E SZÁM MUNKATÁRSAI. Maliţa, Mircea ARAD. Kocsik József BARÓT. Kisgyörgy Zoltán KOLOZSVÁR

E SZÁM MUNKATÁRSAI

BUKAREST

Maliţa, Mircea ARAD Kocsik József BARÓT Kisgyörgy Zoltán KOLOZSVÁR Bajor Andor Bakó Béla Balogh Edgár Bálint Tibor Bodor András Demeter János Farkas László Gáll Ernő Gáll Erzsébet Gáll János Kallós Miklós Kántor Lajos Király László Kohn Hillel Páskándi Géza Ritoók János Ifj. Szabd T. Attila Tóth Sándor NAGYVÁRAD Bölöni Sándor SZATMÁR Zirkuli Péter KÜLFÖLDI

SZERZŐK

Blank, Szemjon Huchel, Peter Lenz, Siegfried Lifton, Robert Jay Moric, Junna Rózewicz, Tadeusz Sheehan, Neil Szent-Györgyi Albert Sinberg, David Vinokurov, Jevgenyij Voznyeszenszkij, Andrej

Alekszandra Robert „Rekviem"

Bill: Illusztráció Rozsgyesztvenszkij című poémájához

SARKIGAZSÁGUNK A BÉKE

A régi Korunk háborúellenes, békebarát figyelem-Össz­ pontosítását ismételjük meg és idézzük, hivatkozva Fábry Zoltán szép szavára: „A béke: mérték! A béke, mely a leg­ főbb és legméltóbb emberi gond." Kereken harminc éve múlt, hogy a mi földünk és népünk is belezuhant a világháborúba, illik tehát az alkalom emlékanyagából kiindulva figyelmez­ tetni a béke „igazára", szemben minden olyan bűnnel, vagy akár csak cinikus nemtörődömséggel, mely a békeharc ügyét nem iktatja mindennapjaink égető feladatai közé. A békeharc időszerűségéhez ma hozzátartozik három meggondolandó, fontos tétel: az a tény, hogy háborúk vannak; az egész emberiség pusztulásának végveszélye; és biztató mozzanatként az is, hogy a béke védelme ma már nemcsak az írók, gondolkodók erkölcsi problémája, kétségbeesett tö­ megek tiltakozása, hanem szocialista világpolitika. A tomboló háború Délkelet-Ázsiában és a Közel-Kelet el nem múlt háborús konfliktusa — az imperialista agressziók, az annexiók embertelensége — fokozott éberségre int: a „he­ lyi háborúk" világkatasztrófa tűzfészkeivé válhatnak. És ezt ma már mindenki tudja. Éppen ezért a szervezett békeharc­ nak, a tudatos kiállásnak háború és imperializmus ellen le­ hetséges szövetségese az egész emberiség.

A célszerű és határozott békemozgalom élén a szocialista világ halad, s a szocialista országok egységének következetes szószólójaként hazánk a világbéke egyik szilárd támaszpontja. Frontközelben, az amerikai betörés ellen védekező vietnami nép földjén mondta ki újra krédónkat a minap Nicolae Ceauşescu elvtárs, leszögezvén a hanoi Ba Dingh téren: „Mindaddig, míg létezik az imperializmus, fennáll az újabb agressziók, egy újabb világháború veszélye is. Ezért a népek­ nek állandóan fokozniuk kell éberségüket, egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az imperializmus elleni harcban. Az imperia­ listák kudarcai itt, Vietnamban, valamint a világ más térsé­ geiben erőteljesen bizonyítják, letűntek azok az idők, amikor kényük-kedvük szerint keresztülhajthatták politikájukat; a népek ma mindenütt egyre határozottabban visszavágnak az imperializmusnak." Világos, leszűrt fogalmazásban tárul a világ elé Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájának béke-értelme, béke­ gondja. „Meggyőződésünk — hirdeti pártunk főtitkára a viet­ nami beszédben —, hogy a szocializmus és a haladás összes erői, az összes antiimperialista erők szoros összefogásával meg lehet hiúsítani az imperializmus agresszív terveit, hogy az emberiség érvényt szerezhet annak az akaratának, hogy a béke és együttműködés légkörében éljen és fejlődjék." Kül­ politikánk sarkigazsága éppen ezért a béke erősítésében: nor­ mális államközi kapcsolatok kiépítése a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a bel­ ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök nyúj­ tása alapján, kizárva az erőszakpolitika bárminő formáját. Amit magunknak kívánunk, kívánjuk mindenkinek. Elsősorban a háború sújtotta Délkelet-Ázsia és Közel-Kelet népeinek. Kívánunk szabadságot és békét a hódító törekvések, az agresszió és annexió kihívásai, a faji megkülönböztetés és gyűlölet, a népirtás helyett. Sok szép és nagy feladat vár mindnyájunkra a Föld kerekén, de a békénél nagyobb em­ beri gond ma nincsen. KORUNK

1971. június

XXX. évfolyam 6. szám

KORUNK havi szemle

BAJOR ANDOR BODOR A N D R Á S ROTTERDAMI ERASMUS DEMETER JÁNOS SZENT-GYÖRGYI ALBERT P Á S K Á N D I GÉZA MIRCEA MALIŢA KALLÓS MIKLÓS IFJ. SZABÓ T. A T T I L A ANDREJ VOZNYESZENSZKIJ JEVGENYIJ VINOKUROV

J U N N A MORIC TADEUSZ RÓZEWICZ PETER HUCHEL GÁLL JÁNOS SZEMJON B L A N K D A V I D SINBERG SIEGFRIED LENZ GÁLL ERNŐ F. L. ROBERT JAY LIFTON NEIL SHEEHAN

Thészeusz idézése A béke kérdése Homérosztól Erasmusig Querela Pacis Hugo Grotius Nehézségeim az atommal Fenyegetettség és ihletforrás Diplomácia, tárgyaláselmélet (Farkas László fordítása) Hadseregszociológia Támadókedv és segítség A tó hívása (Király László versfordítása) Mikor a náci h a d i g é p e z e t . . . (Bölöni Sán­ dor versfordítása); Orenburgi öregaszszonyok, Az arc túlsó oldalán (Király László versfordításai) Tetszel nekem, zöldposztós biliárd (Bölöni Sándor versfordítása) Megmenekülés Zsoltár (Ritoók János versfordításai) A szovjet nép honvédő háborúja Az élet ütőere (Összeállította és fordította Gáll Erzsébet) Élettan (regényrészlet, Ritoók János for­ dítása) A bűn és a felelősség dimenziói A kegyetlenség visszaszáll Szembenézni, túllépni A vesztesek bűne

827 830 841 848 855 860 862 869 876 879

880 882 882 883 884 894 902 917 923 924 930

JEGYZETEK * BALOGH BÁLINT *

* * EDGAR TIBOR * *

Lukács György halálára Béke és h u m á n u m oszthatatlan Ki tud róluk? Victor Cheresteşiu emlékére

938 939 941 943

NEMZETKÖZI ÉLET *

*

*

Az

erőszak

tos

kirekesztése.

László

1945—1970

(Lan­

összeállítása)

945

ÉLŐ TÖRTÉNELEM KOHN

HILLEL

Emlékezés

egy

háborúellenes

kongresz-

szusra

952

IFJÚSÁG — NEVELÉS BAKÓ

BÉLA

Pedagógiai giai

tudományművelés

—

pedagó­

köztudat

956

SZEMLE KÁNTOR LAJOS SZOVÁTI ENDRE ZIRKULI

PÉTER

RITOÓK

JÁNOS

Utunk,

útjaink

A

béke

A

hetvenéves

Új

(Kövek)

eszméje

román

az

Németh

„nouveau

962

ókorban

965

967

Lászlóról

roman"

970

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

KOCSIK JÓZSEF KISGYÖRGY ZOLTÁN Hol volta TÓTHSÁNDOR TÉKA,

Néhány LÁTÓHATÁR,

A KORUNK

Baász

Imre,

adat Gaál

Gábor életrajzából

HÍREI

Műmellékleten Kopacz Mária grafikái Bencsik János, Csohány Kálmán, Gedeon Zoltán Finta Edit, iff. Hans Holbein festményei, Fodor György fémdomborítása

Gépelt

kéziratokat

Kéziratokat n e m

grafikái,

kérünk

őrzünk

meg

K O R U N K ALAPÍTOTTA D i e n e s László (1926), SZERKESZTETTE G a á l G á b o r

(1929-1940)

S z e r k e s z t ő s é g : Kolozsvár, S z a b a d s á g tér 4 - 5 . Telefon 1 14 68, 1 38 05 P o s t a c í m : Cluj, C ă s u ţ a p o ş t a l ă 65, R e p u b l i c a S o c i a l i s t ă

România

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG : B a l o g h Edgár ( f ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s ) , Gáll Ernő (főszerkesztő), G á l l J á n o s , Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, S z a b ó S á n d o r . Bukaresti s z e r k e s z t ő : Aszódy J á n o s , B-dul Hristo Botev 26. T e l e f o n : 56 0 9 2 2 .

THÉSZEUSZ

IDÉZÉSE

Az emberiség eddig mindég békésen együttélt a háborúval. Di­ csőséges volt a hajdani, szent az elkövetkező. Csak a meglévő kibír­ hatatlan, pogány emberáldozat. Így előfordulhatott, hogy egyazon időben olvasták Aeneas hősi tetteit, amikor éppen Várad végső romlását leírták, és Bécs megvé­ telét tervezték. A megdicsőült hősök égi nektárt ittak, az eljövendő hősök ara­ nyat csörgettek tarsolyukban, amíg a jelen hősök rendszerint sorban álltak lóhúsért. Ha volt. A hagyományos ész nem volt képes a hősök azonosítására. Ki­ váló tanárom lelkesen beszélt a Trójai háborúról. De békésebb napo­ kon, karácsony vagy húsvét előtt Przemysl védelméről mesélt: ez volt ifjúságának — talán egész megszürkült életének — örökké elő­ kívánkozó élménye. Valószínűleg azért kezdett mindég belé, mert so­ hase tudta elmondani. Csak a lótetemből főzött utolsó vacsora júdási ihletésű képéig jutott el. Ilyenkor mindég csengettek, és ő megzavarodott pillantással indult kifelé, mint hajdan a hadifog­ ságba. Károly bácsiban senki — ő maga sem — gyanította Hektor jellemét és sorsát. A valóságos vár képe idegen volt, számunkra tör­ ténelmen kívüli. Lényegében egy pokolbeli kondérhoz hasonlított, körülötte és benne rongyos katonákkal, akikre már csak lókoponyák figyelnek, résztvevően és párologva. Utóbb többször eltöprengtem, mivé alakult volna az elbeszélés, ha nem csengetnek. Bár a kérdés történelmietlen — mert hiszen min­ dég csengettek —, megpróbáltam felelni reá. Nem alakult volna semmivé. Nem volt tovább. És ha nincs to­ vább, akkor hirtelen mindég megszólal a csengő. Az ember ugyanis ehhez megszüli — bizonyára rettentő kínok között — a maga pedel­ lusait. Akik a világ számtalan szerény őrhelyén — egymásra nem is gondolva — pusztán a pontos időt figyelve — megszólaltatják serény ezüsthangú csengettyűiket vagy nehézkes bádog kolompjaikat, és még azt a tényt is mellékesnek tekinthetik, hogy a csengő történe­ tesen vészcsengő. A pontos idő eme felelős hangszerének kezelése ugyanis nem riadalom keltésére szolgál, se ünnepi ceremóniára. Csak egyszerű, hétköznapi, már-már gépies kötelesség. De éppen ezért elmulaszthatatlan. Hiszek a szolgálatos altisztek világszolidaritásában. Ez a hit talán meglepő és egyedi, de az időnk tele van ennél sokkal kevésbé indokolt hitekkel. Vannak, akik a tőkésvilág fogyasz­ tásának állandó növekedésében ismerik föl a békés utat, mások a bolygók meghódításában látják a Föld kérdéseinek megoldását. Na­ ponta olvashatunk cikkeket arról, hogy a mindenségben vannak ér­ telmes lények, akikkel nagyon hasznos lesz fölvenni a kapcsolatot,

esetleg a matematika segítségével. Az én hitem merészebb: a Földön is vannak értelmes lények, és velük nem kell fölvenni a kapcsolatot a matematika segítségével. Mert matematikai hegyibeszédünk előtt is hasonlóképpen gondolkodnak a világról és a benne rejlő lehetősé­ gekről. Hiszem, hogy az emberek nagy tömegei egyformán ítélik meg a városok romjait, a pusztítás értelmét. Hiszem, hogy országos rémlá­ tásokban ők sem ismernek se az emberi valóságra, se képzeletük természetére. Hiszem, hogy ők is hisznek a csengőt rázó altisztek vi­ lágszolidaritásában. Hitem — illetve hitünk — kétségtelenül szem­ ben áll az évezredek tapasztalataival. A Piatra Neamţ-i múzeum bar­ bár és gyönyörű égetett cserepeit hamuréteg alatt találták, a föld mélyében. Az ismeretlen háború pusztítását, kialudt üszkét a humusz békésen eltemette. Talpunk alatt a mélységben római fegyverek pi­ hennek, téglából kirakott utak mellett, melyen támadó és védő légiók vonultak. Mi, magyarok büszkeséggel szemléljük őseink keletiesen megmunkált kardjait, és mi, kelet-európaiak elégtételt érzünk, ha oszmán hódítók pénzeit — megzöldült kurusokat — dob ki magából a föld. A felszín síkjai, szelíd dombjai háborúkat takarnak, minden­ kori békénk, régi kastélyaink, új otthonaink erre a felületre épültek. A béke hívei és hajdani háborúk gyermekei vagyunk. Körülöt­ tünk és bennünk seregek pihennek, még a közönyös égen is a hadak útja ködlik föl tiszta éjszakákon. Birodalmak és nemzetek vérben születtek és vérben tűntek el, világunk minden országát háborúk formálták. Amióta a történelemről tudok, a fegyverek egy órát sem pihen­ tek: úgy látszik, csak a föld mélyében találnak nyugalmat. A világháború befejeződött — sajátságosan nem békekötéssel, hanem fegyverszünettel —, de utána helyi háborúk lobbantak föl, melyek hol összehúzódnak, hol kiterjednek, hódító politikai csopor­ tok, agresszív uralkodó osztályok véres kedve szerint. A világ ebben a különös békében többet költ fegyverkezésre, mint az oktatásra, egészségügyre és az éhínség leküzdésére együtt­ véve. Katonai megfigyelőhellyé lett az Északi-sark, a megszállott ku­ tatók hajdani célpontja. Az atomenergia gyors fölhasználását tábor­ nokok szorgalmazták. Elsőként az amerikai hadügyminisztérium lett a fizika legnagyobb pártfogója, lévén, hogy az elvontnak tűnő tudo­ mány bombagyártással igazolta hasznosságát az emberiség előtt. A Holdra szálló űrhajó őse Londont rombolta, mint a megtorló fegyver zseniális tervezője — az akkori lehetőségek szerint — előbb úgy szerkesztette csodálatos röppentyűit, hogy háztömbök mélyén találjanak parkolóhelyet. Még az antibiotikum meglévő fölfedezéséről is katonák fújták le a feledés porát, hogy a gyógyszer a küzdők hasznára legyen. Az első fejlett számítógép az atomrobbanás matematikai kér­ déseivel foglalkozott, kutató orvosok a pestis-járvány előidézésének feltételeit vizsgálták, állatpszichológusok avval kísérleteztek, hogy hogyan lehet a robbanószert kutyákkal az ellenség lövészárkába jut-

tatni. Ezek a tények — melyek egykor a tudományos fölfedezések mellékkörülményeivé változnak — próbára tehetik az emberek hitét. Tudnivaló, hogy az elnyomó osztályok fegyverrel érvényesítet­ ték politikájukat, ha nem érvényesíthették békés eszközökkel. És fegyvereik mellé megteremtették a fegyverek igazolását is. Volt háború az ópiumért és a Megváltó sírjáért, világbirodalmak egye­ sítéséért és szétválásáért. Háborúztak nemzeti büszkeségből és nem­ zeti gyávaságból, élettérért, a császárért, a tea vámmentességéért. Folyt háború azért, hogy egy ország lakói szentáldozáskor ne igya­ nak bort és azért, mert akik a hívek boráldozatát ellenezték, igényel­ ték az Isten által nekik adományozott bortermő vidéket. Volt boszszuló háború és bosszút idéző háború, volt háború a jogos örökösö­ désért, a paráznaság ellen, Európa szellemének védelméért és a fut­ ballért. Ugyanaz a társadalom szüli a háborút, amely a különös érveket. De a világ igaz szellemei — költők és bölcselők — örökké fog­ lalkoztak az örök béke tervével, amelyhez vagy lázas révületben ju­ tottak, vagy szigorú, katonásan fegyelmezett logikai úton. Ők próbálták becsukni Janus templomának kapuit, a zárba nem illő aranykulccsal. Velük együtt az igazságos béke álmát a nép is őrizte. Ha más­ hol nem, saját házában vagy szívében. Előtte nyilvánvaló volt, hová züllöttek és rongyolódtak a csodálatos eposzok hősei. Látták a mo­ dern Odüsszeuszt, aki egy zongorával tért vissza Kijevből, ismerték a polgári Akhilleuszt, aki a kommunizmus ellen rázta lándzsáját, majd harcból megszökött állítólagos saroklövéssel. Kétségtelen, hogy szaporodnak a nukleáris bombatartalékok. De az emberiség erkölcsi tartalékjai is szaporodnak. Ezért kényszerül tárgyalóasztalhoz ülni a támadó. Akik a fegy­ verkezés ütemét diktálják, nem tudják nyíltan elkerülni a leszerelési konferenciát. Mert az, amit a belső háború idején a nagy angol költő mondott, ma az egész földre igaz. Ez M ú z s á k b e r k e , r á l á n d z s á t n e rázz, N a g y S á n d o r is kegyes volt e g y k o r o n P i n d a r k e r t j é h e z , s ép m a r a d t a ház.

Az elszabadult képzelet — ellentétképpen — felvázolhatná a modern háború rémlátását, amikor az emberiség maradék része gyűj­ töget vagy a nyomor párolgó üstjét üli körül. De nincs tovább. A gondolat szála, a logika fonala itt elfogyott. Ami azt jelenti, hogy a labirintus legmélyében vagyunk. Szemtől szemben a népeket evő Minotaurusszal. Hatalmas erejű a szörnyeteg, de ne feledjük, hogy minden ere­ jét emberek erejétől kapta. Nem erősebb, mint a népek, akiket föl­ falni készül, gyengébb a forradalmi tudománynál, az emberi értelem­ nél. Mert már végképp értelmetlen. Tőle a fonál csak a napfény felé vezethet. Ahol Thészeuszt Ariadne várja, az örökké kék ég alatt. Bajor Andor

BODOR ANDRÁS

A BÉKE KÉRDÉSE HOMÉROSZTÓL ERASMUSIG Az í r o t t t ö r t é n e l e m k e z d e t e óta, vagyis m i n t e g y kétszáz n e m z e d é k k ö z ü l orszá­ g o n k é n t is alig a k a d t egy-kettő, v i l á g v i s z o n y l a t b a n egy sem, a m e l y n e s z e n v e d t e v o l n a el a h á b o r ú m e g p r ó b á l t a t á s a i t . I n n e n e r e d az az elméleti s í k r a e m e l t k ö v e t ­ keztetés, h o g y az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é b e n a h á b o r ú , és n e m a b é k e u r a l k o d i k . Ezt v a l l j á k a h a d v e z é r e k , a k i k n é l a z o n b a n ez t e r m é s z e t e s , m e r t k e n y e r ü k a h á b o r ú , d e a filozófusok, költők, írók és a t u d ó s o k is, sőt egyesek a h á b o r ú t az e m b e r i s é g k a ­ t a r z i s á n a k , t i s z t í t ó t ü z é n e k t e k i n t i k , v a g y é p p e n , m i n t p é l d á u l S o m b a r t , az e m b e r i t a l á l é k o n y s á g gyorsító f o l y a m a t á n a k , a felfedezések, a t a l á l m á n y o k s e r k e n t ő j é n e k . A k a t o n á k m i n d e n k o r i v é l e m é n y é t fejezik k i H e l m u t v o n M o l t k e s z a v a i : „Az ö r ö k b é k e csak á b r á n d , méghozzá t á v o l r ó l s e m v a l a m i g y ö n y ö r ű , ezzel s z e m b e n a h á b o r ú n é l ­ k ü l ö z h e t e t l e n l á n c s z e m az i s t e n a l k o t t a v i l á g r e n d b e n . A h á b o r ú kifejleszti az e m ­ b e r e k l e g n e m e s e b b t u l a j d o n s á g a i t , a m e l y e k n é l k ü l e l c s e n e v é s z e s e d n é n e k és m e d d ő k m a r a d n á n a k ; ezek: a b á t o r s á g , ö n m e g t a g a d á s , kötelességteljesítés, önfeláldozási kész­ ség; a h á b o r ú m e g p r ó b á l t a t á s a i m e g ő r z i k és m e g e d z i k az e m b e r e k képességeit egész jövőjük számára." Hegel, a filozófus is h a s o n l ó v é l e m é n y t h a n g o z t a t . S z e r i n t e a h á b o r ú a t á r s a ­ d a l o m ösztönző, e l ő r e h a j t ó ereje. „ . . . A h o g y a n a szelek m o z g á s a n e m engedi, hogy a t ó vize elposványosodjék, a m i f e l t é t l e n ü l m e g t ö r t é n n e t a r t ó s szélcsend esetén, u g y a n ú g y a h á b o r ú is m e g ó v j a a n é p e k e t a p o s h a d á s t ó l , a m i f e l t é t l e n ü l b e k ö v e t k e z ­ n é k a t a r t ó s , h á t m é g az örök b é k e n y o m á b a n ! " S o k a n a h á b o r ú t m é g m a is o l y a n k o r b á c s n a k t e k i n t i k , a m e l y n e m h a g y j a , hogy az ország v a l a m i á l o m i t t a s á l l a p o t b a hulljon. Mégis egyre n ö v e k s z i k a z o k n a k a száma, a k i k a k ö z e l m ú l t n a g y világégéseiből t a n u l v a , cselekvően k ü z d e n e k egy ú j a b b v i l á g k a t a s z t r ó f a b e k ö v e t k e z é s e ellen. A b é k e m a v i l á g m o z g a l o m , m i n d e n or­ s z á g b a n v a n n a k „ h a r c o s " hívei, olyanok, a k i k n e m c s a k „pacifizmusra és a b é k e el­ v o n t h i r d e t é s é r e " k é p e s e k , h a n e m a r r a is, hogy szükség esetén k i r a g a d j á k a fegy­ v e r t az agresszorok kezéből. A m a r x i z m u s elítéli a h á b o r ú védelmezését, d e — m i n t i s m e r e t e s — a m i k o r a b é k e m e l l e t t foglal állást, az e l v o n t pacifizmus ellen is k ü z d , a m e l y csak felbátorítja a h ó d í t ó k a t ; és a m a r x i s t á k k ü l ö n b s é g e t t e s z n e k igazságos és i g a z s á g t a l a n h á b o r ú k között. B e m u t a t j u k , m i volt az e m b e r i s é g felfogása a b é k e k é r d é s é b e n az o s z t á l y t á r ­ s a d a l o m első k é t p e r i ó d u s á b a n : az ókor és a k ö z é p k o r idején. A BÉKE A Z ÓKORI KELETI Minél n a g y o b b a k v o l t a k a h á b o r ú pusztításai, A b é k e dicsőítése k i h á m o z h a t ó az ó e g y i p t o m i ősi egyiptomi u t ó p i á k b ó l , a m e l y e k először r a j z o l j á k h á b o r ú t n e m ismerő, a fizikai m u n k a d i c s é r e t é t ős

NÉPEKNÉL

a n n á l erősebb volt a b é k e v á g y . hieroglifikus feljegyzésekből, az m e g az o s z t á l y t a l a n , h e n y é l é s t és az egyenlőséget h i r d e t ő t á r s a d a l -

»

mat. Ez cseng ki a mezopotámiai sumér, babiloni, asszír agyagtáblák himnuszaiból, a Gilgames-eposz borongós soraiból. Az utána való vágyakozás kicsendül az i.e. első évezred kezdetéről származó k í n a i Dalok könyvéből, áldásait kifejti a régi mester, Lao-ce, eredményeiről beszél a nagy kínai történész, Szema-Cieh. Dicsőí­ tését megtaláljuk az indiaiak szent iratai­ ban, a védákban, és hősi eposzaikban, a Mahabharátában és a Ramayanában; még­ is a róla alkotott felfogás gazdagodását leginkább a klasszikus ókorban, a görög és a római történetben kísérhetjük nyomon.

A HÁBORÚBÓL ÉLNEK — BELLO VIVITUR Az első görög irodalmi alkotások, a homéroszi eposzok, az Iliász és az Odüszszeia, az osztálytársadalom küszöbére el­ jutó görög törzsek erőtől duzzadó, viharos tavaszát, az ún. katonai demokrácia korát mutatják be. Ez a korszak az, amikor a társadalom legfőbb tevékenysége a hábo­ rú, elismert erényei a vitézség, bátorság és a küzdeni akarás. A háborús magatar­ tást a kölcsönös bosszú irányítja, mely vérért vért, életért életet kíván. A háború célja: a meggazdagodás, a zsákmány és a rabszolga. A hadviselés vastörvényei még Gemma Augustea — nem engedik felszínre törni a békevá­ a Pax augustea szimbóluma gyat, a kompromisszumos elintézést. A megbékélés lehetetlen. Hektórban egy pillanatra felmerül a gondolat, hogy leteszi köldökkel-domború pajzsát, falhoz támasztja erős sisakját és dárdáját s felajánl mindent a görögöknek, megosztja velük Trója minden kincsét a béke ellenében: és odaígérném Helenét s vele mindama kincsét, mit csak Alexandrosz hordott el a görbe hajókon Trója felé, hisz a civódásnak kezdete ez volt. Átraidáknak adom, hordják el, s minden ákhájnak más-más kincset adok, valamit csak rejt ez a város: és meg is esketnénk rá minden trójai vént, hogy nem rejt el semmit, de elosztunk kétfele minden kincset, amit csak e hőnszeretett város fala őriz. (Devecseri G á b o r fordítása) De hiába minden jószándék, Akhilleusz n e m alkuszik, és Hektór joggal tart attól, hogy egyszerűen megöli, ha fegyvertelenül megy elébe. A meg n e m alkuvás, a hősiességgé magasztosított kegyetlenség, a kard döntő bíráskodása végigvonul az egész homéroszi korszakon. Ha a költő olykor-olykor be is

mutatja a béke áldásait, a rengő, aranyló búzamezőket, a családi élet idillikus han­ gulatát, ezzel még csak jobban kidomborítja a kor háborús kegyetlenségét. Hogy a homéroszi kép n e m túlzó, igazolja a néhány évszázaddal később élt Thuküdidész: „Mert (valamikor) — írja e korszakról — egész Hellászban mindenki fegyvert hor­ dott magával, mivel a lakóhelyek védtelenek voltak, és az emberek az egymás közti érintkezés során n e m érezték biztonságban magukat, éppen ezért megszokott foglalko­ zásukat fegyveresen végezték, mint a barbárok." A békét n e m ismerő, háborús szellem létezéséről Arisztotelész is tanúságot tesz, amikor a Politikában elmondja, hogy egyes görög városállamokban, mint például Lakedaimonban és Krétában az egész nevelés a hadügyhöz alkalmazkodik: „Egye­ seknél még törvények is vannak, amelyek a harci erényre sarkallják az embereket; például Karkhedonban, mint mondják, a gyűrűdíszt aszerint viselik a polgárok, hogy hány hadjáratban vettek részt; volt aztán Makedóniában is egy olyan törvény, hogy aki n e m ölt m e g egy ellenséges férfit sem, az kötelet hordjon a derekán; a szkítáknál pedig n e m volt szabad a lakomán a körülhordozott pohárból innia annak, aki m é g n e m ölt meg ellenséges katonát; az ibériaiaknál, ezen harcias törzsnél pedig annyi karót szúrnak le az elhalt ember sírja mellé, ahány ellenséges férfit megölt; más n é ­ peknél még sok más hasonló kitüntetés is van, melyet részint a törvény állapít meg, részint a szokás." A VETÉLKEDÉS ÉS A BÉKE

GONDOLATA

A görögök, és általában az indoeurópai népek életfelfogásának hajtórugója a tevékenység, irányító ereje a küzdelem, agón, a versengés, az újabb és újabb erő­ feszítésekre sarkalló vetekedés, az a magatartás, amelynek öröksége érvényesül a modern műveltségben is. Talán ez az oka, hogy a béke — görög szóval e i r é n é — csak hosszú és keserves tapasztalatok után merült föl, és érvénye sohasem terjedt túl a göröglakta területeken. Az i.e. XII—IX. század véget n e m érő háborúi végül elvi síkon is felvetették a béke gondolatát, aminek konkrét megvalósulása két intézményben nyilvánult meg. Az egyik a különböző vallási központokban rendezett összgörög, különösen az először i.e. 776-ban megtartott olümpiai játékok, amelyek idejére a görög városállamok k ö ­ zött megszüntették a háborút, és kihirdették a szent békét. Ekkor vetődött fel elő­ ször a háború kiküszöbölésének magasztos gondolata. A másik a szentélyek létesí­ tése, melyek megsértése m é g háború esetén is tilos volt. Ugyanez a gondolat irodalmi formában is jelentkezik az i.e. VIII. század pa­ rasztköltőjénél, Hésziodosznál. Ő az első, aki a háborút n e m tartja az emberiség örök kísérőtársának, és a régmúlt öt korszaka közül kettőt, az arany- és az ezüstkort, a béke boldog időszakának tekintette. A háborúk csak a rézkorszakban kezdődnek el, amikor az embereknek: rézbői voltak a fegyvereik, rézből a lakásuk, rézszerszámmal dolgoztak, nem járta a vas még. Egymással harcoltak s egymást gyűrte a karjuk, így érték el a hűs Hádész tágas palotáját. ( T r e n c s é n y i - W a l d a p f e l I m r e fordítása) A rézkort a hősök kora váltotta fel, utána a legutolsó, a vaskor következett, amikor a háborúk borzalmait más gondok és bajok is tetézték, és ellentét támadt az apák és fiak között, megszűnt a szülők iránti tisztelet, „áll az ököljog és egymás

városait kirabolják". Ez a kor is mulandó, és a költő szerint visszatér ború nélküli, igazságos élet. Ettől az időtől kezdve a béke gondolata egyre gyakrabban bukkan és a filozófusok munkáiban, bár különösen Spártában, amint Türtaiosz nyítják, a háború továbbra is az élet főcélja: „Forgasd a fegyvert, míg halál", mert harci erény és dicsőség nélkül semmit s e m ér az élet:

majd a há­ fel a költők elégiái bizo­ csak elér a

Szép a halál, ha az első sorban harcol a férfi bátran, s ott esik. el védve hazája rögét. ( K e r é n y i G r á c i a fordítása) HÉRAKLEITOSZ A BÉKÉRŐL A korai materialista filozófia nagy képviselője, az efészoszi Hérakleitosz főként híres axiómájáról ismert, mely szerint „háború az atyja mindennek" (ho polemosz p a t é r p a n t ó n ) , mégis őt tekinthetjük a béke első tudatos védelmezőjének. Axiómáját ugyanis n e m alkalmazza a népek és a közösségek közötti viszonyokra, és a háborút nem tartja a társadalom velejárd elemének. Felfogása, amint az egyik leveléből kitű­ nik, háborúellenes. Mivel a levélben kifejtett gondolatok újra m e g újra visszatérnek a későbbi görög—római és a keresztény íróknál, sőt Erasmusnál is felbukkannak, szükségesnek tartjuk b ő v e b b e n idézni belőle: . . . A szántáshoz és a földműveléshez szükséges vasat és szerszámot gyil­ kolásra és öldöklésre használjátok... A csatasorokban embert emberrel szem­ beállítva, egymás halálát akarjátok, és szökevényekként megbüntetitek azokat, akik nem mocskolják be magukat vérrel, akiknek pedig kezéhez vér tapad, a legderekabbakként ünnepelitek. Az oroszlánok nem fegyverkeznek fel egymás ellen, a lovak nem ragadnak kardot egymás ellen, nem látni sast, amely sas ellen vértezi fel magát. Egyiknek sincs más harci eszköze, hanem mindegyik a saját tagjait használja fegyverként, egyiknek szarva, másiknak csőre a fegy­ vere, ennek a szárnyai, annak a gyorsasága, egyeseknek nagyságuk, másoknak kicsinységük vagy kövérségük, úszási képességük, soknak a levegő... Nem vagytok-e ugyanazon törzs szülöttei, amikor a földről kipusztítjá­ tok a fákat, tönkreteszitek a várost, gúnyt űztök az öregekből, az asszonyokat elraboljátok, a gyermekeket letépitek anyjuk kebléről, a hitvesi ágyat meg­ fertőzitek, a hajadonokat meggyalázzátok, az ifjakat elpuhítjátok, a szabadokat bilincsbe veritek, leromboljátok az istenek templomait, ledöntitek a hősök em­ lékeit, himnuszokat zengtek gaztetteitekről, és hálát adtok az isteneknek gazságaitokért... Ettől az időtől k e z d v e az ilyen hangok e n y h ü l n e k a háború kegyetlen törvényei is.

egyre

gyakoribbak,

és

ugyanakkor

A HÁBORÚ ÉS A VISZÁLY, AZ I G A Z S Á G O S É S I G A Z S Á G T A L A N H Á B O R Ú A szofisták, majd Platón és Arisztotelész alaposan elemzik a háborúk n e ­ meit, és arra a következtetésre jutnak, hogy míg a barbárok elleni háború jogos, mert, amint Arisztotelész kifejti, „a barbár, születésénél fogva rabszolga", a görögök között háborúk n e m engedhetők meg. Platón a háborúk főokát a gazdagodási vágy­ ban, a zsákmányban és főként a területszerzésben látja. Ügy véli, hogy a lakosság szaporodása elkerülhetetlenül felveti a terület növelésének szükségét, ami azután a szomszédos államokkal való háborúkhoz vezet (Az á l l a m , II. 373). Szerinte is

helytelen, „ha a hellének hellén államokat rabszolgasorba döntenek", sőt a barbá­ rok elleni háborúk egyenesen megkívánják a hellének kímélését és békéjét. Ezért a görög hadifoglyokat n e m szabad eladni rabszolgáknak, a görögöktől a fegyvere­ ken kívül mást n e m kell zsákmányolni. Hasonlóképpen, Platón elítéli a hullarab­ lást, a templomok kifosztását, a lakóházak felperzselését. Szókratész szavaival ki­ fejti a különbséget a között a háború között, melyet a görögök a görögök ellen és a között, melyet a görögök más népek, a barbárok ellen vívnak: „Én úgy látom — mondja Szókratész —, hogy valamint a »háború« és a »viszály« két külön szó, éppúgy két külön fogalom is, m e l y két különböző dologra v o n a t k o z i k . . . Ha tehát hellének barbárokkal vagy barbárok hellénekkel állanak harcban, azt kell mondanunk róluk, hogy »háborút viselnek«, s hogy természettől fogva egymás e l l e n s é g e i . . . Ha ellenben hellének hellénekkel teszik ezt, akkor azt mondjuk, természettől fogva barátai ugyan egymásnak, csakhogy Hellász adott helyzetben beteg, és »viszálykodik«, s az ilyen ellenséges viszonyt viszálynak kell n e v e z n ü n k . . . , és csak addig folytatják az ellenségeskedést, amíg a bűnösök a velük szenvedő ártatlanok nyomására elégtételt n e m szolgáltatnak" (Az á l l a m , V. 468— 471). Arisztotelész is hasonlóképpen vélekedik Politikájában, ahol különösen hang­ súlyozza a barbárok elleni háborúk főcélját, a rabszolgaszerzést. A görögöknél a háború általános kiküszöbölésének gondolata n e m merült fel, vagyis csak a görög államok közötti békét tartották szükségesnek, a más népek elleni háborút termé­ szetesnek tekintették. Arisztophanész híres vígjátéka, a Béke is e korlátok között mozog. Az athéni paraszt a maga külön békéjével a háborúért lelkesedő éhező honfitársai mellett bőségben él, de általános békéről ő sem ábrándozik. Végső so­ ron ugyanez a gondolat, a békének saját népeikre való korlátozása szinte általá­ nos az ókor népeinél, az indiaiaknál, a kínaiaknál, a perzsáknál. Az ókori zsidók­ nál is ugyanez a gondolat jut kifejezésre azzal a különbséggel, hogy a békét, a „solom"-ot, a távoli, eszkatologikus jövőben m i n d e n nép számára meghirdetik. Bár n e m jutottak el az egyetemes béke gondolatáig, a háborúk jellegének meghatározásában a görögök nagy lépést tettek előre, különösen az i.e. IV. század szónokai és filozófusai. Démoszthenész például a háborúk eredetét kutatva, azok társadalmi jellegéből indul ki. Szerinte a nép szabadságáért és függetlenségéért há­ borút folytathat a demokrácia az oligarchiával. Az ilyen háború engesztelhetetlen és igazságos, mint ahogyan igazságos az idegen hódítók ellen vívott háború is. De háború folyhat két demokratikus rendszer között is, ilyen esetben „a h e v e s el­ lenségeskedés tartós békével végződhetik". Idővel a görög városállamok között kialakultak azok az egyezmények, amelyek a hadviselés módját, a hadifoglyok kicserélését, a halottak eltemetését, a szentélyek tiszteletben tartását és bizonyos esetekben a szembenálló felek közötti döntőbírás­ kodást szabták meg. Olyan eredmények ezek, amelyek biztosíthatták volna a béke gondolatának további elméleti és gyakorlati fejlesztését. A Nagy Sándor-i idők után azonban a görög városállamokra szakadt szüntelen háborúk e téren is visszaesést hoztak, s végül is szabadságuk és függetlenségük felszámolásához vezettek. A RÓMAI

HÓDÍTÁSOK

Felmerülhetett-e a béke gondolata Rómában, abban az államban, amely fenn­ állásának első szakaszában — mintegy hétszáz éven át — csak a háborút ismerte, és minden tevékenysége a hadviselést, a hódítást, az idegen törzsek és népek leigázását tartotta legfőbb céljának? Valóban, míg a szüntelen háborúk során a kis tele-

Eiréné Kai Ploutos Béke és gazdagság

pülésből három földrészre kiterjedő, az egész művelt világot, az ún. o i k u m e n é t magába foglaló világbirodalom lett, a béke — P a x — ritkán jutott lélegzethez és az egész idő alatt csak háromszor zárták be a kétarcú isten, Janus templomát, ami a béke beköszöntésének a jele volt. Mégis a ránkmaradt feliratok, verstöredékek arról tanúskodnak, hogy az emberek e háborús korban is békére vágytak. A szelíd­ lelkű költő, Tibullus így hívja a b é k é t : Áldott lelkű Béke, jövel jobbodban búzakalásszal s tündöklő öledet lepje gyümölcs özöne. ( K a r d o s László fordítása) A külső háborúkkal párhuzamosan belső viszályok dúltak, és az i.e. I. század polgárháborúi annyira meggyűlöltették Marsot, hogy Kómát elárasztották a háború­ ellenes röpiratok, a titokzatos, a világvégét hirdető jövendölések, amelyeket a ha­ t a l o m akkori képviselőinek, a második triumvirátus tagjainak rendeletileg kel­ lett eltiltaniuk. A CSÁSZÁRI B É K E — P A X

AUGUSTA

Ez a békeváró hangulat tükröződik Vergilius sokat vitatott IV. eklógájában, amelyben azt hirdeti, hogy: „visszatér az ősi szaturnuszi korszak, már ú j sarjat küld le a földre az ég a magasból", a bűn nyoma eltűnik, az örök remegés elszáll, végetér a vaskor, és ismét beköszönt az aranykorszak. A polgárháború végén a Földközi-tenger egyik végétől a másikig a hatalmas birodalom minden alattvalója békére vágyott, és bizakodón fordult a hatalom ú j képviselője, Augustus felé. A hivatalos politika valóban meghirdette az ú j század, a s a e c u l u m n o v u m beköszöntését. A költők, a pénzérmek, a művészi épületek mind­ mind a békét hirdették. A császár szinte hivatalosan nyilvánította ki a császári béke, a P a x Augusta kezdetét, melynek szimbólumaként megépíttette a béke oltárát, az Ara Pacis Augustae-t. Mostantól kezdve az akkori római világ mintegy kétszáz

évig békét élvezett, melyet csak a távoli határokon olykor-olykor fellobbanó há­ borús lángok és az uralkodó körök belső harcai és torzsalkodásai zavartak m e g . Gibbon angol történész ezt a korszakot az emberiség legboldogabb korának n e ­ vezte. A római béke ragyogását — amint a modern történetírás bebizonyította — sötét árnyak homályosították el: rabszolgák, a dolgozó tömegek, a leigázott népek elégedetlensége és nehéz helyzete, azonban m é g s e m kétséges, hogy a béke ilyen hosszú időszakát egyetlen más birodalom sem biztosította.

A RÓMAI BÉKE — P A X ROMANA A római béke a hagyományos háborúk végét jelentette. A külső ellenséget megállították a határokon, a szomszédos államok és törzsek fegyveres viszályait megszüntették, és a belső harcokat lehalkították. Ez a béke, amint a korszak egyik jó ismerője megállapította, háromarcú volt: fegyveres béke, egyetemes béke, örök­ béke. Fegyveres jellegét már Vergilius kifejezi az Aeneis VI. énekének ismert sorai­ ban, ahol elmondja, hogy minden népnek m e g v a n a maga hivatása: egyik mester a fém feldolgozásában, másik a márványfaragásban vagy művésze a tudomá­ nyoknak: Ámde te, római, arra ügyelj, hogy a népeken úr légy, (Ez a müvészeted), és hogy szabd meg a béke szokását. És kíméld a legyőzöttet, de tipord le a dölyföst. (Devecseri G á b o r fordítása) Horatius halhatatlan költeménye, a Százados ének — C a r m e n s a e c u l a r e — ugyanezt a gondolatot hangoztatja: „Tenger és föld érzi karunk hatalmát, / Róma bárdját fé­ lik a médek, és már / Vár parancsot hajdani nagy, hatalmas / Schytha s az in­ dus. / Béke, tisztesség, becsület, szemérem: / Visszatért mind elfeledett erényünk / Gazdag és boldog ma a nép, a bőség / Telt szarujával" (Erdődy János fordítása). Lényegét mégis legtömörebben Tacitus fogalmazta meg. Szerinte az egyik ró­ mai hadvezér, Petilius, a lázadó Civilis elleni háború folyamán mondja: Galliában mindig voltak királyok és háborúk, mindaddig, amíg rátok nem kényszerítettük a mi törvényeinket; bár igen gyakran megsértettetek, mi a győzelem jogán csak annyi terhet róttunk rátok, amennyi szükséges a béke megtartásához. Valóban hadseregek nélkül nincs béke, zsold nélkül pedig nin­ csenek hadseregek, adók nélkül pedig nincs zsold. A többiben egyformák va­ gyunk; gyakran ti vezénylitek a mi légióinkat; ti kormányozzátok ezt vagy azt a tartományt; nincs semmi külön kiváltságunk... Mert ha a rómaiakat kiűzitek innen (az istenek óvjanak ettől a csapástól), vajon mi egyéb lesz ezen a földön, mint általános háború? Nyolcszáz évi szerencse és munka emelte ezt a roppant épületet; aki megrendíti, azt romjaik maguk alá temetik... A római béke egyetemes jellege mindenekelőtt a múlt átértékelésében nyil­ vánult meg. A történetírók, mint például Velleius Paterculus és Aenaeus Florus, most már elismerik, hogy azoknak a népeknek a harca, akik egyenlő jogokért szálltak síkra, igazságos volt. A béke egyetemes voltát fejezi ki Seneca, a tudós Plinius és a görög Aelius Ariszteidész. „Az embereknek úgy kell tekinteni a világot — mondja Seneca —, mint az emberi n e m közös lakhelyét. Mindaz, amit látunk, egy egész; valamennyien egy

nagy test tagjai vagyunk. A társadalom olyan, mint egy boltív: egyes részeinek kölcsönös támogatása és összeilleszkedése nélkül leomlanék." Meleg szavakkal e m ­ lékezik meg szülőhazájáról, a hispaniai Cordováról, de kijelenti: „én n e m születtem a föld egyetlen zuga számára; az én hazám a világ, és Róma a mi közös hazánk." Plinius, a polihisztor, a Naturalis historia szerzője, egységét látja a békében, és dicsőíti „azt a békét, a m e l y ket és népeket is megismerteti egymással, s n e m csupán hegyeket és fellegekbe vesző csúcsaikat, terményeiket és

a népek és a természet a legtávolabb eső földe­ az embereket, hanem a növényeiket is".

Ariszteidész szerint a birodalom határai ott végződnek, ahol a lakott világ — O i k u m e n é — határai. A világ Róma uralma alatt leoldotta derekáról kardját, so­ kan már alig tudják elképzelni, hogy háborúk is voltak. „Időnként egy-egy távoli háború híre érkezik hozzánk a föld végső tájairól, ahol visszaverik a vad gótot, az éhes mórt vagy az arabot, kit a nyomor kerget; de csakhamar ennek is elmúlik a zaja, csak egy álom múló benyomását hagyja emlékünkben." Közben a béke n y o ­ mán más harcok támadnak: a városok, a tartományok közötti pompás vetélkedés, és szaporodnak a tornacsarnokok, a vízvezetékek, az oszlopcsarnokok, a templo­ mok, az iskolák, s maga a föld is újraéled, és hatalmas kertté változik. Ezt a fenséges békét öröknek tartják: „Az egész világ — mondja ugyanaz az Ariszteidész — énekkarnál is egyhangúbban harsogja azt az óhajtást, hogy a ró­ mai hatalom örökké megmaradjon." Az örök béke és az örök Róma egybefonódik még akkor is, amikor mindenfelől a vész felhői tornyosulnak, és amikor a biroda­ lomnak már csak az árnyéka maradt meg. Rutlilius Namatianus, az V. század köl­ tője, arra kéri Rómát, hogy repkény koszorúzta fejét emelje ismét fel, szikrázzék újra arany ék tornyos koronáján, csillagmécsesként lobbanjon megint lángra, és adjon ismét törvényt a népeknek. A PAX ROMANA BUKÁSA A P a x R o m a n á t a fegyverek teremtették meg, elvi alapjait n e m is dolgozták ki, de megvalósulása az ókori világban többet nyújtott, mint bármely más biro­ dalom békéje. Ma Toynbee az egyetemes béke múltbeli lehetőségeit tanulmányozva úgy véli, hogy a P a x R o m a n a , a benne rejlő m i n d e n társadalmi és gazdasági fe­ szültség ellenére, az emberiség egyik nagy, sajnos, elszalasztott alkalma volt az egyetemes béke megvalósulására. Valóban, a III. században a birodalom valamennyi határát, a Rajnától a D u ­ náig, a Kaukázustól az Eufráteszig, a Nílus m e l l e t t és a Szahara sivatag mentén a különböző népek viharos támadásai érik, és az ellenállás erőit, amelyeket a belső bajok is emésztettek, fokozatosan felmorzsolták. Európa, Ázsia, Afrika szabad tör­ zsei olyan erővel törtek a birodalomra, hogy az egyik neves történész egyenesen arra a következtetésre jutott: Róma n e m természetes halállal halt meg, hanem meggyilkolták. A m az egyetemes béke gondolata igen m é l y e n begyökerezett, amint azt Probus császár életrajzírója is bizonyítja. A császár győzelmesen harcolt a külső támadá­ sok ellen, de a háborúk véget n e m érő forgatagában a békés aranykor visszatéré­ séről á b r á n d o z o t t : „Nem lesznek akkor katonai táborok, s a csatakürt hangja n e m hallszik sehol, az államot most belső háborúkkal zavaró, hadakozó nép akkor majd szánt, a tudományokba mélyed, műveli magát a művészetekben, és hajóútra k e l . . . A föld kerekségén n e m gyártanak fegyvert, és n e m fizetnek adót. Az ökrö­ ket a szántásra tartják, a lovak békére születnek, n e m dúlnak a háborúk, n e m lesz-

nek foglyok, mindenütt a béke, mindenütt a római törvények, mindenütt a mi bí­ ráink uralkodnak." A látomás mindannak az ellenkezőjét vetíti fel, ami a valóságban volt. A Probus utáni császároknak n e m volt idejük a béke arany korszakának visszatérésé­ ről ábrándozni, életük nagy részét a háborúk foglalták le, és minden erőfeszítésük ellenére a P a x Romanát még abban a formában sem tudták visszaállítani, a m e l y ­ ben az kétszáz évig uralkodott. A BÉKE ÉS A KORAI KERESZTÉNYSÉG A béke gondolata csakhamar más megvilágításban merült föl. A keresztény­ ség: a zsidó, görög, római civilizációnak ez a terméke, az egyszerű, az elnyomott, a békére vágyó tömegek ú j vallása már kezdettől fogva békességet hirdetett a jóakaratú embereknek. Igaz, békessége n e m az állani, n e m a népek, h a n e m „a lélek békéje" volt, de éppen ez az, ami szembeállítja a fennálló hatalmi renddel. A korai keresztények ellenezték a háborút, mert úgy vélték, hogy aki kardot ránt, kard által vész el. Hiába hangzottak el a kegyes óhajok: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, az ú j világról és társadalomról álmodozó hitbuzgók legelőször — amint fennmaradt forrásaink bizonyítják — a katonáskodást tagadták meg, azután az azzal járó hivatalos vallási előírásoknak, a császárkultusznak n e m voltak haj­ landók eleget tenni. Ez volt az egyik oka annak, amiért a császárok rendeleteket adtak ki üldözésükre. A kereszténység szellemi képviselői különösen a III. század közepéig „anti­ militaristák" voltak. Ennek az irányzatnak legkiválóbb képviselője Tertullianus. Háborúellenes magatartásukból született meg az a vád, hogy elsősorban a keresz­ ténység miatt megcsappant harci szellem, megfogyatkozott virtus vezetett a biroda­ lom bukásához. Ezt az ókorban már felmerült vádat Montesquieu újraéleszti, Gib­ bon tudományos érvvé kovácsolja, és filozófiai síkra emeli Nietzsche, aki a keresz­ ténység győzelmében a harcra képtelen nyájszellem diadalát látja. A valóság azonban más. A kezdeti „antimilitarizmus" ellen csakhamar állást foglalt az alexandriai iskola, és a keresztény katonák, amint Nagy Konstantin győ­ zelmei igazolják, a csatasorban is vitézül megállták helyüket. Attól az időtől kezdve mind a mai napig ki n e m töltött, mélységes szakadék keletkezett a békét hirdető keresztény elmélet és a háborút viselő keresztény gyakorlat között. Később Erasmus és több követője éppen ezért főként a szerzetesek és a főpapok háborús magatar­ tását bírálja. A kereszténység a béke kérdésében az ókori racionalizmust és gyakorlatias­ ságot miszticizmussal, a lélek békéjének hangoztatásával váltotta fel. A BÉKE KÉRDÉSE A KÖZÉPKORBAN Augustinus, a De civitate Dei szerzője azt állítja, hogy a béke a földi élet legfőbb célja, társadalmi szükségesség, de ő sem a rációra, hanem a „lélekre" hivat­ kozik. Kényszeredetten nyugszik bele az élet kegyetlen, háborús valóságába, é s csodálja az állatokat, amelyek önkéntelenül békére vágynak. „Melyik az a kegyet­ len kánya — kérdi —, amelyik n e építene fészket magának, ne kotolna tojásain, ne táplálná kicsinyeit, és n e maradna hűséges kísérőtársa azoknak, akikkel együtt él?" Leírja a háború borzalmait, és ezek miatt még az igazságos háborúkat is elmarasztalja, s a békét az emberi erkölcs legnélkülözhetetlenebb elemének tekinti. Mivel a valóság és az elmélet közötti különbséget képtelen kiküszöbölni, misztikus

elméletet dolgoz ki, m e l y szerint az isteni állam — civitas Dei — és a földi vagy ördögi állam — civitas t e r r e n e a sive d i a b o l i c a — között szüntelen harc folyik, végül azonban az előbbi győzedelmeskedik, amivel az ellentmondás feloldódik, és beköszönt az egyetemes béke. Nincs helyünk itt végigkísérni a középkor gondolkodóinak a békéről vallott eszmefuttatásait, megelégszünk néhány név, néhány gondolat felvillantásával. Assisi Ferenc tetteiben és beszédeiben szüntelenül a békét hangoztatta, Aquinói Tamás a tö­ kéletesség útjának tekintette, amely nélkül n e m létezhetik jó kormányzat, és a v e ­ zetők legfőbb feladatául a béke egységének biztosítását tűzte ki. Dante számára az egyetemes béke az egyetemes állam előfeltétele, mert „nyilvánvaló, hogy az egye­ temes béke — p a x u n i v e r s a l i s — a legjobb az összes, boldogságunkat szolgáló javak közül". A középkor írói és politikusai közül m é g kettőnek a munkásságával szeretnénk röviden foglalkozni. Az egyik a francia Pierre Dubois, a másik az angol Richard de Bury. Pierre Dubois a XIII. század végén, a XIV. század elején élt jogász, teológus és politikus, elméletileg munkáival, gyakorlatilag politikai tevékenységével vett részt abban a harcban, amely IV. (Szép) Fülöp francia király és VIII. Bonifác pápa között dúlt, és eredménye a pápák ún. avignoni fogsága lett. Sokáig kéziratban heverő munkáját (De r e c u p e r a t i o n e t e r r a e s a n c t a e — A Szent­ föld visszaszerzéséről) csak 1891-ben adták ki. A Szentföld visszafoglalására vonat­ kozó fantasztikus elképzelések mellett Dubois gyakorlati tervet dolgozott ki a népek között felmerülő viszályok elsimítására. Noha tervében Franciaországnak vezető sze­ repet biztosított, és feltehető, hogy könyvének, akárcsak Erasmusénak, A Béke pana­ szának megírását felülről javasolták, mégis eszméi mindegyre felmerülnek, és sokan a Népszövetség és az ENSZ távoli alapvetését látják bennük. Dubois a béke biztosítására a népek konföderációját ajánlja, egy olyan egye­ temes kormányzat megteremtését, amelyben a hegemón szerepet Franciaország ját­ szaná. Az első „békekonferenciát" Toulouse-ba kellene összehívni. Ezen a főpapok és a világi vezetők vennének részt. Belőlük alakítanák m e g azt a nemzetközi bizott­ ságot, amely az államok és népek között felmerült vitás kérdéseket vizsgálná meg, és határozatokat hozna azok békés elintézésére. A nemzetközi bizottság mellett — Dubois elképzelése szerint — egy döntőbíróság is működne, amely a hozott hatá­ rozatok elleni fellebbezéseket vizsgálná meg, döntését azonban a pápa felülvizsgál­ hatná. Miután így a végleges határozat megszületne, végrehajtás és érvényesség v é ­ gett azt a szentszéknél örök időkre beiktatnák. Valószínű, hogy ez a terv részben a pápaság és a francia királyság közötti harc v e t ü l e t e k é n t született m e g , de n e m kételkedhetünk szerzőjének jószándékában, aki művét e szavakkal zárja: „Így válik egyetemessé a béke, amelyre törekszünk, amely felfogásunk szerint mindennél fontosabb." Richard de Bury, Dubois fiatalabb kortársa, korának igen művelt férfia, aki III. Edward angol király megbízásából sokáig tartózkodott Franciaországban és az avignoni pápai udvarban. Feltehető, hogy személyesen is ismerte Dubois-t. Hazája minden fontosabb politikai eseményében részt vett, és mint gyakorlati politikus is ellenezte a háborút. A könyv szeretetéről írott művében, a Philobiblonban külön fejezetet szentel azoknak a pusztításoknak, amelyeket a háborúk vittek véghez a könyvekben a történelem folyamán, és arra kéri Istent, hogy szüntesse meg a hábo­ rúkat: „Magasságos Isten, szerzője és kedvelője a békének, szórd szét a háborúra vágyd népeket, mert az minden vésznél jobban árt a könyveknek." A reneszánsz, a humanizmus, a nagy felfedezések után a béke gondolata ú j for­ mában merült fel. Az írók és a politikusok szakítanak a keresztény középkor áhí-

tatos, a békét csak felülről váró megoldásával, és elemzésükben visszatérnek az ókor racionalizmusához. Különbséget tesznek az igazságos és az igazságtalan háború között, de a természeti népek társadalmára hivatkozva, igaz, először csak utópisz­ tikus formában, felvetik azt a gondolatot, hogy a társadalmi bajok, a háborúk kikü­ szöbölése, az ország helyes kormányzása mindaddig megvalósíthatatlan, amíg a magántulajdon uralkodik. Ez a gondolat jelentkezik Morus Tamás híres Utópiájá­ ban: „Ahol a birtoklás magánkézben van — mondja a m ű egyik szereplője, Hythloday —, ahol a pénznek döntő szerepe van, a közélet igazságos kormányzása és gazdasági felvirágoztatása nehéz, csaknem lehetetlen." A béke racionális megközelítését és gyakorlati megoldását, bár n e m ilyen ra­ dikális alapon Morus kortársa és barátja, Erasmus kísérelte meg számos m ű v é b e n , de legkövetkezetesebben és legalaposabban A B é k e panaszában.

Bencsik

János:

Félelem

ROTTERDAMI ERASMUS

QUERELA PACIS

A X V I . század első felének h u m a n i s t a f e j e d e l m e a k l a s s z i k u s ókor k u l ­ t ú r á j á n a k felélesztésével és t e k i n t é l y t n e m i s m e r ő r a c i o n a l i z m u s á v a l k ü z d ö t t a k ö z é p k o r á r n y a i ellen. Filozófus, t u d ó s , k u t a t ó és író, a k i n e k g o n d o l a t a i és m ű v e i k i s z a b a d í t o t t á k k ö z é p k o r i bilincseiből az e m b e r i g o n d o l k o d á s t , és össz­ h a n g b a h o z t á k azzal a gazdasági, t e c h n i k a i és t u d o m á n y o s fejlődéssel, a m e l y e t E u r ó p a e b b e n a k o r b a n elért. H u m a n i z m u s á b a n k ö z p o n t i h e l y e t foglal el a h á b o r ú és a b é k e k é r d é s e . Előtte c s a k k e v e s e n v o l t a k olyanok, a k i k a b é k e n a g y s z e r ű g o n d o l a t á t olyan k ö n n y e d f o r m á b a n és elméletileg mégis jól m e g a l a p o z o t t a n v e t e t t é k v o l n a föl, m i n t ő. 1504 és 1525 között t i z e n n é g y r ö v i d e b b - h o s s z a b b m ű v e t í r t a h á ­ b o r ú ellen, a b é k e v é d e l m é b e n , és h a m á s t e r ü l e t e n s z e m é r e is v e t h e t t é k m e g ­ a l k u v á s á t , a b é k é t illetően m i n d i g következetes, h a t á r o z o t t á l l á s p o n t o t foglalt el. Bizonyítja ezt II. G y u l a p á p a felkérésére í r o t t h á b o r ú e l l e n e s m u n k á j a . A p á p a h a d b a k é s z ü l t V e l e n c e ellen, és azt v á r t a E r a s m u s t ó l , h o g y a h á b o r ú d i c s é r e t é t zengje; ő a z o n b a n az Antipolemust í r t a m e g , kifejtve b e n n e h á b o ­ r ú e l l e n e s nézeteit. A levelek, dialógusok, m o n o l ó g u s o k f o r m á j á b a n , a b é k e v é d e l m é b e n írott m ű v e i legtöbbször g y a k o r l a t i p o l i t i k a i k é r d é s e k m e g o l d á s á n a k ó h a j á b ó l fa­ k a d t a k . K ö z ö t t ü k a l e g j e l e n t ő s e b b e k : az 1516-ban k i a d o t t , H a b s b u r g K á r o l y ­ hoz, a k é s ő b b i V. K á r o l y h o z — a k i n e k „ b i r o d a l m á b a n a n a p s o h a s e m n y u ­ godott le" — írott, E r a s m u s t á r s a d a l m i és nevelési eszméit t a r t a l m a z ó Insti­ t u t i o Principis Christiani, m e l y e g y ú t t a l a b é k e a p o l o g e t i k á j a , t o v á b b á : Ked­ ves annak a háború, aki nem ismeri (Dulce b e l l u m i n e x p e r t i s ) és az 1517-ben k i a d o t t Querela Pacis (A B é k e p a n a s z a ) . A Béke panaszát, a m e l y b ő l s z e m e l v é n y e i n k e t v e t t ü k , E r a s m u s 1516-ban í r t a , s a r r a s z á n t a , h o g y meggyőzze E u r ó p a fejedelmeit, n e m e s e i t és főpapjait a h á b o r ú h a s z t a l a n s á g á r ó l és v e s z e d e l m é r ő l . A k á r c s a k A Balgaság dicséreté­ ben a Balgaság, a Querela P a c i s b a n a B é k e m o n d j a el p a n a s z a i t k ö z v e t l e n f o r m á b a n , a m e l y l e g i n k á b b megfelelt a k ö n n y e n sértődő f e j e d e l m e k n e k és n e m e s e k n e k , a k i k h e z az í r á s szólott. E r a s m u s sok m á s m ű v é h e z h a s o n l ó a n itt is kifejti, hogy a h á b o r ú t e r ­ mészetellenes, és h o g y az e m b e r n e k két, m i n d e n m á s lénytől k ü l ö n b ö z ő t u l a j ­ d o n s á g á v a l , a b e s z é d d e l és a r á c i ó v a l az e g y ü t t m ű k ö d é s t és a b é k é t k e l l e n e szolgálnia. A h á b o r ú t azok s z o k t á k k e z d e m é n y e z n i , a k i k n e k a b é k é t k e l ­ l e n e m e g v é d e n i ü k , m e r t a n é p f a l v a k a t , v á r o s o k a t épít, és b é k é r e v á g y i k . A v e z e t ő k : a fejedelmek, a n e m e s e k és a p a p o k m o n d v a c s i n á l t ü r ü g g y e l h á b o ­ r ú z n a k , s ezzel a szerencsétlenségek á r a d a t á t z ú d í t j á k a n é p r e . A h á b o r ú t , „ezt a l e g v e s z e d e l m e s e b b dolgot", csak a v á r o s o k és az egész h o n e g y e t é r t é s é v e l — civitatum et patriae consensu — l e n n e szabad m e g i n d í t a n i . E r a s m u s m é g az i g a z s á g t a l a n b é k é t is t ö b b r e becsüli a h á b o r ú n á l . Egy o l y a n k o r b a n , a m e l y b e n a h á b o r ú s e r é n y e k m i n d e n n é l t ö b b e t j e l e n ­ tettek, E r a s m u s „ m í t o s z t a l a n í t a n i " m e r t e a „ h a d i dicsőséget". A b é k é r ő l és a h á b o r ú r ó l v a l l o t t felfogásának k i a l a k í t á s á b a n sokat m e r í ­ tett b a r á t j á n a k , az Utópia szerzőjének, M o r u s n a k m ű v e i b ő l , m i n t a h o g y az őt k ö v e t ő n e m z e d é k e k képviselői, k ö z t ü k a l e g n a g y o b b a k is, m i n t p é l d á u l V o l t a i r e , sokat k ö s z ö n h e t t e k h á b o r ú e l l e n e s e l v e i k k i d o l g o z á s á b a n E r a s m u s n a k , és m ű v e i m a is segítőtársai az e m b e r i s é g n e k a b é k e v é d e l m é b e n .

S z e m e l v é n y e i n k az a l á b b i fejezeteket v a g y azok részeit t a r t a l m a z z á k : 1, 2, 3, 5, 26, 44, 46, 47, 48, 52, 54, 61, 63. (A K r i t e r i o n n á l 1970-ben m e g j e l e n t Erasmus világa c í m ű k ö t e t b e n a Querela Pacis n é h á n y , j e l e n f o r d í t á s u n k b a n n e m szereplő fejezete olvasható.) V á l o g a t á s u n k b a n a r r a t ö r e k e d t ü n k , h o g y megfelelően t ü k r ö z z ü k E r a s m u s felfogását. Szomorú

az ember ha kerüli a

sorsa, békét

Ha a halandók, ártatlanságom ellenére, de a maguk érdekében, kerülnének, ü l ­ döznének és rágalmaznának engem, akkor csak sértegetéseik és a v e l e m szemben tanúsított igazságtalan viselkedésük miatt panaszkodnék rájuk: mivel azonban, ha engem elűznek, önmagukat fosztják m e g az egész emberi boldogság legfőbb forrásá­ tól, és a szerencsétlenségek áradatát zúdítják magukra, azért inkább az ő boldogta­ lanságukon, mint az engem ért sérelmeken kell sajnálkoznom; és n o h a jobban sze­ rettem volna haragudni rájuk, mégis kénytelen v a g y o k velük együtt szenvedni és könyörületet érezni irántuk. Mert akárhogy is vesszük — embertelenség, ha eltávolítod m a g a d t ó l azt, a k i szeret téged: hálátlanság elkerülni azt, aki n e k e d jót t e s z : és e g y e n e s e n e l v e t e mültség megütni anyánkat, mindannyiunk oltalmazóját. Mi több, ha visszautasítják azt a számtalan különleges hasznot, amelyet egyes-egyedül az ő számukra hajtok, és ha ehelyett szándékosan keresik minden szerencsétlenség rémséges Lernáját*. h á t n e m gondoljátok, hogy ez a legnagyobb ostobaság? Persze, haragra lobbanunk az elvetemültek i r á n t , de mi m á s t t e h e t ü n k azok­ kal, akiket ilyen őrület szállt meg, mint azt, h o g y sajnálkozunk r a j t u k . É p p e n a z é r t sajnáljuk őket, m e r t ők n e m sajnálják önmagukat, és m i n é l k e v é s b é v a n n a k t u d a t á ­ ban boldogtalanságuknak, annál boldogtalanabbak. M e r t a k á r h o g y is, a k i k i s m e r i k betegségük súlyosságát, azok már egy lépést t e t t e k a gyógyulás felé. Ha én, a BÉKE, akit az istenek és az e m b e r e k a n n y i r a dicsérnek, v a l ó b a n az égen és földön található valamennyi jó forrása, a n y j a , táplálója, j ó t e v ő j e és oltal­ mazója vagyok, ha n é l k ü l e m sehol s e m m i n e m h a l a d előre, s e m m i n e m biztos, semmi n e m tiszta v a g y szent, s e m m i n e m k e d v e s az emberek előtt, vagy s e m m i n e m tetsző az égieknek; h a viszont bármely háború, mindenütt a t e r m é s z e t b e n — ehhez n e m is férhet kétség — forrása m i n d e n rossznak, ha vészthozó t e v é k e n y s é g e következtében hirtelen elhervad m i n d e n , ami virágjában volt, és a f á r a d s á g g a l m e g ­ szerzett javak ebek harmincadjára jutnak, a szilárd alapzatok m e g i n o g n a k , a jórend elvész, az édes keserűvé válik, végül ha a háborúban n i n c s s e m m i , a m i szent v o l n a , úgyannyira, hogy a háború m i n d e n hit és vallás legszörnyűségesebb ostora, és h a nála s e m m i s e m pusztítóbb az e m b e r e k számára és s e m m i s e m g y ű l ö l e t e s e b b az égiek előtt, akkor, a halhatatlan istenre kérlek, ki képes elhinni, h o g y ezek a d ő r é k emberek, ki képes felfogni, hogy azokban egy szemernyi ép ész is l e h e t n e , a k i k annyi áldozattal, annyi kitartással és erőfeszítéssel, annyi ravaszkodással, g o n d d a l és veszedelemmel azon fáradoznak, hogy e m l í t e t t jótulajdonságaim e l l e n é r e elűzzenek e n g e m , és olyan drágán akarják megvásárolni azt a sok szerencsétlenséget. Ha a dúvadak vetnének ennyire meg, azt könnyebben elviselném, és sértegeté­ seiket a természetre hárítanám, amely őket olyan kegyetlen jellemmel ruházta föl. Ha az értelem nélküli állatok gyűlölnének e n n y i r e , akkor ezt tudatlanságuknak r ó ­ n á m fel, és figyelembe v e n n é m , hogy ők híjával vannak a n n a k a lelki k é p e s s é g n e k ,

* Lerna — szörny a római mitológiában

amely felfogni képes az én hasznomat. De — ó hallatlan botrány és szörnyűség! — a természet csak egyetlen, ésszel felruhá­ zott és isteni gondolatokra képes lényt te­ remtett, csak ezt alkotta megértésre és összhangra, s — ennek ellenére — bár­ mely dúvadnál, bármely oktalan állatnál inkább van számomra hely, mint az e m ­ bereknél.

Az emberek között a viszály uralkodik Egyedül az embereket, akikhez az egyetértés a legjobban illenék, és akik­ nek elsősorban lenne rá szükségük, n e m fűzi össze a más vonatkozásban oly erős és hathatós természet, a nevelés őket n e m egyesíti, a jó egyetértésből fakadó elő­ nyök őket n e m tartják össze s végül a sok nyomorúság érzése és tapasztalata őket n e m készteti arra, hogy vissza térjenek a kölcsönös szeretethez.

Ifj. Hans Rotterdami

Holbein: Erasmus

Valamennyiük külseje egyforma, beszédük hasonló, és míg az összes állatfajták főként testük alakjában különböznek egymástól, egyedül az embereknek adatott meg a gondolkodási képesség, amellyel, mint valami közös jóval, mindannyian rendelkez­ nek, de nincsen az m e g egyetlen más élőlényben sem. Hasonlóképpen csak nekik adatott meg a beszéd, a baráti kapcsolatok legfontosabb eszköze. Minden emberbe bele vannak plántálva a tudomány és az erény csírái, a szelíd, a békés, a közös érzelmeket kiváltó természet, kész élvezetet találni a mások iránt érzett szeretetében és boldogságot lelni abban, hogy másokkal jót tehet. Per­ sze kivételek az olyan esetek, amikor valaki megrontva a túlzott szenvedélyektől, akár a Kirké varázslataitól, az emberi állapotból visszaesik az állatiba. Kétségtelen, ezért nevezi a nép emberinek mindazt, ami a kölcsönös ragaszkodásra vonatkozik. Végül a természet az embernek könnyeket is adott, bizonyságául könyörületes vol­ tának, azért, hogy ha valamilyen sérelem éri, vagy ha a barátság derűjét egy fel­ hőcske beárnyékolja, az ember gyorsan visszatérhessen a tiszta érzelmekhez. A hadviselés kegyetlen módja Még azt is el akarom mondani, hogy e háborúk viselésében az emberek kegyet­ lenségben felülmúlják a dúvadakat. Különben is n e m minden állat ismeri a háborút, és a vadaknál csak a külön­ böző fajták között fordul elő a harc, amint ezt már kifejtettük, de mégis szüntelenül ismételnünk kell, hogy jól bevésődjék az emberi elmékbe. A vipera n e m harapja meg a viperát, a hiúz n e m tépi szét a hiúzt; de még ha az állatok neki is mennek egymásnak, akkor is saját természetes erejüket és eszközeiket használják. A termé­ szet felruházta őket természetes fegyverekkel, az emberek viszont fegyvertelenül születnek.

De, nagy Isten, micsoda szörnyűséges fegyvereket kovácsol számukra a harag! Milyen pokoli gépekkel támadnak egymás ellen, mert ki tudná elhinni, hogy az ágyúkat az emberek találták fel? Aztán m e g ha a vadak egymásra is támadnak, n e m indulnak harcba tömött sorokban. Mert ki látott valaha is tíz oroszlánt verekedni tíz bikával? Ezzel szemben hányszor láthatni húszezer keresztényt csatázni más húsz­ ezer ellen, és mindannyian abban buzgólkodnak, hogy megsebesítsék testvéreiket és vérüket ontsák. D e az állatok csak akkor verekednek egymással, ha az éhség vagy a kicsinyeik iránti gond rákényszeríti őket. Ezzel szemben, tanulmányozzátok csak azokat az okokat, amelyek a keresztényeket fegyverre késztetik. Nincsen olyan ki­ csiny és jelentéktelen sérelem, amely ne látszana megfelelő ürügynek háború indí­ tására. Ha mindezt a nép csinálná, ürügyül felhozható lenne tudatlansága. Ha egyes ifjak tennék, menthetné őket korukkal járó tapasztalatlanságuk. A valóságban azt látjuk, hogy a háborúk magvait leggyakrabban éppen azok hintik el tanácsuk és tekintélyük révén, akiknek a nép nyugtalanságát kellene csillapítaniuk. A megvetett és ostobának tartott nép nagyszerű városokat épít, s ha már fel­ épültek, a törvény alapján igazgatja őket, igazgatása közben gazdaggá teszi azokat Es a satrapák, akik titokban befurakodnak mézet rabló darazsakhoz hasonlóan, a mézet, amelyet annyi fáradsággal az őket számban meghaladó méhek gyűjtöttek össze, szétszórják, elkenik, és a legkegyetlenebb módon tékozolják mindazt, ami az egész nép szüntelen fáradozásával halmozódott és épült fel.

A hiányzik

mentegetőzésekből az őszinteség

Már hallom a mentegetőzéseket; az emberek annyira találékonyak abban, hogy egymásnak kölcsönösen bajt okozzanak. Panaszkodnak, hogy akaratuk ellenére kény szerítik és terelik őket a háborúba. D e tépjék csak le az álarcot, vessék csak el a hamis ürügyeket, s hadd kutassák csak a fejedelmek a saját lelkiismeretüket, és rájön­ nek, hogy a düh, a nagyravágyás és a dőreség, n e m pedig a szükség késztette őket háborúra [ . . . ] Ha a legkisebb sérelem is háborúhoz vezet, elvégre melyik az a fejedelem, aki ne találna valamilyen ürügyet a panaszra? Feleség és férj között némelykor meg­ esik olyasmi, ami fölött illik szemet hunyni, ha n e m akarják, hogy ragaszkodásuk és barátságuk félbeszakadjon. De ha a fejedelmek között történik valami hasonló, akkor már tüstént fegyvert kell ragadni? Hiszen vannak törvények, vannak tanult emberek, vannak becsületes papok, vannak tiszteletre méltó püspökök, akiknek ta­ nácsa folytán a háború csapásai elkerülhetők. Hát miért n e m teszik m e g őket döntő­ bíráknak? Bármennyire igazságtalanok legyenek is, ítéletükből mégis kevesebb rossz származnék, mint abból, hogy fegyverrel támadnak egymásra. Mert nincs olyan igazságtalan béke, amelyet ne kellene többre tartanunk akár a legigazságosabb

Hogyan

biztosítható a béke?

Ha ők valóban utálják a háborút, akkor egy tanácsot bátorkodnék adni nekik amelynek segítségével megőrizhetik a békét. A szilárd béke n e m a fejedelmek közötti házasságok és rokoni kapcsolatok kiterjesztésén alapszik, s e m a megkötött szövetségi egyezményeken, amelyek, miként tapasztaljuk, gyakran éppen a háborúk okai. Te-

hát magát azt a forrást kell megtisztítani, amelyből a rossz felbuzog, vagyis a viszá­ lyokat szülő romlott szenvedélyeket [ . . . ] Mert addig, amíg mindegyik fejedelem saját szenvedélyeinek rabszolgája, az ál­ lam kárt szenved anélkül, hogy elérhetné azt, amit a fejedelem elítélendő eszkö­ zökkel célul tűzött ki maga elé. A fejedelmek legyenek bölcsek, n e m a saját szenvedélyeik, hanem a nép hasz­ nára. Úgy legyenek bölcsek, hogy nagyságukat, boldogságukat, gazdagságukat és ra­ gyogásukat valóban azzal mérjék, ami igazán erőssé és hatalmassá teszi őket, vagyis viseltessenek ugyanolyan érzelmekkel az állam iránt, mint egy apa családja iránt. A fejedelmet csak akkor tartsák nagynak, ha minél jobb embereken uralko­ dik, csak akkor boldognak, ha alattvalóit boldoggá tette, csak akkor hírnevesnek, ha az emberek, akiken uralkodik, minél szabadabbak, csak akkor gazdagnak, ha népe gazdag, csak akkor dicsőségesnek, ha városai virágoznak az örök békében. A m i a nemeseket és a főhivatalnokokat illeti, ők utánozzák a fejedelem példá­ ját, és mindent az állam m e g a nép érdekeinek megfelelően ítéljenek meg, mert ez az egyetlen módja annak, hogy saját érdekeiket is védelmezzék. Vajon az ilyen érzelmektől áthatott fejedelem könnyen hajlik-e majd arra, hogy zsoldos hadseregének fenntartására alattvalóitól pénzt csikarjon ki? Vajon rákényszerítheti-e alattvalóit az éhezésre, csak azért, hogy egy lelkiismeretlen had­ vezért gazdaggá tegyen? Kiteheti-e alattvalói életét annyi veszedelemnek? Azt hi­ szem, nem. Hatalmát úgy gyakorolja, hogy folyton eszében tartsa: emberként ural­ kodik embereken, szabad emberként szabad embereken, keresztényként kereszténye­ ken. A maga részéről a nép adja m e g a neki kijáró tiszteletet mindaddig, míg a köz javán munkálkodik. A vezetők

kötelessége

A legtöbb kitüntetéssel azokat kell elhalmozni, akik megakadályozzák a há­ borút, akik magatartásuk és tanácsuk révén helyreállítják a békét, és azokat, akik minden eszközzel n e m arra törekszenek, hogy a legnagyobb katonai haderőt és a leg­ több harci gépet gyűjtsék össze, hanem ellenkezőleg, arra, hogy ezekre egyáltalán ne legyen szükség. H a pedig a háború elkerülhetetlen, akkor úgy kell viselni, hogy a legnagyobb nyomorúság azok fejére zúduljon, akik kirobbantották. Manapság azonban úgy lát­ juk, a fejedelmek teljes biztonságban viselnek hadat, a hadvezérek pedig meggaz­ dagodnak, és a szerencsétlenségek legnagyobb része a parasztokat, a népet sújtja, akiknek semmi közük nincs a háborúhoz, és semmivel s e m járulnak hozzá kitöré­ séhez. Hát hol van a fejedelem bölcsessége, ha ezekre n e m gondol? Hol van a fe­ jedelem szíve, ha ezeket jelentéktelen dolgoknak tartja? A háború valóságos és mondvacsinált okai Szinte szégyellem elmondani, micsoda semmiségek mekkora tragédiákat okoz­ nak, milyen apró szikrából mekkora tűzvészek keletkeznek. Valamennyiüknek egy­ szerre jut eszébe minden sérelem, sőt m é g el is túlozzák a rosszat, amely őket érte. De mélységes feledésbe burkolják mindazokat a jószolgálatokat, amelyeket időköz­ ben élveztek, csakhogy megesküdhessenek, hogy a háborút rájuk kényszerítették. Gyakran a fejedelem jelentéktelen személyes ügye sodorja háborúba a világot, ámbár amiért egy háborút szabadna vállalni, m é g a közügyeknél is nagyobbnak

kellene lennie. Mi több, ahol nincsen tényleges ok, ott kitalálnak valamilyen e l l e n ­ tétet, és visszaélve az országok nevével, táplálják a gyűlöletet. A köznépnek ilyen tévelygéseit leginkább a nemesek szítják saját hasznukra, sőt azokat egyes papok is táplálják. Az angol ellensége a franciának csupán azért, mert ez francia. A brit a skót ellen acsarkodik, csak azért, mert ez skót, a német ellenséges indulattal viseltetik a franciával, a spanyol az egyikkel m e g a másikkal szemben is. Ó, micsoda fonák helyzet, félreértése a lényegnek! Egy országnév, bár nincs különösebb jelentősége, meghasonlást szít az emberek között! Annyi és annyi más dolog miért n e m egyesíti inkább őket? Mint brit rosszat akarsz a franciának. Miért n e m akarod inkább emberként javát az embernek, keresztényként a kereszténynek? Miért lenne nagyobb ereje a jelentéktelen dolgoknak, mint annyi sok természetes kapcsolatnak? Miért találékonyabbak az emberek akkor, ha saját vesztükről van szó, mint amikor saját boldogságuk megőrzése forog kockán? Miért hajlanak inkább a rosszra, mint a jóra? A csak kevéssé is bölcs emberek, mielőtt személyes dolgaikhoz hozzákezdené­ nek, mindent figyelmesen mérlegelnek, megvizsgálnak és átgondolnak. Ha azonban a háborúról van szó, az emberek bután és vakon vetik bele magukat, és nem is gon­ dolnak arra, hogy ha a háború már kirobbant, többé n e m lehet gátat vetni neki. Sőt, a kis háborúból keletkezik a nagy, a csupán egyből a sok, a vértelenből a véres. Ez annál inkább így van, amikor a háború vihara nemcsak néhányat érint, hanem örvényébe mindenkit egyformán beleránt. Ha a köznép csak nehezen tudja megítélni a helyzet súlyosságát, a fejedelem­ nek és tanácsosainak komolyan elmélkedniük kell rajta; a papok feladata, hogy minden eszközzel hirdessék és belevéssék az emberek lelkébe az ő tévedésüket, amely­ nek zsákmányául esnek [ . . . ]

Felhívás

a

békére

Itt az ideje, hogy mindezen változtassatok! Ha az emberi vér ontása keveset jelentene számotokra, elég keresztény vér folyt már ahhoz, hogy saját pusztulásotok őrületének végét vessétek; eleget áldoztatok már a fúriáknak és az Orcusnak*; elég gyönyörködtető látványt nyújtottatok a törököknek. Miután oly hosszú idő óta tűri­ tek a háborúk nyomorúságait, legalább most térjetek észhez! Minden korábbi dőre­ ségeteket írjátok a sors számlájára! Mostantól fogva az gyönyörködtesse a keresz­ tényeket, ami egykor örömöt okozott a pogányoknak: a régi rosszak elfelejtése! Miután ezt megtettétek, közös erőfeszítéssel szenteljétek magatokat a béke v é d e l m é ­ nek. De ezt úgy tegyétek, hogy annak kötelékei legyenek erősek, és acélból, n e m pedig madzagból, hogy többé sohase szakadjanak el [ . . . ] Hozzátok fordulok, e földnek főhivatalnokaihoz és hatalmasaihoz, akik orszá­ gaitokban az első helyeken álltok, nyújtsatok minden tehetségetekkel segítséget a fejedelmek bölcsességének és a pápák kegyességének. Azután meg hozzátok, meg­ különböztetés nélkül mindannyiotokhoz, akiket keresztény n é v e n jegyeztek be, e g y e ­ sítsétek minden erőtöket a háború ellen, mutassátok m e g végre, milyen erőt k é p ­ visel az államban a sokak egyesülése a hatalmasok zsarnoksága ellen. Járuljon hozzá ki-ki tanácsaival, erőfeszítéseivel a békéhez. Az örök egyetértés kapcsolja össze azo-

* O r c u s — a h a l á l országa a r ó m a i a k h i t é b e n

kat, akiket a természet és Krisztus annyi kötelékkel fűz egybe. Mindenki annak megvalósítására irányítsa erőfeszítéseit, ami mindenkinek jólétét szolgálja [...] A nép legnagyobb része gyűlöli a háborút, és békét óhajt. Csak kevesen kí­ vánják a háborút, azok, akiknek elvetemült boldogsága az általános boldogtalan­ ságtól függ. ítéljétek hát m e g ti magatok, igazságos-e, hogy az ő gonoszságuk többet érjen, mint az összes jók akarata. Láthatjátok, mostanáig s e m a szövetségekkel, s e m a rokoni kapcsolatok segítségével, sem az erőszak vagy a bosszúállás által semmit n e m lehetett megoldani. Kíséreljétek m e g az ellenkezőjét, mire képes az enge­ dékenység és a jóakarat. A háború háborút szül, a bosszúállást bosszúállás követi, a megbocsátás megbocsátást vált ki, és a jóakarat jóakaratra szólít fel. Mostantól fogva ezért azokat övezze a legnagyobb tisztelet, akik jogaikból a legtöbbet enged­ nek [ . . . ] [...]

Amit mondani akartam, elmondtam. Válogatta, bevezette

EURÓPA

Évszázad

XVIII. XIX. X X . (1939-ig)

HÁBORÚS

Államközi háborúk 4 123 000 4 432 000 8 579 000

VESZTESÉGEI

A

XVIII.

P o l g á r h á b o r ú k és n e m ­ zeti felszabadulási h a r ­ cok 450 000 505 000 1 255 000

és latinból fordította BODOR ANDRÁS

SZÁZADTÓL

1939-IG

Gyarmati háborúk

Összesen

659 000 557 000 34 300

5 232 000 5 494 000 9 868 000

Az I. v i l á g h á b o r ú b a n 33 ország v e t t részt. A m o z g ó s í t o t t a k s z á m a e l é r t e a 70 milliót. A h a d m ű v e l e t e k 4 millió k m t e r ü l e t e t é r i n t e t t e k . Összesen 9,5 millió esett el a h a r c o k b a n és 10 millió e m b e r h a l t m e g j á r v á n y o k b a n és a n é l k ü l ö z é s e k k ö v e t ­ keztében. 2

A halottak

száma

egyes

országokban:

Németország Oroszország Osztrák—Magyar Monarchia Nagy-Britannia Olaszország Törökország Szerbia Egyesült Á l l a m o k

2 030 000 1 800 000 1 100 000 700 000 570 000 400 000 300 000 114 000

( R o m á n i a veszteségei — k a t o n á k és p o l g á r i személyek —: kb. 800 000. Belgium, Görögország, B u l g á r i a és K a n a d a 100 000 s z e m é l y n é l kevesebbet vesztett.)

DEMETER JÁNOS

HUGO GROTIUS A

holland „csoda" és a „csodálatos"

hollandus

Háromszáznyolcvannyolc éve szü­ letett, háromszázhuszonhat éve ha­ lálának, és háromszáznegyvennyolc évvel ezelőtt jelent meg fő műve a De jure belli ac pacis (A háború és a béke jogáról). A haladó múltnak általában kijáró kegyeleten kívül mi teszi időszerűvé és mi indokolja, hogy itt-ott ismét leverik róla a port, és munkásságára emlékeztetnek? Már elöljáróban szeretném elháríta­ ni a gyanút, hogy „haladó hagyo­ mányt" erőltetünk, vagy megpróbálnók őt is valamilyen új, modern böl­ cselő tógájába öltöztetni. Meggondolkoztató ugyan, hogy első átültetése magyar nyelvre nem is olyan régen, 1960-ban történt, és új keletű első román fordítása is. Mind a román, mind a magyar szakirodalom csupán régi tartozását rója le, és semmi jel arra, hogy Hugo Grotius eszméit m a valaki ideológiai és politikai igazo­ lásra mozgósítaná. Hugo Grotius a XVI—XVII. század feltörekvő polgárságának a dokt­ rinérje, s eszméi korának irányzatait és ellentmondásait tükrözik. Aligha van annak a kornak olyan történelmi vonulata, akár gazdasági, akár po­ litikai vagy bölcseleti téren, amelynek mély, tudományos kutatása meg­ kerülhetné Grotius írásait. Jelentőségét azonban magasan korának tema­ tikája fölé emeli, hogy különleges történelmi horderejű maga a kor is. Az ember egyéni életútjának hasonlatával élve: ezek az idők a polgári társadalom serdülő évei voltak, a legtermészetesebb formában vetítették ki sajátosságaikat, és kitörölhetetlen nyomokat véstek az elkövetkező év­ századok arculatára is. Amikor tehát reflektorfénybe állítjuk a kort leg­ hívebben kifejező bölcseletet, messze túlvilágítunk ezeken a századokon, és láttatni igyekszünk a láncszemeket is, amelyek összekapcsolták a jelent a múlttal, és így a lehető legszembeötlőbben érzékeltetik a történelmi szakaszok összefüggéseit. Időszerűségét nyomatékosítja az a körülmény, hogy abban a törté­ nelmi keretben, amelyről szólunk, Grotius hazája nem volt csupán egy

a sok közül. A XVI—XVII. századot illetően Angliára, Franciaországra, több skandináv és olasz országrészre is egyaránt jellemző az ipari és m e ­ zőgazdasági, valamint kereskedelmi tőke hatalmas fejlődése, aminek n y o ­ mában gazdagon virágzik a tudomány és a kultúra. Hollandia azonban kiemelkedik Nyugat-Európa viszonylatában is, s nem minden alap nélkül emlegetik a holland csodát. A XVI. század végén és a XVII. század ele­ jén Hollandia fejlődése megelőzi Angliáét, s az ország a kapitalizmus ú t ­ ján haladó Európa élenjárója lesz. Miután kivívja függetlenségét Spa­ nyolországgal szemben, majd sikeresen befejezi harcait Franciaországgal és Angliával, miközben győzelemre viszi az első polgári forradalmat, pá­ ratlanul fellendül ipara és kereskedelme. S mindez a beláthatatlan gyarmatosítási lehetőségek idején. Jellemző, hogy Hollandia volt az első or­ szág, amelyben a városi lakosság arányszáma túlhaladta a falusiét, és egy adott időszakban több hajója volt, mint egész Európának együttvéve. Marx megemlíti, hogy „Hollandiában a kereskedelemmel és a m a n u ­ faktúrával együtt a kereskedelmi hitel és a pénzkereskedelem is kifejlő­ dött, s maga a fejlődés menete a kamatozó tőkét alárendelte az ipari és kereskedelmi tőkének. Ez m á r a kamatláb alacsony voltában is meg­ nyilvánul. Hollandia pedig a XVII. században a gazdasági fejlődés minta­ országa volt, miként ma Anglia. A régimódi, a szegénységen alapuló uzsora monopóliuma ott magától megdőlt" (Marx: A tőke III. Budapest, 1951. 664). A gazdaság fellendülésének hatására, amelyet jelentősen felfokoz a gyarmati terjeszkedés, felserken a gondolkodás, és virágzanak mind a ter­ mészet-, mind a társadalomtudományok. Hollandia csakhamar Európa szellemi központjává válik, a tudományokat olyan kimagasló gondolkodók képviselik, mint Huygens, a matematikus, mechanikus és optikus, S w a m merdam és Leeuwenhoek, a biológus, és nem utolsósorban maga Grotius, a jogtudós és társadalombölcselő. Mindennél kifejezőbb azonban, hogy a vallásháborúk és az állandó vallási villongások korában — és közvetlen szomszédságában — Hollandia elsőként elismeri s gyakorlatilag is alkal­ mazza a legteljesebb vallásszabadságot. Azzal egyidejűleg, hogy a XVI—XVII. század Hollandiáját csodának tekinti irodalom és történelem egyaránt, Grotiust nem minden alap nél­ kül emlegeti a „csodálatos hollandusként". A „csoda" és a „csodálatos" egybeesése nyilván nem véletlen. Grotius „csodálatosságában" elsősor­ ban hazájának mintaszerűsége jut kifejezésre. Grotiust korára jellemző egyénisége és történeti szerepe predesztinálja eredetiségre és „csodálatos­ ságra". Apja, Deft város polgármestere, tekintélyes jogtudós, aki nemcsak a tanulás és kutatás ritka lehetőségét nyújthatta fiának, de őt a h u m a ­ nista tudományok szeretetében is nevelte. A város központja volt annak az elkeseredett ellenállásnak, amelyet a hollandusok II. Fülöp spanyol király hűbéri uralma ellen vívtak. Közvetlenül érzékeli környezetében a katolikusok és protestánsok ellentétét, majd a protestantizmuson belül burjánzó tanok közötti ellentéteket, amelyek mögött a kor arculatához tartozó családi és üzleti versengések húzódtak meg. Grotius jogi és teoló­ giai tanulmányai elméleti látókörrel tágították személyes élményeit, s amikor joghallgatóként m á r nyilvánosan is fellépett, úgy emlegetik, mint „adolescentem sine exemplo". Híre nemzetközi visszhangra lel. 1598-ban,

amikor Oldenbarnevelt, Hollandia első tisztségviselőjét, aki rendkívül tisztelt tudós is, elkíséri Párizsba, a még csak tizenöt éves Grotiust már úgy mutatják be a királynak, mint „le miracle de Holland"-t, és Orléansban juris utriusque doktorrá avatják. Az idők azonban nemcsak arra voltak alkalmasak, hogy az adott osz­ tálykeretben csillogjanak a tehetségek. A régi rend bomlása, a tőkés ter­ melés mohó feltörekvése, az ezzel járó sokoldalú — politikai, filozófiai és vallási — konfliktusok súlyos veszélyeket rejtettek magukban. Miután betöltötte Zeeland és a nyugati Friesland államügyészi posztját, s meg­ írta munkáit A tengerek szabadságáról és A Batáviai Köztársaság erede­ téről, az orániai fejedelem perbe fogta, és két társával együtt halálra ítélte. Neki megkegyelmeztek, de menekülnie kellett. További tevékeny­ ségét főként a svéd király szolgálatában fejti ki. Zaklatott körülmények között, amelyeket súlyosbítanak a vallási villongások, írja meg életének fő művét A háború és a béke jogáról, amellyel beírja nevét a jog és a társadalomtudományok történetébe. Egyik, 1625-ben kelt levelében meg­ jegyzi: „Könyvem megírásával az volt a célom, hogy nemcsak a keresz­ tényekhez, hanem minden emberhez méltatlan elvadulást, amellyel a háborúkat önkényesen megindítják és folytatják, és amelyet a népek szerencsétlenségére naponként csak növekedni látok, tehetségemtől telhe­ tőleg enyhítsem." A háború és a béke kérdése, valamint a tengerek szabadságával kap­ csolatos viták, amelyek Grotius érdeklődésének központjában álltak, kí­ nálkozó alkalmak voltak arra is, hogy kifejtse álláspontját korának szinte valamennyi alapvető bölcseleti kérdésében, de különösképpen a jogi problémákban. Ha túlzás is volna polihisztornak nevezni, elvitathatatlan sokoldalúsága, és nem minden alap nélkül sorolható több társadalomtu­ domány művelői közé. Sokoldalúsága különösen kidomborodik a jogtudo­ mány területén, ahol nem egy tantárgy vagy jogág, mint például a nem­ zetközi jog, az állam- és jogelmélet, a jogi eszmék története, sok tekin­ tetben Grotius munkásságától származtatja magát. Az állam- és jogi eszmék történelmének irodalmában Grotius — Spinozával együtt — a burzsoá természetjogi iskola megalapítójaként szerepel, akinek a nevéhez fűződik az a társadalmi és jogbölcselet, amely évszázadokon át uralkodó helyet foglalt el az európai gondolkodásban. Sokan tőle számítják az egész természetjogi gondolkodást, és mind ere­ detiségét, mind jelentőségét magasan érdemei fölé emelik. Valójában a természetjogi szemlélet szinte egyidejű magával a társadalmi és jogbölcselettel, s aligha akad kor, amelyben az ember ne hajlott volna annak a feltételezésére, hogy a társadalmi viszonyoknak, az emberi dolgoknak ne lehetne alapja és magyarázata a természet rendjében. A hiedelem helyenként az érdekektől függően és esetenként más-más megfogalma­ zásban jelentkezett, sűrítetten a kínai tao, az indiai dharma, a görög lógosz törvényébe; sőt, a teológusok módot találtak arra is, hogy közös nevezőre hozzák a vallással, ám valamennyi változatában lényegileg a természet parancsaiból indult ki. A sorsba vetett vak hiedelem és a gyer­ mekes félelem a sorstól nem áll távol a társadalmi gondolkodás termé­ szetjogi folyamától. Meggyőzően szemlélteti ezt már Seneca is, akire különben Grotius sűrűn hivatkozik A háború és a béke jogában. Emberi magatartást sugallva a rabszolgákkal való bánásmódot illetően, Seneca az

i. sz. I. században felveti a kérdést: „Rabszolgák ők? Nem, emberek! Rab­ szolgák? Nem, lakótársak! Rabszolgák? Nem, barátok, akiknek alacso­ nyabb rendű sors jutott! Rabszolgák? Nem, sorstársaink, ha arra gondo­ lunk, hogy a sors mindannyiunkat elural!" Grotius reális érdeme a természetjogi gondolatrendszertől eltérően a természetjogi elképzelések hozzáidomítása a tőkés társadalom viszonyai­ hoz és mozgósítása a hűbéri társadalom intézményei és szemlélete ellen. Általános hatásáról joggal mondják, hogy Grotius humanizálva és a teo­ lógiától függetlenítve a természetjogot, egyengette az utat a világi gon­ dolkodás előnyomulása előtt. A természetjog szerinte az ész parancsa, megmutatja, hogy valamely cselekvés egyezik-e vagy ellenkezik-e az ész­ szerű természettel. A jogot az emberi természethez és értelemhez kap­ csolva Grotius kétségbe vonja a jog isteni eredetét. Marx felhívja a fi­ gyelmet arra, hogy ennek a megfogalmazása a XVII. század elején — forradalmi jelentőségű: „Közvetlenül Kopernikusz nagy felfedezése — az igazi naprendszer felfedezése — előtt és után egyszersmind felfedezték az állam gravitációs törvényeit is, arra a következtetésre jutva, hogy az állam nehézkedése magában az államban rejlik, és ahogy a különböző európai kormányok az első gyakorlati felszínességgel igyekeztek ezt az eredményt az államok egyensúlyának rendszerében alkalmazni, úgy kezdte korábban Machiavelli, Campanella, később Hobbes, Spinoza, Hugo Grotius, le egészen Rousseau-ig, Fichtéig, Hegelig az államot emberi szemmel nézni és természeti törvényeit az észből és a tapasztalatból, nem pedig a teológiából levezetni, mint ahogy Kopernikuszt sem zavarta, hogy Józsué megálljt parancsolt a Napnak Gibeonban és a Holdnak Ajálon völgyében" (Marx—Engels Művei I. Budapest, 1957. 102). Méltó hasonlat, de kortársai közül is kiemelkedik Grotius félreért­ hetetlen megfogalmazása, amelynél bátorítóbb aligha hangzott el a teo­ lógia prepotenciája idején: hogy a természetjog elvei akkor is érvénye­ sülnének, ha feltennők (ami persze, a legnagyobb bűnt jelentené), hogy Isten nem létezik, vagy nem törődik az emberi dolgokkal. „ A természet­ jog olyannyira változhatatlan, hogy még az Isten sem változtathatja m e g . . . , mint ahogyan Isten nem teheti meg, hogy kétszer kettő ne le­ gyen négy, éppen úgy nem teheti, hogy ami belső lényege szerint rossz, ne legyen az." A XVII. század gondolkodója azonban merész eszméi elle­ nére is megtalálja azt a platformot, amelyről általános irányzatát bizo­ nyos keretek között összhangba hozza a még szét nem hullott hűbéri és az önkényeskedéssel emelkedő abszolutizmus gyakorlatával. Ha Isten valakinek megölését vagy tulajdonának elvételét parancsolja — magya­ rázza Grotius —, az emberölés és a lopás nem lesz általában megenge­ detté, csak az egyes, adott cselekedet nem lesz emberölés vagy lopás, mert az élet és a vagyon legfőbb urának parancsára történt. A természetjogi bölcselet kiérlelése terén Grotius merészen szárnyal, a természetjog konkrét társadalmi tartalmát illetően azonban szembetű­ nők szűk osztálykötöttségei. Ámbár Grotius is szerepel az emberi jogok szerzőinek pantheonjában, nem hallgatható el, hogy az emberi szabad­ ságjogok még hiányoznak a természetjogból fakadó, úgynevezett emberi jogok katalógusából. A minden embert megillető jogok hangsúlya Grotius bölcseletében a tulajdonjogon van, amelyet ugyan az emberi akarat ve­ zetett be, de miután ez megtörtént, „már a természetjog mondja ki, hogy

jogtalanul jár el az, aki mástól annak tulajdonát az illető akarata elle­ nére elveszi". Magát a háborút nem tartja ellentétesnek a természettel, sőt szem­ léltető hasonlatot talál igazolására. „ . . . A természettől fogva mindenki saját jogának védelmezője: ezért van kezünk." Jogosan viselnek háborút azok is, akik másokért ragadnak fegyvert, mert „lehetőségeink szerint másnak hasznára lenni nemcsak megengedett, hanem tiszteletre méltó is". Ha egyéb kötelékek hiányoznak a segítő és a bajbajutott között, „ele­ gendő kapcsolat az emberi természet közössége". „Az ember számára ugyanis semmiféle emberi dolog nem idegen." Önigazolásul idézi Démokritosz szavait: „A sérelmet szenvedőket erőnkhöz képest meg kell v é ­ deni, nem pedig elhanyagolni, mert ez igazságos és jó cselekedet." A háborút illetően a természetjog elsősorban azt vizsgálja, hogy igaz­ ságos-e vagy sem, és ami nagy érdeme a holland jogtudósnak: hogy mi­ lyen eszközökkel vívják. Hogy egy háború mikor igazságos és mikor igazságtalan, már Cice­ rót is foglalkoztatta. Válasza nem kerülhetett szembe azzal a ténnyel, hogy Róma állandó terjeszkedésben, támadásban és védekezésben volt. „Bizonyára nem volna megengedett kardot viselni, ha semmilyen körül­ mények között nem lenne szabad használni" — mondotta Cicero. Ami az antik rabszolgatartó birodalom doktrinérét feszélyezhette, az nyilván nem lehetett több, mint a háború és a hadviselés külső szabályainak a meg­ sértése. A háború igazságtalan — hirdette —, ha hadüzenet nélkül fo­ lyik, és igazságos, ha hadüzenettel indul. Grotius nemcsak idézi Cicerót, de inspirálódik is belőle, s elméleteik sok más tekintetben is rokonvonást mutatnak. A XVII. században magá­ tól értetődő volt, hogy a klasszikus tekintélyeket széles evangéliumi ér­ veléssel koszorúzzák meg. Mintha összebeszéltek volna, úgy hangzanak egybe, akár a háborúról általában, akár osztályozásáról esik szó, Cicero és Pál apostol, Tertullianus, János és Ágoston nézetei. Miután a háborúkat köz- és magánháborúkra osztja, és elvileg egyik ellen sem emel kifogást, Grotius szabályszerű és kevésbé szabályszerű közháborút ismer el. Amit ő itt szabályszerű (solenne) szóval illet, azon — amint meg is jegyzi — „törvényest" ért. Ahhoz, hogy a háború a nemzetközi jog értelmében szabályszerű legyen, két feltétel szükséges: először, hogy mindkét oldalon attól induljon ki, aki az államon belül a legfőbb hatalommal rendelkezik, továbbá, hogy bizonyos formaságokat megtartsanak. A kevésbé szabályszerű közháború nélkülözheti az említett formaságokat, magánosok ellen is folytatható, és bármely hatóságtól ki­ indulhat. A háború formai feltételeinek elemzése alkalmat nyújt Grotiusnak arra is, hogy alapvető állam- és jogelméleti kérdéseket is felvessen: „mely dolgokból áll az államhatalom?", mit kell érteni legfőbb hatalmon, kor­ látozható-e a szuverenitás, a népé-e, vagy az uralkodót illeti? A fogal­ mazások nemcsak a főhatalom ismérvére nyújtanak jogi választ — a tár­ sadalmi lényeget ezúttal is mellőzve —, hanem elárulják az abszolutiz­ musról vallott nézeteit is. „Azt a hatalmat nevezik legfőbbnek, amely­ nek cselekedetei nincsenek más jogának úgy alárendelve, hogy más e m ­ beri akarat döntése azokat hatálytalaníthassa. Amikor a »más« szót hasz­ nálom, ezzel kizárom magát a legfőbb hatalom birtokosát, akinek jogában

áll akaratát megváltoztatnia." Apró megfogalmazási különbségektől elte­ kintve, a főhatalom grotiusi fogalma ma is általános használatú mind a nemzetközi, mind az államjogban. Az évszázadok azonban messze túlha­ ladták azt a fenntartást, amit a népi szuverenitás eszméjével szemben tanúsít. „Itt először is el kell vetni azoknak a nézetét — írja —, akik szerint a legfőbb hatalom mindenütt és kivétel nélkül a népet illeti, te­ hát ha a királyok rosszul használják hatalmukat, a nép megfékezheti és megbüntetheti őket. Minden okos ember tudja, hogy ez az álláspont m á r sok bajt okozott, és ha a lelkekbe behatol, ezután is sok bajnak okozója lehet." Igazolásul a zsidó és a római törvényre hivatkozik, amelyek sze­ rint „ . . . b á r k i magánszolgaságba adhatja magát, ha úgy akarja. Miért ne vethetné alá tehát magát valamely nép egy vagy több személynek oly módon, hogy az önmaga felett való uralkodás jogát teljes mérték­ ben átruházza, és ennek a jognak egyetlen részét sem tartja magáénak?" Amikor elvitatjuk álláspontját az abszolutizmus és a néphatalom alternatívájában, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a polgári társa­ dalom kialakulásának ebben a szakaszában az abszolutizmus még ha­ ladó szerepet is játszott. A szembenálló főhatalmi tényezőket a polgárság és a kiváltságos hűbéri rendek jelentették, s a polgárság reformtörekvé­ sei jelentős mértékben támaszkodhattak az uralkodók központosító hatal­ mára. Éppen ennek a jelentősége magyarázza: a szakirodalom hajlik arra, hogy Grotius jelentőségét főleg az abszolutizmus körüli vitákkal hozza összefüggésbe. Jellemző, hogy A politikai eszmék története című m ű v é ­ ben Marcel Prélot „Az abszolutizmus fejlődése" keretében tárgyalja Gro­ tiust. „Az abszolutizmus győzelmei" fejezetben találjuk meg őt Jean Touchard eszmetörténeti tankönyvében is. A háború igazságos vagy igazságtalan jellege csak a háború és béke természetbölcseletének egyik oldalát jelzi. Jellegétől függetlenül, a há­ ború számos olyan társadalmi és egyéni kérdést vet fel, amelyet a hol­ land tudós szintén a természetjog körébe utal. Milyen elvek irányadók ezekben a kérdésekben? A természetjog humanizálásának leghaladóbb és legmaradandóbb aspektusai a hadviselés szabályaival és következmé­ nyeivel kapcsolatosak. Jellemző már az a mód is, ahogy A háború és a béke jogáról a problémákat fejezetekbe foglalja: Intelem arra vonatkozólag, ami igazságtalan háborúban történik; Mérséklet a megölés jogának gya­ korlásában igazságos háború esetén; Mérséklet a dolgok elpusztítása és hasonló események tekintetében; Mérséklet az ellenségtől elfoglalt dol­ gok tekintetében; Mérséklet a hadifoglyok tekintetében; Azoknál, akik a háborúban egyik oldalon sem állnak; Az adott szó megtartása ellenségek között. Álljon itt szemléltetőül néhány tétel is! Aki békében marad, attól semmit sem szabad elvenni, legfeljebb csak végső szükség esetén, és ak­ kor is csak kártérítési kötelezettség mellett. Ártatlan embert nem szabad megölni. Nem szabad kegyetlen büntetéssel sújtani a rabszolgákat. Dicsé­ retre méltó dolog, ha valaki nem él jogával, és a legyőzötteket nem veti uralma alá. A mérséklet másik módja, ha a győztes az uralmat azok ke­ zében hagyja, akik előzőleg gyakorolták. Vagy egy bizonyos fokú szabad­ ságot kell a legyőzöttek számára biztosítani. Az erkölcsi igazság meg­ kívánja, hogy visszaadjuk eredeti tulajdonosuknak azokat a dolgokat, amelyeket az ellenség igazságtalan háborúban ragadott el tőlük.

