E SZÁM MUNKATÁRSAI. BUKAREST Bányai László Birtaş, Gavril Ivasiuc, Alexandru Phoebus, Eugen Sorescu, Marin Tövissi Lajos

E

SZÁM

MUNKATÁRSAI

BUKAREST Bányai László Birtaş, Gavril Ivasiuc, Alexandru Phoebus, Eugen Sorescu, Marin Tövissi Lajos DÉVA Génád Jenő KOLOZSVÁR Balogh Edgár Banner Zoltán Bodea, Gheorghe I. Bunta Péter Ciocoi-Pop, Dumitru Gáll Ernő Gáll János Herédi Gusztáv Jancsik Pál Jordáky Lajos Kádár János Kallós Miklós Kántor Lajos Lászlóffy Aladár Lázár József Mózes Huba Nagy István Ritoók János Saszet Géza Szilágyi Júlia Veress Pál Zsakó János MAROSUGRA K o m á n János NAGYSZEBEN Meţiu, Ioan NAGYVÁRAD Fábián Sándor F u x Pál TEMESVÁR Albert Ferenc TORDA Szabó István ZILAH Kerekes Tibor

Mattis

Teutsch

János

rajza

1971. április

XXX. évfolyam, 4. szám

50 1921 1971 G Á L L ERNŐ KALLÓS MIKLÓS VERESS P Á L I O A N MEŢIU GAVRIL BIRTAŞ G É N Á D JENŐ JORDÁKY LAJOS B A N Y A I LÁSZLÓ GHEORGHE I. BODEA BALOGH EDGAR LÁZÁR JÓZSEF GALL JÁNOS MIRON R A D U PARASCHIVESCU

K O M Á N JÁNOS RITOÓK JÁNOS MARIN SORESCU SZABÓ I S T V Á N HERÉDI GUSZTÁV K A D A R JÁNOS KEREKES TIBOR *

A forradalmár, az eszmény és a valóság 495 Ideológiánk és politikánk összhangja 503 Szervezett vasasok között 512 A munkásegységfront erdélyi történetéhez 515 Az Antifasiszta Demokratikus Arcvonal kezdeteiről 519 Népfronti választás 521 A Munkás Athenaeum írói egységfrontja 525 Kommunisták a román és magyar dolgozók közös harca élén 528 A románok forradalmi-nemzeti harca Észak-Erdélyben (1940—1944) 542 Hagyományos és mai pártszerűség 544 Pártosság és emberség 549 A százéves K o m m ü n tanulságai 554 Levél egy elemózsiás csomagba (vers, Jancsik Pál fordítása) 560 A Föld Emberei (vers, Ritoók János for­ dítása) 561 Illegálisak (vers) 562 Volt és lesz (vers) 563 Falumúzeum (vers, Saszet Géza fordítása) 564 Hazáig nézek (vers) 566 Építők a havason 567 Átváltás 572 A fejlődő Zilah 574 Régi és ú j Várad (Fux Pál rézkarcai,Fábiá

TÖVISSI LAJOS K. L. A L E X A N D R U IVASIUC LÁSZLÓFFY A L A D Á R B A N N E R ZOLTÁN MATTIS TEUTSCH J Á N O S NAGY ISTVÁN

Számítástechnika és nemzetgazdaság Elkötelezett irodalom Politikum és személyiség Az oszlopok A művészet láthatóvá teszi a kort Művészetideoldgia Csak egy kis konspirációs hiba

591 597 598 600 602 604 609

A modern ember időgazdálkodása

619

Aktív részvétel

626

A Román Kommunista Párt története megírásának útján

632

Időszerű utópiák (Kövek) A kvantumelmélet történetéről A lelkiismeret dokumentuma Stilisztika és stílustörténet Salinger: bemutatás

637 640 643 646 649

HAZAI TÜKÖR ALBERT FERENC

NEMZETKÖZI ÉLET EUGEN PHOEBUS

ELŐ TÖRTÉNELEM BUNTA

PÉTER

SZEMLE KÁNTOR LAJOS ZSAKÓ JÁNOS SZILÁGYI JÚLIA MÓZES H U B A D U M I T R U CIOCOI-POP

TÉKA, LÁTÓHATÁR LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Műmellékleten Mattis Teutsch János rajzai Bencsik János, Finta Edit, Gedeon Zoltán, rajzai, Kabay Béla, Szabó Tamás fotói, Veress Pál fémdomborítása, Papp Gábor linómetszete, Fux Pál rézkarcai, Nagy Imre festménye és Benczédi Sándor szobra

Gépelt kéziratokat kérünk Kéziratokat nem őrzünk meg

KORUNK ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929—1940) Postacím: Cluj, căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România. Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (fő­ szerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János, Bdul Hristo Botev 26. Telefon: 56 09 22.

GALL ERNŐ

A FORRADALMÁR, AZ ESZMÉNY ÉS A VALÓSÁG Az egyéni s a közösségi lét nagy fordulóin, a forradalmi, illetve a megtorpanást kifejező válságok idején újra és újra elemi erővel tör fel­ színre a kérdés, amely búvópatakként többnyire csak a mélyben munkál: mi végre élünk, mit keresünk és mit keressünk a Földön. Az élet értel­ mének (gyakran kínzó) problémájával biológiai létünk hullámvölgyében vagy kiemelkedő csúcsain szembesítjük magunkat. Az emberiség történel­ mének nincs ugyan immanens értelme (még kevésbé valamilyen termé­ szetfölötti hatalomtól meghatározott finalitása), a népek, osztályok és nemzetek sorsát azonban bizonyos — többé-kevésbé tudatosított — célok elérésére összpontosított cselekvés alakítja. Persze, az egyének is célokat tűznek ki maguk elé, legyenek azok megvalósíthatók vagy bizonyuljanak utóbb légváraknak, az individuum önmegvalósítása és a társadalom ha­ ladása pedig elképzelhetetlen eszmények nélkül. Az egyéni s a közösségi lét értelmének, céljának és eszményeinek feszegetése elválaszthatatlan egymástól, noha az összhang közöttük nem mindig szükségszerűen adott. Ciklikusnak minősíthető a törekvés e kérdések megválaszolására abból a szempontból is, hogy nem csupán a megfogalmazók igyekezete változik a különböző történelmi periódusokban, de az a társadalmi közeg sem egyformán érzékeny irántuk, amelynek reagálnia kell mind a kér­ désekre, mind a feleletekre. E médium nyilván már egyedeinek a munka­ megosztásban elfoglalt helye, a termelési eszközökhöz és a hatalomhoz való viszonya szerint sem lehet egységes. A maradi, a reakciós társadalmi erők és szellemi képviselőik például természetszerűen idegenednek min­ den olyan kérdésfeltevéstől, amely kételkedést fejez ki a hagyományos, az uralmukat szolgáló eszményekkel szemben és az értékek átértékelésé­ nek jegyében új célok, új eszmények kijelölését sürgeti. A modern fo­ gyasztó társadalom tényleges eszménynélküliségével összhangban, a neopozitivizmus — mint ismeretes — ál-problémának tekinti az élet ér­ telmét. A bürokratikus, technokrata körök számára viszont a hatékony­ ság képviseli a legfőbb értéket. A régi normák felbomlásának idején, át-

menetileg érzéketlenség jelentkezhet az illúziókat vesztő tömegekben is. A csömör ideig-óráig erősebbnek mutatkozhat az új célok megfogalma­ zását követő igénynél. Helmuth Schelsky „kételkedő nemzedék"-e az öt­ venes évek nyugati társadalmában éppen ezt a közömbösséget fejezte ki apolitikus magatartásával és mindenfajta ideológiát elutasító tuda­ tával. A társadalom dinamizmusa és szükségletei előbb-utóbb eloszlat­ ják azonban a kiábrándultság légkörét; a búvópatak áttöri az érdektelen­ ség falait. A társadalomban feszülő ellentétek hatására mozgásba jön a problémamentesnek tűnő, Csipkerózsika-álmát alvó közvélemény, ame­ lyet nonkonformista gondolkodók, lázadók és forradalmárok ébresztget­ nek. Nyugtalanító hangjuk ösztönzésére megindul a válaszkeresés a régi s mégis új kérdésekre: mi az emberhez méltó élet? Melyik a boldogság­ hoz vezető út? Hol található az az életforma, amely megfelel a modern embernek? A mozgás, az erjedés gyakran csak a tiltakozásig, a régi értékek el­ utasításáig jut el. Mintha a tagadás lenne az egyetlen lehetséges válasz. Kísérletek születnek olyan kis-közösségek létrehozására, amelyek a tár­ sadalom peremén, valamilyen „ellen-társadalom" sejtjeiként máris gya­ korlatba próbálják ültetni új élet- és közösségmodelljeiket. Híveik kivo­ nulnak a társadalomból, foglyaivá válva annak a hiedelemnek, hogy az egész társadalom forradalmi átstrukturálása nélkül, mintegy tagadva annak szükségességét, megtalálhatják az üdvözülés titkát. A régi illúziók s az utánuk eluralkodó közömbösség helyét elfoglaló új hiedelmek, pót­ megoldások és menekülések azonban rendszerint tiszavirágéletűek. A forradalom eszméje főnixként kezdi bontogatni szárnyait, s azok, akik értelmet akarnak adni életüknek, hogy egy eszmény jegyében valósítsák meg önmagukat az elodázhatatlan társadalmi átalakulás cselekvő része­ seiként, a forradalmi eszmények felé fordulnak. Az 1968-as franciaországi események jelezték: a forradalmi mozgalom dagálya újra emelkedőben van Nyugaton, abban a társadalomban, amelyet élesedő belső ellentmon­ dások gyengítenek, s amelynek szembe kell néznie haragvó ifjaival, írás­ tudóinak tiltakozásaival, új harci lendületet nyert munkásságával, a fel­ lángoló nemzeti-regionális konfliktusokkal, s nem utolsósorban a harma­ dik világ nélkülöző tömegeivel. A forradalmi metamorfózis nyilván nem zárult le, nem torpanhat meg a szocializmust építő országokban sem. A hatalom megragadása, a termelőeszközök tőkés magántulajdonának megszüntetése, az iparosítás­ ban elért jelentős sikerek csupán szakaszai ennek a haladó erők sar­ kallta, ellentmondásos folyamatnak — az egyre mélyülő demokratizmus és humanizáció jegyében. A társadalmi viszonyok ilyen jellegű tökélete­ sítése, a művelődés s az erkölcs forradalmasítása a nagy, távlatos cél megközelítését, az ember megváltoztatását mozdítja elő. A forradalom eszménye az ember forradalmát szolgálja, az emberét, aki viszont a forradalom eszményében találhatja meg — antropológiai meghatározott­ ságának tudatosításával — élete értelmét.

A pascali gondolat hősi-tragikus továbbértelmezését találjuk Sinkó Ervinnél: ,,Az emberi szellem kiváltsága, hogy alkotó — ez ugyan nem véd meg a személye megszünésétől, de érdemes és nagyszerű dac, az egyetlen, amit az ember — ha végső fokon hasztalanul is, de épp ezért az emberi méltóságnak dicséretére — szembeszegezhet a megsemmisítő, a »lerontó h a l á l l a l « . . . " Nos, ebben a kiváltságban, a tág értelemben vett alkotásban bontakozik ki főként az értelmes élet, amelynek kialakítása viszont csak valamilyen haladó eszmény vonzásában lehetséges. Tragikus­ nak s egyben hősinek érezzük ezt a víziót az emberről, aki tudja, hogy halandó, ám ez a felismerés nem kergeti önpusztításba, s nem taszítja a carpe diem jeligéjével igazolt menekülésbe. Az istenek halálára rá­ döbbent, s ettől traumatizált embernek nincs más — hozzá méltó — vá­ lasztása, mint szembe nézni a Semmivel és sajátos párbeszédbe bocsát­ kozni a teljes bizonyossággal bekövetkező halálával, illetve a világgal, amely nélküle is létezni fog (Milan Machovec), hogy véges földi pálya­ futásán kifejthesse összes képességeit — önmaga s a világ szüntelen ala­ kításában. Ez az együttélés a halállal — paradox módon — nagy ener­ giaforrássá válhat az egyén számára. Arra ösztökélheti, hogy cselekvő koegzisztenciát hozzon létre most már a világgal (Leszek Kolakowsky), egy tartalmas, intenzív, élet vállalása során. Ez az élet valóban tragikus és hősi. Nem ígér olcsó, szokványos boldogságot, ám ha egy nagy emberi eszmény, a forradalom eszméje vezérli, minden nehézség, minden meg­ próbáltatás és áldozat ellenére sok nemes elégtétellel kecsegtet. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen élet csak az egyén szabad választásá­ nak, szuverén döntésének a következménye lehet. Senki sem adhat r a j ­ tunk kívül értelmet életünknek, még ha az eszmény, amelynek ezzel a döntéssel elkötelezzük magunkat, s a választásunkkal magunkévá foga­ dott értékek, nem (kizárólag) a mi, hanem főként elődeink vagy kortár­ saink alkotásai. Alkotó lehet azonban magatartásunk, s alkotónak kell lennie viszonyulásunknak ezekhez az eszményekhez, célokhoz és értékek­ hez. Egyéni, alkotó jelleget kölcsönözhetünk a tettnek, amellyel életbe ültetjük őket, s a kötelező bírálatnak, amellyel az eszményt egybevetjük a valósággal, hogy szakadatlanul ellenőrizzük a kor igényei szerint. Csu­ pán az eszménynek, a cselekvésnek s a bírálatnak ez a totalitása, ez a szer­ ves egysége töltheti el az embert azzal a bizonyossággal, hogy együtt­ élése a világgal valóban aktív jellegű, hogy életének valóban értelme van a hiteles önmegvalósítás és Énjének kiteljesítése irányában. A közösségi eszmény jegyében alakított értelmes élet természetesen nem mentes a kockázattól. Nem is valósítható meg anélkül, hogy szem­ besítenők magunkat a választott úton fenyegető lehetséges csalódásokkal, vagy konfliktusokkal. Ez a szembesítés is hősi jellegéhez tartozik. És realizmusához. A valóság-érzéknek kell figyelmeztetnie a forradalmárt arra, hogy eszménye, noha a valóságból fakad és kifejezi a fejlődés tendenciáit, min­ dig csak modell marad; sohasem válhat maradéktalanul új valósággá. A forradalmárt ugyancsak valóság-hűsége óvhatja meg attól, hogy szem elől tévessze a realitás bonyolult, összetett mivoltát és azt, hogy a cselek­ vő történelemalakításban, a tudatos valóságformálásban józanul kell szá­ molnia az idő tényezőjével. A valós időérzék, a jelen s a jövő távlatának minden sürgető vágytól mentes, tárgyilagos felmérése védi őt meg attól,

hogy megrövidítve a történelmi perspektívát, a keserű csalódás áldoza­ tává váljék. Az újkor forradalmainak eddigi tapasztalata azonban mintha arra utalna, hogy ezt a veszélyt még nem sikerült elkerülni. Vajon a for­ radalom drámájának valamilyen törvényszerűségével állunk szemben? Marx kifejtette annak idején, s nyilván bízott abban, hogy a prole­ tárforradalmak „állandóan bírálják önmagukat, folyton megszakítják sa­ ját menetüket, visszatérnek a látszólag már elvégzetthez, hogy megint újból elkezdjék, kegyetlen alapossággal gúnyolják első kísérleteik fele­ másságait, gyengéit és g y a t r a s á g a i t . . . " (Marx—Engels: Válogatott Mű­ vek. Budapest, 1963, I. 260.). Tudjuk, a klasszikusoknak sem sikerült tel­ jesen mentesülniük attól, hogy néhány jóslatukat az idő megcáfolja. A proletárforradalmak marxi jellemzése azonban változatlanul megőrizte érvényét. Nem a ténymegállapítás, hanem az igény síkján. E követelmény tiszteletbentartása ígér biztosítékot annak elkerülésére, hogy a régi tár­ sadalom túlfűtött szenvedélyektől áthatott abszolút tagadása ne okozzon tragikus megrázkódtatást az új társadalom építésének prózai szakaszában. A hétköznapok pátosztalan világában a forradalmárnak ugyanis rá kell döbbennie arra, hogy a régi nem tűnik el oly gyorsan és oly gyökeresen, mint ahogy a Sturm und Drang szakaszában hitte, az új pedig szintén nem győzedelmeskedik azzal az egyértelműséggel, amellyel azt messianisztikus reményei sugallták. A kiábrándultság, amely legtöbbször az eszmény és valóság azono­ sításából, az átalakulás folyamatos jellegének fel nem ismeréséből szár­ mazik — rossz tanácsadó. Múltba fordulásra, a „hősi korszak" nosztalgi­ kus visszakívánására késztet, vagy távlatnélküli, fásult napi aprómun­ kába fullaszt. A meghasonlottság lelki táptalaja lehet mind a pálfordu­ lásnak, mind a kalandor álradikálizmusnak. Az illúzió-vesztés sokszor cinizmust szül, ám termékeny önbírálat forrásává is válhat. Az irracio­ nális várakozások összeomlása — gyakran a tiltakozás és a felháborodás érzelmi töltésével — kathartikus következményekkel járhat — az élet­ idegen eszmények lebontása révén. A forradalmár szenvedélyes elköte­ lezettségének nem szabad fanatizmussá torzulnia, amely mindig hajlamos arra, hogy egy fetisizált jövő nevében elhanyagolja a jelent, s az elidege­ nedett eszményre hivatkozva alkalmasnak találjon bármilyen eszközt. Vannak történelmi pillanatok, amikor a forradalmárnak le kell mon­ dania szakmai hivatásáról, alkotó terveinek megvalósításáról, szeretteiről, az élet sok öröméről, szabadságáról, sőt — ha kell — életéről. A forra­ dalmár-lét elkerülhetetlenül áldozatos, de nem szükségszerűen aszkétikus. Hűség és bizalom az ügy iránt legfőbb erényei közé tartozik, ám nem sa­ játja — a lényegében kritikai fogantatású — forradalmisággal össze­ egyeztethetetlen vakhit. Szüksége van elvi következetességre, de óvakod­ nia kell attól a türelmetlenségtől, amely megtiltaná neki a dolgos hét­ köznapok szerényebb értékeinek, tiszta örömeinek méltánylását és meg­ fosztaná a szellemi érzékenységnek, a rugalmasságnak, s a nyitottságnak a mai világban oly nélkülözhetetlen kvalitásaitól. A nagy közösségi esz­ mény mozgósítja legjobb képességeit, de ne hagyja magát bezárni egy szűk szemlélet és egyoldalú életforma kalodájába. Nem szabad szem elől tévesztenie — átmeneti vereségek vagy viszszavonulások idején sem — a kitűzött célt, s az utat bevilágító eszményt. A politikai cselekvéshez tartozó megalkuvások hatására ne váljék elv-

telen „reálpolitikussá", viszont ne feledkezzék meg arról sem, hogy ma­ gának az útnak, a forradalmi küzdelemnek, az alkalmazott eszközöknek is megvan a maguk értéke és funkciója, nem utolsó sorban éppen az esz­ mény, a cél menetközben történő alakításának újrafogalmazásában. Gon­ doljon a marxi tanításra: „A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti" (Marx, Engels Művei, Budapest, 1960. III. 35). A cél és eszköz dialektikájának tudatosításával kell ráébrednie, hogy a holnapi cél nem függetleníthető a ma felhasznált eszközök következ­ ményeitől, a hozzá vezető út minden állomása pedig tényleges megvaló­ sulását jelenti. Az eszközök minősége — akarva nem akarva — megha­ tározó tényezőként szerepet játszik a cél etikumában. A humánus cél te­ hát kizárja a vele ellentétes módszerek alkalmazását. Éppen ezért az eszköz s a cél felé segítő út humánumának gondja a mai forradalmár er­ kölcsi felelősségének döntő kritériuma.

Életünknek értelmet adva, nekünk kell eszményeinket megválaszta­ nunk. Ez a nehéz feladat rizikót rejt magában. Sehol sincs biztosíték arra, hogy az eszmény, amely mellett elkötelezzük magunkat, megvalósulása során nem okoz majd tragédiákat személyes életünkben és nem taszít esetleg súlyos konfliktusokba másokkal vagy lelkiismeretünkkel. A koc­ kázatot azonban vállalnunk kell. Döntésünkkel ugyanis önmagunkat ha­ tározzuk meg. Opciónkkal (s ebbe belefoglaljuk az eszmény korrigálá­ sának követelményét) olyan útra lépünk, amely ha nem is vezet biztos sikerhez, azzal az elégtétellel szolgál, hogy a küzdelem egyben az önma­ gunkhoz, a törekvéseinknek, álmainknak megfelelő eszményhez való hűséget fejezi ki. A forradalom eszményének szentelt élet azonban kiváltképpen közös­ séget tételez fel. Ennek az eszménynek a közösség a lételeme. Lényegénél fogva kizárja az egocentrizmust. Az eszményben önmagára lelő egyén csak a kollektívában találja meg azokat az erőforrásokat, amelyekből a harchoz szükséges energiát meríti. Az elvtársi szolidaritás melegsége az akadályok legyőzésére ösztönöz. A közös ügy megkövetelte azonosulás pedig kitar­ tásra sarkall az áldozatok vállalásában. A forradalmár nem érzi nyűgnek az élet-halál küzdelemben levő közösség szigorú fegyelmét. A nemzetközi munkásmozgalom, pártunk mártírjainak utolsó üzenetei örök időkre szóló megrázó, felemelő dokumentumok a homo humanusért folyó harc erkölcsi értékéről. Az önkéntes és szinte maradéktalan integráció biztonságot árasztó bensőségében nem érzékeljük frusztrációnak, ha háttérbe kell szo­ rítanunk egyéni érdekeinket és vágyainkat. A vezetők iránt táplált biza­ lom és odaadás légkörében nem féltjük egyéniségünket attól, hogy olyan akciókban veszünk részt, amelyeknek nem ismerjük minden indítékát vagy következményét. A forradalmi élcsapat annak a humanizáló közös­ ségnek az eszményi példája, amely — Márkus Mária és Hegedűs András szerint — főként azzal segíti tagjai személyiségének fejlődését, hogy az emberi nem lényege kibontakoztatásának irányában valósítja meg az egyén partikularitásának meghaladását (Közösség és individuum, Kortárs, 1970. 12).

A forradalmár és a közösség viszonya persze nincs híján problémák­ nak. A maga történelmi pályáján ellentétekhez is vezethet. Konfliktuso­ kat szülhet és nem mentes ama veszélytől sem, hogy — bizonyos körül­ mények között — már nem kedvez az autentikus személyiségnek. A történelmi tapasztalatok alapján számolnunk kell azzal, hogy a csoportszolidaritás követelménye öncélúvá válhat, s eltávolodva eredeti szerepétől, nem szolgálja már hatékonyan az ügyet, a forradalmár sze­ mélyiségére pedig — a manipuláció közvetítésével és konformizmusra késztetve — rombolólag hat. Ezért oly döntő a forradalmár és a közös­ ség viszonyának alakulásában a demokrácia érvényesülése. Ez a viszony ugyanis csak a nyíltság és őszinteség éltető közegében marad összhang­ ban a szocialista humanizmus eszményével. Ezért köszöntjük és támo­ gatjuk szívvel-lélekkel pártunk törekvését a demokratizmus elmélyíté­ sére, a szabad vitaszellem, a tényleges participáció meghonosítására. E politika következetes alkalmazásában látjuk annak a garanciáját, hogy a haladó célokat szolgáló közösség megőrzi lényegi rendeltetését: előmoz­ dítja az új körülmények között is tagjainak fejlődését a teljes ember, a sokoldalú, autonóm személyiség irányában. Az ember sohasem lehet esz­ köz, hisz éppen ő képviseli a célt, amelyet viszont csak a humanizáló közösség segítségével érhetünk el. A forradalmi mozgalom történetében voltak és lehetségesek olyan szakaszok, amikor az egyén fenntartás nél­ küli azonosulása a csoportfegyelem igényeivel azzal a következménnyel jár, hogy szinte maradéktalanul feloldódik egy sajátos, mintegy a közös­ séget képviselő Én-fölötti énben. Ez a jelenség — átmeneti jelleggel — bizonyos lendületet kölcsönözhet a célirányos cselekvésnek, ám azzal a ve­ széllyel fenyeget, hogy puszta funkcióvá zsugorítja a személyiséget, aki­ nek pedig mindig meg kell őriznie — éppen a cselekvés tartós hatékony­ sága és etikuma végett — kezdeményezőkészségét. Meg kell továbbá óvnia és ki kell bontakoztatnia egyedi jellegét. Az egyszeri s eredeti indi­ viduum párbeszéde azzal a forradalmi közösséggel, amellyel szerves (noha ellentmondásos) egységben küzd, sarkallja az eszmény felé közeledő „hosszú menetelést". * A forradalmak szakaszait jellemezve, Rudi Supek eredeti nézetet fejt ki. Szerinte minden forradalom a prométheuszi szakasszal kezdődik, ame­ lyet a nagy eszmények uralnak, s a romantikussal zárul. Az utóbbiban viszont az autentikus személyiség kerül a központba (Die ethischen Widersprüche revolutionärer Existenz, a Revolutionäre Praxis című kö­ tetből, Freiburg, 1969, 220—222). Supek szakaszosítása nyilván nem a tu­ dományosság szigorú ismérvei szerint fogalmazódott meg. A periódusok sorrendje nem kötelező jellegű, s nincs közöttük merev határvonal. E sza­ kaszok, akárcsak az ideáltípusok a nem vegytiszta képleteként jelent­ keznek, hanem csak sarkítva fejezik ki a különböző előtérbe nyomuló tendenciákat. Az eszményközpontúság például nem zárja ki a személyiségnek ked­ vező feltételek megteremtését. A prométheuszi eszmény mindig is ösztön­ zőnek bizonyult az önmagát s a társadalmat szüntelenül alakító ember számára. A tüzlopó titán nevével fémjelzett szakasz jelentése nem veszti

el tehát érvényét, a romantikussal pedig nem zárulhat le a befejezést nem ismerő forradalom. E folyamatban a forradalmár is változik. Nem módosulhat azonban alapvető viszonyulása a világhoz. A forradalmár sohasem tekintheti vég­ legesnek, tökéletesnek az adott helyzetet, főtörekvése ezért mindig a haladást gátló akadályok eltávolítására irányul. Ebben a magatartásban is jelentkezik ama erénye, amely arra késztette Che Guevarát, hogy a for­ radalmiságot az emberi létezésmód legmagasabb fokának tekintse. Che Guevara víziójában és példája szerint a harcos élete semmit sem jelent a forradalomhoz képest; a forradalmárnak győznie kell vagy meg­ halnia. A nagy dél-amerikai forradalmár mártíriumával bizonyította, hogy eszmény és tett elszakíthatatlan egységet alkotott számára. Ő valóban „elégett abban a szolgálatban, mely csak a halállal ér véget." Láthattuk, a szembesítés a halállal origója lehet az eszmény jegyében zajló életnek. A forradalmárnak késznek is kell lennie arra, hogy — szükség esetén — életét áldozza. A guevarai modell azonban — minden felemelő erkölcsi jelentése ellenére — nem az egyedül lehetséges, mint ahogyan a gerilla­ harcot abszolutizáló felfogása sem bizonyult egyetemesen alkalmazható­ nak. Még hősi vállalkozásának sikere esetén sem. A mai világban, amely­ ben a forradalom feltételei más és más ritmusban — különböző gazdasági­ történelmi, politikai, földrajzi és egyéb tényezőktől meghatározottan —, eltérő körülmények között érnek be, nincs, nem is lehetséges mindenütt kötelező erővel érvényes képlete a forradalomnak és képviselőinek. A forradalmár különben sem mentes a belső konfliktustól, és dilem­ máktól. Régis Debray (aki Che Guevarát „szent"-nek tartja), úgy látja, hogy a mai forradalmárnak meg kell küzdenie azokkal a konfliktusokkal és dilemmákkal, amelyek a világ ellentmondásos jellegéből, a győztes forradalom után kialakult új helyzetből fakadnak. Debrayt börtönnapló­ jában kiváltképpen a forradalmiság és a kompromisszumok viszonya fog­ lalkoztatta (Les Temps Modernes, 1970. 6). Mi viszont — érthető mó­ don — főként az új társadalom építőjének dilemmái iránt vagyunk érzé­ kenyek. Miként lehet forradalmárnak maradni a hatalom birtokában, az építés hétköznapjaiban? Hogyan törhetünk utat a jövő felé, anélkül, hogy elhanyagolnók a jelen szükségleteit? Mit tegyen a forradalmár, hogy ne váljék bürokratává és ne korrumpálódjék a sok kísértés közepette? Elke­ rülheti-e és hogyan azokat a helyzeteket, amelyekben a pozitív eredmé­ nyekre irányuló cselekvés — azonos értékskála szerint — negatív követ­ kezményekhez is vezethet? E kérdésekre és dilemmákra nehezen lehetne általános, minden eset­ ben alkalmazható feleleteket adni. Moralizáló jellegű kívánalmak megfo­ galmazása sem nyújt kielégítő megoldást. A forradalmár nincs birtokában annak a panacea universalisnak, amely kisegíti őt összes konfliktusaiból. A válasznak, a döntésnek egyéninek kell lennie — a konkrét helyzetben, az adott konfliktus hely- és idő megszabta körülményei között. A világban végbemenő forradalmi folyamatok nagyfokú differenciált­ sága újító elemzést sürget a mai erőviszonyokkal és a holnapi fejlemé­ nyekkel számoló stratégia és taktika kidolgozására. E globális stratégiai tervnek számolnia kell természetesen a korszerű forradalmiság ismér­ veit és követelményeit összefoglaló modellekkel. A hivatásos forradalmár­ nak, a tudatosságot képviselő élcsapat tagjának hagyományos képlete

mellett, sok más — e típus elemeit tartalmazó, de attól eltérő vonásokkal is rendelkező — modellről tudunk, amelyek különböző harci módszere­ ket, magatartásokat sugallnak (a forradalmár, aki úgy mozog a tömegben, mint „hal a vízben"; a gerilla; a „reménytelen" peremrétegek lázadását katalizáló harcos, és így tovább). A különböző koordináták között kialakult meghatározások nyilván nem csupán viszonylagosak, de vitathatók is. Századunk utolsó évtizedei­ nek, a tudományos-műszaki forradalomnak és a nagy tömegmozgalmak sajátosságainak követelményei azonban nem teszik kérdésessé az esz­ mény nélkülözhetetlen, ösztönző szerepét. A huszadik század alkotó mar­ xizmusának szellemében fogant eszmény pedig azt is igényli a személyi­ ségét, önálló véleményét érvényesítő forradalmártól, hogy ne szakadjon el az itt és most, a hétköznapok, a nemzeti—nemzetiségi hovatartozás a modern ember egész átalakuló életformájának követelményeitől. Számunkra, a Román Kommunista Párt politikája biztosítja e maga­ tartás elvi alapjait és gyakorlati megvalósításának irányvonalát.

Mattis

Teutsch tusrajza

János

KALLÓS MIKLÓS

IDEOLÓGIÁNK ÉS POLITIKÁNK ÖSSZHANGJA Bármilyen pártot csak ideológiájának és politikájának koordinátáiban ismerhetünk és határozhatunk meg. Lenin pártépítési koncepciójában a párt tagja az lehet, aki magáévá teszi a párt ideológiáját és részt vesz politikájának valóra váltásában. A párt szervezeti felépítése, valamint egyéb sajátosságai ideológiájának és politikájának jellegéből következnek. Senki sem vonja kétségbe, hogy egy pártnak meghatározott politikai vonala van. Nem így, ami az ideológiát illeti. Egyesek szerint létezhetnek, illetve léteznek olyan pártok, politikai mozgalmak, amelyeknek nincs ideo­ lógiájuk. Ez az álláspont korántsem újkeletű. A második világháborút követő években különböző politológiai összejöveteleken nem egy ízben hangzott el például az a vélemény, hogy a fasizmusnak nem volt ideológiája. Az illető szerzők okfejtéséből kiderült, hogy állításukat főként két körülmény téves értelmezésére alapozták. Először is arra, hogy a fasizmus a külön­ böző országokban más és más nemzeti formát öltött, másodszor pedig arra, hogy a fasiszta demagógia más és más jelszavakkal fordult a külön­ böző társadalmi rétegekhez. Ha a politológusnak vagy a szociológusnak számolnia is kell ezekkel a sajátosságokkal, nem kétséges, hogy létezett egy fasiszta ideológia, amely áthatotta a fasiszta pártok és rendszerek gyilkos politikáját, embertelen morálját, misztikus-vérgőzös világnézetét. Az ötvenes évektől kezdve terjed el a polgári szociológiában és poli­ tikatudományban az a nézet, hogy az ideológiák korának lealkonyult. Ray­ mond Aron, Daniel Bell, Seymour M. Lipset, Edward Shils és mások „az ipari társadalom", „a konfliktusmentes társadalom", ,,a társadalmi és össz­ társadalmi integráció" szükségszerű velejárójának tekinti az ideológiák végét. (Más értelemben és más előjellel egyes marxista gondolkodóknál is találkozunk „ideológiátlanítási" törekvésekkel.) A politika vonatkozá­ sában az „ideológiátlanítók" úgy vélik, hogy lehetséges, sőt kívánatos az ideológiamentes politika, hogy a nyugati államok kormányai éppen ilyen politikát folytatnának. Daniel Bell például híressé vált könyvében (On the Exhaustion of Political Ideas in the Fifties The End of Ideology, 1960) különös szerencsének tekinti, hogy — mint írja — az Egyesült Államok kormányainak a politikáját nem befolyásolja semmilyen fajta ideológia, hanem csakis gyakorlati-utilitárius meggondolások vezérlik. Szükségtelen részletesebben kimutatnunk e vélemény alapvetően téves voltát. Az igaz, hogy egyetlen jelenlegi polgári ideológia sem annyira

kidolgozott elméletileg, egyik sem oly sokoldalú, átfogó és koherens, mint a marxista ideológia. Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy nincs pol­ gári ideológia. Minden tőkésállam politikáját bizonyos elvek vezérlik, még akkor is, ha egy adott kormánynak vagy pártnak nincsenek ideológiai programnyilatkozatai, vagy pedig megtévesztő szólamokkal leplezi valódi elveit. Nincs olyan polgári párt, nincs olyan nyugati kormányzási rend­ szer, amely ne vallaná a tőkés tulajdon szentségét és sérthetetlenségét, amely ne az adott tőkés termelési és társadalmi rendszert védelmezné, amely következésképpen ne egy adott osztály, a tőkés tulajdonosok osztá­ lyának vagy ennek felső rétegének az érdekeit képviselné, amelynek politikai elveit tehát ne egy társadalmi osztály vagy réteg ideológiája határozná meg. Az „ideológiátlanítók" nem vonják kétségbe, hogy politikai korban élünk, olyan korban, amelyben a politikának elsőrendű társadalmi sze­ repe és fontossága van. De: ideológia nélküli politikai kor — fából vas­ karika. Minden politikát bizonyos ideológiai elvek vezérelnek, minden ideológia meghatározott politika szolgálatában áll, minden ideológiából a politikai cselekvés meghatározott vonala és módja következik. Egyes polgári ideológusok előszeretettel nevezik a XIX. századot a szuperideoló­ giák és a nagy eszmények korának, s azok közülük, akik bíráló szemmel tekintenek társadalmukra, annak számos fogyatékosságát az eszmények állítólagos kimúlásával magyarázzák. De éppen a nyugati társadalomban erőteljesen jelentkező „eszményéhség" (ami például a különböző kontesztáló ifjúsági mozgalmakban is megfigyelhető) bizonyítja, hogy sem az eszmények, sem az ideológiák kora nem múlt el, ellenkezőleg, az eszmé­ nyek még soha olyan nagy szerepet nem játszottak a történelemben, mint éppen napjainkban. Nem is lehet ez másként egy olyan korban, amelyet mélyreható, az egész emberiség jövőjére nagy kihatást gyakorló társa­ dalmi átalakulások jellemeznek. Ideológia és politika összefüggése egyetlen gondolkodás- és cselek­ vésrendszerben sem oly nyilvánvaló, mint a marxizmuson belül. Eszme és cselekvés, ideológia és politika szerves egységének a követelményét fogal­ mazzák meg Marx híres — már-már közhellyé változtatott és éppen ezért mindig újra átgondolandó — sorai a filozófia világot megváltoztató sze­ repéről, arról, hogy a dolgozók felszabadításának, az emberi emancipáció­ nak „a feje a bölcselet, a szíve a proletariátus". Marx szerint az elmélet, ha a tömegekbe hatol, anyagi erővé válik. Lenin ezt a gondolatot a poli­ tikai élcsapat kiépítésén munkálkodva úgy fogalmazta meg, hogy forra­ dalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom sem. Ebben a gondolat­ menetben maradva, csak egyetérthetünk a jeles francia marxistának, Louis Althussernek azzal a véleményével, hogy a kommunista mozgalom hatékonyságának további fokozása érdekében elsősorban az elmélet kohé­ zióját, hatékonyságát kell növelni. Ha nem csalódom, Max Webertől szár­ mazik az a szellemes megfogalmazás, amelyet véleményem szerint a szűk prakticizmussal és a valóságtól idegen, terméketlen spekulációval min­ dig szembeforduló marxizmus teljes mértékben magáénak vallhat: misze­ rint a legpraktikusabb dolog egy jó elmélet. Már kevésbé fogadható el Althussernek az a véleménye, hogy az elmélet rigorózus kiépítése meg­ követeli ideológiátlanítását. Jóllehet más „ideológiátlanítóktól" eltérően Althusser nem tagadja az ideológia társadalmi — adott esetekben pozi-

tív — szerepét, álláspontja végső fokon mégis az ideológiának egy sajátos, túlnyomóan a korai marxi szövegekben található értelmezésére, az ideo­ lógiának a hamis tudattal való azonosítására épül. A valóságban a kommunista mozgalom, a munkásosztály elmélete — bármily rigorózus tudományossággal munkálkodjunk is kategóriarendszerének den olyan eszmerendszer, amely genetikusan (tehát eredetét, kialakulását tekintve) és funkcionálisan (azaz szerepét és hatékonyságát tekintve) egy társadalmi osztályhoz, réteghez s más hasonlóhoz kapcsolódik — ideológia. Mindaddig, amíg — Gramsci kifejezésével élve — a társadalom nem válik egységessé, amíg a társadalomban különböző és egymással ellentétes érdekű csoportok léteznek, a társadalomtudományi ismeretek szükség­ képpen ideologikus jellegűek maradnak. A társadalmi osztályok, rétegek, általában nagycsoportok érdekkü­ lönbözőségei mind az ideológiában, mind a politikában kifejezésre jutnak. A marxisták számára — ebből a szempontból — nyilvánvaló, hogy az ideológiai ellentétek tulajdonképpen politikai ellentétek megnyilatkozásai a szellemi tevékenység síkján. Néhány kiegészítő megjegyzés nélkül ezek a sorok rossz szájízt hagyhatnak az olvasóban. Tény, hogy ezzel az alap­ vető marxista tétellel is az történt, ami sok mással; szűklátókörű és dog­ matikus beállításban ez a tétel alkalmas volt arra, hogy a véleménykü­ lönbségeket, eszmei vitákat politikai ellentétekké, sőt politikai perekké változtassa, és odavezetett, hogy a marxista gondolkodást mesterségesen elszigetelték a kor más, haladó és autentikus értékeket is alkotó szellemi­ tudományos áramlataitól. Egyoldalúan járnánk el azonban, ha ettől a terhes történelmi örök­ ségtől magunkat elhatárolandó, megfeledkeznénk a szóban forgó tétel lényegi tartalmáról és érvényéről. Persze, az elméleti nézetkülönbség nem mindig takar politikai ellentétet. Azt sem tagadhatjuk, hogy poli­ tikai ellenfeleink is képesek tudományos értékű felismerésekre jutni. Együttműködhetünk politikailag azokkal, akik más ideológiát képvisel­ nek, és elméleti dialógust folytathatunk olyanokkal, akik a miénktől el­ térő politikai nézeteket vallanak. Ugyanaz a politikai vonal különböző árnyalatú ideológiákban juthat kifejezésre, és hasonló ideológiák külön­ böző politikai vonalvezetést engednek meg. Mindez azonban nem hatály­ talanítja annak a szociológiai felismerésnek az érvényét, hogy végső fokon egy társadalmi osztály politikáját és ideológiáját egyaránt az osztály alap­ vető gazdasági érdekei határozzák meg, és éppen ebből következik az osztály politikája és ideológiája közötti lényegi megfelelés. Ebből a szem­ pontból teljesen mellékes, hogy az osztály ideológusa tudatosan fejezi-e ki az osztály alapvető érdekeit vagy sem, hogy ő maga aktív-e politikai téren vagy sem. Jogosan és feltétlenül szükséges az egyszerűsítés, a vulgarizálás elleni küzdelem, ennek útja azonban nem alapvető elméleti tételek figyelmen kívül hagyása, hanem ellenkezőleg, a tételek következetes megtisztítása minden reárakódó (talán helyesebb volna így mondani: reárakott) szenynyeződéstől, a mai társadalmi-tudományos fejlődéssel való szembesítésük, ennek megfelelő továbbfejlesztésük.

Mondottuk, hogy a marxizmusban ideológia és politika szervesen öszszefüggenek. Hangsúlyozandó, hogy szerves és természetes, nem pedig mesterséges és önkényes összefüggésről van szó. Mind a politikai, mind az ideológiai tevékenységnek számolnia kell ezzel az összefüggéssel. Ha akár a politikai gyakorlat, akár — Althusser kifejezését használva — az elméleti gyakorlat figyelmen kívül hagyja ezt a benső és természetes öszszefüggést, akkor ez óhatatlanul kihat a másik tevékenységi területre is. Nemcsak elméleti elemzés segítségével mutatható ki, történelmi tapaszta­ lat is bizonyítja, hogy a szubjektivista és voluntarista megnyilvánulások a politikai gyakorlat területén szükségképpen maguk után vonják a dogmatizmust, a szűklátókörűséget, a begyepesedést ideológiai téren. Vala­ hányszor megsértették vagy megsértik a szocialista elveket és normákat a társadalmi élet valamilyen szférájában, a politikai és ideológiai szerves és természetes kapcsolatát mesterséges és önkényes egybekapcsolással helyettesítik. Ilyen esetekben az ideológia és politika közötti „összefüggés" hol úgy jelentkezik, hogy az ideológia szerepét bizonyos politikai intéz­ kedések és lépések utólagos elméleti alátámasztására és igazolására korlá­ tozzák, az ideológiai életet egy voluntarista politika szükségleteinek meg­ felelően „gleichschaltolják", hol úgy, hogy a politikát igazítják megcson­ tosodott és önkényesen értelmezett ideológiai tételekhez, hol pedig — s éppen ideológia és politika összefüggésénél fogva ez a leggyakoribb — mindkét formában egyszerre. Bármelyik esetről legyen is szó, mindegyik egyaránt súlyos károkat okozott — s okozhat, bármikor és bárhol is forduljon elő — a szocializmus, a társadalmi haladás ügyének, a tudo­ mánynak és a kultúrának. Ideológia és, politika szerves és természetes összefüggésének következ­ tében a helyes — tudományos igénnyel megalapozott — politikai vonal­ vezetésre irányuló erőfeszítéseket, a tárgyilagosság, a szó nemes értelmé­ ben vett realizmus, az alkotókészség megnyilvánulását a politikai gyakor­ latban az ideológiai élet és tevékenység fellendülése, gazdagodása kíséri. Marx egyik korai munkájában azt írta a filozófiáról, hogy abban egy kor, egy nép legrejtettebb, legfinomabb, leértékesebb nedvei csapódnak le és kristályosodnak ki. A filozófia maga is ideológiai forma és a marxi meg­ állapítás vonatkoztatható az ideológiára általában. A kor feladatainak és követelményeinek, a nép alapvető érdekeinek megfelelő alkotó politikai gondolkodás és gyakorlat megkönnyíti és meggyorsítja az értékes eszmék kikristályosodását, mint ahogy „a kor nedveit" lepároló haladó ideológia hatékonyan vezérli a haladást szolgáló politikai gyakorlatot. *

A Román Kommunista Párt fennállásának félszázados évfordulója pezsgő politikai és ideológiai tevékenységben találja az országot. Köztu­ domású, hogy közéletünk megújhodása, a politikai és ideológiai élet fel­ lendülése különösen a IX. kongresszus hatására következett be. A párt X. kongresszusa megerősítette és továbbfejlesztette a IX. kongresszus poli­ tikai vonalát, kidolgozta és jóváhagyta a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének programját. A X. kongresszus határozatai nyomán széles méretű, átfogó tevékenység bontakozott ki, amely arra irányul,

hogy tökéletesítse a társadalmi élet valamennyi területének tartalmát, formáit, szervezeti kereteit. A társadalmi tevékenység, a szocialista építőmunka különböző terü­ leteinek kölcsönös összefüggése, egysége nem utolsósorban abból adódik és abban jut kifejezésre, hogy a kommunista párt szerepe a társadalmi életben, az államban megnövekedett, hogy egyre hatékonyabbá válik vezető szerepe a társadalom anyagi és szellemi életének minden síkján. A párt politikai munkastílusa egyre erőteljesebben nyomja reá bélyegét a legkülönbözőbb területeken folytatott tevékenységre. Nyilvánvaló, hogy ez a kihatás annál közvetlenebb és erőteljesebb, minél nagyobb mértékű az adott tevékenységi terület politikai töltése, telítettsége. És nem kétsé­ ges, hogy az ideológiai élet ebből a szempontból egyike az első helyen állóknak. Innen, hogy pártunk politikai és ideológiai tevékenységét, poli­ tikai és ideológiai életünket alapvetően közös vonások jellemzik, ideológia és politika szerves összefüggésének megfelelően. P á r t u n k politikája marxista politika, ideológiája marxista ideológia. A közös jelző a két terület lényegi összefüggésére, kölcsönös megfelelé­ sére utal. Számunkra magától értetődő megállapításról van szó, amely a jelenkori politikai és ideológiai mozgalmak, áramlatok, viták tükrében mégis kifejtésre szorul. A marxizmus ellenfelei és a polgári „marxológusok" ugyanis előszeretettel állítják, hogy napjainkban e kifejezéseket: marxista politika, marxista ideológia, nem is használhatjuk egyes szám­ ban. Fejtegetéseikben hol a szocialista építésben, a kommunista pártok programjaiban mutatkozó eltérésekre, hol a nemzetközi kommunista moz­ galomban létező véleménykülönbségekre utalnak. Túl messzire vezetne, ha kitérnénk itt e kérdésekre. Pártunk ezekkel kapcsolatos álláspontja jól ismert. Nem mond ellent a marxizmusnak, ellenkezőleg, annak alap­ vető tanításaiból következik, hogy a kommunista pártok politikai vonala, a szocialista építés menete egyik vagy másik országban a sajátos hely­ zetre, körülményekre, történelmi örökségre, hagyományokra van tekin­ tettel. Ami a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetét illeti, pártunk állandóan hangsúlyozza, hogy az, ami egyesíti a kommunista pár­ tokat, sokkal erősebb, lényegesebb, mint az, ami egyik vagy másik kérdés­ ben szétválasztja őket, és gyakorlati, internacionalista politikájával, min­ den kommunista párttal való jó kapcsolataival bizonyítja ennek az állás­ pontnak a helytállóságát. Ami viszont azt a kérdést illeti — amit a marxológusok gyakran feltesznek —, hogy lehet-e tudni a jelenlegi körülmények között, melyik párt alkalmazta ideológia vagy politika marxista vagy sem, erre filozófiánknak megfelelően azt feleljük, hogy ezt végső fokon a gyakorlat dönti el és igazolja. Marxista az a politika, amely a dolgozók hatalmának megteremtését, illetve állandó erősítését célozza; amely — a szocializmus körülményei között — a gazdaság erőteljes fejlesztésével lendíti előre az egész társadalmi fejlődést; amely a dolgozó nép anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítését tekinti fő céljá­ nak; amely következetesen kiszélesíti és elmélyíti a szocialista demokrá­ ciát, megteremt minden lehető feltételt a személyiség sokoldalú kibonta­ koztatása számára; amely mind belpolitikai, mind külpolitikai síkon a társadalmi haladást mozdítja elő, az antiimperialista harcot támogatja. Szükségképpen vázlatos, elnagyolt ez a felsorolás, de elegendő ahhoz, hogy

felismerjük: ez a szocialista Románia, a Román Kommunista Párt politi­ kája, marxista politikája, amelyet marxista ideológia vezérel. A Román Kommunista Párt program jellegű dokumentumai, politi­ kai vonala és tevékenysége egyaránt azt bizonyítják, hogy pártunk poli­ tikájának központjában az ember áll, e politika célja a dolgozó ember gazdasági és szellemi szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, bol­ dogsága társadalmi feltételeinek a megteremtése. Ennek megfelelően a párt ideológiai munkája is az emberre összpontosít, arra irányul, hogy a szocialista társadalom emberének világnézetét, erkölcsét, kultúráját, szellemi arculatát alakítsa és fejlessze a marxista tanításoknak, a kommu­ nista eszményeknek megfelelően. Korántsem tekinthető véletlennek, hogy a romániai ideológusok egyre növekvő érdeklődéssel fordulnak az ember — értékvilágának, eszményei­ nek, kultúrájának — problematikája felé. Természetesen közrejátszik ebben az is, hogy a marxisták világszerte fokozott figyelmet tanúsítanak e kérdések iránt, amelyek köztudomásúlag kezdettől fogva a marxizmus alapvető problematikájához tartoznak, és amelyeket mégis, az ismert körülmények között, mesterségesen háttérbe szorítottak. Magyarázható azzal az igénnyel is, hogy feltétlenül szükséges marxista alapvetésű vála­ szokat kidolgozni azokra az antropológiai, etikai, axiológiai, kultúr- és tör­ ténelemfilozófiai és más kérdésekre, amelyeket az utóbbi évtizedek külön­ böző szellemi áramlatai vetettek fel, közvetlenül vagy közvetve korkö­ vetelmények hatására. Véleményünk szerint azonban a szóban forgó tény mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy szocialista társadalmi rendsze­ rünkben, pártunk politikájának megvilágításában az ember problemati­ kája szükségképpen került az elméleti-ideológiai munka előterébe, mint­ egy vetületeként annak, hogy ez a problematika a szocialista építés gya­ korlatának is előterében áll. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy amennyiben fenntartásaink vannak a marxizmus elméleti antihumanizmusáról szóló althusseri tétellel szemben, akkor azok elsősorban gyakorlati meggondo­ lásokból, a történelmi tapasztalatnak, a szocialista forradalom és építés tanulságainak a tekintetbevételéből fakadnak. A marxista politika és a marxista ideológia szerves összefüggése többek között abban is megnyil­ vánul, hogy mindkettőt a szociológiailag, politikailag és filozófiailag meg­ alapozott, következetes marxista humanizmus hatja át. A Román Kommunista Párt, a szocialista Románia politikája nem utolsósorban elvi következetességéről ismert a világközvélemény előtt. A nemzetközi helyzet, az államok közötti kapcsolatok alakulásának, a nem­ zetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének jelenlegi, rendkívül bonyolult időszakában pártunk és államunk politikai vonalára vezérel­ veinek következetessége jellemző. Mint ahogy elvi következetesség ban és az ideológiában akkor beszélhetünk, amikor tiszteletben tartják és érvényesítik a szocialista eszméket és eszményeket, a marxista tanítá­ sokat, a nép alapvető — az általános társadalmi haladás követelményei­ vel egybehangzó — érdekeit. Az elvi következetesség jellemzője az is, hogy sem az elvi politika, sem az elvi ideológia nem hódol divatoknak, kizárja — amennyire ez lehetséges — a rögtönzéseket, az improvizációt, nem enged sem szirénhangoknak, sem nyomásnak.

A marxista politikai vonalvezetésben és a marxista ideológiai tevé­ kenységben tanúsított elvi következetességgel szükségszerűen együtt jár az alkotókészség. A kommunista párt politikájának alkotójellege feltéte­ lezi a lényegileg kritikai és forradalmi elméletnek és módszernek, a m a t e ­ rialista dialektikának az ismeretét és alkalmazását. A politika mint tudo­ mány és mint művészet megköveteli, hogy megfelelőképpen, a sajátossá­ gokkal számolva válasszuk ki a társadalmi ellentmondások megoldási mó­ dozatait, hogy idejében oldjuk meg az ellentmondásokat; hogy körültekin­ tően készítsük elő a jelentősebb változásokat, fordulatokat; hogy — amikor a kedvező feltételek megérlelődtek — ne késlekedjünk e változtatások esz­ közlésével. A tudományként és művészetként felfogott és alkalmazott politika és dialektika törvényeinek ismeretén alapszik, a konkrét helyzet konkrét elemzésén, a döntő láncszem kiválasztásának és megragadásának a képességén, az általános és sajátos, a lehetőség és valóság, a tartalom és forma dialektikus viszonyainak a tiszteletben tartásán. A marxista ideo­ lógia vezérfonalat nyújt a politikai cselekvés számára, a politikai alkotó­ készség pedig visszahat az ideológiára; a kommunista párt politikai ta­ pasztalatainak az általánosítása a marxista ideológia alkotó továbbfej­ lesztésének egyik legszámottevőbb forrása. Említettük, hogy a párt m u n ­ kastílusa, a párt politikai tevékenységének főbb vonásai reányomják bé­ lyegüket az ideológiai munka stílusára, az ideológiai élet jellemzőire is. A párt politikai vonalának vitalitása, teremtőereje az ideológiai életünket jellemző alkotó lendület, eleven pezsgés serkentője. Az ideológiai munka „termékeinek" hatékonysága, vonzóereje pártunk politikájának hatékony­ ságával, vonzóerejével arányos. A Román Kommunista Párt politikai tevékenységében mind nagyobb figyelmet szentel a szocialista demokrácia kiszélesítésének, elmélyítésé­ nek. A dolgozók minden rétegével való rendszeres találkozások és tanács­ kozások a pártvezetés munkastílusának szerves alkotóelemévé váltak. A legfelsőbb párt- és államvezetés számos intézkedést foganatosított a szo­ cialista törvényesség megszilárdítására, szélesedtek az állampolgári sza­ badságjogok, magasabb fokra emelkedett a szocialista társadalom tagjai­ nak felelősségtudata. Azok az elvek, amelyek a szocialista demokrácia kiteljesítése irányában serkentik a politikai tevékenységet, az ideológiai munka területén is hatnak, érvényesülnek. Ezeket az elveket felfedez­ hetjük azokban az irányt jelző útmutatásokban, amelyeket a párt ismétel­ ten megfogalmazott az ideológiai téren tevékenykedők számára, legyenek azok társadalomtudósok, filozófusok, írók vagy művészek. P á r t u n k józan, demokratikus álláspontja szerint az elmélet, a tudomány, az ideológia t e ­ rén senki sem birtokolja az egyedül üdvözítő és kizárólagosan helyes igaz­ ságot, senki sem csalhatatlan. Éppen ezért az ideológiai munkának létkö­ zege a véleménycsere, a szabad vita. Az ilyen viták során elvi és elvtársi magatartást kell tanúsítani. Az elméleti hibák vagy tévedések nem fel­ tétlenül fakadnak rosszhiszeműségből, hiszen az elméleti tevékenység szükségképpen magában foglalja a tévedés lehetőségét, kockázatát. A vi­ tákban, véleménycserékben semmilyen aposztrofálás, személyeskedés nem helyettesítheti a tudományosan megalapozott érveket. Az inszinuációknak és „kiátkozásoknak" nincs meggyőző erejük, tudományos értékük. A t u ­ dományos, irodalmi, művészeti tevékenység csakis demokratikus, elvi, elv­ társi légkörben vezethet valóban értékes eredményekhez. A szocialista

demokrácia elvei, ezek következetes alkalmazása ilyenképpen a politikai és az ideológiai életnek, tevékenységnek egyaránt nélkülözhetetlen fel­ tételei. Ugyancsak közös elvek irányítják nemzetközi politikánkat és részvé­ telünket korunk nagy ideológiai szembesítésein. Nem nehéz összefüggést találni a kölcsönös előnyökön és értékcserén alapuló államközi kapcsola­ tok kiépítésére és megszilárdítására irányuló külpolitikánk, valamint — ideológiai síkon — a különböző szellemi áramlatokkal folytatott dialógu­ saink között. Külpolitikánkat dinamizmus, kezdeményező készség, a mél­ tányosság elvének érvényesítése jellemzi; közeledünk mindazokhoz az erőkhöz és támogatjuk mindazokat az erőket, amelyek a társadalmi ha­ ladás irányában tevékenykednek. Ideológiai vonatkozásban szorgalmaz­ zuk a nem marxista szellemi áramlatokkal való dialógust, fogékony ma­ gatartást tanúsítunk az általuk létrehozott értékek iránt. A dialógus nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi a pártosságot, a kombattivitást, mint ahogy a nemzetközi kapcsolatok terén megnyilatkozó együttműködési készségünk sem zárja ki, hanem feltételezi határozott fellépésünket a reakciós erőkkel szemben. Nyílt politikát folytatunk, és ideológiai síkon a nyitott marxizmus hívei vagyunk. Ez a nyílt politika azonban a dol­ gozók hatalmát megtestesítő szocialista rend alapján áll, mint ahogy ideológiai téren is a következetes marxizmus álláspontjáról folytatjuk a dialógust; a marxizmus nyitottságán a marxizmus lényegéből fakadó alkotókészségét, gazdagodni tudását, megújhodóképességét értjük. Ideológia és politika összefüggésének kvintesszenciáját foglalja ma­ gában a pártosság marxista—leninista elve. Túl messzire vezetne, ha el­ időznénk ennél a kérdésnél; pártosság és tudományos tárgyilagosság viszo­ nyának az elemzése hosszas episztemológiai fejtegetéseket kívánna. Mi­ vel éppen a párt ideológiájáról és politikájáról szólunk, fölösleges külön bizonygatnunk ezek pártosságát. A nemzetközi marxista irodalomban — nem is beszélve a nem marxistáról — voltak és vannak olyan hangok, amelyek ideológia és politika torzulásait, ennek következményeit a pártosság rovására írják. Jóakaratú figyelmeztetések hangzanak el, amelyek óvnak a „túlzott" pár­ tosságtól. (Nemrég olvashattuk a Le Monde-ban a Nobel-díjas Jacques Monod hasonló megjegyzéseit egy — különben sok érdekes gondolatot is tartalmazó —, a modern biológia kérdéseivel és az egykori biológiai „bo­ szorkányperekkel" foglalkozó nyilatkozatában.) Nyilvánvaló, hogy elmé­ leti quidproquo-ról van itt szó. A múltból ismeretes hibák nem általában politika és ideológia összefüggéséből, hanem egy szubjektívista és önké­ nyes politika és egy meghamisított marxista ideológia összekapcsolásából származtak. Nem a „túlzott" pártosság volt az ok, hanem az igazi, a tudo­ mányos objektivitással egybevágó marxista pártosság hiánya mind a po­ litikában, mind az ideológiában. Mint ahogy a politikában a nemzetközi helyzet, erőviszonyok, perspektívák reális felmérése csakis a haladó tár­ sadalmi erők álláspontjáról, azaz pártosan történhet, úgy a szellemi élet síkján is a pártosság a marxista ideológia továbbfejlődésének elengedhe­ tetlen feltétele volt és marad. Előfordul, hogy az ideológia pártosságát egyesek rendkívül szűken értelmezik, például úgy, hogy az ideológia fő feladata a politika megma­ gyarázása és igazolása. Nincs miért tagadnunk: az ideológia és politika

összefüggését úgy is értjük, hogy az ideológia „alájátszik" a politikának, szolgálja, előmozdítja azt. Tegyük hozzá azonban, hogy az ideológia nem­ csak azzal mozdítja elő a politikát, hogy magyarázza és igazolja, hanem azzal is, hogy — szükség esetén — kritikailag viszonyul hozzá. A követ­ kezetes és alkotó marxista ideológia esetében ez egyáltalán nem eltérés a pártosságtól, ellenkezőleg: a pártosságból következik. Ez a kritikai funk­ ció a marxista ideológia lényegéből fakad — Marx igen nagy jelentősé­ get tulajdonított elmélete e vonásának —, abból, hogy képes a jelent a jövő szempontjából, a valóságosat az eszményi szempontjából megítélni. Erről vagy erről is van szó akkor, amikor pártunk vezetősége azt kívánja meg az ideológiai téren dolgozóktól, hogy behatóan tanulmányozzák társadalmi valóságunkat és megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a k ü ­ lönböző gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési problémák számára. Ahhoz, hogy az ideológia a politika viszonylatában egyaránt telje­ síthesse értelmező, értékelő és kritikai funkcióját, bizonyos önállóságot és távolságot kell tartania a politikával szemben. A marxizmuson belül ideo­ lógia és politika elválaszthatatlan egymástól, számos alapvető vonásuk közös, de az ideológia nem politika, más, mint politika. Az ideológia nem oldódhat fel politikában, mint ahogy a politika sem alakulhat át ideoló­ giává. Amint az ideológia nem képes a maga eszközeivel közvetlenül meg­ oldani a politikai kérdéseket, úgy a politika sem oldhatja meg az ideo­ lógiai kérdéseket. Utaltam a dialektika tanításainak fontosságára a marxista politika szempontjából. A dialektika egyik lényeges mozzanata a mérték ismerete. Politikának és ideológiának, politikusnak és ideoló­ gusnak egyaránt ismernie kell a dolgok mértékét és mindenekelőtt önnön mértéküket. Mindezt nem ideológia és politika különállása, hanem — ismétlem — szerves és természetes összefüggésének a tiszteletben tar­ tása végett. Fél évszázados fennállását ünneplő pártunk a marxizmus szellemében ügyel politika s ideológia összefüggésére, s azt torzítás nélkül érvényesíti.

Gedeon Zoltán: Vajdahunyad

ÖT VALLOMÁS A FORRADALMI MÚLTBÓL

Szervezett vasasok között A régi szakszervezeti életnek lényegében két irányítója volt. Az egyik a hivatalosan választott vezetőség, amelybe tekintélyes, szakszervezeti múlttal bíró „idősebb" szaktársak kerültek, köztük becsületes, de nehéz mozgású öre­ gek. A hivatalos vezetőséggel párhuzamosan, annak alárendelve formailag, de sokszor nagyon is önállóan működött a bizalmi testület, melyet sok helyt „szervezőbizottság"-nak neveztek. Tagjainak nagyobb része fiatal, vagy ha korban nem is, de lélekben fiatal és harcosabb szellemű munkás volt. A vezetőségi gyűléseken hivatalos jegyzökönyvet vezettek, amelyet az akkori törvények értelmében a hatóságok ellenőrizhettek. A szervezőbizottság ülésein, ha készítettek is feljegyzéseket, azok nem kerülhettek a hatóságok kezébe, rejtve voltak, csak emlékeztetőül szolgáltak. A bizottságnak tagja volt a legtöbb bizalmi — azért is hívták sokszor bizalmi testületnek —, itt tárgyal­ ták meg először a bérmozgalmak elindítását, itt dolgozták ki az akciók tech­ nikai kérdéseit, de főleg a még szervezetlen munkások megszervezésével fog­ lalkoztak. Az ülések sokszor viharosak voltak. A fiatal vasasok kendőzetlenül beszéltek egyesek magatartásáról, hevesen vitatkoztak, egyesek támadtak... csak úgy röpködtek a „kuli", a „hajcsár", a „sztrájktörő" vagy a „begyepese­ dett fejű" jelzők, amelyekkel előttem akkor még ismeretlen — a gyűlésen jelen nem levő — személyeket illettek. Az egyszeri meghívást folytatólagosnak vettem, és rendszeresen kezdtem járni a szervezőbizottsági ülésekre. Eleinte hallgattam, figyeltem, igyekeztem a szakszervezeti mozgalom mechanizmusát megismerni és megérteni. Több esetben megtörtént, hogy egyik-másik szaktársnak volt valami indítványa, amire a szervezőbizottság vezetője megjegyezte. „Azt nem lehet a Szaktanács tudta nélkül" vagy „Meg kell kérdeznünk a Szaktanácsot is..." Nem tudtam, mi a Szaktanács, de nem kellett olyan sok időnek eltelnie, és megismertem, sőt nagyon fiatalon tagja is lettem. Egynéhány szervezőbizottsági ülés után megismertem a fiatal maros­ vásárhelyi vasasok legaktívabbjait: Gáll Kálmánt (már régebbről ismertem), Birtalan Bélát, Ungvári Misit, Szőcs Bélát, Nyisztor Janit, Kovács Károlyt és másokat... Megismertem még a bál szervezésének idején az „öregeket" is: Kacsó Ferit, Ábrahám Bernátot, Görög Albit, Málnási Károlyt, Lakatos Albit, akik mind tagjai voltak a Vasas Szakszervezet vezetőségének. Párt vezette szakszervezetünk főerőssége 1923-ban a Transsylvania Gép­ gyár, a Schieb gyár s a Cukorgyár volt. Hónapokon át készítették elő e gyárak munkásságát kollektív szerződés kötésére. Olyan tervezetet állítottak össze, amely alapul szolgálhatott az ország más fémipari üzemeiben is a dolgozók­ nak. A tárgyalások tavasszal kezdődtek. A Gyáriparosok Országos Szövetsé­ géhez tartozó helyi gyártulajdonosok központjuk biztatására nem voltak haj­ landók kollektív szerződést kötni, de a vasasok nem hátráltak meg követelé­ sükkel, és kitört a sztrájk. A GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) tekintélykérdést csinált az ügyből: megérezték, hogy a marosvásárhelyi vasasok győzelme esetén a bér­ mozgalmak lavinája zúdulna a vasipari munkaadókra, minden eszközt fel­ használtak tehát e sztrájk letörésére. Megpróbálták kiéheztetni a vasasokat a tárgyalások elhúzásával Aradon és más vasipari központokban, félrevezetett vasasokból sztrájktörőket toboroztak, akiket jól leelőlegeztek, hogy minden eshetőségre a kezükben tartsák őket, de sem a sztrájktörők megjelenése, sem a munka részleges megindítása nem ijesztette meg a vasasokat. Noha a sztrájktörőket rendőrök őrizték, a sztrájkőrök találtak lehető­ séget, hogy beszéljenek velük és felvilágosítsák őket a helyzetről. Egy részük azonnal le is állt, s még akkor sem voltak hajlandók dolgozni, amikor a

munkaadók a rendőrségre cipeltették őket, követelve a kapott előleg értékének ledolgozását. Inkább vállalták a rendőrségi meghurcolást és a rendőrpofono­ kat, de sztrájktörőként mégsem akartak dolgozni. Azok pedig, akik továbbra is tudatosan vállalkoztak a sztrájktörés mocskos szerepére, ezért egy életre szóló leckét kaptak. A munkából hazafelé tartó sztrájktörőket az őket kísérő rendőrök szeme láttára körbefogta a sztrájkőrség és az erre az akcióra más üzemekből mozgósított vasasok tömege, és aki nem volt hajlandó ígéretet tenni a sztrájktörés azonnali abbahagyására, azt alaposan helybenhagyták, és a gyár mellett folyó Poklos-patak magas partjáról belehajigálták a vízbe. A sztrájkőrségben részt vett Tóth Gyula is, a „Madár", akiről még tíz évvel később is mesélték, hogy a verekedés hevében rettenetes képe volt, s amelyik sztrájktörőre ráordított, az nem is próbált védekezni, hanem egyenesen beug­ rott előle a patakba... Jól ismertem Tóth Gyulát, Marosvásárhely első tanult vasesztergályosát. Előttem áll hatalmas termete, csontos-markáns férfiarca, ahogyan az eszterga­ padnak dőlve félszemmel figyeli a munkadarabot, amelyről éles rapid-kése finom forgácsokban választja le a felesleges anyagtöbbletet. Nem volt vezető­ ember, csak egy becsületes, példamutató szervezett munkás, s ha kellett, sztrájkbizottsági tag. Szerette a jó bort, és ha szombat este 8 órakor nem ült a Sándor János utcai Kádár-fogadó belső szobájában, a Béka (Csiszár Béla) meg a Zsiráf (Gáll Kálmán) joggal mondhatták aggódva: „A Madárral valami baj történt!" A „Madár" nevet onnan kapta, hogy amikor megitta — az éveken át megszokott szombat este — egy liter borát, fejét az asztalon nyugvó két hatal­ mas karjára hajtotta, s mély baritonján énekelni kezdett: Reszket a bokor, m e r t M a d á r k a szállott r á . . . Az illegális mozgalomba sem kapcsolódott be, de elmesélte jó barátja, a Zsiráf, hogy amikor 1925-ben letartóztattak néhány ifjú kommunistát, akik között ott volt Ábrahám Kati is (kiszivárogtak a hírek, hogy verik őket a szigurancán), a Madár megkérdezte: „Ki az az Ábrahám Kati?" — „Egy tizen­ hat éves diáklány" — mondták neki. A Madár eltaszította maga elöl a félig megivott borosüveget, és ordítani kezdett: „Süljön le a pofánkról a bőr! Itt ülünk, mint valami kiherélt ökrök, s azt a leánykát verik helyettünk!" Ki ismeri ma már Tóth Gyulát? Ha most élne, a szakma első mestere lenne — talán a munka hőse... Azt sem tudom, mikor halt meg, de úgy hiszem, ha e sorokat öreg vasasok olvassák, akik ismerték a „Madár"-t, maguk­ ban azt fogják mondani: „Jól tette Veress Pali, hogy megemlékezett róla, hiszen Vásárhelyen nemcsak írók és tanárok éltek, és nemcsak Súrolt Grádics, Elekes meg Édes lyuk vendéglők voltak, ahol a kedélyes kispolgárok egy szelet flekken meg egy üveg jó küküllőmenti bor mellett hergelték egymást, vagy teleszájjal szidták a kormányt... Hanem ott voltak a kemény osztály­ harcban edzett — hat elemis, négy polgáris — munkások is, a Madár, a Béka, a Zsiráf, a többi ismert és ismeretlen építő- meg vasmunkás, s nekik legalább annyi közük volt a történelem formálásához, mint azoknak az anekdotahősök­ nek, akiknek a bemondásait és vicceit íróink följegyezték." A Transsylvania és a Schieb gyár sztrájkolóinak magatartása ismertté vált az egész országban. A sztrájk hat hétig tartott, és a marosvásárhelyi vasa­ sok példát mutattak az ország dolgozóinak harcos elszántságból és kitartásból. Pedig a harc már nemcsak a munkások és közvetlen munkaadóik között, hanem a két gyár dolgozói és a hatóságok meg a GYOSZ között folyt, akik nem akartak a jól szervezett vásárhelyi vasasokkal külön kollektív szerző­ dést kötni, hanem valamilyen, a kormány által összetákolt s az ország öszszes vasipari üzemeire kötelező „bérmegállapodás"-félét akartak ránkerősza­ kolni. Hat hét után a GYOSZ beadta a derekát, és a vásárhelyi vasasok két vezetője, Kacsó Feri szakszervezeti elnök és Ábrahám Bernát titkár a munka­ ügyi inspektorátuson elégtétellel írhatta alá a harcban szerzett kollektív szer­ ződést. A Transsylvania vasasai országos hírre, elismerésre tettek szert, s ez nem volt véletlen. A Transsylvania gépgyár vasasai már az első világháború alatt, az akkor még Kállai gépgyár nevet viselő üzemben tanúságot tettek

A marosvásárhelyi

CFR-műhelyekben

öntudatukról, harci készségükről. A gránátokat és srapneleket gyártó hadi­ üzem dolgozói 1917-ben sztrájkba léptek az alacsony bérek, a rossz élelmi­ szerellátás, a katonai terror ellen; a háború befejezését, a békét követelték, ámbár tudták, hogy a még erős katonai kormányzat statáriális bíróság elé állíthatja őket. A sztrájkot a fegyveres hatalom letörte. A vezetőket büntető­ századokba osztották, és a frontra küldték. Így került bűntetőszázadba az akkor alig 20 éves Kacsó Feri is — a Vasas Szakszervezet későbbi elnöke —, az 1917-es sztrájk legaktívabb vezetője. Ilyen harcos múltból merítettek erőt és öntudatot 1923-ban a Transsylvania vasasai a hathetes, győzelemmel véget ért sztrájkhoz. Érthető, hogy ifjúi lelkesedéssel vallottam magam szervezett vasas­ nak, közéjük tartozónak. Az osztályharcos, forradalmi magatartásáról közismert Köblös Elek mel­ lett — aki akkor már nem volt Marosvásárhelyen — legtöbbet Soós Jóska és Dán Pista bácsi nevét hallottam ebben az időben. Még nem ismertem őket személyesen, de valahogy róluk formáltam meg a forradalmár arcképét. Simó Géza bácsit — későbbi tanítómesteremet és idősebb barátomat — tisztelettel köszöntöttem, de még egyszer sem beszéltem vele. Nemcsak én, hanem min­ den harcos szakszervezeti munkás tisztelettel és bizalommal emlegette nevü­ ket példamutatásukért, bátor, megalkuvást nem ismerő magatartásukért. Így érthető meg 1924 végén egy famunkás bizalmi hangos kifakadása az óvatos magatartásra figyelmeztetőkkel szemben: „Az isten érti meg ezt az örökös figyelmeztetést a lapulásra. Hát hogyan lehet bérmozgalmat előkészí­ teni anélkül, hogy ne beszéljünk a sztrájk eshetőségéről?! Csak már jönnének haza Soós Jóskáék, hogy véget vessenek ennek az örökös »vigyázzunk, elvtársak!«-nak!" Tetszettek nekem az ilyen beszédek, nem egy bizalmi szájából hallottam hasonlókat. Szokásom volt, hogy a műkedvelő próbákra korán fel­ mentem a Munkásotthonba, és hogy ne lézengjek a füstös biliárdteremben, bementem az éppen folyó gyűlésekre. A más szakmabeliek gyűlésein is nagyon sokat tanultam, sőt egyszer a színpadon, a kulisszák mögött végighallgattam a marosvölgyi famunkás küldöttek zajos-harcos megbeszéléseit is az 1925-ös évre kötendő kollektív szerződéssel kapcsolatban. A heves viták, a bátor vezetők harcos kiállása, az ingadozó óvatosokkal — mondhatni „opportunistákkal" — való éles összecsapások növelték öntudatomat, ismereteimet, és konkrét állás­ foglalásra késztettek. Erre az állásfoglalásomra akkor került sor, amikor a már néhány hónap óta működő műkedvelő-gárda tagjait a Munkásotthon vezetősége gyűlésre hív­ ta össze, a gárda szervezőivel és irányítóival karöltve. A kérdés komoly volt, el kellett dönteni, milyen irányban működjék a gárda. Megengedhető-e, hogy

az előadások anyagában túltengjenek az ostoba kispolgári ízlésnek megfelelő sikamlós-pikáns kuplék, a nyavalygó vagy limonádé-édes operettslágerek, a hülye kis röhögtető „vígjátékok"... Először Szabó Jenő és Kahána Jolán, majd Szabó Dénes fejtette ki állás­ pontját, hangsúlyozva, hogy a „munkásszínjátszás" szerepe nemcsak a szóra­ koztatás, hanem az öntudatra-nevelés is — elsősorban az öntudatra-nevelés —, és a szórakoztató résznek is nívósnak és értékesnek kell lennie. Válaszképpen elhangzott a Munkásotthon vezetőségének óvatossági intelme, ami felbátorí­ totta a kispolgári beállítottságú műkedvelőket. Egymás után állottak fel a szereplési viszketegségtől megfertőzött fiúk és lányok, akik néhány betanult kupléjuk vagy operettslágerük előadását veszélyeztetve látták, és felhábo­ rodva utasították vissza azt a felfogást, amely nevelő vagy éppen forradalmi tendenciát akar az előadásokba bevinni puszta szórakoztatás helyett. „A mun­ kás hat napon át dolgozik, a hetediken pihenni akar. Egész héten hallja a »lánccsörgést« meg az »ostorpattogást«, miért akarjátok még vasárnap is az idegőrlő gondokra emlékeztetni a munkást? Nem elég az egész heti robot s az abból fakadó fáradtság, szomorúság?" — kérdezte egy nagy műkedvelői múlt­ tal rendelkező, nem éppen fiatal borbélylegény. Én akkor még nem játszottam a műkedvelő-gárdában. A zenekarban vol­ tam, ahova Katonai Pista egész zenekara az én javaslatomra belépett, amikor meghallották, hogy Sárkány bácsi, az öreg állástalan tanító is belépett három zenélni tudó fiával. Ismeretlen voltam a „sztárok" között, és először fitymálva hallgatták fejtegetéseimet. Megpróbáltam úgy beszélni, ahogy éreztem, s mire bevégeztem a beszédemet, a szereplőgárda többsége a pártomra állt. Ferencsovics Pista, aki drámai szerepeket is játszott, és mindenki jól ismerte, utánam igazodott: a nevelő-tanító jellegű darabok mellett foglalt állást. Ő sem vonta kétségbe a vidám vagy szatirikus daraboknak, daloknak a szükségét, de alá­ húzta, hogy nem olyan szatírát akarunk, ahol az egyszerű ember — a paraszt, a cigány — tudatlanságát, esetlenségét gúnyolják ki, hanem olyant, ahol a gazdagot, a kapzsit, a tülekedőt, a talpnyalót, a sztrájktörőt, a gyári besúgót s az erőszakoskodása folytán kárvallott kapitalistát állítják pellengérre. Ilyen darabok különben már rendelkezésünkre is álltak. A gyűlés végső fokon állást foglalt a tendenciás darabok mellett, és ezzel szélesre tárta a kaput egy több évig tartó forradalmi kultúrmunka előtt. Felszólalásomnak az lett a következménye, hogy a gárda tagjai megválasztottak delegátusnak a Szaktanácsba. Attól a naptól kezdve részt vettem a Szaktanács munkájában, képviselve a mintegy 60—70 tagot kitevő kulturális csoport rendező, színjátszó és zenész tagjait. A Szaktanácsba történt delegálásom új irányt és tartalmat adott éle­ temnek. Veress P á l

A munkásegységfront erdélyi történetéhez 1944. m á j u s elseje r e n d k í v ü l j e l e n t ő s e s e m é n y a r o m á n i a i m u n k á s m o z ­ galom t ö r t é n e t é b e n : e k k o r h o z t a l é t r e a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t és a Szo­ c i á l d e m o k r a t a P á r t K ö z p o n t i Bizottsága a m u n k á s e g y s é g f r o n t o t . I s m e r e t e s , h o g y az S Z D P k ö z p o n t i vezetőségének j o b b o l d a l i elemei é v e ­ k e n á t v i s s z a u t a s í t o t t á k az R K P K ö z p o n t i Bizottsága politikai p l a t f o r m j á n folytatott v i t á t az egységfront m e g t e r e m t é s é r ő l . 1944 á p r i l i s á b a n a z o n b a n az S Z D P K ö z p o n t i Bizottsága mégis elfogadta a m u n k á s e g y s é g f r o n t m e g t e r e m t é ­ sének gondolatát. A h a r m a d i k m u n k á s p á r t — a Ghelerter-féle párt — mindig is a m u n k á s e g y s é g f r o n t m e l l e t t volt. A m u n k á s e g y s é g f r o n t m i n d ö s s z e n é g y h ó n a p p a l az a u g u s z t u s i antifasiszta fegyveres felkelés előtt j ö t t l é t r e , s így n e m h o z h a t t a m e g m i n d e n b e n a v á r t gyümölcsöket. M i n d e n e k e l ő t t azért, m e r t az R K P szervezetei és az i r á n y í t á s a

a l a t t m ű k ö d ő t ö m e g s z e r v e z e t e k m é l y i l l e g a l i t á s b a n voltak. 1938-ban f o r m á l i s a n felosztották az S Z D P - t is ifjúsági szervezeteivel, szakszervezeteivel és női szervezeteivel együtt, az A n t o n e s c u — H o r i a Sima-féle H i t l e r - b a r á t d i k t a t ú r a b e v e z e t é s e k o r pedig t é n y l e g e s e n is m e g g á t o l t á k m i n d e n f é l e t e v é k e n y s é g é t . A jórészt é r t h e t ő n e h é z s é g e k s fogyatékosságok e l l e n é r e — a m e l y e k a munkásegységfront t e v é k e n y s é g é b e n a fegyveres felkelést megelőző négy h ó n a p b a n , m a j d a m u n k á s o s z t á l y egységes p á r t j á n a k m e g a l a k u l á s á i g t e r j e d ő i d ő b e n j e l e n t k e z t e k — 1944. m á j u s elseje t ö r t é n e l m i j e l e n t ő s é g ű n a p az R K P vezette m u n k á s o s z t á l y egységének m e g t e r e m t é s é é r t folytatott h a r c b a n . Az a l á b b i a k b a n n é h á n y személyes é l m é n y t s z e r e t n é k feleleveníteni, olyan e l ő z m é n y e k e t , a m e l y e k szorosan k a p c s o l ó d n a k a h h o z a k ü z d e l e m h e z , a m e l y e t az R K P erdélyi szervezetei a m u n k á s e g y s é g f r o n t m e g t e r e m t é s é é r t f o l y t a t t a k 1936—1940 között. E h a r c r ó l k e v e s e t í r t a k , m i v e l alig m a r a d t f e n n o l y a n d o k u m e n t u m , a m e l y b ő l k i t ű n n e a k é t p á r t vezetősége közötti e g y e t é r t é s az egységfront t e k i n t e t é b e n . K e v e s e t í r t a k , m i v e l azok, a k i k a m u n k á s e g y s é g ­ front m e g t e r e m t é s é n f á r a d o z t a k E r d é l y b e n , e n n e k a t ö r t é n e l m i f o l y a m a t n a k a m e g í r á s á t jórészt a t ö r t é n é s z e k r e h a g y t á k , a k i k viszont — l e g y e n e k b á r ­ m i l y e n h o z z á é r t ő k is — n e m é l t é k á t az e s e m é n y e k e t . E b b e n az i d ő b e n szép e r e d m é n y e k e t é r t ü n k el a s z t r á j k m o z g a l m a k , a fasiz­ m u s és a h á b o r ú elleni u t c a i t ü n t e t é s e k m e g s z e r v e z é s é b e n , egy széles a n t i ­ fasiszta n é p f r o n t m e g t e r e m t é s é é r t folytatott h a r c b a n . S i k e r ü l t b e v o n n i a for­ r a d a l m i s z e r v e z e t e k b e a dolgozó p a r a s z t s á g jelentős részét. Ilyen k ö r ü l m é ­ n y e k között az R K P e r d é l y i T e r ü l e t i Bizottsága — a m e l y n e k m a g a m is t a g j a v o l t a m — e l h a t á r o z t a , hogy a m u n k á s e g y s é g f r o n t m e g t e r e m t é s e é r d e k é b e n delegációt k ü l d az S Z D P T e r ü l e t i Bizottságához. Az R K P k ü l d ö t t s é g é b e n r é s z t v e t t e m m i n t az R K P erdélyi T e r ü l e t i B i z o t t s á g á n a k t i t k á r a , t á r s a i m : J ó z s a B é l a és B a l a u e r A n t a l , i s m e r t régi k o m m u n i s t á k . A k ü l d ö t t s é g t e r m é s z e t e s e n kidolgozott politikai p l a t f o r m o t terjesztett elő, a m e l y az R K P K ö z p o n t i Bizott­ sága á l t a l k ü l d ö t t p l a t f o r m t e r v e z e t a l a p j á n készült. Az S Z D P T e r ü l e t i Bizottsága a k ö v e t k e z ő t a g o k b ó l álló k ü l d ö t t s é g e t jelölte k i : B r u d e r F e r e n c t i t k á r , T e o d o r B i n d e a elnök, Hoffer Géza, a Munkás Újság főszerkesztője, K a n d e l Mór, a m a g á n t i s z t v i s e l ő k szakszervezetének elnöke, G h e o r g h e U r z i c a és P a t r i c i u Chişiu a n y o m d á s z o k szakszervezetéből, v a l a m i n t S i m i o n R u s u és dr. D e u t s e k — P á s z t a i Géza. A k é t delegáció t a g j a i t n e m k e l l e t t b e m u t a t n i e g y m á s n a k , m i v e l a közös a k c i ó k b ó l i s m e r t ü k e g y m á s t . A gyűléseket n a g y t i t o k b a n dr. D e u t s e k Géza, K a n d e l Mór és m á s s z o c i á l d e m o k r a t á k l a k á s á n t a r t o t t u k . B á r é v e k óta i s m e r t ü k e g y m á s t , s v i t á z t u n k a k é t p á r t politikai, t a k t i k a i i r á n y v o n a l á r ó l , a t á r g y a l á s o k e n n e k e l l e n é r e t a r t ó z k o d ó a n , sőt e g y e n e s e n h i d e g e n , az e g y m á s s a l s z e m b e n i g y a n a k v á s l é g k ö r é b e n k e z d ő d t e k . Ez t e r m é ­ szetes is volt, hiszen a k é t m u n k á s p á r t között r é g ó t a n é z e t e l t é r é s e k voltak, a m i n é h a e l v t e l e n veszekedéssé fajult. Ki volt a h i b á s ezért a h e l y z e t é r t ? S z e m é l y e s v é l e m é n y e m szerint m i n d a k é t fél. A s z o c i á l d e m o k r a t á k „osztály­ á r u l ó k n a k " n e v e z t é k a k o m m u n i s t á k a t , a k i k viszont „szociálsovinisztáknak", „szociálfasisztáknak" t i t u l á l t á k a s z o c i á l d e m o k r a t á k a t . H a t o t t a III. I n t e r n a c i o n á l é n a k az állásfoglalása, a m e l y s z e r i n t a s z o c i á l d e m o k r a t á k m e g k ü l ö n b ö z ­ tetés n é l k ü l m i n d n y á j a n a m u n k á s o s z t á l y ellenségei, de u g y a n a k k o r az a Szo­ c i á l d e m o k r a t a I n t e r n a c i o n á l é terjesztette v é l e m é n y is, a m e l y a k o m m u n i s t á k a t tartotta a munkásosztály árulóinak, javíthatatlan kalandoroknak. Ezek az e l m é l e t e k és ez a g y a k o r l a t a k a d á l y o z t a azt, hogy a tőkés-földes­ úri r e n d s z e r t e r e m t e t t e n y o m o r ú s á g o s h e l y z e t ü k m i a t t f e l h á b o r o d o t t m u n k á s o k n a g y o b b t ö m e g b e n és h a t á r o z o t t a b b f o r m á b a n s z e r v e z k e d j e n e k a k á r a fel­ oszlatott, de illegálisan m ű k ö d ő egységes k o m m u n i s t a s z a k s z e r v e z e t e k b e n , a k á r a szociáldemokrata szakszervezetekben. A tőkések természetesen kihasználták ezt a helyzetet, és m e g a l a k í t o t t á k a soviniszta, vallásos b e á l l í t o t t s á g ú — ú g y ­ n e v e z e t t „ s á r g a " — szakszervezeteket, a m e l y e k b e n a m u n k á l t a t ó k és a m u n ­ kások egyaránt részt vettek. A fasiszta m o z g a l o m erőteljes előretörése n y o m á n m i n d e n k o m m u n i s t a s z á m á r a világossá vált, h o g y sürgősen fel kell számolni a h á r o m m u n k á s p á r t közötti nézeteltérést, h a l a d é k t a l a n u l l é t r e kell hozni a m u n k s e g y s é g f r o n t o t , a m e l y egy széles k ö r ű antifasiszta a r c v o n a l m a g v á v á v á l h a t . Az R K P K ö z ­ p o n t i Bizottsága h a t á r o z o t t a n és k ö v e t k e z e t e s e n h a r c o l t m i n d e z é r t , k e r e s t e a

közeledést az S Z D P vezetőségéhez a m u n k á s o s z t á l y egységes a k c i ó i n a k é r d e ­ kében. Az R K P K ö z p o n t i Bizottsága, hogy a közös m u n k á s s z e r v e z e t e k m e g ­ t e r e m t é s é t m e g k ö n n y í t s e , 1935-ben feloszlatta az egységes szakszervezeteket. Azon az országos k o n f e r e n c i á n , a m e l y ezt e l h a t á r o z t a , r é s z t v e t t G h e o r g h e Stoica a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t részéről, Ilie P i n t i l i e és e sorok írója m i n t a r o m á n i a i Egységes S z a k s z e r v e z e t e k K ö z p o n t i T a n á c s á n a k t i t k á r a i , v a l a m i n t az ország k ü l ö n b ö z ő v i d é k e i n e k a k i k ü l d ö t t e i . N e m sokkal a z u t á n , h o g y az R K P a m u n k á s o s z t á l y akcióegysége é r d e k é b e n e l h a t á r o z t a saját s z a k s z e r v e z e ­ t e i n e k önfeloszlatását, az Országos Szakszervezeti T a n á c s h a t á s a e g y r e n a g y o b b lett a m u n k á s o k r a és m á s k a t e g ó r i á j ú dolgozókra. Az ország s z á m t a l a n v á r o s á b a n , az ü z e m e k b e n , g y á r a k b a n , v á l l a l a t o k ­ ban, m ű h e l y e k b e n és h i v a t a l o k b a n száz és száz sztrájkot r e n d e z t e k az a l u l r ó l jövő m u n k á s e g y s é g a l a p j á n . A s z t r á j k o k idején a k o m m u n i s t á k b ó l , szociál­ d e m o k r a t á k b ó l , n e m z e t i p a r a s z t p á r t i v a g y p á r t o n k í v ü l i m u n k á s o k b ó l és a l k a l ­ m a z o t t a k b ó l m e g v á l a s z t o t t á k a sztrájkbizottságot, m e g a l a k í t o t t á k az ö n v é ­ d e l m e t szolgáló sztrájkőrséget. Az R K P szervezetei a l e g h a t á r o z o t t a b b a n v é d ­ ték a sztrájkoló m u n k á s o k egységét, az a l u l r ó l jövő egységfrontot, a m e l y életképességét azzal b i z o n y í t o t t a , hogy a sztrájkok r é s z b e n v a g y egészben e l é r t é k céljukat. Ily m ó d o n á l l a n d ó a n n ő t t az R K P p o l i t i k a i befolyása a t ö m e g e k r e , lelepleződtek az o p p o r t u n i s t a e l e m e k , m i v e l a f o r r a d a l m i t ö m e g e k g y a k o r l a t i l a g a m u n k á s o k egységes frontja m e l l e t t á l l t a k ki. A m u n k á s e g y s é g f r o n t t a l kapcsolatos gyűléseket a k é t p á r t k i k ü l d ö t t e i h e t e n k é n t t a r t o t t á k . Az S Z D P megbízottjai k é r t é k , h o g y n e n é p s z e r ű s í t s ü k az egységfront m e g t e r e m t é s é v e l k a p c s o l a t o s e g y e z k e d é s ü k e t , n e h o g y az S Z D P egyes o p p o r t u n i s t a vezetői m e g t u d j á k , és esetleg leállítsák a t á r g y a l á s o k a t . Mi, k o m m u n i s t á k a b b ó l a m e g g o n d o l á s b ó l : n e h o g y k á r t o k o z z u n k az alulról j ö v ő egységfrontnak, b e l e e g y e z t ü n k a b b a , hogy m i n d a d d i g , a m í g közös m e g ­ á l l a p o d á s szerint n e m j ö n el az ideje, n e m fogjuk n é p s z e r ű s í t e n i az egység­ f r o n t r a v o n a t k o z ó megegyezést. E g y é b k é n t t u d o m á s u n k volt a r r ó l , h o g y az R K P Központi Bizottsága egy p o l i t i k a i p l a t f o r m o t t a r t a l m a z ó levelet k ü l d ö t t az S Z D P K ö z p o n t i B i z o t t s á g á n a k . A m u n k á s s á g a z o n b a n széles k ö r b e n t u d o t t a r r ó l , h o g y megegyezés szü­ letett a k é t m u n k á s p á r t t e r ü l e t i vezetősége között a s z a k s z e r v e z e t e k v o n a l á n k i a l a k í t a n d ó egységfront t e k i n t e t é b e n . É p p e n ezért egységes s z a k s z e r v e z e t e k e t hozott létre, a k o m m u n i s t a és s z o c i á l d e m o k r a t a m e g b í z o t t a k e g y ü t t m e n t e k a m é g s z e r v e z e t l e n m u n k á s s á g megszervezését célzó összejövetelekre, e g y ü t t v e t t e k részt azokon a g y ű l é s e k e n , a m e l y e k e l h a t á r o z t á k a s z t r á j k o k befeje­ zését, a k é t m u n k á s p á r t tagjai között jórészt m e g s z ű n t a p o l é m i a , a h a r c o t a k i z s á k m á n y o l ó k , a t e r r o r és főleg a fasizmus ellen i r á n y í t o t t á k . U g y a n a k k o r leleplezték a n a c i o n a l i s t a jellegű „sárga" szakszervezeteket. Az ü z e m e k b e n létrehozott egységes s z a k s z e r v e z e t e k b e n s z a b a d o n , a m u n k á s d e m o k r á c i a tisz­ t e l e t b e n t a r t á s á v a l v á l a s z t o t t á k m e g a vezetőket a b e c s ü l e t e s szakszervezeti tagok közül. Mi, k o m m u n i s t a d e l e g á t u s o k p e r s z e t u d t u k : sok, n a g y o n sok t ü r e l e m r e v a n szükség ahhoz, h o g y teljes e g y e t é r t é s r e j u s s u n k az egységfront valamennyi kérdésében. Az R K P T e r ü l e t i B i z o t t s á g á n a k p l a t f o r m j a m á s o d i k p o n t j á b a n k i m o n d t a , hogy m e g kell s z ü n t e t n i a c i v a k o d á s t a k é t p á r t között, e g y ü t t kell m ű k ö d n i a d e m o k r á c i a és az á l l a m p o l g á r i jogok v é d e l m é b e n , a s o v i n i z m u s és fasizmus leleplezésében. A p l a t f o r m u g y a n a k k o r előirányozta azt is, hogy a k é t m u n ­ k á s p á r t m ű k ö d j ö n e g y ü t t a p a r l a m e n t i v á l a s z t á s o k o n , kössön szövetséget — mindenféle kompromisszum nélkül — a demokratikus polgári pártokkal, köl­ csönösen t á j é k o z t a s s á k e g y m á s t a f a s i z m u s előtt m e g n e m h ó d o l t polgári p á r t o k k a l folytatott t á r g y a l á s a i k r ó l . 1937-ben Iuliu M a n i u a N e m z e t i P a r a s z t ­ párt nevében — a becsületes emberek legnagyobb megrökönyödésére — paktu­ mot kötött a V a s g á r d á v a l . A k é t m u n k á s p á r t gyűléseken, összejöveteleken, a legális és illegális s a j t ó b a n leleplezte M a n i u n a k ezt a d e m o k r á c i á t e l á r u l ó tettét. A k é t delegáció egyik gyűlésén m e g á l l a p o d t u n k a b b a n , h o g y h a n e m t u d u n k m e g e g y e z n i a p o l g á r i p á r t o k k a l a fasiszta m o z g a l o m elleni közös fel­ lépés t e k i n t e t é b e n , a k k o r a m u n k á s e g y s é g f r o n t listájával i n d u l u n k , e g y ü t t m ű ­ k ö d v e az Ekésfronttal, a M A D O S Z - s z a l , a D e m o k r a t a B l o k k a l , az Antifasiszta Bizottsággal, a s z a k s z e r v e z e t e k k e l , a D e m o k r a t a N ő k Szövetségével, a Szocia­ lista Ifjúsági Szövetséggel és m á s d e m o k r a t i k u s szervezetekkel.

