á s - s z á m o l á s készségét, v a l a m i n t a l e g a l a p v e t ő b b i s m e r e t e k e t , d e m i n d e z t m á r n a g y o b b k e r e t b e n és a b b a n a t u d a t b a n , hogy a g y e r m e k m é g j ó p á r évig t a n u l ó m a r a d . N e m k é n y s z e r í t t e h á t az idő szűk p r a k t i c i z m u s r a , ellenkezőleg, az alsó osztályok t a n t e r v i a n y a g á b a n é p p e n úgy, m i n t m ó d s z e r e i b e n és szervezési f o r m á i b a n , a t á v l a t i s á g elve é r v é n y e s ü l h e t . Így h á t az alsó osztályok központi f e l a d a t a a m e g a l a p o z á s , o l y a n a l a p n a k a m e g t e r e m t é s e , a m e l y m e g b í r j a az iskola­ fokozatok t o v á b b i emeleteit, a m e l y b e n n e m c s a k az eszközöket sajátítja el a g y e r ­ m e k a t o v á b b i t a n u l á s h o z , de a helyes t a n u l á s i m ó d s z e r és a szellemi m u n k a e l j á r á s a i t is. O l y a n a l a p n a k a m e g t e r e m t é s e , a m e l y a g y e r m e k t e r m é s z e t e s k í v á n ­ csiságát a t u d á s v á g y , m o z g é k o n y s á g á t pedig a c é l t u d a t o s a k t i v i t á s i r á n y á b a állítja. Ilyen

helyzetben,

felfogásban

már

a nyolcosztályos

és

méginkább

a

tízosz-

t á l y o s á l t a l á n o s kötelező o k t a t á s b e v e z e t é s é v e l az elemi iskola t u l a j d o n k é p p e n m e g s z ű n t : szervesen beépült az utána következő osztályok egységes rendszerébe. Tudjuk, hogy egy fogalom csak a k k o r helyes, h a h í v e n t ü k r ö z i a j e l e n s é ­ get, a m e l y e t jelöl. S m e r t a „jelenség", m i n t l á t t u k , l é n y e g e s f e l a d a t á t t e k i n t v e megváltozott, t e r m é s z e t e s , sőt k í v á n a t o s , hogy ezt a t e r m i n o l ó g i a is tükrözze. Iskolakezdés

hatéves

korban

D e c e m b e r utolsó n a p j a i b a n k o p o g t a t t a k be a szülőkhöz a t a n á r o k , hogy s z á m b a v e g y é k az iskola k ö r z e t é b e n l a k ó h a t - és h é t é v e s g y e r m e k e k e t . Egyes szülők ö r ö m m e l f o g a d t á k a hírt, hogy egy évvel k o r á b b a n k e z d h e t i g y e r m e k ü k a t a n u l á s t , m á s o k a g g o d a l m u k n a k a d t a k kifejezést: v a j o n n e m fejletlen, n e m „éretlen-e" m é g h a t é v e s g y e r m e k ü k ? C s a k elismerés illetheti a k ö r ü l t e k i n t é s t , m i s z e ­ r i n t a t ö r v é n y előírja, hogy a k e v é s b é fejlett g y e r m e k e k beiskolázása egy évvel k i t o ­ lódhat. T a l á n k e v e s e n t u d j á k , hogy v i l á g v i s z o n y l a t b a n jelenleg 54 ország kezdi h é t é v e s k o r b a n a t a n í t á s t . (közöttük h a z á n k , a Szovjetunió, a s k a n d i n á v á l l a m o k , Lengyelor­ szág), 76 o r s z á g b a n (így F r a n c i a o r s z á g , Olaszország, a N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r ­ saság, Magyarország) a b e t ö l t ö t t 6 év, 4 o r s z á g b a n pedig (Anglia, A u s z t r á l i a , az U S A egyes államai) a b e t ö l t ö t t 5 é v az i s k o l a k e z d é s ideje. A n g o l p e d a g ó g u s o k kísérletei azt l á t s z a n a k igazolni, hogy m á r a n é g y é v e s g y e r m e k is k é p e s e r e d m é n y e s e n elsa­ j á t í t a n i az olvasás készségét, s a k a n a d a i i s k o l á k b a n az ú n . C u i s e n a i r e - p á l c i k á k k a l h á r o m és fél, n é g y é v e s g y e r m e k e k e t t a n í t a n a k számolni (lásd F . G. R o b i n s o n c i k k é t a Canadian School Journal 1964. április 15-i s z á m á b a n ) . A t u d o m á n y és t e c h n i k a szédületes fejlődése k ö v e t k e z t é b e n felhalmozódott h a t a l m a s m e n n y i s é g ű i s m e r e t a n y a g elsajátítása a z iskolai é v e k s z á m á n a k n ö v e ­ lését igényelné, m i v e l a t a n t e r v e k e t t o v á b b zsúfolni a felső o s z t á l y o k b a n m á r a l i g h a lehet. Ezt az igényt a z o n b a n k o r l á t l a n u l n e m l e h e t é r v é n y e s í t e n i , hiszen a t a n u l á s t u l a j d o n k é p p e n csak előkészülés az életre, s a l e g t e r m é k e n y e b b é v e k e t m á r a m u n k á r a k e l l fordítani. Az iskolai é v e k s z á m á t felfelé növelni ezek szerint n e m célszerű, m a r a d t e h á t a m á s i k m e g o l d á s : a „lefelé terjeszkedés", a k o r á b b i iskolakezdés. Ilyen i r á n y ú i n t é z k e d é s r e feljogosít a v i l á g v i s z o n y l a t b a n észlelt jelenség, az a k c e l e r á c i ó : a m a i h a t é v e s g y e r m e k a j o b b és é s s z e r ű b b t á p l á l k o z á s m e g az i n ­ formációforrások gazdagsága, s o k r é t ű s é g e k ö v e t k e z t é b e n testileg, szellemileg á l t a ­ l á b a n fejlettebb, m i n t a k á r ötven évvel ezelőtt a h a s o n l ó k o r ú g y e r m e k . Á l t a l á ­ b a n , m o n d j u k , m e r t egyes f e l m é r é s e k azt m u t a t j á k , hogy n e m m i n d e n h a t é v e s g y e r m e k é r e t t az iskolára. N e m is beszélve arról, hogy e b b e n a k o r b a n a l e g f e j ­ l e t t e b b g y e r m e k is m é g erőteljesen igényli a j á t é k o t , a sok mozgást, a k i m o n d o t ­ t a n g y e r m e k i életet. M i n d e z e k e t a k ö r ü l m é n y e k e t szem előtt t a r t v a az a l á b b i k é r d é s e k m e r ü l ­ n e k fel: m i t és h o g y a n kell t a n í t a n i , h a h a t é v e s k o r b a n k e z d ő d i k a z o k t a t á s , m i t b í r meg a h a t é v e s g y e r m e k testi és szellemi fejlettsége, és m i t a 8—10 é v e s é a későbbi iskolai években, h o g y a n a j á n l a t o s a d a g o l n i az első é v e k b e n a m u n k a ­ t e v é k e n y s é g e t és a játékosságot, h o g y a n a t u d o m á n y o s s á g o t é s a m e s e e l e m e k e t ? E z e k r e a k é r d é s e k r e keresi a v á l a s z t az a kísérlet, a m e l y o r s z á g u n k m i n t e g y 100 o s z t á l y á b a n kezdődött el a z 1967—68-as iskolai é v b e n . A kísérlet jelenleg két v á l t o z a t b a n folyik. Az elsőben a h a t é v e s g y e r m e k e k u g y a n a z t a t a n a n y a g o t t a n u l j á k , m i n t h é t é v e s elsős t á r s a i k . A m á s o d i k változat­ b a n az első osztályt ún. „előkészítő o s z t á l y n a k " tekintik, a m e l y n e k t a n í t á s i a n y a -

g á b a n j ó v a l k e v e s e b b i s m e r e t a n y a g szerepel — m e l l e t t e és vele összefonódva v i ­ szont jelentős szerepet k a p a j á t é k és m á s , az óvoda jelenlegi n a g y c s o p o r t j á b a n g y a k o r o l t tevékenység. Így p é l d á u l egy 50 perces ó r á b ó l 30—35 p e r c e t t a n u l á s r a , 15—20 p e r c e t p e d i g d i d a k t i k a i j á t é k o k r a , m o z g á s o s - g y a k o r l a t i t e v é k e n y s é g r e for­ dítanak (foglalkozás az „ é l ő s a r o k b a n " , m a d a r a k etetése, séta). Az „előké­ szítő é v " v a l ó b a n k e d v e z ő lehetőséget k í v á n n y ú j t a n i a t a n u l ó n a k a j á t é k b ó l a m u n k a v i l á g á b a v a l ó fokozatos á t t é r é s r e . H a a k í s é r l e t n e k e m á s o d i k v a r i á n s a m u t a t k o z i k c é l r a v e z e t ő b b n e k , ez s z ü k ­ ségessé teszi a t o v á b b i é v e k t a n í t á s i a n y a g á n a k átszervezését is. Az a z e l g o n d o ­ l á s u g y a n i s , hogy a z I. osztály jelenlegi t a n a n y a g á b ó l k i m a r a d t i s m e r e t e k n a g y részét a II. o s z t á l y b a n kell „behozni", a j á t é k e l e m e k e t p e d i g fokozatosan k i i k t a t n i , a szellemi m ű k ö d é s e k e t i g é n y b e v e v ő t a n u l á s t p e d i g m i n é l j o b b a n m e g k e d v e l t e t n i . A tanítási

anyag

mennyisége

és

színvonala

A k u t a t ó k t ö b b s é g e azon a v é l e m é n y e n v a n , hogy a z alsó o s z t á l y o k b a n a t a n t e r v i a n y a g jelenlegi m e n n y i s é g e és s z í n v o n a l a n e m h o g y t ú l t e r h e l n é a t a n u ­ lók n a g y részét, de m é g az egészséges, a fejlesztő h a t á s ú m e g t e r h e l é s t s e m b i z t o ­ sítja. T ú l k e v é s és t ú l elemistás, „gügyögő" a t a n t e r v i a n y a g — s m é g h o z z á ezt a k e v e s e t is t ú l s á g o s a n lassú ü t e m b e n dolgozzák fel. A t a n u l ó k j ó v a l k e v e s e b b i s m e r e t e t é s a l a c s o n y a b b készségszintet s a j á t í t a n a k el, m i n t a m e n n y i r e k é p e s e k v o l n á n a k . A m a g a s a b b é v e k b e n a z t á n a t a n t e r v i zsúfoltságot n e m c s a k a m e g ­ n ö v e k e d e t t m ű v e l ő d é s i a n y a g , h a n e m az I—IV. osztály a l a c s o n y t e r h e l é s é b ő l s z á r ­ m a z ó sok k ö v e t k e z m é n y is súlyosbítja. Az alacsony i g é n y e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t „szellemi r e s t s é g h e z " s z o k n a k a t a ­ n u l ó k . I s m e r e t e s a l é l e k t a n m e g á l l a p í t á s a : a g y e r m e k fejlődése n e m egyszerű „ b e é r é s " , n e m e g y s z e r ű e n az é v e k s z á m á n a k függvénye. Bizonyos é l e t k o r r a l n e m a u t o m a t i k u s a n j á r e g y ü t t bizonyos, m e g h a t á r o z o t t fejlettségi szint. A n é l k ü l , h o g y a biológiai é r e t t s é g s z e r e p é t t a g a d n ó k , m e g kell á l l a p í t a n u n k a k ö r n y e z e t i h a t á ­ sok óriási s z e r e p é t a g y e r m e k fejlődésében. H o g y egy h a t é v e s g y e r m e k a s z e l l e m i fejlettségnek m i l y e n fokán áll, azt n e m c s a k a h a t é v m a g y a r á z z a , h a n e m azok a h a t á s o k is, a m e l y e k ez idő a l a t t é r t é k . Nos, h á t n y ú j t s u n k a t a n t e r v i a n y a g b a n m i n é l t ö b b i s m e r e t e t , g y a k o r o l j u k t ö b b e t és c é l i r á n y o s a b b a n a szellemi m ű k ö d é s e k e t , egyszóval á l l í t s u k m a g a s a b b r a a z alsó o s z t á l y o k b a n az i g é n y e k m é r c é j é t . A k u t a t ó k úgy vélik, hogy a jelenlegi t a n t e r v i a n y a g o t s ű r í t v e , az I—IV. osztály t a n t e r v é b e ú j a b b t é m á k a t , sőt ú j a b b t a n t á r g y a k a t is b e l e h e t n e i k t a t n i . Így p é l d á u l a j á n l j á k egy i d e g e n n y e l v t a n í ­ tását, m o n d v á n , h o g y e h h e z é p p e n a 6—10 éves é l e t s z a k a s z biztosítja a l e g k e d ­ v e z ő b b feltételeket. M á s j a v a s l a t o k és k í s é r l e t e k t a n í t h a t ó n a k v é l i k a z a l g e b r a e l e m e i t az alsó o s z t á l y o k b a n . V a n n a k , a k i k a n y e l v t a n i i s m e r e t e k bővítése m e l ­ l e t t s z á l l n a k síkra, m á s o k viszont a fizika és a biológia bizonyos k é r d é s e i t k í v á n ­ j á k „ l e n n e b b " hozni, s ezzel ízelítőt a d n i , é r d e k l ő d é s t é b r e s z t e n i m á r a k o r a i é v e k b e n is a k é s ő b b k e z d ő d ő s z a k t á r g y i r á n t . Egyszóval: a z a l s ó b b o s z t á l y o k b a n s ű r í t e n i kell a jelenlegi t a n t e r v i anyagot, hogy az így f e l s z a b a d u l t h e l y r e ú j a b b i s m e r e t e k e t „ h o z h a s s u n k l e " a felsőbb osztályokból. Ez, m o n d j á k , k e t t ő s e r e d ­ m é n n y e l j á r n a : egyrészt n a g y o b b m e g t e r h e l é s s e l n a g y o b b erőfeszítésre, i n t e n z í ­ v e b b szellemi m u n k á r a fogná a kisiskolás g y e r m e k e t , m á s r é s z t bizonyos m é r t é ­ kig t e h e r m e n t e s í t e n é a m a g a s a b b osztályokat. K u t a t á s i és t a n k ö n y v s z e r z ő i a d a t a i n k , v a l a m i n t szülői t a p a s z t a l a t a i n k a l a p ­ j á n m i ú g y látjuk, hogy a „ s ü r í t é s " i g é n y é t n e m v o l n a k í v á n a t o s m i n d e n t a n ­ tárgyra, illetve a n n a k minden témájára mechanikusan „ráhúzni". A jelenlegi

t a n a n y a g egyes részei v é l e m é n y ü n k szerint is r ö v i d e b b idő a l a t t e l s a j á t í t h a t ó k — á m v a n n a k olyanok, a m e l y e k feltétlenül m e g s í n y l e n é k és k é s ő b b m e g b o s s z u l ­ n á k a k e v e s e b b időráfordítást. M e g l á t á s u n k s z e r i n t s ű r í t h e t ő v o l n a p é l d á u l a b e t ű t a n í t á s m á s o d i k szakasza ( k ö r ü l b e l ü l a 15—17-ik b e t ű t ő l kezdve), m e r t e k k o r a g y e r m e k e k m á r r e n d s z e r i n t előre k í v á n c s i s k o d n a k , és a k é p e k m e g az i s m e r t b e t ű k b ő l álló s z a v a k a l a p j á n k i t a l á l j á k , hogy m i l y e n b e t ű l e h e t a s o r r a k e r ü l ő . U g y a n c s a k s ű r í t h e t ő v o l n a a r a j z és k é z i m u n k a jelenlegi t a n t e r v i a n y a g a , az e l ő ­ írt heti ó r a s z á m b a n a jelenleginél n a g y o b b i s m e r e t a n y a g o t l e h e t n e elvégezni, m a ­ g a s a b b készségszintet l e h e t n e elérni. Ezzel s z e m b e n viszont n e m t a r t j u k k í v á n a ­ tosnak a n a g y o b b ü t e m b e n v a l ó e l ő r e h a l a d á s t az a l a p v e t ő készségek (olvasás-írás­ számolás) e l s a j á t í t á s á b a n . Félő, h o g y h a s i e t t e t j ü k a g y e r m e k e t a szótagolvasás s z a k a s z á b a n , ez m a j d a következő s z a k a s z b a n , a helyes olvasás s z a k a s z á b a n fogja megbosszulni m a g á t , s h a n e m a d u n k kellő időt a folyékony olvasás kialakulá­ sához, e n n e k az értelmes és kifejező olvasás v a l l j a m a j d k á r á t . U g y a n í g y n e m t a r t j u k n ö v e l h e t ő n e k az ü t e m e t a s z á m t a n o l y a n t é m á i b a n , m i n t a számfogalom k i a l a k í t á s a , a tízes átlépése, a szorzótábla s t ü r e l e m kell a szöveges f e l a d a ­ tok m e g é r t e t é s é h e z , a m e g o l d á s „lépéseinek" a z e l s a j á t í t á s á h o z és készségi s z i n ­ t e n t ö r t é n ő a l k a l m a z á s á h o z is. Ne feledkezzünk meg arról: a z ismeretanyagot csak olyan mértékben kívá­ n a t o s n ö v e l n i , hogy a kisiskolás n e c s a k t u d o m á s t szerezzen egy a d o t t i s m e r e t ­ a n y a g r ó l , h a n e m dolgozza is fel, „eméssze is m e g " . S a m i a készségeket illeti: t a l á n egyetlen iskolafokon s e m o l y a n időigényes a k é s z s é g a l a k í t á s f o l y a m a t a , m i n t é p p e n a z alsó o s z t á l y o k b a n . A z V—VIII. o s z t á l y b a n t a n í t ó t a n á r o k a m e g ­ m o n d h a t ó i , h á n y s z o r n e h e z i t i m e g a t ö r t é n e l e m , földrajz és m á s , t e r j e d e l m e s szö­ veggel dolgozó t a n t á r g y t a n u l á s á t az, hogy a g y e r m e k n e m r e n d e l k e z i k a k í v á ­ n a t o s olvasási készséggel, s h á n y s z o r ü t k ö z i k n e h é z s é g b e a t a n á r i m a g y a r á z a t jegyzetelése azért, m e r t a t a n u l ó n e m r e n d e l k e z i k megfelelő í r á s t e m p ó v a l és folya­ matos írásmóddal. K é t s é g t e l e n ü l n ö v e l n i kell ( m e r t n ö v e l n i lehet) az I—IV. osztály t a n t e r v i a n y a g á n a k m e n n y i s é g é t és s z í n v o n a l á t . De k ö r ü l t e k i n t ő e n , részletekig m e n ő v i z s ­ gálatok, felmérések a l a p j á n , n e h o g y k é s ő b b d e r ü l j ö n ki, hogy az a l a p , a m e l y e t az alsó osztályok h i v a t o t t a k l e r a k n i , n e m c e m e n t b ő l v a g y b e t o n b ó l , h a n e m csak h o m o k b ó l készült. Tudományosság

és

meseelemek

T u d o t t dolog, hogy az érdeklődéssel v é g z e t t m u n k a k e v é s b é fáraszt, m i n t a k é n y s z e r b ő l v a g y p e d i g é r d e k l ő d é s és k e d v n é l k ü l kifejtett t e v é k e n y s é g . T a n á ­ r a i n k i g y e k e z n e k h á t a z e l ő a d o t t i s m e r e t e k e t összekapcsolni a t a n u l ó speciális é r d e k l ő d é s é v e l , k e d v e l t tevékenységével, i g y e k e z n e k m e g m u t a t n i az illető i s m e r e ­ t e k j e l e n t ő s é g é t m e g h a t á r o z o t t é l e t p á l y á k o n . M i n d e z a z o n b a n elsősorban a felső tagozaton lehetséges. A k i s i s k o l á s o k n a k m é g n i n c s k ö r v o n a l a z ó d v a az é r d e k l ő d é s e a v a l ó s á g a d o t t t á r g y a v a g y jelensége i r á n t , a kis t e r m é s z e t b a r á t o k , ifjú k é m i k u ­ sok, v e r s e l g e t ő fiatalok is c s a k az V — V I I I . o s z t á l y o k b a n t ű n n e k fel. M e l y i k h á t az a terület, a m e l l y e l a 6—8 é v e s g y e r m e k figyelme felkelthető, é r d e k l ő d é s e n ö v e l h e t ő ? . M i n d e n k i t u d j a : o játék és a mese. A m e s é k világából alig k i k e r ü l t g y e r m e k az első iskolai é v e k b e n szívesebben g y a k o r o l j a a z o l v a s á s t m e s é s k ö n y v b ő l , s k ö n n y e b b e n t a n u l j a m e g a z o k a t a z i s m e r e t e k e t , a m e l y e k egy c s e l e k m é n n y e l teli t ö r t é n e t b e á g y a z ó d n a k . Ezért v a n , h o g y a h a v a z á s az o l v a s ó ­ k ö n y v e k szerint ú g y t ö r t é n i k , hogy T é l a p ó m e g r á z z a a szakállát, a h ó v i r á g o t a T a v a s z t ü n d é r e ejti el, a m ó k u s k u c k ó j á b a n m e g v e t e t t á g y b a n t é r téli p i h e n ő r e .

