Bukarest Dés Incze János László Attila

E SZÁM MUNKATÁRSAI Bukarest Bodor Pál Heves Ferenc Páskándi Géza Săhleanu, Victor Szántó Tibor Szilágyi Domokos Dés Incze János Iaşi László Attila Kolozsvár Balázs Sándor Balogh Edgár Bán Péter Bodor András Egyed Ákos Gábor Dénes Gáll Ernő Herédi Gusztáv Jancsik Pál Jancsó Elemér Junger Ervin Lászlóffy Aladár Lázár József Lupán Ernő Palocsay Zsigmond Roth Endre Szilágyi J ú l i a Zörgő Benjámin Marosvásárhely Módy Jenő Szűcs Kálmán Nagykároly Vonház József Nagyvárad Bölöni Sándor Szatmár Czimbalmos László Székelyudvarhely Hermann Gusztáv Szentkatolna Bakk Pál Külföldi szerzők Harsányi István Jevtusenko, Jevgenyij Macmillan, Harold Martinov, Leonyid Széles Klára Voznyeszenszkij, Andrej

Kazinczy

Gábor: Három grácia

XXVIII. évfolyam 12. szám

1969. december

KORUNK havi szemle

L U P A N ERNŐ LEONYID MARTINOV JEVGENYIJ JEVTUSENKO ANDREJ V O Z N Y E S Z E N S Z K I J

1759 1764 1764

L Á Z Á R JÓZSEF HARSÁNYI ISTVÁN ZÖRGŐ BENJAMIN VICTOR S A H L E A N U

Szocialista államunk fejlődésének távlatai Úgy tűnik (vers, Bán Péter fordítása) Revü (vers, Bölöni Sándor fordítása) N e m megy az írás (vers, Bölöni Sándor fordítása) Erósz a tudomány fényében A szexualitás jelentősége A szerelemről — a pszichológia nyelvén A monogámia embertani problémája

SZŰCS K Á L M Á N R O T H ENDRE

Szexuális elfojtás és idegrendszeri zavarok Nemiség és szociológia ( A Kinsey-Report

1790

margójára) A z ember biológiai jövője Szövetségek (vers) Szerelmes állatok. Találjunk kolostort (versek)

1795 1799 1806

M Ó D Y JENŐ LÁSZLÓFFY ALADÁR PÁSKÁNDI GÉZA SZILÁGYI DOMOKOS PALOCSAY ZSIGMOND B E R T O L T BRECHT S Z Á N T Ó TIBOR INCZE JÁNOS HAROLD MACMILLAN

ki

egy

1766 1768 1769 1776 1785

új 1807

Test a testtel (vers)

1808

„Kicsi csupor, nagy a füle" (vers) Ballada Marie Sandersről, a zsidószeretőről (vers, Jancsik Pál fordítása) Játék, stratégia, gazdaság Rembrandti fény Emlékiratai (bevezette, a részleteket válo­ gatta és fordította Bodor András)

1809 1811 1812 1819

Székelyudvarhely művészeti élete

1834

1821

HAZAI TÜKÖR HERMANN GUSZTÁV JEGYZETEK BALOGH EDGÁR BODOR P Á L

Szívem-vesém, pihenj meg

1842

A jó és a gonosz képzelet

1844

Nemzetközi élet és filozófia Darmstadt, 1969

1847 1854

N E M Z E T K Ö Z I ÉLET BALÁZS SÁNDOR JUNGER E R V I N

IFJÚSÁG—NEVELÉS V O N H Á Z JÓZSEF ÉLŐ

Műszaki nevelésünk problémái

1860

TÖRTÉNELEM LÁSZLÓ ATTILA

Vasile Pârvan lálára

levele

László Ferenc

ha­ 1864

TUDOMÁNYOS SZEMLE G Á L L ERNŐ

Monológ vagy párbeszéd? (A dialógus j e ­ gyében) A darwinizmus időszerűsége Benedek Marcell életműve Egy verselemző szimpozion tanulságai

1866 1870 1873 1876

Írónő-e a nőíró? (Mű és világ) Sóhajt a fenyves (Válasz Pusztai Jánosnak)

1880 1884

G A B O R DÉNES J A N C S Ó ELEMÉR SZÉLES K L A R A IRODALOM—MŰVÉSZET SZILAGYI JÚLIA HERÉDI G U S Z T Á V

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ BAKK PÁL EGYED ÁKOS H E V E S FERENC

Feljegyzések Bálint Gáborról, Budai zsefről és Brassai Viktorról

CZIMBALMOS LÁSZLÓ SZABÓ SÁNDOR * *

*

Jó1894

Pontosabb méretek N e m búcsúztak egyszerre két igazgatótól

1898 1899

Szebb a p á v a . . .

1900

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS

Műmellékleten G.

Gaudaen,

Ambrus Italo

Plugor

Imre

Kertes-Kollmann Zetti

és Csutak Jenő,

Levente Rusek

grafikái Ladislav,

metszetei

Ambrus Imre, Maszelka János, Sándor, Gy. Szabó Béla, Szőcs Agnes Kozma István ötvösmunkája Buda Lőrinc versillusztrációja

grafikái

KORUNK ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE G a á l G á b o r (1929-1940) Postacím: Cluj, Căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság t é r 4 - 5 . Telefon: 1 14 68, 1 38 05 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C A . Rosetti 43/a. Telefon: 167-465.

LUPÁN ERNŐ

SZOCIALISTA ÁLLAMUNK FEJLŐDÉSÉNEK TÁVLATAI

A párt és a kormány különös gondot fordít az ország műszaki­ anyagi alapjának szüntelen tökéletesítésére, a termelőerők növelésére, egyre fejlettebb ipar és fejlett, belterjes mezőgazdaság megteremtésére. Mindez viszont feltételezi az állam gazdasági-szervező és kulturális-ne­ velő tevékenységének erősítését, bővítését és tökéletesítését, az államigaz­ gatás formáinak és munkamódszereinek állandó javítását. Ez a magya­ rázata, hogy a szocialista állami funkciók betöltésének, az egész állami tevékenység továbbfejlesztésének kérdését olyannyira hangsúlyozták a Román Kommunista Párt X . kongresszusán, amely a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését tűzte ki feladatul. Erre utal Nicolae Ceauşescu elvtárs a X . kongresszuson elhangzott jelentésében, amikor hangsúlyozza: „ A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, a kommu­ nizmusra való átmenet feltételei megteremtésének távlatában az állam funkciói még inkább megváltoznak majd, belső tevékenysége a termelés, a tudományos és művelődési élet megszervezésére összpontosul." A szocializmusban az állam nem változtathatatlan, örökérvényű v a ­ lami. A z állam és funkciói egyre jelentősebb szerepet játszanak a párt elveinek valóra váltásában. Mai formájában ú j , tökéletesebb eszközök és módszerek felhasználásával az állam a sokoldalúan fejlett szocialista tár­ sadalom megvalósításának legfontosabb eszköze. A z alábbiakban kizáró­ lag az állam belső funkcióinak a kérdéseivel kívánunk foglalkozni. A g a z d a s á g i - s z e r v e z ő t e v é k e n y s é g fő tartalma a szocialista gazdaság ésszerű és tervszerű megszervezése, a termelés tudományos-elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt megalapozott vezetése. Általában véve az alapvető feladat: a termelőerők fejlesztése. Ezzel szoros összefüggés­ ben a szocialista állam hivatott tudatosan tökéletesíteni a termelési-tár­ sadalmi viszonyok bonyolult rendszerét is, védelmezni, erősíteni és fej­ leszteni a szocialista tulajdon mindkét formáját, szilárd alapokra he­ lyezve a termelő egységeknek egymáshoz és az igazgatási szervekhez fű­ ződő viszonyát. Ezt a célt szolgálta az utóbbi években foganatosított számtalan in­ tézkedés, amely lehetővé tette, hogy a szocialista állam gazdasági-szervező funkcióját egyre magasabb szinten, a lehető leghathatósabban, a lakosság érdekeinek legmegfelelőbben tölthesse be. Ettől jelentős mértékben függ a nemzeti vagyon növelése, társadalmi életünk legkülönbözőbb területei­ nek dinamizálása, a nép életszínvonalának emelése, Románia nemzetközi kapcsolatainak bővítése, az állami önállóság és szuverenitás megerő­ sítése.

Szocialista államunk kulturális-nevelő funkcióját ugyancsak számtalan intéz­ kedéssel gyakorolja. Mindenekelőtt azokat kell megemlítenünk, amelyek a szak­ emberek nevelését és a dolgozók minden kategóriájának szakképesítését szolgálják. Ilyen például a tízosztályos oktatás általános bevezetésének előkészítése. A szocializmus további építésében végbemenő módosulásokkal együtt változik az állam funkcióinak jellege és súlya. Létének kezdeti és végpontja közötti hoszszantartó, rendkívül bonyolult és sokoldalú folyamat során az állam funkciói állandó változásoknak vannak kitéve. Mindezt feltétlenül szem előtt kell tartanunk, ami­ kor a szocialista államnak a jelenlegi időszakban betöltött helyét, a párt X . kong­ resszusán kijelölt gazdasági és kulturális feladatok megvalósulására irányuló erő­ feszítéseit vizsgáljuk. Hazánk sokoldalú fejlesztésének programja, amelynek megvalósítása a nem­ zetgazdaság további korszerűsítését, a teljes termelő- és technikai-tudományos kapa­ citás hathatós kihasználását eredményezi, egyben biztosítja Románia közeledését a gazdaságilag fejlett országok színvonalához, mind az egy lakosra eső termék­ mennyiség és nemzeti jövedelem, mind pedig a népesség életszínvonala tekintetében. Mindez olyan ú j feladatok elé állítja a szocialista államapparátust s minden dolgo­ zóját, amelyek csakis a v e z e t é s i m ó d s z e r e k további tökéletesítése révén oldhatók meg. Ezért helytállóak pártunknak azok a megállapításai, amelyek szerint a jelen­ legi körülmények között az állam szerepe egyre nő, terebélyesednek az egész tár­ sadalom megszervezésében, az ú j társadalmi viszonyok tökéletesítésében, a forra­ dalmi vívmányok feletti őrködésben betöltött funkciói. A X . kongresszus kijelölte feladat, amelynek értelmében a termelőerők to­ vábbi fejlődésével egyidejűleg biztosítani kell a termelési viszonyok szüntelen töké­ letesítését, feltételezi az emberek folyamatos, tudatos és tervszerű cselekvését. Egy­ ben azt jelenti, hogy a tervezés rendszerének javítása és tökéletesítése, a gazdasági­ társadalmi szervezés és vezetés tudományos színvonalának állandó emelése segítsé­ gével növelhetjük az összhangot a termelőerők jellege és a termelési viszonyok között rendszerünk általános haladása érdekében. Ez feltételezi az állam szerepé­ nek további növekedését az egész gazdasági tevékenység irányításában, a szocialista társadalom műszaki-anyagi alapjának fejlesztésében, azt, hogy az állam egyre maga­ sabb szinten, egyre kedvezőbb körülmények között gyakorolja gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkcióit.

A S Z O C I A L I S T A Á L L A M ÉS A K O M M U N I S T A P Á R T V I S Z O N Y A A szocialista állam belső funkcióinak gyakorlása során állandó és szoros kap­ csolatot tart fenn a kommunista párt különböző szintű szerveivel és szervezeteivel. Ez alapvetően szükséges, hiszen a párt vezető és irányító ereje nemcsak a dolgozók társadalmi szerveinek, hanem az államiaknak, az államnak mint gépezetnek is. Nicolae Ceauşescu elvtárs mondotta a párt X . kongresszusán, hogy amikor kije­ löljük a párt helyét és szerepét a társadalomban, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az állam összes gazdasági és társadalmi szervezetei és intézményei a párt poli­ tikai vezetése alatt állnak, és egységesen lépnek föl a szocialista társadalmi rend felépítésében. A párt olyan éltető központ, amelynek normális működése elenged­ hetetlen feltétele szocialista társadalmunk szüntelen fejlődésének. De a párt nem azonos az állammal, illetve a pártszervek nem állami szer­ vek, ami azt jelenti, hogy munkamódszereik, egész tevékenységük különbözik egy­ mástól. A párt és az állam kölcsönös viszonyából kiindulva a párt arra törekszik, hogy a legszélesebb tömegek értsék és helyeseljék politikáját, hiszen csakis így való-

sítható meg a pártirányítás,

a munkásosztály

vezető

szerepe,

az összes dolgozók

szövetsége az élet minden területén. A tömegek megnyerése, a társadalmi és állami ügyek intézésébe való bevoná­ suk, felsorakoztatásuk a párt mögé nem önmagától valósul meg, ennek döntő fel­ tétele a pártnak a dolgozók érdekeit kifejező iránymutatása, felvilágosító munkája, amely meggyőzi őket a gyakorlat igazolta politikájának helyességéről. Így alakul ki a párt és a tömegek egészséges kapcsolatának alapja: a kölcsönös bizalom. A z R K P tudományosan kidolgozott politikájával vezető szerepet játszik mind az állami, mind a társadalmi szervek és szervezetek munkájában. Ennek az al­ kotmányos elvnek az alapján a párt irányítja a legfelsőbb és a helyi államhatalmi és államigazgatási szerveket, az állam egész mechanizmusát, beleértve a bíróságot, az ügyészséget, a hadsereget is. Mindebből következik tehát, hogy a párt és az állam viszonyának lényege: a párt irányítja az államot. Így válik a párt feltárta osztályérdekeknek megfelelő osztályakarat állami akarattá, az osztály-, illetve állami akarat szocialista joggá. A pártirányítás azonban nem jelenti azt, hogy a munkás­ osztály pártjának központilag hozott határozatait az állami szervek állami eszközök­ kel hajtják végre, hiszen — különben is — nem minden párthatározat válik joggá, jogi normává, de joggá válás nélkül is megvalósul. Társadalmi életünk egyre fokozódó demokratizálódásának időszakában mind nagyobb szerephez jut a párt elvi irányító, vezető tevékenysége. A párt fontos kér­ désekben hozott irányelvei hovatovább nemcsak a párttagokra, hanem a társadalom egészére vonatkoznak. Ez többek között azt is jelenti, hogy az állam gazdasági­ szervező és kulturális-nevelő feladatait mindinkább a párt útmutatásainak megfe­ lelően oldják meg. A párt vezető szerepe pedig túlmegy az elvi irányításon, az alap­ vető kérdések felvetésén, és azok végrehajtását is biztosítja. A párt és a szocialista társadalom egésze közötti viszony tehát főleg az ál­ lam és a társadalmi szervezeti formák kapcsolataiban ölt testet, amelyek a pártot a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel kötik össze. „Gyakorlatilag — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs a X . kongresszuson elhangzott jelentésében — a társa­ dalmi tevékenység minden területén, minden munkaközösségben vannak k o m m u ­ nista sejtek, amelyek a szocializmus építőinek milliói élén a haza szüntelen előre­ haladásáért küzdenek."

A S Z O C I A L I S T A Á L L A M ÉS A SZERVEZETEK VIS ZO N Y A Az

állami szervek és a társadalmi szervezetek

viszonyát

vizsgálni, hogy azokat ne hoznók kapcsolatba a történelem szával,

a

szocialista

demokrácia

kiszélesítése

és

elmélyítése

nem

TÁRSADALMI

lehet

anélkül

adott fejlődési terén

elért

szaka­

eredmé­

nyekkel. A társadalmi szervek és szervezetek a fejlődés különböző szakaszaiban nem ugyanazt a szerepet játszották a szocialista társadalom építésében, nem egy és ugyanazon mértékben kapcsolódtak be a dolgozó tömegek mozgósításába az ál­ lami és közügyek megoldásáért, annak ellenére, hogy mindig igen fontos szerepet játszottak a párt politikájának gyakorlati megvalósításában, az állam és a társa­ dalom fokozatos közeledésének folyamatában. A társadalmi szervek és szervezetek minden módon segítenek az államnak megoldani a gazdasági, kulturális és egyéb kérdéseket, mindenekelőtt a tömegek kommunista nevelésével, öntudatuk fejleszté-

sével és a szocializmus építésébe való bevonásuk egyéb módszereivel. A dolgozó tömegek mozgósítása az állami ügyek intézésére a társadalmi szervezetek egyik funkciója. A feladat az, hogy a szocialista társadalom fejlődésének mértékében a dolgozók minél szélesebb körét vonják be az államigazgatásba, biztosítva a szocialista d e m o k r á c i a minden irányú fejlődését, hogy minden állampolgár cse­ lekvően vehessen részt az állam vezetésében. A lenini tanítás értelmében, amikor már mindenki képessé válik az állam igazgatására, akkor már nincs értelme többé speciális állami szervezetet fönntartani, s az állam el fog halni, a szocialista ál­ lamiság átváltozik kommunista társadalmi önkormányzattá. Amint azonban azt Nicolae Ceauşescu elvtárs leszögezte a párt X . kongresszusán, nem lehet és nem szabad siettetni az állam szerepének csökkentését Ez természetes folyamat ered­ ménye kell hogy legyen, amelynek során mind nagyobb szerep hárul a társadalmi szervekre és szervezetekre. Jóllehet szükséges pontosan elhatárolni egyrészt az állami funkciókat a tár­ sadalmi szervezetek funkcióitól, másrészt magukét a társadalmi szervezetekét egy­ mástól, nem lehet szem elől téveszteni, hogy az állami szervek és társadalmi szer­ vezetek a szocializmus építésében egységes és az egész társadalmat átfogó, közös feladatokat valósítanak meg, s funkcióik sok esetben mind tartalmuk, mind pedig elnevezésük tekintetében megegyeznek. A z egyes társadalmi szervezetek azonban szerepük és tevékenységük körétől függően különböző formákban és összefüggések­ ben kerülnek kölcsönös kapcsolatba és működnek együtt az állami szervekkel, hely­ zetüket számos olyan sajátosság jellemzi, amely megkülönbözteti őket az állami szervektől. A z á l l a m i s z e r v e k egységes központosított rendszert alkotnak, amely felöleli

az

összes államhatalmi és államigazgatási szerveket, vállalatokat és intézményeket,

és

amely az egész dolgozó nép érdekeit és akaratát fejezi ki. A társadalmi szervezetek némelyik fajtája felölelheti

a lakosság széles rétegeit

(mint például a szakszerve­

zetek és a szövetkezetek), de közülük egyetlenegy sem fogja át az egész népet. En­ nek következtében a társadalmi szervezetek az államtól eltérően nem az egész nép nevében,

hanem az állampolgárok azon része nevében

cselekszenek,

amelyet

so­

raikban egyesítenek. A t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k másik fontos sajátossága, hogy munkájukban az ál­ lampolgárok részvétele öntevékeny jellegű. Alulról, önkéntes

alapon létesítik

ma­

guk a tömegek, az alkotmányban törvényesen biztosított jogok alapján, anélkül, hogy a belépés valaki számára is kötelező volna. Ezzel szemben az állami szerveket nem lehet az állampolgárok önkéntes egyesülése alapján létrehozni. Végül, a társadalmi szervezetek tevékenységének mokratikus centralizmus és a belső

vezetése és irányítása a de­

demokrácia elvén,

maguknak a dolgozóknak

széles körű kezdeményezésén alapul, akiket az adott szervezet egyesít. A társadalmi szervezetek összes vezető szerveit a tagok vagy küldötteik választják, és kötelesek beszámolni a szervezet tagságának, vagyis a vezetés teljes mértékben a belső rend­ szabályzatokban előírt módon, az ö n k o r m á n y z a t elve szerint valósul meg. A z állami szervek tevékenységének

vezetése

a fentiektől

eltérően, elsősorban nem az önkor­

mányzat, hanem mindenekelőtt a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s alapján valósul meg. Mind

az állami szervek, mind pedig

állam funkcióinak gyakorlása végett

a társadalmi szervezetek

tudatosan vezetik

a

szocialista

az ú j társadalom

építését,

figyelembe véve szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődésének követelményeit, a jelenkori belső és nemzetközi körülményeket.

A Z Á L L A M SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE J E L E N L E G I FEJLŐDÉSI S Z A K A S Z B A N

A

A magasabb szintű, kiforrottabb társadalmi rend megvalósítása szükségszerűen az állami tevékenység tökéletesítéséhez vezet. A gazdasági és társadalmi előrehala­ dás jelenlegi színvonalát véve alapul, a sokoldalúan fejlett szocialista rend, a kom­ munizmusra való átmenet elengedhetetlenül az állam szerepének n ö v e k e d é s é t téte­ lezi fel. Ez még inkább nyilvánvaló, ha nem feledkezünk meg arról, hogy az ál­ lam funkcióinak jellege és súlya együtt változik a társadalom fejlődésében, a szo­ cializmus építésében végbemenő módosulásokkal. Sőt, az állam szerepének növeke­ dése, tevékenységének tökéletesítése lényeges feltétele hazánk előrehaladásának a szocializmus útján. A X . kongresszus Irányelveiben foglalt sokrétű és nem könnyű feladatok meg­ valósításának feltételei, eszközei, módozatai, formái és biztosítékai között kiemel­ kedő fontosságú az állami szervek növekvő szerepének megfelelő összehangolása a társadalmi szervek és szervezetek működésével, amelyek együtt a párt vezetésével és irányításával szocialista államunk belső funkcióinak betöltésére törekszenek. A z említett szervek ez irányban kifejtett tevékenységének minden részletre kiterjedő összehangolása nem automatikusan megy végbe, hanem a párt tudatos és tudo­ mányosan megalapozott fellépésére van szükség. A társadalmi szervek és szerveze­ tek növekvő öntevékeny jellege ellenére az állam és szervei továbbra is a szocialista demokrácia rendszerének legfontosabb elemei, rájuk hárul a szocialista építés kitel­ jesítésére irányuló egész tevékenységünk megszervezésének feladata. Ennek a m u n ­ kának az eredményességét mozdítja elő az összes állami és társadalmi szervek, szervezetek összehangolt tevékenysége. Csakis ilyen úton érhető el a szocialista demokrácia mechanizmusán belül az a munkamegosztás, amely végső soron alá­ húzza a gazdasági-szervező és kulturális-nevelő szocialista állami funkciók betöl­ tésének óriási jelentőségét. Szocialista államunk erősítése és a demokrácia fejlesztése között szoros logi­ kai összefüggés van, e két tényező kölcsönösen feltételezi egymást. A szocialista ál­ lam lényegéből fakad a demokráciához, ennek szükségszerű fejlesztéséhez való po­ zitív viszonyulása: az állam tevékenységének javítása a jövőben is egyik központi kérdése marad szocialista demokráciánk fejlődésének. Ez nemcsak szervezeti intéz­ kedéseket, a régi, elavult törvényhozásnak újjal való felcserélését jelenti, hiszen az önmagában még nem oldja meg a felmerülő problémákat, még nem vezet fel­ tétlenül az állami szervek munkájának megjavításához, hanem azt is jelenti, hogy a szocializmus építésének útján való előrehaladás mértékében fejlődjön, formálód­ jon a néptömegek szocialista öntudata. A z embernek kell tehát munkáját, tudását tökéletesítenie ahhoz, hogy töké­ letesedjék az a szerv, amelynek tevékenységében részt vesz. Ez így helyes, hiszen, ha a szocializmusban minden az emberért történik, akkor az embernek is mindent meg kell tennie a szocializmusért. S mindezt azért, mert ma az állam a dolgozó nép.

SZOVJET KÖLTÖK VERSEIBŐL

LEONYID MARTINOV

Úgy tűnik

Ügy tűnik, feltámadt a test. Éltem. Így hívtak: Herkules. Épp háromezer pudot nyomtam. Tövestül téptem ki a fát. És az eget karoltam át. Leültem s széttört a szék nyomban. Meghaltam... S feltámadt a test. Normális méretben egyenest... Jól érzem magam, egyre jobban. Leülök s a szék meg se roppan, Mégis — én vagyok Herkules. (1945) Bán Péter fordítása

JEVGENYIJ JEVTUSENKO

Revü

A híres bárban, hová Barcelona jár, mint vaddisznón a szőr — a terem kukra állt; a színpadra két sugár-agyar törtetett, és felöklelte vidáman az öreget. Az öreg áll, kifestve, térde reszketős; kopasz fején paróka — szénfekete ölyv. „Esztrád-csoda! Haláli!" — szól a megnyitó, fűzőben megfeszített szegény nagyapó. A közönség a „haláli"-tól heherész. Mert szójátékon elménckedni nem nehéz, bor mellett ücsörögve, egészségesen, két kézzel fuvolázva csinos térdeken. A konferáló horgas orrú papagáj egy ember-lakta állatkertet propagál: „Az első számot hallják, kérem! Az énekest, ki meghalt régen — huszonöt éve biztos hulla már."

Jön is a nyápic kisöreg; kiténferül, s bokáját összecsapja szerencsétlenül. Ajkával leszorítja ifjas fogsorát, hogy ne repüljön el, míg kivágja a „lá"-t. Egy régi tangó; hamisan csepeg a bú. Az egész terem neki kacag: „hu-hu-hu!" Az öreg „mindent bele" játssza meg magát, s a terem — mindent elismer: „na-hát, na-hát!" S megint a félholt konferanszié hörög: „Most táncos számot látnak — forrót, szédítőt! Hamvas barackok — ím a lábak! Legjobb lábai Európának! — igaz, az első világháború előtt." S dédanyó jön, az arca csupa vakolás; lábán rece-harisnya — foghíjas varázs; piros cipőn mütyür, mely torz fényben ragyog; sok táskaráncban mirigyek és dudorok. A terem mint a méhkas zúg: „kán-kán! kán-kán!" És vastag nyála csorog-csorog a száján. Egy pattanásos ifjonc, zöld mint a spenót, sipítja az anyónak: „A nyak-ra-va-lót" És ekkor grand-batmanra csikordul a láb. Sikamlós dühvel paskolnak a brü-ha-hák. A szégyentől nem merek felpillantani. Köröttem egytömbben zuhog a: hi-hi-hi. Ki vagy te, mondd, terem? Miféle vad? Ennél már nem lehetsz rosszabb és piszkosabb. Az a kis zöld kukac egyszer majd tégedet küld el, hogy szedd csak nyakadba a... kötelet! Ügy járom Barcelonát, mint a pestises. Öregség árnya, látlak, nyomomban sietsz. Egy darabon még külön-külön haladunk. A sarkot keresem, hol összeolvadunk. Maradi vagyok. Merthát mindez nekem — fáj. S megfoglak, emberek, az első kapunál: „Az új számot hallják, kérem! A költő vagyok én, ki régen meghalt, és nem emlékszem, hogy hány éve már."

ANDREJ

VOZNYESZENSZKIJ

Nem megy

az írás

Válságot élek. Csönd a lelkem. Barátom hajt: „Minden nap verssort teremjen!" De számomra — se nap, se sor. Mezőim némán nyugszanak. Az üzemeim mind kiégtek. És munka nélkül tátogat egy szörnyű ásítás — a lélek. A kritikusom cikkben keresett, s közölte, hogy az ő környezetében csak én élek válságot, jóllehet a legválságtalanabb rendet élem. Barátom. Komoly. Le-nem-kenyerezhető. Jó öltöny — de nem az ő termetére. Belül és kívül — minden érthető. S a dal nem dallik mégse. Lesüllyedek a szerelembe. Lokál-zenére illegek. Ti ne süllyedjetek le — én süllyedek. Volt vers; kemény, akár a kés; vad jégkorongként sikított. Most már nem megy a rímelés. Nem megy sehogy. A távolból a vándor bánat sóhajt egy idegen madárból. A darvak énekkarba járnak. A hattyú nem tud — csak magában. Madaram, szürkém, sodró szélben ősz Vlagyimirodnak mit sír szíved? E hangjegyeket én nem értem. Lám, süllyedek. Az országban naponta hét verses-kötet lát napvilágot, én pedig veszett kutyaként a barátokat, városokat járom, futok a megdermedt elnémult napkelték

erdőkbe, elé,

hol a tavasz kettőbe törve hanyatlik titkon nyár felé... De hiszek abban, hogy a céhem — kettőezer-ötszáz és tizenegy költőnk az Írószövetségben — ír helyettem is verseket. Ők — válság-mentesek. Bölöni Sándor fordításai M e g j e l e n t e k a N o v i j m i r 1969. 3. és 5. s z á m á b a n

Ambrus

Imre

tusrajza

ERÓSZ A TUDOMÁNY FÉNYÉBEN

Pszichológus és szociológus, orvos-szexológus és pszichiáter, biológus és közíró értekezik e számunkban az emberi élet egyik alapvető problémájáról: a szexualitásról és ennek lelki „felépítményéről", a szerelemről. Szerzőink tudományos alapállásból vizsgálják ezt az összetett problémakört és társadalmi vetületeit. Fejtegetéseiket a biológiai realizmus és a korszerű etika koncepciója hatja át. Ezt azért is érdemes hangsúlyoznunk, mert talán nincs az életnek még egy olyan szférája, amelyben annyi különböző, egymásnak ellentmondó, szél­ sőséges felfogással találkoznánk, mint a szexualitással kapcsolatban. Gon­ doljunk csak a nyugati világban hódító útra indult szex-hullámra és a körü­ lötte kavargó, fortyogó nézetekre, a nemi szabadosságot hirdető elméletekre, az érzékeket felgerjesztő reklámhadjáratra. De az emberi biologikum leg­ természetesebb adottságát jelentő szexualitás megnyilvánulásainak fölös szám­ ban vannak álszent, képmutatóan moralizáló ellenlábasai is, akik valamiféle vaksi prüdéria nevében rendőrért kiáltanak, mert erkölcstelennek tartják, ha valaki a természet ősi törvényét követve Erósznak hódol. Már elöljáróban leszögezzük, hogy elhatároljuk magunkat mindkét szél­ sőségtől. Szakíróink a n i h i l h u m a n i a m e a l i e n u m p u t o (semmi emberit nem tartok magamtól idegennek) jegyében mutatnak rá a nemi élet, a szerelem jelentőségére, szépségeire és buktatóira. Minden társadalom kitermeli a maga erkölcsi normarendszerét és ezen belül etikai nézeteit a szexualitásról. Ter­ mészetesen egy adott társadalomban, így a szocializmusban sem válik ural­ kodó normává egyik napról a másikra a haladó morális koncepció. Ezért ta­ pasztalhatjuk, hogy a szexualitás területén is még hatnak a retrográd vagy felelőtlenséget szülő erkölcsi felfogások. Egy mélyreható szociológiai felmérés minden bizonnyal kimutatná, hogy a szexuális felvilágosultság hiányos volta mennyi hamis beidegzettségnek, téves eszmének, helytelen magatartásnak veti meg alapját. Különösen áll ez fiatalságunk jó részének tájékozatlanságára, amellyel a nemi élet útvesztőiben botorkál. Nem áltatjuk magunkat, hogy idevágó cikk-összeállításunk mintegy va­ rázsütésre minden tekintetben megadja a végső választ. Ügy véljük azon­ ban, súlypontunk írásai segítséget nyújtanak a szerteágazó problematikában való tájékozódáshoz. S az is kétségtelen, hogy a nemi élet humanizálódásáért. a szerelem nagyszerű, semmi mással össze nem hasonlítható szépségeinek vé­ delmében szállnak síkra. Felelősségvállalásra sarkallnak, mert mint az élet minden más tartományában, a szerelemben, a házasságban, a családszerve­ zésben sincs helye hányavetiségnek, az emberiesség alapelveit sértő aktu­ soknak. A népeknek megvan a maguk biológiai kincsük: életerejük, az emberi­ ség sok ezer éves kultúráját megörökítő intellektuális képességük. S egyálta­ lán nem érdektelen, hogy egy-egy nemzet, nemzetiség, népcsoport miként gazdálkodik e biológiai alappal, miként hagyományozza újabb és újabb nem­ zedékekre. Ezért szükségesnek tartottuk egy olyan tanulmány beiktatását is, amely a tudományosan rehabilitált eugenika időszerű feladatait taglalja. Összeállításunkkal szeretnők sugalmazni: minél magasabbra emelkedik ki az erotika a zoologikumból, annál melegebben sugározza be az ember életét, s ennek nyomán annál gazdagabbá szerveződik a személyiség.

Lázár

József

HARSÁNYI ISTVÁN

A szexualitás jelentősége Egy elterjedt és alaposan megindokolható felfogás szerint az éhség és a szerelem kormányozza a világot, más szóval az önfenntartási és a fajfenntartási ösztön. Hatékonyabban szólnak bele az ember, a történe­ lem irányításába, mint az érvényesülési vágy vagy a tudat, amelyek pedig ugyancsak jelentős mozgatóerői az emberi történelemnek. Érthető tehát, hogy a szexuális magatartás formái és erkölcsi értékelése elemi erővel érdeklik és foglalkoztatják az emberek gondolkodását. Azon sem kell csodálkoznunk, hogy korunkban, az eddig soha nem tapasztalt mérték­ ben felgyorsult ütemű tudományos, műszaki és társadalmi átalakulás sodrában ez a kérdés szinte világszerte erős hangsúlyt kapott, természete­ sen más előjellel és különböző felfogásban a kapitalista rendszerben és más vetületben a szocializmusban. A mozgékony könyvkiadás, de különösen a tömegkommunikációs eszközök — a sajtó, a film, a rádió és a televízió — teret és időt össze­ zsugorító és kitágító hatására igen ellentétes tartalmú társadalmi jelen­ ségekről tanúskodó információk kerülnek egyidejűleg az emberek tuda­ tába. Ezek olykor nemcsak erősen meglepik, hanem szinte fel is kavar­ ják a különböző társadalmakban kialakult vagy éppen megmerevedett fel­ fogásokat. Ezeknek a különböző előjelű értesüléseknek a hatására mód nyílik egészen ellentétes felfogások szembesítésére, valamint annak a kér­ désnek a felvetésére, hogy mi hát a helyes állásfoglalás és gyakorlat. Ez nem valami könnyű kérdés, mert az említett közlési eszközökből áradó, nem is egységes szellemű információtömeg nem képes egyhamar megváltoztatni a különböző, meglehetősen zárt nagyobb egységekben lejátszódó társadalomtörténeti fejlődés irányát, vagy éppen egységes, új szemléletet kialakítani, világközvéleményt formálni. Várható, hogy az átélt előzmények, a közösségi tudat vagy éppen a kollektív tudatalatti lerakódások még jóideig éreztetni fogják differenciáló hatásukat. Amikor tehát azt a kérdést vetjük fel, hogy mi a szexualitás jelentő­ sége életünkben, bizonyos megszorításokat kell tennünk. Azon kívül, hogy korunk emberére gondolunk, elsősorban a nagyjában hasonló körülmé­ nyek között kialakult közép-európai társadalmak helyzetét kell szem előtt tartanunk. A közös gyökerű európai—amerikai kultúrkörön belül sem vonhatjuk ugyanis egy osztályba Skandináviát, az Egyesült Államokat vagy Franciaországot. De ebben az írásunkban még a szűkre szabott kö­ rön belül is azokra a társadalmi rétegekre irányítjuk elsősorban figyel­ münket, amelyek nyitottabbak az új „koráramlatok" felé, érzékenyebben reagálnak rájuk, s megvan bennük a rugalmasság és a tendencia a jobb­ nak felismert új elemek feldolgozására, befogadására s a szándék a fej­ lődésre. Ezt a réteget általában a nagyobb városokban, gazdasági és kul­ turális központokban vagy közelükben találhatjuk meg. A többé-kevésbé zárt etnikumú, fejlett és sajátos színezetű helyi hagyományokkal rendel­ kező települések, csoportok emberei viszonylag hosszabb ideig a régi, olykor szinte megmerevedett erkölcsi magatartást gyakorolják. A szexualitás jelentőségének boncolgatásakor egyik központi felada­ tunk s egyben problémánk, hogy alaposan mérlegre kell tennünk, sőt át

kell értékelnünk azt a felfogást, amely társadalmunkban a keresztény életszabályok hatására alakult ki hosszú évszázadok során a szexualitás szerepével kapcsolatban. Ennek lényege az, hogy a nemiség alantas, az állatéval azonos biológiai ösztönfunkció, amelyet csupán és kizárólagosan a „szent" házasságon belül lejátszódó utódnemzés igazolhat és emelhet az emberhez méltó szinvonalra. Ezért rögződött bele az európai—amerikai, kereszténység befolyásolta köztudatba az, hogy a szexuális kapcsolatnak, a nemi aktivitásnak kizárólag az egyházi formaságok által is „megszentelt" házasságban élő házastársak között van létjogosultsága. E felfogás értel­ mében minden házasságon kívüli és a házasság ideje alatt másvalakivel folytatott szexuális kapcsolat paráznaság, vagyis bűn. Sőt, minthogy e be­ szűkült és beszűkítő felfogás szerint a szexuális aktivitás egyedüli funk­ ciója az utódnemzés, paráznaságnak számít még a házastársak között leját­ szódó szexuális interakció is, ha az tudatos „természetellenes" fogamzás­ gátlással bonyolódik le. (Erről a szélsőséges felfogásról félreérthetetlenül tájékoztat VI. Pál pápa Humanae vitae... kezdetű enciklikája.) Ez a felfogás vont glóriát a női — sőt a férfiúi — elvi önmegtartóz­ tatás köré, s tulajdoníttatott akkora jelentőséget — különösen a nők — házasságkötés előtti érintetlenségének, „szüzességének". E követelmény hatóerejével napjainkban is gyakran, sokszor szélsőségesen merev for­ mában találkozunk. Egy 25 éves férfi ezt írja az egyik hetilapban meg­ jelent levelében: „ . . . É n vőlegény vagyok, és a gyermekeim leendő any­ jától igen határozottan és kérlelhetetlenül megkívánom, hogy érintetlen legyen." Egy 23 éves férfi már erre a levélre válaszol, indulatosan: „Fel­ háborított és elszomorított a 25 éves vőlegény leveléből idézett néhány s o r . . . Vajon önmagával szemben is ilyen szigorú és következetes? Hiszen ön apja lesz leendő gyermekeinek. Nemcsak a feleség kezében van a gyermekek nevelése! Hazug, képmutató, álszent magatartás ez!" A való­ ban kialakult kettős morált igazolja és ítéli el egy 23 éves lány, amikor a „helytelen férfiszemléletről" beszélve ezt írja: „Amíg a férfiak nagy százaléka megszámlálhatatlan kalanddal a háta mögött csakis »érintetlen« lányt akar feleségnek (megfeledkezve arról, hogy ők maguk hányat ostromoltak és eredményt elérve otthagytak), addig a szexuális egyen­ jogúság meddő vitatéma marad." Van egy fiatal férfi ismerősöm, aki sorozatos erőszakos nemi közösü­ lések miatt kiszabott börtönbüntetésének letöltése után fél évre „menyasszonya" fényképével jött hozzám. Mikor megkockáztattam azt a kérdést, hogy vele milyen formában van szexuális kapcsolata, sértődöt­ ten kérdezte vissza, hogy talán csak nem gondolom, hogy feleségül venne egy lányt, aki nem szűz? Megdöbbentett ez a váratlan válasz, amely már nemcsak a kettős morálról tanúskodott nagyon beszédesen, hanem a női szüzesség élő társadalmi értékeléséből is félreérthetetlen ízelítőt adott. A nőtől még olyanok is megkívánják a házasságkötés előtti érintetlensé­ get, akiknek válogatás és erkölcsi skrupulus nélkül volt szexuális viszo­ nyuk több vagy éppen sok lánnyal, mit sem törődve azzal, hogy önző ma­ gatartásukkal lényegesen csökkentik azok „árfolyamát" a férjet kereső lányok piacán. Az évszázados egyházi követelmény ilyen torzult formában még itt él közöttünk, jelenlétével, hatásával számolnunk kell.

*

Egy másik erősen ható s éppen ezért figyelmen kívül nem hagyható tény az, hogy társadalmunkban hosszú ideig olyan nézet uralkodott a nők szexuális „gyönyörérzéséről", amely jelentősen hozzájárult a „kettős mo­ rál" társadalmi elfogadtatásához. E nézet összetevői: a férfi számára erő­ sen feszítő, késztető, keresésre, szexuális kapcsolatra ösztönző erőt je­ lent az érett spermák felhalmozódása, s a férfi szexuális feszültségét csak a spermatömegektől való megszabadulás, valamint az ezzel együtt járó intenzív nemi gyönyörérzés, az úgynevezett orgazmus átélése csökkenti, illetőleg szünteti meg átmenetileg. A szexuális kapcsolat keresése újra je­ lentkezik, mihelyt a férfi szervezete ismét telítődött. Ezzel szemben még anatómiai vizsgálatok is hozzájárultak annak a felfogásnak az elterjedé­ séhez, mely szerint a nőnek nincs is ilyen szexuális kéjérző szerve, mert — s ez valóban tény — a női hüvely és egyéb belső női nemi szervek nincsenek is olyan idegvégződésekkel behálózva, amelyeknek funkciója a nemi gyönyör kiváltása volna, s így a nő képtelen az orgazmus átélé­ sére. Csak meglehetősen friss vizsgálatok — lásd a Kinsey-Reportot — bizonyították be tudományosan, hogy a nők igenis képesek a szexuális orgazmus átélésére, csakhogy ez náluk lassabban, nehezebben következik be, mert fizikailag nehezebben váltható ki, mint a férfié. Kiegészítő anatómiai vizsgálatok is igazolták később, hogy a nőknek is gazdag kéjérzési, orgazmuskiváltó apparátusuk van, csakhogy ez, illetőleg ennek részei egészen másutt helyezkednek el, mint sokáig gondolták. Igenis vannak a nőnek az orgazmus kiváltásában jelentős szerepet játszó szervi készülékei, izomkötegei, főleg pedig pszichikus képességei, melyek teljes értékű szexuális gyönyörérzést, magas szinten kielégítő „orgazmusél­ ményt" válthatnak ki benne. E felfedezések hatására csak fokozódott a mai nőknek az az igényük, hogy ők is átéljék az orgazmust. Ezt a törekvést a párhuzamosan ható női emancipáció társadalmi vívmányai is erősítették. Korunk fejlett kul­ túrájú társadalmaiban ma már teljesen elismert a nők orgazmushoz való joga, ami természetesen jelentősen felemelte szexuális életük pszichikus élményszükségletének a színvonalát. Azt jelenti ez, hogy korunkban már teljesen elfogadott az a nézet, hogy a nő szexuális apparátusa, nemi akti­ vitása — a fogamzás és gyermekszülés biológiai funkcióján túl — számára is jelentős pozitív pszichikus erőforrás, s neki is éppen úgy joga van a szexuális élet szépségeinek átéléséhez, mint a férfinak. Meglehetősen forradalmi mozzanat ez az ember szexuális életének értelmezésében, amely erősen hozzájárult ahhoz a felfogáshoz, hogy a szexualitás egyáltalában nem egyetlen funkciót (fogamzást, utódnemzést) betöltő szektora az ember életének, hanem — éppen az állati szexualitás­ tól lényegesen különböző, gazdag érzelmi, erotikus színezete, értékei miatt — az utódnemzéstől teljesen elszakadt, az interperszonális kapcsolatok mi­ nőségének fokozására alkalmas egyéb funkciói is vannak. E felfogás gaz­ dag következményeinek figyelmen kívül hagyása korszerű erkölcsi nor­ marendszerünk kialakításában oktalan melléfogás volna. * Korunk emberének szexuális életét elemezve meg kell még említe­ nünk egy harmadik fontos tényezőt is. Tudomásul kell vennünk társadal­ munk két párhuzamosan, de ellentétes irányban ható jelenségét, mert köl-

csönhatásuk erősen színezi problémánkat. A mai fiatalok biológiai érésé­ nek folyamata jelentősen meggyorsult, vagyis az ivarérésen, a pubertáson több évvel korábban esnek át, mint ezelőtt. Ez a sok összetevő következ­ tében előálló jelenség akceleráció néven ismeretes. Ugyanakkor a hosszú ideig tartó tanulás, képzés, az emberekkel szemben támasztott fokozot­ tabb társadalmi követelmények következtében a társadalmi érettség, a felnőttség, a házasságkötéshez szükséges társadalmi-gazdasági függetlenné válás ideje jelentős mértékben kitolódott. Ezeknek az egyidejűleg ható, ellentétes előjelű jelenségeknek eredője az, hogy nagyon meghosszabbo­ dik az az életszakasz, amelyben a fiatalok már észlelik magukon a szexuá­ lis ösztönszükséglet jelentkezését, de a társadalmi viszonyok, feltételek, követelmények összjátéka miatt még nem köthetik meg azt a fajta férfi—nő kapcsolatot, amely — az ismertetett felfogás szerint — egyedüli engedélyezett formája a szexuális életnek, vagyis nem köthetnek házassá­ got. Tegyük hozzá mindjárt: nagyon jó, hogy olyan gyerekfejjel, ami­ lyennel biológiailag, szexuálisan megérnek, nem is köthetnek, mert ez tömérdek társadalmi bonyodalomnak, egyéni és interperszonális pszichi­ kus sérülésnek lenne fölösleges okozója. A nemi érés és a házasságkötés közötti idő meghosszabbodása követ­ keztében természetesen vetődik fel a kérdés: a szexuális szükséglet ki­ elégítésének, a szexuális feszültség csökkentésének milyen megfelelő ke­ reteket biztosítson korunk társadalma, erkölcsi normarendszere. Még csak élezi a problémát, hogy — a már említett tömegkommunikációs eszközök révén — rengeteg szexualitást fokozó, fantáziát izgató kép- és szöveg­ anyag válik hovatovább mindenki számára hozzáférhetővé. Mindehhez vegyük még hozzá a következő adalékot, amely — azt hiszem — mindenkit elgondolkoztat. Általános és különösen értelmi fej­ lettség szempontjából az állatok közül a csimpánz áll hozzánk a legköze­ lebb. A csimpánz kétéves kora körül eléri értelmi, „szellemi" színvonalá­ nak csúcsát. Ezen túl gyakorlatilag már nem tanul, mert mindent megta­ nult, amire életvitele szempontjából szüksége van. Az ivarérés viszont ezután csak mintegy hat évvel később kerül sorra életében. Az ember ese­ tében lényegében fordított a helyzet. Az ivarérés után még legalább hat évre van szüksége az embernek ahhoz, hogy értelmileg, társadalmi szem­ pontból is éretté, igazi felnőtté váljék. A szükséges tapasztalat és gondol­ kodásbeli kontroll hiányában, a jelentkező szexuális ösztön sarkantyúzására pedig mennyi meggondolatlanságot követhet el az ember, aminek aztán rengeteg káros következménye lehet. * Ezt a veszélylehetőséget már nagyon régen észrevette az ember, mégpedig a legkülönbözőbb kultúrákban, amelyek eljutottak a fejlődés valamelyik magasabb lépcsőjére. Szociológusok kiderítették, hogy minden fejlett kultúrában vannak a szexuális tevékenységet szabályozó normák, követelmények, s ezek között mindig szerepel valamiféle részleges, idő­ höz, körülményekhez kötött absztinencia, vagyis a nemi tevékenységtől való tartózkodás előírása. Így egyáltalában nem meglepő, hogy a világ népmeseirodalmában mindenütt találunk utalásokat arra, hogy a király­ finak vagy a szegénylegény legkisebb fiának nehéz próbatételen kell át­ esnie azért, hogy a királylány kezét elnyerhesse. A népmese szimbolikus

nyelvén azt jelenti ez, hogy erőssé, önállóvá, biológiailag és társadalmilag fejletté kell válnia, hogy megkezdhesse a szerelmet, a szexualitást is ma­ gába foglaló önálló, felelős „házaséletet", hogy egy társadalmi alapsejt, a család irányítója, fenntartója lehessen. Arról is tudunk, hogy a legfej­ lettebb indián törzsekben erősen próbára tevő feladatokat kellett elvégez­ niük a fiataloknak, mielőtt megengedték volna nekik a szexuális életet, a családalapítást. De a legnehezebb, az egész embert kívánó sportágakban is — ilyen például az öttusa — előírják a teljes biológiai érettségig, vagyis a huszadik életév körüli időig tartó szexuális absztinenciát, mert a szervezet csak így képes világviszonylatban versenyképesen kifejlődni a sokoldalú feladatok elvégzésére. S vajon ártalmára lehet-e ez a köve­ telmény bármely más pályán forgolódó embereknek?

* Ezeknek a meggondolásoknak, sok tudományos felmérő vizsgálati eredmény áttanulmányozásának és saját pszichopedagógiai gyakorlatban szerzett tapasztalatomnak summájaként alakult ki bennem a meggyőző­ dés: a fejlődni vágyó társadalom akkor cselekszik helyesen, ha fiataljai­ nak azt ajánlja, hogy a teljes biológiai és az ezzel nagyjából egybeeső viszonylagos társadalmi érettség idejéig, viszonyaink között úgy a 18—19. életévig, tartózkodjanak a szexuális élettől. A túl korai szexuális kapcso­ latnak ugyanis nagy a veszélye, sok a problémaszülő mozzanata. A fej­ lődő szervezet biológiai funkcióinak megerőltetése, a meggondolatlanul történő fogamzások, esetleg szülések nemcsak biológiailag, hanem pszichi­ kusan is nagy megterhelést jelentenek a fiataloknak. Sok esetben nega­ tívan befolyásolják egész későbbi szexuális, családi életüket, nem is be­ szélve a kellemetlen és olykor súlyos következményekkel járó betegsé­ gekről. De különösen nagy veszélyt jelent a túl korán, megfelelő ítélőké­ pesség és felelősség nélkül megkezdett szexuális érintkezés a személyiség­ fejlődésre. Ha az erős szexuális ösztön, mintegy mágnesként, magához ragadja a fiatalok érdeklődését, ez menthetetlenül személyiségük beszű­ küléséhez vezet, akadályokat gördítve sokoldalú és harmonikus személyi­ ségfejlődésük elé. E negatívumokkal ellentétben semmiféle vizsgálat és tapasztalat nem erősítette meg azt a felfogást, hogy — egészséges, sokoldalúan foglalkoz­ tató életvitel és gazdagon kifejlesztett érdeklődés esetében — bármiféle biológiai vagy pszichikus károsodás érné a szervezetet a szexuális te­ vékenységnek a teljes biológiai érés utáni szakaszra való elhalasztásából. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kétnemű fiatalság között ne alakuljanak ki szoros és intim baráti és érzelmi, sőt szerelmi kapcsolatok. De éppen az érzelmi fejlődés, az érzelmi önnevelés és gazdag személyiségfejlődés biztosítása céljából nagyon fontos, hogy a másik emberhez fűződő érzelmi szálak megfelelően megerősödhessenek, differenciálódhassanak. A pozitív, bizonyos mértékig „erotizált" együttléteknek nem kell „nyomban" szexuá­ lis kapcsolatba torkollniuk. Ma már kétségtelenül bebizonyított tény, hogy a korai terhesség­ megszakítások sok — nem kívánatos! — koraszüléshez, meddőséghez, a szexuális apparátus súlyos sérüléseihez vezetnek. Ezek elkerülése sok tü­ relmet, akarat- és jellemedző önmegtartóztatást megér.

Ugyanakkor azonban, amikor jóakarattal javasoljuk fiataljainknak a teljes biológiai érettség és legalább a viszonylagos társadalmi érettség előtti szexuális élet mellőzését, úgy érzem, nincs elégséges biológiai és erkölcsi alapunk ahhoz, hogy — régi, elavult társadalmi, erkölcsi hagyo­ mányokhoz kritikátlanul ragaszkodva — csupán a házasságon belül tart­ suk megengedhetőnek, vagyis „erkölcsösnek" a szexuális életet. A teljes jogú, „felnőttnek" minősített állampolgároktól, akiknek nagy része az iskolákban is megszerezte az „érettségi" bizonyítványt, akik ka­ tonakötelesek, a jog előtt a felnőttekkel azonos elbírálás alá esnek, sza­ badon, szüleik beleegyezése nélkül házasodhatnak, vállalhatnak munkát, és semmiféle egyéb korlátozás alá nem esnek: éppen a szexuális kapcso­ latok terén volnának kötelezhetők arra az életformára, amelyet a gyerme­ kek esetében egészen természetesnek, a serdülők, a „teenagerek" esetében pedig egyéni és társadalmi szempontból is hasznosnak tartunk? Mint ahogy az étrendnek, a társadalmi feladatok vállalásának is megvan a maga egészséges „menetrendje" — mert például a csecsemőnek anyatej helyett ki ad rántott sertésszeletet vagy kolozsvári káposztát, s ki kíván manapság gyermektől felnőttnek való fizikai munkát, megerőltetést? — , éppen úgy a szexuális életnek is megvan a maga menetrendje. S vajon nem igazolódott-e az állattenyésztőknek az az elmélete, hogy a tenyésztés­ be csak a biológiailag teljesen kifejlődött állatpéldányokat szabad be­ vonni, vagyis meg kell várni náluk a teljes biológiai, az úgynevezett „tenyészérettséget"? De ez a menetrend ma már nem utalhatja kötelezően és kizárólagosan a jelentősen kitolódott házasságkötés utáni időre, a há­ zasság keretébe a szexuális életet. Annál kevésbé, mert sokoldalúan bebizonyosodott: az emberi szexuali­ tás lényegesen különbözik az állatitól, summásan abban, hogy az emberé nem egyfunkciós, hanem többfunkciós vagy még inkább sokfunkciós te­ vékenység. S éppen az emberi szexualitás polifunkcionalitása teszi a nemi aktivitást, a szexuális kapcsolatot olyan nagy jelentőségűvé korunk em­ berének életében. A teljes, egészséges személyiség kibontakozásához szer­ vesen hozzátartozik a rendszeres és színvonalas szexuális élet is, s nem kívánatos, hogy fölösleges tabuk és áligazságok hálózatával neurotizáló tényezővé tegyük, vagy éppen megakadályozzuk. * A továbbiakban csupán tézisszerűen szeretnék kiemelni a szexualitás jelentőségének témaköréből néhány mozzanatot, problémát, mintegy je­ lezve velük a bennem évtizedek alatt kialakult felfogás kereteit. Biológiailag kifejlett, társadalmilag érett emberek között az érzelmi­ leg is jól megalapozott, vállalt és akart rendszeres heteroszexuális kapcso­

lat intenzitásban és tartósíthatásban más élményhez alig hasonlítható po­ zitív érzéki-érzelmi ötvözet. Egyidejűleg képes kielégíteni az összes ér­ zékszervek gyönyörigényét, a valakihez tartozás pszichikus élményszük­ ségletét, valamint az ember jelentős esztétikai és egyéb humanizált ér­ zelmi igényét. Ilyen gazdag tartalmú élménykomplexus átélésének képességét senki sem hozza magával örökletes, biológiai ösztönanyagként. A helyes és ma­ gas színvonalú szexuális életet tehát meg kell tanulni, közös szándékkal

és türelemmel ki kell fejleszteni. Lényegében bármennyire intim és sze­ mélyhez kötött aktivitás is a szexualitás, álszemérem nélkül kell és érde­ mes róla beszélni, s céltudatosan és nagy körültekintéssel kell megszer­ vezni a fiatalság szexuális felvilágosítását, nevelését, mégpedig mindig az egész erkölcsi nevelés viszonylatában. Nem mondhatjuk, hogy az opti­ mumot megközelítő szexuális nevelést bárhol a világon eddig sikerült volna kikísérletezni, megvalósítani. A jelenlegi kísérletek — például Skandináviában — még nem vezettek megnyugtató eredményhez. A régi, gátlásrendszereket kialakító felfogás pedig olyan neurotizáló eredmények­ hez és álszenteskedéshez, hazugságokhoz vezetett, hogy meg kell szaba­ dulni tőle. A kényes és összetett probléma nyílt, jószándékú és tudomá­ nyos szintű megközelítésétől várható a jelentős részletkérdések tisztá­ zása s talán egy átfogó alapelv-rendszer, sőt a közvélemény fokozatos ki­ alakítása is. A szexualitást jelentőségének megfelelő szerephez kell juttat­ nunk az emberiség életében. Mint ahogy részben velük született idegrendszeri alkatuk, részben társadalmi tapasztalataik, képzettségük sajátosságai és szintje szerint az élet egyes szektoraiban különböző igényű embereket találunk, éppen így megtalálhatjuk a színvonaligény széles skáláját a szexuális élet területén is. Egyetlenegy magatartásra sem mondhatjuk kizárólagosan, hogy az a leghelyesebb vagy a leghelytelenebb Ehelyett inkább ezt kell monda­ nunk: az a legfontosabb, hogy a szexuális életre szövetkezett partnerek egymás között tisztázzák szexuális igényeiket, életszemléletüket, s az egyeztetett igényekkel összhangban igyekezzenek megvalósítani, kielégí­ teni szexuális szükségleteiket. A kölcsönös igények egyezése, az egymást kiegészítés a tartalmas és kielégítő szexuális élet egyik alapfeltétele. Ennek pusztán biológiai szükséglet kielégítéseként felfogott szexuális kapcso­ latig egymástól lényegesen eltérő szexuális magatartások is elfogadhatók egyazon erkölcsi normarendszeren belül. A szexuális élet engedélyezésének nem lehet egyetlen és döntő kri­ tériuma a házasélet. E nélkül is lehet nagyon erkölcsös a szexuális kap­ csolat, mint ahogy házasságon belül is lehet erkölcstelen, kizsákmányoló, betegítő. Helytelen és szűkmarkú felfogás, ha az „erkölcsös" vagy „erkölcste­ len" jelzőt kizárólag a szexuális élet vonatkozásában használjuk. Hason­ lóképpen helytelen kizárólag a szexuális hűség—hűtlenség alapján mi­ nősíteni a házasságokat, erre a területre kisajátítani a „házastársi hűtlen­ ség" sokkal tágabban értelmezendő fogalmát. Meggyőződésem, hogy alakított, igény szerinti szexuális kapcsolat, de helytelen magatartás volna eltúlozni, vagy éppen kizárólagos döntőerővel felruházni, szinte fetisizálni a házastársak közötti szexuális kapcsolatot a házasság minőségének, erköl­ csi értékének megítélésében. Sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni a házastársi viszony erkölcsi értékelésekor. Egy brutális, gonosz, hazug házastárs magatartása szexuális hűség esetén is erkölcstelen. A monogám és poligám hajlam és gyakorlat a házasságon belül mindig az egyes konk­ rét eset teljes rendszerébe helyezendő el, s csak ebben az összefüggésben értelmezhető és értékelhető.

m

A szexuális önkielégülés maszturbáció, onánia néven ismeretes for­ mája nem esik erkölcsi megítélés alá. Olyan könnyen és olyan súlyos megbetegedések oka sem lehet, mint régebben gondolták vagy hirdették. Csak hosszú időre állandósult és túlzott gyakorlása lehet — kizárólag idegrendszeri alapon — ártalmas. A kérdésnek döntő jelentőséget tulaj­ donítani helytelen és káros. A szexuális élet egész komplexumát minden társadalomban minél több egyén boldogságának, harmonikus személyiségfejlődésének, valamint a társadalom érdekeinek szemmeltartásával, az illetékes tudományágak legkorszerűbb eredményeinek felhasználásával kell megoldani, hogy azt a helyet foglalhassa el életünkben, amely valóban megilleti. De ahhoz, hogy a szexualitás vitathatatlanul emberi szinten valósulhasson meg — az elmondottakon innen és túl — , korszerű etikus szemléleti alapra, általános érvényű követelményminimumra van szükség. Ennek pedig lé­ nyege, magva a szexuális kapcsolatban lévők egymás iránti kölcsönös és feltétlen felelősségérzése és vállalása. E nélkül a szexualitás semmiképpen sem válhatik el az állati színvonaltól, nem emelkedhetik annyira föléje, hogy már sajátos emberi tartalomnak tekinthessük. Nincs, nem lehet a szexualitásnak olyan engedélyezett formája, amely nélkülözhetné az egymásért, valamint a szexuális kapcsolatból eredő minden következ­ ményért a közös felelősségvállalást. A másik követelmény már nem egészen ilyen kategorikus, de hason­ lóan fontos. Ez pedig azoknak az érzelmi-szerelmi harmonikusoknak a megléte, a szexualitásba olvadása, amelyek döntő szerepet játszanak ab­ ban, hogy a biológiai, fajfenntartó funkciókat hordozó állati szexualitás az egymással fogalmi rendszerben kommunikáló, tudatos és céltudatos emberek — homo sapiensek — sajátos, önmagukhoz méltó kulturális ter­ mékévé, totális kapcsolatteremtő biopszichológiai tényezővé váljék. Csak sajnálnunk lehet azokat az embereket, akik azt hirdetik, hogy a szexuali­ tást „meg kell szabadítani" minden érzelmi, vagyis az ember nyugalmát, harmóniáját megzavaró, felforgató indulatjellegű szerelmi érzéstől. Vall­ juk, hogy a szexualitás a maga hasonlíthatatlan gyönyörűségeit csak a szerelmi érzéssel ötvözve teljesítheti ki igazán, s válhatik két ember egy­ mást szárnyaltató erőforrásává.

ZÖRGŐ BENJÁMIN

A szerelemről — a pszichológia nyelvén

Tudományos fogalomrendszerben fejtegetni a szerelem kérdéseit: valódi bar­ bárság. A szerelem csak a művészet és a költészet eszközeivel közelíthető meg. Ez volt egyik felebarátom véleménye, amikor ennek az írásnak a gondolatáról értesült. Szakmai kompetenciájának és jőszándékának szilárd hitében a gondolat sürgős feladását ajánlotta. Valóban, az időt idővel, a teret térrel, a súlyt súllyal mérjük a legközvetleneb­ bül. Hasonlóképpen az érzelmeket, az érzelmek feszültségét, áradását, magával ra­ gadó erejét is a legközvetlenebbül és talán a leghatékonyabban ugyancsak érzel-

mekkel, feszültséggel, áradással, erővel, a hangulatot pedig hangulatkeltő hatások­ kal lehet kifejezni és nem elvont, általános kategóriákkal. Ügy látszik, felebarátom aggodalmai nem egészen alaptalanok. A szerelemnek, mint minden emberi megnyilvánulásnak, megvan nemcsak a maga élettana, higiéniája, etikája és szociológiája, de megvan a maga pszichológiája is. N e m véletlen azonban, hogy ezt a pszichológiát még nem írták meg, és v a l ó ­ színű, hogy egyhamar meg sem írják. A pszichológusok számláját és lelkiismeretét különben még igen sok szakmai adósság terheli, különösen az olyan jelenségekkel kapcsolatban, amelyekben hangsúlyozottabban nyilvánul meg az ember egész s z e ­ m é l y i s é g e , mint amilyen például a művészet, a tudomány, a technika vagy más te­ rületen fellépő a l k o t ó t e v é k e n y s é g . a szórakozás, a játék, a különböző szenvedélyek. Természetesen ezek közé tartozik a s z e r e l e m is, amelynek sokszor olyan hatalmas és átfogó a sodrása, hogy a maga hatóirányába, a maga szolgálatába állít minden lelki működést; gondolkodást, figyelmet, érzékelést, emlékezést, képzeletet, akaratot, hogy megmozgatja és megfelelő s z e r e p - és f e l a d a t r e n d b e állítja (vagyis funkcionálisan átstrukturálja) a személyiség minden rétegét, a tudatosakat és tudattalanokat egyaránt. Ennek az átstrukturálódásnak a során a dolgok jelentése is megváltozik; egyesek ú j jelentést kapnak, mások viszont elveszítik jelentésüket, és így az ember egész v i ­ szonyulási rendszerében alapvető változások lépnek fel. Ez az átstrukturálódási folyamat nem zárul le, nem hoz létre stabil állapotokat, hanem a folytonos változás feltételeit, lehetőségeit, sőt rugóit is magában hordozó helyzeteket. Mint egy hatalmas folyó, úgy halad az egész külső és belső történés­ rendszer előre, örvénylő forgókon, sellőkön, sejtelmes mélyvizű katlanokon, meandereken, mocsaras ingoványokon, sziklaszorosokon át, valamilyen végső betorkollás, valamilyen nagy óceánban való feloldódás felé, hol kiáradva, hol szűk mederbe viszszahúzódva, csendesen, békésen a kék eget s a bárányfelhőket tükrözve. Mire tud vajon eljutni a boncolgató, sematizáló, elvonatkoztató és általáno­ sító tudomány ennek a sémákat nemigen tűrő, a skatulyákból, szűk általánosítások­ ból szüntelenül kitörő emberi életfolyamat vizsgálatában? Attól függ, hogy a szerelemnek melyik összetevőjére vagy aspektusára irányít­ juk a kutatás reflektorát. Ha például az inkább o b j e k t í v jellegű élettani mechaniz­ musok vagy a társadalmi síkon hagyományok, szokások, nézetek formájában ki­ kristályosodott és leülepedett vetületek érdekelnek, akkor még nem fenyeget semmiféle veszély. Amikor azonban a szerelem szubjektív jellegű összetevőit, belső pszichológiai mechanizmusait, az élmény-oldalt, vagyis, magát a tulajdonképpeni ér­ zelmet szándékszunk vizsgálat tárgyává tenni, azonnal felmerül az elsekélyesítés, a sematizálás veszélye. Ugyanis csak napjainkban van folyamatban olyan új, fejlettebb pszichológiai fogalom- és viszonyítási rendszer, amely lehetővé teszi majd, hogy az elme a maga logikai erőivel és eszközeivel is behatoljon az olyan jelenségek mind ez ideig még eléggé rejtélyes világába, mint amilyen például az alkotótevékenység, a szere­ lem, a tehetség. Ennek az a feltétele, hogy a pszichológia a konkrét és az elvont, az egyedi és az általános dialektikus egységet minél szabatosabban meg tudja fogal­ mazni, és hogy ennek az egységnek az értelmében járjon el a jelenség vizsgálatában is, egyesítvén a magas fokú általánosítást a magasfokú individualizálással, a m a ­ gasfokú absztrahálást a magasfokú konkretizálással. Ez természetesen csak a tudo­ mányos és a művészi tükrözési mód konvergenciájának és egy távoli pontban (ta­ lán a végtelenben) való találkozásának perspektívájában képzelhető el. És addig? Meg kell elégednünk — még a szerelmeseknek is — kevesebbel a többért való kitartó küzdelem örömével.

és

A SZERELEM FUNKCIONÁLIS SZERKEZETE A vonalnak csak egy dimenziója van: a hosszúság. A síknak már kettő, a t é r n e k három. A szerelem mindegyiken túltesz, mert háromnál sokkal több para­ métereinek a száma. Beszélhetnénk például a szerelem mélységéről, e r ő s s é g é r ő l , tar­ tósságáról, állhatatosságáról, gazdagságáról, kizárólagossági fokáról, ritmusáról, tör­ ténetiségéről, önzetlenségéről vagy önzéséről, és lehet beszélnünk a szerelemről kü­ lönböző erkölcsi tartalma, szépsége, szenvedélyessége, intellektuális tartalma, boldog v a g y boldogtalan jellege alapján. Szerkezete alapján a szerelmet talán leginkább egy száz- vagy még annál is többtagú zenekar játszotta hatalmas zeneműhöz hasonlíthatnánk, amelyben néha az összes hangszerek szólnak, máskor pedig csak a trombiták harsognak, csak a fu­ volák szólnak, csak a hegedűk sírnak, vagy pedig csak a dobok peregnek. Ez a zenemű azonban az egyén személyiségi tulajdonságaitól függően nagyon különböző lehet. Egyeseknél sok a fortissimo, másoknál több a pianissimo. Némelyikben do­ minál az eufória (emelkedett hangulat), másokban a mélabú. A szerelemre ugyanis erősen rányomják bélyegüket az olyan személyiségi vonások, mint például a tem­ peramentum, az érzelmi felszólíthatóság foka, a szociabilitás, az önérzet és önér­ tékelés, az igényszint, az intellektuális tevékenység formai és tartalmi sajátos­ ságai. A szerelemben valamilyen formában mindig kiütköznek a s z e m é l y i s é g álta­ l á n o s i r á n y u l á s á n a k f ő b b e r ő v o n a l a i . Mást vár, mást keres és mást nyújt a sze­ relemben egy költő, mást egy tudós és mást a gyakorlati vagy gazdasági értékek felé irányuló személy. Ha valaki a gépek „szerelmese", vagy ha valamelyik m ű ­ vészetnek vagy tudománynak hódol, ha a társasági élet, a szórakozás vagy a kalan­ dok kedvelője, ha a pénz, a kényelem vagy a luxus keresője, mindez valamilyen formában beleszövődik szerelmébe is. Gondoljunk csak arra, mit keres és mit nyújt­ hat a szerelemben Shakespeare Othellója, Tolsztoj Karenina Annája, Ibsen Solness építőmestere vagy Peer Gyntje. A s z e m é l y i s é g b e l s ő m o z g a t ó i t ó l , t a r t a l m á t ó l f ü g ­ g ő e n v á l t o z i k a s z e r e l e m tartalma, sőt v á l t o z i k a s z e r e l e m i g é n y e l t és a k c e p t á l t t á r g y a is. Ezért aztán az a partner, aki tökéletesen megfelel a Green Street-i bodegásnak, valószínűleg egyáltalán nem felelne meg egy Solnessnek vagy Goethe Wertherének. A szerelem struktúrájának megközelítése végett próbáljunk meg egy olyan ke­ resztmetszetet elképzelni, amelyben elhelyezhetjük a szerelem funkcionális össze­ tevőit, vagyis az egyes összetevő másra és egymásba épülését:

működéseket,

és

érzékeltethetjük

azoknak

egy­

A SZEXUÁLIS SZÜKSÉGLET. A m e t s z e t l e g a l s ó r é s z é n k é p z e l j ü k e l az egész m ű k ö d é s r e n d s z e r n e k a z o k a t a r e n d k í v ü l m é l y g y ö k e r e i t , a m e l y e k a b i o l ó ­ giai f e j l ő d é s e l e j é i g n y ú l n a k vissza. I d e l o k a l i z á l h a t j u k i m a g i n á r i u s m e t s z e ­ t ü n k b e n a szexuális szükséglet alapformáját, a m e l y e t a s z e r e l e m igen l é n y e g e s összetevőjének kell tekintenünk. JÁRULÉKOS SZÜKSÉGLETEK. Ehhez az alapszükséglethez csatlakoznak a n n a k fontos kiegészítéseként a különböző járulékos szükségletek. Ide sorolhat­ n ó k p é l d á u l az ú g y n e v e z e t t erogén zónák i n g e r l é s é n e k s z ü k s é g l e t e i t : csók, öle­ lés, s i m o g a t á s , szorítás, tapintás. N e m h a g y h a t j u k ki e b b ő l a f e l s o r o l á s b ó l a látást s e m , hisz k ö z t u d o m á s ú , h o g y a s z e r e l m i é r z e l m e k , e r o t i k u s r e a k c i ó k k i ­ v á l t á s á b a n n a g y s z e r e p e v a n a látott m o s o l y n a k , t e k i n t e t n e k , a l a k n a k , egyes testrészek i d o m a i n a k , m o z d u l a t o k n a k . E g y e s k u t a t ó k a s z a g l á s n a k is nagy j e ­ l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t a n a k a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g és e z e n túl a z egész s z e r e l m i működéskomplexumban.

A TÁRS-SZÜKSÉGLET. A szerelem funkcionális struktúrájának elkép­ zelt k e r e s z t m e t s z e t é b e n e g y m á s i k f o n t o s k a t e g ó r i a a társ-szükséglet (és t e k i n ­ télyes kísérete). Ez a szükséglet m á r a z á l l a t o k n á l is e r ő t e l j e s e n f e l l é p (lásd Ü e x k ü l l , L o r e n z és m á s o k vizsgálatait). A z á l l a t f i ó k á k (kacsa, c s i r k e ) általá­ b a n m á r n é h á n y órás k o r u k t ó l k e z d v e társul f o g a d j á k azt a z é l ő l é n y t , v a g y társul s z e g ő d n e k a h h o z az é l ő l é n y h e z v a g y a k á r t á r g y h o z , a m e l y k ö r ü l ö t t ü k m o z o g (ez r e n d s z e r i n t a z a n y j u k s z o k o t t l e n n i ) . A társ lehet v é d ő t á r s , j á t s z ó ­ társ, v e r s e n y t á r s . A z e m b e r n é l a társszükséglet a l é n y e g e s e m b e r i s a j á t o s s á g o k forrása. A z e m b e r e g y s z e r ű e n ö n m a g á v á s e m v á l h a t i k társ (socius), i l l e t v e tár­ sak nélkül. Ö n m a g u n k f e l i s m e r é s e (én-tudat), ö n é r t é k ü n k f e l m é r é s e , v i s z o n y u ­ l á s a i n k kialakítása e g y é n i s é g ü n k k i f o r m á l á s a c s a k a t á r s a k k a l v a l ó k a p c s o l a ­ t a i n k b a n a l a k u l ki. A f e l s o r o l t s z ü k s é g l e t e k k ö z ü l e g y e s e k , p é l d á u l a s z e x u á l i s szükséglet, c s a k a n e m i éréssel e g y ü t t l é p n e k fel, m á s o k p e d i g m á r a z e l ő t t is m e g v a n n a k , d e c s a k a n e m i érés f o l y a m á n ( k a m a s z k o r , s e r d ü l ő k o r ) v á l n a k s z e x u á l i s s z e m ­ p o n t b ó l specifikussá. A kamaszkor előtt a fiúk és l á n y o k úgy játszanak együtt, m i n t h a n e m is v o l n a k ö z t ü k n e m i k ü l ö n b s é g , ezt a z e g y ü t t m ű k ö d é s t l e g f e l j e b b a fiúk e r ő t e l j e s e b b m o z g á s s z ü k s é g l e t e , n é h a d u r v a s á g a , k a k a s k o d á s a z a v a r j a m e g . A k a m a s z k o r b a n a n e m e k szinte b i z a l m a t l a n u l , e l t á v o l o d n a k e g y m á s t ó l , m i n t h a v a l a m i l y e n előítélet z a v a r n á m e g k a p c s o l a t u k a t . K i a l a k u l n a k az e g y ­ m á s s a l s z e m b e n á l l ó l e á n y - és f i ú c s o p o r t o k , m i n d e g y i k a m a g a b e s z é d t é m á j á ­ val, a m a g a é r d e k l ő d é s i k ö r é v e l . H a m o s t m á r m i n d e z e k u t á n e g y fiú é s l e á n y e g y ü t t m e g y haza az i s k o l á b ó l , v a g y h a kicsit t ö b b e t f o g l a l k o z n a k e g y m á s s a l , a k k o r ez m á r „ g y a n ú s " , s n e m m a r a d é s z r e v é t l e n . Valóban, a felsorolt szükségletek a kamaszkortól kezdve szexspecifiku­ s a k k á v á l n a k . Ez után m á r n e m m i n d e g y , h o g y k i n e k a k ö z e l s é g é t é r z e m , h o g y k i n e k a b ő r é t é r i n t e m , fiúét-e v a g y p e d i g leányét. N e m m i n d e g y , h o g y ki ö l e l m e g , és az s e m , h o g y ki a t á r s a m , f i ú - e v a g y l e á n y . H a a z ifjúnak c s a k v e l e e g y n e m ű b a r á t j a v a n , n y u g o d t a n érezheti m a g á t e g y e d ü l é s m o n d h a t j a , h o g y n i n c s s e n k i j e e z e n a v i l á g o n . A fiú i g é n y l i a g y ö n g é d s é g e t , a f i n o m s á g o t , az á p o l á s t , a bájt, a l á n y p e d i g az erőt, határozottságot, b i z t o n s á g o t , és m i n d k e t t ő i g é n y l i o l y a n v a l a k i n e k a közellétét, akinél értékesítheti saját erényeit, a k i n e k a d h a t saját g a z d a g s á g á b ó l . E g y i k férfi i s m e r ő s ö m m e s é l i , h o g y l e g s z í v e s e b b e n c s a k f o g o r v o s n ő k h ö z j á r n a és n e m f o g o r v o s o k h o z . A n ő k e d d i g m é g m i n d i g o l y a n f i n o m a n fúrták v a g y h ú z t á k a fogát, h o g y szinte n e m is érzett s e m m i t , p e d i g v é l e t l e n ü l e g y i k d o k t o r n ő s e m v o l t s e m túlságosan fiatal, s e m túlságosan c s i n o s . U g y a n c s a k ő mesélte, hogy a kedves á p o l ó n ő v é r jelenléte a kórteremben többet gyógyított rajta, m i n t tíz „ f o r t e " i n j e k c i ó . T ö b b férfitől h a l l o t t a m , h o g y b i z o n y o s h e l y z e ­ tekben n a g y o b b biztonságban érzik magukat nők kezében, mint férfiakéban. E z z e l s z e m b e n az e g y e t e m i h a l l g a t ó n ő k t ö b b s é g e s z í v e s e b b e n v i z s g á z i k férfi tanároknál, mint tanárnőknél. A két n e m e g y m á s iránti szenzibilitása és reaktivitása a z o n b a n n e m m a ­ rad meg ilyen általános formában, hanem rendszerint koncentrálódik valami­ l y e n s z e m é l y i s é g t í p u s r a és azután e g y e s e g y é n e k r e . M i n d e n k i a m a g a b e l s ő i g é n y e i , a m a g a irányulásai, e l k é p z e l é s e i a l a p j á n szelektál, és v á l i k é r z é k e ­ n y e b b é b i z o n y o s e m b e r t í p u s o k iránt és v i s z o n y l a g k ö z ö m b ö s e b b é m á s t í p u ­ sokkal szemben. AKKUMULÁLT BENYOMÁSOK, EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI TAPASZTA­ LAT. E z e k után t é r j ü n k vissza i m a g i n á r i u s m e t s z e t ü n k h ö z , és n é z z ü k m e g , h o g y m i t t a l á l u n k a s z e r e l e m s t r u k t ú r á j á n a k m a g a s a b b szintjein. E l s ő s o r b a n azt kell m e g á l l a p í t a n u n k , h o g y e b b e n a f e l s ő b b r é t e g b e n a m o z g é k o n y a b b , v á l ­ t o z ó b b t é n y e z ő k h e l y e z k e d n e k el, a m e l y e k b e n a b i o l ó g i a i d e t e r m i n á l t s á g g a l s z e m b e n m i n d i n k á b b a külső tapasztalati, v a g y i s a k ö r n y e z e t i , t á r s a d a l m i - t ö r ­ t é n e l m i m e g h a t á r o z o t t s á g l é p e l ő t é r b e . A m ű k ö d é s e k n e k ezen a szintjén u g y a n ­ is az e m l é k e k , az előzetesen kialakult a s s z o c i á c i ó k , k é p z e t e k , értékítéletek, e s z ­ m é n y e k , e s z m é n y k é p e k kategóriái k ö r v o n a l a z ó d n a k . A z e m b e r m á r c s e c s e m ő k o r a óta n a p o n t a e z r é v e l r a k t á r o z el é l m é n y e k e t , b e n y o m á s o k a t arról, h o g y m i m i n d e n szép, mi m i n d e n rút, h o g y m i j ó , m i rossz, h o g y m i k e l l e m e s é s mi k e l l e m e t l e n , arról, h o g y mi az értékes és mi az értéktelen. A z e m b e r tehát í g y lassan-lassan, hosszú é v e k e n át, szinte é s z r e ­ v é t l e n ü l gyűjti össze é s a s s z i m i l á l j a m i n d a z t az é l m é n y a n y a g o t , a m i b ő l a z u t á n

a s z é p r ő l , a j ó r ó l , a k í v á n a t o s r ó l m e g a l k o t j a saját t u d a t o s v a g y t u d a t t a l a n m o ­ delljeit, k é p z e t e i t és e s z m é n y e i t . A szubjektív jellegű egyéni tapasztalatokhoz természetesen hozzáadódik a szokások, hagyományok, közvélemény, különböző m ó d o n megfogalmazott n é ­ zetek és e s z m é n y e k f o r m á j á b a n k i f e j e z é s r e j u t ó sűrített t á r s a d a l m i tapasztalat. Szerelemről, csókról, ölelésről, szemek ragyogásáról, szerelmi bánatról, r e ­ m é n y r ő l , á l m o k r ó l , t ü n d é r e k r ő l és ki t u d n á f e l s o r o l n i , h o g y m i m i n d e n r ő l hall és o l v a s az e m b e r m á r kicsi k o r a óta m e s é k b ő l , n é p k ö l t é s z e t b ő l , az i r o ­ d a l o m b ó l , f i l m e k b ő l . H a s o n l ó tárgyú é l m é n y e k e t s z e r e z h e t ü n k a z e n é b ő l , a képzőművészetből. A szerelemmel kapcsolatban az emberiség sok élményt, ta­ pasztalatot h a l m o z o t t fel, é s e z t a z e g y é n ö r ö k s é g ü l k a p j a . A z élet, a k ö r n y e z e t é s z r e v é t l e n ü l csepegteti b e l e az e m b e r b e azt a v é g ­ telen s o k k r i s t á l y c s e p p e t , a m e l y e k a z e g y é n sajátosságaihoz i d o m u l v a m e g ­ szilárdulnak. E z e k b ő l a k r i s t á l y c s e p p e k b ő l a l a k u l ki a z u t á n a z a h a t a l m a s f e l ­ f o g ó ( v e v ő - ) és a d ó r e n d s z e r , a m e l y l e h e t ő v é teszi a v i l á g r ó l v a l ó sajátos k é p ­ alkotást, a jelfelfogást és saját t ö r e k v é s e i n k n e k u g y a n a z o n k é p e k b e n v a g y j e ­ l e k b e n v a l ó kivetítését. L e h e t - e e z e k után c s o d á l k o z n i , ha e g y ifjú s o k é v i keresés, á l m o d o z á s után m e g l á t e g y r a v a s z k á s m o s o l y ú , b a r n a s z e m ű , f e k e t e hajú kislányt, és n é h á n y p e r c l e f o r g á s a alatt v a l ó s á g g a l b e l e s z e r e t ? M i t szeretett m e g b e n n e ? T a l á n fekete haját, b a r n a s z e m é t ? N e m , e z k e v é s v o l n a , hisz l e g a l á b b m i n d e n tizedik k i s l á n y f e k e t e hajú. V a l a m i l y e n jelt fogott fel, a m i r ő l talán e g y i k ü k s e m tud. E z lehet l é n y e g e s j e l , és lehet talán k e v é s b é l é n y e g e s , d e m é g i s f e l f o g j a , mert ehhez van felfogó berendezése, vevőkészüléke, amely erre a jelre, ennek a h u l l á m h o s s z á r a v a n b e á l l í t v a . K i tudja, m i b e n is áll e z a j e l , talán a t e k i n t e t ­ n e k alig é s z r e v e h e t ő f é n y - á r n y é k j á t é k á b a n , talán e g y j e l e n t é k t e l e n n e k látszó f i n o m á l c á z ó m o z d u l a t b a n v a g y talán m i l l i m é t e r n y i a j a k b i g g y e s z t é s b e n . És ki tudja, m i t j e l e z a j e l , talán b e l s ő erőt, m e l y t á m o g a t n i v a g y u r a l n i óhajt, ta­ lán g y ö n g é d s é g e t , talán p a j k o s csintalanságot, v a g y p e d i g e g y titkos érzést, g o n d o l a t o t . . . és aki é p p i l y e n j e l r e vár, az fel is f o g j a r ö g t ö n . T a l á n a b b a is h a g y h a t j u k ezt a g o n d o l a t s o r t , s ha á t f o g ó k é p e t a k a r u n k k a p n i a s z e r e l e m f u n k c i o n á l i s struktúrájáról, h a l a d j u n k e g y lépéssel t o v á b b képzeletbeli keresztmetszetünk elemzésében. BECSATLAKOZÓ MOZGATÓRUGÓK. K ö z t u d o m á s ú , h o g y az e m b e r c s e ­ l e k v é s e i t m e g h a t á r o z ó b e l s ő m o z g a t ó e r ő k n e m h a t n a k e g y m á s t ó l elszigetelten. A z o k a h a j t ó e r ő k , a m e l y e k az e m b e r t e v é k e n y s é g é b e n á l t a l á b a n é r v é n y e s ü l n e k , a s z e r e l e m b e n is m e g j á t s s z á k a m a g u k szerepét. I l y e n h a j t ó r u g ó lehet p é l d á u l az ú g y n e v e z e t t kutatási, kifürkészési szükséglet, a teljesítményszükséglet és a kockázatvállalási szükséglet. S e n k i előtt s e m titok, h o g y a z újszerűség, a v á l ­ tozatosság a s z e r e l m i életben is u g y a n o l y a n serkentő hatású, m i n t az e m b e r bármelyik tevékenységében. A z egyhangúság, a megszokottság viszont a szere­ l e m kifakulását, az é r z e l m e k t o m p u l á s á t segíti elő. S o k h á z a s s á g b a n üti fel a fejét ez a kifakulás, a m i a b b ó l e r e d , h o g y a felek n e m t u d j á k e g y m á s v á l t o z a ­ t o s s á g - i g é n y é t kielégíteni. Itt m e g kell j e g y e z n i , h o g y a v á l t o z a t o s s á g - i g é n y n e m mindenkinél egyforma. H a s o n l ó k é p p e n k ö z i s m e r t , h o g y a túlságosan k ö n n y ű siker a s z e r e l e m b e n s e m igazi siker, és h o g y az ö l b e h u l l o t t b o l d o g s á g n e m is b o l d o g í t a n n y i r a , m i n t az, a m e l y i k é r t k ü z d e n i kellett. H a a s z e r e l e m ú t j á b a v a l a m i l y e n a k a d á l y g ö r d ü l ( p é l d á u l szülői t i l a l o m , intrika), a k k o r ez b i z o n y o s h a t á r o k o n b e l ü l a z é r z e l e m i n t e n z i t á s á n a k n ö v e k e d é s é h e z vezet. Ha a s z e r e l m e s e k ú g y érzik, h o g y b o l d o g s á g u k a t ő k h a r c o l t á k ki, a k k o r a t e l j e s í t m é n y , a siker ö r ö m e b e ­ tetőzi a b o l d o g s á g érzését. A s i k e r é l m é n y a z o n b a n , a m i n t ismeretes, s z o r o s a n összefügg a kockázattal, hisz a h o l n i n c s s e m m i f é l e k o c k á z a t , b i z o n y t a l a n s á g , ott n e m lehet szó sikerről s e m . A k o c k á z a t , a b i z o n y t a l a n s á g ösztönzi az e m ­ bert, h o g y h a r c o l j o n , h o g y a k t í v a b b l e g y e n . A m i k o r az e g y i k fél j á t é k o t ű z a m á s i k k a l , s o k s z o r azért teszi, h o g y a b i z o n y t a l a n s á g , a k o c k á z a t ( f é l t é k e n y s é g ) r é v é n k i p r o v o k á l j a t ő l e a n a g y o b b f o k ú aktivitást, a h ó d o l a t o t . E l ő f o r d u l h a t a z o n b a n , h o g y az e r e d m é n y a k í v á n a t n a k az e l l e n k e z ő j e , m i v e l az é r z é k e n y e b b e m b e r , ha ö n é r z e t é b e n m e g b á n t j á k , v a g y b o s s z ú v a l v á l a s z o l , v a g y p e d i g e r ­ kölcsi f ö l é n y é r z é s s e l e l h a g y j a a csata színterét.

