BUKAREST Aradi József Aszódy János Beke György Bodor Pál Cseke Gábor Jagamas Ferencz Zsuzsa Luca, Ion Moca, Gheorghe Sbârcea, George Szemlér Ferenc

E SZÁM M U N K A T Á R S A I

BUKAREST Aradi József Aszódy János Beke György Bodor Pál Cseke Gábor Jagamas Ferencz Zsuzsa Luca, Ion Moca, Gheorghe Sbârcea, George Szemlér Ferenc CSÍKSZEREDA

Székely Géza KOLOZSVÁR

Balogh Edgár Faragó József Herédi Gusztáv Jordáky Lajos Kántor Lajos Kovács Nemere Lánczos István Láng Gusztáv Lázár József Ritoók János Roth Endre Ifj. Szabó T. Attila Szabó Zsolt Szováti Endre Szőcs István MAROSVÁSÁRHELY

Fuchs Simon SZÁSZRÉGEN

Balázs László TEMESVÁR

Anavi Ádám KÜLFÖLDI

SZERZŐK

Ligeti József McLuhan, Marshall Moles, Abraham A . E. Nagy Sándor

Az első erdélyi

magyar

újság

címlapja

50 1921 1971 A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának Bukarest­ ben 1971. március 12-én lezajlott plenáris ülése elfogadta Péterfi István akadémikus elnöki tájékoztatóját, melyből — a Korunk feladatainak megfelelően — kiemeljük a következő javaslatot: „Véleményünk szerint hasznos és tanulságos lenne, ha a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadámiája meg­ szervezné az együttélő nemzetiségek politikai és ideológiai tudatában végbement átalakulások kutatását és tanulmányo­ zását abban az általános összefüggésben, amelynek kereteit pártunknak a nemzeti kérdés megoldása folyamán felhalmo­ zott tapasztalata, a szocialista társadalmunk történelmi előre­ haladásában adódó új aspektusok, a termelőerők fejlődése következtében az együttélő nemzetiségek társadalmi rétegző­ désében bekövetkezett változások adják meg." E nagy jelentőségű előterjesztés pontosabb megtervezése és megvalósítása szempontjából különleges tudománypolitikai megvilágítást kap mindaz, ami a tájékoztatót alátámasztó 16 felszólalásban, köztük Fazekas János miniszterelnökhelyet­ tes szavaiban elhangzott, s végül Nicolae Ceauşescu állam­ tanácsi elnöknek, pártunk főtitkárának történelmi sodrású beszédében érte el tetőpontját. A felszólalók elismeréssel méltatták mindazt az ered­ ményt, mellyel pártunk a I X . kongresszus óta a megnöveke­ dett szükségleteknek megfelelően kiegészítette a nemzeti kér­ dés alapvető megoldásával addig is biztosított vívmányokat, s e progresszív folyamat megvilágításában került új meg­ vitatásra a szocialista nemzet és nemzetiség egyenlőségen alapuló családi viszonyulása, a magyar anyanyelv és a román nyelv tökéletes elsajátításának kö gye, a nemzetiségek rész­ vétele az ország ipari fejlődésében a tudományos-műszaki

forradalom követelményei szerint, az ennek megfelelő ma­ gyar nyelvű tudományos könyvkiadás, a nemzetiségi sajtó, színház, rádió és televízió további tökéletesítésének igénye, az alkotmányban biztosított anyanyelvi oktatás fejlesztése szakmai szinten és felsőbb fokon, a szocialista tudatalakulás előmozdítása a hazai történelem és földrajz anyanyelvi mű­ velésével, a honi magyar dalkultúra ápolása, a közigazgatási nyelvhasználat, a cselekvő művelődés anyanyelvi lehetőségei­ nek szélesítése, s mindezzel egyidőben — elválaszthatatlan természetességgel — a román nép és a nemzetiségek közös hazafiságának, alkotó állami együttélésénektörvénysze E gazdag problémakör tudományos föltárására nyitott fel­ emelő kilátást Nicolae Ceauşescu elvtárs, amikor leszögezte: „ . . . a b b ó l a tényből, hogy a nemzetnek még hosszas pers­ pektívája van, következik, hogy a nemzetiségek léte is hoszszas perspektívájú. Természetes és szükséges tehát, hogy a Társadalomtudományok Akadémiája keretében a nemzetisé­ gek kérdését is elemezzük. Tanulmányozzuk konkrétan ezt a problémát, az ország gazdasági-szociális fejlesztését célzó általános politika alapján, az e folyamatban létrejövő köl­ csönös függőség alapján. Vizsgáljuk meg azt a szerepet, ame­ lyet a nemzetiségek távlatilag töltenek majd be államunk keretében. Mint előbb már mondottam, e nemzetiségeknek továbbra is meglesz a maguk világos és jól meghatározott helye és szerepe, s még hosszú időn át megőrzik a maguk sajátos egyéniségét, akárcsak a nemzetek". Ötvenéves pártunk következetes nemzeti politikája a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülésével új igazolást, Nicolae Ceauşescu elvtárs megnyilatkozásával történelmi lendületet kapott.

1971.

XXX. évfolyam, 3. szám

március

KORUNK havi szemle

BALOGH EDGÁR ASZÓDY JÁNOS KOVÁCS NEMERE SZŐCS I S T V Á N SZABÓ ZSOLT BEKE G Y Ö R G Y J O R D Á K Y LAJOS A B R A H Á M A. MOLES KANTOR LAJOS ROTH ENDRE MARSHALL MCLUHAN

Sajtótudományi feladataink A postagalambtól a fény sebességéig Tanügyi Újság Tudományterjesztés avagy „nyomd meg a gombot"? A megújult Művelődés Hargita: lap és táj A romániai magyar n y e l v ű sajtó 1971-ben (bibliográfiai összeállítás) A rádió és televízió a társadalom kulturá­ lis fejlődésének szolgálatában Író és rádió (Beszélgetés Vasile Rebreanuval) Információ, kultúra, történelem A Gutenberg-galaxis témáiból

327 331 337 340 345 347 351 359 367 371 378

* *

* LIGETI JÓZSEF E. NAGY SÁNDOR ANAVI ADAM BODOR P Á L RITOÓK JÁNOS L Á N G GUSZTÁV

SZEMLÉR FERENC

Gaál Gábor születésének 80. évfordulóján Kortársi jegyzetek Gaál Gáborról Remenyik Zsigmond és a Korunk Kirakat és koporsószeg (vers) A „romániaiság" mai értelmezése Curriculum vitae, 1970, Korszerű lecke ta­ nulóknak, Rêverie (versek) Intézmények, folyóiratok, törekvések (A két háború közötti romániai magyar irodalom történetéhez) Üt az Enciklopédiához

386 387 391 398 400

407 420

Az olvasd nyomában

433

404

HAZAI TÜKÖR HERÉDI GUSZTÁV

JEGYZETEK CSEKE GABOR LÁZÁR JÓZSEF

A képernyő e l ő t t . . . Sajtó és minőség

439 441

Egy párizsi világlap francia bírálata A szuverenitás elve polgári bírálatainak bírálata

444

NEMZETKÖZI ÉLET SZOVÁTI ENDRE GEORGE MOCA

449

FORRADALMI MÚLTUNKBÓL F U C H S SIMON ION LUCA

Aradi Viktor és A Jövő Társadalma A központi kommunista és haladó sajtó a népi hatalom megteremtéséért vívott harc döntő szakaszában

455

461

SZEMLE IFJ. SZABÓ T. ATTILA A R A D I JÓZSEF LANCZOS I S T V Á N GEORGE S B Â R C E A J A G A M A S FERENCZ ZSUZSA F A R A G Ó JÓZSEF

Alkotás és tájékoztatás (Élettől értelemig — 1971) Újságírók Svédországban A tőkés hierarchológia kórtana A „veszendő" megmentése avagy egy Bar­ tók-életregény Intézményesedő programvesztés Levél Oxfordba

465 469 472 475 477 480

TÉKA, LÁTÓHATÁR, LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Műmellékleten részlet Vermesy Péter Ördögváltozás Csíkban című operájából Balázs Péter festménye, Bortnyik György és Kabay Béla fotói, Kazinczy Gábor és Paulovics László grafikái Gépelt kéziratokat kérünk Kéziratokat nem őrzünk meg

KORUNK A L A P Í T O T T A Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929—1940) Postacím: Cluj, căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România. Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (fő­ szerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János, Bdul Hristo Botev 26. Telefon: 56 09 22.