Megjegyzendő, hogy e b b e n a k é r d é s b e n n e m egységes az álláspont, s a m e s e ­ e l e m e k n e m m i n d e n ország kezdő o s z t á l y a i b a n k a p n a k e g y f o r m a m é r t é k b e n helyet. A N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g o l v a s ó k ö n y v e i b e n m o n d h a t n i alig t a l á l u n k m e s e e l e m e k k e l átszőtt o l v a s m á n y o k a t , s hasonló é s z r e v é t e l t t e h e t ü n k a szovjet alsó osztályok olvasókönyveiről is. Ezzel s z e m b e n a m a g y a r I—II. osztályos k ö n y ­ v e k b e n Cincogó úrfi, a p ó r u l j á r t m e d v e , C i c a - m a m a á l l a n d ó szereplők. N e m k ü ­ l ö n b e n a francia k ö n y v e k is, m e l y e k a l a p j á n a kis elsősök H ó f e h é r k e t ö r t é n e t e segítségével k e z d i k m e g a folyékony olvasás g y a k o r l á s á t . A m í g a m e s e létjogosultságát c s a k az é r d e k l ő d é s felkeltésének és é b r e n t a r ­ t á s á n a k a s z e m p o n t j á b ó l vizsgáljuk, j e l e n l é t é r ő l k é t s é g t e l e n ü l igenlően kell v é l e ­ k e d n ü n k . S ha v a n is olyan v é l e m é n y , hogy az iskolás az első évtől k e z d v e k ö t e ­ lességből t a n u l j o n , a t a n u l á s t p e d i g kezdettől fogva m u n k á n a k és n e j á t é k n a k fogja fel, ez i n k á b b c s a k a m e s e e l e m e k a r á n y á n a k c s ö k k e n t é s é t é r i n t i . Az u t ó b b i időben a z o n b a n m á s a s p e k t u s b ó l m e r ü l fel a k é r d é s . É p p e n a r o m á n k u t a t ó k h í v j á k fel a figyelmet a r r a , vajon n e m á r t a l m a s - e a m e s e j e l e n ­ l é t e a t u d o m á n y o s i s m e r e t e k e l s a j á t í t á s á b a n ? H a a g y e r m e k egy ideig a r ó k á t m i n d i g csak r a v a s z n a k , a n y u l a t félénknek, a f a r k a s t gonosztevőnek t a n u l j a , h a a v i r á g o k e g y m á s között e m b e r e k m ó d j á r a beszélgetnek, félő, hogy k é s ő b b a g y e r m e k n e h e z e n t u d j a m a j d u g y a n e z e k e t az á l l a t o k a t és n ö v é n y e k e t a t u d o ­ m á n y s z e m ü v e g é n k e r e s z t ü l nézni. Ahhoz, hogy a g y e r m e k m e g é r t h e s s e : az állat v a g y n ö v é n y t u l a j d o n s á g a i n e m j e l l e m v o n á s o k , h a n e m a környezet, az é l e t m ó d k ö v e t e l m é n y e i h e z v a l ó a l k a l m a z k o d á s s o r á n a l a k u l t a k ki, az előzőleg k i a l a k í t o t t k é p z e t e k e t fel kell b o n t a n i a , m e g kell s e m m i s í t e n i e vagy l e g a l á b b i s á t kell s z e r ­ veznie. M o n d h a t j u k - e ilyen k ö r ü l m é n y e k között, hogy az olvasás t a n t á r g y a t e l j e ­ sítette azt a feladatát, hogy a k é s ő b b kezdődő s z a k t u d o m á n y o k n a k a l a p o t t e r e m t s e n ? Úgy látszik t e h á t , m i n t h a az é r d e k l ő d é s f e n n t a r t á s a és a t u d o m á n y o s s á g biztosítása a „ v a g y - v a g y " v i s z o n y á b a n á l l n á n a k egymással, s a s z a k e m b e r e k egy része a t u d o m á n y o s s á g , m á s része a m u n k a k e d v , é r d e k l ő d é s fontossága m e l l e t t foglal állást. E g y e s e k a t u d o m á n y o s s á g o t v é d v e ú g y vélik, n e m szükséges az alsó osztályok s p e c i f i k u m á t a n n y i r a hangsúlyozni, m á s o k viszont u g y a n i l y e n é r t e ­ l e m b e n m e g á l l a p í t j á k , hogy „az alsófokú o k t a t á s a m e g i s m e r é s első n a g y sza­ kasza, s m á r t u d o m á n y o s a l a p o n k e l l folynia". Ezzel s z e m b e n jó n é h á n y k u t a t ó , n e v e l ő a g y e r m e k i logika érvényesítésiét, az é r d e k l ő d é s f e n n t a r t á s á t t a r t j a f o n tosnak. N e m t e k i n t e m i l l e t é k e s n e k m a g a m a t a r r a , hogy a k é r d é s b e n döntsek, egy s z e m p o n t r a a z o n b a n szükségesnek t a r t o m felhívni a figyelmet. A r r a n e v e z e t e s e n , hogy n á l u n k a t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i i s m e r e t e k e t m o n d h a t n i k i z á r ó l a g az o l v a ­ sás t a n t á r g y á b a n k a p j a az I—III. osztályos kisiskolás H a e z e k az i s m e r e t e k a m e s e k ö n t ö s é b e n j e l e n t k e z n e k , k ö n n y e n megeshet, h o g y a m e s e i r á n t fogéko­ n y a b b g y e r m e k a f o r m á r a , a l é n y e g t e l e n e l e m e k r e figyel fel, s a lényeg, a t ö r ­ v é n y ( a m i é r t m a g a a m e s e van!) a h á t t é r b e n m a r a d . N a g y o n fontos é p p e n ezért, hogy az o l v a s m á n y feldolgozásában a t a n í t ó n e elégedjék m e g a t ö r t é n e t (mese) e l m o n d á s á v a l , h a n e m e m e l t e s s e ki a t a n u l s á g o t , a m o n d a n i v a l ó t . Sőt, helyes a r r a is k i t é r n i e , hogy egy ilyen o l v a s m á n y b ó l „mi az, a m i v a l ó b a n m e g t ö r t é n h e t e t t , a m i igaz, és m i a m e s e ? " . A szegény N ó t á s J á n o s n a k a l i g h a a d o t t „igaziból" egy a r a n y f e j s z é t a H e g y e k k i r á l y a . Ez meseelem. De az m á r igaz, hogy a g a z d a g e m b e r igyekezett a m ú l t b a n ilyen v a g y olyan ü r ü g g y e l szert t e n n i m i n d e n k i n c s r e , s a b í r á k a t is befolyásolni. N e m lesz ez „illúziórombolás", h a n g u l a t r o n t á s , ahogy n é ­ m e l y t a n í t ó vélekedik. Ellenkezőleg, az iskolás már szeret és kíván is különbsé­ get tenni mese és valóság között.

A mese és valóság közötti k ü l ö n b s é g t i s z t á n l á t á s á t m i n d e n b i z o n n y a l emelni fogja az, ha a jövőben, a jelen t e r v e k n e k és k e z d e m é n y e z é s e k n e k megfelelően ú j r a m e g j e l e n i k az I—IV. osztály t a n t e r v é b e n a környezetismeret. Egy ilyen t a n ­ t á r g y n a g y m é r t é k b e n t e h e r m e n t e s í t e n é a j e l e n l e g túlzsúfolt olvasás t á r g y á t . A k ö r ­ n y e z e t i s m e r e t k o n k r é t megfigyelések, egyéni t a p a s z t a l a t o k , egyszerű kísérletek, séták s o r á n gyűjtött szemléleti a n y a g a l a p j á n v a l ó b a n biztosítani t u d n á a t u d o ­ m á n y o s i s m e r e t e k a l a p j a i n a k a l e r a k á s á t , az olvasás t a n t á r g y á b a n pedig veszély nélkül é r v é n y e s ü l h e t n e a fantázia, a z é r z e l m e k r e h a t á s , s ez az i r o d a l m i és m ű ­ v é s z e t i j e l e n s é g e k i r á n t is f o g é k o n n y á t e n n é a t a n u l ó t . Lászlóffy

Szabó Zoltán: Fésülködés tükör

előtt

Ilona

SZEMLE

Aktiv

humorisztika Az a hirtelen, á m egészséges fejlődés, amely m a napilapjaink házatáján megfigyelhető, másképpen: a szó eredeti értelmében újsággá, mindennapi olvasmánnyá válás igénye előbb-utóbb az irodalom „magasabb régióit" is eléri, befolyásolni fogja. Persze, műfaja válogatja. Egyelőre a k r i m i és a tudományos-fantasztikus irodalom iránt megnövekedett keresletnek vagyunk tanúi, de nyilvánvalóan visszaszerzi jogait a tárcanovella, s t a ­ lán a napilapok enyhítenek majd valamit a vers túltermelési és „alulolvasási" válságán is. Mert ú g y igaz, ahogy Sinkó Zoltán írja: „És l ő n , hogy nagyon elszaporodtanak vala az irodalmi tudományok a földön." De azt hiszem, bármelyikünket választaná az Úr Noénak e költőkkel e l ­ árasztott világban, a bárkába feltétlenül magunkkal vinnénk egy-két h u ­ moristát, szatíraírót. Nyilván tudatában vannak ennek a közhangulatnak a szerkesztők is, s az utóbbi időben a folytatásos krimik mellett rendszeresen helyet biz­ tosítanak lapjukban a humoreszknek, (ritkábban) a szatírának is. H u m o ­ ristáink — számuk, sajnos, n e m nagy — végre kenyérbe estek. Az újság­ olvasók nyeresége vitathatatlan; vajon mit nyert vele az irodalom? Soha jobb alkalom a válaszkeresésre. Öt évi várakozás után újra B a ­ jor-kötetnek örvendhetünk, amelynek számottevő hányadát az Előre „Tücsök és bogár" rovatában olvashattuk, Sinkó Zoltán második könyve, a Ravasz szavak pedig jórészt az Igazság hasábjairól ismerős már. Igaz, a Főúr, írja a többihez tartalmaz néhány régebbi szatírát, melyeknek annak idején az Utunk vagy a Korunk adott teret, mégis meghökkentő arra gondolni, hogyan szorulhatott ki egy Bajor Andor-rangú tehetség folyóiratainkból, szilveszterre (ritkábban április l-re) korlátozva lehetősé­ geit! N e m a finnyásság mondatja v e l e m e szavakat, hiszen a műfajok é s műformák között valóban n e m lehet a priori rangsort megállapítani. (Az esztétikai kizárólagosság elleni harcot ebben az értelemben is folytatni kell.) Különben is, n e m olyan egyszerű a felelet, ha a sokra értékelt Répa, retek, mogyorót ezzel az újabb Bajor-kötettel próbáljuk szembesíteni, e s z ­ tétikai minőségüket igyekszünk összemérni. Emlékezzünk, a legfőbb — mondhatni egyetlen lényeges — kifogás a Répa, retek, mogyoró szatírái­ val kapcsolatban az egyes írások mélyebb, rejtettebb, filozofikusabb ré­ tegeinek nehezen hozzáférhető voltát érintette. Ez a veszély jórészt e l ­ tűnt — Bajor újabb humoreszkjeinek és szatíráinak elsődleges, azonnali

jelentése a meghatározó. A Főúr, írja a többihez legtöbb darabjáról, il­ letve szerzőjükről ugyancsak elmondhatjuk, amit a Bajor szerkesztette Sinkó-kötet fülszövege így foglal össze: „aktív humorista, a közélet és a magánélet javításáért harcol". De ugyanezt az elszántságot, aktivitást stílusosabb, a műfaj törvényeihez igazodó megfogalmazásban is idézhet­ jük egy Bajor-humoreszkből, amikor így fogadkozik-fohászkodik: „bizo­ nyára komoly likat lövök ennek a hiányosságnak a közepébe". A leg­ egyszerűbb volna ezt az öniróniát a szerző szellemességének javára írni — ám a helyzet ennél bonyolultabb. Mert amennyire igaz az, hogy n e ­ héz szatírát n e m írni, ugyanannyira érvényes e kijelentés állító formája is. A Sebészeink önzetlensége című, szelíd humoreszknek induló írás többszörös buktatóival és kecskebukáival önmagáért beszél — az örök­ érvényű humoreszk-témából helyhez és időhöz kötött szatírát csiholva elő. Bajor ugyanis komolyan veszi tartozásait, s n e m véletlenül, n e m is mellékesen diktálja fel a főúrnak a kapott rosszak-jók között: „Termé­ szetesen a felelősséget is oda kell írni a többihez, mert ez luxuscikk, csak ritkán jutok hozzá." A humorista felelősségérzetét kétségtelenül az is bizonyítja, ha e m ­ bertársait jó viccekkel, fordulatos anekdotákkal, nevetésre ingerlő humo­ reszkekkel vidámságra hangolja. Ezt a fajta felelősséget egyre meggyő­ zőbben tükrözik Sinkó Zoltán müvei, amelyek így méltók a közönség bizalmára (Hosszúra nyúlt telefonbeszélgetés, Az embert olvassák és má­ sok). A népszerűségnek ez az egyáltalán n e m lebecsülendő módja Bajor kötetének egyes darabjaitól s e m idegen. A m i azonban leginkább figye­ lemre méltó Bajor Andor újabb humoreszkjeiben, az a — már-már publicisztikus aktivitásba, hatékonyságba ágyazott — többlet, a humoreszk észrevétlen átnövése filozofikus tartású szatírába. Talán a legjobb példa erre az ábrázolásmódra a Recenzió a szakácskönyvről megmosolyogtató évődése, amelyről a végére érve kiderül, hogy a szerző k e m é n y állásfog­ lalását volt hivatott szolgálni — a merev, teljesíthetetlen, az emberi gon­ dolatot gúzsbakötő szabályok kérdésében. Hasonló mögöttes terület ad művészi rangot az olyan írásoknak, mint az Egy lelkes hozzá nem értő tragédiája, Káderezem a Bibliát vagy A coca-cola haladó útja. „A szatirikus vagy humoros fölénynek mindig arányban kell lennie a megbírálandó jelenség fontosságával" — írja Szalay Károly, a humor egyik ismert teoretikusa. Bajor újabb kötetére alkalmazva ezt a m e g ­ állapítást, a bírált jelenséghez mért humoros és szatirikus fölény leg­ jobb alkotásaiban együtt jelentkezik. Egy-egy apró ferdeséget közvetlenül kipellengérező humoreszk meghaladja a napilap-igényt, a szerző szatiri­ kus fölénye már a megsejtetett, nagyobb horderejű társadalmi problémá­ hoz igazodik. Persze, Bajor ma sem tanyázik állandóan a humoreszk és a szatíra határán. Változatlanul kedvenc tartózkodási helye líra és filozofikum mezsgyéje (1 arany tálentum, Éneklő kutya), s itt most is, akárcsak ré­ gebben, értékes kincsekre lel. Lehet, hogy ez az igazi Bajor. Lehet, itt várnak rá az igazán nagy, tehetségéhez legméltóbb feladatok. Jó volna biztosítani számára ezeket a műfaji lehetőségeket is.

krónika Az irodalomtörténetírás klasszikus dokumentum-forrá­ sai (könyvek, sajtó, levelezés) mellett a fejlődő technika mindegyre újabbakat sorakoz­ tat fel. A film, a rádió, a tele­ vízió nemcsak az író és az ol­ vasó közötti kapcsolat gyor­ sabbá, közvetlenebbé, élményszerűbbé tételét segíti elő, ha­ nem dokumentummá is válik, egyrészt mert jelzi e kapcsolat intenzitásának növekedését, másrészt mert olykor olyan tényeket örökíthet meg, ame­ lyek másként talán elsikkad­ tak volna. Ú j a b b a n a magnetofon vo­ nult be az irodalomtörténet­ írás dokumentációjába, olyan alkalmak megörökítésére, ame­ lyek épp egyszerűségüknél és közvetlenségüknél fogva rend­ kívül értékes elemeket tartal­ mazhatnak. Elmúlt korok ta­ núival, ma is élő idősebb írók­ kal, költőkkel gyakoriak a ta­ lálkozások. Egy újsághír arról számol be, hogy az Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében több ilyen találkozót szervez­ tek, sőt az emlékezéseket mag­ netofonszalagra vették, s elhe­ lyezték az Intézet dokumentu­ mai között. Több iskola szer­ vez találkozót neves írókkal. Eftimiu közvetlen derűjét, Bartalis János szikár egyszerű­ ségét egy-egy ilyen találkozó­ ról nemcsak az érdeklődő diá­ kok hozzák magukkal, hanem — magnetofonszalagon meg­ örökítve — a találkozót szer­ vező irodalomtanár is.

Vasile Conta műveinek

filozófiai

újrakiadása

A iaşi-i g o n d o l k o d ó filozófiai m ű v e i t (A fatalizmus elmélete, Az egyetemes hullámmozgás elmélete, a Bevezetés a metafizikába, A metafizika alapjai, A világot alkotó első elvek), v a l a m i n t k ü l ö n b ö z ő t e r ­ veit, jegyzeteit és feljegyzéseit t a r t a l m a z ó kötet* V a ­ sile C o n t a m ű v e i n e k első teljes k i a d á s a r o m á n n y e l ­ ven. M a g á b a n foglalja a francia n y e l v ű k i a d á s o k b a n szereplő í r á s o k szerzői módosításait és kiegészítéseit is. A k ö n y v e t Nicolae G o g o n e a ţ a r e n d e z t e sajtó a l á , ő a bevezető tanulmány, valamint a kötetben szereplő k o m m e n t á r o k és jegyzetek szerzője is. A b e v e z e t ő t a n u l m á n y felvázolja Vasile C o n t a é l e ­ tét és m ű v é t , h o z z á j á r u l á s á t a r o m á n filozófiai g o n ­ d o l k o d á s fejlesztéséhez — u t a l v a a g o n d o l k o d ó i s m e ­ r e t e l m é l e t i és t á r s a d a l m i k o r l á t a i r a is —, s k i m u ­ tatja, hogy filozófiai í r á s a i n a k h a l a d ó eszméik r é v é n j e l e n t ő s s z e r e p ü k volt a m a r x i s t a filozófia r o m á n i a i e l t e r j e d é s é n e k szellemi előkészítésében. Vasile C o n t a első filozófiai m u n k á j á t , A fatalizmus elméletét, e l ő b b a Convorbiri literare h a s á b j a i n k ö ­ zölte (1875—1876), m a j d 1877-ben francia n y e l v ű k ü ­ lönkiadásban jelentette meg. Ebben a m u n k á j á b a n a m a t e r i a l i s t a filozófia e l v e i r e t á m a s z k o d v a a m e g i s ­ m e r é s a m a t e r ü l e t e felé i r á n y í t j a figyelmét, a m e l y e n a m a t e r i a l i z m u s a d d i g n e m j e l e n t k e z h e t e t t elég t e ­ k i n t é l l y e l a z előző századok t u d o m á n y á n a k e l m a r a ­ d o t t s z í n v o n a l a m i a t t , s ez a lelki és a t á r s a d a l m i jelenségek determinizmusa. A lelki j e l e n s é g e k a n y a g i a l a p j á n a k k é r d é s é t v i z s ­ g á l v a figyelembe veszi az a n a t ó m i a i é s a fiziológiai t é n y e k e t is, és visszaveri m i n d a z idealista i n d e t e r ­ minizmust, mind a vulgáris materializmust, kimutat­ v á n , hogy a p s z i c h i k u m n e m egy „szekréció", h a n e m a l e g k i f i n o m u l t a b b és a l e g b o n y o l u l t a b b s z e r v e z e t t ­ ségű a n y a g , az i d e g r e n d s z e r t e v é k e n y s é g e . A n a g y r o m á n gondolkodó a reflex-tevékenységet minősíti a pszichikai d e t e r m i n i z m u s a l a p j á n a k . A v a l ó s á g t ü k ­ r ö z é s e k é n t felfogott m e g i s m e r é s t C o n t a m a t e r i a l i s t a , de e g y b e n m e c h a n i c i s t a m ó d o n m a g y a r á z z a : az e l s ő fokú (érzetek, érzékletek) és a m á s o d f o k ú ( g o n d o l k o ­ dás) „bevésés"-sel. A iaşi-i filozófus a d e t e r m i n i z m u s t h i r d e t i a t á r ­ s a d a l m i j e l e n s é g e k t e r ü l e t é n is. E r r e v o n a t k o z ó f e l ­ fogása a z o n az e s z m é n a l a p u l , h o g y a földrajzi k ö r ­ n y e z e t m e g h a t á r o z ó szerepet j á t s z i k egy n e m z e t f e j ­ lődésében (ezt a gondolatot, a p o z i t i v i z m u s m e g t e ­ r e m t ő j é t ő l , A u g u s t e C o m t e - t ó l és H. Th. B u c k l e a n ­ gol pozitivista szociológustól v e t t e át). U g y a n a k k o r hangsúlyozza, h o g y a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k b i z o n y o s törvényeknek v a n n a k alávetve. A társadalmi deter­ m i n i z m u s r a v o n a t k o z ó felfogásának b i z o n y í t á s á r a s z á ­ mos, a t á r s a d a l o m g a z d a s á g i életéből v e t t p é l d á t s o ­ rol fel.

Vajon nem lenne-e érdemes ezt a spontánul kialakult gya­ korlatot rendszeresíteni? Nem érné-e meg a fáradságot, hogy az Írószövetség vagy a fiatal te­ hetségeket megmozgató irodal­ mi körök kezdeményezésével sa megörökítés igényével a talál­ kozók sorát megszervezzük, le­ rakva az alapját egy magnó­ szalagra rögzített élő irodalom­ történetnek? Az emlékek sza­ bad áradása sok elfelejtett * Vasile Conta: Opere tényt hozhatna napvilágra, miei Republicii Socialiste

filozofice. Románia.

Editura Bucureşti,

Acade­ 1967.