A háború — vélekedtek a természetjogi bölcselők — elkerülhetet­ lenül rendkívüli állapotot teremt, de a természet parancsain az sem teheti túl magát. Álláspontjuk előremutató, példás megfogalmazást kap Grotiusnál: „Hallgassanak tehát a törvények a csatazajban, de csakis az állam belső törvényei, amelyek a bíróságokra irányadók és a béke állapotára vonatkoznak, nem pedig az örök és minden időre érvényes törvények." A polgári természetjogi bölcseletnek kezdettől felelnie kellett a r r a a kérdésre is, hogy ha az embereket természettől eredőleg megilletik bi­ zonyos jogok, mi okból függnek mégis az államhatalomtól, amely ráadá­ sul egyetlen személy kezében összpontosul. A felelet politikai konstellá­ ciók szerint változott, s nem egyedülálló eset, hogy ugyanazon a bölcse­ leti alapon elismerik, kétségbe vonják vagy éppen támadják az állam­ hatalom létjogosultságát. Általában azonban minden természetjogi irány­ zatra jellemző, hogy az államhatalom eredetét valamiféle társadalmi szer­ ződésre vezeti vissza, amelynek értelmében az emberek szervezett hatal­ mat létesítenek. Miért? Azért, hogy véget vessenek a bellum omnium contra omnes-nek, amint Hobbes hitte? Vagy azért, hogy megmentsék eredeti természetadta jogaiknak legalább egy részét, amint Locke hir­ dette? Spinozához hasonlóan Hugo Grotius nézete szerint is az emberek­ ben kezdettől él valamiféle társulási hajlam (appetitus societas), s az késztette volna őket arra, hogy szerződésre lépjenek. Az államhatalom létesítése feltételezte, hogy az emberek lemondjanak jogaik egy részéről, de amint a háborúban sem szünetelnek természetes jogaik, úgy azok a társulás után, az államban sem szűnhetnek meg. Minden államnak s az uralkodónak is tiszteletben kell tartania az emberek alapvető jogait, a m e ­ lyek természettől adottak és elidegeníthetetlenek. E megállapítások h a ­ ladó jellegét az domborítja ki, hogy közel négyszáz évvel ezelőtt hang­ zottak el, amikor Európát is inkább a hűbéri önkény, a klerikális és császári inkvizíció és a fejedelmi önkény jellemezte. Mit mondhatnék még befejezésül a középkor nagy holland tudósá­ nak jellemzésére? Hegel, aki nem sokra becsüli Hugo Grotiust, mégis megjegyzi: az ő empirikus összeállításai „azzal a hatással jártak, hogy általános alapelvek lettek, értelmes és ésszerű alapokként tudatossá vál­ tak, elismerték és többé-kevésbé elfogadhatóvá tették őket. Bennünket m á r nem elégít ki a bizonyítás és levezetés, de nem szabad félreismer­ nünk, hogy mit értek el velük".

A v i l á g összes o r s z á g a i n a k k a t o n a i költségvetése 40 százalékkal h a l a d j a m e g a világ együttes tanügyi kiadásait; világviszonylatban a katonai kiadások h á r o m ­ szorosai a közegészségügyi k i a d á s o k n a k .

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

NEHÉZSÉGEIM AZ ATOMMAL Itt újra vissza kell térnem személyes problémáimhoz. Nincs szándékomban, hogy önöket bár­ miről is meggyőzzem, és ismét a demokrácia eszméjével kezdem. Demokráciában élni számomra azt jelenti, hogy felelős vagyok a kor­ mányom cselekedeteiért, és min­ den életbe vágó ügyben olyan lel­ kiismeretesen foglalok állást, mint­ ha magam volnék az elnök. Korunk legéletbevágóbb ügye az ATOM, mely világos választás elé állít minket: vagy sosem ál­ modott jólét és méltóság, vagy nyomor és pusztulás. Miután így állást foglaltam atompolitikánk­ kal szemben, tele vagyok nehéz­ séggel. Nem vagyok atomtudós, biológus vagyok. Kutató munkás­ ságom negyvenöt éve alatt jócskán foglalkoztam az energiával, és alap­ vető tételem az volt, hogy nincs különbség energia és energia között. Az atomtudósoktól azonban azt hallom, hogy az atomenergia az energia min­ den más formájától különbözik, és nekem elég nehéz belátni, miért kell ennek így lennie. Csak a legutóbbi időben kezdem érteni. Két kiindulópont is van, amire gondolataimat felépíthetem. Kezdhe­ tem azzal, hogy számba veszem az energiákat, amelyeket eddig megis­ mertem. Itt van például az energia, mely kocsimat hajtja és benzinből jön; itt van az olaj energiája, mellyel otthonomat fűtöm; itt van a villa­ mosság, ami világosságot ad, maga pedig a szénből származik. Végül, de nem utoljára itt van az élelmiszerek energiája, mellyel tulajdon teste­ met hajtom. Mik hát ezek az energiaforrások: élelmiszer, benzin, olaj és szén? Mint biológus, feleletet tudok adni a kérdésre. Végeredményben mindegyik egy csipet a Nap szikrázó energiájából, melyet miután földgo­ lyónkat elérte, felszedtek a növények, aztán kémiai energiává alakítottak, különféle vegyületekké formáltak, amelyekből a növény felépül, vagy számlálatlan esztendőkkel ezelőtt felépült. Van még egy tapasztalatom, amelyből kiindulhatok. Tudom, ha túl­ ságosan közel vagyok a tűzhelyhez, elölről perzsel, a hátam viszont bor­ zong. Ha továbbmegyek, az engem érő hő igen gyorsan csökken, arányo­ san a távolság négyzetével; vagyis h a egy lábnyi távolság helyett tiz láb-

nyira vagyok tőle, a testemet érő energia nem egy tizedére, hanem egy századára csökken, végül elhanyagolható mennyiséggé válik. Ez igen fon­ tos tapasztalat, mivel tudom, hogy a Föld távolsága a Naptól egymillió mérföld. Ebből következik, hogy a planétánkat érő sugárzó energia csak végtelenül kis töredéke a Nap által kibocsátott energiának. Minden földi energia tehát, amit az ember az atomkor előtt ismert, csak végtelenül kis töredéke volt a Nap sugárzó energiájának. A Napnak tehát olyan t ö ­ megű energiát kell kisugároznia, hogy felülmúlja képzeletemet. Képtelen vagyok elképzelni a tizenötmillió fokos hőséget, a Nap középpontjának h ő ­ mérsékletét. Miképpen termeli a Nap ezt a roppant tömegű energiát? Mi­ féle reakció képes ennek előállítására? Az atomenergia ilyenformán nem sorolható a parányi földi energiákhoz, melyet szorgalmasan gyűjtöttek a növények. Nem, az atomenergia egyike azoknak a kozmikus erőknek, amik a világegyetemet alkotják, melyben a mi Tejútrendszerünk egyike csupán a több millió tejútrendszernek; és ezeknek méretei végtelenek a mi földi méreteinkkel összehasonlítva. Mikor tehát az ember az atomenergiát felfedezte, a Földre idézte egyikét a világegyetemet alkotó kozmikus erőknek, melyekhez képest az ember földi léte, vagy akár az egész naprendszer, egyszerű játék. Ezek­ kel az energiákkal máma is ki tudunk oltani minden életet a Földön, és csakhamar arra is képesek leszünk, hogy túlvilággá változtassuk, miköz­ ben vigasztalódhatunk a gondolattal, hogy végeredményben csak másod­ rendű bolygó. Én teljességgel képtelen vagyok ezeknek a kozmikus energiáknak vagy méreteknek elképzelésére. Ha azt hallom, hogy a Nap százmillió mérföldre van tőlünk, semmit sem jelent számomra. Egyszerűen már nem tudom elképzelni ezt a távolságot. A tizenöt millió fok szintén nem jelent semmit, és ha egy atomtudós kiszámítja nekem a huszonöt megatonnás bombák — ilyeneket szállítanak repülőgépeink — hatóerejét, engem hi­ degen hagy. Ugyanez áll a pusztulásra, amit előidéznek. Magamat illem­ tudó embernek ismerem, és ha szenvedőt látok, mélységes részvétet érzek. Sőt életemet kockáztatnám, hogy bármelyik veszélybe került embertár­ samat megmentsem. A halált és szenvedést iszonyúnak tartom, és egész életemben harcoltam ellenük. De százmillió ember halála, ha a bomba elsöpörte őket a Föld színéről, mit sem jelent számomra. A tízes vagy szá­ zas számot négyzetre tudom emelni, de a szenvedést nem. Sőt könnyedén, esetleg léhán beszélek városaink és a bennük lakó tízmilliók elpusztulásá­ ról, hamuvá égéséről. Mert az ilyen méretek kívül esnek rajtam. Itt igen különös problémával állok szemben. Mi az oka, hogy egyetlen ember szenvedése meghat, millióké viszont semmiféle benyomást nem tesz rám? Ez már biológiai probléma, amelyben inkább otthon vagyok, mint az atomenergiában, és azt hiszem, világos választ adhatok. A felelet így hangzik: agyam nincs úgy alkotva, hogy ekkora méreteket befogadjon. Azt a célt szolgálja, hogy fenn tudjak maradni közvetlen környezetemben. Az agyam a gondolkozó szerszám; és mint minden szerszám, csak arra a munkára alkalmas, amire készült. Agyam abból a célból készült, hogy átsegítsen mindennapi életem apró méretei között apró problémáimon. Ezt az agyat nem én szerkesztettem. N-edik apámtól örököltem, egy tiszteletre

méltó barlanglakótól. Mialatt a többi fajta agyarakat, karmokat és szarvakat növesztett a létért való küzdelemben, tiszteletre méltó nagyatyám agyat növesztett, amely véletlenül különbnek bizonyult az agyaraknál, karmoknál, szarvaknál, és így biztosította számára az elsőbbséget többi teremtménytársa között. Ez az agy képessé tette egyszerű elhatározásokra, eszközök készítésére, a tűz felhasználására, a többi állat megölésére, élelem, biztonság és nemi társ megszerzésére. Ez az, amiért az agyam készült, és lényegében azóta sem változott, még ha összetett társadalmunkban mind­ eme célok sokkal bonyolultabb formát is öltöttek. Agyamnak soha nem állt szándékában, hogy kozmikus erőkkel és méretekkel foglalkozzék. Egy­ szerűen úgy van alkotva, hogy nem tud mit kezdeni azzal, ami kívül esik szűk környezete határain, és ez az oka, hogy százmillió ember halála vagy százmillió mérföld vagy tizenöt millió fok semmit sem jelent nekem. Így hát, amikor az ember „felfedezte" az atomenergiát, és Földünkre idézte a kozmikus erőket, fonák helyzetet teremtett önmaga számára. Elég ügyes volt azoknak a feltételeknek létrehozásához, melyek között a kozmikus erőket szabadjára engedheti, de annyira már nem ügyes, hogy természe­ tüket képzeletével utolérje, igazi jelentésüket felmérje és megpróbálja be­ illeszteni kicsinyes gondolkozásába. Természetes tehát, hogy a politiku­ sok úgy bánnak ezekkel az erőkkel, mintha csupán új parasztok lennének a politikai hatalom régi sakkjátszmájában, és könnyen mennek addig a határig, amelyen t ú l a világégés leselkedik. Sőt azt is hiszik, hogy ezekkel a mindent megemésztő erőkkel szemben védekezhetnek szerény eszközök­ kel, földbe ásott vermekkel, melyeket óvóhelyeknek neveznek, és remény­ kednek, hogy elbújhatnak bennük. Ebben van a halálos veszély, mely mindnyájunkat pusztulással fe­ nyeget: kozmikus erők vannak kezünkben — elég ügyesek vagyunk, hogy felszabadítsuk őket, de annyira már nem, hogy meg is értsük. Agyunk arra készült, hogy barlangjaink kezdetleges tüzével törődjék, nem pedig a tizenöt millió fokos kozmikus lángokkal. Beszéltem önöknek az agyról, melyet mint biológus valamelyest meg­ értek. De szeretnék még egy pillanatig ennél a tárgynál időzni, mivel úgy látom, van itt még egy másik veszély is. Az agy, mint mondtam, a létért való küzdelem szerve, amely előnyök elérésére szolgál, nem pedig az igazság keresésére. Ennélfogva mindig meglesz benne a hajlandóság, hogy igaznak találjon valamit, ami pusztán előnyös. Többnyire azt cse­ lekedjük, amit cselekedni szeretnénk, agyunkat viszont arra használjuk, hogy mentséget, igazolást találjunk tetteinkre és vágyainkra. Csak igen kivételes agyak (önök azt mondhatják: a kórosak) helyezik az igazat az előnyös elé. Tulajdonosaik többnyire máglyán végezték, vagy valamilyen székben, villanyosban — esetleg akadémikusban. Az ilyen emberekből nagy tudósok lettek, mint Galilei, Newton és Einstein —, akik az emberi létet magasabb színvonalra emelték. Ezen a ponton a saját életemből is idézhetek példát. Kutató vagyok, így hát bennem is van némi kóros hajlandóság, hogy az igazságot a ha­ szon elé helyezzem, de még így is állandóan gyanakszom magamra, hogy a kettőt összekeverem. Mikor vagy huszonöt esztendővel ezelőtt váratlanul egy jó kalapra való pénzt kaptam a Nobel-díj formájában, valamit csi­ nálnom kellett vele. Az volt a legegyszerűbb módja, hogy egy ilyen kalap krumplit elvessek, ha részvényeket vásárolok rajta. Elmentem tehát egy

tőzsérhez, és megkértem, vásároljon részvényeket, de csak olyanokat, a m e ­ lyek háború esetén esnek, nem pedig felmennek. Ismerve az emberi agy rendeltetését, attól féltem, hogy amennyiben háború esetén emelkedő részvények birtokába kerülök, önkéntelenül is kívánni fogom a háborút, és minden érvet elfogadok, amely a háború mellett szól. Nem akartam ebbe a csapdába esni, mivel egész életemben a békéért és az emberi jólétért munkálkodtam. Mindenesetre a háború eljött, én a pénzemet elvesztettem, de megmentettem a lelkiismeretemet. Ezt a dolgot azért mondom el ilyen részletesen, mert azt a veszélyt példázza, mellyel most egész lakosságunk szembenéz. Ügy hallom, hogy az Egyesült Államok lakosságának már több mint tíz százaléka a fegyverke­ zési üzletnek köszönheti jövedelmét; és a fegyverkezés növelése maga után vonja a tíz százalék növekedését is. Csontom velejéig meg vagyok félem­ lítve, ha arra gondolok, hogy ez a tíz százalék újabb és újabb fegyverek gyártását kívánja. Ha nem teszünk semmit ellene, az Egyesült Államok hadviselő országgá válik. Különben is, a világ egyik része már háborús uszítónak tekinti az Egyesült Államokat, sőt szövetségeseink is kezdenek irtózni tőlünk — talán nem ok nélkül, mert nem halmozhat az ember bombákat a végtelenségig anélkül, hogy az egyiket ki ne oldja, és ezzel megindítsa a világégést. Önök eddig m á r észre kellett hogy vegyék: e mögött a sok szó m ö ­ gött az az egyszerű tény rejtőzik, hogy komoly zavarban vagyok, amikor állást szeretnék foglalni nemzeti problémáinkat illetően, melyek között első az ATOM. Azt is fel kellett fedezniük, hol rejtőznek az igazi nehézsé­ geim: olyan problémákkal szemben kell állást foglalnom, melyek megha­ ladják az agyammal felfogható méreteket. A tudomány eltüntette a távol­ ságot. Árokká zsugorította az Atlanti- és Csendes-óceánt, és a tudomány és iparosítás nyomában óriási embertömegek keletkeztek, melyeknek most összeér a könyöke, mivel a jóságos ütközéshárító — a távolság — ki­ esett közülük. Itt van csak kétszázmillió amerikai, körülbelül ugyanennyi orosz és háromszor ennyi kínai. Ezek a számok nekem mit sem jelentenek, merő elvontságok, kezemben viszont kozmikus erők vannak, melyeket k é p ­ telen vagyok megérteni, és így az a veszély fenyeget, hogy egyetlen rossz mozdulat — és mindnyájan el vagyunk söpörve. Önök szerencsések, hogy — lévén idegenben született — soha elnökük nem lehetek, de lehet még belőlem kongresszusi tag vagy szenátor, akinek foglalkoznia kell ezekkel a problémákkal. Akkor aztán botorkálhatnék a kozmikus és parányi em­ beri méretek között, és összekeverhetném az igazságot saját személyes érdekeimmel. Kiadhatnám az önök pénzét vermek ásására, ahelyett hogy betegségeik gyógyításán fáradoznék vagy a közoktatást igyekeznék meg­ javítani. Megszavazhatnék milliárdokat még pusztítóbb bombák gyártá­ sára, úgyhogy nem maradna pénz a béke tanulmányozására (hasonlókép­ pen nehéz probléma) vagy annak a kérdésnek tanulmányozására, mitől kerülhetne egy vonalba politikai világunk szerkezete a tudomány és tech­ nika fejlődésével. Úgy gondolom, tisztességtudó ember vagyok, de csak addig, míg el nem hagyom a kis kört, amelyen belül agyam a mozgásra alkalmassá tesz — és az emberek annyit jelentenek számomra, hogy Jancsi és Juliska. Ha egy egész Földünket érintő kérdésben kellene határoznom, ha százmil­ liók életéről kellene döntenem, ezek a százmilliók már nem Jancsik és

Juliskák lennének számomra, hanem puszta elvontságok. És nyomban egyéb elvontságokról kezdenék beszélni, mint például a „nemzeti dicső­ ség", és talán olyan intézkedéseket szavaznék meg, amelyek esetleg az amerikaiak és oroszok kölcsönös kipusztításával j á r n á n a k . . . Mindez együtt az én derekas „kommunizmus elleni küzdelmemet" jelentené, ami­ vel szavazatokat remélnék szerezni. Alá kellene továbbá írnom statisztikai tömeggyilkosságokat és elégtétellel olvasnám a beszámolókat, melyek sze­ rint bizonyos globális radioaktív eső csak háromról négy százalékra emel­ né a torzszüléseket — s ezt a csekély egy százalékot könnyen kibírnók. Azt elfelejteném kiszámítani, hogy ez az egy százalék minden nemzedék­ ben közel harmincmillió tönkretett emberi életet jelentene. Kérem, ne ijedjenek meg — szó sincs a veszélyről, hogy kongreszszusi tag vagy szenátor legyek. Visszatérek tehát a személyes problémám­ hoz: miképpen foglalhatok tisztességesen állást nemzeti problémáink kö­ zött agyszerkezetem minden fogyatékosságával, mely nincs hozzáhangolva problémáim méretéhez? Itt siet tudományos tapasztalatom segítségemre. Mint tudós megszoktam, hogy tökéletlen eszközökkel dolgozom. Tökélet­ lenségük mindaddig nem izgat, amíg tudomásom van róla, és bevonhatom számításaimba. Így esetleg hihetem, hogy agyam tökéletlenségéről meg­ győződve, módomban áll tisztességesen állást foglalni. Egyszerűen mindig készen leszek arra, hogy ezek a tökéletlenségek ki ne fogjanak rajtam, mi­ vel igen alkalmasak, hogy tévutakra vezessenek, valahányszor nemzeti vagy világraszóló kérdésekkel foglalkozom. Most végkövetkeztetésként szeretnék felelni egy kérdésre, melyet ér­ velésem hallgatása közben önök közül bizonyára többen feltettek: mi van az erkölccsel? Kiiktattuk-e teljesen gondolkodásunk tényezői közül? Nem lehet-e segítségünkre nehéz helyzetünkben? Tiszteletre méltó nagyatyám, akit az előbb említettem, családjával vagy kisded törzsével egy elszigetelt barlangban élt, és mint egy kezdetle­ ges emberi társadalom feje a következő erkölcsi alapigazsághoz kellett hogy eljusson: „Ne öld meg a veled egyazon barlangban lakókat!" A jelen erkölcsi parancs ez: „Ne öld meg azokat, akik egyforma uniformist visel­ nek, egyforma útlevéllel rendelkeznek vagy egyforma társadalmi r e n d ­ szerrel bírnak." Szemlátomást csak a barlangunk lett tágasabb, nem az erkölcsünk. Én teljesen elfogadom az erkölcsöt, egyetlen módosítással. A tudomány és technika annyira eltüntette a távolságokat, hogy ma min­ den élőlény egyetlen barlang lakója — a mi kis glóbusunké —, melyben egyetlen családnak jut csak hely: az emberiségnek. Ügy érzem, egyetlen cédulát kellene csak kiakasztanunk a mi kis barlangunkban: „Ebben a barlangban atombombával játszani szigorúan tilos." Az ember az atom­ mal kozmikus erőket hozott a Földre, ami azt jelenti, hogy egy teljes lé­ péssel magunk mögött kell hagynunk az emberiség történetének atom előtti korszakát, és teljesen új világot kell felépítenünk, új szabályokkal, hogy időben megálljt parancsolhassunk azoknak az erőknek, melyek ma, úgy látszik, könyörtelenül sodornak a végítélet felé. Ha lemondunk a versenyfutásról a békéért, nem merül el a történe­ lemben nevünk, mint azé a népé, mely az atomháborút előkészítette, egy­ szerűen azért, mert történelem sem lesz — csupán holdtáji pusztaság. (Amerikai

Egyesült

Államok,

1962)

PÁSKÁNDI

GÉZA

Fenyegetettség

és

ihletforrás

„Fegyverek közt hallgatnak a múzsák" — így a rómaiak, „akasztófa alatt a gondolatok" — egészítette ki egy régi párbeszédében e sorok írója. Mi okunk lenne azt hinni, hogy a rémült ember, az egyes ember fűhözfához való kapkodása, fejvesztettsége, a „Bernát a mennykőhöz" állapota nem ismétlődik a tömegek szintjén, hogy az egyes ember állapotát nem ekhózza meg ezerszeresen a tömegpsziché? Amikor Hitler lerohanta a ki­ sebb és nagyobb államokat, a népek nagy részének átmeneti lebénulása következett. Ez a „lebénulás" vagy a teljes etikai inhibiciót szülte (kollaboránsok), vagy az etikai rezisztenciát (ellenállási mozgalom), esetleg: taktikázó középutasokat minden osztályon, rétegen belül. A „csak a lán­ caikat veszíthetők", a szegényebbek általában inkább ellenálltak, mint a „mindent veszíthetők". Így állt elő az az abszurdságában is tipikus maga­ tartás, amelyet Ady A grófi szérűn-ben megírt: a nem a saját tulajdonát sirató szegénységet. Nem kell azonban azt hinni, hogy ez a magatartás valami emberfelettien önzetlen heroizmus szüleménye. Ennek oka főként a szegénységnek az a reménye, hogy ellenállásával a nemzeten belül nagyobb rangot vív ki magának, s így a társadalom jó egzisztenciával ju­ talmazza. A történetírók gyakran hajlamosak arra, hogy ezt az évszázado­ san beidegződött „népi jutalomvárást" (ezt a naiv, szinte azt mondhatnánk, népmesei fogantatású hitet) ne vegyék tekintetbe vizsgálódásaikban, s a népi ellenállást egyoldalú megvilágításban tüntessék fel. Természetesen más a helyzet, amikor szervezett tömegről volt szó, melynek az érdekei a kizsákmányolás viszonyai között az ellenállásban nyilvánulnak meg a legélesebben. Itt föntebb a „teljes lerohanás" és „lebénulás korszakáról" beszéltünk. Vannak azonban idők, amikor ilyen „teljes lerohanásról" MÁR vagy MÉG nincs szó, mert a társadalom vagy utána, vagy előtte áll, éppen ezért nem ugranak ki a szögelletek: a sarkosodás elmosódottabb. Ilyenkor a lebénító rémület helyét a fenyegetettség közérzete veszi át. Ha a teljes lebénulás korszakaiban „hallgatnak a múzsák", vagy csak a nagyon elszánt és erős múzsák szólalnak meg, a fenyegetettség idején általában nem szűnik meg a múzsák élete. Gondoljunk csak az elbukott forradalmak utáni korsza­ kokra, például 1848 utókorára. Pesszimisztikus líra születik, a magyar irodalomban a preszimbolisták egész sora: Vajda, Komjáthy Jenő, Re­ viczky. A másik vonulat az idillikus vagy a nosztalgiás epigon-líra (Lisznyai, Tóth Kálmán és mások). Mondanunk sem kell, hogy a pesszimisz­ tikus vonal az igazabb, s szimbolizmusa ellenére is realistább, hiszen olyan nemzeti közérzetet tükröz, amelyet a való történelmi helyzet alakí­ tott ki, míg a másik vonulat idillt-idéző nosztalgiája általában már talajtalan, s benne egy-egy harciasabb hang egyenesen groteszkül hat, hiszen elkésett történelemtudati reflexként jelentkezik, olyan, mint egy nyári

zápor elmosta majális után az elkésett, cérnavékony hurrá-kiáltás. Per­ sze, ennek az utóbbi vonulatnak is megvan az önmaga mentése: a lehan­ goltság idején az „életkedv" lírikusainak adják ki magukat, mondván: mi­ nek tetézni a szomorúságot. A létét csak felszínesen élő ember feltétlenül az „életkedv" dalnokainak ad igazat, hiszen: ugyan minek kellene egy amúgy is étvágytalan ember villájára ráadásul még gilisztát is tűzni? Ez az igazság azonban nagyon is látszólagos, mert egy végletekig lehangoló létben senkit sem lehet felszíni derűvel életkedvre bírni, viszont föl lehet rázni egy, a lehangolónál döbbenetesebb kép fölidézésével. Vajdáék a MÁR korszakát élik, már nincs más mit tenniük, mint azt, hogy egyszerűen, becsületesen és persze esztétikusan szomorúak legyenek. A MÉG korszaka már az Adyé. A MÁR pesszimizmusa és a MÉG pesszi­ mizmusa a fenyegetettség korának egymást követő szakaszai. A MÁR ko­ rát a megtorlástól való fenyegetettség uralja, a MÉG-et a jövő bizonyta­ lansága, a nemtudni-mi-következik fenyegetettsége. A MÁR fenyegetett­ sége reális, a MÉG-é lappangó, potenciális. Van úgy, hogy a MÁR és a MÉG ideje nagyon közel esik egymáshoz. Ez történt a második világháború után. Még el sem cipelték az utolsó ló hulláját a sarki fűszerüzlet elől, s máris új veszély hírét hallhatták a lótetem cipelői. Egy világégést megtetézően — az atomfenyegetést. És ekkor: pesszimizmusra m á r nincs erő, mert a pesszimizmus becsületes attitüd ugyan, de hosszabb békét feltételez, a szomorúságnak is kifutási időre van szüksége. Optimizmusra még nincs erő, nem is lehet. Egy megvalósult fe­ nyegetés után (második világháború) egy sokkszerű, gyors és új fenyege­ tés (atomveszély) nem enged időt valamely lélekállapot (például pesszimiz­ mus) tartamban való kiélésére. Az egyén esetében, amikor két ilyen csa­ pás gyorsan követi egymást, sajátos, paradox pszichés állapot figyelhető meg: tehetetlenül kacagni kezd. Mert leégett a háza, elkezdte építeni az újat, már a fundamentumnál tart, amikor a világ összes szeizmográfjai jelzik: földrengés veszélye közeleg. Nos, ez a paradox pszichés állapot szülte a második világháború után a művészetben az abszurdot. Egy reális világkatasztrófa után a szinte metafizikai új fenyegetettséggel szembeni tehetetlenség érzete — ez az abszurd konkrét, új történelmi forrása. „Nekem pénzt hoz fájdalmas énekem" — írja József Attila, s ebből a művész, az igaz művész és ihletforrásának örök ellentmondása csendül ki. Átkozza azt, ami áltál pedig sajátos arca elénk rajzolódhat. Mások dics­ telen tetteinek felmutatása von glóriát a feje köré. Ki kell bírnia, hogy a nyomorúságot és szenvedést megmutatva ő maga mindjobban fölszaba­ duljon. Cipelnie kell a legbírhatatlanabb terűt: a mások szorongásának súlyát saját alkotásában megmérve, ő maga mindinkább a fölszabadult súlytalanság állapotába lebben. Boldogsága nincs, s ha van, csak annyi, mint az orvosé, aki örvendhet ugyan, hogy meggyógyított egy beteget, de tudja, hogy az „kórházon kívül" rongyokban jár, hidak alatt alszik, és to­ vábbra sem lesz mit ennie.

MIRCEA MALIŢA

DIPLOMÁCIA, TÁRGYALÁSELMÉLET Az események krónikájában két szereplő lép gyakran színre a hatalmi tényezők közvetlen közelségében: a tábornok meg a diplomata. Mind­ ketten szoros kapcsolatban állnak a politikai hatalommal: néha tanácsadói, gyakrabban végrehajtói. Éppen ezért hozzájárulásuk az események végle­ ges kialakulásához csekélyebb fajsúlyú, s főként abban merül ki, hogy intelligensen törekszenek a számukra kijelölt célok megvalósítására. Voltak diplomaták és katonák, akik jelentős szerepet játszottak a nemzetközi politikai döntések kidolgozásában, miként voltak államférfiak is, akik jó tárgyalófélnek vagy bölcs stratégának bizonyultak. A történelmi egybeesések azonban nem vezethetnek e jól megkülönböztethető kate­ góriák összetévesztéséhez. A tábornok és a nagykövet végrehajtja, amit a politikus elhatároz. A véletlenszerű szerepcserék nem szólnak a két hiva­ tás egybeolvadása mellett, hiszen az évszázadok óta tartó együttélés elle­ nére e két hivatás értékei és követelményei világosan megkülönböztethe­ tők a politikai tevékenység értékeitől és követelményeitől. A katona is, meg a diplomata is hosszú ideig művelvén tudományát, a gyakorlat révén emelkedik a művészet színvonalára. Az általuk elérhető művesség néha a ritka nagy személyiségek, az egyedi példányok sorába emeli őket, ami szintén tartalommal telíti mindazt, amit a személyiség­ nek a történelemben játszott szerepéről szoktunk hangoztatni. A diplomata is, meg a katona is a stratégiának nevezett szélesebb körű tudomány tudója. A különbség közöttük a stratégia valóra váltása, materializálása módjában nyilvánul meg. A tábornok a harcmezőn, a diplo­ mata pedig tárgyalások alkalmával igyekszik az optimális megoldást elérni. Mindketten ismerik a maximális feszültség, a döntő szembesülés nagy pillanatait, amelyekben maradéktalanul érvényesülhet mindaz, amit elmé­ letben és gyakorlatban valaha tanultak. Egy nemzet nem gyakrabban, egy­ szer-kétszer próbáltatik meg egy nemzedéknyi idő alatt. Egy alapvetően fontos egyezmény olyan, mint egy döntő összecsapás: főszereplőinek ugyanúgy évtizedekig kell készülniük rá. E párhuzamosságok ellenére persze vannak még elemek, amelyek megkülönböztetik egymástól a történelem e középkáder-hőseit. A katona színre lépése mindig látványosabb: lobognak a lobogók, harsognak a har­ sonák. A diplomata nem rendelkezik ilyen előnyös kellékekkel a közön­ ségsiker kiváltásához. A tábornok hatalmas apparátushoz kapcsolódik, s az anyagi erők ha­ talmas kibontakoztatásával cselekszik. A diplomata magányos, s mindössze egy aktatáskát vesz magához, amikor a csatába indul.

A katona játéka rendszerint a totális szembesülés; a játék eredménye győzelem vagy vereség : fehér vagy f e k e t e . . . A diplomata más játékot játszik: az értéke legfőbb tesztjének tekintett alapvető aktus, a tárgyalás során az érdekek tartós egyeztetésén fáradozik. A közvélemény a katonát késedelem nélkül felmagasztalja vagy sárba tapossa. A diplomata cselekvései nem ítélhetők meg azonnal. Cselekvésé­ nek eredményei árnyaltabbak, értékelésüket a szempontok különbözősége határozza meg, s az is, hogy milyen megvilágításban láttatják a jövendő eseményeket. A diplomáciai mestermunkát csak perspektivikusan lehet megítélni. A történetírás, akárcsak a publicisztika, inkább kedveli, szívesebben kidomborítja a feszültségek és a válságok drámai pillanatait, a katonai vereségeket és győzelmeket. Igen gyakran elhanyagolják a nyugalom és csend hosszú időszakait, amelyek pedig nem csupán a történelem termé­ szetes termékei, hanem tudatos — politikusok megfogalmazta és diplomá­ ciai müveletekkel ügyesen megvalósított — békepolitika müvei. Valamikor egy bölcs így töprengett: vajon nem volna-e dicsősége­ sebb a háborút szavakkal, mint az embereket vasakkal megölni, s nem volna-e jobb a békét békés úton, nem pedig háborúval megvalósítani?!

A diplomáciát az intelligencia és a tapintat államközi viszonylatban való alkalmazásaként is meghatározták. E species egyedeinek nagy változatossága azt tanúsítja, hogy a diplo­ mácia követelményei csöppet sem változatlanok. Íme, egy példa. A diplo­ mata egyik fontos tulajdonságának tartják a rendíthetetlen nyugalmat, azt a tulajdonságot, hogy bármilyen, jó vagy rossz hír hallatán arcizma se ránduljon. A diplomaták egész nemzedékei dicsekedtek fapofájukkal. A nukleáris stratégia befolyásolta modern elméletekben azonban már rend­ kívül értékes tulajdonság a hiszékenység, s a szándékok őszintesége a nemzetközi egyensúly megőrzésének legfőbb feltételévé vált. Érthető, hogy ebben a helyzetben az ideges diplomata szavahihetőbb, mint az, aki töké­ letes önuralmával gyanút kelt. A tipológiai különbözőségek nem tehetik mellékessé a közös jegyeket. Így például a legmegkapóbbat, a nagy műveltséget. A nagy alkotókat ép­ pen presztízsük miatt szólították diplomáciai küldetésbe, s mert művésze­ tük vagy tudományuk biztosítéka volt annak, hogy jól boldogulnak kényes emberi viszonylatok közepette. Rubens londoni követ volt, s közben festett is, Grotius Svédországot képviselte Richelieu mellett, s napjaink kiber­ netikusai büszkék lehetnek arra, hogy jó elődjük és mesterük, Leibniz, szintén járt diplomáciai küldetésben. Mégha Codex diplomaticusa a mo­ derntől eltérő értelemben használja is a diplomata fogalmát. Más-más hivatású emberek léptek diplomáciai pályára, a hivatásukat ennek megfelelően a legrégibb időktől kezdve különböző kulturális erő­ forrásokkal dúsították fel. A jogászok és a közgazdászok mellett az iro­ dalmárok fajsúlya jelentős. Az utóbbi tizenöt esztendőben négy irodalmi Nobel-díjat ítéltek oda hivatásos diplomatáknak, Szeferisz, Saint-John Perse, Ivo Andric és Miguel Ángel Asturias személyében. A tudományos tematika fontosságának növekedése a nemzetközi kapcsolatok minden vi-

szonylatában évszázadunk második felében — akárcsak a felvilágosodás korában — ismét előtérbe helyezte a pozitív tudományok tudóit, akikre a fizika és a matematika nyelvének pontos kifejezőkészsége a jellemző. Ez az új áramlat azonban nem változtat az igényes diszciplína önálló jellegén. Mindegy, milyen az alapképzettség; ha szilárd az eredeti kulturális alap, a rákövetkező tényezőtől nem változik el, csak feldúsul. A diplomata eszközei kiváltképpen intellektuálisak. Halhatatlan beszédében Démoszthenész megmondotta, hogy a küldötteknek nincsenek csatahajóik, sem gya­ logos katonáik, sem pedig váraik; a szavak és a kedvező alkalmak az ő fegyvereik; a fontos tárgyalásokban ritkák az ilyen alkalmak, s ha el­ vesznek, soha többé vissza nem térnek. A nemzetközileg használt nyelvek ismerete a diplomatával szemben támasztható legminimálisabb követelmény. De már jóval nehezebb az ér­ vek logikai nyelvezetének meggyőző használata. Könnyen érthető, miért oly gyakoriak a diplomaták kalandozásai a memoár-irodalomban, így örökítvén meg következő nemzedékek számára az általuk megélt feszültségek izgalmát: de hiszen nemcsak egyedülálló és soha többé vissza nem térő percek hiteles tanúi ők, hanem a beszélt és írott szó hivatott művészei is. A diplomatát nem lehet csupán intenzív társadalmi tevékenysége és protokolláris kötelezettségei teljesítésének mikéntje alapján megítélni. Foglalatosságai összességében reprezentációs igyekezete csupán részletkér­ dés, talán nem is a legjelentősebb. A gyors tájékozódás, az elemzések mélysége, a jó barátok szerzésének adottsága, a beszédkészség, a válaszok szabatos megfogalmazása sem mellékes erény: de a diplomata számára a legfontosabb a tárgyalások mechanizmusának tudományos megismerése, a tárgyalásvitel mesterségének tökéletes ismerete. A jelenkori tudomány már többet elárul a tárgyalások struktúrájáról: a szabályok uralta játékok szélesebb kategóriájába helyezvén őket — mint minden játékot —, a tárgyalásokat is a matematika eszközeivel kezeli. A tárgyaláselmélet nem csökkenti az észbeli képességek bajnokainak érdemeit, mint ahogyan a sakkjátékban sem tette fölöslegessé a játékosok vele született és eltanult erényeit az az új elmélet, amely nemcsak ala­ posabban megmagyarázta e játék természetét, hanem lehetővé tette betáp­ lálását is a számítógépbe.

Nem való túlbecsülni a diplomata szerepét a történelemben, túlságo­ san nagy jelentőséget tulajdonítani neki az események alakulásának befo­ lyásolásában. Ha objektív körülmények akadályozzák valamely egyez­ mény létrejöttét, a legtöbb tapasztalattal párosuló ügyesség sem verhet hidat, legfeljebb tiszavirág-életű egyezmény-látszatot kelthet. A legjobb tábornok is csak bizonyos — létszámban és tűzerőben kifejezhető — mi­ nimális feltételek teljesülése esetén nyerhet csatát. Hasonló a helyzet a diplomáciában is. Ha a feltételek adottak, de legalább instabil az egyen­ súly, a szubjektív emberi beavatkozás még mindig felfokozhatja, vagy éppen ellenkezőleg: minimumra csökkentheti a megegyezés esélyeit. É p ­ pen ezért nem közömbös, hogyan bánik a diplomata a vitás kérdések meg­ oldására hivatott eszköz-arzenáljával. Az objektív kedvező helyzet szub-

jektív hibával alaposan elpackázható. B e m a r d Shaw egyszer arról szólt, hogy másképpen mutatna ez a világ, h a az emberek azt a géniuszt, amit a hibák következményének kiküszöbölésére fordítanak, megelőzésükre fordítanák. Vajon valamely nemzet érdekeinek védelmére nem jó módszer-e meg­ bizonyosodni afelől, hogy a világ más entitásaival való kényes érintkezési felületeken nem esik-e igen sok emberi hiba? Vajon nem teljes jogosultságú-e az a törekvés, hogy elkerüljük a nemzetközi viszonyoknak az együttműködés hasznos irányától való eltérését, nem kívánatos konflik­ tusos helyzetekbe való torkollását? A béke számtalan veszélynek örökösen kitett nemzetközi állapot. Az érdekek egyoldalú érvényesítésének kocká­ zata fenyegeti, tehát ingatag. A kockázatok megengedett korlátok közé szorítása csak kitartó, szüntelen erőfeszítéssel érhető el. Ilyenfajta tuda­ tos cselekvés az állampolitika feladata, s eredményessége az államvezetés bölcsességén múlik. Gyakorlati kivitelezésére a diplomaták hivatottak.

A tárgyalás nemcsak a diplomácia legfontosabb funkcióinak egyike: az országok között felmerülő bármilyen jellegű vitás kérdések békés meg­ oldásának szentesített eszköze is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Chartája a tárgyalást a 33. cikkely VI. fejezetében az élen sorolja fel. Az egyenlő, szuverén és független államok egymás közti viszonyaiban a közös érdekek mellett ellentétesek is érvényesülnek. Ellentétes, kérlel­ hetetlen konfliktusos érdekek akkor fordulnak elő, ha egyazon javakra — területre, előjogra, különleges gazdasági jogokra — egyidejűleg két vagy több állam is igényt tart. A történettudományi művek előszeretettel foglalkoznak a ki nem békített érdekütközésekkel, azokkal, amelyeknek megoldása — a felek tudata szerint — kizárólag egyik részről lehetséges: ez a fokozott érdeklődés annál is inkább megnyilvánul, mert ez a helyzet­ típus a fegyveres konfliktusok szülője. A valóságban államközi viszonylat­ ban a közös érdekek gyakorisága sokkal nagyobb. Még antagonista érdekek esetén is kivehető nagy számú kiegészítő érdek, amely lehetővé teszi a békülésre irányuló erőfeszítéseket. A tárgyalás a háború ellentéte. A háború egy egyoldalú érdek erő­ szakkal való érvényesítése megkísérlésének határesete, két állam meg­ ütközése egy érdek kizárólagos érvényesítéséért. Az erőszakhoz folyamo­ dás a kölcsönösen előnyös megoldás kidolgozására irányuló békés erőfe­ szítés felfüggesztését jelenti: a nemzetközi viszonylatban az erőszak alkal­ mazását előtérbe helyező iskola a kérlelhetetlenséget tartja a legfontosabb­ nak, s a „kompromisszum" fogalmát, így, idézőjelbe téve, csúfondárosan emlegeti. Rendeltetéséből következőn a békés viszonyoknak szentelt diplo­ mácia az érdekek kölcsönös egyeztetését, méltányos harmonizálását és a kompromisszumot alapfogalmakként fogadja el az államközi egymás mel­ lett élés biztosításáért, s a merevséget éppúgy helyteleníti, mint a konf­ liktust nemző egyoldalú érdekhajhászást. Noha korunkban az államközi viszonyok oly módon váltak tartalma­ sabbá, hogy belőlük az ellentmondásos helyzetek nagy változatossága egy­ általán nem hiányzik, az erőszakhoz folyamodás szférája leszűkült, s a tárgyalások mind nagyobb szerepet játszanak: a vitás kérdések, a nézet­ eltérések békés megoldásának fő módszerévé léptek elő.

A tárgyalásoknak a nemzetközi életben történt reaktiválását kiváltó tényezők számosak: mindinkább tért hódít az az eszme, amely szerint a háború semmit sem old meg; bármilyen konfliktus felfokozódhat a tömeg­ pusztító háború méreteiig; folyamatban van azon normák és nemzetközi alapelvek jogi kodifikálása, amelyek tiltják az erőszakhoz való folyamo­ dást; erkölcsi ítélet sújtja a háborút és az erőszakot, s ugyanakkor a technika, a tudomány és a gazdaság fejlődésének megfelelően mind szélesebbkörűen kibontakozik az együttműködés a legkülönfélébb területe­ ken; egyszóval: növekszik a mai emberiség összefüggésrendszereinek komplexitása. S döntő a békés eszközök térhódítása szempontjából a szo­ cialista államok megjelenése és erősödése, befolyásuk, fajsúlyuk növe­ kedése a nemzetközi életben.

A jó diplomata jótulajdonságai nagyrészt azonosak a jó tárgyaló partner jótulajdonságaival. A partnerek mindegyikének minél jobban meg kell értenie a másik tárgyalófél álláspontját, érveit, hogy a tárgyalás párbeszéde gyümölcsöző lehessen. Amiatt, hogy a felek képtelenek meghallgatni és megérteni egy­ mást, sok tárgyalás válik a süketek párbeszédévé. A dialógus nem két monológ összege. A XVIII. század elején írta François de Callières (1645— 1717) De la manière de négocier avec les souverains című művében: „Na­ gyon fontos, hogy a tárgyaló, feladva saját nézetét, annak a fejedelemnek az álláspontjára helyezkedjék, akivel tárgyal. Alkalmasnak kell lennie arra, hogy elfogadja a másik fél személyiségét, behatoljon nézetei, hajlan­ dóságai lényegébe. Így kell gondolkodnia: »Ha én ennek a fejedelemnek a helyében volnék, s ugyanolyan hatalmam volna, ugyanolyan előítéletek és szenvedélyek vezérelnének, vajon akkor milyen hatással lennének az én érveim önmagamra?«" Ezt a régi leleményt a korszerű tárgyaláselmélet irodalma „az elvek kölcsönösen elfogadható újrafogalmazásaként" jelöli. Karl W. Deutsch The Analysis of International Relations című könyvében (Harvard, 1968) a kö­ vetkezőképpen szól erről: „A tárgyalás alkalmasabb arra, hogy kölcsönö­ sen előnyös, tehát elfogadható megoldás felfedezéséhez vezessen, ha mind­ két fél világosan látja, hogy tulajdonképpen mit fejez ki a partner. Vagyis, ha a feleknek sikerül a maguk számára az ellenfél ügyét olyan tiszta és vonzó formában megfogalmazniuk, hogy ezt a megfogalmazást még az el­ lenfél is magáévá tehesse." A tárgyalónak legyen időérzéke, fel kell tudnia ismerni az alkalmas pillanatot. A tárgyalásoknak saját ritmusuk van, amely azonban mégsem szakítható ki az események általános kibontakozásának üteméből. A tár­ gyalások siettetése vagy késleltetése olyan jellegű akció, amely a keretet szolgáltató történelmi események ütemétől függ, s minden diszkrepancia csődhöz vezethet. Nem minden tárgyalás menete egyformán gyors. S nem panaszkodhatunk valamely tárgyalás vontatottsága miatt, ha a siker objek­ tív feltételeinek kiérlelődési folyamata éppen megköveteli ezt a vontatottságot. Miként a tárgyalás megkezdése pillanatának a megválasztása vagy egy-egy szakasz kezdeményezése a tárgyaló fél kivételes ügyességétől és tapasztaltságától függ, ugyanúgy szükséges ez az adottság, a menet

megfelelő ütemének megszabásához is. Az alkalmas pillanatok fel nem ismerése egyik gyakori oka a vitás kérdések rendezésére való képtelen­ ségnek. Az együttműködés szelleme, a rokonszenv és bizalom, a csoportszel­ lem, az építő hozzáállás, a rugalmasság, a hajlékonyság: íme, azok a tulaj­ donságok, amelyek a megoldáshoz és megegyezéshez vezető utat zökkenésmentesebbé tehetik. Nem banális tulajdonságok ezek. A zérus összegű játékokban, ahol csak nyerni vagy csak veszteni lehet, s az együttműködés csökkent, más tulajdonságok kellenek: kérlelhetetlenség, szilárdság, méltó­ ságteljesség. Az ilyen játékosok között minimális az érintkezés, a közös erőfeszítésről nem is szólva. Egy adott helyzet megismeréséhez számos tudományág analitikus szel­ lemei járulhatnak hozzá. A diplomaták vaskos dossziék birtokában ülnek le a tárgyalóasztalhoz; az ügyiratcsomóban a politikai célokat tartalmazó utasítások mellett fellelhetők a helyzet történelmi, gazdasági, katonai, lé­ lektani, művelődési adataira vonatkozó alapos jegyzetek is. Minden meg­ előző tanulmányozást elural az analitikus szellem, valamely helyzet fő összetevői meghatározásának érzéke. A diplomata tudása főleg szintetizáló jellegű. A tárgyaló félnek gyorsan kell összegeznie a tényeket, az érveket, az alapelveket, könnyedén kell egységbe foglalnia adat- és értesülés-töre­ dékeket. Határozottan, világosan és jól tagoltan megfogalmazni a megoldást: ez már a tárgyaló fél bátorságán is múlik, s a bátorság adottság. A tárgyaló nagy ellensége a határozatlanság, a huzavona. Számos tárgyaláson azért szalasztják el a megegyezés kikristályosításának nagy pillanatát, mert a tárgyalófelek alkalmatlanok arra, hogy szembenézzenek a helyzettel, vilá­ gos és kíméletlenül őszinte jelentést terjesszenek a politikai döntésekre hivatott fórumok elé, s a partnerek előtt is egyértelműen feltárják állás­ pontjukat. Persze, mindehhez elengedhetetlen a társadalmi tevékenység más területein is nagyon lényeges felelősségvállalás erénye. A tárgyaláselmélet tanulmányozása nem öncélú, fontos gyakorlati jelentőség nélkül való foglalatosság. A módszerek tökéletesítése a nem­ zetközi életben keletkező konfliktusos helyzetek és válságok hatékonyabb megoldási és elhárítási lehetőségeit ígéri, aminek jelentős hatása lehet az államközi viszonyokban. A tárgyalások eszközének rugalmasabbá tétele reális politikai és anyagi előnyökkel járhat, lehetővé teheti, hogy a meg­ oldatlan konfliktusok emésztette nagy energiák békés fejlődésben és álta­ lános haladásban termékenyen érvényesüljenek.

A tárgyalások módszerében tükröződnek mindazon alapelvek, ame­ lyeknek az államok egymáshoz fűződő viszonyát meg kell határozniuk. Már maga a tárgyalások ténye két alapelv igenlését jelzi: az egyik az álla­ mok tartózkodása a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásától vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a másik alapelv az, amelynek meg­ felelően az államok készek nézeteltéréseiket békés úton rendezni, hogy ne kerüljön veszélybe a nemzetközi béke, biztonság és jog. A tárgyalás aktusa az erőszakról való lemondásnak és a békés út elfogadásának egyidejű elis­ merését jelzi.

A szuverenitás alapelve a tárgyalások azon sajátosságában tükröző­ dik, amely szerint csakis saját céljait meghatározni, valamely érdek, eredmény vagy helyzet értékét önállóan megszabni alkalmas partnerrel lehet tárgyalni. A népek joga, hogy maguk határozzák meg sorsukat, alapfeltétellé válik; ezen a réven biztosítható a — saját érdekeknek megfelelő, az objek­ tív adottságokkal s a partnerek érdekeivel számoló — racionális megoldás szabad megválasztása. A tárgyaláselméletben sokat kommentálják: a dön­ tés szabadsága olyan fontos követelmény, hogy azt még az ésszerűen cse­ lekvő partnerek által mindenképpen elfogadásra méltatott egyetlen meg­ oldás létezése sem érinti. A kölcsönös tisztelet alapelve a tárgyalások feltételei közepette a módszer alkalmazásának sarkalatos szabályává válik; ez az alapelv nem tartható tiszteletben a bizalmatlanság légkörében, vagy ha az egyik fél erőfölényét érvényesíti a másikkal szemben. A tárgyalás olyan eljárás, amelyben a jogegyenlőség sarktétel. A tárgyalásokban egyetlen más alap­ elv sem olyan fontos, mint a felek egyenlősége. Valamely helyzet anyagi előfeltételeiben megmutatkozik a felek ténybeli egyenlőtlensége gazdasági viszonylatban, a földrajzi vagy demográfiai méretek tekintetében, katonai vagy más vonatkozásban. Maga a tárgyalás aktusa azonban kiváltképpen méltányos: a ténybeli helyzet korrekciójára hivatott. A tárgyalás ténye jelzi: a felek egyetértenek abban, hogy érdekeiket az elsődlegességek jó­ zan tudomásulvételével rendezzék. Az együttműködés és a kölcsönös előny alapelve szorosan kapcsolódik a tárgyalások céljához. Bármely megegye­ zés a kölcsönös előnyök kielégítését célzó együttműködési egyezmény. A tárgyalásokkal kapcsolatos további jellemző eszme a pacta sunt servanda-elvben tükröződő bizalom a megállapodásokban, az egyezmények megtartására irányuló óhajban. Még ha volna is ösztönzés egy egyezmény felmondására, tiszteletben tartásának előnye túlmutat az azonnali érdeken, mert hatással van más tárgyalásokra, vagyis átfogóbb érdekek követésére. Régmúlt korokban a vallás kölcsönzött szent jelleget az egyezmények­ nek, a modern korban ez a jelleg egy éppen eléggé tanulságos történelmi tapasztalat eredménye, a hosszú időtartamú általános érdek felismerése. Értékes iránymutatásul szolgál eredményességük szempontjából az a tény, hogy a nemzetközi jog minden alapelve tükröződik a tárgyalások­ ban. Ha tehát a nemzetközi jog alapelvei vezérelnek, jó és eredményes tárgyalások ígérkeznek. F a r k a s László f o r d í t á s a

Válogatás

a Diplomaţi

iluştri

és a Diplomaţia

című

kötetből

KALLÓS MIKLÓS

HADSEREGSZOCIOLÓGIA A szociológia á l t a l á b a n n e m s z ű k ö l k ö d i k k é r d ő j e l e k b e n , s e m o l y a n o k b a n , a m e ­ lyek a hozzá intézett, s e m o l y a n o k b a n , a m e l y e k az ö n m a g a s z á m á r a feltett k é r d é ­ sek u t á n á l l a n a k . A hadseregszociológia k ö r ü l k ü l ö n ö s e n sok a kérdőjel. K e z d h e t n é m az elnevezéssel; n e m l e n n e - e h e l y e s e b b k a t o n a i szociológiáról b e ­ szélni? Egyes n y e l v e k b e n előfordul ez a s z ó h a s z n á l a t : a k a t o n a szociológiája, a k a t o n á k szociológiája, k a t o n a i szociológia. M a r a d j u n k m é g i s a hadseregszociológia kifejezés mellett, egyrészt m e r t j o b b a n érzékelteti a szervezetet, a csoportot, az i n t é z m é n y t , az ö s s z t á r s a d a l m i v o n a t k o z á s o k a t , azaz a t u l a j d o n k é p p e n i szociológiai problematikát, másrészt pedig — minek t a g a d n á m ? — civilfülemnek valamelyest jobban hangzik. Egy m á s i k k é r d ő j e l a hadseregszociológia k e z d e t e i n é l b u k k a n fel. V a n n a k , a k i k t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s e k o r az a n t i k filozófusokkal és t ö r t é n e t í r ó k k a l kezdik, P l a t ó n n a l és Hérodotosszal. „ O p t i k a i " t é v e d é s r ő l v a n itt szó. T é n y , h o g y a szociológia k i a l a ­ kulása előtt a t á r s a d a l o m , a t á r s a d a l m i jelenségek, folyamatok, szervezetek, a t á r ­ s a d a l m i élet v i z s g á l a t á v a l a filozófia (jelesen: a t á r s a d a l o m - és történelemfilozófia), a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y foglalkozott; a szociológia csak a X I X . század elején j e l e ­ nik m e g ö n á l l ó t u d o m á n y k é n t . V a n n a k a z u t á n , méghozzá n a g y s z á m b a n , a k i k a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú é v e i r e teszik m e g j e l e n é s é t . É r v e l é s ü k b e n k é t s é g t e l e n ü l v a n egy h e l y t á l l ó m o z z a n a t ; v a l ó b a n c s a k e k k o r k e z d t é k a h a d s e r e g konkrét, empirikus szociológiai vizsgálatát, e l s ő s o r b a n az a m e r i k a i e m p i r i k u s szociológiában k i a l a k í t o t t — és é p p e n a hadseregszociológiai k u t a t á s o k f o l y a m á n n a g y m é r t é k b e n t o v á b b f e j ­ lesztett és t ö k é l e t e s í t e t t — m ó d s z e r e k k e l . De a t ú l n y o m ó r é s z t csoportközi és cso­ porton belüli, i n t e r p e r s z o n á l i s k a p c s o l a t o k és m a g a t a r t á s o k , s t á t u s o k és szerepek, funkcióbeli m e c h a n i z m u s o k felderítésére szolgáló e m p i r i k u s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s a n e m egyedüli, de m é g c s a k n e m is elsődleges k r i t é r i u m a a szociológia önálló t u d o m á n y á g g á szerveződésének. Sőt, a szociológia é p p e n az e m p i r i s t á k á l t a l g y a k ­ r a n filozófusoknak, „ m e t a f i z i k u s o k n a k " és n e m t u d ó s o k n a k t e k i n t e t t szociológiai rendszeralkotók tevékenysége nyomán tört m a g á n a k utat a jelenkori tudományos­ s á g b a n . Az ú n . á l t a l á n o s szociológia volt a h a d s e r e g s z o c i o l ó g i á n a k — m i n t a n n y i m á s á g a z a t i szociológiának is — a s z ü l ő a n y j a és nevelője. A legegységesebb és l e g k ö v e t k e z e t e s e b b t á r s a d a l o m f e l f o g á s , a m a r x i z m u s ese­ t é b e n e n n é l is t ö b b r ő l v a n szó. A m a r x i z m u s m e g a l a p í t ó i n e m c s u p á n egy á l t a l á n o s szociológiai r e n d s z e r k e r e t e i között foglalkoztak a h a d s e r e g p r o b l é m á i v a l ; k ü l ö ­ n ö s e n E n g e l s k a t o n a i í r á s a i egy v i s z o n y l a g önálló t u d o m á n y á g k é n t k e z e l h e t ő h a d ­ seregszociológiát k ö r v o n a l a z n a k . M á s r é s z t a hadseregszociológiai k u t a t á s o k n a k n a g y s z e r e p ü k volt a m a r x i z m u s á l t a l á n o s t á r s a d a l o m - és t ö r t é n e l e m f e l f o g á s á n a k , a t ö r ­ t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s n a k a k i d o l g o z á s á b a n . „A h a d s e r e g t ö r t é n e t e — írja M a r x egyik s z é l e s k ö r ű e n i s m e r t , E n g e l s h e z i n t é z e t t l e v e l é b e n — m i n d e n m á s n á l s z e m ­ léltetőbben d o m b o r í t j a k i n é z e t ü n k helyességét a t e r m e l ő e r ő k és a t á r s a d a l m i v i ­ szonyok összefüggéséről. A h a d s e r e g á l t a l á b a n fontos a g a z d a s á g i fejlődés s z e m ­ p o n t j á b ó l . . . A p o l g á r i t á r s a d a l m i f o r m á k egész t ö r t é n e t e n a g y o n t a l á l ó a n v a n

b e n n e összesűrítve." Lenin és á l t a l á b a n a n e m z e t k ö z i k o m m u n i s t a m o z g a l o m k i ­ m a g a s l ó t e o r e t i k u s a i és vezetői b e h a t ó a n foglalkoztak a h a d s e r e g p r o b l é m á i v a l , hiszen a f o r r a d a l o m és a n n a k főkérdése, a h a t a l o m k é r d é s e s z ü k s é g k é p p e n i r á n y í ­ tották figyelmüket katonai kérdésekre. Következésképpen a marxisták n e m érthet­ n e k egyet azzal a v é l e m é n n y e l , hogy a hadseregszociológia c s u p á n s z á z a d u n k d e ­ rekának a terméke. Azt viszont el kell i s m e r n ü n k , hogy a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú é v e i b e n m e g i n ­ d u l t k o n k r é t k u t a t á s o k v a l ó b a n új szakaszt n y i t o t t a k a hadseregszociológia fejlő­ désében. 1941 d e c e m b e r é b e n egy a m e r i k a i szociológus- és pszichológuscsoport m e g b í ­ zást k a p o t t a r r a , h o g y egy, az egész h a d s e r e g r e nézve r e p r e z e n t a t í v f e l m é r é s t v é ­ gezzen a kiképzés és vezetés szociológiai, illetve pszichológiai v o n a t k o z á s a i r ó l . M á r az első f e l m é r é s olyan m e g l e p ő e r e d m é n y e k h e z vezetett, h o g y l é t r e h o z t á k az E g y e ­ sült Á l l a m o k h a d s e r e g é n e k Research Branch-ét (kutatói részlegét), a m e l y a h á b o r ú éveiben k b . 300 szociológiai vizsgálatot és f e l m é r é s t v é g z e t t az a m e r i k a i h a d s e r e g ­ b e n . A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t t e r m é s z e t e s e n csak a h á b o r ú u t á n , a n e g y v e n e s é v e k v é g é n l e h e t e t t közölni, és a k k o r s e m m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l . Az időközben k i r o b ­ b a n t o t t k o r e a i h á b o r ú r a v a l ó t e k i n t e t t e l u g y a n i s a h a d v e z e t ő s é g ellenezte a közlést. 1949—1950-ben j e l e n t m e g S. A. Stouffer és m á s o k s z e r k e s z t é s é b e n az American Soldier n é g y v a s k o s k ö t e t e . Ezt a h a t a l m a s m u n k á t n e m c s u p á n a m o d e r n h a d s e ­ regszociológia t e k i n t i a l a p v e t ő f o n t o s s á g ú n a k , h a n e m á l t a l á b a n a kiscsoportok szo­ ciológiája is f o r r á s m u n k a k é n t t a r t j a s z á m o n . Az a m e r i k a i szárazföldi c s a p a t o k p é l ­ d á j á t k ö v e t v e a légi és a t e n g e r i e r ő k is l é t r e h o z t á k a m a g u k t á r s a d a l o m t u d o m á n y i h á l ó z a t á t . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n a hadseregszociológiai k u t a t á s o k r e n d k í v ü l i m é r t é k b e n kiszélesedtek. Csak egyetlen j e l l e m z ő a d a t o t e m l í t ü n k . A z Egyesült Á l l a m o k h a d ü g y m i n i s z t é r i u m á n a k 1967. évi k ö l t s é g v e t é s é b e n 16 m i l l i ó d o l l á r t i r á n y o z t a k elő n e m felszerelési c é l o k r a ; ebből 8,6 millió d o l l á r t alapvető, és 7,4 millió d o l l á r t alkalmazott t á r s a d a l o m t u d o m á n y i k u t a t á s o k r a . Az a l a p v e t ő k u t a t á s o k r a s z á n t összeg k é t h a r m a d á t t á r s a d a l o m l é l e k t a n i k u t a t á s o k r a fordították. ( T ú l n y o m ó r é s z t a m e r i k a i p é l d á k r a h i v a t k o z u n k , m i n t h o g y a széles t u d o m á n y o s s á g s z á m á r a hozzáférhető hadseregszociológiai s z a k i r o d a l o m z ö m e amerikai.) Az egyik l e g i s m e r t e b b és legjobb szociológiai t r a k t á t u s , a R e n é K ö n i g s z e r ­ kesztésében m e g j e l e n t e m p i r i k u s t á r s a d a l o m k u t a t á s k é z i k ö n y v e (a Handbuch két, e g y e n k é n t m a j d n e m másfélezer o l d a l a s kötet) öt s ú l y p o n t o t vél felfedezni a h á ­ b o r ú és az ezt k ö v e t ő é v e k a m e r i k a i hadseregszociológiájában. Első h e l y e n e m l í t i a Research Branch végezte f e l m é r é s e k e t a h a d s e r e g s o r a i b a n a h á b o r ú évei a l a t t . E r r e az i d ő s z a k r a jellemző, hogy a k u t a t á s o k a t a l e g k i e m e l k e d ő b b a m e r i k a i szo­ ciológusok i r á n y í t j á k , a k i k közül egy s e m szakosodott hadseregszociológus. O l y a n n e v e k k e l t a l á l k o z u n k e k k o r a hadseregszociológiai k u t a t á s o k b a n , m i n t K. M e r t o n , P a u l F . Lazarsfeld, E d w a r d A. Scils, H a d l e y C a n t r i l . S z á m o s fiatal szociológust h í v n a k b e a h a d s e r e g k ö t e l é k é b e , és ezek a R e s e a r c h B r a n c h - b e n t e l j e s í t e n e k szol­ g á l a t o t : e b b e n az i d ő s z a k b a n n e v ü k e t a hadseregszociológusok között említik, j ó l ­ lehet a k a t o n a i szolgálat elvégzése u t á n a l e g j e l e n t ő s e b b e k k ö z ü l ü k a szociológia m á s t e r ü l e t e i n v á l t a k i s m e r t t é (Arnold M. Rose, Lee C o l e m a n ) . A h á b o r ú s é v e k hadseregszociológiai k u t a t á s a i n a k egy m á s i k i r á n y a i d e g e n — elsősorban az ellenséges — h a d s e r e g e k v i z s g á l a t a volt. F ő k é n t a W e h r m a c h t o t é s a j a p á n h a d s e r e g e t v i z s g á l t á k (etnográfiai, t ö r t é n e l m i , pszichológiai s z a k i r o d a l o m , p r o p a g a n d a a n y a g o k , h a d i f o g l y o k k a l v é g z e t t f e l m é r é s e k segítségével), k ü l ö n ö s e n t á r ­ sadalompszichológiai s z e m p o n t b ó l . H a r m a d s o r b a n a König-féle k é z i k ö n y v a pszi­ c h i á t e r e k m u n k á j á t említi, a k i k t ú l n y o m ó r é s z t s t r e s s - k u t a t á s s a l foglalkoztak; szo-

ciológusok és pszichológusok közösen vizsgálták, h o g y m e k k o r a pszichikai n y o m á s t bír ki k ö z v e t l e n é l e t v e s z e d e l e m b e n a k a t o n a , és m i l y e n e l j á r á s o k k a l l e h e t e l l e n ­ állóképességét n ö v e l n i . K ü l ö n ö s e n f o n t o s n a k és é r d e k e s n e k t a r t j á k a K ö n i g - t r a k t á t u s szerzői a z o k n a k a szociológusoknak a m ű v e i t , a k i k n e m v é g e z t e k kifejezetten hadseregszociológiai k u t a t á s o k a t , de az egyik v a g y m á s i k , ilyen v a g y o l y a n k ö t e l é k k e r e t é b e n eltöltött k a t o n a i szolgálatuk idején szerzett b e n y o m á s a i k a t és é l m é n y e i ­ ket a szociológus s z e m é v e l m é r t é k fel és í r t á k m e g utólag. Ötödik h e l y e n e m l í t i k a m e g b í z á s a l a p j á n végzett k u t a t á s o k a t . A h a t v a n a s é v e k b e n a hadseregszociológiai k u t a t á s o k a h a d s e r e g speciális i n t é z m é n y e i t ő l n a g y m é r t é k b e n á t k e r ü l t e k a l a p í t v á ­ nyi és e g y e t e m i k u t a t ó i n t é z e t e k b e a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m v a g y egyes k a t o n a i e r ő k m e g b í z á s a i és — e s e t e n k é n t — finanszírozása a l a p j á n . Ez a helyzet n e m utolsó­ sorban a n n a k a k ö v e t k e z m é n y e k é n t a l a k u l t ki, h o g y a h a d s e r e g k ö t e l é k é b e n t ú l nagy volt a t u d o m á n y o s k á d e r e k fluktuációja, a fiatal k u t a t ó k t ö b b s é g e c s u p á n u g r ó d e s z k á n a k h a s z n á l t a á l l á s á t az e g y e t e m i k a r r i e r h e z . A h a t v a n a s é v e k b e n v i l á g s z e r t e f e l l e n d ü l t e k a hadseregszociológiai k u t a t á s o k . A szocialista országok t u d o m á n y o s élete ezen a t e r ü l e t e n is, m i n t a szociológia m á s á g a z a t a i b a n , gyors l é p t e k k e l h o z t a b e viszonylagos l e m a r a d á s á t , a m e l y e t a d o g m a t i z m u s szociológiaellenessége okozott. A gyors e r e d m é n y e k f o r r á s a itt is a m a r x i s t a t á r s a d a l o m s z e m l é l e t r e n d k í v ü l i v i t a l i t á s a , m i n d e n m á s szociológiai r e n d ­ szerrel s z e m b e n i v i t a t h a t a t l a n fölénye volt, v a l a m i n t az a m á r e m l í t e t t k ö r ü l m é n y , hogy a m a r x i z m u s m á r r e n d e l k e z e t t egy t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t h a d s e r e g ­ szociológia m i n d e n szükséges e l e m é v e l . Ez a v i l á g s z e r t e b e k ö v e t k e z e t t fejlődés o d a ­ vezetett, h o g y 1966-ban az e v i a n i szociológiai v i l á g k o n g r e s s z u s o n első í z b e n szere­ pelt a hadseregszociológia ö n á l l ó m u n k a c s o p o r t p r o g r a m j á b a n . Az 1970-ben m e g ­ r e n d e z e t t v á r n a i szociológiai v i l á g k o n g r e s s z u s o n a hadseregszociológia m á r m e g ­ szerzett polgárjoggal l é p e t t a k ü l ö n b ö z ő szakszociológiák s o r á b a ; a hadseregszocio­ lógiai m u n k a c s o p o r t b a n a szocialista országok képviselői r e n d k í v ü l sokrétű, v á l t o ­ zatos és n a g y s z a b á s ú k u t a t á s o k r ó l s z á m o l h a t t a k be. A hadseregszociológia erőteljes fejlődése n e m c s ö k k e n t e t t e a c i k k ü n k elején e m l í t e t t k é r d ő j e l e k s z á m á t . Egyes szociológusok a r r a h i v a t k o z n a k , hogy a t u d o ­ m á n y fejlődése m e g k ö v e t e l i a l e h e t ő legszélesebb k ö r ű nyilvánosságot, v é l e m é n y ­ cserét, m á r p e d i g a hadseregszociológia e r e d m é n y e i n e k közlését t u d o m á n y o n k í v ü l i . — politikai, k a t o n a i — t é n y e z ő k gátolják. N é z e t ü n k s z e r i n t ez az a g g á l y n e m indokolt; v é g e r e d m é n y b e n az a t o m e n e r g i a v a g y az ű r k u t a t á s t e r ü l e t é n s e m k ö ­ zölnek m i n d e n t , s jóllehet n e m kétséges, hogy az á l t a l á n o s és teljes leszerelés — ha a világon o s z t a t l a n u l u r a l k o d n a a b é k e és a n é p e k közötti e g y ü t t m ű k ö d é s — h a t a l m a s t u d o m á n y o s a l k o t ó e r ő k e t és v é l e m é n y c s e r e - l e h e t ő s é g e k e t s z a b a d í t a n a fel, az e m l í t e t t t u d o m á n y t e r ü l e t e k a jelenlegi k ö r ü l m é n y e k között is b á m u l a t o s e r e d m é ­ n y e k e t é r n e k el. Az i m p e r i a l i s t a o r s z á g o k b a n k i e m e l k e d ő szociológusokat aggasztja az a k ö ­ r ü l m é n y , hogy a hadseregszociológiai k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t a h a d s e r e g ü t ő k é p e s ­ ségének, h a r c á s z a t i h a t é k o n y s á g á n a k a n ö v e l é s é r e fordítják. Ezért azt j a v a s o l j á k , hogy a hadseregszociológiát o l y a n i r á n y b a n fejlesszék, a m e l y k i z á r ó l a g a t á r s a ­ d a l o m j o b b m e g i s m e r é s é t szolgálja. ( N y i l v á n v a l ó , hogy ott — p é l d á u l h a z á n k b a n —, ahol a h a d s e r e g a szocialista r e n d v í v m á n y a i t , a n é p s z a b a d s á g á t , az ország füg­ getlenségét és t e r ü l e t i épségét v é d e l m e z i , n e m pedig e l n y o m ó és h ó d í t ó célokat szolgál, ez a m e g g o n d o l á s k o r á n t s e m fékezi, ellenkezőleg, s e r k e n t i a k u t a t á s o k a t . ) N e m t e k i n t h e t ő v é l e t l e n n e k , hogy a m á r e m l í t e t t szociológusok é p p e n a k k o r t e v é ­ k e n y k e d t e k a hadseregszociológia t e r ü l e t é n , a m i k o r az Egyesült Á l l a m o k h a d e r e j e egy igazságos, antifasiszta h á b o r ú b a n v e t t részt. A j e l e n t ő s szociológusok á l l á s -

p o n t j a és m a g a t a r t á s a t o v á b b i d i l e m m á k a t t e r e m t a vezető tőkésországok h a d s e ­ regszociológiája s z á m á r a . Egyrészt a h a l a d ó szociológusok igyekeznek m a g u k a t t á ­ v o l t a r t a n i a „ h a s z n o s í t h a t ó " hadseregszociológiai k u t a t á s o k t ó l , másrészt, a m i n t a r r a a König-féle t r a k t á t u s is u t a l , e z e k b e n az o r s z á g o k b a n a h a d v e z e t ő s é g m i n t a f e n n á l l ó r e n d v é d e l m e z ő j e k o n z e r v a t í v , r e a k c i ó s erő, s b i z a l m a t l a n s á g g a l , e l l e n ­ szenvvel t e k i n t a s t r u k t u r á l i s változásokat, t á r s a d a l m i r e f o r m o k a t sürgető polgári szociológusokra. I n n e n — és a m á r e m l í t e t t p u b l i k á c i ó s nehézségekből — e r e d aztán- igen sok hadseregszociológiai m u n k a e l m é l e t i és m ó d s z e r b e l i elégtelensége, satnyasága. R e n é K ö n i g az á l t a l a s z e r k e s z t e t t r a n g o s folyóirat, a Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie egyik k ü l ö n s z á m á b a n (Beiträge zur Militärsoziologie. Sonderheft, 1968. 12; e sorok írója a Korunk 1969. 6. s z á m á b a n i s m e r t e t t e ) az e m ­ lített m e g g o n d o l á s o k r a v a l ó t e k i n t e t t e l j a v a s o l j a , hogy a hadseregszociológiát az organizáció-szociológián b e l ü l t a n u l m á n y o z z á k , t e h á t úgy, h o g y a t á r s a d a l m i szer­ v e z e t e k j o b b m e g i s m e r é s é t szolgálja. D e a k é r d ő j e l e k t ő l ő s e m t u d o t t s z a b a d u l n i . U g y a n i s azzal a m e g á l l a p í t á s s a l z á r j a cikkét, h o g y a h a d s e r e g e t n e m l e h e t a h á ­ b o r ú t ó l függetlenül v i z s g á l n i és t á r g y a l n i , a hadseregszociológia t u l a j d o n k é p p e n a h á b o r ú szociológiájához tartozik. Messzire v e z e t n e , h a K ö n i g g o n d o l a t á t t o v á b b v i n n ő k és e cikk k e r e t é b e n a h á b o r ú szociológiájának k é r d é s e i t is s z e m ü g y r e v e n ­ nők. M e g e m l í t j ü k c s u p á n , h o g y a j e l e n k o r i szociológiában és p o l i t o l ó g i á b a n v a n egy i r á n y z a t , a m e l y a h á b o r ú k é r d é s e i v e l egy, a szociológiát is felölelő, de a n n á l k o m p ­ l e x e b b t u d o m á n y , az ú g y n e v e z e t t polemológia k e r e t é b e n k í v á n foglalkozni. G a s t o n B o u t h o u l f r a n c i a szociológus, a k é r d é s egyik l e g i s m e r t e b b s z a k e m b e r e azt r e m é l i , hogy a p o l e m o l ó g i a m ű v e l é s e a h á b o r ú k m e g a k a d á l y o z á s á h o z fog vezetni. A h a d ­ seregszociológia a p o l e m o l ó g u s o k s z e r i n t a h á b o r ú t u d o m á n y á n a k egyik oldala, eleme. ( M e g e m l í t e n d ő , hogy a n e v e s r o m á n szociológusnak, D i m i t r i e G u s t i n a k is v a n egy, a h á b o r ú szociológiájának szentelt m u n k á j a . ) D e h á t v é g ü l is a hadseregszociológia létezik, és m i n d e n k é r d ő j e l e l l e n é r e (vagy é p p e n azok s e r k e n t ő h a t á s á r a ) fejlődik. Melyek a hadseregszociológia n a g y k é r ­ dései, m i a p r o b l é m a k ö r e , m i t k u t a t n a k a hadseregszociológusok? Szociológiáról l é v é n szó, m i n d e n e k e l ő t t a h a d s e r e g és a t á r s a d a l o m k a p c s o ­ latait, összefüggéseit. A h a d s e r e g , l é n y e g é t t e k i n t v e , a h á b o r ú f o l y t a t á s á n a k fő esz­ köze, p o l i t i k a i c é l o k a t k ö v e t ő erőszakszervezet. A h a d s e r e g s t r u k t ú r á j a a t á r s a ­ dalom struktúráját tükrözi. A kapitalista társadalomban a katonák túlnyomó több­ sége a dolgozók k ö r é b ő l , a m a g a s a b b t i s z t i k a r a g a z d a s á g i l a g és p o l i t i k a i l a g u r a l ­ k o d ó r é t e g e k k ö r é b ő l v e r b u v á l ó d i k . W r i g h t Mills Az uralkodó elit c í m ű i s m e r t m ű v é b e n k i m u t a t t a , h o g y a k a t o n a i elit az a m e r i k a i u r a l k o d ó elit szerves össze­ tevője. A szocialista t á r s a d a l o m b a n a h a d s e r e g s t r u k t ú r á j a a k i z s á k m á n y o l á s m e n ­ tes, c s a k dolgozó osztályokból és r é t e g e k b ő l álló t á r s a d a l m i r e n d e t t ü k r ö z i . A s t r u k t u r á l i s összefüggés p r o b l é m á j á h o z k é p e s t viszonylag önálló és e n n é l f o n t o s a b b a f u n k c i o n á l i s összefüggés k é r d é s e . K i n e k az é r d e k e i t v é d e l m e z i , kit szolgál a h a d s e r e g ? A h a d s e r e g funkciója jellegzetesen osztályjellegű, m é g a k k o r is, h a ezt a m ú l t b a n és n e m egy e s e t b e n j e l e n l e g is l e p l e z n i i g y e k e z n e k („a n a g y n é m a " legendája, a választójog m e g v o n á s a a k a t o n á k t ó l a h a d s e r e g látszólagos „ p á r t a t l a n s á g á t " b i z o n y í t a n d ó n e m a „semlegesség" kifejezése a k a p i t a l i s t a á l l a ­ m o k b a n , h a n e m s o k k a l i n k á b b a t ö b b s é g ü k b e n dolgozókból álló k ö z k a t o n a s á g p o l i ­ t i k a i elszigetelésére szolgál). A t ő k é s o r s z á g o k b a n a h a d s e r e g n e k belső funkciója is v a n , a b u r z s o á z i a u r a l m o n levő rétegei szükség esetén a h a d s e r e g i g é n y b e v é t e ­ lével erőszakos ú t o n viszik k e r e s z t ü l politikai c é l j a i k a t (a h a d s e r e g fellép a d e ­ m o k r a t i k u s és n é p i m e g m o z d u l á s o k k a l s z e m b e n , a k a t o n a i e r ő k e t b e v e t i k s z t r á j -

kolók ellen). A szocialista r e n d s z e r b e n a h a d s e r e g n e k ez a belső e l n y o m ó funkciója megszűnt a k i z s á k m á n y o l ó k f e l s z á m o l á s á v a l ; R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g h a d ­ seregének funkciója a szocialista r e n d s z e r , az ország függetlenségének, t e r ü l e t i s é r ­ tetlenségének, a n é p s z a b a d s á g á n a k a v é d e l m e . A h a d s e r e g belső funkciói közül első h e l y e n á l l a n e v e l ő funkció, fontos s z e r e p e t j á t s z i k a n é p g a z d a s á g t á m o g a t á s a . ( H a d s e r e g ü n k országon b e l ü l i funkciójáról szólva k ü l ö n l e g e s , d e a h a d s e r e g ü n k l é ­ nyegét, n é p h e z k ö t ö t t s é g é t , jellegzetességeit n a g y s z e r ű e n p é l d á z ó e s e t k é n t u t a l u n k a tavalyi á r v í z i d e j é n kifejtett hősi helytállásra.) H a d s e r e g ü n k funkcióiról szólva, h a d s e r e g és h á b o r ú e m l í t e t t összefüggésének fényében u t a l n u n k k e l l i t t a r r a , h o g y a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t felfogásában a jelenlegi k ö r ü l m é n y e k között egy a n t i i m p e r i a l i s t a h á b o r ú , egy v é d e l m i h á b o r ú n e m lehet m á s , m i n t n é p i h á b o r ú ; é p p e n ezért a h a z a fegyveres v é d e l m e n e m c s a k a hadsereg, h a n e m az egész n é p feladata. A hazafias g á r d á k m e g a l a k í t á s a , az ifjúság katonai kiképzése n á l u n k a n n a k a marxi—lenini ú t m u t a t á s n a k a fényében történt, a m e l y n e k é r t e l m é b e n a f o r r a d a l o m felfegyverzi az egész n é p e t . Ez a k ö r ü l m é n y még i n k á b b biztosítja a n é p és a h a d s e r e g szerves egységét. A t á r s a d a l o m és h a d s e r e g k a p c s o l a t a i n a k v i z s g á l a t á b a n a hadseregszociológia m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t fontosságot t u l a j d o n í t a h a d s e r e g p o l i t i k a i i r á n y í t á s á n a k , e l l e n ­ őrzésének. A h a d s e r e g lényegéből, m e g h a t á r o z á s á b ó l következik, h o g y p o l i t i k a i c é ­ lokat szolgál; a szociológusokat é p p e n ezért n e m e n n e k a n y i l v á n v a l ó t é n y n e k a leszögezése é r d e k l i , h a n e m az a m e c h a n i z m u s , a m e l y n e k segítségével civil p o l i t i ­ kusok e l l e n ő r i z n i t u d j á k a h a d s e r e g e t . E n n e k a m e c h a n i z m u s n a k a f o n t o s a b b e l e ­ mei az á l l a m i költségvetés ellenőrzése, k á d e r p o l i t i k a , ideológiai befolyás. R a y m o n d Aron szerint a p o l i t i k a i célkitűzések m e g á l l a p í t á s a — a p o l i t i k u s o k f e l a d a t a , v é g ­ r e h a j t á s u k — a k a t o n á k f e l a d a t a . A k e t t ő között a h a t á r v o n a l g y a k r a n elmosódik, ami bizonyos h e l y z e t e k b e n k o n f l i k t u s o k h o z v e z e t h e t . H a z á n k b a n a h a d s e r e g teljes egészében a p á r t v e z e t é s e és ellenőrzése a l a t t á l l ; egyik legkifejezőbb és legköz­ v e t l e n e b b m e g n y i l a t k o z á s a e n n e k az, h o g y a p á r t f ő t i t k á r a e g y b e n a fegyveres e r ő k legfelsőbb p a r a n c s n o k a . A p á r t vezető s z e r e p e az á l l a m b a n a l k o t m á n y j o g i l a g szen­ tesített, egész t á r s a d a l m i é l e t ü n k e t á t h a t ó t é n y . A h a d s e r e g p á r t e l l e n ő r z é s e egyik a l a p v e t ő v o n á s a a szocialista t á r s a d a l o m és h a d s e r e g e szerves egységének. T á r s a d a l o m és h a d s e r e g k a p c s o l a t a i n a k egyik l e g i z g a l m a s a b b és l e g i d ő s z e r ű b b vetülete n a p j a i n k b a n a h a d s e r e g és a t e c h n i k a i fejlődés összefüggése. E m l í t e t t ü k , hogy ezt az összefüggést a n n a k i d e j é n M a r x és E n g e l s is m e g á l l a p í t o t t a , és n a g y f o n t o s s á g ú n a k ítélte. Fokozott m é r t é k b e n é r d e k l i ez a k é r d é s a szociológusokat m a , a m i k o r a h a d s e r e g a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m v í v m á n y a i v a l találkozik. M a r x és E n g e l s is k i m u t a t t a a h a d i t e c h n i k a h o z z á j á r u l á s á t a m ű s z a k i h a l a d á s h o z . A m o d e r n h á b o r ú k k ü l ö n ö s e n felgyorsították a t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i e r e d m é n y e k születését. E l e g e n d ő i t t m e g e m l í t e n ü n k , h o g y a r á d i ó l o k á c i ó , k i b e r n e t i k a , a t o m ­ e n e r g i a felszabadítása, az a n t i b i o t i k u m o k első n a g y e r e d m é n y e i a m á s o d i k v i l á g ­ h á b o r ú é v e i b e n születtek. E n n e k e l l e n é r e logikai h i b a v o l n a e b b ő l azt a k ö v e t k e z ­ tetést l e v o n n i , hogy a h a d á s z a t n é l k ü l ö z h e t e t l e n h a j t ó e r e j e a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i fejlődésnek. V a l ó j á b a n n e m a h á b o r ú és a h a d á s z a t m i n t olyan, h a n e m a r e n d k í v ü l i k ö r ü l m é n y e k között biztosított m a x i m á l i s eszközráfordítás v e z e t e t t az e m l í t e t t e r e d ­ m é n y e k h e z . Ez az a n y a g i és szellemi eszközráfordítás b é k e i d ő b e n is m e g h o z t a v o l n a gyümölcseit. Sőt. A t u d o m á n y t ö r t é n e t é n e k n a g y k u t a t ó i ( B e r n a i és mások) b e b i ­ zonyították, h o g y a t u d o m á n y o s fejlődés s z e m p o n t j á b ó l l e g t e r m é k e n y e b b e k a b é k e ­ periódusok (gondoljunk a t u d o m á n y h a t a l m a s fejlődésére, a m e l y n e k m a g u n k is t a ­ núi, részesei és haszonélvezői v o l t u n k és v a g y u n k az e l m ú l t negyed s z á z a d b a n ) .

M a r x az a d o t t t ö r t é n e l m i v a l ó s á g g a l számolt, a m i k o r a h a d i t e c h n i k a s z e r e p é t k i e m e l t e , de i s m e r e t e s M a r x n a k az az elvi m e g á l l a p í t á s a is, m i s z e r i n t a h á b o r ú é r t é k p u s z t í t ó erő, a m e l y gazdasági s z e m p o n t b ó l u g y a n a z t j e l e n t i , m i n t h a egy n e m ­ zet t e n g e r b e v e t n é t ő k é j e n a g y részét. H e n r y Eccles Logistics in the National De­ fense c í m ű m ű v é b e n beszédes a d a t o k k a l igazolja ezt a m e g á l l a p í t á s t . C a e s a r i d e ­ j é b e n egy ellenség megölése 75 c e n t b e k e r ü l t , N a p ó l e o n i d e j é b e n m á r 3000 d o l l á r b a , a z első v i l á g h á b o r ú b a n 21 ezer d o l l á r b a , a m á s o d i k b a n kétszázezer d o l l á r b a . J e ­ lenleg egyetlen e s z t e n d ő h a d i k ö l t s é g v e t é s e n é g y é v e n á t f e d e z h e t n é a fejlődésben v i s s z a m a r a d o t t országok l a k o s s á g á n a k t á p l á l k o z á s i költségeit. Szociológusok s z á m á r a a k ö v e t k e z t e t é s n y i l v á n v a l ó : a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m k ö z e p e t t e az e m b e ­ riség l é t é r d e k e , a t u d o m á n y és t e c h n i k a i fejlődés, a t á r s a d a l m i h a l a d á s é r d e k e az á l t a l á n o s és teljes leszerelés. T á r s a d a l o m és h a d s e r e g k a p c s o l a t a i n a k v i z s g á l a t a k o r a m a r x i z m u s k l a s s z i k u ­ sai i s m é t e l t e n f e l h í v t á k a figyelmet a m i l i t a r i z m u s veszélyére. A j e l e n k o r i h a d s e ­ regszociológiai i r o d a l o m b a n k ü l ö n b ö z ő s z e m p o n t o k s z e r i n t h a t á r o z z á k m e g a m i l i t a r i z m u s t . Egyesek s z e r i n t a m i l i t a r i z m u s a h a d s e r e g t ú l t e n g ő p o l i t i k a i h a t a l m á t j e l e n t i , m á s o k m i n d e n agresszív, a h á b o r ú s k o n f l i k t u s o k k i r o b b a n á s á t ó l vissza n e m r i a d ó p o l i t i k á t m i l i t a r i z m u s n a k n e v e z n e k . V a n n a k , a k i k m i l i t a r i z m u s o n azt é r t i k , h o g y az egész n e m z e t g a z d a s á g o t a l á r e n d e l i k a h a d s e r e g felszerelésének, e l l á t á s á ­ nak, mások militaristának tekintenek minden olyan társadalmat, amelyben túlteng a s t á t u s - s z i m b o l i z m u s , a c e r e m ó n i a és a „drill" (a fegyelmezés, az „idomítás"). J ó l ­ l e h e t m i n d e z e k a m e g h a t á r o z á s o k m e g r a g a d j á k a m i l i t a r i z m u s egyik v a g y m á s i k f o n t o s a b b v a g y k e v é s b é fontos jegyét, egyik s e m u t a l a l é n y e g r e . L e n i n t ö b b m i n t fél é v s z á z a d d a l ezelőtt a k ö v e t k e z ő k é p p e n h a t á r o z t a m e g a m i l i t a r i z m u s t : „A j e ­ lenkori militarizmus a kapitalizmus eredménye. Mindkét formájában a kapitaliz­ m u s é l e t m e g n y i l v á n u l á s a : m i n t k a t o n a i erő, a m e l y e t a tőkés országok k ü l s ő öszs z e ü t k ö z é s e i k b e n h a s z n á l n a k (Militarismus nach aussen — a h o g y a n é m e t e k m o n d ­ ják), és m i n t fegyver az u r a l k o d ó osztály k e z é b e n a p r o l e t a r i á t u s m i n d e n m e g ­ m o z d u l á s á n a k elfojtására (Militarismus nach innen)." N e m kétséges, h o g y a m i l i ­ t a r i z m u s a t e r m o n u k l e á r i s fegyverek i d ő s z a k á b a n óriási veszély az e m b e r i s é g szá­ m á r a . U g y a n a k k o r — m i v e l ezek a fegyverek g y a k o r l a t i l a g az egész e m b e r i s é g e t veszélyeztetik — fokozottan é r v é n y e s E n g e l s e l ő r e l á t á s a , m i s z e r i n t a m i l i t a r i z m u s saját p u s z t u l á s a csíráit is m a g á b a n h o r d j a ( A n t i - D ü h r i n g ) . M a m é g i n k á b b , m i n t Engels idejében, ez a p u s z t u l á s csakis a h a l a d ó e r ő k h a r c a e r e d m é n y e k é p p e n k ö ­ v e t k e z h e t be. Az e m l í t e t t k é r d é s e k v i z s g á l a t a m e l l e t t a hadseregszociológiai k u t a t á s o k n a k egy m á s i k i r á n y a , m i n t e m l í t e t t ü k , a h a d s e r e g e t m i n t szervezetet t a n u l m á n y o z z a . Sajnos, n i n c s h e l y ü n k itt organizáció-szociológiai k i t é r ő r e . A n n y i t a z o n b a n m e g kell e m l í t e n ü n k a j o b b m e g é r t é s k e d v é é r t , h o g y a szociológiában szervezeten ú n . célcsoportot é r t e n e k , bizonyos célok m e g v a l ó s í t á s á r a s z e r v e z e t t e n t ö r e k v ő e m b e r e k t ö m ö r ü l é s é t . M e g k ü l ö n b ö z t e t n e k f o r m á l i s és i n f o r m á l i s szervezeteket. A f o r m á l i s s z e r v e z e t e k b e n a s z e r e p e k i n t é z m é n y e s ü l n e k , e szervezetek m ű k ö d é s é t jogi m ó d ­ szerrel m e g á l l a p í t o t t előírások szabályozzák. A szervezet a b b a n k ü l ö n b ö z i k a cso­ p o r t t ó l , hogy a c s o p o r t b a n az összetétel a d ö n t ő (ha v á l t o z n a k az egyének, v á l t o z i k a csoport), a s z e r v e z e t b e n p e d i g a struktúra a fontos (az e g y é n e k v á l t o z h a t n a k , de a szervezeten b e l ü l a s z e r e p e k s t r u k t ú r á j a v i s z o n y l a g v á l t o z a t l a n m a r a d ) . A for­ m á l i s s z e r v e z e t b e n i n t é z m é n y e s ü l a befolyás egyenlőtlen, h i e r a r c h i k u s felépítése. A h a d s e r e g is formális szervezet. N e m k í v á n u n k itt á l l á s t foglalni a b b a n a hadseregszociológusok között zajló v i t á b a n , h o g y a h a d s e r e g e t c s u p á n fokozati k ü l ö n b s é g e k v á l a s z t j á k - e el m á s t á r -

s a d a l m i szervezetektől, v a g y pedig — sajátos jellegénél és f u n k c i ó j á n á l fogva — a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k m i n d e n m á s t á r s a d a l m i szervezettől. K é t s é g t e l e n a z o n b a n , hogy a h a d s e r e g közelíti m e g l e g i n k á b b a formális szervezet szociológiából i s m e r t elméleti modelljét, azaz m i n d e n m á s formális s z e r v e z e t n é l k ö v e t k e z e t e s e b b e n és „ t i s z t á b b a n " t a r t a l m a z z a a formális szervezetet j e l l e m z ő jegyeket. A h a d s e r e g b e n fejlesztették ki a l e g t e l j e s e b b e n a szervezeti fegyelmet, a h i e r a r c h i á t , a t e v é k e n y ­ ségek k o o r d i n á l á s á t . A h a d s e r e g egyes szociológusok v é l e m é n y e szerint a l e g i n ­ k á b b m e g é r d e m l i a „totális i n t é z m é n y " elnevezést, m i v e l t a g j a i n a k „ h á z t a r t á s á t " , m u n k á j á t , s z a b a d idejét, m i n d e n t e v é k e n y s é g é t m a g á b a n foglalja és szabályozza. Mindez a r r a szolgál, h o g y á t h i d a l h a s s a n a k bizonyos e l l e n t m o n d á s o k a t , a m e l y e k előbbiek h i á n y á b a n széteséssel f e n y e g e t n é k a szervezetet. A hadseregszociológusok feltárta számos ilyen e l l e n t m o n d á s közül csak n é ­ h á n y a t e m l í t ü n k . H á b o r ú esetén g y a k r a n e l l e n t m o n d á s lép fel a p a r a n c s t e l j e s í t é s , a kötelességteljesítés és l é t f e n n t a r t á s i ösztön között; a n t a g o n i s t a o s z t á l y t á r s a d a l m a k ­ b a n e l l e n t m o n d á s v a n a főleg dolgozókból álló k ö z k a t o n á k egyéni meggyőződései és a h a d s e r e g n e k az u r a l k o d ó osztály politikai célkitűzéseit e l ő m o z d í t ó t e v é k e n y s é g e között; a h a d s e r e g o l y a n szervezet, a m e l y n e k t u l a j d o n k é p p e n i funkciója a h á b o r ú , de f e n n kell á l l a n i a b é k e i d ő b e n is, és á l l a n d ó a n k é s z ü l n i e kell f u n k c i ó j á r a a n é l k ü l , hogy f e l t é t l e n ü l sor k e r ü l n e e r r e ; a s z e r v e z e t n e k m e g kell őriznie s t r u k t ú r á j á t , h i e ­ r a r c h i á j á t , jóllehet t a g j a i n a k z ö m e 1—3 év leforgása a l a t t kicserélődik. M i n d e n n e k az á t h i d a l á s a v é g e t t szükséges kifejleszteni a szervezeti tökéletességet. E n n e k m ó ­ dozatai n a g y v o n a l a k b a n a k ö v e t k e z ő k . A h a d s e r e g monopolizálja tagjai v i s e l k e ­ désének szabályozását. A szervezet i r á n y á b a n t a n ú s í t o t t lojalitás m i n d e n e k fölött áll. A p a r a n c s n o r m á j a m i n d e n m á s n o r m á t é r v é n y t e l e n í t . A k a t o n a i n o r m á k tisz­ t e l e t b e n t a r t á s á r a a k é n y s z e r m i n d e n eszköze a l k a l m a z h a t ó . A szervezet p o n t o s h i e r a r c h i á t dolgoz ki, és m e g h a t á r o z z a a h i e r a r c h i á b ó l e r e d ő k i v á l t s á g o k a t . Az a n t a ­ gonista o s z t á l y t á r s a d a l m a k h a d s e r e g é b e n a h i e r a r c h i k u s k ü l ö n b s é g e k g y a k r a n v a l ó ­ ságos kasztjelleget öltenek. N a g y szerepet j á t s z i k a szimbolika, a c e r e m ó n i a . J ó l l e h e t a szocialista országok h a d s e r e g e i s e m t u d j á k teljesen n é l k ü l ö z n i m i n d ­ e m e e l e m e k e g y i k é t - m á s i k á t , itt — p é l d á u l h a z á n k h a d s e r e g é b e n — e l ő t é r b e n álla­ n a k az o l y a n tényezők, m i n t a szocialista t u d a t o s s á g , az ö n t u d a t , a k o l l e k t i v i z m u s , a m e l y e k a szocialista h a d s e r e g minőségi sajátosságaiból, n e v e l ő funkciójából, a p á r t vezető szerepéből k ö v e t k e z n e k . A h a d s e r e g n e k m i n t formális s z e r v e z e t n e k a v i z s g á l a t á b a n a szociológusokat olyan k é r d é s e k érdeklik, m i n t a szervezet funkcionális s t r u k t ú r á j a (S. A. Stouffer, M. J a n o w i t z , K. L a n g m u n k á i ) , h i e r a r c h i k u s s t r u k t ú r á j a (A. J . v a n Doorn, J. H. v o n Heiseler), a t e k i n t é l y szerepe, a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r ( M a u r y D. Feld, T h e o d o r e C a p l o w és mások), a s t á t u s - r e n d s z e r (Ch. Coates, R. J . P e l l e g r i n ) . Az e m p i r i k u s hadseregszociológiai k u t a t á s o k n a g y része az ú n . i n f o r m á l i s s t r u k t ú r á v a l foglalkozik. Az American Soldier t e t e m e s része é p p e n ilyen k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t ismerteti. T ú l n y o m ó r é s z t t á r s a d a l o m p s z i c h o l ó g i a i k u t a t á s o k r ó l v a n itt szó, a m á r e m l í t e t t stress-helyzetek á t h i d a l á s a é r d e k é b e n . K ü l ö n k u t a t á s i t e r ü l e t a h a d s e r e g s z o c i o l ó g i á b a n a k a t o n a i vezetéssel, v a l a ­ m i n t a k a t o n a s á g g a l m i n t h i v a t á s s a l és k a r r i e r r e l kapcsolatos k é r d é s e k . F o l y t a t h a t n ó k a felsorolást, de ú g y gondoljuk, az eddigiek is — n o h a a t e l j e s ­ ség igényével n e m n y ú j t h a t t a k á t t e k i n t é s t a hadseregszociológiáról — érzékeltetik, hogy a szociológiának ez a t e r ü l e t e é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t számot. N e m c s a k azért, m e r t a k o r u n k b a n oly n a g y szerepet játszó i n t é z m é n y t és szervezetet k u t a t , h a n e m m e r t v a l ó b a n e l ő m o z d í t h a t j a a jobb, teljesebb t á r s a d a l m i ö n i s m e r e t e t .

