Bukarest E SZÁM MUNKATÁRSAI. Voiculescu, Marin. Arad. Glück Jenő Kovách Géza Brassó. Bakó Géza Szabó Sámuel Hodgya. Geréb Attila

E SZÁM MUNKATÁRSAI

Bukarest Voiculescu, Marin Arad G l ü c k Jenő Kovách Géza Brassó Bakó Géza Szabó Sámuel Hodgya Geréb Attila Ia i László Attila Kolozsvár Bálint Tibor Balogh Edgár Bán Elek Bodor András Crişan, Ion Hora iu Horváth István Jordáky Lajos Kallós Miklós Lászlóffy Aladár Nagy Miklós Szilágyi Júlia Kovászna Gazda József Marosvásárhely Czégeni József Steinmetz József Szőcs Kálmán Tőkés Béla Nagybánya Pusztai János Nagyenyed Vita Zsigmond Nagyvárad Gy. Szabó Gyula Váróné Tomori Viola Szatmár Czimbalmos László Külföldi szerzők Bradbury, Kay Giroud, Françoise Klein, Gérard Sir Lovell, Bernard Mauriac, Francois

Incze

János: Bódé a utca tarkán

Sörház

XXVIII. évfolyam, 10. szám

1969. október

KORUNK havi szemle

KALLÓS MIKLÓS HORVÁTH ISTVÁN ION HORAŢIU CRIŞAN BAKÓ GÉZA LÁSZLÓ ATTILA CSIMBALMOS LÁSZLÓ TŐKÉS BÉLA C Z É G E N I JÓZSEF S T E I N M E T Z JÓZSEF SZŐCS K Á L M Á N G A Z D A JÓZSEF MONTGOMERY MARSALL

Politikai felelősségtudat Magyarózd mélye Dák tároló és kultikus edények Erdély és az avarok Rovásfelirat Moldvából A Venus-kutatás eredményei A z elemek periódusos rendszere és az atomelmélet Informatika az orvosi gyakorlatban Beszélgetéseim klasszikusokkal (versek) A groteszk szerepe Incze János művé­ szetében Napóleonról és Wellingtonról (Fordította és a bevezetőt írta Bodor András)

1447 1452 1460 1462 1467 1468

1500

Be- és kiköltözések Hodgyában

1512

Üdvözlet Horváth Istvánnak Mit ér a vers, ha szabad?

1515 1516

Kügy avagy a 700 éves „ Ú j f a l u " . . .

1518

1478 1485 1490 1493

HAZAI TÜKÖR GERÉB

ATTILA

JEGYZETEK LÁSZLÓFFY ALADÁR B Á L I N T TIBOR GY.

SZABÓ

GYULA

NEMZETKÖZI ÉLET F. L. FRANÇOISE GIROUD FRANÇOIS M A U R I A C SIR B E R N A R D L O V E L L RAY BRADBURY

A z Apollo-kísérlet visszhangja Kéjutazás A sors megkísértése A Hold nem csatatér Új reneszánsz

1521 1521 1523 1523 1525

GÉRARD KLEIN JORDÁKY LAJOS NAGY

A Hold ára Történettudomány, szociológia, kai publicisztika Dialógus a harmadik világról

MIKLÓS

1526 világpoliti­ 1529 1536

ÉLŐ TÖRTÉNELEM G L Ü C K JENŐ KOVÁCH GÉZA

A z aradi vértanúk és az utókor

1543

A z idegen

1549

IFJÚSÁG — NEVELÉS BÁN

ELEK

nyelvek

korszerű tanítása

SZEMLE SZILÁGYI JÚLIA M A R I N VOICULESCU BALOGH EDGÁR VITA ZSIGMOND VÁRÓNÉ TOMORI VIOLA PUSZTAI JÁNOS

Kastélyról kastélyra avagy kié a művé­ szet? (Mű és világ) Politológia és szociológia a román tudo­ mányban Figyelemre méltó örökrész A Bethlen Könyvtár helyismereti kata­ lógusa Lélektani iskoláktól a lélektan f e l é . . . Sóhajt a fenyves

1567 1572 1578

Emlékezés Halász Gyulára

1587

1555 1559 1563

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ SZABÓ SÁMUEL

KRÓNIKA, TÉKA, Műmellékleten Benjamin Árkossy

Robert István,

Haydon Szentkirályi

Kósa-Huba

Incze

és Gros

Ferenc

Miklós

TALLÓZÁS János

képei

festményei, rajzai,

és Márkos

Konk

Balázs

András

karikatúrája

Péter

festménye

szobrai

KORUNK ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE G a á l G á b o r (1929-1940) Postacím: Cluj, Căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság t é r 4—5. T e l . : 1 1468, 1 3 8 0 5 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), G á l l János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre, Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C. A . Rosetti 4 3 / a . Telefon: 167-465.

KALLÓS MIKLÓS

POLITIKAI FELELŐSSÉGTUDAT A Román Kommunista Párt X . kongresszusa a I X . kongresszus foly­ tatása volt ú j , magasabb szinten. Mert kétségtelen, hogy a X . kong­ resszus munkálatainak központjában annak a politikai vonalnak az elemzése és további kidolgozása állott, amelynek alapjait az előző kong­ resszus vetette meg. A kongresszus napjaiban megnyílt nagyszabású gazdasági kiállítás csaknem ötvenezer bemutatott termékének mintegy felét olyan ipari egységekben gyártották, amelyeket a két kongresszus között hoztunk létre vagy korszerűsítettünk. Én azt hiszem, hogy ezek az arányok nemcsak gazdasági területen érvényesek; tetemes része a n ­ nak, ami társadalmi-polititikai életünkben becses, ígéretes, korszerű, ebben az elmúlt fél évtizedben született nagy erőfeszítések és gyakran vajúdások árán. Anélkül, hogy cezúrát jelentett volna szocialista társadalmunk f e j ­ lődésében, a I X . kongresszus megújítólag hatott a gazdasági, politikai és szellemi élet minden területén. És mivel — ahogyan azt a X . kong­ resszuson elhangzott jelentés oly találóan kifejezte — a párt az a mag, amely gravitációs körébe vonja az ország társadalmát, amelyből az egész szocialista rendszert éltető és dinamizáló energia sugárzik, ennek a m e g ­ újulásnak a forrása a kommunista párt politikai stílusának a megújho­ dása, kezdeményező és lelkesítő szerepének megnövekedése. Mélyértelmű fejtegetésekkel és sziporkázó aforizmákkal kísérelték meg számtalanszor az idők folyamán megragadni a politika lényegét, legjellegzetesebb vonását. A politika a lehetőségek tudománya, mond­ ták egyesek, a politika a kedvező pillanat megragadásának a művészete, mondták mások, a kormányzás tudománya, a kombinatív készség megnyil­ vánulása, mondták ismét mások és mások. Nos, nem politológiai esz­ mefuttatásnak szánjuk e sorokat, de a X . kongresszus munkálatainak, pártunk politikai vonalának, politikai munkastílusának a fényében m i úgy határoznók meg a politikát — az elvhű és alkotó marxista—leninis­ ta politikát — , mint a felelősségtudat legmagasabbrendű megnyilatko­ zását. A párt politikája a nép iránt tanúsított felelősségérzetből fakad. Románia egész huszadik századbeli története tanúskodik arról, hogy a. Román Kommunista Párt létrejötte történelmi szükségszerűség volt, hogy ez a párt sokévtizedes harcával, de különösen a fasiszta diktatúra megdöntésének megszervezésével és a felszabadulás utáni tevékenységé­ vel szükségszerűen vált az ú j , szocialista Románia hivatott vezetőere­ jévé. A z elmúlt közel ötven esztendő és különösen az elmúlt negyed­ század története a kommunista párt és az egész dolgozó nép szerves és megbonthatatlan egysége kialakulásának, erősödésének és beteljesedésé-

n e k a t ö r t é n e t e is. A n é p szolgálata, a n é p a n y a g i és s z e l l e m i f e l e m e l k e d é s é n e k az e l ő m o z d í t á s a — e z a k o m m u n i s t a p á r t létértelme, hivatása. A párt a n é p előtt felel politikájáért, a párt ö n n ö n létalapját á s n á alá, h a n e m saját n é p é n e k a l a p v e t ő é r d e k e i t h e l y e z n é m i n d e n e k elé. Ezeket a g o n d o l a t o k a t p á r t u n k v e z e t ő s é g e i s m é t e l t e n m e g f o g a l m a z t a és k i ­ fejezte, t ö b b e k k ö z ö t t N i c o l a e C e a u ş e s c u elvtárs is k o n g r e s s z u s i z á r ó b e s z é d é b e n . D e túl m i n d e n tételes m e g f o g a l m a z á s o n , e z e k az e s z m é k e l e v e n v a l ó s á g g á v á l n a k p á r t u n k p o l i t i k a i g y a k o r l a t á b a n . A p o l i t i k a lenini k o n c e p c i ó j á n a k e g y i k a l a p v e t ő e l e m e az a k ö v e t e l m é n y , h o g y az u r a l o m r a k e r ü l ő k o m m u n i s t a p á r t v e s s e n v é g e t m i n d e n f a j t a k u l i s s z a p o l i t i k á n a k , h o g y a p o l i t i k á n a k m i l l i ó k és t í z m i l l i ó k ü g y é v é k e l l v á l n i a , h o g y a p á r t n a k a n é p p e l e g y ü t t kell p o l i t i z á l n i a . A I X . k o n g r e s s z u s óta a p á r t k ö v e t k e z e t e s e n m e g h o n o s í t o t t a azt a g y a k o r l a t o t , h o g y m i n d e n o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű , az e g é s z n é p sorsára k i h a t ó ü g y e t a n é p e l é tár és m e g v i t a t . A X . k o n g r e s s z u s előkészítése, m e g s z e r v e z é s é n e k m ó d j a e n n e k a g y a k o r l a t n a k m i n d e n eddigit felülmúló példája volt. A X . kongresszus küldöttei a szó szoros értelmében k ü l d ö t t e k v o l t a k , k ü l ö n b ö z ő m u n k a k ö z ö s s é g e k , ipari, m e z ő g a z d a s á g i , t u d o m á n y o s és m ű v é s z e t i e g y s é g e k , k ü l ö n b ö z ő m e g y é k és v á r o s o k d o l g o z ó i n a k k ü l d ö t t e i , a k i k számos előzetes megbeszélésen, gyűlésen, találkozáson szívták m a g u k b a a n é p v é ­ l e m é n y é t , javaslatait, óhaját, t ö r e k v é s e i t a k o n g r e s s z u s o n m e g v i t a t á s r a k e r ü l ő d o ­ k u m e n t u m o k k a l k a p c s o l a t o s a n , és a k o n g r e s s z u s teljes és tagozati ü l é s e i n ezt a k o l l e k t í v v é l e m é n y t f e j e z t é k ki és t o l m á c s o l t á k . A k o m m u n i s t a párt p o l i t i k a i m ű ­ v é s z e t é n e k e g y i k sajátos m e g n y i l v á n u l á s a az a d i a l e k t i k u s t é n y , h o g y a p á r t p o l i ­ tikáját v a l ó r a v á l t v a a d o l g o z ó n é p saját — tudatosított és p r o g r a m s z e r ű e n m e g ­ fogalmazott — akaratát váltja valóra. A n é p a k a r a t á n a k az e l e m z é s e és k o n k r e t i z á l á s a szintén a p o l i t i k a i f e l e l ő s s é g ­ t u d a t s z e r e p é t állítja e l ő t é r b e . M a r x i s t á k s z á m á r a a n é p a k a r a t a n e m s z u b j e k t í v ó h a j o k ö s s z e s s é g é v e l , h a n e m a n é p a l a p v e t ő , tartós és t á v l a t i é r d e k e i v e l e g y é r t e l ­ m ű . Ezeket az é r d e k e k e t f e l - és m e g i s m e r n i , m a j d m a g á v a l a n é p p e l e l i s m e r t e t n i — ez a p o l i t i k a t u d o m á n y a ; m e g s z e r v e z n i és i r á n y í t a n i e z e k n e k az é r d e k e k n e k a v a l ó r a v á l t á s á t — ez a p o l i t i k a m ű v é s z e t e . A m i k o r a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i n a k tanítása s z e l l e m é b e n azt s z o k t u k m o n d a n i , h o g y a k o m m u n i s t a p á r t f e l a d a t a sa­ ját tudatosságának szintjére e m e l n i az e g é s z d o l g o z ó n é p e t , l é n y e g é b e n a n é p o b j e k t í v é r d e k e i és s z u b j e k t í v ó h a j a i e g y b e e s é s é r e g o n d o l u n k , arra, h o g y a n é p ­ n e k a párt é r e t t s é g é v e l és tisztánlátásával k e l l f e l i s m e r n i e és m e g v a l ó s í t a n i a sa­ ját é r d e k e i t . A k o m m u n i s t a p á r t f e l e l ő s s é g t u d a t a m e g k ö v e t e l i , h o g y m i n d e n t e z e k ­ n e k az akarattá l é n y e g ü l t é r d e k e k n e k r e n d e l j e n alá. A X . k o n g r e s s z u s o n is, m á s a l k a l m a k k o r is j o g o s a n e m l é k e z t e t t e k a r r a p á r t u n k f e l e l ő s v e z e t ő i , h o g y v a l a h á n y ­ szor — a m ú l t b a n — a p á r t és az o r s z á g p o l i t i k á j á b a n eltekintettek ettől a k ö v e t e l ­ m é n y t ő l , és b i z o n y o s k é r d é s e k b e n i d e g e n é r d e k e k n e k v a g y a k a r a t n a k e n g e d t e k , ez s ú l y o s k á r o k a t o k o z o t t n e m c s a k az o r s z á g n a k , a n é p n e k , h a n e m a s z o c i a l i z m u s , a n e m z e t k ö z i k o m m u n i s t a és m u n k á s m o z g a l o m ü g y é n e k á l t a l á b a n . A z , aki j e l e n v o l t a k o n g r e s s z u s o n — és a t e l e v í z i ó , v a l a m i n t a r á d i ó segít­ s é g é v e l s o k m i l l i ó n l e h e t t ü n k j e l e n — , a k o m m u n i s t a v e t e r á n o k ü d v ö z l e t é r e a ta­ nácskozás egyik legfelemelőbb mozzanataként emlékezik. A z Októberi Forradalom­ b a n , a n n a k v é d e l m é b e n , a m a g y a r k o m m ü n é r t , a s p a n y o l p o l g á r h á b o r ú frontjain, a kínai f o r r a d a l o m o l d a l á n h a r c o l d r o m á n i a i k o m m u n i s t á k k o n g r e s s z u s i j e l e n l é t é ­ n e k s z i m b o l i k u s j e l e n t ő s é g e v o l t , k i f e j e z t e azt, h o g y p á r t u n k f e l e l ő s s é g t u d a t á b a n , a n n a k s z e r v e s ö s s z e t e v ő j e k é n t , e l e v e n e n és k i o l t h a t a t l a n u l él a n e m z e t k ö z i k o m ­ m u n i s t a m o z g a l o m , a v i l á g f o r r a d a l m i e r ő i és m o z g a l m a i , a s z o c i a l i z m u s n e m z e t ­ k ö z i ü g y e iránt tanásított f e l e l ő s s é g é r z e t . A X . k o n g r e s s z u s o n a R o m á n K o m m u n i s t a

Párt ismételten és az egész világ színe előtt erőteljesen hitet tett arról, hogy a szocializmus nemzeti és nemzetközi érdekei, a saját haza, a saját nép felvirág­ zásáért és az össztársadalmi haladásért kifejtett erőfeszítések maradéktalanul fe­ dik egymást, elválaszthatatlanul egybefonódnak. A szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti hűség és felelősségtudat nem elméleti viták és nyilatkozatok, hanem a valóságos politi­ kai gyakorlat során igazolódik. A szocialista Románia és a Román Kommunista Párt testvéri kapcsolatai valamennyi szocialista országgal, az antiimperialista és haladó mozgalmak összes erőivel, az egész világközvélemény előtt ismert és tu­ dott erőfeszítései a jelenlegi nehézségek leküzdésére — az élő és hatékony inter­ nacionalizmus semmiféle szofisztikával sem tagadható megnyilvánulásai. Nicolae Ceauşescu elvtárs jelentése átfogóan szintetizálta pártunk nemzetközi tevékenysé­ gének félévtizedes tapasztalatát, és ennek fényében magas elméleti szinten, az alkotó marxizmus követelményeinek megfelelően foglalta össze e tevékenység álta­ lános érvényű alapelveit. A jelentés e részének a megvitatása fontos helyet foglalt el a kongresszus munkálataiban, és a határokon túli visszhangok ismeretében mond­ hatjuk, hogy a X . kongresszus nemzetközi jelentőségre emelkedett, hatásai továbbgyűrűződnek majd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. De ha már ennél a megállapításnál tartunk, hozzá kell tennünk, hogy a X . kongresszus nemcsak a nemzetközi kérdésekkel és kapcsolatokkal foglalkozó elem­ zései és állásfoglalásai következtében tartott és tarthat igényt országhatárainkon is túlmenő érdeklődésre. A z európai és az egész nemzetközi kommunista és mun­ kásmozgalomban fontos szerepet játszó és nagytekintélyű Olasz Kommunista Párt képviselője is világosan és meggyőzően fejtette ki a X . kongresszust üdvözlő b e ­ szédében, hogy bármely kommunista párt tevékenysége, tapasztalata annyiban ér­ dekli a testvérpártokat, amennyiben képes saját körülményei között alkotóan al­ kalmazni a marxista—leninista tanításokat, amennyiben nem régtől fogva ismert tételek ismételgetésével és általános nyilatkozatokkal tanúsítja elvhűségét, hanem a saját országának és népének felemelkedéséhez való hozzájárulásával. Egyetlen kommunista párt sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy tapasztalatait, politikai módszereit általános érvényű és kötelező erejű modellként ismerjék el, de min­ degyik éppen azáltal és annyiban járul hozzá a szocializmus, az egész nemzetközi forradalmi mozgalom, a marxizmus—leninizmus általános ügyének előbbreviteléhez, amennyiben politikai vonala saját országában, saját népe életének alakításában hatékony és eredményes. Nos, a X . kongresszus munkálatainak, gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődé­ sünk elért eredményeinek és távlati terveinek a megvilágításában elmondhatjuk, hogy a Román Kommunista Párt sikeresen oldotta és oldja meg a társadalmunk vezetőerejeként reáháruló nagy és bonyolult feladatokat, és éppen ez legfontosabb hozzájárulása a nemzetközi kommunista mozgalom általános ügyéhez. Pártunk a X . kongresszuson alkotókészségének teljében mutatkozott meg. Ez az alkotókészség is végső fokon a felelősségtudathoz kapcsolódik, abból fakad, hi­ szen a felelősségtudat — egyebek között — lankadatlan helytállást jelent, feltéte­ lezi azt, hogy idejében felismerjük a fejlődés irányait, követelményeit, kidolgozzuk a legmegfelelőbb megoldásokat, és előkészítsük a további fejlődés alapjait és felté­ teleit. A felelősségtudat megköveteli, hogy minden olyan kérdésre, amely szocialista társadalmunk gyors ütemű és rendkívül sokrétű fejlődése során felmerül, optimális megoldást találjunk. Amikor pártunk feltárja, kidolgozza és megvalósítja ezeket a megoldásokat, egyszersmind a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztéséhez is hozzájárul.

K o r u n k b a n a s z o c i a l i z m u s kilépett az e l m é l e t i m u n k á k b ó l , a p o l i t i k a i p u b l i ­ c i s z t i k á b ó l , e l e v e n v a l ó s á g g á vált. A z o k , a k i k v i l á g s z e r t e v o n z a l o m m a l v i s e l t e t n e k v a g y e l k ö t e l e z e t t e k a s z o c i a l i z m u s ü g y e iránt, n e m c s a k és e l s ő s o r b a n n e m e l m é l e t i s é m á k , h a n e m a v a l ó s á g o s szocialista t á r s a d a l m a k alakulása, f e j l ő d é s e , e r e d m é n y e i é s n e h é z s é g e i a l a p j á n ítélik azt m e g . I n n e n a d ó d i k , h o g y a szocialista r e n d s z e r m i n d e n m é g o l y sajátos p r o b l é m á j a is b á r m i k o r n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g r e t e h e t szert. Ü g y v é l e m , h o g y a X . k o n g r e s s z u s m u n k á l a t a i n a k e b b ő l a s z e m p o n t b ó l is m e s s z e ­ ható jelentőségük van. G o n d o l o k itt — t ö b b e k k ö z ö t t — arra, a h o g y a n a X . k o n g r e s s z u s t á r s a d a l m i és á l l a m r e n d ü n k i d ő s z e r ű k é r d é s e i t és f e j l ő d é s i i r á n y a i t tárgyalta. M á r a k o n g r e s s z u s előtt k ö z ö l t T é z i s e k b e n is, d e m é g s o k k a l i n k á b b a k o n g r e s s z u s i j e l e n t é s b e n társa­ dalmi-politikai rendünk fejlődésének, tökéletesítésének központi problémájaként a szocialista d e m o k r á c i a kiszélesítése és e l m é l y í t é s e szerepelt. ( M á r p e d i g k ö z t u d o m á s ú , hogy a szocializmus hívei világszerte elsősorban a demokrácia, a szabadságjogok, a t á r s a d a l m i igazságosság és m é l t á n y o s s á g s z e m p o n t j á b ó l k ö v e t i k f i g y e l e m m e l a s z o ­ cialista o r s z á g o k életét, tapasztalatait.) P á r t u n k e g y a r á n t visszautasította a s z o c i a ­ lista á l l a m s z e r e p é n e k c s ö k k e n é s é r e , v a l a m i n t a f u n k c i ó i n a k , t e v é k e n y s é g é n e k , h i v a ­ t á s á n a k v á l t o z a t l a n s á g á r a v o n a t k o z ó á l l á s p o n t o k a t , és o l y a n p r o g r a m o t d o l g o z o t t ki e z e n a téren, a m e l y a m e g n ö v e k e d e t t f e l a d a t o k m é r t é k é b e n f o k o z z a a szocialista á l l a m szerepét, és u g y a n a k k o r a j e l e n l e g i és e l k ö v e t k e z ő f e j l ő d é s i s z a k a s z o k n a k m e g f e l e l ő e n tökéletesíti f u n k c i ó i t , m ű k ö d é s é t . E n n e k a p r o g r a m n a k alfája és o m e ­ g á j a a d e m o k r á c i a kiszélesítése a d o l g o z ó k l e g s z é l e s e b b t ö m e g e i n e k az á l l a m ü g y e k intézésébe v a l ó bevonásával. Kendkívüli jelentőségűnek v é l e m , hogy kongresszusi jelentésében Nicolae Ceau­ şescu

elvtárs

erőteljesen

figyelmeztetett

törekvések jelenthetnek,

arra a veszélyre, amelyet

a

bürokratikus

és k i m u t a t t a , h o g y e t ö r e k v é s e k a n é p t ö m e g e k t ő l v a l ó e l ­

s z a k a d á s h o z , a szocialista építés é r d e k e i r e m é l y s é g e s e n k á r o s t á r s a d a l m i dások felbukkanásához főtitkára

vezethetnek.

ellentmon­

„ Ő r k ö d n ü n k kell afölött — mondotta

— , h o g y az á l l a m n e v á l j é k az o s z t á l y o k fölött, a t á r s a d a l o m

pártunk

fölött álló

intézménnyé, hanem — ha szabad így m o n d a n u n k — épüljön bele szervesen a szo­ cialista

társadalomba."

És

mivel

az

államgépezetet

hús-vér

emberek

igazgatják,

a k o n g r e s s z u s n e m c s a k a b b a n látta a d e m o k r á c i a kiszélesítésének a biztosítékát, h o g y az á l l a m minden

összes v e z e t ő s z e r v e i t a n é p aktivista, á l l a m i

helyét a társadalomban, gozók a

felvetette

kongresszus

akarata

funkcionárius

kérdések

megoldását. módjában,

Egyébként

nem

lefolyásában

i l y e n i n t é z é s é r e ; az e g é s z v i l á g s a j t ó b a n ítélték

hanem

azzal

abban

is, h o g y

i g a z o l j a tisztségét

h o g y biztosítani t u d j a a k ö z ü g y e k l e g j o b b intézését, a

szervezési

nyilatkozásaként

h o z z a létre,

azzal és csakis

is

mellékes

példát

körülmény,

mutatott

a demokrácia kiszélesítésének

meg a tagozatok nagyszámú

hozzászólásra

a

és dol­

hogy

közügyek

fontos

meg­

és v é l e m é n y k i ­

fejtésre m ó d o t n y ú j t ó m u n k á l a t a i t . A szocialista t á r s a d a l m i r e n d e r ő s í t é s é n e k és t ö k é l e t e s í t é s é n e k ban

a kongresszus

méltóképpen

foglalkozott a

nemzeti

kérdés

m e g o l d á s á v a l , a m e l y e t a N i c o l a e C e a u ş e s c u elvtárs előterjesztette rendszerünk ment lista

egyik nagy

vívmányának

szocialista á t a l a k u l á s o k k a l átalakulások

a

nemzeti

nevezett.

A

román

a kérdései

j e l e n t é s szocialista

nemzeten

e l v á l a s z t h a t a t l a n e g y s é g b e n zajlottak

kisebbségek

soraiban

is;

sorá­

marxista—leninista

mindezek

az

belül

végbe­

le a szocia­ átalakulások

k o n v e r g e n s e n — és a h a l a d ó t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y o k n a k m e g f e l e l ő e n — a szocialista Románia

e g y s é g e s és ö s s z e f o r r o t t

nagy

családjának

a

kialakulásához

vezettek.

k o n g r e s s z u s o n t ö b b e n is h o z z á s z ó l t a k e h h e z a k é r d é s h e z , és k ö z ö t t ü k F a z e k a s

A

János

elvtárs kiemelte, hogy pártunknak e téren elért tapasztalatai nemzetközi jelen­ tőségűek. A felelősségtudat és alkotókészség szellemében foglalkozott a X . kongresszus az ideológiai-nevelő tevékenységgel, a tömegek szocialista tudatának erősítésével és műveltségi színvonalának emelésével is. Fontos megállapítások és elvi jelentő­ ségű útmutatások hangzottak el a szellemi élet, a tudományos, művészeti és művelő­ dési tevékenység valamennyi területével és ágával kapcsolatban. Noha mind a kong­ resszusi jelentés, mind a kérdéshez hozzászólók messzemenően tekintettel voltak e tevékenységi terület sajátosságaira, rendkívüli érzékenységére és finomságaira, szükségképpen ugyanazokhoz az általános érvényű koordinátákhoz mérték, mint társadalmi életünk és tevékenységünk bármelyik más szegmentumát: milyen haté­ konysággal, eredményességgel működik közre a szocialista építés kiteljesítésében, az ország, a nép felemelkedésében, milyen szerepet játszik a társadalmi haladás­ ban, az emberi személyiség sokoldalú kibontakoztatásában, hogyan illeszkedik a párt általános politikai vonalába. A X . kongresszus megkülönböztető jegyeként említhető ebben a vonatkozásban, hogy a társadalomtudományok művelőitől nemcsak és első­ sorban nem propagandisztikus tevékenységet vár el, hanem mindenekelőtt a társa­ dalmi valóság megismerését, feltárását, a tényleges problémák megragadását és a megoldási módozatokra vonatkozó javaslatok kidolgozását. A z elmúlt fél évtized szellemi életének rendkívül pozitív fejlődési tendenciáit támogatva és bátorítva, a minden szellemi pezsgést kísérő kinövéseket bírálva a kongresszus erőteljesen elítélte a szellemi restséget, a rutinos felületességet, a begyepesedettséget, és az al­ kotókészség, az elvi szilárdsággal párosult kezdeményezés és bátorság, a nyílt és egészséges vitaszellem mellett foglalt állást. A X . kongresszus előtt és alatt, felszabadulásunk huszonötödik évfordulóján hazánk egész dolgozó népe lelkes tanúbizonyságát adta a szocializmus és a kom­ munizmus ügyével, a párt politikájával való azonosulásának. A X . kongresszus be­ szédes és megcáfolhatatlan tanújele volt annak, hogy Románia dolgozó népe nem akar és már nem is tud másként élni, gondolkodni, cselekedni és tervezni, mint a szocializmus talaján és jegyében, hogy nincs olyan erő, amely eltántoríthatná a pártnak a I X . kongresszuson megalapozott és a X . kongresszuson továbbfejlesz­ tott politikai vonalától.

Árkossy István rajza

TALÁLKOZÁS A MÚLTTAL

Ahová lépünk, ahol körültekintünk, ameddig leásunk: elődeink életének és munkájának jeleivel és bizonyítékaival találkozunk. A táj megműveltsége, f a l v a k és városok sora, utak hálózata s a mélyben történelmi és történelem előtti századok és évezredek településnyomai, ősi sírok, szerszámok, jegyverek figyelmeztetnek a múltra, s műveltségünk fokmérője, mennyiben olvassuk ki mindebből a régiek társadalmi viszonyait, a szülőföld, a haza történetét. A föld alatt eltűnt korok megfejthető titkai rejlenek, s míg egy modern tudományos-fantasztikus irodalom a jövő lehetőségeit kápráztatja elénk, a világszerte jellendült régészet a múlt igazát nyomozza ki. Mindkettő jelentős, de ami a valóságot illeti, a jövőről csak álmodni lehet, arról azonban, ami volt, tényeket tudunk megállapítani. S e tények különössége az, hogy — ha áttéte­ lesen is — hatásaikban, következményeikben bennünk és környezetünkben él­ nek tovább, s így jövendőnk megalkotásához, álmaink kibontásához és reali­ zálásához is hozzájárulhatnak. Ankétunk a hazai múlt egy-egy régészeti kérdésébe tást, abban a reményben, hogy az őstörténet modern érzékeltetve kinek-kinek a maga helyi érdeklődését gítjük a haza bensőbb megismerésének konkrét módját.

enged röpke bepillan­ szükségét és értékeit keltjük fel, s előse­ KORUNK

Magyarózd mélye A szélén éles k o v a k ő - p e n g é t n a g y , b ü t y k ö s , vastag, f e k e t e k ö r m ű u j j a k s z o r í t o t ­ ták h o z z á é r t é s s e l a s z a p u l ó b a n p u h í t o t t t a p l ó h o z , s g y a k o r l a t b a n tanult lendülettel k e c c e n t e t t é k h o z z á a c s i h o l ó acélt. C s i l l a g o s szikrákat

káprázott

a

k o v a , s tüzet f o g o t t j ó s z a g ú füsttel

a

tapló.

A kova fogyott s a bütykösujjú csiholó emberek álmukban sem gondolták, h o g y a z o k a t a k o v á k a t v a l a h a értékes s z e r s z á m o k n a k , v á g ó , k a p a r ó k é s e k n e k , n y í l ­ h e g y n e k p a t t i n t o t t á k k i t a n u l t ütésekkel, é v e z r e d e k k e l e l ő b b , u g y a n c s a k ü g y e s e m ­ beri kezek. S z i k r á z o t t a b é k a s ó is, d e igazi szikrákat a ritkán található k o v a k ö v e k s z ó r t a k . El-elgondolkoztak a kovakő eredetén, s mivel semmi hasonló kővel a k ö r ­ n y é k t á j é k á n s e h o l se találkoztak, h u l l ó c s i l l a g - d a r a b o k n a k g o n d o l t á k , d e v o l t a k n é m e l y e k , a k i k a z e g y e s k o v á k o p á l o s k é k s z í n ű e r e z e t e miatt azt állították, h o g y p a t á b ó l , c s ü l ö k b ő l k ö v e s e d e t t d a r a b o k , és o l y a n o k o s is akadt, aki m e g j e l ö l t h e l y r e ásott el csülköt, patarészt, s várta, h o g y k o v a l e g y e n b e l ő l e . A z sohase g o n d o l k o z t a t o t t m e g senkit, h o g y k o v á t c s a k a T e l e k , az E r d ő a l a t t k e n d e r p a t a k i részén, a K ő k ú t n á l , a D é g i c s ú p alatti l a p á l y o n , a l e g e l ő n s a f a l u területén találtak, ha j ó l f i g y e l t e k szántás, d e f ő l e g k a p á l á s k ö z b e n . A z se tűnt fel, h o g y e g y e s k o v á k e g y o l d a l o n l a p o s , m á s o l d a l o n o r m o s , éles szélű, h o s s z ú k á s

p e n g é k v o l t a k , m á s o k m e g j ó l két ujj k ö z é f o g h a t ó , f é l k ö r é l ű p e n g é k , a h o g y a csiholáshoz leginkább megfeleltek. A z elemi iskolában már tanultak „történelmet", de történelmi tudatuk a föld­ del, a tájjal, a f a l u v a l k a p c s o l a t b a n e g y e m b e r ö l t ő n túli s a t á v o l i i d ő k e t is i d é z ő „ r é g e b b e n " f o g a l m á b a n testesült m e g . E b b e n a r é g e b b e n b e n a „ t ö r ö k v i l á g " és a „ r o s s z v i l á g " (1848) n é h a m á r ö s s z e k e v e r e d e t t . A m e g i s m e r t történeti é l e t b ő l a n n y i volt m e g g y ő z ő e n elfogadható — v a l ó —, amennyit a m é g élő d é d n a g y a p a megélt é l e t é b ő l e l m e s é l t . E z a z o n b a n n e m zárta ki a r é g e b b i e s e m é n y e k ismeretét, d e a z o k m á r l e g e n d á k , m e s é k p a t i n á j á n a k színes r é t e g é b e ö l t ö z v e a t u d a t képzeleti síkjára t e v ő d t e k át, s n e m e g y m a is é r t é k e s k i n c s l e h e t a t u d o m á n y o s k u t a t ó számára. A z e m l í t e t t h e l y e k e n , a h o l a k o v á k a t találták, e d é n y c s e r e p e k e t , n é h a kis k é z i ­ m a l m o t , átlyukasztott k a l a p á c s f o r m á j ú k ö v e t , z ö l d s z í n ű v a s k o s sarlót, furcsa t o k o s üregű, fülesbaltaszerű f é m e t f o r d í t o t t ki az e k e , s a szántó, h a c s a k n e m e g é s z c s u p o r k a v o l t , a m i n e k hasznát v e h e t t e , fel se v e t t e a „ t ö r ö k c s e r e p e t " , d e a f é m e ­ ket felvette, megkarcolta, s mivel n e m fénylett eléggé aranyszínben, dísztárgy sem volt, feltette o t t h o n a h i u b a a t ö b b i v a s k ö z é : „ s o h a s e t u d j a az e m b e r , m i r e v e h e t i hasznát m é g " . M e r t a p a r a s z t e m b e r m i n d e n f é m e t m e g ő r z ö t t , s az ó c s k a v a s g y ű j ­ tésig n e m e g y m e g l e p e t é s t rejtegetett a r é g é s z s z a m á r a is a falusi hiu v a s h a l m a , a m e l y a v a s b e g y ű j t é s s e l a p u s z t u l á s b a tűnt. C s a k a m i h i u n k b ó l e g y v a s k o r i n a g y o n r o z s d a m a r t a b á r d és e g y m a g y a r népvándorláskori formát mutató zabla került a vasgyűjtőbe, ezekre jól emlékszem még. A „ t ö r ö k c s e r e p e k " azért m i n d i g izgatták a k é p z e l e t ü n k e t . V á g y t u k és v á r t u k a f ö l d b e elásott k i n c s f e l b u k k a n á s á t . H o g y M a g y a r ó z d ő s k o r i t ö r t é n e t e m á r a i s m e r t t é v á l t a k u t a t ó k előtt, a h h o z n é m i l e g e z az i l y e n i r á n y b a i z g u l ó k é p z e l e t is hozzájárult. t

* Ez p e d i g í g y k e z d ő d ö t t . T ö r ö k b ú z a f ö l d ü n k v o l t k ö z v e t l e n a D é g i c s ú p alatt a dégi o l d a l o n . A f ö l d s a r ­ kán b e t é r ő v o l t S z é l k ú t f a l u f e l é s a b e t é r ő s z e k e r e k l e t a p o s t á k a t ö r ö k b ú z á t . H o z zákezdtem, hogy kerékvető árkot ássak a föld sarkába. Á s ó m a m á s o d i k á s ó n y o m ­ nál hatalmas fazékba reccsent. N a g y i z g a l o m m a l borultam az árok fölé és a kincs r e m é n y é b e n p i s z k á l t a m k ö r ü l a fazakat. P e r e m é n e k k e r ü l e t e után í t é l v e v é k á n y i k i n c s n é l is t ö b b férhetett b e l é . K e z e m b e v e t t e m a k i e m e l t f a z é k c s e r e p e k e t . D u r v á n , n e m k o r o n g o n m e g m u n k á l t f a z é k v o l t , külső f e l é n u j j b e g g y e l ö s s z e c s í p e t t díszítésű o r m ó k futották b e z s i n e g e s e n . A sóvárgott kincset a fazékban n e m találtam, de a fazék anyaga, különösen k e z d e t l e g e s m e g m u n k á l á s a , felcsigázta k é p z e l e t e m e t , a s z o k á s o s „ r é g e b b e n " ezután kezdett b e n é p e s e d n i a t u d a t o m b a n . F i g y e l t e m a f ö l d e t , v a l l a t t a m szántás k ö z b e n . De csak telített, s alig v a l a m i t tudatosított. A D é g i c s ú p alatti l a p á l y o n , a l e g e l ő n , a b ő v i z ű L e g e l ő k ú t felé eső r é s z e n i d ő v e l n e m e g y pattintott k ő k é s e c s k é t v a g y t ö r e d é k é t találtam, a m e l y e k k ö z ü l e g y e t látott c s a k az ö t v e n e s é v e k b e n h i v a t á s o s régész, m e g á l l a p í t v a , h o g y a m e z o l i t i k u m ból, i d ő s z á m í t á s u n k előtt a n y o l c a d i k - n e g y e d i k é v e z r e d e k b ő l v a l ó . A h a r m i n c a s é v e k e l e j é n T e l e k i I l o n a g r ó f n ő férje, e g y n é m e t b á r ó k e r ü l t az a d d i g intéző útján igazgatott u r a d a l o m b a . A b á r ó n a k értékesítési s z á n d é k a mellett s z e n v e d é l y e lett Ó z d o n a r é g é s z k e d é s . A b i r t o k á n r é s z e s m ű v e l ő k é n t is d o l g o z t a m , de e : n e m volt akadálya annak, hogy h a m a r társuljak a régészkedésben vele, s ő

a z esetleges p é n z b e l i h a s z o n r a is s z á m í t v a , é n égető t u d á s s z o m j t ó l ű z v e j á r t u k , f ő ­ k é n t ősszel és tavasszal, a z o k a t a határrészeket, a h o l k o v á t l e l t e k a z ó z d i a k s a h o l „törökcserepek" voltak, A b á r ó megvásárolt n e m egy, az e k é k kiforgatta „régiséget". Így k e r ü l t h o z z á az erdőalatti s o m o s b é r c i r é s z b ő l k é t b r o n z sarló és e g y t o k o s bronzbalta, továbbá számos kőbalta, néhány nagy kőkés, csiszoló m a r o k k ő a többi határrészből. Sajátságos k u t a t ó t e c h n i k á n k a l a k u l t ki. F i g y e l t ü k a letarolt v a g y m é g b e n e m vetett f ö l d e t , s a h o l a z e g é r v a g y v a k o n d égett f ö l d e t túrt ki, lázasan ásni k e z d t ü n k a z o n a h e l y e n . C s i s z o l t k ő k o r i , b r o n z k o r i , k o r a v a s k o r i és m á s o d v a s k o r i , r ó m a i k u l ­ t ú r á k t ű z h e l y é t d ú l t u k f e l a v a t a t l a n k é z z e l , és b o l d o g o k v o l t u n k , h a e g y - e g y ö s s z e ­ állítható e d é n y t , dísztárgyat, s z e r s z á m o t t a l á l t u n k . A b á r ó n é m e t n y e l v ű s z a k k ö n y v e t is szerzett, a m e l y b ő l a z á b r á k a t é s az e g y e s k o r o k é v s z á m a i t é n is m e g é r t e t t e m . M á r m a g a m előtt l á t t a m és c s o d á l t a m a k ő k o r s z a k e m b e r é t , a m i n t f ö l d ö n k u p o r o g v a t e n y e r e k ö z ö t t serített f á v a l fúr hetekig, h ó n a p o k i g a n y é l részére l y u k a t a k e m é n y k ő b a l t á r a . E l k é p z e l t e m s z e r ­ s z á m a i h o z m é r t életét, kalibáját, d e a r r a g o n d o l n i se m e r t e m , h o g y — m i n t k é s ő b b m e g t u d t a m — a „ p é t e r f a l v i k u l t ú r á " - b a n m á r c ö l ö p ö k r e r a k o t t hasított r ö n k ö k r e s i m í t o t t á k h á z u k f ö l d p a d l ó j á t , s kutyát, j u h o t , k e c s k é t , d i s z n ó t tartottak, f ü g g ő l e g e s o s z t o v á t á j u k is v o l t , s a b r o n z k o r b a n b o r o n a h á z a k b a n laktak, tartották a m a i háziállatokat, s n e m c s a k l o v a g o l t a k , d e l ó h á t r ó l h a r c o l t a k is m á r . É l e t ü k e t a m a ­ g u n k élete, s z e r s z á m a i n k után í t é l v e a v a l ó s á g o s n á l k e z d e t l e g e s e b b n e k tartottam, h i s z e n m i is c s a k d ö n g ö l t f ö l d ű h á z b a n l a k t u n k , g y e r m e k k o r o m b a n m é g l á t t a m f a e k é t és a k ő k o r s z a k m a r a d v á n y a m é g élt a f a l u b a n . A v é k o n y p a l a c s i n t á t s o k a n m é g o l y a n l a p o s k ö v e k e n sütötték, m i n t a m i l y e n e k e t a k ő k o r i t ű z h e l y r ő l á s t u n k ki. 1933-tól 1939-ig g a z d a g régészeti a n y a g g y ű l t össze a n é g y sarokbástyás, e m e l e t e s kastély e g y i k f ö l d s z i n t i f o g a d ó t e r m é b e n . K ő b a l t á k m e l l e t t j ó k o r a k ő k é s e k (a b á r ó a pattintott s z e r s z á m o k a t n e m gyűjtötte), d í s z e k is, a c s i s z o l t k ő k o r i v a d d i s z n ó a g y a r - n y a k é k t ő l és b r o n z k o r i f i b u l á t ó l a r ó m a i g y ö n g y i g , s k e r á m i a ; s o k f é l e f o r m á j ú , é k e s díszítésű, e g é s z b e n v a g y r é s z b e n összeállított e d é n y e k , l y u k a s , égetett orsónehezékek. A „ r é g e b b e n " messzi évezredekre vetődött vissza tudatomban, b e n é ­ p e s ü l v e e m b e r e k k e l , a k i k m i n d e l ő d e i m v o l t a k s z ü l ő h e l y e m e n az é l e t f o l y a m á b a n , a k i k e b b ő l a f ö l d b ő l é l t e k , s z a p o r o d t a k , e b b e e n y é s z t e k vissza, a m i b ő l e l e i m és én v é t e t t e m , s a h o l ő k v á l t a k és v á l o k itt é n is e g g y é az a n y a f ö l d d e l , e g y k é n t a z e m ­ berek közül. 3 936-ban szántás k ö z b e n k o r a v a s k o r i t ű z h e l y r e b u k k a n t a m , a m e l y b o l y g a t a t l a n s á g a m i a t t is k ü l ö n ö s é r t é k e t jelenthetett v o l n a a t u d o m á n y o s k u t a t ó n a k . A t ű z h e l y r ő l m a g a s t e t e j ű kis k é z i m a l o m k e r ü l t elő, a k é t r é s z e g y m á s o n , t e r m é s z e t e s állásban, s e g y h o m o r ú k ő m o z s á r , m e l l e t t e k b . húsz c e n t i m é t e r h o s s z ú k ő b u n k ó , z ú z ó , a mozsáron lapos, a j o b b k é z b e j ó l fekvő dörzsölőkő, t o v á b b á e g y tokos vasbalta, v a s l á n d z s a , k b . h u s z o n ö t c e n t i m é t e r á t m é r ő j ű , p a l a s z ü r k e , p á r k á n y o s rátétes fél e d é n y f e d ő , e g y n a g y o n l a p o s , i n k á b b f ü l e s k a n á l n a k t ű n ő c s u p o r k a , égetett s á r g a a g y a g , s a r l ó í v - f o r m a , n a g y o n o x i d á l t vas, m a m á r n e m t u d o m , h á n y égetett a g y a g orsónehezék A kőmozsár a hozzávaló d ö r z s ö l ő k ő v e l s más e g y e b e k mellett a mezolitikumb ó l s z á r m a z ó — a D é g i c s ú p alatt talált — o p á l k é s d a r a b b a l a m a g y a r ó z d i i s k o l á ­ nál k a l l ó d o t t el, m i v e l az ö t v e n e s é v e k b e n az i s k o l á n a k a d o m á n y o z t a m . A k é z i m a ­ l o m a m a r o s v á s á r h e l y i m ú z e u m b a került. A z i s k o l á n a k a d o m á n y o z o t t a n y a g o t s o r b a n említi, leírja N i c o l a e V l a s s a k o l o z s v á r i régész a z Acta Musei Napocensisben. Ami­ k o r az ö t v e n e s é v e k b e n M a g y a r ó z d o n járt, m é g m e g v o l t a k a z i s k o l á n a k a d o m á n y o ­ z o t t tárgyak.

1937-ben k ö z v e t l e n a falu m e l l e t t l e v ő K e n d e r e s k e r t b e n á s t a m k i c s i n y f ö l d ü n k ­ b e n , és m é t e r n y i széles, l a p o s k ő b ő l l e r a k o t t j á r d á r a t a l á l t a m . A j á r d a f ö l d ü n k s z é ­ l e s s é g é i g , k b . hat m é t e r hosszan tartott, s f ö l d ü n k s z é l é n é l t o v á b b f o l y t a t ó d o t t . A p r ó k e r á m i a d a r a b o k a t és e g y k b . ö t c e n t i m é t e r hosszú, e g y i k felén sima, k ö z e p é n hosszan késélnyi nagyságú nyílás, másik felén d o m b o r ú , két v é g é n palmettás k i k é p ­ z é s ű b r o n z o t találtam. A j á r d á t m a m á r a b e é p í t e t t f ö l d t ő l a h a r m a d i k s z o m s z é d , M a g y a r i A n d r á s is m e g t a l á l t a a h a t v a n a s é v e k b e n . A h a r m i n c a s é v e k m á s o d i k f e l é b e n Seres A n d r á s a g y a g á s á s k ö z b e n , a D é g i c s ú p tól kétszáz-kétszázötven lépésre, délkeleti irányban e g y c s u p o r r a és c s o n t o k r a a k a d t a l e g e l ő n . A b á r ó két sírt ásott ki a z o n a h e l y e n , a m e l y e k e t a talált k a r p e ­ r e c e k a l a p j á n r é z k o r i a k n a k g o n d o l t . M i r e é n k i é r t e m a h e l y színére, m á r c s a k a kelet—nyugati i r á n y b a n f e k v ő k é t c s o n t v á z a t találtam. E z e k v o l t a k a z első kiásott, d e i n k á b b f e l d ú l t szkítasírok M a g y a r ó z d o n . 1938—39-ben l e c s ö k k e n t , m a j d m e g ­ szűnt „ r é g é s z k e d é s ü n k " .

* 1940-ben K o l o z s v á r r a k ö l t ö z t e m . N é g y n a g y o n szép, k ö z ü l ü k két egész p a t t i n ­ tott k o v a k é s m a r a d t o t t h o n a s ü t ő h á z u n k e r e s z e alatt. M i n d a D é g i c s ú p k ö r n y é k é r ő l , a z említett o p á l s z i l á n k k a l e g y k o r b ó l v a l ó k . 1945 t a v a s z á n az E M K E , k é r é s e m r e és saját k ö l t s é g e m e n hivatalosan k i k ü l d ö t t haza M a g y a r ó z d r a , a h o v a azzal a s z á n d é k k a l m e n t e m , h o g y az esetleges l e v é l t á r a t é s a régészeti g y ű j t e m é n y t , m e l y e t a m a g a m é n a k is é r e z t e m , m e g m e n t s e m . L e v é l ­ tár, s z e r e n c s é r e n e m v o l t e l ő z ő l e g s e m . A kastélyt teljesen f e l d ú l v a t a l á l t a m . A régészeti a n y a g n a k n e m c s a k a f é m , d e m é g m e g m u n k á l t k ő s z e r s z á m a i t is s z é t h o r d ­ ták, f ő k é n t a s z o m s z é d f a l u s i g a m b u c i a k , a k i k a b b a n a z é v b e n a b á r ó m u n k á s a i v o l t a k . A k e r á m i a , a m e l y n e k n a g y r é s z e e l ő b b restaurált á l l a p o t b a n v o l t , szétti­ p o r v a h e v e r t a f ö l d ö n . N a p o k i g v á l o g a t t a m az e g y ü v é t a r t o z ó a n y a g o t , s v é g ü l l á d á b a rakva hazavittem házunkhoz. Kerestem Elmosolyodott.

sütőházunk

eresze

alatt

a

késecskéimet.

Kérdeztem

édesapámtól.

H á b o r ú v o l t , n é h a n e h é z v o l t g y u f á h o z jutni. — Elcsiholta? — kérdeztem nekiszomorodva. — Olyan szikrákat adtak, hogy féltem, meggyúl a szalmakalapom tőlük — p r ó b á l t a tréfával eloszlatni l á t h a t ó e l s z o m o r o d á s o m . A m i a p r ó s á g o t a k e r á m i a k ö z ö t t m e g t a l á l t a m s az Ó z d — L u d a s h ú s z k i l o m é t e r e s úton g y a l o g , z s e b e m b e n e l v i h e t t e m , R o s k a M á r t o n n e v e s r é g é s z p r o f e s s z o r n a k a d t a m át, a k i t ő l „ s z í v e s e m l é k ü l " m e g k a p t a m Erdély régészeti repertóriuma I. Őskor c í m ű k ö n y v é t . Így k e r ü l t a k o l o z s v á r i R é g é s z e t i I n t é z e t h e z a két szkíta k a r k ö t ő is, a m e l y l e l t á r o z v a v a n . D e a m a g y a r ó z d i régészeti a n y a g beszállítására s e m a z E M K E , s e m a R é g é s z e t i Intézet n e m talált l e h e t ő s é g e t . 1965-ben k e r ü l t a m a r o s v á s á r h e l y i m ú z e u m b a , n a g y o n h i á n y o s a n , szétzüllesztve. E r d é l y régészeti r e p e r t ó r i u m á b a n m e g l e p e t t , h o g y M a g y a r ó z d r ó l az ő s k o r b ó l m i n d ö s s z e e n n y i található: „ A z N B K M - b a n 3367. sz. r é z k o r i c s u p o r . A z E M R - b a n b a r b a r u s ezüst é r e m t a l á l h a t ó Dessewffy 1252." E l h a t á r o z t a m , h o g y f e l h í v o m a g a z d a g m a g y a r ó z d i , régészeti s z e m p o n t b ó l é r ­ d e k e s k u l t ú r n y o m o k r a a z i l l e t é k e s e k f i g y e l m é t . D e a k ö z é l e t i , politikai, írói, ú j ­ ságírói lekötöttség a n a g y v á l t o z á s i d ő s z a k á b a n elfeledtette e g y i d ő r e a r é g é s z k e d é s t , a k ö z e l j ö v ő n e k kellett az a l a p j á t m e g t e r e m t e n i A z ö t v e n e s é v e k b e n m e g j e l e n t az első s z á n t ó - t r a k t o r az ó z d i határban, sajnos, m e g e l ő z v e a régészeket. N y o m á b a n a T e l e k b e n hét l a k ó h e l y k ö r v o n a l a i t f e d e z t e m

fel, l é p t e m m e g , és az e g y i k f ö l d s z í n é n m e g é g e t t a g y a g m a r a d v á n y a i b ó l t ö b b m i n t m á s f é l m é t e r h o s s z a n v i s s z a á l l í t o t t a m a k ö r a l a k ú k u n y h ó f a l t ö v é t . A k u n y h ó átm é r e t e k b . h á r o m l é p é s n y i v o l t . F a l a karvastagságú, e g y m á s m e l l é v e r t k a r ó , l e g a ­ l á b b i s a t ö v é n é l , k í v ü l - b e l ü l sárral b e v a k o l v a , m i n d e g y i k b e n l a p o s k ő t ű z h e l y , a m e ­ l y e k k ö z ü l a k k o r m é g n e m m i n d e g y i k e t hozta f e l s z í n r e a traktor. A k a l i b á k sza­ b á l y t a l a n u l h e l y e z k e d t e k el n y o l c - t í z l é p é s r e e g y m á s t ó l . K é s ő b b t í z e s é v e l l e h e t e t t v o l n a s z á m o l n i a k u n y h ó n y o m o k a t , de k ö r v o n a l a i k a t m á r b o r o n á k k e v e r t é k el. T u d t a m m á r r é g e b b , h o g y a m a i falutól t ö b b m i n t e g y k i l o m é t e r hosszan, a n a g y p a t a k o t k ö v e t v e ö t v e n t ő l kétszáz m é t e r s z é l e s s é g b e n ö s s z e f ü g g ő ő s k o r i t e l e p ü ­ lés v a n , és ú g y l e k o p v a , h o g y a t r a k t o r o k b a r b á r m ó d o n k a v a r n a k m i n d e n t a f e l ­ színre. S z ó l t a m hát m a g á n a k C o n s t a n t i n D a i c o v i c i u a k a d é m i k u s n a k , s j ó n é h á n y j e l l e g z e t e s k e r á m i á t is m e g m u t a t t a m . Ígéretet k a p t a m , h o g y kiszáll v a l a k i r é g é s z M a g y a r ó z d r a . D e a k k o r senki se szállt ki, s s z o r o n g v a h a l l o t t a m a t r a k t o r o s o k t ó l , h o g y „ n é h o l ú g y r a p a g a c s e r é p a f ő d b e , h a g y i n k á b b hallik, m i n t a t r a k t o r zúgása". 1965 tavaszán újra k é r t e m s z a k e m b e r kiküldését, h o g y b á r r e g i s z t r á l j á k a k ü ­ l ö n b ö z ő k u l t ú r á k n y o m a i t , s m i k o r határozott ígéretet k a p t a m , m á r e g y kicsit v i s z o l y o g t a m is, v a j o n a túl s o k k é r é s h e z m é r t e n n e m l e s z - e k e v é s a találni való.

A magyarózdi

Mithras-dombormű

(a marosvásárhelyi

múzeumban)

U n o k a h ú g o m férje, P a t a k i J ó s k a m e z e i t r a k t o r o s v o l t . M á r első este Ó z d r a érkezésemkor megkérdeztem a húgomat: — M o n d d Erzsi, J ó s k á é k n e m találtak v a l a m i t s z á n t á s - v e t é s k ö z b e n ? — D e biza, Pista b á c s i , t a l á l t a k v a l a m i kisasszant. — M i b ő l v a n a k i s a s s z o n y ? — k a p o t t e l az i z g a l o m . — Én n e m t u d a m , h o g y k ő v a j v a s . A t t a K a s á r h e j t k a p t á k , a m i n t vetettek. B a l l a i G y u r i V i t é z ü g y e l t hátul a v e t ő g é p n é l s látta, h o g y v a l a m i t h ú z m a g a előtt a f ő d e n a v e t ő g é p c s ö v e . G y u r i hazavitte aztán. M á s n a p reggel már korán Ballai G y ö r g y Vitéznél voltam.

— M i l y e n a z a kisasszony, a m i t t a l á l t a t o k ? — k é r d e z t e m G y u r i t ó l , aki m e g ­ lepődött látogatásomon. — H á v a l a m i kő. T u g g y a a f e n e — m o n d t a és indult a s ü t ő h á z o l d a l a felé. A s ü t ő h á z eresze c s e p e g ő j e alatt m á s k ö v e k k e l e g y ü t t e g y í r ó p a p í r í v n é l v a l a ­ m i v e l n a g y o b b l a p o s k ő feküdt, az e l ő z ő m e s z e l é s t ő l m é s z p e t t y e z e t t e n . — Ez a — h a j o l t felé G y u r i , d e é n m e g e l ő z t e m , és k í v á n c s i a n f o r d í t o t t a m m e g a mészpettyes márványkövet. A l é l e g z e t e m is elállott. A k ö v ö n m ű v é s z i d o m b o r m ű a M i t h r a s - k u l t u s z j e l é v e l : a n a p j e l k é p e , az á l d o ­ zati b i k a , f ö l ö t t e r e d ő s t ó g á b a n , k e z é b e n r ö v i d k a r d d a l az á l d o z ó p a p (a „ k i s a s s z a n " ) , a b i k a n y a k á n á l a f ö l d j e l k é p e , a k í g y ó , a m i n t v á r j a a szétsugárzó, c s o r g ó , t á p l á l ó vért, a n a p v é r é t . Néhány

p e r c i g szótlanul

bámultam,

s meggondolatlanul

szólaltam

meg.

— T e G y u r i , ez e g y k ü l ö n ö s e n értékes lelet — s n e m f i g y e l t e m fel, d e G y u r i ettől k e z d v e m á s k é n t nézte, f i g y e l t e a k ö v e t . M á s ó z d i se tett v o l n a m á s k é p p e n . A z „ é r t é k " a n y a g i érték. K i g o n d o l t v o l n a rá, h o g y t u d o m á n y o s és m ű v é s z i é r t é k is van a világon. — Na, é n ezt e l v i s z e m — f o g t a m h ó n o m a l á a k ő v e t , a m i k o r i n d u l n i a k a r t a m . — H á h a g y n e , m á én ejsze a d a m — k e z d t e m e g m a k a c s o l n i m a g á t G y u r i . — Hát miért n e m a d o d ? — H á h a g y n e , h a g y m é g v a l a k i k e r e s s e n rajta. P r ó b á l t a m r á b e s z é l n i , d e m á r c s a k a p é n z hatott v o l n a , ha p e d i g é n a j á n l o m fel, aki p a r a s z t k é n t s z a k a d t a m ki k ö z ü l ü k , s tán é p p e n azzal lett n e v e s „ p é n z e s e m b e r " , h o g y i l y e n e k k e l k e r e s k e d i k , a G y u r i a d o t t l o g i k á j a szerint, furcsa s z í n b e n tüntetett v o l n a fel a p é n z a d á s . N e m v o l t m i t t e n n e m , Á r u s L a j o s r e f o r m á t u s p a p o t k é r t e m m e g , h o g y b e s z é l j e rá G y u r i t a k u l t i k u s r e l i e f á t a d á s á r a . Délután még a papnál, de m á r birtokomban volt a kultikus d o m b o r m ű , s é r t e s í t é s e m r e és e g y b e n D a i c o v i c i u a k a d é m i k u s utasítására m á s o d n a p reggel m e g é r ­ kezett M a r o s v á s á r h e l y r ő l a m ú z e u m k ü l d ö t t e , Z r i n y i E n d r e , hivatásos és a szak­ m á j á é r t r a j o n g ó r é g é s z . K i m e n t ü n k a h a t á r b a , a h o l a p r ó l é k o s a n m e g m u t o g a t t a m az ő s k o r i települési h e l y e k e t , a m e l y e k ö s s z e f ü g g ő e k s a m a i falu alatti résszel együtt n a g y o b b a t e r ü l e t ü k a m a i falunál. Z r i n y i g y a l o g j ö t t át a h e g y e n R a d n ó t r ó l , s m i u t á n visszafelé e l k í s é r t e m a h e g y tetejéig, s f e l h í v t a m a f i g y e l m é t a r r a , h o g y v é l e m é n y e m szerint a L e g e l ő k ú t és D é g i c s ú p közötti l a p o s a l e g ő s i b b települési h e l y (ezt a f e l ­ t e v é s e m e t k é s ő b b V l a s s a i g a z o l t a ) , Z r i n y i e l i n d u l t az e r d ő n át, é n m e g f e l m e n t e m a Dégicsúpra. M é g m i n d i g é l é n k e n f o g l a l k o z t a t o t t a kultikus relief. Magyarózdon római település! M á r p e d i g a t e t e m e s r ó m a i k o r i k e r á m i a mellett, m e l y f ő l e g a T e l e k b e n t a l á l ­ ható, m o s t a r e l i e f is b i z o n y í t j a . L e n é z t e m Ó z d r a . A z e g é s z falut m a g a m előtt l á t t a m a c s ú p r ó l a v ö l g y b e n . K ö r b e n az é s z a k n y u g a t i r é s z m ö g é k a n y a r o d ó v ö l g y után d é l r ő l b e h a j l ó d o m b v o n u l a t e g y ü t t t e r m é s z e t e s f ö l d v á r a t a l k o t . A f a l u t ó l délre, d é l k e l e t r e , megszakítással d é l ­ n y u g a t r a is fel a z élig, g a z d a g s e l é g g é n a g y k i t e r j e d é s ű l o m b e r d ő k , a z északi o l d a ­ l o n a tető m ö g ö t t , az é s z a k r a h a j l ó r é s z e n u g y a n c s a k e r d ő k , k e l e t r e r é g e b b ritkás, e r d e i f á k k a l pettyezett l e g e l ő k , l e n n e b b c s e r m e l y e k , p a t a k o k m e l l e t t t e r m ő f ö l d e k együtt k i t ű n ő r e j t e k h e l y e t é s m e g é l h e t é s i t e r ü l e t e t j e l e n t h e t t e k a kő-, b r o n z - , k o r a ­ vaskori e m b e r n e k . A z e r d ő k v a d d a l , v a d g y ü m ö l c c s e l , a z alji f ö l d e k m á r g a b o n á v a l is ellátták, d e m i t k e r e s h e t e t t itt, e z e n a m i n d e n f e l v o n u l á s i úttól, f o l y ó m e n t é t ő l távoleső r e j t e k e n a m á r v i s z o n y l a g n a g y i g é n y ű , civilizált, k u l t u r á l t r ó m a i ?

Ózd k ö r ü l b e l ü l K ü k ü l l ő v á r — R a d n ó t á t l ó j á b a n v a n k ö z é p e n , a b o g á t i M a r o s ­ k a n y a r t ó l rejtetten n y í l ó , k a n y a r g ó v ö l g y felső v é g e c s ü c s k é b e n . A K ü k ü l l ő v á r t Radnóttal s így a Kisküküllő völgyét a Maros völgyével összekötő római útnak, a m e l y a z ó z d i r ó m a i települést talán i g a z o l h a t n á , s e m m i n y o m a . A Dégicsúp? N e m c s a k a környék l e g k i e m e l k e d ő b b pontja, de helyzeténél fogva megfelelő látási v i s z o n y o k m e l l e t t l á t s z a n a k a F o g a r a s i - h a v a s o k , n y u g a t o n a h e g y e k a V l e gyászáig, é s z a k o n a R a d n a i - h a v a s o k i g , k e l e t e n M a r o s v á s á r h e l y i g a M a r o s v ö l g y e . C s a k h o g y itt r ó m a i n y o m o k s i n c s e n e k . De a T e l e k b e n római település volt. A relief kézzelfogható, n y o m ó s bizo­ nyíték. H o g y m i é r t v o l t a k itt? T ö r j é k rajta a f e j ü k e t a r é g é s z e k , történészek.

* 1965 őszén k o l o z s v á r i é s m a r o s v á s á r h e l y i r é g é s z e k m e g k e z d t é k M a g y a r ó z d o n a t u d o m á n y o s feltárást, k ö z t ü k Z r i n y i E n d r e , V a l e n t i n V a s i l i e v és L i v i u M o r a r u . A r ó m a i falusi ház. a vila rusticana v a g y a k a t o n a i ő r t o r o n y , a burgus n y o m a i t k u t a t ­ ták. I l y e n i r á n y b a n e r e d m é n y t e l e n ü l kerestek, d e m é g m e g n e m b o l y g a t o t t h e l y e n a „ p é t e r f a l v i k u l t ú r a " b i z t o s n y o m á r a a k a d t a k , és a m e g b o l y g a t o t t r é s z e k e n i d ő r e n d i sorrendben a következőkre: Mezolitikum (Nicolae Vlassa adata). I d ő s z á m í t á s u n k előtt 8000—4000. A p a ­ l e o l í t b ó l a n e o l i t b a v a l ó áttérés i d e j e . L e l e t : o p á l k é s h e g y és m á s p a t ­ tintott k é s e k a D é g i c s ú p alatt. Körösmenti kultúra. I.e. 4000 után. K u t y á t , j u h o t , (kecskét, d i s z n ó t m á r h á z i ­ á l l a t k é n t tartották. L e l e t : k e r á m i a a T e l e k b ő l . Péterfalvi kultúra. I.e. 3500—2200. Háziállataik a kutya, j u h , k e c s k e , d i s z n ó , l ó , d e m é g n e m igázzák, s z a r v a s m a r h a , a m e l y e t m á r i g á z n a k is. Házuk: szögletes, p a d l ó j a c ö l ö p ö k r e , hasított r ö n k ö k b ő l rakott, a r ö n k ö k ö n ú j r a agyag. S z ö v ő s z é k ü k f ü g g ő l e g e s . L e l e t : p a d l ó l e n y o m a t , k e r á m i a a K ü l s ő ­ telekben. Coţofeni-i kultúra. I. e. 1900—1700. L e l e t : k e r á m i a . ( A késői k ő k o r v é g e i.e. 3000—2000.) Bronzkori kultúra. I.e. 1700—1150. L e l e t : sarlók, t o k o s fülesbalta é s bőséges; k e r á m i a a s o m o s b é r c i részen. A k é s ő b b i b r o n z k o r b ó l , a „ w i t t e n b e r g i k u l t ú r á " - b ó l k e r á m i a a cserealatti határrészen, a Z á l l o g o s f e l é b e h a j l ó ormon. Hallstatti kultúra (kora v a s k o r ) . I.e. 1150—700. L e l e t : vasbalta, lándzsa, k e ­ r á m i a , a K e r t megett, a m a i f a l u b a n , s k e r á m i a t ö b b f e l é is. Szkíták. I.e. 500. L e l e t : temető, t u d o m á n y o s a n feltárva t i z e n h á r o m sír, b r o n z ­ nyílhegyek, vasékek, b r o n z díszek, karikák, a Kaspi-tengerből gyűjtött kaurikagyló-gyöngyök, kaolingyöngy-füzérek, üveggyöngyök, fazakak, tálak, c s u p r o k , a D é g i c s ú p t ó l 150 l é p é s r e d é l k e l e t i i r á n y b a n a l e g e l ő n . Laténe-kultúra ( m á s o d k o r i v a s k o r ) . L e . 400—i.sz. 106. L e l e t : k e r á m i a , t ö b ­ b e k k ö z ö t t k e v é s d á k k e r á m i a is. Római kultúra. I.sz. 200-ig. L e l e t : g a z d a g k e r á m i a a T e l e k b e n , S o m o s b é r c alatt, k u l t i k u s relief a K o s á r h e l y r ő l . Népvándorláskori. I.sz. 400. L e l e t : n e h e z e n m e g h a t á r o z h a t ó , t ö b b f é l e , ö s s z e ­ m o s ó d ó j e l l e g ű , r é s z b e n s z l á v hatású k e r á m i a a T e l e k b e n , K ő k ú t n á l , K i s ­ a s s z o n y l á b b a n , K e n d e r e s k e r t b e n , a f a l u mai h e l y é n . Prefeudális. Lelet: kevés népvándorláskori magyar kerámia a Telekben é s itt-ott szétszórtan. A szkíta t e m e t ő feltárása 1968 t a v a s z á n f e j e z ő d ö t t b e g a z d a g leltárral, és. m e g k e z d t ü k a D é g i c s ú p szondázását, d e f é l b e m a r a d t , és b e f e j e z é s é r e c s a k 1968 o k -

t ó b e r é b e n k e r ü l t sor. H o r d o t t h a l o m n a k néztük, é s szkita v e z é r i s í r h a l o m r a is g y a ­ n a k o d t u n k . A k ö z e l n é g y m é t e r m é l y k u t a t ó á r k o k i g a z o l t á k a feltevést, h o g y h o r ­ dott h a l o m . A m i n t a m é l y b e n e l ő t ű n t szétszórt s z é n n y o m o k és m é g i n k á b b a v ö ­ r ö s o k k e r , a m e l y n y o m o k b a n , m e g h a t á r o z o t t m é l y s é g ű réteg f ö l ö t t h o r i z o n t á l i s a n a s z é n n y o m o k táján, m á s r é t e g b e n e g y s í k b a n v o l t szétszórva, igazolta, h o g y t e m e t ­ kezési h a l o m . Á l l a t i c s o n t o k n y o m á r a is a k a d t u n k , d e m á r a n n y i r a s z é t m á l l o t t á l l a p o t b a n , hogy természetes krétarétegecskének véltük. A z egyik kutatóárok fenekén ősbivaly fogai k e r ü l t e k elő, m á s i k b ó l j ó k o r a p a t t i n t o t t k é s k b . e g y é s fél c e n t i m é t e r hosszu t ö v e , a h a r m a d i k á r o k b ó l kis d a r a b k e r á m i a , a m e l y n e m sokat á r u l t e l a t i t o k ­ zatos, talán r é z k o r i h a l o m s í r r ó l . A z első ásatásnál a „ p é t e r f a l v i k u l t ú r a " feltárásánál n e m v o l t a m j e l e n . A t ö b b i k u l t ú r á k f e l f e d e z é s é n é l , m e g á l l a p í t á s á n á l , a szkíta s í r o k f e l t á r á s á n á l s z e m é l y szerint m u n k á m m a l is részt v e t t e m . H á n y f é l e e m b e r , m e n n y i f é l e n é p a n n y i é v e z r e d e n át, s e l s ő s o r b a n m i n d azt a n y e l v e t beszélte, a m e l y e t s z ü l ő é d e s a n y j a a j k á r ó l h a l l o t t l e g e l ő b b . H a a p r ó b b s z o k á s a i k b a n v o l t is k ü l ö n b s é g , e g y f o r m á n szerettek, s z e r e l m e s k e d t e k , n e m z e t t e k , szültek, n e v e t t e k , sírtak, r e t t e g t e k v a g y g y ö n y ö r k ö d t e k , c s a k e m b e r k é n t , c s a k e m ­ b e r ü l , s d ö b b e n e t e s v o l t n y o m u k b a n v a l l o m á s u k ezer, tízezer é v e k t á v o l s á g á b ó l I s t e n e i k is v o l t a k , k é p z e l e t ü k a l k o t t a saját isteneik. E z e k r ő l — k e t t ő r ő l — v a l ­ lottak k é z z e l f o g h a t ó t á r g y a k . A z e g y i k e g y t e r m é s z e t e s n a g y s á g ú k ő - p h a l l u s , a m e ­ lyet a S o m o s b é r c alatt, a z o n a t á j o n találtam, a h a r m i n c a s é v e k b e n , a h o l a b r o n z s a r l ó k k i s z á n t ó d t a k a f ö l d b ő l , s m á s i k a n a p i s t e n reliefje, a M i t h r a s - k u l t u s z k ö v e , a m e l y a K o s á r h e l y t , e l é g g é t á v o l m i n d e n ősi települési h e l y t ő l k e r ü l t e l é , m e g f e j t é s r e v á r ó t a l á n y t h a g y v a m a g a után. A k ö r a l a k ú k u n y h ó k e g y i k kiszántott t ű z h e l y é n e m b e r i k o p o n y a d a r a b o t t a l á l t a m , a m i talán u t a l h a t a z ő s ö k k u l t u s z á r a is, d e e n n y i n y o m m é g f e l t e v é s n e k is e l e n y é s z ő a l a p o t j e l e n t . A szkítákról k ö z ­ tudomású, h o g y világképük a sámánisztikus világkép volt, m i n t utánuk a többi keleti l o v a s n o m á d n é p e k é , k ö z t ü k a m a g y a r o k é is. A k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k szelíd v a g y v i h a r o s m o z g á s s a l e g y m á s t k ö v e t t é k , az. előző tapasztalatait az u t á n u k k ö v e t k e z ő v e t t e át, s az e l ő z ő n é p s o h a s e tűnt ú g y el, h o g y b i o l ó g i a i l a g is n y o m a n e m a r a d t v o l n a e z e n a h e l y e n , h a itt tíz-hatezer é v óta á l l a n d ó a n éltek e m b e r e k . M á r p e d i g éltek. N y e l v e m az itt m e g t e l e p e d e t t m a g y a r o k n y e l v e , d e e m b e r n e k az e g y e t e m e s e m b e r i b e n é r z e m t e l j e s n e k m a g a m , é p p e n a n n a k a k ö z v e t l e n ú t o n szerzett t u d a t n a k a l a p j á n is, a m e l y e t M a g y a r ó z d ő s k o r i n y o m a i n a k f e l f e d e z é s e a l k a l m á v a l a n n y i é v e n át s z e r e z t e m . A m a g y a r ó z d i a k k ö z ü l , a k i k a z á s a t á s o k o n részt vettek, v o l t a k , a k i k t ú l j u t o t ­ tak a régi k é p l e t ű t ö r t é n e l m i s z e m l é l e t e n , d e n a g y részük a szkíta s í r o k r ó l se tudta elhinni, h o g y k é t e z e r ö t s z á z é v e s e k , s e g y m á s k ö z t azt vitatták, h o g y a t ö r ö k ­ v i l á g b a n v a g y a n e g y v e n n y o l c a s h á b o r ú b a n elesettek v a n n a k o d a a h e g y t e t ő r e e l ­ temetve. A k o v a k ö v e k e t m a m e g se látják, d e ha m á s , e g y é b k ő s z e r s z á m , é r d e k e s d a ­ r a b k e r á m i a a s z e m ü k elé kerül, l e g t ö b b e n félreteszik és f e l h í v j á k rá a f i g y e l m e t is, ha h a z a m e g y e k a f a l u b a . A f e l d ú l t t ű z h e l y e k e n s z e r s z á m r i t k á n k e r ü l elő, á l ­ lati csont, k e r á m i a , k é z i m a l o m - r é s z e k s ű r ű n b o r í t j á k a f ö l d e t , d e a t u d o m á n y s z á m á r a é r d e k e s és értékes m o n d a n i v a l ó j a az ősi t e l e p ü l é s e k n e k m á r c s a k ö s s z e ­ függéstelen s z a v a k b a n szól, a m i t a z o n b a n m é g í g y is szeretek m e g h a l l g a t n i . Horváth István

Dák tároló és kultikus edények A S z á s z v á r o s i - h a v a s o k b a n t a l á l h a t ó d á k v á r a k b a n feltárt festett a g y a g m ű v e s ségi t e r m é k e k k ö z ö t t v a n n a k f e d ő k , a m e l y e k k ö z ü l az e g y i k t e l j e s e n é p e n f e n n m a ­ radt, d e t ö b b s é g ü k b e n m i n t festett c s e r é p t ö r e d é k e k k e r ü l t e k n a p f é n y r e . E t ö r e d é ­ k e k b ő l is m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az ilyenfajta e d é n y e k r e szintén b o n y o l u l t v i r á g m o t í ­ vumokat alkalmaztak. Szép számban fordulnak elő a nagyméretű, „monumentális" élelmiszertároló, f a z e k a s k o r o n g o n készített e d é n y e k , m e l y e k n e v e a régészeti i r o d a l o m b a n a n y a g ­ h o m b á r (pithos). Eredetük a hasonló alakú görög agyagművességre vezethető viszsza. T a l á n az o l v a s ó t ú l z ó n a k és t e r m é s z e t e l l e n e s n e k f o g j a tartani, h o g y a g y a g ­ e d é n y e k e t „ m o n u m e n t á l i s " j e l z ő v e l i l l e t t ü n k , d e ha e l m o n d j u k , h o g y a S a r m i z e g e tusa f e l é v e z e t ő utat e l z á r ó b l i d á r i v á r b a n ( S z á s z v á r o s i - h a v a s o k ) 2,2 m é t e r m a g a s ­ s á g o t m e g h a l a d ó a g y a g h o m b á r o k a t t á r t a k fel, a k k o r talán ő is a z o n a v é l e m é n y e n lesz, h o g y a z i l y e n n a g y ű r t a r t a l m ú e d é n y e k e t m é l t á n megilleti a „ m o n u m e n t á l i s " jelző. Ü g y v é l j ü k , s e n k i e l ő t t s e m lehet kétséges, h o g y e z e k e t a h o m b á r o k a t é l e l m i ­ s z e r t á r o l ó e d é n y e k k é n t használták. G a b o n a - és v í z t a r t a l é k o k a t tároltak bennük, a m i n t ezt a f e n e k ü k ö n l e v ő n y í l á s is b i z o n y í t j a . A nyílást g y a k r a n u g y a n a b b ó l a z a g y a g p a s z t á b ó l készült d u g ó v a l z á r t á k el. A S z á s z v á r o s i - h a v a s o k b a n talált a g y a g ­ h o m b á r o k n a g y s z á m a azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y k ü l ö n ö s e n o s t r o m i d e j é n , m é g ha a v í z v e z e t é k e k m e g is v o l t a k , a v í z t a r t a l é k o k j e l e n t ő s é g e óriási v o l t . T r a i a n u s o s z l o p á n a k e g y i k d o m b o r m ű v é n d r á m a i j e l e n e t látható. E z a r ó m a i a k t ó l o s t r o m o l t S a r m i z e g e t u s a falai k ö z ö t t j á t s z ó d i k le, é s a z u t o l s ó v í z t a r t a l é k o k szétosztását á b r á ­ z o l j a . E g y e s e k e j e l e n e t e t ú g y m a g y a r á z t á k , m i n t a m é r e g p o h á r k ö z ö s kiürítését, a m i a z o n b a n — a m i n t erre C o n s t a n t i n D a i c o v i c i u r á m u t a t o t t — n e m felel m e g a valóságnak. A n y í l t t e l e p ü l é s e k e n k e v é s a g y a g h o m b á r f o r d u l elő, összehasonlíthatatlanul k e v e s e b b , m i n t a S z á s z v á r o s i - h a v a s o k b a n . Ez k ö n n y e n érthető, hiszen a n y í l t t e l e ­ pülések, m i n t h o g y s o k k ö z ü l ü k t e r m e l é s i é s értékesítési k ö z p o n t v o l t , f o n t o s és n a g y m e n n y i s é g ű g a b o n a t a r t a l é k o k k a l r e n d e l k e z t e k . A t a r t a l é k o k a t , f ő k é n t sík t e r ü ­ leteken, k ü l ö n l e g e s e n k i k é p z e t t é l e l m i s z e r g ö d r ö k b e n , v e r m e k b e n t á r o l t á k . B i z o n y í t j a ezt a d á k - g e t a v i l á g b a n m i n d e n ü t t f e l l e l h e t ő n a g y s z á m ú tapasztott v a g y égetett falú g ö d ö r . E g y e s e k b e n m i n d a m a i n a p i g elszenesedett g a b o n a f o r d u l elő. A g a b o n a t a r ­ t a l é k o k i l y e n t á r o l á s á r ó l a t r á k o k n á l a z ó k o r i írásos f o r r á s o k is b e s z é l n e k . Ez az o k a a n n a k , h o g y s í k v i d é k e n és a z o k o n a t e l e p ü l é s e k e n , a m e l y e k n e k n e m v o l t e r ő ­ d í t m é n y - j e l l e g ü k , az égetett a g y a g t á r o l ó k h i á n y o z n a k , v a g y c s a k r i t k á n f o r d u l n a k elő. A d á k - g e t á k é l e l m i s z e r t á r o l á s á r a k ü l ö n b e n a g y a g h o m b á r o k mellett s z á m o s m á s , n a g y ű r t a r t a l m ú e d é n y t is h a s z n á l t a k . A klasszikus d á k - g e t a a g y a g m ű v e s s é g b ő l m é g e g y típust k e l l b e m u t a t n u n k , m e l y e t s z á n d é k o s a n h a g y t u n k utoljára. A d á k - g e t a v i l á g b a n e d d i g f e l f e d e z e t t e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b d o k u m e n t u m r ó l v a n s z ó : az első d á k n y e l v ű f e l i r a t o t s z o l g á l t a t ó a g y a g e d é n y r ő l . Ez tette l e h e t ő v é a B u r e b i s z t a t r a g i k u s h a l á l a után u r a l k o d ó d á k k i r á l y o k e d d i g teljesen b i z o n y t a l a n s o r r e n d j é n e k megállapítását. A v a l ó s z í n ű e n kultikus c é l o k a t s z o l g á l ó e d é n y m i n d e n v o n a t k o z á s b a n teljesen e g y e d ü l á l l ó . 1954-ben a z e g y i k sarmizegetusai m a g á n é p ü l e t a l ó l k e r ü l t n a p f é n y r e . N e h e z e n t u d n á m leírni

azt a m e g h a t ó d á s t , a m e l y e t feltárása p i l l a n a t á b a n é r e z t e m . F o r m a i l a g e f o n t o s d o k u m e n t u m t ö l c s é r h e z hasonlít, á t m é r ő j e 1,25 méter, m a g a s s á g a 1 m é t e r . O l d a ­ lain n é g y s z e r v a g y ö t s z ö r i s m é t l ő d i k (az e d é n y n e m m a r a d t m e g é p e n ) a k é t e g y ­ m á s m e l l é n y o m o t t pecsét, a m e l y e n s z é p latin b e t ű k k e l a k ö v e t k e z ő felirat o l ­ vasható: DECEBALVS PER

SCORILO

A f e l i r a t o t D a i c o v i c i u a k a d é m i k u s í g y f o r d í t o t t a : Decebalus Scorilo fia. A z e d é n y a k o l o z s v á r i történeti m ú z e u m kiállításán látható. T ö b b e k k ö z ö t t a r r ó l is b i ­ z o n y s á g o t tesz, h o g y az i.e. I. s z á z a d v é g é n — u g y a n i s e b b ő l a z i d ő b ő l s z á r m a ­ z i k — a d á k - g e t á k a latin á b é c é t használták, m í g e g y s z á z a d d a l k o r á b b a n n á l u k a g ö r ö g í r á s m ó d v o l t e l t e r j e d v e . A g ö r ö g írás h a s z n á l a t á r ó l t e s z n e k t a n ú s á g o t a G r ă d i ş t e a M u n c e l u l u i - i s z e n t é l y b e n felfedezett, k ő b e vésett g ö r ö g b e t ű k . A s a r m i z e g e t u s a i e d é n y feliratát, m e l y D e c e b á l t S c o r i l o f i á n a k tünteti f ö l . ö s s z e v e t v e a r á n k m a r a d t k e v é s s z á m ú írásos forrással, a d á k k i r á l y o k k ö v e t k e z ő u r a l k o d á s i r e n d j é t lehetett m e g á l l a p í t a n i : B u r e b i s z t a , D e c e n e u s , C o m o s i c u s , S c o r i l o , D u r a s - D i u r p a n e u s — és v é g ü l D e c e b á l . A m i u r a l k o d á s i i d e j ü k t a r t a m á t illeti, a n n a k pontos meghatározásával kapcsolatosan pillanatnyilag még s o k nehézség merül fel, és a m e g á l l a p í t o t t i d ő t a r t a m e g y e l ő r e c s a k h i p o t e t i k u s n a k tekinthető. D á c i a e g y e s í t é s e e g y e t l e n f e n n h a t ó s á g alatt s o k d á k - g e t a n e m e s n e m t e t s z é s é t váltotta ki, m i v e l e n g e d e l m e s k e d n i ü k kellett B u r e b i s z t a h a t a l m á n a k . A z e l é g e d e t l e n a r i s z t o k r a t á k ö s s z e e s k ü v é s t s z ő n e k , és i.e. 4 4 - b e n B u r e b i s z t a e n n e k e s i k á l d o z a t á u l . A n a g y k ö z p o n t o s í t o t t d á k á l l a m , m e l y e t gazdasági e g y s é g n e m támasztott alá,

A sarmizegetusai

agyagedény

Az

agyagedény

felirata

a l a p í t ó j á n a k h a l á l á v a l e g y i d e j ű l e g f e l d a r a b o l ó d o t t . S z t r a b ó n szerint B u r e b i s z t a o r ­ szága h a l á l a k o r n é g y részre o s z l i k , v a l a m i v e l k é s ő b b a f o r r á s o k m á r ö t r é s z r ő l b e s z é l n e k . A v a l ó s á g b a n m i n d e n b i z o n n y a l a r é s z e k s z á m a e n n é l is t ö b b v o l t . A f e l d a r a b o l t s á g e l l e n é r e az ú j , a D e c e b á l m e g v a l ó s í t o t t a s z e r é n y e b b k ö z p o n t o s í ­ tásig, a S z á s z v á r o s i - h a v a s o k b a n l é v ő d á k v á r a k b a n m é g i s m e g m a r a d t az a k ö z p o n t i m a g , a m e l y n e k történeti a l a k u l á s a l e g a l á b b n a g y v o n a l a k b a n ismert. Itt B u r e b i s z t á t a t r ó n o n D e c e n e u s , a f ő p a p , a halott k i r á l y e g y k o r i m u n k a t á r s a k ö v e t t e . E n n e k u t ó d a C o m o s i c u s , aki f ő p a p és k i r á l y v o l t e g y s z e m é l y b e n . U t á n a a t r ó n r a S c o r i l o került, r ó l a tudjuk, h o g y n e g y v e n é v i g u r a l k o d o t t . Ö t n e m fia, D e c e b á l , h a n e m t e s t ­ v é r e , D u r a s - D i u r p a n e u s k ö v e t t e , aki, a m i k o r m e g ö r e g e d e t t , a trónt u n o k a ö c c s é r e , D e c e b á l r a h a g y t a ö r ö k ü l . E z u g y a n i s a p j a h a l á l a k o r m é g n e m é r t e el a m e g k í v á n t kort, m o s t a z o n b a n m á r n a g y k o r ú v á vált. A G r ă d i ş t e a M u n c e l u l u i - i e d é n y felirata l e h e t ő v é tette e n n e k az u r a l m i s o r ­ r e n d n e k a megállapítását, és ezzel hozzájárult a d á k - g e t á k v i h a r o s története e g y i k fontos kérdésének felderítéséhez. Ion Horaţiu Crişan

dónál

Részlet a szerző C e r a m i c a d a c o - g e t i c ă című, megjelent munkájából.

a bukaresti

Meridiane

könyvkia­

Erdély és az avarok Az a v a r o k szállásterületének k é r d é s e m á r r é g e n f o g l a l k o z t a t t a a k u t a ­ tókat, az u t ó b b i é v e k b e n p e d i g é l é n k vitát v á l t o t t ki a s z a k i r o d a l o m b a n . E vitát C s a l l á n y D e z s ő 1953-ban az Archaeológiai Értesítő hasábjain megjelent t a n u l m á n y a indította el, a m e l y b e n m e g k í s é r e l t e k ü l ö n v á l a s z t a n i az avarokicai D é l k e l e t - E u r ó p á b ó l j ö t t k u t u r g u r o k régészeti hagyatékát, s m e g h a t á r o z n i e z e k szállásterületeit. V é l e m é n y é t azután K o v r i g I l o n a i g y e k e z e t t c á f o l n i . C s a l l á n y

D e z s ő e cáfolatra 1963-ban v á l a s z o l t . V é g ü l e s o r o k s z e r z ő j e szólt b e l e a v i ­ t á b a b ő v e b b e n k i f e j t v e k o r á b b i m u n k á i b a n e l f o g l a l t álláspontját. M i v e l az o l v a s ó k széles k ö r e is hallhatott e g y e t - m á s t e vitáról, ú g y v é l j ü k , n e m s z ü k ­ ségtelen b ő v e b b e n t á j é k o z t a t n u n k a k é r d é s r ő l . A m i n t ismeretes, az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n v é g z e t t kutatások l é n y e g e s e n e l ő b b r e v i t t é k a z a v a r k o r i l o v a s n é p e k régészeti h a g y a t é k á n a k a megvilágítását. M á r a r é g e b b i s z a k e m b e r e k is f e l f i g y e l t e k arra, h o g y a k o r a a v a r k o r (567— 679) és a k é s ő a v a r k o r (679—800) a n y a g i kultúrája k ö z ö t t l é n y e g e s k ü l ö n b s é ­ g e k m u t a t k o z n a k . Ú j a b b a n az is kiderült, h o g y a késő a v a r k o r i l o v a s n é p e k j a ­ v a része m á s keleti e m b e r t a n i j e l l e g e t mutat, m i n t a k o r a a v a r k o r i a k , a társa­ d a l m i f e j l ő d é s t illetően p e d i g a z o k m ö g ö t t áll. M i n d e n n e k a l a p j á n j e l e n l e g s o k a n a z o n a v é l e m é n y e n v a n n a k , h o g y az a v a r u r a l o m t u l a j d o n k é p p e n c s a k a 670-es é v e k i g tartott, m i v e l e k k o r D é l k e l e t - E u r ó p á b ó l , a kazár f o g l a l á s e l ő l jött ú j a b b l o v a s n é p e k r a g a d t á k ki a h a t a l m a t az a v a r o k k e z é b ő l , s a z o k a t r ö v i d e s e n m a ­ g u k b a olvasztották. A z e l m o n d o t t a k a t azért t a r t o t t u k s z ü k s é g e s n e k e l ő r e b o ­ csátani, m i v e l az a v a r u r a l o m k é r d é s é r ő l b e s z é l v e m a c s u p á n az 567—679 közti i d ő s z a k o t v e h e t j ü k f i g y e l e m b e e z z e l k a p c s o l a t b a n . E z a tulajdonképpeni avar­ k o r , h a b á r a s z a k i r o d a l o m b a n a K ö z é p - D u n a m e d e n c e k ö v e t k e z ő , 879—800 közötti történeti szakaszát e g y e l ő r e , a m e g s z o k á s alapján, t o v á b b r a is késő a v a r k o r n a k n e v e z i k . I s m e r e t e i n k g y a r a p o d á s a után talán m e g v á l t o z t a t j á k m a j d e k o r s z a k e l n e v e z é s é t is. A K ö z é p - D u n a m e d e n c e t e r ü l e t é r e 567-ben b e n y o m u l ó a v a r o k itteni s z á l ­ l á s t e r ü l e t é n e k és u r a l m i k ö z p o n t j á n a k l o k a l i z á l á s á v a l k a p c s o l a t b a n az e m l í ­ tett vita s o r á n k é t f e l t e v é s h a n g z o t t el. K o v r i g I l o n a ú g y vélte, h o g y Baján a v a r j a i n a k a k ö z p o n t i szállásterülete a K ö z é p - D u n a v i d é k é n , P a n n o n i á b a n v o l t , m i v e l itt t ö m ö r ü l az ázsiai e r e d e t ű a l m a i d o m ú , k ü l ö n t a g o l t m a g a s f ü l ű k e n g y e l v a s a k , r o v á t k o l t k ö p ü j ű k o p j a h e g y e k és c s o n t - v a g y S-alakú v a s - o l d a l ­ tagos z a b i á k t ú l n y o m ó része. Ezzel s z e m b e n C s a l l á n y D e z s ő szerint a z a v a r o k a K ö r ö s — T i s z a — M a r o s k ö z é t , a M a r o s — T i s z a — A r a n k a szöget, Erdélyt, v a l a ­ m i n t a b é c s i m e d e n c é t szállták m e g , m í g a B á n á t t ö b b i részén, a H a j d ú s á g b a n , a N y í r s é g b e n (a S z o l n o k m e g y e i T i s z a - v i d é k e t k i v é v e ) , a D u n a — T i s z a k ö z é n és P a n n o n i á b a n a k u t u r g u r o k k a p t a k területet. A szerző f e l t e v é s é n e k m e g f o ­ g a l m a z á s á n á l a k a b a i l o v a s s i r t ( D e b r e c e n k ö r n y é k e ) , a b a j o r f ö l d i és itáliai l e l e t e k e t v e t t e f i g y e l e m b e . V é l e m é n y e szerint a linz-zizlaui t e m e t ő kései sirjai­ b a n , a r e i c h e n h a l l i és Castel T r o s i n o - i t e m e t ő b e n talált leletek, a m e l y e k a fenti t á r g y c s o p o r t h o z tartoznak, a k u t u r g u r o k k a l j u t o t t a k nyugatra, s í g y azt b i z o ­ n y í t j á k , h o g y a s z ó b a n f o r g ó k e n g y e l e k , k o p j á k , és z a b i á k n e m az a v a r , h a n e m a kuturgur hagyatékhoz tartoznak. L á t h a t ó tehát, h o g y a k é t v é l e m é n y e g y m á s n a k h o m l o k e g y e n e s t e l l e n t ­ m o n d . É p p e n ezért j o g o s a k é r d é s , m e l y i k felel m e g a v a l ó s á g n a k . A vitatott t á r g y a k e r e d e t k é r d é s é v e l k e z d v e a vizsgálatot, a s z a k i r o d a l o m ­ b a n k ö z ö l t t a n u l m á n y o k b ó l m e g g y ő z ő d h e t ü n k , h o g y e z e k v a l ó b a n ázsiai e r e d e ­ tű t á r g y t í p u s o k , a m e l y e k e t a z a v a r o k h o z t a k D é l k e l e t - E u r ó p á b a és a D u n a K á r p á t m e d e n c e területére. M i n d e m e l l e t t a b a j o r f ö l d i és itáliai p é l d á n y o k e s e t é b e n e l f o g a d h a t ó az a v é l e m é n y , h o g y e z e k a k u t u r g u r o k k a l kerültek nyugatra. A z e g y k o r ú írásos f o r r á s o k u g y a n i s a r r ó l értesítenek, h o g y az a v a r o k l e g y ő z t é k az e l l e n ü k f e l k e l t k u t u r g u r o k a t , s a z o k e g y részét elűzték a K ö z é p - D u n a m e d e n c e területéről. E m e n e k ü l ő k u t u r g u r o k e g y i k c s o p o r t j a e l ő b b b a j o r f ö l d ö n telepedett m e g , m a j d a karinthiai s z l á v o k n á l időzött, s v é ­ g ü l Itáliába költözött. N e f e l e d j ü k a z o n b a n , h o g y e n n e k a k u t u r g u r r a j n a k

a 631—632-i felkelés l e v e r é s e után kellett e l m e n e k ü l n i e , s a linz-zizlaui t e ­ m e t ő kései sirjai is, a m e l y e k b e n a t ő l e s z á r m a z ó t á r g y a k a t találták, 630—640 k ö z t i e k . E k k o r a k u t u r g u r o k m á r h á r o m n e g y e d s z á z a d a éltek e g y ü t t a z a v a ­ rokkal, ami fölösen elégséges idő volt ahhoz, hogy átvegyék azok anyagi k u l t ú r á j á n a k e g y e s j e l l e g z e t e s tárgyait. K ö v e t k e z é s k é p p e n a b a j o r f ö l d i és itáliai l e l e t e k s e m m i esetre s e m b i z o n y í t j á k azt, h o g y a k é r d é s e s k e n g y e l e k ­ kel, k o p j á k k a l és z a b i á k k a l j e l ö l t e g é s z l e l e t c s o p o r t k u t u r g u r e r e d e t ű . C s a l l á n y D e z s ő e l m é l e t é n e k e l l e n t m o n d a z irásos f o r r á s o k és az p o l ó g i a i a n y a g tanúsága is.

antro­

M á r K o v r i g I l o n a f e l h í v t a a f i g y e l m e t arra, h o g y a m u n t é n i a i s z l á v o k e l l e n segítséget k é r ő b i z á n c i k ö v e t s é g P a n n o n i á b a é r k e z e t t m e g B a j á n k a g á n h o z , s i n n e n i n d u l t el a k ü l d ö t t a v a r h a d . U g y a n c s a k a z i d é z e t t szerző utalt a r r a is, h o g y e g y m á s i k e s e t b e n a b i z á n c i területre t ö r ő a v a r sereg a S z á v á n v e r t h í d o n kelt át, a m i szintén a P a n n ó n i á b ó l v a l ó k i i n d u l á s m e l l e t t szól. H a s o n l ó k é p p b e s z é d e s a 601. é v i b i z á n c i — a v a r h á b o r ú i d e j é b ő l v a l ó tu­ dósítás. Ez a r r ó l értesít, h o g y a m a i B á n á t területére n y o m u l ó b i z á n c i h a d t ö b b ü t k ö z e t b e n m e g v e r t e B a j á n seregét. V é g ü l a k a g á n v i s s z a v o n u l t , h o g y l e g a l á b b a T i s z á n v a l ó átkelést m e g a k a d á l y o z z a , a z o n b a n itt i s v e r e s é g e t s z e n v e d e t t , s alig b í r t a T i s z á n á t m e n e k ü l n i ( L u k i n i c h I m r e : Az avar—görög háborúk történetéhez. Századok, 1914). T e r m é s z e t e s e n a h a d j á r a t s o r á n B a j á n n a k s z e m előtt kellett tartania a stratégia k ö v e t e l m é n y e i t . E z e k p e d i g a z t diktálták, h o g y a v e r e s é g e k után k ö z p o n t i szállásterülete, v a g y i s stratégiai a l a p j a f e l é v o n u l j o n vissza, s azt v é d j e m e g m i n d e n á r o n , m i v e l az e l l e n f é l k e z é r e jutása v é g l e g e s c s a p á s lett v o l n a . D e l á m c s a k , B a j á n n e m a M a r o s v o n a l á t v é d t e , h a n e m a Tiszáét és n e m a M a r o s t ó l é s z a k r a v a g y E r d é l y b e v o n u l t vissza, h a n e m n y u g a t felé, P a n n ó n i a i r á n y á b a . Az

avarkori

lovasnépek

antropológiájával

1955-ben k ö z ö l t a d a t a i t és t é r k é p t a n ú l m á n y á t e népek az

Közép-Tisza vidéki

europoid

északra,

jelleg volt túlsúlyban,

valamint

c s o p o r t o k csakis

europoid

jellegűek

dunántúli míg

a felső D u n á n t ú l o n

goloid jelleg uralkodott. legű

és a l s ó

N e m kétes az

pedig

amelyeknek etnikumában

a

velük

nagy részarányt

nagy

János

szinte

többségénél

hogy

részénél

Közép-Duna völgyében,

az, h o g y a jött

Nemeskéri

csoportjainak

tartózkodó rajok

Ázsiából nemrégen a

foglalkozó

v i z s g á l v a azt tapasztaljuk,

Bajától a

mon­

tiszta m o n g o l o i d

érkezett

délkelet-európai

avarok

lehettek;

lovasnépek

jel­ az

voltak,

k é p v i s e l t e k az e u r o p o i d s z a r m a t a ­

alán elemek. N e m f e l e d h e t j ü k azt s e m , h o g y a M a r o s — T i s z a — A r a n k a s z ö g b e n ta­ n y á z ó , C s a l l á n y D e z s ő által a l e g p r e g n á n s a b b a v a r n a k tartott fülkesíros l o v a s népcsoport antropológiai szempontból elemzett legfontosabb temetői közül t ö b b ő l m a j d n e m teljesen h i á n y z i k a m o n g o l o i d j e l l e g . K ü l ö n b e n a k u t a t ó k t ö b b s é g e a f ü l k e s í r o k a t és a z e z e k k e l g y a k r a n e l ő f o r d u l ó r é s z l e g e s l ó t e m e t é s t d é l k e l e t - e u r ó p a i s a j á t o s s á g n a k tartja, s e rajt n e m a v a r n a k , h a n e m d é l k e l e t ­ európai eredetű népnek véli. M i u t á n m e g i s m e r k e d t ü n k m i n d e z e k k e l , lássuk, h o g y a n v i s z o n y u l e z e k ­ h e z az ázsiai s z á r m a z á s ú t á r g y c s o p o r t elterjedése. Ezt f i g y e l v e p o n t o s a n m e g t u d j u k állapítani, h o g y e z e n ázsiai j e l l e g ű t á r g y a k k o n c e n t r á l ó d á s i k ö r e teljesen fedi a m o n g o l o i d j e l l e g t ö m ö r ü l é s i zónáját, a K ö z é p - T i s z a v i d é k i és a l s ó d u ­ n á n t ú l i e u r o p o i d t ö m b t e r ü l e t e n p e d i g c s u p á n elszórtan t a l á l j u k fel az i d e

t a r t o z ó leleteket. É r d e m e s f e l f i g y e l n i a r r a is, h o g y az alsó d u n á n t ú l i e u r o p o i d c s o p o r t n á l a z i l y e n t á r g y a k , e g y eset k i v é t e l é v e l , a m o n g o l o i d z ó n a határán l e v ő l e l e t e k b e n j e l e n t k e z n e k . M á r m a g a ez is azt b i z o n y í t j a , h o g y az e u r o p o i d o k v a l ó b a n a m o n g o l o i d o k t ó l v e t t é k át e t á r g y a k a t . M é g j e l l e g z e t e s e b b k é p t á r u l e l é n k , h a c s u p á n a z ázsiai e r e d e t ű k e n g y e l ­ v a s a k , k o p j á k és z a b i á k első c s o p o r t j á n a k elterjedését f i g y e l j ü k m e g . A m i n t K o v r i g I l o n a jelezte, e t á r g y a k k é t c s o p o r t r a oszthatók. A z e l s ő h ö z t a r t o z n a k a j ó vasú, g o n d o s k i v i t e l ű k o r a i p é l d á n y o k , a m e l y e k e t k e l e t r ő l h o z t a k m a g u k ­ kal az a v a r o k . E z e k n e k szinte k i v é t e l n é l k ü l a m o n g o l o i d , t e h á t e l s ő s o r b a n az a v a r e l e m h e z v a l ó kötését i g a z o l j a a c s á k b e r é n y i t e m e t ő e s e t e is. E n n e k lovassírjai t ú l n y o m ó a n e u r o p o i d e l e m e k t ő l s z á r m a z n a k , v i s z o n t a 396. sir, a m e l y b e n az i d e t a r t o z ó k e n g y e l p á r t találták, m o n g o l o i d e g y é n é . S z i n t é n a v a r e r e d e t r e utal az is, h o g y e t á r g y a k k ö z ü l a l e g t ö b b k ü l ö n e l f ö l d e l t l ó s z e r s z á m ­ l e l e t b ő l v a l ó , a m i sajátos ázsiai jellegzetesség. A m á s o d i k c s o p o r t h o z a g y e n ­ g é b b m i n ő s é g ű , kései p é l d á n y o k s o r o l h a t ó k , a m e l y e k itt h e l y b e n készültek, az e l ő z ő e k m i n t á j á r a . Ezek, é p p e n m i v e l k é s ő b b i e k , k e v é s b é v e h e t ő k s z á m í ­ tásba, hiszen k o r u k b a n m á r az a v a r o k k a l érintkező m á s n é p e k is átvették e tárgyakat. A l e l e t e k t é r k é p e elárulja, h o g y az első c s o p o r t h o z t a r t o z ó l e l ő h e l y e k , a l i g néhány kivételével, a mongoloid tömbterületen vagy annak közvetlen s z o m ­ s z é d s á g á b a n v a n n a k , k ö z p o n t j u k p e d i g a felső D u n á n t ú l keleti f e l é b e n h e l y e z ­ k e d i k el. A „ k i r a j z á s o k b ó l " az is m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az a v a r o k m á r k o r á n ő r s ö k e t h e l y e z t e k ki a s z á l l á s t e r ü l e t ü k f e l é v e z e t ő f o n t o s a b b ú t v o n a l a k e l l e n ­ őrzésére. Biztosították a D u n a v ö l g y é n n y u g a t n a k és d é l n e k v e z e t ő utakat, a B a l a t o n f ö l ö t t á t h a l a d ó , m é g m i n d i g használt r ó m a i utat, a S z e g e d , C s o n g ­ r á d és S z o l n o k f e l é v e z e t ő ú t v o n a l a k a t , a M a r o s t o r k o l a t á n á l l e v ő g ó c p o n t o t , s a z a l s ó T i s z a - v ö l g y e t . F i g y e l m e t é r d e m e l , h o g y a T i s z á t ó l k e l e t r e e d d i g csak e g y l e l ő h e l y ismeretes, a z is k ö z v e t l e n ü l a T i s z a v ö l g y é b e n . A m i n t m o n d o t t u k , a m á s o d i k c s o p o r t leletei k e v é s b é v e h e t ő k számításba, m á r c s a k azért is, m i v e l t ö b b k ö z ü l ü k 679, v a g y i s a z a v a r u r a l o m m e g s z ű n t e utáni. M i n d e n e s e t r e a m i a k o r a a v a r k o r i a k a t illeti, é r d e k e s , h o g y a Tiszától keletre e z e k is kis s z á m b a n f o r d u l n a k elő, s a sík v i d é k e n túl n e m t e r j e d n e k . Í g y tehát m é g h a az a v a r o k t ó l is s z á r m a z n á n a k az itteni leletek, a k k o r is v i l á g o s , h o g y e l o v a s n é p e l ő r e t o l t őrsei, a n n a k l e g n a g y o b b terjeszkedése i d e j é n s e m j u t o t t a k el k e l e t i r á n y b a n D e b r e c e n , v a l a m i n t a K ö r ö s m e n t i C s ö k m ő v i d é ­ kénél tovább. A t u l a j d o n k é p p e n i e r d é l y i területen e d d i g c s a k e g y a l m a i d o m ú , k ü l ö n ­ tagolt m a g a s f ü l ű k e n g y e l v a s a t találtak, azt is 679-i, v a g y i s az a v a r h a t a l o m m e g s z ü n t e utáni l e l e t b e n (a n a g y e n y e d i 1. s í r b a n ) . E z tehát az a v a r u r a l o m k é r d é s e s z e m p o n t j á b ó l n e m j ö h e t számításba. B i z o n y s á g rá a b u l g á r i a i P r e s l a v o n talált e g y k o r ú i l y e n k e n g y e l v a s , a m e l y n e k az a v a r h a g y a t é k h o z v a l ó sorolása fel s e m tehető. Ezek ellenére Erdélyből s e m hiányzanak emlékei, s jogos a kérdés, kiktől származnak

a V I I — V I I I . századi

lovasnépek

ezek.