Csutak Levente: Paradicsom

TÁRSASÁGBELI ÉRTÉKSKÁLA. Végül a keresztmetszet utolsó jelenségk a t e g ó r i á j a k é n t e m l í t s ü k m e g a t á r s a d a l m i presztízs, a b ü s z k e s é g , ö n é r z e t é s hiúság jelentőségét. A z e m b e r t e r m é s z e t e s e n t ö r e k s z i k arra, h o g y e m b e r t á r s a i e l i s m e r é s é t , m e g b e c s ü l é s é t e l n y e r j e , h o g y b i z o n y o s presztízse l e g y e n . A s z e r e l e m g y a k r a n e n n e k a t ö r e k v é s n e k a hatása a l ó l s e m v o n h a t j a ki m a g á t , m e r t az e m b e r s z e ­ r e l m é r e is b ü s z k e s z e r e t n e l e n n i . K ö n n y e b b szeretni azt, a k i v e l b ü s z k é l k e d h e ­ tünk, m i n t azt, akivel n e m . M e l y i k férfi n e m érzi a n n a k szükségességét, h o g y n ő j e s z é p s é g é v e l , b á j o s s á g á v a l b ü s z k é l k e d j é k , é s m e l y i k n ő n e m örül a n n a k , ha o l y a n v a l a k i t szerethet, aki a t á r s a d a l o m b a n m e g b e c s ü l é s n e k ö r v e n d . T e r m é s z e ­ tesen e l ő f o r d u l h a t a z is, h o g y a s z e r e l e m s t r u k t ú r á j á b a n c s a k e n n e k a z e g y t é n y e z ő n e k , a t á r s a d a l m i é r t é k s k á l a s z e m p o n t j á n a k v a n d ö n t ő túlsúlya. Ilyen­ k o r azért „ s z e r e t " v a l a k i v a l a k i t , m e r t v e z é r i g a z g a t ó , v a g y m e r t a r a n y é r m e t n y e r t az o l i m p i á s z o n . A z i l y e n s z e r e l e m n e k d e f o r m á l t vagy hiányos a struktúrája. A SZERELEM S T R U K T Ú R Á J Á N A K BELSŐ D I N A M I K Á J A

Talán az elmondottakból is kitűnik, hogy a szerelem sohasem támaszkodhatik egyetlen szükségletre. A szexuális szükséglet önmagában még nem elegendő a sze­ relemhez. Rendszerint csatlakozik hozzá a struktúra többi része. A szerelem lényeges jellemzője a t ö b b s z ó l a m ú s á g . A szerelmi gyönyör sokkal több, mint a szexuális szük­ séglet kielégítése. A szerelmes gyönyörködik szerelmesének közelségében, a hangjá­ ban, a tekintetében, a hajában, sőt gyönyörködik abban is, ha képzeletben felidézi és virágot tesz a hajába, gyönyörködik abban, ha küzdhet érte, sőt még abban is, ha szenvedhet érte. A szerelem tehát annál inkább igazi és tartós, minél több szólamú, vagyis minél több funkcionális szinten zajlik le. A szerelem szerkezete felsőbb szintjeinek (társ-szükséglet, esztétikai, erkölcsi tartalmú érzelmek, értékítéletek, eszményképek) jelentős szerepük van a szerelem viszonylagos stabilizálásában. A felsőbb szinteken fontos az intellektus szerepe, mivel a különböző szükségleteket és érzelmi állapotokat általánosított formában fogalmazza meg, és ezzel rögzíti és mintegy viszonylag függetleníti, önállósítja a változó szükség­ leti állapotokat. Vegyünk egy egyszerű példát egy másik területről. Ha barátom meg­ eszik két vagy három tányér töltött káposztát, két napig nem kívánja többet, és mégis, ha azt kérdjük tőle: szereted-e a töltött káposztát, lelkesen válaszolja: „ D e még mennyire!" Ez általánosítás. Elvonatkoztató, általánosító gondolkodás nélkül ez tehát nem volna lehetséges, és az érzelmi viszonyulás az élettani állapot változásai­ tól, periodicitásától függően ingadozna. A szerelem funkcionális struktúrájának energiával való feltöltése (dinamizá­ lása) e l s ő s o r b a n az élettani szinten keresztül történik. A szexuális szükséglet szint­ jének feszültsége a többi szintre is áthatol, és azokat szenzibilizálja, mozgásba hozza. Erős szexuális szükséglet fokozza a szerelemmel kapcsolatos összes lelki működé­ seket: felidézést, képzeletet, észrevevést, tapintási érzékenységet, álmodozást. A folyamat azonban fordítva is történhetik, például amikor külső ingerek, mint az érintések, képek, szavak, dalok vagy akár elképzelések, gondolatok, idézik elő a feszültség állapotát az élettani szinten is. A szerelem esetében az energiával, feszültséggel való feltöltődés többféle csatornán át, több szinten történik, mivel a szintek között szoros együttműködés és kölcsönhatás áll fenn. A szerelem hatékony­ ságának, normalitásának vagy abnormalitásának a foka és jellege éppen ezeknek a szinteknek az együttműködésétől függ. A szerelmi életben és különösen a szexuális életben elég gyakori zavarok, amelyek sokszor a házasság alapjainak megrázkódtatásához vezetnek, a legtöbb eset-

Ambrus Imre tusrajzai

ben a szerelem funkcionális struktúrájától, annak nem kielégítő dinamikájától, a szintek közötti hiányos együttműködésből erednek. Ilyen okokra vezethetők vissza gyakran a kiábrándulások, az elhidegülések, a frigiditás, impotencia, neurotikus megnyilvánulások. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a sze­ r e l e m tökéletesebb formái is a szintek sajátságos együttműködése révén valósul­ nak m e g . A szerelemben is, mint az ember lelkivilágában általában, megtaláljuk a magasabb fokú ö n s z a b á l y o z á s t (például az öngerjesztést, öncsillapítást, önutasítást), ami a szintek között fellépő többszörös belső visszacsatolás útján valósul meg. Ez azt jelenti, hogy megindul egy belső folyamat, ez kivált egy ugyancsak belső vá­ laszt, amely azután módosítja magát a folyamatot. Ennek alapján az ember nem­ csak megtalálja, hanem keresi, felkutatja szerelme tárgyát, vagy pedig néha saját maga avatja szerelme tárgyává. A szintek közötti bonyolult dinamikus összefüggések révén tulajdonképpen a szerelemben is egy belső cselekvés valósul meg, olyan cselekvés, amely önmagát is formálja, szabályozza, tökéletesíti, vagy néha ellenkezőleg: tökélyteleníti. SÚLYPONTÁTTÉTÉL A szerelem funkcionális struktúráján belül a különböző szintek erőviszonyai nagyon változatosak lehetnek. E szerkezet jellege, tartalmának gazdagsága, változa­ tossága és formája változhatik egyénenként, és az egyénnek épp ez lehet egyik jellemző vonása. Mint ahogy Sztravinszkij P j o t r u s k á j á n a k vagy Ravel Bolerójának megvan a maga jellegzetessége, sajátos hangulata, éppen úgy minden szerelemnek megvan a maga hangneme, amely végighúzódik az első akkordoktól az utolsóig. Hogy milyen ez a hangnem, az a partnerek személyiségi vonásaitól függ. Az egyéni élet folyamán természetesen sok módosulás következhet be a sze­ relem szerkezetében, a szintek közötti erőviszonyokban. Az egész hangszerelésben nem ugyanazok a szólamok dominálnak egy életen át. A szerelem megfogamzása, kicsírázása, kibontakozása, kiteljesülése, emelkedő és süllyedő korszakainak egy­ másutánja, fakulása folyamán a domináns működéskategóriák válthatják egymást. Ezt a jelenséget s ú l y p o n t - á t h e l y e z ő d é s n e k nevezhetnők. Az ilyenfajta áthangolódások a különböző szinteken fellépő igények (társigény, eszményigény, esztétikai igény) kielégítésének lehetőségei és módszerei szerint gyak­ rabban vagy ritkábban következhetnek be. Érdekes, hogy az igények kielégítése az igény feltöltődése (erőssége) és a kielégítés mértéke közötti viszonytól függően néha a szóban forgó igény megerősödéséhez, máskor pedig az igény gyengüléséhez (a telí­ tődéshez), rövidebb-hosszabb ideig tartó közömbösséghez vagy akár elhárító reak­ ciókhoz vezethet. Jellegzetes súlypontáttételek következnek be az életkornak megfelelően. Nyil­ vánvaló, hogy más a szerelem funkcionális szerkezete a kisdiáknál, mint a tizen­ nyolc-húsz évesnél, és más a huszonöt-harminc évesnél, mint a negyvenes-ötvenes életévek között. Harminc és ötven év között a szerelemben is az operativitás, a nagy, álmodozó kerülőutak, vargabetűk kiiktatása a jellemző a személyiség meg­ nyilvánulásaira, az öregedés viszont mindinkább visszakanyarítja az embert az elmélkedéshez. Ez az elmélkedés azonban egészen más, mint az ifjúkori ábrándozás. Az egyikben inkább a múlt emlékképe és a szemlélődés a domináns, a másikban a merész, jövőbetörő és a megvalósulás, a tárgyiasulás hitét magában hordozó ál­ modozás. A házastársak között idősebb korban a szerelem sajátos szerkezetet kap. A hosszú évekig tartó együttműködés, számos közös célért való küzdelem külső és

belső (gondolati, érzésbeli) cselekvéseik szálait úgy összeszövi, hogy az egyik cselek­ v é s e folytatása a m á s i k é n a k , az e g y i k g o n d o l a t a c s a k m á s i k f e l e a t á r s é n a k . K ö l ­ csönösen egymás élettevékenysége részévé válnak. Sokszor azonosak vagy hasonlók az álmaik is, mert azonosak vagy hasonlóak az örömeik és aggodalmaik. A z élet­ tevékenység fonalainak ez az összeszövődése válik idősebb korban a szerelem struk­ túrájának domináns tényezőjévé, és ezzel a szerelemből valamiféle csodálatos ba­ rátság nőhet ki. Nem mindig történik azonban így. Ha az élettevékenység szálai nem szövőd­ nek össze, akkor öregedő korban nincs mi átvegye más gyengülő működésszintek összekapcsoló szerepét, és így a házastársak között az elhidegülés ütheti fel a fejét, és azután következik egy valamilyen gazdasági jellegű egymás mellett élés, egy­ más önmegadó megtűrése, de következhetik ennél rosszabb is. A szerelem funkcionális szerkezetét az említetteken kívül az adott történelmi és társadalmi létfeltételek is befolyásolják a maguk összes anyagi és szellemi té­ nyezőivel, mint amilyenek egy adott társadalmi rendben uralkodó emberi kapcso­ latok, a meglevő intézmények, eszmék, egy nép vagy vidék szokásai, hagyományai.

KRISTÁLYKÉPZŐDÉS Stendhal mondja a szerelemről szóló híres könyvében (1822), hogy elég csupán gondolni valamilyen tökéletességre, s máris abban a személyben véljük azt felfe­ dezni, akit szeretünk. A szerelem megszépíti, tökéletesíti, idealizálja saját tárgyát. Ezt az eszményiesítést Stendhal egy hasonlattal érzékelteti. Ha salzburgi elhagyott sóbányák mélyén levő vízbe egy lombjától megfosztott ágacskát dobunk, s ha há­ rom hónap múlva kivesszük, azt látjuk, hogy tele van csillogó kristályokkal, a m e ­ lyek úgy ragyognak, mintha végtelen sokaságú, mozgékony, kápráztató gyémántsze­ mek volnának. Így ékesíti fel képzeletben a szerelmes is szerelmesét, mégpedig olyan kristályokkal, amelyek a benne sűrűsödő érzés-, képzet- és eszmeanyagból for­ málódnak ki. Más szóval a szerelmes olyan értékekkel, csillogásokkal ékesíti part­ nerét, amilyeneket csak el tud képzelni, ki tud gondolni. Ahhoz, hogy szerethesse, önmagából is ad hozzá valamit. Ki is tehát az, akit szeretünk? A z - e vajon, aki volt, mielőtt szerettük volna? Nem! mert egyrészt elvettünk belőle, másrészt hozzáadtunk valamit. Azt szeretjük meg, aki ki tudja váltani belőlünk azt a bizonyos kristályképződési folyamatot, aki­ nek egyéniségéhez ezek a kristályok a legjobban illenek, és akiről nem hullanak le egykönnyen. (A kristályok ugyanis különösen a megszokás hatására könnyen lehullhatnak.) A Z „ÉN—TE" PROBLÉMÁJA A szerelem az interperszonális kapcsolatoknak egyik legmélyebb gyökerű és legsokrétűbb formája. E kapcsolat keretében mindegyik személyiség profilja a m á ­ sik jellegzetességéhez igazodik. A z A partner annak megfelelően fog megnyilvánulni, hogy partnere (B) jelenléte személyiségének milyen oldalait aktivizálja. Hasonló­ képpen változik a B partner profilja is az A partner sajátosságainak függvényé­ ben. A személyiség ugyanis sok potencialitást hordoz magában, amelyek csak meg­ határozott társasviszonyokban realizálódhatnak. A párválasztással kapcsolatban két látszólag ellentétes mondás ismeretes. Mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de azt is mondják, hogy „similis simili gaudet". Melyik az igaz?

Az ember a párválasztással tudat alatt vagy akár tudatosan is nem önmaga megkettőzésére, hanem kiegészítésére, kiteljesítésére törekszik. És ebben benne van az előbbi kérdésre adható válasz. A kiegészítés, a kiteljesítés egyaránt feltételezi az ellentétességet és a hasonlóságot. A-nak természetesen arra van szüksége, amije hiányzik, és ami nélkül nem lehet igazi önmaga sem, ami lehetővé teszi, hogy énjének potencialitásait realizálja, hogy s z e m é l y i s é g é n e k csak i g é n y e k f o r m á j á b a n létező része gyakorlatilag m e g v a l ó s u l j o n . Az ember tehát azt igényli, ami bizonyos vonatkozásban ellentétes azzal, amivel ő maga is rendelkezik. A jeladó képességhez megfelelő jelvevő lényre, a jelvevőhöz pedig megfelelő jeladóra van szükség. Pél­ dául, ha B nagy mókamester, bizonyára olyan valakire lesz szüksége, akinek lehet és érdemes mókázni. A szerelemben tehát rendkívül finom kommunikációs viszony alakul ki. Amit A közöl, azt B-nek megfelelő módon fel kell fognia, de ehhez mindkettőjüknek azonos lelki „rezgőkörön" kell lenniök, vagyis rezonálniok kell egymás frekvenciáira. A két félnek azonos vagy nagyon közelálló emberi értékek, eszmények hullámhoszszán kell működnie, hogy mindegyik felfoghassa azt az adást, amelyet a másik feléje sugároz, és hogy a vételt megfelelő visszajelentéssel viszonozza. Számos esetben éppen az okozza a szerelem korai halálát vagy elsekélyesedését, hogy a felek — bár külön-külön mindegyik jót akarna — k ü l ö n b ö z ő j e l ­ rendszerben

m á s é r t é k r e n d s z e r b e n é r e z n e k é s g o n d o l k o z n a k . Í g y nem érthetik meg

egymást. A szerelem alapjában különbözik a piaci adásvételtől. A piaci vevő annak örül, amit vásárolt. A szerelmes ezzel szemben nemcsak annak örül, hogy kapott valamit, hanem annak is, hogy adhatott. A szerelmes boldogsága akkor teljes, h a önmaga

a másik

boldogságában

t ü k r ö z ő d i k . Úgy látszik, az ember természetéhez

tartozik, hogy önmagát csak úgy képes kiteljesíteni, ha belenő mások életébe. Amikor a szerelmesek egymás kezét megérintik, amikor egymás szemébe néz­ nek, amikor egymással szót váltanak, vagy amikor összeér az ajkuk, akkor nem egyszerűen két organizmus vagy két testrész, hanem két személyiség, két lélek, két

önmagát

eszmei

síkon

számontartó lény

érintkezik

egymással. Az ilyenfajta

érintkezés azonnal az én-eszmény (self-concept) síkjára tevődik át. Ezért lehet benne egy tekintetben annyi minden: annyi ígéret vagy tiltás, annyi vágy vagy beteljesülés, annyi követelés vagy önátadás. A szerelemben olyan interperszonális viszonyról van szó, amely a legközvet­ lenebbül érinti az egyén egész ö n é r t é k - e s z m é n y é t . Elég lehet egy alig észrevehető visszautasító vagy fölényes mozdulat ahhoz, hogy azt az érintett személy halálos csapásként fogja fel, vagy elég egy ígéretteljes mosoly ahhoz, hogy a reménykedés vagy a beteljesülés érzése töltse el. A szerelemre az erős kettős kötöttség jellemző: az én-kötöttség és egy másik személyhez való kötöttség. És éppen ebből a kettős kötöttségből származnak azok a konfliktusok, amelyek bizonyos körülmények között a szerelemnek gyűlöletbe való átcsapásához is elvezethetnek. Az „Er und Sie" (He and She) viszony keretében mindegyik fél a saját énjének kiteljesítésére törekszik, mégpedig azzal, hogy a másik fél Én-jéből igyekszik önmagába és önmagából a másik személyiségébe beépíteni valamit. Mindkét É n függetlenségre törekszik, de ugyanakkor mindkettő elégtelen önmagának, tehát nem mondhatnak le egymásról. A konfliktus akkor lép fel, amikor a felek nemcsak azt nyújtják egymásnak, amit kölcsönösen elfogadhat­ nak, hanem olyasmit is be akarnak építeni egymás személyiségébe, amit az vissza­ utasít és kivet magából. A konfliktus felléphet a szerelem struktúrájának bármelyik szintjén. Felléphet a szexuális szükséglet kielégítése terén is, de leginkább a felek

személyiségének lényeges tartalmi összetevőjét alkotó é r t é k r e n d s z e r e k k ü l ö n b ö z ő ­ s é g é b e n gyökerezik. Ilyen különbség lehet például, ha az egyik félnél az emberi erőfeszítések, a megvalósítások jelentenek központi értéket, a másik pedig a gondtalan, kényelmes életet kedveli. Hasonló helyzet állhat elő például, ha az egyik zajtól iszonyodó, el­ mélkedő és természetkedvelő ember, aki partnerét gyakran szeretné fent a gerincen látni az őszi verőfényben a pirosló galagonyabokrok mellett, partnere viszont tár­ saságkedvelő és inkább szeretne füstfelhőben, kávé mellett kártyapartiban részt venni. Ha kölcsönösen engedményeket tesznek egymásnak, akkor az egyik a hegyen unatkozik, felsérti a bakancsa a lábát, és megfájdul a feje, a másik pedig a kártya­ partin ásítozik, ragad le a szeme, és felszökik a vérnyomása. A z így támadt konfliktus kétféleképpen oldódhatik meg. A z egyik megoldás az, ha a felek engedékenyek, és magukévá teszik a partner értékrendszerét. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az elfogadandó értékrendszer nem teljesen öszszeférhetetlen saját személyiségük értékvilágával. A személyiség e központjában elhelyezkedő értékeket az ember nemigen képes feladni és másokkal helyettesí­ teni, különösen ha erős egyéniségről van szó. A másik megoldás pedig: a szerelem szétfoszlik, és a partnerek elszakadnak egymástól. Ez sem következik be azonban mindig, mivel a partnerek között az ellentétek ellenére lehetségesek olyan közlekedési csatornák is, amelyeken át erős kötelékek kapcsolják őket egymáshoz. És mi a kibontakozás ilyenkor? Folytatódik a küzdelem, hol szélesebb, hol keskenyebb skálán az ö n f e l á l d o z ó o d a a d á s t ó l a g y ű ­ löletig. De vajon milyen súlya volna a szerelemnek, ha megfosztanók attól a terhe­ léstől, amit úgy hívunk, hogy küzdelem? Olyan küzdelem ez, amelyben sok emberi érték, sok egyéni energia őrlődik fel, de amelyben ugyanakkor talán még több em­ beri érték születik. Ügy vélem, ezzel elérkeztünk a pszichológia határáig, talán már túl is lép­ tünk rajta. Most a mélyebb vizek következnek. A d j u k át tehát a szót a költőknek, művészeknek és nem utolsósorban maguknak a szerelmeseknek.

VICTOR SĂHLEANU

A monogámia embertani problémája

A szexológus a kérdés tisztázásához főként magával az emberi szexualitás f o ­ galmához fűződő téves nézetek eloszlatásával járulhatna hozzá. Ugyanis gyakran különbségtétel nélkül tárgyalnak más-más szinteken jelentkező problémákat, pél­ d á u l a n e m i é l e t e t v a g y a z Erószt, i l l e t v e a s z ó s z o r o s — és n e m e s — é r t e l m é b e n vett s z e r e l m e t . A m i a z a n t r o p o l ó g u s h o z z á j á r u l á s á t illeti: a z e l ő í t é l e t e k e l l e n k e l l e n e küzdenie; ezek abból — az e g y é b k é n t érthető — irányzatból fakadnak, a m e l y a p r o b l é m á k m é r c é j é n e k a d o l g o k m a i é s itteni állását tekinti. E z e k e t a z e l ő í t é l e t e k e t g y a k r a n e t n o c e n t r i z m u s n a k n e v e z i k ; a m i e s e t ü n k b e n E u r ó p a - c e n t r i z m u s n a k is mondhatnók. A látóhatár tágításához és a szűklátókörűségből eredő szubjektív reak­ c i ó k k i i g a z í t á s á h o z v e z e t ő e g y e t l e n j á r h a t ó ú t : a s z o k á s o k , e r k ö l c s ö k és t á r s a d a l m i intézmények összehasonlító, evolucionista szempontú tanulmányozása. A férfi—nő r e l á c i ó n a k t e r m é s z e t e s e n a h í m és a n ő s t é n y z o o l ó g i a i v i s z o n y a az a l a p j a , c s a k h o g y a Homo species f e j l ő d é s é n e k tisztán állattani l é p c s ő f o k á t ó l v a l ó -

s z í n ű l e g k é t m i l l i ó é v t á r s a d a l m i é l e t e v á l a s z t el b e n n ü n k e t . E z i d ő alatt ( k ö z e l százezer n e m z e d é k e g y m á s r a k ö v e t k e z é s e során) a z e m b e r i s é g k a n y a r g ó s ú t o n h a ­ ladt, k a p t a t ó k o n é s l e j t ő k ö n e m e l k e d e t t é s ereszkedett, s k i p r ó b á l t a n e m c s a k a s z e ­ m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k k ü l ö n f é l e m ó d o z a t a i t , h a n e m e m ó d o z a t o k h a s z n o s s á g á t is a társadalmi csoport szempontjából. Manapság már n e m hiszünk a házasság-intéz­ m é n y e g y e n e s v o n a l ú , p r o g r e s s z í v , szakaszos f e j l ő d é s é b e n az e m b e r i faj m i n d e n á g a e s e t é b e n , a h o g y a n azt L. H . M o r g a n i d e j é n , s z á z é v v e l e z e l ő t t hitték. S n e m f o g a d j u k el — m i n t B a c h o f e n i d e j é n — a p a t r i a r c h á t u s m a t r i a r c h á t u s b ó l v a l ó k e ­ letkezésének standardizálását. A történelmi (helyesebben: történelmi-szociológiai) s z e m l é l e t m ó d k ü l ö n b ö z i k a klasszikus e v o l u c i o n i s t á t ó l ; a modus vivendi rögződésében és elterjedésében meghatározón közrejátszik a szokás v a g y az intézmény f u n k c i o n á l i s értéke, a m e l y a k ö r n y e z e t v a g y t ö r t é n e l m i h e l y z e t sajátos k ö v e t e l m é ­ nyének megfelelője. Másrészt számolhatunk letűnt i d ő k maradványaival, a kultúrák é r i n t k e z é s é b ő l a d ó d ó k ö l c s ö n h a t á s o k k a l , a t á r s a d a l m i és t ö r t é n e l m i ö s s z e f ü g g é s e k szerint v á l t o z ó — v a r i á b i l i s j e l e n t é s ű — esetleges t é n y e z ő k k e l . M i k é n t M a r x és E n g e l s a Kommunista Kiáltványban s E n g e l s A család, a ma­ gántulajdon és az állam eredetében rámutatott, a gazdasági v i s z o n y o k f e j l ő d é s e r á n y o m j a b é l y e g é t a c s a l á d - i n t é z m é n y f e j l ő d é s é r e . A z ú j a b b keletű e t n o l ó g i a i k u ­ tatások, p é l d á u l a Lévi—Strausséi, m e g e r ő s í t e t t é k azt a tézist, a m e l y szerint e z intézmény problematikáját n e m lehet a termelési m ó d és a csere szükségleteinek vizsgálata n é l k ü l t a n u l m á n y o z n i . A történelmi materializmus megengedhetetlen vulgarizálása v o l n a azonban a társadalmi élet más tényezőinek elhanyagolása, pél­ d á u l a lelki élet f e j l ő d é s é é , a k o r s z a k o n k é n t e g y m á s t k ö v e t ő e m b e r i t ö r e k v é s e k é és más felépítményi tényezők mellőzése. Ezzel a p r o b l é m á v a l kapcsolatban felülvizs­ g á l á s r a v á r a z e g y é n és a t á r s a d a l o m v i s z o n y a d i a l e k t i k á j á n a k a k é r d é s e is. S z ó s i n c s e g y i n d i v i d u a l i s t a v a g y p s z i c h o l o g i s t a s z o c i o l ó g i a új k i a d á s á r ó l , h a n e m f i g y e ­ l e m b e k e l l v e n n i azt a tényt, h o g y a t á r s a d a l m i élet k o n k r é t , t u d a t t a l é s s z u b j e k t i ­ vitással f e l r u h á z o t t e m b e r e k o k j e k t í v s í k o n v é g b e m e n ő a k t í v r é s z v é t e l é v e l b o n t a ­ k o z i k ki és f e j l ő d i k .

* Hasznosnak tűnik már a kezdet kezdetén megkülönböztetnünk a poligámiát attól a z esettől, a m e l y b e n a n e m i élet n e m e g y - e g y p á r esetére k ö r v o n a l a z ó d i k ; a p o l i g á m i a t ö b b házastársi p a r t n e r á l l a n d ó a n v a g y tartósan i n t é z m é n y e s ü l t e g y ü t t ­ élését jelenti. A k ü l ö n b s é g e t v i l á g o s a n é r z é k e l i a mai e u r ó p a i j o g a l k o t á s : a b i g á m i a k ü l ö n b ö z i k a házasságtöréstől, m á s k é p p e n is b ü n t e t i k . V i l á g o s ez „ a z u t c a e m b e r e " előtt i s : m e g k ü l ö n b ö z t e t i a s z a b a d s z e r e l m e t attól a házasságtól, a m e l y b e n a férjet „ m e g c s a l j á k " , s m e g k ü l ö n b ö z t e t i a b i g á m i á t ó l is. J e g y e z z ü k m e g , h o g y a p o l i g á m i a k i f e j e z é s n e m v o n a t k o z i k e g y m á s t k ö v e t ő h á z a s t á r s a k r a s e m , m i k é n t ez a v á l á s o k és ú j r a h á z a s o d á s o k e s e t é b ő l kitűnik. A p o l i g á m i a a — „ j o g i " t é n y k é n t é r t e l m e z e t t — házasság-fogalomra vonatkozik, s — bizonyos módosításokkal — a családra; n e m v o n a t k o z i k a s z e x u a l i t á s r a , az e r o t i k á r a v a g y a s z e r e l e m r e . A házasság a szexualitás és a s z e r e l e m e g y f a j t a „ i n t é z m é n y e s í t é s e " ; s o k r é t ű e k társadalmi funkciói, s a poligámiát éppen e funkciókkal kapcsolatban kell e l e ­ m e z n i . Igaz, a s z e x u a l i t á s a házastársi k a p c s o l a t e l s ő d l e g e s és l e g á l t a l á n o s a b b alapja. Miként Talcott Parsons rámutatott, ez azért v a n így, mert a szexuális impulzus r é v é n ( a m e l y n e m c s a k m e g f e l e l ő m é r t é k b e n p a r a n c s o l ó , h a n e m az e g é s z lelki életet is áthatja, s k ö t e l e z ő k ö v e t k e z m é n y e is v a n : a z u t ó d ) a t á r s a d a l o m fő é r d e k e i n e k m e g f e l e l ő e n „ m a n ő v e r e z h e t " a z e g y é n n e l (s a p á r r a l ) . D e e g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a m e l y b e n az élet s o k a s p e k t u s a „ s z e r z ő d é s e s s é " v á l i k (s e z a h e l y z e t m i n d e n f e j l e t t t á r s a d a l o m b a n ) , két k ü l ö n b ö z ő n e m ű s z e m é l y i n t é z m é n y e s í t e t t e g y e s ü l é s e m á s a l a -

p o k r a is é p ü l h e t , m á s c é l j a i is l e h e t n e k , m i n t a s z e x u a l i t á s v a g y a m i a körébe

tartozik

(egy szükséglet

kielégitése,

a

kéjérzet

biztosítása,

szexualitás

utód

nemzése).

T i p i k u s a p o l i t i k a i é r d e k b ő l k ö t ö t t h á z a s s á g : é v e z r e d e k e n át s z o k á s o s v o l t a

királyi

c s a l á d o k b a n ; v a g y a g a z d a s á g i é r d e k e t k ö v e t ő házasság, a m e l y o l y g y a k o r i a p o l g á r i világban.

Hasonló

érdekekben

gyökerezik a

szükségszerűsége; a n ő k cserélése például exogámia

(vagyis a

csoporton belüli

törzsi

népességek

számos

t ö b b c s o p o r t szolidaritását

házasodás

tilalma)

jórészt

társadalmi

biztosítja:

ugyanilyen

az

típusú

társadalmi cél elérését követi. Itt a l k a l m u n k v a n k ü l ö n b s é g e t t e n n i a z e g y é n e k e t m e g h a l a d ó é r d e k e k b i o l ó g i a i a v a g y s z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t ú m e g í t é l é s e k ö z ö t t . A z t állították, h o g y a z e x o g á m i a az e n d o g á m kereszteződések kockázatait

lett v o l n a h i v a t o t t e l k e r ü l n i .

Technikai

nyel­

ven s z ó l v a : lehetetlenné tenni a beteg gének összeadódását. V a g y előmozdítani a h e terózist, a k e r e s z t e z ő d é s e l ő n y e i t . M á s k é p p e n

kifejezve: „egészséges" gének

fednek

b i z o n y o s á r t a l m a s ö r ö k l e t e s t é n y e z ő k e t , ha a s z ü l ő k á t ö r ö k l é s i h o z o m á n y a n e m

azo­

nos. H a

egy­

azonban

vérrokonok a

szülők, megtörténhet,

másra találnak az ártalmas tényezők, a m e l y e k e n kodhatnak" a

a

megfelelő

torzszülöttek

gyakoriságát.

számát,

Ebből

egészséges az

arra

gének.

öröklött

és

A

hogy a

ilyen esetekben

vérrokonság

degenerálódási

következtettek,

hogy

gyermekekben

az

már

nem

„ural­

nagymértékben

betegségek,

endogámia

a

növeli

pszichózisok

eltiltása

évezredek

népi b ö l c s e s s é g é t ö s s z e g e z ő „ e u g é n i k a i " i n t é z k e d é s . N e h é z e l f o g a d n i e f e l t e v é s

helyt­

állóságát. H i s z e n s o k p r i m i t í v n é p e s s é g e s e t é b e n n e m e g é s z e n v i l á g o s a z a p a a

nemzésben.

Bármint

l e g y e n is, a

régebbi

szociológiai

magyarázat

szerepe

nem

zárja

ki

a b i o l ó g i a i t ; s z á m o s t á r s a d a l m i p a r a n c s o l a t v a g y t i l a l o m e g y b e n b i o l ó g i a i l a g is h a s z ­ nosnak bizonyul. A d e m o g r á f i a i á l l a p o t a l k a l m a s a z e g y i d e j ű b i o l ó g i a i és t á r s a d a l m i A nemzésnek társadalmi következményei vannak. Társadalmi

megítélésre.

szempontból a csoport

f e n n t a r t á s a v a g y m e g e r ő s í t é s e a f o n t o s ; b i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l a Homo

species

vényesülése. S csak természetes, h o g y a társadalmi c s o p o r t o k érdekeinek elvezet az emberiség mint zoológiai species erőteljes A z e x o g á m i a és a keresztezés

demográfiai

ér­

kielégítése

érvényesüléséhez.

hasonlóképpen a népességek emberfaji,

tehát

bioló­

giai m ó d o s u l á s á t e r e d m é n y e z i . Kiváltképpen az antropoid

emberi

család

m a j m o k hordájából „származik". S hogy ezekben a hordákban

poligi-

nia, t ö b b n e j ű s é g

az van,

utóbbi

időkben

sokat

vagyis egyetlen

hím

hangoztatták, uralja

h o g y az

a csoportot, minden

övé. Milyennek mondható a biológiai előnyök szempontjából ez a uralkodó h í m — erőnléti, intelligenciát megtermékenyítését hogy értékes

lehetővé tevő

mazható

emberi

az az

illető — j e l l e m z ő i é r t é k e s e k ,

helyzete

azt

„génjei" könnyebben terjedjenek

ginia tehát e l ő m o z d í t h a t j a

nőstény

helyzet? Ha

jelenti,

nagyobb a

több

nőstény

lehetőség

a következő nemzedékekben, a

a species fejlődését. Csakhogy ez a helyzet n e m

síkra. A k a d t a k

szerzők, például

Müller,

a

nagy

genetikus,

mesterséges

megtermékenyítés

révén,

a

ragyogóan

dotált

kai m ó d s z e r r ő l , a m e l y m e g k í s é r e l t e k ü l ö n v á l a s z t a n i genetikai

oldalát

gyakorlatilag

akik

terjesz­

egyedektől

szexuális sejtekkel. Á m ez esetben n e m poligámiáról v o l t szó, h a n e m o l y a n

polialkal­

— persze — utópikus jelleggel — ajánlották az értékes gének előnyt nyújtó tését,

arra,

való

eugéni­

az e m b e r i szexuális élet n e m z ő ­

az egyedi pszicho-szociálistól. T ö b b

okból

m e g v a l ó s í t a n i : t ö b b e k k ö z ö t t e z é r t a személyi

nehéz ezt a

kísérletet

jelentőségéért

is,

ame­

l y e t a n e m z é s a z e m b e r i é l e t b e n játszik. N e m is s z ó l v a e g y i l y e n j a v a s l a t — n a g y o n is v i t a t h a t ó — genetikai

alapjairól.

H a n g s ú l y o z z u k , h o g y az e m b e r i m e k — a szó legtágabb értelmében

egyéniség kialakulása szempontjából

a

gyer­

v e t t — n e v e l é s e a l e g f o n t o s a b b . A m i p e d i g az

e m b e r szolgáltatásait illeti, a m e l y e k k e l h o z z á j á r u l a t á r s a d a l o m j ó m ű k ö d é s é h e z és f e j l ő d é s é h e z , a l e g f o n t o s a b b a k ö l c s ö n h a t á s o p t i m i z á l á s a , a m u n k a k é p e s s é g és a lelki f e j l ő d é s f e l s z a b a d í t á s a . E z e k b e n az ö s s z e f ü g g é s e k b e n kell v i z s g á l n u n k , v a j o n a p o l i g á m i a b i z t o s í t j a - e a g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k k e d v e z ő feltételeit, a k é t n e m é s z beli erőinek szabad kibontakozását. Ez pedig biológiaira visszavezethetetlen s z o c i o ­ lógiai p r o b l é m a . * A s z o c i o l ó g i a i , t á r s a d a l o m l é l e k t a n i és ö s s z e h a s o n l í t ó t ö r t é n e l m i kutatás azt b i ­ zonyítja, h o g y sem a m o n o g á m i á n a k , sem a poligámiának nincs általános jelentése, n i n c s t é r b e n és i d ő b e n a z o n o s „ é r t é k ü k " . N e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k arról, h o g y az e m b e r i faj e s e t é b e n m a g á n a k a s z e x u a l i t á s n a k is n a g y o n s o k f é l e a j e l e n t é s e . Ez a j e l e n t é s e g y é n e n k é n t is v á l t o z ó , s m i n d ú j a b b , f i z i o l ó g i á n túli, lélektani, a x i o lógiai j e l e n t é s e k k e l g y a r a p o d h a t (jelentése m é g e g y a z o n s z e m é l y e s e t é b e n s e m v á l ­ tozatlan.) A k é r d é s t u d o m á n y o s v i z s g á l a t a n e m k ö n n y ű , hiszen n a g y o n n e h é z f e l ü l ­ e m e l k e d n ü n k a t o r z í t ó „ h a g y o m á n y o s " s z e m p o n t o k o n . Egyrészt az aszketikus k e ­ resztény erkölcs látásmódja befolyásol, amely hadat üzent a materiális kielégülé­ s e k n e k , s m i n d e n testi g e r j e d e l e m b e n a s z e l l e m i s é g k i b é k í t h e t e t l e n e l l e n f e l é t látja. E z é r t aztán — a d o g m a t i k a h a m i s í t a t l a n h a g y o m á n y á b a n — a s z e x u a l i t á s c s a k i s a n e m z é s v é g e t t m e g t ű r t , s ő t é p p e n s é g g e l k ö t e l e z ő . A házasság — j o b b h i á n y á ­ b a n — m e g e n g e d e t t , d e az e s z m é n y a c ö l i b á t u s tisztasága. E b b e n a z á l l á s p o n t b a n a társadalom demográfiai érdekeivel összhangban álló k o m p r o m i s s z u m tükröződik. T ö b b s z e x o l ó g u s azt állította, h o g y a k e r e s z t é n y i ö n m e g t a r t ó z t a t á s ó k o r i p r o p a g a n ­ dája demográfiai következményeivel hozzájárult a római birodalon bukásához. A háremet megengedő iszlám-koncepció több szembontból lényegesen különbözik a kereszténytől. M e g j e g y z e n d ő azonban, h o g y az i d ő k f o l y a m á n a keresztény e g y ­ házi i n t é z m é n y e k a d e m o g r á f i a i s z ü k s é g e s s é g p a r a n c s á r a n é h a m é g n a g y o b b k o m p ­ r o m i s s z u m o k r a k é n y s z e r ü l t e k . A u g u s t B e b e l a z a j á n l o t t p o l i g á m i a eseteit i d é z i az erős elnéptelenedés korszakaiban. Hiszen a biblia egyik parancsolata így hangzik: „sokasodjatok" . . . Említésre méltó a m o r m o n o k társadalmi gyakorlata a m ú l t é v ­ s z á z a d b a n : m e g k í s é r e l t é k újraéleszteni az Ó t e s t a m e n t u m p a t r i a r c h á l i s p o l i g á m i á j á t . A m o r m o n o k kísérletét e r k ö l c s t e l e n n e k b é l y e g e z t é k , d e a z o k , a k i k k ö z e l e b b r ő l ta­ n u l m á n y o z t á k a m o r m o n o k erkölcseit, arra a következtetésre jutottak, h o g y általá­ n o s etikai s t a n d a r d j u k m a g a s r e n d ű . H a s o n l ó k ö v e t k e z t e t é s e k r e v e z e t e t t t ö b b , p o l i g á m i á b a n é l ő „ p r i m i t í v " n é p t a n u l m á n y o z á s a is. A l á t á s m ó d t o r z u l á s á n a k e g y m á s i k esete a z a n d r o c e n t r i z m u s s a l , f e r f i k ö z p o n t ú sággal kapcsolatban nyilvánul meg. Civilizációnkban a férfinak a valóságban t ö b b j o g a v a n , m i n t a n ő n e k ( a n d r o k r á c i a ) . A p o l i g á m i a az e s e t e k d ö n t ő t ö b b s é g é b e n poliginiaként, n e m pedig poliandriában, többférjűségben nyilvánul meg. V a l a m i k é p ­ p e n „ t e r m é s z e t e s n e k " is t ű n i k , h o g y í g y l e g y e n . A z ó k o r i A t h é n v a l a m e l y s z e m é l y i ­ sége n o r m á l i s n a k tartotta, h o g y g y e r m e k e i n e m z é s é r e f e l e s é g e t , testi g e r j e d e l m e i k i é l é s é r e r a b s z o l g a n ő k e t , lelki és s z e l l e m i frissülésre h e t é r á k a t tartson. A z e s z m é n y i á l l a m t e r v é b e n P l a t ó n a m o n o g á m i á t ajánlotta, d e m e g e n g e d t e , h o g y a k i v é t e l e s érdemekkel ékeskedő férfiaknak t ö b b feleségük legyen. De miért ne lehettek volna a n ő k n e k is h a s o n l ó j o g a i k ? M e r t n e m v e h e t t e k részt a f o n t o s k ö z ü g y e k i n t é z é s é ­ b e n ? A m á r idézett A u g u s t B e b e l r á m u t a t o t t , h o g y a z u t ó b b i é v s z á z a d o k b a n az e m b e r felszabadulásáért vívott harc természetszerűen felölelte a nő emancipálásáért v í v o t t h a r c o t is. N y i l v á n v a l ó tehát, h o g y a t ö b b n e j ű s é g - t í p u s ú p o l i g á m i a a p r i o r i a h á z a s s á g - i n t é z m é n y e l a v u l t , i d ő s z e r ű t l e n f o r m á j á n a k tekinthető, a m e l y a n e m e k egyenlőtlenségének a kifejezője.

A z androkrata társadalmon belül a poligámia gazdasági szükségességekhez k a p c s o l ó d h a t , a h á r e m e g y b e n „ m ű h e l y " is lehet. A p o l i g á m i a p o l i t i k a i k o m b i n á ­ ciókhoz kapcsolódhat v a g y — vezető személyiségek esetében — bizonyos társadalmi p o z í c i ó k i f e j e z é s é n e k m ó d j a lehet. B i z o n y o s e s e t e k b e n a k ö t e l e s s é g k ö v e t e l i m e g a m á s o d i k a s s z o n y n a k ( p é l d á u l a testvér ö z v e g y é n e k ) f e l e s é g ü l v é t e l é t . A p o l i g á m i a lehet a m a g a s é l e t s z í n v o n a l n a k , d e az e l l e n k e z ő j é n e k , a s z e g é n y s é g n e k is k i f e j e z ő j e . Lehet kötelezettség, s l e h e t visszaélés k ö v e t k e z m é n y e .

* A z e t n o l ó g i a i t a n u l m á n y o k f o n t o s t é n y a n y a g feltárásával b i z o n y í t o t t á k a c s a ­ lád k é t é r t e l m ű s é g é t a z e g y e d — t á r s a d a l o m d i a l e k t i k á j á b a n . B i z o n y o s t ö r z s e k n é l a szexuális k a p c s o l a t o k e l l e n ő r i z e t l e n e k a házasság m e g k ö t é s é i g , a k k o r aztán ritualizálják és s z i g o r ú a n e l l e n ő r z i k ő k e t . M i n d e n ú g y történik, m i n t h a a t á r s a d a l o m l e g ­ f ő b b g o n d j a az v o l n a , h o g y a házastársak k ö z ö t t n e a l a k u l j o n ki túlzott intimitás, mintha az i l y e n l e l k i intimitás v a l a m i k é p p e n f e l f o r g a t ó j e l l e g ű l e h e t n e . A modern társadalom emberi viszonyain töprengve, az egyén—társadalom dia­ lektikát illetően a z a m e g á l l a p í t á s a d ó d i k , h o g y a pár a c s a l á d t ó l k ü l ö n b ö z ő e r ő t é r és struktúra, sőt, b i z o n y o s e s e t e k b e n funkcionalitását i l l e t ő e n a c s a l á d d a l ellentétes jellegű. A p á r a g y e r m e k s z ü l e t é s e k o r v á l i k c s a l á d d á . A k k o r t e v ő d i k á t a h a n g ­ súly „ a m á s i k r ó l " a k ö z ö s é r d e k k ö z p o n t j á r a , a g y e r m e k r e . A g y e r m e k o l y f e l e ­ l ő s s é g e k e t h o z létre, a m e l y e k k e l s z e m b e n a t á r s a d a l o m n e m k ö z ö m b ö s . A t á r s a d a ­ l o m b i z o n y o s k ö t e l e z e t t s é g e k b e t a r t á s á r a késztet. A p á r - k a p c s o l a t e g o i z m u s á t f e l ­ váltja az ö n k é n t v á l l a l t v a g y a k i k é n y s z e r í t e t t á l d o z a t o s s á g a g y e r m e k é r d e k é b e n . A pár a kölcsönös beteljesülésre irányul, a személyiség kölcsönhatásban történő f e j l ő d é s é r e . A c s a l á d i t e r h e k e l ő t é r b e h e l y e z i k a t á r s a d a l o m új tagjának, a j ö v ő n e k a fejlesztését. A c s a l á d t o v á b b r a is m e g ő r i z h e t i m e n e d é k h e l y - , o á z i s - j e l l e g é t ; d e e g y b e n e s z k ö z is, m e l l y e l a t á r s a d a l o m b e a v a t k o z i k az e g y é n é l e t é b e . A s z e x u á l i s k a p c s o l a t o k n a k a c s a l á d r é v é n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s a és s t a b i l i z á l ó ­ dása a történelmiség sajátosan e m b e r i f o l y a m a t a . A z e m b e r i c s e l e k v é s e k n e m a p i l ­ lanat t ö r v é n y e i n e k v a n n a k a l á v e t v e : é r t é k ü k e t a j e l e n b e é s a j ö v ő t ö r e k v é s e i b e b e á g y a z o t t m ú l t biztosítja. A f e l e l ő s s é g e k é s a k ö t e l e z e t t s é g e k az e m b e r i sajátosság más a s p e k t u s á r a utalnak, a k o m o l y s á g r a . A z i g a z e m b e r k o m o l y , f e l e l ő s s é g e t v á l ­ laló, n e m k ö n n y e l m ű l é n y . A f e l e l ő s s é g é r z e t é s a k ö t e l e s s é g t u d a t az é r z e l m i élet k i b o n t a k o z á s á n a k és e l m é l y ü l é s é n e k e l ő f e l t é t e l e . P e r s z e , a m o n o g á m i a k é r d é s é t n e m is l e h e t a s z e r e l e m t ő l e l v o n a t k o z t a t v a tár­ gyalni. K i z á r ó l a g o s s á g r a törő é r z e l e m e z ? M i n d e n e s e t r e — m i k é n t M a x S c h e l e r h a n g s ú l y o z t a — l e g a l á b b a p r e f e r e n c i á t m i n d e n k é p p e n m a g á b a n f o g l a l j a . M é g ha a s z e r e l e m i n k á b b „ l e l k e s e d ő m a g a t a r t á s " v o l n a ( a h o g y J a s p e r s és F r o m m hiszi), s í g y esetleg t ö r e k v é s e i , v á g y a i k ö r é b e t ö b b s z e m é l y t is b e v o n h a t n a , e g y e t l e n T e - r e ö s s z p o n t o s í t o t t s á g a teszi l e h e t ő v é m a x i m á l i s k i b o n t a k o z á s á t . E n n e k a z ö s s z p o n t o sulásnak v a n k o c k á z a t a s m é l y d r á m a i s á g a is ( n e m is s z ó l v a arról, a m i t a f é l t é k e n y ­ ség szül). A „ m i n d e n t e g y k á r t y á r a " j á t é k dialektikája k i á b r á n d u l á s h o z , t e l j e s i r á n y ­ vesztéshez vezethet, m é g p e d i g n e m c s a k a k k o r , a m i k o r a p a r t n e r kiválasztása n e m a l e g n a g y o b b g o n d o s s á g g a l történt, v a g y a m i k o r a p a r t n e r e k e g y m á s t választása té­ vedésnek bizonyul. K e y s e r l i n g — aki szerint a z a u t e n t i k u s é l e t : feszültség, m e l y n e k t e r m é k e n n y é és a l k o t ó v á kell v á l n i a — azt állította, h o g y a h á z a s s á g b a n m e g v a l ó s u l a feszültség szükséges p o l a r i z á l ó d á s a . Á m e h h e z k é t k ö z p o n t s z ü k s é g e s , n e m t ö b b ; s e z ú j a b b lélektani é r v a m o n o g á m i a mellett. D e m i k é n t „ k u l t i v á l h a t ó " a m ű a l k o t á s k é n t f e l -

fogott

házasság

élősködő A

(Lichnowsky)

konfliktusokat

társadalmi

és

vagy

a

művészetként

megosztást

funkcionalitás

feltételező

és az

egyén fejlődése, valamint

s z e m p o n t j á b ó l a p o l i g á m i a v é g z e t e s e n sérti a z altera teletben

tartásának alapelvét.

A

felfogott szerelem

(Ellis)

az

helyzetekben? pars,

monoerotikus kapcsolat

a

méltányosság

a m á s i k fél é r d e k e i

tisz­

az egyén egységre, e g y e ­

sülésre, „ a b s z o l ú t r a " törő n a g y a s p i r á c i ó i s z e m p o n t j á b ó l is sajátos e m b e r i e s z m é n y e k megfelelője. A

g y e r m e k fejlődésének — egyáltalán

fölösleges

sokat

kiemelik

az

gyermek

érzelmi

nem

időznünk az egységes család

úgynevezett

háromszög-helyzet

életének

szempontjából

pszichoanalitikusok

(apa—anya—gyermek)

megfelelő fejlődése

R ö v i d áttekintésünk természetesen

elhanyagolandó —

jelentőségénél. A

fontosságát

a

szempontjából.

n e m részletezhette

a

probléma minden

vo­

natkozását. N e m szóltunk olyan b o n y o l u l t egyéni helyzetekről, a m e l y e k b e n az ellent­ m o n d á s o k g o r d i u s i c s o m ó j á t t ö b b o k b ó l n e m l e h e t e l v á g n i . A szexualitással lenül elv

és k ö z v e t v e ö s s z e f ü g g ő m i n d e n

az

egyénítés

princípiuma.

Victor Hugónak

Juliette

Drouet-hez

é v e n át tartó s z e r e l m e „ é r a n n y i t , m i n t e g y házasság" — v a l l o t t a e s z t e n d ő s költő, a L'art d'être

grand-père

bonyolódott. A

nagy

személyiségek erotikus

a primitív

maga a nyolcvan

és

családi

A

nemiség eredeti

folyamat

funkcióját

formája.

tani f o l y a m a t a i n a k

sematikus

megfelelő

tekintve

a

fajfenntartási

ösztön

alapvető

állatfajoknál

reflexjelen

e z ö s z t ö n v é g s ő c é l j a a faj f o l y t o n o s s á g á n a k biztosítása.

Élet­

a szervezet belsejében az ivarmirigyek,

m ű k ö d é s é b e n r e j l i k . L é n y e g é b e n b i o l ó g i a i szükséglet, a m e l y sajátos

zseknél

egyik

is

alapja

létrehozásának

nem

vizsgálatának

megközelítés.

a legprimitívebb idegrendszerű

séget, h o m á l y o s v á g y a t , t ö r e k v é s t utód

dialektiká­

azonban

M i n t ö s z t ö n ö s m e g n y i l v á n u l á s , b o n y o l u l t feltétlen

e r e d m é n y e , és m á r

van. A z állatvilágban

g o n d o l k o d á s és a

élete

Szexuális elfojtás és idegrendszeri zavarok

SZŰCS KÁLMÁN

megnyilvánulási

ötven

s z e r z ő j e . D i a l e k t i k u s a s z e r e l e m és c s a l á d

példa, legfeljebb meggondolkoztató. S az emberi kérdéskör legfőbb akadálya

alap­

fűződő,

viszonya. A nagy francia író esetében ez a reláció az alkotás és nemzés jával

közvet­

helyzetben nagyon fontos antropológiai

célja az

is e l ő f o r d u l t ,

hogy a

képvisel bizonyos állapot

állatvilágban nő

nem

tudatos,

megtermékenyítési

az

idegrendszer

érzelmi

fenntartása

sőt p r i m i t í v

akt usa

és

a

feszült­

végett. emberi

terhesség

Az tör­

között

s e m m i l y e n k a p c s o l a t o t n e m láttak. A

nemi

ösztön az állatvilágban

a

környezeti

viszonyokkal kapcsolatos

ciklu­

s o s s á g o t m u t a t azért, h o g y a l é t r e j ö v ő u t ó d o k a l e h e t ő l e g j o b b é l e t f e l t é t e l e k b e lessenek

bele. Kivételt

életfeltételeiről ember, akinél

ez alól a

háziasított

állatok,

amelyek

zajlanának.

alig

vagy egyáltalán

nem

a nemiséggel kapcsolatos folyamatok

szü­

utódainak

részben az e m b e r g o n d o s k o d i k ; és a l e g m e s s z e b b m e n ő e n kivétel ez a ciklusosság m á r

n á l a is m i n t h a tavasszal séggel

alkotnak

ismerhető szokatlanabb

fel,

az bár

élénk­

A l é l e k f e j l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l az ö s z t ö n ö k ősi ö r ö k l ö t t sajátságokat j e l e n t e n e k , a m e l y e k az e m b e r n é l a m a g a s a b b r e n d ű l e l k i f o l y a m a t o k a l á v a n n a k r e n d e l v e . Ö s z ­ t ö n e i n k e n tehát u r a l k o d n i t u d u n k , e l f o j t h a t j u k v a g y i s m é t s z a b a d d á t e h e t j ü k ő k e t . F ő k é n t az ösztön c é l r a t ö r é s é n u r a l k o d h a t u n k a k a r a t u n k k a l , é p p e n tudati m ű k ö d é ­ seinkkel. S o k k a l n e h e z e b b e n u r a l h a t ó é r z e l m i t a r t a l m a a v á g y , e g y tartós és i r á n y u l t é r z e l e m , m e l y a g o n d o l k o d á s t és az a k a r a t l a g o s t ö r e k v é s e k e t is — b i z o n y o s m é r t é ­ kig — d e t e r m i n á l j a . T u l a j d o n k é p p e n e z az e r ő , e z a c é l r a i r á n y u l ó é r z e l e m , a m e l y a k é t n e m e t e g y m á s f e l é hajtja, e g y m á s h o z v o n z z a a p a r t n e r e k e t , l e h e t ő v é teszi e g y ­ másra találásukat, s a m e l y e t k ö z n a p i n y e l v e n szerelemnek nevezünk. Ebben a meg­ f o g a l m a z á s b a n , ú g y v é l e m , n e m szükséges s z e x u á l i s f o l y a m a t a i n k ez é r z e l m i k o m ­ p o n e n s é n e k h a t ó e r e j é r ő l , é r t é k é r ő l b ő v e b b e n s z ó l n o m , m e r t az e m b e r , aki k e l l e ­ metlen szükségleteit is i g y e k s z i k g y ö n y ö r ű s é g g é n e m e s í t e n i , megtette ezt m á r j ó v a l m a g a s a b b szinten k ö l t ő i , r e g é n y í r ó i és d a l s z e r z ő i s e g í t s é g é v e l , e g é s z történelme f o l y a m á n . H i s z e n n i n c s a m ű v é s z e t n e k e g y e t l e n ága, a m e l y b e n v a l a m i l y e n f o r m á b a n kifejezésre n e juttatta v o l n a , és alig v a n e m b e r , aki m a g a is át n e élte v o l n a . Ha a természet

törvényeivel

szembe

szállunk

És ezt a h a t a l m a s e r e j ű érzelmi t a r t a l m u n k a t is el t u d j u k fojtani, a z e m b e r i írott v a g y íratlan t ö r v é n y e k k o r d á j á b a t u d j u k szorítani. M á s k é r d é s az, h o g y m i l y e n áron. M e r t m i n d i g , ha a t e r m é s z e t t ö r v é n y e i v e l s z e m b e s z á l l u n k , f i z e t n ü n k kell a k á r m u n k á v a l , a k á r m á s e g y é b b e l . T e r m é s z e t e s , h o g y e z a l k a l o m m a l is f i z e t n ü n k k e l l . A z ö n f e n n t a r t á s i ö s z t ö n a b s z o l u t i z m u s á v a l s z e m b e n a z o n b a n itt s z a b a d a b b a k v a ­ gyunk. A nemi ösztön elfojtható, helyesebben céljának elérésében megakadályozható, i d ő b e n elhalasztható. És ez az e l f o j t á s n e m j á r k ü l ö n ö s e b b k ö v e t k e z m é n n y e l , m e r t ezt az ö s z t ö n t m á r a t e r m é s z e t is f e l t é t e l e k h e z kötötten h o z t a létre. Sokan foglalkoztak már az „elfojtás" idegrendszeri következményeivel. A pszi­ c h o a n a l i t i k u s i s k o l a n a g y f o n t o s s á g ú n a k tartja az „ e l f o j t á s t " b i z o n y o s i d e g b e t e g s é ­ gek kóroktanában. Vitathatatlan, b i z o n y o s i d e g b e t e g s é g e k k i a l a k í t á s á b a n s z e r e p e lehet, az ú g y n e v e z e t t neurózisok f o r m á j á b a n , a z o n b a n s ú l y o s , k ü l ö n ö s e n s z e r v i k ö ­ v e t k e z m é n y e k k e l n e m járhat. A z elfojtás j e l l e g e is s o k f é l e lehet és e n n e k m e g f e l e ­ l ő e n az esetleges i d e g e s p a n a s z o k j e l l e g e is v á l t o z i k . N e m s z o k o t t k ü l ö n ö s e b b p a ­ naszt o k o z n i s e r d ü l ő fiataloknál, a k i k m é g n e m i s m e r i k a s z e x u a l i t á s é l m é n y é t , a k i k n é l m é g az ö s z t ö n t kísérő, v á g y s e m határozott c é l r a i r á n y u l ó , v a g y a z o k n á l , a k i k v a l l á s o s v a g y e g y é b e r e d e t ű m e g g y ő z ő d é s b ő l tudatosan, a k a r a t l a g o s a n t a r t ó z ­ tatják m e g ö n m a g u k a t , f o j t j á k el ö s z t ö n ö s m e g n y i l v á n u l á s a i k a t . M á s a h e l y z e t a z o k n á l , a k i k n é l a z egészséges ö s z t ö n r a j t u k k í v ü l á l l ó o k o k miatt n e m é r h e t i el célját a p a r t n e r h i á n y a v a g y a k ö r ü l m é n y e k a k a d á l y o z ó v o l t a miatt. É r d e k e s és i s m e r t t é n y az is, ha s e m m i l y e n m ó d n e m k í n á l k o z i k arra, h o g y ez az ö s z t ö n c é l j á t elérje, elcsitul, e l h a l v á n y u l , m a j d h e v e s e b b e n t ö r f e l ott, a h o l a l k a l o m a d ó d i k a c é l elérésére, m i n t p é l d á u l a f r o n t o n l e v ő k a t o n á k , h a j ó z ó t e n ­ gerészek e s e t é b e n , k i v á l t h a hosszú i d ő n át n e m is látják a m á s i k n e m e g y e t l e n képviselőjét sem. Természetesen az egyéni eltérések nagyok, különösen nőknél, é s nagymértékben a temperamentum függvényei.

Álszemérem Lássuk ményei. A z zetben r e j l ő gátlásoknak

helyett felvilágosítás

m é g i s , m e l y e k l e h e t n e k az „ e l f o j t á s " , a z ö n m e g t a r t ó z t a t á s következ­ e l f o j t á s n a k s o k b e l s ő , ú g y n e v e z e t t i n t r a p s z i c h é s v a g y külső, a k ö r n y e ­ o k a lehet. N e h é z v o l n a m i n d e z e k e t f e l s o r o l n i . A b e l s ő o k o k k ö z ü l a v a n j e l e n t ő s é g ü k . A külső o k o k k ö z ü l a p a r t n e r e k e g y m á s r a t a l á l á s á -

n a k nehézségei, a c s a l á d b a n p e d i g a l e g k ü l ö n b ö z ő b b testi, lelki a d o t t s á g o k és k ö r ü l ­ m é n y e k s z e r e p e l h e t n e k a z elfojtás o k a i k é n t , é s m i n d k é t e l ő b b i e s e t b e n a társa­ d a l o m írott v a g y íratlan t ö r v é n y e i , a m e l y e k az e m b e r i s é g egész t ö r t é n e l m e f o l y a ­ mán beleszóltak a nemiségbe. A jelentősebb o k o k közé sorolhatjuk még a tudatlan­ ságot, a s z e x u á l i s f e l v i l á g o s í t á s hiányát, a tapasztalatlanságot, az á l s z e m é r m e s k e dést, a z e l a v u l t k ö z f e l f o g á s t , a t á r s a d a l m i előítéleteket, a z i d e j e m ú l t moralizálást. M é g m a is h á n y fiatal k e z d i s z e x u á l i s életét teljes t á j é k o z a t l a n s á g g a l v a g y — e l ő ­ zetes felvilágosítás híján — keserű t a p a s z t a l a t o k k a l . K e v é s m é g a m a c s a l á d o k s z á m a , a h o l a g y e r m e k e t — k o r á n a k és s z e l l e m i fejlettségi f o k á n a k m e g f e l e l ő e n — a s z ü l ő k s z e x u á l i s f e l v i l á g o s í t á s b a n részesítik. M e n n y i v e l t ö b b s z ö r f o r d u l elő, h o g y a n e m i ­ l e g s e r d ü l ő g y e r m e k a g ó l y a m e s e v é g l e g e s tisztázásáért s z ü l e i h e z f o r d u l v a é r t e l m e t ­ len, k i t é r ő v á l a s z o k a t v a g y é p p e n nyers, d e u g y a n c s a k é r t h e t e t l e n rendreutasítást kap. És a z o l y a n esetek s e m ritkák, h o g y az elkésett f e l v i l á g o s í t á s r a m á r k i a l a k u l t gátlásos á l l a p o t v a g y az u t ó d a v á l a s z . Érthetetlen az is, h o g y az i s k o l a is c s a k n e m teljesen k ö z ö m b ö s a s z e x u á l i s n e ­ velést illetően. N e m arra g o n d o l o k , h o g y i s k o l á i n k b a n t a n í t s u k a s z e r e l m e t , de n e v e l j ü n k egészséges l e l k ü l e t ű fiatalságot a s z e r e l e m r e ; ezzel e l k e r ü l h e t j ü k k é s ő b b i s p o n t á n t o r z u l á s o k lehetőségét. M e g l e p ő tapasztalat, h o g y felnőtt f ő i s k o l á s o k a szexualitás p r o b l é m á j á n a k t á r g y a l á s a k o r s z e m é r m e s e n e l p i r u l n a k v a g y k a j á n u l m o ­ s o l y o g n a k , és n e m t u d n a k v a g y s z é g y e l l n e k a k é r d é s e k m é l y é r e n é z n i . M e g l e p ő i s m e r e t h i á n y u k a szexualitás l é l e k t a n á t i l l e t ő e n . Igaz, h o g y ezt m é g f ő i s k o l á i n k o n is v a g y e g y á l t a l á n n e m , v a g y c s a k s z e g é n y e s k e r e t e k k ö z ö t t t a n í t j u k m é g o l y a n k a r o k o n is, m i n t a z o r v o s i , p e d a g ó g i a i , lélektani, j o g i , p e d i g e n é l k ü l n e h é z v a g y é p p e n s é g g e l lehetetlen az e m b e r e g é s z s z e m é l y i s é g é n e k m e g í t é l é s e . U t ó d o t n e m z e n i m i n d e n e m b e r tud, ezt a t é n y k e d é s t v a l ó b a n n e m kell tanítani, d e az e m b e r i s é g j e l e n t ő s része n e m tud o k o s a n és s z é p e n , e m b e r h e z m é l t ó a n szeretni. N e m c s a k a t e c h n i k a i h o z z á n e m értésre g o n d o l o k , h a n e m a z é r z e l m i f o l y a m a t o k f i g y e l m e n k í v ü l hagyására. H á n y s z e r e l e m v a g y é p p e n házasélet j u t o t t e s ő d b e a s z e x u á l i s m e g n e m értés, a p a r t n e r h i á n y o s i s m e r e t e miatt, és m i n d e z e k az o k o k h á n y „ e l ­ f o j t á s n a k " o k o z ó i n é h a e g y e g é s z életen át. M é g i s m i n d e n k é p p e n l e s z ö g e z h e t j ü k , h o g y a z elfojtás é r t é k e l h e t ő szervi k ö v e t ­ k e z m é n y e k k e l n e m járhat. A lelki m ű k ö d é s e k e t i l l e t ő e n a z o n b a n a k i v á l t ó o k t ó l , v a l a m i n t az e g é s z s z e m é l y i s é g típusától f ü g g ő e n a l e g k ü l ö n b ö z ő b b r e a k c i ó k k a l , m a ­ gatartásokkal számolhatunk. A z ép személyiségű, é p lelkialkatú e m b e r egészséges és erős é l m é n y f e l d o l g o z ó k é p e s s é g é v e l á l t a l á b a n , l e g a l á b b i s e g y i d ő r e , túl t u d j a tenni m a g á t az elfojtás esetleges k ö v e t k e z m é n y e i n . A z i d e g g y e n g e , n e u r o t i k u s h a j ­ l a m ú v a g y az a g y v e l ő k ó r o s s z e r v e z e t t s é g e m i a t t b e t e g lelkialkatú, pszichopata egyének esetében azonban a l e g k ü l ö n b ö z ő b b kóros válaszreakciókkal találkozhatunk. E z e k f ő l e g az é r z e l m i m ű k ö d é s z a v a r á n a k k i f e j e z ő i , d e az i d e g r e n d s z e r e n , e l s ő s o r ­ b a n a v e g e t a t í v i d e g r e n d s z e r e n át s z e r v i - h o r m o n á l i s , é r r e n d s z e r i z a v a r o k a t is o k o z ­ hatnak átmeneti jelleggel.

Neurotikus

reakciók

A s z e x u á l i s elfojtásra a l e g g y a k o r i b b i l y e n k ó r o s v á l a s z a n e u r o t i k u s r e a k c i ó , a m e l y a legváltozatosabb p a n a s z k o m p l e x u m b a n jelentkezhet. A beteg funkcionális, tehát o b j e k t í v szervi a l a p o t n é l k ü l ö z ő p a n a s z o k k a l k e r ü l az o r v o s h o z . A p a n a s z o k g e r i n c é t r e n d s z e r i n t a fejfájás, á l m a t l a n s á g , á l t a l á n o s g y e n g e s é g , i n g e r l é k e n y s é g alkotja, d e e z e k m e l l e t t a l e g k ü l ö n b ö z ő b b , p o n t o s a n n e m l o k a l i z á l h a t ó f á j d a l m a k , z s i b b a d á s - b i z s e r g é s - f e s z ü l é s , b é l m ű k ö d é s - és m e n s t r u á c i ó s z a v a r o k , étvágytalanság,

m u n k a k e d v - c s ö k k e n é s , rossz hangulat, s z o r o n g á s o s á l l a p o t o k is s z e r e p e l h e t n e k . E l ő ­ f o r d u l h a t az is, h o g y e p a n a s z o k m e l l e t t v a g y e z e k n é l k ü l is a b e t e g ú g y n e v e z e t t hisztériás r o h a m a i miatt k e r ü l n a g y o n g y a k r a n é p p e n a m e n t ő s z o l g á l a t útján az o r v o s h o z . E „ r o h a m o k " n é h a o l y a n f o r m á b a n zajlanak, h o g y a s z e m l é l ő o r v o s s o k ­ szor l e f o l y á s u k b ó l m e g á l l a p í t h a t j a a k i v á l t ó o k o t is. E n n e k tisztázása a z o n b a n ter­ mészetesen c s a k a b e t e g g e l t ö r t é n ő b e s z é l g e t é s , p s z i c h é s e x p l o r á c i ó ( k i k é r d e z ő v i z s ­ gálat) k a p c s á n lehetséges, a m i k o r feltárhatók a b e t e g s z e x u á l i s v o n a t k o z á s ú k o n f ­ liktusai, s az o r v o s ú t m u t a t á s a a l a p j á n m a g a a p á c i e n s keresi m e g a kiutat k i ­ látástalannak hitt h e l y z e t é b ő l . N e h é z v o l n a a l e h e t s é g e s k i v á l t ó o k o k j e l l e g z e t e s f o r m á i t leírni, hiszen e z e k a n n y i f é l é k l e h e t n e k , a h á n y i l y e n b e t e g v a n . K ö z t u d o m á s ú , h o g y az e m b e r e k lelki k ü l ö n b ö z ő s é g e i s o k s z o r o s a n n a g y o b b a k , m i n t a testiek, k ü l ö n ö s e n a z é r z e l m i v i l á g tekintetében. A s z e x u a l i t á s b a n a nő a k i s z o l g á l t a t o t t a b b fél, m e r t a m i k o r a férfi a s z e x u á l i s aktus k a p c s á n b i o l ó g i a i feladatát b e f e j e z t e , a n ő é c s a k a k k o r k e z d ő d ö t t el. A férfi fizikai f ö l é n y e , v a l a m i n t a t á r s a d a l o m n a k m é g ma, a X X . s z á z a d b a n is s z i g o r ú b b e r k ö l c s i m é r c é j e f o l y t á n a nő szexualitása á l t a l á b a n k i s z o l g á l t a t o t t a b b . Érthető tehát, ha az e l ő b b említett k ó r o s m e g n y i l v á n u l á s o k n ő k n é l g y a k o r i b b a k . É r t h e t ő azért is, m e r t e g é s z é r z e l m i é l e t ü k j ó v a l n a g y o b b k i l e n g é s s e l zajlik, m i n t a férfié, e n n é l ­ f o g v a é r z e l m i é l m é n y a n y a g u k n a k f e l d o l g o z á s a is j ó v a l n e h e z e b b . A nemi ösztön érzelmi tartalma — mint már említettem — a vágy, a biológiai­ lag m e g h a t á r o z o t t c é l r a i r á n y u l ó é r z e l e m (érzelmi feszültségi á l l a p o t k é n t is é r t e l ­ m e z h e t ő ) . Ez a m e g f e l e l ő i d ő b e n , a m e g f e l e l ő i r á n y b a n kisülni készül, és m i n t i l y e n a lelki m ű k ö d é s e k , e g y b e n az e g é s z s z e r v e z e t s z á m á r a h a t a l m a s e n e r g e t i k a i h a j t ó erőkészletet j e l e n t . K i n e e m l é k e z n é k s z e r e l m e s k o r á n a k l e n d ü l e t é r e , t e r v e z g e t é s e i r e , h o g y i l y m ó d o n is k i v í v j a v á l a s z t o t t j á n a k m e g b e c s ü l é s é t . H a p e d i g e z a feszültségi á l l a p o t n e m találja m e g a m e g f e l e l ő i r á n y b a v e z e t ő kiutat, m á s i r á n y b a n i g y e k s z i k l e v e z e t ő d n i . Ezt n e v e z i k a p s z i c h o a n a l i t i k u s iskola n y o m á n szublimálásnak, a m i azt jelenti, h o g y a s z e x u á l i s c é l r a i r á n y u l ó v á g y a z e l n e m n y e r t É d e n t m á s i r á n y b a n i g y e k s z i k keresni, p é l d á u l a m ű v é s z i a l k o t á s t e r ü l e t é n , esetleg a v a l l á s b a n . N a g y o n sok irodalmi, képzőművészeti alkotás szublimálási folyamatnak köszönheti m e g ­ születését. A z e l f o j t o t t ö s z t ö n a s z e m é l y i s é g e g é s z é v e l k a r ö l t v e m i n d i g talál tehát v a l a m i l y e n kiutat — n é h a h a l h a t a t l a n u l szépet — a m e g o l d á s f e l é . N e m e g y e d ü l az elfojtásnak, h a n e m r e n d s z e r i n t a z a g y v e l ő k ó r o s s z e r v e z e t t s é ­ gének tulajdoníthatók a személyiség kóros elferdülései, a szexuális perverzitások, M i t é r t ü n k e z e k e n ? H a az ösztön, v a g y i s az ö s z t ö n t kísérő v á g y o l y m ó d o n n y e r kielégülést, a m e l l y e l igazi c é l j á t n e m érheti el, b e s z é l ü n k p e r v e r z i ó r ó l . E g y n é m e l y f o r m á j á b a n s z e r e p e lehet az e l f o j t á s n a k is, d e az a l a p v e t ő o k a p s z i c h o p a t o l o g i k u s lelki alkat, a z a g y v e l ő k ó r o s s z e r v e z e t t s é g e v a g y é p p e n szervi k á r o s o d á s a . K ö z r e ­ játszhat a z ö r ö k l ö t t h a j l a m o k és a k e d v e z ő t l e n k ö r n y e z e t i b e h a t á s o k szerencsétlen e g y b e e s é s e is. A h h o z tehát, h o g y tisztán a z e l f o j t á s i l y e n k ó r o s e l h a j l á s o k a t h o z ­ hasson létre, e g y é b h a j l a m o s í t ó t é n y e z ő k r e is szükség van.

Fetisizmus,

exhibició

A z ö n k i e l é g í t é s a s z e x u á l p a t o l ó g i á b a n á t m e n e t i h e l y e t f o g l a l el a k ó r o s és a n e m k ó r o s között. N e m m i n ő s í t h e t j ü k k ó r o s n a k a g y e r m e k k o r b a n , hiszen kritikát­ lan, ö s z t ö n ö s m e g n y i l v á n u l á s , v a l a m i n t a z o k b a n az e s e t e k b e n , a m i k o r m i n t e g y b i z ­ tosító s z e l e p k é n t a f e l t ö l t ő d é s e k l e v e z e t é s é t szolgálja, n e m l é v é n l e h e t ő s é g a f i z i o l ó -

giás megoldásra másnemű

partner hiányában.

K ó r o s n a k minősül akkor, ha

helyet­

tesíti a z e g y é b k é n t a d o t t l e h e t ő s é g e t . T ú l z á s b a v i t e l e o k o z h a t i d e g m ű k ö d é s b e l i z a v a ­ rokat, d e n e m o k o z „ g e r i n c v e l ő s o r v a d á s t " , s e m „ a g y l á g y u l á s t " v a g y m á s s z e r v i rosodást, a m i n t Mindezek

a kérdést szerint

népszerű

szerepet

szinten

ká­

t á r g y a l ó r é g e b b i k ö n y v e k b e n állították.

juttathatunk

az

elfojtásnak

még

a

fetisizmusban

is, a m i k o r az e l n e m érhető p a r t n e r h e l y e t t a v á g y a n n a k testközeli t á r g y a i r a , r e n d ­ szerint r u h a d a r a b j a i r a i r á n y u l . Á l t a l á b a n a t ö r v é n y b e ü t k ö z é s h o z z a felszínre, a m i k o r e t á r g y a k m e g s z e r z é s é r e a l o p á s a z e g y e t l e n l e h e t ő s é g . É r d e k e s tény, h o g y k ó r o s n a k n e m minősíthető formában a kedvestől kapott vagy

a normális szexualitásban

vagy más úton

szerzett

is v a n n é m i h a s o n l ó s z e r e p e

tárgyaknak, például e g y zsebkendőnek

hajtincsnek. Szerepe

lehet

még

az

elfojtásnak

az

exhibicionizmusban,

a

maguk

lenségét mutogatók aktusaiban, és végső soron a szodómiában, a m i k o r c é l á l l a t o k felé i r á n y u l . meztelenkedést kultusza

A z e l ő b b i c s a k férfiaknál

a

mezte­ szexuális

m i n ő s ü l k ó r o s n a k , hiszen a

ki m i n ő s í t e n é a n n a k , a m i k o r e g y e s o r s z á g o k b a n m a m á r

v a n , s a sztriptízt az e l ő a d ó m ű v é s z e t szintjén

női

valóságos

kezdik emlegetni. A z utóbbi

mindkét nemnél előfordulhat. Az esetben

aberrációk

e g y n e m ű e k zárt heti.

k ö z é s o r o l h a t ó a h o m o s z e x u a l i t á s , az e g y n e m ű e k s z e r e l m e . Ez

a környezet kényszerítő intézete)

Leggyakrabban

hatása, a z e l l e n t e t t n e m ű

az elfojtott

azonban

a

vágyat

ilyen

kóros lelkialkat

n y i l v á n u l á s e g y é b k ö r n y e z e t i h a t á s o k r a kialakul. h e t o k o z ó j a a b e t e g érthető b e l s ő k o n f l i k t u s a ,

partner hiánya

irányú

az a z

kioldódásra

alap,

amelyen

Súlyos idegrendszeri

(fogság,

kényszerít­ ez a

meg­

zavarnak

hiszen b e t e g s é g é n e k t u d a t á b a n

le­ van,

d e é r t e l m é v e l és a k a r a t á v a l n e m m i n d i g k é p e s h a t á s o s a n e l n y o m n i , s e m i a t t a tár­ s a d a l o m írott és íratlan t ö r v é n y e i v e l is e l ő b b - u t ó b b ö s s z e ü t k ö z é s b e k e r ü l . A szexualitás mert

orvosi

szempontból

a partnerszerzés

ösztönzés híján

kapcsán

betegség, olyan

de

több

országban

s z e m é l y e k e t is

maguk

jogilag

homo­

büntetendő,

körébe vonnak,

soha n e m h o z t á k v o l n a f e l s z í n r e i l y e n l a p p a n g ó

akik

hajlamaikat.

* V é g e z e t ü l f e l v e t ő d i k a k é r d é s , m i t lehet tenni e k ó r o s m e g n y i l v á n u l á s o k

kikü­

szöbölésére. Önmagától adódik a megoldás: m e g kell előzni megjelenésüket. A m e g ­ előzés leghelyesebb m ó d j a pedig a megfelelő korban, főként a nemi serdülés elkezdett

ésszerű

másodsorban

az i s k o l á r a

ezek munkájának ismereteik,

a

n e v e l é s , tanítás, f e l v i l á g o s í t á s . hárul, v é g s ő f o k o n

pedig az

neveléstudományban

és

a

lélektanban

e l v é g e z n i e . N e b í z z u k a szexualitással

fiatalság

spontaneitására, a már

tudományosságú

érzelemmé

a

korában családra,

egész társadalomra.

önmagában

jártas

tanárnak

kapcsolatos kérdések

patológiás tartalmú

k ö n y v e k r e v a g y éppenséggel a teljesen

színes meztelenségekkel szexualitás, b á r

elsősorban

Mind­

ki kell egészítenie e g y m á s t . H a a s z ü l ő k n e k n i n c s e n e k m e g f e l e l ő

feladatot kétes

E feladat

teli

„folyóiratokra". Mutassuk

ezt

a

tisztázását

kell

a

ponyvairodalomra, leplezetlen

m e g a z ifjúságnak,

célzatú, hogy

ősi, „ á l l a t i " ö s z t ö n , az e m b e r m a i f e j l ő d é s i f o k á n f e n s é g e s e n

nemesült,

amely

hatalmas

erőt

gében. Biológiai és társadalmi rendeltetése u g y a n ú g y k e l l f e l k é s z ü l n i e a fiatalnak,

képvisel

az

ember

alkotótevékenysé­

az ú j , a l k o t ó e m b e r l é t r e h o z á s a .

m i n t az é l e t m i n d e n m á s , n e m e s

tisztánlátással, e g é s z s é g e s testtel és l é l e k k e l .

a

szép

S erre

feladatára:

ROTH ENDRE

Nemiség és szociológia A KINSEY-REPORT

MARGÓJÁRA

Rohanó világunkban egyetlen társadalmi kutatás eredményei sem maradhat­ nak változatlanul sokáig érvényesek, az élet hovatovább ú j elemeket szül, ú j szem­ pontokat vet fel. Mégis, rendkívül időszerű; immár „klasszikus", vagyis alapvető, meg nem kerülhető munka a maga nemében. Ezért is foglalkozunk vele jóval meg­ jelenése után. A világszerte Kinsey-Reportként ismert és emlegetett m ű tulajdon­ képpen kollektív munka: Alfred C. Kinsey, a senior-autor mellett Wardell B. Pomeroy és Clyde E. Martin szignálják a Sexual Behavior in the H u m a n Male (1948) című első s kívülük még Paul H. Gebhard a Sexual Behavior in t h e Human F e m a l e (1953) című második kötetet. A felvételeket végző, az anyagot értékelő és a „kutatási jelentéseket" (a szerzők határozzák meg így munkájuk műfaját) szerkesztő tudó­ sokon kívül széles körű kollektíva vett részt a munkában, az amerikai Indiana University különféle szakemberei (szociológusok, orvosok, pszichiáterek, pszicholó­ gusok, antropológusok, statisztikusok) járultak hozzá a sokoldalú anyag áttekintésé­ hez, rendszerezéséhez, értékeléséhez. A kutatások 1938-ban kezdődtek, tehát tizen­ öt év munkáját összesíti a kétszer hétszáz oldalas végső fogalmazvány.

„ . . . a szerelem kielégületlenségei,

közvetlenül a halál és az éhség után, a har­

madik helyen állnak az emberiség nagy kérdései között" — írja Maurice Druon, az ismert francia író, La volupté d'être című könyvének előszavában. A nemiség fon­ tosságát gyakorlatilag soha nem is lehetett tagadni; mindig a művészet és irodalom figyelmének központjában állt, ha nem is feltétlenül

nyers, hanem többnyire átlé­

nyegült, spiritualizált formáiban. A Kinsey-Report megjelenésének idején a szexológiának már könyvtárakra menő irodalma volt. Pszichiáterek, antropológusok, etnográfusok a múlt század végén és századunk első négy évtizedében hatalmas anyagot hordtak össze; Kinsey nem pusztán újabb adalékokat hozott, hanem a tények ú j megközelítési módját dolgozta ki. Freud és követői, vagy Havelock Ellis, Wilhelm Stekel és a szexológia más ismert képviselői főleg orvosi gyakorlatuk megfigyelési anyagát közlik, egyedi eseteket mutatnak be, példákat ismertetnek, elemeznek. Módszerük lényege az eset­ vizsgálat, amelyet természetesen a modern tudományosság sem vet el, csak kizáró­ lagosságát utasítja vissza. Nyilvánvaló, hogy példát mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet találni. Bármilyen meggyőzően hangzik is a példa, önmagában nincs bizonyító ereje, semmit sem mond az eset gyakoriságára, jellemző voltára, társadalmi fontosságára vonatkozóan. Freud egyik gyengéje, amint azt nemcsak ellenfelei állítják, hanem ma már híveinek, tanítványainak legjobbjai is elismerik — például Erich Fromm, a pszichoanalízist a modern társadalomtudomány, első­ sorban a marxizmus eredményeivel gazdagítani kívánó gondolkodó — , hogy kellő megalapozottság nélkül általánosít: egy adott kor, egy adott társadalmi réteg — amelyből páciensei toborzódtak — viselkedéséből, beállítottságából von le egyete­ mesnek, általános érvényűnek vélt következtetéseket, példáinak anyagát az egész emberiség fejlődésére kivetíti (sőt, a nemiség vizsgálatából levont következtetéseit az emberi-társadalmi élet minden területére kiterjeszti). Kinsey munkásságának a kiindulópontja ezzel szemben az a felismerés, hogy egyedi esetekből, partikuláris tényekből nem lehet tudományosan helytálló követ-

keztetésre jutni, mert a társadalmi törvények statisztikus jellegűek, az emberi vi­ selkedés pedig — minden téren — lényegileg társadalmi. Módszerének lényege te­ hát nem az esettanulmány, hanem a tömeges mintafelvétel, munkája statisztikai szexológia. Két kötetének anyaga összesen tizenkétezer ember részletes kikérdezé­ sén — esetenként 300—500 kérdés! — s a felhalmozott adatok sokoldalú statisztikai feldolgozásán alapul, no meg természetesen számos írott dokumentum, hivatalos irat, orvosi adat felhasználásán. A Kinsey-Report anyagát a szociológiai interjú-módszer legszigorúbb követel­ ményei szerint állították össze. A mintacsoportok kiválasztásakor figyelembe vették a különleges követelményeket; azért oly nagy az összes megkérdezettek száma, hogy minden korcsoport, foglalkozási és társadalmi réteg, nagyvárosi és vidéki lakosság, vallási csoport kellő számban képviselve legyen. A legkisebb részletekig menő pontosságot biztosítottak az adatok felvételében, megőrzésében, feldolgozásá­ ban, minden ismert matematikai eszközt felhasználtak a lehetséges hibák, tévedések elkerülésére, a valószerűség, hitelesség ellenőrzésére. Mindent megtettek, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék a kutató egyéni beállítottságából, előíté­ leteiből fakadó értékítéleteket. Mindezzel a m ű az empirikus szociológiai kutatás módszertani fejlődéséhez is számottevően hozzájárult. Külön említésre méltó a kötetek stílusa, az anyag közlési módja, amely élesen elüt a megelőző szexológiai munkákétól: természettudományos tárgyilagossággal kezel olyan kérdéseket, amelyek — ha személyek életéhez, tapasztalataihoz kapcsolódnának — óhatatlanul kényessé válnának, a tudományosságtól idegen képzetekkel társulnának. Kinsey-nél azonban nem személyekről, hanem csoportokról, statisztikai értékekről, átlagokról van szó — s ezért a szerző és az olvasó cinkos intimitása teljesen kizárt. A Kinsey-Report hozzájárulása a szexualitás tanulmányozásához tehát — bár nem nélkülözi a biológiai és pszichológiai megalapozást — elsődlegesen a szocioló­ giai szempont érvényesítésében

rejlik. De ne mulasszunk el e ponton egy látszóla­

gos paradoxont megemlíteni: Kinsey maga, alapképzettségét tekintve, nem szocioló­ gus, hanem entomológus (bogarász!). Terjedelmes bevezetőiben kifejti, hogy a m o ­ dern taxonómia (osztályozástan) elveit igyekezett

szexológiai vizsgálataiban

követ­

kezetesen alkalmazni, éppen mert a véletlenszerűen kiemelt esetek elemzését telennek

tartotta.

Alkalmam

volt

már

más

kérdések

kapcsán

kifejteni,

elég­

hogy

a

jelenkori szociológiai kutatás tudomány-mivoltát nagyban előmozdítja a természet­ tudományos módszerek, a természettudományos gondolkodásmód érvényesítése. esetek, példák — ha mégoly szellemes, de az önkényesség elemeit

mindig

magában hordozó — értelmezése

összegyűjtött, osztályozott, statisztikailag

helyett

és a

teljes

feldolgozott tényeket

Az

ellenőrizhetetlenség objektivitással

helyezi

előtérbe,

és

gondosan elkerüli a nem szigorúan ellenőrizhető tényekre épített általánosítást. A m i adott körülmények között rendszeresen ismétlődik, az szükségszerű; adott désformák viszonylagos porton belül

állandósága, ismétlődése

törvényszerű

tendenciák

viselke­

egy pontosan meghatározott cso­

jelenlétére

utal;

egyedi

viselkedés,

egyedi

eset lehet véletlen, a nagy számok törvénye azonban gyakorlatilag kizárja a vélet­ lent, illetőleg

kimutatja a véletleneken

keresztül

érvényesülő

szükségszerűt,

álta­

lánosat. Kinsey rendkívül óvatosan

általánosít: nem állítja, hogy

eredményei

általá­

ban a férfi és a nő szexuális tevékenységének jellemzőit ragadják meg, hanem csu­ pán kora amerikai

társadalmára — ahonnan

adatait

merítette

—

vonatkoztatja

eredményeit, sőt ennek is csupán fehér lakosságára; a néger férfiak és nők visel­ kedésének

jellemzésére, írja,

kötetei

lezárásának

pillanatában

nem

állt

elegendő

adat rendelkezésére. Persze a maga konkrét gazdagságában megragadott partikuláris magában hordja az általános elemeit; Kinsey megállapításainak vannak általáno­ sabb érvényű vonatkozásai is, amelyeket sem alá-, sem túlbecsülnünk nem szabad.

* A z első és alapvető ilyen általános jelentőségű kérdés éppen az, mennyiben indokolt a szexualitás szociológiai vizsgálata. S erre a kérdésre a Kinsey-Report egész anyaga kétségtelenül igenlő választ ad, mégpedig olyan módon, amely túlmutat — nézetem szerint — maguknak a szerzőknek elméleti következtetésein. A z t bizo­ nyítja ugyanis, hogy a szexualitás nem csupán biológiai, hanem társadalmi jelenség, más szóval: az ember annyira társadalmiasult lény, hogy ez a mélyen biológiai m i voltába ágyazott tevékenység is lényegileg szocializálódott. Millió adattal bizonyítja a Kinsey-Report, hogy a szexuális viselkedésnek alapvető társadalmi komponensei vannak, ezért változik korok és országok, sőt ezeken belül társadalmi csoportok szerint. Műveltségi fok (iskolázottság), városi vagy vidéki származás, életkor és csa­ ládi viszonyok, társadalmi osztály vagy réteg, foglalkozás, vallási hovatartozás és a vallásosság foka — mind-mind befolyással vannak a szexuális tevékenység m ó ­ dozataira, gyakoriságára, intenzitására és szubjektív lereagálására egyaránt. Nincs tehát elvontan-általános emberi magatartás még a nemi élet területén sem: ami az egyik csoportban gyakori, a másikban ritka; ami itt „természetes", amott „ter­ mészetellenes", amit az egyik csoport elítél, a másik eltűri és a harmadik helyesli vagy éppen bátorítja. Ismétlem: mindez az Egyesült Államok mai társadalmán belül! S vonatkozik a házasság előtti, a házasságon belüli és a házasságon kívüli nemi kapcsolatokra, az onániára, a homoszexuálitásra és más aberráns hajlamokra, valamint a szerelmi élet technikai változataira egyaránt. A szexualitás társadalmiasulásának szociológiailag következetes megfogalma­ zását adja Helmut Schelsky német szociológus, mikor megállapítja: az ember szexuális élete abban különbözik az állatétól, hogy az előbbinél a nemi élvezet el­ szakadt biológiai célszerűségétől és a nemi tevékenység elvesztette ciklikus-időszaki jellegét (Soziologie der Sexualität. Hamburg, 1955). A Kinsey-Report gazdagon bizo­ nyitja, hogy az ember szexuális tevékenysége viszonylag függetlenné vált a fajfenn­ tartási ösztöntől: a lakosság túlnyomó többségénél a nemi tevékenység legnagyobb­ részt nélkülözi az utódok nemzésének motivációját. Úgy vélem, ez a marxista tár­ sadalomtudomány és ember-felfogás szempontjából is alapvető gondolat, csak kifej­ tésére, körültekintő elemzésére, következetes végigvitelére vár. Éppen mert a faj­ fenntartás ösztönétől viszonylag függetlenné vált, mert társadalmiasult, van az emberi szexualitásnak érzelmi, szellemi, esztétikai, erkölcsi töltése, ezért mozgósítja vagy mozgósíthatja a teljes emberi személyiséget és — amint azt a marxista felfo­ gás is régen hirdeti — nem szorítkozik egy biológiai igény puszta — bármilyen — kielégítésére. Másrészt ugyanebből következik, hogy a zsidó és keresztény vallásos gondolkodással szemben — a nemi tevékenység társadalmi-erkölcsi jogosultságát, igazolását nemcsak a fajfenntartás adja; elidegeníthetetlen része az emberi kap­ csolatoknak, a társadalmi ember lényének, az összetettségében egységes személyi­ ség önkifejezésének, tehát nem „jogosulatlan" nem „erkölcstelen", nem „alantas" akkor sem, ha nem szolgálja közvetlenül és minden esetben utódok nemzését. Felmerül Kinsey-nél — persze nem nála először — a norma és a normalitás fogalmainak kettős értelme. A norma egyrészt erkölcsi (vagy jogi, adminisztratív) szabály, amelynek betartása kötelező; normális tehát a normának megfelelő, sza­ bálytisztelő viselkedés. Másrészt norma a statisztikai átlag, egy meghatározott cso­ porton belüli legelterjedtebb viselkedés-minta; normális tehát az a viselkedés,

amely e mintától nem tér el, vagy eltéréseiben nem lép át bizonyos, jól megszabott határokat. A norma és a normalitás e két értelme nem minden esetben fedi egy­ mást; a szexualitás kérdéseiben egybeesésük meglehetősen kétséges; a Kinsey-jelentés adatai szerint a két évtizeddel ezelőtti Amerika fehér lakosságának viselkedé­ sében egymást metsző felületük sokkal kisebb annál, mint amit a köztudat és a hi­ vatalos morál feltételez. Például: a férfilakosság 70,5 százaléka 16-ik és 20-ik élet­ éve között, házasság előtti heteroszexuális kapcsolatokat tart fenn; egyáltalán: a fér­ fiak szexuális tevékenységének maximális intenzitását, e tevékenység minden for­ máját tekintetbe véve — a köztudat elképzeléseivel ellentétben — éppen ez a kor­ csoport mutatja, amely legnagyobbrészt még nem házasságban élő egyénekből áll. És végül: a férfilakosság egészét tekintve (gyermekektől aggastyánokig) Kinsey meg­ állapítja, hogy annak 95 százaléka követett el élete során nemcsak a hivatalos er­ kölcsöt, hanem a nemiségre vonatkozó törvényes rendelkezéseket is sértő cseleke­ detet. Itt tehát a statisztikai norma nemcsak hogy nem fedi a jogi-erkölcsi normát, hanem homlokegyenest ellenkezik vele. Nem kevésbé fontos megjegyeznünk azonban, hogy Kinsey ismételten megálla­ pítja — persze nem a marxista terminológiát használva — az uralkodó erkölcsi és főleg jogi normák osztályjellegét. A törvények a „felső rétegek" véleményét és elő­ ítéleteit fejezik ki, amelyeknek vajmi kevés közük van a lakosság többsége, főleg az „alsó" rétegek valóságos életéhez: a jogalkalmazás gyakorlatában pedig szintén a „felső réteg" álláspontja érvényesül, mert ebből a rétegből származik a bírák leg­ nagyobb része, akik önkéntelenül is a társadalmi helyzetük által beléjük táplált előítéletek szerint gondolkodnak és cselekszenek. A jogi szabályok ellen vétők nagy része viszont nem vét a maga társadalmi rétegének, csoportjának erkölcsi szabá­ lyai ellen. Minden osztály, mondja Kinsey — és itt éppen az „osztály" kifejezést használja — a maga erkölcsi normáit tartja az egyedül helyesnek, „természetesnek", általános érvényűnek, tudomásul nem véve a társadalomtörténetileg kialakult reális különbségeket. N e m érdektelen, hogy hatalmas empirikus anyagára támaszkodva, Kinsey ismé­ telten megállapítja: minden tényező közül éppen a társadalmi tagozódás az, ami legdöntőbben befolyásolja mind a valóságos szexuális magatartást, mind a róla al­ kotott képzeteket. Nincs „amerikai" viselkedés-minta, csak az Amerikában élő külön­ böző társadalmi rétegek viselkedés-mintái vannak. Nincs „fehér" és „néger" visel­ kedés-minta, hanem a fehér és a néger lakosság különböző csoportjainak, társadalmi rétegeinek különböző viselkedés-mintái léteznek csupán: a néger felső réteg viselke­ dése jobban hasonlít a fehér felső réteg viselkedéséhez, mint a néger alsó rétegé­ hez. Nincs fajilag, csak társadalmilag meghatározott szexuális viselkedés, általáno­ sit Kinsey, és hatalmas tényanyagot vonultat fel a faji előítéletek ellen. Nagy figye­ lemmel vizsgálja a vallásosság befolyását a nemi tevékenységre. Három vallási cso­ porttal foglalkozik: a katolikussal, a protestánssal és a zsidóval. Megállapításai szerint nem egy adott vallási csoportból való származás vagy az ahhoz való tarto­ zás, hanem a vallásosság intenzitása befolyásolja jelentősebben a szexuális viselke­ dést. A z egy vallású, de annak előírásaihoz szigorúan ragaszkodó vagy ezeket lazán, kevésbé figyelembe vevő egyének között a különbségek nagyobbak, mint a kü­ lönböző vallású, de azok előírásait hasonló intenzitással követő egyének közöttiek.