IFJ. SZABÓ T. ATTILA

Támadókedv és segítség Foszló g y e r m e k k o r i é l m é n y e i m l e g a l j á n r e j t e k e z i k a h á b o r ú . S z t a l i n g y e r t y á k v i l á g í t a n a k messze, a s z a t m á r h e g y i k á p o l n a felé, m a j d egy kolozsvári óvóhely sötét a r c a i és pislogó l á m p á i . K é p e k egy r i a d t g y e r m e k r e c e h á r t y á j á r a , idegsejtjeibe rögzítve. E z e k r e a p i l l a n a t o k r a e m l é k e z v e e g y e z t e m b e l e k ö n n y e l m ű e n , h o g y b i o ­ lógusként próbáljam papírra vetni a háború veszélyére rezonáló gondolataimat. Kellemetlen a viaskodás e feneketlen mélységeket rejtő témával, mélységekkel, m e l y e k b e l e e r e s z k e d n i n e m e l e g e n d ő a szabott h a t á r i d ő . K e l l e m e t l e n e k a k ö d f a l á s és s z é l m a l o m h a r c i s m é t l ő d ő t ö r t é n e l m i p é l d á z a t a i , a j ó s z á n d é k o t gáncsoló i s m e r t és i s m e r e t l e n b u k t a t ó k . Félelmetes — életkereteinkből kilépve — a történelemben annyira előrete­ k i n t e n i , a m e n n y i r e a f ö l d t ö r t é n e t s z á m e g y e n e s é n visszafelé m á r e m b e r k é n t e m ­ lékezünk. E s z m é l ő e m b e r ő s ü n k v i s e l k e d é s é r ő l csak k ö z v e t e t t i s m e r e t e i n k , i n k á b b c s a k sejtéseink v a n n a k . A civilizációval n a p j a i n k b a n k a p c s o l a t b a l é p e t t p r i m i t í v e m ­ b e r e k r e a k c i ó i s e m igen á l l í t h a t ó k m e g n y u g t a t ó p á r h u z a m b a az állat és e m b e r mezsgyéjét á t l é p ő őseink ösztönvilágával. N e m kétséges a z o n b a n a t é n y : a b i o l ó ­ giai k ö r n y e z e t m i n d i g saját t ö r v é n y e i n e k szerzett é r v é n y t az e m b e r i törzsfaág s a r ­ j a d á s á n a k m i n d e n s z a k a s z á b a n . I l y e n k ö r ü l m é n y e k között a l a k u l t k i az e m b e r ­ n e k az á l l a t v i l á g h o z k a p c s o l ó d ó génkészlete — a Homo sapiens „gen-pool"-ja —, m e l y e t a v i s z o n y l a g rövid t á r s a d a l m i p e r i ó d u s csak felszínesen m ó d o s í t h a t o t t . Az e m b e r i e s z m é l k e d é s k o r a i szakaszai é p p e n ú g y biológiai g y ö k e r ű e k , m i n t m a g a az á l l a t v i l á g , m e n t e s e k a lét és e r k ö l c s k é r d é s e i feletti v í v ó d á s o k t ó l , de a n n á l t e r h e ­ sebbek, az é l e l e m f o r r á s o k és e l ő n y ö s e b b h e l y z e t e k m e g s z e r z é s é é r t zajló k ü z d e l e m ­ mel. Míg a z o n b a n az életközösség á l l a t t á r s a i k a r m o k a t , a g y a r a k a t v a g y s z a r v a k a t fejlesztettek a t e r m é s z e t e s k i v á l a s z t á s n y o m á s a alatt, a d d i g az e m b e r n e k m e m ó ­ riája és asszociációs képessége fejlődik, t a l á l é k o n y s á g a és — s z e l l e m i - t e c h n i k a i l e ­ h e t ő s é g e i n e k a r á n y á b a n — t á m a d ó k e d v e is fokozódik k ö r n y e z e t é v e l s z e m b e n . A s a r j a d ó ö n t u d a t t a l e g y ü t t n ő az e m b e r i t e t t e k k ö v e t k e z m é n y e i n e k súlya, a felelősség m é r t é k e . A v a l l á s o k és i s t e n h i t e k földet átfogó n a g y s z ö v e v é n y é b e n ö n ­ k é n t k í n á l k o z ó közös v o n á s e g y e b e k m e l l e t t a felelősség á t h á r í t á s a : az e m b e r i t e t ­ t e k é r t az e m b e r t alkotó, i r á n y í t ó h a t a l o m a felelős! I s t e n e k n e v é v e l és n e v é b e n zajlik é v e z r e d e k e n á t a t ö r t é n e l e m , a t e r m é s z e t i k o r t a t e r m é s z e t f e l e t t i b e v e t e t t hit k o r a v á l t j a fel. K ö z b e n e g y r e b o n y o l u l t a b b á v á l i k a t á r s a d a l m i élet h á l ó j a , e g y r e v i l á g o s a b b , h o g y az e m b e r t n e m isteni, h a n e m t á r s a d a l m i e r ő k vezetik a t ö r ­ t é n e l e m ú t j á n . Alig egy százada dől m e g először az isteni e r e d e t k i v á l t s á g a , a d a r ­ w i n i z m u s végleg b e t ö m i a s z a k a d é k o t az e m b e r és az á l l a t v i l á g között, az új s z e m ­ lélet a z o n b a n c s a k fokozatosan t u d a t o s u l . Az e m b e r biológiai m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k h a n g s ú l y o z á s a m á r k e z d e t b e n s e m a t á r s a d a l m i t ö r v é n y e k s z e r e p é n e k t a g a d á s a felé tör, az ilyen t ö r e k v é s e k s o h a s e m v o l t a k a d a r w i n i i r á n y z a t sajátjai. M i n d ö s s z e a r r ó l l e h e t e t t szó, h o g y a t á r s a d a ­ l o m alapsejtjei — az e g y é n e k — t á r s a d a l m i l a g u g y a n módosított, de l é n y e g é b e n m e g n e m v á l t o z t a t o t t biológiai örökség k é n y s z e r e a l a t t t á p l á l k o z n a k , s z a p o r o d n a k és v i s e l k e d n e k . T ö m e g e k e s e t é b e n a t á p l á l k o z á s és a s z a p o r o d á s , az egyén és a t á r ­ s a d a l o m v i s z o n y á t vizsgálva a viselkedés szerepe h a n g s ú l y o z ó d i k . A t ö m e g e k t á p -

lálkozása és s z a p o r o d á s a az élő k ö r n y e z e t r e n e h e z e d ő biológiai n y o m á s ; az egyéni viselkedésmódok a t á r s a d a l m i f o g a s k e r e k e k á t t é t e l e i n e r ő s ö d h e t n e k fel k a t a s z t r o ­ fális m é r t é k b e n . A k ö z h a n g u l a t o t f o r m á l ó r e f l e k t o r o k n a k , a n a p i s a j t ó n a k , r á d i ó ­ nak, t e l e v í z i ó n a k a t o r z í t ó t ü k r e i m i n d h á r o m j e l e n s é g e t — a t á p l á l k o z á s t , a s z a p o ­ rodást és a v i s e l k e d é s t — e g y r e i d e g e s e b b e n p á s z t á z z á k s z e r t e a világon. B á r t á v ­ l a t o k b a n m e g g o n d o l k o z t a t ó , m a a z o n b a n m é g n e m m e g a l a p o z o t t az a g g o d a l o m . E m l é k e z n ü n k k e l l a r r a , hogy a t ú l n é p e s e d é s c s a k n e m k é t é v s z á z a d a k í s é r t ő r é m ­ képe m á r az 1800-as é v e k elején is a l k a l m a s volt p á n i k h a n g u l a t gerjesztésére, és azóta is a m o l y a n politikai v é s z m a d á r k é n t kísért. A h á b o r ú s és a b é k é s e l l e n t é t p á r j á b a n t u l a j d o n k é p p e n egyfelől az e m b e r i t á m a d ó k e d v és ellenségeskedés, másfelől a b a r á t s á g és önfeláldozás érzése á l l í t h a t ó szembe e g y m á s s a l . M i n d k é t érzés az á l l a t v i l á g b a n gyökerező, d e u g y a n a k k o r ősi e m b e r i t u l a j d o n s á g , s fokozatosan felerősödve e g y ü t t v e z e t e t t el az e m b e r i faj mai sikereihez és k u d a r c a i h o z a bioszférában. T o v á b b i e m b e r i s o r s u n k is s o k b a n e n n e k az e l l e n t é t p á r n a k az e g y e n s ú l y á t ó l , az e g y e n s ú l y a l a k u l á s á t ó l függ. M a k ü l ö n ö s e n a t á m a d ó k e d v , az agresszivitás v i z s g á l a t a izgatja é r t h e t ő e n a kutatókat, olyannyira, hogy m u n k á j u k n y o m á n a tudományok rendszerében m á r k ü l ö n t u d o m á n y á g r ó l is b e s z é l n e k : az agresszológia a törzsfejlődésre t e k i n t ő öszszehasonlító m ó d s z e r e k r é v é n k e r e s i a f e g y v e r e k erejével f e l m é r h e t e t l e n k ö v e t k e z ­ m é n y ű v é fokozott e m b e r i t á m a d ó k e d v biológiai gyökereit és t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t . A k u t a t ó k a t l e g i n k á b b t ö r z s f á n k t e n g e l y é b e n a rágcsálóktól a főemlősökön á t az e m ­ berig vezető v o n a l képviselőinek, v a l a m i n t a különböző e m b e r f a j t á k n a k e l t é r ő agresszivitása érdekli, c s o p o r t o n k é n t vizsgálva az agresszív v i s e l k e d é s m ó d o k folya­ m a t á t és k ö v e t k e z m é n y e i t . Bebizonyosodott, hogy a t á m a d ó k e d v fokozódása az e m b e r i törzsfaágon része egy táplálékszerzési r e a k c i ó l á n c n a k , m é r t é k e sokáig a z éhségérzet fokozódásával a r á n y o s a n nő. D u r v a m e g k ö z e l í t é s b e n jól p é l d á z z a ezt a m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t , az éhes e m b e r i n g e r l é k e n y s é g e , h a r a p ó s k e d v e . . . egy k i t ö r ö l h e t e t l e n ősi r e a k ciólánc é l e t t a n i csökevénye. H a s o n l ó s á g o k s o r o z a t á t f e l m é r v e az is k é t s é g t e l e n , hogy az a g r e s s z i v i t á s biológiai é r t e l e m b e n területvédő r e a k c i ó v a l is t á r s u l t . Az á l ­ latvilág törzsfáján m á r a h a l a k v a g y egyes r o v a r o k is agresszív m a g a t a r t á s s a l v á ­ laszolnak a l a k ó h e l y ü k e t , v a d á s z t e r ü l e t ü k e t m e g s é r t ő fajtárssal v a g y m á s á l l a t ­ fajjal s z e m b e n . Ez a t e r ü l e t v é d ő r e a k c i ó az e m l ő s ö k t ö b b c s o p o r t j á n á l erősen hangsúlyozott. Az agresszivitás u g y a n a k k o r szexuális p a r t n e r s z e r z ő és p a r t n e r v é d ő reakció is, és k ü l ö n ö s e n felerősödik a z o k b a n az á l l a t f a j o k b a n , m e l y e k — m i n t az e m b e r s z a b á s ú a k — hosszú ideig k é n y t e l e n e k ó v n i g y á m o l t a l a n u t ó d a i k a t . I l y e n f o r m á n ö n k é n t a d ó d i k a v é g k ö v e t k e z t e t é s : az agresszivitás m é r t é k e az á l l a t v i l á g b a n v á l t o z ó jelentőségű, de s e m m i k é p p e n s e m e l h a n y a g o l h a t ó evolúciós feszítőerő. Az e m b e r r é v á l á s t á r s a d a l m i s z a k a s z á b a n e n n e k az ősi, p r i m i t í v a g y s z e r k e ­ zetekben rögzített n e u r o - h o r m o n á l i s f o l y a m a t o k m o z g a t t a v i s e l k e d é s f o r m á n a k a szerepe a l a p v e t ő e n megváltozott. A l e g f o n t o s a b b m ó d o s u l á s , hogy a f o l y a m a t o k m e g i n d í t á s á h o z , a t á m a d ó k e d v felkeltéséhez a m á s o d i k j e l r e n d s z e r k i a l a k u l á s á v a l s z ü k s é g t e l e n n é v á l t m i n d e n e s e t b e n a k ö z v e t l e n i n g e r . Az a l a n t a s i n d u l a t o k p u s z ­ t á n s z a v a k k a l is k i v á l t h a t ó k k á , é b r e n t a r t h a t ó k k á v á l t a k . U g y a n a k k o r a t á r s a ­ d a l m i viszonyok b o n y o l u l t h á l ó z a t á b a n egyre i n k á b b csökken az a szelekciós erő, m e l y a d o t t e s e t b e n v a l ó d i é r t é k é n e k szintjén k é p e s t a r t a n i egy v á l a s z t o t t v a g y éppenséggel a l k a l o m s z e r ű v a g y t ö r t é n e l m i j o g o k r a h i v a t k o z ó „vezér" kóros a g r e s z szivitását. A vezetőt a r i v á l i s ökle, foga, fegyvere elől t á r s a d a l m i szervezetek, é r ­ dekszövetségek h á l ó j a v é d i , s személyes i n d u l a t a i n a k l a v i n á j á t b e l á t h a t a t l a n k ö -

v e t k e z m é n y e k k e l z ú d í t h a t j a alá. A t á r s a d a l m i g é p e z e t n e k s z á m t a l a n lehetősége v a n a r r a , h o g y a s z a v a k erejével szítsa, élessze a biológiailag m é l y e n rögződött a g r e s z szivitást, kijátszva egyes e m b e r c s o p o r t o k t e r ü l e t v é d ő , t á p l á l é k s z e r z ő v a g y é p p e n ­ séggel s z e x u á l i s ösztöneit. A túlzott agresszivitás csak l e g r i t k á b b a n t á r s u l kiegyensúlyozottsággal, m e g ­ fontoltsággal. K r i t i k u s h e l y z e t b e n n a g y erkölcsi-szellemi t e r h e l é s , a m i n e h é z d ö n ­ tések e s e t é b e n k ü l ö n ö s e n fenyegető. K ö n n y e n az ösztönös t á m a d ó r e a k c i ó u r a l k o ­ d i k el a megfontolt n y u g a l o m felett. Ezen a p o n t o n v á l i k fontossá a biológiai g y ö ­ kerek, a képességek és k o r l á t o k t i s z t á n l á t á s a . P o l i t i k a i krízisek súlya a l a t t is k ö n y n y e n ö s s z e r o p p a n a s z ü r k e a g y k é r e g t á r s a d a l m i h a t á s o k a t felmérő tojáshéja, és az alsóbb e m e l e t e k ösztönös reakciói s z a b a d u l h a t n a k el. A felelősség f e l m é r h e t e t l e n , a pszichotikus h a n g u l a t b a n hozott d ö n t é s e k e t végzetes a t o m f e l h ő k á r n y é k o l h a t j á k . A g é p e k h i b a l e h e t ő s é g e i m e l l é t á r s u l ó e m b e r i h i b á t súlyosbítja, h o g y az a g y ­ v e l ő m i n t l é t f e n n t a r t á s u n k eszköze c s a k véges s z á m ú é r t e l m i és é r z e l m i e l e m fel­ m é r é s é r e képes, csak a k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t jelenségeit érzékeli teljes v a l ó s á g á b a n . A p i l ó t á k — e m b e r e k az e m b e r e k között — b i z o n y á r a százból k i l e n c v e n k i l e n c e s e t ­ b e n k e r e k e n m e g t a g a d n á k , hogy egy h á r o m é v e s k i s g y e r m e k e t p e t r ó l e u m m a l l e ö n t s e n e k és s a j á t k e z ű l e g m e g g y ú j t s a n a k . U g y a n e z e k az e m b e r e k a z o n b a n n é h á n y száz m é t e r m a g a s b ó l , n é h á n y g o m b és f o g a n t y ú fedezéke m ö g ü l g á t l á s t a l a n u l á r a s z t j á k el n a p a l m - b o m b á k k a l a f a l v a k a t és v á r o s o k a t . A t e t t e k s ú l y á n a k n ö v e k e d é s e a döntési l é t r á n fölfelé h a l a d v a e g y r e n a g y o b b , de u g y a n a k k o r a n a g y s z á m o k és a n ö v e k v ő t á v l a t m i a t t e g y r e k e v é s b é é r z é k e l h e t ő az e g y é n s z á m á r a . Az összkép sötét t ó n u s a i t szintén az á l l a t v i l á g b ó l örökölt, de a t á m a d ó k e d v ­ vel e l l e n t é t b e n m é g s a j á t o s a b b a n e m b e r i t u l a j d o n s á g fényfoltjai ellensúlyozzák. A közösségi érzés, az összetartozás, segítség, e g y ü t t m ű k ö d é s és önfeláldozás t u l a j ­ d o n s á g c s o p o r t j á n a k felerősödése s z i n t é n j e l e n t ő s t é n y e z ő j e volt az e m b e r r é v á ­ l á s n a k . D a r w i n v á z o l t a fel először azt a k é p l e t e t , m e l y az e m b e r erkölcsi fejlő­ d é s é n e k biológiai m o t o r j á h o z a d kulcsot. S z e r i n t e az ő s e m b e r n e k v a g y m a j o m s z e r ű elődeinek, h o g y t á r s a s l é n n y é v á l j a n a k , u g y a n a z o k r a az ösztönös é r z é s e k r e k e l l e t t szert t e n n i ü k , m e l y e k m á s á l l a t o k a t a r r a késztettek, hogy közösségben éljenek. N y i l v á n az ő s e m b e r is rosszul é r e z t e m a g á t , h a t á v o l volt t á r s a i t ó l , ők is figyel­ m e z t e t t é k e g y m á s t a veszélyre, és kölcsönösen segítették egymást. M i n d e z e g y ü t t ­ érzést, e g y ü t t m ű k ö d é s t feltételez. E z e k n e k az i m m á r t á r s a d a l m i t u l a j d o n s á g o k n a k a fokozatos é r v é n y e s ü l é s é r e l e h e t s z á m í t a n i az e m b e r c s o p o r t o k fejlődése f o l y a m á n . H a az ő s e m b e r n e k k é t törzse u g y a n a z o n a v i d é k e n v e r s e n y r e kelt e g y m á s s a l , és az egyik t ö r z s n e k sok b á t o r , e g y ü t t é r z ő és h ű s é g e s tagja volt, a k k o r ez a törzs é r t e el a n a g y o b b s i k e r e k e t , ez s z a p o r o d o t t n a g y o b b m é r t é k b e n „Egy önző és p e r l e k e d ő n é p b e n — írja D a r w i n — n i n c s összetartás, és ö s s z e t a r t á s n é l k ü l s e m m i t s e m l e h e t elérni." Az összetartozás, e g y ü t t é r z é s a l a p t u l a j d o n s á g a i n a k felerősítésén kell m i n d e n e r ő v e l m u n k á l k o d n i a a X X . és b i z o n y á r a m é g a X X I . s z á z a d n a k is, h o g y S z e n t Györgyi A l b e r t h a s o n l a t á r a u t a l v a , i d e j é b e n k i t e r j e s z t h e s s ü k az egész F ö l d r e az egykori törzsi t i l a l o m egyik új f o r m á j á t : „ E b b e n a k o z m i k u s b a r l a n g b a n e g y m á s r a fegyvert e m e l n i tilos!" N y i l v á n n i n c s h e l y e itt a l e l k e n d e z ő d e r ű l á t á s n a k . M a a z o n b a n m á r n e m ­ c s a k a j ó z a n b e l á t á s , h a n e m a félelem is a b é k e és az összemberi e g y e t é r t é s felé t e r e l i az e m b e r t . A m i t d a j k á l t az ős- és ókor, felbolygatott a középkor, é r l e l t a z ú j ­ k o r és f o r r a l a j e l e n — felnőtt e m b e r k ö z ö s s é g ü n k jövőjét —, a H o m o s a p i e n s biológiai lehetőségeinek és k o r l á t a i n a k biztos felmérése kell hogy megelőzze. R e m é l j ü k — m e r t n e m t e h e t ü n k m á s t —, hogy a t á r s a d a l m i e r ő k szövetsé­ geseként az e m b e r e g y r e izmosodó biológiai ö n i s m e r e t e t a r t ó s j ö v e n d ő t segít életre.

ANDREJ

VOZNYESZENSZKIJ

À tó hívása, A fasizmus áldozatainak emlékére

Pevzner 1903, Szergejev 1934, Lebegyev 1916, Birman 1938, Birman 1941, Drobot 1 9 0 7 . . .

Mezőink mintha lefagytak volna. Csöndesség. Gettó a tóban. Gettó a tóban. Három hektár élő tófenék. Egy tarka kabátos polgár kitűnő horgászlesre csábít, de vér van, vér aprócska horgán, látszik! „Nem jöhetek — mondja Vologyka, de mehetne, képe mutatja — olyan ez, mint hogyha be sem férne az agyba Ha élő vízzel megmosom magam, lehet, valaki életét szétzavarom. Lehet, tenyeremben Majsa, Másenyka s szétmázolom őket az arcomon.

van,

Ne érintse e tónak fodrát, tisztelt rokkant, a csónakod. Tenyereddel illessed inkább — e víz sajog. S lehetséges, hogy nem másét, de feleségem vállait, karját, reményét, fürtjeit, tenyerét valakik szintén feloldhatják?

távoliét,

És a hatalmas vásártereken kopoltyúval bádogon fog dobolni az, mi melegség volt egyszer, és szem, s térdemen szeretett lovagolni..." „Nem jöhetek — mondja Vologyka — csak hunyorgok itt — öntvény-éjeken, akár halak a serpenyőre dobva, asszonyok sikongva táncolnak nekem!" A szakadt martról hív valakit Kosztrov; iszik harmadik éje.

S megjelenik neki a hál, tóvize csodalénye. „Te hal, röpülő hal, haragos-madonna-arcú, fehér uszonyú, mozdonyfütty-fehér farkú, te hal, Ríva volt a neved, aranyszép Ríva, Rívka, s valami más még, nem tudom, jaj, halacskám, ajkadban szögesdrót vagy halászhorog darabjaival láthatlak itt, fájdalom hala, bánat hala, bocsáss meg nekem, átkozz meg, csak szólj valamit..." Semmit

se szól a hál.

Csönd van. Határmenti tó. A fenyők állnak. Legcsodálatosabb életnek, felhőknek,

óvóhelye magasságnak.

L e b e g y e v 1916, B i r m a n 1941, R u m e r 1902, Bojko m i n d k e t t ő 1933 Király László fordítása

JEVGENYIJ

VINOKUROV

Mikor a náci hadigépezet...

Mikor a náci hadigépezet A hadszíntérre rontott megvadultan, Én vettem szürke köpönyegemet, És csöndben a közös bunkerbe kúsztam. Madrid bikákat ölt. Tombolt Brián. New Yorkban áremelkedésre várták. Csöndben bekúsztam. Bunkerünk falán A vizesvályú tompa fényt sugárzott. Még egy kicsi, — s indulnak a rajok! Nézd, az asztalon hogy ugrál a kocka. Géppuskával a mellvédhez futok. S már szememet a föld sárral bevonta. Bölöni Sándor fordítása

Orenburgi öregasszonyok

Fölpattantak az ajtók. Kiszálltunk — negyvenen... Vad eső beteggé paskolt Jónéhány éjjelen! Homokra-kőre nyúlva sok, Mások éhségtől szédelegve... S az orenburgi Ekkor az étellel

öregasszonyok megjelentek.

„Alacsony rendű" embereknek Szerencsét kívánni? Nekünk?! Hisz Bugulma, Akbulak, és ezekhez Hasonló mind a nevünk! Soványak vagyunk s csúnyák, És nyugatra kell mennünk. Sejlik a „Szilikát"-gyár Túl a hatalmas erdőn. ...Útszakasz útszakasz után — Se család sehol, se rokonok... Egyedül voltatok az idők során Ti, orenburgi öregasszonyok.

Az arc túlsó oldalán

Egy alkalommal, keserű utam során az Alpokban, bizonyos hol annak idején konclágerek voltak, poros juhnyáj kellős közepén találtam magam. A juhok egykedvűen körbefolytak, mindkét oldalon, akárha valami szigetet. Böködték ostoba göndör pofájukkal egymást, s engem is. Úgy mentek, úgy vonultak ezen az úton, mint ezer évvel ezelőtt, mint kétezer év előtt. Tovafolytak, mintha velük folyna a füves hegyoldal, a domb, s felhőivel az ég. A pásztor kiszakított egy éles kést vett elő. A másik rakni kezdte a tüzet a vacsorához...

bárányt,

helységben,

Arra gondoltam, ha leemelhetném arcukat, mint edény fedelét, megláthatnám mögöttük a gomolygó káoszt. Király László fordításai

JUNNA

MORIC

Tetszel nekem, zöldposztós biliárd...

Tetszel nekem, zöldposztós biliárd, rajtad minden összesen milliárd: A számozott golyó robajai s a nullák, miket a gyalázat vétett — bennük a fényes bolygó indítékai konkrétak, mint egy biblia-idézet. A következő, végezvén a sort, a golyókat halászta ki a résen: egy ragyogó törvényt fogalmazott Mayer doktor — született szerencsétlen. Mint Szodoma — nagyravágyott szegény! ...Ám megfogta, s sárga-csillagos házba cipelte két veres csendőrlegény, hol petróleum várta — beoltásra. S széthullt, mint meteorit-darabok. Mint kő, mit légnyomás vet széjjel. „A haza tűzben!" — fájón zokogott. Poroszország kioltotta köpével. Tetszel nekem, zöldposztós biliárd, hisz annyi mindent juttatsz az eszembe! Bár rajtad minden kerek milliárd — ettől nem változik a dolgok rendje. Király László fordításai

TADEUSZ

RÓZEWICZ

Megmenekülés

Huszonnégy éves voltam s megmenekültem, mikor a vágóhídra vittek. Üres és egyhangú szavak: ember és állat szeretet s gyűlölet ellenség és barát sötétség s fénysugár.

Az embert legyilkolják, mint az állatot. Én láttam őket: szertedarabolt emberek fuvarjait, kikre nem vár többé feltámadás. Hiszen a fogalmak csupán erény és becstelenség igazság és hazugság szépség s alaktalanság merészség s gyávaság.

szavak:

Erénynek és becstelenségnek egy a súlya. Én láttam őt: az embert, aki egyszemélyben a bűn és erény mintaképe volt. Keresem a tanítót, a mestert, aki látásom, hallásom, beszédem visszaadja, a fogalmak, dolgok számára új nevet talál és elválasztja a fényt a sötéttől. Huszonnégy éves voltam s megmenekültem, mikor a vágóhídra vittek.

PETER

HUCHEL

Zsoltár Hogy majd az embermagból Ember S az olajfa magvából Olajfa Ne legyen, Ezt a halál mércéjével Kell lemérni.

A fűszáléhoz Az ostorozó hóviharban.

Akik itt laknak A föld alatt Cementgolyóban, Erejük hasonló

És nem kutatják Azt a fajtát, Amely buzgón Hogy elpusztítsa

Az üresség történelem Termeszek írják Csápjaikkal A homokba.

lesz.

majd igyekezett, önmagát.

Ritoók János fordításai

GÁLL JÁNOS

A SZOVJET NÉP HONVÉDŐ HÁBORÚJA Egy é v v e l ezelőtt e m l é k e z t ü n k m e g a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú e u r ó p a i b e f e ­ j e z ő d é s é n e k n e g y e d s z á z a d o s é v f o r d u l ó j á r ó l . Most i s m é t egy d á t u m — 1941. j ú ­ n i u s 22-e — h a r m i n c é v e s t á v l a t a figyelmezteti a fenyegetett és k ü z d ő világot. A n n a k a n a p n a k a h a j n a l á n 3 óra 30 p e r c k o r a h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g r o p p a n t k a t o n a i gépezete m e g i n d u l t a S z o v j e t u n i ó s z é t z ú z á s á r a és l e i g á z á s á r a . A S z o v j e t u n i ó elleni náci t á m a d á s b a n v i l á g o s a n m e g n y i l v á n u l t a n e m z e t k ö z i i m p e r i a l i z m u s e r ő i n e k az a t ö r e k v é s e , h o g y a fasiszta N é m e t o r s z á g segítségével m e g s e m m i s í t s é k a szocializmust. A m i k o r ezt a h á b o r ú t előkészítették, a f a s i z m u s n e m c s a k i m p e r i a l i s t a , hódító célokat t a r t o t t s z e m előtt, h a n e m osztálycélokat is — a v i l á g első szocialista á l l a m á n a k felszámolását. A F e k e t e - t e n g e r t ő l a B a l t i - t e n g e r i g t e r j e d ő f r o n t v o n a l o n m e g k e z d ő d i k a szov­ j e t n é p é l e t h a l á l h a r c a , n a g y h o n v é d ő h á b o r ú j a . Ezzel a S z o v j e t u n i ó is b e l é p e t t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b a , a h i t l e r i s t a e x p a n z i ó leigázta v a g y fenyegette o r s z á g o k k a l e g y ü t t k ü z d a „ t e n g e l y h a t a l m a k " v i l á g u r a l o m r a t ö r e k v ő , h ó d í t ó politikája e l l e n , a fasizmus legyőzéséért. A szovjet á l l a m r é s z v é t e l e e b b e n a k ü z d e l e m b e n e l m é ­ lyíti és m e g s z i l á r d í t j a a n n a k igazságos, antifasiszta, felszabadító jellegét, egyben d ö n t ő m é r t é k b e n előmozdítja és biztosítja pozitív t a r t a l m ú , győzelmes befejezésé­ nek távlatait. A h i t l e r i s t á k t á m a d á s u k a t , a m e l l y e l n y i l v á n v a l ó a n megszegték az é r v é n y b e n levő k é t o l d a l i m e g n e m t á m a d á s i szerződést, „ p r e v e n t í v " h á b o r ú n a k a k a r t á k f e l t ü n ­ t e t n i , e l h i t e t v e a k ö z v é l e m é n n y e l , h o g y c s a k m e g e l ő z t é k a „szovjet b o l s e v i z m u s " E u r ó p á t fenyegető „agresszióját". Ezt a m e s t e r k e d é s ü k e t a z o n b a n a t é n y e k v i l á ­ gosan megcáfolták. A n é m e t i m p e r i a l i s t á k v i l á g u r a l m i t e r v e i b e n k ö z p o n t i h e l y e t foglalt el a S z o v ­ j e t u n i ó t e r ü l e t e i n e k m e g h ó d í t á s a , a szovjet r e n d s z e r felszámolása. A Reich vezetői m é g a s z o v j e t — n é m e t m e g n e m t á m a d á s i szerződés a l á í r á s a k o r s e m feledkeztek m e g egy p i l l a n a t r a s e m agresszív s z á n d é k a i k r ó l . 1939. n o v e m b e r 23-án, v a g y i s h á r o m h ó n a p p a l a szerződés a l á í r á s a u t á n , Hitler k i j e l e n t e t t e : „Sokáig k é t e l y e i m v o l t a k , n e m k e l l e n e - e a kelet elleni t á m a d á s s a l k e z d e n e m , s csak a z u t á n f o r d u l n i n y u ­ gatra. K é n y s z e r ű s é g b ő l ú g y a l a k u l t a helyzet, h o g y a k e l e t a közeli j ö v ő s z á m í t á ­ saiból k i e s e t t . . . S z e r z ő d é s ü n k v a n Oroszországgal. A szerződéseket a z o n b a n c s a k a d d i g szokás m e g t a r t a n i , a m í g azok előnyösek. Oroszország ellen csak a b b a n a z esetben fordulhatunk, ha nyugaton felszabadultunk." Az 1939. s z e p t e m b e r 1-ét k ö v e t ő t ö b b m i n t másfél é v b e n a hitleri N é m e t ­ ország az e u r ó p a i szárazföldön v é g r e h a j t o t t t e r ü l e t i h ó d í t á s o k k a l l é n y e g e s e n n ö ­ v e l t e h a d i g a z d a s á g i p o t e n c i á l j á t , s az e r ő v i s z o n y o k a t saját j a v á r a v á l t o z t a t t a m e g . A n y u g a t o n elért k ö n n y ű győzelmek p e d i g r e n d k í v ü l e l b i z a k o d o t t á t e t t é k a fa­ siszta vezetőket. A r r a a meggyőződésre j u t o t t a k , h o g y a lengyelországi és f r a n c i a ­ országi h a d j á r a t o k h o z h a s o n l ó a n k e l e t e n is v i l l á m h á b o r ú v a l s z á m o l h a t n a k .

M á r 1940. j ú l i u s 21-én h o z z á k e d t e k a S z o v j e t u n i ó l e r o h a n á s a h a d m ű v e l e t i t e r ­ v é n e k kidolgozásához. S z á n d é k u k l e p l e z é s e k é n t f o r m a i l a g t o v á b b k é s z ü l t e k az Anglia elleni i n v á z i ó r a . Ezzel k a p c s o l a t b a n jegyzi m e g C h u r c h i l l a m á s o d i k v i l á g ­ h á b o r ú r ó l szóló m ű v é b e n , hogy „az A n g l i a elleni l é g i h á b o r ú folytatása szükséges és a l k a l m a s lehetőséget a d o t t H i t l e r n e k , hogy erőit e n n e k l e p l e a l a t t összpontosítsa Oroszország ellen". K é s z ü l ő t e r v e i k szerint 1941 t a v a s z á r a t ű z t é k k i a t á m a d á s t , azzal a m e g ­ győződéssel, hogy a Szovjetuniót n é h á n y hét a l a t t (Hitler legfeljebb h á r o m h é t r e számított) m e g a d á s r a k é n y s z e r í t i k . Elképzeléseik a szovjetellenes h á b o r ú r ó l — kezdetben Otto-terv n é v e n e m l e g e t t é k — fokozatosan k r i s t á l y o s o d t a k ki, s 1940 d e c e m b e r é n e k k ö z e p é n k a p t a k végleges f o r m á t ; e k k o r a d i r e k t í v a szövegét Barbarossa-hadművelet f e d ő n é v e n h a g y t á k jóvá. E s z e r i n t a „ n é m e t fegyveres e r ő k ­ nek k é s z e n k e l l á l l n i u k a r r a , hogy m é g az A n g l i a elleni h á b o r ú befejezése előtt gyors lefolyású h a d m ű v e l e t ú t j á n legyőzzék Szovjet-Oroszországot". A h a d i t e r v a l a p e s z m é j é t a d i r e k t í v a így h a t á r o z t a m e g : „Az orosz h a d s e r e g n e k Oroszország nyugati r é s z é n t a r t ó z k o d ó c s a p a t a i t p á n c é l o s egységek m é l y e l ő n y o m u l á s á v a l v é g ­ rehajtott b á t o r h a d m ű v e l e t e k b e n m e g kell s e m m i s í t e n i . M e g kell a k a d á l y o z n i , hogy h a r c k é p e s egységek v i s s z a v o n u l j a n a k . . . A h a d m ű v e l e t végső célja: e l h a t á r o l ó d n i ázsiai Oroszországtól á l t a l á b a n az A r h a n g e l s z k — V o l g a v o n a l o n . " Részletesen m e g ­ h a t á r o z t a a t e r v a h á r o m h a d s e r e g c s o p o r t b a szervezett c s a p a t o k ö s s z p o n t o s í t á s á n a k helyét, f e l v o n u l á s u k m ó d j á t , a c s a p á s o k i r á n y á t és sok m á s , a h a d m ű v e l e t t e l k a p ­ csolatos r é s z l e t k é r d é s t . A d i r e k t í v á h o z k i a d o t t „különleges u t a s í t á s o k " k i d o l g o z t á k a megszállt szovjet t e r ü l e t e k e n v é g r e h a j t a n d ó intézkedések, a l a k o s á g g a l s z e m b e n a l k a l m a z o t t l e g k e g y e t l e n e b b t e r r o r r e n d s z e r é t , a Szovjetunió k i f o s z t á s á n a k a p r ó l é ­ kos p r o g r a m j á t ; ez u t ó b b i t t a r t a l m a z t a a G ö r i n g j ó v á h a g y t a Irányelvek a gazdaság irányításához az újonnan megszállt keleti területeken elnevezésű részletes t e r v e ­ zet, a m i n e k f e d ő n e v e is v o l t : „Zöld dosszié". 1941 f e b r u á r j á t ó l gyorsított ü t e m b e n folyt a h i t l e r i s t a c s a p a t o k á t d o b á s a a szovjet h a t á r r a ; m á j u s 10-én a n é m e t fasiszta légierő v é g r e h a j t o t t a utolsó t á m a ­ dását A n g l i a ellen, s z ö m é b e n k e l e t r e t e l e p ü l t át. F o k o z t á k a szovjet t e r ü l e t e k és c s a p a t m o z g á s o k légi és m á s eszközökkel v é g r e h a j t o t t felderítését. *

A j ú n i u s 22-én m e g i n d u l ó t á m a d á s b a n a n é m e t e k 170, a c s a t l ó s á l l a m o k 35 h a d o s z t á l y a v e t t részt. N á c i szokás s z e r i n t csak a k k o r a d t á k á t az u l t i m á t u m o t , amikor a c s a p a t o k m á r m é l y e n b e h a t o l t a k szovjet t e r ü l e t r e . A h a d m ű v e l e t e k első két h e t é b e n az e r e d e t i t e r v n e k megfelelő i r á n y b a n 400—600 k m - r e t ö r t e k előre, kelet felé h a l a d á s u k n a p i ü t e m e 30—60 k m között volt. M e g i s m é t l ő d ö t t — d e szé­ dületes m é r e t e k b e n — a lengyelországi h a d j á r a t sikere, és b e i g a z o l ó d o t t n a k l á t ­ szott a P a n z e r — S t u k a k e t t ő s a l k a l m a z á s á n a k l e g y ő z h e t e t l e n s é g e : az, hogy a világ egyetlen h a d s e r e g e sem k é p e s e l l e n á l l n i a n á c i s e r e g e k n e k . A h a d m ű v e l e t e k h a r ­ m a d i k h ó n a p j á b a n m á r n a g y o b b t e r ü l e t e t h ó d í t o t t a k m e g szovjet földön, m i n t m a ­ ga a III. B i r o d a l o m . A Vörös H a d s e r e g óriási veszteségeket s z e n v e d e t t m i n d e m ­ b e r á l l o m á n y b a n , m i n d hadfelszerelésben. N e m c s a k a n á c i vezetők, d e a n y u g a t i (angol—amerikai) politikusok és k a t o n a i s z a k é r t ő k is biztosra v e t t é k a S z o v j e t u n i ó összeomlását. A p o l i t i k a i és s z a k i r o d a l o m b a n k ü l ö n f é l e és e l l e n t m o n d ó v é l e m é n y e k k e l t a l á l ­ k o z u n k a h o n v é d ő h á b o r ú első időszaka s i k e r t e l e n s é g e i n e k m a g y a r á z a t a során. N e m a l a k u l t m é g ki megközelítően s e m v é g l e g e s n e k m o n d h a t ó álláspont, hogy

m e n n y i r e o b j e k t í v és m e n n y i r e s z u b j e k t í v o k o k r a v e z e t h e t ő k vissza a v e r e s é g e k , és igen súlyos — n é h o l p u s z t á n o b j e k t í v k a t o n a i t é n y e z ő k k e l n e m i n d o k o l h a t ó — veszteségek. K ü l ö n ö s e n sok szó esik Sztálin felelősségéről, a k i k e z é b e n t a r t o t t a az ország és a p á r t legfőbb i r á n y í t á s á t . E n n e k a k é r d é s n e k csak v a l a m e n n y i r e is m e g n y u g t a t ó m e g v á l a s z o l á s a k o r r e n d k í v ü l sok t é n y e z ő t kell figyelembe v e n n ü n k : a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i helyzetet, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a n y u g a t i h a t a l m a k m a g a t a r ­ t á s á r a ( m ü n c h e n i politika, p r o v o k á c i ó k ) ; a k a t o n a p o l i t i k a i viszonyok a l a k u l á s á t a h i t l e r i s t á k e u r ó p a i és a j a p á n m i l i t a r i s t á k ázsiai agressziói u t á n (a szocialista á l l a m elszigetelődésének veszélye); a s z o v j e t h a t a l o m g a z d a s á g i - p o l i t i k a i - k a t o n a i p o t e n c i á l ­ j á t ; a Vörös H a d s e r e g felkészültségét (technikai s z e m p o n t b ó l és a p a r a n c s n o k i k a r k é p z e t t s é g e s z e m p o n t j á b ó l ) egy m o d e r n h á b o r ú m e g v í v á s á r a egy jól felszerelt és t a p a s z t a l a t o k k a l r e n d e l k e z ő , m i n d e n r e kész ellenséggel; szervezési, i r á n y í t á s i p r o b ­ l é m á k a t ; a S z o v j e t u n i ó b e l p o l i t i k a i é l e t é n e k a r c u l a t á t az a d o t t s z a k a s z b a n s k é t ­ s é g t e l e n ü l a kulcspozíciót k e z é b e n t a r t ó vezető személyes k v a l i t á s a i n a k erős o l d a ­ lait és fogyatékosságait. A l e g e l f o g a d h a t ó b b , a tényleges t ö r t é n e l m i h e l y z e t n e k leg­ megfelelőbb k ö v e t k e z t e t é s n e k B a l t y i n szovjet t ö r t é n é s z m e g á l l a p í t á s a t ű n i k : „ H a az á l t a l á n o s p o l i t i k a és s t r a t é g i a szemszögéből a n é m e t i n v á z i ó n e m is volt m e g ­ lepetés a Szovjetunió s z á m á r a , t a k t i k a i síkon mégis k é s z ü l e t l e n ü l t a l á l t a a Szov­ jetuniót." E n n e k megfelelően e l i s m e r j ü k a helyes t á v l a t o t , a m e l y b e n Sztálin m o z ­ gott, d e a z o k a t az a k a d á l y o k a t is, a m e l y e k e t u g y a n a z a S z t á l i n g ö r d í t e t t egy g y o r s és i d e j é b e n v a l ó mozgósítás elé, a n é m e t offenzíva i d ő p o n t j á n a k k i s z á m í t á s á b a n e l k ö v e t e t t tévedésével. A f e l v e t e t t b o n y o l u l t k é r d é s k o m p l e x u m m e g o l d á s á b a n — s m é g a k k o r is csak részleges — e r e d m é n y t ú g y é r ü n k el, h a t e k i n t e t t e l v a g y u n k Sztálin t e v é ­ k e n y s é g é n e k e l l e n t m o n d á s o s jellegére. Egyrészt n e m kétséges, h o g y az ő s z e m é ­ lyisége áll az ötéves t e r v e k gigászi erőfeszítéseinek, a szocialista t á r s a d a l o m fejlő­ désének, r o h a m o s m e g s z i l á r d í t á s á n a k és h a l a d á s á n a k k ö z é p p o n t j á b a n , m á s r é s z t m é r h e t e t l e n h a t a l m a t összpontosítva, megszegte a k o l l e k t í v vezetés és a szocialista t ö r v é n y e s s é g elveit, így a fejlődéssel e l l e n t é t b e n álló n e g a t í v , v i s s z a h ú z ó e l e m e k e t h o n o s í t o t t m e g . F e l b e c s ü l h e t e t l e n szerepe volt a szovjet h a d s e r e g m e g s z e r v e z é s é ­ b e n és fejlesztésében, de u g y a n a k k o r g y e n g í t e t t e a n n a k ütőképességét, e l t á v o l í t v a — szinte a megszállottságig m e n ő b i z a l m a t l a n s á g á b a n — n é h á n y l e g t e k i n t é l y e s e b b és l e g t e h e t s é g e s e b b h a d v e z é r é t . Az á l l a n d ó és gyötrő g y a n ú t ó l v e z e t t e t v e , c s a p d á t ó l félve t u l a j d o n hírszerző s z o l g á l a t á n a k s e m a d o t t hitelt. E z e k n e k és m á s o k o k n a k a k ö v e t k e z t é b e n a Vörös H a d s e r e g a h i t l e r i s t a t á m a d á s p i l l a n a t á b a n s e m felszere­ lésben, s e m v é d e l m i lépcsőzetes e l h e l y e z k e d é s b e n n e m r e n d e l k e z e t t a s i k e r h e z szük­ séges feltételekkel. J ó l á t g o n d o l t h a d m ű v e l e t i t e r v e k s h a r c i t a p a s z t a l a t o k h i á n y á b a n n e m t u d t a s e m f e l t a r t ó z t a t n i , m é g k e v é s b é megfelelő v i s s z a c s a p á s s a l fogadni az agresszort. U g y a n a k k o r á l t a l á n o s a n e l i s m e r t t é n y , hogy Sztálin a h á b o r ú győzelmes b e f e ­ jezéséig m i n t legfelsőbb f ő p a r a n c s n o k a h a d m ű v e l e t i t e r v e k ö s s z e h a n g o l á s á b a n , szervezési k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n és n e m u t o l s ó s o r b a n az á l t a l á n o s p o l i t i k a i v o n a l ­ v e z e t é s b e n k é t s é g b e v o n h a t a t l a n é r d e m e k e t szerzett.

* A S z o v j e t u n i ó K o m m u n i s t a P á r t j á n a k K ö z p o n t i Bizottsága és a k o r m á n y m á r a h á b o r ú első n a p j á n felhívással f o r d u l t a n é p h e z , h o g y „zárkózzék m é g szoro­ s a b b r a a p á r t és a s z o v j e t h a t a l o m köré, fogjon fegyvert a h a z a v é d e l m é r e " . J ú n i u s 29-én a K ö z p o n t i Bizottság h a t á r o z a t o t fogadott el, a m e l y — felismerve a p i l l a n a t

r o p p a n t veszélyességét — e l r e n d e l i a szovjet n é p összes e r ő f o r r á s a i n a k mozgósí­ tását a fasiszta n é m e t b e t o l a k o d ó k szétzúzására. N y o m b a n m e g j e l e n n e k az i l y e n é r t e l m ű mozgósítás első k o n k r é t i n t é z k e d é s e i i s : „Az i p a r és a f e n y e g e t e t t t e r ü ­ letek gazdasági k i n c s e i n e k e v a k u á l á s a k e l e t r e , s t r a t é g i a i t a r t a l é k o k a l a k í t á s a és bevezetése, a p a r t i z á n m o z g a l o m fejlesztése az ellenséges h a d t á p v o n a l a k o n . " J ú n i u s 30-án m e g a l a k u l t az Á l l a m i H o n v é d e l m i Bizottság, a m e l y t e l j h a t a l o m m a l r e n d e l ­ kezett v a l a m e n n y i k a t o n a i , gazdasági és m á s k é r d é s b e n . A h o n v é d ő h á b o r ú első h ó n a p j a i b a n a szovjet h a d s e r e g n e k n e m volt m á s v á ­ lasztása, m i n t h o g y az egész h a d á s z a t i v o n a l o n v é d e l e m b e m e n j e n át. S e m élőerők, sem eszközök n e m á l l t a k r e n d e l k e z é s é r e a h h o z , h o g y t á m a d á s t , k ü l ö n ö s e n pedig n a g y s z a b á s ú t á m a d ó h a d m ű v e l e t e k e t folytasson. A fasiszták n y o m a s z t ó légi fölénye különösen a l á á s t a a szovjet c s a p a t o k állóképességét. A sok h i b a és n é h a m a g u k n a k a c s a p a t o k n a k az elégtelen ellenálló ereje e l ­ l e n é r e 1941 n y a r á n a l a p j á b a n v é v e mégis l é t r e j ö t t a h a r c á s z a t i v é d e l e m , a m e l y n e k lényege: m i n é l t o v á b b f e l t a r t ó z t a t n i a fasiszta erőket, s ezzel időt n y e r n i ú j a b b egységek e l ő r e v o n á s á r a az ország belsejéből, új t a r t a l é k o k a t k é p e z v e és f e l v o n u l ­ t a t v a a l e g f o n t o s a b b i r á n y b a n ; az e l l e n s é g n e k m a x i m á l i s veszteséget okozni, fel­ őrölni és e l v é r e z t e t n i , ezzel n é m i l e g e g y e n s ú l y b a h o z v a az erőviszonyokat, időt biz­ tosítani a l a k o s s á g és az i p a r i o b j e k t u m o k e v a k u á l á s á r a , a n e m z e t g a z d a s á g h a d i ­ t e r m e l é s r e v a l ó á t á l l í t á s á r a s felfejlesztésére, a l e h e t ő legtöbb erőt összegyűjteni és e l l e n t á m a d á s b a á t m e n n i . A h a d á s z a t i v é d e l m e t folytató szovjet c s a p a t o k szárazon, vizen és l e v e g ő b e n n e m c s a k fékezték v a g y é p p e n v i s s z a v e r t é k az ellenséget, d e m i n d e n e k e l ő t t igen jelentős veszteségeket o k o z t a k n e k i . Így a S z o v j e t u n i ó elleni h á b o r ú első k é t h ó ­ n a p j á b a n a W e h r m a c h t szárazföldi a l a k u l a t a i m i n t e g y 400 000 e m b e r t vesztettek, a nyári—őszi h a d j á r a t végére a s z o v j e t — n é m e t a r c v o n a l o n ez a s z á m e l é r t e a m a j d n e m 800 000 főt. A szovjet n é p h o n v é d ő é l e t h a l á l h a r c á t együttérzéssel figyelték a világ h a l a d ó erői, az a g r e s s z o r r a l k ö z v e t l e n ü l s z e m b e n á l l ó n é p e k p e d i g új erőt m e r í t e t t e k belőle saját k ü z d e l m ü k h ö z . S z á m o s k o m m u n i s t a p á r t t e t t közzé n y i l a t k o z a t o t , s e z e k b e n k o n k r é t , az illető ország sajátos viszonyait szem előtt t a r t ó h a r c i p r o g r a m o t a d t a k a n é p t ö m e g e k n e k a fasiszta h ó d í t ó k m i e l ő b b i m e g s e m m i s í t é s é r e . M á s p á r t o k h o z h a s o n l ó a n a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t is á l l á s t foglalt és h a r c r a szólított, v i l á g o s a n felvázolva a fasizmus elleni h a r c n e m z e t i és n e m z e t k ö z i feladatait. Így 1941. j ú l i u s 8-án a K ö z p o n t i Bizottság k ö r l e v e l e t bocsát ki, a m e l y b e n leleplezi a S z o v j e t u n i ó elleni h á b o r ú igazi t a r t a l m á t , a h i t l e r i s t á k és h a z a i kiszolgálóik elleni h a r c r a h í v j a fel az ország dolgozó n é p é t , s a k a t o n a i fasiszta d i k t a t ú r a m e g d ö n t é s é t , a kilépést a szovjetellenes h á b o r ú b ó l — a m e l y b e az országot a n é p a k a r a t a e l l e n é r e k e r g e t ­ ték — s R o m á n i a n e m z e t i és t á r s a d a l m i f e l s z a b a d í t á s á t t ű z t e k i f e l a d a t u l . U g y a n ­ ezek a g o n d o l a t o k j u t n a k kifejezésre az R K P 1941. s z e p t e m b e r 6-i p l a t f o r m j á b a n , a m e l y felhívja a p o l i t i k a i p á r t o k a t , csoportosulásokat, a k i e m e l k e d ő közéleti sze­ mélyiségeket és az összes h a z a f i a k a t , hogy l é t e s í t s e n e k széles k ö r ű hazafias a r c v o ­ n a l a t a fasizmus és a szovjetellenes h á b o r ú ellen. A p l a t f o r m kifejti a h a z á n k n é p ­ tömegei l é t é r d e k e i n e k megfelelő követeléseket, s s z a b o t á z s a k c i ó k r a és fegyveres h a r c r a h í v j a fel m i n d a z o k a t , a k i k n e k k e d v e s n é p ü k s z a b a d s á g a és függetlensége. A k o m m u n i s t á k s a k ö r é j ü k t ö m ö r ü l t a n t i f a s i s z t á k m u n k á j a n y o m á n fokozatosan k i b o n t a k o z o t t a h i t l e r i s t a és a n t o n e s z k á n u s k a t o n a i gépezet m ű k ö d é s é t a k a d á l y o z ó szabotázsakciók, m u n k á s - p a r a s z t m e g m o z d u l á s o k sorozata. M e g g y o r s u l t az a n t i hitlerista h a n g u l a t és állásfoglalás k i a l a k u l á s a és erősödése a h a d s e r e g b e n , a hazafias é r z e l m ű tisztek s o r a i b a n is.

A k o m m u n i s t a p á r t o k és m á s antifasiszta e r ő k vezetése a l a t t E u r ó p a leigá­ zott o r s z á g a i b a n k i b o n t a k o z o t t és m i n d j e l e n t ő s e b b m é r e t e k e t öltött az ellenállási mozgalom, e l ő t é r b e k e r ü l t a fegyveres h a r c ( J u g o s z l á v i á b a n p é l d á u l az első fegy­ v e r e s összecsapásra a m e g s z á l l ó k és a p a r t i z á n o k között 1941. j ú l i u s első felében k e r ü l t sor; e b b ő l n ő t t ki a t o v á b b i a k b a n a J u g o s z l á v F e l s z a b a d í t ó H a d s e r e g t ö b b m i n t n é g y évig t a r t ó győzelmes h á b o r ú j a ) . Fokozódott és ú j a b b s i k e r e k e t é r t el a k í n a i n é p h a r c a a j a p á n h ó d í t ó k ellen. A K í n a i K o m m u n i s t a P á r t K ö z p o n t i Bizott­ sága 1941. j ú l i u s 7-én k i a d o t t n y i l a t k o z a t á b a n elemzi a h i t l e r i s t á k n a k a S z o v j e t u n i ó elleni t á m a d á s a n y o m á n k i a l a k u l t v i l á p o l i t i k a i helyzetet, és felvázolja a felszaba­ d í t ó n é p i h á b o r ú feladatait. A szovjet n é p h o n v é d ő h á b o r ú j a , de az egész e m b e r i s é g s o r s á n a k t o v á b b i a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l is e l h a t á r o z ó jelentőségű, h o g y az 1941 n y a r á n m e g k e z ­ d e t t t á r g y a l á s o k és részleges m e g e g y e z é s e k e r e d m é n y e k é n t c s a k h a m a r l é t r e j ö t t a H i t l e r - e l l e n e s koalíció, a m e l y b e n a Szovjetunió, A n g l i a és az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k v e t t részt, s a m e l y h e z n e m s o k á r a t ö b b ország, k ö z t ü k K í n a is, c s a t l a k o ­ zott. Az a n t i f a s i s z t a koalíció t a r t ó s s á g á t és h a t é k o n y s á g á t m e g h a t á r o z t a az á l t a l a folytatott h á b o r ú igazságos és felszabadító jellege, fő ereje p e d i g a szocialista Szov­ j e t u n i ó volt. A n y u g a t i h a t a l m a k a lendlease (kölcsönbérleti t ö r v é n y ) k e r e t é b e n — h a n e m is lehetőségeikhez m é r t e n — a n y a g i segítséget n y ú j t o t t a k a S z o v j e t u n i ó n a k . D e u g y a n a k k o r k ü l ö n b ö z ő m e s t e r k e d é s e k k e l , e l s ő s o r b a n az e u r ó p a i m á s o d i k front megteremtésének szándékos halogatásával, a számtalan megegyezésben vállalt kö­ t e l e z e t t s é g ü k e l m u l a s z t á s á v a l l e h e t ő v é t e t t é k N é m e t o r s z á g s z á m á r a , h o g y fő erőit a S z o v j e t u n i ó elleni a r c v o n a l r a összpontosítsa, s így j e l e n t ő s e n m e g n e h e z í t e t t é k e n n e k helyzetét. A n y u g a t i h a t a l m a k egyes befolyásos k ö r e i azt a k a r t á k e l é r n i , h o g y a Szovjetunió, h a le is győzi az ő i m p e r i a l i s t a é r d e k e i k e t is veszélyeztető h i t l e r i N é m e t o r s z á g o t , a n n y i r a l e g y e n g ü l v e k e r ü l j ö n k i a k ü z d e l e m b ő l , h o g y ők a z u t á n z a v a r t a l a n u l u r a l k o d h a s s a n a k a világ felett. * 1941 n y a r á n a k v é g é r e a h i t l e r i s t á k „ k ö z é p " h a d s e r e g c s o p o r t j a m e g k ö z e l í t e t t e M o s z k v a előterét, az „Észak" h a d s e r e g c s o p o r t k ö r ü l z á r t a és 900 n a p i g t a r t ó b l o k á d a l á v e t t e L e n i n g r á d o t , s s z á m o t t e v ő e r e d m é n y e k e t é r t el a „Dél" h a d s e r e g c s o p o r t is. Mégis a f e n n á l l ó h e l y z e t a v i l l á m h á b o r ú csődjét b i z o n y í t o t t a : h a n a g y v e s z t e s é ­ g e k e t s z e n v e d e t t is, a Vörös H a d s e r e g n e m h o g y a t á m a d á s t k ö v e t ő h á r o m h é t a l a t t , d e h á r o m h ó n a p a l a t t s e m o m l o t t össze. S e z e k n e k az első h ó n a p o k n a k n a g y sze­ r e p ü k volt a h á b o r ú végső k i m e n e t e l é b e n . A szovjet c s a p a t o k a v e r e s é g e k b ő l fe­ dezik fel v a g y i s m e r i k m e g a z o k a t az új s t r a t é g i a i elveket, a m e l y e k k e l — t ö k é l e t e ­ s í t é s ü k u t á n — a k ö v e t k e z ő é v e k b e n lépésről l é p é s r e h a l a d v a felmorzsolják a h i t ­ lerista hadigépezetet. 1941 s z e p t e m b e r é n e k u t ó j á n az e r e d e t i „ B a r b a r o s s a - t e r v " részleges m ó d o s í t á ­ s á v a l a fasiszta h a d v e z e t ő s é g a fő c s a p á s t — Tájfun hadművelet — Moszkva irá­ n y á b a n készíti elő. Az e r ő — főleg a t e c h n i k a i fölény — t ú l n y o m ó a n a n é m e t e k oldalán van. I s m e r e t e s e k a m o s z k v a i c s a t a hősi epizódjai, a lakosság h e l y t á l l á s a : a n é l k ü l , hogy a t e r m e l é s t ő l e l s z a k a d t volna, 100 000 m o s z k v a i részesült h a r c i k é p z é s b e n , a m o s z k v a i a k k e z d e m é n y e z é s é r e a h á b o r ú kezdetétől 12 népfölkelő h a d o s z t á l y és sok felfegyverzett m u n k á s o s z t a g a l a k u l t , a m e l y e k e g y ü t t k ü z d ö t t e k a Vörös H a d -

sereg c s a p a t a i v a l . 120 000-en — főleg n ő k és fiatalok — a v á r o s erődítési r e n d s z e r é n dolgoztak. A h e l y z e t v á l s á g o s volt. A k ö z p o n t i h i v a t a l o k egy részét és az egész d i p l o m á ­ ciai t e s t ü l e t e t K u j b i s e v b e t e l e p í t e t t é k át. A v á l o g a t o t t h i t l e r i s t a egységek 1941. s z e p t e m b e r 30-ától d e c e m b e r 5-ig v í v o t t r e n d k í v ü l e l k e s e r e d e t t c s a t á b a n kísérelik meg b e v e n n i M o s z k v á t . Sokszor m á r ú g y látszik, s i k e r ü l . D e m i n d e n r o h a m m e g ­ t o r p a n a v é d ő k szívós e l l e n á l l á s á n . N o ­ v e m b e r 7-én a Vörös t é r e n lezajlott h a ­ g y o m á n y o s díszszemléről a c s a p a t o k egye­ nesen az a r c v o n a l r a m e n t e k . A szovjet egységek a v é d e k e z é s t sorozatos e l l e n l ö ­ késekkel k o m b i n á l t á k . A n é m e t h a d s e r e g h a t a l m a s veszteségeket s z e n v e d e t t és m e g ­ torpant, a Vörös Hadsereg pedig decem­ b e r 6-án e l l e n t á m a d á s b a l e n d ü l t , a m e l y egészen j a n u á r 15-ig folytatódott, s m e s z szire v i s s z a v e t e t t e a r e n d e t l e n ü l visszavo­ nuló n á c i k a t M o s z k v a alól. A m o s z k v a i c s a t á b a n vereséget s z e n v e d e t t a n é m e t e k legjobb ö t v e n h a d o s z t á l y a . A Vörös H a d ­ sereg i t t a h á b o r ú h a t h ó n a p j a a l a t t első ízben n a g y vereséget m é r t a h i t l e r i s t a c s a p a t o k fő c s o p o r t o s í t á s á r a . Ez a h á b o r ú döntő f o r d u l a t á t készítette elő. A szovjet katona emlékműve A h i t l e r i s t á k M o s z k v a a l a t t elszen­ Nyugat-Berlinben vedett v e r e s é g é n e k n a g y jelentősége volt mind hadműveleti és katonapolitikai, mind á l t a l á n o s v i l á g p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l . (1942 j a n u á r j á b a n a l á í r t á k 26 ország d e k ­ larációját, m e l y b e n az a l á í r ó felek kijelentik, hogy m i n d e n erővel és eszközzel h a r c o l n a k az agresszív á l l a m o k ellen, és n e m k ö t n e k v e l ü k k ü l ö n b é k é t v a g y fegy­ verszünetet. A n y u g a t i szövetségesek ígéretet t e t t e k a m á s o d i k front m e g n y i t á s á r a 1942 folyamán.)

Az 1942 t a v a s z á n felélénkülő h a r c i t e v é k e n y s é g m é g m i n d i g a h i t l e r i s t á k s z á m ­ beli fölényével i n d u l t ( m á j u s b a n a s z o v j e t — n é m e t a r c v o n a l o n t ö b b m i n t h a t m i l l i ó s h a d s e r e g — a n é m e t e k é és csatlósaiké — állt s z e m b e n a Vörös Hadsereggel). Hitler politikai s t r a t é g i á j a és h a d á s z a t a az 1942. é v legközelebbi i d ő s z a k á r a nagy v o n a l a k b a n az volt, hogy d é l e n ( m á r n e m volt lehetősége, h o g y egyszerre t á m a d j o n m i n d e n h a d á s z a t i i r á n y b a n , m i n t 1941-ben a „ B a r b a r o s s a - t e r v " szerint) szétzúzza a szovjet erőket, elfoglalja a K a u k á z u s t , e l ő r e n y o m u l a Volgáig, elfoglalja S z t á l i n g r á d o t (ma Volgográd) és A s z t r a h á n y t , s ezzel m e g t e r e m t i a feltételeket a Szovjetunió á l l a m i s á g á n a k felszámolására. 1942 n y a r á n h e v e s h a r c o k d ú l n a k a déli országrészben, a h i t l e r i s t á k jórészt m é g k e z ü k b e n t a r t j á k a h a d á s z a t i k e z d e m é ­ nyezést, s a n a g y n y á r i offenzívában j e l e n t ő s s i k e r e k e t é r n e k e l : elesik a K r í m ,

a g a z d a g D o n - v i d é k és a D o n y e c - m e d e n c e , s H i t l e r seregei e l ő r e t ö r n e k a Volga és É s z a k - K a u k á z u s i r á n y á b a . (A s z a k i r o d a l o m b a n sokáig folyt s m é g m o s t s e m dőlt el a v i t a a r r ó l , h o g y v a j o n — bizonyos a d a t o k e r r e e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i — a n é m e t e k déli e l ő r e t ö r é s e n e m M o s z k v a á t k a r o l á s á r a irányult-e.) A Vörös H a d s e r e g a l a k o s s á g s a p a r t i z á n o s z t a g o k t á m o g a t á s á v a l igyekszik elreteszelni a n á c i k e l ő ­ n y o m u l á s á n a k ú t j á t , a z o n b a n o b j e k t í v és s z u b j e k t í v okokból ez m é g n e m j á r si­ kerrel. A u g u s z t u s b a n a n é m e t e k k i j u t n a k a Volgához, és a h ó n a p v é g é n m e g k e z d i k S z t á l i n g r á d o s t r o m á t . Először r e p ü l ő r ő l l e d o b o t t b o m b á k k a l r o m h a l m a z z á teszik, m a j d m e g k í s é r l i k elfoglalását. A Volga p a r t j á n 40 k m h o s s z ú s á g b a n e l n y ú l ó , r o ­ m o k b a n h e v e r ő v á r o s h a t a l m a s e r ő d í t m é n y r e n d s z e r r é válik, s k i b o n t a k o z i k a l e g gigászibb „utcai h a r c " , a m e l y e t v a l a h a is v í v t a k . E k ö z b e n S z t á l i n g r á d t ó l é s z a k k e l e t r e m u t a t k o z n i k e z d t e k a szovjet e l l e n t á m a d á s jelei, m a j d n o v e m b e r 19-én, hosszas és a l a p o s előkészület u t á n e l k e z d ő d ö t t a n a g y e l l e n t á m a d á s . E n n e k fő célja az volt, h o g y m e g s e m m i s í t s e v o n P a u l u s 6. h a d s e r e ­ gét és az o s t r o m l ó t t e g y e o s t r o m l o t t á . Az é s z a k r ó l és délről m a j d n e m e g y i d ő b e n i n d u l ó t á m a d á s a h a r a p ó f o g ó k é t k a r j á h o z h a s o n l ó a n z á r j a k ö r ü l egy 1500 k m - n y i t e r ü l e t e n az ellenség 22 h a d o s z t á l y á t , 330 000 k a t o n á t . H e t e k i g t a r t ó k a t l a n c s a t a és a b e k e r í t e t t e k f e l m e n t é s é r e i n d u l t e r ő k szétzúzása zajlik le a h ó v a l b o r í t o t t s í k ­ ságon. H i t l e r m a k a c s r ö v i d l á t á s s a l m e g t i l t j a a fegyverletételt. Ezzel g y a k o r l a t i l a g feláldozza a 6. h a d s e r e g e t . A szovjet c s a p a t o k f e b r u á r 2-ra m e g s e m m i s í t i k a b e ­ k e r í t e t t e l l e n s é g e t ; a 330 000 e m b e r b ő l 91 000 m a r a d é l e t b e n és k e r ü l h a d i f o g s á g b a . 2

A k a p i t u l á l t c s a p a t o k p a r a n c s n o k a , v o n P a u l u s , szovjet fogságba esése u t á n írott visszaemlékezéseiben arról elmélkedik, hogy helyesen j á r t - e el, amikor enge­ d e l m e s k e d v e fölötteseinek, n e m a d t a m e g m a g á t , v a g y n e m k e r e s e t t v a l a m i l y e n m á s u t a t . Az esztelen p a r a n c s m e g n e m t a g a d á s á t azzal m e n t e g e t i , h o g y — m i n t írja — a k a p i t u l á c i ó v a l „egy új l e g e n d á n a k , n e v e z e t e s e n a s z t á l i n g r á d i tőrdöfés l e g e n d á j á n a k a t a l a j á t k é s z í t e t t e m v o l n a elő n é p ü n k t ö r t é n e t i a r c u l a t á n a k és a h á b o r ú b ó l v a l ó kínos eszmélésének hátrányára". A Sztálingrádnál elszenvedett vereség katasztrofálisan hatott a hitleri Német­ ország á l t a l á n o s h a d á s z a t i h e l y z e t é r e , és a l a p j á b a n r e n d í t e t t e m e g egész h a d i g é p e ­ zetét. A V ö r ö s H a d s e r e g s z t á l i n g r á d i g y ő z e l m e a d ö n t ő f o r d u l a t k e z d e t é t j e l e n t e t t e a h á b o r ú b a n a S z o v j e t u n i ó j a v á r a , és ezzel m e g k e z d ő d ö t t az ellenséges c s a p a t o k k i ű z é s e szovjet t e r ü l e t r ő l . H a az egész m á s o d i k v i l á g h á b o r ú p e r s p e k t í v á j á b ó l n é z ­ zük, a s z t á l i n g r á d i g y ő z e l e m a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú l e g n a g y o b b c s a t á j a : vissza­ v o n h a t a t l a n u l m e g p e c s é t e l t e a III. B i r o d a l o m sorsát, s f e l m é r h e t e t l e n k i h a t á s s a l volt az egész n e m z e t k ö z i helyzet t o v á b b i a l a k u l á s á r a . M é g a V o l g á n á l folyó n a g y c s a t a befejezése előtt f o r d u l a t k ö v e t k e z e t t b e a S z o v j e t u n i ó északi t é r s é g é b e n i s : 1943 j a n u á r j á b a n a Vörös H a d s e r e g felszakította a l e n i n g r á d i b l o k á d o t . Súlyos veszteségek és hosszas s z e n v e d é s u t á n L e n i n g r á d b a k e z d e t t v i s s z a t é r n i a n o r m á l i s élet. A b l o k á d m e g s z ü n t e t é s e n a g y fontosságú k a t o ­ n a p o l i t i k a i e s e m é n y volt. M e g h i ú s u l t a k H i t l e r n e k a z o k a t e r v e i , a m e l y e k a f o r r a ­ d a l o m bölcsője, L e n i n v á r o s a e l p u s z t í t á s á r a i r á n y u l t a k . A z 1942—1943 t e l é n lezajlott h a d m ű v e l e t e k az egész s z o v j e t — n é m e t f r o n t o n a V ö r ö s H a d s e r e g n a g y győzelmeivel végződtek. Az e l l e n s é g r e m é r t c s a p á s o k e r e j é t j e l e n t ő s e n fokozta a p a r t i z á n h a d s e r e g m i n d n a g y o b b m é r e t e k e t öltő t e v é k e n y s é g e , főleg az ú n . „ s í n h á b o r ú " — k ü l ö n ö s e n U k r a j n á b a n és B e l o r u s s z i á b a n —, a m e l y e t a h e l y i illegális p á r t s z e r v e z e t e k m u n k á j a m e l l e t t a k ö z p o n t b ó l s z e r v e z t e k és i r á ­ n y í t o t t a k . E r ő s ö d ö t t a p a r t i z á n o k és a r e g u l á r i s h a d s e r e g e g y ü t t m ű k ö d é s e . J e l -

lemző, hogy 1942 v é g é n a h i t l e r i s t á k n a k szárazföldi erőik m a j d n e m 10 s z á z a l é k á t a p a r t i z á n o k ellen k e l l e t t b e v e t n i ü k . A p a r t i z á n t e v é k e n y s é g r o p p a n t n a g y h a t á s s a l volt az ellenség c s a p a t a i n a k erkölcsi szellemére. * 1943 n y a r á n a náci h a d v e z e t ő s é g n a g y erőfeszítéseket tett, h o g y i s m é t m a g á h o z ragadja a h a d á s z a t i k e z d e m é n y e z é s t , s m e g k í s é r e l t e az ú j a b b átfogó t á m a d á s k i b o n ­ takoztatását, k ü l ö n ö s e n a középső frontszakaszon. Ez a z o n b a n n e m s i k e r ü l t neki. A n y á r i h a d m ü v e l e t e k is a Vörös H a d s e r e g ú j a b b sorozatos győzelmeit e r e d m é ­ nyezték. A l e g j e l e n t ő s e b b a k u r s z k i c s a t á b a n elért győzelem. Az ö t v e n n a p i g t a r t ó elkeseredett ü t k ö z e t e k b e n a h i t l e r i s t á k m i n t e g y 500 000 e m b e r t és óriási m e n n y i ­ ségű hadfelszerelést vesztettek. A Vörös H a d s e r e g j e l e n t ő s e n e l ő r e t ö r t nyugati irányban. E z u t á n , 1943 m á s o d i k és 1944 első felében az á l l a n d ó v é d e k e z é s r e k é n y s z e r í t e t t fasisztákat a Vörös H a d s e r e g k e m é n y h a r c o k b a n kiűzi h a z á j a t e r ü l e t é r ő l , és folytatja üldözésüket a S z o v j e t u n i ó h a t á r a i n t ú l is. A h o n v é d ő h á b o r ú é v e i b e n a szövetségesek is h e v e s t e n g e r i és légi c s a t á k a t vívnak a németekkel, csapásokat m é r n e k a náci haderőre Észak-Afrika harcmezőin, majd 1943 j ú n i u s á b a n p a r t r a s z á l l n a k Szicíliában. 1941 végétől r e n d k í v ü l k i t e r j e d t frontokon e l k e s e r e d e t t h a r c o k f o l y n a k a C s e n d e s - ó c e á n térségeiben, a j a p á n m i l i ­ taristák ellen. 1944 j ú n i u s á b a n a szövetségesek, n a g y hozzáértésről és b á t o r s á g r ó l téve t a n ú b i z o n y s á g o t , p a r t r a s z á l l n a k N o r m a n d i á b a n . Ezzel végül is l é t r e j ö n a máso­ dik front. Az a m e r i k a i és angol fegyveres e r ő k a h á b o r ú végéig m é g jó n é h á n y nagy h a d m ű v e l e t e t v é g r e h a j t a n a k N y u g a t - E u r ó p á b a n . Ezek s o r á n b o n t a k o z o t t ki m i n d k é t á l l a m h a d s e r e g é n e k h a d m ű v é s z e t e , m u t a t k o z o t t m e g k a t o n á i n a k hősiessége és önfeláldozása, a fasizmus legyőzésében játszott szerepe. 1943—1944 f o l y a m á n fokozódik az ellenállási, antifasiszta, n é p i felszabadító m o z ­ galmak l e n d ü l e t e J u g o s z l á v i á b a n , F r a n c i a o r s z á g b a n , C s e h s z l o v á k i á b a n , Lengyelor­ szágban, N o r v é g i á b a n , B e l g i u m b a n , H o l l a n d i á b a n , A l b á n i á b a n , Görögországban, m a j d Olaszországban. H a z á n k b a n a sokasodó szabotázsakciók, p a r t i z á n h a r c o k b e l e t o r k o l l a n a k az 1944. augusztusi antifasiszta, n é p i fegyveres felkelésbe. E n n e k győzelme n e m c s a k R o m á ­ nia t ö r t é n e t é b e n j e l e n t d ö n t ő sorsfordulatot, de igen fontos s z e r e p e t játszott az egész m á s o d i k v i l á g h á b o r ú e s e m é n y e i n e k t o v á b b i a l a k u l á s á b a n , a h á b o r ú k o r á b b i befejezésében. R o m á n i a s z e m b e f o r d u l a Tengellyel, és csatlakozik az Egyesült N e m ­ zetekhez. 1944 a u g u s z t u s á t ó l a R o m á n H a d s e r e g t ö b b m i n t 540 000 k a t o n á j a v á l l ­ vetve h a r c o l a Vörös H a d s e r e g g e l a m e g s z á l l ó k kiűzéséért, m a j d M a g y a r o r s z á g és Csehszlovákia f e l s z a b a d í t á s á é r t . A r o m á n egységek e l é r t e k P r á g a alá. E b b e n a közös h a r c b a n , a m e l y b e n R o m á n i a t ö b b m i n t 160 000 fia — a r o m á n n é p fiai közt a n e m ­ zetiségek számos fia is — h a l t hősi h a l á l t , kovácsolódott ki és p e c s é t e l ő d ö t t m e g egyszer s m i n d e n k o r r a a s z o v j e t — r o m á n f e g y v e r b a r á t s á g , a k é t n é p t e s t v é r i s é g e . A Vörös H a d s e r e g , szétzúzva a h i t l e r i s t a h a d i g é p e z e t e t ú t j á b a n , f e l s z a b a d í t o t t a a leigázott n é p e k e t , s a náci k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k sok százezer, j a v a r é s z t zsidó származású, p u s z t u l á s r a ítélt r a b j á n a k v i t t e el a s z a b a d u l á s t . A v i l á g első szocia­ lista á l l a m á n a k fegyveres erői, m i k ö z b e n h a z á j u k a t v é d e l m e z v e n e m z e t i f e l a d a t u k a t teljesítették, a fasizmus m e g s e m m i s í t é s é v e l e g y s z e r s m i n d n e m z e t k ö z i f e l a d a t u k n a k is eleget tettek. 1944 v é g é n a Vörös H a d s e r e g k ö r ü l b e l ü l h a t m i l l i ó k a t o n á j a s a v e l ü k e g y ü t t küzdő r o m á n , lengyel, csehszlovák és b o l g á r c s a p a t o k ü l d ö z t é k a n é m e t fasiszta hadsereget, t ö r t e k előre a végcél: B e r l i n felé. N y u g a t o n a szövetségesek v í v t a k győzelmes ütközeteket.

E l ő t é r b e k e r ü l t B e r l i n e l f o g l a l á s á n a k k é r d é s e . E b b e n az i d ő b e n B e r l i n szinte e g y f o r m a t á v o l s á g r a volt a szovjet a r c v o n a l t ó l és a szövetségesek a r c v o n a l á t ó l . A k o r m á n y o k megegyezése é r t e l m é b e n a n é m e t főváros elfoglalása a szovjet c s a p a t o k feladata volt. A szövetséges és a szovjet seregek t e v é k e n y s é g é n e k összehangolása e l s ő s o r b a n a f ő p a r a n c s n o k s á g o k kölcsönösen kicserélt a d a t a i a l a p j á n t ö r t é n t . A Szovjetunió és az Egyesült Á l l a m o k k a p c s o l a t a a b b a n az i d ő b e n jó volt, a l e n d lease-szállítások t e r é n és a h a d á s z a t i k é r d é s e k b e n e g y a r á n t teljes e g y e t é r t é s u r a l ­ kodott. H o g y N é m e t o r s z á g és a k ö z é p - e u r ó p a i á l l a m o k h e l y z e t é n e k h á b o r ú u t á n i r e n d e z é s é t a m a g u k s z á m á r a k e d v e z ő e n befolyásolják, az angol i m p e r i a l i s t a k ö r ö k bizonyos m a n ő v e r e k e t folytattak. A h i t l e r i s t a v e z e t ő k u g y a n a k k o r m i n d e n t elkö­ v e t t e k , h o g y m e g t a l á l j á k az angol és a m e r i k a i k o r m á n n y a l k ö t e n d ő k ü l ö n b é k e l e h e ­ tőségét. F i g y e l e m b e v é v e a n é m e t c s a p a t o k r e m é n y t e l e n helyzetét, v á r h a t ó volt, hogy a h i t l e r i s t á k n y u g a t o n b e s z ü n t e t i k az ellenállást, s m e g n y i t j á k az a m e r i k a i és angol c s a p a t o k előtt a B e r l i n b e vezető utat, n e h o g y a Vörös H a d s e r e g foglalja el a várost. A n é m e t főváros b e v é t e l é n e k k ü l ö n ö s k a t o n a p o l i t i k a i jelentősége volt, és m e s z s z e m e n ő világpolitikai k ö v e t k e z m é n y e k e t h o r d o t t m a g á b a n . A h i t l e r i s t á k a Vörös H a d s e r e g B e r l i n b e vezető ú t j á n a k e l t o r l a s z o l á s á r a h a t a l ­ m a s erőket, k b . egymillió k a t o n á t és n a g y m e n n y i s é g ű hadfelszerelést ö s s z p o n t o ­ sítottak. A szovjet v e z é r k a r m á r 1944 o k t ó b e r e v é g é n és n o v e m b e r e elején h o z z á k e z ­ d e t t a b e r l i n i h a d m ű v e l e t t e r v é n e k kidolgozásához. Részletesen és a l a p o s a n felké­ szültek e n n e k a n a g y v á r o s n a k a sok nehézséggel j á r ó elfoglalására. 1945 á p r i l i ­ s á n a k első n a p j a i b a n p é l d á u l a c s a t á t vezető l e g m a g a s a b b r a n g ú tisztek h a d i j á t é ­ k o k a t f o l y t a t t a k a t é r k é p e k e n és B e r l i n m a k e t t j é n . Az a r c v o n a l viszonylag k e s ­ k e n y s z a k a s z á n 68 lövészhadosztályt, 3155 h a r c k o c s i t és r o h a m l ö v e g e t s m i n t e g y 43 ezer á g y ú t és a k n a v e t ő t összpontosítottak. N y i l v á n v a l ó volt, h o g y súlyos h a r c o k v á r h a t ó k . A B e r l i n elleni t á m a d á s t é n y l e g e s e n 1945. á p r i l i s 16-án k e z d ő d ö t t ; é j ­ szaka a fergeteges tüzérségi és légi előkészítés u t á n 140, kétszáz m é t e r e n k é n t e l h e ­ lyezett fényszóró g y u l l a d t ki, 100 m i l l i á r d n á l t ö b b g y e r t y a f é n y erejével v i l á g í t v a be a h a r c t e r e t , e l v a k í t v a az ellenséget és l á t h a t ó v á t é v e a t á m a d á s célpontjait. M i n t e g y h á r o m h e t e s r e n d k í v ü l e l k e s e r e d e t t , g y a k r a n a kézitusáig m e n ő , h á z ­ ról h á z r a , sőt szobáról s z o b á r a folyó k ü z d e l e m b e n , h á r o m s z á z e z e r h a l o t t és s e b e ­ sült elvesztésével a Vörös H a d s e r e g b e v e t t e B e r l i n t . A v ö r ö s zászlót á p r i l i s 30-án k i t ű z t é k a R e i c h s t a g é p ü l e t é r e , d e az é l e t h a l á l h a r c m é g n a p o k i g folyt a r o m b a d ó i t k o r m á n y n e g y e d é r t . Itt állt a B i r o d a l m i K a n c e l l á r i a is, m e l y n e k u d v a r a a l a t t volt H i t l e r — a k i , m i n t i s m e r e t e s , öngyilkos lett — f ő h a d i s z á l l á s á n a k óvóhelyén. B e r l i n helyőrsége m á j u s 2-án letette a fegyvert. M i u t á n N é m e t o r s z á g 1945. m á j u s 7-én R e i m s b e n a n y u g a t i szövetségesek előtt feltétel n é l k ü l előzetesen k a p i t u l á l t , m á j u s 9-én 0 ó r a k o r B e r l i n b e n sor k e r ü l t az a n t i h i t l e r i s t a koalíciót alkotó négy n a g y h a t a l o m képviselői — G. K. Zsukov, a Szov­ j e t u n i ó m a r s a l l j a , A r t h u r W. T e d d e r , az angol légierő m a r s a l l j a , S p a a t z t á b o r n o k , az Egyesült Á l l a m o k h a d á s z a t i l é g i e r e j é n e k f ő p a r a n c s n o k a és d e L a t t r e d e T a s s i g n y t á b o r n o k , a francia h a d s e r e g f ő p a r a n c s n o k a — előtt a feltétel n é l k ü l i , h i v a t a l o s f e g y v e r l e t é t e l r e . A h i t l e r i s t a N é m e t o r s z á g f ő p a r a n c s n o k s á g a részéről a k a p i t u l á c i ó ­ ról szóló o k m á n y t Keitel t á b o r n a g y , v o n F r i e d e b u r g t e n g e r n a g y és S t u m p f r e p ü l ő ­ v e z é r e z r e d e s í r t a alá. Ezzel E u r ó p á b a n véget é r t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú , befeje­ ződött a szovjet n é p N a g y H o n v é d ő H á b o r ú j a .

*

A fasizmus szétzúzása E u r ó p á b a n a H i t l e r - e l l e n e s koalíció országaitól fegyve­ res erőik és a n y a g i eszközeik h a t a l m a s a r á n y ú mozgósítását k ö v e t e l t e meg. E r e n d ­ kívül fontos feladat m e g o l d á s á b a n kifejezésre j u t o t t az a kölcsönös e g y e t é r t é s és óhaj, hogy a végsőkig folytatni kell a h a r c o t a fasizmus ellen, egészen a feltétel nélküli k a p i t u l á c i ó i g . N e m l e h e t v i t á s , h o g y a fasizmus elleni fegyveres h a r c fő t e r h e i t a S z o v j e t u n i ó viselte. M i n t Nicolae Ceauşescu e l v t á r s m e g á l l a p í t o t t a : „Az a n t i h i t l e r i s t a h á b o r ú nehezét viselő S z o v j e t u n i ó a l e g n a g y o b b á l d o z a t o k a t h o z t a a náci h a d i g é p e z e t szét­ zúzásában, h e r v a d h a t a t l a n dicsőséget szerzett a b b a n a h a r c b a n , a m e l y m e g m e n t e t t e az e m b e r i s é g e t a fasiszta r a b s á g veszélyétől; győzelmei, az E g y e s ü l t N e m z e t e k k o a ­ líciójában részt v e v ő t ö b b i erő győzelmei b á t o r í t o t t á k és új l e n d ü l e t e t a d t a k az egész világ antifasiszta ellenállási m o z g a l m á n a k . " A szörnyű, p u s z t í t ó h á b o r ú m i n t e g y h á r o m évig szovjet t e r ü l e t e n d ú l t . T ö b b mint 20 m i l l i ó szovjet e m b e r esett el a h a r c m e z ő k ö n , p u s z t u l t el a v á r o s o k és fal­ vak r o m j a i a l a t t , h a l t m e g a fasiszták golyóitól és k í n z á s a i t ó l a h i t l e r i „ h a l á l g y á ­ r a k b a n " . M i n t e g y 70 ezer szovjet várost, községet és falut r o m b o l t a k szét a fasisz­ ták. Az ország elveszítette n e m z e t i j a v a i n a k k b . 30%-át. De a szovjet n é p m é g így is k i t a r t o t t : n e m c s a k a Vörös H a d s e r e g t a n ú s í t o t t hősiességet, m e n e t k ö z b e n e l s a ­ játítva és m a g a s s z i n t r e e m e l v e h a r c m ű v é s z e t é t , h a n e m a h á t o r s z á g is, ahol a sú­ lyos k ö r ü l m é n y e k között k i b o n t a k o z o t t egy o l y a n p á r a t l a n , önfeláldozó t e r m e l ő ­ m u n k a , m e l y a l e g m o d e r n e b b h a d i t e c h n i k á v a l , fegyverzettel, é l e l e m m e l és r u h á v a l látta el a f r o n t o n k ü z d ő k a t o n á k a t . A k i v í v o t t győzelem igazi f o r r á s a a szocialista t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i r e n d s z e r , a s o k n e m z e t i s é g ű szovjet n é p h a z a s z e r e t e t e és m i n d e n e k e l ő t t a l e n i n i p á r t vezető szerepe. A p á r t és a n é p összeforrottsága soha n e m l á t o t t fokot é r t el. Ezt bizo­ nyítja t ö b b e k között az is, h o g y 1941. j ú l i u s 1.—1945. j ú l i u s 1. között a t a g j e l ö l t e k száma t ö b b m i n t 5 millióval nőtt, az ú j o n n a n felvett t a g o k s z á m a pedig j ó v a l a 3 millió felett j á r t . N a p j a i n k b a n az i m p e r i a l i z m u s és szocializmus közti e l l e n t m o n d á s frontján n e m egyetlen szocialista ország áll s z e m b e n az agresszív e r ő k k e l , h a n e m 14 szocialista á l l a m b ó l összetevődő v i l á g r e n d s z e r , a m e l y n e k a legyőzésére m á r rég n e m lehet esélye a v i l á g i m p e r i a l i z m u s n a k . A h o g y beigazolódott a szovjet n é p h o n v é d ő h á b o ­ r ú j á b a n , m a m é g i n k á b b m e g c á f o l h a t a t l a n L e n i n m e g á l l a p í t á s a : „ S o h a s e m győzhetik le azt a népet, a m e l y n e k m u n k á s a i és p a r a s z t j a i t ö b b s é g ü k b e n m e g i s m e r t é k , m e g ­ érezték és m e g l á t t á k , h o g y ők azt az ü g y e t képviselik, a m e l y n e k győzelme s z á m u k r a és g y e r m e k e i k s z á m á r a biztosítja a k u l t ú r a m i n d e n g y ü m ö l c s é n e k , az e m b e r i m u n ­ ka m i n d e n v í v m á n y á n a k az élvezetét."

A náci N é m e t o r s z á g k i r o b b a n t o t t a II. v i l á g h á b o r ú b a n 72 h a d v i s e l ő á l l a m v e t t részt, a m o z g ó s í t o t t a k s z á m a e l é r t e a 110 milliót. K b . 38 millió e m b e r h a l t m e g a h a d m ű v e l e t e k és a h i t l e r i s t a n é p i r t á s o k k ö v e t k e z t é b e n . E z e n k í v ü l k b . 30 millió ember vált rokkanttá. A h á b o r ú n e h e z é t viselő S z o v j e t u n i ó veszteségei 20 m i l l i ó r a tehetők. L e n g y e l o r s z á g 6, J u g o s z l á v i a 1,6 millió, A n g l i a 420, F r a n c i a o r s z á g 535, az E g y e ­ sült Á l l a m o k 300, H o l l a n d i a 210, B e l g i u m 90 ezer e m b e r t vesztett. R o m á n i a 170 ezer k a t o n á t v e s z t e t t az ország f e l s z a b a d í t á s á é r t és a h i t l e r i s t á k ellen v í v o t t h a r c o k b a n . A főbb a g r e s s z o r o k veszteségei: N é m e t o r s z á g 4,5—5, J a p á n 2 millió, Olaszor­ szág 450 ezer fő.

SZEMJON BLANK—DAVID SINBERG

Az élet ütőere Csővezeték a L a d o g a - t ó m é l y é n

A szovjet nép honvédő háborúja idején a fasiszta haderő 900 napos blokádja alatt megsemmisítésre szánt Leningrád védői számára a hadfelszerelés, az élelem, a tüzelőanyag és sok egyéb biztosítása mellett létkérdést jelentett az üzemanyag­ ellátás is, hiszen e nélkül megbénult volna a hadi- és szállítási technika. Ezért a szakemberek egy csoportja merész tervet dolgozott ki egy olyan csővezeték lefek­ tetésére, mely az ellenség közvetlen közelében, a Ladoga-tó mélyén szállítaná az üzemanyagot az ostromlott Leningrádba. A terv 1942 tavaszán hihetetlenül rövid idő alatt, mindenütt „zöld utat" találva, magas műszáki színvonalon megvalósult, s a vezeték az elkövetkező két év folyamán egyedüli forrása lett a Leningrádi Front és a város benzin- és nyersolajellátásának. Erre az építkezésre, mely a leningrádi blokád történetének rendkívül érdekes epizódja, a háborúval foglalkozó irodalomban eddig csak szűkszavú utalást, ha ta­ láltunk. Szemjon Markovics Blank ezredes és David Jakovlevics Sinberg mérnök a Novij M i r XLIV. évfolyama 2. számában megjelent visszaemlékezéseikben — közö­ sen vagy egymásnak átadva a szót — bemutatják az építkezés előtt és alatt kiala­ kult helyzetet és a megvalósítás fázisait, s érzékeltetik a hadsereg és a polgári la­ kosság összefogását, mely a győzelem fő biztosítéka volt. Fordításunkban a szöveg­ részeket rövidítéssel vagy zárójelben összevonva közöljük.

A SZERZŐK ELŐSZAVA 1941 o k t ó b e r e és n o v e m b e r e a N a g y Honvédő Háború egyik legnehezebb idő­ szaka volt. L e n i n g r á d h i h e t e t l e n ü l súlyos h e l y z e t b e k e r ü l t . A fasiszták „Észak" hadseregcsoportjának gyors e l ő r e t ö r é s e e l v á g t a L e n i n v á r o s á t a Nagy Földtől. Elfoglalták S l i s s z e l b u r g o t és a L a d o g a - t ó déli p a r t j á n a k egy részét. U g y a n a k k o r a n é m e t e k segítségével t á m a d á s b a l e n d ü l ő finn h a d s e r e g e l j u t o t t L e n i n g r á d északi b e j á r a t á h o z , és m e g s z á l l t a a F i n n - ö b ö l és a L a d o g a - t ó közti sávot. M e g k e z d ő ­ d ö t t L e n i n g r á d dicsőséges és t r a g i k u s v é ­ delme. A f r o n t v o n a l az e l ő v á r o s o k o n á t h ú ­ zódott. Az é l e l m i s z e r - és f ű t ő a n y a g - t a r ­ talékok m a j d n e m teljesen kimerültek. A v á r o s v é d ő i és l a k o s a i h i á n y t s z e n v e d t e k é l e l e m b e n , r u h á z a t b a n , gyógyszerben, lő­ szerben, f e g y v e r b e n . A t a n k o k n a k , l é ­ gierőnek, gépkocsiparknak, i p a r n a k ben­ z i n r e , D i e s e l - m o t o r olajra, nyersolajra, k e n ő o l a j r a , p a k u r á r a volt szüksége. Hogy j u s s o n el m i n d e z L e n i n g r á d b a ? H a l l a t l a n g y o r s a s á g g a l m e g é p ü l t egy vasúti szárnyvonal Vojbokalo állomástól e g y félreeső kis faluig, a L a d o g a keleti p a r t j á n fekvő K o b o n á i g . De o n n a n m á r

csak vízi ú t o n l e h e t e t t t o v á b b jutni, m i n t e g y 30 k m - e n át. A L a d o g a i F l o t i l lát, m e l y a h á b o r ú előtt s e m volt n a g y o n jelentős, az ellenség m a j d n e m teljesen megsemmisítette. A megmaradt motor­ n a s z á d o k r a és u s z á l y h a j ó k r a r e n d s z e r e ­ sen v a d á s z o t t , t á b o r i r e p ü l ő t e r e i és t ü ­ z é r ü t e g e i közel voltak, s h a m é g k ö z l e ­ k e d e t t is a t a v o n n é h á n y k i s e b b t e h e r ­ szállító uszály, t a r t á l y u s z á l y egy s e m m a ­ r a d t é p e n . Az ü z e m a n y a g o t v a s h o r d ó k ­ b a n k e l l e t t t á r o l n i és t e h e r u s z á l y r a r a k ­ ni, a m i n e h é z k e s dolog volt, és c s a k n a ­ gyon csekély m e n n y i s é g s z á l l í t á s á t t e t t e lehetővé. A Leningrádi Fronton a legtakaréko­ sabban korlátozták az üzemanyag-fo­ gyasztást. A Vörös H a d s e r e g Ü z e m a n y a g ­ ellátási F ő n ö k s é g e (VH—ÜEF) k ü l ö n l e g e s csoportot a l a k í t o t t , m e l y m i n d e n l e h e t ő t e c h n i k a i eszközt, a l e g k i s e b b k a p a c i ­ t á s t is mozgósította, és a L a d o g á r a k ü l d ­ te. De m é g így is a g g a s z t ó a n kevés ü z e m ­ anyag jutott Leningrádba. Elakadt a gép­ kocsiközlekedés: a teherautók nagy rész­ b e n , a s z e m é l y a u t ó k szinte t e l j e s e n l e ­ álltak. 1941—1942 tele szigorú hideggel köszöntött b e . Az a r e m é n y é l t e t e t t m i n d e n k i t , h o g y r ö v i d e s e n befagy a L a -

doga. 1941. n o v e m b e r v é g é n v é g r e m e g ­ nyílhatott a f o r g a l o m n a k a j é g ú t : az élet útja! A keleti p a r t r ó l a n y u g a t i felé m e g ­ indult a t e h e r s z á l l í t á s az első gépkocsi­ kon; visszafelé r a k o m á n y u k az éhező v á ­ rosból m e n e k í t e t t asszonyokból, g y e r m e ­ kekből, öregekből állt. 1942 j a n u á r - f e b ­ ruárjában mindenféle teherszállítás Le­ n i n g r á d b a j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d e t t . Az ü z e m a n y a g s z á l l í t á s t viszont e r ő s e n m e g ­ nehezítette a t a r t á l y k o c s i k , v a s h o r d ó k , szivattyúk k o r l á t o z o t t s z á m a . É s f ő k é n t előre felvetődött a n y u g t a l a n í t ó k é r d é s : mi lesz a k ö z e l j ö v ő b e n ? U g y a n i s a j é g ­ út á p r i l i s közepéig, legjobb e s e t b e n v é ­ géig m ű k ö d h e t ; s i k e r ü l - e vajon addig több h ó n a p o s t a r t a l é k k a l ellátni L e n i n ­ grádot? A front szükségletei e g y r e n ő ­ n e k . . . H o g y szállítják m a j d az ü z e m ­ anyagot az o l v a d á s b e á l l t a u t á n ? A front s o r s á é r t érzett a g g o d a l o m r e á ­ lis volt. R e n d k í v ü l i o p e r a t í v i n t é z k e d é s r e kellett gondolni. Ezért a V H — Ü E F s ü r ­ gősen m u n k á h o z látott. E b b e n az i d ő ­ szakban e g y i k ü n k (Sz. B l a n k ) e szerv főnökhelyettese volt Moszkvában, ó mondja el, h o g y a n született a v e z e t é k öt­ lete s i n d u l t m e g a szervezési m u n k a . BLANK EZREDES AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL A j e l e n t é s e k k i m u t a t t á k , hogy a j é g ú t és a r a j t a h a s z n á l t szállítóeszközök az üzemanyagellátás terén a minimális igé­ nyeket s e m e l é g í t h e t i k ki. A. G. K o v i r z i n d a n d á r h a d b i z t o s t a n á c s k o z á s r a h í v t a öszsze a L e n i n g r á d i F r o n t e l l á t á s á t intéző beosztottakat. A d a t a i n k a t b e kell m u t a t ­ n u n k M. I. K o r m i l i c i n t á b o r n o k n a k . Teljes e r ő n k b ő l dolgoztunk. S z á m í t á ­ saink v é g e r e d m é n y e ijesztő v o l t : l e g a l á b b hetvenezer t o n n a ü z e m a n y a g L e n i n g r á d ­ ba szállítására v a n s z ü k s é g ; ez t ö b b m i n t hétezer v a s ú t i t a r t á l y k o c s i t jelent, s a t o v á b b szállító g é p k o c s i k n a k összesen több m i n t h u s z o n ö t e z e r s z e r kell á t k e l ­ n i ü k a Ladoga jegén. Sok tízezer h o r d ó és sok a g g r e g á t is k e l l a töltéshez és szi­ vattyúzáshoz. S m é g h a e m ű v e l e t s i k e ­ rül is, a front és a v á r o s alig két h ó ­ n a p r a szóló t a r t a l é k - ü z e m a n y a g o t k a p , azt is a l e g s z ű k e b b e n m é r t n o r m a m e l ­ lett. M e g o l d a t l a n u l m a r a d a fő k é r d é s : hogy biztosítsuk a szállítást a m á j u s — n o v e m b e r közti i d ő s z a k r a ? Az u s z á l y h a ­ jók m i n t a szállítás egyetlen m ó d j a k e ­ vés k i l á t á s s a l k e c s e g t e t n e k . Megfeszítetten t ö r t ü k a fejünket, m i ­ lyen m e g o l d á s t t a l á l j u n k . Az előkészített a n y a g b e m u t a t á s á i g k é t óra m a r a d t . E -

közben a segédtiszt j e l e n t e t t e , hogy a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa mel­ lett m ű k ö d ő K ő o l a j e l l á t á s i Főbizottságtól T. J. H r o m o v és D. J. S i n b e r g m é r n ö k ö k k e r e s n e k . Az e s z e m i g a z á n n e m fogadá­ sokon j á r t , d e a l á t o g a t ó k n a g y t u d á s ú tervezők, a kőolaj szállítás és - r a k t á r o z á s t a p a s z t a l t s z a k e m b e r e i voltak, s m i v e l t e ­ lefonbejelentés nélkül, egyenesen hozzám jöttek, n y i l v á n fontos ügyben akarnak beszélni v e l e m . Mi h o z t a őket h o z z á m ? S I N B E R G M É R N Ö K AZ ELŐZMÉNYEKRŐL 1935-ben k i k e l l e t t d o l g o z n o m egy egy­ szerűsített, v é k o n y f a l ú csövekből speciá­ lis k a p c s o l á s s a l összeszerelt, szétszedhető csővezeték konstrukcióját a hadsereg hadtápegységeinek üzemanyag-raktározá­ si m ű v e l e t e i s z á m á r a . A r m a v i r v á r o s á ­ b a n a V H — Ü E F k é p v i s e l ő i előtt s i k e r e ­ sen k i is p r ó b á l t u n k egy i l y e n k é t k i l o ­ m é t e r e s vezetéket. 1941 a u g u s z t u s á b a n , f e l t á r v a a t e c h n i ­ k a i részleteket, T. J. H r o m o v v a l közösen l e v é l b e n f o r d u l t u n k I. K. Szegyinhez, a k ő o l a j i p a r i népbiztoshoz, és k ö z ö l t ü k e l ­ k é p z e l é s ü n k e t , m e l y szerint a f r o n t o n m ű k ö d ő n a g y k a t o n a i egységek e l l á t á ­ s á r a is l e h e t n e é p í t e n i ilyen vezetéket, jóval h o s s z a b b a t , a k á r 100 v a g y m é g t ö b b km-est, gépkocsin s z á l l í t h a t ó mozgó szi­ v a t t y ú á l l o m á s o k k a l e l l á t v a . Szegyin azonnal aláírta a parancsot a konstruk­ ciós t e r v e k a n y a g i f e d e z e t é n e k biztosí­ t á s á r a . A t e r v e z e t elkészült, j ó v á is h a g y t á k , de 1941-ben g y a k o r l a t i l a g k i ­ v i h e t e t l e n n e k b i z o n y u l t a frontok sza­ k a d a t l a n mozgása m i a t t . Most azt s z e r e t t ü k v o l n a megtudni, n i n c s - e itt az ideje egy h a s o n l ó vezeték m e g é p í t é s é n e k v a l a m e l y i k fronton, a hosszas, á l l a n d ó s u l t v é d e l e m körülmé­ nyei között. BLANK EZREDES ELBESZÉLÉSÉNEK FOLYTATÁSA H a l l g a t t a m H r o m o v és S i n b e r g e l v ­ t á r s a t , és k ö z b e n a r r a g o n d o l t a m : h á t h a é p p e n ez lesz a m e g o l d á s , a m i t k e r e s ü n k ? K ö s z ö n e t e t m o n d t a m nekik, és egyelőre b ú c s ú t v e t t e m tőlük. K o r m i l i c i n t á b o r n o k m e g k é r t , készít­ sünk jelentést adatainkkal Hrulev hadse­ regtábornok számára. M e g e g y e z t ü n k , hogy a szárazföldi v e ­ zetéktől eltérően, h a víz a l a t t fektetik le a csöveket, n e m muffal, h a n e m h e ­ gesztéssel kell összekapcsolni őket. A

csövek á t m é r ő j é t 100—150 m m - b e n á l l a ­ p í t o t t u k m e g ; a víz a l a t t i rész hossza 25 k m k ö r ü l lesz. A szárazföldi rész h o s z szát c s a k h e l y b e n l e h e t m a j d e l d ö n t e n i . A front képviselői ú g y v é l t é k , h o g y a v e z e t é k e t az egyik l e n i n g r á d i b e n z i n á l ­ lomásig kellene elvezetni; útja során n é h o l m o c s a r a s r é s z e k e n is á t h a l a d n a , és e rész hossza 50 k m l e n n e . Ez e s e t b e n közbeeső t a r t á l y o k r ó l és s z i v a t t y ú á l l o m á ­ sokról n e m kell g o n d o s k o d n i . De n y i t v a m a r a d a k é r d é s : h o n n a n v e g y ü n k ilyen n a g y m e n n y i s é g ű csövet? I l y e n f o r m á n 1942. m á r c i u s 15-én m e g ­ született a ladogai csővezeték k o n k r é t t e r v é n e k első v á l t o z a t a . (Március folyamán a jégúton alig egy hónapi tartalékot sikerült biz­ tosítani Leningrádban, mert a front és a haditermelésre átállt üzemek a vártnál több üzemanyagot fo­ gyasztottak. A honvédelmi szervek és az építési szakemberek megbe­ szélésein a vezeték ügye gyorsan haladt előre, és a tervezet az Ál­ lami Honvédelmi Bizottság elé ke­ rült.) Á p r i l i s 2-án P . P . S z i n y u k o v h a d s e g é d közölte v e l e m a v á r a t l a n parancsot, hogy egy óra m ú l v a m e g kell j e l e n n e m

H r u l e v n é l . Reggel öt ó r a volt. A h a d ­ s e r e g t á b o r n o k a z o n n a l fogadott. — M a 15 ó r a k o r A n a s z t a s z I v a n o v i c s Mikojannál kell l e n n ü n k a vezeték ter­ vével. K i r e lesz m é g ott s z ü k s é g ? — kérdezte. É s m i m é g azt g o n d o l t u k , h o g y b e a d ­ v á n y u n k a t é p p e n csak á t n é z t e és m e g ­ feledkezett r ó l a ! . . . — Meg kell h í v n i Sirokov e l v t á r s a t , a Kőolajellátási F ő b i z o t t s á g f ő n ö k é t é s B e h t y i n e l v t á r s a t , az építészeti n é p b i z ­ tos helyettesét. — R e n d b e n v a n , é r t e s í t j ü k őket. Ö n p e d i g legyen n á l a m 14.30-kor a teljes dokumentációval. Visszatértem ügyosztályomra. Alvás h e l y e t t m i n d m u n k á h o z l á t t u n k . 14.45kor megérkeztünk a Kremlbe. Mikojan üdvözölt b e n n ü n k e t . — Ki tesz j e l e n t é s t ? — k é r d e z t e . Kiterítettem a Ladoga-tó térképét, a m e l y e n f e l t ü n t e t t ü k a szállítás t ö b b l e ­ hetséges útvonalát egészen L e n i n g r á d elővárosaiig. A m á s o d i k , itt b e m u t a t o t t v á l t o z a t u n k szerint a v e z e t é k a n y u g a t i p a r t o n a víztől 4—6 k m - r e é r n e v é g e t egy kis v a s ú t á l l o m á s n á l . Á t a d t a m az é p í ­ t é s h e z szükséges a n y a g o k jegyzékét. H r u lev is e l m o n d t a észrevételeit. A n a s z t a s z I v a n o v i c s figyelmesen m e g h a l l g a t o t t m i n ­ ket, m a j d S i r o k o v és B e h t y i n v é l e m é n y é t

kérdezte. Mindketten megerősítették, hogy a t e r v r e á l i s , és ők is m e g t e s z n e k minden szükséges lépést. Mikojan kérte, nevezzék meg a határ­ időt. B e h t y i n h á r o m h ó n a p o t javasolt. — Ez l e h e t e t l e n — m o n d t a H r u l e v . — Hiszen Ön is t u d j a , hogy az ü z e m a n y a g L e n i n g r á d b a n c s a k 50—60 n a p r a e l e g e n ­ dő. Ügy v é l e m , az é p í t ő k n e k legfeljebb ötven n a p o t e n g e d é l y e z h e t ü n k . E n n y i idő alatt végezzék el a m u n k a fő részét, v a ­ gyis kössék össze a csővezetékkel a tó két p a r t j á t , j u s s a n a k el a legközelebbi vasútállomásig, s ott szervezzék m e g az üzemanyag á t s z i v a t t y ú z á s á t v a s ú t i és gépkocsi-tartályokba. H a e h a t á r i d ő t n e m tartják be, L e n i n g r á d ü z e m a n y a g n é l k ü l marad. (Mikojan elfogadta a javaslatot, és helyettesét, N. F. Vozszsovot meg­ bízta a tervek egyeztetésével, vala­ mint a határozat előkészítésével.) A munka a határozat a l á í r á s a előtt megkezdődött. S i n b e r g e t k i n e v e z t é k fő­ mérnöknek, s megbízták, alakítson bri­ gádot, utazzon L e n i n g r á d b a , ott vezesse a tervezést, és m e n e t közben a d j a k i a d o k u m e n t á c i ó t az é p í t ő k n e k , véglege­ sítve a v e z e t é k ú t v o n a l á t is. A t e r v e ­ zők és a front ü z e m a n y a g - e l l á t á s i osz­ t á l y á n a k képviselői feleltek az é p í t ő a n y a ­ gok f e l k u t a t á s á é r t L e n i n g r á d b a n . RÉSZLETEK SINBERG MÉRNÖK NAPLÓJÁBÓL Moszkva,

1942. április

brigádok magja, a többi szakembert a l e n i n g r á d i a k biztosítják. A h e g e s z t ő k e t és szerelőket m é g n e m jelölték ki. K é s z ü l ­ n ö m kell az ú t r a . S z e m é l y e s h o l m i m a t h a m a r összeszedem, d e a m u n k á r a m é g fel kell k é s z ü l n ö m . Moszkva,

április

13.