A kor lovasnépeire valló erdélyi leleteket a kolozsvári K u r t Horedt c s o p o r t b a osztotta: 1. A V I I . század d e r e k á r a keltezett Közép-Erdélyben jelentkeznek;

két főleg

2. A V I I . század v é g i , V I I I . század eleji l e l e ­

tek, a m e l y e k n a g y r é s z e a G y u l a f e h é r v á r — A r a n y o s mörül. Kurt Horedt

leletek, a m e l y e k

munkájának

megjelenése

közti M a r o s - v ö l g y b e n t ö ­

(1958) után e l ő k e r ü l t

még

né-

h á n y i l y e n lelet, a m e l y e k a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó a d a t o k szerint a m á s o d i k csoporthoz tartoznak. A tárgyunk szempontjából közelebbről érdeklő kora avarkori leletcsoport kérdését v i z s g á l v a f o n t o s t é n y k é n t kell m e g e m l í t e n ü n k azt a z észrevételt, h o g y a k o r l o v a s n é p e i n e k n y o m a i a k k o r t ű n n e k fel E r d é l y b e n , a m i k o r az a v a r o k h a t a l m a m e g g y e n g ü l t , s n e m v o l t v á r h a t ó r é s z ü k r ő l e g y ú j a b b ter­ j e s z k e d é s (C. D a i c o v i c i u : Din Istoria Transilvaniei. I. 1960. 43). A m e z ő b á n d i temető e l e m z é s é b ő l is az tűnt ki, h o g y m é g a l e g k o r á b b i s z á m b a j ö h e t ő l e l e ­ tek is 630 utániak, v a g y i s a b b ó l a k o r b ó l v a l ó k , a m i k o r a v e n d e k f e l s z a b a d u ­ lása (623), K o n s t a n t i n á p o l y sikertelen o s t r o m a (626) és a k u t u r g u r f e l k e l é s e k után a z a v a r o k ereje m e g t ö r t , u r a l m i területe ö s s z e z s u g o r o d o t t . J e l l e m z ő az is, h o g y az első c s o p o r t leletei n e m u t a l n a k e g y u r a l m i központ kikristályosodására, h a n e m n a g y t e r ü l e t e n szétszórtan t ű n n e k f e l . Ö s s z h a n g b a n v a n ezzel az, h o g y a k u l c s l e l e t n e k t e k i n t h e t ő m e z ő b á n d i t e m e t ő szélein talált l ó c s o n t o s sírok s e m v a l l a n a k u r a l k o d ó e l e m r e . E s í r o k t u l a j d o n ­ képpen n e m alkotnak elkülönülő csoportot sem, h a n e m szervesen beletartoz­ n a k a h e l y i n é p c s a l á d i s í r c s o p o r t j a i b a . Ezek szerint n e m f o g l a l ó k k a l v a n d o l g u n k , a m i l y e n e k az a v a r o k lettek v o l n a , h a n e m b e f o g a d o t t e l e m e k k e l . A z adatok egybehangzó vallomása alapján az Erdélybe került kora avarkori l o v a s n é p c s o p o r t n e m a z o n o s í t h a t ó az a v a r o k k a l . E r e d e t é r e f é n y t v e t az, h o g y M e z ő b á n d o n , s v a l ó s z í n ű l e g a s e p s i s z e n t g y ö r g y i m a g á n o s sír e s e ­ tében is, k i z á r ó l a g a r é s z l e g e s l ó t e m e t é s t a l k a l m a z t á k (a l ó n a k c s a k e g y e s részeit temették), a m i a l e g e l f o g a d h a t ó b b v é l e m é n y e k szerint d é l k e l e t - e u r ó p a i sajátosság. H o z z á a d v a az e l m o n d o t t a k h o z azt is, h o g y e l o v a s n é p r a j é p p e n a k u t u r g u r f e l k e l é s e k l e v e r é s e után érkezett E r d é l y b e , v i l á g o s s á v á l i k e l ő t t tünk, h o g y c s a k i s a T i s z a v i d é k é r ő l m e n e k ü l ő k u t u r g u r c s o p o r t lehetett, a m e l y a f e l k e l é s e k e t t á m o g a t ó e r d é l y i helyi l a k o s s á g n á l keresett és talált m e n e d é k e t . A z E r d é l y b e h ú z ó d o t t k u t u r g u r o k n y o m a i a V I I . század d e r e k á n túl n e m k ö ­ vethetők. B i z o n y á r a kis l é t s z á m u k k ö v e t k e z t é b e n g y o r s a n b e o l v a d t a k , a m i n e m m e g l e p ő , hiszen M e z ő b á n d o n m á r a h e l y i n é p b e b e i l l e s z k e d v e t a l á l j u k őket. A V I I . század v é g é n E r d é l y b e n m e g j e l e n ő ú j a b b l o v a s n é p r a j o k ha­ g y a t é k a l é n y e g e s e n k ü l ö n b ö z i k az e l s ő c s o p o r t é t ó l , m i n d a n y a g i k u l t ú r á j a , m i n d temetkezési s z o k á s a tekintetében. J e l l e m z ő k rá, t ö b b e k k ö z ö t t , a sajátos késő a v a r k o r i b r o n z ö n t v é n y ö v v e r e t e k , a teljes l ó t e m e t é s e , s g y a k r a n a k ü l ö n elhantolt l o v a k . A z a n a l ó g i á k elárulják, h o g y ez e s e t b e n a 679 táján k e l e t r ő l j ö t t l o v a s n é p e k k e l v a n d o l g u n k , a m e l y e k n e k e g y e s rajai a M a r o s v ö l g y é n jöttek Erdélybe, a Tisza vidékéről. S z ü k s é g e s m e g j e g y e z n ü n k , h o g y a 800 k ö r ü l i frank h a d j á r a t o k r ó l fenn­ m a r a d t t u d ó s í t á s o k szerint é p p e n a K ö z é p - T i s z a j o b b p a r t i vidékién k e r e s h e t ő a késő a v a r k o r i l o v a s n é p e k u r a l m i k ö z p o n t j a . M i n d e n e g y é b a d a t t ó l e l t e k i n t v e m á r m a g a az u r a l m i k ö z p o n t e l t o l ó d á s a a K ö z é p - D u n a v ö l g y é b ő l a T i s z a v i ­ d é k é r e u r a l o m v á l t o z á s r ó l b e s z é l , a r r ó l , h o g y kicsúszott a h a t a l o m a k o r á b b i a v a r s á g k e z é b ő l , s az ú j o n n a n j ö t t l o v a s n é p e k v e t t é k azt át. A m i n t említettük, az E r d é l y b e jött k é s ő a v a r k o r i lovasnépek főleg a G y u l a f e h é r v á r — A r a n y o s közti M a r o s - v ö l g y b e n szálltak m e g , m i v e l itt ta­ l á l t a k n a g y á l l a t - t e n y é s z t ő g a z d á l k o d á s u k s z á m á r a a l e g m e g f e l e l ő b b területet, s h a t a l m u k alatt tarthatták a v i d é k sóaknáit. É r d e k e s , h o g y e l o v a s n é p r a j o k h a g y a t é k a l e g f e n n e b b a 730-as é v e k i g keltezhető, s e k k o r m i n d e n á t m e n e t nélkül m e g s z a k a d , m i v e l teljesen hiányzanak belőle a bronzöntvények

730—760 k ö z é keltezett m á s o d i k c s o p o r t j á h o z t a r t o z ó t á r g y a k . E h í r t e l e n m e g ­ s z a k a d á s n e m m a g y a r á z h a t ó mással, m i n t h o g y e r a j o k e l h a g y t á k E r d é l y t N e m l e h e t a z o n b a n v é l e t l e n , h o g y t á v o z á s u k é p p e n a késő a v a r k o r i l o v a s n é p e k n y u g a t elleni n a g y t á m a d á s a i t m e g e l ő z ő i d ő s z a k b a n történt. Feltehető, h o g y a késő a v a r k o r i l o v a s n é p e k a b a j o r o k e l l e n 736-ban indított, h ú s z é v i g tartó h á b o r ú e l ő k é s z í t é s e a l k a l m á v a l n a g y e r ő k e t v o n t a k össze n y u g a t i határaikon, s e c é l b ó l k i v o n t á k E r d é l y b ő l is a z itt á l l o m a s o z ó c s o p o r t j a i k a t . E r a j o k k i ­ v o n á s á v a l f e l a d t á k u g y a n a z e r d é l y i s ó v i d é k feletti u r a l m u k a t , a z o n b a n e t e ­ rület k ö z v e t l e n m e g s z á l l á s a n é l k ü l is h o z z á j u t h a t t a k az itt fejtett s ó h o z , é p p e n ú g y , m i n t a k o r á b b i a v a r o k , u g y a n i s k é z b e n tartották a T i s z a v i d é k i s ó l e r a k ó helyeket. C i k k ü n k k ö t ö t t t e r j e d e l m e n e m e n g e d t e m e g . h o g y m i n d e n részletre k i ­ t é r j ü n k . M é g i s ú g y v é l j ü k , h o g y az e l s o r o l t a d a t o k e l é g g é t á m o g a t j á k azt a z á l l á s p o n t o t , a m e l y szerint E r d é l y b e n n e m b e s z é l h e t ü n k a t u l a j d o n k é p p e n i a v a r o k u r a l m á r ó l , s a V I I — V I I I . s z á z a d i l o v a s n é p e k itteni h a g y a t é k a n e m avar eredetű. Bakó Géza

Rovásfelirat

Moldvából

A régészeti szakirodalom régóta számon tartja azt a kőbaltát, mely a csángóvidéki Rădăşeni (Radocsány) határában, C u c u t e n i A j e l l e g ű újabbkőkori település felszínén került elő. A balta felületén jobbratartó állat mell-

A radocsányi

rovásjelirat

ső felének bekarcolt körvonalai láthatók. Alatta fűre emlékeztető rovátkák találhatók, melyeket több kutató (Orest Tafrali, a francia Morlet) őskori írás­ jeleknek vélt. A feliratot Csallány Dezső, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazga­ tója, a székely rovásírás körébe sorolta*, s elsőnek kísérelte megfejteni. Jobb­ ról balra haladva a következő olvasatot nyerte: DeReSZ eZ éSZ I G Á S . Ér­ telme (a csángó nyelvi sajátosságokat figyelembe véve): D e r e s a z és igás. Csallány Dezső szerint a felirat természetesen sokkal későbbi a baltánál, illetve a rajta levő állatábrázolásnál. A rovásíró a baltán levő állatfajtát pró­ bálta ismeretei alapján besorozni, meghatározni, melyet ő igás állatnak, d e r e s lónak vélt. A rovásjelek összefüggései alapján a felirat a X V . század végére keltez­ hető, s a székely rovásírás keleti folytatásának tekinthető „olyan területen, ahol az 1466-ban írt első magyar bibliafordítás, az ún. müncheni kódex is született". LÁSZLÓ ATTILA * Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1963. 109—110.

emlékei.

A

nyíregyházi

CZIMBALMOS LÁSZLÓ

A Venus-kutatás eredményei

A z emberiség már a legrégibb idők óta ismerte ezt a rendkívül fényes égitestet, mely hol napnyugta után a nyugati égbolton, hol a napkeltét megelőzve keleten ragyogja be a hajnali eget. A z ógörögök az esti csillagot Heszperosznak, a hajnalit Foszforosznak nevezték el, mert nem ismerték fel a kettő azonosságát. A Venus bolygó átlagos méretei alig valamivel kisebbek a Föld megfelelő m é ­ reteinél. Naprendszerünkben a Venust a Föld ikertestvérének tekinthetjük, s belső felépítésére csak összehasonlító számítások útján következtethetünk. A Föld m a g j a több, egymástól lényegesen eltérő rétegből áll, és 2900 kilométer mélységben kez­ dődik. 4980—5120 kilométeres mélységek közötti átmeneti öv után a sűrűség ugrás­ szerűen megnő. Itt kezdődik a Föld belső magja, mely a középpontig tart. Eddigi ismereteink szerint ez a belső mag okozza a Föld mágneses terének 94 százalékát. A számítások szerint a Venusnak van ugyan magja, de hiányzik belőle éppen az a különösen sűrű magbelső, ami a mágneses tér kialakításában nélkülözhetetlen. Ebből következik, hogy a Venusnak nincs jelentős mágneses tere, és így nem ala­ kulhat ki körülötte sugárzási (van Allen) övezet sem. A z összes bolygók közül a Venus kerül legközelebb a Földhöz. Alsó együttállás­ kor a Venus van a Nap és a Föld között. A két bolygó távolsága ilyenkor 41—42 millió kilométer. Ez a csillagászati helyzet 19 hónaponként ismétlődik, és fontos sze­ repet játszik a Venus-kutatásban. A Venus időnként elvonul a Nap korongja előtt. Ez a ritka csillagászati jelenség évszázadonként kétszer következik be. A X X . században nincs Venus-átvonulás. V legközelebbire 2004. június 8-án kerül sor. Csillagászati szempontból azért fontosak ezek az átvonulások, mert megfigyelésük volt eddig a legfontosabb módszer a Nap— Föld távolság pontos meghatározására. Így történt 1761. június 6-án is. A világ csil­ lagászai távcsővel figyelték e rendkívül ritka csillagászati jelenséget. A megfigyelők között volt Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711—1765) orosz tudós és Friedrich William Herschel (1720—1792) német származású angol csillagász is. Mindketten ész­ revették, hogy amikor a Venus bolygó sötét korongja érinteni látszott a Nap korong­ ját, a bolygó körül fényes gyűrű képződött. Ezt a jelenséget egymástól függetlenül úgy magyarázták, hogy a Venusnak légköre van, és e légkörben létrejött sugár­ szóródás hozta létre a fényes gyűrűt. Ilyen erős sugárszóródás csak aránylag sűrű légkörben jöhet létre. A bolygó légkörében összefüggő, sűrű fehér felhőburok aka­ dályozza meg a felszín vizsgálatát. A Venus albedójának — a rásugárzott fény és a z általa visszavert fény hányadosának — értéke a mérések szerint 0,59, ami azt jelenti, hogy a napfény 59 százalékát veri vissza. A

Venusról érkező visszavert napfényből hiányoznak azok a színképvonalak,

amelyeket a légkört alkotó gázok elnyelnek. 1952-ben A d a m s és Dunham végzett színképi vizsgálatokat, s megállapították, hogy a Venus légköre nagy

mennyiségű

széndioxidot tartalmaz. A z erős elnyeletési sáv azt mutatja, hogy a százalékarány ott sokkal nagyobb, mint a Föld légkörében. Oxigént csak nyomokban találtak, de teljesen hiányzott a vízgőz. 1947-ben G. P. Kuiper amerikai csillagász

kimutatta,

hogy a Venus színképében minden akkor ismert sáv és vonal a széndioxidtól szár­ mazik. 1964-ben mégis sikerült kimutatni a vízgőz jelenlétét

a bolygó légkörében,

a mérések szerint azonban itt tízezerszer kevesebb vízgőz található, mint a földi légkörben. Találtak igen kis mennyiségben szénmonoxidot és hidrogént, de nem ta­ láltak nitrogént. A Venus 1,9-szer több fényt és meleget kap a Naptól, mint a Föld. Légkörének vastag, átlátszatlan felhőburka nappal megakadályozza a fokozott besu­ gárzást, éjjel pedig visszaveri a talaj kisugárzását. A bolygó felületén sokkal nagyobb az évi középhőmérséklet, mint a Földön. A z elmondottakból az is következik, hogy a Venus napsütötte világos oldala és árnyékos része között nem lehetnek akkora hőmérséklet-ingadozások, mint a Földön. A végzett számítások szerint a bolygó felü­ letének hőmérséklete 330 C°, légnyomása pedig 130 atmoszféra. 1964 közepén nemzetközi együttműködésben vizsgálták a földközelben levő bolygó légkörében végbemenő fényszóródást. A mérések szerint ezt a jelenséget 2 mikrométernél (a méter milliomodrésze) kisebb átmérőjű porszemek okozzák. Dollfus francia csillagász kimutatta a légáramlást a Venus légkörében: a napsütötte oldalon felszálló, az árnyékos oldalon leszálló légáramlás alakul ki. A nagy légnyo­ másváltozások nagy sebességű légáramlásokat, viharokat váltanak ki. Ezek szerint a Venus légkörében hatalmas szél- és porviharok tombolnak. A második világháború után a kutató csillagászok számára az időközben ki­ fejlesztett radartechnika is igen gyümölcsözőnek bizonyult. A Venus felé

irányított

és onnan visszavert radarhullámok (rövid hullámhosszú rádióhullámok) elemzéséből a Doppler-elv felhasználásával

1964-ben sikerült első ízben megállapítani a bolygó

tengely körüli forgásidejét, ami 247 napnak felelt meg 5 nap bizonytalansággal (enynyivel több vagy kevesebb is lehet). Optikai eszközökkel ez nem állapítható

meg,

mert a bolygó felületi képződményei nem láthatók a vastag felhőtakaró miatt, ame­ lyen a radarhullámok ugyanakkor akadálytalanul áthatolnak. Újabb, még pontosabb mérések szerint ez az érték 243,1 nap. A bizonytalanság mindössze egy nap. Ugyan­ ezek a vizsgálatok azt is igazolták, hogy a Venus a Földdel ellentétesen keletről nyu­ gatra forog tengelye körül. Napkörüli keringésének ideje 224,7 nap. Tengely körüli forgásideje ennél 8,2 százalékkal nagyobb. 1962 őszén a pulkovói kutatók Szemjon Hajkin professzor vezetésével

megálla­

pították, hogy a 3 centiméteres rádiósugárzás erőssége hogyan oszlik meg a bolygó felületén. Középen erős, a bolygó széle felé erősen gyengül. A felületén rádióhullámokat a bolygó légköre elnyeli. E hullámok keletkezése

keletkezett

arra vall, hogy

a Venus felszínének hőmérséklete 300—400 C°. Számítások szerint a légnyomás a fel­ színen

több

tízszerese

a

Föld

felszínén

mért

értéknek.

Méréseik

végrehajtására

a szovjet tudósok ú j , nagy rádióteleszkópot használtak, melynek a centiméteres rá­ dióhullámok sávjában rendkívül nagy felbontóképessége van. Radarhullámokkal sikerült a bolygó felületének tüzetesebb vizsgálata is. A viszszavert hullámok tanúsága szerint a bolygó felszíne aránylag sima: a földi homok- és kősivatagokhoz hasonlít. Mivel felszínének nem minden pontja veri vissza egyformán a radarhullámokat, egyes vidékek szerkezete különbözik egymástól. Nemrég körül­ belül 3000—4000 kilométer hosszú hegylánc nyomait fedezték fel a Venus egyenlítője közelében. A z egyik észak—déli, a másik kelet—nyugati irányú. Széleshátú

kiemel­

kedések körvonalait is sikerült megállapítani. Ezek már kiterjedésüknél fogva sem lehetnek hegyláncok, hanem inkább kontinensek. A z egyik alakja Afrikára emlékez­ tet,

amelyet

éppen

úgy

szel

ketté

a

Venus

egyenlítője,

mint

Afrikát

a

Földé.

William Gordon professzor, a Puerto Ricó-i rádióobszervatórium igazgatója hatalmas rádiótávcső segítségével vizsgálta a Venus felszínét.

A radarernyőn tisztán

látszott,

hogy a bolygó felszíne nem egyenletes. Éppen úgy veri vissza a radarhullámokat,

A

Venus—5

űrrakéta

mint a Hold. Kísérleteinek eredményeiről 1964-ben Washingtonban számolt b e a Föld és a N a p összefüggéseivel foglalkozó értekezleten. A z optika és rádiócsillagászat ezekkel az eredményekkel szinte elérte teljesít­ ményeinek felső határát. Továbbá kutatásokra és az eddigi eredmények megerősíté­ sére egészen ú j módszert k e l l e t t kidolgozni.

* A z űrkutatás a 60-as évek elején m á r annyira fejlett volt, hogy lehetségessé vált megfelelő műszerekkel felszerelt űrrakéták küldése a Venus bolygó felderítésére. Ezek a bolygó közelében elhaladó önműködő kozmikus laboratóriumok pár tízezer kilométer távolságból — és nem 40 millió kilométerről — végeznek rendkívül fon­ tos tudományos méréseket. Hohmann német mérnök Az égitestek elérhetőségéről című művében már 1925ben nyilvánosságra hozott teljesen részletesen kidolgozott űrhajó-pályákat a szom­ szédos bolygók felé. Szerinte a Venus pályája csak olyan űrrakétával érhető el, amely 11,5 kilométeres másodpercenkénti sebességgel indul a Föld keringési irányá­ val ellentétes, úgynevezett retrográd irányban. A z ilyen rakéta 2,4 kilométeres másod­ percenkénti sebességgel hagyja el a Földnek a Napra vonatkoztatott 0,9 millió kilo-

m é t e r sugarú h a t á s g ö m b j é t . A h a t á s g ö m b ö n b e l ü l az illető b o l y g ó , e z e n k í v ü l a N a p v o n z ó e r e j e d o m i n á l . A z í g y indult ű r r a k é t a p á l y á j a e g y o l y a n ellipszis lesz, a m e l y a F ö l d p á l y á t b e l ü l r ő l , a V e n u s - p á l y á t p e d i g k í v ü l r ő l érinti. A z ú g y n e v e z e t t érintkező e l l i p s z i s - p á l y á n 146 n a p alatt j u t el a r a k é t a a F ö l d r ő l a V e n u s k ö z e l é b e a l e g k i s e b b e n e r g i a b e f e k t e t é s s e l . H a n ö v e l j ü k a r a k é t a indítási sebességét, a r a k é t a - p á l y a két p o n t b a n m e t s z i a V e n u s - p á l y á t és a r a k é t a 146 n a p n á l h a m a r a b b is c é l b a ér. E b b e n az e s e t b e n a t a l á l k o z á s i d ő p o n t j á b a n a r a k é t a saját s e b e s s é g e n a g y o b b lesz a Venusénál. A z ű r r a k é t a i n d í t á s á n a k i d ő p o n t j á t n e m v á l a s z t h a t j u k m e g tetszőlegesen, m e r t ezt s z i g o r ú csillagászati feltételek í r j á k elő. M i n d e n űrrakéta-kísérletet évekkel előbb végzett pályaszámítások előzik meg. E l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k s e g í t s é g é v e l t ö b b e z e r lehetséges p á l y a k ö z ü l v á l a s z t j á k ki a t u d ó s o k a kísérleti c é l n a k l e g j o b b a n m e g f e l e l ő r a k é t a - p á l y á t . A k i v á l a s z t o t t p á l y a s z i g o r ú a n e l ő í r j a a s e b e s s é g n a g y s á g á t és i r á n y á t a r a k é t a - p á l y a a k t í v s z a k a s z á n a k a végén, amikor a rakéta-motor beszünteti működését. A m i k o r az űrrakéta pályája metszi a V e n u s p á l y á j á t , a b o l y g ó n a k is e b b e n a p o n t b a n k e l l t a r t ó z k o d n i a , h o g y a t a l á l k o z á s b i z t o s í t v a l e g y e n . A d o t t indítási sebesség esetén az ű r r a k é t a i n d í t á s á n a k i d ő p o n t j á t a F ö l d és V e n u s v i s z o n y l a g o s h e l y z e t e h a t á r o z z a m e g . I l y e n k e d v e z ő h e l y z e t p e d i g c s a k 19 h ó n a p o n k é n t i s m é t l ő d i k . A z ű r r a k é t á k indítása r e n d k í v ü l n a g y p o n t o s s á g o t k ö v e t e l . A 11 500 m é t e r e s m á s o d p e r c e n k é n t i s e b e s s é g t ő l m i n d e n e g y m é t e r e s eltérés a V e n u s t á v o l s á g á b a n TO 000 k i l o m é t e r e s c é l t é v e s z t é s t o k o z . U g y a n a k k o r a lesz az eltérés a k k o r is, h a a s e ­ b e s s é g n a g y s á g á t s i k e r ü l u g y a n p o n t o s a n beállítani, d e i r á n y á t 0,1 f o k eltéréssel valósítják meg. A z ű r r a k é t á k i n d í t á s á n a k e g y i k p o n t o s m ó d j á t a S z o v j e t u n i ó tudósai d o l g o z ­ ták ki a k ö z v e t e t t i n d í t á s m e g v a l ó s í t á s á v a l . E z a b b a n áll, h o g y e l ő s z ö r f ö l d k ö r ü l i p á ­ l y á r a h e l y e z n e k e g y o l y a n n e h é z m e s t e r s é g e s h o l d a t , a m e l y t a r t a l m a z z a az űrrakétát. A kiszámított i d ő p o n t b a n i n n e n startol az ű r r a k é t a ú g y , h o g y r á d i ó n t o v á b b í t o t t f ö l d i p a r a n c s r a r a k é t a m o t o r j a m ű k ö d é s b e l é p . Így tehát c s a k 7,8 k i l o m é t e r e s m á s o d ­ percenkénti sebességről kell felgyorsítani a szökési sebességnél valamivel n a g y o b b értékre. Ezt a m ó d s z e r t m á s n é v e n p a r k o l ó p á l y á r ó l v a l ó i n d í t á s n a k is n e v e z i k . I l y e n i n d í t á s o k sikerrel j á r t a k . A m ó d s z e r t á t v e t t é k az a m e r i k a i a k is. M a m á r m i n d e n űrrakétát így indítanak. A z a m e r i k a i r a k é t a t e r v e z ő k ezt a m ó d s z e r t azzal tökéletesítették, h o g y az űrrakétát ellátták p a l y a h e l y e s b í t ő s e g é d r a k é t á k k a l . A V e n u s f e l é h a l a d ó ű r r a k é t a p á l y á j á t p o n t o s a n b e m é r i k , és a F ö l d t ő l t ö b b m i l l i ó k i l o m é t e r r e l é v ő ű r r a k é t á n a s z ü k s é g e s i d e i g m ű k ö d é s b e h o z z á k a segédrakétát. E g y - k é t i l y e n p á l y a k i i g a z í t á s e l e ­ g e n d ő a k i s z á m í t o t t p á l y a m e g v a l ó s í t á s á r a . Ezt a m ó d s z e r t a S z o v j e t u n i ó is h a s z ­ n á l j a . Így m i n d e n ű r r a k é t a a kettős m ó d s z e r a l k a l m a z á s á v a l ér c é l b a . T á b l á z a t b a n m u t a t j u k b e a V e n u s kutatására f e l b o c s á t o t t összes e d d i g i ű r r a k é ­ tákat l e g f o n t o s a b b a d a t a i k k a l . L e g k ö z e l e b b 1970 a u g u s z t u s á b a n lesz k e d v e z ő a l k a l o m újabb űrrakétát indítani a V e n u s b o l y g ó irányába. A Venus—1 ű r r a k é t á v a l 7 m i l l i ó k i l o m é t e r t á v o l s á g i g sikerült a r á d i ó k a p c s o l a t o t fenntartani. S z á m í t á s o k szerint 100 000 k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n h a l a d t e l a b o l y g ó mellett. A Mariner—1-et a második lépcső hibás m ű k ö d é s e miatt felrobbantották. A Mariner—2 ű r r a k é t a k ú p a l a k ú f é m v á z a t alkotott. A l a p j á n a k á t m é r ő j e 1,6 méter, m a g a s s á g a p e d i g 3,6 m é t e r v o l t . K é t o l d a l t s z á r n y s z e r ű e n t e r j e d t e k ki a 2,5 n é g y z e t m é t e r felületet b e b o r í t ó n a p e l e m e k . P á l y a m ó d o s í t ó r a k é t á j a 18 k i l o ­ g r a m m s ú l y n y i t o l ó e r ő t t u d o t t kifejteni. A r á d i ó h u l l á m o k irányítását a 48,5 c m át-

mérőjű parabolikus antenna végezte. Műszerei között szerepelt a rádió adó-vevő készüléken kívül egy bolygóközi port számláló készülék, egy mikrohullámú és egy infravörös radiométer. A bolygóközi por kutatását egy viszonylag nagy felületű magnézium-hártyá­ val ellátott akusztikus detektor végzi, amelynek közepén egy rendkívül érzékeny kristálymikrofon foglal helyet. A műszer kimutatja a mikrogramm (a gramm mil­ liomodrésze) milliomodrészét is. N e m fogyaszt több villamosenergiát, mint egy zseblámpa körtéje. Alkalmas segédberendezések útján a tömegen kívül meg lehet határozni a kozmikus por mozgási irányát is. A M a r i n e r — 2 űrrakéta 129 n a p o s kozmikus útján mindössze egy porszemecskével találkozott, azzal sem a Venus bolygó közelében. Ugyanannyi idő alatt a Föld körül keringő mesterséges holdak 40 000 részecskét jeleztek. A Venus közelében levő kozmikus por sűrűsége a Föld közelében mért értéknek csak mintegy tízezredrésze. A napszél-analizátor szerint a napkorona által kidobott ionfelhők sebessége másodpercenként 320 és 800 kilométeres értékek között váltakozott. A napszélnek nevezett plazma sűrűsége 2—3 részecske köbcentiméterenként, és hőmérséklete több százezer C°. A M a r i n e r — 2 magnetométerének érzékenysége kisebb, mint két gamma. A Földre küldött jelzések szerint a Venus bolygónak nincs mérhető mágneses tere. H a mégis van, ez nem lehet nagyobb, mint a földi mágneses tér 5—10 százaléka. Ezért nem talált a M a r i n e r — 2 műszere a Venus bolygó körül sugárzási (van Allen) övezetet sem. A magnetométer adatai azt mutatták, hogy az űrrakéta útja mentén mért mágneses tér erőssége nagymértékben függött a naptevékenységtől. A mikrohullámú radiométer 1,35 és 1,9 centiméteres ultrarövid hullámokkal vizsgálta a Venus légkörét és felszínét. A z előbbit a vízgőz és a széndioxid el­ nyeli, az utóbbit nem. E két hullámhossz mérési sorozatából, azok arányából b o ­ nyolult számítások megadják a bolygó légkörének összetételén és hőmérsékletén kívül annak felületi hőmérsékletét is. Ugyanúgy határozható meg a légkör pára­ tartalma. A Venus mikrohullámú visszaverőképessége megegyezik a poréval és a homokéval. A műszerek vizet nem találtak a felszínen. A z infravörös radiométer 8,5 és 10,5 mikrométer (a méter milliomodrésze) hullámhosszú sugarakkal vizsgálta a Venus bolygó felszínét. Egy hozzátartozó ér­ zékelő azt is jelezte, hogy a mérés a bolygó korongjának melyik részén történt. A műszer a bolygó korongjának három pontján végez mérést; közepén és a két szé­ lén. Ha a mért sugárzás középen erősebb, mint a széleken, a bolygó felülete sugáros. A két szélen erősebb sugárzás a légkörből származik. A z infravörös radiométer mérései szerint a Venus bolygó légkörében a sűrű, fehér ködtakaró 23 kilométer vastag. A ködréteg felső határa 72 kilométer m a ­ gasságban kezdődik a Venus felszíne felett. A hőmérséklet itt 0 C° körül van. A ködtakaró alsó részén a hőmérséklet 60 C°-ra emelkedett. A M a r i n e r — 2 mérései szerint a Venus légköre nagyrészt széndioxidból és nitrogénből áll. Oxigén csak nyomokban fordul elő. A bolygó felületi hőmérsék­ lete 150—200 C° körül lehet, a légnyomás elérheti a földi atmoszféra 30—100-szorosát. A mérések további értékeléséből amerikai tudósok arra következtettek, a Venus tengely körüli forgásideje kb. 200 földi nap.

hogy

A bolygó közelében elhaladó M a r i n e r — 2 űrrakétát a Venus gravitációs erőtere eltérítette pályájáról. A pályaadatok megváltozását a Földre sugárzott mérési ada­ tokból meg lehetett határozni. Így amerikai tudósoknak sikerült az eddigi m ó d -

szereknél pontosabban kiszámítani a Venus tömegét. A számítások szerint ez 0,81 485-szerese a Föld tömegének 0,00012 érték bizonytalansággal. Ez az érték tizedes pontosságig megegyezik az E. Rabe 1954-ben kiszámította értékkel. A Zond—1 űrrakéta pályáját a Földtől 13 millió kilométer távolságban másod­ szor helyesbítették. A különleges vezérlő hajtómű másodpercenként 50 méterrel nö­ velte sebességét. Számítások szerint pályája a Venus bolygó közelében vezetett el. További adatokat nem közöltek. A Venus—2

helyesbítés nélkül haladt el a Venus mellett.

Ettől a kísérlettől kezdve a szovjet Venus-kutató önműködő bolygóközi ál­ lomásokat két főrészből szerkesztették. Amikor az űrrakéta megközelíti a célboly­ gót, a két rész elválik egymástól. A z első rész tovább folytatja útját és napkörüli pályán helyezkedik el. Ebben az orbitális pályán haladó részben helyezték el a magnetométert, a pályahelyesbítő berendezéseket, adatgyűjtőket, csillagászati orientá­ ciós készüléket, kis mozgásváltozásokat lehetővé tevő rakétákat (mikrorakétákat), antennákat és napelemeket. A légmentesen lezárt tartályban van elhelyezve minden elektronikus berendezés. Külön klímaszabályozó berendezés biztosítja az optimális működéshez szükséges 15—25 C° hőmérsékletet. A második részt egy méter átmérőjű gömb alkotja. Fékezéssel ez ereszke­ dik le a bolygó felszínére. Kívülről különleges összetételű hővédő anyag óvja meg az elégéstől. Minden alapfelszerelés két példányban található meg benne. Ha az egyik felmondja a szolgálatot, az irányító rendszer azonnal bekapcsolja iker­ párját. Egy hónappal a Venus bolygóval való találkozása előtt meghatározzák az ön­ működő bolygóközi állomás pontos térbeli helyzetét. Ezután kapcsolják be a fe­ délzeten elhelyezett automatikus programozó készüléket, mely kiszámítja és végre­ hajtja a bolygóval való találkozást. A Venus—3 bolygóközi önműködő űrállomásról levált egy gömb alakú leszálló rész, és fékezés útján leereszkedett a Venus felszínére. Ez volt az első eset, hogy egy földi készülék eljutott egy másik bolygóra. Mindvégig rendszeres rádiókapcsolat volt a Föld és az űrállomás között. Sikerült felvenni a közölt tudományos adatokat. A repülés utolsó szakaszában, amikor az állomás a Venushoz közeledett, nem sike­ rült megteremteni a rádiókapcsolatot az űrállomással. A z űrállomás többi része Nap körüli pályán kering tovább. A Venus—4 leszálló része 383 kg tömegű. Úgy készítették, hogy 100 atmoszféra nyomáson, 400 C° hőmérsékleten is működjék. A terminátor vonaltól (a nappalt az éjszakától elválasztó vonal) 1500 kilométerre ereszkedett le az éjszakai félgömb egyenlítőjének a közelében. A leszállási hely pontossága (a számítottól való eltérése) 500 kilométer. A z érkezés időpontjának eltérése 100 másodperc a számított értéktől. A Venus légkörében ejtőernyős leereszkedésének átlagos sebessége 9 méter volt má­ sodpercenként. A műszerek gázelemző készülékek segítségével a felszíntől számított 26 és 23 kilométer magasságban megállapították a Venus légkörének összetételét. A légkört 90—95 százalékban széndioxid alkotja. Nitrogén, ha van, 7 százaléknál keve­ sebb. A Venus légkörének legfelső rétegeiből hiányzik a vízgőz. Oxigén legfeljebb fél százalékban fordul elő. A leszállás 26 kilométeres útján a hőmérséklet 40 C°-ról 200 C°-ra emelkedett, a nyomás pedig 0 7 atmoszféráról 20 atmoszférára nőtt. A z orbitális pályán haladó rész műszerei megállapították: — A Venus körül nincs sugárzási övezet. — A mágneses térerősség átlagos értéke 7 gamma. (A geofizikában használt mágneses térerősség egységének, a gaussnak a százezredrésze. A Föld felszínén ez az érték 50 000 gamma körül váltakozik.)

A

Az űrrakéta elnevezése

Venus—1

A

felbocsátó állam

Szovjetunió

A

felbocsátás ideje

A

pályahelyesbítés ideje

1961. II. 12.

—

—

Mariner—1

Egyesült Államok

1962. V I I . 12.

Mariner—2

Egyesült Államok

1962. V I I I . 27.

1962. I X . 14. 1964. V . 14.

célbaéréi ideje

1961. V . 15.

—

1962. X I I . 14.

Repülési idő (napok száma)

mért legkisebb távolság (km)

Az

űrrakéta tömege (kg)

97

100000

—

—

200

34853

200

—

770

109

643,5

—

—

1966. II. 27.

106

24000

963

1965. X I I . 26.

1966. III. 1.

104

0

960

1967. V I . 12.

1967. V I I . 29.

1967. X . 18.

127

0

1106

1967. V I . 14.

1967. V I . 19.

1967. X . 19.

128

4160

245

Zond—1

Szovjetunió

1964. IV. 2.

Venus—2

Szovjetunió

1965. X I . 12.

Venus—3

Szovjetunió

1965. X I . 16.

Venus—4

Szovjetunió Egyesült Államok

Mariner—5

A

Venus bolygó felületétől

—

Venus—5

Szovjetunió

1969. I. 5.

1969. III. 14.

1969. V . 16.

130

0

1130

Venus—6

Szovjetunió

1969. I. 13.

1969. III. 16.

1969. V . 17.

123

0

1130

A semleges hidrogénatomok sűrűsége a Venus közelében mindössze századrésze a Föld közelében mért értéknek. A hőmérsékletmérés bizonytalansága 10 C°. A mért érték ennyivel több vagy kevesebb is lehet. A kísérlet alatt szovjet tudósok üzembe helyezték ugyanolyan körülmények között a leszálló rész Földön maradt másodpéldányát, mint ahogy az eredeti példány a Venus bolygó légkörében műkö­ dött, és ellenőrzés végett lejátszatták vele ugyanazt a programot. A műszerek a légkörbe való belépéskor saját súlyuk háromszázszorosát tudták elviselni. A Mariner—5 két percig sugárzott adatokat a Földre a Venus gázburkáról, majd a bolygó mögé került. Ez idő alatt a műszerek adatait magnetofonszalag rögzítette, majd a Földre sugározta, miután kilépett a bolygó korongja mögül. A mérésekből kiderült, hogy a Venus légköre rendkívül sűrű. A légkörön áthaladó rádióhullámok elemzéséből megállapították, hogy a bolygó felszínétől 60—70 kilométer magasságban a széndioxid 69—87 százalékban vesz részt a légkör felépítésében. E mérések alapján elméleti úton kiszámították, hogy a felszínen a hőmérséklet 420 C°, a nyomás pedig 65 atmoszféra. Az űrrakéta méréseit a bolygó napsütötte oldalán végezte: 2500 kilo­ méter magasságban ionizált hidrogénből álló réteget jelzett. Oxigént nem sikerült ki­ mutatnia. Mérései szerint a Venus mágneses térerőssége nem nagyobb, mint a Föld mágneses térerősségének háromszázad része. A Venusra fékezéssel leszállt három szovjet bolygóközi űrállomás és a cél­ bolygó mellett elhaladó két Mariner űrrakéta mérései között a Venus felületén uralkodó nyomás és hőmérséklet tekintetében nagy eltérés mutatkozott. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbiak méréseit a radioasztronómiai mérések is alátámasztani látszanak. Három lehetőség merült fel, amelyek közül bármelyik megmagyarázza a kü­ lönbségeket: 1. A Venus-űrrakéták nem a Venus felszínén, hanem felette, 10—20 kilomé­ ter magasságban szüntették be adásukat, azaz mérési eredményeik erre a magasság­ ra vonatkoznak. 2. A Mariner—5 pályaszámítása hibás volt, és így az 4160 kilométernél jobban megközelítette a célbolygót. 3. A Venus bolygó sugara a valóságban nagyobb, mint amekkorának jelenleg is­ merjük. Ezért az űrrakéta a számított értéknél közelebb került a célbolygóhoz. Valóban a Venus sugarára kapott értékek a mérési módszerektől függően kissé különböznek egymástól. Jelenleg Martinov szovjet csillagász számítása a leginkább elfogadható, aki a Regulus nevű csillagnak a Venus bolygó által való elfedéséből határozta meg az átmérőt. A Venus sugarára így 6100 kilométert kapott -+34 kilo­ méter lehetséges hibával. Ezzel az értékkel számolva a harmadik feltevés mellőzhető. A második feltevés sem valószínű, mert a pályaszámításokat elektronikus számítógépek végzik, amelyek önmagukat is ellenőrzik. Egyébként is a pályaszámí­ tások megismétlése ugyanazt az eredményt adta. A P r a v d a 1969. június 4-i számában megjelent tudományos cikk szerint szovjet tudósok lehetségesnek tartják, hogy a Venus bolygó felszínén a nyomás és hőmér­ séklet nagyobb, mint ahogy azt a V e n u s — 4 műszerei mérték. A rádiómagasságmérő szintje frekvenciájának periodikus modulációjától függ: ha ez a szint 30—40 kilo­ méternek felelt meg, a mérési adatok egyeznek. Az a feltevés is lehetségesnek látszik, hogy a Venus—4 leszálló részének nyo­ másmérő szerkezete a talaj elérése előtt tönkrement. A nagy külső nyomás beszakít­ hatta a nyomásmérő szerkezet tetejét, tönkretéve a rádiókomplexumot. A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) nemrég Prágában tartott üléssza­ kán Kuzsmin szovjet professzor számolt be a legújabb feltevésekről. Szovjet tudó-

sok a Venus—4 és Mariner—5 közvetlen mérései alapján, tekintetbe véve a legújabb radar-kutatások eredményeit is, a Venus légkörének új modelljét állították fel; ez a korábbi ellentmondásokat megszünteti. Ebben a modellben a Venus—4 a talaj szintje felett 18 kilométer magasságban szüntette be adásait. Így a Venus bolygó talajának hőmérsékletére 430 C°-ot kaptak 100 C° bizonytalansággal, a nyomásra pedig 75 atmoszférát 50 százalékos esetleges eltéréssel. A Venus—5 űrrakétát akkor kellett indítani, amikor a Föld szögmozgása 45 fokkal megelőzte a Venust. Ez a helyzet csak 584 naponként ismétlődik meg. Az űrrakéták repülési ideje a Földtől a Venusig a leszállási kísérleteknél 127 és 131 nap között váltakozik. Ötnapos indítási különbség esetén az űrrakéták egymás után következő napon érnek célba. Az űrrakéták tömege a feladatok megoldásához szükséges műszerek tömegével növekszik. A Venus—3 tömege 50 százalékkal nagyobb lett a Venus—1 tömegénél a leszálló rész beépítése miatt. A Venus—5-nek és a Venus—6-nak a tökéletesítések végrehajtása miatt további 25 százalékkal növekedett a tömege. A távolságmérést különleges radiomagasságmérővel végezték. A készülék a célbolygótól 40 000 kilométer távolságban lépett működésbe, és egészen a légkörbe való behatolásig szolgáltatott adatokat. A behatolás előtt 8 percig ellenőrző méréseket végeztek. Folytonosan mérték az űrrakéta sebességét. Így határozták meg a Venus gravitációs terének hatását az űrrakéta mozgására. A kapott eredmények alapján sikerült csupán néhány má­ sodperc eltéréssel meghatározni a leszálló rész behatolásának az idejét és 200 kilo­ méteres pontossággal megállapítani a belépési pont koordinátáit. A Venus légkörébe való behatolás után néhány másodperccel az űrrakéta min­ den kilogrammjára 450 kilogramm súlynak megfelelő ellenállást fejtett ki a bolygó sűrű atmoszférája. A terhelés megnövekedése azzal magyarázható, hogy az állomás­ nak a Venus légkörébe való behatolási sebessége 1969-ben sokkal nagyobb volt, mint 1967-ben, mert közben megváltozott a két égitest kölcsönös helyzete. A leszálló rész behatolási idejének megrövidítése céljából a számításoknak meg­ felelően néhányszor csökkentették a főejtőernyő felszínét. Ennek kupolája olyan hőálló anyagból készült, amely 500 C°-on is működik. A számítások szerint a hővédő pajzs felületén a hőmérséklet elérheti a 10—11 000 fokot a legerősebb fékezés ide­ jén. A leszállás helyét úgy kell megválasztani, hogy az antenna a Föld felé mu­ tasson. Erre a legmegfelelőbb hely a Földről látható bolygó korongjának közepe. Ez a pont a földközelben levő Venus árnyékos oldalára esik. A behatolási pont a terminátor-vonaltól 2700 kilométer távolságban volt, a behatolási szög pedig a helyi horizonthoz képest 62—65 fok. A Venus—5 május 16-án moszkvai idő szerint 9 óra egy perckor, a Venus—6 pontosan egy nappal és négy perccel később lépett be a Venus bolygó légkörébe. A leereszkedő rész belsejének hőmérséklete az áthatolás ideje alatt 13 C°-ról 28 C°-ra emelkedett, tehát a belső szigetelés kitűnően műkö­ dött. Az ejtőernyő hőmérséklete ugyanakkor túlhaladta a 300 C°-ot. A légkör első analízise közvetlenül a főejtőernyő kinyílása után történt. A műszerek a nyomást és a hőmérsékletet átlagosan 40—50 másodpercenként mérték. A leereszkedés egész ideje alatt 70-szer mérték a nyomást és 50-szer a hő­ mérsékletet. A Venus—5 és Venus—6 azonos felépítésű önműködő bolygóközi űrállomás le­ szálló részének tömege egyenként 405 kilogramm, mely 37 000, illetőleg 25 000 kilo­ méter távolságban (a Venus felszínétől mérve) vált le a Nap körüli pályán tovább haladó űrhajóról. A bolygó légkörébe 11,18 kilométeres másodpercenkénti sebességgel

b e h a t o l ó l e s z á l l ó rész a e r o d i n a m i k a i f é k e z é s k ö v e t k e z t é b e n r ö v i d i d ő alatt 210 m é t e ­ res m á s o d p e r c e n k é n t i s e b e s s é g g e l folytatta útját. E z u t á n n y í l t k i az e j t ő e r n y ő - r e n d ­ szer, m e l y a s e b e s s é g e t h u s z a d r é s z é r e c s ö k k e n t e t t e . A m a j d n e m e g y ó r á i g t a r t ó l e ­ e r e s z k e d é s alatt k ö z e l 40 k i l o m é t e r e s ú t s z a k a s z o n v é g e z t e k a m ű s z e r e k m é r é s e k e t . M i n d k é t l e s z á l l ó r é s z a b o l y g ó éjszakai f é l g ö m b j é n e r e s z k e d e t t l e e g y m á s t ó l k ö r ü l ­ b e l ü l 300 k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n . A l e e r e s z k e d é s h e l y e a k i s z á m í t o t t h e l y t ő l n e m esett t á v o l a b b 200 k i l o m é t e r n é l . A m é r é s e k szerint a s z é n d i o x i d k o n c e n t r á c i ó j a 93—97 százalék. A n i t r o g é n l e g ­ f e l j e b b 2—5 s z á z a l é k b a n v e s z részt a l é g k ö r f e l é p í t é s é b e n . A z o x i g é n n e m h a l a d j a m e g a 0,4 s z á z a l é k o t . A m é r é s i szakasz k e z d e t é n a h ő m é r s é k l e t 25 C ° , a n y o m á s p e d i g 0,5 a t m o s z f é r a v o l t . A szakasz v é g é n — f e l t e h e t ő e n a V e n u s f e l s z í n é n — a h ő m é r s é k l e t 320 C°-ra, a n y o m á s p e d i g 27 a t m o s z f é r á r a e m e l k e d e t t .

* A m é r é s e k azt m u t a t t á k , h o g y a k o z m i k u s sugárzás e r ő s s é g e 15 s z á z a l é k k a l c s ö k k e n t 1967 j ú l i u s á h o z — o k t ó b e r é h e z v i s z o n y í t v a , a m i k o r a V e n u s — 4 r e p ü l t , és 40 s z á z a l é k k a l az 1965-ös é r t é k h e z v i s z o n y í t v a , a m i k o r a Z o n d — 3 és a V e n u s — 2 v o l t úton. A V e n u s — 5 és a V e n u s — 6 l e s z á l l ó r é s z é n e k m ű s z e r e i a z o n o s f e l s z í n feletti m a ­ gasságban e g y m á s t ó l r e n d s z e r e s e n eltérő h ő m é r s é k l e t e t és n y o m á s t m é r t e k . A m é r é s i eredményekből számított talajszinti n y o m á s a V e n u s — 5 - n é l 60 a t m o s z f é r a , a V e n u s — 6 - n á l p e d i g 140 a t m o s z f é r a v o l t . A h ő m é r s é k l e t r e u g y a n i t t az e g y i k adatai alapján 400, a m á s i k é n p e d i g 500 C°-ot k a p t a k . A k é t k é s z ü l é k r á d i ó m a g a s s á g m é r ő j é ­ nek szintje a z o n o s h ő m é r s é k l e t és n y o m á s m e l l e t t 12—16 k i l o m é t e r é r t é k b e n k ü l ö n ­ bözött e g y m á s t ó l . A z ú j m é r é s e k c s a k ú g y i l l e s z t h e t ő k b e l e a V e n u s l é g k ö r é n e k m o ­ d e l l j é b e , h a itt is f e l t é t e l e z z ü k , h o g y a r á d i ó a d á s a talaj felett 15—20 k i l o m é t e r r e l szűnt m e g . A z is lehet a z o n b a n , h o g y é p p e n a l e g ú j a b b e r e d m é n y e k a l a p j á n m a g á t a légkörmodellt kell gyökeresen módosítani.

* N y o l c é v alatt 10 ű r r a k é t a i n d u l t a V e n u s felé. E z e k k ö z ü l 6 e l é r t e c é l j á t . K é t amerikai és h á r o m s z o v j e t r a k é t a v é g z e t t m é r é s e k e t a V e n u s k ö r z e t é b e n . H á r o m szovjet ű r r a k é t á r ó l l e s z á l l ó rész e r e s z k e d e t t a b o l y g ó f e l s z í n é r e , a h o n n a n értékes mérési a d a t o k a t t o v á b b í t o t t a F ö l d r e . A V e n u s - r a k é t á k k u t a t á s á n a k e r e d m é n y e i m i n ­ d e n b e n m e g e r ő s í t e t t é k a z o p t i k a i és r a d i o a s z t r o n ó m i a i ú t o n szerzett a d a t o k a t , k i e g é ­ szítve ő k e t a f e l s z í n e n m é r t é r t é k e k k e l . A V e n u s - k u t a t á s j e l e n l e g i szakasza a s z o v j e t ű r k u t a t á s s i k e r e i v e l zárult. S z o v ­ j e t r a k é t a k ö z e l í t e t t e m e g e l ő s z ö r a V e n u s t , s z o v j e t r a k é t a találta c é l b a , és s z o v j e t műszerek látogatták m e g először e bolygót. Ezekkel a kísérletekkel a Venus-kutatás ú j szakasza k e z d ő d ö t t e l : t o v á b b i f e l d e r í t é s a b o l y g ó felszínén.

TŐKÉS BÉLA CZÉGENI JÓZSEF

A z elemek periódusos rendszere és az atomelmélet

Az elemek periódusos rendszerének megalapozása elsősorban az orosz D . I. M e n g y e l e j e v é s a n é m e t L o t h a r M e y e r n e v é h e z f ű z ő d i k . E g y m á s r ó l n e m t u d v a j e l e n t k e z t e k 1 8 6 9 — 1 9 7 0 - b e n f e l f e d e z é s ü k k e l . A prioritási v i t á b a n a d ö n t é s t az a n g o l R o y a l S o c i e t y h o z t a m e g , a m i k o r m i n d k é t t u d ó s n a k o d a í t é l t e a D a v y - é r m e t a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r m e g a l k o t á s á é r t . E r e n d s z e r l é n y e g é b e n teljesen a z o n o s M e n g y e l e j e v n é l és M e y e r n é l , m é g i s i n k á b b M e n g y e l e j e v n e k tulajdonítják, talán azért, m e r t a z o r o s z t u d ó s s o k k a l a l a p o s a b b a n , r é s z l e t e s e b b e n é s m e r é s z e b b e n fejtette ki ezt a n a g y j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t t ö r v é n y t . Az

első

összefüggések

F e l f e d e z é s é r ő l b e s z é l v e M e n g y e l e j e v a k ö v e t k e z ő k e t írja: „ A m i k o r az a n y a g ­ ról g o n d o l k o d o m , n e m t é r h e t e k ki két k é r d é s e l ő l : h á n y f é l e és m i l y e n a n y a g v a n , m i n e k f e l e l m e g a t ö m e g és a k é m i a i j e l l e g f o g a l m a ? A z a n y a g o k k a l f o g l a l k o z ó t u d o m á n y , azaz a k é m i a története, a k a r v a - a k a r a t l a n o d a v e z e t , h o g y e l kell i s m e r n i nemcsak a tömeg, az anyag örökkévalóságát, hanem a kémiai elemek örökkévaló­ ságát is. Ezért ö n k é n t e l e n ü l is f e l m e r ü l az a g o n d o l a t , h o g y az e l e m e k t ö m e g e és k é m i a i sajátossága k ö z ö t t feltétlenül kell v a l a m i l y e n k a p c s o l a t n a k l e n n i e , és m i n t ­ h o g y az a n y a g t ö m e g e v é g e r e d m é n y b e n a t o m o k f o r m á j á b a n j e l e n i k m e g , tehát m e g k e l l keresni a z a l a p v e t ő ö s s z e f ü g g é s t az e l e m e k e g y é n i t u l a j d o n s á g a i és a t o m ­ s ú l y u k k ö z ö t t . M á r p e d i g v a l a m i t k e r e s n i — l e g y e n az e g y g o m b a v a g y v a l a m i l y e n összefüggés — n e m lehet m á s k é p p , c s a k h a n é z ü n k és v i z s g á l ó d u n k . Én tehát e l ­ k e z d t e m k ö z e l á l l ó a t o m s ú l y u k ó s h a s o n l ó t u l a j d o n s á g a i k a l a p j á n c s o p o r t o s í t a n i az e l e m e k e t , kis c é d u l á k r a í r v a a t o m s ú l y u k a t , l é n y e g e s tulajdonságaikat." A t o v á b b i a k ­ b a n l e s z ö g e z i : ,,Bár s o k h o m á l y o s d o l o g b a n k é t e l k e d e m , e g y e t l e n p i l l a n a t i g s e m k é t e l k e d e m a l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s általános é r v é n y e s s é g é b e n , m i n t h o g y v é l e t l e n t n e m l e h e t feltételezni." A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y m e g a l k o t á s á t ó l eltelt é v e k alatt a t ö r v é n y j e l e n t ő s é g e á l l a n d ó a n nőtt, s a t o v á b b i t u d o m á n y o s f e j l ő d é s v e z é r f o n a l á v á v á l t a z a n y a g r a vonatkozó ismereteink elmélyítésében. A m i k o r m é l t a t j u k a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y j e l e n t ő s é g é t mint a k é m i a története k i e m e l k e d ő e s e m é n y é t , feltétlenül m e g k e l l e m l í t e n ü n k d ö n t ő hatását a k é m i a f e j l ő d é s é r e . E h h e z szükséges a z o n b a n , h o g y r ö v i d e n áttekintsük e f e j l ő d é s fő k o r ­ szakait. A k é m i a első k o r s z a k a , a m e l y e t alkimista s z a k a s z n a k n e v e z ü n k , előkészítette a vegytan alapvető törvényeinek felfedezését: a kémiai elemek átalakíthatatlanság á n a k t ö r v é n y é t a v e g y i f o l y a m a t o k b a n , a t ö m e g m e g m a r a d á s t ö r v é n y é t és az á l ­ l a n d ó s ú l y v i s z o n y o k t ö r v é n y é t . E z e k f e l f e d e z é s e a X V I I I . s z á z a d v é g é n és a X I X . század e l e j é n a z első szakasz b e t e t ő z é s é t és a m á s o d i k szakasz k e z d e t é t jelenti. A m á s o d i k szakasz a z a l a p v e t ő e l m é l e t i n é z e t e k k i d o l g o z á s á h o z k a p c s o l ó d i k : e k k o r v á l i k a k é m i a t u d o m á n n y á . E szakaszt 1 8 6 9 , a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y f e l f e d e z é s é n e k éve zárja le.

V é g i g k ö v e t v e a f e j l ő d é s t a X I X . század f o l y a m á n , n e m n e h é z m e g g y ő z ő d n i arról, h o g y a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y f e l f e d e z é s e és k i d o l g o z á s a h a t a l m a s i m p u l z u s t jelentett a k é m i a f e j l ő d é s e és — ezzel s z o r o s k a p c s o l a t b a n — az új e l e m e k f e l f e d e ­ zése s z e m p o n t j á b ó l . E n n e k m e g f e l e l ő e n teljesen m e g a l a p o z o t t n a k t e k i n t h e t ő az a nézet, m e l y szerint a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y f e l f e d e z é s e határkő a k é m i a t ö r t é n e t é b e n , n e v e z e t e s e n a m á s o d i k szakasz v é g é t é s a h a r m a d i k , az ú g y n e v e z e t t modem szakasz kezdetét jelenti. A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y j e l e n t ő s é g é t t a n u l m á n y o z v a a k é m i a f e j l ő ­ dése s z e m p o n j t á b ó l , feltétlenül m e g kell v i z s g á l n u n k , h o g y a n hatott a z a n y a g ter­ m é s z e t é r e v o n a t k o z ó a l a p v e t ő s z e m l é l e t e k alakulására. M e n g y e l e j e v m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő n e k tekinti az e l e m e k t u l a j d o n s á g a i n a k p e ­ r i o d i k u s v á l t o z á s á t s o r s z á m u k f ü g g v é n y é b e n . H a az e l e m e k (atomfajták) o s z t h a ­ t a t l a n s á g á n a k f e l f o g á s á b ó l i n d u l u n k ki, i l y e n t í p u s ú t ö r v é n y f e l f e d e z é s e l e h e t e t l e n ; létezése az a t o m o k b e l s ő s z e r k e z e t é r e utal. A z a t o m o k s z e r k e z e t é n e k e l i s m e r é s e k i s e b b ö s s z e t e v ő k l é t é n e k e l i s m e r é s é t jelenti — e z e k b ő l é p ü l n e k fel az a t o m o k — v a g y i s v é g s ő f o k o n az a t o m o k oszthatóságára és átalakíthatóságára m u t a t rá. Ily m ó d o n a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y f e l f e d e z é s e előkészítette a fizikusokat és k é ­ m i k u s o k a t az a t o m o k s z e r k e z e t é n e k f e l f e d e z é s é r e . Ezt m a g a M e n g y e l e j e v is e l ő r e ­ látta, a m i k o r s z á m o s m u n k á j á b a n kifejtette az a t o m o k o s z t h a t ó s á g á n a k g o n d o l a t á t , és m e g j ó s o l t e g y e g é s z sor j e l e n s é g e t , m e l y e t k é s ő b b f e d e z t e k fel a m a g e n e r g i a gyakorlati hasznosításának problémájával kapcsolatban. A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y f e l f e d e z é s e n a g y s z e r e p e t játszott a k é m i a materialista s z e m l é l e t é n e k k i d o l g o z á s á b a n és a dialektikus m a t e r i a l i z m u s a l a p v e t ő t ö r v é n y e i n e k f e l i s m e r é s é b e n a k é m i a területén. A periódusos

törvény

utat

mutat

A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y a f i z i k á b a n és a k é m i á b a n utat mutatott az a t o m j e l e n s é g e k m o d e r n kutatása felé. A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y óriási j e l e n t ő s é g e a k é m i á b a n és a fizi­ k á b a n m á r a X I X . és a X X . század h a t á r á n n y i l v á n v a l ó v á v á l t . E l m é l e t i m e g a l a ­ p o z á s a a z o n b a n n e m v o l t m e g v a l ó s í t h a t ó m i n d a d d i g , a m í g az a t o m o k a t az a n y a g l e g k i s e b b , oszthatatlan e g y s é g e i n e k tekintették, sőt m a g á t az a t o m o k létezését is kétségbe v o n t á k . A z e l e k t r o n f e l f e d e z é s e a X I X . század v é g é n , v a l a m i n t a l a p v e t ő t u l a j d o n s á g a i ­ n a k m e g h a t á r o z á s a b e b i z o n y í t o t t a , h o g y az e l e k t r o n a z a n y a g e g y e t e m e s é p í t ő k ö v e . A z a t o m e l m é l e t és a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r e l m é l e t é n e k ö s s z e h a n g o l á s a e l s ő s o r b a n J. J. T h o m s o n n e v é h e z f ű z ő d i k , m i v e l ő kutatta e l s ő n e k a s z a b a d e l e k t r o n l e g f o n ­ tosabb t u l a j d o n s á g a i t (1904—1907). T h o m s o n n a g y é r d e m e az a f e l i s m e r é s , h o g y a z a t o m e l m é l e t e elszakíthatatlan a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r e l m é l e t é t ő l . T h o m s o n m e g ­ kísérelte é r t e l m e z n i azt a k a p c s o l a t o t , a m e l y az a t o m o k k é m i a i tulajdonságai és színképe között van. Habár eredményei n e m voltak kielégítők, mégis említésre m é l t ó az a k ö v e t k e z t e t é s e , m e l y s z e r i n t az a t o m b a n léteznie kell n é h á n y j ó l m e g ­ határozott p á l y á n a k , a m e l y e k e n az e l e k t r o n o k m o z o g n a k . 1911-ben E. R u t h e r f o r d , T h o m s o n t a n í t v á n y a , e l h a t á r o z t a : kísérletileg m e g v i z s g á l j a , h o g y a p o z i t í v töltés v a l ó b a n kitölti-e a z a t o m e g é s z térfogatát. E n n e k a k é r d é s n e k a m e g o l d á s á r a m u n ­ katársai, H. G e i g e r és E. M a r s d e n t a n u l m á n y o z t á k az a l f a - r é s z e c s k é k s z ó r ó d á s á t f é m l e m e z e n . E r e d m é n y e i k m e g l e p ő k v o l t a k . G e i g e r és M a r s d e n b e b i z o n y í t o t t a , h o g y a p o z i t í v töltésű a l f a - r é s z e c s k é k ( h é l i u m a t o m m a g o k ) e r ő s e n s z ó r ó d n a k , sőt v i s s z a ­ v e r ő d n e k . A m i k o r e r r ő l b e s z á m o l t a k R u t h e r f o r d n a k , aki teljes m é r t é k b e n T h o m s o n nézeteit vallotta, a tudós felkiáltott: „ E z lehetetlen!" A hír a z o n b a n i g a z n a k b i z o ­ n y u l t ; az a d a t o k a l a p j á n R u t h e r f o r d feltételezte, h o g y az a t o m e g y o l y a n r e n d -

12

szer, m e l y n e k k ö z é p p o n t j á b a n 10— c m n a g y s á g r e n d ű p o z i t í v töltésű m a g található. A z a t o m teljes t ö m e g e g y a k o r l a t i l a g a m a g b a n ö s s z p o n t o s u l , az e l e k t r o n o k s z á m a a mag pozitív töltéseinek számával egyenlő. 1913-ban H.G.I. M o s e l e y , R u t h e r f o r d t a n í t v á n y a új m ó d s z e r t vezetett b e a m a g t ö l t é s é n e k m e g h a t á r o z á s á r a . Ez a m ó d s z e r , a m e l y a r ö n t g e n - s z í n k é p e k K - v o n a l a i n a k t a n u l m á n y o z á s á n alapult, összehasonlíthatatlanul pontosabb volt, mint Rutherford módszere. A R u t h e r f o r d l a b o r a t ó r i u m á b a n elért e r e d m é n y e k a l a p j á n 1913-ban V a n d e r B r o e c k l e v o n h a t t a azt a következtetést, h o g y a mag töltése egyenlő az illető elem helyszámával a periódusos rendszerben. Ily m ó d o n b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y M e n g y e l e j e v , b á r — é r t h e t ő o k o k b ó l — téves r e n d s z e r e z é s i e l v b ő l i n d u l t ki ( a m e l y az a t o m s ú l y r a a l a p o z o t t ) , m é g i s a m o d e r n k é m i a és fizika a l a p v e t ő t ö r v é n y é t f e d e z t e f e l : a periódusos törvényt. A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y a l a p j á n M e n g y e l e j e v n e m c s a k m e g j ó s o l t a e g y e s , m é g fel n e m fedezett e l e m e k létezését, h a n e m e g y i k 1871. é v i t a n u l m á n y á b a n p o n t o s a n l e is irta ezek, v a l a m i n t f o n t o s a b b v e g y ü l e t e i k fizikai és k é m i a i tulajdonságait. Így p é l d á u l a M e n g y e l e j e v által e k a - s z i l í c i u m n a k ( s z i l í c i u m utáni) n e v e z e t t e l e m n e k és n é h á n y v e g y ü l e t é n e k f o n t o s a b b t u l a j d o n s á g a i m e g l e p ő e n e g y e z n e k a z L. W i n k l e r f e l f e d e z t e e l e m n e k , a g e r m á n i u m n a k é s v e g y ü l e t e i n e k t u l a j d o n s á g a i v a l . Íme, h o g y a n ír e r r ő l 1886-ban m a g a W i n k l e r , a z e l v é g z e t t v i z s g á l a t o k a t i s m e r t e t ő k ö z l e m é n y é b e n : „ N e m férhet kétség a h h o z , h o g y az ú j o n n a n f e l f e d e z e t t e l e m n e m más, m i n t a M e n g y e l e j e v által 15 é v v e l e z e l ő t t m e g j ó s o l t e k a - s z i l í c i u m . " A l i g h a lehetne a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y , h e l y e s s é g é n e k r a g y o g ó b b b i z o n y í t é k a , m i n t a h i p o ­ tetikus e k a - s z i l í c i u m n a k az ú j o n n a n f e l f e d e z e t t e l e m b e n v a l ó f e l i s m e r é s e . J o g g a l m o n d j a E n g e l s : „ M e n g y e l e j e v o l y a n t u d o m á n y o s tettet vitt v é g h e z , m e l y bátran állítható e g y s o r b a L e v e r r i e r f e l f e d e z é s é v e l , aki k i s z á m í t o t t a az a k k o r m é g i s m e r e t l e n N e p t u n u s b o l y g ó pályáját." A periódusos törvény iránytűnek s z á m á r a is

b i z o n y u l t az e l m é l e t i és kísérleti

atomfizika

Niels B o h r , a C a m b r i d g e - b e n d o l g o z ó fia­ tal d á n fizikus, 1912-ben egyesítette a r u t h e r fordi atommodellt a X X . század küszö­ bén m e g j e l e n ő k v a n t u m e l m é l e t t e l , és lefektette a m o d e r n a t o m e l m é l e t alapjait. A z a g o n d o l a t , m e l y szerint az e l e k t r o n o k a m a g k ö r ü l j ó l m e g ­ határozott, i d ő b e n n e m v á l t o z ó (stacionárius) p á ­ lyákon keringenek, Bohr elméletében alapvető s z e r e p h e z jut. B o h r e l m é l e t é n e k általános m a t e ­ matikai m e g f o g a l m a z á s a C. T. R. W i l s o n és A . S o m m e r f e l d n e v é h e z f ű z ő d i k (1915—1916). J. J. T h o m s o n e l m é l e t é h e z v i s z o n y í t v a B o h r e l ­ A hidrogénatom Bohr-féle m é l e t é b e n újat j e l e n t a z a g o n d o l a t , h o g y az atommodellje e l e k t r o n stacionárius p á l y á n v a l ó m o z g á s a k ö z ­ b e n n e m s u g á r o z ki energiát. E n e r g i a - k i s u g á r z á s a k k o r m e g y v é g b e , ha a z elektron a z e g y i k stacionárius p á l y á r ó l e g y m á s i k r a u g r i k át. B o h r m e g k í s é r e l t e kiterjeszteni e l m é l e t é t b o n y o l u l t összetételű a t o m o k r a a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y és az A . K o s s e l f e l ­ tételezte, ú g y n e v e z e t t „ e l e k t r o n - o k t e t t " - e l v alapján. A z oktett-elv szerint az a t o ­ m o k n a k a k k o r a l e g á l l a n d ó b b az e l e k t r o n s z e r k e z e t e , a m i k o r a külső e l e k t r o n h é j u ­ kon n y o l c e l e k t r o n t t a r t a l m a z n a k . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a z összes k é m i a i á t a l a k u l á ­ s o k ú g y m e n n e k v é g b e , h o g y i l y e n e l e k t r o n s z e r k e z e t a l a k u l h a s s o n ki. B o h r n a k e z

az első kísérlete a z o n b a n n e m vezetett sikerhez. M é g n e m létezett e g y o l y a n általá­ n o s e l v , a m e l y l e h e t ő v é tette v o l n a az e l e k t r o n o k e l r e n d e z ő d é s é n e k leírását a k ü l ö n ­ böző pályákon. Bohr atomelmélete elsősorban a színkép-elemzésre támaszkodó ( s p e k t r o s z k o p i k u s ) e l m é l e t v o l t . Ez fő e r ő s s é g e és e g y b e n g y e n g é j e is. E r ő s s é g e a b ­ b a n a z é r t e l e m b e n , h o g y a s p e k t r o s z k ó p i a m i n t pontos kísérleti m ó d s z e r g a z d a g a n y a g o t szolgáltatott a fizikus számára. Ily m ó d o n az e l m é l e t i következtetések m i n d i g e l l e n ő r i z h e t ő k v o l t a k , másrészt a kísérleti a n y a g az e l m é l e t s z á m á r a á l l a n ­ d ó a n új k é r d é s e k e t vetett fel. A z e l m é l e t sikerei a z o n b a n e l f e d t é k g y e n g e oldalait, Bohr elmélete n e m volt képes a legegyszerűbb kémiai probléma, a hidrogén­ m o l e k u l a k é p z ő d é s é n e k m a g y a r á z a t á r a s e m . E l l e n t m o n d á s b a k e r ü l t e g y sor s p e k t ­ r o s z k ó p i á s adattal is. M i n d e z e k az a t o m új m e c h a n i k á j á n a k a m e g j e l e n é s é h e z v e z e t ­ tek, a m e l y kvantummechanika n é v e n v á l t ismeretessé. A k v a n t u m m e c h a n i k a alap­ jait H e i s e n b e r g , B o r n és J o r d a n fektették le. A z e l m é l e t k i d o l g o z á s a m á s r é s z t S c h r ö d i n g e r n e v é h e z f ű z ő d i k . A két e l m é l e t e g y e n é r t é k ű s é g é t ő b i z o n y í t o t t a b e . M i n d a Bohrtól továbbfejlesztett elmélet, mind a kvantummechanika p o n t o ­ s a b b , D i r a c - f é l e változata azt mutatja, h o g y a z e l e k t r o n á l l a p o t á n a k (térbeli e l o s z ­ l á s á n a k és e n e r g i a s z i n t j e i n e k ) j e l l e m z é s é r e n é g y adat, ú g y n e v e z e t t „ k v a n t u m s z á m " szükséges. 1924-ben S t o n e r és m u n k a t á r s a i új e l v e t f o g a l m a z t a k m e g , eszerint az a t o m b a n az e l e k t r o n o k ú g y r e n d e z ő d n e k el, h o g y n e l e g y e n két e l e k t r o n n á l t ö b b , e z e k a z o n o s f ő - , m e l l é k - és m á g n e s e s - (n, l, m) k v a n t u m s z á m o k k a l j e l l e m e z h e t ő k . A n e g y e d i k k v a n t u m s z á m (s, a s p i n - k v a n t u m s z á m ) a k k o r m é g n e m v o l t i s m e r e t e s Érdekes, h o g y e n n e k a z e l v n e k a m e g f o g a l m a z á s a k o r a k u t a t ó k tisztán k é m i a i s z e m ­ p o n t o k b ó l i n d u l t a k ki, a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y r e t á m a s z k o d v a .

d • elosztás Az

elektronfelhők

eloszlásának

valószínűsége

a kvantumszámok

függvényében

1925-ben b e v e z e t t é k a n e g y e d i k k v a n t u m s z á m o t , a m e l y a m á g n e s e s m o m e n t u m irányát, azaz — a h o g y eleinte feltételezték — a z e l e k t r o n saját p e r d ü l e t é t j e l l e m z i . Ez l e h e t ő v é tette, h o g y P a u l i a S t o n e r - e l v p o n t o s a b b m e g h a t á r o z á s á t adja. Ez a

m e g h a t á r o z á s , a m e l y P a u l i - e l v n é v e n ismeretes, a k ö v e t k e z ő : „ A z a t o m b a n létezhet két o l y a n e l e k t r o n , a m e l y n e k m i n d a n é g y k v a n t u m s z á m a a z o n o s . " A z egyik fontos következtetés, amely a Pauli-elvből a t o m b a n létező, k ü l ö n b ö z ő k v a n t u m s z á m o k k a l j e l l e m z e t t m í t h a t ó . M a g a a Pauli-elv m é g semmilyen útmutatást s e m n o k m i l y e n m ó d o n r e n d e z ő d n e k el az a t o m m a g t ö l t é s é n e k elv c s a k k o r l á t o z z a az e l e k t r o n o k lehetséges á l l a p o t a i n a k mokban.

nem

v e z e h e t ő le, az, h o g y az elektronok száma kiszá­ ad arra, h o g y az e l e k t r o ­ növekedésével. A Pauliszámát a b o n y o l u l t a t o ­

A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y s e m m i k é p p e n s e m helyettesíthető a P a u l i - e l v v e l , i l l e t v e n e m v e z e h e t ő l e b e l ő l e b i z o n y o s kiegészítő f e l t e v é s e k n é l k ü l . A P a u l i - e l v a z o n b a n levezethető, m i n t a h o g y v a l ó b a n le is v e z e t t é k a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y b ő l . Így tehát m i n d a z o k a kísérletek, m e l y e k a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y n e k a P a u l i - e l v e g y s z e r ű k ö ­ v e t k e z m é n y e k é n t v a l ó b e á l l í t á s á r a i r á n y u l t a k , m a g á n a k a P a u l i - e l v n e k és a p e r i o ­ d u s o s t ö r v é n y n e k a m e g n e m é r t é s é b ő l fakadtak. A P a u l i - e l v szükséges a m o d e r n p e r i ó d u s o s r e n d s z e r f e l é p í t é s é h e z , d e a z e l e k t r o n h é j a k m i n i m á l i s e n e r g i á j á n a k e l v e , másrészt a P a u l i - e l v a l a p j á n . H a m e g v i z s g á l j u k a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r felépítése és az e l e k t r o n o k a t o m o n b e l ü l i e l o s z l á s á n a k kapcsolatát, m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a káliumig minden elem ideális. I d e á l i s n a k n e v e z z ü k az o l y a n e l e m e t , m e l y n e k a t o m j a i b a n az e l e k t r o n o k b e t ö l t ö t t é k a z összes l e g k i s e b b fő é s m e l l é k k v a n t u m s z á m m a l j e l l e m e z h e t ő h e l y e k e t . M a g a a k á l i u m n e m i d e á l i s e l e m , m i v e l a z n-3 h é j á n v a n n a k b e n e m töltött helyei. A r é z és k r i p t o n k ö z é eső e l e m e k u g y a n c s a k ideálisak. H a az e l e k t r o n o k a m a g k ö r ü l a f e l t ö l t ő d é s s o r r e n d j é b e n koncentrálódnának, a P a u l i - e l v n e k m e g f e l e l ő e n , a k k o r a z összes e l e m e k i d e á l i s a k v o l n á n a k . A f o k o z a ­ tos f e l t ö l t ő d é s e l v é n e k első m e g s é r t é s e a 19-es r e n d s z á m ú e l e m n é l , a k á l i u m n á l k e z ­ d ő d i k , é s a 28-as r e n d s z á m ú e l e m m e l , a n i k k e l l e l zárul. A 29-es r e n d s z á m ú e l e m t ő l , a réztől, a 36-os r e n d s z á m ú k r i p t o n i g a f o k o z a t o s f e l t ö l t ő d é s e l v e teljesül, a r u b i d i u m t ó l k e z d ő d ő e n a z említett e l v é r v é n y é t veszti a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r v é g é i g . A kísérletező és e l m é l e t i k é m i k u s o k n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l t e k a V I . p e r i ó d u s e l e m e i n e k , n e v e z e t e s e n a l a n t a n i d á k n a k , a m i azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y e z e k fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak. A p e r i ó d u s o s r e n d s z e r e l m é l e t e m é g s o k f o n t o s k é r d é s r e v á r választ, m i n d e ­ n e k e l ő t t arra, h o g y a k ö l s ő e l e k t r o n h é j m i é r t n e m t a r t a l m a z n y o l c e l e k t r o n n á l t ö b ­ bet. Ugyancsak érdekes az a kérdés, a m e l y a belső elektronhéjak feltöltődésére v o ­ n a t k o z i k , s a m e l y a IV., V . , V I . és V I I . p e r i ó d u s b a n f i g y e l h e t ő m e g . J e l e n l e g , ha m e n n y i s é g i l e g n e m is, d e m i n ő s é g i l e g e z e k a k é r d é s e k m á r megválaszolhatók. A m i k o r a b o n y o l u l t a t o m o k e l m é l e t é n e k n e h é z s é g e i v i l á g o s s á váltak, új k ö z e l í t ő m ó d s z e r t d o l g o z t a k ki e r e n d s z e r e k e g z a k t m a t e m a t i k a i tárgyalására. A Fermi-statisztika alapján kimutatták, h o g y a m a g körül eloszló elektronok elektrongáznak t e k i n t h e t ő k ; tartózkodási h e l y ü k az a t o m m a g e l e k t r o m o s tere. F e r m i é s m u n k a t á r ­ sai a z e l e k t r o n o k a t o m o n b e l ü l i eloszlását kiszámították m i n d a B o h r - e l m é l e t , m i n d a Schrödinger-féle kvantummechanika alapján. Fermi módszerét G o e p p e r t - M a y e r alkalmazta a ritka f ö l d f é m e k elméleti tár­ g y a l á s á r a . F e l h a s z n á l v a a F e r m i - m ó d s z e r r e l k i s z á m í t o t t elméleti a d a t o k a t , G o e p p e r t M a y e r kimutatta, h o g y az f m e l l é k - k v a n t u m s z á m ú e l e k t r o n o k e n e r g i á j a a n e o d i m tól k e z d ő d ő e n r o h a m o s a n c s ö k k e n . A lantán e s e t é b e n a 4f e l e k t r o n o k kötési e n e r ­ g i á j a m á r alig k ü l ö n b ö z i k a h i d r o g é n a t o m m e g f e l e l ő e l e k t r o n j á n a k energiájától. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a 4f e l e k t r o n p á l y á k , a m e l y e k a n e o d i m i g m a g a s e n e r g i á j u k miatt b e t ö l t e t l e n e k m a r a d t a k , m o s t e l k e z d e n e k f e l t ö l t ő d n i .

Érdekes, hogy G o e p p e r t - M a y e r ugyanabban a munkájában bebizonyította, hogy az e l e k t r o n o k kötési e n e r g i á j á n a k h a s o n l ó c s ö k k e n é s e k ö v e t k e z i k b e az 5f p á l y á k o n a p r o t a k t i n í u m t ó l k e z d ő d ő e n . V á r h a t ó v o l t tehát, h o g y a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r tar­ t a l m a z z o n m é g e g y r i t k a - f ö l d f é m c s o p o r t o t . Ezt a m e g f i g y e l é s t G o e p p e r t - M a y e r 1941-ben tette k ö z z é , a m i k o r az összes t r a n s z u r á n o k k ö z ü l c s a k a n e p t u n i u m o t i s ­ merték. M a m á r ismeretes, h o g y a r i t k a - f ö l d f é m e k n e k v a l ó b a n l é t e z i k e g y m á s i k c s o p o r t j a , m e l y n e k első e l e m e a t ó r i u m . Látható tehát, h o g y a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r e l m é l e t e b á r m é g t á v o l r ó l s e m t e l j e ­ s e n k i d o l g o z o t t , s z á m o s új é r d e k e s k é r d é s t vett fel az a t o m e l m é l e t számára. A z a t o m o k t u l a j d o n s á g a i t l e í r ó összes kísérleti a d a t a i n k a r á n y l a g kis n y o m á s r a és a l a c s o n y h ő m é r s é k l e t r e v o n a t k o z n a k . A F ö l d k ö z é p p o n t j á b a n é s f ő l e g a n a g y b o l y g ó k és c s i l l a g o k b e l s e j é b e n óriási n y o m á s o k u r a l k o d n a k ; f e l v e t ő d i k a k é r d é s : n e m k ö v e t k e z i k - e b e az e l e k t r o n h é j a k á t r e n d e z ő d é s e i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t ? A n y o m á s n ö v e k e d é s e m a g a után v o n j a az a t o m o k n a g y f o k ú k ö z e l e d é s é t , m i n e k k ö v e t k e z t é b e n m e g n ő n e k az e l e k t r o n f e l h ő k közti taszító e r ő k . E z e k n ö v e k e d é s e f i z i ­ kailag e g y e n é r t é k ű az a t o m m a g e r ő t e r é n e k n ö v e k e d é s é v e l , k ö v e t k e z é s k é p p e n a n y o ­ m á s n ö v e k e d é s e u g y a n o l y a n i r á n y b a n hat, m i n t a m a g t ö l t é s n ö v e k e d é s e . E z v i s z o n t az e l e k t r o n o k á t r e n d e z ő d é s é h e z és az e d d i g ü r e s e n m a r a d t e l e k t r o n p á l y á k b e t ö l t é ­ s é h e z vezet. Feltételezhető ezért, h o g y a n e g y e d i k héj kialakulása, m e l y k ö z ö n s é g e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a k á l i u m n á l k e z d ő d i k , meglassul, a k á l i u m m e g k e z d i e g y t í z e l e k t r o n o s a l h é j betöltését. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n az e l e m e k t u l a j d o n s á g a i a k á l i u m ­ tól a n i k k e l i g élesen v á l t o z n a k . H a s o n l ó v á l t o z á s o k m e h e t n e k v é g b e az e l e k t r o n o k e l o s z l á s á b a n a n e h e z e b b e l e m e k b e n is. E z e k a v á l t o z á s o k m a g u k után v o n j á k a m a x i m á l i s v e g y é r t é k m e g f e l e l ő e l t o l ó d á s á t is. E k é r d é s e k a z a t o m m o d e r n k u t a ­ tásában e g y r e n a g y o b b s z e r e p h e z j u t n a k . A periodicitás

az atommagra

is

vonatkozik

K i d o l g o z t á k az a t o m m a g o k p e r i ó d u s o s r e n d s z e r é t is. E z o l y a n kutatási a d a t o ­ kon alapul, a m e l y e k az a t o m m a g e g y e s t u l a j d o n s á g a i n a k p e r i ó d i k u s i s m é t l ő d é s é t tükrözik. A z a t o m o k e l e k t r o n j a i s z a b a d o n s z á g u l d a n a k a térben, o l y a n t á v o l s á g r a e g y m á s t ó l , m e l y t ö b b ezerszerese á t m é r ő j ü k n e k . A z a t o m m a g o t a l k o t ó p r o t o n o k és n e u t r o n o k ( k ö z ö s n é v e n : n u k l e o n o k ) v i s z o n t n a g y o n „ z s ú f o l t a n " h e l y e z k e d n e k el. A p e r i ó d u s o s r e n d s z e r e n v é g i g h a l a d v a az a t o m o k térfogata m e g k ö z e l í t ő e n v á l t o z a t l a n marad, habár egyre t ö b b elektron zsú­ f o l ó d i k össze a m a g k ö r ü l . A m é r é ­ s e k v i s z o n t azt mutatják, h o g y az a t o m ­ m a g térfogata a t ö m e g é v e l a r á n y o s , s ű ­ r ű s é g e p e d i g v á l t o z a t l a n . E z a sűrűség a víz sűrűségének száz-billiószorosa. Egy ilyen hipotetikus „ a t o m m a g - f o l y a ­ d é k k a l " m e g t ö l t ö t t p o h á r súlya t í z m i l ­ l i á r d t o n n a v o l n a . A p r o t o n o k és n e u t ­ ronok a mag belsejében ugyanolyan kvantummechanikai törvényeknek van­ nak alávetve, mint az elektronok az a t o m b a n . E m i a t t n é m i eltérést v á r h a ­ tunk e leegyszerűsített képtől. Ha az e g y n u k l e o n r a j u t ó kötési e n e r g i á t vizsgáljuk, a legkönnyebb magoktól Az

atommag

kezdve

a

l e g n e h e z e b b e k i g , azt

tapasz-

taljuk, h o g y a kötési e n e r g i a e l ő b b s z a b á l y o s a n c s ö k k e n , m a j d lassan n ö v e k s z i k . M e g f i g y e l h e t j ü k azt is, h o g y az i l y m ó d o n k a p o t t g ö r b e n e m teljesen sima, t ö b b kiugrás v a n rajta, a m e l y a n u k l e o n o k közötti k ü l ö n ö s e n erős kötésre vall. E z e k a m a g o n b e l ü l lezárt n u k l e o n h é j a k n a k f e l e l n e k m e g , s a z a t o m o k lezárt e l e k t r o n h é j a i ­ nak analógjai. A z a t o m o k e s e t é b e n a lezárt e l e k t r o n h é j ú e l e m e k k é m i a i l a g a r á n y l a g n a g y ­ f o k ú á l l a n d ó s á g o t m u t a t n a k ( n e m e s g á z a k ) . H a s o n l ó a h e l y z e t a m a g o k e s e t é b e n is. H a a m a g b a n b i z o n y o s s z á m ú n e u t r o n v a n (50, 82, 126), e g y ú j a b b n e u t r o n b e f o g a ­ d á s á n a k v a l ó s z í n ű s é g e hirtelen c s ö k k e n . Ez a t ö r v é n y s z e r ű s é g é r v é n y e s a p r o t o n o k e s e t é b e n is (2, 8, 14, 20, 28, 50, 82). E z e k a s z á m o k stabil h é j s z e r k e z e t n e k f e l e l ­ n e k meg. A m a g n e u t r o n - és p r o t o n - h é j a i k ö l c s ö n ö s e n e g y m á s b a h a t o l n a k , és m i n d e g y i k a m a g teljes térfogatát f o g l a l j a el. A m a g b e l i s, p , d, f, g, h, i a l h é j a k betöltési s z á m a i n a k p e r i o d i k u s e g y m á s u t á n i s á g a a m a g p e r i ó d u s o s r e n d s z e r é n e k fő t a r t a l m a , periódusos törvénye. A p r o t o n - és n e u t r o n - h é j a k térbeli e g y m á s b a h a t o l á s a a n u k l e o n - h é j a k t a n u l ­ m á n y o z á s á t m e g n e h e z í t i . Ezt a n e h é z s é g e t a z o n b a n két kutató, G o e p p e r t - M a y e r C h i c a g ó b a n é s J e n s e n H e i d e l b e r g b e n e g y i d e j ű l e g és e g y m á s t ó l f ü g g e t l e n ü l l e g y ő z t e . A m a g h é j a k o l y a n teljes r e n d s z e r é t d o l g o z t á k ki, a m e l y tökéletes ö s s z h a n g b a n v a n a kísérleti a d a t o k k a l . V i z s g á l t á k , m e d d i g terjed a p e r i ó d u s o s r e n d s z e r . A n g o l k u t a t ó k szerint a l e h e t ­ séges l e g n a g y o b b r e n d s z á m ú e l e m a m é g f e l f e d e z e t l e n 168-as r e n d s z á m ú n e m e s g á z lesz. A 118—168 k ö z é eső i g e n n e h é z a t o m o k e l ő á l l í t á s a n a g y f o k ú i n s t a b i l i t á s u k miatt — az említett k u t a t ó k szerint — lehetetlen.

Szubnukleáris

periodicitás?