Az R K P p l a t f o r m j á n a k h a r m a d i k p o n t j a az ifjúsági és női s z e r v e z e t e k ­ k e l foglalkozott. Mi azt j a v a s o l t u k , h o g y a k é t p á r h u z a m o s ifjúsági és n ő i szervezet egyesüljön, és k i z á r ó l a g az egységfront vezetésével t e v é k e n y k e d j é k . A s z o c i á l d e m o k r a t a d e l e g á t u s o k hosszú v i t a u t á n b e l e e g y e z t e k a b b a , h o g y a k o m m u n i s t a ifjak és a D e m o k r a t a N ő k S z e r v e z e t é n e k tagjai részt v e g y e n e k a hasonló szociáldemokrata szervezetekben. Az S Z D P k i k ü l d ö t t e i v e l folytatott elég hosszas v i t a u t á n Vasile P o g ă c e a n u e l v t á r s a t , aki a K I S Z e r d é l y i T e r ü l e t i B i z o t t s á g á n a k t i t k á r a volt, de a s z i g u r a n c a ezt n e m t u d t a róla, m e g v á l a s z t o t t á k a S z o c i á l d e m o k r a t a Ifjúsági S z e r v e z e t e l n ö k é v é . S az ilyen eset n e m volt e g y e d ü l á l l ó . I l y m ó d o n a s z o c i á l d e m o k r a t a ifjúsági szervezet, a m e l y az i d ő s e b b e k m e l l e t t r é s z t v e t t a s z t r á j k o k m e g s z e r ­ vezésében és egyéb o s z t á l y a k c i ó k b a n , a t a n u l m á n y i k ö r ö k m u n k á j á b a n , a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t sorait g y a r a p í t ó u t á n p ó t l á s forrása lett, m a r x i s t a , antifasiszta s z e l l e m b e n n e v e l t e az ifjakat. A k é t p á r t közötti egységfront a l a p j á n erőteljes f o r r a d a l m i jellegű női szervezet is létrejött. Ez a szervezet vezetőségét d e m o k r a t i k u s ú t o n v á l a s z ­ t o t t a az R K P és az S Z D P tagjai közül. E l n ö k lett K a n d e l e l v t á r s n ő , az S Z D P tagja, a bizottság tagjai között sok k o m m u n i s t a is szerepelt, m i n t Szilágyi Aliz, M e ţ i u E r n a , C h e r e s t e ş i u Rozália, és m á s m u n k á s n ő k . A n ő s z e r v e z e t igen t e v é k e n y volt, k ü l ö n ö s k é p p e n K o l o z s v á r t és a m e g y e f a l v a i b a n . U g y a n a k k o r i r á n y í t o t t a és szervezte a m u n k á t E r d é l y t ö b b i v á r o s á b a n is. Vele p á r h u z a ­ m o s a n az R K P vezetésével m á s női s z e r v e z e t e k is m ű k ö d t e k : a D e m o k r a t a N ő k Szervezete, a N ő - és G y e r m e k v é d e l m i Szervezet, de a Vörös S e g é l y b e n is t e v é k e n y k e d t e k nők, m i n t a k o m m u n i s t a E l i s a b e t a Sencovici, B r a u n Rozália és s o k a n m á s o k . Az R K P d e l e g á c i ó j á n a k p l a t f o r m j á b a n fon s p o n t k é n t szerepelt az, h o g y az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k dolgozóinak biztosítani kell a m u n k á h o z v a l ó jogot és a d e m o k r a t i k u s szabadságjogokat. A r o m á n i a i r e a k c i ó , a fasiszta és sovi­ niszta p á r t o k k a l az élen, m e g t é v e s z t ő j e l s z a v a k a t terjesztett a n e m z e t i k é r ­ d é s r e v o n a t k o z ó a n . Az S Z D P m e g b í z o t t j a i n a k n e m volt e l l e n v e t é s ü k e p o n t t a l k a p c s o l a t o s j a v a s l a t a i n k k a l s z e m b e n . Ily m ó d o n közösen megállapodtunk a b b a n , hogy a k é t p á r t m i n d e n s z t r á j k m o z g a l o m b a n , t ü n t e t é s b e n , a k ü l ö n ­ böző e l ő a d á s o k o n , az illegális és legális s a j t ó b a n k ö v e t k e z e t e s e n fel fog l é p n i az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k dolgozóinak m u n k á h o z v a l ó j o g á é r t és j o g e g y e n ­ lőségéért. A h e t e n k é n t t a r t o t t g y ű l é s e k n e k egy m á s i k t é m á j a a k o r m á n y p r o fasiszta t ö r v é n y e i v e l , a K á r o l y - d i k t a t ú r á v a l s z e m b e n i fellépés, a k ü l ö n b ö z ő k ö v e t e l é s e k é r v é n y e s í t é s e , a m u n k á s - p a r a s z t szövetség k é r d é s e volt. A Szociál­ d e m o k r a t a P á r t n a k , n e m l é v é n falusi szervezetei, igen csekély v o l t a befolyása falun. Az egységfrontra v o n a t k o z ó megegyezés az R K P és S Z D P e r d é l y i szer­ vezetei között az 1936—1940-es p e r i ó d u s b a n — m i n d e n h i á n y o s s á g a e l l e n é r e — pozitív e r e d m é n y e k e t hozott. A k é t p á r t és az őket övező s z i m p a t i z á n s o k m e g ­ é r t e t t é k , h o g y a m u n k á s s á g , p a r a s z t s á g és a h a l a d ó é r t e l m i s é g legfőbb e l l e n ­ sége a fasiszta m o z g a l o m , függetlenül attól, m i l y e n m ó d o n n y i l v á n u l m e g . Az erdélyi r é s z e k e n k i a l a k u l t m u n k á s e g y s é g f r o n t m e g s z i l á r d í t o t t a a r o m á n n é p és az együttélő n e m z e t i s é g e k dolgozói t e s t v é r i s é g é t a t ő k é s k i z s á k m á n y o l á s és a fasizmus elleni h a r c b a n . A k é t p á r t erdélyi szervezetei között l é t r e j ö t t egységfront n y o m á n 1936—1940 között az R K P vezette s z e r v e z e t e k — az Ekésfront, a M A D O S Z , a D e m o k r a t a Blokk, az Antifasiszta Bizottság — igyekeztek teljessé t e n n i m i n ­ d e n dolgozó egységét, és t á r g y a l á s o k a t f o l y t a t t a k a N e m z e t i P a r a s z t p á r t t a l és egyes d e m o k r a t i k u s e r ő k k e l , h o g y m e g t e r e m t s é k helyi, t e r ü l e t i és országos szinten az antifasiszta szövetséget. Egyes k é r d é s e k b e n m e g e g y e z é s r e is j u t o t t a k a N e m z e t i P a r a s z t p á r t v a j d a h u n y a d i , b á n á t i , kolozsvári és m á s szervezetével. Az E r d é l y b e n l é t r e j ö t t m u n k á s e g y s é g f r o n t a g y á r a k b a n és ü z e m e k b e n , a falusi dolgozók k ö r é b e n eltorlaszolta az u t a t a fasiszta s z e r v e z k e d é s előtt, úgyhogy a f e k e t e - és z ö l d i n g e s e k n e k m i n d e n külső segítség e l l e n é r e csak n é h á n y fasiszta gócot s i k e r ü l t k i é p í t e n i ü k a d e k l a s s z á l t és k a l a n d o r e l e m e k b ő l . Az 1936—1940 közötti időszak egységfront-akciói fontos k i i n d u l ó p o n t u l szolgáltak az elkövetkező h a r c o k s i k e r e s m e g v í v á s á h o z . Ioan Meţiu

Az Antifasiszta Demokratikus A rcvonal kezdeteiről P á r t t ö r t é n e t ü n k k u t a t ó i s z á m á r a n e m k ö n n y ű f e l a d a t r e k o n s t r u á l n i az illegalitás n e h é z időszakaihoz fűződő e s e m é n y e k e t . A t ö r t é n é s z a k o m m u ­ nista f o r r a d a l m i m o z g a l o m t é n y e i t á l t a l á b a n a m á r n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t p á r t d o k u m e n t u m o k , i r a t t á r i h i v a t a l o s ü g y i r a t o k , az illegális és legális p á r t ­ sajtóban vagy korabeli polgári lapokban megjelent közlemények alapján ál­ lítja össze. I g e n á m , d e az illegalitás i d e j é n a g y ű l é s e k r ő l n e m v e z e t t e k j e g y ­ zőkönyvet, n e m r ö g z í t e t t é k í r á s b a n , h o g y ki m i t beszélt, m i l y e n j a v a s l a t o k a t tett. M i n d a z , a m i t m e g v i t a t t a k , a r é s z t v e v ő k k ö r é b e n m a r a d t , n e m bocsátot­ t á k közlésre. C s a k az illegális p á r t s a j t ó b a n j e l e n t e k m e g á l t a l á n o s k é r d é s e k e t és i r á n y e l v e k e t felölelő h a t á r o z a t o k . M e g k í s é r l e m ezért itt személyi e m l é k e z é s a l a p j á n r ö v i d e n összefoglalni, h o g y a n v a l ó s í t o t t a m e g a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t E r d é l y és B á n á t T e r ü l e t i Bizottsága az Antifasiszta D e m o k r a t i k u s A r c v o n a l a t , a m e l y b e n k e z d e t k o r az R K P , az Ekésfront és a M A D O S Z v e t t e k részt. A kommunista p á r t b a n m á r az Ekésfront szervezetének kialakításakor m e g v i t a t t á k e p a r a s z t m o z g a l o m politikai jellegét. K e z d e t b e n k ü l ö n b ö z t e k a v é l e m é n y e k , jóllehet az Ekésfront vezetőjének, dr. P e t r u G r o z á n a k m á r k a p ­ csolatai v o l t a k k o m m u n i s t á k k a l , k ö z t ü k dr. K o h n Hillellel, a k i r e n d s z e r e s e n folytatott vele elméleti v i t á k a t , s k ü l ö n ö s k é p p e n befolyásolta Groza g o n d o ­ latkörének balratolódását. Noha mindezek a viták nem vezettek azonnal k o n k r é t e r e d m é n y r e , k é s ő b b j e l e n t ő s e n h o z z á j á r u l t a k ahhoz, hogy az E k é s ­ front a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t h ű s é g e s szövetségesévé váljék. 1935 elején a p á r t K ö z p o n t i B i z o t t s á g á n a k t i t k á r s á g a , m e l y e t a k k o r M a r ­ cel P a u k e r k é p v i s e l t , ú g y v é l t e , h o g y a z Ekésfront félfasiszta, d i v e r z i o n i s t a szervezet, a p á r t n a k le kell l e p l e z n i e és á l l a n d ó h a r c o t f o l y t a t n i a ellene. U g y a n a z o n év m á j u s á b a n a p á r t l é t r e h o z t a a d e m o k r a t i k u s szabadságjogok v é d e l m é n e k blokkját, a m e l y 1935. m á j u s 18-án felhívást i n t é z e t t az ország összes antifasiszta e r ő i n e k összefogására. 1935 j ú n i u s á n a k első n a p j a i b a n a p á r t K ö z p o n t i Bizottsága e l h a t á r o z t a az E r d é l y és B á n á t T e r ü l e t i T i t k á r s á g megszervezését, a m e l y k é s ő b b T e r ü l e t i Bizottsággá b ő v ü l t . Megbízatást kaptam, hogy e Titkárságot megszervezzem. Ebben Gavril B i r t a ş (mint t i t k á r ) , J ó z s a Béla és Rácz G y u l a (mint tagok) foglaltak helyet. M e g a l a k u l á s a u t á n a T i t k á r s á g a z o n n a l m e g k e z d t e t e v é k e n y s é g é t . Az ország — és k ü l ö n ö s k é p p e n E r d é l y és B á n á t — politikai h e l y z e t é n e k e l e m z é s e k o r az R K P V. k o n g r e s s z u s á n a k h a t á r o z a t a i t t a r t v a szem előtt, a r r a a k ö v e t ­ k e z t e t é s r e j u t o t t u n k , h o g y E r d é l y b e n és B á n á t b a n m e g é r t e k a feltételek egy antifasiszta d e m o k r a t i k u s a r c v o n a l m e g a l a k í t á s á n a k a k e z d e m é n y e z é s é r e . A polgári-földesúri h a t ó s á g o k d r a s z t i k u s intézkedései n y o m á n E r d é l y és B á n á t i p a r i k ö z p o n t j a i t e l ö n t ö t t é k a s z t r á j k h u l l á m o k , n ő t t a p a r a s z t s á g és egyes v á r o s i t á r s a d a l m i r é t e g e k g y ö t r ő d é s e ; a r e a k c i ó s k o r m á n y o k n e m z e t i és faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e n a l a p u l ó politikája kiélezte az együttélő n e m z e t i ­ ségekhez t a r t o z ó t ö m e g e k e l é g e d e t l e n s é g é t ; a l e g i o n á r i u s és cuzista b a n d á k sovén h í r v e r é s e , a m a g y a r r e a k c i ó r e v i z i o n i s t a d e m a g ó g i á j a e g y r e fokozódott. Mindez szükségessé t e t t e , h o g y a m u n k á s s á g , a p a r a s z t s á g és az é r t e l m i s é g n a g y tömegei — n e m z e t i s é g r e v a l ó k ü l ö n b s é g n é l k ü l — k e r e s s é k e helyzetből kivezető u t a t , és h a r c o s a n állást foglaljanak. A polgári — ú g y n e v e z e t t „ t ö r t é n e l m i " — p á r t o k a t az e g y m á s s a l v a l ó v e r s e n g é s és o s z t á l y é r d e k e i k v é d e l m e k ö t ö t t e le. N e k i k n e m fájt a t ö m e g e k n y o m o r a , s e m a n e m z e t k ö z i helyzet súlyosbodása, a n n a k e l l e n é r e sem, hogy a h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g és a fasiszta Olaszország r o m á n i a i ü g y n ö k s é g e i k r é v é n m á r e l ő k é s z í t e t t é k a r o m á n n é p és a z e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k súlyos sorsfordulóját, R o m á n i a m e g c s o n k í t á s á t , E r d é l y m e g o s z t á s á t a h o r t h y s t a M a ­ gyarországgal, és a r r a t ö r e k e d t e k , h o g y a r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i ­ ségek é r d e k e i v e l e l l e n t é t e s h á b o r ú b a s o d o r j á k R o m á n i á t . A T e r ü l e t i T i t k á r s á g első f e l a d a t a volt, hogy megvizsgálja, v a j o n az ország egyik l e g m o s t o h á b b m e g y é j é n e k , H u n y a d n a k a m é l y é b ő l e l i n d u l t p a ­

r a s z t m o z g a l o m , az Ekésfront v a l ó j á b a n m i t is k é p v i s e l ? Miféle szervezet ez? Harcosai v a j o n készek-e v á l l v e t v e k ü z d e n i a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t t a l és m á s d e m o k r a t i k u s s z e r v e z e t e k k e l a fasizmus és a r e v i z i o n i z m u s ellen, az or­ szág s é r t e t l e n s é g é é r t és s z u v e r e n i t á s á é r t , a b é k é é r t és a demokráciáért? E l h a t á r o z t u k , hogy megbeszélést f o l y t a t u n k az Ekésfront k i e m e l k e d ő p a ­ rasztvezetőivel. 1935 j ú l i u s á n a k elején, az R K P zsilvölgyi körzeti bizottsá­ g á n a k közvetítésével — az összes k o n s p i r á c i ó s s z a b á l y o k a t szigorúan a l k a l ­ m a z v a — s o r r a m e g h í v t u k K o l o z s v á r r a R o m u l u s Z a r o n i t , Belea M i r o n t és Ion Moga F i l e r u t . A m é l y r e h a t ó beszélgetés meggyőzött a r r ó l , hogy komoly, a p a r a s z t s á g é r d e k e i é r t k ö v e t k e z e t e s e n k ü z d ő e m b e r e k r ő l v a n szó, k ö v e t k e z é s k é p p az E k é s ­ front d e m o k r a t i k u s , fasisztaellenes és a n é p j o g o k é r t h a r c o l ó szervezet, a m e l y lyel közös p l a t f o r m r a l e h e t lépni. E m e g b e s z é l é s e k n y o m á n , 10—15 n a p m ú l v a m e g s z e r v e z t ü k az E k é s ­ front vezetőjével, a dr. P e t r u G r o z á v a l t ö r t é n ő kolozsvári találkozást, m i u t á n m e g g y ő z ő d t ü n k a r r ó l , h o g y a h á r o m t á r g y a l ó fél előzetesen m á r t á j é k o z t a t t a őt t á r g y a l á s u n k r ó l . E z e n k í v ü l a T e r ü l e t i T i t k á r s á g h o z b e é r k e z e t t egész sor információ szólt dr. P e t r u G r o z a politikai koncepciói mellett, k e d v e z ő felté­ t e l e k e t t e r e m t v e egy h a r c i e g y e z m é n y m e g k ö t é s é r e az E k é s f r o n t t a l . B á n y a i László professzort, a M A D O S Z vezetőjét b í z t u k m e g azzal, h o g y D é v á r a utazzék. N o h a neki eladdig n e m volt k a p c s o l a t a G r o z á v a l , mégis őt j e l ö l t ü k a f e l a d a t r a : h í v j a m e g K o l o z s v á r r a , és közölje, hogy a k o m m u n i s t a p á r t képviselői ó h a j t a n á n a k v e l e politikai k é r d é s e k e t m e g v i t a t n i . Dr. P e t r u Groza a m e g h í v á s t elfogadta. K i j e l ö l t ü k a t a l á l k o z ó n a p j á t és helyét. M i n d e z július végén történt. Dr. P e t r u Groza K o l o z s v á r t m i n d i g az A s t o r i a - s z á l l ó b a n lakott. Ez a l k a ­ l o m m a l is ott szállt meg. M i u t á n k i p i h e n t e m a g á t , a kijelölt ó r á b a n m e g t a r ­ t o t t u k vele a k o n s p i r a t i v találkozót a B o t a n i k u s K e r t mögötti egyik u t c á b a n . E r ö v i d t a l á l k o z ó n dr. P e t r u Groza azt j a v a s o l t a , h o g y ő b o c s á t h a s s a r e n d e l ­ k e z é s ü n k r e a helyet, a h o l t á r g y a l á s a i n k a t f o l y t a t h a t j u k . A kolozsvári o r t o ­ d o x p ü s p ö k s é g v i k á r i u s á n a k dolgozószobáját jelölte ki e r r e a célra, a j e l e n ­ legi M á r c i u s 6 u t c á b a n . J a v a s l a t á t elfogadtam, jelezve, h o g y v e l e m j ö n egyik „ b a r á t o m " is. A h á z b a t ö r t é n ő belépés s o r r e n d j é t is m e g á l l a p í t o t t u k . A megbeszélést a k ö v e t k e z ő n a p d é l u t á n 3 ó r á r a t e r v e z t ü k . Elsőnek G r o z á n a k k e l l e t t b e l é p n i e a h á z k a p u j á n , tíz p e r c m ú l v a k ö v e t h e t t e Józsa B é l a — vele j e l s z ó b a n e g y e z t ü n k meg, m e r t Groza n e m i s m e r t e —, u t á n a én k ö v e t ­ k e z t e m . Hogy m i n d e z z a v a r t a l a n u l t ö r t é n j é k , és az előre n e m l á t h a t ó a k a ­ d á l y o k a t kiküszöböljük, a r r a az esetre, h a dr. P e t r u G r o z á t figyelnék, t á v o l r ó l k ö v e t t e m a szálloda b e j á r a t á t ó l a v i k á r i u s lakásáig. Ú t k ö z b e n m a g a Groza is ellenőrizte, n e m követi-e v a l a k i . M e g - m e g á l l t egy-egy k i r a k a t előtt, k ö r ü l n é z e t t , és a z u t á n l é p d e l t t o v á b b . M i k o r a h á z h o z ért, i s m é t ellenőrizte a j á r ó k e l ő k e t . P o n t o s i d ő b e n é r k e z e t t J ó z s a Béla is. J e l t a d t a m neki, h o g y b e l é p h e t . E z u t á n m é g s é t á l g a t t a m k e v é s ideig, v i z s ­ g á l g a t v a , n e m k ö v e t n e k - e n y o m o n , m a j d én is b e l é p t e m a v i k á r i u s l a k á s á b a . K e z e t fogtam dr. P e t r u G r o z á v a l , és ö r ö m ö m e t fejeztem ki e l ő r e l á t ó v i g y á z a tosságáért. Csodálkozott. N e m é r t e t t e , m i r ő l v a n szó. E k k o r e l m o n d o t t a m , h á n y ó r a ­ k o r t á v o z o t t a szállodából, m i l y e n i r á n y b a h a l a d t , m i u t á n á t m e n t a S z a m o s h í d o n , m i l y e n k i r a k a t o k előtt állt m e g , h o g y k ö r ü l n é z z e n , az u t c a m e l y i k részén h a l a d t a t a l á l k o z ó színhelye felé, és h o g y a n vizsgálódott k ö r ö s k ö r ü l , mielőtt a h á z b a b e l é p e t t volna. Grozát mindez nagyon meglepte. Arcán nyugtalanság tükröződött. N é h á n y p i l l a n a t m ú l v a így szólott: „ H o g y a n is n e m v e t t e m észre, hogy k ö v e t e n g e m ? Ez azt j e l e n t i : sokat kell m é g t a n u l n o m a m a g u k f a j t a e m b e r e k t ő l , h a sike­ r e s e n a k a r o k h a r c o l n i a n é p elnyomói ellen. M a g u k k o m o l y e m b e r e k , t u d j á k , m i l y e n i n t é z k e d é s e k e t kell t e n n i a z o k n a k v é d e l m é b e n , a k i k k e l e g y ü t t h a r ­ c o l n a k v a g y e g y ü t t a k a r n a k harcolni." E bevezető u t á n h e l y e t foglaltunk, és m e g k e z d t ü k a t á r g y a l á s t . M i n t ­ hogy Józsa Béla n e m beszélte t ö k é l e t e s e n a r o m á n nyelvet, dr. P e t r u G r o z a javasolta: beszéljünk magyarul. M i n d e n e k e l ő t t j e l e z t e m , hogy m i n k e t m i n t a k o m m u n i s t a p á r t E r d é l y és B á n á t T e r ü l e t i B i z o t t s á g á n a k képviselőit f e l h a t a l m a z t a k , f o l y t a s s u n k m e g ­ beszélést az Ekésfront vezetőjével a p á r t és e p a r a s z t s z e r v e z e t közös h a r c á r a

vonatkozó politikai p l a t f o r m l é t r e h o z á s a végett. E l e m e z v e a politikai h e l y z e ­ tet, h a n g s ú l y o z t a m a belső és külső fasizmus veszélyének fokozódását, a r e v i ­ zionista izgatás n ö v e k e d é s é t , a h á b o r ú s k é s z ü l ő d é s e k e t és a n n a k szükségessé­ gét, h o g y e v e s z é l y e k k e l s z e m b e n közösen v e g y ü k fel a h a r c o t . R á m u t a t t a m , szükséges, hogy r á t é r j ü n k az antifasiszta d e m o k r a t i k u s a r c v o n a l k i a l a k í t á s á r a , melynek motorja a Román Kommunista Párt. Dr. P e t r u Groza s z é l e s k ö r ű e n kifejtette, h o g y a n l á t j a ő a politikai h e l y ­ zetet. H a n g s ú l y o z t a , e g y e t é r t az á l t a l a m kifejtett k ö v e t e l m é n y e k k e l , s elfo­ gadja a p á r t a r r a i r á n y u l ó j a v a s l a t á t , h o g y e g y e z m é n y t k ö s s ü n k a közös harcra. A vita s o r á n k i k r i s t á l y o s o d o t t a p l a t f o r m . E g y e t é r t e t t ü n k a b b a n is, hogy m i u t á n a T i t k á r s á g ezt j ó v á h a g y t a , a d o k u m e n t u m o t egy f e l h a t a l m a z o t t d e l e ­ g á t u s s a l e l j u t t a t j u k D é v á r a , h o g y az Ekésfront m e g h a t a l m a z o t t j a is aláírja. E z u t á n J ó z s a Béla — e találkozót megelőzően a T i t k á r s á g t ó l k a p o t t m e g ­ bízás a l a p j á n — j a v a s o l t a : szükséges volna, hogy az elfogadott p l a t f o r m s z e l l e m é b e n az Ekésfront a M A D O S Z - s z a l is h a r c i e g y e z m é n y t hozzon m a j d l é t r e , m e l y h e z k é s ő b b m á s d e m o k r a t i k u s szervezetek is c s a t l a k o z h a t n a k . A j a v a s l a t o t dr. P e t r u Groza elfogadta. T á r g y a l á s u n k teljes e g y e t é r t é s b e n ért véget a r o m á n n é p és az e g y ü t t ­ élő m a g y a r n e m z e t i s é g előtt álló h a r c i f e l a d a t o k a t illetően. Tíz n a p m ú l t á n a p á r t E r d é l y és B á n á t T e r ü l e t i Bizottsága dr. K o h n Hillelt a m e g f o g a l m a z o t t p l a t f o r m m a l D é v á r a k ü l d t e , ahol az Ekésfront r é ­ széről dr. P e t r u Groza, az R K P részéről dr. K o h n Hillel í r t á k a l á e n a g y horderejű dokumentumot. S a j n á l a t o s m ó d o n ez a d o k u m e n t u m az é s z a k - e r d é l y i h o r t h y s t a m e g s z á l ­ lás idején elveszett. T ö r t é n e l m i t é n y m a r a d t a z o n b a n , hogy a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t k e z ­ d e m é n y e z t e és h o z t a l é t r e a h a r c i egységre v o n a t k o z ó e g y e z m é n y t , egy d e ­ m o k r a t i k u s p a r a s z t s z e r v e z e t t e l . U g y a n c s a k a p á r t k e z d e m é n y e z é s é r e — elő­ zetes m e g á l l a p o d á s a l a p j á n — a M A D O S Z is e g y e z m é n y t k ö t ö t t az E k é s f r o n t ­ tal 1935. s z e p t e m b e r 24-én, Bács községben. 1935 n o v e m b e r é b e n B u k a r e s t b e n a d e m o k r a t i k u s a r c v o n a l és a C. P o povici v e z e t t e szocialista párt- között is e g y e z m é n y jött létre. 1935. d e c e m b e r 6-án C e b é n p e d i g m i n d k é t szervezet m e g e g y e z é s r e j u t o t t az Ekésfronttal, és e h h e z a megegyezéshez a M A D O S Z is csatlakozott. I d ő k ö z b e n (1935. j ú l i u s 25—augusztus 20. között) zajlott le a K o m m u ­ nista I n t e r n a c i o n á l é V I I . kongresszusa, m e l y e n Georgi D i m i t r o v a fenyegető fasiszta és h á b o r ú s veszéllyel s z e m b e n az antifasiszta n é p f r o n t o k k i a l a k í t á s á ­ n a k szükségességét h a n g o z t a t t a . P á r t u n k K ö z p o n t i Bizottsága n y o m b a n e k o n g r e s s z u s u t á n k e d v e z ő e n é r t é k e l t e az E r d é l y és B á n á t T e r ü l e t i B i z o t t s á g n a k az antifasiszta d e m o k r a ­ t i k u s a r c v o n a l k i a l a k í t á s á é r t kifejtett t e v é k e n y s é g é t , és h a r c i f e l a d a t o k a t t ű z ö t t ki a m u n k á s e g y s é g f r o n t l é t r e h o z á s á v a l egyidejű m o z g a l o m kiszélesítéséért. Az e r d é l y i és b á n á t i p á r t s z e r v e z e t e k , e g y ü t t a p á r t h ű szövetségeseivel, köztük az E k é s f r o n t t a l és a M A D O S Z - s z a l , 1935—1940 között sok sikert é r t e k el a Központi Bizottság i r á n y e l v e i n e k v é g r e h a j t á s á é r t vívott k ü z d e l e m b e n , a m u n k á s e g y s é g f r o n t é r t és az antifasiszta d e m o k r a t i k u s h a r c i egységért, sza­ b a d s á g j o g a i n k v é d e l m é b e n , a n e m z e t i függetlenség és az ország t e r ü l e t i egy­ sége m e g t e r e m t é s é é r t . Gavril Birtaş

Népfronti választás Ismertem az illegális Román Kommunista Pártot a társadalmi forron­ gásnak még abból a szakaszából, amikor csak egyedek csatlakoztak hozzá. A következőkben azonban a társadalmi forrongásnak olyan szakáról szándékszom írni, amelyben egész politikai alakulatok szövetkeztek a kommunista párttal, hogy a társadalmi bajokat legyőzzék.

Miután 1935 őszén a cebei paktum* létrejött, az egész ország figyelme — mind a bal-, mind a jobboldalé — egy időre Hunyad megyére irányult. A párt Központi Bizottságától gyakran jöttek kiküldöttek, akik az Ekésfront vezérka­ rával léptek kapcsolatba. Ezek közt volt Petre Constantinescu-Iaşi egyetemi professzor is. A párt néhány parasztszármazású diákot bocsátott az Ekésfront rendelkezésére mint irányítót. Így került az Ekésfronthoz Gheorghe Micle is, aki később a szervezet ideológusa lett. Ebben az időben szervezte országszerte Constantinescu-Iaşi a Demokra­ tikus Antifasiszta Blokkot. Ez is egyike volt a párt tiszavirágéletű, legális tö­ megszervezeteinek. A Falusi és Városi Dolgozók Blokkjától abban különbözött, hogy osztályhelyzetre való tekintet nélkül az antifasisztákat lett volna hivatott magába tömöríteni. Hunyad megyének az Ekésfronttal kötött paktum miatt megnőtt a politi­ kai jelentősége. Constantinescu-Iaşi szeretett volna itt egy megyei szervezetet kiépíteni. Vasile Călugăru jött szervezőként megyénkbe Bukarestből. Az Anti­ fasiszta Blokkot az Ekésfront szövetségesének képzelték el. Dr. Petru Groza a saját szállodájában, az Orientben szállásolta el Călugărut mint vendégét. Călu­ găru politikailag képzett, energikus fiatalember volt, foglalkozása pincér. Az Antifasiszta Blokk keretén belül ismerkedtünk meg, de kétségem sem volt afelől, hogy párttag. Amíg Hunyad megyében tartózkodott, az Ekésfront s az Antifasiszta Blokk tevékenysége egyaránt fellendült. Egyszer az Antifasiszta Blokk helyi szervezetének képviseletében részt vettem az Ekésfront megyei vezetőségének gyűlésén. Csak a vezetőség néhány száz emberből állott, zsúfolásig megtöltötte a Decebal-palota egyik nagyter­ mét (az épületet, ahol most a Nemzeti Bank dévai fiókja van, amíg Grozáé volt, „Decebal"-nak hívták). Nehány városi ruhás férfin kívül — mint Groza, Guia-Moţul, Filimon, az ügyvéd — mind tősgyökeres parasztok voltak jelen. Azt az ősi, nemzeti öltözéket viselték, amelyet ma már csak nagyon ritkán lehet látni. Az inges-gatyás parasztok tömegének feje fölött a teremben kékes do­ hányfüst terjengett. Az emelvényen, ahol a gyűlés elnöksége ült, egymást követték a paraszt-szónokok Nem azt a kialakult és tömörített nyelvet be­ szélték, amit a kommunista mozgalomban gyakran használtak. A parasztszó­ nokok szava bőven, ráérősen ömlött, mint a folyó vize, tele volt költői ké­ pekkel, példabeszédekkel, parasztian ravasz utalásokkal. Hogy megértették őket, a derültség mutatta, amit keltettek. Meglepően folyamatosan, szabatosan beszéltek, mint a gyakorlott szónokok. Elcsodálkoztam azon, hogyan tűnt fel egyszerre a képzett parasztszónokok ilyen tömege. Jó néhány beszédet nem értettem. Ügy éreztem, ennek az az oka, hogy nem ismerem a paraszti életet. Gyakran olyankor is, amikor a szavak számomra semmit sem mondtak, a tö­ megen a helyeslés moraja futott végig. A gyűlés végeztével — amiből nem sokat értettem — Dr. Petru Groza hozzám jött. Elragadtatva kérdezte: mi a benyomásom? Valami általánosság­ gal feleltem, tőlem telhetőleg udvariasan. Az Antifasiszta Blokk dévai szervezetét Dr. A l m a an és én kellett volna hogy vezessük. Üléseinket szintén a Decebal-bank egyik nagytermében tar­ tottuk, melyet Groza, a bank és épület tulajdonosa bocsátott rendelkezésünkre. Dr. A l m a an eleinte eljött néhány ülésre, aztán teljesen elmaradt. Így a dévai szervezet teendői főképp rám hárultak. 1935 őszén, mint az előző években is, a szezont Bukarestben dolgoztam át, a szakmámban. 1936 elején tértünk haza Dévára, mint rendesen, mert megélhetési lehetőségek híján már nem bírtunk tovább Bukarestben maradni. Akkor az ország politikai életének a központjában a Hunyad és Mehedinţi megyei parlamenti pótválasztások előkészületei álltak. A világpolitika irányá­ nak körvonalai elég világosan bontakoztak ki. A harmincas évek vége felé a nyugati „demokráciák" hallgatólagos jóváhagyásával Hitler agresszív kül­ politikája egyik sikert a másik után érte el. A nyugati hatalmak Hitlert a Szovjet ellen akarták erősíteni. Hitler világvisszhangot keltő politikai sike-

* Cebe községben — H o r i a „fájá"-nál — 1935. s z e p t e m b e r 6-án a k c i ó ­ egységet kötött a D e m o k r a t a Blokk, az Ekésfront, a Popovici-féle F ü g g e t l e n Szocialista P á r t és a M A D O S Z .

reinek a sorozata a Rajna-vidék remilitarizálásával kezdődött. Következett a Saar-vidéki siker, az Anschluss, később Csehszlovákia elfoglalása, s a be­ vonulás a Memel-vidékre. Romániában a liberális kormány dédelgetett ellenzéke a Vasgárda volt. A liberálisok a cuzistákat sem nézték rossz szemmel. Mindenféle új fasiszta szervezetek alakultak. A világpolitika előreláthatólag a Szovjetunió és a tőkésvilág közti véres leszámolás felé haladt. A szélsőségek ideje következett, amikor a látszat-demokrácia előreláthatólag csődöt mond. A román polgáriföldesúri rendszer — ha a szélsőségek közt kellett választania — már ide­ jében gondoskodott arról, hogy a látszat-demokrácia örökébe a fasiszta dikta­ túra léphessen. A liberális kormány erősítette a fasiszta szervezeteket a baloldal ellen. Alexandru Vaida-Voevod — a szakadár nemzeti parasztpárti politikus — fiainak nevezte a vasgárdistákat. A Nemzeti Parasztpárt — a román polgári-földesúri rendszer másik jelentős képviselője — nyilván ugyanúgy nem kívánta a baloldal győzelmét, mint a liberálisok. De a kormányhatalmat akarta megszerezni. Lehető szö­ vetségese ehhez a baloldal volt, de tőle talán inkább irtózott, mint ellen­ feleitől. Szükség törvényt bont. 1935-ben a Nemzeti Parasztpárt meggyő­ ződése ellenére kissé hajlott a baloldallal való szövetség felé. Ilyen körül­ mények közt közeledtek a Hunyad és Mehedinţi megyei parlamenti pótvá­ lasztások. Ezeknek a pótválasztásoknak azokban az időkben kivételes politi­ kai jelentőségük volt: bizonyíthatták, hogy a közvélemény a fasizálódó libe­ rális kormányzat ellen fordult, világviszonylatban a hódító fasizmus ellen, a demokrácia mellett foglal állást. Amikor Dévára visszatértünk, a kommunista párt és az Ekésfront pak­ tuma már nyílt titok volt. Ügy hírlett, a Nemzeti Parasztpárt is hajlik a vá­ lasztási egyezségre a baloldali erőkkel. Hunyad megyében is, mint másutt, a demokratikus erőkhöz tartozott a MADOSZ. Szorosan együttműködött az Ekésfronttal, tulajdonképpen a párt vezetése alatt álló nemzetiségi tömegszervezet volt, szemben a Magyar Párt­ tal, amely a kormánypártiak oldalára állt. Ezekkel a szervezetekkel rokon­ szenvezett Hunyad megyében a szociáldemokrata párt, és mivel Romániában a fasizmus minden akkori formájától elválaszthatatlan volt az antiszemitiz­ mus, természetesen a zsidó lakosságra is számíthattunk. Néhány nappal — talán csak kettővel — a nagygyűlés előtt érkeztünk Dévára. Az utcák tele voltak ragasztva a kormánypárt választási plakátjai­ val. A főtűz Groza ellen irányult. Különösen a liberálisok egyik plakátjára emlékszem. Egy rajz dr. Petru Grozát ábrázolta lovaglóülésben a város fölött. Petróleumos üvegből a várost locsolta... A magyarázó szöveg szerint Groza azt mondja, hogy miután szövetséget kötött a kommunistákkal, miért ne gyújtaná fel a várost? A különböző demokratikus szervezetek tömörülése nem viselte hivata­ losan a N é p f r o n t nevet. Annál kevésbé volt állandó jellegű, hiszen a Nem­ zeti Parasztpárt csak választási paktumot kötött. A szociáldemokraták még paktumot sem kötöttek, formális megegyezés nélkül támogatták a közös jelöl­ tet. Eredetileg a közös jelölt Miron Belea lett volna, az Ekésfront egyik ve­ zére. Amikor a választási paktum a Nemzeti Parasztpárttal megvalósíthatóvá vált, Miron Belea lemondott a jelöltségről egy Nemzeti parasztpárti politikus: Ghiţa Pop javára. Ugyanakkor Mehedinţi-ben szintén egy nemzeti paraszt­ párti politikus — dr. Nicolae Lupu — lett a demokratikus erők közös jelöltje. Ott azonban kevesebb demokratikus szervezet fogott össze, mint nálunk, Hu­ nyad megyében. Az Ekésfront és a MADOSZ ott nem léteztek. Dévai társaink tájékoztattak a helyzetről. Fölvettük a kapcsolatot a párt kiküldöttjével is. Még mindig Mikó volt, aki valamikor hallani sem akart az Ekésfronttal való kapcsolatról. A demokratikus erők nagygyűlését megelőző éjszaka találkozóm volt vele. Átvettem tőle a párt választási fel­ hívásait a Hunyad megyei választókhoz. Ebben a RKP Hunyad megyei szer­ vezete felhívja a választókat, hogy a demokratikus erők jelöltjére szavazzanak, azon a listán, amelyen a kör van. Mikó még valami pártbrosúrát is adott. Bár semmi kapcsolatban sem voltak a választásokkal, ezeket is — ugyanúgy, mint a választási felhívásokat — még az éjjel el kellett szórnunk.

Az éjjel öcsémmel végrehajtottuk a feladatot, aztán aludni tértünk. Reg­ gel elmentünk a Decebal-palota udvarára, ahol a választási nagygyűlés volt. Sok bukaresti küldött is érkezett. Köztük volt Constantinescu-Iaşi, Athanase Joja, Trandafirescu és Călugăru is. Úgy volt, hogy a Nemzeti Parasztpárt országos vezére, Iuliu Maniu is eljön, de csak egy alvezére, Ilie Lazăr érke­ zett meg, ő olvasta fel Maniunak a gyűléshez intézett levelét. Nagy tömeg gyűlt össze a Decebal-palota udvarán. Egy emelvényen a szónokok és különböző szervezetek küldöttei álltak. Mint az Antifasiszta Blokk dévai tagozatának a képviselői, mi is az emelvényen álltunk öcsémmel. Dr. Petru Groza volt a gyűlés vezérszónoka. Még nem hallottam olyan erős em­ beri hangot, mint az övé. A Decebal-udvar jelentős távolságra van a vár­ hegytől, de amikor Groza beszélt, érces hangja a várhegyről hangzott vissza. Kiváló szónoki hatást ért el. Ilie Lazăr, a Nemzeti Parasztpárt főszónoka in­ kább bohóckodott, de az ő beszédének is sikere volt. Legnagyobb meglepetésemre Trandafirescu bejelentette, hogy „értesülése szerint" a Román Kommunista Párt is támogatja a közös jelöltet. Az „érte­ sülése szerint" átlátszó diplomáciai trükk volt: azt kellett álcáznia, hogy ezt a párt egy képviselője hivatalosan jelenti be. Trandafirescu ugyanígy ismer­ tette a párt célkitűzéseit is. A tömegben ott voltak a sziguranca emberei, aki­ ket személyesen ismertünk. Az emelvényről jól látszott, hogy a beszédeket jegyzik. Constantinescu-Iaşi-t akkor fosztották meg egyetemi katedrájától, poli­ tikai tevékenysége miatt. A teológián adott elő bizantinológiát. Nem mond­ hatni, hogy a legkívánatosabb egyetemi tanár volt papnevelde számára. Cons­ tantinescu-Iaşi beszéde közben a tribün padozatára dobbantva dacosan kije­ lentette, hogy ez az ő katedrája! A megye és az ország számos demokratikus szervezetének a küldöttjei üdvözölték a közönséget. A nagygyűlés végeztével hazafelé indultunk öcsémmel. A sziguranca emberei letartóztattak. Elég hideg téli nap volt. A gyűlésen átfáztunk, fáradtak voltunk. Amint a sziguranca irodahelyiségében kicsit békén hagytak, azonnal elbóbiskoltunk. Közben a sziguranca emberei jöttek-mentek a helyiségben. Az a benyomásuk támadhatott, hogy akik a sziguranca helyiségében ilyen nyugodtan alszanak, azoknak tiszta kell legyen a lelkiismeretük. Különben csak vagy két napja tértünk vissza Bukarestből. Azt hiszem, a sziguranca emberei előtt sem tűnt valószínűnek, hogy ilyen rövid idő alatt már fel is vettük a kapcsolatot a párt kiküldöttjével, s részt is vettünk a röpcédulaszórásban. A kihallgatást vezető komisszár elém tett egyet a röpcédulákból, amelyeket előző éjszaka szórtunk szét. Megkérdezte, hogy ismerem-e a tartalmukat? Őszinte érdek­ lődéssel olvastam el, mert mielőtt elszórtuk volna, nem jutott erre időnk. Az igazságnak megfelelően válaszoltam, hogy nem olvastam addig. Elém tett egyet a füzetek közül. Elolvastam a hamis fedőlapon a szerző nevét, a mű állítólagos címét, beleolvastam az első oldalba. Miközben visszaadtam, meg­ jegyeztem, hogy tudtommal Iorga művei nem tiltottak. Persze tudtam, hogy mi van a következő oldalon, de a komisszár beugrott. Azt mondta: nézd csak, milyen disznóság van tovább! Lapozott. A valódi fedőlapra mutatott a ha­ gyományos felirattal: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" A további szöveg nem hagyott kétséget aziránt, hogy az RKP kiadványa. Erre is azt mondtam: nem ismerem. A komisszár faggatni kezdett Mikóról. Nyugodt lelkiismerettel mond­ hattam, hogy nem ismerem. Akkor hallottam először a valódi nevét. A párt küldöttje volt, akivel az Ekésfront miatt hónapokig vitatkoztam. Az éjjel, röpceszórás közben lebukott. Lebukott még a Jakab-házaspár is, A férfit Mikóval fogták el. Jakabné egy küldöttnővel volt. Hazamenet igazoltatták őket. A küldöttnőnél nem volt igazolvány, Jakabné vállalt érte kezességet. Amikor Jakabot elfogták, rájöttek, hogy Jakabné kezessége kétes értékű, de a lány addigra már kereket oldott. Így a választási kampányból Déván három letar­ tóztatott maradt. Minket szabadon engedtek. Semmi bizonyíték sem volt elle­ nünk. Génád

Jenő

A Munkás Athenaeum írói egységfrontja A királyi diktatúra két évét idézve pergetem vissza az emlékezések fona­ lát. Vajon megfakultak, elhalványodtak azok a történések és események, ame­ lyeknek több mint három évtizeddel ezelőtt nemcsak szemlélője, de a munkás­ mozgalom egyik, akkor igen fontos szellemi frontján tevékeny résztvevője is voltam? Már jóval túl voltunk a Vásárhelyi Találkozón, s az állandó vezető bizott­ ság is feloszlott. Pedig a szellemi népfrontnak konkrét eredményei is mutat­ koztak. A K o r u n k b a n egymás után jelentek meg Szentimrei Jenő és Tamási Áron, Szemlér Ferenc és Szenczei László írásai, s az Erdélyi Szépmíves Céh részéről visszautasított Bözödi-könyv, a Székely B á n j a valójában a baloldali írók segítségével jutott napvilágra. Párhuzamosan ezzel készült el egy új könyvkiadó létesítésének a terve. Gaál Gábor, Balogh Edgár, Kovács Katona Jenő, Nagy István és jómagam éjszakákba nyúló közös megbeszéléseken hatá­ roztuk el az új könyvkiadó létesítését. Az én feladatom volt meggyőzni apá­ mat, hogy vállalja a kockázatot, s kis nyomdájában hitelre állítsa elő a köny­ veket. Az akció lényegében sikerült, s amikor Szemlér Ferenc levélben közölte id. Jordáky Lajossal a kiadási tervet, és levelét így fejezi be: „Mindezek után persze el kell árulnom azt, amit Ón is igen jól tud, hogy a baráti közös­ ség nem rendelkezik sem házakkal, sem mezőkkel, sem másféle jószágokkal, mecénásai sincsenek, tehát a könyvek kiadásánál hitelre van szüksége..." — akkor már minden el volt intézve, s megkezdődött a könyvek kiadása. Párhuzamosan a széles népfronti alapú Erdélyi Enciklopédia könyvkiadó­ val szükségessé vált a szocialista írók tömörülése is. Szervezeti keretet keres­ tünk, s erre legalkalmasabbnak bizonyult az a munkáskultúrszervezet, ame­ lyet a Szociáldemokrata Párt betiltása után hoztunk létre azzal a céllal, hogy folytathassuk a társadalmi és művelődési munka mellett a politikai tevé­ kenységet is. A Munkás Athenaeum volt ez a szervezet; a kommunisták és szociáldemokraták helyi egységfront-bizottsága már a szervezet megalakulása előtt elhatározta, hogy ezt az egység alapján teremtik meg. A szervezet létrejöttében jelentős szerepe volt Bruder Ferencnek és Pásztai Gézának, elnöknek egy régi nyomdászt, Gheorghe Urzicát választották meg, a vezetőségben azonban egyenlő arányban vettek részt kommunisták és baloldali szociáldemokraták. A szervezet szellemi irányítását lényegében ma­ gam végeztem Vasile Pogăceanu segítségével, a legtevékenyebb tagozatot, amely gyermeksegélyezési és egészségügyi előadások rendezésével hálózta be Kolozs­ vár külvárosait, a mindig lelkes és agilis Szilágyi Aliz vezette. A Munkás Athenaeum keretében már 1938 nyarán több megbeszélés után megalakítottuk a Forradalmi Írók Munkaközösségét s ennek kiadóvállalatát. Hétről hétre összegyűltünk, irodalmi kérdéseket, alkotási problémákat vitat­ tunk meg, s összeállítottuk azoknak az irodalmi esteknek a műsorát, ame­ lyeket az építők, vasasok és bőrösök munkásotthonaiban rendeztünk: ezeken rendszerint 500—600, sőt néha 1000 ember is megjelent. Szeretném pontosan rekonstruálni, kik voltak a Forradalmi Írók Mun­ kaközösségének tagjai, kik vettek részt rendszeresen ezeken a megbeszélése­ ken. A munkaközösség rendes tagja volt Asztalos István, Asztalos János, Balla Károly, Brassai Viktor, Gáll Ernő, Heves Renée, Jordáky Lajos, Józsa Béla, Korvin Sándor, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Román Viktor és Sala­ mon László. Tagjai közé számított, de csak időnként jelent meg Heves Ferenc és Pásztai Géza. Ezen kívül rendes tagoknak tekintettük, bár nyilván csak kolozsvári tartózkodásuk alkalmával látogattak el a megbeszélésekre, Nagy­ váradról Csehi Gyulát, Temesvárról Méliusz Józsefet és Marosvásárhelyről Salamon Ernőt. Később magunk közé számítottuk Nagyváradról Arató Andrást is. Gaál Gábor melegen érdeklődött minden iránt, tanácsokkal támogatott, de „rendezetlen" állampolgársága miatt nem vett részt a szervezetben. A Forradalmi Írók Munkaközössége széles körű munkát fejtett ki a műve­ lődési megnyilvánulások minden területén. Tagjai rendszeresen írtak a K o r u n k b a és a szociáldemokrata Előrébe, mind gyakrabban jelentek meg a Brassói L a p o k b a n és a N é p ú j s á g b a n , a nagyváradi F r i s s Ú j s á g b a n , Ligeti Ernő

lapjában, a Független Újságban, s birtokukba vették és irodalmi év­ könyvekké alakították az 1939-es és 1940-es munkásnaptárakat. Minden megjelent elbeszélést, verset, tanulmányt, minden kiadott könyvet győzelemnek tekintettünk. Egyszerre jelent meg Józsa Béla tanulmánya Petőfiről és az 1848-as forradalomról, s az én tanulmá­ nyom a francia forradalomról, an­ nak 150. évfordulója alkalmából. Azután kinyomtattunk egy füze­ tet Axente Iancu orvostól a gyer­ mekvédelem kérdéseiről, s Nagy István néhány elbeszélését a Vé­ k o n y az ajtó című kis kötetben. Végül megjelent egy terjedelmes könyv a köztársasági Spanyolor­ szág ügyének szentelve, amelynek megírására még 1936 szeptemberé­ ben, ünnepélyes fogadalmat tettem Genfben, az ifjúsági világbéke­ kongresszus küldöttei előtt. Az élő irodalomnak azonban élő szóval is hatnia kellett. Ezért Szabó Á r p á d rendszeresítettük az irodalmi este­ ket. Szakszervezeti otthonokban és bérelt külvárosi termekben előadásokat és irodalmi felolvasásokat tartottunk. A József Attila-emlékestet Coşbuc-est követte, az Ady—Eminescu ünnepség után nagyszabású Petőfi-ünnepélyt rendeztünk Kolozsváron több ezer részt­ vevővel. Vitaestet szerveztünk a kultúra védelméről, s íróink saját műveiket olvasták fel a bőrösöknél, a vasasoknál, az építőknél, a magánalkalmazottaknál a Kerekdombon, az Írisz-telepen és a Pata utcában. Mindez persze nem ment könnyen és simán. A hatósági terror állandóan fokozódott, az engedélyek megszerzése egyre több nehézségbe ütközött, a szi­ guranca ügynökei állandóan jegyeztek, gyarapították rendőrségi ügycsomóin­ kat, s nemegyszer rajtunkütöttek olyan megbeszéléseinken, üléseinken, ame­ lyeket engedély nélkül tartottunk; a házkutatások követték egymást, munka­ helyünkön pedig elbocsátással fenyegettek. Másrészt egyesekbe, az óvatosabb és félénkebb íróinkba bátorságot kellett öntenünk. De meg kellett küzdenünk az állandóan kísértő proletkultos, valamint a pszichoanalízis irányába for­ duló polgári szellemmel is. Végül a királyi diktatúrával együttműködő egyes szakmai szervezeti vezetők gáncsoskodásait ugyancsak ki kellett védenünk és el kellett hárítanunk. A megbeszélések nem voltak zökkenőmentesek. Írói csoportokban termé­ szetesen a legmesszebbmenő vitaszabadság uralkodott. Kommunisták és szo­ ciáldemokraták között voltak nézeteltérések egyes kérdésekben, de Józsa Béla és Nagy István sem értett mindig egyet az irodalmi harc módszereit illetően. Nem értettünk egyet Gaál Gáborral az Asztalos Istvánnal szemben tanúsított kezdeti óvatossága és bizalmatlansága miatt. Ezért Asztalos, aki első elbeszé­ léseit a szakszervezeti kultúresteken olvasta fel, Pásztai Géza segítségével előbb az E l l e n z é k b e n és az E r d é l y i H e l i k o n b a n közölte írásait, s csak később a K o r u n k b a n . Szilágyi András bekapcsolásáról ebben az időben szó sem lehe­ tett, teljesen zárkózottan és visszavonultan élt. Az emlékezés fonalát egy pillanatra meg kell szakítanunk Méliusz József­ nél. Temesvárott rendkívül tevékeny volt, Gaál Gáborhoz fűződő szoros kap­ csolata mindannyiunk előtt ismert volt. Ennek ellenére — érzésem szerint — gyakran szellemi számkivetettségben érezte magát. Keserűségre is volt oka, a Bözödi-könyvvel kapcsolatban. Az előkészítő bizottság ugyanis először kifelej­ tette a kiadásra alakult írói közösségből. Nem volt szándékunkban kihagyni őt. Távol volt tőlünk földrajzilag, csupán ez volt a kihagyás oka. Az érzé­ kenyen reagáló Méliusz még hónapok múlva is azt kutatta, kik igyekeztek

őt mellőzni vagy elszigetelni. Egyik levelében ezeket írta: „Engem igazán érdekelne, és hálás volnék, ha Te mint elvtársam megírnád, kinek van elle­ nem az elvtárs-írók közül kifogása, mert ha nem ez volna a helyzet, legalább jelét kellene vegyem annak, hogy magatok közé tartozónak néztek..." Per­ sze, hosszú kimagyarázkodás következett. Azután azonban fokozott figyelemmel fordultunk Méliusz és a Kolozsvártól távol élő többi író felé. A szocialista íróknak tehát kialakult a szervezeti kerete, s az irodalmi rendezvényeken a munkásosztállyal való mozgalmi kapcsolataik is rendsze­ resekké váltak. De fórumra is szükségük volt, a lapoknál ugyanis csak „ven­ dégeskedtek". Írók és munkások hirdették a kapcsolatok szorosabbá tételét. Így irányult figyelmünk a Bukarestben megjelenő szociáldemokrata irányzatú Előrére, amelynek különben én magam évek óta munkatársa voltam. A lap szellemi-irodalmi rovatának szerkesztése 1938 nyarán az én kezembe került. Egymás után közöltem írói közösségünk tagjainak munkáit. Asztalos István és Nagy István elbeszélései, Kovács Katona Jenő regényrészlete, Józsa Béla Jaurés-verse sorra jelentek meg. Kapcsolataink azonban 1938 őszén meglazul­ tak, Hoffer Géza, a lap főszerkesztője ugyanis önkényesen kezdte vezetni a lapot, s az irodalmi-művészeti rovatba általunk el nem fogadható szemponto­ kat vitt be. Végül 1939 márciusában több oldalas levélben közöltük állás­ pontunkat a főszerkesztővel. A levelet Asztalos István, Balla Károly, Brassai Viktor, Gáll Ernő, Heves Ferenc, Jordáky Lajos, Kovács Katona Jenő, Méliusz József, Nagy István és Salamon László írta alá. „Az Előre ma a romániai magyar időszaki lapok közül az egyedüli sajtó­ orgánum, mely az emberi jogok, a szociális igazság, a nemzetek közötti béke, az ország sérthetetlensége mellett nyíltan és félreérthetetlenül fel meri emelni szavát. Továbbá teljesen egyedüli szószólója a munkásság mindennapi kér­ déseinek és szervezeti problémáinak" — így kezdődik az emlékirat fontos­ ságú levél. Ezután megállapítja, hogy teljesen önkényessé vált a lap szerkesz­ tése, majd így folytatódik: „A Szellemi Élet című rovat szerkesztését kitűnően intézni lehetett Erdélyből is a kolozsvári Munkás Athenaeum csoportja által, mely olyan munkásíró munkatársakat állított munkába, akik addig dacára öntudatos munkás voltuknak, nem juthattak szóhoz az Előrében, míg a pol­ gári lapok és folyóiratok rendelkezésükre álltak. Új munkásírókat és költőket kezdtünk kiemelni az ismeretlenségből, és ez a lapnak is nívóbeli fejlődését hozta maga után." Végül tiltakoznak a főszerkesztő politikai és kulturális magatartása ellen, amely „nemcsak tarthatatlan, de haladás ellenes is". Ezen változtatni kell, mert az aláírók szeretnék az Előrét hatékony lappá tenni, olyan lappá, amely „támasza legyen íróinknak, a munkásság gazdasági és szociális törekvéseinek, tántoríthatatlan védője az országnak". Hoffer Géza elzárkózott. Az Előre nem került befolyásunk alá, bár mun­ katársakként továbbra is dolgoztunk. A közlési feltételek azonban nehezeb­ bekké váltak. 1939 szeptemberében a hitleri hadigépezet megindult Lengyel­ ország ellen. A háborútól való félelem pszichózisa növekszik. De a zavar is, mely a mi írói sorainkban szintén jelentkezett. Az év végére egyesek óvatosab­ bak lettek s lassan átpártoltak az E r d é l y i Helikonhoz. Az Előrét közben a kor­ mány végleg betiltotta, s amikor 1939 őszén a MADOSZ íróinak sikerült enge­ délyt szerezni egy hetilapra, a meginduló Erdélyi M a g y a r Szó munkatársai­ nak sorába a kommunista és baloldali szociáldemokrata írók szívesen jelent­ keznek. A lap főszerkesztője egy székely falusi származású diák volt, Szabó Árpád, aki később vértanú-halált szenvedett forradalmi meggyőződéséért. Az emlékek tömegének ezek a sorok csak töredékei, hiszen csupán ezek­ ről az évekről is sokkal többet lehetne mondani. A szellemi harc kis sza­ kaszát ölelik fel, de kétségtelenül fontos szakaszát, s azok az eszmék és esz­ mények, amelyek mellett akkor kiáltottunk, sokkal magasztosabbak voltak a munkásosztály, a többi dolgozó réteg, a magyarság és a román—magyar vi­ szony alakulása tekintetében, mint azoknak az eszméi és eszményei, akik ab­ ban az időben a nacionalizmus forgatagába vetették magukat, s akarva-aka­ ratlanul a fasizmus erőinek teltek szolgálatot. Jordáky Lajos

BÁNYAI LÁSZLÓ

KOMMUNISTÁK A ROMÁN ÉS MAGYAR DOLGOZÓK KÖZÖS HARCA ÉLÉN A R o m á n K o m m u n i s t a P á r t 1940. a u g u s z t u s 31-én, n y o m b a n a fasiszta bécsi d i k t á t u m u t á n felhívással f o r d u l t v a l a m e n n y i antifasiszta szervezethez, p o l g á r i d e m o k r a t i k u s p á r t h o z , m i n d e n h a l a d ó személyiséghez és v a l ó b a n h a z a f i a s erőhöz. Az R K P felhívása azt j a v a s o l t a , hogy h a l a d é k t a l a n u l kezdjék m e g a közös h a r c megszervezését a v a s g á r d i s t á k k a l c i m b o r á l ó k i r á l y i d i k t a t ú r a m e g d ö n t é s é é r t s o l y a n k o r m á n y m e g a l a k í t á s á é r t , a m e l y elveti az ö n k é n y e s bécsi d i k t á t u m o t , biztosítja az ország függetlenségét, a Szovjetunió i r á n t b a r á t i p o l i t i k á t folytat, szavatolja a d e m o k r a t i k u s szabadságjogok h e l y r e á l l í t á s á t , v a l a m i n t a r o m á n n é p és a v e l e e g y ü t t ­ élő n e m z e t i s é g e k j o g e g y e n l ő s é g é n e k m e g v a l ó s í t á s á t . ható sel" szal nak

A r o m á n és m a g y a r n é p t ö m e g e k , a fasiszta jellegű d i k t á t u m á l d o z a t a i a v á r ­ súlyos k ö v e t k e z m é n y e k t u d a t á b a n a legfőbb erőt k é p v i s e l t é k a bécsi „ d ö n t é s ­ s z e m b e n , s a k o m m u n i s t a és d e m o k r a t i k u s s z e r v e z e t e k k e l — k ö z t ü k a M A D O S Z az élen — a k c i ó b a léptek. Az agresszív fasiszta h a t a l m a k ö n k é n y e s d i k t á t u m á ­ első h í r é r e t i l t a k o z ó t ö m e g t ü n t e t é s e k r o b b a n t a k ki.

A r e a k c i ó s h a t ó s á g o k k ö n y ö r t e l e n i n t é z k e d é s e k e t hoztak, h o g y m e g a k a d á l y o z ­ z á k a s p o n t á n t ö m e g a k c i ó k kiszélesedését s az antifasiszta és d e m o k r a t i k u s e r ő k vezetésével szervezett á l t a l á n o s politikai t á m a d á s s á a l a k u l á s á t . U g y a n a k k o r a V a s ­ g á r d a , a h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g t e r r o r i s t a ü g y n ö k s é g e a r r a u t a s í t o t t a tagjait, h o g y f u r a k o d j a n a k b e a t ü n t e t ő k közé — m i k é n t az B r a s s ó b a n t ö r t é n t — s z e m f é n y v e s z ­ tésül, látszólag ítéljék el a bécsi d i k t á t u m o t , s u g y a n a k k o r soviniszta, H i t l e r - b a r á t j e l s z a v a k a t terjesszenek, k ö v e t e l v e a nyílt fasiszta d i k t a t ú r a bevezetését. I l y e n k ö r ü l m é n y e k között d u r v a n y o m á s s a l , a V a s g á r d a , v a l a m i n t a k o r ­ m á n y z ó - k ö r ö k H i t l e r - b a r á t e l e m e i n e k f e l h a s z n á l á s á v a l , t o v á b b á a II. K á r o l y és a „ t ö r t é n e l m i " p á r t o k vezetői között létező á d á z v e t é l k e d é s k i h a s z n á l á s á v a l a náci N é m e t o r s z á g n a k s i k e r ü l u r a l o m r a j u t t a t n i a 1940. s z e p t e m b e r 6-án a v a s g á r d i s t a a n t o n e s z k á n u s d i k t a t ú r á t . Ezzel fellángolt a k e g y e t l e n soviniszta üldözés, egyes h e l y e ­ k e n a n t i s z e m i t a p o g r o m o k voltak, s k e g y e t l e n v é r e n g z é s e k e t k ö v e t t e k el k o m m u ­ n i s t a a k t i v i s t á k és egyes H i t l e r - e l l e n e s hazafias személyiségek ellen. U g y a n e b b e n az i d ő b e n a fasiszta d i k t á t u m r é v é n elszakított É s z a k - E r d é l y b e n a h o r t h y s t a m e g ­ szállók is soviniszta és a n t i s z e m i t a e l n y o m ó r e n d s z e r t v e z e t t e k be, s k a t o n a i t e r ­ r o r t a l k a l m a z t a k a k o m m u n i s t á k és antifasiszták, v a l a m i n t a t e r ü l e t t ö b b s é g b e n levő r o m á n l a k o s s á g a ellen. E t r a g i k u s e s e m é n y e k m e g í t é l é s e k o r figyelembe kell v e n n ü n k , h o g y az elfog­ lalt É s z a k - E r d é l y r o m á n és m a g y a r n é p t ö m e g e i — a k á r c s a k R o m á n i a t ö b b i r é s z é ­ n e k és M a g y a r o r s z á g n a k a dolgozói — n e m é r t e t t e k egyet a fasiszta leigázó p o l i t i ­ k á v a l , elítélték a fasizmust, a soviniszta üldözést, a n e m z e t i gyűlölködés s z í t á s á r a

irányuló próbálkozásokat, irányultak.

amelyek

a társadalmi

elégedetlenség

tévútra

terelésére

A f a s i s z t á k n a k n e m s i k e r ü l t m e g b o n t a n i u k a r o m á n , m a g y a r és m á s n e m z e t i ­ ségű dolgozók h a r c i egységét, a k i k számos közös a k c i ó b a n v e t t e k részt a k o m ­ m u n i s t á k vezetésével E r d é l y egész t e r ü l e t é n . Így az a r a d i A s t r a v a g o n g y á r b a n 1940. október 20-án m i n d e n m u n k á s , n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l , b e s z ü n t e t t e a m u n k á t , t i l t a k o z v a az ellen, h o g y a vezetőség a v a s g á r d i s t á k ösztönzésére m a g y a r m u n k á s o k a t b o c s á t o t t el. H a s o n l ó k é p p e n K o l o z s v á r t a szakszervezet s z o l i d a r i t á s á t fejezte ki a r o m á n m u n k á s o k i r á n t , a k i k e t az elbocsátás veszélye fenyegetett, a k o m m u n i s t á k p e d i g r ö p c é d u l á k a t terjesztettek, felszólítva a m a g y a r m u n k á s o k a t : vegyék v é d e l m ü k b e az üldözött r o m á n o k a t és zsidókat. E r r ő l a t é n y r ő l s z á m o l b e Munkásszolidaritás c í m ű c i k k é b e n a Tribuna Ardealului, az É s z a k - E r d é l y b e n m e g ­ jelenő a k k o r i egyetlen r o m á n l a p : „Elégtétellel á l l a p í t j u k meg, hogy a kolozsvári munkásszakszervezetek... becsületesen elismerik: r o m á n nemzetiségű munkástest­ véreik a m ú l t b a n m e g v é d t é k m a g y a r t e s t v é r e i k e t ; s m o s t r a j t u k l é v é n a sor, u g y a n ­ azzal a p é n z z e l fizetnek, v é d e l m ü k b e v é v e a r o m á n n e m z e t i s é g ű m u n k á s s á g o t " (Tribuna Ardealului, 1941. j a n u á r 19). A R o m á n i a i M a g y a r Dolgozók Szövetsége — a M A D O S Z — k i á l t v á n y a i b a n leleplezte a bécsi d i k t á t u m i m p e r i a l i s t a jellegét, v a l a m i n t e n n e k k ö v e t k e z m é n y e i t , s h a r c o t h i r d e t e t t a d i k t á t u m m e g s e m m i s í t é s é é r t , a r o m á n n é p és a vele e g y ü t t élő nemzetiségek f e l s z a b a d í t á s á é r t . A k o m m u n i s t a p á r t észak-erdélyi t a r t o m á n y i b i z o t t s á g a e l h a t á r o z t a egy r o m á n n e m z e t i - f o r r a d a l m i bizottság m e g a l a k í t á s á t , és első d o k u m e n t u m á b a n — 1940 szep­ t e m b e r é b e n — ü d v ö z ö l t e a M A D O S Z vezetőségének azt az e l h a t á r o z á s á t , h o g y m e g ­ tartja szervezeteit É s z a k - E r d é l y b e n , a h e l y z e t n e k megfelelő tevékenységgel. A t a r t o ­ mányi bizottság a n n á l is i n k á b b szükségesnek t a r t o t t a e z e k n e k a k o m m u n i s t a p á r t vezette s z e r v e z e t e k n e k a m ű k ö d é s é t , m i v e l a k é t v i l á g h á b o r ú között E r d é l y b e n a l a k u l t m a g y a r tőkés-földesúri s z e r v e z e t e k t o v á b b t e v é k e n y k e d t e k , s egyes m a g y a r ­ országi fasiszta és r e a k c i ó s p á r t o k is k i n y ú j t o t t á k c s á p j a i k a t É s z a k - E r d é l y felé. A t a r t o m á n y i bizottság felhívta a M A D O S Z - t : h a r c o l j o n a r o m á n l a k o s s á g r a n e h e z e d ő t e r r o r ellen, a jogegyenlőség biztosításáért, az 1921-es földreform m e g v a l ó s í t á s a i n a k f e n n t a r t á s á é r t és egy ú j a b b v á l t s á g m e n t e s földreformért, a h á b o r ú ellen és a D u n a ­ m e d e n c e feletti m a g y a r u r a l m i p o l i t i k a ellen, a Szovjetunió n é p e i v e l v a l ó b a r á t i k a p c s o l a t o k é r t (Az RKP Központi Bizottságának Levéltára. 10. a l a p , 475. iratcsomó). K o l o z s v á r t a M A D O S Z aktivistái — J ó z s a B é l á n a k , a k o m m u n i s t a p á r t t e r ü ­ leti bizottsága k é p v i s e l ő j é n e k segítségével — 1941 f e b r u á r j á b a n l é t r e h o z t á k a „ M á r ­ cius 15-i Á l l a n d ó Bizottságot", a m e l y b e n m u n k á s o k , p a r a s z t o k , értelmiségiek, k i s i p a ­ rosok és d e m o k r a t i k u s n é z e t e k e t v a l l ó személyiségek v e t t e k részt. E bizottság 1941. m á r c i u s 15-én összejövetelt r e n d e z e t t a z 1848—1849-es f o r r a d a l o m é v f o r d u l ó j á n a k m e g ü n n e p l é s é r e . Petőfi S á n d o r , a f o r r a d a l m á r költő h a l á l á n a k 90. é v f o r d u l ó j á n a MADOSZ á l t a l 1939-ben szervezett ü n n e p s é g e k h a g y o m á n y a i t k ö v e t v e a m a i E g y e ­ temiek H á z a n a g y t e r m é b e n összegyűlt n a g y s z á m ú közönség h a t a l m a s t ü n t e t é s t r e n ­ dezett a fasizmus és a z i m p e r i a l i s t a leigázás ellen, a b é k é é r t , d e m o k r a t i k u s sza­ b a d s á g j o g o k é r t és az üldözött r o m á n t ö m e g e k k e l v a l ó t e s t v é r i szolidaritásért. A h o r t h y s t a r e n d ő r s é g u t ó l a g foganatosított l e t a r t ó z t a t á s a i és k o r l á t o z ó intézkedései ellenére a t ü n t e t é s n e k É s z a k - E r d é l y s z e r t e n a g y v i s s z h a n g j a volt a lakosság k ö r é ­ ben, n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l . A Tribuna Ardealului, a m e l y n e k szerkesz­ tőségében dolgozott T u d o r B u g n a r i u is, szintén b e k a p c s o l ó d o t t e n n e k az é v f o r d u ­ lónak a m e g ü n n e p l é s é b e , t ö b b P e t ő f i - v e r s e t közölt r o m á n f o r d í t á s b a n , és k i e m e l t e

a n e m z e t i s z a b a d s á g és függetlenség, a r o m á n o k és a m a g y a r o k é r d e k k ö z ö s s é g é n e k az eszméjét. Az 1940. s z e p t e m b e r 5. és o k t ó b e r 26. között m ű k ö d ő h o r t h y s t a k a t o n a i k ö z ­ igazgatás e l n y o m ó intézkedése, s az a z u t á n b e v e z e t e t t p o l g á r i közigazgatás, a m e l y megtiltotta a felforgatónak bélyegzett szervezetek működését, továbbá a katonai t ö r v é n y s z é k e k h a t á s k ö r é n e k kiszélesítése és a r e n d ő r i , csendőri egységek m e g e r ő ­ sítése e g y r e i n k á b b g á t o l t a az antifasiszta e r ő k t e v é k e n y s é g é t . Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a M A D O S Z é s z a k - e r d é l y i h a r c o s a i k ü l ö n b ö z ő d e m o k r a t i k u s jellegű s z e r v e ­ z e t e k b e n és e g y e s ü l e t e k b e n f o l y t a t t á k t e v é k e n y s é g ü k e t , a m e l y e k m é g m e g ő r i z h e t ­ ték működési lehetőségüket. Dél-Erdélyben — a kibontakozó vasgárdista-antoneszkánus terror ellenére — a M A D O S Z t o v á b b folytatta t e v é k e n y s é g é t az illegalitás k ö r ü l m é n y e i között. A t e m e s v á r i helyi s z e r v e z e t n e k t ö b b m i n t 100 a k t i v i s t á j a volt a v á r o s m i n d e n k ö r z e ­ t é b e n , a k i k szervező- és p r o p a g a n d a m u n k á t fejtettek ki a k ü l ö n b ö z ő m a g y a r l a k t a b á n s á g i h e l y s é g e k b e n is. K ü l ö n ö s e n m e g e r ő s ö d ö t t a M A D O S Z A r a d m e g y e i s z e r ­ vezete. A M A D O S Z b á n s á g i t a r t o m á n y i b i z o t t s á g á t — J u h á s z Lajossal, S z a b ó E t e l ­ lel és S z a b ó Á r p á d d a l az é l e n — az 1940. s z e p t e m b e r 29-én t a r t o t t é r t e k e z l e t e n v á l a s z t o t t á k m e g . U g y a n a n n a k az é v n e k o k t ó b e r é b e n m e g a l a k u l t a M A D O S Z b r a s ­ sói t a r t o m á n y i b i z o t t s á g a is K u r k ó G y á r f á s s a l és Csoboth I m r é v e l az élen. Ez a bizottság a z o n b a n a k ö v e t k e z ő é v e k b e n c s ö k k e n t e t t e m ű k ö d é s é t a l e t a r t ó z t a t á s o k és a t á b o r o k b a v a l ó i n t e r n á l á s o k folytán, v a l a m i n t a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y szá­ m o s t a g j á t a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a t ú r a soviniszta i n t é z k e d é s e i a l a p j á n állásából elbocsátották, s ezek v i s s z a t é r t e k szülőfalujukba. E b b e n a p e r i ó d u s b a n a M A D O S Z j e l e n t ő s e b b akciói közül e m l í t é s r e m é l t ó , h o g y T e m e s v á r o n 1940 o k t ó b e r é b e n 300 p é l d á n y b a n k i á l t v á n y t t e r j e s z t e t t e k , a m e l y állást foglalt a s o v i n i z m u s m i n d e n f o r m á j a és az elbocsátások, a katonai-fasiszta d i k t a t ú r a , a n é m e t m e g s z á l l á s , a h o r t h y s t a revíziós d e m a g ó g i a ellen, s k i á l l t a r o m á n m u n k á s - és p a r a s z t t ö m e g e k k e l v a l ó szoros e g y ü t t m ű k ö d é s mellett. A M A D O S Z - s z e r v e z e t e k 1940. n o v e m b e r 7-én r ö p l a p o k a t sokszorosítottak a bécsi d i k t á t u m , a m a g y a r m á g n á s o k és r o m á n f ö l d e s u r a k e l n y o m ó politikája ellen, a r o m á n és a m a g y a r dolgozók t e s t v é r i e g y ü t t m ű k ö d é s e mellett, az együttélő n e m ­ zetiségekhez t a r t o z ó á l l a m p o l g á r o k elbocsátása és m e g h u r c o l t a t á s a , v a l a m i n t a n é ­ m e t m e g s z á l l á s ellen és a S z o v j e t u n i ó v a l f o l y t a t a n d ó b a r á t i politika m e l l e t t . A m a ­ g y a r és r o m á n n y e l v e n í r t 5000 r ö p c é d u l á t kézről kézre terjesztették, v a g y falra r a g a s z t o t t á k (Az RKP Központi Bizottságának Levéltára. 27. a l a p , 113. iratcsomó). A M A D O S Z k ü l ö n b ö z ő m e g n y i l v á n u l á s a i b a n leleplezte a M a g y a r N é p k ö z ö s ­ s é g n e k — e n n e k a k i r á l y i d i k t a t ú r a idején engedélyezett s z e r v e z e t n e k — p r o f a siszta vezetőségét. A R o m á n i a i M a g y a r Népközösség elnökét, G y á r f á s E l e m é r t , a k i t 1940 o k t ó b e r é b e n a h o r t h y s t a k o r m á n y jelölt e r r e a posztra, 1940. o k t ó b e r 24-én fogadta Ion A n t o n e s c u , a k i j ó v á h a g y t a az országos szervezet 1940. n o v e m b e r 4-ére N a g y e n y e d r e összehívott értekezletét. Az é r t e k e z l e t a m e g y e i szervezetek jelentései a l a p j á n k é n y t e l e n volt e l i s m e r n i azt a t é n y t , h o g y a h o r t h y s t a h a t ó s á g o k n a k a r o ­ m á n lakosság ellen hozott intézkedései r e n d k í v ü l i m é r t é k b e n s ú l y o s b í t o t t á k a r o ­ m á n i a i m a g y a r l a k o s s á g helyzetét. G y á r f á s E l e m é r biztosította I o n A n t o n e s c u t a M a g y a r Népközösség l o j a l i t á s á r ó l és s z o l i d a r i t á s á r ó l a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a ­ túra iránt. A fasiszta bécsi d i k t á t u m l é t e s í t e t t e k é n y s z e r - h a t á r s a h o r t h y s t a és a n t o n e s z k á n u s k o r m á n y á l l a n d ó viszálya, a m e l y e t m e g t o r l á s o k k ö v e t t e k m i n d k é t o l d a ­ lon a r o m á n , illetve a m a g y a r lakosság ellen, n e m a k a d á l y o z t a m e g a r o m á n és m a g y a r t ő k é s e k e t a b b a n , h o g y n e e g y ü t t z s á k m á n y o l j á k ki a m u n k á s o k a t és ne

együtt osszák el a profitot. A dolgozók s z á m á r a m a j d n e m l e h e t e t l e n volt ú t i e v e i ­ hez j u t n i v a g y p é n z t k ü l d e n i a h a t á r o n t ú l élő c s a l á d t a g j a i k n a k . A t ő k é s e k n e k viszont m e g k ö n n y í t e t t é k a h a t á r átlépését, s a profit kölcsönös bezsebelése a k a ­ d á l y t a l a n u l folyt. A M a g y a r Á l t a l á n o s H i t e l b a n k k é p v i s e l t e a kolozsvári és t e m e s ­ vári cipőgyár r é s z v é n y e s e i n e k a z é r d e k e i t . A r o m á n b a n k o k fiókjai t o v á b b m ű ­ ködtek Kolozsvárt, N a g y v á r a d o n , M a r o s v á s á r h e l y e n és S z a t m á r o n . Az „S.A. P e ­ troşani", „Mica", „ N i t r o g e n " ü z e m e k , a botfalusi c u k o r g y á r t o v á b b r a is a b u d a p e s t i tőke részvételével m ű k ö d ö t t . A r o m á n és m a g y a r t ő k é s e k á l t a l közösen k i a k n á z o t t v á l l a l a t o k legfeljebb cégtáblájukat v á l t o z t a t t á k n é h a . É s z a k - E r d é l y b e n a m u n k á s o k felett z s a r n o k o s k o d ó fogdmegek a h o r t h y s t a tisztek v o l t a k , D é l - E r d é l y b e n p e d i g az a n t o n e s z k á n u s tisz­ tek. A g y á r a k b a n és ü z e m e k b e n , m i n d k é t oldalon, b e v e z e t t é k a z á r k á t és verést, a „fegyelmet s é r t ő " m u n k á s o k a t p e d i g h a d i t ö r v é n y s z é k elé á l l í t o t t á k . A r o m á n m u n k á s o k h e l y z e t e É s z a k - E r d é l y b e n k ü l ö n ö s e n súlyosbodott. „A D e r m a t a r o m á n m u n k á s a i n a k egy része — o l v a s s u k a g y á r m o n o g r á f i á j á b a n — R o m á n i á b a k ö l t ö ­ zött, s az É s z a k - E r d é l y b e n m a r a d t a k n a k t ú l n y o m ó részét — e l s ő s o r b a n a r o m á n m u n k á s o k a t — a fasiszta H o r t h y - r e n d s z e r v a g y a z o n n a l e l t á v o l í t o t t a a gyárból, vagy k ü l ö n b ö z ő z a k l a t ó i n t é z k e d é s e k k e l fokozatosan l e h e t e t l e n n é t e t t e az ü z e m ­ ben m a r a d á s u k a t . E h h e z m é g h o z z á j á r u l t , h o g y a zsidó tisztviselőket és m u n ­ kásokat a faji t ö r v é n y e k a l a p j á n a z o n n a l e l t á v o l í t o t t á k " ( K o h n Hillel—Keszi S á n d o r : Kizsákmányolás a tőkés Dermatában. B u k a r e s t , 1953. 73). Az ü z e m k a t o n a i p a r a n c s n o k a 1. s z á m ú p a r a n c s á b a n b e j e l e n t e t t e : „ . . . a k i k a h a d i ü z e m i p a r a n c s ­ nok r e n d e l e t e i t a l e g c s e k é l y e b b m é r t é k b e n m e l l ő z n i a k a r n á k , a h o n v é d igazság­ szolgáltatással t a l á l j á k s z e m b e m a g u k a t . . . A h a d i ü z e m i p a r a n c s n o k n a k — a h a d ­ bíróságtól függetlenül — saját b ü n t e t ő h a t a l m a is v a n " (i. m. 152). U g y a n a k k o r a n é m e t m o n o p o l t ő k e igyekezett teljes m é r t é k b e n k i h a s z n á l n i Erdély m i n d k é t részén azt a z u r a l k o d ó helyzetet, a m e l y e t a h i t l e r i s t a N é m e t o r ­ szág biztosított a m a g a s z á m á r a E u r ó p a e t á j á n . Í g y a n é m e t t ő k e m e g k a p a r i n ­ totta a resicai ü z e m r é s z v é n y e i n e k t ö b b s é g é t — á t a l a k í t v a az ü z e m e t a „ H e r m a n n Göring W e r k e " k o n s z e r n fiókjává —, s r á t e t t e a kezét N a g y b á n y a v e g y i p a r á r a s számos fűrészipari v á l l a l a t r a . Az R K P 1941 j a n u á r j á b a n kidolgozta A békéért és a román nép nemzeti füg­ getlenségéért c í m ű politikai p l a t f o r m j á t , a m e l y b e n h a r c r a h í v o t t m i n d e n d e m o k r a ­ tikus és hazafias erőt a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a t ú r a ellen, a b é k e é r d e k é b e n l é t r e ­ hozandó a n t i h i t l e r i s t a n e m z e t i a r c v o n a l m e g t e r e m t é s é é r t , „ R o m á n i á n a k a n é m e t imperializmus függvényévé való átalakítása ellen; a r o m á n népnek minden im­ perialista országgal s z e m b e n i függetlenségéért, a S z o v j e t u n i ó v a l v a l ó szoros b a r á t i p o l i t i k á é r t . . . F e l s z á m o l n i m i n d e n n e m z e t i e l n y o m á s t és a zsidók elleni b a r b á r üldözést. B e s z ü n t e t n i az erőszakos lakosságcserét. Az e l n y o m o t t n e m z e t i s é g e k n e k a r o m á n n é p p e l egyenlő politikai, gazdasági és k u l t u r á l i s jogokat n y ú j t a n i " (Docu­ mente din istoria P.C.R. B u c u r e ş t i , 1953. II. k i a d á s , 335). E b b e n az i d ő b e n a k o r m á n y b a n k é p v i s e l t fasiszta csoportosulások között e g y r e i n k á b b kiéleződött a belső h a r c a kizárólagos politikai h a t a l o m m e g s z e r z é s é é r t . A Vasgárda H o r i a S i m a vezetésével és a fasiszta k a t o n a i és p o l i t i k a i csoportosulás Ion A n t o n e s c u v a l az é l e n e g y a r á n t élvezte a h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g t á m o g a t á s á t , m i n d k e t t ő t e g y f o r m á n f e l h a s z n á l t á k a H i t l e r - e l l e n e s és hazafias m o z g a l m a k elfoj­ tására. A k ö z t ü k létező és a h i t l e r i s t a vezető k ö r ö k t á p l á l t a v e t é l k e d é s az 1941. j a n u á r 21—24-i z e n d ü l é s h e z vezetett, a v a s g á r d i s t á k a m a p r ó b á l k o z á s á h o z , h o g y erőszakkal m a g u k h o z r a g a d j á k a h a t a l m a t . A hitleri N é m e t o r s z á g vezetői a z o n b a n t u d a t á b a n v o l t a k a n n a k , h o g y a v a s g á r d i s t á k e l k ö v e t e t t gaztetteik, t e r r o r i s t a és

r a b l ó m ó d s z e r e i k á l t a l t ú l s á g o s a n leleplezték m a g u k a t a k ö z v é l e m é n y előtt, s R o ­ m á n i á n a k a h á b o r ú b a való bevonása végett a hitleri Németországnak nagyobb szüksége volt az a n t o n e s z k á n u s k a t o n á i k l i k k r e . M i u t á n A n t o n e s c u m i n d e n biz­ tosítékot m e g a d o t t a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy kiszolgálja a hitleri leigázó t e r v e k e t , az o r s z á g b a n t a r t ó z k o d ó n é m e t c s a p a t o k azt a p a r a n c s o t k a p t á k , h o g y t á m o g a s s á k az a n t o n e s z k á n u s k l i k k e t . U g y a n a k k o r a z e n d ü l é s b e n k o m p r o m i t t á l t v a s g á r d i s t á k a t s z á z á v a l v i t t é k a h i t l e r i N é m e t o r s z á g b a m i n t t a r t a l é k o t és a j ö v e n d ő b e l i zsarolás eszközeit. Az R K P és az i r á n y í t á s a v a g y befolyása a l a t t álló t ö m e g s z e r v e z e t e k ezt a h e l y z e t e t a r r a h a s z n á l t á k fel, h o g y a H i t l e r - e l l e n e s , hazafias e r ő k e t a k c i ó k r a m o z ­ gósítsák a fasizmus és a hitleri h á b o r ú s p o l i t i k a ellen. Az R K P szervezte és vezette a k c i ó k közül r e n d k í v ü l i j e l e n t ő s é g ű volt a zsilvölgyi b á n y á s z o k sztrájkja 1941. á p r i l i s 15. és m á j u s 5. között. A r o m á n , m a g y a r és m á s n e m z e t i s é g ű b á n y á s z o k szoros e g y s é g b e n k ö v e t e l t é k a k o l l e k t í v szerződés megkötését, a m u n k a i d ő csök­ k e n t é s é t s e m b e r i b b élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e k m e g t e r e m t é s é t . B á r a sztrájkot k a t o n a i e r ő v e l elfojtották, a b á n y á s z o k h a r c a s ú l y o s a n é r i n t e t t e a katonai-fasiszta d i k t a t ú r a h a d i i p a r á n a k e l l á t á s á t , v a l a m i n t a k ö z v e t l e n ü l J u g o s z l á v i á b a és Görög­ o r s z á g b a t a r t ó h i t l e r i s t a c s a p a t o k szállítását az ország t e r ü l e t é n . A h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g 1941. j ú n i u s 22-én k i r o b b a n t o t t a a b ű n ö s szovjetelle­ n e s h á b o r ú t , a m e l y b e a n é p a k a r a t a e l l e n é r e R o m á n i á t is b e l e t a s z í t o t t á k . E súlyos m e g p r ó b á l t a t á s o k idején az R K P a z o n n a l á l l á s t foglalt R o m á n i á n a k a r a b l ó h á ­ b o r ú b a n v a l ó r é s z v é t e l e ellen. A R K P d é l e r d é l y i szervezetei r o m á n , m a g y a r és n é m e t n y e l v ű k i á l t v á n y o k a t t e r j e s z t e t t e k e b b e n az é r t e l e m b e n . Öt n a p r a r á a h o r t h y s t a M a g y a r o r s z á g is b e l é p e t t a szovjetellenes leigázó h á b o r ú b a . Ez a k é s l e k e d é s v a l ó j á b a n a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y bizonyos t e r ü l e t i „ellenszolgáltatási" biztosítékot s z e r e t t e k v o l n a k a p n i a h i t l e r i N é m e t o r s z á g t ó l . A h o r t h y s t a r e n d s z e r ettől k e z d v e fokozott m ó d o n t e r j e s z t e t t e azt a gondolatot, hogy M a g y a r o r s z á g „ t ö r t é n e l m i h i v a t á s á t " teljesíti a D u n a - m e d e n c é b e n az ún. „Szent I s t v á n - i b i r o d a l o m " h e l y r e á l l í t á s á v a l , a h i t l e r i N é m e t o r s z á g é r d e k e i n e k h ű kiszol­ g á l á s á v a l s ezzel e g y ü t t „ E u r ó p á t és a k e r e s z t é n y s é g e t " v é d e l m e z v e . A r o m á n i a i fasiszta k ö r ö k azzal p r ó b á l t á k igazolni R o m á n i á n a k a h i t l e r i h á ­ b o r ú b a n v a l ó részvételét, h o g y e l n y e r i k vele N é m e t o r s z á g kegyeit, s azt a d i v e r zionista jelszót h i r d e t t é k , h o g y „Odesszán k e r e s z t ü l visszaszerezzük É s z a k - E r d é l y t ! " A v a l ó s á g b a n a z o n b a n — a b e r l i n i r o m á n d i p l o m á c i a i misszió szerint — m i n d e n a r r a v o n a t k o z ó k é r d é s t , h o g y — b á r m i l y e n j e l e n t é k t e l e n ü l is — m ó d o s í t s á k a Bécsben kikényszerített nyugati határokat, rendszeresen visszautasított a német k o r m á n y , ezzel s z e m b e n R o m á n i a figyelmét k e l e t felé i r á n y í t o t t á k , „ahol a leg­ f a n t a s z t i k u s a b b t ö r e k v é s e i n k e t s e m k o r l á t o z t á k , h a ilyen t ö r e k v é s e i n k l e n n é n e k " (A Külügyminisztérium Levéltára. E r d é l y - a l a p , 1941—1942. 49. kötet). A r o m á n i a i n é m e t n á c i p á r t u g y a n a k k o r o l y a n t e r v e k e t terjesztett, a m e l y e k R o m á n i a s z é t d a r a b o l á s á n a k e l m é l y í t é s é t célozták: E r d é l y és B á n s á g „ a u t o n ó m i á j á n a k " k i k i á l t á s á t , s egy ú n . „ D o n a u l a n d " - b a való foglalását a n é m e t Reich p r o t e k t o r á t u s a alatt, s e t a r t o m á n y o k v e z e t é s é b e n a n é m e t e l e m t ú l s ú l y á v a l (Gh. Z a h a r i a : Unele date cu privire la teroarea fascistă din România, 1940—1944. Analele Institutului de Istorie a Partidului de pe lîngă C.C. a P.M.R. IX. 1963. 6). A hitleri N é m e t o r s z á g n a k E r d é l y r e v o n a t k o z ó ígéretei zsarolásul szolgáltak, h o g y e g y r e t ö b b hadosztályt, t ö b b b ú z á t és kőolajat l e h e s s e n k i c s i k a r n i R o m á n i á b ó l és M a g y a r o r s z á g b ó l . Az R K P K ö z p o n t i B i z o t t s á g á n a k 1942. j a n u á r i , A román nép pusztulása vagy megmentése c í m ű h a t á r o z a t a k i e m e l t e , h o g y „a r o m á n n é p hazafias egységfrontja