* Kinsey részletesen kifejti, hogy munkájának célja az élet egy nagy jelentő­ ségű s fontosságához képest kevéssé ismert, előítéletekkel és téveszmékkel terhelt területének jobb ismeretét szolgálni, valósághű képet kialakítani. A tudomány min

dig a gyakorlatot szolgálja végső soron, írja, de mielőtt alkalmazható tételekhez érne, alapkutatást kell végeznie. Adatainak felhasználhatóságáról, a vizsgált jelen­ ségek társadalmi optimizálásáról nincs kialakult képe, munkásságát a felvilágosító szándék vezérli. Nos, a K i n s e y - R e p o r t az Egyesült Államokban, s nemcsak ott, va­ lóságos bestseller lett, hatalmas példányszámokban terjedt, és több nyelvre lefordí­ tották, túlnőtt a szakkörök érdeklődési területén. Csakhogy, mint a már idézett Helmut Schelsky megállapította: a nemi élet kérdéseivel foglalkozó tudományos munkák nagy elterjedésének hatása nem értékelhető egyértelműen, bizonyos mér­ tékben újabb komplikációkat, zavarokat idéz elő. A felvilágosítás — bár a tudat­ lansággal és álszent moralizálással szemben kétségtelenül hasznos — önmagában mégsem megoldás: társadalmi kérdésekre csak a társadalmi gyakorlatban, a társa­ dalom szerkezetének és életmódjának megváltoztatásával lehet megoldást találni.

MÓDY JENŐ

Az ember biológiai jövője

Napjainkban mind több szó esik a genetikáról, tudományos és társa­ dalmi vonatkozásban egyaránt. Az átöröklés anyagi szubsztrátumának, a nukleinsavak biológiai szerepének a megismerése a világ anyagi egysé­ gének újabb bizonyítéka lett. Feltárult a genetikai információ-továbbítás mechanizmusa, az átöröklést meghatározó és irányító gének hatásmódja, de ugyanakkor a génkárosodások sokféle lehetősége is. A genetika ha­ talmas ismeretanyagot felölelő, külön ágává vált a biológiának és az or­ vostudománynak. Ennek a hatalmas ismeretanyagnak a tudományos álta­ lánosítása sok, társadalmi szempontból is jelentős kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb és legidőszerűbb az emberiség genetikai állo­ mányának a megőrzésére és javítására vonatkozó kérdés, amellyel az örökléstan egyik ága, az eugenika foglalkozik. A növény- és állatnemesítés kapcsán bizonyos előnyös tulajdonságok kiválogatása végett az ember már évezredek óta alkalmazott eugenikus módszereket, nyilván inkább a tapasztalat, mint a tudományos tények ismerete alapján. A spártai Taigetosz-monda pedig első utalás a kérdés társadalmi-gyakorlati oldalára. A tudományos eugenika kialakulásához vezető első lépésként mégis csak a XVII. századból származó biológiai fajelméletet tekinthetjük, melyet Linné A természet rendszere című, 1835ben megjelent művében foglalt össze. Linné szerint az egyes fajok a bio­ lógia elemi egységeinek tekinthetők, melyeket jól elhatárolt alaki saját­ ságok alapján lehet egymástól elkülöníteni. Ezt a fajok változatlanságára alapozott merev rendszert a darwini evolúciós elmélet segítette át a meta­ fizika buktatóján, kiemelve a természetes kiválogatódás dinamikus sze­ repét. Az eugenika mint külön tudományág a darwinizmussal körülbelül egyidőben, de még a klasszikus genetika mendeli törvényeinek felisme­ rése előtt, Francis Galton angol természettudós munkássága nyomán je­ lent meg. Magát az eugenika elnevezést is Galton használta először. Sze­ rinte „az eugenika tudománya mindazokkal a hatásokkal foglalkozik,

amelyek egy faj veleszületett tulajdonságait javítják és amelyek e tulaj­ donságoknak a lehető legelőnyösebb kifejlődését elősegítik". Galton ér­ deme a statisztikai módszerek bevezetése az örökléstani kutatásban. Se­ gítségükkel egyedi családfa-vizsgálatai folyamán sok értékes következ­ tetést sikerült levonnia. Galton távlati célkitűzései az úgynevezett pozitiv eugenika vonalán haladtak, azaz fő feladatául a genetikus anyag épségé­ nek megőrzését, a károsodások megelőzését tekintette. A századforduló után azonban mindinkább a negatív eugenika elvei kerültek előtérbe, vagyis a génártalomban szenvedő, a jövő nemzedékekre „ártalmas" sze­ mélyek születésének a korlátozása vagy éppen megakadályozása. Az eugenika körül folyó általános vita, majd a pozitív és a negatív eugenika érvei közötti harc során egyre gyakrabban hangzottak el és hangzanak el napjainkban is különféle tudományos vélemények. Ezek egy része már nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő kiadványokban, de a napisajtóban is a közvélemény elé került. Célszerűnek ígérkezik te­ hát, hogy az eugenika tudományos tényeinek súlyát világnézetünk mér­ legén is lemérjük.

Genetikai egyensúly és civilizáció Czeizel Endre A civilizáció genetikai hatásai című érdekes cikkében (Valóság, 1968. 11.) így ír erről: „ . . . m í g a szomatikus ártalmak a gyógy­ kezeléssel vagy legrosszabb esetben az egyén halálával befejeződnek, ad­ dig a genetikai ártalmak az utódokba, majd tovább és tovább a jövő generációiba átöröklődnek, különböző rendellenességeket (pl. nyúlajak, dongaláb) és betegségeket (pl. cukorbaj, gyengeelméjűség) okozva. Az egyes generációk során elszenvedett genetikai ártalmak ugyanakkor mind­ inkább összegeződnek, és ezért ezek — a párválasztás kiszámíthatatlan útjain keresztül — lényegében az egész emberiség jövőjét veszélyeztetik. Az orvostudománynak és korunk társadalmának pedig nemcsak a most élő emberek egészségét kell védeni, hanem gondolni kell az emberiség holnapjára is". A továbbiakban a cikkíró kiemeli azt a tényt is, hogy ha a genetikus ártalmak összegeződése valóban ilyen nagyméretű volna, akkor az emberiségnek már régen ki kellett volna pusztulnia. A valóság tehát az, hogy az öröklött hibák valóban összegeződnek, de az ilyeneket hordozó egyedek ugyanakkor ki is válogatódnak, szelektálódnak. Rövi­ debb életük, csökkent, vagy hiányzó termékenységük révén megszakad a kóros genetikus anyag továbbítása. A genetikus anyagot károsító és az örökletes ártalmakat kiküszöbölő tényezők kölcsönhatása révén tehát dina­ mikus egyensúlyi állapot, genetikai egyensúly áll be. Ebből adódik, hogy összegeződésük ellenére a genetikai ártalmak előfordulásának valószínű­ sége mégis jelentős mértékben csökken. Napjainkban azonban a genetikai egyensúly kérdése új megvilágí­ tásba került. Ismeretes, hogy az örökletes anyagnak bármilyen szerkezeti változása a továbbítandó információs rendszer szükségszerű megválto­ zásával jár. Míg a faj változékonyságát jelző variációk csak a külső meg­ jelenési formát, a fenotípust érintik, és jelenlétük csupán az egyén szer­ vezetére korlátozódik, a mutációk nemzedékeken át fennmaradnak. Mu­ tációk következtében tehát új és maradandó alaki és működésbeli tulaj­ donságok jelentkeznek az utódokban és továbbítódnak generációkon ke­ resztül.

Az ilyen tartós és öröklődő változásokat létrehozó hatásokat „mutagén"-eknek nevezi a tudomány. A mutagén tényezők között elsősorban az úgynevezett ionizáló sugarak (kozmikus sugárzás, atombontás vagy fúzió során szabaddá váló sugárzások, röntgen- és ultraibolya sugarak) szerepelnek. Nem kevésbé jelentős azonban a kémiai (gyógyszerek, festé­ kek, rovarirtó- és növényvédőszerek), és egyes biológiai tényezők (főleg a vírusok) mutagén hatása sem. El kell ismernünk, hogy mind a fizikai, mind pedig a vegyi termé­ szetű mutagén tényezők többségét valóban a civilizáció fejlődése hozta létre. A modern vegyipar termékeinek egy része korlátozott hatású, mi­ vel viszonylag gyorsan elbomlik és hatását veszti. Más anyagok azonban, mint például a DDT elnevezésű, általánosan használt rovarirtószer, rend­ kívül ellenállóak, és alkalmazásuk után még évek múlva is alig csök­ ken a hatásuk. A levegőből a vízbe, majd a talajba jutnak, innen a nö­ vények szervezetébe kerülnek. A növényekben raktározódott vegyi anya­ gok változatos biocönológiai láncolatokon át az állatok és végül az ember szervezetébe is bejutnak, sőt ott tetemes mértékben fel is halmozódhat­ nak. Kimutatták, hogy egy húszéves időszakra terjedő maláriaellenes DDT-kampány után a folyóparti iszapból hektáronként 40 kg rovarirtó­ szert lehetett kivonni. Az iszapban élő planktonok szervezete 0,04 millio­ modrész DDT-t, a halaké százszor ennyit, a környékbeli sirályoké pedig körülbelül ezerszer több DDT-t tartalmazott. Ennek kapcsán a halak és madarak szaporodóképessége erősen csökkent, egyes fajták csaknem tel­ jesen kipusztultak. Nyilvánvaló tehát, hogy egyes szintetikus vegyi anya­ gok tömeges alkalmazása nemcsak bizonyos biológiai szintek egyensúlyát bontja meg a természetben (növények, halak, madarak, emlősök károsí­ tása révén), hanem az ember genetikai állományának az épségét is ve­ szélyezteti.

Genetikai

egyensúly

A genetikus ártalmak létrejöttét elősegítő sokféle lehetőség alapján valóban az a benyomásunk támadhat, hogy a civilizáció nemcsak létre­ hozta a káros mutagén tényezők nagy számát, hanem a genetikai egyen­ súly felbontása révén egyszersmind jelentős mértékben növelte is az örökölhető hibák továbbításának a lehetőségeit. Ez lényegében azt jelenti, hogy egyre inkább érvényesül a társadalmi és tudományos fejlődés szelek­ cióellenes hatása. Ma már sok olyan örökölhető betegség ismeretes, me­ lyeknek korábban vagy későbben jelentkező és rendszerint súlyos követ­ kezményeit megfelelő kezeléssel ki lehet küszöbölni. A kiterjedt társa­ dalmi gondozás, az egyre fejlődő egészségügyi ellátás, a sokféle és mind tökéletesebb vizsgálómódszer és gyógyítási eljárás megannyi kontrasze­ lektív tényezőként hat, melyek mindegyike kóros genetikai információk továbbítását és fennmaradását segíti elő. Ez a kérdés jelentős mértékben foglalkoztatja a világ tudományos közvéleményét. A tudomány mint a modern termelőerők fejlődésének döntő tényezője napjainkban a társadalmi fejlődés egyik alapvető moz­ gatójává vált. Ezzel együtt nőtt azonban a tudósok felelőssége. Ma sokkal helytállóbb, mint bármikor a megállapítás, hogy a tudomány művelőinek nemcsak magyarázniok, hanem az emberiség egyetemes érdekeit szem

előtt tartva meg is kell változtatniok a világot. Ez pedig elképzelhetetlen a tények alapos ismerete, tárgyilagos magyarázata és a jövő lehetőségei­ nek józan mérlegelése nélkül. Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy az elmúlt évek folyamán ne­ ves genetikusok és az orvostudomány elismert szakemberei két alkalom­ mal is megvitatták az emberiség biológiai jövőjének a kérdéseit. Mindkét tudományos konferenciát Londonban tartották 1963-ban, illetve 1968-ban. A tanácskozások anyaga nyomtatásban is megjelent (Man and his future, London, 1963. és Biology and Etics, London, 1969). E kötetek lapozga­ tása sok tanulsággal jár. Elsősorban a tények magyarázatának sokféle­ sége tűnik szembe. Julian Huxley vitaindító előadásában a civilizáció létrehozta veszélyeket és azok káros hatásainak lehetőségeit sorolja fel. I. Muller, Crick és Pincus a társadalmi és tudományos fejlődés kontra­ szelektív hatásaira, a genetikai egyensúly megbomlásával járó veszé­ lyekre figyelmeztetnek. Ugyanakkor már felvetik a negatív eugenikus módszerek alkalmazásának a lehetőségét, sőt szükségességét is. Jacques Monod, Nobel-díjas francia tudós pedig éppenséggel teljhatalmat kér a tudósok számára. Miután megállapítja, hogy a modern civilizációnak a tudomány az alapja, kijelenti, hogy a tudományos tényeket csak a tudó­ sok képesek és hivatottak megérteni. A hétköznapi embernek pedig az a kötelessége, hogy feltétel nélkül bízzék a tudományban, és minden te­ kintetben vesse alá magát neki. Ez a teljhatalom azonban nyilvánvalóan kétélű fegyver lenne a tudomány kezében. Kérdés, hogy ki és milyen cél érdekében él vele. Hiszen ugyanezt a jelszót vallják magukénak az új köntösbe bújtatott fajelmélet hívei is, akik az emberiség „érdekében" végzett sterilizálást, vagy a „magasrendű" genetikus anyagot hordozó csírasejtekkel végzett mesterséges megtermékenyítés módszerét ajánlják a megbomlott genetikai egyensúly helyreállítására. Már maga Galton is tartott attól, hogy pozitív eugenikus elveit „túlbuzgó és zavaros fejű emberek" félremagyarázzák. A polgári gon­ dolkodás hamis „objektivizmusa" nyomán már a harmincas években több észak-amerikai és európai országban negatív jellegű eugenikai intézkedé­ seket foganatosítottak. Törvényt is hoztak, amely előírja, hogy bizonyos öröklött betegségekben szenvedőknél a hozzátartozók kívánságára vagy szexuális bűnözőknél kötelező módon elvégezhető a sterilizálás. Mindez a fasiszta ideológiában érte el tetőfokát. A „magasabb rendű" árja faj védelmében a hitleri Németországban vezették be a kötelező sterilizációs törvényt és a genetikai ártalomban szenvedőkkel és „alacsonyabb rendű" fajokhoz tartozó személyekkel való házasodás tilalmát. Ez az ideológia hozta létre végül a fajvédelem zászlaja alatt is működtetett hírhedt ha­ láltáborokat.

Öröklődés és környezeti hatások, eufenika A „magasabb rendű" és „csökkent értékű" fajokról szóló hazug és embertelen fajelmélet tudományos cáfolatához a genetika is hozzájárult. Ma már tudjuk, hogy az emberi nem összes fajtáiban ugyanaz a genetikus anyag fordul elő. Ez azt jelenti, hogy valamennyi emberfajta génállo­ mánya potenciálisan azonos értékű. Az egyes fajták tulajdonságainak gyakorisága a statisztika nyelvén szólva „normál eloszlást" mutat, vagyis a nagyszámú átlagtól eltérő tulajdonságú egyedek mindkét véglet felé

szabályosan csökkenő gyakorisággal jelentkeznek. Az örökletes anyagban foglalt potenciális lehetőségek gyakorlati megvalósulása tehát termé­ szeti, illetve az ember esetében társadalmi környezeti tényezőktől függ. A társadalmi tényező pedig mint a fejlődés magasabb rendű szintje, szük­ ségszerűen magában foglalja, de ugyanakkor maga alá is rendeli a bioló­ giait. Joshua Lederberg, Nobel-díjas tudós joggal intett óvatosságra az 1963-as londoni biológiai konferencián a tudományos tényeknek a való­ ságba való túl határozott átültetésével szemben. Kiemelte, hogy a jö­ vőre vonatkozó tudományos fejtegetéseket — bármennyire tárgyilagosak legyenek is — lényegében lehetetlen ellenőrizni. A felvetett kérdésekre csak maga a fejlődés, a dolgok valóságos alakulása adhat választ. Nagy érdeme, hogy felhívta a figyelmet a környezeti tényezők fontosságára a genetikában, megalkotva a genetika új ágát, az eufenikát. Az eufenika, ez az új tudományág lényegében azt tanulmányozza, milyen mértékben befolyásolja a környezet a genotípusban foglalt lehet­ séges információk megvalósulását az utód konkrét megjelenési formájá­ ban, a fenotípusban. Az eufenika tehát a potenciális örökletes tulajdon­ ságok megőrzését és javítását a környezeti feltételek állandó tökéletesítése révén igyekszik megvalósítani. E tevékenység egyik alapfeltétele a meg­ előzés, ezért a preventív eufenikának elsősorban az a feladata, hogy fel­ tárja és kiküszöbölje az átöröklésre káros környezeti hatásokat. Ilyen módon a klasszikus közegészségtan egyik modern ágává, valóságos „ge­ netikai higiéniájává" válik. A tények és érvek felsorolt szövevényében csakis úgy igazodhatunk el, ha eddigi ismereteinket dialektikus módon, kölcsönös összefüggéseik és kapcsolataik tükrében összegezzük. Így világos értelmet kap az örök­ letes anyag „konzervativizmusa" (vagyis a csírasejtek révén továbbított információk állandó jellege) és az utódok változékonysága közötti ellent­ mondás. A „konzervatív" örökletes anyagban foglalt információ-halmazt csupán lehetőségnek kell tekintenünk, míg a megvalósulás egész sor belső (metabolikus) és külső eredetű (környezeti) tényező kölcsönhatásától függ. Az átöröklés ezek szerint „konzervatív" annyiban, amennyiben a gének a fajta jellegzetességeit hordozó állandó információkat továbbíta­ nak az utódokba, de változékony is olyan mértékben, amilyenben a sokféle anyagcsere és környezeti hatás ennek az állandó információ-halmaznak az érvényesülését módosítja. Nem fogadhatjuk el az úgynevezett domináns és lappangó öröklés­ menet merev szembeállítását sem. Kétségtelen, hogy az első generáció­ ban a domináns partner elnyomja a gyengébb hatását. A gyengébb part­ ner általában csak abban az esetben nyilvánul meg külsőleg is a fenotí­ pusban, ha a megfelelő kromoszóma-pár azonos gén-helyén, „locus"-án mindkét — a gyengébb partnerre jellemző — recesszív allel jelen van. (Az allel egy bizonyos tulajdonság különböző megnyilvánulási lehetősé­ geit meghatározó gén-módosulások neve.) A lappangó recesszív öröklés­ menet valóban lehetőséget teremt általában arra, hogy bizonyos geneti­ kai hibák rejtve továbbítódjanak, és csak több generáció múlva nyilvánul­ janak meg ismét akkor, amikor a megtermékenyített petesejt a recesszív allel-párra nézve lesz homozigóta. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a lappangó öröklésmenet mendeli törvényei sem kizárólagos jellegűek. Ma már tudjuk, hogy egyet-

len gén egyszerre több tulajdonság megjelenését befolyásolhatja. Ugyan­ akkor azonban egyetlen tulajdonság megvalósulása több gén vagy gén­ csoport együttes hatása révén következhet be. Előbbi mechanizmust a gén­ hatás divergenciájának, utóbbit a génhatás konvergenciájának nevezik az örökléstanban. Nyilvánvaló, hogy ezen az alapon a gének közötti kölcsön­ hatások megváltozásának a fenotípus megváltozásához kell vezetnie. Erre a jelenségre az ivarsejtek „redukciós" sejtosztódása alkalmával bekövet­ kező génkicserélődés, az úgynevezett crossing over teremt lehetőséget. E „crossing over" folyamán lényegében egyes kromoszómák kisebb-nagyobb darabjai cserélődnek ki. Ezzel az egyik kromoszóma változó kiterjedésű géncsoportja egy másik kromoszóma állományába kerül át. Ennek kö­ vetkeztében a korábban együttesen továbbított információk különválnak és egymástól függetlenül jelennek meg az utódokban. A gének megvál­ tozott elrendeződése azonban az új kombinatív helyzetnek megfelelően módosítja a gének közötti kölcsönhatásokat. Következésképpen megvál­ tozik az átvitt információk megvalósulásának lehetősége is. Már e rövid áttekintésből is kitűnik, hogy az átöröklés folyamán továbbított információ mint lehetőség megvalósulásának nemcsak alaki, hanem működésbeli feltételei is vannak. Ezeket a feltételeket egyrészt a szervezet egésze, az anyagcsere, másrészt a környezeti feltételek határoz­ zák meg.

Az örökletes anyag védelme és javítása A genetika legfontosabb tudományos tényeinek rövid összefoglalása alapján is nyilvánvaló, hogy az emberiség örökletes anyagának védelme és javítása, az emberiség biológiai jövőjének alakulása a szocialista tár­ sadalom számára is elsőrendű fontosságú kérdés. A szocialista társadalmi rendszer egyik jellegzetessége, hogy az emberek egész társadalmi tevé­ kenysége, tehát a tudományos kutatómunka is, az egész emberi társada­ lom érdekeinek megfelelő, humánus feladatok és célok szolgálatában áll. A „tisztán" tudományos tények téves vagy éppen káros társadalmi fel­ használásának veszélyeit a szocialista humanizmus következetes alkalma­ zása hárítja el, a jövő lehetőségeinek tárgyilagos mérlegelését pedig a jelenségek kölcsönös összefüggéseiből eredő új lehetőségek józan mérle­ gelése biztosítja. A genetikai egyensúly felbomlása a civilizáció gyors fejlődése és kont­ raszelektív hatásai nyomán, az emberi genetikus anyagot érintő sokféle káros hatás — megannyi olyan tény, mely jogosan foglalkoztatja a szo­ cialista társadalom tudományos közvéleményét. E kérdések megoldásának a szocializmusban elsősorban az ember érdekeit kell szem előtt tartania, az egész emberét a maga testi és lelki valóságában. Éppen a természetes kiválogatódásról szóló darwini tanítás alapján nagyon kicsi a valószínű­ sége annak, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott utódok­ ban meg is valósulnak majd a „magasabb rendű genetikus anyagot" hor­ dozó, idegen csírasejtekben raktározott tulajdonságok. A szocialista etika azonban nem csupán ezért ellenzi és veti el az „entelegenezis"-t. A társa­ dalom alapja a család, a maga sajátos fizikai és pszichikai egységében. A mesterséges megtermékenyítés elve összeegyeztethetetlen az emberi együttélés humanista szempontjaival. Ezért a tudományos ellenérvek mel­ lett az entelegenezis alkalmazása társadalmi-etikai szempontból is elfo-

gadhatatlan. Ugyanez érvényes a sterilizálás kérdésére is. A párválasztás és családalapítás mindenkinek elidegeníthetetlen joga. Vitatható tudo­ mányos érvek elhamarkodott érvényesítése helyett itt is a megelőzés és az oki gyógykezelés elvének kell érvényesülnie. A feltartóztathatatlanul előrehaladó tudományos-műszaki forradalom számos előnye mellett nyilván bizonyos káros hatásokat is rejt magában, mint láttuk, az emberi genetikus anyagra nézve is. Ezek a veszélyek azonban korántsem leküzdhetetlenek. A valóban az emberiséget szolgálni akaró eugenikának az a feladata, hogy felismerje és elhárítsa ezeket a káros hatásokat. Hiszen az egyre fejlődő civilizáció a megelőzés számára is sok értékes lehetőséget nyújt. A túlzott gyógyszerfogyasztás leküzdése céljából végzett társadalmi felvilágosító munka; a házasulandók számára szervezett és az önkéntesség elvén alapuló genetikai tanácsadás; a szer­ vezetre nem káros, gyorsan elbomló, újfajta rovarirtó- és növényvédősze­ rek előállítása; az atom-robbantások beszüntetése, a levegő radioaktív szennyeződésének megakadályozása megannyi hatékony eszköz a meg­ levő örökletes anyag védelmére, az esetleges genetikus ártalmak bekö­ vetkezésének megelőzésére és kiküszöbölésére. Az említett megfontolások alapján érthető, hogy a pozitív eugenika jól meghatározott helyet kap a szocialista társadalom preventív orvostu­ dományában. Ez a pozitív eugenika — melynek széles körű kibontakozásá­ hoz éppen a szocializmusban kibontakozó humanizmus szolgáltat biztos alapot — felöleli az aktív megelőzés összes módszereit a genetikai tanács­ adástól az eufenikáig, vagyis a környezeti tényezők (életszínvonal, köz­ egészségügy, közoktatás) állandó javításáig és tökéletesítéséig. Ilyen mó­ don biztosíthatja a legeredményesebben az emberiség genetikus anyaga megőrzésének, ártalommentes átvitelének és továbbfejlődésének legjobb feltételeit.

Kozma

István

ötvösmunkája

VERSEK

LÁSZLÓFFY

A

SZERELEMRŐL

ALADÁR

Szövetségek (A fiatalok)

A fiatalok hegyeket mozgatnak meg és bolondos szokásokat visznek diadalra. A fiatalok kettesével szeretnek magukra maradni éjjel vagy nappal. A vékony ruhák alá úgyis bejár a nyár s meztelenül kívánnak összefeküdni a csókhoz s játszani szilajul, hogy öszszeragad az arcuk, a hajuk, átveszik egymás hőmérsékletét, szí­ nét, szagát, a lány mellét, a fiú izmait szorongatják ilyenkor és valahol az ajkaknál s az összeszorított lábak közt megsem­ misülni érzik a darabokra szaggató különlétet, de belekomo­ lyodnak, amikor már egymástól is elszakadva, egyedül borul rájuk a szédület, a kapkodás, melyből folyton arra kell ébredni, hogy jaj miért, miért, miért ketten, ha még ketten se marad­ hatnak örökre ketten, mihelyt megrándul alattuk a valóság világrészeinek tolató szerelvénye! Talán elismerhető, hogy vannak, akiket undor tölt el az átérzett felismerésre hogy emberek vagyunk — s vagyunk külön, mennyire emberek vagyunk s mennyire külön! Emberek egymás ellen. Emberek egymás ellen. Időben távoli táborok trombitaharsogása, ébresztőjelzések jönnek a tisztes csatákból, legendás szignálok — és mi énekelünk a dallamukra. Európa-korabeli lovasriadókat nyergelnek meg könnyed és sza­ badszájú szövegeink. Tiszteletre ó roppant kevéssé érdemes múlt, vicsorgó pátosz! Majd rettenetesek leszünk az igazság­ tevésben, semmi sem maradhat szentség, mi nálunk félszegebb, felemásabb, kevesebb volt, amíg mi elhanyagoltak voltunk. A Föld nem a képmutatástól népesült be nemesített élőlények­ kel és filozófiával, hanem a testünk sajnos csak lopva összeta­ pasztott fiú- és lány-melegétől. Itt a Föld parancsol. Ő fogja megmondani, hogy ezerszer szemérmesebb a nyilvános szeret­ kezés is a halálban véresre vetkőzött csatatereknél. Ki szól-

hat ránk — azonnal felöltjük majdani képeken viselendő tisz­ teletet parancsoló ősz szakállunkat — ki szólhat ránk, hogyan és milyen hangulat ágyában nemzzük a holnapi emberiséget? Nem játék ez, persze hogy nem, hanem igenis játék. És meg­ történik: a lányok szemtelenül egyenként hajítják kifele a leve­ tett fehérneműt, mert dühösek vagyunk a múltra és örömünk az is, ha áltisztességét bántjuk. Tessék velünk utazni a jövőbe, ha mernek, hogy hallják a holnemvolt mesét a mi megfogal­ mazásunkban: hogy egyik csók csiklantva lefutó csillag volt, másik csók visítva kezdett dallam, egyik csók ciklamenpiros volt, véget sem ért, mikor kinyílt a lány úgy vaktában s ujjahegyéről felragasztotta egy billegő szárra. Minden csók valamit hozott és tele a világ. Virágok, gyermekek, bolyhos kis állatok, házak, fenenagy gépek nyüzsögnek a férfi s a nő körül, paradicsomban. Ennyi az egész: akármi akadoz, hiányzik, aggaszt még — nagyon is érthető: alakul minden — hiszen a csók még nem is ért véget.

PÁSKÁNDI

GÉZA

Nyakadra surrant a gyík, (megborzongtál) 173. Hajadra szállt a kanári, (színekben éltél) Melledre katibogár, (ellankadtál) (Szerelmes a csúf giliszta (— — ) állatok) SÖledben akart hálni. (-).

259.

Nem, nem édent, úgy ahogy mondottam: kolostort. Ketten vagyunk csak, Meg valami egészen csöndes isten: Lábujjhegyen és hittel. S én meggyfa alatt este, öled után — a bölcseket olvasom. A meleget néked hagytam, jó helyen, öledben. Fekszel az ágyon. Miért jó, Hogy én bár a bölcsekkel vagyok, A melegemet Most is foghatod.

Találjunk ki egy új kolostort

Valami új kolostort. Egy pap — egy apáca, Közöttük meggyfa, Közöttük csönd és könyv, Penis, isten. A költő A Tű Foka

c í m ű megjelenés előtt álló kötetéből

SZILÁGYI DOMOKOS

Test a testtel Nemcsak a lágy M e l e g ö l csal, n e m c s a k a v á g y , D e o d a taszít a muszáj is, Ezért ö l e l M i n d e n , a m i a s s z o n y r a lel, M í g el n e m fehérül a száj is.

Elérhetetlen marad valami, valami mindig elérhetetlen marad, de egyre ismerősebb az út odáig: mert mindig újrakezdjük, mert mindig újrakezdjük, és egyre otthonabb a táj térképe testünkre rajzolódik. A titkok titka ez: az újrakezdés. első

madrigál

szép a május Szivárványul, szivárványlik mezőkön a napvilág. Várjuk — meztelenül állig — Ámor mézhegyű nyilát. Nyila egymáshoz ha nyársal, kettősen életre ölt: kétszólamú hallgatással csak úgy zeng belé a föld! Mi Atyánk, ki vagy a szerelem, Mi Anyánk, puha ágy vagy hársfaágak csendes árnya, vedd el, ha szeretsz, vedd el az eszünk,

terítsed szerte testünk titkait, bolondíts meg, amíg ki nem halunk, bolondíts meg, hogy ki ne haljunk, puha ágy, hársfaágak csendes árnya (unter der Linde an der Heide) — légy rezervátumunk, az örök ritmus rezervátuma — hisz a ritmus se más, mint újrakezdés! Raboltassék él a szemérem: ellenségünk, a leghülyébb. Élhetünk vízen és kenyéren (tartván az Írás betüjét) — de mellre fulladó tenyéren! ölet simítva, megoldva övet! (S szórjon csak ránk impotens mennykövet Szent Ágoston — a kurváktól jövet.) második

madrigál

vízesés Esendő a víz is, színejátszian aláhull. Kösd csokorba, Írisz ezerszínű sóhajául. Víz hanyattra esve! Hívogató csillogása! Ránk esik az este, s mi egymásra, egyre-másra. Árvák vagyunk, árvák, ugye, drágám. Fizetünk érte — néha drágán: te értem s én teérted. S épp akkor hagy cserben az elme, midőn az öröklétet már-már megértem, megérted. PALOCSAY

ZSIGMOND

Limányos kedvű, nádszegélyes "Kicsi csupor, vízparti fűz tövében nagy a füle" Virágom heverészett —

alig-lány, félig asszony; — tudtam, hogy leszakasztom, nóta szerint kalapba nem teszem,

pénzért nem veszem a vízparton (csak az aszfalton), neki se kerül sokba a móka, és ha habozna? elémegyek... pelyhes érvekkel ágyat vetek, rendezem szépen a formát (külső és belső formát), belejön észrevétlen — mert a lényeg ez, és később lesz rá magától kedve: „hiszen úgy szerettem"! Tőlem ezt nem várta, hogy Burkus kutyámmal ennyire ráálljak,

de tudtam, a csöpp erőszak nem durva, csakis őt igazolja: bizony, nem hibás... Én, persze — egyedül én! a náddal falazó, akasztott-bolond ember, ki becipeltem ebbe a helyzetbe, s komiszkodó, makacs szájjal szőlővel kínáltam, csőrrel dugva szerrel ajkához minden szemet, s mint kinek hét keze növe egyszerre,

gyűrtem teste térképén minden kedveset. (A nádak ringadoztak, cinkosan ránk hajoltak külső forma rezonáns érveként.) ...Aztán ránéztem szőlőszemmel, észre se vette, iest a testtel köztünk mire ment; mondta azonnal: Na, menjünk gyorsan, anyám vár rám!

S a piszkos férfivágy most szégyenemben vagy dühömben újra gerjedt, — martam — ettem — letepertem, — hagyta, — ha úgyis megesett;

nótát kerestem, — kalapba tettem: „Kicsi csupor, nagy a füle" — énekeltem.

BERTOLT BRECHT

Ballada Marie Sandersroi, a zsidószere (Ballade von der Judenhure Marie Sanders)

1 Nürnbergben törvényt hoztak ők, Miatta a sok nő sírt, ki ágyba Nem törvényes férjjel feküdt. „A külvárosban céda hús tanyázik. Az önkény veri a dobot. Te jó ég, meglesz még ma éjszakáig, Ami elhatároztatott."

2 Marie Sanders, szeretődnek túl sötét a haja. Tegnap is nála voltál. Jobban teszed, ha ma felé se mész. „A külvárosban céda hús tanyázik. Az önkény veri a dobot. Te jó ég, meglesz még ma éjszakáig, Ami elhatároztatott." 3 Anyám, a kulcsot add ide. Tán félig se igaz a sok gonoszság. Mint máskor, épp olyan a hold. „A külvárosban céda hús tanyázik. Az önkény veri a dobot. Te jó ég, meglesz még ma éjszakáig, Ami elhatároztatott." 4

Egy reggelen, kora kilenckor, Áthurcolták a városon. Egy szál ingben, nyakában cégér, haja lenyírva. Az utca röhögött. Ő Hidegen pillantott reájuk. „A külvárosban céda hús tanyázik. A mázoló éjjel beszélni fog. Nagy Isten, gondolkoznának csak egy parányit, Tudnák, róluk mi határoztatott." (1935) Jancsik Pál fordítása

SZÁNTÓ TIBOR

Játék, stratégia, gazdaság Sokat beszélnek arról, hogy a társadalomtudományok elmaradtak a termé­ szettudományok mögött. A z érvelés — mivel elméletileg nem támasztható alá — általában ingatag, s arra próbál építeni, hogy a természettudományok sikereit le lehet mérni technikai alkalmazásukban. Anélkül, hogy részletekbe menően elemeznők ezt az összehasonlítást, meg kell állapítanunk: számos közgazdász elfogadja az egybevetés premisszáit, de nem ért egyet a párhuzamba állítás következtetéseivel. Arra törekszik, hogy visszaszerezze saját tudományának becsületét, s a matematikai módszerek alkalmazásával bizonyítsa annak hatékonyságát. E módszerek azonban, bármilyen hasznosak legyenek is a gazdaságtanban és a többi társadalomtudo­ mányban, egymagukban nem igazolhatják egyik vagy másik tudományág a többihez viszonyított magasabb- vagy alacsonyabbrendűségét. A z ok egyszerű: nincs objektív összehasonlítási alap, amelyen a tudományok két típusának eredményeit alkalma­ zásuk tekintetében össze lehetne mérni. Mindezek ellenére sokan kitartanak az ilyen összevetés mellett, és maga a ki­ bernetika atyja, Norbert Wiener is azt állítja, hogy „az anyagi környezetet irányító erőnk messze túlhaladta a társadalmi környezetet vezérlő erőnket, valamint ennek az erőnek az általunk történő megértését" (Cibernetica. Bucureşti, 1966. 215). Ha a szigorúan matematikai gondolkodás hívei maradunk, az első kérdés az lesz: miként mérhetjük le azt a fokot, amellyel a természet feletti vezérlő hatal­ munk túlhaladta a társadalmi tényezőket irányító erőnket? Természetesen, egyetlen ilyen mérés sem lehetséges. Valójában az ember sok­ kal kevésbé a természeti folyamatokat, mint inkább saját műszaki alkotásait ellen­ őrzi, amelyeket a természeti erőkre vonatkozó, nagyon is hiányos ismeretei alapján valósít meg. A spontánul végbemenő természeti folyamatokat (s egyedül ezek hason­ líthatók össze a társadalmi folyamatok spontán alakulásával) csak igen kis mérték­ ben tudjuk ellenőrizni. A tudományok részleges vizsgálódásaik alapján töredékes „törvényeket" fogalmaznak meg, amelyeket aztán újjáélesztik a technikában, ebben az „áltermészetben". A z ember ezt az „áltermészetet" irányítja, nem pedig magát a természetet. A történelmi és politikai gazdaságtani törvények alapján azonban nem tudunk „reprodukálni" valamilyen „áltársadalmat", s így nincs jogunk összehason­ lítani „vezérlőerőnk" két különböző fokát. Éppen ezért az említett összevetés a két összeegyeztethetetlen tényező között egyáltalán nem meggyőző. A természettudományok és társadalomtudományok között nyílván számos más különbséget is találunk, de bennünket most csak egy érdekel, mégpedig az, amely mind a kutatás metodológiája, mind pedig a tudomány alkalmazása tekintetében a leglényegesebb. Ez a különbség az a mód, ahogyan az előrejelzések a természe­ tükben különböző és összemérhetetlen tudományok két csoportjában jelentkeznek. A

természettudományi

kutatásban kiinduló feltétel az, hogy a vizsgált

tárgy

nem vesz tudomást arról, amit a tudomány e tárgy természetéről mond, a kutatott dolog nem „tudja meg", milyen előrejelzést fogalmazott meg a tudomány az ő visel­ kedésére vonatkozóan. Bizonyos körülmények között a társadalomtudományok tár-

gyairól is el lehet mondani ugyanezt, s ilyenkor azok tanulmányozása és a rájuk vonatkozó előrejelzés a természettudományi vizsgálódáshoz hasonló statisztikai mód­ szerrel történhet. Csakhogy a jelenkori társadalomban fejlett eszközökkel terjesztik a tudományos ismereteket és főleg a társadalomtudományokban kidolgozott, meg­ alapozott, tudományos prognózisokat, úgy, hogy ez az előfeltétel egyre inkább elesik. Így tehát egy társadalmi „tárgy" (mondjuk, bizonyos embercsoport), amikor tudo­ mást szerez a saját viselkedésére vonatkozó, a tudomány megfogalmazta előrejel­ zésről, bizonyos körülmények között és határokon belül avégett is tevékenykedhetik, hogy megcáfolja a prognózist. Roger C. Buck az ilyen reakcióknak kitett tudomá­ nyos előrejelzéseket „reflexív előrejelzéseknek" nevezi (Reflexive Predictions P h y l o s o p h y o f S c i e n c e . 1963. 4. 359—370). Ilyenkor nyílván nem feltétlenül szük­ séges az, hogy a tudományos vizsgálatnak kitett embercsoportnak valamilyen külön­ leges tudományos felkészültsége legyen. Elegendő egy egyszerű híresztelés, amely esetleg nagyon torzítva adja vissza azt, amit a tudomány mond (vagy adott esetben semmiféle kapcsolatban sincs vele), ahhoz, hogy a társadalmi tárgyra vonatkozó előrelátás elveszítse „tömeg-statisztikai" értelmét. Ez persze nem érvényes a társa­ dalmi rendszerek sorsát érintő, hosszabb időszakra vonatkozó előrejelzésekre, m i ­ ként azt a történelmi materializmus alapján tudjuk, de gyakran lehetséges bizonyos adott társadalmi, gazdasági rendszer törvényeinek mechanizmusában. Milyen mértékben lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi tárgynak ezt a jellemvonását, mikor lehet elvonatkoztatni a tudományos előrelátás kiváltotta „reflexiók"-tól? Világos, hogy ez c s a k a d d i g lehetséges, míg az adott társadalmi tárgy s z e r v e z e t ­ len, vagyis amíg keretein belül nem individualizálódott egy eléggé befolyásos c s o ­ port, amely bizonyos irányba tudja terelni az egészet. A tőkés gazdaság egyik pél­ dája érzékletessé teheti ezt a helyzetet. A „tökéletes konkurrencia" esetéről v a n szó, amikor is a gazdasági vetélkedésben részt vevők közül egyiknek sincs elég súlya a piacon ahhoz, hogy befolyásolni tudná az egész csoport viselkedését. A z ilyen atomizált piacra vonatkozóan az előrejelzés figyelembe veheti a múlt folya­ matainak statisztikai elemzését, a „reflexív" reakció ugyanis nem lehet olyan mé­ retű, hogy eltérítené a kiszámított valószínűséget. Amikor azonban módosul a hely­ zet, és megnő egyes résztvevők súlya, akkor ezek „reflexióit" már nem lehet figyel­ men kívül hagyni, ilyenkor minden szigorúan statisztikus „természettudományi tí­ pusú" magyarázatot megcáfol a folyamatok kibontakozása. Egy kartell vagy tröszt megjelenése az addig „tökéletesnek" tartott piacon megváltoztathatja a helyzetet és megcáfolhatja az olyan statisztikus előrejelzést, amely az új formáció viselkedését csak a megelőző helyzetéhez viszonyított mennyi­ ségi különbségek alapján értékelte.

KLASSZIKUS TUDOMÁNYOS

ELŐRELÁTÁS

A z ilyen ú j helyzetekben a viselkedés egyszerű statisztikus vagy oksági-mecha­ nikus előrejelzése nem kielégítő, bár sohasem lehet eltekinteni ettől sem. Ezekre a sajátos esetekre dolgoztak ki egy még távolról sem tökéletes matematikai elmé­ letet, amelyet m a a stratégiai j á t é k o k m a t e m a t i k a i e l m é l e t é n e k vagy egyszerűen j á t é k e l m é l e t n e k neveznek. Ennek az elméletnek a könnyebb megértése végett ve­ gyünk néhány példát a tőkés gazdaságból, anélkül, hogy az elméleti vagy matema­ tikai vonatkozások részleteire kitérnénk. Azért erről a területről, mert: elsősorban ez az elmélet e gazdaságon belül keletkezett, másodsorban, mert a kapitalista gaz­ daságban sokkal nyilvánvalóbban jelentkeznek a tárgyalt társadalmi jelenségek

ilyen jellemvonásai. Néhány egyszerű matematikai művelet segítségünkre lesz abban, hogy megértsük, m i a helyzet a „klasszikus" előrelátás esetében és a „játék" felté­ telei között. (Előre kell bocsátanunk, hogy a játékelméletnek még a legegyszerűbb elméleti és gyakorlati alkalmazása is rendkívül bonyolult, és a középiskolában ta­ nult matematikai apparátustól különböző eljárásokat követel. Éppen ezért példáink inkább sugallják, mint bizonyítják azt, amire utalni szeretnénk.) Példaképpen képzeljünk el a tőkés piacon egy „tökéletesnek" nevezett hely­ zetet, vagyis olyan piacot, amelyen elég nagy számban versengenek egymással ka­ pitalisták ahhoz, hogy egyiknek se legyen döntő befolyása a másikra. Kezdetben, mondjuk, senki sem tudja, mit csinál a másik ezen a piacon, illetve nem tudja befolyásolni a másik helyzetét. A folyamaton kívül álló személy, akit kutatónak, „vizsgálónak" ( V ) nevezünk, statisztikailag tanulmányozni tudja ezt a piacot, és meg tudja állapítani a résztvevők tömegeinek viselkedését, mintha csak egy természeti folyamat törvényszerűségeiről volna szó. A kapitalisták ezen a piacon kétféleképpen tevékenykedhetnek, ezt l-es és 2-es stratégiának fogjuk ne­ vezni (ami például vonatkozhat két különböző áru termelésére). Most pedig tételezzük fel, hogy a konkurrenciában részt vevő egyik fél ( K ) a ráfordításai, illetve a különböző stratégiáknak megfelelő árak alapján (akár­ csak V ) kiszámítja — a konkurrensek tömegeinek stratégiájával egybevetve — a kö­ vetkező valószínű nyereséget:

PIAC

K

l-es stratégia

2-es stratégia

l-es stratégia

40

100

2-es stratégia

80

30

Ezt a táblázatot a következőképpen kell olvasni: ha például a „piac" az l-es stratégiát alkalmazza, vagyis mindenki bizonyos árut termel, és K is ugyanígy tesz, akkor a nyereség csak 40 lesz. H a viszont a piac 2-es stratégiát alkalmaz, és K az l-est, akkor ebből haszna származik, mivel 100-ra növeli a nyereségét. Ehhez hasonlóan lehet értelmezni

a táblázat többi rubrikáját is.

Melyik K számára az ideális stratégia vagy kombináció? Vegyük a következő eseteket: K bizonyos statisztikára épülő tudományos előrejelzés birtokában van, a m e ­ lyet csak ő és V ismer. Tételezzük fel továbbá, hogy az elmélyült statisztikai tanulmányokra alapozó prognózis előrejelzi azt, hogy a piacon a két stratégiát 30%-os, illetve 70%-os arány­ ban fogják alkalmazni. Így ha K az egyik vagy a másik stratégiát alkalmazza, a kö­ vetkező nyereséghez jut:

40 X 0,3 + 100 X 0,7 = 82 80 X 0,3 + 30 X 2,7 = 38 N e m kétes, hogy az l-es stratégiát fogja alkalmazni. Ha az előrejelzés beiga­ zolódik, a nyeresége 82 lesz, ha viszont a 2-es stratégiát alkalmazná, csak 38. Ez még nem játékhelyzet, hanem „klasszikus" szituáció, amelyben a tudomá­ nyos előrelátás szokásos statisztikai módszereit alkalmazni lehet. H a a piac nem volna „tökéletes", hanem két kartell állna egymással szemben, a helyzet egészen más volna.

PÉLDÁK A „STRATÉGIAI

JÁTÉKOKRA"

Ahhoz, hogy megértsük, mennyiben módosul a helyzet két kartell szembenállása esetén, meg kellene világítani a j á t é k e l m é l e t néhány fogalmát, amelyeknek segít­ ségével elemezni lehet az ilyen szituációt. A z elmélet feltételezi azt, hogy a társa­ dalmi viszonyok (konfliktusok) bizonyos kategóriáját matematikailag — legalábbis bizonyos határokon belül — a társasjátékokhoz hasonlóan lehet bemutatni. A játék­ elmélet természetesen jóval túllépi ezt a területet. Anélkül, hogy matematikailag részleteznők, megpróbáljuk számokban kifejezhető egyszerű példa segítségével meg­ magyarázni az elméletet, úgy, hogy bárki különleges felkészültség nélkül is követni tudja. A játékokat megkülönböztetjük aszerint, hogy: 1. hány résztvevőjük van, 2. milyen jellegű a nyereség vagy a veszteség. A leginkább tanulmányozott játék a két játékos részvételével folyó, vagyis az „egy egy ellen" („párbaj"). Egyes játékokat, amelyek több résztvevővel zajlanak le, lehet egyszerűsíteni az „egy egy ellen"-re, ha a felek között „koalíció" van. Szó lehet ugyanakkor „sokjátékosos" játékról is: „mindenki mindenki ellen". M i azonban csak a „kettes", tehát az „egy az egy ellen" játéknál maradunk, amelyben a két játékosnak — akiket ezentúl J1-nek és J -nek nevezünk — meg van adva a lehetőség arra, hogy egy vagy több stratégiát alkalmazzon, s mindkét fél a játék nyomán sze­ rezhető maximális nyereségre törekedjék. 2

A nyereség—veszteség böztetjük meg:

szempontjából

a

következő

játékkategóriákat

külön­

1. A k o n s t a n s m e n n y i s é g ű j á t é k . Ilyenkor bármilyen stratégiát alkalmaznak a játékosok, J nyeresége + J nyeresége = konstans. Itt tehát bizonyos nyereség elosztásának az arányairól van szó. 10 000 lej esetén például, ha J 6000 lejt nyer, akkor J 4000 lejt fog nyerni, ha J 3500 lejt nyer, akkor J 6500-at és így tovább. 1

2

1

2

1

2

2. N u l l a m e n n y i s é g ű j á t é k . Itt feltételezzük azt, hogy J ugyanannyit nyer, mint amennyit J veszít és fordítva. Ha például J 3000-et nyer, akkor J 3000-et veszít, mivel 3000 + (—3000) = 0. 1

2

1

3. N e m k o n s t a n s és n e m n u l l a említett két esetet.

mennyiségű

2

j á t é k , amely nem feltételezi

az

Képzeljünk el egy olyan játékot, amelynek két résztvevője van, s mindkettő­ nek két lehetséges, objektíve determinált stratégiája. A játék célja az, hogy 10 lej összeget elosszanak J és J között. J -et nevezzük „maximizátornak", mivel célja az, hogy a lehető legnagyobb részt szerezze meg a 10 lejből; J -t nevezzük „minimizátornak", mivel azt tűzte ki célul, hogy minimumra csökkentse J nyereségét. 1

2

1

2

1

Ebben a játékban, amelyben J1-nek két stratégiája van: I és I , és J -nek más két stratégiája: II1 és I I , J számára a következő játéklehetőségek adottak: 1

2

J1 N Y E R E S É G É N E K T Á B L Á Z A T A J

1

2

2

1

J

2

stratégiái

stratégiái

II

1

8

4 5

I1

I2

6

E táblázatból — amelyet „játékmatricának" neveznek — kitűnik, hogy ha például J az I stratégiát alkalmazza, 8-at nyerhet, feltéve ha J a II2 stratégiát alkalmazza. De J alkalmazhatja a II1-et is, és ez esetben J nyeresége csak 4 lesz. 1

1

2

az I

2

2

1

A lehetséges nyereségek itt bemutatott táblázatát ismerve J1 így gondolja, ha stratégiával játszik, mivel így mindenképpen többet nyer, mint 4. Persze to-

vábbra is probléma: ha J1 I -t és J II2-t alkalmazza, akkor J1 csak 6-ot nyer, s mivel lemond az I1 stratégiáról, feladja annak a lehetőségét, hogy 8-at nyerjen Felmerül tehát a kérdés: melyik a legracionálisabb stratégia J számára? A játék megoldásához a következőképpen jutunk el: J1 feltételezi, hogy J „racionálisan" jár el és mindenképpen a II -et fogja alkalmazni, éppen ezért az I stratégiát fogja alkalmazni, mivel csak így érheti el a lehetőségeken belül a maximális nyereséget. A mi példánkban a megoldás szembetűnő volt, néhány másodperc alatt rá le­ hetett jönni. Létezik egy általános eljárásmód is a „játék értékének" megállapítá­ sára, amelyet akkor szokás alkalmazni, amikor nehezebb az eredményt megtalálni. Bővítsük ki az előbbi táblázatot: 2

2

1

2

1

2

J1 T Á B L Á Z A T A II1

II2

min

I1

4

8

4

I2

5

6

5

max

5

8

Jobboldalon jelöltük minden sor minimális értékét, minden oszlop alatt pedig az illető oszlop maximális értékét. Ezután kiválasztjuk a maximumok sorából a mi­ nimumot (minimum maximorum = m i n m a x ) és a minimumok oszlopából a maxi­ mális értéket (maximum minimorum = maxmin). Ha minmax = maxmin, akkor azt mondjuk, hogy a játéknak van egy „nyeregpontja". Ez a nyeregpont f o g j a megmutatni mindkét játékos számára a „legracionálisabb" stratégiát. A mi példánkban: m i n m a x = m a x m i n = 5 Amiből kitűnik, hogy J1 optimális stratégiája az I és a J -é a II1. Ez azt jelenti, hogy ha J1 az I -t választja, bármit tesz J , 5-néI kevesebbet semmiképpen sem nyerhet J1. Ha azonban J nem viselkedik „racionálisan", vagyis a II -t alkalmazza, a k k o r J1 6-ot f o g nyerni. 2

2

2

2

2

2

Hasonlóképpen, ha J a II stratégiát alkalmazza, bármit is tesz J1, ugyanis J számára biztosítva van a legkevesebb 5 nyereség. Ha azonban J „nem racionálisan" viselkedik és az I1-et alkalmazza, akkor J -nek 6-ot nyerhet. Ez a „szigorúan meghatározott játék", amelyben van olyan nyeregpont, ame­ lyen a minmax = maxmin nem az egyedüli játéktípus. Alább bemutatunk olyan játékesetet is, amikor nincs nyeregpont. Tételezzük fel, hogy az első példa „tökéletes piaca" oly módon változik, hogy megjelenik két kartell, amely kizárólagosan ellenőriz és mindkettő ugyanazzal a játékmatricával rendelkezik. 2

1

2

1

2

l-es 1-ES K A R T E L L

l-es stratégia 2-es stratégia

2-ES K A R T E L L 2-es stratégia stratégia 40 100 30 80

Ebben az esetben a tiszta stratégia-pár sem vezet nyeregponthoz. Ilyenkor a résztvevők az ún. vegyes stratégiához folyamodnak. K i lehet számítani — itt nem írhatjuk le, hogyan — azt, hogy ha az első kartell a két stratégia között 0,45, illetve 0,54 arányban osztja el erőfeszítéseit, a következő nyereséghez jut:

(40X0,45) + (80X0,54) - (100x0,45) + (30x0,54) = 61,2

„ J Á T É K " ÉS T U D O M Á N Y O S

ELŐRELÁTÁS

Ebből a néhány példából is kitűnik, hogy — legalábbis egyes helyzetekben — amikor ezeket a szituációkat játékmodellel ábrázolni tudjuk — a játékelmélet el­ vileg alkalmas arra, hogy az előrejelzés annyit keresett eszköze legyen. A probléma persze nem olyan egyszerű. A „konfliktus" vagy „kvázikonfliktusos" problémák nagy számát még nem fedik a meglévő számítási módozatok, a jelenlegi matemati­ kai eljárások csupán arra alkalmasak, hogy megmutassák: merre kell haladnia a kutatásnak avégett, hogy fel lehessen számolni azokat a deformáló reflexiókat, amelyekről beszéltünk. Valójában miről is van szó? A játékelmélet megmutatja, hogy — legalábbis egyes esetekben — előre láthatjuk a társadalmi „tárgyak" alakulását, s ezt az elő­ rejelzést nem cáfolhatja meg e „tárgyak" ellenakciója, legfeljebb csak akkor, ha az őket alkotó egyének megbolondulnak. Például egy monopólium, amely saját minmax stratégiájától eltérő s így saját érdekeivel ellentétes politikát folytat. Természetesen ahhoz, hogy az ilyen előrelátás lehetséges legyen, két előfeltételre van szükség: 1. azok a társadalmi „tárgyak", amelyekre vonatkozóan az előrelátást megfogalmaz­ zák, legyenek racionálisak (tehát tudatában legyenek saját érdekeiknek); 2. ismer­ jék azokat a stratégiákat, amelyek közül választhatnak, illetve ismerjék az ellenfél stratégiáit is, valamint a játékmatrica értékeit. Tehát minél több információval ren­ delkezik az előrejelzés „tárgya", annál pontosabb lehet a m i n m a x t í p u s ú e l ő r e l á t á s , akár a konfliktuson kívül álló vizsgáló, kutató, akár a konfliktusban részt vevő végzi el az előrejelzést. Ismét aláhúzzuk: pontos matematikai megoldások nem léteznek, csak a gazda­ ság bizonyos, tudományosan előre látható problématípusaira vonatkozólag. De ezek elemzését megfelelő matematikai apparátus nélkül részletekbe menően itt nem tud­ juk elvégezni. Csupán annyit mondhatunk, hogy ezek az eljárások széles körben alkalmazhatók olyan problémákra, amelyeknek a stratégiai játékokhoz hasonló matematikai szerkezetük van. NÉHÁNY TÖRTÉNELMI

ADAT

Miután egészen vázlatosan megvilágítottuk a gazdasági magyarázatok szükség­ leteinek megfelelő stratégiai játékelmélet alapvető fogalmait, láthatjuk, hogy ez az elmélet egészen ú j matematikai jellegű és egyben a gazdaságtudományok metodo­ lógiájára vonatkozó felfedezés. Másodszor fordul elő a matematika történetében a z , hogy nemcsak ez a tudomány, hanem a társadalomtudományok is hasznát látják a társasjátékok matematikai elemzésének. A z első esetben a s z e r e n c s e j á t é k o k j e ­ lentették a kiinduló pontot bizonyos valószínűségi elmélet megteremtésére. Amikor de M é r é lovag azzal a kéréssel fordult Pascalhoz, hogy a kockajáték iránti kicsi­ nyes szenvedélyére keressen valamilyen matematikai megoldást, ú j korszak kez­ dődött a tudományban. Új perspektívákat nyitottak a matematika és a társadalom­ tudományok előtt a „stratégiaiaknak" nevezett játékok, amelyekben — bizonyos szabályok, mondjuk a bridzs- vagy a sakk-szabályok betartása mellett — korlátoz­ zák a véletleneket, s ugyanakkor a játékos tudatosságának és ítélőképességének döntő szerepe van. A játékelméletet az itt jellemzett értelemben, először John von Neumann* dol* John v o n Neumann (Neumann János) gazdag bankár volt. V o n Neumann Zürichben ciátust és a d o k t o r á t u s t , m a j d a b e r l i n i és 1930-ban a p r i n c e t o n i e g y e t e m m a t e m a t i k a i 1957-ben b e k ö v e t k e z e t t h a l á l á i g ott d o l g o z o t t .

1903-ban B u d a p e s t e n született, a p j a és B u d a p e s t e n szerezte m e g a l i c e n göttingai egyetemen tevékenykedett. fizika k a t e d r á j á r a h í v j á k m e g , és

gozta ki egy 1928-ban Bécsben megjelent munkájában, amelynek alapgondolatát még 1926-ban Göttingában egy előadásban megfogalmazta. Ebben a könyvében bizonyítja be a minmax teorémát (tantételt), amelyre az önálló matematikai diszciplína rang­ jára emelt mai stratégiai játékelmélet támaszkodik. A z 1928-as munkát 1944-ben a közgazdaság szempontjából alapvető J á t é k e l m é ­ l e t e k és a g a z d a s á g i v i s e l k e d é s című munka követte, amelyet Oskar Morgenstern közgazdásszal együtt írt. Ebben megpróbálták a gazdasági körülményekre alkal­ mazni a Neumann-modellt. A JÁTÉKELMÉLET A SZOCIALISTA G A Z D A S Á G B A N A stratégiai játékelmélet érdeklődést váltott ki hazánkban is, főleg a mate­ matikusok körében. Onicescu akadémikus 1961-ben könyvet adott ki S t r a t e g i a j o c u ­ r i l o r címen, amely sok ú j adalékkal gazdagította e fiatal diszciplínát. G. Ciucu, M. Iosifescu és R. Teodorescu bevezető munkát írt ehhez az ú j szintézishez, s ezt A l . Roşu értékes monográfiája követte ( T e o r i a j o c u r i l o r , 1968). A kérdést gazdasági szempontból nálunk először Schatteles Tibor magyarázta ( M o d e l u l î n ş t i i n ţ e l e e c o n o m i c e . Editura politică, 1967). Ugyanennek a szerzőnek terjedelmes tanulmánya van sajtó alatt, amely a játékelméletnek a gazdasági elmé­ letben és gyakorlatban való alkalmazását elemzi ( J o c u r i s t r a t e g i c e şi a n a l i z a e c o ­ n o m i c ă . Editura ştiinţifică). A z ilyen természetű alkalmazás iránt egyre inkább nő az érdeklődés a szocialista országokban. Ezt néhány alapvető kiegészítő gondolat megfogalmazása is igazolja, mint például a „kétszintű tervezés" modellje, amely Kornai és Lipták nevéhez fűződik. Ez a modell „játékviszonyt" tételez fel a tervszerűsítő központ és a termelőegység között. A központ hipotetikusan a nemzetgaz­ daságban végbemenő felhalmozás „maximizátora", míg a termelőegység — elmé­ letileg — megpróbálja csökkenteni ezt a felhalmozást (minimizátor), és saját jöve­ delmét akarja „maximizálni". Miként Kornai a Liptákkal és Wellisch-sel közösen írt könyvében ( A g a z d a s á g i s z e r k e z e t m a t e m a t i k a i t e r v e z é s e , Budapest, 1965) megállapítja, ezt a modellt fel lehet használni a tervszerűsítés egyes fázisainak a színlelésére, mint a központi terv-mutatószámok kidolgozásának, a központi módosított utasítások továbbításának s a különböző szektorokban kidolgozott hatékonysági mutatószámoknak fordított irányú viszonyítását. Legalább ugyanilyen érdekes a következő tény is: a kétszintű tervezés lényegé­ ben a piacra jellemző egyik folyamat színlelése az elektromos számítógépekben. Tulajdonképpen így részben rekonstruálni lehet a gazdasági kalkuláció számára valamilyen piac-rendszer előnyeit anélkül, hogy a konkurrenciából fakadó egyen­ súlyi zavar vagy anarchia veszélye fennállna, hiszen itt a „konkurrencia-harc" az elektromos számítógépekben megy végbe. Hangsúlyozni szeretnők, hogy csak r é s z l e g e s rekonstruálásról lehet szó, mivel a piac mechanizmusát csupán a ter­ melési eszközök termelése és kereslete, nem pedig a fogyasztási cikkek kereslete szempontjából is rekonstruálják. A kétszíntű tervezés modelljének és a játékelméletnek a kapcsolata az elmon­ dottakból még közvetlenül nem derül ki. Történelmileg azonban — miként Lipták rámutat — az eljárás alapja az, hogy a problémát mint játékelméleti problémát vizsgálják, s csak azután ültetik át a terminusokat a lineáris tervezésbe. A játékelméletnek a gazdaság legkülönbözőbb területein történő a l k a l m a z á ­ sára vonatkozó kutatások az utóbbi években egyre inkább elmélyültek majd min­ den szocialista országban. A z eredmények elég jelentősek — az alkalmazás annál ritkább. Nyilván itt is jelentkezik a „tudománytermelés" és a „tudományfogyasz­ tás" közötti eltolódás.

INCZE JÁNOS

Rembrandti fény Nehéz róla beszélni, írni. Szellemes, modern francia festő, Bemard Buffet mondja: „Rembrandtról írni olyan nehéz, mint Istenről írni!" Egy kiváló életrajz-regényíró Michelangelót nevezte a szobrászat, Beethovent a zene, Rembrandtot a piktúra titánjának. Én, a festő — aki nem vagyok méltó, hogy a sarujának szíját megoldjam — óriási csúcsnak látom őt, a nagyok közt is legnagyobbnak, olyannak, „mint a sast a sólyommadarak között". Huszonhét éves koromig csak néhány munkájának a fényképét is­ mertem. Híres Anatómiai leckéjének színes reprodukcióját orvosi rende­ lőkben lehetett látni. Egyszer aztán, egy szép könyvben hatszázharminc olajfestményének, egy másikban kétszáz rajzának a mása került a ke­ zembe. Ennyi mű! S amit végtelenül nagyra becsültem bennük, s példa­ képpen addig is magam elé tűztem: minden egyes darabjáról azonnal fel­ ismerhetni, hogy Rembrandt keze alkotta őket! Minden munkája egy új teremtménye a világnak. Feltűnt az is, hogy ez a hatalmas életmű — azzal a több ezer rajzzal és számos festménnyel, amit még ma is csak hírből ismerek — aránylag rövid életnek a gyümölcse: Rembrandt hat­ vanhárom évet, két hónapot és tizenkilenc napot élt. Ami igazán meg­ hökkentő, tizennyolc éves korában készült Önarcképe (a kasseli képtár­ ban) már mint meglett férfit ábrázolja — a mai tizennyolc évesek még gyerekek! —, s méghozzá micsoda művészi érettséggel! Viszont a hatvan­ két éves korában készültről aggastyán néz reánk, a mai hatvankét évesek nagy átlaga jóval fiatalabbnak látszik, mint ő. Élete bámulatosan hasonlít a piktúrájához; nagy fények — nagy ár­ nyékok, világosság—sötétség, piros öröm—fekete bánat, fényűző jólét — földhözragadt szegénység. Járt a boldogság legmagasán, állott nehéz ko­ porsók mellett: a szülein kívül két feleségét, négy gyermekét temette el, örülhetett ragyogó művészi sikereknek, de nagyon csúf kudarcokat is el kellett szenvednie... Az idén tett művészeti tanulmányutamnak egyik nagy öröme volt, hogy nyugati múzeumokban Rembrandtnak több mint húsz eredeti művét láthattam. Még a piktúrában járatlan szemlélőt is megállítja képeinek rendkívül meggyőző, elhitető ereje, epikai, lírai, drámai elemeinek cso­ dálatos egyensúlya, egymást kiegészítő koncentráltsága; a szakértő pedig elképed, mikor látja, hogy Rembrandt a cicomás, sallangos konvenciókkal, pufogó frázisokkal tele barokk idején milyen zseniális újító, milyen saját útját járó művész volt: képeiből mély humánum, póz nélküli egyszerű­ ség, az élet valósága, kendőzetlen közvetlensége árad, az embernek, a nép­ nek a szeretete, páratlan magas művészi szinten és hőfokon. A komponá­ lásban elkerül minden merev szabályt, szokást, banális konvenciót, gon­ dosan mérlegel, rafinált tudatossággal és ízléssel rendezi az alakokat s a

téma elemeinek ritmus-eltolódásaival, finom aszimmetriával szokatlan közvetlenséget, életet és valószínűséget teremt. Rend, világos szerkesztés, ész és szív, értelem és érzelem, tudatosság és ihlet — zseniális összhangban és együtthatásban. Rembrandt csaknem minden képét a fény és árnyék optikai jelenségére építette fel. Elődeinek vagy kortársainak munkáiban elvétve már akad ilyesmi, de programsze­ rűen, ilyen tudatosan és következetesen senki sem tűzte maga elé festői feladatul. Eljárását több példán is szemlélhettem: az árnyékban maradó részeket valami hideg umbra-zöld-okker keverékével festi fel. A felületet jó rücskösen hagyja, ettől az erősen elnyeli a fényt. A megvilágított ré­ szek viszont simábbak s a festéket többnyire vastag rétegben rakja fel, különösen a kiemelendő részeken, úgy, hogy szinte domborodik. Persze, az ilyen felület világító ereje hatványozódik. Az intenziv mély sötétnek és a maximális világosnak egy képen való felhasználásával Rembrandt nagyszerű festői hatásokat ér el. Képei valósággal világítanak. Jól megfigyelhettem ezt az Uffiziben; látogatásom napján borult volt Firenze felett az ég, de a nagy terem legsötétebb sarkában festőállványra tett kis Rembrandt-képek szinte sziporkáztak a saját fényüktől. A Mester nem elégedett meg a főtéma megvilágításával: a fény lesiklik róla, ráül a szomszédos részekre, s hol itt, hol ott csendülnek fel különböző fények, valóságos hangerővel. Akaratlanul is Palestrina kórusainak finom fluktuálását hallom, a téma rezdüléseit a különböző szólamokban... Rembrandt nemigen ismerhette a munkával járó vajúdást, az anyag ellenállását, a küszködést. Ügy tűnik, hallatlanul biztos kezének minden mozdulata azonnal célba talált. Megoldásai elképesztően természetesek, magától értetődőek, kifejezőek, könnyen adódók, gátlás, kínlódás nélkülliek. Rembrandtot az élet százszor is legyűrhette, de a vásznon, a festés­ ben korlátlan úr maradt: eleve győztesen indult minden harcába, s bár­ mihez fogott, már a kezdés pillanatában biztos volt a sikerében. A festés öröme, az alkotómunka gyönyörűsége az élet minden bánatáért és külső kudarcáért kárpótolhatta. Művészi pályája a kezdettől az utolsó önarc­ képig megállás vagy visszaesés nélkül felfelé ívelt. Amint fogytak életé­ nek napjai, úgy nőtt naponként magasabbra a művészetben. 1669. október 4-én nagy szegénységben halt meg, 8-án temették Amszterdamban. A korabeli feljegyzés szerint lakásában „csak gyapjúból és vászonból készült ruhaneműit és mesterségének eszközeit" találták. Temetéséről távol maradtak a város nagyjai, nem dicsőítették — akkor szokásos — nagyhangú versek, kicirkalmazott búcsúztatók... Mindegy! Önarcképére hiába teszünk királyi koronát: nem lesz több tőle, hiába akasztunk rá koldustarisznyát, nem lesz kevesebb miatta. Magában álló érték — ma sokkal több, nagyobb, fényesebb, mint valaha. Aki csak rá­ néz, gazdagabb lesz tőle, a beavatottak éppúgy, mint a laikusok. Engem, tudom, megbabonázott; Bécsben az Édesanya portréja vagy kis, piros­ kabátos Önarcképe, az Uffizi számára készített másik Önarcképe, vagy a pesti Rabbinusa halálomig elkísér... Boldog vagyok, hogy él Rembrandt, és még engem is megajándékozott...

H

AROLD MACMILLAN EMLÉKIRATAI

Az első világháború utáni angol politikai élet jelentős képviselője, Harold Macmillan, ezelőtt 75 évvel, 1894-ben született Londonban egy arisztokrata, világszerte ismert könyvkiadó család gyermekeként. Középiskolai tanulmányait az előkelők etoni iskolájában végezte, egyetemre az oxfordi Balliol College-ba iratkozott, de az első világháború kitörése miatt kénytelen volt tanulmányait megszakítani. A háború folyamán súlyosan megsebesült. 1919—1920-ban Kanadában a devonshire-i herceg mellett teljesített fontos politikai szolgálatot, és ennek leányát, Dorothyt vette fele­ ségül, aki — amint a közölt szemelvényből kiderül — 3955-ben a genfi csúcsértekez­ leten az egyik háziasszony szerepét töltötte be. 1920 után testvérével, Daniellel a kiadóvállalatot vezette, majd négy év múlva Stockton on Tees városa a konzervatív párt képviselőjének választotta meg. Alaposan képzett értelmiségi, s éppen intel­ lektuális fölényéért idősebb kollégái hosszú ideig háttérbe szorították, a backben­ cher (a hátulülő) szerepére kényszerítették. Először 1940-ben, a Churchill-kormányban kapott miniszteri tárcát, a háborús közellátás nehéz feladatát bízták rá. Két év múlva c o l o n i a l u n d e r s e c r e t a r y (gyar­ matügyi államtitkár) minőségben ÉszakAfrikába küldték a Szövetséges Fő­ hadiszállásra, ahol a valóságban mi­ niszteri hatásköre volt. Az angol politikai élet nagy for­ dulatának évében, 1945-ben, a válasz­ tásokon ő is kudarcot vallott: abban a városban bukott meg, melyet 14 éven át képviselt; de még ugyanabban az évben az egyik megüresedett kerület­ ben, Broomleyben ismét az alsóház tag­ jává választják, és képviselő marad 1961-ig, visszavonulásáig, 1951-ben, amikor a konzervatív párt a választásokon ismét győzelmet aratott, Macmillant először lakásügyi miniszternek nevezték ki, s ebben a minőségében óriási eredményt ért el azzal, hogy évente 300 000 házat építte­ tett. Később — rövid ideig — hadügy­ miniszter, ezt követően — 1955-ben — külügyminiszter. Ő készítette elő a genfi csúcstalálkozót, amelyről a kö­ zölt szemelvény részletesen beszámol. Még ugyanabban az évben a C h a n c e l ­ lor of the Exchequers-i (pénzügyminisz­ teri) teendőkkel bízták meg, két év múlva pedig ráruházták a miniszterel­ nöki tisztséget. Kezdetben mint tős­ gyökeres arisztokratát nem nézték jó szemmel, azonban csakhamar megHarold Macmillan

nyerte mind pártja, mind pedig az angol közvélemény nagy részének bizalmát. Ezzel magyarázható nagy sikere az 1959. évi választásokon. Mint egész politi­ kai pályafutásában, most is a „haladó toryzmusért" harcolt. 1960-ban Cape Townban tartott híres politikai beszédet, melynek alapeszméje a Winds of Change — változnak a szelek. Benne kifejtette, hogy az afrikai népek függetlensége elodáz­ hatatlan probléma, melynek megoldását a megváltozott világ politikai széljárása tűzte napirendre. Miniszterelnökségének utolsó évét politikai botrányok árnyékolták be, köztük néhány kémügy és a hírhedt Profumo-eset. 1963-ban operáción esett át; s ezt az alkalmat használta fel a visszavonulásra: lemondott a miniszterelnöki tisztségről, később a politikai életből is visszavonult. Szabad idejét memoárjai írá­ sának szentelte. 1966-ban megjelent emlékiratainak első kötete W i n d s o f C h a n g e (A változás szelei) címen. Ez az 1914—1939-es éveket foglalja magában. Egy év múlva napvilágot látott a második világháború időszakát (1939—1945) tárgyaló T h e Blast of W a r (A háború süvöltése) c í m ű második kötet, végül ez év folyamán került kiadásra a harmadik kötet, a T i d e s o f F o r t u n e (A sors árapályai), mely 1945-től tárgyalja az eseményeket. Ez utóbbi kötetből közlünk néhány szemelvényt, melyeket úgy válogattunk ki, hogy egyrészt tükrözzék az angol politikai élet nagy hullámveréseit (a kötet címe is erre utal), másrészt az általános világpolitikai eseményeket, nevezetesen a genfi csúcstalálkozót. Néhány adat a szemelvényekben szereplő fontosabb személyekről és fogal­ makról: Ernest B e v i n (1881—1951) a T r a d e U n i o n markáns egyénisége volt. A háborús Churchill-kormányban a munkaügyi minisztériumot vezette. 1945-ben a Labour Party választási győzelme után külügyminiszter lett, fontos szerepet játszott a párizsi békeszerződések kidolgozásában. S t a n l e y B a l d w i n angol államférfi és miniszterelnök. L o r d W i l l i a m H e n r y B e v e r i d g e (1879—1963) az oxfordi egyetem principálisa, Churchill felkérésére kidolgozta a kapitalista feltételekhez igazodó munkabiztosítási és alkalmazási tervet: S o c i a l I n s u r a n c e a n d A l l i e d S e r v i c e s , melyet röviden Beveridge-tervnek neveznek. Ez előirányozza a háború utáni teljes foglalkoztatást, a munkások számára a létminimumot, az egészségügyi szolgálatot, továbbá a tanügyi reformot. Főműve a Full E m p l o y e m e n t in a F r e e S o c i e t y (A teljes foglalkoztatás a szabad társadalomban). Terve lényegében nem valósult meg. A n e u r i n B e v a n (1897—1960) politikai pályafutását a Trade Union aktivistája­ ként kezdte. Az Attlee-kormányban egészségügyi és újjáépítési miniszter volt. Ame­ rikabarát politikát folytatott. 1959-ben a Labour Party elnöki tisztét töltötte be. C h a r l e s J o h n C a n n i n g (1812—1862) államférfi, India kormányzója és első alkirálya. A r t h u r N e v i l l e C h a m b e r l a i n (1869—1940) angol államférfi és miniszterelnök, a rosszemlékű müncheni politika egyik fő képviselője. C h e r q u e r s —, kastély és birtok Buckinghamshire-ben, Londontól mintegy 80 km-re. 1920 óta a mindenkori angol miniszterelnök vidéki rezidenciája. L o r d C h e r w e l l o f O x f o r d (1886—1957) az oxfordi egyetem fizikatanára. 1940ben Churchill technikai és tudományos tanácsadója, 1951 és 1953 között pedig az atomügyek tanácsadói szerepét töltötte be. H u g h D a l t o n (1887—1962) a Labour Party egyik markáns képviselője. A Chur­ chill-kormányban hadügy-, az 1945-ös labourista kormányban pedig pénzügymi­ niszter volt. E d g a r Faure, radikális francia polgári politikus, 1955-ben francia miniszter­ elnök. M a u r i c e M a e t e r l i n c k (1862—1944; híres belga író és költő; 1911-ben elnyerte a Nobel-díjat. H e r b e r t S t a n l e y M o r r i s o n (1888—) ismert államférfi, Attlee miniszterelnöksége alatt az alsóház vezére, majd külügyminiszter. A szemelvényeket a T h e T i m e s 57 517. és 57 552. számai alapján közöljük. A közölt szemelvényekben az események bemutatása — a szerző látszólagos objektivitása ellenére — egyoldalú és az angol konzervatív párt, valamint a NATOhatalmak álláspontját képviseli, amivel természetesen távolról sem érthetünk egyet.

A

SORS A

ÁRAPÁLYAI

Labour

Party

győzelme

C h u r c h i l l , ha b e l e v e t e t t e magát a p á r t h a r c o k b a , h a t á r o z o t t és l e l e m é n y e s k ü z d ő f é l v o l t . D e a k á r c s a k n a g y őse, Marlborough, alapjában véve n e m volt pártember. Mivel egész életében nagy ü g y e k f o g l a l t á k le, l e g b o l d o g a b b n a k a k ­ k o r érezte magát, ha v a l a m e n n y i párt koalícióba tömörült, vagy legalábbis a m é r s é k e l t e k és a k ö z é p i r á n y z a t o k e g y e ­ sítését hozhatta létre. A második világháború kitörésekor, 1939-ben c s a t l a k o z o t t a Chamberlain­ k o r m á n y h o z , é s e z t ö s s z e o m l á s á i g a rá j e l l e m z ő h ű s é g g e l szolgálta. D e a s z e ­ r e n c s é s e b b i d ő s z a k m i n d az ő, m i n d a n e m z e t s z á m á r a c s a k 1940 m á j u s á b a n következett be, amikor közkívánságra, m i n t igazi n e m z e t i v e z e t ő , a l e g m a g a ­ s a b b tisztségbe került. Öt é v i g v o l t A n g l i a t ö r t é n e t e l e g n a g y o b b és l e g h a t a l ­ masabb kormányának miniszterelnöke. Annak a bronzéremnek a feliratán, amellyel mindazokat megajándékozta, a k i k v e l e e g y ü t t s z o l g á l t a k , ezt a k o r ­ mányzatot méltán nevezte „a nagy k o ­ alíció"-nak. Igaz, C h a m b e r l a i n n e k 1940 őszén b e ­ k ö v e t k e z e t t h a l á l a után a sajtó nagy r é s z é n e k és s o k s z e m é l y i j ó a k a r ó j á n a k tanácsa e l l e n é r e e l f o g a d t a a K o n z e r v a ­ tív P á r t v e z é r s é g é t . Nem felejtette u g y a n i s el, h o g y L l o y d G e o r g e p á l y a ­ futásának utolsó éveiben politikailag azért v á l t tehetetlenné, m e r t s e m m i f é l e hathatós párttámogatásban n e m része­ sült. C h u r c h i l l elég okos volt annak m e g e l ő z é s é h e z , h o g y a k i k őt a v á l s á g pillanatában jogosan a pártok fölött ál­ ló nemzeti személyiségnek vallották, később ki n e játszhassák. Tudatában v o l t a n n a k , h o g y ha a h a n g u l a t m e g ­ v á l t o z i k , i s m é t é r v é n y e s ü l n i f o g az a hagyományos rendszer, amely szerint A n g l i á t o l y hosszú i d e i g k o r m á n y o z t á k . B ö l c s d o l o g v o l t tehát, h o g y e l ő r e l á t ó h a d v e z é r k é n t a j ö v ő é r d e k é b e n szilárd a l a p o t i g y e k e z e t t biztosítani. E n n e k e l ­ lenére lelke mélyén a pártokkal keve­ set t ö r ő d ö t t . M i n t a n n y i honfitársának, az ő é r z e l m e i is részint a k o n z e r v a t í v o k , részint a r a d i k á l i s o k között oszlottak meg.

Ezért, a m i n t a h á b o r ú v é g e k ö z e l e ­ dett — n o h a e l f o g a d t a a n n a k szükségét, h o g y a c s a k n e m tíz é v e választott p a r ­ lamentet mással kell felcserélni —, szinte ö s z t ö n ö s e n , i n k á b b azt szerette v o l n a , h o g y a választás k i t o l ó d j é k , é s ő tovább vigye a koalíciót, mindaddig, a m í g teljesíti feladatát. K ö z b e n arról á l m o d o z o t t , h o g y a választási h a r c m e g ­ v í v á s a után i s m é t e g y központosított k o r m á n y t f o g alakítani. H a a választás az e g y i k v a g y a m á s i k p á r t részére is c s a k e l e n y é s z ő t ö b b s é g e t h o z , ez v a l ó b a n keresztülvihető tervnek bizonyult volna. M á r 1944 n y a r á n és ő s z é n , a m i k o r n y i l ­ v á n v a l ó v á vált, h o g y N é m e t o r s z á g v é g s ő v e r e s é g e m á r n e m lehet n a g y o n messze, az emberek gondolatai — mind a kormá­ nyon belül, mind azon kívül — elkerül­ h e t e t l e n ü l az e l j ö v e n d ő politikai k i b o n ­ takozás f e l é f o r d u l t a k . M a g u k n a k a k o r ­ mányon lévő minisztereknek a figyelme s e m ö s s z p o n t o s u l h a t o t t teljesen a k o a l í ­ c i ó m é g h á t r a l e v ő feladataira. A z ú j j á ­ építés kérdései és a z eltérő n é z ő p o n t o k , a m e l y e k b ő l a h á b o r ú utáni p r o b l é m á k m e g k ö z e l í t h e t ő k m a j d , kötötték le m i n d ­ inkább figyelmüket. A legtevékenyebb pártvezérek, mint A t t l e e és M o r r i s o n , n e m m u l a s z t h a t t á k el, h o g y n e o l y a n f o g a l m a k b a n g o n d o l ­ kozzanak, amelyek pártjuk erejének ú j ­ jáélesztéséhez vezethetnének. A z akkori alsóház tagjainak nagy része nyilvánva­ lóan n e m i s m e r t e a k a t o n á k és a c i v i l e k k ö r é b e n kialakult k ö z v é l e m é n y t . A b a l o l ­ dal l e g a k t í v a b b h í v e i m á r b i z o n y o s i d ő óta a s z a b a d s á g n e v é b e n k e z d t e k a g i ­ tálni, é s a s z o c i a l i z m u s e l v e i r e é p ü l ő p o ­ litika folytatását h e l y e z t é k kilátásba. M i több, a munkáspárt lényegében továbbra is a trade u n i o n o k o n alapult, s e z e k n e k b e l s ő szerkezete teljes m é r t é k b e n m e g ­ m a r a d t , b e f o l y á s u k a h á b o r ú miatt n e m ­ h o g y c s ö k k e n t v o l n a , h a n e m talán m é g e r ő s e b b lett. Ezzel s z e m b e n a k o n z e r v a ­ t í v p á r t p o l i t i k a i s z e r v e z e t e c s a k n e m tel­ j e s e n f e l b o m l o t t . V i l á g o s v o l t tehát, h o g y a választás, b á r m i l y e n e r e d m é n n y e l v é g ­ z ő d i k is, a z a l s ó h á z b a n a munkáspárt k é p v i s e l e t é n e k g y a r a p o d á s á v a l jár. A z 1935. évi választás a m u n k á s p á r t s z e m ­ pontjából igen kedvezőtlen körülmények k ö z ö t t zajlott le, és azt a z ű r z a v a r t t ü k ­ rözte, a m e l y e t B a l d w i n zseniális taktikája o k o z o t t s o r a i b a n . Így azután, a m i n t a h ó n a p o k teltek, a k o r m á n y tagjai k e z d t e k

saját pártállásuk szerint c s o p o r t o k b a e l ­ különülni. Churchill szavaival élve: „ a h e ­ lyett, h o g y f e g y v e r t á r s a k l e n n é n k , v e r ­ senytársak lettünk a hatalomban." 1944 őszén ismét szükségessé vált, hogy a meglevő parlament életét t ö r ­ vényhozási úton meghosszabbítsák. A k ­ k o r az v o l t az á l t a l á n o s feltételezés, h o g y n o h a a n é m e t h á b o r ú l e g k é s ő b b 1945 ta­ vaszán b e f e j e z ő d i k , a l e s z á m o l á s a j a p á ­ n o k k a l Hitler b u k á s a után m é g m i n t e g y 18 h ó n a p o t i g é n y e l h e t . 1944. o k t ó b e r 3 1 én, amikor az erre v o n a t k o z ó törvényja­ v a s l a t o t előrejesztette, C h u r c h i l l k i j e l e n ­ tette, h o g y m i v e l ez a p a r l a m e n t már c s a k n e m tíz é v e m ű k ö d i k , h e l y t e l e n l é ­ tét a n é m e t h á b o r ú i d ő s z a k á n t ú l m e n ő e n meghosszabbítani. Ezekkel a szavakkal, amelyeket — azt hiszem — később m e g ­ bánt, s o k k a l i n k á b b e l k ö t e l e z t e magát, m i n t s e m szükséges v a g y b ö l c s d o l o g lett v o l n a . N e m lett v o l n a ésszerűtlen, h o g y a koalíció munkáját a japánok legyőzé­ séig folytassa, és — a m i n t azt maga C h u r c h i l l kijelentette — , ez idő alatt l e ­ hetséges lett v o l n a e g y n a g y v o n a l ú , k ö ­ z ö s m e g e g y e z é s s e l k i d o l g o z o t t r e f o r m és a társadalmi haladást szolgáló p r o g r a m v é g r e h a j t á s a . A z első l é p é s e k e t a h á b o r ú nyomására ebben az irányban már meg is tették. M i n d e n f e l é á t f o g ó t e r v e k r ő l b e ­ széltek, m i n t a m i l y e n a B e v e r i d g e - t e r v , a teljes f o g l a l k o z t a t á s r ó l s z ó l ó Fehér K ö n y v , valamint más messzeható politi­ kai e l g o n d o l á s o k r ó l . E t e r v e k m e g v a l ó ­ sításánál m i n i s z t e r e l n ö k k é n t segédkezni — Churchill hőn óhajtott vágya volt. Amikor májusban utoljára voltam C h e q u e r s e n r ö v i d látogatáson, ú g y ta­ pasztaltam, h o g y e k é r d é s k ö r ü l f o l y t a k b i z o n y o s m e g b e s z é l é s e k . L á t o g a t á s o m első estéjén csak kevesen voltunk jelen — Churchill, Lord Cherwell, j ó m a g a m Jack C o l v i l l e l - l a l , az e g y i k magántitkárral. N a p l ó m b a n akkor ezt jegyeztem fel: A vacsorán sok beszéd — főként a belpoli­ tikai helyzetről. A miniszterelnök levelet írt Attlee-nek, javasolva, hogy a koalíció maradjon fenn egészen a japán háború utánig. Ha szükséges, tartsanak népsza­ vazást a parlamenti élet további folyta­ tásának kérdésében. A levelet megmutat­ ták és felolvasták. A k k o r C h u r c h i l l azt hitte, h o g y A t t l e e é s B e v i n , d e k ü l ö n ö s e n az u t ó b b i e g y i l y e n tervet k é p e s és h a j l a n d ó is l e n n e keresztülvinni a munkáspárt konferenciá­ j á n . Én n e m v o l t a m e n n y i r e b i z a k o d ó . Nem hiszem — írtam naplómban. A munkáspárt sokkal inkább gyanakszik Bevinre, mint Churchillre.

A m i k o r két n a p p a l k é s ő b b visszatér­ tem Chequersre, megérkezett Attlee v á ­ lasza. A miniszterelnök javaslatát a koalíció f e n n t a r t á s á r a visszautasította. T e r m é s z e ­ tesen azt akarták, h o g y a v á l a s z t á s o k a t o k t ó b e r b e n tartsuk m e g ; d e teljesen l e ­ hetetlen a j a p á n h á b o r ú v é g é i g v i n n i az ü g y e k e t e g y ilyen, a v a l ó s á g b a n f e l b o m l ó kormánnyal. Winstont sértette Attlee s z ü k s é g t e l e n ü l c s í p ő s és e g y e n e s e n tá­ m a d ó válasza. A válasz a v a c s o r a i d e j é n érkezett m e g . A z est n a g y o b b része a m i n i s z t e r e l n ö k A t t l e e - h o z intézett l e v e l é n e k m e g v i t a t á ­ sával telt e l ; a l e v é l t e r v e z e t e l k é s z í t é s é ­ b e n m i n d n y á j a n segítettünk neki.