A m i a m á s i k végletet, az ú g y n e v e z e t t „ s z u b a t o m i k u s " szintet illeti, a s z á z n á l t ö b b e l e m i r é s z e c s k e o s z t á l y o z á s a t e r é n elért e r e d m é n y e k k ö z ü l j e l e n p i l l a n a t b a n a „ k v a r k o k " á l l n a k az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n . H o g y a fizikus s z á m á r a mit f o g a kvark j e l e n t e n i , e z t c s a k a j ö v ő dönti el. Lehet, h o g y v a l a m i k o r a z U n i v e r ­ zum „architektúrájában" o l y a n részleteket f o g j e l ö l n i , m i n t a molekula vagy az atom, a X V I I I — X I X . század „ v é g s ő " é p í t ő k ö v e i . A z is lehet, h o g y a d i v a t b ó l k i m e n t g o n d o l a t m a r a d v á n y o k k ö z é f o g b e s o r a k o z n i , a „ b ö l c s e k k ö v e " és az „ é t e r " m e l l é . V a g y talán e g y „ s z u b n u k l e á r i s " p e r i ó d u s o s r e n d s z e r k i i n d u l á s i p o n t j a l e s z ? Túlzás nélkül mondhatjuk h o g y a m o d e r n kémiatudomány a maga teljességé­ b e n a p e r i ó d u s o s t ö r v é n y e n n y u g s z i k ; ez a t ö r v é n y f ő p r ó b a k ö v e a z a n y a g s z e r k e ­ zetére v o n a t k o z ó m i n d e n új e l k é p z e l é s h e l y e s s é g é n e k . A p e r i ó d u s o s r e n d s z e r s z e ­ r e p e n e m k o r l á t o z ó d i k a z o n b a n a fizika és k é m i a területére. J e l e n t ő s hatása v o l t és v a n o l y a n t u d o m á n y o k f e j l ő d é s é r e , m i n t a g e o l ó g i a , g e o k é m i a , a k o z m o s z fizikai k é m i á j a . A p e r i ó d u s o s t ö r v é n y e g y i k e a z o k n a k az á l t a l á n o s é r v é n y ű t e r m é s z e t t ö r ­ v é n y e k n e k , m e l y e k a t u d o m á n y f e j l ő d é s é v e l á l l a n d ó a n g a z d a g o d n a k , és u g y a n a k k o r elősegítik a n n a k t o v á b b i f e j l ő d é s é t .

STEINMETZ JÓZSEF

Informatika az orvosi gyakorlatban

A múlt év végén részt vettem azon az orvosi informatikai tanfolyamon, ame­ lyet a toulouse-rangueil-i francia tudományegyetem informatikai tanszéke rendezett orvosok és más egészségügyi szakemberek számára. Európa különböző országaiból jött kartársaimmal együtt hallgattam a 3 hetes tanfolyam előadásait. A cél az volt, hogy bemutassák az elektronikus számítógépek (computerek) alkalmazási lehetősé­ geit az orvostudományban és az egészségügy más területein. Soraimat az itt el­ hangzott előadások alapján állítottam össze. A z orvosi informatika fiatal, alig tízéves tudományág az orvostudomány, m a ­ tematika és elektronika határterületein. Célja az orvosi jellegű „információk" auto­ matizált feldolgozása, értékelése és a megfelelő vagy lehetséges legjobb döntés meg­ fogalmazása elektronikus számítógépek segítségével. A z orvosi információ — ebben az értelemben minden szám, betűsorozat vagy szöveg, görbe vagy egyenes vonal, kép vagy hang — tájékoztat egy beteg állapotáról, egy közösség egészségügyi hely­ zetéről vagy egy orvosi kísérlet állásáról. Ez a tudományág az utóbbi évtizedben párhuzamosan az elektronikus számítógép újabb és újabb nemzedékeinek megjele­ nésével rohamosan fejlődött. Idevágóan figyelemre méltó sikereket értek el Svéd­ országban, az Egyesült Államokban, Angliában, és érdekes kísérletek folynak Fran­ ciaországban és Olaszországban is. Hazánkban a román matematikai iskola jeles képviselői, Iosifescu és Tăutu, 1968-ban adták ki az orvostudomány és a biológia véletlenszerű jelenségei mate­ matikai modelljeivel foglalkozó művüket, amely értékes hozzájárulást jelent az orvosi informatika elméleti alapjaihoz.

MIT NYÚJTHAT A Z INFORMATIKA A Z ORVOSNAK? Martin professzor, a nancy-i informatikai tanszék vezetője ezt a képet vetíti elénk: ,,A beteg jelentkezésekor az orvos az Egészségügyi Központ számítógépéhez fordul egy képernyős telefon segítségével. Közli betegének adatait (név, cím, kor) és kéri kórelőzményének ismertetését, szintén k é p e r n y ő n . . . A vizsgálat után az orvos lediktálja leletét, mire a számítógép válaszképp közli a lehetséges kórismék (diagnózisok) listáját és újabb vizsgálatok vagy analízisek elvégzését ajánlja. A z orvos leveszi a vér- vagy vizelet-mintákat az erre a célra előkészített edényekbe, csőposta segítségével beküldi a Központ laboratóriumába. A számítógép felbecsüli a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időt, ezt közli az orvossal, majd ennek letelte után közli az újabb eredményeket és újabb diagnosztikus lehetőségeket." Álljunk meg itt és ne folytassuk tovább elképzelésünket a végleges diagnózis, a kezelés és a prognózis megállapításáig. Inkább azt döntsük el, hogy ez az elkép­ zelés álom-e vagy a közeljövőben megvalósítható lehetőség. A z ú j orvosi felszerelés, az elektronikus számítógép és az ú j tudományág, az informatika mennyiben lesz segítségére az orvosnak? Mit nyújthat a betegnek? Mivel segítheti az orvosi kutatást? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

E g y o r v o s i i n f o r m á c i ó , p é l d á u l a b e t e g h ő m é r s é k l e t e , h a s z n o s lehet e g y m a g á ­ b a n is, d e s o k k a l é r t é k e s e b b é v á l i k , h a m á s i n f o r m á c i ó k k a l egyeztetik. E z azt j e ­ lenti, h o g y az i n f o r m á c i ó t o s z t á l y o z z u k , b e s o r o l j u k a t ö b b i k ö z é , v a g y i s e g y l o g i k a i s o r r e n d b e illesztjük. Á l t a l á b a n az i n f o r m á c i ó „ k e z e l é s é " - n e k c é l j a e g y d ö n t é s e l é r é s e , ez a t o v á b b i a k b a n ú j a b b i n f o r m á c i ó k é n t szolgál. A z o r v o s i g y a k o r l a t l o g i k a i m ű ­ v e l e t e k sorozata, és m i n t i l y e n a l k a l m a s s z á m t a n i m e g k ö z e l í t é s r e . B á r m e n n y i r e k e c s e g t e t ő e k is a z o n b a n az e d d i g i sikerek, ő r i z k e d n ü n k k e l l a s z e n z á c i ó h a j h á s z á s ­ t ó l és a l á t v á n y o s s á g t ó l , n e h o g y t á p o t a d j u n k e g y „ t u d o m á n y o s m i t o l ó g i a " k i a l a k u ­ l á s á h o z , a m i o d a v e z e t n e , h o g y s o k a n m i n d e n t u d ó r o b o t k é n t k é p z e l n é k el az elektronikus számítógépeket. N e m t é r ü n k ki a c o m p u t e r s z e r k e z e t é n e k ismertetésére, c s a k m e g e m l í t j ü k , h o g y az e g é s z s é g ü g y b e n használatos g é p e k a z o n o s a k a z o k k a l , a m e l y e k az i p a r b a n v a g y a g a z d a s á g i élet m á s t e r ü l e t e i n m ű k ö d n e k . A m ű k ö d é s t v i s z o n t az a b e t á p ­ lált p r o g r a m határozza m e g , a m e l y e t o r v o s o k , m é r n ö k ö k és m a t e m a t i k u s o k e g y ü t t e ­ sen d o l g o z n a k ki. D e a c o m p u t e r n e m c s a k s z á m o l , h a n e m a d a t o k a t k e r e s v a g y r a k t á r o z , o s z t á l y o z , összehasonlít, d ö n t é s t f o g a l m a z ; ezért a p r o g r a m o k n a k k ü l ö n ­ leges n y e l v e z e t ü k , i l l e t v e k ó d o z á s i r e n d s z e r ü k v a n . A s z á m í t ó g é p h a s z n á l a t á n a k k u l c s a tehát a m e g f e l e l ő p r o g r a m s z e r k e s z t é s . A g é p m ű k ö d é s é n e k g y o r s a s á g a jelenti a l e g n a g y o b b előnyt. A számtani v a g y logikai műveleteket (például adatkeresés) n é ­ h á n y m i l l i o m o d m á s o d p e r c alatt v é g z i el. E z l e h e t ő v é teszi, h o g y az a d a t o k érté­ k e l é s e m é g reális i d ő b e n t ö r t é n j é k : a k i s z á m í t á s i d ő t a r t a m a n e késleltesse azt az o r v o s i döntést, a m e l y e t a b e t e g é r d e k é b e n h o z n i k e l l . A gép memória-egységeiben hatalmas mennyiségű információ tárolható külön­ b ö z ő f o r m á k b a n : l y u k k á r t y á k o n , lyukasztott szalagon, magnószalagon, mágneses d o b o n . Ez l e h e t ő v é teszi a s o k o l d a l ú p r o g r a m o k betáplálását. E z e k u t á n j o g g a l v e t ő d i k fel a k é r d é s : k é p e s l e s z - e helyettesíteni a z e l e k t r o ­ nikus a g y az o r v o s m u n k á j á t ? A v á l a s z h a t á r o z o t t : n e m ! A z igaz, h o g y a g é p p o n ­ tos, k ü l ö n l e g e s e n g y o r s és n a g y o n s o k a d a t o t t á r o l , d e n e m k é p e s ö n á l l ó s z e l l e m i m u n k á r a , tehát n e m „ i n t e l l i g e n s " . H a a p r o g r a m hibás, ha a „ k é r d e z ő " n e m t u d k é r d e z n i , a g é p h i b á s választ a d v a g y n é m a m a r a d . A z egyszer j ó l megszerkesztett p r o g r a m mindenesetre megőrzi hatékonyságát. E b b e n k ü l ö n b ö z i k az e m b e r s z e l l e m i m u n k á j á t ó l . E d d i g e g y k ö n y v v a g y e g y t u d o ­ m á n y o s eljárás c s a k a k k o r v á l t é r t é k k é , h a v a l a k i azt „ ú j r a " e l o l v a s t a , m e g t a n u l t a és a l k a l m a z t a . A c o m p u t e r v i s z o n t é p p e n a s z e l l e m i m u n k a m e c h a n i k u s m ű v e l e t e i t v é g z i el h i b á t l a n u l , a b e t á p l á l t p r o g r a m szerint. Ezért n e m k e l l f é l n ü n k attól, h o g y a s z á m o l ó - r o b o t ú r r á lesz r a j t u n k , m e r t a v a l ó s á g b a n a c o m p u t e r a t u d o m á n y e n ­ gedelmes rabszolgája. A z e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p f e l h a s z n á l h a t ó az o r v o s t u d o m á n y és e g é s z s é g ü g y s z á m o s területén, a b e t e g k ó r h á z i e l l á t á s á b a n , a l a b o r a t ó r i u m i k u t a t á s b a n , a z o r ­ vosképzésben vagy a megelőzés vonalán. Tárolhatók a beteg kórtörténeti adatai a s z á m í t ó g é p m e m ó r i a - e g y s é g e i b e n , i n n e n a k e z e l ő o r v o s b á r m i k o r k i k é r h e t i ő k e t . Ezzel j e l e n t ő s i d ő m e g t a k a r í t á s t é r h e t el, m e r t g y o r s a n t á j é k o z ó d h a t a b e t e g k ó r e l ő z m é n y é r ő l , n e m k e l l ú j r a e l v é g e z n i azokat a v i z s g á l a t o k a t , a m e l y e k e n m á r e g y s z e r átesett, n e m s z ó l v a a r r ó l , h o g y a g é p memóriája „ j o b b " , mint a beteg emlékezőtehetsége, amely néha kihagy. Megfizet­ hetetlen ez a segítség az e s z m é l e t l e n b e t e g e k e s e t é b e n , a m i k o r a s z e m é l y a z o n o s s á g a l a p j á n m e g t a l á l h a t ó a k ó r t ö r t é n e t , és ezzel a k ó r i s m e is tisztázódik. H a z á n k b a n a k ö z e l j ö v ő b e n é l e t b e l é p o r s z á g o s a n az e g é s z s é g ü g y i s z e m é l y i i g a z o l v á n y (Carnet d e sănătate la purtător), a m e l y e g y s é g e s d o k u m e n t u m b a n f o g ­ l a l j a ö s s z e a b e t e g összes k ó r t ö r t é n e t i adatait. Ez k é s ő b b a l a p j a lehet e g y k ö z p o n t i

tárolási program kidolgozásának. Mindenesetre még vita tárgya, milyen és mennyi adatot tároljanak egy személyről egy ilyen elektronikus archívumban, mert a túl sok adat még a legnagyobb kapacitású memória-egységeket is hamar kimeríti. Hasonló szerepe van a nagy toxikológiai központban működő számítógépeknek, amelyek a mérgezési tünetek alapján meghatározzák egy-egy mérgezés okát, s kije­ lölik az elsősegély során végzendő eljárást és a méreg ellenszereit. A laboratóriumi vizsgálatok automatikus elvégzése, az eredmények értékelése szintén irányítható elektronikus számítógéppel, amely egyúttal a műszer pontos­ ságát és hibahatárait is ellenőrzi. Nemcsak a számjegyekkel kifejezhető leleteket értékeli a gép, hanem elvégzi a különböző görbék, mint például a szív vagy az agy bioelektromos jelenségei görbéinek (elektrokardiogram, elektroencefalogram, vektokardiogram) automatikus leolvasását és értékelését. Röntgenképek automatikus érté­ kelése még nehézségekbe ütközik, de sikereket értek el a kromoszóma-térképek le­ olvasásánál. A kórisme (diagnózis) megállapításában is nagy segítséget nyújthat a computer. Az egyes klinikai és laboratóriumi tünetek gyakorisága bizonyos betegségekben statisztikailag kiszámítható, és az ennek alapján kidolgozott program valószínűségi választ adhat a feltett kérdésekre. Léteznek már olyan programok is, amelyek az orvosi gyakorlat egyes szűkebb ágaiban (például a hematologia, elektrokardiográfia, a pajzsmirigy patológiája esetében) lehetővé teszik az automatizált kórismézést, de nem valószínű, hogy a közeljövőben ez alkalmazható legyen minden beteg esetében A „betegség" kategória olyan sok osztályt, alosztályt és változatot foglal magában, hogy ezt egységes programba illeszteni még nem lehet. Ezért ott van jövője a programozott diagnózis megállapításának, ahol kb. 35—40 tünet alapján, 35—40 lehetséges diagnózis között „válogathat". A milánói kardiológusok beszámoltak pél­ dául arról, hogy veleszületett szívhibákban szenvedőknek a számítógép — azonos adatok birtokában — kb. 15—20%-kal pontosabban „kórismézett", mint a szakorvo­ sok. Ez érthető, hiszen a gép az adatkombinációk ezreit végzi el másodpercek alatt, amire az emberi agy képtelen. Kidolgozták már az elektrokardiogramok (EKG) számítógéppel történő auto­ matizált leolvasását és értékelését. A program szerkesztésén 7 orvos és egy infor­ matikai munkacsoport dolgozott 5 évig. Ez a program naponta 160—200 szívbeteg EKG-leletének értékelését teszi lehetővé, ezért a nagyobb kardiológiai központokban igen hasznosnak bizonyult. A beteg gyógyszerfogyasztását is pontosan szabályozhatja a gép. Í g y jelezheti az egyes gyógyszerek vagy gyógymódok összeférhetetlenségét vagy például a rák röntgensugár-terápiájában pontosan kiszámolja a kapott sugáradagot, sőt kijelöl­ heti az optimális besugárzási síkot is. A súlyos betegek folyamatos felügyelete (MONITORING) ma már nem abban áll, hogy a szolgálatos nővér ott ül a beteg ágya mellett és időről időre feljegyzi a beteg kórlapjára az észlelteket, hanem abban, hogy a beteg szervezet működésé­ ről állandó, folyamatos, írott tájékoztatást kapjunk legalább 12—18 funkcióra nézve. De a gép nemcsak egyszerűen regisztrálja az észlelteket, hanem a folyamatosan beérkező adatok alapján módosítja a gyógyszeres kezelést is. A gépi felügyeletnek nagy jövője van a műszervek (művese, vastüdő) automatikus irányításában, sőt már az otthon fekvő súlyos betegek távolsági ellenőrzése is lehetővé válik elektro­ nikus számítógép segítségével. Egyes nagy kórházakban már elektronikus számítógépeket alkalmaznak a beteg élelmezésének megszervezésére és irányítására; a gép szabja meg az étkeztetés me­ netét az anyagkiutalástól kezdve az adagkiosztásig.

ELEKTRONIKA

A Z ORVOSKÉPZÉSBEN

ÉS A Z O R V O S I

KUTATÁSBAN

Új lehetőségeket nyitott a programozott oktatás bevezetése az orvosképzés egyes ágaiban. A klasszikus oktatás mindig egy bizonyos csoportnak szól, és a hall­ gató részvétele többé-kevésbé passzív, a programozott oktatás szigorúan egyéni, a hallgató önmaga szabályozza az oktatás ritmusát, a saját tanulóképességéhez al­ kalmazva. A gép ellenőrzése, a kapott feleletek azonnali és részletes elemzése, a hibák indokolása mind hozzájárul a tananyag elsajátítására szánt idő megrövidí­ téséhez. A z egyetemi oktatás célja általában, hogy fejlessze az önálló gondolkodó- és alkotóképességet. A z orvosképzésben azonban az a felfogás uralkodik, hogy a beteg élete gyakran attól függ: az orvos mennyire „emlékszik" egy ritka esetre vagy egy adatra, ezért az orvosi „stúdium" óriási adathalmaz elsajátítását teszi szükségessé. A gyakorlatban tudni kell a „főbb" adatokat, csak éppen még azt nem döntötték el, melyek is ezek. Kétségtelen, mindent úgysem tudhatunk, ezért a jövőben arra kell töreked­ nünk, hogy pontosan meghatározzuk nemtudásunk határait, s hogy szükség esetén nagyon gyorsan megkapjuk azokat az adatokat, amelyekről nincs tudomásunk, de amelyek jól el vannak raktározva. Könnyű elképzelni, hogy mennyi időre van szükség ez adatok kikeresésére egy több százezer kötetes könyvtárból vagy egy számítógép memóriáiban tárolt anyagból. A z utóbbi segítségével nyert idő néha életmentő lehet. Ezért kezdték alkalmazni a programozott oktatást a medicinában, amely lehe­ tővé teszi a föltétlenül szükséges ismeretek elsajátítását, minden fölösleges adat mellőzésével. Így például a párizsi orvoskaron, a Jean Bernard Klinikán számító­ gépek segítségével oktatják a hematológiát. A z oktatási program kidolgozása másfél évet vett igénybe, és kb. 20 orvos dolgozott a leckék szerkesztésén, 12 mérnök és matematikus ültette át a szöveget a számítógép „nyelvére", és táplálta be a szá­ mítógépbe, amelynek 50 be- és kimenő egysége van. A z írógéphez hasonló készülék segítségével 50 diák vagy orvos tanulhat egyszerre. A programozott oktatás kiter­ jesztése az orvostudomány más diszciplínáira nagyon sok körültekintést és figyel­ met igényel, mert nem minden tárgy oktatása oldható meg automatizálással; szá­ mos tárgyat még hosszú ideig klasszikus módszerekkel tanítanak. A z orvosi kutatás terén nagy hasznát veszik máris az elektronikus számító­ gépnek, amely szinte elengedhetetlen minden jelentősebb statisztikai vagy biomatematikai számításhoz. A gyógyszerhatás kikísérletezése vagy járványügyi adatok feldolgozása sokkal könnyebb, pontosabb és gyorsabb a számítógépekkel, mint azelőtt volt. A z a kö­ rültekintő kutatás, amely az új gyógyszerek bevezetését ma már megelőzi, megkö­ veteli a legpontosabb számtani analízist és az érzékenység hibahatárainak igen pontos megállapítását. A biomatematikai modellek működése még komplikáltabb számtani képletek­ ben fejezhető ki, s ehhez elengedhetetlen a computer (e modellekkel a fiziológusok a bonyolult anyagcserefolyamatokat tanulmányozzák). A z egészségügyi statisztikában nagyon egyszerű műveletekkel dolgoznak, de itt az adatok nagy tömegének gyors feldolgozása miatt van szükség elektronikus szá­ mítógépre. Külön szakmává vált az egészségügyi és orvostudományi dokumentáció auto­ matizálása. A nagy dokumentációs központokban működő számítógépek tárolják a bibliográfia napról napra szaporodó adatait, és a kutatók kérésére gyorsan rész-

letes bibliográfiai útmutatót készítenek, amely felöleli a világ minden táján meg­ jelent közlemények adatait a keresett témában. Mint minden ú j tudományág, az orvosi informatika is nehézségekkel küzd. Kevés a gép és drága, lassú még a kezelő személyzet kiképzése. De számos helyen már ott is elkezdték az előkészítő munkálatokat, ahol még nincs is gép, mert amíg az informatikai munkacsoport eljut a program gépbe-táplálásáig, addig hosszú és göröngyös utat kell bejárnia még akkor is, ha rendelkezésre állnak a többi intézetben elért eredmények. A könyvtárakhoz hasonlóan ma már kialakultak a p r o g r a m o t é k á k ; itt meg­ találhatók a kidolgozott programok. Ez megkíméli a kezdőket attól, hogy még egy­ szer kidolgozzák azt, amit már mások elvégeztek.

A z orvosi informatikai kutatások fényében, azt hiszem, meg kell változtatnunk az egészség fogalmáról alkotott felfogásunkat. Ha eddig az Egészségügyi Világszer­ vezet alapokmánya nyomán úgy tekintettük az egészséget, mint az emberi szervezet optimális fizikai, szellemi és szociális állapotát, a továbbiakban arra kell töreked­ nünk, hogy az egészséget valamiképpen „kvantifikáljuk", azaz számtanilag kifejezhetőbbé tegyük. A z olasz biometriai iskola ( M A C C A C A R O ) ezt így fogalmazza meg; összeha­ sonlítható egyének halmazában az egészség annak az egyénnek a minőségi sajátos­ sága, aki számára az aktuariális (biztosítási) statisztika a leghosszabb várható élet­ kort állapítja meg. Persze, ez nem tükrözi az egyén és közösség viszonyának egészségügyi kölcsön­ hatását, de vitaindító meghatározásnak elfogadható.

Incze Décsei

János: diófa

S Z Ő C S KÁLMÁN

VILLON

Beszélgetéseim klasszikusokk Haver, nagy marhaság az élet, A futballpályán vagy a Sorbonne-on. Eszméket árulnak vigécek, S elátkoz engem kövér rokonom. Lehet, a sok kínt majd megtorolom, Késsel vagy verssel, nem tudom, hogyan, Eláll addig vérízű vén borom, S meghalok végül mégis boldogan. De hát, hogy már a tárgyra térjünk, Hű Margot barátnőd néz-e feléd? S mondd, zsaruktól mi is miért félünk? S mondd, a kocsmázásból mért nincs elég? Szólj, hát, haver! Nézd, az Express Büfé Ránk vár, hogy tárgyalhassunk okosan, Igyuk meg egymás itala felét, S forduljunk föl majd tisztán, boldogan. S igen. Hogy van Izé? S hogy van, mondd csak, Az a lány, kit miértért szerettünk? S hogy van cimborád, aki a holtak Közül előjött, s filmet gyárt előttünk? Haver, nézd, egyre drágább lesz a bőrünk, Tán érdekel valami árfolyam, Testvér, temettünk csak: nem öltünk, Meghalok én is végül boldogan. Herceg, a hősök sírját ássák. Értve, nem értve sírnak is sokan, Egy jogom van, pedig nem látják, Haljak meg én is végül boldogan.

HEINE

Na végre találkoztunk. Látod, Én nem vagyok olyan, mint a másik, Aki zárt ajtóval fogadott. A lányok Kettőnket vigasztalnak máris. A kisszobában elalhatsz egy hétig, Vagy ameddig csak akarod. A vendégek Vagy elpucolnak, vagy megértik, Nem verssel nyugtatlak most téged. 1490

Mert szerettem a szakácsnőket én is, S minden nőket kedves unalommal. Lehet, hogy erre mondják: fétis. S lehet, nem ér többet, mint egy bordái. S hogy mi mit ér? Talán egy szalmazsákot, Talán híres hamburgi hársakat, Tálán egy asszonyt, aki nem vigyázott, Tálán egy kórt, miben sorra veszíted minden társadat.

PETŐFI

Hagyd, hogy zsivajogjanak, Ha versformák és altisztek remegnek, Ha valami nagyon újat találnak, A költő mindig modernebb. Szerepelni fognak Júliák, És mindig jobban, mint a férjek, Mert halni mennek mind a tollas, Igazi vitézek. És elemez a jövő század, Szép, ostoba kegyelettel, Aztán egy ideig még készülődik, S nem támad föl a tankönyv-tenger.

WALT WHITMAN

Aludj hát, Petőfi elvtárs. Szólj vagy hallgass, mindenképpen csend vár, S nézd, milyen büszkék vagyunk, Vázákról is híres Segesvár.

A túlsó parton, tudod, ahol az állami gazdaság tehenei legelnek, minden szürkületkor jönnek a kertészleányok. mosdanak viháncolva, az ötödik emeletről, az innenső partról egészen jól látom. Fene tudja miért, még sohasem jutott eszembe, hogy elgondolkozzam azon, tulajdonképpen a Maros miért nem Mississippi, és miért nincs a sarki büfé mellett a Michigan-öböl. Na de mindegy. Kisgörgényben, ahol hét hó­ napig tanítottam, még patak se volt, de akadt olyan derék férfi, aki egészségügyi szeszt ivott. És nem halt bele. És én sem haltam bele a nemlétező patakba, sőt, még abba se, hogy észrevettem, valami baj van az életemmel. A füvek észrevétlen nőnek, a Nap, mikor nagyon megég saját tüzétől,

nemcsak a világ nagy folyóiban hűsíti magát. Határozottan emlékszem, egyik nyáron, úgy nyolc és kilenc között találkát adott, mert tudta, hogy az élelmiszerboltból protekciós alapon kaptam sűrített citromlevet. Különben a komp már régen nem jár

JÓZSEF

ATTILA

Mi fáj, öregem? Nem adnak gyapjat felhők fönt az égen? De hát voltál Párizsban, Nizzában és Bécsben. Éheztél? Ha szóltál igazat, Nem volt rá kiadód? És a röplapok? Mi fáj, öregem? A lányok, nők, s a furcsa Flóra? Flóra vén. S ezer nő lett másé azóta. Éheztél? Ha szóltál igazat, Nem volt kiadód? S a röplapok? Mi fáj, öregem? Hogy végtelen a végtelen? Hogy értelmetlen minden értelem? Éheztél? Ha szóltál igazat, Nem volt kiadód? S a röplapok? Mi fáj, öregem? Zúg a tehervonat? Azóta zúg. De mondd, Enyhülhet valaha a gond, Ha csalódások útja tovább kanyarog? Mondd, öregem, Hol vannak, hol vannak a röplapok?

INCZE JÁNOS: 1. Falak a Farkas utcában (1967) 2. Emberpár (1968)

G A Z D A JÓZSEF

A groteszk szerepe Incze János művészetében

Emberek jönnek-mennek. Köröttük csend. Csendet lehelnek a kicsi zömök házak. Mint valami kulisszák. Színifalai az életnek. Annak, ami történik velünk. Mert ez a csend nem a tétlenséget, hanem a lassan: h ö m ­ pölygő Életet hordja magában. Nincsenek itt tragédiák. Legalábbis a festő szeme nem figyel fel rájuk. Csak terhes hétköznapok, futó pillanatok, olyanok, amilyenekben mindenkinek van része. Nem vasárnap és nem is ünnepnap ez. Hanem csak egy perc, amelyikre jön a másik, a harmadik, és ki tudja, még hány. A z ember csak nézi-nézi ezt a finom színekben foszforeszkáló csendet, s azt mondja rá: ilyenek vagyunk! Élünk!

A z 1967—68-as Művészeti Lexikon keveset tud a groteszk fogalom­ ról. Legalábbis úgy nem, ahogy azt a mai ember érzi. Mert a szónak az ott szereplő jelentése ma már kizárólag csak művészettörténeti jellegű („a régi Róma föld alá került épületeinek a falain talált dekoratív fest­ mények nyomán a reneszánszban keletkezett díszítmény elnevezése. Fantasztikus növényi és figurális elemeket egyesít könnyed játékosság­ gal"). Hiszen az a groteszkség, amely átszövi az egész modern kultúrát, művészetet, vajmi keveset kapcsolódik az antik falfestményekhez. Ma groteszknek érezünk mindent, ami úgy üt el a szabályostól, hogy van benne valami nevetségesen esetlen, különös, furcsa. Kevere­ dik benne a komoly a humorossal, a nevetséges az ijesztővel vagy drá­ maival. Mély és gondterhelt ez a humor, súlyosabb annál, hogy egyszerű élcelődésnek, karikatúrának vehetnők. S mert egymással szembenálló lelkiállapotokat, hangulatokat sűrít magába, ellenpontozásosan modern. Éreztet valamit korunk ellentétességeiből, kiegyensúlyozatlanságából. Amiként az irodalomban is összekeverednek a műfajok, s a tragédiánál korszerűbbnek érezzük a tragikomédiát (habár a korszerűség kérdése nemcsak műfaji fogalom), úgy a képzőművészetben sem az egyöntetűen komoly vagy humoros a legmaibb ízű. (Kivételek természetesen vannak, hiszen a m ű értékei mindig szentesítik annak jellegét. De ez mit sem változtat magán az általánosnak mondható jelenségen.) Ha történetiségében vizsgáljuk a mai értelemben vett képzőművé­ szeti groteszket, a mélyben gyökerező komolyság és a gondterhelt mosoly hordozóját, Hieronymus Boschig, és még inkább idősb Pieter Brueghelig kell visszamennünk. A z előbbinél még lidércszerűségbe, fantasztikumba vegyülnek a letagadhatatlanul életszagú groteszk vonások, az utóbbi v i ­ szont már teljes művészetével a valóság talaján áll. Ugyanazt ismerte fel, amit kései kortársai: hogy az életben a nevetséges is mindig egy ki­ csit komoly, a komoly meg nevetséges. Ezért nyúlnak Gyermekjátékok, Közmondások, Parasztmulatság című műveiig vissza a modern művészet

ősgyökerei. Nem tagadta meg korát, a reneszánsz kultúrát, de csírájában már magába sűrítette azt, ami továbbmutat, amit folytatni lehetett kö­ zel négy évszázaddal később. Mindezeket fokozottan elmondhatjuk Goya és Daumier művészetéről is. Bennük gyökerezik az egész X X . század. Olyanféle szerepet töltöttek be, mint a költészetben Rimbaud. Szinte semmit nem adott korunk, amit ne lehetne hozzájuk visszavezetni. V i ­ láguk izzó katlan, melyben sírás keveredik a nevetéssel, dráma a szatí­ rával. A romantika még kedvezett az ellentétek egymásmellettiségének s így a groteszknek is (Géricault: Medúza tutajon, Böcklin, Hodler, Rude művei), de a realizmus annál kevésbé. Mértéktartás-eszménye, valóság­ szerűség-igénye nem engedett torzításokat. Emiatt felejtik el szinte tel­ jesen, s kell a X X . századi modern művészet előfutárainak az új harmó­ niák keresése közben valósággal felfedezniük a most már újjászületett és új értelmet nyert groteszket. Van Gogh görcsös fái és emberarcai va­ lósággal vonaglanak (drámai groteszk), Matisse A festő és modellje cí­ mű képén visszájára fordul minden (epikus groteszk), Rouault képeiben benne van századunk jó néhány Visszássága (kritikai jellegű groteszk). A szürrealisták, akiknek a művészete talán a legesszenciálisabban sűríti magába ezeket a kettős fogantatású ellentéteket, gyakran inkább a borzadálykeltőt, a hátborzongatóan démonit helyezik előtérbe (Salvador Dali:

A polgárháború előérzete, Lángoló zsiráf, Picasso: Három zenész). Bár a legújabb irányzatok egyikének-másikának ettől elütőek a törekvései (konstruktivizmus, szuprematizmus, kinetizmus, op art), azért a groteszk hatósugara ma sem csökken (Tomayo: Az énekes, Willem de Koening: Asszony — vagy az egész pop art-mozgalom)

* Hazai magyar képzőművészeti életünket általában a súlyosság-igény s ebből következően: a komolyság jellemzi. Van valami sorsszerűség, komolyan drámai a legjobb művekben. A groteszk csak bele-belejátszik némely művészek egyes munkáiba, de általánosnak csak ritkán mond­ ható. Gallasz Nándor művészete mindig magábasűrítette ezt a belső ket­ tősséget, Mohi Sándornak elsősorban egyes önarcképein fedezhető fel, mint valami fájdalmas önirónia, Nagy Imrénél ugyanúgy, de az ő mű­ vészetük hatósugarai, akárcsak a Nagy Albertéi, más irányba mutatnak. S ha megnézzük, kik azok, akiknél általánosnak mondhatjuk ezt a vonást, mindjárt megkapjuk Incze János szellemi rokonait. Benczédi Sándor tulajdonképpen akkor fedezte fel, találta meg ön­ magát, amikor szabadjára engedte a benne feltornyosuló humort. Kis­ plasztikái, egy-két araszos agyagszobrai egytől egyig karikatúra-szerűek. S ha mégsem tarthatjuk őket tipikusan groteszk műveknek, ez abból ered, hogy alig van meg az ellenpontozás. Eluralkodik bennük az anek­ dotaszerűség, az epikum. Mindig valamin kacagunk, és sohasem lépünk túl ezen a jókedven. Ennek ellenére formailag mégis rokona Benczédi Incze Jánosnak. Hiszen ugyanolyannak látják mindketten az embert. Esetlennek, kissé együgyűnek, megjelenésében „groteszk"-nek. Jakabovics Miklós és Paulovics László művészetét szintén áthatják a groteszk vonások, de az ő szemléletük sokkal sűrítettebb, elvonatkozta-

Incze János: Nagybőgős a feleségével

tóbb, s mint ilyen: jóval kevésbé meghitt, így szintén csak közvetve lehet munkásságukat az Inczéével rokonságba állítani. Így hát megmarad Incze János nagy magányosnak, művészetünk sa­ játos egyéniségének, aki épp különállósága, művészetének egyik irány­ zatba sem besorolható eredeti jellege miatt föltétlenül több figyelmet érdemel, mint amennyit eddig rá fordítottak.

Incze János egyedisége több vonásból tevődik össze.

1. Reális alapállás Szorosan kapcsolódik az élethez. A mindennapokhoz. Nincsen egyet­ len képe sem, amely ne ebből a kapcsolatból született volna. Az ötletet mindig a valóságból meríti. S a célja is az: magán átszűrve közvetíteni ezt a valóságot. Hamisítatlanul alkotássá, művészi alkotássá átlényegítve. De úgy, hogy ez az alkotás ismét a valóság érzetét váltsa ki a nézőből.

„Kell nekem a valóság — vallja magáról — , mert a benne látható szí­ nek és formáknak inezejánoskép számára való összehordásakor és belőlük kép komponálásakor szükséges. A méhet nézd, ez a jó hasonlat, nektárt, virágport, nedveket, polent összeeszik, magábagyúrja, forgatja, alakítja, és egy új valóság, méz lesz belőle. Ennél többet a művész sem t e h e t . . . Sokszor eltűnődöm Arany Vojtina ars poétikájának a sorain: »nem a való hát; annak égi mássa Lesz, a mitől függ az ének varázsa«. Ezt tette ő is (milyen jók a versei), ezt tette Mozart (be szép a muzsikája), ezt teszi Fülöp Antal Andor (s mennyi sok szép képe v a n ) . . . A számomra: nem a valóság hát, hanem annak inczejános-féle mása..." (Incze János 1969. június 28—29-én kelt leveléből). És mégis, vagy: éppen ezért, Incze János képei a valóság leheletét árasztják magukból. Nem is akar mást, csak újrakölteni, magán átszűrve visszaadni azt, amit az életből, az élettől kapott. Sokszor szinte lépésről lépésre nyomon lehet követni a témaválasztást. A kisváros (Dés) és az ott látható emberek érdeklik, ezek fogják meg és ösztönzik alkotásra. „Van egy kis görbelábú tejesember. Régen ismerem. Hozzánk is hozott tejet. De csak most, tegnap reggel láttam meg egy szűk, újonnan kikövezett utcán" — magyarázta nekem egy beszélgetésünk alkalmával, s hozzá­ tette: „Sokszor megállok, s úgy nézem a megpillantott alakot. Van, akit egy kilométeren át is követek, hogy lássam a mozdulatát." Máskor így figyeltetett fel a képalkotás folyamatára: „Negyven évig jártam el a Far­ kas utcai templom mellett, de csak most lett belőle kép." Ha más városba kerül, ott is az ódon — de általában a nem túl nagy lélegzetű érdekli. Régi épületek, viskók, fabódék, ritkán: műemlékek. Modern blokkokat, palotákat nem találunk a festményein. Vagy ha igen (egy-két képen), idegennek, inczejánosiatlannak érezzük. Embertípusai is szorosan ehhez a környezethez kapcsolódnak. Falusi parasztok, amint csizmásan, átalvetősen megjelennek a városban. Nem úgy mozognak ott, mint otthon, a kapa, a kasza vagy a gyeplő mellett. Hanem egy kicsit furcsán, szögletesen. A lovacska megijed a kikövezett úttól, s húzatja magát gazdájával. Az átalvetőtől félrebillent vállú ember csodálja a ki­ rakatokat... És még inkább: kisvárosi emberek. Arad róluk a hétköz­ napiság. Télen fáznak, dideregnek, összehúzzák magukat meleg bundáik­ ban. Nyáron lobog a fehér ingen a nyakkendő. Cipelik szatyraikat, siet­ nek a munkába, vasárnap délutáni sétájuk közben céltalanul őgyelegnek az utcán, összetalálkoznak, és osztják egymás között a világ dolgait. Magányosan, párosan vagy hármasával jönnek-mennek, megállnak vagy elsietnek, Egyszóval: élnek. Itt és így élnek.

2. Groteszk szemléletmód Hogy miért szereti Incze János a groteszket? „Hát nem ilyen a világ? — kérdi említett levelében, így folytatva — s ha a valóság elemeiből főzök képet, a magam szájaíze szerint, nem természetes, hogy (többek közt) ez is belekerül? Sőt: Firenzébe kellett menjek, hogy rájöjjek: saját magam is az vagyok! Az Uffiziben — nem tudom, mi okból — állandóan filmezik és vetítik a látogatókat. Egy képernyőn saját magamat látom! Jó köpcös figura, görbe a háta (apám­ tól kezdve mostanig, a feleségemtől állandóan van mit hallanom a ha­ nyag, púpos hátamért), jön be a kapun, tétován szétnéz, a jegypénztár felé fordul — hátulról most láttam magamat először életemben — a bal

Incze János: Széki ember bivalyával

lábamat éppoly furcsán emelem, mint a p á m . . . — a bal válláról lelógó tarisznyán igazít egyet, jobb lábra állva valami könyvre hajol egy asztal fölé; a tarisnyája újra lecsúszik — . . . g é p i e s e n ránditja vissza, aztán fur­ csán kezd kettesével lüktetni fölfelé a l é p c s ő k ö n . . . Groteszk." Emberábrázolása egy felismerésen alapul: az életben alig van har­ mónia. Inkább a harmóniátlan uralkodik mindenben. Felfogás dolga, hogy mit tartunk a szép forrásának. Az ember életének csak egy rövid szakaszában érvényesülő, tehát tűnő harmóniát-e, vagy a sokkal általá­ nosabb harmóniátlanságot. A z egyediség is mindig ebben a szabályostól elütő pontban fogható meg. Ha mind szabályos alkatúak volnánk, nem lennének különbségek az emberek között. Ezt tudja, érzékeli Incze Já­ nos. Meglátja. S festményein épp ezeket a szabályostól elütő elemeket emeli ki. Nem azért, hogy eltávolodjon a valóságtól, hanem hogy épp ezáltal kerüljön hozzá közelebb. Ezért valósághű — éppen groteszksége révén — ábrázolásmódja. Ezért realista a szó igazi értelmében. A z élet lüktet a vásznairól, sajáto-

san furcsa bizarrsággal, komoly mosolyogtatással. Nem vesz bele itt az anekdotába még a leganekdotaízűbb történet sem. Az ábrázolás örökértékűsége, emelkedett művésziessége felülemeli a képet az egyszerű pillanatnyiság-hatáson. Az örök életet érezzük megtestesülve, az örök sodrást, áradást, úgy, amint a pillanat mutatja meg számunkra. Mert számára a pillanat az örök megtestesítője, megjelentetője. S hogy az em­ berei a ma nyelvén beszélnek, az csak emeli az örök hitelességét. Hadd idézzünk néhány sajátosan Incze János-i képtémát: — esernyő alatt ügyetlenül, esetlenül összebújt pár — omló házak, düledező telefonpóznák — melles asszony szatyorral — oldaltáskás nehézkes paraszt bivallyal — régi típusú petróleumos bódé előtt korsóikkal, üvegeikkel sor­ ban álló asszonyok, emberek, gyermekek — vásári nép a sátrak között — bivalyos szán s rajta a sajátos terpeszállásban fogózkodó paraszt — emberek az utcán, házaik között, emberek a mezőn, emberek a strandon, bizonytalanul billegő tutajon, szekéren, motorkerékpáron, min­ denütt, ahol a maguk torz hétköznapiságában megnyilvánulhatnak. Ez Incze János világa. Innen merít lélekarcú festészete. De groteszksége nemcsak az élet adta témákból táplálkozik.

3. Játékos ábrázolásmód Mintha mindig játszana a vászon mellett. Megőrzött valamit a mű­ vészetnek abból a vonásából, amire azt mondjuk: játék. Játék is egy kicsit az alkotás. Lelkülete finom derűt, életigenlést áraszt. S átviszi ezt képeire is. Megőrzi még kínos vajúdásai közepette is. Megint a levelé­ ből idézem: „...keserves egy játék! »Elakadt sorok, társatlan rímek« — írja Tóth Árpád. . . . M e n n y i ilyen képem van nekem is: elakadt... 20—30 vászon a fal mellett... S ha látnád a kínlódásaimat, amikor órákon át dolgozom, s a kép egyre rosszabb lesz tőle! Amikor félre kell tegyem, és félek többé hozzányúlni, sokszor évekig!... Nevezd játék­ nak, nevezd keserves vívódásnak ( a közönséget a produktum érdekli): komoly, életbevágó játék a piktúra!" Rendszerint rálátásosan ábrázol. De ez a rálátásosság nem a perspek­ tíva-törvény szolgai alkalmazása, hanem játék a lehetőségekkel. Mert felülről néz (rápillant az életre), eget alig vagy egyáltalán nem is mutat. Nagy szerepet kapnak a tetők, épületélek és alapzatok vonalai szabálytalan játékukkal. Meseházaknak érezzük őket, olyanoknak, ami­ lyenek a gyermeki fantáziában lehetnek. Torz szabálytalanságuk szép­ séget áraszt, groteszk derűt, naivul szép örömet. Érezzük: szereti ezt a játékot a művész. Boldogan csinálja. Ittasultan áll a vászon mellett. S ezt az ihletettséget át tudja vinni a munkára. Innen a mélység. A mű­ vészi hatás. „Dócziné Berde Amál asszony mondotta nekem: rosszabb ez a pálinkaivásnál... Igaza volt! A mai eszemmel így módosítom: rosszabb ez kérem a feketekávénál is, sőt a vetélytársánál: a fehérnépnél is. Édes is, keserű is, de nem tud nélküle az ember meglenni". Állatjai is a mesék világából lépnek a vásznakra. Cirkuszi lépésű lovacskák, szamár a maga ügyetlen darabosságával vagy bivaly a súlyos testével.

Megbontott harmóniajúvá harmonizált világ ez, amiben „erők ka­ varognak, s torzítják, csavarják a maguk mentébe a látott világ dolgait" (László Gyula: Incze János művészete. A kolozsvári 1947-es kiállítás prospektusa).

4. Költői ihletettségű színvilág Igen. Ez jellemző Incze János képeire. Mindegyik egy-egy költe­ mény, melyen eggyéolvad szín a formákkal: formába öltözik a szín, színbe a forma. Sokszor nem is tudjuk, melyiket csodáljuk jobban: a színt-e vagy a formát, esetleg a kettőt együtt. Amint összeölelkeznek, képpé olvadnak. „Én kolorista lévén, a színeket szeretem jobban, s a magam gusztusa szerint használom fel őket, amíg kép nem lesz belőlük" — vallja a maga ars poeticájában, az 1969-es levélben. Kedvencei: a zöld száz: meg száz változata (van képe, melyet ennek az egyetlen színnek a különböző árnyalataival festett meg, és az okker hol pirosba, hol sárgába, hol narancsba csapó variációi. Hajdan szürkébe ágyazott mindent, újabban szinte teljesen eltűntek vásznairól az akromatikus színek. Finom zeneiség, költői lelkület szólal meg ezen a varázsittasult nyelven. Élet, mely a lélekben találta meg magát. S lélek, mely a vásznakra lehelte arculatát.

* Magányos egyénisége művészetünknek Incze János. De ez a magá­ nyosság nem tragikus színezetű, hanem éppen ellenkezőleg: mintegy ér­ tékmérője művészetének. Hiszen sikerült olyan egyéni formanyelvet ki­ alakítania, amely sajátosan és csakis az övé. Épp három évtizedes művészi múlt áll mögötte (első képeit 1939-ben festette), s ha életútja nem is volt zökkenőmentes, művészi fejlődése nagyjából egyenesvonalú. Korán megtalálta önmagát, s útjáról nem is tért le se jobbra, se balra. „Ha bebúj valaki a divatirányzatokba, elvesz a tömegben. Piktúrát csinálni csak úgy érdemes, ha az embernek saját hangja van. Ezért szeretnék Incze János és csakis Incze János maradni" — mondotta legutóbbi találkozásunkkor. Munkásságának nincsenek kiemelkedő állomásai, csúcsai. Azok közé a ritka egyéniségek közé tartozik, akik mindig a maguk színvonalán al­ kotnak. („Vagy hatvan képem van elindítva. Az ötlet, a téma rajtuk van, s mint eleven vád, várják a befejezést. Addig nézem, addig dolgozom rajtuk, amíg színvonalamon való kép lesz belőlük.") S ez így igaz. Nem ad ki a kezéből egyetlen elnagyolt munkát sem. Gyönyörű dolgokat fest, kis kincseket, ékszereket, de erejét meghaladó vállalkozáshoz sohasem kezdett. Hiszen önmagát adja mindig. A maga világát vallatja. Nem megváltónak, hanem csak embernek született. Olyan embernek, aki a gyermekek neveléséből s a zenélésből szerezte meg élete során a kenye­ rét. S közben álmodozott a szépről. És megtalálta, megmutatta azt. Gyer­ meki hite, lelke optimizmussal sugározta be a vásznait. Ezért örvend munkássága annyira nagy közkedveltségnek. Lélekmeleg piktúrájának a központjában az ember áll. És az emberi táj. Nyelvezetének groteszksége olyan színfolt, egyedi jellegzetesség, mellyel egyben saját korához is kapcsolhatjuk. De mindenen felül: művész ő. Nemes, tiszta ember. A miénk.

MONTGOMERY MARSALL NAPÓLEONRÓL ÉS WELLINGTONRÓL Kétszáz évvel ezelőtt született a történelem egyik legnagyobb hadvezére, Na­ póleon és győztes, de kevésbé ismert ellenfele, Wellington. Katonai parádék, kiállítá­ sok, a folyóiratokban és az újságokban megjelenő cikksorozatok és népünnepélyek hozsannáznak a dicső hadvezérnek, Napóleonnak, akit, a közvéleménykutatás szerint, a franciák 35 százaléka ma is hazája legnagyobb történeti személyiségének tart. A jubileumi év folyamán történészek és publicisták száz meg száz könyvet és tanul­ mányt szentelnek Napóleon életének és tetteinek, a statisztikusok pedig számba vették, hogy a róla szóló eddigi irodalom meghaladja a 400 000 kötetet, vagyis többet írtak róla, mint bármelyik más történeti személyiségről. A történelmi munkák, monográfiák és tanulmányok a nagy hadvezér élete mel­ lett a korszak bonyolult történetét és jelentőségét dolgozzák fel, és választ keresnek arra a kérdésre, miben is áll Napóleon igazi, történeti jelentősége, s mennyiben já­ rult hozzá, ha egyáltalán hozzájárult, a haladáshoz. Ezek közé tartozik Lord Mont­ gomery a T h e T i m e s - b a n megjelent két tanulmánya, az egyikben Napóleont, a had­ vezért, a másikban nagy ellenfelét, Wellingtont mutatja be. Montgomery, a második világháború angol hadvezére saját harci tapasztalatainak tükrében kritikailag elemzi Napóleon életpályáját, de főként hadvezéri tevékenysé­ gét. Bármennyire is elismeri rendkívüli tehetségét, világraszóló sikereit, mégis pár­ huzamba állítja a kor másik nagy hadve­ zérével, a Waterlooi győztessel, Wellingtonnal. Mintha csak az antik irodalom szelle­ mes, a holtakról szóló dialógusát akarná eszünkbe juttatni, amelynek főszereplői az ókor legnagyobb hedvezérei, Nagy Sándor és Hannibál. A két hódító lelke a túlvilág igazságos bírójához, Minószhoz fordul, hogy ő döntse el, ki volt közülük a na­ gyobb. Egyik is, másik is előadja harci tetteit, hódításait, ám amikor Minósz ép­ pen dönteni akar, előáll a harmadik nagy katona, Hannibál legyőzője, Scipio Maior, és Nagy Sándor után, Hannibál előtt ma­ gának igényli a pálmát, melyet Minósz valóban neki is ítél. Most, amikor az egész világ Napóleon dicsőítésétől hangos, Montgomery párhu­ zamba állítja vele Wellingtont. Bár nem igényel neki elsőséget, mégis a francia „gloire" mellé felhúzza az angol hadi di­ csőség zászlaját, hogy az évforduló ragyogó fényeiben megőrizze a történelmi igazsá­ got. Nem ünneprontás ez, hanem termé­ szetes eljárás egy angol hadvezér részéről, akinek pályafutására érdemes rövid pil­ lantást vetnünk. Bernard Kengsintonban

Law Montgomery 1887-ben született. Apja hosszú időn

Montgomery

marsall

át Tasmania püspöke volt, és ifjúkorának nagy részét maga is itt töltötte. Korán az egyik legjelesebb angol katonai iskolába, Sandhurstbe került. Az első világhábo­ rúban Franciaországban harcolt és kétszer megsebesült, majd e háborút mint ve­ zérkari tiszt fejezte be. 1919-ben Renanba küldték, ahol többek között a német hadi­ tudományokat kezdte tanulmányozni. A második világháború első éveiben hadosz­ tályparancsnok volt Franciaországban, és a dunkerque-i katasztrófából csaknem egész hadosztályát épen mentette haza. Ezt követően Dél-Anglia védelmét bízták rá, míg 1942-ben az Egyiptomban állomásozó VIII. hadsereg élére állították. Még ez év októberében El-Alamainnál fényes győzelmet aratott Rommelen, és a fasiszta német és olasz csapatokat Tuniszig szorította vissza. Ezután részt vett a szicíliai és az itáliai hadjáratban, 1944-ben pedig a Normandiában partraszálló szárazföldi csa­ patok fővezérének nevezték ki. Partraszállás után Franciaországban a 21. hadsereg­ csoport főparancsnoka, s vezetésével szabadították fel az ország északkeleti részét, valamint Belgiumot, majd behatolt Vesztfáliába. 1945 májusában az északnyugati né­ met hadsereg előtte tette le a fegyvert. A hitleri Németország leverése után, az angol zóna főparancsnokává, 1946-ban pedig a brit császári vezérkar főnökévé nevezték ki. Később magas katonai tisztségeket töltött be az atlanti paktum keretében, míg 1958-ban visszavonult a közéletből. Hadi szolgálataiért több katonai kitüntetésben részesült, lordságot kapott, és neve, valamint címe ez lett: Field-Marshal Viscount Montgomery of A l a m e i n . Több hadtörténeti és harcászati könyvet írt. Ezek közül az alábbiakat említjük meg: F o r w a r d to V i c t o r y (Előre a győzelemre), F r o m E l - A l a m e i n to the R i v e r S a n g r o (El Alameintól a Sangro folyóig), P a t h t o L e a d e r s h i p (A hadvezetés útja) és em­ lékiratait. Napóleon-elemzésében felveti mindazokat a kérdéseket, amelyeket a szakiroda­ lom már több mint másfél évszázada vitat. Értékelése lényegében összhangban van az angol történetírás általános felfogásával, mely előszeretettel hangoztatja Napó­ leon túlzó ambícióját és elítéli értelmetlen, emberi és anyagi áldozatokat kívánó hó­ dításait és folytonos háborúskodását. Ez a gondolat már a The Times 1821. július 5-én írott, Napóleon halálhírére megjelent vezércikkben is kifejezésre jut. E vezér­ cikket a nagytekintélyű lap az évfordulót követő napon változatlanul újranyomtatta. Íme, néhány idézet belőle: „Az általános válság, amelybe Napóleon belesodródott, mérhetetlen önzésében betölthetetlen ambícióját szolgálta... Uralkodó lett... pat­ riotizmusa csupán csapatainak és foglalkozásának szeretetében nyilvánul meg. En­ gedelmeskedik a parancsnak, és parancsot osztogat, de mindkét esetben feltétlen parancsról van szó... agressziót követett el egész sor idegen állam ellen, csak azért, hogy saját alattvalóinak jigyelmét elterelje hazai szolgaságukról. Az idegen né­ pekre rákényszerítette a fegyverkezést, hogy lerázhassák az ő igáját, és ezzel ürü­ gyet adott az idegen zsarnokoknak, hogy az ő példáját kövessék." Napóleon megítélése korok, sőt szerzők szerint változott. Az egyik kortárs, a német Ernst Moritz Arndt író „a sátán legidősebb fiának" nevezte, de Gaulle tá­ bornok pedig így ír róla: „Egy ilyen csodálatos pályafutás láttára ítéletünk meg­ oszlik a szégyen és a csodálat között." A második világháború utáni, Napóleonnal foglalkozó történeti irodalomból különösen két irányzat kelti fel a figyelmet. Az egyik Nopóleon és Hitler között von párhuzamot, a másik Európa egyesítésének problémáját boncolgatja. Az utóbbit Montgomery is megemlíti. Hegel volt az első, aki a jénai ütközet után Napóleonban a rendező „világlelket" látta. Toynbee több tanulmánya hasonló gondolatot fejez ki, és a történetíró fájlalja Napóleon kudar­ cát, mert az volt a véleménye, hogy az atomkorszak előtt neki volt meg Európa egye­ sítésére az utolsó nagy lehetősége, és az így létrejött modern francia birodalom szerinte megbékítette volna az erőszakkal meghódított és egyesített népeket, és nyugalmat meg békét hozott volna a sok vihart látott Európa szájmára. Sajnos, mindez, amint erre Montgomery is céloz, merő spekuláció. Hiszen nem feledhető el, hogy Napóleon egységes Európája nem az egyenjogú népek szabad közössége lett volna. Erre figyelmeztet Marx is, amikor megállapítja, hogy Napóleon tulajdonkép­ pen a francia burzsoázia kardja. Az 1815-ben Napóleontól tervezett „nagy európai federális rendszer" csupán a francia hegemónia álcázása lett volna, amint ez Na­ póleon nyilatkozatából is kiderül: „Európában nyugalom nem lehet, csak egy ve­ zető, egyetlen császár alatt, akinek hivatalnokai a királyok lennének." Végül néhány tájékoztató megjegyzés: Wellington eredeti, a hercegi cím elnyerése előtti neve: Arthur Wellesley. Mornington gróf harmadik fia volt. Az angol hagyományok szerint a lord címet csak az elsőszülött örökli, ennek halála esetén a második fiú. Bátyja: Richard Cowley

Wellesley, Mornington gróf, 1797-ben Kelet-India főkormányzója lett. Később Íror­ szág alkirályának vagy helytartójának (Lord Lieutenantnak) nevezték ki. J o h n C h u r c h i l l M a r l b o r o u g h (1650—1722) híres angol hadvezér és államférfi. Életrajzát utoljára leszármazottja, Winston Churchill, írta meg négy kötetben. A r c h i b a l d P e r c i v a l W a v e l l — Cyrenaika és Winchester grófja — neves angol hadvezér; a második világháború alatt — Montgomery előtt — az afrikai brit csa­ patok főparancsnoka volt, majd India alkirálya lett.

Két kortárs hadvezér K é t s z á z é v v e l ezelőtt két n a g y h a d v e ­ z é r született: N a p ó l e o n és Wellington. M i n d k e t t ő t t ö b b m i n t 60 é v e , s a n d h u r s t i hadapródként kezdtem tanulmányozni. D e annak a gyakorlati tapasztalatnak a fényében, melyet mint hadvezér a hábo­ r ú b a n szereztem, sohasem vetettem ő k e t kritikai e l e m z é s alá, m i n t a h o g y a n azt m o s t s z á n d é k o z o m tenni. N a p ó l e o n ­ nal k e z d e m , és a z u t á n W e l l i n g t o n n a l fogok foglalkozni. M i n t h o g y én, a k á r c s a k s o k a n m á s o k , a z 1939—1945-ös h á b o r ú b a n s o k k a l n a ­ gyobb hadseregeknek voltam a parancs­ noka, mint bármelyikük, jól m e g é r t e m azokat a kérdéseket, amelyekkel a had­ v e z é r a h a r c t é r e n s z e m b e találja m a g á t . P e r s z e , az i d ő k a z ó t a sokat v á l t o z t a k . A hadvezér mesterségének nyersanyaga az ember: a bánásmód az emberekkel ma­ gában foglalja mind a vezetés művésze­ tét, m i n d p e d i g a z e m b e r i t e r m é s z e t s o k ­ oldalú tanulmányozását. Következéskép­ p e n e l ő s z ö r ezt a k é r d é s t kell m e g v i z s ­ gálnunk. A h a d v e z é r feladata m e g n y e r n i az ütközeteket. A tapasztalat arra taní­ tott e n g e m , h o g y a c s a t á k a t m i n d e n e k ­ előtt a z e m b e r e k s z í v é b e n kell m e g ­ n y e r n i . A v e z e t ő n e k — l e g y e n katonai, p o l i t i k a i v a g y ipari v e z e t ő — „ m a g á ­ v a l " k e l l r a g a d n i a k ö v e t ő i t , és b i z t o n ­ ságot m e g ö n b i z a l m a t k e l l l e h e l n i e b e ­ l é j ü k ; u r a l k o d n i a kell a k ö r ü l ö t t e t o r ­ nyosuló eseményeken, mert mihelyt erre n e m képes, vezetése hatástalanná válik. T a l á n azt is el kell érnie, h o g y k ö v e ­ tői n a g y r a tartsák, és itt t ö r h e t n e k fel a veszedelmek: a történelem sok neves és dinamikus személyisége egyesekből tiszteletet, m á s o k b ó l e l l e n s z e n v e t váltott ki — f o r r ó r a g a s z k o d á s t és á d á z e l l e n s é ­ geskedést, n e m e g y s z e r pedig egyenesen s z ö r n y ű bírálatot. A h a d v e z é r n e k m i n ­ dezeket a kérdéseket figyelmen kívül

kell hagynia. Neki feladata kötelességét teljesítenie, és azt, a m i t h e l y e s n e k tart, b á r m i is t ö r t é n j é k . H o g y a n v i s z o n y l i k Napóleon a vezetés művészetének e z e k ­ h e z a z á l t a l á n o s e l v e i h e z , és m i v o l t e z e k n e k a hatása a z ő f ő v e z é r s é g é r e és hadviselésére?

NAPÓLEON A z 1953-ban k i a d o t t Soldiers and Sol­ dering ( K a t o n á k és k a t o n á s k o d á s ) c í m ű k ö n y v é b e n W a v e l l ezt írja: „A j ó h a d ­ vezér, a költőtől eltérően, i n k á b b lesz, m i n t születik." K e z d j ü k azért e l e m z é ­ sünket N a p ó l e o n élete korai szakaszá­ nak vizsgálatával, h o g y megvizsgáljuk, vajon korzikai származása és ifjúkorá­ n a k tapasztalatai v a l ó b a n rányomták-e valamennyire is b é l y e g ü k e t j e l l e m é r e . 1769. a u g u s z t u s 19-én született A j a c c i ó ban. A b b a n az i d ő b e n K o r z i k a a korzikaiaktól gyűlölt francia csapatok m e g ­ szállása alatt állott, u g y a n a k k o r széles k ö r ű ellenállási m o z g a l m a t s z e r v e z t e k , a m e l y h e z a leendő császár apja és an­ n a k felesége, Laetizia, is c s a t l a k o z o t t . E g y i k e t is, m á s i k a t is a r r ó l a c s a l á d i birtokról irányították, a m e l y e n N a p ó l e o n született. G y e r m e k - é s i f j ú k o r á r ó l ne­ h é z v o l t k i e l é g í t ő és a l a p o s t á j é k o z ó d á s t szerezni, m é g i s a t ö r t é n e t k u t a t á s a k ö ­ v e t k e z ő r é s z l e t e k e t d e r í t e t t e fel. Születése napján anyja, aki n a g y o n v a l l á s o s v o l t , m i s é t hallgatott, d e m é g annak befejezte előtt kénytelen v o l t ha­ z a m e n n i , és í g y is a z u t o l s ó p i l l a n a t b a n érkezett. N e m v o l t i d ő a m e g f e l e l ő e l ő ­ k é s z ü l e t e k r e , és a f r a n c i á k l e e n d ő c s á ­ szárát anyja az előszoba kerevetén szülte m e g . A c s e c s e m ő t m á s n a p ke­ resztelték m e g , é s a s z i g e t n e k a b b a n a z i d ő b e n e g y i k k e d v e l t szentje, S z e n t N a ­ p ó l e o n után, a N a p ó l e o n n e v e t a d t á k

s z o n y n a k é v i 50 N a p ó l e o n - a r a n y n y u g ­ díjat folyósított. A m i k o r tízéves volt, Korzika kor­ m á n y z ó j a elintézte s z á m á r a a felvételt a brienne-i (Champagne) katonai isko­ lába. Itt kitartóan d o l g o z o t t . M i n d e n h é ­ ten l e v e l e t írt a n y j á n a k , és e g y i k l e v e ­ l é b e n , 12 é v e s k o r á b a n , e z e k e t a h a n g ­ zatos s z a v a k a t írta: „ K a r d o m m a l a z o l ­ dalamon, Homérosszal a zsebemben, re­ m é l e m , utat t ö r ö k m a g a m n a k a v i l á g ­ ban." A nagyravágyás korán megmutat­ kozott nála; a továbbiakban erről még t ö b b m o n d a n i v a l ó n k lesz. B r i e n n e - b e n a többi hadapród között szorgalmas és z á r k ó z o t t f i ú n a k m u t a t k o z o t t . Úgy lát­ szik, k e v é s b a r á t j a v o l t , d e ha é r v é n y e ­ s ü l n i akart, tüstént n a g y b e f o l y á s t g y a ­ k o r o l t a p r ó d t á r s a i r a , és h a v a l a m i l y e n c s í n y t eszeltek k i , a tanulást a b b a h a g y ­ ta, é s átvette a vezetést.

Bonaparte

Napóleon mint első (Gros festménye)

konzul

neki. A n y j a egyike v o l t K o r z i k a leg­ s z e b b fiatalasszonyainak, é s a m i n t f e l ­ j e g y e z t é k róla, n a g y j e l l e m s z i l á r d s á g r ó l tett tanúságot. Élete d e l é n ö z v e g y m a ­ radt, m i u t á n férjének 13 gyermeket szült. K ö z ü l ü k ö t fiú é s h á r o m l e á n y túlélte N a p ó l e o n t , aki a m á s o d i k fiú volt. Élete korai s z a k a s z á b a n a g y e r m e k Napóleon leleményes, élénk, gyors ész­ járású v o l t , és — í g y j e g y e z t é k fel — : teljes f ö l é n y t v í v o t t ki m a g á n a k b á t y j a , Joseph fölött, a k i v e l gyakran vadul erőszakoskodott. Ha Joseph panaszko­ dott, a n y j a á l t a l á b a n N a p ó l e o n n a k adott igazat, és ritkán e n g e d t e m e g , h o g y J o ­ seph elmondja a maga véleményét. Na­ póleon nagyon ragaszkodott nevelőnőjé­ h e z ; m i h e l y t k o n z u l lett, a z i d ő s a s z -

T i z e n ö t é v e s k o r á b a n , 1784-ben s z á m ­ tantanárának javaslatára négy másik társával együtt a párizsi k a t o n a i i s k o ­ lába küldték tanulmányainak kiegészíté­ sére. M i v e l n e m érte m é g el a k e l l ő korhatárt, e g y másik tanára ellene szó­ lalt fel. D e s z á m t a n t a n á r a kitartott m e l ­ lette, azt h a n g o z t a t v a , h o g y e g y m a t e ­ matikai lángész szikrája lakozik benne, ezt p e d i g n e m lehet e l é g k o r á n é l e s z t ­ getni. Így azután Párizsba utazott. O l y a n j ó e l ő h a l a d á s t ért el, h o g y e g y é v m ú l v a , 16 é v e s k o r á b a n letette a z á ­ róvizsgát és tüzérhadnagynak nevezték k i , m a j d 1785-ben e g y V a l e n c e - b e n á l ­ l o m á s o z ó e z r e d h e z osztották b e . Ott-tartózkodása alatt baráti k a p c s o ­ l a t b a került e g y g a z d a g é s e l ő k e l ő h ö l g y ­ g y e l , M a d a m e d e C o l o m b i e r - v e l , és b e ­ leszeretett e n n e k l e á n y á b a . M i n d k e t t ő ­ j ü k s z á m á r a ez v o l t a z első s z e r e l e m . K é s ő b b m i n t császár í g y írt e r r ő l : „ A l e g á r t a t l a n a b b t e r e m t m é n y e k v o l t u n k , és r ö v i d t a l á l k o z ó k a t e s z e l t ü n k ki. J ó l e m ­ lékszem az egyikre, a szentivánéjt követő hajnalban v o l t . A l i g hihető, d e e g é s z b o l d o g s á g u n k a b b a n állott, h o g y a g y ü ­ m ö l c s ö s b e n e g y ü t t e t t ü n k cseresznyét." N a p ó l e o n s o h a s e m felejtette el, h o g y k o r z i k a i . S z o l g á l a t á n a k első hat é v é b ő l t ö b b m i n t h á r m a t s z a b a d s á g o n töltött, segítve a sziget-lakókat függetlenségü­ k é r t v í v o t t k ü z d e l m ü k b e n . E z e k b e n az é v e k b e n lett e g y k o r z i k a i ö n k é n t e s z á s z ­ lóalj alezredese. Amikor visszatért F r a n c i a o r s z á g b a , 23 é v e s v o l t . A k o r z i ­ kai harci tapasztalat és a z önkéntes zászlóalj p a r a n c s n o k s á g a jó inasévek voltak a továbbiakra — az ezeket k ö -

v e t ő 23 é v e s t é n y l e g e s katonai p a r a n c s ­ n o k s á g r a . E z e k b e n az e s z t e n d ő k b e n a szakmai ismeretek olyan gazdagságát h a l m o z t a föl, a m i t e l j e s e n szokatlan egy e n n y i r e ifjú tiszt részéről. Ha életének f o r m á l ó éveit tanulmá­ nyozzuk, nyilvánvalóvá válik eltökélt szándéka, h o g y i g a z i , „ h i v a t á s o s " k a t o n a l e g y e n , és elsajátítsa e f o g l a l k o z á s m i n ­ den csínját-bínját. Persze, képességei kezességül s z o l g á l t a k a sikerhez, de — ambíciójának szüntelen ösztönzése m e l l e t t — k e m é n y m u n k á v a l és elszánt­ sággal ezt biztossá is tette. T o v á b b á é p ­ pen annyira tanulmányozta az e m b e r e ­ ket, m i n t a k ö n y v e k e t , é s a l a p o s i s m e r e ­ teket szerzett arról, m i l y e n a z e m b e r i t e r m é s z e t h á b o r ú i d e j é n . W a v e l l í g y ír r ó l a : „ H a rá t u d u n k j ö n n i , h o g y a n v e r t lelket e g y i s m e r e t l e n fiatal e m b e r a zendülő, rongyos, agyonéhezett hadse­ r e g b e , h o g y a n a d o t t e r ő t és l e n d ü l e t e t n e k i arra, h o g y m e n e t e l j e n é s h a r c o l ­ j o n , m i n t a h o g y a n azt ő tette, h o g y a n u r a l k o d o t t és e l l e n ő r z ö t t n á l a i d ő s e b b és tapasztaltabb hadvezéreket, akkor olyasvalamit tanultunk, ami meghaladja a s z a b á l y z a t o k t u d o m á n y á t és a stra­ tégiát." N y i l v á n v a l ó , W a v e l l a r r a a m ó d r a utal, amellyel Napóleon helyreállította az Olaszországban levő francia hadsereg f e g y e l m é t , a m e l y n e k 1796-ban fővezé­ r é v é n e v e z t é k ki. M i v e l a f r a n c i a h a d ­ seregben ez volt a kezdete a napóleoni dinamikus hadvezetésnek, azért most ezzel az é v v e l f o g o k f o g l a l k o z n i . 1796. m á r c i u s 9-én, a m i k o r a l i g 26 éves volt, N a p ó l e o n feleségül vette J o séphine-t, Beauharnais gróf özvegyét. J o s é p h i n e hat é v v e l i d ő s e b b v o l t nála, és azt f e c s e g t é k róla, h o g y e r k ö l c s e i nem különösen j ó k . Házassága után néhány nappal Napóleonra bízták az itáliai francia hadsereg főparancsnok­ ságát. A köztársaság e k k o r m á r n a g y o n el v o l t k ö t e l e z v e N a p ó l e o n n a k azzal, h o g y 1795-ben P á r i z s b a n g y o r s a n a h e l y ­ zet ura lett, é s a f e l k e l ő k e t az u t c á k o n tüzérségi tűzzel k ö n y ö r t e l e n ü l l ö v e t t e , m e g m e n t e t t e a köztársaság létét. Jó példája ő az olyan embernek, akire az alkalom hamar ráköszönt, d e e r r e tanulással fel is készítette magát, és m i n t e g y v á r v a rá, a k í n á l k o z ó a l k a l ­ mat mindkét kezével megragadta. Ta­ nulságul s z o l g á l h a t e z m a m i n d e n fiatal e m b e r n e k , b á r m i l y e n p á l y á n is s z o l g á l ­ j o n , és k ü l ö n ö s e n , talán e l s ő s o r b a n , a h a d i s z o l g á l a t o t teljesítő tisztek számára. A z o n n a l N i c e - b e i n d u l t új parancs­ nokságának főhadiszállására. Joséphine-t a z o n b a n n e m vitte m a g á v a l . A m i n t m á r

írtam, hadseregét rongyosan, éhesen, z s o l d n é l k ü l és k i á b r á n d u l t a n találta. E g y hét m ú l v a a k o m o r , e l é g e d e t l e n c s a ­ p a t o k átalakultak, é s k é s z e k v o l t a k az e g y ü t t m ű k ö d é s r e . Ő újra l e l k e t ö n t ö t t a h a d s e r e g b e . A z e d d i g i e k b ő l kiderül, h o g y a m i a h a d v e z é r i k é p e s s é g e k e t és a z e m b e r i t é n y e z ő k j e l e n t ő s é g é t illeti, N a p ó l e o n e b b e n a kritikai e l e m z é s b e n j ó m i n ő s í t é s t nyert. 26 é v e s k o r á b a n a h á b o r ú s f ő p a r a n c s n o k s á g t e r é r e lépett, a m i arra késztet, h o g y m o s t a h a d v e z e ­ tés k é r d é s é r ő l s z ó l j a k . J ó l k e z d t e a z z a l is, h o g y m e g f e l e l ő t á b o r s z e r n a g y o t választott — az a k k o r 42 é v e s Berthier-t, aki n a g y sikerrel szolgálta őt 18 é v e n át. B e r t h i e r s e m ­ milyen értelemben n e m volt hadvezér, talán é p p e n ezért n a g y o n is m e g f e l e l t arra, h o g y N a p ó l e o n t á b o r s z e r n a g y a l e ­ g y e n . Ezután k ö v e t k e z e t t a z 1796—97. é v i o l a s z o r s z á g i hadjárat. E z v o l t a l e g ­ n a g y o b b , a m e l y e t v a l a h a a v i l á g látott; lehetetlen a h a d j á r a t során v a l a m i l y e n hibát felfedni Napóleon stratégiájában v a g y taktikai k o n c e p c i ó i b a n . A m i n t a z A History of Warfare (A hadviselés tör­ ténete) c í m ű m ű v e m b e n í r t a m : „ A z o k ­ ban az években egy n a g y katonai gé­ niusz született a v i l á g r a , és azóta a v i ­ lág sohasem volt ugyanaz." S o k m á s g y ő z e l e m k ö v e t k e z e t t , és a francia m o r á l fantasztikus magasságok­ ba emelkedett; ám mindez megszédí­ tette N a p ó l e o n fejét, é s j e l l e m é n m o s t már egy sötét folt kezdett terjengeni — a határt n e m i s m e r ő a m b í c i ó . E m l é ­ k e z z ü n k vissza, h o g y a nagyravágyás a k k o r n y i l v á n u l t m e g nála, a m i k o r alig 12 é v e s v o l t . E b b e n n i n c s s e m m i b a j . M i n d e n fiatal e m b e r b e n , aki m é l t ó a föld sójára, k e l l h o g y l e g y e n ambí­ c i ó . D e a m i N a p ó l e o n t illeti, az ő a m b í ­ ciója az volt, hogy a világ l e g n a g y o b b h ó d í t ó j á n a k ismerjék m e g , és ez v o l t az, a m i őt a Waterlooi v é g s ő v e r e s é g b e s o ­ dorta. Teljes bizonyossággal elmondható, hogy Napóleon mestere volt a hadvise­ lésnek. A z A History of W a r f a r e - b e n m e g í r t a m : b í r á l ó i vitatták, h o g y a l k o t ó l á n g é s z lett v o l n a ; átvett e g y katonai gépezetet, t o v á b b fejlesztette, hihetetlen ü g y e s s é g g e l b á n n i is t u d o t t v e l e — d e újat t e r e m t e n i n e m tudott. Úgy látszik, h o g y ez a v a l ó igazság. M a r s h a l l - C o r n ­ w a l l az 1967-ben k i a d o t t Napoleon as Military Commander (Napóleon, a had­ v e z é r ) c í m ű m ű v é b e n írja: „ A v a l ó s á g az, h o g y N a p ó l e o n s e m a stratégiában, s e m a t a k t i k á b a n n e m talált fel ú j tant; i l y e s m i t v a l ó b a n soha n e m is állí­ tott. H a feltalált v o l n a , a k k o r e l k e r ü l i

a z o k a t a s z ö r n y ű veszteségeket, a m e l y e ­ ket csapatai m i n d e g y r e e l s z e n v e d t e k , és el az u t o l s ó ü t k ö z e t h i á b a v a l ó m é s z á r ­ lását. F o g l a l k o z á s á n a k l e g j o b b mestere v o l t , aki tudta, h o g y a n lehet a l e g h a t é ­ k o n y a b b a n használni a z o k a t az e s z k ö z ö ­ ket és eljárásokat, a m e l y e k e t készen k a ­ pott k é z h e z . " Gyakran ú g y v é l e m , az austerlitzi csata i r á n y í t á s a v o l t az ő igazi r e m e k ­ m ű v e . D e talán az is e l m o n d h a t ó róla, h o g y e z keltett b e n n e a b s z o l ú t b i z a l ­ mat saját c s a l h a t a t l a n s á g á b a n , és f o ­ kozta n a g y r a v á g y á s á t . ítélete azonban n e m volt mindig he­ l y e s . A z 1798. évi e g y i p t o m i h a d j á r a t á ­ n a k n e m v o l t stratégiai é r t e l m e . L e h e t ugyan, hogy valamilyen politikai elgon­ dolás húzódott meg mögötte. Talleyrand azt hitte, h o g y M á l t a é s E g y i p t o m e l ­ foglalása m e g r e n d í t i A n g l i a ö s s z e k ö t t e ­ tését I n d i á v a l , és e l g o n d o l á s á t m e g v i ­ tatta N a p ó l e o n n a l . N a p ó l e o n l e l k e s e d é s ­ s e l f o g a d t a , m e r t l e h e t ő s é g e t látott b e n ­ ne saját h a t a l m á n a k n ö v e l é s é r e , ami most, m i v e l a m b í c i ó j a szárnyalni k e z ­ dett, r ö g e s z m é j é v é vált. A b b a n a r e ­ m é n y b e n , h o g y m a g á h o z édesgeti az a r a b törzseket, m e n e t e l t S i n a i o n k e r e s z ­ tül Palesztina felé.

A törökök Jaffánál feltartóztatták. V é g ü l is, a m i k o r a várost elfoglalta, rablási m e g erőszakoskodási jelenetek j á t s z ó d t a k le, m e l y e k e t a f o g l y o k k e ­ gyetlen l e m é s z á r l á s a követett, a m i k i t ö ­ rülhetetlen f o l t o t h a g y o t t j e l l e m é n és n e v é n . Ez a politika a l i g h a j á r u l t h o z z á a z a r a b o k m e g n y e r é s é h e z . 1799 a u g u s z ­ tusában megszökött hadseregétől, és visszatért Franciaországba, magára hagyva Egyiptomban, elszigetelten, mintegy harmincezer francia katonát. Elképzelhető, mit éreztek azok a kato­ nák! 1804 m á j u s á b a n e l h a t á r o z t a : F r a n c i a ­ országban növeli személyi hatalmát azokkal s z e m b e n , a k i k h í r n e v é t s e m m i ­ b e vették, n e v e z e t e s e n azzal, h o g y m a ­ gát „ a f r a n c i á k c s á s z á r á n a k " teszi m e g . N é h á n y h ó n a p r a rá — a p á p a j e l e n l é ­ tében — P á r i z s b a n m a g a tette f e j é r e a koronát. P á r é v v e l k é s ő b b , 1808-ban e l ­ követte a z első n a g y o b b baklövését: megtámadta Spanyolországot. Fővezérség é n e k j e l l e g z e t e s f o r m á j a a b b a n állott, hogy minden hatalmat saját kezébe összpontosított, ez a h a t a l m i rendszer azonban azonnal megbukott, mihelyt a hadműveleteket n e m személyesen maga vezette.

A s p a n y o l hadjárat i r á n y í t á s á t t ö b b m a r s a l l j á r a bízta, d e k u d a r c á é r t a f e ­ lelősség őt terheli. A l i g kétséges, h o g y S p a n y o l o r s z á g és a s p a n y o l o k v o l t a k azok, a k i k m e g t ö r t é k a f r a n c i á k erejét és ezáltal E u r ó p á b a n aláásták a n a p ó ­ l e o n i h a t a l o m e g é s z szerkezetét. A c s á ­ szár É s z a k - E u r ó p á b a n mindig túlságo­ s a n el v o l t f o g l a l v a a h h o z , h o g y S p a ­ nyolországban személyesen közbelépjen; túl e l a p r ó z t a magát. W e l l i n g t o n h a d s e ­ r e g e és a s p a n y o l o k 1813-ban k i ű z t é k a franciákat Spanyolországból. 1812-ben bekövetkezett a második szörnyű katonai baklövés. Napóleon, mielőtt még Spanyolországban biztosí­ totta v o l n a a g y ő z e l m e t , h á b o r ú b a s o d ­ r ó d o t t O r o s z o r s z á g g a l , és e g y s z e r r e két f r o n t o n kellett h a d a t v i s e l n i e . A b b a n r e m é n y k e d e t t , h o g y az o r o s z o k a t m é g a tél beállta előtt, a n y á r i h ó n a p o k b a n l e g y ő z h e t i . D e I. S á n d o r c á r m á s k é p p e n gondolta. Visszavonult, majd a felper­ zselt f ö l d p o l i t i k á j á v a l , a t e r m é s és a f a l v a k f e l é g e t é s é v e l és a p a r a s z t o k n a k a z i n v á z i ó v a l s z e m b e n i fanatikus e l l e n ­ állása kiaknázásával arra törekedett, h o g y az o r o s z tél r é m e s h i d e g é n e k c s a p ­ d á j á b a c s a l j a a franciákat. Elképzelé­ sét siker k o r o n á z t a . A Grande Armée sorsa megpecsételődött. A moszkvai viszs z a v o n u l á s után N a p ó l e o n m á s o d s z o r is megszökött hadseregétől, és visszatért Párizsba. Oroszországban Napóleont n e m c s a k az i d ő j á r á s g y ő z t e l e , l e g y ő z t é k saját b a k l ö v é s e i é s az a k ö v e t k e z m é n y , a m e l y a Grande Armée fellazult f e g y e l ­ méből adódott. Mihelyt szeptemberben a franciák bevonultak Moszkvába, meg­ k e z d ő d ö t t a fosztogatás, és megindult a z e r k ö l c s ö k g y o r s lazulása. A f r a n c i á k p i l l a n a t o k alatt k i h a s z n á l t á k f ő v e z é r ü k g y e n g e s é g é t . A z 1812. é v i o r o s z o r s z á g i tragédia m a g á b a n a c s á s z á r b a n v é g b e ­ m e n t v á l t o z á s o k miatt is b e k ö v e t k e z e t t : letargia és s z e l l e m i l a n k a d á s szállta meg. Talán ez ama betegség sorvasztó e r e j é n e k is t u l a j d o n í t h a t ó , a m e l y v é g ü l h a l á l á n a k o k o z ó j a lett: a r á k n a k . D e b á r m i is lett l é g y e n a z ok, m o s t m á r alig m u t a t t a ki k o r á b b i ügyességét. A z Első Császárság hosszú, r a g y o g ó n a p j a i végükhöz közeledtek. M i h e l y t 1812 d e c e m b e r é b e n a császár visszaérkezett Párizsba, hozzálátott e g y új Grande Armée megszervezéséhez. Ezután k ö v e t k e z t e k az 1813. é v i h a d j á ­ rat s o r s d ö n t ő e s e m é n y e i . N o h a látszólag bizonyos fokig visszanyerte korábbi csillogását, esélyei m é g i s e r ő s e n m e g ­ csappantak. Túlbecsülte csapatainak ki­ tartását, és a s z ö v e t s é g e s e k t ú l s z á r n y a l ­ ták őt. M i n d e z e k h e z az is hozzájárult,

h o g y t á b o r s z e r n a g y a , B e r t h i e r a z 1812. évi o r o s z h a d j á r a t után m e g b e t e g e d e t t — ez pedig k o m o l y veszteséget jelentett számára. V é g ü l is 1814 á p r i l i s á b a n a m a r s a l l o k é s a szenátus k i e r ő s z a k o l t á k l e m o n d á ­ sát, é s E l b á r a s z á m ű z t é k . K i s z a b a d u l á s a 1815 m á r c i u s á b a n , visszatérése Párizsba, m a j d W a t e r l o o — m i n d e z e k e t a törté­ netírás a l a p o s a n f e l d o l g o z t a . W a t e r l o o r a v o n a t k o z ó a n a z A History of Warfareben e z e k e t í r t a m : „ N a p ó l e o n c s a k h é b e hóba volt azonos önmagával. Bárki elmélkedhetik azon, mi történt volna, ha a csatatéren a k k o r t a l á l k o z i k W e l lingtonnal, amikor e g é s z e r e j é n e k és energiájának teljében volt." H a e z e k n e k a n a p o k n a k az e s e m é ­ nyein elmélkedünk, akarva, n e m akar­ va arra a következtetésre jutunk, h o g y a „spanyol fekély" okozta szörnyű vér­ veszteség, a z 1812-es o r o s z o r s z á g i h a d ­ járat vámszedése nyilvánvalóvá teszi azt az igazságot, m i s z e r i n t Franciaor­ szág fizikailag k é p t e l e n v o l t o l y a n h a d ­ sereget e l ő t e r e m t e n i , a m e l y a m ú l t n a g y hadseregeivel vetekedhetett volna. A z „öreg bajuszok" még mindig nagyszerű k a t o n á k v o l t a k , d e m á r alig m a r a d t b e ­ lőlük. A tapasztalt marsallok közül egyesek meghaltak, azok pedig, akik életben maradtak — Ney, Murat és S o u l t — , elveszítették lelkesedésüket.

* D e m i n d e z e k n é l s ú l y o s a b b az, h o g y N a p ó l e o n is k o m o l y a n l e h a n y a t l o t t ; r o ­ z o g a egészségi á l l a p o t a l a s s a n k é n t l e ­ gyengítette, és n o h a s z e l l e m e és a k a r a t a m é g e r ő s v o l t , régi v a r á z s a — a m e l y a k é s z v e r e s é g e t g y ő z e l e m r e változtatta — t ö b b é n e m újult fel. A h a d v i s e l é s terén s e n k i s e m lehet a v é g t e l e n s é g i g u t o l é r ­ hetetlen m ű v é s z , és 16 év után N a p ó ­ l e o n útja l e j t ő r e siklott. V é g ü l az e s e ­ m é n y e k S z e n t I l o n a szigetére vetették, a h o l a b b a n ő r l ő d ö t t fel, h o g y a s z e b b és a d i c s ő s é g e s e b b n a p o k r a e m l é k e z e t t . M e g h a l t 1825. m á j u s 5-én. H a g y j u k őt p i h e n n i b é k é b e n . D e é r ­ d e m e s m e g e m l í t e n i k a t o n a i pályafutásá­ nak e g y i k tényét. A z t az érdekes m o z z a ­ natot, h o g y h a d v i s e l é s é n e k hosszú é v e i során s z e m é l y szerint s o h a s e m v í v o t t ütközetet brit hadsereggel, k i v é v e az első és a z u t o l s ó csatáját. A z első T o u l o n n á l f o l y t l e 1793-ban, a m i k o r e g y , a z a n g o l o k t ó l e l f o g l a l t üteget t á m a d o t t m e g , és c o m b j á n s z u r o n y s é r ü l é s t kapott, ami m a j d n e m e g y i k l á b á n a k az e l v e s z ­ t é s é v e l járt. A z u t o l s ó , az e g y b e n v é g ­

zetes W a t e r l o o i csata v o l t . A palesztinai A k k o ostromát n e m számítom ide; ez Sir S i d n e y S m i t h t e n g e r n a g y v e z e t é s e alatt n e m a d t a m e g magát. A m á s i k é r d e k e s t é n y , h o g y a srapnelt, a m e l y e t e g y u g y a n o l y a n n e v ű b r i t e z r e d e s 1808b a n talált fel, N a p ó l e o n — jóllehet m a g a is tüzér — W a t e r l o o - n á l n e m al­ kalmazta. H a a l k a l m a z z a , n a g y o n k e l l e ­ m e t l e n hatással lett v o l n a W e l l i n g t o n n a k n é g y s z ö g b e n felállított csapataira. Tanulmányomnak első r é s z é b e n rá­ mutattam néhány olyan tényezőre, a m e ­ l y e k e t e g y e t l e n , N a p ó l e o n r ó l s z ó l ó kriti­ kai e l e m z é s b e n s e m lehet f i g y e l m e n k í ­ vül hagyni. A z első a hadviselés kérdé­ s e és a z e m b e r e k k e l v a l ó b á n á s m ó d . A n n y i b i z o n y o s , h o g y az e m b e r i t é n y e z ő szerepét a h á b o r ú b a n N a p ó l e o n t ö k é l e ­ tesen megértette — mindenesetre job­ b a n felfogta, m i n t marsalljai k ö z ü l b á r ­ m e l y i k . A császár b e f o l y á s a a f r a n c i a katonák eszére és bátorságára egyene­ sen c s o d á l a t o s volt. V a r á z s a alá t u d t a v o n n i őket. E g y e t l e n szó, e g y e t l e n k é z ­ mozdulat elég volt ahhoz, h o g y lelket v e r j e n b e l é j ü k , és r á v e g y e őket, h o g y szembeszálljanak bármilyen veszéllyel. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l minősítést kap, m é g h o z z á igen j ó t . D e a t ü r e l m é t is el t u d t a v e s z í t e n i , e g é s z e n az esztelenségig. Ezt tette néhányszor Talleyranddal s z e m b e n is, akit a z o n k a p o t t rajta, h o g y intrikál ellene. E g y s z e r — a m i n t f e l j e ­ gyezték — Talleyrand ezeket m o n d o t t a : „ M i l y e n kár, h o g y e g y i l y e n n a g y e m ­ b e r o l y a n r o s s z n e v e l é s t kapott." A hadvezetés területén ragyogóan k e z d t e . D e a m i n t az é v e k múltak, a z aljas és ö n z ő a m b í c i ó v é g l e t e k r e r a g a d ­ ta, a n n y i r a , h o g y szakmai, k a t o n a i íté­ lete, m e l y e t b e f o l y á s o l t r o z o g a egészségi állapota, b u k á s b a s o d o r t a . S o k v é l e m é n y h a n g z o t t el N a p ó l e o n r ó l é s tetteiről — e g y e s e k k e d v e z ő k , m á s o k n e m . Láttuk az i n d o k o k a t , a m e l y e k ö s z t ö n ö z t é k ő t . V a j o n , h a v é g ü l is g y ő z e l m e t arat, n e m lehetne-e ma Európa egységes és erős? Ez a z o n b a n m e r ő s p e k u l á c i ó . E g y d o l o g azonban biztosan e l m o n d h a t ó : győzel­ m e i f e l ü l m ú l h a t a t l a n o k v o l t a k . És m i n d ­ addig, a m í g l e s z n e k k a t o n á k , ú g y f o g ­ n a k rá e m l é k e z n i , m i n t a történelem egyik legnagyobb hadvezérére.

WELLINGTON W e l l i n g t o n 1769-ben, t e h á t u g y a n a b ­ b a n az é v b e n született, m i n t N a p ó l e o n , c s a k n e m 50 é v v e l M a r l b o r o u g h halála után. É r d e k e s , hogy ugyanaz az év hozta v i l á g r a a k o r két l e g n a g y o b b h a d -

v e z é r é t ; a z is m e g j e g y z é s r e m é l t ó , h o g y 1815 júniusáig, a w a t e r l o o i — m i n d ­ k e t t ő j ü k s z á m á r a u t o l s ó — ütközetig a csatatéren s o h a s e m találkoztak. Miféle e m b e r volt Wellington? V a n o k u n k feltételezni, h o g y g y e r ­ mekkora és életének korai szakasza — akárcsak Marlborough-é — n e m volt b o l d o g . A p j a 12 é v e s k o r á b a n m e g h a l t , a m i m e g f o s z t o t t a őt a k e d v e z ő atyai b e ­ folyásoktól. Anyja, Lady Mornington, h ű v ö s t e r m é s z e t ű v o l t ; ú g y látszik, az a v é l e m é n y a l a k u l t ki b e n n e , h o g y fia a család t ö k f i l k ó j a , é s ha n e m is n y e r ­ sen, d e l á t h a t ó s e m m i b e v e v é s s e l b á n t vele. A m i k o r a p j a , Lord Mornington meghalt, a fiú m a g á b a roskadt, és j e l ­ l e m é n e k k u l c s a a z á r k ó z o t t s á g lett. M é g n a g y o n fiatalon C h e l s e a - b e k ü l d ­ t é k a z e l ő k é s z í t ő i s k o l á b a . Itt n e m é r e z ­ te j ó l magát, és alig tanult v a l a m i t . O n ­ n a n E t o n b a került, a h o l az i s k o l a c s a k félig-meddig kötötte le; magatartása — a m i n t f e l j e g y e z t é k r ó l a — az i s k o l á n belül és a z o n k í v ü l o l y a n v o l t , m i n t e g y á l m o d o z ó , tétlen, f é l é n k ifjúé. A m i ­ k o r férje m e g h a l t , a n y j a L o n d o n b a k ö l ­ t ö z ö t t K é s ő b b , a n y a g i o k o k miatt, k i ­ vette A r t h u r t E t o n b ó l és m a g á v a l vitte Brüsszelbe. W e l l i n g t o n e k k o r 15 é v e s volt. E g y é v v e l k é s ő b b a n y j a Franciao r s z á g b a , a z a n g e r s - i katonai i s k o l á b a küldte, és szüntelenül azt hangoztatta, hogy Arthur „csak ágyútölteléknek való, semmi másra n e m j ó " . A n g e r s - b e n k é t é v e t töltött, azután visszatért A n g l i á b a . 1787. m á r c i u s 6-án b e v o n u l t k a t o n á n a k . E k k o r 18 é v e s v o l t . A z igazság k e d v é é r t m e g kell m o n d a ­ nunk, h o g y a n y j á t fia n a g y hadi tettei életének későbbi szakaszában nagyon b ü s z k é v é tették. V a l a h o l azt o l v a s t a m , h o g y ha a p á l y a v á l a s z t á s t r á b í z z á k , n e m a katonai p á l y á t választotta v o l n a ; h a j ­ l a n d ó s á g a , ha v o l t n á l a i l y e s m i , a p o l ­ gári élet felé v o n z o t t a . E z a z o n b a n alig hihető. Tizennyolc éves korában, amikor b e ­ vonult katonának, zászlósnak nevezték ki a 73-as H i g h l a n d e r - e k h e z ( „ F e l v i d é ­ kiek" — a Fekete Ő r s é g ) . M i v e l e z r e d e Indiában á l l o m á s o z o t t , ő e g y h a d s e g é d i állásért f o l y a m o d o t t Í r o r s z á g alkirálya mellé. A z t 1787 n o v e m b e r é b e n m e g is kapta. N e h é z e l k é p z e l n i , h o g y a D u b l i n Castle-ben, az alkirály vezérkarában, az élet m e g f e l e l ő lett v o l n a e g y o l y a n f i a t a l e m b e r számára, aki a k a t o n a i p á ­ lyát választotta. H o z z á m é g költséges is volt, é s ő m a g á n b e v é t e l l e l szinte nem rendelkezett; v a l ó s z í n ű l e g a d ó s s á g o t is c s i n á l t E z e n k í v ü l s z e r e l m e s lett L a d y C a t h e r i n e P a k e n h a m b e , L o n g f o r d gróf-

Benjamin Wellington

Robert herceg

Haydon: (1839)

j á n a k l e á n y á b a , talán j e g y b e is léptek, d e a házasságkötés p é n z ü g y i n e h é z s é g e k miatt e g y e l ő r e lehetetlen v o l t s z á m u k r a . Később azonban, 1806-ban, ö s s z e h á z a ­ s o d t a k , é s 1807 f e b r u á r j á b a n megszüle­ tett első fiuk. Házaséletét m a m á r j o b ­ b a n i s m e r j ü k . A z t o l v a s t a m róla, h o g y v i s z o n y a lett v o l n a m á s a s s z o n y o k k a l , d e f e l j e g y e z t é k azt a kijelentését, m e l y szerint őt s o h a e g y e t l e n n ő s e m szerette. Házassága nem volt boldog, felesége 1831-ben m e g h a l t , t ö b b é azután nem házasodott meg. H o g y életét D u b l i n b e n mint h a d s e g é d változatossá t e g y e , 1790-ben T r i m v á ­ lasztókerület k é p v i s e l ő j e k é n t tagja lett a z í r p a r l a m e n t n e k . M a el s e m k é p z e l ­ hető e g y h a d s e g é d , aki a katonai k ö t e ­ lezettségei mellett parlamenti tagságot is v á l l a l j o n — l e g a l á b b én n e m t u d o m e l k é p z e l n i . K é t s é g t e l e n , s z á m á r a e z hasz­ n o s tapasztalat v o l t . 1793 m á r c i u s á b a n Arthur bátyjától, Lord Morningtontól, pénzt kölcsönzött, h o g y a 33-as g y a l o g o s o k n á l m e g s z e r e z z e a z ő r n a g y i rangot. Ez a z e g y s é g k é s ő b b

Wellington herceg yorkshire-i (West R i ­ d i n g - i ) e z r e d e lett. B á t y j a teljesítette kérését, é s k é s ő b b , a m i k o r a k ö l c s ö n t v i s s z a akarta fizetni, n e m f o g a d t a el. Így lett A r t h u r 1793 áprilisában ő r n a g y , azután a l e z r e d e s n e k léptették elő, s z e p ­ t e m b e r b e n p e d i g az e z r e d f ő p a r a n c s n o k ­ ságával b í z t á k m e g . E k k o r 24 é v e s v o l t . Mielőtt a történetet t o v á b b folytatn ó k , tanácsos kitérőt tenni, h o g y r ö v i d pillantást v e s s ü n k a z a k k o r i i d ő k h a d ­ seregére. F o r t e s c u e A History of the British Army (A brit hadsereg törté­ nete) c í m ű m ű v é b e n j ó l bemutatja a részleteket. A brit katona számára, e g é s z t ö r t é n e t é b e n , az a m e r i k a i f ü g g e t ­ l e n s é g i h á b o r ú és a f r a n c i a f o r r a d a l o m közötti tíz é v n y i i d ő s z a k v o l t a l e g ­ r o s s z a b b . N e m létezett f ő p a r a n c s n o k s á g , c s a k e g y p o l g á r „ h a d ü g y i államtitkár". Volt ugyan altábornagy meg szállás­ mester, g y a k o r l a t i l a g a z o n b a n m i n d k e t ­ ten a k i r á l y vezérkarához tartoztak. N e m v o l t senki, aki b e f o l y á s t t u d o t t v o l n a g y a k o r o l n i a m i n i s z t e r e k r e , és e l ­ s ő s o r b a n W i l l i a m Pittre, h o g y o r v o s o l ­ j á k a tisztek és a s o r k a t o n á k panaszait, és biztosítsák m e g f e l e l ő ellátásukat. Á l ­ t a l á b a n i l y e n v o l t a h a d s e r e g , v a g y ta­ lán h e l y e s e b b e n : a z ö n á l l ó e z r e d c s o p o r ­ tok helyzete, amelyeket hadseregnek neveztek, amikor Arthur katona lett. A m i n t m a j d kitűnik, n e k i n a g y s z e r e p e lesz a d o l g o k r e n d b e h o z á s á b a n . 1794-ben a y o r k i h e r c e g h a d s e r e g é b e n szolgált ezredesi minőségben, Flandriá­ b a n , és ú g y látszik, ő v o l t a z e g y e t l e n m a g a s r a n g ú tiszt, aki a h a d j á r a t fel­ szerelését s e m m i v e l s e m tekintette k e ­ v é s b é f o n t o s n a k , m i n t saját s z ü k s é g l e ­ teit.