MATTIS

TEUTSCH JÁNOS GRAFIKÁI

é r d e k é b e n . . . n a g y o n fontos m e g n y e r n i a n e m z e t i s é g e k e t . . . M e g kell m u t a t n i m i n d a r o m á n , m i n d p e d i g az e r d é l y i és b á n s á g i m a g y a r n é p n e k , h o g y a R o m á n i á b a n Antonescu, M a g y a r o r s z á g o n H o r t h y v e z e t t e a l j a s h a z a á r u l ó k d e m a g ó g i á j a és k a m ­ p á n y a e g y a r á n t H i t l e r t e r v e i t szolgálja, h o g y m i n d a r o m á n , m i n d p e d i g a m a g y a r n é p e t m e g s e m m i s í t s e az ő S z o v j e t u n i ó elleni r a b l ó h á b o r ú j á b a n " (Documente din istoria P.C.R. 363). A h a t á r o z a t r á m u t a t a r r a , h o g y a k o m m u n i s t á k f e l a d a t a moz­ gósítani a dél-erdélyi m a g y a r t ö m e g e k e t , „hogy c s a t l a k o z z a n a k a r o m á n n é p h a z a ­ fias a r c v o n a l á h o z , a m e l y n e k a célja közös h a l á l o s e l l e n s é g ü k szétzúzása, f e l s z a b a d u ­ lásuk a közös h i t l e r i s t a leigázás alól és n e m z e t i s z a b a d s á g u k " (Uo.). Az R K P B á n á t t e r ü l e t i b i z o t t s á g á n a k m a g y a r n y e l v ű lapja, a Népszabadság n e m sokkal e h a t á r o z a t m e g j e l e n é s e u t á n felhívással f o r d u l t a m a g y a r n e m z e t i s é g ű á l l a m p o l g á r o k h o z : „ F e l s z a b a d í t á s o t o k útja a r o m á n n é p r a b l ó i n a k , a h i t l e r i s t á k n a k és b é r e n c e i k n e k a b u k á s a . N e h a g y j á t o k m a g a t o k a t a r o m á n n é p ellen u s z í t a n i ! T á m o g a s s á t o k a r o m á n n é p H i t l e r - e l l e n e s s z a b a d s á g h a r c á t , m e l y a közös e l n y o m ó , gyilkos fasizmustól s z a b a d í t fel m i n d n y á j u n k a t ! " (Népszabadság, T e m e s v á r , 1942. február-március). A M A D O S Z az R K P i r á n y í t á s á v a l erőteljes t e v é k e n y s é g e t fejtett ki, mozgó­ sítva a d é l - e r d é l y i és b á n s á g i m a g y a r n é p t ö m e g e k e t a r o m á n n é p p e l e g y ü t t vívott Hitler-ellenes h a z a f i a s h a r c r a , s leleplezve a katonai-fasiszta d i k t a t ú r á t t á m o g a t ó politikát, a m e l y e t a M a g y a r Népközösség vezetősége folytatott, G y á r f á s E l e m é r r e l az élen, aki a m a g y a r n e m z e t i s é g ű lakosságot a z é r v é n y b e n levő t ö r v é n y e k tiszte­ letben t a r t á s á r a ösztökélte. A M A D O S Z h a r c o l t a m a g y a r soviniszta e l e m e k agitációja ellen, a m e l y a r r a a k a r t a r á v e n n i a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a t ú r a üldözte dél-erdélyi m a g y a r dolgozókat, h o g y H o r t h y - M a g y a r o r s z á g r a t á v o z z a n a k ahelyett, hogy r o m á n t e s t v é r e i k k e l e g y ü t t v í v j a n a k közös h a r c o t a h i t l e r i s t a j á r o m , a szov­ jetellenes h á b o r ú és m i n d e n f a j t a fasiszta ellen. A h o r t h y s t a és a n t o n e s z k á n u s d e m a g ó g i a , v a l a m i n t a náci p r o p a g a n d a n e m t u d t a m e g b o n t a n i a m u n k á s - és p a r a s z t t ö m e g e k sorait. A r o m á n , m a g y a r , n é m e t munkások a Bécsben kikényszerített határ mindkét oldalán együtt tevékenykedtek a hitleri h a d i g é p e z e t s z a b o t á l á s á é r t , a r o m á n és m a g y a r fasiszta h a t ó s á g o k t e r r o r ­ i n t é z k e d é s e i n e k m e g h i ú s í t á s á é r t . A Resica Ü z e m e k b e n a r o m á n , n é m e t és m a g y a r m u n k á s o k m e g a k a d á l y o z t á k , h o g y m e g b o n t s á k szakszervezeteik egységét, s a v o n K i l l i n g e r b á r ó , N é m e t o r s z á g b u k a r e s t i m i n i s z t e r e is s z ü k s é g e s n e k t a r t o t t a , hogy Resicára u t a z z é k . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a r o m á n és m a g y a r m u n k á s o k k a l együtt több n é m e t m u n k á s t is l e t a r t ó z t a t t a k és b ö r t ö n b ü n t e t é s r e ítéltek (E. C i m p o n e r i u : Muncitorii reşiţeni conduşi de comunişti în lupta împotriva criminalului război antisovietic. Studii. Revistă de istorie X I I . 1960, 3. 44). A k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g ű dolgozók szolidaritása m e g n y i l v á n u l t a p a r a s z t s á g soraiban is. Egyes b á n s á g i h e l y s é g e k b e n a r o m á n , m a g y a r , n é m e t és szerb p a r a s z ­ tok e g y ü t t l é p t e k fel a c s e n d ő r - t e r r o r ellen. E r d é l y északi r é s z é b e n e l r e n d e l t é k a k é n y s z e r - r e k v i r á l á s t a r o m á n p a r a s z t o k t ó l , 1941 j ú n i u s á n a k elején p e d i g D é l - E r d é l y ­ ben a m e g y e f ő n ö k ö k e t b i z a l m a s k ö r ö z v é n y b e n é r t e s í t e t t é k , h o g y u g y a n í g y j á r j a ­ n a k el a m a g y a r p a r a s z t o k k a l s z e m b e n . Brassó, F o g a r a s és Szeben m e g y é b e n a r o m á n p a r a s z t o k t i l t a k o z t a k a m a g y a r p a r a s z t o k a t é r i n t ő i n t é z k e d é s e k ellen. H u ­ n y a d m e g y é b e n a r o m á n p a r a s z t o k , az Ekésfront h a r c o s a i v a l az élen, v e t ő m a g g a l teli s z e k e r e k k e l j ö t t e k s z e n v e d ő m a g y a r t e s t v é r e i k segítségére. É s z a k - E r d é l y b e n a h o r t h y s t a k o r m á n y egyik — 1941. f e b r u á r i — r e n d e l e t e é r t e l m é b e n felülvizsgálták az első v i l á g h á b o r ú u t á n i földreform i r a t a i t . C s u p á n 1941 októberéig 17 000 p e r t i n d í t o t t a k a r o m á n p a r a s z t o k ellen, s számos esetben

k i t e r j e s z t e t t é k az i n t é z k e d é s e k e t a m a g y a r p a r a s z t o k r a is. A p e r e k e r e d m é n y e k é n t t ö m e g e s e n — n é h a c s e n d ő r s z u r o n n y a l — ű z t é k el a p a r a s z t o k a t földjeikről. Ezek­ n e k az ö n k é n y e s i n t é z k e d é s e k n e k az i r á n y í t ó j a m a g a a m e z ő g a z d a s á g ü g y i miniszter, b á r ó Bánffy D á n i e l erdélyi n a g y b i r t o k o s volt. A h o r t h y s t a m e g s z á l l á s a l a t t levő t e r ü l e t e n számos r o m á n tisztviselőt bocsá­ t o t t a k el, s a vezető közigazgatási f u n k c i ó k b a M a g y a r o r s z á g r ó l h o z t a k „bizalmi e m b e r e k e t " , felkészítve őket a n e m z e t i e l n y o m á s p o l i t i k á j á n a k a l k a l m a z á s á r a . Ezek gyűlöletet és lebecsülést t a n ú s í t o t t a k e l s ő s o r b a n a r o m á n n é p p e l s z e m b e n , de gyak­ r a n az erdélyi m a g y a r t ö m e g e k k e l s z e m b e n is, a m e l y e k e t „ e l i d e g e n ü l t e k n e k " t a r ­ t o t t a k az üldözött r o m á n t ö m e g e k k e l v a l ó e g y ü t t é r z é s ü k m i a t t . Ezeket a tisztvi­ selőket n e m h i á b a n e v e z t e „ e j t ő e r n y ő s ö k n e k " az észak-erdélyi m a g y a r lakosság. „Az idejött sok p r o t e k c i ó s és g e n t r y . . . lenéz m i n k e t , m i n e m v a g y u n k jó m a g y a r o k . . . Az a fölényes h a n g , a h o g y k ü l ö n - k ü l ö n m i n k e t az a n y a o r s z á g i r e n d r e o k t a t n a k , v é r f o r r a l ó . . . " — írja a k o r m á n y egyik t a g j á n a k egy B i h a r megyei i s m e r ő s e (Tilk o v s z k y L ó r á n t : Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon. 1938—1941. Buda­ pest, 1967. 297). É s z a k - E r d é l y b e n a r o m á n o k családi n e v é t n e m e g y s z e r h i v a t a l b ó l a m a g y a r kiejtés szerint jegyezték be. D é l - E r d é l y b e n tilos volt a m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t a a k ö z h i v a t a l o k b a n . E r d é l y m i n d k é t r é s z é b e n k é n y s z e r í t ő i n t é z k e d é s e k e t hoztak, É s z a k E r d é l y b e n a r o m á n , D é l - E r d é l y b e n a m a g y a r t a n n y e l v ű iskolák á l l a n d ó z a k l a t á s ­ n a k v o l t a k k i t é v e , sok e s e t b e n p e d i g b e t i l t o t t á k m ű k ö d é s ü k e t . Az é s z a k - e r d é l y i r o m á n , m a g y a r és m á s n e m z e t i s é g ű k o m m u n i s t a és a n t i f a ­ siszta h a r c o s o k ezrei, a k i k e t a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t n e v e l t , v a l a m i n t a p á r t által vezetett, i r á n y í t o t t v a g y befolyásolt t ö m e g s z e r v e z e t e k félelmetes erőt j e l e n t e t ­ tek a h o r t h y s t a h a t ó s á g o k s z á m á r a . M a g y a r o r s z á g o n az 1919-es p r o l e t á r f o r r a d a l o m vérbefojtása, a k o m m u n i s t á k t ö m e g e s e m i g r á l á s a , a t ö b b m i n t k é t évtizede folyó k o m m u n i s t a e l l e n e s t e r r o r , a m e l y e t a k ö r m ö n f o n t m ó d s z e r e i és k e g y e t l e n s é g e t e k i n ­ t e t é b e n a G e s t a p ó v a l v e t é l k e d ő r e n d ő r s é g fejtett ki, j e l e n t ő s e n g y e n g í t e t t e a k o m ­ m u n i s t a p á r t szervezeti h á l ó z a t á t , az i s m é t e l t l e t a r t ó z t a t á s o k m e g b é n í t o t t á k a p á r t ­ vezetés folytonosságát. Az e l é g e d e t l e n s é g légkörét, a m e l y É s z a k - E r d é l y b e n egyre i n k á b b t e r j e d t m é g azok között is, a k i k a b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k h o z illúziókat fűztek, a k o m m u n i s t á k a r r a h a s z n á l t á k fel, h o g y erőteljes a k c i ó k a t szervezzenek az e l n y o m ó i n t é z k e d é s e k és a soviniszta diverzió ellen. E z e k n e k az a k c i ó k n a k az elfojtására a r e n d ő r s é g és a csendőrség, v a l a m i n t a h o r t h y s t a M a g y a r o r s z á g különleges k é m e l h á r í t ó szer­ vei a h i t l e r i szovjetellenes h á b o r ú k i t ö r é s e u t á n p a r a n c s o t k a p t a k a r r a , h o g y m e g ­ erősített á l l o m á n n y a l r e n d k í v ü l i i n t é z k e d é s e k e t h o z z a n a k a k o m m u n i s t á k s z e r v e ­ zeti h á l ó z a t á n a k felfedésére. Ilyen k ö r ü l m é n y e k közt t ö r t é n t , h o g y bizonyos k o n s ­ pirációs h a n y a g s á g m i a t t l e t a r t ó z t a t t a k egy i n s t r u k t o r t , a k i a k o m m u n i s t a p á r t t e r ü l e t i b i z o t t s á g á n a k is t a g j a volt, n é v szerint S z a b ó J ú l i á t , a D e r m a t a volt m u n ­ kásnőjét, a k i n e m r é g k e r ü l t ki a K I S Z soraiból. Szabó J ú l i a C s í k s z e r e d á b a utazott, ahol az á l l o m á s o n h e m z s e g t e k a r e n d ő r ö k és csendőrök, s ő e g y e n e s e n a k o m m u ­ n i s t a p á r t t a l r é g szimpatizáló és a r e n d ő r s é g megfigyelése a l a t t álló családhoz m e n t . K é t n a p r a r á őrizetbe v e t t é k a M A D O S Z k é t a k t i v i s t á j á t , a k i k k e l találkozott, s 1941. j ú n i u s 28-án őt is l e t a r t ó z t a t t á k . E n n e k k a t a s z t r o f á l i s k ö v e t k e z m é n y e volt az egész észak-erdélyi k o m m u n i s t a m o z g a l o m r a nézve, m i v e l S z a b ó J ú l i a i s m e r t e a k o m m u n i s t a p á r t számos k o n s p i r a t i v k a p c s o l a t á t . Ez az a k t i v i s t a , aki m é g n e m á l l t a k i az e l n y o m ó s z e r v e k k e l folytatott h a r c p r ó b á j á t , m i u t á n m e g v e r t é k , s n a c i o n a l i s t a és a n t i s z e m i t a d e m a g ó g i á v a l „megdolgozták", n é h á n y n a p a l a t t á r u l ó v á vált, és azt is v á l l a l t a , h o g y a r e n d ő r s é g u t a s í t á s á r a h a m i s v á d a k k a l illessen olya-

nokat, a k i k e t b e s ú g á s a n y o m á n l e t a r t ó z t a t t a k (Csatári D á n i e l : Forgószélben. Buda­ pest, 1969. 158—185). A t ö m e g e s l e t a r t ó z t a t á s o k egészen 1941. s z e p t e m b e r 30-áig t a r t o t t a k . A l e t a r ­ tóztatott m a g y a r , r o m á n , zsidó k o m m u n i s t á k közül t ö b b e n t a g j a i v o l t a k a k o m m u ­ nista p á r t t e r ü l e t i b i z o t t s á g á n a k , így P a v e l Bojan, F a z e k a s József, K o h n Hillel, N e m e s József, Vasile P o g ă c e a n u , Rácz G y u l a . A l e t a r t ó z t a t o t t a k a t a szamosfalvi (Kolozs megye) és ákosfalvi (Maros megye) k í n z ó t á b o r b a i n t e r n á l t á k . A l e g v a d a b b fasiszta m ó d s z e r e k k e l folytott k í n z á s o k n y o m á n sok h a r c o s n y o m o r é k lett. Az 1210 kihallgatott közül 795-öt á t a d t a k a p o l g á r i és a k a t o n a i ügyészségeknek. K ö z ü l ü k sok elítéltet a f r o n t r a k ü l d t e k b ü n t e t ő k ü l ö n í t m é n y e k b e , a m e l y e k e t joggal n e v e z t e k „haláltáborok"-nak. Az É s z a k - E r d é l y b e n n a g y o b b s z á m b a n lévő r o m á n lakosság m e g f é l e m l í t é s é r e még 1941 utolsó h ó n a p j a i b a n t ö b b ezer r o m á n m u n k á s t , p a r a s z t o t , é r t e l m i s é g i t t a r ­ tóztattak le az „ á l l a m r e n d " ellen e l k ö v e t e t t b ű n t e t t é r t , s 1381-et k ö z ü l ü k á t a d t a k a bíróságnak. 1942-ben m i n t e g y 20 000 férfit, főleg r o m á n o k a t és zsidókat, de szá­ mos m a g y a r t is azzal a g y a n ú v a l , h o g y k o m m u n i s t á k , kényszermunka-táborba küldtek. Az é s z a k - e r d é l y i k o m m u n i s t á k az e l n y o m á s és v é r e s t e r r o r e l l e n é r e t o v á b b folytatták erőteljes t e v é k e n y s é g ü k e t . M e g s z e r v e z t é k a b e b ö r t ö n z ö t t e k v a g y l á g e r b e küldöttek megsegítését, v a l a m i n t k ü l ö n b ö z ő a k c i ó k a t k e z d e m é n y e z t e k a t á r s a d a l m i és nemzeti e l n y o m á s t célzó i n t é z k e d é s e k és a hitleri h á b o r ú ellen. A k o m m u n i s t a élharcos J ó z s a Béla, a t e r ü l e t i bizottság t i t k á r a , m é l y i l l e g a l i t á s b a n m e g s z e r v e z t e k i á l t v á n y o k terjesztését a t ö m e g e k közt és tiltakozó levelek k ü l d é s é t d e m o k r a t i k u s gondolkodású személyekhez, a m u n k a t á b o r o k b a n s z e n v e d ő z s i d ó k k a l és r o m á n o k ­ kal s z e m b e n t a n ú s í t o t t e m b e r t e l e n b á n á s m ó d és a rasszista t ö r v é n y t e l e n s é g e k ellen. „Észak- és D é l - E r d é l y b e n e g y a r á n t — í r t a — m a g y a r o k , r o m á n o k , zsidók egyfor­ m á n n y ö g j ü k H i t l e r pokoli j á t é k á n a k e r e d m é n y e i t , l e g f e n n e b b a j á t é k h o z s z ü k ­ séges v á l t o z a t o k b a n és k ü l ö n b s é g e k k e l . " Az e l n y o m o t t r o m á n t ö m e g e k k ö r é b e n folyó t e v é k e n y s é g e t — a k o m m u n i s t a p á r t t e r ü l e t i b i z o t t s á g á n a k i r á n y í t á s á v a l — J ó z s a Béla, ifjabb Teofil Vescan és az i n t e r n á l ó t á b o r b ó l időközben k i s z a b a d u l t Vasile P o g ă c e a n u vezette. A kolozsvári szakszervezetek v e z e t ő s é g é b e n a baloldali s z o c i á l d e m o k r a t á k a m u n k á s o s z t á l y egy­ ségének s z e l l e m é b e n a k o m m u n i s t á k k a l e g y ü t t m ű k ö d v e t e v é k e n y k e d t e k . A „ N e m z e t i M u n k a k ö z p o n t " , ez a k o r m á n y á l t a l f e n n t a r t o t t fasiszta és sovi­ niszta szervezet, a m e l y n e k az a gyűlöletes szerep j u t o t t , hogy e l á r u l j a a m u n k á s ­ osztályt, és soviniszta diverziót p r o v o k á l j o n s o r a i b a n , a h o r t h y s t a h a t ó s á g o k segít­ ségével r á t e t t e kezét számos szakszervezeti s z é k h á z r a . N a g y v á r a d o n e n n e k a szer­ vezetnek az élén Szabó J á n o s , a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t volt t a g j a állt. A m u n k á s o k nagy többsége a z o n b a n , nemzetiségi k ü l ö n b s é g n é l k ü l , a h a g y o m á n y o s o s z t á l y a l a p o n álló s z a k s z e r v e z e t e k b e és a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t s o r a i b a t ö m ö r ü l t , a m e l y p á r t v a ­ lamelyest m e g ő r i z t e a k c i ó s z a b a d s á g á t . A m a g y a r és a r o m á n fasiszták c i n k o s s á g á r a j e l l e m z ő az a tény, hogy a n y i ­ laskeresztes szervezet kolozsvári vezetőségében r é s z t v e t t egy képviselője a v a s g á r ­ d i s t á k n a k , a k i k e t e g y é b k é n t a besztercei r e n d ő r f ő n ö k ú g y jellemzett, hogy „nagyon lojális m a g a t a r t á s ú a k és e n g e d e l m e s e k . Ilie Dalbosfalvi, a m a g y a r fasiszta n y i l a s ­ keresztes szervezet egyik vezetője m á r 1940-ben U n g u r e a n u o r t o d o x p a p segítsé­ gével kapcsolatot t e r e m t e t t a V a s g á r d a é s z a k - e r d é l y i tagjaival, a n y i l a s p á r t b a v a l ó belépésük végett" (Tilkovszky L ó r á n t i.m. 307). A szovjet h a d s e r e g győzelmes offenzívája, a m e l y 1942 végén kezdődött, d ö n t ő csapást m é r t a h i t l e r i s t a h a d i g é p e z e t r e , szertefoszlatta a legyőzhetetlenségéről szőtt

mítoszt. Ez h o z z á j á r u l t e g y b e n az a n t o n e s z k á n u s d i k t a t ú r a és a h o r t h y s t a r e n d s z e r v á l s á g á n a k elmélyüléséhez, a m e l y e k e t a t ö m e g e k n ö v e k v ő elégedetlensége m i n d ­ jobban megrendített. R o m á n i á b a n 1943-ban a m u n k á s o k és p a r a s z t o k számos s p o n t á n és szervezett tiltakozó m e g m o z d u l á s á v a l t a l á l k o z u n k , e g y r e t ö b b a szabotázsakció a h a d i i p a r b a n és a front e l l á t á s á v a l k a p c s o l a t o s v á l l a l a t o k b a n . A resicai s z i g u r a n c a f ő n ö k e r r e a h e l y z e t r e és politikai k ö v e t k e z m é n y e i r e u t a l v a 1943-ban azt j e l e n t e t t e , h o g y „a h e ­ lyi ü z e m e k m u n k á s a i k ü l ö n b ö z ő felforgató és főleg k o m m u n i s t a á r a m l a t o k r a h a j ­ l a m o s a k n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l " (E. C i m p o n e r i u : Reşiţa luptătoare. Din istoria mişcării muncitoreşti reşiţene în perioada dintre cele două războaie mon­ diale. B u c u r e ş t i , 1965. 281). U g y a n a b b a n az é v b e n M a g y a r o r s z á g b e l ü g y m i n i s z t é ­ r i u m á n a k a j e l e n t é s e így j e l l e m e z t e a r o m á n i a i m a g y a r t ö m e g e k m a g a t a r t á s á t : „ S a j ­ n á l a t o s t é n y , h o g y n e m c s a k a r o m á n lakosság, h a n e m m é g a m a g y a r lakosság is e r ő s h a j l a m o t t a n ú s í t a k o m m u n i s t a e s z m é k i r á n t " (Csatári D á n i e l : A magyar— román ellenállási mozgalmak történetéből. Párttörténeti Közlemények. Budapest, 1959. 2). Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a t ú r a ú j a b b t e r r o r h u l l á m o t i n d í t o t t a k o m m u n i s t á k és á l t a l á b a n az antifasiszta h a r c o s o k ellen. 1943 f e b r u á r ­ j á b a n c s u p á n A r a d o n 30 antifasisztát t a r t ó z t a t t a k le, k ö z t ü k Szabó Á r p á d o t és P a l á s t h y Józsefet, a M A D O S Z A r a d megyei s z e r v e z e t é n e k vezetőit. Szabó Á r p á d a n n a k idején szerkesztője volt a M A D O S Z Erdélyi Magyar Szó c í m ű legális k o ­ lozsvári l a p j á n a k , a m e l y n e k a h a s á b j a i n k ü z d ö t t a s o v i n i z m u s m i n d e n fajtája ellen, s leleplezte a r e v i z i o n i z m u s t . L e t a r t ó z t a t á s a k o r i l l e g a l i t á s b a n élt, m i v e l a kolozs­ v á r i r o m á n k a t o n a i t ö r v é n y s z é k m é g a bécsi d i k t á t u m előtt elítélte, m a j d p e d i g a h o r t h y s t a h a t ó s á g o k körözték. Az a r a d i s z i g u r a n c á n k e g y e t l e n ü l m e g v e r t é k és m e g k í n o z t á k . M á r c i u s 6-án m á r h a l d o k o l t , a m i k o r á t s z á l l í t o t t á k a t e m e s v á r i k a t o n a i t ö r v é n y s z é k r e , ahol k i s z e n v e d e t t . A Vörös Segély t e r ü l e t i b i z o t t s á g á n a k illegális l a p j a , az Apărătorul, 1943 m á r c i u s á b a n b e s z á m o l e r r ő l a bestiális b ű n t é n y r ő l , s azt írja, h o g y Ion A n t o n e s c u , a k i e g y ü t t m ű k ö d i k a m a g y a r fasisztákkal, „kivégzi a r o m á n n é p igazi b a r á t a i t " (E. C i m p o n e r i u : Presa ilegală din Banat editată şi îndrumată de partid în anii 1941—44. Studii. Revista de istorie, 1962. 5. 1185). U g y a n a k k o r a t e m e s v á r i Népszabadság r á m u t a t : S z a b ó Á r p á d o t azért ölték meg, m e r t a r o m á n és m a g y a r dolgozók egységes h a r c á n a k kiszélesítéséért és m e g s z i l á r d í t á s á é r t k ü z ­ dött közös e l n y o m ó j u k — H i t l e r — s az á r u l ó A n t o n e s c u és H o r t h y ellen. 1943 elején folyt le a b u d a p e s t i , kolozsvári, m a r o s v á s á r h e l y i és s z a t m á r i t ö r ­ v é n y s z é k e k e n 664 é s z a k - e r d é l y i r o m á n és m a g y a r k o m m u n i s t a p e r e is, a k i k e t m é g 1941 v é g é n t a r t ó z t a t t a k le. T ö b b e k között azzal v á d o l t á k őket, h o g y „ n e m létező n e m z e t i s é r e l m e k e t v e t e t t e k fel, és kiélezték a n e h é z gazdasági helyzetet". Sok évi b ö r t ö n r e ítélték őket. A h i t l e r i s t a h á b o r ú és a fasiszta t e r r o r e l m é l y ü l é s e k ö v e t k e z t é b e n n ő t t ö n n ő t t a n é p t ö m e g e k elégedetlensége. I l y e n k ö r ü l m é n y e k között n a g y o b b m é r e t e k e t öltöt­ t e k R o m á n i á b a n az akciók a h i t l e r i s t a leigázás és a katonai-fasiszta d i k t a t ú r a ellen. 1943-ban m e g a l a k u l t az A n t i h i t l e r i s t a Hazafias A r c v o n a l , a m e l y a R o m á n K o m m u ­ n i s t a P á r t o t , az Ekésfrontot, a H a z a f i a k Szövetségét, a MADOSZ-t, a Szocialista P a ­ r a s z t p á r t o t s a S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t egyes helyi szervezeteit t ö m ö r í t e t t e . E g y r e n y i l v á n v a l ó b b á vált, hogy a h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g elveszti a h á b o r ú t , s így egyes r o m á n i a i és m a g y a r o r s z á g i u r a l k o d ó körök, a m e l y e k k o m m u n i s t a e l l e n e s e s z m é k e t v a l l o t t a k u g y a n , d e p o l i t i k a i l a g á t a k a r t á k m e n t e n i m a g u k a t a vészen, a H i t l e r - e l l e n e s k o a l í c i ó b a n részt v e v ő n y u g a t i h a t a l m a k felé k e z d t e k t á j é k o z ó d n i . Ezek a k ö r ö k a b b a n a r e m é n y b e n r i n g a t ó z t a k , h o g y a n y u g a t i h a t a l m a k az utolsó

p i l l a n a t b a n közös frontot h o z n a k l é t r e a n é m e t i m p e r i a l i z m u s s a l a S z o v j e t u n i ó ellen, v a g y pedig e g y e d ü l ők k e r ü l n e k ki győztesen a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y a Szovjetunió az elszenvedett veszteségek m i a t t legyengül. K á l l a y Miklós m i n i s z t e r e l n ö k és M i h a i A n t o n e s c u lehetőséget k e r e s t e k a r r a , hogy k i v o n j á k m a g u k a t a felelősség alól. E célból d i p l o m a t á k a t és k ü l ö n b ö z ő sze­ mélyiségeket k ü l d t e k a semleges országokba, hogy k a p c s o l a t b a l é p j e n e k A n g l i a és az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k m e g b í z o t t a i v a l , igazolni igyekezve a h i t l e r i N é m e t ­ országot kiszolgáló p o l i t i k á j u k a t . Ugyanakkor a két k o r m á n y — a hitlerista Németország biztatására — p u h a ­ tolózott a b b a n az i r á n y b a n is, h o g y c s ö k k e n t s e a k é t ország közötti feszültséget, ami a bécsi d i k t á t u m megjelölte h a t á r m i n d k é t o l d a l á n j e l e n t ő s k a t o n a i egysé­ geket kötött l e : e z e k r e a hitleri p a r a n c s n o k s á g n a k m i n d n a g y o b b szüksége volt. Ezzel egyidőben a h i t l e r i p a r a n c s n o k s á g előkészítette M a g y a r o r s z á g v a g y R o m á n i a elözönlésének a t e r v é t a r r a az e s e t r e , h a a két ország közül v a l a m e l y i k m e g p r ó ­ bálna kilépni a h i t l e r i t á b o r b ó l , megfelelő í g é r e t e k e t is t é v e m i n d k é t ország k ö v e ­ teléseinek kielégítésére, h a h ű e k m a r a d n a k N é m e t o r s z á g h o z . Egyes r o m á n i a i és m a g y a r o r s z á g i a n g o l b a r á t p o l g á r i p o l i t i k u s o k a r r ó l á b r á n ­ doztak, h o g y az a n g o l — a m e r i k a i h a d e r ő „ p a r t r a s z á l l " a F e k e t e - t e n g e r p a r t j a i n , és légi ú t o n is c s a p a t o k a t fog k ü l d e n i ide. Így r e m é l t é k m e g m e n t e n i e z e k b e n az országokban a tőkés-földesúri r e n d s z e r t . A d o t t p i l l a n a t b a n ezek a r o m á n i a i és m a ­ gyarországi politikusok k ö z v e t l e n t á r g y a l á s o k k a l is p r ó b á l k o z t a k e g y m á s között. 1943 j ú n i u s á b a n gróf Bánffy Miklós, a felsőház tagja, aki a k i r á l y i d i k t a t ú r a a l a t t a R o m á n i a i M a g y a r Népközösség e l n ö k e volt, a K á l l a y - k o r m á n y f e l h a t a l m a z á s á v a l B u k a r e s t b e m e n t azzal a m e g b í z a t á s s a l , hogy t á r g y a l j o n az A n t o n e s c u - k o r m á n y képviselőivel a k é t országot é r i n t ő m á s o d l a g o s jellegű v i t á s p r o b l é m á k r e n d e z é s é ­ ről. U g y a n a k k o r gróf B e t h l e n I s t v á n , a k i ideiglenesen v i s s z a v o n u l t a politikai élet nyílt s z í n p a d á r ó l , s a m a g y a r o r s z á g i a n g o l b a r á t csoport t e v é k e n y vezetője m a ­ radt, b i z a l m a s a n m á s s a l is m e g b í z t a Bánffyt. Valóban, a h i v a t a l o s t á r g y a l á s o k szü­ netében Bánffy a l e g n a g y o b b t i t o k b a n t a l á l k o z o t t M a n i u v a l is, s ez a l k a l o m m a l r á ­ m u t a t o t t a r r a , h o g y M a g y a r o r s z á g és R o m á n i a „ u g y a n a b b a n az i d ő b e n k i v á l h a t n a a Tengelyből", d e ez e s e t b e n m e g k e l l e n e egyezni E r d é l y t e k i n t e t é b e n , m e g ő r i z v e a létező s t a t u s q u ó t (vagyis a bécsi d i k t á t u m a l a p j á n előállt helyzetet) m i n d a d d i g , amíg a n a g y h a t a l m a k végleg e l d ö n t i k a h a t á r o k sorsát" (Bányai László: Contri­ buţii privind misiunea contelui Bánffy Miklós la Bucureşti în iunie 1943. Studii. Revista de istorie, 1967. 4. 722). M a n i u n a k az volt a v é l e m é n y e , h o g y az illető m a ­ gyarországi k ö r ö k n e k el kell i s m e r n i ü k az 1938-as h a t á r t m i n d R o m á n i a , m i n d pedig Jugoszlávia és Csehszlovákia t e k i n t e t é b e n . A t á r g y a l á s o k m e g a k a d t a k , m i v e l Bánffy m e g b í z a t á s a n e m t a r t a l m a z o t t s e m m i f é l e ilyen ígéretet. M i n d e z e k a politikai m a n ő v e r e k — a m e l y e k látszólag a b é k e é r d e k e i t szol­ gálták — n e m t a r t o t t á k vissza a k é t ország k o r m á n y á t attól, h o g y t o v á b b r a is szállítsák az á g y ú t ö l t e l é k e t és az a n y a g i j a v a k a t a hitleri h a d i g é p e z e t s z á m á r a , s fo­ kozzák az o r s z á g b a n dúló v é r e s k o m m u n i s t a e l l e n e s t e r r o r t . 1943 őszén a h o r t h y s t a h a t ó s á g o k É s z a k - E r d é l y b e n 283 h a r c o s t t a r t ó z t a t t a k le a k o m m u n i s t á k soraiból v a g y azok közül, a k i k k o m m u n i s t a - g y a n ú s a k v o l t a k . N o ­ v e m b e r 14-én l e t a r t ó z t a t t á k és a szamosfalvi k í n z ó t á b o r b a v i t t é k J ó z s a B é l á t is, a r o m á n és m a g y a r dolgozók közös e l n y o m ó i k ellen vívott h a r c á n a k r e n d ü l e t l e n bajnokát. M i u t á n v a d á l l a t i m ó d o n m e g k í n o z t á k , 1943. n o v e m b e r 22-én a h o r t h y s t a hóhérok v é g e z t e k vele. 1943 v é g é n t ö m e g e s e n t a r t ó z t a t t á k le R o m á n i á b a n is a k o m ­ m u n i s t á k a t és számos antifasiszta harcost, dr. P e t r u G r o z á v a l az élen. A h o r t h y s t a vezető k ö r ö k és az a n t o n e s z k á n u s - f a s i s z t a k l i k k s o r a i b a n n ö v e k v ő fejetlenség — a

t e r r o r ellenére — l e h e t ő v é t e t t e az antifasiszta és d e m o k r a t i k u s e r ő k ú j a b b akcióit. 1943-ban az észak-erdélyi k o m m u n i s t á k számos olyan m e g m o z d u l á s t szerveztek, a m e l y a h i t l e r i s t a h á b o r ú ellen i r á n y u l t , s felfedte a h i t l e r i s t a i m p e r i a l i z m u s és h o r t h y s t a c i n k o s t á r s a i igazi arcát. A lakosság és a k a t o n a s á g k ö r é b e n m i n d n a ­ gyobb a r á n y o k a t öltő antifasiszta ellenállás, a katonai-fasiszta d i k t a t ú r a és a náci h á b o r ú elleni gyűlölet k ö r ü l m é n y e i között a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t erősítette és mozgósította m i n d e n osztagát az á r u l ó r e n d s z e r és a hitleri j á r o m elleni d ö n t ő ü t k ö z e t előkészítése végett. A M A D O S Z 1944 f e b r u á r j á b a n T e m e s v á r t terjesztett f e l h í v á s á b a n r á m u t a ­ t o t t : „Antonescu, H i t l e r n e k ez a m i n d e n r e k é p e s h ó h é r l e g é n y e , m i k ö z b e n a r o m á n n é p fiait a h i t l e r i v á g ó h í d r a h u r c o l j a . . . b e v e z e t t e a k a t o n a i m u n k a t á b o r o k a t , ahol fiaink t ö m e g e s e n p u s z t u l n a k el a r a b s z o l g a m u n k á b a n , éhezéstől, betegségtől sújtva. S m í g H o r t h y fasiszta m a r t a l ó c a i , m i n t g y a r m a t r a , v e t e t t é k m a g u k a t É s z a k - E r d é l y r e , elsősorban az ott élő r o m á n t ö m e g e k r e , a d d i g A n t o n e s c u p r i b é k j e i dél-erdélyi és b á n s á g i m a g y a r f a l v a i n k n é p é t fosztották k i . . . A r o m á n n é p p e l közös h i t l e r i r a b s á g u n k b ó l c s a k egy kivezető ú t v a n : a közös a n t i h i t l e r i s t a s z a b a d s á g h a r c ú t j a ! . . . Az aljas h a z a á r u l ó k A n t o n e s c u R o m á n i á j á b a n és H o r t h y M a g y a r o r s z á g á b a n m i n d ­ k é t n é p e t eszközül h a s z n á l j á k Hitler r a b l ó h a d j á r a t á h o z , s m o s t egészen feláldoz­ n á k őket a fejvesztetten h á t r á l ó n é m e t h o r d á k fedezésére. Az itt élő m a g y a r s á g c s a k a r o m á n n é p p e l közös h i t l e r i iga l e r á z á s a ú t j á n , c s a k az á l t a l á n o s e m b e r i s z a b a d s á g j o g o k m e g v a l ó s í t á s a ú t j á n , elsősorban n a g y szomszédunk, a Szovjetunió b a r á t s á g á n a k e l n y e r é s e ú t j á n j u t h a t el s z a b a d s á g á h o z . " 1944. m á r c i u s 19-én a n é m e t c s a p a t o k m e g s z á l l t á k M a g y a r o r s z á g stratégiai pontjait, és az ingadozó K á l l a y - k o r m á n y h e l y é b e a h i t l e r i s t á k a t teljes egészében kiszolgáló k o r m á n y t j u t t a t t á k u r a l o m r a , Sztójay D ö m é v e l az élen. A m a g y a r fasiszta h a t ó s á g o k u g y a n a k k o r — a G e s t a p ó v a l e g y ü t t m ű k ö d v e — az antifasiszta h a r c o s o k ezreit t a r t ó z t a t t á k le É s z a k - E r d é l y b e n . A M A D O S Z illegális lapja, a Méliusz József szerkesztette Bánsági Magyar Szó r á m u t a t o t t a r r a , h o g y a H o r t h y - és Sztójay-féle á r u l á s ú j a b b j e l a d á s a r r a : „nincs m á s k i ú t , m i n t e g y ü t t h a r c o l n i H i t l e r ellen azon a földön, a m e l y e n s z ü l e t t ü n k és é l ü n k r o m á n és m á s n e m z e t i s é g ű s o r s t á r s a i n k k a l " (Bánsági Magyar Szó, T e m e s v á r , 1944. m á j u s - j ú n i u s ) . A l a p leleplezte G y á r f á s E l e m é r n e k , a M a g y a r Népközösség e l n ö k é n e k a felhívását, a m e l y „fegyelmezettséget és m e g é r t é s t " k ö v e t e l t a r o m á n i a i m a g y a r lakosság részéről. „Kivel s z e m b e n l e g y ü n k fegyelmezettek és m e g é r t ő k ? H i t l e r r e l és A n t o n e s c u v a l s z e m b e n , a f a s i s z t á k k a l s z e m b e n , a k i k k i f o s z t a n a k és v á g ó h í d r a h u r c o l n a k m i n k e t ? " — t e t t e fel a k é r d é s t a M A D O S Z lapja. Az összes d e m o k r a t i k u s és antifasiszta e r ő k t ö m ö r ü l é s e s z á m á r a k e d v e z ő lég­ k ö r b e n az R K P fokozta erőfeszítéseit, h o g y m e g v a l ó s í t s a a m u n k á s o s z t á l y a k c i ó egyégét, m e g a l a p o z v a ezzel p o l i t i k a i és nemzetiségi k ü l ö n b s é g n é l k ü l m i n d e n o l y a n p á r t , szervezet és csoport e g y e t l e n a r c v o n a l b a v o n á s á t , a m e l y kész k ü z d e n i a katonai-fasiszta d i k t a t ú r a m e g d ö n t é s é é r t és a f e g y v e r e k n e k a h i t l e r i N é m e t o r ­ szág ellen f o r d í t á s á é r t . A m u n k á s e g y s é g f r o n t m e g t e r e m t é s e 1944 á p r i l i s á b a n és az Országos D e m o k r a t a B l o k k m e g a l a k í t á s á r a v o n a t k o z ó e g y e z m é n y m e g k ö t é s e j ú n i u s ­ b a n o l y a n akcióegységhez vezetett, a m e l y céljául t ű z t e ki a k a t o n a i - f a s i s z t a d i k t a ­ t ú r a eltávolítását, R o m á n i a kilépését a szovjetellenes h á b o r ú b ó l és c s a t l a k o z á s á t a H i t l e r - e l l e n e s h a t a l m a k h o z , a n e m z e t i függetlenség és s z u v e r e n i t á s visszaállítását, É s z a k - E r d é l y f e l s z a b a d í t á s á t a h o r t h y s t a - h i t l e r i s t a m e g s z á l l á s alól és az o r s z á g b a n demokratikus rendszer megteremtését. A szovjet c s a p a t o k közeledése, a vezető k ö r ö k s o r a i b a n egyesek — b e l e é r t v e a k i r á l y i p a l o t á t is — á l l á s p o n t - v á l t o z t a t á s a , v a l a m i n t a H i t l e r - e l l e n e s h a n g u l a t

a h a d s e r e g b e n l e h e t ő v é t e t t e az előkészített t e r v v a l ó r a v á l t á s á t . Az R K P 1944. augusztus 23-án, a n é p a l a p v e t ő é r d e k e i n e k megfelelően cselekedve, k i r o b b a n t o t t a az antifasiszta f e g y v e r e s felkelést, a m i n e k e r e d m é n y e k é n t R o m á n i a k i l é p e t t a szovjetellenes h á b o r ú b ó l és csatlakozott a H i t l e r - e l l e n e s koalícióhoz. Az R K P leg­ közelebbi szövetségesei közt t e v é k e n y k e d e t t a M A D O S Z is. A dolgozó t ö m e g e k , n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l , t á m o g a t t á k az ország t e r ü l e t é n e k a fasiszta igából v a l ó f e l s z a b a d í t á s á r a i r á n y u l ó a k c i ó k a t . A M A D O S Z t e m e s v á r i és brassói szervezetei az 1944. a u g u s z t u s i felkelés győzelme u t á n egy­ öntetű felhívást i n t é z t e k a m a g y a r n e m z e t i s é g ű dolgozókhoz. Most, a m i k o r az ország n é p e — mondja a temesvári felhívás — felsza­ b a d u l t m i n d e n idők l e g e m b e r t e l e n e b b e l n y o m a t á s a , a fasizmus alól, itt az idő, h o g y az itt élő m a g y a r s á g is kifejezze becsületes s z á n d é k á t a R o m á n i a d e m o k r a t i k u s erőivel v a l ó közös h a r c r a a fasizmus m a r a d v á n y a i n a k m e g ­ s e m m i s í t é s é é r t és egy széles k ö r ű d e m o k r a t i k u s r e n d s z e r m e g v a l ó s í t á s á é r t . A R o m á n i a i M a g y a r Dolgozók Szövetsége t ö b b m i n t tíz éve h ű s é g e s fegy­ v e r t á r s a a r o m á n n é p d e m o k r a t i k u s erőinek. A M A D O S Z m i n d v é g i g m e g ­ a l k u v á s n é l k ü l h a r c o t folytatott a m a g y a r t ö m e g e k e t k i s e m m i z ő fasiszta dik­ t a t ó r i k u s r e n d s z e r ellen, a s z a b a d s á g é r t , n e m z e t i jogegyenlőségért. U g y a n ­ a k k o r ö n t u d a t o s a n h i r d e t t e , h o g y a revíziós p r o p a g a n d a csak a r r a szolgál, hogy e l t é r í t s e az itt élő m a g y a r t ö m e g e k e t a r o m á n n é p p e l vívott közös h a r c útjáról. A M A D O S Z m i n d e n erejéből t á m o g a t j a É s z a k - E r d é l y n é p é n e k és így a r o m á n n é p p e l e g y ü t t m a g y a r t e s t v é r e i n k n e k a f e l s z a b a d í t á s á t a hitleri b a n ­ d i t á k és a r e a k c i ó s m a g y a r m á g n á s o k u r a l m a alól. A brassói felhívás u g y a n e z t h a n g o z t a t j a : „A M A D O S Z a d e m o k r a t i k u s népi erők összefogásáért m i n d e n becsületes m a g y a r t zászlója a l á hív. R a g a d j a t o k m e g m i n d e n eszközt az alig m e g s z ü l e t e t t n é p i s z a b a d s á g m e g s z i l á r d í t á s á é r t . T é p j é t e k ki l e l k e t e k b ő l a gondolatot, hogy m é g v a l a h a is felütheti fejét k ö z t ü n k a fajgyű­ lölet á t k a , a m e l y E r d é l y lakóit e g y m á s s a l s z e m b e t u d t a u g r a s z t a n i . " A f e g y v e r e s felkelés győzelme n a g y v i s s z h a n g o t v á l t o t t ki É s z a k - E r d é l y b e n . A h o r t h y s t a e l e m e k p á n i k b a estek, a dolgozók p e d i g nemzetiségi k ü l ö n b s é g n é l k ü l egyre k e m é n y e b b e l l e n á l l á s t f e j t e t t e k ki a fasiszta h a t ó s á g o k k a l s z e m b e n . N e m válaszoltak a b e h í v á s i p a r a n c s o k r a , s m e g t a g a d t á k a v á l l a l a t o k k i ü r í t é s é t . A r o m á n és m a g y a r m u n k á s o k , p a r a s z t o k számos akcióval t á m o g a t t á k azokat a r o m á n és szovjet k a t o n a i egységeket, a m e l y e k n e h é z h a r c o k a t v í v t a k É s z a k - E r d é l y felszabadításáért. Így p é l d á u l F l o a r e a I o n t Csík m e g y é b e n kivégezték, a m i k o r lő­ szert szállított a szovjet egységeknek, P ó r a I m r é t pedig, az 1934-es gyímesvölgyi felkelés egyik szervezőjét, a M A D O S Z régi h a r c o s á t a m a g y a r fasiszták a k k o r lőtték le, a m i k o r m e g p r ó b á l t á t j u t n i a felszabadító csapatokhoz. A v i s s z a v o n u l ó fasiszta c s a p a t o k sok b ű n t é n y t k ö v e t t e k el. A k o m m u n i s t á k a h i t l e r i s t a h á b o r ú t szabotáló erőteljes a k c i ó k k a l f o r d u l t a k s z e m b e v e l ü k . A fasiszta m a g y a r csendőrség, h o g y m e g a k a d á l y o z z a ezeket az akciókat, ú j a b b l e t a r t ó z t a t á ­ sokhoz folyamodott. A G e s t a p o u t a s í t á s á r a l e t a r t ó z t a t t á k és m e g ö l t é k K o v á c s K a t o n a Jenőt, az é l e n j á r ó k o m m u n i s t á t , kolozsvári írót, a Korunk volt szerkesztőjét, a k i n e k r e n d ü l e t l e n á l l á s p o n t j a volt a r o m á n h a l a d ó e r ő k k e l v a l ó szolidaritás k é r d é s é b e n . Ezt a gaztettet 1944. o k t ó b e r 10-én h a j t o t t á k végre, egy n a p p a l a v á r o s felszaba­ dítása előtt. A f r o n t o n a r a t o t t g y ő z e l m e k a fasiszta c s a p a t o k felett siettették a n é p d e ­ mokratikus vívmányainak megszilárdítását. Ennek a folyamatnak a megnyilvá­ nulása volt az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l m e g t e r e m t é s e az R K P vezetésével, a m e l y b e n az R K P , az S Z D P , a szakszervezetek, az Ekésfront, a H a z a f i a k Szövet­ sége, a M A D O S Z és m á s d e m o k r a t i k u s szervezetek v e t t e k részt. Az Országos D e -

m o k r a t a A r c v o n a l p r o g r a m j a h a r c o t h i r d e t e t t „egy d e m o k r a t i k u s k o r m á n y m e g ­ t e r e m t é s é é r t , a földbirtokosok k i s a j á t í t á s á é r t és a f ö l d n e k a föld n é l k ü l i v a g y k e v é s földdel r e n d e l k e z ő p a r a s z t o k b i r t o k á b a j u t t a t á s á é r t , a dolgozók é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k a m e g j a v í t á s á é r t , v a l a m i n t a r o m á n n é p és az együttélő n e m z e t i s é g e k közötti j o g ­ egyenlőség és b a r á t s á g p o l i t i k á j á é r t " (Scînteia, 1944. s z e p t e m b e r 24). 1944. o k t ó b e r 6-án B u k a r e s t b e n a R o m á n i a i M a g y a r Dolgozók Országos Szö­ v e t s é g é n e k (MADOSZ) Ú j j á s z e r v e z ő Bizottsága r o m á n és m a g y a r n y e l v e n m e g j e ­ l e n t k i á l t v á n y á b a n közli az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l p l a t f o r m j á t , s hozzáfűzi, hogy a M A D O S Z ezt a m u n k a t e r v e t a k ö v e t k e z ő n y i l a t k o z a t t a l f o g a d t a : Mi, a R o m á n i a i M a g y a r Dolgozók Országos S z ö v e t s é g é n e k a k i k ü l d ö t t e i , 1944. o k t ó b e r 4—5-én B u k a r e s t b e n folytatott t á r g y a l á s a i n k a l a p j á n a k ö v e t ­ kező h a t á r o z a t o t h o z t u k : A r o m á n n é p i d e m o k r á c i a 1944. a u g u s z t u s 23-án t ö r t é n e l m é n e k új s z a k a ­ szához érkezett. A fasiszta-hitleri r é m u r a l o m m e g d ö n t é s e u t á n a r o m á n n é p maga vette kezébe sorsának irányítását. Mi, R o m á n i á b a n élő m a g y a r o k egy p i l l a n a t i g s e m v á l a s z t j u k el sor­ sunkat román testvéreink s o r s á t ó l . . . A fiatal népi d e m o k r á c i a vezérei széles n e m z e t i d e m o k r a t i k u s a r c v o ­ n a l b a h í v j á k az ország összes n é p i erőit. E z e n a r c v o n a l n a k a k o m m u n i s t a és s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t o k b ó l létesült M u n k á s E g y s é g a r c v o n a l ú t j á n j a v a s o l t m u n k a t e r v e , m e l y h e z az ország összes d e m o k r a t i k u s erői c s a t l a k o z n a k , 4. pontjában kimondja, hogy „Meg k e l l v a l ó s í t a n u n k n e m z e t i s é g r e , felekezetre és n e m r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l az ország m i n d e n á l l a m p o l g á r á n a k teljes e g y e n l ő s é g é t . . . A n e m z e t i és felekezeti ü l d ö z t e t é s t t ö r v é n n y e l kell t i l t a n i és b ü n t e t n i " . Feldolgozva a m u n k a t e r v teljes t a r t a l m á t , f i g y e l e m b e v é v e m i n d e n k ü ­ lönleges n e m z e t i k é r d é s ü n k e t , felelősségünk t u d a t á b a n a m u n k a t e r v e t teljes egészében elfogadjuk és c s a t l a k o z u n k a N e m z e t i D e m o k r a t i k u s A r c v o n a l h o z . A M A D O S Z 1944. o k t ó b e r 16-án B r a s s ó b a n t a r t o t t országos k o n f e r e n c i á j á n e l ­ h a t á r o z t a , h o g y a r o m á n i a i m a g y a r n e m z e t i s é g széles k ö r ű d e m o k r a t i k u s politikai szervezetté v á l i k , elnevezését R o m á n i a i M a g y a r Népi Szövetségre v á l t o z t a t j a . A h o r t h y s t a m e g s z á l l á s alól v a l ó f e l s z a b a d u l á s m é r t é k é b e n É s z a k - E r d é l y b e n b e v e z e t t é k a r o m á n közigazgatást. A n é p t ö m e g e k akciói r é v é n — a m e l y e k é l é n a k o m m u n i s t á k á l l t a k — számos m e g y é b e n , v á r o s b a n és k ö z s é g b e n d e m o k r a t i k u s h a t ó s á g o k a t i k t a t t a k b e , a m e l y e k a n é p t ö r e k v é s e i n e k megfelelően t e v é k e n y k e d t e k . U g y a n a k k o r a z R K P K ö z p o n t i B i z o t t s á g á n a k u t a s í t á s a i a l a p j á n r á t é r t e k az R K P és egyes t ö m e g s z e r v e z e t e k , m i n t az Ekésfront és M a g y a r N é p i Szövetség, m e g s z e r ­ vezésére. A t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i élet ilyen a l a k u l á s a E r d é l y n e k azelőtt a h o r t h y s t á k m e g ­ szállta részén a m a r a d i e r ő k e l l e n á l l á s á t v á l t o t t a ki. Ezek az erők, f e l h a s z n á l v a azt, h o g y t ö b b s é g b e n v o l t a k a S ă n ă t e s c u - k o r m á n y b a n , számos akciót i n d í t o t t a k a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k ellen, m i n d a n n a k m e g a k a d á l y o z á s á r a — v a g y l e g a l á b b i s fékezésére —, a m i é r t a dolgozó t ö m e g e k h a r c o l t a k . Így É s z a k - E r d é l y egyes h e l y ­ ségeibe soviniszta e l e m e k b ő l álló polgári h a t ó s á g o k a t k ü l d t e k . A „ M a n i u - g á r d i s t á k " pedig, a k i k z ö m é b e n v a s g á r d i s t á k b ó l t e v ő d t e k össze, t e r r o r i s t a a t r o c i t á s o k a t k ö v e t ­ t e k el, főleg a m a g y a r lakosság ellen. U g y a n a k k o r E r d é l y h e g y v i d é k e i n m é g g a r á z ­ d á l k o d t a k a n é m e t és m a g y a r fasiszta b a n d á k . A k o r m á n y 1944. n o v e m b e r 13-i ülésén dr. P e t r u G r o z a leleplezte ezeket az aljas, soviniszta m e s t e r k e d é s e k e t , s r á m u t a t o t t : m i n d e z e k n e k véget kell v e t n i a ro­ m á n o k és m a g y a r o k e g y ü t t m ű k ö d é s e l é g k ö r é n e k m e g t e r e m t é s e é r d e k é b e n (Az RKP Központi Bizottságának Levéltára, 103. a l a p ; A M i n i s z t e r t a n á c s ü l é s é n e k g y o r s ­ írásos jegyzőkönyve).

1944. o k t ó b e r 24-én a szovjet p a r a n c s n o k s á g i d e i g l e n e s e n b e v e z e t t e É s z a k E r d é l y b e n a szovjet k a t o n a i közigazgatást. A szovjet k a t o n a i közigazgatás idején (1945. m á r c i u s 13-ig) a p o l g á r i h a t ó s á g o k a t az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l helyi és megyei t a n á c s a i j a v a s o l t á k , m i u t á n előzőleg t a n á c s k o z t a k az R K P szerveivel. I l y módon, b á r É s z a k - E r d é l y b e n közigazgatásilag sajátos volt a helyzet, a politikai egy­ ség a v a l ó s á g b a n h e l y r e á l l t az egész ország t e r ü l e t é n . É s z a k - E r d é l y b e n a d e m o k r a t i z á l ó d á s f o l y a m a t a , b á r gyors ü t e m b e n folyt, m é g i s jelentős a k a d á l y o k b a ü t k ö z ö t t m i n d a r o m á n , m i n d a m a g y a r r e a k c i ó m e s t e r k e d é s e i következtében. M i n d k é t r e a k c i ó számos p r o b l é m á v a l k a p c s o l a t b a n e l l e n t é t b e n állt egymással, de egységes volt a b b a n a p r ó b á l k o z á s b a n , h o g y m e g a k a d á l y o z z a az ország d e m o k r a t i z á l á s á n a k f o l y a m a t á t . U g y a n a k k o r a r o m á n n a c i o n a l i s t á k a r r a törekedtek, h o g y visszaállítsák a k é t v i l á g h á b o r ú közötti tőkés-földesúri R o m á n i á ­ ban é r v é n y e s ü l ő m e g k ü l ö n b ö z t e t ő p o l i t i k á t a n e m z e t i s é g e k k e l s z e m b e n , m í g a m a g y a r nacionalisták a h o r t h y s t a e l n y o m á s i d e j é n létesült h e l y z e t f e n n t a r t á s a m e l l e t t agi­ táltak. - Ez ellen az a k n a m u n k a ellen h a r c o l t a k a d e m o k r a t i k u s politikai szervezetek a bukaresti k ö z p o n t i s z e r v e k vezetésével. H a s o n l ó k é p p e n a M a g y a r N é p i Szövetség, a m e l y n e k k ö z p o n t j a a k k o r B r a s s ó volt, erőteljes t e v é k e n y s é g e t fejtett k i az erdélyi dolgozó t ö m e g e k a r r a i r á n y u l ó h a r c á b a n , h o g y m e g t e r e m t s é k R o m á n i á b a n a d e m o k ­ r a t i k u s r e n d s z e r t , a r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k közötti jogegyenlőség biztosítékát. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n egyik első s i k e r volt, a m i k o r 1945. f e b r u á r 6-án a d e m o k r a t i k u s k ö z v é l e m é n y és az N. R ă d e s c u e l n ö k l e t e a l a t t m ű k ö d ő k o r ­ m á n y b a n az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l a t k é p v i s e l ő e r ő k n y o m á s á r a t ö r v é n y ­ erőre l é p e t t a Nemzetiségi statútum, a m e l y k i n y i l v á n í t o t t a a faji és n e m z e t i m e g ­ különböztetésre vonatkozó törvények érvénytelenítését, minden állampolgár egyen­ lőségét a t ö r v é n y előtt, fajra, n y e l v r e , n e m z e t i s é g r e v a g y v a l l á s r a v a l ó t e k i n t e t n é l ­ kül. Leszögezte, h o g y t ö r v é n y b ü n t e t i a faji és n e m z e t i g y ű l ö l k ö d é s m i n d e n m e g ­ n y i l v á n u l á s á t . A k o r m á n y t ö b b s é g é b e n r e a k c i ó s része m e g a k a d á l y o z t a u g y a n , hogy a S t a t ú t u m előírásait k ö v e t k e z e t e s e n a l k a l m a z z á k , elfogadása m é g i s lépést j e l e n t e t t előre a s o v i n i z m u s l e k ü z d é s é b e n . 1945. m á r c i u s 6-án m e g a l a k u l t R o m á n i a első f o r r a d a l m i d e m o k r a t i k u s k o r ­ m á n y a dr. P e t r u G r o z á v a l , a k i v á l ó á l l a m f é r f i ú v a l az élen, s ezzel a r o m á n n é p ­ pel együttélő n e m z e t i s é g e k j o g e g y e n l ő s é g é n e k v a l ó r a v á l t á s a á l l a m p o l i t i k á v á v á l t . A r e a k c i ó s és soviniszta e l e m e k e t s o r r a e l t á v o l í t o t t á k a közigazgatásból. A dolgozók nemzetiségi k ü l ö n b s é g n é l k ü l i m e g b o n t h a t a t l a n politikai egysége — az R K P vezette m u n k á s o s z t á l l y a l az élen — n a g y j e l e n t ő s é g ű t ö r t é n e l m i e r ő n e k bizo­ nyult. H o z z á j á r u l t az ország ú j j á é p í t é s é r e és d e m o k r a t i k u s á t a l a k í t á s á r a i r á n y u l ó p r o g r a m m e g v a l ó s í t á s á h o z , v a l a m i n t a szocialista t á r s a d a l o m m e g t e r e m t é s é r e v a l ó áttéréshez, a m e l y n e k a k e r e t é b e n testet ölt a n e m z e t i jogegyenlőség és t e s t v é r i b a r á t s á g a r o m á n n é p és az együttélő n e m z e t i s é g e k között.

GHEORGHE I. BODEA

A románok forradalmi-nemzeti harca Észak-Erdélyben 1940-1944 1940 őszén, a hitlerista Németország által Romániára kényszerített bécsi diktá­ tumot követően az észak-erdélyi forradalmi munkásszervezetek egy pillanatra sem ismerték el Észak-Erdély önkényes leszakítását, állandóan harcoltak a bécsi döntés megsemmisítéséért, s a gazdasági, társadalmi, nemzeti és politikai jogok kivívá­ sáért mozgósították az itt élő néptömegeket. A forradalmi, nemzeti, antifasiszta harc fő erői Kolozsváron összpontosultak: ez a város lett a különböző nemzetiségű északerdélyi dolgozók szervezeti központja a fasiszta-horthysta uralom elleni küzdelemben. *

1940 szeptemberének első napjaiban az RKP Központi Bizottságának Titkár­ sága Kolozsvárról Bukarestbe hívta az RKP Erdély és Bánát Tartományi Bizottsá­ gának egyik képviselőjét, és konkrét utasításokat adott arra vonatkozóan, hogy a jövőben miként szervezzék meg a kommunisták munkáját Észak-Erdélyben. Az észak-erdélyi Tartományi Titkárság alkalmazkodott az új körülményekhez, az RKP itt élő harcosaival és szervezeteivel tovább folytatta a tevékenységet mind a párt, mind pedig a kommunista ifjak, a szakszervezet, a Vörös Segély keretében. Az RKP Központi Bizottságának Titkárságától kapott utasításoknak megfelelően a nemzeti elnyomás ellen folytatott küzdelem a magyar tömegek antifasiszta mozgal­ mával egyidejűleg szükségessé tette új, illegális, nemzeti-forradalmi, antifasiszta jellegű szervezetek létrehozását. Ilyenek voltak: az É s z a k - E r d é l y i R o m á n o k N e m z e t i F o r r a d a l m i T a n á c s a , a Zsidók T a n á c s a , a Diákok N e m z e t i T a n á c s a i . Az RKP Észak-Erdélyben szervezett akcióinak hatékonysága a bécsi diktátum után abból a jelentésből is kitűnik, amelyet 1940. szeptember 30-án a magyar királyi csendőrnyomozó központi parancsnokság terjesztett elő, s amelyben az áll, hogy a Román Kommunista Párt tagjai mondhatni megszakítás nélkül folytatták szervező munkájukat, elővigyázatosan konspiráltak és elrejtőztek, igyekeztek egyre szélesebb körre kiterjeszteni munkásságukat, s — mint később kiderült — ezt a tevékenységet Kolozsvárról irányították. Az észak-erdélyi román nemzetiségű néptömegeket, amelyek ideiglenesen a horthysta-fasiszta uralom alá kerültek, forradalmi alapon kellett megszervezni annak érdekében, hogy a magyar dolgozókkal egységben harcoljanak a horthysták, a fasizmus ellen, politikai, gazdasági, kulturális jogaikért, a nemzeti felszabadulásért és Észak-Erdélynek egy demokratikus Romániával való újraegyesüléséért. Ezt a fel­ adatot vállalták a kommunisták akkor, amikor — 1940 szeptemberétől kezdve — szervezni kezdték az Észak-Erdélyi Románok Nemzeti-Forradalmi Tanácsát, amely­ nek központja Kolozsváron volt. A kommunisták minden román nemzeti energiát a forradalmi harc felé igyekeztek terelni, s arra törekedtek, hogy meghiúsítsák és ellensúlyozzák a nacionalista, soviniszta politikai manővereket, amelyek mind a román, mind pedig a magyar reakciós burzsoázia részéről jelentkeztek.

Az É s z a k - E r d é l y i R o m á n o k N e m z e t i - F o r r a d a l m i T a n á c s a k e z d e t b e n illegális szervezetként m ű k ö d ö t t , m e s t e r i e n összeegyeztette az illegális t e v é k e n y s é g e t a fél­ legális és legális h a r c i f o r m á k k a l . E g y r e i n k á b b g y ö k e r e t eresztett a r o m á n l a k o s ­ ság széles rétegeiben, fokozatosan egész É s z a k - E r d é l y t átfogó szervezetté lett, és á t ­ a l a k u l t az É s z a k - E r d é l y i R o m á n o k N e m z e t i - F o r r a d a l m i Szövetségévé. A k o m m u n i s t á k avégett, hogy átfogják egész É s z a k - E r d é l y t e r ü l e t é t , é r t é k e s í t e t ­ ték az Ekésfront t a p a s z t a l a t a i t és k a p c s o l a t a i t is. A b b a n az erőfeszítésükben, hogy legális jelleget a d j a n a k a s z e r v e z k e d é s n e k , s i k e r e s e n f e l h a s z n á l t á k a szövetkezeti mozgalmat, a m e l y e t a h á t t é r b ő l a k o m m u n i s t á k i r á n y í t o t t a k . A szövetkezeti k ö z p o n ­ tok m e g t e r e m t é s e l e h e t ő v é t e t t e a r o m á n lakosság s z á m á r a , hogy széles a l a p o k o n , a k t í v a n szervezkedjék, és u g y a n a k k o r álcázza a h o r t h y s t a r e n d s z e r ellen i r á n y u l ó n e m z e t i - f o r r a d a l m i t e v é k e n y s é g é t . A m ó d s z e r e k e t jól v á l a s z t o t t á k m e g , a t e r v e t alaposan á t g o n d o l t á k és egyeztették, m i v e l D é l - E r d é l y b e n — N a g y e n y e d k ö z p o n t t a l — a r o m á n i a i m a g y a r o k n a k is h a s o n l ó szövetkezeteik v o l t a k . A n e m z e t i - f o r r a d a l m i t a n á c s a l a k u l ó é r t e k e z l e t é t K o l o z s v á r o n t a r t o t t á k 1940 n o v e m b e r é b e n , s ezen részt v e t t t ö b b e k között Vasile P o g ă c e a n u , P a v e l B o j a n , Iosif Bălaj, I u l i a n Chitta, T h e o d o r B i n d e a , Ioan P a m p u Kolozsvárról, Vasile I e r i m a M á r a marosszigetről és T r ă i a n B a n c i u Besztercéről. Ez a l k a l o m m a l m e g b e s z é l t é k és elfo­ gadták azt a p r o g r a m o t , a m e l y e t a k o m m u n i s t a p á r t é s z a k - e r d é l y i t i t k á r s á g a dol­ gozott ki, és a m e l y n e k a bevezető része 15 p o n t b a n f o g a l m a z t a m e g az ország e részében élő r o m á n lakosság céljait, t ö r e k v é s e i t : „ H a r c o l n i a r o m á n n é p s z a b a d s á g ­ jogaiért, m i n d e n f é l e e l n y o m á s ellen, a r o m á n n é p f e l s z a b a d í t á s á é r t . . . Az észak­ erdélyi r o m á n n é p m é l y s é g e s e n m e g v a n győződve a r r ó l , hogy p o l i t i k a i felszaba­ dulását, t á r s a d a l m i és g a z d a s á g i jólétét csak a vele ezer éve együtt élő m a g y a r dolgozó n é p p e l közösen v í v o t t h a r c b a n é r h e t i el, n e m pedig a leigázó idegen h a t a l ­ mak d i k t á t u m a r é v é n . " A bécsi d i k t á t u m m a l s z e m b e n i állásfoglalás s a n n a k az elítélése, hogy a n é ­ met i m p e r i a l i z m u s és a fasizmus m e g c s o n k í t o t t a R o m á n i á t , világosan kifejeződik ebben a p r o g r a m b a n , a m e l y h a t á r o z o t t k ü z d e l e m r e szólít fel a bécsi d i k t á t u m h a t á ­ lyon k í v ü l helyezése v é g e t t és azért, hogy É s z a k - E r d é l y visszatérjen R o m á n i a t e r ­ mészetes h a t á r a i közé. A p r o g r a m k o n k r é t politikai, n e m z e t i , gazdasági, k u l t u r á l i s követeléseket is t a r t a l m a z .

A H o r t h y - u r a l o m négy éve a l a t t a h a l a d ó , d e m o k r a t i k u s , antifasiszta k o m m u ­ nista m o z g a l m a k ellen i r á n y u l ó t e r r o r súlyos c s a p á s o k a t m é r t a r o m á n s á g n e m z e t i ­ f o r r a d a l m i m o z g a l m á r a is, a l e g r á t e r m e t t e b b és l e g t e v é k e n y e b b h a r c o s o k a t l e t a r t ó z ­ tatták, m e g k í n o z t á k , t á b o r o k b a és m u n k a s z o l g á l a t o s s z á z a d o k b a k ü l d t é k és b e b ö r t ö ­ nözték, a k á r c s a k az ellenállás m a g y a r vezetőit ós számos t a g j á t . A r o m á n , m a g y a r és m á s n e m z e t i s é g ű dolgozók széles k ö r ű és egyre erőtelje­ sebb m o z g a l m á t a H o r t h y - f a s i z m u s ellen v é g ü l is a k k o r k o r o n á z t a siker, a m i k o r az 1944. a u g u s z t u s i fegyveres felkelés kitört, a m i k o r a felszabadító szovjet és r o m á n hadseregek k i ű z t é k a h i t l e r i s t a és h o r t h y s t a c s a p a t o k a t h a z á n k egész t e r ü l e t é r ő l .

BALOGH EDGAR

HAGYOMÁNYOS ÉS MAI PÁRTSZERŰSÉG Mi a szociológiája a pártszerűségnek? Milyen társadalmi képletbe szorítható, hogyan elemezhető és mihez viszonyítható az osztályharc vagy a szocialista építés kommunista vezetésének tudománya? A korszerű politológia hol ragadja meg a pártot mint társadalmi jelenséget, sőt gaz­ dasági tényezőt, vagy éppenséggel erkölcsi magatartásrendszert? Van-e lehetőség egy tárgyilagos kívüllevőségre, melyből magunkat pártosságunk­ ban is megmérhetjük, avagy a történészekre marad a bizonyítás? Avagy: kifejthetjük-e belülről, magunkból — katartikus vallomásként, emléke­ zésként vagy céltudatos előrejelzésként — hűségünket, fegyelmezettsé­ günket, legalábbis résztvételünket vagy sodródásunkat a pártkeretben? Egyáltalán: hogyan lettünk a párt tagjai? Miért? Honnan jöttünk ide, mit is vállalunk benne és általa akár a magunk és környezetünk, akár szélesebb körök — szülőföld, nemzetiség, ország, nagyvilág — javára? Emberségünk mit kap és mit ad impulzusban, h a saját pártbeli szerepünk­ ről van szó? Rajzanak a kérdések, s egy bizonyos: szemben a századra jellemző elidegenedéssel, a magány — akár a tömegbeli egyedüllét — szorongá­ saival, szemben az egyéni elszigetelődés önmagasztaló vagy önemésztő végleteivel, kicsinyes önteltségekkel vagy az alulmaradás, eljelentéktelenedés kétségbeeséseivel éppen úgy, mint szemben semmibevett, leszorí­ tott, üldözött kis- és nagyközösségek létbizonytalanságaival igazi menedék a valahová való tartozás, különösen, ha az a történelemalakítás optimista távlatait is sugalmazza, s még ezt a lelkületet is fokozza, ha tudományos meggyőződéssel, kiszámítható lehetőségekkel, a vállalás érdemes voltának tudatával forr össze. Ilyesmi a komolyan vett pártszerűség, a kommunisták önbizalma és kollektív bölcsessége. Ha úgy vesszük: cselekvő történelmiség. Ha befelé számítjuk: mély emberi lelkiismeret. S mindenképpen éber ellenőrzés, részes jelenlét, javító akarat a mozgó, változó köz­ ügyekben. Bármennyire csábít is a pártossággal kapcsolatos kérdések és válaszok tömkelege, sokrétűsége, életszerű végtelensége (érdekel minden egyéni hozzáállás és közös vélemény, minden kifejtett elmélet és igazoló gyakor­ lat, vagy akár az ellenfelek bírálata), egyszeri megvilágításul, éppen a kérdésekbe való behatolás végett, szívesen ragadok ki egyetlen futamot, egy példát, esetlegességében is jellegzetes konkrétumot. Nem megyek messze. Ötvenéves pártban negyvenöt éves lap munkása lévén pontosan a Korunk hagyományos pártosságát veszem szemügyre.

A laptörténet első termékenyítő feszültsége 1926-ban, tehát öt évvel a kommunista pártalakulás után: az új kolozsvári orgánum rákérdezése a világra. Európa polgári felére az első világháborút követő lelki meghasonlás nehezedik, keleti részén Lenin halálát frakcióharcok követik, de a párt benső megerősödése egyben úttörés a szocialista iparosodás felé. Itt Romá­ niában még tart a kapitalizmus viszonylagos stabilizációja, az illegalitásba szorult RKP tömegszervezete, a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja azon­ ban munkások és parasztok akcióit szervezi kenyérért, földért, emberi jogokért, s előtérbe kerül a marxi—lenini tanért folytatott harc (románul ekkor jelenik meg Lenin több müve). Kolozsvárt Aradi Viktor indít kimondottan munkásmozgalmi lapot, a fiatal Nagy István már szakszer­ vezeti b i z a l m i . . . A Korunk azonban nem a közvetlen létre kérdez rá, még csak erdélyi vagy országos ügyekre sem, hanem az „új világlélek"-re, a nyugati polgárság lelkiismereti csődjére, a kultúra „alkonyára", világ­ nézeti, filozófiai és valláserkölcsi kételyekre. Nos, a letisztulás, a liberális eklekticizmus, a spiritualizmus és esztéticizmus felváltása a dialektikus materializmus társadalmi gondolatrendszerével évek munkája, s a lap csak ezután ér el — a pártsajtó bibliográfiája és a mai anyagelemzés egy­ bevágó bizonysága szerint — az R K P erkölcsi kötelékéig, vállalva a kom­ munista közéleti vonal ideológiai képviseletét az 1930-as évek elején. Az értelmiség legjobbjainak őszinte transzfigurációjáról van szó, s éppen a szabad dialógus eszmei sarkítása — a nagy kérdések és a nagy válaszok humánuma — vezeti el a lapot a gyakorlati feladatok mindennapjaival küszködő párthoz. Elegendő-e az ideológiai állásfoglalás, a „világnézet" a pártszerűséghez? A Korunk további gyakorlatából — ma már lemérhető sajtótörténeti valóságából — válaszoljuk: nem! A kapitalista stabilizáció véget ért, a betörő gazdasági válságból tekintélyelvi irányzatokkal próbál kivergődni az uralkodó burzsoázia, felvillámlik a háborúkra készülődő fasizmus ve­ szélye. Az RKP jelentős eseménye, az V. kongresszus (1931 végén) a való­ sághoz szabott stratégiai és taktikai tervszerűséggel bontja ki a reális teendőket: a polgári forradalom téves távlatai helyébe a proletariátus vezette demokratikus forradalmiságot állítja, nacionalista gőzöket oszlat szét a nemzetiségek egyenlőségének követelésével, visszautasítja a refor­ mizmust, és a politikai tömegharc vezetését jelöli ki legfőbb pártfeladat­ nak. E leszűrt, világos programot csak olyan elméleti folyóirat követ­ hette, mely az általánosból a konkrétra, az elméletből a gyakorlatra, pon­ tosan a sajátos honi viszonyok és feladatok felé irányult. Szerencse itt Gaál Gábor alkalmazkodási hajlama és törekvése, nö­ vekvő személyi érdeklődése a hazai problémák iránt. A lapalapító Dienes László maga is eljut ugyan a felvetett világkérdések marxista—leninista megválaszolásáig, de már Berlinből küldi bátor és úttörő tanulmánysoro­ zatát a Szovjetunió első ötéves tervéről, majd Moszkvában, a felszaba­ dulás után Budapesten tölt be intellektuális hivatást; társszerkesztője azonban, Gaál Gábor (1932-től a lapot egyedül jegyző főszerkesztő) szívó­ san begyökerezik saját ügyünkbe. Már a lapba való bekapcsolódásakor leszögezi: „Élni ugyanis a valóság vállalását is jelenti, sőt a valóságban munkáló aktív tevékenységet, k ü l ö n b e n . . . magával a valóságegésszel kerülünk ellentmondásba." Ez a filozófiai állásfoglalás realizálódik a lap-

politikában, amikor a Korunk többé nem kerüli el a szembenézést akár a „transzilvanizmus" irodalmi síkra tolódott eszményalkotásaival, akár a román és szász problematikával. A lap szigorú marxista—leninista értéke­ léssel széles skálán közvetíti továbbra is a világinformációkat, de nem elégszik meg többé ezzel az akadémikus szereppel, hanem kialakítja a forradalmi arcvonalat „itt és most". Nincs a romániai magyar szellemi életnek olyan megnyilvánulása, melyre ne reagálna, s nem elutasítólag, nem kirekesztőleg, hanem a mindenkori valóság-mag felől adva választ. Gaál Gábor és lapja a felvilágosító, a meggyőző szerepében fordul a hazai magyar értelmiséghez, fokról fokra rávezetvén legjobbjait és főleg fogé­ kony fiataljait a forradalmi demokratizmus szolgálatára. Vannak ennek az időnek dogmatikus beütései, hibái, de a lap javára válik, hogy a párt ügyének mindenkori védelmében saját maga javítja ki a túlzásokat és torzításokat, s egyike lesz azoknak a magyar irodalmi életben ritka fórumoknak, ahol a munkásosztály tudományos vonala — a korszerű szociológia és a „valóságirodalom" szocialista realizmusa — szo­ rosan és elszakíthatatlanul együtt bontakozik ki akár a honi, akár a más­ országi „népiek" sorsproblémás viaskodásaival, parasztvallomásaival, iro­ dalmi szociográfiájával, Nagy Istvánt, Morvay Gyulát, Salamon Ernőt állítva Tamási Áron, Veres Péter, Bözödi György mellé. Az a tény, hogy a lap sorra veszi és elemzi az értelmiség benső problémáit, honi választ nyújtva akár az értelmiségi középosztály, akár a diákság vajúdó kérdé­ seire, vagy az a buzgalom, mellyel — honi és külföldi szerzőket mozgó­ sítva — a lap a parasztság és a nemzetiség sorsát mérlegre teszi, utat nyit a romániai magyar értelmiség átállásának a minden mítosz nélkül, adott­ ságaiban értelmezett nép oldalára. Minél bővebben foglalkozunk a régi Korunk pártszerűségének kiala­ kulásával, annál meggyőzőbb bizonyítékát látjuk annak, hogy az ideoló­ giai megerősödés mindenkor együtt járt a honi dolgokhoz és a sajátos romániai magyar értelmiségi hivatáshoz — a dolgozok forradalmi ügyé­ nek vállalásához — való közeledéssel. További kérdés azonban, vajon az értelmiség helyes tájékoztatása, vagyis a marxizmus—leninizmus alkal­ mazása a sajátos feladatokra kimerítette-e már a pártszerűség fogalmá­ nak teljességét? Megint csak a megtörténtek gazdag tapasztalati anyagá­ ból merítve a választ, mondhatjuk: nem! „Aufklärista" illúziókkal a munkásmozgalomnak mindig is küzdenie kellett. Sem a természettudományi felvilágosítás, sem az ateizmus vagy az eszperantó, sem a munkássport nem vált versenyképessé a polgári világ feltételei közt a burzsoázia és félfeudális-egyházi szövetségesei hatal­ mával s hivatalos művelődési mozgalmaival, bár mindez alkalmi eszközzé válhatott, ha a szellemi munka magát az osztály- és népharcot, a gazda­ sági és társadalmi tömegmozgásokat, a párt irányította forradalmi straté­ giát és taktikát támogatta. A Korunk pusztán „irodalomtörténeti" szerepén túl mozgalmi jelentőségre is emelkedett az ifjúság — az értelmi új nem­ zedék — felkarolásával s azzal a hivatással, melyet a magyar nemzeti­ ségi társadalomban a román demokrata erőkkel való szövetkezés előmoz­ dításában töltött be. A fiatal „realisták" — olykor teljes nemlegességgel is — támadták a transzilvanizmus légvárait, Gaál Gábor pártos lapja azon­ ban nem az erdélyiség valóságát kezdte ki, hanem eredeti értékeit meg­ őrizve haladta meg a transzilvanizmust, behelyezve annak népi igazát

a „romániaiság" teljesebb összefüggésrendszerébe. Ez a „demitizálás" nem fosztotta meg az erdélyi magyarságot őseitől és hőseitől, hanem a kor követelményei közé emelte a sajátosat, az öneszmélést, felismertetve egy új, demokratikus Románia jövendőbeli képét. S ami a legtöbb: a lap az új nemzedék támpontja lett, mozgalmi megvalósításokra serkentve. Így vált a lap népfrontivá, s járult hozzá az ifjúság eredeti cselekvé­ séhez is, ahhoz a MADOSZ-törekvéshez, mely a párt antifasiszta erőkon­ centrációja során minden haladó értelmiségit a munkásosztály és paraszt­ ság mellé állított és a román demokrácia szövetségesevé tett a Vásárhelyi Találkozó (1937) alkalmi együttesében. Ezt az együttest átmenetileg szét­ dúlhatta belülről is, kívülről is a fasizmus előtörése, mint ahogyan az egész országot is elözönlötte a hitleri Drang nach Osten s a csatlósok farsangja (maga a Korunk is áldozatául esett a bécsi diktátumnak és Észak-Erdély horthysta megszállásának). A mag azonban nem veszett kárba, s aki ismeri a lap nélkül maradt Korunk-csoport szerepét a magyarországi anti­ fasiszta ellenállással való együttműködésben, hűen a román demokrata erőkhöz, az nyomon tudja követni a láncolatot a felszabadulás után is, újabb — az R K P politikájának megfelelő — nemzetiségi formációkon, sajtón, intézményeken át egészen a mai Korunk 1957-ben indult új folya­ máig. Élő marxista—leninista elméletiség, a sajátos honi körülményekhez való idomulás, cselekvő eredetiség, a nemzetiség és hazafiság alkotó egy­ sége — ez a Korunk negyvenöt éves tapasztalati igazsága az ötvenéves Román Kommunista Párthoz való benső igazodásban, ez a pártszerűség gyakorlatilag megállapítható modellje egy konkrét példa — a lap múltja — kapcsán. A teljes párttörténet, vagyis számtalan kisebb és nagyobb példa, egy egész országalapító történelmiség ismerete természetesen tel­ jesebb képet adhat, nem hiszem azonban, hogy az erkölcsi és mozgalmi beválás — a Korunk esete — bármiben is elütne a közös gyökvonástól.

A pártszerűség ilyetén elemzése még csak a múltból vett példa. A Korunk azonban 1957 óta legalább kétszer annyi terjedelemben (számon­ ként sokkal bővebben, s immár újabb, tizenötödik évfolyamába, vagyis együtt a X X X . - b a lépve) jelent meg, a szocialista rendszerben folytatva régi szerepeit, s ennek a másfél évtizednek a pártos tapasztalatait nem kell-e ugyanúgy felmérni, mint a régi rendszerbeli kezdeteket? Most mi volt a menet az általánosból a konkrétba meg vissza? Élő-e, illetve az új folyamban élőbbé vált-e helytállásunk a mai világra alkalmazott marxi—lenini tudományosságban? Reálisan alkalmazkodunk-e a minden­ napi követelményekhez, melyek valóságába egyre inkább beletartozik a távlatos előrelátás, a felemelő jövőkutatás? Cselekvő eredetiséget halmo­ zunk-e információs szolgálatunkkal, vagyis elkerüljük-e a Gaál Gábor ostorozta „magazinszerűséget", és a saját „európaiságunk" szolgálatába tudjuk-e állítani a világhorizont ismeretét? Kifejtjük-e a romániai m a ­ gyarságban rejlő szellemi-értelmi potenciált mind a magunk javára, mind a román néppel közös haza boldogulására? Milyen új tartalmakat szerez­ tünk pártszerűségben ma, amikor az ötvenéves R K P egy egész országot mozgósít önmaga állandó meghaladására a tudományos-műszaki forra-

dalom vetületében, s erkölcsi magatartásával a szocialista világ s minden haladó világerő, a szabadságharcos népek, antiimperialista mozgalmak becsében áll? És ami döntő: szakad-e ki belőlünk új s újabb ifjúság, hogy a maga alkotóképességéből költsön át, valósítson mássá, lendítsen előbbre mindent? Összegezve: a hagyományos pártosság miben és hogyan dúsul fel, gazdagodik meg a maiban? Jogos kérdések, de egyben szónokiak is. Vagyis válaszukat önmaguk­ ban hordják. Így is van rendjén. Tart még a régi magból, s ami annyi baj, harc, tapasztalat árán kerekedett belőle, lombosodjék, termődjék újjá.

Gedeon Zoltán rajza

LÁZÁR JÓZSEF

PÁRTOSSÁG É S EMBERSÉG Talán nem is helyes e két fogalmat különválasztani, hisz tartalmilag oly szorosan egymáshoz tartoznak, lényegük szerint szervesen összefügg­ nek; Mert mit is jelent a pártosság? Mély, benső azonosulást a nép for­ radalmi harcát vezető kommunista párt marxista—leninista programjával, társadalomátalakító politikájával. Ám nemcsak azonosulást, elméleti egyetértést, hanem cselekvő részvételt is a sokoldalúan fejlett szocia­ lizmus felépítésében. S mit jelent az emberség? Magas erkölcsiséget, har­ cos szembefordulást mindazzal, ami emberellenes, ami gátolja a huma­ nizmus eszményeitől áthatott szocializmus kibontakozását. Tágabb érte­ lemben nemcsak azt tartom emberellenesnek, ha valakit megsértek önér­ zetében, ha háttérbe szorítom nemzetisége miatt, ha önös érdekből erköl­ csi vagy anyagi kárt okozok neki, ha lebecsülöm egyéni értékeit. A maga áttételeiben és hátrányos társadalmi következményeivel antihumánus az is, ha késedelmesen helyeznek üzembe egy épülő gyárat, ha valamely termelőegységben gyenge a minőség, sok a selejt, vagy éppenséggel roszszul vezetnek egy vállalatot, vagy oktalanul gazdálkodnak egy mezőgaz­ dasági termelőszövetkezetben. Látszólag e gazdasági vonatkozások távol esnek a közfelfogásban rendszerint csak közvetlen személyközi kapcsolatokra korlátozódó ember­ ségtől. De ha társadalmi összefüggésrendszerekben gondolkodunk, a merev elhatárolás indokolatlannak tűnik. Ezért joggal mondható: nincs pártos­ ság emberség nélkül, és nincs emberség pártosság nélkül. Oly fogalmi ötvözet ez, amely tömör, szintetikus jellemzője a kommunista magatar­ tásnak. Tucatnyi tanulmányt, cikket olvastam már a pártos magatartásról, a kommunista erkölcsről. Többségük szólamokkal, általánosságba vesző fel­ színes kijelentésekkel pótolta a tudományos elmélyülést, a lélektani és karakterológiai megalapozást. Visszatérő refrénjük körülbelül ez volt: „Ott, ahol más ember habozna vagy meghátrálna, a kommunistának köte­ lessége kitartóan küzdeni, bátorítani társait, teljesíteni a feladatokat." Vagy hangzatosan leszögezték, hogy „a párttag fő jellemvonása: az egyet­ len előjog, amelyet magának követel — ott dolgozni, ahol a legnagyobb áldozatkészségre, szívósságra, bátorságra van szükség". E szerzők romanti­ kus követelményeik felállításával a kommunista ember típusát valóság­ gal „Übermensch"-sé, a köznapi emberek számára követhetetlen esz­ ményképpé magasztosítják. Elfelejtkeznek arról, hogy a párttagság gyak­ ran nem azonos az ember egész gondolkodását, magatartását meghatározó pártossággal, amely mindig magas szintű tudatot, harmonikusan szerve­ ződött személyiséget tételez fel. Ebből is következik: a pártosság nem gombnyomásra megszerezhető tulajdonság, hanem hosszas, szüntelen s nem minden ellentmondástól m e n ­ tes fejlődési folyamat. A tévedés kockázata nélkül szinte azt mondhat-

nám: a pártos helytállás egyben a jellem legsúlyosabb próbatétele. Avagy nem jellembeli, ideológiai, politikai próbatétel, felelősség- és következ­ mény-vállalás az, ha az ember szűk látókörű koncepciókkal szemben áll ki, cselekszik, legbensőbb meggyőződése szerint tesz tanúbizonyságot a párt politikájának lényege mellett, ha kell, szembefordulva külsődlegesen értelmezett, felszínes pártosság-fogalmakkal. A párt tudományosan kidol­ gozza a maga általános, az ország adottságaihoz mért politikai, gazdasági, társadalomépítési irányvonalát, de személyre szólóan senki számára sem határolja körül a teendőket, az ilyen vagy olyan konkrét szituációban követendő magatartást. Az élet sűrűjében minden párttag, minden hon­ polgár szellemi képességeinek, jellembeli adottságainak, pártossága hőfo­ kának megfelelően, társadalmi lelkiismeretének szintjén cselekszik vagy húzódik félre, foglal állást vagy tartózkodik a véleménynyilvánítástól. Nem hiába serkenti tagjait a párt önálló alkotó gondolkodásra, bátor szó­ kimondásra, állandó tanulásra, öntökéletesítésre. Fontos kritériumai ezek a pártosságnak, az emberségnek. A munkásmozgalom, pártunk története az illegalitás hosszú eszten­ deiben kommunista forradalmárok olyan hősi, önfeláldozó helytállásait jegyezte fel, amelyek méltán tekinthetők a pártosság legnagyszerűbb meg­ nyilvánulásainak. A szocialista építés körülményei között — amikor a kommunista párt a társadalom sokrétű átalakításának történelmi felelős­ séggel járó, bonyolult feladatát vállalja magára — a pártosság követelmé­ nyei is gyarapodtak. Ez érthető is, hiszen a párt politikájában előtérbe kerültek a társadalmi-gazdasági építőmunkára vonatkozó irányelvek. S ennek függvényében a pártos tájékozódás is egyre nehezebb, mert a szo­ cialista építésben részt vevő embernek nemegyszer ellentmondások szöve­ vényében kell kiigazodnia. Igaz, a párttagok számára Ariadné fonalaként ott van a marxizmus — leninizmus elméleti tanítása, az elvi jelentőségű pártdokumentumok iránymutatása. De egyetlen pártokmány sem vázol fel egyéni cselekvésmodelleket. Ezeket minden kommunistának a párt irányvonalából ihletődve önállóan kell kidolgoznia a maga számára. Szinte azt mondanám, hogy a pártprogramhoz igazodva, azzal szoros elvi össz­ hangban mindenkinek ki kell dolgoznia saját mikrovilágában a maga pár­ tos stratégiáját és taktikáját. Az imént a pártos helytállást a jellem nehéz próbatételének nevez­ tem. Nem véletlenül: életanyag az aranyfedezete e megállapításnak. Szem­ léltetésül egyik régi riportalanyomnak, a szilágypéri termelőszövetkezet akkori elnökének esetét mondanám el. Még emlékezünk rá, hogy a hat­ vanas évek elején a pártpolitika fő programpontja volt a mezőgazdaság szövetkezetesítésének befejezése. E tekintetben Szilágypér község nem nagyon jeleskedett. Az ottani parasztok bizonytalankodtak, húzódoztak a közös gazdaságtól. Tudatuk mélyén ott motoszkált ugyan a gondolat, talán jobban boldogulnának, ha beállnak a szövetkezetbe. De munkált ben­ nük visszarángató erő is jócskán, évszázados beidegződések hervasztották a belépési szándékot. Telt, múlt az idő, és hatvanegy őszén Szilágypér még mindig ama kevés község sorába tartozott, ahol megfeneklett a szövetke­ zetesítés. Törte is a fejét az akkori rajoni pártbizottság, hogyan mozdítsák el a holtpontról ezt a falut is. Aztán megszületett a határozat: szálljon ki a községbe egy pártmunkásokból, értelmiségiekből álló 40—50 főnyi brigád, s győzze meg a szilágypérieket a nagyüzemi gazdálkodás előnyei-

ről. Most már bevallhatjuk — hiszen ezelőtt hat évvel Szilágypér már a rajon legvirágzóbb, legnagyobb jövedelmet osztó termelőszövetkezete lett —, az akció nem volt eredményes. A falusiak nem akartak szóba ele­ gyedni az agitátorokkal. Voltak, akik egyszerűen bezárták kapujukat, másoknak a kertben, a padláson, a határban vagy éppen a szomszéd falu­ ban akadt dolga. A már két hete tartó felvilágosító kampány alatt egyet­ len gazda sem írta alá a belépési nyilatkozatatot. A kudarc hírére a rajoni pártbizottság első titkára is kiszállt, s elő­ vette Varga Józsefet, későbbi riportalanyomat — aki akkor néptanácsi elnök volt —, hogy micsoda megátalkodottság ez a falu részéről. Varga, a negyvenhez közeledő parasztember, a párt soraiban érlelődött kommu­ nistává, és így érthetően bántotta a falujában kialakult helyzet. De amennyire hitt a közös gazdálkodás felsőbbrendűségében, annyira tisztá­ ban volt azzal is: dobbal nem lehet verebet fogni. Nem jó módszer ajtós­ tul rárontani az emberekre. Ismerte falubelijeit, itt nőtt fel közöttük, tudta hát, nem hallgatnak az istennek sem a csoportosan érkezett isme­ retlenek szavára ilyen sorsdöntő kérdésekben. Mint párttag és mint köz­ ségi vezető súlyos dilemmával került szembe. Mit tehet itt ő, a párt­ jához hű közkatona és a népéhez is ragaszkodó ember? Recept nincs, az adott koordináták között magatartását önmagának kell meghatároznia. Nem csekély zaklatott töprengés után így döntött: az első titkár rendelje vissza mind egy szálig a felvilágosítókat, és ő garantálja, hogy a falu egy hónapon belül megalakítja a termelőszövetkezetet. „Ember, vigyázzon, a fejével játszik" — figyelmeztették a rajoni elvtársak. „Tudom, de azért vállalom" — válaszolta Varga az aggályoskodóknak. Állt az egyezség. Az agitátorokat visszahívták. A szilágypériek nem tudták mire vélni a hirtelen beállott szélcsendet. Varga vagy két hétig hagyta, hadd csillapodjanak a kedélyek. Aztán magához kérette a községi néptanácsi képviselőket, s megállapodott velük, hogy a legközelebbi vasár­ napon gyűlésre hívják össze a falu népét. A néptanácsi elnök a maga higgadt modorában szólt a több száz főnyi tömeghez. Beszédének magva: itt az ideje, hogy Szilágypér is javítson a sorsán, de a sült galamb senki­ nek sem fog a szájába repülni. Így szétforgácsoltan eddig sem, s ezután sem boldogulnak. Nincs hát mit tétovázni, a közös útra kell lépni. A gyű­ lés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták az elnök szavait, nem idegen beszélt hozzájuk, hanem az a közülük való Varga Jóska, aki már évek óta szívén viseli a község dolgát, akinek kezéhez soha még egy szalmaszál sem tapadt, s akinek hivatalából nem lépett ki még úgy panaszos, hogy ne vitt volna magával valamit az elnök bölcs emberségéből. Amit mond, abban bízni lehet. Száz szónak is egy a vége : a gyűlés után vagy kétszázan aláírták a belépési nyilatkozatot, s a következő napokon újabb jelentkezők nyüzsögtek a néptanács irodájában. Még le sem telt a kikötött egyhavi türelmi idő, s már három gazda kivételével a szilágypériek a termelőszö­ vetkezet megalakítása mellett döntöttek. Volt azonban egy feltételük: Varga Jóska legyen az elnökük. Kívánságuk teljesült. A kommunista Varga József a párttagságát kockáztatta, amikor meg­ kérdőjelezte a rajoni pártbizottság módszerének helyességét. Ebben a drámai feszültségű szituációban vajon hányan vállalták volna az esetle­ ges sikertelenség nyomán járó meghurcoltatás veszélyét? Hát nem a jel­ lem próbatétele volt ez? A dolgoknak azonban megvan a maguk belső

logikája. Varga nem vaktában, kapkodva választotta, alakította ki maga­ tartásmodelljét, hanem a konkrét helyzet ismeretében és ama elvi meg­ győződése alapján, hogy személyes nézetei jottányit sem térnek el a párt szövetkezetesítési politikájától. Nem a pártpolitika lényegével került tehát szembe, hanem egy konkrét helyzetben alkalmazott helytelen módszerrel. Varga nem hallott a társadalomlélektan ama megállapításáról, mely sze­ rint egy határozathozatalra illetékes jó közösség felsőbbrendű a jó egyén­ nél, de egy hozzá nem értő egyénekből álló közösség esetében fennáll a téves döntések veszélye. A néptanácsi elnök ösztönösen vagy élettapasz­ talata nyomán érezte ezt meg, s a párt politikájával való azonosulás alap­ ján volt erkölcsi bátorsága úgy cselekedni, ahogyan cselekedett. Pártosságból, emberségből és népszolgálatból csak így állhatott vizs­ gára. *

A pártos humanizmus nem valami szirupos jótékonykodás, filantropikus negédeskedés. Nemcsak a személyközi kapcsolatok humanizációját jelenti, hanem harcos kiállást minden retrográd, társadalomellenes jelen­ séggel, magatartással szemben. Ezelőtt másfél évvel az emberi kapcsola­ tokról írt cikkemet így fejeztem be: a szocializmust etikailag is fel kell építeni. Mit akartam ezzel mondani? Elsősorban azt, hogy a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztésével párhuzamosan fokoznunk kell a küz­ delmet a tunyaság, a közömbösség, a konformizmus ellen. Az ember óriási üzemeket, m a m m u t vízerőműveket képes létrehozni. De ennél is sokkal bonyolultabb a maga benső, tudati építkezése, hiszen olyan hajlamokat, csökevényeket kell kiirtania, mint az egoizmus, szolgalelkűség, könyöklés, felfuvalkodottság, uralmi vágy, hatalmaskodás — még ha mindez olykor szublimált formában nyilvánul is meg. S a listát még bővíthetnők a különböző káros előítéletek felsorolásával, amelyek közül a nacionalizmus áll legélesebb ellentétben az emberséggel. Ötvenéves pártunk politikai programjában és tevékenységében mindig központi helyet kapott a nacio­ nalista elfogultság, sovinizmus elleni harc, a nemzeti kérdés marxi—lenini szellemben történő megoldása. S a Román Kommunista Párt történelmi érdemei közé tartozik, hogy az Alkotmány erejével biztosította az együtt­ élő nemzetiségek teljes jogegyenlőségét. Ám az intézményes rendezés még nem jelentheti, hogy a múlt tár­ sadalmából a szocializmusba átszivárgott nacionalista mákony ne zavarjon meg egyes, tudatilag elmaradt fejeket. Világos, a pártos emberség, a kom­ munista erkölcs nem teheti le a fegyvert ezekkel az elemekkel szemben. De azt se tévesszük szem elől, hogy a nemzeti kérdés megoldása nem egyszer s mindenkorra lezárt folyamat. A dialektikus fejlődés törvénye e problémakörre is érvényes. Ezért a megoldási módozatokon mindig csiszolni, finomítani kell, az emberi kapcsolatok humanizálásával szilár­ dítani kell országunk különböző ajkú — de a szocializmus nyelvét be­ szélő — honpolgárai között a szolidaritás szellemét. Erre a fejlődési folya­ matra utalt a párt főtitkára is, amikor a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülésén tartott expozéjában leszögezte: „A történelmi perspektíva az, hogy erősödjék az együttműködés és a testvériség, nem­ zetiségi különbség nélkül, az összes dolgozók között. Mindannyiunk fel-

adata és kötelessége népünk iránt, hogy erősítsük és fejlesszük ezt az együttműködést. Tegyünk meg mindent, hogy felszámoljunk mindennemű megkülönböztetést vagy egyenlőtlenséget bármilyen tevékenységi terüle­ ten, biztosítsuk, hogy hazánk minden egyes állampolgára, függetlenül nemzetiségétől, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél, függet­ lenül vallásától, valóban társadalmunk, a szocialista Románia egyenjogú tagjának érezze magát, és eleget tegyen kötelességének hazája iránt." Nem kétséges, társadalmi életünk, a szocialista humanizmus egyik jelentős kérdése a román nép és a nemzetiségek testvéri együttélése, közös alkotómunkája. De az sem kétséges, hogy az egyén is rendkívüli érzékenységgel reagál, ha nemzetiségét, nyelvét illetően éri bántás, hát­ rányos megkülönböztetés. Az ilyen egyén joggal igényli, hogy a szocia­ lista kollektívum — nemzetiségi különbség nélkül — vegye védelmébe, szolgáltasson neki elégtételt. De ez már nem nemzetiségi kérdés, hanem az emberség alapvető követelménye, a pártosság próbaköve. Örvendetes, hogy a pártévfordulóra való ünnepi készülődés heteiben a főtitkár erre a pártos és humanista feladatra újólag emlékeztetett.

Tapicskoló (Kabay Béla felvétele)

GÁLL JÁNOS

A SZÁZÉVES KOMMÜN TANULSÁGAI „A m u n k á s o k P á r i z s á t , K o m m ü n j é v e l együtt, egy ú j t á r s a d a l o m dicsőséges elő­ f u t á r j a k é n t ö r ö k k é ü n n e p e l n i fogják. M á r t í r j a i t a m u n k á s o s z t á l y n a g y szívébe z á r t a . H ó h é r j a i t a t ö r t é n e l e m m á r o d a k ö t ö z t e a h h o z az ö r ö k p e l l e n g é r h e z , a m e l y r ő l p a p ­ j a i k m i n d e n i m á j a s e m o l d h a t j a le ő k e t " ( M a r x — E n g e l s : V á l o g a t o t t M ű v e k I. 1949. 526). K a r l M a r x í r t a ezeket a s z a v a k a t 1871. m á j u s 30-án, két n a p p a l a z u t á n , hogy a p o l g á r h á b o r ú s P á r i z s b a n m é g d ö r ö g t e k az á g y ú k , t o m b o l t a győztes r e a k c i ó m e g ­ torlása, t a r t o t t a „véres hót", a P è r e L a c h a i s e t e m e t ő f a l á n á l v é g r e h a j t o t t á k az utolsó tömeggyilkosságot. H e t v e n k é t n a p i g volt h a t a l m o n m u n k á s k o r m á n y , p r o l e t á r d i k t a t ú r a F r a n c i a o r ­ szág f ő v á r o s á b a n : a K o m m ü n , a m e l y hősi k ü z d e l m é v e l , vörös zászlójával h a r c r a h í v t a v a l a m e n n y i ország dolgozó tömegeit. „A K o m m ü n ü g y e a szociális f o r r a d a l o m , a dolgozók teljes politikai és g a z d a s á g i f e l s z a b a d í t á s á n a k ügye, az egész világ p r o ­ l e t a r i á t u s á n a k ügye. És e b b e n az é r t e l e m b e n h a l h a t a t l a n " — á l l a p í t o t t a m e g L e n i n n e g y v e n év t á v l a t á b ó l (Művei 17. 1955. 126). A K o m m ü n — a m e l y „szellemileg feltétlenül az I n t e r n a c i o n á l é g y e r m e k e volt", m i n t Engels írja — a X I X . század m u n k á s m o z g a l m á n a k legjelentősebb, l e g n a g y o b b , d e elvetélt erőfeszítése. T r a g i k u s b u k á s b a torkolló k í s é r l e t e száz év óta vonzza és t a n u l s á g a i v a l figyelmezteti, n e v e l i a n e m z e d é k e k hosszú sorát. L e n i n kifejezése szerint „ m e g t a n í t o t t a az e u r ó p a i p r o l e t a r i á t u s t , hogy k o n k r é t a n vesse fel a szociális forradalom problémáit". A K o m m ü n felmérhetetlen jelentőségű tanulságokat ha­ gyott ö r ö k ü l . E z e k e t b e h a t ó a n t a n u l m á n y o z t á k és m ű v e i k b e n é r t é k e s í t e t t é k a m a r ­ x i z m u s — l e n i n i z m u s m e g a l a p í t ó i . (Hogy csak a l e g f o n t o s a b b a k a t említsük, M a r x : A p o l g á r h á b o r ú F r a n c i a o r s z á g b a n s Engels 1891-ben ehhez í r t b e v e z e t ő j e ; L e n i n : A K o m m ü n e m l é k é r e ; az Á l l a m és f o r r a d a l o m k é t fejezete és a k l a s s z i k u s o k n a k sok, sok m á s cikke, beszéde, levele.) De ez n e m m e n t e s í t az alól, hogy m i n d e n k o r ­ s z a k b a n ú j r a és ú j r a m e r í t s ü n k b e l ő l ü k ; a K o m m ü n ü g y e folytatóinak, a szocia­ lista t á r s a d a l o m h í v e i n e k , é p í t ő i n e k á l l a n d ó a n t a n u l n i u k kell a K o m m ü n sikereiből és gyengeségeiből. H i s z e n e b b e n a f o r r a d a l m i t ö m e g m o z g a l o m b a n , jóllehet n e m é r t e el célját, o l y a n fontos t ö r t é n e l m i kísérlet valósult m e g , a m e l y b e n a p r o l e t á r v i l á g ­ f o r r a d a l o m bizonyos lépést t e t t előre, m é g h o z z á g y a k o r l a t i lépést, a m e l y fontosabb a p r o g r a m o k és fejtegetések százainál. Ezért o l y a n h a s z n o s e k í s é r l e t e t elemezni, l e v o n n i belőle a t a k t i k a i t a n u l s á g o k a t s ezeket á l l a n d ó a n összevetni az elmélettel, felülvizsgálni és t o v á b b fejleszteni. A K o m m ü n képviselte munkáskormány két hónapos uralma határkő: a munkás­ osztály h a r c a a tőkésosztállyal és a n n a k á l l a m á v a l a p á r i z s i k ü z d e l e m r é v é n ú j s z a k a s z b a lépett — szögezte le M a r x . Azaz véget ért — l e g a l á b b i s E u r ó p a „régi" k a p i t a l i s t a r e n d s z e r ű o r s z á g a i b a n — a p o l g á r i b e r e n d e z k e d é s virágzó, „ l i b e r á l i s " k o r ­ szaka. A burzsoázia m i n d e n v o n a t k o z á s b a n r e a k c i ó s jellege — e z e k b e n az orszá­ g o k b a n — e g y é r t e l m ű v é vált, s a t á r s a d a l m i h a l a d á s é l v o n a l á b a v i s s z a v o n h a t a t l a ­ nul a mindinkább osztályöntudatára ébredő proletariátus került.