SAJTÓTUDOMÁNYI FELADATAINK Történelmi emlékezetünkben még jócskán kitapintható az ismeretterjesztés ének­ mondó és szónokid korszaka, hiszen első újságunk, az Erdélyi M a g y a r H í r - V i v ő , m é g csak 1790-ben jelent m e g Nagyszebenben, s máris itt az új hangtani érzékelhetőség és képbeli látványosság — a rádió és televízió — számunkra is ú j művelődési sza­ kaszt nyitó közléstechnikája. Mégsem beszélhetnénk napisajtónk és folyóirataink tömegeket emelt fel félanalfabéta-sorból a polgáriasult rétegek műveltségi színvona­ lára, s a munkásosztály történelmi feltörekvése során a marxi—lenini tudományos­ ságot tette m e g híradásunk és hírvevésünk eszmei tengelyévé, márpedig tervszerűen válogatott és feldolgozott — a közjó szolgálatában álló — informálás m é g távolról sem elégedhet m e g a hang és fény kiváltotta benyomásokkal. Ésszerűségre, gondolati feldolgozásra, erkölcsi meggyőzésre, szakmai felvilágosításra még sokáig az olvas­ mány hivatott a maga feldúsult irodalmi értékeivel. Ötvenéves pártunk nemzetiségi politikájának egyik legszebb eredménye a magyar sajtó hazai kiterebélyesedése és egységes szocialista magatartása. Rádiónk és tévénk m a m é g n e m lehet több, mint a betűkkel való tömegközlés kiegészítője, hasznos velejárója, s bizonyára helyesen járunk el, amikor sajátos művészi képességeinek számonkérése mellett megfigyel­ jük és lemérjük viszonyát a teljes skálán értelmezett irodalomhoz. Bármennyire adós is m é g sajtótudományunk (akár mint irodalomtudományunk egy része, akár mint önálló tudástartomány) a hazai magyar újságírás és közírás történetének rendszeres feldolgozásával, annyi köztudomású, hogy a X I X . század reformtörekvései az országos és megyei gyűléstermek zárt világából a sajtó segítségével csaptak át szélesebb tömegek mozgásterületére s találkoztak a valóban de­ mokratikus kezdeményezésekkel. Ha csak Kolozsvár sajtótörténetét vizsgáljuk, az itt egymással szembekerülő lapok konfliktusanyaga — a konzervatívok és radikálisok bajvívása — nemcsak gazdag hírközlésre ösztönzött, megnyitva e tájnak a nagyvi­ lágot, hanem eredeti pályákra is serkentette a közművelődés és közgondolkodás majd minden ágát. E kor nagyságai éppen a publicisták: Wesselényi Miklós, K e m é n y Zsigmond, Szentiváni Mihály, Szász Károly, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Jósika Miklós, Méhes Sámuel, Kőváry László klasszikus névsora elválaszthatatlan az újságírás jól betöltött egykorú szerepétől, mellyel az itt éppen a hazai és az európai, a konkrét és az általános, az eredeti és a közvetítő alkotás összhangjának megteremtésére törekedett. S ez a m é g eléggé ki n e m merített szellemi örökség for­ rott fel újra s vált m é g hatékonyabbá a dualista korszak ipari forradalmának gyors menetében, amikor a szabadgondolkodó Sámi László vagy Petelei István és a negy­ vennyolcas Bartha Miklós ugyancsak ellentett politikai közírásának eredővonalán magasrangú zsurnalizmus bontakozik ki és ébreszt modern közművelődést. A X X . század elejének itt már osztálynézetekre differenciált sajtója, munkásirodalma van, felragyognak a román—magyar megértés, a közös emberi gond írói jelzései, Ady

Endre, Emil Isac és Kun Béla publicisztikája ígéri a lehetséges történelmi találko­ zásokat, s ha m a az 1919 óta eltelt fél század romániai magyar sajtójáról beszélünk, érdemes tanulságért idehajolnunk a csírákig. Nyilvánvalóan n e m a semmiből jöttünk. Sajtónk végigjárta a technikai fejlő­ dést az egyhasábos formától a héthasábosig, a mellékletek gazdag változatait, adott képanyagot, reklámkísérleteket, mindenkor tartalmi sokoldalúságot nyújtva, ami azonban a két világháború közt itt kialakult, ú j sajátossággal járult hozzá sajtónk jelentőségéhez. A román néppel való tudatos együttélés nemzetiségi önismerete nyí­ lik ki a Kós Károly idézte „transzilvanizmus" mítoszba nyúló testvéri vágyálmától a Gaál Gábor kimondta „romániaiság" realizmusáig, s ebben az eszmei formáló­ dásban megint csak termékeny dialógus-anyag halmozódik közértékké. Szembefor­ dulva a jobboldallal, szabadelvű polgári és népfronti munkássajtónk bizonyos helyi — a közös nemzetiségi érdekből fakadó — konvergenciái vezetnek a román néppel sorsközösséget vállaló Vásárhelyi Találkozó 1937-es csillagképéig, melyben közösen villanhat fel Tamási Áron és Kacsó Sándor népi humánuma Bányai László és Nagy István antifasiszta felelősségével. Az egykorú napilapok és folyóiratok dinamikus anyagának ismerete nélkül együtt veszne a feledés ködébe mindez a kihaló korta­ núkkal, hiszen maga a szépirodalom (sőt a politikai irodalom) legfeljebb egy-egy részlet feldolgozásáig jutott. Szentimrei Jenő vagy Szemlér Ferenc egy-egy cikkgyűj­ teménye és memoárrészlete különb iránytű az eligazodáshoz, mint legjobb művészi alkotásaik. S mindez ma, szocialista korunk nagy szintézisében, az ú j alapokon indult társadalmi fejlődés mindnyájunkat átsugárzó elméleti-gyakorlati egységében tárul elénk teljes dialektikájának törvényszerűségével. A szocialista sajtó össznépi jelentőségét az adja meg, hogy nemcsak az osztály­ harc és antifasiszta küzdelem pártos hagyományait folytatja, h í v e n az eredendő forradalmi magatartáshoz minden visszahúzó tendenciával, elmaradással, torzítás­ sal szemben, hanem rendre átveszi, továbbfejleszti, az általánosba illeszti letűnt tör­ ténelmi korok használható örökségét is, mindazt, ami tájunkon bármikor valamely vonatkozásban emberi haladást szolgált vagy legalább m a az ember javára fordít­ ható. Ebben az értelemben jelenti Románia Szocialista Köztársaság mai magyar saj­ tója is a régi hazai munkásmozgalmi és pártsajtó folytatását s egyben mindannak kritikai átvételét, ami például a két világháború közt demokráciát, humánumot ke­ reső polgári, kispolgári, egyházi sajtórengetegből máig értékesíthető. A Román K o m ­ munista Párt nemzeti politikájának egyik jelentős eredményeképpen sokoldalúan kibontakozott hazai magyar sajtóhálózat értékmérője így nemcsak a legalitással küszködő vagy illegális munkás- és pártsajtóból való eredés, h a n e m mindaz, amit az egész régi magyar nemzetiségi sajtóból magának kisajátít és javunkra fordít. Folyóiratunk maga is megpróbálta az utóbbi esztendőkben n e m egy hagyományos polgári-értelmiségi sajtótermék (így az E r d é l y i Helikon, az E r d é l y i M ú z e u m , a Ma­ g y a r Kisebbség) marxi—lenini elemzését és haladó mozzanatainak újraértékelését, anélkül, hogy szocialista tudományos fővonalát, több évtizedes világnézeti hűségét csorbította volna. Ezzel csak az irodalomtudomány és a könyvkiadás jó szokását — a helikonista irodalom értékeinek bírálati átvételét és újramegjelentetését — egészí­ tettük ki a publicisztika mezsgyéjén, amiképpen azonban a szépirodalomban sem elégíthet ki a hagyományápolás, bármennyire divatossá vált maga a történelmi tárgy­ kör is, úgy sajtónk rangjának sem a visszatekintés, h a n e m a mai kor szintjén való jelentkezés és az előrelátás az elsődleges biztosítéka. Több mint 30 — beszámítva a többnyelvű lapokat, több mint 40 — hazai sajtótermék szól a magyar olvasóhoz. Egy esedékes szociológiai kutatás kielemezheti a magyar nemzetiségi újságok és folyóiratok különféle összefüggéseit és viszonylatait,