A Lenin K ö n y v t á r b a n voltam, hogy is­ m e r k e d j e m a L a d o g a - t ó r ó l szóló i r o d a ­ l o m m a l . H i d e g v a n , a m á s k o r zsúfolt i n f o r m á c i ó s osztályon alig p á r e m b e r lé­ zeng. Sok k ö n y v e t és folyóiratot k i k é r ­ t e m , és az o l v a s ó t e r e m b e n ü l t e m z á r ­ óráig, m a j d m á s n a p is délig. Egy h a l o m könyvet, térképet, fényképet átnéztem, feljegyzéseket k é s z í t e t t e m . A földrajzi fo­ galmakról áttértem a műszaki problé­ mák t a n u l m á n y o z á s á r a , és a m é r n ö k s z e m é v e l l a t o l g a t t a m a l a d o g a i építkezés körülményeit. Mikor a könyvtárat el­ h a g y t a m , v i l á g o s a b b k é p e m v o l t a z előt­ t e m álló feladatról. Április

16.

Tegnapelőtt Mironcsikkal elutaztunk Moszkvából. A közlekedés L e n i n g r á d b a nagyon bonyolult. A Jaroszlavszkij-állomáson vonatra ültünk, Vologdában át­ s z á l l t u n k a C s e r e p o v e c b e i n d u l ó szerel­ v é n y r e , e l h a g y t u k Volhovsztrojt, ahol r ö ­ v i d b o m b á z á s b a k e r ü l t ü n k , és e l é r t ü k Vojbokalót. I t t k e z d ő d i k a L a d o g a keleti p a r t j á n fekvő K o b o n á i g é p í t e t t s z á r n y ­ v o n a l . S z e r e n c s é n k r e fűtött v a g o n b a k e ­ rültünk. Reméljük, reggelre megérke­ zünk.

12. Április

K é t n a p p a l ezelőtt t u d t a m meg, h o g y én leszek a l a d o g a i csővezeték t e r v e z ő főmérnöke. ,,A L a d o g á n s o s e m j á r t a m , semmit s e m t u d o k róla. Biztosan m o c s á r veszi k ö r ü l . A f e l a d a t n a g y o n fontos és t e c h n i k a i l a g é r d e k e s , k á r , h o g y n e h é z fel­ tételek között k e l l é p í t e n i " — b á r m i l y furcsa, de ez volt az első g o n d o l a t o m , a m i k o r k i l é p t e m a V H — Ü E F - t ő l . Hogy L e n i n g r á d b l o k á d a l a t t v a n és front veszi körül, ez c s a k k é s ő b b j u t o t t e s z e m b e , m i ­ kor h a z a é r t e m . T u d a t o s u l t b e n n e m , hogy v é d e l m é h e z én is h o z z á j á r u l h a t o k : ez a n n y i r a m e g l e p e t t és felizgatott, hogy so­ káig n e m t u d t a m e l a l u d n i . Reggel j e l e n t k e z t e m a K ő o l a j i p a r i T e r ­ vezőintézet igazgatójánál, kijelöltük a k u t a t ó k a t és t e r v e z ő k e t . Nehéz feladat volt, m e r t k e v é s az e m b e r ü n k . Hosszas mérlegelés u t á n h á r o m m é r n ö k r e esett a választás. M. F . Mironcsik, N. N. S z k o m o r o h o v és M. J. Jeliszejev lesz m a j d a

17.

Még sötét v a n . A f é l h o m á l y b a n feltű­ n i k a L a d o g a - t ó v é g t e l e n fehér t a k a r ó j a . A m i n t világosodik, e g y r e k i v e h e t ő b b a befagyott tó t ü k r e , m e l y e n a szél űzi a porhót. Jobbról a vonat mentén puszta vidék, t á v o l b a n e r d ő sötétlik. E l s z ó r t a n k i s f a l v a k a t is l á t u n k , i n k á b b c s a k n é ­ hány porta mindegyik. A kunyhók elha­ g y a t o t t n a k t ű n n e k , d e néhol a k é m é ­ n y e k b ő l füst száll, t e h á t ott e m b e r e k él­ nek. E l h a g y u n k egy vasúti kitérővágányt, n a g y t e h e r v a g o n h e l y e t t e s í t i az á l l o m á s ­ é p ü l e t e t . A v o n a t m é g egy p á l y a r é s z n y i t h a l a d , és megáll. K o b o n á b a n v a g y u n k , a s z á r n y v o n a l végső p o n t j á n , i n n e n t á p l á l ­ ják Leningrádot. Kiszállunk, bemutatjuk o k m á n y a i n k a t egy fiatal h a d n a g y n a k . K ö r ü l n é z e k . Ez h á t K o b o n a , a t e g n a p m é g i s m e r e t l e n falucska, m a oly fontos v a s ú t á l l o m á s ! A tóig h ú z ó d ó 500 m é t e r t

Élelmiszerrakományok

Kobonából

— Leningrád

számára

és m é g a p á l y a t ú l s ó o l d a l á t is zsákok, ládák, hordók, tartályok, szénrakások el­ ső l á t á s r a összevissza h á n y t t ö m e g e b o r í t ­ ja. D e v a l ó j á b a n m i n d e z csoportosítva, meghatározott rendben hever, ahogy a h á b o r ú t ö r v é n y e diktálja. E hektárok tucatjain kirakott hatalmas sakktábla m i n d e n p e r c b e n v á r h a t j a az ellenséges légitámadást. M i n t s o k u n k n a k a k k o r i b a n , n e k e m is homályos elképzeléseim voltak Leningrád helyzetéről 1941—1942 e m l é k e z e t e s t e l é n . H a l l o t t a m p e r s z e az éhségről, de csak most, a m i k o r C s e r e p o v e c b e n s z e m b e t a l á l ­ k o z t u n k a félholt l e n i n g r á d i a k k a l telt vonattal, kezdtem megérteni a városra s z a k a d t t r a g é d i a m é r e t e i t . Itt, az elszállí­ t á s r a v á r ó óriási t ö m e g é l e l m e t és m á s a n y a g o k a t m e g a sok ezer L e n i n g r á d b a készülő gépkocsit l á t v a azt is észlelhet­ t e m , h o g y az egész ország m e n n y i r e igyekszik segíteni a nélkülözőkön.

t ű n ő fedezékhez s i e t t ü n k . S z í v e m h a n g o ­ s a n v e r t : az o s t r o m l o t t L e n i n g r á d föld­ jére léptem.

(Sinberg és társa jelentkeztek a ladogai átkelés parancsnokánál, és en­ gedélyével csatlakoztak egy éppen induló teherautó-karavánhoz. A gép­ kocsik több helyen a jég tetején már olvadó vízben haladtak. Sinbergéknek nem sikerült végig a ko­ csin maradniuk; a jégtakaró veszé­ lyes repedései miatt az oszlop viszszafordult, és ők a rögtönzött pallón átkelve, a németek tüzérségi tüzét elszenvedve gyalog értek ki a nyu­ gati szárazföldre.)

(A gyárban Sinberg alig néhány embert talál. Az igazgató engedélyé­ vel a raktár őre, aki aznap vesztette el két lányát, segítségükre van, de aztán őt is a szemük láttára megöli egy lövedék. A csövek is pusztulás­ nak vannak kitéve, sürgősen el kell szállítani őket.)

Az első szakaszt l e g y ű r t ü k . A hidegtől és az izgalomtól r e s z k e t v e , a p a r t o n fel­

Leningrád,

április

20.

Reggel S z i n y i c i n n e l Volodarszkijhoz m e n t ü n k . Ügy látszik, n i n c s e g y e t l e n é p h á z sem. De az élet m e g y t o v á b b . V o lodarszkij ö r v e n d e t e s h í r r e l fogadott: t e ­ lefonon t ö b b v á l l a l a t o t f e l k u t a t o t t , és m e g t u d t a , hogy K o l p i n ó b a n , az I z s o r s z k i j ü z e m b e n t a l á l u n k 100 m m - e s á t m é r ő j ű c s ö v e t Ügy d ö n t ö t t ü n k , h o g y én u t a z o m oda. Ú t k ö z b e n a gépkocsi vezetője m e g ­ kérdezte, mit keresünk Kolpinóban. M e g m a g y a r á z t a m , hogy csöveket v á l o ­ gatni megyünk. — N e m t u d o m , h o g y fog s i k e r ü l n i — m o n d t a . — Az ü z e m b e n v e s z é l y b e n l e ­ s z ü n k az á g y ú t ű z m i a t t , a front első v o ­ n a l a o n n a n k é t k m - r e húzódik.

L e n i n g r á d b a k i m e r ü l t e n és az á t é l t e k t ő l összetörve é r k e z t ü n k vissza. A. I. S p a k kal megegyeztünk, h o g y az építkezést k é t s z a k a s z r a osztjuk. Az első s z a k a s z ­ b a n m e g é p í t j ü k a v e z e t é k e t a keleti és a n y u g a t i p a r t között, a s z á r a z r a k i l é p é s u t á n elvezetjük Boriszova G r i v a v a s ú t -

állomásig, és ott t a r t á l y o k a t meg felsze­ relést biztosítunk a v a s ú t i kocsik m e g t ö l ­ tésére. K í v á n a t o s u g y a n a k k o r k ö z b e n egy elágazást is é p í t e n i V a g a n o v o á l l o ­ másig, ahol az ü z e m a n y a g o t g é p k o c s i t a r ­ tályokba t ö l t e n é k . A m á s o d i k s z a k a s z b a n készülne el a vezeték m e g h o s s z a b b í t á s a Leningrádig. A n y u g a t i p a r t o n a K a r e d zsa-fokon lesz a t ö l t ő á l l o m á s és a c s ő v e ­ zeték k i i n d u l ó p o n t j a , m e r t a földnyelv mélyen b e n y ú l i k a t ó b a és így 7—9 k m rel m e g r ö v i d ü l a vezeték. Kokorevo falu, Karedzsa-fok, április

21—22.

21-én a csővezeték ú t v o n a l a víz a l a t ­ ti r é s z é n e k f e l m é r é s é r e K o k o r e v ó b a é r ­ kezett egy h i d r o g r á f u s csoport: a vezető és két m u n k a t á r s a , n é h á n y m a t r ó z és az E P R O N (Különleges r e n d e l t e t é s ű víz alatti m u n k á l a t o k kirendeltsége) Balti Flotta-beli részlegének képviselője, K a r pov h a d m é r n ö k . F e l s z e r e l é s ü k e t a p a r t o n átrakták könnyű kézi s z á n k ó k r a . Az építés k e z d ő p o n t j á u l kijelölt h o m o k o s p a r t r é s z e n ( m e l y n e k közelében, az e r d ő v é d e l m é b e n k é s z ü l t ü n k felállítani a r a k ­ t á r a k a t és m á s é p í t m é n y e k e t ) a vezető beállította m é r ő k é s z ü l é k é t , és az i r á n y ­ tűt figyelve e l i n d u l t a jégen. A csoport tagjai l i b a s o r b a n követték, szánkón szállítva a felszerelést. M i n d e n száz lé­ pésnél a m a t r ó z o k v a s r ú d d a l l y u k a t tör­ tek a jégbe, s azon át m e g m é r t é k a mélységet, m a j d t a l a j p r ó b á t v e t t e k . G y o r ­ san j u t o t t a k előre a tó belseje felé. N é ­ hol az o l v a d á s m i a t t t ó c s á k b a n j á r t a k , a jeges víz fel-felcsapott r á j u k , i l y e n k o r ó v a t o s a b b a n k e l l e t t h a l a d n i . A jégréteg egyre v é k o n y a b b , a l y u k a k á t t ö r é s e egy­ r e k ö n n y e b b lett, de e n n e k s e n k i s e m örült. B o r ú s idő volt, n e d v e s h ó hullt, a szelet s e m m i s e m t a r t ó z t a t t a fel, r o h a m a i majd l e d ö n t ö t t é k a l á b u k r ó l az e m b e r e ­ ket. F e l t ű n t a K a r e d z s a - f ö l d n y e l v és a világítótorony. A m u n k á t gyorsítva siet­ tek a p a r t felé. Egyes h e l y e k e n a jég már veszedelmesen v é k o n y volt, ezért r i t k í t o t t á k a m é r é s e k e t . Még n é g y k m állt előttük, a m i k o r a szél v i h a r r á n ö v e ­ kedett. V é g r e e l é r t é k a világítótornyot. Az őrnél az elkínzott e m b e r e k p i h e n ő r e találtak. Mi a n a p o t a n y u g a t i p a r t m e g v i z s g á ­ lására szántuk. Kijelöltük a munkateret a szereléshez, a Boriszova G r i v á i g vezető ú t v o n a l a t , v a l a m i n t az o t t a n i t a r t á l y o k és s z i v a t t y ú á l l o m á s helyét. Este megjött Moszkvából Ivanov, aki a m u n k á l a t o k a t össze fogja h a n g o l n i ; vele érkezett F a l k e vics a h e g e s z t ő b r i g á d d a l . A t e r v e z ő k o l ­

l e k t í v a a l e n i n g r á d i kiegészítéssel 12-re nőtt. Késő volt, m i n d e n k i lefeküdt, n e k e m pedig k é t óra m ú l v a a keleti p a r t r a kell repülnöm... Karedzsa-fok,

április

23—24.

Az összefüggő j é g t a k a r ó e l t ű n t . T e g n a p a t a v o n a p a r t t ó l egy k m - n y i r e e l p u s z t u l t egy e m b e r ü n k — első veszteségünk. V á ­ r a t l a n u l t ö r t é n t : a k a t o n á k szétszórtan h a l a d t a k a jégen, e g y i k ü k h i r t e l e n felbu­ kott egy r e p e d é s n é l és a z o n n a l a víz alá süllyedt, m á r n e m l e h e t e t t m e g m e n t e n i . Nagyon fájdalmasan érint mindnyájun­ kat, ezen az estén a m u n k a n e m h a l a d t . Éjszaka v i s s z a t é r e k a n y u g a t i p a r t r a . Kokorevo,

április

25—29.

Megfeszítetten készítjük a m ű s z a k i d o ­ k u m e n t á c i ó t . A vezeték végleges hossza 29 k m , a víz a l a t t i rész 21 k m lesz. A k u t a t ó k a t e l k ü l d j ü k a Boriszova G r i v a — L e n i n g r á d közti ú t v o n a l s z e m r e v é t e l e z é ­ sére. M e g j ö t t e k az első gépkocsik a csövek­ kel. A szerelők r ö v i d e s e n m e g k e z d i k a hegesztést kétszáz m é t e r e s s z a k a s z o k b a n . H o l n a p é r k e z i k 100 k a t o n a , Zotov őr­ n a g y g o n d o s k o d i k s z á l l á s u k r ó l és é l e l m e ­ zésükről. Leningrád,

április

30—május

1.

(Sinberg Leningrádban bemutatja a rajzokat és vázlatokat. Lagunov tá­ bornok frontparancsnok-helyettes és a szakemberek vita után elfogadják, hogy a figyelmet a munka fő szaka­ szára, a Ladoga átszelésére fordít­ sák; a nyugati parttól Leningrádig terjedő részen a szállítást vasúton és gépkocsin meg lehet oldani. Ezt az Állami Honvédelmi Bizottság, mely A. N. Koszigint bízta meg az akció ellenőrzésével, telefonon jóváhagyja.) — Arra kérem — mondta a tanácsko­ zás u t á n L a g u n o v —, hogy k é s e d e l e m n é l k ü l t é r j e n vissza a tóhoz, s dolgozza­ n a k t ö b b kezdeményezéssel, n e v á r j a n a k utólagos kiegészítő h a t á r o z a t o k a t . A fő d ö n t é s m e g v a n . N e feledjék, az élet útja u t á n ez lesz az élet ütőere. Vaganovo,

május

1—5.

A tervezést egyszerre két c s o p o r t b a n végezzük. A m u n k a olyan ü t e m b e n h a ­ lad, hogy a m a k i a d o t t v á z l a t o k m á s n a p

a g y a k o r l a t b a n testet öltenek. T e g n a p ü n n e p i e s e m é n y volt n á l u n k : Grigorij I v a n o v i c s Lomonoszov, h í r n e v e s moszk­ v a i m e s t e r elvégezte a p r ó b a h e g e s z t é s t . Úgy dolgozott, m i n t egy v a r á z s l ó . E z u t á n a brigád minden részlegen m u n k á h o z látott. M á j u s 5-én 500 m é t e r t hegesztet­ t e k ; ú g y tervezik, hogy m á j u s 10—12-re n a p i 1000 m é t e r i g gyorsítják az ü t e m e t . A tó nyugati május 6—10.

és keleti

partja,

M e g j ö t t e k az E P R O N e m b e r e i felsze­ r e l é s ü k k e l . K a p t u n k egy m o t o r n a s z á d o t is, a Malist. Rozoga és kis térfogatú, d e k i t ű n ő segítőtárs, összeköti a k é t p a r t o t . M e g é r k e z e t t M o s z k v á b ó l B l a n k és I v a nov. B l a n k e l é g e d e t t a végzett m u n k á ­ val. Sok h a s z n o s t a n á c s o t adott. A d o k u ­ mentáció, amit készítünk, tág teret en­ ged a v é g r e h a j t ó k k é p z e l ő e r e j é n e k és k e z d e m é n y e z ő készségének. Ladozsszkoje

Ozero,

május

11—13.

A szél o l y a n erővel h á n y t a a j é g t ö m ­ b ö k e t a k é t p a r t között, h o g y a t a v o n lehetetlen volt a m u n k a , meg kellett vár­ n u n k , m í g a jég m a r a d é k a is beúszott a folyóba S l i s s z e l b u r g n á l , a N é v a e r e d e t é ­ nél. Az é p í t ő k o l y a n i r a m b a n h a j t a n a k m i n k e t , h o g y b á r n a p i 20 ó r á t dolgozunk, n é h a k é s ü n k a d o k u m e n t á c i ó v a l . A sze­ r e l ő k m e g k e z d t é k a szárazföldi részlegen a csövek l e r a k á s á t az á r k o k b a . Boriszova G r i v á n a s z i v a t t y ú á l l o m á s építése szépen halad. K a r p o v b e j e l e n t e t t e , hogy az E P R O N b ú v á r a i k é t kis szakasz k i v é t e ­ lével v é g i g v i z s g á l t á k a t ó f e n e k é n a v e ­ zeték ú t v o n a l á t . (Falkevics részletesen kidolgozta a görgősrendszerrel ellátott két szom­ szédos leeresztőpálya építésének és a csőrendszer vízbe eresztésének tervét, mely szerint a 200 méteres hegesztett csőszakaszokból 1000—1200 métereseket állítanak össze, majd a Malis és pontonok segítségével egyenként kivontatják őket a tóra, az elsőt lesüllyesztik, s a többit he­ gesztéssel fokozatosan csatolják a folyamatosan vízbe bocsátott részek­ hez.) Ladozsszkoje

Ozero,

május

15—18.

Tegnap összeszámoltuk a csöveket. T a r t a l é k n a k m é g egy k m - n y i s e m m a ­ r a d t , s z e r e z n ü n k kell m é g v a l a h o n n a n . M i n d e n egyéb felszerelés elegendő.

Ú j a b b veszteségek: a b e l ö v é s e k m e g ö l ­ ték két emberünket, kettőt pedig súlyo­ san megsebesítettek. A tavon megkezdődött a navigáció. Ladozsszkoje

Ozero,

május

18—25.

F e l e t t ü n k m e g i n t k ö r ö z n e k az ellenség felderítő gépei. A tó vize a s z e m ü n k l á t ­ t á r a t e m e t e t t el k é t r e p ü l ő g é p e t : egy a m i e n k , egy a fasisztáké. Ü g y látszott, m i n t h a összeütköztek v o l n a , m a j d k ő d a ­ rabként hulltak alá. E s t e is m e g j e l e n t egy n é m e t r e p ü l ő g é p , k e r e n g e t t és e l r e ­ pült. Várhatjuk a bombázókat. Egyetlen, a m i t t e h e t ü n k , fedezék az e m b e r e k n e k . N e m m i n d i g t a r t j u k b e elég s z i g o r ú a n az álcázás s z a b á l y a i t . Estefelé itt j á r t Lagunov tábornok. N y u g t a l a n volt, e l k é r t e a Malist és észak felé t á v o z o t t r a j t a . M á s n a p m e g t u d t u k , hogy az ellenség a k i k ö t ő h e l y e n t ö b b uszályt szétlőtt, k e t t ő közülük üzem­ a n y a g g a l volt m e g r a k v a . Az eset igazolja a m o s z k v a i m e g b e s z é l é s e k e n részt v e t t e l v t á r s a k v é l e m é n y é t , h o g y az u s z á l y o ­ k o n szállítás b i z o n y t a l a n . Kokorevo — Ladozsszkoje május 26 — június 12.

Ozero.

(Az első, 1000 m-es csőszakasz a vízbe eresztéskor elveszett, elsodorta a vihar. E lecke után a tökéletesített módszerekkel végzett munka jól ha­ ladt.) Sok e s e m é n y t ö r t é n t e z e k b e n a n a p o k ­ b a n . Reggeltől estig a n n y i a t e n n i v a l ó , hogy napokig semmit sem írtam a n a p ­ lóba. A n y u g a t i p a r t o n az építést b e f e ­ jezték; a keletin rosszabbul állunk, a h á r o m t a r t á l y c s o p o r t b ó l m é g csak egyet s z e r e l t e k fel. Igaz, a v a s ú t i s z á r n y v o n a l K o b o n á t ó l a fokig elkészült, és ez is fon­ tos, m e r t így az é p í t ő a n y a g o k a t e g y e n e ­ sen a vezetékig s z á l l í t h a t j u k . Ladoga,

június

15.

A tóról m e g j ö t t F a l k e v i c s és L o m o n o ­ szov a h í r r e l , h o g y az u t o l s ó csőszakaszt is h o z z á h e g e s z t e t t é k a vezetékhez, így h o l n a p sor k e r ü l h e t a k i p r ó b á l á s r a . Egész éjjel d o l g o z t u n k a m á s n a p i p r o g r a m o n . Végre itt a p e r c , a m i t m a j d n e m k é t h ó ­ n a p j a v á r u n k ! A p r ó b a u t á n szétszedjük a leeresztőpályákat, m e r t a levegőből észre lehet v e n n i őket. E d d i g s z e r e n c s é n k volt, a h i t l e r i s t á k n e m l á t t a k m e g .

Karedzsa,

június

16.

(Az építők a vezetékbe nyomott víz­ zel készültek elvégezni a próbát, de a Moszkvából érkezett Blank ezre­ des azt javasolta, hogy egyenesen nyersolajat használjanak. Ez kocká­ zatosabb, de bízni kell a munka jó minőségében. Így 2—3 nappal köze­ lebb kerül a vezeték üzembe helye­ zése.) A n a p ellenőrzéssel telt el. A b ú v á r o k az egész v e z e t é k e t m e g v i z s g á l t á k , és j e ­ lentették, hogy a hegesztés m i n d e n ü t t k i ­ tart. Az iszap m á r m a j d n e m teljesen b e b o r í t o t t a a csöveket. Még egyszer k i ­ o k t a t t u k a kezelőszemélyzetet. Karedzsa-fok,

június

19.

17-én é j s z a k a megjött a várva várt olajszállítmány. Rádión közöltük a n y u ­ gati p a r t t a l : „5 ó r a k o r m e g k e z d j ü k a nyersolaj töltését a v e z e t é k b e . " (Estére a vezeték a túlsó partig meg­ telt olajjal. Fokozták a nyomást 22 atmoszféráig: minden berendezés ki­ válóan működött.) 18-án este m i n d ö s s z e g y ű l t ü n k a keleti p a r t o n . M e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a csőveze­ ték h i b á t l a n . B l a n k ezredes u t a s í t á s t a d o t t a k e z e l ő k n e k , h o g y reggeltől t é r j e ­ nek át nyersolajról autóbenzinre. 19-én reggel a l á í r t u k a h i v a t a l o s ok­ mányt a vezeték m u n k á b a állításáról. 19-én este a l e n i n g r á d i p a r t o n az első b e n z i n n e l telt t a r t á l y o k e l i n d u l t a k B o r i ­ szova G r i v á b ó l a f r o n t v o n a l b a . Ö t v e n , p i h e n é s és m a j d n e m a l v á s n é l ­ k ü l töltött n a p u t á n n e m t a l á l t u k a h e ­ l y ü n k e t . K e z d t ü k összeszámolni, m i t is v é g e z t ü n k e z a l a t t : m e g h e g e s z t e t t ü n k 5800 csőcsatlakozást, felszereltünk összesen 2100 k ö b m é t e r n y i t a r t á l y t , l e f e k t e t t ü n k 21 k m csövet a t ó f e n é k r e és 8 k m - t a p a r t o n , m e g é p í t e t t ü n k és f e l s z e r e l t ü n k egy t ö l t ő á l l o m á s t a K a r e d z s a - f o k o n és egy s z i v a t t y ú á l l o m á s t Boriszova G r i v á n , vasúti s z á r n y v o n a l a t é p í t e t t ü n k és m é g sok-sok egyebet. N a p o n t a b e r e p ü l é s e k és tüzérségi tűz n y u g t a l a n í t o t t a k , de n a g y k á r t n e m t u d ­ tak okozni. Az ellenség n e m is sejthette, hogy a megszállt Slisszelburg közelében, t ü z é r s é g é n e k l ő t á v o l á b a n egy olyan, m ű ­ szakilag b o n y o l u l t építkezésre voltunk képesek, m e l y j e l e n t ő s e n g y e n g í t e t t e az o s t r o m g y ű r ű t L e n i n g r á d k ö r ü l és m e g ­ k ö n n y í t e t t e áttörését.

Leningrád,

június

20.

Reggel a L e n i n g r á d i F r o n t H a d i t a n á c s a köszöntött b e n n ü n k e t , és 20 ó r á r a m e g h í ­ vott a Vörös H a d s e r e g H á z á b a . I t t fogad­ t a a tervezők, építők, szerelők egy cso­ p o r t j á t , 25 e m b e r t . F e l o l v a s t á k a front­ p a r a n c s n o k , G o v o r o v p a r a n c s á t , és so­ k u n k n a k nevünkkel ellátott órát ajándé­ koztak. H a n g v e r s e n y t is a d t a k a tisztele­ t ü n k r e K l a v g y i j a S u l z s e n k o fellépésével, majd vacsora következett, mely békeidő­ b e n n a g y o n s z e r é n y lett v o l n a , de n e ­ künk királyi lakomának tűnt. Én hidrog r á f u s u n k m e l l e t t ü l t e m . É j j e l k é t óráig b e s z é l g e t t ü n k . L e n i n g r á d b a n világított a fehér éjszaka.

A SZERZŐK

ZÁRSZAVA

A h á b o r ú befejezése u t á n m e g t u d t u k , hogy u g y a n a b b a n az é v b e n , 1942-ben E u ­ r ó p a túlsó felén, A n g l i á b a n a szövetsé­ geseknek a La M a n c h e - o n t ö r t é n ő f r a n ­ ciaországi p a r t r a s z á l l á s á t előkészítő p a ­ rancsnokság kérdéssel fordult Churchill kabinetjéhez: nem tudnák-e megtalálni a m ó d j á t egy víz a l a t t i v e z e t é k l e f e k t e t é s é ­ nek a tengerszoroson keresztül, hogy a c s a p a t o k n a k biztosítsák az ü z e m a n y a g o t . Az a n g o l o k k e z d e t b e n t e l j e s í t h e t e t l e n n e k t a l á l t á k a feladatot. A k é s ő b b e l k é ­ szült t e r v e k e t Churchill jóváhagyta, s 1942 m á j u s a és 1944 a u g u s z t u s a között k e r ü l t sor a m u n k á l a t o k r a . A k é t h a t a l m a s és e r e d e t i h a d m é r n ö k i feladat m e g o l d á s a t e r m é s z e t s z e r ű e n k í ­ n á l j a az összehasonlítást. B á t r a n á l l í t h a t ­ juk, h o g y a L a d o g á n a k i t ű z ö t t célt j ó ­ val r ö v i d e b b idő a l a t t é r t ü k el, sokkal n e h e z e b b m u n k a f e l t é t e l e k m e l l e t t . A La M a n c h e - o n a vezetéket n y á r o n r a k t á k le, a m i k o r tiszta, m e l e g n a p o k j á r t a k , míg a L a d o g á n , ahol a v e z e t é k alig v a l a m i v e l volt r ö v i d e b b , az építés t a v a s s z a l folyt, viszontagságos i d ő j á r á s mellett. Mi a munkát a németek tüzérségének lőtávol á n b e l ü l és l é g i e r e j é n e k g y a k o r i b o m ­ b á z á s a i közepette végeztük, u g y a n a k k o r a La M a n c h e - o n a vezeték lefektetése i d e ­ j é n a szövetségesek m á r egész É s z a k F r a n c i a o r s z á g o t elfoglalták és a fasisz­ t á k fő e r e j é t a keleti front k ö t ö t t e le. Az a n g o l o k t e r v e z e t é n e k kivitelezése m a j d n e m k é t é v e t és h á r o m h ó n a p o t igényelt; a ladogai vezeték műszaki ter­ vezése, m e g é p í t é s e és m ű k ö d é s b e hozása alig ö t v e n n a p a l a t t t ö r t é n t . Összeállította és fordította G á l l Erzsébet

SIEGFRIED LENZ

ÉLETTAN Siegfried Lenz nyugatnémet író 1926. augusztus 17-én született a mazúri tavak vidékén, Lyckben. A hamburgi egyetemen filozófiát és angol irodalmat tanul. A háború idején katona, majd 1950-től kezdve néhány évig a hamburgi Die Welt szer­ kesztője. Tagja a G r u p p e 47 írói csoportnak. Műveinek fő témája a háború, főleg ennek emberi-erkölcsi vetületei. A Zeit d e r S c h u l d l o s e n — 1964 (A bűntelenek) című drámájával, valamint S t a d t g e s p r ä c h — 1963 (Városszerte beszélik) és D e u t s c h s t u n d e — 1969 (Németóra) című regényeivel aratta a legnagyobb irodalmi sikert, hazája határain túl is. A N é m e t ó r a a háború és a kisemberek összefonódó sorsának a regénye. A min­ den parancsot pontosan végrehajtó Jepsen rendőr és Nansen, a nagy festőművész összecsapásában a vége felé közeledő, céltalan háború mellett, illetve ellen állást foglaló erőket jeleníti meg az író szimbolikus erővel. A gyermek Siggi Jepsen szem­ bekerül apjával, családjával, a festő mellé áll, s amikor ennek felső utasításra félbe kell szakítania munkásságát, a fiú néhány képet „eltulajdonítással" meg akar menteni; ezért javítóintézetbe zárják, ahol A kötelességteljesítés ö r ö m e címmel bün­ tetődolgozatot kell írnia. Ez a dolgozat — a felserdült ifjú visszaemlékezései — a N é m e t ó r a című regény: az apa képviselte, fasiszta típusú német „Gehorsamkeit" (engedelmesség) mítoszának a lerombolása és a festő emberi nagyságának az igazo­ lása. E könyv É l e t t a n című, 13. fejezetét közöljük R. J.

Tetjus P r u g e l h a m a r a b b ütött, m i n t a t ö b b i t a n í t ó , és h a t é k o n y a b b a n . M i v e l fi­ gyelmetlenség miatt ütött a legdühösebb e n — n e m l u s t a s á g , ostobaság v a g y l a s ­ sú észjárás m i a t t —, az o s z t á l y b a n s e n k i s e m m e r t az a b l a k r a nézni, a m e l y e t m á r reggel ó t a t á v o l i r o b b a n á s o k r e m e g t e t ­ t e k meg, és s e n k i s e m m e r é s z k e d e t t az alacsonyan tovavillanó repülőgépek után p i l l a n t a n i , a m i n t a t e n g e r felől á t l e n d ü l ­ tek a gáton a kátrányburkolatú műútig, szögben m e g f o r d u l t a k — e k ö z b e n fel l e ­ h e t e t t i s m e r n i az angol felségjeleket —, és H u s u m irányában továbbrepültek. Prugel gúnyosan tekintett a mennyezet­ re, m i k ö z b e n a m o t o r o k m e g c s o n k í t o t t á k beszédét, v á r t , a m í g csökken a z a j , s a z t á n a m o n d a t á h o z , sőt az á l l í t m á n y h o z k ö n n y e n v i s s z a t a l á l v a t o v á b b beszélt. A köpcös, kopasz e m b e r , aki m é g j é g z a j l á s ­ k o r is a s z a b a d b a n fürdött, a k i ú g y e l ­ v ö r ö s ö d ö t t n é h a , h o g y h a n e m is az egész iskolát, d e az osztályt k e l l e m e s m e l e g töltötte be, n e m látott okot arra, hogy

e l m a r a d j o n az utolsó lecke, r a g a s z k o d o t t az é l e t t a n ó r á j á h o z , m é g h a a r o b b a n á s o k és a n y u g t a l a n r e p ü l ő g é p e k m i a t t s z ü n t e ­ l e n ü l félbe is k e l l e t t s z a k í t a n i a m o n d a n i ­ valóját. Ültünk a padban, mereven, egyenes de­ rékkal, kezünk egymás mellett a ferde p a d t e t ő n , a r c c a l feléje f o r d u l v a az a j k á t figyeltük, s a t u d o m á n y t f é l e l e m m e l l e s t ü k le róla. A h a l a k r ó l , n e m , az élet k e ­ letkezéséről a h a l a k n á l , n e m , így s e m e g é ­ szen p o n t o s : a h a l a k n á l k e l e t k e z ő új élet csodájáról szóló t u d o m á n y t . Ezt a csodát a k a r t a n e k ü n k m e g m u t a t n i ezen a forró n a p o n , á p r i l i s v é g é n v a g y m á j u s elején, az ú g y n e v e z e t t é l e t t a n ó r á n , saját m i k ­ roszkópja segítségével, a m e l y e t m a g á v a l hozott az osztályba. A m i k r o s z k ó p o t m á r felszerelte, a csodát igazoló, t i t o k z a t o s t a r t a l o m m a l töltött k é t b á d o g d o b o z o t t h e v e r t m e l l e t t e , H e i n i B u n j e és P e t e r P a u l s e n az osztály k é p v i s e l e t é b e n m á r figyelmeztetést kapott a vonalzóval: m i n d e g y i k ü k h á r o m jól elhelyezett, l e n -

dületében alig észrevehető ü t é s t u j j b e ­ gyeire, ezzel l é t r e j ö t t és egy i d ő r e biz­ tosítva volt az á l t a l á n o s figyelem. Bizonyára h a s z n o s l e n n e egy ideig m é g Prugelnél elidőzni, régi sebesüléseit le­ írni vagy m i n d e g y i k n e k a t ö r t é n e t é t vele elmeséltetni — h a j ó k e d v é b e n volt, m e g ­ m u t a t t a a b o r d á k fölött v á n d o r l ó r e v o l ­ vergolyó á r n y é k á t —, t a n u l s á g o s l e n n e egy l á t o g a t á s is M e c k l e m b u r g b ó l szár­ mazó c s a l á d j á n á l , a m e l y e t , bármilyen időjárás volt, t e n g e r p a r t i s é t a u t a k r a b e ­ szélt rá, t r é n i n g ö l t ö z e t b e n t e r m é s z e t e s e n ; de mivel t ú l sok l e í r á s s a l n e m a k a r o m őt f e l i s m e r h e t e t l e n n é t e n n i , itt c s a k azt állapítom m e g , h o g y a m i o s z t á l y u n k a t élettanra t a n í t o t t a , m a : az új élet k e l e t ­ kezésének c s o d á j á r a a h a l a k n á l . Beszélt t e h á t , a m í g a t á v o l b a n , o l y a n messze, hogy b e n n ü n k e t m á r n e m is é r ­ dekelhetett, egy nyolcegésznyolcas b e l e ­ szólt, n é h a a k é t c e n t i m é t e r e s n é g y c s ö v ű légvédelmi á g y ú is, r i t k á b b a n a hosszúcsövű t i z e n ö t ö s : m e g t a n u l t u k , h o g y a n le­ het őket a kilövés és a l é g n y o m á s h u l l á ­ mok a l a p j á n m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . O t t állt, mint m i n d i g , m e r e v e n a t á b l á n á l — b i ­ zonyára jó p a r t n e r e l e n n e egy k é s d o b á l ó n a k —, m e g s z e l í d í t e t t m i n k e t p i l l a n t á s a i ­ val, és h a l k h a n g o n felszólított, m e r ü l ­ j ü n k le a h a l a k v i l á g á b a . M i n d e z e k a fajták, m o n d t a , ezek az e l n e v e z é s e k : kis és n a g y l é n y e k . K é p z e l j é t e k el egyszer ezt az életet, ti v a d s z a m a r a k , m o n d o t t a , ezt a nyüzsgő életet a t e n g e r f e n e k é n : cápák, u g y e b á r , csőrös c s u k á k , m a k r é l á k , angolna, t e n g e r i nyúl, t ő k e h a l és n e m utolsósorban: a tengerek szürke verebe, a h e r i n g . Mi t ö r t é n n e , k é r d e z t e ö n m a g á ­ tól, h a az á l l a t o k n e m s z a p o r o d n á n a k ? A fajták, válaszolta, e g y m á s u t á n k i ­ halnának. És mi lenne, kérdezte magá­ tól, a t e n g e r h a l a k n é l k ü l ? T e r m é s z e t e ­ sen, holt t e n g e r . A z t á n egy ideig a t e r ­ mészet m e s t e r i r e n d j é n lovagolt, a m e l y ­ ben látszólag m i n d e n , de m i n d e n előre­ látóan, g o n d o s a n a h e l y é r e k e r ü l t . A gőz­ gép p é l d á j á t említette meggyőzésünkre, hogy az élethez h o z z á t a r t o z i k az égés, persze n e m felejtette el a t e r m é s z e t e s k i ­ választást, s egy fejessel ismét l e m e r ü l t a halakhoz. T e h á t a n é m a h a l a k n a k , b á r n e m is olyan n é m á k , szintén v a n n a k n e m i j e ­ gyeik, n e m i k ü l ö n b s é g e i k , n e m i n y í l á ­ saik. Í v á s idején m i n d k é t n e m nagy r a j o k b a n összesereglik, sekély ívási h e ­ lyeket k e r e s n e k a folyópartok közelé­ ben v a g y a t e n g e r p a r t m e n t é n , n é h a n a ­ gyon m e s s z i r e e l v á n d o r o l n a k , sőt fel­ úsznak, a m i n t m á r b i z o n y á r a h a l l o t t á t o k , a folyókon, m i k ö z b e n , gondoljatok csak a lazacra, e m l í t é s r e m é l t ó a k a d á l y o k a t

g y ő z n e k le. V é d e t t és t á p l á l é k b a n gazdag h e l y e n a z t á n l e r a k j á k az i k r á i k a t , g y a k ­ r a n csomókban, s a hímek megterméke­ n y í t i k az i k r á k a t a t e j ü k k e l . M i n d e n ­ esetre, a csontos h a l a k — P r u g e l félbe­ s z a k í t o t t a a m o n d a t o t , és l e f i t y m á l á s t r e j ­ tő e r ő l t e t e t t ö n u r a l o m m a l v á r t , a m í g a repülőgép távozó árnyéka átsuhant sport­ p á l y á n k o n , a zaj elcsitult, m a j d folytat­ t a : —, v a l a m i n t a c á p á k n a g y része e l e ­ v e n k i c s i n y e k e t hoz a v i l á g r a , de ez mel­ lékes, ezt felejtsétek el, v a d s z a m a r a k . Az i k r a : az élet az i k r á b a n rejtőzik. Cso­ d á l k o z n u n k kell, h o g y csak n a g y o n ke­ vés h a l t ö r ő d i k a l e r a k o t t i k r á v a l v a g y a k i c s i n y e k g o n d o z á s á v a l . Az a p r ó , t ü s ­ kés p i k ó , igen, az fészket épít, őrzi az ikráit, és egy ideig a k i c s i n y e k e t is v é ­ d e l m e z i ; v a n n a k o l y a n fajták, a m e l y e k elnyelik az i k r á k a t , és a k o p o l t y ú i k a l a t t h o r d j á k őket, a m í g a k i c s i n y e k k i b ú j ­ nak. A legtöbb hal azonban magára h a g y j a az i k r á i t , és n e m t ö r ő d i k s e m az u t ó d o k fejlődésével, s e m a felnevelésük­ kel. S a h a l p o r o n t y ? Az n e m az i k r á b a n növekszik, v a d s z a m a r a k , h a n e m r á s i m u l a t e t e j é r e , s fokozatosan l e v á l i k róla. De erről, m o n d o t t a P r u g e l , n e m s o k á r a m a g a t o k is meggyőződtök, e l h o z t a m m a n e k t e k az a n y a g o t — így m o n d t a : az é r ­ tékes a n y a g o t —, a m e l y b ő l az élet k e l e t ­ kezik, s a m i k r o s z k ó p o n át ezt a dolgot most k ö z e l e b b r ő l m e g t e k i n t j ü k . A t á v o l b a n j e l e n t k e z e t t a négycsövű, s nyolcegésznyolcas k a l i b e r ű t e s t v é r e l e ­ p a t t o g t a t t a az a b l a k f á r ó l az a m ú g y is morzsolódó gittet, de P r u g e l m i n t h a n e m a k a r t a v o l n a h a l l a n i , fellépett a k a t e d ­ r á r a , először k i n y i t o t t a a zsebkését, a z ­ t á n a k é t bádogdobozt, m e g s z a g o l t a a t a r t a l m á t , k i e m e l t egy k é s h e g y n y i t a zöl­ d e s s z ü r k e pépből, r á p ö t t y i n t e t t e kis ü v e g ­ l e m e z e k r e , m a j d ujjbeggyel szétkente, azaz g y ö n g é d e n l a p o g a t v a e l t e r í t e t t e a l e m e z e n . A z u t á n elhelyezte az ü v e g l e ­ mezt, és a m i k r o s z k ó p fölé hajolt, le­ h u n y t a fél szemét, k ö z b e n a r c á r a e r ő l t e ­ tett vigyor ült, t ö b b s z ö r m e l l é n y ú l t , a m í g a fekete c s a v a r t m e g t a l á l t a , a z t á n for­ g a t n i k e z d t e , h o g y t i s z t á n lásson, m a j d e g y e t l e n l e n d ü l e t t e l , szinte h a l l a t s z o t t a r o p o g á s , ismét felegyenesedett. Végig­ mustrált bennünket. Diadalmasan. Inte­ l e m m e l . És k é t k e d é s s e l is, m i n t h a a r r a , amit nekünk éppen meg akart mutatni, nem volnánk érdemesek, hiábavalónak b i z o n y u l n a ez az egész. V e z é n y e l t : v i ­ gyázz, leülni, vigyázz, s o r b a állított m i n ­ ket, egy sorba, v a d s z a m a r a k , a d d i g r á n ­ gatott, lökdösött, a m í g e g y e n e s v o n a l b a n , feszes t é r d d e l , m i n d e n k é p p e n h i b á t l a n a l a k z a t b a n s o r a k o z t u n k föl, h o g y t a n u l -

ságos p i l l a n t á s t v e s s ü n k a c s o d á r a . Az ikrára. A halikrára. H á l i s t e n n e k J o b s t k e r ü l t először sor­ ra, n e k i k e l l e t t elsőként m e g m o n d a n i a , hogy m i t i s m e r t fel, m i p e d i g feszülten lestük, a m í g m e g g ö r n y e d t , m é g egyszer f é l é n k e n visszafordult P r u g e l felé, és l á b ­ u j j h e g y e n , egészen m a g a s r ó l a m i k r o s z ­ k ó p fölé hajolt. L e j j e b b , p a r a n c s o l t a P r u ­ gel, közelebb, s a d a g a d t s z ö r n y e t e g most a l e n c s é r e szorította szemét, és b á m u l t . H a t a l m a s ü l e p e kifeszítette a n a d r á g o t , a barna kordbársony belemélyedt az ü l e p h a j l a t b a , m i k ö z b e n b á m u l t , és b á ­ m u l t , és h i r t e l e n k í n n a l k i b ö k t e : i k r a , t a ­ l á n a h e r i n g t ő l . Mit látsz m é g , k é r d e z t e P r u g e l , és J o b s t , feszült figyelés u t á n : i k r á t , elég sokat. Ezután leülhetett, mi pedig tudtuk, mit kell m o n d a n u n k , h o g y s z i n t é n a h e ­ lyünkre mehessünk. Jobst után Bunje ragadta meg a fájdalomtól bizonyára bi­ zsergő, k é k r e d a g a d t u j j a i v a l a m i k r o s z ­ kópot, m í g v i z s g á l ó d á s a közben P r u g e l azt m o n d t a : m o s t az egyszer n e gondol­ j a t o k s ü l t h e r i n g r e , füstölt v a g y ecetes h e r i n g r e ; b á r egyszer n e g o n d o l j a t o k az evésre, v a d s z a m a r a k , h a n e m a csodára, a m e l y m i n d e n egyes i k r á b a n b e n n e l a ­ kozik. Ö n á l l ó élet m i n d e n kis i k r á b a n . Sok k ö z ü l ü k k o r á n e l p u s z t u l , m á s élet s z á m á r a t á p l á l é k u l szolgál satöbbi, c s a k a l e g e r ő s e b b e k , a legjobbak, a legellená l l ó b b a k é s í g y t o v á b b m a r a d n a k meg, és t a r t j á k f e n n a f a j t á t : ez m i n d e n ü t t így v a n , h a t ő l e t e k e l t e k i n t ü n k . Az é r t é k ­ t e l e n é l e t n e k el kell p u s z t u l n i a , h o g y az é r t é k e s élet f e n n m a r a d h a s s o n . Így írja elő a t e r m é s z e t r e n d j e , s ezt a r e n d e t el kell i s m e r n i . Egy e b i h a l , k i á l t o t t fel H e i n i B u n j e , egy egészen pici e b i h a l . Ez is v a l a m i , m o n d t a P r u g e l , és k i j a v í t o t t a : egy h a l ­ p o r o n t y , r ö v i d d e l a k i b ú j á s előtt, figyeld csak meg pontosan. — Halott, kiáltotta Heini B u n j e ; és P r u g e l : tékozlás, i t t l á t j á t o k a t e r m é s z e t tékozlását. Száz, d e m i t is b e s z é l e k : ezer, sőt százezer kis ik­ ra, s mindez abban a reményben, hogy m e g m a r a d n é h á n y , a m e l y az élet t o v á b b ­ v i t e l é r ő l gondoskodik. K i v á l a s z t á s , u g y e ­ b á r , és s z ü n t e l e n ü l : h a r c . A g y e n g é k el­ pusztulnak a küzdelemben, az e r ő s e k f e n n m a r a d n a k . Ez így v a n a h a l a k n á l , és így v a n n á l u n k is. V é s s é t e k e s z e t e k b e : m i n d e n erős a gyengéből él. K e z d e t b e n v a l a m e n n y i n e k azonos esélyei v a n n a k , m i n d e n j e l e n t é k t e l e n i k r a életet ölel m a ­ g á b a és t á p l á l , d e a z t á n , a m i k o r a h a r c m e g i n d u l , az é r d e m t e l e n — így m o n d o t ­ t a : az é r d e m t e l e n — a p o r o n d o n m a r a d . M i u t á n ilyen és e h h e z h a s o n l ó é s z r e ­ vételeit l e d a r á l t a , e n g e m i n t e t t a m i k ­

roszkóphoz, s z a b a d d á t e t t e a b e t e k i n t é s t , és azt m o n d t a : h a d d h a l l j u k , m i t fedez fel J e p s e n , s e z a l a t t m e l l é m lépett, v o ­ n a l z ó v a l a k e z é b e n . Alig h a j o l t a m a m i k r o s z k ó p fölé, m á r i s ú g y s z ó l v á n v a l l a ­ t ó r a fogott, azt k é r d e z t e : nos? G y o r s a n v é g i g m é r t e m a szürkészöld, itt-ott szét­ n y o m o t t , z s e l a t i n s z e r ű golyócskák sza­ b á l y t a l a n m i n t á z a t á t , v a l a m i t ki a k a r ­ t a m ötölni, a m i k o r a v o n a l z ó j a m á r i s meglátogatta térdhajlatomat, fájdalom­ m e n t e s e n végigcsúszott r a j t a , hűvösen fel a c o m b o m i g , de n e m v e t t e m le sze­ m e m a látványról, elviseltem a vonalzó v á n d o r l á s á t , s az ígért csoda v a l a m i l y e n jelét k e r e s t e m . A p r ó , k i m e r e d ő h a l s z e ­ m e k , p a r á n y i , á t l á t s z ó h a l t e s t , s a bélöszszeköttetés az i k r a és a h a l k ö z ö t t : ezt m á r felfedezni v é l t e m , de n e m eléged­ t e m m e g e n n y i v e l . Azt a k a r t a m — n e m is t u d o m m á r , m i t a k a r t a m v o l t a k é p p e n , t a l á n c s a k a z é r t n e m s z ó l t a m egy szót sem, m e r t c s a l ó d t a m a m i k r o s z k ó p n y ú j ­ totta látványban. Semmi? kérdezte P r u ­ gel, t e h á t s e m m i ? — Foltos t ő k e h a l , m o n d t a m v a k t á b a n , foltos t ő k e h a l i k r á j a lehet, m i r e v i s s z a h ú z t a a vonalzót, és m e g e r ő s í t e t t e : v a l ó b a n foltos t ő k e h a l , de ezt a m e g e r ő s í t é s t m á r alig h a l l o t t u k , m e r t a k i á l t á s r a : angolok, itt v a n n a k az a n g o l o k ! az a b l a k o k h o z r o h a n t u n k . O t t állt egy poros felderítő p á n c é l k o ­ csi az iskola u d v a r á n , a hosszú a n t e n n a imbolygott, a s z ü r k e ágyúcső az egyik fe­ h é r r e festett l a b d a r ú g ó - k a p u r a i r á n y u l t , és k é t férfi, a n g o l o k n a k t ű n t e k , kilépett egy n y í l á s o n , g é p f e g y v e r e k e t n y ú j t o t t a k u t á n u k , n é h á n y szót v i s s z a k i á l t o t t a k a felderítő kocsi felé, és e l i n d u l t a k az i s k o ­ la i r á n y á b a , u g r á s r a készen, m i n d e n ol­ d a l r a figyelve. K a k i s z í n ű öltözetet és fűzőscsizmát viseltek. N a g y o n fiatalok voltak. Mindkettejük i n g u j j a fel volt tűrve. E g y m á s m e l l e t t h a l a d t a k a b e j á r a t fe­ lé a n a p s ü t é s b e n , el a zászlórúd m e l l e t t , s én azt g o n d o l t a m : m i k o r n é z n e k fel ide hozzánk, e r r e m á r i s felnéztek, és m e g á l l ­ tak. F e l h í v t á k e g y m á s figyelmét az osz­ t á l y r a , a m e l y az a b l a k ü v e g e k m ö g ö t t szo­ rongott. Beszélgettek. A z t á n felszólítot­ t á k e g y m á s t a t o v á b b h a l a d á s r a , és e l t ű n ­ tek a l a t t u n k a b e j á r ó n á l . A remegő ablakoknál m a r a d t u n k vol­ na, h a P r u g e l t a n í t ó n e m a d j a ki a p a ­ r a n c s o t : sorakozó, és m i v e l s z e r i n t e ez n e m t ö r t é n t eléggé gyorsan, v o n a l z ó j á v a l a h á t u n k o n játszadozott, itt c s a p k o d v a , a m o t t döfködve; e l z a v a r t b e n n ü n k e t az a b l a k t ó l , és e g y e t l e n s o r b a állított, a m e l y a k a t e d r á t ó l a középső p a d k ö z ö n h ú z ó ­ dott végig; J o b s t , H e i n i B u n j e m e g én leülhettünk.

KOPACZ MÁRIA illusztrációja Siegfried Lenz regényrészletéhez

KOPACZ MÁRIA illusztrációja Siegfried Lenz regényrészletéhez

Ez a t a n í t ó n e m azt k é r d e z t e , hol is m a r a d t u n k ? , h a n e m azt m o n d t a , b á r egy felderítő p á n c é l k o c s i állt az i s k o l a u d v a ­ ron, és a n g o l o k v o l t a k az i s k o l á b a n : a foltos t ő k e h a l i k r á j á r ó l v a n szó, ezt J e p sen helyesen figyelte m e g . Egy o l y a n h a l ikrájáról, a m e l y sok h a l n a k t á p l á l é k u l szolgál. De m i t l e h e t az i k r á b a n m é g k e r e s n i ? B e r t r a m ! És K a l l e B e r t r a m f é l r e s i m í t o t t a hamuszőke haját a homlokáról, a mik­ roszkóp fölé hajolt, m i k ö z b e n m i v a l a ­ mennyien — Prugel kivételével — tátott szájjal f i g y e l t ü n k , é s l e h e t ő l e g a k i l i n c s r e szegeztük t e k i n t e t ü n k e t . Ez v a j o n m á r n e m a l é p é s e k z a j a ? Angol h a n g o k ? K a l l e volt a k a t e d r á n , a k i b u z g ó l k o d ó figyelése közben egyik l á b á v a l a m á s i k r a taposott. N e m m o z d u l t m e g a kilincs? M e g m o z ­ dult. M é g m i e l ő t t K a l l e B e r t r a m n a k k e d ­ ve t á m a d t v o l n a az i k r á b a n rejlő cso­ dáról n y i l a t k o z n i , k i n y í l t az ajtó, n y i t v a maradt anélkül, hogy valaki belépett volna, m á r azt l e h e t e t t h i n n i , h o g y m a ­ gától n y í l t ki, d e a m i k o r P r u g e l v a l ó ­ színűleg é p p azt a k a r t a m o n d a n i : J e p s e n , csukd b e az ajtót, b e l é p e t t a k é t férfi, m i n d k e t t e n szőkék, világos s z e m ű e k , p i ­ ros a r c ú a k v o l t a k . A szélső p a d k ö z közepéig m e n t e k , fe­ lénk f o r d u l t a k , és m u s t r á l g a t n i k e z d t e k bennünket — mintha a múltból valakit fel a k a r n á n a k i s m e r n i . E g y i k ü k azt m o n d t a : nincs háború, háború vége, ti haza. Azt hiszem, m e g b á m u l t u k őket, ők a z o n b a n vizsgálódó t e k i n t e t t e l m u s t r á l ­ g a t t a k m i n k e t , m i n d e n e s e t r e n e m sokáig, aztán, a m i n t é s z r e v e t t ü k , v a l a m i a t á b l a , a k a t e d r a felé v o n z o t t a őket. E g y i k ü k felemelte a törlőszivacsot, összenyomta, és v i s s z a d o b t a a d o b o z b a ; a m á s i k m e g ­ k e r ü l t e a k a t e d r á t , s egy n é m a k é z m o z ­ d u l a t t a l felszólította P r u g e l t a n í t ó t , h o g y üljön le. P r u g e l t a n í t ó n e m ü l t le, és az angol s e m r a g a s z k o d o t t p a r a n c s a v é g r e ­ hajtásához, b i z o n y á r a azért, m e r t é p p e n felfedezte a m i k r o s z k ó p o t . O d a l é p e t t a mikroszkóphoz, gyanakvóan pillantott r á n k , l e h a j t o t t a a fejét, i s m é t k i e g y e n e ­ sedett, azt kell m o n d a n o m : z a v a r t a n , és intett a t á r s á n a k ; az k é t lépéssel m ö g ö t t e t e r m e t t , k é r d ő m o z d u l a t o t t e t t a kezével, erre a másik a mikroszkóphoz irányította. A m á s o d i k a n g o l is b e l e n é z e t t , és m i n t h a h i r t e l e n egy k i b ú v ó szirént v a g y v a l a ­ milyen kihalt evezőslábút, egyszóval olyasmit fedezett v o l n a fel, a m i t egyi­ k ü n k sem, m é g P r u g e l biológus s e m v e t t észre, s z e m é t a csőre t a p a s z t o t t a , és b e l e ­ b á m u l t . Mit figyelt m e g ? Mit fedezett fel a t ő k e h a l - i k r á b a n ? Csak a k k o r h a g y t a s z a b a d o n a m i k ­ roszkópot, a m i k o r t á r s a a t a r k ó j á r a b ö ­

kött, s m o s t e g y m á s r a b ó l i n t o t t a k : l á t t á k m á r , h o g y m i r ő l v a n szó. E g y m á s u t á n l é p v e , v é g i g m e n t e k az a b l a k o k m e l l e t t , az o s z t á l y t e r e m h á t s ó falához, ahol t e r ­ mészetrajzi szekrényünk állott: kettősaj­ tajú, ü v e g e z e t t s m i n d i g z á r t s z e k r é n y — egyik k u l c s a m á r r é g a g y ű j t e m é n y e m e t g a z d a g í t o t t a . Hogy a t ü k ö r h a t á s t e l k e ­ rüljék, egészen közel h a j o l t a k az ü v e g ­ h e z : a h o l t s z e r t á r r á j u k vigyorgott. V i ­ gyorgott a k i t ö m ö t t b ú b o s vöcsök, a k i ­ t ö m ö t t szárcsa és a fényezett faágon fel­ futó görény, vigyorgott a kitömött mezei n y ú l , a holló és a p r e p a r á l t , p e r ­ g a m e n k é n t csillogó, c s u k a f e j ű h a l , sőt a t ö r é k e n y gyík is v i g y o r g o t t g ö m b ö l y ű ü v e g t a r t á l y á b a n , l e h e t e t l e n kígyózó h e l y ­ zete e l l e n é r e . A k é t a n g o l n é m á n h í v t a fel e g y m á s figyelmét a felfedezett d o l ­ gokra, l e is guggoltak, h o g y m e g t e k i n t ­ h e s s é k egy fóka c s o n t v á z á t , e g y i k ü k m e g ­ próbálta kinyitni a szekrényt. Végül egy­ m á s r a b ó l i n t o t t a k , az ajtóhoz i n d u l t a k , és m á r m i n d azt g o n d o l t u k , h o g y b ú c s ú ­ zóul s e m m i t s e m m o n d a n a k , n i n c s s e m m i közölnivalójuk, d e az a j t ó n á l m e g á l l t a k , v é g i g n é z t e k az osztályon, s e g y i k ü k ú j r a azt m o n d t a : háború vége; a z t á n e l t ű n t e k . É s P r u g e l ? Megfeledkezett rólunk? Megfeledkezett a m i k r o s z k ó p r ó l és az i k r á b a n rejlő csodáról? M i é r t n e m á l l í ­ t o t t a h e l y r e v o n a l z ó j á v a l a sor r e n d j é t ? M i é r t e n g e d t e meg, h o g y egyesek az a b ­ lakon kibámuljanak? Emlékszem, aho­ g y a n u j j a i között szétmorzsolta a k r é t á t . A h o g y a n a j k á t e l h ú z t a , e r r e is e m l é k ­ szem, s a m i n t c s u k o t t s z e m m e l h á t r a ­ szegte a fejét, r ö v i d e n , l i h e g v e lélegzett, s e s z e m b e j u t a r c á n a k m e r e v s é g e , sá­ p a d t s á g a , u g y a n i s egyszerre o l y a n n a k t ű n t , m i n t v a l a m e l y a t l é t a a végső k i m e ­ rültség állapotában. Kiábrándultság, za­ v a r és d ü h . T e s t é n e k lassú, i m b o l y g ó mozgása. Lihegés. És l á t o m , a h o g y a k a ­ t e d r á h o z t á m o l y o g , felhúzódzkodik, s é p p e n c s a k s i k e r ü l e l k a p n i a a széket, h o g y r á h u p p a n j o n , az egész osztály t a n ú j a volt, h o g y a n r e j t e t t e keze közé az a r c á t , egy ideig ú g y ült, a z t á n s ó h a j t v a dörzsölni k e z d t e t e n y e r é v e l , ó v a t o s a n , m i n t h a egy hámló bőrréteget akart volna arcáról el­ t á v o l í t a n i . A r r a a p i l l a n a t r a is e m l é k ­ szem, a m i k o r v a l a m i h a l l a t l a n e l l e n á l l á s t legyőzve f e l e m e l k e d e t t , a k é t b á d o g d o ­ bozt l e z á r t a , v á l l a t v o n t , s a z t á n az osz­ tályra tekintett, valamit nyilván mondani a k a r t , de s e m m i t s e m t u d o t t k i b ö k n i . Prugel, a mi élettanászunk. Végül sike­ r ü l t felszólítania m i n k e t : m e n j e t e k h a z a , s miközben gyorsan összekapkodtuk hol­ mijainkat, ő maga n e m készült elhagyni az o s z t á l y t e r m e t ; e g y s z e r ű e n ott m a r a d t á l l v a m i k r o s z k ó p j a mellett, h a b o z v a és

n a g y o n t a n á c s t a l a n u l , előre e n g e d e t t b e n ­ n ü n k e t , és n e m v á l a s z o l t k ö s z ö n é s ü n k r e : ilyennek láttam Prugel tanítót utoljára. A folyosó, a lépcsőház m é h k a s s á v á l t o ­ zott, m i u t á n k i e n g e d e t t b e n n ü n k e t , u g r á l ­ t u n k , g u r u l t u n k , c s ú s z k á l t u n k lefelé, de az iskola u d v a r a ü r e s volt, a felderítő páncélkocsi m á r rákanyarodott a kátrán y o z o t t m ű ú t r a , és északi i r á n y b a n t o ­ v á b b h a l a d t . A t ö b b i e k k i s z a l a d t a k az ú t ­ r a , a t á v o l o d ó p á n c é l k o c s i t figyelték, s m é g m i n d i g ott á l l t a k csoportosan, a m i ­ kor én m á r rég a téglásúton mentem, J o b s t t ó l és H e i n i B u n j é t ő l u t o l é r h e t e t l e ­ n ü l , n e k i k a z o n b a n ezen a n a p o n t a l á n n e m is h i á n y o z t a m . E l ő n y ö m n ő t t ö n nőtt, egyetlenegyszer s e m v e t e t t e m m a g a m az ároktöltésre, amikor könnyű repülőgépek l e n d ü l t e k á t az á r k o n , á r n y é k u k á t s u h a n t fölöttem, a l é g c s a v a r o k körfűrészként csillogtak, és á t v á g t á k m a g u k a t a tiszta levegőn. I l y e n tiszta n a p o k a t c s u p á n a t a v a s z hoz m a g á v a l : világos, éles f é n y ű n a p o k , alig n é h á n y m o z d u l a t l a n felhő, az északkeleti szél perzseli az e m b e r b ő r é t . A k a p u n y i t v a volt. H i n n e r k T i m m s e n k e r é k p á r j a a lépcső m e l l e t t állt, a f a l n a k támasztva. A p á m telefonált irodájában, ú g y k i a b á l t , h o g y m á r a fészernél h a l ­ l o t t a m : f e g y v e r e k á t v é v e , igeniss, teljes l é t s z á m b a n , igeniss, az e m b e r e k k é s z e n ­ létben állnak. Szaladni kezdtem. A utca fedezése, igeniss, k i á l t o t t a a p á m , s r ö v i d szünet u t á n : végrehajtjuk. A cementlép­ cső t e t e j é r e k é t u g r á s s a l é r t e m fel, b e ­ r o b b a n t a m az előszobába. K a r s z a l a g o k szintén, igeniss, k i á l t o t t a a p á m , b i z o n y á r a a z o k r a a k a r s z a l a g o k r a gondolt, a m e l y e ­ k e t m á r az előszobából é s z r e v e t t e m a konyhaszekrényen. Hinnerk Timmsen a k o n y h a a s z t a l előtt állt, s ezekkel a sza­ v a k k a l fogadott: m o s t a z t á n k e z d ő d i k . S m i v e l n e m a k a r t m a g y a r á z g a t n i , az ott heverő hadieszközökre mutatott: kézigrá­ nátok vadonatúj ládákban, néhány pán­ célököl, k a r a b é l y o k és lőszer. M e g k é r d e z ­ t e m tőle, k i h o z t a ezeket i d e a k o n y ­ h á n k b a , m i r e ő azt felelte: senki, Siggi, s e n k i s e m g o n d o l t a r r a , h o g y egyszer m é g s e g í t e n ü n k kell. — H u s u m b ó l ? k é r ­ d e z t e m , d e n e m válaszolt, f e l e m e l t e a p á n c é l ö k l ö t az asztalról, f e l p a t t i n t o t t a a c s a p ó i r á n y z é k o t , és az é b r e s z t ő ó r á n k r a célzott, a z t á n s o r r a v e t t e az ellenséges rizs-, d a r a - és szágóliszt-dobozokat, s h a n g t a l a n u l á r t a l m a t l a n n á t e t t e őket. Megvizsgálta a karabélyokat, elolvasta r a j t u k a feliratot, s m e g á l l a p í t o t t a : olasz z s á k m á n y ; ez n e m h a n g z o t t v a l a m i biz­ t a t ó a n . A k é z i g r á n á t o k a t az asztal a l á állította, és m e g s z á m o l t a a lőszert, a m í g a p á m b e j ö t t : c s a k n e m h a t s z á z lövés, J e n s . Mind úton vannak, mondotta apám, a

h e l y e k e t m á r elosztottuk, á t v e s s z ü k az u t c a fedezését. — Mi k e t t e n ? — K o h l s c h m i d t és N a n s e n is h o z z á n k c s a t l a k o ­ zik. — N a n s e n ? — Igen, és m o s t tűzz fel egy k a r s z a l a g o t : az egész n é p i e l l e n ­ á l l á s elfoglalja n á l u n k h a d á l l á s a i t . H i n n e r k T i m m s e n t e h á t feltűzte a k a r ­ szalagot s á f r á n y s á r g a z a k ó j a u j j á r a , d e n e m akárhogyan, h a n e m kínos odaadás­ sal, n é h a ú g y t a l á l t a , hogy t ú l m a g a s a n , néha, hogy túl alacsonyan van, s amikor v é g r e m e g e l é g e d e t t a helyével, én o d a ­ e r ő s í t e t t e m k é t biztosítótűvel a k a t o n a ­ v o l t á t jelző k a r s z a l a g o t . A sok m e s t e r s é g ­ ben jártas, kövér ember mindenesetre m é g egyszer ellenőrizte a k a r s z a l a g o t a t ü k ö r b e n , a z t á n segített a p á m n a k a h a d i ­ eszközök e l o s z t á s á b a n n é g y h a l o m b a , k ö z ­ b e n kis k o r t y o k b a n i d d o g á l t a a t e á t , a m e ­ lyet H i l k e töltött ki. Látszott, hogy n e m ízlik n e k i . A m i k o r m e g e m l í t e t t e m az a n ­ gol felderítő páncélkocsit, a m e l y i s k o ­ lánk udvarára tévedt, Hinnerk Timmsen a z o n n a l k i m e n t egy p á n c é l ö k ö l l e l a h á z elé, h o g y szétnézzen, de r ö v i d idő m ú l v a visszatért, és m e g n y u g t a t ó k é z m o z d u l a t o ­ k a t szórt széjjel. Tiszta a levegő, m o n ­ dotta, s leült a p á m m e l l é a k o n y h a p a d r a . A férfiak v á r a k o z t a k . H a l l g a t a g o n . N e m is volt m i t m o n d a n i , hiszen m i n d e n t e l ­ d ö n t ö t t e k , n e m volt k ö z ö t t ü k t i s z t á z a t l a n k é r d é s — feljelentését a gátfelügyelő B u l t j o h a n n m a g a v o n t a vissza, egy m e g ­ beszélés u t á n , a m e l y e n a r u g b ü l l i r e n d ő r ­ őrs is részt v e t t . Az a b l a k n á l á l l t a m , s figyeltem h e l y e t t ü k a r é t e k e t ; v a j o n k i érkezik elsőnek? A népi ellenállás tehát elfoglalta n á l u n k h a d á l l á s a i t . A festő é r k e z e t t először; l á t t a m k ö z e ­ l e d n i a r é t e n , hosszú k é k k a b á t j á b a n , k a ­ l a p p a l a fején, kezét a z s e b é b e s ü l y lyesztve. I t t j ö n N a n s e n bácsi, j e l e n t e t ­ t e m , m i r e az a p á m : ideje m á r . — M i é r t , kérdezte Timmsen halkan, miért akarod, J e n s , hogy ő is b e n n e l e g y e n ? Most, a m i ­ k o r t a l á n m i n d e n eldől? — É p p e n ezért, m o n d t a a p á m , most, a m i k o r t a l á n m i n ­ d e n eldől, azt s z e r e t n é m , h a a közelemben l e n n — Valld csak b e , h o g y b í z n i szeretnél b e n n e . — Hisz ez az, m o n d o t t a a p á m , h a b í z h a t n é k b e n n e , n e m k e l l e n e h o g y a kö­ z e l e m b e n legyen, és felállt, az a b l a k o n á t k i t e k i n t e t t a festőre, aki m é g s e m e g y e d ü l és e l s ő n e k é r k e z e t t , h a n e m megállt a söllringi b i r t o k i r á n y á b a integetett, v á r t , m é g egyszer futólag i n t e t t , és v é g ü l né. h á n y lépéssel K o h l s c h m i d t m a d a r á s z e l é m e n t . Kézfogás. Gyors k é r d e z ő s k ö d é s N y i t o t t t e n y é r r e l m a g y a r á z o t t n e k i , igye­ kezett meggyőzni, v a g y l e g a l á b b i s hozzá­ j á r u l á s á t m e g s z e r e z n i v a l a m i h e z , a fest6

pedig l á t h a t ó a n n e m t u d o t t d ö n t e n i : fi­ gyelve k a r o n r a g a d t a K o h l s c h m i d t e t , a ház felé vezette, s f e l v o n t a m a g á v a l a lépcsőn. Csoszogó l é p t e i k m é g n e m is h a l l a t s z o t t a k az e l ő s z o b á b a n , a m i k o r a rugbülli r e n d ő r ő r s m á r k é s z ü l ő d ö t t a fo­ g a d á s u k r a , m o n d j u k n y u g o d t a n így: á l ­ lásba h e l y e z k e d e t t . Egyenesen, e n y h é n terpesztett, t e h á t biztos l á b o n , k é n y e l m e ­ sen, d e n e m t ú l k é n y e l m e s e n , állt a k o n y h a k ö z e p é n , s így r ö g t ö n m e g k ö v e ­ telte m a g á n a k azt a t e k i n t é l y t , a m e l y esti k i k é p z ő k é n t és az ú g y n e v e z e t t n é p i ellenállás m o s t a n i a l v e z é r e k é n t megillette. T i m m s e n h e z , a k i c i g a r e t t á t a k a r t sodorni, így szólt n y e r s e n : itt n e m szabad d o h á ­ nyozni. A férfiakat t e h á t o l y a n t a r t á s b a n v á r t a , m e l y p i l l a n a t n y i l a g n e k i megfelelőnek t ű n t , és ú g y viszonozta a köszönésüket, hogy n e m l e h e t e t t kétséges, k i n e k kit k e l l először k ö s z ö n t e n i e . Á t v e z é n y e l t e őket a k o n y h a p a d h o z . Azt m o n d t a : ü l j e t e k c s a k oda H i n n e r k mellé, s m i u t á n a férfiak leültek, a feszültsége feloldódott, az asz­ talhoz lépett, és r á t e t t e kezét egy olasz zsákmányfegyverre. Megsimogatta a pus­ katust. E l é r t e azt, h o g y a férfiak h a l l ­ gatva és figyelemmel f e l n é z z e n e k rá, s m é g s e m ő szólalt m e g elsőnek. Az első szó K o h l s c h m i d t m a d a r á s z é volt, a k i h i r ­ telen f e l s z a b a d u l t kényszerhelyzetéből, kiegyenesedett, és n a g y o n é r t h e t ő e n azt m o n d t a : b a d a r s á g , az egész b a d a r s á g , a m i t itt c s i n á l u n k . Az E l b á n á l á l l n a k , L a u e n b u r g b a n , sőt R e n d s b u r g b a n v a n ­ nak, az előörseik t a l á n m á r i d e is értek. M i n d e n k i t a k a r o d ó t fúj, c s a k mi, m i a k a r j u k itt ú j r a k e z d e n i . N é h á n y d i ó t ö r ő vel a k a r j u k f e l t a r t ó z t a t n i őket. P l é h v á g ó ollókkal. H a m é g é r t e l m e v o l n a — de nincs s e m m i é r t e l m e , e g y s z e r ű e n b a d a r ­ ság az egész! Kohlschmidt izgatottan visszavonult, fekete szigetelőszalaggal megragasztott rövid p i p á j á t e l ő k o t o r t a a m e l l é n y z s e b é ­ ből, és a foga közé d u g t a . I t t n e m s z a b a d d o h á n y o z n i , m o n d o t t a a p á m , s válaszolni készült, de megelőzte őt H i n n e r k T i m m sen, a „ W a t t b l i c k " vendéglőse, aki a n n y i fellendülés u t á n is s i k e r t e l e n e m b e r m a ­ r a d t ; s z e r i n t e n e m volt é r t e l m e t l e n az ellenállás. Most, a m i k o r m i n d e n a v é g é ­ hez közeledik, é p p e n m o s t kell t o v á b b folytatni, ezzel t a r t o z u n k ö n m a g u n k n a k , m e r t a m í g jól m e n n e k a dolgok, k ö n n y ű a h e l y t á l l á s , de ő a k k o r is h e l y t a k a r állni, a m i k o r n e m kecsegtet biztos siker; k ü l ö n b e n is személyesen m é g s e m m i t s e m a d o t t fel h a r c n é l k ü l , s ki m o n d j a azt, hogy m á r m i n d e n n e k vége, e l v é g r e p é l ­

d á t l e h e t adni, és az ellenséget m i n d e n ­ k é p p e n , vagyis b i z o n y á r a g o n d o l k o d ó b a lehet ejteni, és a k e m é n y , v á r a t l a n e l l e n ­ á l l á s r é v é n , a m e l y n e k n e m kell ö r ö k k é t a r t a n i a , de m e g p r ó b á l n i a h e l y t á l l á s t , azt mégis i l l e n é k m e g t e n n i . Mivel úgyis m e g k e z d t é k k é r e t l e n ü l e l ­ mondani a véleményüket, apám e magya­ r á z a t u t á n s z á n d é k o s a n h a l l g a t o t t , és ú g y t e k i n t e t t M a x L u d w i g N a n s e n r e , hogy a n n a k é r e z n i e k e l l e t t : most r a j t a d a sor, színt kell v a l l a n o d . S a festő n e m t é t o v á ­ zott. Azt m o n d t a : m i é r t o t t h o n , k i n t is m e g v á r h a t j u k , és t ö b b e t n e m szólt, a m i ­ k o r pedig a p á m felszólította, fejezze k i magát világosabban, ennél a véleményénél maradt, s lemondott arról, hogy bőveb­ b e n kifejtse á l l á s p o n t j á t . És a r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s ? T e r m é s z e t e ­ sen n e k i is n y i l a t k o z n i a kellett, m e r t h a n e m is m i n d e n , d e a l e g t ö b b tőle függött. Ő a z o n b a n r á é r t , a személyes v é l e m é ­ n y e k b ő l v a l ó s z í n ű l e g pozitív és n e g a t í v p o n t o k a t h a l á s z o t t ki, e g y m á s s a l össze­ v e t e t t e őket, v o n a l a t h ú z o t t , és elkészí­ t e t t e a mérleget. M i u t á n szívós t ü r e l e m ­ m e l morfondírozott, a t ö b b i e k t u d o m á ­ s á r a hozta, hogy itt p a r a n c s o k r ó l v a n szó, hogy ezeket a p a r a n c s o k a t n e m h i á b a a d t á k ki, teljesíteni kell őket, m é g p e d i g szószerint, a m i e b b e n az e s e t b e n ezt j e ­ lenti : az u t c a fedezése. E n n e k é r t e l m é b e n , m o n d o t t a a p á m , á t v e s s z ü k az u t c a fede­ zését, a z o n n a l , s a k i n e k m é g nincs k a r ­ szalagja, az most vételez m a g á n a k , a z ­ u t á n elfoglaljuk á l l á s a i n k a t . A n é p i e l l e n á l l á s ilyen b e s z é d e k u t á n foglalta el h a d á l l á s a i t . És m i n e k u t á n a a p á m n a k s a festőnek k e l l e t t á t v e n n i e eléggé félreeső és a l i g h a létfontosságú, bár mindenesetre közlekedésre alkalmas u t c á n k fedezését, k é p z e l e t e m b e n f e l t ű n ­ t e k az e l m a r a d h a t a t l a n k é p e k : n e d v e s l y u k a földben, u g y e b á r , m e l l m a g a s s á g i g érően, és é p p e n n é g y e m b e r r e s z á m í t v a , déli o l d a l á n a töltés, a m e l y b e a l ö v e d é ­ kek belefúródnak, vagyis eleinte még fúródtak, m e r t i d ő k ö z b e n a sok e r e d ­ m é n y t e l e n t á m a d á s u t á n az a l a c s o n y v é d ő t ö l t é s r e ú j a b b e m e l k e d e t t , a csöndes testek töltése, é r t h e t ő , a m e l y b ő l a k e z e k m e r e v e n n y ú l t a k ki az ég felé, és t á v o l az e l ő t é r b e n , a m e z ő k ö n szétszóródva, elszakított l á n c c a l és r e p e d t t o r o n n y a i s z á m t a l a n t a n k , egyesek m é g s ű r ű n és k o m ó t o s a n füstölögnek, ezért elrejtik azoknak a repülőgépeknek a furcsamód csekély részeit, a m e l y e k lelövésük u t á n a lágy tőzegföldbe ékelődtek, l e g a l á b b a pilótaülésig belefúródtak, és m a g a m a t is l á t t a m , m i n t lőszerhordó, é t e l h o r d ó , v í z ­ h o r d ó , s a férfiakhoz h a s o n l ó a n én is friss, t a l á n H i l k é t ő l m e g e r ő s í t e t t kötést

v i s e l t e m a fejemen. K é p z e l ő d é s e k ! K é p ­ zelődések egy m á s i k i n d i á n j á t é k r ó l ! N e m l e h e t e t t a z o n b a n e l ű z n i őket, a m i ­ k o r itt l e p e c s é t e l t k a r s z a l a g o k a t t ű z t e k fel, f e g y v e r e k e t osztogattak, és m e g h a t á ­ r o z t á k azt a helyet, a m e l y e n az angol t a n k o k n a k és felderítő p á n c é l k o c s i k n a k ú g y m o n d fűbe k e l l e t t h a r a p n i u k . A m a ­ l o m — az én m a l m o m — a l a t t lesz az a h e l y ; a feltöltött d o m b r ó l , m e l y b e b e l e ­ á s t á k m a g u k a t , végig l e h e t t e k i n t e n i u t ­ c á n k o n egészen a h u s u m i m ű ú t i g , v é d e l ­ m e z n i l e h e t a r é g i zsilipet is, s H o l m s e n legelője u g y a n a k k o r e l e g e n d ő h e l y e t b i z ­ tosít a k i l ő t t t a n k o k és r e p ü l ő k s z á m á r a . Vállukra akasztották a karabélyokat, a p á n c é l ö k l ö k e t , m e g r a g a d t á k a lőszerrel és k é z i g r á n á t o k k a l telt l á d á k a t , s e l i n d u l ­ t a k az e g y e t l e n j á r á s m ó d b a n , a m e l y e t a fegyverek súlya megengedett, vagyis ki­ csoszogtak a k o n y h á b ó l , és h a m a r o s a n meg-megroggyanó térddel haladtak a t é g l á s ú t felé, é n u t á n u k k o c o g t a m , m i ­ k ö z b e n H i l k e a szobájából, a n y á m p e d i g a h á l ó s z o b á b ó l figyelte a k i v o n u l á s t , m i n ­ den részvét nélkül. A többiek a rako­ m á n y miatt n e m tudtak integetni, ezért én i n t e g e t t e m h á t r a f e l é a n ő k n e k , a m i t H i l k e fenyegetéssel, a n y á m sehogy s e m viszonzott. N é p i e l l e n á l l á s u n k így foglalta el h a d á l l á s a i t . K ö z v e t l e n ü l a m a l o m előtt l e s á n c o l ­ t u n k , m i u t á n k é t ásót o d a c i p e l t e m ; egy m e l l i g é r ő l y u k k e l e t k e z e t t a földben, talajvíz n e m t ű n t föl — ez itt, n á l u n k m o n d v a l a m i t —, s a l y u k b ó l t ö b b víz­ szintes v á j a t o t á s t u n k a t a l a j b a : e z e k b e n r a k t á r o z t u k el a k é z i g r á n á t o k a t és a l ő ­ szert, m a j d n é h á n y p á n c é l ö k l ö t is b e t a ­ s z í t o t t u n k . T a n u l s á g o s volt s á n c o l á s k ö z ­ b e n figyelni a n é g y férfit: Hinnerk T i m m s e n á l l a n d ó a n h a n g t a l a n u l fütyölt, s m i n d e n k i s z á m á r a b á t o r í t ó mosolyt t a r ­ togatott; Kohlschmidt madarász nyíltan m u t a t t a k i e l k e s e r e d e t t s é g é t , s az egész s á n c o l á s a l a t t k á r o m k o d o t t , egyes k á ­ r o m k o d á s o k a t é r d e k e s e n cifrázva; M a x L u d w i g N a n s e n kifejezéstelen a r c c a l és r e n d ü l e t l e n f i g y e l e m m e l végezte m i n d a z t , a m i t a p á m p a r a n c s o l t , s ú g y látszott, el­ h a t á r o z t a , h o g y csak k é z m o z d u l a t o k k a l értekezik; végül a rugbülli rendőrőrs, a k i b e n egy megfigyelő r ö g t ö n felfedezte v o l n a a főszemélyt t ö p r e n g ő , s z á m o l g a t ó és k o r r i g á l ó t e v é k e n y s é g e r é v é n , a lapos, d e széles töltés készítésekor é p p ú g y , m i n t a lőtér ellenőrzésekor. M i n t h a a p á m m i n ­ den gondja valóban a m a l o m alatti állás lett v o l n a , az elhelyezése, az álcázása. H á r o m , esetleg n é g y ó r a a l a t t az oly­ annyira különböző vérmérsékletű embe­ r e k n e k s i k e r ü l t n e h e z e n f e l i s m e r h e t ő , az utcát uraló állást kiépíteniük, amelyet

h á r o m irányban könnyen lehetett védel­ m e z n i — c s a k az É s z a k i - t e n g e r felé v o l t n y i t o t t és veszélyeztetett, ez a z o n b a n m e g e n g e d h e t ő n e k t ű n t , itt u g y a n i s n e m kellett partraszállási kísérletre számítani. S a levegőből? M i u t á n a lapos töltést k i ­ h a s í t o t t g y e p t é g l á k k a l befödtük, a l e v e g ő ­ ből n é z v e t a l á n kissé n a g y r a s i k e r ü l t , d e békés tehénlepény benyomását keltette a malom árnyékában. Mivel kívülről te­ k i n t v e az összes szükséges e l l e n ő r z é s e k és felülvizsgálások m e g e l é g e d é s s e l v é g ­ ződtek, a férfiak v é g ü l e g y m á s t segítve l e e r e s z k e d t e k a földlyukba, k a r a b é l y o k a t és h á r o m p á n c é l ö k l ö t e m e l t e k a m e l l ­ védre, s kucorodott készenlétben, eről­ k ö d v e figyelték az u t c á t , le a h u s u m i műútig. K é t s z e r k ü l d t e k el, k é t s z e r tértem vissza, d e a h a r m a d i k figyelmeztetés u t á n , amelyet a p á m megfontoltan, vészterhes nyugalommal intézett hozzám, tudtam, h o g y m i v á r r á m , h a m é g egyszer vissza­ térek, ezért eltűntem, gólyahírt csap­ k o d v a , a gát i r á n y á b a n , éles k a n y a r b a n v i s s z a f o r d u l t a m , a n é p i e l l e n á l l á s t ó l ész­ revétlenül odalopakodtam a malomhoz, és a l é t r á t f e l v o n v a , h o g y s e n k i se k ö v e t ­ hessen, feltornásztam m a g a m a kupola­ térbe, a rejtekhelyemre. Mutatkozott már valami? Elmulasztot­ tam volna valamit? A keménypapírokat k i e m e l t e m az a b l a k n y í l á s b ó l , f e k h e l y e m ­ r e v e t e t t e m m a g a m , k i k é m l e l t e m , és e l ő ­ ször a h a d á l l á s r a t e k i n t e t t e m le — a l é t ­ s z á m m é g teljes volt —, m a j d a h u s u m i m ű ú t csillámló, k á t r á n y o z o t t s z a l a g j á r a . V a l a m i g ö r d ü l t ott, v a l a m i t h ú z t a k és t a ­ szítottak, egy kézikocsit t e l e r a k v a , k ö r ü ­ lötte, m i n t h a a kocsit őriznék, féltucat férfi. F e l d e r í t ő p á n c é l k o c s i sehol. T a n k sehol. G l ü s e r u p i r á n y á b a n s e m m u t a t k o ­ zott s e m m i , az É s z a k i - t e n g e r , a m e l y e t m i n d e n e s e t r e v é g i g f ü r k é s z t e m , tiszta volt egészen a l á t h a t á r i g . E g y e t l e n ellenséges r e p ü l ő g é p s e m t é v e s z t e t t e össze az i s k o l a ­ udvart a repülőtérrel. A Riepen temető­ ben semmi sem mozdult. Tehát csupán egy kézikocsi, a n é g y ő r k ö d ő férfi szá­ m á r a m é l t a t l a n célpont, a m e l y n e m a d o t t alkalmat művihar létrehozására. M á r a k k o r c s o d á l k o z t a m azon, h o g y a mi népi ellenállásunknak nem jutott eszébe egy e m b e r t m a g a s l a t i ő r s z e m k é n t a m a l o m b a n elhelyezni, d e h a m á r e l ­ m u l a s z t o t t á k , én saját m a g a m a t , b á r k é ­ r e t l e n ü l és e n g e d é l y n é l k ü l , s z e m é l y e s , előretolt m e g f i g y e l ő j ü k n e k t e k i n t e t t e m , és b á r m e l y veszély esetén m i n d e n felfede­ zett t a n k o t v a g y felderítő kocsit k i á l t á s ­ sal j e l e z t e m v o l n a n e k i k — de s e m m i n e m m u t a t k o z o t t , s e m az e l ő t é r b e n , s e m a mélyen áttekinthető háttérben. Aligha

volt é r t h e t ő , de v a l ó b a n s e m m i o l y a n n e m t ű n t fel, a m i r e é r d e m e s lett v o l n a tüzelni. A l á t h a t á r m o z d u l a t l a n m a r a d t . Ezt b i z o n y á r a az a l a t t a m levő férfiak is m e g á l l a p í t o t t á k , m e r t alig félórányi k i ­ tartó, d e e r e d m é n y t e l e n készültség u t á n t a n a k o d n i k e z d t e k , megegyeztek, h o g y az üres láthatárt n e m kell valamennyiüknek őrizniük, s a kis c s a p a t gyors d ö n t é s u t á n két m é g k i s e b b c s a p a t r a oszlott: m o s t már csak két ember fordult a láthatár felé, a m á s i k k e t t ő , n e v e z z ü k ő k e t ez esetben s z a b a d ő r s é g n e k , k ö z b e n a gödör a l j á r a ült, bóbiskolt, erőt gyűjtött és atöbbi. Világos volt s z á m o m r a , h o g y a p á m és a festő egy őrségbe k e r ü l t , a m á s i k a t T i m m s e n és a m a d a r á s z a l k o t t a . V á r t a k . V á r a k o z t a k k a r a b é l y a i k és p á n c é l ö k l e i k mögött. H a a S ö l l r i n g i r á n y á b a n l á t h a t ó gömbalakú bokrok felénk indulnak, ria­ dózhattam volna, de a bokrok meg sem moccantak. Vagy ha a riepeni galagonya­ sövény a földre h a s a l t v o l n a . V a g y h a egy i s m e r e t l e n , nyírfavesszővel díszített á l l a t f a j t a felénk g ö r d ü l t v o l n a ! V á r n u n k kellett. N e m volt h a t á r o z o t t t e r v e m , legf ö n n e b b időtöltés céljából k e z d t e m k e ­ mény, f e l k u n k o r o d o t t g i t t - d a r a b o k a t és a p r ó ü v e g c s e r e p e k e t összeszedegetni. M á r kis h a l o m b a n h e v e r t e k , e k k o r p r ó b a k é p ­ p e n egy d a r a b gittet e b b ő l a m a g a s s á g b ó l a népi ellenállás hadállására ejtettem; H i n n e r k T i m m s e n t a r k ó j á r a h u l l o t t . Az t u d t a , h o g y n e m s e b e s ü l h e t e t t m e g , de azt h i t t e , h o g y K o h l s c h m i d t m e g c s í p t e , s ezért m e g h ö k k e n t s z o m s z é d j á n a k k o r á t lökött, h o g y az m a j d n e m fölborult. Hoz­ z á m is felhallatszott a r ö v i d szóváltás, a m e l y e t a p á m n a k kellett, b i z o n y á r a a helyzetre utalva, békésen elsimítania. N e m s o k á r a ismét d o h á n n y a l k í n á l g a t t á k egymást. Egyik k a r o m a t k i n y ú j t o t t a m az a b l a ­ kon, k i n y i t o t t a m t e n y e r e m e t , k a r o m a t v i l ­ lámgyorsan visszarántottam, s láttam, a m i n t az ü v e g c s e r é p , a n e h é z k e d é s i t ö r ­ v é n y n e k megfelelően, n é h a m e g c s i l l a n v a , a gödör felé z u h a n t , és — b á r e r r e n e m is s z á m í t o t t a m — T i m m s e n d o h á n y z a c s ­ k ó j á b a csapódott, a m e l y b ő l K o h l s c h m i d t éppen meg akarta tömni a pipáját. A m a d a r á s z c s o d á l k o z v a v e t t e ki az ü v e g ­ cserepet, m e g b á m u l t a , m i n t a h o g y az e m b e r egy l e h u l l o t t m e t e o r k ő d a r a b j á r a b á m u l , egy p i l l a n a t i g m o n o k l i n a k h a s z ­ nálta, a csaknem nyugtalanul vonuló ala­ csony felhő megfigyelésére, v é g ü l t o v á b b ­ a d t a H i n n e r k T i m m s e n n e k , a k i fejét csó­ válva hajította ki a hadállásból. E l h a t á r o z t a m , h o g y egy egész m a r o k ­ n y i gittet és ü v e g e t z á p o r o z t a t o k le n é p i e l l e n á l l á s u n k r a , ez a l k a l o m m a l a p á m r a ,

d e n e m volt i d ő m e t e r v v é g r e h a j t á s á r a , m e r t mozgó e m b e r t ű n t fel a tájon. V a l a k i u g r á n d o z v a h a l a d t el a zsilip mellett, végig az á r o k m e n t é n , élesen l e k a n y a r o d o t t , és g y a n ú t l a n u l a h a d á l l á s felé s z a l a d t : H i l k e volt. G y a n ú t l a n u l ? H i l k e k o s a r a t és k a n n á t cipelt, a k o s a r a t jobbkezében, a kannát a balban lendü­ letesen, l ó b á l v a e g y m á s h o z k o n d í t o t t a , akárcsak a lábát, s e kis lendüle­ t e k k e l v i t e t t e m a g á t előre, a b u r j á n n á l b e n ő t t m a l o m ú t o n fölfelé, t o v á b b a m é l y ­ zöld e m e l k e d é s e n á t a h a d á l l á s i g . H a t ő l e m függ, é n h a m a r a b b a d t a m v o l n a e n n i a férfiaknak, d e H i l k e n e m é r k e z e t t h a m a r a b b , a k o s a r a t és a k a n n á t c s a k m o s t n y ú j t o t t a le az á l l á s b a , m a g a is le a k a r t e r e s z k e d n i a gödör a l j á r a , a p á m a z o n b a n m e g a k a d á l y o z t a , H i l k e e r r e leült a korhadó gerenda-keresztre, s hagyta, h o g y a n é p i e l l e n á l l á s elfogyassza ételét és i t a l á t . S z e n d v i c s e k e t ettek, és t e á t it­ tak, s a rugbülli rendőrőrs tudni akarta, m i t és m e n n y i t t e t t e k a k e n y e r é r e , ezért ő egyedül szétválasztotta a kenyérszele­ teket, megvizsgálta a rátétet, s aztán, lát­ h a t ó a n élvezet n é l k ü l , m e g e t t e az a d a g ­ ját. H i n n e r k T i m m s e n illendőnek vélte, hogy nővéremet rejtett, de közérthető kézjelekkel felszólítsa, e r e s z k e d j é k le hozzá a gödörbe, H i l k e a z o n b a n m o s o ­ l y o g v a n e m e t i n t e t t , ú g y látszott, tudja, m i t a k a r a másik. A festő n e m evett, c s a k a t e á j á t szürcsölte és d o h á n y z o t t , egyedül á l l v a a f ö l d o l d a l n a k t á m a s z k o ­ dott, K o h l s c h m i d t ü l v e rágcsált, és r á g á s k ö z b e n is h a n g o t a d o t t e l k e s e r e d é s é n e k afölött, a m i t i t t tőle k í v á n n a k . Az evés idején c s a k e g y e t l e n s z e m é l y figyelte a láthatárt: apám. N e m b í r t a m n é z n i , a h o g y esznek, o d a k e l l e t t m e n n e m hozzájuk, ezért l e t o r n á s z ­ t a m m a g a m , és oly v á r a t l a n u l b u k k a n t a m fel, h o g y H i l k e m e g i j e d t , h á r o m s z o r k i ­ k ö p ö t t , a v e n d é g l ő s p e d i g azt m o n d o t t a : a kisfiú, n é z z é t e k csak, h a e n n i v a l ó a k a d , r ö g t ö n megjelenik. H o n n a n jössz ilyen h i r t e l e n ? — O n n a n , m o n d o t t a m , s fejem­ m e l a gát m e g h a t á r o z a t l a n p o n t j a felé intettem. Talán szárnyon érkeztél? — Igen, v á l a s z o l t a m . E z u t á n t e á t a d t a k , a k a n n a fedeléből m e g i t t a m , és m a j s z o l n i k e z d t e m a z o k a t a szendvicseket, a m e l y e ­ k e t a festő n e m a k a r t elfogyasztani, s azt is szívesen m e g e t t e m , a m i t a m a d a r á s z otthagyott, a k e n y e r e u g y a n i s h á z i l a g k é ­ szített m á j p á s t é t o m m a l v o l t m e g k e n v e . A p á m t ű r t e , h o g y v e l ü k e g y ü t t egyem, s ideiglenesen végighallgassam beszélgeté­ süket, a n é p i e l l e n á l l á s e m b e r e i k é n t b e ­ széltek egy t a n k t í p u s r ó l , a m e l y e t egészen közel k e l l e n g e d n i , s e b e z h e t ő p o n t j á r ó l a kipufogócsőnél, beszéltek az éjszakai k i -