Korábban, 1870 őszén, a sedani vereség utáni lázas hangulatban Marx óva in­ tette Párizs munkásait egy elhamarkodott felkeléstől, de mikor a munkásokat rákény­ szerítették a döntő küzdelemre, és a felkelés ténnyé vált, lelkesedéssel üdvözölte az „eget ostromló" kommünárok hősiességét. Igazolva látta történelmi látásmódját, nevezetesen azt, hogy a rajtaütéseknek, az öntudatlan tömegeket vezető kicsiny, tudatos kisebbség megmozdulásainak az ideje elmúlt. Beigazolódott, hogy amikor a társadalmi szervezet teljes átalakításáról van szó, ebben a tömegeknek aktívan részt kell venniük, meg kell érteniük, hogy milyen érdekek forognak kockán, hogy mi mellett szállnak síkra életükkel és vérükkel. A Kommünt megteremtő tömegek cselekvő fellépése, tevékenysége, az esemé­ nyek alakításában játszott elhatározd szerepe messzire mutató tanulságot hordoz. Ez változatlanul érvényes a mi időnkben is. Nyilvánvaló, hogy a lakosság, a nép, a munkások, parasztok és más dolgozó rétegek nélkül, vagy csak az ő nevükben, de az ő részvételüket mellőzve még értük sem lehet sikeres forradalmi politikát foly­ tatni. Csak a nép legszélesebb kategóriáinak közvetlen és lankadatlan harca, m u n ­ kája révén lehet tartósan pozitív irányban alakítani a társadalmat. A K o m m ü n az öntevékeny nép alkotása volt, s az védte ezt a sajátjának vallott társadalmi formát az utolsó csepp véréig. A munkásosztály, éppen mert a maga érdekeit látta való­ ságosan megtestesülni a K o m m ü n b e n , mindvégig hű maradt hozzá. Ezért fordult olyan veszett dühvel a munkások, a dolgozók ellen a forradalom erejét idegen segítséggel letipró, a nemzeti érdekeket nyíltan eláruló burzsoázia. Mintegy 30 000 párizsit öltek meg és 45 000-et börtönbe vetettek, akik közül később nagyon sokat kivégeztek. Párizs körülbelül százezer fiát vesztette el, s ezek között az összes szak­ mák legjobb munkásait. A porosz csapatok ostromgyűrűjében vergődő Párizs munkásságának — amely 1871. március 18-án kezébe vette a városban a hatalmat — a tapasztalata arra is figyelmeztet, hogy gyökeres és tartós szocialista fordulat csak akkor biztosított, ha sikerül a legszélesebb dolgozó tömegekkel s mindenekelőtt a parasztsággal szoros szövetséget kiépíteni. A fővárosban a középrétegek a munkásosztályt nyíltan elis­ merték mint az egyetlen osztályt, amely társadalmi kezdeményezésre képes. A K o m ­ mün a parasztság felé következetesen hangoztatta: „A mi győzelmünk a ti egye­ düli reményetek!" Erőfeszítéseket tett a parasztsággal való szövetség kialakítására. Ez azonban n e m sikerült. Ennek oka egyrészt az abban a korban jellemző helyzet, a városok szocialista mozgalma és a paraszti tömegek közötti kapcsolat hiánya, más­ részt pedig Párizs elszigetelt állapota, amely a párizsi forradalmárokat egyaránt gyűlölő Thiers-kormány és Bismarck intézkedései alapján jött létre. Így beigazoló­ dott Marx 1852-ben megfogalmazott jóslata, m e l y szerint a proletárforradalom ma­ gánszólama „gyászének" lesz minden parasztállamban. Vidéken is sor került kísérletekre, amelyek a párizsi munkások példáját igye­ keztek követni: Lyon, Saint-Étienne, Le Creuzot, Marseille, Toulouse, Limoges és Narbonne is felkeltek és megalakították a Kommünt. Ezek a megmozdulások azon­ ban elszigetelten jelentkeztek, n e m tudtak sem Párizzsal, sem egymással tartósabb kapcsolatot kiépíteni. Ezért össze kellett omlaniuk, a reakció rövid idő alatt szét­ zúzta őket. A Párizsi K o m m ü n létezésének és bukásának fontos tanulsága, hogy a győ­ zelmes szociális forradalomhoz feltétlenül szükséges az eszmeileg felkészült és hoszszú harcokban megedzett munkásosztály. Ennek élén pedig erős munkáspártnak kell állnia, amely befolyása alatt tartja és irányítja a proletariátus széles, tömegeket átfogó szakszervezeteit, szövetkezeteit és egyéb szervezeteit. Az élenjáró, forradal­ mi, marxista ideológiával felfegyverzett pártnak egységesnek kell lennie. A K o m -

mün ebből a szempontból negativ példával szolgált a proudhonista és blanquista csapatok civódásával, a soraiban uralkodó elméleti zűrzavarral, a különböző kis­ polgári nézetek egymást keresztező befolyásával. Természetesen a párt vezető tevékenysége n e m korlátozhatja, vagy éppen helyettesítheti az osztály, a tömegek fellépését és harcát. A párt—osztály—tömeg Lenin megfogalmazta dialektikus egysége az elvi biztosíték a forradalomnak s az ú j társadalmi rendszer felépítésének sikeres megvalósításában. A történelem arra tanít, hogy ennek a hármas összekapcsolódásnak minden lazulása, meggyengülése vagy végső fokon az esetleges szétszakadása messzemenő és nehezen helyrehozható károkat okoz az ügynek. A világtörténelem első — ha n e m is tartósan fennmaradó — proletárdiktatú­ rája egyszerre teljesített proletár-osztály-, nemzeti-hazafias és nemzetközi feladato­ kat. Ez egyenesen következik a proletariátusnak a történelmi hivatása megvalósí­ tására irányuló törekvéséből. A feladatoknak és azok teljesítésének ez az össze­ fonódása általában jellemző a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi mozzana­ tára, különösen a jelenkor sajátos és annyi ellentmondástól terhes menetében. A március 18-án kirobbant felkelésben és a n y o m á n létrejött hatalomban éle­ sen és tisztán kirajzolódott a párizsi mozgalom osztályjellege. Az a politikai forma volt, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása a kisajátítók kisajátítása révén végbemehetett. Célja a kommunizmus megvalósítása volt, de n e m kész utópiák kergetésével, h a n e m azzal, hogy kiszabadítja a régi összeomló burzsoá társadalom méhében már megfogamzott elemeit. Párizs felkelt munkássága és a hozzá csatla­ kozó kispolgárság a burzsoázia legreakciósabb körei kirobbantotta sikertelen háború­ nak, a főváros ostromának feltételei között ugyanakkor a nemzeti függetlenség és méltóság egyedüli védelmezője volt. A szó legpozitívabb értelmében vett nemzeti politika folytatása, a nemzeti függetlenség reális v é d e l m e lehetetlen volt a burzsoázia politikai uralmának felszámolása nélkül. A K o m m ü n példát mutatott arra, hogy — mint Engels írja Bovióhoz küldött levelében — „a munkásmozgalomban az igazán nemzeti é r d e k e k . . . egyben mindig igazán nemzetközi érdekek is". A burzsoázia áruló és a nemzeti érdekeket semmibe vevő, az idegen hódítóval együttműködő magatartásával szemben a K o m m ü n mint nemzeti, hazafias mozgalom lépett fel. Ugyanakkor példát mutatott arra is, hogy mélységesen nemzetközi moz­ galom. A K o m m ü n b e n részt vevő különböző nemzetiségű forradalmárok együttműkö­ dése, egy sor intézkedés és szimbólum mind nemzetköziségének tanúbizonyságai. Ezt a sajátosságot domborítja ki Marx A polgárháború Franciaországban című könyvében: „Ha ezek szerint a K o m m ü n a francia társadalom v a l a m e n n y i egészséges elemének igazi képviselője volt, és így igazán nemzeti kormány, akkor egyben mint munkáskor­ mány, mint a munka felszabadításának bátor előharcosa, határozottan nemzetközi volt. A porosz hadsereg szeme láttára, m e l y két francia tartományt Németország­ hoz csatolt, a K o m m ü n az egész világ munkásait Franciaországhoz csatolta" (Marx— Engels: Válogatott Művek I. 1949. 509). A K o m m ü n megvalósította a Kommunista Kiáltványnak a világ proletárjait egyesülésre szólító jelszavát, s hozzá fűződik az Internacionálé, a nemzetközi kommunista mozgalom himnuszának a megszületése is. Értékes a K o m m ü n n e k a hatalomátvétel taktikájára vonatkozó tapasztalata is. Már ebből leszűrte a marxizmus—leninizmus azt a tételét, hogy a proletariátus a hatalmat átveheti közvetlen fegyveres erőszak alkalmazásával v a g y békés úton is, politikai harc segítségével. E két forma valamelyikének megfelelő alkalmazása a kizsákmányoló osztály magatartásától függ (a március 18-i hatalomátvétel n e m fegy­ veres harccal ment végbe, április elején a versailles-i kormány robbantotta ki táma­ dásával a polgárháborút). Nagy jelentőségű ez a probléma ma, amikor újabb orszá-

gok előtt nyílnak meg a szocialista forradalom útjára lépés távlatai, s a mozgalom­ ban vita folyik a hatalom megszerzése formáinak alternatíváját illetően. A forma kérdése mögött azonban ott van a lényeg: a szocialista forradalom. Erről pedig Engels azt írja, hogy akár békés, akár n e m békés formában m e g y végbe, ez az egyet­ len mód a politikai hatalom megteremtésére, a szocializmus feltételei létrehozására mint „az ú j társadalomba nyíló egyetlen ajtó". Különösen széles távlatú tanulságokat nyújt a K o m m ü n tapasztalata a szocia­ lista forradalom győzelme eredményeként létrejövő állam problematikájára vonat­ kozóan. A marxizmus klasszikusai ismételten hangoztatták, hogy a proletariátusnak szüksége van az államra, de olyan államra, amely berendezkedése szerint az állam elhalása irányában halad. Kezdetben ez az állam a volt kizsákmányoló osztály, a burzsoázia elnyomására szolgáló hatalmi szervezet: a proletárdiktatúra. A forra­ dalomban győztes proletariátusnak szüksége van erre a központosított erőszakszer­ vezetre azért is, hogy a volt kizsákmányolók ellenállását elnyomja, s azért is, hogy a lakosság hatalmas tömegeit, a parasztságot, a kispolgárságot és a félproletárokat vezethesse a szocialista gazdasági-társadalmi rendszer megteremtésében. A Párizsi K o m m ü n tanulságai alapján Marxnak az államról szóló tanítása újabb elemekkel gazdagodott: a K o m m u n i s t a Kiáltványban az állam kérdése még nagyon elvontan, csak a legáltalánosabb fogalmakban és kifejezésekben vetődik fel; az 1848—1851-es esztendők forradalmainak eredményeit általánosítva, a Louis B o n a ­ p a r t e b r u m a i r e t i z e n n y o l c a d i k á j a című könyvében Marx már arra a következtetésre jut, hogy a régi államgépezetet, amely élősdi test, össze kell törni, mert a hatalomra jutott munkásosztály a régi államgépezetet n e m veheti egyszerűen birtokba, hogy a maga céljaira hozza működésbe. Arra vonatkozóan, hogy a proletariátus mivel váltja fel ezt a régi, szétrombolt államgépezetet, a Párizsi K o m m ü n nyújtott nagyon tanulságos anyagot. Míg a K o m m u n i s t a Kiáltványban elvont feleletet kapunk erre a kérdésre, addig 1871-ben a K o m m ü n b e n Marx felismerte azt a formát, amelynek feladata nemcsak a monarchikus osztályuralom megszüntetése, hanem magának az osztályuralomnak a felszámolása is. A K o m m ü n rövid idejű fennállása alatt szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy miután bizonyos fajtájú intézményeket (állandó hadsereg, rendőrség) felvál­ tottak elvileg másfajta intézményekkel, a hivatalviselőket választhatókká és elmozdíthatókká tették, anyagi és egyéb kiváltságaikat eltörölték, a demokrácia burzsoá demokráciából proletárdemokráciává változott. A párizsi munkáskormány műkö­ dése bebizonyította a burzsoá parlamentarizmus történelmi túlhaladottságát, meg­ alkotva vele szemben a Kommünt, amely n e m polgári értelemben vett parlamen­ táris, hanem dolgozó testület, egyidejűleg végrehajtó és törvényhozó testület. A k é p ­ viselők nemcsak a törvényeket alkotják meg, de kötelesek dolgozni is, részt kell venniük a törvények végrehajtásában, önmaguk ellenőrzik, hogyan festenek ezek a törvények az életben, és közvetlenül viselik a felelősséget választóik előtt. A képvi­ seleti intézmények megmaradnak, de n e m marad m e g a parlamentarizmus mint külön rendszer, mint a törvényhozó és végrehajtó tevékenység különválasztása, mint a képviselők kiváltságos helyzete. A képviseleti intézmények a proletárdemokrá­ ciának a kifejezői, a hivatalnokok a választott testületek alárendeltjei lesznek, mint a nép akaratának végrehajtói működnek, a nép ellenőrzése alatt. Sem a Kommün, sem az azóta szerzett tapasztalatok n e m mutatják, hogy meg lehetne lenni egyszerre minden igazgatás, minden alárendeltség nélkül. De ez n e m jelenthet semmiféle hatalmaskodást, a társadalom fölé rendeltséget. A proletár­ szocialista demokrácia az államnak a társadalomba való belenövését tételezi fel, az állampolgárok fokozódó és döntő szerepet játszó részvételét a közügyek intézé-

sében. Az 1871-es tapasztalatokat vizsgálva Marx a szocialista állani lényeges sajá­ tosságaként az öntudatos, demokratikus proletár centralizmus fontosságát hangsú­ lyozza, szemben a polgárival, a katonaival, a bürokratikussal. Ebben az összefüg­ gésben összefonódik a tekintély és az önkormányzat. De ezek viszonylagos fogal­ mak, alkalmazásuk területe, mibenléte a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban változik (Engels a Párizsi Kommünnek a felfegyverzett népre támaszkodó tekin­ télyét hozza fel példaként). A marxizmus klasszikusai a demokratikus centralizmust, amelyet a szocialista állam jellemzőjének tekintettek, semmiképpen sem fogták fel bürokratikus érte­ lemben. A centralizmus Engels szemében például n e m zárja ki az olyan széles körű helyi önkormányzatot, amely — amellett, hogy a „kommünök" és kerületek önként megvédik az állam egységét — feltétlenül megszüntet mindenféle bürokratizmust és mindenfajta felülről jövő „parancsolgatást". Marx A p o l g á r h á b o r ú F r a n c i a o r s z á g b a n című m ű v é n e k 1891-es bevezetőjében Engels a K o m m ü n n e k és a demokráciának az elválaszthatatlan összefüggéséről ír. Arra a dialektikus folyamatra hívja fel a figyelmet, amely a két jelenséget jellemzi, s rámutat, hogy a következetes demokrácia egyrészt szocializmusba csap át, m á s ­ részt megköveteli a szocializmust. A demokrácia kifejlesztése, e folyamat formáinak megkeresése s a gyakorlatban való kipróbálása: mindez a szocialista forradalomért folyó harc egyik szerves feladata. De önmagában v é v e semmiféle demokratizmus nem hozza meg a szocializmust, az életben azonban a demokratizmus sohasem „ön­ magában véve" jelenik meg, hanem más jelenségekkel „együttvéve"; befolyást gya­ korol a gazdaságra is, előbbre viszi annak átalakítását, és maga is változik a gazda­ sági fejlődés hatására. A K o m m ü n nemcsak létezésével, hanem a rendelkezésére álló rövid idő alatt tett intézkedéseivel is tanulságokkal szolgál a proletár hatalomra háruló feladatok tekintetében. A K o m m ü n felszámolta az állandó hadsereget, az uralkodó osztályok e vak eszközét, s a nép általános felfegyverzésével pótolta; az egyházat elválasztotta az államtól; kizárólag világivá tette a közoktatást. Közvetlen szociális téren a K o m m ü n keveset tehetett — folytonosan önnön védelmére kellett gondolnia —, de ez a kevés is világosan felfedi népi, m u n k á s ­ kormány jellegét: a pékségekben megtiltotta az éjjeli munkát; eltörölte a bírság­ rendszert, a munkásoknak ezt a törvényesített kifosztását; kiadta azt a híres dek­ rétumot, melynek értelmében a tulajdonosok által elhagyott vagy bezárt gyárakat és műhelyeket a termelés céljából átadták a munkás-szövetkezeteknek. És hogy hangsúlyozza igazi demokratikus, proletárkormány mivoltát, a méltányosság szem előtt tartásával elrendelte, hogy a közigazgatási és kormányhivatalnokok fizetése n e m haladhatja meg az átlagos munkabért. A K o m m ü n legnagyobb szociális rendszabálya saját működő léte volt. Intéz­ kedései pedig csak az irányt jelezhették, amerre egy, a nép akaratából létrejött népi kormány halad. Nagy történelmi útmutatása az is, hogy — mint Marx írja — „nem tartott igényt csalhatatlanságra, ami pedig m i n d e n régivágású kormány állan­ dó tulajdonsága. Minden beszédét és tettét nyilvánosságra hozta, a közönséget min­ den tökéletlenségébe beavatta" (Marx—Engels: V á l o g a t o t t M ű v e k I. 1949. 511). Az utókor számára példát adó intézkedései, kezdeményezései mellett a K o m ­ m ü n n e m volt mentes a fogyatékosságoktól, a hibáktól sem. Fatálissá vált tévedés volt katonai téren a védekező taktika kizárólagos alkalmazása. Abból a meggon­ dolásból, hogy ne kezdjék meg a polgárháborút, n e m üldözte a versailles-iakat, n e m indított támadást a reakció főfészke ellen. N e m fordított elég figyelmet a várost védő fegyveres erő jobb kiképzésére és felszerelésére. Elnéző volt a kémekkel és

diverzánsokkal szemben. Ebből az a tanulság adódik, hogy a forradalomnak támad­ nia kell, s feladata önmaga védelmét a legkorszerűbb eszközök felhasználásával megszervezni, vasszigorral fellépni az annak biztonságát veszélyeztetők ellen. Gazdasági-társadalmi vonatkozásban tevékenységére az jellemző, hogy megállt félúton a kérdések megoldásában: n e m sajátította ki a kisajátítókat, nagylelkűsé­ get mutatott a kizsákmányolók irányában, sokszor az „erkölcsi ráhatás" eszközét használta a kényszer helyett. Különösen káros volt a bankokkal kapcsolatos eljá­ rás: n e m koboztak el semmilyen bankbetétet, érintetlenül hagyták a nemzeti bank­ ban forgalmazott hatalmas értékeket ahelyett, hogy birtokba v é v e , a v é d e l e m m e g ­ erősítésére, szociális problémák megoldására használták volna fel őket. A K o m m ü n n e k ezek a fogyatékosságai arra hívják fel a figyelmet — a marxiz­ mus megalapítói ezt meg is fogalmazták —, hogy a politikai hatalmat magához ra­ gadó munkásosztálynak azonnal hozzá kell fognia a régi termelési viszonyok kor­ látozásához, fokozatos felszámolásához és a szocialista termelési viszonyok kialakí­ tásához, majd uralkodóvá tételéhez. A Párizsi K o m m ü n elbukott, mert 1871-ben m é g n e m voltak meg az objektív és szubjektív feltételei a szocialista forradalom győzelmének. D e ennek a hősi kí­ sérletnek a történelmi tanulságai gazdagították a forradalmi munkásmozgalom ta­ pasztalatait. Természetesen a K o m m ü n n e m szolgáltatott valamilyen „modellt" a forradalom számára, hiszen annak létét Marxtól kezdve m i n d e n következetes marxis­ ta kétségbe vonja. A forradalmak egyes típusainak vannak általános törvényszerű­ ségei, jellemző vonásai, de „modell" mint olyan n e m létezik. Eltekintve a „modell" kérdésétől, hódolatunk és tiszteletünk ellenére, amelyet a Párizsi K o m m ü n iránt érzünk, tanulságait csak mint irányszabást foghatjuk fel. Az azóta bekövetkezett történelmi változások, az új feltételek és erőviszonyok között a Kommün felvetette problémák ma másként jelentkeznek. A jelenkori forradalmi mozgalom a K o m m ü n tanulságait mint kiindulópontot használhatja fel a mai kér­ dések alkotó megoldásában. A csak ideiglenes győzelmet arató Kommünt n e m egészen egy fél századdal később követte az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely diadalra juttatta a szocialista gazdasági-társadalmi rendszert a Föld egyhatodán, megnyitotta az emberiségnek a szocializmushoz való átmenet útját. Ezután pedig jó negyed szá­ zaddal újabb országokban győzött a szocialista forradalom, s kialakult a szocialista világrendszer. A K o m m ü n nagyszerű, hősi kísérlete, a belőle levont tanulságok most száz év után is segítenek a szocializmusért harcolóknak.

Veress

Pál:

Bronztál

MIRON

RADU

PARASCHIVESCU 1970 f e b r u á r j á b a n a k o r t á r s r o m á n i r o d a l o m egy n a g y egyéniséggel lett s z e g é n y e b b : M i r o n R a d u P a r a s c h i v e s c u h a r c o s a n t i f a s i z m u s a és p o l i t i k a i l a g elkö­ telezett a v a n t g a r d e lírája m i n d e n k o r p é l d á t j e l e n t e t t a fiatalok s z á m á r a , a k i k r a j o n g á s i g s z e r e t t é k ót, t a n u l ­ t a k tőle, k ö v e t t é k e m b e r s é g b e n , tiszta e s z m é n y e i b e n . F o l y ó i r a t u n k régi b a r á t j á t , G a á l G á b o r K o r u n k j á n a k munkatársát búcsúztatja Miron Radu Paraschivescuban, a kommunista költőben.

Levél egy elemózsiás csomagba (1935)

E fehér papír, mit most veszek kezembe, annyi mindent juttat az eszembe, rátok s magamra gondolok, meg szeretném kérdezni, hogy megy a sorsotok, s hogy gondoltok-e, míg elkerül álmotok, a nagyszerű dolgokra, miket mindenki vár nagyon. Mert noha ti börtönben ültök, s én járok szabadon, ugyanazt a sorsot viszem vállamon, testvérként egyazon élet súlya s vágya nyom. S mert börtönt s szabadságot említettem, el kell

mondanom

(ezt különben mindegyiketek előre tudta), ha bárki közülünk azt mondaná, hogy ő szabad, hazudna: én is, ki a kerek eget látom most, míg e levelet rovom, s ti is, kik ott láthatjátok csak a börtönudvaron, szíveink egyként béklyózottak s elnyomottak, életünket egyként kitagadták s rátapostak, egyként könyörtelen az, s akik börtönbe dobtak titeket, rabként kezelnek engem is, s ki akarják oltani az én életem is, s azt mondják közben: „szabad vagy". Mondhatom, oly szabad, magam bármikor eladhatom szabadságommal együtt a nagypiacon, ád majd egy húszast a vevő, hogy jusson betevőre — s aki (még ha nem hasonlít is rá) emlékeztet a börtönőrre, azonos a vizsgálóbíróval, a földbirtokossal vagy az ágyúés gépfegyver-gyárossal, szabadságunk

uraival közelben

és

távolban.

De tudom, hogy ti is, akárcsak én, azon töprengtek, mit tegyünk, hogy menjen jól minden a maga

idején;

ha majd a börtönkapun kiléptek, várunk, hogy adjatok a munkában segítséget, s fáradozásotok lesz a legnagyobb győzelem, ne Egészséget

kívánok

és közeli szabadulást

feledjétek.

néktek! J a n c s i k P á l fordítása

A Föld Emberei (1942)

Most, amikor komoran gondolok hazámra, amikor dühösen gondolok rá, sorsára s az emberekre dühösen; amikor a földjére gondolok, termő, fekete, zsíros talajára, fára, búzára, kukoricára, árpára, lenre, rozsra, zabra, tölgyre, szőlőre, elevenekre s holtakra (mintha több holt lenne, mint élő). Most, mikor e hazára gondolok, a hegyekre s vizekre, a hegyekre s arany-mélyű vizekre, olajra, kőszénre, melyben cédrusok égnek, most, miután egyszer már elégtek, tíz- és százezer évvel nagy, kimondhatatlanul nagy düh önt el. Gondolatom komoran tér meg, a városok s falvak utcáin lohol, mint éhes csontváz-kutya, mint átlátszó gebéje az apokalipszis egyik lovasának; képzelődő gondolatom, mely szintén mint rossz gebéje a legszörnyűbb apokalipszisnek, mely rászakadt e földre, parasztok e földjére;

kutya,

olyan,

gondolatom, gebém, emlékekbe merül, egy tavaszi est friss vizébe, melybe, mint patakba, süllyedt az egész város. Új illatok lebbentek az aszfalt fölött, a nyílegyenes, szürke, szögletes épületek közt, nagy árnyak imbolyogtak, emlékei a cédrusoknak, melyek kijutottak a magas, piros kéményekben

ezelőtt,

égő kőszén szorításából. A város vegetált, vegetált, mint még soha, akár egy gomba, csak vegetált, hízott, harácsolt. Fehér a város a kusza, nyers emlékezésben is, amikor patakként merült a Május kék

estjébe.

Kréta-fehérségű utcáin feltűntek akkor, földből emelkedve, földből kitépve, ebből a fekete és hálás földből, ebből a fekete szén-földből, a kukorica, arany, rabság és olaj földjéből, felkeltek még feketébben, a Föld Emberei, kaszával

s áthaladtak vállukon.

Szakadékok hasadtak a város kékvizű a Föld Emberei léptek utcáin. A földből szakadt Föld Emberei haladtak a széles, szürke utcákon, a fehér házak közt, gáttalanul, mint a vihar.

a városon estjében:

A Föld Emberei, föld-feketén. A föld maga. Maga a föld ment a város utcáin, a föld haladt az utcákon, a házak közt, s megrendült a Május kék estjében. Ritoók János fordítása

KOMÁN

JÁNOS

Illegálisak K o p p á n d i S á n d o r volt v ö r ö s k a t o n a , a k é t v i l á g h á b o r ú közötti m a r o s v ö l g y i famunkásmozgalom harcos alakja emlékére

Körülöttünk hideg közöny ólálkodott, mint ablakokra leskelődő fagy. A politikai magány elől menekültünk, mert tehetetlen tétlenségbe taszítottak elszakítottak a néptől, az ágtól a rügyet.

bennünket,

Tiltakozásképpen iskolázatlan igazgatók szakosítottuk magunkat, miután hazacipeltük bágyadtságunkat a fenyegető munkahelyről.

ellen

Esténként tanácskozó árnyékok kuporogtak a rokkant kályha körül, s inkább piros eszmék kemencéje melegített, mert mindig került valaki őrködő óvatossággal őrzött küzdelmünk tüzének a fölpiszkálására. A füles hatalom gondoskodása nyomunkba Nem érezhettük azt, hogy ez a mi hazánk... Száműzöttek lettünk itthon, és idegenbe szaladtunk seregestől, elhagyva apró porontyainkat. Türelmetlenségünk darazsai, a szavak nyelvünkre raktak fészket; fájdalmas hallgatás lett a mi birtokunk, s úgy éreztük, hogy már soha többé nem lesz szenvedésünkre orvosság a forradalom.

RITOÓK

JÁNOS

Volt és lesz

Ml

a patyolat-hitűek, a fehér-fáklyafüst oltalmazói, a porhó-remény-csiholók, a szűz-gondolat kibernetikusai, a mész-lobogást megkötők, a bárányfelhő-nyáj simogatói, a papír-zizzenésről álmodók, a kréta-rajzú világ ihletői, a sosemvolt-liliom-lelkűek: leülünk megbeszélni közös dolgainkat. Ml

a szurok-eszmék gyűlölői, a denevér-álomból ébredők, a láva-zátony szétforgácsolói,

settenkedett...

a halál-csontkereszttel dacolók, a korom-csíkos vágyak megvetői, a hármas-kakasszóra süketek, a tintahal-homály elpártolói, a szén-titokba el nem merülők, a sír-kábulat sosem-szenvedői: leülünk megbeszélni közös dolgainkat.

* MI a vérünket mindenkinek feláldozók, tiszta ingben, vasalt nadrágban kiülünk veríték-köveinkből felrakott, hemoglobin-színű malterrel összetartott házunk elé. Gondolkozunk a volt-on és lesz-en. Majd egyenként és párosan (nő egyre az ember-folyam) elindulunk. És felröpítünk ötven piros-szárnyú lelkünk főteréről.

madarat

Óvó tekintetünkkel követjük útirányukat. Jó tudni: milyen vidékre MARIN

szállanak.

SORESCU

Falumúzeum Ezeknek az embereknek az életéből Több tárgycsoport hiányzik; Az olyanok pedig, Mint az anyagi jólét, boldogság

És szerencse — a történelemben Silányul mutatkoznak. Egyetlen érmét sem látni itt. A paraszt — nem lévén ezüstje-aranya Köles-, búza-, kukoricaszemekre Véste arcát folytonosan, Am ezeket nem őrizték meg. Kitömött madarat viszont Hozhattak volna éppen eleget, De sajnálták megölni a rigót, Kakukkot, pacsirtát, fülemilét, Akik egy fitying nélkül muzsikáltak Életükben és Halálukban. Az őskor, az ókor, a középkor Egyetlen korszaknak tűnik. A parasztok Nagy tudatlanságukban észre sem Hogy ezek között Korszakos változás menne végbe.

—

nekik

vették,

Legszembeötlőbb látnivaló itt A földkunyhó. Miután megművelte a földet, A paraszt egyenest a földbe bújt Megpihenni. Szervesen, a veremlakások sora közt, Helyenként Dózsa, Horia, Cloşca és Crişan, Valamint Tudor lázadása Magasodik a föld színe fölé Bámulatos Építészeti arányérzékkel. Látogatók, Ne érintsétek a múzeumban kiteregetett Szegénységet és bánatot. Ezek valódi tárgyak, Ügy, ahogyan ennek a népnek Kezéből, lelkéből és zsigereiből kikeltek Egy 2000 évig tartó Feszült és Önfeledt pillanatban. Saszet Géza

fordítása

SZABÓ ISTVÁN

Hazáig

nézek

I

tt a ll o k vas vállain az időnek kék retináimra változó fények vetődnek vetítődnek északi hajnal csillogó déli hullám a Bajkál pa­ l e t t á j a száz k a m c s a t k a i fojtott vulkán dobja színeit felém l e l k e m átszűri m é r i vizsgálódik v a l ó h i t e l é n és a m é r l e g - n y e l v a l a t t a m k i e g y e n l í t m í g k é t m i l l i á r d t ó l eljutok e g y m a g a m i g és f o r m á l ó d i k a v e r s akár e toronyban a képek n é p e m reléit k e r e s v e a n a g y orosz égen át h a z á i g n é z e k — a N a p állása is m o s t a r r a int — — a Föld forgása is megsegít — l e n n n e m p i h e n a Moszkva m e d r e vize tisztul az e g y r e - m é l y ü l é s s e l . . . . . . s hogy v a l ó b b legyen m i n d e n m a g a s s á g : a mélyből a mélyből néz néz fel fel a mélyből néz fel

VÁLTOZÓ TAJ — ALAKULÓ EMBER

Építők a havason Mióta a z országot j á r o m , sok m u n k a t e l e p e n m e g f o r d u l t a m : a S c î n t e i a - H á z építésénél, a g y u l a k ú t i h ő e r ő m ű a l a p r a k á s á n á l v a g y a V a s k a p u n á l . D e ú g y a d ó ­ dott, hogy a n n a k e l ő t t e n e m j á r t a m azon a tájon, n e m t u d t a m , h o g y a n festett az á l l ­ v á n y o k e m e l é s e és a föld f e l t ú r á s a előtt. Így h á t j o b b á r a c s a k ö r v e n d t e m a z új gyár v a g y e r ő m ű építése l á t t á n , s n e m figyeltem szorongva, h o g y a t a l a j g y a l u k m i ­ féle sajátos vegetációt, t e r m é s z e t i szépséget a v a g y e m b e r a l k o t t a é r t é k e k e t t ü n t e t ­ n e k el. Mióta a z o n b a n v í z e r ő m ű é p ü l a K i s - S z a m o s f o r r á s v i d é k é n , ö r ö m és a g g o d a ­ lom b a j m o l ó d i k b e n n e m m i n d e n h í r h a l l a t á r a . M e r t ez a t á j é k n e m m i n d e n n a p i . Szinte é r t h e t e t l e n , h o g y a n m a r a d t e n n y i r e é r i n t e t l e n . R i t k a dolog, hogy egy n a g y ­ várostól alig 20—30 k i l o m é t e r r e n e m c s a k a füst, zaj m a r a d távol, h a n e m a v a s ú t és m ű ú t , m i t ö b b , a f a l v a k is. Itt tíz m e g tíz k i l o m é t e r e n á t csak erdő, folyó és kaszáló l á t h a t ó . A civilizáció egyetlen jele, az „egysávos" s z e k é r ú t alig fér el a víz m e g a h e g y o l d a l közt, sok helyt ki se látszik a föléje h a j l ó l o m b alól. Sajátos földrajzi t é n y e z ő k j á t s z o t t a k itt közre. A H i d e g - és Meleg-Szamos n e m ú g y „dolgozik", m i n t az Olt, a M a r o s v a g y a F e k e t e ü g y . I t t n e m a l a k u l t ki a p a t a k m e n t é n t e r e b é l y e s teknővölgy, m i n t G y e r g y ó b a n v a g y C s í k b a n , n e m jött létre Szépmező, m i n t H á r o m s z é k e n . M é l y s z a k a d é k a folyóvölgy, m e l y n e k szirtes alján csak ü g g y e l - b a j j a l i p a r k o d i k előre a víz, s a k é t p a r t j a c s u p a m e r e d é l y . A falvak fönt é p ü l t e k a h e g y e k tetején, s n e m s z e r p e n t i n , h a n e m a h e g y k ú p o k a t k ö r ­ körösen, s p i r á l s z e r ű e n k e r ü l g e t ő ú t vezet fel hozzájuk. Alföldi e m b e r n e k , a tág, széles l á t ó h a t á r u t á n b i z o n y á r a n e m t e t s z e n e ez a s z a k a d é k , de a h e g y e k kedvelői s z á m á r a a m é l y s é g és a z á r t s á g a t e r m é s z e t közelségét jelenti. Mi m a r a d m e g e z u t á n ebből a sajátos világból, s m i t t e m e t el ö r ö k r e a fel­ gyülemlő víz? — k é r d e z t e m m a g a m b a n , a h o g y az építkezés felé k ö z e l e d t ü n k . G y a l u u t á n m á r s z e m b e ö t l i k a változás. A faházak, z s i n d e l y t e t ő k közelében e tájon s z o k a t l a n é p ü l e t e k a l k o t n a k új telepet. S z ü r k e s a l a k b l o k k b ó l r a k o t t e m e ­ letes, l a p o s t e t e j ű h á z a k , hosszan e l n y ú l ó b a r a k k r a k t á r a k , gépszínek, v ö r ö s t é g l a r a ­ kások, k a v i c s h a l m o k és gép és gép m i n d e n f e l é . De alig p r ó b á l u n k eligazodni a g é p ­ sokadalom, é p ü l e t - t ö m k e l e g útvesztőin, m e g p i l l a n t j u k azt, a m i é r t m i n d e z v a n : a gátat. M a g a s , s z ü r k e , i r o m b a t ö m b . J o b b r ó l - b a l r ó l i n d u l t , a víz k é t p a r t j á n e g y m á s ­ sal f a r k a s s z e m e t néző k i u g r ó p o n k o k n a k veti h á t á t , s ú g y n y o m a k o d i k előre a k é t k e z d e m é n y . M i h e l y t t a l á l k o z n a k — nincs messze az idő —, m e g k e z d ő d i k a folyó duzzadása, s ahol m o s t állok — ö n k é n t e l e n ü l is szétnézek —, h a l a k , siklók ú s z k á l ­ n a k majd. N a g y dolog. Ü g y a n n y i r a , h o g y n o h a s a j n á l k o z v a p i l l a n t o k a közeli h á ­ zakra, mégis e g y r e csak azt p r ó b á l o m elképzelni, h o g y a n fest m a j d a táj közepén a csillogó tó. N é h á n y a d a t a jövőről. 1970 f e b r u á r j á b a n k e z d t é k m e g a m u n k á t , és 1975-ben fognak á r a m o t t e r ­ melni. 25 k i l o m é t e r h o s s z a n 3 tó létesül. A legalsó — a m e l y i k r ő l az előbb í r t a m — lesz a legkisebb, s e l s ő s o r b a n K o l o z s v á r v í z e l l á t á s á t szolgálja. K ü l ö n b e r e n d e z é s e k tisztítják m a j d a vizét, m é r i k összetételét, hőfokát, s n ő h e t a v á r o s lakossága a k á r félmillióra is, fejlődhet az i p a r a , n e m áll elő v í z h i á n y . L e g a l á b b i s e b b e n az é v ­ ezredben. Részlegvezető mérnök: — Amint látja, nem vagyok mai gyerek, jó néhány éve, hogy elénekelhe­ tem, deres már a határ... De mióta az iskolából kiléptem, csak munkatelepe­ ken dolgozom. S ott is akarom befejezni. Nem, nem szándékszom öreg koromban a szülőfalum csendjébe vagy egy nagyváros elevenségébe visszatérni, nem, itt akarok örök nyugalomra térni, valamelyik új tó partján, hogy odalent a föld alatt is halljam a víz zuhogását, a turbinák moraját, s ha emberek pillantják meg a sírhantomat, hadd olvassák, itt nyugszik egy mérnök, akinek nem volt

állandó lakhelye, egy életen át vándorolt munkatelepről munkatelepre, újrakezdte, s az volt az öröme, hogy folyók elé emelt gátat, tavakat tott fel, alagút-csatornákat vájt a sziklába, s vizet, energiát, fényt adott bereknek.

mindig duzzasz­ az em­

Tovább megyünk. Az é p ü l ő gát m ö g ö t t ü n k m a r a d , s ahogy b e l j e b b j u t u n k a h e g y e k közé, csak a víz, az e r d ő k í s é r b e n n ü n k e t . Mindössze az új ú t s a forgalom jelzi, h o g y n y ü z s geteg t e l e p r ő l j ö v ü n k , s h a s o n l ó felé t a r t u n k . T á r n y i c a . A h a j d a n i kis t a n y a b o k o r m a az építkezés főhadiszállása. Az előbbi részleg k i s m i s k a hozzá képest. Míg ott j o b b á r a c s a k r a k t á r a k , gépszínek, é p í t ő a n y a ­ gok k a p t a k szállást, itt m á r t e m é r d e k e m b e r is lakik. De n y o m a sincs az ü t ö t t k o p o t t f a b a r a k k o k n a k , d e s z k a h u r u b á k n a k , az e m e l e t e s á g y a k k a l , p r i c c s e k k e l „ é k e s ­ k e d ő " t ö m e g s z á l l á s o k n a k . A családos e m b e r e k összkomfortos o t t h o n o k b a n l a k n a k , a m é g l e g é n y m é r n ö k ö k , t e c h n i k u s o k k e t t e n k a p n a k u g y a n c s a k k é n y e l m e s lakást, de az a l k a l m i m u n k á s o k is c s u p á n n é g y e n - ö t e n l a k n a k egy s z o b á b a n . É s m i n d e n ü t t központi fűtés v a n , m e l e g - h i d e g víz, fürdőszoba, z u h a n y , r á d i ó , televízió. F e l é p ü l t m á r az óvoda, nyolcosztályos iskola, étkezde, k l u b , k ö n y v t á r , orvosi r e n d e l ő . A m u n k a t e l e p i h e v e n y é s z e t t s é g , a sok k é n y s z e r m e g o l d á s , a civilizálatlan élet­ körülmények — mindez m á r a múlté. Az előbbi részlegvezető: — Hogy mi vette el az eszemet — mert ugyebár, csak egy kis lököttségi terheléssel kergülhet így bele valaki az építkezésbe, gondolja a kívülálló —, no, annak története van. Szerettem nagyon a földrajzot, megmozgatta a képzeletemet, ha távoli országokról, tengerekről olvastam. Kedvenc tanítvá­ nya voltam a földrajztanárnak. Egyszer a Kárpát-medence folyóinak vízállá­ sáról tanultunk, s a tanár elmagyarázta, hogy mindeniknek a tavaszi hóolva­ dáskor a legmagasabb a szintje, csupán a Duna kivétel. Épp a nyári kániku­ lában legtöbb a vize. „Miért? — kérdezte a tanár. — Két tízest kap, aki meg­ mondja." Meglepett a kérdés, érdekelt, hogy miért különbözik annyira a Duna a többi víztől, de még inkább szerettem volna tudásommal kivágni a rezet a fiúk és a tanár előtt. De hiába... „Ha most nem találjátok ki, ráér később is" — mondotta a tanár. Teltek a napok, hetek, semmi okosat sem tudtam meg. Egyszer aztán az újságban útleírást olvasok Lombardiáról. Hogy milyen szépek a nyári hőség­ ben is a Pó-völgyi kertek, mezők, mert az Alpok gleccserei épp a nagy rekkenőségben olvadnak leginkább, s bőven öntözik az alföldet. „Állj meg, vándor! — kiáltottam fel magamban — a Duna mellékfolyói­ nak a java is az Alpokból ered. Erről van szó!" Másnap megkaptam a két tízest. És egy sereg hidrológiai tanulmányt, könyvet, folyóiratot a tanártól. Jó barátok lettünk, s én sokat olvastam az árvizekről, a mocsárlecsapolásról, folyószabályozásról, csatornákról, s mire befejeztem a gimnáziumot, kész volt az elhatározásom: mérnök leszek, még­ pedig vízépítész. Így, kérem. Idestova harminc éve már ennek, s én dolgoztam Moreniben, Békáson, Argyesen, az Uz völgyében, tavaly pedig a Lotru mellől jöttem ide. T á r n y i c a u t á n i s m é t a h a v a s o k n é p t e l e n s é g e , csendje vesz k ö r ü l b e n n ü n k e t . Ez a „ n é p t e l e n s é g " p e d i g ö n k é n t e l e n ü l is e m l é k e z t e t . T ö b b m i n t k é t é v t i z e d d e l ez­ előtt, a szocialista építés h a j n a l á n j á r t a m egy-két m u n k a t e l e p e n : a Szolyva-Visó v a s ú t v o n a l o n v a g y a K o l o z s v á r r a k e r ü l ő gázvezeték m e n t é n . Be sok e m b e r n y ü z s ­ gött a k k o r tíz m e g tíz k i l o m é t e r e k hosszán. É r t h e t ő m ó d : a legfőbb s z e r s z á m a c s á k á n y és l a p á t volt, szállítóeszköz p e d i g a s z a m a r a s k o r d é és talicska. M a viszont m i n d e n m u n k a t e l e p e n t ö r v é n y s z e r ű e n az áramfejlesztő-gépek, lég­ sűrítő b e r e n d e z é s e k , s z i v a t t y ú k elhelyezésével k e z d i k a m u n k á t . S -ha m á r v a n á r a m , s ű r í t e t t levegő és víz, j ö h e t n e k az e m b e r e k és a t u l a j d o n k é p p e n i m u n k a ­ gépek. A m u n k á l a t o k m a i s z a k a s z á b a n az építkezés szíve az a l a g ú t . K e t t ő b e n is j á r ­ t a m . M i n d e n ü t t u g y a n a z a k é p fogadott: legelöl 4 - 5 v á j á r dolgozik, hosszú-hosszú f ú r ó k k a l é k t e l e n k o m p r e s s z o r - z ú g á s és sziklacsattogás k ö z e p e t t e m é l y l y u k a k a t fúr­ n a k a fejtés „frontjába", m a j d töltetet h e l y e z n e k a l y u k b a , és r o b b a n t a n a k . A

k ő d a r a b o k a t r a k o d ó g é p helyezi futószalagra, az a l á gépkocsi áll be, s viszi ki a sziklatörmeléket az a l a g ú t b ó l . Szó se róla, l á t t a m ott l a p á t o s , c s á k á n y o s e m b e r e k e t is. U t a t v á g t a k a f a k a d ó víznek, s az a p r ó zúzalékot, a m i l e h u l l o t t az autóról, r a k t á k fel újra. Az egész a l a g ú t b a n (200—300 m é t e r e n ) alig k é t t u c a t e m b e r t l á t t a m . De h a v o n t a 70—80 m é t e r t n y o m u l n a k előre a s z i k l á b a n ! A középső tó telepének vezetője: — Tudja kérem, mi a szépsége a mi munkánknak? A teremtés. Szó sze­ rint értse ezt, ahogy mondom. Amikor például még a tavaly télen kijöttünk ide, nem volt nálunk csak néhány rajz és a plajbász. Ketten voltunk, én meg a helyettesem. Aztán csak mendegéltünk, megálltunk, körülnéztünk s oda mutattam: — Erre haladjon az út! — Oda építjük a kompresszorállomást — mondotta a helyettesem. — Aztán ismét mendegéltünk, tanakodtunk, mutogattunk, „Mondánk, hogy legyen, és lön." Itt gépkocsiszín, ott alagútbejárat, amott iroda vagy iskola. Mert a számítás, a papír ugyan előír sok mindent, de a legapróbb részleteket csak a hely színén lehet eldönteni, a döntésekbe azonban mindig becsúszik némi hibaszázalék. Hej, mit izgul amiatt az ember. Nem itt, de régebben volt úgy, hogy majdnem felépítettük már a telepet, amikor meg­ indult a hetekig tartó esőzés, s a hegyekből lerohanó áradat ját és követ, homokot és jeget, mindent a nyakunkba suvasztott, valósággal eltemette az egész kolóniát. S mi szedhettük a sátorfánkat, hogy máshol keressünk alkal­ masabb helyet. De végül is milyen elégtétel az, hogy a kemény gránithegyet elhordjuk, a vad hegyifolyót eltérítjük millióéves útjából, a kis csermelyt pe­ dig terebélyes tóvá hizlaljuk? Még valamit. A mi dolgunk nehéz, de férfimunka a javából. Nyámnyila alakok, selyemfiúk, könnyű nyerészkedők hamar elszelelnek innen. És marad­ nak a kemény legények, a jó dolgú emberek. Színes k é p . A zajlásos p a t a k s z e n n y e s b a r n á n k a v a r o g , j é g t ö r m e l é k e t , kisebb t á b l á k a t h a j ­ kurász, a s á r g a h a b vörös r ö n k ö k n e k ütközik. A víz k ö z e p é n lábtőig érő k é k csiz­ m á k b a n m u n k á s o k á l l a n a k , t é g l a s z í n ű t r a k t o r i m b o l y o g be a sekélyesbe, m i n t h a gázlót k e r e s n e , s az e m b e r e k a h e g y o l d a l r ó l l e z ú d u l t , a m e d e r m é l y é b e fúródott b o r n á k a t c s á k l y á v a l , fejszével, c s á k á n n y a l i p a r k o d n a k k i s z a b a d í t a n i , a t r a k t o r h o z kötni, elhúzatni. Nehéz, s z a p o r á t l a n m u n k a , de s ü r g e t i k őket az építők, m i n d j á r t ide érnek, s tiszta h e l y kell nekik. Egy bányász: — Komisz munka ez, kérem, szó se róla, de meg lehet szokni. És aztán — ez is hozzátartozik az igazsághoz — meg van fizetve. Három-négyezer lej körül keresek, akár egy vezető beosztású mérnök. Pénzért dolgozunk, nem csókért. És én megszoktam, hogy ne krajcároskodjam, ne verjem a fogamhoz a pénzt, mielőtt elkölteném: a családom ne szenvedjen hiányt semmiben, a terített asztal, a szép ruha mindig meglegyen, ha pedig vasárnaponként a legközelebbi nagyvárosban — mostanság Kolozsváron — beülök a vendéglőbe, hát ételből, italból a legjobbat rendeljem. Így bizony, hiszen már jó tíz éve hányódom én is meg a családom is munkatelepről munkatelepre, már nem tudnék más munkához kezdeni, új életmódba beleszokni. Aztán pedig fájna a szívem itthagyni a jó barátokat, munkatársakat. Mert mi ugyebár össze­ szoktunk a sok viszontagság közepette, akár a fronton az igaz bajtársak, s hát mi tűrés-tagadás, ragaszkodunk nagyon egymáshoz. Erősen e m e l k e d i k az út. Kifelé k a p t a t u n k m á r a s z a k a d é k m é l y b ő l . T á g a s u l k ö r ü l ö t t ü n k a k i t e k i n t é s . No persze, csak viszonylag, m e r t a fölibénk k é k ü l ő é g - d a r a b k á t t á v o l r ó l s e m l e h e t n e égboltnak m o n d a n i , de m é g k u p o l á n a k sem, alig t ö b b e t l á t u n k belőle, m i n t a k ú t fenekéből, úgy is t ű n n é k , h o g y e m b e r k é s z í t e t t e tető, h a r a g y o g á s a n e m sejtetne kozmikus sugárzást. T ü n d ö k l é s é b ő l sokat a d át a d i m b e s - d o m b o s h ó m e z ő n e k , de még az itt-ott b o k r o s u l ó b o r ó k á k n a k , v i h a r f e n y ő k n e k is, zöldjükhöz k é p e s t az ölbe rakott b ü k k és g y e r t y á n r e d v e s f e k e t é n e k tetszik, a dohogó k o m p r e s s z o r szikla-

s z ü r k é n e k , s c s u p á n a s á r g a a u t ó d a r u élénk színe illeszkedik be o t t h o n o s a n a m a ­ gaslati világ p a t y o l a t o s csillogásába. Alagút-felelős: — Hogy vannak-e gondjaink, bajaink? Köszönöm kérdését, ád ám az isten s az emberek. Hogy mindjárt a közepén kezdjem, talán felfigyeltek arra, hogy itt is, ott is vesztegel egy-egy behemót masina. No azok hetek óta kuk­ solnak a hóban, s lehet, hogy a május még ott éri egyik-másikat. Kész jóté­ temény ez ugyebár a gépnek meg nekünk is, de mitévők legyünk? Az örök mese: alkatrészhiány. Régi rákfenéje ez az építkezéseknek. S miként sok be­ tegségnek nem találták még meg az írját, úgy az alkatrészhiánynak sincs peni­ cillinje. Ami pedig a fő feneség, épp a legértékesebb, legtermelékenyebb kül­ földi gépekhez kapunk legkevesebb alkatrészt, mert világos, beleszól a vá­ sárba a valutakérdés. Van úgy, hogy a gépparkunk ötöde, negyede áll. Aztán teljesíts tervet, ha tudsz. A gép azonban csak egyik vége a dolognak, az emberekkel nem keve­ sebb a gond. Hej, uram, ezt mi tudjuk csak igazán, akik öt-hat építkezést végigdolgoztunk már, s láthattuk, hogy ahány vidék, annyi világ, annyiféle az ember. Egyik helyen — különösen régente — csak úgy áradt felénk a nép, akár virágra a méh, s mi a legügyesebb munkaerőben válogathattunk. Máshol épp fordítva: messze tájakra kellett utaznunk s instálnunk a képzetlen mun­ kásokat is, hogy méltóztassanak nálunk havi két-háromezer fixért dolgozni. Hogy itt mi a helyzet? No kérem, elég cifrán alakul. A móc kemény legény, jó munkás, el kell ismerni. Megszokta a mostoha körülményeket, a nehéz fa­ vágást vagy kőfejtést. Dolgozik is, amíg közbe nem jön valami. Dehát lako­ dalom, keresztelő, sátoros ünnep nélkül nem élet az élet. S itt minden ilyesmi két-három napig tart, plusz egy nap a kijózanodás, susztervasárnap. Mi pedig mind hivatkozhatunk az aláírt munkaszerződésre, a törvényre, kötelességre, ő csak a magáét fújja, hogy hát éppen násznagy volt, s hogyan hagyta volna ott a lakodalmas népet a vigalom tetején? Beköszönt aztán a nyár, s a munkások harmada ismét eltűnik. Kaszálni kell, férfimunka ez, nem hagyhatjuk a szegény asszonyra, így is egymaga baj­ lódik otthon a gazdaságban. Lóvásár van Hunyadon, Kolozsváron? Megint sokan hiányoznak, mert ugyebár a férfi dolga a lóval bánni, az üzlet az üzlet, nem lehet a lóvásárlást az asszonyra bízni. És ez így megy a végtelenségig. Még szerencse, hogy a gépek mellett és a kényesebb helyeken régi, tapasz­ talt munkások állanak, van egy edzett törzsgárdánk, amely építkezésről épít­ kezésre vándorol, az ő tudásuk, hűségük felbecsülhetetlen érték számunkra. E r r ő l a t ö r z s g á r d á r ó l l é p t e n - n y o m o n hallok, s m e g - m e g s z ó l a l b e n n e m a m ű ­ k e d v e l ő szociológus: új jelenséggel á l l u n k szemben, a m u n k a t e l e p i dolgozók á l l a n d ó m a g v á v a l , törzsével, g y a r a p o d ó r é t e g é v e l . Hogy t a p a s z t a l a t u k , elkötelezettségük m e k k o r a kincs, az egész ország és t e r m é s z e t - á t a l a k í t ó t e r v e i n k s z á m á r a , azt egyik á c s - i s m e r ő s ö m — Bákó m e g y e i csángó — p é l d a b e s z é d e jelzi: — Évről évre hazalátogatok a falumba. Az egyik rokonom úgy hat-hét évvel ezelőtt építkezni kezdett. Egyébként szűcs, annyit értett az építéshez, mint én a bundákhoz. De azért maga végzett minden munkát. Előbb az ala­ pot ásta ki és öntötte be, egy évre rá vörösbe húzta fel a falakat, majd kö­ vetkezett az asztalosmunka, utolsó simítások. Öt év alatt készült el nagy ügygyel-bajjal. Hát kérem, amikor a tavaly hazamegyek, mit látok. Tábla a házon — eladó. Elment neked az eszed, hát azért gürcöltél, hogy más élvezze a munkád gyümölcsét? Nem, nem komám, nézett rám nevetve a rokon, épp hogy most jött meg. Az ötévi építkezés nagy iskola volt. Kész mester lettem, hát azt, fiam, ki kell használni. Eladom ezt a házat, s újat építek, de mai tu­ dásommal már fele annyi pénzért, és sokkal szebben. Hát kérem, valahogy így vagyunk mi munkatelepi építők is. Minden vízerőműnél tanulunk vala­ mit, s baj volna, ha azután felcsapnánk szabónak vagy kovácsnak, s tudásunk kárba veszne. Így azonban nem dicsekvésként mondom, de valóban sok ta­ pasztalatot halmoztunk fel. Az ács-ismerős szavai n y o m á n ö n k é n t e l e n ü l is e m l é k e z e m . A n n a k idején j á r ­ t a m a d é d a - s z e r e t f a l v i v a s ú t v o n a l építésénél, s m e g d ö b b e n v e b e s z é l t e m n e m egy k u ­ bikossal, aki a messzi B i h a r b ó l , S z a t m á r m e g y é b ő l jött oda — gyalog. M a g a előtt

tolta talicskáját, a b b a n volt l a p á t j a , c s á k á n y a , bogrács a l e b b e n c s l e v e s főzéséhez, v á l t á s f e h é r n e m ű , b o r o t v a k é s z ü l é k , m i n d e n v a g y o n a . És jött, n a p o k o n á t gyalog, míg az é p í t k e z é s r e n e m ért. H á t a b a r á b e r e k , a z egykori v a s ú t é p í t ő m u n k á s o k ? N e v ü k valószínűleg a n é m e t Bahn-Arbeiter szóból ered, s m i n t k ő m ű v e s e k , p á l y a m u n k á s o k , ácsok, g é p ­ kezelők egész é l e t ü k ö n á t v a s ú t é p í t é s b ő l éltek. E k é t r é t e g m o n d h a t ó a m a i m u n k a ­ telepi t ö r z s g á r d a elődjének. B e szépen ír a k u b i k o s o k r ó l , p á l y a m u n k á s o k r ó l , b a r á b e r e k r ő l T ö m ö r k é n y I s t v á n , V e r e s P é t e r v a g y a mi Asztalos I s t v á n u n k . M i k o r fe­ dezi fel m a i i r o d a l m u n k , szociológiai k u t a t á s u n k is ezt a dolgos, t a p a s z t a l t s a sok­ kal j o b b k ö r ü l m é n y e k e l l e n é r e is viszontagságos életet élő, k e m é n y m u n k á t végző dolgozó r é t e g e t ? A Korunk új f o l y a m á n a k első s z á m á b a n é r d e k e s c i k k e t közölt Veress P á l , Kolozsvár egykori p o l g á r m e s t e r e a S z a m o s vízállásáról. M a is e m l é k s z e m az e l k é ­ pesztő a d a t r a : megfigyelések, p o n t o s m é r é s e k igazolják, h o g y a 80—90 évvel ezelőtti l e g a l a c s o n y a b b vízállás m a m á r a folyó átlagos v í z h o z a m á n a k felel m e g . I d e v e z e t e t t az e r d ő t á r o l á s , m o c s á r l e c s a p o l á s , rétfeltörés és m é g sok m i n d e n . A v í z e r ő m ű építése m e g m e n t i a m e n t h e t ő t . És s o k a t j a v í t . Merész k é p z e l e t m o z ­ gató v á l l a l k o z á s . A t a v a k , e r ő m ű v e k u g y a n a M e l e g - S z a m o s v ö l g y é b e n é p ü l n e k , d e a l a g u t a k o n oda gyűjtik a H i d e g - S z a m o s , sőt az A r a n y o s b a ö m l ő J á r a v i z é n e k is egy részét; felfogják a h ó o l v a d á s , n a g y esők vizét, s a n y á r i , őszi a p a d á s k o r foko­ zatosan leengedik. Vége s z a k a d h á t ezen a t á j o n a k a t a s z t r o f á l i s á r a d á s n a k , d e az aszályos f o l y ó s o r v a d á s n a k is. Á l l a n d ó lesz a vízszint. Egy ország fejlettsége, civilizáltsága n e m c s a k a g y á r a k s z á m á t ó l , a v á r o s o k nagyságától, a k e r t e k , s z á n t ó k m e g m ű v e l é s i i n t e n z i t á s á t ó l függ, h a n e m folyóinak szabályozottságától is. É s z a k - O l a s z o r s z á g b a n , S v é d o r s z á g b a n é p p ú g y , m i n t A n g l i á ­ b a n v a g y F r a n c i a o r s z á g b a n v í z t á r o z ó k és c s a t o r n á k , s z i v a t t y ú t e l e p e k és töltések, v ö l g y z á r ó g á t a k és ö n t ö z ő m ű v e k s o k a s á g a zabolázza, hasznosítja a vizeket. Mi m é g nem t a r t u n k itt, de jó húsz é v e k e m é n y e n d o l g o z u n k e b b e n az i r á n y b a n , h e g y e i n k közt m á r sokfelé k é k l e n e k m é l y v í z ű m ű - t a v a k , t i k k a d ó r ó n á i n k r a e g y r e t ö b b ö n t ö ­ ző víz ömlik, s á r a m t e r m e l é s ü n k j e l e n t ő s h á n y a d á t szolgáltatják v í z e r ő m ű v e k . Behozzuk ezen a t é r e n is százados l e m a r a d á s u n k a t . É s c s a k ú g y „ m e l l é k e s e n " : a t a v a k m e n t é n új ü d ü l ő t e l e p e k a l a k u l n a k ki. A G y a l u i - h a v a s o k b a n is. N e m a k á r m i l y e n telepek, t e g y ü k hozzá. A legfelső t ó t ö b b m i n t ezer m é t e r m a g a s a n t e r ü l m a j d el, m e g h a l a d j a P r e d e á l , B r a s s ó - P o j á n a , Szinaja szintjét. I l y e n „ m a g a s t ó " m é g c s a k a L o t r u v ö l g y é b e n létesül. S m i n d e z — i s m é t ­ lem — K o l o z s v á r t ó l 20—30—40 k i l o m é t e r r e , az E 15 n e m z e t k ö z i m ű ú t t ó l p e d i g — gyalui elágazással — fele a n n y i t á v o l s á g r a . Ezt k a p j á k m a j d a gyógyulni, p i h e n n i vágyók, az idegességtől, t ü d ő b a j t ó l , p a j z s m i r i g y t ú l t e n g é s t ő l szenvedők. S h o g y m i t kap m a j d az új h i d r o e n e r g e t i k a i k o m p l e x u m t ó l az ipar, a m e z ő g a z d a s á g — a r r ó l külön t a n u l m á n y t l e h e t n e írni. L e g t ö b b e t a z o n b a n e r r ő l az é p í t ő k t u d n a k m o n ­ dani. Íme, egy kőműves szavai: — V a l a h a szobafestő voltam. Véletlenül kerültem az építőtelepre, mert épp tél volt, s nem kaptam máshol munkát. Mire azonban megjött a tavasz, s a vállalat visszahívott a városba, megszerettem az építkezést, nem mentem. Kitanultam a kőművességet. A bandával együtt járok én is telepről telepre. De azért úgy érzem, kissé hasonlít a munkánk a szobafestőkéhez, mázolókéhoz. Ahol ők megjelennek, mocsok lesz, felfordulás, összevisszaság, a háziaszszony félti a ruháit, bútorait, nem leli napokig a helyét. De mikor elmennek, szép, tiszta, újjászületett otthon marad a nyomukban. Így vagyunk mi is a munkateleppel. Ahol megjelenünk, feltúrjuk a földet, zavarossá tesszük a pa­ takokat, robbantásainkkal elűzzük a vadakat, elköltöztetjük ősi lakhelyükről az embereket, tönkretesszük nehéz gépeinkkel az utakat, de mire befejezzük a munkát s eltávozunk, nyomunkban csillogó tavak, partjukon új üdülő­ telepek, színes villák, csónakházak maradnak, szelíden folynak a patakok, vi­ zet kapnak az emberek és a szomjazó kertek, áramot a gépek. No, mondja, hogy nem így van. Herédi Gusztáv

Átváltás Közhellyel kell k e z d e n e m : n e h é z á t v á l t a n i , de e g y á l t a l á n v á l t o z t a t n i , változni. M á r p e d i g a m o d e r n v a g y csak látszólag m o d e r n n é p v á n d o r l á s k o r s z a k á b a n é l ü n k . A fölszabaduló, átcsoportosuló e r ő k k o r s z a k á b a n , a m i k o r ö r ö k n e k vélt h a g y o m á ­ n y o k v á l n a k egyik n a p r ó l a m á s i k r a t a l a j v e s z t e t t é , s a m i k o r c s a k é p p e n m e g s e j t e t t t á v l a t o k l e l n e k k i f o g y h a t a t l a n t a r t a l é k o k k a l r e n d e l k e z ő t á p t a l a j r a . És m o s t m á r h e l y b e n v a g y u n k . Az ország szinte h i h e t e t l e n m é r e t ű és ü t e m ű i p a r o s o d á s á r a gon­ dolok s ezen b e l ü l is az e n n e k k ö v e t k e z t é b e n t ö r t é n ő t á r s a d a l m i á t r é t e g z ő d é s r e , a r r a az objektív és eleven erejű m u n k a e r ő k e r e s l e t r e , m e l y az ország l e g e l d u g o t t a b b zu­ g á b a n is v i s s z h a n g r a t a l á l t . A városok, i p a r i k ö z p o n t o k f e l d u z z a d t a k — a f a l v a k t a r t a l é k a i b ó l . Az á t v á l ­ tás, az életforma v á l t o z á s a n e m megy, n e m m e n t s i m á n , döccenő n é l k ü l . A s z á m ­ t a l a n „váltás-jelenség" közül a l e g k i t a p i n t h a t ó b b a l s z e r e t n é k foglalkozni m o s t a k é r d é s k i m e r í t é s é n e k igénye n é l k ü l . É s p e d i g : mi t ö r t é n i k a k k o r , h a egy m u n k á s s á lett falusi — függetlenül szakképesítésétől — föladja a m á r polgárjogot n y e r t in­ gázó é l e t f o r m á t (a m a i m a k r o p o l i s z o k m a j d m i n d e n a k t í v l a k ó j a ingázó), s k ö v e t v e az i m m á r t ö m e g e s és szükségszerű u t a t , t ö m b h á z - l a k ó lesz? Be kell v a l l a n o m a f o l y a m a t fordítottját — a falun letelepedő értelmiségi p r o b ­ lémáit, a k k l i m a t i z á l ó d á s i nehézségeit, lehetőségeit — j o b b a n i s m e r e m , de mivel t a p a s z t a l a t o m szerint egy új v á r o s n e g y e d (jelen e s e t b e n a Györgyfalvi, m e l y n e k k o o r d i n á t á i között mozgok) l e g a l á b b egy n a g y községnyi, n e m r é g m é g f a l u n élő e m b e r t foglalt m a g á b a , itt is el t u d o k igazodni, a n n á l is i n k á b b , m i v e l a fölszaba­ d u l t i d ő egy részét n e m s a j n á l j á k az új „státus"-ról folytatott beszélgetésre for­ dítani.

(Harmincéves özvegy nő:) — E d d i g n e m m e n t e m vissza, m e r t a fiam kicsi volt. J ó n e k i a n a p k ö z i b e n . B e t a n í t o t t m u n k á t végzek, jól m e g l e n n é k , a r e n d e t szeretem, m i n d e n ü t t r e n d n e k k e l l l e n n i e . T a l á l o k v a l a m i n e k e m v a l ó m u n k á t otthon, az e n y é i m között. N a g y s z e r ű a fűtés, a melegvíz, de n e m elég a n a p f é n y , a levegő. A g y e r e k m i n d i g azt m o n d j a a f a l u n a k , h o g y „otthon". Ilyenkor aztán n e m állom meg, hogy vasárnap haza ne menjek. (Huszonkilenc éves sofőr:) — H a m a r e l k e r ü l t e m h a z u l r ó l . B e l e s z o k t a m az i d e v a l ó életbe. Távolsági kocsin vagyok. Szálloda, v e n d é g l ő , m i n d e n t m e g t a ­ n u l t a m , n e m kell s z é g y e n k e z n e m , hogy n e m i s m e r e m ki m a g a m . N i n c s sok i d ő m m a g a m r a , de az ú t o n fölszedett e m b e r e k t ő l is l e h e t v a l a m i c s k é t t a n u l n i . Egyfalusiak v a g y u n k a feleségemmel. L a k á s t k a p t a m , i d e h o z t a m őt is. T a l p r a ­ esett l e á n y volt, de m i k o r é p p e n látom, m o s t is r á kell szólnom, hogy n e fusson ki a szeméttel csak ú g y félig öltözötten, m i n t o t t h o n a t r á g y a d o m b h o z . Kicsi itt m i n d e n , de elég, az a u t ó k a b i n b a n m é g s z ű k e b b e n vagyok. (Harmincöt éves szakmunkás:) — Évekig j á r t a m h a z a . M e g k a p t a m a la­ kást, de sehogy s e m é r e z t e m m a g a m b e n n e . A g y á r b a n az e m b e r e k közt k ö n y n y e b b e n t u d t a m élni, m i n t odahaza. H a b e n n v a l a m i t n e m t u d t a m , k é r d e z t e m , m e g m o n d t á k , v a g y ellestem. Azt m á r szégyelltem m e g t u d a k o l n i , o t t h o n m i t c s i n á l n a k , hogy csinálják. É n k e l l e t t h o g y r e n d e z z e m az é l e t e m e t az új l a k á s ­ b a n , úgy, a h o g y t u d t a m . K i a l a k u l t . T u d o m én, hogy n e m v a g y o k o l y a n , m i n t az ideszületettek, de a z é r t a b ő r ö m b ő l n e m b ú j h a t o k ki, és n e m is a k a r o k . M i n t ezek a t a k n y o s o k , f a l u m b e l i is v a n köztük. O t t h o n ú g y v i s e l k e d n e k , hogy a k é p e m r ő l sül le a bőr, és a g y á r b a n is a l e g n a g y o b b v a g á n y o k . S z é ­ gyellik, hogy falusiak, de n e m t u d n a k s e m v á r o s i , s e m falusi m ó d r a v i s e l k e d n i .

Pofázni, i n n i , d u h a j k o d n i — a z t igen. S a m e l y i k r e n d e s , a r r a ők azt m o n d j á k , h o g y surmó. J o b b a n m e g k é n e v á l o g a t n i őket. (Negyvenéves szakmunkás:) — A g a z d a s á g jól m e n t . B o l o n d n a k t a r t o t ­ t a k : „Te, ez ú r i e m b e r a k a r l e n n i " — m o n d t á k . É n v o l t a m az első. H a r a g u d t a k r á m , t a l á n m e r t sikerült. A z t á n j ö t t e k t ö b b e n is. É s m e r t é n v o l t a m a z első, h a r a g u d t a k t o v á b b r a is. L a k á s t k a p t a m , ú j a b b h a r a g o s o k . Sógorság, k o m a s á g — oda a b a r á t s á g , m i n d e g y . I t t é l ü n k családostól. V a n n a k b a r á t a i m a v á r o s i a k közül. N e m m o n d o m , jó ideig volt m i é r t p i r u l n o m . — Nézze — á l l ó h e l y b ő l i n ­ d u l t a m , de azt hiszem, h o g y a h a r m a d i k s e b e s s é g b e n v a g y o k . (Harmincéves anyagmozgató:) — Jól megvagyunk, de nem jut időm sem­ m i r e . Úgy sikerült, h o g y c s a k négy e l e m i m volt. K i p ó t o l t a m , n e m volt n a ­ gyon n e h é z , m e r t v e l ü n k a t a n á r o k e l n é z ő b b e k voltak. Még n e m d ö n t ö t t e m , hogy m i l y e n s z a k m á t v á l a s z t o k , d e h a ú g y e n g e d i az idő, m e g á l l o k i t t is, ott is. V a n n a k v e l e m egyfalusiak a k ö z e l b e n , de r i t k á n j á r u n k e g y m á s h o z , n i n c s mikor. N e m i d é z e m t o v á b b a m e g l e h e t ő s e n fésült v á l a s z o k a t , m e l y e k e t i s m e r ő s v a g y k e v é s b é i s m e r ő s a l a n y o k t ó l k a p t a m . I n k á b b m e g p r ó b á l o m rögzíteni a z o k a t a gon­ dolatokat, m e l y e k e t a t a p a s z t a l a t , az el n e m m o n d o t t , d e k i é r e z h e t ő mögöttes m o n ­ d a n i v a l ó é b r e s z t e t t b e n n e m (s a m i n a g y o b b á r a e l t é r az í r á s elején föltett k é r d é s ­ től), t e r m é s z e t e s e n a m a i g é n y n é l k ü l , h o g y v a l a k i is ki n e e g é s z í t h e t n é ezeket. A szociológusok v é l e m é n y e s z e r i n t a h h o z , h o g y egy falusi m e g s z o k j a a gyári k ö r ü l m é n y e k e t , a l k a l m a z k o d j é k a m á s f a j t a t e r m e l é s h e z , öt-tíz é v szükséges. A k a p a fölcserélése az ö n t v é n y t tisztító drótkefével m é g n e m j e l e n t i , h o g y v a l a k i m u n k á s lett. És a m u n k á s s á v á l á s o l y a n f o l y a m a t , a m e l y n e m fejeződik b e az e m l í t e t t öt-tíz év u t á n sem, h a n e m e g y r e folytatódik a belső é r t é k r e n d s ú l y p o n t j á n a k folytonos á t r e n d e z ő d é s é v e l ; m i n d a d d i g , a m í g egy a d o t t p o n t o n a n a g y o n is felismert sze­ mélyi é r d e k össze n e m k a p c s o l ó d i k az o b j e k t í v t á r s a d a l m i m o z g á s , e l ő r e m o z g á s é r ­ dekeivel. A környezetváltozás, az átplántálódás természetes következménye a városia­ sodás, m e l y , h a s o n l ó k é p p e n a m u n k á s s á v á l á s h o z , n e m fejeződik b e az u r b á n u s k ö r n y e z e t m e g i s m e r é s é v e l , m e g s z o k á s á v a l ; a civilizáció gépi t e r m é k e i kezelésének e l s a j á t í t á s á v a l . E m l é k s z e m a r r a az a n e k d o t á r a (melyet e g y é b k é n t a v á r o s i e m b e r hegemónia-féltése szült), m i s z e r i n t az ú j s ü t e t ű v á r o s i disznót t a r t o t t a fürdőszo­ b á j á b a n . T é n y az, h o g y a n e m r é g új k ö r n y e z e t b e k e r ü l t e m b e r n e m k é p e s fölsza­ b a d u l t a n v i s e l k e d n i , idegeskedik, és á l l a n d ó a n azon v a n , h o g y elrejtse azt, a m i t esetleg k i v e t n i v a l ó n a k t a r t h a t n á n a k alig e l i n d u l t á t v á l t o z á s u k b a n . N e m e g y s z e r m e g ­ esik, h o g y a „ d o n o r " k ö r n y e z e t a n n y i r a p r i m i t í v , k o m f o r t n é l k ü l i volt, hogy az új lakás sokkot v á l t o t t ki, és a t u l a j d o n o s o k s t r e s s - á l l a p o t b a n f o l y t a t t á k a 20—40 é v alatt m e g s z o k o t t életet. Sok e s e t b e n m e g t ö r t é n i k , h o g y a f i a t a l o k k a l e g y ü t t a szülők is k é n y t e l e n e k k i s z a k a d n i a kis falusi közösségből — legtöbbször a v é g e t t , h o g y a f i a t a l o k n a k l e h e ­ tővé t e g y é k az új élet b e r e n d e z é s é t — és n e m t a l á l j á k a h e l y ü k e t . T e v é k e n y s é g ü k maximálisan a gyereknevelésre — pontosabban a gyerek ölbentartására korlátozó­ dik. Az o l y a n családok, m e l y e k n e k k a p c s o l a t a m e g s z ű n t folytonossá l e n n i a faluval, á t m e n t e n e k ú g y s z ó l v á n m i n d e n t , a m i a régi o t t h o n b a n k ö r ü l v e t t e őket. Ezek l a ­ kása, a b l o k k l a k á s , megőrzi a h a g y o m á n y o s szobabelsőt s o k k a l i n k á b b , m i n t azoké, akik folytatva a megszokott ingázást, a s z ü l ő f a l u b a n é p í t e n e k m a g u k n a k h á z a t . Az elsők v á r o s o n , n é g y fal között a k a r j á k ú j r a t e r e m t e n i a régit; a m á s o d i k k a t e g ó r i á b a tartozók szinte p á n i k s z e r ű e n i g y e k e z n e k m e g s z a b a d u l n i k ö r n y e z e t ü k t á r g y i v a l ó ­ ságától, egy d a r a b v á r o s t t e r e m t v e m a g u k köré. Az u r b a n i z á l ó d á s e k é t fajtája közül, és a m u n k á s s á v á l á s s z e m p o n t j á b ó l az elsőt t a r t o m g y o r s a b b n a k , de a l a p o -

s a b b n a k is. T a p a s z t a l a t o m szerint az „ é r i n t e t l e n " t a l a j r ó l á t s z á r m a z ó e m b e r szíve­ s e b b e n elviseli a s i m a falat (érthető), m i n t a félig p a l l é r o z o t t városi, a k i szükség­ s z e r ű e n színes g o m b á t festet a f a l á r a . A v á r o s ízlésidomító h a t á s a n y o m á n , a v á r o ­ siasodás e l ő r e h a l a d t á v a l a s i m a falon is e l b u r j á n z a n a k a festett g o m b á k . Az a z o n ­ b a n m á r k á r , h o g y a legtöbb e s e t b e n itt b e is fejeződik a v á r o s i a s o d á s , függetlenül attól, h o g y az egyén a m u n k á s s á v á l á s m e l y i k s z a k a s z á b a j u t o t t el. Az illetősége szerint v á r o s i v á lett e m b e r m a g a t a r t á s f o r m á j a s e m egyforma. T e r m é s z e t e s . A s k á l a széles. Belefér a szerénység, a b u m f o r d i s á g , a gőg, a r o s s z i n d u l a t , a h e t v e n k e d é s , a „ n a most a z t á n m e g m u t a t o m " m e n t a l i t á s . É s a m a g a t a r t á s f o r m á k n e m m i n d e g y i ­ k é r e l e h e t m a g y a r á z a t o t , m e n t s é g e t t a l á l n i . A pöffeszkedés, a m a g a m u t o g a t á s , m e l y az u g r á s s z e r ű a n y a g i f ö l e m e l k e d é s e r e d m é n y e , n e m a legjobb ajánlólevél az új k ö r n y e z e t r o k o n s z e n v é n e k megszerzéséhez. A beilleszkedés, az á t v á l t á s n e m m e g y k ö n n y e n . K ü l ö n ö s e n n e m , h a k e t t ő s . Gyárakban, üzemekben m a m á r működnek munkalélektani laboratóriumok, m e ­ l y e k i g y e k e z n e k k ö n n y í t e n i a m u n k á s , a dolgozó helyzetén, i g y e k e z n e k tisztázni a h a t á s és v i s s z a h a t á s t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , k á r o s í t ó tényezőit. Egy új l a k ó n e g y e d , m e l y b e n szép s z á m b a n k a p n a k h e l y e t az átprofilálódók, l e g a l á b b a n n y i p r o b l é m á t v e t fel, m i n t az e g y r e k o m p l e x e b b é v á l ó g y á r a k , m á r a m i az e m b e r a n y a g o t illeti. E n n e k e l l e n é r e n i n c s f ó r u m , m e l y a l a k ó t e l e p e k (van úgy, h o g y 50 ezer e m b e r r ő l v a n szó) sajátos p r o b l é m á i v a l foglalkoznék. A falusi u t c a n e m azonos a k ö r ú t t a l , s a k e r t e s h á z volt l a k ó j a s e m azonos összkomfortba költözött ö n m a g á v a l . N e m i s m e r j ü k e g y m á s t ; é r d e k e s m ó d o n n e m is t ö r e k s z ü n k e r r e , eggyel s z a p o r o d o t t k ö r ü ­ l ö t t ü n k az i s m e r e t l e n e k száma. A városfejlesztésnek, a l a k á s p r o b l é m a m e g o l d á s á n a k , a civilizációs i g é n y e k k i e l é g í t é s é n e k m a i k ö r ü l m é n y e i n k között e g y e t l e n m e g o l d á s i m ó d j a a blokk. De az e m b e r b e n h e l y e t k a p egy bizonyos h i á n y é r z e t , m e l y n e k m a g y a r á z a t á t t a l á n a n a ­ gyobb a n y a g i j ó l é t b e n , a n a g y o b b s z a b a d s á g b a n és e g y r e b ő v ü l ő d e m o k r a t i z m u ­ s u n k b a n kell k e r e s n ü n k . M e r t l a s s a n r á j ö v ü n k a r r a , hogy n e m elég a h ű t ő s z e k r é n y , az a u t ó és hogy így, e z e k k e l a k e l l é k e k k e l e g y ü t t egy kicsit ö n m a g u n k n a k , de egy­ m á s n a k is i d e g e n e k v a g y u n k az új l a k á s b a n , a m e l y e t a régi o t t h o n n a l f ö l c s e r é l t ü n k . H o g y m i l e n n e a d o l g u n k ? Cáfolni az e m l í t e t t t é n y t . S i k e r ü l ? E r r e m a j d v á l a ­ szol a h o l n a p , a h o l n a p u t á n . Kádár János

A fejlődő Zilah T ö b b m i n t h á r o m éve, h o g y Zilah az új t e r ü l e t i - k ö z i g a z g a t á s i felosztás eredmé­ n y e k é n t m e g y e s z é k h e l y lett. Ez az e s e m é n y a v á r o s fejlődése s z e m p o n t j á b ó l d ö n t ő minőségi v á l t o z á s o k ü t e m é t gyorsította m e g . Az e l m ú l t időszak t a p a s z t a l a t a n e m ­ csak az új szervezési f o r m a t ö k é l e t e s e b b voltát, h a n e m az a d o t t lehetőségek m i n é l j o b b k i h a s z n á l á s á n a k szükségességét is igazolja. Ez viszont a m i n d e n n a p i é l e t b e n v é g b e m e n ő f o l y a m a t o k alapos i s m e r e t e n é l k ü l n e m lehetséges.

A lakosság

számának

alakulása

H a összehasonlítjuk az e l m ú l t k é t é v t i z e d b e n végzett n é p s z á m l á l á s o k a d a t a i t , a lakosok s z á m á n a k á l l a n d ó n ö v e k e d é s é t t a p a s z t a l h a t j u k . Ez a n ö v e k e d é s i n k á b b a t e r m é s z e t e s szaporulat, m i n t a b e v á n d o r l á s e r e d m é n y e . C s a k az u t ó b b i k é t év m u t a t lényeges változást, a m i k o r a v á r o s b a é r k e z e t t e k s z á m a az elköltözöttek t ö b b ­ szöröse. H a a l a p o s a b b a n t a n u l m á n y o z n i a k a r j u k ezt a jelenséget, a k k o r o k v e t l e n két r é s z r e k e l l o s z t a n u n k az e l m ú l t húsz e s z t e n d ő t : a m e g y é s í t é s előtti és u t á n i időszakra. A r e n d e l k e z é s ü n k r e álló a d a t o k szerint 1948 és 1966 között a lakosok s z á m a 25,8%-kal e m e l k e d e t t , a m i á l t a l á b a n megfelel az 1930—1948 közötti ü t e m n e k . Ezzel szemben az e l m ú l t h á r o m é v b e n t o v á b b i 12%-os n ö v e k e d é s t t a p a s z t a l u n k , s ez kétségtelenül szoros összefüggésben v a n a v á r o s megyeszékhely-jellegével. Ezt m é g n e m a n n y i r a a fejlődő ipar, m i n t a k i b ő v ü l t közigazgatás és a gyors ü t e m ű é p í t k e ­ zések e r e d m é n y e z t é k . Mivel az elkövetkező 2—3 é v b e n k é t t o v á b b i j e l e n t ő s i p a r i l é t e s í t m é n y is é p ü l Zilahon, a lakosság e g y r e g y o r s a b b n ö v e k e d é s é r e s z á m í t h a t u n k . Húsz év a l a t t a v á r o s l a k o s a i n a k egy része kicserélődött, s ebből kifolyólag Zilah a r c u l a t a m á s , m i n t 1950-ben volt. N e m é r d e k t e l e n k ö z e l e b b r ő l m e g v i z s g á l n i , hova m e n t e k a zilahiak, és h o n n a n p ó t l ó d o t t a z e l v á n d o r o l t a k száma. M i n t i s m e ­ retes, a v á r o s i m u n k a e r ő i g é n y e s e b b és k é p z e t t e b b , m i n t a f a l u n t a l á l h a t ó . E b b ő l következik, hogy az i p a r i l a g fejlett n a g y v á r o s o k b a n igen sok zilahi h e l y e z k e d e t t el, hiszen a v á r o s c s a k egy kis r é s z ü k i g é n y é t e l é g í t h e t t e ki a j ö v e d e l e m és m á s feltételek s z e m p o n t j á b ó l . U g y a n a k k o r az elköltözöttek h e l y é b e a k ö r n y e z ő f a l v a k b ó l számos család t e l e p e d e t t be, r é s z b e n biztosítva az á l l a n d ó a n fejlődő h e l y i i p a r m u n ­ kaerőszükségletét. S o k a n h e l y e z k e d t e k el m i n t kisegítő személyzet k ü l ö n b ö z ő i n t é z ­ m é n y e k n é l , s elég n a g y s z á m ú értelmiségi és tisztviselő jött Z i l a h r a az ország szinte m i n d e n részéből. E k é t i r á n y ú v á n d o r l á s j e l e n t ő s é g é r e u t a l n i fogunk a k ö v e t k e ­ zőkben is. F e l t e h e t ő a k é r d é s : m i l y e n m é r t é k b e n a d o t t m u n k á t Z i l a h a v á r o s o k felé á r a m l ó m u n k a e r ő f ö l ö s l e g n e k . M é g m o s t is sok ezer volt f ö l d m ű v e s messze földön keres m u n k a a l k a l m a t , t e h á t a Szilágyság f a l v a i b a n levő m u n k a e r ő f o g l a l k o z t a t á s a a m e g y e v á r o s a i b a n m é g most s e m teljesen kielégítő. A m i n t az 1969-es Anuarul Sta­ tistic is k i m u t a t j a , h ú s z év a l a t t Szilágy m e g y e l a k o s s á g a n e m egészen 10%-kal n ő t t , noha egyes m e g y é k l é l e k s z á m a u g y a n a z o n i d ő s z a k b a n 25—30%-os g y a r a p o d á s t is k i m u t a t o t t . F i g y e l e m r e m é l t ó az is, h o g y Szilágy m e g y é b e n a v á r o s i lakosok s z á m a országos v i s z o n y l a t b a n a l e g k i s e b b , v a l a m i v e l t ö b b , m i n t 20%, s e z e k n e k c s a k 36%-a zilahi l a k o s . É r d e k e s t a n u l s á g o k a t l e h e t l e v o n n i a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t a l a k u l á s á b ó l is. Ha az 1950—1956-os é v e k b e n a helyzet m é g n a g y v o n a l a k b a n kielégítő, a k ö v e t k e z ő évtizedben — 1966-ig — á l l a n d ó csökkenést m u t a t . Az okot a születések s z á m á n a k á l l a n d ó c s ö k k e n é s é b e n kell k e r e s n ü n k . Ezzel s z e m b e n 1967-től 100%-kal e m e l k e d i k az újszülöttek száma, a m i megfelel az országos v i s z o n y l a t b a n észlelt t e n d e n c i á n a k . Ebből következik, hogy a j ö v ő b e n a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t h o z z á j á r u l á s a a l a k o s ­ ság s z á m á n a k n ö v e k e d é s é h e z j e l e n t ő s lesz, n o h a valószínűleg a beköltözésekből eredő n ö v e k e d é s azt l é n y e g e s e n m e g fogja h a l a d n i . Életkor Az 1966-os n é p s z á m l á l á s a d a t a i a l a p j á n összeállított k o r - p i r a m i s , m e l y h e z n é ­ h á n y frissebb a d a t o t is csatolunk, elegendő lesz bizonyos k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á ­ sához:

A m i n t a grafikon is m u t a t j a , a lakosság k o r szerinti megoszlása n o r m á l i s 10—70 évig. S z e m b e ö t l ő a z o n b a n , h o g y a 40—50 év k ö r ü l i e k s z á m a m a j d n e m u g y a n ­ a n n y i , m i n t a 10 év a l a t t i a k é , ez pedig m e g g o n d o l k o z t a t ó . E l ő b b s z ó l t u n k m á r a szü­ letések s z á m á n a k j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é r ő l az u t ó b b i k é t é v b e n . Így j a v u l m a j d a helyzet e b b ő l a s z e m p o n t b ó l is. D e a megelőző i d ő s z a k b a n t a p a s z t a l t n e g a t í v j e l e n ­ ség é r e z t e t n i fogja h a t á s á t m é g é v e k m ú l v a is, hiszen ú g y s z ó l v á n m i n d e n foglalko­ zási á g b a n e g y r e t ö b b m u n k a e r ő r e v a n szükség. T a l á n t ú l z á s v o l n a — k ü l ö n ö s e n n a p j a i n k b a n — a v á r o s elöregedéséről beszélni. E f o l y a m a t o t t a g a d n i m é g s e m lehet, k ü l ö n ö s e n az 1956—1966-os i d ő s z a k b a n .

A növekedés

jelenségei

Az e l ő b b i e k b e n f o g l a l k o z t u n k a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t és az e l v á n d o r l á s j e l e n ­ ségével. Mivel m o s t a lakosság k o r á t elemezzük, ki kell e g é s z í t e n ü n k az e l m o n ­ d o t t a k a t m é g n é h á n y m e g á l l a p í t á s s a l . Í g y p é l d á u l o k v e t l e n fel kell h í v n u n k a figyelmet a m e g y é s í t é s előtti h e l y z e t r e , a m i k o r á l t a l á b a n a fiatal m u n k a e r ő m á s v á r o s o k b a n k e r e s e t t elhelyezkedést, viszont az é r k e z ő p ó t l á s n e m volt m i n d i g 20—30 éves. U g y a n a k k o r n e m é r d e k t e l e n f o g l a l k o z n u n k a v v a l sem, h o g y m i okozta a szü­ letések s z á m á n a k é r e z h e t ő csökkenését 1956—1966 között. A r e n d e l k e z é s ü n k r e álló

a d a t o k szerint a v á l á s o k a r á n y l a g n a g y s z á m a . Az azóta eltelt n é g y e s z t e n d ő b e n viszont m i n t e g y h a t s z o r k e v e s e b b v á l á s volt, a m i k é t s é g t e l e n ö r v e n d e t e s , de m é g n e m oldotta m e g a h á z a s s á g o k é l e t k é p e s s é g é n e k b o n y o l u l t k é r d é s é t . T e r m é s z e t e s e n a 3—4 g y e r m e k e s c s a l á d o k s z á m á n a k n ö v e k e d é s e m á r m a g a is l é n y e g e s e n erősíti a férj és feleség közötti k a p c s o l a t o k elmélyülését, növeli felelősségérzetüket, csök­ k e n t i a v á l á s o k s z á m á t . A t ö r v é n y e s e n e l v á l t a k o n k í v ü l v a n n a k „különélők", a k i k sokszor m e g s e m k í s é r l i k a h á z a s s á g t ö r v é n y e s f e l b o n t á s á t . É r d e m e s felfigyelnünk a r r a , hogy az 1966-os l a k t e r ü l e t - f e l m é r é s a l k a l m á v a l 625 c s a l á d n a k n e m volt k ü l ö n l a k á s a , h a n e m m á s c s a l á d o k k a l élt együtt. Városi v i s z o n y l a t b a n n é g y évvel ezelőtt egy c s a l á d r a 1,2 szoba j u t o t t , s u g y a n a k k o r a l a ­ k á s a l a p e g y e n l ő t l e n elosztásáról is t u d o m á s t szereztünk, t e h á t sok c s a l á d n a k m é g ennyi s e m volt. V a j o n m i n d e z befolyásolta-e a h á z a s s á g o k életképességét? M i n d e n bizonnyal, hiszen a n o r m á l i s családi élet megfelelő l a k á s és á l t a l á b a n kielégítő anyagi feltételek n é l k ü l n e h e z e n k é p z e l h e t ő el. E b b ő l pedig a legfontosabb csa­ ládi k é r d é s e k b e n v a l ó önálló d ö n t é s jelentős k o r l á t o z á s a következik, az i d e g e n b e ­ a v a t k o z á s viszont t ö b b n y i r e k á r o s a n befolyásolja a h á z a s t á r s a k k a p c s o l a t á n a k a l a ­ kulását. M i n d e z e l s ő s o r b a n a fiatal h á z a s o k r a v o n a t k o z i k , a k i k r e n d s z e r i n t v a l a ­ melyik szülő l a k á s á b a költöznek, s i l y e n f o r m á n egy h á z a s s á g k é t l a k á s p r o b l é m á t vet fel. A m e g y é s í t é s u t á n a l a k á s a l a p 2 3 % - k a l nőtt. N o h a a l a k á s o k egy részét az ú j o n n a n j ö t t e k s z á m á r a u t a l t á k ki, mégis s i k e r ü l t é r e z h e t ő e n c s ö k k e n t e n i a saját lakással n e m r e n d e l k e z ő c s a l á d o k s z á m á t . Z i l a h o n a z elkövetkező 2—3 é v b e n t o ­ v á b b i j e l e n t ő s v á l t o z á s o k v á r h a t ó k e t é r e n is, hiszen az é p í t k e z é s e k ü t e m e gyorsul. Az u t ó b b i 2—3 é v b e n t ö b b i n t é z k e d é s t ö r t é n t n a p k ö z i o t t h o n o k létesítésére, ami szintén h o z z á j á r u l a családi élet erősödéséhez. Ilyen i n t é z k e d é s e k r e e z e n t ú l is szükség lesz, hiszen e g y r e e m e l k e d i k a női a l k a l m a z o t t a k s z á m a a t á r s a d a l m i élet minden területén.

Megoszlás

nemek

és foglalkozás

szerint

V é l e m é n y ü n k szerint a n e m e k m e g o s z l á s á n a k t a n u l m á n y o z á s a é r d e k e s keztetések l e v o n á s á t teszi lehetővé. B i z o n y í t á s r a elegendő, h a a legutóbbi a d a t a i t vesszük f i g y e l e m b e : Évek

1956

1966

követ­ 15 év

1969

Megoszlás

%

%

Férfiak

49

51

51

Nők

51

49

49

%

A d a t a i n k s z e r i n t m á r 1960-ban a férfiak s z á m a m e g h a l a d j a a n ő k é t . S o k a t g o n d o l k o z t u n k azon, v a j o n m i l e h e t e n n e k az o k a ? M i é r t fordítottja ez az a r á n y a m e g y e i n e k v a g y é p p e n az o r s z á g o s n a k ? Elég n e h é z e r r e p o n t o s v á l a s z t a d n i , de az ok a l e g n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g szerint a b e v á n d o r l á s bizonyos s a j á t o s s á g a i b a n

k e r e s h e t ő . Ez u t ó b b i p e d i g t a l á n l e g i n k á b b a l a k á s k é r d é s s e l áll szoros összefüggés­ ben. P o n t o s a b b a n a r r ó l l e h e t szó, h o g y sok férfi csak bizonyos idő elteltével hozza el c s a l á d j á t új m u n k a h e l y é r e . N é h á n y é v v e l ezelőtt v o l t a k m é g olyanok, a k i k Z i l a h o t t i p i k u s f ö l d m ű v e s - v á ­ r o s n a k t a r t o t t á k . T e r m é s z e t e s e n a f ö l d m ű v e l é s m i n d i g is fontos szerepet j á t s z o t t a v á r o s gazdasági életében, de ebből m é g n e m k ö v e t k e z i k , h o g y f e n n t a r t á s n é l ­ k ü l el kell f o g a d n u n k ezt az á l l á s p o n t o t . E r r e u t a l a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t , m e l y a lakosság foglalkozás szerinti megoszlását t ü k r ö z i 1969 végén (%-ban).

I p a r Építés

34

14,6

Föld­ műve­ lés

Szállí­ tás

10,0

8,0

Árufor­ galom 11,3

Város­ gazdál­ kodás

Tanügy

Egész­ ségügy

Köz­ igazga­ tás

Egyéb

5,6

5,2

4,3

6,0

1,0

Ezek az a d a t o k a v á r o s t e r ü l e t é n élő m u n k a e r ő m e g o s z l á s á r a v o n a t k o z n a k , b e ­ l e é r t v e a Z i l a h h o z t a r t o z ó k é t falut is. I n n e n e r e d a f ö l d m ű v e l é s b e n elfoglaltak a r á n y l a g n a g y s z á m a . Azt is m e g kell m o n d a n u n k , hogy az é p í t ő i p a r m u n k a e r e j e n a g y r é s z t ingázó, de m á s s z e k t o r o k b a n ez u t ó b b i a k s z á m a m é g n e m nagy. A l a k o s s á g foglalkozását t e k i n t v e Z i l a h t e h á t n e m f ö l d m ű v e s - v á r o s . A d a t a i n k s z e r i n t n e m volt az n é h á n y évvel, sőt évtizeddel ezelőtt sem. A zilahi iparos, tiszt­ viselő, k e r e s k e d ő , értelmiségi v a g y é p p e n fuvaros földműveléssel is foglalkozott, illetve j ö v e d e l m e egy része i n n e n is e r e d t . Az idősebb z i l a h i a k m é g e m l é k e z n e k a „ n a p s z á m o s - p i a c r a " , ahol az é v bizonyos h ó n a p j a i b a n a k ö r n y e z ő f a l v a k m u n k a ­ erőfölöslege k í n á l t a fel m u n k a e r e j é t . N e m c s a k a n a g y o b b , h a n e m az a p r ó b b g a z d a ­ s á g o k is éltek a lehetőséggel, s fizetett m u n k a e r ő t a l k a l m a z t a k h o s s z a b b v a g y r ö v i ­ d e b b ideig. 1950 u t á n p e d i g az ipari t e r m e l é s viszonylagos fejlődése m é g i n k á b b k i v o n t a a zilahi g a z d á k a t ebből a szektorból. E z é r t s e n k i t se tévesszen m e g p é l d á u l a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e lépett g a z d a s á g o k a r á n y l a g n a g y száma. I n n e n ered, h o g y m á r 1962-ben, a közös g a z d á l k o d á s első é v é b e n , a szükséges m u n k a e r ő d ö n t ő t ö b b ­ ségét a Z i l a h h o z t a r t o z ó k é t falu biztosította. V é l e m é n y ü n k szerint j e l l e m z ő Zilah m a i h e l y z e t é r e az é p í t ő k s z á m á n a k u g r á s ­ szerű n ö v e k e d é s e az e l m ú l t 2—3 é v b e n . Az 1950—1967-es i d ő s z a k b a n ezek s z á m a m é g elenyésző, m o s t viszont az i p a r u t á n a legjelentősebb ága v á r o s u n k gazdasági életének. Ez t e r m é s z e t e s is, hiszen 1969-ben a b e r u h á z á s i a l a p az 1960-asnak t ö b b m i n t 63-szorosa. E z é r t e g y r e n a g y o b b szükség lesz a m e g y e i v i s z o n y l a t b a n létező m u n k a e r ő f e l e s l e g j o b b f e l h a s z n á l á s á r a , m e r t azt a v á r o s m é g n e m k é p e s biztosí­ tani. A megyésítés előtt Z i l a h o n n e m volt s e m építész-, s e m g é p é s z m é r n ö k . K e v e s e n v o l t a k a t e c h n i k u s o k is. Azóta változott u g y a n a helyzet, de a szükségletet n e m l e h e t e t t m é g kielégíteni. E z u t á n v á r h a t ó a v á r o s u n k b a i r á n y í t o t t m é r n ö k ö k , t e c h n i ­ k u s o k és s z a k m u n k á s o k s z á m á n a k á l l a n d ó n ö v e k e d é s e . Ez viszont m é g n e m j e l e n t i a k é r d é s teljes m e g o l d á s á t , hiszen e s z a k e m b e r e k egy része n e m s z á n d é k s z i k v é g ­ leg Z i l a h o n m e g t e l e p e d n i . É p p e n ezért figyelembe kell v e n n i a helyi a d o t t s á g o k k i h a s z n á l á s á n a k lehetőségét, s itt e l s ő s o r b a n a fiatalság felkészítésére gondolok. E r r e u t a l a v á r o s különböző i s k o l á i b a n t a n u l ó fiatalok e g y r e n ö v e k v ő s z á m a .

A tanulók

számának

növekedése

%-ban

I t t e m l í t j ü k m e g , h o g y az 1969—1970-es t a n é v b e n a zilahi á l t a l á n o s és k ö z é p ­ fokú i s k o l á k n a k 3318 t a n u l ó j a volt. E z e k n e k k ö r ü l b e l ü l 33%-a m a g y a r t a n n y e l v ű o s z t á l y o k b a j á r t . A m e g y é s í t é s előtt a s z a k e m b e r k é p z é s n e m v o l t kielégítő, hiszen a szakiskola v é g z e t t n ö v e n d é k e i k i v é t e l é v e l egyik iskola s e m a d o t t m e s t e r s é g e t az ifjúságnak. Azóta k é t s z a k l í c e u m a l a k u l t , s l é n y e g e s e n e m e l k e d n i fog a szakiskola n ö v e n d é k e i n e k s z á m a is. É r d e k e s és h a s z n o s k ö v e t k e z t e t é s e k a d ó d n a k , h a a v á r o s u n k b ó l elköltözöttek­ n e k a m e g y é s í t é s u t á n t ö r t é n t visszatérését elemezzük. A v i s s z a t é r t e k s z á m a n e m nagy. Ez e l s ő s o r b a n a s z a k e m b e r e k r e v o n a t k o z i k , a k i k r e t e r m é s z e t e s e n m i n d e n f e l é n a g y szükség v a n . M á s r é s z t az é v e k k e l ezelőtt elköltözöttek á l t a l á b a n n e m h a j ­ l a n d ó k felcserélni a n a g y v á r o s t a kisvárossal, m é g h a s z ü l ő v á r o s u k r ó l v a n is szó. Az e l m ú l t húsz e s z t e n d ő e n n e k e l l e n é r e a zilahi é r t e l m i s é g s z á m á n a k á l l a n d ó n ö v e k e d é s é t j e l e n t e t t e . A t a n e r ő k csoportja a l e g n é p e s e b b : csak az u t ó b b i tíz é v ­ ben 3 0 % - k a l g y a r a p o d o t t . 1969-ben 100%-kal t ö b b az orvos, m i n t 1960-ban volt. Á l l a n d ó a n e m e l k e d e t t a jogászok, közgazdászok és r é s z b e n a tisztviselők száma. M i n t i s m e r e t e s , h ú s z é v v e l ezelőtt n e m volt i p a r Z i l a h o n , h a c s a k n e m veszszük figyelembe az a k k o r i n é h á n y m ű h e l y t és a t é g l a g y á r a t . Azóta viszont a h e l y i ­ i p a r h a t a l m a s a t fejlődött, sok száz c s a l á d n a k biztosít m e g é l h e t é s i lehetőséget. A m ú l t év v é g é n m a j d n e m négyszer a n n y i t t e r m e l t , m i n t 1960-ban, a fafeldolgozó részleg pedig h é t s z e r h a l a d j a m e g a tíz évvel ezelőtti szintet. M i n d e z t e r m é s z e t e ­ sen n a g y m é r t é k b e n j a v í t o t t a a t e r m e l é s b e n elfoglaltak a r á n y á t m á s s z e k t o r o k k a l szemben. 1969-ben a fizetéses a l k a l m a z o t t a k 71%-a volt m u n k á s , s d ö n t ő t ö b b s é g ­ ben a t e r m e l é s i f o l y a m a t b a n a k t í v a n részt v e v ő k v a n n a k . H a p e d i g figyelembe vesszük a m e z ő g a z d a s á g b a n , k i s i p a r b a n és s z á l l í t á s b a n dolgozók s z á m á t is, a k k o r ez az a r á n y m é g k e d v e z ő b b . A k ö v e t k e z ő 2—3 é v b e n ü z e m b e l é p ő v á l l a l a t o k n ö ­ velni fogják Zilah h o z z á j á r u l á s á t a n e m z e t i j ö v e d e l e m létrehozásához.