* A yorki herceg hadserege vereséget s z e n v e d e t t , és v i s s z a v o n u l á s r a k é n y s z e ­ rült. D e c e m b e r r e az i d ő k e g y e t l e n ü l hi­ d e g lett, és a k a t o n á k n a k n e m v o l t k ö ­ penyük. A nehézségek és a hanyagság teljesen fellazították a fegyelmet. A m i r e az E m s f o l y ó m ö g ö t t a h a d s e r e g v i ­ s z o n y l a g o s b i z t o n s á g h o z jutott, az á l l o ­ m á n y 25 000 b r i t k a t o n á b ó l 6000-re c s ö k ­ kent. A z a k k o r i i d ő k b e n ez v o l t a b r i t hadsereg legsiralmasabb visszavonulása, s ha tart m é g n é h á n y napig, aligha m a r a d é l e t b e n e g y e t l e n k a t o n a is. A r t h u r W e l l e s l e y részt v e t t e b b e n a h a d j á r a t b a n , és e z v o l t tűzkeresztsége, d e tapasztalatáról n e m h a g y o t t s e m m i ­ l y e n feljegyzést. C s a k a n n y i t mondott róla, megtanulta, h o g y a n nem szabad csinálni a dolgokat. A valóságban azon­

b a n s o k k a l t ö b b e t tanult: a f e g y e l m e ­ zett ö r e g k a t o n á k j e l e n t ő s é g é t az a k k o r i idők brit újoncainak formálásában, a „harcvonal" tűzfegyelmében kapott ki­ k é p z é s értékét a f r a n c i a r o h a m - h a d o s z lop akciójával szemben, továbbá hogyan jut m i n d i g é l r e a f e g y e l m e z e t t , a m e g ­ felelő ellátó szolgálattal r e n d e l k e z ő h a d ­ sereg s z e m b e n azzal, m e l y é l e l m é t a f a l ­ v a k o n szerzi b e , és fosztogatással m e g rablással zaklatja a l a k o s s á g o t . W e l l e s l e y visszatért A n g l i á b a , és m o s t m á r v o l t m i n g o n d o l k o z n i a . 1796 m á j u ­ sában e z r e d e , a 33-asok h a j ó r a szálltak, hogy Indiába menjenek. Ez eljuttat m i n k e t katonai p á l y á j á n a k a h h o z a sza­ kaszához, a m i k o r tényleges szolgálatban g y a k o r l a t b a ültethette át m i n d a z t , amit tanult a m a c é l é r d e k é b e n , h o g y h a d i t u ­ d o m á n y á t tökéletesítse. M o s t t é n y l e g e s e z r e d e s s é l é p t e t t é k elő. N y i l v á n v a l ó , az 1794—95. é v i f l a n d r i a i tapasztalatai után belátta, h o g y el kell sajátítania a h a d ­ v i s e l é s m e s t e r s é g é t , és k o m o l y a n k e z d t e tanulmányozni a haditudományokat. Egyre többet és többet olvasott. A m i k o r I n d i á b a ment, t ö r t é n e l m i m u n k á k a t é s I n d i á r ó l s z ó l ó k ö n y v e k e t vitt m a g á v a l , v a l a m i n t p e r z s a és b e n g á l i n y e l v t a n o ­ kat. D u b l i n b e n és e g y e b ü t t másfajta k ö n y v e k e t is vásárolt, m i n t p é l d á u l a Cambridge-féle Háború Indiában-t, M a c k e n z i e Hadjáratait, Lloyd tábornok­ n a k Háború Németországban és elmél­ kedések a háború általános elveiről, Dundasnak A lovassági taktikák, Saxes marsallnak Mes Rêveries című munká­ ját, C a e s a r n a k Kommentárjait és Nagy F r i g y e s n e k a Histoire de la Guerre de Sept Ans c í m ű m ű v é t . 1840-ben egyik barátjának ezeket m o n d o t t a : „Indiában v e l e m v o l t Caesar Kommentárjai, sokat tanultam belőle; m i n t ő, é n is m i n d e n é j j e l m e g e r ő s í t e t ­ t e m t á b o r o m , ú g y k e l t e m át a f o l y ó n , m i n t ő, k o s a r a k k a l és f o n o t t s ö v é n y e k ­ kel, d e azt g o n d o l o m , t o v á b b f e j l e s z ­ t e t t e m őket, h i d a k a t e s z k á b á l t a m b e l ő ­ lük, m e l y e k e t k a t o n a s á g g a l l á t t a m el, és őrt á l l í t o t t a m m e l l é j ü k , h o g y a m e n y n y i b e n szükséges, v i s s z a t é r h e s s e k h o z z á ­ juk." A m i k o r Indiába érkezett, majdnem 30 é v e s v o l t . A z t állítják róla, hogy „ v i d á m v o l t , szabadszájú, b a r á t a i k ö r é ­ ben beszédes, de társaságban inkább tartózkodó". Mindig szellemes volt, u g y a n a k k o r h a j l a m o s arra, h o g y é r z é ­ seit b i z o n y o s f o k i g m o g o r v a külső alá rejtse. H a t e r m é s z e t e s l e t a r g i á b a esett, v a g y h a e r ő s é r z é s e k szállták m e g , m i n ­ d i g a l e g s z i g o r ú b b ö n f e g y e l e m m e l ural­ kodott magán. A csatamezőn, a tényle-

ges h a d m ű v e l e t e k b e n csakhamar nagy hírnevet szerzett. A M a r a t h a lovasok h o r d á i v a l v o n a l - a l a k u l a t b a n b á n t el, j ó l m e g s z e r v e z e t t ellátási hálózata b i z t o s í ­ totta s z á m á r a a s z ü k s é g e s m o z g é k o n y ­ ságot. 1805-ben a l á z r o h a m a r r a k é n y s z e r í ­ tette, h o g y visszatérjen Angliába. In­ diai szolgálataiért B a t h l o v a g j á v á ütöt­ ték. N a g y t a p a s z t a l a t o k r a tett szert, é s forradalmasította a hadviselést. C s a p a ­ tai m i n d i g j ó l el v o l t a k látva, szigorúan f e g y e l m e z e t t e k és e r ő s e n m o z g é k o n y a k voltak. A l é n y e g e s r é s z l e t e k m e s t e r é n e k képezte ki m a g á t , a n é l k ü l , h o g y á t f o g ó látását e l v e s z t e t t e v o l n a . A m i k o r 1806-ban v i s s z a é r k e z e t t A n g ­ liába, b r i g á d j á v a l Hastingsbe küldték. Szerencsétlenségére Indiában szerzett h í r n e v e A n g l i á b a n n e m sokat számított. 1806 és 1808 között, ú g y látszik, p o l i t i ­ kával f o g l a l k o z o t t , u g y a n a k k o r hastingsi brigádjának kiképzését sem hanyagolta el. 1806 j ú n i u s á b a n R y e k é p v i s e l ő j e k é n t tagja lett az a l s ó h á z n a k . A z i l y e s m i m a ­ napság e g y t é n y l e g e s b r i g á d p a r a n c s n o k ­ nak lehetetlen. B e k e l l v a l l a n o m , h o g y e n g e m m a g a a g o n d o l a t is b o r z a d á l l y a l tölt el. Á m p o l i t i k a i s z e r e p l é s é n e k hátsó rugói is v o l t a k : m e g kellett védenie bátyját, M o r n i n g t o n t a z o k k a l a v á d a k ­ kal s z e m b e n , m e l y e k e t i n d i a i k o r m á n y ­ zása e l l e n h o z t a k fel. 1807 m á r c i u s á b a n Írország új a l k i r á l y a , R i c h m o n d grófja, Sir A r t h u r W e l l e s l e y - t f ő t i t k á r á n a k tet­ te meg. Ezt a k i n e v e z é s t a z z a l a felté­ tellel vállalta, h o g y az p r o f e s s z i o n á l i s működése elé n e m gördít akadályt. Ebben az időben az európai helyzet r i a d a l o m r a a d o t t o k o t . N a p ó l e o n eljutott dicsőségének csúcspontjára, NyugatEurópa úra lett. T e n g e r i h a d e r e j é r e tá­ m a s z k o d v a e g y e d ü l A n g l i a tartott ki ellene. D e k e l e t e n az o r o s z o k m é g n e m h ó d o l t a k m e g , és f r i e d l a n d i s ú l y o s v e ­ reségük után, 1807 j ú n i u s á b a n a c á r ú g y vélte, l e g j o b b , ha m e g e g y e z i k N a p ó l e o n ­ nal. Így kerül sor a tilsiti e g y e z m é n y r e . Most O r o s z o r s z á g g a l m i n t s z ö v e t s é g e s é ­ v e l N a p ó l e o n „ a t e n g e r n e k a szárazföldi e r ő k k e l " v a l ó m e g h ó d í t á s á t tervezte, a brit h a j ó k e l ő l elzárt m i n d e n e u r ó p a i kikötőt, és e z z e l m e g s z ü n t e t t e a brit kereskedelmet. * 1807 o k t ó b e r é b e n N a p ó l e o n , azt a p o ­ litikáját követve, hogy a britek elől elzárja az e u r ó p a i k i k ö t ő k e t , h a t a l m a s erőket kezdett ö s s z p o n t o s í t a n i a s p a n y o l határon, és 1808 f e b r u á r j á b a n csaknem 100 000 e m b e r r e l átkelt a h a t á r o n . A

hadügyminisztériumban Castlereagh el­ tökélten f o g a d t a a v á l s á g o t , lehet, az v o l t a m e g g y ő z ő d é s e , h o g y k ö z e l e d i k az idő, a m i k o r B r i t a n n i á n a k le kell szá­ m o l n i a N a p ó l e o n n a l . I g a z a is v o l t . T ü s ­ tént e l r e n d e l t e az ú j o n c o z á s t . Főtitkár­ s á g á n a k első h ó n a p j a i b a n W e l l e s l e y - n e k az v o l t az e g y i k fő feladata, h o g y az íreket s o r o z z a b e katonának. A s p a n y o l o k b á t r a n és n a g y sikerrel á l l t a k ellen. 1808 j ú n i u s á b a n P o r t u g á l i a fellázadt, és az a d ö n t é s született, h o g y Britanniának közbe kell lépnie. Sir A r t h u r W e l l e s l e y p a r a n c s o t kapott, h o g y v e g y e át a z e x p e d í c i ó s h a d e r ő k f ő v e ­ zérségét. A z az e l ő n y , m e l y e t a t e n g e r b i r t o k l á s a nyújtott, m o s t n y i l v á n v a l ó v á vált. A z 1805. o k t ó b e r 21-én T r a f a l g a r nál aratott n e l s o n i g y ő z e l e m n e k t u l a j ­ doníthatóan Britannia 1808-ban p a r t r a tudott szállítani e g y h a d s e r e g e t az I b é ­ riai-félszigeten, és ezzel n a g y m é r t é k b e n hozzájárult Európa Napóleon-ellenes ka­ tonai erőfeszítéseihez. W e l l e s l e y a z o n n a l hozzálátott, h o g y h a d s e r e g é t felkészítse az ütközetre. Az I n d i á b a n szerzett ta­ pasztalatok most meghozták a maguk g y ü m ö l c s é t : m i n d e n részletet alaposan megvizsgált.

E b b e n a r ö v i d t a n u l m á n y b a n lehetet­ len bemutatnunk Wellingtonnak az ibé­ riai háború folyamán Spanyolország­ b a n és P o r t u g á l i á b a n v í v o t t csatáit, m e ­ l y e k n e k e r e d m é n y e a z lett, h o g y 1813ban a franciákat kiűzték Spanyolország­ b ó l . N e k e m két ü t k ö z e t v á l t o t t a ki m i n ­ dig csodálatomat: Ciudad Rodrigónál 1812 j a n u á r j á b a n az e r ő d í t m é n y é j s z a ­ kai m e g r o h a m o z á s a és a salamancai csata 1812 j ú l i u s á b a n , a m i k o r W e l l i n g ­ ton a t á m a d ó h a d m ű v e l e t m e s t e r é n e k b i z o n y u l t , és n e m c s u p á n a v é d e k e z ő h a d v i s e l é s n a g y taktikusának. Csapatai e l é g g é f e g y e l m e z e t t e k és e d z e t t e k v o l ­ tak ahhoz, hogy a francia h a d o s z l o p o k előtt szilárdan h e l y t á l l j a n a k a h a r c v o ­ n a l b a n , a m i l e h e t ő v é tette számukra, hogy az ellenségre nehezedő tűzerejüket m e g n ö v e l j é k . Ezzel a fordított o l d a l o z ó t a k t i k á v a l W e l l i n g t o n f ő e r e j é t az e l l e n ­ ség s z e m e m e g t ü z é r s é g e e l ő l e l r e j ­ tette, és életeket m e n t e t t m e g . A z i b é ­ riai h á b o r ú b ó l v é g ü l is n e m m i n t S i r Arthur Wellesley és a parlament rye-i k é p v i s e l ő j e k é n t tért vissza, h a n e m p e e r ként, m i n t a l o r d o k h á z á n a k tagja és Wellington hercege. Nincs szándékunkban Waterlooval foglalkozni. Állítólag Napóleon Szent I l o n a szigetén e z e k e t m o n d o t t a : „ M i n d -

ennek ellenére a csatát meg kellett volna nyernem." Á m n e m szabad elfe­ l e j t e n ü n k , h o g y 1815. j ú n i u s 18-án N a ­ póleon csak ritkán adta korábbi ö n m a ­ gát, ezzel s z e m b e n W e l l i n g t o n e r e j é n e k teljében volt; feljegyezték, hogy Wel­ l i n g t o n a csata után í g y n y i l a t k o z o t t : „ Á t k o z o t t u l szép v o l t , a l e g t ö k é l e t e s e b b futam, m e l y e t a z é l e t b e n v a l a h a is látni lehet". Amit ebben a tanulmányban mondot­ tunk, e l e g e n d ő a h h o z , h o g y k i d e r ü l j ö n : Wellington alaposan tanulmányozta az e m b e r i természetet, és m e s t e r e v o l t a há­ borúnak. Egyike volt a legnagyobb had­ v e z é r e k n e k és a l e g j o b b katonáknak, a k i k e t A n g l i a hosszú i d ő n át kitermelt. M é g hátra v a n j e l l e m é n e k és l e l k i f e l é ­ pítésének elemzése. Jellemének egyik jótulajdonsága két­ s é g t e l e n ü l az, h o g y é l e t é n e k a l a p e l v e a „kötelességteljesítés" volt. A magánélet­ b e n ő v o l t a megtestesült igazság. M i n t közéleti személyiségnek csak egyetlen s z e m p o n t l e b e g e t t s z e m e előtt: h a s z n o t hajtani az á l l a m n a k , m e l y e t m i n d e n t e ­ h e t s é g é v e l é s k é p e s s é g é v e l szolgált. A személyi a m b í c i ó ismeretlen volt számá­ ra. A z a v á g y , h o g y e l i s m e r é s t arasson, v a g y h o g y m a g á t e l ő t é r b e tolja, és tiszt­ ségekhez m e g hatalomhoz jusson, úgy látszik, s o h a s e m v o l t n á l a ö s z t ö n z ő erő.

* V a n n a k azonban b i z o n y o s más szem­ pontok, amelyekkel nehezen tudnék egyetérteni. A z e g y i k az a m ó d , a m e l y l y e l a n n y i l e k i c s i n y l ő m e g j e g y z é s t tett k a t o n á i r ó l . W a t e r l o o előtt p é l d á u l e z e ­ ket m o n d o t t a r ó l u k : „ G y a l á z a t o s h a d ­ seregem van." Ez annál furcsább, mert a katonák szolgáltak számára létrául, amelyen hírnévre emelkedett. Maga u g y a n n e m szólt m i n d i g e l i s m e r ő e n a k a t o n á k r ó l , d e azt m á r s e n k i t ő l s e m tűrte e l , h o g y rosszat m o n d j o n r ó l u k . V a n e g y történet, m e l y szerint n é h á n y n a p p a l W a t e r l o o előtt m e g k é r d e z t é k tőle, mit gondol, mi lesz a küszöbön álló öszszecsapás eredménye. Ő egy brit gyalo­ gosra mutatott, majd így szólt: „ M i n d e n ettől az a l a k t ó l f ü g g : a d j a t o k e l e g e n d ő t b e l ő l e , és a k k o r n e m l e s z n e k k é t s é g e i m . " Tábornokairól sem beszélt mindig ked­ vezően. Gyakran panaszkodott, hogy minden hadosztálytábornok munkáját n e k i kell e l v é g e z n i e . A z u t á n s e m b e ­ szélt s z e b b e n r ó l u k , m i u t á n a l e g k e v é s b é m e g f e l e l ő k e t eltávolította a h a d s e r e g b ő l . A z igazság az, h o g y s z e m é r m e s és b i ­ z o n y o s f o k i g s z i g o r ú v o l t . Sir W i n s t o n Churchill mesélte egyszer nekem, hogy

életének utolsó éveiben a herceget egyik barátja megkérdezte: „Ha újrakezd­ h e t n é az életet, l e n n e - e v a l a m i , amit j o b b a n szeretne c s i n á l n i ? " Wellington ezt v á l a s z o l t a : „ I g e n , t ö b b e t d i c s é r n é k . " Kétségtelen, amikor j ó l dolgoznak, az e m b e r e k szeretik, ha m e g d i c s é r i k ő k e t , és szeretik, ha m i n d e n i d ő b e n b á t o r í t á s t kapnak. Wellington e g y i k nagy adottsága a j ó z a n belátás. S o k a k n a k m e g v a n e z a tulajdonsága. Nála azonban tudatosan kialakított j ó z a n b e l á t á s r ó l v a n szó, a r ­ ról a készségről, h o g y a dolgokat o l y a n ­ n a k lássa, a m i l y e n e k a v a l ó s á g b a n , é s e n n e k m e g f e l e l ő e n d ö n t s ö n és c s e l e k e d ­ j é k . M a r l b o r o u g h - n a k szintén megvolt ez az adottsága. A z t á n j e l l e m z i m é g W e l l i n g t o n t n a g y t ü r e l m e és a b s z o l ú t b e c s ü ­ letessége. A m i n á l a h i á n y z o t t , az a k e d ­ vesség, á m , a m i n t m o n d o t t a m , s z i g o r ú e m b e r volt. V a n két d o l o g , a m e l y e k k e l f o g l a l k o z ­ n u n k kell, m i e l ő t t a t ö r t é n e t 1852-ben b e v é g z ő d n é k , a n n á l is i n k á b b , mert m i n d k e t t ő k ö z é r d e k ű . A z első W e l l i n g ­ ton r é s z v é t e l e a z a n g l i a i p á r t p o l i t i k á b a n . Miután Napóleon Waterloonál teljes vereséget szenvedett, Franciaországnak h a d i s a r c o t kellett fizetnie, és f e d e z n i e kellett k i l e n c n e m z e t 150 000 f ő b ő l á l l ó megszálló hadseregének költségeit. A megszálló csapatok főparancsnokául W e l ­ l i n g t o n t n e v e z t é k ki. K ö v e t k e z é s k é p p e n 1818-ig n e m térhetett vissza A n g l i á b a . V i s s z a t é r t e k o r a z o r s z á g o t rossz h e l y z e t ­ b e n találta: a z i p a r stagnált, az í n s é g és az e l é g e d e t l e n s é g általános v o l t . M i ­ h e l y t m e g é r k e z e t t , felkérték, l é p j e n b e a k o r m á n y b a , m i n t a hadellátási h i v a t a l fő v e z e t ő j e , a m i t n e m n a g y k e d v v e l , d e elvállalt. A felső o s z t á l y o k k ö r é b e n n é p ­ szerű v o l t . A t ö m e g e k előtt a z o n b a n n e m , m e r t m o s t m á r p o l i t i k u s lett, m é g ­ h o z z á p á r t p o l i t i k u s , é s o l y a n politikai e s z m é k e t hirdetett, a m e l y e k k e l a t ö m e g n e m értett e g y e t . A felső o s z t á l y o k b a n is v o l t a k egyesek, akik azt hányták szemére, hogy behódolt, csakhogy poli­ tikai h a t a l m a t n y e r j e n , és ú g y v é l t é k , h o g y ez n e m m é l t ó e g y n a g y k a t o n á h o z . A z i l y e s m i a h e r c e g e t n e m izgatta. 1828 januárjában beleegyezett abba, hogy m i ­ niszterelnök legyen, és új kormányt alakítson. Kormánya nem volt népszerű; nagy szükség v o l t a r e f o r m o k r a , ő a z o n b a n e l l e n e z t e őket, és n e m félt ezt m e g is m o n d a n i . P o l i t i k a i p á r t j á t ó l azt várta, hogy a fegyelmezett emberek testülete l e g y e n , és a k o r m á n y tagjai, akárcsak a hadosztályok tábornokai, késedelem é s kérdezés nélkül végrehajtsák mindazt,

amit n e k i k m o n d a n a k . 1830 v é g é n h i ­ v a t a l á r ó l l e m o n d a t t á k , ezután i n d u l t m e g a r e f o r m j a v a s l a t (Reform Bill) k ö r ü l f o ­ l y ó hosszú csata. A z o r s z á g b a n n a g y v o l t a n y o m o r , m e l y e t tetézett az e l é g e d e t ­ lenség, a n y u g t a l a n s á g és az e r ő s z a k o s ­ k o d á s . 1832-ben L o n d o n b a n kitört a k o ­ lera. A l e g t ö b b e n azt hitték, m i n d e n r e n d b e j ö n , ha a r e f o r m t e r v e t e l f o g a d j á k . Á m Wellington szembeszállt vele, a tö­ m e g v i s z o n t e l l e n e fordult. A z A p s l e y House ablakait betörték éppen akkor, amikor felesége holtan feküdt benn. 1831 őszén h á z á t s z ü n t e l e n ü l o r d í t o z ó c s ő c s e l é k v e t t e k ö r ü l , a m e l y k ö v e t t e őt, bárhova ment, de javára kell írnunk, h o g y a m i k o r belátta, a n é p m i n d e n e k e ­ lőtt a r e f o r m o k a t akarja, engedett, és hozzájárult, h o g y a p a r l a m e n t e l f o g a d j a a tervet, sőt m a g a is m e l l e t t e s z a v a ­ zott. A z igazság az, h o g y a p o l i t i k a v i l á ­ gában Wellington n e m volt elemében. A k a t o n a i és a p o l i t i k a i e r é n y e k c s a k ­ n e m az e l l e n t é t e s p ó l u s o k a t k é p v i s e l i k . A katonát arra képezik, hogy bizonyos, jól meghatározott cél érdekében köz­ v e t l e n ü l c s e l e k e d j é k ; r e n d e l k e z é s é r e áll az egész k a t o n a i g é p e z e t , m e l y e g y e t l e n mozdulatára akcióba lép, parancsokat adhat, s e z e k n e k a z o n n a l feltétlenül e n ­ gedelmeskednek. A politikust szövevé­ nyes d i s p u t á k b a n k é p e z i k , h o g y m é r l e ­ gelni tudja t á m o g a t ó i n a k ellentétes é r ­ dekeit, és h o g y r e n d s z e r i n t e g y e z z é k b e l e a kompromisszumokba. Ha a hadvezér a háborúban a lénye­ ges d o l g o k b a n k o m p r o m i s s z u m o t köt, v a ­ lószínű, elveszíti a csatát. A z u t á n m e g a politikus n e m s o k a t t ö r ő d i k a z i d ő - t é ­ nyezővel: a katona szemében „az idő" mindennél fontosabb. N e m nehéz elkép­ zelni, h o g y W e l l i n g t o n adottsága a n y í l t belátásra, t o v á b b á e g é s z k é p z é s e , m e l y a g y o r s d ö n t é s r e irányult, n e m i l l e s z k e ­ dett b e l e a minisztertanácsi t e e n d ő k b e . G y a k r a n az az é r z é s e m , W e l l i n g t o n m e g ­ bánta, h o g y p á r t p o l i t i k á r a a d t a a fejét. A második incidens, amellyel foglal­ k o z n i k í v á n o k , az a párbaj, amelyet 1829-ben, a m i k o r m i n i s z t e r e l n ö k volt, Lord Winchelsea-vel vívott. A m e n n y i r e én értesültem, ez v o l t az e g y e t l e n a l k a ­ lom, amikor Angliában a miniszterelnök parbajozott. A kutatás felderítette az egész történetet. Eszerint Winchelsea,

W e l l i n g t o n politikai e l l e n f e l e , az e g y i k hírlapban levelet közölt, amelyben dur­ ván b e m o c s k o l t a a h e r c e g j e l l e m é t . A h e r c e g ú g y v é l t e , h o g y itt a l o r d a p o l i ­ tikai e l l e n s é g e s k e d é s t túlvitte a j ó í z l é s határán. Elégtételt k ö v e t e l t , ezt a z o n b a n megtagadták tőle. Minthogy becsületbeli d o l o g r ó l v o l t szó, b a r á t a i k ú g y d ö n t ö t ­ tek, h o g y az ü g y e t c s a k p á r b a j j a l lehet megoldani. Ebbe mindketten beleegyez­ tek. A h e r c e g n e k n e m v o l t a k p á r b a j p i s z ­ tolyai, attól az o r v o s t ó l k ö l c s ö n z ö t t , a k i a p á r b a j d o k t o r j a k é n t szerepelt. A f e l e k Battersea F i e l d s e n találkoztak, a m o s t a n i Battersea P a r k b a n . E l ő s z ö r W i n c h e l s e a f o g a d t a W e l l i n g t o n l ö v é s é t , é s m i v e l ez s z á n d é k o s a n félre, tőle n a g y t á v o l s á g r a célzott, ő is a l e v e g ő b e eresztette g o l y ó ­ ját. Ezzel a b e c s ü l e t n e k elégtétel adatott, és a v i a d a l h e l y é r ő l h ű v ö s k ö s z ö n é s s e l t á v o z t a k . Én a z o n b a n ú g y értesültem, h o g y t á v o z á s a előtt W i n c h e l s e a féligm e d d i g b o c s á n a t o t kért a h e r c e g t ő l . A z i d ő k 1829 óta m e g v á l t o z t a k . A ha ditöryény nekünk katonáknak megtiltja a p á r b a j o z á s t . A katonatiszt, aki hozzájárul tonai t ö r v é n y s z é k e l é kerül. Ezért V i k ­ tória k i r á l y n ő n e k l e h e t ü n k hálásak, aki 1844-ben a h a d ü g y m i n i s z t e r előtt k i f e ­ j e z t e azt az óhaját, h o g y „ a p á r b a j o z á s b a r b á r szokását" szüntessék b e . A m i k o r (1841-ben) 73 é v e s v o l t , W e l ­ l i n g t o n k e z d e t t m e g ö r e g e d n i . 1826 óta sokat s z e n v e d e t t n a g y o t h a l l á s a miatt. 1839-ben r o h a m v a g y szélhüdés érte, a m i l e g y e n g í t e t t e u g y a n , d e s z e l l e m i frissesége p á r a t l a n m a r a d t . P o l i t i k a i t e v é ­ kenységét a lordok házában n e m hagy­ ta a b b a , é s 1852-ben az ü l é s s z a k v é g e z ­ t é v e l az Öt Kikötő Főkapitányaként (Lord Warden of the Cinque Ports) h i ­ vatalos rezidenciájára, a W a l m e r Castleb e hajtatott. S z e p t e m b e r 13-án egészségi állapota kitűnő v o l t , 1852. s z e p t e m b e r 14-én, 83 é v e s k o r á b a n a l v á s k ö z b e n j o b b l é t r e szenderült. Nelson mellé, a S z e n t P á l s z é k e s e g y h á z b a temették. Ü g y illő, h o g y k o r u k l e g n a g y o b b t e n g e r é s z e é s l e g n a g y o b b katonája e g y m á s m e l l e t t n y u g o d j é k h a z á n k első s z é k e s e g y h á z á b a n .

F o r d í t o t t a és a b e v e z e t ő t írta Bodor András

HAZAI TÜKÖR B e - és k i k ö l t ö z é s e k

Hodgyában

Évszázadunk második felében mindinkább gyakorlati követelmény számba v e n n i f a l u és v á r o s v i s z o n y á t ; a falu és v á r o s j ö v ő b e l i l e h e t ő s é g e i t és a m i n d e z e k ­ kel k a p c s o l a t o s k é r d é s e k e t . A f o l y a m a t b a n l e v ő u r b a n i z á l ó d á s h a z á n k b a n is s z e m b e ­ t ű n ő m é r e t e k e t öltött. A m i n t a t u d ó s o k írják, az e z r e d f o r d u l ó n a l a k o s s á g k é t h a r ­ m a d a , sőt 75—80%-a v á r o s i l a k o s lesz. T e r m é s z e t e s e n a v á r o s i a s o d á s n e m ö n m a ­ g á é r t v a l ó k é r d é s , h a n e m az e m b e r e k é l e t k é r d é s e . Így a v e l e v a l ó t u d o m á n y o s v a g y e g y é b szintű f o g l a l k o z á s is c s a k a k k o r l é t j o g o s u l t , ha az a z e m b e r j ö v ő j é n e k m i n é l j o b b á tételéért v i z s g á l ó d i k , c s e l e k s z i k és t e r v e z . A m i k o r s z á m b a v e t t e m f a l u m , H o d g y a l a k o s s á g á n a k 1900-tól v a l ó n é p m o z g a l m i adatait, n e m c s a k a t ö r t é n e t í r á s v a r á z s a ejtett h a t a l m á b a , h a n e m a j ö v ő b e nézés p a r á n y i l e h e t ő s é g e is. A f e l m é r t i d ő s z a k o t két részre osztottam, a m e l y n e k c s a k a m á s o d i k felét t á r g y a l o m : az 1948—1968 közötti i d ő s z a k n é p m o z g a l m i kérdéseit. H o d g y a S z é k e l y u d v a r h e l y t ő l d é l n y u g a t r a f e k v ő falu, határos a v á r o s s a l . M á r a X I V . s z á z a d b a n m i n t f a l u szerepelt. J e l e n l e g a m u n i c í p i u m p e r e m k ö z s é g é n e k e g y i k faluja. A z e l m ú l t h ú s z esztendő n é p m o z g a l m i adatai a k ö v e t k e z ő k : 1948-ban ( n o v e m b e r 12-ig) H o d g y a l é l e k s z á m a 31-ig a k ö v e t k e z ő n é p m o z g a l m i v á l t o z á s o k álltak b e : Született Meghalt . . . . Beköltözött . . . . Kiköltözött . . . . Általános apadás .

összesen

470. 1968.

december

140 107 — természetes s z a p o r u l a t 33 30 164 — a k ü l ö n b s é g m í n u s z 134 101, tehát 1968. d e c e m b e r 31-én a l é l e k s z á m : 369 v o l t .

A H o d g y á b a költözöttek három helységet kivéve a közeli környékről jöttek. 5 0 % - u k i d e jött f é r j h e z . Á l t a l á b a n a m á s f a l u b a v a l ó b e k ö l t ö z é s fő o k a a h á z a s ­ ságkötés. H o d g y a e s e t é b e n is í g y v a n . 139 házasságra l é p ő ifjú k ö z ü l 65 i d e g e n b ő l választott párt. E z a t é n y e g é s z s é g e s e n b e f o l y á s o l t a az új c s a l á d o k é l e t k é p e s s é g é t . H o d g y a m á r é v t i z e d e k óta n e m tartozik a z o k k ö z é a f a l v a k k ö z é , a m e l y e k b e n a házasságra l é p é s kifejezetten b e l t e r j e s s é g e n alapszik. Így e l k e r ü l t j ó n é h á n y a l a p v e t ő c s a l á d i b a j t : t e r h e l t g y e r e k e k e t , g y e r e k t e l e n s é g e t , e g y k é z é s t , g y a k o r i válást. A tős z o m s z é d o s F a r c á d e g é s z e n m á s k é p l e t e t m u t a t , a h o l m a n a p s á g is i g y e k e z n e k e g y ­ m á s h o z ragasztani a g y e r m e k k o r b a n m á r k i j e l ö l t ifjakat e r ő t e l j e s szülői és r o k o n i „tanácsokkal". A b e k ö l t ö z ö t t e k n e k e g y h a r m a d a ö n á l l ó s z e m é l y k é n t jött. E z e k k ö z ü l h á r o m értelmiségi (tanító, ó v ó n ő , l e l k i p á s z t o r ) . E g y h á z t a r t á s b e l i és e g y gyárimunkás n y u g d í j a s lett. A z u t ó b b i az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l repatriált. E g y m a g á n g a z d a s á g i a l k a l m a z o t t s e g y i p a r o s g a z d á l k o d n i k e z d e t t és c s a l á d o t alapított. T e l j e s c s a l á d e g y k ö l t ö z ö t t b e . A férj h o d g y a i e r e d e t ű v o l t . Hodgya n é p m o z g a l m á b a n a kiköltözések adnak átfogó képet a v é g b e m e n ő

f e j l ő d é s r ő l . Ezért is, s a k i k ö l t ö z é s e k n a g y m é r v ű m e g n ö v e k e d é s e m i a t t is t ö b b szempontból vizsgáljuk meg a felvetődő kérdéseket. A z 1948 és 1968 közötti i d ő s z a k b a n e l k ö l t ö z ö t t 56 férfi, 73 nő, 35 kiskorú, összesen 164 s z e m é l y . A k i k ö l t ö z ö t t e k t ö b b s é g e a k ö z e l i k ö r n y é k r e , 2 8 % - a p e d i g a m e g y é n k í v ü l t e l e p e d e t t le. A n e g y v e n e g y h e l y s é g k ö z ü l 18 h e l y s é g a m e g y é n kívül esik és 17 h e l y s é g v á r o s . A z e l k ö l t ö z ö t t e k 72%-a v á r o s i l a k o s lett. Érdemes külön foglalkozni a Székelyudvarhelyre költözöttekkel, illetve a köl­ tözés k ö r ü l m é n y e i v e l . L e g e l s ő l a k o s s á g f e l s z í v ó h e l y s é g H o d g y a s z á m á r a S z é k e l y ­ u d v a r h e l y , „ a v á r o s " , a h o g y H o d g y á b a n m o n d j u k . A v á r o s v o l t (ezután c s a k i d é z ő j e l nélkül í r j u k s é r t s ü k S z é k e l y u d v a r h e l y t ) r é g e b b is a h o d g y a i a k n a k a l e g k ö z e l e b b i kereseti l e h e t ő s é g e t b i z t o s í t ó helység. A v á r o s j e l e n l e g f e l é l é n k ü l ő f e j l ő d é s e m é g i n k á b b b e f o l y á s o l j a az o d a k ö l t ö z é s t . A c s a l á d o s o k v a g y a c s a l á d o t ott alapított s z e m é l y e k h á z a t v e t t e k v a g y házat építettek. T ö b b s é g ü k m á r itthoni t a r t ó z k o d á s a alatt a v á r o s b a n szerzett m u n k a h e l y e t , s i t t h o n r ó l járt b e d o l g o z n i . G y á r i m u n k á s o k , postások, k e r e s k e d e l m i a l k a l m a z o t t a k , g é p k o c s i v e z e t ő k , m á s fizetéses a l k a l m a z o t t a k , mtsz-tagok, m a g á n g a z d a , ö n á l l ó k ő m ű v e s , t i s z t v i s e l ő k v a n n a k k ö z t ü k . T ö b b n ő is állást k a p o t t v a l a m e l y i k i n t é z m é n y n é l . N é m e l y e k k e z d e t b e n v á l l a l j á k a k é n y e l m e t ­ len lakást v a g y h a s o n l ó k é n y s z e r m e g o l d á s t , a m í g saját l a k á s t v e h e t n e k v a g y é p í t ­ hetnek. N é m e l y c s a l á d o n , r o k o n s á g o n b e l ü l l á n c s z e r ű f o l y a m a t o t m u t a t a v á r o s r a való k ö l t ö z é s . A k i k ö l t ö z ö t t e k 4 4 % - a S z é k e l y u d v a r h e l y e n telepedett le. A z á l t a l á n o s a n v á r o s r a k ö l t ö z é s e k k e l k a p c s o l a t b a n s z e m előtt k e l l t a r t a n u n k azt, h o g y a falu e m b e r e s z á m á r a is l e r ö v i d ü l t e k a t á v o l s á g o k ; m e g n ö v e k e d e t t a m u n k a t e r ü l e t , s k e v é s b é i d e g e n k e d i k új h e l y e n l e t e l e p e d n i , m i n t e d d i g . T o v á b b á pedig az is d ö n t ő tény, h o g y az e l m ú l t 20 é v b e n s o k a n t a n u l t a k szakmai, k ö z é p ­ iskolai és e g y e t e m i f o k o n , s a z o k s z á m á r a n e m b i z t o s í t é r v é n y e s ü l é s t a falu. N é z z ü k m o s t a f o g l a l k o z á s i á g a k szerinti c s o p o r t o s í t á s t . A z e l k ö l t ö z ö t t g a z d á l k o d ó k 4 1 % - a f o g l a l k o z á s t változtatott. M e g j e g y z é s e k e t fűzni e h h e z t ö b b f é l e k é p p e n lehet, d e n e m a k á r m i l y e n m ó d o n c é l r a v e z e t ő . K ö z t u d o ­ mású, h o g y a m e z ő g a z d a s á g gépesítése f o l y t á n e g y r e k e v e s e b b m e z ő g a z d a s á g i m u n ­ kásra v a n szükség. F a l u n k b a n v i s z o n t i l y e n k i s z o r í t ó j e l e n s é g m é g n i n c s . M e z ő ­ gazdasági d o l g o z ó r a s z ü k s é g ü n k v a n . A c s ö k k e n é s o k a e g y r é s z t a g a z d a s á g u n k t e r ­ m e l é k e n y s é g é n e k k i a k n á z a t l a n s á g a ; a z i r á n y í t á s b a n és f o g l a l k o z t a t á s b a n m u t a t k o z ó f e g y e l e m h i á n y s a z e z e k b ő l s z á r m a z ó h á t r á n y o k . T o v á b b á l é l e k t a n i l a g is m a g y a ­ rázható: n é m e l y e k azzal a m a m á r a r c h a i k u s n a k tetsző m e g j e g y z é s s e l v é d e k e z n e k , h o g y „ e d d i g e l e g e t t ú r t u k a földet, elég v o l t b e l ő l e " . A m á s l e h e t ő s é g e k e t is s z á m b a v e v ő g a z d á l k o d ó kitörni i g y e k s z i k a b a r á z d á b ó l , n e m é r d e k l i k a z új l e h e t ő s é g e k . A j o b b keresetet c s u p á n k é s z p é n z szerint m é r i k , n e m p e d i g m i n d e n e s t ü l . A z t á n azt is s z á m í t á s b a k e l l v e n n i , h o g y n i n c s m i n d e n k i n e k é r z é k e a f ö l d m ű v e l é s h e z , s az i l y e n e k j o b b a n is teszik, ha m á s p á l y á r a l é p n e k , é s v a l ó b a n „ n e m túrják a f ö l d e t " . A z értelmiségi csoport mutatószáma

v á l t o z a t l a n . A feltüntetett 3 férj és f e l e s é g

átmeneti j e l l e g g e l i d ő z ö t t H o d g y á b a n . H o d g y a é r t e l m i s é g i ment é s a 14 e g y m a g á b a n d i p l o m á t szerzett érettségivel

termését a

két

férjhez­

e l t á v o z o t t é r t e l m i s é g i jelenti. ( M e g kell j e g y e z n e m , h o g y

tanulókról

van

szó.) A z é r t e l m i s é g i

csoport a következőkből áll:

á l l á s b a n 5, t a n í t ó n ő 5, t a n á r 2, ó v ó n ő 2, k é p z ő m ű v é s z 1, e g y e t e m i t a n á r 1.

A z u t ó b b i k ü l f ö l d ö n szerzett d i p l o m á t ( S z o v j e t u n i ó ) . A háztartásbeliek csoportjába azokat a nőket soroltam, akik n e m gazdálkodók feleségei, h a n e m f é r j ü k más foglalkozású, viszont ők nincsenek állásban. Ezek­ n e k a m u t a t ó s z á m a is a p a d á s t j e l e z (36%). E z az a p a d á s a n ő k fizetéses a l k a l m a z á s b a történt b e l é p é s é n e k s z a p o r o d á s á t jelenti. A z új l a k ó h e l y t ö b b munkalehetőséget biztosít az állásba, s z a k m u n k á r a v á g y a k o z ó n ő k n e k .

A z ö n á l l ó i p a r o s o k k ö z ü l az e g y i k k ő m ű v e s m e s t e r , s e l k ö l t ö z é s e után is m e g ­ tartotta i p a r e n g e d é l y é t . A m á s i k á t m e n e t i l e g l a k o t t H o d g y á b a n . A z állami v a g y városi érdekeltségű alkalmazottak mutatószáma több mint ö t s z ö r ö s é r e e m e l k e d e t t . Á l t a l á b a n a hét o s z t á l y t v é g z e t t e k j u t o t t a k a l k a l m a z á s b a : postánál, i s k o l á k b a n , e g y é b i n t é z m é n y e k n é l . A z í g y m u n k a l e h e t ő s é g h e z j u t o t t a k n a k n e m kellett t o v á b b t a n u l n i u k , v a g y s z a k t a n f o l y a m o k a t s e g y é b t o v á b b m i n ő s í t ő v i z s ­ g á k a t l e t e n n i ü k . G a z d á l k o d ó k , háztartásbeliek, s e g é d m u n k á s o k , n a p s z á m o s o k j u t o t ­ tak e b b e a b e o s z t á s b a . A z i n a s o k v a g y ipari t a n u l ó k e l m e n e t e l ü k u t á n s z a k m u n k á s o k lettek. A s z a k ­ m u n k á s o k s z á m a r á n y a is szinte h á r o m s z o r o s á r a n ö v e k e d e t t , a m i szintén m i n ő s é g i ugrást jelent előbbi foglalkozásukhoz viszonyítva. A segédmunkások száma éppen f e l é r e a p a d t . E szinten a t o v á b b i m i n ő s í t é s é r t v a l ó sikeres k ü z d e l m é t j e l e n t i az illető s z e m é l y e k n e k . A gépkocsivezetők számának kettővel v a l ó csökkenése büntetés következménye. M e g k e l l j e g y e z n e m , h o g y a f a l u b a n ezelőtt 10 é v v e l n e m v o l t e g y g é p k o c s i v e z e t ő s e m . M a m á r 4 i t t h o n l a k ó g é p k o c s i v e z e t ő ifjú v a n . A n a p s z á m o s o k , háztartási és m a g á n g a z d a s á g i a l k a l m a z o t t a k e l m e n e t e l ü k után h á z t a r t á s b e l i e k és m u n k á s o k lettek. E l k ö l t ö z é s ü k k e l a k e n y é r k e r e s e t d i f f e r e n c i á l ó ­ d á s a f o l y t á n az é l e t s z í n v o n a l e m e l k e d é s e s z á m u k r a is p o z i t í v v á l t o z á s t h o z o t t . K é t s z e m é l y i s m e r e t l e n f o g l a l k o z á s ú . V a l ó s z í n ű l e g n a g y utánajárással k i d e r í t ­ hető, v i s z o n t itthon, a f a l u b a n h o z z á t a r t o z ó i k s e m tudják, h o g y j e l e n p i l l a n a t b a n m i v e l f o g l a l k o z n a k . S a j n o s , e g y i l y e n kis f a l u b a n is a k a d n a k m e g b o t l o t t e m b e r e k , a k i k n y a k u k b a v e s z i k az i d e g e n s é g „ g y ó g y í t ó " útját. B á r e z i n k á b b á b r á n d , m i n t v a l ó s á g . V a n , a k i c s a k falujától t á v o l t u d j a k i g y ó g y í t a n i magát, m á s o k p e d i g é p p e n a z é r t v e s z n e k el az i d e g e n b e n , m e r t „ n e m i s m e r i " ő k e t senki. S a j n o s , m i n d k é t eset oka a szülők erőtlenségével magyarázható. T á r s a d a l m u n k e g é s z é r e n é z v e m e g n y u g o d v a z á r h a t j u k le a k i k ö l t ö z é s e k v i z s ­ gálatát. Szinte v a l a m e n n y i e n itthoni t e r m e l ő k é p e s s é g ü k e t s e r e d m é n y e s s é g ü k e t új k ö r n y e z e t ü k b e n j ó v a l t ú l h a l a d t á k . Ö n m a g u k és c s a l á d j u k é l e t s z í n v o n a l á t is e m e l t é k . G y e r m e k e i k s z á m á r a k ü l ö n ö s k é p p e n , saját g y e r m e k k o r u k itthoni szintjét j ó v a l túl­ szárnyalva. Elfogulatlanul mégsem örvendhetünk minden elköltözésnek, még akkor sem, ha az illető s z e m é l y e k m e g t a l á l t á k s z á m í t á s u k a t . T ö b b p é l d a b i z o n y í t j a azt, h o g y az e l ő z ő l e g szűk é l e t l e h e t ő s é g e k közt élő e m b e r (család), ha hirtelen j ó k ö r ü l m é n y e k k ö z é jut, n e m tudja, m i t k e z d j e n b ő v e l k e d é s é b e n . S ó g o r a , k o m á j a v á r o s r a k ö l t ö z ö t t : g y e r ü n k , ő is e l k ö l t ö z i k , h o l o t t j ó l m e g é l h e t n e itthon is. P e r s z e , e z e k a z i n d u l a t o k először apróságokban nyilatkoznak meg. A l k a l o m van rádiót venni? V e g y ü k meg a l e g n a g y o b b a t , a m i l y e n se k o m á n a k , se b a r á t n a k n i n c s . A s ó g o r é k k é t k a r ú c s i l l á r t szereltettek a s z o b á b a ? G y e r ü n k , m i n é g y e s t s z e r e l t e t ü n k a k o n y h á b a , s n e m c s a k e g y k o n n e k t o r t , h a n e m kettőt. Jó, h o g y ez n e m á l t a l á n o s j e l e n s é g , d e f o g l a l k o z n i kellene vele egy szociográfiai felmérés adataival megalapozott tanulmányban. Hodgyával kapcsolatban befejezettnek tekinthetjük e témával kapcsolatos vizs­ g á l ó d á s u n k a t . P e r s z e , m é g l e h e t n e k i b ő v í t e n i is, folytatni is. P é l d á u l n e m c s a k é r d e ­ k e s n e k , h a n e m h a s z n o s n a k is v é l n é m , ha az e l k ö l t ö z ö t t e k e t f e l k e r e s h e t n ő k , k ö r ü l ­ n é z n é n k l a k á s u k b a n , m u n k a h e l y ü k ö n , s m a g n ó m e l l e t t e l b e s z é l g e t n é n k v e l ü k és m u n k a t á r s a i k k a l . A s z á r a z n a k t ű n ő statisztikai a d a t o k e l e v e n n é v á l n á n a k . T a p a s z t a ­ lataik örvendetes és s z o m o r ú kérdéseivel ismerkedhetnénk m e g ; m i k a z o k a j a v a k v a g y é p p e n t e r h e k , a m e l y e k e t m a g u k k a l v i t t e k i t t h o n r ó l , m i t n y e r t e k új l a k ó ­ h e l y ü k ö n , s mi h i á n y z i k m é g s z á m u k r a s z e l l e m i e k b e n , l e l k i e k b e n , a n y a g i j a v a k b a n ? Geréb

Attila

JEGYZETEK

Üdvözlet Horváth Istvánnak E század erővonalai mentén, csendes lelki dunapartokon, szá­ munkra elérhetetlen önbizalom­ ban helyezkednek el a tudósok, a technika és az egzakt tudo­ mányok szakemberei, az idő új arisztokráciája, jóformán a XX. század újdonatúj népe. A köl­ tők és művészek joggal érzik, mintha lényüket éppen erre me­ rőlegesen, a század erővonalainak tüzes rácsára, keresztbe dobta volna rá az idő, hisz a való világ szolgálatára született szívüket és eszüket, a tények észak—dél irá­ nyát ugyancsak eredendően ke­ resztezni rendeltetetten, a belső valóság nyugat—kelet iránya met­ szi. Fordítsa ki-ki véleménye sze­

Márkos András szobra rint

másképp

egyelőre gunk István volt

e létező

úgysem

és együttműködésünk életében bírálóm,

utat

egyikétől,

hatvanadik

szélrózsát, ki.

alatt

s költészetében s voltam

a leghosszabb azok

szellemi

szabadítja

akik

bírálója,

tették még

születésnapján

Közel

a derékszögek két

ezt

éreztem,

is.

Volt

s ő, ki

öleléséből

tanultam

s láttam s voltam

irodalmunkban

egyike

emberi

s írói

csak

a legrövidebb és tisztelet

eredménnyel utat

a

ismeretségünk,

szerkesztőm,

meg,

a szeretet

merev

évtizedes

tették

ölelését,

meg

Horváth szerkesztője,

azoknak,

gazdagon, meg

költőt

barátsá­

máig,

akik fogadja fogadja

kézfogását.

Lászlóffy

Aladár

Mit ér a vers, ha szabad? Már beleszokhattunk, hogy valamennyien, akik itt ványoljuk a papírt, egyike vagyunk a legtehetségesebb alkotóknak. Legalábbis ez derül ki azok­ ból a recenziókból, amelyek végtelenül hosszúra nyúlnak, és felmérhetetlen alaktalanságukban szinte ijesztőek. Én magam megbarátkoznék ezzel a házi szokással, mert igaz is, minek különbséget tenni író és író között, ha már mindegyik rendkívüli képességekkel rendelkezik. A családi harmóniát csak megbontaná, ha valakiről azt írnák le, hogy kirobbanó tehetségű költő, amilyen negyedszázadonként is e g y s z e r szokott jelentkezni. Meg aztán patriarchális vonásnak épp elegendő volt, hogy a közelmúltban rendszerint a hétköznapok valamely divatos emberét tettük meg szótlan beleegyezéssel az irodalmi céh atyamesterének... Nem, nem: maradjunk csak mind a százhúszan vagy ahányan a tollat koptatjuk, az egyik legtehetségesebb költő, prózaíró, esszéista, hiszen annak a néhány predesztinált embernek, aki többremenendő, úgyis csak az idő tárhat majd kaput az örökéletre. Ha azonban a kritika ily bőkezűen oszto­ gatja kegyeit, s a sziámi macskát egy kalap alá veszi a menyasszonyhallal, ahogy közismert humoristánk fogalmazta meg a múltkoriban, akkor joggal elvárhatjuk tőle, hogy alkalomadtán vagy két-három írót v a l ó b a n becsüljön. Erről azonban szó sincs. Az összefoglaló mammut-mérlegcikkek tartozikkövetel oldalát mindig egy dundi és joviális kötőszó választja el: a d e . . . Mikor eljön a nagy alkalom, mikor megszólalnak a harsonák, és fölnyílnak a sírok, kiderül, hogy mindannyian züllött és bűnbánat nélküli életet éltünk, s az örökéletre toborzó Megváltónak sírva kell tovabaktatnia a környékünk­ ről, mert egyetlen költőt sem talált, akit a keblére ölelhetett volna. Legutóbb is ez derült ki egy folytatásos leltári fölmérésből, hogy a két világháború közötti irodalom szentjeihez viszonyítva az utóbbi két és fél évtized újonnan föltűnt alkotói kivétel nélkül csak amolyan babszemjankók, akiknek nemcsak a bokacsontját, de még a nevét is szétporlasztja majd az idő. Nos ez a következetlenség már csúf dolog, s valahogy nem is tisztességes. Indítékunk van tehát arra, hogy az egyik legdühösebb glosszaíró nevében óvást emeljünk. Elsősorban a költők védelmében, lévén hogy a verseik már nem váltak népdalokká. Aki keserűen eldünnyögte a panaszt, bizonyára maga sem jár virágbokrétás kalappal, dudorászva az utcán, és nagyon jól tudja, hogy a mai világ fenyegető rémlátásai csöppet sem kedveznek a mámorító daloknak, inkább u r l a t o r e iskolákat hoznak létre. A szíveket pedig, amelyeknek resz­ ketniök kellene, mint a bokornak, amelyre madárka szállott, olykor a hippik pállottszagú condrái fedik, emlékeztetvén a rousseau-i ősállapotokra, mikor az ember még nem is volt annyira szentimentális, ahogy azt egyesek gon­ dolják. De maradjunk csak a magunk dolgánál, és beszéljünk a tények nyelvén. Arról van szó, hogy néhány ember a Petőfi-évforduló alkalmából ismét módját ejtette, hogy megrugdossa a k o r c s u t ó d o k a t , s különösen a szabadversre járt rá a rúd. A bírálat jogát senkitől sem vitatjuk el, őszinteségét azonban kétségbe vonjuk. Mert nem egyik vagy másik költő felé röppentek a szavak

nyilai, hanem általában a szabadvers irányába, mégpedig a maiság, a kor­ szerűség ürügyén. Olybá tűnik ez a gesztus, mintha a gőzmozdony pártolói a sebesség növelése érdekében emelnének vádat a sugárhatású repülőgép ellen. De ne felejtsük el, hogy annak idején a lokomotívban sem mindenki bízott, s akadt néhány kételkedő, aki lólábakat gyanított a gőzkazán alatt. Nem Petőfiről van tehát szó, nem erről az a r a n y o s s u h a n c r ó l , őszinteségEtnáról, irodalmunk szerelmetes fiáról, akiben mindmáig gyönyörködünk, s akinek nevét úgy szorongatjuk emlékezetünk markában, akár az eltűnt gye­ rek cipőjét, amint találóan írta róla valaki egy kis portréjában. Petőfi szent és sérthetetlen, de épp az ő nevében kell háborognunk az álruhás irodalmi pató pálokra, akik a múlt nagy értékeinek békés árnyékában legyintenek minden újfajta kísérletre, amely, biedermeieres nyugalomhoz, pipafüsthöz, csöndes borongáshoz szokott kedélyüket fölzaklatná. Hogy a szabadvers honnan jön és merre megy, azt illetlenség volna részletezni irodalomértő és t ö r t é n e l e m i s m e r ő emberek előtt. Csupán arra sze­ retnénk figyelmeztetni néhány óvatos és aggódó lelket, hogy a gépek éktelen robaja, zengése, zúgása, zakatolása egy másik kontinensen már akkor kibil­ lentette a verset megszokott ritmusából és rímeinek szoros tengelyei közül, amikor még meg sem száradt a föld Petőfi sírján. Walt Whitman kötete, a Fűszálak ugyanis 1855-ben jelent meg, fölháborodás és gúnykacaj közepette, s majdnem egyazon bokornak a tövéből, amelyre madárka szállott, ez a nyershangú, gyönyörű barbár olyasmiket üvöltöz, hogy ő biza a férfit s a nőstényt énekli, jókedvűen és készen a legszabadabb tettre az isteni törvények alatt, meg hogy a modern embert dalolja. De nem okvetlenül fontos visszanyúlnunk az ősforrásokig. A századelőn már Füst Milán is lelép a rímek páros ösvényéről, hogy a maga ösztöne szerint tapogassa ki a fogalmak bozótjába rejtőzött életet, s később Bartalis János számára sem igen kínálnak a világ díszítőnövényei metaforát, meg­ személyesítést vagy ellentétpárt: árvának, elhagyottnak érzi magát a félelem­ mel átszőtt és eldologiasodó világ közepén, nem csoda tehát, ha olyasmiket ír le, hogy sír az időben, míg arasznyira tőle kopnak a virágok. Lehet, hogy a szabadvers mai, sokszor kiátkozott művelői egy tragikus modernség előharcosai, de a huszadik század eddigi fejleményei is mintha igen-igen hasonlítanának valami modern tragédia első két felvonásához. S hogy ezt a határ- és kontúrtalan életet a költő nem tudja szonettek fegyel­ mezett és zárt szakaszai, rímes versek egymással összeéneklő sorai közé bekényszeríteni, hanem inkább mindig odaszalad, ahol az élet valamely szöglete kicsúcsosodik az alaktalan, böhöm zsákból, s hogy zegzugos mozgá­ sával szinte fölveszi a testközelségű élet pszichikai arcát — ez szerintem a szabadvers mozgékonysága, alkalmazkodó képessége mellett bizonyít. De

térjünk

angolok sajgó

vissza

sebeinkre

nem

tépelődésünkben szobában, S azon telére,

érces

ahol sincs

mit

most

kapjuk

zeng

fel

ismeretanyag hogy

tizenkilencedik

egyszeriben

arra

kapott

Ügy

tartjuk

Tolsztojt.

ő a gyógyír,

csodálkozni, a

oroszok

azon

hangja

Petőfihez.

az

mindig

annyi

odafigyelni

kissé

vagy

sokszor

gondolatainak

akart

egy

Shakespeare-t

s még

bennünk,

század kedvet,

reá

hogy mint

már-már

a sokszor

miért

akik

magunkat,

között

számon

De

egy

elátkozott hogy

esküszünk

például

Nyugat, Vén

az hogy

is,

mai

könyvtár­ elbóbiskoltunk. amely

költészetének a

akár

Vörösmarty

hatalmas

fáradtan

magyar

őt,

tagadnók,

cigány

nem csodaté­

hegedűje

felé billentse a fülét, jóslat zokog és énekel

melyből elő.

egyetemes

tragédia,

katartikus

vágy,

humánus

Erre a kitérőre azért volt szükség, mert a mai szabadversnek nemcsak zaklató formáját nézik sokan rossz-szemmel, de gondolati fogantatását is; ezek a gondolatok úgymond nem alkalmasak megváltó igazságok kimondására, s nemigen megy általuk a világ előbbre. Hát ez igaz, ötezer év tapasztalata bizonyítja, legalábbis azok számára, akik a művészetektől látványos eredmé­ nyeket várnak. Ebben a fogyatékosságban azonban egyformán osztozik a ha­ gyományos műforma s az avantgard törekvés, leszámítva persze azt az óriási hatást, amit nagy sorsfordulókon tudott tenni egy Petőfi vagy egy Maja­ kovszkij. Egyszóval: szegény szabadvers, miért is bántjátok?! S ha már nem fértek el tőle, miért nem azt olvassátok a fejére, amiben csakugyan ludas? Én magam, minden védő szándékom ellenére, elismerem, hogy a szabadversnek vannak sebezhető testrészei is. Például túl nagy terheket vállal néha magára, s emiatt erőtlenül vonszolódik; gondolati töltése pedig nemegyszer vaktöltés, mivel galuskává gyömöszölt újságkötegekből áll, s vonszolódása közben sok szemetet, rikító papírt, zörgő bádogot söpör, úgyhogy néha már a szándék sem látszik ki e sok alkalmi anyag közül. Ez mind igaz, de csak esetenként és nem jelenségszerűen. Ennyi kifogá­ solni valót pedig, ha éppen akar az ember, még a szonettben is talál vagy bármely más hagyományos műfajban. De hogy alkalmi hibái miatt a mai szabadvers vagy általában az egész gondolati költészet rongylabda-játék volna, ahogy egy másik cikkíró nevezte egy tucatnyi költő fáradságos küzdelmét, ez túlzás. Mindazáltal, ha elfogadjuk is a fentidézett pamflet hasonlatát, még mindig marad egy vigasztaló gondolatunk: minden nagy világcsatár valamikor a rongylabdánál kezdte, valamely kicsiny és szűk hátsóudvaron vagy a grundon, ahol az alkalmi közönség nemcsak lehurrogta, de olykor még hátba is verte türelmetlenségében és izgalmában... Bálint Tibor

Kügy avagy a 700 éves „Újfalu"... Murádin László az E l ő r é b e n szóvá tette, hogy lapjaink gyakran csak alap­ formáit használják helységneveinknek, s emiatt zavarba kerülhet az olvasó, nem tudhatja pontosan — míg a szövegkörnyezetből ki nem derül (ha egyál­ talán kiderül) —, melyik faluról, községről is van szó tulajdonképpen a két vagy több azonos alapnevű közül. Megállapításához még hozzátenném, hogy a „túlbuzgóság", tehát a megkülönböztető jelzők célszerűtlen használata is divat helyenként: A H a r g i t a hasábjain néha Gyergyószárhegyről olvasok, noha szülőfalumnak már a század eleje óta egyszerűen csak Szárhegy a neve. Az előtag itt azért fölösleges, mert nem létezik más Szárhegy, amelytől meg kellene különböztetni. Ugyanígy helyesebb, ha Gyergyóditró helyett egysze­ rűen csak Ditrót írunk, mondunk. Sőt, az amúgy is fölösleges megkülönböztető jelzők elhagyásával egyszerűsödik az íráskép is. Egyébként, úgy vélem, el

kellene fogadnunk elvként: megkülönböztető faluneveinket minden szövegben legalább

jelzős egyszer

juk, címben pedig nyerűszentmárton.

ha olyan

teljes

írásképükkel,

még

helységneveinket jelzőikkel együtt hosszúak

is, mint

s

főként használ­ Szépke-

De bárcsak annyit vétenénk helységneveink ellen, amennyit Murádin László megemlít. A K o r u n k áprilisi, éppen helytörténeti számában zavarba hozott engem is Ady László cikke. A cím alapján a Szeben megyei Nagy­ kapusról véltem felfedezni olvasnivalót, az első mondatból azonban megtud­ tam, hogy a Kolozsvártól 25 kilométerre, a Kapus-patak partján elterülő Ka­ pusról van szó — azaz Magyarkapusról. Sajnos, az egész szövegben egyszer sem akadtam rá a falu helyes nevére. E helységet 1501-től kezdve századunk elejéig valóban Nagykapus néven említik az oklevelek (1501 Naghkapus, 1515 Nagi Kapus, 1587—1589 Nagykapws, 1640, 1733 Nagy-Kapus, 1850 Kepusu Mare, 1854 Nagy-Kapus, Căpuşu-Mare), de a századforduló táján, a helység­ nevek rendezése idején — talán éppen azért, mert két Nagykapus is volt — más megkülönböztető jelzőt kapott. De „Magyar" előtagja sem újkeletű. Már első előfordulásai után (villa Kopus 1282, Kapus 1332), 1391-ben is Magiarkapus alakban említi egy oklevél. Mindezt nyilván Ady László is jól tudja, hiszen foglalkozott a falu monográfiájával. Arra sem találni pontos magyarázatot, hogy a Berettyó melletti Vámoslázból miként lett újabban Kisláz (így használja a nagyváradi F á k l y a ) , noha 1828-tól mostanig következtesen „vámos" volt a jelzője. Így találjuk az 1882ben, majd az 1913-ban megjelent helységnévtárban. Vámosláz román megfe­ lelője, Chi laz, régebbi alakváltozatot őriz. Valószínű, ebből fordították vissza. Persze, helytelenül. A temesvári S z a b a d S z ó b a n Nagybodófalva nevét Bodóra egyszerűsítik. Hogy a „ n a g y " megkülönböztető jelzőt lekoptatják, ez érthető, hiszen nincs Erdély területén más Bodófalva, amely használatát indokolná, de az utótag, a -falva elhagyása érthetetlen „kezdeményezés". Mi lenne, ha minden -falva, -háza, -telke utótagú helységnevünkkel így bánnánk el?! A F á k l y a egyik számában olvastam, hogy a sonkolyosi (azaz a vársonkolyosi — nem szégyen az, ha egy falunak hajdan vára volt — és nem a belényessonkolyosi) bányavállalat bálnakai (sic!) részlegén új kitermelést nyi­ tottak. A Bálnaka Körösbánlaka akar lenni. Kinek használ ez a megoldás? £s mi értelme van? Egyébként a helység román neve — Bălnaca — a Bán­ lakából alakult ki, hangátvetéssel (metatézis), vagyis a hangsor két mással­ hangzójának sorrendbeli felcserélődésével. (Mint ahogy, például, a régi „malozsa" szóból „mazsola" lett.) Kotyiglet, Kotiglet, Kotyiklet magyarul helyesen Kótliget. Román változatának, a Cotigletnek a kialakulásában szintén a meta­ tézis játszott szerepet. Az oklevelekben szereplő névváltozataiból azt is meg­ állapíthatjuk, hogy a hangátvetődés valamikor a XVII. században következett be a falu és környéke román lakóinak ajkán. K. Nagy Sándor, aki amolyan bihari Orbán Balázs lehetett, 1884-ben meg­ jelent B i h a r - o r s z á g című útirajzaiban Tamásdát szerepeltet Tamáshida helyett. Ez nem jelentheti, hogy nékünk is így kell írnunk ma. A falu eredeti és századokon át szereplő neve nem sokkal a századforduló után újra vissza­ nyerte létjogát. Már Rogerius kanonok is Tamás hídján keresztül — ad pontem Thomae — vette útját Róma felé 1241-ben, miután megszökött a tatárok fogságából. A XIII. században még Thamashyda, Thomashida, Tamashyda, a XIV. században Thamashidi, Thamashida, Tamashida, a XV. században Thamashyda, Thamashyda alakokban fordul elő. Apahidát, Bonchidát, Pel-

bárthidát helyesen használjuk. Miért kell akkor érthetetlenné torzítanunk a hasonló szerkezetű, hasonló módon kialakult Tamáshida nevét?!... Tavaly újrakeresztelték egy Bihar megyei falucska, Kügy nevét: Újfalu lett, mert „a helység az utóbbi húsz esztendőben alakult ki". Eleve gyanús volt nekem ez a fiatalság. Kügy 1213-ban tűnik fel először Quid alakban, 1332-ben Kyud-nak már papja van, és folyamatosan több mint hét évszázadon át szerepel. Coriolan Suciu ugyan 1828-ban tünteti fel utoljára, de az 1882-es helységnévtár Kügy alakban Nyüvedhez tartozó pusztaként említi, önálló cím­ szóként, 1913-ban pedig Kügypuszta néven tartozik ugyancsak Nyüvedhez. 1910-ben 188 lélek lakta. Ezek után nem értem, miért lett Újfalu? Mert a viharos századok során valamikor részben vagy teljesen kipusztították lakos­ ságát? Ilyen alapon még sokkal szaporíthatnók az amúgy is szép számban előforduló Újfalukat. Ám, ha meg is szakad itt az élet folytonossága, semmi­ képp sincs szó új településről, még kevésbé mindössze húszévesről. Helységnevek, helységnevek... Kényelmesek vagyunk. Mert mielőtt „megszülnők" tudósításainkat, híreinket, riportjainkat, nem veszünk annyi fáradságot, hogy utánanézzünk ezeknek a „részletkérdéseknek". Megoldást kell ta­ lálnunk. Az első tennivaló talán az, hogy minden szerkesztőség szerezzen be egy helységnévtárat, legalább szűkebb érdekeltségi köréből betűrendes mu­ tatója legyen a helységekről. Gy. Szabó Gyula

Incze

János:

Lépcső-utca

Szebenben

NEMZETKÖZI ÉLET A z Apollo-kísérlet visszhangja Néhány héten belül következik a második Hold-utazás; egy nemzetközi légi társaság már csoportos Hold-kirándulásokra is elfogad előjegyzéseket (augusztus végéig tizenhatezren jelentkeztek); előkészületben a látogatás a Marsra; s még ki tudja mi minden, amit egyelőre nem tudattak. Diadalmaskodik az űrkutatás, látványos eredményei megszilárdították leg­ előkelőbb helyezését az önmagukat főként technológiájukban kiélő tudományok bajnoksági táblázatán. S ha az általánosnak mondható örömbe — főként bizonyos értelemben konzervatívabb hajlandóságú szerzők esetében — üröm is vegyül, ez a humaniórák aggályosságából következik: az egzakt tudományok frontáttörése fejetlenséghez vezet a másik táborban. Már ahol a tudomány — korszerűtlenül — még mindig két nagy táborra oszlik. De a vélemények és ellenvélemények eszkalációja talán nem is haszontalan, hiszen a kísérletek csak folytatódnak, a tudás fékezhetetlenül gyarapszik. Miután évek óta rendszeresen referáló és értékelő cikkekben, tanulmá­ nyokban a kozmikus kérdéskör legválogatottabb vonatkozásairól híven tájé­ koztatni igyekszünk olvasóinkat, a jelenlegi szakaszban a számtalan variánsban jelentkező újabb nézetek egy-egy prototípusát ismertetjük reprezentatív szer­ zők írásaiból vett részekkel. François Mauriac, Sir Bemard Lovell bemutatása fölösleges. Ray Brad­ bury még kevésbé ismert minálunk: a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkiválóbb amerikai művelője. Françoise Giroud rangos francia publi­ cista, Gérard Klein sokoldalú párizsi közgazdász. A válogatás a L e M o n d e , a T h e T i m e s , o L e N o u v e l O b s e r v a t e u r és a L e Figaro Littéraire nyomán készült. F. L.

Kéjutazás Meghatódtunk. Lelkesedünk. De n e m lelkendezünk. A lelkendezők egyre ismételgetik: — Nagy volt, m i ? ! — Nagy. — A pillanat, a m i k o r A r m s t r o n g l á ­ bát l á t t u k . . . , a z i g e n ! — A z igen! — Nagy volt, bizony! V a n m é g k i f e j e z é s rá: „ c s o d á l a t o s " . No m e g : „fantasztikus". A l e g é k e s s z ó l ó b b a k a „kísérteties"-ig s „ h a l l a t l a n " - i g merészkednek.

M i n t h a az átélt i z g a l m a k t ó l t o r k u n k ­ ra f a g y t a k v o l n a a szavak. A k i m o n d ­ hatatlan m e g b é n í t o t t . Így v a n e z . a m i k o r az e m b e r e k v a l ó ­ b a n m e g h a t ó d n a k , s m i n d e n k i , aki a történés p i l l a n a t á b a n s z e m t a n ú j a volt a H o l d o n tett e r ő s z a k n a k , a m i megesett, a szó legigazibb értelmében megható­ dott. M a g á n k í v ü l v o l t . A z e m b e r e k elszakadtak elveik g y ö k e ­ reitől, szisztémáiktól, előítéleteiktől, é r ­ zelmeiktől, napi gondjaiktól, bajaiktól, személyiségüktől.

F e l k a v a r ó utazás, s o k m i l l i ó e m b e r együttes utazása. V a l ó b a n , m a g á n k í v ü l v a n az e m b e r . Aztán eljön a perc, a m i k o r ismét m a ­ gára k e l l találnia, vissza kell térnie teste és s z e l l e m e b ö r t ö n é b e . A z i l y e n u t a z á s o k b a n visszaút is m i n d i g v a n . R e integrálódtunk. De, íme, tudomásul kell vennünk, h o g y m i is t a r l ó z t u n k a H o l d o n , m i m a ­ g u n k is m e g v i z s g á l j u k , a m i t s z e m é l y e s konténereinkbe begyűjtöttünk, osztá­ l y o z z u k az i s m e r e t l e n k ö v e k e t , a m e l y e k e g y m á s n a k ü t ő d n e k , c s a k lassan lehet v á l o g a t n i b e l ő l ü k . K i - k i m a g á b a n szer­ zeményével, rendet igyekszik teremteni a rendetlenségben. Mindenkit visszakap­ n a k e l v e i , szisztémái, előítéletei, é r z e l ­ messége; elvet mindent, ami zavarja; megtartja, a m i m e g f e l e l neki, i g y e k s z i k szabadulni az idegen elemektől, hogy h e l y r e b i l l e n t s e intellektuális kényelmét. A pesszimistának j ó ü r ü g y az e s e ­ m é n y arra, h o g y e l s z o n t y o l o d j é k a t e c h ­ n i k a n ö v e k v ő f o n t o s s á g a miatt. A z o p ­ t i m i s t á n a k v i s z o n t az ö r v e n d e z é s r e : a z e m b e r n e m i s m e r lehetetlent. A z o b s z k u r a n t i s t á n a k a r é m ü l d ö z é s r e : é s ha az ég megbosszulja magát? A „minden mindegy"-típusnak lemondása táplálásá­ ra: v é g ü l is m i r e j ó e g y i l y e n e x p e d í c i ó , m i t változtat a életemen? A „ m i n d e n m i n d e g y " e m b e r az, aki m i n d i g m á s t ó l v á r j a élete megváltoztatását. De b á r m e l y típushoz tartozunk, érez­ zük, h o g y v a l a m i n e m s t i m m e l az e s e ­ mény egy dimenziósra való redukálásá­ b a n : n e m lehet e r ő n e k e r e j é v e l b e g y ö ­ möszölni észbeli sémáinkba. Érezzük: újnak kellene lennünk, hogy megragad­ hassuk az újat, s z a v a k a t k e l l e n e kita­ lálnunk annak megjelölésére, ami ez i d e i g n e m létezett. N i n c s e n e k i l y e n s z a v a i n k . S ha n e m találjuk a szavakat, ez a n n a k a j e l e , hogy ellentmondó dolgokat próbálunk kifejezni. T a l á n m e l e g és é d e s é r z e l m e k hullámán halogatjuk igével való elhess e g e t é s ü k pillanatát. S e n k i n e m i g y e k s z i k siettetni a z é r z e ­ lem kimosódásának percét, amelyben visszavedlik a metró, a közlekedés, csa­ ládi kötelékei, m u n k á j a , adóbevallása, csúza foglyává, s v é g k é p p elszakad at­ tól, a k i n e k e g y p i l l a n a t i g sziámi ikre volt: a Hold meghódítójától. S többé s e m m i köze n e m lesz a nagy kalandhoz. Másnap reggel így morfondírozott egy entellektüel, aki tüntetően megtartóz­ tatta m a g á t a t e l e v í z i ó s k ö z v e t í t é s k ö v e ­ tésétől : — E z e k a h ü l y é k m o s t m i n d azt k é p ­ zelik, h o g y ő k j á r t a k a H o l d o n , s h ő s ö k ­

n e k hiszik m a g u k a t . H a í g y is v o l t , n e m b a j . E l ő s z ö r is azért n e m , m e r t í g y i g a z . M i j á r t u n k a H o l d o n . M i , az e m b e r i s é g . M i é r t k i v o n n i m a g u n k a t b e l ő l e e r r e az a l k a l o m r a ? N e m az a g ő g , ha a z o k h o z h a s o n u l u n k , a k i k k i t e r v e z t é k és v é g r e ­ hajtották a v á l l a l k o z á s t , h a n e m az, h a m á s s p e c i e s h e z t a r t o z ó n a k hisszük m a ­ gunkat. Csak egy emberfaj van: m i n ­ d e n r e k é p e s , g y ű l ö l e t e s és c s o d á l a t o s . Egyszer, e b b e n az ü g y b e n , c s o d á l h a t ­ j u k m a g u n k a t , ahelyett, hogy megvetnők magunkat, megbékélhetünk önma­ gunkkal. Halleluja! A t u d o m á n y o s és t e c h n i k a i haladás s o h a n e m született e g y é b b ő l , m i n t l a n ­ kadatlan kíváncsiságból, a hatalom ál­ landó emberi vágyából. Mindig gyor­ sabban, távolabb, magasabbra, elrabolni az istenektől titkaikat: m o s t é p p e n é g i ­ testet változtatni. Soha n e m a hasznos irányította a c s e ­ lekvést: csak ürügye v a g y illúziója. „ A z e s e m é n y e k atyja ismeretlen, a szükségesség csupán anyjuk" — m o n ­ dotta V a l é r y . A haszontalanra törekvés a szellem j e g y e , az e m b e r i f é n y ű z é s é . A z á l l a t o k n e m szerveznek versenyeket, hogy túlte­ g y e n e k e g y m á s o n és ö n m a g u k o n , n e m t a l á l n a k fel e s z k ö z ö k e t a r r a , h o g y g y o r ­ sabban közlekedjenek, járműveket, hogy távolabb juthassanak, n e m tesznek e g y e ­ bet, c s a k m e g ö r ö k í t i k speciesüket. Lehet, hogy akárcsak a technika más kalandjai, végül a Hold meghódítása is h a s z n o s n a k b i z o n y u l . D e ki m e r é s z e l ­ n é azt állítani, h o g y megtervezésének m á s szükséglet kielégítése is c é l j a v o l t az e m b e r m i n d m a g a s a b b r a törekvése kielégítésénél? H o g y e szükségleten b e ­ l ü l l o g i k u s t e r v része, s h o g y tisztelet­ ben tartotta volna a fontosabbakat, amelyek a legnyilvánvalóbbaknak tűn­ nek, s m i n d e n e k e l ő t t arra törekedett volna, hogy kirántsa n y o m o r ú s á g á b ó l az emberiség háromnegyedét? Abszurd lenne szemrehányást tenni az o r o s z o k n a k , a k i k kieszelték, az a m e ­ r i k a i a k n a k , a k i k realizálták, v a g y b á r k i másnak. C s a k a r r a lehet k ö v e t k e z t e t n i — , o p t i ­ mista f e l t e v é s — , h o g y ha van egy R e n d , m e l y n e m sajátunk, az t i t o k z a t o ­ san a k ö n n y e b b t ő l a n e h e z e b b f e l é p a ­ rancsol bennünket. S hogy ahhoz ké­ pest, a m i t a k a r u n k : a b é k e , a b i z t o n s á g , a mindenhol mindenkit megillető sza­ b a d s á g m e g v a l ó s u l á s á h o z képest, min­ dent egybevetve, könnyű volt a Holdra lépni. FRANÇOISE GIROUD

Asorsmegkísértése KÉRDÉS: A csodák közt is csoda az amerikaiak hőstette, hogy emberi lényeket küldtek a Holdra... Érzi-e ön, hogy köze van ehhez az ügyhöz, melyben a tudo­ mány immár semmi teret nem enged a költészetnek, s amely előtt elnémul a szív szava? VÁLASZ: Bevallom, nagyon kevéssé érzem, hogy közöm lenne hozzá. Nem tüntetek ezzel, csak éppen megállapítom. Ennyi az egész. Mindig az volt a meggyő­ ződésem, hogy az igazi emberi haladásnak más a tere, más a rendje, s hogy az az út, amely az égitestek világát nyitja meg előttünk, talán nem az élethez, hanem inkább a halálhoz vezet. Saját lényében kell az embernek, a legegyszerűbbnek csak­ úgy, mint a legtudósabbnak, felülmúlnia magát. Íme, az én hitem. Ami persze nem akadályoz meg abban, hogy ne csodáljam az űrrepülők hősiességét. Nem a keresz­ tény fél bennem attól, hogy az ember áthágja a korlátokat, s túl messzire merész­ kedik. Hívőnek lenni annyit tesz, mint hinni, hogy az embert szeretik, hogy mind­ egyikünk részesül a szeretetben, a maga tűzhelye mellett csakúgy, mint a Holdon. Egyébként, amilyen mértékben túlhaladja önmagát az ember, abban a mértékben az összes többitől különböző teremtménynek tűnik, olyannak, akinek eredete és hivatása még azok számára is felveti a metafizikai kérdést, akik ezt különben elutasítják. Nem, magatartásom nem keresztényi, közönyöm vagy éppenséggel ellenséges érzületem az erőszak iránt, melyet emberi lények tettek a Holdon, nem a keresz­ tényé, hanem az idők mélyéből jön; már Prométheusz mítosza kifejezi ezt az eszmét, hogy nem szabad kihívni a sorsot, s úgy érzem, mi megkísértjük: e benyomáso­ mat semmilyen okfejtéssel nem tudnám igazolni. Hiszem, hogy szokásos szerencsém­ mel sikerül elhagynom ezt a világot éppen akkor, amikor már a szó szoros értel­ mében lakhatatlanná válik. KÉRDÉS: A sors megkísértéséről szólott. Honfitársaink többsége ezt teszi min­ den hétvégen és a szabadsága idején, autója kormánykerekénél ülve, amikor a leg­ súlyosabb veszélyeknek teszi ki magát, s mindenki felelőtlenséget tanúsít a többiek­ kel szemben. VÁLASZ: Ezt a világot épp a motor teszi lakhatatlanná, a motor, mellyel min­ den második francia rendelkezik. Az a világ, amelyik már nem ismeri a csendet, beletörődik mindenbe, tehetetlenül szemléli a szombatok és vasárnapok hekatombáit, s amelyik vegyészeivel elpusztítja az élő tereket, halálra ítélt világ. Én még a motor előtti korból származom, s vágyom a friss trágya szaga után. Visszakívánom azt a világot, amelyben a mezőkön még ezernyi bogár döngicsélt. Fracis Jammes vers­ sora jut az esembe: „Almában dalolva izzik a fű, a virág." Olyan világról álmodo­ zom, melyben még szólt a tücsök, melynek hangját már csak magamban, belülről hallom. FRANÇOIS M A U R I A C

A Hold nem csatatér K é t e z e r e s z t e n d ő v e l ezelőtt Lucretius megírta az e m b e r r ő l : s z e l l e m e életes erejével ledöntött minden korlátot, s

messze maga mögött hagyván a világ tüzes falait, gondolatban és lélekben bejárta a végtelen egyetemességet.

A Sas leszállása annyira megváltoz­ tatja a v i l á g o t , a m e n n y i r e ez i d e i g csak a legdöntőbb földi konfliktusok alakí­ tották sorsunkat. A t u d o m á n y o s kutatá­ sok, a m e l y e k e t az A p o l l o tett l e h e t ő v é , ö n m a g u k b a n se n e m j ó k , se n e m r o s z szak. Maga a tudomány lényegében semleges; mostanában bennünket az f o g l a l k o z t a t : m i k é n t használja fel a tár­ s a d a l o m a t u d o m á n y t . H a tehát azt k u ­ tatjuk, m i l y e n i r á n y b a n v á l t o z o t t a v i l á g a z A p o l l o r é v é n , első v á l a s z u n k n a k a k ö v e t k e z ő k é p p e n kell s z ó l n i a : a v i l á g népességének jelentős hányada egysége­ sen é s e g y i d e j ű l e g tanúja v o l t a m o d e r n t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a b é k é s c é l ú n a g y hatalmának. Világraszólón bizonyosodott be, hogy a tudomány túlhaladhatja a földi e m b e r alantas c i v a k o d á s a i t és r ö g ­ h ö z kötött p e p e c s e l é s e i t . V a j o n m e d d i g m a r a d h a t fenn az e m b e r i s z e l l e m e g y s é ­ ge a c s a k n e m elérhetetlen elérésére v a l ó törekvésében? V a n n a k b i z t a t ó j e l e k , s v a n n a k rossz e l ő j e l e k . A z a z o n n a l i kilátások teljes e g é ­ szükben előnyösek. A z amerikaiak meg­ osztották a v i l á g g a l d i a d a l u k b ő s é g e s t u ­ d o m á n y o s h o z a d é k á t . A r m s t r o n g és A l d rin H o l d - s é t a k ö z b e n e l h a n g z o t t b e s z é l ­ getésének közvetítése valóságos reveláció v o l t a t u d ó s o k s z á m á r a , s a F ö l d r e szál­ lított H o l d - m i n t á k a t m e g o s z t j á k a n e m ­ zetközi t u d o m á n y o s k ö z ö s s é g g e l . Nagy fontosságot tulajdonítottak a H o l d - k ő z e t F ö l d r e szállításának. T ú l z o t t d e r ű l á t á s r a v a l l feltételezni, h o g y m á r a z első e l e m z é s végérvényes választ adhat a Hold keletkezésének kérdésére. B i z o n y o s é r v e k e l é v ü l h e t n e k , új b i z o n y í ­ t é k o k m e r ü l h e t n e k fel. A z A p o l l o - s o r o z a t b e f e j e z t é v e l talán m ó d u n k b a n lesz t ö b b , manapság közkeletű eszmét elvetni a H o l d és a N a p r e n d s z e r f e j l ő d é s é t i l l e ­ tően. Á m az A p o l l o t u d o m á n y o s j e l e n t ő s é g e messze meghaladja a Holdról származó a n y a g h o z z á f é r h e t ő v é tételét. A z e m b e r máris tudományos műszereket helyezett el a H o l d felszínén, s e f o l y a m a t k i b o n ­ takozása m e r ő b e n új d o m í n i u m a i t tárja fel a V i l á g e g y e t e m é r t e l m e z h e t ő s é g é n e k . M o s t m á r m ó d u n k b a n áll l a b o r a t ó r i u m o ­ kat építeni, t e l e s z k ó p o k a t felállítani és m á s m ű s z e r e k e t e l h e l y e z n i ú g y , h o g y az egész láthatárt b e f o g j u k , és a f e l h ő k v a g y a légkör támasztotta akadályok nélkül vizsgálódhassunk. Bármilyen természetű a válasz a fel­ merült kérdésekre, veszélyes tévedés v o l n a azt k é p z e l n i , h o g y m é l y s z a k a d é k tátong az o r o s z és az a m e r i k a i ű r t e c h n o l ó g i a között. H ó n a p o k o n b e l ü l tanúi l e ­ hetünk az oroszok kozmikus erőfeszíté­

seinek, a m e l y e k s o r á n a u t o m a t i k u s ta­ lálkozásokkal a Föld körül keringő űr­ á l l o m á s o k a t s z e r e l h e t n e k össze, a n y a g o t hozhatnak a Holdról a Földre, s a H o l ­ dat t u d o m á n y o s kísérletekre, valamint megfigyelőállomásként hasznosíthatják. A z A p o l l o feltárta l e h e t ő s é g e k m e g ­ valósítása és a S z o v j e t u n i ó tervei azt jelentik, h o g y az e m b e r i s é g n e k vagy nemzetközi alapon kell megszerveznie e z e k e t a hőstetteket, v a g y p e d i g el kell szenvednie a Holdért folyó rivalizálás következményeit. Van már a Kozmoszra v o n a t k o z ó e g y e z m é n y , a m e l y tiltja a k o z m i k u s szuverenitás követelését, ám p o z i t í v a b b c s e l e k v é s n e k is s z ü k s é g e m u ­ tatkozik a H o l d - k u t a t á s o k s z e r v e z é s é b e n és e l l e n ő r z é s é b e n ; e g y é b k é n t az A p o l l o haszna keserűségbe és k i á b r á n d u l á s b a c s a p h a t át. F ö l d i d o l g o k b a n a s e m l e g e s ­ ség k i n y i l v á n í t á s a n e m segítette e l ő l é ­ nyegesen a semlegesség gyakorlati m e g ­ valósulását. H a a kérdést n e m é r j ü k fel ésszel most, a m i k o r az a m e r i k a i a k i d ő l e ­ ges H o l d - p o z í c i ó s e l ő n y b e n v a n n a k , n a g y a veszélye annak, hogy olyan Holdat hagyunk örökbe utódainknak, amelynek n a g y esélyei v a n n a k arra, h o g y t u d o m á ­ nyos harctérré váljék. N o h a a k ö v e t k e z ő öt-tíz e s z t e n d ő s o r á n a közvetlen érdeklődés a Föld közelében levő kozmikus térségre és a H o l d r a irá­ nyul, már most meg kell vizsgálnunk, m i t j e l e n t az A p o l l o sikere e g y - k é t é v ­ tized t á v l a t á b a n . A N a t i o n a l A e r o n a u ­ tics a n d S p a c e A d m i n i s t r a t i o n (NASA) 1971-re tervezi műszerekkel felszerelt ű r h a j ó k leszállását a M a r s r a . Ü g y tűnik, semmilyen technikai vagy tudományos a k a d á l y a n i n c s a n n a k , h o g y az e m b e r is n e k i v á g j o n a hosszú útnak. A z A p o l l o a m e r i k a i t e r v e z ő i n e k v é l e m é n y e szerint az e m b e r leszállása a M a r s r a 15—20 é v e n belül sokkal reálisabb, mint amilyen a H o l d - u t a z á s 1961-ben m e g á l l a p í t o t t m e ­ netrendje volt. A költségek még az A p o l l o k ö l t s é g e i h e z m é r t e n is n a g y o k lesznek, d e — ha a z a k a r a t m e g v a n — ez n e m rettenti el s e m a S z o v j e t u n i ó t , s e m az Egyesült Á l l a m o k a t . V a l ó b a n , az ember Marsra szállítását megvalósító p r o g r a m é v i költségei h a s o n l ó k a v i e t ­ nami háború évi költségeihez. N o h a az e m b e r t a M a r s r a szállító e x ­ p e d í c i ó t u d o m á n y o s m e g i n d o k l á s a óriási j e l e n t ő s é g ű m i n d a fizika, m i n d a b i o ­ lógiai t u d o m á n y o k s z e m p o n t j á b ó l , v a l ó ­ színűtlen, h o g y a t u d o m á n y o s é r v e k ö n ­ magukban elegendők lesznek a pénz elő­ teremtéséhez, a program végrehajtásá­ hoz. A z e l h a t á r o z á s p o l i t i k a i m e g g o n d o ­ l á s o k t ó l függ, s n e m a n n y i r a t u d o m á n y o s s z e m p o n t o k t ó l , m i n t az 1961-es H o l d -

p r o g r a m . A sors iróniája, h o g y az e l k é p ­ zelhető politikai helyzet, a m e l y ö s z t ö n ö z ­ hetné a M a r s - e x p e d í c i ó t ( v a g y i s a f o l y ­ tatódó szovjet—amerikai vetélkedés), végzetes lehet é p p e n a v á l l a l k o z á s s z e m ­ pontjából. A következő Hold-kutatások nemzet­ közi e g y ü t t m ű k ö d é s b e n v a l ó m e g v a l ó s í t á ­ sának s z ü k s é g e s s é g é t j ó e l ő r e h a n g o z t a t ó érvek még nagyobb jelentőségűek a Mars e s e t é b e n . E l ő s z ö r is azért, m e r t h a l a d é k t a l a n u l m e g k e l l e g y e z n i a te­ kintetben, h o g y a M a r s m i l y e n m é r t é k ű m e g f e r t ő z é s e tűrhető el, m á s o d s z o r a F ö l d r e v i s s z a h a t ó fertőzés v e s z é l y e miatt, a m i t az e m b e r e k v e z é r e l t e j á r m ű v i s s z a ­ térése o k o z h a t . E bolygókra vonatkozó elgondolások vajon csupán spekulatív eszmék marad­ nának, j ó l l e h e t t e c h n i k a i l a g m e g v a l ó s í t ­ h a t ó k ? A v á l a s z , sajnos, v a l ó s z í n ű l e g attól függ, h o g y a n a l a k u l a s z o v j e t — amerikai v i s z o n y a k ö v e t k e z ő öt-tíz é v során. T ö r t é n e l m i l e g teljesen nyilván­ való, h o g y a s z p u t n y i k 1957-es f e l r ö p í ­ tése okozta a szovjet tudomány és technológia eredményeinek felismerésé­ ből e r e d ő s o k k o t , a m e l y az amerikai t u d o m á n y o s és o k t a t á s ü g y i b e f e k t e t é s e k ­ hez s ettől a z A p o l l ó h o z vezetett.

A NASA költségvetésének hanyatló t e n d e n c i á j a l e h e t e t l e n n é teszi e m b e r e k ­ kel k ö z l e k e d ő b o l y g ó k ö z i m i s s z i ó k v é g ­ rehajtását, h a c s a k i d ő k ö z b e n b e n e m k ö v e t k e z i k e költségvetési p o l i t i k a r a d i ­ kális f o r d u l a t a . A K o n g r e s s z u s b a n j e l e n ­ leg általánosan elterjedt nézetek nem sok reménnyel kecsegtetnek atekintetb e n , h o g y az A p o l l o — 1 1 sikere ö n m a g á ­ b a n e l v e z e t a szükséges ú j r a g o n d o l á s ­ h o z . S ha ez n e m k ö v e t k e z i k b e , a k k o r a kereskedelmi konkurrencia lehangolón versengő világában az amerikai űrtechnológia elkerülhetetlenül öncélúvá válik. E z e k az A p o l l ó s i k e r é b e n r e j l ő v e ­ szélyek: a ragyogó teljesítményeket na­ gyon hamar elhalványíthatják a viták a m a t u d o m á n y j ö v ő j é r ő l , a m e l y a feladat teljesítését l e h e t ő v é tette. A z A p o l l ó t f é ­ lelemből táplálkozó versengő hajlamok ö s z t ö n ö z t é k . A v i l á g túl s o k a t k o c k á z ­ tat, ha a d ö n t ő f o n t o s s á g ú k o z m i k u s v á l ­ lalkozások nemzetközi rivalitások függ­ vényei maradnak. „ A z ördög irigysége szülte a halált a világra."

SIR B E R N A R D L O V E L L

Új reneszánsz A Kozmosz meghódítása az ember eddigi legfontosabb tette. Felkavarja esz­ méinket, filozófiai és vallási jelfogásunkat. Mert a Kozmosz meghódítása egyértelmű a halhatatlanság meghódításával, azt jelenti, hogy milliárd évekig próbálunk élni. Ez teszi érdekfeszítővé a vállalkozást, sokkal inkább, mint Cortez vagy Kolumbus kalandjait. Ha majd leszállunk egymás­ tól négy vagy öt fényév távolságra fekvő bolygókra, megtelepszünk, s gyökeret eresztünk a galaktikák sokaságában, többé semmi utol nem érhet bennünket. Kihal­ hat itt az emberi faj; az utódok tovább élnek más napok körül keringő más boly­ gókon. Döntöttünk: nem vagyunk hajlandók meghalni itt, a Földön, ha Napunk jelrobban. Nagyobb mértékben semmi sem érinthette volna filozófiánkat és vallásainkat: átalakulnak az új valóság sokkszerű hatására. (Egyébként is meginogtak már.) Hát nem az a nagy kérdés, amely emberemlékezet óta f o g l a l k o z t a t : minek az élet, ha meg kell halni, ha mindannyian pusztulásra ítéltek vagyunk? A vallások többsége az „ég" létezésébe vetett hitre épül. De mindezek a mítoszok összeomlanak, mert az égben mi leszünk! Komolyabb Persze

a bennünk

vagyok, rejlő

mintsem rosszat

e gondolattöredékből magunkkal

visszük

arra más

következtetni

bolygókra,

akárcsak

lehetne. mars-

béli krónikáim hősei. Mégis hiszem, hogy a Kozmosz feltárása hozzájárulhat egy fajba való olvasztásunkhoz. Boldog voltam, amikor — az Apollo—8 felröpítése előtt — Bormant arról hallottam nyilatkozni a televízióban, reméli: a Kozmoszból a Földre visszatérő emberek ezt a kis sárgolyót látva rádöbbennek, hogy a Világ­ egyetemmel kell szembenézniük. Valóban, mi, hárommilliárdnyian egyedül állunk a Mindenséggel szemben. Itt az ideje abbahagyni nyomorúságos belső viszálykodásainkat. Ha a Kozmosz meghódítása lehetővé teszi, ha sikerül magára vonnia azokat az energiákat, amelyeket rendszerint a háborúkra fordítunk, már ez is rendkívüli fontosságú lesz. Merem állítani: a valaha történt legrendkívülibb esemény. Most rajtunk a sor, a mítoszok új alakítóin, kik az űr utasai köré tömörülünk, hogy a Kozmoszba hatolván a Világegyetemben való létünk új módozatait felfedez­ zük. A kísérlet termékeny lesz: néhány esztendeje új és csodálatos, alkotó forrongás tapasztalható. A születő eszmék óriási és ellenállhatatlan erejűek lesznek. A Koz­ mosszal, úgy vélem, eljutottunk egy új reneszánsz küszöbére. RAY BRADBURY

A Hold ara Az

ember első érintkezését a Hold talajával rengetegen magasztalták, jobb lett

volna, ha kevesebben dicsérik a hőstettet,

s többen a megismerést.