profiljuk megoszlását és újabb szükségleteit, színvonalukat és hatékonyságukat, az általuk közvetített információs anyag és az eredeti alkotások arányait, felmérheti közéletteremtő és közvéleményformáló jelentőségüket, s megkísérelheti azt is, hogy anyaguk alapján szociográfiai felvételt készítsen magáról a romániai magyar n e m ­ zetiségről, annak értékeiről intézményeiről és az országba való integrációjának fokáról és módjáról, szakmai fejlettségéről, stílusbeli felkészültségéről. Mi szerény eszközeinkkel mindebből pillanatnyilag csupán négy próbát adunk, betekintve a Hargita napilap, a Tanügyi Újság és Jóbarát hetilapok s a Művelődés havi folyó­ irat problémáiba. Sorra kerülnek más ismertetéseink is a szakszerű hozzászólás és a bíráló elemzés hullámhosszán. Egyelőre tapogatózunk, el tudjuk azonban k é p ­ zelni, hogy a közfigyelem egyre inkább sajtónk tudományos számbavétele felé for­ dul, s akár akadémiai, akár tanszék-vonalon, de irodalomtudományban és szocio­ lógiában mindenképpen megszületik az esedékes összértékelés. A jeles Dimitrie Gusti már 1909-ben Berlinben megjelent sajtójogi munkájá­ ban kifejtette, hogy „közönség, illetve tömeg alakítására törekvő tényezők mindig a népgyűlések, színielőadások, egyesületek, megbeszélések, személyi levelezések; de a közönség közvéleményének alakítója — a könyv s minden más előtt és elsődle­ gesen a sajtó, a lapok". Nos, a hazai magyar nemzetiség szocialista közfelfogásának formálója tényleg elsősorban a sajtó. Valamikor magát a nyelvet jelölték meg nemzetalakító tényezőnek, m a azonban, amikor sajátos viszonyaink közt együttélő nemzetiség-voltunk meghatározásánál anyanyelvünk sine qua n o n ugyan, de logi­ kailag n e m elégséges feltétel, bizonyára közelebb kerülünk a valósághoz, ha saj­ tónk elterjedettségét, színvonalát, közéleti szerepét és jelentőségét is beszámítjuk nemzetiségi létünk és tudatunk képletébe. Sajtótudományunk felkarolását különösképpen időszerűvé teszi, szinte vonzza a romániai magyar sajtó mai előtörése. Néhány év alatt — pontosabban: a IX. pártkongresszus óta — levetettük az átmenet sablonjait, s ha a megújhodás m é g nem is egyenletes, a kedvező jelenségekből máris levonhatunk néhány okos követ­ keztetést. Az I f j ú m u n k á s ú j nemzedéki hulláma — karöltve a Forrás-nemzedék iro­ dalmi fellépésével — napszínre hozta a szocialista népszolgálat új, magasabb gon­ dolati és mozgalmi formáit; felfrissültek irodalmi lapjaink; s a maga élő e m b e r ­ közelségével, konkrét helyi és népi tájékozódásával, ú j mezőgazdasági mondandó­ jával felemelkedő szakaszába lépett a F a l v a k Dolgozó N é p e . A legjellegzetesebb minőségi ugrás a M ű v e l ő d é s szerkesztésében állott be: súlypontos számai felélesz­ tették a népi kultúrát, felvirágoztatták népi színjátszásunkat és dalkultúránkat, elmélyítették a honismeretet s mindezzel értelmiségünk helytállását sugalmazzák vidéken (városos kultúránk, munkásfolklórunk bevonása még hátra van). De n e m ­ csak sajtónk régi hagyományai kaptak új megfogalmazást. Megindult az ú j h a g y o ­ mányteremtés is: korszerű felkészülődésünk és bekapcsolódásunk a tudományos­ műszaki forradalom követelte feladatok teljesítésébe. Sokoldalú testvérlapunkra, a bukaresti A Hétre gondolunk. A társadalomtudományokra és természettudomá­ nyokra, sőt technikára is kiterjedő, közéletünk egészével foglalkozó publicisztika itt a K o r u n k hagyományos útját követi, gyorsabb idő-ütemben és népszerűbb formá­ ban, közvetlen társalgás és vita modorában. Hogy központi napilapunk, az Előre mára valóban fővárosivá vált és közvéleményünk elsőfokú alakítója, közismert. Vannak kitűnő vidéki lapjaink is, így a H a r g i t a és a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör (a maga külön költői potenciáljával), s beszélünk a Brassói L a p o k megnőtt szerepéről is, túlterjed ez a megyei határokon. Ezekben a lapokban is, másutt is (gondoljunk a szatmári F o r r á s és a Nagyváradon feltűnt B i h a r i N a p l ó — két érde-

kes „lapmelléklet" — sikerére) újat, frisset érzékelünk. N e m maradt le kolozsvári, aradi, temesvári, marosvásárhelyi napilapunk sem. Pontosan az ú j és a friss az, ami mindenütt éltet és kell, mint a falat kenyér. Lényege: az eredetiség. Mert baj volna, ha bárhol is elszakadnánk az információk körforgásától. Ismerkednünk kell a világgal. D e semmit s e m ér a felgyűlt ismeret, ha a helyi erő, a saját életösztön, az itt és most felelőssége kihagy. N e m restelljük a legelső erdélyi magyar folyóiratból idézni Döbrentei Gábor 1814-es jelszavát: „Egyedül az eredeti jó munka a Nemzetnek tulajdon birtoka, az ád a nyelvnek te­ kintetet." Ez áll mai nemzetiségünkre is: létünk rajta, hogy az egész világtól tanulva magunkat tudjuk-e fejleszteni, avagy — aláfeküdve egy minden csatornán át ránk­ zúduló információs áradatnak — egy el n e m kötelező magazinkultúra sekélyes provincializmusába süllyedünk, saját értékeink kidolgozása és felmutatása nélkül. Sajtótudományt sürget közönségünk is: inkább ösztönösen, mint tudatosan indul az előfizetés, a lapvásárlás útjára, m é g csak tapogatózva érdeklődik, lassan melegszik fel. Akkor válik hűséges olvasóvá, ha a maga érdeklődése és élete szá­ mára egyaránt „kap valamit". A sajtó szociológiája n e m választható el az olvasók nyilvántartásától: m i n d e n lap szerepét és jelentőségét a maga táborán kell és lehet felmérni. Ezért van sikere (s ez is ellenőrző kérdés egy-egy lap képletének feldol­ gozásánál) az olyan anyagnak, m e l y szerkesztőség és közönség kapcsolatára utal, levél és üzenet, találkozók híranyaga, véleménycsere, riport és interjú, az olvasó válasza a lapra. Ez különben a pártosság igazi mértéke is: n e m légmentesen szer­ keszteni, steril módon „közhírré tenni", h a n e m mindig a népéletből meríteni s a népélethez szólni felelős kölcsönösségben, a kommunista közügyiség tudományos bölcsességével. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs ezt a követelményt a L u p t a de clasă első száma megjelenésének 50. évfordulóján így fogalmazta meg a szerkesztők, közírók, újságírók felé: „ . . . m i n d i g közvetlenül tanulmányozzák és minél jobban megértsék mindazt, ami ú j társadalmunk életében, hogy tükrözhessék ezeket az átalakulásokat." Sajtónkat méltatva, éppen a helyesen hangoztatott eredetiséghez, a nemzeti­ ségi jelleghez tartozik, attól el n e m választható lapjaink állandó jószolgálata: a román sajtóval közös országos ügyek mindennapi felvetése és megválaszolása. Sokszor megmondottuk, hogy az együttélés, az élő román—magyar kapcsolatok ápo­ lása, egyaránt fakad hagyományainkból, valóságunkból ós jövő-vállalásunkból. A jelen számunkban elemezett négy hazai magyar lap lényegéhez tartozik ez a reális „romániaiság": a közös jelenlét állandó tudatosítása, a szocialista hazafiság. Mér­ legre téve: a Tanügyi Újság közoktatásunk, a Jóbarát köznevelésünk oszthatatlan egységébe illeszti a romániai magyar iskola és ifjúság ügyét; a Művelődés eredeti anyagához simuló műfordítások a legkisebb faluba is elviszik együttélésünkből fakadó érdeklődésünket a román irodalom és művészet iránt; a székelyek Hargitája is százados emlékekből s mai szükségletekből táplálkozva tölti be az országos integ­ ráció szocialista követelményeit. Nemzetiségi sajtóhálózatunk n e m szigetel el, hanem egyenrangúan egyesít a haza egész lakosságával. Pártunk nagy ünnepére készülve örömünk és gondunk a román sajtóval együtt kibontakozott hazai magyar sajtó. Munkásai vagyunk, s felelős posztunkon haza­ fiság és nemzetiség alkotó harmóniáját a legmélyebb népi begyökerezettség és a legmagasabb korszerűség kibontott ívén kívánjuk mindenkor elősegíteni. BALOGH EDGÁR