l á t á s o k r ó l , ködről és tavaszi fagyról, a z s e b l á m p á k is szóba k e r ü l t e k , s h o g y m i k é n t l e h e t az e l e m e k e t k í m é l n i . C s u p á n a festő n e m beszélt, szinte m a ­ gától á t v e t t e az őrséget, a m á s i k h á r o m férfi p e d i g leült a gödör a l j á r a , s azon gondolkodott, hogy m i is h i á n y z i k . T e r ­ mészetesen, a k á r t y a hiányzott, n i n c s v a ­ l a k i n e k k á r t y á j a ? T i m m s e n n e k volt a za­ kója z s e b é b e n egy c s o m a g öreg k á r t y a , h a j d a n á b a n a „ s z e r s z á m a i " közé t a r t o z o t t , akkoriban, amikor a nagy házban vendé­ geit m u t a t v á n y o k k a l r é m í t g e t t e : t e h á t itt v a n , ki oszt? A festő a l á t h a t á r t figyelte, s a h á t a mögött, e l e i n t e m é g ó v a t o s a n és n é h a fülelve, d e a z t á n e g y r e n a g y o b b h é v v e l és g o n d o k t ó l s z a b a d u l v a , i d e j ü k e t egy hosszú s k á t - p a r t i v a l k e z d t é k eltöl­ t e n i ; v i t a t k o z t a k és s z á m o l t a k és b i z o n y ­ g a t t a k : h a t e n e m , a k k o r viszont én, így a k é t utolsó ü t é s . . . ezt i s m e r j ü k . A p á m kétszer e g y m á s u t á n kézből ká­ r ó t játszott, s kétszer veszített, ezzel szemben Kohlschmidt madarász hármas nélkül kétszer durchmarsot nyert, külön­ b e n k e d v e t l e n ü l , sót ú g y látszott, h o g y d ü h í t i a n y e r é s , r i t k á n l á t t a m ilyen k o ­ m o r n y e r ő t , m i n t K o h l s c h m i d t , a k i az ő r k ö d é s m i a t t i e l k e s e r e d é s é b e n veszteség u t á n áhítozott, d e c s u p á n a szerencse j u t o t t osztályrészéül. M e g i n t c s a p n i v a l ó — m o n d o t t a , s n y e r ő l a p j á t — treff n é ­ gyessel — e g y s z e r ű e n k i t e r í t e t t e . H i n n e r k T i m m s e n m i n d e n t r ü k k j e ellenére, a m e l y állítólag m é g á l m á b a n is s i k e r ü l t n e k i , csak közepes j á t é k o s n a k bizonyult. A j á ­ ték oly t ö k é l e t e s e n l e k ö t ö t t e a f i g y e l m ü ­ ket, hogy h a az ellenségről n e m is, d e énrólam megfeledkeztek: egyikük sem z a v a r t el o n n a n , s ezért n e m figyelhet­ t e m meg, m i l y e n h a t á s a l e t t v o l n a egy m a r é k n y i g i t t n e k és ü v e g c s e r é p n e k , t e t ő ­ m a g a s s á g b ó l a h a d á l l á s r a szórva. V é g ü l késő d é l u t á n j ö t t e k a r e p ü l ő ­ gépek, n é h á n y Spitfire és Mustang, F l e n s b u r g v a g y S c h l e s w i g i r á n y á b ó l for­ d u l t a k e r r e , h o g y m é l y r e p ü l é s b e n elvil­ l a n j a n a k fölöttünk, s az É s z a k i - t e n g e r fölött e l t ű n j e n e k . Még n e m is látszottak, s T i m m s e n m á r i s t ü z e t n y i t o t t olasz z s á k m á n y k a r a b é l y á b ó l , szórótüzet, a m i n t később önnön igazolására magyarázta. A fák csúcsát c s a k n e m súrolva, gátfu­ tókhoz h a s o n l ó a n k ö z e l e d t e k felénk a r e ­ pülők, a b ö m b ö l ő m o t o r z ú g á s e g y r e k i ­ h í v ó b b lett, e g y r e k e m é n y e b b és h a t á r o ­ z o t t a b b , a z t á n á t l e n d ü l t e k az i s k o l á n k o n , l e j j e b b e r e s z k e d t e k , bele kellett v o l n a g a b a l y o d n i u k H o l m s e n w a r f b a n a széltől m e g v e t e m e d e t t s ö v é n y b e , s m é g s e m ga­ b a l y o d t a k bele, m e r t kissé f e l e m e l k e d t e k , de most, m o s t m i n d közösen l e s z á l l á s r a készültek, á r n y é k u k e g y r e h o s s z a b b és

l a s s ú b b lett, biztosan l e s z á l l á s r a k é s z ü l ­ nek, s h i r t e l e n mégis l e m o n d t a k róla — b i z o n y á r a azért, m e r t a h a d á l l á s b a n levő összes férfiak t ü z e l n i k e z d t e k , K o h l s c h m i d t is, K o h l s c h m i d t m a d a r á s z k ü l ö ­ n ö s k é p p e n . T ö l t ö t t e k és lőttek a n é l k ü l , hogy a száguldó r e p ü l ő k e t h o s s z a s a n cél­ ba vehették volna. A festő is? M a x L u d w i g N a n s e n festő is tüzelt, olykor a r e p ü l ő g é p e k r e , olykor azonban, mivel túl korán húzta meg a r a v a s z t , a m a l o m t ó r a , ahol n é h á n y v é ­ k o n y szökőkút e m e l k e d e t t a m a g a s b a , a nádövezetből rémült szárnycsapkodással v a d k a c s á k s z á l l t a k fel, és m e r e v , k i n y ú j ­ tott n y a k k a l e l h ú z t a k a h a d á l l á s fölött. A r e p ü l ő k viszonozták a tüzet, feltehetően kioldották m á r bombáikat, kiürültek lő­ s z e r t á r a i k , v a g y t a l á n , de ezt n e m a k a ­ r o m állítani, észre s e m v e t t é k t ü z e l é s ü n ­ ket, b á r T i m m s e n kész volt m e g e s k ü d n i a r r a , h o g y egy gépet többször „ h a t á r o ­ z o t t a n " eltalált, a m i n t m o n d o t t a . A gát, v a j o n a g á t r a a k a r n a k z u h a n n i gépeikkel és az É s z a k i - t e n g e r felé m e g n y i t n i ? N e m , k ö z v e t l e n ü l fölötte z ú g t a k el, a t e n g e r h e z értek, sötét v o n a l a k k é n t , a m e l y e k a l á t ­ h a t á r felé s u h a n t a k , p o n t o k k á h ú z ó d t a k össze, e l t ű n t e k . A n é p i e l l e n á l l á s bizto­ s í t h a t t a fegyvereit. M i k ö z b e n e g y m á s u t á n beszélni k e z d t e k arról, amit éppen átéltek, összegyűjtöttem az ü r e s t ö l t é n y h ü v e l y e k e t , m e g s z á m o l t á k őket, és c s o d á l k o z t a m , h o g y o l y a n sok v a n b e l ő l ü k — é n k e v e s e b b lövést h a l ­ lottam. A népi ellenállók egyben meg­ egyeztek: összpontosítani k e l l e t t v o l n a a tüzet, c s a k egy r e p ü l ő g é p e t egyszerre, c é l m e g h a t á r o z á s s a l , ezt m a j d a k ö v e t ­ kező a l k a l o m m a l — s e k ö n n y e n e l é r t e g y e t é r t é s és n é h á n y p e r c u t á n , m i a l a t t v a l a m e n n y i e n őrt á l l t a k , a figyelem ú j r a szétszóródott, összeszedték a kártyát, megtisztogatták, kiegyenesítették a lapo­ kat, s a m i k o r T i m m s e n így szólt: é n v o l t a m híváson, s ez a l k a l o m m a l k i n y í r ­ talak volna benneteket, azonnal szaván a k a r t á k fogni, m e r t l e k u c o r o d t a k a gödör k e m é n y r e t a p o s o t t a l j á r a , és e m e l t e k . T e s z í v e s e b b e n állsz? —, k é r d e z t e a p á m , s a festő egy k é z m o z d u l a t t a l : m a r a d j a t o k c s a k ü l v e . A festő m e l l é h e v e r e d t e m , a g y e p t é g l á v a l fedett töltésre, de n e m m e r ­ t e m megszólítani, c s a k k ö v e t t e m t e k i n ­ tetét a táj fölött, a m e l y e t oly sokszor m e g f e s t e t t : a mélyzöldet, a m a j o r o k izzó v ö r ö s é t ; közösen e l l e n ő r i z t ü k az ö s v é n y e ­ k e t és a v a d o n növő g y ü m ö l c s f á k k a l szegélyezett m ű u t a t , egyszerre f e d e z t ü n k fel egy l o v a s t a t á v o l b a n — a festő b ó ­ lintott, a m i k o r oda m u t a t t a m —, s n e m k e r ü l t e el f i g y e l m ü n k e t az a s z e k é r s e m , a m e l y a l a c s o n y porfelhőt k a v a r v a a söll-

ringi b i r t o k felé vezető ú t o n végiggördült. Követtem a tekintetét, ahogyan tudtam, t e s t ü n k azonos ü t e m b e n fordult, n é h a ő is o l y a s m i r e h í v t a fel a figyelmemet, a m i t én u g y a n a b b a n a p i l l a n a t b a n fedez­ t e m fel, i l y e n k o r b ó l i n t o t t a m . De H i l k é t én v e t t e m először é s z r e ; a „ W a t t b l i c k " felől jött, a g á t k o r o n á n m e n t végig h a z a ­ felé, s az ü r e s k a n n á t n é h a m e g f o r g a t t a karja körül. Bleekenwarfban semmi sem mozdult, H o l m s e n w a r f b a n az öreg H o l m sen k i t a r t ó a n d r ó t t e k e r c s e k e t , b i z o n y á r a szögesdróttekercseket h o r d o t t ki a fészer­ ből az u d v a r r a , v a l ó s z í n ű l e g azért, h o g y b e k e r í t s e ö n m a g á t saját u d v a r á n , és a vén H o l m s e n n é t ő l b i z t o n s á g b a n legyen. A festő c s a k r i t k á n e m e l t e szeméhez a rendőrőrs távcsövét. Vártunk, alkonyatig vártunk, s még mindig nem mutatkozott semmi. A nap l e b u k o t t a gát mögött, úgy, a h o g y a festő t a n í t o t t a k e m é n y , fényes p a p í r o n : a v ö ­ rös, s á r g a és k é n e s f é n y c s í k j a i b a n s ü l y l y e d t v a g y csöpögött belé az É s z a k i ­ tengerbe, a hullámtaréjok sötéten tornyo­ sultak, o k k e r - és c i n ó b e r - t ó n u s o k t e r j e d ­ ték szét az ég t ö b b i részén, n e m éles k ö r v o n a l a k b a n , h a n e m e l m o s ó d v a , sőt kissé ü g y e t l e n ü l , de ő így a k a r t a : az ügyesség, m o n d o t t a egyszer, n e m é r d e k e l engem. Tehát hosszantartó, ügyetlen, n é h a k i s s é a hősiség l á t s z a t á t k e l t ő n a p ­ l e m e n t e , először m é g k ö r v o n a l a z h a t ó a n , a z t á n n e d v e s folt n e d v e s e n , ez kifogásta­ l a n s t í l u s b a n ismétlődött m e g a h a d á l l á s mögött. A kártyajátékban most megoszlottak a z esélyek, a befejezett p a r t i k a t g y o r s a b ­ b a n t á r g y a l t á k meg. H i n n e r k T i m m s e n i d ő n k é n t azt k é r d e z t e , l e h e t - e m á r l á t n i a „figurát", ezen J o h a n n á t , h a j d a n i fele­ ségét é r t e t t e , a k i n e k a „ W a t t b l i c k " i r á ­ n y á b ó l k e l l e t t v o l n a étellel és itallal i d e é r k e z n i e ; m a j d i d e j é b e n jelezzük, a festő meg én. A köd, a m e l y ilyen n a p o k o n m á r a l k o n y o d á s k o r leszáll, v á r a t o t t m a ­ g á r a , d e az állatok, m i n t e b b e n az i d ő ­ b e n r e n d s z e r e s e n , b ő g n i k e z d t e k ; először egy sötét, k é r d e z ő t e h é n b ő g é s é r k e z e t t a távolból, a l á t h a t á r a l á rejtőzött állat felől, és t ú l o l d a l t , á l l á s u n k a l j á b a n , a fekete-fehér foltos á l l a t o k a megfelelő i r á n y b a f o r d í t o t t á k a fejüket, szőrös fü­ l ü k k e l j á t s z a d o z t a k , de m é g n e m v á l a ­ szoltak; a m i k o r a távoli bőgés m e g i s m é t ­ lődött, csak a k k o r hajlott m e g az egyik állat, és fejét n e h e z e n f e l t a r t v a fehéres lehelettel visszabőgött, e r r e a z o n b a n n e m k a p o t t k ö z v e t l e n választ, de egyik t á r s a h ö r g ő h a n g o n beleszólt, a m i t R i e p e n i r á ­ n y á b a n egy m á s i k n e m b í r t k i szótlanul, az a d ö r m ö g ő basszus, a m e l y e t a távoli

t á r s b i z o n y á r a hívott, m e r t most s ü r g e t ő v á l a s z t küldött, á m m i e l ő t t a d ö r m ö g ő basszus visszafelelhetett v o l n a , az a l a t ­ t u n k lévő á l l a t közbebőgött. N e m t ö r ő d t e k k ü l ö n ö s e b b e n az á l l a t o k hangjával, amikor esténként hívásuk l á t ó h a t á r t ó l l á t ó h a t á r i g á r a d t ; ezen az e s t é n is h a l l g a t t a m őket, s n e m v e t t e m észre, hogy az a l k o n y i f é n y b e n a festő e l h a t á r o z o t t , előkészített v a l a m i t . E g y ­ s z e r r e kievickélt a gödörből, l e p o r o l t a a r u h á j á t , visszafordult a t ö b b i e k felé, és azt m o n d t a : n e m s o k á r a ti s e m l á t t o k m á r — t e h á t m a j d h o l n a p . A z t á n e l i n d u l t az ú t felé. A p á m l e c s a p t a a k á r t y á t , felkiál­ t o t t : állj m e g , M a x , egy p i l l a n a t r a . A festő t o v á b b m e n t . A r e n d ő r ő r s H i n n e r k T i m m s e n segítségével k i m á s z o t t a föld­ lyukból. S a p k á j á t fogva szaladt f e r d e i r á n y b a n a t ó felé, hogy elvágja a festő útját. A festő l a s s a n h a l a d t , ezért e r r e n e m is volt szükség. U t o l é r t e , k e z é t a v á l l á r a t e t t e , s így szólt: m i t ö r t é n t v e ­ led? Itt n e m lehet egyszerűen eltűnni. — A l k o n y o d i k , m o n d t a a festő, i l y e n k o r az e m b e r o t t h o n s z e r e t n e l e n n i . A p á m egészen közel l é p e t t hozzá, t ű r t e lebecsülő p i l l a n t á s á t és m i n d e n t , s l a s ­ s a n azt m o n d t a : t a l á n elfelejtetted, h o g y k a r s z a l a g o t viselsz; v a g y n e m t u d o d , hogy ezt m i t j e l e n t ? A festő s z ó t l a n u l lefej­ tette a karszalagot, o d a n y ú j t o t t a a r e n d ő r ­ őrsnek, aki a z o n b a n n e m v e t t e át. végül i d e a d t a n e k e m : őrizd m e g h o l n a ­ pig. — V e d d vissza a k a r s z a l a g o t , p a r a n ­ csolta a p á m : őrséget az e m b e r n e m a k k o r áll, a m i k o r a k a r , s n e m a k k o r m e g y haza, amikor akar. T o v á b b j á t s z h a t t o k , m o n d t a a festő, s e m m i kifogásom ellene, h a t o v á b b r a is játszotok, de a s z a v a i b a n b u j k á l ó óvatos m e g v e t é s n e m é r t e el a v á r t h a t á s t , a p á m u g y a n i s o l y a n izgatott volt, hogy m e g s e m h a l l o t t a , s h a h a l l o t t a is, a k k o r ebben a pillanatban talán hiányzott be­ lőle az a képesség, hogy felfogja és n y u g ­ tázza, a m i azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy c s u p á n m e g p r ó b á l t a azt i t t b e k ö v e t k e z e t t e s e m é n y t az é r v é n y b e n levő előírások szerint r e n d e z n i , m e r t ilyen helyzet ese­ t é r e is volt előírás, ezt ő persze i s m e r t e , és e b b e n a p i l l a n a t b a n e r r e gondolt. Szó szerint ezt m o n d o t t a : e z e n n e l m á s o d ­ szorra felszólítlak, s ezzel a felszólítással eleget m o n d o t t . T i m m s e n és K o h l s c h m i d t , a k i k m i n d e z t az á l l á s b ó l figyelték, észre­ v e t t é k , hogy itt kiéleződött a helyzet, t a n ú k a k a r t a k l e n n i , e l ő b ú j t a k , és r ö g ­ t ö n k á r p ó t o l t á k őket a p á m s z a v a i : m i n ­ d e n k i n e k ott kell állnia, a h o l a helye v a n . — É p p e n , m o n d t a a festő, a h o l a h e l y e : az én h e l y e m m o s t o t t h o n v a n , s ezzel úgy a k a r t távozni, m i n t a k i e l ő a d t a i n d o -

k a i t . A r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s n e k m á s volt a v é l e m é n y e : a r ö v i d szíjat m e g r á n t v a k i n y i t o t t a p i s z t o l y t á s k á j á t , k i v e t t e szol­ g á l a t i pisztolyát, M a x L u d w i g N a n s e n r e irányította — körülbelül köldökmagasság­ b a n — , s l e m o n d o t t felszólítása m e g i s m é t ­ léséről. Ott állt. A l k o n y o d o t t . K ö r ö s k ö r ü l s e m m i s e m látszott. M i l y e n n y u g o d t k é z ­ zel t a r t o t t a n a g y k a l i b e r ű , alig h a s z n á l t szolgálati pisztolyát! K é t s z e r v e t t e h a s z ­ n á t szolgálat k ö z b e n : a m i k o r a veszett r ó k a a b o r j ú b a m é l y e s z t e t t e fogait, és később, amikor Holmsen tenyészbikája megzavarta a glüserupi állomás menet­ rendjét. K o h l s c h m i d t h i r t e l e n megszólalt: légy észnél, d e n e m volt világos, k i n e k szólt. M i l y e n sokáig b í r t á k ezt a s z e m b e n á l l á s t , h a l l g a t v a , n e m is t ú l s á g o s a n é b e r e n , v a g y azt k u t a t v a , m e d d i g l e h e t m é g a h ú r t feszíteni, h a n e m i n k á b b készenlétben állva, úgy, m i n t h a előre t u d t á k v o l n a a dolgok a l a k u l á s á t , t a l á n m e r t m á r t ö b b ­ ször á l l t a k így e g y m á s s a l s z e m b e n . A szolgálati pisztoly, az e l ő í r á s n a k megfele­ lően, m i n d i g c s a k ezt a m o n d a t o t i s m é ­ t e l t e : e z e n n e l u t o l j á r a szólítalak fel. K i ­ n y ú j t o t t kézzel o d a t a r t o t t a m a festőnek a k a r s z a l a g o t , d e r á s e m nézett, n e m szabadult apámtól, s most végül reagált a teste, feszült n y u g a l m a feloldódott, és e n y h é n előrehajolt, a fegyverből s z á r ­ mazó nyomás hatására. Ahogyan én is­ m e r t e m őket, n e m k é t e l k e d t e m a b b a n , h o g y a festő el fog m e n n i , a m i n t e l h a ­ tározta, s éppúgy a b b a n sem kételkedtem, h o g y a p á m a k k o r lőni fog, hiszen m i n d ­ k e t t e n g l ü s e r u p i a k voltak. A festő így is tett. A z t m o n d o t t a : el fogok m e n n i , J e n s . E n g e m s e n k i s e m fog v i s s z a t a r t a n i , t e sem. A rugbülli rendőrőrs hallgatott, ezért f o l y t a t t a : s e m m i , m é g a v é g s e m v á l t o z t a t m e g titeket. A r r a kell v á r n i , a m í g k i h a l t o k . A p á m n e m felelt, e g y e l ő r e c s a k p a r a n c s a teljesítését k ö v e t e l t e , m i n ­ d e n m á s r a k é s ő b b vissza l e h e t e t t t é r n i . K i a d t a a p a r a n c s o t , v á r t a a teljesítését. H a t e mész, M a x , szólalt m e g e k k o r K o h l s c h m i d t , a k k o r é n is v e l e d m e g y e k . B e g o m b o l t a a z a k ó j á t . J ó , m o n d t a a festő, m e n j ü n k e g y ü t t . — Be kell l á t n o d , J e n s , szólt K o h l s c h m i d t a p á m h o z , s e n k i n e k s e m h a s z n á l u n k azzal, h a itt r o s t o k o l u n k egész éjjel. M i n t h a fel t u d n á n k v a l a m i t t a r t a n i ! Hisz b a d a r s á g az egész. A r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s ö t látszólag n e m é r d e k e l t e , h o g y egy m á s o d i k e m b e r is az á l l á s e l h a g y á s á r a készül, ő c s a k a festőt t a r t o t t a s z e m m e l , c s a k vele a k a r t a össze­ m é r n i erejét. H a g y d , J e n s , m o n d t a K o h l s c h m i d t , n e bolondozz, t e d d el azt a v a ­ cakot; ezeknél a szavaknál a rendőrőrs vállára a k a r t csapni, de hirtelen meg­

ijedt, a b b a h a g y t a kísérletét, és k i n y ú j t o t t karját észrevehető lassúsággal húzta vissza. A p á m a j k a m e g m o z d u l t , egy m o n ­ d a t o t készített elő, s a z t á n K o h l s c h m i d t hez f o r d u l t : s z ö k e v é n y e k — t a l á n n e m tudjátok, mi vár a szökevényekre. — Csak lassan, mondta a madarász, megkerülte a p á m a t , szorosan a festő m e l l é állt, egy frontot a l k o t o t t vele, a m e g t a g a d á s v a g y l e g a l á b b i s a l e m o n d á s frontját, a z t á n n a ­ gyon h i g g a d t a n így szólt: n a g y szavak, J e n s , k i n y í l h a t n a a szemed. M i m o s t i n ­ d u l u n k , s h o l n a p reggel ú j r a i t t v a g y u n k . — H a m i n d e n k i t a k a r o d ó t fúj, m o n d t a H i n n e r k T i m m s e n , a k k o r é n is lelépek, h i s z e n éjjel n i n c s s e m m i é r t e l m e , m é g ­ hozzá egyedül. A h á t t é r b ő l o d a l é p e t t a csoporthoz, a m e l y a festőből és a m a ­ d a r á s z b ó l állt, és ezzel is m e g m u t a t t a , h o g y d ö n t ö t t — de e g y s é g ü k és össz­ h a n g b a n álló k i j e l e n t é s e i k e l l e n é r e e g y i ­ k ü k s e m m e r t e m e g t e n n i az első lépést, t a l á n n e m is a z é r t , m e r t féltek a szol­ gálati pisztolyt m é g m i n d i g azonos m a ­ g a s s á g b a n t a r t ó n y u g o d t kéztől, h a n e m inkább a r r a várva, hogy sikerül majd a r e n d ő r ő r s ö t közösen a m a g u k o l d a l á r a á l l í t a n i , s vele e g y ü t t e l h a g y n i a h a d ­ állást. A p á m m a g a b i z t o s a n figyelte a festőt, aki szólhatott volna valamit, de való­ színűleg n e m a k a r t t ö b b e t m o n d a n i , a k ­ kor sem, amikor Timmsen hátulról n ó ­ g a t v a m e g l ö k t e — f e l t e h e t ő e n azért, m e r t e l s ő k é n t fedezte fel, hogy a p á m a b b a n a pillanatban feladta álláspontját, amikor a t ö b b i e k is e l h a t á r o z t á k , h o g y h a z a t é r ­ nek. A festő egyszerűen m a g á r a h a g y t a őt. Kifejezéstelen arccal v á r t , s ezzel a t ö b b i e k e t is a r r a k é n y s z e r í t e t t e , h o g y v á r j a n a k ; az egyik p á r t n e m s o k á r a o t t ­ hagyja a másikat. A n é p i ellenállást, persze, egy i d e i g m é g e g y ü t t t a r t h a t o m az a l k o n y a t b a n , a s z á r n y a t l a n m a l o m előtt. A k i v i s s z a e m l é ­ kezik, a n n a k — a k á r a k e r e s k e d ő n e k s ú l y m é r é s k o r — veszteséggel kell szá­ m o l n i a , é n p e d i g s z á m o l o k ezzel, ezért azt a k a r o m , hogy a p á m feladja a s z e m ­ b e n á l l á s t a festővel, egyszer r ö v i d e n és i d e g e n ü l v é g i g m é r j e az egész csoportot, a z t á n egyenlő l é p t e k k e l k i v o n j a m a g á t ebből a b ű v k ö r b ő l , s eloldalogjon az e m b e r e k m e l l e t t a d o m b r a , fel a h a d á l ­ láshoz, a r r a a h e l y r e , a m e l y r e őt — s a j á t véleménye szerint — állították. Akkor n e m tehettem mást, mint hogy k ö v e s s e m a p á m a t , ő s z ó t l a n u l lesegített a földlyukba, o d a h ú z o t t egy l á d á t , é n f e l á l l t a m a l á d á r a , s egy fegyvert t a l á l ­ t a m m a g a m előtt, d e n e m n y ú l t a m hozzá. E g y ü t t figyeltük az e m b e r e k e t , a k i k m é g m i n d i g n e m i n d u l t a k el, szoros k ö r b e n

á l l t a k és sugdolóztak, lehet, h o g y i s m é t más-más véleményen voltak. Aztán mégis elindultak, néha csak a lépteik hallat­ szottak, e g y ü t t m e n t e k a zsilipig, b á r csak K o h l s c h m i d t m a d a r á s z n a k k e l l e t t ott e l h a l a d n i a , és ú j r a n e m t u d t a k e l ­ v á l n i . N e m , n e m volt k ö n n y ű e l v á l n i egymástól, s m i u t á n a csoport végleg feloszlott, és k ü l ö n b ö z ő i r á n y b a n e l t á ­ voztak — most m á r számunkra láthatat­ l a n u l —, a r r a s z á m í t o t t a m , h o g y egyikük, p é l d á u l H i n n e r k T i m m s e n , m e g i n t feltű­ n i k a h a d á l l á s b a n , s a fegyvere m ö g é áll, m i n t h a s e m m i s e m t ö r t é n t v o l n a , de e g y i k ü k s e m t é r t vissza. T e h á t e g y e d ü l m a r a d t a m az á l l á s b a n a r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s s e l , a k i t e n y e r e óvó t ö l c s é r é b e n m e g g y ú j t o t t a a p i p á j á t , s az­ t á n száraz, m a g a b i z t o s m ó d j á n végig­ k é m l e l t e az u t a k a t és a r é t e k e t , a s ö t é ­ t e d ő t á j o n ellenséget k u t a t o t t , a k i n e k most m á r a köd is segítségére volt. Az állatok elhallgattak. Lefeküdtek. A m a lomtó mögött hosszúkás rakásoknak lát­ szottak. A köd lapos, k ü l ö n v á l t r é t e g e k b e n gyü­ lekezett, ezek összenőttek, felemelkedtek, szétterjedtek, s a d o m b o l d a l a k o n e l h e ­ lyezkedő m a j o r o k a t h u l l á m a i k r a v e t t é k , mint ahogy a visszatérő dagály a tenger f e n e k é n veszteglő c s ó n a k o k a t a h á t á r a emeli. T á v o l r ó l , de c s a k elszigetelten, i n ­ kább robbantásra, m i n t tüzelésre emlé­ k e z t e t ő h a n g h u l l á m o k c s a p t a k á t fölöt­ tünk. M e n j h a z a , szólalt m e g a p á m . És t e ? kérdeztem. Menj aludni, mondotta. Hitet­ l e n ü l n é z t e m r á , de s z a v a i b a n b e n n e volt a v é l e m é n y e , fejével R u g b ü l l i r á ­ n y á b a intett. É n k i m á s z t a m , s e g y e d ü l h a g y t a m az á l l á s b a n . És t e ? — k é r d e z ­ t e m m é g egyszer. — Egy kifejezést k e r e ­ sek, m o n d o t t a . — Kifejezést? — A n y o ­ m o r r a . A n y o m o r r a és m i n d e n r e egy n e v e t k e r e s e k , igen. — És a v a c s o r a ? k é r d e z t e m , m i r e lekicsinylőn i n t e t t a k e ­ zével, a z t á n m e g g o n d o l t a , v á l l a t v o n t , és e n n y i t m o n d o t t : h a m a r a d az ecetes h e ­ ringből, f é l r e t e h e t t e k belőle. N e k e m i t t még dolgom van. E l m e n n i , b e k a n y a r o d n i , t i t o k b a n vissza­ t é r n i , m i n t m á r egyszer: n e m volt k e d ­ v e m hozzá, t e k i n t e t é t ő l k ö v e t v e hazafelé i n d u l t a m , vissza s e m n é z t e m , s m á r az u d v a r o n h a l l o t t a m a telefon s z a g g a t o t t csengetéseit — s z ü n e t n é l k ü l szólt —, v a ­ j o n m i é r t n e m e m e l i k fel a k a g y l ó t ? A k o n y h á b a n égett a villany, nemrég még itt vacsoráztak, Hilke meg a n y á m , most c s e n d volt a h á l ó s z o b á b a n . D e hiszen h a l l a n i u k k e l l e t t a telefont, r e n d b e n v a n , nincsenek itthon, akkor hát nincsenek. Hilke, talán ágyon ülő anyja vöröses­

szőke h a j á t fésüli, m a j d fénylő k o n t y b a fogja, préseli — g o n d o l t a m . V a g y egy p o h á r v í z b e n , a p o h á r r a l az ó r a m u t a t ó i r á n y á b a n körözve, n y u g t a t ó p o r t old fel. V a g y p e d i g masszírozza az anyját, erős, hozzáértő ujjaival. A p á m irodájába kísé­ r e t n é l k ü l n e m l é p h e t t e m , ezért n e m é r d e k e l t a telefon. V a g y i s é n s e m v o l ­ t a m o t t h o n . Az é l é s k a m r á b a n ott á l l t a t á l az ecetes h e r i n g g e l , a k o n y h a a s z t a l h o z v i t t e m . M e g e t t e m egyet a h a g y m a k a r i k á k és szegfűbors a l a t t úszkáló, h a m u s á r g a h e r i n g e k b ő l , egy m á s i k n a k m e g e t t e m a ráncolódó bőrét, s a két m e g m a r a d t ha­ lat l e t a k a r t a m egy újsággal, a m e l y r ő l egy Dönitz n e v ű férfi n é z e t t r á m s ü r g e t ő és ü r e s p i l l a n t á s s a l . Egy c é d u l á r a r á í r t a m : N e m m e g e n n i , felkiáltójelet t e t t e m u t á n a , és n e h e z é k k é n t v i l l á t h e l y e z t e m a p a ­ p í r r a . K e n y é r ? K e n y e r e t m a g a is v á g h a t . A s z á l k á t k i v i t t e m , a sötét u d v a r r a h a j í ­ tottam, aztán felmentem, hasztalanul hallgatóztam a hálószoba ajtajánál, mi­ előtt a s z o b á m b a v o n u l t a m , s az e l s ö ­ t é t í t ő rollót le s e m e r e s z t e t t e m , h a n e m r u h á s t ó l h e v e r e d t e m az á g y r a , és v á r t a m , h o g y visszaérkezzék. E m l é k s z e m , a sötétséget b á m u l t a m , fü­ leltem, és H i l k e egyszerre c s a k z o n g o ­ r á z n i k e z d e t t , s o h a s e m t a n u l t a , s mégis f i n o m u j j a l j á t s z o t t egy z o n g o r á n , a m e l y a s z a b a d b a n állt, a zsilip m e l l e t t , s i r á l y o k r ö p ü l t e k el fölötte, m i k ö z b e n zongorázott, m i n t h a n a g y o n kicsi, k i s és n a g y o b b jég­ csapok v á l t a k v o l n a le egy ereszről, l e ­ h u l l o t t a k , ü v e g f e l ü l e t r e p a t t a n t a k és szét­ t ö r t e k , széttörés k ö z b e n p e d i g látszott, hogy színesek v o l t a k , m i n d e n e k e l ő t t v ö ­ r ö s e k és s á r g á k , a z t á n á r n y h u l l o t t H i l ­ k é r e , r e p ü l ő g é p á r n y é k a , egy m o t o r o k n é l ­ k ü l közeledő, szürke, eléggé n a g y r e p ü l ő ­ gépé, a m e l y a p á m h a d á l l á s a m e l l e t t p r ó ­ b á l t leszállni, ez s i k e r ü l t is t ö b b s z ö r i k ö ­ rözés u t á n , m i k ö z b e n c s a k j é g h i d e g fu­ v a l l a t érződött, k ö n n y e d é n l e e r e s z k e d e t t , s e k k o r az ovális ajtó m á r i s k i c s a p ó d o t t , férfiak és n ő k u g r á l t a k ki, v a l a m e n n y i e n ismerősök, legelöl A n d e r s e n k a p i t á n y , a z t á n az öreg H o l m s e n m e g P l ö n n i e s t a ­ nító, meg Bultjohann meg Hilde Isen­ büttel, ugrásaikat Hilke hangsúlyozta a z o n g o r á n , a m e l y a zsilipnél t ó d u l ó v í z ­ b e n t ü k r ö z ő d ö t t , s az ő j á t é k a volt, a m e l y m i n d a n n y i u k a t felszólította, fogják m e g e g y m á s kezét, és k e r í t s é k b e t á n c l é p é s ­ b e n a p á m h a d á l l á s á t , e g y r e szorosabbá, e g y r e fojtóbbá v á l t a g y ű r ű , a r u h á k lengtek, d e n e m a széltől, v é g ü l o d a é r t e k hozzá, föléje, m e g k ö t ö z t é k , k i e m e l t é k a földlyukból, és m í m e l t t á n c l é p é s e k k e l fel­ v i t t é k a zöld d o m b o n a m a l o m h o z , a m e l y ­ n e k m o s t s z á r n y a volt, piszkos v á s z o n n a l beborított szárnya, mely remegett a tü-

r e l m e t l e n s é g t ő l , ehhez bilincselték hozzá, és ü t e m e s e n t a p s o l t a k , a m i k o r a s z á r n y lassan forogni k e z d e t t , s a p á m a t egy r á n d í t á s s a l fölemelte a földről, úgy, hogy a lábfeje h e g y e s e n lecsüngött, de a z t á n egyre gyorsult a forgás, zúgás hallatszott, a l e n d í t ő e r ő l á t h a t ó v á vált, f e l e m e l k e ­ dés k ö z b e n a test vízszintes h e l y z e t b e került, a szárny árnyékai átsuhantak ar­ c u n k o n , a t ó b a n is k ö v e t t e a m o z g á s t egy á r n y é k m a l o m addig, a m í g v é k o n y füstcsík e m e l k e d e t t fel a h a g y m a f e d é l ből, igen, a m a l o m füstölgött, és égés szaga t e r j e n g e t t a levegőben. E k k o r f e l u g r o t t a m , s az a b l a k h o z r o ­ h a n t a m , a m e l y előtt v é k o n y füstoszlop e m e l k e d e t t a m a g a s b a . L e n n az u d v a r o n , a k o r a r e g g e l i n a p s ü t é s b e n , a p á m egy t ű z ­ r a k á s előtt állt. A t ü z e t l a s s a n k ü l ö n b ö ­ ző i r a t t a r t ó k b ó l k i s z e d e t t o k m á n y o k k a l t á p l á l t a , ügyelt a r r a , hogy a felcsapó l á n g o k szele n e h o r d j o n szét e g y e t l e n m e g s z e n e s e d e t t l a p o t sem. M i n d e n t viszszahozott, s c s a k a n n y i t r a k o t t a t ű z r e , amennyit a lángok meg tudtak emészte­ ni, h a p e d i g t ú l m a g a s r a c s a p t a k , lapoz­ gatva, o l v a s v a v á r a k o z o t t . Á l l t a m és n é z t e m őt, a m í g felfedezett, s m i v e l n e m fenyegetett m e g , s n e m is szólított, l e m e n t e m hozzá az u d v a r r a , és kéretlenül segítettem visszahordani azo­ k a t a l a p o k a t , a m e l y e k e t a tűz f e l á r a m l ó szele e l r a g a d o t t . Érezte, hogy s z ü n t e l e n ü l figyelem oldalról, de sokáig elviselte, csak hosszú idő múlva kérdezte: mi van? N e m ismersz? Nem m o n d t a m neki semmit a malomról meg a repülőgépről, a m e l y H i l k e z o n g o r á z á s a k ö z b e n szállt le, c s a k azt k é r d e z t e m : m i k o r m e g y ü n k vissza? — Vége, m o n d o t t a , m i n d e n n e k vége, k ü l ö n á l l ó l a p o k a t t é p e g e t e t t k i egy i r a t t a r t ó b ó l , összegyűrte őket, m i ­ előtt a t ű z b e k e r ü l t e k volna. A r c a s z ü r ­ k e voit, borostás, a s a p k a f e r d é n állt a fején, cipőjén m é g r a j t a volt a h a d á l ­ lás n e d v e s földje. Lógó v á l l . M e r e v m o z ­ d u l a t o k . R e k e d t h a n g . H a ilyen e m b e r t l á t u n k , r ö g t ö n a r r a g o n d o l u n k : ez m e g ­ a d t a m a g á t , ez m á r n e m lát k i u t a t a m a ­ ga s z á m á r a . É s f é l ü n k megszólítani, ugyanis tudjuk a legfontosabbat. Hagy­ j u k ü l n i egy o d a g ö r g e t e t t fatőkén, és a t a r k ó j á t figyeljük. T e l j e s e n r á m b í z t a a tűz felügyeletét, ő a sebhelyes tőkén ülve csupán táplálta régi, bizonyára értéktelen iratokkal, i d ő n k é n t egy-egy sort elolvasott, k ö z ö m ­ bösen, m i n t h a s z á m á r a s o h a n e m lett v o l n a é r t é k e , s m i u t á n az első h a l m o k a t a l á n g o k b a d o b t a , b e m e n t az i r o d á j á b a , és ú j a b b p a p í r t hozott, bizony, s o k m i n ­ d e n összegyűl az élet f o l y a m á n , m e r t ő, aki semmitől sem tudott megválni, min­

d e n t összegyűjtött és e l r e n d e z e t t és m e g ­ őrzött m i n t m e g a n n y i b i z o n y l a t á t é l e ­ tének, a m e l y r ő l egyszer m a j d s z á m o t kell adnia. Elégedett volt v e l e m , azzal a m ó d d a l , a h o g y a n a t ü z e t őriztem, é l e t b e n t a r t o t ­ tam. Amikor utoljára m e n t be a házba, két i r a t t a r t ó n k í v ü l k ö n y v e k e t is hozott és f o g a l m a z v á n y o k a t és egy kis c s o m a ­ got, a m e l y o l a j p a p í r b a volt b u r k o l v a s l a z á n á t k ö t v e . T e h á t ez is, a l á t h a t a t ­ l a n f e s t m é n y e k . M é g ezt is? k é r d e z t e m , erre ő hangtalanul: mindent. Mindennek el kell t ű n n i e , s k e z d t e s z é t t é p n i a fogal­ mazványokat. Ekkor Hilke jelent meg a lépcsőn, a h á z elé lépett, és t e á t i n n i h í v o t t m i n k e t , vagyis így szólt: a tea n e m lesz m e l e g e b b , h a n e m jöttök, s k é s ő b b m é g egyszer jött, közelebb hoz­ z á n k , a tűzhöz, ahol k e d v e t l e n ü l m e g i s ­ m é t e l t e felszólítását, s m i n d v é g i g n e m a tüzet bámulta, h a n e m engem, aztán hir­ telen h o z z á m szólt: egészen m e g ö r e g e ­ d e t t az arcod, Siggi, o l y a n vagy, m i n t h a h u s z o n n y o l c éves v o l n á l , k ö r ü l b e l ü l . A n ő v é r e m n é h a ú g y beszél egy-egy e m b e r ­ ről, m i n t v a l a m i lóról. Így f e l e l t e m : lépj le, s a m i k o r a tűz széléről egy félig m e g s z e n e s e d e t t p a p í r t felemelt, és o l v a s ­ ni p r ó b á l t a , e l v e t t e m tőle, s a t ű z b e d o b ­ t a m . T ű n j el, és j á t s s z á l t o v á b b , m o n ­ dottam. Játszani, kérdezte értetlenül, m i ­ vel j á t s s z a m ? A z o n g o r á n , m o n d t a m , e r ­ r e ő a t ö p r e n g ő r e n d ő r ő r s h ö z : e l m e n t az esze e n n e k a v é n ü l ő a r c ú n a k . R á j ö t t e m már, hogy sértés nélkül n e m szabadul­ h a t o k m e g tőle, c s a k a z o n g o n d o l k o z ­ t a m , m i l y e n sértéshez f o l y a m o d j a m , e k ­ k o r H i l k e felkiáltott: o d a n é z z e t e k ! Ott! M e g f o r d u l t u n k , s a t é g l á s ú t felé n é z ­ t ü n k , ott állott egy zöld, egy olajzöld felderítő p á n c é l k o c s i . O t t állt. O t t volt. Búgó m o t o r r a l , leeresztett ágyúcsővel, s a felső n y í l á s o n egy k a t o n a feje b u k ­ k a n t ki, fekete s v á j c i s a p k á t viselt. A p á n c é l k o c s i szögletes, f e r d é n c s a p o t t or­ ra lassan elhaladt a „Rugbülli rendőr­ őrs" t á b l a m e l l e t t , felénk fordult, s ú r o l ­ ta az oszlopot, de n e m d ö n t ö t t e ki, szo­ r o s a n a régi szekér m e l l e t t e l m a n ó v e r e zett, s a t ű z i r á n y á b a t a r t o t t . A p á m f e l e m e l k e d e t t a tőkéről. Ö n k é n ­ t e l e n ü l m e g i g a z í t o t t a az e g y e n r u h á j á t . A felderítő p á n c é l k o c s i v a l feszesen n é z e t t szembe, n e m szorongva, h a n e m csakis feszesen állva. A m i k o r a p á n c é l k o c s i k ö z ­ v e t l e n ü l a t ű z előtt m e g á l l t , a p á m s u t ­ t o g v a szólt h o z z á m , úgy, hogy é p p e n csak m e g é r t e t t e m : el i n n e n azzal a h o l ­ m i v a l , égesd el te. D e h o g y a n ? Egy i r a t t a r t ó t l á b b a l az o l a j p a p í r b a burkolt csomag mellé rugdostam, lassan, centiméterről centiméterre, halkan meg-

csikordult, k e s k e n y s á v n y o m o t h a g y o t t m a g a u t á n a h o m o k b a n , m i n t h a egy á l ­ lat vonszolta v o l n a ott a testét, t a l á n egy t e k n ő s b é k a . A n y í l á s b ó l egy v á l l e m e l ­ k e d e t t ki, a z t á n egy k a r , a k a t o n a o d a ­ i n t e t t e a p á m a t , k é r d e z e t t tőle v a l a m i t , m i r e a p á m rövid b ó l i n t á s s a l válaszolt. Az i r a t t a r t ó most a csomaghoz ért, m i n d ­ kettőt a b b a n a p i l l a n a t b a n k a p t a m föl, a m i k o r a k a t o n a teljesen k i k á s z á l ó d o t t a nyíláson, a földre u g r o t t , s én h á t r a ­ felé h a l a d v a e l i n d u l t a m a fészerhez, ahol a kis c s o m a g o t l e e j t e t t e m , e g y s z e r ű e n a földre e j t e t t e m , m i k ö z b e n az i r a t t a r t ó t m é g a k e z e m b e n fogtam, s most ismét e l ő r e m e n t e m a tűz i r á n y á b a , l a s s a n m e g ­ k e r ü l t e m a tüzet, a p á m felé t a r t o t t a m , a k i a k a t o n á v a l beszélt. A k a t o n á n a k vöröses g ö n d ö r h a j a volt, és k é t v ö r ö s e s csillag a v á l l a p j á n , h a ez m o n d v a l a m i t , fakult vászonszíján fakult p i s z t o l y t á s k á t hordott, b e n n e egy o l y a n kaliberű fegyverrel, a m i l y e t a p á m is h a s z n á l . El a k a r t a t a p o s n i a t ü z e t ? L e a k a r t a foglalni a m é g o l v a s h a t ó i r a t o ­ k a t , és biztos h e l y e n k i é r t é k e l n i őket? Ilyen fontos volt a r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s ? Az angol k a t o n a n e m t ö r ő d ö t t a t ű z ­ zel. N e m é r d e k e l t é k őt s e m az ép, s e m a félig m e g s z e n e s e d e t t i r a t o k . Egy c é d u ­ lára pillantott, amelyet a mellzsebéből h ú z o t t elő, és a k a d o z v a , d e a m i n y e l ­ v ü n k ö n , azt k é r d e z t e a p á m t ó l , h o g y ő-e Jepsen rendőrtörzsőrmester. A p á m bólin­ tott. Ez itt R u g b ü l l ? A p á m b ó l i n t o t t . H a így v a n , m o n d o t t a az angol k a t o n a , a k ­ kor J e p s e n r u g b ü l l i r e n d ő r t ö r z s ő r m e s t e r t le kell t a r t ó z t a t n i a . E z e n n e l . Összehajto­ g a t t a a c é d u l á t , és v i s s z a t e t t e a zsebébe. A felderítő p á n c é l k o c s i felé i n t e t t , n e m a páncélkocsinak, h a n e m a kémlelőnyílás mögötti világos, r a g y o g ó szem felé, a m e l y r á n k szegezte t e k i n t e t é t , a z t á n j e ­ lezte a p á m n a k , h o g y szálljon fel. A r e n d ő r ő r s habozott. N é h á n y dolgot, mondotta, talán meg van engedve, hogy n é h á n y dolgot m a g a m m a l vigyek. A k a ­ tona n e m tudta, megengedheti-e neki, először m e g b i z o n y o s o d o t t , m i u t á n beszólt a k é m l e l ő n y í l á s o n , a világos szem b e l e ­ egyezését a d t a , e r r e a k a t o n a a p á m h o z fordult, s a házra mutatott. A p á m előre­ m e n t , a k a t o n a m e g én k ö v e t t ü k . Ez a félelem, ez a s z ü n t e l e n feszültség, amikor beléptünk a házba: akkor úgy g o n d o l t a m , b á r m i m e g t ö r t é n h e t , c s a k ez n e m : hogy a menekülés minden kísérlete n é l k ü l , ellenszegülés n é l k ü l , szó n é l k ü l összecsomagolja a h o l m i j á t , és felszáll és elmegy, ahogy m e g k ö v e t e l i k tőle. A k o n y h á b a m e n t ü n k , a reggeli ott állt az a s z t a l o n , a t e á s k a n n a l e ü l é s r e h í v o t t föl.

A r e n d ő r ő r s összeszedte a vízlefolyónál az a b l a k p á r k á n y r ó l b o r o t v a k é s z l e t é t . Á t ­ m e n t ü n k az ü r e s polcú i r o d á b a , az í r ó ­ asztal fiókjai ki v o l t a k h ú z v a , m i n t h a kihányták volna tartalmukat. A rendőrőrs felemelte irattáskáját, ki­ ü r í t e t t egy rekeszt, a m e l y b e n n e m t a r ­ tott s e m m i t , csak a t á s k a m á s o d i k k u l ­ csát, és b e l e t e t t e a b o r o t v a k é s z l e t e t . Egy­ más után f e l m e n t ü n k a hálószoba elé, többször kopogtattunk, míg végre a n y á m fürdőköpenyben kibontott hajjal meg­ j e l e n t az a j t ó n y í l á s b a n , és k é t p á r zok­ nit, egy t ö r ü l k ö z ő t és egy i n g e t n y ú j ­ tott ki, szó n é l k ü l , m e r t s e m a k a t o n á t , sem engem n e m látott meg. Beléptünk a s z o b á m b a , a p á m elöl m e n t , s én azon tűnődtem, vajon innen mit akar elvinni, de c s u p á n egyszer m e g k e r ü l t e az asztalt, rábökött a tengeri térképre, rákoppintott az á g y á l l v á n y r a , és e l s ő k é n t ú j r a k i m e n t , le a k o n y h a felé. A k a t o n a n é h á n y l é ­ pésnyire követte apámat, ujját fakult vá­ szonszíjába a k a s z t o t t a , s e g y á l t a l á n n e m keltette a türelmetlen ember benyomá­ sát. Nézte, a m i n t a p á m t e á t ö n t ö t t m a ­ g á n a k , és lóbáló k é z m o d u l a t u t á n , a m e l y lyel elnézést kért, a t e á t i d d o g á l t a a v a s ­ t a g c s e r é p c s u p o r b ó l , m i k ö z b e n , a csupor fölött, ő a k a t o n á t figyelte lebecsülő t e k i n t e t t e l , r e j t e t t ellenszenvvel. A m í g a p á m a t e á t itta, én t a r t o t t a m az i r a t ­ t á s k á t . Milyen k i t a r t á s s a l , m i l y e n k o ­ m ó t o s a n t u d o t t szürcsölgetni! S k é p e s volt m á s o d s z o r is m e g t ö l t e n i a csuprot, b á r a k a t o n a l á b á t egy székre tette, s billegtetni kezdte. Apám, miután megitta a második csu­ p o r teát, e l v e t t e t ő l e m az i r a t t á s k á t , és kezet n y ú j t o t t . Hilkét k i h í v t a az élés­ k a m r á b ó l , vele is kezet fogott. A z t á n k i ­ l é p e t t az előszobába, fölfelé hallgatózott, a k a r t is, n e m is, é d e s s a v a n y ú mosollyal a k a t o n á r a nézett, aki n e m viszonozta a mosolyt, végül felszólt: szervusztok, és k i h ú z t a m a g á t : k é s z e n l é t b e n állt. K i k í ­ sértük, s fenn m a r a d t u n k a kőlépcsőn, a k é t l á b r a állt p a t k á n n y a l bemázolt, o l a j ­ zöld felderítő p á n c é l k o c s i t o r n y á v a l azo­ nos m a g a s s á g b a n . N e m s o k á r a v i s s z a t é ­ rek, k i á l t o t t a a p á m . N e m s o k á r a . H i l k e halkan sirdogált, t u d t a m ezt a n é l k ü l , hogy o d a n é z t e m v o l n a , m e r t s í r á s á n a k olyan h a n g j a volt, m i n t m á s e m b e r e k ­ nél a c s u k l á s n a k . Most o d a é r t e k a p á n ­ célkocsi elé, a k a t o n a á t v e t t e a p á m t ó l az i r a t t á s k á t , s h ü v e l y k u j j á v a l fölfelé m u ­ tatott, a m i k o r k é t csupasz, szeplővel b o ­ r í t o t t k a r oldalra, a h á z falához t a s z í t o t t b e n n ü n k e t — H i l k é t és e n g e m . Jött. A n y á m h a l a d t á t k ö z ö t t ü n k l e ­ eresztett h a j j a l , b a r n a , r ö v i d u j j ú r u h á j á ­ ban, l á b á v a l t a p o g a t ó z v a lépett, p u h a , d e

e r ő s t e s t e k i e g y e n e s e d e t t , fejét h á t r a v e ­ t e t t e , j á r á s a kevély, h a r a g o s k i r á l y n ő r e e m l é k e z t e t e t t — m e l y i k r e is? —, m i n d e n ­ esetre elérte a megjelenésével, hogy a k a t o n a m e g l ö k t e a p á m a t , és m o n d o t t n e ­ k i v a l a m i t . A t ű z m a j d n e m teljesen l e ­ égett. A n y á m m e g á l l t a t ű z előtt, s h a g y ­ ta, h o g y a p á m o d a m e n j e n , k ö z e l e b b , m é g k ö z e l e b b , egészen közel. K i t á r t a k a r j á t , úgy, a h o g y az e m b e r egy kifogott h a l nagyságát mutatja. Átölelte apámat. Si­ e t v e és ü g y e t l e n ü l m a g a h o z szorította. A z t á n s a j á t r u h á j a zsebébe nyúlt, s v a l a m i t o d a n y ú j t o t t n e k i , egy kis csillogó

Gedeon

Zoltán

t á r g y a t , azt hiszem, egy zsebkést, a p á m e l v e t t e a kést, r ö v i d e n i n t e t t , m i n t h a egy jelzésre válaszolna. Kész? kérdezte a k a ­ tona. A r u g b ü l l i r e n d ő r ő r s f e l k a p a s z k o ­ dott a felderítő p á n c é l k o c s i r a , e g y r e c s a k m i n k e t nézett, m i k ö z b e n m e g k e r ü l t é k a tüzet, s a m i k o r az olajzöld t ö m e g s z o ­ r o s a n m e l l e t t ü n k e l h a l a d t , a p á m felpat­ t a n t , és t ü n t e t ő e n k i h ú z t a d e r e k á t — a m i v e l m é g a b ú c s ú n á l is é r t é s e m r e a d ­ ta, hogy e g y e n e s e n kell á l l n o m . Ritoók János fordítása

grafikája

GÁLL ERNŐ

A BŰN ÉS A FELELŐSSÉG DIMENZIÓI William Laws Calley Jr. főhadnagy ügye nem csupán az amerikai közvéleményt kényszerítette arra, hogy a háborút erkölcsi szempontból ítélje meg. My Lai, ötszáz fegyvertelen vietnami férfi, asszony, agg és gyermek lemészárlása a maga áttekinthető és felfogható konkrétumá­ ban újra napirendre tűzte mindannyiunk számára azokat a korszakos er­ kölcsi kérdéseket, amelyeket Auschwitz és Hirosima hekatombái, a maguk áttekinthetetlen és felfoghatatlan arányaival m á r több mint két évtized­ del ezelőtt felvetettek. Adorno szerint Auschwitz után lehetetlen a m ű v é ­ szet. Értem, mit akart kifejezni, noha nem értek vele egyet. (Schönberg kantátája a fellázadt varsói gettó hőseiről egyébként megcáfolta annak a gondolkodónak a tételét, aki oly értő értelmezője volt művészetének.) De még azoknak is, akik magukénak vallanák Adorno művészi-etikai non possumus-át, el kellene ismerniük, hogy a népirtás hétköznapjainkká vált gyakorlata hagyományos erkölcsi fogalmaink gyökeres felülvizsgálatára ösztökél. Auschwitz, Hirosima és My Lai új etikát követel! Hol végződik a kötelesség és hol kezdődik a háborús bűn? Meddig terjednek a felelősség alsó és felső határai? Milyen alapon ítélték el Calley-t, és miért nem állították bíróság elé Westmoreland tábornokot? Miért bűnös Galley, de miért tekintik ártatlanoknak a B—52-esek pilótáit, akik nap mint nap tízezer méter magasságból oldják ki tömegpusztító bombarakományaikat? Mennyi kérdés és mennyi válasz, amely megfogalmazásra vár a XX. és feltehetően a XXI. század etikájában! Átnéztem J e a n Fourastié Essais de morale prospective című könyvét (1966), amely az ún. tudományos tár­ sadalom távlatában egy új erkölcstan kidolgozására vállalkozik. Ám nem találtam benne érdembeli válaszokat az előbbi kérdésekre. Márpedig Fou­ rastié Auschwitz és Hirosima után írta meg munkáját. Elképzelhető-e korszerű, sőt jövőt idéző emberség a genocídium tényéből és fenyegeté­ séből származó erkölcsi konzekvenciák levonása nélkül? Beszélhetünk-e a holnap etikájáról anélkül, hogy morálisan felvérteznők magunkat a megszokottá váló borzalommal, az „atomizálódó" s ezért megfoghatatlan­ nak minősített vétekkel, a banálissá lett bűnnel szemben? Hirosima 200 000 halottja, a helyileg beteljesedett „világvége" m á r súlyos lelkiismereti válságot robbantott ki azoknál az atomfizikusoknál, akik nem tudtak az „erkölcsi semlegesség" álláspontjára helyezkedni, h a -

nem felelősséget éreztek tudományos munkásságuk apokaliptikus kimene­ teléért. És fellépett Claude Eatherly, az amerikai pilóta, aki kiadta az u t a ­ sítást az első atombomba ledobására. Ő is felelősséget igényelt cselekede­ téért, bár küldetésének végrehajtása­ kor még nem volt tisztában a követ­ kezményekkel. Eatherly egy csavar volt csupán a pokoli gépezetben, mégsem n y u g ­ tatta meg magát azzal, hogy a fele­ lősség kizárólag a politikai és kato­ nai vezetőket terheli. Kiprovokálta, hogy vétkesnek tekintsék; a magára vállalt egész bűnnel akarta rávenni az embereket arra, hogy tudatára ébredjenek az atombomba előidézte erkölcsi válságnak, és radikálisan át­ értékeljék beidegződött értékeiket. Eszközei kezdetben vitathatók és h a ­ tástalanok voltak. (Később megtalálta Calley hadnagy (a Newsweek című az utat az atomkataklizma ellen küz­ amerikai folyóirat címlapja) dők táborába.) Magatartása viszont, amellyel szembefordult az általános felelőtlenséggel s a közömbösséggel, noha ő csak „együtt-cselekedett" (Heller Ágnes), a kapott parancs szerint, az atomkorszak új humanista etikájának gyakorlati kiindulópontjaként fog a történelembe bekerülni. Példájában joggal köszöntötte az emberiség reményét az a Günther An­ ders, aki Eatherly „ideológusaként" elvi síkon fogalmazta meg Hirosima tanulságát. Ennek az osztrák humanistának köszönhetjük annak t u d a t o ­ sodását, hogy az atomháború arányai meghaladják fantáziánkat, az atom­ bomba pedig az az eszköz, amelynek funkciója a fel nem használás. Al­ kalmazása esetén az emberiség pusztulásával ugyanis megsemmisülne bármilyen cél. Günther Anders az elsők között mutatott rá arra, hogy a nukleáris fegyverek betiltása csak félmegoldás. A követelmény egy olyan társadalom megteremtése, amely a háború kiiktatásával feleslegessé teszi magát a bombát (Die Antiquiertheit des Menschen, 1956). Az első atombomba ledobása is jelezte már, hogy a fasizmus nem ért véget katonai vereségével. Fertőző hatása tovább érvényesült; Auschwitz és Hirosima egyaránt az emberiség jövőjét fenyegeti. My Lai — megőrizve az arányokat — ugyanezt a halálos veszélyt rejti magában. Ha Günther Anders anti-Eichmann-nak nevezte totális felelősségvállalásával az emberi­ ség lelkiismeretét riogató Eatherlyt, Calley főhadnagyban — mutatis m u ­ tandis — a felelőtlenségnek, az ártatlanság hamis tudatával bűnözőnek azt az új képviselőjét találjuk, aki viszont Eichmannban lelheti meg védeke­ zése és „morál"-ja elődjét. Az összefüggés felvillantásával nem csupán arra az amerikai katonára hivatkozunk, aki a vietnami folyamatos népirtást

„náci típusú históriá"-nak bélyegezte. És nemcsak arra a kétségtelenül rasszista fogantatású felfogásra célzunk, amely nem tekinti teljes értékű embereknek a vietnamiakat, akiket éppen ezért zavartalan lelkiisme­ rettel lehet halomra lőni, napalmmal felgyújtani és helikopterekből élve kidobálni. Egy bizonyos mentalitás folytonosságára gondolunk most első­ sorban, az Eichmannt Calley-val rokonító pszichikai, tudati és magatar­ tásbeli hasonlóságokra, sőt azonosságokra. Ez az egybevetés azonban nem csupán erkölcstani, hanem szociológiai megközelítést is igényel. A rokon­ vonások elemzésében el kell jutnunk a kialakulásukat meghatározó struk­ túrák, a közvetítő társadalmi jelenségek feltárásáig.

Hannah Arendt az Eichmann-perről szóló, sokat vitatott könyvén a következő alcím olvasható : Jelentés a bűn banalitásáról (Eichmann à Jéru­ salem, Rapport sur la banalité du mal. Paris, 1966). Akik azt várták, hogy az Eichmann-jelenség értelmezése során a szerző egy szörnyeteg, egy sza­ dista őrült pszichopatológiáját fogja bemutatni, csalódtak. Hannah Arendt bebizonyítja, hogy az „Endlösung" végrehajtója nem volt Jágó vagy Macbeth, de a Gonosz megtestesítője sem, mint III. Richárd. Eichmann az emberi nem ellenségeinek ama csoportjába tartozik, akik éppen hétköznapiságukkal, „normális" viselkedésükkel és fogalmaikkal váltanak ki irtózatot. A jeruzsálemi per vádlottját nem a perverzió hajtotta a hostis humani generis soraiba. Őrá — Arendt szerint — karrierizmusán kívül főként annak a képtelensége jellemző, hogy tényleges borzalmában és konzekvenciájában fogja fel tetteit. S éppen a bűnnek, a bűnözőnek, a romlásnak s a rontásnak ez a banalitása hozza zavarba a hagyományos erkölcsi és jogi fogalmakban gondolkozókat. Ma, amikor egyre többet be­ szélnek az ember pusztító ösztöneinek nem várt virulenciájáról, s ezzel összefüggésben egy új kutatási ág, az agressziológia körvonalai kezdenek kibontakozni, Hannah Arendt arra figyelmeztet az Eichmann-jelenség kapcsán, hogy ez a fajta bűnöző több rosszat tehet, mint az, aki romboló ösztönök együttes hatása alatt cselekszik. Eichmann a genocídium önmagát felmentő bürokratája, az emberirtás felelőtlen szakembere. Sokat lehet (kell is) vitatkozni Arendt könyvének különböző megállapításairól. Egy azonban bizonyos: régebbi, pusztán el­ méleti vizsgálódásai után most sikerült neki — in vivo is megmutatni, mivé lesznek normális emberek, ha bekerülnek egy totalitárius (tegyük hozzá: bürokratikus) rendszer gépezetébe. Hannah Arendt mestere, Karl Jaspers egyébként már 1946-ban feltárta annak a folyamatnak a belső tör­ vényszerűségét, amelynek során hajdan becsületes német családapák és egykor békés mesterséget folytató polgárok tömeggyilkosokká, embersé­ gükből kivetkőzött kínzókká változtak. De mi a különbség végső fokon az Eichmann-féle bürokrata gyilko­ sok s a B—52-esek pilótái között, akik egy amerikai pszichiáter megálla­ pítása szerint „gépük elembertelenedett alkatrészévé" váltak? Milyen mi­ nőségi eltérés mutatható ki végeredményben az Eichmann típusú „szak­ emberek" és ama jenki rakétaegység kapitánya között, aki így nyilatko­ zott: „Csak miután megnyomom a gombot, kezdek gondolkozni arról, hogy mi fog történni." Calley főhadnagy viszont e pilótákkal s e kapitánnyal hozható közös nevezőre.

Minden félreértés elkerülése végett: nyilván nem Auschwitz és My Lai, még kevésbé a két rendszer egyszerűsítő azonosításáról van szó. Mil­ liókat pusztító tegnapi és a százezreket likvidáló mai népirtók mentalitá­ sának hasonlósága az, ami meggondolkoztató. (Ügy érzem, főként e lelki, szellemi, erkölcsi rokonság felismerése rázta fel Amerika lelkiismeretét. A nürnbergi per tanulsága munkál azokban, akik arról értekeznek, hogy háborús bűnösöknek nyilváníthatók-e vagy nem a legfelsőbb amerikai p o ­ litikai és katonai vezetők.)

Nürnbergben a népirtás értelmi szerzői és irányítói fölött ítélkeztek. Jeruzsálemben s még inkább Fort Benningben a pusztító gépezet kisebb vagy nagyobb beosztásban működő tagjai ültek a vádlottak padján. És itt szólhat közbe a szociológia, feleletet keresve arra a kérdésre: milyen természetű és meghatározottságú az eichmannokat, a calley-ket kitermelő gépezet? Hogyan működik az az áthárító mechanizmus, amelynek segítsé­ gével a genocídium szakemberei mentesítettnek érzik magukat bármilyen bűntudattól vagy felelősségtől? A modern társadalomtudomány válaszait a szervezetnek mint társa­ dalmi jelenségnek elemzésében, különösen pedig a bürokratizmus és a manipuláció formáinak (bírálati) analízisében találhatjuk meg. Max Weber nevéhez fűződik a bürokratikus szervezet ideáltípusának megalapozása. A tőkés nagyüzem, polgári állam, közvetlenül pedig a vilmosi német birodalom gépezetének kutatása, illetve általánosítása arra a következtetésre vezette Webert, hogy a modern társadalmi igazgatás el­ képzelhetetlen bürokratikus módon megszervezett gépezet nélkül. Ha ál­ talában társadalmi szervezetek — szerinte — a fejlődés során kiteljesedő racionalitás megvalósítói, a bürokratikus apparátus m á r a folytonosság, a szakértelem biztosítéka. A modern hivatal szellemét nem a vazallusi h ű ­ ség jellemzi, hanem az, hogy „valamilyen dologi célra vetítődik"; a bü­ rokratikus gépezet úgy viszonylik a szervezés más formáihoz, mint „egy gép a nem gépi jellegű termeléshez". Technikai szempontból ugyanis fö­ lényben van, mert a bürokratikus munka pontos, gyors ütemű, egyértel­ mű, személyekre való tekintet nélkül folyik. „ . . . b á r m e l y uralom bürokratizálódása — állapítja meg Max Weber — igen erősen ösztönzi a racio­ nális »tárgyilagosságnak«, a »hivatásos emberek« vagy »szakemberek« vi­ lágának k i a l a k u l á s á t . . . " E sajátosságok jellemzik a bürokratikus hadseregformát is, amely le­ hetővé tette az állandó hivatásos hadsereg felállítását. „A katonai fegye­ lem és technikai szervezettség — írja a német szociológus — rendszerint, legalábbis modern tetőfokán, szintén csak a bürokratikus hadseregben bon­ takozhat ki teljes mértékben" (Max Weber: Gazdaság és társadalom. Bu­ dapest, 1967). Max Weber sok valós elemet tartalmazó elemzése láthatóan a pozití­ vumokra helyezi a hangsúlyt, és nem fordít kellő figyelmet az eldologia­ sodott bürokratikus eljárások személyiségsorvasztó hatására. Nem vesz tudomást a bürokrata szakember tudásának egyoldalúságáról, elmélet- és kritikaellenes jellegéről. Mellőzi a marxi bírálatot, amely éppen az ele­ ven munkást a gép alkatrészévé degradáló tőkés üzem elemzése alapján

tárja fel a tudomány és a bürokratikus tudás ellentétét. Marx hangsú­ lyozta egyébként azt is, hogy a bürokratikus tevékenység a tekintély el­ vén alapszik, s megköveteli minden egyéni kezdeményezés feltétlen alá­ rendelését a tekintélyt megtestesítő szervezetnek vagy szervnek. Persze, a weberi ideáltípus sehol sem jelentkezik vegytiszta álla­ potban. A modern ipari társadalom körülményei között fokozódó elide­ genedés és technikai-bürokratikus fejlődés még jobban elmélyíti a bürok­ ratizmus árnyoldalait, kiváltva számos szociológus éles bírálatát. A „szer­ vezeti ember" típusának megrajzolásával, William Whyte amerikai tár­ sadalomkutató azt a mai embert idézi fel, aki a nagy szervezetek nyo­ mása alatt él, alkalmazkodik hozzájuk, és magatartására mindenütt a konformizmus a jellemző. A „szervezeti ember"-nek nincs módjában ki­ fejtenie személyiségét és képességeit, a hírközlő eszközök bűvkörében pe­ dig a manipuláció tárgyává válik. A sajtó, rádió és televízió közvetítette sémák és sztereotípiák megfosztják az autonóm döntés és cselekvés lehe­ tőségétől. Nem csupán válaszait, de kérdéseit is manipulálják — egy gazdasági és hatalmi elit érdekei szerint. Így nyert — a szociológia segítségével — társadalmi hátteret az a kép, amelyet Eichmannról, Calley-ról és a hozzájuk hasonlókról alkotha­ tunk. Ők is a „szervezeti ember" egyik alcsoportjához tartoznak. A pusz­ tításra szakosítottak kategóriájába. Nyilvánvaló, hogy Eichmann és Cal­ ley közé éppúgy nem illeszthető egyenlőségi jel, mint Auschwitz és My Lai közé. A gyilkos robotok is sokfélék. Aszerint, hogy milyen társa­ dalmi-bürokratikus gépezet részei és milyen jellegű manipuláció hatása alatt alakul tudatuk. (Ljubomir Tadic különbséget is tesz a hagyományos demokrácia és az ún. karizmatikus hatalom — a fasiszta diktatúrák — meghatározta bürokrácia között. La bureaucratie, organisation reifiée. Pa­ ris, 1968. 1—2.) Eichmannról például kiderült, hogy — hamis tudata szerint — a kanti etika szabta meg életfelfogását. Sőt, a vizsgálóbíró legnagyobb meglepe­ tésére (megdöbbenésére?) pontosan elmondta, mi is a kategorikus impera­ tívusz. Hannah Arendt azonban megjegyzi, hogy népirtó gyakorlatában Eichmann feltehetően a kanti erkölcsi törvényeknek azt a torzított válto­ zatát tarthatta irányadónak, amelyet a háborús főbűnös Hans Franck fogalmazott meg: „Cselekedj úgy, hogy ha a Führer tudomást szerezne róla, meg legyen vele elégedve." Ami viszont Calley-t illeti, ez a puritán optimizmus szellemében nevelt „All American Boy"-nak számító fiatal­ ember buzgón hisz az Egyesült Államok Istentől való világmissziójában, a m e l y e t . . . rémtetteivel szolgált. A vakhit tehát ugyancsak egymáshoz közelíti Eichmannt és Calley-t. A népirtás szakembereinek — minden drill és gépies beidegzettség mellett — szükségük van, úgy látszik, erre a hitre is. Ha másért nem, akkor azért, hogy elhárítsanak maguktól bármilyen felelősséget. Ezt ugyanis valamilyen külső hatalomba, személybe vagy elvbe vetett feltétlen hit teszi számukra lehetővé. Kierkegaard nyomán Sartre is „Ábrahám rettegésé"-ről ír, amikor a bibliai legendára hivatkozva az egzisztencialista szorongás ősét véli fel­ fedezni az isteni parancsra Izsákot feláldozni hajlandó Ábrahámban (Eg­ zisztencializmus. Budapest, é.n.). Kierkegaard-i ihletésű értelmezése szerint Ábrahám rettegése „elleplezett, de utat tör magának". A kegyetlen paran-

csot végrehajtani készülőt ugyanis kétely gyötri, vajon tényleg isteni meghízott volt-e az utasítást hozó angyal? Ábrahám szorongásában Sartre a választásával példát nyújtó s így a felelősség súlyát viselő ember hely­ zetére utal. A szocialista humanizmus tényleges-maximális felelősséget igénylő felfogásában azonban Ábrahám magatartása inkább a felelősséget el- és áthárító, a vakhitből erőt merítő attitűd példájaként szerepel.

A „parancsra öltem" védekezése mögött meghúzódó dologi-bürokratikus viszonylatok, a manipulált alkalmazkodás és a vakhit a h u m á n u m h a ­ lálos veszedelmei. Felelősség nélkül nincs korszerű emberség egy olyan korban, amely potenciálisan magában rejti a civilizáció önpusztítását, a genocídium gyakorlatát. A fenyegetés azonban a menekvéshez szükséges felelősség forrásává válhat. Heinrich Mann annak idején megállapította, hogy a fasizmus megerősítette emberségükben ellenfeleit, és felfokozta erkölcsi ellenállóerejüket. Ezzel összhangban írta Fábry Zoltán: „A fasiz­ mus provokáció volt, de a visszahatás megérte a történelmi merényletet: a hatalmi totalitással szemben kikristályosodott a lelkiismeretfelelősség primérsége, az emberi méltóság és szolidaritás tudata; a humanizmus elodáz­ hatatlan történelmi muszája" ( A vádlott megszólal. Irodalmi Szemle, 1968. 8). Ez a lelkiismeretfelelősség ébredezik a My Lai-i népirtással szemben feltörő mai tiltakozásban is. Ez az elodázhatatlan muszáj táplálja a globális emberi felelősséget, amelyet Auschwitz, Hirosima és My Lai a végsőkig fokozott.

Finta

Edit:

Várakozás

A KEGYETLENSÉG VISSZASZÁLL

Az Egyesült Államok értelmiségijei, kiváltképpen az egyetemiek és az intelli­ gencia másik — számbelileg viszonylag jelentéktelen, hatásában annál jelentősebb — rétege, a hivatásukat méltósággal művelő újságírók, hatalmas szerepet vállaltak az indokínai háború embertelenségeinek a feltárásában, a bűnösök kíméletlen leleplezé­ sében, az amerikai nép soha el sem szunnyadt lelkiismereti parancsolatainak „időszerűsítésében" a politika igenis létező erkölcsi követelményei szerint. Szavukat nem a pusztába kiáltották, hiszen kiérdemelt, éltető hitelük van: a jórészt az ő közremű­ ködésükkel alakított közvélemény nem pártolt el tőlük, kritikus időben nem hagyta magukra őket, hanem támogatta ezt a réteget; s a vádlottak padjára nem az igaz­ ságok megfogalmazói, hanem a bűnök elkövetői kerültek. S — immár ki tudja, há­ nyadszor? — k i d e r ü l : Amerikára mégsem éppenséggel a Manson-banda gyilkosságai jellemzők, hanem valami egyéb, nem utolsósorban az igazmondás méltó tisztelete, az embertelenség megvetése. Françoise Giroud, a párizsi L ' E x p r e s s publicistája, a minden My Lai-okat nem puszta széplelkűségből, hanem történelmi leckék emlékei alapján is gyűlölő nyugateurópai érzelmeket visszhangozva írt a Calley-perről. „A világ bármely más orszá­ gában elképzelhetetlen nyílt tárgyalás befejeződött. Katonai bíróság vonta meg ke­ serves kínnal az elmosódó határt háborús cselekmény és háborús bűn között. S megtagadta a felmentését annak, aki átlépte, pedig a vádlott és bírái ugyanazt az egyenruhát viselték: A bíróság ítélete megdöbbentette a közvélemény egy bizonyos részét, mégpedig éppen azt, amelyhez a legközelebb áll ez a bíróság. De az intéz­ mények hibátlanul működtek... S az esküdtszék nem burkolózott méltóságteljesen a csillagos lobogóba, hogy zárt tárgyaláson kenhesse el a tanúvallomásokat. Senki se merte kimondani: Erről bizony nem kellett volna beszélni... Ez Amerika: Ez is Amerika. S ezért szeretetre méltó. Még mindig szeretetre méltó." Akik halálközelből éltük meg a nácik, a fasizmus háborús bűneit — márpedig csak megmaradtunk néhányszáz milliónyin —, álmélkodva értesülünk arról, hogy maguk az amerikaiak, akik sokat tettek a háborús bűnösök felelősségre vonásáért, Amerika háborús bűneiről szólnak: nemcsak a Calley-k háborús bűneiről, hanem „kollektív bűnről" és „kollektív felelősségről" — az egész amerikai nép viszonyla­ tában. Belső használatra. Az amerikai nép büszkeségére, történelmi emlékezetére apel­ lálva kérlelhetetlenül következetesek. Norman Cousins, a jelentős amerikai publicista írja: „A nürnbergi per leszögezte azt az elvet, amely szerint személyek, nem pedig kormányok robbantják ki a háborút és tekintendők felelősnek a háborús bűnökért. Az egy nemzedékkel előbbi amerikaiak különösebb nehézség nélkül vélték felis­ merni, hogy maguk a németek nem különböztethetők meg vezetőiktől. Még a pa­ rancsuralmi kormányzat is megbénítható, ha vannak elegen, akik magasabb érté­ kekhez igazodva akarnak élni. Legalábbis ez volt a lényege annak, amit sok ameri­ kai rá akart húzni a nácik alatt a németekre. Most meg azt akarnók mondani, hogy az amerikaiaknak nehezebb kormányuk politikáját befolyásolni, mint a németeknek volt? A németek nemcsak azzal védekeztek, hogy semmi hatalmuk sem volt, hanem azzal is, hogy tájékozatlanok voltak. Azt állították, hogy semmiről sem tudtak, nem

volt lehetőségük értesülni a történtekről. Az amerikai néppel nem közöltek min­ dent, amit tudnia kellett volna a háborúról. De éppen eleget tudunk. S vajon állít­ hatjuk-e, hogy olyan tehetetlenek vagyunk, amilyenek a németek voltak?" Neil Sheehan — akinek írását a Le Nouvel Observateur nyomán közöljük — a legnagyobb egyesült államokbeli napilap, a The N e w York Times szerkesztőjeként három esztendeig tudósított a tettek színhelyéről, Vietnamból. A Le Nouvel Obser­ vateur bevezetőjében ez áll: „A The N e w York Times nem kommunista, nem bal­ oldali, még csak nem is »felforgató« szándékú. Mintha az algériai háború idején a Le Figaro és a Le Monde vetette volna fel a kérdést: vajon a francia ejtőernyősök nem háborús bűnösök-e, s Franciaország nem népirtó háborút folytat?" Robert Jay Lifton, Szembenézni, túllépni! írója a Death in Life — Survivors of Hiroshima (Élő halottak — Hirosima túlélői) című könyv és sok más mű amerikai díjjal kitüntetett szerzője. A közölt részlet egy, a Random House kiadónál megjelent antológia (Crimes of War — Háborús bűnök) bevezető esszéje. F. L.

Szembenézni, túllépni! Amikor az utóbbi időben többször arra kértek, hogy előadást tartsak, ezt a cí­ met jelentettem be: Élet a kegyetlenség korában. Hogy pontosabban fogalmazzak, a kegyetlenség sem nekem, s e m másnak n e m árnyékolja be az élet egészét v a g y annak nagy részét. De jelenleg, 1971 ele­ jén a jelenség amerikai kutatójának olyasmivel kell foglalkoznia, ami — hon­ fitársai számára általában — borzalmas tudatalatti rémképpé vált, olyan rémkép­ pé, melyet n e m lehet teljességében fel­ fogni vagy kitörölni. Erkölcsi kötelesség e rémkép felszínre hozása. A külvilágban történtektől függetlenül a személyi kegyetlenség, bizonyos érte­ lemben, mindenkinél már születésekor jelentkezik. Úgy is mondhatnók, hogy egyes embereknek különleges hajlamuk v a n rá. D e nagyon is jól emlékszem, hogy az 1950-es évek közepén és végén, a Harvard Egyetemen kibontakozott bé­ kemozgalom nyugtalanságai idején — ma úgy tűnik, hogy mindez 200 esztendeje történt — aligha tudtuk átérezni, mi tör­ ténhet az atomfegyver robbanásának színhelyén. Az említett hajlamtól elte­ kintve, nehézségek adódnak a kegyetlen­ ségek leküzdési módjának elképzelésé­ ben. Miután hat évet éltem és dolgoztam Hirosimában, s az első atombombának az emberre tett hatását tanulmányoztam, arra a következtetésre jutottam, hogy ezek a nehézségek részben elévültek, részben pedig eltúlozták őket. N a g y o n v i ­

lágosan átérezhettem, mi történt az atombomba hatóterületén, de hatással volt rám a kegyetlenségek elkövetését előmozdító műszaki lehetőségek és a h a ­ tásuk teljességét felmérő képzelőerőnk között tátongó űr is. Ennek az űrnek a betöltésére irányuló kísérlet élményt adó, sőt felszabadultságot hozó is l e h e t Szá­ momra Hirosima alapvetően „radikalizáló" tapasztalatot jelentett — n e m a szó pusztán ideológiai értelmében, h a n e m az élet és halál alapvető fogalma, az élet és halál mikéntje szempontjából. Bárhogyan álljanak is a dolgok a h á ­ ború követelményeit illetően, Hirosima a műszaki kegyetlenség példájaként e m e l ­ kedik ki. A hirosimai túlélőkkel kapcso­ latban említhető lelki betegségek — h a ­ lálhangulat, lelki érzéketlenség, bűntu­ dat-maradványok — közvetlenül össze­ függésbe hozhatók a kegyetlenség hideg, elhatalmasodott műszaki jellegével. A bomba sajátos technikája a felvillanás rövid pillanatát életfogytiglan tartó ha­ láltusává változtatta azzal, hogy a túlélő korán belemerült az egész lényét betöltő groteszk halálhangulatba, a következő h e ­ tekben és hónapokban szenvedő alanya v a g y tanúja lehetett a bizarr, gyakran végzetesen heves sugárzási hatásoknak, tapasztalhatta az évek során a fehérvérűség és a rák különböző (mindig v é g z e ­ tes) formáinak növekvő jelentkezését, s végül azzal is, hogy a túlélő tagja lett egy halállal fertőzött csoportnak, a „ha­ lálbélyegeseknek", érzelmileg kapcsolat-

Goya:

A háború

borzalmai

ba k e r ü l t a b o m b a á l d o z a t a i v a l és a n u k ­ leáris e m b e r i r t á s n ö v e k v ő , v i l á g m é r e t ű veszélyével. A lelki v a g y é r z e l m i é r z é k e t l e n s é g — egyes t ú l é l ő k „a lélek b é n u l t s á g á " - n a k nevezik — szükséges védekezés volt a n ­ n a k az á t é r z é s e ellen, a m i r ő l n y i l v á n v a ­ lóan t u d t á k , hogy bekövetkezik. De h a m é l y e b b r e t e k i n t ü n k , felfedezzük, hogy m i n d a z o k n a k , a k i k az első a t o m f e g y v e r t g y á r t o t t á k és b e v e t é s é t e l h a t á r o z t á k (s akik m a ebben — felhasználását tervez­ v e — k ö v e t i k őket), a lelki é r z é k e t l e n ­ ség s a j á t o s f o r m á j á r a v a n szükségük. Mert ők s e m t e h e t i k m e g , hogy á t é r e z ­ zék azt, a m i r ő l t u d j á k , hogy be fog k ö ­ vetkezni. Á l d o z a t és b ű n ö s osztozott bizonyos b ű n t u d a t b a n is, a m i t egyrészt a csönd összeesküvése fejezett ki, vagyis az a t é n y , h o g y hosszú ideig n e m t ö r t é n t r e n d s z e r e s kísérlet a b o m b a e m b e r r e k i ­ fejtett testi és lelki á r t a l m a i n a k felderí­ tésére. A túlélők bűnösöknek érezték m a ­ g u k a t azért, m e r t é l e t b e n m a r a d t a k , m í g mások elpusztultak, s ugyanakkor úrrá lett r a j t u k az a s e j t e l m e s érzés, h o g y a k e g y e t l e n s é g á l t a l á n o s b ű n é n e k részesei­ vé v á l t a k . A H i r o s i m á é r t felelősöknek s a velük különböző módon társulóknak —

című

ciklusból

az a m e r i k a i t u d ó s o k n a k , k a t o n a i és poli­ tikai vezetőknek, v a l a m i n t a k ö z r e n d ű e m b e r e k n e k — m e g v o l t a m a g u k sajátos b ű n t u d a t a , b á r n á l u k — a sors i r ó n i á j a ! — ez k e v é s b é volt észlelhető, m i n t az á l ­ dozatok e s e t é b e n . É r d e k e s a z o n b a n , hogy H i r o s i m a m i l y e n m é r t é k b e n v á l t o t t a ki az a m e r i k a i a k b a n (és m á s o k b a n ) a b ű n ­ t u d a t t a l e g y ü t t j á r ó érzést, hogy h a ezt elkövethettük, akkor mindent elkövethe­ t ü n k , s e z u t á n m i n d e n k i m i n d e n t elkö­ v e t h e t e l l e n ü n k — m á s szóval, a h a t á r ­ t a l a n k e g y e t l e n s é g előérzetét. H a ezek H i r o s i m a tanulságai, akkor személyes k ö v e t k e z t e t é s e k e t kell l e v o n ­ n u n k belőlük. A v á r o s b a n v é g z e t t k u t a ­ tásaim során mélyen belemerültem a tö­ meghalál problémáiba; bár sokkal könyn y e b b volt s z á m o m r a s k e v é s b é b r u t á l i s az é l m é n y , az én e s e t e m b e n ez a t a p a s z ­ t a l a t mégis é p p o l y t a r t ó s h a t á s ú n a k b i ­ zonyult, m i n t a h i r o s i m a i túlélőknél. Hozzájuk h a s o n l ó a n , a l a p j a i b a n m e g v á l ­ tozott az én v i s z o n y u l á s o m is saját h a l á ­ l o m h o z és a r á n k leselkedő h a l á l összes k o l l e k t í v formáihoz. Azonos személyi t a ­ p a s z t a l a t a i m v o l t a k a lelki é r z é k e t l e n s é g ­ gel. Első h i r o s i m a i i n t e r j ú i m i d e j é n le­ nyűgöztek a n e k e m e l m e s é l t groteszk b o r z a l m a k , de egy r ö v i d h é t a l a t t m á r

sokkal kellemesebben éreztem magam, olyan lélektani kutatóként, akit mélyre­ hatóan foglalkoztatnak a hallottak, de ki­ t a r t felderítői kötelezettségei teljesítése mellett. Az é r z é k e t l e n s é g n e k ezt a rész­ leges, c é l i r á n y o s t í p u s á t m o s t e l k e r ü l h e ­ t e t l e n n e k és, az a d o t t h e l y z e t e t t e k i n t v e , h a s z n o s n a k látom, d e p o t e n c i á l i s a n v e ­ szélyesnek is k i h a t á s a i m i a t t . H i r o s i m a i t ú l é l ő v é „ v á l t a m " (mint k ö ­ telező m ó d o n b á r k i , aki s z e m b e k e r ü l e z e k k e l a t a p a s z t a l a t o k k a l ) , de a m e r i k a i m a r a d t a m , bizonyos m é r t é k i g osztoztam m i n d az áldozatok, m i n d a b ű n ö s ö k b ű n ­ t u d a t á b a n — ennek a „behelyettesítő" b ű n t u d a t n a k m e g v a n n a k a maga csapdái, é n mégis a kegyetlenséggel v a l ó s z e m b e ­ n é z é s egyik l e g t e r m é s z e t e s e b b l é l e k t a n i megközelítését l á t o m b e n n e . E h á r o m l e l ­ k i jelenség ugyanis aligha korlátozható c s u p á n H i r o s i m á r a : a halálhangulat, a lelki érzéketlenség é s a bűntudat a ke­ gyetlenség m i n d e n fajtáját k í s é r ő lelki baj. H i r o s i m a m e g t a n í t o t t a n n a k az é r t é ­ k é r e és h a s z n á l h a t ó s á g á r a is, a m i t a p o ­ k a l i p t i k u s k é p z e l e t n e k n e v e z n é k . Ez a m e g h a t á r o z á s e l l e n t é t b e n áll a b i z t o n ­ s á g r ó l és k i e g y e n s ú l y o z o t t s á g r ó l a l k o t o t t fogalmainkkal. A jelenkor kegyetlensé­ geinek műszaki méretei azonban, véle­ Goya:

A háború

m é n y e m szerint, szükségessé teszik, h o g y összehangoljuk képzeletünket azokkal a folyamatokkal, amelyek apokaliptikusak a szó l e g á l t a l á n o s a b b é r t e l m é b e n — a „ v a d u l f é k t e l e n " és „végzetesen d ö n t ő " f o l y a m a t o k k a l , s feltételezik „a v i l á g sor­ sának előrelátását jövőbeli események a l a k j á b a n " és „a k ö z v e t l e n m e g s e m m i s ü ­ lés v a g y a végítélet m e g j ö v e n d ö l é s é t " . A múltban a képzeletnek ebben a faj­ t á j á b a n c s u p á n a pszichotikus egyén „ v i l á g v é g - k é p z e l g é s é t l á t t á k . De a hirosi­ mai emberek számára a „világvége" — v a g y v a l a m i hozzá n a g y o n h a s o n l ó — saját valós t a p a s z t a l a t a i k részévé v á l t . Az egyik túlélő így e m l é k e z e t t vissza: „ T e s ­ tem feketének tűnt; minden sötétnek, tel­ j e s e n s ö t é t n e k l á t s z o t t . . . e k k o r azt gon­ d o l t a m : »itt a világvége«." S egy m á s i k e m l é k : „Az volt az érzésem, h o g y m i n ­ d e n k i e l p u s z t u l t . . . Azt g o n d o l t a m , vége H i r o s i m á n a k — J a p á n n a k — az e m b e r i ­ ségnek." A j e l e n k o r l e g s z ö r n y ű b b e m b e r i kegyetlenségeinek, a náci tömeggyilkos­ s á g o k n a k az á l d o z a t a i hasonló képeket e l e v e n í t e t t e k fel, b á r ők r e n d s z e r i n t t a ­ pasztalhatták, hogy a megsemmisítési f o l y a m a t bizonyos m é r t é k b e n szelektív volt (főleg a zsidókat, a n á c i k e l l e n s é ­ geit v a g y m á s c s o p o r t o k a t é r i n t e t t ) . H i r o ­ s i m a elvezetett e n g e m A u s c h w i t z b a és

borzalmai

című

ciklusból

T r e b l i n k á b a is, s l e g i n k á b b a k e g y e t l e n ­ ség á l t a l á n o s p s z i c h o l ó g i á j á n a k h a s o n l ó ­ ságai és p á r h u z a m a i d ö b b e n t e t t e k meg. H a s o n l ó b e n y o m á s o k a t jegyeztek fel „Isten-okozta" k e g y e t l e n s é g e k b e k ö v e t k e ­ zésekor, m i n t p é l d á u l a középkori n a g y természeti csapások túlélőinek vallomá­ saiban: „ H o g y a n h i n n é el az u t ó k o r , h o g y v o l t olyan idő, a m i k o r v i l l á m c s a p á s o k és földi l á n g o k nélkül, h a d a k o z á s o k v a g y m á s l á t h a t ó öldöklések n é l k ü l n e m egyik vagy m á s i k t á j é k a a földnek, d e c s a k ­ n e m az egész világ e m b e r n é l k ü l m a ­ r a d t . . . Azt h i h e t n ő k , hogy á l m o d u n k , ha a földön j á r v a n e m l á t n ó k saját sze­ m ü n k k e l a t e m e t é s e n gyászoló várost, s ha visszatérve otthonunkba, nem talál­ nók ü r e s e n , m e g é r t v e ebből, hogy m i n d ­ az, a m i t s i r a t u n k , v a l ó b a n m e g t ö r t é n t . " A t e r m é s z e t i c s a p á s o k „isteni" e r e d e ­ t ű e k voltak, s n e m c s a k azért, m e r t az e m b e r i k e z d e m é n y e z é s v a g y ellenőrzés h a t á r a i n k í v ü l e s ő , r e j t é l y e s és h a l á l o s c s a p á s t j e l e n t e t t e k , h a n e m a z é r t is, m e r t egy I s t e n - k ö z p o n t ú kozmológia részei­ k é n t é r t e l m e z h e t t é k őket. Az előbb i d é ­ zett j e l e n e t e k m e g s z i l á r d í t o t t á k az e m ­ b e r e k h i t é t a v i l á g e g y e t e m r e n d j é b e n és az igazságos I s t e n b e n , á m k o z m o l ó g i á j u k e l e g e n d ő rosszat, e l e g e n d ő k é p l é k e n y s é ­ get és m é l y b e v é s ő d é s t t a r t a l m a z o t t , s ha n e m b i z o n y u l t is a l k a l m a s n a k a h o l o k a u s z t u m (engesztelő áldozat) „ m a g y a ­ r á z a t á r a " , l e g a l á b b folyamatos lelki m e g ­ n y u g v á s t hozott, a m e l y l e h e t ő v é t e t t e az élet folytatását. Ezzel e l l e n t é t b e n H i r o ­ s i m a és A u s c h w i t z b ű n e i t e m b e r e k k ö ­ v e t t é k el e m b e r e k ellen, o l y a n i d ő k b e n , a m i k o r a régi kozmológiák m á r s o k a t v e ­ szítettek é r v é n y e s s é g ü k b ő l , és c s ö k k e n t meggyőző e r e j ü k is. A t ú l é l ő k e t a z a v a r és az a b s z u r d i t á s érzése töltötte e l : a My L a i - b a n e l k ö v e t e t t b ű n t e t t e k k e l kapcso­ l a t b a n v a l l o m á s t tevő a m e r i k a i k a t o n á ­ hoz h a s o n l ó a n s z á m u k r a is „ h i á n y z o t t v a ­ l a m i " — éspedig a r e a l i t á s é r t e l m e , illet­ v e érzékelése. H i r o s i m a és A u s c h w i t z i m m á r az e m b e r t ö r t é n e l m i t a p a s z t a l a ­ t a i n a k része, ezért veszélyesen n a i v d o ­ log l e n n e k i t a r t a n i a m e l l e t t , hogy a v i ­ l á g p u s z t u l á s h o z fűződő képzeleti viszo­ n y u l á s u n k v á l t o z a t l a n m a r a d t , hogy egy­ szerű különbséget tehetünk a kép pszi­ c h o t i k u s elfogadása és a „ n o r m á l i s " el­ u t a s í t á s között. A k ü l s ő e s e m é n y e k h a t á s á t ó l függet­ lenül a „világvége"-felfogásnak v a n egy szubjektív, képzeleti alkotóeleme. A h i r o ­ simai t ú l é l ő k n e k az e l k ü l ö n í t e t t s é g és a t e h e t e t l e n s é g , a p a n g á s és a m e g s e m m i ­ sülés b e l s ő képzeteit k e l l e t t feleleveníte­ n i ü k , vagyis olyan k é p z e t e k e t , a m e l y e k

minden emberben gyermekkorától kezd­ v e élnek, e g y e s e k b e n világosabb, m á s o k ­ b a n e l m o s ó d o t t a b b f o r m á b a n . Ezért v e ­ szélyes, n e m c s a k a h i r o s i m a i túlélők, h a n e m v a l a m e n n y i ü n k s z á m á r a , h a ilyen k é p z e t e k foglyává leszünk, s a balsorsot m i n d i g lelki s z e m ü n k k e l látjuk, u g y a n i s végül tehetetlenné válunk, s akarat hí­ j á n k é p t e l e n e k l e s z ü n k a r r a , hogy részt v e g y ü n k a k e g y e t l e n s é g e k ellen, az e l ­ képzelt k o l l e k t í v p u s z t u l á s e l k e r ü l é s é é r t v í v o t t fontos m i n d e n n a p i c s a t á k b a n . S z e r i n t ü n k a l é l e k t a n i bölcsesség t e h á t a b b a n n y i l v á n u l m e g , hogy i g y e k s z ü n k e l k e r ü l n i az a p o k a l i p t i k u s k é p z e l g é s e k b e t ö r t é n ő b e l e m e r ü l é s t , d e az i r á n t u k m e g ­ n y i l v á n u l ó é r z é k e t l e n s é g e t is. Az a p o k a ­ l i p t i k u s képzelgés k o n s t r u k t í v h a s z n o s í t ­ h a t ó s á g á n a k egyik e g y s z e r ű példáját Eugene Rabinowitch jegyezte fel, a k i kezdettől fogva a t u d ó s o k a t o m f e g y v e r ­ ellenes m o z g a l m á n a k b á t o r vezetője volt. R a b i n o w i t c h leírja, a m i n t 1945 n y a r á n Chicago u t c á i n s é t á l v a f e l t e k i n t e t t a v á ­ ros h a t a l m a s é p ü l e t e i r e , és k é p z e l e t é b e n h i r t e l e n ü l óriási t ü z e t látott, a m e l y b e n a felhőkarcolók összeomlottak. E k k o r megfogadta, hogy kettőzött erővel igyek­ szik e l h á r í t a n i egy ilyen e s e m é n y b e k ö ­ vetkezését. Ezt úgy v é l t e m e g o l d h a t ó n a k , hogy m á s t u d ó s o k k a l e g y ü t t f e l h í v á s b a n e m e l szót a l a k o t t v i d é k e k figyelmez­ tetés n é l k ü l i a t o m b o m b á z á s a ellen. Az erőfeszítés, persze, k u d a r c o t vallott, d e az a p o k a l i p t i k u s k é p z e l g é s n e k ez a f a j ­ t á j a — R a b i n o w i t c h , Szilárd Leó, B e r t ­ r a n d Russell és m á s o k részéről — l e h e ­ tővé tette, legalábbis az e m b e r e k egy kis csoportja s z á m á r a , hogy megfogalmazza m a i l é t e igazi feltételeit és s z e m b e n é z z e n v e l ü k [ . . . ] M e r t a végzetes k e g y e t l e n s é ­ gek á r n y é k á b a n é l ü n k , s h a ez a foga­ lom m a g a e l l e n t m o n d á s o s is, ez az e l ­ l e n t m o n d á s a h a l á l h o z és élethez fűződő k a p c s o l a t a i n k lényege. „A táj alig változik. N a p o k o n á t szinte s e m m i s e m k e r ü l a s z e m e m elé. S z o k a t ­ lan, n a g y o n s z o k a t l a n vidék. Ha u g y a n ­ a r r a a h e l y r e t é r e k is vissza, s z o k a t l a n m a r a d . . . Az az érzésem, hogy hosszú utat járok be, mérföldek s z á z a i t . . . s u g y a n a r r a a h e l y r e j u t o k el, u g y a n i s c s a k n é h á n y m é r f ö l d e t m e n t e m . . . Itt, Viet­ n a m b a n valójában embereket gyilkolnak é r t e l m e t l e n ü l . . . Habozás nélkül bármi­ l y e n s e m m i s é g é r t le l e h e t őket l ő n i . . . J ó dolgod v a n . T ú l v a g y m á r m i n d e ­ n e n . . . De valami hiányzott. V a l a m i , a m i r ő l azt h i t t ü k , hogy létezik, hogy m i n d e z z e l e g y ü t t j á r . N e m volt s e h o l . . . " (Egy amerikai katona visszaemlékezései My Lai-ra). Í m e , e z e k n e k az a p o k a l i p t i ­ k u s a n a b s z u r d t é n y e k n e k és t o r z u l á s o k -

nak az összefüggésrendszerében követjük el é s éljük át a My Lai-i kegyetlensége­ ket. Az amerikai katona idézett visszaem­ lékezése azt sugallja, hogy a k e g y e t l e n ­ ség álomszerű jelenség lehet, de azt is, hogy olyan emberek követik el, akik a normális emberi kapcsolatok, a társada­ l o m és a történelem szféráján kívül é l ­ nek. My Lai olyan emberek m ü v e , akik elvesztették józan eszüket, akik a hadá­ szat és a lélek senkiföldjén kóborolnak. A kegyetlenség maga úgy tekinthető, mint groteszkül ellentmondásos erőfeszí­ tés e szenvedő földtájék megmentésére, mint a rend és értelem keresése a rend­ szertelenségben és abszurditásban. U g y a n ­ akkor az a tendencia is érvényesül, hogy a jelenlegi abszurditást és rendszertelen­ séget a logikai végletekig vezessék, ezál­ tal mintegy felülkerekedve rajtuk és iga­ zolva a mostani abnormális állapotot. A kegyetlenségeket kétségbeesett e m ­ berek követik el — M y Lai esetében a megvívandó harc abszolút ellentmondá­ sainak, az országuk politikáját jellemző gyilkos ábrándoknak áldozatul esett e m ­ berek. Ilyenkor a kegyetlenség egyenlő az értelem értelmetlen kutatásával, a ha­ mis küldetéstudat végeredményével, a hamistanúság produktumával. Azt állítani, hogy az amerikaiak kato­ nai beavatkozása Vietnamban már önma­ gában bűntény, azt is jelenti, hogy ke­ gyetlenséget kiváltó helyzet. Vagy más­ ként fogalmazva, My Lai mindennél jobban rávilágít Amerika vietnami há­ borújának alapvető jellegére. Ennek a kegyetlenséget kiváltó helyzetnek az ele­ meihez tartozik a fejlett ipari nemzet részvétele egy felkelésellenes akcióban, gyengén fejlett területen, a néppel szolidarizáló gerillákkal szemben; olyan ele­ mek ezek, amelyek Jean-Paul Sartre sze­ rint elkerülhetetlenül népirtáshoz vezet­ nek. A gyilkosságok hidegvérűsége, vala­ mint a bűnösöknél tapasztalt és az áldo­ zatokra rákényszerített végső elembertelenedés révén My Lai nyilvánvalóvá te­ szi számunkra, milyen messzire jutott Amerika a halálos ábrándok útján. Ezekkel a halálos ábrándokkal együtt jár három lélektani jelenség, amelyek annál fájdalmasabbak a háború érzé­ keny amerikai bírálói számára, mi­ nél nyilvánvalóbbak. Az első a kegyet­ lenségre épülő kegyetlenség elve, amely a kegyetlenséget kiváltó helyzet tagadá­ sának a szükségéből ered. Ebben az érte­ l e m b e n My Lai maga is korábbi, kisebb méretű My Lai-ok következménye; s nem a háború befejezésével végződött, hanem

azzal, hogy Amerika Laoszra és K a m ­ bodzsára is kiterjesztette a háborút. A második elv a felelősség hiányának a rendszerére vonatkozik. Hiába keres­ nénk olyan embert v a g y embercsoportot, a m e l y vállalná az elítélést, illetve csu­ pán azonosítaná a történtek emberi for­ rását v a g y felelősségét, kezdve azoktól, akik My Lai-ban meghúzták a ravaszt (ezek bizonyos mértékig felelősek, bár voltaképpen a kegyetlenséget kiváltó helyzet eszközei és áldozatai voltak, s most bűnbaknak játsszák ki őket), e g é ­ szen a tüzelési parancsot kiadó és talán maguk is tüzelő altisztekig, a h a d m ű v e ­ let végrehajtását elrendelő magasabb rangú tisztekig, a Vietnamban, a P e n t a ­ gonban és a Fehér Házban székelő l e g ­ magasabb katonai és civil tervezőkig, akik többek között létrehozták az „ál­ landó szabadtüzelési zónát", a m e l y Ri­ chard Hammer szerint azt jelenti, hogy „ . . . l é n y e g é b e n a zóna területén harcoló minden amerikainak joga v a n gyilkolni, s az itt élő vietnamiaknak joguk v a n arra, hogy meggyilkolják őket", v a g y azo­ kig a tervezőkig, akik további jelentős döntéseket hoztak a háború folytatására, sőt kiterjesztésére. Ugyancsak hiába ke­ resünk ilyen személyt az amerikai nép amorf tömegében, amely feltételezhetően az előbb említetteket választotta — lega­ lábbis most megtűri őket képviselői­ ként. A kegyetlenséget kiváltó helyzet — ez ebben az esetben különösen érvényes — attól függ, amit Masao Maruyama „a felelősség hiányának rendszere" m e g h a ­ tározással jelölt. A helyzetet is, a rend­ szert is az érző emberi lélektől n e m ellenőrzött technológia és gépesített b ü ­ rokrácia jellemzi. A harmadik és talán legszörnyűbb j e ­ lenség a változás hiányának pszicholó­ giája. Westmoreland tábornok átadja h e ­ lyét Abrams tábornoknak, Johnson el­ nök N i x o n elnöknek, egy láthatóan d ü ­ höngő diáknemzedék egy csendben dohogónak — s a háború, a kegyetlenséget kiváltó helyzet tovább szüli a feljegy­ zett és fel n e m jegyzett szörnytettek ez­ reit. Pontosabban, valami mégis törté­ nik: a kegyetlenség tudatalatti sejtése Amerikában a tudatosság szintjéhez kö­ zeledik, és nehezebbé teszi, de sajnos, n e m lehetetlenné, a kegyetlenséget kivál­ tó helyzet védelmezését és fenntartását. A kegyetlenségbe történt belebonyolódás széles körben elterjedt érzése ma m é g előre n e m látható módon hozzájárul a nemzethanyatlás érzetének a kialakulá­ sához, s ezzel összefüggésben az erőszak vonzóbbá válásához, mert semmi s e m vezet oly könnyen a kollektív düh ki-

töréséhez, mint az az érzés, hogy egy fojtogatónak és züllesztőnek ítélt helyzet rabjai vagyunk. A kegyetlenség általában, és My Lai különösen, a bűnösöket — egy egész nemzetet is — a személyes bűn terüle­ tére sodorja. Ezt az állapotot egy másik amerikai katona beszélgetésünk során a vietnami ellenfél meghatározásával j e l l e ­ mezte: „Ha meghalt, kommunista volt — mivel meghalt. Ha meghalt, kommunis­ tának kellett lennie. Persze, egy holttest sehogy s e m védekezhet ez ellen." Ha a jövő egy adott pillanatában erkölcsileg érzékeny történészek megkezdik a viet­ nami háború történetének a megírását — feltételezve, hogy lesz erkölcsileg ér­ zékeny (vagy lesz egyáltalán) történész —, biztos vagyok abban, hogy a „hulla­ számlálás" jelenségét Amerika romlásba dőlésének tökéletes szimbólumaként e m ­ legetik majd. Mert mi lehetne jellem­ zőbb az érzéketlenségre, eldurvulásra, ábrándokra (a legtöbb holttestről végső soron kiderül, hogy az illető polgári sze­ mély volt), a groteszk versengésre (szá­ zadok és egyének versengenek a legna­ gyobb hullaszámért) és az ugyancsak gro­ teszk műszaki fejlődésre (a haladás a számlálásban rejlik), mint Amerika ál­ talános bűne a vietnami háborúban. My Lai bizonyos vonatkozásban szo­ katlan jelenség. Kétfajta kegyetlenséget egyesít: a műszaki szupergyilkosságot (fegyvertelen parasztokat ölnek meg a u ­ tomata fegyvereket használó amerikaiak) és az áldozatok sokkal személyesebb jel­ legű, szemtől szemben való meggyilkolá­ sát közvetlen lőtávolságból. Ez a kombi­ náció váltja ki a v e l e együttjáró külö­ nös lelkierőt, bármennyire igyekeznek is az amerikaiak elkerülni a következmé­ nyek tudatosodását. Egy résztvevő ameri­ kai katona úgy jellemezhetné My Lai-t, mint „náci típusú históriá"-t (ahogy Sey­ mour Hersh feljegyezte My Lai 4 című könyvében), vagyis úgy, ahogyan kevés olyan pilóta, illetve repülős fogalmazott, aki műszakilag nagyobb távolságból sok­ kal több vietnami civilt ölt meg a b e ­ vetések idején. A személyes bűn érzése új az a m e ­ rikaiak számára, egyrészt azért, mert az ilyen érzéseket más, kegyetlenséget ki­ váltó helyzetekben elfojtották, másrészt az amerikai hagyományok humánus ele­ mei hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzet úgy tekintse önmagát, mint amely — szükség esetén akár erőszakkal is — el­ lenzi éppen ezeket a „náci típusú histó­ riákat". Egyelőre tisztázatlan a vietnami háború hatása erre az önarcképre. A My Lai-ban történtek összegezése m é g nem történt meg. Lehet, hogy soha n e m

is kerül sor a kegyetlenségek összege­ zésére. Én azonban aggódom egy olyan társadalomért, amely bizonyos kérdések felvetésével, de alapos önvizsgálat nél­ kül elfogadja előbb Hirosimát, most p e ­ dig My Lai-t. Mert mindennek megfizetjük az árát. A kegyetlenség visszaszáll reánk. A há­ borúnak Kambodzsára történő kiterjesz­ tése ellen tiltakozó egyetemi hallgatók életét a Kent Egyetemen nemzetőrök go­ lyói oltották ki, s ez jelzi, hogy az erő­ szakot a hiú ábrándok védelmére és a bűn tagadására használják fel; a Geor­ gia állambeli Augusta legyilkolt n é g e ­ rei és a Mississippi állambeli Jackson egyetem néger diákáldozatai közvetetteb­ ben tükrözik ezt a légkört. Valóban reális veszélyt jelent az, hogy az illúziók meg­ mentésére és a bűnök tagadására töre­ kedve Amerika, Vietnamon és Kambod­ zsán túl, az egész világot pusztulással fe­ nyegető nukleáris összecsapás v a l a m i ­ lyen formája felé sodródhat. Ebben az értelemben, akárcsak a személyes bűn­ höz való viszonyában, My Lai szimboli­ kusan megrendítette Amerika alapjait, vagyis mindazt, ami az amerikai állam­ ból megmaradt. Hirosimához és Auschwitzhoz hasonlóan My Lai is forradalmi esemény: az erkölcsi normák teljes sem­ mibevevése fontos kérdéseket vet fel a felelősséggel tartozó nemzet intézményei­ vel, szokásaival kapcsolatban. Az amerikaiak problémája most ez: mit kezdjünk kegyetlenségeinkkel? Próbáljuk meg egyszerűen tudomásul venni, féligmeddig beismerni őket, tagadva követ­ kezményeiket és elkerülve az őszinte szembenézést? Ez a kormányok klasszi­ kus módszere bizonyított kegyetlenségek esetén, s természetesen ezt a módszert használja most az amerikai kormány és a hadsereg is, amikor egyéneket állít bíróság elé. Azokat, akik lőttek s akik ezt elpalástolták, abnormálisnak és ha­ nyagnak bélyegzik meg, mert ezzel el lehet terelni a figyelmet a kegyetlen­ séget kiváltó helyzet általánosabb igaz­ ságáról. Seymour Hersh kitüntetése a Pulitzer-díjjal publicisztikai bravúrjáért, hogy leleplezte és részletesen leírta a My Lai-ban történteket, e g y lépésnek tűnhet az általánosabb igazság felé v e ­ zető úton. De attól tarthatunk, hogy az ilyen kitüntetés — akárcsak a National Book Award, amelyet Hirosimáról írott munkámért kaptam — a lelkiismeret­ mentő elismerés jeleként a szembenézés helyébe léphet. Persze, többet kell kinyo­ mozni az amerikai társadalomban, a v e ­ zetőknek és közrendű embereknek töb­ bet kell felfedezniük és kimondaniuk, hogy ezek a kegyetlenségek a nemzet felvi-

lágosodásához, n e p e d i g t o v á b b i r o m l á ­ s á h o z vezessenek. Megdöbbentett, hogy milyen kevés m o n d a n i v a l ó j a v a n az én s z a k m á m n a k erről a kérdésről — arról, hogy abnor­ m á l i s helyzetek, miképpen okozhatnak k o l l e k t í v z a v a r t és tömeggyilkosságot. S z e r e t n é m , h a a p s z i c h i á t r i a és a lélek­ t a n t ö r t é n e t e a j ö v ő b e n ilyen p r o b l é m á k ­ r a ö s s z p o n t o s í t a n á figyelmét. Ez elősegí­ t e n é az erkölcsi hozzáállás összekapcso­

l á s á t a s z a k é r t e l e m m e l oly m ó d o n , h o g y l e h e t ő v é v á l j é k fényt v e t n i az i l y e n h á ­ b o r ú s b ű n ö k r e és á t a l a k í t a n i o r s z á g u n ­ k a t , a m i r e oly é g e t ő e n szüksége van. R e n d e l l e n e s s é g e i n k k e l foglalkozva a k e ­ gyetlenségek hamistanúsága helyébe az ú j , felszabadító f o r m á k és i r á n y z a t o k i g a z t a n ú s á g á t k e l l á l l í t a n u n k . M é r t fel­ adatunk szembenézni a kegyetlenségek­ kel, h o g y t ú l l é p h e s s ü n k r a j t u k . R o b e r t J a y Lifton