Az egyetemes hullámmozgás elméletében, mely 1876—1877 között j e l e n t m e g a Convorbiri literareban, Vasile C o n t a m e g k í s é r e l t e m a t e r i a l i s t a a l a p o k ­ ról k i i n d u l v a á l t a l á n o s í t a n i a X I X . század n a g y t e r ­ m é s z e t t u d o m á n y i felfedezéseinek e r e d m é n y e i t , k i d o l ­ gozta a h u l l á m m o z g á s e l m é l e t é t , a m e l y v é l e m é n y e szerint kifejezi a természet, a t á r s a d a l o m é s a gon­ dolkodás fejlődésének m e c h a n i z m u s á t . Ezzel az el­ méletével a r o m á n g o n d o l k o d ó a v i l á g t á r g y a i n a k és jelenségeinek á l l a n d ó változását, á t a l a k u l á s á t , „ m e ­ tamorfózisát" h i r d e t i , s h a r c o l a fixizmus ellen. M i ­ vel a m o z g á s á t v i t e l m e g m a g y a r á z á s á r a a „ h u l l á m " képét használja, s m e r t e n g e d m é n y e k e t tesz az e g y e n ­ súlyelmélet felé, a Conta-féle fejlődéselmélet e g é ­ szében m e c h a n i c i s t a jellegű. M i n d a m e l l e t t a fejlődés­ ről a l k o t o t t felfogása d i a l e k t i k u s e l e m e k e t is t a r t a l ­ maz, m i n t a m i l y e n a z „ a n y a g n e m e v o l u t i v f o r m á i ­ n a k " elfogadása ( b e l e é r t v e az u g r á s o k a t , a „ f o r r a d a l ­ m a k a t " is), a t e r m é s z e t fejlődésének e m e l k e d ő és n e m lineáris jellege. M i n d e b b ő l az következik, hogy a iaşi-i filozófus fejlődéselmélete felette áll a spenceri fejlődéselméletnek. Az egyetemes hullámmozgás elméletével kapcsolat­ b a n Nicolae Gogoneaţa, a szóban forgó k ö t e t szer­ kesztője m e g á l l a p í t j a , hogy ezidáig A jajok eredetét, helytelenül, önálló, a filozófus é l e t é b e n ki n e m a d o t t m ű n e k t e k i n t e t t é k , holott ez v a l ó j á b a n Az egyetemes hullámmozgás elméletének n e g y e d i k részét alkotó utolsó fejezetek közös címe volt, s m á r 1877-ben n é ­ h á n y h ó n a p o s m e g s z a k í t á s s a l m e g j e l e n t e k a Convor­ biri literareban. A k ö t e t b e n szereplő h á r o m utolsó t a n u l m á n y t V a ­ sile C o n t a egy t e r j e d e l m e s filozófiai í r á s a l k o t ó r é ­ szének szánta, m e l y n e k c í m e Metafizikai próbálkozá­ sok lett volna. A filozófus é l e t é b e n a t e r v e z e t t m ű ­ n e k c s u p á n első része j e l e n t meg, éspedig Bevezetés a metafizikába (Convorbiri literare, 1879). A m á s i k két rész, A metafizika alapjai és A világot alkotó első elvek, h a l á l a u t á n (1890-ben, illetve 1888-ban) j e ­ lent m e g f r a n c i á u l b a r á t j á n a k , D. R o s e t t i - T e s c a n u nak fordításában. A Bevezetés a metafizikába, a h o g y a n Nicolae G o ­ g o n e a ţ a is kiemeli, i n k á b b a k é r d é s t ö r t é n e l m i a s ­ p e k t u s á v a l foglalkozik, azaz az e m b e r i g o n d o l k o d á s fejlődésének főbb m o z z a n a t a i t tárgyalja. M i v e l C o n t a úgy vélte, hogy az e m b e r i s é g fejlődésének első l é p ­ csőfokain a m e t a f i z i k u s (vagyis filozófiai) nézetek azonosak v o l t a k a vallásos hittel, a metafizikai esz­ m é k t ö r t é n e t e egybefonódik a v a l l á s k r i t i k a i t ö r t é ­ netével. Úgy t e k i n t e t t e a vallást, m i n t a t e r m é s z e t v a k e r ő i v e l s z e m b e n i félelem és t u d a t l a n s á g közvet­ len t e r m é k é t , s a n n a k a m e g g y ő z ő d é s é n e k a d o t t h a n ­ got, hogy a m a t e r i a l i s t a n é z e t e k végül is m e g d ö n t i k a vallásos hitet. E m u n k á j á b a n , v a l a m i n t m á s filozó­ fiai í r á s a i b a n kifejezett v a l l á s k r i t i k a és azok a z a t e i s ­ t a eszmék, a m e l y e k egész felfogását á t h a t j á k , illum i n i s t a k o r l á t a i k e l l e n é r e jelentős szerepet t ö l t ö t t e k be a z é r t e l m i s é g — elsősorban a fiatal é r t e l m i s é g — k ö r é b e n , v a l a m i n t a C o n t e m p o r a n u l szocialista folyó­ irat hasábjain.

krónika egy-egy téma emlékezésszerű felidézése (mondjuk például a Vásárhelyi Találkozóé) tévedé­ seket vagy tisztázatlanságokat világíthatna meg — s mindezt az élő hang szuggesztív erejé­ vel. Kettős nyereség lenne ez: azoké, akik jelen lehetnek egy ilyen találkozón s a későbbi kutatóé. Napjainkban egyre na­ gyobb jelentőségűvé válik az idegen nyelvek ismerete. Akár az elméleti, akár a műszaki tudományok terén dolgozik va­ laki, nem nélkülözheti a világ­ szerte rohamosan szaporodó új tudományos eredmények is­ meretét a maga szakterületén, s nem várhat arra sem, amíg ennek az anyagnak egy töre­ dék része fordításban eljut hozzá. Az idegen nyelvek el­ sajátításának kérdése a tudo­ mányos kutatás nemzetközi együttműködésének szintjén túl a szakemberek széles körei számára is egyre inkább lét­ fontosságú kérdéssé válik, s ez az oka annak, hogy ma világ­ szerte nemzetközi szervezete­ ket, kutatóintézetek sokaságát foglalkoztatják a szakmai és a szaknyelvek elsajátításának nyelvészeti és módszertani kérdései.

A szaknyelv-oktatás sajátos problémákat vet fel, s azoknak megoldására, az eddigi tapasz­ talatok összegezésére, a mód­ szerek szélesebb körű megis­ mertetésére egyre többször ke­ rül sor. 1961-ben Hamburg, 1962-ben Róma, 1963-ban Stockholm, 1964-ben Párizs és Baden (Bécs) 1965-ben újra Franciaország, 1966-ban Liège, majd az elmúlt évben Heidelberg és Saint-Cloud volt ilyen témájú értekezletek színhelye. A cél: már a középiskolai nyelvoktatásban olyan nyelvi alap megadása, amelyre a moigényeket kiA Metafizika alapjaiban és A világot alkotó első dern tudományos tájékozott­ elvekben a m e t a f i z i k a t á r g y á n a k és a többi t u d o m á n y elégítő szaknyelvi igényeknek között elfoglalt h e l y é n e k vizsgálata s o r á n C o n t a m ó d - ság, a speciális

krónika megfelelő szakterületi nyelvok­ tatás építhet. Már az alapvető ismeret­ anyagnak olyan nyelvi isme­ retekre kell koncentrálnia, amelyek lehetővé teszik a sza­ kosított oktatásban az egyes szaknyelv-területekre való könnyű átállást. Az említett Saint-Cloud-i tanácskozás cél­ ja egyrészt éppen az volt, hogy a nyelvtudomány szint­ jén — lexikális és grammati­ kai vonatkozásban — körvona­ lazza ezt az alapvető nyelvi ismeretanyagot, másrészt, hogy kidolgozza azokat a módszere­ ket, amelyek — tekintetbe vé­ ve az oktatás mai technikai apparátusra támaszkodó lehe­ tőségeit — a legeredményeseb­ ben járuljanak hozzá a műsza­ ki és tudományos kutatómun­ ka e nélkülözhetetlen feltételé­ nek biztosításához. Amikor 1923-ban megje­ lent az erdélyi származású Hermann Oberth professzor könyve a rakétarepülésről, a tudósok nem szenteltek különö­ sebb figyelmet neki. Évek múl­ tával azonban könyve csaknem minden rakétakutató „szent­ írása" lett, és Oberthet az űrre­ pülés egyik atyjaként kezdték tisztelni. Noha nem volt tagja a nemzeti szocialista pártnak, a második világháború alatt segítséget nyújtott a V—2 tö­ kéletesítésében, és pártfogolt­ jai közé tartozott többek között Wernher von Braun, aki az űrrepülés történetében olyan nagy szerepet játszott. Oberth később, 1955—58 között, majd ismét 1961-ben az Egyesült Ál­ lamok rakétaszakértő tanácso­ saként együtt dolgozott von Braunnal. Ma 73 éves, és Nürnberg kö­ zelében, Feucht faluban nyug­ díjasként él 49 éves feleségé­ vel. Noha kora már előrehala­ dott, képzelete ma is Verne Gyula hőseinek világában él. Legutóbbi könyve, Az U r a n u s l a k ó k k á t é j a , arról szól, hogy

szeresen k u t a t j a a m e t a f i z i k a (a filozófia) n é h á n y klasszikus p r o b l é m á j á t , m i n t a m i l y e n a lét, a v a l ó ­ ság, az igazság, az a n y a g , a szükségszerűség, a t ö r ­ v é n y e k k é r d é s e . E z e k b e n a m u n k á i b a n K a n t gnoszeológiája — a m e l y e t Titu M a i o r e s c u és m á s hazai i d e a ­ lista b e á l l í t o t t s á g ú g o n d o l k o d ó k is m a g u k é v á t e t t e k — ellen i n d í t t á m a d á s t , elsősorban a t é r r ő l és időről a l k o t o t t idealista tézisek ellen h a d a k o z v a . N o h a b e ­ fejezetlenül m a r a d t a k , e t a n u l m á n y o k k ü l ö n ö s k é p p e n jelentősek a r o m á n filozófia t ö r t é n e t é b e n , mivel fel­ tárják Conta gondolkodásának érettségét és mélysé­ gét, v a l a m i n t felfogásának eredetiségét. A nagy r o m á n gondolkodó halála után megjelent filozófiai í r á s o k között számos jegyzet, feljegyzés t a ­ lálható, a m e l y e k az etikai, esztétikai, p e d a g ó g i a i k é r ­ dések széles s k á l á j á t fogják át. Ezek á l t a l á b a n t ö r e ­ dékesek, részlet-jellegűek és csiszolatlanok, hiszen szerzőjük n e m s z á n t a k i a d á s r a őket. Mégis fontosak a contai felfogás fejlődésének n y o m o n k ö v e t é s e s z e m ­ pontjából. E filozófiai m ű v e k e t o l v a s v a v a g y ú j r a o l v a s v a , b i ­ zonyos t é v e d é s e k r e v a g y olyan n é z e t e k r e b u k k a n h a ­ tunk, a m e l y e k e t a t u d o m á n y jelenlegi színvonala t ú l ­ h a l a d o t t á tesz. De n e feledjük, h o g y C o n t a r e n d s z e ­ res és m é l y e n e r e d e t i filozófiája egy egész k o r s z a k m a t e r i a l i s t a h a g y o m á n y a i t tetőzi be, hogy k o r a szá­ m o s h a l a d ó e s z m é j é n e k v i s s z h a n g j á v á lett. Vasile Conta a h a z a i p r e m a r x i s t a filozófia korszakának egyik l e g f i g y e l e m r e m é l t ó b b gondolkodója. Mihály Imre

B ö l ö n i Farkas az a m e r i k a i demokraták

Sándor radikális között

Bölöni F a r k a s S á n d o r é s z a k - a m e r i k a i ú t i n a p l ó j á ­ n a k B e n k ő Samu-féle, 1966-i b u k a r e s t i k i a d á s a , b á r az előző k i a d á s o k h o z k é p e s t t ö b b m a g y a r á z a t o t fűz a szerző szövegéhez, a z o k n a k a n a g y k o r t á r s a k n a k életrajzi a d a t a i v a l , a k i k k e l Bölöni találkozott, szin­ t é n n a g y o n t a k a r é k o s k o d i k , pedig, m i n t m á r előző c i k k e m b e n (Bölöni Farkas Sándor az angol radikáli­ sok között, Korunk, 1967. 10.) b e m u t a t t a m , b r i t föl­ d ö n is a k o r k i m a g a s l ó r a d i k á l i s p o l i t i k u s a i v a l i s m e r ­ k e d e t t m e g . Az a m e r i k a i n a p l ó b a n m é g b ő v e b b e n számol b e a z o k n a k a z a m e r i k a i t ö r t é n e l m i n a g y s á ­ g o k n a k személyiségéről, a k i k k e l , a j e l e k szerint, m á r angliai r a d i k á l i s és u n i t á r i u s k a p c s o l a t a i r é v é n i s ­ m e r k e d h e t e t t m e g . C s a k n e m t u c a t n y i olyan t ö r t é ­ n e l m i n a g y s á g g a l k e r ü l t össze, a k i k n e k életrajzi a d a ­ tai m a is m e g t a l á l h a t ó k a l e g ú j a b b a m e r i k a i t ö r t é ­ neti l e x i k o n o k b a n (Concise Dictionary of American Biography. N e w York, 1964), sőt, a k o r h í r e s e l n ö k é ­ ről, J a c k s o n r ó l a m a i a m e r i k a i t ö r t é n e t t u d o m á n y leg­ j e l e n t ő s e b b n e k t a r t o t t é l e t r a j z a í r ó d o t t ( A r t h u r M.

S c h l e s i n g e r J r . : The Age of Jackson. 27. k i a d á s . Bos­ ton, 1953). A s z e r e n c s é r e főlélénkült Bölöni F a r k a s Sándor-kutatás hozzájárulásaként összeállítottam a z o k n a k a z a m e r i k a i n a g y o k n a k életrajzi adatait, a k i k k e l a székely u t a z ó é r i n t k e z e t t és értekezett. 1. Andrew Jackson (1767—1845) a z Egyesült Á l l a ­ m o k h e t e d i k elnöke. A p j a ír e m i g r á n s k é n t telepedett le T e n n e s s e e á l l a m b a n . 1812-ig t e l e p e s é l e t e t élt, 1802-ben szülőföldjének t á b o r n o k a lett. 1815. j a n u á r 8-án N e w O r l e a n s t m e g v é d t e a b r i t e k e l l e n é b e n . Ezzel a cselekedetével n e m z e t i f i g u r á v á v á l t . 1821b e n F l o r i d a á l l a m első k o r m á n y z ó j a , 1822-ben jelöl­ t é k először e l n ö k n e k , H e n r y Clay és J o h n Q u i n c y A d a m s k o r r u p t i r á n y z a t ú r e n d s z e r e ellen. C s a k 1828b a n győzött, d e ez az e l n ö k v á l a s z t á s i h a d j á r a t volt a z első eset az a m e r i k a i t ö r t é n e l e m b e n , h o g y a n a g y t ö m e g e k v a l ó b a n é r d e k l ő d t e k és r é s z t v e t t e k a z or­ szágos p o l i t i k á b a n . J a c k s o n k a t o n a i h í r n e v é v e l és tiszta j e l l e m é v e l n y e r t e el az elnöki széket. J a c k s o n v e z é r e l v e a f ö d e r a t í v u n i ó volt, a r e a k c i ó kisállamosdija ellenében; szociálpolitikájának legna­ g y o b b v í v m á n y a p e d i g a tízórás m u n k a n a p , fehér és n é g e r m u n k á s o k s z á m á r a e g y a r á n t . A k o r vezető í r ó i m e l l é j e álltak, Bancroft, a l e g n a g y o b b a m e r i k a i t ö r t é n é s z k i a d t a a jelszót: „Az író legyen a n é p e m b e r e . " É r d e k e s , hogy R o b e r t O w e n fia, R o b e r t D a l e O w e n , aki a m e r i k a i p o l i t i k u s lett, j a c k s o n i s t á n a k v a l l o t t a m a g á t . J a c k s o n e l n ö k h e l y e t t e s é n e k és u t ó d á n a k az elnöki székben, V a n B u r e n n e k t e n g e r é ­ szeti minisztere, J a m e s A. P a u l d i n g O w e n h í v e volt. D e o l d a l á r a á l l t a k t ö b b e n azok közül a n a g y a m e r i ­ k a i á l l a m f é r f i a k közül, a k i k K o s s u t h 1851—1852-i a m e r i k a i k ö r ú t j á n a m a g y a r ü g y lelkes szószólói v o l ­ tak, G e n e r a l Cass, C h a r l e s A. D a n a , H o r a c e Greely, C h a r l e s S u m n e r , K o s s u t h n a g y hódolója, W. S. L a n d o r , aki a m a g y a r o r s z á g i s z a b a d s á g h a r c r ó l t i z e n k é t c i k k e t és t i z e n k i l e n c v e r s e t írt. „Az egyszerű e m b e r m é l y s é g e s e n h i t t b e n n e és h ű s é g e s k ö v e t ő j e m a r a d t " — állapítja meg róla a legújabb amerikai lexikon. L i n c o l n , Roosevelt, Wilson, F r a n k l i n D. Roosevelt é s — h o z z á t e h e t j ü k — K e n n e d y m e l l e t t őt t a r t j á k a legfontosabb e l n ö k n e k . É r d e k e s m é g megjegyezni, h o g y J a c k s o n személyi t i t k á r a , Nicholas B. T r i s t az o w e n i s t a Free Enquirer munkatársa. 2. Robert Charles Winthrop (1809—1894) ügyvéd, szónok, a n a g y D a n i e l W e b s t e r b a r á t j a . Bölöni F a r ­ k a s S á n d o r tőle h a l l h a t o t t W e b s t e r n e k , K o s s u t h a m e ­ r i k a i ú t j a idején m ű k ö d ő k ü l ü g y m i n i s z t e r n e k , a m a ­ g y a r o r s z á g i s z a b a d s á g h a r c ós e m i g r á c i ó védőjének m á r a k k o r is országos h í r ű ékesszólásáról. 1828-ban végzett a Harvardon, Massachusetts állam kongreszszusi képviselője t i z e n k é t é v e n át, 1847—1849 között, h á z e l n ö k . H a r m i n c évig a M a s s a c h u s e t t s Historical Society e l n ö k e . 3. Stephen van Rensselaer (1764—1839) 1795-től 1801-ig N e w Y o r k á l l a m h e l y e t t e s k o r m á n y z ó j a . 1812b e n a z északi front p a r a n c s n o k a a m e x i k ó i h a d j á r a t ­ b a n , 1823-tól 1829-ig N e w Y o r k képviselője a k o n g ­ r e s s z u s b a n . 1824 és 1826 között a l a p í t o t t a a m a is l é ­ tező R e n s s e l a e r Institute-ot. A H u d s o n t a n a g y t a ­ v a k k a l összekötő c s a t o r n a k o r a i követelője, az E r i e c a n a l - b i z o t t s á g elnöke, a tervszerű m e z ő g a z d a s á g k e z -

krónika egy 85 éves nürnbergi asszony telepátiás kapcsolatba került a repülő csészealjak pilótáival. Oberth professzor ugyanis azt tartja, hogy az azonosítat­ lan tárgyakat az ember már évezredek óta látja, csakhogy azok vezetői nem teremtettek kapcsolatot vele: „Talán azért, mert lenéznek és nem akarnak érintkezésbe kerülni velünk, vagy talán, mert ismerik a te­ lepátia titkait, olvashatják gon­ dolatainkat, és úgy érzik, ez bőven elég számukra." Oberth meg van győződve: eljön az idő, amikor az ember fénysebességgel száguld majd az űrben. Nemrégen azt han­ goztatva, hogy az öregek „kinyújthatók"; kérte hogy ve­ gyék fel az űrhajósok sorába. A holdprogramot illetően a szovjet terveket célravezetőbb­ nek, az amerikaiakat gyorsabb­ nak tartja.

téka Kemény

Zsigmond

Gyulai Pál A múlt század magyar re­ gényirodalmának legtöbbet vi­ tatott nagy egyénisége, Ke­ mény Zsigmond az egyetlen a legnagyobbak közül, aki — akárcsak századunkból Krúdy — máig sem kapta meg telje­ sítményéhez méltó rangsorolá­ sát a marxista irodalomtörté­ netben. Ezért különösen örven­ detes, hogy most sorozatban jelennek meg remekművei: hét legjobb regénye s külön két kötetben elbeszélései, tanulmányai. „Egészen izzó növény a Gyulai Pál" — írta Péterfy Jenő. Kemény első befejezett regényéről, a múlt század pró­ zájában szinte társtalanul álló, a mai olvasó számára is — fő­ leg lélekábrázolása miatt — modernnek ható alkotásáról. A XVI. századi Erdély kavar­ gó, ellentmondásoktól szétszab­ dalt világa, sorsuktól, saját adottságaiktól vesztükbe űzött nagy egyéniségek kora eleve­ nedik meg a kétkötetes, nyol­ cadfélszáz oldalas történelmi regényben. Az ízlésesen kiállí­ tott, sorozatot nyitó kötet ér­ tékét növeli Barta János aka­ démikus professzornak, Ke­ mény egyik újrafelfedezőjének szokatlanul terjedelmes, 90 ol­ dalas, összegező, ugyanakkor sok újat is hozó bevezető ta­ nulmánya. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1967.)

V.