ASZÓDY JÁNOS

A POSTAGALAMBTÓL A FÉNY SEBESSÉGÉIG A h í r k ö z l é s n e k az I d ő és T á v o l s á g ellen folytatott k ü z d e l m é b e n az első ü t k ö ­ zetet C h a r l e s H a v a s , a t ö r t é n e l e m legelső h í r ü g y n ö k s é g é n e k a l a p í t ó j a n y e r t e m e g közel másfél é v s z á z a d d a l ezelőtt. Igaz, a r e n d s z e r e s postaszolgálat m á r n e m volt a gazdagok k i v á l t s á g a , b á r k i n e k r e n d e l k e z é s é r e állt, de a fejlődő gazdasági élet gyorsabb ü t e m ű h í r k ö z l é s t követelt. C h a r l e s H a v a s 1835-ben p o s t a g a l a m b o k k a l k ü l d t e információit előfizetőinek, a francia és a n g o l l a p o k n a k . A g ő z m o z d o n y és gőzhajó h á r o m n a p o t igényelt, a g a l a m b o c s k á k h a t ó r a a l a t t r ö p ü l t e k P á r i z s b ó l Londonba. A g ő z m o z d o n y óriási h a l a d á s t j e l e n t e t t a l ó v o n t a t t a p o s t a k o c s i v a l szemben, hiszen a ló izomerejéből kipréselt maximális óránkénti sebessé­ get 12—15 k i l o m é t e r r ő l e g y s z e r i b e n 40—50 k i l o m é t e r r e e m e l t e . Az új k ö z l e ­ kedési eszköz a század d e r e k á n m é l y r e h a t ó v á l t o z á s o k a t okozott az e m b e r e k é l e t é ­ ben, a hírközlés a z o n b a n n e m elégedett m e g a v a s p a r i p a sebességével s e m . C h a r ­ les H a v a s f e l h a s z n á l t a C h a p p e o p t i k a i t á v í r ó j á t is, de ez a s z e m a f o r - r e n d s z e r s e m t u d o t t lépést t a r t a n i az i p a r i f o r r a d a l o m d i k t á l t a ü t e m m e l . H a leszögezhetjük, h o g y a sajtó születési b i z o n y í t v á n y á t G u t e n b e r g g é p é n n y o m t á k , e l m o n d h a t j u k azt i s : a m o d e r n h í r ü g y n ö k s é g e k bölcsőjét az e l e k t r o ­ mos h u l l á m o k r i n g a t t á k . J . D. B e r n a i ú g y véli, a villamos távíró feltalálásához n e m a n n y i r a az á l t a l á n o s , k ö z é r d e k ű é r t e s ü l é s e k t e r ü l e t é n m u t a t k o z ó h i á n y o s s á ­ gok vezettek, m i n t i n k á b b „az á r u k v a g y n y e r s a n y a g o k á r á r a v o n a t k o z ó i n f o r m á ­ ciók p é n z b e n kifejezhető a z o n n a l i é r t é k e " . A g y á r o s m i n é l g y o r s a b b a n m e g a k a r t a tudni, h o n n a n v á s á r o l h a t előnyösebben, hol a l a c s o n y a b b a n y e r s a n y a g o k á r a , a kereskedőt p e d i g a k é s z á r u k piaci á r a é r d e k e l t e . Az i p a r i f o r r a d a l o m a t ő k é s t e r ­ melés, v a l a m i n t a z á l l a m g é p e z e t , tőzsdei élet, h a d e r ő , sajtó egyidejű k o n c e n t r á ­ ciójához vezetett. M i n d e z g y o r s a b b és h a t h a t ó s a b b h í r a d á s t e c h n i k á t követelt. Az elektromos t á v í r ó f e l t a l á l á s á v a l a h í r k ö z l é s m á r f e l h ú z t a a m é r f ö l d e s csizmát. N e m v é l e t l e n t e h á t , h o g y egyes h í r ü g y n ö k s é g e k m é g m a is a távirati ügynökség elnevezést viselik. Így p é l d á u l A T S = Agence Télégraphique Suisse, M T I = Magyar Távirati Iroda, T A N J U G = Telegrafska Agencija „Nova Jugoslavija". Az e m b e r keze í r t a szó m o s t m á r a v i l l á m sebességével s z á g u l d o t t a d r ó t o k hosszában, a h í r k ö z l é s n a g y l e n d ü l e t t e l fejlődött, d e a „ v i l l á m f u t á r " , a s ü r g ö n y n e m h a g y h a t t a el a szárazföldet. A n g l i á b a m é g m i n d i g p o s t a g a l a m b o k v i t t é k a híreket, m e r t a szigetország és a k o n t i n e n s között ott h ú z ó d o t t a L a M a n c h e csatorna. Az A n g l i á t és F r a n c i a o r s z á g o t összekötő k á b e l t m á r 1850-ben lefektették, de A m e r i k a és E u r ó p a között csak a gőzhajók e g y r e n ö v e k v ő — a t ü r e l m e t l e n ü z l e t e m b e r e k és újságolvasók s z á m á r a m é g m i n d i g a l a c s o n y — sebességével k ö z ­ l e k e d h e t t e k az i n f o r m á c i ó k . 1865-ben Lincoln e l n ö k m e g g y i l k o l á s á n a k h í r e tíz n a p a l a t t j u t o t t el E u r ó p á b a . Egy évvel k é s ő b b az első interkontinentális kábel már ott feküdt az óceán f e n e k é n , a s ü r g ö n y ö k p e r c e k a l a t t r ö p ü l t e k az Ó v i l á g b ó l az Újvilágba és vissza. A k á b e l s ü r g ö n y a z o n b a n d r á g a jószág volt, s z a v a n k é n t egy dollárba került, és a t á v i r a t n a k m i n i m á l i s a n h ú s z szót k e l l e t t t a r t a l m a z n i a . E m i a t t