Ám

a kórus

nem volt egyhangú. Kihallatszottak diszharmonikus hangok is. A jótét lelkek azt siratták,

hogy

jelentős

összegeket

igényelt

a

versenyfutás

a

Holdért,

miközben

itt lent tartós a nyomor, s kiváltképpen elhúzódik bolygónk körülbelül kétharmada gazdasági és társadalmi elmaradottságának botránya. Nem vonható kétségbe a szkeptikus

személyek

becsületessége,

s köztük sok

a személyiség. Csakhogy tiszta szándékaik naivitással párosulnak. Vajon ha ama bizonyos összegeket

nem az Apollo-programra fordítják,

fej­

lesztési programokba fektették volna? A

közelmúlt történelme

félreérthetetlenül

arra utal, hogy minden

bizonnyal

nem így lett volna. Inkább azt kell feltételeznünk, hogy egyenlőtlen arányban osz­ lott volna meg a katonai kiadások és a módosabbak személyi fogyasztása A

választás

áldilemma.

kérdése

az Apollo-program és

Legjobb esetben

a

példa-hipotézis,

fejlesztés

hiszen

finanszírozása

a felelős

szervek

között.

között

—

szintjén

a

valóságban ilyenformán soha fel sem merült. Ha erre azt válaszolják: a társadalmat

kell

megváltoztatni,

mert nem

tesz

lehetővé ilyen választásokat, válaszképpen elegendő, hogy a nagy probléma a vi­ lág megváltoztatásának ára, nem pedig a Holdé. Ha lehetséges is volna ilyen választásokat elképzelni, s a kormányok vállal­ nák értük a felelősséget, teleníteni, katonai

miért kellene az Apolló-program költségeit

inkább hely­

mint más önkényes költekezéseket? Kissé már banális mindenekelőtt a

kiadásokat

emlegetni.

Vajon

a

Föld

leggazdagabb

százezer

(találomra

veszem ezt a számot), a Földet birtokló személyének tüntető és haszontalan kiadásai

azonos időtartamon b e l ü l nem múlják-e felül a N A S A kétségtelenül

jelentős befek­

tetéseit? Vajon nemcsak azért kötnek bele a Hold-kutatásba, mert ez az időszerű, s mindent egybevetve

jó alkalom a rossz lelkiismeretek

figyelmeztetésére?

Mert

ez

kényelmes módja a szemrehányásnak. Ám

ha ez így

elégedettek

van, a

jótét

lelkek

hálával

tartoznak

a kozmonautáknak,

lehetnek az árra való tekintet nélkül azért a lehetőségért,

s

hogy a cso­

dálkozástól még tágra nyílt szemek elé tárul a nyomorúság mélysége is, amely ve­ tekszik a Hold-kráterekével. Végül

egy

komolyabb és kétségtelenül

problémájának megoldása lényegében összegeket

nyeltek

el fejlesztési

félreismerhetetlen.

nehezebb

kérdés:

a rendelkezésre

programok, s mégsem

Azt válaszolhatják,

hogy

ezek

tésre

való

oly

határozott

a

fejlesztés

mondhatni, hogy

az összegek

Ez igaz is. De ami a leginkább hiányzik, az a fejlesztés objektív ismerete, s ahol felcsillan

vajon

álló tőke kérdése? Jelentős a

elégtelenek

tudománya

hatás voltak.

feltételeinek

ilyesmi, ott is hiányzik a vasakarat, a fejlesz­

törekvés,

mint

amilyennel

a

NASA

jelölte

ki

célul

a

Holdat. Amíg a fejlett országok azt, amit ők segélynek

neveznek,

azért adják, hogy

belőle olyan közvetlen és közvetett hasznot húzzanak, amit egy uzsorás sem vetne meg, amíg tartózkodnak attól, hogy a nyersanyagokat világpiacnak

nevezett

piacon

a

valóságos

termelési

és a félkész-termékeket

költségeknek

fizessék meg, amíg jobb ügyhöz méltó következetességgel dik világ"-ban éppen hogy életképes regionális

Kétségtelenül

azt

szuperprofit

tette lehetővé

a

vagy

megjegyzést nyersebben

mindenekelőtt

teszik

szólva:

az Egyesült

majd a

erre,

naivul

hogy

„harmadik

Államok

a

áron

ellenzik, hogy a „harma­

gazdasági együttesek

re, mindaddig a nemzetközi együttműködésre való törekvés

ilyen

megfelelő

részben

világ"

számára

jöjjenek elvont

lét­

marad.

éppen

az

kizsákmányolása

a költséges

vállal­

kozások megsokszorozását. nem

a NASA

finan­

szírozásáért préseli ki Dél-Amerikát. Nem szabad összetéveszteni

Ez kétségtelenül

igaz. Csakhogy az Egyesült

Államok

a hatást

az ok­

kal. Ha nem is ravaszabb, de megfontoltabb elmék kevésbé áttetszően naiv módon, ám legalább annyira szélsőséges bírálatot fogalmaztak meg az Apollóról. Lényege a következő: a Föld leggazdagabb társadalma, s mindazok, amelyek égnek a vágy­ tól, hogy utánozhassák, vajon nem egy éppen olyan hiábavaló tervet

dolgoztak-e

ki, mint amilyen a fáraók Egyiptomát piramisok építésére késztette? Valóban léteztek amelyek

az

idővel

csalóka

dacolni

ábrándokra építő, agyrémeket

alkalmatlan

fellegvárakat

éppen azért, hogy megkerüljék vagy késleltessék megoldását.

Úgy

tettek,

mint

a

neurotikusok,

kergető társadalmak,

emeltek

a

halálnak,

talán

az előttük tornyosuló problémák akik

indulataik

kielégítése

vagy

szublimálása helyett a képzelgésbe menekülnek. A paroxizmusig eljutott agyrémek időben legközelebbi történelem

során

társadalma minden

minden

társadalom

bizonnyal a náciké

valamilyen

volt. Vagy

vonatkozásban

az

eddigi

kényszerképzetek

rabja? Talán az Apollo-siker gyökereinél

is ott van az alig tudatos törekvés

olyan

problémák rejtegetésére, amelyek érdembeni megoldását meg akarják kerülni? Csak-

hogy magában az Apollo-programban nincs semmi csalóka. Célja nem a halállal vagy az istenekkel dacolás gyermetegsége, ami soha ki nem vihető, viszont mindig birodalmak és királyok bukásába torkoll. Célja időben és térben pontos: két em­ bert a Holdra tenni.

S a NASA

tény, hogy a N A S A költségvetését

teljes

egészében

elérte

ezt a célt.

éppen a sikerek veszélyeztetik,

Maga

az a

elegendő ahhoz,

hogy a programot megfossza csalóka jellegétől. N e m ez az első eset, amikor egy társadalom azért teljesít valamit, mert alkalmas a teljesítésére. A z agyrémes tervek és társadalmak fölött az idő ítélkezik. Mert a chiméráknak nincs

jövőjük. A

végtelenségig

nem

lehet

piramisokat, templomokat

építeni,

de

még katedrálisokat sem. Manapság már a kevésbé figyelmesek is észrevenni kény­ szerülnek, hogy a Kozmosz sokkal, de sokkal nagyobb, mint a halál, s az égitestek sem téveszthetők össze a Styxszel.

GÉRARD KLEIN

Konk

karikatúrája

Történettudomány, szociológia, világpolitikai publicisztika A m a t ö r t é n e t e k o r t á r s - t ö r t é n e l e m , s é p p e n o l y a n b o n y o l u l t és sokrétű, m i n t m i n d e n k o r s z a k é . M a g á b a n f o g l a l j a a n e m z e t k ö z i élet t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i e s e m é ­ nyeit, a g a z d a s á g i k é r d é s e k e t , az új t u d o m á n y o s f o r r a d a l o m ö s s z e f o n ó d á s á t a m ű ­ szaki f e l f e d e z é s e k k e l , a d i p l o m á c i a és h a d á s z a t alakulását, és t e r m é s z e t s z e r ű e n a s z e l ­ lemi és m ű v é s z e t i - i r o d a l m i élet m i n d e n új irányzatát, p r o b l é m á j á t és e r e d m é n y é t . N e m k ö n n y ű e l i g a z o d n i b e n n e , k ü l ö n ö s e n n e m a n n a k a t ö r t é n é s z n e k , aki e g y e s kérdéseket k i r a g a d v a , az ö s s z e f ü g g é s e k keresése n é l k ü l p r ó b á l „ h ű " v a g y l e g a l á b b m e g k ö z e l í t ő e n h ű k é p e t festeni m e n e t é r ő l . D e a történész d o l g a s o h a n e m v o l t könnyű. Periklész korának A t h é n b e n m ű k ö d ő történetírói, a reneszánsz vagy a X I X . század történészei e g y a r á n t b o n y o l u l t k é r d é s e k k e l találták s z e m b e m a g u k a t , akár j e l e n ü k , a k á r a r é g m ú l t e s e m é n y e i v e l f o g l a l k o z t a k . K ü l ö n ö s e n az első v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő m e g - m e g ú j u l ó szellemi v á l s á g o k óta úgyszólván minden nemzedék soraiban felvetődött a kérdés: mi a történettudomány, m i b e n áll l é n y e g e , m i a p r o b l e m a t i k á j a , v a n - e o b j e k t í v kutatási m ó d s z e r e ; e g y á l ­ talán t u d o m á n y n a k t e k i n t h e t ő - e ? A v i t á k m é g m a s e m z á r ó d t a k l e . Sőt, a z o l y a n k é r d é s e k f e l v e t é s é v e l , v a j o n v a n - e e g y á l t a l á n é r t e l m e a t ö r t é n e l e m n e k , s az o l y a n álláspontok hangoztatásával, a m e l y e k mindenfajta törvényszerűséget tagadnak az emberi társadalom fejlődésében, a történettudomány m ű v e l ő i t o v á b b bonyolították a problémát. V i l á g o s és e g y é r t e l m ű v á l a s z t a t ö r t é n e l e m é r t e l m é r e és t ö r v é n y s z e r ű s é g é r e a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s s az általa b e f o l y á s o l t i r á n y z a t o k adtak. T e r m é s z e t e ­ sen ez m é g n e m jelenti, m i n t h a m á s t ö r t é n é s z e k v a g y t ö r t é n e t i i s k o l á k kutatásai n e m j á r u l t a k v o l n a h o z z á h a s z n o s a n b i z o n y o s történeti k o r s z a k o k v a g y e s e m é n y e k m e g é r t é s é h e z . A t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k a m ú l t és a j e l e n m e g i s m e r é s é r e kell t ö r e ­ kednie, d e m i n d i g a t é n y e k b ő l k e l l k i i n d u l n i a , s n e m „ e l ő r e g y á r t o t t " e l m é l e t e k h e z kell k e r e s n i e b i z o n y í t ó a n y a g o t . A t é n y e k a z o n b a n m e g k ö v e t e l i k a teljességre t ö ­ rekvést. És n e m c s a k az e s e m é n y e k , h a n e m az e s z m é k , g o n d o l a t o k és é r z e l m e k is tények. E n n é l f o g v a a t ö r t é n e t t u d o m á n y o b j e k t í v a l a p j a és o b j e k t i v i t á s á n a k fel­ tétele az e m b e r i a l k o t á s ö s s z e s s é g é n e k vizsgálata. Ez teszi t u d o m á n n y á , t u d o m á ­ n y o s a n m ű v e l h e t ő v é a k o r t á r s - t ö r t é n e l m e t is.

* I g a z t a l a n o k v o l n á n k , h a a történeti o b j e k t i v i t á s r a v a l ó t ö r e k v é s t k i z á r ó l a g a marxista történészeknek tulajdonítanók. N e m vonhatjuk kétségbe, hogy H é r o d o ­ tosz v a g y T h u k ü d i d é s z is a v a l ó s á g f e l m é r é s é r e t ö r e k e d e t t . A m e g i s m e r é s n e k a z o n ­ b a n a k k o r m é g o l y a n k o r l á t a i v o l t a k , a m e l y e k n e m tették l e h e t ő v é t ö r v é n y s z e r ű ­ ségek megállapítását, s a n é l k ü l , h o g y e r e d e t i l e g „ s é m á k " v a g y „ m o d e l l e k " l e t t e k v o l n a , a k é s ő b b i é v s z á z a d o k t ö r t é n é s z e i a g ö r ö g ö k e t u t á n o z v a alakítottak ki „ s é ­ m á k a t " és „ m o d e l l e k e t " . Így történt, h o g y a m e g i s m e r é s b e n m é r f ö l d e k e t l é p ő r e n e ­ szánsz a t ö r t é n e t í r á s b a n n a g y j á b ó l m e g m a r a d a r é g e b b i p o l i t i k a i , d i p l o m á c i a i é s h a d t ö r t é n e t i s z e m l é l e t n é l . E b b ő l p r ó b á l kitörni a X V I I I . s z á z a d b a n G i b b o n és V o l -

taire, m a j d a X I X . s z á z a d b a n f o r m á l ó d ó r o m a n t i k u s h i s t o r i z m u s és p o z i t i v i z m u s . R a n k e k i m o n d j a : a történész feladata e g y s z e r ű e n e l m o n d a n i , h o g y a n m e n t e k v é g b e az e s e m é n y e k . M i c h e l e t szerint a t ö r t é n e t t u d o m á n y feladata az e g é s z élet, az élet teljességének a bemutatása. E történetfilozófiai e l m é l e t e t a z o n b a n R a n k e é s M i c h e l e t u g y a n ú g y n e m tudta a g y a k o r l a t b a n m e g v a l ó s í t a n i , m i n t a h o g y a n a X X . század n e o p o z i t i v i s t á i és k ü l ö n ­ féle s z e l l e m t ö r t é n e t i i r á n y z a t a i s e m . A t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s alaptételei a z o n ­ b a n e z e k r e az i r á n y z a t o k r a is t e r m é k e n y í t ő l e g hatottak. E l é g az e g y m á s t ó l is a n y nyira távolálló Benedetto Croce, Karl Lamprecht, Marc Bloch, M a x Weber, Wilfredo Pareto v a g y Szekfű Gyula történetfilozófiájának egyes elemeire gondolnunk, bár végső következtetéseikben mindnyájan mégis inkább a szubjektív idealizmus irá­ nyába fordultak. A történetírás k a p c s o l a t a a t ö r t é n e t f i l o z ó f i á v a l é s i s m e r e t e l m é l e t t e l r e n d k í v ü l f o n t o s m i n d e n k o r , t e h á t a m i j e l e n k o r u n k , a n e m z e t k ö z i élet p r o b l e m a t i k á j á n a k és m e n e t é n e k f e l - és m e g i s m e r é s é h e z is. K ü l ö n b e n i s : h o l k e z d ő d i k és m e d d i g tart a m a i t ö r t é n e l e m ? M e l y e k a m a i t ö r t é n e l e m e s e m é n y e i és t é n y e i ? K i k a történész k o r t á r s a i ? N y i l v á n n e m l e h e t zárt határt s z a b n i a történeti f o l y a m a t e g y e t l e n t e r ü ­ l e t é n e k s e m . A legújabbkori t ö r t é n e l e m s z á m u n k r a v a l a h o l az első v i l á g h á b o r ú v é ­ gén, a f o r r a d a l m a k , új t á r s a d a l m i r e n d s z e r e k s a v i l á g újrafelosztása i d e j é n k e z ­ d ő d i k . A z e s e m é n y e k m e g é r t é s é h e z a z o n b a n v i s s z a kell n é z n i a m e g e l ő z ő é v t i z e d e k e s e m é n y e i b e : a v i l á g h á b o r ú politikai, d i p l o m á c i a i és h a d á s z a t i t ö r t é n e t é b e , a v i l á g ­ háborút kiváltó imperialista ellentétekbe, a m ö g ö t t ü k m e g h ú z ó d ó m o n o p ó l i u m o k v i l á g p i a c o k é r t , n y e r s a n y a g o k é r t és g a z d a s á g i h e g e m ó n i á é r t f o l y ó h a r c a i b a , a társa­ d a l m i v i s z o n y o k b a n v é g b e m e n t v á l t o z á s o k r a , az o s z t á l y o k r a , az o s z t á l y h a r c m e g ­ n y i l v á n u l á s i f o r m á i r a , a p á r t o k é s t á r s a d a l m i r é t e g e k p o l i t i k a i p r o g r a m j á r a és i d e o l ó g i á j á r a . És ha m á r e l j u t o t t u n k az i d e o l ó g i á k i g , n y í l v á n a t ö r t é n é s z e k t ö r t é n e ­ l e m s z e m l é l e t é t s e m h a g y h a t j u k f i g y e l m e n kívül. A n e m z e t k ö z i élet mai a l a k u l á s á t i l l e t ő e n a történész m á r n e m tekintheti h a t á r v o n a l n a k az első v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e s e m é n y e k e t . L o g i k u s a b b h a t á r v o n a l a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b e f e j e z é s e , s a z ó t a is n e g y e d s z á z a d t e l t el. D e a k á r a t ö r t é ­ n e l m i f e j l ő d é s útját, a k é t v i l á g r e n d s z e r alakulását, a g y a r m a t o k f e l s z a b a d u l á s á t , a m i n d e n e d d i g i n é l h a t a l m a s a b b t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i f o r r a d a l o m e r e d m é n y e i t , az e l e k t r o n i k a v a g y ű r r e p ü l é s m e g v a l ó s u l á s a i t , az i d e o l ó g i á k t o v á b b f e j l ő d é s é t s a s z e l ­ l e m i élet f o r r o n g á s á t v i z s g á l j u k , vissza k e l l t e k i n t e n ü n k a m e g e l ő z ő k o r s z a k e s e ­ ményeibe. A t u d o m á n y o s j e l l e g előfeltételei k ö z ö t t é p p e n o l y a n j e l e n t ő s é g e v a n a h a t á ­ rozott világszemléletnek, mint a tények ismeretének. Világszemlélet nélkül azon­ ban csak egymásra halmozott adatanyag kerülhet a történelmi műbe, s e b b e n s e m a kutató, s e m az o l v a s ó n e m t u d e l i g a z o d n i . A v i l á g s z e m l é l e t a l a p j á t a t ö r t é n e t ­ filozófia és az i s m e r e t e l m é l e t biztosítja, az, a m i t s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t n e k n e v e z ­ h e t ü n k . P o n t o s a n ez az, a m i elválasztja a r é g i t ö r t é n e t t u d o m á n y i i s k o l á k a t a t ö r t é ­ n e l m i m a t e r i a l i z m u s t v a l l ó és azt — l e g a l á b b r é s z b e n — e l f o g a d ó t ö r t é n é s z e k t ő l . S o k t ö r t é n é s z t é n y - t ö r t é n é s z , v a g y i s m e g e l é g s z i k a z e s e m é n y e k száraz l e í r á s á ­ val anélkül, hogy értelmezne. A világszemlélet nélküli tény-történész lényegében hamis tudat kialakításához járul hozzá, mert magukat a tényeket önkényesen v á ­ logatja és c s o p o r t o s í t j a , r e n d s z e r i n t v a l a m i l y e n t á r s a d a l m i réteg v a g y é r d e k c s o p o r t á l l á s p o n t j á n a k igazolására. A történész a z o n b a n n e m p u b l i c i s t a , n e m a m i n d e n n a ­ p o k é p p e n i d ő s z e r ű é r d e k e szerint v i z s g á l j a a m ú l t v a g y a j e l e n történéseit. A t ö r t é n e l e m é r t e l m é t a statikus, t é n y l e í r ó történészek, az idealista és i r r a c i o n a lista t ö r t é n e t f i l o z ó f u s o k tagadják, s a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k

m e g á l l a p í t á s á n c s a k a d i n a m i k u s empirista, racionalista, materialista, f ő l e g a t ö r ­ téneti m a t e r i a l i s t a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f u s o k m u n k á l k o d t a k sikerrel. A m ú l t század pozitivistái szerint n e m i s m e r h e t ő fel a t ö r t é n e l e m é r t e l m e , tehát f e l e s l e g e s i l y e n i r á n y b a n is kutatni. A n é m e t h i s t o r i z m u s k é p v i s e l ő i , W i l h e l m D i l t h e y , Ernst T r o e l t s c h , F r i e d r i c h M e i n e c k e szerint a t ö r t é n e l e m n e k e g y á l t a l á n n i n c s é r t e l m e , v a g y ha m é g i s v o l n a , m e g i s m e r h e t e t l e n . D i l t h e y azt v a l l j a , h o g y n e m a z e m b e r t e r e m t i a t ö r t é n e l m e t , h a n e m a t ö r t é n e l e m h o z z a létre a z e m b e r t és a kultúrát. É p p e n ezért szerinte k i z á r ó l a g a z i r r a c i o n á l i s b e l e é l é s é s az i n t u í c i ó a t ö r t é n é s z m u n k a e s z k ö z e . T r o e l t s c h v é l e m é n y e szerint a t ö r t é n e l e m b e n k i z á r ó l a g „ e g y e d i " j e l e n s é g e k v a n n a k . M i u t á n H e i n r i c h R i c k e r t s z i g o r ú a n szétválasztotta a t e r m é s z e t ­ t u d o m á n y o k a t és a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y t , az e l ő b b i n e k m e g h a g y v a kutatási t e r ü ­ letén az „ á l t a l á n o s í t ó " m ó d s z e r t , s az u t ó b b i n a k k i j e l ö l v e k i z á r ó l a g az „ e g y é n í t ő " m ó d s z e r t , kijelentette, h o g y m i n d e n t á r s a d a l o m t u d o m á n y a történettudománynak a l a p j a s e g y b e n része. A filozófus R i c k e r t n y o m á n j u t o t t e l a t ö r t é n é s z D i l t h e y a r r a az álláspontra, h o g y az e g é s z t ö r t é n e l e m l é n y e g é b e n a n a g y e g y é n i s é g e k b e n n y i l v á n u l m e g , s é p p e n ezért az e g y é n e k é l e t r a j z á n a k a m e g í r á s a a t ö r t é n é s z l e g ­ f ő b b feladata. A n a g y e g y é n i s é g e k életrajzát a z o n b a n n e m l e h e t c s a k d o k u m e n ­ t u m o k és a d a t o k a l a p j á n m e g í r n i . A z e g y é n i s é g e k n e k n e m c s a k a m e g é r t é s e s z ü k ­ séges, h a n e m az é l e t ü k b e v a l ó „ b e l e é r z é s " is, sőt — D i l t h e y k i f e j e z é s é v e l é l v e — a t ö r t é n é s z d ö n t ő é l m é n y e az „ u t á n é l é s " . D i l t h e y e l m é l e t é t fejlesztette t o v á b b M e i n e c k e . Elutasítja a történeti f e j l ő d é s g o n d o l a t á t , elveti a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k keresését, a tipizálással m e r e v „ i n d i v i d u á l i s " e l v e t állít s z e m b e , s k i j e l e n t i , h o g y a t ö r t é n e l e m é r t e l m e „ m e t a f i z i k a i v i l á g t i t o k " . A

történeti

relativizmus

képviselői az objektív ténykeresés

és

ábrázolás

fi­

g y e l m e n k í v ü l h a g y á s á t j a v a s o l j á k . O s w a l d S p e n g l e r szerint a t ö r t é n e l e m b e n e g y á l ­ talán n i n c s f e j l ő d é s , c s a k ö n m a g u k b a zárt, születő és n y o m t a l a n u l

eltűnő

kultúrák

v a n n a k . K a r l J a s p e r s a t ö r t é n e l e m c é l j á t a h i t b e n és a hit m e g v a l ó s u l á s á b a n A

szellemtörténeti

lyen formáját

iskolák

különben

majd

mindegyike a

képviseli. Benedetto C r o c e határozottan

lem kortárs-történelem,

látja.

prezentualizmus

valami­

állítja, h o g y m i n d e n

történe­

v a g y i s „ j e l e n k o r i történet". Szerinte „ a s z e l l e m m a g a a t ö r ­

ténet", a s z e l l e m a g o n d o l a t o k b a n v a l ó s u l m e g , s l é n y e g é b e n a g o n d o l a t k a p c s o l j a ö s s z e a múltat, a

jelent

és

a jövőt. Croce

gondolatát

fejleszti

Gasset, a m i k o r í g y f o g a l m a z z a m e g a t ö r t é n é s z f e l a d a t á t : i d ő b e n és ott v a n , a m i k o r é s a h o l létrejött,

hanem

tovább Ortega

„ A múlt n e m abban

m o s t é s itt,

bennem. A

múlt

az é n é l e t e m " . C r o c e f e l f o g á s á t v a l l j a R o b e r t G e o r g e C o l l i n g w o o d is, a m i k o r a ténelmet

„ a múlt

tapasztalatainak

reaktualizálásában"

látja,

és

„történeti

y az

tör­

gondol­

k o d á s t " k ö v e t e l a történésztől. C o l l i n g w o o d történeti g o n d o l k o d á s á n a k a z o n b a n n e m a történeti tény és a f e j l ő d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g e az alapja, h a n e m az általa „ k o n s t r u k tív"-nak

nevezett módszer, amelynek viszont alapja

az „ i m a g i n á c i ó " , a k é p z e l ő e r ő .

Szerinte a múlt megértésének kulcsa a „jelen", s minthogy minden jelennek m e g ­ van

a saját

múltja,

minden

történésznemzedéknek

met. A t ö r t é n e t e t o l y a n f o l y ó h o z

hasonlítja,

k ö t e l e s s é g e újraírni

amelybe n e m lehet

v a g y i s i s m é t l ő d é s , a z o n o s s á g és t ö r v é n y s z e r ű s é g lehetetlen A z amerikai jelenből

kell

A

múlt

teljes

felfedezése azonban

a

történész,

a h o g y a n e g y k o r azt

történel­ belelépni,

a

mindenkori

„megvalósíthatatlan",

i d ő t n e m éli át u g y a n a b b a n

hősei átélték".

v o n j a l e e g y i k , 1961-ben a t ö r t é n e t t u d o m á n y

a

történelemben.

C h a r l e s A . B e a r d n é z e t e s z e r i n t is a t ö r t é n é s z n e k

kiindulnia.

éppen annak következtében, hogy „ a megtalált musban

a

kétszer

Marrou

azt

a

a

rit­

konklúziót

m ó d s z e r e i r ő l írt t a n u l m á n y á b a n ,

hogy

„ m i n ő s é g i strukturális k ü l ö n b s é g v a n az á l t a l u n k t a n u l m á n y o z o t t h ő s ö k v a g y s z e r e p -

l ő k átélte jelen

idő

s a történész

látta, f e l e l e v e n í t e t t e

és reaktualizálta

megtalált

idő k ö z ö t t . " A szellemtörténet, p r e z e n t u a l i z m u s és történeti r e l a t i v i z m u s k e r e t é b e n k e l l e m l í t e n ü n k h á r o m o l y a n j e l e n t ő s t ö r t é n e t f i l o z ó f u s t és kultúrtörténészt, a k i k m u n ­ k á s s á g u k b a n e g y m á s t ó l i g e n t á v o l á l l a n a k , s ő t látszólag s z e m l é l e t ü k b e n is. A r n o l d T o y n b e e , J a c q u e s M a r i t a i n és R a y m o n d A r o n e g y a r á n t a z e s z m é r e , a g o n d o l a t r a é s a hitre a l a p o z z á k a t ö r t é n e l e m r ő l v a l l o t t f e l f o g á s u k a t . A m i b e n e l ő d e i k t ő l k ü l ö n b ö z ­ n e k , az é p p e n az, h o g y h i s z n e k a történeti f e j l ő d é s b e n és a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k b e n , A z e m b e r i s é g k u l t ú r t ö r t é n e t é t talán A r n o l d T o y n b e e f o g t a át e d d i g l e g t e l j e ­ s e b b e n 12 kötetre t e r j e d ő m u n k á j á b a n , s talán ő m e n t l e g m e s s z e b b a történeti té­ nyekre alapozott m o d e r n irracionális gondolkodásban. Számára a történelem kizá­ r ó l a g a c i v i l i z á c i ó k t ö r t é n e t e . M é g p e d i g s z á m szerint 21 c i v i l i z á c i ó története. El k e l l i s m e r n i , a c i v i l i z á c i ó k a t r e n d k í v ü l széles k e r e t e k b e n t á r g y a l j a é s f o g a l m a z z a m e g . M a g u k b a f o g l a l j á k a z e g é s z a n y a g i és t e c h n i k a i kultúrát, a gazdasági és poli­ tikai életet, a s z e l l e m i élet termését, az e g y é n e k é s c s o p o r t o k kapcsolatait, az e g y é ­ n e k és a társadalomi k ö l c s ö n ö s e g y m á s r a h a t á s á t és e g y m á s t ó l függését. A t á r s a d a ­ l o m a z o n b a n n e m f o g h a t ó fel s z e r v e s e g y s é g n e k , ,s v é g ü l is arra a m e g á l l a p í t á s r a jut, h o g y „ n e m a t á r s a d a l o m , h a n e m az e m b e r i e g y e d e k a l k o t j á k a t ö r t é n e l m e t " . E b b ő l p e d i g az is k ö v e t k e z i k , h o g y n e m m i n d e n e m b e r , h a n e m c s a k az „ a l k o t ó k i ­ s e b b s é g " , a m i n ő s é g i „ e l i t " teheti h a t a l m a s s á a c i v i l i z á c i ó t . A t e r m é s z e t és t á r s a d a ­ l o m „ k i h í v á s á r a " e z e k t ő l az a l k o t ó e g y e d e k t ő l függ a c i v i l i z á c i ó „ v á l a s z a " , s h a s z á m u k és k é p e s s é g e i k c s ö k k e n n e k , m e g i n d u l a c i v i l i z á c i ó hanyatlása. T o y n b e e e l ­ m é l e t e a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k S p e n g l e r é t ő l , a m e n n y i b e n hisz a c i v i l i z á c i ó k f e j l ő d é ­ s é b e n , h a l a d á s t lát b e n n ü k . A h a l a d á s a l a p j a a z o n b a n v a l l á s o s , s a j ö v ő f e j l ő d é s é ­ n e k is a hit, i l l e t v e a v a l l á s k i t e l j e s e d é s e a biztosítéka. T o y n b e e szerint i d ő s z á m í ­ t á s u n k 3000-ik é v e k ö r ü l k ö v e t k e z i k b e a z e u r ó p a i c i v i l i z á c i ó b o m l á s a , és a z ázsiai­ afrikai k o n t i n e n s e k c i v i l i z á c i ó j á n a k e l ő t ö r é s e . A 4000-ik é v az összes c i v i l i z á c i ó k i n t e g r á c i ó j á h o z v e z e t , s 5000-ben b e k ö v e t k e z i k a v a l l á s teljes d i a d a l a . J a c q u e s M a r i t a i n a n e o t o m i s t a t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t kialakításán és m o d e r n i ­ zálásán m u n k á l k o d o t t az u t ó b b i n e g y e d s z á z a d b a n . A z e m b e r és a t ö r t é n e l e m k ö ­ zött d i a l e k t i k u s k ö l c s ö n h a t á s t lát, hiszen „ a z e m b e r m a g a teremti a történetét, és a történet t e r e m t i az e m b e r t " . A történeti f e j l ő d é s t a z o n b a n v é g s ő f o k o n az isteni akarat h a t á r o z z a m e g , s c s a k a z isten t e r e m t e t t e t ö r t é n e l e m k e r e t é b e n h o z h a t létre a z e m b e r új d o l g o k a t , új t ö r t é n é s e k e t és új i r á n y z a t o k a t . R a y m o n d A r o n a l a p j á b a n v é v e n e m v a l l á s o s lélek, s n e m k ö v e t i s e m T o y n b e e v a l l á s o k feletti h i t - p o g á n y s á g á t , s e m M a r i t a i n m é l y e n i s t e n h i v ő k a t o l i k u s u n i v e r zalizmusát, f e l f o g á s a m é g i s — a v a l ó s á g e l e m e i n e k hangoztatása után — az irra­ c i o n a l i z m u s b a t o r k o l l i k . „ A z átélt t a p a s z t a l a t o k — v a l l j a — a t ö r t é n e l e m t u d o m á ­ n y á n a k a z alapját alkotják, és a t é n y e k a b b a n , h o g y az e g y é n e k felett állanak, n i n c s e n e k ö n m a g u k b a n , m e r t a t u d a t o n keresztül és a t u d a t é r d e k é b e n f e n n m a r a d ­ n a k a t ö r t é n e l e m b e n " . A s z e m l é l e t n e k ezzel a m e g f o g a l m a z á s á v a l e g y e t is é r t h e t ­ n é n k , h a n e m j u t n a el a h h o z a v é g s ő k ö v e t k e z t e t é s h e z , h o g y a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y c s a k relatív lehet, s a történeti f e j l ő d é s n e m v e z e t h e t o b j e k t í v t ö r v é n y s z e r ű s é g e k m e g á l l a p í t á s á h o z , m i n t h o g y a t ö r t é n e l e m v é g e r e d m é n y b e n „ a z e m b e r i a g y b a n él t o v á b b , é s a n n a k v á l t o z á s a i v a l e g y ü t t m a g a is v á l t o z i k " . H a m o s t v i s s z a k a n y a r o d u n k a m a t ö r t é n e t é n e k kutatásához, a n e m z e t k ö z i élet e s e m é n y e i n e k történeti s z e m l é l é s é h e z , n y i l v á n v a l ó v á v á l i k , h o g y a s z e l l e m t ö r t é n e t e g y e t l e n i r á n y z a t á n a k m ó d s z e r é v e l s e m j u t h a t u n k m i n d e n t e k i n t e t b e n kielégítő o b ­ j e k t í v e r e d m é n y e k r e . A m a prezentualista v a g y relativista s z e m l é l e t é t s a m ö ­ götte m e g b ú v ó célokat átvinni a múltba — egyre megy, h o g y távoli v a g y k ö z e l i

múltról v a n - e s z ó — : v i s s z a f e l é fordított kontinuitás, v é g s ő f o k o n tehát f e j l ő d é s - , illetve t ö r t é n e l e m e l l e n e s . E z z e l s z e m b e n a történeti m a t e r i a l i z m u s a m á t v i z s g á l v a , a mai t ö r t é n é s e k b o n y o l u l t s á g á n a k e l e m z é s é r e t ö r e k e d v e , s z ü k s é g s z e r ű e n használja a m ú l t t ö r t é n é s e i t is, s í g y m i n d i g a v i l á g t ö r t é n e l e m f o l y t o n o s s á g á n a k a l a p j á n áll. A m a r x i z m u s a t ö r t é n e l e m é r t e l m é t keresi az e m b e r fizikai és s z e l l e m i t e v é ­ k e n y s é g é b e n . V a l l j a a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g é t , d e ha a l k o t ó m ó d o n k í v á n j a v i z s g á l n i a t ö r t é n e l m e t , n e m a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k b ő l i n d u l ki, h a n e m a té­ n y e k b ő l . A t ö r t é n é s z n e k i s m e r n i e kell a f e j l ő d é s t ö r v é n y e i t , d e ha a z o k b ó l i n d u l n a ki, u g y a n ú g y h a m i s e r e d m é n y e k r e jutna, m i n t k o n k l ú z i ó i b a n a s z e l l e m t ö r t é n e t . N e m a t ö r v é n y b ő l v e z e t i le tehát a t é n y e k e t , n e m s z u b j e k t í v m e t a f i z i k a i és t r a n s z c e n ­ dens e l e m e k r e épít, h a n e m a t é n y e k e t v i z s g á l v a , a z o k e r e d m é n y e i b ő l erősíti m e g v a g y m ó d o s í t j a történetfilozófiai álláspontját. É p p e n ezért a kortárs-történelmet vizsgálva n e m a j ö v ő r ő l k e l l j ó s o l n i a , h a n e m a m e g l e v ő f o l y a m a t o k a t k e l l f e l m é r ­ nie, e l e m e z n i e és m e g f o g a l m a z n i a . A m a r x i s t a t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k v i z s g á l n i a kell a t ö r t é n é s e k é s t é n y e k g a z ­ dasági, t e c h n i k a i , j o g i , p o l i t i k a i és m á s v o n a t k o z á s a i t . M i n d e z s z ü k s é g e s s é teszi a történelmi m a t e r i a l i z m u s strukturalista m ó d s z e r é n e k t u d o m á n y o s kiépítését. A struktúrák l á n c o l a t a készíti e l ő a z o k szintézisét, a teljes történeti k é p kialakítását. Ez a s z e m l é l e t u g y a n a k k o r , a m i k o r r é s z l e t e i b e n v i z s g á l , s z e m előtt tartja az ö s z szefüggéseket é s szintetizálást készít elő. A t ö r t é n e t i m a t e r i a l i z m u s s z á m o l a t ö r ­ t é n e l e m etikai t é n y e z ő i v e l , sőt a v é l e t l e n e k k e l is. J e a n J a u r è s a f r a n c i a f o r r a d a l o m szocialista s z e m l é l e t ű f e l d o l g o z á s á b a n v i l á g o s a n kifejtette, h o g y „ a n a g y e m b e r i j e l e n s é g e k n e k g a z d a s á g i é r t e l m e z é s t a d n a k , n e m h a n y a g o l v a el u g y a n e k k o r a t ö r ­ t é n e l e m e r k ö l c s i tanulságait s e m " . Történész-körökben van hajlandóság a marxizmus történettudományi eredmé­ n y e i n e k f i g y e l e m b e n e m v é t e l é r e , sőt a z o k l e b e c s ü l é s é r e . E n n e k e g y i k o k a a törté­ n e l m i m a t e r i a l i z m u s m ó d s z e r é n e k f é l r e é r t é s é b e n v a g y rossz é r t e l m e z é s é b e n rejlik. A k i k k e r e s i k a k a p c s o l a t o t a t ö r t é n e t t u d o m á n y és a m a t ö r t é n e t e között, p é l d á i k k a l m é g m a is c s a k H . G. W e l l s , C r o c e , S p e n g l e r , T o y n b e e , N i c o l a e I o r g a v a g y Szekfű G y u l a s z e m l é l e t é n é l k ö t n e k ki. H o l o t t a m i n d e n k o r i mára, a m ú l t n a k a m a m e g ­ értéséhez szükséges m u n k á l a t a i r a v o n a t k o z ó l a g l é n y e g e s e n t ö b b e t tett a m a r x i s t a történettudomány, m i n t a m e n n y i r ő l t ö r t é n é s z - k ö z v é l e m é n y ü n k tud. H i v a t k o z z u n k M a r x széles k i t e k i n t é s ű t a n u l m á n y a i r a az 1848-as francia f o r r a d a l o m r ó l és az 1871-es párizsi k o m m ü n r ő l . V a g y E n g e l s n e k a z a n g o l m u n k á s o s z t á l y h e l y z e t é t f e l ­ m é r ő n a g y s z e r ű m ű v é r e . V a g y P l e h a n o v és K a u t s k y történetfilozófiai munkássá­ gára, Jaurès, P o k r o w s k y , O t t o B a u e r , G. D o b r o g e a n u - G h e r e a , S z a b ó E r v i n , Á g o s t o n Péter, F r a n z M e h r i n g t ö r t é n e t t u d o m á n y i m ű v e i r e , a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m r a v o n a t k o z ó s o k száz k ö n y v r e és s o k e z e r t a n u l m á n y r a . A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a s z o ­ cialista o r s z á g o k e g y e s történészei m e l l e t t a m a r x i s t a t ö r t é n e t s z e m l é l e t s z e l l e m é b e n alkotott C h r i s t o p h o r Hill. E r i c H o b s b a w n és L i c h a r d P a l m e - D u t t , H e n r y L e f e b v r e , Ernest L a b r o u s s e , L e o V a l i a n i , J u l i u s B r a u n t h a l s az a n g o l , francia, o l a s z és n é m e t t ö r t é n é s z e k j e l e n t ő s h á n y a d a m a m á r el s e m tudja k é p z e l n i a t ö r t é n e l e m megismerését a marxizmus módszere nélkül. A századfordulón olyan polgári tör­ ténészeket, m i n t K a r l L a m p r e c h t , W e r n e r S o m b a r t , F r a n z Oppenheimer vagy G u g l i e l m o F e r r e r o , A c s á d y I g n á c és M á r k i S á n d o r , m e g é r i n t e t t a t ö r t é n e l m i mate­ rializmus. M a p e d i g a v i l á g m a j d m i n d e n e g y e t e m é n a l k a l m a z z á k a m a r x i s t a k u ­ tatási m ó d s z e r t . A m o d e r n történetírás e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b irányzata, les"-csoport éppen a gazdasági-társadalmi-kulturális

a franciaországi

„Anna-

élet k o m p l e x v i z s g á l a t á v a l

el a l e g j e l e n t ő s e b b e r e d m é n y e k e t . A z „ A n n a l e s " történészei

elfogadják

a

érte

fejlődés

t ö r v é n y s z e r ű s é g é n e k elméletét, a t ö r t é n e l m e t e g y á l l a n d ó és m e g s z a k í t h a t a t l a n fo­ l y a m a t n a k tekintik, n e m a j e l e n b ő l k ö v e t k e z t e t n e k a történeti f e j l ő d é s r e , h a n e m a k o n k r é t t é n y e k e l e m z é s é b ő l , k e r e s i k az ö s s z e f ü g g é s e k e t és a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a ­ l o m t u d o m á n y o k ö s s z e m ű k ö d é s é t , és b á r t u d a t o s a n m e l l ő z i k a politikai történetet, a t á r s a d a l m i o s z t á l y o k életét f i g y e l i k , s az e g y é n f e j l ő d é s é t a c s o p o r t r é s z e k é n t vizsgálják.

* A z i s m e r e t e l m é l e t i k é r d é s e k után v i z s g á l j u k m e g m á n y és a n e m z e t k ö z i é l e t t ü k r ö z é s é n e k kapcsolatait.

konkrétan

a

történettudo­

A v i l á g p o l i t i k a i , v i l á g g a z d a s á g i p u b l i c i s z t i k a tárgya v i l á g o s : a n e m z e t k ö z i élet a l a k u l á s á n a k és f e j l ő d é s é n e k lehető f i g y e l é s e , v i z s g á l a t a és e l e m z é s e . E g y m a g a ezt k é p t e l e n e l v é g e z n i . K a p c s o l a t o t k e l l tehát tartania m á s társadalomtudományokkal, é s ki kell a l a k í t a n i a saját s e g é d t u d o m á n y - h á l ó z a t á t . A k a p c s o l ó d ó t u d o m á n y á g a k k ö z ö t t l e g f o n t o s a b b a s z o c i o l ó g i a , a k ö z g a z d a s á g t a n , a statisztika, a p o l i t o l ó g i a , a nemzetközi jog, a társadalompszichológia. Korlátozott mértékben, de rendelkezésére á l l a n a k e g y e s szaklevéltárak, d e m o g r á f i a i a d a t k ö z l é s e k ( n e m c s a k a n é p s z á m l á l á ­ s o k , h a n e m a l a k o s s á g g e o g r á f i a i m o z g á s a és a t á r s a d a l m i m o b i l i t á s t e k i n t e t é b e n is). A h i v a t a l o s k i a d v á n y o k m e l l e t t é v k ö n y v e k , á l l a m f é r f i a k e m l é k i r a t a i és n a p l ó i , n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k k i a d v á n y a i egészítik ki az i n f o r m á c i ó s l e h e t ő s é g e k e t . R e n d ­ k í v ü l j e l e n t ő s e k a h í r k ö z l é s i s z e r v e k , e l s ő s o r b a n a sajtó. N e m b e c s ü l h e t ő le a k ö z ­ v é l e m é n y k u t a t á s , a z a n k é t o z á s , a f i l m - és m a g n e t o f o n f e l v é t e l , a g y a r m a t i s o r b ó l f ö l s z a b a d í t o t t n é p e k é s t ö r z s e k e s e t é b e n az etnográfia. F o n t o s az i d e o l ó g i a i k i a d v á ­ n y o k és politikai p á r t p r o g r a m o k t a n u l m á n y o z á s a . E g y e s t ö r t é n é s z e k l e b e c s ü l i k a k o r t á r s - t ö r t é n e l m e t , s azt állítják, h o g y a m a n e m z e t k ö z i k é r d é s e i v e l c s a k ú j s á g í r ó i szinten lehet f o g l a l k o z n i . Ez az á l l á s p o n t h e l y t e l e n . N e m c s a k azért, m e r t r e n g e t e g forrás áll a történész r e n d e l k e z é s é r e , h a ­ n e m m e r t a sajtó t e k i n t e t é b e n általánosít. K ü l ö n b s é g e t kell tenni a v i l á g n é z e t i és i n f o r m á c i ó s sajtó, a p u b l i c i s z t i k a és a h í r k ö z l é s között. A k o r t á r s - t ö r t é n é s z el s e m k é p z e l h e t ő s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t n é l k ü l . H i s z e n a k o n k r é t s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s o k m a g u k is s z e r v e s részei a mai p r o b l e m a t i k á j ú t ö r ­ ténettudománynak. A nemzetközi kérdések történeti-szociológiai vizsgálatában kie­ m e l k e d ő a politikai s z o c i o l ó g i a s z e r e p e . V e g y ü k p é l d á u l a tőkés o r s z á g o k pártjait. A s z o c i o l ó g u s - t ö r t é n é s z n y i l v á n v i z s g á l n i f o g j a a p o l i t i k a i p á r t o k történeti a l a k u ­ lását, a p á r t o k struktúráját és p r o g r a m j á t , a p á r t o k h o z v a l ó tartozást o s z t á l y o k , n e m e k és é l e t k o r o k szerint, a p á r t o k f ö l d r a j z i m e g o s z l á s á t v á r o s o k és f a l v a k , ipari é s ő s t e r m e l ő v i d é k e k szerint, a választási e r e d m é n y e k e t , a k ö z v é l e m é n y k u t a t á s e r e d ­ ményeit. A n e m z e t k ö z i k é r d é s e k p r o b l é m á i k ö z ö t t a történész s z á m á r a k ü l ö n ö s e n f o n ­ tos a f e g y v e r k e z é s és leszerelés k é r d é s e , v a l a m i n t a „ h a r m a d i k v i l á g " s a f e j l ő d é s ­ b e n e l m a r a d t o r s z á g o k p r o b l é m á j a . A z e l ő b b i k ö z v e t l e n ü l , az u t ó b b i k ö z v e t v e a v i l á g m i n d e n r é s z é n e k , a z e g é s z e m b e r i s é g j ö v ő j é n e k — b é k é j é n e k , j ó l é t é n e k és sza­ badságának — alapvető problémája. A n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m a i t ö r t é n e t é n e k v a n n a k lezárt szakaszai és történeti f o l y a m a t a i . E l ő t t ü n k áll F r a n c i o r s z á g j e l e n k o r i története. A n e g y e d i k köztársaság politikai struktúrája n y i l v á n l e z á r t n a k tekinthető 1958-ban, a m i k o r d e G a u l l e át­ veszi a hatalmat. U g y a n a k k o r a g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á b a n c s a k l é n y e g ­ telen v á l t o z á s o k k ö v e t k e z n e k b e . D e l e z á r t n a k tekinthető az ö t ö d i k k ö z t á r s a s á g p o ­ litikai s t r u k t ú r á j a is, a m e l y n e k B e r n a r d L a v e r g n e p r o f e s s z o r szerint 1958 és 1967 k ö -

zötti, e r e d m é n y e k b e n p o z i t í v szakaszát 1967 j ú n i u s á t ó l a h a n y a t l á s és ö s s z e o m l á s p e r i ó d u s a k ö v e t i . A történész az ö t ö d i k k ö z t á r s a s á g t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á n á l a b e l ­ politikai életet, a p o l i t i k a i p á r t o k s z e r e p é t és a b e l s ő a n a r c h i á t e l e m z i , a p o l g á r i t á r s a d a l o m válságát, a v i e t n a m i v e r e s é g k ö v e t k e z m é n y e i t és az algériai c s ő d m i a t t p o l g á r h á b o r ú v a l f e n y e g e t ő b e l s ő helyzetet kutatja. S a t ö r t é n é s z n e k v i z s g á l n i a kell a z 1967 j ú n i u s a ó t a l e z a j l o t t e s e m é n y e k e t is F r a n c i a o r s z á g b a n . D e G a u l l e s z e m b e f o r d u l Izraellel, s e z z e l j e l e n t ő s b e l s ő kapitalista e r ő k e l l e n s é g e s m a g a t a r t á s á t v á l t j a ki. A z e g y e t e m e k e n és i s k o l á k b a n j o g o s e l é g e ­ detlenség k ö v e t k e z t é b e n e l u r a l k o d i k az a n a r c h i a . 1968 m á j u s á b a n a d i á k s á g l á z a ­ dása a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i struktúra v á l s á g á t b i z o n y í t j a , a m u n k á s o k m e g m o z ­ dulása a g a z d a s á g i struktúrát r e n d í t i m e g . A s z t r á j k o k a t e r m e l é s c s ö k k e n é s é t i d é ­ zik elő, e z a k i v i t e l esését. A z a n a r c h i a e l ő l m e n e k ü l ő k ü l f ö l d i t ő k e a t a r t a l é k o k z u ­ hanásához, m a j d a f r a n k h e l y z e t é n e k m e g r e n d ü l é s é h e z , a d r á g a s á g f o k o z ó d á s á h o z vezet, s m i n d e z a z a l k a l m a z o t t a k e l é g e d e t l e n s é g é t n ö v e l i . A t ö r t é n é s z keresi m i n d e n ­ nek az okát. A z e l ő z m é n y e k e t p e d i g n e m c s a k a b e l s ő g a z d a s á g i s t r u k t ú r á b a n f o g j a kutatni. K í v á n c s i l e s z m i n d e n ö s s z e f ü g g é s r e a K ö z ö s P i a c o r s z á g a i n a k ár- és b é r p o l i ­ tikájával, a n é m e t és olasz ipari k o n k u r r e n c i á r a , a s z t r á j k m o z g a l m a k n e m z e t k ö z i indítékaira, az A n g l i á h o z és az E g y e s ü l t Á l l a m o k h o z f ű z ő d ő k a p c s o l a t o k m e g r o m ­ lásának okaira. A t ö r t é n é s z s z á m á r a é p p e n elég a n y a g áll r e n d e l k e z é s r e az e l ő z m é n y e k és következmények vizsgálatához. N e m c s a k a diáklázadásnak, majd a kilencmillió m u n ­ kás és a l k a l m a z o t t s z t r á j k j á n a k az e r e d e t e é r d e k l i , h a n e m a politikai p á r t o k m a ­ gatartása és az „ a n y a g i e r ő v é v á l ó " i d e o l ó g i á k s z e r e p e i s . M i é r t száll síkra a K o m ­ m u n i s t a P á r t az a n a r c h i s t á n a k b é l y e g z e t t „ k a l a n d o r p o l i t i k a " e l l e n , m i é r t áll teljes e r ő v e l a m o z g a l m a k m e l l é az E g y e s ü l t S z o c i a l i s t a P á r t , s m i é r t v o n u l a háttérbe a S z o c i a l i s t a P á r t ? És é r d e k e s kideríteni azt is, v é g ü l m i l y e n e r ő k b u k t a t j á k m e g de G a u l l e t e k i n t é l y u r a l m á t , s készítik e l ő a h a t o d i k köztársaságot. H a s o n l ó p r o b l é m á k m e r ü l n e k fel a n e m z e t k ö z i élet m i n d e n e s e m é n y é v e l k a p ­ c s o l a t b a n . H a t á r o z o t t a n állíthatjuk, h o g y a s z o c i o l ó g u s - t ö r t é n é s z t u d o m á n y o s i g é n y ­ n y e l n y ú l h a t m i n d e n k é r d é s h e z , m é g a k k o r is, h a n e m n y í l n a k m e g előtte az összes f o r r á s o k . A t ö r t é n é s z n e k f o g l a l k o z n i a k e l l a két n é m e t á l l a m s z o c i o l ó g i a i t é n y e m ö ­ götti t ö r t é n e l m i k é r d é s e k k e l . A m á t v i z s g á l v a u t a l n i a k e l l az e g y s é g e s n é m e t n e m ­ zeti á l l a m k é s ő i m e g t e r e m t é s é r e , a w e i m a r i köztársaságra, a b é k e s z e r z ő d é s e k r e , a nemzetiszocializmus hatalomra kerülésének körülményeire és háborús politiká­ j á r a , a Y a l t á b a n és P o t s d a m b a n tartott k o n f e r e n c i á k r a , a h á b o r ú utáni n é g y , m a j d két N é m e t o r s z á g r a . És m i az a n g o l á l l a m k ö z ö s s é g , a „ C o m m o n w e a l t h " ? H o g y a n v á l t g y a r m a t b i r o ­ d a l o m b ó l s z a b a d é s független á l l a m o k e g y e s ü l é s é v é ? És v a j o n a z o n b e l ü l a z o n o s t ö r ­ téneti-társadalmi feltételek között fejlődik-e — m o n d j u k — A n g l i a , Kanada, India és N i g é r i a ? A g a z d a s á g i és p o l i t i k a i t é n y e z ő k m ö g ö t t m i a t ö r t é n e l m i háttere a K ö z ö s P i a c n a k ? B i z o n y á r a történeti o k a i is v a n n a k d e G a u l l e A n g l i a b e l é p é s é t e l l e n ­ z ő m a g a t a r t á s á n a k , s az a n g o l á l l á s p o n t v á l t o z á s a i n a k is m e g v a n n a k a g a z d a s á g i a k mellett történeti t é n y e z ő i . A k ö z e l - k e l e t i h á b o r ú s t ű z f é s z e k c s a k r é s z b e n h a d t ö r t é ­ neti k é r d é s . A t ö r t é n é s z n e k m e g k e l l v i z s g á l n i a a m a i e l l e n t é t e k történeti o k a i t : a c i o n i z m u s m e g s z ü l e t é s é t , a B a l f o u r - d e k l a r á c i ó t , a P a l e s z t i n a - k é r d é s t és Izrael m e g ­ születését s n e m u t o l s ó s o r b a n a vallási e l l e n t é t e k e t é s a z a r a b n e m z e t t é - a l a k u l á s e s e m é n y e i t és k ö r v o n a l a i t . F o k o z o t t m é r t é k b e n é r v é n y e s e z a n e m z e t t é - a l a k u l á s v á ­ gyának s akaratának fejleményeire Afrikában. Mi van a világuralmi „ P a x A m e r i c a n a " politikai elgondolása mögött? Nyílván a t e c h n i k a - és g a z d a s á g t ö r t é n e t i f e j l ő d é s hatott a politikai életre. A m o n o p ó l i u m o k

h a t a l m á t e l l e n s ú l y o z t a u g y a n a szakszervezeti m o z g a l o m , másrészt a z o n b a n e r ő s í ­ tette a k a t o n a i e r ő k u r a l o m r a j u t á s a . A z egész v i l á g o n kiépített b á z i s h á l ó z a t az i m ­ p e r i a l i z m u s új stratégiáját jelzi. A b e l s ő f e s z í t ő e r ő t j e l e n t ő n é g e r - k é r d é s v a g y a l á ­ z a d ó t ö m e g g é n ő t t f ő i s k o l á s - t á b o r s e m m a g y a r á z h a t ó m e g történeti kutatások é s szemlélet nélkül. P r o b l é m á k v e t ő d n e k fel K a n a d a p o l i t i k a i f e j l ő d é s é b e n is. A f r a n c i á k s z á m á r a biztosított új a l k o t m á n y m ö g ö t t történetileg e l e m z e n d ő t é n y e z ő k v a n n a k : a f r a n c i a település, az a n g o l s z u p r e m á c i a , a f r a n c i á k n y e l v i h á t t é r b e szorítottsága és e g y k o n ­ zervatív szellemű francia nemzeti tudat újjáébredése. M é g c s a k e g y e t l e n j e l e n t ő s d o l o g r a h í v n á m fel a f i g y e l m e t . A m a r x i z m u s t is új h e l y z e t e l é állítja az új k o r s z a k , a m e l y e t n e v e z h e t ü n k az a t o m e n e r g i a , a z ű r ­ r e p ü l é s , a k i b e r n e t i k a , az e l e k t r o n i k a k o r s z a k á n a k . M i n d e g y , m i n e k n e v e z z ü k , d e n y i l v á n v a l ó : a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m m e g v á l t o z t a t j a a t e r m e l é s i és társa­ d a l m i v i s z o n y o k a t , a politikai f e l f o g á s o k a t m ó d o s í t j a , s o l y a n p s z i c h o l ó g i a i v á l t o ­ z á s o k a t i d é z elő, m e l y e k az e m b e r i m a g a t a r t á s és g o n d o l k o d á s á t a l a k u l á s á h o z v e z e t ­ nek. A z o s z t á l y h a r c e d d i g i f o r m á i h e l y é b e új m o z g á s f o r m á k l é p n e k , é p p e n az o s z ­ t á l y s t r u k t ú r a v á l t o z á s a i k ö v e t k e z t é b e n . A t ö r t é n é s z n e k s z o c i o l ó g i a i l a g s z á m o l n i a kell az egyén lázadásával ( M a h a t m a G a n d h i , A l b e r t C a m u s , Che G u e v a r a , Herbert, M a r c u s e ) , o csoport-lázadással ( h i p p i - j e l e n s é g ) , osztályok és egyes történeti kategó­ riák feltörekvésével ( g y a r m a t o k f ö l s z a b a d u l á s i harca, afrikai n é g e r e k , V i e t k o n g , k a ­ n a d a i franciák, a m e r i k a i n é g e r e k , k u r d o k és m á s n e m z e t i s é g e k ) és intellektuális tö­ megek lázadásával ( d i á k m o z g a l m a k és s z t r á j k o k a t e c h n o l ó g i a i f e j l ő d é s b ő l a d ó d ó „zsarnokság" ellen). A m a r x i s t a t ö r t é n é s z n e k s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t é v e l f e l v é r t e z v e kell i d e o l ó g i a i frontot vállalnia. Ennek fontossága növekszik, amilyen mértékben a világ „intellek­ tualizálódik". M e g kell néznie, hogyan értékeli Camus „lázadó" emberét, tanulmá­ n y o z n i a k e l l M a r c u s e tiltakozását az élet „ c s a k " materiális t a r t a l m a ellen é s C h e G u e v a r a „ s z e r z e t e s i " f o g a d a l m á t : „ H a a s z o c i a l i z m u s arra s z o r í t k o z i k , h o g y k é n y e l ­ m e t b i z t o s í t s o n az e m b e r n e k , a k k o r n e m l e n n é k szocialista". D e s z á m o l n i a k e l l a régi v i l á g n é z e t e k á t a l a k u l á s á v a l és e g y új i r r a c i o n a l i z m u s s a l is. T o y n b e e i r r a c i o n a ­ l i z m u s a v e s z é l y e s e b b , m e r t n e m regresszív, h a n e m m o d e r n . T o y n b e e a k a l i f o r n a i „ h i p p i " - j e l e n s é g b e n v a l a m i f e l e m e l ő t vett észre. Szerinte a h o s s z ú h a j ú és i g é n y t e ­ l e n s é g b e m e n e k ü l ő f i a t a l o k v i s s z a v e z e t h e t i k az e m b e r i s é g e t a „ k o n t e m p l á c i ó " k o ­ r á b a . E b b ő l a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, h o g y „ e l é r k e z e t t a spirituálishoz, a v a l l á s h o z v a l ó visszatérés órája". P e r s z e T o y n b e e „ v a l l á s " - o n n e m v a l a m i külső l é n y h a ­ t a l m á t és p a r a n c s a i t érti, h a n e m azt, a m i „ a z e m b e r i l é n y s z í v é b e n v a n " . A k o r p a r a n c s a v o n a t k o z i k a történészre is. Derítse fel a t e l j e s igazságot. C s a k ez által használ n e m z e t e és n e m z e t i s é g e , a z e g é s z e m b e r i s é g , v a g y i s a s z o c i a l i z m u s ügyének.

Jordáky Lajos

Dialógus a harmadik világról A z e g y f ő r e j u t ó n e m z e t i j ö v e d e l e m D é l - K o r e á b a n 88, I n d i á b a n 86, I n d o n é z i á ­ b a n 85, K e n y á b a n 77, N e p a l b a n 66 dollár, T a n z á n i á b a n 64, E t i ó p i á b a n 42 d o l l á r e g y é v r e . E z a „ h a r m a d i k v i l á g " . D e n e m c s a k ez, h a n e m j ó n é h á n y ázsiai ország, v a l a ­ m e n n y i afrikai fiatal á l l a m é s szinte a z e g é s z d é l - a m e r i k a i f ö l d r é s z . A z E N S Z É l e l m e z é s i és M e z ő g a z d a s á g i S z e r v e z e t é t ( F A O ) s o k a t f o g l a l k o z t a t j a : v a j o n m e l y i k ü k tud e b b ő l eleget m e g t a k a r í t a n i a f e j l ő d é s h e z s z ü k s é g e s t ő k e e l ő t e r e m t é s é h e z ?

E z m a a h e l y z e t a l a k o s s á g m a i l é l e k s z á m a mellett. D e ha b e v á l n a k a d e m o g ­ ráfiai r o b b a n á s r a v o n a t k o z ó E N S Z - s z á m í t á s o k , a p r o b l é m á k c s a k s ú l y o s b o d h a t n a k . Néhány fejlődő ország népessége a következőképpen alakul: L a k o s s á g (1000 fő) 1970-ben 1985-ben (előrejelzés) 6 680 4 635 9 685 13 600 32 085 20 720 5 935 9 390 13 320 19 920 93 905 139 480 53 100 34 410 5 005 8 370 4 265 6 685 26 555 39 070 8 535 14 440 10 485 15 935 13 280 20 290 9 030 14 405 65 055 107 409 15 600 25 325 3 895 5 865 13 090 20 770 542 575 775 030 129 295 183 090 171 960 117 945 35 685 52 475

ORSZÁG Bolívia Chile Kolumbia Ecuador Peru Brazília Egyesült A r a b Köztársaság Rhodesia Zambia Irán Irak Kenya Algéria Ghana Nigéria Marokkó Guinea Ceylon India Pakisztán Indonézia Thaiföld

E z azt jelenti, h o g y h a e — t a l á l o m r a k i v á l a s z t o t t — o r s z á g o k 1970-re e l ő r e ­ l á t h a t ó l a k o s s á g á t f ö l d r é s z e n k é n t ö s s z e a d j u k , és az 1985-re e l ő r e l á t h a t ó v a l ö s s z e ­ hasonlítjuk, D é l - A m e r i k á b a n a n ö v e k e d é s 49,2, A f r i k á b a n 61,3, Á z s i á b a n 4 2 , 0 % - o s nak í g é r k e z i k . L e g a l á b b ezzel az a r á n n y a l k e l l e n e l é p é s t tartania a z e g y f ő r e j u t ó nemzeti j ö v e d e l e m n e k , h o g y a z é l e t s z í n v o n a l n e c s ö k k e n j e n . D e m á r a h h o z , h o g y a f e j l ő d é s h e z szükséges b e r u h á z á s o k r a is fussa, l é n y e g e s e n g y o r s a b b ü t e m b e n k e l ­ lene n ö v e k e d n i e . H o g y ez n e m k ö n n y ű — kétségtelen. H o g y e g y á l t a l á n l e h e t s é ­ ges-e — n é p g a z d a s á g i v o n a t k o z á s b a n — , az a b e r u h á z á s o k m e n n y i s é g é t ő l és h a ­ t é k o n y s á g á t ó l függ. C a r l o s M a s s a d , a Chilei N e m z e t i B a n k k o r m á n y z ó j a e g y i n ­ terjú s o r á n e r r e v o n a t k o z ó l a g ezt m o n d j a : „ A b e r u h á z á s o k n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k . H a n e m é r h e t ő k el e g y a d o t t r e n d s z e r k e r e t é b e n , a k k o r a r e n d s z e r t megváltoztatva kell k e r e s n i m e g s z e r z é s ü k l e h e t ő s é g é t . " A f e j l ő d ő o r s z á g o k m i n d e n á r o n m e g a k a r j á k találni az e l m a r a d o t t s á g b ó l k i ­ vezető utat. S h o g y n e m c s a k a h a g y o m á n y o s utakat keresik, a n n a k e g y i k s o k a t m o n ­ dó jele, hogy Peruban nemrégiben kihirdették az első komoly latin-amerikai földreformtörvényt; társadalmi, gazdasági kihatásait még nem lehet fel­ mérni, á m az e d d i g i d é l - a m e r i k a i f ö l d r e f o r m o k tapasztalatai — a m i a g a z d a ­ sági k i h a t á s o k a t illeti — ó v a t o s s á g r a i n t e n e k , d e n e m kétséges, h o g y a t e r m e l ő e r ő ­ ket m e r e v í t ő k e r e t e k szétfeszítése a z e g é s z n e m z e t g a z d a s á g erjedését v o n j a m a j d m a g a után.

* A z E N S Z k i d o l g o z t a t í z é v e s fejlesztési t e r v u t o l s ó é v é b e n j á r u n k . A f e j l ő d é s jelei a z o n b a n a m i n t e g y 90 g y e n g é n fejlett ország k ö z ü l m é g alig n é h á n y b a n m u ­ t a t k o z n a k , s ezért a t o v á b b i n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s t k i k é n y s z e r í t ő s ú l y o s h e l y ­ zetet n e m s z e m l é l h e t j ü k szenvtelenül. Számos fórumon, a világsajtó majd minden számottevő orgánumában elhang­ zott az a — l á t s z ó l a g m e g n y u g t a t ó — m e g á l l a p i t á s , h o g y a g y e n g é n fejlett h a r m a -

d i k v i l á g a n y a g i és e m b e r i e r ő f o r r á s a i r e m é n y t , n y ú j t a n a k a r r a , h o g y a l e m a r a d á s t — i d ő v e l — behozza. E z t a tételt n e m á r t k ö z e l e b b r ő l szemügyre v e n n i . A z a n y a g i erőforrásokat illetően n e m k e l l f e n n t a r t á s o k k a l é l n ü n k , hiszen a v i l á g kincseinek Afrikára vőben

megoszlása

állna

esetre

javukra

erőforrásokkal elég

mográfiai

munkaerő fejlődés

billentheti

kapcsolatos

ezen

országok

fejlődését itt —

azonban

értelemben, hogy hogy

a gazdasági

mértékben

a

általános,

—

de­

kibontako­

műszaki

hogy

a fogyasztók

malthusianismusra),

de f ő k é n t

az

nem

felvázolt

fejlődés

növekszik

és

közeljö­

fékező erőként léphet f e l . Egyrészt azáltal, meghaladó

szemellenzősen

lakosságának

Ázsiára

fejlődése a

Meggondolkoztató

ellenkezőleg:

tehertételt

nyersanyag­

Latin-Amerikára,

S n e m olyan

hanem

olyan

zásában, a m e l y a d o t t p i l l a n a t b a n (ne g o n d o l j u n k

a mérleget.

derűlátás.

rendelkezésre,

n e m jelent-e

a termelés remélhető rege

sem hátrányos

nézve, de k ü l ö n b e n is: a feltárási t e c h n i k a rohamos

még inkább

emberi

semmi

másrészt,

műveltségi

se­ mert

színvonala

n a g y o n n a g y a n y a g i e r ő f e s z í t é s e k e t tesz szükségessé. Ahhoz,

hogy

színvonalán a

a földműves

— , n e m elég

munkaalkalom

a

ipari

munkássá

hatalmas

biztosítására,

hanem

válhassék

beruházásokat ki

kell

—

igénylő

fejleszteni

a

technika

ipart

a

mai

megteremteni

hajdani

fölművesben

a t e c h n i c i t á s t , a m ű s z a k i készséget, e l k e l l s a j á t í t a n i a b i z o n y o s f o k ú m ű s z a k i műveltséget,

a

precizitásra

való

iránt. Ez pedig m i n d t o v á b b i Ma

Latin-Amerika

készséget,

az

érzéket

a

kiadást, a nemzetgazdaságra

lakosságának

százaléka

60

éhezik,

s

technikai

alap­

finomságok

nehezedő terhet százaléka

45

jelent.

analfabéta.

A z 1967. é v v é g i — a m e r i k a i , f é l h i v a t a l o s — a d a t o k s z e r i n t a z E g y e s ü l t mok latin-amerikai ből

10—12

Világbank

érdekeltségeinek

milliárd adatai

dollárt

szerint

összege k e r e k e n h ú s z m i l l i á r d

képviseltek

1967 v é g é n

a magánvállalkozók

20 l a t i n - a m e r i k a i

direkt

ország

Álla­

dollár volt,

ami­

beruházásai.

tartozása

A

11 és f é l

m i l l i á r d d o l l á r v o l t , s a b b a n az é v b e n 1,85 m i l l i á r d k a m a t o t f i z e t e t t . S a helyzet n e m kedvezőbb

az a f r i k a i

és az á z s i a i g y e n g é n f e j l e t t

országok­

ban sem. Érthető,

hogy

ilyen

körülmények

között

egyetlen

ország

sem maradhat

z ö m b ö s a g y e n g é n f e j l e t t o r s z á g o k p r o b l é m á i iránit, s a z E N S Z - n e k szakosított szerve keresi a legmegfelelőbb

kö­

már jó néhány

megoldást. De keresik m a g u k a

gyengén

f e j l e t t országok is, e g y i k t ö b b , m á s i k kevesebb s i k e r r e l . * Ha gáljuk,

a

fejlesztésre

némi

fordított

optimizmus

összegek

indokolt,

dinamizmusát

hiszen

a

teljes

feltüntető

összeg

adatokat

1960-tól

vizs­

végéig

1967

8

m i l l i á r d d o l l á r r ó l 11 m i l l i á r d d o l l á r f ö l é e m e l k e d e t t , s ezen b e l ü l a m a g á n t ő k e b e ­ r u h á z á s a i 3,2 m i l l i á r d r ó l 4,4 m i l l i á r d r a e m e l k e d t e k . D e h a a z t a g ö r b é t amely a bruttó akkor esik A

nemzeti jövedelemnek

optimizmusunk vissza, a

lelohad, hiszen

magántőke

Fejlesztési

Segélyező

Franciaország,

az

részesedése Bizottság

NSZK,

a fejlesztésre ez a g ö r b e

1960-tól

pedig

0,35,

ebből

tagállamai

Olaszország,

fordított

(Ausztria,

Japán,

1967-ig

illetve

0,90-ről Kanada,

Norvégia,

0,76-ra

képvisel.

0,34%-ot

Belgium,

Hollandia,

vizsgáljuk,

hányadát tünteti fel,

Dánia,

Svédország,

S v á j c , A n g l i a , az E g y e s ü l t Á l l a m o k , A u s z t r á l i a és P o r t u g á l i a ) k ö z ü l a m a g á n t ő k e b e ­ ruházásainak

oroszlánrészét az Egyesült Á l l a m o k

Franciaország

(1801 m i l l i ó

dollár)

és A n g l i a

(1961—64-ben 4126 m i l l i ó

(1497 m i l l i ó

dollár)

biztosítja.

dollár), Utánuk

O l a s z o r s z á g , az N S Z K és J a p á n k ö v e t k e z i k . A

fejlődő

(678 m i l l i ó

országok közül

dollár), Argentina,

a legtöbb, magánszektorból Brazília,

i d ő s z a k b a n . E z e k részesedésének

Izrael

körülbelül

*

és N i g é r i a

a fele

származó vette

tőkét

igénybe

C h i l e és K o l u m b i a

Mexikó

ebben

az

részesedése.

Az

egy

főre

jutó

nemzeti jövedelem (dollárban néhány fejlődő országban

számítva)

A F A O francia, a n g o l é s s p a n y o l n y e l v ű h i v a t a l o s f o l y ó i r a t a , a Cérès (II. 2.) a m e g o l d á s k e r e s é s é v e l k a p c s o l a t o s a n felteszi a k é r d é s t : m i a t e e n d ő a t e n d e n c i a m ó d o s í t á s á r a ? V á l a s z a : „ M i n d e n e k e l ő t t tisztázni a n e h é z s é g e k e t , az a k a d á l y o k a t , hozzájárulni a l é g k ö r m e g v á l t o z t a t á s á h o z . " S m e g i n d í t j a a dialógust, a m e l y n e k k e ­ retében e l m o n d j á k v é l e m é n y ü k e t — t ö b b e k k ö z ö t t — : D a v i d H o r o w i t z , V i c t o r H . U m b r i c h t , C a r l o s M a s s a d , T u n A b d u l R a z a k , R i c h a r d R e u t e r é s P a u l Streeten. V é l e m é n y e i k ö s s z e v e t é s e érzékelteti a p r o b l é m a k ö r b o n y o l u l t s á g á t . D a v i d H o r o w i t z , aki izraeli b a n k k o r m á n y z ó i h i v a t a l a mellett s z e r z ő j e a f e j l ő d ő o r s z á g o k f e j l e s z t é s é n e k f i n a n s z í r o z á s á r a v o n a t k o z ó ún. H o r o w i t z - t e r v n e k , m e g á l l a ­ pítja: „ A z e g é s z i p a r o s o d o t t v i l á g b r u t t ó n e m z e t i j ö v e d e l m é n e k ( B N J ) l e g a l á b b 1560 m i l l i á r d d o l l á r t k i t e v ő é r t é k é b ő l a h a r m a d i k v i l á g fejlesztésére szánt összeg 9,7 m i l l i á r d d o l l á r v o l t , a m i v a l a m i v e l k e v e s e b b , m i n t l % - n a k a k é t h a r m a d a . " M á r p e d i g a fejlesztési t e r v e l ő i r á n y z a t a i szerint l e g a l á b b 1 % - o t k e l l e n e a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k fejlesztésére fordítani a h h o z , h o g y a tervezett f e j l ő d é s t elérhessék. 1962-től 1966-ig a fejlett o r s z á g o k h o z z á j á r u l á s a a B N J 0,76%-áról 0,60%-ára esett vissza, a m i r e k é n y t e l e n a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p í t á s t t e n n i : „ A f e j l ő d é s b e n l e v ő o r ­ s z á g o k n a k nyújtott s e g í t s é g n e k e z a — fejlett o r s z á g o k B N J - h e z v i s z o n y í t o t t — állandó c s ö k k e n é s e m e g n e m értésről, a f e l e l ő s s é g t u d a t h i á n y á r ó l t a n ú s k o d i k , é s kudarcot jelent e g y olyan korszakban, a m e l y b e n beigazolódik, h o g y milyen l é ­ nyeges a z e m b e r i szolidaritás." K ö v e t k e z é s k é p p e n : m e g k e l l e n e találni a s z ü k ­ séges tőkét, a m i t a f e j l ő d é s b e n l e v ő o r s z á g o k saját e r e j ü k b ő l n e m t u d n a k e l ő t e r e m ­ teni, m i v e l túl a l a c s o n y a z e g y f ő r e j u t ó n e m z e t i j ö v e d e l m ü k . M a m á r ott tar­ tunk, h o g y a t á m o g a t á s n a k k ö z e l f e l é t e l n y e l i a k a m a t fizetése és az a d ó s s á g o k törlesztése. H a n e m n ö v e l i k a t ő k e h o z z á j á r u l á s t , a 70-es é v e k b e n e l j ö n a z a n a p , a m i k o r a z e z e k n e k az o r s z á g o k n a k n y ú j t o t t t á m o g a t á s e g y e n l ő v é v á l i k kamatterheik ö s s z e g é v e l " — állapítja m e g H o r o w i t z . A harmadik világ gazdasági fejlődésének alapvető problémája a tőkebefek­ tetés m a r a d , b á r k é r d ő j e l e k e z e n k í v ü l is b ő v e n v a n n a k . A z iparilag fejlett t ő k é s országokban a beruházások v o l u m e n e — k ö z - és m a g á n k ö l c s ö n ö k b ő l — rohamosan e m e l k e d i k . K i h e l y e z h e t ő t ő k e tehát v a n . A h a r m a d i k v i l á g h e l y z e t é n e k javítása s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n a d ö n t ő k é r d é s e z m a r a d : s i k e r ü l - e az é r d e k e l t e k e t m e g ­ g y ő z n i a r r ó l , h o g y a z e l s ő b b s é g , a p r i o r i t á s a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k a t illeti meg?

A V i l á g b a n k és a N e m z e t k ö z i V a l u t a a l a p létrejötte l e h e t ő s é g e t j e l e z a g y e n ­ g é n fejlett o r s z á g o k r é s z é r e a t ő k e p i a c o k felé. H o r o w i t z v é g s ő k ö v e t k e z t e t é s e i : „ A v i l á g e része termelési k a p a c i t á s á n a k j a v u l á s a m e g f e l e l ő t ő k e i m p o r t r é v é n új e r ő k f e l s z a b a d u l á s á t t e n n é l e h e t ő v é ; e z e k gazdasági f o r r a d a l m a t v á l t a n á n a k ki, a m i ­ n e k k ö v e t k e z m é n y e i l e n n é n e k : a p r o s p e r i t á s m e g o s z l á s a a f ö l d összes n é p e i k ö ­ zött, é s e g y á l t a l á n o s m e g g a z d a g o d á s . " Á l l í t s u k s z e m b e V . H . U m b r i c h t é s a chilei C a r l o s M a s s a d v é l e m é n y é t az egyik döntő fontosságú kérdésről: a magántőke exportjáról, illetve importjáról. E l ő b b i a t ő k é t k i h e l y e z ő k , u t ó b b i a t ő k é t igénylők n é z ő p o n t j á r ó l ítéli m e g a k é r ­ dést. A fejlett o r s z á g o k m a g á n t ő k e - b e r u h á z á s á n a k l e g f ő b b a k a d á l y a a g y e n g é n f e j ­ lett o r s z á g o k b a n a k o c k á z a t , v é l i U m b r i c h t . A v a l ó d i k o c k á z a t a r ö v i d l e j á r a t b a n rejlik, í g y M a s s a d . U m b r i c h t szerint a z o k a f e j l ő d ő o r s z á g o k , a m e l y e k n e m i s m e r i k el a m a ­ g á n t u l a j d o n t , n e m teljesítik a m a g á n t ő k e m e g k í v á n t a feltételeket. M á s o d i k — álta­ l á n o s j e l l e g ű — m e g á l l a p í t á s a szerint a m a g á n t ő k e , a m i k o r b e r u h á z e g y o r s z á g ­ b a n , p r o f i t r a törekszik. A r r a , h o g y s z á m a d á s a i t mindenképpen haszonnal zárja. E g y s z ó v a l : a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k n a k el k e l l i s m e r n i ü k a p r o f i t f o g a l m á t , h a a magántőkéhez folyamodnak. M a s s a d lándzsát t ö r a k ü l f ö l d i m a g á n t ő k e s z ü k s é g e s s é g e mellett, d e s z á m o s fenntartással é l . E l s ő s o r b a n azt szögezi le, h o g y c s a k a h o s s z ú l e j á r a t ú t ő k e b e f e k ­ tetések f e l e l n e k m e g a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k g a z d a s á g i k ö v e t e l m é n y e i n e k , d e — v é l e m é n y e s z e r i n t — a hosszú l e j á r a t a m e g f o n t o l t a n b e r u h á z ó k ü l f ö l d i m a g á n ­ t ő k é s n e k is e l ő n y ö s . M á s o d s o r b a n , h a n g s ú l y o z z a , t e r m é s z e t e s , h o g y a z á l l a m tár­ sulni k í v á n a n a g y o b b és n e m z e t i s z e m p o n t b ó l f o n t o s a b b b e r u h á z á s o k b a , k ü l ö ­ nösen a legjelentősebb nemzeti nyersanyagok — például Chile esetében a réz — k i t e r m e l é s é b e és f e l d o l g o z á s á b a . H a r m a d s o r b a n e l ő n y ö s e b b n e k minősíti a n e m z e t -

A harmadik világ fejlesztését szolgáló pénzügyi hozzájárulás mutatói. Az alsó görbe a magánszektor hozzájárulását szemlélteti (milliárd dollár­ ban), a felső az összes hozzá­ járulások értékét

közi

beruházásokat

az

egyetlen

ország

állampolgáraitól

eszközölt

beruházásokkal

s z e m b e n , s e b b e n a v o n a t k o z á s b a n állást f o g l a l az A D E L A típusú t á r s a s á g o k b e r u h á z á ­ sai mellett. ( A z A D E L A - t 1 6 fejlett o r s z á g b a n m ű k ö d ő ipari t á r s a s á g o k és b a n k é r d e ­ keltségek h o z t á k létre.) S o k a t v i t a t o t t k é r d é s , h o g y a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k é l e t s z í n v o n a l á n a k emelkedéséhez a mezőgazdaság v a g y az ipar (ezen

országok lakosságának Erre vonatkozóan

sításával

foglalkozó

h o g y ez c s u p á n

70—75%-a a

V . H. U m b r i c h t

tanácsadó

sorrendi

mert

csak

a

ezután

kell

megteremteni.

De

Mekong-delta

is e g y i k s z a k é r t ő j e mindent

—

úgy

haszno­

vélekedik,

egyszerre n e m

mezőgazdaság már

mezőgazdaság

gyors

fontosabb-e

foglalkoztatott).

mellesleg a

azonban

e l s ő b b s é g e t a m e z ő g a z d a s á g n a k ítéli,

felesztése a

mezőgazdaságban

— aki

bizottságnak

kérdés. Mivel

gyors ütemű

lehet,

van, az ipart

fejlesztésével

az

pedig

párhuzamosan

„ v a l a m i t tenni kell a z i p a r é r t " is. S ú g y v é l i : ha a h o n v é d e l e m r e e l ő i r á n y z o t t ö s z szegeket a f e l é r e c s ö k k e n t e n é k , a d o l g o k m á s k é n t

haladnának...

R i c h a r d W . R e u t e r , a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n m ű k ö d ő C r o f t F o o d s társaság e g y i k igazgatója m e g á l l a p í t j a ,

hogy a profit realizálásának

sek m e l l e t t — í g é r e t e s e b b e k a fejlett pontjából

ítéli

m e g a kérdést,

ami

érthető, h i s z e n e g y é l e l m i s z e r i p a r i

igazgatója. S z e r i n t e a f ő b b a k a d á l y a i szágokban

fejlett

élelmiszeripart

a következők: a hosszú

lejáratú

fejlett

politikai

és

országok között szűk

az

látókörű

m ű v e l t s é g i s z í n v o n a l a n e m teszi galmazási e l j á r á s o k része

a

gazdasági

alkalmazását; vérkeringésen

A harmadik világ fejlesztését szolgáló pénzügyi hozzájárulás a kölcsönző tőkés országok bruttó nemzeti jövedelmének százalékában kifejezve. Az ábrán olvasható francia szö­ veg magyarázata: Année = év; Procentage du PNB = Bruttó nemzeti jövedelem százaléka; Secteur privé = magánszek­ tor; Total = összesen

növeli a

élelmiszeripari intézkedések

lehessen

kockázatot,

kívül

él; a

és

gyártási,

a

küzdő or­ lényegében

akadályozza

forgalmát

nehezítik;

lehetővé a korszerű a g y e n g é n fejlett

létrehozni,

termékek

a

a

gyengén

lakosság

alacsony

c s o m a g o l á s i és

országok lakosságának

magántőkés

szem­

nagyvállalat

annak, hogy az élelmiszerhiánnyal kereskedelmet

bizonytalanság

előretervezést;

kilátásai — a z o n o s e r ő f e s z í t é ­

országokban. Kifejezetten a magántőke

félelme

a

for­

jelentős

csődtől,

nem

látja b i z t o s í t v a a z t a j o g á t , h o g y a v á l l a l k o z á s b ó l s z á r m a z ó j ö v e d e l m e felett s z a b a ­ don rendelkezzék. T u n A b d u l R a z a k o l y a n á l l a m n e v é b e n beszél, a h o l a l a k o s s á g n a k t ö b b m i n t f e l e 21 é v e n aluli é l e t k o r ú , s a h o l a b e l s ő n e h é z s é g e k e t n e m z e t i s é g i k é r d é s e k i s s ú l y o s b í t j á k ( N y u g a t - M a l a y s i a l a k o s s á g á n a k 5 0 % - a m a l á j , 3 7 % - a kínai é s 1 3 % - a egyéb nemzetiségű; Kuala-Lumpurban c s a k 1 5 % m a l á j , v i s z o n t 6 1 % kínai é l ) . M a l a y s i a j e l e n l e g ö t é v e s t e r v é n e k h a r m a d i k é v é n é l tart; t ő k e h i á n n y a l k ü z d , m e r t távol á l l n a k attól, h o g y a z e l ő i r á n y z o t t 1,9 m i l l i á r d d o l l á r k ü l f ö l d i t ő k é n e k felét is m e g k a p t á k v o l n a . E m e l l e t t e g y i k f ő n e h é z s é g ü k , h o g y a — j e l e n l e g 6,8%-os szinten á l l ó — m u n k a n é l k ü l i s é g a l a k o s s á g r o h a m o s s z a p o r o d á s á v a l c s a k n ő n i f o g , s e z é r t m i n d t ö b b é s t ö b b m u n k a h e l y e t k e l l t e r e m t e n i . M a 150 m i l l i ó d o l l á r é r t é k ű é l e l m i s z e r t e r m é k e t k e l l i m p o r t á l n i o k , s f o k o z z a n e h é z s é g e i k e t , h o g y saját k e r e s k e d e l m i f l o t t á j u k j e l e n t é k t e l e n . A z Egyesült Á l l a m o k t ó l k a p o t t s e g í t s é g e l e ­ n y é s z ő , m i n t a h o g y az A n g l i á t ó l k a p o t t 25 m i l l i ó f o n t sterling s e m o l d j a m e g a t ő k e h i á n y t . Ezért t á m o g a t j á k a k ü l f ö l d i m a g á n t ő k e b e r u h á z á s a i t , j e l e n t ő s a d ó k e d ­ v e z m é n y e k e t b i z t o s í t a n a k számára, d e e l v á r n á k , h o g y a b ő v í t e t t ú j r a t e r m e l é s t n á ­ l u k e s z k ö z ö l j é k , s ú j a b b b e r u h á z á s o k k a l segítsék a m u n k a n é l k ü l i s é g leküzdését. P a u l Streeten, a z O x f o r d b a n s z é k e l ő Institute o f C o m m o n w e a l t h Studies igazgatója, e l ő b b történeti fejlődésében vizsgálja a külföldi tőkeberuházásokat, megállapítva, hogy ezek jellege a X I X . századhoz képest lényegesen megváltozott. E g y i k — ezzel k a p c s o l a t o s — é r d e k e s m e g á l l a p í t á s a : m í g a X I X . s z á z a d b a n a fejlett o r s z á g o k h a l a d á s a s e r k e n t e t t e a g y e n g é n f e j l e t t e k e x p a n z i ó j á t , m a s o k k a l k e v é s b é segíti a z t , sőt, esetleg késlelteti is. H é t p o n t b a n s o r o l j a f e l a m a g á n b e ­ r u h á z á s o k j e l e n t ő s é g é t a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k b a n . R ö v i d e n . 1. h o z z á j á r u l n a k a t e c h n o l ó g i a i i s m e r e t e k á t a d á s á h o z ; 2. ü g y v i t e l i s z e m é l y z e t e t a d n a k é s h e l y i m e ­ n e d z s e r e k e t k é p e z n e k k i ; 3. m u n k a e r ő t , ü g y v i t e l i , k e r e s k e d e l m i s z e m é l y z e t e t s z a k ­ k é p e s í t e n e k ; 4. b á t o r í t j á k a h e l y i v á l l a l k o z á s t ; 5. e l ő s e g í t i k a k ü l f ö l d i b a n k o k k a l , t ő k e - é s á r u p i a c c a l , értékesítési s z e r v e k k e l l é t r e j ö v ő k a p c s o l a t o k a t ; 6. k ö z v e t v e k e d v e z n e k a d e v i z a - s z e r z é s n e k és n ö v e l i k a z a d ó b ó l s z á r m a z ó b e v é t e l e k e t ; 7. e l ő ­ segítik ú j f o g l a l k o z t a t á s i l e h e t ő s é g e k létrehozását. K ö v e t k e z t e t é s e i : c s ö k k e n t e n i kell a z i d e g e n t ő k é n e k a g y e n g é n fejlett o r s z á g nemzetgazdaságába v a l ó beékelődése következtében előálló politikai feszültséget és a kisajátítástól v a l ó f é l e l m e t , a m i e l b á t o r t a l a n í t j a a k ü l f ö l d i m a g á n v á l l a l k o z á s t ; a h e l y i v á l l a l k o z á s o k g a z d a s á g p o l i t i k á j á t n e m kell feltétlenül az a n y a v á l l a l a t n a k a l á r e n d e l n i ; a s z ó r ó d á s i hatást o l y a n é r t e l e m b e n k e l l b á t o r í t a n i , h o g y a z i d e g e n társaságok tevékenységéből származó realizálásokat irányítsák a nemzetgazdaság k e v é s b é d i n a m i k u s ágai f e l é ; a g y e n g é n j ö v e d e l m e z ő t ő k é t é s s z a k é r t e l m e t b i ­ z o n y o s i d ő után c é l s z e r ű b b ú j v á l l a l k o z á s b a fektetni, m i n t a r é g i b e n f e n n t a r t a n i . A v é l e m é n y e k , látószögek, álláspontok, p r o b l é m á k változatossága jelzi a har­ m a d i k v i l á g k é r d é s e i n e k b o n y o l u l t s á g á t . Érthető m ó d o n , hiszen a z o r s z á g o k n a k az a sokasága, a m e l y e t í g y n e v e z ü n k , a n n y i r a sokszínű, h o g y talán e g y e t l e n k ö z ö s v o n á s a az, h o g y é l e t k é r d é s e a g a z d a s á g i f e l e m e l k e d é s . A m á s o d i k világháborút követő korszak elhozta a legtöbb volt gyarmati o r ­ szág f ü g g e t l e n s é g é t , f e l s z a b a d u l á s á t a g y a r m a t i u r a l o m a l ó l . M o s t a fejlesztési p r o g r a m m e g v a l ó s í t á s á n a k m i k é n t j é t ő l függ, h o g y g a z d a s á g i l a g is v e r s e n y k é p e s s é v á l j a n a k a z é v s z á z a d o s e l ő n n y e l i n d u l ó , i p a r i l a g fejlett o r s z á g o k k a l . A s z o c i a l i s t a t á b o r országai k ö z ö t t m i is r o k o n s z e n v v e l é s teljes szolidaritással f i g y e l j ü k e z t a k ü z d e l m e t , s a m i n t á l l a m i f ü g g e t l e n s é g ü k e l n y e r é s é t is e g y ü t t é r z é s s e l kísértük, m e l l e t t ü k á l l u n k g a z d a s á g i f ü g g e t l e n s é g ü k é r t f o l y ó e r ő f e s z í t é s e i k b e n is. Nagy Miklós

ÉLŐ TÖRTÉNELEM A z aradi vértanúk és az utókor 1849 ő s z é n e k e s e m é n y e i t m é l t á n n e v e z i k a r a d i e p i l ó g u s n a k . A köztudatban általában o k t ó b e r 6. b o r ú s r e g g e l e , a 13 v é r t a n ú k i v é g z é s e köti a v á r o s h o z a f o r ­ radalmat. A r a d azóta jelkép, a történelmi helytállás jelképe. M e m e n t ó , hogy a t o b z ó d ó b o s s z ú á l l á s és a n e m z e t k ö z i r e a k c i ó m i n d e n m e s t e r k e d é s e s e m tudja m e g á l l í t a n i a t ö r t é n e l m i haladást. H a g y o m á n y , m e l y b ő l n e m z e d é k e k m e r í t e t t e k h i ­ tet és e r ő t a t ö r t é n e l e m v i h a r á b a n . D e n e m c s a k V i l á g o s s z o m o r ú e m l é k e z e t ű tragédiája, n e m c s a k H a y n a u v é r e s Tobzódása k a p c s o l j a ö s s z e 1849 őszét A r a d d a l . E k k o r m á r a v á r o s a f o r r a d a l o m v é g s ő m e n e d é k e . Itt t a l á l n a k e g y m á s r a a r o m á n — m a g y a r m e g b é k é l é s h í d v e r ő i , ide m e n e k ü l a f o r r a d a l m i k o r m á n y , i d e c s o p o r t o s u l n a k a m é g m e g m a r a d t katonai erők. 1849 j ú l i u s e l s e j é n a császári e r ő k f e l a d j á k a várat. A császári s e r e g e k h e z tar­ tozó k a r á n s e b e s i r o m á n h a t á r ő r ö k c s a t l a k o z n a k V é c s e y t á b o r n o k c s a p a t a i h o z . A vár p a r a n c s n o k s á g á t D a m j a n i c h veszi át, s e z z e l m e n e d é k e t b i z t o s í t a császári és cári c s a p a t o k e l ő l m e n e k ü l ő f o r r a d a l m i k o r m á n y n a k . U g y a n c s a k a z a r a d i v á r b a n h e l y e z k e d i k e l A u l i c h h a d ü g y m i n i s z t e r h i v a t a l a is. K ö z b e n jelentős lépések történnek a román—magyar megbékélés érdekében. D r a g o ş t r a g i k u s k í s é r l e t é n e k s i k e r t e l e n s é g e után, július 14-én S z e g e d e n B ă l c e s c u . B o l l i a c é s K o s s u t h a l á í r j á k a Békéltetési tervezetet, a m e l y utat n y i t a r o m á n o k nemzeti j o g a i n a k biztosítása felé. A u g u s z t u s 3-án veszi k é z h e z B ă l c e s c u T o p á n f a l ­ ván A v r a m I a n c u l e v e l é t , a m e l y b e n a szegedi e g y e z m é n y e r e d m é n y e k é n t s e m l e ­ gességet í g é r a t o v á b b i h a r c o k b a n . E l e v e l e t B ă l c e s c u e g y i k k í s é r ő j e juttatja e l K o s s u t h o z az a r a d i v á r b a , aki augusztus 8-án e l r e n d e l i az E r d é l y i É r c h e g y s é g b e n f o l y ó t e s t v é r h a r c o k beszüntetését. Ezek a történelmi fontosságú határozatok azonban m á r n e m változtathattak l é n y e g e s e n a h e l y z e t e n . A u g u s z t u s 11-én K o s s u t h k é n y t e l e n átadni G ö r g e y n e k a hatalmat, aki e g y n a p p a l k é s ő b b a v i l á g o s i B o h u s - k a s t é l y b a n a cári f ő p a r a n c s n o k ­ sággal m e g e g y e z i k a f e g y v e r l e t é t e l b e n , é s augusztus 13-án a szöllősi m e z ő n a f ő s e r e g leteszi a f e g y v e r t . A f ő s e r e g m e g a d á s á t augusztus 17-én k ö v e t t e A r a d vára, m a j d két n a p p a l k é s ő b b B o r o s j e n ő n V é c s e y hadtestje. B ă l c e s c u , B e m , K l a p k a és D e m b i n s k i r e m é n y e , h o g y E r d é l y b e n t e g y e n e k kísérletet a f o r r a d a l o m m e g m e n t é s é r e , n e m v a l ó s u l h a t o t t m e g . A f o r r a d a l o m e l ­ bukott. 1849 ősze. H a y n a u m á r A r a d o n t e v é k e n y k e d i k a régi r e n d helyreállítása v é ­ gett. „ É l n i f o g o k feltétlen t e l j h a t a l m a m m a l — jelenti ki. — E g é s z E u r ó p á n a k p é l ­ dát a k a r o k adni, m i k é n t k e l l e s s é k a l á z a d ó k k a l e l b á n n i o l y c é l b ó l , h o g y r e n d , c s e n d és b é k e l e g y e n l e g a l á b b s z á z e s z t e n d ő r e . "

E z a c s e n d a z o n b a n c s a k a v á r o s b a n h o n o l . A m e g y e keleti r é s z é r e A v r a m I a n c u csapatai v o n u l n a k b e , s m i n t e g y 70—80 k ö z s é g b e n — n e m z e t i s é g i k ü l ö n b s é g n é l k ü l — n a g y m é r t é k ű p a r a s z t m o z g a l o m b o n t a k o z i k ki. A p a r a s z t o k megtámadják a k a s t é l y o k a t , e l f o g l a l j á k a f ö l d e s ú r i f ö l d e k e t . A császári h a d s e r e g k é n y t e l e n á g y ú k ­ kal f e l s z e r e l t c s a p a t o k a t b e v e t n i A z a r a d i á l l a m i l e v é l t á r őrzi a m e g m o z d u l á s t k ö v e t ő t ö r v é n y s z é k i e l j á r á s o k anyagát, m e l y e k s o r á n a b ö r t ö n ö k m e g t e l t e k e l í ­ télt és m e g s a r c o l t p a r a s z t o k k a l . M á s h e l y e k e n katonai e r ő v e l biztosították a f ö l ­ d e s u r a k l e g e l ő - és e r d ő f o g l a l á s a i t . A r e a k c i ó m i n d e n ü t t t o b z ó d o t t . A császári h a d s e r e g ellátására 450 000 f o r i n t é r t é k ű t e r m é k e t h a j t o t t a k b e , e l é g e t t e k 1 350 597 forint é r t é k ű „ K o s s u t h - b a n k ó " - t , ö s s z e f o g d o s t a k a h a d s e r e g s z á m á r a 2476 h a z a m e n e k ü l t fiatalt, betiltották, h o g y a r o m á n s á g gyűjtést r e n d e z z e n a B é c s b e n t a r t ó z k o d ó r o m á n k ü l d ö t t s é g a r a d i tagjai számara, k a t o n a i b e a v a t k o z á s t h e l y e z t e k k i l á t á s b a az A v r a m I a n c u t e r v e z t e a r a d k ö v i n é p g y ű l é s m e g t a r t á s a esetére. E z e k e t a z e s e m é n y e k e t e l h o m á l y o s í t o t t a az i d ő k f o l y a m á n o k t ó b e r 6. H a y n a u k o n o k elhatározása volt a teljes leszámolás; a példamutató m e m e n t ó . E tekintet­ b e n sikertelen m a r a d t P a s z k e v i c s h e r c e g a m n e s z t i a - k í s é r l e t e is. S z e p t e m b e r első n a p j a i b a n H a y n a u p a r a n c s o t a d S c h l i c k t á b o r n o k n a k , a z I. császári hadtest p a r a n c s ­ n o k á n a k , h o g y az o r o s z p a r a n c s n o k s á g o n l é v ő f o g l y o k a t kísértesse A r a d r a , s a t á b o r n o k o k a t k ü l ö n í t s e el a v a r b a n . A z a r a d i v á r e k k o r m á r t e l v e v o l t f o g l y o k k a l . S z á m u k a t a b ö r t ö n n a p l ó hiá­ nyában s az egykorú feljegyzések pontatlansága miatt n e m lehet tökéletesen meg­ állapítani, d e m e g k ö z e l í t e t t e a hatszázat. K ö z t ü k v o l t a k A u l i c h L a j o s , a l á b t ö r é s s e l k í n l ó d ó D a m j a n i c h János, D e s s e w f f y A r i s z t i d , K i s s Ernő, K n é z i c h K á r o l y , L a h n e r G y ö r g y , L e i n i n g e n - W e s t e r b u r g K á r o l y , L e n k e y J á n o s , N a g y S á n d o r József, P ö l t e n ­ b e r g Ernő, S c h w e i d e l József, T ö r ö k I g n á c , V é c s e y K á r o l y , K a z i n c z y L a j o s , H a d i k Gusztáv tábornokok, Lázár V i l m o s , Hauk Lajos, Csutak K á l m á n ezredesek, az aradiak közül Bergmann őrnagy, Izicescu kapitány és még sokan mások: magyarok, románok, németek, lengyelek, csehek, szerbek. Számos foglyot később áthelyeztek a pesti, n a g y v á r a d i , n a g y s z e b e n i , t e m e s v á r i h a d i t ö r v é n y s z é k e k h e z . Így k e r ü l t el A r a d r ó l E f t i m i e M u r g u , T ö r ö k G á b o r k o r m á n y b i z t o s , a k é s ő b b h a l á l r a ítélt M a x i m C a r a c i o n p é c s k a i esperes. Találóan jellemzi a helyzetet Bariţiu Erdély történetéről írott könyvében: „ A m e d d i g tartott a rettenetes b á r ó H a y n a u tüzérségi t á b o r n o k k o r l á t l a n t e l j h a t a l ­ ma, . . . a b ö r t ö n ö k n e m ü r ü l t e k ki és a k e g y e t l e n í t é l e t e k e g y r e f o l y t a k . " A z 1849 őszén A r a d o n letárgyalt m o n s t r e p e r e k j e l e n t i k a z e l l e n f o r r a d a l m i megtorlások csúcspontját.