Lakosság-sűrűség Zilahon a b e é p í t e n d ő t e r ü l e t e t n e m h a s z n á l t á k ki g a z d a s á g o s a n 1950 előtt, s a helyzet n e m kielégítő m o s t sem. E t e k i n t e t b e n a fejlettebb v á r o s o k h o z viszo­ n y í t v a a l e g u t ó b b i évekig a v á r o s b a n alig t e t t e k v a l a m i t . E b b ő l kifolyólag Z i l a h t i p i k u s k i s v á r o s , szinte sehol n i n c s e g y - k é t e m e l e t e s é p ü l e t a k ö z p o n t k i v é t e l é v e l , s

a h á z a k k ö r ü l g y a k o r i az a r á n y l a g n a g y u d v a r és kert. A v á r o s e l h e l y e z k e d é s é n e k sajátossága, hogy a b e l t e r ü l e t j ó részét d o m b o k szelik át, a m i é r e z h e t ő e n befolyá­ solja a v á r o s r e n d e z é s é r e t e t t i n t é z k e d é s e k e t . A helyi viszonyok egy m á s i k sajá­ tossága az á l l a m i , szövetkezeti és egyéni t u l a j d o n b a n levő t e l k e k fekvése, m e l y szintén g á t o l t a ésszerű f e l h a s z n á l á s u k a t az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n . Egy h o z z á v e t ő ­ leges s z á m í t á s k i m u t a t j a a z o n b a n , hogy a jelenlegi l a k o s s á g n a k l e g a l á b b kétszeresét k é n y e l m e s e n el l e h e t helyezni. 1968 u t á n f e l é p ü l t e k a z első n é g y e m e l e t e s t ö m b h á z a k , s a v á r o s északi részé­ b e n m á r elkészült t ö b b m i n t 700 l a k á s l é n y e g e s e n j a v í t o t t a helyzeten. Az 1973-ra elkészülő B ă r n u ţ i u - n e g y e d k b . 12 000—14 000 e m b e r n e k ad m a j d m o d e r n l a k á s t . Telepítése n a g y o n előnyös, hiszen a z é p ü l ő i p a r i l é t e s í t m é n y e k közvetlen közelé­ b e n v a n . H o g y m i t j e l e n t az 1968-ban m e g i n d u l t n a g y a r á n y ú építkezés, azt m i n ­ d e n n é l j o b b a n szemlélteti a k ö v e t k e z ő statisztikai a d a t : csak az e m l í t e t t n e g y e d b e n é p í t e n d ő l a k á s o k s z á m a az 1966-ban létező a l a p k b . 6 0 % - á t teszi ki. F e l t e h e t ő a k é r d é s : szó l e h e t n é h á n y é v m ú l v a egy ó és egy új v á r o s r ó l ? A v á l a s z e r r e csak az, h o g y bizonyos m é r t é k b e n : igen. M i n d e n valószínűség szerint figyelembe fogják a z o n b a n v e n n i a v á r o s központi r é s z é n e k k o r s z e r ű s í t é s é t is. Ezt a m e g l e v ő v a g y é p p e n é p ü l ő víz-, csatorna-, v i l l a n y - , telefon-, út-, és központifűtés­ hálózat gazdaságos k i h a s z n á l á s a és a b e l t e r ü l e t ésszerű k i h a s z n á l á s a e g y a r á n t m e g ­ k í v á n j a . A szükséges i n t é z k e d é s e k f o g a n a t o s í t á s a k o r v é l e m é n y ü n k szerint n e m c s a k a l e b o n t á s o k k a l j á r ó ö n k ö l t s é g - e m e l k e d é s t k e l l figyelembe v e n n i , h a n e m az új n e g y e d e k k i a l a k í t á s a k o r e l k e r ü l h e t e t l e n b e r u h á z á s o k n a g y s á g á t is. E h h e z hozzá­ a d ó d i k a gazdasági körforgásból k i v o n t m e g m ű v e l h e t ő t e r ü l e t t e r m é s h o z a m a , a m i ily m ó d o n végleg elvész. M i n t a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t m u t a t j a , n e m c s a k egy új szükségszerűségről v a n szó, h a n e m a l e m a r a d á s felszámolásáról i s : Időszak

1960—1963

1964—1967

1968—1969

Állami lakások

78

38

682

Magán­ lakások

146

113

68

Alap

Az a d a t o k helyes é r t e l m e z é s e céljából m e g kell j e g y e z n ü n k , hogy a t u l a j d o n ­ k é p p e n i v á r o s b a n 1964—1967 között a m a g á n a l a p b ó l é p ü l t l a k á s o k s z á m a alig 15—20%-a a f e l t ü n t e t e t t m e n n y i s é g n e k , a m i az ü r e s t e l k e k h i á n y á r a és a belső­ s é g b e n m e g s z a b o t t építési r e n d s z e r bizonyos gyengeségeire vall. N e m kielégítőek a m a g á n a l a p b ó l t ö r t é n ő é p í t k e z é s e k az 1968—1969-es i d ő s z a k b a n sem, ez p e d i g a helyi á l l a m i s z e r v e k m u n k á j á n a k egyik fogyatékossága. M i n d e n t e g y b e v e t v e k i t ű n i k , hogy a n é p s ű r ű s é g k é r d é s é n e k h e l y e s m e g o l d á s a sok, n e m e g y s z e r b o n y o l u l t f e l a d a t elé állítja a közigazgatást: sokszor egyik v a g y m á s i k t é n y e z ő e g y m á s s a l e l l e n t é t e s k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á h o z vezet. Ez p e d i g szükségessé teszi a l a p o s t a n u l m á n y o z á s u k a t . Népességalakulás

és társadalmi

tudat

Az e l m ú l t h ú s z é v b e n b e k ö v e t k e z e t t változások é r e z h e t ő e n befolyásolták az e m b e r e k g o n d o l k o d á s m ó d j á t . I d e v á g ó a n s z á m o l n u n k kell azzal az örökséggel, a m e l y az előbbi időszakból m a r a d t r á n k , hiszen csak i l y e n f o r m á n k a p u n k tiszta k é p e t a

t á r s a d a l m i t u d a t a l a k u l á s á r ó l . K e z d j ü k t a l á n azzal, h o g y h ú s z évvel ezelőtt Zilahot még alig c s a p t a m e g a m e g ú j h o d á s szele, s egészen 1968-ig a fejlődés ü t e m e l é n y e ­ gesen l a s s ú b b volt, m i n t sok m á s v á r o s b a n . I n n e n következik, h o g y a kisvárosi életmód n a g y befolyással volt a lakosság g o n d o l k o d á s m ó d j á n a k a l a k u l á s á r a , s a pozitív befolyások l a s s a b b a n é r v é n y e s ü l t e k , m i n t egyebütt. Hosszú évtizedek, sőt évszázadok a l a t t k i a l a k u l t é l e t f o r m á r ó l v a n szó, m e l y sok m i n d e n b e n elősegítette és ösztönzi m a is bizonyos m é r t é k i g a m a r a d i felfogás létezését. Az ú j , m é g h a elő­ nyei n y i l v á n v a l ó a k is, n e h e z e b b e n t ö r u t a t , s az e célból t e t t lépések n e m m i n d i g járnak számottevő sikerrel. Itt v a n n a k például a „házacskám-kertecském-tyúkocsk á m - s z ő l ő c s k é m " fétisei. E z e k b e n n e m c s a k g a z d a s á g i célkitűzéseket kell l á t n u n k , h a n e m e s z m é n y k é p e k e t is. F é r j , feleség és g y e r m e k e k egy életen át, á l l a n d ó és fárasztó k é t m ű s z a k o s m u n k a n y o m á n k i a l a k í t n a k egy kis „ v i l á g m i n d e n s é g e t " , m e ­ lyen t ú l alig t e r j e d az é r d e k l ő d é s k ö r e . E b b e n kell k e r e s n ü n k az ú n . kispolgári fel­ fogás egyik i n d í t ó o k á t . Azt viszont m á r k e v e s e b b e n k u t a t j á k , l e h e t e t t - e e g y á l t a l á n az a d o t t feltételek között m á s k é n t b e r e n d e z k e d n i egy erdélyi k i s v á r o s b a n ? V é l e m é n y e m szerint h i b á t k ö v e t n e k el azok, a k i k e b b e n a z é l e t m ó d b a n és fel­ fogásban csak a n e g a t í v u m o t veszik észre. V a n e z e k b e n é r t é k e s elem, m e l y e t figyelembe kell v e n n ü n k p é l d á u l a v á r o s g a z d á l k o d á s m i n d e n t e r ü l e t é n , b e l e é r t v e a l a k á s k é r d é s m e g o l d á s á r a t e t t számos i n t é z k e d é s t . Mi, zilahiak, n e m e g y s z e r o l v a s u n k — n é h a p i r u l v a , n é h a fejcsóválva — r ó l u n k írt indokolt v a g y alig i n d o k o l t b í r á l a t o k a t , m e l y e k á l t a l á b a n a v a s k a l a p o s k i s p o l ­ gárt ostorozzák. G y a k r a n é r e z z ü k szükségét a h e l y r e i g a z í t á s n a k , hiszen i g a z s á g t a ­ lan csak a f u r c s a s á g o k a t , a m a r a d i s á g o t l á t n i . V é l e m é n y ü n k szerint tiszteletet é r d e ­ mel a j e l e n és a m ú l t n e m z e d é k e i n e k sokszor m o s t o h a k ö r ü l m é n y e k között végzett városépítő m u n k á j a . Egy r é s z b e n ö n t u d a t o s , r é s z b e n ösztönös erőfeszítésről v a n szó, m e l y Z i l a h o t a m e g y e l e g n a g y o b b v á r o s á v á fejlesztette. N e m n a g y ez az örökség, de l e h e t ő v é t e t t e n a p j a i n k változásait. Az e l m o n d o t t a k h o z szinte szervesen k a p c s o l ó d i k a t á r s a d a l m i t u d a t egy m á s i k jellegzetessége: a költözködők v a g y a k ö l t ö z k ö d n i a k a r ó k életfelfogásának k é r d é s e , mely t a l á n e l s ő s o r b a n é r t e l m i s é g i - v a g y é p p e n tisztviselő-betegség. E felfogást a zilahi á l l a p o t o k a r i s z t o k r a t i k u s lenézése jellemzi, a s ó v á r g á s a n a g y v á r o s u t á n . É v ­ tizedek ó t a n a g y o n s o k a n zilahi t a r t ó z k o d á s u k a t i d e i g l e n e s n e k t a r t o t t á k , és — s a j ­ nos — ez j e l l e m e z t e m u n k á j u k a t is. I n n e n e r e d t e k a v á r o s jövőjét k é t s é g b e vonó „elméletek", s n e m e g y s z e r az „ u t á n a m az özönvíz"-felfogás. A m i k o r a z t á n a t e r v sikerült, s a volt zilahi felért — a h o g y a n é p d a l m o n d j a — a „kolozsvári d o m b r a " (lehetett szó b u k a r e s t i , n a g y v á r a d i v a g y é p p e n n a g y b á n y a i d o m b r ó l is), a k k o r mi sem volt n a g y o b b élvezet, m i n t a n y á r i s z a b a d s á g a l k a l m á v a l b e s z á m o l n i az itt­ m a r a d t r o k o n s á g n a k a legfrissebb n a g y v á r o s i p l e t y k á k r ó l , s l ó h á t r ó l b í r á l n i az itteni „ k ő k o r s z a k b e l i " á l l a p o t o k a t . A v á r o s fejlődési lehetőségébe v e t e t t h i t h i á n y a k á r o s a n befolyásolta, sokszor késleltette sürgős t á r s a d a l m i k é r d é s e k m e g o l d á s á t . Ez pedig n e m c s a k az e l k ö l t ö ­ zötteket j e l l e m e z t e . Volt Z i l a h o n is é p p e n elég h í v e e felfogásnak. E n n e k o k á t a v é g b e m e n ő v á l t o z á s o k a l a p o s i s m e r e t é n e k h i á n y á b a n és egy j ó a d a g k é n y e l m e s ­ ségben kell k e r e s n ü n k . J e l l e m z ő p é l d á u l , h o g y s o k a n m i n d e n f e n n t a r t á s n é l k ü l m a ­ gukévá t e t t é k a n e m Z i l a h o n kidolgozott és a v á r o s l a k o s s á g á n a k j ö v ő b e n i csök­ k e n é s é r e v o n a t k o z ó e l m é l e t e t , n o h a azt a g y a k o r l a t e g y á l t a l á n n e m igazolta. Az e l m ú l t h ú s z e s z t e n d ő egy m á s i k j e l l e m v o n á s a a f ö l d m ű v e s e k v á r o s r a k ö l ­ tözése volt. Ez pedig n e m g y e n g í t e t t e a k i s p o l g á r i felfogást, h a n e m bizonyos m é r t é k ­ ben h o z z á j á r u l t m e g m a r a d á s á h o z . A beköltözött falusi igyekszik v á r o s o n is foly­ t a t n i megszokott é l e t m ó d j á t , a m e l y e t a helyi a d o t t s á g o k e g y á l t a l á n n e m z á r t a k ki.

Ezzel m a g y a r á z h a t ó a sok h á z - és t e l e k v é t e l , s g y a k r a n a t ö m b h á z a k á r n y é k á b a n m e g h ú z ó d ó t y ú k k e t r e c v a g y disznóól. U g y a n c s a k e b b e a k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k a c s a l á d i h á z - é p í t ő k jelentős százaléka az új n e g y e d b e n . A volt f ö l d m ű v e s és felesége g y a k r a n l á t h a t ó a h e t i - és n a g y v á s á r o n , a m i n t mérlegeli a k e r e s l e t és k í n á l a t befolyásolta á r i n g a d o z á s t , s z á m o l g a t v a , m i t n y e r n e , h a ezt v a g y a m a z t t e r m e l n e . U g y a n a k k o r észre kell v e n n i , h o g y a b e k ö l t ö z ö t t e k g y a k r a n m a g u k k a l hozzák az e g y ü v é t a r t o z á s szellemét, a k t í v részesei a k ö z ü g y e k intézésének, szívesen s e g í t e n e k e m b e r t á r s a i k n a k . N e m s z a b a d figyelmen k í v ü l h a g y n i , hogy a v á r o s bizonyos s z e m p o n t b ó l n e g a ­ t í v a n is befolyásolja a b e k ö l t ö z ö t t e k e t , főleg a fiatalokat. Az új é l e t k ö r ü l m é n y e k h e z v a l ó a l k a l m a z k o d á s n e m m e g y m i n d i g s i m á n , ezért ezt sem l e h e t teljesen a v é l e t ­ l e n r e bízni. H ú s z esztendő a l a t t v á r o s u n k b a n j e l e n t ő s m u n k á s r é t e g a l a k u l t ki. Ez p e d i g fontos tényező volt az új g o n d o l k o d á s m ó d k i a l a k í t á s á b a n . A zilahi m u n k á s s á g a k t í v tényezője t á r s a d a l m i é l e t ü n k n e k . H a m a c s a l á d o k s z á z a i n a k s i k e r ü l t biztosítani m e g é l h e t é s i lehetőséget a fafeldolgozó i p a r b a n , az e l s ő s o r b a n a zilahi m u n k á s o k áldozatos m u n k á j á n a k e r e d m é n y e . Ez c s a k e g y e t l e n p é l d a . A gyári t e r m e l é s t j e l ­ l e m z ő fegyelem, k o l l e k t í v m u n k a , közös é r d e k n a p m i n t n a p t a p a s z t a l t v a l ó s á g a l a s s a n - l a s s a n á t a l a k í t j a a volt k i s i p a r o s - f ö l d m ű v e s világszemléletét. Ez idő k é r d é s e , t e h á t m i n d e n t e k i n t e t b e n figyelembe kell v e n n ü n k . T é n y viszont az is, h o g y ezt a f o l y a m a t o t s e m s z a b a d csak az időre bízni. A l a k s ű r ű s é g n ö v e k e d é s e az é p í t k e z é s e k ü t e m é n e k g y o r s u l á s a folytán m a g á ­ val hozza a zilahi é l e t m ó d közeledését a n a g y o b b városokéhoz. M i v e l e l ő r e l á t h a t ó l a g m é g egy ideig a régi n e g y e d e k b e n a v á l t o z á s o k a r á n y l a g n e m lesznek n a g y o k , e f o l y a m a t j e l e n t ő s é g é t n e m t ú l o z h a t j u k el. N o h a az e m b e r e k t u d a t á b a n v é g b e m e n ő változások o b j e k t í v jellegűek, mégis, a g y a k o r l a t b a n n a g y o n fontos s z á m b a v e n n i a z o k t a t á s , nevelés, m ű v e l ő d é s h a t á s á t . Szó volt m á r a r r ó l , hogy főleg a fiatalok l e g j o b b a n k é p z e t t része m á s v á r o s o k b a n h e l y e z k e d e t t el. L e h e t e t l e n észre n e m v e n n i e t é n y e z ő h a t á s á t a t á r s a d a l m i t u d a t a l a k u l á s á r a , h a szóvá tesszük, h o g y a v á r o s á l t a l á n o s és középfokú iskoláiból a fiatalok ezrei k e r ü l t e k ki az u t ó b b i k é t é v t i z e d b e n , s az é r e t t s é g i z e t t e k százai let­ t e k egyetemi hallgatók. Ezek közül v i s s z a t é r n i c s a k k e v é s t u d o t t v a g y a k a r t . Most viszont a k ö r ü l m é n y e k s o k k a l k e d v e z ő b b e k , t e h á t el k e l l e n e é r n ü n k , hogy a zilahi, illetve szilágysági végzettek itt telepedjenek le. Ez p e d i g a g a z d a s á g i és szellemi élet g y o r s fejlődésének egyik feltétele. A v á r o s szellemi é l e t é r e v o n a t k o z ó a d a t o k bizonyítják, hogy a m ű v e l ő d é s i h á z b a n kifejtett m u n k a t á v o l r ó l s e m elégséges, s u g y a n a z t kell m o n d a n u n k a v á r o s i k ö n y v t á r m u n k á j á r ó l . A nézők, illetve olvasók s z á m a l é n y e g e s e n k i s e b b , m i n t é v e k ­ kel ezelőtt, n o h a a z a n y a g i feltételeket évről é v r e j a v í t o t t u k . A rádióelőfizetők szá­ m a j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t az u t ó b b i é v b e n . Ezzel s z e m b e n 1969-ben t ö b b m i n t h á r o m ­ szor a n n y i televízió-tulajdonos volt Zilahon, m i n t 4 évvel azelőtt. A m o z i l á t o g a ­ tók száma nem m u t a t látványos növekedést. A v á r o s l a k o s s á g á n a k k u l t u r á l i s é r d e k l ő d é s é t szemlélteti p é l d á u l , h o g y a t a ­ v a l y n o v e m b e r i a d a t o k szerint 1476-an fizettek elő m a g y a r n y e l v ű újságra, folyó­ i r a t r a . Í g y p é l d á u l az E l ő r é n e k 590, az I g a z s á g n a k 148, a Brassói Lapoknak 29, a K o r u n k n a k 18, a z Utunknak 62 előfizetője volt. A m ű v e l ő d é s i h á z t e v é k e n y s é g e elég s z e r é n y k e r e t e k b e n folyik. H i á n y z i k a v á r o s l a k o s s á g á n a k igényeit a l a p o s a n i s m e r ő , t a p a s z t a l t s z a k e m b e r . I d ő k ö z ö n k é n t e l ő a d á s t t a r t a v á r o s b a n egy-egy n a g y v á r o s i színház és opera. T ö b b n y i r e kolozsvári, n a g y v á r a d i , n a g y b á n y a i v a g y m a r o s v á s á r h e l y i színészek l á t o g a t n a k el Z i l a h r a . N e m -

r é g szerződést k ö t ö t t e k a kolozsvári Á l l a m i M a g y a r Színházzal, a m e l y h a v o n t a e g y - k é t e l ő a d á s t v á l l a l t e b b e n az é v a d b a n . A színházi e l ő a d á s o k n é z ő i n e k s z á m a a z o n b a n n e m m i n d i g kielégítő, k ü l ö n ö s e n , a m i k o r t ö r t é n e t e s e n n e m a Csárdáski­ rálynő v a n m ű s o r o n . Az e g y r e e m e l k e d ő életszínvonal m a g á v a l h o z t a , a „házimozit", a m e l y e g y r e t ö b b család k u l t u r á l i s igényeit elégíti ki, l e g a l á b b i s m a j d n e m teljesen. Ez p e d i g b a j . M á s r é s z t p e d i g szeretjük a k ö n n y ű , p i h e n t e t ő m ű s o r o k a t , s a z o k a t g o m b n y o ­ mással rendeljük meg a tévé képernyőjén. A város kulturális vezetőinek alkal­ m a z k o d n i u k kell a változott k ö r ü l m é n y e k h e z , m a m á r n e m l e h e t ú g y dolgozni, m i n t m o n d j u k k é t évtizeddel ezelőtt. Mások az e m b e r e k , m á s a t á r s a d a l o m .

A m ú l t é v j ú n i u s á b a n volt 600 éve a n n a k , h o g y Zilah v á r o s lett. K ü z d e l ­ mes, v i s z o n t a g s á g o k k a l teli h a t évszázad volt ez, s n e m e g y s z e r v á l t k é r d é s e s s é t o ­ v á b b i f e n n m a r a d á s a , n e m e g y s z e r volt n a p i r e n d e n a k ö r n y e z ő f a l v a k szintjére sülylyedés veszélye. H a n a p j a i n k a t Zilah m i n t fejlődő v á r o s é r t e meg, az k é t s é g k í v ü l n e m c s a k a m a élők é r d e m e , h a n e m e l ő d e i n k é is. Most, a m i k o r ö r ö m m e l k ö v e t j ü k v á r o s u n k gyors fejlődését, e b b e n e l s ő s o r b a n p á r t u n k t u d o m á n y o s , előrelátó politi­ k á j á n a k kifejezését l á t j u k . Á l l a m u n k e g y r e n a g y o b b t á m o g a t á s á v a l v á r o s u n k és m e g y é n k r ö v i d időn b e l ü l eléri a fejlettebb országrészek színvonalát, s e n n e k elő­ m o z d í t á s á b a n a l a k o s s á g n a k is n a g y szerep jut. Kerekes

Papp

Gábor

linómetszete

Tibor

ROGERIUS I. A régi küzdelem egy pillanata... A mocsaras lapályon cuppogva fröcsköli szét a békalencsés pocsolyát a barbár har­ cosok lovainak lába, rikoltozásukat hullámokban zúdítja a vá­ rosra a szél, ugyanaz a szél, amely néhány óra múlva a ház­ tetők lángjait kavarja rémült önkívületben. Némák a holtak, halálos csendben bujdosnak a domboldali cserjésekben az el­ menekültek — hangjuk csak a támadóknak van. ...S a messziről jött küldöttnek, a rabló hordákkal szem­ ben magánosan felmagasió Rogeriusnak, aki a kultúra és a hu­ mánum szavait mondja a tájnak. Nem tudhatja, csak hiszi, hogy végső fokon ezek a továbbélés szavai, s hogy a távoli idők akusztikai erősítőiben sztentori hangzásokká nőnek.

BAROKK PALOTA

Zuhatagos fény, amely derűs békét villantgat fel az ab­ lakokon; kévesűrű zápor; kánikula, amely szellemidézőn pat­ togtatja a tetőzet hatalmas építményét; vakolatot mállasztó fagy — minden egyszerre éri a palotát. Minden időkben él, mert az idők gyújtópontjában, a mostanban él.

A levegőből, szárny-nyomok után tájékozódva a számos alakban is egy világi szépség száll a falak elé. S fent, a felhők éppen üres helyén felsejlik a sokéletű épület lelke. Falak oltalmában, jó időjárások vonzására állnak előtte a magnóliák.

KANONOKSOR

Éppen úgy lehet itt, a vaskos oszlopok tövén napfényben állani, mint az árnyéktalan tereken, szerelmes szavakat suttogni, mint erdőben a fatörzsek oltalmában, friss levegőt szívni, mint a minden szelek járta szabadban. E boltívek alatt a világosság nap-protuberanciák sugárzása, átható és nyugtalanító, az architektúra áhítata nem művi, hanem a természet kiegyensúlyo­ zottságának meghittségéből fakadó, s a tér sem befogott — felköríves elhatároltsága az ég homorúságával párhuzamos.

•

SZÍNHÁZ

FŐUTCA

Az oldalfalakhoz ragasztott rozoga vaslépcsők majdnem összerogy­ nak a régiségtől. Járhatatlanok. A város felett elhúzó szelekbe csak a kiteljesülés irányába növekvő művészi lét embrióinak papírsárkányai, a próbálkozások érnek fel. Súlyos lombozattal áll a kultúra fája. A falakon belül kisebbre vagy nagyobbra méretezett változataiban is helye van a világnak, de csak akkor, ha színpadképei nem az erőszakolt beállítások csikorgó csigarendszerein, hanem az igazság természetességé­ nek zajtalan áttételein mozdulnak el. Az épület jövője, hogy ilyen igé­ nyek palántái állják körül.

Nőkhöz csapódó finom fekete ostorok a férfiak pillantásai. A lányok meg-megrebbenő szemekkel járnak. Srácok kezében bedögleni készülő elem hörögteti a hordozható mag­ netofont. Lassan menőket kerülgetve, kifullasztó cikkcakkban haladnak a sietők. Mögöttük a régi korzó magas, hideg szellemalakjai: nagyléptű, cilin­ deres urak, cicomás kalapú, harangszoknyás, napernyős hölgyek. Állandó a jelen zajos nyüzsgése, mint a Körös folyása, s mindig jelen lévő a hangtalan mozgású múlt, akár a vizek alján a sodrással tartó kvarcos homok.

VÁROSHÁZA

•

Kötél feszült ki a jeles épületek ormai között. . . . A kecses légtornásznőt fényes délben vették észre a szédítő magasságban, ahol meg-meginogva, kis pihenőkkel haladt előre. „Azon­ nal szálljon le!" — kiabáltak először a tériszonyban szenvedők. A légtornásznő nemet intett a fejével. Tömeg gyűlt össze, s lázas tanakodás kezdődött: meg kell menteni! Nagyobbrészt erős férfiak voltak, köztük

SZECESSZIÓ

sok önkéntes tűzoltóval — egymás vállára állva hatalmas gúlát alkottak, a gúla csúcsáról létrát nyújtottak a légtornásznő lábai élé, aki nem tudott tovább lépni, és leszállt. A tömeg fellélegzett: „Megmenekült!" A légtor­ násznő sírt: „Lehoztak!" Voltak néhányan, akik hazafelé menet megkérdezték maguktól: „Olyan gyönyörűen csinálta, nem lett volna jobb ponyvát feszíteni alá?" Pedig a város újító szelleme nem is ismeri a szédülést.

KÖRÖSHIDAK

Olcsó ornamentika-halmaz, semmitmondóan sok ciráda, hivalkodó gir­ land-jelentéktelenség, áporodottan gyűrűző-bugyborékoló langyos áradat. Burjánzanak a természet formáinak édeskés utánzatai, s megfojtják a mintát, a természetet. Elvész a tér, következésképpen beszűkülnek a moz­ dulatok; nem lehet látni a horizontot, következésképpen eltűnik a messzejutás vágya; nincs elég levegő, következésképpen eluralkodik a lagyma­ tag álmosság oxigénspóroló hangulata. Tapadós, lehúzó terep — hatalmas szárnyakra, nagy madarak oltha­ tatlan térszeretetére van szükség a felrepüléshez.

A partok együvé tartozását tudó angyal, a nyugalom angyala az ellentétek két súlyos gömbjét egyensúlyozza kezében. Nincs félrebillenés, amíg mindkét oldalról nyitottak a hidak, amíg saját természetes törvényei szerint uralkodhat az egyensúly. A hidak aszfaltja éppen olyan, mint a jobb meg a bal parté. A rajta átvezető út része a partoknak, s feladata bármely út feladata, csupán sűrí­ tett formában: minden irányban hordozni a mozgást. A híd, amelyen az emberek nem járhatnának, csak egyetlen irány­ ban, nem lenne többé hid.

DOMBOK

9

Nyers földszagú a szél, erős levegő üdíti a földet. A város dombko­ szorúja megújító kisugárzások forrása, ősi vitalitású tájtartalék. Patta­ násig feszül a szőlővenyigék kérge, fürtökben buggyan ki rajtuk a fölös élet. Kásás fény-belű a fák gyümölcse. Egy férfi és egy nő a fűháton rugózó, alig taposott ösvényeken... Kéz a kézben haladnak — árnyékuk, valótlan énjük a mögöttük hagyott lej­ tőre vetülve kétszeresen nem igaz. A városból kifelé sétálva a dombok útja elkerülhetetlenül a gerinchez visz — a szerelmespár völgybe menet is emelkedik.

ROGERIUS II.

Kazán-testű, kazán-egyforma melósok... A dombok szabálytalan íve csak éppen felsejlik, mindent a mértani pontosság ural. A föld szintje magasabb lett néhány emeletnyivel. Emelkedés közben a nád, a fűz és a sás gyökerei természetesen megszakadtak. Kémény-törzsű fák, az ipar fái nyúlnak az égbe, lombjuk, a füst alvó sárkányokat rejteget. A változatlan szelekből vékonyka csíkok szöknek be az emeleti laká­ sok résein — idegen ősök félelmeit korunkig süvöltöző huzatok. Elborzasztják a földközelhez szokott lakókat. A légáramlatok különben ezt leszámítva igen nagy becsben állanak, bár közismerten szabálytalanok. Nélkülözhetetlenek: füst-tovahajtók, oxigén-pótlók... FUX PÁL RÉZKARCAI FÁBIÁN SÁNDOR SZÖVEGE

TÖVISSI LAJOS

SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉS NEMZETGAZDASÁG A tudományok matematizálása szorosan összefügg azzal az új szerep­ pel, amelyet a tudomány a társadalom fejlődésében betölt. A tudomány egyre inkább azt kutatja, hogyan lehet megváltoztatni az adott valóságot a kívánt arányban, melyik a fejlődés optimális pályája, hogyan érhető el a legrövidebb úton a kitűzött cél. Kétségtelen, a gyakorlati felhasználha­ tóság a felfedezett tudományos összefüggések és törvények számszerűsí­ tését követeli meg. Ennek bizonyítására számtalan példát hozhatnánk fel. Elég azonban, ha a kérdés néhány közgazdaságtudományi vonatkozá­ sát érintjük. A gazdasági fejlődés törvényei csak akkor válnak felhasználhatóvá a tervezés gyakorlatában, ha kvantifikálhatók, számszerűen kifejezhetők. Ugyancsak érvényes ez a gazdasági törvények konkrét megnyilvánulási formáinak jellemzése alkalmával, a gazdasági elemzésben. Nem elég, pél­ dául, csak azt leszögezni, hogy a lakosság reáljövedelme nőtt. Ez így magában megállapítás. Viszont, ha meg tudjuk adni számszerűleg, hogy az említett reáljövedelem emelkedésének a használati javak és szolgálta­ tások volumenének mekkora növekedése felel meg: objektív igazságot fogalmaztunk meg. Hasonlóan nem segíti a tervezőt az a verbális megál­ lapítás, hogy a termelékenység folytonos növekedése a gazdasági fejlődés egyik alapvető törvénye. Ha nem tudjuk kifejezni, hogy egy bizonyos időszakban mennyivel kell nőnie a termelékenységnek, a gazdasági kate­ góriák absztrakt szférájából nem szállhatunk le a valóság talajára, s kép­ telenek vagyunk az adott körülményekből kiindulva olyan tervfeladatot kitűzni, amely minden lehetőséget maximálisan kihasználva, valóban hozzájárul a termelékenység lehető legnagyobb növekedéséhez. Ezekhez hasonló feladatokat kell megoldania a tervezőnek minden tervmutató ki­ dolgozásakor. A számszerűsítés tehát — ugyanúgy, mint minden tudo­ mányban — a gyakorlati alkalmazhatóság egyik követelményeként lép fel a gazdasági tudományok területén is. A tudományok matematizálása mindjobban elmélyülő és kiszélesedő folyamat, az új szintézisekre való törekvés egyik jellegzetes megnyilvá­ nulása. A modern tudományos gondolkodás alkotó jellegét bizonyítja az is, hogy a tudományos absztrakció egyre magasabb szintre emelkedik, mind bonyolultabb és átfogóbb összefüggéseket fedez fel a jelenségek között, még akkor is, ha a fogalmak, amelyeket kidolgoz, a logikai műve­ letek, amelyekkel operál, az összefüggések, amelyeket meglát, nem vág­ nak egybe a köznapi gondolkozás adataival, és csak a gyakorlati alkalma­ zás erősíti meg őket. Hogy mit jelent a tudományos fogalmak, tételek, elméletek, törvé­ nyek formalizálása, számszerű kifejezése, talán a legmeggyőzőbben a fizika fejlődése bizonyítja. A fizikai jelenségeket először csak leírták sza-

vakban, rögzítették fenomenológiai jellegzetességeiket, később rendsze­ rezték az összegyűjtött információkat, esetleg meg is fogalmaztak törvé­ nyeket, azután kísérletileg is létrehoztak fizikai jelenségeket, de a fizika csak akkor vált tudománnyá, amikor sikerült a fizikai jelenségeket kor­ mányozó törvényeket egzaktan, matematikai formában kifejezni. Ma a fizikus számára elképzelhetetlen, hogy fizikai törvényeket másképp fogal­ mazzon meg, mint matematikailag. Mindez érvényes a fizika egész törté­ netére, kezdve a mechanikától egészen a mai magfizikáig. Szinte szükség­ telen hangsúlyozni, hogy a fizikai törvények matematikai formulázása könnyíti meg alkalmazásukat a gyakorlatban, a termelésben, a technoló­ giában. Kétségtelen, hogy a természeti és társadalmi törvények megnyilvá­ nulási módjában gyökeres különbség van. A leglényegesebb talán az, hogy a társadalmi törvények az emberek (többé-kevésbé) tudatos tevékeny­ ségeinek eredményei. Ebből egyenesen következik, hogy a társadalmi tör­ vények tendencia formájában nyilvánulnak meg, csak hosszabb és széle­ sebb távlatban válnak láthatókká, hangsúlyozottan statisztikai jellegűek. A megismerést és főleg a kvantifikálást, természetesen, ezek a körülmé­ nyek megnehezítik (talán ez magyarázza egyes társadalomtudományok viszonylagos elmaradását azokhoz a követelményekhez képest, amelyeket a társadalom fejlődése támaszt velük szemben). De minthogy megismer­ hetetlen nem létezik, a társadalmi jelenségek, folyamatok, törvények sem megismerhetetlenek. Legfeljebb a megismerés folyamata nehezebb, s bonyolultabb, finomabb és hajlékonyabb kutatási módszerekre van szük­ ség. Ez hatványozottan érvényes akkor, amikor a megismerés eredményeit formalizálni akarjuk, matematikai formába akarjuk önteni. A nehézség, sajnos, kétszeresen fennáll. Egyrészt a legtöbb társadalomtudományban (köztük természetesen a gazdaságtudományokban is, talán itt még inkább, mint más területeken) a tudományos fogalmakat és kategóriákat még nem határozták meg elég pontosan, a fejlődés törvényeit pedig olyan álta­ lánosan fejezték ki, hogy azok az adott körülmények között nem adnak kimerítő és a gyakorlatban felhasználható választ arra, hogyan kell a legjobban megoldani ezt vagy azt a társadalmi problémát. Véleményünk szerint éppen ez az oka annak, hogy pártunk a társa­ dalomtudományok művelőit arra ösztönzi: minden problémát tudomá­ nyos merészséggel közelítsenek meg, alkotó módon kutassanak, az élet feltette kérdésekre keressenek választ, az elért eredményeket mindig a gyakorlati alkalmazás próbájának vessék alá. Másrészt a társadalomtudo­ mányok matematizálási folyamatát az nehezíti meg, hogy, sajnos, még ma sem oszlott el az a gyanú: itt fából vaskarikáról van szó, a marxizmus­ nak ellentmondó tendenciák érvényre juttatása a c é l . . . Hogy mennyire tévesek és antimarxisták az ilyen nézetek, azt csak azoknak kellene ma­ gyarázni, akik a kimúlt dogmák és sablonok rabjai maradtak, és képte­ lenek megérteni, miről is van szó lényegében. Mindenesetre, ezek a néze­ tek lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a modern kutatási módszerek s főleg a matematikai és kibernetikai módszerek alkalmazásában elmarad­ tunk. A kép még nem teljes: azt is hozzá kell tenni, hogy a modern módszerekkel szembeni obstrukció visszavetette az ilyen irányú matemati­ kai kutatásokat. E téren is rengeteg még a tennivaló: új eredményekre van szükség a valószínűségelmélet és matematikai statisztika, a matemati-

kai analízis és topológia, valamint a matematika egy sereg ágában. E nélkül nem lehet az alkalmazás problémáit tisztázni, lévén szó olyan bo­ nyolult kérdésekről, amelyek megoldása új matematikai teorémákat kíván. Mint már vázoltuk, a matematizálás a modern tudományok egyik központi problémája, a tudományos megismerés elmélyítésének és tökéletesítésének alapvető feltétele, a tudományos eredmények alkalmazhatósági koeffi­ ciense emelésének elengedhetetlen követelménye. Egyesek a tudományok matematizálódási folyamatában az elidegene­ dés megnyilvánulását, a tudomány elembertelenedését, emocionális t a r ­ talmának kizárását látják. Ahhoz, hogy ezt a kérdést világosan lássuk, mindenekelőtt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a matematikai mód­ szerek alkalmazása nem öncél, hanem csak eszköz, a tudományos megis­ merés és a gyakorlati cselekvés rendkívül hatásos eszköze. A lényeg az, hogy ezzel mennyivel jobban sikerül a valóságot megismerni, s ennek eredményeképpen mennyivel nő az ember hatalma a világ vak erői felett. A kvantifikálás mérést feltételez. A mérték viszont a minőség és a mennyiség egy adott egysége. A minőség maga is bizonyos mennyiségi határok között létezik. Ha ezeket a határokat túllépjük, új minőség jele­ nik meg. Érdemes lenne nyomon követni, milyen összefüggés van egy­ részt az emberi megismerés története, másrészt a mérési technika fejlő­ dése, a mérőeszközök tökéletesítése és pontosságának növelése, új mérő­ eszközök felfedezése, a mérhetőségnek egyre több minőségi meghatáro­ zottságra való kiterjesztése között. Talán nem túlzás az az állítás, hogy a megismerés története tulajdonképpen a tudományos mérés fejlődésé­ nek a története. W. Petty, a politikai közgazdaságtan megalapítója azt tekintette fő érdemének, hogy a verbális kifejezés helyett a számok, mennyiségek, mértékek nyelvét használta. Marx azzal forradalmasította a politikai gazdaságtant, hogy felfedezte a munka kettős természetét és azt, hogy az áru értékét a benne foglalt, társadalmilag szükséges absztrakt munka mennyisége határozza meg. Egyébként, a marxista—leninista köz­ gazdaságtudomány kategóriái és törvényei mind tartalmaznak mennyi­ ségi meghatározottságot (mint például: érték, értéktöbblet, újratermelés). Marx maga is kidolgozott matematikai-gazdasági modelleket. Köztük talán a legragyogóbb az újratermelés modellje, amely egyben a legkitűnőbb példa mind elméleti, mind gyakorlati szempontból a matematika gazda­ sági alkalmazhatóságára. A gazdasági jelenségek és folyamatok mérése nemcsak az elvont t u ­ dományos kutatás próbája. Kétségtelen, a pontos megismerés szempontjá­ ból is rendkívül fontos, de igazi értéke a gyakorlatban, a tervezésben, a vezetésben, az információ-elemzésben nyilvánul meg. A gyakorlati közgazdász lépten-nyomon mér, számít, kalkulál. Valamely gazdasági mutató tulajdonképpen egy bizonyos mérőeszköz alkalmazásának az ered­ ménye. A mutató megszerkesztése a gazdasági fogalom vagy jelenség pon­ tos meghatározásával kezdődik. Ez a logikai művelet feltételezi a mérendő jellemzők és paraméterek kiválasztását, a számszerűsíthetőség mérték­ egységeinek meghatározását, az elvégzendő számítások jellegének és sor­ rendjének megállapítását, az eredmények értelmezése módszereinek azo­ nosítását. Szocialista nemzetgazdaságunk egyik központi kérdése a matematika egyre szélesebb alkalmazása. Ez nemcsak az eddigi elméleti fejtegetések-

ből következik. Ma gyakorlati követelménnyé vált az országos információs és vezetési rendszer megvalósítása. Mint ismeretes, az 1971—1975-ös ötéves tervünk szerves része nemzetgazdaságunknak modern számítástechniká­ val való felszerelése. E program a számítóközpontok egész rendszerében testesül majd meg, amelyek mint területi, vállalati vagy ágazati közpon­ tok fognak működni. A cél az, hogy megteremtsék a modern, tudományos, az informatika eredményeire alapozott vezetést. Márpedig a vezetéstudo­ mány eredményeinek felhasználása nélkül elképzelhetetlen a valóban tudományos tervezés, a gazdasági mechanizmus hatékonyságának növe­ lése. Ezt a tervet Nicolae Ceauşescu elvtárs az R K P Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és a kormánynak az 1970. november 25-i ülésén előterjesztett expozéjában részletesen ismertette. Nemcsak óriási anyagi eszközök felhasználásáról van szó, nemcsak hatalmas méretű szervező­ munkára van szükség, hanem a nemzetgazdasági tervezést, az információs rendszerünket, a vezetési módszereket illetően gyökeresen új szemlélet kialakítása került napirendre. Mint ahogy Gr. Moisil plasztikusan megfo­ galmazta: „A matematikának a helyes emberi gondolkodás mindennapi, megszokott módszerévé kell válnia." Ez a gazdasági tudományok és a gazdasági gyakorlat szempontjából azt jelenti: meg kell tanulnunk, hogy a gazdasági mechanizmust kibernetikai rendszerként rendkívül komplex, irányított rendszerként fogjuk fel. A nemzetgazdaság kibernetikai értelmezése mint közvetlen és köz­ vetett kapcsolások révén összesített és szintetizált alrendszerek összessége megengedi a rendkívül bonyolult gazdasági jelenségek és folyamatok megértését. Ami teljesen újszerű a mechanikai és fizikai kibernetikai rendszerekhez képest, az abban áll, hogy a gazdasági mechanizmusban az irányító és ellenőrző funkciót az ember tudatosan végzi. A nemzetgazdaság működése, mint egy kibernetikai rendszer, elkép­ zelhetetlen megfelelő anyagi-műszaki alap nélkül. Mint már említettük, ezt a számítóközpontok rendszere alkotja. A számítási központok az infor­ mációs rendszer anyagi hordozói; ez lehetővé teszi, hogy a vezetés állan­ dóan tájékozódjék a gazdasági mechanizmus működéséről, az új, előre nem látott jelenségekről, az esetleges zavarokról, a tervteljesítés m é r t é ­ kéről, az optimális fejlődési pályáról való letérésről, a szükséges kor­ rekciókról. Természetesen, óriási munkát jelent a jelenlegi, lényegében kézi információs rendszer átalakítása, az áttérés a hagyományos m u n k a ­ módszerekről a számítógépek felhasználása megszabta információs rend­ szerekre. Nemcsak arra van szükség, hogy a jelenlegi rendszert minden részletében újra át kell gondolni és a legésszerűbb módszereket megta­ lálni, hanem arról is — ami talán a legnehezebb —, hogy ki-, illetve át­ képezzék azokat a szakembereket, akik az új, modern számítógépekre alapozott információs rendszert optimális körülmények között, a lehető legmagasabb hatékonysági fokon működtetik. Felmérhetetlenül nagyok azok a kutatási és szervezési feladatok, amelyeket meg kell oldani menet közben, az új rendszerre való fokozatos áttérés folyamán. Kétségtelen, ez olyan terület, ahol a közgazdászok behozhatják azt a lemaradást, amely­ ről m á r beszéltünk, eleget tehetnek azoknak a követelményeknek, ame­ lyeket nemzetgazdaságunk fejlődése támaszt velük szemben. Az új információs és vezetési rendszer másik összetevője a vezetés, a vezetéstudomány eredményeinek felhasználása az optimális tervezés meg-

valósítása céljából. A pontos, gyors és kimerítő információk, amelyeket az új információs rendszer biztosít, lehetővé teszik, hogy minden határo­ zatot a kellő időben hozzanak meg, hogy számba vegyék az összes lénye­ ges gazdasági és társadalmi paramétert, amelyek a döntést befolyásolhat­ ják, hogy a döntések az összes lehetségesek között optimálisak legyenek. A számítógépekre alapozott információs rendszernek van még egy óriási, szinte felmérhetetlen előnye: a gépek megfelelő modellek alapján az opti­ mális döntéseket teljesen automatikusan — az ember egyenes beavatko­ zása nélkül — készítik elő. Ha betáplálják a számítógépekbe a megol­ dandó problémának megfelelő modellt, a gazdasági rendszer működését jellemző adatok alapján a gép megadja, mégpedig rendkívül rövid idő alatt, a megfelelő megoldást. A számítógépek összekapcsolt rendszere — a nemzetgazdaság akármilyen szintjén, az úgynevezett adatbankok segítsé­ gével — automatikusan tájékoztat és előkészíti az automatizálható opti­ mális döntéseket. Szükséges itt hangsúlyozni, hogy nem minden gazdasági (vagy más jellegű) döntés automatizálható. A matematika hatalmas eszköze a meg­ ismerésnek és az alkotótevékenységnek, de mindig vannak és lesznek korlátai: a megismerés elért határai, a kvantifikálás elért szintje. Ami nincs még kvantifikálva, azt automatikusan nem lehet megoldani, ott nem képes a számítógép átvenni a döntés kidolgozását. Itt nyílik szabad tér az emberi ész mérlegelő, megismerő, döntési képességeinek. Bizo­ nyos, hogy a fejlődés a nem automatizálható gazdasági döntések körét mindinkább leszűkíti, korlátozva ezzel az emberi agy kiküszöbölhetetlen szubjektivizmusát. Ugyanakkor tévedés volna a kvantifikálás és a szá­ mítógépek lehetőségeit abszolutizálni. A történelmi igazság megkívánja, hogy megemlítsük: már Norbert Wiener, a kibernetika felfedezője olyan számítógépek megépítésének lehetőségétől rettegett, amelyeknek reak­ cióit, következtetéseit alkotójuk sem képes áttekinteni, tudatosítva ezzel a matematikában rejlő veszélyeket. Világos, hogy a matematizálás folya­ mata és általában a modern tudomány hallatlan eredményei nemcsak elvont, ismeretelméleti kérdéseket vetnek fel, hanem az emberiség sorsát, jövőjét érintő nagyon súlyos morális problémákat is. Mindenesetre, az a fejlődési szint, amelyre hazánk felemelkedett, azt követeli, hogy a haladás ütemét meggyorsítsuk, és a cél megvalósítására minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk. Egyik eszköze ennek az országos információs és vezetési rendszer megteremtése. Mint már emlí­ tettük, a rendszer működése feltételezi azt, hogy a gazdasági jelenségek, folyamatok megfelelő modell formáját öltsék. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy valamely matematikai modell nem feltétlenül egy szokásos algebrai kifejezés (egyenlet- vagy egyenlőtlenség-rendszer, függvény) alakjában jelenik meg. Itt egy sokkal tágabb értelmezésről van szó. A modell kime­ rülhet egy logikai struktúra felfedezésében, egy folyamat vagy jelenség legáltalánosabb vonásainak formalizálására korlátozódhatik. Rendszerint a klasszikus értelemben vett modellekről van szó, mint: programozási modellek, mérlegrendszerek, sorozatnagysági modellek, gráf-elméleti mo­ dellek. Hazánkban főleg vállalati szinten dolgoznak ki és alkalmaznak sikerrel gazdasági modelleket. Az egész nemzetgazdaságot átfogó model­ lek általában még a tanulmányozás stádiumában vannak. A legelőrehaladottabb makroökonómiai modell az ágazatok közötti kapcsolatok mérlege,

amelyet — mint ismeretes — az 1970. évre vonatkozóan készítenek el először Romániában. Ez a mérleg nemcsak a gazdasági elemzés számára nyit új lehetőségeket, hanem a tervezésnek nagyszerű eszközévé válhat. Persze, mindez csak kezdet, a munka, a kutatás dandárja még hátra van. Olyan bonyolult problémák várnak még megoldásra, mint az árképzés modellje, hazánk gazdasági növekedésének modellje, az optimális terve­ zés módszereinek kidolgozása, hogy csak a legfontosabbat és csak a makroökonómiai szintűeket említsem. A kutatást megnehezíti, de ugyanakkor érdekessé és vonzóvá teszi az a tény, hogy importált modellekkel nem lehet operálni. Más országok eredményei legfeljebb tapasztalatként használhatók fel, de közvetlenül nem alkalmazhatók. Ezért van szükség a kutatások elmélyítésére, a gazda­ ságtudomány gyors fejlesztésére, arra, hogy ez olyan tudománnyá vál­ jék, amely képes számszerűleg, minél pontosabban kifejezni nemzetgaz­ daságunk fejlődési törvényszerűségeit, a gazdasági mechanizmusunkat jel­ lemző paramétereket. Anélkül, hogy szem elől veszítenők szocialista ter­ melőmódunk minőségi sajátosságait, az élet azt igényli a gazdaságtudo­ mány művelőitől, hogy több figyelmet fordítsanak a mennyiségi mutatók tanulmányozására, a gazdasági számítások szilárdabb megalapozására, a matematikai, kibernetikai és számítástechnikai módszerek felhasználására. Az elmondottakkal hazánk magyar értelmiségijeinek, különösen gazda­ sági szakembereinknek a figyelmét kívántuk felhívni a ma egyik legidő­ szerűbb kérdésére. Reméljük, lesz még alkalmunk a jövőben visszatérni az érintett témakör valamelyik konkrétabb vonatkozására.

Szabó

Tamás fotója

ELKÖTELEZETT IRODALOM

A szavak jelentése, a bennük kifejezett jogalmák hatósugara nem függet­ len az időtől, nem egyszer s mindenkorra adott, ugyanúgy ki van téve a vál­ tozásnak, tevékeny, illetve szenvedő részese a fejlődésnek, mint maga az em­ ber, e fogalmak megalkotója. Esztétikai fogalmaink az utóbbi évtizedekben különösen gyors metamorfózison mentek át, zászlószerűen előtte járva vagy szerényebben, hátrábbról követve irodalmunk alakulását. Es mi lehetne alap­ vetőbb fontosságú a szocialista művészet, szocialista irodalom számára, mint az elkötelezettség? Érthető, hogy Lenin híres cikke, a többféleképpen inter­ pretált P á r t s z e r v e z e t és p á r t i r o d a l o m óta visszatérő kérdése ez a marxista iro­ dalomesztétikának — s természetesen hazai irodalomkritikánknak. Az elkö­ telezettség pragmatikusan szűk értelmezésére irodalmunk fejlődésének elmúlt negyedszázadából csakúgy idézhetnénk példákat, mint a nyilt vagy szemér­ mes tagadásra, majd a megnyugtató, kiegyensúlyozott válaszokra. Maguk a művek, a szépprózai, verses vagy drámai alkotások ugyan­ ezen a skálán játszanak. De örömmel és büszkeséggel írhatjuk le, hogy még az illegalitás éveiben, majd közvetlenül a felszabadulás után az úttörést vál­ laló íróink, a mai öregek nyomában felnőttek új nemzedékek, s a hetvenes évek romániai irodalmának derékhadában számos olyan alkotót idézhetünk, akik írásaikkal bizonyították népi, pártos elkötelezettségüket. Ahogy egyik fiatal költőnk mondotta, ez az elkötelezettség nem azonnos a pincér-mosolyban kifejeződő lekötelezettséggel, nem készen kapott, hanem megharcolt alkotói öntudat, vállalás — etikum és esztétikum együttvállalása. Az utóbbi évek leta­ gadhatatlan irodalmi fellendülése szorosan összefügg ezzel az írói magatar­ tással is. Marin Preda, Nicolae Breban, Alexandru Ivasiuc, Fănuş Neagu regényei, D. R. Popescu, Ion Băieşu színdarabjai, Geo Dumitrescu, Adrian Păunescu versei — néhány példa a kortárs román irodalom gazdag és sok­ színű terméséből, amely az elkötelezettség közvetlen kifejezésére (épp az em­ lített művekben) magasrendűen művészi bátorítást ad; de ugyancsak az elkö­ telezettség jegyében sorolhatnánk Marin Sorescu, I o a n Alexandru, Augustin Buzura új drámáit, költeményeit, prózai alkotásait — hiszen az intellektuáli­ sabb, elvontabb, parabolikus kifejezésmód nem azonosítható a művész tár­ sadalmi elkötelezettségének, politikai felelősségének tagadásával. Hasonló utat tett meg a romániai magyar irodalom, hasonló képet vázol­ hatunk fel utóbbi éveiről. Először a líra járt az élen; Kányádi Sándor, Pás­ kándi Géza, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos versköteteinek szakmai, illetve közönségsikerét rövidesen követték a több kiadásban is elkapkodott regények, Bálint Tibortól a Zokogó m a j o m , Sütő Andrástól az A n y á m k ö n n y ű á l m o t ígér, de melléjük sorakozott Méliusz József, Nagy István, Szemlér Ferenc, Székely János, Pusztai János, Szilágyi István regénye is. Szerény előzmények után a dráma egyszerre hallatni kezdett magáról — s Páskándi Géza, Kocsis István színműveinek elkötelezettsége ugyancsak nem csupán „történelmi", hanem igenis kortársi elkötelezettség. Az eredmények számbavételekor idillikusnak tűnik a kép, pedig nyil­ ván nem az; nem is szabad annak lennie, mert az idill megnyugtat, elan­ dalít, tétlenségre kárhoztat. Irodalmunkban viszont van mit tenni, javítani, hiányokat pótolni — a társadalmi változásokkal s részben a közönség-igénynyel lépést tartva. E közös célok, gondok jegyében szerveznek lapjaink kerek­ asztal-megbeszéléseket, vitákat, melyeknek anyagából ezúttal két véleményt adunk közre, a román, illetve a romániai magyar irodalom kitűnő képvise­ lőinek véleményét, mai problémáink jellemzéseként. K. L.

Politikum és személyiség Az irodalom és a társadalmi elem viszonya nagyon fontos, de nem lezárt, egyszer s mindenkorra tisztázott kérdés — ez teszi szükségessé a vitát. Próbáljuk megfogalmazni azt, ami ma foglalkoztat bennünket, s ami jelentős mértékben elégedetlenségünkből fakad irodalmunk bizonyos aspektusaival szemben, annak ellenére, hogy a kortárs román irodalom számottevő eredményeket mondhat magáénak. Marxista alapállásból kiindulva tudjuk, hogy nem létezhet irodalom társadalmi elem nélkül. Még akkor is állást foglal az író, amikor látszólag aszociális könyvet ír: hátat fordít egy adott társadalomnak. Bármilyen irodalom elsősorban társadalmi, és kétségtelen, hogy a kortárs nyugati irodalom is alapvető társadalmi jelenségek tükre. Lucien Goldmant, a j e ­ lentős kritikust, esszéírót és marxista filozófust szeretném említeni, aki a következő fogalmat használta: explicit és implicit ideológia. Ha nem explicit, kifejtett az ideológia, akkor valahol implicit. Ez egyaránt érvé­ nyes prózára és versre; s hogy fordítva kezdjük, a kritikával: minden­ esetre a kritikának kell ezt kifejtenie. Magamra vonatkoztatva: négy politikai jellegű könyvet írtam, ezek közül egy kifejezetten az. Az irodalomban rejlő társadalmi elem sorsa — beleértve azt a gyors ütemet, amellyel, mondjuk, néhány hét alatt a tömegekbe hatol — nemcsak azt bizonyítja, hogy foglalkoztat minket ez a kérdés, hanem hogy a tömegek igenis igénylik ezt a társadalmiságot. Bármely korszakot bizonyos társadalmi struktúra s az ennek megfelelő ideológia határozott meg, néha viszont tartotta magát az az illúzió, hogy társadalmon kívül is lehet élni. Egy ilyenfajta illúzió ma kizárt. Minde­ nekelőtt nyilvánvaló, hogy olvasóink részesei voltak a történelem alaku­ lásának, s érdekük önmagukat keresni a történelemben. Annál inkább érvényes ez, amikor fejlődőben van a társadalmi rend, s állandó magya­ rázatokra van szüksége. Ha nem elégítjük ki ezt a rendkívüli érdeklődést a társadalmi, történelmi és politikai kérdések iránt, ha nem lépünk köz­ vetlen kapcsolatba ezekkel a kérdésekkel, kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy zárt céhhé válunk. De úgy vélem, ideje abbahagynunk az ezzel kapcsolatos siránkozást, tisztázzuk inkább a dolgok lényegét. Nem kell állandóan visszapillanta­ nunk a múltba, nézzük az új helyzet megkövetelte feladatokat. A közvetlenül politizáló irodalom érdekes volt 1954—55-ben, de 1960-ban mintha kiszorult volna az érdeklődés középpontjából. Megválto­ zott a közönség is, a társadalmi élet is. Kezdetben ezt a jelenséget úgy tekintettük, mint a közhelyektől való megszabadulást. Ami személyes álláspontomat illeti 1950-nel szemben: nem vetnék el mindent, ami meg­ történt, sőt tovább megyek: az a tény, hogy négy jó és ezer rossz könyv jelent meg, még nem mond semmit. Én a megtörténteket nem nevezném hibának. Ez az etikai fogalom kis hatókörűvé szűkül, amikor társadalmi, politikai vagy történelmi helyzetet elemzünk. Sok minden talán elkerül­ hetetlen volt, mindenesetre mélyreható okok játszottak közre bennük.

írtam egy cikket, melyben az 1930—40 közötti baloldali irodalom érdekes fejlődésére m u t a t t a m rá, elemeztem az Albatros-csoport néhány költőjének a háború alatt írt műveit; egy sajátos, modern irodalom, m o ­ dern verstípus alakult ki a korlátozó körülmények következtében. A bal­ oldal irodalma ellentmondott a jobboldali filozófiának, e filozófia alap­ fogalmainak, s ennek eredményeként megjelent egy kritikai hangvételű, racionalista, mondhatni sajátosan román költészet, költői magatartás. A forradalom olyan mélyről fakadó, lázító és lényeges mozgalom, hogy nem tudja megakadályozni a legerősebb egyéniség sem. Nem tartom érthetet­ lennek, hogy Blagát mindjárt az első időben nem fogadtuk be — ha a filozófiája és a marxizmus közti viszonyra gondolok. A kultúra dialektikus mozgására nagy forradalmi fordulatok idején a radikalizmus jellemző, mely külsőségekben korlátokat állít fel, de a lényeget szolgálja. Az 1960-as fordulat az előző évek azon tévedései ellen lépett fel, melyeket az esztétikum és a társadalmi elem kapcsolatának fejtegetésében tapasztalhattunk; köztudomású, hogy sokáig elégséges volt a jónak vélt téma — a minőség rovására, ami viszont épp a marxista szemlélettel ellenkezett. Nincs olyan marxista elv, mely tagadná a művészet, az iro­ dalom mint a társadalmi tudat kifejezője sajátosságainak tiszteletben tar­ tását. Tehát az első követelmények közé tartozott az addig elhanyagolt esztétikai érték hangsúlyozása; hiszen oda jutottunk már, hogy egyes jószándékú írókat a legnagyobbak között tartsunk számon (A. Toma), hol­ ott valójában nem is voltak írók. Elsősorban írónak kell lenned, azután kérhető számon az elkötelezettség. Ma kétféle tévedéstől kell tartanunk. Akik az ötvenes éveket végleg elvetik, éppen úgy hibáznak, mint akik a hatvanas éveket ítélik el. A hatvanas évek irodalma: a párt egyik alapvető tézisének gyümölcse, mint­ hogy a személyiség sokoldalú fejlődését tartja szem előtt. Ilyen értelem­ ben kell értékelnünk például Nicolae Breban prózáját vagy Nichita Stănescu verseit, melyeknek középpontjában az egyéniség áll. Csak ezen át lehet a társadalmi és a nemzeti jelleggel hiteles kapcsolatba kerülni. Új szakasz küszöbén állunk, melyben a mély értelem biztosítottnak látszik, de ugyanakkor az egyént nemcsak lélektanilag, hanem konkrét társadalmi kapcsolataiban is láttatnunk kell. Írói tevékenységemet fölösle­ gesnek tartanám, ha művészi megnyilvánulásaim egyike sem szolgálná ezt az általános erőkifejtést. 1970 világirodalma mélyen társadalmi és politi­ kus jellegű. Csak elkötelezett művekkel tarthatunk lépést a világiroda­ lommal. Egyetemes közegben élünk; a marxizmus egyetemes tanítás, m e ­ lyet azonban sajátos feltételeinkhez kell alkalmaznunk. De arról sem sza­ bad megfeledkeznünk, hogy egy nagy közösség tagjai vagyunk. Ezért ér­ dekel az, ami köröskörül történik. Érdekes dolgok történnek körülöttünk, s azt hiszem, ideje lemondanunk a magunkba zárkózásról! Vagyis a belső ügyeinkbe kell bekapcsolnunk egy sor külső jelenséget, s ezeket a világ problémáinak teljes átélése révén esztétikai értékké kell alakítanunk. Erőteljes, társadalmi és politizáló irodalmunk, természetesen, csak akkor lehet, ha egyfajta megszállottságból fakad. Mert csak megszállott­ ságból születik igazi irodalom. Körül kell néznünk, látnunk kell s átél-

nünk mindazt, ami világunkat jelenti, s akkor mindenre sajátosan tudunk majd reagálni. Hangsúlyozni szeretném, hogy az irodalom mindenképpen társadalmi jellegű, de a XX. században, e század változásaiban, fejlődési ütemében a társadalmi elem szinte már azonosítható a politikai elemmel. Ez új jelen­ ség, amelyet eddig nem tapasztalhattunk a világirodalomban. ALEXANDRU

IVASIUC

Az oszlopok Hányszor látták: oszlop oszlopot átölelve, ember oszlopot átölelve, oszlop embert átölelve, minden földindulás, romlás ellen összefogózva, épen merültek el a szellem Atlantiszai. Az eszmények oszlopai, oszlopok erdeje, kezdetük és végük a romoknak és gyökereknek kijáró magasság és mélység irányában vész el valahol, de oszloptestük itt és most min­ dig tapintható, átölelhető. Mint holdfényben vagy napkeltekor valami ógörög templomban átölelni az oszlopokat, olyan az irodalom mai pilla­ natát átölelni, kiölelni a sötétből, az időből. Csikorgó reggelei és csillagos estéi vannak a lelki időjárásnak, a szel­ lem időszakainak a földön. Bizony, minden annyira hasonlít a t e r m é ­ szethez, hogy az is: maga a természet, átlényegülve! Az ember is. Iro­ dalma is. Ha egyszer a természet törvényein alapszik az is, hogy a létre való reagáláshoz sem egyénnek, sem fajnak, se neked, se az emberiség­ nek nem elég csupán az egészséges érzékek s az emlékezet hibátlan műkö­ dése — gépesített érzékek és intézményesített emlékezet: irodalom és művészet játszik még, lakik még, működik még! Testünkben és testünkön kívül, lakunkban és lakunkon kívül. Európánkban és Európánkon kívül. Világunkban és világunkon kívül. Ha nevet adhatnának tavaiknak-tengereiknek a halak, ha nevet tudná­ nak adni egüknek-fellegüknek a madarak, ha nevet szoktak volna adni erdejüknek-mezejüknek az állatok, nem volna olyan teljes a szellem m a ­ gánya, mint amennyire az itt ebben, egyetlen egében-vizében-erdejében: emberközegében. Történelme, irodalma, művészete lenne mindennek, ami van, nemcsak nekünk, embereknek, akiknek történelmében, irodalmában, művészetében viszont benne van, él, hat, szerepel minden, ami csak létezik. Aki az ilyesmit át tudja érezni csak egy mélységes éji pillanatra, az ezerszer mélyebben érzi, milyen magányt jelenthetne akkor az emberin belül az, hogy ókori irodalom, középkori, jelenkori, az, hogy tegnapi iro­ dalom, holnapi irodalom, e pillanat irodalma, az, hogy a japánok irodalma, az angolok irodalma, a németek irodalma, a spanyolok irodalma. Milyen jó, milyen megnyugtató, hogy ilyen magánya nincs az irodalmaknak, sem az idő, sem a tér nem húzhatott közénk olyan határokat, amilyenek a nem emberi és az emberi között húzódnak, immár örökre. Ez az irodalom első és legfőbb eszménye. Aztán... Emberek és emberibe öltözött hajnalok, hegyek, füvek, istenek, álla­ tok mondják azt a szöveget, melynek részleteiben címet ad folyton valaki,

melyet egészében sosem olvas el senki, ezt a szöveget, mely vallomás és kibúvó a vallomás elől, mely tanács és rászedés ugyanakkor, mely indulat­ kitörés és világegyetem-szabadalomként hahota is, mely egyetlen és öszszes mű, nyilvánvalóan valami óriás magyarázat, valami roppant titok megfejtése. A titoknak nincsen ideje, és az időtlenség formája a Most és Itt (Thomas Mann). A variánsok hiányában és a variánsok birtokában: ez a két eset kísérti az élő elmét. A variánsok birtokában bölcs. Mikor a variánsok birtoká­ ban van, akkor öleli át az örök irodalom oszlopának derekát. Mikor az örök irodalom oszlopának mai gyűrűjét öleli éppen, akkor van a varián­ sok birtokában. Én látom ezt a gesztust, ezt a kövületet, szobrot. Én érzem ezt a magányos, ezt a csoportja nélküli Laokoónt. Saját mozdulatomként tudom ebben a föld-ég-víz-világ-kozmosz köbméterben, melyben élnem adatott, melyet úgy nevezek: én korom, én népem, én irodalmam. Ezen nem tud változtatni semmi. Mert ez a második az eszmények között. Aztán... Aztán az irodalmat majd megvizsgálják (Brecht), és egyre teljesebb lehet az ember eltörölhetetlen és eredeti, noha történelmileg folyton vál­ tozó társadalmi jellemének megismerése (Lukács György). Megállapítást nyer, hogy az éhségre épülő lét kellős közepén mi táplálkozunk a legkannibálibb módon: az élet versének önnön testünkből kihasított abszolút és évezredekig jóízű szívével (Allen Ginsberg). Jóízű s z í v é v e l . . . A h a r ­ madik. Az ezredik. A megszámlálhatatlan eszmények megszámláltatása tart. Mint ahogyan villámlik a sötét éjszakában, különböző irányból és egymás után csattannak, pedig csak látszat hangolja össze őket, vagy nem is látszat hangolja össze őket: Mens agitat molem — az értelem megmoz­ gatja a tömeget (Vergilius), — az elmélet, ha behatol a tömegekbe, anyagi erővé válik (Marx), — és villamosítás plusz szovjethatalom... (Lenin). Mert egyetlen vihar villámlása sem áll el addig, míg leszámolni való akad a pólusok között. Noha ment vagyok a rettegéstől, nem vagyok ment a felindulástól (Rabelais), ezért van az, hogy szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak (101. zsoltár). Ugyanis a honnak egy igaz zászlója van, ezt mi álljuk körül (Petőfi), s ameddig irodalom lesz, eszmények lobognak benne, s ameddig eszmények lesznek, el nem lankad a költés. A földet minden bizonnyal egyetlen igazsága szerint rendezi be majd az ember, az életet lehet közölni, tudjuk, más világokkal, melyek öntu­ datlanul is szívesen veszik át majd az őket is földindulással-égszakadással és harmóniával fenyegető értelmet. Az értelmet — az elmúlás eleddig egyetlen, nálunk a földön, házilag kotyvasztott gyógyszerét. Ám amilyen régen csak lehet, megmondották magukról az emberek: átkozott legyen a kéz, mely testem hüvelyét megbolygatja! Átkozott legyen, aki valaha nevem, képem, művem ellen vét, aki személyemet megszentségteleníti! A szerencsétlenség, az élet árnyéka boruljon rá — ez pedig az én átkom és bosszúm, melyet örökké tartó időre a szívembe zártam, jaj annak, akit megfog... (Tutenkámen átkának szövege) Oszlop oszlop mellett. Az eszmények fölött örök őrséget áll az iro­ dalom. Az ember mellett az irodalom. Az irodalom mellett az ember. LÁSZLÓFFY

ALADÁR

A művészet láthatóvá teszi a kort Bevezető sorok M a t t i s T e u t s c h J á n o s

Művészetideológiájához

K i k m o s t é l ü n k , m i n k is ö r ü l j ü n k , B á r u t ó d a i n k n a k fog M e n n y o r s z á g j u t n i , Ez a m i é n k szíveink által, B e n n ü n k ragyog, él, m e r t mi g o n d o l t u k ki. ADY

ENDRE

Sohasem volt olyan türelmetlen a művészet, mint az időszámításunk utáni XX. évszázad eddigi hetven évében. S különösen az első két-három évtizedben, amikor az előérzetek, várakozások és próféciák megkülönböztetett hevességgel törtek fel a legérzékenyebb idegrendszerekből, s bár a művészet sohasem járt a társadalmi vál­ tozások előtt, nem is sürgette meg azokat annyira hatékonyan sohasem, mint a klasszikus avantgarde osztagai. E század elején nem elég művészi tettel vallani a kor szellemi valóságáról — a korszak legkiemelkedőbb mesterei írásban is (többnyire tételesen) kifejtik program­ j u k a t az új művészet elveiről, értelméről, megvalósíthatóságáról. A tárgyias ábrázo­ lástól a mind elvontabb jelrendszerek felé távolodó európai művészetet — alapvető egyéniségeiben és szándékaiban — nem az elarisztokratizálódás, nem a művészetet értő tömegektől való elszakadás törekvése hatja át, ellenkezőleg: a tudományos és társadalmi haladáshoz méltó, tehát egy másfajta belső rend szerinti művészi vizualitás igénye és akarása. Marinetti Első politikai k i á l t v á n y á t már egy év múlva, 1910-ben követi a Balla, Boccioni, Carrá, Russolo és Severini fogalmazásában megjelenő F u t u r i s t a festők k i á l t v á n y a , az expresszionizmus és a Dada aztán valósággal ontotta az önigazolóés vita-iratokat (s elsősorban a legtudatosabb újítók, Kandinszkij, Macke, Klee, Kas­ sák), hiszen csakhamar fölismerték a hagyományos valóságtükrözéstől való távolo­ dás ütemének az irrealitását, s az ebben leselkedő veszélyt művészet és közönség kapcsolatára. Amikor 1931-ben a brassói Mattis Teutsch János Művészetideológiája ( K u n s t ­ ideologie. Müller und J. Kiepenheuer Verlag. Potsdam) megjelent, a modern művé­ szet elméleti megalapozása régóta befejeződött. Könyve nem tekinthető sem elké­ sett hozzászólásnak, sem újabb, esetleg összetettebb program-változatnak — némileg összefoglalás már, a XX. századi művészet értelmét kutató nyugtalanság egyik legrendszerezettebb és legépítőbb jellegű manifesztuma. „Ez a könyv bemutatja az új művészet alapjait — írja az Előszóban. — Vázolja az átmenetet a passzív művészetről az aktív művészetre." Megőrzi tehát a század eleji avantgarde-kiáltványok kizárólagosságra jogot formáló hangját, de szerzője lényegesen más távlatokban gondolkozik, mint kortársai, annak az alkotónak a tuda­ tosságával szemléli és magyarázza a mű-építés folyamatát, aki — mint kommunista, a Román Kommunista Párt egyik legrégibb művész-tagja — közvetlenül is felelős­ nek érzi magát a társadalmi megbízatás, a történelmi rendelés valóra váltásáért. Művészi fejlődésében ekkor már túljutott a nonfiguratív expresszionizmus kor­ szakán (s az egész életmű vizsgálatából kiderül, hogy absztrakt korszaka valóban a kifejezési eszközök felhalmozásának és tisztulásának az ideje volt), s különösen 1925től, az A m e r i k a és a K é k lovas megfestésétől kezdve egyre jelentősebb szerephez jut műveiben a szín, vonal és forma önálló kifejezőerejével szemben az emberi alak funkciója. Fokról fokra zajlik le műtermi laboratóriumában az a folyamat, amelyet a Művészetideológia 84. lapján így hirdet meg: „Hagyomány nélküli mű­ szaki civilizációnk megteremti saját műformáját, saját új embertípusát."

A m o d e r n művészetben oly gyakran jelentkező eszköz-misztifikációkkal, kom­ pozíciós zűrzavarral és oldottsággal (de a magatartás nélküli naturalista tükrözéssel is) szinte a középiskolai tankönyvek tér- és síkmértani ábráival rokon példatárat szegez szembe, egy tudatosan demisztifikált alkotói módszervizsgálatot, amely a kép­ zőművészeti sík mozgatásából származó hatások, dinamikai törvények és jelenségek meghatározásából kiindulva a művészet végcéljainak a definíciójához ível: „Az új ember átfogja a világot, a világ fölemeli őt"; „a nagy párhuzam: a természeti formá­ kat legyőzi a művészet — a természeti erőket legyőzi a technika." Szinte szemünk láttára, lapról lapra haladva szerkeszti meg a képzőművészeti ábrázolás alapelemeiből jövő új arányait fizikai felépítésében hordozó-megtestesítő embertípust, a fizikai és szellemi tökéletesség, egy, saját meggyőződése sze­ rint is csak a szocializmusban elérhető, magas fokú kultúra teremtőinek és haszonél­ vezőinek a típusát — amelyről a modern biológia és szociológia ma már statisztikai adatokkal mint az emberiség fejlődésének egyik tünetéről értekezik. A Művészetideológia a marxista gondolkozású Mattis Teutsch ars poeticája (ennek a vázlatkönyvnek az alapján készítette el, a következő években, sajnos, soha meg nem valósított freskó-sorozatának a terveit az új társadalomról, a dolgozó, pihenő, alkotó, sportoló új emberi közösség arculatáról), s szövegeinek olykor az érthetetlenség határát súroló tömörsége, lakonikus kijelentő módja híven tükrözi mű­ vészi törekvéseinek lényegre törő, céltudatos szellemét, amelyről újra csak a M ű v é ­ szetideológia lapjain vall: „A kor műformája meztelen, cicomátlan, az igazság és a tisztaság hordozója." Közvetlenül a mű potsdami megjelenése után Szemlér Ferenc hozzákezdett a szöveg magyarra ültetéséhez. Közbejött akadályok miatt azonban végül is a M ű v é ­ szetideológia akkor nem jelenhetett meg a művész anyanyelvén. Most, Ritoók János fordításában először bocsátjuk közre a teljes szöveget, néhány jellemző ábra kísére­ tében, hogy ezzel is elősegítsük a Mattis Teutsch életművet alig ismerő romániai magyar közönség közeledését legeurópaibb rangú XX. századi művészünk mindmáig érvényes alkotói programjához. B a n n e r Zoltán

MATTIS TEUTSCH JÁNOS

Művészetideológia Stabilitás és aktivitás a műalkotásban

ELŐSZÓ Ez a könyv bemutatja az új művészet alapjait. Vázolja az átmenetet a passzív művészetről az aktív művészetre. A labilis műformát elvezeti a statikus műformához.

Függőleges A függőleges: tevékenység. A függőleges forma a támaszadó biztonság és az akti­ vitás hordozója és kiváltója. Össz-vízszintes A vízszintes: nyugalom. A vízszintes forma a függőleges összefoglalása, határtalan kiterjedés.

és

A függőleges aktivitása Az aktivitás fokozása: Háromszög — magasság — viszonyuk egymáshoz. Stabilitás Stabil: vízszintes síkon a rá merőlegesen állított függő­ leges forma. Abszolút stabil: vízszintes síkon a rajta nyugvó víz­ szintes forma. A vízszintes sík általános nézete Általános nézet: a vízszintes sík kiterjesztése. A függőleges sík általános nézete Általános nézet: a függőleges sík fölemelése — excentrikus—koncentrikus. Síkok Azonos kiterjedés, azonos sík változó érzékelése függőleges—vízszintes. Koncentrikus nézet Koncentrikus nézet: a szemlélő a síkon belül.

Mozgásnézet Optikai nézet mozgásban, három forma a vízszintes síkból kiemelkedve, egymás mögött állva; az első a mozgóval szemben mozog, a második stabil, a har­ madik a mozgóval együtt a mozgás irányában. Körforgás Mozgás a középpont körül. Vízszintes és függőleges sík koncentrikus és excentrikus nézetben. Koncentrikus függőleges síkok koncentrikus vízszintes síkon. Excentrikus függőleges síkok excentrikus vízszintes síkon. Függőleges mozgások. Függőlegesek viszonya kozása.

egymáshoz

és

a mozgás

fo­

Vonal A vonal a mozgás irányítója és hangsúlyozója. Szobrászat A szobrászat: dimenzió. A szobrász a mindent átfogó vízszintesen dolgozik. A szobrászat a természet törvényei szerint alakítja for­ máit, s ezáltal a természet törvényeinek megfelelő jelenségeket hoz létre az össz-vízszintesen. Kép A kép: sík — vonal — szín. A festő egy számára adott függőleges síkon dolgozik. A stabil ember statikus síkokban. A festő feladata: a stabil formát a függőleges létrehozni.

síkon

Konstrukció A festőnek vizszintes és függőleges formáit a számára adott függőleges síkon kell megoldania, hogy a beépí­ tést megkezdhesse. Beépítés A beépítés: az élet megragadása. Ember — élet — tett. Dinamikusan statikus mozgás átterjedő vízszintesek­ kel. Művészet: az emberlét és az egész életjelenség szel­ lemi megragadása és átérzése. Ezt láthatóvá alakítani a képzőművész feladata.

A művésznek a korból eredő, ú j arányokat kell létre­ hoznia, meg kell teremteni az új embertípust, amely n e m vonásaiban, h a n e m tipikusan tartalmazza az e m ­ beriséget. Korunkban az ember újjáalakul, a művész a kor e m ­ berét a forma és az arányok újjáalakítása révén ábrá­ zolja. Kitmikus mozgás koncentrikus nézetben. A művész hirdesse m ű v é b e n az ú j embert. Az ember az élet az ember a tette. A műalkotásban a szín kiegészíti és hangsúlyozza a formát, a jelenség ezáltal közvetlenül hat. Művészi erőkoncentráció: Statika Dinamika Ritmika. A múlt legmagasabb művészetéből ered: a megélés és érzékelés biztos formában. A legalacsonyabb művészet a látottat mutatja. Az ú j ábrázolás az átgondolást érzékelteti. A művészet formanyelvét a kor ideológiája határozza meg. A művészet vezesse a kor magasabb fogalomvilágába az embert. Függőlegesek, mint a tevékenység támaszai, magasba törő felépítés. Hagyomány nélküli műszaki civilizációnk megteremti saját műformáját, saját ú j embertípusát. Minden kultúra magva az a tömb, amely a művészet által formává alakul. A tömb a tett, az élet a foglalat. Felfelé és lefelé ható háromszögek, nyugalom, passzi­ vitás. Az ú j ember átfogja a világot, a világ fölemeli őt.

A művészet a kort láthatóvá teszi a formában, átszár­ maztatja a kultúrát a következő koroknak. A művészet a kor ideológiáját propagálja. Dinamikus—ritmikus együttmozgás. Az érzés — átélés, az átgondolás — igenlés. Kultúrkor sohasem ábrázolt egy letűnt kultúra máival.

for­

A művészet a technikának ebben a hagyomány nél­ küli korában az ú j embert és tettét propagálja. A kultúrdomináns mindig kollektív. A műszaki kultúra: dinamikus, időhöz kötött. E kor kultúrája: statikus, erkölcsös. A művészet individualisztikusan ségi szellemet.

ábrázolja

a

közös­

Domináns függőleges, két dinamikusan emelkedő füg­ gőleges. A kor embertípusának m e g v a n az a képessége, hogy lelkileg és testileg egyénként megmaradjon. A művészet összeköti az embert korával, a szellemi lét életével, az etikával, embert az emberrel, a közös­ séggel. Műszaki korszellem — a technika elhasznál és elhasz­ nálódik, a művészet örökkévalóság. Három egymás mögött álló függőleges nézetben, ritmikus—dinamikus mozgás.

koncentrikus

A nagy párhuzam: a természeti formák legyőzése a művészet által, a természeti erők legyőzése a technika által. A művészet felépítés: statikus—függőleges, a technika mozgás: dinamikus—vízszintes. A természet: a természet m ű v e — a műalkotás: az élet műve. Két kiegészítő függőleges, statikus, excentrikus. A műalkotás a művész által megvalósított, tetté vált vágy.

A művészet körülveszi az embert, és szellemi-esztétikai létét.

meghatározza

A művészet erkölcsös. A lélekből fakad, és a lélekhez szól, megértésének esz­ köze az érzés. Függőleges mozgásnézetben, koncentrikusan, körforgás a függőleges körül. A kor műformája meztelen, cicomátlan, az és a tisztaság hordozója. Az életfeltételezettség a vízszintes, az élet a függőleges. Aktív függőleges, emelkedő, koncentrikus. Domináns függőleges, átlós, koncentrikus. Építészet — tér szobrászat — dimenzió kép — sík — vonal — szín formává alakítják a szellemi életérzéseket.

igazság

NAGY ISTVÁN CSAK EGY KIS F e l b o l y d u l t lélekkel t é r t e m haza Előre vezetőség szükségesnek lát i g é n y b e v e n ­ l á t t a m , h a s i k e r ü l n e k azok a n a g y a r á ­ ni, b e l é n k is l ö v e t h e t n e k a hatóságok. S nyú megmozdulások, amelyeket a párt ha a kormány n e m hátrál, a tömeges le­ k o n f e r e n c i a e l h a t á r o z o t t , m á r p e d i gsikerülniök t a r t ó z t a t á s o k és kell, v e r é s ae k k oa r mjeegl teonrtlőáss feladat leg­ r u l a M u n k á s Segélyre. M i n d e n tagját e n y h é b b m ó d j a i lesznek. Ha az u t a s í t á ­ m o z g ó s í t a n u n k kell azért, hogy a v a s ú t ; sokhoz t a r t o m m a g a m , s h a ezekbe a m ű h e l y e k b e n m a g u k a t e l b a r i k á d o z ó mun­ k á s o k n a k e l e g e n d ő élelmiszert g y ű j t s ü n k s h o g y b e is j u t t a s s u k hozzájuk. H a pe­ dig m á s ü z e m e k m u n k á s a i is bezárkóz­ n a k a g y á r k a p u k mögé, oda kell k ü l d e ­ n ü n k c s a l á d t a g j a i k a t , hogy a g y á r előtt tüntessenek. Amennyiben huzamosabb lesz a n a g y ü z e m e k m e g s z á l l á s á v a l járó munkabeszüntetés, nem számíthatunk, m i n t a régi szakszervezetektől k i r o b b a n ­ tott összecsapások idején, az é v e k óta felgyűlt s z t r á j k s e g é l y a l a p o k r a . Ezeket az alapokat harc közben kell előteremte­ n ü n k , m i n d e n dolgozó r é t e g áldozatkész­ ségének felkeltésével, v á r o s o n és falun e g y a r á n t . S o k a t t e t t ü n k m á r ezért, de m é g n e m a n n y i t , hogy az első felhívásra m i n d e n k i megossza, a m i j e v a n . Mit fognak szólni vezetőségi t a g j a i n k , h a é p p e n e n g e m n e m l á t n a k az igen v e ­ s z e d e l m e s n e k ígérkező, é j t - n a p o t i g é n y b e v e v ő s z e r v e z ő m u n k á b a n ? É v e k óta k i t a r ­ t á s r a b i z t a t o m őket, s most, 1933-ban m e g h á t r á l ó n a k n é z z e n e k ? J ó z s a Béla e d ­ dig, m á s o k előtt, s o h a s e m t e t t s z e m r e ­ h á n y á s t , h a a titkos a g i t p r o p - m u n k á é r t , m e l y r ő l ő s e m tudott, egy-két n a p i g t á ­ vol m a r a d t a m , de h a a legforróbb n a ­ p o k b a n sem leszek a h e l y e m e n , biztosan kifakad. M á r csak a z é r t is, n e h o g y ráfog­ ják, hogy l á m a sógorával s z e m b e n m i ­ lyen k í m é l e t e s . . . H a sor k e r ü l a z o k r a a harci formákra, amelyeket a tartományi

Az

ifjúkommunista Nagy István

há­

p á r t u t a s í t á s o k b a Bélát s e m a v a t h a t o m be, h o g y a n a v a t h a t n á m be t a g s á g u n k s o k a ­ ságát! Persze, m e g l e g y i n t e t t e h i ú s á g o m a t az is: e n n y i r e fontos személyiség l e n n é k , hogy m á r k í m é l n i a k a r n a k , n a g y o b b , t a ­ l á n é p p e n országos j e l e n t ő s é g ű m e g b í ­ z a t á s o k é r d e k é b e n ? És ez p r o l e t á r í r ó i si­ k e r e i m m e l függne össze? A m i é r t nincs h a n g z a t o s p á r t v e z e t ő s é g i r a n g o m , a szel­ lemi v e z é r k a r h o z számítanának már? M i é r t n e — g o n d o l t a m —, e l v é g r e n e m m i n d e n b o k o r b a n t e r e m n e k p r o l e t á r írók, h o g y h a az egyiket l e p u s k á z z á k , f e l r e b bentsék a m á s i k a t . . . Á m c s a k h a m a r elröstelltem m a g a m . A l ­ j a s s á g így gondolkozni, m i k o r m á s o k v á ­ s á r r a viszik a b ő r ü k e t . T a l á n a k k o r is a r c p i r í t ó így fogni fel t a r t a l é k b a - h í v á s o m a t , ha h o l n a p esetleg m i n d e n k i n é l d r á ­ g á b b a n megfizetek azért, a m i é r t m a m e g k í m é l n e k . . . V a j o n m i n d e z t végig­ g o n d o l t á k a t a r t o m á n y i v e z e t ő s é g b e n ? Ne l á t n á k , m i l y e n . . . visszás h e l y z e t b e k e ­ rülhetek? Ha pedig n e m gondolták vé­ gig, m e r t n i n c s m o s t idő az illegalitás nehézségei közepette, m i é r t n e m a d n a k a l k a l m a t , hogy m a g a m emlékeztessem őket erre? F e j t ö r é s t okozott a feleségem is. H a sor k e r ü l r á , i s m é t el kell t ű n n ö m m e l ­ lőle, s g y a n í t h a t ó l a g e z u t á n e g y r e g y a k ­ r a b b a n , s b i z o n y á r a t ö b b időre, a n é l k ü l , hogy l e g a l á b b őt f e l v i l á g o s í t h a t n á m ? Egyszer tőle is m e g k é r d e z h e t i k , ahogy e n g e m m á r k é r d ő r e v o n t a k az e n g e m is­ m e r ő e g y s z e r ű b b m u n k á s n ő k , a k i k saját férjüket k e z d t é k félteni a festett szájú, rövidszoknyás, jobbképű nőktől: „Nagy e l v t á r s a t n e m félti a felesége a n n y i n ő közé ereszteni, a m e n n y i a M u n k á s S e ­ g é l y b e j á r ? Látjuk, m i l y e n n a g y s z e m e ­ ket m e r e s z t e n e k m a g á r a , m i k o r őket a g i ­ tálja. Mi lesz, h a egyszer m a g á b ó l is k i ­ b ú j i k a rossz férfi, s a s z e m i n á r i u m r ó l n e m h a z a megy, h a n e m v a l a m e l y i k s o k a t fürdőszobázó úri e l v t á r s n ő t kíséri h a z a ? " A feleségem m a g a b i z t o s a n elmosolyo­ dott, h a ilyesmi k e r ü l t szóba. S o h a s e m a d t a jelét f é l t é k e n y k e d é s n e k . A szép for­ mákban mindig t u d t a m gyönyörködni, függetlenül attól, h o g y egy-egy m ű v é ­ szien m e g m u n k á l t a n t i k szék, régi stí­ lusú é p ü l e t v a g y n ö v é n y — kivált, h a a virágok szemkápráztató változatossága — k e r ü l t elém. S z e r e t t e m m e g é r i n t e n i , il­ latukat felszippantani. Álszenteskednék, h a azt á l l í t a n á m , h o g y a f o r m á s a b b , o k o ­ sabb nőkkel kapcsolatosan ne t á m a d t a k v o l n a h a s o n l ó v á g y a i m . C s a k h á t a fele­ ségemet a g y e r e k s z ü l é s u t á n f o r m á s a b b ­ n a k , az a r c á t m e g v o n z ó a n á t s z e l l e m ü l t n e k t a l á l t a m , s elképzelni s e m t u d t a m

v o l n a n á l a k ü l ö n b , h o z z á m illőbb é l e t t á r ­ sat. M i n d e z e k e l l e n é r e n e h e z e m r e esett b e ­ v a l l a n o m , m i t kell t e n n e m , h a s z o k a t l a n i d ő b e n lefújják a m u n k á t a v a s ú t n á l , és m i t k e l l e n e t e n n i e , h a a Nincs meg­ állás t á v o l l é t e m b e n j e l e n n e m e g . M a g a m sem t u d o m , h á n y n a p r a kell e l t á v o z n o m hazulról. M i k o r m i n d e z t szóba h o z t a m , h a j ó l emlékszem, kissé elszontyolodott. — És ez — k é r d e z t e — így fog m e n n i e z u t á n ö r ö k k é ? M á r az ilyen b i z o n y t a l a n idejű k i m a r a d á s o k n é l k ü l is alig l á t j u k egymást. M i n d i g attól r e s z k e t e k , hogy egyszer t ö b b é h a z a s e m jössz. — Az is m e g e s h e t n e — feleltem h i r t e ­ l e n f e l l o b b a n ó o p t i m i z m u s s a l —, ha n e m j ö n n e most o l y a n változás, a m i l y e n r e m i számítunk. Hátha elérünk legalább anynyit, hogy a p á r t b e t i l t á s á t visszavonják, s e g y é b k é n t is k i t ö r h e t ü n k e b b ő l a k u ­ tyaszorító illegalitásból. N a g y e r ő k e t h o z ­ tunk mozgásba, B ö s k e . . . T u d t a , m i r e gondolok, sokszor m e g t á r ­ g y a l t u k , m e n n y i r e m e g k ö n n y e b b ü l n e az életünk, h a a legális s z e r v e z k e d é s t e r e d ­ m é n y e z ő polgári d e m o k r a t i k u s f o r r a d a ­ lom befejezésével t o v á b b m e h e t n é n k v é g ­ c é l u n k felé. Sajnos, ez a l k a l o m m a l n e m t u d t a m őt egészen felvidítani. É r v e i m a közeljövőt illetően n e m l e h e t t e k teljesen meggyőzőek. És ez a b b ó l e r e d h e t e t t , hogy az illegálisan zajló p á r t m u n k a t é n y l e g e s reális h a t á s á t a t a r t o m á n y i k o n f e r e n c i a u t á n s e m l á t t a m világosan. B á r a j e l e n t é ­ sek szerint alig volt n a g y o b b v á r o s és n a g y o b b ü z e m a t a r t o m á n y b a n , ahol n e m ű k ö d t e k v o l n a p á r t s z e r v e z e t e k , szak­ szervezeti bizottságok, egy-egy népe­ sebb községben p e d i g b l o k k - t a g o k , m é g i s á t t e k i n t h e t e t l e n n e k é r e z t e m az egészet. M i l y e n e k ezek e m b e r k ö z e l b ő l , m i l y e n fo­ k ú egy-egy g y á r v a g y falucsoport n é p e s ­ ségére k i t e r j e d ő politikai b e f o l y á s u k ? V á g y a i m szerint m i n d i g h a j l a m o s v o l t a m a r r a , hogy s z á m u k n á l t ö b b n e k h i g g y e m illegálisan felfejlesztett e r e j ü k e t , de h a tapasztalataimra gondoltam, különösen az u t ó b b i a k r a a M u n k á s Segélyből, r ö g ­ tön e s z e m b e jutott, mi m i n d e n fékezheti a legjobb p á r t t a g o k a t is. A n a g y c s a l á d féltése, a feleségek esetleges rossz h a t á s a , s h a n e m ez, h á t a m e n y a s s z o n y v a g y az a n y ó s k é n y s z e r í t h e t i őket m e g h á t r á l á s r a , a m u n k a h e l y féltéséről, a h a t ó s á g i t e r r o r ­ ról n e m is beszélve. T u d t a m , m i m i n d e n m úlha t egyetlenegy elvtársunk határozott fellépésén v a g y azon, h o g y előre n e m l á ­ tott n e h é z h e l y z e t e k b e n b i z o n y t a l a n k o d ó lehet. Nemsokára magamon észlelhettem, m e k k o r a balfogást idézhet elő az illegális

Esküvői t e v é k e n y s é g b e n , h a c s a k egyetlenegy t é ­ nyezőt is figyelmen k í v ü l h a g y u n k . A közeli n a p o k b a n esedékes t á r s a d a l m i h a r ­ cok k i l á t á s a i t fontolgatva m e g f e l e d k e z t e m a r r ó l , hogy r e j t ő z k ö d é s e m h e l y é t m e g t á r ­ gyaljam. F e l e s é g e m m á s n a p reggel ú g y m e n t el a k ö l c s ö n k ö n y v t á r b a , h o g y t u ­ d o m á s á r a s e m h o z h a t t a m , hol leszek t a ­ l á l h a t ó , a m í g t á v o l kell t a r t a n o m m a g a ­ m a t h a z u l r ó l . C s a k a z u t á n k e z d t e m ezen gondolkozni, miután már munkába m e n t . . . Kissé ö n h i t t e n ú g y s z á m í t o t t a m , m i r e hazajön, m a j d c s a k k i s ü t ö m , de v é ­ gig s e m g o n d o l h a t t a m a z o k a t a c s a l á d o ­ kat, a m e l y e k n é l egy idegen f e l t ű n é s n é l ­ kül, n a p o k i g m e g h ú z h a t n á m a g á t , m i k o r úgy délelőtt tíz óra felé, t e h á t t é n y l e g szokatlan i d ő b e n , hirtelen, mintha a szomszédban ágyúznának, elbődült a va­ súti f ő m ű h e l y e k erős, m é l y h a n g ú d u d á j a . Sietve r á a d t a m k i s f i a m r a a k a b á t o t , a bojtos, kötött s a p k á t m e g a fejébe h ú z ­ t a m . V e r a sógornőm n e m volt o d a h a z a . R o h a n t a m h á t a szomszéd u t c á b a n l a k ó anyósomhoz. É p p e n a k k o r t é r t h a z a a p é k t ő l egy n a g y h á z i d a g a s z t á s ú k e n y é r ­ rel. — M i é r t r i o g a t n a k ? — k é r d e z t e ijed­ t e n a n e m szűnő d u d á l á s t ó l . — Ejsze tűz ütött ki. — Mégpedig n a g y tűz, n a g y m a m a . Majd megtudom, ha Karcsit gondjába veszi.

kép Beleegyezését m e g sem v á r v a b e t e t t e m a kisfiút az ajtón. S i e t t e m ki az u t c á r a . Az ott l a k ó v a s u t a s - c s a l á d o k asszonyai és gyerekei a k a p u k elé c s ő d ü l v e t a l á l g a t t á k a d u d á l á s okát. A szomszéd u t c á k b a n az éjjeli v á l t á s b a n dolgozó férfiak t é l i k a b á t ­ j u k a t m a g u k r a öltve m o g o r v á n siettek b e a m ű h e l y b e . Riasztó d u d á l á s esetén k ö t e ­ lesek v o l t a k m u n k a h e l y ü k ö n j e l e n t k e z n i . Még n e m a l u d t á k ki m a g u k a t , s g o n d o ­ lom, n e m egy k ö z ü l ü k n y o m b a n vissza­ fordul, h a sejti, m i l y e n „tűz" m i a t t r i ­ a s z t j á k őket. B á r az u t ó b b i n a p o k b a n s z á m o l t a k a sztrájk eshetőségével, a z é r t k e v e s e n t u d h a t t á k , h o g y ez a m o s t a n i n e m fog h a s o n l í t a n i egyetlen korábbi sztrájkhoz s e m . Mivel h i r t e l e n é b e n n e m t u d t a m , kihez m e h e t n é k szállásba, ösztönösen é d e s a n y á m é k h o z , a régi v a s u t a s n e g y e d u t c á i n k a p t a t t a m fel a K ő v á r y - t e l e p r e . A k a p u k ­ b a n m i n d e n ü t t i d ő s e b b r e n d ű asszonyok, k i ö r e g e d e t t m o z d o n y v e z e t ő k , fűtők, esz­ tergályosok, öntők, szerszámlakatosok. V a l ó b a n régi v a s u t a s f e r t á l y volt. Olya­ n o k é , a k i k e g y - k é t év m ú l v a n y u g d í j b a mehetnének, ha a MÁV-tól a CFR-hez k e r ü l v e e m e z e l i s m e r n é a jogfolytonossá­ gukat. M e r t b i z o n y l a k t a k ott olyan s z a k m u n k á s o k is, a k i k e t a n y e l v v i z s g á k ­ k a l szélnek e r e s z t e t t a CFR, d e a z é r t lé­ l e k b e n most is o d a s z á m í t o t t á k m a g u k a t , ahol a fűtőház füstölgött. N é m e l y i k m e n t

is, hogy segítsen, h a v a l a m i n a g y b a j l e n n e . S o h a s e m is a d t á k fel a r e m é n y t , hogy így v a g y úgy, egyszer m é g vissza­ k e r ü l n e k az á l l a m v a s u t a k h o z . Mi t a g a ­ dás, n e m egy k ö z ü l ü k d ő r é n a b b a n hitt, hogy a k k o r m a j d i s m é t M Á V - n a k n e ­ v e z h e t i k azt. Az a k k o r i pesti r á d i ó é b r e s z t g e t t e b e n n ü k ezt a r e m é n y t , s a grófok és ü g y v é d e k m e g a g y á r i p a r o ­ sok r o m á n i a i M a g y a r P á r t j a is ezt a csal­ fa r e m é n y t szította, k ü l ö n ö s e n azóta, h o g y H i n d e n b u r g v a l ó b a n H i t l e r t n e v e z t e ki k a n c e l l á r n a k . V o l t a k p e r s z e ezek között a v a s u t a s - v e t e r á n o k között o l y a n v i l á g o ­ s a n látó öregek is, a k i k t u d t á k , hogy a r e n d h a g y ó d u d á l á s H o r t h y é k és M a n i u é k e l l e n é r e szólítja vissza őket régi m u n k a ­ h e l y ü k r e . Ezek l e b a l l a g t a k h á t , h o g y ezt a t ü z e t szítsák, h a b e e r e s z t i k őket a m ű ­ helyekbe. * É d e s a n y á m é k u t c á j á b a n , a s á r b a fa­ gyott k e r é k n y o m o s strada Macoveiben, s z i n t é n fel volt b o l y d u l v a a szomszédság. A t e t ő r ő l m i n d e n k i a N á d a s völgyében hosszan e l n y ú l ó f ő m ű h e l y e k k é m é n y e i t és a gőzölgő f ű t ő h á z a t b á m u l t a . Mi t ö r t é n i k ott, m i é r t b ő g e t i k a g ő z d u d á t ? Tűzvész n e m lehet, hiszen c s u p a v a s és acél ott m i n d e n , h a c s a k n e m a v a g o n j a v í t ó aszta­ l o s c s a r n o k g y u l l a d t ki. Azok az asszo­ nyok, a k i k n e k a férjük ott dolgozott, sietve k a p t á k m a g u k r a a k a b á t j u k a t , s igyekeztek az a l j b a h í r e k é r t . Ennek köszönhettem, hogy édesanyá­ m é k u d v a r á r a é s z r e v é t l e n ü l l é p h e t t e m be. A k k o r m á r egy r e n d e s e b b , szépen m i n t á ­ zott falú kis s z o b á b a n l a k o t t a k a t o n a ­ ságtól n e m r é g h a z a k e r ü l t öcsémmel. H ú ­ gom időközben férjhez m e n t P o k o l a G a ­ bihoz, és k ü l ö n k ö l t ö z t e k . M á r csak a kis szoba f a l á n függő esküvői f é n y k é p ü k k e l s z o r í t o t t a k helyet m a g u k n a k családi k é ­ p ü n k és k é t öcsém k a t o n a k é p e szomszéd­ ságában, jobbról-balról közrevéve a m e g f a k u l t Házi Á l d á s t . Az u t ó b b i h ó n a p o k b a n r i t k á n t a l á l k o z ­ t a m v e l ü k . A n n y i r a lefoglalt a mozgalom, hogy n e m i g e n l á t o g a t h a t t a m m e g őket. A m i k o r é d e s a n y á m v a g y F e r i jött h o z ­ zánk, elvétve ha otthon találtak. Sűrű t a l á l k o z á s o k n é l k ü l is t u d t a m , h o g y a n h a t n á l u k az é d e s a n y á m Házi Áldása. P o n t o s a n úgy, a h o g y M á l i k a h ú g o m h á ­ r o m évvel ezelőtt megjósolta. Leszerelő S a n y i öcsém u t á n F e r i v o n u l t be, s m i ­ k o r őt is leszerelték, h a z a j ö t t a k i n ő s ü l t Sanyi helyébe munkanélkülinek. Télire k e r ü l t haza, á m v a l a m i m e g h ö k k e n t ő o p ­ timizmussal máris családalapításra ké­ szült. K o m o l y a n u d v a r o l t egy m o z d o n y ­ vezető l á n y á n a k , egy f i a t a l k a cipőgyári

munkásnőnek. Terveit a bizonytalan n y á r i szobafestő-szezonra és j ö v e n d ő b e l i ­ j é n e k egyelőre b i z t o s n a k látszó cipőgyári keresetére alapozta. Így h á t n e m l e p e t t meg, h o g y őt is, é d e s a n y á m a t is o t t h o n t a l á l t a m . A n n á l i n k á b b m e g l e p ő d t e k ők. F e r i egyetlen j ó nadrágját vasalta, édesanyám mosta az ingét, a h o g y m á r fél kézzel b e l é t a n u l t ebbe. N e m v á r t m e g j e l e n é s e m a n n y i r a m e g h ö k k e n t e t t e őket, h o g y c s a k b á m u l ­ t a k . É d e s a n y á m j u t o t t szóhoz elsőül. — Végre, hogy téged is l á t h a t u n k , é d e s f i a m — s megölelt. — M á r azt h i t t ü k , egészen megfeledkeztél r ó l u n k . Ülj l e . . . h o g y vagytok, m i t csinál az én kicsi unokám? Feleltem, ahogyan o l y a n k o r szokás, amikor nincs különösebb baj a család­ ban. Feri nagy gonddal fordította meg a n a d r á g o t , h o g y a m á s i k s z á r á t is élesre vasalja. C s u d a r e n d e s , k ü l a l a k j á r a s o k a t a d ó , j ó k é p ű legény lett belőle. A k a t o n a ­ ságnál megvállasodott, arca azonban so­ vány maradt. Mintha tükörbe néztem volna, á b r á z a t á n a m a g a m é t s z e m l é l h e t ­ t e m . Soha a d d i g észre n e m v e t t e m , m e n y ­ nyire hasonlítunk. Éppen csak valamivel m o r d a b b k i a d á s ú n a k látszott. Öt az u t ó b ­ bi k é t e s z t e n d ő b e n h á r o m s z o r h a l á t ­ tam, mikor szabadságra engedték. Kissé elidegenedtünk egymástól. — Miféle zrí ez? — szólt v é g ü l ő is. — T e b i z t o s a n a r r ó l jöttél. M i é r t b ő g e t i k azt a d u d a h a j c s á r t ? — Lehet, h o g y s z t r á j k b a l é p t e k . — I l y e n k o r . . . t é l e n ? . . . És te? — Én nem vagyok vasutas. — A z é r t a t e kezed is b e n n e lehet, ahogy mi i s m e r ü n k . H a l l g a t t a m , s n é z t e m ki az a b l a k o n . M o n d t a m v o l n a , hogy t é n y l e g b e n n e v a n ? Mit k e r e s e k a k k o r n á l u k ? I s m é t b o s s z a n ­ kodtam fonák helyzetemen. Annyira el­ gondolkozó l e t t e m , h o g y é d e s a n y á m n a k is feltűnt. — Mi bajod, P i s t a , m i é r t v a g y ilyen k e d v e t l e n , csak n i n c s mégis v a l a m i b a j nálatok? Azon g o n d o l k o z t a m , m i v e l i n d o k o l h a t ­ n á m , hogy n é h á n y n a p i g n á l u k s z e r e t n é m m e g h ú z n i m a g a m . Az igazi okot e l ő t t ü k sem t á r h a t o m fel, s a m e l l e t t n e m szeret­ t e m v o l n a fölöslegesen r á j u k ijeszteni. N á l u k egyelőre b i z t o n s á g b a n é r e z h e t e m m a g a m . R ó l u k m é g n e m t u d o t t a szigu­ r a n c a , jelenlegi szomszédaik s e m i s m e r ­ t e k az u d v a r b ó l , a k k o r v o l t a m a n y á m é k n a k a b b a n az új l a k á s á b a n először. — Miért n e m avatsz be, édes fiam, miért ráncolod a homlokod? — I l y e n a szokásom, édesanyám... Azon t ö r ö m a fejem, m a g u k n á l m a r a d -

hatnék-e vagy két-három napra? — N á l u n k ? . . . Ugyanbiza miért?... Csak n e m v e s z t e t e k össze Bözsivel? — Ugyan, é d e s a n y á m . . . — De h á t a k k o r . . . Az ember nem hagyja el a családját k é t - h á r o m n a p r a sem ok n é l k ü l . K ü l ö n ö s e n n e m egy o l y a n jó feleséget, m i n t Bözsi. M á s asszony rég megszökött v o l n a tőled. M e l y i k b í r t a volna, h o g y a n n y i t z a k l a s s a a r e n d ő r s é g , mint titeket? — N e t e s s é k k é p z e l ő d n i . Szó sincs öszszeveszésről... — Jobb, ha bevallod — makacskodott é d e s a n y á m . — É n összebékítelek titeket. Még m a l e m e g y e k hozzá. — Azt s e m m i szín a l a t t n e tegye. N e m a k a r o m , hogy m e g t u d j á k , itt v a g y o k . Azt sem szeretném, h o g y az u d v a r b e l i e k m e g ­ lássanak. — És h a b e n y i t v a l a m e l y i k ? — Intézze úgy, hogy ne nyissanak be... — De h á t n e m k e r g e t h e t e m ki őket, Pista! — M e n j e n eléjük, és t e r e l j e másfelé a szándékukat. Nem szeretném, hogy hol­ n a p megtöltsék a v á r o s t : v á l i k a f é l k a r ú N a g y n é k o m m u n i s t a fia, s az a n y j a n y a ­ kára t e l e p e d e t t . . . Édesanyám egyre aggodalmaskodóbban fürkészett. — J ó . . . én m e g é r t e l e k , h a n e m k í v á ­ nod, hogy m á s o k is m e g t u d j á k , de n e ­ k ü n k csak e l á r u l h a t n á d , mi fölött k a p t a ­ tok össze. H á t h a n e m o l y a n komoly. B e ­ m e g y e k hozzá a k ö n y v t á r b a . Ott beszélek vele, hogy apósodék se t u d j á k .