Churchill

„mélyen

csalódott"

A m i k o r Attlee visszautasította Chur­ chill tervét, h o g y m a r a d j a n a k e g y ü t t a j a p á n h á b o r ú v é g é i g , e l l e n j a v a s l a t o t tett, s e b b e n nyíltan kifejtette, h o g y c s a k októberig hajlandók együttműködni. M i ­ v e l m é g m i n d i g azt hitte, h o g y a j a p á n h á b o r ú l e g a l á b b 18 h ó n a p i g eltart, C h u r ­ chillt m é l y c s a l ó d á s töltötte el. A z alter­ natíva, m e l y e t a v e z e t ő k o n z e r v a t í v o k határozottan sürgettek, az a z o n n a l i v á ­ lasztás v o l t . Ez j o b b m e g o l d á s n a k tűnt, m i n t e g y — t á v o l r ó l s e m k ö n n y ű — öt h ó n a p o s választási k a m p á n y . J ú n i u s t ó l o k t ó b e r i g túl r ö v i d v o l t a z i d ő a h h o z , hogy törvényhozás révén a belpolitikai fronton eredményes tevékenységet le­ hessen k i f e j t e n i ; d e a h h o z m á r túl h o s z szú, h o g y a minisztereket, a p a r l a m e n t i t a g o k a t és m i n d e n e k e l ő t t a n e m z e t e t h é t ­ ről hétre n ö v e k v ő politikai f e s z ü l t s é g b e n lehessen tartani. E l t e k i n t v e a s z e m b e n ­ á l l ó p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k h e l y z e t é t érintő, a párt előnyére vonatkozó m e g g o n d o l á ­ soktól, Churchillnek k é t s é g k í v ü l igaza v o l t , a m i k o r ú g y döntött, h o g y a v á l a s z ­ tásokat 1945-ben m e g kell tartani, v a g y i s minél korábban, annál jobb. Persze, volt egy kínos időszak, amelyen túl kellett esni. C h u r c h i l l m á j u s 23-án átadta l e m o n d á s á t a k i r á l y n a k a m a g a és az e g é s z k o r m á n y n e v é b e n . M i v e l a k o n ­ z e r v a t í v t ö b b s é g az összes t ö b b i párttal s z e m b e n e g y ü t t v é v e 180 v o l t , a z új k o r ­ mány megalakításának feladatát Chur­ c h i l l r e bízták. N o h a e n n e k összetétele főként konzervatív volt, a miniszterel­ n ö k m i n d e n t megtett, h o g y e g y e s n e m politikai s z e m é l y i s é g e k visszatartásával c s ö k k e n t s e a pártszínezetet. A választási k a m p á n y t j o b b t e h e t s é g ü n k szerint

a lehető leg­ folytattuk, d e

n e m s o k s i k e r r e l kecsegtetett. S o k a n azt hitték, h o g y C h u r c h i l l első r á d i ó b e s z é d e fordulópontot jelentett a mi hátrányunk­ ra. A b e s z é d k é t s é g k í v ü l k i e g y e n s ú l y o ­ zatlan v o l t , és r o s s z t a n á c s o k r a épült. Mindannyiunk életének n ö v e k v ő ellenőr­ zését j ó s o l t a a r r a az esetre, h a a s z o c i a ­ listák g y ő z n é n e k . A n g l i á b a n a s z o c i a l i z ­ mus végső megvalósulásának olyanszerű politikai jelleget tulajdonított, a m i l y e t mi a G e s t a p ó v a l s z o k t u n k társítani. E n ­ n e k a rettenetes szónak alkalmazása el­ lenfeleire szörnyű hiba volt. M i több, k ö n n y ű v o l t g y a l á z a t o s e l j á r á s n a k titu­ lálni e g y o l y a n t á m a d á s t , m e l y a z o k e l ­ len a kollégák ellen irányult, a k i k k e l Churchill az utóbbi öt é v b e n tökéletes megértésben d o l g o z o t t együtt, s a k i k olyan mérsékeltek voltak, mint Attlee, M o r r i s o n és f ő k é n t B e v i n . . .

Önműködő utópia

eredményt. N e m voltak tömegek, nem volt lelkesedés; unalmas formalitás volt az e g é s z . . . A következő napon a kabinet ülése a D o w n i n g Street 10. s z á m alatt n a g y o n s z o m o r ú e s e m é n y v o l t . A régi p a r l a m e n t 166 m u n k á s k é p v i s e l ő j é v e l s z e m b e n m o s t 393 v o l t j e l e n . A k o n z e r v a t í v o k s z á m a 398-ról 213-ra c s ö k k e n t . A m u n k á s p á r t győzelme valóban elsöprő volt. N e m le­ hetett k i f o g á s k é n t ü r ü g y e k e t v a g y post mortem-eket f e l h o z n i . C h u r c h i l l m é g m i n d i g s z é d ü l t n e k látszott a csapástól, d e e g y e t l e n s z e m r e h á n y ó szót s e m m o n ­ dott. Úgy érezte, n i n c s m i é r t b o c s á n a t o t k é r n i e a párttól. N e m ő húzott le m i n k e t , valahogy mi reménykedtünk abban, hogy átjuttat a n e h é z s é g e n , ha a k a b á t j a s z é l é ­ b e f o g ó d z k o d u n k . A m i a j ö v ő t illeti, c s a k az e s e m é n y e k k i b o n t a k o z á s á t l á t h a t ­ tuk. C h u r c h i l l m a g a i d é z i f e l e s é g e v i ­ g a s z t a l ó szavait: „ L e h e t , h o g y az e g é s z áldás — álcázott formában", m e l y r e így v á l a s z o l t : „ P i l l a n a t n y i l a g ú g y tűnik, n a ­ g y o n a l a p o s a n á l c á z t a magát."

C h u r c h i l l t l e n d ü l e t b e hozta a z a l e l k e s fogadtatás, a m e l y b e n e z e r m é r f ö l d e s v á ­ lasztási k ö r ú t j á n részesült. A n a g y t ö ­ Ennek ellenére én csakhamar beláttam, m e g e k , a m e l y e k a h á b o r ú k e z d e t e óta hogy a miniszterelnöknének igaza volt. őt s z e m é l y e s e n n e m látták, c s a k h a n g j á t A h á b o r ú utáni é v e k b e l p o l i t i k a i v i ­ hallották, a v e s z é l y e k i d e j é n b e l é j ü k lel­ s z o n y l a t b a n a n a g y g a z d a s á g i és p é n z ­ ket ö n t ő , a s i k e r e k p i l l a n a t a i b a n ihletet ügyi n e h é z s é g e k , k ü l p o l i t i k a i l a g p e d i g a a d ó híres r á d i ó b e s z é d e i b e n , m o s tcsoportosan lássák őt, és s ú l y o s p r o b l é m átódultak, k i d ő s z a kháotg y jelentették. a m i t é r e t t ü k tett, és e b b e n m i n d n y á j a n A z angol nép egészséges ösztöne m e g ­ őszinték voltak. érezte, h o g y m i n d k é t terület s z e m p o n t ­ j á b ó l b ö l c s e b b , ha a b a l o l d a l k o r m á n y a az i r á n y í t ó . . . Ez a z o n b a n n e m jelentette, h o g y rá és P á r t u n k n é h á n y i f j a b b tagja, a p a r ­ tory kollégáira akarják bízni a vezetést l a m e n t e n b e l ü l és a z o n k í v ü l , a v e r e s é ­ a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . A c i v i l e k és a k a ­ get k ö v e t ő e n e l k e z d t e a s z o k á s o s v á ­ t o n á k a h á b o r ú u t o l s ó é v e i b e n azt hit­ d a s k o d á s t , és ú g y v é l e k e d e t t , h o g y az ték, h o g y m i h e l y t a k ü z d e l e m v é g e t ér, új a l s ó h á z z a l a p a r l a m e n t á r i s k o r m á n y ­ egy ö n m ű k ö d ő utópia lép életbe. A z an­ zat v é g e t ér. D e az i d ő s e b b r ó k á k , b e ­ g o l n é p saját v e z e t ő i i r á n y í t á s a alatt n e ­ l e é r t v e t e r m é s z e t e s e n tapasztalt vezé­ h e z e n t e n n e erőfeszítést a szocialista v a g y rüket, j o b b a n t u d t á k , h o g y „ a m i f e l ­ a félszocialista állam irányában, a m e l y száll, a n n a k le is k e l l szállnia", v a g y az e g y e t e m e s b é k e v i l á g á b a n példátlan — C a n n i n g híres m o n d á s á v a l — : „ É n j ó l é t e t h o z n a . D e n e m felejtette el a ebben a házban n e m félek a tűzcsóvákh á b o r ú előtti é v e k e t , v a g y n e m e n g e d t é k , tól. M i h e l y t p a d l ó t é r n e k , s u s t o r o g n i k e z ­ h o g y elfelejtse. P a m f l e t e k e t és k ö n y v e k e t d e n e k , és kialszanak." jelentettek meg, és ezek n a g y példány­ számban kerültek forgalomba, és m i n d e ­ Churchill eltökélte, h o g y visszaküzdi nekelőtt „a müncheni bűnös embereket" m a g á t a h a t a l o m r a , b á r m i l y e n hosszú é s t á m a d t á k . N e m C h u r c h i l l v o l t az, aki f á r a d s á g o s is l e g y e n ez a k ü z d e l e m . A m i ­ 1945-ben a választást elveszítette, h a n e m kor ki kellett költöznie a D o w n i n g Neville Chamberlain kísértete. S t r e e t b ő l , L o n d o n b a n n e m v o l t lakása. Csakhamar a z o n b a n e g y szép h á z b a n A választás s z ü r k e é r d e k t e l e n s é g e e l ­ rendezkedett be a H y d e P a r k Gate-n, tartott e g é s z e n a z á r ó j e l e n e t e k i g . A h e ­ s e b b e n l a k o t t e g é s z e n haláláig. H i v a t a l a lyett, h o g y a szavazás e r e d m é n y é t a H i g h és titkárai r é s z é r e m e g v á s á r o l t a a s z o m ­ Streeten, a választás n a p j á n d é l e l ő t t 11 s z é d o s házat, é s n e m s o k á r a — a m i n t ezt ó r a és éjfél k ö z ö t t h i r d e t t é k v o l n a ki megszokta, akár hatalmon volt, akár t a p s o l ó t ö m e g e k n e k , h á r o m hétig kellett n e m — nagystílűen magánhivatalt kez­ rá v á r n i . A k k o r v é g r e a j e l ö l t e k n é h á n y dett s z e r v e z n i . E z r ö v i d e s e n m é h k a p t á r barátjuk társaságában délután elmentek hoz hasonló forgalmat bonyolított l e . . . a v á r o s h á z á r a , h o g y m e g h a l l g a s s á k az

tapsol

Büszke

és

sértő

C h u r c h i l l i d e j é t az e l l e n z é k v e z e t é s e n e m merítette ki, és n e m f o g l a l t a tel­ j e s e n l e . S o k e g y é b d o l o g g a l kellett t ö ­ rődnie. Akadtak világ-problémák... , a m e l y e k nagymértékben lefoglalták g o n ­ dolatait. Ott v o l t A második v i l á g h á b o r ú n a g y t ö r t é n e t é n e k hat kötete (az öt első kötetet 1951-re, m i e l ő t t m é g a h a t a l o m b a i s m é t visszatért v o l n a , t é n y l e g e s e n b e f e ­ j e z t e ) . Ott v o l t a k a k é p e k , a m e l y e k e t m e g kellett festeni, a s z a b a d s á g o k , a m e ­ l y e k e t ki kellett é l v e z n i . Energiájának e g y részét fizikai f e l é p ü l é s é r e fordította, mert, n o h a a s z e r v e z e t e e r ő s v o l t , m é g i s s z ü k s é g v o l t erre, m i v e l a h á b o r ú öt é v e s z ö r n y e n i g é n y b e vette. M i n d e z n e m a k a d á l y o z t a m e g őt a b b a n , h o g y e g y teljesen új v á l l a l k o z á s — az e u r ó p a i m o z g a l o m — e g y i k k i t e r v e z ő j e és e l ő ­ mozdítója ne legyen. A z alsóházban tekintélye, noha megin­ gott, m é g m i n d i g n a g y v o l t . N e m k ö v e t t e el azt a hibát, h o g y túl g y a k r a n hallassa hangját, akár beszédek, akár kérdések formájában. Ha olyan hangulatban volt, gyakran közbeszólt, egészen kíméletlenül, é s n e m e g y s z e r z a v a r b a h o z t a a z o k a t is, a k i k a n a g y s á g o t összetévesztik a n a g y képűsködéssel, és hősük jellemében n e m v e t t é k észre az i s k o l á s g y e r m e k v o n á s a i t . A z alsóház minden parlamentben csak­ h a m a r kifejleszti sajátos v o n á s a i t . Ez meghatározhatatlan, szövevényes, de v a ­ l ó s á g o s v a l a m i . H a m i n t k o r m á n y hatha­ tósan a k a r j u k vezetni, ha m i n t e l l e n z é k , sikerrel akarunk folyamodni hozzá, szük­ séges tanulmányoznunk, és megértenünk sajátos, egyéni hangulatait. Churchill s z e m é b e n az 1945. é v i p a r l a m e n t b i z o ­ n y o s f o k i g a z 1906-osra emlékeztetett, a m i k o r a r a d i k á l i s ár m i n d e n t elsepert maga elől. A munkáspárti képviselők a v á r a t l a n siker szédítő é l m é n y é t é l v e z t é k — a mi s z e m p o n t u n k b ó l b ü s z k é k , túl b e ­ k é p z e l t e k , s é r t e g e t ő k és s z ü k k e b l ű e k v o l ­ tak. A s a j á t s z e m p o n t j u k b ó l , a m i n t ezt Hugha Dalton kifejezte, „ l e l k e s e k , ö n ­ feláldozók, felülemelkedettek, olyanok voltak, mint akik együtt haladnak a sorssal". Noha a kezdeti lelkesedés a parlamen­ táris élet s z ü r k e ő r l ő m a l m á b a n és n e ­ hézkes formalitásaiban fokozatosan le­ l o h a d t , e z a H á z m i n d e n iránt t ü r e l m e t ­ len v o l t , a m i s z e m é b e n a h a g y o m á n y o s módszerekre, magatartásra v a g y vitákra emlékeztetett. Türelmetlen volt a hoszszú beszédekkel szemben, bármilyen é k e s s z ó l ó a k v o l t a k , és e l ő a d á s i f o r m á j u k ­ b a n a p a r l a m e n t á r i s stílusnak m e g f e l e l ­ tek. E z a s z e l l e m n e m k o r l á t o z ó d o t t c s u ­

p á n az u r a l k o d ó pártra. C h u r c h i l l e l ő ­ ször n e h é z n e k találta, h o g y az új f e l t é ­ telekhez alkalmazkodjék. Időről időre hosszú b e s z é d e k e t tartott — v a l ó s á g o s r e m e k m ű v e k e t —, m e l y e k e t n é h á n y h ó ­ nappal korábban még figyelemmel fogad­ tak, és elragadtatással t a p s o l t a k v o l n a m e g . D e a b e s z é d felépítése gyakran mesterkélt volt, támadásai és szemrehá­ nyásai túl m o d o r o s a k a h h o z , h o g y tet­ szenek ennek a gyülekezetnek, amelynek t ú l n y o m ó része n e m v o l t h o z z á s z o k v a a parlamenti eljárásokhoz és módszerek­ hez. Ezt tetézte az is, h o g y A t t l e e m i ­ n i s z t e r e l n ö k r i t k á n b e s z é l t húsz p e r c n é l többet; beszéde halk tónusú, egyszerű, a banalitás felé hajló volt, b i z o n y o s fifikussággal telített, a m i n a g y o n e l f o g a d ­ h a t ó v á tette h í v e i s z á m á r a , és o l y a n n a k tüntette fel, m i n t a m e l y teljesen m e g ­ e g y e z i k a d o l g o k m e g k ö z e l í t é s é n e k új szellemével. Bizalmi szavazások idején, v a g y a m i k o r az e l l e n z é k v a l a m i l y e n m ó ­ d o n t á m a d t a a k o r m á n y t , r e n d s z e r i n t az első f e l s z ó l a l ó t i g y e k e z e t t k ö v e t n i . C h u r ­ chill általában átható erejű és n e m e s v e r e t ű b e s z é d d e l kezdte, m e l y e t g y a k r a n újszerű és szuggesztív elméletekkel szemléltetett, é s itt-ott u t á n o z h a t a t l a n h u m o r r a l t ű z d e l t tele. D e szerkezetileg b e s z é d e túl g o n d o s , és f ő k é n t túl hosszú volt. A m i k o r A t t l e e felállt, h o g y v á l a s z o l ­ j o n , e g é s z e n v á r a t l a n u l j ó l v á g o t t vissza, m i n t e g y kisfiú, aki sikerrel pukkasztja ki n é h á n y n y í l l a l v a g y k ő v e l a h a t a l m a s léggömböt. Furcsán a tényhez ragasz­ k o d ó és p r ó z a i válaszai alatt az e g é s z churchilli tákolmány inogni kezdett, m a j d ö s s z e o m l o t t . S z a r k a s z t i k u s és f ö l d ­ h ö z r a g a d t p r o b l é m a - k ö z e l í t é s e előtt a k é p z e l e t , a r o m a n t i k a és a m é l t ó s á g t e l ­ jesség mintha elhalványodott volna. Egy ilyen alkalommal, a m i k o r a kor­ m á n y j ó h í r e m é g m a g a s a n állt, é s a g y ö ­ n y ö r ű r e g g e l t a b e l s ő és a külső z a v a ­ rok ködei n e m kezdték még befelhősíteni, C h u r c h i l l j ó l b e g y a k o r o l t és s o k a t hirdetett t á m a d á s t intézett a k o r m á n y e l l e n . Ezt a z o n b a n A t t l e e egyszerűen mellőzte, érveire n e m válaszolt, figyel­ m e n k í v ü l h a g y t a ő k e t , azt a technikát alkalmazva, amelyet leírtam. A dohányzóban Churchillt megszokott asztalánál találtuk, t ö b b k é p v i s e l ő t ő l k ö ­ r ü l v é v e , s látszott rajta, h o g y l e h a n g o l t , b o s s z ú s és z a v a r t a m i a t t , a m i történt. Tudta, h o g y nagy beszédet mondott, s arra s o k g o n d o t és m u n k á t fordított. D e n e m talált c é l b a . A t t l e e n é h á n y c s i s z o l t mondattal vagy azzal, h o g y n e m érté­ kelte é r d e m b e n , v a l a h o g y megkerülte

E b b e n a pillanatban pártunknak egy népszerű, d e n e m m i n d i g t a p i n t a t o s t a g ­ ja c s a t l a k o z o t t h o z z á n k . „ N e m g o n d o l j a , Mr. Churchill, hogy nagymértékben fel­ jött e z a z A t t l e e ? N é z z e c s a k a m a i b e ­ s z é d é t , r é m e s e n feljött!" „ Ó , Ö n ú g y gondolja?" — válaszolt Churchill d ö r m ö ­ g ő h a n g o n . „ I g e n . m i n i s z t e r e l n ö k úr, é n v a l ó b a n í g y g o n d o l o m . " „ Ü g y — felelte C h u r c h i l l — ő r n a g y úr, o l v a s t a - e v a ­ l a h a M a e t e r l i n c k e t ? " (esetlen, d e őszinte barátunknak ez volt a rangja). „ Ó , n e m , nem olvastam Maeterlincket." (Valóban, m é g azt is k é t l e m , h o g y v a l a h a is h a l ­ l o t t a v o l n a M a e t e r l i n c k n e v é t . ) „ N o s , ha elolvassa majd Maeterlincket — hang­ zott a v á l a s z — m e g t a n u l j a , ha e g y röfit k i r á l y i k o c s o n y á n tartanak, a n y a k i r á l y n ő válhat belőle." Sohasem határozták m e g j o b b a n a h a t a l o m b e f o l y á s á t az e m b e r i természetre. Churchill megvigasztalódott. A z őrnagy azonban zavartnak l á t s z o t t . . . Attlee

arcképe...

Attlee-t, a miniszterelnököt gyakran túlságosan l e b e c s ü l t é k m é g saját k o l l é ­ gái is. A z á l t a l a m i s m e r t m i n i s z t e r e l n ö ­ k ö k k ö z ö t t az e g y i k l e g j o b b g y ű l é s v e z e t ő volt. Meghallgatta mások felfogását, maga nagyon ritkán nyilvánított önálló v é l e m é n y t , és ez, b á r m i l y e n bizottság t a g j a i n a k a s z e m p o n t j á b ó l , tökéletes e l ­ n ö k r e v a l l . A v é g é n r ö v i d e n , t ö m ö r e n és h a t á r o z o t t a n f o g l a l t a össze a d o l g o k a t . I g a z u g y a n , n e m e g y s z e r az v o l t az e m b e r benyomása, hogy mások véleményét ku­ tatja, f i g y e l v e arra, h o g y m e r r e hajlik a t ö b b s é g . E z h a s z n o s adottság, k ü l ö n ö ­ sen n o r m á l i s i d ő k b e n . E h h e z j á r u l t az is, h o g y higgadt, n y u g o d t v o l t , é s s o h a ­ s e m veszítette e l a fejét. H á b o r ú i d e j é n , p e r s z e , a fő teher e r ő s e b b é s s z é l e s e b b v á l l a k o n n y u g o d o t t . D e hat évi m i n i s z ­ t e r e l n ö k s é g e alatt k é n y t e l e n v o l t , m i n t b á r m e l y i k m i n i s z t e r e l n ö k , átesni a v á l ­ s á g o k e g é s z s o r o z a t á n és n e h é z s é g e k e n , a m e l y e k közül egyesek személyi, mások közügyi jellegűek voltak. A z ország hely­ zete a h á b o r ú után p é n z ü g y i l e g és g a z ­ d a s á g i l a g n a g y o n ingatag lett. H a a k o ­ rábbi években a lappangó gyengeségek n e m t ö r t e k fel o l y a n g y o r s a n , és ha 1946 kezdetétől a nagy amerikai kölcsön k ö ­ v e t k e z t é b e n e n y h ü l t e k a b a j o k , m é g i s az á l l a n d ó e l t o l ó d á s az ö s s z e o m l á s i r á n y á ­ b a f á j d a l m a s lehetett számára. Ugyanakkor sok bosszantó személyi n e h é z s é g e t is le kellett k ü z d e n i e . D e mindezeket a bajokat erős önfegyelem­ m e l — sőt: n e m t ö r ő d ö m s é g g e l — l e ­ gyűrte, legalábbis a kívülről szemlélőnek ú g y tűnt. A szocialista d o k t r í n a l e g k i v i -

hetetlenebb vonatkozásaival szemben tanúsított h ű s é g n y i l a t k o z a t a i e l l e n é r e , a v á l s á g o s p i l l a n a t o k b a n a hazai é r d e k e k v é d e l m é b e n s z i l á r d h a t á r o z a t o k a t hozott. A z amerikai döntés, hogy a japán el­ lenállásnak az a t o m b o m b a bevetésével v e s s e n e k v é g e t , n e m f o g l a l k o z t a t t a őt túl­ ságosan. Sikerült azt a fontos és felbe­ c s ü l h e t e t l e n értékű f e l a d a t o t teljesítenie, hogy a parlament informálása nélkül elő­ állítsa A n g l i a s z á m á r a a z a t o m b o m b á t , mégpedig úgy, h o g y b i z o n y o s m a n i p u ­ l á c i ó v a l félretette a z á l l a m i k ö l t s é g v e t é s ­ b ő l a szükséges 100 m i l l i ó f o n t o t . A z ü g y e t m á r j ó l elindította, m i e l ő t t a p á r t k e v é s b é r o b u s z t u s tagjai f e l é b r e d t e k és megakadályozhatták volna. A m i k o r a N A T O - t létre kellett h o z n i , és A n g l i a , régi h a g y o m á n y a i e l l e n é r e , b é k e i d ő b e n erős v é d e l m i s z e r v e z e t b e lépett, a m e l y e g y n a g y h a d s e r e g á l l o m á s o z á s á t tételezte fel E u r ó p á b a n , aligha v o l t t u d a t á b a n a z általa t á m o g a t o t t p o l i t i k a f o r r a d a l m i j e l ­ legének. A koreai háború kitörésekor n e m h a b o z o t t , és a h o s s z a d a l m a s , á d á z küzdelemhez Anglia megfelelően hozzá­ járult, m i n t a h o g y h o z z á j á r u l t a k a n e m z e t ­ k ö z ö s s é g h a d e r ő i is. U g y a n a k k o r k o l l é g á i ­ val szemben kíméletlen volt, „ j ó mészá­ r o s " . O l y a n m i n ő s í t é s ez, a m e l y r ő l azt mondják. a j ó miniszterelnök lényeges v o n á s a . H a n e m is állítható róla, h o g y sokban hozzájárult a n a g y események alakításához, rendíthetetlen volt a fel­ m e r ü l t n e h é z és v e s z e d e l m e s k é r d é s e k intézésében. Ö s s z e g e z v e : ha A t t l e e - b ő l h i á n y z o t t a kedvesség, a bátorság n e m hiányzott b e ­ lőle. H a r á t ö r t e k a b a j o k , á l t a l á b a n m e g ­ találta a k i v e z e t ő utat. L e l e m é n y e s v o l t és szilárd. T e k i n t é l y e a p a r l a m e n t b e n és t e k i n t é l y e az o r s z á g b a n a z é v e k múltá­ v a l i n k á b b nőtt, m i n t c s ö k k e n t . E l l e n ­ felei n e m szerették u g y a n , d e c s o d á l t á k . A z ő, v a l a m i n t k o r m á n y a t e l j e s í t m é n y e i ­ nek helye a történelemben biztosítva van. Cripps portréja Dalton bukása Cripps emelkedéséhez vezetett. F u r c s a e x c e n t r i k u s j e l l e m e e l ő ­ ször mint nagyon értelmes „szalon bolsev i s t á é " a h á b o r ú e l ő t t v á l t hírhedtté. F e l dühösítette a k o n z e r v a t í v o k a t , sokakat megijesztett saját p á r t j á n a k s o r a i b ó l is, n é z e t e i n e k e x t r a v a g a n c i á j á v a l é s azzal az e l k e s e r e d e t t s é g g e l , a m e l l y e l az ősi i n t é z ­ m é n y e k e t támadta. Megsértette a koronát, n e m h a g y o t t kétséget afelől, h o g y a p a r ­ l a m e n t e t a szocialista d i k t a t ú r a h í z e l g ő ­ j é v é akarja lefokozni. Hitler világbékét fenyegető legkritikusabb éveiben Cripps a r r a bujtogatta a z a n g o l munkásokat,

h o g y ne g y á r t s a n a k f e g y v e r t a tőkés tár­ sadalom védelmére. E közéleti tevékenységével p á r h u z a m o ­ san, a m e l y a m u n k á s p á r t b ó l v a l ó k i z á ­ r á s á h o z vezetett, s i k e r e s ü g y v é d v o l t , annak idején ő dicsekedhetett a legna­ g y o b b k l i e n t ú r á v a l . E b b e n az o r s z á g b a n az üzletemberek n e m ostobák. Ugyanaz a z ösztön, a m e l y C h u r c h i l l t r á v e t t e a r ­ ra, h o g y Sztálint mint Hitler-ellenes s z ö v e t s é g e s t ü d v ö z ö l j e , a v e z e t ő társa­ ságokat é s e g y é n e k e t arra késztette, h o g y a m a g á n - é s üzleti t e v é k e n y s é g b e n , a h o l hatalmas összegek forogtak kockán, el­ f o g a d j á k C r i p p s szolgálatait, m é g ha p o ­ litikai n é z e t e i v e l e l l e n s z e n v e t é s u n d o r t v á l t o t t is ki b e l ő l ü k . M e r t b e c s ü l t é k ü g y ­ v é d i képességeit. A m a r x i s t a v o n z a l m ú , r o s s z i n d u l a t ú l á z a d ó , az ü g y v é d i k a m a ­ rában a legdrágább ügyvéd, Cripps gaz­ d a g é s n e m e s c s a l á d sarja v o l t , m é g ­ h o z z á b u z g ó k e r e s z t é n y is. A m a g á n é l e t ­ b e n c s o d á l a t r a m é l t ó c s e v e g ő , k i v é v e az étkezéseket, m e r t n e m evett, n e m i v o t t , c s a k d o h á n y z o t t . 1942-ben, a m i k o r v i s s z a ­ tért O r o s z o r s z á g b ó l , é n p e d i g a f ö l d k ö z i ­ tengeri k ü l d e t é s e m előtt á l l o t t a m , k ö z e ­ l e b b r ő l m e g i s m e r t e m őt. A k ö v e t k e z ő n é h á n y é v e n át k ö z ü l ü n k sokan igen sajnáltuk Hugh Daltont. C r i p p s és ő o l y a n o k v o l t a k , m i n t S a l a ­ m o n é s R e h o b o a m : az e l ő b b i k o r b á c c s a l fenyegetett, az u t ó b b i s k o r p i ó k k a l . C r i p p s furcsa e l l e n t é t e v o l t D a l t o n n a k , a m u n ­ káspárt jókedvű Nagyevőjének. A mér­ tékletes C r i p p s n e m v o l t m o g o r v a p u r i ­ tán, d e m é g i s a j a j o k és a s z e n v e d é s m e s e h ő s é n e k s z e r e p é b e n l é p e t t fel, m e ­ l y e t n a p m i n t n a p eljátszott. P o z i c i ó j á ­ nak ereje bizonyos erényein nyugodott. Jogi képzettsége páratlan előadói tekin­ télyt biztosított s z á m á r a . A l e g b o n y o l u l ­ tabb számsorok az ő előterjesztésében érthető formát öltöttek. D e n e m csupán intellektuális m e g n y i l a t k o z á s a é r v é n y e s í ­ tette s z e m é l y i s é g é t . Ő s z i n t e s é g e , aszkéti­ kus l e l k e s e d é s e , d r á m a i f e l h í v á s a i a m a ­ gasabb hatalomhoz, olyan szavakkal, a m e l y e k mindenki mástól eltűrhetetlenek lettek v o l n a , m é l y e n m e g h a t o t t á k a H á ­ zat. A k é s ő b b i i d ő b e n o l y a n h e l y z e t a l a ­ k u l t ki, h o g y h e l y t e l e n n e k , sőt e g y e n e s e n szentségtörésnek tartották őt félbesza­ kítani, v a g y é p p e n k é r d é s e s s é tenni k i ­ jelentéseit. L e g h ű s é g e s e b b csatlósai a l ­ k o t t á k b u z g ó h í v e i n e k seregét. A gazdasági kérdések azonosítása a vallással, a m i t t ö b b e n é m e l y í t ő n e k tar­ tottunk, c s a k azért j á r t sikerrel, mert Cripps meggyőzte önmagát, hogy politi­ kája n e m c s a k megbízható anyagi érvekre épül, h a n e m e r k ö l c s i i g a z s á g o k o n is

n y u g s z i k . L a s s a n k é n t e g é s z e n k ü l ö n ö s , az izzásig e m e l k e d ő b u z g ó s á g , s ő t f a n a t i z m u s hatotta át. E l ő d j é t ő l k é t s é g b e e j t ő a n y a g i h e l y z e t e t ö r ö k ö l t , és e b b ő l a n é p t ö m e g e k olyan nagyfokú áldozatvállalása árán akart kilábalni, a m e l y a háborús nélkülö­ zéseket is f e l ü l m ú l t a . A p é n z ü g y m i n i s z t e r szívében felbúgó ének melankolikus g y á s z d a l lett, m e l y e t ragyogó eszének m i n d e n e k e t átható tisztaságával i s m é t e l ­ getett. A z a n g o l n é p , m e l y W o o l t o n i d e ­ jében kevés élelemmel megelégedett, mert ekkor a nincsent a világnak ez a legjobb elárusítója m o s o l y o g v a kínálta megvételre, mélységesen felháborodott, a m i k o r a h á b o r ú utáni é v e k b e n a j e g y e s f e j a d a g f e n n m a r a d t , sőt m é g c s ö k k e n t is e g y o l y a n m i n i s z t e r miatt, aki m i n t h a egy remete érzésvilágával még élvezné is a n é l k ü l ö z é s e k e t . C r i p p s n e m i v o t t szeszesitalt, és azt t a r t o t t á k r ó l a , h o g y d i ó n m e g v í z b e n f ő t t t o r m á n él, é s m i ­ után a megterhelő munka szörnyű f e ­ szültsége k i k e z d t e egészségét, m i n d i n k á b b indiai f a k í r h o z k e z d e t t hasonlítani. A m i k o r a z o k a r e m é n y e i , h o g y 1949b e n a f o n t sterling d e v a l v á c i ó j a e l k e r ü l ­ hető, szertefoszlottak, m é l y e n m e g r e n d ü l t . E z e n felül, m i v e l tisztességes e m b e r volt (még a miniszterelnök elleni össze­ e s k ü v é s e i b e n is e l é g n y í l t v o l t a h h o z , h o g y értesítse a rettegett v e z é r t é p p e n e l l e n e irányuló terveiről), nagyon szenvedett a z o k alatt a h o s s z ú h ó n a p o k alatt, a m e ­ l y e k b e n a sterling l e é r t é k e l é s é r e v o n a t ­ kozó kérdéseket szükségképpen vissza kellett utasítania, n o h a n e k i és t a n á c s ­ a d ó i n a k t u d n i o k kellett, h o g y a d e v a l ­ váció már-már elkerülhetetlen. N e m sze­ rette, e g y e n e s e n s z é g y e l l t e , h o g y i l y e n köntörfalazásra kényszerült, mielőtt g y e n g e egészségi á l l a p o t a m i a t t k é n y t e l e n lett v o l n a l e m o n d a n i , a z e s e m é n y e k k í ­ méletlen nyomása és a felelősség súlya m e g t ö r t é k ellenállását. D e t o v á b b k ü z ­ dött. A m i k o r megismertem, a háború évei­ b e n , a h u m o r , sőt a j ó k e d é l y a l k a l o m ­ adtán f e l - f e l c s i l l a n t b e n n e . E z e k a h a n ­ gulatok azonban elhervadtak. Külseje el­ árulta a terhet, a m e l y alatt d o l g o z o t t . V é g ü l is teste fellázadt, s 1952. április 21-én e g y s v á j c i kórházban meghalt. B e n s ő b a r á t a i n a k szűk k ö r é n k í v ü l s o ­ kan m e g g y á s z o l t á k ; a z o k , a k i k f e l i s m e r ­ ték ö n z e t l e n s é g é t é s o d a a d á s á t minden iránt, a m i t k ö t e l e s s é g é n e k tartott. M é l y k e r e s z t é n y hite kétségtelenül ihletet a d ó forrása v o l t é l e t é n e k . M é g i s m i n t m i n d e n m a g a s h i v a t á s t é r z ő e m b e r egoista v o l t . és i g a z az, a m i t D a l t o n m o n d o t t r ó l a : t e ­ hetsége c s a k n e m a lángésszel ért fel, d e ítélete k e v é s v o l t .

CSÚCSÉRTEKEZLET

l e g f e l s ő b b szintű t a l á l k o z ó , h a gunk vagyunk a csúcson!"

Eden elfogadta a királynő megbízását, és 1955. április 6-án, a m i k o r a k i r á l y n ő k i n e v e z t e m i n i s z t e r e l n ö k n e k , kezet c s ó ­ kolt n e k i . A k ö v e t k e z ő n a p é n k ü l ü g y i á l l a m t i t k á r lettem. E d e n ezt a p o s z t o t kétségtelenül L o r d S a l i s b u r y n e k szánta, és őszintén m e g m o n d t a , m i é r t esik rá választása. V é g ü l m é g i s ú g y döntött, h o g y a külügyi államtitkárságot ne helyezze a l o r d o k h á z á b a , ez u g y a n i s túl n a g y ter­ het r ó n a a m i n i s z t e r e l n ö k r e , hiszen az a l s ó h á z azt kérte v o l n a , h o g y a m i n i s z ­ terelnök, é s n e c s a k e g y á l l a m t i t k á r i r á ­ nyítsa a k ü l ü g y i hivatalt. Alig vártam, hogy legalább néhány hétig v é g e z h e s s e m e z t a l e b i l i n c s e l ő m u n ­ kát é s a m e n n y i b e n a választást m e g n y e r n ő k , é n p e d i g látható e r e d m é n y e k r ő l te­ h e t n é k tanúságot, a k k o r n é g y v a g y öt é v e n át d o l g o z h a t n é k a n a g y j e l e n t ő s é g ű állásban. E z e k a g o n d o l a t o k f o g l a l k o z t a t ­ tak, a m i k o r megkaptam kinevezésem; m i n t o l y a n s o k , saját j ö v ő n k r e v o n a t k o z ó jóslat, ez is szinte m i n d e n r é s z l e t é b e n pontatlannak bizonyult. C s a k h a m a r arra a m e g g y ő z ő d é s r e j u ­ tottam, h o g y a legfontosabb hozzájárulá­ s o m a z l e n n e , ha a n e m z e t a g g o d a l m a i t , a harmadik, kétségtelenül a t o m h á b o r ú veszélyét illetően szétoszlathatnám. Remény volt arra, hogy létrehozható egy négyhatalmi konferencia Mac­ millan javaslatainak megfelelően, aki úgy vélte, hogy „a legfelső-színtű" találkozó inkább kezdetnek, mint végnek tekintendő.* Én ú g y g o n d o l t a m , h o g y a t á r g y a l á s o k hosszú, talán é v e k r e , s ő t n e m z e d é k e k r e k i t e r j e d ő i d ő s z a k á n a k e s z m é j é t kell tá­ mogatnom, mintsem egyetlen találkozóért h a r c o l n o m , a m e l y szinte b i z o n y o s r a v e ­ hető, h o g y k u d a r c b a fullad. E n n e k m e g ­ felelően a terv körvonalazásával m e g ­ s z ö v e g e z t e m e g y t á v i r a t o t E d e n számára, h o g y k ü l d j e el E i s e n h o w e r n e k . E g y m á ­ solatot e l j u t t a t t a m D u l l e s n e k , s u g y a n ­ akkor meghagytam washingtoni nagykö­ vetünknek, R o g e r Makinsnek, úgy intéz­ kedjék, hogy tervünket mindketten v o n ­ z ó n a k lássák. A n a p o t azzal f e j e z t e m b e , h o g y látogatást t e t t e m C h a r t w e l l b e n . Churchill nemcsak j ó hangulatban volt, h a n e m e g y e n e s e n b o l d o g n a k tűnt. E g y kissé o d a v á g o t t A n t h o n y E d e n n e k , a m i ­ kor megjegyezte: „Mennyivel vonzóbb a A *-gal jelzett talmi kivonatai.

sorok

az emlékirat

tar­

mi

ma­

Mialatt a tárgyalások a csúcsérte­ kezlet kérdésében továbbfolytak, Angliában megtartották az általános választásokat. Az alsóházban a kon­ zervatív többség 17-ről 60-ra emel­ kedett.* A z oroszok hivatalos válasza a csúcs­ t a l á l k o z ó r a tett j a v a s l a t u n k r a v o n a t k o ­ zóan é p p e n a választás n a p j á n érkezett meg, de szándékuk már korábban is­ m e r t t é vált. M i u t á n b i z o n y o s vitát k e z d ­ t e k a g y ű l é s h e l y é t illetően, j ú n i u s k ö z e ­ pén a szovjet k o r m á n y hozzájárult ja­ v a s l a t u n k h o z , v a g y i s h o g y az á l l a m f ő k j ú l i u s 18-án — G e n f b e n — t a l á l k o z z a n a k . S o k e n e r g i á t f o r d í t o t t u n k a titkos m e g ­ b e s z é l é s e k r e ; e z e k a k ü l ö n b ö z ő fő k é r d é ­ s e k r e : O r o s z o r s z á g , N é m e t o r s z á g és a l e ­ fegyverzés kérdésében a konferencián előterjesztendő tervekre vonatkoztak. A z ún. „ E d e n - t e r v e t " , a n n a k m i n d e n változatát és p e r m u t á c i ó j á t s o k a t v i t a t t u k mind szűkebb táborunkban, mind a szö­ vetségesekkel. Ez a terv egy keskeny d e ­ militarizált ö v e z e t e t i r á n y o z o t t elő, h o g y e l v á l a s s z a a keleti és a n y u g a i h a d e r ő k e t . N o h a a m e g e g y e z é s szerint a c s ú c s t a l á l ­ kozó célja formálisan a problémák „agnoszkálása", valamint a napirend ki­ d o l g o z á s a és e l ő k é s z í t é s e lett v o l n a a t o ­ vábbi t á r g y a l á s o k h o z , ezt a feltételt, a m e l l y e l az a m e r i k a i elnököt rávettük, h o g y a t a l á l k o z ó n részt v e g y e n , c s e n d e s m e g e g y e z é s s e l félretettük, m i v e l h a l l g a ­ t ó l a g o s a n feltételeztük, h o g y a k o n f e r e n ­ c i a t a r t a l m a é s f o r m á j a n y í l t vita tár­ g y a lesz. Június 16-án Macmillan New ba utazott, hogy tárgyaljon szel*

York­ Dulles­

J ú n i u s 19-én San F r a n c i s c ó b a r e p ü l ­ tünk, m e r t azt r e m é l t e m , itt l e h e t ő s é g e m l e s z találkozni régi b a r á t o m m a l , E i s e n howerrel. De kölcsönös sajnálatunkra egyetlen alkalom sem mutatkozott erre a n é l k ü l , h o g y ne z a v a r j u k m e g a z ü n n e ­ p é l y e s c é l r a ö s s z e g y ű l t s o k á l l a m f ő t és külügyminisztert. Mégis a megérkezésün­ ket k ö v e t ő n a p r e g g e l é n 8 óra k ö r ü l Eisenhower felhívott engem a szállodá­ ban... A kapcsolatfelvétel n e m volt ugyan n a g y o n m é l y . D e kötetlen v o l t . Este a S a n F r a n c i s c ó - i híres U n i o n Clubban vacsorát rendeztek amelyen, m i u t á n m e g v á l a s z t o t t a k tiszteletbeli tag-

nak, a h á z i g a z d a s z e r e p é t t ö l t ö t t e m b e . D u l l e s , M o l o t o v , P i n a y és é n teljesen m a ­ gunkban, csupán a tolmácsok jelenlété­ b e n vacsoráztunk e g y általam lefoglalt magánteremben. Furcsa gyülekezet volt e z e b b e n a híres, v a l ó b a n k o n z e r v a t í v k ö r n y e z e t b e n . V a c s o r a után á t m e n t ü n k e g y m á s i k t e r e m b e , a h o l h o z z á n k csatla­ koztak tanácsadóink; ezeknek számát v a ­ lamennyi félnél háromra korlátoztuk. A m i n d a n n y i u n k t ó l alig v á r t m e g b e s z é ­ lés, a m e l y é r t én ezt a s o k - s o k m é r f ö l d e s utat m e g t e t t e m , k u d a r c o t — v a g y l e g a ­ l á b b i s v i s z o n y l a g o s k u d a r c o t — vallott. M o l o t o v tréfás h a n g u l a t b a n v o l t . T ö b b é k e v é s b é e l f o g a d t a a júliusi t a l á l k o z ó r a v o n a t k o z ó n e k i b e m u t a t o t t összes ü g y ­ r e n d i tervet, d e a z u t á n azzal a kéréssel állt elő, h o g y az e g é s z e t a h á r o m n a g y ­ k ö v e t t á r g y a l j a m e g e g y m á s k ö z ö t t és a w a s h i n g t o n i k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m m a l . Ez d ü h b e gurította P i n a y - t . V é g e r e d m é n y ­ ben a négyórás megbeszélés kudarc volt (a fordítási eljárás o l y a n lassú és b o n y o ­ d a l m a s ) . A z e m b e r e k k i n t az u t c á n azt hitték, h o g y a v i l á g sorsát intézzük, mi pedig s e m m i s é g e k körül hadakoztunk. Eden

„három

összetevő"-je

A c s ú c s é r t e k e z l e t színtere k é s z e n állt A n y u g a t i v e z e t ő k számtalan t e r v e t és t e r v v á l t o z a t o t vitattak m e g . M i n d e n e s e t r e m e s s z e j u t o t t u n k ez é r t e k e z l e t n e k attól a kezdeti elképzelésétől, mely szerint egyetlen célja a különböző problémák „agnoszkálása", nem pedig k o m o l y erő­ feszítést tenni a z o k m e g o l d á s á r a . E d e n f e j é b e n m á r tisztán m e g f o g a m ­ zott a gondolat, hogy a kollektív javas­ l a t n a k h á r o m ö s s z e t e v ő b ő l kell állnia. A d e m i l i t a r i z á l t ö v e z e t mellett, m e l y e t m e g ­ h a t á r o z o t t feltételek a l a p j á n kell m a j d k i j e l ö l n i , l é t e z n i e kell e g y — E u r ó p a b i ­ zonyos területeire v o n a t k o z ó — fegyver­ k o r l á t o z á s i t e r v n e k is. Ez m a g á b a f o g l a l ­ n a e g y m e g e g y e z é s a l a p j á n létrejött p l a f o n á l á s t , és — a m e n n y i b e n lehetséges — a z e l l e n ő r z é s v a l a m i l y e n általános r e n d ­ szerét, m e r t a l e f e g y v e r z é s és a f e g y ­ verkorlátozás bármilyen formája mind a z ellenőrzést, m i n d a f e l ü g y e l e t e t m e g ­ k ö v e t e l i . A z „ E d e n - t e r v " h a r m a d i k része a z e u r ó p a i b i z t o n s á g i e g y e z m é n y t tartal­ mazta, m e l y részint hivatalos a k c i ó n , r é ­ szint b i z t o s í t é k o k o n alapult. A h i v a t a l o s a k c i ó á l t a l á b a n a k é t első j a v a s l a t r a ter­ j e d n e ki. N o h a b r i t k o l l é g á i n k is e l é g e d e t l e n e k v o l t a k , m é g m e g kellett g y ő z n i az a m e r i ­ kaiakat, a k i k n a g y o n m a k a c s u l r a g a s z ­ kodtak elhatározásukhoz, hogy szilárdan

kitartanak a csúcstalálkozó hivatalos m e g h í v ó j á n a k feltételei m e l l e t t . Én ú g y é r e z t e m , ezt a kérdést c s a k m a g a a m i ­ n i s z t e r e l n ö k és az e l n ö k k é p e s m e g o l d a n i ; m é g i s b i z o n y o s r a v e t t e m , h o g y az e s e ­ m é n y e k t é n y l e g e s n y o m á s a és a t á r g y a ­ l á s o k irányítása m e g o l d j a m a j d n é h á n y nehézségünket. Például n e m kifogásolta senki, h o g y m e g v i t a s s u k e g y k é r d é s szá­ mos különböző jellegű megoldását, fel­ t é v e , ha e z e k e t m i n t „ s z e m l é l t e t é s i m ó ­ d o k a t " v e t j ü k fel, é s n e m v o n j á k m a g u k után az e g y i k v a g y m á s i k m e g o l d á s m e l ­ letti elkötelezettséget. E z a dullesi g o n ­ d o l k o d á s i m ó d e g y i k furcsa, tipikus p é l ­ d á j a v o l t . Én m a g a m t e r m é s z e t e s e n a m e l ­ lett k a r d o s k o d t a m , h o g y m i u t á n s z e m l é l ­ tető p é l d á k s z a b a d o n f e l v e t h e t ő k , s z ü k s é ­ ges, h o g y a k o r m á n y f ő k v a l a m i l y e n s z ö ­ veget szerkesszenek a külügyminiszterek számára, a m e l y i r á n y m u t a t ó u l s z o l g á l h a t azok további munkájában. Például egy tanulmányt szerkeszthetnének arról, h o ­ gyan lehetne megvalósítani Németország egyesítését anélkül, h o g y az k e d v e z ő t l e ­ nül befolyásolná a Szovjetunió bizton­ ságát. Bár megegyeztünk abban, hogy a meg­ beszélés főkérdései: Németország problé­ m á i a leszerelés é s O r o s z o r s z á g , v a l a m i n t a n y u g a t i h a t a l m a k k a p c s o l a t a i lesznek, mégis a Távol-Kelet veszedelmei mindig ott s e t t e n k e d t e k a h á t t é r b e n . S o k b e s z é l ­ g e t é s ü n k során e z e k v o l t a k az e l m é l k e ­ d é s f ő p r o b l é m á i és a n y u g a t i h a t a l m a k beszédtémái. G e n f k e d v e z ő feltételeket nyújtott. M e ­ leg v o l t , d e n e m túl n a g y , a v i l l á k , a m e l y e k b e n a n a g y e m b e r e k el v o l t a k s z á l l á s o l v a , k é n y e l m e s e k és h ű v ö s e k v o l ­ tak. E d e n , E i s e n h o w e r és D u l l e s m i n d ­ n y á j a n k ü l ö n h á z b a n laktak. E z e k e t te­ k i n t é l y e s genfi p o l g á r o k t ó l v e t t é k b é r b e . Faure, a f r a n c i a m i n i s z t e r e l n ö k és a franciák valamennyien külön villát fog­ l a l t a k el n e m m e s s z e az e l n ö k lakásától. A z o r o s z o k n a k kissé t á v o l a b b , a v á r o s o n k í v ü l v o l t n a g y t e l e p ü k . Én m i n t k i s e b b rangú, s z á l l o d á b a n l a k t a m , a hires Beau Rivage-ban. U g y a n i t t k a p o t t elszállásolást külügyi hivatalunk legtöbb tanácsadója. V o l t v a l a m i m e g n y u g t a t ó e n n e k az é p ü ­ l e t n e k t ö m ö r és c i r k a l m a s e d w a r d i d í s z í ­ tésében. A c s ú c s é r t e k e z l e t n a g y i z g a l m a t keltett és szép r e m é n y e k e t fakasztott szerte a v i l á g o n . Ez v o l t az első i l y e n s z e r ű ö s s z e ­ j ö v e t e l a h á b o r ú v é g e óta és a m i ó t a a világ végzetesen m e g o s z l o t t . . . Olyan lég­ k ö r b e n ült ö s s z e — e r r e m á r alig e m l é ­ k e z ü n k — , a m e l y b e n az a t o m f e g y v e r e k e r e j é n e k első r e v e l á c i ó j a elterjedt, a l a p o s r i a d a l m a t , sőt r é m ü l e t e t k e l t v e , a m i c s a k

idő m ú l t á v a l e n y h ü l t . E i s e n h o w e r e l n ö k ­ n e k — az e g y e s ü l t h a d s e r e g e k e t v e z e t ő tábornoknak — személyes megjelenését a t a l á l k o z ó n j ó j e l n e k tekintették. I s m e r e ­ tes, m e n n y i r e tisztelték ő t az é l v o n a l b e l i orosz hadvezérek. Ha a szovjet kormány r é s z é r ő l n e m v o l t j e l e n o l y a s v a l a k i , aki Sztálin t e k i n t é l y é n e k örvendett, mégis r e m é n y v o l t arra, h o g y e n y h é b b r e n d ­ szerben kialakulhat a megbékélés lég­ köre. V a s á r n a p , a k o n f e r e n c i a előtti nap r e g g e l é n r ö v i d g y ű l é s t tartattunk a z e l ­ nök villájában. A z elnök j ó hangulatban v o l t , és m i e l ő t t a m e g b e s z é l é s m e g k e z ­ d ő d ö t t v o l n a , e n g e m k ü l ö n r ö v i d sétára hívott, de inkább régi, m i n t mostani p r o b l é m á i n k r ó l beszélt. A z értekezletet v i l l á j á n a k könyvtárá­ b a n tartottuk. E d e n m e g én F a u r e és P i n a y , az e l n ö k é s D u l l e s , v a l a m i n t m i n d ­ e g y i k f é l r é s z é r ő l k é t - k é t t a n á c s a d ó vett részt (a m i e i n k k ö z ü l K i r k p a t r i c k és Normann Brook). A z elnök beszéde vagy i n k á b b a n n a k k i v o n a t a sorra j á r t a j e l e n ­ levők k ö z ö t t . . . A francia miniszterelnök, Faure részle­ tesen kifejtette eszméit. Németország kérdésével n e m sokat törődött, elsősor­ ban azon volt — n e m tudni, b e l - v a g y külpolitikai o k o k b ó l — , h o g y a l e s z e r e l é s ­ b e n é r j e n el v a l a m i l y e n haladást. A l a p o s t e r v e t d o l g o z o t t ki, s e b b e n e g y n e m z e t k ö z i testület felállítását i r á n y o z t a e l ő ; szerinte i d e k e l l e n e mindannyian befizetnünk a leszerelés következtében m e g t a k a r í t o t t összegeket. E p é n z t a z u t á n i s m é t szétosztanák az „ e l m a r a d t terüle­ tek" f e l s e g é l y e z é s é r e . A z t állította, h o g y e z a fizetési kötelezettség lehet az igazi g a r a n c i a arra, h o g y a leszerelés v a l ó b a n m e g t ö r t é n i k . S e m az a m e r i k a i a k , s e m az a n g o l o k n e m l e l k e s e d t e k érte. S z e r e n c s é r e az á l l a m k i n c s t á r k é p v i s e ­ lői n e m v o l t a k v e l ü n k , és í g y u d v a r i a s a n , h a n e m is őszintén, e g y e t é r t e t t ü n k e s z ­ méivel. Ezután E i s e n h o w e r a d t a e l ő e l g o n d o ­ lásainak körvonalait, de n e m bocsátko­ zott r é s z l e t e k b e , mivel szükségképpen m é g a h h o z a z a m e r i k a i f e l f o g á s h o z tar­ totta magát, m e l y szerint n e m „ t e r v e k e t " , hanem csak „szemléltető javaslatokat" terjesztünk e l ő . M i v e l P i n a y s z á m á r a f o r ­ d í t a n i kellett (Faure t u d o t t v a g y l e g a ­ l á b b i s értett a n g o l u l ) , ez a m e g b e s z é l é s lefoglalta az e g é s z d é l e l ő t t ö t . Mindannyian az elnöknél villásreggeliz­ tünk. F ö r t e l m e s é t k e z é s v o l t , n a g y hús­ darabok narancslekvárral és dzsemmel, f i l i p p i n ó k s z a b d a l t á k és s z o l g á l t á k f e l . A franciák el v o l t a k k é p e d v e .

A konferencia másnap délelőtt negyed tizenegykor kezdődött. A gyűlésteremhez — az e g y k o r i N é p s z ö v e t s é g é p ü l e t é h e z — v e z e t ő út zsúfolásig m e g t e l t b á m é s z k o ­ dókkal, rendőrökkel. A gyűlésterem, mi­ h e l y t b e l é p t ü n k , b o r z a l o m m a l töltött el. A szereplőket derékszögben elhelyezett a s z t a l o k h o z ültették, d e a z a s z t a l o k k ö ­ zötti tér a k k o r a v o l t m i n t e g y k i s e b b m é ­ retű ö k ö l v í v ó szorító. M a g á t ezt a k ü z d ő p o r o n d o t is p a d - é s s z é k s o r o k v e t t é k k ö ­ rül, a m e l y e k e t , f e l t e h e t ő e n a t a n á c s a d ó k s z á m á r a h e l y e z t e k el, d e ú g y láttam, h o g y az é r d e k l ő d ő k t ö m e g e f o g l a l t a el. A falakat t e r j e d e l m e s , alig érthető, a v i ­ lág v é g é t v a g y a t i t á n o k harcát, v a g y talán a szabin n ő k elrablását, v a g y m i n d h á r o m egyvelegét ábrázoló freskók díszítették. N e m t u d t a m e l k é p z e l n i e l ­ rendezést, a m e l y kevésbé járulhatott v o l ­ na hozzá a bensőséges v a g y a hasznos tárgyalásokhoz, mint ez. A konferencia egész h i v a t a l o s része e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a s z ó n o k i b e s z é d e k s o r o z a t á v á fajult. C s a k amikor a kormányfők vagy a külügymi­ n i s z t e r e k e g y külső kis t e r e m b e n talál­ k o z t a k zárt ülésen, k e r ü l h e t e t t s o r k o ­ moly megbeszélésre. A z o r o s z o k a t B u l g a n y i n , M o l o t o v és H r u s c s o v k é p v i s e l t e ; a f ő m e g b í z o t t lát­ szólag B u l g a n y i n v o l t . A h i v a t a l o s b e ­ s z é d e k b e t ö l t ö t t é k az e g é s z n a p o t . B u l ­ ganyin m o d o r a barátságos, d e lényegé­ ben mégis inkább merev volt. Eisenhower m o n d o t t n é h á n y s z é p szót, és azt j a v a ­ solta, h o g y a k ü l ü g y m i n i s z t e r e k t a l á l k o z ­ z a n a k m á s n a p r e g g e l , és d o l g o z z a n a k ki e g y n a p i r e n d i javaslatot. A kormányfők délután ismét találkoz­ tak. B e n y o m á s a i m a t a n n a k i d e j é n a k ö ­ vetkezőkben foglaltam össze: A z első m e n e t : EDEN: Mi van a biztosítékokkal? BULGANYIN: Erősek vagyunk, nincs szükségünk biztosítékokra. T ö r ö l j é k el a N A T O - t . A Z E L N Ö K : B i z t o s í t o m Önt, h o g y a N A T O a békét szolgálja. F A U R E : E g y e s í t e n ü n k kell N é m e t o r ­ szágot. Második menet: E D E N : Ö n azt állítja, h o g y n i n c s szüksége biztosítékra. Miért ja­ v a s o l j a az e u r ó p a i e g y e z m é n y t ? BULGANYIN: Töröljék el a N A T O - t . T ö b b é egy szót sem N é ­ metországról. A Z E L N Ö K : Én e l m o n d t a m a m a ­ g a m szerepét.

EDEN (közbeszólva): Németország kérdése nincs kimerítve. G o n d o l ­ koznunk kell erről. B U L G A N Y I N : T é r j ü n k át a z e u r ó ­ pai b i z t o n s á g k é r d é s é r e . FAURE: Rendben v a n , d e a két kérdés egymásba kapcsolódik. Ezután m i n d n y á j a n e l t á v o z t u n k . M i n d ­ ez m i n t e g y h á r o m órát v e t t i g é n y b e . Mivel soha korábban ehhez hasonló é r t e k e z l e t e n n e m v e t t e m részt, k i v é v e a b é c s i találkozót, aggasztott a n a g y i d ő ­ pazarlás, d e K i r k p a t r i c k megnyugtatott, h o g y ez a b e v e t t f o r m a . Sőt, a n a p i r e n d r e vonatkozó viták n é m e l y k o r igazán nagy j e l e n t ő s é g ű e k , é s n e m c s u p á n a felszínt érintik. P é l d á u l , a m i n t e r r e E d e n e m l é ­ keztetett, a p o t s d a m i é r t e k e z l e t e n a n a p i ­ r e n d e t a z o l a s z és az o s z t r á k b é k e k ö t é s ­ sel e g y ü t t d o l g o z t á k ki, m i n t a n n a k első két pontját. Ezt k ö v e t ő e n a z o r o s z o k n e m voltak hajlandók Ausztriáról tárgyalni m i n d a d d i g , a m í g az olasz b é k é t m e g n e m kötötték. A végnélküli beszédek elviselhetetlenül fárasztók lettek v o l n a , ha n i n c s g y a k r a n szünet, a m i k o r együttesen b e s é t á l t u n k a r e m e k b ü f é b e , h o g y i g y u n k v a l a m i t . Itt mindenki j ó k e d v ű volt, sokat k e d v e s ­ kedtünk egymásnak és barátságosak v o l ­ tunk. A z első este a m i n i s z t e r e l n ö k m e g h í v t a az o r o s z o k a t v i l l á j á b a v a c s o r á r a . K i f e j e ­ zetten a n g o l — o r o s z t a l á l k o z ó v o l t ez, és m e g m o n d o t t u k az o r o s z o k n a k , h o g y k o ­ m o l y a n a k a r u n k tárgyalni, a m i t ő k lát­ ható helyesléssel fogadtak. Küzdelem javaslat

a határozati elkészítéséért

E d e n r a g y o g ó a n irányította az egész találkozót mind a vacsorán, mind pedig utána e l b ű v ö l ő kedvességet t a n ú s í t o t t . . . A m i k o r j ú l i u s 21-én a z e g é s z k o n f e ­ r e n c i a k ö z g y ű l é s r e ült ö s s z e , az e l n ö k i tisztet B u l g a n y i n töltötte b e , és hosszú beszéddel nyitotta meg. N o h a tulajdon­ képpeni tárgya a lefegyverzés volt, a valóságban az európai biztonságról, a N A T O - r ó l és m i n d e n e g y é b r ő l beszélt. S ő t e g y új e u r ó p a i e g y e z m é n y s z ö v e g é ­ v e l is e l ő h o z a k o d o t t , a m e l y n e k a N A T O és a v a r s ó i s z e r z ő d é s k ö z ö t t k e l l e n e é l e t ­ b e lépnie. Azután átváltott a vita tárgyá­ h o z k ö z e l e b b á l l ó új t é m á r a . D e t e r v e előirányozta a nukleáris fegyverek azon­ nali m e g s e m m i s í t é s é t minden hathatós ellenőrzési rendszer nélkül, emiatt hoz­ zájárulása n e m v o l t k ü l ö n ö s k é p p e n ér­ tékes.

Ezután E i s e n h o w e r b e s z é l t — b e s z é d e b á r n a g y o n m e g h a t ó v o l t , n e m tartozott szorosan a tárgyhoz. A z t javasolta, hogy a vasfüggöny mindkét oldalán nyissanak m e g mindent, hogy bárki ellenőrzést gya­ k o r o l h a s s o n . N y i l v á n v a l ó , az e l n ö k e n n e k a drámai javaslatnak nagy jelentőséget t u l a j d o n í t h a t o t t , d e a sorsa az lett, h o g y az o r o s z o k , m i u t á n visszatértek M o s z k ­ v á b a , elutasították. E i s e n h o w e r azt hitte, h o g y a k ö l c s ö n ö s légi e l l e n ő r z é s s z á m á r a biztosított l e h e t ő s é g e k v a l ó s á g o s e l ő r e ­ h a l a d á s t j e l e n t e n é n e k az igazi b i z t o n s á g érzete f e l é . Ezután E d e n tett e g y m á s i k szerény, de gyakorlati javaslatot. M i é r t n e v o n a t k o z h a t n a az e l l e n ő r z é s e l ő s z ö r 100, a z u t á n 200 m é r f ö l d r e és í g y tovább, és miért ne szolgálhatna kiin­ dulópontul a jelenlegi határ? Elmélkedve ezeken a diplomáciai szín­ falak mögött megbúvó realitásokon, K i r k p a t r i c k n a k ezt az írásos m e g j e g y z é s t n y ú j t o t t a m át: „ A z atomfegyver megszüntetése most egész Európában rémületet keltene." M e r t e g y r e t ö b b e t és t ö b b e t k e z d t e m gondolni arra a különös tényre, hogy a b é k é t az a t o m f e g y v e r e k m e g ő r z i k é s n e m veszélyeztetik. Ez a p a r a d o x o n elkerül­ h e t e t l e n ü l z a v a r t o k o z o t t és n a g y m é r t é k ­ ben érvénytelenítette a lefegyverzésre k é ­ sőbb felhozott érveket. A k ö v e t k e z ő n a p , július 22-én r e g g e ­ lire E d e n v i l l á j á b a n g y ű l t ü n k össze. Ott v o l t D u l l e s , é s v a l ó s á g g a l e g é s z b e n falta a főtt t o j á s o k a t . . . R á a k a r t u k v e n ­ ni, h o g y b e s z é l j e n . . . D e ő f o l y t o n evett, és o l y a n lassan beszélt, h o g y k e v é s d o l g o t v e t t ü n k ki b e l ő l e , a m e l y e t azelőtt n e t u d ­ tunk volna. A k ü l ü g y m i n i s z t e r e k , a m i k o r az i r á n y ­ v o n a l n a k m e g f e l e l ő e n r e g g e l találkoztak, v a l ó b a n é r t e k el b i z o n y o s előhaladást. Megegyeztek az európai biztonság irányelvének szövegében. Megegyeztek a Németországra vonatkozó szövegben, ki­ v é v e N é m e t o r s z á g keleti é s nyugati k o r ­ m á n y a i n a k részvételi „ j o g á t " illetően. A z ilyesmit Adenauer sohasem fogadta v o l ­ n a el M i n d e z s o k i d ő t elfecsérelt. V a l ó b a n , a m i k o r az óra m u t a t ó j a túljutott a déli 1-en, P i n a y , a k i n e k ez v o l t a z első ta­ pasztalata az o r s z á g t á r g y a l á s i t e c h n i k á ­ r ó l , n a g y o n z a v a r b a jött. M o l o t o v i n g e r ­ k e d v e azt j a v a s o l t a , h o g y fél h á r o m k o r i s m é t t a l á l k o z z u n k . Ez a kilátás P i n a y számára b e t ö l t ö t t e a mértéket, és M o l o t o v v a l s z e m b e n fél n é g y e t j a v a s o l t . A m i e n g e m illet, e l i s m e r t e m , h o g y a franciákhoz v a g y o k hivatalos ebédre, és már alig várom, de úgy véltem, délután

3 óra megfelelne. M o l o t o v ekkor így szólt: „ M a c m i l l a n m i n d i g k o m p r o m i s z szumokat köt — és hozzá még jókat, le­ g y e n hát d é l u t á n 3 óra." Ebben megegyeztünk. A francia villásreggeli kétségkívül fen­ séges v o l t . F e l o l d ó d o t t és v i d á m l é g k ö r ­ b e n folyt le. A vendéglátó hölgyek Cla­ rissa, D o r o t h y és M m e F a u r e v o l t a k . A f r a n c i á k n e m felejtették el a f i l i p p i n ó k nál szerzett tapasztalataikat és k i t ű n ő f o ­ gások hosszú sorával szolgáltak, h o z z á h a s o n l ó k i v á l ó m i n ő s é g ű b o r o k k a l . A régi világ kifinomult ízlését mutatták be, m i n d a keleti, m i n d a n y u g a t i új v i l á g g a l szemben. Ezután n e h é z n a p u n k v o l t , k e v é s e r e d ­ ménnyel. A külügyminiszterek és k o r ­ m á n y f ő k k ö z ö s g y ű l é s é t c s a k este n e g y e d kilenckor fejeztük be. A z angol delegá­ c i ó azután részt v e t t a z o n a v a c s o r á n , m e l y e t az o r o s z o k r e n d e z t e k tiszteletükre. A l é g k ö r h a n g u l a t o s és k ö n n y e d v o l t . A z o r o s z o k n a g y v e n d é g e s k e d ő k : é l v e z i k az ö s s z e j ö v e t e l e k e t . M i is a m a g u n k részéről minden formában kedveskedtünk, majd pohárköszöntők hangzottak el a múlt há­ b o r ú r ó l , a bajtársiasságról, az e l j ö v e n d ő együttműködésről, érzelmes csevegéssel tarkított b e s z é d e k . . . Z s u k o v m a r s a l l is j e l e n v o l t ; a k t í v k a ­ tona, aki e g y a r á n t szolgálhatott v o l n a a régi o r o s z é s a b r i t h a d s e r e g b e n . E z e n a v a c s o r á n h í v t a m e g E d e n B u l g a n y i n t és Hruscsovot a következő tavaszra. A meghívást láthatóan őszinte ö r ö m m e l f o ­ gadták... Bizonyos értelemben a konferencia m u n k á l a t a i ezzel b e f e j e z ő d t e k . A l e g t ö b b , a m i t tenni lehetett, c s u p á n az v o l t , h o g y

a külügyminiszterek megegyezzenek egy k é s ő b b i , az é v f o l y a m á n t a r t a n d ó t a l á l ­ k o z ó i r á n y v o n a l a i b a n . A n a g y o n hosszú n a p v é g é n m e g e g y e z é s j ö t t létre a b b a n a formában, ahogyan én azt eredetileg ja­ v a s o l t a m : a z e u r ó p a i b i z t o n s á g o t és a n é m e t egyesítést e g y e t l e n c i k k e l y b e n f o g ­ laltuk össze. Talán é p p e n ilyen jelentős­ n e k é r t é k e l h e t ő a z is, h o g y a l e f e g y v e r z é s irányelvét elfogadható formában jóvá­ h a g y j á k . A v é g s ő m e g b e s z é l é s e k zárt ü l é ­ sen f o l y t a k . A z o r o s z o k m o s t k é s z e k v o l ­ tak arra, h o g y k i f o g á s o l j á k a s z ö v e g c s a k n e m m i n d e n szavát, és v o l t a k k é t s é g ­ beejtő pillanatok, a m i k o r az e l n ö k látha­ t ó a n o l y a n h e l y z e t b e került, a m e l y b ő l n e m v o l t visszaút. D e ö t ó r á r a m i n d e n t e l v é g e z t ü n k , a m i lehetséges v o l t . C s a k az m a r a d t hátra, h o g y a n a g y t e r e m b e n m e g ­ tartsuk a h i v a t a l o s k ö z g y ű l é s t , a m e l y e t fél hétre t ű z t ü n k ki. A z e l n ö k i tisztet F a u r e töltötte b e , és e l ő s z ö r Edennek a d o t t szót, a k i n e k b e s z é d e r ö v i d é s p o n ­ tosan o d a i l l ő v o l t . U t á n a B u l g a n y i n k ö ­ vetkezett... A z e l n ö k n a g y o n m é r g e s v o l t , de c s a k egyetlen szemrehányó mondatot engedett m e g magának, s utána nemesveretű rö­ v i d b e s z é d e t tartott. Ezzel a hat n a p o n át a t á r g y a l ó asztal­ nál és a kulisszák m ö g ö t t f o l y ó m e g f e s z í ­ tett m u n k a után az é r t e k e z l e t v é g e t ért. A z e l n ö k és D u l l e s e g y e n e s e n a r e p ü l ő ­ t é r r e m e n t e k ; mi e l b ú c s ú z t u n k a f r a n ­ c i á k t ó l , és v i s s z a t é r t ü n k v a c s o r á z n i . Bevezette, a és fordította

részleteket válogatta

Bodor

András

HAZAI TÜKÖR Székelyudvarhely művészeti élete Tárgyilagos ismertetést adunk közre egy kisváros — a ma 20 000 lélek­ számú Székelyudvarhely municípium — élénk művészeti életének százados előz­ ményeiről. Bár a szerző az önképzés és műkedvelés intézményes kereteit he­ lyezi előtérbe helytörténeti visszatekintésében, az adatokon át kiütköznek azok a tartalmi ellentmondások is, melyek a főleg egyházi jellegű kulturális hagyo­ mányokkal a század eleje óta felerősödő polgári haladó, népi demokratikus és munkásmozgalmi törekvéseket állították szembe, majd a mi időszakunkban — a szocializmus gazdasági és művelődési berendezkedése során — a modern ember kulturális eszmélkedésének adnak helyet. Amennyire érdekesek és helyt­ állóak tehát a keret- és formai folytonosságok (mert általános értelemben ter­ mékeny érdeklődést biztosítottak és továbbítottak a közéletben a művelődés iránt), olyannyira időszerű feladatként áll elénk a különböző kulturális szintek tartalmi szembesítése és szociológiai elemzése, annál is inkább, mert éppen a hagyományokban rejlik a ma kiküszöbölendő vagy felerősítendő elemek, vagyis a ma tisztázandó kérdések gyökérzete. Ügy gondoljuk, e kis-monográfia közlésével elősegítjük egy esedékes és korszerű művelődéstörténeti elemzés ki­ bontakozását. KORUNK

G y ö k é r t e l e n fa n e m hajt v i r á g o t . E v á r o s m ű v e l ő d é s i é l e t é n e k mai g a z d a g t e r m é s é b e n f ö l l e l h e t j ü k a t á v o l i m ú l t a t is, a m e l y b ő l k u l t ú r á j a v i h a r á l l ó a n k i b o n t a ­ kozott. S z é k e l y u d v a r h e l y n e k s o h a s e m v o l t a k színházai, o p e r a h á z a i , s z i m f o n i k u s z e n e ­ karai, képtárai. V o l t a k a z o n b a n iskolái, a m e l y e k m á r é v s z á z a d o k k a l ezelőtt v i l á g í ­ tottak. 1593: a v á r o s b a n l e t e l e p e d e t t j e z s u i t á k k ö z é p i s k o l á t a l a p í t a n a k . 1670: a r e f o r ­ m á t u s o k l e r a k j á k e g y új k ö z é p f o k ú tanintézet a l a p j a i t . A n é h á n y s z á z l e l k e t s z á m l á l ó település sok jeles gondolkodóval büszkélkedhetett; többségük nyugati egyetemeken végzett, v i l á g j á r t e m b e r , a k i k m e g k í s é r e l t é k k i a l a k í t a n i az iskolai színjátszást, l e ­ r a k n i az i r o d a l m i é s zenei é l e t a l a p k ö v e i t . S z a b ó D e z s ő a „ G o r k i j - h a n g u l a t o k és R e m b r a n d t - k é p e k " v á r o s á n a k n e v e z t e S z é k e l y u d v a r h e l y t . Ez a j e l l e m z é s igaz. D e e u r ó p a i m é r t é k szerint K o l o z s v á r is a f e u d á l i s d e r m e d t s é g v á r o s a v o l t a k k o r . Persze, S z é k e l y u d v a r h e l y m ű v e l ő d é s i é l e t e n e m m é r h e t ő s e m e u r ó p a i , s e m k o l o z s v á r i m é r t é k k e l . R e á l i s k é p e t e félreeső, h e ­ g y e k k ö z é szorult t e l e p ü l é s s z e l l e m i é l e t é r ő l c s a k ú g y k a p u n k , h a m i n d e n ö s s z e h a ­ sonlítást k e r ü l v e feltárjuk l e g j o b b j a i n a k kitartó, f á r a d h a t a t l a n k ü z d e l m é t a s z e l l e m világosságáért. A m ű v é s z e t első csíráiról, az é n e k - és zeneoktatás b e v e z e t é s é r ő l a X V I I I . szá­ z a d m á s o d i k f e l é b ő l v a n n a k a d a t a i n k . 1768-ban k e r ü l t a r e f o r m á t u s k o l l é g i u m é l é r e B a c k a m a d a r a s i K i s G e r g e l y , a k i 19 é v e n át n a g y hozzáértéssel v e z e t t e az iskolát. M i n d e n o s z t á l y b a é n e k t a n í t ó t n e v e z e t t ki, és biztosította a hangszeres z e n e g y a k o r ­ lást. A z ő n e v é h e z f ű z ő d i k az első é n e k k a r , a H á r m o n i a l é t r e h o z á s a ( G ö n c z i L a j o s : A székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium múltja és jelene, 1893).

1797-ben j ö t t a k o l l é g i u m h o z Szigheti G y u l a M i h á l y , aki n a g y b a r á t j a v o l t a színjátszásnak, s M a r o s v á s á r h e l y e n t ö b b s z ö r játszott i s k o l a d r á m á k b a n . A z U d v a r ­ helyen g o n d o s a n á p o l t kéziratai k ö z ö t t t ö b b d r á m a f o r d í t á s a é s ö n á l l ó d r á m a i a l k o ­ tása őrzi a s z í n p a d s z e n v e d é l y e s s z e r e t e t é n e k e m l é k é t . 1801-ben m e g t e r e m t i az is­ kolai színjátszást. Ez m á r n e m a h a g y o m á n y o s i s k o l a d r á m a , h a n e m a világi s z í n ­ m ű i r o d a l o m t e r m é k e i n e k d i á k - s z í n p a d o k o n v a l ó e l ő a d á s a . 1805-ben kelt j e l e n t é s é ­ ben írja S z i g h e t i : „ M e g h a t á r o z t a t o t t , h o g y m i n d e n e s z t e n d ő b e n kétszer, a c a n i c u l a v é g é n s a diligentia k e z d e t é n az e d d i g v a l ó m ó d szerint j á t é k o k tartassanak." K i s Ferenc, aki az 1845—1881 közötti i d ő s z a k b a n v e z e t t e a k o l l é g i u m o t , ezt írja: „ a k ö ­ teles t a n t á r g y a k m e l l e t t r é g ó t a v i r á g z o t t m i n d i g t a n o d á n k k ö r é b e n a hangászat (hár­ m o n i a ) , a zenészet (muzsika). A z e n e k a r 1838-ban a l a k u l t " (Kis F e r e n c : A SzékelyUdvarhelyi Ev. Ref. Collégium története, 1873). A k a t o l i k u s g i m n á z i u m é n e k k a r a l e g e l ő s z ö r 1856-ban s z e r e p e l t a z é v z á r ó ü n ­ n e p é l y e n „ a l e g s z e b b é s l e g k i v á l ó b b n é g y e s d a l a i v a l " (A Székely-Udvarhelyi Római-Katolikus Föl-gymnásiumnak Első tudosítványa, 1857/58. t a n é v ) . S z á z é v v e l ezelőtt, 1869-ben létrejött a g i m n á z i u m z e n e e g y l e t e is. A X I X . század u t o l s ó n e g y e d é r e esik a v á r o s kulturális életére e r ő s b e f o l y á s t g y a k o r l ó iskolai m ű k e d v e l ő m ű v é s z i m o z g a l o m f e l l e n d ü l é s e . 1875-től b e k a p c s o l ó d i k a v á r o s m ű v é s z e t i é l e t é n e k v é r k e r i n g é s é b e a h e t v e n e s é v e k e l e j é n alapított f ő r e á l ­ iskola zenekara, m a j d 1882-től a d a l k ö r e . E b b e n az i d ő s z a k b a n a h á r o m n a g y i s k o l a m i n d e g y i k é b e n az é n e k k a r o k t a g l é t s z á m a 50—90, a z e n e k a r o k é p e d i g 13—16. É v e n ­ k é n t t ö b b s z ö r is h a n g v e r s e n y e z t e k , é v z á r ó k o n , j ó t é k o n y s á g i e s t é l y e k e n muzsikáltak. E m l í t é s r e m é l t ó , h o g y p é l d á u l a z 1893/94-es t a n é v b e n a k o l l é g i u m é n e k k a r a h á r o m n y i l v á n o s h a n g v e r s e n y t tartott (kettőt S z é k e l y u d v a r h e l y e n , e g y e t S e g e s v á r o n ) , e z e n ­ k í v ü l k i l e n c a l k a l o m m a l lépett k ö z ö n s é g elé, a z e n e k a r p e d i g hétszer. A m ú l t század m á s o d i k felétől e g y r e - m á s r a alakította m e g a t ö b b s é g é b e n k i s ­ i p a r o s , k i s k e r e s k e d ő , tisztviselő é r t e l m i s é g i c s a l á d o k b ó l á l l ó v á r o s i l a k o s s á g a m a g a egyleteit, m ű v é s z e t i i n t é z m é n y e i t . 1868. április 26-án m e g a l a k u l t a D a l á r E g y l e t ( k é s ő b b S z é k e l y D a l e g y l e t ) f é r f i ­ kórus, a m e l y s i k e r e k b e n g a z d a g 100 é v e s fennállása alatt k ö z p o n t j a v o l t a v á r o s k u l ­ turális életének. M e g a l a k u l á s a u t á n n é h á n y é v r e m á r j e l e n v a n a k o l o z s v á r i d a l o s ­ ü n n e p é l y e n , 1892-ben B u d a p e s t e n e l n y e r i a N e m z e t i Z e n e d e n a g y d í j á t . 1894-ben sikert arat F i u m é b a n . S e r l e g e t n y e r 1912-ben a b u d a p e s t i , 1928-ban a segesvári, 1935-ben a m a r o s v á s á r h e l y i o r s z á g o s d a l o s v e r s e n y e n . T ö b b n a g y s i k e r ű h a n g v e r s e n y t tartott E r d é l y k ü l ö n b ö z ő v á r o s a i b a n é s f ü r d ő h e l y e i n . Itthon m i n d e n é v b e n m e g r e n ­ dezte h a n g v e r s e n y e i t . C s u p á n 1887—1897 k ö z ö t t 140-szer lépett d o b o g ó r a . 1875-ben m e g a l a k u l t a N ő e g y l e t , n e m s o k á r a az I p a r o s Ö n k é p z ő Egylet, a m e l y e k f i l l é r e s t é l y e i r ő l é v t i z e d e k e n át m e g e m l é k e z i k a h e l y i sajtó. M e g r e n d e z é s ü k b e n s e ­ g é d k e z t e k a tanárok, o r v o s o k , j o g á s z o k , tisztviselők, a k i k előadást, f e l o l v a s á s t tar­ tottak. A m ű v é s z i m ű s o r b a n szavalatok, m o n o l ó g o k , e g y f e l v o n á s o s s z í n m ű v e k , é n e k ­ s z ó l ó k , d u e t t e k szerepeltek. G y a k r a n fellépett a v á r o s i é n e k k a r , k ö z r e m ű k ö d t e k az iskolai é n e k k a r o k és z e n e k a r o k . A különböző jótékonysági egyleteknek, a nőegyleteknek, a polgári ö n k é p z ő k ö r ­ n e k n a g y s z e r e p ü k v o l t a városi m ű k e d v e l ő színjátszás a l a p j a i n a k lerakásában. A múlt s z á z a d m á s o d i k f e l é n e k k e z d e t é t ő l g y a k o r i a k a j ó t é k o n y s á g i m ű k e d v e l ő színházi e l ő a d á s o k . A z Udvarhely c í m ű l a p 1872. j a n u á r h a v i 1. s z á m a két m ű k e d ­ v e l ő s z í n i e l ő a d á s r ó l s z á m o l b e , a m e l y e t a katolikus g i m n á z i u m z e n e k a r á n a k s e g é l y e ­ zésére r e n d e z t e k . B e m u t a t t á k K i s f a l u d y K á r o l y két vígjátékát. A Baloldal című lap 1876. 15. s z á m a a r r ó l a sikerről tájékoztat, a m e l y e t a k o l l é g i u m tanárai r e n d e z é s é ­ b e n a m ű k e d v e l ő s z í n i e l ő a d á s aratott. A z Udvarhelyi Híradó 1877. m á r c i u s 3-i

s z á m a n é g y bérletes m ű k e d v e l ő színházi e l ő a d á s t hirdet. U g y a n e n n e k az é v n e k a v é g é n a r r ó l a d hírt, h o g y a m ű k e d v e l ő k K i s f a l u d y K á r o l y Csalódások című vig­ j á t é k á t a d t á k elő. G y a k r a n k ü l ö n b ö z ő e g y l e t e k k ö z ö s s z í n i e l ő a d á s á r a is sor kerül. E g y i l y e n h í r ­ a d á s t o l v a s h a t u n k a Székelyudvarhely c í m ű l a p 1895. m á r c i u s 10-i s z á m á b a n , a m e l y Szigligeti E d e A szökött katona c í m ű n é p s z í n m ű v é n e k b e m u t a t á s á t hirdeti „ a z i p a ­ ros ö n k é p z ő és a d a l e g y l e t k e b e l é b ő l a l a k u l t színházi m ű k e d v e l ő társaság" e l ő a d á ­ sában. S z á z a d u n k első f e l é b e n az első v i l á g h á b o r ú kitöréséig e g y r e g y a k o r i b b a k a m ű ­ k e d v e l ő színházi e l ő a d á s o k , h a n g v e r s e n y e k , i r o d a l m i m a t i n é k . A S z é k e l y D a l e g y l e t és a z i s k o l á k r e n d s z e r e s h a n g v e r s e n y e i n k í v ü l g y a k r a n f e l l é p a tízévi stagnálás után 1898-ban ú j j á s z e r v e z e t t P o l g á r i Z e n e k a r , m a j d a d a l e g y l e t 1912-ben létesült z e n e ­ kara, az 1900-ban m e g s z e r v e z e t t v e g y e s k a r , a z 1902-ben a l a k u l t K a t o l i k u s D a l k ö r és m á s a l a k u l a t o k . A m ű k e d v e l ő művészet kibontakozása és fejlődése korántsem egyenes vonalú. G y a k r a n áll b e h o s s z a b b - r ö v i d e b b i d e i g tartó p a n g á s . 1907-ben p é l d á u l szinte két­ s é g e s n e k t ű n i k a d a l e g y l e t f e n n m a r a d á s a . A v á l s á g a k ö v e t k e z ő é v b e n is tart, ami a r r a készteti a m ű v e l ő d é s i é l e t intézőit, h o g y V á r o s i É n e k - é s Z e n e e g y l e t s M ű k e d ­ velői Társulat címen egyesítsék a műkedvelőket. A következő é v e k b e n beállott f e l l e n d ü l é s n e k az első v i l á g h á b o r ú vetett v é g e t . A húszas é v e k e l e j é n b e k ö s z ö n t a z új v i r á g z á s k o r s z a k a . H a n g v e r s e n y e k , színházi e l ő a d á s o k s o r o z a t a k e z d ő d ö t t . 1921-ben m á r h á r o m m ű k e d v e l ő színházi e l ő a d á s o n és n é g y m ű k e d v e l ő h a n g v e r s e n y e n tapsol a n a g y s z á m ú k ö z ö n s é g . U g y a n e b b e n az é v b e n k e z d ő d i k az i r o d a l m i m a t i n é - s o r o z a t 1925-ben e g y s z í n d a r a b o t é s h á r o m operettet, 1926-ban e g y o p e r e t t e t és n é g y s z í n ­ d a r a b o t , 1927-ben két o p e r e t t e t m u t a t n a k b e a m ű k e d v e l ő k . K i a l a k u l b i z o n y o s m u n ­ k a m e g o s z t á s , i l l e t v e szakosítás az e g y l e t e k és e g y e s ü l e t e k között. A P o l g á r i Ö n k é p ­ ző Egylet, a N ő e g y l e t é s m á s j ó t é k o n y s á g i e g y e s ü l e t e k f ő l e g p r ó z a i m ű v e k , a S z é k e l y D a l e g y l e t é s az 1921-ben a l a k u l t F i l h a r m o n i k u s Társaság m ű k e d v e l ő i p e d i g k i z á r ó ­ lag z e n é s d a r a b o k b e m u t a t á s á r a v á l l a l k o z n a k . K ö z ö s o p e r e t t - e l ő a d á s rendezésére is v a n p é l d a . 1922-ben a F i l h a r m o n i k u s T á r s a s á g és a S z é k e l y D a l e g y l e t e g y ü t t a d j a elő az Iglói diákok c í m ű operettet. A z igényesebb zeneértőknek s e m volt o k u k panaszra. A Székely Dalegylet m ű v é s z i s z í n v o n a l o n folytatja h a n g v e r s e n y e i t , d a l o s estélyeit. A F i l h a r m o n i k u s T á r ­ saság é v e n k é n t l e g a l á b b e g y s z e r új m ű s o r r a l l é p a k ö z ö n s é g e l é . A k é t v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n új j e l e n s é g , h o g y h i v a t á s o s m u z s i k u s o k e l é g g y a k r a n h a n g v e r ­ s e n y e z n e k v á r o s u n k b a n , k ö z t ü k n e m e g y E u r ó p a - s z e r t e i s m e r t m ű v é s z is. J o g g a l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k e b b ő l arra, h o g y a zenei ízlés f o r m á l á s á é r t v é g z e t t m ű k e d v e l ő munka n e m volt hiábavaló. A S z é k e l y u d v a r h e l y m ű v e l ő d é s i életét b e m u t a t ó k é p v á z l a t n e m v o l n a teljes, ha n e m s z ó l n é k a z o k r ó l a n e m e s t ö r e k v é s e k r ő l , a m e l y e k n e k a z v o l t a c é l j u k , h o g y a s z é k e l y l a k t a v á r o s l a k o s s á g a m e g i s m e r j e a r o m á n n é p k u l t u r á l i s értékeit, h o g y b a r á t i k a p c s o l a t l é t e s ü l j ö n a m a g y a r és r o m á n l a k o s o k k ö z ö t t . A h a g y o m á n y o s sza­ b a d l í c e u m i e l ő a d á s o k o n r o m á n e l ő a d ó k is k ö z r e m ű k ö d t e k . U g y a n i t t e l ő a d á s h a n g ­ z i k el E m i n e s c u k ö l t é s z e t é r ő l . 1921-ben a N ő e g y l e t e l ő a d á s s o r o z a t á b a n E m i n e s c u - és A l e c s a n d r i - i s m e r t e t ő s z e r e p e l . A z Á l l a m i L í c e u m „ Ş t . O . Iosif" ö n k é p z ő k ö r e 1925b e n farsangi estélyen e l ő a d t a r o m á n n y e l v e n C a r a g i a l e O noapte furtunoasă című vígjátékát, m a g y a r n y e l v e n p e d i g K i s f a l u d y Három egyszerre című egyfelvonásos darabját. „ A klasszikus z e n e i n t e n z í v m ű v e l é s e és a k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g e k és t á r s a d a l ­ mi r é t e g e k közötti k ö z e l e d é s és h a r m ó n i a e l ő s e g í t é s é é r t — o l v a s s u k a Székely Köz-

élet e g y i k 1924. é v i s z á m á b a n — új zenetársaság alakult." A k ö v e t k e z ő é v b e n b e is m u t a t k o z i k V á r o s i S z i m f o n i k u s Z e n e k a r n é v e n B e e t h o v e n - , H a y d n - m ű v e k k e l . A z e n e k a r tagjai és a szólisták k ö z ö t t e g y a r á n t v a n n a k r o m á n o k é s m a g y a r o k . A k u l ­ turális k ö z e l e d é s , együttes s z e r e p l é s s z á m o s h a s o n l ó m e g n y i l v á n u l á s á v a l t a l á l k o z u n k a jelzett i d ő s z a k b a n .