* Az

aradi

származású

katonai

törvényszék

első á l d o z a t a

Ormay-Auffenberg

tiszt v o l t , a k i t H a y n a u p a r a n c s á r a m á r augusztus

tán

az a r a d i v á r b a n

tak

ezredes

s z é k e l ő katonai

f e l j e g y z é s e szerint

törvényszék egyre-másra

1849 ő s z é n A r a d o n

Norbert

cseh

22-én k i v é g e z t e k . E z u ­ hozta

489 ítéletet

ítéleteit.

hoztak,

Csu­

e b b ő l 219

h a l á l o s ; 16-ot a z o n n a l v é g r e is hajtottak. A k ö z i s m e r t 13 t á b o r n o k h o z u g y a n i s m é g h o z z á k e l l t e n n ü n k a m á r Ormay Norbert

mellett K a z i n c z y Lajos tábornokot, H a u k

tális

miatt

bánásmód

megőrült

s

halálba

kergetett

L a j o s alezredest,

Lenkey

János

említett a

bru­

tábornokot,

a

B u l c s o n elfogatása e l ő l ö n g y i l k o s s á g b a m e n e k ü l ő G a á l L á s z l ó t á b o r n o k o t s a z a r a d i börtönben meghalt Bergmann őrnagyot.

A z u t ó k o r m é g i s l e g i n k á b b o k t ó b e r 6-ra e m l é k e z i k . A n a p e s e m é n y e i k ö z i s ­ mertek. N é g y e t : L á z á r V i l m o s t , K i s s Ernőt, S c h w e i d e l J ó z s e f e t és D e s s e w f f y A r i s z ­ tidet a g y o n l ő t t é k . A z e s e m é n y t u t ó l a g e m l é k e z é s e i k b e n m e g ö r ö k í t e t t é k B a r d ó c z S á n ­ d o r és W i n k l e r B r u n ó l e l k é s z e k . A f e l j e g y z é s e k szerint a g o l y ó k c s a k h á r m a t ö l ­ tek meg. K i s s E r n ő t a k i v é g z ő o s z t a g c s a k a v á l l á n sebesítette m e g , s ezután lőtte a g y o n k ö z v e t l e n k ö z e l r ő l . B a r d ó c z m i n o r i t a szerzetes 40 é v v e l k é s ő b b v i s s z a ­ e m l é k e z é s e i b e n azt állítja, h o g y S c h w e i d e l t á b o r n o k l ö v é s e s e m v o l t halálos. Á l l í ­ tása szerint a t á b o r n o k felsikoltott, és a k i r e n d e l t o r v o s v é g z e t t v o l n a v e l e . E g y é b ­ ként a n é g y t á b o r n o k k i v é g z é s e alig p á r p e r c i g tartott, s a holttesteket katonai őrizet m e l l e t t a h e l y s z í n e n hagyták. A visszatérő zászlóalj p a r a n c s n o k a ezután adott p a r a n c s o t az akasztásra ítélt 9 t á b o r n o k e l ő v e z e t é s é r e . A m e g l á n c o l t f o g l y o k sorra é r k e z t e k a v á r u d v a r á r a . D a m j a n i c h o t m a g a a h ó h é r segítette fel e g y f a z e k a s v a r s á n d i p a r a s z t szekerére. A f o g l y o k e g y teljes z á s z l ó a j ( m i n t e g y 1300 f ő ) f e d e z e t e m e l l e t t f é l ó r a m e n e t e l é s után é r k e z t e k a v á r d é l n y u g a t i o l d a l á n elterülő k a z a m a t á k elé, az ú j a r a d i út m e n t é n kijelölt k i v é g z é s i h e l y r e . A f e l j e g y z é s e k szerint a t á b o r n o k o k n y u g o d t a n v i s e l k e d ­ tek m i n d v é g i g . E l s ő n e k P ö l t e n b e r g E r n ő t v é g e z t é k ki, előtte p e r c n y i halasztást kért és e l b ú c s ú z o t t társaitól s l e l k é s z é t ő l . S o r r a k ö v e t k e z t e k ezután T ö r ö k I g n á c , L a h n e r G y ö r g y , K n é z i c h K á r o l y , N a g y S á n d o r József. L e i n i n g e n K á r o l y e n g e d é l y t kért, h o g y n é h á n y szót s z ó l j o n a k a t o n á k h o z , m e l y b e n visszautasította a v á d i r a t k o h o l m á n y a i t . Ö t k ö v e t t e A u l i c h és D a m j a n i c h . „ A z t g o n d o l t a m m á r , h o g y én l e ­ szek az u t o l s ó , ki a c s a t á b a n m i n d i g első v o l t a m " — v o l t a k D a m j a n i c h v é g s ő m e g j e g y z é s e i . U t o l s ó n a k V é c s e y t v o n s z o l t á k a b i t ó f a alá. A k a t o n a s á g e l v o n u l á s a után r e g g e l n y o l c ó r a k o r m e g n y i t o t t á k a k ö z l e k e ­ dést. A v i s s z a e m l é k e z é s e k szerint m á r a k i v é g z é s alatt n a g y t ö m e g g y ű l t a v e s z t ő h e l y k ö r é , m a j d a k i v é g z é s t v a l ó s á g o s z a r á n d o k l á s k ö v e t t e a k a t o n á k őrizte h o l t ­ testekhez. A k i v é g z é s e k u t á n v é g r e h a j t o t t á k a v a g y o n e l k o b z á s r a v o n a t k o z ó ítéletet. E l ­ á r v e r e z t é k a v é r t a n ú k s z e m é l y e s használati t á r g y a i t is. 1850. m á r c i u s 11-ig e b b ő l 3714 f o r i n t 23 k r a j c á r tiszta b e v é t e l f o l y t b e a t e m e s v á r i f ő h a d p a r a n c s n o k s á g p é n z ­ tárába.

* O k t ó b e r 6. e s e m é n y e i n e m m ú l t a k e l n y o m t a l a n u l . A z u t ó k o r k e g y e l e t e e l s ő ­ sorban a vértanúk személye és családja köré összpontosult. A legújabb kutatások m é g i s t ö b b k é r d é s r e kellett h o g y v á l a s z t a d j a n a k . M i n d e n e k e l ő t t tisztázni kellett a k i v é g z é s e k p o n t o s helyét. M á r a század e l e ­ jén f e l v e t ő d ö t t , h o g y a 13 t á b o r n o k e m l é k é r e az ú g y n e v e z e t t „ V e s z t ő h e l y e n " e m e l t o b e l i s z k n e m e g y e z i k a b i t ó f á n történt k i v é g z é s e k p o n t o s h e l y é v e l . A m ú l t század végén a f o l y ó i r a t o k b a n , n a p i l a p o k b a n k ö z ö l t a d a t o k is s o k t e k i n t e t b e n e l l e n t m o n ­ d a n a k e g y m á s n a k . A k é r d é s tisztázását m e g n e h e z í t e t t e az a r a d i v á r i r a t t á r á n a k pusztulása is. A korabeli szemtanúk feljegyzéseinek, az aradi levéltárak idevonatkozó ada­ tainak és a z á s a t á s o k e r e d m é n y e i n e k e g y b e v e t é s é v e l m a a z o n b a n m á r p o n t o s a n megállapíthatjuk a k i v é g z é s e k helyét, A h e l y s z í n e n j e l e n l é v ő B a r d ó c z , W i n k l e r és S z u j á n s z k y r ó m a i katolikus, B a l l ó B é n i r e f o r m á t u s és V a s i l e S o m b a t i g ö r ö g k e l e t i lelkészek e g y k o r ú v i s s z a e m l é k e z é s e i t ö b b é - k e v é s b é e g y b e v á g n a k . W i n k l e r szerint a k i v é g z é s a Z s i g m o n d h á z a é s Ú j a r a d f e l é v e z e t ő úttól k ö z v e t l e n ü l b a l r a , a v á r o l ­ d a l á n á l történt, m i n t e g y f é l ó r a j á r á s r a a h á r m a s v á r k a p u t ó l . A v i s s z a e m l é k e z é s e k szerint a k ö z e l i e r ő d í t m é n y e k r ő l s o k a n s z e m l é l t é k a z ítéletvégrehajtást.

A kivégzések helyének pontos megjelölését tartalmazza Friveisz volt tüzér­ tiszt t é r k é p e is, m e l y az a r a d i m ú z e u m t u l a j d o n á b a n v a n . U g y a n c s a k e g y k o r a b e l i a l l e g o r i k u s f e s t m é n y az a k a s z t á s o k h e l y é t a M a r o s r é g i f a h í d j á n a k k ö z e l é b e h e ­ l y e z i . E z e n a d a t o k n y o m á n m a m á r b e b i z o n y í t o t t t é n y k é n t állíthatjuk, h o g y a 13 t á b o r n o k e m l é k é r e e m e l t o b e l i s z k j ó v a l t á v o l a b b v a n a k i v é g z é s e r e d e t i h e ­ lyétől. A m á s i k k é r d é s , a m e l y r e szintén a k é s ő b b i k u t a t á s o k a d t a k c s a k választ, a v é r t a n ú k t e t e m é n e k sorsa. H o w i g e r v á r p a r a n c s n o k r i d e g e n e l z á r k ó z o t t a k i v é g z e t t t á b o r n o k o k holttesté­ n e k kiadatásától, sőt S c h w e i d e l t á b o r n o k fiát és B a r d ó c z lelkészt, a k i k a t á b o r n o k a m a ó h a j á t t o l m á c s o l t á k , h o g y az a r a d i t e m e t ő b e n h e l y e z z é k ö r ö k n y u g a l o m r a , letartóztatással f e n y e g e t t e . A z a d a t o k t a n ú s á g a szerint a z o n b a n a h ó h é r t t ö b b e n is m e g v e s z t e g e t t é k .

H o w i g e r rendeletét

n e m tartották be, s

A z a r a d i r e f o r m á t u s p a r ó k i a 1849-es t e m e t é s i a n y a k ö n y v e szerint D e s s e w f f y A r i s z t i d é s L e i n i n g e n K á r o l y e g y s z e r ű t e m e t é s b e n részesültek. A t ö b b i v é r t a n ú temetésére vonatkozóan nincsenek írásbeli adataink, mert a v á r t e m p l o m a n y a k ö n y ­ v e i eltűntek. Feltételezhető a z o n b a n , h o g y H o w i g e r r e n d e l e t é n e k m e g f e l e l ő e n a h e l y s z í n e n k e r ü l h e t e t t s o r az á l d o z a t o k e l h a n t o l á s á r a e g y s z e r ű lelkészi s e g é d l e t ­ tel. C s a k ezt k ö v e t h e t t e a h ó h é r m e g v e s z t e g e t é s e . C s e r n o v i c s P é t e r t 1890-ben k ö z ö l t v i s s z a e m l é k e z é s e i szerint o k t ó b e r 5-én b o ­ c s á t o t t á k s z a b a d o n r e n d ő r i f e l ü g y e l e t m e l l e t t . C s e r n o v i c s 100 a r a n y a t a d o t t k o ­ m o r n y i k j á n a k , h o g y m i n d e n á r o n s z e r e z z e m e g s ó g o r a , D a m j a n i c h J á n o s tetemét, és a m e n n y i b e n lehetséges, a v e l e k ö z e l i k a p c s o l a t b a n á l l ó L a h n e r , V é c s e y és L e i n i n g e n t á b o r n o k o k holttestét is, s h e l y e z z e ő k e t a m á c s a i k a s t é l y k e r t j é b e n ö r ö k n y u g a l o m r a . A k o m o r n y i k , V é c s e y és L e i n i n g e n c s a l á d j á n a k m e g b í z o t t j a i v a l e g y ü t t ­ m ű k ö d v e v a l ó b a n m e g v á s á r o l t a a h ó h é r t ó l m i n d a n é g y á l d o z a t holttestét. D a m ­ j a n i c h o t é s L a h n e r t ezt k ö v e t ő e n M á c s á n el is t e m e t t é k . U t ó l a g e m l é k m ű v e t e m e l ­ t e k a sír f ö l é , m e l y e t 1955-ben az a r a d i n é p t a n á c s restauráltatott. L e i n i n g e n holttestét s ó g o r a szerezte m e g , s utasítására gazdatisztje, Terpe M i k l ó s , a v é r t a n ú e l ő z e t e s k í v á n s á g a szerint M o n y o r ó r a szállította. Itt pihent e g é s z e n 1879-ig, a m i k o r átszállították a b o r o s j e n ő i r ó m a i k a t o l i k u s t e m p l o m k r i p ­ tájába. Sírját 1953-ban a r o m á n á l l a m szedette r e n d b e . V é c s e y t e t e m é t c s a l á d j a a z a r a d i t e m e t ő b e n helyeztette ö r ö k n y u g a l o m r a . 1916. j ú l i u s 7-én e g y b i z o t t s á g j e l e n l é t é b e n sírját kinyitották, s az ott talált k o p o ­ n y á t és c s o n t m a r a d v á n y o k a t díszes l á d á b a t é v e az a r a d i 1848-49—es m ú z e u m b a n h e l y e z t é k el. K i s s E r n ő holttestét szintén k i v á l t o t t a t e m e t t é k el.

a család, s a ma jugoszláviai

Eleméren

D e s s e w f f y A r i s z t i d t e t e m é t c s a k e g y é v v e l k é s ő b b t u d t a testvére m e g v e s z t e ­ getett ő r ö k s e g í t s é g é v e l k i e m e l i s a m a s z l o v á k i a i M a r g o n y á r a szállítani. A z o k t ó b e r 6-án k i v é g z e t t 13 t á b o r n o k k ö z ü l tehát h a t n a k v á l t i s m e r t t é a sír­ j a . R a j t u k k í v ü l m é g i s m e r j ü k az u g y a n c s a k A r a d o n , i l l e t v e A r a d k ö r n y é k é n k i ­ v é g z e t t O r m a y A u f f e n b e r g N o r b e r t és L e n k e y J á n o s sírját. M i n d k e t t ő j ü k e t az a r a d i t e m e t ő b e n h a n t o l t á k el. A z e l ő b b i a z i d ő k f o l y a m á n f e l e d é s b e m e r ü l t . 1956— 58-ban k í s é r l e t e k t ö r t é n t e k a sír p o n t o s h e l y é n e k m e g h a t á r o z á s á r a , de s i k e r t e l e ­ nül. L e n k e y sírját k é s ő b b f e l b o n t o t t á k , é s k o p o r s ó j á t s z ü l ő v á r o s á b a , E g e r b e szállí­ tották. A z 1849. o k t ó b e r 25-én a g y o n l ő t t K a z i n c z y L a j o s t á b o r n o k s az 1850. j a n u á r 31-én k i v é g z e t t H a u k L a j o s e z r e d e s sírjára v o n a t k o z ó l a g n e m áll r e n d e l k e z é s ü n k r e

Az

1881-ben

emelt

s 1945-ben

az aradi

restaurált

vértanú-emlékmű

Vesztőhelyen

m e g f e l e l ő d o k u m e n t á c i ó . A B u l c s o n p i h e n ő G a á l L á s z l ó sírját v i s z o n t m á r v á n y e m ­ l é k m ű díszíti. M i t ö r t é n t az o k t ó b e r 6-án k i v é g z e t t m á s i k hét v é r t a n ú v a l ? K é t a g y o n l ő t t t á b o r n o k a h a t o s v á r k a p u k ö z e l é b e n , az öt b i t ó f á n k i v é g z e t t p e d i g v a l a h o l a V e s z t ő h e l y k ö r n y é k é n m a r a d t j e l t e l e n sírban. 1890 után, m a j d 1910—11-ben n a g y a r á n y ú á s a t á s o k b a k e z d t e k . M i v e l a z o n b a n a sírokat a m a i o b e l i s z k k ö z e l é b e n keresték, az ásatások n e m v e z e t t e k e r e d m é n y r e . 1913-ban L e n h o s s é k M i h á l y v i l á g h í r ű tudós é s a z a k k o r m á r n e v e s a n t r o p o l ó ­ gus B a r t u c z L a j o s v e z e t é s é v e l ú j a b b á s a t á s o k b a k e z d t e k , s k é t sírt sikerült feltárni. B a r t u c z a m u n k á l a t o k r ó l o k t ó b e r 23-án é s 30-án két j e l e n t é s t készített, s a t ö r ­ t é n e l m i t é n y e k és az a n t r o p o l ó g i a i v i z s g á l a t o k e g y b e v e t é s é v e l megállapította, h o g y S c h w e i d e l J ó z s e f é s L á z á r V i l m o s holttestéről v a n szó. A k é t v é r t a n ú c s o n t m a r a d ­ v á n y a i t k ü l ö n - k ü l ö n díszes l á d á b a h e l y e z t é k s az a r a d i m ú z e u m b a l e t é t e m é n y e z t é k . A k ö v e t k e z ő é v t i z e d e k s e m m i ú j a b b l é n y e g e s e r e d m é n y t n e m h o z t a k . 1932-ben A r a d o t n a g y a r á n y ú á r v í z sújtotta, a m e l y szükségessé tette a M a r o s gátjainak f e l ­ e m e l é s é t . A m u n k á l a t o k a l k a l m á v a l , 1932. m á j u s 12-én a b i t ó f á k h o z z á v e t ő l e g e s e n megállapítható helyén a munkások A d a m o v i c i munkafelügyelő vezetésével egy fér­ f i - c s o n t v á z a t ástak ki, m e l l e t t e p e d i g k o r h a d t f a o s z l o p o t is találtak. A h e l y s z í n e n c s a k h a m a r m e g j e l e n t e k a r é g e b b i ásatások szakértői, sőt m a g a a v á r o s p o l g á r ­ m e s t e r e is. K é t n a p p a l k é s ő b b m á r 17 r o m á n , m a g y a r és n é m e t ö n k é n t e s m u n k á s látott h o z z á az á s a t á s o k h o z K a r a G y ő z ő aradi t ö r t é n e l e m t a n á r v e z e t é s é v e l . A v á r o s l a k o s s á g a é l é n k é r d e k l ő d é s s e l f i g y e l t e a z e s e m é n y e k e t . A z ásatások e g y e s h e l y i h a ­ tósági k ö z e g e k k e l l e m e t l e n k e d é s e i miatt f é l b e s z a k a d t a k , a T ö r t é n e l m i M ű e m l é ­ k e k B i z o t t s á g á n a k e r d é l y i tagozata a z o n b a n Constantin D a i c o v i c i a k k o r i titkár k ö z b e n j á r á s á r a í r á s b a n is e n g e d é l y e z t e az ásatások folytatását. 1933. s z e p t e m b e r 14-én K a r a G y ö z ő v e z e t é s e m e l l e t t az ásatások í g y ú j r a k e z d ő d h e t t e k . A r a d v á r o s á t N i c h i L á z á r k u l t ú r p a l o t a i igazgató, a t ö r t é n e l m i e m l é k m ű v e k b i z o t t s á g á t N e s t o r Covaciu tanár képviselte. A z ásatások e r e d m é n y e i t p o n t o s a n i s m e r j ü k K a r a G y ő z ő , P a t a k y S á n d o r é s D ö m ö t ö r B e r t a l a n helyszíni rajzai és f e l j e g y z é s e i a l a p j á n . E n n e k m e g f e l e l ő e n a

b i t ó f á k t ö r t é n e l m i l e g m a g á l l a p í t h a t ó h e l y é n k i l e n c sírhelyet f e d e z t e k fel h á r o m ­ h á r o m m é t e r t á v o l s á g r a e g y m á s t ó l , m e l y m e g f e l e l e g y é b k é n t a b i t ó f á k közti tá­ v o l s á g n a k is. H a f i g y e l e m b e v e s s z ü k a z e g y k o r i s z e m t a n ú k leírását és a k i v é g z é s e k s o r r e n d j é t , p o n t o s a n f e l l e l h e t ő k a z e l n e m szállított t á b o r n o k o k c s o n t m a r a d v á n y a i . A z elszállítottak s í r j a i b a n c s a k a b i t ó m a r a d v á n y o k v o l t a k f e l l e l h e t ö k . A f e l ­ tárt s í r o k m a r a d v á n y a i t az a r a d i F e l s ő - t e m e t ő k r i p t á j á b a n h e l y e z t é k e l i d e i g l e n e ­ sen. 1956. s z e p t e m b e r 5-én a h e l y i h a t ó s á g o k e n g e d é l y é v e l e g y b i z o t t s á g a c s o n t o k a t kiemelte, m a j d a k i e m e l t h a m v a k a t a z aradi 1848—49-es f o r r a d a l o m m ú z e u m á b a szállították, és ott m e g f e l e l ő e n k o n z e r v á l t á k . A z ásatások 1933-ban n e m f e j e z ő d ­ tek b e teljesen. A m o s t ú j r a tervezett ásatások b i z o n y á r a v é g é r v é n y e s e n a z ö t tá­ b o r n o k h a m v a i n a k m a r a d é k t a l a n feltárását teszik l e h e t ő v é . I l y m ó d o n b e f e j e z ő d ö t t az A r a d o n k i v é g z e t t és a z o n o s í t á s a .

tábornokok hamvainak

feltárása

* A z u t ó k o r , a h a l a d ó k ö z v é l e m é n y n e m c s a k a v é r t a n ú k földi m a r a d v á n y a i n a k keresett m é l t ó n y u g v ó h e l y e t , h a n e m m á s m ó d o n is i g y e k e z e t t e m l é k ü k e t k e g y e l e t ­ tel m e g ö r ö k í t e n i . E t e k i n t e t b e n s z á m o s ú j a b b a d a t k e r ü l t felszínre. A z a r a d i l e v é l t á r b a n A t z é l J á n o s császári és k i r á l y i k o r m á n y b i z t o s iratai k ö z ö t t t a l á l j u k 1850. o k t ó b e r 3-iki keltezéssel e g y r e n d e l e t s z ö v e g é t , m e l y b e n a h a t ó s á g o k m e g a k a d á l y o z n i i g y e k e z ­ n e k a k i v é g z é s e k é v f o r d u l ó j á r a t e r v e z e t t m e g e m l é k e z é s t . A r e n d e l e t s z ö v e g e szerint „ e z á l t a l a k e d é l y e k n e k s z á n d é k o l t felizgatása d e m o n s t r á c i ó k é p t ű n n é k f e l . . . " Ez az a d a t i g a z o l j a , h o g y a v á r o s l a k o s s á g a o k t ó b e r 6. é v f o r d u l ó i a l k a l m á v a l m i n d i g lerótta k e g y e l e t é t . A B a c h - r e n d s z e r b u k á s a után ez a k e g y e l e t n y i l v á n o s f o r m á b a n is k i f e j e z ő d ö t t . A m e g y é b e n m á r 1861-ben gyűjtést i n d í t a n a k a f o r r a d a l o m v é r t a n ú i n a k e m l é k ­ művére. A z adakozók között nagy számban találunk románokat, németeket, szer­ b e k e t . E n n e k n y o m á n 1874-ben a v á r k ö z e l é b e n , az ú g y n e v e z e t t „ V e s z t ő h e l y e n " , ahol tévesen a bitófák helyét vélték felfedezni, e g y kisebb e m l é k m ű v e t emeltek, m e l y e t 1881-ben e g y d o m b o c s k á r a h e l y e z e t t m á r v á n y o b e l i s z k k e l v á l t o t t a k f e l . Ez a z e m l é k m ű hirdeti m a is a 13 k i v é g z e t t t á b o r n o k e m l é k é t . A z e m l é k m ű a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú alatt fasiszta p r o v o k á c i ó k ö v e t k e z t é b e n m e g r o n g á l ó d o t t . N é p i d e m o k ­ r a t i k u s r e n d s z e r ü n k a z o n b a n 1945-ben helyreállította. A m ú l t század v é g e f e l é o k t ó b e r 6. h a l a d ó h a g y o m á n y á n a k m e g ü n n e p l é s é b e n e g y r e n a g y o b b s z e r e p e t játszott a g y o r s a n f e j l ő d ő a r a d i m u n k á s s á g . E n n e k e g y i k j e l k é p e s k i f e j e z é s e k é n t 1894. j a n u á r 13-án a z a r a d i s z o c i á l d e m o k r a t a o r s z á g o s p á r t ­ k o n g r e s s z u s a l k a l m á v a l a m u n k á s s á g ü n n e p é l y e s e n m e g k o s z o r ú z t a a 13 v é r t a n ú n a g y o b b , 1890-ben e m e l t Z a l a G y ö r g y - f é l e e m l é k m ű v é t . A j e l e n t i s z t e l e t a d á s á n a k c s ú c s p o n t j á t a z 1949. o k t ó b e r 6-i c e n t e n á r i s ü n n e p ­ s é g e k j e l e z t é k , a m e l y e n az R K P K ö z p o n t i B i z o t t s á g á n a k é s h a z á n k kormányának j e l e n l é t é b e n tízezrek r ó t t á k le k e g y e l e t ü k e t a s z a b a d s á g v é r t a n ú i iránt. A z a r a d i 1848—49-es f o r r a d a l m i m ú z e u m m i n d kiállítási t e r m é b e n , mind e g y é b leltári t á r g y a i k ö z ö t t a 13 t á b o r n o k s z á m o s e m l é k t á r g y á t őrzi. E p á r a t l a n é r t é k ű e r e k l y e g y ű j t e m é n y előtt k e g y e l e t t e l é s e l i s m e r é s s e l a d ó z t a k a v é r t a n ú k e m l é k é n e k a z i r o d a l o m és t u d o m á n y o l y a n n e m z e t k ö z i h í r n e v ű k é p ­ viselői is, m i n t A d y E n d r e v a g y N i c o l a e I o r g a . E k e g y e l e t n a p j a i n k b a n új t a r t a l o m m a l t e l í t ő d i k . H a l a d ó ö r ö k s é g ü n k , a r o ­ m á n — m a g y a r t ö r t é n e l m i s o r s k ö z ö s s é g n a g y s z e r ű p é l d á j a e z ; á p o l á s a és m e g ő r z é s e j ö v ő b e t e k i n t ő kötelesség.

Glück Jenő—Kovách Géza

IFJÚSÁG-NEVELÉS Az idegen nyelvek korszerű tanítása H a a m a i i s k o l a i d e g e n n y e l v s z a k o s t a n á r a el a k a r j a é r n i a célját, n y e l v o k ­ tatási t e v é k e n y s é g é t n e m k o r l á t o z h a t j a s e m a h a g y o m á n y o s fordításos-grammatizáló módszer szabta s z a b á l y — p é l d a m o n d a t — o l v a s á s — f o r d í t á s n é g y e s e g y s é g é r e , s e m p e ­ dig e m ó d s z e r t a g a d á s a k é n t k é s ő b b létrejött d i r e k t ( v a g y t e r m é s z e t e s ) m ó d s z e r spontán társalgásban kimerülő kívánalmaira. A két m ó d s z e r r é g e b b i v á l t o z a t á n a k történeti h á t t e r é r ő l c s a k a n n y i t j e g y z ü n k meg, h o g y a klasszikus n y e l v e k tanítási e l v e i n e k m i n t á j á r a az említett n é g y e s e g y ­ ségben v é g z e t t é l ő n y e l v - o k t a t á s m á r a m ú l t század u t o l s ó n e g y e d é b e n c é l t é v e s z ­ tettnek b i z o n y u l t , m i n t h o g y a l a p j á b a n v é v e n e m a n y e l v r e , h a n e m csak a n y e l v szerkezetéről szóló ismeretekre volt képes megtanítani a növendékeket. Emiatt a n y e l v o k t a t á s m á r a k k o r s e m f e l e l t m e g a g a z d a s á g i élet f e j l ő d é s e , a k ü l k e r e s k e ­ delem s a g y a r a p o d ó kulturális kapcsolatok szabta idegen nyelvismeret szükségle­ teinek. E h e l y z e t e n a k a r t segíteni a m á r u g y a n c s a k h a g y o m á n y o s n a k mondható direkt módszer azzal, h o g y a b e s z é l t n y e l v elsajátítását tette az oktatás k ö z p o n t ­ j á v á , s a n y e l v o k t a t á s t a z említett m a r a d i s á g b ó l k i m o z d í t o t t a . N e h e z e n m e g v a l ó ­ sítható k í v á n a l m a i , f ő k é n t túlzott ö s z t ö n ö s s é g e és szűk e m p i r i z m u s a m i a t t a z o n ­ b a n ez s e m v á l h a t o t t általános é r v é n y ű m ó d s z e r t a n i r e n d s z e r r é . B í r á l a t a k o r a z o n ­ ban n e m k e l l e l f e l e j t e n ü n k , h o g y a m ó d s z e r t a n i f e l f o g á s o k t ö r t é n e t é b e n f e l t é t l e ­ nül p o z i t í v é r t é k e l é s illeti m e g , m i n t h o g y a g y a k o r l a t s z á m o s v o n a t k o z á s b a n i g a ­ zolta h e l y e s s é g é t . O l y a n a l a p v e t ő s z e m p o n t j a i , m i n t a b e s z é d r e tanítás, a n y e l v t a n i n d u k t í v tanítása, a g o n d o s kiejtés tanítása, az a l a p o s s z e m l é l t e t é s — a m i n t i s ­ meretes — ú j a b b e l m é l e t i m e g a l a p o z á s s a l a m a i k o r s z e r ű n y e l v o k t a t á s n a k is szi­ lárd t a r t o z é k a i v á v á l t a k . E m ó d s z e r k ö r ü l i é l e s p o l é m i á t e l s ő s o r b a n n e m n y e l v t u ­ d o m á n y i és n y e l v l é l e k t a n i alaptételei v á l t o t t á k k i , h a n e m a g y a k o r l a t s o r á n ( t a n ­ k ö n y v í r á s , p r o g r a m s z e r k e s z t é s , oktatási m u n k a f o r m á k ) j e l e n t k e z ő szélsőséges, az oktatás c é l j a i t ó l e l v o n a t k o z t a t o t t , e g y e s oktatási s z e m p o n t o k a t a b s z o l u t i z á l ó t e n d e n ­ ciák. A v i t a a n y a g b ó l k i d e r ü l , h o g y a túlzott b e s z é d k ö z p o n t ú s á g a z í r á s - o l v a s á s l e ­ b e c s ü l é s é h e z és oktatásbeli e l h a n y a g o l á s á h o z v e z e t e t t ; a z i n d u k t í v n y e l v t a n t a n í t á s t a n y e l v t a n i r e n d s z e r e z é s t ő l , a t u d a t o s általánosítástól v a l ó t a r t ó z k o d á s j e l l e m e z t e ; az a n y a n y e l v i i n t e r f e r e n c i a g á t l ó hatását k i k ü s z ö b ö l ő j e l e n t é s t a n í t á s az a n y a n y e l v e t teljesen k i k a p c s o l t a . A v i t a két f ő i r á n y b a n hatott: az e g y i k az e m l í t e t t m ó d s z e r n e k c s a k a túlzásait emelte ki, i g y e k e z e t t e l h o m á l y o s í t a n i r a c i o n á l i s m a g v á t , s e z z e l m i n t e g y v i s s z a ­ c s e m p é s z t e a f o r d í t á s o s - g r a m m a t i z á l ó oktatási s z e m l é l e t a l a p e l v e i t . A m á s i k k o m ­ p r o m i s s z u m o s m e g o l d á s : a d i r e k t m ó d s z e r v í v m á n y a i t kiegészítették az a n y a n y e l v i összehasonlítással, i l l e t ő l e g fordítással é s e s e t e n k é n t a d e d u k t í v grammatizálással is. E n n e k az eklektikus eljárásnak a létjogosultságát a P á r i z s b a n 1910-ben m e g t a r -

tott nemzetközi nyelvtanítási

k o n g r e s s z u s szentesítette,

és í g y v á l t elterjedtté.

s z e m m e l í t é l v e a z o n b a n ez is a z oktatási m ó d s z e r t a n o k e m p i r i k u s - t r a d i c i o n á l i s potát tükrözi.

Mai álla­

A z utóbbi évtizedben kibontakozó idegennyelv-oktatás módszertanának új­ szerűségére j e l l e m z ő a z e m p i r i k u s - t r a d i c i o n á l i s á l l a p o t b ó l az a l k a l m a z o t t tudo­ mányi rangra emelkedés. E minőségi változás külső tényezői közt az idegen n y e l v e k i r á n t m u t a t k o z ó é r d e k l ő d é s m e l l e t t az i n f o r m á c i ó e l m é l e t e t , a k i b e r n e t i k á t , v a l a ­ m i n t az a u d i o - v i z u á l i s t e c h n i k a i e s z k ö z ö k e t s z o k t á k e m l e g e t n i . B e l s ő t é n y e z ő k é n t a modern nyelvtudomány, majd pedig a nyelvlélektan legújabb eredményei szere­ p e l n e k . A z említett t é n y e z ő k m e g h a t á r o z ó szerepét v é g s ő f o k o n t e h á t a t á r s a d a l m i élet k ö v e t e l m é n y e i h í v t á k életre. A m o d e r n n y e l v o k t a t á s i s z e m l é l e t egyesíti m a g á b a n a h a g y o m á n y o s m ó d ­ s z e r e k v a l a m e n n y i h a s z n o s n a k é s c é l r a v e z e t ő n e k b i z o n y u l t t u d o m á n y e l m é l e t i tételét és g y a k o r l a t i m u n k a f o r m á j á t is. E z v i s z o n t k o r á n t s e m j e l e n t i a régi és az új e k l e k ­ tikus ö s s z e k a p c s o l á s á t . M i n t m á r j e l e z t ü k , a d i r e k t m ó d s z e r t ö b b a l a p e l v e a k o r s z e r ű m ó d s z e r t a n szilárd t a r t o z é k a lett, d e e z e k a z e l v e k a z új m ó d s z e r t a n i r e n d s z e r b e n m i n ő s é g i l e g m ó d o s u l t a k , új t a r t a l m i e l e m e k k e l g a z d a g o d t a k . K ö z t u d o m á s ú p é l d á u l , hogy a szóbeliség elsődlegességének időtálló megfogalmazása a századforduló nagy f o n e t i k u s n y e l v é s z úttörőitől s z á r m a z i k ( O . l e s p e r e n , H. S w e e t , P . Passy, W . V i e t o r ) . T a n í t á s u k a t a s z á z a d első f e l é n e k á l t a l á n o s n y e l v é s z e i a m o d e r n n y e l v t u d o ­ m á n y e g y i k s a r k t é t e l é v é kristályosították. E nyelvelméleti tételből már a nyelvoktatás reformmunkálatainak hajdani s z a k e m b e r e i is o l y a n a l a p v e t ő m ó d s z e r t a n i g o n d o l a t o k a t s z ű r t e k l e , m i n t : a z é l ő ­ nyelv megtanítása csak természetes nyelvi élmények, beszéd alapján biztosítható; az i d e g e n n y e l v e n v a l ó g o n d o l k o z á s m e g t e r e m t é s e az a n y a n y e l v i interferencia k i k a p c s o l á s á v a l v a g y m i n i m u m r a c s ö k k e n t é s é v e l érhető el, a s z ó - és n y e l v t a n i a n y a g elsajátítása c s a k b e s z é d h e l y z e t b e n és s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s b e n lehetséges. A b e s z é d k ö z p o n t ú s á g i s m e r t tétele a m o d e r n strukturalista n y e l v t u d o m á n y e r e d m é n y e i n e k d i d a k t i k a i f e l h a s z n á l á s á v a l a k o r s z e r ű n y e l v o k t a t á s b a n új tartal­ m a t kapott. A m a strukturalista f e l i s m e r é s d i d a k t i k a i hasznosítása, a m e l y szerint a nyelvi rendszer nyelvenként mennyiségileg meghatározható, a nyelv mint kom­ munikációs rendszer alapstruktúrákra, alapmodellekre tagolható, teljesen új a l a ­ p o k r a h e l y e z t e a z a l k a l m a z o t t n y e l v t a n tanítását. S e z z e l a b e s z é d k ö z p o n t ú s á g d i ­ d a k t i k a i e l v é n e k e g y i k i g e n v i t a t o t t és é r z é k e n y pontja, a b e s z é d k é s z s é g elsajátítá­ sához szükséges alkalmazott nyelvtan tanításának a kérdése megoldódott. A k ö ­ v e t k e z ő k b e n i n k á b b c s a k e r r e s z á n d é k s z u n k részletesen k i t é r n i . Ezt m e g e l ő z ő e n azonban szükségesnek látjuk a m o d e r n nyelvoktatási szemlélet legfőbb alapelveinek az összefoglalását. A mai korszerű nyelvoktatási s z e m l é l e t ( a m e l y e t strukturális módszertani irányzatnak is n e v e z n e k ) a k ö v e t k e z ő e l v i tételekre é p ü l : félreérthetetlenül a s z ó ­ b e l i s é g e l s ő d l e g e s s é g é t hangoztatja, n e m c s a k azért, m e r t e z a n y e l v o k t a t á s e g y i k fő célja, h a n e m a z é r t is, m e r t a n y e l v felhasználása e g y é b , d i f f e r e n c i á l t a b b f o r ­ m á i n a k (írás, o l v a s á s , stílusváltozatok) elsajátításához a b e s z é l t n y e l v b e n v a l ó j á r ­ tasság b i z t o s í t j a a l e g f ő b b a l a p o t . M e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y a strukturális m ó d ­ szertani i r á n y z a t említett s z e m p o n t j a n e m jelenti az írás-olvasás, v a g y i s a n y e l v írott f o r m á j á n a k a l e b e c s ü l é s é t , s e m az o k t a t á s b a n v a l ó s z á n d é k o s e l h a n y a g o l á s á t . C s u p á n a r r ó l v a n szó, h o g y a n y e l v elsajátításában é r v é n y e s ü l ő s o r r e n d n e k — m e g é r t é s , b e s z é d , o l v a s á s , írás — a z oktatás s z a k a s z a i b a n ú j a b b m ó d s z e r t a n i k u t a t á s o k é p p e n azt b i z o n y í t j á k , h o g y

is t ü k r ö z ő d n i e kell. A z az írás-olvasási készség

m é g az e t i m o l o g i k u s helyesírású n y e l v e k t a n í t á s á b a n is ( p é l d á u l a f r a n c i a és a n g o l ) l e g g y o r s a b b a n és a l a p o s a b b a n é p p e n a b e s z é l t n y e l v a l a p j á n sajátítható el. E n y e l v o k t a t á s i s z e m l é l e t h a t á r o z o t t a n a szakaszosság m e l l e t t f o g l a l állást a szókészlet m e g a stílustanítás t e k i n t e t é b e n is. U g y a n a k k o r a n y e l v e t p s z i c h o - p e d a gógiai s z e m p o n t b ó l s p e c i f i k u s s z o k á s o k r e n d s z e r e k é n t f o g j a fel, a m e l y n e k e l s a j á ­ títása n e m m á s , m i n t e r e n d s z e r e l e m e i n e k a u t o m a t i z á l á s a . A z a u t o m a t i z á l á s r a v i ­ szont a l e g a l k a l m a s a b b a k a z e l ő b b e m l í t e t t n y e l v e n k é n t s z á m szerint m e g h a t á r o z ­ ható n y e l v i a l a p s t r u k t ú r á k , m o d e l l e k , a m e l y e k e t k ü l ö n b ö z ő k o n k r é t n y e l v i a n y a g ­ gal t ö l t ü n k ki. T o v á b b á a strukturális m ó d s z e r t a n a l a p e l v e k é n t e m l í t h e t j ü k m e g a g o n d o s kiejtés-tanítást ( h a n g r e n d s z e r , i n t o n á c i ó , r i t m u s ) , az a n y a n y e l v r e v a l ó fordítás m i n i m á l i s r a v a l ó c s ö k k e n t é s é t g a z d a g szemléltetés, s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s , ter­ mészetes b e s z é d h e l y z e t e k , s z ó k ö r ü l í r á s r é v é n , v a l a m i n t a tanított n y e l v i a n y a g n a k a t a n u l ó k a n y a n y e l v é h e z v i s z o n y í t o t t k i v á l a s z t á s á t és p r o g r a m o z á s á t . M a m á r k e v é s az o l y a n n y e l v t a n á r , aki az e l ő b b e m l í t e t t n é g y e s e g y s é g k e ­ retei k ö z ö t t a k a r n á t a n í t a n i az i d e g e n n y e l v e k e t . O l y a n a z o n b a n feltétlenül a k a d , aki a j ó r é s z t i n d u k t í v eljárást i g é n y l ő strukturális n y e l v t a n í t á s b a n a n y e l v t a n l e ­ nézését, sőt e g y e n e s m e l l ő z é s é t látja. M á s s z ó v a l , a strukturális s z e m l é l e t e f a j ­ tájában is a n y e l v t a n tanítását m e l l ő z ő , s z é l s ő s é g e s d i r e k t m ó d s z e r t é r h ó d í t á s á t v é l i felfedezni. E magatartásból kétféle gyakorlat származhat. A z egyik, amely száműz m i n ­ denféle n y e l v t a n i r e n d s z e r e z é s t a n y e l v o k t a t á s b ó l a másik, a m e l y a n y e l v t a n n a k m e g f e l e l ő teret p r ó b á l b i z t o s í t a n i a z oktatás f o l y a m á n . P e d i g m o n d a n u n k s e m kell, h o g y a j e l z e t t m ó d s z e r t a n i f e l f o g á s b a n s z ó sincs a n y e l v t a n m e l l ő z é s é r ő l , te­ hát a d i r e k t m ó d s z e r r e l v a l ó a z o n o s í t á s a e b b ő l a s z e m p o n t b ó l is alaptalan. Kitérőként hadd jegyezzük meg, hogy m é g a hagyományos nyelvoktatás ke­ retei k ö z ö t t is s z á m o s i d e g e n n y e l v e t t a n í t ó t a n á r f e l i s m e r t e a n y e l v t a n n a k a g y a ­ korlati n y e l v e l s a j á t í t á s á b a n b e t ö l t ö t t igazi szerepét, és s i k e r e s e n a l k a l m a z t a a t a r t a l o m m a l telített, b e s z é d h e l y z e t h e z és s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s h e z k a p c s o l t g y a k o r l a t i nyelvtantanítást. M e g kell még jegyeznünk, h o g y a bizonyos típusú m u n k a f o r m á k hatékonysága és m e g v a l ó s í t á s i l e h e t ő s é g e miatti k é t e l y e k és a g g o d a l m a k azzal is m a g y a r á z h a t ó k , hogy még mindig sok a tennivalónk a modern nyelvoktatási szempontok érvénye­ sítéséhez szükséges d i d a k t i k a i a n y a g o k k i d o l g o z á s a t e k i n t e t é b e n , m i n t a m i l y e n p é l ­ dául az i d e g e n n y e l v e k a n y a n y e l v h e z v i s z o n y í t o t t t i p o l ó g i a i sajátosságainak meg­ felelő n y e l v t a n i és s z ó k é s z l e t b e l i m i n i m u m o k összeállítása, i l y e n j e l l e g ű tanköny­ v e k és g y a k o r l a t - g y ű j t e m é n y e k k i d o l g o z á s a , a b e g y a k o r o l t a t á s h o z szükséges a u d i o ­ vizuális t e c h n i k a i e s z k ö z ö k biztosítása. A v e s z é l y ott k e z d ő d i k , a m i k o r a n y e l v t a n v é d e l m é n e k l e p l e alatt a m ú l t k í ­ n o s e m l é k ű , d e a t a n á r s z e m p o n t j á b ó l k e v é s f á r a d s á g o t j e l e n t ő (s t e g y ü k h o z z á , a d i á k s z e m p o n t j á b ó l m é g k e v e s e b b e r e d m é n n y e l j á r ó ) d e d u k t í v , lineáris g r a m m a tizálást v a g y a n n a k e l e m e i t c s e m p é s s z ü k b e a k o r s z e r ű m u n k a f o r m á k k ö z é . M o n ­ d a n u n k s e m kell, h o g y í g y a strukturális m ó d s z e r t a n r e n d s z e r é b e n a n y e l v t a n ta­ nítására h á r u l ó i n t e g r á l ó s z e r e p n e m é r v é n y e s ü l , a h e l y e t t e h a s z n á l t s z a b á l y o k r a és nyelvtani kategóriákra é p ü l ő d e d u k t í v lineáris g r a m m a t i z á l á s pedig öncélú „ s z ü k s é g e s r o s s z " m a r a d az oktatás f o l y a m á n . A z t n e m k e l l b i z o n y í t a n i , h o g y a n y e l v g y a k o r l a t i elsajátítását a k o m m u n i k á c i ó s f u n k c i ó j á t ó l elszakított nyelvtantanítás n e m s z o l g á l j a . ( A z írott s z ö v e g m e g é r t é s é t elősegíti, d e ez m á s kérdés.) L é t ­ j o g o s u l t s á g á t a z i s k o l a i i d e g e n n y e l v o k t a t á s b a n e g y e s e k a m a k ü l ö n b e n régi keletű felfogással p r ó b á l j á k b i z o n y í t a n i , a m e l y szerint a n o r m a t í v n y e l v t a n elsajátítási f o l y a m a t a élesíti a t a n u l ó l o g i k u s g o n d o l k o d á s á t . E z u t ó b b i g o n d o l a t h e l y e s s é g é t

n e m vitatjuk, h a b á r lehetne. A z t a z o n b a n m é g e g y s z e r le kell s z ö g e z n ü n k , h o g y h a h e l y e s e n a k a r j u k k ö v e t n i a z i d e g e n n y e l v o k t a t á s l e g f ő b b célkitűzéseit, f ü g g e t l e ­ n ü l ettől v a g y attól a m ó d s z e r t a n i k o n c e p c i ó t ó l , m a m á r é l e s e n el kell h a t á r o l n u n k a n y e l v r e v a l ó oktatást a n y e l v r e n d s z e r é r ő l v a l ó ismeretszerzéstől, é p p e n a k e t t ő közötti k ö l c s ö n ö s v i s z o n y e r e d m é n y e s k i a k n á z á s a végett. E z u t ó b b i szintén v e l e ­ j á r ó j a a n y e l v o k t a t á s n a k , azt a z o n b a n tisztáznunk kell, h o g y a n y e l v r e n d s z e r é b e n v a l ó t u d a t o s j á r t a s s á g n a k m i az e l s ő d l e g e s c é l j a , s z e r e p e : a z általános n y e l v é s z e t i műveltség, v a g y a gyakorlati nyelvismeret tökéletesítése? Ü g y gondoljuk, hogy a kettő e g y m á s t ó l elválaszthatatlan, az e l s ő d l e g e s s é g a z o n b a n félreérthetetlenül a nyelvismeret tökéletesítését illeti meg. A n y e l v i r e n d s z e r n y e l v t a n i strukturájára v o n a t k o z ó i s m e r e t g y a r a p í t á s esz­ k ö z e a lineárisan p r o g r a m o z o t t (ige, f ő n é v , m e l l é k n é v . . . á l l í t m á n y , alany, j e l z ő . . . ) l e í r ó n o r m a t í v n y e l v t a n , k i e g é s z í t v e e s e t e n k é n t történeti n y e l v t a n i ismeretekkel is. A h h o z v i s z o n t , h o g y a l e í r ó n o r m a t í v n y e l v t a n e m l í t e t t s z e r e p e é r v é n y e s ü l j ö n , ezt k ö t e l e z ő m ó d o n m e g k e l l e l ő z n i e a g y a k o r l a t i n y e l v i s m e r e t n e k , e g y m i n i m á l i s szókészletbe ötvözött minimális nyelvtani ismeretnek, beleértve a helyes kiejtésben é s h e l y e s í r á s b a n v a l ó j á r t a s s á g o t is. A n y e l v t a n i m i n i m u m e l s a j á t í t á s á n a k e g y e t l e n , m a m á r vitathatatlan útja a s t r u k t ú r á k k á a l a k í t o t t (alaktan és m o n d a t t a n e g y b e f o n ó d á s a ) és b e s z é d h e l y z e t e k b e n m e g s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s b e n f o k o z a t o s a n a d a g o l t , a l k a l m a z o t t n y e l v t a n t a n í t á s . Csakis e b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n lehet és kell ö s s z e ­ k a p c s o l n i a z a l k a l m a z o t t és l e í r ó n o r m a t í v n y e l v t a n tanítását, és c s a k i l y e n f o r m á n óvható m e g a grammatika a módszertani irodalomban oly sokat emlegetett ö n c é l ú ­ ság v e s z é l y é t ő l . A z a l k a l m a z o t t n y e l v t a n említett oktatási m ó d j a i g e n h a t h a t ó s n a k b i z o n y u l t , és n a g y n é p s z e r ű s é g n e k ö r v e n d v i l á g s z e r t e , a l e í r ó , n o r m a t í v n y e l v t a n ­ nal v a l ó ö s s z e k a p c s o l á s i l e h e t ő s é g e , f o k a és c é l s z e r ű s é g e a z o n b a n m é g m i n d i g e l é g ­ gé vitatott k é r d é s e a k o r s z e r ű m ó d s z e r t a n n a k . A deduktív grammatizálás hajdani úttörői n e m a b b ó l i n d u l t a k ki, h o g y a n y e l v t a n m i l y e n s z e r e p e t tölt b e a l o g i k u s g o n d o l k o d á s f e j l e s z t é s é b e n . A k o r n y e l v ­ tudományi szemléletében érvényesülő logicista felfogás a fordításos-grammatizáló nyelvoktatási szemlélet alapja, a m e l y a nyelvet logikusan egymásra épülő nyelvtani k a t e g ó r i á k r e n d s z e r e k é n t f o g j a fel, s elsajátítási k r i t é r i u m á t a n y e l v t a n r é s z e i n e k l e h e t ő l e g a l a p o s és e g y m á s után k ö v e t k e z ő (lineáris) elsajátításában látja. E s z e ­ rint a n o r m a t í v n y e l v t a n p é l d a m o n d a t o k k a l illusztrált s z a b á l y a i n a k megtanulása b i z t o s í t a n á azt a k é p e s s é g e t , a m e l y n e k a l a p j á n a t a n u l ó az o l v a s o t t s z ö v e g b ő l v a g y s z ó t á r a k b ó l m e g t a n u l t s z a v a k a t k i f e j e z é s i és k ö z l é s i f o r m á k k á alakítja. I g e n á m , d e amellett, h o g y a n y e l v i e l e m e k r e n d s z e r b e s z e r v e z ő d é s e és f u n k c i o n á l i s s a j á t o s ­ ságai s o k k a l b o n y o l u l t a b b a k , m i n t a h o g y azt a g r a m m a t i k a k a t e g ó r i á k b a és s z a b á ­ l y o k b a sűrítette, l é l e k t a n i s z e m p o n t b ó l a k i f e j e z é s i f o r m á k n a k i l y e t é n t ö r t é n ő m e g ­ szerkesztése a b e s z é d ( v a g y írásbeli f o g a l m a z á s ) f o l y a m a t á b a n az a n y a n y e l v r e v a l ó fordításra, az a n y a n y e l v i i n t e r f e r e n c i á r a t á m a s z k o d i k , e z p e d i g s o h a s e m b i z t o s í t ­ hatja a z i d e g e n n y e l v i d i o m a t i k á j á b a n v a l ó jártasságot, v a g y i s — a h o g y m o n d a n i s z o k t á k — a z illető n y e l v e n v a l ó g o n d o l k o d á s i k é p e s s é g e t . E z k ü l ö n b e n is r e n d ­ k í v ü l s o k , m o n d h a t n ó k f e l e s l e g e s s z e l l e m i erőfeszítést i g é n y e l . A m í g a n y e l v t a n t m i n t k a t e g ó r i á k é s s z a b á l y o k r e n d s z e r é t t a n u l j a a tanuló, a r ö g z í t é s h e z s z ü k s é g e s tartalmi e l e m n e m más, m i n t e k a t e g ó r i á k é s s z a b á l y o k e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y a . T e h á t ha azt t a n í t o m , h o g y a f r a n c i a n y e l v a b i r t o k v i s z o n y t e g y e s s z á m b a n a du (de l') és a de la-val, t ö b b e s s z á m b a n p e d i g a d e s - v e l f e j e z i ki, a s z a b á l y r ö g ­ zítése s z e m p o n t j á b ó l a t a r t a l m i e l e m , a l é n y e g a du ( d e l') és de l a - n a k a s z e m b e ­ állítása e g y r é s z t , másrészt p e d i g a d u - n e k a l e - h ö z , a u - h o z , a de la-nak a la, á la­ hoz, a des-nek a les-hez és a u x - h o z , v a l a m i n t a z e g y e s és t ö b b e s s z á m ú csoport.

tagjainak e g y e n k é n t i és c s o p o r t o n k é n t i e g y m á s s a l s z e m b e n á l l ó v i s z o n y a . d a t o k k a l b e is g y a k o r o l t a t h a t o m , d e a t a r t a l m i e l e m e g y a k o r o l t a t á s b a n n a g y s z á m ú p é l d á k k a l d o l g o z o m ) a z a d o t t s z a b á l y m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e és tása m á s s z a b á l y o k k a l , a p é l d a m o n d a t o k n a k a k o m m u n i k á c i ó s n y e l v i v a l ó v i s z o n y a és b e s z é d s z i t u á c i ó h o z kötött i n f o r m á c i ó s é r t é k e h á t t é r b e

Példamon­ is ( b á r m i l y szembeállí­ rendszerhez szorul.

Csak a b e s z é d f o l y a m a t á b a n v á l n a k a kifejezési f o r m á k e g y m á s k ö z t i v i s z o ­ nyai f o r m a e l e m e k k é , t a r t a l o m k é n t m e g m a g a a m e g h a t á r o z o t t k o n k r é t b e s z é d s z i t u á ­ c i ó b a n k ö z l é s r e v a g y k i f e j e z é s r e v á r ó g o n d o l a t l é p fel. A k ö z l é s h e z v a g y k i f e j e ­ zéshez szükséges s z ó a n y a g f e l i d é z é s e s a n n a k a s z a b á l y o k p é l d a m o n d a t a i n a k min­ tájára történő kifejezési f o r m á k k á v a g y f o r m a e l e m e k k é v a l ó ö t v ö z é s e m e g h a t v á ­ n y o z z a a k é t o l d a l ú s z e l l e m i t e v é k e n y s é g e t . E n n e k természetes k ö v e t k e z m é n y e p e d i g a nyelvtani h i b a l e h e t ő s é g e k n ö v e k e d é s e , é s e g y b e n a z a n y a n y e l v i struktúra-jellegek állandósulása az i d e g e n n y e l v i b e s z é d b e n v a g y í r á s b a n . Nemegyszer hallhatunk olyan panaszokat, hogy valaki „tudja, ismeri a n y e l v ­ tant", d e n e m tudja a l k a l m a z n i . „ V á g j a " a s z a b á l y o k a t a m e g f e l e l ő p é l d m o n d a t o k kal együtt, d e a b e s z é d b e n ( v a g y írásban) h e l y t e l e n ü l használja őket, mesterkélt, a nyelv szellemétől idegen szerkezeteket alkot. V a g y amikor nyelvtanból felel, n e m j u t n a k e s z é b e a s z a v a k , a m i k o r társalgásra k e r ü l a sor, f e l t ű n ő e n b o t l a d o z i k a n y e l v t a n b a n . A z o k a v i l á g o s : a n y e l v f u n k c i ó j á t ó l elszakított n y e l v t a n - és s z ó anyag-tanítás, a m e l y b e n a n y e l v i m e g i s m e r é s b e n é r v é n y e s ü l ő f o r m a - és t a r t a l m i e l e m e k k ö l c s ö n h a t á s a más, a t u l a j d o n k é p p e n i n y e l v i f u n k c i ó t ó l eltérő k o o r d i n á t á k ­ ban valósul meg. S ha a n y e l v t a n i i s m e r e t e k e l l e n ő r z é s é t — a klasszikus g r a m m a t i z á l á s t ó l e l t é ­ rően — n e m c s a k a l a k t a n i és m o n d a t t a n i e l e m z é s r e k o r l á t o z z u k , h a n e m kiterjesztjük a társalgásra is, r á j ö v ü n k , h o g y a t a n u l ó j ó v a l k e v e s e b b e t v é t a n y e l v t a n szabályai és a n y e l v i d i o m a t i k á j a ellen a s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s b e n é s b e s z é d h e l y z e t e k b e n elsajá­ tított f o r m a e l e m e k h a s z n á l a t a k o r . Bármennyire

is

hihetetlenül

hangzik,

d e t ö b b s z a k e m b e r s k ö z t ü k főleg az m e g t e r e m t ő i (Petar G u b e r i n a és P i e r r e R i v e n c ) b e b i z o n y í t o t t á k , h o g y ha az i d e g e n n y e l v e t t a n u l ó n a k n y e l v t a n i l a g m i n d i g e l e m e z n i e kell azt, a m i t m o n d , n e m tesz szert a r r a a z ö n b i z a l o m r a , a m e l y r e a b e ­ széd m e c h a n i z m u s á b a n szükség v a n , s az e r e d m é n y t e l e n és f e l e s l e g e s s z e l l e m i erőfeszítés m e l l e t t a z á l l a n d ó h i b a f é l e l e m m e g a k a d á l y o z z a a f o l y a m a t o s b e s z é d b e n vagy írásban.

audio-vizuális strukturális-globális módszer

A strukturális m ó d s z e r t a n i s z e m l é l e t é p p e n e g á t l á s b ó l e r e d ő akadályokat akarja e l h á r í t a n i a n y e l v elsajátításának ú t j á b ó l , s ezzel t e r m é s z e t e s e n n e m a n y e l v t a n t a n í t á s á n a k f o n t o s s á g á t v o n j a k é t s é g b e , h a n e m az i z o l á l t f o r m á k b a n és s z a b á l y o k b a n a d a g o l t és i l y e n f o r m á n a k o m m u n i k á c i ó s f u n k c i ó j á t ó l elszakított és ö n c é l ú v á v á l t lineáris g r a m m a t i z á l á s t k i f o g á s o l j a . A n y e l v t a n s z e r v e s része a n y e l v i r e n d s z e r n e k , v a g y i s f u n k c i o n á l i s a n e n n e k v a l a m e n n y i szintjével e g y s é g e t alkot. N e m c s a k h o g y a n y e l v , d e e g y e t l e n n y e l v i nyilatkozat s e m létezhet n y e l v t a n i struktúra nélkül, m i n t h o g y n e m k é p z e l h e t ő el nyelvtani struktúra s e m h a n g a l a k , intenzitás, i n t o n á c i ó , ritmus, s z e m a n t i k a i t u l a j ­ d o n s á g n é l k ü l . T e h á t a n y e l v t a n - t a n í t á s s z e r v e s része kell h o g y l e g y e n az i d e g e n n y e l v i m e c h a n i z m u s elsajátításának. É p p e n e z é r t a m o d e r n n y e l v o k t a t á s i r e n d s z e r m e l l ő z i a n y e l v t a n i k a t e g ó r i á k és s z a b á l y o k e l ő z e t e s betanítását, s a s z a b á l y o k m e g á l l a p í t á s á h o z szükséges általánosítást c s a k a z a h h o z szükséges a l a p v e t ő szer­ kezeti t í p u s o k h a s z n á l a t á b a n v a l ó j á r t a s s á g után a l k a l m a z z a . Ez p e d i g azt jelenti, h o g y a n y e l v t a n t m i n t a n y e l v i m e c h a n i z m u s elsajátításának e l e n g e d h e t e t l e n k e l l é ­ két n e m k ö z v e t e t t úton, s z a b á l y o k b ó l a s t r u k t ú r á b a v e z e t ő úton, h a n e m k ö z v e t -

l e n ü l a s t r u k t ú r á b ó l a s z a b á l y o k i g á l l a n d ó a n felfelé í v e l ő é s n y e l v i a n y a g g a l g a z d a ­ g o d ó körforgásban valósítja meg. A tanuló a nyelvtani alapformákat alkalmazott n y e l v t a n i a l a p k é n t s t r u k t ú r á k k á a l a k í t v a k a p j a , a m i l e h e t ő v é teszi a n y e l v t a n i f o r m á k használatára v o n a t k o z ó s z a b á l y o k i n d u k t í v elsajátítását, v a g y i s f o k o z a t o ­ san a d a g o l t s t r u k t u r á l i s g y a k o r l a t o k r é v é n r e f l e x s z e r ű asszimilálásukat. A n y e l v t a n i a l a p s t r u k t ú r á k n a k t a r t a l m a z n i u k kell a l e g g y a k o r i b b és a l e g f o n ­ t o s a b b n y e l v t a n i s z a b á l y o k a t ( n é v r a g o z á s , i g e r a g o z á s , egyeztetés, s z ó r e n d , m o n d a t ­ r é s z e k l e g a l a p v e t ő b b kifejezési m ó d o z a t a i ) . M á r a l e g e g y s z e r ű b b n y e l v t a n i a l a p ­ struktúra is az é l e t n e k , e g y - e g y s z i t u á c i ó j á t tárja a t a n u l ó elé. M e g s z e r k e s z t é ­ s ü k h ö z — k o n k r é t n y e l v e n k é n t tapasztalható, k e v é s k i v é t e l t l e s z á m í t v a — n e m e g y , h a n e m t ö b b szófaj is s z ü k s é g e s . G o n d o l j u n k az i l y e n s z e r ű a l a p s t r u k t ú r á k n á ­ l u n k tanított i d e g e n n y e l v ű m e g f e l e l ő i r e , m i n t : ősz (nyár, tél, tavasz) van; én (te, ő) tanuló (tanulólány, tanár) vagyok; iskolába ( e g y e t e m r e , k ö n y v t á r b a ) járok; hol van a pad (asztal, szék, t á b l a ) ? A n y e l v t a n s t r u k t ú r a - t í p u s o k b a n t ö r t é n ő b e g y a k o r o l t a ­ tása t e r m é s z e t s z e r ű l e g a n y e l v t a n k o n c e n t r i k u s a d a g o l á s á t k í v á n j a m e g . T e h á t b á r ­ m e l y i k n á l u n k tanított i d e g e n n y e l v e s e t é b e n m á r a tanítás k e z d e t i f o k á n a n y e l v ­ tani g y a k o r l a t o k b a n a z i g e , f ő n é v , m e l l é k n é v l e g h a s z n á l a t o s a b b f o r m á i m e l l e t t h e ­ l y e t kell k a p n i u k a n é v m á s o k n a k (főleg s z e m é l y e s - , k é r d ő - é s m u t a t ó n é v m á s o k n a k ) , b i z o n y o s h e l y - és i d ő h a t á r o z ó s z ó k n a k , s ő t e g y kissé h a l a d o t t a b b f o k o n n e m m e l l ő z ­ hetjük a m o n d a t r é s z e k e t ö s s z e k a p c s o l ó k ö t ő s z ó k a t s e m . A z e r ő s e n f l e k t á l ó , d e u g y a n a k k o r p r e p o z í c i ó i k b a n g a z d a g n y e l v e k e s e t é b e n (ilyen az o r o s z és a n é m e t ) már a kezdeti szakaszban s e m feledkezhetünk m e g a prepozíciós alapstruktúratípusokról. A nyelvtani alapstruktúrák olyan rendszerét kell kidolgozni, a m e l y a beszélt n y e l v l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó és l e g a l a p v e t ő b b f o r m á i t t a r t a l m a z z a . E z f o k o z a t o ­ san a d a g o l h a t ó és az e g y e s j e l e n s é g e k e t b o n y o l u l t a b b szerkezeti ö s s z e f ü g g é s b e n és s z ó a n y a g b a n t ö b b s z ö r is m e g i s m é t l ő strukturális g y a k o r l a t b a n k e r ü l f e l d o l g o z á s r a az oktatás f o l y a m á n . N i n c s l e h e t ő s é g ü n k részletezni a strukturális g y a k o r l a t o k a t (az é r d e k l ő d ő a s z a k i r o d a l o m b a n b ő f e l v i l á g o s í t á s t k a p h a t r ó l u k ) . V á l a s z o l n u n k kell a z o n b a n a r r a a f e l m e r ü l h e t ő k é r d é s r e , h o g y a strukturális m ó d s z e r t a n t ó l j a v a s o l t , t ú l s ú l y b a n in­ duktív nyelvtan-tanítás n e m válhat-e a maga m ó d j á n ugyanúgy öncélúvá, mint amivel a hagyományos deduktív grammatizálást vádolja? Öncélú foglalkozást űzhe­ t ü n k b e l ő l e u g y a n ú g y , m i n t a h o g y a kiejtés, a s z ó k é s z l e t tanítását is l e h e t a f ő funkciójuktól elvonatkoztatva végezni. A z öncélúság veszélye abban a pillanatban áll e l ő , a m i k o r a tanítás ö s s z e f ü g g é s n é l k ü l i s z ó - é s m o n d a t a n y a g f e l h a s z n á l á s á v a l f o l y i k , a m i k o r f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k a g y a k o r l a t i a n y a g t a r t a l m i e l e m e i t , és s z e m elől tévesztjük a fokozatosság elvét. A b b a n az esetben viszont, ha a szakszerűen összeállított strukturális g y a k o r l a t o k t a r t a l m i e l e m e i v e l reális b e s z é d s z i t u á c i ó k a t t e r e m t ü n k , és b e g y a k o r o l t a t á s u k b a n a l e h e t ő s é g e k h e z k é p e s t f e l h a s z n á l j u k a n y e l v ­ p e d a g ó g i a v a l a m e n n y i j ó l b e v á l t m u n k a f o r m á j á t (szemléltető e l j á r á s o k , p á r b e s z é d e s g y a k o r o l t a t á s k ü l ö n b ö z ő szereposztással), a n y e l v t a n i ó r á k n e m c s a k h o g y n e m l e s z ­ n e k ö n c é l ú a k , h a n e m a b e s z é d k é s z s é g elsajátításának egyik hathatós eszközévé válnak.

Bán Elek

SZEMLE Kastélyról kastélyra avagy kié a művészet? Nyomozó-sétánk első — persze képzeletbeli — színhelye, indokolt csalódására mindazoknak, akiknek a cím elegáns környezetet ígért, ko­ rántsem kastély. Sőt. Mentségemül szolgáljon, hogy olykor ott találko­ zunk a művészettel, ahol a legkevésbé vártuk, s ahol — tartunk tőle — oly esetlenül-szánalmasan csetlik-botlik majd, mint Baudelaire albatrosza a hajó padozatán. De ha az albatrosz megtanul a matrózoktól járni? Vagy — s ez lenne a legszebb — megtanítaná őket fenségesen repülni? Valami ilyesmit látott Dosztojevszkij szibériai börtönében, a h o g y ő nevezte: „ A holtak házában". Így történt: a fensőbbség m e g e n g e d t e a raboknak, hogy színielőadást tartsanak. Miért is ne? A kultúra műveli a lelket, finomítja az érzéseket. Nosza hozzálátott ez a nem mindennapi műkedvelő társulat szerepet tanulni, színpadot ácsolni, díszletet festeni, függönyt varrni. A z előadás sikere felülmúlt minden várakozást. A „színészek" remekeltek, kettő közülük bármely hivatásos színpadon m e g ­ állta volna a helyét. A fogékony, hálás közönség kiadós tapssal jutal­ mazta az előadást. A színészek boldogan jöttek ki újra s újra függöny elé, se vége, se hossza nem volt a meghajlásoknak. Akárcsak az igazi színházban. A különbség mindössze annyi volt, hogy szereplők és nézők kezén-lábán nehéz vasak csörömpöltek. Minél lelkesebb volt a taps, minél mélyebbek a hajlongások, annál csikorgóbb volt a bilincs-csörgés. Lehet-e taps és játék annyira önfeledt, hogy viselői megfeledkezzenek láncaikról? Dosztojevszkij nem feledkezett meg róluk, bizonyság rá, hogy megírta őket. Á m tanúsít mást is ez a hátborzongatóan felemelő spektákulum: csak a művészeket meg a közönséget lehet bilincsbe v e r n i . Magát a művészetet nem. Hogy miért n e m ? Azért — s ez a címbeli kérdésre az első válasz — , mert mindenkié. A rabé is, ha művész. A művészé, akkor is, ha rab. M i több: a rabtartóé is lehet, s nem akkor és attól, hogy hatalmában tartja a m ű ­ vészben a rabot, hanem amikor méltányolja a rabban a művészt. Ez a legmeghatóbb. Többen feljegyezték, hogy a F e l j e g y z é s e k a h o l t a k h á z á ­ b ó l olvasásakor maga a cár is könnyezett. Én el is hiszem. Hiszek a krokodilkönnyek őszinteségében. Hiszem a mondát is, mely szerint Orfeusz megszelídítette énekével az állatokat. Persze, csak átmenetileg. A dal elhangzott, az erdő-mező vadjai pedig erőt vettek megindultságukon, s ki-ki folytatta a maga mesterségét. Ars longa, vita brevis. A z oroszlán tüstént rávetette magát az őzre, a cár meg nem kegyelmezett

meg Dosztojevszkijnek. Élni kell. Mert az ember — és persze az állat — halandó. Csak a művészet halhatatlan. Hogy Dosztojevszkij és a műkedvelő színész-rabok a művészetnek hódoltak — nem kétséges De mi ríkatta meg a hatalma láthatatlan bilincseiben élő cárt? A művészet-e valóban? Vagy a rabság? Vagy hogy a két világ, a magasztos és a lealacsonyított összemosódott a szeme előtt, s a szabadságot sóvárgó ember emberfelettivé nőtt sóvárgásában a szépségre? Örök titka ez egy örök evidenciának, melynek n e v e a művészet egyetemes hatalma. A z omszki fegyenctelepről a cári palotába jutottunk rabság és sza­ badság művészi útjain, melyek most tovább vezetnek, egy középkorvégi spanyol kastélyba. Feudális kastélyba, természetesen. Gazdája ugyancsak él hűbérúri — tehát korlátlan — jogaival. Mulatság közepébe érkezünk. A kastély gáláns ura éppen egy parasztmenyegző násznépét látja ven­ dégül. A legparttalanabb realizmus hullámain hányódva sem érezzük kevésbé fantasztikusnak Kafka K a s t é l y á n a k eseményeinél azt, hogy Don Giovanni kastélyában parasztok mulatnak! Hát még amikor előlép a délceg házigazda, és vendégeinek előbb félénk, majd nekibátorodó ka­ rától visszhangzó szóval azt énekli: „Aperta tutti quanti: viva la L i ­ berta!", vagyis „Legyetek készen mindnyájan: éljen a szabadság!" K é ­ szen? Mire? Ha egy kastélyban a szabadságot éltetik, valami kétségtelenül ké­ szül. 1788-at mutat a naptár, amikor a friss művet Prágában bemutat­ ják, ebben a művelt városban, ahol a zenét és a szabadságot egyaránt szeretik. Ne feledjük, hogy a bűvöletes zengésű „Viva la liberta"-t, ezt a csodálatos mozarti szabadsághimnuszt nyilván csak főrangú személy dalolhatja világgá a X V I I I . századi operaszínpadon: Don Giovanni, aki­ nek úgyis mindent szabad, s aki épp arra készül, hogy elcsábítsa a pór menyasszonyt, Zerlinettát. De vele énekelnek paraszt vendégei, test­ vérei azoknak a francia plebejusoknak, akik egy éven belül, meghívás nélkül törnek majd be a Ça ira-t dalolva, a kastélyokba. Egymást kizáró szabadságok, egymásnak ellentmondó érdekek egyetlen himnikus szárnyalású melódiában találkoznak: ilyen pillanatokat csak a művészet képes felmutatni. Éppen mert mindenkié. Ezt hangsúlyoznom kell, úgy érzem, hiszen Mozart muzsikájának élvezéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a történelmi osztályszemlélet. Hogy kinek mit mond a Don Giovanni e g é s z e vagy egyes részletei, elválasztható ugyanis attól, hogy mikor s hol mutatták be az operát, mint ahogy a művész szándéka és a mű hatása nem egyszer tér el egymástól, a társítások és értelmezések lehetősége gyakorlatilag kime­ ríthetetlen. Ettől egyetemes és halhatatlan az alkotás, s ezért van, hogy mindenkinek meg lehet a maga Mozartja, a maga Don Giovannija, hogy a mű szépségét nem árnyékolja be, ha valaki nem érti, d e fényét tovább ragyogtatja minden hirtelen felismerés, melyet kiváltott, a bele­ érzés, még a belemagyarázás is, hiszen ilyen szubjektív kapcsolat nélkül n i n c s is maradéktalan személyes élmény. A következő kastély felé vezető utunk kitérőjeként vegyünk szem­ ügyre egy ilyen termékeny belemagyarázást. Claude Mauriac az „ ú j regény" egyik jeles művelője és teoretikusa nemrég közzétette annak idején nagy feltűnést keltett L ' a l i t t e r a t u r e c o n t e m p o r a i n e című köny-

vének folytatását: ez a D e la litterature á l'alliterature, melyet egyik kritikusa szellemesen irodalmi genetikának nevez. Mauriac Samuel Beckettben felismerni véli a X V I I . századi Scarron szellemi örökösét; Nathalie Sarrauthe-ot Marivaux-ra vezeti vissza, az írónő kedvelt eljá­ rása, a „sous-conversation", a „társalgás-alattiság" előzményét keresve; Retz bíborost a strukturalista Julia Kristeva elődjeként tünteti fel a francia értekező prózában. Sorolhatnók még az ifjabb Mauriac irodalmi családfájának ágait, de talán ennyi is elég, hogy feltegyük a kérdést: mi ez az eljárás, ha nem kísérlet arra, hogy az ú j , a szokatlannak tűnő ismerősként mutatkozzék be, hogy az ismerkedésből felismerés legyen? Újak és régiek találkozásában az egyik rangot nyer, a másik ifjúságot. A klasszikusoktól így kap tekintélyt az irodalmi avantgarde, s így virrad ú j reneszánsz az inkább tisztelt, mint olvasott régiekre. Ezen a vállal­ kozáson csak nyerhet mindenki. A folytonosság kimutatása, úgy látszik, örök-eleven, emberi szükséglet: a valahova-tartozásé, a valahonnan-eredésé. Különben, ha nem kapcsolnók össze időben is az értékeket, ha nem tennénk úgy, mintha a hagyományos értékek holmi finalista folya­ matban törekednének az ú j értékek világrajöttét elősegíteni (akarják vagy sem: azt teszik!), úgy éreznők magunkat, mint az ijedt gyermek, aki hirtelen eleresztvén szülei kezét, velük együtt elveszti a világban való kedvező fogadtatás naív, de oly szükséges biztonságát. Egy ú j realiz­ mus előhírnökei lennének ezek a jelek? A z otthonosság visszahódításának kísérletei? Akárcsak a klassszikus stílbútoroknak meg az ősi, népi kéz­ művesség termékeinek egyre terjedő kultusza? Impozáns barokk-palotában, melyet luxusszállodává „demokratizált" az üzleti szellem, gépiesen szórakozik vagy diszkréten unatkozik egy maroknyi férfi és nő. A stílszerűen dekorált színházteremben zenét vagy prózát hallgatnak, anélkül, hogy hallanák; üres arccal, érzéketlenül és céltalanul bolyonganak a végtelen folyosók pompás frízei alatt, múzeális értékű bútorok között, műkincsszámba menő szőnyegeken. A ridegségében is lenyűgöző tájat olyan mozdulatlannak mutatja a kamera, amilyen­ né a közönyös sétálók tekintete dermeszti. Évszázadok ízlése, munkája létrehozott egy nagy kultúrát, melyet örökösei nem élveznek, talán nem is érzékelnek többé. Kié hát ez a művészet? A T a v a l y , M a r i e n b a d b a n című, Alain Robbe-Grillet regényéből készült Resnais-film megérteti azzal is, aki számára ez a fogalom mind ez ideig elvont tudományos műszó volt csupán, mi is az az elidegenedés. Ebbe az élettelen világba, ebbe a luxusbörtönbe, melyet rácsoknál, őröknél biztosabban őriz min­ den vágy, remény teljes hiánya, betör s makacsul jogait követeli egy elementáris szenvedély: a szerelem. Természetességében eszelősnek tűnik itt, ahol minden diszkréten, kulturáltan, esztétikusan abnormális. Dosztojevszkij szibériai börtönében létezhetett művészet, mert éhes, tudatlan, megalázott emberek sóvárogtak a szépre, s megbecsülték leg­ szerényebb megnyilatkozásában is. Robbe-Grillet—Resnais modern, ele­ gáns, rezignált rabjai számára a szép használati tárgy, fogyasztási cikk, egy gépies mozdulatokból és sztereotip frázisokból komponált ritus sem­ leges háttere. Mi hát a megoldás? Le a Kastéllyal? Éljen a Börtön? Nem! A börtön nem válhat kastéllyá. De börtön lehet a kastély is. Dosztojevszkij börtönfeljegyzései azért zseniálisak, mert pőrén mutatják meg az embert,

legnyomorúságosabb állapotában, melyben — épp ezért — méltósága maradékának leghalványabb fellobbanása is az örök tüzet táplálja, az elolthatatlant. Resnais remekművet alkotott, mert dermesztő fényben villantja fel azt a világot, ahol már-már kialszik a fény: a művészet már senkié sem, valóban öncéllá lesz, először történetében. Hiszen akik élvezni tudnák, azokat szegénység és tudatlanság kettős rácsa rekeszti el tőle. Akik meg birtokában vannak, azokat eltompította a konvenció és a jólét. A művészet — ha úgy tetszik — kastély, mely meghódításra vár. Titok, mely alig várja, hogy megfejtsék. Csak azoknak tagadja meg magát, akik önelégülten vakok és süketek iránta. Mert nemcsak az a barbár, aki elpusztítja a műkincseket, kiirtja a művészeket. Barbár az is, aki a Kastély kulcsát feneketlen kútba veti, s addig hangoztatja megközelíthetetlenségének hazug mítoszát, amíg a hozzá vezető ösvé­ nyeket lassan belepi a fű. A k i bennrekedt, örökre bennmarad, s elfelejt örülni. A k i meg kívülmaradt, már nem is tudja, hogy a Kastélyt neki emelték.

Balázs Segesvár

Péter:

Politológia és szociológia a román tudományban A p o l i t i k a t u d o m á n y és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k kérdése r é g ó t a f o g l a l k o z t a t j a a f i l o z ó f u s o k a t . K ü l ö n ­ féle f o r m á k b a n e p r o b l é m a a hazai s z a k i r o d a l o m b a n is jelentkezett. Ezért k í v á n j u k m o s t f e l v á z o l n i a r o ­ mán s z o c i o l ó g i a h á r o m j e l e s k é p v i s e l ő j e — D i m i t r i e Gusti, P e t r e A n d r e i és M i h a i R a l e a — e r r ő l a k é r ­ désről v a l l o t t nézeteit. B á r e g y i k ü k s e m e m e l k e d e t t a t ö r t é n e l m i mate­ rialista f e l f o g á s szintjére, s n e m é r t h e t t e m e g a tár­ sadalmi d e t e r m i n i z m u s t a m a g a t e l j e s s é g é b e n , az e m ­ lített g o n d o l k o d ó k n a k sikerült ( b i z o n y o s , n é h a csu­ pán á r n y a l a t n y i eltéréssel) m e g r a g a d n i u k , ha csak k ö v e t k e z e t l e n é s r é s z l e g e s m ó d o n is, a g a z d a s á g i , tár­ sadalmi, politikai t é n y e z ő k és a m e g f e l e l ő t u d o m á n y ­ ágak természetes összefüggéseit. É r d e m ü k , h o g y m e g ­ értették és j a v a r é s z b e n m e g m a g y a r á z t á k a társada­ l o m t u d o m á n y o k keletkezési f o l y a m a t á t hazánkban, szétválásukat a t ü k r ö z ö t t t á r s a d a l m i v a l ó s á g b o n y o ­ lultságától, d i n a m i z m u s á t ó l f ü g g ő e n . A m a i b u r z s o á i r o d a l o m e g y e s szkeptikus e l m é l e ­ teivel e l l e n t é t b e n , a m e l y e k a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l o m ­ tudományi ágak elhatárolásának lehetőségére, ezek fejlődőképességére, a társadalomtudományi kutatá­ s o k n a k és e l m é l e t e k n e k t u d o m á n y o s j e l l e g e t b i z t o s í t ó sajátos m ó d s z e r e k és m ó d s z e r t a n o k m e g t e r e m t é s é r e v o n a t k o z n a k , az említett r o m á n s z o c i o l ó g u s o k o p t i ­ mista s z e l l e m b e n n y i l a t k o z t a k e k é r d é s e k r ő l , m e g t a ­ lálták a z o k szerteágazásait, és sikerült m e g é r t e n i ü k az e l j ö v e n d ő f e j l ő d é s i távlatokat. A z e g y ü t t m ű k ö d é s , az e g y é n i k u t a t á s e r e d m é n y e k k ö l c s ö n ö s átvétele, a minél árnyaltabb, minél differenciáltabb s így minél s o k o l d a l ú b b és m é l y e b b t ü k r ö z é s v é g e t t kifejtett k ö ­ zös t e v é k e n y s é g — e z a z e s z m é n y r a j z o l ó d i k ki az idézett g o n d o l k o d ó k m u n k á s s á g á b ó l . D i m i t r i e Gusti m e g g y ő z ő d é s e szerint p é l d á u l a t á r s a d a l o m gazdasági s z e r k e z e t é r e é p ü l a t á r s a d a l m i élet e g é s z e . A p o l i t i k a i t ü k r ö z é s szintjén — h a n g o z ­ tatja — értékelő, f e l m é r ő f o l y a m a t t a l v a n d o l g u n k , mivel „ . . . a politikai n o r m a alkalmazása révén a p o ­ litika az e g y é n i t á r s a d a l m i é r t é k e k a n a l i t i k u s m e g v a ­ lósulását jelzi, m í g a z etika p é l d á u l az a b s z o l ú t ér­ tékeket és n o r m á k a t állapítja m e g . M á s s z a v a k k a l : a p o l i t i k a és az etika é r t é k í t é l e t e k k e l d o l g o z i k , m e ­ l y e k e g y b i z o n y o s értékelést f e j e z n e k ki" ( S o c i o l o g i a militans. B u c u r e ş t i , 1935). E l m é l e t é b e n s z o c i o l ó g i a , politika, etika s z i g o r ú a n l o g i k u s sort alkot, m i n d ­ e g y i k t u d o m á n y az őt m e g e l ő z ő t u d o m á n y o k l o g i k u s következménye, mint ahogyan mindegyik megelőző t u d o m á n y m ó d s z e r t a n i feltétele az őt k ö v e t ő n e k . Következésképpen a szociológia a társadalomtudo­ m á n y o k , a p o l i t i k a és az etika p e d i g a s z o c i o l ó g i a és általában a társadalomtudományok természetes k ö ­ v e t k e z m é n y e . A s z o c i o l ó g i a f e l h a s z n á l j a a t ö b b i tu­ dományág eredményeit, a politika pedig a szo­ ciológiára és a többi társadalomtudományra épül, s így a részleges társadalomtudományok

krónika Hasznos és szép kísérlet: Balázs Péter kolozsvári festőművész kiállítást rendezett szülőfalujában. A művelődési ház két szobáját foglalják el a vásznak, s megindult Magyarfenes apraja-nagyja, hogy a képeken önmagával találkoz­ zék. „Nagyon tetszet a kiállí­ tás, fel elevenedett elöttünk a falunk" — írja rossz helyes­ írással, de tiszta szívvel egy öreg ács, s a vendégalbumban jelentkezik az innen elszárma­ zott, hazalátogató orvos is kurta üzenetével: „Az első magyarfenesi képkiállításról szív­ ből gratulálok!" Egyaránt érdekes az, ami egy ilyen „visszacsatolás" után akár a falu, akár a művész gondolkozásában végbemegy. A magyarfenesi lakosok több­ nyire kőművesek, akik mun­ kára a városokba és építőte­ lepekre rajzanak szét, otthon azonban csak a templom kö­ zépkori Krisztus-freskói jelent­ hettek számukra művészi em­ léket. Most eljön közéjük a vérükből való vér, s az ő tájuk, az ő patakuk s az ő mezei vagy építőállványi mun­ kájuk képét bontja elébük. De tanulságos lehet a szembesítés a művész számára is, aki itt láthatja, mit is alkotott, ami például az ő legközvetlenebb kisvilágát is gazdagabbá teszi. Szolnay Sándor és Ziffer Sándor tanítványaként kezdte, s a tompa színek, az egyszerű­ sítő szemlélet, a megdöbbentő mélaság meg is őrzött ebből az iskolából valamit, ama pla­ kátszerűség ellenére, melyet — újabb bélyegként — egy át­ meneti kor mállasztott szemlé­ letén. Van azonban egy har­ madik Balázs Péter is, aki — talán Incze János hatásá­ ra — látni mer már szabály­ talant és játékosat is. és mind­ ezt napfényben. Úgy gondolvaló dialógusban igazi élményt, juk, ez az, ami a szülőfaluval

krónika újra való felemelkedést ered­ ményezhet. Tar Károly, a megyei nép­ művelő és a Magyarjenesen élő Gyulai Pál muzeológus a kiál­ lítás kezdeményezésével utat tört. Máris szó van itt egy ka­ lotaszegi tárgykörű textilés kerámiai, valamint helytörté­ neti kiállításról. Az idei nyáron előtérbe került a folklór. A bukaresti Köztársasági Stadionban au­ gusztus 26-án ünnepélyes se­ regszemlével kezdődött (beszé­ det mondott Pompiliu Macovei, a Művelődésés Művé­ szetügyi Állami Bizottság el­ nöke, Dumitru Popa főpolgár­ mester, William Eteki-Mboumoua, az UNESCO XV. ülés­ szakának elnöke és Mihai Pop. az Akadémia Néprajzi Intéze­ tének igazgatója) és a Köztár­ sasági Palota nagytermében szeptember 6-án — a közélet és művészeti élet kiemelkedő képviselőinek jelenlétében — díszelőadással ért véget három földrész 16 országa 21 együt­ tesének folklórfesztiválja, az első hazai nemzetközi néprajzi seregszemle a népek művé­ szete külcsönös megismerésé­ nek szolgálatában. A folklórfesztivál keretében a Scînteia-ház márványter­ mében nemzetközi népművé­ szeti kiállítás, a Herăstrăuparkban népművészeti vásár nyílt meg. Az események lát­ ványosságát a külföldi együtte­ sek s a fővárosba a romániai folklór napjára sereglett to­ vábbi hazai csoportok nagy­ szabású jelvonulása tetőzte be. Kiemelte a fesztivál jelentő­ ségét a szeptember 1—3-a kö­ zött megtartott nemzetközi tu­ dományos ülésszak — a hazai­ akon kívül négy világrész 52 külföldi előadójával és számos résztvevőjével. A műsorban szereplő (A n é p i alkotás a m a i t á r s a d a l o m b a n tárgykörű) több mint 90 előadás közül 3 a ma­ gyar néprajz köréből hangzott

és a s z o c i o l ó g i a szükséges k i e g é s z í t ő j ü k r e talál­ n a k a p o l i t i k á b a n . Gusti k ö v e t k e z e t e s e n v a l l j a : „ M i n ­ d e n t u d o m á n y n a k m e g v a n a m a g a rendeltetése, és n e m szándékunk egyikük életképességét vagy létjogo­ sultságát s e m tagadni. Á m e g y i k t u d o m á n y s e m l é p ­ het túl saját természetes rendeltetésén, határain, m e ­ l y e k e n b e l ü l kialakult, s a m e l y e k k e r e t é b e n t e v é k e n y ­ ségét kifejti" (Cunoaştere şi acţiune în serviciul na­ ţiunii). I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t Gusti ú g y v é l i , h o g y „ a részleges t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k s z a b á l y s z e r ű e n m e g ­ maradnak bizonyos társadalmi aspektusok tanulmá­ n y o z á s á n á l anélkül, h o g y a z e g é s z r ő l s z á m o t a d h a t ­ n á n a k . A n y a g u k és e r e d m é n y e i k az e g é s z t a n u l m á ­ n y o z á s á b a n is felhasználhatók, d e ez a z e g y b e h a n ­ g o l ó és szintetizáló t e v é k e n y s é g e g y i k ü k n e k s e m sa­ j á t j a . . . A m ó d s z e r n e k a kutatott v a l ó s á g r é t e g sajá­ t o s s á g á b ó l kell e r e d n i e . " A t á r s a d a l o m kutatása a m a g a v a l ó s á g á b a n , a t é n y e k m e g á l l a p í t á s a és m e g ­ m a g y a r á z á s a , m i n d e n e g y é b j e l l e g ű é r d e k l ő d é s t ki­ zárva, alkotja v é l e m é n y e szerint a s z o c i o l ó g i a t u d o ­ m á n y á t . „ H a . . . m i n ő s í t j ü k ezt a v a l ó s á g o t , és a t á r s a d a l m i e s z m é n y h e z v i s z o n y í t v a ítéljük m e g , arra t ö r e k e d v e , h o g y n e ú g y á b r á z o l j u k , a m i l y e n n e k adott p i l l a n a t b a n látjuk, h a n e m úgy, a m i l y e n n e k l e n n i e k e l l e n e , az etika t u d o m á n y á h o z j u t u n k . V é g ü l , ha a z o k a t az e s z k ö z ö k e t t a n u l m á n y o z z u k , m e l y e k segít­ ségével a társadalom megvalósíthatja a társadalmi eszményt, a politikatudományhoz jutunk." Gusti, a j e l e n t ő s s z o c i o l ó g u s , a k i r e természetesen hatással v o l t az a tény, h o g y az ún. s z o c i o c e n t r i k u s s z á z a d b a n élt, o l y a n a d o t t s á g o k k a l r u h á z t a fel a s z o ­ ciológiát mint „a nemzet tudományát", amelyek révén az hozzájárulhatott m á s t u d o m á n y á g a k f e j l ő d é s é h e z , sőt létrejöttéhez. „ A N e m z e t T u d o m á n y a határozza m a j d m e g az Etikát és a N e m z e t Politikáját, e n n e k r é v é n a n e m z e t m e g t a l á l j a m a j d igazi ö n m e g v a l ó ­ sításának útját." M e g g y ő z ő d é s e , h o g y a s z o c i o l ó g i á n a k n e m kell a n e m z e t t ö r t é n e l m i m o z g á s i r á n y á t ó l v a l ó eltávolodást, elidegenedést jelentenie, h a n e m a n e m ­ zet összes természetes l e h e t ő s é g e i n e k m a x i m á l i s v a ­ l ó r a váltását kell szolgálnia. U g y a n i l y e n m é r t é k b e n fogja m e g a l a p o z n i a t e r m é s z e t t u d o m á n y is a n e m z e t politikáját, v a g y i s a z o k n a k az e s z k ö z ö k n e k a t u d o m á ­ nyát, m e l y e k s e g í t s é g é v e l a n e m z e t m e g v a l ó s í t h a t j a nemzeti eszményét. Gusti f e l f o g á s a é r t e l m é b e n a s z o c i o l ó g i a a n e m z e t t u d o m á n y á n a k tekinthető, m i v e l e s z m é n y e i e g y b e f o ­ nódnak a nemzet eszményeivel, pontosabban a szo­ c i o l ó g i a e l m é l e t i s í k o n fejezi ki azokat. „ Í m e — v a l l ­ ja — , a n e m z e t t u d o m á n y a , a m e l y a n e m z e t i v a l ó s á ­ g o t t a n u l m á n y o z z a , h o g y a n k a p c s o l ó d i k s z e r v e s e n az általa m e g a l a p o z o t t e t i k á h o z és a n e m z e t p o l i t i k á ­ j á h o z . A n e m z e t t u d o m á n y a n e m c s u p á n azt m u ­ tatja m e g . a m i létezik, h a n e m útat nyit afelé, a m i n e k m e g k e l l e n e v a l ó s u l n i a , az e s z m é n y csúcsai felé, és feltárja az e z e k e l é r é s é h e z szükséges e s z k ö z ö k e t is. A nemzet t u d o m á n y a megmutatja a nemzet azon alkotó erőit, m e l y e k e t h a l a d é k t a l a n u l m o z g ó s í t a n i a kell a nemzeti küldetés megvalósításáért." A Gusti m e g f o g a l m a z t a s z e m p o n t o k n a g y része P e t r e A n d r e i m ű v é b e n is fellelhető. M i v e l ez a l ­ k a l o m m a l n e m v i z s g á l j u k az e s z e m p o n t o k közötti

különbségeket, árnyalati eltéréseket, elsősorban azokra a h a s o n l ó tézisekre utalunk, a m e l y e k a f e l ­ vetett p r o b l é m a k ö r r e v o n a t k o z n a k . P é l d á u l Petre A n d r e i a n é l k ü l , h o g y t a g a d n á az e g y a z o n társa­ d a l o m t u d o m á n y i törzset ( v a g y a h o g y Gusti n e v e z ­ te: „ t á r s a d a l m i egészet") a l k o t ó á g a k sajátosságát v a g y a z o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k szükségességét, ki­ mutatja, h o g y az e m p i r i k u s o k s á g o n a l a p u l ó s z o ­ c i o l ó g i a é s a t ö b b i ág k ö z ö t t s o k o l d a l ú e g y ü t t m ű ­ k ö d é s áll f e n n . A k á r c s a k G u s t i n á l : „ A s z o c i o l ó g i a a társadalmat általában v é v e tanulmányozza, fel­ fedi, h o g y a n a l a k u l t ki, m i l y e n szerkezetű, m e l y e k a f u n k c i ó i és h o g y a n f e j l ő d i k " (Probleme de socio­ logie; Bucureşti, 1927). A s z o c i o l ó g i a t á r g y á t te­ kintve eltér tehát m i n d e n m á s t á r s a d a l o m t u d o m á n y ­ tól, m e l y e k a t á r s a d a l m i f e l é p í t m é n y n e k c s u p á n e g y i k vagy másik oldalával foglalkoznak, n e m pedig az­ zal, a m i m i n d a n n y i u k „ k ö z ö s v o n á s a , n e m a tár­ s a d a l o m m a l általában". U g y a n e b b e n a művében megállapítja, h o g y a s z o c i o l ó g i a „ n o h a a társadal­ m a t v i z s g á l j a , az e g y é n n e l is f o g l a l k o z i k m i n t s z o ciusszal, m i n t a t á r s a d a l m i c s o p o r t tagjával és a fejlődési f o l y a m a t t e v é k e n y r é s z t v e v ő j é v e l . " A s z o ­ c i o l ó g i a feladatául tűzi ki, h o g y v á l a s z o l j o n arra, m i l y e n e n n e k a t e r m é s z e t e é s f e j l ő d é s e , felépítése és m e l y e k a f u n k c i ó i .

krónika el. Számunkra külön elégtételt jelent, hogy az előadók között több régi munkatársunk (Fa­ ragó József, Pavel Apostol), és egy szerkesztőnk (Könczei

Ádám) is

szerepelt.