A vesztesek bűne „Vietnam tragikus története igazság szerint nem rosszindulatú, győzelemszom­ jas, egyéni előnyökre vagy császári dicsőségre törekvő személyekkel benépesített m e s e , hanem egy egész vezető-nemzedék története (és a vezetettek egész nemze­ dékéé)... Különös állhatatlansága ellenére Lyndon Johnson legrosszabb pillanatai­ ban sem volt rossz ember a szó hitleri értelmében... Ezzel szemben túl könnyű, sőt botrányos háborús bűnösnek minősíteni egyeseket, még ha tekintetbe vesszük is a fiatalok tapasztalatlanságát" ( T o w n s e n d Hoopes, az a m e r i k a i légierő volt m i ­ n i s z t e r h e l y e t t e s e , 1970. j a n u á r ) . Körmönfont-e a vád? Vagy túl kínos s z e m b e n é z n i v e l e ? Ahhoz, h o g y v a l a k i háborús bűnösnek minősüljön, hitleris­ t á n a k kell l e n n i e ? A v a g y a l k a l m a z h a t ó a z Egyesült Á l l a m o k j ó i n d u l a t t a l teli e l ­ n ö k é r e is e m i n ő s í t é s ? B á r 1967-ben a P e n t a g o n előtt r e n d e z e t t n a g y t ü n t e t é s s o r á n l á t t a m ilyen j e l s z a v a k a t : „Hé! L.B.J., m a h á n y fiút öltél m e g ? " , n e m gondoltam arra, hogy Lyndon Johnson, az E g y e s ü l t Á l l a m o k e l n ö k e h á b o r ú s b ű ­ nös. T a l á n rossz vezető v a g y egoista, aki m i a t t a l e g r o s s z a b b r a f o r d u l t a k a dol­ gok, d e n e m h á b o r ú s b ű n ö s . Ez mégis k i s s é t ú l e r ő s lett volna. Igaz, v a n n a k fiúk, a k i k e g y m á s t ölik a h á b o r ú b a n . . . M á s r é s z t n e m o l v a s t a m soha a h á b o r ú s m a g a t a r t á s t szabályozó t ö r v é n y e k szöve­ gét, b á r h á r o m évig figyeltem a helyszí­ n e n ezt a h á b o r ú t , és öt évig í r t a m róla. S o k a n v i z s g á l j á k most e t ö r v é n y e k f é n y é b e n a mi v i e t n a m i v i s e l k e d é s ü n k e t . M a r k Sacharoff, a t e m p l e - i e g y e t e m a n ­ gol szakos t a n á r s e g é d j e bibliográfiába gyűjtötte az e r r e v o n a t k o z ó m u n k á k a t . Ezzel az egyszerű gesztussal j e l e n t ő s e n t á g í t o t t a l e l k i i s m e r e t ü n k k o r l á t a i t . Még h a a V i e t n a m b a n t ö r t é n t e k r ő l össze­ gyűjtött t é n y e k n e k c s a k egy t ö r e d é k é t tekintjük valódinak, ha a hadijog fényé­ b e n vizsgáljuk őket, az a m e r i k a i v e z e ­ t ő k — a m o s t a n i elnököt, R i c h a r d M i l -

h o u s N i x o n t is b e l e é r t v e — h á b o r ú s b ű n ö k e l k ö v e t é s é b e n m a r a s z t a l h a t ó k el. Öt D r e y f u s - ü g y k i r o b b a n t á s á h o z ele­ g e n d ő a n y a g gyűlt i t t fel! E z é r t o l y a n je­ lentős a h á b o r ú s b ű n ö k e t az a m e r i k a i a k t e r h é r e író m ű v e k n ö v e k v ő s z á m a . Ez a bibliográfia o l y a n kezdet, a m e l y hosszú és k í n o s vizsgálatot ígér m i n d a r r ó l , a m i t Délkelet-Ázsiában művelünk. Minél több anyagot gyűjtünk saját viselkedésünkről, magatartásunk annál megvetendőbbnek t ű n i k . Első p i l l a n t á s r a ez c s a k „ s a j n á l a ­ t o s n a k " látszott. M e g f e n e k l e t t ü n k I n d o ­ kínában. Viselkedésünk később stupid­ n a k és b r u t á l i s n a k t ű n t , az i n g o v á n y s a ­ j á t m ű v ü n k . A v i e t n a m i a k v o l t a k az á l ­ dozatok, és m i a b a k ó k . Most d ö b b e n ü n k r á , h o g y n e m c s u p á n k e g y e t l e n és k o n o k h a r c o s k é n t , h a n e m g y i l k o s k é n t is ö l t ü n k . N e m z e t k é n t h a j l a m o s a k v a g y u n k azt h i n ­ ni, h o g y csak az ellenség l e h e t h á b o r ú s b ű n ö k b e n v é t k e s . Bizonyos, h o g y ők is e l k ö v e t t e k n é h á n y a t I n d o k í n á b a n . D e az ő b ű n ü k n e m moshatja le rólunk a mi­ enket... M e l y e k ezek a h í r e s „ h á b o r ú s t ö r v é ­ n y e k " ? Egész g y ű j t e m é n y v a n belőlük, a sajátosan katonai rendszabályoktól kezd­ ve, a m i l y e n A szárazföldi hadviselés sza­ bályzata (The L a w of L a n d W a r f a r e ) , a h á g a i és a genfi e g y e z m é n y e k i g , a m e l y e k t ö r v é n y e r e j ű e k , hiszen az a m e r i k a i S z e -

Goya:

A háború

borzalmai

n á t u s r a t i f i k á l t a őket, és a h á b o r ú s b ű ­ n ö k n ü r n b e r g i és tokiói t ö r v é n y s z é k e i n megállapított nagy alapelvekig. E törvé­ nyek kimondják, hogy még a háborúban s e m m e g e n g e d e t t m i n d e n ütés, h o g y v a n ­ n a k k o r l á t a i a n n a k is, a m i v e l a h a d v i s e l ő a z e m b e r i e s s é g e t sújthatja. Vegyük szemügyre vietnami viselkedé­ s ü n k e t e t ö r v é n y e k h e z m é r t e n . A száraz­ földi hadviselés szabályzata kiköti, hogy a kórházak megtámadása törvénytelen. Bombázásuk nálunk megszokott dolog volt. A v i e t k o n g és é s z a k - v i e t n a m i k a t o ­ n a i k ó r h á z a k m e g s e m m i s í t é s é t a saigoni amerikai katonai szóvivők sajtóközle­ ményei naponta bejelentették. V a g y g o n d o l j u n k az Egyesült Á l l a m o k egy m á s i k a l a p v e t ő t a k t i k a i m ó d s z e r é r e Dél-Vietnamban: falvaknak bombákkal és l ö v e d é k e k k e l t ö r t é n ő k o r l á t o z á s n é l ­ k ü l i szétzúzására. 1967 óta l e g k e v e s e b b 150 000 v i e t n a m i lakost, az u t ó b b i h a t év á t l a g á b a n n a p o n t a 68 férfit, n ő t és gyer­ m e k e t öltek m e g a m e r i k a i k a t o n a i a k ­ ciók s o r á n az Egyesült Á l l a m o k S a i g o n ­ n a k szállított fegyvereivel. Továbbá 350 000 polgári lakost sebesítettek v a g y c s o n k í t o t t a k meg. Ezeket a m i n i m á l i s számokat a Szenátus menekültügyi al­ bizottsága, E d w a r d M. K e n n e d y szenátor, kimagasló kormányszakértők, a General A c c o u n t i n g Office (Legfőbb Á l l a m i S z á m ­ vevőség) tagjai á l l a p í t o t t á k meg. Lehet,

című

ciklusból

h o g y s o k k a l m a g a s a b b az á l d o z a t o k s z á ­ m a . É p p e n a becslések óvatossága a sze­ n á t o r és k ö z v e t l e n m u n k a t á r s a i , J e r r y T i n k e r és Dale S. d e H a a n á l t a l össze­ gyűjtött a d a t o k a t a bibliográfia legérté­ k e s e b b e l e m e i v é emeli. Az 500 000 p o l ­ gári személy n a g y részének, ha n e m többségének a haláláért vagy megcson­ kításáért a vietnami falvak washingtoni és saigoni v e z e t ő k e n g e d é l y e z t e b o m b á k ­ kal és l ö v e d é k e k k e l v a l ó feldúlása o k o l ­ ható. 1946-ban az E g y e s ü l t Á l l a m o k k o r m á ­ n y a bíróság elé állította és f e l a k a s z t a t t a Tomoyuki Yamashita japán tábornokot m e r t felelőssé t e t t é k t ö b b m i n t 25 000, c s a p a t a i á l t a l meggyilkolt Fülöp-szigeti p o l g á r i személy h a l á l á é r t . M e g k ü l ö n b ö z ­ t e t h e t j ü k - e erkölcsileg és jogilag a m á s o ­ dik világháború e vérfürdőjét — ame­ lyért Y a m a s h i t a t á b o r n o k az é l e t é v e l fi­ zetett — a v i e t n a m i h á b o r ú b a n az a m e ­ rikai kormányzatok parancsára vagy hall­ gatólagos beleegyezésével e l k ö v e t e t t gyil­ kosságoktól? H a c s a k egy részét fogad­ j u k is el az e b b e n a b i b l i o g r á f i á b a n fel­ sorolt b i z o n y í t é k o k n a k , és h a a h a d i j o g r a h i v a t k o z u n k , a v a l ó s z í n ű v á l a s z a k k o r is nemleges. És Nixon elnök azóta kiter­ j e s z t e t t e a k o r l á t l a n b o m b á z á s t egész Laoszra és K a m b o d z s á r a , s a p o l g á r i l a ­ kosság tízezreit gyilkolják le és sebesítik m e g e z e k b e n az o r s z á g o k b a n is.

A Russell-törvényszék tárgyalásainak Az elhallgatás bűne ellen c í m e n k i a d o t t k ö v e t k e z t e t é s e i t 1967-ben teljes egészé­ b e n elvetették, azzal az ü r ü g g y e l , h o g y n e m m á s , m i n t b o h ó c k o d á s és balos p r o ­ p a g a n d a . P e d i g n e m k e l l e t t v o l n a el­ v e t n i őket. Még h a c s u p á n e g y e t l e n á l l á s ­ p o n t o t k é p v i s e l t e k is, ez az á l l á s p o n t á t ­ fogó volt. A probléma feltárulkozott, elég lett volna meglátni a vietnami falvak feld ú l á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e i t . 1965 n o v e m ­ b e r é b e n m e g l á t o g a t t a m öt h a l á s z f a l u t a Quang-Ngai tartományi tengerparton, n e m m e s s z e M y Lai-tól, m e l y e k e t az a m e r i k a i h a j ó h a d és az a m e r i k a i és d é l ­ v i e t n a m i v a d á s z b o m b á z ó k á g y ú i az előző k é t h ó n a p b a n e l p u s z t í t o t t a k . A helyi d é l ­ vietnami közhivatalnokok szerint legke­ v e s e b b 184 p o l g á r i személyt öltek meg. A t ú l é l ő k k e l folytatott e g y n a p i a n k é t után arra a következtetésre jutottam, h o g y é s s z e r ű becslés 600 h a l o t t a l s z á m o l ­ hat. Az e b b e n a t a r t o m á n y b a n á l l o m á ­ sozó a m e r i k a i s e r e g e k tisztjei azt m o n d ­ ták, h o g y a v i e t k o n g g e r i l l á k l e g k o m o ­ l y a b b e l l e n á l l á s á t a f a l v a k o n az elszige­ telt lövészek j e l e n t e t t é k . A f a l v a k a t és l a k ó i k a t csak a v i e t k o n g j e l e n l é t e m i ­ a t t t á m a d t á k meg. F e l f e d e z t e m , hogy u g y a n a b b a n a t a r t o m á n y b a n tíz m á s fa­ l u t s z i n t é n e l p u s z t í t o t t a k és k ö r ü l b e l ü l m é g huszonötöt súlyosan m e g k á r o s í t o t ­ tak, v a l a m e n n y i t h a s o n l ó okokból. Ilyen d r á g á n fizettetni m e g a p a r a s z ­ tokkal a gerillák jelenlétét, anélkül, hogy t ö r ő d n é n e k a v v a l , v a j o n r o k o n s z e n ­ veznek-e a vietkonggal, hiábavalóan bru­ t á l i s n a k és p o l i t i k a i l a g v é g z e t e s n e k l á ­ t o m , hiszen ez a b a r b a r i z m u s c s a k e l l e n ­ ségessé t e h e t i ő k e t a saigoni h a t ó s á g o k ­ k a l és az a m e r i k a i e r ő k k e l s z e m b e n . K a ­ t o n a i t é r e n n e m l e h e t t u d n i , m i r e szolgál m i n d e z . Mégis, a m i k o r c i k k e m b e n l e í r t a m ezeknek a halászoknak a kínszenvedéseit, n e m ötlött eszembe, h o g y a m i t f e l t á r t a m , az t a l á n h á b o r ú s b ű n . Ez a gondolat, ú g y t ű n i k , l a p o m s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g á n a k és a The New York Times legtöbb o l v a s ó ­ j á n a k a g y á b a n s e m m e r ü l t fel. E g y e t l e n h a s o n l ó t ö r t é n e t s e m okozott b o t r á n y t azok közül, a m e l y e k e t a t ö b b i r i p o r t e r m e g j ó m a g a m m e g í r t u n k a k é s ő b b i e k so­ rán, csupán annak a kisebbségnek a k ö r é b e n k e l t e t t f e l h á b o r o d á s t , a m e l y elég nyílt eszű, h o g y r á d ö b b e n j e n a r r a , v a l ó ­ j á b a n , m i t ö r t é n t . A h o g y Calley h a d n a g y mondta a Fort Benning-i ügyésznek: „Tulajdonképpen, u r a m , n e m nagy ügy volt." H a v é g i g o l v a s s u k az 1965-, 66- és 67-es hírügynökségi jelentéseket, melyeket S e y m o u r M e l m a n és R i c h a r d F a l k g y ű j ­

tött össze, hogy a l á t á m a s s z a a „Clergy and Laymen Concerned about Vietnam" (Egyházi és világi személyiségek Viet­ n a m r ó l ) m o z g a l o m á l t a l felszínre hozott h á b o r ú s b ű n v á d a k a t , új és f e l k a v a r ó p e r s p e k t í v á b a n l á t j u k ú j r a az e s e m é n y e ­ ket. F r a n k H a r v e y az Air War-Vietnam (Légi h á b o r ú V i e t n a m b a n ) c í m ű k ö n y v é ­ b e n n a g y elbeszélő e r ő v e l meséli el, m i ­ l y e n n e m t ö r ő d ö m s é g g e l r o m b o l t a szét az a m e r i k a i légierő a M e k o n g - d e l t a falvait. Előfordulhat, hogy a gerillák e l l e n ő r i z t e t e r ü l e t e n fekvő f a l u b a n v a g y k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n v a l ó b a n volt n é h á n y szakasz gerilla — ez v o l t a m e n t s é g . P e d i g H a r ­ v e y a z t á n s z a v a h i h e t ő t a n ú , hiszen k ö ­ vetkeztetései a h á b o r ú mellett szólnak. B á r k i azt á l l í t h a t n á , hogy n e m v o l t s z á n d é k o s a r o m b o l á s és a polgári sze­ mélyek halála, hogy a háborúval j á r ó borzalmak következménye mindez. Csak­ hogy a h i v a t a l o s j e l e n t é s e k b ő l s e m ez d e r ü l ki. 1965 ősze óta a saigoni a m e r i k a i n a g y ­ követség osztogatni kezdte a h á b o r ú s t u ­ dósítók között a R a n d C o r p o r a t i o n egy t a n u l m á n y á t a b o m b á k és g r á n á t o k p u s z ­ tításairól. A t a n u l m á n y következtetése szerint a p a r a s z t o k f a l v a i k r o m b o l á s á é r t és szüleik h a l á l á é r t a v i e t k o n g o t t e t t é k felelőssé, v a g y i s a s r a p n e l e k , a f e h é r foszfor, a n a p a l m l é n y e g é b e n jó p o l i t i k a i fogásnak bizonyult. A r i p o r t e r e k n e m v o l t a k h a j l a n d ó k m é l t á n y o l n i ezt a t a ­ n u l m á n y t , a m e l y s z e r i n t ü k gyászos bizo­ n y í t é k a é p p e n a n n a k , hogy a k o r m á n y m i n d i g r á t a l á l t a z o k r a a jótét l e l k e k r e , a k i k p o n t o s a n azt v i s s z h a n g o z t á k , a m i t h a l l a n i óhajtott. 1966 n y a r á n az országot n a g y o n jól i s ­ m e r ő a m e r i k a i a k a saigoni k ö v e t s é g és a v e z é r k a r m e g b í z á s á b ó l mégis l e f o l y t a t t a k egy titkos és eléggé átfogó vizsgálatot a pacifikálási t e r v e k r ő l . K ö v e t k e z t e t é ­ seikben többek között azt a j á n l o t t á k , h o g y g o n d o s a n v i z s g á l j á k felül a k o r l á ­ tozás n é l k ü l i b o m b á z á s o k g y a k o r l a t á t . A v i z s g á l a t szerint a d ú l á s o k százezreket kényszerítettek nyomorúságos lakásokba és t á b o r o k b a , a p a r a s z t o k h i á b a v a l ó h a ­ lálát, s z e n v e d é s é t és f e l h á b o r o d á s á t okoz­ va. A felülvizsgálási a j á n l a t o t a saigoni a m e r i k a i h a t ó s á g o k a l e g m a g a s a b b szin­ ten elutasították. Azzal a h a t á r o z a t t a l , h o g y n e m v i z s ­ gálják felül a k é r d é s t , a h a t ó s á g o k s z e n ­ t e s í t e t t é k ezt a g y a k o r l a t o t , s a de facto politika bevezetése mellett d ö n t ö t t e k . Ezt a politikát, l e g a l á b b i s az első é v e k b e n , í r á s b a n u g y a n n e m i s m e r t é k el, d e — legjobb t u d o m á s o m szerint — a h h o z n e m fér kétség, hogy a dolgok így t ö r t é n t e k , s a h á b o r ú t i r á n y í t ó a m e r i k a i p o l g á r i és

katonai vezetőknek tudniuk kellett, elha­ tározásuknak milyen véres következmé­ nyei lesznek. Miért alkalmazták ezt a politikát? Azért, mert a pusztítás straté­ giája győzelemre törő stratégiájuk fő e l e ­ m é v é vált. Emlékszem, hogy 1966 nyarának v é ­ gén megkérdeztem az egyik legarrogánsabb amerikai tábornoktól: n e m okoz-e neki gondot a bombázásokban megölt vagy megsebesített polgári személyek nagy száma. „Valóban, komoly problé­ ma ez, de ugyebár csökkenti az ellenséges lakosság számát" — hangzott a válasz. A Pentagon rendelésére ugyanabban az évben, valamivel később készült, a menekültekről szóló egyik t a n u l m á n y megállapította, hogy a Mekong-deltai Dinhtung tartomány menekültjeinek 54 százaléka dúlástól való félelmében hagy­ ta el szállását. Erről v a n hát szó! A tűz­ erő, amelyre csak az amerikai techno­ lógia, a halálnak ez a General Motors-a képes, amit a második világháború alatt eszeltünk ki, arra irányult, hogy m e g ­ semmisítő háborúban győzze le a vietna­ mi kommunistákat, egyszerűen úgy, hogy felszámolja stratégiai bázisukat, a falusi lakosságot. A falusi lakosságnak mint az ellenség harci erőforrásának megsemmisítésével az újoncoktól, a parasztok által szállított eleségtől és hírszolgálattól kívánták meg­ fosztani a vietnamiakat [ . . . ] . A saigoni amerikai hadvezetőségnek a polgári lakosságot érintő károkozás gon­ dos elkerülésére, az állatállomány és a lakóházak oltalmazására irányuló összes utasításai n e m egyebek az amerikai i n ­ tézmények által sűrűn gyakorolt k é p m u ­ tató fecsegésnél. A természet ölén aztán a századosok és őrnagyok n e m palástolták h a d m ű v e ­ leteik célját. Egy napon a Mekong-delta egyik népes tartományában a szárazföldi hadsereg egyik fiatal századosa gyors kézmozdulattal végigpásztázta a térképet v a g y két tucat, gerillák ellenőrizte falu fölött, n e m messze a tartományi főváros­ tól, és azt az utasítást adta, hogy a pa­ rasztok ürítsék ki őket, és közeledjenek a városhoz. Miért? — kérdeztem. „Mert az ott veszélyes hely. Tüzérséggel számol­ juk fel" — mondta. Talán van, aki azt állítja: bár sajná­ latos, sőt erkölcstelen, a vietnami polgári lakosság megkülönböztetés nélküli b o m ­ bázása mégsem tekinthető háborús b ű n ­ nek. A Szövetségesek a második világhá­ ború alatt terror-támadásokat intéztek a japán és német városok ellen. Lásd a Drezda és Tokió ellen gyújtóbombákkal végrehajtott támadást, Hirosima és N a ­

gaszaki nukleáris holokausztumát (égő áldozatát). A nürnbergi és a tokiói tár­ gyalásokon egyetlen vádlottat s e m ítél­ tek el a polgári lakosság bombázása miatt, mivel a vádlók is ugyanezt tették. A szokásjog alapján tehát a terrorista bombázás elismert háborús cselekmény­ nek tekinthető. Hasonlóképpen az Egye­ sült Á l l a m o k légiereje a koreai háború­ ban bombázta az ország falvait és v á ­ rosait. De vajon hasonló jellegű-e a vietnami háború? N y o m ó s okok késztetnek arra, hogy ne tekintsük hasonlónak. A m á s o ­ dik világháborúban egymással szemben álló ipari társadalmak harcoltak f e n n ­ maradásukért. A totális háború körül­ ményei között a városok elkerülhetetle­ nül a pusztítás célpontjaivá váltak, m i ­ vel az ellenséges hadigépezetet tápláló ipar és az üzemi dolgozók szálláshelyei voltak. A munkás is harcos volt, akár­ csak az egyenruhás katona. Többé-kevés­ bé a koreai háború is egyenruhás hadse­ regek klasszikus konfliktusának tekint­ hető, bár a bombázásokat itt is érdemes volna történelmi perspektívából megvizs­ gálni. Vietnamban azonban a világ technoló­ giailag legfejlettebb nemzete avatkozott be e g y kezdetleges agrárország polgár­ háborújába. A vietnami kommunisták ipara jelentéktelen, gyakorlatilag s e m lé­ gierejük, s e m az Egyesült Államok fenn­ maradását veszélyeztető interkontinen­ tális rakétájuk nincsen. A beavatkozást kül- és belpolitikai meggondolásokból határozták el, hogy elkerüljék a k o m ­ munistákkal szemben elveszített háború belső visszahatását, s hogy az Egyesült Államok megőrizze délkelet-ázsiai erő­ pozícióját és befolyását. Ezenkívül, miként a Sacharoff-bibliográfiában idézett művek bőségesen iga­ zolják, a légierő dél-vietnami alkalma­ zása a két előző háborúhoz viszonyítva bonyolult és lényeges változáson ment át. A fő fegyvernemnek tekintett légierőt és tüzérséget a megszálló hatalom, az Egye­ sült Államok irányítja a megszállt or­ szág mezőgazdasági vidékén lakó polgári lakosság ellen. A bombák és gránátok célpontja a polgári lakosok tömege volt, mert puszta létüket fontosnak tartották az ellenfél szempontjából. A vidék elnéptelenítésére törekvő légihatalom a ter­ ror speciális fegyvere lett. Samuel P. Huntington, a Harvard Egyetem tanára ki is talált erre egy csodálatosan jelleg­ zetes amerikai eufemizmust: „Kényszerű felhívás a városiasodásra és modernizá­ lódásra."

A légierő dél-vietnami alkalmazását úgy é r t h e t j ü k m e g a l e g j o b b a n , h a a D é ­ l e n folytatott korlátlan bombázásokat összevetjük az É s z a k - V i e t n a m elleni légi h a d j á r a t p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l t jellegé­ vel. Lehet, h o g y az é s z a k - v i e t n a m i a k n e m h i s z n e k e b b e n , d e az a m e r i k a i a k s z á n d é ­ k o s a n a r r a törekszenek, h o g y Északon c s a k a k a t o n a i o b j e k t u m o k a t s az ott levő n é h á n y i p a r i c é l p o n t o t b o m b á z z á k , és az a d o t t l é g i t á m a d á s k a t o n a i előnyeit g o n d o s a n összevetik a v a l ó s z í n ű p o l g á r i veszteségekkel. Bizonyos, hogy az É s z a k V i e t n a m elleni l é g i h a d j á r a t végső célja i n k á b b politikai, m i n t k a t o n a i volt. Az észak-vietnamiak megfélemlítésére irá­ n y u l t , hogy v o n j á k k i c s a p a t a i k a t D é l ­ ről és v i g y é k m a g u k k a l a v i e t k o n g geril­ l á k a t is. A m i k o r 1966 d e c e m b e r é b e n H a r r i s o n S a l i s b u r y , a The New York. Times fő­ szerkesztő-helyettese Észak-Vietnamba látogatott, h o g y megírja emlékezetes c i k k s o r o z a t á t az a m e r i k a i légitámadá­ sok o t t a n i p u s z t í t á s a i r ó l (lakóházak, isko­ lák, t e m p l o m o k és k ó r h á z a k s e m m i s ü l t e k meg, mivel a h a d m ű v e l e t s o h a s e m volt o l y a n sebészi p o n t o s s á g ú , amilyennek a P e n t a g o n p r o p a g a n d á j a beállította), az észak-vietnamiak legsúlyosabb polgári veszteségükként a Hanoitól délkeletre fekvő N a n - D i n h v á r o s 89 h a l o t t j á t e m l í ­ tették, a m i k e v e s e b b m i n t fele az á l t a ­ l a m 1965-ben m e g l á t o g a t o t t Q u a n g - N g a i t a r t o m á n y i öt h e l y s é g b e n m e g ö l t p o l g á r i lakosok számának. I l y e n k ö r ü l m é n y e k között t ú l l é p i - e a légierő és a t ü z é r s é g a l k a l m a z á s a a h a d i ­ jog m e g s z a b t a k o r l á t o k a t ? Az Egyesült Á l l a m o k hadseregeinek szárazföldi h a d v i s e l é s i szabályzata ki­ m o n d j a : „A hadijog... megköveteli a hadviselő felektől, hogy tartózkodjanak az erőszak minden olyan fajától és foká­ tól, amely nem ténylegesen szükséges a katonai célok szempontjából, hogy az ellenségeskedések során az emberiességre és lovagiasságra tekintettel legyenek." A s z a b á l y z a t a „ténylegesen szükséges a k a t o n a i célok s z e m p o n t j á b ó l " kifejezést, vagyis a „ k a t o n a i szükségesség" elvét is m e g m a g y a r á z z a . A h a d i j o g tiltó h a t á s á t n e m c s ö k k e n t i a n e m z e t k ö z i jog á l t a l be n e m tiltott „ k a t o n a i szükségesség" elve, az az elv, a m e l y a h a d i j o g á l t a l n e m tiltott, az ellenség lehetőleg teljes legyő­ zéséhez vezető m ó d s z e r e k e t jelenti. A „ k a t o n a i szükségességet" a z o n b a n n e m l e h e t a h a d i szokásjog t ö r v é n y e i t ő l m e g ­ tiltott c s e l e k m é n y e k i g a z o l á s á n a k t e k i n ­ teni, hiszen e t ö r v é n y e k e t a „ k a t o n a i szükségesség" figyelembevételével dol­

gozták ki és f o g a d t á k el é r v é n y e s s é g ü k e t . R ö v i d e n : bizonyos i n t é z k e d é s e k a l k a l ­ m a z h a t ó k , h a be l e h e t b i z o n y í t a n i , h o g y az ellenség legyőzéséhez kellenek, és a h a d i j o g kifejezetten n e m tiltja m e g őket. Mindenesetre, a törvényes szankciók lényeges k é r d é s é t illetően n y i l v á n v a l ó , hogy a légierő és a t ü z é r s é g f e l h a s z n á ­ lása a p a r a s z t o k t e r r o r i z á l á s á r a és a v i ­ dék lerombolására a hadijog által kifeje­ zetten tiltott c s e l e k m é n y . A p o l g á r i s z e ­ mélyek háború alatti oltalmazására v o ­ n a t k o z ó 1949-es Genfi Egyezmény k i ­ mondja: „A Magas Szerződő Felek meg­ egyeznek abban, hogy valamennyiük számára tilos olyan intézkedések fo­ ganatosítása, amelyek a kezükben levő polgári személyek fizikai szen­ vedését vagy kiirtását idézhetnék elő. Ez a tilalom nemcsak a gyil­ kosságra, a kínzásra, a testi fenyí­ tésre, a megcsonkításra és a védett személy orvosi kezelése révén foly­ tatott nem igazolható tudományos kísérletekre, hanem akár a polgári, akár a katonai közegek által okozott bármilyen kegyetlenségre is vonat­ kozik. A fosztogatás tilos. Az oltalmazott személyek és ja­ vaik elleni megtorló intézkedések tilosak." A szó, a m e l l y e l Calley h a d n a g y a n n a k a 102 a s s z o n y n a k és g y e r m e k n e k a legyilk o l á s á t illette, a k i k n e k h a l á l á é r t felelős­ sé t e t t é k , n y u g t a l a n í t ó a n idézi fel ezt az atmoszférát. Calley k i j e l e n t e t t e az ügyész­ nek, h o g y megparancsolták n e k i : „A v i e t n a m i a k a t l i k v i d á l n i ! . . . (waste a s z ó szoros é r t e l m é b e n e l e m é s z t e n i , e l p u s z t í ­ tani a söpredéket)... Likvidálni?! Pa­ r a n c s á r a , százados úr!" A kifejezésnek n e m l e n n e k ü l ö n ö s e b b jelentősége, h a csak Calley h a d n a g y b e s z é d m ó d j á t jelöl­ né, de ez a szó a v i e t n a m i a m e r i k a i k a ­ t o n a zsargonjához tartozik. O d a á t „likvi­ dálják" az e m b e r e k e t , „levegőbe röpítik" őket. A k a t o n á k f e l ü l m ú l h a t a t l a n t e h e t ­ séggel t a l á l n a k r á a h á b o r ú v a l ó s á g á t kifejező s z a v a k r a . E b b e n a l é g k ö r b e n a M y Lai-i v é r e n g ­ zés, ú g y t ű n i k , c s a k a n n y i b a n t é r el a szabálytól, h o g y egyszerre t ö b b száz v i e t ­ n a m i polgár p u s k á v a l és golyószóróval t ö r t é n ő k ö z v e t l e n legyilkolását j e l e n t e t t e . N e m n a g y o n látszott, hogy a Calley h a d ­ n a g y h o z beosztott k a t o n á k a t , a k i k lelki­ ismeretüknek engedve, megtagadták pa­ r a n c s a i t , és n e m v e t t e k részt a gyilkos­ s á g b a n , m e g i n d í t o t t á k v o l n a a M y Lai

előtt t ö r t é n t , k e v é s b é f e l t ű n ő egyéni k e ­ gyetlenkedések. H a h i g g a d t a n g o n d o l j u k á t az ügyet, r á j ö v ü n k , hogy Calley h a d ­ n a g y és a g y i l k o s s á g b a n hozzá c s a t l a ­ kozó k a t o n á k p u s k á i k k a l u g y a n a z t t e t ­ ték, a m i t a b o m b á k k a l és g r á n á t o k k a l stratégiai meggondolásból n a p mint nap m á s o k elkövettek. Calley-hez h a s o n l ó k a világ minden hadseregében vannak. Veszélyessé a z o k a k ö r ü l m é n y e k teszik őket, a m e l y e k közepette szabad utat n y e r h e t gyilkos e l t é v e l y e d é s ü k . A h a d i ­ jog s z e r i n t a felsőbb h a t ó s á g o k k ö t e l e s ­ sége m i n d e n t e l k ö v e t n i , h o g y ilyen k ö ­ r ü l m é n y e k keletkezését megakadályoz­ zák. A szárazföldi h a d v i s e l é s s z a b á l y z a t a és a n ü r n b e r g i a l a p e l v e k e lényeges p r o b l é m á v a l foglalkozva k ö r ü l h a t á r o l j á k a z o k a t az eseteket, a m e l y e k b e n a felsőbb p a r a n c s o t fel l e h e t hozni a h á b o r ú s b ű n v á d j a elleni v é d e k e z é s ü l . „Attól, h o g y v a l a k i k o r m á n y a v a g y egy felettese p a ­ r a n c s á t v é g r e h a j t v a cselekedett, a n e m ­ zetközi jog a l a p j á n n e m m e n t e s ü l a fe­ lelősség alól, feltéve, h o g y volt v á l a s z t á s i lehetősége" — m o n d j á k a Nürnbergi Alapelvek. A szárazföldi h a d v i s e l é s s z a b á l y z a t a v a l a m i v e l v i l á g o s a b b : „Azt illetően, hogy vajon é r v é n y e s v é d e k e z é s - e a felettes p a ­ rancsára hivatkozni, a bíróságnak tekin­ t e t b e kell v e n n i e a k ö v e t k e z ő k e t : a t ö r ­ vényes katonai parancsokkal szembeni e n g e d e l m e s s é g kötelező a fegyveres e r ő k valamennyi tagjára nézve; a katonáktól n e m l e h e t e l v á r n i , hogy a h á b o r ú s fe­ gyelem k ö r ü l m é n y e i között p o n t o s a n megvizsgálják a kapott parancsok törvé­ nyességét; h o g y bizonyos h á b o r ú s s z a b á ­ lyok v i t a t h a t ó k ; h o g y egy olyan cselek­ ményt, amely máskülönben háborús bűn­ nek bizonyulhatna, végre lehetett hajta­ ni m e g t o r l ó i n t é z k e d é s k é n t felfogott p a ­ rancsoknak engedelmeskedve." Calley ü g y v é d e i é r d e k e s m ó d o n azt b i ­ zonygatták, hogy védencük robot-szemé­ lyiség, h o g y k é p t e l e n volt e l l e n á l l n i fe­ lettese, E r n e s t M e d i n a százados p a r a n ­ c s a i n a k , és n e m azt, h o g y C a l l e y - n a k azon a M y Lai-i r e g g e l e n n y i l v á n n e m lett v o l n a lehetősége erkölcsi v á l a s z t á s r a . Lehet, a z é r t h a b o z t a k , h o g y ezt tegyék, m e r t J o h n s o n n a l k e z d v e az egész v e z e ­ tést a t a n ú k korlátjához kellett volna idézniük. Telford T a y l o r megjegyzi könyvében, hogy a Fort Benning-i tör­ vényszék túl szűk f ó r u m ilyen széles körű tárgyalás s z á m á r a . . . M i n d a m e l l e t t a felsőbb szervek felelős­ ségének k é r d é s e n e h e z e d i k a M y Lai-i esetre. S o k a n f o g n a k T o w n s e n d Hoopeshoz h a s o n l ó a n v é l e k e d n i , aki a Village Voice

k é t ú j s á g í r ó j á v a l folytatott vitájában, a k i k őt és kollégáit h á b o r ú s b ű n n e l v á ­ dolták, k i j e l e n t e t t e , h o g y a b s z u r d és igaz­ s á g t a l a n egy o l y a n d e m o k r á c i á b a n , m i n t az Egyesült Á l l a m o k , felvetni a v i e t n a m i háborús bűnök kérdését. H o o p e s szerint e g y e t l e n h i v a t a l o s sze­ m é l y t s e m l e h e t v á d a l á helyezni, m i v e l az e l n ö k ö t v á l a s z t o t t á k , a h á b o r ú t , m é g h a célt t é v e s z t e t t is, j ó s z á n d é k ú i n d í t é ­ k o k a l a p j á n folytatják, és a K o n g r e s s z u s m e g s z a v a z t a a hiteleket, s e l e i n t e n a g y köztámogatásnak ö r v e n d e t t . Az ítélet csak a k o r m á n y választás útján való m e g d ö n t é s é n e k lehetőségét m o n d h a t j a ki. N o a m C h o m s k y (Massachusetts-i T e c h n o ­ lógiai Intézet) szerint, a k i a R u s s e l l - t ö r vényszék jegyzőkönyveihez írott beveze­ t ő j é b e n t á m a d j a ezt az á l l á s p o n t o t , H o o ­ pes o l y a n jogi i m m u n i t á s t követel a z a m e r i k a i vezetők s z á m á r a , a m i t ez a z ország m e g t a g a d o t t a n é m e t és a j a p á n vezetőktől. M a r c u s R a s k i n , a w a s h i n g t o ­ n i „ I n s t i t u t e for Policy S t u d i e s " ( P o l k t i k a t u d o m á n y i Intézet), az „új b a l o l d a l " szellemi k e l t e t ő j é n e k t á r s i g a z g a t ó j a azt állítja, hogy a K o n g r e s s z u s m i n t testület, n e m t e h e t ő felelőssé, m e r t sok t a g j a csak a z é r t s z a v a z t a m e g a h i t e l e k e t , hogy az. a m e r i k a i k a t o n á k védekezési l e h e t ő s é g e biztosított legyen. A független d e m o k r a t a Telford T a y l o r megjegyzi, h o g y a j ó s z á n dék, b á r l e h e t e n y h í t ő k ö r ü l m é n y , nem, v á l t o z a t az e l k ö v e t e t t b ű n v a l ó s á g á n .

Hoopes g o n d o l a t m e n e t é n e k logikai v é g e r e d m é n y e azt sugallja, hogy m i n d e n a m e r i k a i felelős a h a d v i s e l é s m ó d j á é r t . H a ez így v a n , J a p á n és N é m e t o r s z á g felnőtt l a k o s s á g á n a k többségét h á b o r ú s b ű n ö s k é n t k e l l e t t v o l n a elítélni, h i s z e n t a p s o l t a k a m á s o d i k v i l á g h á b o r úkezdeténe felelős, s e n k i s e m felelős. A n ü r n b e r g i és a tokiói t ö r v é n y s z é k jóelőre e l v e t e t t e egy esetleges H o o p e s érvelését, m e g k ü ­ l ö n b ö z t e t v é n az egyszerű szemlélőt ahatal

A V i e t n a m b a n lehetséges h á b o r ú sbűn sok, ú g y t ű n i k , é p p e n o l y a n k e v e s e t j e ­ l e n t e n e k , m i n t Hoopes érvelése. C h o m ­ sky At War with Asia ( H a r c b a n Á z s i á ­ val) c í m ű k ö n y v é b e n n é p i r t á s s a l v á d o l ­ j a az Egyesült Á l l a m o k a t . R i c h a r d F a l k n e m z e t k ö z i j o g s z a k é r t ő és R i c h a r d K o l k o revizionista t ö r t é n é s z , két, k ü l ö n b e n r e n d k í v ü l i élességű e l m e , u g y a n e z t teszi a háborús bűnökről tavaly Washington­ ban megrendezett szimpozion j e g y z ő ­ k ö n y v e i t közlő, War Crimes and the American Conscience (Háborús bűnök és az a m e r i k a i lelkiismeret) c í m ű k ö n y v é ­ b e n . Úgy t ű n i k , n e m a n é p i r t á s az E g y e -

sült Államok vietnami magatartásának kifejezésére alkalmas meghatározás. Sok­ kal bonyolultabb a helyzet, és a tények n e m igazolják ezt a vádat. Az ország népessége a háború ellenére 1962-től m á ­ ig 15 millióról 17 millióra emelkedett. De hogyan tudja az ország megállapí­ tani, hogy elkövettek-e valójában hábo­ rús bűnöket Vietnamban, és kik érte a felelősek? Kissé sokat kívánunk el az emberi ter­ mészettől, ha azt gondoljuk, hogy a had­ sereg maga lenne hivatott arra, hogy el­ bírálja saját vietnami magatartását. Egy ennyire traumatizált, vietnami kudarca miatt érzelmileg ennyire védekező maga­ tartásra késztetett parancsnoksági rend­ szer csak jelentős külső nyomásra vádol­ ja háborús bűnnel saját bizalmi embe­ reit [ . . . ] A Vietnamban elkövetett kegyetlenke­ dések szemtanúinak állítólagos beszámo­ lóit tartalmazó gyűjtemény, amelyet Con­ versations with Americans (Beszélgeté­ sek amerikaiakkal) címen mutatott be Mark Lane, tipikus példája a már di­ vatba jött olcsó vádaskodásnak. A jelen­ legi légkörben kevés védelmezője akad a katonáknak. Az értelmiségi körök jó része és sok egyetemista a megkülönböz­ tetés gyerekes hiányáról tesz tanúságot. Az ország volt felelős polgári szemé­ lyeinek bizonyos része, akik azóta meg­ változtatták véleményüket arról a h á b o ­ rúról, amelynek menetéhez hozzájárultak, túlságosan hajlamosak mostanában arra, hogy mindent a tábornokok nyakába varrjanak. Márpedig, ha a tábornokok el is követtek háborús bűnöket V i e t n a m ­ ban — a civilek hozzájárulásával tet­ ték [ . . . ] A háborút Johnson elnök és legben­ sőbb tanácsadói, Robert S. McNamara, Walt W. Rostow és D e a n Rusk irányítot­ ták úgy, ahogy most N i x o n elnök és fő tanácsadói. A katonák mindig alárendelt szerepet játszottak. McNamara például a háború tervezését és végrehajtását az elnök megbízásából úgy ellenőrizte, ahogy egy európai vezérkari főnök tette volna. Gyakran mondta 1965-ben: „Tűzerővel helyettesítjük az embereket." Természe­ tesen n e m voltak gyilkos szándékai, csak annyit akart mondani, hogy inkább rászán tíz bombát öt észak-vietnami ka­ tona meggyilkolására, mint hogy öt a m e ­ rikai gyalogos életét adja cserébe ugyan­ ezért az eredményért. Amikor azonban a bombák már civileket vettek célba, McNamara n e m kiáltott megállj l-t. N e m azt akarjuk ezzel mondani, hogy a tábor­ nokokat fel kell menteni minden felelős­ ség alól, hanem azt, hogy a legmagasabb,

tehát a leglényegesebb felelősség n e m rá­ juk nehezedik. Pontosan ebből az okból kifolyólag nem számíthatunk arra, hogy a N i x o n kormány saját jószántából a háborús b ű ­ nökről komoly vizsgálatot indít. Nixon ugyanolyan taktikával alkalmazza a légi­ erőt Laoszban és Kambodzsában, mint elődje Dél-Vietnamban. Az ő „vietnamizálási" stratégiája még nagyobb mérték­ ben függ a légi hatalom korlátozás nél­ küli alkalmazásától, mint a Johnsoné. N i x o n még alaposabban átérezte e fegy­ v e r n e m politikai kényelmességét. Alap­ jában v é v e ésszerűen arra számított, hogy amíg a hullák elég messze lesznek ahhoz, hogy a fényképészek és a tévések ne lát­ hassák túl gyakran őket, és főként amíg n e m amerikai hullák lesznek, a közvé­ l e m é n y n e m fog túlságosan törődni a halottakkal, s e m korukkal, s e m nemük­ kel. A Kennedy-albizottság becslése szerint a mindössze hárommillió lakosú Laosz polgári veszteségei meghaladják az évi 30 000-et, s ebből több mint 10 000 a ha­ lott. E veszteségek jó részét az amerikai bombáknak lehet tulajdonítani. Az. át­ vizsgált katonai dokumentumok a k o m ­ munista fennhatóságú területeken lévő falvak bombázását konkrétan azzal az érvvel emlegetik, hogy ezzel „megfoszt­ ják az ellenséget a lakosság erőforrásá­ tól". Senki s e m ismeri a kambodzsai pol­ gári személyek veszteségének méreteit — ott hasonló légitámadások voltak. A Kennedy-albizottság becslése szerint Kambodzsa hat és fél millió lakosából jelenleg másfél millió a menekült, és a polgári veszteségek évente több tízezerre emelkednek. Amikor a menekültek ügyéről kérdez­ t e m az egyik külügyminisztériumi fele­ lős tisztviselőt, azt válaszolta, hogy n e m állnak rendelkezésére becslések. „Miért?" — kérdeztem. „A kambodzsaiak n e m kér­ tek tőlünk s e m m i l y e n támogatást a m e ­ nekültek ügyében, és addig, amíg ezt n e m teszik, a kérdés n e m tartozik ránk. Követségi személyzetünk létszáma kor­ látozott, és sok egyéb jelentéktelen ügy­ gyel kényszerül foglalkozni" — felelte. — És a polgári veszteségek? „A kambodzsa­ iak nem összesítették őket. Mi az ő sta­ tisztikáiktól függünk, és ők képtelenek bármiről elfogadható kimutatást készíte­ ni." Íme, ezt mondta, szószerint. A leg­ újabb, Kambodzsába irányuló amerikai segélyprogram n e m tartalmaz kifejezet­ ten a polgári lakosok orvosi ellátására szánt hiteleket. És mégis, a nemzet lelkiismeretének megtisztulása, a világ leghatalmasabb ál-

lamának a gyengébb népekkel szembeni jövőbeli v i s e l k e d é s e m e g k ö v e t e l i , hogy országos v i z s g á l a t i n d u l j o n a h á b o r ú s bűnök ü g y é b e n . . . Nem börtönbünteté­ s e k r e és k i v é g z é s e k r e v a n s z ü k s é g ü n k , h a n e m olyan döntésekre, amelyekre a társadalom megfontoltsága vezet: ha ezek a cselekmények háborús bűnnek minő­ s ü l n e k , az e l j ö v e n d ő a m e r i k a i v e z e t ő k n e m e r é s z e l j é k m e g i s m é t e l n i őket. E m l é k e z n ü n k kell a r r a , hogy a tokiói t ö r v é n y s z é k e n az Egyesült Á l l a m o k jogi precedenst teremtett annak a megállapí­ t á s á v a l , hogy egy k a b i n e t m i n d e n o l y a n tagja, a k i n e k t u d o m á s a v a n h á b o r ú s b ű ­ n ö k r ő l , és a t o v á b b i a k b a n tagja m a r a d e k o r m á n y n a k , felelősséggel tartozik az e l ­ követett bűnökért. Következésképp saját kritériumainknak megfelelően J o h n s o n elnök földművelésügyi minisztere, Orvill e F r e e m a n is felelős a V i e t n a m b a n e l ­ követett háborús b ű n ö k é r t . . . N e m r é g , a m i k o r egyik j a p á n b a r á t o m ­ m a l a t ö b b m i n t 25 000 Fülöp-szigeti p o l g á r i s z e m é l y h a l á l á é r t elítélt Y a m a s h i t a t á b o r n o k r ó l beszélgettem, m e g ­ j e g y e z t e : „Van nekünk, japánoknak egy közmondásunk: a győztesnek mindig iga­ za van." A t ö r t é n e l e m azt bizonyítja, h o g y azok, akik a háború mellett döntenek, mint a

japán militaristák, n e m számíthatnak ke­ g y e l e m r e . Az erőszakhoz folyamodás végletes cselekedet. A k i így tesz, i s t e n ­ n e k képzeli m a g á t . A k i k elég m e r é s z e k ezt m e g k í s é r e l n i , n e m e n g e d h e t i k m e g m a g u k n a k , h o g y veszítsenek. N e m azt k í v á n o m ezzel s u g a l l n i , h o g y m i n d e n t k ö v e s s e n e k el a győzelemért. E l l e n k e z ő ­ leg. A h a d i j o g e n y h í t e n i p r ó b á l j a a h á ­ borús szenvedéseket, a még m e g m e n t ­ h e t ő é l e t e k e t k í v á n j a m e n t e n i a n a g y öl­ d ö k l é s b e n . A h á b o r ú ettől m é g n e m k e ­ v é s b é f á j d a l m a s és e g y e d ü l á l l ó terhet r ó a z o k r a , a k i k felelősek é r t e . S o k a k s z á ­ m á r a tűnhet cinikusnak, de h a a Johnsonkormány megnyerte volna a vietnami háborút, nagyon kevesen indultak volna I n d o k í n a a n y a g i és erkölcsi r o m j a i b a n h á b o r ú s b ű n ö k u t á n k u t a t n i . A gyilkos­ ság, a n a g y a r á n y ú k e g y e t l e n k e d é s e k b i ­ zonyítékait elhomályosította volna a győ­ z e l e m zaja. D e az e r ő s z a k csődöt m o n ­ dott, és a k u d a r c l e h e t ő v é teszi, h o g y a vietnami háborús bűnöket jogosan olyan valóságos p r o b l é m a k é n t kezeljük, a m e l y lyel foglalkozni kell. K u d a r c u n k az e m ­ beriesség olyan lehetősége, a m i t n e m s z a ­ bad elszalasztani...

Neil Sheehan

JEGYZETEK

Lukács György

halálára

Várhattuk? Mégsem gondoltunk a búcsúzásra. Életében vált korjelzővé és maradandóvá, úgy számoltunk vele, mint aki túlél minket, moz­ gásainkat és változásainkat. Lénye­ gét a Panteonba helyezett koporsó fölött Déry Tibor így adta meg: így és ezért volt kommunista: gondolkodott, s amit kigondolt: azt meg is akarta valósítani. Napszámo­ sa volt saját bölcseletének. Cselekvő filozófus volt." Élete és munkássága — átölelve e századot — oly sokszorosan kapcso­ lódott egybe politikával és filozófiá­ val, társadalomtudománnyal és esz­ tétikával, hogy újabb nemzedékek és teljes életek odaadásával lesz csak teljesen kielemezhető és m e g m a g y a ­ rázható. Reá is áll az, amit L e n i n ­ könyvében írt s tavaly közlésre n e ­ künk még kefelenyomatban elkül­ dött: „A leninizmus a konkrét, n e m sematikus, n e m mechanikus, tisztán a gyakorlatra irányuló gondolkodás eddigi legmagasabb foka." Lukács György az értelmi eksztázis tetőpont­ jain sem elidegenedően spekulatív, hanem mindig és újra — ha a kí­ sérletezés kockázatával, tévedéseivel is — a valóság, a tények, a tenniva­ lók, a konkrét vállalások felé hajlik vissza: a szép és nemes, az emberi eszmekör következetes leninistája. Mély barátságot kötött a nála fiatalabb a k o m m ü n napjaiban oldalára álló Gaál Gáborral, s e barátság szerepet játszott abban, hogy írásai mindig eltaláltak a Korunkhoz. Hivatkozott is erre a régi szálra 1971. április 28-án kelt utolsó levelében, melyben — kérdésünkre — egy nyugati lapnak adott interjúját n e m autorizálja, de hozzáteszi: „Az elutasítás természetesen csak erre az interjúra vonatkozik, és semmiben s e m érinti azt a jó baráti kapcso­ latot, mely engem régtől fogva a Korunkhoz fűz."

Sok dialógus, még több polémia után Lukács Györgyöt magáénak érzi a kommunista intellektualitás: immár bennünk él szenvedélyes, ú j s újabb megfogalmazásokat kereső dialektikája. Hivatásunknak teszünk eleget, a m i ­ kor — a román szellemi élettel szerves összhangban — vállaljuk Lukács György eszméinek rendszeres beillesztését folyóiratunk programjába. KORUNK

Béke és humánum oszthatatlan Nem mindenki hitte el 1948-ban, hogy a béke védelmére egybehívott első nemzetközi értekezlet (a mi Gaál Gáborunk is ott volt akkor Boroszló­ ban) történelmi erejű tömegmozgalom elindítója lesz. Dogmatikusok számára ez mozgalmi mellékág és alkalmi tüntetés, pacifista polgárok álcázott bal­ oldali manővert sejtettek benne, pedig a békemozgalom hamarosan mint az emberiség szava vágott bele a világ alakulásába. Az imperialisták szovjetelle­ nes hidegháborújával szemben látszólag mit is jelenthetett az egyszerű név­ aláírás, de gondoljuk meg, hogy Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas atomfizikus békeharcos felhívására 500 millió ember válaszolt. Az atomfegyvereket ugyan nem tiltották el, s amikor a varsói békevédelmi kongresszus felszólította a világ parlamentjeit, hogy hozzanak törvényt a béke biztosítására, a Szovjet­ unión és a népi demokráciákon kívül ennek sem volt még foganatja. De lám, amikor 1951-ben már 600 millió békeharcos követelt békeegyezményt, s a moz­ galom vezető szerveként létrehozott Béke-Világtanács a koreai és vietnami háborúk megszüntetését sürgette, ez a tömegfellépés jelentős mértékben hoz­ zájárult a nagyhatalmak tárgyalásaihoz s magához a távol-keleti békéhez (ha Vietnamban csak egy időre is). Azóta gesztusokon és számokon túl a tények beszélnek egyre merészebben, diákok hősi harcával, hatalmas „békemenetek"kel, legutóbb a washingtoni háborúellenes megmozdulással igazolva a béke­ mozgalom cselekvő történelmiségét. Ma, amikor a távközlési eszközök közel hozzák egymáshoz a Föld min­ den lakóját, nevetséges volna alábecsülni — a békeharcos Fábry Zoltán sza­ vával élve — „a gondolat igazát". Az emberiség egyre kevésbé vezethető félre, s egyre jobban érti meg a dolgok logikáját. Az emberiség gondolkodik, s ha békéről van szó, vagyis egy harmadik — az emberiséget nukleáris katasztró­ fával fenyegető — világháború s minden helyi háború elhárításáról, akkor a szocialista világ, a proletármozgalmak s az elnyomott népek szabadsághar­ cai nem maradnak többé magukra, hanem találkoznak az egész jóhiszemű emberiséggel. Az osztályharc és a nemzeti szabadságharcok eredendő humá­ numa a békeharcban egybeforr társadalmi, nemzeti, vallási és világnézeti kü­ lönbség nélkül minden őszintén emberi felelősségvállalással. Hol vannak már a lekicsinylő szűkkeblűségek és aggályok! A békemozgalom a béke hatalmi tényezői mellett felsorakozott világerő. Megvan ennek a maga társadalomtudományi magyarázata. A tömegek béke-megfogalmazása és béke-törekvése régen nem azonos a hajdan volt kiliasztikus elvágyakozásokkal, utópisták örökbéke-spekulációjával, nazarénusok

csökönyös önfeláldozásával, szalonpacifisták tehetetlenségével. A békeharcos emberiség előtt kétségtelenné vált, hogy a békét a szocialista világ védi, s konkrétan lelepleződött a háborús agresszor is monopolkapitalisták új gyar­ matosító törekvései képében. A békeharc így nem fedezetlen, s nem is vész el általánosságba: van, kiben bízzunk, s van, ki ellen fellépjünk minden va­ lamikor volt és bármikor a jövőben megvalósítható emberi érték javára. Tud­ ja ezt nemcsak a kontinentális biztonsági konferencia mellett szót emelő euró­ pai, hanem a vietnami háború ellen tüntető amerikai, a népfrontra szavazó chilei kecsua, a hazájából elüldözött palesztinai arab vagy az intervenciót visszautasító kambodzsai khmer. Az antiimperializmus oszthatatlan, mint maga a humánum. A Béke-Világtanács s a vele, körülötte dagadó-áradó békemozgalom nyil­ vánvalóan sokféle csoportosulást, erőt, szerkezetiséget, irányzatot tömörít. A szocialista világ népi haderőkre támaszkodó békeakarata itt olyan szövetsége­ sekkel osztozik a háború kiküszöbölésére irányuló törekvésben, mint amilyen a kereszténység és a buddhizmus hagyományos szeretethirdetése vagy külön­ böző, egyáltalán nem forradalmi reformerek az emberiséget a végpusztulástól óvó békevágya. Döntő számukra az erkölcsi magatartás bármely hódító törek­ véssel, fegyveres gyarmati területszerzéssel, népirtó kegyetlenséggel szemben. Akárcsak annak idején a szintén sokféle tényezőből összeforrott antifasiszta népfront, úgy ma ez a békemozgalom sem alkalmi taktikázás, hanem mélyen a marxizmus—leninizmus lényegéből fakad, ezért lettek a kommunisták min­ denütt az egyetemes békeharc következetes és áldozatos szószólói. Mit akar a békemozgalom? Kontaktusokat, okos tárgyalásokat, békés meg­ oldások keresését mindenütt, ahol fegyverek szólnak, fegyverek fenyegetnek. Olyan logika ez, mely ma már minden gondolkodó ember sajátja, ellentétben azokkal a klikk-érdekeltségekkel, melyek a monopoltőke sajátos öntörvénye szerint elvesztik minden emberi felelősségüket egy-egy dilemma, politikai konfliktus, drámai helyzet előtt. A békemozgalom egymaga nem változtathat meg társadalmakat, s így nem szüntetheti meg az agressziók társadalmi ere­ detét, de a tömegekben ébren tarthatja a felelősséget az emberiség legfőbb érdeke iránt, mégpedig nem anarchikus egyedi formában, kis moccanásokkal, külsőségekkel vagy akár öngyilkos tüntetésekkel az elidegenedés hőfokán, hanem mindig a közösség mozgósításának, a nagyméretű akcióknak, a nyílt leleplezéseknek, százezrek és milliók egymásratalálásának a háborús erőket lefékező jelentőségével. Közügy és gondolatiság nem szakad itt el egymástól, a béke védelme össznépi rákérdezés és válaszadás, politikum és egészséges emberi fantázia reális egysége. Mindez hazai viszonylatban pártbeliek és pártonkívüliek következetes szo­ cialista hazafiságában jelentkezik. Nicolae Ceauşescu elvtárs pártunk félszá­ zados jubileumán megkongatta lelkiismeretünk minden harangját, amikor ki­ jelentette: „Ezen az ünnepélyes évfordulón ismét ki szeretném fejezni azt, hogy pártunknak és államunknak elhatározása a jövőben is teljes erővel küz­ deni azoknak a feltételeknek a megteremtéséért, amelyek közepette a világ né­ pei megértésben és együttműködésben, békében és biztonságban élhetnek és dolgozhatnak." Egyaránt jelenti ez a leszerelés követelését s a véleménycserék, nemzetközi kapcsolatok, együttműködések szorgalmazását, a problémák közös rendezését és a háborús módszerek elítélését. Szívünk-lelkünk rajta, hogy tel­ jes erkölcsi odaadással álljunk kormányzatunk mögött, amikor az a béke oszt­ hatatlanságának elvéből kiindulva munkálkodik a világ különböző övezeteiben

még meglévő tűzfészkek kioltásában, cselekvően támogatva minden ezirányú törekvést. Pártunk főtitkárával egy emberként valljuk: „...az indokínai há­ ború megszüntetésének biztos útja az, ha az Amerikai Egyesült Államok ki­ vonja csapatait a világ e térségeiből, ily módon teljesíti a világ békeszerető közvéleményének, ennek keretében az amerikai népnek a követeléseit és tisz­ teletben tartja a vietnami, a laoszi és kambodzsai népeknek azt a jogát, hogy maguk döntsenek sorsukról." Antiimperialista békeharcunk figyelme érthető izgalommal fordul a KözelKelet évek óta feszült kérdései felé is: földrajzilag és történelmileg közvet­ lenebbül érintenek. Mindnyájan, akik a proletár internacionalizmus alapján saját magyar, román, német nacionalistáink ellen küzdve elítéltük a zsidó na­ cionalizmust is s ugyanekkor származási különbség nélkül küzdöttünk az anti­ szemitizmus mint a dolgozók sorait megbontó fasiszta manőver ellen, melynek embertelensége a második világháború egyik legszörnyűbb fejezetét nyitotta meg, ma elfogulatlanul állunk szemben Izrael és az arab államok konfliktu­ sával, egyaránt kívánva Izrael biztonságát s a megszállt arab területek felsza­ badulását, vagyis a két hagyományos magaskultúrát képviselő nemzet — az izraeli és az arab — békés együttélését. Ennek előfeltétele azonban nem lehet alkudozás és köntörfalazás tárgya. A Román Szocialista Köztársaság mint antiimperialista, békeharcos állam itt is következetesen együtthalad a világ népeivel, amikor a Biztonsági Tanáccsal egyértelműen az annexiós politika teljes felszámolása mellett foglal állást, s értékeli mindama lépéseket, melye­ ket az Egyesült Arab Köztársaság (az emberiség fejlődésének új történelmi alakzata) tett az övezet vitás kérdéseinek tárgyilagos rendezéséért. Állásfog­ lalásunk félreérthetetlen a palesztinai arabok sorsproblémájával kapcsolatban is: ezt elfogadható módon, a palesztinaiak nemzeti érdekeivel összhangban kell megoldani. A béke tehát nemcsak elvont filozófiai fogalom, nem pusztán szociológiai tárgykör, objektiv történelmi vagy irodalmi téma, nem is csupán jogelméleti vitapont, hanem konkrét következetességet követelő erkölcsi posztulátum, mely az emberiség legfontosabb ügyében minden egyént a tömegek sorába hív. A békeharc szocialista humánumunk nemzetiségi, hazafias és nemzetközi elköte­ lezettsége. Amikor a békéért állunk ki, magunkért is szólunk, mint ahogy ér­ tünk — a mi szabad fejlődésünkért, a román néppel közös államunk függet­ lenségéért és szuverenitásáért — is állást foglal mindenki a Föld kerekén, amikor az imperializmus békebontásai ellen síkraszáll.

Balogh Edgár

Ki tud róluk? Mikor regényemben, jó néhány fejezet után a háború mozzanatához ér­ tem, azt hittem, végre pihenhetek egy keveset. Mert ugyan mi mutatkozha­ tott volna könnyebb feladatnak számomra, mint odavillantani az olvasó elé néhány véresen komor és meggyőző képet a második nagy világpusztitásról. De kínos meglepődésemre ennek épp a fordítottja történt: egyik napról a másikra úgy elakadtam, mintha szétkuszált kéziratommal egy bombatölcsérbe zuhantam volna. Pedig tisztán láttam a hadak vonulását, még mindig hallot-

tam az ágyúk dörgését és a repülőgépek motorzaját a bizonytalan magas­ ságból. S mégis tehetetlen voltam. Valahogy túl sokat tudtam a háborúról, s ugyanakkor túl keveset is. Az egyéni élmények sokasága azzal fenyegetett, hogy esetleg a fáktól nem látom majd meg az erdőt; s ugyanakkor nem tudtam áttekinteni, még országosan sem, a katasztrófa méreteit: azt a rombolást, amelyet anyagi javakban s a lelkekben végzett. Az ábrázolásnak szinte alaptörvénye, hogy bizonyos mértékig el kell tá­ volodnunk az élményektől ahhoz, hogy immár csak legsajátosabb jegyeikkel forduljanak felénk. Mert hogyan is lehetnénk valamiben „nyakig" benne, s ugyanakkor messze is tőle: ez még fizikai értelemben is lehetetlen. És íme, ami a második világháborút illeti, noha egy negyedszázad telt el azóta, az írás pillanataiban még nem ülepedett le bennem az emlékek füstje annyira, hogy mögülük határozottan elém rajzolódjék mindaz, ami a fasiszta csizmák nyomában maradt. Végül már azon is tűnődni kezdtem: vajon nem az én szemléletem, látás­ módom csököttségében van a baj? És a kérdésre mindjárt feleselően vála­ szolt egy másik hang: de hát mit tehetsz arról, hogy gyermekfővel élted át a véres zivatart, s hogy nemcsak emlékeidben őrzöd túl erősen és meghatáro­ zóan azokat a napokat, de a következményeket is mindmáig fájón látnod kell? Es ez sajnos igaz is. Hogy csak egyetlen példát említsek: alig pár nappal ezelőtt halt meg az a szegény tébolyodott asszony, aki félemeleti lakásából minduntalan utána hajolt a járókelőknek, akik mozgásban, ruházatban bom­ bázáskor odaveszett családjának valamelyik tagjára emlékeztették, s bána­ tosan éneklő hangon mindjárt szólongatni is kezdte az elhunytakat, valahogy így: Elza, Tibi, Ibi, Béla, Anyu, Apu! A vita azonban, amely bennem dúlt az érvek és ellenérvek ideiglenes győzelmével, még nem dőlt el, és egyre késleltetett a munkában. Mit tegyek hát, gondoltam: mégis válasszak ki néhány eredetibb élményt, vagy pedig a közismert tények, mondjuk, csattanósabb átfogalmazásával, beiktatásával próbáljam ábrázolni azt a szomorú, sötét korszakot? Egy kiváló festőnknél láttam egy megvadult bivalyt, vérbenforgó szemek­ kel, s minden kísérő kommentár nélkül is felfogtam, hogy ez a kergült, pusz­ tításra feszülő állat a háborús erőket szándékozik jelképezni; a festmény ön­ magában nagyon tetszett, és ma is tetszik, de valami hiányérzetem támadt, valahányszor reápillantottam. Ügy éreztem, hogy a forma konzervatívan ha­ gyományos eszközei immár nem elégségesek egy elszabadult, korszerű hadi­ gépezet iszonyatos erejének és fenyegető mivoltának érzékeltetésére. S ellent­ mondást láttam az előtérben dühöngő s vedlett bivalybika meg a háttérben egymásra borult rettentő vasbeton-hasábok apokaliptikus összevisszaságában. S most már tudtam, hogy a háború pusztítását én sem fejezhetem ki egy­ két egyéni élménnyel s annál kevésbé valami szimbolikus képpel, amely csak zavarná regényem lírai realizmusát. Hanem akkor mi a teendőm? Hogy egymásmellettiségükben fejezzem ki a véres napok valóságát, látszólagos fölbomlottságukban, s ezen belül mégis a legszándékoltabb és legtudatosabb egységre törekvéssel. Olyanszerűen, ahogy mondjuk a G u e r n i c a fejezi ki azt! Így rostáltam meg aztán a legszigorúbban egyéni élményeimet, az egyszeriek, a legsajátosabbak maradjanak meg, s így vetettem

hogy csak rá magam

arra a munkára, amelyet hosszú heteken át a legnagyobb szenvedéllyel vé­ geztem: a korabeli sajtó vezércikkeinek, híranyagának és apróhirdetéseinek alapján olyan sajtómontázzsal dúcoltam alá saját megfigyeléseimet, amely a háború kirobbanásának előestéjétől kezdve a békeszerződésig követte nyomon az időket s azok ellentmondásait, a fasiszta támadás szörnyűségét s annak álnokul és ellentmondásosan tükröződő természetét és okait. Így került egy kiabáló cím mellé, amely szerint senkinek sincs oka Hitlerben kételkedni, amikor f a n a t i k u s b é k e v á g y á r ó l beszél, az a fikarcnyi, petittel szedett hír, amely azt adja tudtára az olvasónak, hogy egy Bart nevű fiziológus gégetükrös vizs­ gálatokat végez hasbeszélőkön... S noha az én regényem javarészt kolozs­ vári környezetben játszódik, így került a háborús lapok közé önálló kis be­ vágásként a V á r a d i fiúk t í z p a r a n c s o l a t a az i t t h o n m a r a d t l á n y o k h o z , amely a háborúnak már-már rejtett paródiája, s így kerültek be négy kis hasábon az eltűnt hadifoglyok után tudakozódó szülők, árvák, özvegyek fájdalmas sza­ vai a K i t u d r ó l u k ? című rovatban, amely rendszeresen jelen volt a lapokban. Íme, ki gondolta volna, hogy a háború nemcsak gyerekként, s nemcsak mint magánembernek okoz majd fájdalmat és keserűséget, de később az írás mesterségében is gondok elé állít majd engem... No de bár mindig csak ennyi gondom volna miatta... Bálint Tibor

Victor Cheresteşiu emlékére Vannak emberek, akik maga­ tartásban és alkotásban rögzíteni tudják a körülöttük kavargó moz­ gást, a változó helyzeteket: akikben tisztán kialakul a sorskép. Ezek az emberek tovább élnek, holtuk után is kristályosodik mondandójuk, a bennük törvénnyé vált valóság iga­ za utólag is érvényesül. Victor Cheresteşiu ez volt. Sors­ képes ember. A bomló Osztrák—Magyar Mo­ narchia, az 1918-as forradalom, a kommün, a román nemzeti állam és a bojársággal szembeszálló népmoz­ galmak, az ú j Román Kommunista Párt, a nemzetközi antifasizmus, a második világháború és a társadal­ mi fölszabadulás, a szocialista építés sorjázó történelmi tablóin egy m i n ­ ta-életpálya szabálya, erkölcse ütkö­ zik át: valaki mindenkor és minden­ ben az emberség logikáját képvi­ s e l i . . . Ha majd sor kerül Victor Cheresteşiu hagyatékának feldolgozására, munkásságának felmérésére, monográfiájának megírására, bizonyára tényszerű­ en is igazolódik mindaz, ami fenn a Házsongárdon, az ú j sírhant előtt emléke­ zésünkbe dobbant. Mindaz, ami benne és általa e t á j alakulásának, románok,

magyarok, németek, zsidók egymásrautaltságának, az értelmiség őszinte nép­ szolgálatának, a szocialista humánum gondolatrendszerének s annyi történelmi konfliktus közt a haladás érvényesülésének láncreakciója volt. Mindig a legszükségesebbet fejezte ki, amennyire kifejezhette. Szótárait idővel felülmúlhatták, de az övéi idejében ott voltak, amikor égetően kellettek. A múlt század nemzetiségi kérdéseit, a körülöttük csoportosuld vitákat még nem zárták le, de harcban az egyoldalúságokkal, ő mindig itt és most rakta le a lehetséges hidakat. A munkásmozgalom hazai történetének nemcsak ta­ núja, hanem részese is volt, s egyben történelmi értelmezője. Meglátjuk, a jövő hogyan bontja majd tovább, miként érleli virágzásra anyagát. Félbemaradottságaiban erő rejlik: pályáját folytatni kell. Munkatársunk volt, ritkán közléssel, annál több tanáccsal és hasznos vé­ leménnyel. 1957-ben, új folyamunk elején, a román munkásmozgalom belső tisztulását a — kommunista útra való átlendülést — fejtegette tanulmányában. Utolsó írása kéziratban, Bem erdélyi szerepéről szól, történelmi számunkra szánta, augusztusra. Minél tudatosabban haladunk tovább helyzeteink, mozgásaink, fejlődé­ sünk értelmezésében, a sorskép-föltárásban annál inkább velünk marad. KORUNK

Csohány

Kálmán

grafikája

NEMZETKÖZI ÉLET Az erőszak kirekesztése Románia tíz éve a leszerelési bizottság tagja, s az ország általános külpolitikai vonalvezetésének megfelelő diplomáciai tevékenysége e téren is világszerte méltá­ nyolt; az évtized során számos román javaslat, hozzájárulás keltett elismerést. A ro­ mán diplomácia akciói — az ország jól felfogott érdekeinek szem előtt tartásával — o kis és közepes nagyságrendű államok érdekeinek és ezzel a nemzetközi törvényes­ ség és erkölcs követelményeinek hangoztatásával végső soron félreismerhetetlenül arra irányultak, hogy a leszerelési tárgyalások eddigi részeredményei most már általánosodva váljanak hatékonnyá. Az általános, a mindenre és minden államra kiter­ jedő leszerelés a nagy cél, amelytől eltekintve a részintézkedések sem értelmezhetők megnyugtató módon. Nicolae Ceauşescu elvtárs a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. év­ fordulóján tartott beszédében Románia külpolitikája — a r o m á n nép érdekeinek, a j e l e n k o r i t á r s a d a l o m fejlődési k ö v e t e l m é n y e i n e k kifejezője című fejezetében nyo­ matékkal szól a leszerelés problémáiról: „Korunkban az emberiség egyik legégetőbb törekvése az általános leszerelés és mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvaló­ sítása. Olyan körülmények között, amikor a fegyverkezési verseny súlyosan neheze­ dik a népek életére, amikor a világon a klasszikus fegyverekből és az atomfegyverek­ ből óriási készletek gyűltek és gyűlnek fel, amikor a nukleáris technika tökéletese­ dése folytán sebezhetővé válik a földkerekség bármely övezete, s így veszély fenye­ geti az egész emberi civilizációt, a leszerelésért folytatott küzdelem parancsoló szük­ ségességként jelentkezik." Románia küldöttsége számtalan alkalommal, s nemcsak a leszerelés közvetlen fórumán, a Bizottságban, hanem a Világszervezet közgyűlési szószékén is a leg­ főbb pontok köré csoportosította állásfoglalását: — a Bizottság munkájában vegyenek részt az összes érdekelt államok; térjenek rá a vitákról a konkrét intézkedésekre; — helyezzék előtérbe a leszerelési problémák összességét; — az atomfegyverkezési hajsza felszámolása; — intézkedések nem-nukleáris téren; — az összes államok katonai költségvetésének befagyasztása és csökkentése; — atommentes övezetek kialakítása a világ különböző térségeiben, megfelelő biztonsági garanciák mellett (a Balkán-félszigeten is); — a föld alatti nukleáris kísérletek beszüntetése; — a katonai célú hasadóanyagok gyártásának felfüggesztése és az ilyen anya­ gok békés hasznosítása; — o nukleáris energia békés felhasználása az összes államok áltál; — a nukleáris fegyverek készleteinek és a célba juttató eszközöknek a fokoza­ tos csökkentése és teljes felszámolása. A cél világos: kirekeszteni az erőszakot, főként annak legdurvább formáját, a fegyveres erőt, a nemzetek kapcsolataiból. Miként Nicolae Ceauşescu elvtárs a párt megalakulásának 50. évforduló­ ján mondott előadói beszédében leszögezte: „Véleményünk szerint itt az ideje an­ nak, hogy a leszereléssel kapcsolatos általános megbeszélésekről rátérjenek a konk­ rét intézkedésekre. Igen hasznos lenne még egyes olyan részleges intézkedések foganatosítása is, mint például a más államok területén levő katonai támaszpontok megszüntetése, a csapatok visszavonása a nemzeti területre, a katonai kiadások csök­ kentése és más olyan intézkedések, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak az Északatlanti Paktum s ezzel egyidejűleg a Varsói Szerződés, valamennyi katonai

tömb megszüntetésére. A népek, amelyek az óriási hadikiadások terhét viselik, s amelyek egy újabb világégés esetén felmérhetetlen véráldozatra kényszerülnének, határozott lépéseket követelnek a leszerelés irányában, amíg nem túl késő. Tudjuk, hogy vannak olyan erők, amelyek a leszerelés perspektívájában szűk érdekeik ve­ szélyeztetését látják. Éppen ezért szükséges, hogy a közvélemény, mindazok, akik meg akarják védeni életüket, felemeljék szavukat és határozottan cselekedjenek a leszerelés megvalósításáért, a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért és törvényen kívül helyezéséért. Nem várható, hogy az emberiség e létfontosságú problémáit kizá­ rólag a tárgyalóasztalnál oldják meg; a tömegeknek küzdeniük kell, hogy saját erejükkel megvédjék életüket és biztonságukat, az emberi civilizáció fejlődési táv­ latait. Csakis a tömegek kényszeríthetik ki a leszerelést, s csakis a tömegek fogják megvalósítani a leszerelést. Ügy véljük, hogy valamennyi nép, az összes békeszerető országok, az összes haladó társadalmi erők elsőrendű kötelessége határozottsággal cselekedni a nemzetek közötti gyümölcsöző együttműködés légkörének megteremté­ séért, azért, hogy a nemzetközi életből eltávolítsuk az agressziótól való félelmet szülő összes tényezőket."

1945-1970 A második világháborút követő leszerelési tárgyalások kronológiája 1945

1948

AZ ENSZ A l a p o k m á n y a leszögezi: a Világszervezetet a szerződő á l l a m o k azzal az e l h a t á r o z á s s a l h o z t á k l é t r e , hogy m e g ­ m e n t i k a jövő n e m z e d é k é t a h á b o r ú b o r ­ z a l m a i t ó l ; a Közgyűlés m e g v i z s g á l h a t j a a b é k e f e n n t a r t á s á r a és a n e m z e t k ö z i b i z t o n s á g r a v o n a t k o z ó á l t a l á n o s elveket, b e l e é r t v e a leszerelést, illetve a fegyver­ kezés szabályozását, s az ilyen e l v e k k e l kapcsolatban a tagállamoknak vagy a Biztonsági T a n á c s t a g j a i n a k a j á n l á s o k a t tehet.

A S z o v j e t u n i ó az E N S Z - K ö z g y ű l é s III. ü l é s s z a k a elé j a v a s l a t o t terjeszt, s az a t o m f e g y v e r és m á s t e r m é s z e t ű fegyve­ rek csökkentése egyidejűségének elvét hangsúlyozza.

1946 A K ö z g y ű l é s 1. s z á m ú h a t á r o z a t a az a t o m f e g y v e r r e l foglalkozik és a t ö m e g ­ pusztító fegyverek kiküszöbölésének szükségességére h i v a t k o z i k . Az E N S Z K ö z g y ű l é s első ü l é s s z a k a e l h a t á r o z z a egy bizottság f e l á l l í t á s á t az a t o m e n e r g i a el­ l e n ő r z é s é r e (Atomic E n e r g y Commission). A Közgyűlés egyhangú határozattal ki­ m o n d j a a leszerelés és az a t o m f e g y v e r e k e l t i l t á s á n a k szükségességét. A d o k u m e n ­ t u m előírja az a t o m f e g y v e r k i k ü s z ö b ö l é ­ s é n e k szükségességét a n e m z e t i a r z e n á l ­ ból.

1947 A Biztonsági T a n á c s e l h a t á r o z z a egy, a k o n v e n c i o n á l i s f e g y v e r e k k e l foglalkozó Bizottság m e g a l a k í t á s á t . Ettől k e z d v e — egy ideig — a k o n v e n c i o n á l i s fegy­ v e r z e t k é r d é s é t az a t o m f e g y v e r e k p r o b ­ lémájával párhuzamosan tárgyalják.

1949 A Közgyűlés a fegyverkezésre vonat­ kozó a d a t o k közzétételéről és v e r i f i k á ­ l á s á r ó l szóló h a t á r o z a t o t hoz. A Szovjet­ unió másik négy állammal egyetemben e h a t á r o z a t ellen szavaz, a r r a h i v a t k o z v á n , h o g y a fegyverzetek k o r l á t o z á s á t n e m az a d a t o k b e j e l e n t é s e m o z d í t j a elő. A S z o v j e t u n i ó első a t o m b o m b a - k í s é r ­ lete. M e g s z ű n i k az Egyesült Államok atommonopóliuma.

1950 A k o r e a i h á b o r ú k i t ö r é s é n e k éve. A Szovjetunió javasolja a háborús p r o ­ p a g a n d a elítélését, az a t o m f e g y v e r e k b e ­ tiltását, a n a g y h a t a l m a k fegyveres e r ő i ­ n e k csökkentését. M e g a l a k u l a t i z e n k é t t a g ú leszerelési bizottság a fegyverkezés k é r d é s e i n e k m e g v i z s g á l á s á r a (összetétele azonos a Biztonsági T a n á c s é v a l , d e K a ­ n a d a is részt vesz b e n n e ) . A tizenkét tagú bizottságnak a Köz­ gyűlés VI. ü l é s s z a k a elé k e l l e t t terjesz­ tenie konkrét ajánlásait. Két fontosabb

A függőleges oszlopok a világszerte végrehajtott kísérleti atomrobbantások szá­ mát, a hullámos zérus-vonal felettiek a légkörben, a vonal alattiak pedig a föld alatt és víz alatt végrehajtott robbantások évi átlagát jelzik. A grafikon 1951-től 1970. július 15-ig szemlélteti az adatokat. Kiderül belőle, hogy a légkörben végzett atomrobbantások 1963-ig, a Moszkvai Egyezmény megkötéséig voltak túlsúlyban. Ezután viszont növekszik a föld alatti robbantások száma. 1945-től 1963-ig 503 atom­ fegyver-kísérletet hajtottak végre, 1963-tól 1970 júliusáig 319-et. Az említett idő­ közben tehát összesen 812 kísérletre került sor. Látható, hogy a föld alatti robban­ tások száma emelkedő irányzatú. h a t á r o z a t i j a v a s l a t született. Az E g y e s ü l t Á l l a m o k , A n g l i a és F r a n c i a o r s z á g szor­ g a l m a z t a egy egységes leszerelési bizott­ ság m e g a l a k í t á s á t , m i n d e n f a j t a fegyver­ zet s z á m b a v é t e l é n e k szükségességét, m i n ­ d e n k a t o n a i erő és m i n d e n fegyverzet a r á n y o s c s ö k k e n t é s é t ; az a t o m f e g y v e r e k b e t i l t á s á t és n e m z e t k ö z i ellenőrzését (a B a r u c h - t e r v n e k megfelelően). A Szovjetunió azt j a v a s o l t a , hogy a K ö z g y ű l é s szervezzen világértekezletet a leszerelés ü g y é b e n , s g y a k o r l a t i intéz­ k e d é s e k e t j a v a s o l t az a t o m f e g y v e r b e t i l ­ tásáért. A szovjet k ü l d ö t t s é g a B a r u c h - t e r v e t elutasította, mert megítélése szerint a t e r v azt célozta, hogy a n e m z e t k ö z i b é k e f e n n t a r t á s á é r t felelős Biztonsági T a n á c s h e l y e t t a K ö z g y ű l é s r e n d s z e r é b e n létesí­ t e n d ő h a t ó s á g kezébe a d j á k az a t o m ­ e n e r g i a p r o b l é m á j á t , a m i az a t o m e n e r g i a ellenőrzését a k k o r m é g az Egyesült Á l l a ­ m o k m o n o p ó l i u m á v á t e h e t t e volna.

lyezi a h a n g s ú l y t . V. A. Z o r i n szovjet d i p l o m a t a az eltérés l é n y e g é t a k ö v e t ­ k e z ő k é p p e n é r t e l m e z t e : „A h a d e r ő k csök­ k e n t é s é r e v o n a t k o z ó j a v a s l a t , elszigetel­ t e n az a t o m f e g y v e r betiltásától, a b b a n az i d ő s z a k b a n a Szovjetuniót a n y u g a t i h a t a l m a k k a l s z e m b e n h á t r á n y o s helyzet­ b e h o z t a v o l n a , elfogadása á r t o t t v o l n a a Szovjetunió b i z t o n s á g á n a k . N o h a 1952b e n az Egyesült Á l l a m o k v é g k é p p elvesz­ t e t t e az a t o m f e g y v e r m o n o p ó l i u m á t , m é g m i n d i g v o l t a k bizonyos előnyei, m i n t h o g y a Szovjetunió előtt k e z d t e m e g a g y á r ­ tást. E feltételek k ö z e p e t t e a Szovjetunió n e m f o g a d h a t t a el, h o g y h a d e r ő i n e k szín­ v o n a l a egyenlővé v á l j é k az Egyesült Á l ­ lamokéval." Októberben Nagy-Britannia felrob­ b a n t j a első a t o m b o m b á j á t . N o v e m b e r b e n az első h i d r o g é n b o m b a r o b b a n t á s a (Egyesült Á l l a m o k ) .

1951

Ú j a b b szovjet j a v a s l a t o k : az a t o m - és a hidrogénfegyverek, valamint más tö­ m e g p u s z t í t ó fegyverek feltétel n é l k ü l i b e ­ t i l t á s a ; a n a g y h a t a l m a k h a d e r ő i n e k egy­ h a r m a d d a l való csökkentése; a más álla­ m o k t e r ü l e t é n levő k a t o n a i t á m a s z p o n t o k felszámolása. A koreai f e g y v e r s z ü n e t u t á n a légkör k e d v e z ő b b é v á l i k a leszerelési p r o b l é m á ­ k a t illetően is. D w i g h t E i s e n h o w e r , az Egyesült Á l l a ­ m o k e l n ö k e az E N S Z Közgyűlése elé terjeszti az A t o m s for P e a c e e l n e v e z é s ű tervét. E l g o n d o l á s a : az é r d e k e l t á l l a m o k

L é t r e j ö n egy leszerelési bizottság, de c s a k 1952-ben kezdi m e g t e v é k e n y s é g é t .

1952 Az E N S Z Közgyűlése h a t á r o z a t o t fo­ gad el a k ö v e t k e z ő leszerelési t á r g y a l á ­ sok i r á n y e l v e i r ő l . A leszerelési b i z o t t s á g ­ ban a nyugati hatalmak a katonai érte­ sülések hozzáférhetőségére, a S z o v j e t u n i ó viszont az a t o m f e g y v e r e k b e t i l t á s á r a h e ­

1953

adják át uránium- és m á s hasadóanyag­ készleteiket egy n e m z e t k ö z i a t o m e n e r g i a ­ ü g y n ö k s é g n e k , h o g y ezeket az e m b e r i s é g b é k é s c é l j a i r a fordíthassák. A szovjet é s z r e v é t e l e k l é n y e g e E i s e n ­ hower javaslatát illetően: a javaslat m e g v a l ó s u l á s a esetén a m á r f e l h a l m o ­ zott és a t o v á b b i a k b a n e l ő á l l í t a n d ó h a ­ sadóanyagból csak egy jelentéktelen h á ­ n y a d o t a d n á n a k á t az e m l í t e t t ü g y n ö k ­ ségnek. A n a g y o b b részt t o v á b b r a is ú j bombák gyártására használnák, a tömeg­ pusztító f e g y v e r e k t e h á t t o v á b b h a l m o ­ z ó d n á n a k , és s e m m i s e m a k a d á l y o z n á ú j a b b t í p u s o k előállítását. Augusztusban a Szovjetunió végrehajtja az első kísérleti h i d r o g é n b o m b a - r o b b a n tást.

1954 Dzsavaharlal Nehru, India miniszterel­ n ö k e az a t o m k í s é r l e t e k felfüggesztését javasolja. L o n d o n b a n m e g t a r t j a első ülését a l e ­ szerelési bizottság K a n a d a , F r a n c i a o r ­ szág, A n g l i a , a S z o v j e t u n i ó és az E g y e ­ sült Á l l a m o k képviselőiből álló albizott­ sága. Az E N S Z Közgyűlése n e m z e t k ö z i a t o m ­ energia-ügynökség megalakítását ajánlja, s javasolja nemzetközi tudományos ér­ tekezlet összehívását az a t o m e n e r g i a b é ­ kés f e l h a s z n á l á s á é r t .

1955 Az afro-ázsiai á l l a m o k b a n d u n g i é r t e ­ kezlete felszólítja az összes a t o m - és t e r ­ monukleáris fegyverekkel bíró hatalma­ kat, hogy szüntessék be e fegyverek gyártását. J ú l i u s b a n G e n f b e n sor k e r ü l a Szovjet­ u n i ó , az E g y e s ü l t Á l l a m o k , A n g l i a és Franciaország kormányfőinek csúcsérte­ k e z l e t é r e . A leszereléssel kapcsolatban n é g y t e r v e t t e r j e s z t e n e k elő. A szovjet t e r v előírja a f e g y v e r z e t e k c s ö k k e n t é s é t , az a t o m f e g y v e r e k b e t i l t á ­ sát és az u t ó b b i t i l a l o m ellenőrzését. A francia t e r v é r t e l m é b e n a k a t o n a i c é l o k r a r e n d e l t összegeket a fejlődésben e l m a r a d t országok m e g s e g é l y e z é s é r e k e l ­ lett v o l n a f o r d í t a n i . Az a m e r i k a i javaslat előirányozta a kölcsönös légi ellenőrzést az Egyesült Á l ­ l a m o k és a S z o v j e t u n i ó v i s z o n y l a t á b a n (légi felvételek). A csúcsértekezlet elfogadott egy d o k u ­ m e n t u m o t a leszerelésről (A négy hata­

lom kormányfőinek

irányelvei

a külügy­

miniszterek számára); az E N S Z - K ö z g y ű lés X . ülésszaka m u n k á l a t a i n a k m e g n y i ­ t á s a k o r a z o n b a n m á r n e m é r v é n y e s ü l „a genfi szellem", a m i h a t á s s a l v a n a lesze­ relési t á r g y a l á s o k t o v á b b i m e n e t é r e . India kormányának kezdeményezésére az E N S Z - K ö z g y ű l é s elfogad egy a n u k l e ­ á r i s r o b b a n t á s o k felfüggesztését s ü r g e t ő határozatot.

1956 T ö b b , h a t á s a i b a n a leszerelés p r o b l é ­ m á j á t is é r i n t ő n e m z e t k ö z i v á l s á g é v e . B u l g a n y i n szovjet k o r m á n y f ő E i s e n ­ hower amerikai elnökhöz intézett leve­ l é b e n e g y e z m é n y t j a v a s o l az a t o m - és h i d r o g é n k í s é r l e t e k végleges b e t i l t á s á r a . A szovjet k o r m á n y n y i l a t k o z a t o t tesz közzé a leszerelés és a n e m z e t k ö z i f e ­ szültség e n y h í t é s é n e k k é r d é s é r ő l . K é s z ­ n e k m u t a t k o z i k az a m e r i k a i a k j a v a s o l t a légi fényképezés e l f o g a d á s á r a a N A T O , i l l e t v e a Varsói Szerződés c s a p a t a i v á ­ l a s z t ó v o n a l á t ó l 800 k i l o m é t e r r e n y u g a t r a és k e l e t r e . T o v á b b á a külföldi k a t o n a i t á m a s z p o n t o k felszámolását javasolja, a N A T O és a Varsói Szerződés m á s á l l a ­ mok területén állomásozó csapatainak visszavonását. G r i g o r e P r e o t e a s a k ü l ü g y m i n i s z t e r az E N S Z p l é n u m á n kifejti R o m á n i a á l l á s ­ p o n t j á t a leszerelés k é r d é s é b e n .

1957 Lengyelország közli, h o g y eltiltja a t o m ­ fegyverek t á r o l á s á t t e r ü l e t é n , h a m i n d ­ két n é m e t á l l a m h a s o n l ó t i l a l m a t v á l l a l (Rapacki-terv). A t e r v k é s ő b b k ö z é p ­ európai viszonylatú, m á s országokat is é r i n t ő j a v a s l a t o k k a l bővül. Az E N S Z Közgyűlése a leszerelési b i ­ zottság t a g j a i n a k s z á m á t 11-ről 21-re emeli, a m i l e h e t ő v é teszi t ö b b k i s és k ö ­ zepes n a g y s á g r e n d ű á l l a m részvételét. A Szovjetunió javasolja, hogy a h á ­ r o m n u k l e á r i s h a t a l o m (a S z o v j e t u n i ó , az Egyesült Á l l a m o k , Anglia) 1958. j a ­ n u á r 1-től s z ü n t e s s e n m e g m i n d e n f a j t a k í s é r l e t e t az a t o m - é s h i d r o g é n f e g y v e ­ rekkel. Májusban N a g y - B r i t a n n i a is v é g r e ­ h a j t j a első s i k e r e s h i d r o g é n b o m b a - k í s é r letét.

1958 Genfi h á r o m h a t a l m i é r t e k e z l e t (NagyBritannia, Szovjetunió, Egyesült Á l l a ­ mok) a n u k l e á r i s f e g y v e r k í s é r l e t e k m e g ­ s z ü n t e t é s é r ő l (e v o n a t k o z á s b a n — r é s z l e -

ges — e r e d m é n y m a j d csak 1963-ban szü­ letik). Az é v f o l y a m á n G e n f b e n m é g k é t szakértői bizottság t á r g y a l : m e g v i t a t j á k a nukleáris kísérletek detektálásának le­ hetőségeit, v a l a m i n t a m e g l e p e t é s s z e r ű támadások megelőzésének módozatait. Elkészül a Szakértői jelentés a nukleáris kísérletek megszüntetéséről esetleg létre­ jövő egyezmény megsértését ellenőrző módszerek tanulmányozásáról.

1959 A Szovjetunió, az Egyesült Á l l a m o k , Anglia és F r a n c i a o r s z á g k ü l ü g y m i n i s z t e ­ reinek é r t e k e z l e t e e l h a t á r o z z a egy ú j a b b , tíztagú leszerelési bizottság l é t r e h o z á s á t (a n é g y n a g y h a t a l o m m e l l e t t a k ö v e t k e z ő országok k é p v i s e l ő i n e k r é s z v é t e l é v e l : B u l ­ gária, Csehszlovákia, K a n a d a , L e n g y e l o r ­ szág, Olaszország, R o m á n i a ) . Az E N S Z Közgyűlése e g y h a n g ú határozattal ki­ m o n d j a , h o g y az á l t a l á n o s és teljes l e ­ szerelést a v i l á g legfontosabb k é r d é s é n e k tekinti. Anglia, majd a Szovjetunió terjeszt elő leszerelési t e r v e t . A szovjet t e r v h á r o m s z a k a s z b a n n é g y év a l a t t m e g v a l ó s í t a n d ó á l t a l á n o s és t e l ­ jes leszerelést i r á n y o z elő (a j a v a s l a t o k között szerepelt a kötelező k a t o n a i szol­ gálat, a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m o k , a n a g y ­ v e z é r k a r o k felszámolása). Az angol t e r v b e n is é r v é n y e s ü l t e k h a ­ sonló t e n d e n c i á k . A n é z e t k ü l ö n b s é g e k ismét az e l l e n ő r ­ zés m ó d j á t illetően n y i l v á n u l n a k m e g . Az E N S Z Közgyűlése a tízes bizottság elé u t a l j a az á l t a l á n o s leszerelésre v o ­ n a t k o z ó j a v a s l a t o k a t , s az Í r K ö z t á r s a ­ ság egy j a v a s l a t a a l a p j á n h a t á r o z a t o t hoz a n u k l e á r i s fegyverek t e r j e d é s é n e k m e g ­ akadályozásával kapcsolatban. De G a u l l e b e j e l e n t i a francia a t o m ­ ütőerő létrehozására irányuló szándékot. Húsz á l l a m a l á í r egy e g y e z m é n y t , a m e l y tiltja k a t o n a i t á m a s z p o n t o k l é t e s í ­ tését és n u k l e á r i s k í s é r l e t e k v é g r e h a j t á ­ sát a D é l i - s a r k o n .