K e z d t e m kijönni a s o d r o m b ó l , de t ü r ­ tőztettem magam. — S e h o v a se m e n j e n , h a igazán jót a k a r , é d e s a n y á m . N e k ü n k m o s t így a leg­ jobb, hogy p á r n a p i g Bözsi se t u d j o n rólam... Édesanyám azonban, mint máskor, ha a fejébe v e t t v a l a m i t , m o s t s e m tágított. Elhűlve hallgattam, mennyire helytálló a logikája. K o n o k u l b i z o n y g a t t a , az c s a k e l m é r g e s í t h e t i a h a r a g o t , h a „truccolok". Bözsit n e m h a g y h a t o m b i z o n y t a l a n s á g ­ b a n , n e m é r d e m l i m e g egy olyan r e n d e s kis asszonyka, m i n t ő, h o g y k o m i s z k o d j a ­ n a k vele. Ki tudja, m e g is b á n h a t t a m á r , ha megsértett valamivel, miért ne tenném az első m e g b é k í t ő lépést é n ? És ki v i l á ­ g o s í t h a t n á fel Bözsit j o b b a n , hogy n e m v a g y o k h a r a g t a r t ó , rossz férfi, h a n e m ő, az é d e s a n y á m ? A g y e r e k k e d v é é r t s e m n é z h e t i , h o g y válásig feszítsük a t r u c colást. Másfél n a p i g k ü z d ö t t e m vele, m í g r á ­ eszmélt, h o g y m á s r ó l l e h e t szó. A k k o r viszont a m á s i k v é g l e t t e l k e z d e t t gyö­ törni. A gyanakvóan hallgató Feri köz­ ben el-elment hazulról, hogy kivasalt élű n a d r á g j á b a n h a z a k í s é r j e menyaszszonyjelöltjét a D e r m a t á b ó l . M á r első hazatérése alkalmával értesüléseket ho­ zott. T é n y l e g s z t r á j k b a l é p t e k a m ű h e lyiek. B e v a n n a k z á r k ó z v a a k a p u k m ö ­ gé. V a s d o r o n g o s m u n k á s ő r s é g cirkál a k e r í t é s e k e n belül. A m ű h e l y körüli u t ­ c á k a t csendőrség, k a t o n a s á g szállta meg, ő k e t m e g a h á z a k t e t e j é r e is felmászó v a ­ sutas-feleségek és - g y e r m e k e k k e r í t e t t é k be. A k e r e k d o m b i a k a h í d o n t ú l z a j o n g a n a k . szidják a k a r h a t a l m a t , á t k o z ó d n a k .

ahogy a s z á j u k o n kifér; m i é r t n e m e n g e ­ d i k b e a d n i a s z t r á j k o l ó k n a k az é l e l m e t és a p o k r ó c o k a t , m e g f a g y n a k éjszaka a h i d e g v a s a k között. Az á l l o m á s t é r e n is n a g y t ö m e g v e r ő d ö t t össze, a r e p ü l ő h í d tele e m b e r e k k e l . T ü n t e t n e k , j e l s z a v a k a t kiáltoznak. A főtéri n a g y t e m p l o m o l d a ­ l á r a á g y ú k a t v o n t a t o t t a tüzérség, s a v a s ú t i m ű h e l y e k felé f o r d í t o t t á k . . . — Értelek már, Pista — hüledezett é d e s a n y á m egy o l y a n a l k a l o m m a l , m i k o r Feri újabb hírekkel tért haza. — Miért n e m szóltál, é d e s f i a m ? . . . J ó l is teszed, h a n e m vegyülsz most a l á z a d ó k közé. C s a k m e g i n t b ö r t ö n b e h u r c o l n á n a k . Ele­ get h u r c o l t a k m á r , az isten szakassza m e g a n y a k u k a t . . . Te megtetted a magadét, t e g y é k m o s t m á r azok, a k i k eddig gyá­ v á n m e g l a p u l t a k . S e n k i sem r ó h a t j a fel, h a e z u t á n t e is csak a c s a l á d o d d a l t ö ­ rődsz. N e m l e h e t azt életfogytig csinálni, a m i t eddig c s i n á l t á l . . . M á r azt s e m t u d t a m , m i t m o n d j a k , m i ­ vel é r t e s s e m m e g , s o k k a l k o m o l y a b b , or­ szágos é r d e k ű ü g y r ő l b e s z é l h e t n é k , de n e firtassa, h a n e m k í v á n j a k i t ö r n i a n y a k a ­ m a t , egyebet n e m m o n d h a t o k . . . O l y a n f o r d u l a t u t á n ezt m á r csak a z é r t sem m o n d h a t t a m volna, m e r t m i t g o n d o l n a r ó l a m Feri, h a b e v a l l a n á m : igenis, sok k ö z ö m v a n ahhoz, a m i m o s t t ö r t é n i k a v a s ú t k ö r n y é k é n . Azt m o n d h a t n á , f e l b u j ­ t o g a t t a m a m u n k á s o k a t , d e az i r h á m a t e l h o r d t a m , püföljék a j ó n é p h á t á t , m í g a vezérek meglapulva a markukba rö­ högnek. N é h a m á r azon v o l t a m , e l r o h a n o k t ő ­ lük, m e g k e r e s e m J ó z s a B é l á é k a t a t ö ­ m e g b e n , segítek á t t ö r n i a c s e n d ő r k o r ­ dont, h o g y b e j u t t a s s u k az élelmiszert a sztrájkolókhoz, v a g y m a g a m is a t ü n t e ­ t é s e k szervezői között agitálok. K í v á n ­ h a t - e a p á r t f e g y e l e m e n n é l t ö b b e t és font o s a b b a t most, k í v á n h a t j a - e , h o g y saját é d e s a n y á m és az öcsém s z e m é b e n is r e ­ negát szökevénynek látsszam? Terjed­ het-e a p á r t f e g y e l e m v á l l a l á s a a h a m i s látszatok v á l l a l á s á i g ? L e h e t e t l e n n é t e ­ szem m a g a m a z e n g e m i s m e r ő m u n k á s o k előtt. H a s z n a v e h e t ő m a r a d h a t o k - e b á r ­ m i r e is, h a r e á m l e g y i n t h e t n e k : „Ez csak n e szájaljon; hol volt, a m i k o r á g y ú k a t vontattak e l l e n ü n k ? " . . . Tervük van ve­ l e m — j u t o t t e s z e m b e —, t e r v ü k , de e n ­ gem m e g s e m k é r d e z t e k , csak b e j e l e n ­ tették: tervük van! Megállj — gondoltam beleizzadva, a m i n t az a n y á m á g y á n v é g i g h e v e r v e k ü z ­ döttem ellentmondásos gondolataimmal —, t a l á n n e m t u d t a d , m i r e vállalkoztál, mikor beléptél a p á r t b a ? . . . Persze, ak­ k o r csak l e t a r t ó z t a t á s o k k a l számoltál, börtönre vagy b a r i k á d h a r c o k r a , nyílt

h a d s z í n t é r r e gondoltál. Itt a m u n k á s ­ osztály a r c v o n a l a , a m o t t s z e m b e n a t ő ­ kések ellenforradalmi lövészárka. Lőnek és visszalősz, m a j d p e d i g h u r r á ! De hogy saját e l v t á r s a i d terveket építhessenek r á d , t e r v e k e t előzetes beleegyezésed n é l ­ k ü l . . . Ki tudja, i d e j ü k s e m j u t o t t r á , hogy m e g t a n á c s k o z z á k v e l e d . . . É s ott az a g i t p r o p , m e g a m i a z o n felül v a n a k ö z ­ p o n t i bizottságig, s m é g feljebb, a K o m i n t e r n i g . . . Te m i t t e n n é l a h e l y ü k b e n , hogy végsőkig m e g ó v d b i z t o n s á g u k a t , s t a r t a l é k o k a t szervezz h o l n a p r a ? K i v e l ér­ n é n e k a végcélhoz, h a m i n d e n t egyszerre bevetnének, ami bevethető? * A n y á m csak n é z t e , m i n t szökök t a l p r a , m a j d m e g i n t m i n t d ö n t ö m m a g a m végig a díványon. Közben elmúlt a nap, a köd a v á r o s r a b o r í t o t t a az éjszaka fekete b u r á j á t . Ügy h ű l t e k le az egész egyéni­ s é g e m e t felforgató gondolatok, a m i l y e n észrevétlenül leereszkedett a vasúti m ű ­ h e l y e k r e a ködlepellel é r k e z ő e s t h o m á l y , és a h o g y csitult a t o m p a zúgás, a m e l y a délelőtti ó r á k t ó l k e z d v e szakadatlanul felhallatszott az újtelepi t e t ő r e . M i é r t e csönd? Csak n e m a d t á k fel a sztrájkot? A későbbi ó r á k b a n , m i u t á n a z elöl l a k ó szomszédok l e j á r t á k a m a g u k é t a z u d v a r v é g é b e n levő á r n y é k s z é k i g és vissza, m a ­ g a m is k i l o p ó z t a m , a fűtőház t á j é k á t für­ k é s z t e m . Mi v i l l o g h a t ott a ködben? U t ó b b t u d t a m m e g : m á g l y á k a t gyújtot­ tak a műhelyudvarokon őrködő munká­ sok, s a z o k n a k a fénye t ö r t á t a n e m t ú l s ű r ű köd b u r k á n . F e r i éjféltájon ú j a b b h í r e k k e l t o p p a n t haza. A vasútállomás rendező pályaud­ v a r á r a egész v o n a t s z e r e l v é n y tolatott be egy csendőrzászlóaljjal, d e m é g n e m s z á l l t a k ki. A m a r h a v a g o n o k c s u k o t t a j ­ tói előtt szuronyos őrség cirkál. — N e m j ó vége lesz e n n e k , P i s t a — m o n d t a k o m o r a n —, i g a z á n n i n c s közöd neked ehhez? — Gondolod, h o g y itt r o s t o k o l n é k , h a közvetlen közöm v o l n a ? . . . Mit h a l l a n i a Dermatából? A vasúti műhelyek sztrájkra dudálása izgalomba h o z t a a z o k a t a nőket, a k i k n e k férje, fia v a g y v ő l e g é n y e dolgozott ott. Aggasztotta őket a k i v e z é n y e l t k a t o n a ­ ság. A k e z ü k n e m fogott, m i n d e g y r e öszszebújtak. N y u g t a l a n s á g u k a p r á d o n k é n t m á s n ő k r e is á t t e r j e d t . B i z o n y á r a eszük­ be jutott, m i n t h u r c o l t á k el ő k e t az ősz­ szel az esőverte c s e n d ő r l a k t a n y a u d v a ­ r á r a , s m i n t h a g y t á k őket ázni egész é j ­ szaka.

N a g y o n is el t u d t a m képzelni lelkiál­ l a p o t u k a t . C s a k azt n e m é r t e t t e m , m i é r t n e m h a g y t á k a b b a a m u n k á t , hiszen a k o n f e r e n c i a h a t á r o z a t a szerint n y o m b a n fel kellett v o l n a z á r k ó z n i o k a m ű h e l y i e k r o h a m á h o z . T a l á n , m e r t az őszi v e r e s é g ­ ből t ö b b e n k e r ü l t e k ki m e g h u n y á s z k o d ­ va, m i n t ú j a b b h a r c o k r a ösztönző felhá­ borodással? És h a h o l n a p n e m t u d j á k az elszántabbak magukkal ragadni a ke­ n y e r ü k e t féltő t é t o v á z ó k a t , a „Vezér" álnok nagylelkűségében még mindig bí­ zókat?... Rövid, h i r t e l e n é b r e d é s r e ijesztő, n y o ­ masztó á l m o k t ó l e l t e k i n t v e , egész éjjel sokat h á n y k o l ó d t a m m é l y e n a l v ó öcsém mellett. N e m esett n e h e z e m r e o d a k é p ­ zelni m a g a m a t a m á g l y á k k ö r ü l v i r r a s z ­ tó vagy a fagyos m u n k a t e r m e k b e n d i ­ d e r g ő v a s ú t i m u n k á s o k közé. A k e r í t é ­ sek m e n t é n b i z t o s a n ifjúmunkásokból szervezett őrségek v á l t j á k e g y m á s t , hogy az éj leple a l a t t be n e törjön v a l a h o l a k a t o n a s á g . L e g a l á b b i s így képzelte el ezt a k o n f e r e n c i á n l á t o t t fiús h a j ú ifjú kommunista n ő . . . Mit lendíthetne kitar­ t á s u k o n , é b e r s é g ü k ö n , h a én is k ö z ö t t ü k lehetnék, v a g y h a a vezetőségi t a g j a i n k ­ kal v a l a h o l a sötét k ü l v á r o s i u t c á k a t r ó ­ n á m , hogy m á s n a p r a a k i s e b b - n a g y o b b kisipari m ű h e l y e k dolgozóit is m o z g á s b a hozzuk, s ő k is k i v o n u l j a n a k a t e r v sze­ r i n t az u t c á k r a . Mit számít m o s t egyetlen e m b e r , m i ­ kor k ü l ö n b ö z ő a k c i ó b i z o t t s á g o k h á l ó z z á k be a n a g y o b b ü z e m e k e t , k e r e s k e d e l m i vállalatokat, munkanélkülieket? Pótolhat­ j a - e egyetlen m i n d e n r e e l s z á n t és eléggé felkészült e l v t á r s azt, a m i t a Vörös S e ­ gély, az üzemi bizottságok, az Ifjú K o m ­ m u n i s t a Szövetség összetett szervezettsé­ ge h o z h a t m o z g á s b a ? P i h e ehhez m é r t e n a z egyén, a l e g e n y h é b b szellő is elsodor­ ja, h a a z e g y é n e k ezrei s országszerte százezrei n e m z ú d u l n a k l a v i n a k é n t alá, h o g y elsöpörjenek m a g u k elől m i n d e n akadályt... N y u g a l m a t kereső, zajongó l e l k i i s m e ­ r e t e m m e l m i n t h a s ü n d i s z n ó p r ó b á l t vol­ na kitörni a koponyámból. Másnap vir­ radat után sem váltam higgadtabbá. Gon­ doskodott e r r ő l é d e s a n y á m is a m a g a m ó d j á n . Egyre dicsérgetett, s egyszer m é g h o m l o k o n is csókolt. — M e g é r t e l e k én, fiam. H o g y n e é r t e ­ nélek. Így e t t e m a g á t a p á t o k is, a m i k o r n e m e n g e d t e m , h o g y a Népszava terjesz­ tését t o v á b b r a is vállalja. J ó l t e t t e d , h o g y félreálltál. N e m é l h e t az e m b e r folyton m á s o k é r t . K r i s z t u s is b e l e f á r a d t volna, h a m e g n e m f e s z í t i k . . . — Ö c s é m ­ h e z fordult, aki e n g e m fürkészett. — J o b b , h a t e s e m s o k a t koslatsz most,

Feri. Egy ilyen h á b o r g á s b a n a z o k n a k a fejét is b e t ö r h e t i k a r e n d ő r ö k , a k i k c s a k a j á r d a szélén ácsorognak. Volt r á p é l d a m á r az a p á t o k é l e t é b e n , m i k o r Tisza Ist­ v á n t a b c ú g o l t u k a n a g y p i a c o n . Még az abcúgoló a p á t o k a t szidó kofák k o s a r á t is f e l r ú g t á k a n e k i v a d u l t z s a r u k . A v é ­ l e t l e n ü l k ö z é n k k e v e r e d e t t boltos, Révész József is k a p o t t egy k a r d l a p p a l a fejére. E m l é k e z h e t t e k rá, c s a k a Lépcső u t c á b a n k é t h á z a t szerzett r a j t u n k . Ú g y k e l l e t t a n n a k a szocializmus, m i n t k e c s k é n e k a kés... — Hagyjon már, édesanyám — kezd­ t e m k é r l e l n i —, belefájdul a fejem, a n y nyit mond. — Ő azonban, mintha egyre jobban kapiskált volna benne a megsej­ tés, hogy t a l á n m é g s i n c s é p p e n m i n d e n rendben a bujkálásommal, újra rákezdte más irányból: — H a jól m e g h á n y o m - v e t e m . . . a p á d ­ dal a n n y i t á l d o z t a t o k m á r a m u n k á s o ­ k é r t , Pista, h o g y m á s o k e z r e n e g y ü t t v é v e sem. H á t m o s t igazán n y u g o d t a n m e g ­ szusszanhatsz. — Most m á r én is azt m o n d o m , hogy elég — v e s z í t e t t e el a t ü r e l m é t F e r i . — M o n d - m o n d , e g y r e csak m o n d , m i n t h a Pista... — Talán nincs igazam, Feri? — Hagyja Pistát. Tudja ő maga nélkül is, m i t m i é r t tesz.

Mohó é r d e k l ő d é s e m b ő l , a m i v e l F e r i t fogadtam, valahányszor újabb hírekkel t é r t haza, öcsém megsejtette, hogy n e m gyáva magamféltés miatt húzódtam be hozzájuk —, s egyre ú j a b b f e l d e r í t é s e k r e vállalkozott. Egyszer a z t á n sokáig n e m t é r t vissza. S z u r k o l n i k e z d t e m . É d e s ­ a n y á m visszaemlékezései a n n y i b a n h a t o t ­ t a k r e á m , hogy m a g a m is m e g b o r z a d t a m . Micsoda ostoba f o r d u l a t o t v e h e t n e r e j ­ t ő z k ö d é s e m , h a v é l e t l e n ü l lefognák F e r i t , s detektívek hoznák, hogy házkutatást t a r t s a n a k ! De n e m s o k á r a s é r t e t l e n ü l e l é ­ k e r ü l t . Az á l l o m á s t é r e n kétszer a n n y i a n t ü n t e t n e k , m i n t t e g n a p . . . Öt, m i n t k r ó ­ n i k u s téli m u n k a n é l k ü l i t , m á s k ö r ü l m é ­ n y e k között a r r a b i z t a t t a m v o l n a : ott a h e l y e azok között, a k i k m u n k á t - k e n y e r e t k ö v e t e l n e k az u t c á k o n . E h e l y e t t figyel­ m e z t e t n i k é n y s z e r ü l t e m , t é n y l e g legyen óvatos, h a j o b b a n felbolydul a v a s ú t . És t é n y l e g j o b b a n felbolydult. Alig t e t t e ki a l á b á t Feri, a m é l y e n fekvő u t c á k b a n erősödött a zaj és zúgás. Kissé k é s ő b b ismét e l d ö r d ü l t a v a s ú t i műhelyek dudaágyúja. Ezúttal azonban félórán keresztül, pillanatnyi megszakí­ t á s o k k a l s z a k a d a t l a n u l szólt. Segélyt k é -

rő S O S - k é n t b ö m b ö l t . Most tisztán, lélekb e m a r k o l ó a n , mivel a s ű r ű köd tizenegy ó r a felé v á r a t l a n u l teljesen szétfoszlott. Az őrjöngő d u d á l á s n a k egyszercsak érces, hátborzongató visszhangja támadt. Már n e m is visszhang volt, h a n e m két k ü l ö n ­ böző h a n g o n e g y m á s n a k felelgető t i t á n i párbeszéd. — Te — k a p t a fel a fejét é d e s a n y á m —, ez a D e r m a t a , i s m e r e m a h a n g j á t . Mi l e l h e t t e m á r azt is? — Mi l e l h e t t e ! — p a t t a n el b e n n e m a feszültség. — K i t a r t á s r a biztatja a m ű helyieket, s a többi g y á r a k a t hívja. Túlcsigázott k é p z e l e t e m b e n ú g y h a n g z o t t Kolozsvár két legnagyobb üzemének du­ daszóra bízott ü z e n e t v á l t á s a , m i n t a rajta, r a j t a ! M i r e v á r t o k , rajta, r a j t a ! F é l ó r a m ú l v a Feri kifulladva, v a l ó b a n azzal a h í r r e l t é r t vissza: s z t r á j k b a l é p ­ tek a D e r m a t á b a n , a b b a h a g y t á k a m u n ­ k á t a T r a n s i l v a n i a b ú t o r g y á r b a n is. A m u n k á s o k i n n e n is, o n n a n is az á l l o m á s ­ t é r r e özönlenek. A Regele F e r d i n a n d ú t o n fel s alá v o n u l ó tömegek k a v a r o g -

Nagy (Asztalos

István Sándor

1970-ben felvétele)

n a k . A beijedt n a g y k e r e s k e d ő k d ö r ö g v e h ú z a t j á k le a v a s r e d ő n y ö k e t . A M á t y á s k i r á l y t é r r e nyíló főutcák szegletén g é p ­ p u s k á k m e r e d n e k a v a s ú t á l l o m á s felé. N e m egészen é r t e t t e m , miféle f o r d u ­ lat ez. A t e r v e k szerint a leálló ü z e m e k sztrájkolóinak a vasutasokhoz hasonlóan m u n k a h e l y ü k ö n kellett volna maradniok, s a k a p u k o n se ki, se b e n e m e n g e d t e k senkit. C s a k k é s ő b b t u d t a m m e g , a sztrájkhoz v a l ó csatlakozást szervező b i ­ z a l m i a k ezt is a k a r t á k , de a l e á l l á s r a k e ­ v é s b é előkészített gyári részlegek d o l g o ­ zóit m a g a az igazgatóság szólította fel, h o g y h a g y j á k el az ü z e m e t . F e l i s m e r t é k : a vasúti műhelyek sorsára jutnak, h a m u n k á s a i k szintén b e z á r k ó z n a k az ü z e ­ mekbe. A vasútnál ugyanis a munkások sem a mérnököket, sem a mestereket nem h a g y t á k eltávozni, b e z á r t á k őket a k ö z ­ ponti i r o d á k b a . A m e n n y i b e n a h a t ó s á g o k a m u n k á s o k kiéheztetésével a k a r j á k a sztrájkot szétverni, é h e z z e n e k a m ű v e z e t ő u r a k is. H a n e m a k a r n a k , h á t s ü r g e s s é k a követelések teljesítését f ő n ö k e i k n é l . E r ­ re a célra rendelkezésükre bocsátottak egy telefonvonalat. M á s n a p - h a r m a d n a p azt is m e g t u d t a m : r é s z b e n a p á r t v e z e t ő s é g m a g a is v á l t o z ­ t a t o t t a t a k t i k á n . M i u t á n a csendőrség é s k a t o n a s á g a N á d a s p a t a k felőli k e r í t é ­ s e k n é l is oly szoros g y ű r ű b e fogta a vasúti m ű h e l y e k e t , h o g y é l e l m e t és p o k ­ rócokat semmiképp n e m lehetett bejut­ t a t n i a sztrájkolókhoz, a p á r t v e z e t ő s é g u t a s í t o t t a az a k c i ó b i z o t t s á g o k a t , hogy egyes g y á r a k m u n k á s s á g a szintén v o n u l ­ j o n ki, s a k a t o n a s á g h á t á b a n t ü n t e s s e n . V o n u l j a n a k a v á r o s k ö z p o n t j a felé, l e h e ­ tőleg osszák m e g a k a t o n a s á g erejét, k é n y s z e r ü l j e n e k a t ü n t e t ő k elé v e z é n y e l ­ ni őket. I l y m ó d o n s i k e r ü l t is z a v a r t t á ­ m a s z t a n i . Az egyik m o z d o n y , a m e l y a f ű ­ tőházba tartott üzemanyagért, hirtelen m e g á l l t a r e p ü l ő h í d alatt, a M u n k á s S e ­ gély egyik csoportja t ö b b i f j ú m u n k á s s a l felrohant, és z s á k o k b a n k e n y e r e t meg: p o k r ó c o k a t d o b á l t le a k i ü r ü l t s z e r k o ­ csiba. M i r e a szuronyos c s e n d ő r ö k m e g ­ r o h a n t á k őket, a „ m o z d o n y v e z é r " teljes gőzt adott, á t t ö r t e a fegyveres c s a t á r ­ láncot, végigrobogott a f ő m ű h e l y e k k e r í ­ tése m e n t é n , s ott a fűtő b e d o b á l t a a küldeményt a szrájkőrségnek. Ettől kezdve azonban a csendőrtisztek a hoszszú ú t r ó l h a z a t é r ő m o z d o n y o k a t s e m e n ­ g e d t é k be a fűtőházba. A r e p ü l ő h i d a t pedig ember n e m közelíthette meg. M i n d e b b ő l a sztrájk m á s o d i k n a p j á n , ott, az é d e s a n y á m kicsi s z o b á j á b a n i d e ­ geskedve, m é g s e m m i t sem t u d t a m . F e r i öcsém csak a kiszélesedő s z t r á j k u t c a i fejleményeit figyelhette meg, s azt is s a -

j á t felzaklatott k é p z e l e t e m egészítette ki. A nap folyamán Feri azonban elrekedt valahol, e b é d e l n i s e m j ö t t h a z a . A d u d á k e l n é m u l t a k , messziről, e g y r e m e s s z e b b r ő l , valahonnan a belvárosból puskadörrené­ sek h a l l a t s z o t t a k . A t o m p a zúgás t á v o l o ­ dott, h a l k u l t , estefelé teljesen el is csen­ desedett. Ekkor történhetett, hogy a tüntetők — később ezt is az öcsém újságolta — az erdészeti p a l o t a előtt l e r a k o t t tűzifaöle­ k e t szétszedték, egy-egy h a s á b o t v á l l r a kaptak, s fegyverként használva majd­ n e m a főtérig n y o m u l t a k . A m a lövöl­ dözni k e z d ő r e n d ő r ö k sorfalán n e m t u d ­ t a k á t t ö r n i , a s z ű k e b b u t c á k k i j á r a t a is m e g volt szállva. M á s k i u t a t k e r e s v e , a tömeg szétaprózódott a közéjük rontó r e n d ő r ö k k i - k i r a g a d h a t t a k egyet-egyet a sorukból, s k e z é n é l - l á b á n á l fogva h u r c o l ­ t á k el. U t ó b b m á r csakis elfogott m u n ­ k á s o k a t lökdöső, r u g d o s ó r e n d ő r ö k e t le­ hetett látni. Öcsém sötét este v e t ő d ö t t h a z a . — Kész, e n n e k is befellegzett — m o n d ­ ta e l k e d v e t l e n e d v e . — M e g i n t szétvertek titeket, P i s t a . — Mit beszélsz, t e t a l á n n e m tartozol a munkásosztályhoz? — Na, és h a o d a t a r t o z o m . . . T e t t e m én v a l a m i t , a m i é r t l e v e r t n e k é r e z h e t n é m magam? A műhelyiek már délután abba­ h a g y t á k a sztrájkot. V a l a m i puffadt, k u ­ tyafejű t á b o r n o k a d d i g d u m á l t n e k i k a f ő k a p u n á l , hogy így d r á g a r o m á n test­ vérek, ú g y d r á g a r o m á n t e s t v é r e k , m í g a hátuk mögött a zsaruk bedöntötték a kerítést. A t ö b b i t a z t á n t e is e l k é p z e l ­ heted. — És az u t c á k o n , F e r i ? Legyintett. — Minden lecsendesedett. Csendőr­ r e n d ő r p a t r u l o k r a z z i á z n a k . Aki m u n k á s ­ n a k látszik, viszik el. Alig t u d t a m m e g ­ lógni előlük. — H o l n a p is v a n n a p , F e r i . És n e m c s a k K o l o z s v á r b ó l áll az ország-világ. Ez, a m i m a t ö r t é n t , a kezdet kezdete. — Egyelőre a z o n b a n v a l ó b a n d e r m e s z ­ t ő csend b o r u l t a v á r o s r a . A k ö d ismét v a s t a g o n leereszkedett. Á m t u d t a m , a csend, a r e n d c s a k látszólagos. H a a v a s ­ úti m u n k á s o k sztrájkbizottságát esetleg lefogták, a t a r t o m á n y i vezetőség biztosan a h e l y é n áll. Az éjszaka f o l y a m á n át­ csoportosítja az erőket, h o l n a p m a j d m á s g y á r a k á l l n a k le. T a l á n m o s t m á r r e á m is szükség lesz. H o l n a p , ú g y lehet, ú j a b b felhívást kell m e g s z ö v e g e z n ü n k és sok­ s z o r o s í t a n u n k . De hiszen, k a p t a m észbe, azt sem t u d h a t j á k , hol k e r e s t e s s e n e k Bözsivel, h a ü z e n n e k u t á n a m . K a p k o d á s o m ­ ban éppen erről feledkeztem meg. Okvet-

Nagy

Imre

festménye

l e n ü l h a z a kell l o p a k o d n o m , t a l á n otthon is a l h a t o m . Bözsinek o k v e t l e n ü l t u d n i a kell, h o v a jöjjön, h a h í v a t a t a r t o m á ­ nyi agitprop. — M e g y e k haza, é d e s a n y á m — á l l t a m fel az asztal mellől, é p p e n , m i k o r v a c s o ­ rához terített. — De tartsák nyitva a ka­ p u t , hogy m é g az éjszaka visszajöhessek, ha muszáj. — H ú z d ki reggelig, Pista. Nehogy téged is lefogjon a p a t r u l . Ez az éjszaka m á r i g a z á n n e m s z á m í t Bözsinek. — Számít másoknak, édesanyám. — Ne m e n j e n i n k á b b F e r i ? — Ne menjen. A patrulokat elkerülni n a g y o b b g y a k o r l a t o m v a n , m i n t neki. H a őt lefogják, a n n y i , m i n t h a e n g e m k a p n á ­ nak e l . . . Ennél többet nem mondhattam, nem a k a r t a m , hogy a g g ó d j a n a k . F e l ü l e t e s s é ­ g e m e t k á r h o z t a t v a k ö s z ö n t e m el tőlük. A ködlepte Kőváry-telepi utcákon a jár­ ő r ö k e t messzi e l k e r ü l v e , s i k e r ü l t h a z á i g

j u t n o m . K ö z b e n azzal p r ó b á l t a m m e g ­ nyugtatni magam, ha addig nem keresett a sziguranca, az éjszaka a l i g h a lesz ideje k e r e s n i , n a g y o n el l e h e t e t t foglalva az u t c á k o n lefogott t ü n t e t ő k k e l . A z o k n á l t a r ­ t a n a k az éjjel h á z k u t a t á s o k a t , hátha olyasmit találnak, ami a pártvezetőség n y o m á r a vezeti őket. A v a s ú t i m u n k á s o k vezetői sok dolgot a d n a k m o s t Házunkat hátulról közelítettem meg, a b l a k u n k alá lopóztam, s bekémleltem. Hátha betelepedett valamelyik a detek­ t í v e k közül, s ú g y v á r j a h a z a t é r é s e m e t . Szobánkban azonban a gyermeket mos­ d a t ó feleségemen k í v ü l s e n k i t s e m l á t ­ t a m . N y u g o d t n a k látszott, s a g y e r e k is ú g y csacsogott, m i n t m á s k o r . B e k o p o g ­ h a t t a m a szokott m ó d o n . — M i é r t jöttél h a z a ? — ez volt a fele­ s é g e m első k é r d é s e . — Miért, t a l á n k e r e s t e k ? — M é g n e m , de Bélát lefogták. A t ü n ­ t e t ő k között i s m e r t e k r á . . . K i r á l y e l v ­ t á r s h o z t a a hírt, a k i n e k s i k e r ü l t h a z a menekülnie. A sánta Albert Istvánnak m e g l ő t t é k a l á b á t . Úgy v i t t é k e l . . . Mind Király, mind Albert István távo­ l a b b i s z o m s z é d u n k volt. M i n d k e t t ő cipész, az u t ó b b i k i s m e s t e r , m ű h e l y é b e n n e m e g y ­ szer t a r t o t t u n k gyűlést. K o r á b b a n egyszer s e m volt lefogva. M i n t n y i l v á n n e m t a r ­ tott k o m m u n i s t á t m o s t a l a p o s a n v a l l a t ó r a

fogják. De n e m t a r t o t t a m v a l ó s z í n ű n e k , hogy s e b e s ü l t e n m é g az éjszaka t u d j a n a k m e g tőle v a l a m i t . Biztosan k ó r h á z b a k e l ­ lett szállítaniok. — Mit h a l l o t t á l a v a s u t a s o k s z t r á j k b i ­ zottságáról? — M i n d lefogták őket, P o p a E m i l t v a ­ lahol a műhely tetején, menekülés köz­ b e n . . . Meţiut, Bojant m á r a kapuból el­ hurcolták, mikor odarohantak, hogy be ne eresszék a t á b o r n o k o t . . . — S a j n o s — feleltem a t ö r t é n t e k e t l a ­ t o l g a t v a —, o l y a n n e h é z fiúk k e r ü l t e k m o s t a k e z ü k r e , h o g y én n e m i g e n l e h e ­ t e k fontos n e k i k , a m í g senki s e m v a l l r á m v a l a m i n a g y o n életbevágót. I l y e n p e ­ dig n e m k e r ü l h e t e t t a k e z ü k k ö z é . . . és h a k e r ü l t , azok n e m v a l l a n a k . E n g e m pedig s e m t e g n a p , s e m m a sehol n e m l á t ­ hattak. E n n é l o s t o b á b b a n n e m is í t é l h e t t e m v o l n a m e g a helyzetet. L e v e t k ő z t e m , s k é ­ szültem lefeküdni, hajnalban aztán ismét e l m e g y e k h a z u l r ó l . Á m alig fújtuk el a l á m p á t , m á r i s h e v e s e n k o p o g t a k , s az a j ­ tót r u g d o s t a v a l a k i . Fél ó r a m ú l v a a f ő k a p i t á n y s á g egyik irodájában vagy ötödmagammal falnak fordított arccal t ű n ő d h e t t e m azokon a z otromba konspirációs hibáimon, amelyek odajuttattak.

HAZAI TÜKÖR

A modern ember időgazdálkodása A korszerű időgazdálkodás elsőrendű követelménye, hogy pontosan tudjuk, m i r e m e n n y i időt f o r d í t u n k . E h h e z n é l k ü l ö z h e t e t l e n eszköz az időköltségvetés, amely­ n e k segítségével m e g b í z h a t ó k é p e t k a p u n k az idő valóságos f e l h a s z n á l á s á r ó l . Az egész n a p p e r c e k b e n írott, részletes és tárgyilagos k r ó n i k á j a ez, hiteles a d a t o k a t t a r t a l m a z a teljes i d ő a l a p f e l h a s z n á l á s á r ó l , s é p p e n ezért n é l k ü l ö z h e t e t l e n v a l a ­ mennyi tevékenység tudományos igényű vizsgálatában. Munkaerő-gazdálkodás, keres­ k e d e l e m , g a z d a s á g i tervezés, nevelés, szállítás, h á z i m u n k a , szolgáltatások, m ű v e l ő ­ dés — és t e r m é s z e t e s e n s z a b a d idő. N a g y o n k e v é s az a t e r ü l e t , a m e l y n e k t a n u l m á n y o z á s a teljes l e h e t n e az időkölt­ ségvetés a d a t a i n é l k ü l . K o r u n k e m b e r e , aki ó r a r e n d s z e r i n t a h a t á r i d ő k o s t r o m ­ g y ű r ű j é b e n él, e g y r e i n k á b b k é n y s z e r ü l összeállítani a m a g a és a közösség időkölt­ ségvetését, egyfelől azért, h o g y s z á m o n t a r t s a , m i r e h á n y órát, h á n y p e r c e t fordí­ tott, másfelől p e d i g azért, hogy ésszerűen hasznosítsa a r e n d e l k e z é s é r e álló h u s z o n ­ négy órát, feltárja a n n a k esetleges t a r t a l é k a i t , és — az a d o t t h a t á r o k között — k e d v e z ő b b esélyeket t e r e m t s e n a szükségleteinek, t ö r e k v é s e i n e k megfelelő idő­ g a z d á l k o d á s r a és a szabad idő n ö v e l é s é r e . P e r s z e , ö n k é n t e l e n ü l a d ó d i k a k é r d é s : v a n - e ilyen t a r t a l é k ? Az i d ő m é r l e g vizs­ gálata e g y é r t e l m ű e n bizonyítja, hogy igenis v a n . N e m s z á n d é k u n k itt k ü l ö n szólni erről, m o s t c s u p á n a n n y i t : a h a z a i f e l m é r é s e k a l a p j á n t ú l z á s n é l k ü l á l l í t h a t j u k , h o g y megfelelő szervezéssel, a m a i feltételek között l e g a l á b b 30—45 p e r c c e l n ö v e l h e t ő a n a p i s z a b a d idő. Ez a dolgozó n ő k e s e t é b e n 25—50, a férfiaknál p e d i g 15—25 szá­ zalékos, n a g y o n is figyelemre m é l t ó t ö b b l e t e t j e l e n t h e t .

Szabad

idő — lényeg

és

határvonal

B á r m e n n y i r e a l a p t a l a n , m é g i s előfordul, h o g y a s z a b a d időt a m u n k á n kívüli idővel azonosítják. E l l e n v e t é s k é n t e l ö l j á r ó b a n c s a k a n n y i t , h o g y az a l v á s , étkezés, tisztálkodás, t a k a r í t á s , b e v á s á r l á s , a m u n k á v a l és egyéb t e v é k e n y s é g g e l kapcsolatos u t a k m e g t é t e l e m i n d k í v ü l e s i k a s z a b a d idő h a t á r v o n a l á n . Ilyen t e k i n t e t b e n a szociológusok v é l e m é n y e m a m á r n a g y j á b ó l egyezik, s az e l t é r é s e k legfeljebb egy-két t e v é k e n y s é g r e v o n a t k o z n a k (például a g y e r m e k g o n d o z á s és - n e v e l é s v a g y a t a n u ­ lás), m i n d e z a z o n b a n csak r é s z b e n é r i n t i a besorolás v a g y az i d ő m é r l e g fő t é t e l e i ­ n e k kérdését. Első m e g k ö z e l í t é s r e t e h á t : a m u n k á n kívüli időből l e v o n j u k a bioló­ giai szükségletekre, a házi t e e n d ő k (főzés, t a k a r í t á s , mosás, r u h á z a t k a r b a n t a r t á ­ sa) végzésére, b e v á s á r l á s r a , h i v a t a l o s ü g y e k intézésére, k ü l ö n b ö z ő szolgáltatások igénybevételére, a m u n k á v a l és egyéb t e v é k e n y s é g g e l k a p c s o l a t o s u t a k m e g t é t e l é r e fordított időt, s az így f e n n m a r a d ó rész k ö r ü l b e l ü l megfelel a s z a b a d időnek.

M i v e l h a z á n k b a n (főleg a g y e r m e k h a l a n d ó s á g c s ö k k e n é s e folytán) a z átlagos é l e t t a r t a m az 1932. évi 42 esztendőhöz k é p e s t j e l e n l e g a h a t v a n k i l e n c é v h e z k ö z e ­ l e d i k : a s z a b a d idő az egész i d ő a l a p 25 000 n a p j á n a k egyikét t ü k r ö z i . A m e g n ö v e ­ k e d e t t é l e t t a r t a m a m e n n y i s é g i v á l t o z á s o k o n t ú l számos szerkezeti m ó d o s u l á s t idéz elő. Az átlagos é l e t n a p t á r b a n n ö v e k s z i k az a k t í v időszak, ú g y s z i n t é n a h á z a s ­ é l e t b e n töltött idő, s ezzel a n e m z e d é k e k e g y ü t t é l é s é n e k ideje. U g y a n a k k o r változik a n a p i i d ő m é r l e g szerkezete is. Csakis így, az egész élet t á v l a t á b a n l e h e t hiteles a s z a b a d idő m é r é s e és k u t a t á s a . E h h e z szorosan k a p c s o l ó d i k a hosszanti vizsgálódás szükségessége. V a l a m e l y i d ő m é r l e g é r t é k e s t á j é k o z t a t á s s a l szolgál afelől, h o g y k ü l ö n b ö z ő k o r c s o p o r t h o z t a r ­ tozó férfiak, n ő k m i r e fordítják i d e j ü k e t . A k a p o t t a d a t o k b ó l összeállítható „ á t l a g ­ élet" a z o n b a n n e m valós, m e r t különböző korosztályokhoz tartozó egyének cselek­ véseit t ü k r ö z i . P é l d á u l : egy 1970-ben végzett a n k é t b ó l m e g t u d j u k , m i k é n t tölti s z a b a d i d e j é t a 21—25 éves, 26—30 éves, 31—35 éves férfi, de különböző é l e t e k r ő l tudósít. Bízvást á l l í t h a t j u k , h o g y a k ü l ö n b ö z ő k o r o s z t á l y o k csak r é s z b e n i s m é t l i k m e g e g y ­ m á s életmodelljét. K ö v e t k e z é s k é p p e n föltétlenül szükséges az i d ő m é r l e g r e n d s z e ­ res, f o l y a m a t o s elemzése, a gyakori i d ő k ö z ö n k é n t v é g z e t t felmérés, a m e l y n e k segítsé­ gével a z t á n — n é h á n y évtized m ú l t á n — m á r j o b b a n k ö r v o n a l a z ó d i k az egyes n e m z e d é k e k saját, valóságos életútja, s így megközelítő k é p e t a l k o t h a t u n k ez élet­ u t a k h o l n a p j á r ó l is. J e l e n l e g egyetlen o r s z á g n a k sincs ilyen, t ö b b é v t i z e d r e t e r j e d ő felmérés-sorozata, de m a g á t ó l é r t e t ő d ő , hogy a s z a b a d idő szociológiája c s a k ezen a z ú t o n j u t h a t el az e l ő r e t e k i n t é s n e k és h a t é k o n y s á g n a k tőle is joggal e l v á r t szintjére. A m i a s z a b a d idő m e g h a t á r o z á s á t illeti, ilyen s z e m p o n t b ó l előtérbe k e r ü l a d i n a m i k a i szemlélet igénye, a n n a k felismerése, h o g y a n e m z e d é k e k , azokon b e l ü l p e d i g a k o r o s z t á l y o k s z a b a d ideje á l l a n d ó a n változó jelenség. A t e r m e l ő e r ő k k e l és a t e r m e l é s i v i s z o n y o k k a l e g y ü t t az e g y m á s t k ö v e t ő n e m z e d é k e k ö r ö k l i k az időviszo­ nyokat is. T u d j u k p é l d á u l , h o g y a m a születő g y e r m e k 6—7 éves k o r á b a n m e g y m a j d iskolába, s ott l e g a l á b b 10—12 évet tölt; t u d j u k , h o g y á t l a g o s a n 18—19 é v e s k o r b a n áll m u n k á b a ; t u d j u k , k ö r ü l b e l ü l h á n y évet fog t ö l t e n i a m u n k a m e z e j é n s h á n y a t a n y u g d í j a z á s u t á n , k ö r ü l b e l ü l h á n y é v e s k o r á b a n fog h á z a s o d n i , megközelítőleg h á n y évet tölt h á z a s é l e t b e n . A t á r s a d a l o m n a g y j á b ó l eleve m e g s z a b j a m i n d e n új korosztály tagjai s z á m á r a a r e n d e l k e z é s ü k r e álló időt, „készen" a d j a n e k i k ö r ö k ­ s é g k é n t a n a p i i d ő m é r l e g és az é l e t n a p t á r a d d i g k i a l a k u l t szerkezetét. K ö z v e t l e n ü l ( m u n k a s z e r v e z é s , a m u n k a i d ő t e r j e d e l m e , a m u n k a jellege) v a g y p e d i g m á s t é n y e z ő k (a gazdasági t e v é k e n y s é g szervezése és r e n d s z e r e , t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i viszonyok, létfeltételek, m ű v e l ő d é s i élet, életmód, népességi viszonyok) r é v é n a t e r m e l ő e s z k ö z ö k és t e r m e l é s i viszonyok sajátos, a t á r s a d a l o m fejlettségi fo­ k á r a j e l l e m z ő i d ő v i s z o n y o k a t h o z n a k létre. Így p é l d á u l a p r e k a p i t a l i s t a r e n d s z e ­ r e k r e — a k ö z t ü k f e n n á l l ó jelentős, s z í n v o n a l b e l i és szerkezeti k ü l ö n b s é g e k elle­ n é r e — j e l l e m z ő : az időviszonyok e r ő s függése a t e r m é s z e t i t é n y e z ő k t ő l és (a v i ­ szonylag g y e n g é n fejlett m e z ő g a z d a s á g o n a l a p u l ó t e r m e l é s k ö v e t k e z t é b e n ) a h a n g ­ súlyozottan s t a t i k u s jelleg. Minőségileg új szintet, f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k a t hoz l é t r e a z időviszonyok s z e m p o n t j á b ó l is a k a p i t a l i z m u s . Új termelőeszközei b i r t o k á b a n az e m b e r t e r m e l ő ­ t e v é k e n y s é g e , á l t a l á b a n p e d i g az élet e g y r e i n k á b b f ü g g e t l e n n é v á l i k a t e r m é s z e t i feltételektől. Az a d d i g jórészt egyénileg dolgozó e m b e r h e l y é t elfoglalja a k o l l e k t í v t e r m e l ő , a k i n e k millió m á s t á r s á h o z kell i g a z o d n i a h a j s z á l n y i pontossággal. G y o r ­ s a n d u z z a d ó v á r o s o k b a n , b e t o n f a l a k közt j a n u á r t ó l d e c e m b e r i g v á l t o z a t l a n a m e ­ leg, á r a d a n a p o t h e l y e t t e s í t ő olcsó fény, k o n y h á b a n s f ü r d ő s z o b á b a n a vízforrás — új k ö r n y e z e t é b e n e m b e r i b b m ó d o n élhet az e m b e r , c s a k h o g y az új feltételek új

é l e t m ó d o t és új i d ő v i s z o n y o k a t p a r a n c s o l n a k a l k o t ó j u k n a k . A szocialista t á r s a d a l o m ­ b a n az i d ő v i s z o n y o k a t a fokozódó ellenőrizhetőség és i r á n y í t ó s á g , erőteljes d i n a m i z ­ m u s , fokozatos h o m o g e n i z á l ó d á s jellemzi. A d e m o g r á f i a i m u t a t ó k a l a k u l á s a pozitív, az á t l a g o s életkor á l t a l á n o s a n e m e l k e d i k v á r o s o n és f a l u n , a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i osztályok és r é t e g e k jellemzői k ö z e l e d n e k e g y m á s h o z az ország egész t e r ü l e t é n , az i d ő m é r l e g szerkezeti k ü l ö n b s é g e i e l m o s ó d n a k . Az á l t a l á n o s időviszonyok és a s z a b a d idő közötti összefüggések f e l t á r á s a m i n ­ d e n k é p p k i i n d u l ó p o n t a r r a , hogy m e g j e l ö l j ü k a s z a b a d idő h e l y é t a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k r e n d s z e r é b e n . E s z e r i n t a s z a b a d i d ő l é t ü n k t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t és m e g h a t á r o z o t t i d ő k e r e t é n e k része; n a g y s á g a , szerkezete t ü k r ö z i a t á r s a d a l o m f e j ­ lettségi szintjét. U g y a n a k k o r m i n t a m u n k a e r ő , á l t a l á b a n p e d i g a z e m b e r f e l ú j u l á s á n a k , fizikai és szellemi g y a r a p o d á s á n a k , személyisége s o k o l d a l ú k i b o n t a k o z á s á n a k lehetősége a s z a b a d idő a t á r s a d a l m i h a l a d á s a k t í v t é n y e z ő j e is. A s z a b a d idő j e l e n é t , de főleg h o l n a p j á t illetően fontos a k ö t e l e z e t t s é g e k sze­ r e p é n e k tisztázása. G y a k o r i , h o g y a s z a b a d időt ú g y h a t á r o z z á k m e g , m i n t k ö t e l e ­ zettségektől m e n t e s időzónát. Ilyesmi a z o n b a n a v a l ó s á g b a n n i n c s , m e r t az e m b e r t á r s a d a l o m b a n él, s ez eleve feltételezi a k ö t e l é k e k e t , k a p c s o l a t o k a t , a k ö t e l e z e t t s é ­ gek á l l a n d ó jelenlétét. M i n d e n c s e l e k e d e t ü n k ö n , é l e t ü n k m i n d e n p e r c é n v a l a m i l y e n kötelezettség u r a l k o d i k , e s e t e n k é n t a z o n b a n a k ü l s ő v a g y a belső k ö t e l e z e t t s é g e k k e r ü l n e k t ú l s ú l y b a . A k e t t ő viszonya l e h e t a s z a b a d i d ő egyedüli e l f o g a d h a t ó i s ­ m é r v e , és e s z e r i n t s z a b a d i d ő n e k a z t a z időt t e k i n t h e t j ü k , a m e l y b e n a belső kötele­ zettségek állnak előtérben. P e r s z e , a kötelezettségek jellege is m e g h a t á r o z o t t , vál­ tozó, h a t á r a i k é l e s e b b e k v a g y e l m o s ó d h a t n a k , a d o t t feltételek m e l l e t t v a l a m e l y belső kötelezettség á t a l a k u l h a t k ü l s ő v é v a g y m e g f o r d í t v a . Az o b j e k t í v e előálló k ö t e l e ­ zettségek s z ü k s é g s z e r ű s é g é n e k felismerése, a z i r á n y u k k a l v a l ó a z o n o s u l á s t o m p í t ­ hatja, sőt feloldhatja a k é n y s z e r ű s é g e t . E g y é n e n k é n t , t u d a t s z i n t t ő l , h a j l a m o k t ó l v a g y m á s s z u b j e k t í v t é n y e z ő k t ő l függően u g y a n a z a cselekvés, viszony t a r t o z h a t a k ü l s ő v a g y belső kötelezettségek közé. A m u n k a és á l t a l á b a n az e m b e r e l i d e g e n ü l é s e s o r á n a m u n k a társadalmi-gazdasági kényszer jegyében végbemenő tevékenységgé, döntően külső kötelezettséggé válik. A b b a n a f o l y a m a t b a n , a m e l y fokozatosan felszámolja az e l i d e g e n ü l é s f o r m á i t a szocialista t e r m e l é s i viszonyok között, minőségileg m e g v á l t o z i k a m u n k a i d ő és a s z a b a d i d ő viszonya. A kötelezettségek i n t e r f e r e n c i á j á b ó l , j e l l e g ü k v á l t o z á s a i b ó l a d ó d i k a s z a b a d idő és a t ö b b i idő viszonylagossága, s j ó r é s z t ezzel k a p c s o l a t o s a s z a b a d idő t a r t a l ­ mának, szerkezetének állandó módosulása.

Egy interferencia-övezet:

a

tanulás

A m i n t azt elégszer t a p a s z t a l h a t j u k , h a s z a b a d időről v a n szó, erős a k í s é r t é s a r r a , h o g y a vizsgálódás a p i h e n é s — s z ó r a k o z á s síkjára szorítkozzék. Az e r e d m é n y egy lista, a m e l y n e k é l é n — p i l l a n a t n y i l a g — első h e l y e n áll a film v a g y a t é v é (ez u t ó b b i is a mozi f u n k c i ó j á b a n ) , ezt k ö v e t h e t i az olvasás, r á d i ó , s p o r t m é r k ő z é s e k látogatása, séta. S m i n d e z — m e r t eleve k i m a r a d t a közösségi é l e t b e n v a l ó r é s z ­ vétel, a t a n u l á s , esetleg a család is — a s z a b a d idő eltöltésének egyik i r á n y a , k e r e t e . A „ k i r e k e s z t é s " m ó d j a l e h e t az, h o g y ilyen t é m a n e m is szerepel a k é r d é s e k listá­ j á n , v a g y — ú n . s z a b a d v a g y n y i t o t t k é r d é s e k e s e t é n — h a m e g is j e l e n i k n é m e l y i k a v á l a s z o k b a n , e l k a l l ó d i k feldolgozás k ö z b e n . A g y a k o r l a t azt bizonyítja, h o g y a k u t a t á s m ó d s z e r é t ő l függően j e l e n t ő s eltérés t a p a s z t a l h a t ó u g y a n a z o n csoport válaszai

között*. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l r e n d k í v ü l fontos az i d ő m é r l e g h a s z n á l a t a , a m i k o r is a v é l e m é n y e k e n k í v ü l feljegyezzük, hogy a m e g k é r d e z e t t e k a d o t t n a p o k o n m i v e l t ö l t ö t t é k i d e j ü k e t . P e r s z e , itt is f e n n á l l a hibaveszély, p é l d á u l attól függően, hogy a d o t t t e v é k e n y s é g e k e t m i k é n t o s z t á l y o z u n k v a g y csoportosítunk. Í g y p é l d á u l n e m ­ r é g i b e n egy n e m z e t k ö z i U N E S C O - k u t a t á s b a n a „részvétel" r o v a t b a n e g y ü t t szere­ pelt a vallási s z e r t a r t á s o k o n , összejöveteleken és a politikai m e g n y i l v á n u l á s o k o n való részvétel, a m i szinte h a s z n á l h a t a t l a n n á teszi a k a p o t t a d a t o k a t . T e h á t : n e m ö n k é n y e s csoportosítások, s e m p e d i g a r é s z l e t e k e l h a n y a g o l á s a a k ö v e t e n d ő út, h a n e m m i n d e n t e v é k e n y s é g feljegyzése m é g a k k o r is, h a az c s a k n é h á n y p e r c a napi időmérlegben. A „ k i r e k e s z t é s " h e l y e t t á l l í t s u k össze a v a l ó j á b a n előforduló t e v é k e n y s é g e k lehetőleg m i n é l teljesebb listáját, a m e l y b ő l k ö n n y e b b e n k i r a j z o l ó d n a k a s z a b a d idő funkciói, f e l h a s z n á l á s á n a k fő i r á n y a i . T e k i n t e t t e l az á t m e n e t i l e h e t ő s é g e k r e , t e r ­ m é s z e t s z e r ű l e g k í n á l k o z i k egy o l y a n s o r r e n d , a m e l y fokról f o k r a h a l a d a h a t á r ­ övezettől a szabad idő „belső" t e r ü l e t e i felé, a t a n u l á s t ó l a s z í n h á z l á t o g a t á s i g v a g y a közösségi t e v é k e n y s é g t ő l a k i r á n d u l á s i g . Igaz, m i n d j á r t az elején i t t a z e l k e r ü l ­ h e t e t l e n k é r d é s : lehet-e s z a b a d i d ő - t e v é k e n y s é g n e k m i n ő s í t e n i a t a n u l á s t , s h a igen, mennyiben? S z ó l j a n a k előbb az a d a t o k . A K ö z p o n t i Statisztikai Igazgatóság á l t a l 1967 j a ­ n u á r j á b a n összeállított i d ő m é r l e g b e n ez a t e v é k e n y s é g a f é r f i a k n á l n a p i 28, a n ő k ­ nél 11 perccel szerepel. Egy u g y a n a b b a n az i d ő s z a k b a n v é g z e t t k u t a t á s során** a m e g ­ k é r d e z e t t e k e g y h a r m a d a m o n d o t t a , hogy szabad ideje egy részét t a n u l á s r a fordítja. T á b l á z a t u n k a t a n u l á s r a v o n a t k o z ó igenlő válaszok g y a k o r i s á g á t t ü n t e t i fel a m i n ­ t a c s o p o r t egészében, illetve azon b e l ü l , az iskolai k é p z e t t s é g szerint összeállított csoportok á t l a g á b a n : S z a b a d i d e j é b e n tanul Iskolai végzettség szerint Átlag A m i n t a c s o p o r t össz­ létszámához viszo­ n y í t v a (%) 33,9 33,9 = 100 Index

1—4 5—8 s z a k m a i középiskola iskola osztály esti, l á t o g a t á s n é l k ü l i végzett 17,7 52,2

21,5 63,4

33,9 100,0

56,9 167,8

46,4 136,8

A t a n u l á s t á r g y á t t ú l n y o m ó r é s z t (57,0%) a s z a k m á v a l , a végzett m u n k á v a l k a p c s o l a t o s m ű s z a k i , szervezési v a g y gazdasági k é r d é s e k a l k o t j á k , a z o n k í v ü l á l t a l á ­ n o s t e c h n i k a i k é r d é s e k (39,2%), e m e l l e t t p e d i g nevelés, t ö r t é n e l e m , t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y , földrajz, m ű v é s z e t e k , i d e g e n n y e l v e k (22,7, 22,1, 16,3, 15,9, 14,8, 12,8 százalé­ kos g y a k o r i s á g ) . Az egyes k é r d é s e k i r á n t i é r d e k l ő d é s g y a k o r i s á g a az iskolai végzett* A temesvári főiskolások körében harmadik éve folyó kutatás azt bizonyítja, hogy a szabadidő-tevékenységek skálájának hitelességét mennyire fokozza, ha egy­ szerre többféle kérdést teszünk fel, mégpedig: 1. egy szabad kérdés, például: „Mivel tölti szabad idejét?"; 2. egy kb. 20 tevékenységből álló lista, amiből a megkérde­ zett választhat néhányat; 3. egy sor közvetlen kérdés: „Jár-e moziba?", „Hányszor volt moziban az utóbbi hónapban?", „Mit olvasott az idén?" E kérdéstípusok alapján három lista alakul ki, s azok összevetéséből már pontosabban kitűnik a szabad idő igazi szerkezete, teljesebb az összkép, nagyobb az így kialakuló rangsor hitelessége. ** Az ankétot Bukarest, Krajova, Vajdahunyad, Resica, Anina, Gheorghe Gheorghiu-Dej város iparvállalataiban és a Konstanca megyei Castelu mezőgazdasági gépesítési vállalatnál végeztük, 1100 főnyi mintacsoporttal. Lásd bővebben Fran­ cisc Albert: Dialog cu t i m p u l liber. Bucureşti, 1970.

séggel e g y e n e s a r á n y b a n növekszik. J e l l e m z ő , h o g y m í g ez az eltérés az á l t a l á n o s t e c h n i k a i k é r d é s e k esetén 19,8 és 64,0 százalék között mozog (1—4 osztályt, illetve középiskolát végzettek), az i d e g e n n y e l v e k , nevelés, t e r m é s z e t t u d o m á n y o k e s e t é b e n p e d i g 1,2%, illetve 50,0% a k é t v é g p o n t (idegen n y e l v e k az 1—4 osztályt v é g z e t t e k ­ nél, illetve t ö r t é n e l e m a középiskola esti és l á t o g a t á s n é l k ü l i t a g o z a t á n a k t a n u l ó i ­ nál), a s z a k m a i k é r d é s e k e s e t é n a h a t á r é r t é k e k s o k k a l közelebb á l l n a k e g y m á s h o z : 40,7% az 1—4 osztályt v é g z e t t e k és 71,6% a középiskolát v é g z e t t e k csoportjában. Megfigyelhetjük, hogy a t a n u l á s m i n d k é t k u t a t á s a l k a l m á v a l j e l e n v a n a t e v é k e n y s é g e k listáján. S h a a k é r d ő í v e k r e k a p o t t v á l a s z o k t e k i n t e t é b e n f e l m e r ü l ­ h e t n é m i k é t e l y (ami c s ö k k e n t h e t i , de s e m m i e s e t r e s e m k é r d ő j e l e z h e t i m e g egé­ szében a v á l a s z o k é r t é k é t , hitelességét), a statisztikai szigorúsággal összeállított idő­ m é r l e g a d a t a i b ó l a n n á l h a t á r o z o t t a b b a n é s m e g b í z h a t ó b b a n o l v a s h a t ó ki u g y a n a z az „igen". P e r s z e , v i t a t h a t ó k é r d é s , h o g y ez s z a b a d i d ő - t e v é k e n y s é g - e v a g y p e d i g a m u n k a előkészítése, illetve a n n a k folytatása. K é t s é g t e l e n , h o g y a t a n u l á s pozitívan h a t a m u n k á r a , gyümölcseit jórészt a dolgozó, t e r m e l ő e m b e r élvezi. E b b ő l e r e d egyes szociológusok j a v a s l a t a , h o g y v á l a s s z u k el a s z a k m a i és n e m s z a k m a i k é r d é ­ s e k k e l k a p c s o l a t o s t a n u l á s t , s c s a k az u t ó b b i t t e k i n t s ü k s z a b a d i d ő - t e v é k e n y s é g n e k . A d o t t p o n t o n a z o n b a n az e l k ü l ö n í t é s n e k ez a m ó d j a is c s e r b e n h a g y , m e r t u g y a n ki t u d n á p o n t o s a n m e g m o n d a n i , hogy a fizika v a g y az i d e g e n n y e l v e k t a n u l á s a m e n n y i b e n s z a k m á n kívüli tájékozódás. D e az o l y a n — látszólag (!) — távoli t e r ü ­ let, m i n t a nevelés, m ű v é s z e t e k , s e m t e k i n t h e t ő „ s e m l e g e s n e k " : a g y a k o r o l t s z a k ­ m á t ó l függetlenül a m u n k a m i n d i g n y e r a dolgozó m ű v e l t s é g i l á t ó k ö r é n e k szélese­ déséből. É s ez a n y e r e s é g egyre n ö v e k s z i k n a p j a i n k b a n , a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i for­ r a d a l o m széles k i b o n t a k o z á s a idején, a m i k o r a s z a k m a i i s m e r e t e k b e n e g y r e n a g y o b b szerepet tölt b e a fizika, k é m i a , e l e k t r o n i k a , m a t e m a t i k a , a m i k o r a s z a k k é p z é s és az á l t a l á n o s felkészülés m i n d j o b b a n közeledik e g y m á s h o z . és

A h i t e l e s s é g r e t ö r e k v ő szociológiának e g y b e n gazdasági funkcióival.

számolnia

kell a szabad

idő formatív

A közösség

„részesedése"

A közösségi t e v é k e n y s é g b e n v a l ó részvétel a m u n k á s o k n a p i i d ő m é r l e g é b e n férfiaknál 11, n ő k n é l 7 p e r c , vagyis a s z a b a d i d ő 5,7, illetve 9 százaléka. (A n ő k n é l a m a g a s a b b s z á z a l é k a r á n y azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y s z a b a d i d e j ü k j ó v a l k e v e s e b b — a férfiak n a p i h á r o m és fél ó r á j á v a l s z e m b e n csak m á s f é l ó r a —, s ebből m á r n é h á n y p e r c is s z á m o t t e v ő h á n y a d . ) A m i f e l m é r é s ü n k b e n a m i n t a c s o p o r t 57 száza­ l é k a vesz részt a közösségi t e v é k e n y s é g b e n (a m u t a t ó s z á m a f é r f i a k n á l 8 százalék­ k a l m a g a s a b b , m i n t a n ő k n é l , p á r t o n k í v ü l i e k n é l 43,7, K I S Z - t a g o k n á l 50,9, p á r t t a ­ g o k n á l 77,1 százalék). Az a d a t részleges, m e r t csak a z o k a t t ü n t e t i fel, a k i k n e k v a l a ­ m i l y e n k o n k r é t szervezeti f e l a d a t u k v a n ; a gyűléseken, k ü l ö n b ö z ő a k c i ó k o n részt v e v ő k k ö r e t ö b b é - k e v é s b é az egész c s o p o r t r a kiterjed. Ez a t e v é k e n y s é g , a kifejezetten szervezési v o n a t k o z á s o k kivételével, a szer­ vezet k e r e t e i n kívül folyik. A p á r t , a szakszervezet, a K I S Z akcióinak, t e v é k e n y ­ ségének színhelye elsősorban az üzem, a termelőszövetkezet, a m ű h e l y , a l a b o r a t ó ­ r i u m , az iskola, s a közösségi t e v é k e n y s é g az o t t folyó m u n k a fellendítését szol­ gálja. A tanulás e s e t é b e n e g y s z a k m a i (illetve: jórészt s z a k m a i ) jellegű t e v é k e n y s é g h a t o l b e a s z a b a d időbe, e z ú t t a l p e d i g egy i n k á b b s z a b a d i d ő j e l l e g ű t e v é k e n y s é g szférája szélesedik ki azzal, hogy n ö v e k v ő s ú l y ú ö s s z e t e v ő k é n t j e l e n i k m e g a m u n k a f o l y a m a t á b a n . A t a n u l á s esetén a külső, s z a k m a i kötelezettség m e l l e t t növekszik az e g y é b k é n t eleve m e g l é v ő belső kötelezettség r é s z a r á n y a . A közösségi t e v é k e n y -

s é g b e n egy e r e d e t i l e g ö n k é n t e s v á l l a l á s t erősít a n n a k szervezeti k e r e t e k b e n t ö r t é n ő formalizálódása, i n t é z m é n y e s e d é s e és m i n d szorosabb k a p c s o l ó d á s a a m u n k a f e l a d a ­ tokhoz. Két, ellenkező i r á n y ú mozgás, de l é n y e g é b e n azonos é r t e l m ű f o l y a m a t m e g y v é g b e : a m u n k a és a s z a b a d i d ő - t e v é k e n y s é g e k fokozatos közeledése. A s z a b a d idő t á r s a d a l m i f u n k c i ó j á n a k m á s i k m e g v a l ó s u l á s i i r á n y a és t e r ü ­ l e t e a család. S e n k i s e m v o n j a k é t s é g b e , h o g y a s z a b a d i d ő e g y b e n a családi élet egyik k e r e t e is. M á s k é r d é s viszont, hogy ez a lehetőség (és főleg igény) m e n n y i r e valósul m e g jelenlegi i d ő g a z d á l k o d á s u n k b a n . A statisztika azt m u t a t j a , h o g y a z o k a t e v é k e n y s é g e k , a m e l y e k feltételezik v a g y l e g a l á b b i s l e h e t ő v é teszik a t á r s a s r é s z ­ v é t e l t (látogatások, t é v é - n é z é s , rádiózás, t á n c , s z í n h á z - v a g y m o z i l á t o g a t á s , séta), a férjes asszonyok n a p i i d ő m é r l e g é b e n jele akkora időtartammal szerepelnek, mint a férjüknél. N y i l v á n v a l ó , h o g y a s z a b a d i d ő n e k ez a része is p i l l a n a t n y i l a g c s a k félig l e h e t a családi élet k e r e t e , m e r t ez a lehetőség c s a k r é s z b e n valósul m e g . Az i d ő m é r l e g - f e l v é t e l e k b e n és - e l e m z é s e k b e n n e m helyes c s a k elszigetelt ( p o n t o s a b b a n : a n n a k minősített) e g y é n e k k e l számolni, h a n e m figyelmet k e l l szentelni a társas ember i d ő m é r l e g e v i z s g á l a t á n a k , a m i az i d ő g a z d á l k o d á s j a v í t á s á t célzó akció egyik kötelező i r á n y a . A szabad

idő szuverén

területe

és k é t sajátos funkciója a szórakozás és pihenés: viszonylag ezek á l l n a k l e g t á v o l a b b a s z a k m a i t e v é k e n y s é g k é n t végzett m u n k á t ó l . A s z ó r a k o z á s és a p i h e n é s megszokott, h é t k ö z n a p i dimenzióit a francia v a g y az angol s z a k i r o d a l o m „loisir", illetve „leisure" n é v e n jelöli. A s z a k m a i t e v é k e n y s é g , n e m , életkor, iskolai k é p z e t t s é g és m ű v e l t s é g i szint, helyi adottságok, életmód, szo­ kások, h a g y o m á n y o k , a t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s , g a z d a s á g i és politikai feltételek, t e c h n i k a i fejlettség, az egyén é r d e k l ő d é s i köre, nevelés, szervezési feltételek s z a b j á k m e g az ide t a r t o z ó t e v é k e n y s é g e k e r ő s e n változó listáját. A m á r e m l í t e t t m i n t a c s o p o r t b a n a főbb szórakozási t e v é k e n y s é g e k (a k e d ­ venc időtöltési f o r m á k ) r a n g s o r a a m e g k é r d e z e t t e k iskolai végzettségétől függően így a l a k u l :

Átlag

Mozielőadás Tévéműsor Színház Újságolvasás Rádió Séta Olvasás Sportrendezvények Vendégeskedés Sport (aktív) Műkedvelés

91,6 68,9 60,6 60,1 59,4 59,2 51,7 49,0 37,5 11,5 3,4

Iskolai végzettség 1—4 5—8 szakmai iskola osztály 88,0 60,1 40,5 51,3 55,9 49,3 35,4 42,7 28,6 5,6 6,2

82,6 64,1 50,0 60,4 64,8 54,4 37,0 33,0 34,8 4,7 5,8

95,8 74,1 65,9 63,6 59,8 59,5 49,0 58,4 40,2 15,7 11,8

szerint középiskola esti, l á t o g a t á s n é l k ü l i végzett 95,1 96,3 71,9 70,1 69,6 90,5 63,8 54,0 56,7 60,6 62,1 73,7 67,1 81,0 53,6 55,4 45,1 35,0 15,6 15,3 6,7 10,1

A k é p viszonylag egyoldalú, m e r t a csoportosítás c s a k az iskolai végzettséget veszi t e k i n t e t b e , s n e m s z á m o l az é l e t k o r r a l , családi helyzettel, a m i t e r j e d e l m e s e l e m ­ zést t e n n e szükségessé. A t á b l á z a t a z o n b a n í g y is lehetőséget n y ú j t n é h á n y m e g ­ á l l a p í t á s r a . Í g y p é l d á u l k i t ű n i k a mozi és a t é v é i r á n t i t ö m e g e s é r d e k l ő d é s (ami a t é v é e s e t é b e n s z i n t é n a filmet illeti). K ö r v o n a l a z ó d i k egy n a g y csoport (színház, újságolvasás, r á d i ó , séta, olvasás, s p o r t r e n d e z v é n y e k e n v a l ó részvétel), a m e l y e n

b e l ü l a r á n y l a g kicsiny az eltérés, h a e l t e k i n t ü n k a z iskolai végzettség h a t á s á r a elő­ álló k ü l ö n b s é g e k t ő l , s v é g ü l n é h á n y a k t í v foglalkozás (sport, m ű k e d v e l ő i m ű v é s z e t ) m e g l e h e t ő s e n a l a c s o n y g y a k o r i s á g a . Megfigyelhető a r á d i ó h á t t é r b e szorulása v a g y az iskolai végzettség s az olvasás, s z í n h á z l á t o g a t á s közötti szoros összefüggés. É r d e ­ kes jelenség, hogy az a k t í v sportolást illetően, az é l e t k o r t ó l függetlenül, a h á r o m utolsó c s o p o r t b a n ( s z a k m a i iskolát, középiskolát végzettek, illetve esti v a g y l á t o ­ g a t á s n é l k ü l i t a g o z a t o k n ö v e n d é k e i ) az igenlő v á l a s z o k a r á n y a m i n d e n ü t t u g y a n ­ a k k o r a . Ez a l i g h a n e m azt j e l e n t i , h o g y a s z a k m a i i s k o l á b a n , i l l e t v e a k ö z é p i s k o l á ­ b a n a l a k u l k i — h a k i a l a k u l — a sportolási k e d v , s ettől fogva viszonylag eléggé á l l a n d ó m a r a d a k é s ő b b i e k s o r á n , legfeljebb a foglalkozás i n t e n z i t á s a csökken. M i n d a s p o r t o l á s s a l , m i n d p e d i g a t ö b b i foglalkozással k a p c s o l a t o s a n k ü l ö n fejezet l e h e t n e a pihenés t á r g y a l á s a . A gépesítés, v i l l a m o s í t á s , a u t o m a t i z á l á s , a t e r ­ m e l é s k o r s z e r ű s í t é s e j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t i az i z o m m u n k á t , u g y a n a k k o r a z o n b a n n ö v e k ­ szik az i d e g t e v é k e n y s é g , a m i a f á r a d t s á g m á s f o r m á i t idézi elő, s bizonyos s z e m ­ p o n t b ó l m e g n e h e z í t i a p i h e n é s t . Az i z o m f á r a d t s á g l e k ü z d é s é r e elég h a z a m e n n i s l e f e k ü d n i v a g y m á s , k e v é s mozgással j á r ó foglalkozást ű z n i , d e az i d e g f á r a d t s á g k i p i h e n é s é r e tenni k e l l v a l a m i t : sétálni, gyalogolni, k e r é k p á r o z n i v a g y úszni, i s m é t k i m o z d u l n i a házból, megdolgozni a p i h e n é s t j e l e n t ő e g y e n s ú l y é r t , testi-szellemi felfrissülésért. T a p a s z t a l a t i és t u d o m á n y o s r e c e p t is v a n b ő v e n , c s a k é p p e n a gya­ k o r l a t e l é g t e l e n : száz érettségizett dolgozó közül (akik n y i l v á n főleg i d e g m u n k á t végeznek) m i n d ö s s z e tizenöt válaszolja azt, h o g y t ö b b é - k e v é s b é r e n d s z e r e s e n s p o r ­ tol. N e m v i t á s t e h á t , h o g y m é g n a g y o n sok t e e n d ő v á r az iskolára, m e r t n y u g o d t a n á l l í t h a t j u k , csakis itt, a s e r d ü l ő k o r b a n a l a k í t h a t ó ki tartósan a sportolás hajlama és a testedzés m i n t á l l a n d ó foglalkozás modellje, a m o d e r n é l e t m ó d szerves a l k o t ó ­ eleme. M i n d a z t , a m i t k é s ő b b t e h e t a gyár, a K I S Z , a szakszervezet, a s p o r t e g y e s ü l e t , a f e l n ő t t e k közössége, r e n d s z e r i n t c s a k folytatása és s o k k a l r i t k á b b a n kiegészítése, m é g k e v é s b é h e l y e t t e s í t é s e az i s k o l á b a n végzett ilyen i r á n y ú a l a p o z á s n a k , a m e l y az egész l a k o s s á g r a k i t e r j e d ő e g é s z s é g v é d e l e m n e k — az élet v é d e l m é n e k — p á r a t l a n é r t é k ű eszköze. V é g ü l egy utolsó k é r d é s : m i l y e n i r á n y b a n a l a k u l a m o d e r n e m b e r s z a b a d ideje és i d ő g a z d á l k o d á s a ? Sok az i n d o k o l t a n b i z a k o d ó válasz, de g y a k r a n h a n g z i k el a n e h é z s é g e k r e , a b u k t a t ó k r a , a m o d e r n é l e t b e n rejlő c s a p d á k r a figyelmeztető szó is. G o n d o l j u n k csak a m é g t á v o l r ó l s e m l e z á r t „ t é v é - p e r r e " , a m e l y b e n v á d l ó k és v é d ő k m e g s z á m l á l h a t a t l a n é r v e t s o r a k o z t a t n a k fel p r o és k o n t r a , m i k ö z b e n a villogó v a r á z s ­ a b l a k o k ú j a b b t í z - és százezrei n y í l n a k az o r s z á g b a n , h o g y k e z d e t b e n egészen fel­ b o r í t s á k a s z a b a d idő eddig m e g s z o k o t t r e n d j é t , és k é s ő b b e n g e d e l m e s e n beillesz­ k e d j e n e k a b b a , a m i é v t i z e d e k k e l ezelőtt a f i l m m e l t ö r t é n t , k é s ő b b p e d i g a r á d i ó v a l , a m o t o r k e r é k p á r r a l v a g y — j e l e n l e g — az a u t ó v a l . K ö z b e n egy ország n é p e k e r ü l t és k e r ü l közelebb a m ű v é s z e t valós é r t é k e i h e z , tízezres p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő k ö n y v e k n a p o k a l a t t t ű n n e k el a piacról, az e m b e r egyéniségének, k é p e s s é g e i n e k s o k o l d a l ú k i b o n t a k o z á s á t szolgáló k u l t ú r p o l i t i k a minőségileg új s z i n t r e emeli a lakosság m ű v e l ő d é s i életét. P á r év m ú l t á n a 17—20 évesek k o r c s o p o r t j á b a n tíz osztály lesz az iskolai v é g ­ zettség alsó h a t á r a . E csoport s z á m á r a a s z a b a d i d ő - m o d e l l e k azon a s z í n v o n a l o n kezdődnek, a h o l a t a r t a l o m , a m i n ő s é g i r á n t i i g é n y m á r á l t a l á n o s jelenség, s vele e g y ü t t a v á l a s z t á s és a v á l o g a t á s képessége is. Ilyen r e á l i s és közeli t á v l a t o k előtt a s z a b a d idő szociológiája joggal l e h e t d e r ű l á t ó a n é l k ü l , h o g y m e g f e l e d k e z n e m a i n e h é z s é g e k k e l és h o l n a p i g o n d o k k a l k a p c s o l a t o s f e l a d a t a i r ó l . Albert Ferenc

N E M Z E T K Ö Z I ÉLET Aktív részvétel H a z á n k n é p e a s o k o l d a l ú a n fejlett szocialista t á r s a d a l o m n a k a R o m a n K o m ­ m u n i s t a P á r t X. k o n g r e s s z u s á n kijelölt p r o g r a m j a m e g v a l ó s í t á s á n dolgozik. N é p ü n k szilárd meggyőződése szerint e p r o g r a m v a l ó r a v á l t á s a e g y é r t e l m ű a szocialista R o m á n i a a n y a g i és szellemi l e h e t ő s é g e i n e k növelésével, az életfeltételek j a v u l á ­ sával, azt jelenti, hogy R o m á n i a m é g t e v é k e n y e b b e n részt v á l l a l h a t a szocialista n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s b a n , a világviszonylatú m u n k a m e g o s z t á s b a n , a szocia­ lista v i l á g r e n d s z e r erősítésében, az a n t i i m p e r i a l i s t a e r ő k g y a r a p í t á s á b a n . A p á r t X. k o n g r e s s z u s a h a n g s ú l y o z t a : „A K G S T t a g á l l a m a i v a l s a többi szocialista o r s z á g ­ gal v a l ó g a z d a s á g i és m ű s z a k i - t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s t fejlesztve R o m á n i a egy­ ú t t a l kiterjeszti k a p c s o l a t a i t a t ö b b i á l l a m m a l is, t á r s a d a l m i r e n d s z e r ü k r e v a l ó t e ­ k i n t e t n é l k ü l , és a k t í v a n részt vesz a n e m z e t k ö z i szocialista és a v i l á g m é r e t ű m u n ­ kamegosztásban." K ö z t u d o m á s ú , h o g y R o m á n i a k ü l p o l i t i k á j a k ö z é p p o n t j á b a helyezi a b a r á t s á g , a szövetség és a t e s t v é r i e g y ü t t m ű k ö d é s erősítését az összes szocialista o r s z á g o k k a l . Ez a politikai v o n a l v e z e t é s objektív, m é l y és á l l a n d ó h a t á s ú t é n y e z ő k r e épít. M i n d e n szocialista országgal egységbe t ö m ö r í t b e n n ü n k e t a t á r s a d a l m i r e n d s z e r , az ideoló­ gia, a célok azonossága, a szocializmusért és a k o m m u n i z m u s é r t , az e m b e r i s é g b é ­ k é j é é r t és h a l a d á s á é r t folyó közös h a r c . H a z á n k s z ü n t e l e n ü l fejlesztette a m ú l t b a n , s fejleszti a t o v á b b i a k b a n is széles k ö r ű politikai, gazdasági, k u l t u r á l i s , t e c h n i k a i , t u d o m á n y o s k a p c s o l a t a i t a szocialista országokkal, á l l a n d ó a n b ő v ü l n e k a k a p c s o l a ­ tok a t e s t v é r i országok p á r t - , á l l a m i és közéleti szerveivel, g y a r a p o d n a k a t a p a s z ­ t a l a t c s e r é k az új r e n d s z e r t ö k é l e t e s í t é s é b e n . Az á l l a n d ó t ö r e k v é s a r r a , h o g y m i n d ­ j o b b a n h o z z á j á r u l j u n k az e g y ü t t m ű k ö d é s i viszonyok erősítéséhez, egyebek között kifejeződik a b b a n a f i g y e l e m b e n is, a m e l y e t p á r t u n k és á l l a m u n k vezetői a t ö b b i szocialista ország p á r t - és á l l a m i vezetőivel v a l ó t a l á l k o z á s o k és közvetlen m e g ­ beszélések i r á n t t a n ú s í t a n a k .

R o m á n i a a szocialista közösség t a g j a k é n t n a g y m é r t é k b e n fejleszti e g y ü t t m ű ­ k ö d é s é t az összes szocialista országokkal, h a r c o l a n e m z e t k ö z i szocialista m u n k a ­ megosztás e l m é l y í t é s é b e n a l e g a l k a l m a s a b b eszközök k ö v e t k e z e t e s és r e n d s z e r e s a l k a l m a z á s á é r t , a szocialista v i l á g r e n d s z e r á l l a m a i gazdasági, t u d o m á n y o s és m ű ­ szaki k a p c s o l a t a i n a k e l ő m o z d í t á s á é r t . A szocialista á l l a m o k közötti k a p c s o l a t o k g y a ­ k o r l a t a az e g y ü t t m ű k ö d é s számos f o r m á j á n a k lehetőségét igazolta: szakosodás és k o o p e r á c i ó a t e r v e z é s b e n ; a k e r e s k e d e l m i , v a l u t á r i s - p é n z ü g y i r e l á c i ó k fejlesztése; m ű s z a k i - t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s és így t o v á b b . A szocialista á l l a m o k e g y ü t t m ű k ö d é s e f o r m á i n a k k i a l a k í t á s a és fejlesztése s o r á n a b b ó l kell k i i n d u l n i , h o g y a szocialista v i l á g r e n d s z e r h á r o m földrész t i z e n n é g y orszá­ gát foglalja m a g á b a n ; ezen á l l a m o k g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i fejlődése az egész szocia-

lista t á b o r közös p r o b l é m á i m e l l e t t sajátos, az egyes á l l a m o k k ü l ö n b ö z ő gazdasági színvonala, a szocialista építés s t á d i u m a , a k o n k r é t n e m z e t i sajátosságok m e g h a t á ­ r o z t a sajátos p r o b l é m á k a t is felvet. A szocialista v i l á g r e n d s z e r n e m u n i f o r m i z á l t t ö m b , a m e l y b e n az á l l a m o k egyetlen egésszé o l v a d n a k össze, h a n e m független, szu­ v e r é n á l l a m o k alkotják, a m e l y e k ö n á l l ó a n fejlődnek, d e egységesek közös j e l l e m ­ zőikben. A világ fejlődése t ö r t é n e t é b e n teljesen új t í p u s ú k a p c s o l a t a i k a l a p j á t csakis a szocialista nemzetköziség, a függetlenség, a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s , a jogegyenlő­ ség, a b e l ü g y e k b e v a l ó b e n e m a v a t k o z á s , a kölcsönös előnyök és a kölcsönös e l v ­ t á r s i segítség a l a p e l v e i alkotják. N y i l v á n v a l ó , h o g y ezek az a l a p e l v e k e g y m á s t ó l e l v á l a s z t h a t a t l a n o k , egységes egészet a l k o t n a k . E z e k n e k az a l a p e l v e k n e k a tiszte­ l e t b e n t a r t á s a a k o m m u n i s t a és m u n k á s p á r t o k n e m z e t i és n e m z e t k ö z i f e l a d a t a i n a k a kifejezése, a szocialista országok k o h é z i ó j á n a k , a szocialista v i l á g r e n d s z e r m a i v i l á g r a g y a k o r o l t b e f o l y á s á n a k kezessége. A k o m m u n i s t a és m u n k á s p á r t o k n e m z e t ­ közi t a n á c s k o z á s á n m o n d o t t b e s z é d é b e n Nicolae Ceauşescu e l v t á r s , az R K P f ő t i t k á r a h a n g o z t a t t a : „Az új t á r s a d a l o m é p í t é s é n e k belső és külső tényezői között, a m i n d e n egyes n é p n e k az országa gazdasági p o t e n c i á l j a s z ü n t e l e n n ö v e l é s é r e i r á n y u l ó erőfe­ szítései és a szocialista országok s z a b a d és s z u v e r é n e g y ü t t m ű k ö d é s e között szoros, d i a l e k t i k u s k a p c s o l a t áll f e n n ; ez kifejezi a szocialista országok n e m z e t i és n e m ­ zetközi é r d e k e i n e k egységét." K ö z v e t l e n ü l k é t o l d a l i f o r m á k és eszközök, v a l a m i n t n e m z e t k ö z i szervezetek keretében fejlődnek h a z á n k gazdasági k a p c s o l a t a i a t ö b b i szocialista országgal. A szocialista országok az első h e l y e n á l l n a k h a z á n k k ü l k e r e s k e d e l m é b e n , s ez R o m á ­ n i a g a z d a s á g p o l i t i k á j á n a k s o k a t m o n d ó jellegzetessége: az összes többi o r s z á g r a j u t ó 45,6 s z á z a l é k k a l s z e m b e n a szocialista országok fajsúlya eléri az 54,4 százalékot. Következő t á b l á z a t u n k a d a t a i b ó l kiviláglik, hogy az e l m ú l t ötéves t e r v s o r á n az á r u f o r g a l o m m i n d e n egyes szocialista ország v i s z o n y l a t á b a n j e l e n t ő s e n e m e l k e d e t t . Románia

külkereskedelmi

Albánia Bulgária Csehszlovákia Jugoszlávia Kínai Népköztársaság Koreai N é p i D e m o k r a t i k u s Köztársaság Kuba Lengyelország Magyarország Mongólia NDK Szovjetunió Vietnami Demokratikus Köztársaság

kapcsolatainak alakulása (millió v a l u t a - l e j b e n )

a szocialista

országokkal

K ü l k e r e s k e d e l e m összesen (kivitel—behozatal) N ö v e k e d é s 1965—1969

1965

1969

33,6 133,7 989 173,1 291

38,7 320,1 1496,1 352,1 484,1

1,2-szer 2,5-szer 1,5-szer 2-szer 1,7-szer

51,4 14,6 492,1 399,3 9,7 805,4 5067,5

104 234,8 777,7 491,6 23,4 1234,6 5518,1

2-szcr 16-szor 1,6-szer 1,2-szer 2,4-szer 1,5-szer 1,1-szer

32,6

70,7

2,2-szer

A szocialista o r s z á g o k k a l folytatott k ü l k e r e s k e d e l e m ö s s z - v o l u m e n é n e k n a g y o b b o d á s á v a l egyidejűleg j e l e n t ő s e k v o l t a k a v á l t o z á s o k a kivitel és a b e h o z a t a l szer­ k e z e t é b e n : n ö v e k e d e t t a n a g y o b b feldolgozottsági fokú, n a g y o b b m ű s z a k i s á g ú és k o m p l e x i t á s ú i p a r i á r u k fajsúlya. E z e k a v á l t o z á s o k a z o k n a k a s i k e r e k n e k az e r e d ­ ményei, a m e l y e k e t m i n d R o m á n i a , m i n d a t ö b b i szocialista ország az i p a r k o r s z e ­ rűsítése és fejlesztése t e r é n elért, a t e r m e l ő i szakosodás, a g a z d a s á g i és m ű s z a k i

k o o p e r á c i ó h a t é k o n y a b b , ú j a b b f o r m á i b e v e z e t é s é n e k gyümölcsei. A nemzetközi szocialista m u n k a m e g o s z t á s b ő v í t é s e és e l m é l y í t é s e s z e m p o n t j á b ó l n a g y o n fontos a gazdasági és m ű s z a k i e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztése. R o m á n i a k i v é t e l e s e n n a g y j e l e n ­ tőséget t u l a j d o n í t az e g y ü t t m ű k ö d é s e f o r m á j a e l ő m o z d í t á s á n a k . E l ő n y e i első­ s o r b a n a b b a n n y i l v á n u l n a k m e g , h o g y m e g k ö n n y í t i az i p a r i , m e z ő g a z d a s á g i , szállí­ tási, t u r i s z t i k a i és m á s jellegű l é t e s í t m é n y e k felépítését, m e g g y o r s í t j a a m a g a s m ű s z a k i s á g ú és v e r s e n y k é p e s t e r m é k e k g y á r t á s á t , a n e m z e t i k u t a t á s i é s tervezői p r o g r a m o k v é g r e h a j t á s á t . Az e g y ü t t m ű k ö d é s l e h e t ő v é teszi a p a r t n e r e k s z á m á r a , h o g y j o b b a n k i h a s z n á l j á k t e r m e l ő i k a p a c i t á s u k a t és m a g a s a b b fokon é r t é k e s í t s é k a r e n d e l k e z é s r e álló m u n k a e r ő t . A k o o p e r á c i ó s o r á n — k o n k r é t , pontos, a felek m e g s z a b t a e g y e z m é n y e k , m e g ­ á l l a p o d á s o k a l a p j á n — k ö z v e t l e n k a p c s o l a t o k is k e l e t k e z h e t n e k az é r d e k e l t egysé­ gek és i n t é z m é n y e k között. H a s o n l ó k é p p e n l e h e t ő v é v á l i k a t e r m e l ő t e v é k e n y s é g j o b b egyeztetése a t e r v e z ő a k t i v i t á s s a l , a m i o p t i m á l i s f e l t é t e l e k e t t e r e m t m i n d e n egyes ország t u d o m á n y o s p o t e n c i á l j á n a k , t a p a s z t a l a t a i n a k é r t é k e s í t é s é r e . A k o o p e ­ ráció ösztönözheti a t e r m e l é s szakosodását, az á r u c s e r e l é n y e g e s kiterjesztését a fizetési eszközökkel v a l ó t a k a r é k o s s á g jegyében, a cserék f o l y a m a t o s s á g á t h o s s z a b b i d ő s z a k o k r a . A m ű s z a k i - t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s j e l e n t ő s e n növeli R o m á n i a köz­ v e t l e n gazdasági k a p c s o l a t a i n a k fejlesztését a t ö b b i szocialista országgal. E t é r e n e r e d m é n y e s e n m ű k ö d n e k a R o m á n i a és m i n d e n egyes szocialista ország viszonyla­ t á b a n létesített vegyes m ű s z a k i - t u d o m á n y o s bizottságok. E b i z o t t s á g o k 1967-től 1969-ig m i n t e g y 2000, a d o k u m e n t á c i ó kölcsönös kicserélésére, a s z a k e m b e r e k t a ­ p a s z t a l a t c s e r é j é t és a technológiai f o l y a m a t o k m e g i s m e r é s é t célzó c s e r é j é r e v o n a t ­ kozó e g y ü t t m ű k ö d é s i t é m á b a n á l l a p o d t a k m e g . A Kölcsönös G a z d a s á g i Segítség T a n á c s a k e r e t é b e n R o m á n i a cselekvően részt v e t t és r é s z t vesz az e g y ü t t d o l g o z á s e l m é l y í t é s é b e n és az e g y ü t t m ű k ö d é s i f o r m á k és m ó d s z e r e k f o l y a m a t o s t ö k é l e t e s í t é s é b e n a k ö v e t k e z ő t e r ü l e t e k e n : a t e r v e k egyez­ tetése, szakosodás és e g y ü t t m ű k ö d é s a t e r m e l é s b e n , a f o n t o s a b b t u d o m á n y o s és m ű ­ szaki k u t a t á s o k összehangolása, k ü l k e r e s k e d e l e m , a v a l u t á r i s - p é n z ü g y i k a p c s o l a t o k j a v í t á s a , az e g y ü t t m ű k ö d é s tökéletesítése a s z á l l í t á s ü g y b e n , a s z a b v á n y o s í t á s b a n . A K G S T k e r e t é b e n folyó e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztésében és t ö k é l e t e s í t é s é b e n fontos szerepet j á t s z o t t a k a z o k a t a n á c s k o z á s o k és találkozások, a m e l y e k e n a t a g ­ országok p á r t - és á l l a m v e z e t ő i m e g s z a b t á k a k ü l ö n b ö z ő fejlődési s z a k a s z o k n a k m e g ­ felelő i r á n y e l v e k e t . A K G S T - n b e l ü l i e g y ü t t m ű k ö d é s kiterjesztése és e l m é l y í t é s e t e k i n t e t é b e n n a g y j e l e n t ő s é g ű h a t á r o z a t o k a t hozott az 1969-ben m e g r e n d e z e t t X X I I I . — r e n d k í v ü l i — ülésszak, a m e l y e n részt v e t t e k a t a g o r s z á g o k p á r t - és á l l a m v e z e ­ tői. R o m á n i a — Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s v e z e t t e — p á r t - és k o r m á n y k ü l d ö t t s é g e a h a z á n k k ü l p o l i t i k á j á t j e l l e m z ő s z e l l e m b e n egész sor é p í t ő jellegű j a v a s l a t o t t e r ­ jesztett elő, a m e l y e k a r r a h i v a t o t t a k , h o g y e l m é l y í t s é k a t a g o r s z á g o k k o o p e r á c i ó ­ j á t , s figyelemmel e l e m e z v e a t ö b b i ország j a v a s l a t a i t , h o z z á j á r u l t a t á r g y a l t p r o b ­ l é m á k kölcsönösen elfogadható m ó d o z a t a i n a k a kidolgozásához. Az ülésszak ú j r a h i t e t t e t t a K G S T s t a t ú t u m á b a n megfogalmazott, a szocialista országok e g y m á s h o z fűződő v i s z o n y á n a k a l a p j á u l szolgáló elvek m e l l e t t , m e g s z a b t a a K G S T j ö v e n d ő fejlődése főbb i r á n y v o n a l a i t , s kijelölte a z o k a t a f e l a d a t o k a t , a m e l y e k egy k o m p l e x t á v l a t i p r o g r a m b a n t á r g y i a s u l n a k . Az ülésszak leszögezte: a t a g á l l a m o k t o v á b b i e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k e l m é l y í t é s e és t ö k é l e t e s í t é s e az á l l a m i s z u v e r e n i t á s r a , a felek függetlenségére és t e l j e s e n s z a b a d e l h a t á r o z á s á r a épül, n e m j á r e g y ü t t n e m z e t e k feletti s z e r v e k l é t r e h o z á s á v a l , n e m érinti az országon belüli t e r v e z é s p r o b l é m á i t , a t a g o r s z á g o k p é n z ü g y i t e v é k e n y s é g é t és g a z d a s á g i szervezeteik ügyvezetését. Az elfogadott

határozatok

értelmében

minden

tagország

bármikor,

kibonta-

kozása b á r m e l y s z a k a s z á b a n k i n y i l v á n í t h a t j a é r d e k l ő d é s é t v a l a m e l y e g y ü t t m ű k ö d é s i akciót illetően. A k o m p l e x p r o g r a m célja: h o z z á j á r u l n i m i n d e n tagország t e r m e ­ lőerőinek gyors fejlesztéséhez, m i n é l m a g a s a b b m ű s z a k i - t u d o m á n y o s színvonal e l é r é ­ séhez, a szocialista t e r m e l é s h a t é k o n y s á g á n a k m a x i m á l i s fokozásához a m u n k á s o s z ­ t á l y p á r t j a vezető s z e r e p é n e k erősítése feltételei közepette, a szocialista á l l a m o k g a z ­ dasági f u n k c i ó i n a k t o v á b b i fejlesztéséhez a n e m z e t g a z d a s á g d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z ­ m u s a és t e r v s z e r ű i r á n y í t á s a a l a p j á n . * Szoros k a p c s o l a t b a n a K G S T - b e n v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s s e l , h a z á n k a szocialista országok m á s n e m z e t k ö z i szervezeteiben is r é s z t vesz. E z e k a s z e r v e z e t e k — N e m ­ zetközi G a z d a s á g i E g y ü t t m ű k ö d é s i B a n k ; N e m z e t k ö z i B e r u h á z á s i B a n k ; K ö z p o n t i Villamos T e h e r e l o s z t ó ; Közös T e h e r k o c s i p a r k és m á s o k — a szocialista országok e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k a l a p j a i t a l k o t ó e l v e k r e é p í t v e fejtik ki t e v é k e n y s é g ü k e t . R o m á ­ nia a M e t a l i m p o r t k ü l k e r e s k e d e l m i v á l l a l a t á l t a l kötött m e g á l l a p o d á s a l a p j á n az I n t e r m e t a l l k e r e t é b e n részt vesz a v a s k o h á s z a t i e g y ü t t m ű k ö d é s b e n is. U g y a n a k k o r e g y ü t t m ű k ö d ü n k m á s szocialista o r s z á g o k k a l a Szocialista O r s z á g o k E g y ü t t m ű k ö d é s i Szervezete a P o s t a és T á v k ö z l é s b e n e l n e v e z é s ű o r g a n i z á c i ó b a n , v a l a m i n t a v a s ú t ü g y i k o l l a b o r á c i ó s z e r v e z e t é b e n . E s z e r v e z e t e k t a g j a i az ázsiai szocialista országok (Kínai N é p k ö z t á r s a s á g , K o r e a i N é p i D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g és V i e t n a m i D e m o k r a t i k u s Köztársaság), v a l a m i n t K u b a . A K G S T - t a g á l l a m o k m a r x i s t a — l e n i n i s t a a l a p e l v e k szerinti gazdasági e g y ü t t ­ m ű k ö d é s é n e k elmélyítése, a k o o p e r á c i ó a t e r m e l é s b e n és m ű s z a k i - t u d o m á n y o s v o n a t ­ k o z á s b a n a r r a h i v a t o t t , hogy elősegítse m i n d e n egyes n e m z e t g a z d a s á g m é g l e n d ü ­ letesebb fejlesztését. A K G S T - t a g á l l a m o k r e l á c i ó i n a k u g y a n a k k o r az a r e n d e l t e t é s ü k , hogy e l ő m o z d í t s á k a gazdasági k a p c s o l a t o k fejlődését m á s szocialista országokkal a világ m á s á l l a m a i v a l , s így biztosítsák a t a g á l l a m o k szélesebb k ö r ű és n a g y o b b a r á n y ú b e k a p c s o l ó d á s á t a v i l á g g a z d a s á g á r a m k ö r é b e . R o m á n i a ú g y véli, h o g y g a z d a ­ sági k a p c s o l a t a i n a k fejlesztése a szocialista á l l a m m a l m i n d e n egyes ország h a l a d á s á ­ n a k tényezője, fontos h o z z á j á r u l á s a szocialista v i l á g r e n d s z e r e r e j é n e k n ö v e k e d é s é h e z .