Az előadások hatásosságát fokozta a korszerű technika, az egyidejű ötnyelvű (román, angol, francia, német, orosz) fordítás, az összehangolt zenei és képi szemléltetés. Az elő­ adások rövidesen megjelennek rgy gyűjteményes kötetben. Közvetlenül az ülésszak előtt tartották meg Bukarestben a — jóval szűkebb sajtóvisszhangú, de tudományos szem­ pontból nem kevésbé jelentős — V . nemzetközi népmese­ kongresszust is

A z „egész tudományá-tól, a szociológiától elté­ rően, a t ö b b i ág u g y a n a z o n t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k c s u p á n e g y e s aspektusait, részeit ragadja meg. A k á r c s a k Gusti, A n d r e i is h a n g s ú l y o z z a ezt az e g é s z és a rész közötti v i s z o n y t . T e r m é s z e t e s e n — szfé­ rájukat t e k i n t v e — n e m k i z á r ó l a g a s z o c i o l ó g i a és a határtudományok között tapasztalható különbség, hasonló különbség van a többi társadalomtudomá­ n y o k k ö z ö t t is. P e t r e A n d r e i m é g t o v á b b m e g y . A m i a s z o c i o l ó g i a és a t ö r t é n e l e m összefüggését illeti, kimutatja, h o g y n e m c s a k a s z o c i o l ó g i a , a p o l i t i k a ­ tudomány, valamint a magyarázó empirikus tudo­ mányként felfogott történelem között figyelhető m e g h a s o n l ó k a p c s o l a t , h a n e m a t á r s a d a l o m álta­ lános t u d o m á n y a és a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a k ö z ö t t is. Ö s s z e f ü g g é s ü k , e g y s é g ü k u g y a n i s h a s o n l ó s á g o k a t és k ü l ö n b s é g e k e t e g y a r á n t feltételez. „ A t ö r t é n e ­ l e m f i l o z ó f i a a t á r s a d a l m i élet s p e k u l a t í v o l d a l á v a l f o g l a l k o z i k , kutatja a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k f e j l ő ­ d é s é n e k értékét, a s z o c i o l ó g i a m e g a t á r s a d a l m i v a ­ l ó s á g o t t a n u l m á n y o z z a , leírja, e l e m z i a társadalmi tényezőket, társadalomtípusokat határoz m e g , anél­ kül, h o g y é r t é k e l n é őket." A t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i á n a k mint á l t a l á n o s í t ó t u d o m á n y n a k , s p e k u l a t í v e l m é l e t i hivatását f e l v á z o l v a , A n d r e i c s a t l a k o z i k Gusti azon véleményéhez, h o g y a szociológia leíró, magyarázó t u d o m á n y és n e m é r d e k l i a távlat, a j ö v ő . A p o l i t o l ó g i a és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k M i h a i R a l e a is n a g y j e l e n t ő s é g e t tulajdonított. Ő is f e l ­ ismerte e g y m á s r a g y a k o r o l t hatásukat, u g y a n a k k o r i g y e k e z e t t elhatárolni tárgyukat, kutatási szféráju­ kat é s v é g s ő c é l j u k a t . A p o l i t i k a t u d o m á n y e r e d e t e R a l e a v é l e m é n y e szerint (s g o n d o l o m , e v é l e m é n y t mi is e l f o g a d h a t j u k ) s o k k a l m e s s z e b b r e n y ú l i k v i s z sza az i d ő b e n ; b i z o n y o s , természetesen n e m e l é g g é k ö v e t k e z e t e s m e g á l l a p í t á s o k r a , d i s z t i n k c i ó k r a e té­ ren m á r az ó k o r b a n is sor került, a s z o c i o l ó g i a m i n t

Kósa-Huba

Ferenc

szobra

téka I. Popescu-Puţuri — Goldberger — A. Deac N. Copoiu

N. —

În sprijinul Republicei Ungare a Sfaturilor

A bukaresti párttörténeti in­ tézet munkaközössége gazdag gyűjteményt állított össze az 1919-es Magyar Tanácsköztár­ saságot támogató román mun­ kástörekvések dokumentumai­ ból. ,,A Magyar Tanácsköztár­ saság kormányának megerősö­ dését érdeklődéssel kísérte, s minden esetben kiemelte a ro­ mán szocialista sajtó" — közli a bevezető cikk, s a közzétett 92 adalék legtöbbje a Socia­ l i s m u l s más egykorú román munkáslapok rokonszenvét fe­ jezi ki a magyar kommün iránt. Érdekesek a román szo­ lidaritás-mozgalom veteránjai­ nak, így T. Constantinescu-Iaşi professzornak egykorú baráti nyilatkozatai, s a Vörös Had­ sereg harcaiban részt vett Köblös Elek, Lobstein Imre, Salamon László, Gheorghe Timofi és mások visszaemléke­ zései. A kötet tudományos re­ ferense Bányai László profeszszor. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)

Illyés Kháron

Gyula ladikján

Illyés Gyula könyvnapi köte­ tének több részlete már meg­ jelent az Új Írás előző szá­ maiban. Az öregedés tüneteit, az öregséget és az öreg embe­ reket jellemző írásai így együttesen többet adnak a részletekből már megismert gondolatoknál, noha az írói szándék nem összefüggő tabló­ kép, nem is valami átfogó gon­ dolati rendszer megalkotása. Egy-egy realitásában is tipikus,

t u d o m á n y a z o n b a n s o k k a l k é s ő b b i keletű, c s u p á n C o m t e óta b e s z é l h e t ü n k róla. N e m c s a k h o g y é r i n t ­ kezési p o n t o k v a n n a k e d i s z c i p l í n á k között, d e m a ­ ga a s z o c i o l ó g i a m e g s z ü l e t é s e is c s a k a p o l i t i k a ­ t u d o m á n y testéből v a l ó „ k i v á l á s a " r é v é n vált l e ­ hetségessé. „ A s z o c i o l ó g i a l a s s a n k é n t alakult ki, a politikai t u d o m á n y b ó l k i v á l v a " (Introducere în so­ ciologie, Bucureşti, 1944). K i v á l á s a után saját k u t a ­ tási s z e m p o n t o t , sajátos o p t i k á t alakított ki általá­ nos, ö s s z e h a s o n l í t ó t u d o m á n y i m i n ő s é g é b e n . A s z o ­ c i o l ó g i a k i a l a k u l á s a során a z „ e g é s z " tudománya­ ként, a „ t á r s a d a l m i élet összes megnyilvánulásai­ n a k " t ü k r ö z é s e k é n t t á m a s z r a talál a t ö b b i határtu­ dományban, mint amilyen a politikai gazdaság­ tan, a t ö r t é n e l e m , az e t n o g r á f i a . „ A p o l i t i k a t u d o ­ m á n y a d a l é k a i t kiegészítik a p o l i t i k a i gazdaságta­ néi, m e l y e g y e s k ö v e t k e z t e t é s e i r é v é n a k a r a t l a n u l is s z o c i o l ó g i a i i g a z s á g o k h o z j u t el." A szociológusok közvetlen elődei — vélte Ralea — csakis a fiziokrata k ö z g a z d á s z o k lehettek. É r d e ­ m ü k , h o g y m e g f i g y e l t é k : a gazdasági j e l e n s é g e k h e z hasonlóan, a társadalmi jelenségek is „rendszer j e l l e g ű e k , o b j e k t í v l e f o l y á s ú a k " , az e m b e r a k a r a t á ­ tól függetlenek. A rész t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k ö s s z e f ü g g é s e és e g y m á s b a v a l ó átcsapása R a l e a szerint (s h a s o n l ó nézeteket v a l l Gusti és A n d r e i is) a t ü k r ö z e n d ő v a ­ lóság pluralitásának természetes következménye. S a r k i g a z s á g n a k tekinti azt a tényt, h o g y v a l a m e l y t u d o m á n y á g b á r m e n n y i r e j ó l m e g a l a p o z o t t is, te­ hetetlen a t á r s a d a l m i egésszel s z e m b e n ; h o g y a tár­ sadalomtudományok rendszerének bármely diszcipp l í n á j a hivatását c s u p á n m i n d e g y i k v a g y l e g a l á b b i s j e l e n t ő s s z á m ú t u d o m á n y egyesített erőfeszítései r é ­ v é n teljesítheti. I l y e n é r t e l e m b e n „ a t ö r t é n é s z c s u ­ pán egyetlen társadalom helyi jelenségeit tanulmá­ n y o z h a t j a . N y o m o n k ö v e t i a s z o c i o l ó g u s , aki ö s z szegyűjti a k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n é s z e k k u t a t á s a i n a k e r e d ­ m é n y e i t , láthatárt nyit, és t e k i n t e t é v e l f e l m é r i az összes k o r o k t á r s a d a l m a i t " . R a l e a m i n d e n t á r s a d a ­ l o m t u d o m á n y i ágat ú g y é r t e l m e z m i n t a k ü l ö n b ö ­ z ő s é g b e n m e g n y i l v á n u l ó egységet, m i n t az összes t u d o m á n y o k f e j l ő d é s é n e k e g y i k m o z z a n a t á t és a t o ­ v á b b f e j l ő d é s ö s z t ö n z ő j é t . H a az e g y i k e r e j e k i m e ­ rül, a m á s i k siet segítségére. P é l d á u l „ a h o l a j o g t u ­ d o m á n y m e g á l l , a s z o c i o l ó g i a kiegészíti m á s t u d o ­ m á n y á g a k k a l , a gazdaságtörténettel, a statisztiká­ val . . . , kölcsönösen kiegészítve egymással a tudo­ mányágakat". A társadalomtudomány mint egész feloszlana tehát t ö b b t u d o m á n y á g r a , kutatási ágra, melyek m i n d e g y i k e sajátos m ó d o n i g y e k s z i k m e g i s m e r n i az „ e g é s z e t " , j ó l elhatárolt, sajátos e s z k ö z ö k segítsé­ g é v e l . R a l e a szerint: „ M i n d e g y i k ö n á l l ó a n t a n u l ­ mányozza a hatáskörébe tartozó jelenségeket. A z összehasonlítást v é g z ő általános s z o c i o l ó g i a az e g y i k adatait kiegészíti a m á s i k a d a t a i v a l . A z a m a g y a ­ rázat p é l d á u l , m e l l y e l a t u l a j d o n r a vonatkozóan szolgál, h i á n y o s , e g y o l d a l ú , szűk l á t ó k ö r ű l e n n e , h a n e m e g é s z ü l n e ki a gazdasági v a g y p o l i t i k a i s z o c i o ­ l ó g i a nyújtotta magyarázattal." A kutatók együtt­ működése e felfogásban tagadhatatlan szükségsze­ rűség, a t á r s a d a l m i t é n y e k k u t a t ó i n a k és é r t e l m e -

zőinek tevékenysége objektív m ó d o n kölcsönösen összefügg. K ö v e t k e z é s k é p p e n e l m o n d h a t j u k , h o g y az e g y ­ korú belső folyamatok visszhangjaként, valamint a k ü l f ö l d i s z a k i r o d a l o m b a n s z é l e s k ö r ű e n tárgyait p o ­ litológiai p r o b l e m a t i k a hatására e r o m á n gondol­ k o d ó k értékes és eredeti e l m é l e t i m u n k á s s á g a h o z ­ zákapcsolódik a külföldi politológusok, szociológu­ sok, történészek, j o g á s z o k és k ö z g a z d á s z o k t e v é k e n y ­ ségéhez, m e l y n e k c é l j a a r é g e b b i és ú j a b b keletű t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k p o n t o s elhatárolása, b e l e é r t ­ v e e g y m á s h o z f ű z ő d ő k a p c s o l a t a i k felfedését és m e g ­ m a g y a r á z á s á t is. A z említett n é z e t e k n y i l v á n részjellegűek, néha korlátozottak, mindamellett tagad­ hatatlan n é h á n y u k m é l y r e h a t ó , e r e d e t i v o l t a . T e r ­ m é k e n y t ö p r e n g é s e k t a n ú b i z o n y s á g a i , és s o k t e k i n ­ tetben ú t m u t a t ó u l s z o l g á l h a t n a k a mai v i t á k szá­ mára. Marin Voiculescu

Figyelemre méltó örökrész A romániai magyarság irodalmi termése m a már e g é s z é b e n a m a r x i — l e n i n i kutatás és ú j r a k i a d á s tár­ gya, t u d o m á n y és k ö z v é l e m é n y e g y a r á n t ö s s z e f o g ­ l a l ó a n t u d j a áttekinteni és m e g v á l o g a t n i az e l m ú l t ö t v e n é v s z é p í r ó i hagyatékát. B e l e l a p o z t u n k m á r v a l a m e l y e s t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a történet­ írás h á t r a h a g y o t t é r t é k e i b e is. U g y a n e n n e k a fél s z á z a d n a k p o l i t i k a i és j o g i t e r m é s z e t ű anyagára a z o n b a n m é g k e v é s b é f i g y e l t ü n k fel. Jelentős l é p é s v o l t e téren G á l l Ernő f o l y ó i r a t u n k idei 7. s z á m á ­ ban megjelent tanulmánya, m e l y Társadalomtudo­ mányi hagyományaink és az önismeret c í m alatt egy e d d i g e l h a n y a g o l t ö r ö k r é s z , az ún. „ k i s e b b s é g i s z o c i o l ó g i a " h a s z n á l h a t ó a n y a g á t választotta el a felesleges tehertől. A z idézett f o r r á s o k k ö z t b u k ­ kant fel a Magyar Kisebbség, m e l y n e k 1922-től 1942-ig t e r j e d ő X X I é v f o l y a m a m i n d m á i g n e m r é ­ szesült m e g f e l e l ő e l e m z é s b e n . M i u t á n h a s á b j a i n k o n kellő i d ő b e n f o g l a l k o z t u n k az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Múzeum évfolyamaival, átvehető kincsükkel gazdagítva a folytonosságunkban képviselt materia­ lista szellemi é s p r o l e t á r o s z t á l y f o r r a d a l m i h a g y a t é ­ kot, é r d e m e s m o s t s z e m b e n é z n ü n k ezzel az annyi e s z t e n d ő n át k é t h e t e n k é n t L u g o s o n m e g j e l e n t és k ö ­ tetei c í m l a p j á n K ó s K á r o l y r ö g t ö r ő s z é k e l y m u n k á ­ sával j e l k é p e z e t t „ n e m z e t p o l i t i k a i s z e m l é " - v e l is. A f o l y ó i r a t a l a p í t ó j a és m i n d e n k o r i f ő s z e r k e s z t ő j e , J a k a b f f y E l e m é r , a régi T i s z a - f é l e M u n k a p á r t k é p ­ v i s e l ő j e k é n t s z á m o s k o n z e r v a t í v é s liberális v o n á s t őrzött m e g f e l f o g á s á b a n 1918 után is, d e á t n é z v e írásait s n y o m o n k ö v e t v e p á l y á j a alakulását, azt a n e m z e t i s é g i politikust lehet tisztelnünk b e n n e , aki a romániai magyar közélet törvényszerűségeit fel­ ismerte, l e g j o b b m u n k a t á r s a i v a l , S p e c t a t o r r a l , B a ­ logh Artúrral, Szentimrei Jenővel, Bitay Árpáddal, H e g e d ű s N á n d o r r a l , P a á l Á r p á d d a l együtt az O r ­ szágos M a g y a r P á r t r e f o r m s z á r n y á t k é p v i s e l t e és s z ű k ö s k l i k k e k e n túl e g y e t e m e s n é p s z o l g á l a t r a t ö r e ­ kedett. F ó r u m m á e m e l t e folyóiratát, értékes d i a l ó -

téka már-már szimbolikus alak raj­ za jeledhetetlen alátámasztást ad a sokszor szabálytalanul, is­ mételten felvetődő gondolatok­ nak az öregségről, melyet leg­ inkább az én átformálásában, a személyiség határozott és tudatos körvonalainak szétoldásában marasztal el a költő, s melyben az élet és halál folyamatos kapcsolatának csu­ pán egy — és nem egyetlen — periódusát látja. A kötetet egészséges humor hatja át, ami Illyés szerint az öregkor egyik legjobb sajátsága, velejárója is. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969.)

P. P.

Panaitescu

I n t r o d u c e r e la istoria culturii r o m â n e ş t i A nemrég elhunyt neves tör­ ténész és szlavista életművét koronázta meg ez a könyv, mely felvázolja a román tör­ ténelem és kultúra eredetét, fejlődési szakaszait és fonto­ sabb állomásait az ókortól egé­ szen a fejlett középkorig. Fel­ használja régebbi tanulmá­ nyait, de történetírásunk leg­ újabb eredményeit is. Elsősor­ ban azokat a problémákat veti fel, amelyek kulcsfontosságúak a román történelem számára. A mű összefoglaló és egyéni konklúzió-jellegénél fogva tör­ ténetírásunk kiemelkedő ered­ ményének számít: alátámaszt vagy megkérdőjelez, védelmez vagy cáfol véleményeket, hoz­ záértéssel tárgyal meg nem ol­ dott problémákat, s mindezt mai haladó történetírásunk szellemében. Hasznos olvas­ mány bárki számára, aki ér­ deklődik a román történelem alapvető kérdései iránt. (Edi­ tura ştiinţifică, 1969.)

téka Roger

Garaudy

Marxismul secolului X X . A közismert francia marxis­ ta gondolkodó és kommunista politikus könyvének megjele­ nése román nyelven fontos esemény filozófiai életünkben. A munka azt mutatja be, hogy a marxizmus mennyire élő és hatékony szellemi erő száza­ dunkban. Nem a marxi tan valamilyen „megújítását" vagy „túlhaladását" tűzte feladatául, éppen ellenkezőleg — igazsá­ gainak mélyreható feltárásával harcba száll mindenféle revi­ zionista vagy dogmatizáló kí­ sérlet ellen, és igazolja való­ ságkifejező, átütő erejét. Arra törekszik, hogy Marx száz év­ vel ezelőtt tett felfedezésének aktuális voltát hangsúlyozza, külön kiemelve azt az egy­ szerű, de nem mindig eléggé tudatosított igazságot, hogy a marxi materializmus a szó leg­ következetesebb értelmében dialektikus, a tudományos szo­ cializmus pedig nem okoskodó utópia vagy képzelgő illúzió, hanem gondolati útmutató nap­ jainkban is a társadalom át­ alakításáért folytatott gyakor­ lati harcban. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)

Vasile

Cucu

România ghid Az útikalauz első részében országunk legfontosabb turisz­ tikai útvonalairól számol be. Kilenc fontosabb, gépkocsival bejárható útirányt ír le s fel­ sorolja a leglátogatottabb, vas­ úton megközelíthető idegen­ forgalmi helyeket. A vízitúrá­ zók számára is részletes leírást ad a Duna különböző szaka­ szairól. A második részben a legfontosabb idegenforgalmi területekről olvashatunk: a

g u s o k és p o l é m i á k k e r e s z t t ü z é b e n k e r e s v e e s z m é n y ­ k é p é t : a b é k e és m e g é r t é s e m b e r s é g é t . A m i k o r r ö ­ v i d d e l halála előtt f e l k e r e s t ü k S z a t m á r o n , j ó l látta, hogy tevékenységének haladó ága szükségképpen a m i szocialista h u m á n u m u n k b a torkollt. A Magyar Kisebbség és m e l l é k l a p j a i , a r o m á n Glasul Minorităţilor, a n é m e t Die Stimme der Min­ derheiten és a francia La Voix des Minorités, az e g y k o r ú R o m á n i a b e l - és k ü l p o l i t i k á j á n a k o l y a n b ő t e m a t i k á j á t f o g j á k át, h o g y itt és m o s t c s a k n a g y vonásokban rajzolhatjuk ki m a g a t a r t á s k é p ü k e t . A Korunk eredeti írói k ö r e s o h a s e m tartozott m u n k a ­ társaik k ö z é ( k e r e s z t e z ő d é s e k c s a k a fiatalság ú t k e ­ resése f o l y t á n a d ó d h a t t a k ) , s a h e l y e s m a r x i — l e n i n i kritika m i n d v é g i g f e l m é r h e t i a m é l y e l v i s e z e k b ő l k ö v e t k e z ő tartalmi, f e l f o g á s b e l i és g y a k o r l a t i kü­ l ö n b s é g e k e t . H a a z o n b a n ú g y tesszük fel a kérdést, h o g y ki ellen, mi ellen h a r c o l t a „ k i s e b b s é g i " l a p ­ csokor, akkor hamar kiderül, hogy ellenségeink t ö b b ­ n y i r e a z o n o s a k v o l t a k . A lugosi f o l y ó i r a t f ő v o n a l á ­ b a n h e v e s e n visszautasította az antiszemitizmust, a r a s s z i z m u s és e r ő s z a k o s a s s z i m i l á c i ó v a g y d i s s z i m i l á c i ó m i n d e n fajtáját, a n a c i o n a l i z m u s t , a f a s i z ­ must és a h á b o r ú t , s m i n d e z e k k e l s z e m b e n — a m a g a idealista-utópista m ó d j á n — a r o m á n n é p p e l v a l ó testvéri megértést, az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k e g y e n l ő s é g e n a l a p u l ó hazafiságát, a p o l g á r i d e m o k ­ ráciát, m i n d e n h a l a d ó erő p a r l a m e n t á r i s ö s s z e f o g á ­ sát hirdette. M a g a a szép s z ó b e l i s é g n e m v o l n a számunkra elég, hiszen i s m e r j ü k a r e a k c i ó s i r á n y z a t o k ama praktikáját, h o g y a z e m b e r t e l e n c é l o k a t h u m a n i s t a j e l s z a v a k alá rejtik, ami a z o n b a n a régi é r t é k e k felismerésénél döntő, az Jakabffyék gyakorlati k ö ­ v e t k e z e t e s s é g e . V e g y ü k p é l d á u l az e g y k o r ú „ z s i d ó ­ k é r d é s " változatait. A l a p kétfronti v i t á b a száll e g y ­ f e l ő l a z s i d ó s á g o t kiválasztani a k a r ó cionistákkal, másfelől a zsidó származásúakat kizáró antiszemi­ tákkal, e g y b e n szolidaritást v á l l a l a v i l á g ü l d ö z ö t t z s i d ó s á g á v a l , s m é g a k k o r is, a m i k o r m á r c s a k a f a s i z m u s korlátai k ö z t lehet m e g n y i l a t k o z n i a , s o r s ­ társként f o g l a l k o z i k a zsidóság p r o b l é m á i v a l . U g y a n ­ ez a l o g i k a i h ű s é g j e l l e m z i a l a p o t az e u r ó p a i n e m ­ zeti k i s e b b s é g e k k é r d é s e i n e k m e g í t é l é s é b e n . M í g a magyarpárti vezetőség a spanyol polgárháború i d e ­ j é n semlegességet, a j o b b s z á r n y Franco-barátságot s u g a l m a z , a Magyar Kisebbség a k a t a l á n és b a s z k á l l á s p o n t o t osztja, s í g y a fasizmussal s z e m b e k e r ü l . U g y a n e z áll M u s s o l i n i e g y i k s z l á v e l l e n e s b e o l v a s z t ó r e n d e l k e z é s é v e l k a p c s o l a t b a n is: m a g a a főszer­ kesztő szögezi l e : „ A k i a k i s e b b s é g i j o g o k tisztelet­ b e n t a r t á s á t az e u r ó p a i b é k e e g y i k f e l t é t e l é n e k v a l l ­ ja, a l e g n a g y o b b m e g ü t k ö z é s s e l v e h e t t u d o m á s t e r r ő l a fasiszta r e n d e l k e z é s r ő l " (1926. 6). A szerb, z s i d ó , l e n g y e l k i s e b b s é g e k sorsa fordítja s z e m b e a l a p o t H i t l e r u r a l m á v a l , és a l a p e g y f r o n t r a kerül az antifasisztákkal a D u n a v ö l g y e n a g y n é m e t v e s z é l y e z ­ tetettsége k é r d é s é b e n . N e m v é l e t l e n , h o g y a l a p m a g á v é v á teszi W e s s e l é n y i M i k l ó s és C s e k e y I s t v á n Budapesten ekkoriban megjelent Hitler-ellenes m u n ­ káit, v a g y h o g y n y í l t s a j t ó v i t á b a k e z d h o l a Kron­ städter Zeitung sovinisztáival, h o l a b á n s á g i G a u l e i terrel, l e s z ö g e z v e , h o g y „ A n é p e k m a r a d n a k , a n é p e k

élete ö r ö k és az e g y m á s s a l élő n é p e k e g y m á s r a u t a l t ­ sága m e g v a n a k k o r is, ha ezt a k á r itt, a k á r ott tagadni a k a r n á k " (1940. 24). B á r m e n n y i r e e l i s m e r e n d ő is a p o l g á r i d e m o k r á ­ cia antirasszista é s antifasiszta m a g a t a r t á s a s z e m ­ b e n az e g y r e t ü r e l m e t l e n e b b j o b b o l d a l i i r á n y z a t o k ­ kal, az a tény, h o g y a hazai t ö m e g e k k e l és n é p m o z ­ g a l m a k k a l v a l ó s z ö v e t k e z é s helyett a Magyar Ki­ sebbség élcsoportja jogi fikciókba, diplomáciai köz­ j á t é k o k b a , a kapitalista n a g y h a t a l m a k létesítette i n ­ t é z m é n y e k b e k a p a s z k o d o t t , semlegesítette ö n m a g u k ­ ban h e l y e s e l k é p z e l é s e i n e k k ö z ü g y i h a t é k o n y s á g á t . Jakabffy E l e m é r és társai f e l i s m e r i k u g y a n a két világháború között a nemzeti kérdés megoldatlansá­ gát a p o l g á r i v i l á g b a n , s é r i n t k e z é s b e l é p n e k k ü l ö n ­ böző o r s z á g o k t ö b b é - k e v é s b é j e l e n t ő s n e m z e t i s é g e i ­ vel, k e z d v e a s o k m i l l i ó n y i l e n g y e l o r s z á g i u k r á n k i ­ sebbségtől e g é s z e n a f r a n c i a o r s z á g i b r e t o n o k i g v a g y a még kisebb számú svájci rétorománokig, a nép­ töredékek sorsában feszülő energiákat azonban n e m tudják az o k t ó b e r i f o r r a d a l o m b ó l sarjadó lenini n o r m á k i g e l v e z e t n i (bár n e m e g y e s e t b e n t u d o m á ­ sul v e s z i k a S z o v j e t u n i ó n e m z e t i s é g e i n e k f e j l ő d é s é t ) . Inkább a nevetségesen csengő „Világ kisebbségei, egyesüljetek!" jelszóval egy időnként ülésező n e m ­ zetközi k o n g r e s s z u s t támogatnak, mely eszményi határozataival a genfi N é p s z ö v e t s é g e t o s t r o m o l j a . . . M a g á r ó l a k o n g r e s s z u s r ó l a fasizálódás ü t e m é b e n r e n d r e e l m a r a d h o l ez, h o l az a k é p v i s e l e t , a h i r ­ hedt N é p s z ö v e t s é g p e d i g , m e l y n e k munkásságával k a p c s o l a t b a n a l a p m á r 1924-ben b l ö f f ö t e m l e g e t , a második világháború kitörésekor semmivé fosz­ lott. M á r f o l y n a k a h a d m ű v e l e t e k , a m i k o r J a k a b f f y E l e m é r kis l a p j á b a n megrendülten felkiált: „Azt r e m é l t ü k , h o g y a v i t á k a t az e m b e r i i g a z s á g é r z e t ítélete r e n d e z i és d ö n t i el, és e h h e z n e m kell száz­ e z r e k pusztulása, m ű é r t é k e k m e g s e m m i s ü l é s e , ártat­ lan n é p e k l e i g á z á s a és í g y új v i t á k létrehozása. R e ­ ményünkben csalódottan, a j ö v ő v e l szemben bizal­ matlanul látjuk a t é n y e k b o r z a l m a s sorozatát, az e m b e r i s é g t r a g i k u s v é g z e t é n e k ú j a b b beteljesülését" (1940. 11—12). A z ábrándos kisebbségesdi fiaskójával szemben ott t a l á l u n k a l a p b a n i g a z i értékeket, ahol b e l t e r j e s honi munkáról van szó, a romániai magyar kultu­ rális ö n ö s s z e s z e d é s n e k a h a l a d ó r o m á n e r ő k b i z a l ­ mát is m e g n y e r ő kísérleteiről. M i n d a z , a m i a r o m á ­ niai m a g y a r s á g j ó z a n , i l l ú z i ó m e n t e s ö n t u d a t á t s z o l ­ gálta, az i r r e d e n t i z m u s elutasítása, a c s e l e k v ő b e ­ k a p c s o l ó d á s az o r s z á g k ö z é l e t é b e , k é r d é s e i n k társa­ d a l o m t u d o m á n y i s z e m l é l e t e , a statisztikai és katasz­ teri ö n f e l m é r é s , e g y e l f o g u l a t l a n u l teljes t é m a - b i b ­ liográfia, a v u l t t ö r t é n e l m i e l ő í t é l e t e k l e v e d l é s e és a román néppel közös hagyományok felderítése ( t ö b b e k k ö z t T e l e k i L á s z l ó 1848-as r o m á n b a r á t m e g ­ n y i l a t k o z á s a i n a k n y i l v á n o s s á g r a hozatala) n e m c s a k e g y ú j , r e á l i s a b b k ö z f e l f o g á s és j o g é r z e t k i a l a k u l á ­ sát segítette elő, h a n e m k e d v e z ő v i s s z h a n g o t v á l t o t t ki a h a l a d ó r o m á n k ö z v é l e m é n y b e n is. N e m e g y s z e r t a l á l k o z u n k a l a p h a s á b j a i n N i c o l a e Iorga, P e t r u G r o z a , V i c t o r Cheresteşiu, C. R ă d u l e s c u - M o t r u , N i ­ c o l a e T i t u l e s c u , T e o d o r e s c u - B r a n i ş t e , V i c t o r Eftimiu, Silviu Dragomir magyarbarát nyilatkozatainak idé-

téka Kárpátokról, a tengerpartról, a Duna deltájáról. A harma­ dikban országunk legfonto­ sabb turisztikai központjait (városokat, gyógyfürdőket, üdü­ lőhelyeket) ismerteti. A törté­ neti adatokat a műemlékek le­ írásával és az elszállásolási le­ hetőségek feltüntetésével egé­ szíti ki. A színes nyomású szintetikus turista-térkép a legfrissebb felmérések ered­ ményeit tartalmazza; szintvo­ nal nélküli tradicionális szín­ fokozatos á b r á z o l á s b a n adja a hegyrajzot, alapszíne érthetően és világosan fogadja be az értékes és sokatmondó turisz­ tikai adatokat. Könnyen kezel­ hető, formailag és nyomdatechnikailag is sikerült. (Me­ r i d i a n e . 1968.)

Roman

Jakobson

Hang — jel — vers Az egyik legjelentősebb, leg­ termékenyebb, ma is alkotó nyelvésznek, a több mint het­ venéves Roman Jakobsonnak életművéből ad válogatást ez a kötet. Összeállítói, Fónagy Iván és Szépe György, nagy gonddal és sikeresen válasz­ tották ki a neves tudós szemé­ lyére, tevékenységére legjel­ lemzőbb tanulmányokat. A ki­ választott dolgozatok valóban tükrözik Jakobson fő tevé­ kenységi területeit: a hang­ tant és fonológiát, a szeman­ tikát és grammatikát, az ál­ talános nyelvészetet és a poé­ tikát meg stilisztikát, valamint a folklórt. A kötet gondozói arra is ügyeltek, hogy olyan munkákat válasszanak ki és fordíttassanak magyarra, ame­ lyeket nemcsak a nyelvész­ szakemberek hasznosíthatnak, hanem a nagyközönség is megért. Aki a nyelvtudomány mai állásáról akar tájékozódni, ha­ szonnal forgathatja Jakobson­ nak ezt a magyar nyelvű ta­ nulmánykötetét. Jól tükröződik

téka benne ugyanis életműve, az a kivételesen szerencsés pálya, amely összekapcsolja a XX. század legjelentősebb nyelvé­ szeti irányzatait: a moszkvai és prágai iskolát a skandinávokéval és az amerikaival. ( G o n d o l a t , 1969.)

Selected american

verse

Maria Bogdan és Sever Trifu egyetemi lektorok az alig 150 éves múltra visszate­ kintő észak-amerikai angol költészet legjelentősebb 50 képviselőjének műveiből válogattak össze egy kötetre valót. A hazai közönség az amerikai prózát és drámairodalmat jól ismeri, annál kevesebb alkal­ ma nyílik az „új" földrész köl­ tészetének ízlelgetésére. H. W. Longfellow és R. W. Emerson neve ismerősen cseng, de köl­ tészetük még inkább az euró­ pai romantika folytatása. Poe és Whitman az első ízig-vérig amerikai költök. Poe rafinált álomvilágba burkolódzik; Whitman szabadverse nyers szókimondásával ébreszt — s közben szakít a romantikával. Mellettük gazdag érzelemvilá­ got tükröző lírai miniatűrjeivel alig vették észre az első jelen­ tős modern költőnőt, Emily Dickinsont. Ebből a triászból levezethető az amerikai költé­ szet legtöbb irányzata. Ma mégsem ők a „nemzeti" köl­ tők. Nemzeti klasszikusnak az utóbbi években elhunyt Ro­ bert Frostot és Carl Sandbur•got tekintik. Frost az ameri­ kaiak Petőfije. Mellettük és utánuk egész nemzedék nevel­ kedett. Talán a legtöbbre T. S. Eliotot és a ma is élő Ezra Poundot tartják. A fiatalok körében népszerűséget ví­ vott ki magának a beat-költé­ szet. Képviselőjüket, Allen Ginsberget már világviszony­ latban is számon tartják. Az

zésével, s n e m é r t h e t ő félre a z a tisztelet, m e l l y e l a szerkesztőség S e x t i l P u ş c a r i u Cultura, Ion C l o p o ­ ţel Societate de Mâine v a g y E m i l S o c o r A. B. C. c í m ű folyóiratát fogadja (mint ahogyan köszönti a D i e n e s L á s z l ó k e z d e m é n y e z t e Korunk megindulását, s idézi is G a á l G á b o r lapját, v a g y a h o g y a n A r a d i V i k t o r A Jövő Társadalma c í m ű folyóiratára reagál). Egy máig tanulságos eszmei dialógus bontakozik ki e l ő t t ü n k o l y a n e r ő k között, m e l y e k m é l t ó s z i n t é ­ zisével m a a szocialista h u m a n i z m u s b a n találko­ zunk. A Spectator követelte kisebbségi magyar ka­ tarzis, ez a megtisztulás a régi úrhatnámságtól, akárcsak a Szentimrei Jenő hirdette népművelő m u n k a kötelességtudása, a B a l o g h A r t ú r t a n u l m á ­ n y a i b a n lefektetett j o g i s m e r e t , az e r d é l y i szárma­ zású A s z t a l o s M i k l ó s realista t ö r t é n e l e m b í r á l a t a és kiállása a k i s e b b s é g i t á r s a d a l o m t u d o m á n y é r t egysé­ g e s etikai m a g a t a r t á s s á f o r m á l ó d i k , s ezt a l e g v i l á ­ g o s a b b a n P a á l Á r p á d fejezi ki Erkölcsi szempontok a népkisebbségi jogban c í m ű t a n u l m á n y á b a n (1935. 11): „ . . . a kis e g y s é g e k k ü l ö n f é l e s é g e i n e k nagy v á l t o z a t a i b a n tud f ö l d e r ü l n i az e m b e r i s é g életsza­ b a d s á g a . A kis e g y s é g e k előtt tehát n a g y h i v a t á s áll, h o g y az e m b e r i s é g e r k ö l c s i f e j l ő d é s é n e k a k i ­ dolgozói legyenek". K o n k r é t t á v l a t o k r a u g y a n n e m telt kellő i d e o l ó ­ giai felkészültség és k o r s z e r ű s é g h i á n y á b a n , az á l t a ­ l á n o s e r k ö l c s i m o d e l l a z o n b a n arra elégséges v o l t , h o g y a Magyar Kisebbség a maga nemzedéki foly­ tonosságát biztosítsa. A l a p o t j e g y z ő „ l u g o s i t r i u m ­ v i r á t u s " e g y i k tagja, S u l y o k I s t v á n u g y a n j o b b f e l é tűnt el a n é v t e l e n s é g b e n , a h a r m a d i k szerkesztő a z o n b a n , W i l l e r József, j o g g y a k o r l a t i e m b e r , s Ja­ k a b f f y o l d a l á n h a s z n o s a n j á r u l h o z z á e g y új r o m á ­ niai m a g y a r j o g á s z n e m z e d é k f e l n e v e l é s é h e z . A z Er­ délyi Fiatalok mozgalmával megindult szociográfiai törekvés így kap a lapban megfelelő párhuzamot e g y fiatalok szerkesztette „ K i s e b b s é g i J o g é l e t " c í m ű mellékletben, melynek munkatársai közül Asztalos S á n d o r és M i k ó I m r e j o g t u d á s u k k a l a f e l s z a b a d u l á s után is e l i s m e r é s r e találnak. A l a p — h a f e n n t a r t á ­ s o k k a l is— v á l l a l j a a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó t , az ú j , népkutató írónemzedékkel együttérez s a bécsi dik­ t á t u m után t e r m é s z e t e s e r ő f o r r á s a i t ó l e l s z a k a d t r o ­ mániai magyarság újraélesztésekor — a parancsura­ l o m m a l és a h á b o r ú s p o l i t i k á v a l v a l ó n y í l t s z e m b e ­ szállást k é n y s z e r ű „ h a r m a d i k u t a s " t a k t i k á v a l m e g ­ k e r ü l v e ( a k á r c s a k e b b e n az i d ő b e n K o l o z s v á r t a Termés) — általános társadalomismereti lappá szé­ lesül. E k k o r k a p c s o l ó d i k b e i s k o l a ü g y i t a n u l m á n y ­ nyal K a c s ó Sándor. A z új, nehéz helyzetben a fő­ szerkesztő főleg a fiatal é r t e l m i s é g e t v o n j a m a g a k ö r é , s e falukutató, n é p m ű v e l ő „ m á s o d i k n e m z e ­ d é k " s o r á b ó l is n e m e g y i s m e r ő s s z á m u n k r a , mint aki e b b ő l az i s k o l á b ó l v á l t b e a m i új v i l á g u n k b a n : K e c s k é s József, K u b á n E n d r e , T a k á c s L a j o s , V i t a Z s i g m o n d és m á s o k . É p p e n az ö n i s m e r e t i t é m a k ö r és a n e v e k v i s s z a t é ­ rése s z o c i a l i s t a k ö z é l e t ü n k k e d v e z ő áttételeiben teszi szükségessé, h o g y f o r r á s v i d é k ü n k kutatását kiter­ j e s s z ü k a lugosi f o l y ó i r a t é r t é k e i n e k kiválogatására és feltárására. Balogh Edgár

A Bethlen Könyvtár helyismereti katalógusa Négy évtizeddel ezelőtt a Székely Nemzeti M ú ­ z e u m 50 é v e s j u b i l e u m á r a k i a d o t t Emlékkönyv (Sep­ siszentgyörgy, 1929) a t a n u l m á n y o k után k ö z ö l t e a Székelyföldre vonatkozó fontosabb szakirodalom bibliográfiáját is. U g y a n e b b e n az é v b e n v a g y v a l a ­ m i v e l e l ő b b k ü l ö n k ö t e t b e n a d t á k ki D o b r u d z s a és a Bánság bibliográfiáját (Greavu Dunăre: Bibliogra­ fia Dobrogei. Bucureşti, 1928; B u g a r i u Vicinţiu: Bibliografia Banatului, Analele Banatului, 1929). A helytörténet f e j l ő d é s e f o l y a m á n u g y a n a b b a n az i d ő ­ ben m i n d e n f e l é r á é b r e d t e k arra, h o g y e t u d o m á n y eredményes műveléséhez sokoldalúan összeállított, egy-egy vidék minden kérdésére kiterjedő bibliográ­ fiákra v a n szükség. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k tu­ d o m á n y o s és g y a k o r l a t i h a s z n a és j e l e n t ő s é g e a z o n ­ ban c s a k az u t ó b b i húsz é v b e n tűnt ki, a m i k o r f o ­ kozottabb mértékben fordult a figyelem a helytör­ ténet, a kulturális es n é p i h a g y o m á n y o k felé, és m e g i n d u l t a v á r o s i es falusi m o n o g r á f i á k k é r d é s é ­ n e k megvitatása. H a a t ö r t é n e l e m k e r e t é b e n é p p e n a s z ü l ő f ö l d is­ m e r e t e tölti b e „ e m b e r - és h o n p o l g á r - n e v e l ő h i v a ­ tását", a m i n t azt I m r e h I s t v á n irta a Korunk 1969. 4. s z á m á b a n , a k k o r a n n a k s e g é d e s z k ö z é t , a h e l y i s ­ mereti b i b l i o g r á f i á t is á l t a l á n o s k ö z ö s s é g i s z e m p o n t ­ ból k e l l é r t é k e l n ü n k és m e g b e c s ü l n ü n k . A t u d o m á ­ n y o s é s n e v e l ő f e l a d a t e b b e n az e s e t b e n tehát ö s s z e f o n ó d i k , és e g y m á s t e r ő s í t v e j e l e n t k e z i k , ez azonban a kérdés megoldását sokszor n e m könnyíti, h a n e m é p p e n b o n y o l u l t a b b á teszi. É p p e n a k é r d é s bonyolultsága követeli meg, hogy n e csupán egyes s z a k e m b e r e k f o g l a l k o z z a n a k v e l e kutatásaik f o l y a ­ mán, h a n e m könyvtári munkaközösségek is. E z e k is csak h o s s z ú ideig tartó, t e r v s z e r ű és rendszeres m u n k á v a l é r h e t i k el, h o g y e g y h e l y n e k , e g y tájnak, e g y vidéknek a bibliográfiáját legalább nagy v o n a ­ l a k b a n összeállítsák. A h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k összeállítása a n a ­ g y o b b m e g y e i , illetőleg t u d o m á n y o s j e l l e g ű k ö n y v t á ­ rak feladata. Ilyennek tekinthetjük elsősorban a k o l o z s v á r i E g y e t e m i K ö n y v t á r mellett a régi k o l o z s ­ vári, marosvásárhelyi vagy brassói tartományi k ö n y v t á r a t , t o v á b b á a T e l e k i - és a B o l y a i - t é k á t , az enyedi B e t h l e n Könyvtárat, a nagyszebeni Bruk e n t h a l - k ö n y v t á r a t . A h e l y i sajtó részletes f e l d o l g o ­ zása n é l k ü l a z o n b a n lehetetlen az e g y k o r i v a g y m a i megyei s z é k h e l y e k t ö r t é n e t é t és t á r s a d a l m i életét m e g i s m e r n i , a régi m e g y e i ú j s á g o k a z o n b a n l e g t ö b b k ö n y v t á r u n k b ó l h i á n y o z n a k , és í g y az 1950-es é v e k folyamán ilyen jellegű m u n k a csak néhány n a g y o b b könyvtárunkban indulhatott meg. M i n t e g y másfél é v t i z e d e c s e n d b e n , szinte é s z r e ­ vétlenül f o l y i k a h e l y i s m e r e t i b i b l i o g r á f i á k a n y a g á t gyűjtő munka a kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói k ö n y v t á r b a n , és 1957-ben e l k e z d ő d ö t t az e n y e d i B e t h l e n K ö n y v t á r b a n is D a n k a n i t s Á d á m

téka antológiát a középiskolák és egyetemek diákjainak szánták, ezért rövid életrajzokat, an­ gol—román szótárt és a tulaj­ donnevek kiejtését tartalmazó jegyzéket csatoltak hozzá. A kötet közepes angol nyelvtu­ dással is élvezhető. (Editura d i d a c t i c ă şi p e d a g o g i c ă , 1969.)

Teherán, Jalta, Potsdam Dokumentumgyűjtemény Az emberiség történetének legborzalmasabb háborúját ki­ robbantó hitlerista Németor­ szág és szövetségesei felett végső győzelmet arató Koalíció három nagyhatalma — a Szov­ jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vezetői­ nek teheráni, jaltai és pots­ dami konferenciáin a legfon­ tosabb nemzetközi kérdések kerültek megvitatásra: a há­ ború mielőbbi befejezése, a háború utáni rendezés, a jó­ vátétel, a háborús bűnösök fe­ lelősségre vonása. A megbe­ széléseken nem készült össze­ hangolt jegyzőkönyv vagy gyorsírásos összefoglaló, mind­ egyik küldöttség önállóan ké­ szítette feljegyzéseit. A szov­ jet delegáció anyagát a Mezsdunarodnaja z s i z n y című fo­ lyóirat 1961—1962-ben folyta­ tólagosan közölte. A most ma­ gyarul is megjelent könyv az ennek alapján 1967-ben ki­ adott orosz nyelvű gyűjtemé­ nyes kötet fordítása. (Kossuth K ö n y v k i a d ó , 1969.)

Charles Memorii

de de

Gaulle război

Az évszázad egyik legszíne­ sebb — és kétségtelenül: egyik legjelentősebb — világpoliti­ kai egyénisége emlékezéseinek első kötete (Chemarea. 1940— 1942) olyan történelmi esemé­ nyek krónikája, amelyet fő-

téka szereplőjük írt, az átélés hite­ lével (s egyben gyakran meg­ tévesztő szubjektivitásával). Szó esik a tengerentúli terü­ leteken végrehajtott első náci­ ellenes akciókról s a francia­ országi ellenállási mozgalom első szakaszáról. A tábornok kitűnő stiliszta; ezt nemcsak a higgadtan fogalmazott me­ moár tanúsítja, hanem — he­ lyenként — a kötet függelékeként közölt dokumentum­ anyag is, amelyet pedig — azon frissiben — lázas akciók közben hevenyészett, látszólag igénytelen szolgálati modor­ ban. (Editura politică, 1969.) Déry A

Tibor

kéthangú

kiáltás

Ez a Déry-kötet az író négy korai kisregényét foglalja ma­ gába. Mind a Befejezetlen m o n d a t előtt születtek. Sajá­ tos világukban érdekesen ta­ lálkoznak össze Déry életmű­ vének későbbi leglényegesebb jellemzői. A bukott Tanács­ köztársaság utáni otthontalan­ ság, a háborús évek hozta ki­ ürült, felzaklatott tudatvilág szervesen illeszkedik az író polarizáló, az abszurd felé hajló látás- és szerkesztésmód­ jába. Az egyszerű, valóságos­ ságukban megragadott környe­ zetek, történetek az emberi in­ dulatoktól, élményektől válnak kísértetiessé ( A k é t h a n g ú kiál­ tás, O r s z á g ú t o n ) . A Pesti f e l ­ h ő j á t é k és a főként a Szemtől s z e m b e már a Befejezetlen m o n d a t Déryjét mutatják. A társadalmi tartalom előtérbe hozza a stílus egyértelműségé­ nek, a szerkezet hagyományosságának követelményét. A négy kisregény tanúsítja, hogy az íróban már indulásakor megvoltak későbbi nagy al­ kotó periódusainak jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő emberi indulat, és a valós elemekből új — egy

k e z d e m é n y e z é s é r e . A z o l v a s ó k , az e g y s z e r ű é r d e k ­ l ő d ő k , a m a g u k r a h a g y a t o t t m ű k e d v e l ő történészek, a falujuk monográfiáján dolgozó pedagógusok és a s z a k e m b e r e k , a t u d o m á n y o s k u t a t ó k az é v e k f o l y a ­ m á n s z á m t a l a n e s e t b e n nézték m e g a k ö n y v t á r b i b ­ liográfiai céduláit, felvilágosítást k é r t e k a k ö n y v t á ­ r o s o k t ó l , és í g y k ö n n y e n é s b i z t o s a n t á j é k o z ó d t a k a számukra fontos kérdésekben. Bár a helyismereti b i b l i o g r á f i a eszerint n e m is létezik a n y i l v á n o s s á g előtt, m é g i s él, f o l y t o n l o m b o s o d i k , és hatása f e l ­ f e l b u k k a n t a n á r o k tanításában, k u t a t ó k m u n k á i b a n , szakvizsgai d o l g o z a t o k b a n , és színezi, f o k o z a t o s a n tudatosítja a t a n u l ó k ismereteit és m ű v e l t s é g é t is. A helyismereti bibliográfia munkálatainak kez­ detén e l s ő s o r b a n az a k é r d é s m e r ü l t fel, mit n e ­ vezzünk ebből a szempontból „hely"-nek. Sem N a g y e n y e d ö n m a g á b a n , s e m a régi m e g y e v a g y ra­ j o n területe n e m felelhetett m e g teljesen a n n a k az é r d e k l ő d é s n e k , a m e l l y e l az e n y e d i k ö n y v t á r b i b l i o g ­ ráfiai m u n k á j a f o l y a m á n s z á m o l n i kellett. A k ö z ­ igazgatási h a t á r o k a z e l m ú l t két é v t i z e d b e n t ö b b í z b e n változtak, a bibliográfiai m u n k á n a k ezzel s z e m b e n az á l l a n d ó b b j e l l e g ű gazdasági, kulturális és táji e g y s é g e t kell s z e m előtt tartania. N a g y e n y e d k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é n k í v ü l eszerint m i n d i g g o n ­ d o l n i kellett G y u l a f e h é r v á r r a , az a b r u d b á n y a i b á ­ n y a v i d é k r e , v a l a m i n t a régi A r a n y o s s z é k n e k N a g y ­ e n y e d gazdasági és kulturális h a t á s á b a n élő k ö z s é ­ geire (Torockó, Felvinc). A z említett esetekben in­ k á b b o l y a n a j á n l ó b i b l i o g r á f i á r a v o l t szükség, a m e l y a népi ipar, a n é p m ű v é s z e t , a gazdasági élet és a m ű e m l é k e k m e g i s m e r é s é h e z ad segítséget. A t o r o c kói n é p m ű v é s z e t , a g y u l a f e h é r v á r i s z é k e s e g y h á z é s a v á r története iránt é r d e k l ő d ő tanár v a g y k i r á n ­ d u l ó e b b e n a b i b l i o g r á f i á b a n n e m c s a k puszta a d a t o ­ kat, h a n e m k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő k é p e k e t , illető­ leg r e á j u k v o n a t k o z ó c é d u l á k a t is találhatott, é s ezt s o k a n fel is használták. N e m feledkezhettünk m e g a r r ó l s e m , h o g y N a g y e n y e d turisztikai k ö z ­ p o n t , és h o g y a természetrajzi múzeum érdeklődé­ s é b e esik n e m c s a k a M a r o s m e n t e , h a n e m az e g é s z Erdélyi É r c h e g y s é g , f ő k é n t a S z é k e l y k ő , a Pilis, a Csáklya, a Kecskekő vonulata, ahol Herepei K á ­ r o l y g y ű j t ő m u n k á t végzett, és a h o v á a k o l l é g i u m i t a n á r o k az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n s z á m o s k i r á n d u l á s t vezettek. M i n d e z e k után h a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y a n a g y enyedi Bethlen Könyvtárban folyó bibliográfiai m u n k á b a n e l s ő s o r b a n a v á r o s r a és a k o l l é g i u m r a v o n a t k o z ó f o r r á s m u n k á k r a kellett g o n d o l n i , és a t o v á b b i gyűjtést is e b b e n a z i r á n y b a n kell f o l y ­ tatni. A z Alsó-Fehér vármegye monográfiája című m ű hosszas e l ő k é s z ü l e t e k után az 1900-as é v e k b e n é p p e n a t ö r t é n e l m i rész m e g í r á s a f o l y a m á n szakadt f é l b e , í g y tehát a k u t a t ó k a mai n a p i g a l a p v e t ő és t u d o m á n y o s é r t é k ű g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i és t e r m é s z e t ­ rajzi kötet mellett c s a k a régészeti, a z 1848-as é s a s o k t e k i n t e t b e n m á r e l a v u l t és h i á n y o s n é p r a j z i k ö t e t e k e t használhatják. A m o n o g r á f i a a n y a g á t f ő ­ k é n t a m u z e o l ó g u s o k á l l a n d ó é r d e k l ő d é s e miatt k e l ­ lett kiegészíteni a l e g f o n t o s a b b s z a k f o l y ó i r a t o k l e ­ h e t ő l e g teljes f e l d o l g o z á s á v a l . Nagyenyed város történetére vonatkozólag csak

Musnai László Aiud-Nagyenyed és református egy­ háza c í m ű ( A i u d - N a g y e n y e d , 1936) m u n k á j a ad ö s z szefoglaló, d e természtesen e g y o l d a l ú , a t á r s a d a l m i fejlődést n e m t ü k r ö z ő képet. S z i n t e c s o d á l a t o s , h o g y a kollégium történelemtanárai a X I X . században megkísérelték ugyan összegyűjteni a kollégiumra vonatkozó dokumentumokat, de a város történeté­ nek kérdését e g é s z e n e l h a n y a g o l t á k , é s c s a k e g y e t ­ len e n y e d i t a n á r n a k , L á z á r I s t v á n n a k jutott e s z é b e , hogy e g y n a g y e n y e d i i p a r á g m u n k á j á t é r d e m e s f e l ­ dolgozni (A tímárok Nagy Enyeden. Közérdek, 1898; A bőrcserzés Nagy Enyeden. Néprajzi Értesítő, 1900). A helyismereti bibliográfia számára kezdetben nagyon k e v é s ö n á l l ó m u n k a állott tehát r e n d e l k e ­ zésünkre, ezért l e g s ü r g ő s e b b f e l a d a t n a k látszott a helyi s a j t ó t e r m é k e k , ö n á l l ó k i a d v á n y o k és i d ő s z a k i lapok s z á m b a v é t e l e és ezután r e n d s z e r e s b i b l i o g r á ­ fiai f e l d o l g o z á s a . E n n e k a m u n k á n a k első e r e d m é ­ nyei k ö z é t a r t o z i k D a n k a n i t s Á d á m két d o l g o z a t a a f e l e n y e d i p a p í r m a l o m t ö r t é n e t é r ő l (Magyar Könyv­ szemle, 1959) és a X V I I I . századi n a g y e n y e d i n y o m ­ dáról (Nyelvés Irodalomtudományi Közlemények, 1960). A X I X . századi e n y e d i n y o m d á k története művelődéstörténeti szempontból már nem látszik olyan é r d e k e s n e k . 1882-ben i n d u l t m e g E n y e d e n az első politikai lap, a Közérdek, a m e l y n e k az 1900-as é v e k b e n v e r ­ senytársa lett a 48-as p á r t h i v a t a l o s lapja, az Alsó­ fehér. Ez a két l a p m i n t e g y n e g y e d f é l é v t i z e d alatt olyan h a t a l m a s és s o k s z o r j e l l e m z ő , d o k u m e n t u m ­ értékű c i k k a n y a g o t k ö z ö l t N a g y e n y e d történetéről, kulturális, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i és gazdasági é l e t é ­ ről, h o g y a n n a k f e l d o l g o z á s á r a t ö b b é v i m u n k á m r a volt szükség. Itt j e l e n t e k m e g t ö b b e k k ö z ö t t a G á s ­ pár J á n o s életére v o n a t k o z ó c i k k e k , t o v á b b á S o l y mosi Elek, F e n i c h e l S á m u e l , Fogarasi A l b e r t , W i n k ­ ler A l b e r t t ö r t é n e l m i , n é p r a j z i és e g é s z s é g ü g y i c i k ­ kei. K é s ő b b p e d i g Á p r i l y L a j o s , B e r d e M á r i a , S z e n t ­ imrei J e n ő első versei (az Alsófehérben). I n n e n is­ merhettük m e g a különböző enyedi egyesületek, így például a N a g y e n y e d i I p a r o s ö n k é p z ő k ö r , a D a l o s ­ kör, a G y ü m ö l c s é s z e t i Egylet, az ö n k é n t e s t ű z o l t ó ­ ság, a s p o r t e g y e s ü l e t e k m u n k á j á t , az e n y e d i k ó r h á z építésének történetét, az ismeretterjesztő és n é p m ű ­ velő t ö r e k v é s e k e t a X X . század első é v t i z e d e i b e n . A z erdélyi v á n d o r színtársulatok rendszeresen m e g ­ ismétlődő e n y e d i kiszállásairól, m ű k e d v e l ő e l ő a d á ­ sokról, s z í n v o n a l a s hangversenyekről olvashatunk e z e k b e n a l a p o k b a n . A zenei élet j e l l e m z é s é r e c s a k kiragadjuk Liszt F e r e n c (1846) és R e m é n y i Ede (1891) e n y e d i h a n g v e r s e n y e i t v a g y p e d i g a N a g y ­ enyedi D a l o s k ö r h a n g v e r s e n y e i t , a m e l y e k e n B e e t h o ­ ven, H a y d n , V e r d i , M o z a r t , S c h u b e r t e g y - e g y m ű ­ vét, o l y k o r e g é s z s z i m f ó n i á j á t a d t á k elő. Ez a kis v á r o s n e m élt t á v o l a kultúra v é r k e r i n g é s é t ő l , és téves azt h i n n ü n k , h o g y a v á r o s i p o l g á r s á g m i n d i g üres, tespedt életet élt.

téka absztrakt gondolati rendszer­ hez igazodó — világot teremtő készség. Ez utóbbi a modern filozófiai regény nagyszerű eredményeit adta a magyar irodalomnak Déry Tibor késői regényeiben. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1969.) Catherine Valogne Étienne Hajdu Les champs

—

clos

Zárt m e z ő k a címe az ele­ gáns és titokzatos, finom for­ mátumú könyvecskének, mely­ nek merített lapjain egy szá­ munkra eddig ismeretlen köl­ tőnő versei és az annál is­ mertebb — mert hazánkfia és világhírű — szobrász tusrajzai váltogatják egymást. Hogy melyik) illusztrálja a másikat — arra nehéz lenne felelni. Talán nem is fontos, hiszen a címet meghazudtoló nyitott világot alkot ebben a kötet­ ben szín, szó és forma, szabad utat engedve képzeletünknek. Mindkét művész feltűnő élve­ zettel — melyben az olvasó­ néző is osztozik — engedi ér­ vényesülni anyagát: a muzsi­ káló nyelvet, a franciát, mely­ nek minden árnyalatot kife­ jezni képes pompás hajlékony­ sága nem is tudni, mit dicsér inkább, önmagát vagy a te­ remtő költőt — meg az idioma universale-t, ez esetben a vízfestékengedékenységű, áttet­ sző, színes tust, melynek sze­ szélyes formáiban úgy gyö­ nyörködik a szem, mint gyer­ mekkorunk tekintete a felhők játékában, s ha van neve, így hívják: szabadság, fantázia, ( I m p r i m é e n B e l g i q u e , 1966.)

Lukács György A helyi l a p o k s o k f o n t o s n a g y e n y e d i kérdéssel foglalkoztak ugyan, de a kollégium, a város v a g y A z esztétikum sajátossága a k ö r n y e z ő f a l v a k és k ö z e l i v á r o s o k t ö r t é n e t é n e k c s a k az utolsó é v s z á z a d á h o z n y ú j t h a t n a k b ő s é g e s Az óriási terjedelmű, kétkö­ adalékokat. Ezért s z ü k s é g e s n e k látszott a k ü l ö n b ö z ő tetes munka az olvasók széles é v k ö n y v e k mellett a k ö n y v t á r r é g e b b i e r d é l y i v o n a t - rétegeihez nehezen jut el, ezért

téka a Lukács-tanítvány Fehér Fe­ renc szerkesztésében, a szerző személyes ellenőrzése alatt ké­ szült, körülbelül negyven szá­ zalékra csökkentett, de így is közel 800 lapra rúgó rövidített kiadás tömören összefoglalja a mű eszméinek alapvető ré­ szét. A központi mondanivaló megmaradt, és a gondos szer­ kesztés biztosította a részek összefüggését. Ez a változat méltóképpen reprezentálja a művet mint a marxizmus első nagyszabású esztétikai össze­ foglalását. ( M a g v e t ő , 1969.)

Korolenko A

multani

vérvád

A kis könyv az olvasót óha­ tatlanul a Dreyfus-ügyben fel­ lépő Zolára és a tiszaeszlári vérvád áldozatai mellett ki­ álló Eötvös Károlyra emlékez­ teti. A nagy orosz író éppen olyan elszántan és hatékonyan állott ki azok mellett a mul­ tani votják parasztok mel­ lett, akiket mint frissen megtérített pravoszlávokat po­ gány szokásaik miatt egy öreg koldus rituális meggyilkolásá­ val vádoltak, akárcsak Zola, az igazságtalanul meghurcolt, hazaárulással vádolt francia vezérkari tiszt mellett, vagy Eötvös a tiszamenti szegény falusi zsidók mellett. Mikó Imre válogatása, fordítása, összegező kommentárjai az ol­ vasó elé tárják Korolenko publicisztikai kampányának legszebb, legmegindítóbb da­ rabjait, írói és védőügyvédi munkájának dokumentumait, amelyek végül is a már két­ szer elítélt multaniak felmen­ téséhez, az ellenük emelt igaz­ ságtalan vádak összeomlásá­ hoz vezettek. A kötetet Korolenkónak a kijevi Beilis-pörről szóló írásai egészítik ki, amelyeket a fekete százak inszcenálta vérvádat visszaverő

k o z á s ú f o l y ó i r a t a i n a k és politikai l a p j a i n a k b i b l i o g ­ ráfiai f e l d o l g o z á s a is. Ö r ö m m e l á l l a p í t h a t j u k m e g , h o g y a Hadi és Más Nevezetes Történetek, az Er­ délyi Híradó, az Erdélyi Protestáns Közlöny, a Pro­ testáns Egyházi és Iskolai Lapok, a Sárospataki Lapok, a Vasárnapi Újság, a Református Szemle, az Erdélyi Múzeum hasábjain számos olyan oklevél, l e ­ v é l - , n a p l ó - , e m l é k i r a t - és a d a t k ö z l é s t v a g y p e d i g írói életrajzot találtunk, a m e l y e k m i n k e t k ö z e l e b b ­ ről é r d e k e l n e k , é s r é g e b b e n n e m h a s z n á l t á k fel őket. E h h e z j á r u l t a k a hazai r o m á n , m a g y a r és n é m e t folyóiratok, amelyekben sok tudományos dolgozat világított rá a v i d é k t á r s a d a l m i m o z g a l m a i r a v a g y népi h a g y o m á n y a i r a (főként az Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Studii, Studii şi cercetări de istorie artei és a Revista de folclor tanulmányai). Ha ebben a bibliográfiában nemcsak egyes taná­ rok és diákok munkásságára, h a n e m a kollégiumi művelődési törekvésekre, a környező társadalom­ m a l v a l ó k a p c s o l a t a i r a és t á r s a d a l m i hatására, az új e s z m é k t e r j e d é s é r e v o n a t k o z ó a n y a g o t keressük, a k k o r a régi k o l l é g i u m - t ö r t é n e t e k (P. S z a t h m á r y K á r o l y , V á r ó F e r e n c ) n a g y h i á n y a i a z o n n a l ki f o g ­ n a k tűnni, é s az e g é s z k o l l é g i u m i élet s o k k a l g a z d a ­ g a b b a n b o n t a k o z i k ki előttünk. G o n d o l j u n k c s a k az ifjúság külső szerepléseire, a színjátszásra, a XIX. század eleji z e n é s ü n n e p é l y e k r e , a m e l y e k r ő l s o k á i g s e m m i t s e m o l v a s t u n k . A z t is a b i b l i o g r á f i a k é s z í ­ tése k ö z b e n t u d t u k m e g , h o g y B e n k ő F e r e n c , B e n k e M i h á l y é s H e r e p e i Á d á m m á r 1790-ben m a g y a r u l kezdett el tanítani. H o g y a latin m e l l e t t 1800 után, a l e g n a g y o b b e l n y o m a t á s é v e i b e n is v o l t a k m a g y a r n y e l v ű e l ő a d á s o k , t ö b b kéziratos k u r z u s b i z o n y í t j a . B e n k e M i h á l y p é l d á u l 1805-ben m a g y a r u l a d t a elő a filozófiát, é s m á r K ö t e l e s S á m u e l előtt sűrűn h i ­ v a t k o z o t t K a n t r a . Ez c s a k a k o l l é g i u m i v e z e t ő s é g és a f ő k o n z i s z t ó r i u m h a l l g a t ó l a g o s b e l e e g y e z é s é v e l tör­ ténhetett, és ezért t é v e s n e k t a r t j u k H a j ó s J ó z s e f n e k azt az állítását, h o g y B e n k ő F e r e n c f i z e t é s é n e k e g y részét m a g y a r előadásai m i a t t tartották v i s s z a „ f ő ­ r a n g ú felettesei". Ez 1811-ben, ú g y látszik, egészen m á s o k o k m i a t t történt, és a f i z e t é s é b ő l l e v o n t ö s z szeget 1815-ben vissza is a d t á k . A z 1960-as é v e k b e n a m ű e m l é k e i n k i r á n t f o k o ­ z ó d ó é r d e k l ő d é s , és k ü l ö n ö s k é p p e n a nagyenyedi t e m p l o m e r ő d r e s t a u r á l á s á r a v o n a t k o z ó t e r v e k miatt a b i b l i o g r á f i á t e b b e n az i r á n y b a n kellett k i b ő v í t e n i . Ez v e z e t e t t t ö b b e k k ö z ö t t az e n y e d i és E n y e d k ö r ­ nyéki régebbi v a g y mai kiadványok képanyagának pontos számbavételére. A megyében levő fontosabb k ö z é p k o r i m ű e m l é k e i n k e t a z Archaeológiai Közlemé­ nyek, a Vasárnapi Újság és n é h á n y ú j a b b f o l y ó i r a t c i k k e i m e l l e t t a z o n b a n , sajnos, alig m u t a t j á k b e m a is f e l h a s z n á l h a t ó , hiteles k é p e k . A k ö n y v t á r k é p b i b l i o g r á f i á j a í g y is s o k e s e t b e n nyújtott segítséget m i n d a k u t a t ó m u n k á b a n , m i n d a tanításban, m e r t k ö n n y e n felhasználható szemléltető a n y a g o t kínált a t a n á r o k n a k ( B o d P é t e r , A r a n k a G y ö r g y , Szász Károly, Áprily Lajos képei). Külföldi tapasztalatok alapján a helyismereti b i b ­ liográfiát á l t a l á b a n h á r o m részre s z o k t u k felosztani. E z e k : 1. szakrendszeri rósz, 2. h e l y s é g r e n d i rész, amelyben a községek betűrendben vannak elhelyez-

ve, 3. életrajzi rész. E b b e n k ü l ö n v á l a s z t o t t u k a k o l ­ légiumi t a n á r o k és d i á k o k n e v é t a z o k t ó l az e n y e d i Írókétól, a k i k n e m N a g y e n y e d e n tanultak, és eset­ leg c s a k á t m e n e t i l e g d o l g o z t a k itt ( p é l d á u l Turnowsky Sándor). K ü l ö n fejezetet alkot a Bethlen és leleplező szándékkal vetett Gábor-bibliográfia. papírra. (Irodalmi Könyvki­ Kétségtelen, h o g y a l e g n a g y o b b é r d e k l ő d é s t é p p e n a d ó , 1969.) a b i b l i o g r á f i a életrajzi része keltette m i n d a t a n á ­ rok, m i n d a k u t a t ó k k ö r é b e n . H a b á r a teljességet nem lehetett elérni, m é g i s e l m o n d h a t j u k , h o g y az ismertebb n a g y e n y e d i t a n á r o k (Pápai P á r i z F e r e n c , Jaan Kross Benkő F e r e n c , Szász K á r o l y , Z e y k M i k l ó s . G á s p á r János) és d i á k o k m i n d e n f o n t o s a b b m u n k á j a m e l ­ lett a r e á j u k v o n a t k o z ó s z e m é l y i k ö z l e m é n y e k e t , A z észt irodalom története életrajzi a d a t o k a t is sikerült ö s s z e g y ű j t e n ü n k . Így tisztázhattuk s o k n a g y e n y e d i d i á k k ü l f ö l d i t a n u l ­ Közkézen forgó világiroda­ mányútjainak p o n t o s i d ő p o n t j á t v a g y azt, h o g y m i ­ Babits és kor iratkoztak b e e g y k ü l f ö l d i e g y e t e m r e , és azután lom-történeteink, Szerb Antal könyvei mit sem hová kerültek. szólnak nyelvrokonaink, az A N a g y e n y e d r ő l e l k e r ü l t t a n á r o k é s í r ó k k é s ő b b észtek írásművészetéről. Lydia is m e l e g e n r a g a s z k o d t a k a k o l l é g i u m h o z , és m u n ­ Koidula, Juhan Liiv, Gustav káikban b e m u t a t t á k a v á r o s életét. N a g y e n y e d l é ­ Suits, Heiti Talvik költészete n y e g é b e n a m ú l t század k ö z e p é n hatolt b e az i r o d a ­ és Eduard Vilde, A. H. Tamml o m b a P. S z a t h m á r y K á r o l y , Szász K á r o l y és J ó k a i saare, August Jakobson és a Mór m u n k á i v a l , d e az „ E n y e d az i r o d a l o m b a n " c í m ű többiek prózája a múltban a témakörben m a megtaláljuk Á p r i l y Lajos, Berde magyar irodalmi horizont szé­ Mária, N a g y István, S i p o s D o m o k o s , M a k k a i S á n ­ Pedig kiváló al­ dor és S z e n t i m r e i J e n ő n e v é t is. V o l t a k , a k i k c s a k lére szorult. ál­ átutaztak E n y e d e n , de í g y is j e l l e m z ő k é p e t a d t a k kotók sajátos törekvéseket, meg eredeti róla (Jókai, M ó r i c z ) , v o l t a k , a k i k á t é l t é k és ú j r a t e ­ mokat örökítettek műveikben. Mint remtették a s o k é v s z á z a d o s e n y e d i életet, és a táj hangulatú kis nép művészete, levegőjét b e l e v i t t é k a z o k b a a m ű v e i k b e is, a m e l y e ­ minden így az észteké is ket e g é s z e n m á s k ö r n y e z e t b e n e h e l y t ő l e l s z a k a d v a irodalma, részt vett a nemzeti tudatért írtak ( Á p r i l y ) . és létért vívott nagyszerű év­ A szakrendszeri r é s z b e n , e g y e l ő r e ú g y látszik, f e ­ százados harcban. Ezért érez­ leslegesen s o k h e l y e t f o g l a l el a régi p o l i t i k a i és zük minden megszólalásukban közigazgatási életet t ü k r ö z ő i r o d a l o m . A p o l i t i k a i a helytállás szilárdságát s azt cikkek c í m e i t i d ő r e n d b e n h e l y e z t ü k le m i n d e n j e g y ­ a gyötrelmes igyekezetet, hogy zetelés n é l k ü l , ezzel s z e m b e n a s o k k a l f o n t o s a b b bebizonyítsák: létezésük célja kulturális és t á r s a d a l m i k é r d é s e k k e l f o g l a l k o z ó c i k ­ az észt nép, a nyelv és kul­ keknél s z ü k s é g e s n e k látszik a b ő s é g e s j e g y z e t e l é s túra megtartása, erősítése. Az is, h o g y a kutatás m u n k á j á t megkönnyítsük. Ez irodalomtörténész Jaan Kross a z o n b a n n e m m i n d i g lehetséges. U g y a n c s a k f o n t o s ­ szerkesztésében megjelent nak látszik a történeti, g e o l ó g i a i , f ö l d r a j z i , t e r m é ­ is­ szetrajzi és a n é p i élettel k a p c s o l a t o s rész (népi tán­ „ k i s t ü k ö r " a közbeiktatott szövegekkel teszi ért­ cok és n é p k ö l t é s z e t ) , m e r t az i n t é z m é n y e k e n ( m ű v e ­ mertető és élvezetessé a képző­ lődési ház, m ú z e u m o k ) k í v ü l az a k a d é m i a i kutatók, hetővé alkotásokkal, írói tanárok, turisták, s z a k v i z s g á z ó d i á k o k és t a n u l ó k is művészeti arcképekkel illusztrált irodal­ állandóan é r d e k l ő d t e k eziránt. mi sétát. ( E u r ó p a K ö n y v k i a d ó , A helyismereti katalógus több ezer c é d u l á j á v a l 1969.) állandóan g y a r a p o d i k , és j ó l l e h e t m a m á r olyan r é s z l e t k é r d é s e k b e n (piaci árak, üzletek, k ö n y v k ö t ő k ) is tájékoztat, a m e l y e k r e m á s b i b l i o g r á f i á k b a n s e h o l sem t a l á l u n k m é g utalást s e m , m é g i s m i n d i g b e f e ­ Kardos G. György jezetlen a p e r i o d i k á k g y o r s s z a p o r o d á s a miatt, m á s ­ részt p e d i g azért, m e r t m é g az e n y e d i és m a r o s ú j ­ vári p e r i o d i k á k is c s a k h i á n y o s a n v a n n a k m e g a Avraham Bogatir hét napja

téka

könyvtárban. A helyismereti bibliográfia anyagá­ hoz h o z z á k e l l e n e s z á m í t a n u n k a p l a k á t o k a t , m e g ­ „Ha ezt a gyereket nem hívókat, sőt a gyászjelentéseket, ezeket á l t a l á b a n tottam volna magamnál, é v e n k é n t és e z e n b e l ü l b e t ű r e n d b e n s z o k t u k c s o p o r ­ úgy élhetnék, mint egy tosítani. ceg! De mikor éltem én

tar­ most her­ úgy,

téka mint egy herceg..." — sóhajt fel Avraham Bogatir, amikor nem találja Dávidot, a kisko­ rú „harcost" a narancsosában, ahol elrejtette. Jól tudja, mi vár rá, mert az angolok, kik egész hadsereget tartanak 1947ben Palesztinában, hogy a mandátumukat e területen to­ vábbra is fenntartsák, ember­ telen kegyetlenséggel nyomnak el minden olyan kísérletet, amely a további bevándorlást segítené elő. Pedig akkor a Földközi-tengert környező partvidékekről, a fasiszta ha­ láltáborokból megmenekült zsidók alig várták, hogy Pa­ lesztina födjére léphessenek. Avraham Bogatir még az el­ ső világháború előtt Harkovból vándorolt be fiatalon Pa­ lesztinába, ahol egy mezőgaz­ dasági szövetkezetben kapott otthont és munkát. Bogatir hét napjába a kis­ regény belesűríti a Bogatirok elszigeteltségét, azokét, akik sem testileg, sem lelkileg nem érzik magukat jelszabadultnak. Családi élete is szerencsétlen: nagyobbik fiát egy ott felej­ tett angol akna tépi szét és ez megtébolyítja a kisebbik fiát, kinek bátyja volt az eszmény­ képe. Bogatir lelkileg még mindig orosz. Csodálja a szov­ jetek eredményeit és még enynyi hosszú év után is gyönyö­ rű oroszsággal idéz Krilovtól. A kisregény megkapóan teste­ síti meg Bogatir személyében azokat a palesztinai zsidókat, akik testvéri egyetértésben akarnának élni az arabokkal. Ezért irtózik mindennemű so­ vinizmustól. Bogatir a „fekete százak" véres progromjai elöl menekült Palesztinába, és hiá­ ba vágyódik arra, hogy az „ígéret szent földjén" úgy él­ jenek az emberek egymás mel­ lett, ahogyan ő és a többi Bo­ gatir szeretné, ahogy az ott élő népek érdeke kívánja. ( M a g v e t ő , 1969.)

A h e l y i s m e r e t i katalógus iránti é r d e k l ő d é s o l y k o r egészen elhalkult, m á s k o r e r ő s e b b e n jelentkezett, és b e f o l y á s o l t a is a m u n k á t . T í z - t i z e n ö t é v r e v i s s z a t e ­ k i n t v e láttuk, h o g y e g y s z e r , a k o l l é g i u m t ö r t é n e t é ­ n e k v a l a m e l y i k szakasza (a r e f o r m k o r ) , a k ü l ö n ­ b ö z ő t a n t á r g y a k tanítása, a t a n u l ó k s z á r m a z á s a és i r o d a l m i m u n k á i , m á s k o r az e n y e d i sport, a g a z d a ­ sági élet, a szőlészet m ú l t j a és f e j l ő d é s e iránt n y i l ­ vánult m e g érdeklődés. K ö n n y e n előfordulhat, h o g y olyan kérdésekkel jönnek a kutatók, amelyekre a b i b l i o g r á f u s m u n k a k ö z b e n n e m g o n d o l t , ez teszi i n d o k o l t t á , h o g y a régi p e r i o d i k á k k i s e b b k ö z l e m é ­ n y e i r e , h í r e i r e is kiterjesszük a f i g y e l m ü n k e t . Így például a múlt században az e l ő f i z e t ő k j e g y z é k e v a g y e g y üzlet n y i t á s a is j e l l e m z ő l e h e t a gazdasági és t á r s a d a l m i életre. A z első e r d é l y i k ö n y v k e r e s k e ­ dések hirdetéseiből a könyvkereskedelem fejlődését, a francia és n é m e t k ö n y v e k E r d é l y b e n v a l ó elter­ jedését ismerhettük meg. Ezek az enyedi művelő­ dést, a k o l l é g i u m i ifjúság törekvéseit is k ö z e l r ő l érintették. Ezzel s z e m b e n e l h a n y a g o l h a t ó n a k látszik a m ú l t század v é g i politikai c s a t á r o z á s o k a p r ó l é k o s számontartása. A z e n y e d i h e l y i s m e r e t i k a t a l ó g u s segítségére l e h e ­ tett a n e v e l ő m u n k á n a k , és á l l a n d ó a n hozzásegíti a tanulóifjúságot, h o g y azt az intézetet, a m e l y b e n ta­ nul, azt a tájat, a m e l y b e n él, t u d a t o s a b b a n m e g i s ­ m e r j e , és é r t é k e l n i is t u d j a a z ott f o l y ó m u n k á t . Vita Z s i g m o n d

Lélektani iskoláktól a lélektan felé...

A Korunk hasábjain felbukkanó témák közt a l é l e k t a n e g y r e g y a k o r i b b j e l e n t k e z é s e hűségesen t ü k ­ rözi azt a f o l y a m a t o t , a m e l y szerte a v i l á g o n v é g b e ­ m e g y . A l é l e k t a n e g y ü t t nő é s i z m o s ó d i k m a g á v a l az e r ő s ö d ő t u d o m á n y o s s á g g a l , a m o d e r n e m b e r l e ­ küzdhetetlen, k o r s z e r ű i g é n y e s s é g é v e l . E g y r e s z a p o ­ r o d n a k a pályaválasztási t a n á c s a d ó k , az ü z e m i k é ­ p e s s é g v i z s g á l ó i n t é z e t e k ; klinikai p s z i c h o l ó g u s i á l l á ­ s o k ; teret h ó d í t az e g y e t e m i o k t a t á s b a n részben m i n t ö n á l l ó p s z i c h o l ó g u s - k é p z é s , r é s z b e n az a l k a l m a ­ zott p s z i c h o l ó g i a á g a i b a n a g y ó g y p e d a g ó g i á t ó l a m é r ­ n ö k - p s z i c h o l ó g i á i g . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b k i a d ó k listáján p e d i g e g y r e t ö b b é s i z g a l m a s a b b k i a d v á n y csábítja a s z a k e m b e r t és az e g y s z e r ű o l v a s ó t a l é l e k t a n b e r ­ keibe: minél többet megtudni önmagunkról és e m ­ bertársainkról.

A m e n n y i s é g i g y a r a p o d á s mellett a m i n ő s é g i f e j ­ lődés illusztrálására r a g a d j u n k ki e k i a d v á n y o k k ö z ü l egy s z e r é n y c í m ű kötetet, m e l y B u d a p e s t e n j e l e n t m e g m a g y a r f o r d í t á s b a n a kísérleti p s z i c h o l ó g i a m ó d ­ szereiről*. S z e r z ő j e h á r o m francia p s z i c h o l ó g u s : Jean Piaget, P a u l Fraisse és M a u r i c e R e u c h l i n . A két első szerző a S o r b o n n e p r o f e s s z o r a , é s k ö z ü l ü k is az első a f r a n c i a lélektan n a g y ö r e g j e , aki C l a p a r è d e után a genfi J. J. R o u s s e a u Intézet v e z e t ő j e v o l t , s n e m z e t k ö z i tekintélyét b i z o n y í t j a , h o g y 1966-ban ő volt a m o s z k v a i n e m z e t k ö z i lélektani k o n g r e s s z u s e l ­ nöke. Paul Fraisse s z i g o r ú francia r a c i o n a l i z m u s s a l , l é n y e g r e t a p i n t ó a n e m e l i ki a z o k a t a m o z z a n a t o k a t a t u d o m á n y o k ( f ő k é n t a filozófia, o r v o s t u d o m á n y , f i z i o ­ lógia, fizika, m a t e m a t i k a , b i o l ó g i a , n e u r o f i z i o l ó g i a , kísérleti lélektan) t ö r t é n e t é b ő l , a m e l y e k a lélektani iskolák m e g s z ü l e t é s é h e z v e z e t t e k . Ezen a k a n y a r g ó s úton a t u d o m á n y o s határterületek, o r s z á g o k és t ö r t é ­ nelemszabta sajátosságok k ü l ö n b ö z ő lélektani iskolá­ kat h o z t a k létre. A z e m b e r i l é l e k m e g i s m e r é s é n e k ezek a r e g i o n á l i s útjai a z o n b a n m a m á r e g y r e é l e ­ s e b b k a n y a r r a l f o r d u l n a k m i n d e g y e t l e n n a g y , széles út: a lélektan felé. A h a n g s ú l y m á r s o k k a l i n k á b b azon v a n , h o g y a m a g u k k ü l ö n i g a z s á g á n a k h a n g ­ s ú l y o z á s a helyett a k ö z ö s n a g y i g a z s á g o t keressék. K é t m o z z a n a t o t e m e l j ü n k c s a k ki, a m i t a m o d e r n lélektan a s o k f é l e ö r ö k s é g b ő l m a g á b a olvasztott. A z e g y i k a kísérleti m ó d s z e r e k d i a d a l m a s b e v o n u l á s a a lélektanba. É r d e k e s e n m u t a t j a ki Fraisse a z idő m e g é r é s é t a kísérleti lélektan m e g s z ü l e t é s é h e z a ter­ m é s z e t t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i n e k és k u d a r c a i n a k v e g y ü l é k é b ő l : „ . . . a z első p s z i c h o l ó g u s o k — k é p e s í t é ­ süket t e k i n t v e — g y a k r a n f i z i o l ó g u s o k ( W u n d t , Binet, P a v l o v ) , n é h a f i z i k u s o k (Fechner, H e l m h o l t z ) v o l ­ t a k . . . s z o k á s u k k á vált, h o g y a l á v e s s é k m a g u k a t a tények meggyőző e r e j é n e k . . . Végül rendelkeztek bi­ z o n y o s m ó d s z e r e k k e l és f o g á s o k k a l , sőt n é h a m ű s z e ­ r e k k e l is, . . . h a pedig n e m volt ilyen műszerük, k ö n n y e n szerkesztettek." A k ü l ö n b ö z ő n é m e t i s k o l á k késhegyre menő harcából győztesen maga a kísérle­ tezés k e r ü l t ki, az e l m é l e t e k e l é v ü l t e k . A kísérleti p s z i c h o l ó g i a k e z d e t e i a z o n b a n szinte a n é m e t o r s z á ­ gival e g y i d ő b e n , b á r sajátságos s z í n e k k e l r a j z o l ó d n a k ki A n g l i á b a n , F r a n c i a o r s z á g b a n , O r o s z o r s z á g b a n és A m e r i k á b a n is. A sajátos n e m z e t i s z í n e k k ö z ü l v é g ü l is l e g e r ő s e b b e n m a g a a kísérletező i g é n y m i n t m o ­ dern tudományos törekvés válik uralkodó jellegűvé. A m á s i k k ö z ö s m o z z a n a t a k i a l a k u l ó új l é l e k t a n ­ ban az, a m i t Fraisse szerint a „ b e h a v i o r i s t a f o r r a d a ­ l o m " hozott. Itt is e l i s m e r i a z a m e r i k a i k e z d e m é n y e ­ zést, ha d á t u m h o z és h e l y h e z a k a r j u k kötni a „ f o r r a ­ d a l m a t " ( W a t s o n c i k k e 1913-ban) — m i n t a h o g y

téka D.

Omlomijevszkij

Francuzszkij klasszicizm A szerző célja felszámolni azokat az egyoldalú nézőpon­ tokat, amelyek a romantikus írók és kritikusok támadásai nyomán a francia klassziciz­ must csupán a Boileau-féle költészeti szabályok merev kö­ vetésének tekintették, Belinszkij csalhatatlanságában bízva figyelmen kívül hagyták az irányzat különböző fejlődési szakaszait, vagy Saint-Beuve és Taine, Brunetiére és Lanson, Plehanov és Fricse véle­ ményéből kiindulva kizárólag az abszolút monarchia szelle­ mi vetületét látták benne. A kötet fő érdeme, hogy harcol ama „kultúrtörténeti" iskola hatása ellen, mely a vulgárszociológia túlzásai során csak azt vizsgálta, hogy a klasszi­ cizmus mennyiben fejezi ki a nemesség vagy a polgársá,g ideológiáját, esztétikai oldalát pedig elhanyagolta. Oblomijevszkij, Lunacsarszkij és más szovjet kutatók (Grib, Vipper, Balasov, Szigal) észrevételeit szintetizálva, sokoldalúan és differenciáltan tárgyalja a francia klasszicizmus szerepét és fejlődését a XVII. és XVIII. században, viszonyát a reneszánszhoz, a felvilágoso­ dáshoz, a realizmushoz, és elemzi az irányzat Boileau nyújtotta értelmezését, eszmei és műfaji problémáit. Bár hiá­ nyoljuk a klasszicista művé­ szetre utalás elmaradását, a könyv egészében véve jelentős hozzájárulás a világirodalom fejlődése e fontos láncszemé­ nek alaposabb megismerésé­ hez. (Izdatyelsztvo Nauka, 1969.) Tökei

Ferenc

Antikvitás és feudalizmus * Jean Piaget — Paul Fraisse — Maurice Reuchlin: A nemzetközi tekintélyű A kísérleti pszichológia módszerei. Fordította Sem- marxista történelemfilozófus lyén András. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. munkásságának tárgyául kez-

téka dettől fogva lényegében a tár­ sadalmi formák fejlődésének elméletét választotta. Cikkei, rövidebb írásai mellett főleg A z „ázsiai t e r m e l é s i m ó d " k é r ­ d é s é h e z és A t á r s a d a l m i f o r ­ m á k e l m é l e t é h e z című terje­ delmes tanulmányai hívták jel rá a szakkörök figyelmét vi­ lágviszonylatban is. Most meg­ jelent munkája az utóbbinak közvetlen folytatása. Az a ter­ melés és a tulajdon alapfor­ máinak strukturális bázisát és ezen alapuló dinamikáját vá­ zolta fel, ez a könyv az egyik alapformából a másikba való történelmi átmenetet, valamint egy-egy alapforma — neveze­ tesen az antik, illetve a „ger­ mán forma" — kialakulását s konkrét kiteljesedésének, szer­ kezeti beérésének döntő vonat­ kozásait írja le. A szerző mun­ káját — mint a megelőzőt is — a kísérletsorozat folyta­ tásának tartja, nem befejezés­ nek. (Kossuth Könyvkiadó, 1969.) Benedek

Marcell

Világirodalom II. Felvilágosodás, romantika, realizmus

W u n d t kísérleti l a b o r a t ó r i u m a L i p c s é h e z és 1 8 7 9 - h e z köti a kísérleti l é l e k t a n születését — , d e n e m z e t k ö z i t á v l a t o k a t és összefüggéseket v á z o l fel. „ H a a p s z i c h o ­ l ó g u s o k k ö z ö t t P a v l o v az első, aki a v i s e l k e d é s t ö r ­ v é n y e i t m e n t a l i s z t i k u s f o g a l m a k felhasználása n é l k ü l t a n u l m á n y o z z a , a k k o r H e n r i P i e r o n az első, aki t ö ­ kéletes szabatossággal f o g a l m a z z a m e g a v i s e l k e d é s p s z i c h o l ó g i á j á n a k á l l á s p o n t j á t . . . " Ha e b b e n a k é r ­ d é s b e n is g o m b a m ó d r a s z a p o r o d n a k é s v i t a t k o z n a k az iskolák, g y ő z n i i s m é t a z f o g , ami k ö z ö s , a m i a k o r és a korszerű tudomány igénye: „a pszichológus az általa m e g f i g y e l t h e l y z e t e k és v á l a s z o k k a p c s o l a t a i t kutatja". H o g y e z a k a p c s o l a t m i l y e n k o m p l e x és h o g y a n m a g y a r á z h a t ó , é s h o g y egyáltalán a k a r j a - e a k u t a t ó a m e g n e m figyelhető, m é r h e t ő , i s m é t e l h e t ő , kontrollálható mögöttes valóságot magyarázni, az m á r ismét f e l f o g á s és „ i s k o l á k " , d o l g a , d e h o g y a l é l e k t a n e l s ő s o r b a n afelé f o r d u l , a m i t m e g f i g y e l h e t — az t ö b b é n e m kétséges. A z utolsó é v e k fejlődése egyre i n k á b b a törekvé­ sek k o n v e r g e n c i á j á t b i z o n y l t j a . A technikai t ö k é l e t e ­ sedés az a g y m ű k ö d é s o l y a n titkait tárja fel, az i n f o r ­ m á c i ó e l m é l e t és k i b e r n e t i k a o l y a n új t á v l a t o k a t n y i ­ tottak a l é l e k t a n b a n is, h o g y a v a l ó s á g m e g i s m e r é s e egyre izgalmasabb közös témává válik minden kutató számára. A t e c h n i z á l ó d á s v e s z é l y é t a z o n b a n é r d e k e s m ó d o n e l l e n s ú l y o z z a az e g y r e i n k á b b e r ő s ö d ő sajá­ tosan l é l e k t a n i s z e m p o n t é r v é n y e s ü l é s e : „ A mai p s z i ­ c h o l ó g u s o k — b á r m i l y e n t e r m i n o l ó g i á t is a l k a l m a z ­ nak — mind egyetértenek abban, hogy a viselkedésről c s a k a k k o r n y e r h e t ü n k hű képet, ha a helyzet válto­ zásain k í v ü l o l y a n k ö z b e n s ő v á l t o z á s o k a t , azaz a s z e ­ m é l y i s é g h e z k ö t ö t t v á l t o z á s o k a t is f e l v e s s z ü k , a m e ­ l y e k b i z o n y o s é r t e l e m b e n latens, strukturált és h i e rarchizált r e a k c i ó m ó d o k . "

M í g a f e j l ő d é s első s z a k a s z á b a n i n k á b b m a g a az ingerre válaszoló viselkedés volt a téma, ma inkább a kognitív viselkedés, az inger feldolgozása, a k ö z ­ A 3 részre tervezett zseb­ b e n s ő v á l t o z ó szerepe, a s z e m é l y i s é g l é p e l ő t é r b e . könyv-sorozatnak a múlt év­ A szóhasználat m é g k o r á n t s e m e g y s é g e s . Viselkedés, ben napvilágot látott. A z e l s ő magatartás, beállítódás — m i n t h a a t e r m i n o l ó g i a is n a g y k o r s z a k o k alcímet viselő e g y r e j o b b a n a m é l y f ú r á s i r á n y á t j e l e z n é . bevezető kötete néhány alap­ K í s é r l e t e z i k a lélektan, d e a kísérlet f o g a l m a é s fogalom tisztázása után a klasszikus görög és latin szer­ tárháza m a m á r n a g y o n g a z d a g ( k o r á n t s e m c s u p á n zőktől a középkor századain át m ű s z e r e s kísérlet); m e g f i g y e l a lélektan, d e o l y a n a barokk kor ismertetéséig ju­ b o n y o l u l t k é r d é s e k m e g é r t é s é t , é r t e l m e z é s é t tűzi ki A legősibb speku­ tott el, tehát harmadfél évez­ célul, m i n t p é l d á u l a motiváció. red kultúrtörténetét vázolta. latív p r o b l é m á k k e r ü l n e k terítékre, í g y az „ e m b e r i A posztumusz újabb kötet két s z e l l e m " , d e m á r a t u d o m á n y m e r é s z és s z i g o r ú évszázadot ölel fel, s azt vizs­ m ó d s z e r e i n e k éles r e f l e k t o r f é n y é b e n . gálja, hogyan nyilvánult meg A k ö n y v m á s o d i k n a g y f e j e z e t é b e n P a u l Fraisse a XVIII. századi felvilágoso­ dás s a XIX. századi roman­ e n n e k a két k ö z p o n t i f o g a l o m n a k , a v i s e l k e d é s m e g ­ tika és realizmus a különböző f i g y e l é s é n e k és a f e l m e r ü l ő p r o b l é m á k kísérleti tisz­ tázásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Fejte­ európai országok és részben getései e l v i s í k o n m o z o g n a k . A k ö n y v n e m k é z i k ö n y v , Amerika irodalmában. A leg­ m e l y b ő l a z a n k é t o k , p r ó b á k , k í s é r l e t e k m a m á r r e n d ­ fontosabb áramlatokat, írókat k í v ü l g a z d a g tárházát m e g i s m e r h e t i a z o l v a s ó (ilyen és műveket röviden, tömören, k é z i k ö n y v r o m á n és m a g y a r n y e l v e n , eredeti ö s s z e -

állításban é s f o r d í t á s b a n t ö b b f é l e is áll r e n d e l k e ­ zésünkre), h a n e m é p p e n az e l j á r á s o k s o k f é l e s é g e i n ­ dokolja, h o g y tisztázzuk a z o k j e l e n t ő s é g é n e k , s z e r e ­ pének, b i z o n y í t ó e r e j é n e k , a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k k ö r ü l ­ ményeit, korlátait. A l é l e k t a n sajátos szempontjai a m e g f i g y e l é s és kísérletezés sajátos m ó d s z e r e i t k í ­ vánják. „ A s z e m é l y i s é g e t v é g e r e d m é n y b e n v i s e l k e d é ­ sén keresztül l e h e t m e g r a g a d n i " — írja a szerző, v a g y í g y n y i l a t k o z i k : „A p s z i c h o l ó g i a i t é n y v é g e r e d ­ ményben valamilyen viselkedés."

téka

plasztikusan jellemzi, érzékel­ tetve „az emberi természet végtelenségét s az emberi tár­ sadalmak életének történeti változatait, amelyeknek kife­ jezője az irodalom (Minerva, A v i s e l k e d é s m a t e m a t i z á l t m o d e l l j é v e l m á r talál­ 1969.) koztunk Z ö r g ő B e n j á m i n c i k k é b e n a Korunk 1968. 10. s z á m á b a n a m o t i v á c i ó v a l k a p c s o l a t b a n . A függet­ T. Voronţova Bolocan len v á l t o z ó , a m i t a kísérletező k e z e l : a helyzet, a Gh. kiváltó inger, a függő v á l t o z ó , a m e g f i g y e l t v i s e l k e d é s , a kapott válasz, de k e t t ő j ü k v i s z o n y á t r e n d k í v ü l b o ­ Dicţionar frazeologic nyolult f ü g g v é n y b e n szabja m e g a s z e m é l y i s é g , „ a rus—român sokrétűen b o n y o l u l t lelki k a u z a l i t á s n a k " ez a t é n y e ­ zője, m e l y e t ö n m a g á b a n is c s a k ú g y tekinthetünk, Elméleti és gyakorlati jelen­ mint „ a h e l y z e t e k és a m a g a t a r t á s o k közti k a p c s o l a ­ tőségű szakkönyv: az összeha­ tok c s o m ó p o n t j á t " . A t é n y e z ő k v a r i á l á s a , f a k t o r t e r ­ sonlító nyelvészet művelői és vek készítése, a kísérletezés g a z d a s á g o s s á g a , haté­ a fordítók egyaránt haszonnal konysága, t é v e d é s e k , e r e d m é n y e k f e l d o l g o z á s a , m a ­ forgathatják. A szerzőknek gyarázatok, általánosítások, h i p o t é z i s e k j o g o s u l t s á g a , munkájuk során még nem állt szükségszerűsége m e g a n n y i szigorú, n e h é z kérdés, rendelkezésére A. I. Molotkomellyel a p s z i c h o l ó g u s n a k s z e m b e kell n é z n i e . „ M i n ­ va időközben megjelent egy­ denki tudja, h o g y a v a l ó s á g b o n y o l u l t s á g á t l e e g y s z e ­ nyelvű frazeológiai szótára, rűsíti a l a b o r a t ó r i u m " , d e „ a m e r é s z ó v a t o s s á g l e h e ­ ezért kiindulópontul csak a tővé teszi, h o g y a g y a k o r l a t és a t u d o m á n y lassan D. N. Usakov, V. Dal és má­ egymásra találjon". sok szerkesztette értelmező szó­ tárak anyagára támaszkodhat­ A l é l e k t a n b a n ez a Fraisse k ö v e t e l t e e g y m á s r a ­ tak, de könyvük így is érté­ találás m é g c s a k alig n é h á n y p o n t o n történt m e g ( p á ­ kes tagja a kétnyelvű frazeo­ lyaválasztási t a n á c s a d á s , a z ü z e m i p s z i c h o l ó g i a , a lógiai szótárak nem túl népes g y ó g y p e d a g ó g i a esetei). Fiatal m é g az e g é s z t u d o m á n y , családjának. Az orosz szöve­ egyelőre mai r o h a m o s f e j l ő d é s e s e m érezteti m é g geket magyarra átültetöknek gyakorlati é l e t ü n k b e n k e l l ő e n a hatását. E n n e k e g y i k is segítségére lehet, mert sok oka talán a m o s t k i a l a k u l ó b a n l é v ő s z a k n y e l v tisztá­ olyan kifejezés fordítására ad zatlansága, d e f ő k é n t e g y r e f o k o z ó d ó b o n y o l u l t s á g a . útmutatást, amelyeket a ha­ Egy átlagos g y a k o r l ó p e d a g ó g u s b i z o n y n é h a alig-alig sonló rendeltetésű orosz—ma­ érti m e g e g y i g é n y e s e b b lélektani s z a k k ö n y v t e r m i n o ­ gyar összehasonlító munkák 5000 orosz lógiáját, k ü l ö n ö s e n , h a n e m c s a k képzett p e d a g ó g u ­ ( R u s s z i c i z m u s o k . és kifejezés, szerkesz­ sokra, h a n e m m i n d e n hivatásos p e d a g ó g u s r a — p é l ­ szólás Keszthelyi Ernő, Terra, dául a s z ü l ő k r e is — g o n d o l u n k . A z e g y r e n e h e z e d ő tette s z a k z s a r g o n h o z m é g a f o k o z ó d ó m a t e m a t i z á l á s is h o z ­ 1961; N e m z e d é k r ő l n e m z e d é k ­ orosz—magyar köz­ zájárul. K o r r e l á c i ó s z á m í t á s , s z ó r ó d á s i statisztika m á r r e ; Ezer és szólásmondás, régóta e l e n g e d h e t e t l e n e k a l é l e k t a n b a n , e h h e z j á r u l ­ mondás és jeldolgozta Dr. nak m é g m a n a p s á g a k i b e r n e t i k a és az i n f o r m á c i ó ­ gyűjtötte Ferenc, Művelt Nép, elmélettel ö s s z e k a p c s o l t e n t r ó p i a és m á s fizikai f o g a l ­ Rákos 1955) nem tartalmaznak. (Edi­ mak is, g a z d a g í t v a , d e e g y b e n n e h e z í t v e is az i s m e ­ tura ştiinţifică, 1968.) reteket. P e d i g ha a f i z i k u s o k n e m teszik t ö n k r e ezt a szép-csúf v i l á g o t , b o l d o g g á a p s z i c h o l ó g u s o k f o g j á k tenni! D e e h h e z m i n d e n k i n e k p s z i c h o l ó g u s s á kell v á l ­ M a g y a r életrajzi l e x i k o n nia, s b i z o n y e h h e z m e g e g y r e t ö b b m a t e m a t i k á t kell I—II megtanulni. Ez is e g y i k furcsa p a r a d o x o n a k o r u n k ­ nak. Az elmúlt hat évtized szük­ A g o n d o l a t a i n k ü r ü g y é ü l s z o l g á l ó k ö n y v b e n M a u ­ ségessé tette egy modern szem­ rice R e u c h l i n k ü l ö n fejezetet ír e r r ő l a k é r d é s r ő l A pontok szerint összeállított mérés a pszichológiában c í m m e l . M e g s e m kíséreljük életrajzi lexikon megjelente­ ezzel k a p c s o l a t b a n a n é p s z e r ű s í t ő ismertetést, elég, tését. A MÉL nemcsak azok­ ha n é h á n y f e j e z e t c í m e t s o r o l u n k f e l : N o m i n á l i s ská­ ról akar képet nyújtani, akik lák; O r d i n á l i s s k á l á k ; I n t e r v a l l u m - s k á l á k ; V i s z o n y - nyomtatott írásművekkel tet-

téka ték emlékezetessé nevüket, ha­ nem „a legszélesebb értelem­ ben vett magyar művelődés­ történet" minden kiemelkedő alakjának főbb adatait feljegy­ zi. Mint a MÉL főszerkesztője, Kenyeres Agnes kifejti, szá­ mos nehézségbe ütközött a lexikonszerkesztés, mert a szaktudományok által még fel nem térképezett területeket kellett átkutatniok, elfelejtett életműveket újraértékelniök. Adataik pontosak, aránylag kevés a megkérdőjelezett, eset­ leg tévesen közölt évszám. Kár, hogy a megszabott két kötetes terjedelem miatt csak kb. 11 000 lezárt életművű ne­ vezetes embert tudtak felvenni a MÉL-be, így a még alakuló életpályák egyelőre homály­ ban maradnak, pedig ez utób­ biakról sokszor igen nehéz pontos adatokat találni. (Aka­ d é m i a i K i a d ó , 1969.)