Goffensefer

Iz isztorii markszisztkoj krityiki P a u l Lafargue-nak, a korai marxista irodalomkritika kivá­ ló művelőjének — akit Lenin a marxi eszmék egyik legte­ hetségesebb terjesztőjének tar­ tott — a realizmusért vívott harcáról írt könyv több évti­ zedes kutatómunka eredménye.

d e m é n y e z ő j e . Bölöni F a r k a s S á n d o r feltűnő t á j é k o ­ zottságot és őszinte lelkesedést m u t a t az a m e r i k a i k a n a d a i c s a t o r n á k i r á n t ; a d a t s z e r ű tájékozottsága a l e g a u t e n t i k u s a b b f o r r á s r a v e z e t h e t ő vissza. 4. Sylvanus Thayer (1785—1872) n e v e s k a t o n a i m é r ­ n ö k és nevelő, a West P o i n t tiszti a k a d é m i á n a k 1817től 1833-ig főfelügyelője. Ő Vezette b e az a m e r i k a i tisztképzésben a t u d o m á n y o s m ó d s z e r e k e t . 5. Alexander Hill Everett (1790—1847) szerkesztő, t ö r ­ ténész, d i p l o m a t a . 1809-től 1811-ig J o h n Q u i n c y A d a m s , a későbbi elnök t i t k á r a , n a g y k ö v e t k o r á b a n O r o s z o r s z á g b a n , 1815-től 1829-ig H o l l a n d i á b a n , m a j d S p a n y o l o r s z á g b a n követ, közben M a s s a c h u s e t t s á l l a m törvényhozója, 1845-től 1847-ig k ö v e t K í n á b a n , ahol m e g is halt. K é t j e l e n t ő s k ö n y v e t is írt, 1822-ben az e u r ó p a i á l l a m r e n d s z e r r ő l , 1827-ben A m e r i k a j ö ­ vőjéről. A l e x a n d e r E v e r e t t öccse, E d w a r d tette a H a r v a r d o t „ m á s o d i k Hellász"-szá é s k é s z í t e t t e e l ő E m e r s o n n a g y korát. 6. John James Audubon (1785—1851) festőművész és ornitológus. Az első a m e r i k a i , akivel Bölöni F a r ­ k a s m á r a t e n g e r i ú t o n m e g i s m e r k e d e t t és összeba­ rátkozott. P á r i z s b a n m i n t festő a n a g y D a v i d t a n í t ­ v á n y a , 1804-ben a p j a P h i l a d e l p h i a melletti b i r t o k á n kezdi gyűjteni A m e r i k a v a d m a d a r a i t . 1831-ben, a m i ­ k o r Bölöni F a r k a s s a l találkozott, m á r nemzetközi t e ­ k i n t é l y ű o r n i t o l ó g u s és e u r ó p a i h í r ű festőművész. 7. Henry Ware (1794—1843) a h a s o n l ó n e v ű h a r ­ v a r d i u n i t á r i u s t e o l ó g u s n a k a fia, m a g a is az u n i ­ t á r i u s ékesszólás professzora a H a r v a r d o n , az A m e r i ­ kai U n i t á r i u s o k S z ö v e t s é g é n e k vezetője. 8. Charles Carrol (1737—1832) — az Ú t i n a p l ó b a n t é v e s e n D a v i d — f o r r a d a l m i vezető, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, Bölöni F a r k a s u t a z á s a k o r az utolsó élő az a l á í r ó k közül. Még B e n j a m i n F r a n k ­ lin m u n k a t á r s a volt, szenátor é s a z első v a s u t a k igazgatója. Itt s z e r e t n é m felhívni a figyelmet, hogy Bölöni Farkas Sándor nem Robert Owen utópista k o m m u ­ n i s t a telepét, a N e w H a r m o n y t l á t o g a t t a meg, a h o g y á l t a l á b a n vélik, h a n e m H a r m o n y t , P i t t s b u r g h m e l ­ lett, az Ohio folyónál. Ezt G e o r g e R a p p (1757—1847) a l a p í t o t t a , és O w e n é k a h ú s z a s é v e k b e n v e t t é k át, amíg megalapították a New Harmonyt. A legújabb a m e r i k a i l e x i k o n ezt így j e l l e m z i : „ K o m m u n i s z t i k u s t e o k r á c i a R a p p - p a l m i n t d i k t á t o r r a l a z élen; e g y i k legsikeresebb kommunista telep abból a kétszázból, a m e l y az: E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n jött l é t r e . " B o l i v a r d é l - a m e r i k a i s z a b a d s á g h a r c o s vezér h e l y e t ­ tese, S a n t a n d e r t á b o r n o k , Acosta és Gonzales f o r r a ­ d a l m á r o k is é r i n t k e z é s b e k e r ü l t e k Bölöni F a r k a s s a l önkéntes száműzetésükben. Az a m e r i k a i t ö r t é n e l e m , a függetlenségi h á b o r ú és a különleges t á r s a d a l m i fejlődés a l a p o s i s m e r e t e l á t ­ szik a szerző soraiból, e g y e b e k m e l l e t t P e n n , F r a n k ­ lin, W a s h i n g t o n , L a f a y e t t e , Kosciuszko, P r i e s t l e y é s F u l t o n említéséből. W a s h i n g t o n Irvingről í r t sorai pedig m a g y a r tollforgató első dicséretét j e l e n t i k a m e ­ r i k a i íróról. Bölöni F a r k a s S á n d o r n a k a p á r évvel A m e r i k á b a é r k e z é s e előtt m e g i n d u l t m u n k á s m o z g a l o m m a l n e m

volt kapcsolata, de a politikai és i n t e l l e k t u á l i s elit h a l a d ó s z á r n y á n a k , az ún. „ r a d i k á l i s d e m o k r a t á k " n a k kimagasló, t ö r t é n e l m i szerepet játszó személyi­ ségeivel találkozott, sőt értekezett.

téka

Gál István A nemrég elhunyt szovjet iro­ dalomtörténész előző, Luna­ csarszkij szerint „okos és hasz­ nos" köteteit a l'Humanité 1936-ban így értékelte: „Goffensefer felfedezte számunkra Lafargue-ot." Az összefoglaló mű elemzi Lafargue viszonyát a poziti­ A köztársaságunk megalapításának é v f o r d u l ó j á r a a naturalizmushoz, és a szociáldarwim e g j e l e n t k ö n y v * a szocialista á l l a m , jog és jog­ vizmushoz feltárja szerepét a t u d o m á n y k é t é v t i z e d e s h a z a i fejlődését m u t a t j a be. nizmushoz, marxista elméleté­ N e h é z f e l a d a t e n n e k a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s n a k m i n ­ realizmus majd el­ den á l l a m i s z e r v r e és j o g i n t é z m é n y r e k i t e r j e d ő szin­ nek kidolgozásában, így tézisét a d n i , s m é g n e h e z e b b , h a e r r e ilyen n a g y szá­ jut egyes összevetésekhez, és más m ú szerzői g á r d a vállalkozik, m e r t a z z a l a veszéllyel Csernyisevszkijnek a nyugati jár, hogy a m ű e g y ö n t e t ű s é g e csorbát szenved. M á r ­ orosz kritikusoknak áramlatokkal való pedig az ideológiai fejlődés a szocialista f o r r a d a l o m forradalmi A francia, né­ s o r á n egységes e l v e k szerint, előre m e g h a t á r o z o t t c é ­ kapcsolatához. sajtóból l o k i r á n y á b a h a l a d v a m e n t végbe, s e n n e k k ö v e t k e ­ met, angol szocialista ismeretlen zetes é r z é k e l t e t é s e alapos és b e h a t ó szerkesztői m u n ­ vett, eddig jórészt támaszkodva fontos k á t igényel, a m i n e k érezzük is a h i á n y á t . A k ö n y v anyagokra közöl a századvégi eléggé h e t e r o g é n , i n k á b b egy t é m a k ö r b e n írt dolgo­ epizódokat kritika történetéből. zatok összességének, m i n t a fejlődési e l v e k egységes marxista (Szovjetszkij piszatyel, 1967.) bemutatásának tűnik. Ezzel s z e m b e n a s z e r z ő k n e k sikerült t á r g y k ö r ü k e t jól e l h a t á r o l n i u k , r i t k á n t a l á l k o z u n k átfedésekkel, Ion Banu u g y a n a z o n k é r d é s kifejtésének ismétlésével. M i n d ­ egyik dolgozat m á s - m á s s z e m p o n t b ó l m u t a t j a b e a fejlődést. K ü l ö n feldolgozást k a p : a p á r t vezető sze­ Sensuri universale şi diferenţe specifice în Filozofia r e p e a z á l l a m b a n és a jog t e r ü l e t é n , szocialista á l ­ Orientului Antic. I. l a m u n k t ö r v é n y h o z á s á n a k t u d o m á n y o s és d e m o k r a ­ t i k u s jellege, a r o m á n á l l a m belső és külső a l a p v e t ő funkciói a szocialista f o r r a d a l o m éveiben, R o m á n i a Az ókori keleti filozófia Szocialista K ö z t á r s a s á g t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i b e r e n d e ­ egyetemes vonatkozásait és sa­ zésének d e m o k r a t i z m u s a , a szocialista r o m á n j o g t u ­ játos jegyeit kutatja a szerző d o m á n y fejlődése, az igazságügyi s z e r v e k szerepe a két kötetre tervezett tanulmá­ n é p h a t a l o m éveiben, a legfelsőbb b í r ó s á g feladatai a nya. A megjelent első kötet bírói g y a k o r l a t i r á n y í t á s á b a n , a szocialista t ö r v é ­ Mezopotámia, Egyiptom és Kí­ nyesség m e g t e r e m t é s e és m e g s z i l á r d í t á s a a k é t é v t i ­ na filozófiatörténetének főbb zed s o r á n . mozzanatait mutatja be az megfejtett Az elemző m ó d s z e r s z e m p o n t j á b ó l jól s i k e r ü l t a utóbbi évtizedekben és irodalmi szövegek t ö r v é n y h o z á s t u d o m á n y o s j e l l e g é n e k b e m u t a t á s a , a b ­ filozófiai hatalmas könyvésze­ ból a m a r x i s t a tételből i n d u l v a ki, hogy a jog a t á r ­ tükrében, A s a d a l o m f e l é p í t m é n y i eleme, s e s z e r i n t szocialista á l ­ ti anyag felhasználásával. a filozófiai l a m u n k t ö r v é n y e i is a húsz év s o r á n k i a l a k u l t t á r s a ­ szerző visszamegy ősi kezdeteire, d a l m i „ a d o t t s á g o k " - n a k ( m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k n e k ) gondolkodás annak útján, p o n t o s a n megfeleltek. A szerző a j o g a l k o t á s két m o z ­ majd végigvezet fogalmakból z a n a t á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g : az első s z a k a s z b a n a t á r ­ mely a konkrét a gyakran vallási s a d a l o m vezető o s z t á l y á n a k t u d a t a a l a k u l ki a sza­ kiindulva meg mítoszok bályozás bizonyos i r á n y b a n t ö r t é n ő szükségességét il­ szimbólumok jelentkező általá­ letően — s m á r e k k o r t á g t e r e n y í l i k a népi k e z d e ­ formájában fogalmak fe­ m é n y e z é s é r v é n y r e j u t á s á n a k —, a m á s o d i k szakasz­ nosító absztrakt hol b a n a z osztály a k a r a t a jogi f o r m á t ölt a t ö r v é n y h o z ó lé halad, hol idealista, materialista színezetet s z e r v e k m u n k á j a r é v é n . Ezek a s z e r v e k á l l a m u n k ­ pedig tár­ b a n a legteljesebb m é r t é k b e n k é p v i s e l i k a dolgozók öltve. A filozófiai történet gyalása előtt a szerző megraj­ gazdasági * Statul si dreptul. Două decenii de dezvoltare. Edi­ zolja az illető ország és társadalmi helyzetét, bevetura ştiinţifică. Bucureşti, 1967.

Á l l a m és j o g

téka zetőjében pedig részletesen foglalkozik az ázsiai termelé­ si móddal, mint amely döntő­ en meghatározza Kelet egész bölcseleti rendszerét. Csupán a beosztással nem érthetünk egyet: a második kötetre ter­ vezett Palesztinának és Irán­ nak az elsőben lett volna a helye, minthogy filozófiájuk szervesen összefügg Mezopotá­ mia és Egyiptom bölcseletével. (Editura ştiinţifică, 1967.) G. M. A.

Richter

A Handbook of Greek Art Az ókori görög művészet­ nek, a modern európai művé­ szet e távoli alapjának tanul­ mányozása az újjászületés ko­ rában kezdődött el, de a ré­ gészeti ásatások és felfedezé­ sek bővülése folytán időben és térben állandóan szélesedett. Richter kézikönyve nemcsak azért értékes és világviszony­ latban keresett, mert egyetlen kötetbe sűríti a görög művé­ szet valamennyi ágát: az épí­ tészet, szobrászat, kisplasztika, díszítő fémművesség, terrakot­ ta, vésett drágakő (gemma), pénzérme, ékszerészet, festé­ szet és mozaikművészet, agyag­ művesség és vázafestészet, üveg- és zománc-díszítőművé­ szet fejlődésének főbb voná­ sait és legfontosabb eredmé­ nyeit, hanem azért is, mert a legjellegzetesebb és legszebb ilyen típusú művészi alkotá­ sok fénykép-illusztrációival (mintegy 500) szinte közvetlen kapcsolatba hozza az olvasót a görög művészet irányaival és lendületes fejlődésével. (The P h a i d o n P r e s s . L o n d o n , 1967.)

érdekeit, és m ű k ö d é s ü k b e n — ilyen v a g y o l y a n for­ m á b a n — a lakosság n a g y t ö m e g e vesz részt. K ü l ö n ö s e n sokat t a n u l h a t u n k a j o g t u d o m á n y fejlő­ dését t á r g y a l ó fejezetből, a m e l y n e m c s a k átfogó k é ­ p e t a d az összes j o g t u d o m á n y i á g a k h a z a i fejlődésé­ n e k i r á n y á r ó l az u t ó b b i é v e k b e n , h a n e m kiváló öszszefoglalása is n a g y s z á m ú jogi s z a k í r ó m u n k á s s á g á ­ n a k , j o g á g a k szerint csoportosítva a jogelveket. H a s o n l ó m ó d s z e r k ö v e t é s é v e l a t ö b b i szerző is m e g ­ p r ó b á l k o z h a t o t t volna, e l k e r ü l v e ezzel a z a d a t h a l m a z k ö v e t k e z t é b e n é r e z h e t ő túlzsúfoltságot, sőt n é h o l a r e n d s z e r e s s é g h i á n y á t is. T e r m é s z e t e s e n , a k ö n y v i d ő ­ szerűségét és célját t e k i n t v e , e z e k a n e g a t í v u m o k n e m szembeötlők, hiszen a szerzők n e m is a n n y i r a t u d o ­ mányos, mint inkább felmérő-számbavevő m u n k á t a k a r t a k végezni, s ez n a g y m é r t é k b e n s i k e r ü l t is n e ­ kik. A szocialista á l l a m belső funkcióit t á r g y a l ó fejezet­ b e n a szerző — az u t ó b b i i d ő b e n n á l u n k á l t a l á n o s a n elfogadott v é l e m é n y a l a p j á n — m i n d ö s s z e h á r m a t sorol fel: a gazdasági-szervező, k u l t u r á l i s - n e v e l ő és a n é p szocialista v í v m á n y a i t v é d e l m e z ő funkciókat. Azt hiszem, n e m l e h e t a felsorolásból k i h a g y n i á l ­ l a m u n k n a k m é g egy a l a p v e t ő f u n k c i ó j á t : a személyek v é d e l m é r e vonatkozót. Ilyen s z e r e p e m á r a szocializ­ m u s előtti á l l a m o k n a k is volt, l e g a l á b b i s az u r a l k o d ó osztály t a g j a i t illetően (ez t é v e s z t e t t e m e g a feltö­ r e k v ő burzsoázia ideológusait, a k i k az á l l a m k e l e t k e ­ zését is az e g y é n e k v é d e l m é n e k szükségességével m a ­ g y a r á z t á k ) . A l a p v e t ő funkcióvá a s z e m é l y e k v é d e l m e t e r m é s z e t e s e n csak a szocializmusban v á l h a t . N o h a a k ö n y v kevés elméleti k é r d é s t t á r g y a l , s tásai v a g y m e g f o g a l m a z á s a i mégis v i t a t h a t ó k . H e l y ­ t e l e n n e k t a r t o m p é l d á u l azt, hogy a szocializmust a t á r s a d a l o m megszervezési m ó d j á n a k nevezi (17), m e r t a szervezés — m é g a k k o r is, h a a g a z d a s á g r a v o n a t ­ kozik — a t á r s a d a l o m n a k csak a felépítményéhez tartozik, holott a s z o c i a l i z m u s b a n a z egész g a z d a ­ s á g i - t á r s a d a l m i r e n d s z e r v á l t o z i k meg.

Tudományos igényű m u n k á b a n a superlativusokat is csak m é r t é k k e l s z a b a d h a s z n á l n i : ü g y e l n ü n k kell arra, hogy milyen mozzanatokat tekintünk minő­ ségi u g r á s n a k a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s t ö r t é n e t é b e n . N e m hiszem, hogy minőségi v á l t o z á s n a k (33) t e k i n t h e t ő az a t é n y , hogy j o g u n k m a m á r a z egész n é p a k a r a ­ t á t és é r d e k e i t fejezi ki. Az a l k o t m á n y — a m e l y n e k m e g á l l a p í t á s á r a a szerző h i v a t k o z i k — m i n d ö s s z e egy m e n n y i s é g i fejlődés betetőzését rögzíti, hiszen t ö r ­ v é n y e i n k 1965 előtt is az á l l a m p o l g á r o k d ö n t ő t ö b b ­ ségének é r d e k e i t t ü k r ö z t é k . De a szerző e l m u l a s z t j a a n n a k kifejtését is, hogy t ö r ­ v é n y e i n k c s a k o b j e k t í v e fejezik ki az egész n é p a k a ­ r a t á t . Még a m a i fejlődési fokon is v a n n a k a t ö r v é ­ n y e k k e l s z e m b e n álló é r d e k e k és a k a r a t o k . A jogi s z a b á l y o z á s r a é p p e n a z é r t v a n szükség, m e r t az egyes Silviu Brucan e m b e r e k — elszigetelten v é v e — különböző é r d e k ű e k , Originile politicii americane és s z e m b e k e r ü l h e t n e k a k ö z é r d e k k e l is. A j o g s z a b á ­ lyok t e h á t a z á l l a m p o l g á r o k „belátó", a k ö z é r d e k n e k Az elnökválasztás évében megfelelően „ m é r s é k e l t " a k a r a t á t , illetve é r d e k e i t fe­ kivételesen időszerű, színvona­ jezik ki. A m é r s é k l é s kölcsönösen szükséges, e g y é b ­ las könyv az Egyesült Álla- k é n t az egyén és a t á r s a d a l o m fejlődése v e s z é l y b e

k e r ü l . Csakhogy ezt n e m m i n d e n á l l a m p o l g á r ismeri fel, s ezért e l m a r a d o t t e m b e r e k egyéni a k a r a t a szemb e h e l y e z k e d h e t i k a j o g b a n kifejezett közös a k a r a t t a l , a m i t az á l l a m h a t a l o m s z a n k c i o n á l . H a a t á r s a d a l m i fejlődés m a g a s a b b fokán a z együttélési szabályok s z u b j e k t í v e is á l t a l á n o s a n fejezik m a j d ki a z egyéni a k a r a t o t (vagyis m i n d e n k i felismeri a k a r a t a m é r s é k l é s é n e k o b j e k t í v szükségességét), a k k o r s z ü k s é g t e l e n n é v á l n a k az á l l a m i szankciók, s el is vesztik jogi j e l ­ legüket. Jogászok, ideológusok, közgazdászok n a g y figyelem­ m e l o l v a s h a t j á k jogi s z a k i r o d a l m u n k n a k ezt az ú j a b b t e r m é k é t . H a s z n o s a d a t o k a t , politikai és j o g ­ t u d o m á n y i i s m e r e t e k e t s z e r e z h e t n e k belőle.