A m ű v é s z e t e k iránti é r d e k l ő d é s és f o g é k o n y s á g k i a l a k u l á s á b a n r e n d k í v ü l i j e ­ l e n t ő s é g e v o l t a n n a k , h o g y a m ú l t század e l e j é n m e g a l a p o z o t t iskolai m ű k e d v e l é s n e m r e k e d t m e g a k a p u k o n b e l ü l , h a n e m k i l é p e t t az i s k o l á k b ó l , és e g y r e n a g y o b b városi t ö m e g h e z szólt. N e m l e b e c s ü l e n d ő t é n y e z ő a k e d v e z ő f e l t é t e l e k l é t r e j ö t t é b e n , hogy a város megyeszékhely volt, és így a tanárok mellett jelentős számú más entellektüel is s z e r e p e t vállalt a kulturális é l e t b e n m i n t a k t í v m ű k e d v e l ő , i r á n y í t ó v a g y m i n t e g y l e t i v e z e t ő s é g i tag. E m l í t é s r e m é l t ó j e l e n s é g , h o g y a v á r o s é r t e l m i s é ­ gijei felekezeti k ü l ö n b s é g n é l k ü l b e k a p c s o l ó d t a k a k ü l ö n b ö z ő e g y l e t e k b e n k i b o n t a ­ kozó m ű v e l ő d é s i tevékenységbe. A református kollégium és a katolikus gimná­ z i u m tanárai ö s s z h a n g b a n d o l g o z t a k a j ó t é k o n y s á g i e g y l e t e k b e n , a s z a b a d l í c e u m b a n , a d a l e g y l e t e k b e n és z e n e k a r o k b a n . A város szellemi életének állandó izmosodása nagymértékben a h a g y o m á n y ­ tiszteletnek k ö s z ö n h e t ő . M e g l e p ő az a k ö v e t k e z e t e s s é g és állhatatosság, a m e l l y e l f e n n t a r t o t t á k és fejlesztették a b e v á l t m e g h o n o s o d o t t m ű k e d v e l ő é s ismeretterjesztő f o r m á k a t . A z Ipari M u n k á s o k S z a b a d l í c e u m a , p é l d á u l 1898 telétől — két é v i m e g ­ szakítással — a h a r m i n c a s é v e k v é g é i g r e n d s z e r e s e n m e g s z e r v e z t e az e l ő a d á s - c i k l u ­ sokat. A g o n d o s és h o z z á é r t ő v e z e t é s , a r e n d s z e r e s m u n k a , a c é l t u d a t o s s á g a m ű ­ v e l ő d é s i t e v é k e n y s é g á l l a n d ó s u l á s á n a k l e g f ő b b biztosítékai. K i p u h a t o l t á k a k ö z ö n s é g igényét, k í v á n s á g á t , és ezt e g y b e h a n g o l t á k a szükséglettel, a h a l a d á s és a k o r s z e r ű ­ ség k ö v e t e l m é n y e i v e l . H ó n a p o k k a l e l ő r e összeállították a r e p e r t o á r t , és k i j e l ö l t é k a h a n g v e r s e n y e k i d ő p o n t j á t . A c i k l u s m e g k e z d é s e előtt k i d o l g o z t á k a s z a b a d l í c e u m i e l ő a d á s s o r o z a t tematikáját, és azt a hallgatóság t u d o m á s á r a h o z t á k . A z o n n a l át­ v e t t e k m i n d e n o l y a n új f o r m á t , m ó d s z e r t , a m e l y e t a sajátos u d v a r h e l y i k e r e t e k k ö ­ zött és feltételek m e l l e t t a l k a l m a z n i lehetett. N é h á n y n a g y v á r o s u t á n a z e l s ő k k ö ­ zött h o n o s í t o t t á k m e g a s z a b a d l í c e u m i e l ő a d á s s o r o z a t o t S o l y m o s s y E n d r e k o l l é g i u m i tanár k e z d e m é n y e z é s é r e . N e m s o k k a l első feltűnése után, 1911-ben v á r o s u n k tanítói m e g k e z d i k az „ U r á n i a - t í p u s ú " v e t í t ő k é p e s e l ő a d á s o k a t f a l v a k o n . A város szellemi életének irányításában nagy szerepe v o l t a n y o l c évtizeden át, 1872-től 1950-ig m e g j e l e n ő h e l y i h e t i l a p o k n a k , f o l y ó i r a t o k n a k . Hirdettek, m o z g ó ­ sítottak, lelkesítettek, bíráltak, e g y s z ó v a l : s z e r v e z t e k és ízlést f o r m á l t a k . A m ű v é s z i t e v é k e n y s é g f o l y a m a t o s s á g á n a k biztosításáért kiépítették a m ű k e d ­ v e l ő k n e v e l é s é n e k egész r e n d s z e r é t . L e g f ő b b utánpótlás-forrás a z i s k o l a v o l t . A múlt s z á z a d k ö z e p é t ő l s z á m o s a l a p í t v á n y nyújtott a n y a g i a l a p o t a z e n e o k t a t á s f e j l e s z t é ­ séhez. N y i l v á n o s v e t é l k e d ő k ö n kellett a p á l y a d í j é r t m e g k ü z d e n i ö k a d i á k v e r s e n y z ő k ­ n e k . A z i s k o l a i z e n e k a r b a v a l ó b e j u t á s d i c s ő s é g n e k számított. A m a g á n ó r a - a d ó z e ­ n e t a n á r o k s o k s z o r r e n d e z t e k t a n í t v á n y a i k k a l i g é n y e s m ű v e k b ő l összeállított h a n g ­ v e r s e n y t . A s z a b a d l í c e u m i e l ő a d á s o k a t , f e l o l v a s á s o k a t k ö v e t ő kis m ű s o r a s z e r e ­ pelni v á g y ó m u n k á s i f j a k v a l ó s á g o s i s k o l á j a v o l t . A s o k o l d a l ú , t ö m e g e k e t m o z g a t ó m ű v e l ő d é s i élet m i n ő s é g i l e g is elérte azt a szintet, a m e l y — b e t ö l t v e ízlésalakító szerepét — h i d a t v e r t a j e l e n felé, a m a művészetének megértéséhez. A minőséget biztosító tényezők közül elsődleges, hogy a művészi tevékenység irányítói k e z d e t t ő l f o g v a a t a n á r o k v o l t a k . 15 é v i g v e z e t t e p é l d á u l V a j d a E m i l

a v á r o s z e n e i életét, a k i a m e l l e t t ,

h o g y kiváló karmester volt, gazdag

téneti és p u b l i c i s z t i k a i m u n k á s s á g á v a l kulatokban dául

v e z e t ő tisztséget

Solymossy Endre,

töltött b e s o k - s o k t a n á r é s m á s é r t e l m i s é g i ,

Félegyházy Antal,

Á r p á d , V o s z k a István, D o b o s sikereit

Balázs

Embery

Árpád,

Ferenc, Lévai Lajos, akik

és k ö z í r ó k is i s m e r t t é tették n e v ü k e t . legnagyobb

irodalomtör­

i s kitűnt. A p o l g á r i e g y l e t e k b e n , m ű v é s z i a l a ­

Sándor,

mint

drámáival

több

pél­

lapszerkesztők,

Székelyudvarhelyi tartózkodása

aki

mint

Pogány Kornél, Tompa

ízben

idején

nyert

írók aratta

pályadíjat

a

M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á n , s z í n m ű v e i t b u d a p e s t i , sőt n é m e t o r s z á g i s z í n p a d o k o n is s i k e r r e l tek

játszották. Finta Gerő, F ü l ö p Á r o n , id. S z e m l é r Ferenc versei

lapokban

és

önálló kötetekben.

1909-ben h e l y e z t é k

A l i g n é g y é v i ittléte alatt széles k ö r ű i s m e r e t t e r j e s z t ő kenységet

fejtett

ki. Ő rendezi

irodalomterjesztői rás.

A

városi

itt

1911-ben

az

is

lelkes

T o m p a Lászlónak

a

— bár időnként fojtogatta

város

Ady-estet.

támogatója

Külön

tevé­

Irodalomtörténeti, Dénes, Szabó A n d ­ volt

Haáz

tanulmányban

művelődési életében

a kisvárosi sivár

megjelen­

Szabó Dezsőt.

és i r o d a l o m n é p s z e r ű s í t ő

első

munkát végzett Bakóczi Károly, Jaklovszky

műkedvelő mozgalomnak

m ú z e u m s z e r v e z ő , k é p z ő m ű v é s z és e t n o g r á f u s . kozni

városunkba

betöltött

F.

Rezső

kellene

foglal­

szerepével.

Tompa

élet, é s g y ö t r i a t á r s t a l a n s á g („itt ú g y

l e f o g és f o j t m a m i n d e n ! " ) — c s e l e k v ő részese v o l t a s z e l l e m i é l e t m é l y í t é s é n e k , g a z ­ dagításának, m ű v é s z i b b é és tartalmasabbá tételének. T ö b b mint húsz évig szerkesz­ tette a Székely formált

Közélet

és i g é n y t

c í m ű h e t i l a p o t , a m e l y t e v é k e n y e n s z e r v e z e t t , i r á n y í t o t t , ízlést

k ö v e t e l t . Itt

élte

le az

a kisváros jellegzetes kispolgár-figuráit,

életét

Tomcsa Sándor

is.

Megfricskázta

d e eltávozni innen s o h a s e m tudott. A z é v t i ­

zedekig minden évben megismétlődő Tomcsa-est Székelyudvarhely

művészi és

d a l m i é l e t é n e k sajátos színfoltja v o l t . G y a k r a n k o n f e r á l t o l y a n a l k a l m a k k o r kor

T o m p a László legújabb

Nyírő

is g y a k r a n

verseiből, Nyírő

tért vissza i s k o l a v á r o s á b a ,

József novelláiból olvasott fel. akárcsak

korábban

iro­

is, a m i ­ Mert

Benedek Elek

és

Orbán Balázs. A

műkedvelő énekkarok

és z e n e k a r o k

zart, B e e t h o v e n , H a y d n , S c h u b e r t ,

műsorán

M e n d e l s s o h n , D o n i z e t t i , Erkel. A m ű s o r p o l i t i k á t a

m ű k e d v e l ő k és a rendszeresen

sunk művészalakulatainak

fogva

szerepel M o ­

Udvarhelyre

illetően b á r m i n e m ű látogató

összehasonlítás

színtársulatok között, v á r o ­

kedvez. A helyi l a p o k hosszú évtizedekig bírálják

dég színtársulatok műsorát. sőt b o h ó z a t o k k e r ü l t e k

kezdettől

Mascagni, V e r d i , W a g n e r , Grieg, Corelli, Bellini

A m ű k e d v e l ő k repertoárja

ugyan

túlsúlyba,

de ennek

a ven­

igényesebb volt. Vígjátékok

a

műfajnak

irodalmibb —

sőt

v i l á g i r o d a l m i m é r c é v e l is m é r h e t ő — alkotásai. A m ú l t s z á z a d b a n K i s f a l u d y K á r o l y vígjátékai

uralták a m ű k e d v e l ő színpadot. A század elején fel-feltűnt

Gábor Andor,

A n a t o l e F r a n c e , O s c a r W i l d e n e v e is, a k i k n e k s z á m o s h u m o r o s , s z a t i r i k u s d a r a b j á t , kabaré-jelenetét

játsszák.

Udvarhelyi

műkedvelők előadásában

ismert

meg a

k ö z ö n s é g e n é h á n y j e l e n t ő s d r á m a i a l k o t á s t , k ö z t ü k 1910-ben T h u r y Z o l t á n 1930-ban M ó r i c z Z s i g m o n d Nem A

Székely

Közélet

élhetek

muzsikaszó

1929-ben s z e l l e m e s g ú n n y a l

nélkül

című

bírálja

egyes

színműveit. vendégtársulatok

s e m m i t m o n d ó darabjait és a z ízléstelen rendezést. „ M e s é j e kevés, d e a mai teknél

e z n e m is f o n t o s , f ő a z e n e , a tánc, a kiállítás,

v o l t h i á n y . E l k e z d v e az i m i t á l t h u l l á m f ü r d ő t ő l böző kosztümökben

megjelenő g ö r l ö k táncáig,

operet­

a rendezés, amiben n e m

az óriási k i f l i v á s á r f i á i g minden

város Katonák.

és a

volt." Kétségtelen

is

külön­

tény

vi­

szont, h o g y e z z e l s z e m b e n a h e l y i m ű k e d v e l ő g á r d á k j á t é k a m é r t é k t a r t ó , s z e m é r m e ­ sebb és ezért ízlésesebb volt. E g y é b k é n t a két v i l á g h á b o r ú közötti időszakban olyan m ű k e d v e l ő színészegyéniségek tűnnek fel, akik a

lelkes

vállalt

színész-,

rendező-,

a felszabadulás

zenész-,

műszaki

nagy

tapasztalatra

műkedvelő

gárda

tettek szert. jelentős

után is a m ű k e d v e l ő m o z g a l o m ú j j á s z e r v e z é s é b e n .

Ez

szerepet

* A f e l s z a b a d u l á s , a k i a l a k u l ó é s e g y r e e r ő s ö d ő új r e n d új u t a k a t n y i t a v á r o s m ű v e l ő d é s i é l e t é b e n is. Új tartalmat, új színt, új l e n d ü l e t e t h o z , új t e h e t s é g e k e t d o b felszínre. M i n d e n e k e l ő t t t ö m e g m é r e t e i b e n j e l e n t ő s a k i b o n t a k o z ó kulturális élet. A n e g y v e n e s é v e k v é g é n , a szocialista é p í t é s k e z d e t i s z a k a s z á b a n e g y r e - m á s r a a l a ­ k u l n a k a z é n e k k a r o k , t á n c - é s színjátszó c s o p o r t o k . A b e m u t a t o t t k ó r u s m ű v e k , s z í n ­ d a r a b o k t a r t a l m u k b a n m e r ő b e n újak. L é n y e g é b e n e k k o r i s m e r k e d i k a v á r o s l a ­ k o s s á g a a n é p i t á n c c a l , a tiszta n é p i m u z s i k á v a l . G y a k o r i a k és n a g y m é r e t ű e k a m ű ­ k e d v e l ő k v e r s e n y e i . S o k s z á z d a l o s , t á n c o s , zenész, s z í n j á t s z ó v o n u l f e l s z í n p o m p á s s z é k e l y n é p v i s e l e t é b e n . A fiatal n é p i d e m o k r a t i k u s r e n d s z e r n e m sajnálja a z a n y a g i á l d o z a t o t : a j á n d é k o k k a l m e g r a k o d v a t é r n e k haza a v e t é l k e d ő c s o p o r t o k . N e m h a l l ­ gathatjuk el azonban, hogy kezdetben ez a főleg tömegjellegre alapozott m ű k e d v e l é s a m ű v é s z i kivitelezés, a m ű v é s z i s z í n v o n a l t e k i n t e t é b e n m é g e l é g g é a l a c s o n y f o k o n állt. A felfrissített régi g á r d a v i s z o n t — h o l a M a g y a r N é p i S z ö v e t s é g , h o l az A t h e n a e u m v a g y é p p e n s é g g e l a K I S Z é g i s z e alatt — g y a k r a n l e p i m e g a v á r o s k ö z ö n s é g é t k i e m e l k e d ő m ű v é s z i t e l j e s í t m é n n y e l . S z í n p a d r a k e r ü l t ö b b operett, k ö ­ z ö t t ü k a János vitéz, a Gill Baba, a Szabad szél, s ő t K o d á l y Z o l t á n d a l m ű v e , a Háry János is. Osztatlan s i k e r t arat t ö b b klasszikus é s s z o v j e t d r á m a i alkotás is a z új t e h e t s é g e k k e l m e g e r ő s í t e t t régi g á r d a e l ő a d á s á b a n . T ö b b z e n é s é s p r ó z a i d a r a b rendezője T o m c s a Sándor volt. 1959-ben a v á r o s l a k o s s á g á n a k é v s z á z a d o s á l m a teljesült: f e l é p ü l t a p a l o t á n a k is m é l t á n n e v e z h e t ő M ű v e l ő d é s i H á z . M e g n y i t á s a j e l a d á s v o l t e g y t ö m e g m é r e t ű , d e m á r m a g a s m ű v é s z i szintet k é p v i s e l ő m ű k e d v e l ő m o z g a l o m m e g i n d u l á s á r a , e g y b e n k a p u t n y i t o t t n a g y h í r n e v ű s z í n h á z a k előtt. K o r s z e r ű s z í n p a d a u g y a n i s minden i g é n y t kielégít. És m o s t lássuk a j e l e n t . A k u l t u r á l i s é l e t m a i á l l a p o t á n a k f e l m é r é s é t az 1968. é v a d a t a i r a a l a p o z o m . A l a k o s s á g e g y r e n a g y o b b t ö m e g é t é r d e k l i a m ű v é s z e t . A b b a n a z é v b e n színházak, o p e r á k , d a l - és t á n c e g y ü t t e s e k , s z i m f o n i k u s z e n e k a r o k 69 e l ő a d á s t tartottak, a m e ­ l y e n 34 000 n é z ő v e t t részt. V e n d é g - é s h e l y i m ű k e d v e l ő színjátszó c s o p o r t o k é s e s z t r á d e g y ü t t e s e k 29-szer l é p t e k s z í n r e 10 500 n é z ő előtt. Á l l a m i ü n n e p e k , d a l ­ t á n c - és z e n e f e s z t i v á l o k , é v f o r d u l ó k , v e r s e n y e k , e m l é k ü n n e p é l y e k , ifjúsági m a t i n é k a l k a l m á v a l v á r o s u n k m ű k e d v e l ő i m i n t e g y ö t v e n s z e r s z e r e p e l t e k t ö b b m i n t 20 000 néző jelenlétében. ( N e m soroltam i d e az iskolákban, szabadtéri színpadokon alka­ l o m s z e r ű e n b e m u t a t o t t m ű s o r o k a t ) . A m o z i l á t o g a t ó k s z á m a m e g h a l a d t a a 554 000-et. J a v u l a k ö z ö n s é g összetétele, szerkezete t á r s a d a l m i és é l e t k o r i k a t e g ó r i á n k é n t a különböző művészi megnyilvánulásokon. Kialakulóban van e g y állandó színházés h a n g v e r s e n y - l á t o g a t ó k ö z ö n s é g , a m e l y n e k sorai á l l a n d ó a n g y a r a p o d n a k , f ő l e g fiatal é r t e l m i s é g i e k k e l , m u n k á s o k k a l é s m ű s z a k i k ö z é p k á d e r e k k e l ; a v á r o s g a z d a ­ sági f e j l ő d é s é v e l p á r h u z a m o s a n m e g n ö v e k e d e t t a z e g y e t e m i és f ő i s k o l a i v é g z e t t s é ­ gűek száma. Székelyudvarhely iskolaváros. A z elméleti líceum, a szaklíceumok, a szakisko­ l á k v é g z e t t j e i n e k j ó része i t t m a r a d , v a g y i d e tér vissza. M i v e l g y a k o r i a k a z ifjúsági s z í n i e l ő a d á s o k , az ifjak j e l e n t ő s r é s z e m á r d i á k k o r á b a n m e g k e d v e l i ezt a n e m e s s z ó r a k o z á s t . 1953 óta m ű k ö d i k esti t a g o z a t a l í c e u m mellett. Ú j a b b a n a k ö z g a z d a s á g i s z a k l í c e u m n a k é s a s z a k i s k o l á n a k is n y í l t esti tagozata. A z i g a z g a t ó s á g o k l e h e t ő v é teszik, s ő t t á m o g a t j á k , h o g y a z estisek m e g n é z z é k a v e n d é g s z í n h á z a k szerepléseit és a s z í n v o n a l a s a b b m ű k e d v e l ő e l ő a d á s o k a t . E g y r é s z ü k a z i s k o l a e l v é g z é s e után s e m lesz h ű t l e n a m ű v é s z e t h e z . D i c s é r e t e s h a g y o m á n n y á vált, h o g y az i s k o l á k o s z t á l y o n k é n t , szaktanár v e z e t é -

s é v e l m e g t e k i n t i k a r e n d s z e r e s í t e t t k é p z ő m ű v é s z e t i kiállításokat, a m e l y e k e n n a g y v e n d é g m ű v é s z e k , k ü l ö n b ö z ő m ű v é s z e t i i r á n y t k é p v i s e l ő fiatalok, a h e l y i m ű v é s z e k é s a k é p z ő m ű v é s z k ö r ö k m ű k e d v e l ő i m u t a t j á k b e alkotásaikat. N ö v e l i k a m ű v é ­ s z e t p á r t o l ó k s z á m á t a M ű v e l ő d é s i H á z é s az ü z e m i k l u b o k m e l l e t t m ű k ö d ő m ű v é s z i k ö r ö k tagjai. A M ű v e l ő d é s i H á z n é p i e g y e t e m é n é v e k óta zenetörténeti fakultás m ű k ö d i k , a m e l y n e k hallgatói k ö z ü l k e r ü l ki a h a n g v e r s e n y l á t o g a t ó k e g y része. H e ­ l y e n k é n t a z iskolai z e n e o k t a t á s is betölti hivatását. J ó p é l d a k é n t i d é z h e t e m a P e ­ d a g ó g i a i L í c e u m o t ; tanulói k ö z ü l m i n t e g y százan v á l t o t t a k b é r l e t e t a m a r o s v á s á r ­ h e l y i s z i m f o n i k u s z e n e k a r h a v o n k é n t i k o n c e r t j e i r e . A z új k ö z ö n s é g n ö v e k v ő sorait kiegészítik a m ű v é s z e t régi tisztelői. A v á r o s l a k o s s á g á n a k d e r é k h a d a , a „ t ö s ­ g y ö k e r e s " u d v a r h e l y i e k , a h a j d a n i k i s i p a r o s o k , a z e b b e a r é t e g b e b e é p ü l t tisztvise­ l ő k jórészt „átnevelődtek". A múltbeli eléggé színvonalas és gyakori m ű k e d v e l ő elő­ a d á s o k m e g v e t e t t é k az a l a p o t a n e h e z e b b f a j s ú l y ú m ű v é s z e t b e f o g a d á s á r a . Utaltam már néhány „minőségi mutatóra", olyan jelenségekre, a m e l y e k m ű ­ vészi igényt jeleznek, a művészet és a m ű v é s z őszinte és hozzáértő megbecsülésére u t a l n a k . N e h a l l g a s s u n k a z o n b a n az a g g a s z t ó j e l e n s é g e k r ő l s e m . F o n t o s m i n ő s é g i é r t é k ­ m é r ő — i l y e n é r t e l e m b e n — , h o g y az ö s s z l a k o s s á g h o z v i s z o n y í t v a m e n n y i e n é r d e k l ő d ­ n e k a k o m o l y a b b , n e h e z e b b f a j s ú l y ú m ű v é s z e t e k iránt. A t é n y e k azt b i z o n y í t j á k , h o g y e z e n a t é r e n n i n c s j o g u n k d i c s e k v é s r e . A „ h e t e d i k m ű v é s z e t b e n " a v a d n y u g a t i és a bűnügyi filmek vonzanak nagyobb tömegeket. Viszonylag kevés a hangversenylá­ t o g a t ó . A z i r o d a l m i estek, a szavalóestek, á l t a l á b a n a v e r s e k iránti é r d e k l ő d é s t f ő l e g a tanulóifjúság e g y r é s z é n é l tapasztaljuk, a felnőtt lakosság i g e n k i s h á n y a d a v e s z részt ilyen rendezvényeken. A drámai műfajok közül a vígjátéknak van tömegsikere. E z e k e t a m e g á l l a p í t á s o k a t a l á t á m a s z t j a az e l m ú l t é v b e n k é r d ő í v a l a p j á n v é g z e t t közvéleménykutatásunk a n y a g a is. M e g n y u g t a t ó és távlati s z e m p o n t b ó l l é n y e g e s v i s z o n t az, h o g y a l a k o s s á g minden kategóriájából é s z r e v e h e t ő e n gyarapodik a mű­ vészetek kedvelőinek száma. Tanúságtételként elsőnek a k o m o l y zene szerény, de biztató térhódítását i d é z e m . 1965-ben kettő, 1966-ban e g y , 1967-ben n y o l c h a n g v e r s e n y t n y ú j t o t t a m a ­ r o s v á s á r h e l y i f i l h a r m o n i k u s z e n e k a r . 1968-ban m é g tíz k o n c e r t r e k e r ü l t s o r átlag 395 h a l l g a t ó előtt. A z e l ő z ő é v e k b e n m é g s z ü k s é g e s n e k m u t a t k o z o t t „ k ö z é r t h e t ő b b " o p e r e t t - z e n é t is m ű s o r r a tűzni. 1969-ben m á r n e m v o l t e r r e s z ü k s é g a f i l h a r m ó n i a — i m m á r bérletes — hangversenyein. Másik bizonyító adatot a képzőművészet köré­ b ő l i d é z e k . S z e r v á t i u s z J e n ő kiállítását 10 600-an, G y . S z a b ó B é l á é t 9500-an tekin­ tették m e g . ( E m l é k e z t e t ő ü l : a v á r o s ö s s z l a k o s s á g a alig 20 000!) B i z o n y í t a s z í n h á z is. É v r ő l é v r e t ö b b s z ö r k e r e s i k fel v á r o s u n k a t hazánk hat magyar színhá­ z á n a k m ű v é s z e i . A m ú l t é v b e n m i n t e g y n e g y v e n s z e r l é p t e k s z í n p a d r a á l l a m i színi együttesek. Á t l a g 515 n é z ő e l ő t t játszottak. M ű k e d v e l ő m o z g a l m u n k n a g y é r d e m e , h o g y l é p é s t t u d o t t tartani a f o k o z ó d ó m ű v é s z i k ö v e t e l m é n y e k k e l és i g é n y e k k e l . A m ű k e d v e l ő c s o p o r t o k n a k — e z e k n e k a h e l y i é r d e k ű és j e l l e g ű ü n n e p s é g e k , é v f o r d u l ó k , e m l é k e s t e k m e g r e n d e z é s é b e n n é l k ü ­ l ö z h e t e t l e n a l a k u l a t o k n a k — sikerült e r ő f e s z í t é s e k e t k ö v e t e l ő , d e s i k e r r e l kecsegtető közeli és távoli távlatokat nyitnunk. Példa erre az elmúlt é v b e n a Székely Dal­ e g y l e t 100. é v f o r d u l ó j á n r e n d e z e t t ü n n e p s é g , a dal-, z e n e - és t á n c f e s z t i v á l o k , az u d v a r h e l y i d a l á r d á k h a n g v e r s e n y e , a Szülőföldünk c í m ű i r o d a l m i összeállítás (a C a r a g i a l e f e s z t i v á l o n o r s z á g o s II. díjat nyert), a színjátszók é s a z esztrádegyüttes n é h á n y e l ő a d á s a , 1969-ben a s z é k e l y n é p b a l l a d a - e s t , a T o m p a L á s z l ó i r o d a l m i est, a T o m c s a - e m l é k e s t , a Petőfi-est. M i n d e n m ű k e d v e l ő a l a k u l a t m e g t a l á l t a h e l y é t a v á r o s kulturális é l e t é b e n . E g y i k s e m k í v á n v e r s e n y r e k e l n i a z e g y r e s ű r ű b b e n i d e l á t o g a t ó hivatásos m ű v é s z -

e g y ü t t e s e k k e l . V á l l a l j á k az űrpótló — s o k s z o r n e m hálás, d e szükséges — szerepét. A M ű v e l ő d é s i H á z f é r f i k ó r u s á n a k , v e g y e s k a r á n a k , f ú v ó s - , n é p i és k a m a r a z e n e k a ­ rának, s z í n j á t s z ó i n a k és b á b o s a i n a k , a s z a k s z e r v e z e t e k f o l k l ó r e g y ü t t e s e i n e k , a KISZ „ S i c u l u s " n é v e n i s m e r t e s z t r á d e g y ü t t e s é n e k m u n k á j á b a n n i n c s szünet. V á r o s i b e m u ­ tatkozásuk után k ö z e l i és t á v o l i f a l v a k b a n l é p n e k fel. T ö m ö r e n í g y j e l l e m e z h e t n é m m ű v e l ő d é s i é l e t ü n k á l l a p o t á t : s o k a s o d i k az e g y r e s o k o l d a l ú b b é r d e k l ő d é s ű , m ű v é s z e t p á r t o l ó k ö z ö n s é g , f i n o m o d i k a m ű v é s z i ízlés, n ő az i g é n y , a m ű k e d v e l é s s z í n v o n a l b a n i g y e k s z i k f e l z á r k ó z n i a h i v a t á s o s m ű v é s z a l a ­ kulatok mögé. Lokálpatriotizmustól mentesen v a l l o m : Székelyudvarhely művészeti életének m ú l t j a p é l d a m u t a t ó . J e l e n e b i z t a t ó és e l ő r e m u t a t ó . J ö v ő j e ? B i z a l o m m a l n é z ü n k elébe!

Hermann Gusztáv

Maszelka

János:

Udvarhelyi

táj

JEGYZETEK Szívem-vesém, pihenj meg Elég egy sercentés, és lángba borulok. Szívem és vesém vizsgálom, miért? Egy alkonyodó életre vagyok féltékeny? Életem értelmét féltem? Bizonyára eltúlzom a dolgokat, de kicsinységeken át nagyságokra ébredni, egy piciny részletből is ráhangolódni az egészre és örökre nem haszontalan kábulat. Jelzést adhatok révületemből fiatalok felé, akik még épek és szükségképpen a teljességet hordozzák magukban. Ok időben is megoldhatják mindazt, amire belőlem már nem jut. Valaki ezt írta egy népszerű lapunkban: „ . . . kiteljesítjük a két háború közt felcsillant kísérletezések erkölcsi forrását." Zavaros. Mert mi is az, hogy „kiteljesítjük"? Lehet teljesíteni valamit, egy feladatot, mire álmunk-tervünk beteljesül, de ez a „ki" képtelen kép a „teljesíteni" előtt, legfeljebb „ki"-for­ díthatnám a teljességet, amire az meg is szűnnék teljesség lenni, A „kísérle­ tezések erkölcsi forrását" azonban sem teljesíteni, sem „be-" vagy „ki"-teljesíteni nem lehet. A képzavart, a nyelvtani botlást, a stílustalanságot én követ­ tem el — a szóban forgó cikk aláírása szerint! Itt jön a második szívés veseroham. Előveszem a kézirat másolatát, mert számos írótársammal együtt mindent el szoktam tenni, hogy — a sajtóhibákra és szerkesztőségi belenyú­ lásokra való tekintettel — az eredeti igazoljon újabb közlés esetén (cikkeimet többször is adtam már ki összegyűjtve, benső összefüggésük szerint), vagy majd a szeminaristák fedezzék fel valamikor, hogy miképpen is á l l t a m ezzel a „kiteljesíteni" igével. Nos, akkor majd egy másik kutató diák előveheti az eredetit, ahol ezt írtam Szentimrei Jenő népi színjátszó törekvéseivel kapcso­ latban: „ . . . el fogunk még találni a két háború közt felcsillant kísérletezések tiszta forrásáig". Ami magyarul van. No de szabad-e egy átíráson vagy sajtóhibán ennyire felizgulni? Ki vette észre kívülem? Valójában mi bánt? Apróka hiúság? Lehet, de benne feszül éppen az élet-egész, mindennek teljes értelme: helytelen fogalmazásra éppen én nem akarok példát szolgáltatni, aki az anyanyelv ápolásában, tökéletes gyakorlásában és korszerű fejlesztésében, fűzéseinek gondolati gazdagításában nemcsak szépírói, hanem közügyi hivatásomat is láttam diákkorom falukutató és népköltészetgyűjtő vándorlásaitól a munkásmozgalom értelmező szeminá­ riumaiig, tanítóságban is, egyetemen is, és lapjainkban mint munkatárs és szerkesztő a Brassói Lapoktól a Világosságig és a mai Korunkig. A szavaimat ügyetlenül felcserélő folyóirat rossz nyelvezetű szerkesztője (nem érdeklődöm meg, ki volt az) nem ott hibázott, hogy belejavított a szövegbe, hiszen ezt a szerkesztés műszakilag nemegyszer megkívánja, s bizony én is élek ezzel a szükséggel, no de egy szöveget nem a hátrányára, hanem az előnyére kell kijavítani, s ehhez a szerzőknél éberebb szerkesztők, jeles nyelvápoló stilizátorok kellenek.

Itt

kiáltok

hatatlan,

fel

hogy

(most

olvastam

drámánk

és

végig

eljutott

Napi-

Az

és

Ifjúmunkás Szó

pének

és

az

ság,

a

a

is.

helyesen

elegendő.

Szervezettebb,

a

román

gósító tájáról

van

dásnak

a

nyelvbe

gazdagítás ápolás szek

való

telmi sére,

szerepére

az

van és

dalmi

Lexikon

hogy

a pártunk

szerre fellendülő taimon ban főleg

a

getek.

s

keretek

talmas

áldozattal

ápolásra

is

Forrj Jelzés, mely

szerint

cikkem érzelmeim

nyelv­ nyelv­

a

nyelvé­

a

közérthető­

a nagyközönség lexikális

minden

ér­ kiegészíté­

és

irodalmi-művészi Nos,

a

mo­

szerkesztőnek

is

szerkesztőségéből formálásához.

és

a

eligazító

a

újabb

munkálatait.

is

s

írnom

készül

okos

nyelvművelő

tudományterjesztés

és

valójá­

szebb

és

jobb, sür­

kritikusaink, van

államunk

emlékira­

mozgalmat

és

összefogásáról

melyeket

körök

is kell,

amikor

irodalomtörténészeink

szerkesztőink

irodalmi

a fiataloknak,

meg,

általános

Iro­

Örömöm, városainkban

s az

még

hogy

Magyar

vívmányaként

És

ragadom

hozzájá­

Örömöm,

Romániai

előadássorozatokba Könyve

kiáltok íróink,

a

megjelelő Igenis,

szempontjából.

végezhetem

végét

igénybevételéről, —

időnek mindig

be

a

szó,

megfelelő

közművelődés

tudo­

s

ama

szervei

—

vonalán

fel­ hanyelv-

nyújtanak. be

szólj!

új

tölthetik

terjed. és

Korunk

politikájának

Tanulságok

és és

a

felmérő

könnyebbik

Nyelvészeink szakíróink

min­ közgondolko­

sem

tágítására,

is bekapcsolódhatom.

egy

nem

tartoznia

együtt

stílusért

mányos

moz­

a kor

eszköze,

egyfelől

értelmiség

népegyetemi

magam

dolog

ajánlott

erőt

a

áttétel

szaktudományi

hogy

magyar

erőket

magyar

tudatosabb

véve

minőségében.

nemzetiségi

dolgozom tehát

nem

példát

szakaszában

mindenütt

kell

Örömöm,

szellemi

s el

jellegű

közé

elég.

az

nyelvi

tanártársammal

életébe

sajtónkban

nyelvtudatosító

magának

a közérthetőség

romániai

megindult

igényessége s a

kell,

szerkesztők

beállítaniuk:

kísérleti

stilizátori

a modern

még

erőátvitel,

akiknek

stíluskritikájára

legfelelősebb

író-

de az

magukat

úttörő,

maga

Munkám

köz­

nyelvművelés

történelmi

emelkedik

gondolok,

nyelvészmisszionáriusok

rulhatok

a

gondolati­

tudományos

a tudományos-műszaki nem

kell

dern

számos

ha

befogadóképességének

állandó

az Né­

szolgálja. drámaszerzők,

feladatára

másfelől

alkotások

magára

van,

olyan

ezáltal

lett.

Dolgozó

sokoldalú

s minden

és

mozgató

a korszerű

nyelvmozgalom szintű

hazai

Napsugár,

Falvak

alkalmi

iparosodás

hivatásukat,

fokának,

a

tennivalónk

is

és

sokoldalú

visszacsap

forradalom

betáplálását

is szakszerűvé

sajátos kettős

regényét),

a

hanem

ismeretterjesztés

a dinamikus

és nyelvtudatosítás,

maga

előtörés fokon,

feltünedező

kívüli

regényírók,

népszolgálati

az

prózánk

tömegeket

s most

komoly

európai

iskolán

a korszerűsítését

nagy

még

új

Tagad­

már

felsorakozott

tudományos

örvendetesen igazán

Az mely

Költők,

a

de

olvasmányos,

szintjére, elemi

közös-nagyot.

mondandóság

összehangoltabb

szó,

fogalmainak

ség

és

nyelvápolás

akcióiról.

és

tartalmas,

Mindez

azonban

a líránk,

Tibor

eredetiségben

nemcsak és

ponton

különben

Bálint

hagyományos

emeli

ügyemből

elsősorban

sajtónk

Művelődés

haladás

Egy

kis

gondolatiság heti

figyeljük.

és

szakmai

szerint

a és

Utunk

serkenti

én

nyelv-izgalommal

a reneszánszát

nyelvre,

az

megújhodott,

végre

hatékonyságáig. Igaz

szólítom

irodalmunk

hát, S

sebem.

mert

ocsmány

ismeretlen kibontására

Higgadj,

igazat helyről

adok

is fakadhat

elstilizálójának, az

háborodásom. Temesvári

álmainkat

Szívem-vesém, Pelbárt

tiszta

egykori

forrás,

hanem

áldom

és

felelősségünket

is,

nemcsak mert utódió

pihenj

meg.

parabolájának, megbocsátok alkalmat ifjabbak

adott elé.

Balogh Edgár

jó és a gonosz képzelet Egy bölcs középkori francia az erkölcsökről értekezvén, valami olyasmit írt, hogy nincsen a földön veszedelmesebb ostobaság, mint a képzelet tom­ pasága. Ha csupán általánosságban jegyezte volna ezt meg, széljegyzetképpen az egész világhoz, kesernyés végkövetkeztetésszerűen mindazok után, amit kietlen tekintetek pergőtüzében, szikkadt agyak között elviselt és végigunt, nem volna most miért fölidézni mindezt. Hiszen a képzelet szegénysége avagy tompasága a mai érzéseink szerint lehet ugyan súlyos rokkantsága a lélek­ nek, beszürkítheti a világ valóságos, de csak a képzelet erejével meglátható, színes képét, megkötheti mindazt, ami csak eloldozva és szabadon élheti önnön életét — ám mégsem mondanók, hogy ez minden ostobaságok közül a legveszedelmesebb. S mi több: vitatnók talán azt is, vajon egyáltalán osto­ baság-e a fantázia fékezettsége vagy akár teljes kihagyása. Ostobaság? Talán inkább fájdalom. S azt gondolnók, hogy az ilyen félember roppantmód un­ hatja a mindenséget, gyönyörű kockázataival és ördöngős szépségeivel egye­ temben; és még sajnálnók is... Csakhogy a derék francia, akire itt tudatos felelőtlenséggel hivatkozom, a képzeletnek egy bizonyos irányú vakságáról értekezett. Azt hümmögte, hogy jaj annak, aki még nem tudja fölérni az emberi hívságok — bűnök, vétkek, alacsonyságok — alávaló gazdagságát; jaj annak, aki nem tudja kép­ zelete erejével fölérni, hogy minő álnokságokra, hazugságra, rablásra, gyil­ kosságra, képmutatásra képes némely ember. Vajon vakságunkat

miért minősíti a képzelet ostobaságának a lehetséges bűnökkel szemben?

a derék

porrá

lett

bölcs

Hiszen a józan ész a tapasztalat rövidlátására gondol inkább, arra, hogy a tegnapi empíriát elmossuk mai feledékenységünkkel, vagy még inkább arra, hogy az átélt tények nem alakulnak át következtetéssé bennünk, tanulsággá, mely védekező reflexként működik bennünk. A kisegérnek nem kell sokszor megégetnie magát a kísérleti doboz áramütéses etetőjénél; hamar megtanulja, hogy a másik etető ártalmatlan, s kikerüli még a legkövérebb szalonnafalatot is, mely orrba vágja. Hamar választ a kettő között, reflexet alakít ki. Az ember azonban ötször, tízszer, százezerszer tapasztalhat gonoszat, fájdalma­ sat — igen hajlamos mindig újra elfelejteni, mindig újra kételkedni a rossz­ ban, kivételnek minősiteni a félelmetes tapasztalatot, és remélni mindig a jót. Magunkban tehát a tapasztalat és a következtetni tudás, a reflex-kialakítás és az önvédelem betegségének minősítjük értetlenségünket az „emberi hívsá­ gokkal" szemben. Igen ám, de — szinte iskolai kellékként — idézett franciánknak mégis némi igaza van. Minden következtetésben jelen van csomózóként, összekötő­ ként, kapcsolóként a képzelet is. Az, amit mi tulajdonképpen egyetlen szóval naivságnak nevezünk — gondoljunk mindazokra, akiket újra és újra azzal, hogy delikvensünk minden, valójában el nem felejtett tapasztalata el­ lenére az újabb élethelyzetben nem képes feltételezni a vele szemben állóról a végső rosszat. Nem tudja elképzelni, hogy a másik valóban — ilyen ártat­ lan képpel és nyájas mosollyal — becsapni készült őt. Nem tudja elképzelni, hogy a másik röhög a markába, vihogva készül arra a pillanatra, amikor vére-

sert lecsaphat ber tetteit.

rá. A jó ember

fantáziája

kevés

ahhoz,

hogy

fölérje

a gonosz

em­

No persze ez természtes is. Van egy modern mese, amelyben a vasaló elhívja a sodrófát a bálba, melyet a villa és a kés a kemence parazsában rendez. A vasaló el nem tudja képzelni, miért kap kosarat — hiszen vas-mivoltával gondolkodik, nem tudja, hogy a sodrófa elég a tűzben. Egyszer aztán a sodrófa hívja a patakra úszóversenyre a vasalót — és nem tudja elképzelni, miért vicsorog dühösen ajánlatára a vasaló: nem tudja, könnyű fa-mivoltában nem tudja, hogy a vas elsüllyed a vízben... A becsületes ember képzelete valóban nem tudja utolérni ember legegyszerűbb gondolatmenetét sem. Nem tudja elképzelni, mivoltában képtelen fölérni ésszel, hogy a másik: ellenfele, s hogy a fejét, miképpen árthatna.

a

gonosz jóemberazon töri

Ha etikával foglalkoznék, ha tanítanom kellene, első dolgom lenne megfordítani a példatárat. Évezredek óta az erkölcsi nevelés elsősorban az erények szemléltetésére épül. A jólelkeket meghatották a szelíd szentképek, az ártatlanok önfeláldozó hite, önmegtartóztató ereje — de vajon hány go­ noszra hatottak a szelíd szentképek? Példám persze erősen elavult, s épp egyszerűségében vitatható. A lényeg azonban talán mégiscsak igaz. Én az erkölcstan lényeges részévé tenném a bűn pszichológiájának a tanítását; az erkölcstan egyik jő feladatává ten­ ném a jók fölkészítését a rosszak ellen; azt tanítanám, milyen rosszak és mi­ képpen ártanak a rosszak; kiteljesíteném a jók fantáziáját; hadd ismerjék meg az életben természetes ellenfeleiket, hadd tudják meg pontosan, milyen lelki cselgáncs fogással tehetik ártalmatlanná azt, aki öv alá üt, aki orvul döf le; arra tanítanám a jókat, hogy a sokféle lehetséges felosztáson kívül — mert hiszen az emberiség nőkre és férfiakra, felnőttekre és gyerekekre, szőkékre és nem szőkékre, dolgozókra és kizsákmányolókra, hívőkre és hitet­ lenekre is osztható — nos tehát, hogy a sokféle felosztáson innen és túl még lehetséges egy olyan felosztás is, hogy jók és rosszak. Igen, igen, tudom. Látszólag társadalmi tartalmaitól megfosztott fogal­ makban beszéltem. Látszólag a priori kategóriákból indultam ki, mintha fel­ tétlenül volnának eleve és mintegy biológiailag avagy genetikailag determinált jók és rosszak. Tévedés. Pusztán arról van szó, hogy a kísérletezés pillanatá­ ban — márpedig minden igazság-megfogalmazás kísérlet — bizonyos fajsúlyú entitásokból indulunk ki, anélkül, hogy kizárnók változásukat s akár az átcsapást egyik kategóriából a másikba...

Be kellene mutatni az emberi rosszat, mely minden rosszak közül a leg­ rosszabb. A földrengés, a tigris, a jéghegy, a tűz vagy az árvíz nem rossz vagy jó — erkölcsileg nem minősíthető. A tigris, ha rámugrik, és megöl és fölzabál, nem akar nekem rosszat. Éhes. Nem az állásomra pályázik, nem a világ előtt akar nevetségessé tenni, nem a lakásomból akar kitúrni — csak a húsom és a vérem és a csontjaim kellenek neki, szegénynek, mert éhes, és kalóriára van szüksége. Én sem gonoszságból fejem meg a tehenet és vá­ gom le a disznót. A vulkán sem karrierizmusból tör ki, és az óceán sem akar a főnökei szemében érdemeket szerezni. Viharzik, mert ez hozzátartozik

alapanyagcseréjéhez, ez a viszonyulása a szélhez. Talán még azok a ragado­ zók sem rosszak, amelyek jóllakottan is megtámadják áldozataikat: bizonyára életbevágóan szükségük van a tréningre, ahogyan az egérke is elpusztul, ha nem rágicsál akár jóllakottan is. Képzelet, légy erős. Tégy erőszakot önmagadon, agyába: lássuk, mi működik ott és hogyan.

világíts

be a

gyilkosok

Figyelem életünk néhány szembetűnő karrieristáját. Mindhiába figyelem: fantáziám örökké alulmarad — még a szememnek sem hiszek. Nem tudom elképzelni, hogyan mondhat valaki igent, amikor a szemem láttára és a fülem hallatára bizonyították be tízen, hogy — nem. Figyelem őket, és nem értem, hogyan képesek egy egész közösség érdekei ellen föllépni, csak azért, mert ebből hasznuk származik. S hogyan képesek ezt olykor csupán személyes gyülöl­ ködésből, bosszúból megtenni. Nem értem. Csodálom a szemrebbenés nélkül hazudozókat, a gyötrelem és gyötrődés nélkül hallgatókat, csodálom még az arcizmaikat is, hogyan tudnak mosolyogni. A legveszedelmesebb ostobaság a képzelet tompasága. Ne legyünk ostobák hát: szítsuk föl elméktől; a zsenik képesek voltak fölérni junk Dantéra, gondoljunk Shakespeare-re, Dosztojevszkijre, gondoljunk Tolsztojra.

képzeletünket. Tanuljunk fantáziájukkal a rosszat. gondoljunk Goethére,

a

láng­ Gondol­ gondoljunk

Bodor Pál

G. Gaudaen fametszete

NEMZETKÖZI ÉLET Nemzetközi élet és filozófia A történész azon kesereg — s joggal — , h o g y a történelemtudomány csak nagy erőfeszítések árán tudja újságcikknél időtállóbb igénnyel tükrözni a jelenkori n e m ­ zetközi életet ( I m r e h I s t v á n : Saját korunk történetírása nemzetközi mérlegen. Ko­ runk, 1969. 5). M i t s z ó l j o n a k k o r a f i l o z ó f u s ? S z á m á r a m é g i n k á b b p r o b l é m a : v a j o n a bölcselettudomány hozzányúlhat-e napjaink nemzetközi viszonyaihoz, e folyékony h a l m a z á l l a p o t ú v a l ó s á g h o z , a m e l y m é g a t ö r t é n é s z - s z a k e m b e r u j j a i k ö z t is k i f o l y i k . A t ö r t é n é s z n e k l e g a l á b b m e g a d a t o t t az a z elégtétel, h o g y a m a m i n d e n b o n y o l u l t ­ s á g á v a l e l ő b b - u t ó b b ú g y i s b e l e k e r ü l a historikus v i z s g á l ó d á s k ö r é b e , hiszen a t ö r ­ t é n e l e m m i n d e n t k ö n y ö r t e l e n ü l m a g á b a szív, m ú l t t á tesz. A t ö r t é n e l e m t u d o m á n y m ű v e l ő j e s z á m á r a t e h á t c s a k idő k é r d é s e , m i k o r kutatja azt a s z ö v e v é n y t , a m e ­ lyet — m o s t — saját k o r u n k n a k n e v e z ü n k . A f i l o z ó f u s n a k m é g e z s e m a d a t i k m e g teljesen. S m é g i s ! A f i l o z ó f u s b a n is él a v á g y , sőt, k ö t e l e s s é g é n e k érzi azt, h o g y k i v e g y e részét a j e l e n k o r t u d o m á n y o s é r t é k e l é s é b ő l . A z újságcikknél időtállóbban követel­ m é n y a b ö l c s e l ő s z á m á r a is n o r m a . Ő s e m e l é g s z i k m e g azzal, h o g y m a j d a n — m i ­ ként a v é l e t l e n ü l m e g k ö v e s e d e t t n ö v é n y e k b ő l k ö v e t k e z t e t n e k a f a j o k r a — a m ú l t t á vált j e l e n f e n n m a r a d t , d e megritkult t ö r t é n e l m i t é n y e i n e k e l m é l e t i á l t a l á n o s í t á s á v a l segítsen a t ö r t é n é s z n e k a z á l t a l á n o s f e j l ő d é s i v o n a l r e k o n s t r u á l á s á b a n . A filozófus a mát ma akarja á t f o g n i , n e m v á r j a m e g , h o g y t e g n a p l e g y e n b e l ő l e . *

A f i l o z ó f i á b a n n a p j a i n k b a n igen j ó l m e g f i g y e l h e t ő az ember, az egyén felé f o r d u l á s . J e l e n t k e z i k ez a t e n d e n c i a a m a g a m ó d j á n az idealista, a p o l g á r i f i l o z ó ­ f i á k b a n is. C s a k h o g y az e m b e r a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k ö s s z e s s é g é n e k t e r m é k e és h o r d o z ó j a , í g y a f i l o z ó f u s az e g y é n - k u t a t á s b a n s z ü k s é g k é p p e n b e l e ü t k ö z i k a z e g y é n ­ k ö r n y e z e t b e , e n é l k ü l n e m lehet t u d o m á n y o s i g é n n y e l f e l m é r n i az e m b e r t , a z ént, a k i t o l y s o k s z o r n a g y b e t ű v e l í r n a k a s z u b j e k t i v i s t a b ö l c s e l e t i r e n d s z e r e k b e n . S ha m á r az e g y é n és k ö r n y e z e t e közötti k a p c s o l a t f e l i s m e r é s é h e z eljutottunk, a k ö v e t ­ kező l é p é s c s a k i s a környezet k a t e g ó r i á j á n a k f e l b o n t á s a lehet. M a m á r m i n d e n j ó ­ z a n a b b u l g o n d o l k o d ó filozófus előtt n y i l v á n v a l ó , h o g y a k ö r n y e z e t - f o g a l o m n e m r e d u k á l h a t ó a természeti k ö r n y e z e t r e : a z e m b e r és a t e r m é s z e t v i s z o n y á n t ú l m e n ő e n e l s ő s o r b a n a t á r s a d a l m i k a p c s o l a t o k összességét jelenti. S e z e k k ö z ö t t a k ö r n y e z e t i kapcsolatok között fontos helyet kapnak a nemzetközi életben f o r m á l ó d ó viszonyok. Íme tehát, e z az az e g y s z e r ű f e l i s m e r é s - l á n c , a m e l y n a p j a i n k f i l o z ó f u s a i n a k t e k i n t é l y e s részét arra készteti, h o g y a z e m b e r - k u t a t á s s z e r v e s r é s z e k é n t fogja fel a v i l á g p o l i t i k a i , v i l á g g a z d a s á g i k ö r n y e z e t e t A f i l o z ó f i á n b e l ü l a m a is e g y m á s ­ n a k feszülő f e l f o g á s o k ü t k ö z ő p o n t j a n e m a n n y i r a az a p r o b l é m a , v a j o n szükséges-e a j e l e n k o r n a p i e s e m é n y e i n e k filozófiai értékelése. (Bar i s m e r ü n k irányzatokat, a m e l y e k a v i l á g t ó l v a l ó elfordulást p r o p a g á l j á k , s í g y e g y e n e s e n s z e n t s é g t ö r é s n e k

tartják a z o l y a n k ö z n a p i p r o b l é m á k filozófiai j e l l e m z é s é t , m i n t , m o n d j u k , a z á l l a m ­ k ö z i k a p c s o l a t o k v a g y a v i l á g g a z d a s á g kérdései.) A h a g y o m á n y o s e l l e n t m o n d á s i n k á b b a b b a n j e l e n t k e z i k , a h o g y a n á b r á z o l j á k a j e l e n k o r t filozófiai szinten. A m a r x i s t a filozófia s z e m s z ö g é b ő l e g y p i l l a n a t i g s e m kétséges, h o g y szüksé­ ges-e v a g y s e m a filozófia t á r g y k ö r é b e v o n n i a m a i n e m z e t k ö z i életet. E z a b ö l c s e ­ let az e m b e r ö n m e g i s m e r é s é t is s z o l g á l j a , az e m b e r p e d i g n e m v a l a m i l y e n társada­ l o m felett l e b e g ő „ v i s z o n y t a l a n " l é n y . A t á r s a d a l m i szintű ö n m e g i s m e r é s m e g k ö v e ­ teli a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a is b e á g y a z o t t e m b e r e k és e m b e r c s o p o r t o k filozófiai jellemzését.

N y i l v á n v a l ó s á g a m i a t t n e m n e h é z m e g f o g a l m a z n i e k ö v e t e l m é n y t . A n n á l ne­ h e z e b b e l e g e t tenni n e k i . A n e h é z s é g e k u g y a n i s a k k o r j e l e n t k e z n e k , a m i k o r a filo­ zófus a szükséglet f e l i s m e r é s é n túl m e g p r ó b á l k o z i k a j e l e n k o r - k u t a t á s t v a l ó b a n filo­ zófiai e s z k ö z ö k k e l v é g e z n i . R a y m o n d A r o n , n e v e s t ö r t é n e l e m f i l o z ó f u s m e g f o g a l m a z o t t n é h á n y a t a z o k közül a n e h é z s é g e k k ö z ü l , a m e l y e k a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k filozófiai é r v é n y ű e l m é l e ­ t é n e k k i d o l g o z á s a előtt t o r n y o s u l n a k . A Qu'est-ce qu'une théorie des relations inter­ nationales? c í m ű t a n u l m á n y á b a n (Révue française de science politique, 1967. o k ­ t ó b e r ) r á m u t a t arra, h o g y e g y e s e k k ö n n y e l m ű e n h a s z n á l j á k az elmélet kifejezést o l y a n k o r is, a m i k o r s o k k a l i n k á b b a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k e s z m e i m o d e l l j é r ő l , b i ­ z o n y o s e l v o n t f o g a l m a k m e g a l k o t á s á r ó l , v a g y c s u p á n e m p i r i k u s a n tapasztalt s z a b á ­ l y o s s á g r ó l l e h e t n e b e s z é l n i , a m i m é g n e m e l m é l e t . E z az „ e l m é l e t t e r e m t ő t ú l b u z g ó ­ ság" azt j e l z i , h o g y a n e m z e t k ö z i élettel f o g l a l k o z ó s z a k e m b e r e k — p o l i t o l ó g u s o k , s z o c i o l ó g u s o k , f i l o z ó f u s o k — t ü r e l m e t l e n e k , m i v e l az á l t a l á n o s e l m é l e t a l k o t á s t e k i n ­ tetében e l m a r a d t a k m á s t u d o m á n y o k , p é l d á u l a politikai g a z d a s á g t a n m ű v e l ő i m ö ­ gött ( n e m is b e s z é l v e a t e r m é s z e t k u t a t ó k r ó l ) ; a z o k o n a t e r ü l e t e k e n á l t a l á n o s e l m é ­ letek a szó teljes é r t e l m é b e n léteznek. A r o n n á l e l k ü l ö n ü l az e l m é l e t két é r t e l m e . E g y f e l ő l a z e l m é l e t m i n t a k o n t e m p ­ lativ e l m e l é n y e g e t f e l t á r ó e s z m é i n e k b i z o n y o s c s o p o r t j a , a m e l y e s z m é k n e k „tisztán" elméleti jellegük van, s szemben állnak a gyakorlattal, a tevékenységgel. Ez nála a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k „ f i l o z ó f i a i e l m é l e t e " . M á s f e l ő l , a z e l m é l e t szűk é r t e l m e : a teória m i n t h i p o t e t i k u s - d e d u k t í v e s z m é k , s z i g o r ú a n t u d o m á n y o s t e r m i n u s o k , d e ­ finíciók, tételek r e n d s z e r e . Ez u t ó b b i szűk é r t e l m e z é s a s z a k t u d o m á n y o k e g y e s e l m é ­ leteihez — az einsteini r e l a t i v i t á s e l m é l e t h e z v a g y a k v a n t u m e l m é l e t h e z — hason­ l ó n a k f o g j a fel a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k e l m é l e t i értékelését. F ü g g e t l e n ü l attól, h o g y n e m é r t h e t ü n k e g y e t A r o n m u n k á s s á g á n a k merev szétválasztásával, s azzal, h o g y a filozófiai e l m é l e t tisztán k o n t e m p l a t i v j e l l e g ű é s a gyakorlattal ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n , m é g i s v a n v a l a m i e l g o n d o l k o z t a t ó e b b e n a f e j ­ tegetésben. T é n y az, h o g y a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k e g y i k v a g y m á s i k o l d a l á n a k a r o n i szűk é r t e l e m b e n f e l f o g o t t e l m é l e t é t m é g n e m d o l g o z t á k ki a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k v a g y l e g a l á b b i s a k ö z g a z d a s á g i e l m é l e t e k szigorú p o n t o s s á g á t m e g k ö z e l í t ő f o k o n . A j e l e n k o r i v i l á g m é r e t ű t á r s a d a l m i v i s z o n y o k filozófiai e l m é l e t é h e z — s m o s t m á r a filozófiai teóriát a s z ó m a r x i s t a é r t e l m é b e n h a s z n á l j u k — m é g n e m v é g e z t é k e l m i n d e n v o n a t k o z á s b a n és t e l j e s s é g g e l az e l ő t a n u l m á n y o k a t . V a l ó b a n h i á n y o z n a k a nemzetközi relációk „relativitáselméletei" meg „kvantumelméletei", amelyek m e g k ö n n y í t e n é k az á l t a l á n o s filozófiai e l m é l e t k i d o l g o z á s á t . Ez a z o n b a n n e m v e z e t h e t a h h o z a k ö v e t k e z t e t é s h e z , h o g y az i l y e n n e h é z s é g a lehetetlenséggel volna egyenlő. A teljesebb részelméletek hiányában v a g y a z o k k i d o l g o z á s á v a l p á r h u z a m o s a n a filozófia v á l l a l k o z h a t arra, h o g y a n e m z e t k ö z i é l e t

általános e l m é l e t é t kiépíti, a n n á l is i n k á b b , i n e r t e n n e k a t e ó r i á n a k az a l a p j a i t m á r lerakták, és a t o v á b b i szükséges „ n y e r s a n y a g o t " a t á r s a d a l m i s z a k t u d o m á n y o k m ű ­ v e l ő i — a n e m z e t k ö z i j o g szaktudósaitól a p o l i t o l ó g u s o k i g , a v i l á g g a z d a s á g s z a k ­ embereitől a jelenkori történészekig — a m a g u k szakterületén kidolgozott általáno­ sítások f o r m á j á b a n b e c s ü l e t t e l szállítják. *

A n e m z e t k ö z i élet filozófiai é r t é k ű m e g r a g a d á s á n a k v a n e g y m á s i k a k a d á l y a is. A n e m z e t k ö z i politikai, g a z d a s á g i , i d e o l ó g i a i k a p c s o l a t o k b a n t ú l t e n g az egyediség, az, a m i t m i n e m z e t k ö z i é l e t n e k n e v e z ü n k , s o k a k s z á m á r a ú g y tűnik, m i n t k o n k r é t , összefüggéstelen v a g y c s a k lazán e g y m á s h o z k a p c s o l ó d ó e s e m é n y e k k o n g l o m e r á ­ t u m a . A tiszavirágéletű ú j s á g c i k k v a l ó b a n a l k a l m a s a b b n a k látszik az e s e m é n y e k regisztrálására és ad hoc értékelésére, m i n t a z u t ó d o k n a k is s z ó l ó t u d o m á n y o s é r ­ tekezés. A f i l o z ó f i a v i s z o n t a l e g k e v é s b é s e m a z e g y e d i t , a h o l n a p m á r nem é r v é n y e s t e m e l i ki. A s o k f é l e s é g b e n a z á l t a l á n o s t kitapintani, az e g y e d i b e n a t ö r ­ v é n y s z e r ű t , a m á s k o r , m á s h o l is i s m é t l ő d ő t kutatni — ez a f i l o z ó f i a feladata. S az egyediség olyan fokán, mint a nemzetközi kapcsolatok, n e m k ö n n y ű ennek a fela­ datnak eleget tenni. U g y a n e z a p r o b l é m a m á s m e g f o g a l m a z á s b a n az egység és sokféleség viszonya­ k é n t j e l e n t k e z i k . A m i most, itt v a g y ott, a f ö l d g o l y ó e g y i k v a g y m á s i k p o n t j á n l é t e z i k m i n t történés, m i n t v i s z o n y , a z a m a g a e g y e d i s é g é b e n a r e n d k í v ü l i sokféle­ séget m u t a t j a . A z e m b e r i s é g a z o n b a n a k o n k r é t s á g m i n d e n s o k s z í n ű s é g e e l l e n é r e m é g i s egység. A filozófiai n é z ő p o n t é p p e n e n n e k az egységnek — az á l t a l á n o s n a k — j e l e n l é t é t e m e l i ki. V a g y i s a j e l e n k o r b o n y o l u l t r e l á c i ó - h a l m a z á b a n azt keresi, a m i a z e m b e r i s é g e t á l t a l á b a n j e l l e m z i . (Persze e z n e m a z o n o s az o s z t á l y s z e m p o n t o k f e l a d á s á v a l , n e m j e l e n t v a l a m i l y e n m e g o s z l á s nélküli, t á r s a d a l o m felett l e b e g ő misztikus egységet.) A z e m b e r i s é g f e j l ő d é s t ö r t é n e t é b e n j e l e n t k e z ő egység és a m a i n e m z e t k ö z i v i ­ s z o n y o k b a n m e g n y i l v á n u l ó sokféleség filozófiai p r o b l é m á j a n e m c s a k a m a r x i s t a f i l o z ó f u s o k a t érinti. S z á m o s n y u g a t i , n e m m a r x i s t a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f u s b e l e ü t k ö z ö t t e b b e , f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y n á l u k az e m b e r i s é g e t j e l l e m z ő e g y s é g n e m a m a r x i s t a történelemszemlélet beállításában jelentkezik. A történelmi materializmus értelme­ z é s é b e n u g y a n i s az e m b e r i s é g e t e g y s é g b e f o g ó t é n y e z ő az, h o g y a társadalmat egyetemes érvényű törvényszerűségek uralják, a m e l y törvényszerűségek minden t ö r t é n e l m i k o r b a n m e g n y i l v á n u l n a k . Ez az e g y s é g tehát n e m abszolút, hiszen p é l ­ d á u l a t á r s a d a l o m b e l s ő ellentétessége is e g y i k e a z o k n a k az általános t ö r v é n y e k n e k , amelyek különböző konkrét formákban, de minden társadalmi körülmények k ö ­ zött j e l e n v a n n a k . A m a i p o l g á r i t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i á b a n az egység g y a k r a n a c i v i l i z á c i ó k és k u l ­ túrák f o l y t o n o s s á g á n a k , a z e m b e r i s é g v a l a m i l y e n lineáris e l ő r e h a l a d á s á n a k a k é p ­ z e t é b e n j e l e n t k e z i k . E b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n tehát a j e l e n k o r filozófiai j e l l e m z é s é ­ n e k az l e n n e a feladata, h o g y a m a s o k f é l e s é g é b e n a m ú l t e g y e n e s v o n a l ú , t ö r é s ­ m e n t e s folytatását f e d e z z e fel. P é l d á z z u n k kiragadott, d e j e l l e m z ő esettel. B . D a v i d R i c h a r d s o n a m e r i k a i t ö r ­ ténész-filozófus Linear history and the unity of mankind című közleményében (The personalist, 1966. január.) m e g f o g a l m a z z a azt a tézist, m e l y szerint „ k é t n a g y ­ szerű e l v r e t á m a s z k o d i k az e m b e r i t ö r t é n e l e m : az első a t e r m é s z e t i t ö r v é n y , a m á ­ s o d i k e g y rejtett erő v a g y sík, a m e l y a t ö r t é n e l m e t az e s e m é n y e k s z á m o s e g y b e futásával b e f o l y á s o l j a , o l y a n k o n v e r g e n c i á k k a l , a m e l y e k e l ő r e n e m l á t h a t ó k és le n e m írhatók". A z a b i z o n y o s „ t e r m é s z e t i t ö r v é n y " n á l a t á v o l r ó l s e m t e r m é s z e t i a szó

gazi é r t e l m é b e n , i n k á b b e r k ö l c s i t ö r v é n y , a m e l y — ú g y m o n d — utat t ö r és b i z ­ tosítja az e m b e r i s é g e g y e n e s v o n a l ú , m i n ő s é g i u g r á s o k n é l k ü l i f e j l ő d é s é t ; a j e l z e t t második „sík" pedig semmi más, mint a mai történelmi v i s z o n y o k összessége, a m e ­ lyen belül az események b o n y o l u l t egybekapcsolódása adja a sokféleséget. A közle­ m é n y b e n sajátos m ó d o n e l k ü l ö n ü l e g y m á s t ó l a k é t „ n a g y s z e r ű e l v " , a m á s o d i k s í k o n — v a g y i s a k o n k r é t u m o k , a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i e s e m é n y e k szintjén — a t ö r ­ t é n e l m i v é l e t l e n s z e r ű s é g d o m i n á l , ezt a szintet n é z v e a n a p i t ö r t é n e l e m a k u d a r c o k , az i d ő l e g e s v i s s z a l é p é s e k , n e g a t í v i r á n y ú e s e m é n y e k l á n c o l a t a . S m i l y c s o d á s , e n n e k e l l e n é r e , m i n t e g y az „ i s t e n i g o n d v i s e l é s " m e g n y i l v á n u l á s a k é n t , m é g i s é r v é n y e s ü l az e g y e n e s v o n a l ú , felfelé í v e l ő , t ö r é s m e n t e s f e j l ő d é s , az e r k ö l c s i t ö k é l e t e s e d é s „ t e r m é ­ szeti" t ö r v é n y e . R i c h a r d s o n jelzett t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t é b e n , minden misztifikáció ellenére, v é g s ő s o r o n e g y reális p r o b l é m a h ú z ó d i k m e g : h o g y a n v i s z o n y u l a m a t ö r t é n e l m é ­ n e k k a l e i d o s z k ó p j a — a n a p i , v á l t o z ó p o l i t i k a i e s e m é n y e k s o k a s á g a — az á l t a l á n o s f e j l ő d é s i r á n y h o z . N á l a e g y h u s z á r v á g á s s a l m e g o l d ó d i k a d i l e m m a : b á r m i is t ö r ­ t é n j é k a n e m z e t k ö z i p o r o n d o n m a v a g y h o l n a p , az általánost e z n e m érinti, az e g é s z e m b e r i s é g t ö r v é n y s z e r ű m o r á l i s t ö k é l e t e s e d é s e ettől f ü g g e t l e n ü l , sőt e n n e k ellenére megvalósul, a sok kudarcot sikerré gyúrja a történelem. V a g y i s filozófiail a g : az egyes l é n y e g i l e g n e m b e f o l y á s o l j a az általánost. K ö z i s m e r t a m a r x i s t a f i l o z ó f i a á l l á s p o n t j a az egyes é s az általános viszonyára v o n a t k o z ó a n . A z á l t a l á n o s s o k e g y e s e n keresztül é r v é n y e s ü l , m i n d e n e g y e s b e n v a n v a l a m i á l t a l á n o s ; a z e g y e d e k e n k í v ü l létező á l t a l á n o s abszurditás. N o s , az i l y e n filozófiai a l a p i g a z s á g o k n a k é r v é n y e s ü l n i ö k k e l l az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é n e k á l t a l á n o s törvényszerűségei és a mai nemzetközi kapcsolatok konkrét egyedisége közötti v i s z o n y b a n is. A z e g y e d i itt is t e l e v a n t ű z d e l v e a z általános s z i l á n k j a i v a l , az á l t a ­ l á n o s itt s e m k e r ü l h e t i ki az e g y e d i t . P e r s z e az is igaz, h o g y az általános n e m fészkeli b e l e m a g á t m i n d e n e g y e s b e . T e h á t az a d o t t k o n k r é t n a p i p o l i t i k a i e s e m é n y a c s e p p , l e h e t s ó s a b b v a g y k e v é s b é sós, m i n t a z ó c e á n , sőt a d o t t e s e t b e n é d e s is, v a g y i s e g y e d i s é g é b e n e l l e n t m o n d h a t az á l t a l á n o s n a k . A c s e p p e k t ö m e g é b ő l a z o n b a n m é g i s c s a k a z ó c e á n v a l ó s á g o s sós í z é r e l e h e t k ö v e t k e z t e t n i . Ebből az összefüggésből fontos következtetés származik a jelenkor-filozófiára v o n a t k o z ó a n . A m a i n e m z e t k ö z i élet e s e m é n y e i t m i n d e n filozófiai f e l f o g á s a m a g a k i d o l g o z o t t e l v e i , k a t e g ó r i a r e n d s z e r e , általánosításai a l a p j á n k ö z e l í t i m e g . M i v e l a z általános b e n n e v a n a z e g y e d i b e n , a m a i t ö r t é n e l e m k o n k r é t e s e m é n y e i n e k a l a k u ­ lása a f i l o z ó f i a i e l m é l e t e l l e n ő r z ő j é v é , i g a z s á g - k r i t é r i u m á v á v á l i k . A n e m z e t k ö z i élet t e ó r i a - e l l e n ő r z ő s z e r e p e é p p e n a b b a n n y i l v á n u l m e g , h o g y o l y a n e g y e d i s é g h a l m a z t j e l e n t , a m e l y b e n a filozófiai tétel r a n g j á r a e m e l t á l t a l á n o s í t á s o k n a k b e n n e kell l e n n i ü k . F e l t é v e , h o g y a filozófiai általánosítás v a l ó s á g h ű . Persze, e z elől a „nemzetközi filozófia-ellenőrző" funkció elől el lehet m e n e ­ külni. A k i b ú v ó k e t t ő s : v a n n a k p o l g á r i filozófiai i r á n y z a t o k , a m e l y e k t a r t ó z k o d n a k attól, h o g y b ö l c s e l e t i t é z i s e i k e t a j e l e n k o r i n e m z e t k ö z i t á r s a d a l m i v i s z o n y o k r a is a l k a l m a z z á k , m á s r é s z t — m i n t R i c h a r d s o n p é l d á j a is i g a z o l j a — , v a n n a k a k i k a z „ a n n á l r o s s z a b b a t é n y e k n e k " e l v e t v a l l j á k , s n e m tartják s z ü k s é g e s n e k , h o g y a m a e s e m é n y e i i g a z o l j á k általánosításaikat, a m e l y e k — ú g y m o n d — e z e k t ő l a z e g y e d i tényektől függetlenek. A t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s h í v e n k i t a r t az e g y e d i és az általános v i s z o n y á r a v o n a t k o z ó d i a l e k t i k u s e l v e k m e l l e t t , s a m a r x i s t a filozófia f e l a d a t á n a k tartja a m á i g v i n n i k ö v e t k e z t e t é s e i t a b b a n a b i z t o s m e g g y ő z ő d é s b e n , h o g y az e s e m é n y e k v i l á g m é ­ r e t ű v á l t o z á s á n a k mai i r á n y a is á l t a l á n o s filozófiai t é t e l e i n e k i g a z o l á s á h o z v e z e t .

•

A jelenkor-filozófia kidolgozásának lehetőségével szemben táplált kételyek kö­ zül az egyik az, hogy filozófiai általánosításokhoz — állítólag — csak akkor lehet el­ jutni, amikor a valóság jelenségei már kibontakozott, jól körvonalazott formát öl­ tenek. E szerint tehát meg kellene várni, amíg a nemzetközi síkon kialakult erőparalelogrammák már jól kivehető irányba mutatnak, s csak azután vonhatnánk le belőlük filozófiai következtetéseket. A filozófia társadalmi önmegismerő szerepét ez a felfogás — amely egyébként a marxista filozófián belül is jelentkezett — ala­ posan leszűkítené. Hiszen így a többé-kevésbé szimultán össztársadalmi önmegisme­ résre nemigen kerülhetne sor. A filozófia társadalmi önismeret-funkciójának ilyen leszűkítése ellen felhozott érvek eléggé meggyőzőnek tűnnek. A „post festa" bölcselkedés a szemlélődő filozó­ fiák egyik tartozéka volt, a marxista filozófia azonban nem elégedhetik meg az „utólag okosnak lenni" normával. A filozófia feladata az alaptendenciák értékelése, nem pedig minden egyes konkrét jelenség megítélése. Ezek az alaptendenciák menet közben is kirajzolódnak, nem kell tehát megvárni, amíg a konkrét események minde­ gyikét be tudjuk építeni egyik vagy másik ilyen tendenciába. A többé-kevésbé szimultán társadalmi önmegismerés szükségessége mellett szól az is, hogy a filozófiának aktív társadalomalakító szerepe van, márpedig az esemé­ nyek után kullogó értékelés csökkenti a tevékenység-elv érvényesülését. Végül a világesemények egyidejű filozófiai megvilágításának a lehetetlensége ellen felhozott érv az, hogy a filozófia nemcsak regisztrál, hanem prognózis-érvénye is van, tehát nem rekedhet meg az egy lépéssel elmaradt önmegismerésnél, hanem az alapvető tendenciák ismeretében ezek irányát vetíti előre. Természetesen itt sem a sokféleség előrelátásáról van szó, a filozófia nem vállalkozhat arra, hogy — mint a jövőt mondó papagáj — kihúzza az eseményeket pontosan leíró cédulatárból a jövőbeni történés részletes leírását.

S ezen a ponton újabb kétely merülhet fel. Vajon a jövőbe néző, „nemzetközi önmegismerés" napjainkban a filozófia feladata-e, vagy pedig ezt a szerepkört át­ adta már a szaktudományi kutatásnak? A kérdés azért jogos, mert a jövőkutatást ma valóban szakosodott, nem filozófiai apparátussal és módszerekkel is végzik. A futurológia néven ismert új tudományág a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági viszonyok, államközi relációk jövőbeni alakulásával behatóan foglalkozik, s látszó­ lag szükségtelenné teszi az ilyen jellegű „filozofálgatást". Tény, hogy a jövőkutatás napjainkban túllépte az íróasztal melletti álmodo­ zások, több-kevesebb értékű jóslatok formáját. A z Egyesült Államokban. Angliá­ ban vagy Franciaországban a nagy konszernek olyan intézeteket pénzelnek, a m e ­ lyeknek nincs más feladatuk, mint feltárni a technikai, gazdasági, tudományos, tár­ sadalmi előrehaladást meghatározó tényezőket, s előrejelzéseket megfogalmazni a tényezők kölcsönhatására, a jövőre vonatkozóan. A General Electric finanszírozta Rand Corporation és a Technical Management Planning Organization például 28 kü­ lönböző területen tevékenykedő mintegy 300 „futurológust" foglalkoztat. Mit tehet a filozófus az ilyen apparátussal dolgozó jövőt vizsgáló intézmény mellett? Szükség van-e rá akkor, amikor a jelenkor jövőjét kell summázni? A jelenkor-filozófia szükségességét éppen az igazolja a legpregnánsabban, hogy a jelen és jövő ilyen részletekbe menő szakvizsgálata a megfelelő elméleti-filozó­ fiai alap nélkül a legpontosabb számítások ellenére is „melléfog". N e m lehet szűk technicista-prakticista kérdésnek felfogni, mondjuk, a világgazdasági viszonyok ala­ kulását, s a legkevésbé a világpolitikai relációk formálódását, tekintettel arra, hogy

a mennyiségileg j ó l összegezhető és modellálható faktorokon túlmenően a n e m z e t ­ közi k a p c s o l a t o k b a n j e l e n v a n n a k o l y a n e l e m e k is, a m e l y e k e t f o k k a l , százalékkal, ü t e m m e l és í g y t o v á b b n e m l e h e t p o n t o s a n k i f e j e z n i , a m e l y e k e t c s a k i s f i l o z ó f i a i vizsgálódással lehet e m b e r k ö z e l b e hozni. A j e l e n é s j ö v ő m e g i s m e r é s é n e k f ő e s z k ö z e a m e g l e v ő és a l a k u l ó v i s z o n y o k m o ­ dellálása. J o g g a l á l l a p í t h a t j u k m e g : a j e l e n k o r i t á r s a d a l o m i l y e n m o d e l l j é n e k e l ­ készítése filozófiai p r o b l é m a is. P e r s z e m o d e l l e n itt n e m v a l a m i l y e n k i c s i n y í t e t t m a ­ kettett értünk, h a n e m a m a i t á r s a d a l m i v a l ó s á g o t l e í r ó , e g y m á s t k o h e r e n s e n k i e ­ gészítő m e g á l l a p í t á s o k b ó l , ö s s z e f ü g g é s e k b ő l , e g y e n l e t e k b ő l ö s s z e á l l ó g o n d o l a t i r e n d ­ szert. M a m á r k e v e s e n k é t e l k e d n e k a b b a n , h o g y a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a t is l e h e t m o d e l l á l n i . T a l á n n e m is a m o d e l l k é s z í t é s l e h e t e t l e n s é g é n e k a h i r d e t é s e j e l e n t i a túlzást e t e k i n t e t b e n , h a n e m s o k k a l i n k á b b a m o d e l l h e z k ö t ö t t túlfűtött r e m é n y . Vannak, akik a nemzetközi viszonyok modelljét valamilyen varázseszköznek kép­ z e l i k el, a m e l l y e l e g y b ő l é r t h e t ő v é t e h e t ü n k v a l a m e l y n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i e s e m é n y t E g y r e t ö b b e n d ö b b e n n e k rá a r r a is, h o g y a m o d e l l k é s z í t é s t filozófiai a l a p o k r a k e l l építeni. Figyelembe kell v e n n ü n k ugyanis a nemzetközi v i s z o n y o k eszmei m o d e l l ­ j é n e k e l k é s z í t é s e k o r azt is, h o g y a m o d e l l e r e d e t i j e — a v a l ó s á g o s t á r s a d a l m i v i s z o ­ n y o k — s z u b j e k t í v t é n y e z ő k t ő l átszőtt o b j e k t í v k a p c s o l a t o k . É p p e n ez a s z u b j e k t í v oldal kvantifikálható sokkal nehezebben, az emberi akaratot befolyásoló tényezők, a c é l o k é s c é l i r á n y o s s á g , a t e v é k e n y s é g t u d a t o s s á g á n a k a f o k a és í g y t o v á b b f i l o z ó ­ fiai értékelést k ö v e t e l , c s a k í g y k e r ü l h e t b e a j e l e n - és j ö v ő - m o d e l l a l k o t ó e l e m e i k ö z é . M e g g y ő z ő d é s s e l á l l í t h a t j u k : a m o d e l l á l t puszta t é n y e k , m a t e m a t i k a i ö l t ö z e t b e n és e g y e n l e t k e r e t b e z á r v a , b á r m i l y e n p o n t o s a n is m é r j é k f e l a v a l ó s á g o t , m é g i s „ é r ­ zéketlen", n e m e m b e r i e r e d m é n y t a d n a k , ha a k a l k u l á c i ó n e m veszi t e k i n t e t b e a tár­ s a d a l m i élet filozófiai oldalát, azt, h o g y az e m b e r i t e t t e k g o n d o l k o d ó , é r z ő l é n y e k t e v é k e n y s é g é t f e j e z i k ki. J e l l e m z ő e b b e n a v o n a t k o z á s b a n e g y k i v á l ó a m e r i k a i fizikus, R a l p h L a p p v é l e ­ m é n y e , aki e r é l y e s e n tiltakozott az e l l e n , h o g y az e m b e r i s é g sorsát é r z é k e t l e n ü l s z á ­ m í t ó g é p e k b e g y ö m ö s z ö l v e v i z s g á l j á k . ,,A s z á m í t ó g é p e k — írja — k i m u t a t j á k , h o g y m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k között n y e r h e t ü n k a nukleáris háborúban. A számító­ g é p e k , sajnos, c s a k azért j u t n a k i l y e n k ö v e t k e z t e t é s r e , m e r t n i n c s e n e k é r z é k s z e r v e i k , és teljes k ö z ö m b ö s s é g g e l p r é s e l i k ki m a g u k b ó l a v á l a s z o k a t . . . H a A o r s z á g 30 m i l ­ l i ó e m b e r t v e s z í t h a l o t t a k b a n és elveszti g a z d a s á g a 27 százalékát, s a s z á m í t ó g é p szerint A o r s z á g o t kiáltják ki g y ő z t e s n e k , v a j o n m e n n y i b e n ö r ö m és v i g a s z e z A országnak?" M e g é r t j ü k a j ó z a n g o n d o l k o d á s ú fizikus k i f a k a d á s á t . M i n d e n b e c s ü l e t e s e m b e r t i l t a k o z i k az e l l e n , h o g y a m a i t á r s a d a l o m d i n a m i k u s m o d e l l j é t a n é l k ü l készítsék el, h o g y f i g y e l e m b e v e n n é k a l é n y e g e t : azt, h o g y a mai n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k n e m é l e t ­ telenek, v á l t o z á s u k az e m b e r h ú s á b a v á g , m i l l i ó é s m i l l i ó e m b e r m a g á n ü g y e is. Ezt a v o n a t k o z á s t v i s z o n t t á r s a d a l m u n k filozófiai é r t é k e l é s e n é l k ü l n e m t u d j u k „ b e ­ lekalkulálni" a modellbe.

» A v i l á g m é r e t ű t á r s a d a l m i ö n m e g i s m e r é s filozófiai bázisának szükségességét m i n d e z e k e n t ú l m e n ő e n az is i g a z o l j a , h o g y a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k r a v o n a t k o z ó részelméleteket — vagyis e kapcsolatok egyik v a g y másik oldalát megragadó teóriákat — s e m lehet sikerrel k i d o l g o z n i é s a l k a l m a z n i a n é l k ü l , h o g y n e a d n á n a k m e g f e l e l ő filozófiai é r t e l m e t n e k i k . R a g a d j u n k ki e g y e t l e n i l y e n , a n e m z e t k ö z i é l e t e l ő r e l á t á s a szempontjából lényeges részelméletet, az ú g y n e v e z e t t játékelméletet, amelyet nap-

jainkban egyre szélesebb körűen alkalmaznak a nemzetközi kapcsolatokban, bár e g ­ z a k t s á g á b a n v a l ó b a n n e m közelíti m e g — m o n d j u k — a k v a n t u m e l m é l e t e t . H a t é ­ k o n y lehet-e a filozófiamentes játékelmélet az országok, társadalmi rendszerek k ö ­ zötti r e l á c i ó k j e l l e m z é s é b e n és a l a k í t á s á b a n ? E l ő r e b o c s á t h a t j u k a feleletet: s e m m i ­ képpen ! D e talán e l ő b b néhány szóban a játékelmélet lényegéről. A kiindulópont egy­ szerű a n a l ó g i a : a k á r t y a j á t é k o s o k , u g y a n ú g y , m i n t a d i p l o m a t á k , „ ö s s z e m é r i k e r e ­ jüket". M i n d k é t esetben k ü l ö n b ö z ő tendenciák, célok, törekvések, vágyak, érdekek ü t k ö z n e k össze, e g y é n i d ö n t é s e k e t h o z n a k , k o n f l i k t u s o k a l a k u l n a k ki a f e l e k között, az e g y i k fél c s e l e k e d e t e , i l l e t v e a n n a k e r e d m é n y e a m á s i k fél v á l a s z c s e l e k e d e t é t ő l függ, és í g y t o v á b b . N o s , a j á t é k e l m é l e t — e l v o n a t k o z t a t v a attól, h o g y d i p l o m a t á k v a g y k á r t y á s o k ü l n e k e g y m á s s a l s z e m b e n — azt v i z s g á l j a , h o g y a n lehet e l ő r e látni az i l y e n k o n f l i k t u s o k k i m e n e t e l é t , s a m i a l e g f o n t o s a b b : h o g y a n k e l l c s e l e k e d n i a h ­ h o z , h o g y a Konfliktus m é g akikor is a l e g k e d v e z ő b b e n a l a k u l j o n , ha a m á s i k fél minden lehetőt megtesz e törekvés megakadályozására. A játékelméletet Usztyinov így határozta m e g : „matematikai elmélet optimális döntések kiválasztására konflik­ tus-helyzetekben, vagyis olyan helyzetekben, amelyeknek kimenetele a különböző r é s z t v e v ő k ( j á t é k o s o k ) a l k a l m a z t a d ö n t é s e k t ő l ( s t r a t é g i á k t ó l ) függ, m i k ö z b e n e z e k n e k a r é s z t v e v ő k n e k a z é r d e k e i e l t é r ő e k , sőt g y a k r a n s z ö g e s e l l e n t é t b e n á l l n a k " . (Matematikai módszerek a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatában, Mezsdunarodnaja zsizny, 1968. 12). A j á t é k e l m é l e t tehát l e g f ő k é p p e n azt v i z s g á l j a , b a n , eltérő é r d e k ű f e l e k k a p c s o l a t a i b a n m i l e g y e n ilyen cselekedetek következménye. Központi helyet cél kategóriája, v a g y i s az, h o g y a d o t t e s e t e k b e n m i r e

hogy a nemzetközi konfliktusok­ az o p t i m á l i s tett, s m i lesz az f o g l a l el e b b e n az e l m é l e t b e n a kell törekedni.

A l e h e t s é g e s s z i t u á c i ó k , p e r s z e , szinte k i m e r í t h e t e t l e n e k . G y a k o r i az az eset, a m i k o r a c é l v a l a m i l y e n e g y e n s ú l y i h e l y z e t l é t r e h o z á s a . E z a k k o r lehetséges, a m i k o r a s z e m b e n á l l ó f e l e k j ó l m e g h a t á r o z o t t stratégiával r e n d e l k e z n e k , d ö n t é s e i k b e n ki­ t a r t a n a k e stratégia mellett, s a h e l y z e t ú g y alakul, h o g y e g y i k f é l n e k s e m é r d e k e ezt a stratégiát f e l a d n i , m e r t e z z e l n e m n y e r , esetleg e g y e n e s e n veszít. E z e k a z o k az i d e á l i s h e l y z e t e k , a m i k o r ellentétes é r d e k ű f e l e k k ö z ö t t is l é t r e j ö h e t m e g á l l a p o d á s , mivel e g y i k n e k s i n c s o k a arra, h o g y e l s ő n e k s z e g j e m e g a s z e r z ő d é s t . M á s s z i t u á c i ­ ó k b a n v i s z o n t é r t e l m e t l e n b á r m i f é l e s z e r z ő d é s k ö t é s , m i v e l az e g y i k v a g y m á s i k f é l ­ nek e l ő n y e s z á r m a z i k a b b ó l , h a m e g s z e g i . A j á t é k e l m é l e t n e k s z á m t a l a n a l k a l m a z á s i l e h e t ő s é g e v a n a z o r s z á g o k közötti k a p c s o l a t o k n a k n e m c s a k m e g í t é l é s é b e n , h a n e m h e l y e s i r á n y b a t e r e l é s é b e n is. M i t ér a z o n b a n az a j á t é k e l m é l e t , a m e l y n e k n i n c s b i z t o s filozófiai a l a p v e t é s e ? S h o g y a filozófiai m e g a l a p o z á s n a k m i l y e n j e l e n t ő s é g e v a n , azt t ö b b e k k ö z ö t t a z is p é l d á z z a , hogy ugyanazt az elméletet különböző világnézeti alapon más és m á s célok érde­ k é b e n — k ü l ö n b ö z ő o s z t á l y t a r t a l o m m a l — lehet é r v é n y e s í t e n i . A j á t é k e l m é l e t s z o v ­ j e t s z a k é r t ő j e , N . N . V o r o b j o v v a g y az N D K - b e l i G e o r g K l a u s és m á s o k a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s b ó l t á p l á l k o z ó j á t é k e l m é l e t e t d o l g o z t a k ki, m í g a z E g y e s ü l t Á l l a m o k ­ b a n t e v é k e n y k e d ő K a h n v a g y R a p o p o r t e g é s z e n m á s filozófiai a l a p e l v e k b ő l k i i n ­ d u l v a j u t e l m e r ő b e n ellentétes k ö v e t k e z t e t é s e k h e z . J e l l e m z ő , h o g y m é g a z E g y e s ü l t Á l l a m o k o n b e l ü l is a p ó k e r és a h á b o r ú a n a ­ lógiáját a l e g k ü l ö n b ö z ő b b m ó d o k o n érvényesítik. Vannak, akik a hidegháború foly­ t a t á s á n a k s z ü k s é g e s s é g é t o l v a s s á k ki e b b ő l a p á r h u z a m b ó l , J a m e s R e s t o n n e v e s a m e ­ rikai k o m m e n t á t o r v i s z o n t p u b l i c i s z t i k a i h a n g s z e r e l é s b e n az E g y e s ü l t Á l l a m o k v i e t ­ n a m i k a l a n d j á n a k b í r á l a t á r a használta fel a j á t é k e l m é l e t e t , a m i k o r í g y v é l e k e d e t t az Egyesült Á l l a m o k volt elnökéről: „ N a g y o n j ó l pókerezik, d e Vietnamban a játék

s z a b á l y a i t s e m m i b e v é v e licitált, m e g f e l e d k e z v e a r r ó l , h o g y n e m tud n y e r ő l a p o t a z asztalra kirakni." A j á t é k e l m é l e t m á r k e l e t k e z é s é b e n m a g á b a n rejt e g y ferdítési l e h e t ő s é g e t , a m e ­ l y e t c s a k a h e l y e s f i l o z ó f i a i h o z z á á l l á s tüntet e l : a túlfeszített a n a l ó g i á b ó l s z á r m a z ó téves konklúziót. A játékelmélet valóban a társasjátékok és a politikai, gazdasági k a p c s o l a t o k h a s o n l ó s á g á b ó l k e l t életre. D e a z a n a l ó g i a n e m a z o n o s s á g . A k á r t y a j á t é k szabályait az e m b e r e k d o l g o z z á k ki, tehát ö n k é n y e s e k , v é g s ő f o k o n a s z u b j e k t u m t ó l f ü g g n e k . A n e m z e t k ö z i p o l i t i k a asztalán f o l y ó „ k á r t y a p a r t i n a k " v i s z o n t o b j e k t í v t ö r ­ v é n y e k m e g h a t á r o z t a s z a b á l y a i v a n n a k . Itt n e m l e h e t m e g e g y e z é s e s alapon kivá­ lasztani azt a j á t é k o t , a m e l y n e k s z a b á l y a i h o z k o n v e n c i o n á l i s a n a l k a l m a z k o d n i akar­ nak, h o g y ha a k a r o m , p ó k e r e z ü n k , ha a k a r o m k a n a s z t á z u n k . . . A p o l i t i k á b a n a j á t é k ­ s z a b á l y o k a t t á r s a d a l m i t ö r v é n y e k írják elő. A ma olyan divatos matematikai játékelmélet alapvető kategóriái — döntés, cél, é r d e k , k o n f l i k t u s — n e m „ f i l o z ó f i á t l a n í t h a t ó k " , m e r t e z e k a f o g a l m a k u g y a n a k ­ k o r filozófiai k a t e g ó r i á k is, s n e m lehet b e l e é p í t e n i ő k e t e g y r é s z e l m é l e t b e a n é l k ü l , h o g y filozófiai t a r t a l m u k a t m e g n e ő r i z n é k .