1960 Februárban Franciaország felrobbantja első a t o m b o m b á j á t . H é t afrikai á l l a m az E N S Z - b e n j a v a ­ solja, h o g y t i l t s á k el a n u k l e á r i s és r a k é ­ tával végrehajtott kísérleteket Afriká­ b a n , s e földrészen n e engedélyezzék n u k l e á r i s t á m a s z p o n t o k létesítését. A tízhatalmi leszerelési értekezlet m u n k á j á b a n n e m mutatkozik előrehala­ dás.

1961 Hosszas s z o v j e t — a m e r i k a i t á r g y a l á s o k u t á n közzéteszik a Zorin—McCloy e l n e v e ­ zésű közös s z o v j e t - a m e r i k a i n y i l a t k o z a ­ tot, a m e l y b e n az á l t a l á n o s és teljes l e ­ szerelés e l v é n e k e l f o g a d á s á v a l h a n g s ú ­ lyozzák, h o g y csak az á l l a m p o l g á r o k b i z ­ t o n s á g á t elősegítő és az E N S Z b é k e f e n n ­ t a r t ó hivatása által megkívánt fegyveres erők fenntartását tartják indokoltnak. Az E N S Z - K ö z g y ű l é s e g y h a n g ú h a t á r o ­ z a t a a t í z h a t a l m i bizottság kibővítéséről, tizennyolchatalmi leszerelési bizottság l é t r e h o z á s á r ó l . T a g o k : A m e r i k a i Egyesült Államok, Brazília, Bulgária, Burma, Csehszlovákia, E g y e s ü l t A r a b K ö z t á r s a ­ ság, Etiópia, F r a n c i a o r s z á g , I n d i a , K a ­ n a d a , Lengyelország, M e x i k ó , N a g y - B r i ­ t a n n i a , Nigéria, Olaszország, Románia Svédország, S z o v j e t u n i ó . Az e l g o n d o l á s az volt, h o g y öt tőkés és öt szocialista ország m e l l e t t nyolc, ú n . el n e m k ö t e l e ­ zett á l l a m is r é s z t v e g y e n a bizottság munkájában.

1962 A tizennyolchatalmi értekezlet Genfben megkezdi munkáját. Franciaország kije­ l e n t i , h o g y n e m vesz részt a bizottság munkájában. A genfi bizottság albizottságot létesít ( N a g y - B r i t a n n i a , Egyesült Á l l a m o k , Szov­ j e t u n i ó ) a n u k l e á r i s k í s é r l e t e k felfüggesz­ tésére vonatkozó tárgyalások folytatá­ sára.

1963 A u g u s z t u s 5-én a l á í r j á k a részleges atomcsend-egyezményt, amely tilalom alá helyezi a l e v e g ő b e n , a k o z m i k u s t é r s é g ­ b e n és a víz a l a t t v é g z e t t n u k l e á r i s k í ­ s é r l e t e k e t . 1966-ig összesen 113 ország c s a t l a k o z o t t az e g y e z m é n y h e z . K é t n u k l e ­ á r i s h a t a l o m — F r a n c i a o r s z á g és K í n a — n e m í r t a alá. Az E N S Z Közgyűlése h a t á r o z a t o t fogad el a S z o v j e t u n i ó és az E g y e s ü l t Á l l a m o k azon e l h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t b a n , h o g y n e m h e l y e z n e k el n u k l e á r i s vagy más t ö m e g p u s z t í t ó fegyvert a k o z m i k u s t é r ­ ben. A Közgyűlés azt a j á n l j a a l a t i n - a m e ­ rikai államoknak, hogy Latin-Amerikát n y i l v á n í t s á k a t o m m e n t e s övezetté. L e n ­ gyelország európai atommentes-övezet l é t r e h o z á s á t j a v a s o l j a : (az ú n . G o m u l k a -

t e r v v a g y „a atomfegyverek terv").

Közép-Európában levő befagyasztására irányuló

1964 O k t ó b e r b e n K í n a v é g r e h a j t j a első k í ­ sérleti a t o m b o m b a - r o b b a n t á s á t . Ceylon b e j e l e n t i , hogy t e r ü l e t é n n e m engedélyezi n u k l e á r i s f e g y v e r e k t á r o l á ­ sát. Az Egyesült Á l l a m o k ú j a b b j a v a s l a t a i a t i z e n n y o l c h a t a l m i leszerelési értekezlet előtt (a v é d e l m i és t á m a d ó jellegű h o r ­ dozórakéták számának befagyasztása; a h a s a d ó a n y a g o k t e r m e l é s é n e k ellenőrzése; megfigyelőállomás-rendszer kiépítése; a v é l e t l e n folytán kirobbanható háború v e s z é l y é n e k megelőzése). A S z o v j e t u n i ó ú j a b b j a v a s l a t a i n a k főbb p o n t j a i : a fegyverkezési v e r s e n y b e s z ü n ­ tetése, a n e m z e t k ö z i feszültség e n y h í t é s e ; a haderők létszámának csökkentése; a t o m m e n t e s övezetek létesítése; a m e g l e ­ petésszerű t á m a d á s megelőzésére hivatott i n t é z k e d é s e k ; az i d e g e n c s a p a t o k k i v o ­ nása más államok területéről.

ményektől, amelyek akadályt gördítené­ nek a nukleáris fegyverek terjedését megakadályozni hivatott egyezmény út­ j á b a . M e g s z a v a z z á k az „ a t o m s o r o m p ó e g y e z m é n y " - r e v o n a t k o z ó h a t á r o z a t o t is.

1967 M o s z k v á b a n , L o n d o n b a n és W a s h i n g ­ t o n b a n a l á í r j á k azt az e g y e z m é n y t , a m e l y tiltja n u k l e á r i s f e g y v e r e k f e l h a s z n á l á s á t a kozmikus térségben. M e x i c o C i t y b e n az é r d e k e l t k o r m á n y o k képviselői aláírják a Latin-Amerikát a t o m m e n t e s övezetté n y i l v á n í t ó egyez­ ményt. A u g u s z t u s 24-én az Egyesült Á l l a m o k és a S z o v j e t u n i ó k ü l d ö t t s é g e i a t i z e n ­ n y o l c h a t a l m i leszerelési é r t e k e z l e t e n k ü ­ l ö n - k ü l ö n , de azonos szövegű j a v a s l a t o t t e r j e s z t e n e k elő az a t o m s o r o m p ó - s z e r z ő ­ d é s r e v o n a t k o z ó l a g . Ezzel k a p c s o l a t b a n október 19-én a r o m á n k ü l d ö t t s é g is v á l t o z t a t á s o k a t és kiegészítéseket j a v a ­ sol. M á l t a az E N S Z K ö z g y ű l é s é b e n h a t á r o ­ zati j a v a s l a t o t terjeszt elő a vegyi és biológiai fegyverek b e t i l t á s á r ó l .

1965 1968 A S z o v j e t u n i ó az á l t a l á n o s és teljes leszerelésre v o n a t k o z ó ú j a b b j a v a s l a t o k a t terjeszt a t i z e n n y o l c h a t a l m i értekezlet elé. Az Egyesült Államok küldöttsége s z i n t é n új j a v a s l a t o k a t terjeszt elő. Svédország nemzetközi együttműködést j a v a s o l a n u k l e á r i s r o b b a n t á s o k felderí­ tésére vonatkozó a d a t o k kicserélésére. A bizottság nyolc el n e m kötelezett or­ s z á g á n a k k ü l d ö t t s é g e i a n u k l e á r i s fegy­ verek továbbterjedésének megakadályo­ z á s á t célzó j a v a s l a t o t terjeszt elő. A Kínai Népköztársaság kormánya nyi­ l a t k o z a t o t tesz közzé, a m e l y b e n ü n n e p é ­ lyesen j a v a s o l j a a földkerekség országai m a g a s s z i n t ű é r t e k e z l e t é n e k összehívását a n u k l e á r i s f e g y v e r e k teljes b e t i l t á s a és totális megsemmisítése problémájának megvitatására. Afrikai á l l a m o k k e z d e m é n y e z é s e n y o ­ m á n az E N S Z K ö z g y ű l é s e j ó v á h a g y j a az Afrika a t o m m e n t e s í t é s é r e v o n a t k o z ó j a ­ vaslatot.

1966 Az E N S Z K ö z g y ű l é s e elfogad egy h a ­ tározatot, amely szerint a tagállamok k o r m á n y a i t a r t ó z k o d n a k az o l y a n cselek­

A S z o v j e t u n i ó és az Egyesült Á l l a m o k azonos szövegű j a v a s l a t o t terjeszt a t i ­ z e n n y o l c h a t a l m i é r t e k e z l e t elé az a t o m ­ sorompó-egyezmény ügyében. A r o m á n küldöttség módosító javaslatokat nyújt b e ; a j a v a s l a t egyes p o n t j a i t f i g y e l e m b e veszik az e g y e z m é n y végleges m e g s z ö v e ­ gezésekor. J ú l i u s 1-én M o s z k v á b a n , W a s h i n g t o n ­ ban és Londonban m e g k e z d ő d i k az egyezmény aláírása. A tizennyolchatalmi leszerelési é r t e ­ kezlet nyolc el n e m kötelezett országa m i n d e n f a j t a n u k l e á r i s kísérlet felfüggesz­ tését s ü r g e t ő m e m o r a n d u m o t terjeszt elő. A u g u s z t u s 29-én G e n f b e n m e g n y í l i k 92, a t o m f e g y v e r r e l n e m r e n d e l k e z ő or­ szág értekezlete. Megfigyelőként részt vesz n é g y atomfegyverrel rendelkező n a g y h a t a l o m is. Az E N S Z Közgyűlése a n u k l e á r i s fegy­ v e r r e l n e m r e n d e l k e z ő országok é r t e k e z ­ letének javaslata nyomán határozatot hoz, a m e l y b e n a j á n l j a , hogy a Szovjet­ u n i ó és az Egyesült Á l l a m o k m i n é l h a ­ m a r a b b kezdjen t á r g y a l á s o k a t a s t r a ­ tégiai h o r d o z ó r a k é t á k s z á m á n a k k o r l á t o ­ zásáról.

1969 A t i z e n n y o l c h a t a l m i leszerelési bizott­ ság k i b ő v ü l . M u n k á l a t a i b a n a t o v á b b i a k ­ b a n részt vesz a Mongol N é p k ö z t á r s a s á g , J a p á n , A r g e n t í n a , Jugoszlávia, H o l l a n d i a , M a g y a r o r s z á g , M a r o k k ó és P a k i s z t á n . A S z o v j e t u n i ó és az Egyesült Á l l a m o k közös j a v a s l a t o t terjeszt a genfi leszere­ lési bizottság elé: célja eltiltani a n u k ­ l e á r i s fegyverek v a g y m á s t ö m e g p u s z t í t ó eszközök elhelyezését a t e n g e r f e n é k e n . N o v e m b e r 17-én H e l s i n k i b e n a Szov­ j e t u n i ó és az Egyesült Á l l a m o k között

Baász

Imre:

megkezdődnek korlátozására (SALT).

a stratégiai vonatkozó

fegyverek tárgyalások

1970 M á r c i u s 5-én a r o m á n k ü l d ö t t s é g á t ­ fogó leszerelési j a v a s l a t o t terjeszt a genfi leszerelési bizottság elé. Á p r i l i s b a n Bécsben, m a j d n o v e m b e r ­ ben újra Helsinkiben folytatódnak a SALT-tárgyalások. L a n t o s László összeállítása

Gyújtogató

ÉLŐ TÖRTÉNELEM Emlékezés egy háborúellenes kongresszusra 80. születésnapja alkalmából köszöntjük a jeles közgazdászt és ne­ velőt, akinek odaadó szerepe volt a régi Korunk marxistává fejlődésé­ nek ösztönzésében. Munkásmozgalmi tevékenységének egyik fontos sza­ kaszáról szól az alább közölt visszaemlékezés.

1932 augusztusában Amszterdamban zajlott le a két világháború között eltelt évek leghatalmasabb háborúellenes kong­ resszusa. Az illegalitásba kényszerített RKP feladatai között első helyen szerepelt a küzdelem az imperialista háború veszélye ellen. Ezt a harci feladatot valamennyi pártkongresszus a kommunisták köteles­ ségévé tette, de különös élességgel fogal­ mazta m e g az V. kongresszus, nemcsak minden kommunistát mozgósítva az i m ­ perializmus ellen, h a n e m azokat is, akik bármely más párt keretében foglaltak ál­ lást a háború ellen. Ez a pártkongresszus konkrétan kijelölte azokat a teendőket, amelyeket m i n d e n békeszerető ember v á l ­ lalhat. A kezdeményezés egy nemzetközi kongresszus összehívására Henri Barbussetől indult ki, aki egy bizottság é l é n — e n ­ nek tagjai közt volt Makszim Gorkij és Romain Rolland is — felhívta Európa doldozóit, forduljanak szembe a fenyegető imperialista háborúval. A felhívás n y o ­ mán B e m a r d Shaw, Albert Einstein, Heinrich Mann, Theodore Dreiser, Upton Kohn Hillel Sinclair, John dos Passos, H. G. Wells és mások léptek akcióba. Mondhatjuk, hogy Európa és Amerika szellemi életének minden haladó vezéregyénisége összefogott egy új háború megakadályozására. Romain Rolland külön felhívásban sürgette a szellemi és fizikai munkások e g y ­ ségfrontját. Felhívását e szavakkal végezte: „Állítsák m e g és törjék le a vérszom­ jas imperializmus támadását Nyugaton és Távol-Keleten egyaránt. Béke barátai! Felsorakozni".

A t ö b b n y e l v e n m e g j e l e n ő Inprecor h a s á b j a i r ó l é r t e s ü l t ü n k a n e m z e t k ö z i h á ­ b o r ú e l l e n e s k o n g r e s s z u s előkészületeiről. R á m h á r u l t az a feladat, h o g y E r d é l y és a B á n s á g egyik k ü l d ö t t e k é n t v e g y e k részt az e r e d e t i l e g Genfbe e g y b e h í v o t t nemzetközi találkozón. E l i n d u l t a m . Az ú t K o l o z s v á r t ó l G e n ­ fig h o s s z ú és k ö r ü l m é n y e s volt, d e l e l k e ­ s e d é s e m az ü g y é r t l e r ö v i d í t e t t e . G e n f b e n a z o n b a n csalódás ért. M á r az g y a n ú s volt, h o g y a k o n g r e s s z u s n a k kijelölt é p ü l e t b e n a r é s z t v e v ő k é l é n k beszélgetése h e l y e t t h a l á l o s csönd fogadott. Sehol egy lélek. K é r d e z ő s k ö d é s e m r e a házfelügyelő közöl­ te: a kongresszust elhalasztották s más o r s z á g b a n t a r t j á k m e g . . . A felvilágosí­ tást lehangoltan vettem tudomásul, s m i n d j á r t f o r d u l t a m is vissza. Genfből j ó ­ f o r m á n s e m m i t s e m n é z t e m meg, a tó p a r t j á n r ö v i d és s z o m o r ú sétát t e t t e m , s n e m s o k á r a v i t t hazafelé az expressz. Így zajlott le k o n g r e s s z u s i „ r é s z v é t e l e m " genfi szakasza. A u g u s z t u s m á s o d i k felében B e r l i n e n át A m s z t e r d a m b a utaztam. Közben ugyan­ is közölte az Inprecor, h o g y a b é k e k o n g ­ resszust ott r e n d e z i k m e g . B e r l i n b e n lel­ k e s h a n g u l a t fogadott, a n é m e t e l v t á r s a k n a g y előkészületeket t e t t e k a k o n g r e s s z u s ­ ra. A k o r m á n y különvonatot bocsátott a A háborúellenes akcióbizottság delegáció r e n d e l k e z é s é r e , s j ó m a g a m is a közlönye n é m e t e l v t á r s a k k a l folytatott e g y - k é t n a p i t á r g y a l á s u t á n e b b e n a v o n a t b a n k a p t a m helyet. U t a z á s u n k valóságos d i a d a l ú t volt, f o r r a d a l m i d a l o k f o g a d t á k m i n d e n egyes á l l o m á s o n az ú j a b b és ú j a b b k ü l d ö t t s é g e ­ ket. Így s z a p o r o d o t t fel A m s z t e r d a m i g m i n t e g y nyolcszáz főre a N é m e t o r s z á g b ó l el­ i n d í t o t t b é k e k ö v e t e k száma. A m s z t e r d a m b a é r k e z v e egy v e l ü n k r o k o n s z e n v e z ő festőművész l a k á s á n szál­ l á s o l t a k el. A család szívélyes v e n d é g s z e r e t e t t e l fogadott. M á s n a p a k o n g r e s s z u s igazoló i r o d á j á b a n t u d t a m m e g , h o g y a d e l e g á t u s o k s z á m a a v i l á g m i n d e n részé­ ből 2200 főre e m e l k e d e t t . N a g y o b b k ü l d ö t t s é g g e l ( m i n t e g y hétszáz személlyel) v e t ­ t e k részt a francia b é k e b a r á t o k . J e l e n t é k e n y e b b delegációt k ü l d t e k A n g l i á b ó l , B e l ­ g i u m b ó l , az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b ó l és C s e h s z l o v á k i á b ó l (a P r á g á b ó l é r k e ­ zett c s o p o r t egyik t a g j a volt Dobossy László, a „Sarlósok" k ü l d ö t t e , a k i t K o l o z s v á r t is i s m e r t ü n k m i n t a Korunk m u n k a t á r s á t ) . Az igazoló i r o d á n é r t e s ü l t e m m á s i k r o m á n i a i k ü l d ö t t ü n k , Szőcs B é l a m a r o s v á s á r h e l y i v a s ú t i m u n k á s m e g é r k e z é s é r ő l is. A v e n d é g e k k e l e g y ü t t a k o n g r e s s z u s o n m i n t e g y h á r o m e z e r e m b e r v e t t részt. Maga Romain Rolland betegsége miatt távol maradt, de levelében hangsú­ lyozta, h o g y m e g k e l l bélyegezni m i n d a z o k a t a k o r m á n y o k a t , a m e l y e k a közvéle­ m é n y t a k o n g r e s s z u s ellen u s z í t j á k . . . Az i m p e r i a l i s t a k o r m á n y o k u g y a n i s — a m i n t ez h a m a r k i d e r ü l t — összefogtak, h o g y a k o n g r e s s z u s t m e g a k a d á l y o z z á k . N y o m á s u k r a — s e n n e k n e m is k e l l e t t n a g y n a k l e n n i e — a svájci k o r m á n y az

utolsó p i l l a n a t b a n v i s s z a v o n t a az e n g e d é l y t . E z é r t m a r a d t el a genfi találkozó. A k e z d e m é n y e z ő k m á s országokhoz f o r d u l t a k . V é g ü l is a h o l l a n d k o r m á n y h a j l a n d ó ­ n a k m u t a t k o z o t t . D e m i l y e n h a j l a n d ó s á g v o l t ez? J e l l e m z ő r á , h o g y a n e g y v e n t a g ú szovjet delegáció r é s z é r e az i m p e r i a l i s t a m e s t e r k e d é s e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t Hollandia kormánya megtagadta a beutazási vízumot. A delegációnak a határról kellett visszafordulnia. A k o n g r e s s z u s elnöke, vezetője és lelke H e n r i B a r b u s s e volt, ez az é l é n k mozgású, e l e v e n eszű francia. S i e t t e m vele m e g i s m e r k e d n i . A m i k o r m e g t u d t a , h o g y R o m á n i á b ó l é r k e z t e m , felcsillant a szeme. K é z s z o r í t á s a jólesett. S o k é r d e k e s b e s z é d e t v o l t a l k a l m a m v é g i g h a l l g a t n i , s n é h á n y levél t a r t a l m á t is m e g i s m e r t e m . Ezek közül m a is e m l é k e z e t e m b e n él C l a r a Z e t k i n ü z e n e t e a k o n g r e s s z u s h o z , m e l y s z e r i n t az i m p e r i a l i s t a h á b o r ú t c s a k a k k o r l e h e t m e g s z ü n t e t n i , h a a n n a k o k a i t és előfeltételeit s z ü n t e t j ü k m e g . Az i m p e r i a l i s t a h á b o r ú — h i r d e t t e a levél L e n i n s z e l l e m é b e n — a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s i r e n d s z e r k ö v e t k e z m é n y e . A k o n g r e s s z u s m á r folyt, a m i k o r P e t r e C o n s t a n t i n e s c u - I a ş i professzor, jeles h a z á n k ­ fia i s j e l e n t k e z e t t . É p p e n P á r i z s b a n t a r t ó z k o d o t t , a m i d ő n t á v i r a t o t k a p o t t , h o g y j ö j j ö n á t A m s z t e r d a m b a é s c s a t l a k o z z é k delegációnkhoz. K i t ű n ő e n beszélt f r a n ­ ciául, s ezért k ü l d ö t t s é g ü n k ú g y h a t á r o z o t t : l e g y e n ő a r o m á n felszólaló. Ezt a m e g b í z á s á t n a g y s z e r ű e n b e is töltötte. T ö b b í z b e n szólalt fel, és b e j e l e n t e t t e a r o m á n i a i b é k e b a r á t o k c s a t l a k o z á s á t és n e m z e t k ö z i s z o l i d a r i t á s á t . H e n r i B a r b u s s e v o n z ó személyiségén k í v ü l m é g k é t k i v á l ó s á g g a l i s m e r k e d t e m m e g s z e m é l y e s e n : M a r t i n A n d e r s e n N e x ö i s m e r t d á n í r ó v a l és az I n d i a i K o n g r e s s z u s százmilliós t ö m e g e k e t k é p v i s e l ő vezetőjével, V a l a h b a y P a t e l g a n d h i s t a p o l i t i k u s s a l . K é r é s e m r e m i n d k e t t e n készségesen í r t a k a l á egy levelezőlapot, a m e l y e t a k o n g r e s s z u s r ó l G r o z a P é t e r n e k k ü l d ö t t e m D é v á r a . K é s ő b b G r o z a P é t e r egy t a l á l k o z á s u n k a l k a l m á v a l e l ­ m o n d t a , h o g y az a m s z t e r d a m i levelezőlapot m e g k a p t a , és családi l e v é l t á r á n a k b e ­ cses d o k u m e n t u m a k é n t őrzi. A k o n g r e s s z u s p r o g r a m s z e r ű e n zajlott le. H e n r i B a r b u s s e részletes b e s z á m o l ó ­ j á b a n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a b é k e m o z g a l o m n a k m á r i s 35 országos és t ö b b m i n t 1000 h e l y i a k c i ó b i z o t t s á g a v a n . Ezek az e m b e r i s é g v a l a m e n n y i r é t e g é t k é p v i s e l t é k , p o l i t i k a i h o v a t a r t o z á s r a v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l . Az a m s z t e r d a m i k o n g r e s s z u s l é n y e ­ g é b e n egy k é s z ü l ő d ő i m p e r i a l i s t a h á b o r ú ellen i r á n y u l t , s így é r t h e t ő , h o g y c s ú c s ­ t e l j e s í t m é n y e — s z á m o s k i v á l ó és t ö r t é n e l m i s z e m p o n t b ó l n a g y é r t é k ű felszólalás é s h i t v a l l á s m e l l e t t — a Kiáltvány volt. Ezt a föld m i n d e n s a r k á n , m i n d e n o r s z á g ­ b a n , m i n d e n f o n t o s a b b n y e l v e n k i a d t á k és elterjesztették. Befejező része v o l t a m a h í r e s Fogadalom, m e l y b e n a k o n g r e s s z u s r é s z t v e v ő i a m a g u k és á l t a l u k k é p v i s e l t t e s t ü l e t e k és s z e r v e z e t e k n e v é b e n m e g í g é r t é k , h o g y m i n d e n eszközzel k ü z d e n i fog­ n a k a közeledő k a t a s z t r ó f a ellen.

Az a m s z t e r d a m i n a p o k r ó l a Korunk 1932. 10. s z á m á b a n — a h á b o r ú s k é s z ü ­ l ő d é s e k e t leleplező és az á l t a l á n o s leszerelést s ü r g e t ő s z á m volt — Dobossy László í r t t a n u l s á g o s sorokat. S z e r i n t e a k o n g r e s s z u s l e g s a j á t o s a b b j e l e n t ő s é g e a b b a n v a n , h o g y „egy új f o g a l m a t t u d a t o s í t o t t : a harcos pacifizmus fogalmát". K o l o z s v á r t is i l y e n s z e l l e m b e n a l a k u l t m e g a h á b o r ú e l l e n e s akcióbizottság és c s a t l a k o z á s r a h í v o t t fel m i n d e n k i t , a k i egy ú j a b b v i l á g m é s z á r l á s ellen t i l t a k o z n i és k ü z d e n i a k a r . Ez az a k c i ó b i z o t t s á g egyidejűleg m e g j e l e n t e t t e közlönyét is Az új háború ellen c í m m e l , m e l y n e k h a s á b j a i n n a p v i l á g o t l á t o t t a k o n g r e s s z u s i k i á l t v á n y is a h a z a i h á b o r ú e l ­ l e n e s m o z g a l o m számos h í r e mellett. N y i l v á n o s s á g r a h o z t u k m i n d a z o n j e l e s sze­ m é l y i s é g e k listáját, a k i k b e j e l e n t e t t é k c s a t l a k o z á s u k a t a m o z g a l o m h o z .

M i n d e z n e m t e t s z e t t a k o r m á n y z a t n a k . A b é k e m o z g a l o m b a n k o m m u n i s t a öszszeesküvést s z i m a t o l t a k . Confiscarea unui ziar comunist în Cluj c í m a l a t t a félhi­ v a t a l o s Universul 1932. o k t ó b e r 7.-i s z á m á b a n d ü h ö s k i r o h a n á s j e l e n t m e g a b é k e ­ mozgalom, a n n a k k o l o z s v á r i lapja, v a l a m i n t e sorok írója ellen. A s a j t ó t á m a d á s eleve jelezte, h o g y a l a p n y o m á n , a m e l y a k ö z v é l e m é n y k o m m u n i s t a e l l e n e s m e g ­ dolgozására t ö r e k e d e t t , a k c i ó b a l é p a s z i g u r a n c a is. Ez m e g is t ö r t é n t . A l a p o t b e t i l t o t t á k , m e g j e l e n t első s z á m á t elkobozták, s e l l e n e m m i n t felelős szerkesztő e l ­ l e n a Mârzescu-féle h í r h e d t t ö r v é n y a l a p j á n t ö r v é n y s z é k i p e r i n d u l t . Széles k ö r ű n y o m o z á s t k e z d t e k a c s a t l a k o z á s t a l á í r ó személyiségek ellen is, ü l d ö z ő b e v é v e a h a l a d ó r o m á n értelmiségieket, e l s ő s o r b a n Ilie C r i s t e a t a n á r t , az i s m e r t b a l o l d a l i p u b l i c i s t á t . A v á r o s o k b a n és v i d é k e n h ó n a p o k o n á t k e r e s t é k a h á b o r ú e l l e n e s köz­ lönyt, s m i n d a z o k ellen, a k i k n é l m e g t a l á l t á k , u g y a n c s a k a k o m m u n i s t a e l l e n e s M â r zescu-törvény alapján eljárás indult. A törvényszék, akárcsak a sziguranca, a megindított perben egyszerűen k o m ­ m u n i s t a p r o p a g a n d á n a k bélyegezte m e g a b é k e h a r c o t . K é t v é d ő m , O c t a v i a n B o e r i u és Szegő I m r e , h e v e s e n t á m a d t a a h á b o r ú s i m p e r i a l i z m u s t , b e b i z o n y í t v a a b é k e ­ m o z g a l o m e g y e t e m e s e m b e r i jelentőségét, mégis f o g h á z b ü n t e t é s r e ítélték. A k o r m á n y g y a n a k o d v a n é z e t t m i n d e n h á b o r ú e l l e n e s m e g m o z d u l á s r a , m e r t e z e k b e n saját osz­ t á l y u r a l m á n a k veszélyeztetését l á t t a . A b é k e a k c i ó k , a tiltakozások, a v é s z k i á l t á s o k n e m t u d t á k m e g a k a d á l y o z n i a fasizmus e l ő r e t ö r é s é t s v e l e együtt az i m p e r i a l i s t a h á b o r ú közeledését. Az a m s z t e r ­ dami kongresszus u t á n Hitler u r a l o m r a jutott, majd erőszakosan bekebelezte Auszt­ r i á t és Csehszlovákiát. 1939-ben Lengyelország m e g t á m a d á s á v a l és l e t a p o s á s á v a l e l i n d u l t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú , s 1941-ben a t e n g e l y h a t a l m a k és csatlósaik o r v t á ­ m a d á s t k e z d t e k a b é k é s e n é p í t k e z ő Szovjetunió n é p e ellen. A b é k e h a r c h e l y é t a fasizmus felett a r a t o t t győzelemig a h o n v é d ő h á b o r ú s a n é p e k antifasiszta s z a b a d ­ s á g h a r c a foglalta el. K o h n Hillel

Gedeon grafikája

Zoltán

IFJÚSÁG-NEVELÉS

Pedagógiai tudományművelés pedagógiai köztudat

-

A t u d o m á n y o s i g é n y ű n e v e l é s ü g y i vizsgálódás és a p e d a g ó g i a i k ö z t u d a t széle­ s í t é s é n e k égető időszerűsége v i l á g s z e r t e ö n v i z s g á l a t r a s e r k e n t i n e m c s a k a p e d a g ó ­ gia k ö z v e t l e n m ű v e l ő i t v a g y a szülőket, h a n e m az e m b e r i s é g k i v á l ó g o n d o l k o d ó i t is. I l y e n m e g k ö z e l í t é s b e n h a n g o z t a t j u k , hogy h a n e m is é r t ü n k teljesen egyet H. G. Welsszel, a k i szerint az e m b e r i t ö r t é n e l e m „a n e v e l é s és a k a t a s z t r ó f a v e r s e n y e " , d e k ü l ö n ö s e n m a i d ő s z e r ű n e k t a r t j u k a H e l v e t i u s s z a l p o l e m i z á l ó bölcs D i d e r o t t a ­ l á l ó m o n d á s á t : „ A n e v e l é s n e m m i n d e n t , d e sok m i n d e n t tehet." A legszélesebb é r t e l e m b e n v e t t n e v e l é s és o k t a t á s h a t ó s u g a r a kezdi átfogni az egész e m b e r i életet. J o h n B e r n a i s z e r i n t a p e d a g ó g i á n a k e s z m é n y i é r t e l e m b e n „át k e l l e n e fognia az e m b e r a l a k í t á s egész f o l y a m a t á t , a bölcsőtől a s í r i g . . . " M a g u n k is t a p a s z t a l j u k a f e l n ő t t o k t a t á s , az a n d r o g ó g i a n a g y szükségességét: k o r u n k infor­ m á c i ó - r o b b a n á s a n e m c s a k az ifjúság n e v e l é s é v e l foglalkozó, h a n e m a t á r s a d a l m i t e r m e l é s l e g k ü l ö n b ö z ő b b á g a i b a n t e v é k e n y k e d ő , jó e l ő k é p z e t t s é g ű szakemberek t o v á b b k é p z é s e t e k i n t e t é b e n is ú j , n e m k ö n n y e n m e g o l d h a t ó k é r d é s e k e t v e t fel. A p e r m a n e n s n e v e l é s á l l á s p o n t j á r ó l h a n g z i k el a m e g á l l a p í t á s , h o g y c s a k a „ p e r m a n e n c i a " b i z t o s í t h a t j a a m a i e m b e r n e k azt a „lelki t ö b b l e t e t " , szellemi k o n s z o l i d á l t ­ ságot, a m e l y n e k n y o m á n n e m r a b s z o l g á j a lesz, h a n e m u r a m a r a d a t e c h n i k á n a k , az e s z k ö z ö k n e k (Les grands maîtres de l'éducation. P a r i s , 1966). A n e v e l é s és o k t a t á s t u d o m á n y á n a k fejlődésére v o n a t k o z ó a n k ü l ö n b ö z ő m e g ­ á l l a p í t á s o k l á t t a k m á r n a p v i l á g o t . Bizonyos felfogás s z e r i n t h a n g y a s z o r g a l o m m a l e m e l t v á l t o z a t o s é p í t m é n y e k s z e m t a n ú i v a g y u n k ; N e w Y o r k b a n , p é l d á u l a fizikai t u d o m á n y o k h a t a l m a s „ h á z t ö m b j e i " s z o m s z é d s á g á b a n a t á r s a d a l o m t u d o m á n y sze­ génynegyedeinek kunyhói húzódnak. A jövő azonban — más vélekedések szerint — a társadalomtudományok, köztük a pedagógia e „szegénynegyedei" szédületes fejlődését és k o r s z e r ű s ö d é s é t ígéri. R o b e r t D o t r e n s svájci p e d a g ó g u s a n e v e l é s t és o k t a t á s t g i g a n t i k u s v á l l a l a t n a k t e k i n t i , ahol k i a l a k í t j á k a h o l n a p e m b e r é t , aki a l ­ k a l m a s a holnapi t á r s a d a l o m b a v a l ó beilleszkedésre, a k i t á r s a d a l m i l a g hasznos, egyénileg boldog t u d l e n n i . D o t r e n s e g y é b k é n t é r d e k e s ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t tesz az iskola és ü z e m k a p c s o l a t a , az eszközök, a m u n k a megszervezése t e k i n t e t é b e n é p ­ p e n a v á r h a t ó , h o l n a p i pedagógiai i g é n y e k kielégítése s z e m p o n t j á b ó l (Vers une pédagogie prospective. Cahiers de pédagogie expérimentale et de psychologie de l'enfant, 1961. 18). E v á r h a t ó h o l n a p i p e d a g ó g i a i i g é n y e k k u t a t á s á r a h i v a t o t t a t á v l a t i pedagógiai s z e m l é l e t m ó d . F r a n c i a o r s z á g b a n p é l d á u l a m á r létező és v á r ­ h a t ó t u d o m á n y o s , m ű s z a k i , g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i e r e d m é n y e k r e alapozó t á v l a t i

n e v e l é s az 1957-ben létesített t á v l a t i k u t a t ó k ö z p o n t v i z s g á l ó d á s a i n a k e r e d m é n y é t veszi t e k i n t e t b e . A p e d a g ó g i á n a k szerte a világon, k ü l ö n ö s e n a szocializmust é p í t ő o r s z á g o k b a n , így h a z á n k b a n is, a m e g n ö v e k e d e t t t á r s a d a l m i felelősség m i a t t fontos e l v á r á s o k k a l , k ö v e t e l m é n y e k k e l k e l l s z á m o l n i a . N e m c s a k á l t a l á b a n m e g n ö v e k e d e t t t á r s a d a l m i fe­ lelősségről s a szocialista á l l a m b a n k ü l ö n ö s e n gyors t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k m i a t t a z o n n a l r e a g á l ó p e d a g ó g i a i s z e m l é l e t m ó d és p e d a g ó g i a i k ö z t u d a t k i a l a k u l á s á r ó l v a n szó. S m é g n e m is c s a k az i n f o r m á c i ó - r o b b a n á s m i a t t előállott helyzetről, h a n e m a r r ó l , h o g y a v á l t o z ó k ö r ü l m é n y e k között élő ifjúság állandóan változó kölcsönha­ t á s o k t ü z é b e k e r ü l t . A személyiségfejlődés új feltételei között m á r n e m h a t n a k , v a g y c s ö k k e n t m ó d o n é r v é n y e s ü l n e k a n e v e l é s r é g i elvei, m ó d s z e r e i .

* Hazánkban a mélyreható társadalmi változásokat idejében, mondhatni azon­ n a l k ö v e t t é k a megfelelő o k t a t á s ü g y i v á l t o z á s o k s a z o k k a l e g y ü t t a p e d a g ó g i a i v i z s ­ gálódások. Az 1950-es é v e k p e d a g ó g i a i e s z m é l k e d é s e az a k k o r lehetséges és m a i s m é l t á n y l a n d ó s z i n t e n tisztázta a szocialista n e v e l é s a l a p e l v e i t , céljait. Az a k k o r i e l m é l e t i j e l l e g ű fejtegetések és a s z ó r v á n y o s p e d a g ó g i a i k í s é r l e t e k a n n a k t a n ú b i ­ z o n y s á g a i , h o g y a régi, e g y o l d a l ú a n i n t e l l e k t u á l i s , c s a k a t a n í t á s i ó r á r a k o r l á t o z o t t n e v e l é s i f o l y a m a t szélesebb é r t e l m e z é s é v e l , a n e v e l é s á l t a l á n o s a l a p j á u l szolgáló tanulóközösség t a n u l m á n y o z á s á v a l , egyes erkölcsi t u l a j d o n s á g o k k i a l a k í t á s á r a v o ­ n a t k o z ó v i z s g á l ó d á s o k k a l , az o k t a t á s i t a r t a l m a k g a z d a g í t á s á v a l a h a z a i p e d a g ó g i a e l i n d u l t a fejlődés ú j , k o r s z e r ű ú t j á n . A hatvanas évek neveléstudományi eredményeiben — amelyek önálló köte­ tekben, folyóiratokban megjelent t a n u l m á n y o k b a n láttak napvilágot — a zömmel n e v e l é s e l m é l e t i , d i d a k t i k a i és s z a k m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k e n k í v ü l a n y e l v p e d a g ó g i a i p r o b l é m á k i r á n t i é r d e k l ő d é s k e z d kifejezésre j u t n i . Az o k t a t á s i t a r t a l o m f e l ü l v i z s ­ g á l a t á v a l , a p r o g r a m o z o t t , a p r o b l é m a - és csoportos o k t a t á s s a l , á l t a l á b a n az a k t i ­ vizáló m ó d s z e r e k k e l foglalkozó i s m e r t e t é s e k , t a n u l m á n y o k , k í s é r l e t e k előmozdítot­ t á k az ú j , a k o r s z e r ű és v i l á g v i s z o n y l a t b a n f e l b u k k a n ó p e d a g ó g i a i á r a m l a t o k h a ­ zai m e g i s m e r é s é t . Á m d e egy ország p e d a g ó g i a i v é r k e r i n g é s é r e v o n a t k o z ó a n é r z é k e n y jelzésekkel szolgálhat n e m c s a k az, a m i t e t e k i n t e t b e n m á r elért, h a n e m az is, a m i t a j ö v ő b e n óhajt v a l ó r a v á l t a n i . E b b e n az é r t e l e m b e n é r d e m e s n é h á n y v o n a t k o z á s b a n e l e m e z n i azt a j e l e n t ő s t e r v j a v a s l a t o t , a m e l y felvázolja a h a z a i n e v e l é s t u d o m á n y i k u t a t á s o k jövőjét. Ö s s z e á l l í t o t t á k : G. V ă i d e a n u e g y e t e m i e l ő a d ó t a n á r , Vl. K r a s n a s c h i és T. T r u t z e r főkutatók, m e g j e l e n t a Revista de pedagogie 1970. 6. s z á m á b a n . A t e r v tíz fejezetben, logikus t a g l a l á s s a l állítja össze a p e d a g ó g i a i k u t a t á s átfogó t e m a t i ­ káját, az egyes t é m á k összefüggéseit, u t a l a m e g o l d á s m ó d o z a t a i r a , a f o n t o s a b b k u ­ tatásmódszertani szempontokra, a kutatás eredményes megoldása szempontjából s z á m b a j ö h e t ő h a t á r t u d o m á n y o k r a . Egyet k e l l é r t e n ü n k azzal, h o g y a j a v a s l a t a t á v l a t i k u t a t á s t az o k t a t á s és n e v e l é s r e n d s z e r é r e alapozza; helyes, h o g y az o k t a ­ t á s t a r t a l m i k é r d é s e i v i z s g á l a t á r a s o k o l d a l ú és k ö r ü l t e k i n t ő t e m a t i k á t i r á n y o z elő. N e m k ü l ö n b e n , h o g y az o k t a t á s — n e v e l é s t e c h n o l ó g i á j á t , a t a n s z e m é l y z e t t e l k a p c s o l a ­ tos sok p r o b l é m á t , a nevelési f o l y a m a t o k a t k ü l ö n - k ü l ö n k é r d é s c s o p o r t o k kijelölésé­ vel ó h a j t j a a t u d o m á n y o s vizsgálódás t á r g y á v á t e n n i . C s a k d i c s é r e t illetheti a szer­ zőket a z é r t is, h o g y a k i a l a k í t a n d ó e m b e r t í p u s s a l k a p c s o l a t o s c é l k a t e g ó r i á k r a v o ­ n a t k o z ó k é r d é s e k e t az i s k o l a t í p u s o k k a l összefüggésben, v a l ó b a n az a d ó d ó k o n k r é t h e l y z e t b e n i k t a t j a a k u t a t á s i t é m á k közé. M i u t á n e n a g y v o n a l ú t e r v széles k ö r ű é r d e k l ő d é s r e t a r t számot, szerzői p e d i g — h a t á r i d ő megjelölése n é l k ü l — kiegészítő j a v a s l a t o k m e g t é t e l é r e h í v j á k fel az

olvasót, h a d d t é r j ü n k ki, m i n d e t e r v t o v á b b i a l a k í t á s á v a l , m i n d a h a z a i p e d a g ó g i a i t e v é k e n y s é g g e l összefüggésben, n é h á n y s z e m p o n t r a . V é l e m é n y ü n k s z e r i n t — m i n t m i n d e n t á v l a t i és átfogó, t e h á t viszonylag t e l ­ jességre i g é n y t t a r t ó k u t a t á s s o r á n , ú g y e z ú t t a l is — az illető t u d o m á n y t á r g y á b ó l k í v á n a t o s k i i n d u l n i . K ü l ö n ö s e n olyan e s e t e k b e n a j á n l a t o s ez, a m i k o r a t á r g y t e k i n ­ t e t é b e n e l t é r ő felfogások é r v é n y e s ü l h e t n e k . A n e v e l é s t u d o m á n y b a n é p p e n ez a helyzet. A p e d a g ó g i a t á r g y a n e m általában a n e v e l é s , v a l a m i l y e n elvont nevelés. T á r g y á t a k k o r s e m h a t á r o z t u k m e g v i l á g o s a n , h a a n e v e l é s és o k t a t á s t ö r v é n y s z e ­ r ű s é g e i n e k , s z a b á l y s z e r ű s é g e i n e k f e l t á r á s á b a n j e l ö l j ü k m e g . E t á r g y k ö r megjelölése n e m t e k i n t h e t ő teljesnek, a m í g h i á n y z i k belőle a n e v e l é s i célelmélet v i z s g á l a t á r a i r á n y u l ó ösztönzés. N e m k ö z ö m b ö s a n n a k a n e v e l é s n e k a minősége, rendeltetése, a m e l y n e k v i z s g á l a t á r a a p e d a g ó g i a i t u d o m á n y o s s á g h i v a t o t t . N e m l e h e t a vizsgá­ lódás célirányos, h a a m i n ő s é g jellege kellően n e m tisztázott. Ezért a p e d a g ó g i a t á r g y á b a a n e v e l é s m i n ő s é g é t jelölő á l t a l á n o s p é l d a k a t e g ó r i á k is b e b o c s á t á s t k ö ­ v e t e l n e k . Így is, m é g m i n d i g eléggé t á g értelmezéssel, a p e d a g ó g i a t á r g y k ö r é t s egy­ b e n k u t a t á s i t e r ü l e t é t o l y a n c é l t u d a t o s és t e r v s z e r ű pedagógiai hatások és válasz­ hatások rendszereként l e h e t n e jelölni, a m e l y a fejlődő személyiséget a szocialista közösségi élet feltételei között a l a k í t j a . K é t s é g t e l e n , hogy a pedagógia t á r g y á n a k és a n e v e l é s cél- és f e l a d a t r e n d s z e r é ­ n e k igényes és differenciált kijelölésével lehetséges az o k t a t á s t és n e v e l é s t v i s z o n y ­ lag e r e d m é n y e s e n vezérelni, az a l k o t ó e l e m e k között az összetartó s szükség e s e t é n szelektáló elv j e l e n l é t é t biztosítani. Ezért l á t j u k e l e n g e d h e t e t l e n ü l f o n t o s n a k fej­ lett c é l k a t e g ó r i á k b a n g o n d o l k o z t a t n i a p e d a g ó g i a k u t a t ó i t , és a m é g k e l l ő e n fel n e m t á r t c é l k a t e g ó r i á k v i z s g á l a t á r a , az e d d i g i n é l d i f f e r e n c i á l t a b b cél- és f e l a d a t ­ r e n d s z e r k i a l a k í t á s á r a ösztönözni a p e d a g ó g i a i k u t a t á s e l m é l e t i szakértőit. A n e v e l é s i cél- és f e l a d a t r e n d s z e r á l l a n d ó t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k , a t á r s a d a l o m , a t u d o m á n y , a k u l t ú r a igényei s z e m m e l t a r t á s á n a k h i á n y á b a n az a veszély kísért, h o g y a p e d a g ó g u s v a l a m e l y szilárd t á m p o n t „ m e g t e r e m t é s e " v é g e t t k i z á r ó l a g v a g y m a j d n e m k i z á r ó l a g a g y e r m e k e k , s e r d ü l ő k fejlődésbeli s a j á t o s s á g a i r a óhajtja fel­ é p í t e n i a p e d a g ó g i a i t e v é k e n y s é g e t , holott az é l e t k o r i és egyéni s a j á t o s s á g o k t e k i n ­ t e t b e v é t e l e n e m f ü g g e t l e n í t h e t ő a g y e r m e k lelki életét m e g h a t á r o z ó t e v é k e n y s é g e k ­ től és e t e v é k e n y s é g e k e t „vezérlő" n e v e l é s i cél- és e s z k ö z r e n d s z e r t ő l . A r r ó l v a n szó, h o g y az „ a n y a g " , e b b e n az e s e t b e n az élő a n y a g — a g y e r m e k — a l a k í t á s a n e m függhet c s a k az „ a n y a g " minőségétől, h a n e m é p p e n ú g y a t t ó l is, h o g y az a d o t t t á r s a d a l o m feltételei között m i t l e h e t n e , m i t kell, m i t célszerű k i a l a k í t a n u n k b e ­ lőle. H a n e m így v o l n a , a k k o r a n e m is o l y a n r é g e n j e l e n volt f e u d a l i z m u s viszo­ n y a i között m i é r t „ n e v e l ő d t e k " egészen m á s b e á l l í t o t t s á g ú e m b e r e k , a n n a k e l l e ­ n é r e , h o g y az a k k o r i és a m a i e m b e r p s z i c h i k u m a között s e m m i l é n y e g e s k ü l ö n b s é g n e m észlelhető? A t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s ú p e d a g ó g i a i és pszichológiai s z e m l é l e t m ó d az a d o t t t á r s a d a l o m igényeit, e l v á r á s a i t m i n t t é n y e z ő k e t e l s ő d l e g e s e k n e k t e k i n t i , a m e l y e k a r r a h i v a t o t t a k , h o g y a g y e r m e k b e n a d o t t — és külső h a t á s r a a l a k u l ó — belső fel­ t é t e l e k e t a legjobb i r á n y b a n és a l e g k e d v e z ő b b ü t e m ű m ű k ö d é s b e n t a r t s á k . Hogy a z o n b a n a belső t é n y e z ő k k e d v e z ő „ ü z e m e l t e t é s e " m e g v a l ó s u l h a s s o n , v a l ó b a n n a ­ gyon jól kell i s m e r n i a g y e r m e k e k e t . A nevelési cél m é l y r e h a t o l ó p e d a g ó g i a i „ l e ­ b o n t á s " n é l k ü l o l y a n a b s z t r a k c i ó m a r a d , a m e l y igaz u g y a n , d e az a l k a l m a z á s , h a s z ­ nosítás s z e m p o n t j á b ó l az e m b e r a l a k í t á s n a k c s a k a végső a k k o r d j a i r a u t a l , v i s z o n t n e m t u d j a v á l l a l n i a m i n d e n n a p i n e v e l ő t e v é k e n y s é g vezérlését. E m i a t t a l a k u l ki a k é t szélsőség: a „ g y e r m e k t e l e n " d o g m a t i k u s pedagógia, másfelől p e d i g a t á r s a -

d a l o m szükségleteitől e l v o n a t k o z t a t ó , s csak az „ a n y a g " , a g y e r m e k „ k o n k r é t u m a i ­ r a " é p ü l ő s ezért a b b a n „ e l m e r ü l ő " , elsekélyesedő pedologizmus. A n e v e l é s i cél- és f e l a d a t r e n d s z e r m é l y r e h a t o l ó p e d a g ó g i a i l e b o n t á s á t kell m e g t e r v e z n i , a m e l y n e m m a r a d e l v o n t az a l a k u l ó , „ k o n k r é t " g y e r m e k belső v i l á ­ gához v i s z o n y í t v a , s l e h e t ő v é teszi a n e v e l ő n e k , h o g y a g y e r m e k e k r e i r á n y u l ó r á h a t á s o k a t és v á r h a t ó v á l a s z h a t á s o k a t a célok és életkori sajátosságok, esetenként e g y é n i sajátosságok, egységében tervezze, a l k a l m a z z a . Az ilyen t e r m é s z e t ű k u t a t á ­ sok k i a l a k í t á s a , előkészítése és biztonságos k ö v e t k e z t e t é s e k elérése i r á n y á b a n a h a z a i k u t a t á s n a k — v é l e m é n y ü n k s z e r i n t — n a g y o b b erőfeszítéseket kell t e n n i e . Az e l ő b b i összefüggésben f e l m e r ü l a pedagógiai i s k o l á k b a n , e g y e t e m e k e n e l ­ h a n g z ó n e v e l é s t u d o m á n y i előadássorozatok, a f o r g a l o m b a n levő p e d a g ó g i a i t a n k ö n y ­ v e k felépítésének felülvizsgálata. V a j o n i n d o k o l t - e m é g m a is a b e v e z e t ő k a t e g ó ­ r i á k — t á r g y , cél, n e v e l h e t ő s é g — rövid, n é h á n y t a n í t á s i ó r á b a t ö m ö r í t e t t t á r g y a ­ lása u t á n n y o m b a n á t t é r n i a d i d a k t i k a k é r d é s e i r e , h o g y k é s ő b b , à t a n é v m á s o d i k felében, ú j r a n e v e l é s e l m é l e t i k é r d é s e k t á r g y a l á s á r a k e r ü l j ö n sor? A cél- és f e l a d a t ­ r e n d s z e r részletes l e b o n t á s á n a k h i á n y á b a n és a d i d a k t i k a ilyen k ö z b e i k t a t á s a m i a t t s z á m o l n i kell a szorosabb é r t e l m e z é s ű n e v e l é s k é r d é s é n e k „beszűkítésével". Holott a személyiség k i a l a k í t á s a t á v o l r ó l s e m c s a k a d i d a k t i k a legfőbb t á r g y á t a l k o t ó t a ­ nítási órán valósul meg. Az erkölcsi n e v e l é s e g y o l d a l ú a n i n t e l l e k t u á l i s v o n a l v e z e t é s é t — h a t u d o d a jót, cselekszed is — t u d o m á n y o s é r t é k ű cáfolatok r é g e n m e g d ö n t ö t t é k . Az e r k ö l c s i ­ leg j ó á t é l é s e és n a g y f o r m á l ó é r t é k ű cselekvése csak kis m é r t é k b e n lehetséges t a n t e r m i k ö r ü l m é n y e k között, t a n í t á s i ó r á n . S a k k o r is c s a k a b b a n a m é r t é k b e n , a m i l y e n b e n s i k e r ü l t azt életközeli, t e h á t ó r á n k í v ü l i h e l y z e t b e n é r z e l m i l e g és t e t ­ t e k r é v é n előkészíteni. Azzal is s z á m o l n i kell, h o g y a cél- és f e l a d a t r e n d s z e r k e l ­ lően differenciált, elméletileg m e g a l a p o z o t t , előzetes b e m u t a t á s a n é l k ü l a t a n í t á s i ó r a h o z z á j á r u l á s a a s z e m é l y i s é g a l a k í t á s h o z s e m lesz kellő szintű. M e g f o n t o l a n d ó , hogy jól kidolgozott nevelésfilozófiai m ű v e k , k u r z u s o k h i á n y á b a n n e m l e n n e - e cél­ s z e r ű b b iskolai p e d a g ó g i á n k b a n e l ő b b a n e v e l é s e l m é l e t e t , b e l e é r t v e az é r t e l m i n e ­ velést is, a m a g a egészében t á r g y a l n i ? E felépítés a l a p j á n és a n e v e l é s s z í n t e r e i r e v a l ó u t a l á s s a l n e m a l a k u l n a - e ki s z e m l é l e t e s e b b e n a személyiségfejlődésnek a t a ­ nítási órán túlmutató folyamata? A régi p e d a g ó g i a i s t r u k t ú r a m e g v á l t o z t a t á s á r a n e m l e h e t e l e g e n d ő ok, h o g y az j o b b á r a a h e r b a r t i i n t e l l e k t u a l i s z t i k u s , d i d a k t i c i s t a p e d a g ó g i a felépítését k ö ­ veti. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n létjogosultsága l e h e t az elméleti, sőt a k á r a k í s é r l e t i j e l l e g ű p e d a g ó g i a i k u t a t á s n a k is. Az ilyen „ n e v e l é s k ö z p o n t ú " , e l s ő s o r b a n „ f o r m a ­ t í v " jellegű p e d a g ó g i a szerte a v i l á g o n előretör. A S z o v j e t u n i ó b a n a k ö z e l m ú l t b a n ilyen felépítésű pedagógiai m ű n y e r t p á l y a d í j a t . A nevelési f o l y a m a t o k r a v o n a t k o z ó k u t a t á s i t e r v j a v a s l a t (V. fejezet) t e l j e s e b b l e n n e a közösségi n e v e l é s sajátos h a z a i v o n a t k o z á s a i r a u t a l ó t é m á k kijelölésével, t e r m é s z e t e s e n a szociológiai k u t a t á s o k m a i szintjén, k ü l ö n b e n a p e d a g ó g i a k ö n n y e n a r r a é b r e d h e t , h o g y a közösségnek m i n t n e v e l é s m e t o d i k a i k a t e g ó r i á n a k a v i z s g á l a ­ t á t „bekebelezi" a szociológia. A t e r v j a v a s l a t b a n az o k t a t á s — n e v e l é s t a r t a l m á r a v o n a t k o z ó rész t ű n i k a legk i d o l g o z o t t a b b n a k . A k u t a t á s i t é m á k b á t o r kijelölésével k ö v e t k e z e t e s e n e l u t a s í t j a az e l a v u l t , e n c i k l o p é d i k u s jellegű, f o r m á l i s o k t a t á s t . A k i v e z e t ő u t a t a m ű v e l ő d é s i a n y a g a l a p v e t ő s t r u k t ú r á i n a k k i d o l g o z á s á b a n jelöli m e g . E g y e t é r t ü n k ezzel az á l l á s p o n t t a l , hiszen az i n f o r m á c i ó k n a g y t ö m e g é b e n m a m á r c s a k p a r a d i g m a t i k u s a n y a g r é s z e k k i a l a k í t á s á v a l , t a n u l ó i „felfedeztetésével" l e h e t az ifjúsággal egy-egy t u d o m á n y á g lényeges összefüggéseit m e g r a g a d t a t n i .

„Egyes t u d o m á n y o k képviselői b í r á l j á k a p e d a g ó g i a jelenlegi h i á n y o s s á g a i t , nehézségeit, m i n t h a m á s t á r s a d a l o m t u d o m á n y m e n t e s v o l n a m i n d e t t ő l : l á t j u k , h o ­ g y a n fogalmaz és ítél egyes e s e t e k b e n a t ö r t é n e l e m , m á s k o r azt, h o g y a n é r t é k e l i az »igazságszolgáltatást« a j o g t u d o m á n y , az erkölcsi t e t t e t az e t i k a . . . Egy t u d o m á n y t á r s a d a l m i r e n d e l t e t é s e a t t ó l függően igazolódik, a m i t m e g v a l ó s í t o t t és megvalósít, és n e m attól, a m i t n e m v a l ó s í t o t t m e g , illetve ez ideig n e m v a l ó s í t h a t o t t m e g " (D. T o d o r a n : Perspectivele dezvoltării pedagogiei ca ştiinţă. Revista de pedagogie, 1968. 11). E m e g á l l a p í t á s n a k a p e d a g ó g i a i k u t a t á s o k h e l y z e t é t illetően h e l y e t kell a d n u n k . A p e d a g ó g i a i k ö z t u d a t a l a k í t á s a és e l m é l y í t é s e t e k i n t e t é b e n a z o n b a n a p e d a g ó g i a i k u t a t á s m ű v e l ő i f e l t é t l e n ü l t ö b b ösztönzésre s z o r u l n a k . A pedagógiai kutatás eredményeinek hasznosítása, áttétele a nevelői gyakor­ latba m é g n e m t e k i n t h e t ő m e g o l d o t t n a k , elvileg tisztázott k é r d é s n e k a k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t k ö z v e t í t ő t a n u l m á n y v a g y n a g y o b b lélegzetű m u n k a m e g j e l e n t e t é s é v e l . Ismeretes, hogy a pedagógiai köztudat hatósugarát a hazai viszonyoknak megfele­ lően k i t e r j e s z t j ü k a c s a l á d r a , az ü z e m i , k e r e s k e d e l m i é l e t r e , a közélet sokféle s z í n ­ t e r é r e , h i s z e n a szocialista k ö r ü l m é n y e k között szélesebb t á r s a d a l m i a l a p o k r a é p ü l a s z e m é l y i s é g n e v e l é s . Ez a t é n y r e n d k í v ü l jelentós, hiszen csakis a s p e k u l a t í v p e dagogizálástól, a f á r a s z t ó d i d a k t i e i z m u s t ó l m e n t e s , é l e t e r ő s n e v e l é s t u d o m á n y és p e ­ dagógiai s z e m l é l e t m ó d a l k a l m a s a r r a , h o g y a m i n d e n n a p i é l e t ü n k b ő l a d ó d ó n e v e l ő ­ é r t é k e k e t is befogja és b e é p í t s e a m a g a h a g y o m á n y o s h a t á s r e n d s z e r é b e . V i s z o n t azt is t u d n u n k kell, h o g y a személyiségfejlődés jelenlegi és v á r h a t ó feltételeinek és a k o r s z e r ű szocialista e m b e r e s z m é n y n e k a kellő p e d a g ó g i a i „ l e b o n t á s a " , a l a p o ­ s a n kidolgozott nevelési cél- és f e l a d a t r e n d s z e r n é l k ü l n e m c s a k a személyiség lé­ n y e g é n e k , a j e l l e m n e v e l é s é n e k , h a n e m az o k t a t á s n a k is b i z o n y t a l a n m a r a d a „vezérlése". M i n d e n o l y a n c s a l á d b a n v a g y n e v e l ő i n t é z m é n y b e n p é l d á u l , ahol e s z m é ­ n y e k n é l k ü l , s z e m p o n t t a l a n u l , m i n t e g y az élet e l v i s e l h e t ő v é t é t e l é r e , a r e n d f e n n ­ t a r t á s r a k o r l á t o z ó d i k a nevelés, „az életből é r k e z ő " m o z z a n a t o k v é l e t l e n s z e r ű e n , elkésve, k e r ü l ő u t a k o n i k t a t ó d n a k a személyiségfejődés f o l y a m a t á b a , s így h a t á s u k minimális marad. M i n d e z fokozottan i n d o k o l t t á teszi, h o g y a p e d a g ó g i a i k ö z t u d a t k i a l a k í t á s a t e ­ k i n t e t é b e n az e d d i g i n é l s o k k a l t ö b b e t t e g y ü n k , s m i n d a h i v a t á s o s nevelők, m i n d a szülők k ö r é b e n átfogó t e r v a l a p j á n az e d d i g i n é l szélesebb k ö r ű p e d a g ó g i a i p r o ­ pagandát folytassunk. Az a n y a n y e l v e n m e g v a l ó s u l ó p e d a g ó g i a i „ h í r v e r é s " h o z z á f é r h e t ő v é tesz o l y a n t u d o m á n y e l m é l e t i , szociológiai j e l l e g ű n e v e l é s t u d o m á n y i fejtegetéseket, amelyek nélkül tulajdonképpen a nevelés fogalma sem válhat érthetővé a m a g a teljessé­ gében, h a c s a k az illető n e m i s m e r i k i f o g á s t a l a n u l a r o m á n és v a l a m e l y i d e g e n n y e l v e t . Ö n m a g á b a n v é v e is a h a z a i pedagógiai e r e d m é n y e k k é t s í k ú — egyrészt a h i v a t á s o s nevelők, m á s r é s z t a szülők s z á m á r a a l k a l m a s — közvetítése eléggé b o ­ n y o l u l t feladat. K ö r ü l t e k i n t ő szelekcióját követeli a z o k n a k a r o m á n n y e l v e n m e g ­ j e l e n t m u n k á k n a k , a m e l y e k n e k m e g i s m e r t e t é s e p i l l a n a t n y i l a g kielégítő k é p e t n y ú j t ­ h a t a m a g y a r o l v a s ó n a k a r o m á n pedagógia m a i á l l á s á r ó l . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n l e g a l á b b h á r o m t a n u l m á n y k ö t e t m e g j e l e n t e t é s é t t a r t a n ó k s z ü k s é g e s n e k : egy n e v e ­ léselméletit, egy d i d a k t i k a i t és egy nevelésszociológiait. A m i a z o n b a n az a n y a ­ n y e l v ű o k t a t á s sajátos k é r d é s e i t , v a l a m i n t a r o m á n n y e l v n e k , n e m k ü l ö n b e n az idegen n y e l v e k n e k a m a g y a r i s k o l á k b a n , t a g o z a t o k o n v a l ó t a n í t á s á t , az i l y e n v o ­ n a t k o z á s ú k é r d é s e k t u d o m á n y o s feltárását és n é p s z e r ű s í t é s é t illeti, m i n d az i l l e t é ­ kes t a n á r o k , k u t a t ó k , m i n d az egyes k i a d ó k , főleg a pedagógiai k ö n y v k i a d ó , r é s z é ­ ről ü d v ö z l ü n k m i n d e n szélesebb k ö r ű k e z d e m é n y e z é s t , hogy f e l s z á m o l h a t ó legyen

az a lemaradás, a m e l y a nyelvoktatásban általában is, de a magyar tannyelvű oktatás sajátosságainak ismerete tekintetében különösen észlelhető. Régi tartozásnak kell tekintenünk olyan hazai, magyar n y e l v e n megírt peda­ gógiai m ű megjelentetését, amely véglegesítőző tanítóinknak, tanárainknak hazai feltételeink tekintetbe vételével bontaná ki az alapvető pedagógiai kategóriákat, nevelési és oktatási jelenségeket. D e ugyancsak adósok vagyunk az óvónői karnak is, a m e l y óvodai pedagógia és módszertan hiányában a szakma gyakorlásában és előléptetési vizsgái során egyaránt nagy nehézségekkel küzd. Az aztán egyenesen lehetetlen, hogy éppen a pedagógus alkalmazzon olyan kínos eljárást, mint a dik­ tálás útján v a l ó tanítás, a m e l y a magyar t a n n y e l v ű pedagógiai iskolákban — óvó­ nő-, tanító- és hároméves tanárképző intézetekben — éppen a magyar t a n n y e l v ű pedagógiai kézikönyvek hiánya miatt még napjainkban is dívik. Mindez azonban csak kezdet lehetne — és csak egyetlen szint — a hivatásos nevelői kar számára annak pótlására, amit mind ez ideig n e m tettünk meg. Folytatásként egyelőre kielégítő megoldás lenne az is, ha a Tanügyi Újság közölne olyan alapvető hazai tanulmányokat, mint amelyek a Revista de pedagogie hasábjain látnak napvilágot. A másik nevelési szint — a szülők a n y a n y e l v e n történő pedagógiai tájékoz­ tatása — csak kis mértékben valósul meg a napilapok hasábjain. A napilap a maga jellegénél fogva n e m biztosít teret szélesebb körű pedagógiai eszmélkedésnek és eszméltetésnek. Hogyan lehetne tehát megoldani a szülők pedagógiai tájékoztatá­ sát? Túl azon, amit az iskola, az osztályvezető tanár tehet, kialakítandó az a sa­ játos „műfaj", a m e l y hozzáférhetővé teheti a n e m hivatásos pedagógusoknak, orvo­ soknak és szülőknek az alapvető nevelési eszméket, törvényszerűségeket; ezek nél­ kül m a már n e m „állhat össze" a családi nevelés hatékony folyamattá. Az általános pedagógiai köztudat alakítása szempontjából sokat tehet a rádió, s a kolozsvári adó egy-két jól képzett riportere útján sokat is tesz a korszerű n e ­ velési gondolatok ötletes terjesztéséért. Ha valamit szóvá tehetünk, az mindössze annyi, hogy a folyamatosság tekintetében is szükséges volna némi erőfeszítés. Ha az időtényező megengedné, rendszeres magyar n y e l v ű pedagógiai disputák beik­ tatását látnók igen célravezetőnek. A pedagógiai köztudat alakítása szempontjából a l i g h a n e m m é g többet tehetne a televízió. Erről külön kellene szólani, egyelőre azonban szögezzük le: a pedagógiai műveltség csak abban az esetben válhat köz­ művelődésünk szerves részévé, ha kiadóink fokozottabb érdeklődést tanúsítanának a pedagógiai kérdések iránt is, ha a Pedagógiai Kiadó nagyobb figyelmet szentelne a román n y e l v ű pedagógiai kiadványok lefordításának, valamint az eredeti magyar n y e l v ű pedagógiai m ű v e k megjelentetésének.

Bakó Béla

SZEMLE

Utunk,

útjaink Amikor huszonöt évvel ezelőtt, 1946. június 22-én megjelent az U t u n k első száma, a Gaál Gábor n e v é v e l fémjelzett irodalmi lap címét olvas­ ván, sokakban visszhangozhatott még a hat évvel azelőtt betiltott, ugyan­ csak Gaál szerkesztette folyóirat, a K o r u n k utolsó füzete. Ma már azt hiszem, az iskolában is tanítják, hogy a két cím szándékosan cseng öszsze, a többes szám első személyű birtokos személyrag e címszavakban a jogfolytonosságot volt hivatott érzékeltetni. Arról viszont n e m tudok, hogy a birtokos személyrag előtti szótő megváltoztatását szemantikai ala­ pon kifejtette volna valaki. Gaál Gábor utalását, a két lap anyagait fi­ gyelembe v é v e , legfőképpen azonban a korigények ismeretében, különö­ sebb kockázat nélkül szolgálhatunk a magyarázattal: indulásakor a K o ­ r u n k a sokoldalú, magas szintű, a társadalom, a tudományok, a m ű v é ­ szetek fejlődésével lépést tartó tájékoztatást ígérte, vagyis a passzív idő­ szerűséget vállalta — ez alakult aztán, fokozatosan, világnézeti állásfog­ lalássá, marxista elkötelezettséggé, a szerkesztő s a munkatársak elkép­ zeléseinek, fejlődésének megfelelően —, az U t u n k viszont, részben a Korunk-tapasztalatok birtokában, részben egy ú j társadalom építésének konkrét programjához igazodva, n e m akart megelégedni az információ­ val, mindjárt az irányt is kinyilatkoztatta, tehát cselekvő időszerűséget sürgetett, az írókat és olvasókat „utunk" követésére biztatta. G. G. beköszöntő vezércikke s további röppentyűinek tanúsága sze­ rint „utunk" ekkor azt jelentette: „A történelem szabadító ténye a m ű ­ velődés ú j életformáit és ú j élettartalmait: a népi demokrácia életfor­ máit és élettartalmait tette időszerűvé." Ez az iránymegjelölés m a is ér­ vényes, n e m szorul módosításra. A K o r u n k népfront-szakaszának tanul­ ságaival, ú j történelmi feltételek között ugyanúgy, sőt m é g teljesebben sikerült a mozgósítás, s a félig publicisztikai, félig irodalomtörténeti visszatekintésre vállalkozó Marosi Péter joggal emeli ki az U t u n k hős­ korából „első irodalmi egységfrontunkat" ( Á r a d ó t e n d e n c i á k . U t u n k é v ­ k ö n y v 71). Hovatovább azonban, az osztályharc éleződésének elmélete szellemében, „utunk" egyszerre tágabb és szűkebb értelmezést nyert: tágabbat, amennyiben n e m csupán a népi demokráciát vállaló politiku­ mot, írói magatartást értettek rajta, h a n e m esztétikai koncepciót, stílus­ irányt, ízlést (egyszerűbben: normatív, csak pozitív tényekre érzékeny realizmust, amely gyakran méltatlannak bizonyult a „realizmus" n é v ­ re), de szűkebbet is, mert az előbbiek következetes végigvitelével n e m egy jelentős alkotót zártak ki a közös feladatokból, tartottak távol a laptól; ezt a szűkítést-tágítást azok is megsínylették, és m é g csak ők

igazán, akik megszakítás nélkül jelen lehettek a nyomtatott hasábokon Szemantikai fejtegetésre ígérkeztem — és jócskán benne vagyok irodalmunk elmúlt huszonöt évének tüskés kérdéseiben. Törvényszerű ez a határátlépés, hiszen az U t u n k előbb kéthetenként, majd 1951-től he­ tente, ha akarta, s e m tehetett volna mást, mint hogy tükrözze azt, ami a romániai magyar irodalomban i r o d a l o m k é n t , azaz művekben, illetve i r o d a l o m m e z é b e n történik. Marosi úttörő felmérése, mely egyidejűleg kritikai számbavétel és érthető apológia, az „áramló tendenciák" között több maradandó alkotást sejtet ugyan, mint amennyi az irodalomtör­ ténet szigorúbb szűrőjén föltehetőleg fennmarad, mindenesetre egy kor­ szakra éppúgy jellemzőek lehetnek a nagy művek, mint ezek hiánya, az utókor okulásául pedig a jelzések, az irodalompolitikai bóják is figye­ lemre méltóak. Ha így nézzük az U t u n k negyedszázadát, visszamenőleg egészében izgalmas olvasmánynak minősíthetjük, függetlenül mai eszté­ tikai ítéleteinktől; visszaolvasva izgalmasabbak „folyamregény-szerű iro­ dalmi vitáink" is, és azok az „összefoglalások" (egy-egy tematikai szem­ pont, műfaj szerint), amelyeket éppen tíz évvel ezelőtt, P a t i k a - m é r l e g — p a t i k a - m é r e g címen a Korunkban elmarasztaltunk. Az indulatok csillapodtán, tanulságos a N é z z ü n k h á t s z e m b e cikksorozat irodalmunk k ö ­ zelmúltjáról, s valóban el kell ismernünk, hogy értékes hagyományaink megnyugtató számbavétele — G. G. korai publicisztikai előrejelzései után — innen indult el. A klasszikus és helyi hagyományok át- és újraértel­ mezése azért is olyan fontos, mert enélkül elképzelhetetlen lett volna „utunk" eredeti jelentésének visszaállítása. De ahogy igaztalan elfogultság volna az U t u n k egyes gyenge évfo­ lyamaiért, esztétikai érték híján való közléseiért csak az éppen akkori szerkesztőket hibáztatni, ugyanúgy túlzás kizárólagos érdemüknek be­ tudni egy újabb, a G. G. jelzetű kezdetekhez hasonló kibontakozást. Az irodalom társadalmi jelenség — ennek igazságán a hamis szociologizálás sem csorbíthatott —, a társadalmi mozgás hat vissza, különféle for­ mákban, az irodalom változásaiban is. (Persze, az ízlésváltozás társadal­ mi determináltsága igen bonyolult.) A romániai magyar irodalom, m i n ­ denekelőtt az irodalompolitika alakulása viszont n e m tanulmányozható a román irodalom lényegi problémáinak, az adott pillanatra jellemző kér­ désfeltevéseknek és válaszoknak az ismerete nélkül. Nos, a felbátorodás a hagyományok kibontásában, illetve a korszerűbb világirodalmi tájé­ kozódásban országos szinten történt, és — valljuk meg — az U t u n k a hazai magyar sajtóban n e m legelsőként vállalta a vállalhatót, azt, amit vállalni kötelesség. Viszont, ha eleinte óvatoskodva is, „fontolva haladva", eljutott oda, hogy m a már tiszta szívvel elmondhatjuk róla: minden kizárólagosságot visszautasító országos irodalompolitikánkkal összhangban, irodalmunk m i n d e n áramlatát, stílustörekvését bemutatja, s közléseiben, válogatásában egyre inkább érvényesülnek az érték-krité­ riumok, lényegében pedig megszűnt mindenféle kritikai vagy kritikusi monopólium: „az U t u n k különféle irodalmi törekvések civilizált szem­ besítésének a fórumává kívánt válni a hatvanas évek második felében és azzá is vált". A n n á l inkább bántó, visszataszító a főképpen féltehet­ ségek vagy éppen dilettánsok különböző tetszetős címkék m ö g é rejtett, dogmatikus türelmetlenséget és féltékenységet takaró dühös támadása az Utunkban az utóbbi időben megérdemelten nagy teret kapó, fiata-

labb v a g y „derékhad"-nak minősülő írók és műveik ellen; szerencsére, m a az ország valamennyi jelentős irodalmi fórumán visszautasításra ta­ lálnak az ilyen kísérletek, s a jó irodalmat — írja azt Sorescu vagy P á s ­ kándi, Buzura vagy Bálint Tibor, Preda és Ivasiuc vagy Sütő András és Kányádi — n e m lehet szembeállítani a népszolgálattal, a népszolgálatot az ilyen v a g y olyan stílustörekvésekkel. Etikum és esztétikum egysé­ gében születhet csak jő, jelentős költészet, regény, dráma (és kritika!), s büszkék lehetünk rá, hogy az utóbbi években felgyorsult az „ezirányú termelés". A huszonöt éves Utunkról szólva — tízezer példányos hetilapról van szó —, n e m hagyhatjuk említés nélkül az olvasót. Es ez n e m le­ zárható kérdés, egyszerre letudható tétel — ahogy az irodalom v á l ­ tozik, lépést tartva (lépést tartani igyekezve) a korral, ideális elkép­ zelés szerint úgy kellene alakulnia az olvasónak is. Némi túlzással, azt mondhatjuk: volt az Utunknak Nagy István-, Asztalos István-, Kiss Je­ nő-, Szabó Gyula-, Bálint Tibor-, Lászlóffy Aladár-, Szilágyi Domokos-, Páskándi- és Bodor Ádám-szakasza, attól függően, hogy mikor kit k ö ­ zöltek a leggyakrabban (a legszívesebben?); ahány név, majd annyi­ féle írói törekvés, esztétikai felfogás. Ahhoz viszont, hogy az olvasó meg legyen, meg lehessen elégedve lapjával, mindezeket külön-külön értenie — és persze értékelnie — kellene. Hiú remény? Valószínűleg. A közönség, elsősorban a fiatalok nevelésével azonban nagyot léphe­ tünk előre. Ezért oly fontos vállalkozás az iskolásokhoz (és tanáraikhoz) szóló „ + 1" oldal, ezért olyan örvendetes m i n d e n „Ország-hír, amely irodalmi körök, diákszínjátszók meglepő, nemes és gyakran sikeres v á l ­ lalkozásairól számol be — a „nehéz, érthetetlen" irodalom „emészthe­ tőségéről" téve bizonyságot. N e felejtsük: m a is sokan vannak, akiknek az „emészthető" a H e j , cica, e s z e m azt a csöpp kis szád-nál kezdődik és végződik. Mennyivel könnyebb m a az Utunk irodalom- és közönségszolgála­ ta, mint 1946-ban volt; útjainak helyeslő vagy bíráló társaként a napiés hetilapok, folyóiratok sorsára számíthat.

A béke eszméje az ókorban G e r a r d o Z a m p a g l i o n e A béke eszméje az ókori vi­ lágban* c í m ű m ű v é b e n a b é k é r ő l a l k o t o t t ókori n é ­ zeteket, elképzeléseket, filozófiai és v a l l á s o s e l m é ­ l e t e k e t m u t a t j a be c s a k n e m 500 l a p o n . A b b ó l a m e g ­ á l l a p í t á s b ó l i n d u l ki, h o g y m a , a m i k o r a gyökeres á t a l a k u l á s o k k o r s z a k á b a n élünk, a m i k o r a t e c h n i k a és a t u d o m á n y fejlődése folytán a szellemi élet új d é l k ö r e i j e l e n t k e z n e k , a m i k o r régi intézmények a l a p j a i k b a n m e g r e n d ü l n e k és e l a v u l n a k , az e m b e r i ­ ség legfőbb f e l a d a t a a belső feszültségek és l a p p a n g ó v i s z á l y o k e l l e n é r e is az e g y e t e m e s b é k e biztosítása. E z é r t v a n , h o g y k o r u n k n a g y személyiségei, b á r p o ­ l i t i k a i és v i l á g n é z e t i m e g g y ő z ő d é s ü k t e k i n t e t é b e n k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l , mégis a m a i idők h a l a s z t ­ h a t a t l a n feladatának tartják a béke megvédését. E n a g y cél j e g y é b e n és s z o l g á l a t á b a n közös n e ­ v e z ő r e k e r ü l n e k az a n n y i r a eltérő b e á l l í t o t t s á g ú í r ó k , g o n d o l k o d ó k és tudósok, m i n t az ú j - t o m i s t a Jacques Maritain, a borúlátó romantikus Romain R o l l a n d , az egzisztencialista K a r l J a s p e r s , a d e r ű l á t ó B e r t r a n d Russell, a p o l g á r i r a c i o n a l i z m u s t v é d e l ­ m e z ő George S a n t a y a n a , t o v á b b á Lev Tolsztoj, M a ­ h a t m a G a n d h i , A l b e r t S c h w e i t z e r , A l b e r t Einstein, F r é d é r i c J o l i o t - C u r i e és X X I I I . J á n o s p á p a (híres e n c i k l i k á j á v a l : Pacem in terris). Ha a béke kér­ dése annyira alapvető problémája a mának, akkor n e m fölösleges m e g v i z s g á l n i e l ő z m é n y e i t a b b a n az i d ő s z a k b a n , a m e l y n e k a m o d e r n E u r ó p a a d ó s a : az ókori v i l á g b a n . A v a s k o s k ö n y v négy n a g y fejezetben vizsgálja m e g a b é k é r ő l a l k o t o t t felfogások a l a k u l á s á t a gö­ r ö g és a r ó m a i v i l á g b a n , az ó - t e s t a m e n t u m b a n és a k e r e s z t é n y t a n í t á s o k b a n . Ezzel m i n t e g y m e g v a l l j a , hogy a nyugati kultúra alapjait a görög—római m ű ­ v e l t s é g b e n , a j u d a i z m u s b a n és a k e r e s z t é n y s é g b e n látja, v a g y i s a keleti n é p e k m a g a s ókori m ű v e l t s é ­ gét figyelmen k í v ü l h a g y j a , és a m o d e r n v i l á g a l a p ­ j a i t , a p o l g á r i t ö r t é n é s z e k és ideológusok felfogásával összhangban, a Földközi-tenger térségére korlátozza; n e m kétséges, h o g y a k é p t e l j e s e b b v o l n a , h a a m o ­ n o g r á f i a a keleti, főként az indiai, p e r z s a és k í n a i r é g m ú l t k u t a t á s á t is t ü k r ö z n é . A szerző először azt veszi s z á m b a : m i v e l adós a N y u g a t a görög k u l t ú r á n a k . M a j d végigkíséri a b é k e e s z m é j é n e k j e l e n t k e z é s é t a görög költők, í r ó k és a filozófusok m ű v e i b e n . A h o m é r o s z i eposzok z o r d s á g á n a k és e m b e r i e s s é g é n e k , Hésziodosz új e l m é l e t é ­ n e k , az a r a n y k o r s z a k n a k , a görög v á r o s á l l a m o k , a k o r a i filozófusok ( P ü t h a g o r a s z , a t o m i s t á k , szofisták) felfogásának b e m u t a t á s a u t á n részletesen foglalko­ z i k Szókratész, P l a t ó n és Arisztotelész nézeteivel,

* Gerardo Zampaglione: M o n d o Antico. Edizione Torino. 1967.

La idea della Radiotelevisione

téka Din lupta antifascistă pentru independenţa şi suveranitatea României P. Constantinescu-Iaşi, V. G. Ionescu, Ion M. Oprea, Maria Covaci és mások tanulmányai a romániai antifasiszták ha­ zánk függetlenségéért, szuve­ renitásáért 1933—1944 között folytatott harcának fontos mozzanatait elemzik korszerű hangvételben és összefüggések­ ben. Nemcsak a hitlerizmus terjeszkedését exponálja a gyűjtemény: a belső ellenség, az ötödik hadoszlop tevékeny­ sége is újabb adalékok alapján válik érthetőbbé. S annál mél­ tóbban domborodik ki az el­ lentétpár pozitívuma: a hala­ dó értelmiség antifasiszta ki­ állása kortársi magatartásból lassacskán történelmi távla­ tokba épülve heroizálódik. (Editura m i l i t a r ă , 1971.) Kabdebó

Lóránt

Szabó Lőrinc lázadó 1918—1928

évtizede

A csaknem másfél évtizede halott Szabó Lőrinc gazdag és értékes költői müve egyre nö­ vekvő népszerűségnek örvend; annál sürgetőbb adósság az egyik legjelentősebb jelenkori magyar költő életének és mun­ kásságának monografikus fel­ mérése. Úttörő munka és ki­ emelkedő irodalomtörténészi teljesítmény e könyv Szabó Lő­ rinc pályájának első nagy sza­ kaszáról. Tudóshoz méltó türe­ lemmel és hozzáértő alapos­ sággal nyomoz, a külső törté­ nések (a kor politikai és mű­ vészeti eseményei, a fiatal Szabó Lőrinc életének fordu­ latai) fonalát követve, a belső történés, a versmotívumok, a tényei után. pace nel költés eseményei, máris Italiana. Kabdebó Lóránt könyve szintézis: adatok, visszaemlé-

téka kezések, vallomások, elemzé­ sek sokaságát használta fel, hogy állításai, elemzései meg­ győzőek legyenek; ugyanakkor a Szabó Lőrinc-kutatás jelen­ tős alapmunkájának, forrásér­ tékű hozzájárulásnak tekint­ hetjük, amit a szerző végzett a pályakezdő évtized felmé­ rése terén, s joggal várjuk a folytatást. (Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó , 1970.) Text Bedeutung Ästhetik Az S. J. Schmidt kiadásában megjelenő, Az i r o d a l o m t u d o ­ m á n y a l a p k é r d é s e i című soro­ zat első kötete kilenc tanul­ mányt tartalmaz: valamennyi elhangzott a Karlsruhéban tar­ tott kollokviumon. A kötet utolsó fejezete maga a vita­ anyag. Az új szemléletként je­ lentkező szemantika és tágabb körben a szemiotika az a kö­ zös alap, amelyre valamennyi tanulmány épít, akár a szö­ vegelemzés, akár a képvizsgá­ lat vagy épp az esztétikai ér­ ték a téma. A közös szemlélet mellett az azonos cél is egyveretűvé teszi a különben vál­ tozatos tárgykörű kötetet: és ez az irodalomtudomány meg­ újítása jórészt a nyelvtudo­ mányban már kipróbált mód­ szerek segítségével. (Bayeri­ scher Schulbuch-Verlag. M ü n ­ chen, 1970.)

Robert

Rozsgyesztvenszkij Rekviem

A szovjet költészetnek az öt­ venes évek második felében jelentkezett új hulláma tette ismertté Rozsgyesztvenszkijt, aki azóta hazájában az egyik legismertebb költő lett, de ne­ ve nem ismeretlen más orszá­ gokban — nálunk sem. (Ma­ gyarra Rab Zsuzsa fordította igen sok versét.) R e k v i e m cí-

m a j d a l í r a i költészet, a d r á m a - és a t ö r t é n e t í r á s a l k o t á s a i b a n j e l e n t k e z ő b é k e g o n d o l a t o t elemzi. Á t t é r v e a r ó m a i t ö r t é n e t r e , feltárja a r ó m a i h ó ­ dító politika fontosabb m o z z a n a t a i t , kifejti a Pax Romana f o g a l m á n a k j e l e n t é s é t és t a r t a l m á t , m e g ­ vizsgálja a görög bölcseleti h a t á s jelentőségét és m é r t é k é t . R é s z l e t e s e b b e n foglalkozik a G r a c c h u s o k m o z g a l m á n a k eszmei h á t t e r é v e l , L u c r e t i u s e p i k u r e i z m u s á v a l , Cicero e k l e k t i c i z m u s á v a l , k ü l ö n ö s e n p e ­ dig V a r r ó és Vergilius nézeteivel. F e l h í v j a a figyel­ m e t V a r r ó egyik elveszett m ű v é r e , a Logistoricus de pace-ra, mely a b é k e e l m é l e t i p r o b l é m á i t k u t a t t a , és n a g y h a t á s t g y a k o r o l t A u g u s t i n u s r a De Civitate Dei c í m ű m ű v é n e k m e g í r á s á b a n . Vergilius IV. e k l o ­ gájában a k e l e t i j ö v e n d ö l é s e k r ó m a i v i s s z h a n g j á t látja. B ő v e n t á r g y a l j a a c s á s z á r k o r b é k e t ö r e k v é s e i t , S e n e c a , Epiktétosz, a k é t P l i n i u s , Dion K h r ü s z o s z tomosz, Aelius Ariszteidész, P l u t a r k h o s z , M a r c u s A u r e l i u s és a késői sztoicizmus b é k e - e s z m é i t és ezek­ n e k az e s z m é k n e k a politikai é l e t b e n m e g n y i l v á n u l ó hatását. Azt k u t a t v a , hogy a b é k e g o n d o l a t a m i k é p p e n j e ­ l e n t k e z i k az ó t e s t a m e n t u m b a n , v a g y i s az ókori z s i d ó n é p n é l , a szerző felhasználja a b i b l i a k r i t i k a l e g ú j a b b e r e d m é n y e i t , és a m a g u k t ö r t é n e t i s é g é b e n vizsgálja m e g a zsidó t á r s a d a l o m fejlődő f o k o z a t a i b a n m e g ­ n y i l v á n u l ó b é k e g o n d o l a t o t . Elemzi a Sálóm f o g a l m á ­ n a k bibliai t a r t a l m á t , a k e g y e t l e n s é g és az e m b e r ­ ség j e l e n t k e z ő m e g n y i l v á n u l á s a i t , a n o m á d h é b e ­ r e k n e k a b é k é r ő l a l k o t o t t felfogását, J á h v é és a v á l a s z t o t t n é p g o n d o l a t á n a k eszmei t a r t a l m á t , v a ­ lamint a profetikus irodalomnak a kérdésre vonat­ kozó t a n í t á s a i t . Az u t o l s ó fejezet a b é k é r ő l v a l l o t t k e r e s z t é n y n é ­ zeteket fejti ki. K ü l ö n ö s é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t s z á ­ mot a korai keresztényeknek a katonai szolgálatot illetően elfoglalt á l l á s p o n t j a , a b é k e e s z m é j é n e k é s a k e r e s z t é n y t a n o k fejlődésében m e g m u t a t k o z ó p á r ­ h u z a m o s s á g , a gnosztikusok, m i l l e n a r i s t á k , m a r c i o niták tanításai, valamint Tertulianusnak és Origen é s z n e k a h á b o r ú és a b é k e k é r d é s é b e n vallott, sok s z e m p o n t b ó l e l l e n t m o n d ó állásfoglalása, a m i a z u t á n Lactantiusnál a háborúellenes magatartás feladásá­ hoz vezetett. Új m e g v i l á g í t á s b a n l á t t a t j a A u g u s t i n u s nézeteit a b é k é r ő l és az igazságos h á b o r ú r ó l . Az e r e d e t i forrásokon a l a p u l ó , gazdag t ö r t é n e t i a n y a g b e m u t a t á s a új fényt v e t az ókori v i l á g n a k a b é k e k é r d é s é b e n t a n ú s í t o t t felfogására. Kiderül, m e n n y i r e felületes és egyoldalú az a m a széltében elfogadott tétel, m e l y s z e r i n t az ókor m i n d e n e k e l ő t t a h a r c o t és a h á b o r ú t dicsőítette. Z a m p a g l i o n e k ö n y ­ v e az eddigi k u t a t á s t új i r á n y b a t e r e l ő n a g y s z a b á s ú m u n k a , a m e l y n e k t u d o m á n y o s jelentőségét alig l e ­ h e t eltúlozni. A m o n o g r á f i á t a b é k e h a r c m a i á l l á s á t is t ü k r ö z ő , gazdag k ö n y v é s z e t i a n y a g egészíti ki. S z o v á t i Endre

A hetvenéves Németh Lászlóról

téka

Az életmű-sorozat tanulmányköteteinek* margójára mű poémája a második vi­ „ . . . s vajon mi egy eleven szellem élete: törlágháborúban elesett szovjet vénycsinálás vagy örökös önkorrekció. ...Igaz­ hősöknek állít emléket. Ahogy ságunk nem a mondatainkban van, hanem mon­ a bibliofil-értékű és szépségű, dataink egyensúly-törekvésében. Minden villám Alekszandra Bill metszeteivel csak egy sávot mutat meg az éjszakából; de az közreadott új orosz nyelvű új villámok kiigazítják a régieket." kiadás belső címoldalán, a N é m e t h László: S o p h o k l e s hősi emlékművek betűivel ol­ vashatjuk: „Apáink és bátyá­ ink, a Nagy Honvédő Háború frontjain elesett örökké fiatal szovjet katonák és tisztek em­ lékének" idézése ez a költe­ mény, azzal a tiszta humá­ publicisztikusabb N é m e t h László s z á m á r a A d y a v i t a t h a t a t l a n . N e m nummal (bár amely a S z á l l n a k c s u p á n költői p é l d a , i n k á b b g o n d o l k o d ó i teljesít­ közelítéssel), m é n y , g o n d o l k o d ó i módszer. Ady, a k é p - g o n d o l k o d ó a d a r v a k és a B a l l a d a a k a ­ meg­ — m o n d j a N é m e t h László. A k é p g o n d o l k o d á s a t u ­ t o n á r ó l című filmekben az igazi művészet d o m á n y o s t e r m i n o l ó g i a szűkösségével s z e m b e n a t ö r ­ hódította A nem-feledés és a v é n y s z e r ű s é g e k t á g a b b és d i n a m i k u s a b b l á t t a t á s á t tisztelőit. gyűlöletének emlék­ j e l e n t i . Így s z ü l e t i k m e g a N é m e t h László-esszé m i n t háború Rozsgyesztvenszkijaz e l m é l e t lírája, m e l y az e l v o n t fogalmiságtól á l t a ­ műve ez a „Föld népe, a há­ l á b a n óvakodik, k e d v e s eszköze a m e t a f o r a , a h o g y poéma: átkozd meg örökre!" a s o k a t v i t a t o t t N é m e t h László-i „ k a t e g ó r i á k " is „ h a ­ borút s o n l a t u l jöttek", m e t a f o r á k , a m i k r ő l a z o n b a n az o l ­ (Izdatyelsztvo „ H u d o z s e s z t v e n Moszkva, v a s ó n a k is, í r ó n a k is j ó t u d n i a , h o g y azok. Amorf, n a j a L i t y e r a t u r a " . k é p l é k e n y f o g a l m a k ezek, d e a m e t a f o r a i g a z s á g á v a l 1970.) a m á r f e l t á r t n á l m é l y e b b és szélesebb valóság-szelet reprezentálására hivatottak. Ha később a tudomány m é r l e g é n így m e g f o g a l m a z v a m é r h e t e t l e n e k is, m e r t t ú l sok r a j t u k a sejtés, a l í r a g a z d a g h o r d a l é k a , Brassai Viktor o l y a n i r á n y b a k í v á n n a k v i l á g í t a n i , a h o l a d d i g az irr á c i ó h o m á l y a taszított. M e r t — írja k é s ő b b N é m e t h László — m i n d e n r a c i o n a l i z m u s a n n y i t ér, a m e n n y i Példázat kétkedőknek i r r á c i ó t föl t u d t á r n i . Esszéi t e h á t n e m a kész e l m é l e t írói megjelenítései, A Brassói Lapokban indult, h a n e m m a g á n a k az eleven g o n d o l k o d á s n a k l e c s a p ó ­ majd a K o r u n k köréhez tarto­ dásai. A g o n d o l a t f o l y a m a t o k a l a k u l á s á n a k p i l l a n a t - zó, fiatalon a fasizmus áldoza­ n y i s á g a v a n b e n n ü k , á l l a n d ó s u l á s u k r é s z b e n az előző tául esett költő előtt tiszteleg t a n u l m á n y o k olvasóival k ö t ö t t k o n v e n c i ó , de i n k á b b a Romániai Magyar Írók soro­ e m l é k e z t e t n e k egy költői é l e t m ű m o t í v u m - c s o p o r t ­ zat legújabb kötete. Mózes j a i r a . N e m a kész g o n d o l a t k e r e s i itt m e g n y i l a t k o ­ Huba gondozásában, rövid be­ z á s a a d e k v á t f o r m á j á t , h a n e m — az i r o d a l m i v á e m e l t vezetővel és filológiai igényű k ö z n a p i g o n d o l k o d á s n a k megfelelően — egyszerre jegyzetanyaggal jelentette meg m o z d u l szó és gondolat. De a végső cél a k é p e k a l ­ a Kriterion (Deák Ferenc ki­ g e b r a i jellé v á l á s a , a m e t a f o r a k é p l e t - é r v é n y e l e n n e ; emelkedően szép borítójával) e l é r k e z n i az e g y e t l e n m e t a f o r á h o z , m e l y s ű r í t e t t e n Brassai Viktor terjedelemre fejezné ki a k é r d é s e k h u l l á m z á s á b a n az egységest, nem nagy költői életművét és az á l l a n d ó t , s így k é p l e t é r t é k ű v o l n a . műfordításait, melyek a hazai E s z á n d é k mögött a g o n d o l k o d á s d i a l e k t i k á j a p r ó ­ magyar líra expresszionista b á l e g y e z k e d n i a metafizikai i g é n n y e l . Fölteszi a hatást mutató szocialista ágá­ k é r d é s t : összeegyeztethető-e ez a s z á n d é k a n y e l v ba illeszkednek. Brassai köl­ t e r m é s z e t r a j z á v a l ? Így j e l e n t k e z i k m á r első t a n u l ­ tészete nem érhette meg a ki­ m á n y a i b a n a nyelvfilozófiai p r o b l é m a is. teljesedést, de mint a beveze­ tő tanulmány megfogalmazza: és példa­ * Németh László: Az én katedrám. Budapest, 1969; „Élete: tanúságtétel mutatás volt." (Kriterion, 1971.) Két nemzedék. Budapest, 1970.

téka Szeresd az élőket Hazai magyar

elbeszélők

Sikerült válogatás az elmúlt negyed évszázad kisepikai ter­ méséből; illusztrálja a romá­ niai magyar novellisztika fej­ lődését a történelmi pillanatot hitelesen rögzítő realista no­ vellától az intellektuális sűrí­ téssel megalkotott prózai abszt­ rakciókig. A tizenkilenc szerző egy-egy írásából ter­ mészetesen csak vázlatos össz­ kép alakulhat ki az olvasó előtt, de Kántor Lajos beveze­ tő tanulmánya segít az eliga­ zodásban. A tömör írói port­ rék és Asztalos Sándor mű­ vészi felvételei emelik a na­ gyon is időszerű antológia iro­ dalomtörténeti értékét. (Dacia, 1971.)

Szent-Györgyi

Albert

Egy biológus g o n d o l a t a i A tudós vallomásának, a ta­ nár tapasztalatának, a felelős ember harcának és aggódásá­ nak mozaikkockáiból összeállí­ tott kötet értékes adalék a XX. század nagyhatású ter­ mészettudós gondolkodójának élet- és jellemrajzához. A No­ bel-díjas tudós vitamin-kuta­ tásairól, az élet alapreakciói­ nak, a fotoszintézisnek és az izomműködésnek kérdéscso­ portjáról, a bioenergetika és a szubmolekuláris biológia szü­ letéséről beszél itt az úttörő jogán. Oktatóként az egyetemi rektor egykori felelősségével vagy az idős professzor ifjú­ ság-féltő bölcsességével ismé­ telten hangsúlyozza, hogy gon­ dolkodni megtanítani... ez a legnehezebb és legnemesebb oktatói feladat; az emberi agy-

A X V I . század írói n y e l v i p é l d á t is j e l e n t e n e k , sőt, e l s ő s o r b a n azt. De itt i n k á b b stilisztikai s z e m ­ p o n t o k r ó l v a n szó. A közösség-kereső író a közösség nyelvéhez akar minél közelebb kerülni. Heltai Gás­ p á r r ó l í r j a : „ A m i t a z o n b a n író-irigységgel irigylek tőle, az a k a r a t l a n n é p i s é g e . Mi, m a i í r ó k is l e h e ­ t ü n k n é p i e s e k , c s a k h o g y ez a k a r a t dolga, s a legj o b b a k n á l is m o d o r . M á s k é p p v á l t az eszünk, m i n t a n é p esze, s h a n é p i e s k e d ü n k , a soha n e m v o l t r o m ­ l a t l a n s á g u n k a t h í v o g a t j u k , m i n t a r o k o k ó d á m a , ha p á s z t o r n a k öltözik. E b b e n a k o r b a n a z o n b a n n é p és t u d ó s közé m é g n e m s z a k a d t o l y a n m é l y á r o k , m i n t m a " (Az én katedrám). Írói p r o b l é m a , d e u t a t n y i t a filozofikusabb k é r d é s f ö l t e v é s felé. A m i t ö b b fiatal­ kori esszében is foglalkoztatja, azt fejti ki 1929-ben F r e u d r ó l szóló t a n u l m á n y á b a n . A pszichoanalízis n o ­ menklatúráját bírálja. Freud a tudományba szaba­ d u l t m ű v é s z , aki l é n y e g e s j e l e n s é g e k r e é r z e t t r á , t u d o m á n y o s i g é n n y e l foglalkozott o l y a n k é r d é s e k k e l , a m i k n e k addig csak művészi megfogalmazásai vol­ tak. De F r e u d h a m a r s e m a t i z á l t a is a lelki f o l y a m a ­ tokat, a m i k o r r e n d s z e r r é k e r e k í t e t t e első e r e d m é ­ nyeit. „ T a g a d h a t a t l a n , h o g y m i n d e n t u d o m á n y s e ­ g é d f o g a l m a k r a u t a l t , a p s z i c h o a n a l í z i s a z o n b a n se­ gédfogalmaival leszűkíti, e l s ú l y t a l a n í t j a a t é n y e k e t , felelőtlen m o z g é k o n y s á g o t biztosít a k o m b i n a t í v k é p ­ zeletnek, s az élet d u r v á n m e c h a n i s z t i k u s felfogására h a j l a m o s í t . " Így a m ű v é s z e t a pszichoanalízissel s z e m b e n t o v á b b r a is e l ő n y b e n v a n , m e r t „pszichoszintézist ad". A h o g y a K é s z ü l ő d é s b e n í r j a : „A m ű v é s z ­ n e k n e m kell a s z á l a k a t u t o l s ó csomóig bogoznia, mégis m i n d e n n e k m e g a d h a t j a a s ú l y á t és helyét." F r e u d b a n e l s ő s o r b a n az fogta m e g , a h o g y a lelki folyamatokat ellentétességükben megragadta. A tu­ d a t t a r t a l m a k p a n t a r h e i - j é b e n az á l l a n d ó s á g o t itt l á t ­ t a meg, a k o n f l i k t u s o k f o l y a m a t o s s á g á b a n . M e r t a lélek szerkezetét é p p k o n f l i k t u s a i n a k összessége a l ­ kotja. Az é l e t : t e n d e n c i á k feleselése. Ezt az á l l a n d ó valóságot, ú g y vélte, c s a k a m ű v é s z á b r á z o l h a t j a t o r ­ zítás n é l k ü l . P o n t o s a b b a n : ú g y t o r z í t v a , hogy a m i az egyéniség t o r z í t ó p r i z m á j á n á t k e r ü l , az igazság felé m u t a s s o n ; a m ű v é s z i t o r z í t á s o k e r e d ő j e az igazság legyen. Az í r ó a k o n f l i k t u s o k f o l y a m a t o s s á g á b a n m u t a t j a föl a folytonosságot, az á r n y a l a t b a n az e g é ­ szet, a s z í n k é p e l e m z é s b e n a s z i v á r v á n y t . A m ű v é s z i k é p ezt v i l l a n t j a föl; e g y e t l e n m o z d u l a t b a n a többit, a lessingi s z o b o r - p i l l a n a t b a n . G y o r s a n é r i k b e ez a g o n d o l a t N é m e t h Lászlónál, s n y o m á b a n az első t a n u l m á n y o k S z a b ó D e z s ő - m ó d r a kopogó m o n d a t a i t kiszorítja a jellegzetes N é m e t h László-i stílus, m e g ú j í t v a a m a g y a r esszéírás nyelvét.