• Az u t ó b b i öt é v b e n a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t I X . és X . k o n g r e s s z u s a h a t á r o ­ z a t a i n a k megfelelően m i n d s z é l e s e b b k ö r ű e n k i b o n t a k o z t a k h a z á n k és a többi szo­ cialista á l l a m b a r á t i és t e s t v é r i e g y ü t t m ű k ö d é s i k a p c s o l a t a i , a m i p á r t u n k és k o r ­ m á n y u n k k ü l p o l i t i k á j á n a k központi célkitűzése. R e n d k í v ü l gyümölcsözők v o l t a k azok a látogatások, megbeszélések, találkozások, a m e l y e k e n p á r t - és á l l a m v e z e t ő i n k — Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s s a l az élen — e b b e n az i d ő s z a k b a n a többi szocialista á l l a m p á r t - és á l l a m v e z e t ő i v e l részt vettek. A K G S T - n belüli é r i n t k e z é s e k és v é l e ­ m é n y c s e r é k sorát kiegészítették a k é t o l d a l i t a l á l k o z á s o k R o m á n i a és m á s szocialista országok p á r t - és á l l a m v e z e t ő i között, a Varsói Szerződés szervei k e r e t é b e n l é t r e ­ jött találkozások, a p a r l a m e n t i k ü l d ö t t s é g e k kölcsönös l á t o g a t á s a i , a k u l t u r á l i s e g y ü t t m ű k ö d é s , a s p o r t - és m á s r e n d e z v é n y e k sorozata. A többi szocialista á l l a m m a l v a l ó — kétoldali v a g y többoldali — e g y ü t t m ű ­ ködési p o l i t i k á j á b a n p á r t u n k a b b ó l , a szocialista á l l a m o k m i n d e n n a p i g y a k o r ­ l a t a igazolta a l a p e l v b ő l i n d u l ki, h o g y a szocialista n e m z e t e k i n t e r n a c i o n a l i s t a közeledésének t ö r t é n e l m i f o l y a m a t a s i k e r r e l c s a k m i n d e n egyes szocialista á l l a m é r d e k e i tiszteletben t a r t á s a , a teljes jogegyenlőség, m i n d e n egyes szocialista n e m z e t fejlődése és v i r á g z á s a a l a p j á n b o n t a k o z h a t ki. Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s h a n g s ú ­ lyozta: m i n é l j o b b a n képviseli a p á r t a t á r s a d a l m i fejlődés k ö v e t e l m é n y e i t , a d o l -

gozó n é p t ö m e g e k érdekeit, m i n é l j o b b a n oldja m e g a f o r r a d a l m i h a r c k é r d é s e i t , annál szilárdabbak kapcsolatai a néptömegekkel, növekszik a nép bizalma a p á r t ­ b a n s h o z z á j á r u l á s a a szocializmus és a k o m m u n i z m u s á l t a l á n o s ügyéhez. T e v é ­ k e n y s é g é b e n így egyesíti a k o m m u n i s t á k p á r t j a a hazafiság és az i n t e r n a c i o n a l i z ­ m u s k ö v e t e l m é n y e i t , m e r t feladatai egyidejűleg n e m z e t i e k és n e m z e t k ö z i e k , hiszen a n e m z e t i síkon elért g y ő z e l m e k e g y b e n az i n t e r n a c i o n a l i z m u s sikerei is. Az e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztését szolgálják a Csehszlovákiával, Lengyelországgal, B u l g á r i á v a l és a S z o v j e t u n i ó v a l 1968—1970 között m e g ú j í t o t t b a r á t s á g i , e g y ü t t m ű k ö ­ dési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseink. Az e m l í t e t t országok m i n d e g y i k é v e l k é t évtizeddel ezelőtt m e g k ö t ö t t szerződések gyümölcsöző j e l l e g é n e k k o n t i n u i t á s a t ü k r ö z ő d i k a z u t ó b b i é v e k b e n m e g ú j í t o t t s z e r z ő d é s e k b e n is. Nicolae C e a u ş e s c u e l v ­ t á r s r á m u t a t o t t : „Az új r o m á n — s z o v j e t szerződés, a m e l y h ú s z é v e s i d ő s z a k r a r e n d e z i a R o m á n i a és a Szovjetunió közötti k a p c s o l a t o k a t , új t á v l a t o k a t n y i t a p á r t j a i n k és o r s z á g a i n k közötti e g y ü t t m ű k ö d é s , b a r á t s á g és szövetség t o v á b b i f e j l e s z t é s é h e z . . . P á r t u n k és n é p ü n k m i n d e n t m e g fog t e n n i a k a p c s o l a t o k t o v á b b i fejlesztéséért a Szovjetunió K o m m u n i s t a P á r t j á v a l , a Szovjetunió népeivel, m e r t ú g y véli, h o g y ez megfelel m i n d o r s z á g a i n k és p á r t j a i n k é r d e k e i n e k , m i n d p e d i g a szocializmus és a b é k e á l t a l á n o s é r d e k e i n e k . " A jelenlegi f e l t é t e l e k n e k megfelelően továbbfejlesztve a R o m á n i a és az e m l í ­ t e t t szocialista országok közötti előző szerződések előírásait, a fontos d o k u m e n t u ­ m o k új feltételeket t e r e m t e t t e k a gazdasági, m ű s z a k i - t u d o m á n y o s t e r m e l é s és m á s jellegű e g y ü t t m ű k ö d é s i n t e n z í v e b b é t é t e l é h e z és bővítéséhez. A szerződések — n é p e ­ i n k j a v á r a és a szocializmus ügye á l t a l á n o s é r d e k e i n e k megfelelően — új t á v l a t o k a t n y i t o t t a k o r s z á g a i n k szövetsége és b a r á t s á g a előtt, a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s és a szocialista i n t e r n a c i o n a l i z m u s , a függetlenség és a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s , a j o g e g y e n ­ lőség, a b e l ü g y e k b e való b e n e m a v a t k o z á s , a kölcsönös e l ő n y ö k és az e l v t á r s i kölcsönös segítség a l a p e l v e i j e g y é b e n . Az u t ó b b i é v e k s o r á n k ö t ö t t szerződések t ü k r ö z i k R o m á n i a és a t ö b b i á l l a m a m a e l h a t á r o z á s á t , h o g y t o v á b b r a is a szocialista á l l a m o k b a r á t s á g á n a k és e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k fejlesztésére, ezen á l l a m o k egységének m e g s z i l á r d í t á s á r a t ö r e k s z e n e k , a m i a szocialista v i l á g r e n d s z e r l e g y ő z h e t e t l e n s é g é n e k fő biztosítéka. A szerződések e l ő i r á n y z a t a i kifejezik a felek a r r a i r á n y u l ó a k a r a t á t , h o g y t o ­ v á b b r a is k ö v e t k e z e t e s e n h a r c o l j a n a k az i m p e r i a l i z m u s ellen, a n é p e k s z a b a d s á g á n a k és f ü g g e t l e n s é g é n e k ügyéért, a m a szent j o g u k é r t , h o g y m a g u k h a t á r o z h a s s á k m e g sorsukat, h o g y t o v á b b r a is h a t á r o z o t t a n e l ő m o z d í t s á k a b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés politikáját, h a r c o l j a n a k az új v i l á g h á b o r ú megelőzéséért, a b i z t o n s á g m e g e r ő s í t é s é é r t E u r ó p á b a n és a v i l á g b a n . *

Az e l m ú l t öt e s z t e n d ő s o r á n m u n k a é r t e k e z l e t e k e t t a r t o t t a k a Varsói Szerző­ d é s b e n részt vevő országok p á r t - és államvezetői. R o m á n i a a Szerződés a l a p í t ó t a g j a k é n t k ö v e t k e z e t e s e n teljesíti a s z e r v e z e t b e n r á h á r u l ó feladatokat, s hozzá­ j á r u l a Szerződés v é d e l m i k a p a c i t á s á n a k növeléséhez. K ü l p o l i t i k á j a a l a p v e t ő orien­ t á c i ó j á n a k megfelelően, R o m á n i a fejleszti k a t o n a i e g y ü t t m ű k ö d é s é t a Szerződés m i n ­ d e n m á s t a g o r s z á g á v a l , m i n d e n szocialista á l l a m m a l . A többi szocialista országgal v a l ó k a t o n a i e g y ü t t m ű k ö d é s m e g s z e r v e z é s é b e n R o m á n i a a b b ó l az előfeltételből i n d u l ki, h o g y a teljes felelősséget a h a d e r ő k h a r c i felkészüléséért, felszereléséért és n e v e ­ léséért — m i n t á l t a l á b a n az egész b e l - és k ü l p o l i t i k a m e g h a t á r o z á s á é r t — az illető ország p á r t j a és k o r m á n y a viseli, a m i k ö z v e t l e n kifejezése a szocialista á l l a m v é ­ d e l m i , a f o r r a d a l m i v í v m á n y o k k o n s z o l i d á l á s á t biztosítani h i v a t o t t f u n k c i ó j á n a k .

H a d e r ő n k egyetlen vezetője a p á r t , a k o r m á n y , a h a d s e r e g f ő p a r a n c s n o k a . A szocialista R o m á n i a a l a p v e t ő kötelességét teljesíti saját n é p e i r á n t , u g y a n a k k o r m a ­ g a s r e n d ű i n t e r n a c i o n a l i s t a k ö t e l e z e t t s é g é n e k tesz eleget az ország h a d e r e j e h a r c i k a ­ p a c i t á s á n a k növelésével, s erősíti a k a t o n a i e g y ü t t m ű k ö d é s t a V a r s ó i Szerződés m á s t a g á l l a m a i n a k h a d s e r e g é v e l , a szocialista v i l á g r e n d s z e r országai közötti v i s z o n y o k a l a p e l v e i n e k megfelelően. „ E l m o n d h a t j u k , e l v t á r s a k , h a d s e r e g ü n k n e k m i n d e n r e n ­ d e l k e z é s é r e áll, hogy b á r m i k o r teljesítse kötelességét a n é p iránt, szövetségeseink i r á n t , szocialista országokbeli b a r á t a i n k i r á n t , hogy h a d s e r e g ü n k m i n d i g ő r h e l y é n áll. S h a szükségessé válik, m a r a d é k t a l a n u l eleget tesz kötelességének" — m o n d o t t a Nicolae Ceauşescu elvtárs a Fegyveres Erők alapkádereinek tanácskozásán tartott beszédében. Az e l m ú l t öt e s z t e n d ő b e n a n e m z e t k ö z i é l e t b e n — E u r ó p á b a n és m á s u t t is — az erőviszonyok eltolódása a szocializmus és a b é k e j a v á r a h a n g s ú l y o z o t t a b b volt. J e l e n t ő s h a l a d á s m u t a t k o z o t t az E u r ó p a - k ö z i d i a l ó g u s i n t e n z í v e b b é v á l á s á b a n , a k ö z v é l e m é n y m i n d e r ő t e l j e s e b b e n szót e m e l az á l t a l á n o s e u r ó p a i k o n f e r e n c i a m e l ­ lett, a b é k é é r t és a b i z t o n s á g é r t . A m i ó t a 1966. j ú l i u s 5-én a b u k a r e s t i é r t e k e z l e t e n r é s z t v e v ő szocialista országok k i b o c s á t o t t á k az e u r ó p a i b é k e és b i z t o n s á g megszi­ l á r d í t á s á r a v o n a t k o z ó N y i l a t k o z a t u k a t , az e l g o n d o l á s m i n d j o b b a n k ö r v o n a l a z ó d o t t , s új j a v a s l a t o k is felszínre k e r ü l t e k . R o m á n i a cselekvően részt vesz a d i a l ó g u s b a n , s z ü n t e l e n ü l h a r c o l a k o n ­ ferencia építő szellemű előkészítéséért, m i n d e n ilyen i r á n y ú pozitív k e z d e m é n y e z é s t t á m o g a t , számos j a v a s l a t o t terjesztett elő, a m e l y e k a r r a h i v a t o t t a k , hogy közelebb h o z z á k a k o n f e r e n c i a ö s s z e h í v á s á n a k i d ő p o n t j á t és h o z z á j á r u l j a n a k sikeréhez. R o m á ­ n i a e r e d e t i h o z z á j á r u l á s á t t a n ú s í t j a a szocialista országok á l t a l az e u r ó p a i é r d e k l ő d é s e l ő t e r é b e h e l y e z e t t p r o b l é m á n a k az e l ő b b r e v i t e l é h e z az a pozitív v i s s z h a n g és n a g y é r d e k l ő d é s , a m e l y e t az Á l l a m t a n á c s elnöke, Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s egy j a v a s ­ l a t a v á l t o t t ki. F r a n c i a o r s z á g i h i v a t a l o s l á t o g a t á s a i d e j é n egy beszédében, 1970. j ú n i u s 16-án az Á l l a m t a n á c s e l n ö k e kifejtette, h o g y az E N S Z égisze a l a t t E u r ó p á b a n esetleg létesíteni l e h e t n e egy á l l a n d ó jellegű e g y ü t t m ű k ö d é s i szervezetet, a m e l y h o z z á j á r u l h a t n a f ö l d r é s z ü n k á l l a m a i e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k előmozdításához. A Varsói Szerződés t a g á l l a m a i k ü l ü g y m i n i s z t e r e i n e k b u k a r e s t i t a n á c s k o z á s á r ó l (1971. f e b r u á r 18—19.) k i a d o t t K ö z l e m é n y m e g á l l a p í t h a t t a : „A t a n á c s k o z á s résztvevői, figyelembe véve, h o g y az u t ó b b i é v e k b e n k e d v e z ő e n fejlődtek az E u r ó p a - k ö z i kapcsolatok, m e g ­ elégedéssel á l l a p í t o t t á k meg, hogy a szocialista országok erőfeszítéseinek és m á s á l l a m o k h o z z á j á r u l á s á n a k e r e d m é n y e k é n t bizonyos h a l a d á s észlelhető az e u r ó p a i k o n t i n e n s l é g k ö r é n e k e n y h ü l é s é b e n . . . A t a n á c s k o z á s o n k é p v i s e l t szocialista országok a j ö v ő b e n is k o n s t r u k t í v erőfeszítéseket tesznek, h o g y a k o n t i n e n s összes á l l a m a i között kölcsönösen előnyös, n o r m á l i s k a p c s o l a t o k fejlődjenek ki, állást foglalnak amellett, hogy E u r ó p á b a n és az egész világon m e g h o n o s o d j o n és m e g s z i l á r d u l j o n a békés légkör, m e g s z ű n j ö n a fegyverkezési hajsza, s í k r a s z á l l n a k az e u r ó p a i és a v i l á g m é r e t ű e n y h ü l é s é r t és e g y ü t t m ű k ö d é s é r t . " A b é k é s építés h a t a l m a s p r o g r a m j á t m e g v a l ó s í t ó R o m á n i a k ü l p o l i t i k á j a h a r m o ­ n i k u s a n egyezteti saját n é p é v e l s z e m b e n f e n n á l l ó kötelezettségeit a szocializmus á l t a l á n o s ügyével, a b é k e és a h a l a d á s ügyével. E politika á l l a n d ó és k ö v e t k e z e t e s érvényesítése során Románia természetszerűen minden vonatkozásban fejleszti e g y ü t t m ű k ö d é s é t a világ m i n d e n á l l a m á v a l , t e k i n t e t n é l k ü l t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i r e n d s z e r ü k r e . F o r r a d a l m i v í v m á n y a i m e g v é d é s é é r t fejleszti b a r á t s á g á t és szövetsé­ gét a Varsói Szerződés t a g á l l a m a i v a l , m i n d e n szocialista á l l a m m a l , s a t ö b b i szo­ cialista országgal e g y ü t t a k t í v a n h o z z á j á r u l ahhoz, h o g y E u r ó p á b a n , az egész v i l á ­ g o n g y ő z e d e l m e s k e d j e n e k a b é k e és a h a l a d á s eszméi. Eugen Phoebus

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

A Román Kommunista P á r t története megírásának útján A IX. k o n g r e s s z u s a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t ideológiai t e v é k e n y s é g é n e k egyik időszerű f e l a d a t a k é n t jelölte m e g a p á r t t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á t . O l y a n m ű e l k é ­ szítését, a m e l y a r o m á n i a i m u n k á s m o z g a l o m kezdeteitől k i i n d u l v a b e m u t a t j a a m u n ­ k á s o s z t á l y n a k , a k o m m u n i s t a p á r t n a k — a n é p t á r s a d a l m i és n e m z e t i f e l s z a b a d u l á ­ s á é r t folytatott h a r c szervezőjének és v e z e t ő j é n e k — egész útját, szoros k a p c s o l a t ­ b a n o r s z á g u n k fejlődése m i n d e n egyes s z a k a s z á n a k politikai, gazdasági és t á r s a d a l m i valóságával. A p á r t t ö r t é n e t m e g í r á s á t az R K P politikai t e v é k e n y s é g é n e k n a g y m é r e t ű fokozó­ d á s a , egész n é p ü n k szocializmust é p í t ő m u n k á j á n a k l e n d ü l e t e , a t á r s a d a l m i fejlő­ dés o b j e k t í v k ö r ü l m é n y e i t e t t é k s z ü k s é g s z e r ű v é . Egy t u d o m á n y o s a l a p o n m e g í r t p á r t t ö r t é n e t h i á n y á b a n az R K P t ö r t é n e t é n e k t a n u l m á n y o z á s a n a g y r é s z t a z o k n a k a b r o s ú r á k b a n m e g j e l e n t l e c k é k n e k és k o n z u l t á c i ó s a n y a g o k n a k az a l a p j á n t ö r t é n t , a m e l y e k e t az R K P K ö z p o n t i Bizottsága m e l l e t t m ű k ö d ő T ö r t é n e l m i és T á r s a d a l o m ­ p o l i t i k a i T a n u l m á n y i I n t é z e t m u n k a t á r s a i dolgoztak ki. Ezek a t a n u l m á n y o k a P o l i ­ t i k a i K i a d ó g o n d o z á s á b a n , 1960-ban Leckék az RMP történetét tanulmányozók részére c í m m e l k ö n y v f o r m á j á b a n is m e g j e l e n t e k . E r r ő l a k é z i k ö n y v r ő l , a m e l y k é t s é g t e l e n ü l h a s z n o s volt p á r t u n k p r o p a g a n d a - t e v é k e n y s é g e k i b o n t a k o z á s á n a k folya­ m a t á b a n , c s a k h a m a r k i d e r ü l t , h o g y n é l k ü l ö z i a kellő t u d o m á n y o s a l a p o k a t , s az R K P t ö r t é n e t é n e k fontos k é r d é s e i t és e s e m é n y e i t sok e s e t b e n d o g m a t i k u s a n , l e e g y ­ szerűsítve, e g y o l d a l ú a n , a t ö r t é n e l m i v a l ó s á g n e m teljes f i g y e l e m b e v é t e l é v e l t á r ­ gyalja. A I X . p á r t k o n g r e s s z u s , v a l a m i n t az R K P ezt k ö v e t ő e n m e g j e l e n t d o k u m e n t u ­ m a i , főleg p á r t u n k f ő t i t k á r á n a k , Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s n a k a k ü l ö n b ö z ő a l k a l ­ m a k k o r e l h a n g z o t t beszédei é r t é k e s ú t b a i g a z í t á s t a d n a k p á r t t ö r t é n é s z e i n k n e k a r r a vonatkozólag, h o g y a n kell a p á r t t ö r t é n e t k i d o l g o z á s á r a i r á n y u l ó k u t a t ó - és é r t é k e l ő m u n k á t végezni. M i v e l az R K P folytatója a n n a k az évszázados h a r c n a k , a m e l y e t a n é p vívott az ország függetlenségéért, a t á r s a d a l m i igazságosság é r v é n y e s ü l é s é é r t , a r o m á n n e m z e t s az egységes n e m z e t i á l l a m k i a l a k u l á s á é r t , az együttélő n e m z e t i s é g e k e g y e n ­ j o g ú s í t á s á é r t , a t á r s a d a l m i fejlődés m e g g y o r s í t á s á é r t és R o m á n i a h a l a d á s á é r t a civi­ lizáció ú t j á n , „a m u n k á s o s z t á l y , a szocialista mozgalom, a k o m m u n i s t a p á r t h a r c á ­ n a k t ö r t é n e t é t az ország á l t a l á n o s gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődésével összefüggés­ b e n kell b e m u t a t n i , szoros k a p c s o l a t b a n a t á r s a d a l o m fejlődéséhez hozzájáruló t ö b b i f o r r a d a l m i , d e m o k r a t i k u s és h a l a d ó e r ő t e v é k e n y s é g é v e l " (Nicolae C e a u ş e s c u : A Ro­ mán Kommunista Párt — a román nép forradalmi és demokratikus harcának, a romániai munkásés szocialista mozgalom hagyományainak folytatója. Bukarest,

1965). A m i p e d i g a t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k e l e m z é s é n e k , é r t é k e l é s é n e k és b e m u t a t á ­ s á n a k m ó d j á t illeti, a z o k a t — a m i n t a r r a Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s r á m u t a t o t t — „ t u d o m á n y o s a n , o b j e k t í v e n , a m a g u k s o k r é t ű s é g é b e n csakis a d i a l e k t i k u s és t ö r t é ­ n e l m i m a t e r i a l i z m u s , a l e g e l ő r e h a l a d o t t a b b v i l á g - és életszemlélet f é n y é b e n é r t e l ­ mezhetjük". V a l ó b a n , c s a k az ország á l t a l á n o s gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődésével össze­ függésben s a d i a l e k t i k u s és t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s a l a p j á n é r t h e t j ü k m e g a m a g a teljességében a r o m á n n é p és az együttélő n e m z e t i s é g e k f o r r a d a l m i h a r c á t a d e m o k r á c i á é r t , a b é k é é r t s a t á r s a d a l m i h a l a d á s é r t , a m u n k á s o s z t á l y n a k és é l c s a p a t ­ p á r t j á n a k szerepét a politikai élet k i b o n t a k o z á s á b a n , a t á r s a d a l o m f o r r a d a l m i á t a l a ­ k í t á s á b a n , m é r h e t j ü k fel h e l y e s e n a n é p f o r r a d a l m i és h a l a d ó e r ő i n e k hosszú és n e h é z útját, a m u n k á s o s z t á l y fejlődését, az R K P t ö r t é n e t é t . E fontos elvi ú t m u t a t á s o k p a r a n c s o l ó szükségességgé tették, h o g y t ö r t é n é s z e i n k és á l t a l á b a n a t á r s a d a l o m t u d o ­ m á n y o k k u t a t ó i az e d d i g i n é l n a g y o b b g o n d o t f o r d í t s a n a k a f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a ­ lom, a k o m m u n i s t a p á r t t ö r t é n e t e r e á l i s f e l m é r é s é r e . Tisztázni k e l l e t t o l y a n a l a p ­ v e t ő k é r d é s e k e t , m i n t : a f o r r a d a l m i d e m o k r a t i k u s m o z g a l o m és a szocialista m o z ­ g a l o m v i s z o n y a ; az első m u n k á s s z e r v e z e t e k jellege és t ö r t é n e l m i s z e r e p e ; a m u n ­ kásosztály első politikai p á r t j á n a k , a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t n a k a h e l y e a f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m b a n ; a n e m z e t i és t á r s a d a l m i f e l s z a b a d í t á s é r t v í v o t t h a r c kölcsön­ h a t á s a ; a h a l a d ó n e m z e t i b u r z s o á z i a s z e r e p e az ország t ö r t é n e t é b e n ; a polgári és földesúri politikai p á r t o k , v a l a m i n t a k e r e t ü k b e n fellépő k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o k t e v é ­ k e n y s é g e és jellege; a k o r m á n y o k és a R o m á n i a k ü l - és b e l p o l i t i k á j á n a k a l a k í t á s á ­ hoz h o z z á j á r u l ó személyiségek t ö r t é n e l m i s z e r e p e ; R o m á n i a h e l y e a k a p i t a l i z m u s világrendszerében. T ö r t é n é s z e i n k és t u d o m á n y o s k u t a t ó i n k a p á r t i r á n y e l v e i t szem előtt t a r t v a e l m é l y ü l t k u t a t ó m u n k á t f o l y t a t n a k , a m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t az u t ó b b i é v e k b e n egész sor ilyen t é m á j ú t a n u l m á n y , m o n o g r á f i a és cikk j e l e n t m e g . Ezek közül k ü l ö ­ n ö s e n f i g y e l e m r e m é l t ó k a k ö v e t k e z ő k : I. Cojocaru—Z. O r n e a : Falansterul de la Scăieni (1966); Nicolae Copoiu: Refacerea Partidului Social-democrat din România (1966); I o n M. O p r e a : Nicolae Titulescu (1967); Marea răscoală a ţăranilor din 1907 (1967); Al. Gh. S a v u : Dictatura regală 1938—1940 (1970); Unirea Transilvaniei cu România. 1 decembrie 1918 (1970); August 1944 — mai 1945 (1969); M i r c e a M u ş a t : Principalele partide ale claselor dominante şi activitatea lor între anii 1918—1921 (Anale de istorie, 1969. 6); L a d i s l a u B á n y a i — A l . P o r ţ e a n u : Lupta mişcării muncito­ reşti transilvănene pentru făurirea statului naţional unitar (Lupta de clasă, 1968. 11); V. A x e n c i u c : Evoluţia economiei româneşti în anii 1918—1938 (Anale de istorie, 1966. 6): N i c h i t a P a r a s c h i v a — M a r i n P o p e s c u : Transformări agrare în România în anii 1944—1947 (Anale de istorie, 1969.1); G e o r g e s c u T i t u : De la revoluţionarii democraţi la întîiul partid politic al clasei muncitoare — P.S.D.M.R. (Anale de istorie, 1970. 3). A felsorolt monográfiák, t a n u l m á n y o k és cikkek, v a l a m i n t azok, a m e l y e k r ő l h e l y s z ű k e m i a t t itt n e m t ö r t é n t említés, az e d d i g i e k n é l d o k u m e n t á l t a b b a n , e l m é ­ l y ü l t e b b e n és n a g y o b b t u d o m á n y o s igényességgel elemzik, m u t a t j á k b e R o m á n i a l e g ú j a b b k o r i t ö r t é n e t é n e k főbb e s e m é n y e i t és az egyes t ö r t é n e l m i szakaszok fontos a b b kérdéseit. Ezzel n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l n a k h a z á n k f o r r a d a l m i m u n k á s ­ m o z g a l m a , az R K P t ö r t é n e t é n e k teljesebb m e g i s m e r é s é h e z és r e á l i s a b b é r t é k e l é s é h e z . A romániai forradalmi munkásmozgalom, a kommunista párt történetének h a z á n k á l t a l á n o s t ö r t é n e t é v e l szoros k a p c s o l a t b a n v a l ó b e m u t a t á s a k é t s é g t e l e n ü l p á r t t ö r t é n é s z e i n k fontos feladata, ez a z o n b a n m e g k ö v e t e l i o r s z á g u n k , f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l m u n k h e l y é n e k és k a p c s o l a t a i n a k p o n t o s m e g h a t á r o z á s á t is E u r ó p a

n é p e i n e k á l t a l á n o s t ö r t é n e t é b e n . I l y e n v o n a t k o z á s ú é r t é k e s t a n u l m á n y o k az utóbbi é v e k b e n : Ion P o p e s c u - P u ţ u r i — A u g u s t i n D e a c : La Première Internationale et la Roumanie (1966); Nicolae Copoiu: Socialiştii români la Zimmerwald. Septembrie 1915 (Magazin istoric, 1967.2); E m i l B ă d e s c u : Din istoria legăturilor revoluţionare româno-bulgare 1909—1916 (1966); G h e o r g h e U n c : Participarea unităţilor militare revoluţionare române la lupta pentru apărarea Revoluţiei din Octombrie (Studii, 1967.5); T i t u G e o r g e s c u : Semnificaţia internă şi internaţională a luptelor muncitori­ mii române din 1933 (Anale de istorie, 1968. 1); Gh. Matei—V. G h e r g h e s c u : Insu­ recţia naţională antifascistă din România în lumina unor documente ale timpului de peste hotare (Anale de istorie, 1966. 4); G h e o r g h e M a t e i : Date privind contribuţia socialiştilor români la păstrarea şi dezvoltarea legăturilor de solidaritate interna­ ţională a clasei muncitoare în anii 1914—1916 (Anale de istorie, 1970. 2). T ö r t é n e t ­ í r á s u n k a z o n b a n m é g k o r á n t s e m oldotta m e g az ezzel a k ö v e t e l m é n n y e l j á r ó fontos kérdéseket. „A n é p f o r r a d a l m i erőinek, a k o m m u n i s t a p á r t n a k az ú t j a — m u t a t r á p á r t u n k f ő t i t k á r a — n e m volt m i n d i g s i m a és egyenes. Az o s z t á l y h a r c és a szocialista építés f o l y a m a t á b a n számos a k a d á l y t és nehézséget k e l l e t t legyőzni, h i á n y o s s á g o k és h i b á k j e l e n t k e z t e k , s i k e r t e l e n s é g e k b e n is volt r é s z ü n k . A m u n k á s o s z t á l y , a p á r t s o r a i b a n a z o n b a n m i n d i g v o l t a k o l y a n erők, m e l y e k le t u d t á k gyűrni a nehéz p i l l a n a t o k a t , le t u d t á k győzni az a k a d á l y o k a t , és biztosítani t u d t á k a h a l a d á s t a szocializmus felé." A f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m , a k o m m u n i s t a p á r t t ö r t é n e t é t a teljes v a l ó s á g á ­ b a n csakis ú g y m u t a t h a t j u k be, h a a m a g u k összetettségében és s o k r é t ű s é g é b e n m é r j ü k fel, é r t é k e l j ü k m i n d a z o k a t a t é n y e k e t és k ö r ü l m é n y e k e t , a m e l y e k a régi t á r s a d a l m i r e n d s z e r m e g d ö n t é s é é r t s a szocializmus é p í t é s é é r t folytatott o s z t á l y h a r c h a t á r k ö v e i t a l k o t t á k . Ez a k ö v e t e l m é n y a r r a ösztönözte p á r t t ö r t é n é s z e i n k e t , h o g y a l e g m a g a s a b b fokú felelősségérzettel k u t a s s á k , t a n u l m á n y o z z á k a f o r r a d a l m i m o z ­ g a l o m m i n d e n fontos e s e m é n y é t . Ebből a s z e m p o n t b ó l tisztázni és ú j r a é r t é k e l n i k e l l e t t o l y a n fontos k é r d é s e k e t , m i n t a h a z a i szocialista m o z g a l o m ideológiai és politikai fejlődése; az új t í p u s ú p á r t ideológiai k i k r i s t á l y o s o d á s a ; a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t n a k m i n t a k o m m u n i s t a p á r t politikai-szervezeti e l ő d j é n e k á l l á s p o n t j a a k o r legfontosabb e s e m é n y e i v e l és jelenségeivel k a p c s o l a t b a n ; a s z o c i á l d e m o k r a t a , m a j d a szocialista p á r t k e r e t é b e n k i a l a k u l ó b a l o l d a l i s z á r n y és a k o m m u n i s t a csoportok t ö r t é n e l m i s z e r e p e ; a K o m m u ­ n i s t a I n t e r n a c i o n á l é és az R K P v i s z o n y a ; a k o m m u n i s t a p á r t á l l á s p o n t j a a m u n k á s ­ osztály és a p a r a s z t s á g szervezésének, m o z g ó s í t á s á n a k , a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t h o z , v a l a m i n t a b u r z s o á z i a k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i csoportjaihoz v a l ó v i s z o n y á n a k , a n e m ­ zetiségi k é r d é s m e g o l d á s á n a k fontos p r o b l é m á i b a n ; a p á r t s t r a t é g i á j á n a k és t a k t i ­ k á j á n a k helyessége; a m u n k á s e g y s é g f r o n t l é t r e h o z á s á n a k és m e g s z i l á r d í t á s á n a k t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e i ; a k o m m u n i s t a p á r t vezető s z e r e p é n e k é r v é n y e s ü l é s e a n é p i forradalom folyamatában. A f o r r a d a l m i m o z g a l o m fejlődésével k a p c s o l a t o s m á s k é r d é s e k n e k a valósághoz h ű f e l t á r á s a és h e l y e s é r t é k e l é s e szükségessé t e t t e elsősorban a f o r r a d a l m i m o z g a l o m d o k u m e n t u m a i n a k f e l k u t a t á s á t és k i a d á s á t . P á r t t ö r t é n é s z e i n k , főleg p e d i g a K ö z ­ ponti Bizottság m e l l e t t m ű k ö d ő T ö r t é n e l m i és T á r s a d a l o m p o l i t i k a i T a n u l m á n y i I n t é ­ zet m u n k a t á r s a i ezen a t é r e n is j e l e n t ő s m u n k á t végeztek. Az u t ó b b i é v e k b e n m e g j e l e n t d o k u m e n t u m k i a d á s o k közül m e g e m l í t j ü k a k ö v e t k e z ő k e t : Documente din istoria mişcării muncitoreşti din România 1893—1900 (1969); Documente din istoria mişcării muncitoreşti din România 1910—1915 (1968); Documente din istoria mişcării muncitoreşti din România 1916—1921 (1966); Presa muncitorească şi socialistă din România II. 1900—1921, partea a II-a 1907—1916 (1968 — az első k ö t e t 1964-ben, a

m á s o d i k k ö t e t első része pedig 1966-ban j e l e n t m e g — ) ; Marea Revoluţie Socialistă din Octombrie şi mişcarea revoluţionară şi democratică din România. Documente şi amintiri (1967). Ezek m e l l e t t fontos s z e r e p e t t ö l t e n e k b e o l y a n összefoglaló, t ö b b e s e m é n y t átfogó m ű v e k , m i n t : Din istoria luptelor greviste ale proletariatului din România I—IV. (1960—1970), v a l a m i n t bizonyos t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k v a g y j e l e n ­ ségek átfogó elemzésére, szintézisére t ö r e k v ő m u n k á k , m e l y e k közül m e g e m l í t e n d ő G h e o r g h e M a t e i : Cluburile socialiste la sate 1898—1899 (1968); Alianţa clasei mun­ citoare cu ţărănimea muncitoare în România (1969); Armata română în războiul anti­ hitlerist (1965); Curente şi orientări în istoria filozofiei româneşti (1967); Dezvol­ tarea suprastructurii socialiste în România (1966); Greva generală din România 1920 ( 1 9 7 0 ) ; L a d i s l a u B á n y a i : In sprijinul Republicii Ungare a Sfaturilor (1969); Mişca­ rea muncitorească din România 1893—1900 (1965); N . N . C o n s t a n t i n e s c u s z e r k e s z t é ­ s é b e n : Situaţia clasei muncitoare din România 1914—1944 (1966); 1 Mai în România 1890—1970 (1970); Ilie C e a u ş e s c u : Din istoria contractului colectiv în România (1970); T i t u G e o r g e s c u : Organizaţiile de masă legale conduse de P.C.R. 1932—1934 (1967); P e t r e C o n s t a n t i n e s c u - I a ş i : Lupta pentru formarea frontului popular în România (1966); A. P e t r i c — G h . Ţ u ţ u i : Unificarea mişcării muncitoreşti din România (1968). T ö r t é n e l m i s z a k f o l y ó i r a t a i n k b a n , főleg p e d i g az R K P K ö z p o n t i Bizottsága m e l ­ l e t t m ű k ö d ő T ö r t é n e l m i és T á r s a d a l o m p o l i t i k a i T a n u l m á n y i I n t é z e t f o l y ó i r a t á b a n , az Anale de istorieban n a g y s z á m ú , r é s z l e t k é r d é s t t a g l a l ó t a n u l m á n y és cikk j e l e n t m e g . F e l s o r o l á s u k m e g h a l a d j a í r á s u n k kereteit. A f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l m u n k s p á r t u n k t ö r t é n e t é n e k jelenségeit, e s e m é n y e i t elemző és é r t é k e l ő cikkek az eddigi h a s o n l ó jellegű í r á s o k h o z v i s z o n y í t v a s o k k a l e l m é l y ü l t e b b e n , a t ö r t é n e l m i o b j e k t i ­ v i t á s t j o b b a n szem előtt t a r t v a , a p á r t elvi ú t m u t a t á s a i n a k j e g y é b e n közelítik m e g a felvetett p r o b l é m á k a t . A p á r t t ö r t é n e t és á l t a l á b a n az ország t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s a k o r t e r m é s z e t e s e n a b b ó l kell k i i n d u l n i , h o g y az összes n a g y f o r r a d a l m i á t a l a k í t á s o k a t , a t á r s a d a l o m h a l a d á s á t a dolgozó n é p f o r r a d a l m i , h a l a d ó és hazafias erői v i t t é k véghez. „ H a z á n k életének m i n d e n fontos m o z z a n a t a — h a n g s ú l y o z t a Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s — összefügg a t ö m e g e k h a r c á v a l , az egész n é p h a r c á v a l , a m e l y a t á r s a d a l m i h a l a d á s m o z g a t ó ereje, R o m á n i a t ö r t é n e t é n e k igazi alkotója." A n e m z e t i és t á r s a d a l m i fel­ s z a b a d u l á s é r t v í v o t t n a g y c s a t á k b a n a széles n é p t ö m e g e k soraiból t ö b b l e g e n d á s h í r ű f o r r a d a l m á r h a r c o s , k i v á l ó p o l i t i k u s és vezető egyéniség e m e l k e d e t t ki. Ezek, azonosítva m a g u k a t a t ö m e g e k e s z m é n y e i v e l és é r d e k e i v e l , f e l e m e l k e d v e a t á r ­ s a d a l m i fejlődés o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y e i m e g é r t é s é n e k , az o s z t á l y h a r c t ö r v é n y e i i s m e r e t é n e k s z í n v o n a l á r a , j e l e n t ő s szerepet t ö l t ö t t e k b e a f o r r a d a l m i h a r c szervezé­ sében és vezetésében, é r t é k e s e n h o z z á j á r u l v a ezzel az ország, az egész t á r s a d a l o m haladásához. Forradalmi munkásmozgalmunk, a kommunista párt történetét nem l e h e t helyesen b e m u t a t n i a k i e m e l k e d ő f o r r a d a l m á r h a r c o s o k t e v é k e n y s é g é n e k tárgyilagos s z á m b a v é t e l e és é r t é k e l é s e n é l k ü l . Ezek a f o r r a d a l m á r o k u g y a n i s az osztálycsaták t ü z é b e n a z o n o s u l t a k a p r o l e t a r i á t u s s a l , és igyekeztek é r v é n y r e j u t t a t n i az e l n y o m o t t a k érdekeit. P á r t t ö r t é n é s z e i n k n e k szem előtt kell t a r t a n i u k azt az i s m e r t m a r x i — l e n i n i figyelmeztetést, hogy a t ö r t é n e l m e t e m b e r e k a l a k í t j á k , e m b e r e k , e r é n y e i k k e l és h i b á ­ i k k a l együtt. „A f o r r a d a l m á r h a r c o s o k t e v é k e n y s é g e é r t é k e l é s é n é l — m u t a t r á p á r ­ t u n k f ő t i t k á r a — szem előtt kell t a r t a n u n k h o z z á j á r u l á s u k a t és s z e r e p ü k e t é l e t ü k m i n d e n egyes i d ő s z a k á b a n , a m u n k á s m o z g a l o m m i n d e n egyes s z a k a s z á b a n . A m ú l t ­ beli f o r r a d a l m i h a r c b a n elfoglalt h e l y ü k e t a v a l ó s á g n a k megfelelően és n e m attól függően kell é r t é k e l n i , hogy m i l y e n h e l y z e t ü k v a n m a a p á r t b a n . H i b a v o l n a e l t ú ­ lozni egyes vezetők m ú l t b e l i é r d e m e i t c s u p á n azért, hogy a t ö r t é n e l m e t »egybe-

h a n g o l j u k « a j e l e n n e l ; ez a t ö r t é n e l m i igazság m e g h a m i s í t á s á h o z vezetne." A f o r r a ­ d a l m i h a r c , a szocializmus építéséért folyó t ö r e k v é s e k f o l y a m a t á b a n számos o l y a n vezető t e v é k e n y k e d e t t , aki az egyik v a g y m á s i k t ö r t é n e l m i s z a k a s z b a n j e l e n t ő s sze­ r e p e t töltött b e az e s e m é n y e k a l a k u l á s á b a n , felelősségteljes f e l a d a t o k a t teljesített v a g y teljesít m a is p á r t u n k és á l l a m u n k vezetésében. Az é v e k f o l y a m á n egyesek k ö z ü l ü k a t e r m é s z e t biológiai t ö r v é n y e i n e k é r v é n y e s ü l é s e folytán n e m d o l g o z h a t t a k és h a r c o l h a t t a k t o v á b b ; m á s o k e l k ö v e t e t t h i b á j u k k ö v e t k e z t é b e n t á v o z t a k f u n k ­ ciójukból, sőt n é h a a p á r t b ó l is. M i n d e z e k szem előtt t a r t á s á v a l , a p á r t t ö r t é n e t é t , a f o r r a d a l m i h a r c egész f o l y a m a t á t a m a g a összetettségében kell b e m u t a t n i , „a t é n y e k e t p e d i g n e m az e m b e r e k s z u b j e k t í v ó h a j á n a k , n e m a p i l l a n a t n y i p o l i t i k a i s z ü k s é g l e t e k n e k , n e m k o n j u n k t ú r a - s z e m p o n t o k n a k megfelelően kell i s m e r t e t n i , h a ­ n e m úgy, a h o g y a z o k m e g t ö r t é n t e k , az élet i g a z s á g á n a k megfelelően" — m o n d o t t a Ceauşescu elvtárs. Az u t ó b b i i d ő b e n ilyen v o n a t k o z á s b a n is s z á m o t t e v ő e l ő r e h a l a d á s m u t a t k o ­ zott p á r t t ö r t é n é s z e i n k m u n k á j á b a n . Az Anale de istorie hasábjain rendszeresen j e l e n n e k m e g k i e m e l k e d ő személyiségekről szóló életrajzi i s m e r t e t é s e k és m é l t a t á ­ sok. C s a k n é h á n y a t s o r o l u n k itt fel: C o n s t a n t i n Agiu, A r a d i Viktor, Olga Bancic, A l e x a n d r u D o b r o g e a n u - G h e r e a , Encsel Mór, F ó n a g y J á n o s , D a v i d F a b i a n , F a r k a s Károly, E l e n a Filipovici, I. C. F r i m u , Fóris I s t v á n , G a á l G á b o r , Dr. L. G h e l e r t e r , D u m i t r u Grofu, I m r e A l a d á r , C o n s t a n t i n I v ă n u ş , J ó z s a Béla, K ö b l ö s Elek, M ü l l e r K á l m á n , G h e o r g h e Niculescu-Mizil, Ocskó Teréz, E l e n a P a v e l - S î r b u , Lucreţiu P ă t r ă ş c a n u , Hie P i n t i l i e , E u g e n R o z v a n i , S i m ó Géza, F i l i m o n S î r b u , G h e o r g h e U n g u r e a n u , F r a n c i s c Wolf-Boczor. Az e m l í t e t t t a n u l m á n y o k és c i k k e k m e l l e t t szólni k e l l m é g a T ö r t é n e l m i és T á r s a d a l o m p o l i t i k a i T a n u l m á n y i I n t é z e t f o l y ó i r a t á b a n r e n d s z e r e s e n közölt k o n z u l ­ tációs a n y a g o k r ó l , összefoglaló írásokról. Az Anale de istorieban Ştefan Muşat alá­ í r á s á v a l e d d i g a k ö v e t k e z ő ilyen jellegű c i k k e k j e l e n t e k m e g : începuturile mişcării socialiste şi muncitoreşti din România. Crearea P.S.D.M.R.; Mişcarea muncitorească din România în anii 1900—1918; Mişcarea muncitorească în anii avîntului revoluţio­ nar. Crearea Partidului Comunist Român 1918—1921. M e g kell j e g y e z n ü n k , v a n n a k m é g a f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m n a k o l y a n e s e m é n y e i és m o z z a n a t a i , a m e l y e k r e p á r t t ö r t é n é s z e i n k m i n d ez ideig n e m fordítot­ t a k kellő figyelmet. I l y e n e k p é l d á u l a k o m m u n i s t á k és a n t i f a s i s z t á k ellen folyta­ tott p e r e k , a m u n k á s e g y s é g , v a l a m i n t a m u n k á s akcióegység (sztrájkok, községi és p a r l a m e n t i v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l ) l é t r e h o z á s á é r t folyó h a r c b a n elért e r e d m é n y e k és bizonyos, k á r o s a n h a t ó b a l o l d a l i a s , s z e k t á s jelenségek. Az egyes k i a d ó k g o n d o z á s á b a n és az ország k ü l ö n b ö z ő f o l y ó i r a t a i b a n — k ö z ­ t ü k a K o r u n k b a n is — m e g j e l e n t monográfiák, c i k k e k és t a n u l m á n y o k n a g y m é r ­ t é k b e n h o z z á j á r u l n a k a I X . k o n g r e s s z u s k i t ű z t e feladat, a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t t ö r t é n e t e m e g í r á s á h o z . A d o k u m e n t u m o k , r é s z l e t t a n u l m á n y o k és m á s t u d o m á n y o s a n y a g f e l h a s z n á l á s á v a l m e g í r t k é z i k ö n y v t u d o m á s u n k s z e r i n t m á r elkészült, m i n d e n b i z o n n y a l m e g is j e l e n i k p á r t u n k félévszázados é v f o r d u l ó j á n a k e s z t e n d e j é b e n . Bunta Péter

SZEMLE Időszerű utópiák

N e m hiszek semmiféle irodalomelméleti-irodalomszociológiaiprogn meg. N e m hiszek tehát a regény halálában sem, bár készségesen elismer mányaink között megnőtt a non-fiction részaránya. Sütő András köny­ vének sikere éppen ebből a „non-fiction" jellegből magyarázható, s bármennyire is pusztakamarási, mezőségi, erdélyi kötöttségű az A n y á m könnyű álmot ígér, az iránta megnyilvánuló érdeklődés távolról sem minősíthető provincializmusnak. Az amerikai baloldalt feltérképező ta­ nulmányában Sükösd Mihály az irodalomról azt állapítja meg, hogy „a műfajok furcsa szerepváltásának lehetünk tanúi". Az elmúlt év egyik legnagyobb magyarországi könyvsikere egy irodalomtörténész, Fekete Sándor munkája, a Folyosói szümpozion — „az életkedv és derülátás rövid tanfolyama". A kitűnően szerkesztett Modern Könyvtár az ismert lengyel író, Kazimierz Brandys Levelek Z. asszonyhoz című „emléke­ zéseit a jelenkorból" még „T" (tanulmány) jelzettel jelentette meg, a bordeaux-i egyetem összehasonlító irodalomtörténeti professzorának, Robert Escarpit-nak Nyílt levelét Istenhez már a „P" (próza)-sorozatban olvashattuk. Es ami különösen felfigyeltető, a hivatalos bestseller-listák s az ínyencek magán-listái egyaránt bizonyítják a non-fiction előre­ törését.

Láng Gusztáv és Veress Zoltán könyve, a Boríték nélkül egyelőre n e m került a hazai bestsellerek közé, pedig belső értékei indokolnák a laikusok és a szakmabeliek átlagosnál nagyobb figyelmét. Mert a Borí­ tók nélkül n e m divattermék (bármennyire is beállítható az előbbi sorba) — a szerzők belső szükséglete találkozott a társadalmi rendeléssel, ame­ lyet néhány évvel ezelőtt a brassói lap, az Új Idő felismert, s „Colloquium" címen rovatot biztosított Láng és Veress heti levélváltásának. A három-négy évvel ezelőtti olvasmányélményeket felelevenítve, nem kétséges, hogy e levélváltás valóban m ű v é állt össze, s n e m a kiadói jóindulat, hanem az egyes írások ön- és összértéke minősíti könyv-mara­ dandósággal sikeresnek Láng Gusztáv és Veress Zoltán „kollokviumát". A szerzők kérdésfeltevései és válaszai publicisztikusan időszerűek ugyan — többnyire egy-egy friss élmény, tapasztalat vagy a közvéleményt fog­ lalkoztató gondolat köré épülnek —, de miközben a korról, jelenünkről szólnak, egyben önmagukról is vallanak, irodalmi formában. Én ezt az irodalmi formát hangsúlyoznám mindenekelőtt, azzal a megjegyzéssel, hogy n e m csupán a külső formát, a civilizáltabb, ele-

gánsabb megjelenést értem rajta. Sokszor ugyanis hajlandók vagyunk ennyivel beérni, s kevesebb nyelvhelyességi hibát, több műfaji ötletes­ séget látva újságcikkeinkben, meghatódva a magyarosabban és színe­ sebben fogalmazott mondatoktól, publicisztikánk megújulásáról beszé­ lünk. A m bármennyire is szaporodjanak, sűrűsödjenek (tördelésileg!) napi- és hetilapjainkban az egyéni rovatok, gondolati gazdagodás nél­ kül n e m emelhetik ki az újságírást a szürke átlagból. Ebben a tekin­ tetben jelentett újat Láng Gusztáv és Veress Zoltán levélváltása: a heti penzum n e m ötletvadászásra késztette a szerzőket, hanem elmélyü­ lésre is, megállásra olyan apróságoknál, amelyekből az ember évei, é v ­ tizedei épülnek, amelyeknek összegezése maga az élet. S hogy az ne mozaik-halmaz, hanem célirányos cselekvés legyen, melynek a lehet­ séges stabilitást bizonyos etikai rendszer adja, ahhoz penzumainkban meg-megállásra, töprengésre, alkotó, előrelendítő kételyre is szükség van. Lényegében ezt vállalta Láng Gusztáv és Veress Zoltán, s főkép­ pen ezért n e m napi (heti) publicisztika-gyűjtemény, h a n e m inkább iro­ dalom a B o r í t é k n é l k ü l . Érdekességét természetesen szerzőik egyénisége adja: irodalomkri­ tikusként, irodalomtörténészként Láng műközpontú elemzéseivel, etikus tartásával szerzett jó egy évtized alatt tekintélyt magának, Veress Zol­ tán prózája lélektani mélységével, pontosságával jelentett úttörést ro­ mániai magyar irodalmunkban. Ilyen „passzussal" rendelkezve, hogyne lennénk kíváncsiak véleményükre közügyi dolgokban, különösen, ha írói gyakorlatukat publicisztikájukban is folytatják, vagyis változatlanul szem előtt tartják a „műközpontúságot", az etikai igényességet s a lélektani szempontokat. „A magunkfajta vidéki literátor" — minősíti szerényen Láng Gusztáv szerzői kompetenciájukat; ám ha politikai-szociológiai tényismeretük n e m is vetekedhet világlapok kommentátoraiéval, a köz­ vetlen valóságélményt kiegészítő, a múltba s a jövőbe távlatot nyitó műveltségélmény a kis dolgokat is jelentésessé növesztheti. „ N e m v a ­ gyok gyakorlati ember, ezért csak utópiákban tudok gondolkozni" — írja ugyancsak Láng, hogy aztán önérzetesen hozzátegye; „Az élet a történelem marathoni távján mindig az utópiák álmodozóit igazolta." Az ő szóhasználatában azonban az utópia n e m cáfolata, hanem kiegé­ szítése a valóságnak, egy földközeli magatartásnak. „Ezt az utópiát, az élet értékének abszolút mértékeként, m a a kultúra tartja ébren legin­ kább. A művész elsősorban, aki mindig e teljesség felől közeledik az élethez, s ugyanakkor a teljességet mindig az élet tényeiben keresi. Az utópia felől ítélni a valóság fölött, önmagunk fölött — erre tanít a művészet, ebből a tanításból fakad érték volta, persze, csak akkor, ha alá tudjuk vetni magunkat hatásának és törvényeinek." Ilyen értelemben nevezhetjük a B o r í t é k n é l k ü l leveleit időszerű utópiáknak, amelyek a művészet e teljesség-igénye felől, de a hétköz­ nap tényeit tiszteletben tartva közelednek korunk kérdéseihez. A fele­ lősség, a közöny, az elidegenedés, a boldogság, a hatalom, a demokrá­ cia, a provincia, a biztonságérzet, az agresszivitás filozófiai, erkölcsi v o ­ natkozásai kerülnek ú j megvilágításba egy nyaralási emlék, egy hivatali bosszúság, újsághír, felidézett beszélgetés vagy friss o l v a s m á n y é l m é n y kapcsán — de mindig személyes közelítésben. „Talán nevetséges dolog a mi felelősségünkről beszélni olyan eseményekkel kapcsolatban, a m e -

lyekbe n e m lehet beleszólásunk. Az emberi felelősség azonban csak egy­ féleképpen becsületes: ha korlátlan. A béke, ha megengedsz egy m ű ­ kedvelő meghatározást, a szabadság kollektív formája, s csak akkor létezik, ha gyakorolják. De építheted-e rád eső részét, ha n e m sajdul benned is az egészet ért bántalom?" Ez a személyes vonatkoztatás ad varázst a sokszor hallott dolgok újraboncolásának is. Egy-egy váratlan asszociáció, frappáns fogalmazás újra és újra meggyőz arról, hogy a publicisztika hivalkodás nélkül átválthat szép­ irodalomba, kiérdemelheti a „P" jelzetet. (A hamleti „lenni vagy nem l e n n i " s a Camus megfogalmazta választás kérdésének kapcsolatáról olvashatjuk itt: „Az emberiség egy monológ hatodfeles jambusain, úgy­ szólván észrevétlenül, kiszökött a középkorból.") Veress Zoltán és Láng Gusztáv „vitázó egyetértése" megírandó novellák, tanulmányok rövid foglalata; de nemcsak potenciális irodalom, hanem a Mikes Kelemen-i, a Kölcsey-féle hagyomány tudatos folytatása, nemes veretű próza, amely­ től n e m idegen (szerzőik sok tekintetben rokon irodalomeszményének megfelelően) a klasszicizált pátosz, a tradicionális formatisztelet. Per­ sze, a Láng—Veress-levelekben tárgyalt modern létkérdések elképzel­ hetők egy kevésbé kiegyensúlyozott, nyugtalanabb, ironikusabb formában is (amilyet például Escarpit művel), de ez már írói alkatra s ízlésre tar­ tozik, n e m értékmeghatározó. Marin Preda heti válaszai a L u c e a f ă r u l b a n például a maguk közvetlen publicisztikai voltukban formálnak közvéle­ ményt. Es tulajdonképpen ez az elsődleges — szerzőink szándéka sze­ rint is.

Benczédi Sándor: Öregasszony (részlet)

téka Kant Az ö r ö k b é k e Filozofikus tervezet 1795ből arról, hogyan lehetne az ugyanabban az évben kötött porosz—francia békeszerződés helyett valami olyan egyez­ ményt kötni, amely ne újabb háborúk magvait szórja el, ha­ nem a világbékét alapozza meg. Utópia és naivság? Aki ilyen banális kifogást emel, annak meg kell gondolnia, hogy Kant legalábbis olyan okos ember volt, mint ő — és mégis megírta ezt a könyvet. Észokokkal bizonyította — mögöt­ tük egy hetvenegy éves tudós európai presztízse állott —, hogy a békéért cselekedni kö­ telesség, s úgy kell cselekedni, mintha az örök béke lehetsé­ ges volna. A kis remekművet Babits Mihály fordította ma­ gyarra, az ő előszavához Mikó Imre írt bevezetőt Kant állam­ bölcseletéről. (Kriterion, 1971.)

Ion

Puiu—Virgil Ionescu— Aurel Vulcu Organizarea conducerii întreprinderilor

A vállalatvezetés tudomá­ nyos megszervezése ma már égető szükségletként jelentke­ zik. Ám a tudományos szerve­ zés technikájának körvonalai csak akkor bontakozhatnak ki, ha „bizonyos racionálisan meg­ alapozott elv, törvény és mód­ szer alapján a látszólag le­ hetséges megoldásokból ki tud­ juk választani az optimálisat, vagy legalább meg tudjuk ál­ lapítani annak a valószínűsé­ gét, hogy az illető megoldás optimális legyen. A szervezés inkább a maximális valószí­ nűségek, mint a bizonyosságok tudománya". A könyv célja: segítséget nyújtani a vállalat­ vezetés megszervezésével fog­ lalkozó mérnököknek és köz-

À kvantumelmélet történetéről A fizika f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s á n a k h a r m i n c é v é r ő l n y ú j t átfogó k é p e t egy n e v e s a m e r i k a i t u d ó s k ö n y ­ ve*. George G a m o w a k v a n t u m e l m é l e t t ö r t é n e t é t m e ­ séli el t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t ő m u n k á j á b a n . Igyekszik a kvantummechanika alapelveit n e m specialisták s z á m á r a is hozzáférhető m ó d o n kifejteni. Száz évvel ezelőtt a fizika — az, a m i t m a k l a s z szikus f i z i k á n a k n e v e z ü n k — o l y b á t ű n t , m i n t m a g a a m e g t e s t e s ü l t tökély, m i n t az E g z a k t T u d o m á n y prototípusa, mint minden ellentmondástól mentes tökéletes szellemi k o n s t r u k c i ó , m e l y a v i l á g m i n d e n jelenségét meg tudja magyarázni. A m ú l t század utolsó é v t i z e d e i b e n számos o l y a n felfedezés t ö r t é n t , m e l y m e g i n g a t t a ezt a n a g y s z e r ű építményt. Különösen a sugárzásokkal kapcsolatos j e l e n s é g e k okoztak n a g y gondot, m i v e l a k l a s s z i k u s fizika t ö r v é n y e i n y i l v á n v a l ó a n a b s z u r d k ö v e t k e z ­ t e t é s e k r e vezettek. Így p é l d á u l , h a egy s z o b á b a n , m e l y n e k n é g y f a l a t ü k ö r b ő l v a n , m e g g y ú j t u n k egy gyertyát, a k l a s s z i k u s h u l l á m e l m é l e t szerint e l e ­ gendő n é h á n y koromszemcse jelenléte, hogy a gyer­ t y a fénye r ö v i d idő a l a t t u l t r a i b o l y a - , m a j d r ö n t g e n ­ s u g á r z á s s á a l a k u l j o n , és m i n d e n élőlényt e l p u s z t í t ­ son. Ez a fizikusok á l t a l „ u l t r a i b o l y a k a t a s z t r ó f á ­ nak" nevezett jelenség n e m következik be sohasem. Az e l m é l e t és a g y a k o r l a t ezen e l l e n t m o n d á s á t M a x P l a n c k küszöbölte ki 1900-ban, feltételezve, h o g y a f é n y n e m folytonos, h a n e m a p r ó e n e r g i a r é s z e c s ­ k é k b ő l , k v a n t u m o k b ó l áll, m e l y e k e t m a f o t o n o k n a k n e v e z ü n k . P l a n c k l e f e k t e t t e ezzel a k v a n t u m e l m é l e t a l a p j a i t , és m e g i n d í t o t t a a f i z i k á b a n a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k 30 évét. Ez a 30 e s z t e n d ő g y ö k e r e s e n á t a l a k í t o t t a fizikai v i l á g k é p ü n k e t , h a l o m r a d ö n t ö t t e a k l a s s z i k u s fizika é p í t m é n y é t , és h e l y é b e a relativitáselméletet, a k v a n t u m m e c h a n i k á t és a k v a n t u m e l e k t r o d i n a m i k á t állította. F é l r e é r t é s e k e l k e r ü l é s e v é g e t t m e g k e l l j e ­ g y e z n ü n k , h o g y ezt a h a l o m r a d ö n t é s t n e m kell e g é ­ szen szó s z e r i n t v e n n ü n k : a r e l a t i v i s z t i k u s m e c h a ­ n i k a és a k v a n t u m m e c h a n i k a is bizonyos k ö r ü l ­ m é n y e k között, h a t á r e s e t b e n , a k l a s s z i k u s m e c h a ­ n i k a t ö r v é n y e i t szolgáltatja, l é n y e g é b e n t e h á t c s a k a k l a s s z i k u s fizika á l t a l á n o s é r v é n y e s s é g e dőlt m e g . Planck kvantumelméletét egymás után követték a k o r s z a k a l k o t ó a n új e l m é l e t e k . Alig n é h á n y é v r e r á E i n s t e i n kidolgozza a speciális r e l a t i v i t á s e l m é l e ­ tét, a k v a n t u m e l m é l e t segítségével m e g m a g y a r á z z a a f é n y e l e k t r o m o s j e l e n s é g t ö r v é n y e i t , és r ö v i d e s e n eljut az á l t a l á n o s r e l a t i v i t á s elméletéig. B o h r a l k a l ­ mazza a kvantumelméletet a Rutherford-féle planetáris atommodellre, ami lehetővé tette számára a h i d r o g é n a t o m s p e k t r u m á n a k é r t e l m e z é s é t és a k l a s z * George Gamow: 30 de ani care au zguduit fizica. Istoria teoriei cuantice. Editura ştiinţifică. Bucureşti, 1969. (Thirty Years that Shook Physics. The Story of Quantum Theory. Doubleday and Company Inc. Gar­ den City. New York, 1966.)

szikus fizika egy m á s i k a b s z u r d k ö v e t k e z t e t é s é n e k a megcáfolását. A f o r r a d a l m i 30 é v utolsó é v t i z e d é b e n a k v a n t u m ­ e l m é l e t t e l j e s e n új a l a k o t ölt. Louis de Broglie d o k ­ t o r i t é z i s é b e n (1925) feltételezi, h o g y az e l e k t r o n h o z egy h u l l á m s z e r ű j e l e n s é g tartozik. Hipotézise oly f a n ­ t a s z t i k u s n a k t ű n t , h o g y a k o r a b e l i fizikusok azt „la c o m é d i e f r a n ç a i s e " - n e k n e v e z t é k , de alig egy é v r e r á a k í s é r l e t e k r a g y o g ó a n i g a z o l t á k a hipotézis h e l y e s ­ ségét, és 1926-ban E r w i n S c h r ö d i n g e r , a de Broglieh u l l á m o k b ó l k i i n d u l v a , kidolgozza a h u l l á m m e c h a n i ­ k á t , m e l y l e h e t ő v é teszi az a t o m o k és m o l e k u l á k s z e r k e z e t é n e k és t u l a j d o n s á g a i n a k az értelmezését. Vele e g y i d ő b e n W e r n e r H e i s e n b e r g a n e m k o m m u ­ t a t í v a l g e b r a segítségével m e g a l k o t j a a m a t r i x m e c h a n i k á t , m e l y u g y a n o l y a n e r e d m é n y e k r e vezet, m i n t Schrödinger hullámmechanikája. E két mechanikát n e v e z z ü k m a e g y ü t t e s e n kvantummechanikának. Hei­ senberg megfogalmazza a kommutativitási törvénye­ k e t és a b i z o n y t a l a n s á g i relációt, Wolfgang P a u l i felállítja a k i z á r á s i elvet, 1928-ban D i r a c — a l k a l ­ mazva a relativitáselméletet a kvantummechaniká­ b a n — felállítja h í r e s egyenletét, m e l y b ő l k ö v e t k e z i k t ö b b e k között az a n t i r é s z e c s k é k létezése. Ezzel alig 3—4 év leforgása a l a t t a k v a n t u m m e c h a n i k a v é g l e ­ ges f o r m á t öltött. P a u l i , F e r m i , G a m o w és m á s o k a l k a l m a z z á k a k v a n t u m m e c h a n i k á t az a t o m m a g vizs­ g á l a t á b a n . Ezzel n a g y j á b ó l l e z á r u l ez a f o r r a d a l m i korszak, és elméleti t é r e n az ez u t á n k ö v e t k e z ő négy évtized n e m hozott l é n y e g e s e n új gondolatot. G a m o w k ö n y v é n e k k ü l ö n ö s v a r á z s á t az a d j a m e g , hogy a szerző m a g a is a k o p p e n h á g a i iskola t a g j a . A hősi k o r s z a k t i t á n j a i a t a n í t ó m e s t e r e i , személyes ismerősei, b a r á t a i . Sőt, ő m a g a is e t i t á n o k közé t a r ­ tozik. Ő a d t a m e g a r a d i o a k t í v a l f a - b o m l á s k v a n ­ t u m m e c h a n i k a i é r t e l m e z é s é t , atomfizikai s z á m í t á s o ­ k o n a l a p u l ó k o z m o g ó n i a i e l m é l e t e t dolgozott ki, és sok j e l e n t ő s m u n k á v a l j á r u l t hozzá a m o d e r n a t o m ­ magfizika k i a l a k í t á s á h o z . T u d o m á n y t ö r t é n e t i és n é p ­ szerűsítő m u n k á j a így e g y b e n é l m é n y b e s z á m o l ó és izgalmas olvasmány a k v a n t u m m e c h a n i k á b a n jára­ tos e g y é n e k s z á m á r a is. P l a n c k , Einstein, Bohr, de Broglie, S c h r ö d i n g e r , H e i s e n b e r g , P a u l i , Ehrenfest, F e r m i és az e l m é l e t i fizika többi n a g y j a a l e g t ö b b s z a k e m b e r s z á m á r a is csak p u s z t a n é v , v a l a m e l y elmélet, t é t e l v a g y a l a p ­ vető e g y e n l e t felállítója. G a m o w m i n d n y á j u k a t e m ­ b e r k ö z e l b e hozza. V a l a m e n n y i r ő l k i d e r ü l , h o g y h ú s ­ v é r e m b e r , aki dolgozik, örül, k ü s z k ö d i k , s z ó r a k o ­ zik. A v i l á g h í r ű t u d ó s o k egy b ú c s ú v a c s o r á r ó l h a z a ­ felé m e n e t a l p i n i s t a v e r s e n y t r e n d e z n e k egy k o p p e n ­ hágai b a n k falán, a h a r m a d i k emeletig m á s z v a fel, k ö z t ü k a m á r n e m egészen fiatal B o h r is. B o h r r ó l e g y é b k é n t k i d e r ü l , h o g y k i v á l ó síző volt, f i a t a l k o r á ­ b a n p e d i g K o p p e n h á g a legjobb futballistái közé t a r ­ tozott. H e i s e n b e r g c s a k n e m professzionista sízőnek számított, és Lipcsében, ahol a fizika professzora volt, j o b b a n i s m e r t é k e l s ő r a n g ú z o n g o r i s t a k é n t , m i n t fizikusként. Mint általában a nagyon értelmes embereknek, a k ö n y v b e n szereplő elméleti f i z i k u s o k n a k is r e n d ­ kívüli a h u m o r é r z é k ü k . M a g a G a m o w is n a g y tréfa­ csináló. A m i k o r t a n í t v á n y á v a l , A l p h e r r e l elméleti

téka gazdászoknak, ezért a hang­ súlyt inkább a gyakorlati kér­ désekre helyezi. Részletesen foglalkozik a különböző veze­ tési rendszerekkel, és gyakor­ lati útmutatásokat ad az eset­ leges új vezetési rendszerek ki­ dolgozásához. A szerzők az or­ szág különböző gyáraiban vég­ zett kutatások eredményeire támaszkodnak, de felhasznál­ nak a fejlett ipari országokból származó szakirodalmat is. A külföldi anyagból csak azokat a megoldásokat ajánlják, ame­ lyek a mi konkrét körülmé­ nyeink között hasznosak le­ hetnek. (Editura ştiinţifică, 1970.)

Marin A

Preda

kellemetlen

ember

A jelenkori román prózairo­ dalom egyik kiemelkedő alko­ tásának, Marin Preda I n t r u s u l című regényének a magyar fordítását kapja kézhez az ol­ vasó. A regény megjelenése idején azonnal magára vonta a kritika figyelmét, nagy kö­ zönségsikernek is örvendett. Călin Surupăceanut, az önfel­ áldozó hőst — aki életét ve­ szélyeztetve egy másik életet ment meg — végül elhagyja a felesége; barátai, ismerősei hátat fordítanak neki, és a tár­ sadalom értetlenségével is szembe kell néznie. A rokkant ember életútjának leírásában Preda az emberközi kapcsola­ tok világában fellépő tehetet­ lenségi erők káros hatására mutat rá. Az első személyben irt regény változó sodrású cse­ lekményére, érdekes alakjaira szívesen emlékezünk vissza, sorsuk alakulása pedig emlé­ keztetőül szolgál: csakis em­ berségünk megőrzésével épít­ hető fel a holnap „kívül-belül" szép világa. (Kritérion, 1970.)

téka Láng Gusztáv—Veress Boríték

Zoltán

nélkül

A szerzők 26 levélben egy­ más kérdésfelvetéseire rímelő „erkölcsi töprengésekben" igye­ keznek választ adni korunk kuszáitan összetett problémái­ ra. Az etikai alapállás egyéni felelősségének fényében vizs­ gálják a ma emberének min­ dennapi kapcsolatait a társa­ dalmi környezettel, a mellette élő emberekkel. Eszményük a humán arcú világ, s vívódások­ kal teli gondolatmenetük lo­ gikusan vezet el oda, ahol az olvasó számára világossá válik a levonható következtetés — az egyéni helytállás szükséges­ sége az élet bármely helyze­ tében. (Dacia, 1970.)

Féja Lázadó

Géza alkonyat

A harmincas évek irodalmi szociográfiáját felpezsdítő Vi­ h a r s a r o k feledhetetlen szerzője új könyvével kelt méltó feltű­ nést. „Az élet vége felé járván — írja — egyre közelednek ha­ lottaim. Vagy én közeledem fe­ léjük? De amíg a szavak ki nem hűlnek bennem, tanúsá­ got teszek az igazukról." S anekdotikus életközeiben, a ba­ rát és olvasó hű közvetítésé­ ben, örök-frissen előttünk te­ rem Ady és Krúdy legendák nélkül, Móricz, Laczkó Géza, Tersánszky, „Nagybánya fia", Bányai Kornél, Hatvany, a fa­ lukutatást irodalomba segítő Sárközi György, sokszor és szépen a mi Tamási Áronunk, aki „mindenről kozmikus nyel­ ven tudott szólani", és Szabó Pál és Fabry Zoltán. Élő kor­ társak sem hiányoznak, Illés Endre, Győry Dezső, Simon István jelenik meg a művészi képernyőn, s az irodalmi fel­ mutatás varázslatában megle­ petésként találkozunk a romá­

s z á m í t á s o k a t v é g z e t t a k é m i a i e l e m e k n e k a csilla­ gok b e l s e j é b e n való keletkezésére vonatkozólag, e r e d m é n y e i k e t p a p í r r a v e t e t t é k , de G a m o w n e m volt megelégedve. „Valami hiányzik" — állapította meg, és a h i á n y t p ó t l a n d ó , a szerzők közé b e v e t t e egy „ B e t h e " n e v é t is. Így a k ö z l e m é n y A l p h e r , B e t h e és G a m o w n e v e a l a t t j e l e n t m e g , a s z á m í t á s o k a l a p j á n felállított k o z m o g ó n i a i e l m é l e t e t p e d i g a h á ­ r o m n é v h a n g z á s a a l a p j á n m a is α, ß, γ - e l m é l e t ­ ként emlegetik. G a m o w vonzó stílusa ezt a k ö n y v e t is, m i k é n t számos t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t ő m u n k á j á t , élvezetessé és o l v a s m á n y o s s á teszi. A m i k o r P a u l i t m u t a t j a b e , ú g y ír róla, m i n t aki h á r o m dologgal t e t t e n e v é t halhatatlanná: a Pauli-elv megfogalmazásával, a n e u t r i n o felfedezésével és a „Pauli-effektussal". Ez a z effektus azon alapszik, h o g y P a u l i , a m i l y e n k i v á l ó e l m é l e t i fizikus, é p p e n o l y a n rossz kísérletező volt. A rossz n y e l v e k á l t a l a P a u l i - e f f e k t u s n a k n e v e z e t t j e ­ l e n s é g p e d i g a b b a n állt, h o g y P a u l i n a k hozzá se k e l ­ lett n y ú l n i a egy készülékhez, h o g y elromoljék, e l e ­ g e n d ő volt, h a v é g i g m e g y a l a b o r a t ó r i u m o n . P a u l i e g y é b k é n t , aki r o p p a n t élénk, v í g k e d é l y ű , k e l l e m e s e m b e r volt, szellemesség d o l g á b a n s e m m a ­ r a d t el fizikustársai mögött. 1958 elején H e i s e n b e r g a r á d i ó b a n n y i l a t k o z o t t az elemi részecskék új e l m é ­ letéről. G a m o w h o z intézett l e v e l é b e n P a u l i m i n d ­ össze a k ö v e t k e z ő k o m m e n t á r t fűzi a r á d i ó n y i l a t k o ­ zathoz: „Íme, bebizonyítom a világnak, hogy úgy t u d o k festeni, m i n t Tizian." K ö v e t k e z i k egy h a n y a ­ gul o d a v e t e t t t é g l a l a p és a l a t t a e n n y i : „Csak a t e c h ­ nikai részletek hiányoznak." Megjegyzendő, hogy P a u l i n a k m e g v o l t az erkölcsi a l a p j a ilyen s z a r k a s z ­ t i k u s h a n g n e m e t h a s z n á l n i , hisz az új e l m é l e t e t H e i ­ s e n b e r g é p p e n vele közösen dolgozta ki. A fizikusi szellemesség c s ú c s p o n t j a a z o n b a n k é t ­ ségtelenül a k ö n y v függelékét a l k o t ó „ B l e g d a m s v e j i Faust". Ahogy az ókorban minden út Rómába veze­ tett, a h ú s z a s - h a r m i n c a s é v e k b e n az e l m é l e t i fiziku­ sok ú t j a K o p p e n h á g á b a , a B l e g d a m s v e j 15. s z á m alá, a h o l B o h r E l m é l e t i Fizikai I n t é z e t e állott. Az intézet 1932-ben ü n n e p e l t e f e n n á l l á s á n a k tizedik é v f o r d u l ó ­ ját, és az ez a l k a l o m m a l r e n d e z e t t k o n f e r e n c i a u t á n m u t a t t á k b e ezt a r a g y o g ó F a u s t - p a r ó d i á t , az intézet m u n k a t á r s a i n a k k o l l e k t í v s z e r z e m é n y é t . Igazság sze­ r i n t n e m is F a u s t - p a r ó d i a , h a n e m az elméleti fizika a k k o r i p r o b l é m á i n a k a p a r ó d i á j a ez, a Faust for­ m á j á b a ö n t v e . A goethei n y e l v e t a k o p p e n h á g a i n e ­ ves tudósok szavajárása tarkítja, valamint ragyogó szójátékok, m e l y e k n e m fizikusok s z á m á r a teljesen é r t h e t e t l e n e k . Az Ú r szerepét B o h r játssza, Mefisztó n e m m á s , m i n t P a u l i , aki N e u t r i n o - G r e t c h e n k é p é ­ vel kísérti m e g a s z k e p t i k u s E h r e n f e s t - F a u s t dok­ t o r t . A n e u t r i n o létét p á r évvel azelőtt tételezte fel P a u l i , és a b b a n az i d ő b e n á l l a n d ó v i t a t á r g y a volt. A fizikusok n a g y része a b s z u r d n a k t a r t o t t a az ötle­ tet, m i v e l a feltételezett r é s z e c s k é n e k sem n y u g a l m i t ö m e g e , s e m e l e k t r o m o s töltése nincsen, és n e m is e l e k t r o m á g n e s e s e n e r g i a k v a n t u m . C s a k n e m 30 é v k e l l e t t a h h o z , h o g y e k ü l ö n ö s részecske létét v é g é r ­ v é n y e s e n b e l e h e s s e n b i z o n y í t a n i . Így a b b a n az idő­ ben valóban kiváló t é m a volt a „ B l e g d a m s v e j i F a u s t " s z á m á r a . A klasszikus v e r e t ű f o r m a , az el-

m é l e t i fizikai t a r t a l o m és a s z i p o r k á z ó a n szellemes szójátékok k e v e r é k e e l l e n á l l h a t a t l a n v a r á z s t kölcsö­ nöz e n n e k a m a n a p s á g m á r t u d o m á n y t ö r t é n e t i k o r ­ d o k u m e n t u m n a k s z á m í t ó s z í n d a r a b n a k . Szerencsés ötlet volt, hogy G a m o w ezt érdekfeszítő k ö n y v é h e z csatolta. niai magyar folklór-megújho­ Z s a k ó J á n o s dás értékelésével is: Faragó József, Nagy Olga, Vöő Gab­ riella, Olosz Katalin, Almási István mesegyűjteményei kap­ nak itt nemzetközi rangú beso­ rolást. (Szépirodalmi Könyv­ kiadó, 1970.)

téka

A lelkiismeret dokumentuma

M o n d j a v a l a k i : „ N e m v e t t e m m e g S ü t ő új k ö n y v é t . G o n d o l t a m , k é t jó k ö n y v e t e g y m á s u t á n — úgyse ír­ h a t . . . " Az igeidőből, a m o n d a t lejtéséből is k i t e t ­ szik, t u d j a m á r , hogy t é v e d e t t . S t é v e d n i j o b b , m i n t csalódni. Bevallom, m a g a m is félve n y ú l t a m a k é z b e si­ m u l ó kis k ö t e t h e z . Az előbbi — n e m is k e v e s e k át­ érezte — a g g á l y m e l l e t t műfaji f e n n t a r t á s o m volt. M a g a az író f o g a l m a z t a m e g . m i n d j á r t a k ö t e t k e b e ­ köszöntőjében, m i t ő l is féltem — k o r á n t s e m S ü t ő A n d r á s szeme, szíve, tolla, h a n e m csakis bizonyos h é t m é r f ö l d e s csizma i r á n t b i z a l m a t l a n u l ; a „ t u r i s z t i ­ kai i d i l l i z m u s fertőzési veszélyei"-ről beszél, m e g a r ­ ról, h o g y „ M i n d e n n é p ó h a j a — n y í l t v a g y t i t k o s t ö ­ r e k v é s e — o l y a n s z í n b e n t ű n n i föl a v i l á g előtt, a m i ­ lyen a v á g y a i b a n l e n n i s z e r e t n e " . A j ó l n e v e l t u t a z ó , szíves v e n d é g l á t ó i t ó l g o n d o s a n i d e - o d a t e r e l g e t v e , b e ­ lemegy a kölcsönösen t a p i n t a t o s j á t é k b a , s — „Ezen nincs m i t c s o d á l k o z n i " — h a j l a m o s m e g r e k e d n i „a Hilton-szállók összkomfortjánál", s z e m e t h u n y v a „a c ö l ö p h á z - l a k ó k cölöp-gondjai előtt". V a g y a m i n e m k e v é s b é b á n t j a az olvasót — k ü l ö n ö s e n , h a sosem l a ­ kott s e m H i l t o n - s z á l l ó b a n , s e m c ö l ö p h á z b a n —, egyik­ m á s i k k ö v e t e a kölni d ó m v a g y a T a d z s M a h a l l á t ­ tán csupán a klerikális reakció vagy a gyarmatosí­ tás k i v á l t o t t a i n d u l a t a i t közli, fogcsikorgatva, hossza­ dalmasan. M é l t á n y t a l a n s á g v o l n a , v a g y m é g a n n á l is roszszabb, á l n o k dicséret, h a a Rigó és apostol* é r d e m é t m á s ú t i j e g y z e t e k s i l á n y s á g á v a l d ú c o l n á m alá. C s a k ­ hogy a k ö n y v h ö z , a jó k ö n y v h ö z k i v á l t k é p p , m i n t a holdhoz az u d v a r a , h o z z á t a r t o z i k az is, a m i t — a k á r az ellentét, a kiegészítés r e f l e x - m e c h a n i z m u s á t is mozgásba h o z v a — m e l l é g o n d o l u n k . S ü t ő k ö n y v e okos szüneteivel, f u k a r jelzőivel, szerteágazó t á r s í t á ­ saival a n n y i v a l t ö b b e t m o n d m e g s z á m l á l h a t ó s z a v a i ­ nál, hogy ú g y t ű n i k , olvasás k ö z b e n a k ö t e t l á t h a t ó t e r j e d e l m é n e k t ö b b s z ö r ö s é r e nő. Egyik e m b e r a z é r t utazik, h o g y szórakozzék. A m á s i k o k u l n i a k a r . E g y e s e k (vélt v a g y valóságos) fö­ l é n y ü k e t fitogtatják, m á s o k elveszetten v a g y szinte elégtétellel r e g i s z t r á l n a k m i n d e n t é n y t , a m i k i s e b b ­ r e n d ű s é g i t u d a t u k a t t á p l á l j a . N e m t u d o m , mi a na­ gyobb é r d e m , v á l t o z n i a v i l á g l á t á s h a t á s á r a , v a g y * Sütő András: Rigó és apostol. Úti tűnődések. terion Könyvkiadó. Bukarest, 1970.

Augustin

Buzura

Absenţii A fiatal kolozsvári író har­ madik kötetével a hazai próza­ írás élvonalába érkezett. Mihai Bogdan kutató-orvos munkahe­ lyén és magánéletében kudar­ cot vallott, a társadalmi siker­ telenségek és a szerelmi bol­ dogság elvesztése miatt lelkileg felőrlődik, kiúttalanságát szün­ telenül bonyolódó önvizsgálat­ tal elemzi. Az európai lélek­ tani regény hagyományaihoz kapcsolódó mű cselekményes részei jelzésszerűen magukban hordozzák a főhőst és környe­ zetét összekötő szálakat. Buzu­ ra könyvét ezért nevezhetjük az utóbbi évek egyik legjob­ ban megírt román társadalmi­ lélektani regényének. (Dacia, 1970.)

Tamási Jégtörő

Áron Mátyás

Gonosz lidérc, jó szellem, természet és természetfölötti harcol emberért és ember el­ len ebben a színes-ízes, csupa humánum, a Tamási-próza minden erényével ékes mese­ regényben. A népi hiedelmek, a képzeletdús babona a mági­ kus művészet öröksége, s mint ilyen hagyományokhoz kapcso­ lódó alkotás, Tamási Áron mű­ ve többet revelál a székelység folklórjából és etnográfiájából, mint — ahogy azt a korabeli — an­ Kri- kritika is megjegyezte nak osztályharcából. A tartós

téka értékek ítélőszéke előtt ez 1936ban sem minősülhetett eszté­ tikai fogyatékosságnak, ma már néplélektani-szociológiai érté­ két is fel tudjuk becsülni. Ba­ logh Edgár előszava a sajáto­ san erdélyi népi avantgarde megnyilatkozásaként rokonítja Tamási művének valóságfelet­ tiségét a szürrealizmus fan­ tasztikumával. (Kriterion, 1970.) Saul

Bellow

Herzog A szerző neve nem ismeret­ len olvasóink előtt. Bellow-nak ez a regénye a megjelenés óta eltelt évtized során Ameriká­ ban három kiadást ért meg, számos nyelvre fordították le, s mint az új amerikai iroda­ lom legkiválóbb alkotásainak egyikét tartják számon, egy értelmiségi nemzedék kegyet­ len humorú önvallomásának társadalmi értékű, művészi do­ kumentumaként. Maga a szer­ ző egyetemi magántanár, szo­ ciológus. Regényein kívül mintegy tíz színműés elbe­ széléskötete jelent meg. (Hori­ zont, 1970.)

Varró Gyilkos

Dezső tavasz

Kései, de szerencsére nem végérvényesen megkésett adós­ ságtörlesztés az Abafáy Gusz­ táv gondozásában megjelent, első Varró Dezső-kötet, amely a két világháború közötti ro­ mániai magyar líra eddig csak folyóiratokból, az E r d é l y i H e ­ likonból, a P á s z t o r t ű z b ő l , a N y u g a t b ó l ismert szerzőjének terjedelemre nem nagy, de lí­ rai intenzitásban gyakran fi­ gyelemre méltó életművét gyűj­ ti egybe. Költészetünk Áprily — Dsida-vonulatának szerény, de tiszta hangú képviselője Varró Dezső; nem játszik olyan

megmaradni annak, ami voltunk. Sütő András, ha változott is, ú g y t e t t e , h o g y a l a k u l á s a fokozatosan, szinte é s z r e v é t l e n ü l b e l e é p ü l t egykori l é n y é b e , az egyszeribe és véglegesbe. Egyetlen í r á s a sem é r z é k e l ­ t e t t e m é g t a l á n ilyen erővel a r o b u s z t u s t e h e t s é g ­ n e k azt a képességét, h o g y ú g y asszimiláljon, m i n t h a m i n d e n , a m i t t u d á s k é n t szerzett, h a t á s k é n t m a g á b a szívott, m i n d i g is sajátja lett v o l n a . N a p ó l e o n a touloni t ü z é r i s k o l á b a n felsőbb m a t e m a t i k á t t a n u l v a ú g y é r e z t e — m i n t k é s ő b b v a l l o t t a —, h o g y n e m is t a n u l , i n k á b b e m l é k s z i k v a l a m i r e , a m i t egyszer m á r t u d o t t , s m o s t csak felidéznie kell. Mi e b b e n az é r d e m ? H á t h a az é r d e m e l v á l a s z t h a t a t l a n az e r ő ­ feszítéstől, a k k o r bizony s e m m i . C s a k h o g y az igazi, az asszimilált k u l t ú r á h o z az elegancia k é p z e t e t á r s u l , n e m p e d i g a l á t h a t ó erőfeszítésé, m e l y a s z e l l e m i e k ­ ben egyenesen gusztustalan. Mi á r u l k o d i k az i d e g e n n é p e k h á z a t á j á n forgolódó e m b e r r ő l ? Az, h o g y m i t vesz észre, m i r e kíváncsi, m i r ő l m i j u t eszébe. Mit t u d a r r ó l , a m i t lát, s h o g y a n fogadja, a m i t n e m t u d o t t ? Mit hoz m a g á v a l a m e s z szi földről, s — last b u t n o t least — m i l y e n ú t r a v a l ó ­ v a l t a r i s n y á z z a fel m a g á t ? Hogy m i n d j á r t az utolsó­ val k e z d j ü k — e r r e is, a t ö b b i r e is é r d e m b e n m a g a a k ö n y v válaszol —, S ü t ő szülőföldje, a Mezőség aszs z o n y a i n a k „ősi p é l d á j a szerint az ú t i r e m é n y s é g g e l e g y ü t t m a g á v a l v i t t e i t t h o n i f o n n i v a l ó j á t is". H o g y m i is é r t s ü k , h o g y a n é r t e t t e m e g e b b ő l a n a u m b u r g i d ó m h a r a n g o z ó j á n a k apostol-vigyázó, r i g ó - h i v o g a t ó t ö r t é n e l m i m a g y a r á z a t á t : „Az a b l a k o t , k é r e m , m i n ­ dig n y i t v a kell t a r t a n i " — e l ő b b P u s z t a k a m a r á s r a i n ­ v i t á l m a g á v a l . O t t m e g e g y e n e s e n a t e m e t ő b e vezet, K e m é n y Z s i g m o n d ledőlt, s m i n d a d d i g fel n e m állított s í r k ö v é h e z . M e r t S ü t ő n e k a z „itthoni f o n n i v a l ó " — i t t h o n is gondja, n e m kell T e h e r á n i g , Velencéig r e ­ p ü l n i e , hogy eszébe jusson. Szükséges ezt k ü l ö n f e l e m l e g e t n i ? N e m m u s z á j , de t a l á n n e m is á r t . M e r t a P e g a z u s o n , Gépkocsin, B o e ingon száguldozó költő s z á m á r a olykor t é r k é p p é v á l i k a t á j , sírok és bölcsők o n n a n f e n t r ő l e g y á l t a l á n n e m l á t s z a n a k , az e m b e r - h a n g y á k is alig, a k i k a m a g u k ­ n á l n a g y o b b t e r h e t cipelik. N e m r é g i b e n s z á m o l t b e egyik n e v e s k ö l t ő n k t a l á l k o z á s á r ó l h a v a s i o l v a s ó k k a l , a k i k télvíz i d e j é n gyalog t e t t e k m e g sok-sok k i l o ­ m é t e r t a k e d v é é r t , m e r t m é g sose l á t t a k e l e v e n k ö l ­ tőt. „ H á t ez igen szép — t ö r t e m e g e k k o r a m e g ­ h a t o t t c s e n d e t a szónok p r ó z a í r ó (és p r ó z a i a n g o n ­ dolkozó) t á r s a —, de h a m á r h a g y t a d , h o g y m e g b á ­ m u l j a n a k , azt m e g t u d a k o l t a d - e tőlük, v a n - e az i s k o ­ l á n a k elég tűzifája, s h á n y g y e r e k m a r a d ki h e t e k r e a k e m é n y fagyok i d e j é n ? " M e g k ö v e t e m S ü t ő A n d r á s t , h o g y az ő szaváról, g o n d j á r ó l , é l m é n y é r ő l i s m é t c s a k a m á s o k é j u t az e s z e m b e . M a g á r a v e s s e n e g y é b k é n t . M e r t n e k i is m i n d e n h o l , m i n d e n r ő l v a l a m i M á s j u t a z eszébe, s ez a M á s m i n d i g u g y a n a z . M e r t h o g y é r t ­ sem egyébként, hogy „Itthoni fonnivaló n é l k ü l . . . n e m is é r d e m e s u t a z n i ; az e m b e r t megöli a világ v é g t e l e n közönye"? N e m t u d o m , v a l ó b a n Sirázig kell-e m e n n i , h o g y az a r á n y o k — a v i l á g s b e n n e a mi h e l y ü n k , t á g u l ó t é r b e n , zsugorodó i d ő b e n — k e l l ő k é p p e n e l r e n d e z ő d ­ j e n e k . De a költők, Szádi, Háfiz, a szőnyegek és D á r i u s v á r o s á b a n i s m e r i fel P u s z t a k a m a r á s fia: „Illet-

lenség l e n n e azt m o n d a n i , hogy v é n E u r ó p a . " Neki, S ü t ő n e k m á r i g a z á n n i n c s m i é r t p i r u l n i a . De n e k ü n k , a k i k olvassuk, a r c u n k b a kergeti a v é r t a felismerés: h á n y , m é g e n n é l is t r a g i k u s a b b illetlenségre v e t e m e ­ d ü n k n a p m i n t n a p ! H a m ű v e l t s é g r e , közelebbről a szerző asszimilált k u l t ú r á j á r a u t a l t a m az i m é n t , b e l e ­ é r t e t t e m az ilyen és e h h e z h a s o n l ó r e v e l á c i ó k a t is. H e l y s z í n e k és p i l l a n a t o k , b á r m i l y g a z d a g o k is l e n ­ n é n e k , a Rigó és apostol írója s z á m á r a m i n d i g t ö b b e t m o n d a n a k az a d o t t tájegység, m ű e m l é k , t a l á l k o z á s egyszeri j e l e n t é s é n é l . Ezt a t ö b b l e t e t m á r ő vitte m a ­ gával. S ü t ő l á t á s m ó d j á n a k , felfogó és feldolgozó k é ­ pességének számtalan nevet adhatunk, annyit, ahány e l e m b ő l összeállott a l e g t i t o k z a t o s a b b l o m b i k b a n . N e ­ v e z z ü k e z ú t t a l t ö r t é n e l m i é r z é k n e k , h a t ö k é l e t l e n is a meghatározás, minthogy éppen a tudatosságot lát­ szik mellőzni. S p e c i f i k u m á t a szerző segítségével r ö g ­ zíthetjük. A m á r idézett előszóban Sütő a K o n g ó t felfedező G i d e - e t és az Algériát, S p a n y o l o r s z á g o t b e ­ j á r ó B e a u v o i r t idézi, m i n t a k i k n e k szívesen a n y o ­ m á b a szegődött v o l n a . Nos, az e m l í t e t t ú t i n a p l ó k az értelmiségi elkötelezettség j e g y é b e n fogantak. E n n y i ­ b e n r o k o n í t h a t ó m a g a t a r t á s u k a S ü t ő é v e l ; hiszen szívszorító v a l l o m á s o k arról, h o g y s z á z a d u n k b a n , föl­ d ü n k ö n n i n c s e n e k távoli országok, idegen n é p e k . M i n d e n közel v a n , m i n d e n h e z k ö z ü n k v a n , m i n d e n ­ é r t felelősek v a g y u n k . C s a k h o g y — s itt k ö v e t k e z i k a gyökeres eltérés — Gide-et és B e a u v o i r t polgári rossz k ö z é r z e t ü k k e r g e t i világgá, az az egyéni felelősség­ k é n t felfogott l e l k i i s m e r e t f u r d a l á s , hogy k i z s á k m á ­ nyoló osztály, g y a r m a t t a r t ó ország szülöttei. N e m a z é r t u t a z n a k , h o g y felejtsenek, h a n e m hogy l é p ­ t e n - n y o m o n m i n d e n a r r a e m l é k e z t e s s e őket, ezt a világot — az ő e l ő b b csak b í r á l t , a z t á n m e g t a g a d o t t , elvetett v i l á g u k a t — m e g kell v á l t o z t a t n i ! V í v ó d á ­ sok á r á n elért v é g k ö v e t k e z t e t é s ü k S ü t ő A n d r á s szá­ m á r a — k i i n d u l ó p o n t , evidencia. Ilyen e v i d e n c i a b i r t o k á b a n a t ö r t é n e t i összefüggé­ seket, az erkölcsi t a n u l s á g o k a t k e r e s n i s e m kell: ö n ­ k é n t k í n á l k o z n a k . És k í n á l j á k a biztonságot, a m e l y lyel r é g e b b e n k i s e m m i z e t t n é p e k és osztályok veszik b i r t o k u k b a a világot, n é z n e k k ö r ü l b e n n e , v á l a s z t j á k el g o n d o s a n a m e g ő r z e n d ő t az elvetendőtől. Ez a k o l ­ l e k t í v b i z t o n s á g é r z e t S ü t ő b e n s z e r e n c s é r e a személyes m é r t é k t a r t á s , szerénység k é p é t ölti fel. S az r o p p a n t fontos. A t ö r t é n e l e m k e r e k e — m e l y n e k forgását b ö l ­ csen szemlélni t a l á n é p p e n P u s z t a k a m a r á s t a n í t o t t a m e g azt, a k i n e k a n y j a „ k ö n n y ű á l m o t ígér" — fel- s k i v e t e t t m á r e g y k e d v ű e n n e m egy újgazdag osztályt, parvenű klikket. „A m ó c v i d é k e n m e g k é r d e z t e m egy r o m á n p a r a s z t o t : m i r e e m l é k s z i k legélesebben a t ö r t é n e l e m b ő l . Egy k e ­ r é k r e , a m e l l y e l H o r i a és Cloşca m e g t ö r e t e t t 1785 feb­ r u á r j á b a n " — o l v a s s u k a kötet Gond és jelkép című í r á s á b a n . És u g y a n o t t : „ V e s p a s i a n u s , m i u t á n J e r u z s á ­ l e m e t feldúlta, ősi t e m p l o m á t é p e n h a g y h a t t a volna. A t e m p l o m a z o n b a n J u d e a l é t é n e k s z i m b ó l u m a volt." S m i r e idézi p é l d a k é n t a m á b a n élő, m ú l t a t - j ö v e n d ő t m a r x i s t a s z e m m e l fürkésző író H o r i a k e r e k é t , S a l a ­ m o n szentélyét? A r r a a h e l y h e z s időhöz n e m k ö t h e t ő szomorú t a p a s z t a l a t r a , h o g y „ H a a l a p o s m u n k á t a k a r végezni, b á r m e l y h ó d í t ó h a t a l o m a l e i g á z o t t n a k elő­ ször a h a d s e r e g é t , u t á n a rögtön a t ö r t é n e l m i m ú l t j á t

téka gazdag skálán, mint nagy kor­ társai, a szerelem és a halál élménye hatja át tájverseit is. Ma már, három-négy évtized­ del e versek születése után, kevésbé érzékeljük bennük a költői gondolatot, ám képeinek érzelemgazdag pontossága nem­ egyszer a hetvenes évek vers­ olvasóját is magával ragadja. (Dacia, 1970.) Kiss

Benedek

Gazdátlan

évszak

Az e l é r h e t e t l e n föld című antológia kilenc költője közül talán a legtehetségesebb mu­ tatkozik be ezzel a tiszta han­ gú verskötettel, nem rejtve hű­ ségét a „szorgos parasztidő"höz, de a József Attilával ma­ gáévá tett „külváros, gyárfüst, háztartási gáz" s a hajnali vil­ lamos világához sem. Jelen­ idejű költészet a Kiss Bene­ deké, az erős történelmi tudat és az illyési, Nagy László-i értelemben felfogott folklór­ ihletés nem gyengíti, sőt in­ kább erősíti ezt a jelenidejűséget. Stilárisan nem a legjel­ lemzőbb s a legszerencsésebb, a költői tartást, a verskötet alaphangját azonban jól érzé­ keltető a kötetzáró vers e két sora: „mindig szülésre vágya­ kozó vérlobogás." Elkötelezett­ ség és világra nyitottság, já­ tékosság és formai fegyelem jelentős költői egyéniséget ígér­ nek — részben már mutatnak is a kötet verseiben. (Kozmosz, 1970.)