* F e l v i l l a n t o t t u n k n é h á n y é s z r e v é t e l t a n e m z e t k ö z i é l e t és a f i l o z ó f i a k a p c s o l a ­ tára v o n a t k o z ó a n , o l y a n o k a t , a m e l y e k t ö b b é - k e v é s b é g y ö k e r e t v e r t e k m á r a n e m ­ zetközi filozófiai s z a k i r o d a l o m b a n . A v é g s ő k ö v e t k e z t e t é s m á r m e n e t k ö z b e n k ö r ­ v o n a l a z ó d o t t , és n e m k ö v e t e l e g y e t l e n m o n d a t n á l t ö b b e t : l e h e t s é g e s , s ő t szükséges a jelenkor-filozófia, ami n e m más, mint a nemzetközi valóságnak a társadalmi szak­ t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i t filozófiai szintre e m e l ő t ü k ö r k é p e . Balázs

Sándor

Darmstadt, 1969 E z é v n y a r á n a D a r m s t a d t i N e m z e t k ö z i M o d e r n Z e n e t u d o m á n y i Intézet m e g ­ h í v á s á r a h á r o m hetet t ö l t ö t t e m N é m e t o r s z á g S z ö v e t s é g i K ö z t á r s a s á g á b a n . A h i v a t a l o s m e g h í v á s h o z „ m e l l é k e l t " ö s z t ö n d í j biztosította az intézet által é v e n t e szervezett n y á r i m ű v é s z k é p z ő t a n f o l y a m o n v a l ó részvételt, s z a b a d j e g y e t a z összes h a n g v e r s e n y e k r e és z e n e t u d o m á n y i r e n d e z v é n y e k r e , v a l a m i n t a l a k á s t és a t e l j e s ellátást. E m e l l e t t a n a g y n y u g a t n é m e t v á r o s o k b a n (Frankfurt, H e i d e l b e r g , Stuttgart, N ü r n b e r g ) t e t t l á t o g a t á s a i m s o r á n a l k a l m a m n y í l t k ö z e l e b b i k a p c s o l a t b a k e r ü l n i a z ottani z e n e i élet j e l e s k é p v i s e l ő i v e l é s — a m i s z á m o m r a t a l á n a l e g f o n t o s a b b v o l t — a l e g m o d e r ­ n e b b a v a n t g a r d - i r á n y z a t o k t a n u l m á n y o z á s á b a n r e n d k í v ü l é r d e k e s é s értékes t a p a s z ­ t a l a t o k r a t e h e t t e m szert. I d ő m l e g n a g y o b b részét D a r m s t a d t b a n , e b b e n a F r a n k f u r t t ő s z o m s z é d s á g á b a n fekvő, körülbelül K o l o z s v á r méreteinek megfelelő városban töltöttem. Darmstadt a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú i g f ő l e g k i v á l ó t e c h n i k a i f ő i s k o l á j á r ó l é s t ö b b m i n t 200 é v e s m ú l t r a visszatekintő g y ó g y s z e r i p a r á r ó l v o l t híres. A h á b o r ú alatt a v á r o s 8 0 % - a teljesen elpusztult. A z a z ó t a t e l j e s e n m o d e r n u r b a n i s z t i k a i e l v e k a l a p j á n ú j j á é p ü l t Darmstadtban (háborús n y o m o k a t sehol sem láttam) megalakult a Nemzetközi M o ­ d e r n Z e n e t u d o m á n y i Intézet, m e l y a z e l m ú l t 22 e s z t e n d ő a l a t t a m o d e r n m u z s i k a f e l l e g v á r á v á n ő t t e ki magát, m a g a k ö r é g y ű j t v e a k ü l ö n f é l e a v a n t g a r d - z e n e i i r á n y -

zatok l e g j e l e s e b b k é p v i s e l ő i t . A z intézet m a m á r h a l l a t l a n u l g a z d a g d o k u m e n t á c i ó s k ö n y v t á r r a l , l e m e z - és m a g n ó s z a l a g - k é s z l e t t e l r e n d e l k e z i k , r e n d s z e r e s e n m e g j e l e n ő zenei k ö z l ö n y e a z o n o s n í v ó n áll a j e l e n k o r i s z a k i r o d a l o m l e g i g é n y e s e b b f o l y ó i r a ­ taival. A z intézet m e g s z e r v e z é s é b e n és h í r n e v é n e k m e g a l a p o z á s á b a n a d ö n t ő é r d e m Ernst T h o m a s p r o f e s s z o r é , a k i n e k s z a k m a i tekintélyét és n e m u t o l s ó s o r b a n m ű ­ vészi és z e n e t u d o m á n y i n a g y v o n a l ú s á g á t m é g az a v a n t g a r d - i r á n y z a t o k l e g k o n z e r v a ­ t í v a b b e l l e n z ő i is e l i s m e r i k . A p r o f e s s z o r , aki m a is az intézet é l é n áll, az é v e k f o l y a m á n o l y a n zenei k ö z p o n t o t épített ki D a r m s t a d t b a n , m e l y n a p j a i n k b a n már a m o d e r n muzsika képviselőinek zarándokhelye. Zeneszerzők, zenetudósok, kritiku­ sok, t a n á r o k és n ö v e n d é k e k a v i l á g m i n d e n tájáról é v e n t e ö s s z e j ö n n e k D a r m s t a d t ­ b a n az intézet s z e r v e z t e n e m z e t k ö z i n y á r i m ű v é s z k é p z ő k u r z u s o k o n . A z 1946 ó t a ö s s z e g y ű l t z e n e i a n y a g ( m i n d e n e l h a n g z ó m ű v e t , előadást, k o n c e r t e t m a g n ó s z a l a g r a r ö g z í t e n e k ) i d ő v e l szükségessé tette a z intézet é g i s z e alatt m ű k ö d ő n e m z e t k ö z i zenei i n f o r m á c i ó s k ö z p o n t m e g s z e r v e z é s é t is. M e g k a p h a t ó itt k ö n y v , kotta v a g y m a g n ó ­ szalag f o r m á j á b a n m i n d e n , a m i t 1946 óta a z a v a n t g a r d - z e n e i r o d a l o m produkált. Emellett Darmstadtban, az intézettől f o r m á l i s s z e m p o n t b ó l k ü l ö n v á l v a , d e v e l e s z o r o s a n e g y ü t t m ű k ö d v e d o l g o z i k a z új z e n é t é s z e n e i n e v e l é s t p r o p a g á l ó i n t é z e t (Institut für n e u e M u s i k u n d M u s i k e r z i e h u n g ) . E z e n k í v ü l D a r m s t a d t b a n t e r m é s z e t e ­ sen „ r e n d e s " z e n e k o n z e r v a t ó r i u m is m ű k ö d i k , t o v á b b á s z i m f o n i k u s z e n e k a r , k a m a ­ raegyüttesek, z e n e m ű v é s z e t i a k a d é m i a ( S t ä d t i s c h e A k a d e m i e für T o n k u n s t ) ; a z á l l a n d ó é n e k k a r i és e g y h á z i zenei k u l t u s z m e l l e t t r e n d k í v ü l e l t e r j e d t a házi m u ­ zsikálás. A z é v e n t e m e g r e n d e z é s r e kerülő, n y á r i m ű v é s z k é p z ő k u r z u s o k s z á z a d u n k z e n e ­ k u l t ú r á j á n a k t ö r t é n e t é b e n szinte p é l d á t l a n u l á l l ó v i h a r o k a t k a v a r t a k f e l . V o l t e g y i d ő ­ s z a k (1955—1960), a m i k o r a l e g s z é l s ő s é g e s e b b k í s é r l e t e k é s kétes é r t é k ű k e z d e m é n y e ­ zések fórumaként váltak ismertté a nemzetközi zenei életben. Feltűnik ez a jelenség m á r az intézet d o k u m e n t á c i ó s a n y a g á n a k f e l ü l e t e s l a p o z g a t á s a s o r á n is. A s o k v i ­ hart k i v á l t ó b e m u t a t ó k , a s o k s z o r ö n c é l ú m e s t e r k e d é s e k és b o h ó c k o d á s o k határát s ú r o l ó k í s é r l e t e z é s e k látszata m ö g ö t t a z o n b a n a z é v e k f o l y a m á n k i b o n t a k o z o t t a d a r m s t a d t i intézet valódi szerepe és jelentősége, számos olyan értékével, melyet t u d o m á s u l kellett v e n n i e m i n d e n v a l a m i r e v a l ó z e n e s z e r z ő n e k v a g y z e n e t u d ó s n a k , h o g y aztán m a g a ítélje m e g , m i t tud e z e k b ő l az a n y a g o k b ó l t e r m é k e n y e n f e l h a s z ­ nálni. N é h á n y é v e — é s e b b e n a n y á r i k u r z u s o k n a k é s h a n g v e r s e n y e k n e k h a t á r o ­ zott i r á n y t a d ó Ernst T h o m a s n a k d ö n t ő é r d e m e i v a n n a k — D a r m s t a d t b a n m i n d j o b ­ b a n é r e z h e t ő v é v á l i k v a l a m i f é l e tisztulási, l e s z ű r ő d é s i f o l y a m a t . E z a j e l e n s é g e g y é b ­ k é n t az intézet t u d o m á n y o s k ö z l ö n y e i b e n is f e l t ű n ő e n észlelhető. M i n t h a a m i n d e n ­ á r o n v a l ó újítás v i h a r a l e c s e n d e s e d e t t v o l n a , h o g y á t a d j a h e l y é t a m a g a s a b b r e n d ű m ű v é s z i é r t é k e k n e k . T a l á n e z v o l t a s z á m o m r a l e g m e g n y u g t a t ó b b tapasztalat. M e g ­ erősített a b b a n a h i t e m b e n , h o g y az a v a n t g a r d - i r á n y z a t o k é l ő k é p e s s é g e d ö n t ő m ó ­ d o n függ a h a g y o m á n y és a v a n t g a r d v i s z o n y á n a k alakulásától. E g y é b k é n t ezt a tézist h ú z t á k alá a m a i a v a n t g a r d - i s k o l á k „ n a g y j a i n a k " a n y á r i k u r z u s o k o n e l h a n g z o t t e l ő a d á s a i is. Ligeti G y ö r g y m a g y a r s z á r m a z á s ú z e n e s z e r z ő p é l d á u l részletesen b e s z é l t a t r a d í c i ó — a v a n t g a r d viszony alakulásáról. Elméleti fejtegetéseit á l l a n d ó a n B a c h - és M o z a r t - p é l d á k k a l fűszerezte. T e r m é s z e t e s e n k i z á ­ r ó l a g a l e g m o d e r n e b b m u z s i k á r ó l v o l t s z ó , d e a z e l ő a d ó á l l a n d ó a n aláhúzta a m ú l t n a g y h a g y o m á n y a i n a k a j e l e n t ő s é g é t . N e m n o s z t a l g i k u s m ú l t b a t e k i n t é s v o l t ez, ha­ n e m a f e j l ő d é s n e k e g y o l y a n deklarálása, m e l y n e m t a g a d h a t j a m e g a h a g y o m á n y t . T o v á b b á : a m a i m u z s i k á n a k m á r n e m kell „ f é l n i e " a h a g y o m á n y t ó l , a „ n y o m a s z t ó t r a d í c i ó t ó l " , tehát m á r n i n c s m i é r t m e g t a g a d n i a s e m . E z z e l a g o n d o l a t m e n e t t e l L i -

geti e g y é b k é n t t u d a t o s a n folytatta azt a z eszmefuttatást, m e l y e t m á r a tavalyi n y á r i k u r z u s o k o n elkezdett, és a m e l y e k r ő l a n n a k i d e j é n F á b i á n I m r e b u d a p e s t i z e n e t u d ó s részletes értekezést is k ö z ö l t a Muzsika 1968. 11. s z á m á b a n . R e n d k í v ü l é r d e k e s p r o b l é m á k a t vetett fel e l ő a d á s a i b a n L u c a s F o s s n é m e t szár­ m a z á s ú a m e r i k a i k a r m e s t e r és zeneszerző. N e v e , sajnos, n á l u n k k e v é s b é i s m e r t ; m ű ­ vészi r e p u t á c i ó j á r a — k i v á l ó k o m p o z í c i ó i mellett — j e l l e m z ő , h o g y S c h ö n b e r g halála után ő töltötte b e L o s A n g e l e s b e n a m e g ü r e s e d e t t zeneszerzési k a t e d r a p r o f e s s z o r i s z é k é t és — m e l l é k e s e n — m é g a b u f f a l ó i f i l h a r m ó n i a f ő z e n e i g a z g a t ó j a is e g y s z e m é l y b e n ! K é t e g y m á s t ó l teljesen k ü l ö n b ö z ő m ű v e h a n g z o t t el a h a n g v e r s e n y s o r o z a t k e r e t é b e n : e g y d a r m s t a d t i h a n g v e r s e n y e n a Paradigmák ütőhangszerekre, elektro­ nikus vezérlőapparátusra és négy szólóhangszerre, é s a s o k vitát k i v á l t ó Barokk variációk, mely a Frankfurtban megrendezett szimfonikus hangversenyen került e l ő a d á s r a . E z u t ó b b i h a n g v e r s e n y t e g y é b k é n t teljes e g é s z é b e n ő is v e z é n y e l t e (a frankfurti R á d i ó és T e l e v í z i ó h a n g v e r s e n y t e r m e tökéletesen sztereo-akusztikus, n é g y e m e l e t e s z e n e k a r i d o b o g ó j a , 140 tagú z e n e k a r a v a n , 2200 f é r ő h e l y e s ) . H á r o m ­ n a p o s e l ő a d á s s o r o z a t á b a n L u c a s F o s s is s o k a t b e s z é l t a m o d e r n z e n e s z e r z ő n e k a b a c h - i h a g y o m á n y h o z f ű z ő d ő v i s z o n y á r ó l . E l ő a d á s a i b a n részletesen e l e m e z t e saját m ű v é t , a Barokk variációkat. A z előadásait követő vitaszemináriumokon elsősorban a z e l l e n é r v e k é s e l l e n v é l e m é n y e k é r d e k e l t é k . ( V o l t is b e l ő l ü k j ó b ő v e n ; e g y s z e r a v i t a h e v é b e n m é g a v a c s o r á t is elkéstük.) Lucas Foss szerint fűződő viszonyának:

kétféle változata

lehetséges a

modern

zeneszerző Bachhoz

a) Vonzás-reláció, m e l y a b a r o k k t r a d í c i ó j á n a k tiszteletén, a b a c h - i h a g y o m á n y s z e l l e m é n e k mai n y e l v e z e t r e v a l ó átültetésén a l a p s z i k . A z e n e s z e r z ő teljesen a z o n o ­ sul k o n c e p c i ó j á b a n , g o n d o l a t m e n e t é b e n , m ű v é n e k t e c h n i k a i f e l é p í t é s é b e n a b a r o k k m ű v é s z e t esztétikájával, é p í t k e z é s é v e l , f o r m a s z e r k e s z t é s é v e l , m é g a k k o r is, ha a m e g ­ születő k o m p o z í c i ó a lehető l e g m o d e r n e b b h a n g v é t e l ű . b) T a s z í t ó reláció. A z e n e s z e r z ő teljesen e g y é n i esztétikai e l v e k a l a p j á n v i s z o ­ n y u l B a c h h o z . K o n k r é t a n : F o s s s z e r i n t m é g B a c h á t é r t e l m e z é s e , sőt, esetleges f é l r e é r t e l m e z é s e is r e l á c i ó t j e l e n t ! E b b e n az e s e t b e n o l y a n m ű v e k születnek, m e ­ lyekben, különböző B a c h - m ű v e k b ő l vett témák a legképtelenebb tematikai elferdít é s e k b e n é s hangszerelési k o m b i n á c i ó k b a n s z ó l a l h a t n a k m e g . „ B a c h h o z k ö z e l e d n i ú g y is lehet, h o g y tudatosan félreértem. Lehet, h o g y ez m á r n e m B a c h , d e é n í g y l á t t a m B a c h o t m ű v e m m e g k o m p o n á l á s á n a k i d e j é n " — m o n d j a L u c a s Foss, é s e n ­ nek megfelelően, barokk variációiban egyszerre szólal meg a Bach-citátum erede­ tiben, c l a v i c e m b a l ó n és f r i v o l klarinétregiszterben, f ö l d h ö z csattogtatott c i n t á n y é ­ rokkal, szaxofon-karikatúrával, rézfúvós-glisszandóval, vagy egy már méreteiben is szédítő ü t ő h a n g s z e r f o r m á c i ó r a írt v a r i á c i ó b a n . N e m kétséges, h o g y e g y lipcsei v a g y b é c s i B a c h - f e s z t i v á l o n az i l y e s m i — v a l l j u k b e ő s z i n t é n — n é m i j o g o s f e j c s ó v á l á s t e r e d m é n y e z n e ; F r a n k f u r t b a n a z o n b a n óriási s i k e r e v o l t L u c a s F o s s n a k : s z e m i n á r i u m a i n lehetetlen v o l t n e m o d a f i g y e l n i . Előadásai é s az e z e k e t k ö v e t ő p a ­ rázs v i t á k m é g a k k o r is h a l l a t l a n u l é r d e k e s e k v o l t a k , ha e l v e i v e l n e m m i n d i g érthettünk egyet. Karlheinz Stokhausen, az avantgard-muzsika koronázatlan fejedelme, „az a v a n t g a r d s z i m b ó l u m a " (így l a n s z í r o z z a m ű v e i n e k ö s s z k i a d á s á t a D e u t s c h e G r a m ­ m o p h o n Gesellschaft), n é g y teljes n a p i g u r a l k o d o t t D a r m s t a d t b a n . Jelenlétét, t e v é ­ k e n y s é g é t , s z e m é l y i s é g é n e k é s e g y é n i s é g é n e k hatását túlzás n é l k ü l n e v e z h e t j ü k u r a l ­ k o d á s n a k . Elveit, esztétikai felfogását lehet e l f o g a d n i v a g y elutasítani, g y a k o r l a t i d e m o n s t r á c i ó i t — m e l y e k n é h a a k é p t e l e n s é g határát s ú r o l j á k — lehet l e l k e s e n m e g t a p s o l n i v a g y e g y s z e r ű e n k i n e v e t n i (ez e g y é b k é n t m e g is történt), d e z e n e s z e r -

zési e l v e i n e k és g y a k o r l a t i d e m o n s t r á c i ó i n a k a k ö z ö n s é g r e g y a k o r o l t hatását — p o z i t í v v a g y n e g a t í v i r á n y b a n — elvitatni n e m lehet. E l m é l e t i fejtegetései, m e l y e ­ ket m i n d i g b ő s é g e s d e m o n s t r á c i ó k ö v e t e t t , v a l a m i n t l e g ú j a b b m ű v e i n e k előadásai D a r m s t a d t s p o r t c s a r n o k á b a n h a n g z o t t a k el. F e l v o n u l t a c s a r n o k j á t é k t e r é n a m o d e r n e l e k t r o n i k a é s r á d i ó t e c h n i k a teljes arzenálja, v a l a m i n t S t o k h a u s e n ú n . „ k i s e g y ü t t e s e " , m e l y n e k tagjai a z i m p r o v i z a t o r i kus-aleatórikus rögtönző muzsikálás s z á m o m r a eddig elképzelhetetlenül gazdag, szé­ d ü l e t e s v a r i á c i ó i t n y ú j t o t t á k . M a g a a szerző k ö z é p e n ült, k a p c s o l ó t á b l á k , v e z é r l ő ­ asztalok, m i k r o f o n o k és hangszórók között; karmester, h a n g m é r n ö k , r e n d e z ő és ügyelő v o l t egyszemélyben. A négy nap élménysorozatából csak egyet említenék, talán a l e g j e l l e m z ő b b e t ; a z é l m é n y h i t e l e s s é g é n e k m e g é r t é s é h e z a z o n b a n a h e l y ­ színt is v á z o l n o m k e l l . A s p o r t c s a r n o k k ö z v e t l e n s z o m s z é d s á g á b a n terül el, h a t a l ­ mas lelátóival a labdarúgópálya. Mögötte a parkolóhely; néhányszáz autó még k é s ő este is p a r k o l itt. S t o k h a u s e n s o h a s e m k e z d t e p o n t o s a n a z előadásait. E l ő ­ fordult, hogy a m i k o r a 8 órára meghirdetett előadásra pontosan megérkeztünk, m á r ott ült k a p c s o l ó t á b l á i k ö z ö t t és é l é n k e n m a g y a r á z o t t . M á s k o r v i s z o n t f é l ó r á s k é s é s ­ sel k e z d ő d ö t t az e l ő a d á s . A r é g e b b i d a r m s t a d t i t ö r z s v e n d é g e k k ö z ü l n é h á n y a n m e g j e g y e z t é k , h o g y e z is tüntetés a h a g y o m á n y o s k o n v e n c i o n a l i z m u s p e d a n t é r i á j a ellen. A s z ó b a n f o r g ó estén is késéssel k e z d ő d ö t t a z e l ő a d á s . S t o k h a u s e n a p r ó l é k o s a n e l m a g y a r á z t a , m i t f o g u n k hallani, m a j d e g y z á r ó m o n d a t b a n o d a v e t e t t e : „ L e h e t , h o g y e g y b ú c s ú s z i m f ó n i a - s z e r ű hatás k e r e k e d i k ki b e l ő l e , lehet, h o g y n e m . " M i k ö z b e n a p u b l i k u m a lehető legelképesztőbb rendetlenségben „elhelyezkedett" (egyesek hanyatt feküdtek a lelátó padsorain, mások egyszerűen leheveredtek a terem sar­ kaiban levő torna-priccsekre), lenn a páston elkezdődött a „muzsikálás". K ö r ü l b e l ü l 15—20 p e r c m ú l v a S t o k h a u s e n lassan felállt é s k i m e n t . E l ő s z ö r azt hittük, h o g y k i m e n t „ v a l a h o v a " , é s v á r t u k , h o g y v i s s z a j ö j j ö n ; k é s ő b b a z t á n rájöttünk, hogy v a l ó s z í n ű l e g h a z a m e n t . N é h á n y p e r c m ú l v a felállt a h a r s o n á s és h a n g s z e r é t t o v á b b f ú j v a lassan sétálni k e z d e t t a k ö z ö n s é g sorai k ö z ö t t , m a j d a z e g y i k k i j á r a t o n k e ­ resztül ő is t á v o z o t t . A t ö b b i m u z s i k u s (klarinét, f u v o l a , b r á c s a , ü t ő h a n g s z e r e k ) n é ­ hány percnyi eltolódással követték példáját. Végül ottmaradt egyedül a nagybőgős; letette hangszerét, f e l v e t t e k a b á t j á t és g o n d o l a t a i b a m é l y e d v e k i b a l l a g o t t . E k k o r j ö t t ü n k rá, h o g y v é g e a h a n g v e r s e n y n e k , d e n e m s o k á r a kiderült, h o g y t é v e d t ü n k . Lassan s z e d e l ő z k ö d n i k e z d t ü n k é s e l h a g y t u k a s p o r t c s a r n o k o t . K i n t a s z a b a d b a n a k ö v e t k e z ő l á t v á n y tárult a s z e m ü n k e l é : a l a b d a r ú g ó p á l y a l e l á t ó j á n , v a k s ö t é t s é g b e n ült a t r o m b o n i s t a , é s m e g s z á l l o t t a n fujta t o v á b b a m a g á é t ; az a u t ó p a r k o l ó h e l y r ő l c s ö n d e s f u v o l a s z ó hallatszott: ott ült a f u v o l á s az e g y i k a u t ó tetején és i m p r o v i z a t ó r i k u s f u t a m o k k a l e l l e n p o n t o z t a a t r i b ü n r ő l o d á i g hallatszó h a r s o n a s z ó t . A l a b d a ­ r ú g ó p á l y a g y e p é n p e d i g , l e h o r g a s z t o t t f e j j e l , m a g á b a m é l y e d t e n sétált fel és alá a z ütőhangszereket kezelő beatnik, m i n d k é t kezében egy-egy maracas-csörgővel, m e l y e ­ ket m e g s z á l l o t t a n rázogatott. M i p e d i g ott álltunk, e l ő b b h ü l e d e z v e , m a j d g o n d o ­ latainkba m é l y e d v e , végül elindultunk hazafelé. M á r j ó kilométernyi távolságra l e h e t t ü n k t ő l ü k ( v a l ó s z í n ű l e g v é g ü l teljesen e g y e d ü l m a r a d t a k ) , d e h a n g s z e r e i k h a n g j á t m é g m i n d i g hallottuk. M á s n a p délelőtt, m i n t h a mi s e m e l k e z d t e m a g y a r á z n i a k ö v e t k e z ő tételt.

történt

volna, Stokhausen

bejött,

leült,

és

S z ó l n o m kell m é g D i e t e r S c h ö n b a c h e l ő a d á s a i r ó l is, m e l y e k t é m á j a a h a p p e n i n g kultusz é s a m u l t i m a e d i a v o l t . V e t í t é s e k k e l é s e l e k t r o n i k u s m a g n ó f e l v é t e l e k k e l t a r ­ kított e x p o z é j á n a k m o n d a n i v a l ó j a h e l y e n k é n t a z utópisztikus f a n t a s z t i k u m határait súrolta. E l k é p z e l é s e i n e k m e g f e l e l ő e n a z 1990—2000-es e s z t e n d ő k z e n e i s z í n h á z a i b a n

g o m b n y o m á s r a e m e l k e d ő v a g y s ü l l y e d ő n é z ő t e r e k lesznek, a p u b l i k u m e g y része v á r a t l a n u l a s z í n p a d r a k e r ü l ; m a g a a s z í n p a d is süllyeszthető lesz, és h o l elöl, h o l hátul, hol a n é z ő t é r k ö z e p é n f o g f e l b u k k a n n i a f ö l d a l ó l . L e g a l á b b n é g y p e r s p e k t í v á ­ b ó l történő f i l m v e t í t é s társul m a j d m i n d e n e l ő a d á s h o z , a t e r e m k u p o l á j a t e r m é s z e ­ tesen á l l a n d ó m o z g á s b a n l e v ő f o r g ó f i l m v á s z o n lesz. A z í r ó e g y s z e m é l y b e n l e s z zeneszerző, karmester, r e n d e z ő , h a n g m é r n ö k és ü g y e l ő ; ő m a g a a h e l y s z í n e n f o g j a a k ö z ö n s é g s o r a i b ó l kiválasztani a z o t t h e l y b e n e l k é s z ü l ő d a r a b f ő s z e r e p l ő i t . M e g ­ s z ű n i k m a j d a s z í n h á z tradicionalista k ö t ö t t s é g e , m i n d e n k i a k k o r j ö h e t b e , és m e h e t ki, a m i k o r a k a r , aszerint, h o g y pillanatnyi h a n g u l a t á n a k m e g f e l e l ő e n v a n - e k e d v e v é g i g n é z n i a d a r a b o t v a g y s e m . S c h ö n b a c h s z e r i n t e n n e k m e g f e l e l ő e n ter­ m é s z e t e s e n j e l e n l e g i s z í n h á z é p ü l e t e i n k ( m é g a l e g m o d e r n e b b e k is) 2000-ben m á r c s a k m ú z e á l i s é r d e k l ő d é s r e s z á m í t h a t ó építészeti k u r i ó z u m o k l e s z n e k . . . A szélsőséges megnyilvánulások közül elsősorban V i n c o G l o b o k a r öt oboára írt III-ik diskurzusát említeném meg, mely nyilvános kamarahangversenyen hang­ zott el. A z ö t o b o i s t a j á t é k a f o k o z a t o s a n h ö r g é s s é , ü v ö l t é s s é , v é g ü l k u t y a u g a t á s s á v á l t o z o t t . A z általános ugatás t e t ő p o n t j á n a m u z s i k u s o k e g y m á s u t á n kiejtették k e z ü k b ő l a h a n g s z e r ü k e t , é s á j u l á s t s z í n l e l v e , k o t t a t a r t ó i k r a d ő l t e k . Így v é g z ő d ö t t a d a r a b . T e r r y R i l e y a m e r i k a i k o m p o n i s t a In C c í m ű „ s z a b a d m u z s i k á l á s a " i s a l a p o ­ san p r ó b á r a tette a k ö z ö n s é g idegeit. K ö r ü l b e l ü l n e g y e d ó r á s „ s z a b a d m u z s i k a l á s után fütyülés, m a j d h a r s á n y „ a b b a h a g y n i ! " k i á l t á s o k h a l l a t s z o t t a k a n é z ő t é r r ő l . N e m h a g y t á k a b b a . E k k o r v a l a k i a z első s o r o k b ó l felállt, f e l m e n t a s z í n p a d r a , o d a m e n t a z o n g o r i s t á h o z é s m e g k é r d e z t e , m e d d i g tart m é g ? A v á l a s z a k ö v e t k e z ő v o l t : a m e d ­ d i g a k ö z ö n s é g bírja. L u c a s F o s s e k k o r m e g j e g y e z t e , h o g y t a v a l y A m e r i k á b a n e g y ­ szer m á s f é l n a p i g j á t s z o t t á k m e g s z a k í t á s n é l k ü l . . . S z e r e n c s é r e e z e k a s z é l s ő s é g e s m e g n y i l v á n u l á s o k elszigetelt j e l e n s é g e k v o l t a k ( f ü t t y k o n c e r t ezután m á r c s a k e g y s z e r v o l t ) , és m a g a a z ö n c é l ú m e s t e r k e d é s , e bohóckodó szélhámosság n e m volt szembeötlően jelentékeny. A hangversenyeken e l h a n g z o t t m ű v e k l e g n a g y o b b része osztatlan e l i s m e r é s t és sikert aratott. A s z á m ­ talan m e g h a l l g a t o t t k i v á l ó m u n k a k ö z ü l első h e l y e n e m l í t e n é m Ligeti c l a v i c e m b a l ó r a írt Continuum és c s o d á l a t o s Lux Aeterna c í m ű m ű v é t , ez u t ó b b i t a stuttgarti Schola Cantorum énekkarának minden várakozásomat felülmúló előadásában; G ü n t h e r B e c k e r és H e i n z H o l l i n g e r k a m a r a m ű v e i t , E a r l e B r o w n két, z o n g o r á r a írt Corroborree-ját ( e l ő a d t á k A l f o n s és A l o y s K o n t a r s k y , m o d e r n m u z s i k á b a n i l y e n h a n g s z e r e s v i r t u o z i t á s t m é g n e m v o l t a l k a l m a m hallani). R e n d k í v ü l é r d e k e s v o l t H e l m u t L a c h e n m a n n n a g y z e n e k a r r a írt Air-Music-ja és M o r t o n Subotnick zenekarra és m a g n ó s z a l a g r a írt Laminatiója (mindkettő Frankfurtban hangzott el). V é g ü l még m e g kell e m l í t e n e m a B r u n o M a d e r n a vezette k a r n a g y k é p z ő - t a n f o l y a m h a l l g a t ó i n a k z á r ó h a n g v e r s e n y é t is, m e l y e n a fiatal k a r m e s t e r e k S c h ö n b e r g c s o d á l a t o s o p . 21-es Pierrot lunaire-jét és P i e r r e B o u l e z Le marteau sans maitre-jét vezényelték, meg­ é r d e m e l t sikerrel. B e f e j e z é s ü l talán n e m l e s z é r d e k t e l e n m e g e m l í t e n e m , h o g y h a z a f e l é j ö v e t n é ­ hány napot Salzburgban és Bécsben töltöttem. A z avantgard-muzsika legelőretoltabb hadállásaiból egyik napról a másikra visszacsöppentem a tradicionalizmus legszo­ l i d a b b bástyái k ö z é . S t u t t g a r t b a n m é g r e m e k ü l m u l a t t a m a R o s s i n i b e l c a n t ó j á t k i f i ­ gurázó zenei karikatúrán. Salzburgban e l g o n d o l k o z v a b ö n g é s z t e m a Festspielhaus p l a k á t j a i t : o k t ó b e r 1-től 15-ig m i n d e n este R o s s i n i : Stabat Mater-e megy, egy h ó ­ n a p p a l az e l ő a d á s o k e l ő t t m i n d e n j e g y e l a d v a . M ü n c h e n b e n é s F r a n k f u r t b a n e g y p i l l a n a t r a elszédített a b e a t n i k - ő r ü l e t , a z é l e t f o r m a a m e r i k a i t e m p ó j a é s a s e x ­ vagy rémfilmek, pornográf vagy p o n y v a i r o d a l o m minden képzeletet felülmúló á r a d a t a . B é c s b e n c s e n d e s e n l a p o z g a t t a m A r t h u r S c h n i t z l e r összes m ü v e i n e k l e g -

ú j a b b b i b l i o f i l kiadását. E s z e m b e j u t o t t a k F r a n k f u r t g i t á r k l u b j a i é s a b á l v á n y i m á dásig fajult s l á g e r é n e k e s - k u l t u s z ; k i m e n t e m H e i l i g e n s t a d t b a é s f i g y e l t e m a sza­ k a d a t l a n z a r á n d o k l a t o t a B e e t h o v e n - és G r i l l p a r z e r - h á z h o z . V a l a h o n n a n sramli­ zene hallatszott; n e g y e d m a g a m m a l b e ü l t ü n k e g y f i á k e r b e , é s k i k o c o g t u n k a P r á t e r b e . F e l ü l t e m a n a g y k e r é k r e , és f e n n a m a g a s b a n h i r t e l e n e s z e m b e jutott H u g o v o n H o f f m a n s t a h l e g y i k halhatatlan, azóta k ö z h e l l y é v á l t m o n d a t a : „ A z e m b e r n é h a ö n k é n t e l e n ü l a f e j é h e z k a p , h o g y m e g b i z o n y o s o d j é k r ó l a , v a j o n ott b e n t m i n d e n rendben v a n - e . . . " A z t h i s z e m , s o k a n , n a g y o n s o k a n á l l u n k m o s t í g y , g y a k r a n t a n á c s t a l a n u l , této­ vázva, határozatlanul a korunk m i n d e n vívódását és vajúdását magában h o r d o z ó m ű v é s z e t e k előtt. E g y d o l o g b i z o n y o s : e l h a m a r k o d o t t k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i n e m s z a b a d . A z a v a n t g a r d - i r á n y z a t o k szülte v i h a r b a n s o k v i r á g h u l l le, és c s a k nagyon kevés h o z gyümölcsöt a z egyetemes zeneművészet fáján. Ha egy jelenség túlságosan k ö z e l v a n , h a j l a m o s a k v a g y u n k t ú l z á s o k r a , p o z i t í v é s n e g a t í v é r t e l e m ­ b e n e g y a r á n t . S o k s z o r m é g k o r t á r s a k n a k is t é v e s v é l e m é n y ü k v o l t e g y m á s n a g y ­ s á g á r ó l ; a m ű v é s z e t e k t ö r t é n e t e azt b i z o n y í t j a , h o g y az u t ó d o k r e n d s z e r i n t t á r g y i ­ l a g o s a b b a k . M e g k e l l v á r n i , m i m a r a d m e g é s m i f e j l ő d i k t o v á b b , m i a m e d d ő és mi a z , a m i h a l a n d ó ; a z i d ő m i n d i g k o n f i r m á l v a g y i n f i r m á l . S o k s z á z m ű v e t kell b e m u t a t n i a h h o z , h o g y k ö z ü l ü k n é h á n y kiállja az i d ő t á l l ó s á g p r ó b á j á t . Ha ebből a szempontból elemezzük Darmstadt jelentőségét korunk zenéjében, túlzás n é l k ü l e l m o n d h a t j u k , h o g y az, a m i t a d a r m s t a d t i i n t é z e t r ö v i d 22 e s z t e n d ő s létezése alatt p r o d u k á l t és felmutatott, m i n d e n b i z o n n y a l j e l e n t ő s l a p o k k a l f o g bevonulni századunk zenéjének történetébe.

Junger

Kertes-Kollmann Jenő metszete

Ervin

IFJÚSÁG-NEVELÉS Műszaki nevelésünk problémái A t í z é v e s oktatás általánossá tétele mintegy másfél éve jelentőségteljes v á l t o z á s o k , m ó d o s í t á s o k szakaszát nyitotta meg a tanügyben. Változások-módosít á s o k kísérték e d d i g m ű s z a k i n e v e l é s ü n k e t is. A m ű s z a k i t a n t á r g y b e v e z e t é s e , m a j d kiiktatása, k é s ő b b m á s o s z t á l y o k b a n v a l ó ú j r a b e v e z e t é s e , a l a b o r a t ó r i u m i g y a k o r ­ l a t o k r a v a l ó széles k ö r ű áttérés, a s z a k k ö r i t e v é k e n y s é g s z o r g a l m a z á s a m i n d a z t bizonyítja, hogy e téren m é g n e m állandósult a helyzet. Lapjaink gyakran foglalkoznak a tartalékenergiák felkutatásával (lásd S a l l ó E r v i n és D e m é n y D e z s ő c i k k e i t a Korunk 1968. 1. s z á m á b a n ) . Úgy v é l e m , j o g g a l , m e r t a m ű s z a k i n e v e l é s l e h e t ő s é g e i m é g n a g y r é s z t k i m e r í t e t l e n e k . A k é r d é s tehát: a műszaki nevelés milyen eljárásait kellene szorgalmaznunk? Hogyan lehetne m ű ­ szaki n e v e l é s ü n k e g y e s ágait kis a n y a g i ráfordítással m a g a s a b b szintre e m e l n i ? E k é r d é s e k r e s z e r e t n é k r á m u t a t n i — a teljesség i g é n y e n é l k ü l . A köziben modern nevelés ségük a

m ű s z a k i n e v e l é s első s z a k a s z a — a j á t é k o k r é v é n — az ó v o d á b a n és n a p ­ valósul meg. Ez a folyamat otthon, a „ m á s o d i k iskolában" folytatódik. A hírközlő eszközök — főleg a televízió — gyors elterjedésével az otthoni valamennyi területén m i n d n a g y o b b szerephez jutnak. N ö v e k s z i k jelentő­ m ű s z a k i n e v e l é s s z e m p o n t j á b ó l is.

A m á s o d i k szakasz a kisiskolás kor. E b b e n a j á t é k j e l l e g n e k ö s s z e k e l l o l v a d n i a a tanulással, ú g y , h o g y a j á t é k n a k m é g m i n d i g n a g y l e g y e n a r é s z a r á n y a . Emellett azonban m i n d hangsúlyozottabbá váljék a tanító irányító szerepe. A cél a műszaki tapasztalatszerzés, v a l a m i n t az, h o g y t a n u l ó i n k a j á t é k f o l y a m á n m i n d n a g y o b b m é r t é k b e n i s m e r j é k m e g a m ű s z a k i n y e l v e z e t e t . T e r m é s z e t e s e n j á t é k o n itt f ő l e g tanulójátékot értek. E folyamat következményeként a tanulók zökkenőmentesen tér­ h e t n e k át a s z a b á l y o k , k é p l e t e k b i r o d a l m á b a . A j e l e n l e g i n é l j ó v a l k e v é s b é é r z i k így a tanulási k é n y s z e r t , s n e m t ö r t é n i k m e g , h o g y j e l e n t ő s r é s z ü k visszasírja a napközit. A harmadik szakasz a tízosztályos iskola felsőbb osztályaiban valósul m e g . Itt f o k o z o t t a b b s z e r e p h e z j u t n a k a m ű s z a k i k ö r ö k . A z e d d i g i n é l j e l e n t ő s e b b m é r t é k ­ b e n b e k e l l e n e a v a t n u n k t a n u l ó i n k a t a b a r k á c s o l á s b a , az a m a t ő r m u n k á b a . E s z a ­ kasz m a g a s a b b szinten f o l y t a t ó d n a a k ö z é p i s k o l á k b a n ú g y , h o g y m i n d f o k o z o t t a b b a n érvényesülne a szakmai differenciálódás. V é g ü l a z u t o l s ó szakasz m ű s z a k i n e v e l é s e a z i s k o l á n k í v ü l i t e r ü l e t e k e n v a l ó ­ sulna m e g ; k ü l ö n b ö z ő k ö r ö k , a m a t ő r k ö d é s , v a l a m i n t a széles k ö r ű t u d o m á n y n é p ­ szerűsítés f o r m á j á b a n . A m i n t látható, a m ű s z a k i n e v e l é s m a g á b a n f o g l a l j a a g y e r m e k k o r i , s e r d ü l ő ­ kori és f e l n ő t t k o r i t a n u l á s t ú g y , h o g y e z a t í z o s z t á l y o s i s k o l á b a n é s f ő l e g a k ö z é p ­ iskolában szakmai differenciálódáshoz vezessen, és így egyrészt lényegesen hozzá­ j á r u l j o n a p á l y a v á l a s z t á s k é r d é s é n e k m e g o l d á s á h o z , d e ö s z t ö n ö z z e az e g y é n i , s z a k ­ m á n k í v ü l i k é p e s s é g e k k i b o n t a k o z á s á t is.

Á l t a l á n o s v é l e m é n y , h o g y n e m m é l t á n y o l j u k k e l l ő e n a korai o k t a t á s b a n r e j l ő műszaki n e v e l é s i l e h e t ő s é g e k e t . Ezért is f o g l a l k o z n a k m i n d t ö b b e n a k i s e b b k o r ­ osztállyal. N á l u n k , a h o l a z ó v o d á k , n a p k ö z i k széles h á l ó z a t a m ű k ö d i k , k ö n n y e b b e n elérhető, h o g y a j á t é k o k r é v é n a g y e r m e k is n a g y o b b m ű s z a k i tapasztalatra t e g y e n szert. J á t é k i p a r u n k b a n m é g m i n d i g é r v é n y e s ü l a „ j á t é k a j á t é k é r t " e l v . Igaz, a z u t ó b b i é v e k b e n s o k o k t a t ó j á t é k j e l e n t m e g . A z i l y e n j á t é k s z e r e k a z o n b a n az e g é s z á l l o m á n y n a k m é g m i n d i g c s a k kis százalékát a l k o t j á k . S o k a m o d e l l , d e k e v é s a felnőtt t e c h n i k á h o z k ö z e l á l l ó játékszer, ritka az o l y a n j á t é k e s z k ö z , a m e l y s z á m o l á s r a - m é r é s r e a d n a k ü l ö n b ö z ő lehetőséget. H i á n y o z n a k a v a l ó d i g é p e k , b e r e n d e z é ­ sek c s a k m é r e t e k b e n k ü l ö n b ö z ő másai, a t a n í t ó g é p e k , p o l i t e c h n i k a i játékszerek, a m e l y e k a l a p v e t ő t e r m é s z e t t u d o m á n y i i s m e r e t e k elsajátítását t e n n é k l e h e t ő v é , a m e ­ lyek mérnöki konstrukciós p r o b l é m á k felé irányítanák a g y e r m e k figyelmét, a m e ­ l y e k k e l n e m c s a k a t á r g y a k a t , d e a k ö r n y e z e t e t is m o d e l l e z h e s s é k . M é g k e v é s b é t a l á ­ l u n k félig kész j á t é k s z e r e k e t , a m e l y e k e t a g y e r m e k v a g y szülő m a g a készít el, n o h a e t e k i n t e t b e n szinte k o r l á t l a n o k a l e h e t ő s é g e k . N e m l e n n e é r d e k t e l e n a j á t é k k ö l ­ c s ö n z é s g o n d o l a t á v a l f o g l a l k o z n i . F ő l e g a n a g y é s költséges j á t é k o k j ö n n é n e k szá­ mításba, valamint azok, a m e l y e k a g y e r m e k fejlődése miatt csak r ö v i d ideig hasz­ nálhatók. Szükséges lenne olyan játékkészletek kidolgozása, amelyekkel valamennyi óvodát, bölcsődét, napközit ellátnánk. A k ö z é p i s k o l á b a n a t e c h n o l ó g i a t a n t á r g y á n a k m e g s z ü n t e t é s e és a l a b o r a t ó r i u m i g y a k o r l a t o k n a g y o b b m é r e t ű b e v e z e t é s e p o z i t í v m e g o l d á s . A h i b a c s u p á n az, h o g y e g y a k o r l a t o k e d d i g m e g f e l e l ő m é r ő m ű s z e r e k é s e s z k ö z ö k h i á n y á b a n i n k á b b fizikai k í s é r l e t e k n e k , m i n t s e m g y a k o r l a t o k n a k tekinthetők. H i s z e n s z a b v á n y o z o t t , a z o n o s típusú és m e g f e l e l ő d i d a k t i k a i j e l l e g ű m é r ő m ű s z e r e k n é l k ü l aligha k é p z e l h e t ő el t u d o m á n y o s nevelés. Műszerek nélkül nincs hibaszámítás és így n e m vonhatók l e k ö v e t k e z t e t é s e k a g y a k o r l a t m i n ő s é g i k i v i t e l e z é s e , az e r e d m é n y e k értékelése végett. A műszaki nevelés, valamint a pályaválasztás nek jelentős a szerepük.

szempontjából a műszaki

körök­

A pionírkörök újraindítása óta lapjaink jelentős sikerekről számoltak be. Ü g y látszik, e t e v é k e n y s é g j ó ú t o n halad, g a z d a g o d ó t é m a k ö r r e l . M á s r é s z t a z iskolai p r o g r a m o k m e g f e l e l ő ó r a s z á m o t i r á n y o z n a k e l ő f é m - és f a m e g m u n k á l á s r a . J ó v o l n a , h a a t e v é k e n y s é g a l í c e u m i k ö r ö k b e n , v a l a m i n t az i s k o l á n k í v ü l i k ö r ö k ­ b e n m a g a s a b b szinten, d i f f e r e n c i á l t a b b a n f o l y t a t ó d n é k . Ezt az a m a t ő r ö k s z é l e s e b b körű hálózatával, valamint a műszaki körökben egyes speciális ágakkal való foglalko­ zással l e h e t n e m e g o l d a n i (kibernetika, s z a b á l y o z á s t e c h n i k a , s z i m u l á t o r o k , a u t o m a ­ tika, i n f o r m á c i ó e l m é l e t ) . Ü g y v é l e m , a t u d o m á n y o k g y o r s f e j l ő d é s é b ő l a d ó d ó d i f f e ­ r e n c i á l ó d á s is m e g k ö v e t e l i a d i f f e r e n c i á l t foglalkoztatást. M i v e l e g y l í c e u m o n b e l ü l is t ö b b s z a k t a n á r m ű k ö d i k , h e l y e s m u n k a e r ő g a z d á l k o d á s s a l e területen m á r j e l e n ­ leg is s o k m i n d e n m e g v a l ó s í t h a t ó v o l n a . E d d i g i t a p a s z t a l a t a i m azt i g a z o l j á k , h o g y a m ű s z a k i k ö r ö k j e l e n t ő s e n h o z z á ­ járulhatnak a tanszerek gyarapításához, a laboratóriumi gyakorlatok hatékonysá­ g á n a k n ö v e l é s é h e z . E z z e l e g y i d ő b e n , a g y a k o r l a t i e r e d m é n y e k felkeltik a d i á k o k b a n a s z é l e s e b b k ö r ű é r d e k l ő d é s t a s z a k i r o d a l o m iránt. E k ö r i t e v é k e n y s é g b e n j ó l ö s z s z e k a p c s o l h a t ó az e l m é l e t a g y a k o r l a t t a l . Ü g y v é l e m , e k ö r ö k e t (és m á s t á r g y a k k ö r e i t is) f ő l e g a s z o m b a t d é l u t á n i napokon kellene megtartani. Gyakorlati jellegüknél fogva ezek aktív pihenési l e h e ­ tőséget biztosítanak, másrészt e n a p o n a t a n u l ó n a k n e m k e l l a m á s n a p r a v a l ó k é ­ szülés g o n d o l a t á v a l f o g l a l k o z n i a . A h e l y e s az v o l n a , h o g y az e g y b i z o n y o s i d ő p o n t r a kitűzött köri t e v é k e n y s é g e t s e m m i se z a v a r j a m e g . A k ö r i m u n k á n a k h a g y o m á -

n y o s s á k e l l e n e v á l n i a , szokássá, tagjait a f o g l a l k o z á s i d e j é n s e m m i f é l e m á s t e v é ­ kenységre ne v e g y é k igénybe. A köri g y ű l é s e k n y í l t a k l e g y e n e k o l y a n é r t e l e m b e n , h o g y m á s k ö r ö k tagjai is látogathassák, m i n d e n kötelezettség n é l k ü l , s z a k j u k t ó l f ü g g e t l e n ü l . Így i s m e r k e d n e m e g a j ö v ő zenésze, biológusa, írója a kibernetikával, információelmélettel, szabá­ l y o z á s t e c h n i k á v a l , a j ö v ő fizikusa a z i r o d a l o m é s m ű v é s z e t p r o b l é m á i v a l . E z m e g ­ teremtené a tanulóknak a határtudományi kérdésekbe v a l ó betekintést. A korunkra jellemző differenciálódási é s integrálódási folyamat kihat a szak­ i r o d a l o m r a is. Ezzel m a g y a r á z z u k , h o g y s z á m o s o r s z á g b a n a f i z i k a s z a k o s t a n á r o k ­ nak külön szaklapjuk van. A szakpedagógiai kérdéseken kívül a fizikatanárnak is­ m e r n i e kell a fizikai k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t , a z o k t e c h n i k a i a l k a l m a z á s a i t , a f i z i k a és technikatörténetet. Másrészt a jólinformáltsághoz szükséges, h o g y a szaklap tar­ t a l m a z z o n m i n é l t ö b b , a „ t e r m e l ő " - m u n k á j á v a l ö s s z e f ü g g ő hasznosíthatót, újat, v á ­ ratlant. L e g y e n e z a z i n f o r m á c i ó á t v i t e l g y o r s é s h o z z á f é r h e t ő . N o s , h a i l y e n s z e m p o n t b ó l v i z s g á l j u k hazai l a p j a i n k a t , m e g á l l a p í t h a t j u k , még mindig túlzott mértékben érvényesül az enciklopédikus jelleg, n e m eléggé differen­ ciáltak. K e v é s b e n n ü k a t a n á r k ö z v e t l e n t e r m e l ő m u n k á j á v a l kapcsolatos a n y a g , m a j d n e m teljesen h i á n y z i k a t a n s z e r e k h e z f ű z ő d ő írás, n o h a s z á m o s értekezleten b í r á l t á k a z e téren m e g m u t a t k o z ó e g y h e l y b e n topogást. E m i a t t a kísérletező tanár c s a k k o l l é g á i v a l v a l ó k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a révén s z e r e z h e t t u d o m á s t egyik-másik m e g o l d á s r ó l . Ezért a m e g f e l e l ő s z a k l a p o k m e l l e t t é r d e m e s lenne f o g l a l k o z n i az é v ­ k ö n y v e k g o n d o l a t á v a l t ö b b o k b ó l is. H a a z évkönyvek f e l ö l e l n é k az oktató-nevelő f o l y a m a t v a l a m e n n y i területét, á l t a l á n o s k é p e t s z o l g á l t a t n á n a k egy iskola e g é s z évi tevékenységéről. Cseréjükkel az iskolák kölcsönös megismerése, információcseréje válna lehetővé. H a f e l m é r j ü k a k ö n y v t á r a i n k b a n t a l á l h a t ó hazai é s k ü l f ö l d i m ű s z a k i k ö n y v e ­ ket, m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y ezek c s a k igen kis t ö r e d é k é t a l k o t j á k a t ö b b i anyagnak. Főleg a szélesebb olvasóközönséget érdeklő népszerűsítő k ö n y v e k hiányoznak. S a l l ó E r v i n a z E l ő r é b e n m e g j e l e n t r é g e b b i c i k k é b e n e m l í t i , h o g y az egyik n a g y v á r a d i i s k o l a t a n u l ó i n a g y t á j é k o z a t l a n s á g o t á r u l t a k el a hazai m a g y a r n e m ­ zetiségű tudósok, jeles e m b e r e k ismeretében. A cikket o l v a s v a — m e g v a l l o m — m a ­ g a m is p i r u l t a m , m e r t h a s o n l ó h e l y z e t b e k e r ü l h e t t e m v o l n a . M i , a z i f j a b b g e n e r á c i ó n e m r e n d e l k e z ü n k i l y e n i s m e r e t e k k e l , hiszen é v t i z e d e k ó t a n e m j e l e n t meg e f f é l e m u n k a . E z é r t is l e n n e s z ü k s é g e s o l y a n t e c h n i k a t ö r t é n e t i mű kiadása, amelyben a k ü l f ö l d i e r e d m é n y e k m e l l e t t a h a z a i a k is h e l y e t k a p n á n a k , s természetesen a m a ­ g y a r n e m z e t i s é g ű j e l e s e k is. A b a r k á c s o l á s t e r é n l e g n a g y o b b a k a h i á n y o s s á g a i n k . A z e z e r m e s t e r s é g ma m á r n e m c s a k h o b b y , ö n c é l ú foglalatosság, h a n e m a z ipari f e j l ő d é s a l a p j á n k i a l a k u l t s z ü k s é g l e t s m i n d n a g y o b b t e r e t h ó d í t . Fejlettségi f o k á t i l l e t ő e n k é t s z a k a s z r a o s z l i k : a b a r k á c s o l á s n é p s z e r ű s í t é s e , v a l a m i n t a b a r k á c s o l á s s z ü k s é g e s s é g é t és h a s z n o s s á g á t f e l i s m e r ő k ö z ö n s é g i g é n y e i n e k m a x i m á l i s kielégítése. Még a k e z d e t n é l tartunk. A m ú l t é v b e n j e l e n t meg a c s u p á n 200 lejért kapható i g e n ötletes kis lakatos-készlet. B a r k á c s o l á s r a k i t ű n ő e n f e l h a s z n á l h a t ó . Mégis kevés az i r á n t a m u t a t k o z ó é r d e k l ő d é s , n o h a a t a p a s z t a l a t o k azt m u t a t j á k , hogy m é g a sa­ j á t házzal r e n d e l k e z ő k n e k s i n c s e n e k m e g a l e g s z ü k s é g e s e b b szerszámaik. A s z ü l ő k k ö r é b e n n a g y o b b p r o p a g a n d a - t e v é k e n y s é g e t kellene kifejtenünk a b a r k á c s o l á s é r d e k é b e n , hiszen előfordul, h o g y a s z ü l ő k nem engedik gyermeküket b a r k á c s o l n i . Egy nyári vakáció után négy o s z t á l y b a n végeztem felmérést a tanulók nyári t e v é k e n y s é g é r ő l . A 112 tanulóból c s u p á n 24 foglalkozott barkácsolással, és ezek k ö z ö t t is alig a k a d t s z e n v e d é l y e s b a r k á c s o l ó , n o h a a m a g á n h á z é p í t é s e és épségben

tartása, v a l a m i n t a „ r é g i b ő l ú j a t " - m o z g a l o m b ő v e n n y ú j t a n a e r r e l e h e t ő s é g e t . A m e g o l d á s tehát a m e g f e l e l ő e l m é l e t i i n f o r m á c i ó s a n y a g m e g t e r e m t é s e m e l l e t t a b a r k á c s ü z l e t e k h á l ó z a t á n a k létrehozása, a n a g y o b b n é p s z e r ű s í t é s és a m i n i m á l i s a n y a g biztosítása. Lapjaink bőven foglalkoztak az utóbbi évben a közművelődés kérdéseivel. Ez ért­ hető is, hiszen a h í r k ö z l ő e s z k ö z ö k e l t e r j e d é s e , a falu m o d e r n i z á l á s a új k ö z m ű v e l ő dési-tudománynépszerűsítési formákat kíván. A kérdést akár a barkácsolás, akár a f a l u k o r s z e r ű s ö d é s e v a g y a k ö z m ű v e l ő d é s s z e m p o n t j á b ó l tekintjük, v i l á g o s , h o g y hazai m a g y a r g y e r m e k - és ifjúsági l a p j a i n k b a n , m á r a Napsugár, de főleg a Jóbarát é s az Ifjúmunkás h a s á b j a i n , d e n a p i l a p j a i n k b a n is e g y r e f o n t o s a b b a z o l y a n r o v a t , a m e l y széles ifjúsági és szülői o l v a s ó k ö z ö n s é g h e z s z ó l v a l e g f ő b b t e r j e s z t ő j e l e h e t n e a műszaki ismereteknek. E rovatban foglalkozni kell — megfelelő fokon — tudo­ m á n y n é p s z e r ű s í t é s s e l , t e c h n i k á v a l , b a r k á c s o l á s s a l , háztartási g é p e k karbantartási problémáival, valamint az udvar és kert rendezésével. A z olvasók l e g j o b b ötletei­ n e k d í j a z á s á v a l — e z m á s h o l is j ó l b e v á l t s z o k á s — széles k ö z ö n s é g e t v o n z a n a , tá­ j é k o z t a t n a az a n y a g o k beszerzési l e h e t ő s é g e i r ő l , t á m o g a t n á a „ r é g i b ő l újat" m o z ­ galmat. V o n h á z József

Plugor

Sándor:

Halas

csendélet

ÉLŐ TÖRTÉNELEM Vasile Pârvan levele László Ferenc halálára Kovászna megye Művelődésés Művészetügyi Bizottsága novemberben rendezte meg a Sepsiszentgyörgyi Múzeum megalapításának 90. évfordulóját, számos román és magyar történelmi, néprajzi és természetrajzi előadó bevo­ násával. Ebből az alkalomból ismertetjük Vasile Párvan nemes megnyilatko­ zását, mely fényt vet a jubiláló múzeum és a román tudományosság hagyo­ mányos kapcsolatára. A Pârvan-levél közreadója, László Attila iaşi-i egyetemi tanársegéd, régész, az egykori múzeumigazgató, László Ferenc nemzetközi nevű régész unokája. K i l e n c v e n é v v e l ezelőtt, 1879. s z e p t e m b e r 15-én ö z v . C s e r e y J á n o s n é Z a t h u reczky Emilia Háromszék, Csík és U d v a r h e l y v á r m e g y e székely közösségének a d o ­ m á n y o z t a a z i m e c s f a l v i k ú r i á b a n 1875-ben l é t r e h o z o t t c s a l á d i g y ű j t e m é n y é t . Így s z ü ­ letett m e g a s e p s i s z e n t g y ö r g y i m ú z e u m , m e l y n e k m é l t ó h a j l é k o t K ó s K á r o l y e m e l t 1911—1912-ben. A m ú z e u m E r d é l y e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b i l y e n i n t é z m é n y e lett, s h o g y h í r n e v e h a m a r o s a n a z o r s z á g h a t á r o k a t is t ú l s z á r n y a l t a , az j a v a r é s z t L á s z l ó F e ­ renc érdeme. L á s z l ó F e r e n c (1873—1925) t e r m é s z e t r a j z - f ö l d r a j z o t h a l l g a t o t t a k o l o z s v á r i e g y e ­ t e m e n . Itt d o k t o r á l t 1896-ban, m a j d e g y i d e i g t a n á r s e g é d k é n t d o l g o z o t t . S z ü l ő v á r o ­ sába. S e p s i s z e n t g y ö r g y r e v i s s z a t é r v e a S z é k e l y M i k ó K o l l é g i u m tanára, m a j d 1901től a h e l y b e l i híres m ú z e u m i g a z g a t ó - ő r e lesz. M ú z e u m i p á l y á j a k e z d e t é n , eredeti képzettségénél f o g v a f ő k é p p a természetrajzi m e g a n é p r a j z i g y ű j t e m é n y t g y a r a p í ­ totta, r e n d s z e r e z t e . 1907-től, az e r ő s d i ásatások 1904 óta t e r v e z e t t m e g k e z d é s é t ő l a l ­ k o t ó e r e j e l e g j a v á t az ő s r é g é s z e t n e k szentelte. A z e l s ő k k ö z ö t t a l k a l m a z t a n á l u n k a felületi feltárás m ó d s z e r é t : az a d d i g l e g i n k á b b használatos n é h á n y n é g y z e t m é t e r e s a k n á k helyett n a g y felületeket, e g é s z l a k ó h á z - e g y ü t t e s e k e t tárt fel a p r ó l é k o s g o n d ­ dal. N e m m e l l ő z t e a b r o n z - és v a s k o r t a n u l m á n y o z á s á t s e m , á m é l e t m ű v é n e k g e ­ r i n c e a k é s ő - ú j a b b k ő k o r i e r ő s d i j e l l e g ű festett a g y a g m ű v e s s é g h á r o m s z é k i t e l e p ü l é ­ s e i n e k felkutatása és feltárása. H ú s z n á l is t ö b b i l y e n t e l e p e t kutatott fel, s s e p s i ­ s z e n t g y ö r g y i , oltszemi, d e k i v á l t k é p p e n a n a g y n e m z e t k ö z i v i s s z h a n g o t keltő e r ő s d i ásatásaival e g y s z e r i b e n i s m e r t t é tette n e v é t , m ú z e u m á t s s z ű k e b b pátriáját. Életét, m ű v é t t r a g i k u s h i r t e l e n s é g g e l t ö r t e d e r é k b a a halál. 1925. s z e p t e m b e r 16-án h u n y t el, alig 52 e s z t e n d ő s k o r á b a n . H a l á l á t az a n g o l V . G o r d o n C h i l d e a z e u r ó p a i ő s t ö r ­ ténetet ért s ú l y o s c s a p á s n a k minősíti, k i e m e l v é n h á r o m s z é k i á s a t á s a i n a k o r s z á g ­ h a t á r o k a t túllépő, e g y e t e m e s őstörténeti j e l e n t ő s é g é t . A L á s z l ó F e r e n c h a l á l a a l k a l m á b ó l íródott, a l á b b k ö z l e n d ő l e v é l s z e r z ő j e V a ­ sile P â r v a n (1882—1927), a r o m á n r é g é s z e t é s ó k o r t u d o m á n y m a i n a p i g is l e g k i e m e l ­ k e d ő b b a l a k j a : s z a k t e r ü l e t é n új c s a p á s o k a t n y i t ó tudós, a régészeti k u t a t ó m u n k a s z e r v e z ő j e , i r á n y í t ó j a , a m o d e r n r o m á n régészeti iskola m e g t e r e m t ő j e , s z a k f o l y ó i r a ­ tok, k i a d v á n y o k k e z d e m é n y e z ő j e , e l i n d í t ó j a . N e m c é l u n k e h e l y e n é l e t m ű v é t m é l ­ tatnunk, l e v e l e k a p c s á n c s u p á n P â r v a n é s a m a g y a r r é g é s z e t t u d o m á n y b e n s ő s é g e s k a p c s o l a t á r a s z e r e t n é n k utalni. M ű v é t (s k ü l ö n ö s e n a m o n u m e n t á l i s Geticát, mely-

b e n a d á c i a i r ó m a i hódítást m e g e l ő z ő é v e z r e d t ö r t é n e t é t é s régészeti h a g y a t é k á t t e k i n t i át) n e m is a l k o t h a t t a v o l n a m e g a z 1918 előtti M a g y a r o r s z á g o n m á r j a v á b a n v i r á g z ó régészeti k u t a t á s o k e r e d m é n y e i n e k s z á m b a v é t e l e n é l k ü l . M e g t a n u l m a g y a ­ rul, s h o g y m e n n y i r e s i k e r ü l t g y ü m ö l c s ö z t e t n i e a m a g y a r r é g é s z e t e r e d m é n y e i t , a h h o z elég t a l á l o m r a f e l ü t n ü n k a Getica, a Dacia kötetét v a g y P â r v a n m á s m ű v é t . A h á b o r ú után i g y e k e z e t t m u n k a t á r s i k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n i a z e r d é l y i m a g y a r r é ­ g é s z e k k e l . A z á l t a l a m e g i n d í t o t t Dacia c í m ű s z a k f o l y ó i r a t I. k ö t e t é b e n (1924-es é v ­ s z á m m a l 1927-ben j e l e n t m e g ) r o m á n és k ü l f ö l d i t u d ó s o k m e l l e t t p é l d á u l F e r e n c z i S á n d o r , L á s z l ó F e r e n c és R o s k a M á r t o n n e v é v e l is t a l á l k o z u n k . P â r v a n n a g y f i g y e l ­ m e t szentel az e r d é l y i g y ű j t e m é n y e k a n y a g á n a k , s z á m o s m ú z e u m o t és l e l ő h e l y e t s z e ­ m é l y e s e n is m e g l á t o g a t . 1925 augusztusában, a l i g e g y h ó n a p p a l L á s z l ó F e r e n c halála e l ő t t , e g y ü t t t e k i n t i k m e g a z a k k o r m á r e u r ó p a i hírű e r ő s d i őstelepet, s P â r v a n k e g y e l e t t e l e m l é k s z i k vissza L á s z l ó m a g á v a l r a g a d ó m a g y a r á z a t á r a . Itt k ö z r e a d a n d ó l e v e l é b e n tett í g é r e t é h e z h í v e n P â r v a n tiszteletbeli h e l y e n k ö ­ z ö l t e f o l y ó i r a t á b a n L á s z l ó F e r e n c n e k az e r ő s d i festett e d é n y e k r ő l s z ó l ó p o s z t u m u s z t a n u l m á n y á t (Les types de vases peints d'Ariuşd), s a l e g n a g y o b b tisztelet és b e c s ü ­ lés h a n g j á n m a g a írt n e k r o l ó g o t is a Dacia I. k ö t e t é b e . J e l k é p n e k is t e k i n t h e t j ü k : a z első r o m á n régészeti s z e m l e első k ö t e t é t e g y e r d é l y i m a g y a r régész t a n u l m á n y a nyitja s a r ó l a s z ó l ó m e g e m l é k e z é s zárja. K ö v e t k e z i k P â r v a n saját kelt levele fordításomban:

kezével

írott,

1925. s z e p t e m b e r

20-án

Bukarestben

Uraim, Mély sajnálattal csak ma, vasárnap szereztünk tudomást a ki­ váló tanár és régész, igen tisztelt munkatársunk, Dr. László Ferenc jóvátehetetlen elvesztéséről. Épp tegnapelőtt, amikor László már nem volt közöttünk, én munkásságát magasztaltam a Román Aka­ démián. Túl későn értesülvén, hogy még a gyászszertartáson is részt vehessünk, kérjük, szíveskedjenek a Román Akadémia, a Nemzeti Múzeum s a magunk részéről őszinte és megindult részvétünket tolmácsolni: a László családnak a Sepsiszentgyörgyi Múzeum Igazgatóságának a Református Mikó Kollégiumnak, és a sepsiszentgyörgyi Református Egyháznak. Részünkről nemcsak tiszteletbeli helyen fogjuk közölni néhai munkatársunk tanulmányát az erősdi edényekről, melyet a Dacia című folyóirat számára küldött, hanem megírjuk a nekrológot is, melyet az ősrégészet terén kifejtett szép tevékenységével a megbol­ dogult kiérdemelt, s emlékét kitörölhetetlenül megőrizzük. Kérjük, Tisztelt Uraim, fogadják legelevenebb részvétünk biz­ tosítékát a csapásban, mely megpróbálta Önöket. Vasile Pârvan a Román Akadémia Főtitkára a bukaresti Nemzeti Múzeum Igazgatója A l e v é l A C A D E M I A R O M A N A f e j l é c ű , M A I L M I L L v í z j e g g y e l ellátott, 1 4 X 2 2 c e n t i m é t e r n a g y s á g ú , kettéhajtott í v 1. é s 3. l a p j á r a íródott. A d o k u m e n t u m a L á s z l ó család birtokában van. László Attila

TUDOMÁNYOS SZEMLE Monológ vagy párbeszéd? Ez a rovat — már címénél, rendeltetésénél fogva — szellemi kapcso­ latokat, szembesítéseket hivatott ösztönözni. Mondhatnám, p e r d e f i n i t i o n e m monológ-ellenes. Persze, nem ama meditációk elől zárkózunk el, amelyek benső vívódásokkal és útkeresésekkel oly gyakran kísérik az alkotók, a gondolkodó emberek küzdelmét a valóság fogalmi megraga­ dásáért. Ezek egyébként igen gyakran párbeszédek önmagukkal s az ellentmondásos világgal. A z ilyen „monológ" termékeny és termékenyítő. Jaj azonban annak a művelődésnek, j a j annak az irodalomnak és tudo­ mánynak, melynek művelői sohasem találkozó vagy csak ritkán érint­ kező törekvéseket képviselnek. A szellemi munkamegosztás egyre szűkebb pászmáin ügyködők szemellenzős, önelégült elszigetelődése egymástól komoly veszélyeket rejt magában, különösen manapság, az interferenciák, a tudományok és alko­ tási ágazatok közötti kölcsönhatások, határterületek sokasodásának ko­ rában. És még nagyobb ez a veszély, ha tünetei egy olyan nagyságú népcsoport kultúrájában mutatkoznak, mint a romániai magyarság. A z elzárkózás mindig sorvasztóan hat; a betokosodás, a vidékiesség, a szakmai torzulások melegágya. Művelődésünk legjobb hagyományai vi­ szont a honiság és európaiság szerencsés ötvözetének, az enciklopédizmus, a szakmai elmélyülés szintézisének jegyében fogantak. Jól tu­ dom, a X X . század második felében a polihisztorság már rég avitt, túl­ haladott magatartássá vált. Ebben az értelemben Brassai Sámuel örök­ sége például csak a kegyelet tárgya lehet. Élő tradícióként érvényesülhet azonban Apáczai Csere János enciklopédizmusával egyetemben, ha a sokoldalú érdeklődés, a különböző tudományos és kulturális törekvé­ sek felkarolása és szembesítése felől közeledünk hozzá. Mindezt azoknak a monológoknak kapcsán vetem papírra, amelye­ ket — pro domo — hol a filozófusok, hol a természettudósok, hol pedig az írók mondanak el rendszerint legtöbb esetben

brancs-bélieknek.

közömbös marad e belterjes

kal szemben. A kölcsönös

érdektelenség

A z olvasó

szakmai

még olyan

viszont

elmefuttatások­

esetekben

is

szi­

getelő közegként hat, amikor a terítékre került kérdés közérdekű s már természeténél utóbbi

időben

fogva

„szakma-közi".

megszellőztetett

Itt

van

problémája.

az

irodalomközpontúság

Napvilágot

látott

cikk, főként azoknak a tollából, akik ezt az egyoldalúságot

néhány

kifogásol­

ják, vagy enyhíteni kívánják. A visszhang azonban valahogy elmaradt. A z írók nem válaszoltak. A z irodalmi lapok szerkesztői sem vették fel a kesztyűt. N e m született vita,

nem alakult

ki a párbeszéd, amelyre

pedig e vonatkozásban vábbi fejlődése végett.

is oly

nagy

szükség

lenne

művelődésünk

to­

Kit hibáztassunk? A z írókat, szerkesztőket, vagy talán a probléma megfogalmazóit? És miért hallgat a közönség, noha, hogy úgy mondjam, az ő bőrére megy a vásár? Ennyire elszoktunk volna a komoly vitától? Pedig milyen késhegyre menő polémiák zajlanak oldalakon át, heti­ lapok és folyóiratok egymást követő számaiban sokszor tucatrendű, gyakran ezoterikus kérdések körül, tág teret engedve sokszor a személyi elfogultságoknak és kicsinyes ambicióknak. (E kritikai megjegyzések ter­ mészetesen a K o r u n k r a is vonatkoznak.) Ha irodalmi lapjaink szerepét vizsgáljuk a korszerű szocialista nemzetiségi tudat alakításában, nem lehet észre nem vennünk a tájéko­ zódásukban, tematikájukban mutatkozó beszűkülést. Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy alig akad Európa-szerte (a kifejezett szakközlö­ nyöktől eltekintve) olyan irodalmi publikáció, amely annyira mellőzné a tudomány, a filozófia, a szociológia időszerű kérdéseit, mint az U t u n k vagy az I g a z S z ó . A z E l ő r e (egyébként jól szerkesztett) vasárnapi mel­ lékletét is ez az elzárkózás jellemzi. Pedig milyen sokat tehetnének a nagy példányszámban megjelenő napi- és hetilapok a modern világ­ nézeti és tudományos műveltség fejlesztéséért. Nézzünk csak körül egy kicsit az országban. A R o m â n i a L i t e r a r ă rendszeresen közöl bölcseleti és társadalomtudományi cikkeket, a vidéki román kulturális sajtót sem akadályozza e törekvésében a C o n t e m p o r a n u l ismert széles profilja. H i ­ vatkozhatnék külföldi példákra is a L e t t r e s francaises-től a K o r t á r s i g . De talán nem is ez a döntő. Meggyőzőbb érvnek tartom, hogy a r o m á ­ niai m a g y a r s á g l é t é r d e k e i , k o r s z e r ű m ű v e l ő d é s é n e k p a r a n c s o l ó k ö v e t e l ­ m é n y e i igénylik a sokoldalú tájékozódást, állásfoglalást és lépéstartást a tudományos-műszaki forradalom, a nagy társadalmi metamorfózisok sorsdöntő kérdéseiben. A K o r u n k egymaga nem tudja kielégíteni ezt a szükségletet, kompenzálhatja a máris aggasztó lemaradást értelmiségünk ben. Évekkel ezelőtt C . P. Snow nagy vitákat kiváltó

nem

képzettségé­

tanulmányában

figyelmeztetett a humán és a természettudományos műveltség elszakadá­ sára. Mintha — mutatis mutandis — valamilyen hasonló jelenség m u ­ tatkozna

most nálunk

is; űr támadt

értelmiségünk

felkészültségében,

érdeklődésében az egyre jobban felparcellázódó szakmai ismeretek és a szinte kizárólagos irodalmi betájoltság között. Ez az egyoldalúság mármár írástudóink értelmiségi szerepével

mivoltát érinti. A z értelmiség

foglalkozók között egyre nagyobb tért hódít

helyével

ugyanis

és

az

a

— szerintem helyes — felfogás, hogy különbséget kell tenni a művelődés alkotó, aktív hordozói, valamint ama szakemberek között, akik a tár­ sadalmi élet különböző területein technikai-végrehajtó tenek

be. Értelmiséginek

társadalomban

—

funkciókat

töl­

hovatovább csak az számít, aki — az adott

sokoldalú

műveltség

birtokában

haladó-humanista

szellemű tevékenységet fejt ki. A szakbarbár nyilván nem sorolható e kategóriába. A z is igaz, hogy az irodalmat kedvelő, a művészetek iránt érdeklődő orvos, agronómus, mérnök és technikus

mindennek

nevezhető,

csak szakbarbárnak nem.

De az a bizonyos haladó-humanista szellemű elkötelezettség,

ami egyre

inkább a mai értelmiség meghatározó kritériumává válik, feltételezi és megköveteli a tájékozottságot, sőt az állásfoglalást

korunk nagy társa­

dalmi és ideológiai problémáiban. Ha elemezni próbáljuk az említett tendencia kialakulását, nem hagyhatjuk figyelmen kívül — többek között — azt a körülményt sem, hogy az irodalmi lapjaink és mellékleteink szerkesztésében észlelhető elzárkózás eredetileg valamilyen védekezés is lehetett a tantételeket visszakérődző cikkekkel szemben. Ü g y érzem, ez a jogos önvédelem azonban ma már elvesztette kezdeti szerepét. Nagy általánosságban tárgytalanná vált. Magyar nyelvű bölcseleti, szociológiai és politológiai irodalmunk megszabadul a dogmatizmus, az apologetika béklyóitól és egyre inkább eleget tud tenni a szocialista nemzetiségi tudat alakítá­ sában, a haladó-humanista elkötelezettségű értelmiségi műveltsége gya­ rapításában reáháruló feladatoknak. Ezt az ígéretes kibontakozást vi­ szont támogatni kell — a sürgető társadalmi rendelés szerkesztői közve­ títésével is. Nem

irodalmunk tudatformáló, az önismeretet

nek tagadásáról

elősegítő

szerepé­

vagy alábecsüléséről van szó. Ellenkezőleg, szívből kí­

vánom e funkcióink

minél hatékonyabb érvényesülését

és szent

győződésem, hogy jó úton halad e kívánt irányba. A K o r u n k

meg­

tudatosan

is támogatta annak a gondolati lírának és prózának a fellépését, amely­ től elválaszthatatlan

a filozofikum

és

epikum. Sajnos, egyelőre

még

csak ritkán van azonban alkalmunk a mai valóságot hitelesen, magas művészi

irodalom

vala­

mely műfajához tartozó írást közölni. Ha kétségbevonhatatlanul

színvonalon

meg­

állapítható

kifejező riportot, a dokumentáris

a bölcseleti

és

etikai

ihletés jótékony hatása

regény-,

no­

vella- és drámatermésünk legsikerültebb alkotásaiban, a szociológiai ér­ deklődés és tájékozottság hiánya már negatívan érződik a dokumentum­ irodalom lemaradásában és ez már irodalmunk korszerűségének,

haté­

konyságának rovására megy. A

valóság

mindig

összetettebb,

pünk. Így van ez valószínűleg a nagy filozófiai

többrétű, mint

róla

alkotott

ké­

művelődésünk esetében is. Hiszen már

és etikai kérdéseket feszegető újabb irodalmi alkotá­

sok — Bálint Tibor, Méliusz József, Páskándi Géza, Papp Ferenc, Szász János és Székely János regényei, Kocsis István, Páskándi drámái, Ba­ jor Andor lírai szatírái, Bretter György és Páskándi bölcseleti-etikai dítékú

esszéi

(figyelmet

érdemel

Dános

Miklós írása

is

a

in­

közelmúlt

súlyos erkölcsi konfliktusairól) — jelzik, hogy ebben a vonatkozásban a termékeny kölcsönhatások nem maradtak eredmény nélkül. M i sem akadályozza már filozófusainkat

abban, hogy a bölcselet

és etika

ka­

tegóriái felől közeledjenek e művekhez; az irodalmi alkotások értelme­ zése a filozófiatörténet dolkodó

állandó

legjobb hagyományai, számos jeles kortárs gon­

törekvései

közé

tartozik.

Biztos

vagyok

ugyanakkor

abban is, hogy társadalomkutatásunk fellendülése előbb vagy utóbb is­ mét felébreszti az írók vállalkozó kedvét is az átalakuló Erdély ú j fel­ fedezésére,

az

egész

ország

gyorsan

változó

valóságának

felmérésére.

Ebben erősítenek meg a — számban csekély, de súlyban annál

jelen­

tősebb — művek, melyek közt első helyen kell említenünk Nagy István

és Méliusz József nagyszabású dokumentum-értékű önéletrajzi vállalko­ zását, valamint Sütő András készülő vallomásának a szülőföld múltját és jelenét annak sorskérdéseiben megelevenítő fejezeteit. Úttörő vállal­ kozásnak számít Beke György, Fodor Sándor és Mikó Imre közös mun­ kája a szociográfiai hitelű „Orbán Balázs nyomában" és Izsák László kísérlete egy galeri társadalomlélektani bemutatására. A z irodalom-központúságot nem az írókkal szemben, hanem velük együtt kell feloldanunk a romániai magyarság korszerű, sokoldalú, gazdagon tagolódó művelődésének kiteljesítésében. Ez a törekvés ugyan­ akkor az egész ország kultúráját gazdagítja, amelynek művelődésünk is szerves része.

krónika A szerény megnyitó be­ széd háziünnepségnek mon­ dotta a Székelyföld nagy fia, Orbán Balázs emlékére Szé­ kelyudvarhelyen, a Művelődési Házban rendezett emlékestet. Az emlékezés beszédben és fel­ olvasásban, hegedűversenyben és kamarazenében, népdalban és balladában egybeötvöződött nyolc műsorszáma azonban olyan színvonalat testesített meg, amely bárhol méltán si­ kert arathatott volna. Mikó Imre emlékbeszédének magvát az az életrajzi részlet alkotta, mely a K o r u n k 1968. 7. számá­ ban jelent meg a szülőföld szerelmeséről. Ez bővült — messzebb mutatón — S z ü l ő f ö l d és n a g y v i l á g témakörré, kie­ melve a nagy tájleíró alakját a szűkebb provincia kereteiből. Szemlér Ferenc és Molnos La­ jos versei két nemzedék ben­ ső vallomásai voltak helytál­ lásról és egyetemes emberiről, Kányádi Sándor poémája pe­ dig alkalom volt arra, hogy az est 140 esztendővel ezelőtt szü­ letett hősét ma is élő hatásában villantsa fel, a ma költőjéhez hasonultan. Fodor Sándor a le­ gendák földjén, a Nyikó men­ tén vezette végig hallgatóságát, azt az érzést sugallva, amely szerint a történelem legendák nélkül olyan, mint a virág il­ lat nélkül, azokat egyetlen néptől sem lehet elvitatni, mert halhatatlanok. Beke György — ugyancsak Orbán Balázs nyomdokain — Apáczai Cseréhez intézett (képzeletbeli találkozáson fogant) vallomá­ sát olvasta fel, idézeteiben máig tanulságos hangsúlyokkal az anyanyelvi oktatás jelentő­ ségéről.

A darwinizmus

időszerűsége

A k ö z t u d a t b a n , d e m é g s z a k e m b e r e k k ö r é b e n is e r ő s e n tartja m a g á t a z a nézet, h o g y n a i v e l k é p z e ­ lésekből és tudománytalan fantazmagóriákból a b i o ­ lógia Linné óta vált megalapozott, egzakt tudo­ m á n n y á . H a s o n l ó k é p p e n t ú l o z a z a D a r w i n t és a darwinizmust fetisizáló felfogás, amely szerint csakis A fajok eredetének m e g j e l e n é s é t (1859) l e h e t k i i n d u l ó p o n t n a k tekinteni. A v a l ó s á g e n n é l s o k k a l b o n y o l u l t a b b és árnyaltabb. B o g d a n Stugren k ö n y ­ ve* arra a n e m k ö n n y ű feladatra vállalkozik, hogy a nézetek tarka sokféleségében rendet teremtsen. C í m e szerint c s u p á n a m o d e r n b i o l ó g i a e g y i k a l a p ­ p i l l é r é n e k , az e v o l ú c i ó e l v é n e k s z á z a d u n k b a n k i t e l ­ jesedett diadaláról értekezik, valójában azonban a kérdés körül csoportosuló vagy csoportosítható problémáknak olyan átfogó, sokszempontú elemzé­ sét a d j a , h o g y e n n e k h a t ó s u g a r a m e s s z e t ú l m u t a t saját s z a k t e r ü l e t é n , é s m á s t u d o m á n y á g a k m ű v e l ő i ­ n e k t e v é k e n y s é g é r e is t e r m é k e n y í t ő l e g hat. A könyv szemléletére a történeti-filozófiai hangütés a jellemző, mégis minden során érzik, h o g y í z i g - v é r i g b i o l ó g u s írta. A z első f e j e z e t tulajdon­ képpen bevezető. Választott témájának egyetemes j e l e n t ő s é g é t itt m e g h ö k k e n t ő e n s ú l y o s ( d e igaz!) a d a t o k f e l s o r a k o z t a t á s á v a l h ú z z a alá. M e r t a b i o l ó ­ giai e v o l ú c i ó t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k m e l l ő z é s e o l y a n katasztrófák á r n y é k á t vetíti e l ő r e , h o g y n e m t ú l z á s a szerző t r a g i k o m i k u s a n c s e n g ő j a v a s l a t a a „ h a l á l elixír" fogalmának bevezetésére. A radioaktív szenyn y e z ő d é s e k hosszú t á v o n h a t ó g e n e t i k a i ártalmai, a korszerű mezőgazdaság rovarirtó vegyszereinek n y a k l ó nélküli alkalmazása, a modern nagyipar m e l l é k t e r m é k e i n e k l e v e g ő t , talajt és v i z e k e t s z e n y nyező, egyre n ö v e k v ő mennyisége — megannyi j e ­ lenség, a m e l y r e a j a v a s o l t f o g a l o m ráillik. A z é l ő é s élettelen természet egyensúlyának fenntartása egyetlen m ó d o n lehetséges: a darwini elvek követ­ kezetes tiszteletben tartásával. L e g y e n t e h á t a d a r ­ w i n i z m u s az e m b e r n e k mint ipari nagyhatalomnak „külügyminisztere" a természettel folytatott csatá­ rozásaiban, nyilatkozzék — mérlegelve a lehetséges k ö v e t k e z m é n y e k e t — j ó v a l az a l k a l m a z o t t t u d o m á ­ nyok hadseregének b e v e t é s e előtt! — teszi m e g j a v a s l a t á t Stugren — , k ü l ö n b e n a z e m b e r i s é g ö n k i ­ irtása r é m l á t ó k l á z á l m a i b ó l v a l ó s á g g á v á l h a t . A z evolúciós elméletek genealógiáját kutatva a biológia őstörténetének útvesztőiben a totemizmusig m e g y vissza Stugren. V i t a t h a t ó á l l á s p o n t , l e g a l á b b i s a felhozott példa kevéssé meggyőző. Mert ugyan m i ­ ért v o l n a z s e n i á l i s a b b e v o l u c i o n i s t a a z a p r i m i t í v m a d a g a s z k á r i törzs, a m e l y t o t e m á l l a t á n a k az á j e - á j e n e v ű v é z n a u j j ú m a k i t választotta, m i n t a természeti népek bármelyike a legkülönfélébb totemállatokkal.

A műsor második felében a szülőföld és nagyvilág kettős­ sége ragyogott fel Balogh Fe­ renc hegedűversenyében (zon­ gorán kísérte Kiss Judit). Szé­ kelyudvarhely művész-szülöt­ * Stugren, Bogdan: te nemrég tért vissza ameri­ Certitudini, divergenţe, kai körútról, s ezen az emlék- Bucureşti, 1969.

Evoluţionismul în secolul 20. idealuri. Editura politică

v a g y m o n d j u k a z a l b á n s z k i p e t á r o k ősei, a k i k a sas f i a i n a k v a l l o t t á k m a g u k a t ? A k o n v e r g e n c i a itt l á t s z ó l a g o s és a l i g h a n e m m e r ő v é l e t l e n . A t ö r t é ­ nelmi idők kapuján átlépve viszont annál megnyerőbb nagyvonalúsággal foglalja egységbe, osz­ t á l y o z z a és c s o p o r t o s í t j a a szerző a z t a h a t a l m a s ismeretanyagot, amely a transzformizmus előzmé­ n y é n e k tekinthető. M á r az ó k o r é s a k ö z é p k o r t u d o m á n y t ö r t é n e t i át­ é r t é k e l é s e is é r d e k e s . R á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a r r a a tényre, hogy a közfelfogással ellentétben a fixizm u s és a k r e a c i o n i z m u s t a n a e z e k b e n a s ö t é t n e k n e v e z e t t é v s z á z a d o k b a n s e m állt o l y a n sziklaszi­ lárdan, amint azt az egymást ismétlő tankönyvek tanították. A z a r a b f i l o z ó f u s o k g r a d á c i ó s e l m é l e t e i , az i s z l á m m i t o l ó g i a t a l a j á b ó l s a r j a d z v a s o k h e l y ü t t e l v e t i k u g y a n a s u l y k o t , s az á s v á n y o k t ó l a n ö v é ­ n y e k e n , á l l a t o k o n és a z e m b e r e n át az a n g y a l o k i g vezetik az evolúciós lépcsőzetet. Ez a bizarr termé­ szetfilozófia mégis figyelmet érdemel, mert sok r o ­ kon vonást mutat a leibnizi folytonosság e l v é v e l vagy a felvilágosodáskori természettudósok némelyi­ k é n e k f e l f o g á s á v a l , sőt b e v e z e t i a l é t é r t f o l y ó k ü z ­ d e l e m f o g a l m á t is, a m e l y k é s ő b b a d a r w i n i tanítás s a r k k ö v e lett. ( A történeti h ű s é g k e d v é é r t p e r s z e h a n g s ú l y o z n u n k k e l l , h o g y D a r w i n az a r a b o k t ó l f ü g ­ g e t l e n ü l , saját m e g f i g y e l é s e i a l a p j á n jutott el k o r ­ s z a k o s f e l f e d e z é s é h e z , hiszen a k e r e s z t é n y k ö z é p k o r Európájába ezek a tanok n e m hatolhattak be, az újkor beköszöntére pedig m á r rég feledésbe m e ­ rültek.)

krónika

esten olyat produkált, amilyet — saját szavaival — „Rocke­ feller százezreiért sem tudnék megismételni, mert itthon csak­ is ez a párszáz ember késztet­ het önmagamat felülmúlni". És mintha a bartóki Este a s z é ­ k e l y e k n é l sugárzott volna to­ vább a többi műsorszámban is, a székely virágszál Szőcs Szolga Ibolya zenetanárnő és Kostyák Imre kolozsvári tanár dalolásában, a Szaktanács Folklóregyüttesének balladaelőadásában. Élmény volt a Művelődési Ház kamarazene­ karának bemutatkozása a meg­ hívott bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári vendégek számára. Vastaps ju­ talmazta a 101 éves férfikórus műsorszámait; az „öregek" tel­ jesítménye még mindig az egy­ kori „fiumei szinten" tartja magát, mindnyájunk örömére, de aggodalmára is: vajon új­ rateremtődhet-e majd az if­ Valódi világnézeti forradalmat a f e l v i l á g o s o d á s jabb nemzedéket befogó, fel­ k o r á n a k g o n d o l k o d ó i h o z t a k , a k i k k ö z ü l s o k a n ( D i ­ frissült kórusmozgalommal ? derot, Rousseau, Holbach, Voltaire) mint „zseniális d i l e t t á n s o k " a z e v o l ú c i ó s g o n d o l a t csíráit is m e g ­ fogalmazták, noha csupán „melléktermékként" más, jelentősebbnek vélt tárgyról szóló tanulmányaikban. P a r a d o x o n n a k tűnik, d e t ö r t é n e t i tény, h o g y e k o r h i v a t á s o s természettudósai g a z d a g r é s z e r e d m é n y e i k e l l e n é r e alig k u l l o g n a k a z e n c i k l o p é d i s t á k ö s s z e s s é ­ gükben haladó és átfogó elméletei mögött. Linné n a g y s z e r ű r e n d s z e r é n e k k ü l ö n ö s s z é p s é g h i b á j a a túlh o r d o t t s á g , az, h o g y m á r s z ü l e t é s e k o r e l a v u l t v o l t , mivel a felvilágosodás századában, a nagy francia forradalom előestéjén a fixizmus és a kreacionizmus a l a p j a i r a építette Systema Naturae-ját. Mégis úgy érezzük, hogy Stugren k ö n y v e méltatlanul mellőzi (alig e m l í t i , s a k k o r s e m é r d e m e szerint) a n a g y s v é d r e n d s z e r e z ő t , aki a kettős n e v e z é k t a n és az osztály—rend—nem—faj e g y m á s alá rendelt kate­ góriáinak megalkotásával kora legnagyobb biológusa v o l t , s f i x i s t a nézetei e l l e n é r e m ű k ö d é s e n é l k ü l a k é s ő b b i e v o l u c i o n i s t a t a n o k k i d o l g o z á s a lehetetlen lett volna.