A szaktudományok pozitivista részigazságaival s z e m b e n a teljesség i g é n y é t h o z t a az esszé, s e b b e n a teljesség-igényben a s z e l l e m t ö r t é n e t h a t o t t . N é m e t h László is sokszor h a s o n l í t j a illathoz a m ű a l k o t á s t , d e c s a k e r r e f i g y e l n ü n k e g y o l d a l ú l e n n e . Hiszen j e l l e m ­ z ő b b n e k é r e z z ü k g o n d o l k o d á s á n a k a s t í l u s b a n is t ü k ­ röződő d r á m a i s á g á t . S ő t é r I s t v á n vizsgálta m á r , mennyire d r á m á t jelent Németh Lászlónak a gondol-

k o d á s . A h o g y a n a d r á m á b a n „ é l e t t e n d e n c i á k felese­ lését" látja, ú g y n y i l v á n o s t a n u l á s a i — az esszék — is a g o n d o l k o d á s t e n d e n c i á i n a k e g y m á s s a l feleselései. Hiszi, h o g y zárt, n o r m a t í v r e n d s z e r a l k o t á s a a s o r o n k ö v e t k e z ő feladat. D e d o k t r i n é r h a j l a m s a szorongó tájékozatlanság mohóságával érzékelt valóság megüt­ közéséből k é p l é k e n y fogalmak, egy v i r t u á l i s r e n d ­ szer k é p e k k e l , m e t a f o r á k k a l fölrajzolt t ö r e d é k e i lesz­ n e k . Úgy keresi a biztos e s z m e i t a l a j t , h o g y k ö z b e n m i n d u n t a l a n eltaszítja azt m a g a alól, h a d o g m á v á k ö v ü l h e t . A k é p m i n d i g a teljesség i g é n y é v e l v i l l a n , a t a n u l m á n y m i n d i g az egészre figyel, h o g y az á r n y a l a t o t f ö l m u t a t h a s s a . Igaz, a biztos p o n t i g é n y e néha képletté akarja merevíteni a metaforát, forma­ lizálni az írói l á t á s m ó d e r e d m é n y e i t . A stilisztikai elemzéssel is k i m u t a t h a t ó a n j e l l e m z ő b b a z o n b a n a s z o b o r - p i l l a n a t r e a l i z m u s a . Ezért h i b á z n á n k , h a gon­ d o l a t r e n d s z e r é t s t a t i k u s n a k fognók fel — figyelmez­ t e t Sőtér. „A N é m e t h László-féle g o n d o l k o d á s - d r á ­ m a k o n f l i k t u s a i t a l á n é p p e n a z é r t oly h e v e s e k és kínzók, m i v e l t é v e s z m é k és igazságkereső a s p i r á c i ó k szembesülnek b e n n ü k minduntalan." Majd tovább: elfogadás és e l u t a s í t á s gesztusai v á l t a k o z n a k g o n d o l k o d á s á b a n , e s z m é i n igen és n e m villódzásai ü t n e k át." (Németh László, a tanulmányíró. ItK, 1960). Amit gondolkodása drámaiságának neveztünk, el­ s ő s o r b a n a r r a figyel N é m e t h László a Készülődésk o r s z a k t ö b b t a n u l m á n y á b a n . L á t t u k , ezt e m e l t e k i Freudnál. Gide-nél a gondolkodás ambivalenciája ra­ gadja m e g . P i r a n d e l l ó n á l az így é r t e l m e z e t t k e r e s é s v i r t u o z i t á s a , az igazságkeresés t e c h n i k a i l á t s z a t a t é ­ veszti meg. G o e t h é n é l az „ e g y m á s t fogva t a r t ó v é g ­ l e t e k " e g y e n s ú l y á t csodálja. A d y t az ö n á l t a t á s foly­ t o n o s k o r r e k c i ó j a is p é l d á v á a v a t j a . Az, h o g y A d y m i n t egyéniség az e l l e n t é t e k e g y e n s ú l y b a n t a r t á s a . Az A d y - m o t í v u m o k : az a n a l í z i s ; az ellentétesség; a szintézis. E n n e k felel m e g verselése, a m i t N é m e t h László első i r o d a l m i t a n u l m á n y á b a n , az A d y - v e r s g e n e z i s é b e n (1925) p o l i r i t m i k u s n a k n e v e z e t t . Az e g y é n i s é g n e m ilyen v a g y olyan, h a n e m belső e l l e n t é t e i n e k egysége, e z e k n e k az e g y e n s ú l y b a n t a r ­ t á s a . Így v e r s e l é s e , a költő e g y é n i s é g é n e k l e g á r u l k o ­ d ó b b t ü k r e , a v e r s f o r m a , „az a l k a t i r o d a l m i grafi­ k o n j a " s e m l e h e t e g y é r t e l m ű e n ilyen v a g y o l y a n , h a n e m „ p o l i r i t m i k u s . J a m b i k u s , m a g y a r tagolás, gö­ rögös a n a p e s t o i d verselés e g y m á s m e l l e t t , sőt e g y m á s felett f é r n e k m e g b e n n e . Hol az egyik, hol a m á s i k versféleség e m e l k e d i k ki egy-egy s o r á b a n a r i t m u s szövetéből; egyes sorai t ö b b f é l e k é p p is m e g f e j t h e t ő k . Ezért h á n y h a t fittyet a s z a b á l y n a k . N á l a a látszóla­ gos s z a b á l y t a l a n s á g n e m a m o r f s á g , c s a k m á s és m á s kristályosodási mechanizmus felülkerekedése" (Két nemzedék).

téka velőt semmiképpen sem sza­ bad holt ismeretek tárházává változtatni. A kötetet záró há­ borúellenes írások — jobbára tudományos találkozókon és közgyűléseken mondott beszé­ dek — a természettudós bioló­ giai emberismeretével és az amerikai társadalmi elfogult­ sággal szembenálló bátorság­ gal bizonyítják, hogy a XX. század technikai lehetőségei és veszedelmei között élő ember­ nek egyetlen biztos útja van a jövő felé: a józan mérlege­ lés és a békés építés útja. (Gondolat, 1970.) Orbán

Ferenc

A kockázat napjai Kevés manapság az olyan ri­ port, amely közvetlen élmény­ ből fakad. Többnyire elmond­ ják a történetet, s a riporter lejegyzi. Orbán Ferenc szakít ezzel a hagyománnyal". Maga ereszkedik egy bátor barlang­ kutató-csoporttal a föld mé­ lyébe. Mindez sportteljesít­ mény maradna, ha Orbán nem volna vérbeli riporter. A leg­ nehezebb pillanatokban, az örök sötétség hallatlanul szép birodalmában, a sziklák szorí­ tásában, izzadtan és fáradtan is meglátja és meg tudja lát­ tatni az embert. Nem vállal­ kozik nagy társadalmi össze­ függések feltérképezésére, csak emberarcokat villant fel, olyan helyzetben és környezetben, amelyben minden gesztus árul­ kodik. Az üzenet, amit innen, ebből a barlangi mélységből felhoz, egyszerű, szép: az em­ ber számára mindig van to­ vább! (Dacia, 1970.) Marin

Sorescu

Insomnii 3. „ M á s o k j ö j j e n e k a késszel, t e j ö j j az elkészíth e t e t l e n n e l . M á s o k t a n í t s a n a k , t e o k u l j . N e ijedj m e g , h a a t u d o m á n y gőgje d i l e t t á n s n a k bélyegez. A t e m o h ó s á g o d a t e t u d o m á n y o d , s a l á z a t o d az igazolód.

„Elég könnyen írok, főleg, ha mások alszanak és én álmat­ lan vagyok" — vallotta igen képletesen a Gazeta literară egyik riporterének Sorescu. És ez a „képlet" magyarázza a

téka címet, a műfajt (kisesszék) és az indítékot is... Ahány írás, annyi villanása a gondolatnak; mindegy, hogy Henry Moore kiállításáról, Velencéről vagy pedig a kortárs irodalom vala­ melyik megoldatlan problé­ májáról ír: töprengési módja mindig — lóugrás-szerű. Füg­ getlenül attól, hogy milyen irányból indul el, mindig az emberi lét értelmének burkát feszegeti. Ezért annyira „izgal­ masak" ezek a három-négy ol­ dalnyi írások. (Albatros, 1971.) Kosztolányi

Dezső

Nero, a véres költő „Minden az enyém — kia­ bált Néro dühösen, magánkívül, és dobogott. — Az is, ami nincs. Britannicus mintha ráz­ ta volna a fejét. Ezt gondolta: — Nem, az az enyém. Ami nincs, az mind az enyém. A semmi nem a tied. Csak a min­ den." Ha minden Neróé, ma­ rad a semmi. A semmi és a tehetség, gondolat, művészet, emberség — ez az egyetlen ellentéte a mindennek, a csá­ szárnak. Amikor Nero ezt át­ érzi, már nem lehet császár többé. Egy zsarnok kicsinysé­ gét semmi sem bizonyítja job­ ban, mint a művészet utáni erőszakos kapkodása. Nero mint eszmény, a kötelező ró­ mai falragaszok mintaképe, botladozó hexameter és álpátosz az egyik oldalon — a má­ sikon: anyja, felesége, barátai, Seneca gyilkosa —, ez a csá­ szár-költő két örök arca. Ez az a minden, aminél a semmi ér­ tékesebb. A semmi, amit ha­ lála előtt csak megfogalmazni tud, de átélni már nem. Így válik patetikus életkövetkezte­ tése groteszkké, esztétikai elve borzalmassá: „Minden halott az élőnek a szobra. Nem gon­ dolod, hogy aki öl, az szob­ rász?" Ezt csak Kosztolányi fogalmazhatta meg ilyen tö­ mören. Ezért mondhatta Tho­ mas Mann, amikor ezt a köny­

Ők téglát raknak téglára, s egyik tégla köti a mási­ kat. Te azonban az igazságot keresed, s az igazság minden pillanatban elrontja a maga házát s minden pillanatban újra építi" — fogalmazza m e g Németh László, az esszéíró ars poeticáját 1929-ben (Készü­ lődés). Az életmű alapvonása ez. Ahogyan egyetlen esszében a választott tárgy kö­ rül ingáznak metaforái, a kiindulóponthoz vissza­ visszatérve, úgy fordul mindig egy kérdés irányába a tanulmányok sora. Ez az alapkérdés az, amit a pálya v é g é n A „vallásos" nevelésről írott tanulmá­ nyában fog körüljárni. Tanulmányai motívumkörök­ ben rendezhetők, s e körök középpontja közös. Az életmű: egyetlen vezérszólam szüntelen megközelíté­ se (vö. Sükösd Mihály: Németh László jelensége. Új Írás, 1968). A megközelítés módjaihoz ösztönzést ad­ nak a példák. Ortega az enciklopédizmus merészsé­ gének hasznát igazolja, s a rendszer-kifejtés helyett a metszet-esszékben v a l ó rendszerépítést. Schweitzer a magatartáshoz ad bátorítást. Freud a módszerhez is nyújt támpontokat (Ember és szerep). Proustnál a hatalmas képek építésének és kibontásának t ö m b ­ szerű egységére figyel. Tartalmi gazdagodást az or­ vosi tanulmányok hoznak, különösen az alkattan. Or­ ganikus történelem- és társadalomszemléletét is ez erősíti. A vezérszólam azonban a protestantizmus szavaival fogalmazódik: üdvösségügy, küldetés. Költőietlenül átfogalmazva: az embernek, m i n d e n egyesnek, lényegével (emberi lényegével) adekvát dolga van. D e úgy véli, abban az itt-ben és így-ben az egyén autonómiája csak e g y izolált erkölcsi szfé­ rában nyilvánulhat. Az „új nemesség", a minőséggon­ dolat utópiába lendül; a társadalmi mozgástér átala­ kításának igénye a reformgondolatba torkollik. Az életmű vezérszólamának mindvégig jellemző hangja: „gályapadból laboratórium." Zirkuli Péter

Új román „nouveau roman"

A regény alig egy fél esztendő alatt eljutott a nyomdából az országos elismerést fémjelző írószövet­ ségi próza-díjig; közben n e v e s hazai kritikusok di­ csérő szavakkal ismertették különböző lapokban, egy fővárosi kerekasztal-megbeszélésen hízelgőjelző szerző interjúban nyilatkozott legújabb művéről, h ő ­ seinek sorsáról és emberi távlatairól, saját irodalmi e s z m é n y k é p e i r ő l . . . A szerző : a fiatal kolozsvári író, Augustin Buzura, a m ű pedig Absenţii (Kívülállók) c í m ű regénye*, a m e l y a múlt év végén jelent m e g Kolozsvárt.

* Augustin 1970.

Buzura:

Absenţii.

Editura

Dacia.

Cluj,

B u z u r a ezzel a h a r m a d i k r e g é n y é v e l r o b b a n t be a r o m á n p r ó z a í r ó k é l v o n a l á b a . „ K í v ü l á l l ó " főhőse, M i h a i B o g d a n k u t a t ó o r v o s a l a k j á b a n ízig-vérig m o d e r n , m a i e m b e r r e l t a l á l k o z u n k , m é g p e d i g az író s z á n d é k a s z e r i n t : végletes lelki a l k a t ú t í p u s s a l v é g l e t e s e n k i ­ élezett h e l y z e t b e n . Az e m b e r i lét l e h e t ő s é g e i n e k h a ­ tárán, a hamleti sorsdöntő kérdés borotvaélén tán­ coló B o g d a n ö n - l é l e k e l e m z ő elszigeteltségbe v o n u l vissza. A r e g é n y n é h á n y ó r á n y i i d ő t a r t a m a a l a t t v é g i g t e k i n t életén, s z á m b a veszi e n n e k a l a k u l á s á t m e g h a t á r o z ó a n befolyásoló kudarcait, a külvilág b o m l a s z t ó a n k a t a l i z á l ó h a t á s á t összefüggésben v i z s ­ gálja saját akarattalanságával, tehetetlenségével, majd a r e m é n y halvány szikráját megőrizve vég­ eredményben a kiúttalansággal való szembenézésre k é n y s z e r ü l . E n n y i a „ c s e l e k m é n y t e l e n " r e g é n y belső lelki c s e l e k m é n y - s z á l a , a m e l y e t a hős k ö r n y e z e t é b e n levő t á r g y a k és e m b e r e k jelzésszerű b e m u t a t á s a , n é ­ h a s z i m b o l i k u s e r e j ű m e g e l e v e n í t é s e egészít ki. „ R e t t e n e t e s e n n e h é z , d e azzal szórakozom, h o g y győzni fogok" — m o r f o n d í r o z i k a r e g é n y v é g e felé az önámítás béklyójába n e m kényszeríthető Bogdan. A győzelem s i k e r é l m é n y e n e m a d a t o t t m e g az ő szá­ mára. Kutatási eredményeit felettesei, a k ö z ö t t ü k f e n n á l l ó függőségi v i s z o n y o k a t f e l h a s z n á l v a , „kisajá­ títják", a s z e r e t e t t n ő egy é r t e l m e t l e n a u t ó k i r á n d u l á ­ son é r t e l m e t l e n b a l e s e t á l d o z a t á v á lesz, és egyetlen m e g b í z h a t ó b a r á t j a és közeli m u n k a t á r s a , Nicolae is m i n t h a fokozatosan h á t a t f o r d í t a n a n e k i , s a b e c s ü ­ l e t e s h e l y t á l l á s h e l y e t t i n k á b b az erkölcsi m e g a l k u ­ v á s ú t j á t v á l a s z t a n á . A fiatal orvos o b l o m o v i p ó z b a n ott h e v e r h ó n a p o s szobája á g y á n , k ö z b e n k i n n az u t c á n r e n d ü l e t l e n ü l ö m l i k a r e g é n y hős h a n g u l a t á t i m p r e s s z i o n i s z t i k u s a n aláfestő ólmos eső, a szomszéd­ b a n p e d i g az öreg részeges t a n á r ismét a l k o h o l m á ­ m o r o s s z ó p á r b a j t v í v k i á b r á n d u l t feleségével, m i n t ­ egy jelezve z á t o n y r a j u t o t t életével, ü r e s házépítési v á g y á l m a i v a l , h o g y h o v á j u t h a t a k é t sorsot e l v á ­ lasztó ajtó t ú l s ó felén h a l l g a t ó z ó B o g d a n is — n é ­ h á n y évtized m ú l v a . B u z u r a az egyik i n t e r j ú s o r á n t ö b b e k között C a m u s - t és R e b r e a n u t e m l í t e t t e írói e s z m é n y k é p e i so­ r á b a n . A România literară szerkesztőségében t a r t o t t kerekasztal-megbeszélés kritikus-résztvevői a mai francia „új r e g é n y " k é p v i s e l ő i n e k n e v é t e m l e g e t t é k . Bizonyos é r t e l e m b e n e l i s m e r h e t j ü k e r o k o n í t á s o k j o ­ gosultságát, de hozzá kell t e n n ü n k , h o g y az Absenţii szerzője n e m elégszik m e g a f r a n c i a p r ó z a új h u l ­ láma problématikájának vagy formajegyeinek hazai t a l a j b a v a l ó á t ü l t e t é s é v e l , u g y a n i s — saját b e v a l l á s a szerint — „a v á g y a m az, h o g y m i n d i g s z i n k r ó n b a n legyek a t u d o m á n y o k v í v m á n y a i v a l , az időszerű p o ­ l i t i k a i eszmékkel, n e m p e d i g a k ü l ö n b ö z ő i r o d a l m i d i v a t o k k a l " . Az író m é l y e n á t é r z i a leírt pszicho­ fizikai helyzetet, á t é r e z és együttérez, s ez a h o z ­ z á á l l á s , a s z i n k r ó n a t á r s a d a l m i v a l ó s á g és a r e g é n y v a l ó s á g a között j e l e n t i azt a t ö b b l e t e t , a m i v e l B u ­ z u r a , az e m l í t e t t p é l d a k é p e k e n t ú l l é p v e , a legközvet­ l e n e b b m á h o z szóló, i z g a l m a s a n ú j s z e r ű m ű v e t a l ­ kotott. Mihai Bogdan — morbidnak, legalábbis további élete s z e m p o n t j á b ó l m e d d ő n e k t ű n ő flagelláns lelki ö n v i z s g á l ó d á s a e l l e n é r e — „egészséges" e m b e r . É l e t e

téka vet olvasta, hogy „európai színvonal", s hogy „bátor ma­ gányból származik". (Kriterion, 1971.) Borghida

István

Krizsán János A nagybányai ún. második festőnemzedék egyik legjelleg­ zetesebb képviselője volt Kri­ zsán János, a század eleji nagy­ bányai stílus kései híve. Élet­ művének bemutatására a szerző még 1957-ben vállalkozott, a most piacra került kismonog­ ráfia így tulajdonképpen egy rejtett második, javított ki­ adás. Fogyatékosságaival és erényeivel együtt jól reprezen­ tálja az 1957—1970 között be­ következett művészetpolitikai szemléletváltozást. A szöveg­ javítások, kiegészítések — kü­ lönösen a forrásértékű levél­ dokumentáció beiktatása — a munka előnyére váltak, bár a fogalmazás töredezettsége, a többnyire hevenyészett mű­ elemzések és adatbeli fogya­ tékosságok miatt maradandó kép aligha alakulhat ki a Kri­ zsán János életművét e könyv­ ből megismerni próbáló olva­ sóban. A jelek szerint Gazda József G y á r f á s J e n ő j e után a Kriterion művészettörténeti sorozatot indított. A törekvés föltétlenül tiszteletre méltó, de a téma, a földolgozandó isme­ retanyag megköveteli a terje­ delem növelését, emellett meg kellene javítani a reproduk­ ciók, különösen a színes nyo­ matok minőségét. (Kriterion, 1971.) Koós Életem és

Ferenc emlékeim

Jeleseink emlékének feltá­ masztása és korszerű értéke­ lése során ideje volt a maros­ vásárhelyi kollégiumból elin­ dult, az 1848-as forradalomban Kossuth-huszár, majd mint emigráns a bukaresti magyar-

téka ság megszervezőjeként hírne­ vet szerzett Koós Ferenc 1890es emlékiratát s eddig isme­ retlen, a brassói református egyház irattárában megtalált naplóját bemutatni. Beke György bevezető tanulmánya régi ellentétekből, személyi viszálykodásokból bontja ki az Apáczai Csere nyomdokain járó pedagógus népszolgálatra törekvő, rokonszenves egyéni­ ségét. Panteonunk a Bukarest­ ből Brassóba telepedett nép­ oktató, újságíró, dalgyűjtő min­ den felekezeti és nemzeti tor­ zsalkodáson felülemelkedő alakjával, a román—magyar kö­ zeledést úttörően szolgáló s a székelység társadalmi viszo­ nyait elemző szellemi harcos­ sal, Vlahuţă, Zamfirescu, Sla­ vici, Ispirescu magyar fordító­ jával gazdagodik. (Kriterion, 1971.) Ioniţă

egy a d o t t s z a k a s z b a n h o l t p o n t r a j u t , n e m l á t k i u t a t ebből a sötét z s á k u t c á b ó l , de az író m ű v é s z e t e é p ­ p e n a b b a n m u t a t k o z i k meg, h o g y a r e g é n y szöveg­ a l a t t i jelzésekkel azt s u g a l l j a : ez a B o g d a n k ö r ü l m é ­ n y e i folytán t e h e t e t l e n v e r g ő d é s r e k á r h o z t a t o t t e m ­ ber, d e végső m e g h á t r á l á s r a , olcsó s i k e r e k k e l k e ­ csegtető k o m p r o m i s s z u m o k r a s o h a s e m lesz k a p h a t ó , m é g a k k o r sem, h a n a p j a i e z u t á n is h a s o n l ó a n t e l ­ n é n e k . Ez a b ú v ó p a t a k - á r a m l á s ú sejtetés s z a v a k és f é l m o n d a t o k erejéig felfedezhető az egész r e g é n y b e n , s m i n t e g y jelzi a t á v o l i k i ú t lehetőségét a k i ú t t a ­ lanságban, a remény csíráját a rideg reménytelen­ ségben. Ezekkel az e r é n y e i v e l v á l i k B u z u r a r e g é n y e az e l m ú l t e s z t e n d ő igazi i r o d a l m i e s e m é n y é v é , egy n a g y t e h e t s é g ű író s a j á t o s a n e g y é n i v a l l o m á s á v á k o r á r ó l , e m b e r t á r s a i r ó l , az erkölcsi h e l y t á l l á s szükségessé­ géről. Az Írószövetség díjkiosztó b i z o t t s á g a v a l ó b a n az 1970-es év egyik legjobb p r ó z a i a l k o t á s á t m é l ­ tatta kitüntetésre. Ritoók János

Olteanu

Conducerea ştiinţifică a intreprinderii A vállalat tudományos veze­ tése napjaink jelentős kérdése. Sok szakembert, kutatót fog­ lalkoztat. A technikai haladás megköveteli az elavult veze­ tési módszerek átalakítását: az információs rendszer tökélete­ sítése, a kibernetika felhasz­ nálása hozzájárul a vezetés korszerűsítéséhez, a vállalatok ésszerűbb megszervezéséhez. A szerző A v á l l a l a t i n f o r m á ­ ciós r e n d s z e r e című fejezet­ ben foglalkozik ezekkel a kér­ désekkel, és kifejti gazdasági jelentőségüket. Az iparválla­ latok megszervezése hosszú folyamat, dinamikus fejlődés jellemzi, amely állandóan egyensúlyban van a termelő­ erők fejlődésével. A könyv külön foglalkozik a hatáskörök elhatárolásával, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek egy­ séges egészet kell hogy alkos­ sanak az akadálytalan terme­ lés érdekében. (Editura politi­ că, 1970.)

Baász

Imre:

Közöny

LÁTÓHATÁR

A túlélés alkalmazott tudománya A tudósok n e m hajlandók beletörődni a t u d o m á n y presztízs-csökkenésébe, a m e l y n e m is a n n y i r a a b b ó l következik, h o g y d ö n t ő fontosságú p r o b l é m á k a t (pél­ d á u l a r á k b e t e g s é g leküzdését) n e m s i k e r ü l elég g y o r s a n m e g o l d a n i a , h a n e m i n k á b b abból, h o g y r i a s z t ó h a t é k o n y s á g g a l g a z d a g í t j a a n a g y fenyegetések, a t ö m e g p u s z ­ t í t ó f e g y v e r e k a r z e n á l j a i t . A t é m a n e m ú j , d e — a v í v ó d á s o k a t jelző, m e g - m e g ­ ú j u l ó közlések á r a d a t á b a n — á l l a n d ó a n v a r i á c i ó k k a l g y a r a p s z i k . A világ fenyegetettségének miért?-jeire a történelmi előzményekben keres v á l a s z t G l e n n T. S e a b o r g , az E g y e s ü l t Á l l a m o k a t o m e n e r g i a - b i z o t t s á g á n a k e l n ö k e (SATURDAY REVIEW, 1971. I I I . 6). A j ö v ő k u t a t á s k é t s é g t e l e n f e l l e n d ü l é s é n e k k o r s z a k á b a n f e l h á n y t o r g a t j a , h o g y az e l m ú l t i d ő k sok n a g y szelleme a fejlődésnek c s u p á n s z ű k s z e g m e n t u m a i t l á t t a előre. D e j ó z a n t u d o m á n y t ö r t é n e t i í t é l e t e m é g s e m l e h e t e l m a r a s z t a l ó , hiszen felismeri a fejlődésre t ö r e k v é s k é n y s z e r ű i n d í t é k a i t , t e r ­ m é s z e t e s e n azt is, h o g y — k i v á l t k é p p e n f o r r a d a l m a előtt — a t u d o m á n y csak eszköz l e h e t e t t , a m e l y ö n m a g a a l k a l m a z á s á n a k , f e l h a s z n á l á s á n a k célját n e m i g e n s z a b h a t t a m e g . „ D e hiszen a m ú l t é r t é k r e n d j e a k o r l á t l a n n ö v e k e d é s k a t e g ó r i á i b a összpontosult, m e r t ú g y t ű n t , h o g y l e g i n k á b b ez biztosítja az e g y é n és a t á r s a d a ­ l o m előnyeit. A b b a n a v i l á g b a n , a m e l y b e n a fizikai h a t á r o k v é g t e l e n n e k t ű n t e k , s e h a t á r o k e m b e r i géniusz v é g h e z v i t t e f e l t á r á s a m i n d i g m e g ú j u l ó e m b e r i s z ü k s é g ­ l e t e k e t elégített ki, s u g y a n a k k o r új é r t é k e k e t is alkotott, n a g y o n k e v e s e n g o n d o l ­ k o d t a k a k o r l á t o k , az egyensúly, a s t a b i l i t á s k o o r d i n á t á i n a k figyelembevételével." Á m „haszontalan eleinket vagy t á r s a d a l m u n k valamely rétegét b ű n b a k k é n t elma­ r a s z t a l n i n a p j a i n k v á l s á g a i m i a t t " . S e a b o r g a t u d o m á n y ellen f e l s o r a k o z t a t o t t „ v á d ­ p o n t o k " egész „ l a j s t r o m á r ó l " t u d , d e h e l y t e l e n í t i a divatot, a m e l y m á r - m á r vissza­ sírja a p r i m i t í v e b b l é t f o r m á t . „ K é t s é g t e l e n ü l sok k í n n a l és m e g r á z k ó d t a t á s s a l j á r az á t m e n e t i k o r s z a k , hiszen á t t ö r t ü k a régi t e r m é s z e t i k o r l á t o k a t , s ú j a k a t a l a k í ­ t o t t u n k ki. A v á l t o z á s egész f o l y a m a t a m e g r á z k ó d t a t á s t v á l t ki, m e g k ö v e t e l i az ú j r a a l k a l m a z k o d á s t . S i l y e n k o r m i n d i g j e l e n t k e z i k egy t e n d e n c i a a v i s s z a f o r d u l á s r a , a változótól v a l ó m e n e k ü l é s r e , m i e l ő t t m é g az új m e g é r t é s és b i z a l o m i s m é t l e h e ­ t ő v é teszi a h a l a d á s t . I l y e n i d ő k e t é l ü n k . . . Mi egy o l y a n világot a k a r u n k , a m e l y merőben különbözik mindattól, amit valaha ismertünk." Seaborg n e m borúlátó, azok közül v a l ó , a k i k jót v á r n a k a t u d o m á n y t o v á b b i fejlődésétől: „ T a l á n az lesz a legfontosabb, h o g y k i k ü s z ö b ö l i k a h á b o r ú t m i n t a n é z e t e l t é r é s e k m e g o l d á s i k í s é r ­ letét." Sajnos, egyelőre s e m m i v e l s e m k o n k l u d e n s e b b az U N E S C O és a P u g w a s h mozgalom metszéspontjain kibontakozott a m a próbálkozás, amely a „tudomány re­ h a b i l i t á l á s á t " kifejezetten polemológiai közelítéssel kísérli m e g (a j e l e n s é g e t a LE COURRIER DE L'UNESCO ez évi 3. s z á m a értékeli). L u a r d o A m a l d i professzor, a P u g w a s h - k o n f e r e n c i a állandó bizottságának t a g j a és C a r l o S h a e r f r ó m a i professzor k e z d e m é n y e z é s é r e az A d r i a i - t e n g e r p a r t j á n , a D u i n o k a s t é l y b a n i m m á r h a r m a d í z b e n k e r ü l t sor „a leszerelés és a f e g y v e r k e ­ zés e l l e n ő r z é s é n e k n e m z e t k ö z i s z e m i n á r i u m á r a " , m é g p e d i g o l y a n t e k i n t é l y e s szak­ e m b e r e k a k t í v k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , m i n t a f r a n c i a J u l e s Moch, M. V. J e m e l j a n o v szovjet a k a d é m i k u s , A n a t o l R a p p a p o r t t o r o n t ó i professzor (a m a t e m a t i k a b é k e k u ­ t a t á s i a l k a l m a z á s á n a k egyik úttörője) és B e r t Röling, a j e l e s h o l l a n d p o l e m o g r á fus. A d u i n ó i s z e m i n á r i u m „a t u d o m á n y b e c s ü l e t é n e k v é d e l m é b e n " a h u m á n - és az e g z a k t - t u d o m á n y o k r é g e n á h í t o t t — ez a l k a l o m m a l kifejezetten „ b é k e k ö z p o n t ú " —, szorosabb egységének m e g t e r e m t é s é t igyekszik e l ő m o z d í t a n i .

Schaerf professzor fejtette ki, h o g y a leszerelés politikai p r o b l é m á i n a k a l a p o ­ s a b b m e g é r t é s é h e z e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges a technológiai jellegű t é n y e z ő k i s m e r e t e , vagyis a p o l i t i k a és az egzakt t u d o m á n y o k összehangolódása, s A n a t o l R a p p a p o r t , az „ a l k a l m a z o t t b é k e t u d o m á n y " szószólója, a filozófia, a technológia és r á a d á s u l a m ű v é s z e t e k h á r m a s á n a k e g y ü t t m ű k ö d é s é t sürgeti a b é k e t u d o m á n y o ­ sabb megismeréséért. V a j o n a t u d o m á n y o k — m o s t m á r n e m c s u p á n „a k é t k u l t ú r a " i s m é r v e i sze­ rinti, h a n e m kifejezetten b é k e k ö z p o n t ú — h a r m ó n i á j á n a k m e g v a l ó s u l á s á h o z m e n y ­ n y i b e n j á r u l h a t hozzá az e l s ő s o r b a n é r d e k e l t p o l e m o l ó g i a ? B e r t Röling A túlélés tudománya című cikkében azokat a koordinátákat vá­ zolja, a m e l y e k között — j e l e n t ő s b é k e k u t a t ó k v é l e m é n y e szerint — az „ á h í t o t t h a r ­ m ó n i á n a k " esélye v o l n a a m e g v a l ó s u l á s r a . S z e r i n t e a h á b o r ú — b é k e k é r d é s k ö r e r e d ­ m é n y e s t u d o m á n y o s k u t a t á s á n a k első feltétele, h o g y a h á b o r ú t n e i s t e n c s a p á s n a k , h a n e m az e m b e r m ű v é n e k t e k i n t s é k . Az e r k ö l c s t a n és a j o g t u d o m á n y v o l t a k a m e g i s m e r é s első á g a z a t a i , a m e l y e k e r r e az á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d t e k , d e a n o r m a ­ t í v i r á n y z a t j e g y é b e n k i m e r ü l t e k a j ó és a rossz i s m é r v e i n e k a m e g á l l a p í t á s á r a való törekvésükben. A normatív irányzat még mindig felismerhető abban a — n e m helyteleníthető, de önmagában még mindig keveset mondó — megállapításban, a m e l y s z e r i n t a h á b o r ú a n u k l e á r i s f e g y v e r e k k o r á b a n „ t ű r h e t e t l e n n é " vált, az á l l a m o k közötti viszonyok m é g s e m v á l t o z t a k l é n y e g e s e n a n u k l e á r i s k o r s z a k előtti viszonyokhoz k é p e s t . E n n e k e l l e n é r e a b é k e v á g y t é n y ; s i m m á r n e m c s u p á n e r k ö l ­ csi v a g y é r z e l m i i s m é r v e k r e , h a n e m az é r t e l e m r e épül. Ez a b é k e v á g y a z o n b a n ö n m a g á b a n m é g é r t e l e m r e é p ü l v e s e m lehet a b é k e biztosítéka. S a szerző egy Clausewitz—Tolsztoj p á r h u z a m m a l r á v e z e t a v é l e t l e n s z e r ű e n k i r o b b a n h a t ó h á b o r ú v e s z é l y é n e k v á z o l á s á r a . S z e r i n t e a m i ó t a C l a u s e w i t z m ű v e , a Vom Kriege megje­ l e n t , a h á b o r ú t a p o l i t i k a k a t o n a i eszközökkel t ö r t é n ő f o l y t a t á s á n a k t e k i n t e t t é k . A m i t C l a u s e w i t z elgondol, azt m a n a p s á g „a s t r a t é g i a i h á b o r ú m o d e l l j é n e k " n e v e ­ zik. Ezzel s z e m b e n Tolsztoj „a k a t a k l i z m a s z e r ű h á b o r ú m o d e l l j é t " í r t a m e g m ű ­ vészien a Háború és b é k é b e n . A k a t a k l i z m a s z e r ű h á b o r ú n e m s z á n d é k o l t e s e ­ m é n y , n e m előre m e g f o n t o l t a n „ k ö v e t i k el": veszélyes „ n e m z e t k ö z i k ö r f o r g á s b ó l " e r e d ő szerencsétlenség. C l a u s e w i t z s z e r i n t a h á b o r ú a t u d a t o s i r á n y í t á s egy m ó d o ­ zata, Tolsztoj s z e r i n t — baleset. S m i n t m i n d e n baleset, teljességgel é r t e l m e t l e n . A t u d o m á n y o s összefogás szerepe t e h á t a „ b a l e s e t e l h á r í t á s b a n " m e r ü l n e ki? Röling m e g k o c k á z t a t j a azt az állítást, a m e l y s z e r i n t „a b é k e n e m t e r m é s z e t e s állapot", de e nézetét n e m a biológiai agresszológia összefüggés-rendszerében fejti ki, az e m b e r h a r c i h a j l a n d ó s á g a i t n e m az á l l a t i agresszivitás modelljei s z e r i n t é r t e l ­ m e z i ; k ö v e t k e z ő k é p p e n f o g a l m a z : „A h á b o r ú e l v á l a s z t h a t a t l a n u l összefonódik a z ­ zal, a m i az e m b e r b e n s a j á t o s a n és k i z á r ó l a g o s a n e m b e r i . " Az a t o m t u d ó s S e a b o r g , a p o l e m o g r á f u s R ö l i n g j a v á r a í r h a t ó , h o g y n e m m i t i ­ z á l j á k a b é k e v á g y a t , és a b é k e „ n e m t e r m é s z e t e s á l l a p o t á t " s e m a h á b o r ú d i c s é r e ­ t é r e h a n g o z t a t j á k , h a n e m é p p e n ellenkezőleg. A világot p r a g m a t i s t á k m ó d j á r a n e m olyannak tekintik ugyan, amilyennek lennie kellene, h a n e m olyannak, „amilyen­ b e n é l n ü n k a d a t o t t " , a m e l y b e n a túlélés t u d o m á n y á t — a T u d o m á n y n a g y o b b dicsőségére — i m m á r k é n y s z e r ű s é g m ű v e l n i , m é g p e d i g n e m c s a k a l a p k u t a t á s , h a n e m a l k a l m a z o t t t u d o m á n y f o r m á j á b a n is. L. L.

AZ IDŐSZERŰSÉG (Steaua, Megtévesztő azok s z á m á r a az 1. s z á m az 1971. é v u t á n , a k i k n e m figyeltek fel a Steaua ú j f o r m á t u m á r a : n e m k é s é s r ő l v a n e z ú t t a l szó a r e c e n z á l á s b a n v a g y a kolozsvári, p a t i n á s i r o d a l m i folyóirat szerkesztésében, h a n e m a r r ó l , h o g y m á ­ j u s elsejétől a X X I I . é v f o l y a m á b a n j á ­ ró, v á l t o z a t l a n u l A u r e l R ă u főszerkeszté­ s é b e n n a p v i l á g o t látó írószövetségi k i a d ­ v á n y áttért a kéthetenkénti megjelenés­

JEGYÉBEN

1971. 1.) re. Az á t t é r é s t a szerkesztői beköszöntő egy f o r m a i és egy t a r t a l m i o k k a l m a g y a ­ rázza: a formátum megnövekedésével, a kétszeres nagyságúra növelt tükör révén ú j , m o d e r n e b b grafikai m e g o l d á s o k l e ­ hetségesek, a l e r ö v i d ü l ő átfutási idő v i ­ szont l e h e t ő v é teszi a g y o r s a b b r e a g á ­ lást az i r o d a l m i , m ű v é s z e t i , t u d o m á n y o s élet e s e m é n y e i r e , k ö z v e t l e n e b b ü l b e k a p ­ csolhatja a folyóiratot a v i t á k b a

f o r d í t á s á t ) ; Nicolae Balotă A l t h u s s e r r ő l , R o m u l M u n t e a n u G e o r g B r a n d e s r ő l és a szociológiai k r i t i k á r ó l é r t e k e z i k . E s z á m esztétikai a n y a g a i közül e m l í t é s r e m é l t ó Leon B a c o n s k y t a n u l m á n y a a költői igaz­ ságról. M i r c e a T o m u ş , a folyóirat k r i t i k u ­ sa, i r o d a l m i k r ó n i k á i n a k b e v e z e t ő j é b e n még csak általánosságokban nyilatkozik, de jelzi m á r f e n n t a r t á s á t az Absenţii cí­ m ű , írószövetségi díjat n y e r t r e g é n n y e l s azokkal a kritikákkal szemben, ame­ lyek e m ű i r o d a l o m t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t hangsúlyozták.

Az első s z á m a l a p j á n n e m k ö n n y ű v é ­ leményt alkotni a vállalkozás eredményé­ ről, m á r c s a k a z é r t s e m , m e r t a k ü l ö n ­ böző k ö s z ö n t ő k t e r j e d e l m e s h e l y e t i g é ­ n y e l n e k a l a p t e s t b e n . Úgy t ű n i k a z o n ­ b a n , a szerkesztők t o v á b b r a is s z á m í t h a t ­ n a k m i n d a z o k r a , a k i k az u t ó b b i i d ő b e n a Steaua arcélének kirajzolódásához hozzájárultak. A kolozsváriak mellett s z é p s z á m ú b u k a r e s t i szerző is felvonul, t ö b b e k közt M i h a i B e n i u c , I o n B r a d , Maria Banuş, Eugen Barbu, Nichita Stăn e s c u (itt e m l í t h e t j ü k egy S z e m l é r - v e r s

ÚJJÁSZÜLETETT (Könyvtári

Szemle,

Ö r ö m m e l vesszük k é z b e a n e g y e d é v e n ­ k é n t m e g j e l e n ő folyóirat friss s z á m á t , s ö n k é n t e l e n ü l is a r r a gondolunk, hogy í m e , egy ú j a b b l a p , a m e l y ö n m a g á r a t a ­ lál, figyelmet é r d e m e l . A X V . é v f o l y a m 1. s z á m a m á r b o r í t ó ­ l a p j á b a n jelzi az újat, a v á l t o z á s t ; s a t a r t a l m a b i z o n y í t is. „ S ú l y p o n t j a " é r d e ­ k e s és a k t u á l i s : k ö n y v t á r ü g y , k ö n y v t á r ­ t ö r t é n e t , és t e g y ü k hozzá r ö g t ö n : a s z e r ­ kesztő szerencsésen n y ú l t a t é m á h o z . J a k ó Zsigmond t a n u l m á n y á n a k második része (A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története) a kollégiumi könyv­ t á r a l a p j a i t j e l e n t ő személyi g y ű j t e m é ­ n y e k é r t é k e l é s e . A X I X . század d e r e k á i g a könyvtárgyarapításnak legeredménye­ sebb módszere — nemcsak Székelyudvar­ h e l y t , h a n e m m i n d e g y i k e r d é l y i kollé­ gium esetében — a magángyűjtemények megszerzése, m e g ő r z é s e volt. Az első adományozók között e m l í t i a szerző B e t h l e n I m r é t , a k i „új, világias színt hozott az u d v a r h e l y i k ö n y v e s h á z a d d i g e r ő s e n e g y h á z i i g é n y e k h e z igazodó a n y a ­ gába". Bethlenné Gyulai Klára, Árva B e t h l e n K a t a sógornője Bod P é t e r biz­ tatására magyar nyelvű irodalmi emlé­ k e k g y ű j t e m é n y é v e l , a „Rákosi M a g y a r Théká"-val gazdagítja a kollégiumi k ö n y v t á r t . Az u t ó b b i g y ű j t e m é n y bizo­ n y í t j a az a k k o r i igényes női o l v a s ó k ö ­ zönség széles k ö r ű é r d e k l ő d é s é t ; t e r m é ­ szetesen n e m h i á n y o z n a k belőle a k ü l ö n ­ féle s z a k á c s k ö n y v e k és az orvosságok h á z i elkészítésének leírásai sem. Székely László g y ű j t e m é n y e , a M á l n á s i - t h e c a k i ­ v é t e l e s é r t é k ű „ a n y a g " az e r d é l y i felvi­ lágosodás s z á z a d á n a k k u t a t ó i s z á m á r a . A k a r a t l a n u l is f e l m e r ü l a k é r d é s : v a j o n ismert-e minden, a m i t ez a kisvárosi

FOLYÓIKAT 1971. 1.)

k ö n y v t á r őriz? Ez n e m d e r ü l k i J a k ó Zsigmond írásából. Könyvtárproblémák foglalkoztatják C s e k e P é t e r t is. Í r á s á n a k fő g o n d j a a falusi k ö n y v t á r a k megfelelő ellátása, a lakosság számának, anyanyelvének, ér­ deklődésének megfelelően. A baróti k ö n y v t á r m ú l t j á v a l , j e l e n é v e l foglalkozik B a r t o s E n d r e (Régi könyvtár, új embe­ rek), D á n o s Miklós a külföldiektől s ű ­ rűn látogatott üdülőhelyek könyvállomá­ n y á n a k bővítését s ü r g e t i (Pojánai esték — könyvek nélkül). Fuchs Simon írása (Libro — Ex libris — Cultura) a kolozs­ v á r i , brassói, m a r o s v á s á r h e l y i és b u k a ­ resti k o m m u n i s t a m a g á n - k ö l c s ö n k ö n y v t á r a k t ö r t é n e t é h e z fűz é r d e k e s a d a l é k o ­ k a t . A gondolat, a h u m a n i z m u s , az a n t i ­ fasizmus j e g y é b e n e z e k a k ö n y v t á r a k egyesítették a kommunistákat, baloldali szocialistákat, í r ó k a t , m ű v é s z e k e t , h a l a d ó szellemű é r t e l m i s é g i e k e t . O c t a v i a n Goga s z ü l e t é s é n e k 90. évfor­ d u l ó j a a l k a l m á b ó l a n a g y r o m á n költő és a m a g y a r i r o d a l o m v i s z o n y á r ó l é r t e ­ kezik R é t h y A n d o r . M e g g o n d o l k o z t a t ó B e n i u c - i d é z e t e t t a l á l u n k e b b e n az í r á s ­ b a n : „ N a g y o b b költő v o l t a n n á l , s e m ­ hogy a politikus tévedései, bármily na­ gyok v o l t a k is ezek, e l t e m e t h e t t é k v o l n a k ö l t é s z e t é n e k izzó h e v é t . " Petőfi-, A d y - , Kiss József- s n e m u t o l s ó s o r b a n M a d á c h fordításaival a r o m á n és m a g y a r n é p kölcsönös m e g é r t é s é t segítette elő. J e l e n ­ tós grafikai seregszemléről a d h í r t G á b o r D é n e s (Hazai színek a XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszuson — Budapest '70). K i f o g á s u n k : a Tallózó rovat hónapos késéssel hozza azt, a m i t f ü r g é b b h e t i - és n a p i l a p j a i n k i d e j é b e n m á r közöltek. Az elkésett k ö n y v i s m e r t e t é s e k h e l y e t t , a szer-

kesztőség jó szolgálatot t e n n e , h a n e ­ gyedévenként e g y b e g y ű j t v e közölné a k é t s z á m között m e g j e l e n t h a z a i m a g y a r

n y e l v ű szak- és s z é p i r o d a l m i könyvek jegyzékét. Ez k ü l ö n ö s e n v i d é k e n , k ö n y v ­ tárosoknak, olvasóknak válna hasznára

MITŐL JÓ A R O M A N SZÍNHÁZ (Színház, H e n r y P o p k i n , a Times kritikusának kérdésfeltevése („Miért j o b b a színház B u k a r e s t b e n , m i n t B u d a p e s t e n ? " ) 1969 óta foglalkoztatja a s z a k e m b e r e k e t , s egy­ r e t ö b b e n k e r e s i k a m a g y a r színház hívei k ö z ü l a m a i r o m á n színház m a g a s m ű ­ vészi s z í n v o n a l á n a k , e r e d e t i s é g é n e k tit­ k á t . K o l t a i T a m á s „helyszíni s z e m l é j e " (Jobb-e a színház Bukarestben?) a titok n y i t j á t a b u k a r e s t i S z í n h á z - és F i l m m ű ­ vészeti I n t é z e t r e n d e z ő - , színész- és k r i ­ t i k u s - k é p z é s é b e n , a m ű h e l y - m u n k a elő­ t é r b e á l l í t á s á b a n véli m e g t a l á l n i . (Köz­ bevethetjük a gondolatot: vajon a romá­ n i a i m a g y a r színház hosszú s t a g n á l á s á ­ nak okát n e m a marosvásárhelyi Szent­ györgyi I s t v á n S z í n m ű v é s z e t i Főiskola jóval kevésbé korszerű művészneveléséb e n is kell l á t n u n k ? ! ) A c i k k í r ó a b u k a r e s t i főiskola m u n k á ­ j á n a k hosszas és lelkes i s m e r t e t é s e u t á n , tíz n a p t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n m i n d e n e k ­ előtt Liviu Ciulei személyét és s z í n h á z á t e m e l i ki. „A n e v e ú g y h a n g z i k E u r ó p á ­ ban, mint Brooké, Ljubimové, Dejmeké, K r e j c á é , S t r e h l e r é " — írja K o l t a i a L u ­ cia S t u r d z a - B u l a n d r a S z í n h á z igazgató­ főrendezőjéről. „ L e g j o b b a n az l e p e t t meg, h o g y Ciulei n e m k ö v e t i a z o k n a k az igaz­ gatóknak a példáját, akik különös tehet­ séggel c s a k felsőfokban t u d n a k beszélni színházuk minden produkciójáról. N e m p r ó b á l e r é n y t k o v á c s o l n i az e r e d m é n y ­ telenségből, azzal az i n d o k k a l , h o g y »ez is jó volt v a l a m i r e « . B e v a l l j a , h o g y n e m m i n d e n t ö r t é n i k az elképzelései szerint. B e v a l l j a a saját b u k á s a i t is. S z o k a t l a n volt, h o g y m i l y e n ö n k r i t i k u s a n , sőt m i ­ lyen önironikusan tud beszélni magáról. V a l ó s z í n ű l e g azért, m e r t a s i k e r e i r ő l n e m kell beszélnie. A z o k m a g u k h e l y e t t b e ­ szélnek, a s z í n p a d r ó l . " ( U g y a n e r r ő l a h a ­ t á r o z o t t s á g r ó l , erős k r i t i k a i - ö n k r i t i k a i ér­

1971. 1.) z é k r ő l a d o t t t a n ú s á g o t Ciulei a Cinemáb a n közölt i n t e r j ú s o r á n , a m e l y b e n a r o ­ m á n színházi és f i l m r e n d e z ő k t e l j e s í t m é ­ n y é n e k n a g y é r t é k - k ü l ö n b s é g é r ő l szólva, a k é r d é s t így f o r d í t o t t a meg, a K o l t a i cikk gondolatmenetéhez igazíthatóan: „Hogyan magyarázható, hogy a magya­ r o k n a k p é l d á u l m a o l y a n fejlett film­ m ű v é s z e t ü k v a n , és a n n y i r a l e m a r a d t a színházuk?") K o l t a i k é r d é s é r e válaszolva, h o g y m i a l a k í t j a egy színház a r c u l a t á t , Ciulei az egy n y e l v e n beszélő e g y ü t t e s t e m e l t e ki — ennek kialakulásához azonban nyil­ ván olyan vezető egyéniségekre van szükség, m i n t é p p e n Liviu Ciulei. (Aki sajnos, a k i t ű n ő Akasztottak erdeje óta, n e m a saját hibájából, eltávolodott a filmtől, s h i á n y a a z ó t a is érződik.) A Lucia Sturdza-Bulandra Színház n é ­ hány nagysikerű produkciójának elem­ zése (főként a L u c i a n P i n t i l i é t ő l , a Viszszajátszás filmrendezőjétől színpadra ál­ lított C a r a g i a l e - d a r a b , a Farsang ismer­ tetése) m e l l e t t a b u d a p e s t i k r i t i k u s b e ­ s z á m o l a L e a r király p r ó b á j á r ó l is, a m e l y a Radu Beligan vezette Nemzeti Színház m e g ú j u l á s á r ó l győzte meg a vendéget. „Ezen a p r ó b á n is u g y a n a z t t a p a s z t a l t a m , amit minden bukaresti előadáson: nincs főszereplő és epizodista. A s z í n p a d l e g ­ a p r ó b b részlete is él, törést, k í v ü l r ő l j á t ­ szást, i l l u s z t r á l á s t e l v é t v e s e m t a l á l n i . A rendezők koncepciózusak, értelmezik a d r á m á t . Az e l ő a d á s n e m ú g y - a h o g y á l l össze, h a n e m a r e n d e z ő i s z á n d é k e r e d ­ ményeként." Mintha a mi romániai magyar rende­ zőink n a g y o n r i t k á n j á r n á n a k B u k a r e s t ­ b e n . P e d i g c s a k egy v o n a t j e g y b e és k é t ­ n a p i kiszállási d í j b a k e r ü l n e az e g é s z . . . N e m is szólva s z í n h á z v e z e t ő i n k o t t h o n ­ üléséről...

REGÉNY, FILM — SIKER? (Cinema, Kritikusok, rendezők, színészek, írók h ó n a p o k óta v i t a t k o z n a k a r o m á n film­ m ű v é s z e t legégetőbb k é r d é s e i r ő l , az a l ­

1971. 4.) k o t á s és nézőközönség szerencsés v a g y e l m a r a d t t a l á l k o z á s á r ó l , a közönségtől f é l r e é r t e t t filmekről, és a r r ó l is, m i l y e n

erőkre kellene támaszkodnia a filmgyár­ nak, h o g y a jelenlegi h e l y z e t e n j a v í t s o n . A Cinema ú j s z á m a folytatja az a n k é t o t az é r d e k e l t e k k e l , d e k ü l ö n k e r e k a s z t a l ­ a n y a g o t is hoz a r o m á n filmművészet l e g ú j a b b a l k o t á s á r ó l , Nicolae Breban Beteg állatok. ( A n i m a l e bolnave) című, írószövetségi d í j j a l j u t a l m a z o t t r e g é n y é ­ nek most elkészült filmváltozatáról, a Zöld dombok között-ről ( P r i n t r e colinele verzi). A kerekasztal-megbeszélésen a forgató­ k ö n y v írója, B r e b a n és n é g y k r i t i k u s , Ecaterina O p r o i u , Ov. S. C r o h m ă l n i c e a n u , S. D a m i a n és V a l e r i a n S a v a v e t t részt. A k r i t i k u s o k e g y ö n t e t ű v é l e m é n y e s z e r i n t a Zöld dombok között magas s z i n t ű m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y , új á l l o m á s t j e l e n t a r o m á n film t ö r t é n e t é b e n . C r o h mălniceanu hangsúlyozza, hogy b á r iro­ d a l m i m ű a l a p j á n készült a f o r g a t ó ­ k ö n y v , a film e r e d e t i , önálló m ű v é s z i a l k o t á s . V a l e r i a n S a v a ö r ö m é t fejezi ki, h o g y ez a film m e g d ö n t ö t t egy b a b o n á t , m e l y s z e r i n t a r o m á n filmesek i r t ó z n a k az i r o d a l m i m ü v e k (regények, s z í n d a r a ­ bok) f i l m r e v i t e l é t ő l ; k i e m e l i a szép fel­ vételeket, a rendező önálló koncepcióját

AZ

ÉLET

és O l á h T i b o r kísérőzenéjét. M e g o s z l a n a k a v é l e m é n y e k a film, illetve a r e g é n y fő­ hősének, P a u l n a k az é r t e l m e z é s é b e n — m á r p e d i g P a u l a l k a t á n a k a t i s z t á z á s a lé­ n y e g e s p o n t , hiszen az e s e m é n y e k e t az ő szemszögéből m u t a t j a b e a szerző. B r e ­ b a n s z e r i n t a főhős é p p e n a b b a a v i l á g ­ ba rohan, amelyből menekülni szeretne, d e m i n d e n t túlél, m e r t erős az életösz­ töne. C r o h m ă n i c e a n u ütődöttnek látja P a u l t , V a l e r i a n S a v a viszont ú g y v é l i , h o g y i n k á b b é l e t é n e k egy k r i t i k u s p o n t ­ j á n álló e m b e r , m e r t a k i p a r o d i z á l , n e m lehet ütődött. A r r a a k é r d é s r e , h o g y m i é r t készített f o r g a t ó k ö n y v e t a r e g é n y r ő l , B r e b a n azt felelte, e l e i n t e c s a k a k a l a n d v á g y vezette, de a z t á n ú j r a á t é l t e az a l k o t á s örömeit, s boldog, h o g y ezzel a lelkes kollektívá­ v a l dolgozhatott, m e l y a stúdió h i á n y o s t e c h n i k a i felszerelésével dacolva, csodá­ kat művelt. S. D a m i a n r e n d k í v ü l i a l k o t á s n a k n e ­ vezi m i n d a r e g é n y t , m i n d a forgató­ k ö n y v e t , m e l y e t Dosztojevszkij és S h a ­ k e s p e a r e i s k o l á j á n n e v e l k e d e t t , d e saját é l m é n y e i r e és írói a l k a t á r a t á m a s z k o d ó m ű v é s z alkotott.

EREDETÉNEK

(Naturwissenschaften, H o n n a n j ö t t ü n k és m e r r e t a r t u n k . . . az élet e r e d e t é n e k és j ö v ő j é n e k k ö d b e ­ vesző v é g p o n t j a i között, a j e l e n p i l l é ­ r é r ő l feszülő k é r d é s e k egyik ága — a fu­ t u r o l ó g i a — a jövő felé ível. A m á s i k ág a biológiai m ú l t kezdeteinél, az élet k e ­ letkezésének hajnalánál keres támponto­ kat. Ennek a hídfő-keresésnek jelentős s z a k a s z á v á a v a t t a az 1970-es évet az élet eredetének kérdéseiről tartott h a r m a d i k n e m z e t k ö z i t a n á c s k o z á s ; ebből az a l k a ­ l o m b ó l a l a k u l t m e g Az Élet E r e d e t é t T a ­ n u l m á n y o z ó N e m z e t k ö z i T á r s a s á g . A gon­ dolat t ö r t é n e t é t k ö v e t v e a t e r e m t é s - e l ­ m é l e t e k t ő l az ősnemzés n a i v m a t e r i a l i z ­ m u s á n , v a l a m i n t az u t ó b b i száz é v b e n fellobbanó kozmikus életeredeztetés le­ h e t ő s é g e i n k e r e s z t ü l a reális t u d o m á n y o s a l a p v e t é s idejéig, I. O p a r i n szovjet t u d ó s m u n k á i n a k megjelenéséig j u t u n k el. Ezt a t u d o m á n y o s m e g a l a p o z á s t t ü n t e t t é k ki a P o n t - à - M o u s s o n b a n összegyűlt k u t a t ó k , a m i k o r az ú j o n n a n a l a k u l t t u d o m á n y o s társaság elnökévé a kutatási irány vezér­ alakját, O p a r i n t v á l a s z t o t t á k . A Naturwissenschaften c í m ű folyóirat­ b a n m e g j e l e n t közlések t a n ú s á g a szerint a t a n á c s k o z á s a szigorú b í r á l a t és az

KUTATÁSÁRÓL 1970.

12.)

építő v i t á k s z e l l e m é b e n zajlott le. S z á ­ m o s r é s z t v e v ő m á r m a g á t az életeredet kifejezést is t á m a d t a , és a k u t a t á s t á r ­ g y á n a k m e g j e l ö l é s é r e a kémiai evolúció v a g y molekuláris evolúció kifejezéseket j a v a s o l t a , m i n t e g y jelezve, h o g y az ú j e r e d m é n y e k f é n y é b e n n e m c s u p á n az á l ­ l a t - és a n ö v é n y v i l á g , d e az élő és é l e t t e ­ len világ h a t á r a i is e g y r e n e h e z e b b e n húzhatók meg. A tudományág történeti áttekintését végezte el O p a r i n bevezető előadása, m e l y az előző k o n f e r e n c i á k óta (Moszkva, 1957; W ä k u l l a S p r i n g s , F l o r i d a , 1962) e l ­ t e l t idő t a n u l s á g a i t l e v o n v a k i e m e l t e azt a m i n ő s é g i változást, a m e l y e t az u t ó b b i évtizedekben a spekulatív módszerek he­ lyét á t v e v ő k í s é r l e t i k u t a t á s o k e l ő r e t ö ­ rése jelentett. Ennek ellenére a b e m u ­ t a t o t t a l a p r e f e r á t u m o k t o v á b b r a is e l m é ­ leti síkon p r ó b á l t á k k i t a p o g a t n i a m e g o l ­ dáshoz vezető u t a k a t . Ezek közül leg­ több eredménnyel kecsegtetett a kémiai evolúció t e r m o d i n a m i k a i a l a p j a i n a k k u ­ tatása, azoknak a folyamatoknak a vizs­ gálata, a m e l y e k e n e r g i a h a l m o z á s s a l az ú g y n e v e z e t t Far from Equilibrium rend­ szereket, az e n t r ó p i a t ö r v é n y e i v e l e l l e n -

kező szerves m o l e k u l a c s o p o r t o k a t l é t r e ­ h o z t á k . H. H. P a t t e e (USA) a t a n á c s ­ k o z á s o n a 70-es é v e k k u t a t á s a i n a k egy m á s i k s a j á t o s s á g á t e m e l t e ki, a m i k o r a vegyi r e a k c i ó k s z e r e p é t és jellegét vizs­ gálva h a n g s ú l y o z t a , hogy a m o l e k u l á r i s evolúció igazi p r o b l é m á j a m a m á r n e m az a n y a g önszervező k é p e s s é g é n e k b i ­ zonygatása, h a n e m a r e a k c i ó k egykori s p o n t á n i n t e g r á c i ó j á n a k , a kódolás, r e p l i kációk és a n y a g c s e r e k e z d e t e i n e k feltá­ rása. Lényeges szerepet k a p o t t a v e g y ü l e t e k optikai aktivitásának kutatása. Pattee szerint a n ö v e k v ő o p t i k a i a k t i v i t á s a p o limerizációs f o l y a m a t o k o n k e r e s z t ü l a földtörténet őskorában elvezethetett a p r i m i t í v fotoszintézis megjelenéséhez. A polimerizáció, a ciklikus és a r o m a t i k u s v e g y ü l e t e k k i a l a k u l á s á n a k k u t a t á s a és az ezekhez a r e a k c i ó k h o z szükséges e n e r ­ giaszintek és e n e r g i a f o r r á s o k feltárása m e g l e p ő új e r e d m é n y t hozott, u g y a n i s k i m u t a t h a t ó volt, hogy gyors n y o m á s ­ változások, p é l d á u l a l ö k é s h u l l á m o k h a ­ t á s á r a m e m b r á n o k o n az a m i n o s a v - s z i n t é ­ zis ezerszer g y o r s a b b ü t e m ű lehet, m i n t az e d d i g vizsgált e n e r g i a f o r r á s o k (sugár­ zások) esetében. Az a m e r i k a i t u d ó s úgy véli, hogy ilyen l ö k é s h u l l á m o k a m e t e o ­ r i t o k és t e k t o n i k u s mozgások g y a k o r i s á ­ ga m i a t t j e l e n t ő s szerepet j á t s z o t t a k a Föld és az élet ő s t ö r t é n e t é b e n is. Kísérleti eredményekkel sikerült bi­ zonyítani — hangsúlyozták a tanácsko­ záson —, hogy a n u k l e o t i d t í p u s ú v e g y ü ­ letek m á r a Föld p r e b i o t i k u s s z a k a s z á ­ b a n is i r á n y í t h a t t á k az ős-fehérjék fel­

IRODALMI

építését. Ezekből az ős-fehérjékből l e v e ­ z e t h e t ő k a m e m b r á n o k (a m a i biofizikai k u t a t á s l e g t ö b b e t vizsgált szerkezetei) és az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s á b a n o l y a n l é n y e ­ ges s z e r e p e t játszó p i g m e n t e k is. A fo­ toszintézis eredetének felderítésében a z o n b a n a l i g h a v á r h a t ó k biztos e r e d m é ­ n y e k addig, a m í g a m a u r a l k o d ó r e a k ­ ciók f i n o m m e c h a n i z m u s á t s e m i s m e r j ü k eléggé. A konferencián külön csoportok tár­ g y a l t á k az „ősbiológia", „ősbiokémia", paleontológia és az exobiológia kérdé­ seit, de figyelmet s z e n t e l t e k a „Hold k é ­ miájá"-nak és a szomszéd bolygókon esetleg lehetséges élő r e n d s z e r e k k é r d é ­ s e i n e k is. A t a n á c s k o z á s végkövetkeztetései közül k i e m e l h e t ő , h o g y a „probiogenezis" — a föld ő s t ö r t é n e t é t r e k o n s t r u á l ó k ö r ü l m é ­ n y e k között zajló életkeletkezés — kísér­ leti v i z s g á l a t á v a l m é g m i n d i g t ú l k e v é s k u t a t ó foglalkozik e l m é l y ü l t e n . A felszó­ lalók v é l e m é n y e szerint n a g y h á t r á n y , hogy a t u d ó s o k t ö b b s é g e az élet, az élő szervezetek és szerves v e g y ü l e t e k m a i á l ­ lapotából kiindulva deduktív módszerek­ kel p r ó b á l az ő s f o l y a m a t o k r a v o n a t k o z ó k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i . Világos, hogy ezen a t é r e n csak az e l m é l e t és a k í s é r ­ letek széles i n t e r d i s z c i p l i n á r i s összekap­ csolásával é r h e t ő k el v a l ó b a n é r t é k e s , ú j e r e d m é n y e k . E b b e n az e g y ü t t m ű k ö d é s ­ b e n a z o n b a n m á r m e g s z ü l e t e t t egy új t u d o m á n y á g , az élet eredetének tudo­ mánya; n e m z e t k ö z i elismerését, úgyszól­ ván születésnapját jelentette a Pont-áMousson-i t a n á c s k o z á s .

HATÁS, IMPULZUS, ÉRTÉK (Helikon,

Teljes s z á m á t i s m é t az összehasonlító i r o d a l o m t u d o m á n y n a k szenteli a b u d a ­ pesti „ v i l á g i r o d a l m i figyelő", ezúttal a z o n ­ b a n m á r n e m c s a k az i g é n y e k r ő l és le­ h e t ő s é g e k r ő l (vagy a m ú l t r ó l ) , h a n e m a jelen f e l a d a t a i r ó l , r é s z b e n a m e g v a l ó s u ­ lásokról s z á m o l n a k b e az egyes szerzők. A szám rangját, tudományos komolysá­ gát e m e l ő fogalmi tisztázás is m u n k a ­ hipotézis jellegű; B a r t a J á n o s professzor Az összehasonlító irodalomtudomány fo­ galmi alapvetéséhez (Kísérlet) című ta­ n u l m á n y á b a n ú j r a g o n d o l j a az összeha­ sonlító m ó d s z e r a l a p v e t ő kérdéseit, n e m h a l l g a t v a el az ú j t u d o m á n y á g lényegi dilemmáit, de megoldást keresve rájuk. Íme, néhány e kiindulópontok közül:

1970. 2.) „Se szeri, se s z á m a a v é k o n y t a n u l m á ­ nyoknak meg a vaskos köteteknek, ame­ l y e k X a l k o t ó n a k v a g y egy m ű v é n e k Y alkotóra tett hatását dokumentálják; ki­ s e b b és n a g y o b b m é r e t ű v i l á g i r o d a l m i n a g y s á g o k u t ó é l e t é t egy v a g y m á s n e m ­ zet k u l t ú r á j á b a n igen s z é p e n n y o m o n k ö ­ v e t t ü k m á r . De s z e r e z t ü n k - e e h h e z az ösztönösen végzett k u t a t á s h o z elvi a l a ­ p o t ; f ö l t e t t ü k - e csak egyszer is a k é r d é s t : m i is h á t az a bizonyos i r o d a l m i h a t á s ? M i n alapszik, m i l y e n m e g n y i l v á n u l á s a i v a n n a k ? " Az összehasonlító k u t a t á s m á s k é r d é s e k b e is beleütközik, a k á r az egyes n e m z e t i i r o d a l m a k , a k á r csak egy-egy alkotó műveinek összehasonlítására vál­ lalkozik. „ V a n - e k ü l ö n o s z t r á k vagy

svájci n é m e t v a g y francia n y e l v ű b e l g a irodalom? Melyik irodalomhoz számítsuk az ú n . p r á g a i i s k o l á t ? " A k u t a t á s , i l l e t v e az e l m é l e t i ú j r a é r t e l ­ mezés rendjén felmerült kérdések közül Barta János három alapvető problémát v i z s g á l : a k o m p a r a t í v egységeket h a t á ­ r o z z a meg, f o r m a és i m p u l z u s v i s z o n y á t elemzi, v é g ü l fölveti az é r t é k e k és é r t é k ­ r e n d s z e r e k összefüggéseit. S z á m u n k r a k ü ­ l ö n ö s e n é r d e k e s , a m i t a k o m p a r a t í v egy­ ségekről m o n d . „ H a t o v á b b r a is e g y é n ­ nek egyénre, m ű n e k m ű r e tett hatásával b í b e l ő d ü n k , h a az ilyen » k é t o l d a l ú « fo­ l y a m a t o k k ö t i k le f i g y e l m ü n k e t , a l i g h a t u d j u k m e g o k o l n i , m i é r t v a n szükség komparatisztikára, s miért más szaktudo­ m á n y i f e l a d a t az, h a P e t ő f i n e k A r a n y r a gyakorolt hatását kutatom, mint ha a Shakespeare—Arany kapcsolatot boncol­ gatom." B a r t a az a t o m i z á l ó s z e m l é l e t t e l szemben a kollektív társadalomtudatot h a n g s ú l y o z z a , s ebből v o n j a le a k ö v e t ­ k e z t e t é s t : „ K o l l e k t í v egységek, csoportok, zónák, n e m z e t e k i r o d a l m i e g y m á s r a h a ­ t á s á b a n a globális h a t á s elsődlegességé­ n e k föltételezése az egyedi h a t á s o k k a l s z e m b e n az a m ó d s z e r t a n i k ö v e t e l m é n y , amely jogcímet ad t u d o m á n y s z a k u n k ön­ á l l ó s á g á r a és a u t o n ó m i á j á r a . " A k o m p a ­ r a t í v alapegységek, a t e r ü l e t i - n y e l v i - k u l ­ t u r á l i s egységek s z á m b a v é t e l e s o r á n a szerző k i e m e l i a n e m z e t i s é g i i r o d a l m a ­ k a t : „Az e r d é l y i m a g y a r i r o d a l o m 1918, m a j d 1945 u t á n fokozott m é r t é k b e n ö n ­ álló a r c u l a t t a l b í r ó egységgé fejlődik." A „ F o r m a és i m p u l z u s " fejezetben a tanulmányíró áttekinti a hatás-lehetősé­ geket, s igen lényeges á r n y a l á s r a figyel­

Finta Válasz

Edit:

meztet. „A f o l y a m a t n y o m o z á s á b a n t o ­ v á b b m e n v e : az á t v e v ő k ö z e g b e n v é g b e ­ megy a mintaképnek — legáltalánosabb szóval n e v e z v e — az utánképzése, utánképző aktualizálása. Feladatunk az utánképzés változatainak, fokozatainak megállapítása. Ilyenek l e h e t n e k : a szó közelebbi é r t e l m é b e n v e t t utánzás, az át­ ültetés m i n t k ü l ö n k a t e g ó r i a , a m ű f o r d í ­ t á s r é v é n ; a z adaptáció, az asszimiláció. I d e t a r t o z i k az is, a m i t a lengyel W i r t h professzor b e l g r á d i előadásában »Umfunktionierung«-nak, átfunkcionálásnak, funkcióváltásnak nevezett. Mindez pedig együttesen beletorkollik a stílusintegráció, a formai integráció jelenségkörébe." B a r t a e l k ü l ö n í t i a h a t á s ösztönző, d i n a ­ m i k u s f o r m á j á t is, az impulzust (Shakes­ peare, Homérosz hatása például Arany Jánosra). M i n d e z e k u t á n l o g i k u s a n következik az é r t é k e l m é l e t i t a n u l s á g o k f i g y e l e m b e ­ v é t e l e is. ( K o n k r é t a n Az ember tragédiá­ ja és B a b i t s költészete szerepel B a r t a p é l d á i között.) A végső k ö v e t k e z t e t é s : „Azt a k ü l ö n ö s e s z t é t i k u m o t , a m e l y b e n így g y ö n y ö r k ö d ö m (a b a b i t s i l í r á b a n é r e z ­ h e t ő S w i n b u r n e , B r o w n i n g , az A e n e i s b e n é r v é n y e s ü l ő Iliász- és O d ü s s z e i a - h a t á s r a u t a l a szerző), n e v e z n é m érték-ötvözet­ nek v a g y ötvözött, k e v e r t esztétikai ér­ t é k n e k . A m ű v é s z i é r t é k e k és m i n ő s é g e k u g y a n ú g y a l á v a n n a k v e t v e az u t á n k é p zésnek, az a d a p t á c i ó n a k és asszimiláció­ n a k , m i n t a f o r m a i s t r u k t ú r á k és az i m ­ pulzusok. E f o l y a m a t o k k u t a t á s á t is b e kell i k t a t n u n k s z a k t u d o m á n y u n k foga­ l o m - és f e l a d a t k ö r é b e . "

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Hol voltak legkisebb vidéki lapjaink? A Korunk 1971. 3. száma hazai magyar sajtónk kérdéseit előtérbe helyezve országszerte érdeklődést váltott ki, s felelevenedett sajtótör­ téneti múltunk számos emléke is. Két levél a két egykori „legkisebb" vidéki lapok művelődéstörténeti jelentőségére vet fényt.

1. A p r o v i n c i a l i z m u s n e m földrajzi k a t e g ó r i a , hiszen n a g y v á r o s b a n is l e h e t ü n k vidékiesek, d e v i d é k e n is h e l y t l e h e t állni. Ez a m e g á l l a p í t á s zsong b e n n e m foko­ zódó erővel, a h o g y a P É C S K A I Ú J S Á G szellemét és n a p j a i n k b a n m e g l e p e t é s s z e r ű e n h a t ó h a l a d ó jellegét e l e m z e m . L á z a s k u t a t á s u t á n t ö b b s z á m o t t a l á l t a m m a g á n e m ­ b e r e k n é l , és valóságos i z g a l m a t j e l e n t e t t á t t a n u l m á n y o z á s u k , m e r t t i s z t á n l á t h a t ­ t a m : erről a lapról m a hallgatni vétek volna. A v e z é r c i k k e k a d t á k m e g a l a p a l a p g o n d o l a t á t . Így 2. s z á m á b a n (1930. n o ­ v e m b e r 16.) a Z o r d idők c í m ű v e z é r c i k k ezt í r j a : „ . . . A p u s z t u l á s , a s z e n v e d é s , a h i á b a v a l ó m u n k a s i r a l m a s idejét é l j ü k . . . Az erkölcsi és a n y a g i n y o m o r sötét v e r ­ m é b e j u t o t t u n k , és n e m t a l á l t u n k k i u t a t b e l ő l e . . . Mi lesz h á t v e l ü n k ? " M a j d a t o v á b b i e s z m e f u t t a t á s á b ó l : „ . . . a m a g u n k erejéből kell k i k ü z d e n ü n k azt a j o b b kort, a m e l y r e oly r é g ó t a v á r u n k . . . Ez az e l g o n d o l á s v e z e t e t t a r r a , h o g y a P é c s k a i Újságot m e g i n d í t s u k . " A l a p egész f e n n á l l á s a a l a t t b á t r a n k i t a r t e m e l l e t t . Bizo­ n y í t é k k é n t m é g i d é z h e t e k a 11. s z á m v e z é r c i k k é b ő l is, m e l y az u r a l k o d ó p o l g á r i p á r t o k rózsás í g é r e t e i r e v á l a s z o l v a leszögezi: „ . . . k e t t ő t b e b i z o n y í t o t t a t o k eddig, azt, h o g y s o k a t ígér a p r o g r a m o t o k , é s hogy az ilyen p r o g r a m c s a k t o r z s z ü l ö t t n e k t u d o t t az a p j a l e n n i . N e m h i s s z ü k azt sem, hogy t u d j á t o k , azt sem, h o g y a k a r j á t o k b e v á l t a n i í g é r e t e t e k e t . " A kis l a p szívesen közöl m i n d e n s z á m á b a n v a l a m i t a m u n k á s o s z t á l y életéből, s b e s z ú r egy-egy v i l á g o s a n kifejezett m o n d a t o t a k á r a belföldi, a k á r a külföldi

m u n k á s m o z g a l o m r ó l . A m i k o r az 1930-as költségvetés 5 m i l l i á r d o s deficitjét t a g l a l j a , félelem n é l k ü l v o n j a l e a v é g k ö v e t k e z t e t é s t : „ K í v á n a t o s l e n n e t e h á t , h a a m i n i s z ­ t e r e k , a l m i n i s z t e r e k és v e z é r t i t k á r u r a k és az összes illetékes t é n y e z ő k m i n d e n időt, m i n d e n g o n d o t és e l k é p z e l h e t ő eszközt a r r a h a s z n á l n á n a k fel, h o g y a sok millió p o l g á r n a k m u n k a a l k a l m a t és k e r e s e t e t t e r e m t s e n e k . . . " H a s o n l ó a n m e g e m ­ l í t h e t ő a Sortűz a munkástemetésen c í m ű m a d r i d i j e l e n t é s ű cikkből a k ö v e t k e z ő :

„ . . . 5 0 ezer m u n k a n é l k ü l i v o n u l t ki és t ü n t e t é s b e fogott, a b c ú g o l t á k a tőkét, a m e l y megöli a m u n k á s t , h a dolgozik, és megöli a k k o r is, h a n e m dolgozik." A közgaz­ d a s á g i r o v a t k o n k r é t a n h a r c o l . „ V a l a h o g y o l y a n színe v a n — írja —, m i n t h a n e m is v o l n a fontos, h o g y P é c s k á n m e g i n d u l j o n a p a p r i k a t e r m e l é s e . . . M e g m a g y a r á z ­ h a t a t l a n , h o g y m i é r t n e m a k a r a Gizella p a p r i k a m a l o m is t e r m e l é s i szerződéseket k ö t n i . . . ez a s z e r z ő d é s . . . n é m i életet v i n n e g a z d a s á g i é l e t ü n k m á r - m á r alig p i s l á ­ koló világába." F e l m e r ü l a k é r d é s : m i a t i t k a a n n a k , hogy egy kis v i d é k i l a p h e l y t t u d o t t á l l n i , a k á r r ö v i d ideig is? A v á l a s z t a n é h a i felelős szerkesztő, Lelik F e r e n c s z e m é l y é b e n k e r e s t e m . Még t a l á l t a m o l y a n o k a t , a k i k s z e m é l y e s e n i s m e r t é k , d e m u n k a t á r s a i n a k n y o m a veszett, v a g y n e m é l n e k . A n n y i bizonyos, h o g y a h e l y b e l i p á r t s e j t t e l m e g t a n á c s k o z t a a v e ­ z é r c i k k e k n a g y részét, és ő m a g a is szociális é r z e l m ű volt. Az újság l é t r e h o z á s á n k í v ü l fontos s z e r e p e t játszott a helyi fogyasztási szövetkezet m e g a l a p í t á s á b a n a h a r ­ m i n c a s é v e k b e n . K ö z v e t l e n m u n k a t á r s a H a r s á n y i M á r t o n volt. A f a s i z m u s foko­ zatos e r ő s ö d é s é v e l a r á n y o s a n n e h e z e d e t t r á j u k a n y o m á s . N o h a k a p c s o l a t u k a t a p á r t t a l n e m t u d t á k r á j u k b i z o n y í t a n i , a tiszti r a n g b a n levő H a r s á n y i M á r t o n t a legelső a l k a l o m m a l k i k ü l d t é k a f r o n t r a . Az első n a p golyó é r t e — h á t b a . A t ö b b i e k helyzete is e l v i s e l h e t e t l e n n é vált, s e l t á v o z t a k P é c s k á r ó l . M u n k á j u k n e m v o l t h i á b a v a l ó , m e r t 1944-ben felszínre k e r ü l t az az e r ő s p á r t s z e r v e z e t , a m e l y n a p r ó l n a p r a izmosodva, az i t t e n i dolgozókat — r o m á n o k a t és m a g y a r o k a t egy­ a r á n t — b e k a p c s o l t a a szocialista építésbe. A r a d , 1971. á p r i l i s Kocsik József tanár

2. Az E R D Ő V I D É K I H Í R L A P h i á n y o s p é l d á n y s z á m a i t p o r o s l á d á k fenekéről és p a d l á s o k r ó l g y ű j t ö t t ü k össze. É v t i z e d e k t á v l a t á b ó l is h ű e n t ü k r ö z i ez a v i d é k n e v é t viselő l a p az egykori politikai, g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i életet, a századfordulótól a v i l á g h á b o r ú küszöbéig. K ö z v e t e t t m ó d o n u g y a n , de h ű e n v e t í t i e l é n k a K o v á s z n a m e g y é v e l t e r ü l e t i l e g m a j d n e m azonos H á r o m s z é k t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s profilját is, s m i n t ilyen, joggal s o r o l h a t j u k a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú előtti r o m á n i a i m a g y a r sajtó t ö r t é n e t i d o k u m e n t u m a i közé. Az első b a r ó t i n y o m d á r a és n y o m d a i p a r i t e r m é k e k r e v o n a t k o z ó a d a t a i n k a m ú l t század utolsó évtizedéig n y ú l n a k vissza. 1898-ban j e l e n i k m e g Barót község vásár-vám szabályzata, amely „nyomtatott Baróton Mizsur Á d á m nyomdájában". Az Erdővidéki Hírlap első s z á m a 1903. d e c e m b e r 17-én l á t n a p v i l á g o t , először Erdővidék n é v alatt, R o z s o n d a y J á n o s k ö n y v n y o m d á j á b a n , s m a g a h a t á r o z z a m e g profilját, a m i k o r is egy „politikai, t á r s a d a l m i , s z é p i r o d a l m i , t a n ü g y i és k ö z g a z d a ­ s á g i - i p a r i h e t i l a p " célkitűzéseivel i n d u l , h e t i nyolc o l d a l o n . A szerkesztés s e m m i e s e t r e s e m k ö n n y ű f e l a d a t á t egy m i n d e n s z e m p o n t b ó l h e t e r o g é n szerkesztőcsoport v á l l a l j a , a k i k között ott t a l á l j u k Dr. F e r e n c z y Géza e g y k o r i n a g y a j t a i ü g y v é d e t m i n t főszerkesztőt, H o f f m a n n Gézát, a köpeci s z é n b á n y a a k k o r i i g a z g a t ó j á t m i n t felelős szerkesztőt, D é v a y A n t a l t , B e n e d e k Z o l t á n t . A szerkesztő bizottság és a külső m u n k a t á r s a k , v a l a m i n t a l a p t u l a j d o n o s R o z s o n d a y J á n o s között f e l m e r ü l t sze­ m é l y i e l l e n t é t e k m i a t t a régi szerkesztő bizottság Erdővidéki Hírlap c í m e n ú j l a p o t indít. Első s z á m a 1909. j a n u á r 21-én j e l e n i k m e g . A n y o m d a is egy új t u l a j d o n o s , N a g y József b i r t o k á b a j u t . A régi Erdővidék m i n t az E r d ő v i d é k i T a n í t ó Egyesület h i v a t a l o s k ö z l ö n y e — e z ú t t a l H e g e d ü s Lajos m a g y a r h e r m á n y i iskolai t a n í t ó szer­ k e s z t é s é b e n — folytatja m u n k á j á t . 1911—1912 között az Erdővidéki Hírlap m e g s z ű n i k , d e az Erdővidék 1912-től D r . F á b i á n László szerkesztésében a R o z s o n d a y á l t a l v i s s z a v á s á r o l t n y o m d á b a n új ú t j á r a i n d u l . 1916-ban a b a r ó t i n y o m d a K i s s J á n o s t u l a j d o n á b a k e r ü l t , a l a p p e d i g v a l ó s z í n ű l e g p á r t o l ó i a k a r a t á b ó l Barót és vidéke n e v e t veszi fel, és m a g á t „köz­ g a z d a s á g i t á r s a d a l m i h e t i l a p " - n a k , az E r d ő v i d é k i Méhészeti és G y ü m ö l c s k e r t é s z e t i E g y e s ü l e t h i v a t a l o s l a p j á n a k vallja. Az első v i l á g h á b o r ú v é g é n s z ű n t m e g . Ú j a b b k i a d á s t c s a k 1925-től é r t meg, és m i n t négy o l d a l o n m e g j e l e n ő r e n d s z e r e s h e t i l a p 1940-ig m ű k ö d ö t t . N y o m j á k m i n d v é g i g B a r ó t o n , Égető Á r p á d k ö n y v n y o m d á j á b a n . T a g a d h a t a t l a n e l a p j e l e n t ő s szerepe a v i d é k k ö z m ű v e l ő d é s i é l e t é b e n , m é g a k ­ k o r is, h a a v e z é r c i k k e k az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i a erdélyrészi gondossági a k -

cióinak, a t a k a r é k p é n z t á r a k n a k , n é p s z á m l á l á s o k n a k v a g y é p p e n a t ö k e k a m a t - és j a v a d é k a d ó n a k az a k k o r a k t u á l i s k é r d é s e i t részletezték. S z a b o l c s k a M i h á l y e l k ü l d t e n é h á n y í r á s á t . A v i d é k egykori t u d ó s személyiségeit is b e m u t a t t a a lap, így k ö z é p a j t a i B e n k ő Józsefet és K r i z a J á n o s t . E m e l i a l a p d o k u m e n t á r i s é r t é k é t az E r d ő ­ v i d é k i B á n y a e g y l e t R T , az i s k o l a h á l ó z a t , a közgazdasági és a k ö z m ű v e l ő d é s i élet h a t a l m a s és részletes a d a t h a l m a z a . Az 1925-ben ú j r a m e g i n d u l ó Erdővidéki Hírlap

m á r a b e k ö s z ö n t ő b e n m e g f o g a l m a z z a politikai á l l á s p o n t j á t és h i v a t á s á t : „Meg kell t e r e m t e n i a v i d é k összes l a k o s s á g a között a szellemi és lelki k a p c s o l a t o t és b e k e l l k a p c s o l ó d n u n k a r o m á n i a i egységes szellemi és lelki v i l á g b a " (1925. d e c e m b e r 1). A h í r l a p f e l t á r t a és e l e m e z t e az a k k o r i i d ő k helyi szociális kérdéseit, és g y a k r a n j e l e n t e k m e g h a s á b j a i n i r o d a l o m t ö r t é n e t i k ö z l e m é n y e k is. A l a p i r o d a l m i estjein o l y a n s z e m é l y i s é g e k o l v a s t a k fel saját í r á s a i k b ó l , m i n t S z e n t i m r e i J e n ő , T a m á s i Áron, Kacsó Sándor. A tudományterjesztői tevékenység inkább a gyümölcstermesztés, a méhészet és az o r v o s t u d o m á n y t e r é r e k o r l á t o z ó d o t t . K ü l ö n érdekesség, hogy s o r o z a t b a n k ö ­ zölte itt m a is é r t é k e s és a k t u á l i s p o m o l ó g i a i t á r g y ú í r á s a i t Bodos szülötte, B u d a i József p o m o l ó g u s . Részletes b e s z á m o l ó t o l v a s h a t u n k az a k k o r t á j t m e g r e n d e z e t t h í ­ res délhargitai tudományos expedíciókról, amely alkalommal olyan neves szak­ e m b e r e k v o l t a k E r d ő v i d é k vendégei, m i n t S z á d e c z k y G y u l a , Balogh E r n ő , T u l o g d y J á n o s , T ö r ö k Z o l t á n , C s u t a k Vilmos, F e r e n c z y S á n d o r , B e n d e Vilmos, S z a b ó József, Nyárády Erasmus Gyula. A l a p p é l d á n y a i m a m á r a sepsiszentgyörgyi m ú z e u m b a n s e m t a l á l h a t ó k m e g , b á r — h a földrajzilag k i s e b b v i d é k e t k é p v i s e l t is — s a j t ó t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l a m a i Megyei Tükör egyik e l ő d j é n e k t e k i n t h e t ő . B a r ó t , 1971. á p r i l i s K i s g y ö r g y Zoltán geológus

Néhány adat Gaál Gábor életrajzából Ligeti József k o r t á r s i jegyzetei G a á l G á b o r r ó l (Korunk, 1971. 3. 387—391) é r d e k e s s z í n e k k e l á r n y a l j á k azt a k é p e t , a m e l y a S t u d i ó r ó l és G a á l G á b o r n a k a stúdióbeli szerepléséről eddigi a d a t a i n k n y o m á n k i a l a k u l t . Í r á s á n a k é r t é k e l é l e k t a n i h i t e l e s s é g é b e n v a n . Az i l y e n s z e r ű , c s a k az e m l é k e z e t r e h a g y a t k o z ó k ö z l é s e k n e k s a j á ­ tossága a z o n b a n , h o g y a z oly r é g t ö r t é n t e k felidézésének l é l e k t a n i hitelességét n e m m i n d i g t á m a s z t j a a l á az i r o d a l o m t ö r t é n e t s z á m á r a n é l k ü l ö z h e t e t l e n t é n y b e l i h i t e l e s ­ ség, a t é n y e k k r o n o l ó g i a i , oksági összefüggésének v a l ó s á g h ű r e k o n s t r u á l á s a . Ligeti í r á s á b a n is n é h o l ö s s z e k u s z á l ó d n a k a szálak. A l á b b n é h á n y m á r tisztá­ zott t é n y leszögezésével s z e r e t n é k h o z z á j á r u l n i ezek e l r e n d e z é s é h e z .

1. Ligeti József e m l é k e z e t e s z e r i n t G a á l G á b o r K o l o z s v á r r a é r k e z é s e H a t v a n y Lajos o l d a l á n k ö z v e t l e n oksági összefüggésben állt v o l n a D i e n e s László k é n y s z e r ű t á v o z á s á v a l . M i n t h a a z é r t j ö t t v o l n a , h o g y a K o r u n k szerkesztői m u n k á j á t a t á v o z ó Dienestől átvegye. Ezzel s z e m b e n a t é n y e k k r o n o l ó g i á j a a k ö v e t k e z ő : a) G. G. 1926 n y á r v é g é n - ő s z é n é r k e z e t t K o l o z s v á r r a . 1926 j ú n i u s 2-i k e l t e z é s ­ sel m é g B u d a p e s t r ő l í r t levelet H a t v a n y n a k Bécsbe. K o l o z s v á r i l a p o k b a n (Keleti Újság, Új Kelet, Ellenzék) 1926-ban t ö b b m i n t tíz c i k k e j e l e n t m e g , d e m i n d n o v e m ­ b e r és d e c e m b e r h ó n a p b a n . Biztos t e h á t , h o g y j ú n i u s b a n m é g n e m l e h e t e t t Kolozs­ v á r o n , o k t ó b e r - n o v e m b e r b e n viszont m á r K o l o z s v á r t volt. V a l ó s z í n ű l e g a u g u s z t u s ­ b a n v a g y s z e p t e m b e r b e n érkezett. b) 1928 elejétől fő m u n k a t á r s a volt D i e n e s n e k a Korunk szerkesztésében. c) Az 1928. n y á r i vizsgaszesszióban (június) D i e n e s L á s z l ó n é Götz I r é n , a kolozs­ v á r i e g y e t e m a d j u n k t u s a „túlszigorú v i z s g á z t a t á s a m i a t t " m a g á r a v o n t a fasiszta d i á ­ k o k egy c s o p o r t j á n a k a h a r a g j á t . E n n e k k ö v e t k e z m é n y e , hogy ez a c s o p o r t b e h a t o l t D i e n e s é k l a k á s á r a , ahol D i e n e s Lászlót (és n e m a feleségét, a h o g y Ligeti írja)* v é r e s r e v e r t é k , és életveszélyesen m e g f e n y e g e t t é k a r r a az e s e t r e , h a n e m t á v o z n é k c s a l á ­ d o s t u l a v á r o s b ó l . E n n e k az a t r o c i t á s n a k volt a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y 1928 n y a r á n a D i e n e s c s a l á d B e r l i n b e költözött, és G a á l G á b o r ettől k e z d v e v e t t e á t ( m i n t t á r s ­ szerkesztő) a Korunk g y a k o r l a t i szerkesztését. 2. Ligeti József b e s z á m o l ó j a s z e r i n t G a á l G á b o r őt a r r a b i z t a t t a , h o g y m e n ­ j e n B e r l i n b e , P á r i z s b a t a n u l n i a szocialista m ű v é s z e t o t t a n i képviselőitől. „Még azt is m o n d t a , h o g y k i t k e r e s s e k és hol." L e j j e b b p e d i g : „1926 n y a r á t B é c s b e n és Salz­ b u r g b a n t ö l t ö t t e m . . . és m i u t á n h a z a j ö t t e m , m é g az ősszel m e g a l a k í t o t t u k a » S t u ­ dio« r o m á n — m a g y a r m ű v é s z e t i t á r s a s á g o t " . Az o l v a s ó b a n ez a s o r r e n d o l y a s m i t sugall, h o g y Ligeti G. G. b i z t a t á s á r a m e n t v o l n a 1926 n y a r á n Bécsbe, S a l z b u r g b a . Á m , a m i n t a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l , 1926 n y á r u t ó j a , ősze előtt K o l o z s v á r t n e m t a l á l k o z h a t t a k . Az 1926-os n y á r i t a n u l m á n y ú t r a t e h á t G a á l G á b o r n e m b i z t a t h a t t a m é g . Esetleg egy k é s ő b b i külföldi ú t j á r a — igen. 3. „A t é l f o l y a m á n m á r b e is m u t a t t u k első m ű s o r u n k a t . A S t u d i o m ű v é s z e t i t á r s a s á g első n y i l v á n o s f ő p r ó b á j a c í m m e l egy k o l o z s v á r i l a p b a n s. 1. ( S a l a m o n László) így s z á m o l b e f e l l é p é s ü n k r ő l : „— és k ö v e t k e z i k egy r e n d k í v ü l é r d e k e s sze­ m e l v é n y a beszámolóból." S a l a m o n László szíves közlése szerint ez a b e s z á m o l ó az Új Kelet 1927. f e b r u á r 8-i s z á m á b a n j e l e n t m e g . A S t u d i o első n y i l v á n o s s z e r e p ­ l é s é r e t e h á t 1927. f e b r u á r első s z o m b a t j á n k e r ü l t sor. 4. G a á l G á b o r „a k o m m ü n b u k á s a u t á n B e r l i n b e e m i g r á l t , d e m i v e l ott n e m t u d o t t g y ö k e r e t v e r n i , H a t v a n y m a g á h o z v e t t e B é c s b e „ m a g á n t i t k á r " - n a k — írja Ligeti. A d a t a i n k s z e r i n t G. G. a k o m m ü n b u k á s a u t á n l e g k e v e s e b b nyolc h ó n a p o t , leg­ t ö b b k é t évet m é g P e s t e n töltött, m a j d Bécsbe e m i g r á l t . 1923 j a n u á r j á t ó l k b . 1924. m á r c i u s - á p r i l i s i g B e r l i n b e n K o r d a S á n d o r f i l m v á l l a l a t á n á l d r a m a t u r g volt, m a j d v i s s z a t é r t Bécsbe. I t t 1925 őszéig H a t v a n y Lajos t i t k á r a . 1925 őszén visszatér M a ­ g y a r o r s z á g r a , a h o l l e t a r t ó z t a t j á k , és p e r t i n d í t a n a k e l l e n e 1919-es f o r r a d a l m i t e v é ­ k e n y s é g é é r t . K é s ő b b s z a b a d l á b r a helyezik — a t á r g y a l á s i g , ezt a z o n b a n n e m v á r j a b e : 1926 n y a r á n ú j r a B é c s b e távozik, s i n n e n é r k e z i k 1926 n y á r v é g é n v a g y m é g i n k á b b őszén H a t v a n y v a l K o l o z s v á r r a . 5. „ M e g t u d t a m , h o g y p a p n a k k é s z ü l t ; a győri b e n c é s e k n é l t a n u l t , de m é g fel­ szentelés előtt » k i u g r o t t « " — í r j a Ligeti. Ez a „ k i u g r o t t k i s p a p " - m o z z a n a t „ h a l l o t t a m " - a l a p o n ú j r a és ú j r a f e l b u k k a n . M e g í r j a K a s s á k Lajos is Egy ember élete c í m ű ö n é l e t r a j z i r e g é n y é b e n . Méliusz Józseftől t u d o m , hogy a m i k o r (az ö t v e n e s - h a t v a n a s é v e k b e n ) ő e n n e k az a d a t n a k a f o r r á s a u t á n é r d e k l ő d ö t t , K a s s á k is c s a k a r r a h i v a t ­ kozott, h o g y — h a l l o t t a . U g y a n a k k o r készséggel e l i s m e r t e : lehet, h o g y c s a k t é v e d é s ­ r ő l volt szó. T é n y , h o g y az életrajzi a d a t o k közé ez a k i s p a p s á g s e h o g y a n se fér b e : 1903—04-tól 1910—11-ig a B u d a p e s t , V I I . ker. I s t v á n ú t i á l l a m i f ő g i m n á z i u m t a n u l ó j a ; 1911—12 és 1913—14 között I—III. éves l a t i n — m a g y a r szakos h a l l g a t ó a p e s t i e g y e t e m e n ; 1914 n y a r á t ó l 1917 n y a r á i g — frontszolgálat, m a j d 1918. n o v e m ­ b e r i leszereléséig kiképzőtiszt P e s t e n és P o z s o n y b a n . H o g y p a p n a k s z á n t á k t a n á r a i (vagy i n k á b b egyik p a p t a n á r a ) , azt bécsi j e g y ­ zetfüzetei is t a n ú s í t j á k . D e ez idő s z e r i n t s e m m i a d a t a r r a nézve, h o g y v a l ó b a n eljutott volna a kispapságig. * Nem szerkesztőség.

Ligeti

József

tévedése,

lásd

Helyreigazítás,

Korunk

1971. 5. (824). —

A

6. Ligeti J ó z s e f n e k egy m á s i k „ h a l l o t t a m " - a d a t a így szól: „Azt hiszem, A r a d i V i k t o r m e s é l t e , h o g y a k o m m ü n a l a t t — 1919. j ú n i u s 24-én, a m i k o r az e l l e n f o r r a d a l ­ m á r o k m e g p r ó b á l t á k b i r t o k u k b a v e n n i a fővárost — az Üllői ú t o n G a á l G á b o r vezette a v ö r ö s fegyvereseket a l u d o v i k á s o k ellen. Le is v e r t e őket." — Ez m e r ő b e n új életrajzi a d a t , m e l y n e k v a l ó s z í n ű s é g é t n e m z á r h a t j u k ki, d e m i n d e n e s e t r e t o v á b b i m e g e r ő s í t é s r e v á r . M i n d e d d i g c s a k a n n y i t t u d t u n k — é l e t r a j z a és L u k á c s G y ö r g y emlékezései a l a p j á n , hogy G a á l G á b o r 1919 m á j u s á b a n L u k á c s G y ö r g y politikai biz­ tos k a t o n a i t a n á c s a d ó j a k é n t részt v e t t az 5. v ö r ö s d a n d á r - e z r e d é s z a k m a g y a r o r ­ szági h a d j á r a t á b a n . E g y i k ö n é l e t r a j z i f o g a l m a z v á n y a szerint o n n a n v i s s z a t é r v e ú j r a a k ö z o k t a t á s ü g y i N é p b i z t o s s á g o n dolgozott. Ezzel e g y i d e j ű l e g n a g y fronttapasz veződő Vörösparancsnok-képző T a n f o l y a m r a is. Ez u t ó b b i beosztása m i n d e n e s e t r e v a l ó s z e r ű s í t e n i látszik az A r a d i V i k t o r t ó l s z á r m a z t a t o t t a d a t o t . N e m h a l l g a t h a t j u k el a z o n b a n azt a megjegyzést, hogy önéletrajzi f o g a l m a z v á n y a i b a n G a á l G á b o r n e m tesz e m l í t é s t ilyen t e v é k e n y s é g é r ő l . Kolozsvár, 1971. m á j u s T ó t h Sándor

egyetemi

előadótanár

A KORUNK HÍREI M á j u s 26-án N a g y v á r a d o n , a s z a b a d e g y e t e m m ű s o r á n szereplő K o r u n k - e l ő a d á ­ sok során, B o d o r A n d r á s e g y e t e m i t a n á r az ó k o r k u t a t á s ú j a b b e r e d m é n y e i r ő l t a r ­ tott előadást. M á j u s 26-án B u k a r e s t b e n a P e t ő f i - H á z b a n B a l o g h E d g á r a K o r u n k 1971-es é v f o l y a m á n a k szerkesztőségi v i t a a n y a g á t és s ú l y p o n t - a l a k í t á s a i t i s m e r t e t t e . H o z z á ­ szólt S e b e s t y é n György, H e v e s F e r e n c , H a m a r M á r t o n , H a j d u Zoltán, Tövissi Lajos, V a s i l e B a r b u , N a g y Csaba, Szász J á n o s , Gottlieb Erzsébet, Rózsa György, H u s z á r S á n d o r , H a l á s z A n n a , K ő m ű v e s Géza, Mezei József és M a t e k o v i c s J á n o s . A t u d o m á ­ nyos e r ő k b e v o n á s á r ó l s a h a z a i m a g y a r t u d o m á n y o s i r o d a l o m fejlesztéséről k i a l a ­ k u l t v i t á t Gáll E r n ő főszerkesztő összegező e l ő a d á s a z á r t a le.

HELYREIGAZÍTÁS. 1971. 5. számunkban Gáll Ernő Etnosz és ethosz című írá­ sában a 698. lapon Makkai Sándor Ady-könyvének ( M a g y a r fa sorsa) megjelenési

éve helyesen: 1927.

întreprinderea Poligrafică Cluj, str. Brassai nr. 5—7. 3227/1971

42101

Sumar

Bajor Andor: E v o c a r e a lui T e s e u Bodor András: P r o b l e m a păcii d e la riomer p î n ă la E r a s m Erasm din Rotterdam: Querela P a ­ cis Demeter János: H u g o G r o t i u s Szent-Györgyi Albert: Dificultăţile m e l e cu a t o m u l Páskándi Géza: A m e n i n ţ a r e şi s u r ­ să de i n s p i r a ţ i e Mircea Maliţa: D i p l o m a ţ i e , teoria tratativelor (trad. de Farkas László) Kallós Miklós: Sociologia r ă z b o i u ­ lui Szabó T. Attila jun.: Agresivitate şi a s i s t e n ţ ă Andrei Voznesenski, Evgeni Vinokurov, Iunna Moriţ, Tadeusz Rózewicz, Peter Huchel: Poezii (trad. d e Bölöni S á n d o r , K i r á l y László şi Ritoók J á n o s ) Gáll János: Războiul poporului sovietic p e n t r u a p ă r a r e a p a t r i e i Semion Blank — David Sinberg P u l s u l vieţii (montaj si t r a d . d e Gáll Erzsébet) Siegfried Lenz: Ora de biologie (fragment de r o m a n , t r a d . de R i ­ toók János) Gáll Ernő: D i m e n s i u n i l e c r i m e i şi ale r e s p o n s a b i l i t ă ţ i i F. L.: A t r o c i t ă ţ i l e se r ă z b u n ă Robert Jay Lifton: C o n f r u n t a r e şi depăşire Neil Sheehan: V i n a celor î n v i n ş i

NOTE

825

* * La m o a r t e a lui Lukács György Balogh Edgár: P a c e a şi u m a n i s m u l 841 sînt indivizibile 848 Bálint Tibor: C i n e ştie d e s p r e ei? * * * A m i n t i r e a lui Victor C h e 855 resteşiu

830

*

938 939 941 943

8G0 VIAŢA 862

*

INTERNAŢIONALA

* * Cronologia dezarmării taj de L a n t o s László)

(mon­ 945

869 ISTORIE VIE 876 Kohn Hillel: A m i n t i r e a u n u i con­ gres a n t i r ă z b o i n i c

879 884

TINERET—EDUCAŢIE B a k ó Béla: C u l t i v a r e a ştiinţei p e ­ dagogice — conştiinţă pedagogică

894

902 917 923 924 930

952

956

REVISTA Kántor Lajos: D r u m u r i l e n o a s t r e (Pietre) Szováti Endre: I d e e a păcii î n a n ­ tichitate Zirkuli Péter: N é m e t h László la 70 de a n i Ritoók János: U n nou „ n o u v e a u roman" românesc

BIBLIOTECĂ, PANORAMĂ, ŞTIRILE REVISTEI KORUNK

962 965 967 971