D. Sz.

Lihacsov

Cselovek v lityerature Drevnyej Ruszi A neves szovjet irodalomtör­ ténész hét évszázad alkotásait használja fel azoknak a stílu­ soknak, látásmódoknak, művé­ szi ábrázoló eszközöknek elem-

téka zésében, melyek alapján érde­ kes témáját — az e m b e r a Régi Oroszország i r o d a l m á b a n — boncolgatja. Könyvében (amely az 1958-ban megjelent mű második, javított kiadása) a stílus terminust tág értelem­ ben használja, és a stílusrend­ szerek változásaiban, váltako­ zásában a fejlődést elősegítő törvényszerűségeket ismer fel. A közölt képzőművészeti re­ produkciók — köztük több Rubljov-képé — számos rokon­ vonás révén közelebb hoznak az irodalmi emberábrázolás megértéséhez. Az egyes fejeze­ tekben Lihacsov nem követi szorosan az irodalomtörténeti folyamat kronológiáját, hanem kiindulásul a középkori ember­ ábrázolási szemlélet és mód­ szerek XVII. században bekö­ vetkezett válságát tárgyalja, azután tér rá a megelőző kor­ szakokat jellemző stílusok, mű­ faji problémák vizsgálatára, hogy végül visszajusson a XVII. századi „barokk stílus" jegyeihez. (Izdatyelsztvo „ N a u ka". M o s z k v a , 1970.)

Nagy

Lajos

Pincenapló J a n u á r 2 — j a n u á r 18. M i n d ­ össze néhány nap története. Néhány olyan napé, mely nem hasonlít a többihez, hiszen minden pillanata életet vagy halált jelenthetett emberek ez­ rei számára. 1945: Pest ostro­ ma. A nyirkos-hideg, kényszer­ otthon — a pince. Az emberek: üldözők és üldözöttek. Az író, aki tárgyilagosan követi a las­ san múló napok egyhangú bor­ zalmát, s tárgyilagosságán csak keserű önvádja üt rést. Önvád a hallgatásért, gyávaságért, te­ hetetlenségért. Hiteles, doku­ mentum-erejű leírása ez nem­ csak az eseményeknek, hanem a reménynek és reménytelen­ ségnek, várakozásnak és betel­ jesülésnek is. Nagy Lajos, a

fegyverzi le, közösségi s z i m b ó l u m a i t t ü n t e t i el. Ezzel m a g y a r á z h a t ó egy-egy t y ú k k e t r e c n e k fölszínre b u k ­ k a n ó m á r v á n y a l a p z a t a " . Úgy látszik a z o n b a n , az ilyen „alapos m u n k a " m é g s e m elég a l a p o s , fűzzük t o v á b b az író t ö p r e n g é s é t ; h o n n a n t u d n á n k k ü l ö n b e n az a n y a g i v a l ó s á g u k b a n elpusztított, j e l k é p - m i v o l t u k b a n mégis t o v á b b é l ő e m l é k e k r ő l , e m l é k e z t e t ő k r ő l ? H o ­ gyan v e r h e t n e v i s s z h a n g o t k ü l ö n b e n az ország és világ, n e m z e t és n e m z e t k ö z i s é g n a g y o n is m a i g o n d ­ jaitól eltelt S ü t ő e l m é j é b e n S a v o n a r o l a sorsa? B e n ­ n ü n k p e d i g a Ceruzajegyzetek a Sixtus-kápolnában a m a inkvizítori m o n d a t a , a m e l y az ő sorsát a M i c h e l a g n i o l ó é v a l fűzi össze: „ M i n d e n k i e l v e t e m ü l t , a k i n e m vállalja a k é n y e l m e t . . . " Miféle k é n y e l e m t e h e t t e v o l n a á r t a l m a t l a n n á fra S a v o n a r o l á t , m e s s e r B u o n a r r o t i t ? H a ők m e g i s m e r t é k és e l f o g a d t á k volna, mi n e m i s m e r n ő k a k é n y e l m e t ­ l e n igét, az igazságot, a k é n y e l m e t l e n szépséget, m e ­ lyet b o r z o n g v a kortyol a v á n d o r , R ó m a forró ege alatt, h ű s falai között. S ü t ő n e m v á l l a l k o z i k a l e h e ­ t e t l e n r e , a m e l y szinte m i n d e n itáliai z a r á n d o k o t m e g ­ k í s é r t és — e l b u k t a t . N e m számolja m e g az apostolok palástredőit, h a n e m elmondja a n n a k a Michelangeló­ n a k az égető — t e h á t f e l e j t h e t e t l e n ü l t a n u l s á g o s ! — szégyenét, aki P i e r o Medici „szellemes" k í v á n s á g á r a , a r i t k a firenzei h a v a z á s o k egyike idején — h ó e m b e r t készített, n e m j á t é k b ó l , e n g e d e l m e s s é g b ő l ; n e m a győ­ z e d e l m e s D á v i d o t b á m u l j a , J a h v é cseles szolgáját, h a n e m „a bujdosó p á s z t o r f i ú " - b a n „a gyöngédség h e r o i z m u s á t " , az igazit, a m e l y előtt b ü s z k é n lehet térdet-fejet h a j t a n i . B á r h o l ü t j ü k fel a k ö n y v e t , s e m a j á t é k o s készség az é l m é n y r e , s e m az ú j d o n s á g igézete n e m k é p e s e l n y o m n i azt a s e j t e l m ü n k e t , h o g y í r ó j á n a k n e m az élvezet, h a n e m a k é n y e l m e t l e n s é g a l e g h ű s é g e s e b b ú t i t á r s a . N e m a feltört láb, a sajgó d e r é k v á n d o r ­ p a n a s z a i r a g o n d o l u n k . Ú t i n a p l ó j á n a k t a n ú s á g a sze­ r i n t a világ ú t j a i t j á r ó S ü t ő m e g p r ó b á l t a t á s a i egé­ szen m á s t e r m é s z e t ű e k , a m i a n n á l f i g y e l e m r e m é l t ó b b , m i n t h o g y írónk, t e r m é s z e t é t t e k i n t v e , kevéssé h a j l a ­ mos az a s z k é t i k u s ö n s a n y a r g a t á s r a . H a h i n n i l e h e t C a m u s - n e k ( u g y a n c s a k o t t h o n o s volt ő is a b b a n a k é n y e l m e t l e n s é g b e n , a m e l y a Rigó és apostol é l e t é r ­ zése), aki szerint egyfajta tisztesség k r i t é r i u m a , h o g y az e m b e r n e k a l e h e t ő l e g k e v e s e b b önfeledt pilla­ n a t a legyen, a k k o r ez a száz l a p n y i v a l l o m á s a lel­ kiismeret dokumentuma. Szilágyi Júlia

Stilisztika és stílustörténet Viszonylag gyors e g y m á s u t á n b a n j e l e n t m e g a nyelvész Szabó Z o l t á n k é t k ö t e t e : a n é p s z e r ű , de so­ k a t v i t a t o t t t u d o m á n y á g legfontosabb k é r d é s e i t öszszefoglaló Kis magyar stilisztika (társszerzői B a r t h a J á n o s , H o r v á t h T i b o r és J ó z s a N a g y M á r i a ) és az e l ­ m é l e t i - l e í r ó á t t e k i n t é s t szervesen kiegészítő Kis ma­ gyar stílustörténet.

Az első kötet* m e g j e l e n é s e k o r összecsaptak a v é l e ­ m é n y e k . A v i t a részleteit n e m k í v á n j u k f e l e l e v e n í ­ t e n i , d e e m l é k e z t e t n ü n k kell a r r a , h o g y a b í r á l ó k egyrészt a m ű szemléletét, m á s r é s z t p e d i g az e l e m ­ zések s t í l u s á t kifogásolták. A t u d o m á n y á g v i t a t o t t ­ ságából szükségképpen következik a m ű szemléle­ t é n e k v i t a t h a t ó s á g a . A k r i t i k á k p i k a n t é r i á j a n e m is e b b e n , h a n e m a m e g f o g a l m a z á s s a l k a p c s o l a t o s ész­ r e v é t e l e k b e n rejlett. A m é l t á n y o s s á g k e d v é é r t a z o n ­ b a n azt s e m s z a b a d e l f e l e d n ü n k , h o g y a Kis magyar stilisztika, a h a z a i m a g y a r t u d o m á n y o s s á g viszonyla­ t á b a n , ú t t ö r ő jellegű m u n k a . A Kis magyar stílustör­ ténet p e d i g — Szabó Z o l t á n önálló szintézis-kísér­ lete — ú g y s z ó l v á n az egész stilisztikai s z a k i r o d a l o m ­ ban egyedülálló. H o g y a n é r t e l m e z i S z a b ó Zoltán (és m u n k a k ö z ö s ­ sége) a stílus f o g a l m á t ? M i b e n látja a stilisztika t u ­ d o m á n y á n a k f e l a d a t a i t ? És v é g ü l : m i az, a m i t a sti­ lisztika célkitűzései k ö z ü l a k é t k ö t e t m e g v a l ó s í t ? S z a b ó Z o l t á n (és m u n k a t á r s a i ) szerint a stílus „nyelvi eszközökkel t ö r t é n ő sajátos kifejezésmód". A stilisztika feladata, e n n e k megfelelően, a n y e l v i f o r m á k kifejező szerepének, e x p r e s s z i v i t á s á n a k a vizsgálata, m é g p e d i g : 1. a n y e l v i e l e m e k szintjén (stilisztikai minősítés); 2. a n y e l v i közlemények szintjén (stilisztikai elemzés); v a l a m i n t 3. a n y e l v i k ö z l e m é n y t í p u s o k szintjén (stílusjellemzés). A k ü l ö n b ö z ő s t í l u s n e m e k közül ( t u d o m á n y o s s t í ­ lus, h i v a t a l o s stílus, p u b l i c i s z t i k a i stílus, szépírói stílus, t á r s a l g á s i stílus, szónoki stílus) a k é t k ö t e t csak a szépírói stílussal foglalkozik. A Kis magyar stilisztika — a tudományág törté­ n e t é n e k és a l a p v e t ő elméleti v o n a t k o z á s a i n a k i s m e r ­ tetése u t á n — a m a g y a r n y e l v h a n g t a n i , szótani és m o n d a t t a n i e l e m e i n e k , illetve j e l e n s é g e i n e k stilisz­ t i k a i m i n ő s í t é s é t végzi el. A h a n g t a n i fejezet fel­ öleli H o r v á t h T i b o r funkcionális v e r s t a n i fejtegeté­ seit is. A szótani és a m o n d a t t a n i részhez p e d i g a költői k é p e k , i l l e t v e az írói közlésformák — egye­ n e s beszéd, függő beszéd, s z a b a d függő beszéd és belső m o n o l ó g — v i z s g á l a t a k a p c s o l ó d i k ( c s a k n e m teljes egészében J. N a g y M á r i a m u n k á j a ) . A k ö t e t e t B a r t h a J á n o s és J. N a g y M á r i a v e r s e l e m z é s e i , v a l a ­ mint Horváth Tibor párhuzamos műfordításelem­ zései egészítik ki. A Kis magyar stílustörténet** a m a g y a r szépírói stílus a l a k u l á s á t k ö v e t i n y o m o n , az a n y a n y e l v ű s é g kezdeteitől a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú időszakáig. A szerző a j e l e n t ő s e b b szépírói é l e t m ű v e k stilisztikai állapot-, illetve fejlődésrajzát dolgozza ki, a m e g k ü ­ lönböztető sajátosságok m e g r a g a d á s á r a t ö r e k e d v e . Az egyéni stílusokat a kifejezett t a r t a l o m és az írói egyéniség összefüggésében vizsgálja, d e k ü l ö n ö s fi­ g y e l m e t s z e n t e l t az á r a m l a t m e g s z a b t a s a j á t o s s á g o k ­ n a k is. A közel nyolc évszázados m a g y a r i r o d a l m a t n é g y n a g y k o r s z a k r a osztva t á r g y a l j a , K a z i n c z y stí­ l u s r e f o r m j á t , Petőfi és A r a n y népiességét, v a l a m i n t * Bartha János — Horváth Tibor — Józsa Mária — Szabó Zoltán: Kis magyar stilisztika. dalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1968. **Szabó Zoltán: Kis magyar stílustörténet. rion Könyvkiadó. Bukarest, 1970.

téka szocialista író felismerésével, békét, nyugalmat nem ismerő harcvállalásával zárul a kötet: „Mondom, nem nyugalom kö­ vetkezik, hanem további harc. Szakadatlanul résen kell len­ ni. Hosszú ideig, talán egész életünkön át." (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1970.) Tamás

Anna

Az Életképek (1846—1848) Több, mint irodalomtörténet ez a könyv; a Tízek Társasá­ gának csatlakozása ugrásszerű változást hoz az É l e t k é p e k b e ; Jókai és Petőfi vezetése alatt az 1848-as forradalmat előké­ szítő politikai írások legfőbb orgánumává, agitatív folyóirat­ tá válik; a kötet szerzője ro­ vatok és műfajok szerint elem­ zi azokat a politikai, irodalom­ elméleti, esztétikai, formai vál­ tozásokat, amelyeket a lap kö­ ré tömörült radikális ifjú írók munkássága eredményezett; de az É l e t k é p e k tükre az egész 48-as forradalom alakulásának is, a márciusi fiatalok kétfelé váló útjának, a plebejus for­ radalmiságnak és a liberális megalkuvásnak. (Akadémiai K i a d ó , 1970.)

Dicţionar al literaturii engleze

A kézikönyv az angol iroda­ lomtörténet összes periódusait és műfajait felölelve tömör in­ formációt nyújt minden jelen­ tősebb író és költő életéről és munkásságáról. A szerzők — a bukaresti egyetem tanárkol­ lektívája — a tények és adatok közlését kritikai értékeléssel kísérik, igyekezve a gazdag bizonyos hierarchiát Nagy névsorban a csúcsra he­ Iro­ megállapítani, lyezve Shakespeare-t. A bősé­ mun­ Krite- ges anyag kezelése, közös ka lévén, természetszerűen nem

téka lehet teljesen egységes sem az értékelés, sem a megfogalma­ zás, stílus terén, de a kötet mozaikjait „összehangoló" Ana Cartianu és Ioan Aurel Preda tevékenysége létrehozta a meg­ kívánt harmóniát. A szótár ja­ vát a betűrendben elhelyezett életrajzok alkotják, ezenkívül mellékletet tartalmaz a főbb anonim irodalmi művekről és egy, az angol irodalom sajátos jelenségeit ismertető termino­ lógiai magyarázó szótárt. (Edi­ t u r a ştiinţifică, 1970.)

J. M. Keynes Teoria generală a folosirii mîinii de lucru, a dobînzii şi a banilor „Bizonyos értelemben ma mindnyájan keynesisták va­ gyunk" — mondta M. Fried­ man közismert amerikai köz­ gazdász. Valóban, a keynesi gondolkodásmód és elvek al­ kalmazása szinte valamennyi fejlett tőkésállamban a hivata­ los gazdaságpolitika alapja lett. Követésre talált mindenekelőtt az az elv, amely szerint az államnak aktívan be kell avat­ koznia a gazdasági életbe. Könyve utószavában Keynes elismeri: „A mai társadalom (tőkés) gazdaságának főbb hi­ bái, hogy nem képes a mun­ kaerő teljes foglalkoztatását biztosítani, ugyanakkor önké­ nyes és méltánytalan a javak és jövedelmek elosztása." A hibák ellenére Keynes min­ denáron fenn akarja tartani a „jelenlegi gazdasági formát". Am szerinte a hibák orvoslása lehetetlen a klasszikus elmé­ let alkalmazásával, „amelynek posztulátumai a speciális (gaz­ dasági) esetre alkalmazhatók, de nem az általánosra". Az először 1936-ban megjelent könyv gondolatmenete, mély elméleti fejtegetései és merő­ ben új fogalmai miatt elég ne­ hezen követhető. (Editura ştiinţifică, 1970.)

a Nyugat mozgalmát tekintve korszakhatárnak. A n a g y o b b egységeken b e l ü l k i s e b b s z a k a s z o k a t is el­ h a t á r o l , a fejlődés fő i r á n y á t jelző stílusok a l a p j á n . Az irodalmi írásbeliség kialakulásától a felvilágoso­ dásig c í m ű fejezetben p é l d á u l k ü l ö n alfejezetek fog­ l a l k o z n a k 1, a X I I I — X V . század; 2. a r e n e s z á n s z k o r s z a k és 3. a b a r o k k k o r s z a k i r o d a l m á n a k stílu­ sával. Jelzésszerű összefoglalásunkból is k i t ű n i k t a l á n , h o g y a Kis magyar stilisztika v o l t a k é p p e n a leíró n y e l v t a n , a Kis magyar stílustörténet pedig volta­ k é p p e n az i r o d a l o m t ö r t é n e t h a g y o m á n y o s felépítését, t á r g y a l á s i m ó d j á t követi. S ez az, a m i e l s ő s o r b a n m e g g o n d o l k o z t a t . M e r t igaz u g y a n , h o g y ez a t á r ­ gyalási m ó d , a t u d o m á n y á g jelenlegi fejlődési fokán, a l e g k é z e n f e k v ő b b . Igaz az is, h o g y a minősítő rendszerezésben — sűrítve — mindazt megtalál­ j u k , a m i t a m a g y a r stilisztikai s z a k i r o d a l o m eddig felszínre hozott, s h o g y a s t í l u s t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s feltétlenül megbecsülendő elvonatkoztató-általánosító m u n k a e r e d m é n y e . De f e l m e r ü l a k é r d é s : h á t a stil i s z t i k u m n a k n i n c s önálló m i n ő s é g e ? N y i l v á n v a l ó a n kell l e n n i e , k ü l ö n b e n j o g o s u l a t l a n v o l n a m i n d e n f a j t a stilisztikai s z e m p o n t ú , a n y e l v i e x p r e s s z i v i t á s r a össz­ p o n t o s í t ó vizsgálódás. A s t i l i s z t i k u m o t kell t e h á t k ö z e l e b b r ő l m e g h a t á r o z n i , h a azt a k a r j u k , hogy a stilisztikai minősítések, e l e m z é s e k és a s t í l u s j e l l e m ­ zések elveszítsék m i n d m á i g k í s é r t ő i l l u z ó r i k u s színe­ zetüket. A s z é p i r o d a l o m stilisztikájával s z e m b e n t e r m é s z e ­ t e s a z az i g é n y ü n k , hogy k ü l ö n b ö z ő t a n u l m á n y t í ­ p u s a i h a t é k o n y segítséget n y ú j t s a n a k az egyes a l k o ­ t á s o k és é l e t m ű v e k , az i r o d a l m i m ű f a j o k és á r a m ­ l a t o k m e g k ö z e l í t é s é b e n . Ez a m e g k ö z e l í t é s e l k é p z e l ­ h e t e t l e n a z i r o d a l o m e s z t é t i k á v a l és az i r o d a l o m t ö r t é ­ nettel való kapcsolatteremtés nélkül. Á m éppen a k a p c s o l a t t e r e m t é s v é g e t t szükséges, h o g y stiliszti­ kai s z e m p o n t b ó l is e l ő b b a legsajátosabb összefüggé­ seket i s m e r j ü k m e g . Lehetséges-e ez a s z e m p o n t o k pontosabb körülhatárolása nélkül? A próbálkozás k o c k á z a t a i v a l m i n d e n e s e t r e s z á m o l n i kell. Ezt, a v e r s e l e m z é s e k e n i n n e n és t ú l , a k é t kötet s z e m l é l t e t ő a n y a g a is bizonyítja. P é l d á u l József A t t i l a Nő a tükör előtt c í m ű v e r s é n e k r é s z l e t e : A tükör előtt öltözik. Csupasz, akár a frissen megköszörült penge — a m e l y b e n a csupasz, Szabó Zoltán minősítése szerint, a meztelen szépítése; v a g y azok a jelzős k a p c s o l a t o k , a m e l y e k k e l a szerző V ö r ö s m a r t y l e í r á ­ s a i n a k e g y é n í t ő jellegét i g a z o l n á : „Érezzük, hogy az a d o t t j e l l e m z é s c s a k H a j n á r a v a g y c s a k E n i k ő r e t a l á l . H a j n a p é l d á u l »szép szőke f o d o r h a j ú « és » b í b o r o s a j k a i « v a n n a k , »füleim l á g y h a n g i d a t érzik«. U g y a n c s a k a Z a l á n f u t á s á b a n egy m á s i k női s z e r e p ­ l ő j é n e k a »hosszú b a r n a h a j á t « emeli k i . " Az e k l e k t i k u s megközelítési m ó d b u k t a t ó i t S z a b ó Z o l t á n sok e s e t b e n m é g i s elkerüli. Az i r o d a l o m ­ k e d v e l ő k t e h á t h a s z o n n a l f o r g a t h a t j á k köteteit — a d d i g is, a m í g a stilisztika s z a k e m b e r e i m e g v í v j á k a harcot tudományáguk korszerűsítéséért. Mózes H u b a

Salinger: bemutatás „ E l v é g r e teljesen m i n d e g y volt, hogy m i t csiná­ lok. C s a k n e t u d j o n senki r ó l a m , és é n n e t u d j a k senkiről. Eltökéltem, hogy süketnémának teszem m a g a m . Így l e g a l á b b n e m leszek a r r a k é n y s z e r í t v e , h o g y m á s o k h ü l y e d u m á j á t elviseljem. Mégis, h a v a ­ laki m o n d a n i a k a r v a l a m i t , le kell m a j d í r n i a egy d a r a b p a p í r r a . Egy idő u t á n a z t á n m e g u n n á k , hogy m i n d u n t a l a n í r o g a s s a n a k . Az egész v i l á g azt fogja h i n n i , h o g y egy s z e r e n c s é t l e n flótás vagyok, és b é k é n fognak h a g y n i . M e g t ö l t ö m a k o c s i j u k a t b e n z i n n e l , a fizetésből egy kis k u n y h ó t csinálok magamnak, a m e l y b e n l e é l h e t e m m a r a d é k életem. V a l a h o v á az e r d ő szélére, n e m a közepébe, a szélére, m e r t szere­ tem a napsütést. Minél több napsütést." A Zab­ hegyező f ő h ő s é n e k szavai ezek, a f e l e d h e t e t l e n H o l ­ d e n Caulfieldé, a k i t 16 éves k o r á r a m á r n e g y e d s z e r c s a p t a k ki az iskolából, és aki, a h a z u g s á g és a l j a s ­ ság fenyegette e m b e r i é r t é k e k ösztönös k e r e s é s é b e n , odüsszeuszi b o l y o n g á s a i t v é g ü l is e l m e g y ó g y i n t é z e t ­ b e n fejezi be. De a r e g é n y c s e l e k m é n y e e n n e k a d r á m a i v é g n e k a j e g y é b e n zajlik. A k a m a s z o s h u ­ m o r ú , színes a r g ó v a l fűszerezett nyelvezet, a r e ­ g é n y h ő s k a l a n d j a i , reflexiói m i n d m e g a n n y i f o r r á s a a salingeri d e r ű n e k , a m e l y d r á m a i h e l y z e t e k k e l ötvöződik. És n e m a felületi h u m o r a m e g h a t á r o z ó , h a n e m a m ö g ö t t e rejlő t r a g i k u m . F a u l k n e r szerint H o l d e n t r a g é d i á j a n e m a b b a n rejlik, hogy n e m volt elég erős, v a g y n e m é r d e m e l t e m e g azt, h o g y az e m b e r e k befogadják, h a n e m a b b a n , h o g y a m i k o r ö n k é n t a k a r t az e m b e r e k s o r á b a lépni, n e m t a l á l t ott e m b e r e k e t , n e m t a l á l t s e m m i t . Az a világ, a m e l y t ő l H o l d e n Caulfield, ösztönösen, a n n y i r a irtózott, de a m e l y u g y a n a k k o r v o n z o t t a is, a p e r v e r ­ zitás, a p r o s t i t u á l t ész, a szellemi olcsóságok k u l t u ­ szának, a b á n t ó a n d u r v a a n y a g i s á g n a k a világa. A r t h u r H e i s e r m a n és J a m e s E. Miller k r i t i k u s o k szerint S a l i n g e r í r á s a i — e l s ő s o r b a n a Zabhegye­ ző — az a m e r i k a i i r o d a l o m ú n . k e r e s é s - h a g y o m á n y á ­ n a k (Quest t r a d i t i o n ) j e g y é b e n k e l e t k e z t e k . Ez a k e ­ resés a t á r s a d a l o m m a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a g a t a r ­ t á s s z e r i n t kétféle lehet. Az egyik v a l ó j á b a n n e m más, mint feltartóztathatatlan menekvés a társada­ lomtól, a m e l y n e m biztosítja a szabad fejlődést. Az ilyenfajta hősök p r o t o t í p u s a S t e p h e n D e d a l u s , J a m e s Joyce Ifjúkori önarckép című regényének központi alakja. A m á s i k k a t e g ó r i á r a Leopold Bloom, az Ulysses főhősének m a g a t a r t á s a a jellemző, a k i m e g ­ p r ó b á l beilleszkedni az e m b e r e k közé. S a l i n g e r h ő ­ seiben e két, g y ö k e r e s e n ellentétes m a g a t a r t á s e g y ü t t jelentkezik. A m e n e k ü l ő k n e k , S r i - R a m a k r i s h n a v a g y C h u a n g t z e v é g t e l e n m i s z t i k u m á b a t a r t ó sorsát H o l ­ den Caulfield egy e l h a g y o t t e r d ő s z é l r e álmodott k u n y h ó j a n y i t j a m e g , u t á n a a B h a g a v a d G i t a filozó­ fiájába m e n e k ü l ő G l a s s - t e s t v é r e k a Franny és Zooeyból, a Magasabbra a tetőt, ácsok, v a l a m i n t Seymour: bemutatás hősei k ö v e t k e z n e k . T ö b b s é g ü k b e n g y e r e ­ kek, serdülők, a z é r e t t s é g h a t á r á n álló ifjak, a k i k -

téka A

darwini

gondolat

„Csak természetes előítéle­ teink és a gőg, mely dédapáin­ kat arra késztette, hogy félis­ tenek leszármazottjainak te­ kintsék magukat, tart vissza bennünket attól, hogy ezeket a következtetéseket elfogadjuk — írta Charles Darwin. De nemsokára eljön az idő, ami­ kor különösnek fogjuk tartani, hogy természettudósok... azt hitték, hogy minden egyes lény külön teremtési aktus műve." S bár majomperekkel ma is ta­ lálkozunk, ez az idő kétségte­ lenül eljött, sőt Darwin elmé­ letének hiányait kitöltötte a később keletkezett genetika. Mi hát az élő A fajok e r e d e t e és Az e m b e r s z á r m a z á s a című korszakalkotó művekből? Erre válaszol szemelvényekkel és okos magyarázatokkal ifj. Sza­ bó T. Attila. Abban a tudat­ ban, hogy ahhoz szól, aki csak szabad idejét tölti Darwin tár­ saságában, s Darwinnak az ő számára is van mondanivalója. (Kriterion, 1971.)

Koltay-Kastner

Jenő

Az olasz reneszánsz irodalomelmélete Antológia, Petrarcától Tassó­ ig, harminc szerzőtől gondosan és nagy hozzáértéssel válogatott irodalomtörténeti szemelvé­ nyek annak bizonyítására, hogy az újkori európai esztétika és irodalomelmélet, a modern ér­ telemben vett irodalomtudo­ mány alapjait a XIV—XVI. századi olasz reneszánsz köl­ tői, írói, gondolkodói rakták le. Bán Imre bevezető tanul­ mánya, szöveg- és névmagya­ rázat, gazdag bibliográfia segíti a szövegek könnyebb megértését, az eligazodást a különböző irányzatok között. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1970.)

téka Varga Az

amerikai

György business

A vállalkozási formák le­ írása után a szerző rátér a big businessek (nagy vállalko­ zások) irányítási rendszerére. Külön fejezetben foglalkozik a General Motorsban bevált de­ centralizált irányítási módszer­ rel s ezen belül a hatáskörök elhatárolásával, a vezetők dön­ tési szabadságát meghatározó tényezőkkel. Foglalkozik a bi­ zonytalanság, kockázat és ter­ vezés összefüggéseivel. Mind a stratégiai, mind a tervezési kérdéseket vállalati példákkal illusztrálja. Kitér a marketing tevékenységre és az ún. válla­ lati diagnózis (értékelés) kri­ tériumaira is. Végül képet ka­ punk az amerikai menedzser­ képzésről, az ilyen típusú is­ kolák koncepcióiról. Mintegy értékelve a tapasztalatokat a szerző megállapítja: „Be kel­ lene táplálni az emberek fe­ jébe azt, hogy mérlegeljék cse­ lekvéseik hatását, hogy alter­ natívákban gondolkozzanak, teremtsék meg a maguk és mások számára a választás le­ hetőségét. Ám mérlegelni csak úgy lehet, ha van mit mérle­ gelni, ha van alternatíva." (Közgazdasági és Jogi K ö n y v ­ k i a d ó , 1970.)

Kerekes

Ferenc

A gépek üzemeltetése és karbantartása

ből h i á n y z i k m é g a c i n i z m u s , a l á t ó h a t á r k o r l á t o ­ zottsága.* Az i s m e r t k r i t i k u s , Alfred K a z i n , meghökkentő c i n i z m u s s a l állítja, hogy „a l e g r o s s z a b b dolog, a m i t S a l i n g e r hősei e l m o n d h a t n a k a mi t á r s a d a l m u n k r ó l , az, h o g y ők m a g u k t ú l é r z é k e n y e k ahhoz, h o g y é l ­ h e s s e n e k b e n n e " . De lehetséges-e e m b e r i viszonyok leegyszerűsítése egy n a i v s p e k u l á c i ó r a ? H a l e h e t s é ­ ges v o l n a is, ez az, a m i r e a g y e r e k e k a l e g k e v é s b é képesek. Ezért n y ú l S a l i n g e r a n n y i a g g o d a l o m m a l és együttérzéssel az ifjak világához, a g y e r e k e k h e z , a k i k b u d d h i s t a a s z k é t i z m u s r a e m l é k e z t e t ő elszige­ t e l t s é g ü k b e n v á l n a k b ö l c s e k k é ; ez l e g a l á b b i s egy i d ő r e feledteti a s ú l y t a l a n s á g á l l a p o t á t , m i n t azt H o l d e n Caulfield n ő v é r e , P h o e b e , v a g y E s m é s a k é t Glass-gyerek esetében láttuk. S a l i n g e r hősei a l k a t u k s az író a k a r a t a szerint k ü l ö n b ö z ő k é p p e n r e a g á l n a k a v i l á g dolgaira. S e y ­ m o u r Glass, az Ilyenkor harap a banánhal című n o v e l l á b a n , a frontról v i s s z a t é r v e a végzettel v a l ó t a l á l k o z á s d r á m á j á t éli á t a n a p f é n y e s floridai t e n ­ g e r p a r t o n . Beszélgetése egy óvodás k i s l á n n y a l , S y b i l lel m e g v i l l a n t j a előtte azt a szédítő szakadékot, a m e l y a s p o n t á n igazságok vezérelte g y e r m e k i világ és k o n v e n c i o n á l i s k ö r n y e z e t e ( a m e l y b e é l e t t á r s a , M u ­ riel m é g t ö k é l e t e s e n beilleszkedik) között t á t o n g . Az ö n m a g á v a l m e g h a s o n l o t t és a f r o n t o n k a p o t t i d e g ­ betegségtől sújtott S e y m o u r s z á m á r a c s a k a golyó jelenthet menekvést. T e d d y , a Z e n t a n a i n a k h a t á s a alatt, m a g á t egy öreg h i n d u bölcs szelleme m e g t e s t e s ü l é s é n e k k é p ­ zeli, és ú g y beszél a végről, m i n t a t e r m é s z e t b e ol­ v a d á s , a v é g t e l e n s é g e t m e g n y i t ó p i l l a n a t fenségei a k t u s á r ó l , o l y a n szelíd n y u g a l o m m a l , m i n t a k i n e k t ö b b köze v a n e h h e z az a k t u s h o z , m i n t m a g á h o z az élethez. John Gedsudski fájdalmát álomszerű mesevilágba fojtja. M a g á n y á n a k és élete é r t e l m e t l e n s é g é n e k a meséit á h í t a t t a l h a l l g a t ó , u g y a n a k k o r vele m e g é r t ő közösséget v á l l a l ó g y e r e k s e r e g , a b e n n ü k felfedezett visszhang ö r ö m e v e t véget. X, a leszerelt ő r m e s t e r , egy n o v e l l á t í r v a átéli a l é l e k b e n hozzá a n n y i r a közel álló E s m é v e l v a l ó t a ­ lálkozását, a k i n e k g y e r m e k i b á j a v é g i g k í s é r t e a n é ­ m e t fronton, és m e g m e n t e t t e a z i d e g ö s s z e r o p p a n á s ­ tól (Álpári történet Esmének, szeretettel). Esmé r a j o n g á s a új erőt ö n t ö t t belé, és a G o e b b e l s Példát­ lan idő c í m ű k ö n y v é n e k egyik l a p j á n t a l á l t b e j e g y ­ zéshez ( „ U r a m i s t e n , az élet egy pokol!") hozzáfűzi Zoszima szerzetes szavait a Karamazov-testvérekből: „ A t y á k és t a n í t ó k , u g y a n mi is a pokol? É n azt m o n d o m , h o g y a p o k o l az a s z e n v e d é s , a m i k o r k é p ­ t e l e n e k v a g y u n k szeretni." A n o v e l l á b a n á t é l v e egész m ú l t j á t , r á j ö n eddigi élete h i á b a v a l ó s á g á r a , és szakít a visszataszító, k ö n y ö r t e l e n ü l prózai v a l ó s á g g a l . O t t ­ h a g y j a feleségét és a n y ó s á t . E s m é t i s z t a s á g á r a v á g y i k . D e D a u m i e r - S m i t h , a De Daumier-Smith kék kor­ szaka c í m ű n o v e l l a h ő s e l e m o n d egy a p á c a szerel­ méről, vagy m e r t képtelen a szerelemre, vagy

A hazai magyar nyelvű me­ zőgazdasági szakirodalom hé­ zagpótló szakkönyvvel gazda­ godott: a kötet a Hargita me­ gyei Agronómusok Háza és a Hargita napilap gondozásában jelent meg. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy a szántóföldi növénytermesztés helyi adottságai szempontjából * J, D. Salinger: Franny és Zooey; Magasabbra a legfontosabb gépek szakleírá­ tetőt, ácsok; Seymour: bemutatás. Európa Könyv­ sát összefoglalva, magyar nyel­ kiadó. Budapest, 1970.

m e r t lelki tisztaságát félti a közönséges szenvedélytől. A m í g Boo Boo Glass (Lenn a dingiben), a kis Leo­ nel T a n e n b a u m anyja, m a g a is átéli zsenge k o r ú fia s z e n v e d é s e i t és örömeit, Eloise W e n g l e r számára (Ficánka bácsi Connecticutban) lánya, Ramona n e m j e l e n t a n y a i örömet, kielégülést, m e r t n e m t u d j a feledtetni Walt, J a p á n b a n elesett férjét, sőt R a m o n a az, aki a k a r a t l a n u l is e m l é k e z t e t i a n y j á t az elveszett é l e t t á r s r a . L á n y a i r á n t érzett s z e r e t e t é n e k és g y ű ­ löletének furcsa keveredéséből táplált fájdalmát c s a k elmélyíti saját k i c s i n y e s s é g é n e k felismerése, a m e l y e t végül is a l k o h o l m á m o r b a fojt. Az eddigi é l e t m ű csekély t e r j e d e l m e ellenére, a m i n t azt J o h n S k o w Sonny: Bemutatás című Saling e r - é l e t r a j z á b ó l m e g t u d j u k , S a l i n g e r írói t e v é k e n y ­ sége s o k k a l m o z g a l m a s a b b volt, m i n t azt a n y o l c ­ száz l a p r a r ú g ó m ű b ő l g y a n í t a n á n k . N o v e l l a - és r e ­ gényhősei a t á r s a d a l o m m a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a ­ g a t a r t á s u k a t illetően szintén hosszú fejlődésen m e n ­ t e k á t az é v e k s o r á n . Itt a Franny és Zooey-ra gon­ dolunk. F r a n n y Glass, aki m á r k i l é p e t t a g y e r m e k k o r b ó l , d e m e g u n d o r o d v a e g o c e n t r i k u s k ö r n y e z e t é t ő l , irtózik belépni a f e l n ő t t e k gyűlölt v i l á g á b a , t é p e l ő d é s é b e n m á r - m á r elveszítené lelki e g y e n s ú l y á t , h a t e s t v é r e , Zooey (a G l a s s - t e s t v é r e k valóságos szintézise) közbe n e m l é p n e a k ö v é r hölgyről szóló m e s é v e l , a m i t i d ő ­ sebb testvérük, Seymour mesélt neki még a n n a k idején, a m i k o r A bölcs gyerek című rádióműsor sztárja volt. S e y m o u r u g y a n i s csak azzal t u d t a r á ­ venni Zooey-t, h o g y r e n d e s e n felöltözzék, és f é n y e ­ sítse ki a cipőjét, a m i k o r a s t ú d i ó b a m e g y , hogy a k ö v é r h ö l g y figyeli. Zooey k é p z e l e t é t a z o n n a l m e g ­ r a g a d t a a k ö v é r hölgy, a k i r e így e m l é k s z i k vissza: „Irtó pontos képet alkottam m a g a m n a k a kövér h ö l g y r ő l : folyton a v e r a n d á n ült, és a legyeket h e s ­ segette m a g á r ó l . A r á d i ó t p e d i g egész n a p b ö m b ö l ­ tette. E l k é p z e l t e m , m i l y e n szörnyű m e l e g lehet, és ő n y i l v á n r á k b a n szenved, v a g y t u d o m is é n m i b e n . R é m világos volt most m á r előttem, m i é r t k ü l d ö t t S e y m o u r kifényesített cipővel a stúdióba. M e r t volt értelme." Nincs az a k i f a k a d á s , a m e l y j o b b a n m e g r e n d í t e n e , m i n t ez a groteszk ideál, a m e l y e b b e n a v i l á g b a n az élet é r t e l m é t helyettesíti. A szereplők fejlődése itt b i z o n y á r a n e m z á r u l le. De hogy m e r r e t a r t a n a k , azt n e m t u d j u k . „ H o n n a n t u d o d , hogy m e g fogsz csinálni v a l a m i t , a m í g m e g n e m c s i n á l t a d ? " — k é r d e z i H o l d e n Caulfield, m i n t ­ egy óva a t a l á l g a t á s veszélyétől. Egy a z o n b a n biz­ tos. Az élet é r t e l m é b e n , a n a g y i d e á l o k b a n csalódott e m b e r , aki a steril é r z e l m i s p e k u l á c i ó k b a é p p ú g y b e l e f á r a d t , m i n t fölöslegességének k e s e r ű d r á m á j á n t ö p r e n g e n i , a k i m é g m o h ó n k a p a k ö v é r hölgy keze u t á n , és aki a l e g k i s e b b a l i b i t is m e g r a g a d j a , csak­ h o g y l e m o n d h a s s o n a h a l á l r ó l , n e m á l l h a t m e g itt. S a l i n g e r — egyike a z o k n a k a r i t k a a m e r i k a i í r ó k ­ n a k , a k i k t á v o l t a r t j á k m a g u k a t a publicitástól és a j ó - v a g y r o s s z i n d u l a t ú p l e t y k á t ó l , forogjon az k ö z ­ szájon v a g y a l a p o k h a s á b j a i n — z á r k ó z o t t s á g á b a n , szinte k é p t e l e n s é g n e k t ű n ő m a g á n y á b a n is h i g g a d ­ t a n és éles s z e m m e l figyeli, m i lesz az e m b e r e k k e l ,

téka ven is elősegítse a szükséges ismeretek elsajátítását. Nyolc fejezetben ismerteti a talajja­ vítási munkálatokra használt gépeket, a vetőgépeket, a nö­ vényvédelmi és növényápolási munkálatok gépeit, a gabona­ betakarító és burgonyaszedőgépeket és eszközöket. Kár, hogy a könyv nem öleli fel a szántóföldi növénytermesztés többi fontos gépeit is. Remél­ jük, hogy e kiadvány iránt mu­ tatkozó érdeklődés ösztönözni fogja a kiadó törekvését ma­ gyar nyelvű szakkönyvek meg­ jelentetésére. (Agronómusok H á z a — H a r g i t a , 1970.) Péterfi István A házigalamb és tenyésztése A galambtenyésztők népes tábora évtized után lényegesen megváltozott formában és bő­ vített tartalommal kapja kéz­ hez második kiadásban Pé­ terfi István kötetét magyar és román változatban. A szer­ ző Közép- és Kelet-Európa há­ zigalamb-faunájának egyik leg­ kiválóbb szakértője. A könyv általános részében a galambok szelidítésének és tenyésztésé­ nek történetével ismerkedik az olvasó. A szerző számba vesz minden, a galambtenyész­ tő számára ma elérhető és iro­ dalmilag nyilvántartott fajtát, ezen túlmenően pedig számos házigalambfajta leírása itt je­ lenik meg először a nemzet­ közi szakirodalomban. Ez a tény messzemenően emeli a kiadvány tudományos rangját. Az ismertetett fajták gazdag­ sága tekintetében e könyvhöz a szakirodalomban csak az USA-beli W. Lévi nagy ga­ lambenciklopédiája fogható. Külön fejezet foglalkozik a ga­ lambok elhelyezésével, gondo­ zásával és takarmányozásával, részletesen kitér a galambhús­ termelés biológiai és gazdasági kérdéseire. (Ceres, 1970.)

a s z e r e l e m m e l , a becsülettel, a z e m b e r i b ü s z k e s é g g e l , az önfeláldozással. Hogy m i l y e n v i s s z h a n g r a t a l á l az a m e r i k a i o l v a s ó ­ t á b o r b a n a h á b o r ú s h i s z t é r i a és a z á l t a l á n o s n y u g ­ t a l a n s á g k ö z e p e t t e is, S a l i n g e r írói a g g o d a l m a a z Mircea Maliţa e m b e r i s é g é r t , d e főleg az u t á n p ó t l á s é r t , a g y e r e k e k é r t La Diplomatie Roumaine és a fiatalokért, a n n a k b i z o n y í t á s á r a elég G r a n v i l l e (Aperçu historique) H i k s e g y e t e m i t a n á r és jeles i r o d a l o m k r i t i k u s m e g ­ Az egyidejűleg angolul is á l l a p í t á s á t i d é z n ü n k : „A Zabhegyező az e g y e t l e n r e ­ megjelent mű szerzője a Be­ gény, a m e l y e t m i n d e n a m e r i k a i diák elolvasott." vezetőben a következőképpen Dumitru Ciocoi-Pop összegezi áttekintését: „A mai román külpolitika és diplomá­ cia a nép nemzeti létéért foly­ tatott harcának tapasztalatain okulva, szüntelenül fejlesztvén a békés együttműködés, a jószomszédság hagyományait, a szocialista Románia jogos ér­ dekeinek előmozdítását és megvédését tartja szem előtt. A román nép életbevágóan fontos érdeke, hogy az enyhü­ lésnek, a biztonságnak és a nemzetközi együttműködésnek a mai román társadalom fej­ lődése szempontjából kedvező feltételei megvalósuljanak. A román nép e törekvése sze­ rencsésen egybefonódik min­ den nép nemes törekvésével és jól felfogott érdekeivel." (Éditions M e r i d i a n e , 1971.)

téka

Mikó Imre utolsó erdélyi polihisztor

1957-ben, új folyamunk in­ dulásakor tette közzé Mikó Imre a K o r u n k b a n Brassaikutatásainak első eredmé­ nyeit, s mára az adatgyűjtés testes kötetté gyarapodott. A közérdeklődésre jellemző, hogy Brassai Sámuel városában a könyvből két óra alatt 850 példány fogyott el... A párat­ lan könyvsiker nemcsak a múlt századbeli Erdély tudo­ mánytörténeti kérdéseit feltá­ ró anyagközlésnek, hanem az olvasmányos előadásmódnak is köszönhető. Az alcím kere­ ken száz dokumentumra és történetre hivatkozik, s tény­ leg, szikrázóan szellemes gon­ dolatés képsorokat kapunk a polihisztor születésének rej­ télyeiről, a szerkesztő és pro­ fesszor, a füvész, kritikus és műfordító, a nyelvművelő és muzsikus életéről. (Kriterion, 1971.)

Finta Edit: Anyaság

Az

LÁTÓHATÁR

Félszázados történelem folyóiratainkban A Román Kommunista Párt megalakulása ötvenedik évfordulójának küszöbén hazai lapjaink, folyóirataink hasábjain sok olyan tanulmány, cikk, visszaemlékezés és szépirodalmi mű jelent meg, amely az I. kongresszus óta eltelt időszakból meríti témáját. Pártmunkások, történészek, filozófusok, írók ragadtak tollat, hogy a haj­ dani küzdelmes évek eseményeit felidézzék a mai olvasó számára. A nagy, átfogó elméleti tanulmányok sorába tartoznak azok az írások, amelyek az ANALE DE ISTORIE 1971. 1. számában jelentek meg. Petre Constantinescu-Iaşi akadémikus S e m n i f i c a ţ i a istorică a c r e ă r i i P a r t i d u l u i C o m u n i s t R o m â n p e n t r u dez­ v o l t a r e a societăţii în p a t r i a n o a s t r ă (A Román Kommunista Párt megalakulásának történelmi jelentősége hazánk társadalmi fejlődése szempontjából) című tanulmá­ nyában mélyenszántóan elemzi a párt megalakulása előtti évek történeti-társadalmi valóságát, s rámutat, hogy az RKP közvetlenül a romániai munkásmozgalomból jött létre, a proletár tömegek és szervezeteik félévszázados érési folyamatának eredmé­ nyeként. Erről a témáról jelent meg ugyanebben a számban két cikk, amely közvet­ lenül az első kongresszust megelőző évek eseményeivel foglalkozik: Constantin Mocanu—Gheorge Unc: P r o c e s u l d e clarificare ideologică şi politică î n m i ş c a r e a m u n ­ citorească d i n R o m â n i a (Az ideológiai és politikai tisztázódás folyamata a romániai munkásmozgalomban) és Mircea T. Muşat: T r ă s ă t u r i ale v i e ţ i i politice d i n R o m â n i a î n a n i i l u p t e i p e n t r u c r e a r e a P a r t i d u l u i C o m u n i s t R o m â n (A romániai politikai élet jellemvonásai a Román Kommunista Párt megalakításáért vívott harc éveiben). A megalakulás évét két dokumentum-értékű visszaemlékezés idézi fel. Saşa Pană a VIAŢA ROMÂNEASCĂ 1971. 2. számában Zile d e m a i (Májusi napok) cím­ mel az első kongresszus mozgalmas napjait eleveníti meg, s ugyancsak erre a fontos eseményre emlékszik vissza a TÎNĂRUL LENINIST 1971. 1. számában a fiatalokhoz intézett meleg soraiban Gheorghe Cristescu, aki az 1924-ben tartott III. kongresszusig az RKP főtitkári tisztségét töltötte be. A két világháború közötti osztálycsatákról, az illegalitás nehéz éveiről több szerzőtől olvashatunk konkrét adatokban bővelkedő írásokat. A LUPTA DE CLASĂ 1971. 1. számában Gheorghe Matei S e m n i f i c a ţ i a l u p t e l o r m u n c i t o r e ş t i d i n i a n u a r i e f e b r u a r i e 1933, o r g a n i z a t e şi c o n d u s e de P a r t i d u l C o m u n i s t R o m â n (A Román Kom­ munista Párt szervezte és vezette 1933. január-februári munkásharcok jelentősége) című cikkében párhuzamba állítja az 1920. októberi általános sztrájkot az 1933-as harcokkal, és megállapítja, hogy bár az 1920-as általános sztrájk országos méreteket öltött, vezető forradalmi párt hiányában nem lehetett olyan politikai hatékonysága, szervezettsége, mint a vasutasok és kőolajipari munkások akcióinak, amelyek an­ nak idején nagy visszhangot keltettek a nemzetközi munkásmozgalomban. A MA­ GAZIN ISTORIC 1971. 2. számában Gheorghe Vasilichi az egykori résztvevő szemé­ vel tekint vissza erre az időre, s részletesen bemutatja azt, miképpen szervezte meg a párt a bebörtönzött és hadbíróság elé hurcolt munkások védelmét, politikai fel­ készültségük és tisztánlátásuk növelését. A fokozódó terror, a népeket egymás ellen uszító sovinizmus éveit idézi Pavel Bojan V r e m u r i l e m e l e (Korszakaim) című emlékirat-részlete, amely a VIAŢA ROMÂNEASCĂ 1971. 2. számában jelent meg. A bécsi diktátum után Észak-Erdély­ ben maradt, és az állandó üldöztetésekkel, kényszermunkával sújtott román lakos­ ság rendkívül nehéz helyzetét ábrázolja. A szerző ugyanakkor elismerő szavakkal

emlékezik meg azokról a magyar kommunistákról, akik ezekben a súlyos időkben a proletár nemzetköziség eszméjétől áthatva szembeszálltak a horthysta önkénnyel, és az üldözött román lakosok segítségére siettek. A személyes emlékek meggyőző erejével igazolja azt is, milyen nagy szerepe volt a kommunista pártnak abban, hogy a soviniszta demagógiát leleplezve a barátság, az egymásért vívott önfeláldozó harc szellemében nevelje az együttélő népek fiait. Mindezek az írások az utóbbi huszonöt esztendőnek, a szocialista építés kor­ szakának eseményeit elemző cikkekkel együtt átfogó képet adnak a Román Kommu­ nista Párt megalakulása óta eltelt évek történetéről. R. J .

GAZDASÁGI (Viaţa

VEZETŐK K I V Á L A S Z T Á S A economică,

A vezetés és szervezés t á r g y k ö r é b ő l a l a p cikk-összeállítást közöl gazdasági éle­ tünk mai szakaszának kulcskérdéséről: a vezetők helyes k i v á l a s z t á s á r ó l . Egy v á l ­ l a l a t é r t é k é t az ott dolgozó e m b e r e k ér­ t é k e szabja m e g . A gazdasági szervezetek k u d a r c a i n a k 80%-a a v e z e t ő k t e r h é r e ír­ h a t ó . N y i l v á n v a l ó t e h á t , hogy a t e r m e l é s i f o l y a m a t o k m e g ú j í t á s a és s o k r é t ű v é t é ­ tele, a szervezési m ó d s z e r e k , a p i a c k u ­ t a t á s k o r s z e r ű s í t é s e szoros k a p c s o l a t b a n áll a s z a k e m b e r e k felkészültségével, r á ­ termettségével. E meggondolásból kezde­ m é n y e z t e a p á r t azt a t ö r v é n y t e r v e z e t e t , a m e l y a szocialista egységek a l k a l m a z o t ­ t a i n a k s z a k m a i tökéletesítését i r á n y o z z a elő. S t e r e P o p e s c u cikke i d e v á g ó a n a b u ­ karesti finommechanikai üzemben alkal­ m a z o t t értékelési m ó d s z e r r ő l számol be. Az é r t é k e l é s t a fővállalat v e z é r i g a z g a t ó j á ­ n a k k e z d e m é n y e z é s é r e a v á l l a l a t vezető m u n k a k ö r b e n dolgozó 17 s z a k e m b e r é r e k i t e r j e s z t v e végezte egy h é t t a g ú csoport (az ü z e m vezérigazgatója, az i g a z g a t ó ­ helyettes, a főkönyvelő, a p á r t s z e r v e z e t t i t k á r a , a szakszervezeti bizottság e l n ö k e és m á s vezető b e o s z t á s ú s z a k e m b e r ) . M i n ­ d e n e k e l ő t t értékelési l a p o t á l l í t o t t a k öszsze, m e l y s z a k m a i k é p e s s é g e k r e és sze­ mélyi tulajdonságokra vonatkozó kérdése­ k e t t a r t a l m a z o t t (például i s m e r e t e k , p o n ­ tosság, lelkiismeretesség, a l k a l m a z k o d ó - , alkotó-, elemző-képesség, e g y ü t t m ű k ö d é s i , gondolkodási és kifejezési készség, é r d e k ­ lődés, k e z d e m é n y e z ő szellem, szervezési, t a n u l á s i h a j l a m , gazdasági érzék). A lis­ t á n ötféle osztályzatot l e h e t e t t a d n i (ki­ t ű n ő , jó, kielégítő, b i z o n y t a l a n , k ö z é p ­ szerű). A l a p o k a t a z t á n kiosztották az é r ­ t é k e l ő bizottság h é t t a g j á n a k ; a kitöltött kérdőíveket a vállalat vezérigazgatója gyűjtötte össze. Az é r t é k e l é s n y o m á n m a g a s a b b fizetési osztályba s o r o l t á k b e a z o k a t a vezető s z a k e m b e r e k e t , a k i k az

1971. 390.)

á t l a g o s n á l j o b b osztályzatot k a p t a k . Öt személyt az á t l a g o s n á l g y e n g é b b j e g y e k ­ kel osztályoztak; ezekkel a v e z é r i g a z g a t ó t ö b b s z ö r b e h a t ó a n elbeszélgetett, s r á m u ­ tatott fogyatékosságaikra. Ezután h á r o m ­ négy h ó n a p o n á t figyelemmel kísérték m u n k á j u k a t . K é t személy t e v é k e n y s é g é ­ b e n lényeges j a v u l á s k ö v e t k e z e t t be, az á t l a g o s n á l m a g a s a b b szintet é r t e k el. T ö r e k v é s ü k e t j o b b bérezéssel j a v a d a l ­ m a z t a a v á l l a l a t v e z e t ő s é g . K ö r ü l b e l ü l egy év u t á n k é t m á s i k személy m u n k á j a a közepesnél v a l a m i v e l j o b b lett, egy v i ­ szont kilépett a v á l l a l a t t ó l , m e r t k é p t e ­ l e n volt h e l y t á l l n i vezető b e o s z t á s á b a n . A szerző r á m u t a t , h o g y az osztályozási g r a f i k o n o k a bizottság t a g j a i r a is j e l l e m ­ zőek voltak. K i d e r ü l t , hogy i n k á b b saját munkakörük viszonylatában bizonyultak i g é n y e s e b b n e k . Az a l k a l m a z o t t m ó d s z e r az é r t é k e l é s e k b e n m e g n y i l v á n u l ó s z u b ­ j e k t i v i z m u s f o k á r a is rávilágított. Az p é l ­ d á u l , hogy a bizottság v a l a m e l y i k t a g j a a tanulmányozott személyek t ö b b s é g é t m a x i m á l i s a n pontozta, egy-két s z e m é l y ­ n e k a z o n b a n m i n i m á l i s osztályzatot adott, az illetőkhöz fűződő k a p c s o l a t a i b ó l e r e d ő s z u b j e k t i v i s t a elfogultságot jelzett. Az é r ­ tékelésből egy m á s i k t a n u l s á g is a d ó d o t t : a bizottság tagjai a k ö z v e t l e n m u n k a k ö ­ r ü k ö n k í v ü l eső t e v é k e n y s é g i s z f é r á k n a k k i s e b b fontosságot t u l a j d o n í t o t t a k , m e r t ezeket k e v é s b é i s m e r t é k . É p p e n ezért a z é r t é k e l ő bizottságot k ö r ü l t e k i n t ő e n , a v á l ­ lalat egész t e v é k e n y s é g é t és az e m b e r e k e t jól i s m e r ő személyekből kell m e g a l a k í ­ t a n i , hogy a szükséges o b j e k t i v i t á s t b i z ­ tosítani lehessen. Az összeállítás egy m á s i k cikkében O v i d i u Nicolescu, a G a z d a s á g i K u t a t ó i n ­ tézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a saját k í ­ sérletéről számol be. F ő v á l l a l a t o k és v á l ­ l a l a t o k 32 vezető s z a k e m b e r é t ő l k é r t ö n ­ értékelést a következő tizenhárom szem­ p o n t s z e r i n t : iskolai végzettség, a t e r m e -

l é s b e n eltöltött szolgálati idő, a v á l l a l a t ­ n á l eltöltött szolgálati idő, gazdasági h o z ­ z á é r t é s , m ű s z a k i hozzáértés, j á r t a s s á g az e m b e r e k k e l való b á n á s m ó d b a n , h a j l a m a közösségi m u n k á r a , k é p e s s é g h a t é k o n y d ö n t é s r e , jellem, tekintélyt parancsoló m a g a t a r t á s , egészségi állapot, vezető m u n ­ k a k ö r óhajtása, a s z ü n t e l e n ö n t ö k é l e t e s í ­ t é s képessége. A m e g k é r d e z e t t e k n e k a felsorolt k ö v e t e l m é n y e k közül ki k e l l e t t v á l a s z t a n i u k azt az első h é t k r i t é r i u m o t , a m e l y e k — v é l e m é n y ü k szerint — d ö n t ő fontosságúak a vezető állások, illetve az igazgatói, osztályfőnöki és csoportvezetői funkciók b e t ö l t é s e k o r . A szerző hangsúlyozza, hogy a v á l a s z o k n a g y t ö b b s é g e s z e r i n t az igazgatói k i n e ­ vezés fő feltétele az iskolai végzettség. A m e g k é r d e z e t t e k 30%-a e k ö v e t e l m é n y t az első hét, 50%-a p e d i g az első h á r o m k r i ­ t é r i u m közé sorolta. A h a t é k o n y d ö n t é s képességét az összes a n k é t a l a n y o k az első h é t k ö v e t e l m é n y között e m l í t e t t é k . M e g ­ jegyzendő azonban, hogy a megkérdezet­ t e k n e k csak 12,5%-a t e k i n t e t t e e k é p e s s é ­ get a legelső k r i t é r i u m n a k , s c s u p á n k ö ­ r ü l b e l ü l 6 0 % - u k sorolta az első h á r o m közé. Az a n k é t a l a n y o k 83%-a s z e r i n t a gazdasági h o z z á é r t é s egyike az első h é t feltételnek. Meglepő, h o g y a fővállalati vezetők e k r i t é r i u m n a k k i s e b b j e l e n t ő s é ­ get t u l a j d o n í t a n a k , m i n t a v á l l a l a t i v e z e ­ tők. A gazdasági h o z z á é r t é s t a v á l l a l a t i vezetők 66%-a t a r t j a fontos követel­ m é n y n e k , a fővállalati v e z e t ő k n e k viszont

csak 18%-a. A v á l a s z o k a s z ü n t e l e n ö n ­ tökéletesítés k é p e s s é g e t e k i n t e t é b e n is f i g y e l e m r e m é l t ó k . E k ö v e t e l m é n y t az a n k é t a l a n y o k 72%-a az első h é t k r i t é ­ r i u m c s o p o r t j á b a sorolta, k e t t e n a leg­ fontosabb szempontnak tartották. A vál­ lalati vezetők közül a z o n b a n egy sem említi az első h á r o m feltétel között. A k ö z é p s z i n t ű vezetés v o n a t k o z á s á b a n a szerző m e g á l l a p í t j a , hogy e t e k i n t e t b e n viszonylag m á s k é p e s s é g e k szükségesek, m i n t az igazgatók esetében, n o h a az első k ö v e t e l m é n y itt is az iskolai végzettség. Ezt a k r i t é r i u m o t a megkérdezettek 90%-a az első h é t közé sorolta, a k á r c s a k a m ű s z a k i és g a z d a s á g i hozzáértést. Az a n k é t a l a n y o k ú g y vélik, hogy az illető vállalatnál szerzett munkatapasztalat s o k k a l f o n t o s a b b s z e m p o n t az o s z t á l y v e ­ zetői funkció b e t ö l t é s é b e n , m i n t az igaz­ gatói m u n k a k ö r e l l á t á s á b a n . A k ö z é p ­ szintű vezetők v á l a s z a i b ó l az első h é t k r i t é r i u m közül k i s z o r u l a s z ü n t e l e n ö n ­ tökéletesítés képessége. Ez n e g a t í v j e l e n ­ s é g n e k t e k i n t h e t ő , m e r t az ö n t ö k é l e t e s í ­ t é s lényeges k ö v e t e l m é n y e a vezető szak­ emberek kiválasztásának. Az alsó s z i n t ű vezetést (csoportvezetők) illetően az a n k é t a l a n y o k 9 0 % - á n a k v é l e ­ m é n y e s z e r i n t az egyik legfontosabb s z e m p o n t : j á r t a s s á g az e m b e r e k k e l v a l ó bánásmódban. Hasonlóképpen számotte­ vő követelménynek tekintik a műszaki h o z z á é r t é s t és a v á l l a l a t n á l eltöltött szol­ gálati időt.

BARTÓK SZÖVEGEI (Vigilia, A R ó n a y G y ö r g y szerkesztette, h ó n a p ­ ról h ó n a p r a sok é r d e k e s és s z í n v o n a l a s i r o d a l m i a n y a g o t k ö z r e a d ó b u d a p e s t i fo­ l y ó i r a t B a r t ó k - s z á m a a l e g j o b b a k közé tartozik. N é h á n y ú j r a k ö z l é s m e l l e t t (az összeállítás élén o l v a s h a t j u k Illyés G y u l a Bartók-esszéjét, F o d o r I l o n á n a k először a Korunkban megjelent tanulmányát Nagy A l b e r t C a n t a t á j á r ó l ) , itt t a l á l k o ­ z u n k K a s s á k Lajos B a r t ó k r ó l szóló k i ­ a d a t l a n n a p l ó r é s z l e t é v e l , s b e n n e e lé­ nyeglátó összeméréssel: „ K o d á l y t egy életre m a g u k h o z k ö t ö t t é k a n é p d a l a i b a n rejlő zenei é l m é n y e k . B a r t ó k n a k v á g y a ­ k a t és s z á r n y a k a t a d t a k , f e l s z a b a d í t o t t á k b e n n e a z o k a t az erőket, a m i k o l y a n sa­ j á t o s a n egyéniek, s u t ó b b olyan sajátosan egyéni h a n g o n szólaltak m e g . K o d á l y t örök f o g l y u k k á t e t t é k a n é p d a l o k v a ­ rázslatos szépségei, B a r t ó k m a g a is » v a rázslóvá« v á l t á l t a l u k . N e m m e r ü l ki a múlt nagyszerű ajándékának variálásá­ b a n , ú j r a és ú j r a f o r m á l á s á b a n , s b á r h a

1971. 1.) s o h a s e m s z a k a d el tőle, m é g s e m folytatja, h a n e m e m l é k e z v e rá, m e r ő b e n ú j a t t e ­ remt." Bartók f o r r á s a i r a v e t fényt R ó n a y G y ö r g y t a n u l m á n y a is B a r t ó k r ó l és „szö­ vegei"-ről (Széljegyzet a Cantatához), vi­ t á b a n egy francia szerző, P i e r r e Citron k ö n y v é n e k bizonyos megállapításaival. R ó n a y e g y e t é r t ő e n á l l a p í t j a meg, h o g y B a r t ó k n a k v a l ó b a n „ n e m volt k ü l ö n ö s e b b szerencséje a szövegíróival"; m i n d A fá­ ból faragott királyfi és A kékszakállú her­ ceg vára (Balázs Béla), m i n d p e d i g A cso­ dálatos mandarin (Lengyel M e n y h é r t ) v o ­ n a t k o z á s á b a n a „szöveg ihlete és zene i h l e t e közt l a p p a n g ó össze n e m illést érezni". A Cantata, e „ m a g a s vízválasztó" e s e t é b e n m á s a helyzet. P i e r r e C i t r o n véleményével szemben Rónay György k i m u t a t j a : „ . . . a z idézett B a r t ó k - l e v é l e g y á l t a l á n n e m azt m o n d j a , h o g y a tisz­ t a forrás, a m e l y h e z vissza kell t é r n i , a n é p e k v a l a m i l y e n ősi, t e r m é s z e t i egysége,

a folklór v a l a m i l y e n a r a n y k o r a . F é l r e é r t ­ h e t e t l e n ü l azt m o n d j a : m i n d e n m ó d o n , és e l s ő s o r b a n a s z á m á r a elsődlegesen a d o t t m ó d o n , vagyis m i n t m u z s i k u s és folklorista, a n é p e k t e s t v é r e s ü l é s é t szol­ gálja; e n n e k é r d e k é b e n (s h o g y ezt z e n é ­ j é b e n , z e n é j e szintézisében megvalósítsa) m i n d e n h a t á s t elfogad, m i n d e n forrásból merít, azzal az egyetlen, d e e l a l k u d h a t a t l a n föltétellel, hogy a forrás tiszta le­ gyen. Azaz tiszta n é p i , vegyítetlen, k e veretlen, n e m pedig holmi népinek álcá­ zott d z s e n t r i zene, á l n é p d a l , kispolgári műnépdal..." A Cantata r o m á n szövegében B a r t ó k ilyen tiszta f o r r á s r a talált, a m e l y m a r a ­ d é k t a l a n u l megfelelt m o n d a n i v a l ó j á n a k . „ M e r t a Cantata n e m p r é d i k á c i ó és n e m vezércikk. É l m é n y , l é t é l m é n y kifejezése. Művészileg — a z e n e m e l l e t t j e l k é p b e n , m e s é b e n , h a tetszik, m í t o s z b a n . O l y a s m i ­ b e n t e h á t , a m i t n e m l e h e t szétszabdalni, csipeszekkel széjjelszedni. M a g á é r t b e ­ szél, úgy, a m i n t van, a m a g a egészében, és a m a g a s o k é r t e l m ű s é g é b e n . H a B a r t ó k ­ nak valamilyen közvetlenül egyértelmű fogalmi m o n d a n d ó j a lett v o l n a , n y i l v á n tollat fogott v o l n a és l e í r t a v o l n a úgy,

a h o g y a n fogalmi m o n d a n d ó i t közölni szokta. De m ű v é s z i é l m é n y e volt, m ű v é s z i » l á t o m á s a « ; egzisztenciális, azaz l é t é l m é ­ n y e volt a lét egy a l a p v e t ő m o z z a n a t á r ó l ; olyasmi, a m i t a m a g a t e l j e s s é g é b e n és a legközvetlenebbül a jelkép, a mese, a mítosz t u d közölni. Mit a k a r t » m o n d a n i « a C a n t a t á v a l ? M a g á t a Cantatát; sem t ö b b e t , s e m k e v e s e b b e t ; de azt m i n d e ­ n e s t ü l , zene és szöveg »egzisztenciális« egységében." A Cantata j e l e n t ő s é g é t így l á t t a a k o r ­ t á r s is. R ó n a y László igényes összegezé­ sében (Bartók és a Nyugat) olvashatjuk ezt az idézetet Keszi I m r e a Nyugatban m e g j e l e n t e g y k o r ú k r i t i k á j á b ó l : „Mi úgy hisszük: a C a n t a t a B a r t ó k n a k első o l y a n műve, melyben teljesen sikerült leküz­ d e n i e a kísérletezés csábító z a v a r a i t , m e l y b e n a b a r t ó k i feszültség v é g r e m e g ­ lelte a b a r t ó k i f o r m á t . A t e r m é s z e t és s z a b a d s á g zenéje, m e l y g á t a k a t n e m i s ­ m e r , csak a m e l y e k k e l ö n m a g a s z a b á l y o z ­ za m a g á t . . . Ü g y érezzük, k o r u n k leg­ k ü l ö n b zenéjét, l e g n a g y o b b zenei e s e m é ­ n y é t volt a l k a l m u n k s z a v a k k a l k ö v e t -

A NOVELLÁTÓL A (Secolul A b u k a r e s t i v i l á g i r o d a l m i l a p Mészöly Miklós Magasiskola című novellájának r o m á n f o r d í t á s a m e l l e t t c i k k e t közöl a n o v e l l a a l a p j á n készült, G a á l I s t v á n r e n ­ d e z t e filmről. G a á l I s t v á n , aki e g y é b ­ k é n t a f o r g a t ó k ö n y v e t is írta, 1957 ó t a r e n d e z , ez a film — n e g y e d i k j á t é k f i l m ­ j e — eddigi l e g n a g y o b b vállalkozása, m e l l y e l a z 1970-es cannes-i filmfeszti­ v á l o n k ü l ö n d í j a t n y e r t . Geo Ş e r b a n (De la nuvelă la film. Realism şi parabolă) nem tartja véletlennek, hogy a rendezőt önálló művészi alkotásra késztette M é ­ szöly n a r r á c i ó j a : l í r a i a l k a t u k b a n , az e m ­ b e r i s z a b a d s á g o t k o r l á t o z ó s t r u k t ú r á k el­ leni h a r c b a n t a l á l k o z i k a l k a t i l a g a k é t m ű v é s z , s b i z o n y á r a a r s p o e t i c á j u k b a n is, m e l y e t Mészöly a k ö v e t k e z ő k é p p e n fo­ g a l m a z o t t m e g : „Az í r ó n a k s z ü n t e l e n ü l t i l t a k o z n i a kell a n e m e m b e r s z a b á s ú el­ k e r ü l h e t e t l e n s é g e k és szükségszerűségek ellen, n o h a k é n y t e l e n t u d o m á s u l v e n n i őket; sőt, a d o t t e s e t b e n m e g é r t e n i " , s a M a g a s i s k o l á b a n is, m i n t b á r m e l y m á s í r á s á b a n , ezen e l v é n e k t ö k é l e t e s írói megvalósításával találkozunk. A rendező a film sajátos m ű v é s z i f o r m a n y e l v é v e l szolgálja ezt az elvet. A „ c s e l e k m é n y " egy p u s z t a i s ó l y o m t e nyészeti t e l e p e n j á t s z ó d i k ; az e m b e r és

FILMIG

20, 1970. 10.) m a d á r közti v i s z o n y b a n az e g y m á s r a b ­ jává válás tökéletes rendszerének zárt v i l á g a t á r u l elénk, a m i — b á r a f i l m b e n konkrét utalás nincs erre, csak a novellá­ b a n — egy e h h e z h a s o n l ó n a g y o b b r e n d ­ szer t ö k é l e t e s e n m ű k ö d ő a l k a t r é s z e . Lillik, a t e l e p vezetője, l e g a l á b b a n n y i r a r a b j a a s ó l y m o k n a k , m e l y e k látszólagos s z a b a d s á g b a n élnek, m i n t a r a g a d o z ó k s z á m á r a t e n y é s z t e t t és i d o m í t o t t á l d o ­ zat-madaraknak (például galambok!). Idegen a k a r a t n a k veti alá magát fenn­ t a r t á s n é l k ü l , s ez az e g y e t l e n u r a l k o d ó t ö r v é n y a t e l e p e n ; a s ó l y m o k a t és beosz­ tottjait a m a g a a k a r a t á n a k veti alá, és így t o v á b b . Lillik n e m a m a t ő r idomító, t u d a t o s a n cselekszik, filozófiai m e g g o n ­ doltsággal vezeti a t e l e p e t (mások p e d i g őt), s ezért n e m is bízik a t e r m é s z e t e s ösztönökben: a vadsólymokat „anarchiá­ v a l " gyanúsítja, de a f i a t a l e m b e r t is, a k i a t e l e p e t m e g l á t o g a t j a (felettesek e n g e d é ­ lyével). S z e m é l y e s v a r á z s á v a l lenyűgözi, ennek ellenére a fiatalember elmenekül e b b ő l a világból. A f i l m b e n is s i k e r ü l t azt a t ö r e k v é s t m e g v a l ó s í t a n i , m e l y t ú l m u t a t az a d o t t helyzeten, a szűk é r t e l m e z é s k o r l á t a i n — a madarakon.

VEGYÉSZET ÉS T Á P L Á L K O Z Á S (Universitas, M a n a p s á g egyre t ö b b t a n u l m á n y , cikk é s k ö n y v j e l e n i k m e g a futurológiai k u ­ t a t á s o k e r e d m é n y e i r ő l . Az átlagember ú g y fogadja ezt a t u d o m á n y t , m i n t p é l ­ d á u l n é h á n y évtizeddel ezelőtt a t u d o ­ mányos-fantasztikus irodalmat: érdekes, lebilincselő — de v a j o n m i az igaz b e n n e ? Dr. Dr. H. C. B e r n h a r d T i m m t a n u l m á ­ n y á n a k c í m e — Vegyészet és táplálkozás 2000-ben — n é m i l e g megtévesztő, a szer­ ző u g y a n i s m á r az első m o n d a t o k b a n fi­ gyelmezteti a jövő homályos világában b o l y o n g a n i szándékozó olvasót: n e m lesz szó futurológiáról, f é k e n t a r t j a a csap o n g a n i v á g y ó képzeletet. T i m m profeszszor n e m a 2000-ben élő e m b e r e k élel­ mezési p r o b l é m á i t igyekszik vázolni, h a ­ n e m i n k á b b azokat, a m e l y e k e t a s z ü k ­ séglet — a t u d o m á n y m a i állása a l a p j á n — a kortárs tudósoknak, elsősorban a v e g y é s z e k n e k v e t fel, hogy ezeket a szá­ z a d végéig f o l y a m a t o s a n megoldják. A k é m i a és a t á p l á l k o z á s szoros öszszefüggésére r á m u t a t v a (mint a m i l y e n a v i t a m i n o k felfedezése, a t á p é r t é k m e g ­ h a t á r o z á s a , a m ű t r á g y á z á s ) a szerző a r r a emlékeztet, h o g y a d e m o g r á f u s o k s z á m í ­ tásai s z e r i n t a F ö l d l a k o s s á g á n a k s z á m a a következő h á r o m é v t i z e d b e n m i n t e g y m e g k é t s z e r e z ő d i k , a k é m i á r a t e h á t óriási feladatok h á r u l n a k a v i l á g o n élő h a t milliárd ember táplálásában. A világélelmezés m á r n a p j a i n k b a n is h a t a l m a s p r o b l é m á k elé állít b e n n ü n k e t . Ezek a p r o b l é m á k a z o n b a n elsősorban n e m az é l e l m i s z e r - t e r m e l é s r e , h a n e m i n ­ k á b b a -megoszlásra v o n a t k o z n a k . A v i ­ lág k ü l ö n b ö z ő o r s z á g a i b a n u g y a n i s r e n d ­ k í v ü l e g y e n l ő t l e n ü l oszlik m e g a t e r m e l t

1970. 11.) élelmiszer, f ő k é p p e n a g a b o n a m e n n y i ­ ség. Míg egyes i p a r i l a g (tehát v e g y i p a r i lag is) fejlett o r s z á g o k b a n é l e l m i s z e r - t ú l ­ termelés mutatkozik, addig a gazdasági­ lag g y e n g é n fejlett országok n é m e l y i k é ­ b e n é h h a l á l tizedeli a lakosságot. T i m m számítása szerint világviszonylatban é v e n t e 1,8 m i l l i á r d t o n n a gabonaegységet t e r m e l n e k (mértékegység, a m e l y e t a négy fő g a b o n a f a j t a m é t e r m á z s a - á t l a g a a l a p j á n s z á m í t a n a k ki). A t á p l á l k o z á s h o z r e n d e l ­ kezésre álló m e n n y i s é g elég v o l n a az e m ­ b e r s z ü k s é g l e t e i n e k fedezésére (napi 2500 kalória), h a az i p a r i l a g fejlett és fejletlen országok között t ö k é l e t e s e n m ű k ö d n e az elosztás. T i m m professzor e z e k n e k az á l l a n d ó a n j e l e n l e v ő és egyelőre m e g o l d a t l a n p r o b ­ l é m á k n a k a m e g o l d á s á t tűzi ki f e l a d a t u l a vegyészek elé. Hangsúlyozza, h o g y a k é m i a ilyen i r á n y ú k u t a t á s a i n e m a 2000. év vegyészeinek, h a n e m a m a i s z a k e m ­ b e r e k n e k a feladata, s t a n á c s a i t h é t pont­ b a n foglalja össze: a m ű t r á g y a t e r m e l é s fejlesztése; h a t é k o n y a b b n ö v é n y v é d ő s z e ­ r e k kikísérletezése; a terményvédelem fokozottabb b e v e z e t é s e ; f e h é r j e k u t a t á s és fehérjék vegyi ú t o n v a l ó előállítása; a mezőgazdasági m u n k a m ó d s z e r e k korsze­ r ű s í t é s e ; t a l a j j a v í t á s i k í s é r l e t e k és végül a termőföld elosztásával kapcsolatos k é r ­ d é s e k m e g o l d á s a . M i n d e z a m ű a n y a g - és t e x t i l i p a r fejlesztésével s e n n e k követ­ keztében a textilnövények termesztésére e d d i g lefoglalt f ö l d t e r ü l e t e k n e k az élel­ m i s z e r - t e r m e l é s j a v á r a v a l ó felszabadí­ t á s á v a l e g y ü t t jelzi a m e g o l d á s lehetősé­ geit.

M A R X I Z M U S ÉS ESZTÉTIKA (La Nouvelle

Critique,

G i u s e p p e P r e s t i p i n o professzor, a Criti­ ca Marxista folyóirat főszerkesztője, f r a n ­ cia n y e l v e n m é r l e g r e helyezi a z e l m ú l t húsz e s z t e n d ő olaszországi esztétikai k u ­ t a t á s a i n a k főbb i r á n y z a t a i t , saját filozó­ fiai és m ó d s z e r t a n i á l l á s p o n t j a a l a p j á n . V é l e m é n y e szerint e b b e n az i d ő s z a k b a n a z olasz m a r x i s t a esztétika fejlődésében az első j e l e n t ő s á l l o m á s a G r a m s c i és De S a n c t i s n e v é h e z fűződő historicista i r á n y ­ zat, a m e l y a k r i t i k á b a n , az i r o d a l o m - és m ű v é s z e t t ö r t é n e t b e n jelentkezett, s l é ­ n y e g e az, h o g y t a g a d j a a filozófiai e s z t é ­ t i k a létjogosultságát. K e z d e t b e n a crocei idealista, s p e k u l a t í v jellegű esztétika el­

2000-BEN

OLASZORSZÁGBAN 1971. 41.)

len irányult, s később a marxista historicizmus n e v é b e n h a t o t t az olasz k u l t ú r a egyes á g a i b a n . Ez a k e v é s b é filozofikus e l m é l e t l e í r ó - t ö r t é n e t i jellegű, az i r o d a l ­ mi jelenségek tágabb értelmezését kutat­ ja, szoros összefüggésben a n e m z e t i t ö r ­ ténelemmel. Tisztázta a népi irodalom fogalmát, s ezen a p o n t o n G r a m s c i elvei egyeznek M a r x n a k és E n g e l s n e k a m ű ­ vészetről m i n t a f e l é p í t m é n y részéről szó­ ló nézeteivel. A t o v á b b i a k b a n P r e s t i p i n o felméri L u ­ k á c s G y ö r g y m ű v e i n e k olaszországi h a ­ t á s á t . A c i k k í r ó itt a r e a l i s t a i r o d a l o m elemzésével, a k r i t i k a i és szocialista r e a -

lizmussal összefüggő k é r d é s e k e t t á r g y a l , méltatja Lukács irodalomkritikai mód­ szerét és a z o k a t az írásait, a m e l y e k b e n egy m e g ú j h o d o t t i r o d a l o m „ p o é t i k á j á t " körvonalazta. Prestipino ugyanakkor m e g á l l a p í t j a , hogy L u k á c s esztétikai el­ v e i n e k elméleti a l k a l m a z á s a e l m a r a d t , későbbi m ű v e i t pedig h i d e g e n f o g a d t á k az olasz esztéták. A n t o n i o Banfi m i l á n ó i iskolája új á l ­ l o m á s t j e l e n t e t t az ö t v e n e s é v e k b e n . E u ­ r ó p a i m é r e t ű m o z g a l m a t i n d í t o t t az olasz p r o v i n c i a l i z m u s ellen Dilthey, S i m m e l , v a l a m i n t H u s s e r l és a fenomenológia h a ­ t á s á r a . M ű v e i b e n Banfi megkísérli e l m é teti k u t a t á s a i t és a k t í v politikai t e v é ­ k e n y s é g é t szintézisben b e m u t a t n i . Eszté­ t i k á j a a z o n b a n — P r e s t i p i n o szerint — m ó d s z e r t a n i és t e m a t i k a i szempontból n e m j e l e n t újdonságot. Az olasz m a r x i s t a esztétika fejlődésé­ b e n új szakaszt j e l e n t e t t G a l v a n o della Volpe m u n k á s s á g a , a m e l y h á r o m fontos e l e m e t t a r t a l m a z : 1. Croce-ellenesség, m e l y u g y a n a k k o r a hegeli esztétika, az új-arisztotelészi r a c i o n a l i z m u s formáját ölti m a g á r a ; 2. az e m p i r i s t a i r á n y z a t k ö ­ vetése, elsősorban della Volpe Hume vagy az empirizmus zsenije című művében, a m e l y e t k é s ő b b k i e g é s z í t e n e k az ú j - r e t o ­ r i k a , a s z e m a n t i k a és a m o d e r n nyelvészet e r e d m é n y e i ; 3. a „filmszerűség" k u t a t á s a , a m e l y k i i n d u l ó p o n t u l szolgálhat a m ű v é ­ szi kifejezésmód m i n d e n a s p e k t u s á n a k a vizsgálatában. Logikai és i s m e r e t e l m é l e t i s z e m p o n t b ó l della Volpe n e m lát k ü l ö n b s é g e t a t u d o ­ Bencsik

m á n y o s és a m ű v é s z i kifejezésmód k ö ­ zött, m o n d j a P r e s t i p i n o . I t t csakis sze­ mantikai különbségről beszélhetünk. A m ű v é s z e t jól m e g h a t á r o z o t t , összefüggő, „többjelentésű" nyelvet használ, a tudo­ m á n y ezzel e l l e n t é t b e n e g y é r t e l m ű kife­ j e z é s e k k e l él. Della Volpe szerint a z o n ­ b a n nincs lényeges k ü l ö n b s é g a t u d o m á ­ nyos és a m ű v é s z i kifejezésmód között, h a a m e t a f o r i k u s j e l e n t é s logikai k a p c s o ­ laton a l a p u l . A cikk szerzője r á m u t a t , hogy a m o ­ d e r n olasz k u l t ú r á b a n sok i r á n y z a t , cso­ p o r t o s u l á s é r v é n y e s ü l . A baloldali í r ó k a t a politikai é r d e k l ő d é s n ö v e k e d é s e j e l l e m ­ zi; ez azt jelenti, hogy k o n k r é t a n t á m a d ­ j á k a t á r s a d a l m i r e n d s z e r t , az i n t é z m é ­ nyeket, a k i a d ó k a t . Az i r o d a l m i élet k é p ­ viselői új i r á n y t , új közönséget k e r e s n e k . F e r e t t i A tagadás irodalma c í m ű k ö t e t é b e gyűjtött k r i t i k a i esszéiben ezt az új s z a ­ kaszt az olasz k u l t ú r á b a n „az i r o d a l o m t a g a d á s á " - n a k nevezi. Befejezésül P r e s t i p i n o igennel válaszol a r r a a k é r d é s r e , lehetséges-e Olaszország­ b a n a m a r x i s t a esztétika „frontáttörése". I t t a C h o m s k y , illetve a P i a g e t n e v é v e l fémjelzett s t r u k t u r a l i s t a é r t e l m e z é s e k k e l foglalkozik, h a n g s ú l y o z v a , hogy s z e r i n t ü k a nyelvi s t r u k t ú r á k a z e m b e r r a c i o n á ­ lis t e v é k e n y s é g é n e k á l t a l á n o s m o d e l l j e i b e é p ü l n e k be, s e r e d e t ü k szerint a fizikai­ biológiai-gazdasági s t r u k t ú r á k b ó l v e z e t ­ h e t ő k le. Ez a m e g h a t á r o z á s ú j r a é r t é k e l i n e m c s a k a nyelvészeti k u t a t á s , h a n e m az esztétikai vizsgálódás ismeretelméleti a l a p j a i t is.

János

rajza

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Costa Carei Petőfi-fordításairól A Korunk 1970. 12. s z á m á b a n i s m e r t e t t e a b u d a p e s t i Foaia noastră c í m ű l a p ­ b a n közölt m e g e m l é k e z é s e m e t Costa Carei h a l á l á r ó l . Az i s m e r t e t é s f é l r e é r t h e t ő köz­ lése szerint Din lirica lui Petőfi — Petőfi válogatott versei c í m ű a n t o l ó g i á b a n „szá­ mos v e r s e t ő fordított". A k ö t e t n e m részben, h a n e m egészében Carei m u n k á j a , s a b b a n ö t v e n P e t ő f i - v e r s f o r d í t á s á t közölte, z ö m ü k b e n o l y a n k ö l t e m é n y e k e t , a m e l y e k még román fordításban nem jelentek meg. Hogy Carei saját f o r d í t á s ú v e r s e i n e k k ö t e t é r ő l v a n szó, k i d e r ü l m u n k á s s á g a egészét é r t é k e l ő m o n d a t o m b ó l : „Aceste d o u ă v o l u m e f o r m e a z ă o r e a l i z a r e care va r ă m î n e o p e r a cea m a i de s e a m ă a t r a d u c ă t o r u l u i . " Ez a k é t k ö t e t a fordító legjelentősebb m ű v e . M o n d a t o m b a n az á l t a l a m t á r g y a l t Tălmăciri din lirica lui Ady ( F o r d í t á s o k A d y lírájából) című, m á s i k C a r e i - m ű v e t is é r t é k e l e m . K ü l ö n b e n a r e c e n z e n s t á j é k o z ó d h a t o t t v o l n a m é g C a r e i m u n k á s s á g á r ó l a Nagyvilág 1970. 11. s z á m á b a n í r t c i k k e m b ő l is, a m e l y b e n a k i v á l ó m ű f o r d í t ó h o z kapcsolódó személyes e m l é k e k e t is felidéztem. A h e l y e s b í t é s t n e m a n n y i r a a filológiai p o n t o s s á g k e d v é é r t , h a n e m i n k á b b a z é r t t a r t o m fontosnak, m e r t Carei j e l e n t ő s i r o d a l m i ö r ö k s é g é n e k fontos részét a l ­ k o t j á k Petőfi-fordításai, a m e l y e k a szóban forgó k é t n y e l v ű a n t o l ó g i á b a n m e g j e l e n ­ tek. Ideje l e n n e , h o g y a h a l á l á v a l l e z á r u l t é l e t m ű v é t k r i t i k á n k felmérje, s i r o d a l ­ m u n k e tehetséges és lelkes tolmácsolója m u n k á s s á g a j e l e n t ő s é g é h e z m é l t ó é r t é ­ kelést k a p j o n . Petőfi k ö l t é s z e t é n e k g a z d a g r o m á n f o r d í t á s a n y a g a v a n , a m i n t e r r ő l D o r o t h e a S a s u n a g y s z e r ű Petőfi-bibliográfiájából é r t e s ü l t ü n k (Petőfi a román iroda­ lomban. Korunk, 1960. 9.), s a t o l m á c s o l ó k között o l y a n n e v e s k ö l t ő k e t is t a l á l u n k , m i n t Iosif és Goga; mégis, ú g y hiszem, nyelvileg, v a g y sajátos n é p i e s h a n g v é t e l é ­ hez a legközelebb Costa Carei k e r ü l t . E b b e n n a g y b a n segítette őt j ó m a g y a r nyelvi t u d á s a s r a j o n g á s a Petőfi költészetéért. B u d a p e s t , 1971. m á r c i u s Domokos S á m u e l bibliográfus

A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez Egy t é v e d é s ü r ü g y é n

A Korunk 1970. 6. s z á m á b a n E n g e l K á r o l y e l i s m e r é s t é r d e m l ő c i k k e t í r t Híd­ verők példamutatása c í m m e l a r o m á n — m a g y a r m ű v e l ő d é s i k a p c s o l a t o k úttörőiről. M e g e m l é k e z i k a r r ó l a szerény k e z d e m é n y e z é s r ő l is, a m e l y e t E m i l Isac részvételével és t á m o g a t á s á v a l az Erdélyi Szemlében a l a p í t á s á t ó l k e z d v e végig f o l y t a t t a m . E n g e l röviden, de elég j e l l e m z ő e n i s m e r t e t i l a p o m n a k Isackal, az e r d é l y i r o m á n i r o d a l o m k i e m e l k e d ő egyéniségével közösen végzett m u n k á j á t , a m e l y t a l á n é p p e n a k k o r é r ­ h e t e t t v o l n a b e s h o z h a t o t t v o l n a n é m i e r e d m é n y t , a m i k o r a fasizmus élesedése gyö-

k e r é b e n d ö n t ö t t e ki c s e p e r e d ő ü l t e t v é n y ü n k e t . I s a c k a l e g y e t é r t é s b e n végzett m u n ­ k á n k az i d ő k f o l y a m á n u g y a n i s t ö b b h a j t á s t hozott. I l y e n e k v o l t a k t e r m é s z e t e s e n a k é r d é s r ő l m a g á r ó l szóló, r o m á n és m a g y a r írók, újságírók, p u b l i c i s t á k tollából m e g j e l e n t cikkek, de i r o d a l m i s z e m p o n t b ó l s o k a t j e l e n t e t t e k az e g y r e n é p s z e r ű b b v e r s f o r d í t á s o k . E z e n i r o d a l m i v o n a t k o z á s o k m e l l e t t k ü l ö n ö s k é p p m e g kell e m l é ­ k e z n ü n k egy sokat ígérő közös közéleti t e v é k e n y s é g ü n k r ő l . Isac t á m o g a t á s a s n e m e g y s z e r az á l t a l a j a v a s o l t fiatal r o m á n írók, költők í r á ­ s a i n a k m e g j e l e n t e t é s e m e l l e t t egy m á s i k i r á n y ú r o m á n — m a g y a r közeledési m u n ­ k á n k r ó l is s z á m o t kell a d n u n k . Ezt egészen v é l e t l e n ü l 1937 elején A Duna ígérete c í m m e l a z Erdélyi Szemle első s z á m á b a n m e g j e l e n t c i k k e m vezette b e s B á n y a i K á r o l y n a k a 2. s z á m b a n hozzáfűzött reflexiói szélesítették a n n y i r a ki, h o g y e l ő b b Silviu D r a g o m i r kolozsvári egyetemi t a n á r , m a j d kisebbségi m i n i s z t e r v é l e m é n y é t is m e g s z ó l a l t a t t á k . B á n y a i K á r o l y , a k i e g y é b k é n t a polgári é l e t b e n a Mózes K á r o l y n e v e t viselte, összeköttetései r é v é n m e g n y e r t e a k c i ó n k n a k Virgil Nistor ü g y v é d e t is, aki széles k ö r ű h u l l á m z á s t i n d í t o t t el m i n d a m a g y a r , m i n d a r o m á n t á r s a d a l m i életben. E l a n n y i r a , h o g y az Erdélyi Szemle 1937. 2. és 1938. 1. s z á m á b a n D r a g o m i r n a k k é t n y i l a t k o z a t a , k é s ő b b a l a p 1938. 5. s z á m á b a n egy s u g a l m a z o t t és j ó v á ­ h a g y o t t kisebbségpolitikai cikk j e l e n t m e g . Ezek a r e f o r m t ö r e k v é s e k az 1938. 6. számban újabb Nistor-cikket eredményeznek, s ugyanakkor a r o m á n ügyvéd-publi­ c i s t á n a k egy m a g y a r szerző c í m é r e k ü l d ö t t v á l a s z á t is. Az Erdélyi Szemle m e g i n d u l t c i k k s o r o z a t a m e g n y e r t e az ifjúság r o k o n s z e n v é t , s h a t á s a a l a t t á l t a l á n o s d i á k k o n f e r e n c i á t h í v t a k össze a kolozsvári u n i t á r i u s kollé­ g i u m d í s z t e r m é b e . E l ő a d ó n a k m a g á t Virgil Nistort k é r t é k fel. Részt v e t t e k a m e g ­ h í v o t t ifjúsági s z e r v e z e t e k képviselői is, a k i k az idősebb n e m z e d é k e k részéről öszszegyűlt é r d e k l ő d ő k m e l l e t t t ö b b felszólalásban a d t a k h a n g o t a m a g y a r s á g elgon­ d o l á s a i n a k . N i s t o r e l ő a d ó őszinte, nyílt v á l a s z o k a t a d o t t az e l h a n g z ó k é r d é s e k r e , ö t l e t e k r e . Az e l ő a d á s v i s s z h a n g o t k e l t e t t a n a p i l a p o k b a n s E r d é l y egész m a g y a r t á r s a d a l m á b a n . M i n t é r d e k e s s é g e t k e l l m é g e l k ö n y v e l n ü n k a m á r e m l í t e t t 1938. 5. s z á m b a n e l h a n g z o t t előzetes h í r a d á s t , a m e l y egy k ö z e l e b b r ő l m e g i n d u l ó r o m á n — m a g y a r t á r s a s á g szervezkedését jelenti be, s a m e l y az eddig e l h a n g z o t t c i k k e k és v é l e m é n y e k k ö r n y e z e t é b e n joggal tételezi fel k e z d e m é n y e z ő ü l a Silviu D r a g o m i r , Virgil N i s t o r és B á n y a i K á r o l y k é p v i s e l t e m e g m o z d u l á s t . É r d e m e s n e k t a r t o t t a m b e s z á m o l n i e r r ő l a n e m j e l e n t é k t e l e n n e k látszó m o z g a ­ lomról, a m e l y az E m i l Isac és m á s o k k é p v i s e l t e i r o d a l m i v o n a l m e l l e t t m á r sajátos n e m z e t i s é g p o l i t i k a i t e r v r ő l tesz t a n ú s á g o t . B u d a p e s t , 1971. m á r c i u s Sütő-Nagy

László

HELYREIGAZÍTÁS. 1971. 3. számunkban Szemlér Ferenc Üt az E n c i k l o p é d i á ­ hoz című írásának utolsó előtti bekezdésében, a 432. lapon az alulról számított 7—8. sor helyesen így olvasandó: „ . . . t ö r v é n y e k e t tartalmazta volna. Azt hiszem, hogy az 1940. augusztus 17-én kelt utolsó l e v e l é b e n . . . " Ugyanezen szám 477. lapján a Téka-rovatban a „Majd a s z a b a d s á g békessége is e l j ö n . . . " című könyv szerzőjének a n e v e : Mózes Huba.

Intreprinderea Poligrafică Cluj, str. Brassai nr. 5 - 7 . 3214/1971

42101

Sumar Oradea — ieri şi azi (gravuri d e Gáll Ernő: Revoluţionarul, idealul Fux Pál, text de Fábián Sándor) şi realitatea 495 Tövissi Lajos: Tehnica d e calcul şi Kallós Miklós: Concordanţa ideolo­ economia naţională giei şi politicii noastre 503 Veress Pál: Printre metalurgişti or­ K.L.: Literatură angajată ganizaţi 512 Alexandru Ivasiuc: Politicul şi per­ Ioan Meţiu: Contribuţii la istoria sonalitatea Frontului Unic Muncitoresc din Lászlóffy Aladár: Columne Transilvania 515 Banner Zoltán: Arta face vizibilă Gavril Birtaş: Despre începuturile epoca Frontului Democratic Antifascist 519 Mattis Teutsch János: Ideologia Génád Jenő: Alegeri sub semnul artei frontului popular 521 Nagy István: Fragment de roman Jordáky Lajos: Unitatea scriitori­ lor de la Munkás Athenaeum 525 OGLINDA Bányai László: Comuniştii în frun­ tea luptei c o m u n e a muncitori­ Ferenc: „Orarul" omului lor români şi maghiari 528 Albert modern Gheorghe I. Bodea: Lupta revoluţionară-naţională a românilor din VIAŢA INTERNAŢIONALA Nordul Transilvaniei (1940—1944) 542 Balogh Edgár: Partinitate tradi­ ţională şi actuală 544 Eugen Phoebus: Participare activă Lázár József: Partinitate şi u m a n i s m 549 Gáll János: î n v ă ţ ă m i n t e l e Comu­ ISTORIE VIE nei din Paris în perspectiva unui secol 554 Bunta Péter: P e calea elaborării Miron Radu Paraschivescu: Poezii istoriei Partidului Comunist R o ­ (trad. de Jancsik Pál şi Ritoók mân János) 561 Komán János: Poezie Ritoók János: Poezie Marin Sorescu: Poezie (trad. de S a ­ szet Géza) Szabó István: Poezie Herédi Gusztáv: Constructori în munţi Kádár János: Metamorfoză Kerekes Tiber: Zalăul î n dezvol­ tare

562 563

591 597 598 600 602 604 611

619

626

632

RECENZII

Kántor Lajos: Utopii actuale 564 Zsakó János: Despre istoria teoriei 566 cuantice Szilágyi Júlia: Documentul c o n ­ 567 ştiinţei 572 Mózes Huba: Studii stilistice Dumitru-Ciocoi-Pop: Salinger: pre­ 574 zentare

BIBLIOTECA, PANORAMA, POŞTA REDACŢIEI

584

637 640 643 646 649