D a r w i n é s L a m a r c k , v a l a m i n t a d a r w i n i z m u s és a l a m a r c k i z m u s v i s z o n y a s o k a t vitatott é s m á i g s e m egyértelműen lezárt kérdés. A közöttük lévő ellen­ tét n e m antagonisztikus, hiszen természetbölcseleti a l a p á l l á s u k m e g e g y e z i k , d e a szerzett t u l a j d o n s á g o k öröklődésének mikéntjét elvileg másként magyaráz­ zák: L a m a r c k a szükségszerűnek, D a r w i n pedig a v é ­ letlennek tulajdonít n a g y o b b jelentőséget. A mole­ kuláris b i o l ó g i a és a m o d e r n g e n e t i k a s z e m s z ö g é -

téka Studii

de istorie a filozofiei universale I.

Az Akadémia Filozófiai In­ tézetének munkatársai szép kötetben bocsátották ki egy új sorozat első tanulmányköte­ tét, amelyben az egyetemes filozófiatörténet érdekes és a román szakirodalomban eddig nem érintett kérdéseivel fog­ lalkoznak: a XX. század első felének filozófiai problémái­ val. Vasile Florescu a retorika helyét és rehabilitálását vizs­ gálja a jelenkori filozófiában; Al. Boboc a neokantianizmus történetfilozófiai és kultúrfilozófiai jelentőségével foglalko­ zik, s különösen a szellemtör­ téneti iskola olyan képviselői­ nek munkásságát ismerteti, mint Windelband és Rickert, valamint a marburgi neokantiánusok (Cassirer, Cohen) te­ vékenységére tér ki részlete­ sen. A többi tanulmány írói a neotomista Jacques Maritain ismeretelméletével, az egzisz­ tencializmus sajátos irányza­ tát képviselő Gabriel Mar­ cel filozófiai gondolkodásának alapelveivel, a regényíró Saint-Exupéry filozófiai antro­ pológiájával foglalkoznak. Fi­ gyelemre méltó Al. Popescu tanulmánya az egzisztencialista pluralizmusról (Kierkegaard, Heidegger, Jaspers, Sartre) és az azóta elhunyt Stela Cernea írása az amerikai Robert King Merton „funkcionalista" szo­ ciológiai rendszeréről. (Editura A c a d e m i e i R.S.R., 1969.)

Szele

Péter

Győzni A fiatal Szele Péter novel­ lái jellegzetesen az indulás do­ kumentumai. Nem egyértelmű művészi dokumentumok, de találunk e Forrás-kötetben olyan írásokat, amelyeknek „Sturm und Drang"-jából jó

ből v i z s g á l ó d v a S t u g r e n v i l á g o s okfejtéssel h e l y e z i ezeket az összefüggéseket a maguk helyére, m i k ö z ­ b e n az 50-es é v e k rossz e m l é k ű v i t á i n a k b í r á l a t á ­ v a l e g y é r t e l m ű és m é r t é k a d ó átértékelését nyújtja e n n e k a b o n y o l u l t p r o b l é m a k ö r n e k is. A d a r w i n i z ­ musból kinövő „utódelméletek" (neodarwinizmus, ultradarwinizmus, weismannizmus) elemzése során pedig különös élességgel körvonalazza e biológiai i r á n y z a t o k történetiségét é s azt a tényt, h o g y a mag u k r e n d j é n e m e s o k a t o s t o r o z o t t „ v a d h a j t á s o k " is h o z z á j á r u l t a k a f o g a l m a k letisztulásához, az e v o l ú c i ó szintetikus e l m é l e t é n e k k i k r i s t á l y o s o d á s á h o z . Az örökléstan és a darwinizmus vizsgálatára szentelt p a s s z u s o k r ö v i d s é g ü k e l l e n é r e is é r d e k e s e k és g o n d o l a t é b r e s z t ő k . K i d e r ü l , h o g y M e n d e l t ö r v é ­ nyeinek újrafelfedezése a századfordulón jeladás­ k é n t hatott: a b i o l ó g u s o k k é t t á b o r r a s z a k a d t a k , s e z a m e g o s z t o t t s á g é v t i z e d e k i g fennállt. Akadtak olyanok, akik a mendeli genetika következtetéseit több vagy kevesebb jóhiszeműséggel a darwinizmus ellenében igyekeztek kiaknázni, s nemritkán a dar­ winizmus csődjét proklamálták. Másrészt jeles e v o ­ l u c i o n i s t a t u d ó s o k ( T y i m i r j a z e v , R a c o v i ţ ă ) hajlottak arra, h o g y az ö r ö k l é s t a n e r e d m é n y e i t a l á b e c s ü l j é k v a g y é p p e n elítéljék. V é g s ő k i t e l j e s e d é s é b e n a z o n ­ b a n ez a p á r h a r c n e m ártott s e m D a r w i n , s e m M e n d e l t a n a i n a k . E l l e n k e z ő l e g , siettette a z t a k r i s ­ tályosodási folyamatot, a m e l y n e k során világossá vált, h o g y n i n c s k ö z ö t t ü k e l v i e l l e n t é t : a g e n e t i k a feltárta e v o l ú c i ó s t é n y e z ő k , a m e l y e k a p o p u l á c i ó k mai a r c u l a t á t alakítják, lényegében azonosak a geológiai korok grandiózus változásait kiváltó o k o k ­ kal. A d a r w i n i z m u s s í r á s ó j á n a k kikiáltott g e n e t i k a tehát n a p j a i n k b a n az e v o l ú c i ó e l m é l e t é n e k teljes megújhodását eredményezte. K ü l ö n említést érdemel a k ö n y v második harma­ d á b a iktatott 6. fejezet. A hazai tudománytörténet régi a d ó s s á g a i b ó l i g y e k s z i k törleszteni, a m i k o r f e l ­ v á z o l j a a r o m á n k u t a t ó k h o z z á j á r u l á s á t az e v o l ú c i ó szintetikus e l m é l e t é n e k k i a l a k í t á s á h o z . V i c t o r B a b e ş , Grigore Antipa vagy Emil Racoviţă szorosabb érte­ l e m b e n v e t t s z a k t e r ü l e t ü k mellett t e r m é s z e t f i l o z ó ­ fiai á l l á s f o g l a l á s a i k r é v é n a d a r w i n i z m u s hazai g y ő ­ z e l m é h e z is s z á m o t t e v ő e n j á r u l t a k h o z z á , a k ö z e l ­ múltban azonban jelentőségüket gyakran több-ke­ v e s e b b torzítással t á r g y a l t á k a k ü l ö n f é l e t a n u l m á ­ n y o k és s z a k k ö n y v e k . H a s o n l ó v o l t a h e l y z e t a k é r ­ d é s filozófiai v e t ü l e t é n e k elbírálásában is. V a s i l e C o n t á t ó l X e n o p o l o n é s L u c i a n B l a g á n át N e g u lescuig és R ă d u l e s c u - M o t r u i g v a l a m e n n y i jelentős r o m á n g o n d o l k o d ó h o z z á s z ó l t az e v o l ú c i ó s e l m é l e t k ö r ü l i v i t á h o z . S a j n o s — állapítja m e g S t u g r e n — a z e v o l ú c i ó s e l m é l e t filozófusai és b i o l ó g u s a i k ö z ö t t hiányzott a termékeny együttműködés, sőt a k ö l c s ö ­ n ö s s é g m a s e m e l é g aktív. P e d i g a d a r w i n i z m u s k í ­ sérleti-tudományos é s filozófiai megalapozásának e g y s é g é t m á s ú t o n biztosítani n e m lehet. Napjaink evolúciós felfogására az elmélyülés jel­ l e m z ő , az a t ö r e k v é s , h o g y a f e j l ő d é s m i k é n t j é n e k feltárásában lehatoljunk a molekuláris életfolyama­ t o k szintjére. Így l e h e t ő v é v á l i k az e v o l ú c i ó j e l e n é ­ nek vizsgálata: a mikroevolúció részeredményeinek l e í r á s a és e l v o n a t k o z t a t á s a . A z é l e t f o l y a m a t o k b o -

nyolult összefüggéseinek korszerű leírásához sok-sok új f o g a l m a t kellett b e v e z e t n i . S t u g r e n könyvének n a g y é r d e m e , h o g y v é g i g sikeresen o l d j a m e g a n e h é z k é r d é s e k k ö z é r t h e t ő leírását, s m é g az e l v o n t fogalmak t ö m ö r magyarázata s e m válik fárasztóvá.

téka

Gábor

D é n e s prózaíró is születhet. Minden­ esetre ígéretesebb az ilyen pá­ lyakezdés, amelynek feszültsé­ gét az erkölcsi dilemmák ad­ ják, semmint a sima „folyé­ kony" mesélés, az anekdota könnyedsége. Egyik-másik no­ vella regényt ígér — érdekes volna látni egy nagyobb mű­ vészi nekirugaszkodás eredmé­ B e n e d e k E l e k s z ü l e t é s é n e k s z á z t i z e d i k é s h a l á l á n a k nyét. (Irodalmi Könyvkiadó, n e g y v e n e d i k é v f o r d u l ó j a é v é b e n t á v o z o t t el ö r ö k r e 1969.) t ő l ü n k a n a g y m e s e m o n d ó fia, B e n e d e k M a r c e l l . V a n n a k írók, a k i k e g y e t l e n n a g y m ű v e t h a g y n a k az Hodos László u t ó k o r r a é l ő ö r ö k s é g ü l , d e v a n n a k o l y a n a l k o t ó k is, akik egy egész életművel neveltek és nevelnek n e m ­ Belső táj világgal z e d é k e k e t i g a z e m b e r s é g r e , s z ü l ő f ö l d j ü k szeretetére, a s z é p s é g kultuszára. E z u t ó b b i a k k ö z é tartozott Folyóiratainkban való jelent­ B e n e d e k E l e k és B e n e d e k M a r c e l l is. A z a p á t m á s ­ kezése óta jó néhány év telt félszáz k ö t e t é v e l t e r m é k e n y s é g t e k i n t e t é b e n fia t ö b b el, míg végre kötettel is — m i n t kétszáz f o r d í t á s á v a l és eredeti a l k o t á s á v a l felül ha nem is Forrás-kötettel — is múlta. J ó l tudjuk, h o g y a t e r m é k e n y s é g m é g n e m az olvasók elé léphetett. Ha z á l o g a a h a l h a t a t l a n s á g n a k . D e azt is tudjuk, h o g y ez a kötet nem igazolja vára­ B e n e d e k E l e k k ö n y v e i é p p ú g y „ ö r ö k útitársai" m i n ­ kozásunkat, bizonyára annak d e n új n e m z e d é k n e k , m i n t fia e u r ó p a i és m a g y a r is tulajdonítható, hogy (a szer­ i r o d a l m i m ű v e l t s é g e t k ö z v e t í t ő m ű v e i , fordításai v a g y ző vallomása szerint) az 1961— tanulmányai. 1963 közötti termést gyűjtötte Irodalomtörténetírásunk s o k á i g m a r a d m é g a d ó s a itt össze, amelyet azóta szeren­ e k é t n a g y í r ó teljes é l e t m ű v é n e k f e l m é r é s é v e l . B e ­ csésen meghaladott. Program­ n e d e k E l e k é s B e n e d e k M a r c e l l i r o d a l m i m u n k á s s á ­ szerű nonkonformizmusa ezek­ g á n a k e d d i g i é r t e l m e z ő i az a p a é l e t m ű v é n e k a s z ü ­ ben a régi versekben zavaros, l ő f ö l d h ö z tapadását, fia í r á s a i n a k e l s ő s o r b a n e u r ó ­ erőltetett képekkel társul, no­ paiságát e m e l t é k ki. Így a k a r v a , n e m a k a r v a e g y ha majd mindegyik vers sorai n é p i — u r b á n u s e l l e n t é t m a g y a r á z ó d o t t b e l e B e n e d e k mögül felcsillan a tehetség. E l e k és fia e g y m á s b a f o n ó d ó m u n k á s s á g á n a k értel­ Költészete azóta — úgy hiszm e z é s é b e . Ö r ö m m e l o l v a s t a m F a r a g ó József n e m r é g szük, egy ésszerűbb válogatás a z Igaz S z ó b a n m e g j e l e n t k ö z l e m é n y é t , m e l y m á r is ezt igazolná — jó irányban c í m é b e n is új s z e m p o n t o t í g é r : Benedek Elek pá­ fejlődött. (Ifjúsági K ö n y v k i a d ó , lyája a kisbaconi népmeséktől a népek mesevilá­ 1969.) gáig. E l e k a p ó e u r ó p a i s á g á t i g a z o l v a F a r a g ó a r r a utal, h o g y az a p a „ k é t í r ó g y e r m e k é t ő l : M á r i á t ó l és Erich Maria Remarque M a r c e l l t ő l k a p o t t segítséget" a „ s z í n e s m e s e k ö n y v " összeállításában. A z a m e g g y ő z ő d é s e m , h o g y B e n e ­ Három bajtárs d e k M a r c e l l é l e t m ű v e az a p j á é m é l y i s m e r e t e n é l k ü l i g a z á b a n alig érthető m e g . A Magyar író tragédiája A Nyugaton a helyzet v á l ­ 1929-ben c í m ű k ö n y v e n e m c s a k lírai v a l l o m á s a h a ­ tozatlan világhírű szerzője ez­ lott a p a e m l é k e mellett, h a n e m m i n t m i n d e n k o ­ zel az 1938-ban írott regényé­ r á b b i és k é s ő b b i ö n é l e t r a j z j e l l e g ű írása, saját e m ­ vel némi csalódást okoz hívei b e r i é s írói é l e t ú t j á n a k titkait k e r e s ő m ű is. A s z ü ­ népes táborának. A húszas lőföld vonzása a „Föl-földobott kő"-t juttatja évek Németországának gazda­ e s z ü n k b e , a fia apja h i v a t á s t u d a t á t k ö v e t v e z a r á n ­ sági és erkölcsi bizonytalan­ d o k o l vissza a k i s b a c o n i B e n e d e k - k ú r i á b a , m a j d ságérzete a háttere a szerelmi szülei s í r j á h o z új erőt, új hitet m e r í t e n i . történetnek, melyben felismer­

Benedek Marcell életműve

I s m e r t e m B e n e d e k Eleket és t a n í t v á n y a , tisztelője, majd barátja v o l t a m B e n e d e k Marcellnek. Felejthe­ tetlen é l m é n y m a r a d s z á m o m r a E l e k a p ó látogatása Monostori-úti házunkban. Bátyám, Jancsó Béla, a

jük azt a humánumot és őszinteséget, mely egykor Remarque-ot oly népszerűvé tet­ te. Am az elnyújtott kompozí-

téka ció és a helyenként giccses megoldások, melyeket alig old jel a nem túl ötletes humor, azt eredményezik, hogy a re­ gény erényei még inkább ki­ domborítják hibáit. Ezeken a hibákon pedig mit sem segít a f o r d í t ó Majtényi Erik igényes, kulturált nyelve. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1969.)

Kádár

János

Sarkos szavak A vályúfaragó költőjét a Forrás második nemzedékének egyik legtehetségesebb szerző­ jeként ismertük meg; prózakö­ tete ( F é n y c s í k o k nyomában) nemcsak nyelvi szépségeivel, hanem valóságlátásával is iga­ zolta várakozásunkat, ez a mostani, harmadik Kádár­ könyv pedig egyszerre mutat költői és prózaírói erényeket. Noha a címlap csak verseket ígér, a kötet egészét jellemző természet-élmény prózai költe­ ményekben is előttünk áll. Képgazdagság és szigorúan pontos kifejezés fér meg egy­ más mellett Kádár János leg­ jobb írásaiban — a „sarkos szavak" finom rezdülések ki­ fejezésére ugyancsak alkalma­ sak. (Irodalmi Könyvkiadó, 1969.) Bernard

Malamud

A segéd A mai amerikai irodalom nálunk érdemtelenül kevéssé ismert regényírójának ez a könyve amolyan modern „bűn és bűnhődés": Frank Alpine, a csavargó, miután részt vett a Moris Bober elleni rablótá­ madásban, jóvá akarja tenni bűnét, s megpróbál segíteni a New York-i élhetetlen kis zsi­ dó fűszeresen. Kísérlete siker­ telen ugyan, de közben az em­ beri életnek — az amerikai

Benedek Elek vezette írócsoport egyik leglelkesebb tagja v o l t . A h á z u n k b a n tartott ö s s z e j ö v e t e l e n részt vett T a m á s i Á r o n és S z e n t i m r e i J e n ő is. Én P á r i z s ­ b ó l j ö t t e m haza, s b á r b á t y á m l e v e l e i b ő l a s z é k e l y írócsoport minden tevékenységéről t u d o m á s o m volt, m é g i s e délutáni, ó r á k i g tartó kötetlen b e s z é l g e t é s tárta fel e l ő t t e m m i n t fiatal i r o d a l o m t ö r t é n é s z előtt é l m é n y s z e r ű e n azt a n a g y m u n k á t , a m e l y e t B e n e d e k E l e k í r ó b a r á t a i m é g az Erdélyi Helikon megalaku­ lása előtt kifejtettek a n é p f e l é f o r d u l á s , a falu és a kisváros életének m e g i s m e r é s e terén. B e n e d e k Marcellel először Budapesten találkoztam. D e ekkor már csaknem minden könyvét ismertem s még e g y e t e m i é v e i m alatt i r o d a l o m n é p s z e r ű s í t ő művei n y o m á n h a s o n l ó j e l l e g ű c i k k e k e t k e z d t e m írni a r o ­ m á n i a i m a g y a r s z é p i r o d a l m i és ifjúsági l a p o k b a . A z 1923-ban k i a d o t t Bevezetés az olvasás művészetébe v a l ó s á g o s b i b l i á m lett, s m a is a z t v a l l o m n e g y v e n é v i tanári t a p a s z t a l a t o m n y o m á n , h o g y c s a k B e n e ­ d e k M a r c e l l m a g a s i g é n y ű , d e az i r o d a l m a t m i n d e n ­ kihez közelvivő módszere nevel igazán művelt o l ­ v a s ó k a t . S o k t u c a t n y i k ö n y v é n e k sikere b i z o n y í t j a ezt. A K o l o z s v á r t 1948-ban k i a d o t t Az irodalmi mű­ veltség könyve b e v e z e t ő j é b e n t a l á l ó a n írja: „ A z í r ó egész é l e t é b e n u g y a n a z t a k ö n y v e t írja. Én is — ezt a k ö n y v e t í r t a m e g é s z é l e t e m b e n . S z e r e t n é m hinni, h o g y m i n d i g j o b b a n , t e l j e s e b b e n . . . S z e r e t e m azt, a m i r ő l í r t a m : az i r o d a l m i f o r m á b a n k i f e j e z e t t é l e ­ tet." U t o l s ó , n e m s o k k a l halála előtt m e g j e l e n t n é p s z e ­ rűsítő m ű v e a kétkötetes Világirodalom volt. Közel hét é v t i z e d e s i r o d a l m i m u n k á s s á g a k e z d ő k o r s z a k á ­ b a n , m é g 1912-ben jelentette m e g V i c t o r H u g ó r ó l írt n a g y m o n o g r á f i á j á t , u t o l s ó n a g y v i l á g i r o d a l m i té­ m á j ú m ű v e ; a Shakespeare, 1957-ben látott n a p v i l á ­ got. A v i l á g i r o d a l o m n a g y a l k o t á s a i n a k népszerűsí­ tése mellett B e n e d e k M a r c e l l u g y a n o l y a n l e l k e s e ­ déssel és tudással h o z t a a m a g y a r o l v a s ó k h o z k ö z e l a klasszikus és m o d e r n m a g y a r i r o d a l o m n a g y é r t é ­ keit. A d y - b r e v i á r i u m a (1924) a r e n d k í v ü l gazdag A d y - i r o d a l o m n a k m i n d m á i g e g y i k l e g k i t ű n ő b b és l e g m a r a d a n d ó b b hatású m ű v e . A modern magyar irodalom (1924) is h a r c o s k i á l l á s v o l t az e l l e n f o r r a ­ dalmi korszak kezdetén a modern magyar i r o d a l o m mellett. B e n e d e k M a r c e l l a népszerűsítés l e g k ü l ö n ­ b ö z ő b b f o r m á i t a l k a l m a z t a h o s s z ú é l e t p á l y á j a alatt. K ö z ü l ü k m a is r e n d k í v ü l v o n z ó o l v a s m á n y a Dél­ sziget, amelyben regényes formában mutatja b e a m a g y a r i r o d a l o m n a g y értékeit. B e n e d e k M a r c e l l k o r a ifjúságától k e z d v e a h a l a d ó p o l g á r i i r o d a l o m , m ű v e l ő d é s é s színházi kultúra h í v e v o l t . E b b e n is a p j á t k ö v e t i , é s n e m v é l e t l e n , h o g y m á r az első v i l á g h á b o r ú előtti i r o d a l m i t e v é k e n y s é g e s z o r o s a n köti őt a Nyugat í r ó i n a k t á b o r á h o z , a Hu­ szadik Századhoz és a f o r r a d a l m a t e l ő k é s z í t ő r a d i k á ­ lis m o z g a l m a k h o z . 1904-ben L u k á c s G y ö r g g y e l és Bánóczi Lászlóval létrehozza a Thália Társaságot, amelynek fő c é l j a a színpadi kultúra művészi színvonalának emelése, szociális tartalommal v a l ó telítése v o l t . K i e m e l k e d ő é r d e m e a T h á l i á n a k , h o g y e l ő s z ö r rendszeresítette a m a g y a r s z í n h á z a k k ö z ü l a munkáselőadásokat. A színpadi kultúrához fűződő

korai k a p c s o l a t a i v a l magyarázható, h o g y haláláig munkásságának és érdeklődésének e g y i k központi területe a s z í n h á z v o l t . T ö b b eredeti d r á m á n k í v ü l n e k i k ö s z ö n h e t j ü k t ö b b e k k ö z ö t t R a c i n e összes d r á ­ máinak, Romain Rolland forradalmi drámaciklusá­ n a k fordítását. 1945-től 1947-ig a k o l o z s v á r i M a g y a r Színház dramaturgja és vendégrendezője. Nagy ér­ d e m e , h o g y é p p e n a f e l s z a b a d u l á s utáni e s z t e n d ő k ­ ben, Janovics Jenő halála után a kolozsvári Magyar Színház művészi színvonalának megtartásához és t o v á b b f e j l e s z t é s é h e z p á r a t l a n u l g a z d a g t u d á s á v a l és a s z í n p a d i kultúra é v t i z e d e s i s m e r e t é v e l j á r u l t h o z z á . Ismeretes, hogy B e n e d e k Marcellt a Magyar T a ­ n á c s k ö z t á r s a s á g b u k á s a után á l l á s á b ó l e l m o z d í t o t t á k . A z í r á s és a f o r d í t á s m a r a d t s z á m á r a szinte élete v é g é i g az e g y e t l e n m e g é l h e t é s i l e h e t ő s é g . Ez t e r m é ­ k e n y s é g é n e k e g y i k m a g y a r á z a t a . D e ha c s a k e z z e l érteimeznők végtelenül sokoldalú életművét, nem t u d n ó k m e g é r t e n i azt a sajátos szerepet, a m e l y e t B e n e d e k Marcell a X X . századi haladó magyar szel­ l e m i é l e t b e n b e t ö l t ö t t . M i ihlette az írót t ö b b e z e r c i k k e m e g í r á s á r a , s o k e z e r e l ő a d á s m e g t a r t á s á r a és t ö b b m i n t kétszáz k ö t e t eredeti m ű , fordítás, a n t o ­ lógia megjelentetésére? Kétségtelenül nemcsak a m e g é l h e t é s i k é n y s z e r és a z a p j á t ó l ö r ö k ö l t írói ter­ mékenység vagy a kötelező kiadói, szerkesztői fela­ datok lelkiismeretes végrehajtásának szándéka. A m a g y a r é s v i l á g i r o d a l m a t népszerűsítő, a klasszikus és m o d e r n európai i r o d a l o m nagy alkotásait fordító, a l e x i k o n - s z e r k e s z t ő , a z e g y e t e m i t a n á r (és m é g o l d a l a k o n át s o r o l h a t n ó k hét é v t i z e d e s t e v é k e n y s é g e területeit) az i r o d a l m a t é s a m ű v e l t s é g e t n e m c s a k r a j o n g á s i g szerette, d e m é l y m e g g y ő z ő d é s s e l hitt k o r a ifjúságától h a l á l á i g a b b a n , h o g y c s a k az igazi i r o d a l o m és a h a l a d ó m ű v e l t s é g k é p e s az e m b e r e k e t j o b b á tenni, átalakítani. E z v o l t ö n z e t l e n n a g y f e l ­ a d a t v á l l a l á s a i n a k titka, ezért d o l g o z o t t m e g v a k u l v a is h u m a n i s t a e s z m é n y e i v a l ó r a váltásáért.

téka kisember életének különösen — olyan mélységei tárulnak fel az olvasó előtt, amely meggyőzőbb bármilyen hit szellemében fogant megváltás­ eszménél. (Európa, 1969.) Z.

Ornea

Ţărănismul A román szociológiai iroda­ lom elhanyagolt ága volt a politikai pártok ideológiájának és történetének felmérése. Or­ nea tanulmánya a „ţărănizmus", vagyis a román paraszt­ párt ideológiájának eredetét és különféle változatainak megjelenési formáit dolgozza fel. Lényegében a narodnyicizmus sajátos román megje­ lenési formáiról van szó. Spiru Haret intellektuális népisége, Stere poporanizmusa, Mihalache parasztszemlélete, Rădulescu-Motru „romanizmusa", a „Gîndirea" csoport fa­ sizmushoz vezető ideológiája és a szövetkezeti szocializmus eszméi egyaránt helyet kapnak benne. Ornea nyomon kíséri a „ţărănizmus" történetét 1880tól 1938-ig, s az ideológiai és szociológiai törekvések mel­ lett elemzi a nemzeti paraszt­ párton belüli politikai csopor­ tosulások (Mihalache, Maniu, Vaida-Voevod, Lupu, Stere, Junian, Madgearu) ellentmon­ olvasás és ellentéteit, művészetébe amelyek című dását úgyszólván évente vezettek szakadásokhoz és átcsoporto­ sulásokhoz. A szerző külön fe­ jezetben foglalkozik Rădulescu-Motru szerepével a „ţă­ rănizmus" ideológiájának ki­ alakításában. (Editura p o l i t i c ă , 1969.)

Végül Benedek Marcellre emlékezve n e m szabad e l f e l e j t e n ü n k s z ü l ő f ö l d j é h e z v a l ó hűségét s e m . A k i 1965-ben k i a d o t t Naplómat olvasom c í m ű önéletraj­ zát i s m e r i , v a g y é l e t e n a g y s o r s f o r d u l ó i r a g o n d o l , tudja, h o g y m e n n y i é r z e l m i és s z e l l e m i k a p c s o l a t fűzte őt h o z z á n k . B á r e g y e t e m i é v e i t ő l k e z d v e B u d a ­ p e s t e n élt, m i n d e n e s z t e n d ő b e n m e g t e t t e v á n d o r ú t ­ j á t K i s b a c o n b a , a szülői h á z h o z . Bevezetés az s u k : „ Á l d á s é s b é k e s s é g s z á l l j o n a z a p a i házra, m e l y n e k f ö d e l e alatt e k ö n y v e t b e f e j e z t e m . K i s b a ­ c o n , 1922. s z e p t e m b e r 15." Szülei t r a g é d i á j a még m é l y e b b é varázsolta s z ü l ő f ö l d j é v e l v a l ó k a p c s o l a ­ tát. 1944-ben, a n é m e t m e g s z á l l á s i d e j é n , h a z a k ö l t ö ­ z i k K i s b a c o n b a , és 1945-ben a B o l y a i T u d o m á n y ­ egyetem meghívását elfogadva megkezdi egyetemi tanári m u n k á s s á g á t . M i n t a b ö l c s é s z e t i kar d é k á n j a , n a p o n t a b e s z é l g e t t e m v e l e , tanúja v o l t a m p á r a t l a n u l nagy népszerűségének, csodálója a művelődés min­ d e n f o n t o s területére k i t e r j e d ő feladatvállalásainak. 1945 é s 1947 k ö z ö t t kifejtett e g y e t e m i n e v e l ő i és IV. Miedzynarodowe Biennale t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a , k ö z í r ó i , lektori és d r a m a ­ Exlibrisu Wspóleczesnego t u r g i t e v é k e n y s é g e mellett k ö n y v e k e t írt, s z a b a d ­ e g y e t e m i e l ő a d á s o k a t tartott és m i n d i g szakított i d ő t Az impozáns vármúzeum a d i á k o k k a l v a g y a fiatal í r ó k k a l v a l ó e g y é n i f o g l a l - csúcsíves termeiben immár a IV. Malborki Nemzetközi

könyve

téka Ex libris Biennálé ünnepségei és a vele kapcsolatos kiállítás is lezajlottak. A Malborki Múzeum gondozásában meg­ jelentetett katalógus — a ko­ rábbiakhoz hasonlóan — „bib­ liofil csemegé"-nek tekinthető, olyan választékos ízléssel szer­ kesztett, pontos és részletes kiadvány. A biennálék színvonala fö­ lött igényes rendezőbizottság őrködik. Részt venni rajta csak meghívásos alapon lehet. Ez a tény különös hangsúlyt ad a hazánk színeit egymagában képviselő Paulovics László sze­ replésének: három kiállított ex librise közül a katalógus egyet reprodukcióban is bemutat, s a szerző fényképét és rövid életrajzát is közli. Számszerű megoszlás tekin­ tetében a lengyelek vezetnek: 33 művészük jut szóhoz. A fennmaradó 37 helyen 12 eu­ rópai ország 36 művésze osz­ tozik. Bemutatott munkáik kitűnő ízelítőt nyújtanak kon­ tinensünk ex libris-kultúrájá­ nak mai állásáról, sőt, a brazil W. G. Nassi négy markáns fametszete arról ad hírt, hogy az óceán túlsó oldalán is van­ nak hívei ennek az intim mű­ fajnak. (Muzeum Zamkowe w M a l b o r k u , 1969.) Illyés Gyuláné — Illés Sán­ dor — Jankovich Lajosné — Lányi Miklósné Gyógypedagógiai pszichológia A magyarországi szakköny­ vek ez évi bukaresti kiállítá­ sán joggal keltett érdeklődést az Illyés Gyuláné szerkeszté­ sében megjelent könyv gazdag tartalmával, technikai kivite­ lezésével. A szerzők — Illyés Gyuláné, Illés Sándor, Janko­ vich Lajosné és Lányi Miklós­ né — túllépve a csupán diva­ tos vagy éppen csak kötelező szakmai áramlatokon, kiváló ötvözetben nyújtják mindazt, amit e tudományág elmélete és gyakorlata felhalmozott. Be­ ható elemzését kapjuk a fo­

k o z á s r a is. F é n y t terjesztett, e u r ó p a i s á g r a és f ö l d s z e r e t e t r e n e v e l t , m e r t t u d t a , h o g y ez a

szülő legmélye

B u d a p e s t r e t á v o z á s a után is g y a k r a n j ö t t látogatóba K i s b a c o n v o l t . U t o l j á r a 1967 j ú l i u s á b a n t a l á l k o z t a n a m á r é v e k ó t a m e g v a k u l t B e n e d e k M a r c e l l e l . Bá­ t y á m m a l k e r e s t e m fel, s b e s z é d ü n k t á r g y a — mi sem t e r m é s z e t e s e b b — a k i s b a c o n i út é l m é n y e i , B e n e d e k E l e k e m l é k é n e k i d é z é s e v o l t . C s o d á l t a m lelki ere­ jét, a h o g y a k á r a m ú l t r ó l , a k á r t e r v e i r ő l beszélt D e aki B e n e d e k M a r c e l l t ismerte, tudta, h o g y a ter­ v e k m ö g ö t t m i l y e n a k a r a t e r ő áll. Élete u t o l s ó kél é v é b e n hat n a g y o b b k ö n y v e t fejezett b e . M é g meg­ érte azt a z ö r ö m ö t , h o g y k o r m á n y u n k l é t r e h o z t a Kis­ b a c o n b a n a B e n e d e k Elek E m l é k h á z a t . A z ü n n e p ­ s é g e t ü d v ö z l ő sorai u t á n p á r n a p p a l h a l t m e g . DE életműve — akárcsak édesapjáé — mindannyiunk k ö z ö s ö r ö k s é g e , a m e l y e t ő r i z n ü n k és t o v á b b a d n u n k kell. J a n c s ó Elemér

Egy verselemző szimpozion tanulságai M i a m ű e l e m z é s feladata, a l e í r á s v a g y a z ér­ t é k e l é s ? M i e z e k k ö z ö t t az ö s s z e f ü g g é s ? Hankiss Elemér vitaindítójának ezek a gondolatai is j e l e z h e t i k , m i l y e n m e g é l é n k ü l t , n e m z e t k ö z i é r d e k ­ l ő d é s hatására h í v t a össze a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a I. O s z t á l y á n a k Stilisztikai és V e r s t a n i B i ­ zottsága B u d a p e s t e n ezt a v e r s e l e m z ő s z i m p o z i o n t . „ N e m várhatunk többet, mint hogy a különböző n é z e t e k m e g s z ó l a l j a n a k " — h a n g s ú l y o z t a B a r t a Já­ nos elnöki megnyitójában. Valóban, elsősorban a széles k ö r ű f e l m é r é s s z á n d é k á t t ü k r ö z t é k a r e n d e ­ zés a l a p e l v e i , c é l k i t ű z é s e . N a g y s z á m ú akadémikus, nyelvész, irodalomtörténész mellett a l e g k ü l ö n b ö ­ z ő b b m ó d s z e r e k k e l kísérletező n e v e s és k e z d ő k u ­ tató k a p t a k é z h e z az első részvételi felhívást, m e l y szerint a k o n f e r e n c i a c é l j a : „ a z o k n a k a n y e l v i , s t i ­ lisztikai, i r o d a l o m t ö r t é n e t i , s z o c i o l ó g i a i , lélektani é s más mozzanatoknak, törvényszerűségeknek tisztá­ zása és esetleg v a l a m i f é l e r e n d s z e r e z é s e v o l n a , a m e ­ lyek szerepet játszanak a költői alkotás m e g f o r m á ­ l á s á b a n . " A m e g a d o t t k ö z ö s f e l a d a t szerint m i n d e n e g y e s r é s z t v e v ő n e k a k i j e l ö l t két v e r s e l e m z é s e k e r e t é b e n ( K a s s á k : A ló meghal a madarak kire­ pülnek; B a b i t s : Ősz és tavasz között) e g y - e g y tet­ szőleges, f o n t o s n a k ítélt v e r s t e r e m t ő e l v e t , m o z z a ­ n a t o t kellett b e m u t a t n i a . A t o v á b b i ö s s z e h a n g o l á s , a minél többoldalú megvilágítás végett a jelentke­ z ő k n e k e l ő b b m ó d s z e r ü k m e g j e l ö l é s é t kellett be— k ü l d e n i ö k , m a j d p e d i g e l ő a d á s u k vázlatát, a m e l y s o k s z o r o s í t v a j u t o t t el v a l a m e n n y i r é s z t v e v ő h ö z . A m e g n y i t ó után e l ő s z ö r „ m a g u k a k ö l t ő k s z ó l a l ­ tak m e g " — l e m e z r ő l , e l m o n d v a m e g j e l ö l t v e r s e i k e t , m a j d (Barta J á n o s , S z é p e G y ö r g y , M i k l ó s P á l és.

S z a b o l c s i M i k l ó s e l n ö k l e t e alatt) k e z d e t é t v e t t e kétnapos program a következő referátumokkal:

a

téka

1.

Hankiss Elemér: Vitaindító szempontok Rónay György: A szimultanista ihletforma Kassák versében Kovalovszky Miklós: Kassák versének stílusrétegei Rába György: Párhuzamok és ellentétek a két versben Baránszky-Jób László: Irodalmi f o r m a n y e l v és köl­ tői é l m é n y Martinkó András: P r ó z a , r i t m i k u s p r ó z a , v e r s , sza­ bad vers Széles Klára: V e r s - s z e r k e z e t K a s s á k n á l és á l t a l á b a n

gyatékosok minden típusa pszichológiai sajátosságainak, a gyógypedagógiai lélektani megismerés és tanácsadás, va­ lamint a fogyatékosok munka­ lélektana sokrétű, egyéni-tár­ sadalmi vonatkozásainak. A korszerű fogalomtisztázás, rendszerezés e terület elméleti szintjén éppoly mértékben ér­ deme a szerzőknek, mint a módszerek, az értelmezési mó­ Gáldi László: B a b i t s v e r s é n e k r i t m i k a i e l e m z é s e dok reális használhatóságának Kecskés András: B a b i t s v e r s é n e k k o m p l e x metrikai bemutatása. Egybevetve a elemzése könyv egészét a jelhasznált és Papp Ferenc: K a s s á k v e r s é n e k n y e l v i e l e m z é s e az teljességre törekvő könyvészeti O D R A 1013 típusú e l e k t r o n i k u s s z á m o l ó g é p e n tájékoztatóval még jobban ki­ Petőfi S. János: K a s s á k v e r s é n e k k o m p o z i c i o n á l i s domborodik szintézis-jellege, struktúrája annak ellenére, hogy e terüle­ Török Gábor: K ö l t ő i attitűd és n y e l v i k i f e j e z é s ten még sok a nézetkülönbség. Simoncsics Péter: A v e r s m i n t d i n a m i k u s struktúra A csak részben kidolgozott ké­ zikönyv méltó folytatása az alkalmazott lélektan e terü­ letén folyó kutatásnak. (Aka­ Ungvári Tamás: A „ v e r s i d ő " p r o b l é m á j a B a b i t s n á l Kuczka Péter: A „ n e g a t í v f o r m á k " s z e r e p e a z i r o ­ d é m i a i K i a d ó , 1969.) dalmi alkotásban Voigt Vilmos: A „ k i j e l e n t é s - m a t r i x " v i z s g á l a t a a két versben Bojtár Endre: A Kassák-vers „tartalma" Istoria l u m i i î n d a t e 4. A román történelmi iroda­ Vitányi Iván: V e r s e l e m z é s a zenei f u n k c i ó - t a n a l a p ­ lom hagyományait követve és ján a nemzetközi tudományos vi­ Szegedy-Maszák Mihály: S z i n t a x i s és z e n e i s é g tevékenységé­ Bernáth Árpád: A K a s s á k - v e r s e m b l é m a - s z e r k e z e t e lág ilyen irányú be beilleszkedve hasznos mun­ Csuri Károly: A Kassák-vers motívum-szerkezete az Andrei Oţetea Kanyó Zoltán: I r o d a l m i m ű v e k s z e m i o t i k a i a n a l í z i s e kát végzett akadémikus vezette szerzői A puszta f e l s o r o l á s m e g i d é z i m á r azt a s o k r é t ű ­ kollektíva, amikor elkészítette séget, a m e l y m e g n e h e z í t e t t e az ü l é s e k e l n ö k e i n e k a világtörténelem adatokba m u n k á j á t , k ü l ö n ö s e n az e g é s z ü l é s s z a k o t l e z á r ó S z a ­ sűrített áttekintését. A munka b o l c s i M i k l ó s é t , a kutatások á t f o g ó , szintetikus k é ­ értékes segítséget nyújt mind p é n e k kialakításánál. M i n d e n e g y e s f e l s z ó l a l á s m e g ­ a nagyközönségnek, mind a é r d e m e l n é az e g y e d i b e m u t a t á s t , s e g y b e n i z g a l m a s szakembereknek az események, k é r d é s e k s ű r ű j é b e v i n n e . Itt arra s z o r í t k o z u n k , h o g y személyiségek időrendbeli he­ a szimpozion „seregszemle"-jellegéből fakadó k é r ­ lyének meghatározásában az d é s e k e t állítsuk e l ő t é r b e . emberi történelem egészét il­ É p p e n ez az úttörő v á l l a l k o z á s , a k ü l ö n b ö z ő szak­ letően. A gazdag f o r r á s a n y a g r a több mint 600 t e r ü l e t e k e n é s m ó d s z e r e k k e l f o l y ó kutatások e g y ­ támaszkodó, mű feldolgozza m á s m e l l é állítása sűrítette és k i e m e l t e a m e g o l d á s ­ lapra terjedő és egyide­ ra v á r ó a l a p p r o b l é m á k n a g y részét. Í g y e l e v e n é l ­ folyamatosságában a világtörténelem m é n y e lehetett a s z i m p o z i o n r é s z t v e v ő i n e k az i r o ­ jűségében politikai, gazda­ dalomelmélet tudományos alapfogalmainak, p o n t o s legjelentősebb hadászati és m a g y a r s z a k k i f e j e z é s e i n e k égető hiánya. E g y é n i k í ­ sági, kulturális, mozzanatait az sérleteket h a l l h a t t u n k e n n e k á t h i d a l á s á r a — a k á r a más jellegű napjainkig klasszikussá v á l t poétikai, v e r s t a n i f o g a l m a k h a s z ­ ős-társadalomtól van á l a t á v a l ( G á l d i L á s z l ó , M a r t i n k ó A n d r á s ) , akár a (1968. január l-ig). Felöleli

téka lamennyi nép történelmi út­ ját, szoros összefüggésben az egyetemes emberi haladással, minden nép hozzájárulását az egész emberiség anyagi és szel­ lemi javainak megteremtésé­ hez. A szerzők a periodizálásban a történelmi materializ­ mus útmutatását követték, ugyanakkor tudatosan elhatá­ rolták magukat az Európa­ központúság szemléletmódjá­ tól: ismertetésük az egész Föld lakosságára vonatkozik. A könyv jól áttekinthető ada­ tokba foglalt panorámája az emberi civilizáció fejlődésének. A tényleges anyagot a világ­ történelem kiemelkedő alakjai­ nak — uralkodók, államfők, hadvezérek — országonkénti, kronológiai sorrendbe foglalt felsorolása és részletes név­ mutató egészíti ki. (Editura E n c i c l o p e d i c ă R o m â n ă , 1969.)

Raul és

Călinescu munkaközössége

Biogeografia României Minden ország könyvkiadá­ sában vannak kötetek, melyek megjelenése tudománytörténeti esemény. Ilyen esemény a Raul Călinescu vezette mun­ kaközösség életföldrajzi mun­ kájának megjelenése. A feje­ zetek az élőlények földrajzi elterjedésével foglalkozó tudo­ mány romániai eredményeit foglalják össze, áttekintést nyújtanak a flóra, a fauna és a vegetáció viszonyairól; az élő világ történeti fejlődéséről az ország területén és helyze­ téről a kontinens összképében. Öt külön fejezetben életterek­ ként csoportosítva tárgyalja a hegyés dombvidékek, síksá­ gok, álló- és folyóvizek, a Fe­ kete-tenger, valamint a bar­ langok állat- és növényvilágá­ ra vonatkozó legfontosabb is­ mereteket; végezetül összefog­ lalja az ember eddigi hatását

nyelvtudományt, annak modern kutatásait véve segítségül ( K o v a l o v s z k y M i k l ó s , P e t ő f i S. J á n o s , P a p p Ferenc, Voigt Vilmos, K a n y ó Zoltán), akár más művészeti ágak elméletéhez fordulva (Vitányi Iván, S z e g e d y - M a s z á k M i h á l y ) . De m á r e z a c s o p o r ­ tosítás s e m teljesen hű, m e r t a f e l s o r o l t a k o n b e l ü l is h a n g s ú l y o z n u n k k e l l a t e r m i n u s o k egyéni alkal­ mazását, saját k o m b i n á c i ó k szerepeltetését. S tán ez n e v e z h e t ő l e g á l t a l á n o s a b b n a k : n y e l v é s z e t , f i l o z ó ­ fia, lélektan, és i r o d a l o m t ö r t é n e t , v e r s t a n , stilisztika tapasztalatainak közös alkalmazására történt a leg­ t ö b b kísérlet ( R ó n a y G y ö r g y , B a r á n s z k y - J ó b L á s z l ó , Széles K l á r a , T ö r ö k G á b o r , S i m o n c s i c s P é t e r ) . Í g y az e l e m z ő k l e g t ö b b j e „ m a g a k o v á c s o l t a s z e r s z á m o k ­ k a l " d o l g o z o t t , k i a l a k í t v a a m a g a szótárát, r é s z b e n a nemzetközi szakirodalom terminusaiból válogatva, r é s z b e n saját kategóriákat, m e g j e l ö l é s e k e t a l k o t v a . Hallhattunk „alineáris versmodell"-ről, „szintakti­ kai k i j e l e n t é s - m a t r i x " - r ó l , „síkváltásos architektú­ rá"-ról. N é h á n y kutató ó v a t o s a n m á r e l e v e e g y e t l e n k ö z p o n t i k a t e g ó r i á t választott, s a k ö r é c s o p o r t o s í ­ totta m o n d a n i v a l ó j á t , r e f e r á t u m á t p e d i g e n n e k m e g ­ határozásával kezdte (Bernáth Árpád: „embléma", Csuri K á r o l y : „ m o t í v u m " ) . N e m v é l e t l e n , h o g y álta­ l á n o s tetszés f o g a d t a ezt az e l j á r á s m ó d o t . S az s e m v é l e t l e n , h o g y a s z i m p o z i o n e g y i k első, e g y ­ öntetű megállapodása éppen abban a kérdésben tör­ tént, h o g y az „ i z m u s o k " ( s z ü r r e a l i z m u s , e x p r e s s z i o ­ n i z m u s és h a s o n l ó k ) a v e r s e l e m z é s b e n n e m t e k i n t ­ hetők pontos, tudományos kategóriáknak. De h a e t e r m i n o l ó g i a i s o k n y e l v ű s é g b e n j e l ö l j ü k m e g a s z i m p o z i o n e g y i k első j e l l e m z ő v o n á s á t , e g y ­ b e n a l a p p r o b l é m a - f e l v e t é s é t is, u g y a n a k k o r m á r b e ­ l e ü t k ö z h e t ü n k e g y m á s i k , n e m k e v é s b é feltűnő j e ­ lenségbe. K ü l ö n ö s m ó d o n a kifejezések sokfélesége, a m ó d s z e r e k szerteágazása ellenére t á v o l állt a szimpozion a bábeli zavartól. M e g l e p ő könnyedség­ g e l születtek k ö z m e g e g y e z é s e k é p p e n az a l a p p r o b ­ lémák felismerésében, meghatározásában. Ilyen egy­ ség m u t a t k o z o t t p é l d á u l az e g z a k t s á g r a t ö r e k v é s b e n . A z e l ő a d ó k kivétel nélkül tárgyias kifejezésmódot kerestek, h a l l g a t ó l a g b e k a p c s o l ó d v a a b b a a f o l y a ­ m a t o s kísérlet-sorba, a m e l y a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k ­ h o z h a s o n l ó a n a m ű v é s z e t e k e l m é l e t é b e n is az e g y ­ értelműség, bizonyíthatóság lehetőségeit kutatja. Ugyanígy a bemutatott elemző eljárások mindegyike illusztrációja lehetett H a n k i s s E l e m é r e l ő r e b o c s á t o t t j e l l e m z é s é n e k : a XX. század elemző gyakorlata szembenáll a XIX. századéval, teljes műértelmezés, minden szempont figyelembevétele helyett egyetlen aspektusra koncentrál. Egyúttal e m e g v á l t o z o t t g y a ­ k o r l a t a l a p o s i n d o k a i is k i o l v a s h a t ó k a r e f e r á t u m o k ­ b ó l , v i t á k b ó l . E z e k a látszólag k o m m u n i k á c i ó t v e ­ szélyeztető, specializált, r é s z l e t e k b e m e n ő analízisek — t ö b b s é g ü k b e n — i n t e n z i t á s b a n n y e r i k m e g azt, amit extenzitásban veszítenek. Így megfogalmazottan v a g y k i m o n d a t l a n u l , a r e f e r á t u m o k l e g t ö b b j é ­ b e n ott feszültek a v e r s , az i r o d a l m i m ű l é n y e g é r e v o n a t k o z ó állítások, h i p o t é z i s e k , i l l e t v e e lényeg megközelítésének organikus elképzelései. Konkrét példák sora kívánkozna ide bizonyításul. Kiraga­ d u n k n é h á n y i l y e n állítást, d e f i n í c i ó t , feltételezést, az e l ő a d á s - v á z l a t o k a l a p j á n .

M a r t i n k ó A n d r á s szerint „az írásmű valamely f u n k c i ó s z o l g á l a t á b a n organizált, szervezett n y e l v . . . A m o d e r n k o r új s z e l l e m i s t r u k t ú r á k a t teremtett, a szabad vers ezek egyike". Rába György a „versek p a r a d o x o n á r a " m u t a t rá m i n t „ a z a d o t t struktúra megismerésének kiindulópontjá"-ra. Voigt V i l m o s az eddigi „összehasonlító-formai elemzések" után „ ö s s z e h a s o n l í t ó - t a r t a l m i e l e m z é s " l e h e t ő s é g é t keresi. B a r á n s z k y - J ó b L á s z l ó szerint „ a lírai k ö l t e m é n y é r t é k s t r u k t ú r á j a é r z é k e n y e n m a g á n viseli a z é l e t ­ szituáció bélyegét: a társadalmi-történelmi szituáció­ h o z v a l ó v i s z o n y á t és a költői é l e t m ű i m m a n e n s f e j l ő d é s é b e n , t e h á t a költői e g y é n i s é g f e j l ő d é s é b e n e l f o g l a l t h e l y é t illetően is". S z e g e d y - M a s z á k M i h á l y : „ A zenei f o r m á k a n a l ó g i á j á v a l v a l ó e l e m z é s azért h a s z n o s , m e r t f i g y e l m e z t e t rá, h o g y a k ö l t ő i n y e l v — a k á r a zenei, és e l l e n t é t b e n az é r t e k e z ő - m a g y a r á z ó , t u d o m á n y o s n y e l v v e l — ö n m a g á t artikulálja. A költemény jelentése — akár a zeneműé — jórészt i m m a n e n s . " E s o r o k í r ó j a a költői m ű f o r m a t e r e m t ő e l v é t a z esztétikai m i n ő s é g h o r d o z ó j a k é n t f o g j a fel, o l y a n l é n y e g k é n t , a m e l y a m ű v e t m ű v é teszi, i l ­ letve j o b b vagy rosszabb művé. Így hipotézise: „ M i n d e n m ű n e k m e g v a n a saját j e l l e m e , a m e l y speciális egységében, szerkezetében (struktúrájában: o r g a n i k u s v o l t á b a n ) egzisztál. S a m e l y , m i n é l j o b b m i n ő s é g ű a m ű , m i n é l k ö z e l e b b áll a » r e m e k m ű höz«, annál szervesebb egység, annál könnyebben kimutatható, belső evidenciájában kézenfekvőbben megragadható." Ez a n é h á n y i d é z e t ízelítőt a d abból, hogy a módszerek sokrétűsége ellenére hogy tudtak érint­ kezni, ütközni, i l l e t v e k a p c s o l ó d n i e g y m á s h o z az olyannyira különböző elemző eljárások, s m i k é p p k e r ü l h e t t e k e l ő t é r b e a m i n d e n k o r i m ű v é s z i alkotás k ö z ö s , a l a p v e t ő v o n á s a i . S o k s z ó esett a k ü l ö n b ö z ő m ó d o n f e l f o g o t t m ű - e l e m e k i s m é t l ő d é s e i r ő l , a rit­ mikus visszatérésekről egy-egy műben, a k o m p o z í ­ cióról; a más-más m ó d o n értelmezett struktúrákról. A k e r e t e k m e g s z a b o t t s á g a n e m adott m ó d o t a v é ­ l e m é n y - c s e r é k teljes k i b o n t a k o z á s á r a , é p p e n a j e l ­ z é s e k r e v a l ó leszűkítettség, a k é n y s z e r ű t ö m ö r s é g , a szünetek hangulata, b e s z é l g e t é s e i mutatták, m e n y ­ nyi minden maradt kimondatlanul. A speciális f e j ­ t e g e t é s e k n y o m á n parázs v i t á k t á m a d t a k , i z g a l m a s k é r d é s e k v e t ő d t e k fel. J o g g a l tűnhetett ú g y a részt­ v e v ő k előtt, m i n t h a a m ű e l e m z é s sajátosan alkal­ m a s l e n n e az i r o d a l o m t ö r t é n e t égető, általános problémáinak megfogalmazására, s egyúttal a m e g ­ o l d á s g y a k o r l a t i kísérleteinek f e l v o n u l t a t á s á r a is. M i n d e z jelzi azt is, h o g y a s z i m p o z i o n e l ő h a n g n a k , e l ő m u n k á l a t n a k tekinthető c s u p á n . S ez i n d o ­ kolhatja azt is, h o g y m i é r t előzi m e g f o k o z o t t v á ­ r a k o z á s a teljes é s kiegészített a n y a g k ö t e t b e n v a l ó m e g j e l e n é s é t (az ülésszak teljes v i t a a n y a g á t m a g n e ­ t o f o n o n rögzítették). A k ö t e t egyúttal a kísérlet folytatásának is b i z t a t ó j e l e , a m e l y n e k k ö v e t k e z ő l é p é s e k é n t p r ó z a e l e m z ő s z i m p o z i o n r a k e r ü l sor.

Széles

Klára

téka az ország élővilágára. A több száz bibliográfiai utalással ki­ egészített munka (melyet, saj­ nos, nem láttak el névés tárgymutatóval) hasznos se­ gédkönyve minden természet­ ben dolgozó, természetismerő embernek. (Editura ştiinţifică, 1969.)

D.

Popovici

Romantismul Partea

românesc I-a

A román romantikáról szóló kötet a jeles szerző eddig ki­ adatlan hagyatékából merít: a XIX. század első felének iro­ dalmát bemutató egyetemi kurzusát tartalmazza, nagyobb­ részt első nyomtatásban, né­ hány már előbb közölt tanul­ mány beiktatásával. A roman­ tika meghatározásával és fej­ lődésének irányával foglalkozó rész után általános képet ka­ punk a román irodalmi élet­ ről, és monografikus fejezete­ ket Heliade Rădulescu, Bolliac, Alexandrescu, Bolintineanu, Negruzzi, Kogălniceanu, Russo és mások alkotásáról. A Lyceum-sorozatban, Ioana Petrescu (egyetemi tanársegéd, a szerző leánya) gondozásában és Dan Simionescu profeszszor előszavával kiadott könyv a román irodalommal foglal­ kozók széles rétegeit érdekli. (Editura tineretului, 1969.)

IRODALOM-MŰVÉSZET Írónő-e a nőíró? Csak az ostobák ismernek kényes t é m á ­ kat; az elfogulatlanok csak érdekeseket ismernek el. OSVÁT ERNŐ

Csak azért merek belevágni hosszú évek habozása után a kényes témák e legkényesebbjébe, mert épp az teszi mondandómat kockázat­ mentessé, amiért sokáig kockázatosnak tartottam: tudom, így is, úgy is félreértik. S azért értik félre, azért értem félre talán én is a „nőirodalom" tárgykörébe vágó olvasmányaimat, tapasztalataimat, mert ebben a kérdésben mindenki elfogulatlannak érzi magát. Holott úgyszólván senki sem az. Dehát beszéljenek a tények. X . jelentékeny költőnő Y . nem kevésbé jelentékeny színésznőt mél­ tató, igen szép cikkét azzal a vallomással vezeti be, hogy már rég megírta volna, ha nem tart attól, hogy női szolidaritásból eredő elfo­ gultsággal vádolják majd. A z írás szerzőjének és tárgyának egyaránt vitathatatlan művészi erényei ismeretében először szinte felháborított a női kisebbrendűség-érzetnek ez a leplezetlen megnyilatkozása. Mert hi­ szen kinek jutna eszébe, hogy egy férfi elismerését a vele történetesen azonos nemű művész teljesítménye iránt „férfi-szolidaritással" magya­ rázza? A részrehajlásnak ez a fajtája sokkal természetesebb lehet el­ lenkező nemű személyek e s e t é b e n . . . Más. Z . ismert nevű esztéta Anna Seghersről szóló rádióelőadásá­ ban elismerően állapítja meg, hogy az írónő prózájának stílusából a legkevésbé sem lehet a szerző nemére következtetni. Ez egyébként igaz. Csakhogy ez önmagában éppúgy nem erény, mint ahogy nem feltétlen fogyatékosság, ha valaki „férfiasan" vagy „nőiesen" ír — jól. Hiszen az irodalom — bár az alkotáslélektanban nem elhanyagolandó, de el se túlozandó a művész neme — elsősorban mégiscsak esztétikai, nem pedig szexuális tevékenység. George Sand — akit Balzac így nevezett: „ L a vache qui écrit" ( A z író tehén) — férfiruhában írt bűnrossz regényeket. George Eliot — valódi nevén Mary A n n Evans — férfi álnéven igen jókat, a Viktória-kor legintellektuálisabb, realista regényeit, melyeken a legjobb értelemben érződik a darwinizmus és a pozitivizmus elindí­ totta szellemi forradalom hatása. A z egyik tehetséges volt, a másik tehetségtelen, de mindketten szükségét érezték, hogy álnév vagy álöltözet segítségével nyerjenek bebocsáttatást az irodalomba, ahol női.

voltukban kevés esélyük lehetett arra, hogy teljesítményüket vegyék.

komolyan

M a már a civilizált országokban a nőemancipáció hirdetése anynyira nyitott kapuk döngetésének tűnik, hogy maga a fogalom is legfennebb történeti munkákban és vicclapokban fordul elő. De a leg­ nagyobb bók, amit írónő kaphat — mint író, nem mint nő! — , hogy úgy ír, mint egy férfi. Mint milyen férfi? Mint egy tehetséges vagy mint egy tehetségtelen, mint egy középszerű vagy mint egy zseniális férfi — ezt rendszerint elfelejtik tisztázni. Már-már úgy tűnik, mintha ez a főnév a minősítőjelző funkcióját töltené be, kritérium lenne, mérce, a versenyképesség szinonimája. N e m mindenkinél az. Osvát Ernő például, a múlt század utolsó esztendejében, hogy egé­ szen pontos legyek: A H é t 1899. február 5-i számában egyenesen kiáll­ hatatlannak érzi, ha „írónők férfimodort affektálnak". A kijelentés ürügye egy gyenge elbeszélés-kötet Herman Ottóné tollából. Oka viszont a Kisfaludy Társaságnak az a határozata, hogy márpedig nőket nem fogad a soraiba (nem is igen volt kit: Kaffka Margit éppen tizenkilenc éves volt ekkor), mely „elvi" álláspontnak az igazán nem konzervatív Osvát leplezetlenül örül. „Milyen kellemetlen szó ez: nőíró — morfondírozgat maliciózusan — , és milyen ismeretlenül is bájos valaki egy írónő!" S ha még ebből se értenének A H é t mindkét nembéli olvasói, a továbbiakban Herman Ottónét lovagiasan és kérlelhetetlenül kivégzi, megjegyezvén, hogy „ . . . j e l e s írónő a szó kedves é r t e l m é b e n " . . . A z egész mesterien megírt cikkben mindössze két sértő jelző fordul elő: a kedves és a bájos. N e m vitás, hogy Herman Ottóné nem volt méltó arra, hogy egy Osvát Ernő akár leírja is a nevét. Ha megtette — a tudatos, a megvesztegethetetlen, a hiper-igényes Osvát — , volt rá oka. A z ok a két jelző: a bájos és a kedves. Ilyen szavakkal udvarolni lehet, kritikát írni — komoly kritikát, komolyan rossz vagy komolyan jó könyvről — soha. N e m vérzik a szívem Herman Ottónéért. Hiányzik belőlem a női szolidaritás. Ha Osvát nyájasan és szellemesen kitessékelt egy dilettánst az irodalomból úgy, mintha látszólag befogadná — jól tette. Csakhogy a tehetségtelen nőíróval együtt Osvát szelíd lángpallosa tehetséges írónőket is kiűzött ebből a nem is olyan boldog Paradicsom­ ból. Elvben minden nőt, aki nem tart igényt mint „bájos valaki" holmi nyájaskodásra, hanem „affektálva" vagy sem a „férfimodort", egyenlő jogú és kötelességű (!) honpolgára kíván lenni az irodalmi „respubliká­ nak" — Bajza szavával — , mely nem ismerhet semmilyen diszkrimi­ nációt. A z irodalomban asszonynevét használd Herman Ottóné már az­ zal is vétett e respublika törvényei ellen, hogy férje tudományos tekin­ télyével, vagyis idegen tollakkal ékeskedve próbálta megvesztegetni a közvéleményt. „Nőiesen" viselkedett, ha úgy tetszik — s megkapta, amit érdemelt. Eljárása azonban, ha magyarázza is, nem menti az Osvátét. A z irodalomban a finom hangulatok, a gazdag és bensőséges érze­ lemvilág, de még a sajátosan női problematika sem a nőírók kizáróla­ gos kiváltsága. A z A n n a Karenina, a Bovaryné, az Iszony, a Thérèse Desqueyroux szerzője férfi. No persze, ez azt is jelenthetné, hogy a férfiak a nőkről is többet tudnak, jobban írnak, mint maguk a nők. Csak az a kérdés, vajon az idézett regények íróit nemük vagy tehetsé­ gük tette képessé ilyen remekművek megalkotására? S vajon férfiak

közt a Tolsztoj, Flaubert, Németh László, Mauriac-méretű írókból ép­ pen tizenkettő akadna egy tucatban? Tagadhatatlan viszont, hogy általában, bár nem minden esetben, érvényes a nőírókra az, amit Szerb Antal állapított meg Kaffka Margit­ ról: „Mint a legtöbb asszony-írónál, nála is érezni, hogy kevés dolgot talál ki, a legtöbb csakugyan megtörtént, regényei kulcsregények és vonzóerejüket női igazmondásuk adja meg." Megvallom, ez a fajta igazmondás, mely gyakran megy a művészi hitelesség rovására, inkább taszít, mint vonz. Okát nem annyira abban látom, hogy a nők képze­ letére inkább hatna a valóság gravitációs ereje, képtelenné téve őket a művészi fikció súlytalanság-állapotára, a szabad lebegésre. A z iro­ dalom mindig birkózás a valósággal, szerencsés esetben annak legyű­ rése, illetve birtokbavétele. Egy többezeréves férfi-civilizáció közepette a nő számára már az is vívmány, ha el mer indulni, hogy feltérképezze világát, létét, sorsát, s őszintén vall felfedezéseiről. A legtöbb nő szá­ mára, legalább kezdetben, az írás egy neme a kihívásnak — innen a már-már tüntető önmutogatás — , eszköz és nem cél, az ambíció gyakran inkább emancipatív, mint esztétikai indítékú. Ez mindenképpen a folya­ mat kezdetlegességére utal, még ha remekműveket hoz is létre. A paszszivitás, az alárendeltség, amelyre a nőt történelmi-társadalmi helyzete ítélte (mondhatnám, egészen napjainkig), kifejlesztett benne egy olyan képességet, mely éppen az irodalmi alkotásban felbecsülhetetlen jelen­ tőségű, és ez a megfigyelőképesség, a türelem, egyfajta alázat az élet apró tényei, a valóság iránt. A lázadás erkölcsi energiája mellett ez az, ami a legtehetségesebb nőírók művének megkülönböztetett értéket ad. Ha van női specifikum az irodalomban, amelynek, ismétlem, önma­ gában nincs „neme" — hát ez az. Mary McCartyt és Emily Brontët olvasgattam a közelmúltban. A z előbbit a felfedezés örömével — elbeszélő prózáját nem ismertem eddig, „csak" néhány kitűnő esszéjét meg egy útinaplóját; az utóbbiról meg az Ü v ö l t ő szeleket újraolvasva kellett, régebbi benyomásaimat korrigálva, megállapítanom: zseniális író. Ha már a véletlen úgy hozta, hogy két igen eltérő művészi alkatú írónőt nagyjából egyidőben olvastam, önként kínálkozott a tanulság, mely mint minden alapigazság: közhely. És ez már nem véletlen. Bár­ hogy erőlködtem ugyanis, hogy valami jellegzetesen nőit találjak akár Mary McCarty tárgyilagos önéletrajzi visszapillantásában, akár Brontë szertelenül romantikus regényében a sötét szenvedélyről, melyet ez a puritán papcsaládból származó vénlány igazán nem ismerhetett, mind­ untalan megfeledkeztem a nemükről. Úgy látszik, bármilyen titokzatos erő a szexus, a tehetség még titokzatosabb. Amiről ezenfelül árulkod­ nak az olvasott művek: a két írónő származása (mindketten ír erede­ tűek), neveltetése, családi körülményei, az emberek, tájak, nézetek, amelyek hatottak, színezően, tehetségük kibontakozására, a kornak azok a szellemi-művészi áramlatai, melyek művük besorolását megkönnyítik — egytől egyig nagyobb szerepet kapnak írásaikban, mint az a tény, hogy történetesen nők. George Steiner, a mai angol kritika legeredetibb tehetsége, a Bronte-nővérek sötét romantikáját Victor Hugo, Balzac, Dickens, Schiller, Poe, Puskin egyes műveivel azonos hangulatok okán a XIX. század neogótikus atmoszférájú irodalmába utalja. McCarty okos

fegyelmű, természetes hangvételű analitikus prózája a még le sem zárt életműnek máris századunk klasszikus értékei között biztosít helyet. Mit bizonyít ez? A világon semmit, azon kívül, hogy a nők, feltéve, hogy tehetségesek, éppoly „alkalmasak" arra, hogy írók legyenek, mint a tehetséges férfiak. (Mindenesetre alkalmasabbak lehetnek már al­ katilag is, mint arra, hogy traktoristák legyenek vagy bányászok.) Egy angol irodalomtörténet a negyvenes években — egyébként komoly, alapos munka — külön fejezetben tárgyalja a költőnőket, akár­ csak az í r e k e t . . . Ezek is, azok is angolul írnak, dehát a szerzőnek fel­ tehetőleg fejlett érzéke volt az ilyen vagy olyan kisebbség megkülönböz­ tetésére. Arra, hogy nemzetének elsősorban angolszászok és férfiak m ű ­ velte irodalmában ki az, aki bár „odatartozik" — de mégis „más" és miért... Ha van „nőkérdés" az irodalomban, megoldása valószínűleg akkor­ ra várható, amikor megszűnik a nők tudatában csakúgy, mint a fér­ fiakéban a leplezett vagy bevallott megkülönböztetés, amikor az írónőt sem udvariatlanul, sem udvariasan nem kezelik kisebbségként.

Szőcs

Agnes

rajza

Sóhajt a fenyves

téka Hajdu

Tibor

A Magyarországi Tanácsköztársaság A kötet az 1919-es Magyar­ országi Tanácsköztársaság tör­ ténetének első részletes tudo­ mányos feldolgozása. Ismerteti a Tanácsköztársaság katonai és diplomáciai síkon folytatott önvédelmi harcát, a belső el­ lenforradalom ellen vívott küz­ delmeit. Részletesen taglalja a forradalom gazdasági építő­ munkáját, az új társadalmi rend megalapozását, szociális vívmányait, kulturális-szellemi életét. Külön fejezetekben foglalkozik olyan kérdéscsopor­ tokkal, mint a proletárdikta­ túra szovjet államformájának konkrét alkalmazása, az egy­ séges munkáspárt megterem­ tése, az ennek kebelében le­ zajló ideológiai viták, a párt mindennapi gyakorlati tevé­ kenysége. A munka a témá­ val foglalkozó, eddig jórészt már megjelent, különböző be­ állítottságú írások kritikai fel­ dolgozása, de számos új adat­ tal és alapvető értékeléssel is bővíti a tanácshatalom rövid fennállásáról kialakult általá­ nos képet. (Kossuth Könyv­ k i a d ó . 1969.) Robert Graves — Raphael Patai Héber mítoszok A Genezis könyve A Claudius-regények és a Görög mítoszok szerzőjének írói készsége a tudós alapos­ ságával társulva létrehozta a B i b l i a egyik legismertebb és egyben legtöbbet vitatott köny­ vének sokoldalú — keleti, gö­ rög és más mítoszokkal össze­ vetett — érdekes, olvasmá­ nyos elemzését. A teremtés le­ gendájának, az első emberpár, Kain és Abel, Noé, Ábrahám, Izsák, Ézsau és Jákob, József és testvérei históriájának is­ mertetése és magyarázata az

(Válasz

Pusztai

Jánosnak)

K e d v e s János, k é r l e k n é z d el, h o g y l e v e l e d r e * ily k é s ő n v á l a s z o l o k . N e m t a r t o m o k o s d o l o g n a k , ha a z í r ó m a g y a r á z z a b i ­ zonyítványát, de idő múltán szerkesztő-barátaim m e g ­ g y ő z t e k arról, h o g y v á l a s z o l n i i l l i k ; vitát i n d í t h a t el, m e g v i l á g í t h a t e g y - k é t i r o d a l o m p o l i t i k a i kérdést. Í g y hát m é g i s c s a k m a g y a r á z o m a b i z o n y í t v á n y o m . D e c s u p á n e g y tételedre k o n c e n t r á l o k . Ú g y v é l e d , hogy a régi felfogást propagálom, mely szerint „ . . . a múlt csupa szenny és gyötrődés, a jelen meg m a k u l á t l a n tisztaság, v i d á m s á g , b ö l c s tisztánlátás f o g ­ lalata". E l ő s z ö r i s : a f e l s z a b a d u l á s t á j á n 20. é v e m e t t a p o s ­ t a m . A z e l ő t t t ö b b m i n t e g y é v t i z e d e n át á r v á n é l t e m . M e g j á r t a m a frontot, h a d i f o g s á g o t is. N e m a j o b b i k o l d a l á r ó l i s m e r e m hát a múltat. M é g i s t u d o m , h o g y n e m c s u p á n s z e n n y b ő l és g y ö t r e l e m b ő l állt a k k o r s e m a z élet. K ü z d e n i a k k o r is é r d e m e s v o l t , ki lehetett vívni valamit. A kisregényemben is megmutatom, h o g y a z a p a h a l á l a m i l y e n s z e n v e d é s t zúdított a c s a ­ ládra, h o g y a n fosztotta ki K e c s k é s t a mester, a k a t o ­ natiszt, m i t g y ö t r ő d ö t t a v á n d o r l á s b a n . D e : k e m é n y m u n k á j a á r á n eltartja, f e l n e v e l i testvéreit, m a j d t e l ­ k e t vesz, h á z a t épít, v a l ó s á g o s p a r a d i c s o m m á alakítja át a kertjét, h á z u k b a n n e m ritka a d i n o m - d á n o m . . . Ez c s u p a s z e n n y és g y ö t r ő d é s ? Másodszor: mit m o n d o k a jelenről? Kecskés a gye­ rekkel kapcsolatban mintegy összegezi filozófiáját a k i s r e g é n y u t o l s ó előtti o l d a l á n . „ — Ettől b í r o d ö r e g f e j j e l is a strapát — m o n d o ­ gatja r e g g e l e n k é n t (az a s s z o n y ) a m i k o r b e h o z z a a p a j t á b ó l a félsajtár tejet. R á h a g y o m . Örvendek, hogy kárpótolni tudja m a ­ gát m e g n e m született g y e r m e k e i é r t . H a u g y a n e z a sok idegen csöppség kárpótlást nyújt neki. N e m tu­ d o m , n i n c s b á t o r s á g o m m e g k é r d e z n i . K i tudja, m i ­ l y e n s e b e k e t s z a k í t a n é k f e l ? . . . H a l l g a t u n k hát. És v i g a s z t a l ó d u n k , a h o g y lehet. I n t é z z ü k a f e r t á l y ü g y e s ­ b a j o s d o l g a i t , n e v e l j ü k a m á s o k g y e r m e k e i t és a m a ­ g u n k kecskéit." H o l v a n e z attól, h o g y — m i n t f e l r o v o d — „ . . . b e ­ f e j e z ő d i k a v i l á g h á b o r ú és ettől k e z d v e K e c s k é s b á ­ c s i n a k zsírozott c s a p á g y a k o n g ö r d ü l e l ő r e az é l e t e " ? Emlékeztetnélek néhány mai tárgyú novella-hős sorsára is. A M a r a d é k - b e l i l á n y l e l e n c , társtalan, k a l ­ l ó d ó t e r e m t é s . A f i ú k m i h e l y t m e g k a p j á k , h a m a r ott h a g y j á k , a l á n y o k ó v a k o d n a k t ő l e , f é l t i k j ó hírüket. Munkahelyén megalázón bánnak vele, ételmaradékon él, c s a l á d j á n a k t a g j a i : e g y v a k é s e g y i d e g b e t e g ö r e g ­ a s s z o n y . A Jutalom a g r o n ó m u s á t k i n e v e t i k ; füvesíteni akarja a suvatag hegyhátot. S o k évi kísérleteinek e r e d m é n y é t , a v e t ő m a g - p a r c e l l á t lelegeltetik, a m i k o r p e d i g saját p é n z é n , 1 0 0 0 l e j é r t v e s z s z ú r ó s d r ó t o t és k ö r ü l k e r í t i a parcellát, az e l n ö k is b o l o n d n a k tartja. A Szépség hőse öreg mérnök. K i v á l ó szakember, de n e m sokra vitte m u n k a h e l y é n . C s a l á d j a s e m s o k r a becsüli. A r c a gyűrött, megkeseredett, ruhája kopott. * Lásd

Korunk,

1969. 10.

1578—1580.

Zsírozottság ez? Simán gördül minden azokon a b i z o n y o s c s a p á g y a k o n ? N e h e z e n é r t h e t ő hát, h o g y ezzel a tízparancsolat-ízű tanácssal fejezed be leveled: „ N e erőltess m ű v e i d r e s z i m p l i f i k á l t o b l i g á t - o p t i m i s t a b e f e j e z é s t , m i n t a h o g y j e l e n k ö t e t e d b e n tetted." H a g y j u k a z o n b a n azt, a m i b e n n e m é r t ü n k e g y e t . L é ­ n y e g az, h o g y T e is elítéled az o k t a l a n o p t i m i z m u s t , én is. M e g g y ő z ő d é s e m , h o g y k ö n y v e m n e m s u g a l l i l y e s ­ mit. M é g i s , m i n e k a l a p j á n í r t a d m e g l e v e l e d ? T a l á n amiatt, h o g y K e c s k é s b á c s i n a k v i s z o n y l a g derűs ö r e g ­ k o r t „ a d o m á n y o z o k " , v a g y h o g y a Jutalom agronóm u s a v é g ü l is g y ő z , k i v í v j a az e l i s m e r é s t ? H a szerin­ t e d ez o b l i g á t - o p t i m i z m u s , a k k o r v á l l a l o m . I d e u g y a n ­ is t u d a t o s a n „ l y u k a d o k ki". M i n d e z t a p a s z t a l a t a i m b ó l , életfelfogásomból, irodalmi hitvallásomból fakad. E l ő b b a z o n b a n e g y kis kitérő. A m i n t t u d o d , n e m t a r t o z o m a f é n y e s karrierű, töretlen p á l y á j ú e m b e r e k k ö z é . V o l t a m f ő v á r o s i l a p szerkesztőségi főtitkára, m a j d c i g á n y k o v á c s o k s e g é d j e is. E m i a t t talán azt v á r ­ tad, h o g y í r á s a i m b a n t ö b b l e g y e n a kesergés, d ü h ö n ­ gés. D e n e f e l e d d , n e m v a g y o k b e a t - é n e k e s , s e m h i p ­ pi, s e m d i v a t b o l o n d . S o k t a p a s z t a l a t o m r a , t u d á s o m r a h i v a t k o z o l . N o , h a filozófiai v é g z e t t s é g e m és h á n y ó d á s a i m n e m is tettek b ö l c c s é , e g y b e n és m á s b a n k i j e gecesítették véleményemet. G o n d o l o k itt a v á l a s z t á s r a m i n t filozófiai k a t e g ó ­ riára. Látszólag e l v o n t b ö l c s e l e t i p r o b l é m a , a z e g z i s z ­ t e n c i a l i s t á k k e l l é k t á r á n a k tartozéka. D i á k k o r o m óta s o k a t f o g l a l k o z t a t . M e r t a z e l ő t t is, m a n a p s á g is e l ­ méleti é r d e k e s s é g é n túl n e m ritkán g y a k o r l a t i s ü r g e ­ t ő k é n t áll e l é m : v á l a s z t a n o m kell utak, m e g o l d á s o k , lehetőségek között, s b i z o n y gyakran g y ö t r ő d ö m , m i ­ t é v ő l e g y e k ? I l y e n g o n d o k k a l k ü z d a Mi célt köves­ sek diákja, t o v á b b á K e c s k é s b á c s i , a m i k o r a k ó r h á z ­ b a n t ö p r e n g : v é g e z z e n - e m a g á v a l , v a g y az életet v á ­ lassza-e, v a g y a Sóhajt a fenyves hőse, amikor belát­ j a , h o g y e l r o n t o t t a életét. Igyekszem azonban a kérdéseket n e m elvontan á b ­ rázolni. Szigorúan ragaszkodom a valósághoz. Ebben a z é r t e l e m b e n s z á m o l o k azzal, h o g y o l y a n o r s z á g b a n élünk, amely hajdani elmaradottságából erőfeszítések á r á n , szocialista ú t o n i p a r k o d i k a fejlett á l l a m o k k ö z é jutni, s e b b e n a z o r s z á g b a n is e g y n e m z e t i s é g fia v a g y o k ; í r á s o m e l a k o s s á g h o z szól. I l y e n a l a p o n v a l ­ l o m , h o g y b á r n e m r ó z s a s z í n ű a sors, d e k e m é n y m u n k a á r á n c s a k el t u d u n k é r n i v a l a m i t . H a ezt a v á l a s z t á s é r t e l m é b e n f o g a l m a z o m m e g , csakis a m u n ­ k a k ö z p o n t ú életre szavazok. Meggyőződésem, hogy a mai f i a t a l o k n a k f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n a m u n ­ k a és a k ü z d e l e m b e n edzettség n y ú j t h a t elégtételt, b i z t o s a b b létalapot. Ezért l á t o m úgy, h o g y a Kon­ cepció küzdő, d e kialakult é l e t c é l t k ö v e t ő a g r o n ó m u s á n a k t a r t a l m a s a b b a z élete, m i n t a városatya-férj segítségével városon maradt, szinekura-munkát végző gazdász-asszonyé. Persze, távolról s e m vallom, h o g y a munka mindig üdvözít. A c í m a d ó novella mérnöke s e r é n y e n d o l g o z o t t , m é g i s ú g y látja, félresikerült az élete, h a l á l b a készül. N e m s z e r e t n é m a z o n b a n , h o g y m i n d e b b ő l azt o l ­ v a s d ki, h o l m i l a p o s , p r a k t i c i s t a i r o d a l m i hitvallást hirdetek. V a l l o m p é l d á u l , h o g y a l'art p o u r l ' a r t - n a k l é t j o g o s u l t s á g a v a n az i r o d a l o m b a n . A s o k s z í n ű s é g , gazdag árnyalatúság jegyében. T u d o m , hogy az iroda-

téka „általános műveltséggel ren­ delkező intelligens olvasóhoz" szól. Az egyes fejezeteket gaz­ dag jegyzetek, bibliográfia és mutató, valamint három tér­ kép ( A G e n e z i s világa, Á b r a ­ h á m v i l á g a és Palesztina a b í r á k k o r á b a n ) egészíti ki. Az angol nyelven megjelent könyv fordítását Terényi Ist­ ván végezte. ( G o n d o l a t , 1969.) Édes gyönyörűség Orosz szerelmes versek Hatvan vers, hatvan klaszszikus és modern orosz költő — köztük Puskin és Kolcov, Lermontov, Hippius, Bunyin, Blok, Ahmatova, Paszternak, Mandelstam, Cvetajeva, Bagrickij, Vinokurov, Jevtusenko és Ahmadulina — vallomása az ezerarcú szerelemről, fénylő titkok, bús bánatok, szilaj ked­ vek, csendes örömök, fájó em­ lékezések, szelíd bocsánatok hol gyötrő, lobogva emésztő, hol pedig gyönyörűséges, bol­ dog világáról, sorsok találko­ zásáról és utak szétválásáról, mindarról, mi „tisztaság és mélység végtelenje" (Afanaszij Fet). A fordítógárda Áprily Lajostól Weöres Sándorig ter­ jedő névsorában ott találjuk Illyés Gyula Képes Géza, Szabó Lőrinc, Vas István és mások nevét. (Magyar Heli­ k o n , 1969.)

Pierre

Leprohon

Maeştrii filmului francez A sokoldalú párizsi film­ szakember, számos filmeszté­ tikai és -kritikai mű szerzője e könyvében nem a francia film történetét, csupán legne­ vesebb művelőinek arckép-so­ rozatát mutatja be, de közben a világ egyik legsajátosabb, legtöbbet vitatott és legnép­ szerűbb filmművészetét egé­ szében tárja elénk. Abel Gance-tól, René Clairtől és

téka a némafilm más mestereitől a „dialógusfilm" megteremtői — Renoir, Autant—Lara és társaik —, valamint a háborús időszakban indulók nemzedé­ ke — Clouzot, Cocteau és mások — bemutatása után el­ jut a mai nagy rendezők: Bresson és Tati, Astruc és Resnais mellett az „új hullám"-ot képviselő Truffaut és Godard pályájának és alkotá­ sának elemzéséhez. Külön érde­ me, hogy a kiemelkedő „na­ gyok" ismertetése mellett olyan rendezőkkel is foglalko­ zik, akik egy idő után a ke­ reskedelmi szempontok miatt filmjeikben lemondtak a mű­ vészi igényről, de azelőtt mű­ veikkei hozzájárultak az adott korszak egyik vagy másik áramlatának, sajátos stílusá­ nak kialakításához, ezért el­ hanyagolásuk a körkép össz­ hatását gyengítette volna. A közölt illusztrációs anyag emeli az érdekes kötet vonzó­ erejét. A fordítás Lia Crişan munkája. (Editura M e r i d i a n e , 1969.)

l o m j á t é k is lehet, é l v e z e t t e l o l v a s o m a k ö n n y e d , j á ­ t é k o s írásokat. A z a b s z u r d o k a t s z á z a d u n k l e g n a g y o b b irodalmi újítóinak tartom, hiszen életünk tele abszur­ ditással. D e n e m t u d o k m e g f e l e d k e z n i az i r o d a l o m funkcionalitásáról. N e m t u d o k megfeledkezni arról s e m , h o g y a s z o c i a l i z m u s építése m i n d e n o r s z á g b a n sajátos, a z o n b e l ü l p e d i g e g y n e m z e t i s é g léte is k ü l ö ­ n ö s k é r d é s e k s o k a s á g á t h o r d j a m a g á b a n . És m e g v á ­ laszolásuk? M i lenne, ha íróink java abszurd kérdé­ sekkel foglalkoznék, vagy öncélú irodalmi játszado­ zásban lelné ö r ö m é t ? Megint precizírozok: n e m áltatom m a g a m azzal, hogy az irodalom sok mindent meg tud válaszolni, vagy h o g y erősen befolyásolhatja az élet menetét. M é g k e v é s b é v a l l o m ezt a m a g a m írásairól, a m e l y e k n e m ritkán darabosak, n e m elég m o d e r n e k , néha m e g d i d a k t i k u s o k . I g y e k s z e m a z o n b a n b e m u t a t n i az ú t ­ keresést, a választás m ó d j á t , lehetőségeit, s olyan é l e t p á l y á k a t , a m e l y e k talán m o d e l l ü l , e l i g a z í t ó u l is s z o l g á l h a t n a k . Í g y j u t u n k e l i s m é t a Kecskés bácsi­ hoz. M i n d n y á j a n látunk, i s m e r ü n k ö r e g e k e t , a k i k j ó ­ val meghaladták a nyugdíj-korhatárt, mégsem hagy­ j á k a b b a a m u n k á t . S z i m p l i f i k á l n á n k , ha azt á l l í t a n ó k , h o g y c s u p á n a kereset miatt. S z ü k s é g ü k v a n a z a k t í v életre, é r t e l m e s c s e l e k e d e t r e , a m u n k a k ö z ö s s é g m e g b e c s ü l é s é r e is. E z e k láttán í r t a m m e g a Kecskés bácsit. A z ö r e g k o r d e r ű j e a z o n b a n n e m az é n t a l á l ­ m á n y o m , lélektani, s z o c i o l ó g i a i t a n u l m á n y o k , r e g é ­ n y e k s o k a s á g a f o g l a l k o z i k a k é r d é s s e l . Én c s u p á n s z e ­ rény megfigyelésemet igyekeztem hangoztatni: a d e ­ rűs ö r e g k o r a l a p j a a d o l g o s élet. A z t p e d i g n e m t a ­ g a d h a t o d , h o g y a mai ö r e g e k é l e t e s o k k a l n y u g o d t a b b , m i n t a r é g i e k é . A régi v i l á g b a n s o k ö r e g e t l á t t a m k o l d u l n i , n y o m o r o g n i . P e d i g e g y életen át d o l g o z t a k . A mai d e r ű s e b b ö r e g k o r n a k v i s z o n t n e m c s a k a n y u g d í j az alapja, h a n e m a s z o c i a l i s t a h u m a n i z m u s j e g y é ­ b e n f e l é j ü k s u g á r z ó f o k o z o t t a b b g o n d o s k o d á s , tisztelet. H a m e g f i g y e l t e d , é n a n n y i r a r a g a s z k o d o m az „itt és m o s t " - h o z , h o g y í r á s a i m b a n n e m a d o k á l n e v e t a z u t c á k n a k , v á r o s o k n a k , f o l y ó k n a k , tájaknak, hanem részletesen i g y e k s z e m leírni K o l o z s v á r k ü l v á r o s á t , a M e z ő s é g falvait, a s z á s z o k é p í t k e z é s i m ó d j á t , a m ó c vidéki szénégetőket, csebreseket v a g y a Brétfű h e g y ­ oldalát. A z a c é l o m , h o g y a z o l v a s ó m i n é l j o b b a n m e g i s m e r j e ezt a z o r s z á g o t , ezt a f ö l d e t , az itteni v i ­ s z o n y o k a t s e n n e k a l a p j á n életpályája, h i v a t á s - v á l a s z ­ tása v a g y é p p e n p á r v á l a s z t á s a m i n é l r e á l i s a b b l e g y e n . Mindez — bevallhatom — alapvető életérzésemből fakad: gyermekkori otthonnélküliségem, hányattatá­ s o m n y o m á n erős b e n n e m a tétovázás, a bizonytalan­ sági é r z é s . Í r á s a i m b a n é p p e n ezért — s o k e s e t b e n m a g a m s z á m á r a is o k u l á s u l — e l ő s z e r e t e t t e l á b r á z o ­ l o m a válaszút e l é érést, a z elhatározást, a d ö n t é s t , v a g y a z u t á n a k ö v e t k e z ő határozott l é p é s e k e t . T a l á n í g y e r ő s í t g e t e m ö n m a g a m e l h a t á r o z á s a i t is. M i n d e z a z o n b a n m á r túlságosan is s z u b j e k t í v v a ­ l a m i , n e m tartozik a v i t á h o z . C s u p á n azért á l l t a m elő v e l e , h o g y é r z é k e l t e s s e m : az i r o d a l o m b a m i n ­ d e n k i sajátos é l m é n y h o r d a l é k k a l , u s z a d é k f á k k a l e v i c ­ kél b e , s a n y a g á b ó l a z t faragja, a m i t lehet s a m i t tud. N e m azt, a m i t m á s o k f ö l t é t e l e z n e k , v a g y e l ő í r ­ nak számára. Őszinte b a r á t s á g g a l Herédi Gusztáv

TALLÓZÁS Távlatok

a

társadalomtudományi kutatásban

(Contemporanul,

1969.

43.)