Lukács

György

M ű v é s z e t és t á r s a d a l o m A Lukács György Válogatott Művei I. kötetében közölt, 1910 és 1960 között írt tanul­ mányok a gondolkodó egyéni fejlődésén túlmenően annak a fél évszázadnak a bonyolult problémáit is tükrözik, amely létrejöttük hátteréül szolgált. A szerző önálló tanulmány­ számba menő előszava koráb­ bi és érettebb „kísérleteiről" szólva azt is megvilágítja: „mi­ lyen koráramlatokkal harcol­ va, melyeket elfogad,va vagy továbbfejlesztve, melyeket ta­ gadva jöttek létre a bennük kijejezésre jutó szempontok". A tanulmánygyűjteményben a tendencia és a pártosság, a művészet és az objektív igaz­ ság, a tragikum, az avantgardizmus világnézeti alapjai és más elméleti kérdések mellett az eposz és a regény, a riport, az elbeszélés és a leírás műfaji,

skálák; Derivált s k á l á k . . . Ezek ismerete szükséges és e l e n g e d h e t e t l e n , d e a m i k o r é r t e l m e z n i a k a r j u k a m é r é s e k e r e d m é n y é t , a k k o r j ö n n e k c s a k az igazi nehézségek, mert „ k ö z b e l é p n e k bizonyos változók, m e l y e k e t n e m lehet o l y a n e x p l i c i t m ó d o n definiálni, mint a szóban forgó mérési eljárások alapján nyert változókat", ezek pedig „sokszor olyan tapasztalatok­ kal f ű z ő d n e k , v a g y l á t s z a n a k f ű z ő d n i a m é r t v á l t o ­ z ó k h o z , a m e l y e k e t n e m lehet m i n d i g v a l a m i l y e n n u ­ m e r i k u s i n d e x s z e l kifejezni". R e u c h l i n s z e r é n y e n b e ­ vallja, h o g y „ a m é r é s c s a k e g y fázisa a n n a k a f o k o ­ zatos m e g k ö z e l í t ő f o l y a m a t n a k , a m e l y által i s m e r e ­ t e i n k g a z d a g o d n a k és s z e r v e z ő d n e k . Ez a fázis ö s s z e ­ függ a m e g e l ő z ő és k ö v e t k e z ő f á z i s o k k a l , ezektől e l ­ s z a k í t v a n e m definiálható. M i n d e n fázist magával r a g a d a f o l y t o n o s ú j j á s z e r v e z ő d é s m o z g á s a , és e b b e n a m o z g á s b a n m i n d e g y i k e g y s z e r r e e s z k ö z is és t á r g y is". A lélek „megfoghatatlanságának" sarkalatos kér­ d é s e v e t ő d i k fel a b b a n a r é s z b e n , m e l y e t u t o l j á r a hagytunk, bár a k ö n y v b e n n e m a végén szerepel. É p p e n a n a g y tekintély, Jean P i a g e t n y ú l a h h o z a kényes kérdéshez, a pszichofiziológiai paralelizmushoz, a m e l y é v e z r e d e k óta f o g l a l k o z t a t j a a g o n d o l k o z ó , ö n m a g á r a e s z m é l ő s ezen az e s z m é l é s e n e l c s o d á l k o z ó e m b e r t . T a n u l m á n y á n a k c í m e : A pszichológiai tények magyarázata és a pszichofiziológiai paralelizmus. Érdekes, h o g y a m a g y a r á z a t és a p a r a l e l i z m u s p r o b l é m á j á h o z P i a g e t é p p e n m i n t kísérletező k u t a t ó j u t el, m e r t szerinte „ m i n d e n a u t o n ó m és s p o n t á n kutatás e g y m á s t k ö v e t ő f o k o z a t o k o n át é p ü l f e l , és azok a fokok, amelyek bizonyos szinvonalat megha­ l a d n a k , a t u d o m á n y b a n r e n d s z e r i n t a m a g y a r á z ó hi­ potézis igazolásának nevezett mozzanatnak felelnek m e g " . É r d e k e s e m l é k e z t e t n i itt C l a u d e B e r n a r d j e l e s francia f i z i o l ó g u s n a k a kísérletezés m ó d s z e r é r ő l s z ó l ó m ű v e e g y i k kitételére: „ E g y t é n y ö n m a g á b a n s e m m i t s e m ér. E g y t é n y t l é n y e g é b e n azért i d é z n e k fel v a g y elő, h o g y a kísérletező által felállított hipotézist i g a ­ zolja." A kutatóelme a felbukkanó tényekből kísérlete­ zéssel v o n j a ki a t ö r v é n y s z e r ű s é g e t , m a j d a k ö z b e n a d ó d ó p r o b l é m á k s e z e k kísérleti tisztázása e g y r e t o v á b b és m é l y e b b r e v i s z i k a v a l ó s á g f e l t á r á s á b a n . T ö r v é n y s z e r ű s é g e k t ő l v a l ó d i t ö r v é n y h e z jutni, a t ö r ­ v é n y m a g y a r á z a t á t m e g k e r e s n i , m e l y szerint a j e ­ lenség s z ü k s é g k é p p e n k ö v e t k e z i k b e a d o t t k ö r ü l m é ­ n y e k között, v a g y i s kauzális m a g y a r á z a t o t keresni a j e l e n s é g e k r e — ez a l é l e k t a n n a k is i g é n y e , m i n t m i n ­ d e n t u d o m á n y n a k . H o g y az é v e z r e d e k f i l o z ó f i a i , m a j d a m o d e r n i d ő k l é l e k t a n i iskolái a n n y i e l a v u l t e l m é ­ letet állítottak fel a lelki j e l e n s é g e k m a g y a r á z a t á r a , ez P i a g e t szerint a b b ó l s z á r m a z i k , h o g y a kauzalitás klasszikus (fizikai) f o g a l m a n e m a l k a l m a z h a t ó a tu­ datra. M i u t á n s o r r a veszi a k ü l ö n b ö z ő m a g y a r á z a ­ tokat — a m e l y e k a l é l e k t a n sajátos természetéből k ö v e t k e z ő e n o l y a n „ s a j n á l a t o s a n s o k f é l é k " — , eljut a paralelizmus problémájának modern fogalmazásá­ h o z , m e l y t ö b b é m á r n e m a s z e l l e m é s a test, h a n e m k i z á r ó l a g „ a tudat és a z a l a p u l s z o l g á l ó fiziológiai struktúrák p r o b l é m á j a " . „ M i tehát a t e r m é s z e t e a f i z i o l ó g i a i k a p c s o l a t o k és a r a j t u k n y u g v ó tudatos ítéletek k a p c s o l a t á n a k ? "

— kérdezi. A f o g a l m a z á s b e l i k ü l ö n b ö z ő s é g e k e n túl, a verbális vitát m e l l ő z v e , v é g ü l a k ö v e t k e z ő két m e g o l ­ dásra r e d u k á l j a a s z ó b a j ö h e t ő j a v a s l a t o k a t : „ V a g y kölcsönhatás v a n a tudat é s a m e g f e l e l ő idegi f o l y a ­ mat között, v a g y két p á r h u z a m o s j e l e n s é g s o r r ó l v a n szó, a m e l y e k h e t e r o g e n i t á s a e l e v e kizárja, h o g y e g y ­ másra hatással l e g y e n e k . " A k ö l c s ö n h a t á s tapaszta­ lati t é n y é n e k m i b e n l é t é t m e g é r t e n i a z o n b a n n e m l e ­ het a fizikai kauzalitás a l a p j á n . A k á r „ p s z i c h i k u s energiát" tételezünk fel, s e n n e k v a g y u n k k é n y t e ­ lenek b i z o n y o s fizikai t u l a j d o n s á g o k a t tulajdonítani (ami m á r n e m p s z i c h o l ó g i a ) a s z o m a t i k u s hatás m e g ­ indításánál, a k á r m e g m a r a d u n k c s u p á n a tudattal járó i d e g m ű k ö d é s n é l , é p p e n azért, m e r t a t u d a t által kívánt i d e g m ű k ö d é s n e m a z o n o s a t u d a t n é l k ü l v é g ­ b e m e n ő v e l — a hogyan kérdésébe mindig beleütkö­ zünk. Ezért j u t el a l e g t ö b b szerző a paralelista m e g o l d á s h o z , a z z a l a fenntartással, h o g y m i n d e n tu­ datállapotnak megfelel egy idegfolyamat, de fordítva már n e m igaz a tétel. A p a r a l e l i z m u s dualista válfajai k ö z ü l a m o d e r n idők G e s t a l t - e l m é l e t e i z o m o r f i z m u s r ó l b e s z é l , a k ü ­ lönböző p s z i c h i k u s és n e m p s z i c h i k u s s t r u k t ú r á k m e g ­ feleléséről. A m o n i s t a t ö r e k v é s ű paralelisták „ a két sorozatban u g y a n a n n a k a v a l ó s á g n a k két a r c u l a t á t látják: b e l ü l r ő l (tudat) v a g y k í v ü l r ő l (fiziológia) ra­ gadva m e g " . A t u d a t a z o n b a n „ s o k f é l e t ö r v é n y n e k e n g e d e l m e s k e d i k " , és szerepét ö n á l l ó , e g y r e b o n y o ­ lultabb f u n k c i ó j á t m i n d az e g y é n , m i n d a t á r s a d a l o m életében a t u d o m á n y o k e g é s z t ö r t é n e t e tanúsítja. S z e r z ő n k é r v e l é s e során v é g ü l a n n a k a m e g á l l a p í ­ tásához j u t el, h o g y a t u d a t „ e r e d e t i és s p e c i f i k u s kategóriákhoz tartozik, a m e l y e k r ő l az a n y a g i t é n y e k önmagukban n e m vesznek tudomást". A tudatállapo­ tok m i n d i g v a l a m i jelentést h o r d a n a k , s e z e k a j e ­ lentések — a k á r k o g n i t í v a k , v a l a m e l y állításban rejlő igaz v a g y n e m igaz f e l i s m e r é s é r e t ö r e k e d v e , a k á r értékelőek, p é l d á u l a c é l s z e r ű s é g v a g y e r k ö l c s i k ö t e ­ lezettség s z e m p o n t j á b ó l — o l y a n m ó d o n k a p c s o l ó d n a k e g y m á s h o z , h o g y a puszta kauzalitás u g y a n n e m meríti ki őket, d e m é g i s létező e g y m á s b ó l k ö v e t k e z é ­ süket i n k á b b i m p l i k á c i ó n a k l e h e t n e v e z n i . A z i m p l i katív k a p c s o l a t o k b i r t o k á b a n P i a g e t v é g ü l felállítja hipotézisét a p s z i c h o f i z i o l ó g i a i p a r a l e l i z m u s r ó l , m e l y így h a n g z i k : „ A t u d a t á l l a p o t o k és a m e g f e l e l ő f i z i o l ó ­ giai f o l y a m a t o k p a r a l e l i z m u s a l é n y e g é b e n a t á g a b b é r t e l e m b e n vett i m p l i k á c i ó s r e n d s z e r e k és a kauzali­ tás k ö r é b e t a r t o z ó r e n d s z e r e k i z o m o r f i z m u s á n a l a p ­ szik." A z e g é s z k ö n y v értékelése során c s á b í t ó a n t ó d u l ­ nak fel é r t é k e l ő c í m k é k , m e l y e k e t a k ü l ö n b ö z ő l é l e k ­ tani i s k o l á k s a r á j u k j e l l e m z ő v i l á g n é z e t e k a m a ­ guk harcai során k o v á c s o l t a k f e g y v e r r é . Úgy é r e z z ü k , m é l t ó b b d o l o g e n n e k a c í m k é z é s n e k ellenállni és helyette, a k á r e l f o g a d v a , a k á r e l v e t v e a hipotézist, elgondolkozni a felvetett kérdéseken.

téka tartalmi és formai problémái is helyet kapnak, s találhatunk benne részleteket A történelmi r e g é n y , A k ü l ö n ö s s é g és A z e s z t é t i k u m sajátossága című, nagyobb lélegzetű művekből is. A kötet értékét növeli a ta­ nulmányok forrásainak felso­ rolása, valamint a részletes tárgyés névmutató. (Gondo­ lat, 1968.) Balogh József

László Attila

Sikerült olyan szuggesztív erejű portrét rajzolni a köl­ tőről, mely a tájékozatlanabb versolvasó számára is ismerős­ sé teszi ezt az arcot, egysze­ riben barátjának, sorstársának, küzdőtársának érezheti a köl­ tőt. És mégsem sikkadnak el e könyvben az irodalomtörté­ net, a szigorú irodalmi elemzés szempontjai. Az életmű sza­ kaszolása, a legjelentősebb versek elemzései a megértés, az együttgondolkodás és együtt küzdés vágyát ébresztik ben­ nünk. Különösen nagyszerű József Attila kapcsolatainak és magáramaradottságának sokoldalú elemzése: a marxiz­ mus és a freudizmus hatásá­ nak kimutatása es az a vonal­ vezetés, mely ezzel szoros öszszefüggésben a költő kettős harcát mutatja be; a külső harcot, a politikai fasizmus és dogmatizmus ellen, a társadal­ mi viszonyok megváltoztatásá­ ért, a szocializmus gondolatá­ ért, a Duna-völgyi népek egy­ ségéért, a kisemmizett tö­ megekért; a belső harcot ön­ magáért, a személyiség bom­ lása ellen a személyiség meg­ maradásáért.

Jól vázolja a folyamatot a „proletár és a parasztsors" vállalásától az „értelmiségi sors" vállalásáig és a politikai hovatartozás tudatának állan­ dóságát. Az önmaga szuvere­ nitásáért folytatott harcát és a küzdelmet a „kis és nagy csa­ való tartozásért, az V á r ó n é T o m o r i V i o l a ládhoz"

téka

Sóhajt a fenyves (Levél Herédi

Gusztávnak)

otthonért. Politikai és szerelmi vívódását a halálig, s végül a K e d v e s Guszti! nagy keresést, hogy találjon Figyelem m a g a m : miért jöttem zavarba új valami „bizonyosabbat, mint a k ö n y v e d o l v a s á s a k o r ? kocka". (Akadémiai Kiadó. A z ö n f i g y e l é s e r e d m é n y e : n e m tetszik a Sóhajt 1969.) a fenyves c í m ű n o v e l l a g y ű j t e m é n y e d * : az i g é n y t e l e n m o n d a n i v a l ó , az í r á s o k e g y h a n g ú m e g f o r m á l á s a t o r ­ zító t ü k ö r k é n t mutat T é g e d , az írót. T o r z í t ó t ü k ö r ­ Jerzy J. Wiatr ként mutat, m o n d o m , m e r t a l e g j o b b i g y e k e z e t t e l sem találom bennük a valóságos, a hús-vér Herédit; A z „ideológia alkonya"? s z ó k i m o n d á s o d , őszinteséged, ú j r a t ö r e k v é s e d . Szor­ g a l m a s a n számítgatva, tizenöt é v e k ö v e t e m é r d e k l ő ­ déssel m u n k á s s á g o d a t , riportjaid, n o v e l l á i d s z á m t a ­ Vitairat, amelyben a neves lanszor m e g ö r v e n d e z t e t t e k . M a g á v a l ragadott h a r c o s lengyel szociológus korunk kiállásod, igazságszereteted, fantáziád frissesége, és szellemi és politikai életének azt h i s z e m , m o s t é p p ez a v e s z t e m : túlzott m a g a ­ egyik alapvető problémáját biztossággal, b i z a l o m m a l k ö z e l e d t e m e h h e z a k ö n y ­ tárgyalja: a mai polgári tár­ v e d h e z . Persze, f e l e l ő s s é g r e v o n h a t a t l a n u l h a l l g a t h a t ­ sadalomelméletek, szociológiai nék, é l h e t n é k a klasszikus, s o k a k g y a k o r o l t a e l v s z e ­ vizsgálatok ideológiaellenessé­ rint: b a r á t u n k m ű v é r ő l v a g y j ó t v a g y s e m m i t . . . gének gyökerét és tényleges T u d o m , j ó i d e i g r e s t e l l n é m a h a l l g a t á s o m ; magam tartalmát. A szerző bebizo­ előtt is, előtted is. nyítja, hogy az „ideológia al­ H a d d k ö v e t k e z z é k hát a v é l e m é n y e m : konya" jelszó a burzsoá teore­ Lássuk e l ő b b a kötet n o v e l l á n a k n e v e z e t t , de tikusoknak az ún. ipari társa­ kisregény terjedelmű d a r a b j á t , a Kecskés bácsit. dalomról szóló nézeteiből fa­ K e c s k é s b á c s i régi i s m e r ő s ö m ; az Igaz Szó 1965. kad, s a kapitalizmus és szo­ februári s z á m á b ó l t u d o m a történetét: k e z d e t b e n cializmus egyazon irányú fej­ h a d i á r v a b á d o g o s inas, c s a l á d f e n n t a r t ó l á z a d ó fiú, lődését, kiegyenlítődését és k é s ő b b b o l d o g t a l a n , f a l v a k o n k ó b o r l ó i p a r o s , ki e g y integrálódását hivatott elmé­ adott p i l l a n a t b a n felismeri, h o g y a n y j a és t o l l a s o d ó letileg alátámasztani. Tehát testvérei s z á m á r a ő c s u p á n s z é g y e l l n i v a l ó a n e l h a n y a ­ osztályérdekeket hangsúlyoz és golt, kihasználható, j á m b o r k e n y é r k e r e s ő . D ü h é b e n érvényesít — végső fokon az feleségül veszi a v i d é k i útjain m e g k e d v e l t s z e r e t ő ­ elkötelezettség ideológiai állás­ jét, a szép h á b o r ú s ö z v e g y A m á l i t . Házassága s i k e r e s ­ pontjára helyezkedik. A szer­ n e k látszik e g é s z e n a d d i g , a m í g fel n e m é b r e d b e n ­ ző polémikus jellegű esszéjé­ ne a g y e r e k utáni v á g y . Eleinte ó v a t o s a n , t a p i n t a ­ ben sokoldalúan vizsgálja az tosan kéri feleségét, m e n j e n o r v o s h o z , vizsgáltassa ideológia továbbélését a leg­ m e g magát, mi az o k a m e d d ő s é g é n e k . A m á l i s z e ­ fejlettebb tőkés országokban, m é r m e s , m a k a c s u l elhárítja e m b e r e óhaját, m i r e az de ilyen irányú kutatását ki­ az italban keres vigasztalódást, és r e n d s z e r e s e n v e r n i terjeszti a szocialista világ­ k e z d i . E g y r e m é l y e b b r e s ü l l y e d , szadistává, p e r v e r z z é rendszerre is, bár itt a len­ züllik, s az a s s z o n y , m e g l e p ő e n , intelligens l e v e l e t gyelországi helyzet felmérése h a g y v a a lakásban, eltűnik. K e c s k é s b á c s i m á s o d s z o r indokolatlanul túlsúlyban van. is m e g n ő s ü l , e z a házassága is k i t ű n ő e n indul, d e . . . Elemzés tárgyává teszi az ide­ n i n c s és n i n c s g y e r e k . Ezt a z élettársát is n y a g g a t ­ ológia fogalmát, és tanulságo­ j a : m e n j e n o r v o s h o z . A feleség ellenállása k i h o z z a kat, következtetéseket von le a s o d r á b ó l , felszínre c s a p ó d i k s z a d i s t a - p e r v e r z t e r ­ a különböző meghatározási tí­ mészete, és a z o n k a p j a magát, ez az a s s z o n y is f a ­ pusokból. Érdekesek és gya­ k é p n é l hagyta. T e r m é s z e t e s e n l e v é l — a s z i t u á c i ó ­ korlati szempontból is meg­ hoz, a f i g u r á k k u l t ú r s z í n v o n a l á h o z v i s z o n y í t v a , h i ­ szívlelendők azok a megjegy­ hetetlenül intelligens l e v é l — m a r a d utána. Í m e : m i n d e n t kellett v o l n a n e k e d e l m o n d a n o m , d e zései, amelyek a tömegek ideo­ „ S o k lógiai elkötelezettsége és a tör­ n e m v o l t h o z z á lelki e r ő m . T u d d m e g v é g r e , h o g y ténelmük átalakítása közötti e l m e n t e m az o r v o s h o z , n e m is e g y h e z , de m i n d azt kölcsönös összefüggésre és visszahatásra vonatkoznak. * Herédi Gusztáv: Sóhajt a fenyves. Irodalmi ( K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1969.) Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

mondta, n e k e m az é g v i l á g á n s e m m i b a j o m . Ér­ ted? Én tehát r é g ó t a t u d o m , h o g y n e m lesz g y e r ­ m e k ü n k s b e l e n y u g o d t a m , v á l l a l t a m í g y is m e l l e t ­ ted az életet, m e r t szeretlek. M i k o r a z o n b a n láttam, hogy te n e m tudsz m e g b é k é l n i a helyzettel, kétség­ beesett l é p é s r e s z á n t a m el m a g a m : ú g y a h o g y , de legyen g y e r m e k ü n k . É r t e d ? T e a z o n b a n c s a k ütsz, versz, h o l o t t m á r v á r a n d ó s v a g y o k . Itt kellett hát hagyjalak, h o g y é p s é g b e n k i v i s e l h e s s e m a g y e r m e ­ ket. B o c s á s s m e g ezért. Én is m e g b o c s á t o k n e k e d . " Kecskés bácsit megdöbbentik ezek a sorok, de a leg­ k é n y e l m e s e b b m e g o l d á s t választja: hátat f o r d í t a m u n k á n a k , m i n d e n é t ( l a k b e r e n d e z é s é t , hosszú é v e ­ kig g o n d o s a n á p o l g a t o t t kertjét) italra váltja, és b ú ­ sul. K ó r h á z b a kerül, m e g g y ó g y í t j á k és i s m é t a s z szony kell neki ; első feleségénél, Egeresen t e r e m . . . Ez l e n n e a k i s r e g é n y első része, az általad hol Pistának, hol J ó s k á n a k hívott f ő h ő s k á l v á r i á j á n a k a vége. Ekkor éppen befejeződik a második világ­ háború, é s ettől k e z d v e K e c s k é s b á c s i n a k zsírozott c s a p á g y a k o n g ö r d ü l e l ő r e a z élete. A visszaszerzett A m á l i v a l tölti, m a g t a l a n s á g á b a ú g y - a h o g y b e l e n y u ­ godva, h á t r a l é v ő napjait, a h o g y esik, ú g y p u f f a n gondolattal i l l e s z k e d i k az o r s z á g é p í t é s b e , és i g é n y t e ­ lensége, m a r a d i s á g a a k k o r éri el c s ú c s p o n t j á t , a m i ­ kor e l m a r a s z t a l j a a z o k a t a ( b á d o g o s ) szakikat, a k i k j o b b munkakörülményeket, t ö b b megbecsülést igé­ nyeltek a s z o c i a l i z m u s t ó l . M e g e l é g e d é s é r e , e z e k e t f é l ­ reállították, m e r t ú g y m o n d , senki s e m pótolhatatlan. „Ma m e g n e m értett z s e n i k — m o n d j a K e c s k é s b á ­ csi —, g ő g ö s - b á n t o t t a n sétálgatnak a S é t a t é r fái alatt, a k á r c s a k e g y k o r N a p ó l e o n S z e n t I l o n a szigetén." A z Igaz S z ó - b e l i K e c s k é s b á c s i r ó l V e r e s s Z o l t á n jóságos-megbocsátó bírálatot közölt, úgy vélte: „ . . . a K e c s k é s bácsi p i l l a n a t n y i m e g t o r p a n á s t j e l e n t ő f é l ­ sikere e l l e n é r e is lehetetlen n e m látnunk, m e k k o r a s z o r g a l o m m a l , m i l y e n b e c s ü l e t e s e n küzd H e r é d i az e g y r e n a g y o b b szépírói f e l a d a t o k k a l , a m e l y e k e t ő m a g a vállal." T a l á n é p p e n V e r e s s Z o l t á n v é l e m é n y é ­ n e k tulajdonítható, h o g y a l a p o s a n á t d o l g o z t a d , kis­ r e g é n y - m é r e t ű v é írtad e l b e s z é l é s e d e t . A j ó h i s z e m ű tettnek t ö b b e r e d m é n y e v a n ; m e g s z ű n t a m ű v á z ­ latszerűsége, t ö k é l e t e s e d e t t az á b r á z o l á s , és h a t á r o ­ zottan s z é p , az í r ó tehetségét b i z o n y í t ó részek k e r ü l ­ tek e l ő t é r b e , p é l d á u l a k é p z e l t v i t á k Pirossal (a m á ­ s o d i k f e l e s é g g e l ) háztetőn, v o n a t o n , á g y b a n . És m é ­ g i s . . . a k i s r e g é n y h i á n y é r z e t e t kelt az o l v a s ó b a n , ami v é l e m é n y e m szerint a z i d e j é t m ú l t koncepció­ nak, a n y e l v e z e t j e l l e g t e l e n s é g é n e k a k ö v e t k e z m é n y e . T e — g o n d o l o m , a k a r a t l a n u l — azt a rég l e j á ­ ratott i r o d a l o m p o l i t i k a i felfogást p r o p a g á l o d , m i s z e ­ rint a m ú l t c s u p a s z e n n y és g y ö t r ő d é s , a j e l e n m e g m a k u l á t l a n tisztaság, v i d á m s á g , b ö l c s tisztánlátás foglalata. Írás k ö z b e n m e g l e h e t ő s e n siethettél, m e r t a tömörségre törekvés ürügyén ilyen jellemzést adsz A m á l i r ó l : „ J ó k i á l l á s ú szépszál f e h é r n é p v o l t , tatárkoponya, amilyent csak Kalotaszegen látni." A Szorongás című novelládban hasonlóképpen jársz el: „Magányos, zord asszony volt Herlicskáné. Valami­ kor b e l v á r o s i l a k o s , palota, szállító vállalat, gazdag­ ság." ( K i e m e l é s e k t ő l e m : P. J.) V i s s z a k a n y a r o d v a K e c s k é s b á c s i h o z , m u s z á j e l m o n d a n o m még, h o g y m e g l e p ő e n b ö l c s e m b e r , á l l a n d ó a n oktatja a z írót és

téka Georg

Lukács

Specificul literaturii al esteticului

şi

A válogatott művek német­ ből románra fordított gyűjte­ ménye kettős célnak felel meg: ízelítőt ad mind az esszéíró, mind a teoretikus Lukács György munkásságából. Ezért a Lessing, Goethe, Stendhal, Bal­ zac, Tolsztoj, Thomas Mann alkotásával foglalkozó tanul­ mányok mellett részleteket tartalmaz két szintetizáló el­ méleti műből: a Történelmi r e g é n y és t ö r t é n e l m i dráma című fejezetet A történelmi r e g é n y b ő l és három szemelvényt Lukács esztétikai rendszerének illusztrálására Az esztétikum sajátosságából (Az ember mint mag vagy héj; A művészet vi­ lágszerűségének feltételei; A műalkotás mint önmagáért lé­ tező). N. Tertulian bevezető tanulmánya átfogó képet nyújt „korunk marxista kultúrája legkiválóbb egyéniségének" szellemi fejlődéséről. (Editura p e n t r u literatură universală, 1969.)

Kériné

Sós

Tanárok élete és

Júlia munkája

Az értelmiségi réteg szám­ ban és hatásban jelentős cso­ portjáról, a tanárokról szól ez a szociológiai felmérés. Szer­ zője — az időközben elhunyt K. Sós Júlia — a tények nyel­ vén ír napjaink pedagógusai­ nak életmódjáról, munkájuk sajátos területeiről, e kettő kölcsönhatásáról. A kétszáz esettanulmányt feldolgozó ér­ tekezés jellegzetes típusokat sorakoztat fel; ilyen a tudós, a tanítás módszerét fejlesztő, a szervező, az egyéni kapcsola­ tokat teremtő tanár; végül pe­ dig ezek nevelői hatását elem­ zi száz diák emlékezése alap­ ján. Utóbbiak tanulsága, vég-

téka ső kicsengése ez: a gyerekek kegyetlenül őszinték és igazsáságszeretők. A diákokat — akár világnézetről, akár szak­ mai kérdésekről essék szó az órán — becsapni, félrevezetni nem szabad. (Akadémiai Ki­ a d ó , 1969.)

Manipuláció (A tudatiparról) A jelenkori tőkés társada­ lom fejlett országaiban új „ipar" — a tudatipar — jött létre. A gondolkodás manipu­ lálása, „megdolgozása" szerves tartozéka az állammonopolista kapitalizmusnak, és arra szol­ gál, hogy az embereket olyan lényekké formálja, akik enge­ delmesen és pontosan azt te­ szik, amit az állam, illetve a monopóliumok akarnak tőlük. A M a n i p u l á c i ó szerzői kollek­ tíva műve, s tavaly jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban. A munka töb­ bek között olyan alapvető problémákat tárgyal, mint: ideológia és politika; mit je­ lent a tudat manipulálása; az ideológiai modell; az imperia­ lista gondolkodás modellje: a közvélemény kipuhatolása és formálása; a tömegkommuni­ kációs eszközök monopóliuma; a tömegkultúra a manipuláció szolgálatában; az eszmények elhasználódása és újraterme­ lése; a tudományos-műszaki forradalom és a szellemi élet. A szerzők — annak hangsú­ lyozása mellett, hogy a mani­ pulálás többé-kevésbé vala­ mennyi kapitalista országban kifejlődött, s legtökéletesebb f o r m á i t az USA-ban érte el — helyzetük révén példáikat fő­ ként Németország Szövetségi Köztársaságából veszik. (Kos­ suth K ö n y v k i a d ó , 1969.)

az o l v a s ó t , m e g m a g y a r á z z a : r é g e n a b é r e s az istál­ lóban aludt „egy olyan jászol fölé tákolt priccsfélén." És i l y e n — ú j b e k e z d é s e s — felkiáltásai v a n ­ nak: „Micsoda bódulat!" meg „Nagynyavalya!" Igaz­ ságtalan l e n n é k viszont, h a n e m e m l í t e n é m m e g a mellbevágóan kitűnő sorokat: „kihalt volt a határ, c s a k az e g e r e k v i g y o r o g t a k r á m ü r e g e i k o l t a l m á ­ b ó l " , v a g y ezt: „ . . . m i k o r m e g este lefeküdtünk, h o z z á m sütötte tüzes, fiatal t e s t é t . . . " Abban a reményben olvastam tovább a novel­ láidat, h o g y hátha f e l f e d e z e m b e n n ü k a n e k e m tet­ sző, i g é n y e s H e r é d i t , ú g y , a h o g y én őt a z é l e t b e n i s m e r e m . Ez c s a k r é s z b e n sikerült. A z Irigység, ab­ szolút p r o v i n c i á l i s , a Sóhajt a fenyves az irodalom­ ban sémává merevedett módszerrel sablonos há­ zastársi v i s z o n y t tárgyal, a Szorongás kezdete szür­ ke, d e s z e r e n c s é r e a b e f e j e z é s e k á r p ó t o l : g y ö n y ö r ű . S z e r e t n é m , e l v á r n á m , h o g y a Maradék, a Jutalom, a Mi célt kövessek? a Szorongás színvonalát elérje; a Koncepció és a Szépség i n k á b b riport, m i n t n o ­ v e l l a , d e a Magány, a k ö t e t z á r ó írás — az é r z e l g ő s részeket l e s z á m í t v a — n a g y o n s z é p . E b b e n a n o v e l ­ ládban bizonyítottál; bebizonyítottad, hogy az ed­ digieknél sokkal többre vagy képes. Ha n e m veszed rossznéven, van pár tanácsom: 1. S z o k j le a b e (be = d e ) s z ó használatáról, l e ­ g a l á b b ott, a h o l n e m a h ő s ö k k e l m o n d a t o d . A be túlzott a l k a l m a z á s a s e l y p í t é s n e k t ű n i k a m i s o k t e ­ k i n t e t b e n férfias p r ó z á n k b a n . 2. A z o l y a n m o d e r n h a n g v é t e l ű novellákban, m i n t a Jutalom, k e r ü l d a f ö l d r e r á n t ó szavakat. P é l ­ d á u l : nétené. E szó jelenlétét a n o v e l l a főalakjának mezőgazdász volta s e m indokolja. 3. N e erőltess m ű v e i d r e s z i m p l i f i k á l t , o b l i g á t ­ optimista befejezést, mint ahogy a jelen kötetedben tetted. H a t a l m a s é l e t t a p a s z t a l a t o d i s m e r e t é b e n m e ­ r e m állítani: T e t u d o d a l e g j o b b a n , m e n n y i r e s i m o gatóbb-kegyetlenebb, jóságosabb-gonoszabb, felma­ gasztalóbb-porbasújtóbb a valóság, s ezt r e m é l e m , manapság senki kulturált halandó n e m tagadja. Őszinte Pusztai

híved : János.

TALLÓZÁS

Tőkésországok valutaproblémái (Lumea,

305.)

Costin K i r i ţ e s c u a First N a t i o n a l C i t y Bank o f N e w Y o r k é v k ö n y v é n e k adatait e l e m e z v e összegezi a tőkés országok pénzügyi gondjainak súlyosbodását az 1967-ben v é g z ő d ö t t é v t i z e d b e n (az át­ f o g ó n e m z e t k ö z i statisztikák a n y i l v á n ­ tartás és é r v é n y e s összehasonlítás t e c h ­ nikai n e h é z s é g e i m i a t t r e n d s z e r i n t le­ maradnak egy-két évvel). Megemlíti mindenekelőtt a legtárgyilagosabb vizs­ g á l ó d á s o k k r i t é r i u m a i szerint is é r v é ­ nyes a m a tényt, h o g y a tőkés o r s z á g o k nemzeti v a l u t á i a határozott gazdasági n ö v e k e d é s é v e i b e n is v e s z í t e n e k v á s á r ­ lóértékükből. A z o n o s pénzösszegért majd mindenütt kevesebbet lehet vásárolni, mint n é h á n y e s z t e n d ő v e l ezelőtt. Meglepő, h o g y az értékcsökkenés K ö ­ z é p - és D é l - A m e r i k a h á r o m á l l a m á b a n , G u a t e m a l á b a n , El S a l v a d o r b a n és V e n e ­ zuelában volt a legjelentéktelenebb. 1957-hez k é p e s t 1967-ben a guatemalai quetzal m i n d ö s s z e 1, a s a l v a d o r i c o l ó n 6, a v e n e z u e l a i b o l í v a r p e d i g 12 s z á z a l é ­ kot vesztett é r t é k é b ő l . A n a g y tekintélyű, „ k e m é n y " v a l u t á k é r t é k c s ö k k e n é s e i a z említett periódus­ ban a következőképpen alakultak: U S A d o l l á r 16: b e l g a frank 20; N S Z K m á r k a 21; svájci frank 24; f o n t sterling 25; olasz líra 29; y e n 24; francia frank 38 százalék. A l e m o r z s o l ó d á s r e k o r d e r e i a s p a n y o l peseta ( 5 0 % ) , a b o l í v i a i p e s o ( 5 1 % ) . a t ö r ö k líra ( 5 5 % ) , a k o l u m b i a i p e s o ( 5 0 % ) . A z a r g e n t i n p e s o és a b r a z i l c r u z e i r o esete v i l á g v i s z o n y l a t b a n rend­ k í v ü l i : e l ő b b i é r t é k é n e k m i n d ö s s z e hat, u t ó b b i p e d i g két százalékát ő r i z t e m e g . Kiriţescu az elértéktelenedés ütemét is f e l m é r i . M e g á l l a p í t j a a t e n d e n c i a ha­ tározott gyorsulását. M í g az e l é r t é k t e l e ­ nedés — 45 o r s z á g r a s z á m í t v a — az évtized során átlag é v i 3,3 százalékos volt, 1967-ben m á r elérte a 3,8 száza­ lékot. A v i l á g g a z d a s á g , s ezen b e l ü l a v i l á g ­ k e r e s k e d e l e m s z e m p o n t j á b ó l a z elérték­ t e l e n e d é s p r o b l é m á i a paritás, a v a l u t á k

egymáshoz viszonyított értékének köré­ ben konkretizálódnak. A valuták bel­ földi é r t é k c s ö k k e n é s e n e m b e f o l y á s o l j a k ö z v e t l e n ü l n e m z e t k ö z i paritásukat. H a valamelyik ország pénznemének értéke belső viszonylatban ötven százalékkal csökken, s más országoké változatlan m a ­ r a d (ez c s a k p é l d a h i p o t é z i s ! ) , a s z ó b a n forgó ország valutája a nemzetközi pia­ c o n c s u p á n eredeti é r t é k é n e k a felét é r ­ né meg. más szóval hozzá mérten a kül­ földi valuták árfolyama a kétszeresére emelkedne. De a valóságban a dolgok n e m í g y történnek, t ö b b o k k ö v e t k e z ­ tében, s e z e k s o r á b a n f o n t o s a k a n e m ­ zetközi p é n z ü g y i e g y e z m é n y e k . A szerző a t o v á b b i a k b a n a s z a b á l y o ­ zó nemzetközi e g y e z m é n y e k hatékonysá­ ságának korlátaival foglalkozik, és — m o s t m á r h o s s z a b b i d ő s z a k o t és 109 á l ­ lam pénzügyeit alapul v é v e — megálla­ pítja, h o g y 1949—1967-ig a t ő k é s szfé­ r á b a n összesen 226 paritás-módosítást e s z k ö z ö l t e k (223 leértékelést és 3 ú j r a é r ­ tékelést). Tizenkét iparág p é n z n e m e mindvégig m e g ő r i z t e paritását, á m k ö z ü l ü k c s u p á n a j a p á n y e n é s a svájci frank játszik e m l í t é s r e m é l t ó szerepet a v i l á g p é n z ­ ügyeiben. C o s t i n K i r i ţ e s c u az ö n e l l e n t m o n d á s o s i n f l á c i ó és az e l é r t é k t e l e n e d é s szoros ö s z szefüggését is v i z s g á l j a , m a j d rátér a l e ­ morzsolódás társadalmi következményei­ re. E z u t ó b b i a k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n álla­ pítja m e g : „ I g a z az, h o g y az említett i d ő s z a k b a n a b é r e k is e m e l k e d t e k , d e n e m az elértéktelenedéssel azonos arány­ ban. S e tényt n e m csupán mennyiségi, h a n e m m i n ő s é g i v o n a t k o z á s a i b a n is f i ­ g y e l e m b e kell v e n n ü n k ; m é g ha bizo­ n y o s o r s z á g o k b a n a b é r e k lépést is tar­ tottak a pénznemek vásárlóértékének csökkenésével, az elégtelenség a gazda­ sági f e j l ő d é s é s a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s haladás mértékében egyre n ö v e k v ő anya­ gi é s s z e l l e m i s z ü k s é g l e t e k h e z mérten jelentkezik."

Színpadkép (România

és

literară,

szobor 1969.

45.)

E g é s z o l d a l a s m e l l é k l e t e t szentel a l a p — meggyőző reprókkal — a K é p z ő m ű ­ v é s z e k S z ö v e t s é g e e z é v i kitüntetettjei, T ó t h L á s z l ó és S z e r v á t i u s z T i b o r m ű ­ vészetének. Tóth László művészportréjának meg­ r a j z o l á s a k o r a kritikus — L i v i a D r ă goi — kimondatlanul is o n n a n in-

d u l t el, a h o n n a n e g y é b k é n t a kitüntetés a p r o p ó j á b ó l a sajtóban m e g j e l e n t v a l a ­ m e n n y i méltatás s z e r z ő j e : ti. a díszlet­ tervezést v á l l a l ó f e s t ő m ű v é s z d i l e m m á ­ jából. Fölemlíti, hogy Miklóssy Gábor t a n í t v á n y a volt, a festészetben d e b ü t á l t és sejteni hagyja, „ h o g y átváltása" a d í s z l e t t e r v e z é s r e n e m is lehetett o l y a n egyszerű. Következtetése viszont katego­ rikus: T ó t h L á s z l ó t n é g y é v e s s z c e n o g r á fusi múlt (14 díszletterv!) tapasztalata után f ö n n t a r t á s n é l k ü l tekinti e g y sze­ m é l y b e n k é p z ő m ű v é s z n e k és a s z í n p a d művészének. Tóth László színpadtervei — állapítja m e g — e g y s é g e s és á t g o n ­ dolt művészi elképzelés termékei. Felfo­ g á s á b a n a s z í n p a d k é p a z o n o s u l az e l ő ­ adással, t á v o l áll attól, h o g y c s u p á n il­ lusztrációval szolgáljon a közönségnek, részt v á l l a l a d r á m a i katarzis teljessé té­ t e l é b e n . A r t h u r M i l l e r Bűnbeesés után c í m ű d r á m á j á n a k s z í n p a d k é p e talán a l e g j o b b é r v a f e n t i e k igazolására. N e m ­ csak a drámai jelenetek egyetlen k é p ­ b e n ö s s z p o n t o s í t o t t szimultán j e l z é s e i v e l alkot s z e m l é l e t i l e g és h a n g u l a t i l a g tö­ kéleteset a s z í n p a d k é p s z e r z ő j e , h a n e m mechanikus effektusaival (különleges fényhatások alkalmazásával például) a k ö z ö n s é g aktív r é s z v é t e l é t is f o k o z z a . A B ă i e ş u - d a r a b (Megbocsátás) absztrakt s z í n p a d k é p e u g y a n a k k o r plasztikus m e g ­ tervezésében, drámai fény-árnyék játé­ k á b a n nyújtott m a r a d a n d ó é l m é n y t . Szervátiusz T i b o r művészetének ere­ d ő i t k ö v e t v e , a c i k k í r ó a fiatal s z o b r á s z s z e m l é l e t i k ö z ö s s é g é t mutatja ki é d e s ­ apja, S z e r v á t i u s z J e n ő m í v e s s é g é v e l és művészet-etikájával. K ö v e t i azt a f e j ­ lődési szakaszt, m e l y e n a m o d e r n m ű ­ v é s z e t ö n t ö r v é n y ű útjait j á r ó a l k o t ó e l ­ ső „ e g y é n i " s z o b r a i t ó l a D ó z s a - á b r á z o l á ­ sig és a d í j n y e r t e s Doftanáig eljutott. A D ó z s a - k o m p o z i c i ó — írja —, m e l y ­ n e k expresszivitását a mondanivaló fel­ f o k o z o t t b e l s ő átélése h a t á r o z z a m e g , f ö l ­ tétlenül új k o r s z a k o t j e l e z S z e r v á t i u s z T i b o r szobrászatában. A díjnyertes szo­ bor-kompozíció egyébként n e m ősformájában, hanem átdolgozott, technikai­ lag tökéletesített, m o n u m e n t á l i s a b b v á l ­ tozatában él t o v á b b Szervátiusz „útjelző" alkotásai s o r á b a n . S az a k ö r ü l m é n y , h o g y a szobrászt az első v á l t o z a t után is f o g l a l k o z t a t t a a t é m a , a c i k k í r ó é r ­ v e l é s e mellett b i z o n y í t . A Szamosújvári kút s z o b r á s z i - k o m p o zicionális értékeinek méltatásához tar­ tozik, h o g y S z e r v á t i u s z T i b o r v é g ü l is b a r o k k k ö r n y e z e t b e tervezett, s z e l l e m é ­ ben „barokk" szobrot álmodott. A cikk s z e r z ő j e által e m l e g e t e t t s z o b r á s z i j á t é ­

kosság, k ö n n y e d s é g tehát e r e n d k í v ü l i a m ű v é s z i feladatnak, h a l l a t l a n u l i z g a l ­ mas szobrászi elképzelésnek tulajdonit­ ható.

Örök kortársunk, Dosztojevszkij (Secolul

20, 1969. 4.)

S z á z a d i k s z á m á t az Í r ó s z ö v e t s é g v i l á g ­ i r o d a l m i f o l y ó i r a t a kimeríthetetlen t é m á ­ nak, D o s z t o j e v s z k i j é l e t é n e k és m ű v é n e k ajánlja. Illusztris s z e r z ő k k i e m e l k e d ő ta­ n u l m á n y a i k ö z ü l a fiatal a n g o l esztéta, G e o r g e Steiner írása (A „gótikus" re­ génytől Dosztojevszkij tragikus-fantasz­ tikus realizmusáig) a komparatista tör­ téneti s z e m p o n t p á r a t l a n u l eredeti ér­ v é n y e s í t é s é v e l kelti fel a f i g y e l m e t . D o s z t o j e v s z k i j sajátos alkotási m ó d s z e ­ r é n e k természetét kutatva, S t e i n e r m i n ­ denekelőtt magát az írót i d é z i : „ A z t mondják rólam, hogy pszichológus va­ g y o k . T é v e d é s . E g y s z e r ű e n realista v a ­ gyok, a szó legerőteljesebb értelmében." S noha — amint a továbbiakban meg­ g y ő z ő e n k i d e r ü l — Steiner k o r á n t s e m te­ kinti a Bűn és bűnhődés szerzőjét a v a ­ l ó s á g szolgai m á s o l ó j á n a k , s z ü k s é g e s n e k érzi, h o g y l e s z ö g e z z e : „ N e m e g y o l y a n m o z z a n a t , m e l y a túlzás és a kitalálás j e g y e i t viseli, v a l ó j á b a n h a t á r o z o t t a n ö n ­ életrajzi i n d í t é k ú n a k b i z o n y u l . " B e t e g s é ­ ge, az e p i l e p s z i a , v i h a r o s s z e r e l m e i , n e m u t o l s ó s o r b a n p e d i g é p p e n politikai ü l d ö zöttsége, m e l y a k i v é g z ő o s z t a g előtti v é g ­ telen p e r c e k t ő l a szibériai b ö r t ö n b e n t ö l ­ tött é v e k i g , n e m m i n d e n n a p i m e g r á z k ó d ­ tatások átélésével gazdagította képzeletét c s a k ú g y , mint v a l ó s á g i s m e r e t é t , f e l j o g o s í ­ totta D o s z t o j e v s z k i j t , h o g y í g y n y i l a t k o z ­ zék egyik levelében: „ . . . a m i t az e m b e ­ r e k t ö b b s é g e fantasztikusnak és r e n d k í ­ v ü l i n e k lát, az s z á m o m r a n e m e g y é b , mint az igazság k v i n t e s s z e n c i á j a . " Steiner a z o n b a n n e m k o r l á t o z z a s e m ö n v a l l o m á s o k r a , s e m életrajzi a d a t o k r a a p á r a t l a n é l e t m ű forrásait. D o s z t o j e v s z k i j r e g é n y e i n e k k ö r n y e z e t é t , hőseit, h a n g u ­ latát, m e l y b e n a rettenet, a s z e n v e d é s , az ártatlanok mártíriuma. a b ű n ö k t o b z ó ­ dása, a titokzatos g y i l k o s s á g o k és a z ö r ­ d ö g ö k v a g y az a n g y a l o k kategóriájába sorolható alakok sokasága található, visszavezeti a k o r i r o d a l m i ízlésére. E z az ízlés, e z e k a k e l l é k e k é p p ú g y f e l l e l ­ hetők Balzac és Dickens, Victor H u g o és a Bronte nővérek, vagy még e l ő b b : Schil­ ler, P u s k i n m ű v e i b e n , m i n t a z o l y a n i r o ­ dalomalatti termékekben, mint Anne Radcliff és Eugène Sue rémregényeiben, m e l y e k e t c s a k ú g y faltak a k o r o l v a s ó i .

a m ű v e l t e k e t is b e l e é r t v e . A sötét hatal­ m a k n a k , a b o r z a l o m n a k ez a t e n y é s z e t e főként a n a g y v á r o s o k n y o m o r ú s á g o s si­ k á t o r a i b ó l került a g i c c s - t e r m é k e k b e s a klasszikus r e m e k m ű v e k b e egyaránt. Ezt a hagyományt, melyre a továbbiakban felfűzi S a d e - t ó l és E. T. A . H o f f m a n n t ó l Kafkáig a fantasztikumot a realitással ö t v ö z ő s z e r z ő k r a n g o s sorát, Steiner a neogótikum szellemes gyűjtőfogalmába sűríti. Dosztojevszkij egy személyben volt a n e o g ó t i k u s r e t t e n e t - i r o d a l o m ö r ö k ö s e és a századunkban kiteljesedett tragikus fantasztikum e g y i k m e g t e r e m t ő j e , j ó l l e ­ het m i n d e n i d ő k realista prózájának e g y i k f e l ü l m ú l h a t a t l a n mesterét tisztel­ jük benne. N e m véletlen, jegyzi meg Steiner, h o g y é p p e n ő ismertette m e g az orosz közönséggel Edgar Allan P o e m ű ­ vészetét. Steiner szerint D o s z t o j e v s z k i j a b b a n látta f e l a d a t á t — m e l y alkati a d o t t s á ­ gainak, é l e t t a p a s z t a l a t á n a k és a k o r k ö ­ vetelményeinek egyaránt megfelelt —, hogy „megragadja és kézzelfoghatóvá t e g y e az e m b e r i sors hiteles adatait an­ n a k szélsőséges és d ö n t ő v á l s á g - s o r o z a t á ­ b a n ; h o g y a tapasztalatot t r a g i k u m k é n t tolmácsolja ... s közben mindvégig meg­ m a r a d j o n a m o d e r n v á r o s i élet t e r m é szethű díszletei k ö z ö t t . . . "

„ A jóléti társadalom árnyékában" avagy „ A gazdagok paradicsoma" (Der Spiegel.

1969. 39.)

É r d e m e s ideiktatni a két mottót, a m e l y a n é m e t hetilap A gazdagok paradicsoma c í m ű c i k k é t b e v e z e t i . A z e g y i k : „A g a z ­ dasági h o z a m o k i g a z s á g o s elosztásának és a szociális törvényhozásnak népünk va­ g y o n t a l a n rétegeit n a g y m é r t é k b e n t u l a j ­ d o n n a l r e n d e l k e z ő e m b e r e k k é kell ten­ n i e " (A Christlich Demokratische Union düsseldorfi Irányelveiből, 1949). A m á s i k : „ T e r m é s z e t e s e n és s a j n á l a t o s k é p p e n ná­ l u n k is l é t e z n e k t á r s a d a l m i igazságtalan­ s á g o k . D e a n n a k , aki f e l p a n a s z o l j a őket, n e m s z a b a d s z e m e t h u n y n i a afölött, h o g y N é m e t o r s z á g S Z K - b a n 1969-ben e g y m i l l i ó ú j a u t ó t vásároltak. E g y m i l l i ó t e g y e t l e n f é l é v alatt!" (Bild-Zeitung, 1969). A f é l r e m a g y a r á z h a t a t l a n igazság m á r a S p i e g e l - c i k k első b e k e z d é s é b ő l k i t ű n i k : „ K e r e k e n 2380 n y u g a t n é m e t v á l l a l k o z ó és t ő k é s 1965-ben f e j e n k é n t átlagosan 190 000 m á r k a havi j ö v e d e l e m m e l r e n d e l k e z e t t . U g y a n a b b a n az é v b e n a b é r m u n k á s o k és az alkalmazottak egyharmada m a x i m u m

havi 500 m á r k á t keresett: tizenkét h ó n a p alatt annyit, a m e n n y i t a m i l l i o m o s o k 23 óra alatt. N é m e t o r s z á g S Z K n a g y á r u h á z a i 1967b e n m i n d e n m á s gazdasági ágnál n a g y o b b fizetéseket juttattak v e z e t ő s é g i t a g j a i k ­ n a k : havi á t l a g b a n 45 303 m á r k á t . A f a b u r k o l a t ú igazgatósági e m e l e t e k alatt az áruházakban a Szövetségi Köztársaság l e g r o s s z a b b u l fizetett a l k a l m a z o t t a i d o l ­ g o z n a k . H a v i á t l a g k e r e s e t ü k 1014 m á r k á t tett ki — a m e n n y i t a T o p - M a n a g e m e n t urai öt ó r á n k é n t v á g t a k z s e b r e . 1966-ban a Szövetségi Köztársaság 15 247 p o l g á r a fizetett adót egymillió m á r k á n á l n a g y o b b v a g y o n után. N é m e t ­ o r s z á g 34 l e g g a z d a g a b b e m b e r é n e k v a ­ g y o n a é v i t ö b b m i n t 10 m i l l i ó m á r k á t h o z o t t f e j e n k é n t . E n n e k a kis c s o p o r t ­ n a k — a m e l y h e z F r i e d r i c h F l i c k és H e r ­ bert Q u a n d t gyárosok, A x e l Springer, a sajtócápa, a T h u r m és T a x i s c s a l á d feudális n e m z e t s é g e is tartozik — k e r e k 680 m i l l i ó m á r k a j ö v e d e l m e t kellett b e ­ vallania, p o n t o s a n kétszer annyit, m i n t a duisburg-hamborni August Thyssen H ü t t e A . G . (a T h y s s e n K o h ó m ű v e k R é s z ­ v é n y t á r s a s á g ) 29 000 a l k a l m a z o t t j a e g y ü t ­ tesen. A nyugatnémet háztartásoknak majd a fele 1961-ig m é g 2000 m á r k á t s e m te­ hetett félre a j ö v e d e l m é b ő l . Ez az összeg c s a k a r r a elég, h o g y a családfenntartó temetési költségeit f e d e z z e . K e r e k e n 3 millió családnak, közel 9 millió család­ taggal n i n c s e n m á s tulajdona, mint sze­ r é n y l a k b e r e n d e z é s e é s ruhatára." Ez a r i d e g v a l ó s á g , és e z m i n d a z o k ­ n a k a t e r v e k n e k és í g é r e t e k n e k a g y a ­ korlati e r e d m é n y e , a m e l y e k e t a k e r e s z ­ t é n y d e m o k r a t a k o r m á n y o k A d e n a u e r óta a j e l e n l e g i „ n a g y k o a l í c i ó i g " tettek. A s z á m a d a t o k b ó l v i l á g o s a n kitűnik, h o g y t u l a j d o n m e g o s z l á s tekintetében a „gaz­ dasági c s o d á n a k " , tehát a n y u g a t n é m e t i p a r g y o r s ú j r a é p í t é s é n e k és m o d e r n i z á ­ l á s á n a k k i z á r ó l a g o s h a s z o n é l v e z ő i a régi t ő k é s e k és az ú j g a z d a g o k . A m u n k á s o k „részesedésének", a tulajdon igazságosabb elosztásának h i r d e t ő i m e g m a r a d t a k ke­ g y e s ó h a j u k n á l , az a d ó z t a t á s és a z á l l a m p é n z ü g y i p o l i t i k á j a t o v á b b r a is a g a z d a ­ goknak kedvez. A választások küszöbén a legkülönbözőbb formákban felújított részesedési és v a g y o n - m e g o s z t á s i t e r v e k s e m í g é r n e k t ö b b e t , m i n t az e l ő z ő k , a m e ­ lyek teljesen érintetlenül hagyták a m a m m u t - t ő k é s e k hatalmát, és s e m m i b e n s e m a k a d á l y o z t á k a g a z d a g o k és a v a ­ gyontalanok között a szakadék mélyülé­ sét A Der Spiegel p r o g n ó z i s a a t o v á b b i a k ­ ra n é z v e is b o r ú l á t ó : „ H á l a a n n a k a p o -

litikai m a x i m á n a k , h o g y s e m m i s e m tör­ ténhet, a m i a v a g y o n o s o k a t a k á r c s a k h o m l o k r á n c o l á s r a késztetné, a m u l t i m i l ­ l i o m o s o k v é k o n y r é t e g e a j ö v ő b e n is m i n d g a z d a g a b b és e x k l u z í v a b b m a r a d . " Hessen pénzügyminisztere, A l b e r t Ossw a l d k ö z ö l t e , h o g y l a n d j á b a n 1247 p o l ­ g á r t u l a j d o n á b a n v a n az a d ó k ö t e l e s v a ­ g y o n n a k t ö b b m i n t 40 százaléka. A m a ­ radékon 40 882 á l l a m p o l g á r o s z t o z i k . Hessen több mint ötmillió lakosa egyál­ talán n e m r e n d e l k e z i k j ö v e d e l m i a d ó alá eső v a g y o n n a l . A tudományos intézetek becslése sze­ rint a n e m z e t i j ö v e d e l e m 1979-ig k ö r ü l ­ b e l ü l 1200 m i l l i á r d m á r k á v a l f o g n ö v e ­ k e d n i . E n n e k az ö s s z e g n e k a z ö m e — e h h e z a l e g k i s e b b kétség s e m f é r — m e g i n t c s a k a p r i v i l e g i z á l t k é t százalék b i r t o k á b a jut. A m i n t a Szövetségi Munkaügyi M i ­ nisztérium igazgatója, Franz Koester fel­ panaszolja, már e b b e n az évben „a v á l ­ lalkozók vagyonának olyan robbanás­ szerű n ö v e k e d é s e v á r h a t ó , a m e l y m e l l e t t m i n d e n e d d i g i eltörpül".

Mikor (Le

született

Figaro

Napóleon?

littéraire,

1212.)

F u r c s a kérdését, m e l y z a v a r b a h o z ­ hatja a v i l á g m é r e t ű N a p ó l e o n - b i c e n t e n á r i u m ü n n e p l ő i t , G i l b e r t de C h a m b e r t rand előbb a lexikonok, történelemköny­ v e k közismert adatával válaszolja meg: 1769. augusztus 15-én, k e d d i napon. C s a k h o g y m á s a d a t o k is v a n n a k , m e ­ l y e k r ő l m i t s e m tud a n a g y k ö z ö n s é g . A B o l d o g a s s z o n y - n a p i születést, m e l y a horoszkópokat buzgón tanulmányozó császár s z á m á r a azzal a z e l ő n n y e l is járt, h o g y a l á t á m a s z t a n i látszott — az O r o s z ­ lán jegyében világrajöttek „fejedelmi elhivatottságával" — a maga uralkodás­ ra termettségét, s z á m t a l a n d o k u m e n t u m hitelesíti. S z á m u k é s f o r r á s a i k k ü l ö n ö s ­ képp felkeltik a történettudós gyanúját. J o s e p h B o n a p a r t e , a császár b á t y j a m e ­ m o á r j a i b a n ezt a z a d a t o t h a g y o m á n y o z z a az utókorra. Még figyelemreméltóbb d'Abrantes hercegnő emlékiratainak az a passzusa, a h o l M a d a m e Laetizia b i z a l ­ m a s k ö r b e n tett e m l é k e z é s é t rögzíti, m é g ­ h o z z á szinte a fiát F r a n c i a o r s z á g t e l j h a ­ talmú urává emelő államcsíny másnap­ ján: „ . . . e l m e s é l t e nekünk, hogy a M i ­ asszonyunk napján, az ünnepi misén ér­ t é k utol a f á j d a l m a k , alig v o l t i d e j e h a ­ zaérni, m á r v i l á g r a is hozta, e g y ó c s k a szőnyegen, Napóleont."

A z a j j a c i ó i a n y a k ö n y v n e k az a l a p j a viszont, a m e l y n e k N a p o l i o n e B u o n a p a r t e születésének dátumát kellene tartalmaz­ nia — hiányzik. S z e m m e l láthatóan ki­ tépték. M e g m a r a d t v i s z o n t e g y az á l l a m ­ c s í n y t h á r o m é v v e l m e g e l ő z ő keltezésű hivatalos o k m á n y : Napóleonnak, a For­ r a d a l o m fiatal t á b o r n o k á n a k p o l g á r i h á ­ zassági s z e r z ő d é s e J o s e p h i n e d e B e a u h a r n a i s - v a l . A j ö v e n d ő b e l i c s á s z á r n é itt v a ­ lóságos koránál négy évvel fiatalabbként szerepel, v a g y i s alig n é h á n y hónappal idősebben a szépreményű vőlegénynél. Éppen a szépasszony hiúságával m a g y a ­ rázható „ k i i g a z í t á s " hitelesíti a m á s i k adatot, N a p ó l e o n s z ü l e t é s é n e k d á t u m á t : 1768. f e b r u á r 5 . . . A m i n t a z e g y köztársasági t á b o r n o k t ó l v á r h a t ó v o l t , a házasság n é l k ü l ö z t e a z e g y h á z áldását. Á m telt az idő, s a k o r o ­ názása előtt á l l ó császárjelöltet híres t o m b o l á s a i n a k e g y i k é r e ingerelte a p á p a üzenete, h o g y N a p ó l e o n és Josephine császári p á r r á k o r o n á z á s á t e l e n g e d h e t e t ­ lenül m e g kell e l ő z n i e a l e g a l á b b u t ó l a ­ gos — e g y h á z i e s k ü v ő n e k . . . A d ü h r o ­ h a m érthető v o l t : a formaságok során e l ő k e r ü l n e a z indiszkrét házasságlevél, egészen m á s születési i d ő p o n t t a l , m i n t a m i t az á l l a m c s í n y óta, ő és családja, b i ­ zalmasai szakadatlan i g y e k e z t e k a k ö z t u ­ d a t b a v é s n i . A p á p a i g é n y e l t e szertartás ezért aztán k ü l ö n ö s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m e n t v é g b e : t a n ú k n é l k ü l , az esketést magát Fesch bíboros, udvari gyóntató, a leendő császár nagybátyja végezte... Ünneprontó okvetetlenkedéséért a pápa azzal lakolt, h o g y új szentet kellett b e i k ­ tatnia a n a p t á r b a , Szent N a p ó l e o n t , aki ragaszkodott hozzá, hogy nevenapját e g y ­ szerre ülje m e g a S z e n t S z ű z z e l , v a g y i s : augusztus 1 5 - é n . . . Chambertrand pompásan dokumentált, s z e l l e m e s c i k k e v i l á g o s a n k i m o n d j a azt is, m i l y e n c é l t szolgált, m i t a k a r t f e l t é t ­ len elhárítani a h a m i s í t á s o k n a k s e g y é b k o m é d i á k n a k e z a v a l ó b a n n a p ó l e o n i gátlástalanságú ö z ö n e : 1768. f e b r u á r 5-én, Napolione Buonaparte olasz alattvaló­ k é n t az a k k o r m é g a G é n u a i K ö z t á r s a ­ s á g h o z t a r t o z ó K o r z i k á n született. A s z i ­ getet c s a k n é h á n y h ó n a p p a l k é s ő b b , 1769 d e r e k á n f o g l a l t á k el a f r a n c i a c s a p a t o k , s helyezték a francia korona fennható­ sága alá. N a p ó l e o n e l ő b b a n e v e t „ f r a n ­ ciásította", m a j d születési adatait m á s í ­ totta m e g , h o g y elfeledtesse o l a s z e r e ­ detének nyomait a franciákkal. N e m c s a k „ v a l ó d i tettekkel, hamis adatokkal is » a l a k í t o t t a « a t ö r t é n e l m e t " — állapítja meg a cikk írója.

A tudás migrációja (Saturday

Review,

LII.

31.)

A z a m e r i k a i f o l y ó i r a t b a n Nuri Eren, Törökország ENSZ-képviseletének he­ lyettes v e z e t ő j e a s z e l l e m i munkaerő­ vándorlás sok gondot okozó problémájá­ ról szóló cikkét a következő jellemző eset l e í r á s á v a l k e z d i : „ E g y t ö r ö k v á l l a l ­ k o z ó k ü l f ö l d i üzleti ú t r a indult, h o g y n y u g a t n é m e t és e g y e s ü l t á l l a m o k b e l i b e ­ ruházókkal t á r g y a l j o n e g y m ű t r á g y a g y á r létesítéséről. F r a n k f u r t b a n kiderült, h o g y a g y á r t e r v e z ő j e dél-afrikai, a z é p í t é s ­ v e z e t ő m é r n ö k p e d i g iráni. A z ü z l e t e m ­ bert a N e w York-i repülőtéren a válla­ lat kiviteli f ő o s z t á l y á n a k indiai s z á r m a ­ zású f ő n ö k e f o g a d t a . A N e w J e r s e y - b e n m ű k ö d ő telepet pedig egy török vegyész mutatta b e n e k i . A z n a p este t a l á l k o z t a m az üzletemberrel. Keserűen panaszko­ dott: t ö r ö k o r s z á g i v á l l a l k o z á s á h o z k é p ­ telen m e g f e l e l ő képesítésű s z a k m a i s z e ­ mélyzetet toborozni." Nuri E r e n a brain drain o k o z t a f o k o ­ zódó nehézségekről szólva, megemlíti, hogy több fejlődő ország kormánya drá­ mai felhívással fordult a világ k ö z v é l e ­ m é n y é h e z : e l v é r e z n e k a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k , ha a l e g e l ő r e h a l a d o t t a b b a k t o ­ v á b b r a is k ö n y ö r t e l e n ü l k i s z i v a t t y ú z z á k szellemi t ő k é j ü k e t . A s z a k e m b e r - m i g r á ­ cióval újabban k o m o l y formában foglal­ kozni k é n y s z e r ü l t az U N E S C O , a n e m z e t ­ közi e g y ü t t m ű k ö d é s i és g a z d a s á g f e j l e s z t é ­ si s z e r v e z e t és a N e m z e t k ö z i M u n k a ü g y i Szervezet. A z E N S Z Közgyűlésének f ó ­ r u m á n afrikai részről e l h a n g z o t t m á r a v á d : az e g y k o r i g y a r m a t o s í t ó k a g y a r mattalanítást k ö v e t ő új s z a k a s z b a n n e m é r i k b e a d r á g a természeti k i n c s e k t o ­ vábbi kiaknázásával; a legértékesebbtől, a m i n d e n g a z d a g s á g o t szülő s z e l l e m i p o ­ t e n c i á l t ó l fosztják m e g a z ö n á l l ó á l l a m i ­ ságra csak nemrég berendezkedett né­ peket. A t ö r ö k d i p l o m a t a szerint n é g y é v alatt I r á n b ó l a m é r n ö k ö k 51,9, a t u d ó ­ s o k 14,1 s a z o r v o s o k 10%-a v á n d o r o l t ki. s vállalt m u n k á t k ü l f ö l d ö n . A k ö z ­ e g é s z s é g ü g y m e g s í n y l i az o r v o s o k n a g y a r á n y ú emigrálását. L i b a n o n b ó l 35,5, T ö ­ rökországból 15,2, a Fülöp-szigetekről 19,3%-uk t á v o z o t t m á s o r s z á g b a . A f r i k á ­ b a n e n n é l is r o s s z a b b a helyzet. E g y e t l e n p é l d a : 150 k a m e r u n i o r v o s b ó l 100 F r a n ­ c i a o r s z á g b a n d o l g o z i k , 6-an m á s f e l é szer­ z ő d t e k , c s a k 44-en m a r a d t a k o t t h o n . A z o k o k ? A c i k k í r ó j a a brain drain é r d e k e s t ö r t é n e l m i áttekintésével g a z d a ­ gítja u g y a n a p r o b l é m a g y a r a p o d ó i r o ­

dalmát, de megoldási javaslataival k é p ­ telen f e l ü l e m e l k e d n i a j á m b o r ó h a j o k szintjén, s a felületi „ k o m m u n i k á c i ó - e l ­ méletek" egyik változatával magyaráz. „ A világviszonylatú mobilitást a közleke­ dési f o r r a d a l o m o k o z t a . Ez a f o r r a d a l o m az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é b e n e d d i g i s m e ­ retlen méretű vándorláshoz vezetett. U g y a n a k k o r e l ő m o z d í t o t t a m i n d e n társa­ d a l o m belső ügyeinek egyetemes megis­ m e r h e t ő s é g é t . A jólértesültség a s z a k e m ­ berek transznacionális közösségeinek ki­ alakulását eredményezte. Afrika dzsung e l j e i b ő l jött o r v o s o k , az A n d o k b ó l szár­ mazó mérnökök kozmopolita központok orvosaival és mérnökeivel dolgoznak együtt. A t r a n s z n a c i o n á l i s p o o l ( é r d e k s z ö ­ v e t k e z e t ) tette a l k a l m a s s á a l e g e l s z i g e t e l t e b b s z a k e m b e r e k e t is arra, h o g y o d a igyekezzenek, ahol n a g y o b b a k az esé­ lyek..." G a z d a s á g p o l i t i k a i felületességről tanús­ kodó végkövetkeztetései és javaslatai e g y i k é b e n „ a z intellektus elillanása" ellen Nuri Eren azt j a v a s o l j a , h o g y a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k e l ő r e h a l a d o t t o r s z á g o k ­ b a n t a n u l ó e g y e t e m i hallgatóit a t a n i n t é ­ z e t e k h e l y e z z é k el a hazai k ö r n y e z e t n e k m e g f e l e l ő o t t h o n o k b a n , m e r t ez — ú g y ­ m o n d — hozzájárulhat „ s z ö k é s ü k " m e g ­ előzéséhez.

Fénytorony

és

(L'Express,

kibernetikus 1969.

város

939.)

N i c o l a s S c h ö f f e r párizsi s z o b r á s z és u r b a n i s t a a j ö v ő v á r o s t e r v e z ő j é n e k tartja magát, b á r i n k á b b a m ú l t e m b e r e — hatvannégy é v e s . B i z a r r n é z e t e i v e l az u t ó b b i két é v t i z e d f o l y a m á n a l a p j a i b a n támadta meg a hagyományos művészetet, v i l á g h í r r e t e t t szert, m é g a S z o v j e t u n i ó fiatal é r t e l m i s é g e k ö r é b e n is a k a d t a k k ö v e t ő i . Kibernetikus város c í m ű k ö n y v e m é l t ó feltűnést keltett. V e z é r e l v e , h o g y e g y e t l e n m ű t e r e m b e kell ö s s z e h o z n i a m ű v é s z t , a t e c h n i k u s t é s a tudóst, s e k é t u t ó b b i n a k is a m ű v é s z e t szolgálatá­ b a k e l l állnia. S c h ö f f e r s z á z a d u n k új m ű v é s z e t e m e l l e t t tesz hitet, s azt négy j e l z ő v e l ruházza f e l : „spatio—lumino— chrono—dynamique". Mindez önmagában is e l é g a h h o z , h o g y S c h ö f f e r t e l á t k o z z á k a s z a k e m b e r e k , és f e l k a p j á k a m a g a z i ­ n o k . E n n é l a z o n b a n t ö b b is történt. A mester elkészítette e g y 322 m é t e r m a g a s , 60 m é t e r á t m é r ő j ű f é n y t o r o n y tervét. 1973-ban f o g j á k felállítani a t o r n y o t P á ­ rizs északnyugati külvárosában, a D é -

fense téren. E r r ő l faggatta S c h ö f f e r t a L'Express munkatársa. A fényszobrász közli, hogy tornyának acélváza sokkal kevesebb anyagot fog igényelni, mint a hasonló magasságú E i f f e l - t o r o n y . 114 t e n g e l y r e 260 t ü k r ö t szerelnek, s a z o k n é g y i r á n y b a f o g j á k v e ­ títeni a f é n y t k ü l ö n b ö z ő s e b e s s é g g e l . A v á z o n k ö r ü l b e l ü l 3000 v e t í t ő g é p e t h e l y e z ­ n e k el tízes c s o p o r t o k b a n . K ü l ö n f é n y ­ ágyúk két-három kilométer távolságra fénysugarakat vetítenek m a j d az égre. T ö b b m i n t kétezer v i l l a n ó l á m p a b o c s á t ki p r o g r a m s z e r ű e n r o b b a n ó f é n y t . E l s z ó r ­ tan színes f ü s t f e l h ő k e m e l k e d n e k fel. A t o r o n y á l l a n d ó a n változtatni f o g j a szí­ nét, ü t e m é t é s sebességét. L e s z ú g y , h o g y a t o r o n y e g é s z e n eltűnik. A z interjúból megtudjuk, hogy a pá­ rizsi f é n y t o r o n y n e m elszigetelt j e l e n s é g . Schöffernek messzemenő tervei vannak a j ö v ő kibernetikus városának felépíté­ sére, s e b b e n s z o b r o k helyett „ f é n y h a t á ­ s o k " f o g j á k díszíteni a k ö z t e r e k e t . P á ­ rizs — ú g y m o n d — g y ö n y ö r ű , d e e g y d a r a b k ö z é p k o r . Brasilia m o d e r n v á r o s , d e ezen is t ú l h a l a d t m á r az i d ő . F r a n c i a ­ o r s z á g pusztaság, f e l ü l e t é n e k c s a k 4%-a v a n b e é p í t v e . E g y e s szűkre szabott v á ­ rosai n e m t u d n a k terjeszkedni. Ezt az ellentmondást — folytatja Schöffer — csak a kibernetikus városren­ d e z é s o l d h a t j a fel. A j ö v ő v á r o s a h á r o m r é s z b ő l á l l : a m u n k a , a p i h e n é s és a sza­ b a d i d ő v á r o s á b ó l . A m u n k a v á r o s a füg­ g ő l e g e s i r á n y ú , m e r t vertikális h e l y z e t ­ b e n v é g e z z ü k m i n d a testi, m i n d a s z e l ­ l e m i m u n k á t . P é l d a a 420 m é t e r m a g a s E m p i r e State B u i l d i n g , a m e l y n e k a te­ tejére két p e r c alatt lehet feljutni. — D e az a l v á s , u g y e b á r , vízszintes h e l y z e t b e n t ö r t é n i k ? — veti k ö z b e az újságíró. Schöffer megnyugtat, hogy igen, de n e m a „ f ö l d ö n " , h a n e m 20—30 m é t e r magas bungalókban. Hiszen már a hin­ d u k rájöttek arra, h o g y a magasban é d e s e b b az á l o m , a f ö l d n e k p e d i g te­ r e m n i kell, ha m á s t n e m , v i r á g o t . — S m i l y e n „ s z i n t e n " t ö l t i k az e m b e ­ rek a szabad időt? — A t t ó l függ, h o g y fizikai, t u d o m á ­ nyos v a g y művészi elfoglaltságot vá­ lasztanak-e — folytatja Schöffer. — Mindenesetre külön intézmény fogja biz­ tosítani a s z e x u á l i s é l e t r e szánt s z a b a d idő felhasználását. E g y n ő i m e l l e t á b r á ­ z o l ó f e l h ő k a r c o l ó b a f e l v o n ó viszi fel a

p á r o k a t m e g f e l e l ő v á l t o z a t o s szín-, f é n y ­ és h a n g h a t á s o k kíséretében, s o n n a n e g y csigavonalú ereszkedőn fognak vissza­ térni a f ö l d s z i n t r e , a h o l k ü l ö n b ö z ő m ű ­ vészi é l v e z e t e k v á r n a k reájuk. A társadalmat esztétizálni kell — vonja le a következtetést Schöffer. A t u d o m á n y t és a z i p a r t az e s z t é t i k u m s z o l g á l a t á b a kell állítani. — És a k k o r el f o g tűnni m a g a a m ű ­ a l k o t á s ? — tette fel a g g ó d v a a k é r d é s t az ú j s á g í r ó . — S z á m o m r a m á r el is tűnt — felelte S c h ö f f e r . — A z e m b e r lesz a m ű v é s z e t a l a n y a és tárgya.

Hídverés — a (Musikhandel,

zenében 1969. 4.)

A müncheni Goethe-Institut rendezé­ s é b e n B u k a r e s t b e n , Ia i-ban, K o l o z s v á r o t t és B r a s s ó b a n b e m u t a t o t t nyugatnémet z e n e - k i á l l í t á s o n 78 k i a d ó és 6 l e m e z ­ gyártó vállalat képviseltette magát a v i ­ l á g h á b o r ú utáni t e r m é s é n e k legjavával. Dr. h. c. K a r l V ö t t e r l e . a m a i n é m e t z e n e m ű k i a d á s e g y i k v e z é r e g y é n i s é g e , aki a kiállítást k e z d e m é n y e z t e és B u k a r e s t ­ b e n A zene világhatalom — országhatá­ rok nélkül című beszédével megnyitotta, g o n d o l a t é b r e s z t ő v e z é r c i k k e t írt e r r ő l az úttörő v á l l a l k o z á s r ó l a z e n e m ű - , l e m e z ­ és h a n g s z e r k e r e s k e d e l e m h i v a t a l o s s z a k ­ lapjába. A Szövetségi Köztársaság Vötterle sze­ rint n e m a k u l t ú r a - e x p o r t ő r ö n t u d a t á v a l l é p e t t fel R o m á n i á b a n , h a n e m h o g y a k ö l ­ c s ö n ö s k a p c s o l a t o k a t keresse. „ R o m á n i á ­ b a n s o k k a l n a g y o b b s z e r e p e t játszik a zene, mint a Szövetségi Köztársaságban. Itt v a n m i t t a n u l n u n k : e b b e n a k u l t ú r ­ cserében nemcsak adunk, hanem kapunk is" — írja, m a j d b e f e j e z é s ü l hosszasan idézi L u c i a n Blagát, aki a m i n d e n k o r i n é m e t hatást a r o m á n kultúra s z e m p o n t ­ j á b ó l katalitikusnak, ö n m a g á r a é b r e s z t ő ­ n e k minősítette, e l l e n t é t b e n az utánzásra ösztönző francia befolyással. A szerző a két o r s z á g zenei é l e t é n e k j ö v ő b e l i k a p c s o l a t a i t illetően a kiállítást a l e g n a g y o b b reményekre jogosító első l é p é s n e k tartja, és az i l y e n j e l l e g ű , k ö l ­ c s ö n ö s tiszteleten alapuló és e g y m á s megismerését szolgáló „hidak" további építésére és f e n n t a r t á s á r a b u z d í t .

SZERKESZTŐK- OLVASÓK Emlékezés Halász Gyulára „Sírással k e z d t e m az életet s írással v é g z e m " — ezzel a m o n d a t t a l fejezte b e ezelőtt két e s z t e n d ő v e l u t o l s ó k ö n y v é t Halász G y u l a . Ott t o p o g o t t m á r a s z á z a d i k év k ü s z ö b é n , d e n e m tette le a tollat talán egész o r s z á g u n k íróinak, ú j s á g í r ó i n a k nesztora. M é g 98 é v e s k o r á b a n is r e n d e z g e t t e v i s s z a e m l é k e z é s é t , a m i k o r a halál elragadta k ö z ü l ü n k . C s e t é n y d u n á n t ú l i k i s k ö z s é g b e n e l ő b b n é p t a n í t ó , k é s ő b b szatócs v o l t a z é d e s ­ apja. N y o l c g y e r m e k é t a z o n b a n n e m tudta f e l n e v e l n i , m e r t t ü d ő b a j a m á r 48 é v e s korában v é g z e t t v e l e . Így a z 1871-ben született G y u l a fiára m é g iskolai v é g z e t t s é g e t sem h a g y h a t o t t ö r ö k ü l . A fiú oktatását a z o n b a n m á r a szülői h á z n á l m e g k e z d t é k , és a l k a l m a is került, h o g y k ö z é p i s k o l á b a m e h e s s e n . A l i g v o l t 17 é v e s , a m i k o r m á r a Székesfehérvár és Vidéke c í m ű l a p o c s k a szerkesztését és írását b í z t á k rá. M i ­ kor e g y e t e m i h a l l g a t ó n a k B u d a p e s t r e került, m á r g y a k o r l o t t r i p o r t e r n e k számított. T ö b b ú j s á g n a k (Egyetértés, Hírcsarnok, Pesti Napló, Pesti Hírlap. Szabad Szó) volt m u n k a t á r s a , s ez u t ó b b i j ó v o l t á b ó l m é g m i n t f ő i s k o l á s h o s s z a b b k i k ü l d e t é s r e ment P á r i z s b a . Első ö n á l l ó v e r s e s k ö t e t e , A Szajna partján ezelőtt 75 é v v e l j e l e n t m e g . K ö ­ vetkező írói á l l o m á s a i t t o v á b b i k ö n y v e i j e l z i k : a Gondolatok Az ember tragédiájá­ ról, Petőfi és Béranger, Petőfi élete és halála, Brassói kalauz. Zajzoni Rab István és A századik év küszöbén. Í r ó i a l k o t á s a i n á l a z o n b a n s o k k a l j e l e n t ő s e b b e g y k o r i újságírói t e v é k e n y s é g e . Ez s z o r o s a n B r a s s ó h o z fűzte. Brassót a X I X . század u t o l s ó é v t i z e d e i b e n n a g y o n s o k a n „ g y a r m a t i " h e l y ­ ségnek tekintették. H a k ö z é p i s k o l a i tanárt v a g y á l l a m i h i v a t a l n o k o t n e v e z t e k ki ide, l e g t ö b b j e m i n t k é n y s z e r l a k h e l y e t , f a n y a l o g v a foglalta el új á l l o m á s h e l y é t . A s z e r e n c s e l o v a g o k a z o n b a n b o l d o g u l á s u k első l é p c s ő j é n e k t e k i n t e t t é k a városkát, n a g y ­ v o n a l ú ö n t ö m j é n e z é s s e l , h a n g o s h a t á s v a d á s z á s s a l l é p t e k fel, é s k ö n n y e d é n az é l ­ v o n a l b a k ü z d ö t t é k fel m a g u k a t . Itt v o l t ő r m e s t e r a n é p t a n í t ó Huszár K á r o l y , aki m i n i s z t e r e l n ö k i b á r s o n y s z é k i g jutott fel, v a g y S z t e r é n y i H u g ó e g y k o r i ú j s á g í r ó , ki itteni h a n g o s f e l l é p é s e után lett b á r ó és k e r e s k e d e l e m ü g y i miniszter. 1896-ban k e r ü l t a brassói t á r s a s á g b a H a l á s z G y u l a . M i n t v á l l a l k o z ó s z e l l e m ű kisdiák e l ő z ő l e g g y a l o g s z e r r e l j á r t a b e Erdélyt, í g y j u t o t t el i d e a C e n k alá. B e ­ vallása szerint e z a v o n z ó h e g y élt m i n d i g e m l é k e z e t é b e n , s t a n u l m á n y a i b e f e ­ j e z é s e k o r k ö n n y ű v o l t a k í n á l k o z ó P o z s o n y és B r a s s ó k ö z ü l az u t ó b b i t választania. A tízéves m ú l t r a visszatekintő írót és ú j s á g í r ó t az a k k o r m é g c s a k h e t e n k i n t h á ­ r o m s z o r m e g j e l e n ő Brassói Lapok g á r d á j a szívesen f o g a d t a m a g a k ö z é . A kezdeti nagy b a r á t k o z á s a z o n b a n n e m tartott ö r ö k k é . Érzésben, g o n d o l k o z á s b a n s o k k a l k ö ­ zelebb volt a kisemberekhez, mint az akkori vezető-réteghez. Vitába elegyedett a vezető n a g y s á g o k k a l , és alig p á r é v i i t t - t a r t ó z k o d á s után k ü l ö n utat kellett v á ­ lasztania. Ellenfelei ü r ü g y e t is találtak kibuktatására, m e r t az „ á l l a m v a l l á s " hívei csak „ v i s s z a t é r t n e k " tekintették. Így indította m e g H a l á s z G y u l a m á r a s z á z a d f o r ­ d u l ó n első saját újságját, a Brassói Szemlét, 1912-ben a Brassói Hírlapot, majd 1933—1936 k ö z ö t t a Brassói Naplót. Az e g y k o r i ú j s á g o k l e g f o n t o s a b b m o n d a n i v a l ó j a a c í m o l d a l első h a s á b j á n k ö ­ zölt v e z é r c i k k . E n n e k v o l t m e s t e r e H a l á s z G y u l a . N a p o n t a s z o r g a l m a s a n rótta „ k u ­ t y a n y e l v e k r e " v é l e m é n y é t a v á r o s b a n hallott, k á v é h á z b a n ellesett v a g y m á s l a ­ p o k a t f o g l a l k o z t a t o t t p r o b l é m á k r ó l . Írása m i n d i g i d ő s z e r ű , f i g y e l m e , t é m a k ö r e m i n ­ den aktuális k é r d é s r e kiterjedt. M i n d e n é r d e k e l t e , a v á r o s f e j l ő d é s e , az á l l a m i h i v a ­ t a l n o k o k m e g v e s z t e g e t h e t ő s é g e és harácsolása, m u n k a n é l k ü l i s é g , a z e l b o c s á t o t t v a ­ sutasok k ü z d e l m e , a z s i l v ö l g y i b á n y á s z o k sorsa.

K ö z e l n é g y é v t i z e d e t töltött a t a n á r i k a t e d r á n . Számára a dobogó pompás a l k a l m a t n y ú j t o t t arra, h o g y a z itteni s o k n y e l v ű , - f o g l a l k o z á s ú és - f e l f o g á s ú társa­ dalmat belülről tanulmányozza. M i n d e n tanulójához közvetlenséggel, megértéssel é s é r d e k l ő d é s s e l fordult, s í g y n y i l a d o z ó é r t e l m ű ifjak m e g h i t t b i z a l m á v a l t a l á l ­ kozhatott. V e z é r c i k k é h e z g y a k r a n a z o s z t á l y á b a n talált a n y a g o t , és m i n t v é r b e l i újságíró, ott a k a t e d r á n írta m e g a z n a p i m o n d a n i v a l ó j á t . N a g y t é v e d é s v o l n a é r d e m e i t c s a k írói, n e v e l ő i m u n k á j á b a n keresni. N e m ­ h i á b a v o n z o t t a B r a s s ó b a a C e n k és v a l ó s z í n ű l e g a t ö b b i s z é p h e g y , m e r t é l e t é n e k e g y i k célját a h e g y m á s z á s b a n , t e r m é s z e t j á r á s b a n találta m e g . M á r 1907-ben a z E r d é l y i K á r p á t E g y l e t h e l y i e l n ö k é v é választotta. A k k o r tett f o g a d a l m a a l a p j á n építettek a N a g y k ő h a v a s o n c s i n o s m e n e d é k h á z a t . A z első v i l á g h á b o r ú i d e j é n azt a turistaszállást telitalálat érte, m e g s e m m i s ü l t , d e a h á b o r ú után alakult B r a s s ó i T u r i s t a Egylet, élén H a l á s z G y u l a e l n ö k k e l , m e g é p í t e t t e a m a i n a g y k ő h a v a s i n a g y ­ szállót. K á r , h o g y m i n d e z t m á r s o k a n elfelejtették, m é g c s a k e g y tábla s e m h i r d e t i é r d e m e i t , és lassan f e l e d é s b e m e r ü l t a „ H a l á s z G y u l a útja" e l n e v e z é s is, m e l l y e l az e g y k o r i B T E - t a g o k e l n ö k ü k e m l é k é t szerették v o l n a m e g ő r i z n i . J ó v o l n a , ha a z ő t e r m é s z e t j á r ó v é g r e n d e l e t é t s o k a n e l o l v a s n á k . Íme e g y mondat belőle: „ S z e r e t n i a t e r m é s z e t e t és b e n n e a s z a b a d s á g o t , k i b á n y á s z n i b e l ő l e a rejtett d r á g a s á g o k a t és a z o k a t szétosztani a k é n y e l e m b e n és k ö z ö n y b e n t e n g ő d ő k között, leszállni a t i t k o k m é l y s é g e i b e és f ö l e m e l k e d n i az e l é r h e t e t l e n m a g a s s á g i g , eltá­ v o l o d n i a m i n d e n n a p i t ó l , az e m b e r e k t ö m e g é t ő l , a z ú g ó , z s i b o n g ó , v e r g ő d ő , v i a s ­ k o d ó v i l á g t ó l , s m é g i s szeretni, á t ö l e l n i ő k e t a testvériség e g y ü t t é r z é s é v e l , e z a turista, e z a t u r i s t a s á g . . . " T ö b b m i n t h e t v e n e s z t e n d ő t élt l e H a l á s z G y u l a B r a s s ó b a n . Élő v á r o s t ö r t é n e ­ l e m v o l t az é l e t e , m é g i s , a m i k o r tehette, s z í v e s e n látogatott e l P á r i z s b a . E l ő b b c s a k ifjúkori e m l é k e i t kereste, s a s z a b a d s z e l l e m e t , a k á r c s a k A d y , M u n k á c s y , S z o m o r y é s s o k m á s kortársa. K é s ő b b p e d i g az ott élő, Brassai n é v e n i s m e r t e u r ó p a i h í r ű festő, s z o b r á s z , í r ó és f o t o m ű v é s z f i á h o z v á g y a k o z o t t a S z a j n a parti m e t r o p o l i s b a . Egyik ilyen kirándulásuk emlékét örökítették meg utolsó k ö n y v e fedőlapján. A L u x e m b o u r g - k e r t e g y i k s z á z a d o s t ö l g y f á j a t ö v é b e n ül a H a l á s z c s a l á d . B e v a l l á s u k szerint a k k o r is m i n d h á r m a n Brassóra, a C e n k alatti v á r o s r a g o n d o l t a k , s az a b b a n d o l g o z ó , o l v a s ó , í r ó , sokat k ü z d ő , d e m i n d e n szépért l e l k e s e d n i t u d ó e m b e r e k r e . U t o l s ó k ö n y v é b e n i d ő s e b b S z e m l é r F e r e n c t ő l , e g y k o r i b a r á t j á t ó l és kartársá­ tól b ú c s ú z v a e g y o l y a n m o n d a t o t írt, a m i p o n t o s a n talál az i d é n e l h u n y t „ G y u l a b á c s i " - r a i s : „ A h o g y m u n k á s é l e t é v e l , k ö z é r d e k ű s z o l g á l a t a i v a l n e m c s a p o t t zajt, s n e m törtetett hír, n é p s z e r ű s é g , m a g a s a b b állás után, e l m ú l á s a is szinte é s z r e v é t l e ­ n ü l történt." Brassó, 1969. augusztus. Szabó Sámuel helytörténész

întreprinderea Poligrafică Cluj 3243 — 1969

42101

S u m a r

Kollós Miklós: Spiritul responsa­ bilităţii politice Horváth István: Satul natal şi cer­ cetările arheologice Ion Horaţiu Crişan: Vase dacice din Sarmisegetuza Bakó Géza: Avarii şi Transilvania László Attila: O inscripţie multise­ culară din Moldova Czimbalmos László: Rezultatele cercetării Venusului Tőkés Béla—Czégeni József: Siste­ mul periodic al elementelor şi teoria atomului Steinmetz József: Rolul informa­ ticii în medicină Szőcs Kálmán: Poezii Gazda József: Rolul grotescului în arta lui Incze János Mareşalul Montgomery despre Na­ poleon şi Wellington

Sir Bernard Lovell: Luna nu este cîmp de luptă Ray Bradbury: O nouă Renaştere 1452 Gérard Klein: Preţul Lunei Jordáky Lajos: Istoriografie, so­ ciologie, publicistică de viaţă in­ 1460 ternaţională 1462 Nagy Miklós: Dialog despre Lumea a treia 1467 1447

1468

1478 1485 1490

1523 1525 1526

1529 1536

ISTORIE V I E Glück Jenő—Kovách Géza: Martirii din Arad şi posteritatea 1543 TINERET — E D U C A Ţ I E

1493 1500 Bán Elek: Predarea limbilor străine

modernă

a 1549

OGLINDA RECENZII Geréb Attila: Fenomene demogra­ fice în satul Hoghia NOTE Lászlóffy Aladár: Salut scriitorului Horváth István Bálint Tibor: „Versul a l b " şi poezia Gy. Szabó Gyula: În jurul unor denumiri geografice VIAŢA INTERNAŢIONALA

1512

Szilágyi Júlia: Opera de artă şi lumea Marin Voiculescu: Politologia şi sociologia în ştiinţa românească Balogh Edgár: O moştenire însem­ nată 1515 Vita Zsigmond: Catalogul localită1516 ţiilor a Bibliotecii din Aiud Váróné Tomori Viola: D e la şcoli 1518 psihologice spre psihologia Pusztai János: Despre un volum de nuvele

F. L.: Ecoul investigaţiilor „Apollo" 1521 Françoise Giroud: Călătorie de plăcere 1521 François Mauriac: Tentaţia desti­ nului 1523

1555 1559 1563 1567 1572 1578

P O Ş T A REDACŢIEI Szabó Sámuel: lász Gyula

C R O N I C A , BIBLIOTECA, R E V I S T A REVISTELOR

Amintiri despre H a ­ 1587