a z u t á n bizonyos m o n o p o l h e l y z e t a l a k u l t ki, m e r t c s a k n é h á n y , t ő k e e r ő s l a p e n g e d ­ h e t t e m e g m a g á n a k a k á b e l e z é s l u x u s á t . A t e n g e r e n t ú l o n a k á b e l k o r s z a k előtt a w a s h i n g t o n i újságoké volt a h i v a t a l o s h í r e k m o n o p ó l i u m a , m í g a külföldi infor­ m á c i ó k kizárólagos f o r g a l o m b a h o z á s á v a l — a z E u r ó p á b ó l é r k e z ő h a j ó k j ó v o l t á b ó l — a N e w York-i h í r l a p o k foglalkoztak. A t á v í r ó p ó z n á k e r d e j e a z o n b a n e g y r e s ű ­ r ű b b é v á l t E u r ó p á b a n is, az Egyesült Á l l a m o k b a n is. Az i n f o r m á c i ó k t ö m e g e elju­ tott a v i d é k i újságokhoz, e r r ő l a h í r ü g y n ö k s é g e k g o n d o s k o d t a k , a m i n t e g y m á s s a l versengve letörték a kábelmonopóliumot. Világügynökségek H a v a s n á l d o l g o z t a k — és t a n u l t a k — P a u l - J u l i u s R e u t e r és B e r n h a r d Wolff is. R e u t e r 1851-ben, L o n d o n b a n m e g n y i t o t t a a b r i t h í r ü g y n ö k s é g e t , m í g Wolff B e r l i n b e n m á r 1849-ben m e g a l a p í t o t t a a B u r e a u Wolff céget, a m e l y e l e i n t e k i z á r ó l a g k e r e s k e d e l m i i n f o r m á c i ó k t o v á b b í t á s á v a l foglalkozott. E h á r o m e u r ó p a i ü g y n ö k s é g — H a v a s , R e u t e r , Wolff — é v t i z e d e k e n á t k e z é b e n t a r t o t t a a v i l á g h í r k ö z l ő h á l ó z a t á t . Az Egyesült Á l l a m o k , h o g y így fejezzem ki m a g a m , saját m a g á v a l v o l t elfoglalva, első h í r ü g y n ö k s é g e — a N e w Y o r k Associated P r e s s — c s a k belső h í r s z o l g á l t a t á s r a r e n d e z k e d e t t b e , a m e r i k a i h í r e k e t t o v á b b í t o t t a m e r i k a i l a p o k n a k . Volt is m i t közölnie, hiszen 1860-ban k i t ö r t a p o l g á r h á b o r ú , és „ r á s z o k t a t t a " az a m e r i k a i közönséget a z újságol­ vasásra. A X I X . század utolsó é v t i z e d e i b e n a h í r e k v i l á g p i a c a a l a p o s a n felduz­ zadt. 1890-ben c s a k E u r ó p á b a n 400 k ü l ö n b ö z ő újság létezett, k ö z ö t t ü k számos, n a g y p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő n a p i l a p . Így h á t a z újság is a „ n a g y ü z l e ­ tek" kategóriájába került. A nagy példányszám megvalósításához hozzájárult a rotációs nyomdagép, e l s ő s o r b a n a z o n b a n az 1886-ban feltalált linotype sze­ dőgép. Az új eszközök n ö v e l t é k a n y o m t a t á s sebességét, az ú j s á g o l d a l a k s z á m a m e g s z a p o r o d o t t , egyes l a p o k n a p o n t a m á r t ö b b k i a d á s b a n j e l e n t e k m e g , az oldalakat egyre több információval, hírrel kellett megtölteni. A távbeszélő, m a j d a drótnélküli távíró, k é s ő b b e k e t t ő k o m b i n á c i ó j á b ó l e r e d ő rádiótele­ fon m e g j e l e n é s é v e l — ú g y látszott — m e g o l d ó d t a k a h í r k ö z l é s s e b e s s é g é n e k p r o b l é m á i is. A telefon e b b ő l a s z e m p o n t b ó l legyőzte a t á v í r ó t , h i s z e n az e m b e r i beszéd m é g i s c s a k g y o r s a b b , m i n t az e m b e r i ujj mozgása, m é g h a a t á v í r ó g é p n é l a g é p í r á s v i l á g b a j n o k a v e r i is a b i l l e n t y ű k e t . M i n d e n t össze­ v e t v e leszögezhetjük, h o g y a h í r k ö z l é s e l é r t e az abszolút sebességi r e k o r ­ dot, hiszen az e l e k t r o m o s v e z e t é k e n v a g y a v e z e t é k n é l k ü l , e l e k t r o m á g n e s e s h u l l á m segítségével t o v á b b í t o t t h í r m á r a fény sebességével száguldott. M é g ez s e m elégítette ki a m o d e r n h í r k ö z l é s igényeit. O l y a n t e n g e r a l a t t i k á b e l e k e t f e k t e t t e k le (az elsőt Skócia és K a n a d a között 1955-ben), a m e l y e k telefonbeszélgetéseket t o v á b b í t o t t a k . E l e i n t e 36 beszélgetést egyidőben, u g y a n a z o n a k á b e l e n . 1963-ban a W i d e m o u t h (Anglia) és T u c k e r t o n ( U S A ) , m a j d 1964-ben Tokió és a H a w a i i - s z i g e t e k között e l h e l y e z e t t v e z e t é k e n m á r 128 egyidejű beszélgetést l e h e t e t t folytatni. Ez a r e k o r d a távközlési műholdak ü z e m b e h e l y e z é s é v e l m e g d ő l t , m e r t az egyszerre t ö r t é n ő beszélgetések s z á m a 240-re e m e l k e d e t t . A t á v i r a t o k f e l a d á s á r a , vételére, t o v á b b í t á s á r a és k é z b e s í t é s é r e , v a l a m i n t a telefonbeszélgetésekre e l p a z a r o l t időt a t e l e x segítségével s i k e r ü l t k i i k t a t n i a h í r a n y a g o k k ö r f o r g á s á b ó l . A t á v g é p í r ó — a t e l e x — a telegráfia és a t e l e ­ fónia s i k e r e s t á r s í t á s á b ó l keletkezett, és a k ö z p o n t o n k e r e s z t ü l t á r c s á z o t t k ö z ­ v e t l e n összeköttetést t e r e m t e t t a t u d ó s í t ó k és a h í r ü g y n ö k s é g , v a l a m i n t ez u t ó b b i és előfizetői — szerkesztőségek, b a n k o k , biztosító t á r s a s á g o k , tőzsdék — között. Nincs helyünk a számtalan műszaki újítás, találmány ismertetésére, a m e l y e k r e n d k í v ü l m e g g y o r s í t o t t á k a hírközlést. A s a j t ó ü g y n ö k s é g e k á t a l a ­ k u l t a k , egyesek e l t ű n t e k , m á s o k n a k a d t á k á t h e l y ü k e t . J e l e n p i l l a n a t b a n a k ö v e t k e z ő „világügynökségek" (az U N E S C O m e g h a t á r o z á s a ) l é t e z n e k : Asso­ ciated Press (AP), United Press International (UPI) — m i n d k e t t ő az Egyesült Á l l a m o k b a n székel, Reuter, N a g y - B r i t a n n i á b a n , Agence France Presse (AFP), F r a n c i a o r s z á g b a n és T A S Z S Z (Tyelegrafnoje A g e n t s z t v o Szovjetszkovo Szo­ juza) a S z o v j e t u n i ó b a n . Ezek a v i l á g ü g y n ö k s é g e k u r a l k o d n a k az információk