téka

mok külpolitikája kialakulásá­ nak mechanizmusairól. Törté­ nelmi, társadalmi gyökerekig hatol a hiteles elemzés, amely­ ről könnyű megállapítani: ava­ tott, sőt beavatott szerző mű­ ve. Brucan nagy érdemeinek sorába tartozik a sztereotípiák mellőzése; tetszetős önálló osz­ F o g a r a s i József tályozásokat is megkockáztat. Kár, hogy a szerzőt szerkesz­ tői jegyelme a könyv vége fe­ lé cserben hagyta, s ismétel­ getni kezd, ami bizony indo­ kolatlan, még ha az újra fel­ bukkanó tézisek új összefüggé­ sekben jelentkeznek is. (Edi­ A m i n t b e l é p ü n k a kolozsvári H á z s o n g á r d i - t e m e t ő t u r a ştiinţifică, 1968.) f ő k a p u j á n , a középső p a r c e l l a b a l szélén, d í s z s í r h e ­ lyen, rózsaszínű m á r v á n y b ó l f a r a g o t t sírkő h i r d e t i , hogy ott n y u g s z i k F a r k a s Ödön (1851—1912), a k o ­ Vargha Kálmán lozsvári z e n e k o n z e r v a t ó r i u m egykori igazgatója. Az ő n e v é h e z fűződik az 1819-ben a l a p í t o t t zeneiskola Móricz Z s i g m o n d v i r á g k o r a . A ruszkicai m á r v á n y s í r k ö v e t K o l o z s v á r v á r o s közönsége állította k e d v e l t zeneszerzőjének; h í ­ r e s szobrász f a r a g t a k ő b e F a r k a s Ö d ö n fejfáját: az Lengyel József, Illés Béla, u g y a n c s a k kolozsvári Szeszák F e r e n c (1881—1919), József Attila, Tamási Áron és S t r ó b l Alajos t a n í t v á n y a . Babits Mihály után jelent meg F a r k a s Ö d ö n sokoldalú, r é g i v á g á s ú m u z s i k u s v o l t : az A r c o k és v a l l o m á s o k soro­ zeneszerző, t a n í t ó m e s t e r , k a r m e s t e r , zeneíró, a k i t a zat Móricz Zsigmondról szóló kolozsvári zenei élet m e g a l a p o z ó j á n a k t e k i n t h e t ü n k ; kötete. Az olcsó, fűzött köny­ n e k i köszönhető, hogy e n a g y m ú l t ú m ű v e l ő d é s i k ö z ­ vecskében nemcsak sok, ezidáp o n t az e u r ó p a i zenei élet v é r k e r i n g é s é b e b e k a p c s o ­ ig részben ismeretlen fénykép: lódott. Jól k é p z e t t , n a g y t u d á s ú m u z s i k u s , az E r k e l arcképek, csoportfelvételek, F e r e n c u t á n i v e r b u n k o s - r o m a n t i k a egyik késői k é p ­ kéziratok fotokópiái, hanem a viselője. M é r n ö k n e k készült, d e h a m a r o s a n e l h a g y t a szövegrészben sok dűltbetűs, a m ű s z a k i p á l y á t , és E r k e l F e r e n c n e k lett n ö v e n d é k e . kurzívval szedett sor is talál­ M á r m i n t diák, m a j d m i n t fiatal zeneszerző t ö b b ható: életrajzi érdekű idézetek p á l y á z a t o n díjat n y e r t szerzeményeivel. a nagy író munkáiból, levele­ K o l o z s v á r t az é n e k e s e k egész sorát k é p e z t e a zenés zéséből, önvallomásaiból. s z í n h á z a k s z á m á r a . T a n í t v á n y a i közül k e r ü l t ki S á n ­ Mindez az egyik legjobb Mód o r Erzsi k a m a r a é n e k e s n ő , S z é k e l y h i d y F e r e n c t e n o ­ ricz-szakértő irodalomtörté­ rista m e l l e t t P a v e l C o n s t a n t i n és Nicolae B r e t a n , a nész, Vargha Kálmán gon­ kolozsvári o p e r a e g y k o r i tagjai és K a c s ó h P o n g r á c dos-pontos magyarázó szöve­ zeneszerző, a m a is n é p s z e r ű János vitéz c í m ű d a l ­ gébe ágyazva. Munkájának ér­ j á t é k m u z s i k á j á n a k szerzője. H í r e s é n e k t a n í t á s i m ó d ­ tékét növeli, hogy bőven köz­ szerét e g y é b k é n t k ö n y v b e n fektette le (Az ének­ li a kortárs kritikusok vélemé­ hang, K o l o z s v á r , 1907). nyét és Móricz számos barát­ is. A F a r k a s Ödön o p e r á k a t , z e n e k a r i m u z s i k á t , k a m a r a ­ jának visszaemlékezését olva­ zenét és m i n t e g y száz d a l t írt. D a l m ű v e i b e m u t a t á s r a hasznos és a legszélesebb igényeit kielégítő k e r ü l t e k , c s a k n e m m i n d n y o m t a t á s b a n is m e g j e l e n ­ sóközönség Mó­ tek. S z e r z e m é n y e i b e n E r k e l e r e d m é n y e i r e t á m a s z k o ­ kis könyv utolsó oldalain esztétikai írá­ dik, azzal a különbséggel, h o g y m e g t e r e m t e t t e azt az ricz Zsigmond olvasha­ é n e k e s m u z s i k á t , m e l y t e k i n t e t b e veszi a n y e l v fone­ saiból, ars poeticáiból válogatás. (Szépirodalmi t i k á j á t . M i n t h o g y s i k e r e s é n e k t a n á r volt, a h a n g k é p ­ tó zés a v a t o t t m e s t e r e , szívéhez legközelebb az é n e k e s K ö n y v k i a d ó , 1967.)

A d y első

megzenésítője

téka D.

Berciu

Romania before Burebista R o m á n i a B u r e b i s t a előtt cí­ men az A n c i e n t P e o p l e s a n d Places (Ókori népek és helyek) világszerte ismert angol törté­ nettudományi sorozatban je­ lent meg a bukaresti egyetem régészeti professzorának össze­ foglaló munkája. A monográ­ fia földrajzi, történeti, demog­ ráfiai bevezető után érdekes, könnyen hozzáférhető formá­ ban mutatja be az emberi tár­ sadalom fejlődését hazánk te­ rületén a paleolitikumtól kezd­ ve az első dák állam megala­ pítójának, Burebistának korá­ ig. Az egyes korszakok elemzé­ se után a szerző felsorolja a fontosabb kultúrákat és lelő­ helyeket. Mindezt nagyszámú ábra, térkép és 73 jóminőségű fénykép egészíti ki. ( T h a m e s a n d H u d s o n . L o n d o n , 1967.) Turczel Két

Lajos

kor mezsgyéjén

A pozsonyi egyetem magyar tanszékének vezetője legújabb kötetében a csehszlovákiai ma­ gyar irodalom és közművelődés fejlődési feltételeit és sajátos problémáit vizsgálja „két kor mezsgyéjén", 1918 és 1938 kö­ zölt. A kötet különösen az új nemzedék számára érdekes, amely a részletekről hallott ugyan egyet s mást, ezek azon­ ban a kellő történelmi háttér és az összefüggések ismerete hiányában még hiányos vázlat­ tá sem igen állhattak össze. Az önálló irodalom, a művészetek, a sajtó és a tudományos élet kialakulásának sajátos körül­ ményeit szembenálló társadal­ mi mozgalmak fényében mu­ tatja be a kötet, részletesen foglalkozik az ifjúsági szerve­ zetek szerepével, a sarlósokkal, a regösmozgalommal, az isko­ lán kívüli népművelés felada­ taival. ( T a t r a n , 1967.)

zene állott. T u d t a , hogy az é n e k t a n í t á s fejleszti leg­ j o b b a n a zenei érzéket. Felfogása szerint a m ű z e n e a l a k u l á s á r a t e r m é k e n y í t ő l e g h a t a d a l l a l ölelkező k ö l ­ tészet, m e r t a s z a v a k j á t é k á b a n és r i t m u s á b a n a ze­ n é n e k n e m egy a l a p v e t ő e l e m e rejtőzik. A l k o t á s a i közül l e g j e l e n t ő s e b b e k m ű d a l a i . Ezek e g y i k e - m á s i k a felszívódott a n é p z e n é b e , a m i azt iga­ zolja, hogy h a n g v é t e l e a n é p z e n e d a l l a m k é p z é s é h e z igazodott. A század elején alig volt Kolozsvárt o l y a n hangverseny, melyen muzsikája ne került volna m ű ­ sorra. H a l a d ó gondolkozású e m b e r k é n t , jól i s m e r t e k o r a költészetét, és m i n t ilyen, híve a Nyugat író­ g á r d á j á n a k . A d y E n d r e költészetét n e m c s a k r o k o n ­ szenvvel, de m e g é r t é s s e l is fogadta. M i k o r m é g so­ k a n idegenül á l l o t t a k A d y verselése előtt, F a r k a s Ö d ö n n e m egy k ö l t e m é n y é t m e g z e n é s í t e t t e . A d y - d a l a i h a m a r o s a n k i a d ó r a t a l á l t a k . P o n t o s a b b a n : a kolozs­ v á r i közönség a n n y i r a szerette és tisztelte z e n e k ö l t ő ­ jét, hogy m á r a század első éveiben (1904-ben) m e g ­ a l a k u l t az Erkel Ferenc zeneműkiadó szövetkezet, m e l y n e k f e l a d a t a F a r k a s Ödön m ű v e i n e k k i n y o m t a ­ tása. H a v o n t a 20—24 o l d a l a s füzet j e l e n t m e g K o l o z s ­ v á r t ízléses, szépen n y o m o t t h a n g j e g y e k k e l . A szö­ v e t k e z e t tagjai v á l l a l k o z t a k a r r a , hogy a k o t t á k a t d a ­ r a b o n k é n t két k o r o n á s á r o n átvegyék. F a r k a s Ödön m e g z e n é s í t e t t A d y - v e r s e i t A holnap dalai c í m e n h á r o m füzetben n y o m t a t t á k ki. Az első A d y - d a l o k a t 1908-ban í r t a (Nóta a halott szűzről, Sár­ ban veszett hó, Judás és Jézus). A m á s o d i k füzet az Add nekem a szemeidet, A Zozó levele és Egy ismerős kis fiú c í m ű m e g z e n é s í t e t t A d y - v e r s e k e t t a r t a l m a z z a . A h a r m a d i k füzet m ű d a l a i 1909-ből v a l ó k : Egyedül a tengerrel és Szent Margit legendája. Zeneszerzőnk t e h á t 1908—1909 között, elsőként, összesen nyolc A d y vershez írt muzsikát. F a r k a s Ö d ö n l e g n a g y o b b é r d e m e az, hogy d a l a i b a n r a g a s z k o d i k a v e r s e k prozódiájához. Ez a b b a n az i d ő ­ ben figyelemre méltó, m e r t ismeretes, hogy ez i r á n y ­ b a n sok s z e m r e h á n y á s é r h e t i E r k e l F e r e n c e t is. Igaz, Farkas Ödön Ady-dalai m á r megjelenésükkor sem v o l t a k o l y a n n é p s z e r ű e k , m i n t egyéb m ű d a l a i , d e e n ­ n e k o k á t a b b a n kell k e r e s n ü n k , hogy a v e r b u n k o s stílushoz szokott közönség f u r c s á n a k , k ü l ö n ö s n e k és főként i d e g e n n e k érezte a szerző m e g ü t ö t t e h a n g o t . A m u z s i k u s o k s e m fogadták kellő é r d e k l ő d é s s e l az új dalokat. Az a k k o r i é n e k e s e k — főként operisták, a k i k n e k k e v é s é r z é k ü k volt a d a l é n e k l é s h e z — alig v e t t e k t u d o m á s t róluk. Az é v e k m ú l t á v a l ú j a b b , n a g y zeneszerzők í r t a k m u z s i k á t A d y v e r s e i h e z : B a r t ó k Béla, K o d á l y Zoltán, Reinitz Béla s az ő m ű v é s z e t ü k m e l l e t t F a r k a s Ödön első A d y - m e g z e n é s í t é s e i a fele­ dés h o m á l y á b a m e r ü l t e k . F a r k a s Ö d ö n t egykori bírálói — é r d e m e i elis­ m e r é s e m e l l e t t — E r k e l - , Liszt-, G o l d m a r k - és W a g ner-epigonnak tartották; nem alaptalanul. A holnap dalaiban jelentkező melódiák azonban n e m behízelgőek, n e m k ö n n y e d e k — m é l y e n e m b e r i e k , sokszor d r á m a i a k , zenei g o n d o l a t a i t ö m ö r e k . A d y - d a l a i m a is é r d e k l ő d é s t k e l t h e t n é n e k , m e g é r d e m e l n é k , hogy é n e k e s e i n k m ű s o r u k r a tűzzék. Lakatos István

TALLÓZÁS

K i s á l l a m o k és n a g y (Lupta

de clasă,

hatalmak

1968. 2.)

M i r c e a M a l i ţ a a közepes és k i s álla­ m o k n e m z e t k ö z i h i v a t á s á r ó l szóló c i k k é ­ b e n (Statele mici şi mijlocii în relaţiile internaţionale) részletesen foglalkozik ama diszkrepanciákkal, amelyek oly nyugtalanítóan megkülönböztetik a fej­ lődőben, levő országokat a fejlett i p a r i államoktól. A „ n a g y h a t a l o m " fogalom 1814—1815 ó t a t e r j e d t el a d i p l o m á c i a i s z ó h a s z n á ­ l a t b a n : a z a k k o r i győztes h a t a l m a k (Ang­ lia, A u s z t r i a , Oroszország, Poroszország) a párizsi b é k é v e l és a bécsi k o n g r e s s z u ­ son szentesítették e x p a n z i ó s és szövetségi p o l i t i k á j u k a t a kis és gyenge á l l a m o k r o v á s á r a ; e k k o r z á r j á k ki a „másodosz­ t á l y ú " h a t a l m a k a t az e u r ó p a i és a v i l á g ­ p o l i t i k a r e n d e z é s é b ő l — írja Maliţa. A z ­ ó t a p e r s z e sokat változott a világ, a z á l ­ l a m o k egyenlőségének m á r r é g e b b e n , a X V I I . s z á z a d b a n k i m o n d o t t elve ismét érvlényesül a n e m z e t k ö z i életben ( a m i ­ n e k egyik jele a k ü l k é p v i s e l e t i f o r m á k módosulása: régebben csupán a nagyha­ t a l m a k fővárosában voltak nagykövetsé­ gek, s a k i s e b b á l l a m o k b a n csak k ö v e t ­ ségek m ű k ö d t e k , m a n a p s á g m á r r e n d s z e ­ r i n t kölcsönösen n a g y k ö v e t s é g i szinten képviseltetik magukat a hatalmak, lakos­ ságuk számától vagy katonai erejüktől függetlenül). Mégis a kis és közepes á l l a m o k m a i szerepével k a p c s o l a t b a n t ö b b szerző m e g ­ jegyzi, hogy az imperialista hatalmak n e m egy e s e t b e n m e g k í s é r l i k kétségessé tenni a náluk gyengébb államok jelen­ tőségét a v i l á g p o l i t i k á b a n . S e szerzők e m l é k e z t e t n e k Machiavelli t a n á c s á r a : a g y e n g é b b ország csak végszükség esetén szövetkezzék az erősebbel, m e r t „ n e m l e h e t egyenlőség azok között, a k i k n e m e g y f o r m a erősek". M a l i ţ a az e g y e n l ő t l e n ­ ség egyik p é l d á j a k é n t a z E u r ó p a T a n á ­ csot e m l í t i : legfelsőbb szervében, a K o n ­ zultatív Gyűlésben a nagy államoknak

(Anglia. F r a n c i a o r s z á g , NSZK, Olaszor­ szág) 18—18, a k ö z e p e s e k n e k c s a k 5—10, a k i s e b b e k n e k c s u p á n 3—3 s z a v a z a t a v a n . M a l i ţ a a fejletlen á l l a m o k és a f e j ­ lett országok négy „nagy k ü l ö n b ö z ő s é g é ­ n e k " felszámolását sürgeti a tényleges egyenlőség m i n d e n s z e m p o n t b ó l h a t é ­ k o n n y á v á l á s a v é g e t t : a fejlődés, a t e c h ­ nológia, a n e v e l é s és a stratégiai e r ő diszkrepanciájáét. N é h á n y a d a t a fejlődés d i s z k r e p a n c i á ­ j á r ó l : a h a r m a d i k világ, a m e l y b e n a v i ­ lág n é p e s s é g é n e k 46%-a él, a v i l á g ipari t e r m e l é s é n e k 7%-át a d j a ; a v i l á g 19 leg­ g a z d a g a b b országa a v i l á g g a z d a g s á g á n a k 70%-át b í r j a ; a m a i fejlődési r i t m u s o k f e n n m a r a d á s a esetén a v i l á g l a k o s s á g á ­ n a k e g y h a t o d a c s a k 200 e s z t e n d ő m ú l v a é r h e t n é el a jelenlegi e u r ó p a i egy főre számított nemzeti jövedelem színvonalát. A technológiai különbözőséget (tech­ nological gap) E N S Z - a d a t o k jól érzékel­ tetik a következő tények egymás mellé helyezésével: a világon folyó t u d o m á n y o s k u t a t á s o k 95%-át harminc országban végzik; az e m b e r i s é g k é t h a r m a d á n a k v i ­ szont c s a k 5%-ra futja. Míg a legfejlet­ tebb államok m á r bruttó nemzeti jöve­ d e l m ü k 1—3%-át f o r d í t j á k m ű s z a k i - t u d o ­ m á n y o s k u t a t á s o k r a és fejlesztésre, a fejlődő országok csak 0,1—0,2%-ot fordít­ h a t n a k e r r e , és 1980 k ö r ü l é r i k el a 0 , 5 % ot. Az oktatásügy diszkrepanciájának szemléltetésére elegendő, a m á r sokszor idézett a d a t felemlítése: a világ l a k o s s á ­ g á n a k közel e g y n e g y e d e a n a l f a b é t a . Sokatmondó számokat ismertet Maliţa a k a t o n a i és s t r a t é g i a i különbözőségek i l l u s z t r á l á s á r a is. „A fejlett, iparosodott és a fejlődő országok k a t o n a i é s s t r a t é ­ giai d i s z k r e p a n c i á j a t a l á n a l e g s z e m b e ­ t ű n ő b b azon a r á n y t a l a n s á g o k s o r á b a n amelyek a két államcsoportot egymástól megkülönböztetik... A történelemben feljegyzett első h á b o r ú t ó l a legutóbbi v i l á g h á b o r ú i g becslések szerint a gyilkolási és pusztítási p o t e n c i á l 4000-szeresen növekedett; a második világháborút kö­ vető k é t évtized s o r á n ez a m u t a t ó 12 500-ra e m e l k e d e t t , S a r o m b o l ó e r ő n ö v e k e d é s e elenyészően k i s s z á m ú á l l a m j a v á r a k ö v e t k e z e t t be. J e l e n l e g öt n u k ­ leáris á l l a m n u k l e á r i s robbanóanyaga 52 000-szeresen meghaladja a második világháborúban felhasznált robbanó­ a n y a g - m e n n y i s é g e t . " A k o r s z e r ű fegyver­ zet h a t é k o n y s á g á n a k szemléltetésiére M a ­ liţa e m l é k e z t e t a r r a , hogy K o n g ó - K i n s h a s á b a n n é h á n y száz jól felszerelt zsoldos garázdálkodása hónapokig megzavarta a minimális k a t o n a i erejű fejlődő ország életét.

Mircea M a l i ţ a meggyőzően fejtegeti, hogy a felsorolt d i s z k r e p a n c i á k t é n y b e ­ lisége ellenére, a t á r s a d a l m i fejlődés új feltételei k ö z e p e t t e már nem lehetnek kizárólag a nagyhatalmak az emberiség sorsának letéteményesei. A politikatudomány és

időszerűsége

(Analele Institutului de Studii şi Social-politice de pe lîngă P.C.R. 1968. 1.)

Istorice C.C. al

Az Analele igen időszerű k é r d é s n y i l ­ v á n o s m e g t á r g y a l á s á r a szólít fel, e g y b e n a p o l i t i k a t u d o m á n n y a l kapcsolatos v é l e ­ mények kicserélésére a szakemberek r e n ­ delkezésére bocsátja a l a p h a s á b j a i t . A v i t a k e r e t e t kijelölő szerkesztőségi m e g ­ jegyzések é s az első cikk M. Voiculescu tollából m á r jelzi a d i s p u t a t e r m é k e n y ­ ségét. A h a z a i és a n e m z e t k ö z i s z a k i r o d a l o m n a g y a p p a r á t u s á r a t á m a s z k o d ó köz­ lemény a politikatudomány tárgyára vo­ n a t k o z ó n é z e t e k e t foglalja össze, t e r m é ­ szetesen a szerző saját v é l e m é n y é n á t ­ szűrve. A v i t a i n d í t ó l e g n a g y o b b é r d e ­ m e , hogy p o n t o s a n kirajzol n é h á n y k é r ­ dőjelet. De m e l y e k is ezek? M i n d e n e k e l ő t t m a ­ gának e tudománynak a meghatározása: mi a p o l i t i k a t u d o m á n y ? H a e r r e azt fe­ leinők, hogy a politikai j e l e n s é g e k e t vizs­ gáló t u d o m á n y , t u l a j d o n k é p p e n c s a k egy sorral l e n n e b b h e l y e z n ő k el u g y a n a z t a kérdőjelt, hiszen m a g a a politikai j e l e n ­ ség is elég b i z o n y t a l a n u l k ö r v o n a l a z o t t a szakirodalomban. Ettől függően n é z e t k ü l ö n b s é g e k m e r ü l ­ h e t n e k fel azzal k a p c s o l a t b a n is, m i l y e n m ó d s z e r e k k e l közelíti m e g a p o l i t i k a t u ­ domány kutatásának tárgyát, vannak-e önálló módszerei. A p r o b l é m á k s o r á t a politikatudománynak a többi hasonló tu­ d o m á n y h o z v a l ó viszonya folytatja. Ezen belül k ü l ö n ö s e n fogas k é r d é s v i s z o n y u l á ­ sa a szociológiához. A szerző jelzi az ez­ zel k a p c s o l a t b a n kialakult véleményt; egyesek szerint a politológia k ü l ö n t á r s a ­ d a l o m t u d o m á n y k é n t fogható fel, m á s o k szerint viszont egyenlő l e n n e a politikai szociológiával. D i v e r g e n s á l l á s p o n t o k kör­ v o n a l a z ó d n a k e t u d o m á n y jellege t e k i n ­ t e t é b e n is attól függően, hogy m i l y e n p r o b l é m á k a t s o r o l n a k vizsgálódási k ö ­ r é b e . V a n n a k , a k i k szűken é r t e l m e z i k , s k u t a t á s i k ö r é t a politikai hatalommal v a g y az á l l a m m a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k ­ ben jelölik meg. M á s o k a szintézis fel­ a d a t á t állítják elé, s kötelességének t e ­ kintik, hogy a t ö b b i t á r s a d a l o m t u d o ­ m á n y b ó l inspirálódjék, ezeket á l t a l á n o ­ sítsa. Vitatott, hogy a p o l i t o l ó g i á n a k

csak t é n y m e g á l l a p í t ó — t e h á t csak a m ú l t a t é r t é k e l ő — jellege v a g y p r o g n ó ­ zis-funkciója is v a n . Voiculescu szerint „a p o l i t i k a t u d o m á n y t á r g y a a politikai f e l é p í t m é n y k i a l a k u ­ l á s á n a k és fejlődésének t a n u l m á n y o z á ­ s a . . . , a politikai h a t a l o m k i a l a k u l á s á n a k és g y a k o r l á s á n a k , a k o r m á n y z á s i f o r m á k ­ n a k , a politikai p á r t o k n a k é s t á r s a d a l m i osztályoknak, az o s z t á l y h a r c n a k , a t ö m e g ­ szervezetek t e v é k e n y s é g é n e k , a politikai k ö z v é l e m é n y és a politikai t u d a t k i a l a ­ kulásának a tanulmányozása". A szerző a v é l e m é n y e k és e l l e n v é l e ­ m é n y e k s o k a s á g á b a igyekszik b e l e h e l y e z ­ ni a m a g a álláspontját. A b e m u t a t o t t problematikus pontokon túlmenően azon­ b a n az o l v a s ó b a n is f e l m e r ü l h e t n e k t o ­ v á b b i kérdőjelek, m o s t m á r a c i k k í r ó é r ­ velésének helytállósága kapcsán. N e m hitelesen b i z o n y í t o t t t ö b b e k között a z a fejtegetése, hogy polgári politikatudo­ m á n y r ó l beszélni n o n s z e n s z : szerinte u g y a n i s egyetlen politológia v a n , s ezt l e h e t a z t á n k ü l ö n b ö z ő ideológiai és o s z ­ tályalapról magyarázni. Tisztelgés egy életmű előtt (Studii,

1968. 1.)