A s z e l l e m i m u n k a m e g o s z t á s b a n a tár­ s a d a l o m t u d o m á n y i kutatás rendeltetése, h o g y az i g a z s á g n a k m e g f e l e l ő i s m e r e ­ t e k e t tárjon fel a m o z g á s á b a n v i z s g á l t t á r s a d a l m i v a l ó s á g r ó l — írja t a n u l m á ­ n y á b a n P e t r u P â n z a r u . O k f e j t é s e szerint a t á r s a d a l m i r e a l i t á s o k a t teljes terje­ delmükben kell m e g k ö z e l í t e n i , v a g y i s ú g y , a h o g y v a n n a k , s n e m aszerint, h o g y m i l y e n e k n e k k é p z e l j ü k el őket. F o g a l m i a p p a r á t u s u k és m ó d s z e r e i k r é v é n a tár­ sadalomtudományoknak megvan a lehe­ t ő s é g ü k — és e g y b e n f e l a d a t u k is — , hogy hozzájáruljanak a valóság lényegé­ n e k megismeréséhez, és megértéséhez, h o g y új t e n d e n c i á k a t f e d j e n e k fel, l a p ­ p a n g ó j e l e n s é g e k r e m u t a s s a n a k rá. T e r ­ m é s z e t e s e n a z is s z ü k s é g e s , h o g y az e l v i ­ l e g n e m k o r l á t o z h a t ó kutatási p r o g r a m ­ b a n tiszteletben tartsák b i z o n y o s t é m á k elsődlegességét. Gyakran hangsúlyozták már, hogy a társadalom megismerését c é l z ó t u d o m á n y o s kutatás n e m ö n c é l ú , h a n e m feladata e l ő s e g í t e n i a t e v é k e n y ­ s é g e k és a szocialista t á r s a d a l m i v i s z o ­ nyok tökéletesítését. Elméleti-módszer­ tani f e l k é s z ü l t s é g e l e h e t ő v é s e g y b e n k ö ­ t e l e s s é g é v é teszi, h o g y a s z e l l e m i h a j t ó ­ erők keretében közbelépjen s pozitív irányban módosítsa a valóságot, járul­ jon hozzá a hibák és fogyatékosságok iránt megnyilvánuló „semlegesség" fel­ s z á m o l á s á h o z és a z e l ő b b r e l é p é s m e g ­ g y o r s í t á s á n a k új útjait tárja f e l . A továbbiakban a szerző rámutat, hogy a viszonylag autonóm társadalom­ tudományok a valóság összefüggései­ nek vizsgálatakor nehézségbe ütköznek. Ugyanis a társadalmi realitások alkotó­ elemei szétválaszthatatlanok. E z é r t a s z i g o r ú a n szakosított k u t a t á s o k e l m é l e t i és gyakorlati szempontból csak akkor teljes é r t é k ű e k , h a s z é l e s e b b v e t ü l e t b e n , szintetikusan t a n u l m á n y o z z á k a társa­ dalmi jelenségeket. H a a k l a s s z i k u s o k és a d o k u m e n t u ­ m o k g é p i e s i d é z g e t é s e h e l y t e l e n a tár­ sadalomtudományi előadásokban, akkor e z a z eljárás m é g i n k á b b i d e g e n és k i ­

fogásolható a t u d o m á n y o s kutató m u n ­ kájában — figyelmeztet Pânzaru. A z ál­ talános elméleti alapvetésű, a pártdoku­ mentumok szelleméből kiinduló és a társadalmi, politikai „rendeléseknek" eleget t e v ő kutatás feladata, h o g y a v a ­ l ó s á g b a n v a l a m i újat f e d e z z e n fel, s h o g y új v i s z o n y l a t o k a t t e r e m t s e n a g o n ­ d o l k o d á s b a n é s az e l m é l e t b e n . A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k n a k a társa­ dalmi szükségletek kielégítése irányá­ ban történő fejlődését a kutatók és a párt-, v a l a m i n t á l l a m i g é p e z e t b e n f o n ­ tos funkciókat betöltő vezetők közvet­ len e g y ü t t m ű k ö d é s e biztosítja. E t e k i n ­ tetben Bukarestben, Brassó, Kolozs, V î l c e a , B á k ó é s Iaşi m e g y é b e n ígéretes kezdeményezések születtek. Döntő jelentőségű kezdeményezésként e m e l i ki a szerző a X . k o n g r e s s z u s o n elhangzott javaslatot egy társadalom­ t u d o m á n y i a k a d é m i a létesítésére. Ez az i n t é z m é n y h i v a t o t t arra, h o g y k o n k r é t kutatási p r o g r a m o k , n e m p e d i g m e r e v hierarchikus sémák köré csoportosítsa az egész országban tevékenykedő szakembe­ reket. Sikeres működésének feltétele, hogy munkaközösségében kollegiális és igényes légkör uralkodjék, hogy bizto­ sítsa k á d e r e i k o r s z e r ű s z a k m a i t á j é k o ­ zódását, h o g y t á m o g a s s a a j ó k é p e s s é g ű kutatók önállóságának fejlesztését ak­ k o r is, ha m é g fiatalok.

Szabadság (România

és

társadalom

literară,

1969. 43.)

Az U N E S C O égisze alatt é v e n t e m e g ­ rendezésre kerülő nemzetközi sereg­ s z e m l é n e k a z idei, X X I I . szessziójáról számol be N. Tertulian neves román esztéta. A genfi t a l á l k o z ó idei t é m á j a a Szabadság és társadalmi rend v o l t . E n ­ n e k a k é r d é s n e k a k ü l ö n b ö z ő vetületeit tárgyalták a meghívott előadók, erről vitatkoztak a h a g y o m á n y o s kerekasztal r é s z t v e v ő i . A r o m á n küldött, T e r t u l i a n szerint r é s z b e n a n a p i r e n d e l m é l e t i é s gyakorlati jelentőségének, részben pe­ dig a r é s z t v e v ő s z e m é l y i s é g e k n e m z e t ­ k ö z i t e k i n t é l y é n e k tulajdonítható, hogy az idei t a l á l k o z ó v a l é r d e k e s s é g b e n c s a k az első, 1946-os „ R e n c o n t r e s d e G e n è v e " vetekedhetett: ennek az emlékezetes ülésszaknak fénypontja Lukács G y ö r g y és K a r l J a s p e r s p o l é m i á j a v o l t , r a j t u k k í v ü l az ü l é s e k n í v ó j á t olyan rangú e l ő a d ó k biztosították, m i n t M a u r i c e - M e r lau-Ponty, Denis de Rougemont, Stephen Spender, Lucien G o l d m a n n . Tertulian tájékoztatásul k ö z l i m é g , h o g y az 1968-as

t a l á l k o z ó t á r g y a — A művészet napja­ ink társadalmában — olyan előadókat v o n u l t a t o t t fel, m i n t G a e t a n P i c o n , az azóta elhunyt Th. W . A d o r n o és R e n é Clair. A t e k i n t é l y e s nemzetközi fórum irányítói a z o n b a n szemmel láthatóan a z o n f á r a d o z n a k , h o g y t o v á b b szélesít­ sék, v a l ó b a n e g y e t e m e s s é t e g y é k a genfi találkozókat, mind a megvitatásra ke­ r ü l ő t é m á k tág h o r i z o n t j á v a l , m i n d p e ­ dig a résztvevők körének bővítésével. A z 1969-es genfi t a l á l k o z ó r e n d e z ő s é g e g o n d o s k o d o t t arról, h o g y a m e g h í v o t t a k között szerepeljenek — országaik m e g ­ n ö v e k e d e t t t ö r t é n e l m i s ú l y á n a k és f e j l ő ­ dő szellemiségének megfelelően — A f r i k a és Á z s i a k é p v i s e l ő i is. J e l k é p e s gesztus — állapítja m e g T e r t u l i a n — , h o g y az ü n n e p i m e g n y i t ó e l ő a d á s t afrikai küldött, K e b a M ' B a y e , S z e n e g á l L e g f e l ­ ső Ü g y é s z s é g é n e k e l n ö k e tartotta, m é g ­ pedig a jogi normák szükségszerű, a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k n a k a l á r e n d e l t át­ alakulásáról. A további előadók: Daniélou bíboros, Ignacy Sachs professzor, valamint Her­ b e r t M a r c u s e és R a y m o n d A r o n s z o c i o ­ l ó g u s o k a Szabadság és társadalmi rend problematikáját különböző oldalakról v i ­ lágították m e g a t a l á l k o z ó s z e l l e m é n e k m e g f e l e l ő e n , m e l y v i l á g n é z e t r e v a l ó te­ kintet n é l k ü l s z a b a d t e r e t e n g e d a l e g ­ v á l t o z a t o s a b b f e l f o g á s o k és áramlatok k i f e j t é s é n e k . A z említett e l ő a d ó k k ö z ü l k ü l ö n ö s e n az u t ó b b i kettő e x p o z é j á t előzte meg rendkívüli érdeklődés. R a y m o n d Á r o n t az általa „ l i b e r á l i s ­ demokratikusnak" minősített fogyasztói t á r s a d a l o m a p o l o g é t á i közül a l e g s z e l l e ­ m e s e b b , a legfelkészültebb teoretikusnak tekintik. E l ő a d á s á b a n ezúttal, n é z e t e i n e k m e g f e l e l ő e n , v a l ó s á g o s p e r g ő t ű z b e vette Herbert Marcusét, akiről viszont köztu­ d o m á s ú , h o g y a z A r o n dicsőítette m o ­ dern kapitalizmusnak egyik legádázabb, k ü l ö n ö s e n az ifjúság k ö r é b e n kétségte­ lenül a legbefolyásosabb bírálója — ál­ lapítja m e g a România literară cikkíró­ ja. À továbbiakban pedig elmondja, hogy a várakozásokkal ellentétben M a r ­ c u s e n e m v e t t e fel a k i h í v á s kesztyűjét. E l ő a d á s á t — m e l y e t a francia nyelv e g é s z e n e g y é n i kezelése színezett — m e g ­ s z o k o t t m o d o r á b a n o l v a s t a fel. G o n d o ­ latmenete, A r o n franciás eleganciájá­ h o z képest, a m a g a h e g e l i á n u s , a f r a n k ­ furti iskolára j e l l e m z ő dialektikájával, n e h é z k e s n e k tűnhetett. Sikerét t u d o m á ­ n y o s tartásával aratta, n e m p e d i g az A r o n p r o d u k á l t a p o l e m i k u s éllel, m e l y r e e g y é b k é n t a z őt t á m a d ó f r a n c i a s z o c i o ­ lógusnak még a neve említésével sem reagált.

A z előadásokat követő kerekasztaltól — melynek hangulatát a résztvevők re­ m é n y e i szerint a két n e v e s i d e o l ó g i a i ellenfél késhegyre menő vitájának kel­ lett v o l n a i z z ó v á h e v í t e n i e — a k o n z u m ­ társadalom hajlékony elméjű védelme­ zője, R a y m o n d A r o n távolmaradt. A jelenlevők ezt különböző okokkal, t ö b ­ b e k k ö z ö t t a s z á m á r a kétes k i m e n e t e l ű szellemi összecsapás kockázatának nem vállalásával magyarázzák.

D. D. R o ş c a stílusa (Viaţa

românească,

1969.

9.)

Titus M o c a n u t a n u l m á n y á n a k a c í m e t u l a j d o n k é p p e n D. D. R o ş c a gondolko­ dói stílusáról í g é r e l m é l k e d é s t , m a g a a tanulmány azonban a kolozsvári filozó­ fus írói stílusáról szól. E z a l á t s z ó l a g o s j e l e n t é s e l t o l ó d á s p o n t o s a n kifejezi M o ­ c a n u szándékát, hiszen mondanivalójá­ n a k l é n y e g e az, h o g y A tragikus lét s z e r z ő j é n é l az e l ő a d á s m ó d olyannyira hű a t á r g y h o z , h o g y szinte f e l o l d ó d i k b e n n e , eltűnik, m e g s z ű n i k m i n t ö n á l l ó kategória. H o g y a n , hát ú g y is l e h e t n e b ö l c s e l k e d ­ ni, h o g y s z ó és g o n d o l a t n e f e d j e t ö k é ­ letesen e g y m á s t ? — k é r d e z h e t n é v a l a k i . N e m , ez n y i l v á n m e g e n g e d h e t e t l e n v o l ­ na, d e e l ő f o r d u l a k ö z l é s n e k o l y a n f o r ­ m á j a — és ezt L u c i a n B l a g a p é l d á j á ­ v a l i g a z o l j a M o c a n u — , a m e l y b e n a stí­ lusalakzatok bonyolult szövedéke, mint­ e g y az o l v a s ó és a t á r g y k ö z é é k e l ő d v e , m á r - m á r ö n á l l ó életet látszik élni. E z ­ zel s z e m b e n R o ş c a h a t á r o z o t t a n l e m o n d a stílus díszítő f u n k c i ó j á r ó l , n á l a a s z ó mintha maguknak a fogalmaknak a moz­ g á s á b ó l j ö n n e létre. E b b ő l a s z e m p o n t ­ b ó l R o ş e a a francia m o r a l i s t á k ö r ö k ö ­ s é n e k tűnik. O l y a n stílus az ö v é , a m e l y kizár minden kétértelműséget, tétova­ ságot. A z e g y m á s r a k ö v e t k e z ő , g o n d o s a n elhatárolt fogalomárnyalatok n e m a cél­ zások jótékony félhomályából, nem a sejtetett l e h e t ő s é g e k h o n á b ó l l é p n e k itt e l ő ; r o k o n s á g u k és k ü l ö n b ö z ő s é g ü k m e ­ net k ö z b e n , az e l e m z é s k ö z v e t l e n s é g é ­ ben válik nyilvánvalóvá. H o g y m i n é l h í v e b b e n adhassa vissza az eszmék áramlásának lendületét, R o ş c a attól s e m riad vissza, h o g y m e g s z e g j e a t ö r v é n y e r ő r e e m e l k e d e t t s z ó r e n d e t és eltekintsen a h a g y o m á n y o s s z ó v o n z a t o k ­ tól. E stílus h a j l é k o n y s á g á t , k i f e j e z ő e r e ­ j é t t ö b b e k k ö z ö t t A tragikus létnek a z ­ zal a b e v e z e t ő p a s s z u s á v a l szemlélteti Mocanu, amely a világot fogalmakból f e l é p í t ő klasszikus filozófiai r e n d s z e r e k -

r ő l szól. A m e l l e t t , h o g y t ö m ö r j e l l e m ­ zést a d n a k e g y filozófiai l á t á s m ó d r ó l , a s z ó b a n f o r g ó s o r o k — pusztán s z ó h a s z ­ nálatukkal, a mondatok megszerkeszté­ sének technikájával — egyfelől jelzik R o ş c a fenntartásait a t o t a l i z á l ó t ö r e k ­ vésekkel szemben, és így mintegy előre­ vetítik saját e l m é l e t é n e k kifejtését, m á s ­ f e l ő l f i n o m a n é r z é k e l t e t i k azt is, h o g y a szerző feltétlenül tiszteli, sőt c s o d á l j a e s p e k u l a t í v r e n d s z e r e k b e n az e m b e r i s z e l l e m hatalmát.

elfordulás szükségszerűségének b i z o n y ­ ságául azt a z ellentétet, a m e l y e t é p p e n M a r x ismert Feuerbach-tézisére hivat­ k o z v a s z o k t a k felállítani a f i l o z ó f i a m ú l t ­ ja és jelene között.

N y o l c v a n a d i k születésnapja alkalmá­ b ó l készített interjút M a r t i n H e i d e g g e r rel F r é d é r i c d e T o w a r n i c k i , a l a p m u n ­ katársa, J e a n - M i c h e l Palmier-nek, a Heidegger politikai iratai című könyv s z e r z ő j é n e k a t á r s a s á g á b a n . A szerteága­ zó beszélgetés során mindenekelőtt a ma már sokak szemében haszontalan, idejétmúlta filozofálás értelméről, létjo­ g o s u l t s á g á r ó l faggatta a r i p o r t e r a f i ­ lozófust, akit ú g y t a r t a n a k s z á m o n , m i n t a nyugati bölcseleti h a g y o m á n y utolsó ö r ö k ö s é t és e g y b e n az új k é r d é s e k m e g ­ fogalmazóját.

Heidegger, akit sokszor az űrkutatás k o r á n a k , az a t o m k o r n a k a f i l o z ó f u s a k é n t emlegetnek, mint olyan gondolkodót, aki e l s ő k é n t avatta b ö l c s e l e t i p r o b l é m á v á a technikát, ú g y v é d , h o g y az „ ű r t e c h ­ nika" v a g y az „ a t o m k o r " kifejezések az eljövendő i d ő k hajnalát jelzik, n e m j e l ­ zik azonban egyszersmind a metafizika korának végét: Descartes nélkül a m o d e r n világ elképzelhetetlen volna. Amíg a technikát csak becsméreljük v a g y m a ­ gasztaljuk — m o n d j a Heidegger — , ad­ dig n e m értjük meg, mi a technika. K é r ­ d é s t kell i n t é z n ü n k a technikához, a lényege felől kell kérdezősködnünk: el­ fogulatlan magatartást kell kialakita­ nunk vele szemben. Hogy a technika v o l n a a l e g n a g y o b b v e s z é l y az e m b e r r e ? Heidegger Hölderlinre hivatkozik: ahol a veszély van, ott a szabadulás is. N i e t z s c h é t tartja a n y u g a t i metafizika utolsó nagy alakjának, éppen mert ő v o l t az, a k i előrelátta a m a idő e l j ö v e t e ­ lét, a m i k o r az e m b e r hozzálát, h o g y k i ­ terjessze u r a l m á t az e g é s z F ö l d r e , é s m e g k é r d e z z e m a g á t ó l : v a j o n m é l t ó - e az e m b e r e r r e a feladatra, v a g y p e d i g e l ő b b át k e l l e n e f o r m á l n i a t u l a j d o n l é n y é t ?

H e i d e g g e r m e g e r ő s í t i azt, a m i t már 1935-ben Bevezetés a metafizikába című munkájában vallott: a filozófia mindig is i d ő s z e r ű t l e n , abban az értelemben, h o g y s o h a s e m lehet a z o n n a l i b e f o l y á s a a történelem menetére. N e m olyan „tu­ dás", a m e l y e t k ö z v e t l e n ü l l e h e t n e h a s z ­ nosítani. N e m o l y a s m i , a m i v e l v a l a m i t k e z d h e t n é n k , e l l e n k e z ő l e g , a filozófia az, amely velünk kezd valamit. Heidegger ezen azt érti, h o g y a m i a n y u g a t i v i l á g s o r s á n a k alakulását m e g s z a b t a , az a p r e s z ó k r a t i k u s f i l o z ó f u s o k v á l a s z a v o l t két­ e z e r ö t s z á z é v v e l e z e l ő t t arra a k é r d é s r e , a b ö l c s e l e t a l a p v e t ő , sőt e g y e t l e n k é r ­ d é s é r e : m i é r t v a n i n k á b b a létező, m i n t a s e m m i ? A Nyugat, beleértve a m o d e r n t e c h n i k a v i l á g á t is, e g ö r ö g b ö l c s e l ő k g o n d o l a t a i b a n születik m e g ; az a t o m ­ b o m b a már Parmenidész költeményében kezd f e l r o b b a n n i , a m e n n y i b e n Parme­ nidész kérdésfeltevése meghatározta az e l j ö v e n d ő t u d o m á n y o s kutatás irányát. Ezzel H e i d e g g e r n e m azt a k a r j a m o n ­ dani, m i n t h a vissza k e l l e n e t é r n ü n k a görög gondolkodás forrásaihoz. A z ó k o r „modern reneszánszát" képtelenségnek tartja; a g ö r ö g b ö l c s e l e t c s a k k i i n d u l ó ­ p o n t u l szolgálhat. U g y a n a k k o r n e m f o ­ g a d j a el a h a g y o m á n y t ó l v a l ó j e l e n k o r i

A tudomány nem azonos a gondolko­ dással; k o r u n k l e g f ő b b p r o b l é m á j a H e i ­ d e g g e r szerint az, h o g y m é g n e m g o n ­ dolkodunk i g a z á b a n : lehetséges, hogy az e m b e r túl s o k a t c s e l e k e d e t t és túl k e v e s e t g o n d o l k o d o t t az e l m ú l t é v s z á z a ­ dokban. Kialakulhat-e a jövőben vala­ m i f é l e „ é r i n t k e z é s i felület" a m a r x i z m u s é s a h e i d e g g e r i filozófia k ö z ö t t ? A r r ó l n e m beszélve, hogy kereken tagadja a „ h e i d e g g e r i f i l o z ó f i a " létezését (hiszen, mint mondja, hatvan é v e azon van, hogy megértse, n e m p e d i g a z o n , h o g y m ű v e l j e a filozófiát), H e i d e g g e r n e m tartja v a l ó ­ színűnek e közeledés bekövetkezését, l e g a l á b b i s saját kutatási területén n e m . A lét k é r d é s e — H e i d e g g e r a l a p v e t ő kérdése — ugyanis M a r x o t csak annyi­ b a n foglalkoztatta, a m e n n y i b e n n á l a a lét a z o n o s a természettel, a m e l y e t i g á b a kell hajtani. Ezzel a z o n b a n — h a n g ­ súlyozza Heidegger — n e m arra akar utalni, m i n t h a j e l e n t é k t e l e n e b b n e k í t é l ­ né M a r x életművét a filozófiában, mint a Hegelét. K é s ő b b visszatérve a m a r x i z ­ mushoz való viszonyának kérdésére, Heidegger ú g y nyilatkozik, h o g y m a is fönntartja azt a r é g e b b i állítását: „ A m i a j ö v ő t illeti, t ö b b r e m é n y t f ű z ö k a s z o ­ cializmushoz, mint az amerikanizmus-

Heidegger a filozófia értelméről (L'Express,

954.)

h o z . " E g y é b k é n t a létezés kérdését, élete egyetlen kérdését változatlanul az alap­ vető kérdésnek érzi a filozófiában. Ez a z oka, h o g y nincs nagy v é l e m é n n y e l a m a i filozófiai törekvésekről. A m i t ma filozófiának neveznek, az legtöbbször n e m egyéb, mint a technikai ideológiák másolata, a m e l y k ö l c s ö n v e s z i a fizika és a biológia módszereit; hiányzik belőle a z a u t e n t i k u s a n filozófiai k é r d é s f ö l t e v é s — vélekedik Heidegger.

A szexualitás fejlődéstana? (La Nouvelle

Critique,

24.)

A szexuális magatartás jelentőségének és társadalmi konvencióinak tudomá­ n y o s vizsgálata m a f o n t o s a b b , m i n t b á r ­ m i k o r — állítja cikkében Bernard M u l d w o r f pszichológus. Kétszeresen is f o n t o s : p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l azért, m e r t egyes szélsőbaloldali, de inkább anar­ chista e g y e t e m i s t a á r a m l a t o k a s z a b a d s z e r e l m e t é s az e r o t i k á t ideológiájuk központi kérdésévé avatták; elméleti s z e m p o n t b ó l p e d i g azért, m e r t e k é r d é s hordereje korszerű tudományos elem­ zést k ö v e t e l . A z o k , a k i k az e l m ú l t é v m á j u s á b a n a párizsi b a r i k á d o k o n s z e r e l ­ m e s k e d t e k , az utca k ö v é n ö l e l k e z t e k , és az O d é o n bevételét a Bastille-éval té­ vesztették össze, a k i k s z e x u á l i s i n g e r e i k f e l a j z á s á v a l lettek „ f o r r a d a l m á r o k " , n a ­ i v n a k é s f e l e s l e g e s n e k tekintik e kér­ dés tudományos elemzését. M i a s z e x u á l i s s z a b a d s á g ? Erre a kér­ désre igyekszik válaszolni tanulmányá­ ban Muldworf, miközben három problé­ macsoportot e l e m e z : 1. A szexualitás f e j l ő d é s t a n a ; 2. a nőiesség p r o b l é m a t i k á ­ j a ; 3. a h á z a s é l e t lélektana. Különösen figyelemre méltó a tanul­ mánynak a nőiességre vonatkozó feje­ zete. M u l d w o r f természetesen a tőkés­ állam Évájának jellegzetes helyzetét v i z s g á l j a , s azt állítja, hogy a nők p s z i c h o l ó g i á j a m é g m i n d i g felderítetlen p r o b l é m a , rejtély. A z a d o t t történelmi és t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a n ő k pszichológiája, a sokat hangoztatott „ ö r ö k n ő i e s s é g " szerinte l é n y e g é b e n a nő védekező magatartása. A nő szociális a l á r e n d e l t s é g e u g y a n i s vitathatatlan tény, d e ez n e m e g y élettani fatalitás k ö v e t ­ kezménye, hanem a történelmi fejlődés i d e i g l e n e s e r e d m é n y e . A n ő gazdasági kiszolgáltatottsága o k o z z a azt a m a g a ­ tartást, a m i t „ ö r ö k n ő i e s s é g " - n e k n e v e z ­ n e k , m e r t h e l y z e t e a r r a kényszeríti, h o g y é l e t é t a férfi keresésére és elcsábítására összpontosítsa. Kacérságát, ravaszságát

k ö n n y e n írják b i o l ó g i a i j e l l e g z e t e s s é g e k rovására, holott csupán egy adott társadali helyzet kifejezői. A feminitás vizsgálatából kiderül, hogy valójában egy nagyszabású történelmi tévedést kel­ l e n e f e l s z á m o l n i . A z a s s z o n y , „ a z igazi", m é g n e m létezik. A férfi és a t ö r t é n e l e m elfojtotta benne jellegzetes vonásait. M a ­ r a d t h e l y e t t e e g y n ő n e m ű l é n y , akit a férfi saját k é p é r e alakított, a m i n t a g y a r m a t o s í t ó saját használatára e l ő á l l í ­ totta a „ J ó N é g e r t " v a g y a „ K ö z ö m b ö s H i n d u t " . A n ő t m é g ezután kell felta­ lálni! L e kell r o m b o l n i ezt a g y a r m a t o ­ sító mítoszt, h o g y a s z e r e l e m és a h á ­ zasság v i s s z a n y e r j e ( v a g y e l n y e r j e ) teljes emberségét A házasság p s z i c h o l ó g i á j á r a v o n a t k o z ó é s z r e v é t e l e i után a szerző ú g y v é l i , h o g y é r t h e t ő b b é tette a „ s z a b a d s z e r e l e m " n a ­ g y o n is k é t é r t e l m ű f o g a l m á v a l k a p c s o ­ latos félreértéseket. M i is a s z a b a d s z e ­ r e l e m ? — kérdi. A konformisták sze­ r i n t : „ s z e x u a l i t á s " . A „ b ö l c s e k " szerint: „ M e g kell a d n i a s z e r e l e m n e k , a m i a s z e r e l e m é , de n e m t ö b b e t ! " D e m e n n y i t kell m e g a d n i ? E l l e n ő r z ő k ö n y v e c s k é k e t kell-e bevezetni, a m e l y e k a fiatalokat feljogosítják bizonyos számú házasság előtti kísérletre? O r v o s i r e n d e l e t r e en­ g e d é l y e z n i a házasságtörést, intézmé­ n y e s s é tenni az e l l e n ő r z ö t t s z e x u á l i s sza­ b a d s á g o t , s ezzel f e l o l d o z á s t o s z t o g a t v a megszüntetni a lekiismeretfurdalást és a féltékenységet? Kiderült azonban, hogy a b o l d o g s á g n e m irányítható, n e m s z e r ­ vezhető elektronikus számítógépekkel, a h o g y a n azt e g y e s h á z a s s á g k ö z v e t í t ő i n ­ tézetek állítják. A z i l y e n i r á n y b a n v é g ­ zett komolyabb kísérletek is c s ő d ö t mondtak. M u l d w o r f szerint a p s z i c h o l ó g i a t ö r ­ vényei n e m olyan általános érvényűek, m i n t a fizikai t ö r v é n y e k ; b i z o n y o s ( k o r ­ látozott) szabadságot engedélyeznek, amelyen belül mindenki annyi k o c k á ­ zatot vállalhat, a m e n n y i t e l v i s e l n i r e m é l ; a „szexuális erkölcsnek" éppen annyira el kell h a t á r o l n i a m a g á t a m i n d e n v á l ­ tozást visszautasító konformizmustól, m i n t az a n a r c h i s t a s z e l l e m t ő l , a m e l y n e m veszi f i g y e l e m b e a lélektani reálitásokat.

A meteorológia jövője (Magyar

Tudomány,

1969.

7—8.)

M i n d m á i g egyetlen tudománynak sincs o l y a n h a t a l m a s és v a l ó b a n e r e d m é n y e ­ sen m ű k ö d ő n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e , m i n t a m e t e o r o l ó g i á n a k . Dézsi F r i g y e s A me­ teorológiai kutatás fejlesztésének főbb

irányai c í m ű í r á s á b a n — j o b b á r a az e d ­ digi eredményeket kivetítve — j ö v ő b e tekintő szemmel vázolja ennek a közér­ d e k ű tudománynak a fejlődését. A lég­ körkutatás, különösen az időjáráskutatás és előrejelzés népgazdasági kapcsolatait v i z s g á l v a , a szerző ismerteti a m a g y a r ­ országi kutatások eredményeit, melyek közül különösen érdekes a jégesővédelem és az öntözés optimális időpontjának az előrejelzése. A z i p a r m e t e o r o l ó g i a i g é n y e i n e k , az i p a r ­ telepítés légkörszennyező problémáinak megoldására kidolgozott elektronikus számítógép-programok megemlítése után a szerző k i e m e l i , h o g y a m e t e o r o l ó g i a i szolgáltatások térbeli határa m a már k o z m i k u s m é r e t ű , hiszen m í g a f ü r d ő ­ h e l y e k e n az ü d ü l ő k életét ó v j a a v i h a r j e l z ő szolgálat, m á s u t t a z e l ő r e j e l z é s e k ­ n e k az ű r u t a z á s o k b i z t o n s á g á é r t is f e ­ l e l n i ü k kell. A cikk a továbbiakban a tudományos é s m ű s z a k i f o r r a d a l o m hatásait v i z s g á l ­ v a hangsúlyozza: rakéták és mesterséges égitestek fellövése n y o m á n a „ k ö z v e t l e ­ nül mért adatok birtokában jóformán máról holnapra naivnak bizonyult a lég­ kör szerkezetéről alkotott k é p ü n k . . . a v a l ó s á g r á c á f o l t a k é p z e l e t r e : az észlelt a d a t o k rajzolta k é p m e r ő b e n m á s , m i n t a hipotetikus". A z eddigi elképzelések­ k e l e l l e n t é t b e n l é g k ö r ü n k c s u p á n két j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő t a r t o m á n y r a o s z l i k : a száz k i l o m é t e r m a g a s s á g i g terjedő homoszférára ( m e l y n e k f o l y a m a t a i t a m e t e o r o l ó ­ g u s o k v i z s g á l j á k ) és az ezen k í v ü l k ö ­ v e t k e z ő heteroszférára, m e l y f ő k é p p az ionoszféra-kutatók, valamint a fizikusok g e o f i z i k u s o k , k é m i k u s o k és c s i l l a g á s z o k v i z s g á l ó d á s i területe. A c i k k kitér a l é g k ö r k u t a t á s b a n l é t e ­ sített á l l o m á s h á l ó z a t szükséges sűrűsé­ g é n e k p r o b l é m á j á r a , v a l a m i n t az e l e k t ­ ronikus számítógépek felhasználása e r e d m é n y e k é n t kialakult g l o b á l i s s z e m ­ l é l e t k ö v e t e l m é n y e i r e . Ismerteti a k u t a ­ tás ö s s z e h a n g o l á s á t i r á n y í t ó n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k e t . B e f e j e z é s k é p p e n ismerteti a kutatás k o o r d i n á l á s á n a k nemzetközi s z e r v e i t é s a s z e r v e z e t hierarchiáját.

Film

és

(Filmkultúra,

folklór 1969.

4.)

A magyar filmművészet utóbbi évek­ b e n elért n e m z e t k ö z i sikerei m e g é l é n k í ­ t e t t é k a filmesztétikai i r o d a l m a t is. A kéthavonként megjelenő Filmkultúra

érdekes tanulmányok egész sorában szol­ gálja a k o r s z e r ű f i l m m ű v e l t s é g k i a l a k í ­ tását — s s z o l g á l j a e g y b e n a z új m a g y a r film továbbfejlődését. A viták, m e l y e k e l ő b b e g y - e g y f i l m é r t e l m e z é s e és é r t é ­ k e l é s e k ö r ü l l á n g o l t a k fel, m a m á r m é ­ l y e b b r e n y ú l n a k , a z új m a g y a r f i l m ­ m ű v é s z e t sajátosságait, a n e m z e t i f i l m i d i ó m a kialakulását e l e m z i k . G y e r t y á n E r v i n Hol tartunk a nemzeti filmidióma kialakításában? című cikké­ b e n P e r n e c z k y G é z a és B . N a g y L á s z l ó v é l e m é n y é v e l e g y a r á n t v i t á b a száll, p o ­ lemikus megjegyzései során azonban n é ­ h á n y é r d e k e s általános esztétikai m e g ­ j e g y z é s e is v a n . Í g y p é l d á u l m o n d v a c s i ­ n á l t n a k érzi a n é p i s é g é s avantgarde szembeállítását. „ A k u l t ú r h i s t ó r i a tár­ g y i l a g o s t ü k r é b e n u g y a n i s n é p i e s s é g és avantgarde m e r e v szembeállítása nem e g y é b legendánál, v a g y j o b b i k esetben h e l y i sajátosságnál. S é p p e n a népi szürrealizmus »felfedezése« elképzelhe­ tetlen a s z ü r r e a l i z m u s általános t é r h ó d í ­ tása n é l k ü l ( m é g a k k o r is, ha n á l u n k már A r a n y Jánosnál is jelentkeznek e g y e s e l e m e i ) . K i m o n d j a azt m e g , h o g y teszem Chagall vagy Lorca népi szür­ realista v a g y avantgarde művészek? H o g y a n a i v festészet n é p i i n s p i r á c i ó vagy avantgarde irányzat — v a g y éppen­ s é g g e l a kettő ö s s z e f o n ó d á s a ? " Kifejezetten a filmről, a magyar film­ r ő l s z ó l v a , G y e r t y á n m e g k é r d ő j e l e z i azt a v é l e m é n y t , a m e l y e g y e n l ő s é g j e l e t tesz a f o l k l ó r és s t í l r o m a n t i k a k ö z é . S z e m b e s z á l l v a az a r c h a i z á l ó f o l k l o r i z m u s v á d ­ j á v a l , felteszi a f i g y e l m e z t e t ő k é r d é s t : „...nem e g y o l d a l ú az a koncepció, a m e l y csak a » b a b o n á s múlt terhét« látja a f o l k l ó r b a n , s n e m e g y s z e r s m i n d a népi alkotóerő értékes megnyilvánu­ lását, a m e l y szinte akarva-akaratlan részévé válik a nemzeti idiómának, már c s a k azért is, m e r t u g y a n a z a n e m ­ zeti t e r e m t ő g é n i u s z m u n k á l k o d i k m i n d a kettő k i a l a k í t á s á b a n ? " N e m lehet c s a k J a n c s ó M i k l ó s , K o ­ v á c s A n d r á s v a g y c s a k a S á r a és K ó s a k é p i k i f e j e z é s m ó d j á b a n keresni é s m e g ­ találni a m a g y a r n e m z e t i f i l m i d i ó m á t , ellenkezőleg, éppen a sokféleségből ala­ k u l h a t ki a sajátosan n e m z e t i film. „ M ű v i úton, v o l u n t a r i s z t i k u s a n c s a k p é l ­ d á k a t lehet m á s o l n i — v a g y i s n e m z e t i e t ­ len m ű v é s z e t e t lehet teremteni. A z igazi nemzeti jelleg spontán mellékterméke annak a folyamatnak, amely a népi, nemzeti valóság megragadására irányul, a m e l y b e n az a l k o t ó n e m z e t i v é a s s z i m i ­ l á l v a az e g y e t e m e s v í v m á n y o k a t , h o z z á ­ teszi a m a g a v i l á g á n a k , é r d e k l ő d é s é n e k obulusát, o l y a n m é r t é k b e n , a h o g y a n át-

élni t u d j a azt. E b b e n a z é r t e l e m b e n f a ­ l u é s v á r o s , f o l k l ó r és t e c h n i k a , p a r a s z t ­ ság, proletariátus, é r t e l m i s é g , a l k a l m a ­ zotti réteg — e g y e n l ő é r t é k ű f o r r á s a a nemzeti filmstílusnak..." A tengeralatti régészet módszere (Archeology,

legújabb

21. k. 3.)

G e o r g e F. Bass é s M i c h a e l K a t z e r a m e ­ rikai e g y e t e m i p r o f e s s z o r o k , a tengeralatti régészet két e l i s m e r t s z a k t e k i n t é l y e , b e ­ s z á m o l a t ö r ö k p a r t o k m e l l e t t Yassi A d a sziget k ö z e l é b e n e l s ü l l y e d t ó k o r i és k ö ­ z é p k o r i h a j ó k régészeti feltárásáról és azokról a nehézségekről, amelyekkel a tengeralatti r é g é s z e t n e k a z u t ó b b i é v t i z e ­ d e k b e n m e g kellett k ü z d e n i e . É p p e n a n e h é z s é g e k l e g y ő z é s e tette s z ü k s é g e s s é újabb meg újabb technikai eljárások al­ kalmazását. Yassi A d á n á l a v í z s z í n e alatt k b . 40 m é t e r m é l y s é g b e n f e k v ő bizánci hajót négy nyár (1961—1964) megfeszített munkájával hozták felszín­ r e : összesen 1244 ó r á t t ö l t ö t t e k a v í z alatt, m e l y e t 3533 e g y é n i a l á m e r ü l é s s e l 211 m u n k a n a p o n , m i n t e g y hét hónap alatt v é g e z t e k el. E h h e z h o z z á kell m é g adni a t e c h n i k a i e s z k ö z ö k e l ő á l l í t á s á h o z és a szárazföldi felkészüléshez szükséges időt. 1967-ben, a m i k o r u g y a n o t t e g y k é s ő r ó m a i h a j ó t tártak fel, m á r h a s z n o s í t o t ­ ták az e l ő z ő tapasztalatokat, é s k ü l ö n ö s e n két v o n a t k o z á s b a n értek el szép e r e d m é ­ n y e k e t : sikerült t ö b b m u n k a ó r á t b i z t o s í ­ tani és á l t a l á b a n s o k k a l t ö b b i d ő t tölteni a v í z alatt. M i n d k e t t ő h ö z s z á m o t t e v ő a n y a g i a l a p o k r a v o l t szükség. A z elsőt ú g y érték el, h o g y az e g y e t e m diákjait, fiúkat és l á n y o k a t , a l e e n d ő r é g é s z e k e t búvár feladatokra képezték ki, akik a z u t á n e g y e t l e n n y á r o n 1700 a l á m e r ü l é s t végeztek. A z alámerülések száma n a g y ­ m é r t é k b e n függ a m é l y s é g t ő l . B i z o n y o s m é l y s é g e n túl a b ú v á r n a p o n t a kétszer m e r ü l h e t átlag 15—20 p e r c i g a v í z alá. M i v e l az a l á - és a f e l m e r ü l é s s o k i d ő t é s e r ő t i g é n y e l , azért a l á m e r ü l ő d e k o m p ressziós k a m r á t készítettek, a m e l y l e h e ­ t ő v é tette, h o g y a b ú v á r o k k ü l ö n b ö z ő mélységbe szálljanak alá. A kamra m i n t e g y 2 méter á t m é r ő j ű a c é l g ö m b , alul s z a b a d nyílással. B e n n e n é g y b ú v á r is k é n y e l m e s e n elfér, beszélgethet, j e g y z e ­ teket készíthet. Levegőt a felszínről kompresszor segítségével nyomtak be. A k a m r á b a telefont is szereltek. M é l y ­ ségét a t e n g e r f e n é k e n l e v ő e m e l ő c s i g á ­ h o z k a p c s o l ó d ó kábellel szabályozták, m e l y e t a szárazról irányítottak.

A roncsok helyzetének feltérképezésé­ re, i d ő n y e r é s végett, a tengeralattjáróról „ l é g i f e l v é t e l t " készítettek h á r o m d i m e n z i ó s sztereofényképezőgéppel. A hajórako­ mány, különösen az amforák, évszáza­ d o k alatt b e l e m é l y e d t e k a t e n g e r f e n é k ­ b e , é s h o m o k k a l teltek m e g . T a k a r í t á s u k kézzel s o k i d ő t emésztett fel. Ezért a r o ­ m o k e g y i k o l d a l á r a s á n c o t ástak, f ö l é j e e g y v á g á n y ú v a s u t a t építettek é s e r r e g u ­ mitömlőt helyezve erős nyomású, de kárt n e m t e v ő v í z s u g a r a t l ö v e l l t e k az e d é ­ n y e k r e , é s í g y tisztították m e g őket. A z a m f o r á k elszállítására n a g y fakosarakat készítettek, e z e k e t b a l l o n o k h o z k ö t ö t t é k , melyeket a tenger fenekén levegővel töl­ t ö t t e k m e g , és í g y f e l s z í n r e szállították a leleteket. Tiszta üveg plasztikból telefonfülkét is készítettek dómszerűen, vaslábakra h e l y e z t é k é s friss l e v e g ő v e l s z i v a t t y ú z t á k tele, ú g y h o g y a r é g é s z b ú v á r o k b e s z é l ­ gethettek e g y m á s s a l é s a f e l s z í n e n l e ­ vőkkel, s ugyanakkor aqualungjukat is kicserélhették. N a g y s z o l g á l a t o t tett e g y m á s i k b e r e n d e z é s , az ún. towvane, a v o n t a t ó k a k a s , az e g y s z e m é l y e s k a p s z u l a , melyen az oldalszárnyak belső kerekek segítségével oldalra billenthetők és a k a p s z u l á t a t e n g e r f e n é k h e z rögzítik. A kapszulának telefon- és levegő-összeköt­ tetése v a n a f e l s z í n n e l . H o z z á c s a t o l h a t ó e g y vízalatti t e l e v í z i ó s t o r o n y , s a k e t t ő segítségével egyszerre mintegy öt méter széles s á v o t lehet v é g i g k u t a t n i . E z a z o n ­ b a n túl k e s k e n y n a g y területek s z e m r e v é t e l e z é s é r e , s azért a z ú n . o l d a l t a p o g a t ó szonárt" a l k a l m a z z á k , v a g y i s e g y o l y a n berendezést, mely magas frekvenciájú h a n g h u l l á m o k a t b o c s á t ki a v í z b e , é s rögzíti a t á r g y a k r ó l v i s s z a v e r t v i b r á c i ó ­ kat. Ezzel e g y s z e r r e m i n t e g y 400 m é t e r s á v o t lehet felkutatni. E műszerekkel elért e r e d m é n y e k v a ­ lóban jelentősek. Meggyorsították a ten­ g e r f e n é k átkutatását, és l e h e t ő v é tették a t á r g y a k b i z t o n s á g o s felszínre hozatalát. A régi k ö z ö s s é g e d d i g féltucatnyi g ö r ö g és r ó m a i k o r i hajót, n a g y s z á m ú a m f o r á t , értékes s z o b r o k a t tárt f ö l . K ö l ö n ö s e n fontos kutatásokat v é g z e t t C i p r u s n y u ­ gati és északi partja m e n t é n . Harc

a szenilitás ellen

(Newsweek,

1969. 22.)

A z évek múltával, minden embernél j e l e n t k e z n e k és e g y r e e r ő s b ö d n e k az öregedés tagadhatatlan tünetei; mind­ untalan e l h a g y j a s z e m ü v e g é t , n e m k é p e s visszaemlékezni ismerősei nevére, haj-

lamossá válik a letargiára és a visszavonultságra. E tüneteket az agysejtek­ b e n v é g b e m e n ő v e g y i f o l y a m a t lassú­ sága v á l t j a ki, v a g y i s a z a g y k é r g e t e l ­ látó véredények meszesedése, összeszű­ k ü l é s e f o l y t á n az a g y b a n f e l l é p ő h i á n y o s oxigénellátás. Ennek kapcsán a buffalói E g y e t e m (Egyesült Á l l a m o k ) e g y i k k u t a ­ t ó c s o p o r t j a újfajta módszert dolgozott ki, m e l y l e h e t ő v é teszi m a j d a s z e l l e m i ö r e g e d é s teljes k i k ü s z ö b ö l é s é t . E r r e a c é l r a e g y n a g y n y o m á s alatt l e v ő fülkét a l k a l m a z n a k , m e l y b e n a p á ­ ciens szervezete oxigénnel telítődik. A buffalói kórházban végzett kísérletek a z o n b a n n e m j á r t a k teljes sikerrel. A z o x i g é n - k ú r á n a k 13, a s z e l l e m i ö r e g e d é s tüneteit mutató pácienst vetettek alá, a k i k n e k a z átlagos é l e t k o r a 68 é v . S z e r ­ v e z e t ü k e t k é t héten át n a p o n t a kétszer 90 p e r c i g o x i g é n n e l telítették. A k é t hét leteltével a pácienseket különböző m a ­

Fotomontázs

Fellini

Édes

gas f o k ú s z e l l e m i t e v é k e n y s é g e t i g é n y l ő feladat e l é állították. A k ú r a utáni n a ­ p o n a p á c i e n s e k átlagosan négyszerte g y o r s a b b a n és h e l y e s e b b e n o l d o t t á k m e g e z e k e t a feladatokat, m i n t a kezelés előtti v i z s g á l a t a l k a l m á v a l , 24 ó r a e l t e l ­ tével a z o n b a n a k e z e l é s n e k s e m m i n y o ­ m a s e m v o l t észlelhető a páciens szer­ vezetében, állapota ugyanaz volt, mint k e z e l é s előtt. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a k u t a t ó k ú g y v é l i k , n e m az o x i g é n a legfontosabb tényező az agysejtek m ű ­ k ö d é s é b e n , c s u p á n e l i n d í t ó j a a z ott v é g ­ bemenő vegyi folyamatoknak. A n n á l n a g y o b b fontosságot tulajdoní­ tanak a ribonukleinsavnak, melynek használata hatásosabbnak bizonyult. A kutatók kifejezték abbeli reményüket, hogy a közeljövőben lehetővé válik min­ d e n 65 é v e n felüli ö r e g e d é s i t ü n e t e k r e panaszkodó ember periódusos szellemi „felfrissítése".

élet

című

filmjéből

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Feljegyzések Bálint Gáborról, Budai Józsefről és Brassai Viktorról 1. Szentkatolna (Kovászna megye) nagy szülöttje, Bálint Gábor születésének 125-ik évfordulójáról emlékezünk. A múlt század egyik világutazójának és székely nyelvzsenijének hányatott, szerencsésnek nem éppen mondható életéről híres k o r ­ társa, Arany János tömören, de jellemzően írja tréfás versét a Tudományos A k a ­ démia egyik értekezletén: Szegény Bálint Gábor, Boldogtalan góbé. Amennyit te szenvedsz, Mi ahhoz a Jóbé! A szakemberek, a rokonság s községünk néhány lakóján kívül ma nem is tudják, ki volt Bálint Gábor. Figyelemre méltó életrajzregény jelenhetett volna meg róla, változatokban gazdag, sokszínű, néha kalandos, de szenvedésekkel és mellőzésekkel átitatott életének leírásával azonban még adós az irodalom. 1844. március 13-án született a háromszéki Szentkatolnán, székely földműves szülők gyermekeként. Édesapja Bálint András, édesanyja Iljés Ágnes, aki hat gyer­ meknek adott életet. (A testvérek közül Benedeket mint fametsző művészt és a népi hímzések kutatóját, valamint felújítóját ismerjük.) Bálint Gábor szülőháza a ma Harai János és Harai Adolf tulajdonában levő telken volt. A házat századunk első felében bontották le. Ebből a házból indult a kis Bálint Gábor először a szentkatolnai, a mai kántorlak helyén levő iskolába. Kézdivásárhelyen, Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagy­ váradon járt iskolába. Nyelvtehetségével mindenütt felébresztette tanárai bámulatát. A gimnázium elvégzése után már ismerte és beszélte a francia, angol, német, latin, héber, arab, török, újgörög, perzsa és olasz nyelvet. Hosszúkás, szögletes arcának már akkor egyéni vonást kölcsönzött mélytüzű szeme. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után pártfogói Bécsbe küldik jogot ta­ nulni, s leteszi a bírói vizsgát. Tanulmányai végzésével egyidőben a perzsa, az újarab nyelv tökéletes elsajátítása céljából eljár a Keleti Akadémiára, a török nyelv elsajátítása céljából pedig a török követségre. Életében nagy fordulópontot jelentett, hogy a neves szótárkészítő, Fogarasi János nyelvész és V á m b é r y Á r m i n világutazó ajánlására a Magyar Tudományos Akadémia Ázsiába küldte nyelvészeti kutatásokra. 1869. június 14-én hajóra szállt Odesszában, majd Moszkván át Kazányba ment. Ezen az úton különösen Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin kimagasló példái lelkesítették. Emberfeletti nélkülözéseket és fáradtságot legyőzve 1871 és 1875 között bejárta a mai Szovjetunió európai és ázsiai területének nagy részét. Nyelvkutatási céljainak elérése végett nehéz fizikai munka végzésétől sem riadt vissza. Szentpétervárott a finn nyelvet, Kazányban és Asztrahánban a tatár és kal­ mük nyelveket sajátította el. Mongóliába 1873. február 21-én indul el. Átkutatta egész Mongóliát és a Góbi-sivatagot, ahová a híres svéd utazó, Sven Hedin is csak később tudott behatolni. Itt a mandzsu nyelvet tanulmányozva 155 napig tartózko­ dott, és több mint 58 napig utazott. Ezzel az útjával ismét bebizonyította páratlan nyelvtehetségét, mert minden útjába eső nép nyelvét elsajátította.

Ú t j á r ó l h a z a t é r v e m e g k e z d t e a z ott g y ű j t ö t t n y e l v é s z e t i a n y a g f e l d o l g o z á s á t . E n n e k b e f e j e z é s e után B á l i n t G á b o r t a b u d a p e s t i T u d o m á n y e g y e t e m m o n g o l — m a n d z s u n y e l v é s z e t i k a t e d r á j á n a k m a g á n t a n á r á v á n e v e z t é k ki. K ö z b e n e g y ú j a b b hosszú kutatóútra hívta m e g S z é c h e n y i B é l a , m a j d Z i c h y J e n ő kaukázusi e x p e d í c i ó j á ­ b a n v e t t részt. 1877 é s 1879 k ö z ö t t e l j u t I n d i á b a , K í n á b a , J a p á n b a , T i b e t b e és Burmába. A z ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v é s z e t b e n a b b a n a z i d ő b e n f o l y i k a vita arról, h o g y a m a g y a r n y e l v a f i n n u g o r n y e l v e k k ö z é tartozik-e. B á l i n t G á b o r n a k a t ö r ö k - t a t á r n y e l v r o k o n s á g g a l k a p c s o l a t o s m e g g y ő z ő d é s é t erősítették a keleti n y e l v e k r ő l szerzett ismeretei. N é z e t é b e n V á m b é r y A r m i n is t á m o g a t ó j a v o l t . K i é l e z ő d ö t t vita u t á n a tudományosan megalapozott finnugor elmélet győzött, m e l y elméletnek egyik j e ­ lentős képviselője Hunfalvy Pál volt. A győztes irányzat képviselői e g y ideig V á m b é r y n e k e l n é z t é k a keleti n y e l v r o k o n s á g melletti érveléseit, d e B á l i n t G á b o r n a k n e m . M i n d e n t e l k ö v e t t e k , h o g y l e h e t e t l e n n é t e g y é k . A s z e n v e d é l y e k t ő l túlfűtött g y ő z ­ tes t á b o r g o n d o s s z i g o r r a l ü g y e l t arra, h o g y írásait a s a j t ó n e k ö z ö l h e s s e . E n n e k a z i r á n y z a t n a k e l l e n t m o n d á s t n e m i s m e r ő h a n g j á t fejezi k i A r a n y J á n o s a z A k a ­ d é m i a ü l é s é n készített r í m j á t é k a i s : Nyakas, vasfejű székely a Bálint, Nem arra megy, merre Hunfalvy Pál

int.

A s o r o z a t o s n a g y f o k ú m e l l ő z é s a n n y i r a elkeserítette B á l i n t G á b o r t , h o g y 1879-ben m i n t e g y ö n k é n t e s száműzetést v á l l a l v a , k i v á n d o r o l t T ö r ö k o r s z á g b a . T ö r ­ h e t e t l e n a k a r a t e r ő r ő l és e g y é n i s é g r ő l t a n ú s k o d i k , h o g y hazájától t á v o l , h á n y a t o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is t o v á b b v é g e z t e n y e l v k u t a t á s a i t T ö r ö k o r s z á g b a n s o k f é l e f o g ­ l a l k o z á s t űzött. D a m a s z k u s z b a n adótisztként, B a g d a d b a n p e d i g a szultán p é n z ü g y i e l ő a d ó j a k é n t t ű n t fel. O n n a n a z athéni e g y e t e m r e h í v t á k m e g a r a b n y e l v t a n á r n a k . K é s ő b b á l l a m i t o l m á c s lett. T e l j e s í t e t t s z o l g á l a t o t B o s z n i á b a n é s L i b a n o n b a n is. K ö z e l m á s f é l é v t i z e d e s k ö z é p - k e l e t i t a r t ó z k o d á s a alatt m e g i s m e r t c s a k n e m m i n d e n n y e l v j á r á s t , m a j d hű barátai és p á r t f o g ó i — k ö z t ü k A r a n y J á n o s — k é r é s é r e és k ö z ­ b e n j á r á s á r a , visszatért h a z á j á b a . A n a g y v i l á g u t a z ó t , híres n y e l v t u d ó s t a l á n g o l ó h a ­ zaszeretet s z ü l ő f a l u j á b a , S z e n t k a t o l n á r a hívta, hisz itt a z e m l é k e k , r o k o n o k é s i s m e ­ rősök úgy várták, mint édesanya elveszett gyermekét. A szülőház e k k o r már másé v o l t , d e m e g l á t o g a t t a testvéreit, r o k o n a i t . L e g t ö b b i d ő r e h ú g a c s a l á d j á n á l , R o z á l i á ­ n á l szállt m e g , a k i S e r é n y L á s z l ó k o v á c s m e s t e r f e l e s é g e v o l t . G o n d j a i b a m e r ü l v e ki-kisétált a F e k e t e ü g y partjára, m i n t azt v a l a m i k o r g y e r m e k k o r á b a n tette. G y a k r a n f e l k e r e s t e s z ü l ő h á z a s z o m s z é d s á g á b a n i d ő s e b b barátját, D e m é n y G á b o r v i s s z a v o n u l ­ t a n élő értelmiségit, a k i n é l m e g h i t t b e s z é l g e t é s s e l töltötte idejét. U g y a n e b b e n az i d ő b e n r e n d e z t e sajtó a l á a z 1878-as é v i indiai útján g y ű j t ö t t n y e l v é s z e t i a n y a g á t . — M i n t h a m o s t is m a g a m előtt l á t n á m — m o n d j a a 95 é v e s K o c s i s István b á c s i — , a z út felőli h á z b a n s z o k t a k b e s z é l g e t n i . Ott ült a z asztal m e l l e t t a z a n a g y t u d ó s e m b e r . A z asztalon e l ő t t e v í z i p i p a v o l t . E s t é n k é n t m i n t kisinas é n v i t t e m h a z a k o c s i v a l S e r é n y L á s z l ó h á z á h o z . K a t o n á s a n l é p e t t l e a k o c s i r ó l , és m o s o l y o g v a n y o m o t t 20 k r a j c á r t a k e z e m b e . A h o g y ő érezte, h o g y a n é p g y e r m e k e , a n é p is testvérének, g y e r m e k é n e k tar­ totta. A f a l u ifjúsága az a k k o r fiatal H a m a r E n d r e t a n í t ó v e z e t é s é v e l n e m e g y s z e r l á t o g a t t a m e g S e r é n y L á s z l ó l a k á s á n , a h o l c s o d á l k o z v a h a l l g a t t á k a n a g y utazó n é p s z e r ű előadásait. S z á m t a l a n s z o r juttatta k i f e j e z é s r e azt a v é l e m é n y é t , h o g y a n é ­ p e k igazán a k k o r f o g j á k tisztelni e g y m á s t , ha k ö l c s ö n ö s e n i s m e r i k e g y m á s életét, é s k i c s e r é l h e t i k g o n d o l a t a i k a t . A k ö z s é g l a k ó i e k k o r láttak e l ő s z ö r g r a m o f o n t , B á l i n t G á b o r ismertette m e g v e l ü k . A z i d ő s e k m é g m a is b e s z é l n e k a r r ó l a régi „ b e s z é l ő g é p r ő l " . H o g y m e n n y i r e é r d e k e l t e őt is n é p e élete é s n y o m o r ú s á g a , a r r ó l a Székely Nemzet 1901. 193. s z á m a t a n ú s k o d i k . S z e n t k a t o l n a i t a r t ó z k o d á s a alatt f ö l d i j e i n e k , b a r á t a i n a k , p á r t f o g ó i n a k szeretete ö v e z t e . E z n é h a a sajtóban is k i f e j e z é s r e jutott, és a m e l l ő z ö t t n a g y n y e l v é s z m e g ­ b e c s ü l é s é r e hívta fel a f i g y e l m e t . T ö b b k ö r ü l m é n y ö s s z h a t á s á n a k k ö v e t k e z t é b e n a z a k k o r i m ű v e l ő d é s ü g y i miniszter a k o l o z s v á r i e g y e t e m e n tanszéket létesített s z á m á r a , és B á l i n t G á b o r t a turáni n y e l v e k e g y e t e m i t a n á r á v á n e v e z t e ki. A z a k k o r i s a j t ó ­ b a n o l v a s h a t ó : „ A z alatt az i d ő alatt, m í g B á l i n t G á b o r a k o l o z s v á r i e g y e t e m e n működött, olyan nyelvek voltak képviselve, melyek még külföldi egyetemek tan­ r e n d j é b e n is c s a k r é s z b e n találhatók. A n y e l v e k , m e l y e k e t e l ő a d o t t , a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : t ö r ö k , tatár, m o n g o l , m a n d z s u , k o r e a i , j a p á n és k a b a r d . A s z a k m á j a k ö r é b e e s ő n y e l v e k e n k í v ü l n e m c s a k a n a g y e u r ó p a i n y e l v e k e t , h a n e m a s z l á v n y e l v e t is

i s m e r t e . E g y i d ő b e n a finn n y e l v e t is ő adta e l ő . " K ü l f ö l d i n y e l v é s z k o n g r e s s z u s o k o n m i n t a keleti n y e l v e k v i l á g h í r ű s z a k t e k i n t é l y e e l ő a d á s a i v a l széles k ö r ű e l i s m e r é s t szerzett a k o l o z s v á r i e g y e t e m n e k , m e l y é r d e m e i é r t 1896-ban tiszteletbeli b ö l c s é s z ­ d o k t o r r á a v a t t a . R é s z t v e t t 1898-ban a R ó m á b a n , m a j d 1902-ben a H a m b u r g b a n tartott N e m z e t k ö z i Orientalista K o n g r e s s z u s o n is, a h o l feltűnt e l ő a d á s a i v a l . B á l i n t p r o f e s s z o r friss s z e l l e m e t v i t t a z e g y e t e m r e . F e l v e t e t t e hallgatói előtt a n e m z e t k ö z i n y e l v szükségességét, és l e g j o b b m e g o l d á s n a k az e s z p e r a n t ó n y e l v e t tartotta. L e l k e s hallgatói k é r é s é r e e s z p e r a n t ó n y e l v t a n t s o k s z o r o s í t o t t és e s z p e r a n t ó t a n f o l y a m o t indított. A h a l a d ó e s z m é k e t v a l l ó e g y e t e m i ifjúság B á l i n t p r o f e s s z o r m e l l é állott. Ezt tanúsítja a Kolozsvári Egyetemi Lapok 1897. o k t ó b e r 2-i s z á m á ­ b a n m e g j e l e n t k ö z l e m é n y : „ . . . a z e g y e t e m i ifjúság k ö r é b e n igen s o k a n e l h a t á r o z t á k , h o g y az e s z p e r a n t ó n y e l v e t elsajátítsák." H a s o n l ó k é p p e n m e l l é álltak p r o f e s s z o r t á r ­ sai is, F a b i n y i Farkas, K l u g L i p ó t , R i c h t e r A l a d á r , B o r b á s V i n c e , S z á d e c z k y G y u l a , A p á t h y István, v a l a m i n t Stein L a j o s , a z A k a d é m i a kültagja. I s m é t m e g i n d u l t a t á m a d á s B á l i n t G á b o r ellen. H ó b o r t o s n a k n e v e z i k , és o l y a n c i k k e k is m e g j e l e n n e k , a m e l y e k szerint k á r o s e s z m é k k e l m é t e l y e z i az ifjúságot. A n a i v hírlapi t á m a d á s o k a t k ö n n y e d l o g i k á n a l a p u l ó határozottsággal utasította v i s z sza: „ H ó b o r t o s az, a k i n e m hisz a z e m b e r i s é g h a l a d á s á b a n , s aki j o b b n a k látja az e m b e r i s é g e g y e s n e m z e t e i n e k kínai fallal v a l ó elkülönítését." E g y i k t a n í t v á n y a , B a r a b á s Á b e l írja m e g a z első m a g y a r — e s z p e r a n t ó n y e l v t a n t , szótárt és m o n d a t t a n t . E k ö n y v h ö z írt e l ő s z ó t B á l i n t G á b o r 1898-ban, m e l y b ő l a k ö v e t k e z ő k e t i d é z z ü k : „ R é s z e m r ő l , a k i n e k l e g a l á b b e g y tucat i d e g e n n y e l v b ő l n i n c s s z ü k s é g e m k ö z v e t í ­ tőre, l e l k e m b ő l ö r v e n d e n é k , ha az a n n y i i d ő v e s z t e s é g b e k e r ü l t 12 i d e g e n n y e l v helyett e g y l o g i k á n a l a p u l ó és é p p e n ezért k ö n n y e n m e g t a n u l h a t ó é s é s z b e n t a r t h a t ó nyelvvel kellene törődnöm." K o l o z s v á r t töltött é v e i h e z s z o r o s a n h o z z á t a r t o z o t t a k ö n y v e s b o l t o k látogatása, a m i e g y b e n sétát is j e l e n t e t t s z á m á r a . E z e k r ő l az u t a k r ó l e l m a r a d h a t a t l a n v o l t d r a p p színű e s e r n y ő j e , m e l y e t m i n d i g m a g á v a l h o r d o z o t t (ez az e s e r n y ő j ó á l l a p o t ­ ban Dobai Zoltánné B a k k Amáliánál van, melyet emlékként fényképeivel együtt őriz). B á l i n t G á b o r , e g y e t e m i tanár, v i l á g u t a z ó és híres n y e l v é s z T e m e s v á r t a P i f f l h á z b a n — a régi H u n y a d i út 14. s z á m alatt — , 1913-ban h u n y t el. A n a g y u t a z ó n a k halála után is v á n d o r o l n i a kellett. T é v e d é s b ő l k o p o r s ó j á t a v o n a t K é z d i v á s á r h e l y helyett M a r o s v á s á r h e l y r e vitte. Holtteste c s a k ezzel a k e r ü l ő v e l j u t o t t haza K é z d i vásárhelyre, ahol a református temetőben helyezték örök nyugalomra. Bár a t u d o ­ m á n y t s z o l g á l ó élete s o k b a n hasonlított K ő r ö s i C s o m a S á n d o r életéhez, k ö n n y e n f e l e d é s b e m e r ü l t . A z 1963-ban k i a d o t t M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n b a n , v a l a m i n t a z o n i s k o l á k é v k ö n y v e i b e n , a h o l tanult, e l f e l e j t e t t e k megemlékezni Bálint Gáborról. H a k o r a etnográfiai é s n y e l v é s z e t i k é r d é s e i b e n v é l e m é n y e m a n e m is állja m e g a helyét, t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k á j á n a k e r e d m é n y e i elvitathatatlan t é n y e k . S z e n t k a t o l n a , 1969. o k t ó b e r . Bakk

Pál

tanító 2. K i v o l t B u d a i J ó z s e f ? A Természettudományi Lexikon szűkszavú m e g e m l é k e ­ zése szerint „ f l ó r a k u t a t ó , p o m o l ó g u s . . . S z á m o s a l m a f a j t á t állított elő". B e n e d e k E l e k o l y a n e m b e r n e k ismerte, aki a h a l h a t a t l a n s á g n a k d o l g o z o t t , m e r t g y ü m ö l c s f á t ültetett. Á m m é g í g y s e m teljes a m e g h a t á r o z á s : K ő r ö s i C s o m á h o z h a s o n l ó , ö r ö k k é t e v é k e n y , n y u g t a l a n s z é k e l y tehetséget l á t u n k b e n n e , a k i n e k az e g y é n i é r v é n y e s ü ­ lés m á s o d l a g o s s z e m p o n t v o l t ; a m a g a e l é tűzött célt p e d i g élete u t o l s ó l e h e l e t é i g kitartóan tudta s z o l g á l n i . B e n e d e k E l e k életrajzi m ű v é b e n o l d a l a k a t szentelt B u d a i József c s o d á l a t o s é l e t é n e k . R o k o n l e l k e k v o l t a k : b e n n e e g y kissé ö n m a g á t szerette, p o n t o s a b b a n azt, a m i t ö n m a g á b a n a l e g j o b b n a k tartott — a k ö z n e k t e v é k e n y k e d ő , alkotó embert. A n n á l m e g l e p ő b b a Korunk 1969. s z e p t e m b e r i s z á m á n a k h i b a j e g y z é k é b e n e l ő ­ f o r d u l t t é v e d é s , a m e l y G y . S z a b ó G y u l á n a k e g y k o r á b b i , B u d a i Józsefre v o n a t k o z ó — h e l y t á l l ó — m e g j e g y z é s é t félreigazítja. Á m n e m a z első eset, a m i k o r azt t a p a s z ­ t a l o m , h o g y h o m á l y b a n t a p o g a t ó z u n k B u d a i József t e v é k e n y s é g é v e l k a p c s o l a t o s a n . N é h á n y é v e e g y k o l o z s v á r i p o m o l ó g u s k e r t j é b e n v e t t e m észre, h o g y e g é s z e n m á s fajtát j e l ö l t e k m e g „ B u d a i D o m o k o s " a l m a k é n t .

A Korunk B u d a i J ó z s e f e t t e s t v é r ö c c s é v e l , D o m o k o s s a l téveszti össze e g y s z e r ű e n azért, m e r t az ő n e v é t viseli B u d a i J ó z s e f l e g s i k e r ü l t e b b a l m a f a j t á j a ; az említett m á s i k eset p e d i g a r r ó l g y ő z ö t t m e g , h o g y azt m é g a s z a k e m b e r e k s e m i s m e r i k . Tanulságos tévedéseknek tartom, mert rádöbbent: Budai József öröksége körül mulasztás történt. M i v e l sem szakember, sem e l é g g é laikus n e m v a g y o k a pomológia t u d o m á n y á b a n , a B u d a i J ó z s e f előállította g y ü m ö l c s f a j t á k leírására n e m v á l l a l k o z h a t o m . D e , m i n t n e m p á r t a t l a n s z e m l é l ő d ő , ú g y is, m i n t a k i g y e r m e k f e j j e l s o k s z o r m e g j á r t a a z o k a t a kerteket és d o m b o l d a l a k a t , a h o l B u d a i J ó z s e f g y ü m ö l c s ö s í t e t t , s aki a b o d o s i a k t ó l s o k j ó t hallott róla, n é h á n y é s z r e v é t e l l e l s z e r e t n é m az i l l e t é k e ­ s e b b e k f i g y e l m é t ráterelni. E g y é b k é n t a Megyei Tükör Sepsiszentgyörgyön Kisg y ö r g y Zoltán tollából már közölt egy rövidke megemlékező cikket. A B u d a i D o m o k o s a l m a f a j t a — a b a t u l és a z a r a n y p á r m e n keresztezése — m a E r d ő v i d é k e g y i k n e v e z e t e s s é g e . Lassan, d e s z i v ó s a n t e r j e s z k e d i k , h ó d í t , m i n d e n h o l , a h o l a g y ö k é r z e t n e k a z a g y a g p a l á v a l , a k o r o n á n a k p e d i g a h ű v ö s k á r p á t i szelekkel k e l l m e g b i r k ó z n i u k . T u d t o m szerint S z é k e l y u d v a r h e l y k ö r n y é k é n is n a g y o b b ültet­ v é n y e k e n díszlik. A fa és a g y ü m ö l c s e j ó t u l a j d o n s á g a i n á l f o g v a m i n d e n e s e t r e ki­ é r d e m e l n é a s z a k e m b e r e k n a g y o b b f i g y e l m é t , a k á r c s a k e l ő á l l í t ó j a , B u d a i József. M é g áll az ősfa a falu e g y i k k e r t j é b e n , d a c o l k o r r a l é s időjárással, s i d e s t o v a m e m e n t ó j á v á v á l t a genius loci h a s z n o s t e v é k e n y s é g é n e k . A z u t ó b b i i d ő b e n t ö b b e n z a r á n d o k o l t a k e l a f á h o z , s c s o d á l t á k m e g s z a b á l y o s , h a t a l m a s termetét. E z m i n d e n ­ esetre j ó j e l , m u t a t v á n azt, h o g y a f e l e d é s r e h a j l a m o s u t ó k o r k e z d i ú j r a f e l f e d e z n i B u d a i Józsefet. 1851-ben született az e r d ő v i d é k i B o d o s f a l u b a n . I s k o l á i t ott, m a j d S z é k e l y u d ­ v a r h e l y e n v é g e z t e . U t á n a a b u d a p e s t i e g y e t e m e n t e r m é s z e t r a j z i d i p l o m á t szerzett. A kar első színjeles t a n u l ó j a v o l t , d e s o h a s e m v á l t m e g a háziszőttes ruhától. I d ő ­ s e b b b o d o s i a k m a is s o k szeretettel e m l é k e z n e k a szikár d i á k r a és tanárjelöltre, aki a s z ü n i d ő b e n senkitől e n g e d é l y t n e m k é r v e , a m u n k á j á r ó l s e n k i n e k s z á m o t n e m a d v a , n a p s z á m r a j á r t a a falusi k e r t e k e t : ültetett, oltott. C s e m e t e k e r t j e a k ö z é volt. M u n k á s s á g a n y o m á n régi, elavult, l e r o m l o t t g y ü m ö l c s ö s ö k ö l t ö t t e k új arcot. N e m ­ c s a k B o d o s b a n , h a n e m a s z o m s z é d o s k ö z s é g e k b e n is. A g y ü m ö l c s ö s ö k felújítása m o z g a l o m m á vált. A n é p ö s z t ö n ö s e n m e g é r e z t e b e n n e a n a g y e m b e r t , határtalanul tisztelte, s l e g a l á b b a k k o r a b i z a l o m m a l ö v e z t e . T e h e t s é g é r e s rátermettségére f e l f i g y e l t e k a s z a k e m b e r e k is, e l s ő s o r b a n v o l t tanárai, hiszen B u d a i J ó z s e f n e m c s a k m i n t g y a k o r l ó p o m o l ó g u s é s m é h é s z v o n t a m a ­ g á r a a f i g y e l m e t , d e k i e m e l k e d ő e l m é l e t i s z a k e m b e r k é n t is. D e a s z a k e m b e r és p o ­ litikus e g y v o l t , s u t ó b b i m é g a t e r e m t ő e m b e r a k a r a t e r e j é t is saját s z e k e r é b e fogta. K o n o k p o l i t i k a i e l v e i t — a T i s z a K á l m á n v e z e t t e k i e g y e z é s t t á m o g a t ó pártot é s k o r m á n y z a t o t n e m v o l t h a j l a n d ó s z o l g á l n i — m i n d e n e k fölé h e l y e z t e . E g y s z e r ű e n n e m v o l t h a j l a n d ó o l y a n i n t é z m é n y n é l s z o l g á l n i , a m e l y á l l a m i t á m o g a t á s t élvezett. I n k á b b n y a k á b a vette E r d é l y t , d e a h o l h o s s z a b b - r ö v i d e b b i d ő r e m e g t e l e p e d e t t , ott p e z s d ü l t az élet, és n e m h i á n y z o t t a H a b s b u r g - e l l e n e s politizálás s e m . Ezért az e g y i k s z o l n o k - d o b o k a i f a l u c s k á b ó l , B e n e d e k E l e k szerint, a „ d o b o k a i b a s á " - n a k keresztelt B á n f f y D e z s ő f ő i s p á n c s e n d ő r i kísérettel t o l o n c o l t a t t a haza s z ü l ő f a l u j á b a . M i n t e g y tíz é v i g v o l t i s m é t B o d o s s E r d ő v i d é k p o m o l ó g u s a és g e o l ó g u s a . E z ­ alatt t ö b b g y ü m ö l c s f a j t á t állított elő, s s z o r g a l o m m a l kutatta a v i d é k g e o l ó g i a i v i ­ s z o n y a i t is. U t á n a K o l o z s v á r o n , m a j d M i s k o l c o n t a n á r o s k o d o t t . Ott is halt m e g 1939-ben, ott p i h e n a m i s k o l c i t e m e t ő b e n . B o d o s p e d i g s o h a s e m v á r t a j o b b a n a z új B u d a i J ó z s e f e k e t . . . K o l o z s v á r , 1969. o k t ó b e r . Egyed Ákos történész

3. A k i k ismerték, szerették, hallották szavalni, s o h a n e m f e l e j t i k e l a szocialista m a g y a r e l ő a d ó m ű v é s z e t k i m a g a s l ó alakját, a „ v e r s m o n d ó d i á k " - o t , Brassai V i k t o r t , a k i v e l é p p e n 25 e s z t e n d e j e v é g z e t t a fasiszta ö n k é n y . N é h á n y k ö z v e t l e n s z e m é l y e s e m l é k felidézésével s a róla szóló adatok némi kiegészítésével szeretném feleleve­ níteni s u g á r z ó alakját a z o k előtt, a k i k n e m ismerhették. 1940 szilveszterét ü n n e p e l t ü k K o l o z s v á r o n . E g y elvtársi c s a l á d n á l g y ű l t ü n k össze, h o g y m o z g a l m i s z o k á s szerint b ú c s ú t v e g y ü n k a n e h é z e s e m é n y e k k e l terhes ó é v t ő l , s e l ő r e t e k i n t s ü n k a n y u g t a l a n í t ó j e l e k k e l k ö z e l e d ő új é v r e . N é g y h ó n a p

telt el a b é c s i d i k t á t u m óta, m i n d n y á j a n é r e z t ü k a z i d ő k , a t ö r t é n é s e k f e n y e g e t ő súlyát. Éjféltájt érkezett m e g Brassai V i k t o r ú j é v - k ö s z ö n t é s r e , v á r o s j á r ó v e r s m o n ­ d ó c s o p o r t j a kísérte. Ott, a k k o r c s a k ő szavalt, K e d v e n c k ö l t ő i n e k r e m e k m ű v e i t . Z e n g t e k a j k á n a s z a v a k , h a n g j á b ó l , m o z d u l a t a i b ó l m ű v é s z i l e n d ü l e t , m a g á v a l ra­ g a d ó erő áradt. F o r r a d a l m i m e g r á z k ó d t a t á s o k e l ő h í r n ö k é t l á t t u k b e n n e , azt, a k i r e mindenkor felfigyelnek az emberek.

A z 1941—42-es é v e k b e n a h o r t h y s t a r e n d s z e r f o k o z ó d ó n y o m á s a a l a t t is t o v á b b t e v é k e n y k e d e t t , a f o r r a d a l m á r m ű v é s z t ö r e t l e n hitével, b á t r a n , a k ö l t ő k s z a v á t s z e ­ gezte s z e m b e a f o k o z ó d ó t e r r o r , a h i t l e r i z m u s h á b o r ú s uszító p r o p a g a n d á j á v a l . A h a l a d ó pesti m ű v é s z e k f e l f i g y e l t e k rá, segítették, k ö r ü k b e v o n t á k . A d e ­ mokráciáért, a d o l g o z ó k szabadságáért, a reakció ellen harcot hirdető művészc S z é k h á z á b a n , a Z e n e a k a d é m i a t e r m é b e n . H a r c i t ü n t e t é s e k v o l t a k e z e k az e l ő a d ó estek, a m e l y e k e n n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g B u d a p e s t d o l g o z ó i , m u n k á s o k é s é r ­ t e l m i s é g i e k , a m a g y a r h a l a d ó m o z g a l m a k h í v e i , h o g y hitet t e g y e n e k a k ö l t ő k sza­ v á v a l hirdetett szabadságeszmék mellett. A szavalócsoport tagjainak n ö v e k v ő n é p ­ szerűsége k i h í v t a a r e a k c i ó intézkedéseit. A k c i ó i k a t betiltották, e l v á g t á k ú t j u k a t a széles t ö m e g e k h e z . Brassai V i k t o r r ó l s e m f e l e d k e z t e k m e g . R é g ó t a s z e m m e l tar­ tották m á r , eljött az i d e j e , h o g y e l h a l l g a t t a s s á k az e r d é l y i k o m m u n i s t a a g i t á t o r művészt. K a t o n a i m u n k a s z o l g á l a t r a m o z g ó s í t o t t á k 1943-ban, és e z z e l e l k e z d ő d ö t t é l e t ­ t ö r t é n e t é n e k t r a g i k u s szakasza. Í r ó i v i s s z a e m l é k e z é s e i b e n S z i l á g y i A n d r á s j e g y e z ­ te fel e n n e k az u t o l s ó f e j e z e t n e k m e g r e n d í t ő m o z z a n a t a i t , a s z e r é n y , f a n y a r m o ­ s o l y ú n é h a i „ v e r s m o n d ó d i á k " sorsát: „ E z e k a b ü n t e t ő - és m u n k á s s z á z a d o k a r r a s z o l g á l t a k , h o g y a p é k n e s ü s s ö n k e n y e r e t , a z órás n e j a v í t s o n ó r á t t ö b b é , a z o r v o s n e g y ó g y í t s o n , a m é r n ö k n e építsen házat, s a k ö l t ő a j k á n v é g k é p p f o g y j o n el a dal." Én m é g h o z z á t e n n é m : á l t a l á b a n a r r a s z o l g á l t a k , h o g y t í z e z r e k e t pusztítsa­ n a k el. E z é r t osztották b e e g y i l y e n a l a k u l a t b a Brassai V i k t o r t is. Ő a z o n b a n ott is m e g p r ó b á l t m e g m a r a d n i k ö l t ő n e k , e l ő a d ó m ű v é s z n e k , a z i r o d a l o m , a f o r r a d a l m i e s z m é k h i r d e t ő j é n e k . A m e r r e terelték, h u r c o l t á k ő k e t ú t t a l a n u t a k o n , m i n d i g k e ­ resett és talált a l k a l m a t , h o g y e l ű z z e sorstársai c s ü g g e d é s é t , k i h u n y ó é l e t k e d v ü k e t felrázza, l e l k e t ö n t s ö n b e l é j ü k a v e r s e k v a r á z s á v a l . V é g ü l is k i h u r c o l t á k ő k e t G a l í ­ c i á b a , és a z o n a tájon, a h o l é d e s a p j a esett el a z I. v i l á g h á b o r ú b a n , Sztaniszlau k ö ­ rül, 1944-ben e g y n y á r i n a p o n , 25 é v v e l ezelőtt h u n y t ki fiatal élete. Bukarest, 1969. s z e p t e m b e r Heves Ferenc közíró

Pontosabb méretek S z a b ó P á l E n d r e Távközlési műholdak c í m ű c i k k é b e n (Korunk, 1969. 7) f e l v á ­ zolja a műholdakkal történő távközlés szervezési formáit, gazdaságossági szempont­ j a i t és a v e l ü k k a p c s o l a t o s j o g i k é r d é s e k e t . E l ő n y ö s lett v o l n a r ö v i d e n a l e g f o n t o s a b b m é r e t e k b e m u t a t á s a . A z Echo-1, a m e l y e t 1960. augusztus 12-én b o c s á t o t t a k fel a z a m e r i k a i C a p e C a n a v e r a l - i ( m o s t K e n n e d y - i ) i n d í t ó á l l o m á s r ó l , m i n d ö s s z e 61 k g t ö m e g ű , 30 m á t m é r ő j ű , a l u m í n i u m ­ m a l b e g ő z ö l ö g t e t e t t r e n d k í v ü l v é k o n y m ű a n y a g g ö m b , m é g i s m i n d e n téren t e l j e ­ sítette a h o z z á fűzött r e m é n y e k e t . Biztosította A m e r i k a és E u r ó p a k ö z ö t t a r á d i ó ­ h u l l á m o k k a l t ö r t é n ő t á v k ö z l é s i k í s é r l e t e k végrehajtását. I n d í t á s a k o r é l e t t a r t a m á t a s z a k é r t ő k p á r hétre b e c s ü l t é k . A z E c h o — 1 ezzel szemben nyolc évig keringett a Föld körül. Élettartamának m á s o d i k felében már n e m v o l t alkalmas távközlési kísérletekre, m e r t a m i k r o m e t e o r o k a d d i g r a szitává l y u k a s z t g a t t á k . E s i k e r e k e n f e l ­ b u z d u l v a b o c s á t o t t á k f e l n é g y é v v e l k é s ő b b a h a s o n l ó felépítésű, 242 k g t ö m e g ű , 40 m á t m é r ő j ű Echo—2-t.

A c i k k b e n s z e r e p l ő a m e r i k a i T e l s t a r r a l u g y a n a b b a n az é v b e n f e l b o c s á t o t t Relayhold szintén f o n t o s s z e r e p e t játszott a t á v k ö z l é s b e n , erre a szerző n e m tért ki. A Relay—2-t h a s z n á l t á k f e l a z 1964. é v i téli o l i m p i a i j á t é k o k n a k E u r ó p á b ó l A m e r i k á b a való közvetítésére. Alkalmazták ezenkívül Japánból az é p p e n ekkor induló televíziós a d á s á t v é t e l é r e is. A b e v e z e t é s b e n e l ő f o r d u l e g y elírás. A szinkron holdak távolsága a Föld fel­ s z í n é t ő l k e r e k e n 36 000 k m , v a g y i s é p p e n 10 000 k m - r e l t ö b b , m i n t a c i k k b e n s z e r e p l ő távolság. V é g ü l a s z e r z ő h i v a t k o z i k M a r ţ i a n N i c i u e g y u g y a n c s a k „ a Korunk e számá­ b a n " m e g j e l e n t c i k k é r e . A szerző j ó h i s z e m ű e n ú g y v é l t e , h o g y ez a c i k k í r á s á v a l e g y i d ő b e n j e l e n i k m e g , d e — b i z o n y á r a szerkesztési o k o k b ó l — a k ö z l é s e l m a r a d t . E z é r t n e m találja a z o l v a s ó a h i v a t k o z o t t c i k k e t . S z a t m á r , 1969. o k t ó b e r Czimbalmos László tanár

Nem búcsúztak egyszerre két igazgatótól B l e y e r G y ö r g y Az ötvenéves Bauhaus c í m ű c i k k é t o l v a s v a (Korunk, 1969. 5), h i b á t f e d e z t e m fel. R e m é l e m , n e m n e h e z t e l n e k , a m i é r t e félreértésre v a g y i n k á b b értetlenségre o k o t a d ó h i b á t k ö z l ö m ö n ö k k e l . A 698. l a p h a r m a d i k b e k e z d é s é b e n a s z e r z ő ezt írja: „ A m ű v é s z e t i e l l e n t é ­ t e k k e l p á r h u z a m o s a n f e l l é p ő v i l á g n é z e t i e l l e n t é t e k G r o p i u s t arra késztetik, h o g y 1930. a u g u s z t u s 1-én igazgatói á l l á s á r ó l l e m o n d j o n , é s n é h á n y m e s t e r t á r s á v a l együtt a Bauhaust elhagyja. Dessau város vezetősége — megmagyarázhatatlan okból — a B a u h a u s új i g a z g a t ó j á v á é p p e n a k o m m u n i s t a H a n n e s M e y e r t (1881—1954), e g y n a ­ g y o n tehetséges építészt, a B a u h a u s építészeti o s z t á l y á n a k a d d i g i v e z e t ő j é t n e v e z i ki." N é h á n y sorral l e j j e b b a c i k k így folytatódik: „ M e y e r azonban csak r ö v i d ideig m a r a d a B a u h a u s élén, m e r t a dessau-i v á r o s v e z e t ő s é g m a r x i s t a oktatási m ó d szerei m i a t t 1930. a u g u s z t u s 1-én m e g f o s z t j a állásától." M i v e l n e m áll r e n d e l k e z é s e m r e e l e g e n d ő f o r r á s a n y a g , n e m tisztázhattam, m i k o r v á l t m e g G r o p i u s a B a u h a u s igazgatói állásától, é s m i k o r fosztották m e g u g y a n ­ ettől a tisztségtől H a n n e s M e y e r t ; a c i k k u g y a n i s m i n d G r o p i u s távozását, m i n d H a n n e s M e y e r eltávolítását u g y a n a r r a a n a p r a teszi, a m i szinte lehetetlen, h a c s a k H a n n e s M e y e r n e m n é h á n y ó r á n át igazgatta a B a u h a u s t . A c i k k t o v á b b i r é s z é b ő l k ö v e t k e z t e t e k arra, h o g y G r o p i u s v a l ó s z í n ű l e g m á r h a m a r a b b m e g v á l t a B a u h a u s t ó l . V é g e r e d m é n y b e n mikor távozott Gropius, Meyert? D o m b ó ( M a r o s m e g y e ) , 1969. o k t ó b e r .

(A

és

mikor

távolították

el

Hannes

Szabó

Sándor

SZERKESZTŐSÉG VÁLASZA:) A M ű v é s z e t i L e x i k o n (Akadémiai Kiadó. Budapest, 1966) „Bauhaus" és „Gropius, Walter" címszavai szerint Gropius 1919től 1926-ig a weimari Bauhaus igazgatója volt; ezt a szerepet 1928-ig még Dessau-ban is betöltötte. 1928-ban Gropius, majd több kiváló mester megvált a Bauhaustól, vezetője előbb Hannes Meyer, 1930-ban Mies van der Rohe lett. Hasonlóképpen közli az 1928-as lemondást a Dictionnaire de l'architecture m o d e r n e (Paris, 1964) és Jürgen Joedicke M o d e r n é p í t é s z e t t ö r t é n e t című sónknak, hogy az elírásra figyelmeztetett.

Szebb a páva Székelyudvarhelyi olvasónk, Csergő B á ­ lint ü g y é s z , l e v é l b e n f i g y e l m e z t e t B e n k ő M r a z e k B e r t a a Korunk 1969. 9. s z á m á ­ b a n (az 1423. l a p o n ) m e g j e l e n t r a j z á n a k értelmetlenségére. Fejtegetésével na­ gyobbrészt egyet kell értenünk, ugyanis t e c h n i k a i h i b a csúszott b e : a n y o m d a fordítva közölte a r a j z o t . . . Levélírónk j a v a s l a t á t , m é g ha tréfásan f o g a l m a z z a is m e g , m a g u n k é v á tesszük: „ A k é p e n a m ű v é s z ezután j e l ö l j e m e g a z észak—déli irányt, m i n t a z t a f ö l d a b r o s z o n s z o k t á k . Így a n y o m d á s z k ö n n y e b b e n b e t á j o l h a t n á magát." A m i v e l kevésbé értünk egyet, az az e r e d e t i k ö z l é s fordított nézetének, vagyis a h e l y e s e n „ b e t á j o l t " k é p n e k a bírálata. A l e v é l í r ó u g y a n i s í g y s e m tartja a r a j ­ zot természetesnek és közérthetőnek, s f e l s o r o l j a a p á v á k „testi hibáit". A r a j ­ zot m i n d e n e s e t r e újra k ö z ö l j ü k a h e l y e s fekvésben, s úgy gondoljuk, hogy a kel­ lemetlen hiba kiküszöbölése után „ s z e b b a p á v a . . . " A művésznek nem fényképe­ zés v o l t a c é l j a , d e a h á r o m pávafark j á t é k o s k o m b i n á c i ó j á v a l m ű v é s z i teljesít­ ményt tudott nyújtani, legalábbis egy s z ö v e g z á r ó klisé f u n k c i o n á l i s h a t á s á n a k erejéig. H a n e m is ezzel a k ü l ö n b e n e g y s z e r ű rajzzal, d e á l t a l á b a n m ű v é s z e i n k m o d e r n törekvéseivel kapcsolatban szívesen f o ­ gadjuk Csergő Bálint javaslatát: „Szeret­ n é m , ha i d ő n k é n t o l y a n í r á s o k a t is k ö z ö l ­ nének a Korunkban, amelyek az újabb

k é p z ő m ű v é s z e t i a l k o t á s o k é r t é s é r e és é l ­ v e z é s é r e t a n í t g a t n á n a k m i n k e t . " E d d i g is k ö z ö l t ü n k i l y e n írásokat, t ö b b e k között V e t r ó Artúr, Mohi Sándor, Szervátiusz T i b o r , G a z d a József, M u r á d i n J e n ő t o l ­ lából, de ez nyilvánvalóan nem volt elég. KORUNK

HELYREIGAZÍTÁS. Czimbalmos László A Venus-kutatás eredményei című cikkében (Korunk, 1969. 10) az 1468. lapon Adams és Dunham színképi vizsgálatai­ nak dátuma helyesen 1932; az 1474. lapon közölt táblázat utolsó sorában a Venus—6 felbocsátási ideje helyesen 1969. I. 10. és a repülési idő helyesen 126 n a p ; az 1475. lapon említett szovjet professzor neve helyesen K u z m i n . A Benedek Zoltán T a s n á d t ó l Ú j - G u i n e á i g című cikkében (Korunk, 1969. 11) említett régészeti állást Fenichel Sá­ muel a b u k a r e s t i múzeumban töltötte be.

întreprinderea Poligrafică Cluj 3253—1969

42101

Sumar Lupán Ernő: P e r s p e c t i v e l e d e z v o l ­ tării statului nostru socialist 1759 L. Martinov, 1. Ievtusenko, A. Vosnesenski: Versuri 1764 Lázár József: E r o s — î n l u m i n a şti­ inţei 1768 Harsányi István: S e m n i f i c a ţ i a s e ­ xualităţii 1769 Zörgő Benjámin: Despre dragoste — în l i m b a j p s i h o l o g i c 1776 Victor Săhleanu: Problemele antropologice ale monogamiei 1785 Szűcs Kálmán: Refulare sexuală şi tulburări n e u r o l o g i c e 1790 Roth Endre: S e x u a l i t a t e şi s o c i o ­ logie Módy Jenő: V i i t o r u l b i o l o g i c al omului Lászlóffy Aladár, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Palocsay Zsig­ mond, Bertolt Brecht: Versuri Szántó Tibor: J o c , strategie, e c o ­ nomie

VIAŢA

INTERNAŢIONALA

Balázs Sándor:

Viaţa internaţională

şi filozofia Junger Ervin:

D a r m s t a d t , 1969

1847 1854

TINERET — EDUCAŢIE Vonház József: P r o b l e m e l e e d u c a ­ ţiei noastre t e h n i c e 1860 ISTORIE VIE László Attila: S c r i s o a r e a lui V a s i l e P â r v a n la m o a r t e a lui László Ferenc 1864

1795 1799

1806

REVISTA ŞTIINŢIFICA G á l l Ernő: M o n o l o g sau d i a l o g 1866 Gábor Dénes: Actualitatea darwinismului 1870

Jancsó Elemér: O p e r a lui B e n e ­ dek Marcell 1873 Incze János: L u m i n a rembrandtSzéles Klára: C o n c l u z i i l e unui s i m ­ iană 1819 p o z i o n d e analiză p o e t i c ă 1876 Harold Macmillan: Memorii 1821 1812

LITERATURA — ARTA OGLINDA Hermann Gusztáv: din O d o r h e i

Viaţa

NOTE

Szilágyi Júlia: F e m e i în literatură ( O p e r ă şi viaţă) 1880 artistică Herédi Gusztáv: Suspină brazii 1834 ( R ă s p u n s lui Pusztai J á n o s ) 1884 POŞTA REDACŢIEI

Balogh Edgár: Potoleşte-te, i n i m ă ! 1842 Bakk Pál, Egyei Á k o s , Heves Fe­ Bodor Pál: I m a g i n a ţ i a b i n e l u i şi a renc, Czimbalmos László, Szabó răului 1844 Sándor 1900 CRONICA, BIBLIOTECA, REVISTA REVISTELOR