piacán. E gigászi m é r e t ű v á l l a l k o z á s o k m a m á r n e m c s a k a m a g á b a n v e t t sajtót l á t j á k el h í r a n y a g g a l , r i p o r t o k k a l , k é p e k k e l , k o m m e n t á r o k k a l , k é p r e ­ g é n y e k k e l , sőt k a r i k a t ú r á k k a l , h a n e m a r á d i ó á l l o m á s o k a t és t é v é a d ó k a t is. Hírforrásaik monopóliumot alkotnak, kommentárjaikat, továbbadott híreiket szabványosították. Ez a s t a n d a r d i z á l á s m á r az első v i l á g h á b o r ú u t á n létezett. „A s a j t ó b a n , a k á r az i p a r b a n , a m o n o p o l h e l y z e t k e n y e r e s p a j t á s a a s z a b v á n y o s í t á s . A h í r e k s t a n d a r d i z á l á s a az ü g y n ö k s é g e k m ű v e " (Georges W e i l l : Le Journal. Origines, évolution et rôle de la presse périodique. P a r i s , 1934). Ez a s z a b v á n y o s í t á s főleg a z o k b a n a z o r s z á g o k b a n v a n h a t á s s a l az e m b e r e k v é l e m é n y é n e k bizo­ n y o s i r á n y b a n v a l ó a l a k í t á s á r a , a h o l a n a g y ü g y n ö k s é g e k s z é k e l n e k . „Végső fokon ez a m o n o p ó l i u m és a s t a n d a r d i z á l á s oda vezet, h o g y o l y a n e m b e r e k , a k i k sok ezer k i l o m é t e r r e é l n e k e g y m á s t ó l , u g y a n a z o n h í r e k e t olvassák, egy­ azon o r i e n t á c i ó n a k megfelelő t á l a l á s b a n , s e h í r e k u g y a n o l y a n m ó d o n h a t n a k a v i l á g dolgairól a l k o t o t t v é l e m é n y ü k k i a l a k í t á s á r a " (H. D o n a — E . P r e d a : Cinci coloane pe a-ntîia. B u c u r e ş t i , 1968). A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a g y a r m a t i r e n d s z e r felbomlási f o l y a m a t a , a szocialista országok m e g e r ő s ö d é s e a világ hírközlési t é r k é p é n is m é l y n y o ­ m o k a t hagyott. 1950 és 1960 között Á z s i á b a n , E u r ó p á b a n , D é l - A m e r i k á b a n s — első í z b e n — É s z a k - és K ö z é p - A f r i k á b a n , a f ü g g e t l e n n é v á l t o r s z á g o k b a n sok, új nemzeti hírügynökség a l a k u l t . 1950-ben 54 o r s z á g r a elosztva 96 ü g y ­ n ö k s é g létezett, 1966-ban e hírszolgálati i r o d á k s z á m a (82 országban) e l é r t e a 160-at (L'information à travers le monde. U N E S C O , P a r i s , 1966). E n n e k e l l e n é r e m é g számos fejlődésben l é v ő o r s z á g n a k n i n c s s a j á t h í r ü g y n ö k s é g e . E z é r t a z u t á n , a t ö b b i között, a t r ó p u s i A f r i k a országai g y a k r a n c s a k L o n d o n v a g y P á r i z s ú t j á n c s e r é l h e t i k ki h í r e i k e t . M é g azok az e u r ó p a i országok s e m t u d n a k m e g l e n n i a „ v i l á g ü g y n ö k s é g e k " külföldi h í r s z o l g á l a t a n é l k ü l , a m e l y e k p e d i g megfelelő m ű s z a k i és a n y a g i eszközökkel r e n d e l k e z n e k és á l l a n d ó t u d ó ­ sítókat t a r t a n a k k ü l ö n b ö z ő f ő v á r o s o k b a n . „A n e m z e t i h í r ü g y n ö k s é g e k m e g s z e r v e z é s é n e k n a g y politikai jelentősége van, m e r t a nemzetközi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében függetlenséget ad. E függetlenség biztosítását t e r m é s z e t e s e n csak a n a g y ü g y ­ n ö k s é g e k t ő l befutó t á v i r a t o k t ö m e g é n e k m e g v á l o g a t á s a r é v é n , illetve a n e m ­ zeti ü g y n ö k s é g e k által, az i n f o r m á c i ó k m e g s z e r k e s z t é s e k ö z b e n a d o t t é r t e l ­ m e z é s ú t j á n l e h e t v a l ó r a v á l t a n i " (H. Dona—E. P r e d a i.m. 108). A n e m z e t i hírszolgálati i r o d á k s z á m á n a k n ö v e k e d é s e e g y b e n azt j e l e n t i , hogy a fejlődő országok, kis és k ö z e p e s n a g y s á g r e n d ű á l l a m o k az információcserét m i n d e n idegen befolyástól és korlátozástól m e n t e s e n g y a k o r o l h a t j á k . Az Agerpres

gépezete

Mielőtt k i m e n n é k az A g e r p r e s h e z , á t l a p o z o m a Handbuch der Weltpresse 1931. évi k i a d á s á t . M e g t a l á l o m az A g e r p r e s e l ő d j é n e k a d a t a i t . Orient-Radio (rövidítve RADOR) volt a n e v e , 1921-ben jött létre, és a H a n d b u c h szerint fiókjai v o l t a k az ország n a g y o b b v á r o s a i b a n . É n c s a k a t e m e s v á r i „fiókot" i s m e r t e m . Az egyik n a p i ­ lap szerkesztője volt, telefonon a d t a le helyi híreit, ezek a z u t á n p o s t á n é r k e z t e k vissza T e m e s v á r r a a R a d o r t ó l . Négy, öt n a p m ú l v a . . . F r a n y ó Z o l t á n p é l d á u l m á r o p e r a t í v a b b a n dolgozott, m e r t a 6 Órai Újság s z á m á r a a g y o r s v o n a t o k m o z d o n y ­ vezetői h o z t á k a reggeli fővárosi l a p o k a t . A R a d o r i n k á b b k ü l p o l i t i k a i h í r e k e t , gazdasági t e r m é s z e t ű i n f o r m á c i ó k a t a d o t t el előfizetőinek. 1926-ban m e g k í s é r e l t e a belföldi hírszolgálat beszervezését, de ez, a m í g csak létezett, kezdeti, kísérleti állapotban m a r a d t . A R a d o r t ö b b m i n t húsz évig volt R o m á n i a „nemzeti ü g y n ö k ­ sége". K é t évtized hosszú idő, e z a l a t t a hírszolgálat sokat fejlődött, de az 1949-ben m e g a l a k u l t A G E R P R E S (Agenţia Română de Presă) m i n d ö s s z e egy szobát örö­ költ, b e n n e k é t íróasztallal, h a t székkel és n é h á n y e l a v u l t M o r s e - t á v í r ó g é p p e l . És m a ? Az A g e r p r e s k e r e t é b e n szerkesztők, fordítók, k o r r e k t o r o k , g é p k e ­ zelők, fényképészek, l a b o r á n s o k , g é p í r ó n ő k , r i p o r t e r e k és fotoriporterek, n y o m d á ­ szok egész h a d s e r e g e dolgozik. Az első k é r d é s , a m e l y e t felteszek, az információk