Az 1956 őszén t r a g i k u s k ö r ü l m é n y e k között e l h u n y t I. T ó t h Z o l t á n n e v e é s é l e t m ű v e e d d i g s e m volt i s m e r e t l e n a román történetírás számára. Nem egy munkáját már megjelenésekor elismerő v i s s z h a n g fogadta. S ez a z e l i s m e r é s n e m ­ c s a k a t u d ó s n a k szólt, a k i f á r a d h a t a t ­ l a n k u t a t ó m u n k á j á v a l t é n y e k és a d a t o k s o k a s á g á t t e t t e i s m e r t t é az ú j a b b k o r i román történelemre vonatkozólag, h a ­ n e m az e m b e r n e k is, aki t é m á i m e l l e t t s z e m l é l e t é b e n is időszerű t u d o t t l e n n i : „ S e r d ü l ő k o r o m t ó l fogva a r r a t ö r e k e d t e m — í r t a —, h o g y m u n k á m á l t a l e l ő b b r e h a l a d j o n a m a g y a r és a r o m á n n é p b a ­ r á t s á g á n a k ügye." Ez a v a l l o m á s I. T ó t h Zoltán egyéniségének lényegét világí­ totta meg: a múlt ismeretében a jövőbe t e k i n t ő tudós felelősségérzetét. A r o m á n t ö r t é n e t í r á s m á r a k k o r felfi­ gyelt I. T ó t h Zoltán m u n k á s s á g á r a , a m i ­ k o r m e g j e l e n t Az erdélyi románok és a XIX. századi francia közvélemény cím­ mel P á r i z s b a n készült doktori é r t e k e ­ zése. K e d v e z ő e n k o m m e n t á l t á k Az er­ délyi román nacionalizmus első százada című, hosszú é v e k k u t a t ó m u n k á j á t m e g ­ koronázó művét, r o m á n fordításban is k i a d t á k az erdélyi r o m á n p a r a s z t m o z g a l ­ m a k r ó l írott k ö n y v é t (Parasztmozgalmak az Erdélyi Érchegységben 1848-ig). S a m i ­ k o r az e l h u n y t t u d ó s összegyűjtött t a n u l -

m á n y a i t t a r t a l m a z ó g a z d a g kötet (Ma­ gyarok és románok. Akadémiai Könyv­ kiadó, 1966) megjelent, ez az e l i s m e r é s fogalmazódik m e g I. T ó t h Z o l t á n egész é l e t m ű v é t f e l m é r v e D e m é n y Lajos és Vasile N e t e a r e c e n z i ó - k e r e t e t t ú l h a l a d ó igényű í r á s á b a n , a m e l y egy g a z d a g élet­ pálya áttekintése, tanulságainak, a követ­ kező n e m z e d é k e k s z á m á r a p é l d a m u t a t ó m o n d a n i v a l ó j á n a k s u m m á z á s a . Ezért ér­ zik szükségesnek a szerzők á t t e k i n t e n i I. Tóth Zoltán é l e t p á l y á j á t : a t e m e s v á r i el­ ső éveket, a kolozsvári t u d o m á n y o s i n ­ t é z e t e k b e n végzett m u n k á j á t , r é s z v é t e l é t a k o r h a l a d ó m o z g a l m a i b a n (így a z Er­ délyi Fiatalok körében), fáradhatatlan m u n k á s s á g á t a b u d a p e s t i Eötvös L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m p r o f e s s z o r a k é n t és a t ö r t é n e t t u d o m á n y i k a r d é k á n j a k é n t egy új szellemű t ö r t é n e t í r á s , a k é t n é p őszin­ te m e g é r t é s é t szolgáló tudósi m u n k a meghonosításáért. „I. T ó t h Z o l t á n t a n u l m á n y k ö t e t e — ol­ v a s s u k D e m é n y és N e t e a m e g á l l a p í t á s á t — n e m c s a k tisztelgés a tíz évvel ezelőtt eltávozott t u d ó s előtt, h a n e m t é n y l e g e s h o z z á j á r u l á s a r o m á n és m a g y a r n é p a m a békés k a p c s o l a t á n a k m e g s z i l á r d í t á s á h o z , a m e l y k a p c s o l a t o k a közös é r d e k e k és c é ­ lok t a r t ó s a l a p j á r a é p ü l n e k . " Az erdélyi román értelmiség kialakulása és a kolozsvári Piarista Gimnázium (Studia

Universitatis Babeş—Bolyai. ries Historiae. 1968. 1.)

Se­

A román—magyar kapcsolattörténeti k u t a t á s o k eddig m é g ki n e m a k n á z o t t t e ­ r ü l e t é n : az egykori egyházi iskolák sok értékes forrásanyagot rejtő irattáraiban, a n y a k ö n y v e i között k u t a t v a , T o n k S á n d o r é r d e k e s és figyelemre m é l t ó e r e d m é n y e ­ ket hoz t a n u l m á n y á b a n . Az eddigi ilyen i r á n y ú vizsgálódások, részletfeltáró v á l ­ lalkozások j o b b á r a egyes j e l e n t ő s e b b személyiségek d i á k é v e i n e k f e l k u t a t á s á r a i r á n y u l t a k . Az egyetlen iskola, esetleg egy k o r s z a k b a n iskolák egész sora t a n u ­ lói t é r k é p é n e k elkészítése a z o n b a n a z e d ­ digi a d a t f o r r á s o k n á l , esetleges i r o d a l o m ­ történeti helyesbítéseknél fontosabb e r e d m é n y e k e t k í n á l , hiszen az ilyen j e l ­ legű m u n k a a l a p j á n nyílik mód arra, hogy l e m é r j ü k a r o m á n és m a g y a r ér­ telmiség k a p c s o l a t a i n a k forrásvidékét, s az iskolai é v e k b e n m u t a t k o z ó szellemi formálódása ismeretében teljesebben m e g é r t s ü k egy-egy n e m z e d é k e s z m e i t ö ­ rekvéseit, szellemi a r c u l a t á t . Tonk Sándor t a n u l m á n y á n a k m á r az a d a t a i is é r d e k e s e k . Egyetlen iskola fél évszázadnyi tanuló-térképét méri fel

(1794—1850), c s a k h o g y ez a fél évszázad az 1848-ban oly n a g y szerepet játszó p o l ­ gárosodó é r t e l m i s é g k i a l a k u l á s á n a k k o r a , s a kolozsvári P i a r i s t a Gimnáziumban t a n u l ó r o m á n d i á k o k között o l y a n n e ­ veket találunk, mint Gheorghe Lazăr, G e o r g e Bariţiu, A v r a m I a n c u , Ilie M ă c e lariu, Ioan B a r a c , A r o n P u m n u l , Vasile P o p , Iacob Bologa, Ioan L e m e n i , Vasile Moga és így t o v á b b . N e m egyszerű a d a t ­ feltáró m u n k á t végez el t e h á t a t a n u l ­ m á n y szerzője, h a n e m a z 1848-as k o r e r ­ délyi r o m á n v e z é r k a r á n a k eszmei k i a l a ­ k u l á s a k i i n d u l ó p o n t j á h o z vezet el. Vizs­ gálja az iskola r o m á n t a n u l ó i n a k l é t ­ s z á m - h u l l á m z á s á t (20,7% és 49,2% között a z alsó, 7,6% és 20,8% között a felső t a ­ gozaton), e h u l l á m z á s k a p c s o l a t á t a kor­ t ö r t é n e l m i - t á r s a d a l m i viszonyaival. F e l ­ figyel a p o l g á r i s z á r m a z á s ú e l e m foko­ zatos e l ő r e t ö r é s é r e és ö n t u d a t f o r m á l ó sze­ repére a diákságon belül. Nyomon követi azokat a kapcsolatokat, amelyek — sok­ szor é p p e polgári s z á r m a z á s ú r o m á n diákokon keresztül — a magyar reform­ ifjúság felé, m o z g a l m a i k h o z , c é l k i t ű z é ­ seikhez vezettek. Mindezeket az adatokat a tanulmány írója beilleszti a k o r t ö r t é n e t é b e , sőt t ú l ­ l é p v e a saját m a g a k i t ű z t e célt is, k ö veti a g i m n á z i u m egykori t a n u l ó i n a k p á ­ l y á j á t az i s k o l a p a d e l h a g y á s a u t á n is. M e g á l l a p í t á s a i itt m á r ú j a b b f o r r á s o k r a t á m a s z k o d n a k (a guberniumi levéltár mindeddig felhasználatlan anyagára), s ezek segítségével m u t a t j a ki, m i l y e n h e ­ lyet foglal el ez a r o m á n é r t e l m i s é g az: egykori o s z t r á k b i r o d a l o m g é p e z e t é b e n . A n y a g á n a k ez a része t e r m é s z e t s z e r ű e n csak t ö m ö r összegezést n y ú j t h a t , b á r s z á ­ mos közéleti szerepet játszó r o m á n é r t e l ­ miségi é l e t é r e és m ű k ö d é s é r e v o n a t k o ­ zóan f o r r á s é r t é k ű lévén, önálló k i a d á s a is h a s z n o s és fontos v o l n a . Az orvostudomány (Le

Figaro

littéraire,

változásai 1144.)

A c í m l a p j á n a b e a u m a r c h a i s - i igét ( S a n s la l i b e r t é de b l â m e r , il n ' e s t p a s d é l o g e flatteur — A bírálat szabadsága híján s e m m i s a hízelgő dicséret) h i r d e t ő , i g a ­ zán s z í n v o n a l a s p o l g á r i — i r o d a l m i é s m ű v é s z e t i — h e t i l a p r e n d s z e r e s e n közöl a n a g y k ö z ö n s é g e t közelről é r i n t ő t u d o m á ­ nyos k é r d é s e k r ő l szóló í r á s o k a t . J e l z e t t számában Jean Hamburger orvospro­ fesszor egy — az o r v o s t u d o m á n y jövőjét e l e m z ő — szimpozionon e l h a n g z o t t e l ő ­ a d á s a (Métamorphose de la médecine) k a p o t t helyet. H a m b u r g e r professzor kifejti, hogy t u ­ d o m á n y á n a k h i h e t e t l e n ü l gyors fejlődése

m i n d u n t a l a n m a g a mögött h a g y j a a z or­ vost, a k i soha n e m is volt m i n d e n t t u d ó , s most a legkevésbé az: emlékező tehet­ sége n e m bírja a r e t t e n e t e s i r a m ú v e r ­ senyt. A z orvosi t e c h n i k a a l a p v e t ő v á l ­ tozásokon m e g y á t az évszázad végéig. H a m b u r g e r szerint, h a a dolgok ú g y a l a k u l n a k , a h o g y a n eddig, n é h á n y éven b e l ü l a m e d i c i n a csak a n n y i r a h a s o n l í t m a j d a maihoz, a m e n n y i r e egy C o n c o r d e - t í p u s ú r e p ü l ő g é p vezetése Blériot gépéhez, a m e l y először r e p ü l t e á t a Csa­ t o r n á t . Ez a m e t a m o r f ó z i s m a g á b a n h o r ­ dozza a z orvosi t e v é k e n y s é g h a t é k o n y ­ s á g a f o k o z ó d á s á n a k csodálatos lehetőségét, á m egyben b o n y o l u l t egészségügyi szer­ vezési p r o b l é m á k a t is felvet. A bontakozó forradalom oka — H a m ­ b u r g e r szerint — a k ö v e t k e z ő j e l e n s é g e k ­ b e n r e j l i k : a gyógyításhoz e l e n g e d h e t e t ­ l e n ü l szükséges orvosi i s m e r e t e k h a l m a z a h i r t e l e n t ú l l é p t e az orvos felfogóképességét, e m l é k e z ő t e h e t s é g e k a p a c i t á s á t . „Egyetlen orvos s e m i s m e r h e t i m á r az orvostudományt." M i n d e z fokozatosan, szinte é s z r e v é t l e n ü l k ö v e t k e z e t t b e . A tény aztán annál váratlanabbul, valóság­ gal b e r o b b a n t az orvosok t u d a t á b a . H a m b u r g e r professzor figyelmeztet a r ­ r a , hogy n e m e l v o n t e l m é l k e d é s r ő l v a n szó. A n a g y k é r d é s : megfelelően gyó­ g y u l n a k a b e t e g e k ? ; v a g y : lehet, hogy i d ő előtt m e g h a l n a k olyanok, a k i k n e k pedig v o l t m é g életjoguk? „Figyelmesen á t t a n u l m á n y o z t a m — írja c i k k é b e n — azok­ n a k a betegeknek a kórlapját, akik az u t ó b b i k é t é v b e n k ó r h á z a m b a n kiszen­ vedtek. Csak azokra az esetekre hivatko­ zom, a m e l y e k b e n a k ó r t ö r t é n e t i infor­ m á c i ó k és a boncolási jegyzőkönyvek egyértelmű válasz megfogalmazását t e ­ szik l e h e t ő v é a következő k é r d é s e k r e : v a ­ jon az a l k a l m a z o t t ó l k ü l ö n b ö z ő gyógyászati t a k t i k a n ö v e l h e t t e v o l n a - e a gyógyulás esélyeit? Nos, u r a i m , az esetek 2 6 % á b a n a b e t e g m e g m e n t é s é n e k esélyei n a g y o b ­ b a k l e h e t t e k v o l n a , h a az orvosi infor­ m á c i ó k elégtelensége n e m v e z e t e t t v o l n a t ö k é l e t l e n diagnózisra, illetve az e s e t r e n e m illő t e r a p e u t i k á r a . " A beteg m e g ­ h a l h a t a k k o r is, h a a z orvos a legjobb t u d á s a szerint egyezteti u g y a n a szemio­ tikai (kórtünettani) adatokat, de n e m áll r e n d e l k e z é s é r e olyan b e r e n d e z é s , a m e l y a c é l n a k megfelelően g y o r s a n s e ­ gítségére siessen a z összes lehetséges k e ­ zelési eljárásokat, gyógyszereket m a n a p ­ ság m á r rögzíteni k é p t e l e n m e m ó r i á j á ­ nak. Jean Hamburger n e m tekinti megold­ h a t a t l a n n a k a kérdést. Megoldási j a v a s ­ l a t a i s o r á b a n fontos h e l y e t foglal el az informatika. Ezzel összefüggésben foglal­

kozik a z orvos—beteg viszony a l a k u l á s á ­ val is a gépi i n f o r m á l ó d á s , az „ a u t o m a ­ t i k u s diagnózis", a z „ a u t o m a t i k u s keze­ lés" bevezetése esetén. Viszont: ezáltal n e m növekszik-e a „személytelen, é r z é ­ ketlen, e m b e r t e l e n " m e d i c i n a k i a l a k u l á ­ s á n a k a veszélye? V á l a s z a t a g a d ó . A z orvos e m l é k e z e t é ­ n e k segítése gépi eszközökkel s e m m i f é l e veszélyt n e m jelent. A d ö n t é s a z orvos k e z é b e n m a r a d : a z orvos t o v á b b r a s e m c s u p á n a betegséggel, h a n e m a beteggel t ö r ő d i k ; éppenséggel t ö b b i d e j e és e n e r ­ giája m a r a d a d ö n t ő fontosságú e g y é n í t é s r e . „Az orvosi i n f o r m a t i k á v a l s z e m ­ ben — fejtegeti a szerző — bizonyos sze­ mélyek megfogalmazta fenntartások a r ­ ról t a n ú s k o d n a k , hogy az illetők k é p z e ­ letében m é g m i n d i g k í s é r t a z o r v o s - m á ­ gus mítosza. N e m h a j l a n d ó k t u d o m á s u l v e n n i , hogy a gyógyítás m a g a s fokú m ű ­ szaki t e v é k e n y s é g g é is vált, a m e l y igen­ is m e g k ö v e t e l i a t u d o m á n y o s közelítés m i n d e n lehetséges fortélyát. H á t szemére veti-e b á r k i a m é r n ö k n e k , hogy k ü l ö n ­ böző t á b l á z a t o k h a s z n á l a t á v a l segít m a ­ gán? Van-e valami kivetni való abban, hogy a fizikus logaritmustáblázatokat használ? Miért tagadnók m e g az orvos­ tól a z t a jogot, h o g y h a s o n l ó k é p p e n a z információ b á r m e l y eszközlét f e l h a s z n á l ­ h a s s a ? E g y p e r c i g se higgyük, hogy a b e ­ teg m e l e g e m b e r s é g g e l t ö r t é n ő gondozása s z e m p o n t j á b ó l k í v á n a t o s lehet — k e v é s b é jól felkészülten kezelni ő t . . . "

Megaversity (Newsweek,

LXXI.

9.)

K e z d e t b e n v o l t a k a college-ok, b e l ő l ü k l e t t e k az egyetemek, ezekből a m u l t i u n i v e r s i t y k (sok f a k u l t á s ú egyetemek), m í g az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n m e g s z ü l e t e t t a megaversity (mega — nagy, roppant nagy, h a t a l m a s görög és a z u n i v e r s i t y — e g y e t e m angol szóból). Ez az a m e r i k a i felsőoktatás fejlődésének útja. A m e g a v e r s i t y n é h á n y tízezer h a l l g a ­ tóval, sok fakultással, k ü l ö n n e g y e d e k ­ kel, h a t a l m a s a l a p o k k a l r e n d e l k e z ő m a m m u t - e g y e t e m . A felsőoktatás a l a k u l á s á t t ü k r ö z i k az a l á b b i statisztikai a d a t o k : 1950-ben az egyetemi hallgatók száma kétmillió volt és fele-fele a r á n y b a n osz­ lott m e g a z á l l a m i és a m a g á n e g y e t e m e k között, m a h a t és félmillió, és m i n d e n h á r o m h a l l g a t ó b ó l kettő á l l a m i e g y e t e m ­ r e j á r . A kétfajta e g y e t e m között m e g ­ b o m l o t t az egyensúly, és ú g y látszik, az Egyesült Á l l a m o k r a annyira jellemző magántípusú egyetemek kora lejáróban

v a n . Ez p e r s z e n e m jelenti, hogy n e m v o l n á n a k m é g m i n d i g a l a p o s k é p z é s t biz­ tosító, n a g y t u d ó s professzorokkal r e n ­ delkező m a g á n e g y e t e m e k . I l y e n e k p é l ­ d á u l a h a r v a r d i , d a r t h m o u t h i , chicagói stanfordi, a m e l y e k e n m i n d e n ö t j e l e n t ­ kező h a l l g a t ó közül n é g y e t m a is vissza­ u t a s í t a n a k . K é t s é g t e l e n a z o n b a n , hogy az á l l a m i e g y e t e m e k k ö n n y e b b e n felszívják a jelentkezők áradatát, gyorsabban fej­ lődnek, és g y a k r a n n a g y o b b t a n á r i fize­ t é s e k e t b i z t o s í t a n a k . Ezek a z igazi m e g a versityk, m e l y e k egész v á r o s o k a t k i t e v ő e g y e t e m i n e g y e d e k e t , c a m p u s o k a t létesí­ tenek, előadótermeiket, bentlakásaikat — a z ú n . d o r m o k a t — és étkezdéiket 24—30 e m e l e t e s é p ü l e t e k b e r e n d e z i k b e . Egyik­ m á s i k k ü l ö n a u t ó b u s z j á r a t o k a t szervez. A w i s c o n s i n i e g y e t e m n e k p é l d á u l 54 997 h a l l g a t ó j a , 14 e g y e t e m i c a m p u s a v a n é s m o s t é p ü l négy új c a m p u s . A m i n n e sotai e g y e t e m e n a z előadási ó r á k idejét 50 p e r c r ő l 45-re c s ö k k e n t e t t é k , hogy a h a l l g a t ó k n a k legyen i d e j ü k az egyik é p ü ­ l e t b ő l a m á s i k b a eljutni. A megaversity típus különösen közép­ n y u g a t o n é r t el n a g y fejlődést. I t t v a n A m e r i k a 10 n a g y e g y e t e m e — The Big Ten, m e l y e k e n a z összes a m e r i k a i h a l l ­ g a t ó k 35 százaléka végez. K ö z ö t t ü k első h e l y e n a w i s c o n s i n i áll. I t t a b e n t l a k á s i k ö l t s é g e k a r á n y l a g csekélyek. M i c h i g a n ­ b e n k é t e g y e t e m m ű k ö d i k : a University of Michigan és a Michigan State Uni­ versity. A h a l l g a t ó k s z á m a m i n d k e t t ő n 35 000 k ö r ü l v a n , és n e m szűnő v e r s e n ­ g é s folyik közöttük. Az illinoisi e g y e t e m h a t a l m a s b ú z a m e z ő k k ö z e p é n elszigetel­ t e n áll, és k ü l ö n ö s e n a művészi képzést e m e l t e m a g a s fokra. H a l l g a t ó i n a k s z á m a m e g h a l a d j a a 30 000-et, csak s z í n h á z é p ü ­ l e t e h é t v a n . Ilyen n a g y m e g a v e r s i t y t o v á b b á a z ohiói, m i n n e s o t a i , i n d i a n a i , p u r d u e - i , y o w a i és n o r t h w e s t e r n i egye­ tem. A m a m m u t - m é r e t e k n e m c s a k előnyök­ kel, h a n e m h á t r á n y o k k a l is j á r n a k . B e ­ l ő l ü k f a k a d n a k a nehézségek, a m e g o l ­ d a t l a n p r o b l é m á k és k ü l ö n ö s e n „a d e h u manizáció rémítő nyavalyája". Amint az e g y i k bizottsági j e l e n t é s megállapítja, „az e m b e r i k a p c s o l a t o k távoliak, l a z á k é s k o m o r a k " . J e l l e m z ő r á j u k az e l i d e g e n e ­ d é s . „Még m a g á t az i n t e l l e k t u s t s e m tisz­ telik." A vezetőség szervezetten k ü z d e j e l e n s é g e k ellen: pszichológusok á l l a n a k a hallgatók rendelkezésére, a rektor heti t a l á l k o z ó k a t szervez s z á m u k r a , k ü l ö n f é l e „ l e l k i k l i n i k á k a t " á l l í t a n a k fel. S o k n e ­ hézség v a n az előadótermekkel, noha az e l ő a d á s o k j ó részét televízión is k ö z v e ­ títik. N e m k e v é s gondot okoz a p o l i t i k a i függőség: a helyi v a g y a szövetségi k o r ­

m á n y z a t beleszól az e g y e t e m belső ü g y e i ­ be. Örökös gond é s p r o b l é m a a z a l a p o k növelése. A v i e t n a m i h á b o r ú m i a t t a k o r m á n y az építési költségekre e l ő i r á n y ­ zott 600 millió d o l l á r t 175 m i l l i ó r a csök­ kentette. E nehézségek ellenére minden jel a r r a m u t a t , hogy a jövő a m e g a v e r sity-é, n o h a e „ m o d e r n d i n o s a u r u s o k " k é t a l a p v e t ő p r o b l é m á j a — a z a l a p o k és a szabadság kérdése — sokakban új egyete­ mi típus gondolatát v e t e t t e föl: azét, a m e l y se n e m teljesen n y i l v á n o s , se n e m teljesen m a g á n ; m á s szóval az á l l a m biz­ tosítja a z alapokat, d e n e m z a v a r j a a belső a u t o n ó m i á t .