e r e d e t é r e v o n a t k o z i k . Az A g e r p r e s 28 külföldi h í r ü g y n ö k s é g g e l áll összeköttetésben. Ezek között t e r m é s z e t e s e n ott v a n n a k a „világügynökségek", az Associated Press, United Press, Reuter, France Presse, TASZSZ. Az első néggyel, a n y u g a t i a k k a l , előfizetéses a l a p o n dolgozik, a n e m z e t i h í r ü g y n ö k s é g e k k e l pedig, a legtöbb eset­ ben, a h í r e k kicserélése alkotja az e g y ü t t m ű k ö d é s bázisát. Ezt ú g y k e l l érteni, hogy a l e g t ö b b n e m z e t i ü g y n ö k s é g g e l t ö r t é n ő h í r c s e r e a l a p j á t — a k á r szocialista országok hírszolgálati i r o d á i r ó l v a n szó, a k á r m á s o k r ó l — n e m a nemzetközi, h a ­ n e m a belföldi h í r e k , v a l a m i n t az illető ország bizonyos n e m z e t k ö z i k é r d é s e k b e n elfoglalt á l l á s p o n t j á t t ü k r ö z ő a n y a g o k alkotják. A helyzet, a m i n t l á t o m , bonyolult, ezért felteszem a k é r d é s t : h á n y forrásból „ t á p l á l k o z i k " az A g e r p r e s gépezete? A n e m z e t k ö z i és n e m z e t i ü g y n ö k s é g e k szállí­ t o t t a i n f o r m á c i ó k h a t a l m a s t ö m e g é n k í v ü l n a g y m e n n y i s é g ű — 1969-ben t ö b b m i n t 700 — újság, folyóirat, s z a k l a p érkezik, az ezekből k i v á l a s z t o t t s z e m e l v é ­ nyek, k i v o n a t o k szolgáltatják a sajtószemlék, k o m m e n t á r o k a l a p j á t , sőt n e m egy esetben a n a p i információs a n y a g o t is. Hiszen a P á r i z s b a n d é l u t á n m e g j e l e n ő Le Monde p é l d á u l m á s n a p r e g g e l m á r a szerkesztők a s z t a l á n fekszik. T e h á t igen friss. Az A g e r p r e s sok f ő v á r o s b a n m ű k ö d ő , á l l a n d ó tudósítói m i n d e n n a p l e a d j á k az illető ország sajtójából k i v á l a s z t o t t s z e m e l v é n y e k e t , i n f o r m á c i ó k a t , u g y a n a k k o r r i p o r t o k a t , h í r m a g y a r á z a t o k a t í r n a k . M i l y e n ú t o n é r k e z i k az i n f o r m á c i ó k t ö m e g e ? A válasz, a m e l y r ö v i d e n h a n g z i k ( „ k á b e l e n és r á d i ó n " ) , m a g y a r á z a t r a szorul. Az A g e r p r e s k ü l ö n rádióállomása előre m e g á l l a p í t o t t h u l l á m h o s s z o n , á l l a n d ó ö s s z e k ö t t e t é s b e n áll a külföldi ü g y n ö k s é g e k r á d i ó l e a d ó i v a l . A h í r a n y a g az A g e r ­ pres vevőállomásától kábelen érkezik a központi épületbe, a telexgépek termébe. U g y a n i d e f u t n a k b e a közvetlen kábelvonalakon é r k e z ő t á v i r a t o k is. T e h á t : az a d ó á l l o m á s o n l e ü t ö t t b e t ű e l e k t r o m o s j e l e k a l a k j á b a n egy v e z e t é k p á r o n j u t el az A g e r p r e s v e v ő k é s z ü l é k e i b e , ahol egy e l e k t r o m o s é r z é k e l ő szerv és a m e c h a n i k u s n y o m t a t ó szerkezet p a p í r r a gépeli az a d á s t . A telexgép v a l ó j á b a n r e n d k í v ü l g y o r s a n dolgozó írógép. A t á v g é p í r ó t e r e m ­ b e n t u c a t n y i ilyen k é s z ü l é k z a k a t o l á l l a n d ó a n , p a p í r t e k e r c s e k k i l o m é t e r e i t ö n t i k ki m a g u k b ó l , e z e k e n angol, orosz, francia, n é m e t , s p a n y o l n y e l v ű szövegek t ö m ö vülnek sűrű sorokban. Minden nagyobb ügynökségnek külön telexvevőgépe van. A France Presse é p p e n tőzsdei á r f o l y a m o k a t a d le, a Tanjug g é p é n szünet van, az Associated Press k é s z ü l é k e a n a p i i n f o r m á c i ó k a t kopogja. Az A g e r p r e s lépést a k a r t a r t a n i a k o r s z e r ű h í r s z o l g á l a t o t jellemző, á l l a n d ó a n n ö v e k v ő a d á s i és vételi sebességgel. M e g a l a k u l á s a k o r m é g M o r s e - r e n d s z e r ű t á v i r a t o k é r k e z t e k . A z o k a t kel­ lett e l ő b b „átfordítani", h o g y a j e l e k b ő l b e t ű k k e l e t k e z z e n e k , a b e t ű k b ő l az ide­ gen n y e l v ű szöveg. A r o m á n n y e l v r e á t ü l t e t e t t h í r a n y a g o t kifutók v i t t é k a fővá­ rosi l a p o k h o z . M a m á r t e l e x h á l ó z a t köti össze a z A g e r p r e s t a b u k a r e s t i és vidéki lapokkal. 1963-ig a t á v g é p í r ó k é s z ü l é k e k 50 baud sebességgel dolgoztak, azaz p e r c e n ­ k é n t 400 í r á s j e l e t a d t a k le a k ö z p o n t i l a p o k n a k („baud" = J. M. E. B a u d o t , francia t á v í r á s z nevéből). 1963 óta a sebesség m á r 75 b a u d , azaz 600 írásjel p e r c e n k é n t . Létezik m é g egy k ü l ö n l e g e s vonal, a m e l y m á r 800 írásjelet ad le egy p e r c a l a t t (100 b a u d ) . A m e g y e i l a p o k felé á r a m l ó t á v i r a t o k sebessége: 400 írásjel p e r c e n k é n t . A h í r a n y a g t e h á t , a k á r r á d i ó n , a k á r k á b e l e n érkezik, ide fut be, e b b e a l á r ­ m á s t e r e m b e . A zaj elleni k ü z d e l e m e z e k b e n a sokgépes t e r m e k b e n , gépzajtól v i b r á l ó folyosókon az A g e r p r e s gondjai közé tartozik. Íme, a h í r s z e r k e s z t ő k szo­ bája, ide kerülnek a telexgépekből kiömlő tekercsek. A falakat, a mennyezetet u t ó l a g b e é p í t e t t h a n g n y e l ő l e m e z e k b o r í t j á k . É s m i n t m i n d e n utólagos hangszi­ getelés, m é g m i n d i g n e m biztosít teljes h a n g v é d e l m e t . H i á n y z i k a csőposta, m e r t

a Scînteia-Ház egykori tervezői — p e d i g s a j t ó p a l o t á t é p í t e t t e k — n e m g o n d o l t a k a l é g n y o m á s o s csőszerkezet b e é p í t é s é r e , a m e l y m á s o d p e r c e n k é n t 10—20 m é t e r e s sebességgel s z á l l í t h a t n á a f é m h e n g e r e k b e z á r t k é z i r a t o k a t , t e k e r c s e k e t . A Scînteia szerkesztőségében m á r m ű k ö d i k egy i l y e n csőposta, és az A g e r p r e s is t e r v b e v e t t e felszerelését. M i n d a m e l l e t t az a n y a g m e g l e p ő g y o r s a s á g g a l é r k e z i k a fordító-szerkesztők a s z t a l á r a . Í m e — m u t a t j á k n e k e m —, ez az asztal a szocialista országoké, az ott az e u r ó p a i asztal, a m a z Ázsia, t ú l v a n A m e r i k a , a belső a r g ó szerint a „Kelet"n e k e l n e v e z e t t a s z t a l r a k e r ü l n e k a fejlődő országok hírei. E b b e a s z o b á b a é r k e z i k — k ö z v e t l e n ü l — egy sorozat, t e l e x e n , a v i l á g ü g y n ö k s é g e k a n y a g á b ó l is, h o g y a s ü r g ő s e b b h í r e k e t a z o n n a l fel l e h e s s e n dolgozni. A szerkesztők t e r m é n e k s z o m ­ s z é d s á g á b a n , k ü l ö n h e l y i s é g e k b e n m ű k ö d n e k azok a telexek, a m e l y e k az A g e r p r e s külföldi és belföldi tudósítói á l t a l l e a d o t t a n y a g o t felveszik, t o v á b b á ahol a t á v ­ beszélőn é r k e z ő i n f o r m á c i ó k a t , r i p o r t o k a t , k o m m e n t á r o k a t m a g n e t o f o n s z a l a g r a r ö g ­ zítik. A k á r m i l y e n e r e d e t ű s b á r m e l y n y e l v e n é r k e z ő a n y a g r ó l v a n szó, a végső stáció: a szerkesztő asztala. Ő az, aki az i d e g e n n y e l v ű szövegből r o m á n n y e l v ű i n f o r m á c i ó t t e r e m t . G y a k r a n előfordul, h o g y u g y a n a z t a h í r t v a l a m e n n y i n a g y ügynökség leadja. A szerkesztő i l y e n k o r egy h í r b e t ö m ö r í t i a k ü l ö n b ö z ő verziókat. Az i l y e n i n f o r m á c i ó k élén áll az e r e d e t é t jelző szó: „ A g e r p r e s . "

Hogyan

jut

el a híranyag

lapjainkhoz?