Körkép a kelet-európai irodalmakról (Napjaink,

1968. 3.)

A Miskolcon m e g j e l e n ő i r o d a l m i és k u l t u r á l i s l a p Híd címet viselő v i l á g i r o ­ dalmi rovata megindulásának harmadik évfordulóját ünnepelte. Nincs abban s e m m i különös, hogy e g y v i d é k i l a p is lépést k í v á n t a r t a n i a v i l á g i r o d a l o m m a l . C s a k h o g y i t t n e m egy, szerkesztőség és olvasó s z á m á r a t e r m é s z e t e s igény egy­ szerű kielégítéséről v a n szó. A Híd sajá­ tos feladatot v á l l a l t m a g á r a h á r o m é v ­ vel ezelőtt, s ez: a k e l e t - e u r ó p a i szom­ széd és r o k o n n é p e k i r o d a l m i és m ű v é ­ szeti é r t é k e i n e k közvetítése a m a g y a r olvasó felé. E sajátos célkitűzés a szer­ kesztőség részéről t u d a t o s f e l a d a t v á l l a ­ l á s t j e l e n t egy olyan összefüggésben, a m e l y e n e l ő t t ü k a m a g y a r i r o d a l o m sok k i m a g a s l ó írója fáradozott, s a m e l y e t t e l ­ jes időszerűségében a z évfordulóról m e g ­ e m l é k e z ő B ö s z ö r m é n y i N a g y E r n ő így fo­ g a l m a z o t t m e g : „a szlovák v a g y u k r á n , h o r v á t vagy b o l g á r k u l t ú r a legjobb e r e d ­ ményeinek tolmácsolása nemcsak iro­ d a l m i , h a n e m — n e féljünk a szótól — politikai s z e m p o n t b ó l is fontos", lévén ez „a n a c i o n a l i z m u s elleni h a r c n a k t a ­ l á n l e g h a t á s o s a b b , legidőszerűbb eszkö­ ze". Az e l m ú l t h á r o m é v a l a t t k i a l a k u l t a r o v a t sajátos a r c é l é n e k megfelelően szé­ les k ö r ű m u n k a t á r s i g á r d a . V i d é k e n , d e e g y á l t a l á n n e m p r o v i n c i á l i s síkon, i s m e r t írók, i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k , tudományos k u t a t ó k v á l l a l k o z t a k a részvételre, s így a r o v a t n e m c s u p á n célkitűzésében, h a n e m e r e d m é n y e i b e n is kellő h a n g s ú l l y a l t u d j a képviselni a k e l e t - e u r ó p a i n é p e k k ö l ­ csönös m e g i s m e r é s é n e k és közeledésének, i r o d a l m a i k és k u l t u r á l i s é r t é k e i k k ö z v e ­ t í t é s é n e k ügyét. A Híd ú j a b b a n egységes t e m a t i k a i öszszeállítással k í v á n j a célját m é g á t ü t ő b b e n

szolgálni. Az e l m ú l t év o k t ó b e r é b e n a szlovák, n o v e m b e r é b e n a szovjet, d e c e m ­ b e r é b e n a finn i r o d a l m a t m u t a t t á k b e tanulmányok, ismertetések, műfordítások. Az ezévi m á r c i u s i számban Domokos P é t e r a S z o v j e t u n i ó b a n é l ő kis f i n n u g o r népek kibontakozó irodalmait mutatja be. Az ott e m l í t e t t n e v e k m é g i s m e r e t l e ­ nek előttünk. Pedig m á r nemcsak leltár szerint létező i r o d a l m a k r ó l v a n szó e b b e n a cikkben, h a n e m o l y a n írókról, m i n t az u d m u r t K e d r a M i r e j és P . M. P e t r o v , a m a n y s i J. Szesztalov, a k i k n e k m ű v e i száz­ ezres, milliós p é l d á n y s z á m o k b a n j e l e n n e k m e g a szovjet n é p e k n y e l v e i n . É r d e k e s a cikk összegező m e g á l l a p í t á s a , a m e l y t a l á n kiegészíti a s i k e r ü k r ő l t a n ú s k o d ó adatokat: a hamarabb előretörő l í r a m e l l é most m á r a p r ó z a is felzárkózik, sőt egy-két d r á m a i a l k o t á s is jelzi a fej­ lődés útját. „A m o d e r n összetettség, á t t é ­ telesség h e l y é n m é g k ö z v e t l e n e b b , egy­ szerűbb, primérebb, spontánabb megnyi­ latkozásokat találunk, a tegnap még a m a felé n y o m u l . . . D e ez a k o r á n t s e m szellemi restségből v a g y igénytelenségből f a k a d ó v o n á s t ö r t é n e l m ü k , h i r t e l e n , fo­ kozatos érlelődést n é l k ü l ö z ő n ö v e k e d é ­ sük, k ö r ü l m é n y e i k á l t a l meghatározott sajátos m e n t a l i t á s u k k ö v e t k e z m é n y e . " B i z o n y á r a n e m kell sok i d ő n e k eltel­ nie, a m í g a g a z d a g i r o d a l o m m a l r e n d e l ­ kező r o k o n n é p e k (finn és észt) m e l l é e z e k n e k az ú j o n n a n született i r o d a l m a k ­ n a k a legjobb alkotásai is f e l s o r a k o z n a k könyvespolcainkon. P á r i z s fiatalodik (L'Express,

870.)

Még P á r i z s is r á s z o r u l a r r a , h o g y m o ­ d e r n v á r o s r e n d é s z e t i e l v e k a l a p j á n át­ építsék. Az egy főre j u t ó zöld t e r ü l e t ugyanis mindössze csak 1 m , a lakóterü­ let p e d i g 20 m ; 100 l a k á s közül 94 h ú s z ­ é v e s n é l „idősebb", s a v á r o s m a g a is „öreg". Míg a körzet l a k o s a i n a k s z á m a 1945—1968 között 6 millióról 9,4 millióra n ö v e k e d e t t , P á r i z s v á r o s á n a k m a is csak 2,8 millió l a k o s a v a n — u g y a n a n n y i , m i n t 1900-ban! G a v r o c h e és Zola P á r i z s a egyre in­ kább elpolgáriasodik — panaszolja Ro­ b e r t F r a n c , a L'Express cikkírója. E l l e ­ pik a „papírlapok". 1962—1966 között 13 000 v á l l a l a t és e z e k n e k 60 000 dolgo­ zója h a g y t a el a v á r o s t , hogy h e l y ü k b e i r o d á k a t költöztessenek. Így a z t á n n e m csoda, h a P á r i z s k ö z p o n t j á b a n 2,5-ször t ö b b a h i v a t a l n o k , m i n t a lakó. Este h a t 2

2

u t á n egy sor n e g y e d b e n k i h a l a z élet. U g y a n a k k o r — megfelelő, illetve m e g f i ­ zethető — lakás hiányában naponta 800 000 e m b e r k é n y t e l e n párizsi m u n k a ­ helyére vidékről beutazni. Milyen legyen h á t a j ö v ő P á r i z s a ? K i k l a k j á k m a j d és m i l y e n k ö r ö k b ő l k e r ü l j e n e k ki dolgozói? S m i n d e n e k e l ő t t : ki fedezi m a j d a m e g ú j h o d á s költségeit? E z e k r e az alapfontosságú k é r d é s e k r e l e n n e h i v a ­ tott válaszolni az i m m á r közel 10 é v e v a j ú d ó v á r o s r e n d é s z e t i t e r v , m e l y e t ez év márciusában terjesztettek a köztársa­ sági elnök elé. E t e r v a z o n b a n — s a j n á l ­ kozik a cikk írója — d i s z k r é t e n h a l l g a t m i n d a h a t á r i d ő k r ő l , m i n d az a n y a g i r é s z ­ ről. A m i p e d i g a t e r v l é n y e g é t illeti, ú g y t ű n i k , hogy a t ö b b o l d a l ú tiltakozás e l ­ l e n é r e is a b ü r o k r á c i a inváziója foly­ t a t ó d n i fog, s a s z á z a d v é g P á r i z s á b a n 200 000 i p a r i dolgozóval kevesebb és 300 000 i r o d a i a l k a l m a z o t t a l t ö b b lesz, m i n t ma. Párizs központjában U alakban ú j a b b üzleti k ö z p o n t o k a l a k u l n a k ki, és e z e k veszik m a j d k ö r ü l a n a g y p á l y a u d v a r o ­ k a t is. A f e l s z á m o l a n d ó V á s á r c s a r n o k , a h í r e s H a l l e s de P a r i s h e l y é n a P é n z ­ ü g y m i n i s z t é r i u m , egy építészeti főiskola és k ö z k ö n y v t á r épül. A b e m u t a t o t t m a k e t t e k b ő l (40 m é r n ö k közreműködésének eredménye) modern v á r o s r é s z e k k é p e b o n t a k o z i k ki. Az új P l a c e de l'Italie-n 57 — összesen 60 000 l a k o s t befogadó — 90 m é t e r m a g a s k o c ­ k a t ö m b h e l y e z k e d i k el, s a M o n t p a r nasse-on 200 m é t e r e s t o r n y o t s z á n d é ­ k o z n a k e m e l n i . S m i v e l az Eiffel t o r n y o t is e l a v u l t n a k t e k i n t i k , ú j , u l t r a m o d e r n torony-tervezet — a francia N i c o l a s Schöfferé és a b e l g a P o l a k - f i v é r e k é — v á r j a egy 35 t a g ú bizottság j ó v á h a g y á s á t . M i n d k é t t e r v m e g v a l ó s í t á s a 70—100 m i l ­ lió f r a n k b a k e r ü l n e . A P o l a k - f i v é r e k t o r ­ n y a 740 m é t e r e s m a g a s s á g á v a l d ö n t e n e világrekordot — többszínű fénysugarak vibrálásával szándékszik tükrözni a n a p m i n d e n p e r c é b e n P á r i z s és a p á r i z s i a k h a n g u l a t á t . E b b e n a t o r o n y b a n Végeznék el a meteorológiai, közéleti és m á s infor­ mációk elektronikus feldolgozását. A z ide befutó i n f o r m á c i ó k a t a z e l e k t r o n i k u s készülékek s z í n h a t á s o k k á szintetizálják m a j d , a k í v á n t s z í n h a t á s o k a t 114 t e n g e ­ lyen forgó t ü k ö r és 3226 r e f l e k t o r k ü ­ lönféle összhatást e r e d m é n y e z ő m e c h a ­ n i k u s összeműködésével é r i k el. H a p é l ­ d á u l rossz időt jelez a meteorológia, s a közélet hírei s e m rózsásak, a r e f l e k t o ­ r o k k i a l u s z n a k , a t o r o n y sötétbe b u r k o l ó ­ zik. D e m i n d e n messze l á t h a t ó a n r a g y o g , ha Párizs vidám.

P r o v i n c i a és a v a n t g a r d (Képes

Ifjúság,

1089.)

E két véglet együttjelentkezése n e m meglepő azok számára, akik több-keve­ s e b b rendszerességgel n y o m o n k ö v e t i k a jugoszláviai m a g y a r i r o d a l o m sajtóter­ m é k e i t . A főképpen t a n u l m á n y a n y a g á v a l r a n g o t szerzett Híd c í m ű folyóirat A Híd és a külföld c í m e n az u t ó b b i évek e r e d ­ m é n y e i t és t ö r e k v é s e i t veszi számba, a k ö z v e t l e n k a p c s o l a t o k fejlesztését szor­ galmazza. Az é r e m m á s i k oldalát, a j u ­ goszláviai m a g y a r irodalom, a v a j d a s á g i írók problémáit mutatja meg a Képes Ifjúság c í m ű h e t i l a p b a n H o r n y i k Miklós i z g a l m a s i n t e r j ú j a Tolnai Ottóval, az idei H í d - d í j a s s a l . ( H o r n y i k interjúi á l t a l á b a n e s e m é n y s z á m b a m e n n e k : ilyen volt n e m ­ r é g a D é r y T i b o r r a l folytatott beszélge­ tése, l e g u t ó b b pedig, a Híd 1968. 1. szá­ m á b a n , a z igényes és t e r j e d e l m e s L u k á c s György-anyag.) Az 1940-ben született Tolnai Ottó, a S y m p o s i o n - m e l l é k l e t első szerkesztője, m a j d az önállósult Új Symposion veze­ tő alakja m a a jugoszláviai magyar lira é l v o n a l á b a tartozik. Az i n t e r j ú b i z o n y ­ s á g a szerint a z o n b a n n e m c s a k k ö l t ő k é n t j e l e n t ő s egyéniség. H a v é g l e t e k b e n fogal­ m a z is. a pontosság, a t i s z t á n l á t á s el n e m h a l l g a t h a t ó e r é n y e . Elismeri, hogy az Új Symposion, á l t a l á b a n a fiatalok a v a n t ­ g a r d i r o d a l m a e g y s z e r r e b e z á r k ó z á s és kitörési kísérlet, a m e l y e t a z o n b a n n e m l e h e t a k o n k r é t t é r t ő l és időtől e l v o n a t ­ k o z t a t n i . „Én p é l d á u l i n k á b b v á l l a l o k e g y e s t é l y i r u h á s , e l v o n a t k o z t a t o t t világot, m i n t ezt a v a j d a s á g i áporodottságot, a m i ­ b e n é l ü n k " — vallja Tolnai. Noha tudatában van a légüres térnek, n e m c i n i k u s és n e m nihilista. N e m z e d é ­ k é v e l e g y ü t t v á l l a l j a a harcot, m e r t érzi a t á r s a d a l m i felelősséget. A r r a a k é r ­ d é s r e , h o g y m i v á l t j a ki belőle l e g i n k á b b a z e l l e n h a t á s t , így v á l a s z o l : „Az istálló­ légkör. Az, hogy b e l t e r j e s e n g o n d o l k o d ­ n a k az e m b e r e k . B á r m i r ő l is lett légyen szó, n e m o b j e k t í v m é r c é v e l k ö z e l e d n e k hozzá, h a n e m v a l a m i l y e n érdekszövetségi v a g y családias a l a p o n . " D r á g u l n a k a régi (The

Times

Saturday

könyvek

Review

57, 184.)

London egyik előkelő könyvüzlete ( S o t h e r a n ) Bibliotheca Chimica Mathematica c í m e n 1960-ban k ü l ö n osztályt n y i t o t t a régi t u d o m á n y o s k ö n y v e k e l ­ a d á s á r a . A régi k ö n y v e k a d á s - v é t e l e a k ö n y v á r u s í t á s k ü l ö n ága, m e l y a z u t ó b b i

17 év a l a t t a szó szoros é r t e l m é b e n fel­ virágzott. E m e g á l l a p í t á s helyességét iga­ zolják az a l á b b i statisztikai a d a t o k : 1950 óta a régi n y o m t a t o t t k ö n y v e k á r a n y o l c ­ szorosára, a m o d e r n k ö n y v e k é c s a k n e m h a t s z o r o s á r a e m e l k e d e t t . Ezen b e l ü l a régi színes t á b l á k és t e r m é s z e t r a j z i m ű ­ v e k hatszoros, a t u d o m á n y o s és orvosi k ö n y v e k tíz és félszeres, a X V I I — X I X . századi a n g o l k ö n y v e k nyolcszoros á r ­ emelkedést mutatnak. A modern, de a k ö n y v f o r g a l o m b ó l kifogyott k ö n y v e k k ö ­ zül az illusztrált k i a d v á n y o k kétszeres, az i r o d a l m i első k i a d v á n y o k ötszörös, a magánsajtóban korlátolt példányszámban k i a d o t t m ű v e k szintén ötszörös á r o n k e ­ rülnek eladásra. De mi h a t á r o z z a m e g a k ö n y v e k á r á t , és k i k a v á s á r l ó k ? A k ö n y v ára, legyen az régi v a g y m o d e r n , a m ű j e l e n t ő s é ­ gétől, szépségétől, piaci r i t k a s á g á t ó l és bizonyos fokig fizikai á l l a p o t á t ó l függ. Vásárlói f ő k é n t az egyetemek, a t u d o ­ m á n y o s i n t é z e t e k és a m a g á n g y ű j t ő k . Az e l ő b b i e k bibliográfiai, t ö r t é n e t i , egyszó­ v a l t u d o m á n y o s okokból v á s á r o l n a k ; a magángyűjtőknél e szempontok másodla­ gosak és a fő i n d í t ó o k a g y ű j t ő s z e n v e dély. Az e u r ó p a i k ö n y v p i a c o n a z u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n a f ő v á s á r l ó k az a m e r i ­ kai e g y e t e m e k és m a g á n k ö n y v g y ű j t ő k voltak. E n n e k k e t t ő s o k a v a n : az a m e ­ r i k a i k ö n y v t á r a k b ó l a t ö r t é n e l m i fejlő­ dés e l k e r ü l h e t e t l e n következményeként n a g y r é s z t h i á n y z a n a k az újjászületés, a felvilágosodás, sőt m é g a X I X . század t u ­ d o m á n y o s , i r o d a l m i és m ű v é s z e t i m u n k á i . Másodszor az u t ó b b i két évtizedben megnőtt az érdeklődés a tudománytörté­ net iránt, a m i a régi k ö n y v e k k e r e s l e t é t szükségképpen megnövelte. Emellett n e m h a g y h a t ó figyelmen k í v ü l az sem, hogy az a m e r i k a i e g y e t e m e k l e g i n k á b b rendelkeznek a könyvvásárláshoz szüksé­ ges a l a p o k k a l . A m i a m a g á n g y ű j t ő k e t illeti, ők első­ s o r b a n az i r o d a l m i , p o l i t i k a i é s t á r s a d a l ­ mi t a r t a l m ú k ö n y v e k r e fordítják figyel­ m ü k e t . A m o d e r n k ö n y v e k közül a m a ­ g á n k i a d á s ú m ű v e k és az első k i a d á s o k mutatnak emelkedő tendenciát. Dylan T h o m a s Eighteen Poemes (Tizennyolc vers) c í m ű m ű v é n e k az á r a 1934-ben 3 shilling és h a t p e n n y volt, m a m á r 80 font. T e h á t a z e r e d e t i n e k m i n t e g y n é g y ­ százszorosa. A régi k ö n y v e k , de a m o d e r n e k is, a k á r c s a k a n é p m ű v é s z e t i alkotások, á l ­ l a n d ó á r e m e l k e d é s t m u t a t n a k . Még h a c s a k kevéssé i s m e r j ü k is a hazai k ö n y v ­ t á r a k a t , k ö n n y e n számot a d h a t u n k a r r ó l , m i c s o d a é r t é k e k l a p p a n g n a k b e n n ü k , és m e g ő r z é s ü k m e n n y i r e fontos.

SZERKESZTŐK- OLVASÓK

T u d o m á n y és t u d o m á n y o s

hitvallás

(Levél a szerkesztőséghez)

A n y u g a t i világ t u d ó s a i n a k jelentős h á n y a d a a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m e g i s m e ­ r é s b e n m é g a „ d u p l e x Veritas" t a l a j á n áll: k u t a t á s i m ó d s z e r é b e n ösztönösen m a t e ­ rialista, „civil" é l e t é b e n u g y a n a k k o r v a l a m e l y felekezethez tartozik, sőt esetleg v a ­ l a m e l y tételes v a l l á s előírásait is gyakorolja. A t u d o m á n y s z á m á r a a z o n b a n a vallásos t u d ó s felfogása e l ő b b - u t ó b b g á t j á v á v á l i k t u d o m á n y o s k u t a t á s á n a k , m i v e l s z ü k s é g s z e r ű e n a t u d o m á n y misztifikációjához vezet. E b b e n a z é r t e l e m b e n ü d v ö z ö l j ü k C. F. W e i z s ä c k e r c i k k é n e k k ö z r e a d á s á t a K o r u n k b a n (1968. 1) — m e l y n e k m i n d e n sorából a j ó s z á n d é k ú a t o m t u d ó s , az igazi h u m a n i s t a a g g o d a l m a c s e n d ü l k i —, m e r t jó a l k a l o m a r r a , hogy m e g p r ó b á l j u k fel­ m é r n i , h o g y a n oszlik m e g a t u d o m á n y m ű v e l ő i n e k t á b o r a e k é r d é s r e a d o t t v á l a s z a l a p j á n ; u g y a n a k k o r a m a g u n k á l l á s p o n t j á t is ellenőrizzük. Érdekes, p a r a d o x o n n a k tűnő passzusokkal indul a cikk: a t u d o m á n y vallás — a t u d o m á n y n e m v a l l á s . B á r a „ v a l l á s " szót m a g a W e i z s ä c k e r is idézőjelben, t á ­ g a b b é r t e l e m b e n h a s z n á l j a , m é g i s é r d e m e s (és szükséges!) p á r szót á l d o z n i a n n a k m e g v i z s g á l á s á r a : mi k ö v e t k e z h e t a t u d o m á n y ,.fetisizálásá"-ból? Egy dolog m i n d e n ­ k é p p e n biztos: m a i n k á b b , m i n t b á r m i k o r , a t u d o m á n y a l a k í t j a , formálja a t á r s a ­ d a l m a t s a t á r s a d a l o m legvégső egységét, az egyént, m i v e l e g y r e g y a k r a b b a n lépi túl a t u d a t s z f é r a h a t á r a i t és v á l i k a létszféra n é l k ü l ö z h e t e t l e n összetevőjévé. E b ­ ből a z o n b a n n e m k ö v e t k e z i k az, hogy a t u d o m á n y v a l l á s v o l n a , v a g y a z z á k e l l e n e v á l n i a , m i n t W e i z s ä c k e r állítja, és m é g k é p l e t e s e n szólva is veszélyes ( m e r t t é v e s asszociációkat szül!), h a a t u d ó s t technologizálódott k o r u n k „világi v a l l á s á n a k " p a p ­ j á v á k i á l t j a ki. V i l á g o s a b b F . G o l d s m i t h n e k , a l o n d o n i Science of Science F o u n d a t i o n i g a z g a ­ t ó j á n a k a m a m e g á l l a p í t á s a , h o g y a t u d o m á n y m a az egyik legfontosabb e m b e r i t e ­ v é k e n y s é g , ezért fejlődésének t ö r v é n y e i t belülről, m i n t saját t ö r t é n e l e m m e l és l o ­ g i k á v a l r e n d e l k e z ő t a n t , k í v ü l r ő l p e d i g t á r s a d a l m i k i h a t á s a i b a n kell t a n u l m á n y o z n i . W e i z s ä c k e r fejtegetéseiből az a k ö v e t k e z t e t é s adódik, h o g y a t u d o m á n y n e m k é p e s m a t e r i a l i s t a m ó d s z e r e k k e l „felfoghatóvá t e n n i az e m b e r t " , m e g m a g y a r á z n i test és lélek viszonyát, m i v e l az elemi részecskék (akár h u l l á m t e r m é s z e t ű n e k , a k á r k o r p u s z k u l á r i s n a k fogjuk fel) csak a k k o r „ j e l e n n e k meg", h a az e m b e r k í s é r l e t e k e t végez. K ü l ö n b e n n i n c s e n e k ist Mi m á s ez, h a n e m s z u b j e k t í v i d e a l i z m u s ? ( N a g y v o n a l a k b a n ezt fejti ki H e i s e n b e r g is a skóciai St. A n d r e w s e g y e t e m e n , 1955—56-os téli s z e m e s z t e r é b e n t a r t o t t Planck és az atomelmélet alapvető filozófiai kérdései c í m ű e l ő a d á s á b a n . ) P e d i g az a n y a g szerkezetéről v a l l o t t m a t e r i a l i s t a felfogás, a m o d e r n k v a n t u m e l m é l e t kielégítő m ó d o n válaszol a f e l m e r ü l t k é r d é s e k r e . E r r e u g y a n W e i z s ä c k e r is u t a l , azt a t é n y t a z o n b a n , hogy a k v a n t u m e l m é l e t n a g y f o k ú e l v o n t s á g a m a m é g l e h e t e t l e n n é teszi kellő n y e l v i m e g f o g a l m a z á s á t , ú g y értékeli, m i n t a z a t o m i s á g m e g i s m e r h e t e t l e n s é g é n e k b i z o n y í t é k á t . Holott m a t e m a t i k a i a p p a ­ rátussal máris maradéktalanul interpretálhatók ezek a mindennapi, szemléletes fogalmainktól annyira különböző folyamatok Hasonló helyzet uralkodik a legmagasabbrendű mozgásformákat tanulmányozó t u d o m á n y á g , a biológia t e r ü l e t é n is. A j e l e n k o r i polgári biológusok egyik l e g k i v á -

lóbbja, L u d w i g v o n B e r t a l a n f f y v é l e m é n y e szerint az életjelenségek lényegét s e m fogjuk soha m e g é r t e n i , m i v e l az élet m a g a is végső soron elemi-fizikai m o z g á s o k r a v e z e t h e t ő vissza. Így o k o s k o d i k : „ E l v b e n l e h e t e t l e n az e l e m i fizikai j e l e n s é g e k e t a d e t e r m i n i z m u s ú t j á n l e í r n i . . . é p p ú g y a biológustól s e m v á r h a t u n k feleletet a r r a a k é r d é s r e , hogy belső l é n y e g é b e n m i a z élet" ( L e s problèmes de la vie. P a r i s , 1961). E n n e k a g o n d o l a t m e n e t n e k m á r a k i i n d u l á s a is h i b á s . N e m c s o d á l k o z h a t u n k a k k o r , h a a t o v á b b i a k b a n a „ v i t a i i z m u s t " b í r á l v a c s a k a n n y i t t u d e l é r n i , hogy ezt a f o g a l m a t a s e m m i v e l s e m k e v é s b é idealista kicsengésű „organizáció" f o g a l m á v a l h e ­ lyettesítse. A l e g v á l t o z a t o s a b b k ü l s ő é s belső feltételek k i v á l t o t t a biológiai mozgásfor­ m á k b a n t e r m é s z e t e s e n a z oksági m e g h a t á r o z o t t s á g e l v e n e m é r v é n y e s ü l olyan s z e m ­ léletes m ó d o n , m i n t a z a l a c s o n y a b b r e n d ű m o z g á s o k b a n , p é l d á u l a klasszikus fiziká­ b a n v a g y a k é m i á b a n . Ezért a z t á n o b j e k t í v t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k f e l t á r á s a is b o ­ n y o l u l t a b b . Sőt, a g y a k o r i átfedések m i a t t n e m r i t k á n m á s m o z g á s f o r m a t e r ü l e t é n kell a biológiai mozgás d e t e r m i n i z m u s á t k e r e s n i . A g y ö k e r e k t e r m é s z e t e s e n l e g t ö b b ­ ször v a l a m e l y a l a c s o n y a b b r e n d ű m o z g á s f o r m á h o z vezetnek, d e é p p e n a biológia szolgáltat sok o l y a n p é l d á t is, ahol az átfedés m a g a s a b b r e n d ű m o z g á s i r á n y á b a m u t a t . A l á t á m a s z t á s k é n t m i n d ö s s z e a feltételes reflexek t a n u l m á n y o z á s á r a h i v a t k o ­ z u n k . A z á l l a t v i l á g k e r e t e i n b e l ü l m a r a d v a ez a p r o b l é m a k ö r n e m lépi t ú l a bio­ lógiai m o z g á s f o r m á k h a t á r a i t ; e m b e r n é l a z o n b a n a biológiai m o z g á s f o r m á k m e l l e t t m á r minőségileg újjal, m a g a s a b b r e n d ű v e l , a társadalmi mozgásformák szférájába eső pszichológiai fogalmakkal is s z á m o l n i kell. A d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s t a ­ l a j á n álló k u t a t ó a z o n b a n ebből n e m fog idealista, i n d e t e r m i n i s t a k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i , h a n e m csak a d i a l e k t i k a egyik a l a p t ö r v é n y é n e k , a minőségi á t c s a p á s n a k ú j a b b igazolását látja b e n n e . A m a t e r i a l i s t a t u d ó s á l l á s p o n t j a t e h á t a k u t a t á s o k , kísérletezések és t a p a s z t a l á ­ sok l á n c o l a t á b a n a m e g i s m e r é s t illetően csakis igenlő lehet. M á s i k lényeges i s m é r v e a m a t e r i a l i s t a felfogásnak az is, hogy n e m m e n e k ü l a „tiszta t u d o m á n y " j e l s z a v a mögé, n e m a k a r j a m a g á t függetleníteni a t á r s a d a l o m t ó l , h a n e m részt v á l l a l a n n a k egész életéből. Kolozsvár, 1968. április. G á b o r Dénes az e g y e t e m i k ö n y v t á r munkatársa

A pécskai

cigánysoron...

(Levél a szerkesztőséghez)

P é c s k á r ó l m á r sokat írtak, d e h í r e l e g i n k á b b m e g é n e k e l t c i g á n y s o r a r é v é n kelt s z á r n y r a . V a n n a k , a k i k e g y r o m a n t i k u s , s z í n p a d i a s a n r e n d e z e t t cigánysort k é p z e l ­ n e k el, m á s o k s z e r i n t ilyen n e m is létezik, c s a k a dalszerző f a n t á z i á j á n a k s z ü l e ­ m é n y e a z egész. V a l ó j á b a n i t t is „ h ú s - v é r " e m b e r e k é l n e k a m a g u k m i n d e n n a p i problémáival. A „cigánysor" e l n e v e z é s i n k á b b j e l k é p e s . A vályogfalú, f e h é r r e meszelt h á z a k n a g y része — l e g a l á b b ö t v e n — egy t é g l a l a p a l a k ú t e r ü l e t e n , e g y m á s m e l l é é s m ö g é é p ü l t , s a z í g y l é t r e j ö t t k e s k e n y s i k á t o r b a j á r m ű n e m h a j t h a t b e , c s a k gya­ logosan l e h e t i t t k ö z l e k e d n i . Az egész „ n e g y e d e t " — a m e l y v a l a m i k o r a falu szélién v o l t — m a m á r teljesen k ö r ü l é p l t e t t é k , b e k e b e l e z t e ez a z alföldi nagyközség. A h á z a k között tisztaság v a n , a j á r d á k a t felseperték é s b e s z ó r t á k h o m o k k a l ; így v é d e k e z n e k a r a g a d ó s s á r ellen. L á t o g a t á s o m k o r tiszteletben t a r t o t t a m a helyi szokást, f e l k e r e s t e m a „ v a j d á t " — a h o g y s o k a n e l k é p z e l n é k a n é p d a l szellemében. A m ú l t század v a j d á j a a n e g y ­ v e n e s é v e k végéig a „ c i g á n y b í r ó " n e v e t viselte, s m a szintén h i v a t a l i személyiség, a k i a n e g y e d l a k ó i n a k ügyes-bajos dolgait r e n d e z i , m i n t b á r m e l y i k n é p t a n á c s i képviselő. F a r a g ó László — n e h o g y e z ü s t b o t t a l a kezében képzelje el v a l a k i —

n e g y v e n körüli, e r e j é n e k teljében levő férfiú, a z egyik m a l o m a l k a l m a z o t t j a k é n t m i n t m á z s á s dolgozik. A F a r a g ó c s a l á d v e n d é g s z e r e t ő . B e t e s s é k e l n e k az alföldi f a l v a k o n szokásos „első szobába", a m e l y n e k m i n d e n t a l p a l a t n y i h e l y e szőnyeggel borított, a r e n d e s e n f e s t e t t f a l a k a t falvédők, k é p e k díszítik. A b ú t o r z a t : k e t t ő s ágy (tele frissen m o s o t t á g y n e m ű v e l ) , szekrény, asztal, székek. — Állásban van valahol? — kérdezem Faragónét. — H á z i a s s z o n y k o d o m — m o n d j a , m a j d k é t kicsi l á n y á r a m u t a t . — A Zsu­ z s i k á v a l m e g a K a t i k á v a l is sok b í b e l ő d é s v a n , jószágot is t a r t o k . V a n egy a n y a ­ k o c á n k , egy disznót hizlalok t é l i r e . . . a h á z i a s s z o n y n a k m i n d i g v a n dolga i t t h o n is M i k ö z b e n v é g i g k a l a u z o l n a k a sikátorokon, a legtöbb h á z b a n h a s o n l ó l á t v á n y ­ b a n v a n részem. F o g l a l k o z á s u k a t illetően m á r k e v e s e n űzik az ősi mesterséget, a zenészkedést. A régi f o r m á b a n — n é v n a p i köszöntők, eskövőkön, családi ü n n e p é ­ l y e k e n v a l ó m u z s i k á l á s — m á r n e m l e h e t biztosítani a m e g é l h e t é s t a m a i i g é ­ n y e k n e k megfelelően. Igaz, a legjobbjaiból m é g k i t e l i k u g y a n k é t á l l a n d ó a l k a l m a z o t t z e n e k a r — a m ű v e l ő d é s i o t t h o n b a n és a v e n d é g l ő b e n —, a m e l y b e n o l y a n zenészek dolgoznak, m i n t a Gróf ( K o l o m p á r G y u r k a bácsi), a L a l i (Gázsoni Lajos), a Ciciriga (Rostás Antal), a K i s b e r k e s (Ruzsa János) é s m á s o k . No persze, a r r a b ü s z k é k , hogy p é l ­ d á u l a B a m b u s z (Gazsori S á n d o r ) a t e n g e r p a r t o n és A r a d o n á l l a n d ó a n szerződött zenész, a Pikoló ( K r a j c z á r József) p e d i g V a j d a h u n y a d o n dolgozik az egyik z e n e k a r ­ b a n . A V a r g a c s a l á d n á l azt is k é r d e z t é k , h a l l o t t a m - e h í r é t u n o k a ö c c s ü k n e k , K i s s V a r g a Lászlónak, a C s o n g r á d o n élő e l i s m e r t p r í m á s n a k ? L e g t ö b b j ü k m á r végleg b ú c s ú t m o n d o t t a m u z s i k á l á s n a k s m á s k é p p e n k e r e s i k k e n y e r ü k e t . Így p é l d á u l B u r g o v i c s József és K r a j c z á r M i h á l y hegesztő az a r a d i v a g o n g y á r b a n , s szépen k e r e s . S o k a n dolgoznak v a l a m e l y i k helyi mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n v a g y az á l l a m i mezőgazdasági v á l l a l a t f a r m j á n , m á s o k sze­ z o n m u n k á s o k a k o n z e r v g y á r b a n , i l l e t v e a g y ü m ö l c s - és zöldségfelvásárló k ö z p o n ­ tokban. Sok h á z b a — ők most is szívesebben p u t r i n a k n e v e z i k — a v i l l a n y t is b e v e ­ zették, r á d i ó t t ö b b e t is l e h e t t a l á l n i . K o l o m p á r A n t a l gépész h á z á b a a t é v é is bevonult. P e r s z e , t a l á l k o z t a m o l y a n o k k a l is, a k i k s z e r e t n é n e k m u n k a n é l k ü l m e g l e n n i , vagy l e g a l á b b i s n a g y o n k ö n n y e n m e g é l n i . Ezek s z á m a a z o n b a n e g y r e c s ö k k e n . A „széles" u t c á n a h á z a k elé k i r a k o t t a s z t a l o k n á l s a k k o z n a k , az ö r e g e b b e k k á r t y á z n a k , m á s o k a fal m e l l e t t ülnek, tereferélnek. A v a s á r n a p délelőtt b é k é s h a n g u l a t á b a n b ú c s ú z t a m el v e n d é g l á t ó i m t ó l . M e g h a t ó érzéssel g o n d o l t a m vissza r á j u k . L á m , aki a k a r t , a z a m e g a l á z t a t á s ­ ból és a n y o m o r b ó l k i e m e l k e d e t t , e m b e r r é vált. Még húsz é v s e m k e l l e t t hozzá. P i h e n ő n a p j u k v i d á m zaja a r r ó l t a n ú s k o d o t t , h o g y o t t l é t e m k o r a p é c s k a i c i g á n y ­ s o r o n n e m is v o l t olyan n a g y a s í r á s - r í v á s . A r a d , 1968. április. Kocsik József tanár az Arad megyei m ű v e l ő d é s és művészetügyi bizottság felügyelője

(A szerkesztőség válasza) Szívesen fogadjuk felvilágosító adatait a hazai cigányság egy ismert, régi településének mai helyzetéről. Ami Pécskán feltűnik — a cigány származású lakosság új ipari foglalkoztatottsága s életszínvonalának emelkedése —, az országos jelenség, nem szabad azonban idillizálnunk a kérdést. A cigány­ probléma, legalábbis az elmaradottabb vidéki, olykor félnomád rétegek tekin­ tetében, tárgyilagos szociológiai felmérésre szorul mind gazdasági, mind mű­ velődési és erkölcsi szinten.

î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj — 1968 - 3215

42

101

Sumar * * * Aici şi acum

619

Gáll Ernő: M a r x i s m u l ieri şi azi Furdek Mátyás: P l a n u l şi legea v a ­ lorii Schveiger Paul — Szabó Zoltán: T r a d i ţ i i şi inovaţii în lingvistică Henri Wald: E s e n ţ a limbii László Attila: I s t o r i a s t r ă v e c h e şi lingvistica Szabédi László: Viitorul filologiei comparate Kelemen Béla: T e n d i n ţ e p r i n c i p a l e in lingvistica r o m â n ă c o n t e m p o ­ rană Kósa Ferenc: F o r m a r e a limbii lite­ rare maghiare Borbáth Andor: V ö r ö s m a r t y M i h á l y şi t e r m i n o l o g i a m e d i c a l ă m a g h i a r ă Márki Zoltán: Bîrfa (poezie) Tömöry Péter: Acel e c h i l i b r u (poezie) Hodos László: Bocet de la t i n e p î n ă a c a s ă (poezie) Sándor István: De la acul de sticlă p î n ă la m i c r o s c o p u l electronic Balogh Edgár: G î n d u r i d e s p r e 48 Helge Hagerup: P o r t r e t e Borghida István: Grafica lui Cseh Gusztáv

622 635 642 647

William J. Pomeroy: P a g i n i de j u r ­ n a l (mişcare de r e z i s t e n ţ ă în Fili­ pine)

731

TRIBUNĂ

669 676 683 685 686

Csákány Béla: Discuţii d e s p r e folo­ sirea neologismelor s a u d e s p r e r ă s p u n d e r e a scriitorilor Ander Zoltán: U m a n i s m u l şi o p e r a ­ ţiile de t r a n s p l a n t a r e a inimii ISTORIE

737 741

VIE

Egyed Ákos: E m i g r a ţ i a secuilor r ă s p î n t i a secolului n o s t r u

la 743

686 TINERET — EDUCAŢIE 687 695 700

Lászlóffy Ilona: sele I—IV.

709 709 710 712 714 716

717

I n i ţ i a t i v e noi în cla­ 750 RECENZII

705

INTERNAŢIONALA

Bodor András: C u r e n t e şi concepţii­ le istorice în politica i n t e r n a ţ i o ­ nală

DOCUMENTE

658

*

VIAŢĂ

723

653

NOTE * * S a l u t r e d a c t o r i l o r revistei Új Élet Kubán Endre: În vizită l a s e p t u a g e ­ narul Endre Károly Huszár Sándor: V i a ţ a - m i t o r e n t de flăcări Deák Tamás: D u p ă c o m e m o r a r e a lui Molnár Ferenc Kántor Lajos: A r g u m e n t e şi o p e r e Bazsó Zsigmond: A m u r i t în b r a z d ă

Steinmetz József: L u p t a m o n d i a l ă împotriva stupefiantelor

Kántor Lajos: U n u m o r activ Mihály Imre: La r e e d i t a r e a o p e r e ­ lor filozofice ale lui Vasile C o n t a Gál István: Bölöni F a r k a s S á n d o r printre democraţi-radicali ame­ ricani Fogarasi József: S t a t u l şi d r e p t u l Lakatos István: P r i m u l a u t o r de cîntece pe v e r s u r i de A d y REDACTORI

758

760 763 765

CITITORI

Gábor Dénes: Ş t i i n ţ ă şi p r o b i t a t e ştiinţifică Kocsik József: P e şirul ţ i g a n i l o r din Pecica

CRONICĂ, BIBLIOTECĂ REVISTA REVISTELOR

756

774 775