D e k a p c s o l ó d j u n k b e a h í r ü g y n ö k s é g ü n k t e r m e i b e n u r a l k o d ó , gyors mozgást d i k t á l ó l é g k ö r b e . Í m e a helyiség, a h o v a a m á r m e g s z e r k e s z t e t t szövegek é r k e z n e k . Itt á l l n a k a t á v g é p í r ó készülékek, a m e l y e k a h a z a i l a p o k h o z t o v á b b í t j á k az a n y a g o t . M i n d e n m e g y e i l a p n a k v a n t e l e x e ! Ez azt jelenti, h o g y a n a p bizonyos s z a k a s z á b a n , v a l a m e n n y i m e g y e i l a p h o z eljut — r o m á n és m a g y a r n y e l v e n , az esettől függően — a z A g e r p r e s belföldi és külföldi h í r a n y a g a . E l m é l á z v a n é z e m a p a p í r k í g y ó k a t faló, e n e r g i k u s gépeket, a zaj h i r t e l e n e l n é ­ mul, én e g y s z e r r e h u s z o n h a t évvel f i a t a l a b b vagyok, k é p z e l e t e m a n a g y s a j t ó p a l o ­ tából visszaröppent a múltba, abba a h á r o m s z o b á s szerkesztőségbe, ahol nincs bizony telex, írógép is c s a k kettő, ócska a l k o t m á n y o k , a r á d i ó s e m k e v é s b é ócska, v a l a k i kölcsön a d t a . A b u k a r e s t i l a p o k c s a k h a r m a d n a p r a érkeztek, mi a r á d i ó t h a l l g a t t u k , o n n a n g y o r s í r t u k le a h í r e k e t , belföldieket, k ü l p o l i t i k a i i n ­ formációkat e g y a r á n t . Bezzeg ö r ü l t ü n k v o l n a m i n d a n n y i a n , a k i k 1945 n y a r á n a kolozsvári Igazság szerkesztőségében d o l g o z t u n k — K ő m ű v e s Géza, T a m á s G á s p á r , Gáll E r n ő , D á n o s Miklós, László Béla, K o v á c s A n d r á s , Somlyai László, szegény Balla Karcsi, és a t ö b b i e k — igen ő r ü l t ü n k volna, h a a h á r o m szoba e g y i k é b e n ott kopogott v o l n a egy ilyen m i n d e n t u d ó g é p . . . M e g l á t o g a t o m az A g e r p r e s m a g y a r n y e l v ű szerkesztőségét, a m e l y nyolc évvel ezelőtt a l a k u l t , és ahol t i z e n h a t fordító-szerkesztő dolgozik. Az a d á s d é l u t á n fél n é g y ­ kor indul, és á l t a l á b a n este tizenegyig t a r t . A „ z á r ó r a " t e r m é s z e t e s e n az e s e m é ­ nyektől függ, m e r t n é h a éjfél u t á n i g is e l t a r t az a d á s . A szövegeket r e n d s z e r i n t egyenesen a t e l e x b e d i k t á l j á k , a m i azt jelenti, h o g y a h í r n e g y e d ó r á n b e l ü l m á r el is j u t o t t az Előre szerkesztőségébe és a v i d é k i l a p o k h o z . Az ü t e m itt is gyors. A tény, hogy az a n y a g o t fordítani kell, n e m okoz h á t r á n y t , h i s z e n a m a g y a r n y e l v ű hírek vidéki a d á s a á l t a l á b a n a r o m á n n y e l v ű a d á s u t á n 10—15 perccel zárul. T e h á t a megyei m a g y a r l a p o k r o m á n „ k o l l é g á i k k a l " m a j d n e m e g y i d ő b e n k a p j á k a h í r ­ anyagot. Előfordul, hogy az A g e r p r e s k ü l ö n b ö z ő , m a g y a r r a fordított szövegeiben

egyes l a p t á r s a k szerkesztési és nyelvi h i b á k a t f e d e z n e k föl. H a a m u n k a gyors ü t e m é t n e m is vesszük e n y h í t ő k ö r ü l m é n y n e k , a m e n n y i r e é n t u d o m , az eredeti elképzelés szerint az A g e r p r e s - a n y a g — n y e r s a n y a g . A l a p o k szerkesztősége a n é l k ü l , hogy az információk lényegéhez h o z z á n y ú l n a , a szöveget m a g á t stilizálhatja. N é h á n y szót m é g a hazai sajtó céljait szolgáló, n a g y p é l d á n y s z á m b a n m e g ­ jelenő Agerpres-közlönyökről. Egyikük, a Meridiane című, r i p o r t o k a t , k o m m e n t á ­ rokat, sajtószemlét, különböző d o k u m e n t u m o k a t t a r t a l m a z , m í g a m ű s z a k i - t u d o m á ­ nyos értesítő a nemzetközi t u d o m á n y o s élet legfontosabb e s e m é n y e i r ő l számol be. A külföld i n f o r m á l á s á r a t ö b b t á j é k o z t a t ó közlöny készül. A n g o l és orosz n y e l v e n n a p o n t a , n e m sokszorosítva, h a n e m n y o m t a t á s b a n , n y o m d a t e c h n i k a i s z e m p o n t b ó l k i ­ fogástalan, v a s k o s b u l l e t i n t a d n a k ki. F r a n c i a , spanyol, n é m e t és a r a b n y e l v e n pedig hetente, illetve h a v o n t a h á r o m s z o r m e g j e l e n ő közlönyt á l l í t a n a k össze. Most m e n j ü n k á t a drót t ú l s ó v é g é r e , vizsgáljuk m e g a h í r e k m o z g á s á n a k fordított sorrendjét. L á s s u k csak, h o g y a n készül az A g e r p r e s t o v á b b í t o t t a hazai vonatkozású h í r a n y a g . Az á l t a l a s u g á r z o t t i n f o r m á c i ó k n e m c s a k belföldi e s e m é ­ n y e k r e v o n a t k o z n a k , h a n e m egyben a r o m á n á l l a m bizonyos nemzetközi k é r d é s e k ­ b e n elfoglalt á l l á s p o n t j á t , k o r m á n y u n k n a k , p á r t u n k n a k n e m z e t k ö z i síkon kifejtett t e v é k e n y s é g é t t ü k r ö z i k . Ezzel a m u n k á v a l t e r m é s z e t e s e n k ü l ö n szerkesztőség foglal­ kozik, a m e l y begyűjti a h a z a i l a p o k b a n m e g j e l e n ő , az A g e r p r e s riportereitől, leve­ lezőitől és m á s f o r r á s o k b ó l s z á r m a z ó anyagot, szelektálja, rendezi, megszerkeszti őket. A r o m á n és m a g y a r n y e l v ű szövegek a m á r i s m e r t e t e t t m ó d o n , t e l e x ú t j á n k e r ü l n e k a h a z a i lapokhoz, m í g az angol, francia és s p a n y o l n y e l v r e fordítottak a r á d i ó l e a d ó , v a l a m i n t a t á v g é p í r ó k é s z ü l é k e k közvetítésével j u t n a k el külföldre. A t e l e x g é p e k billentyűit régi g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z ő , fürge u j j a k v e r i k . Itt, m e l ­ l e t t e m például v a l a k i a fordítóktól é r k e z e t t , k ü l f ö l d n e k szóló cirillbetűs, orosz n y e l v ű szöveget l a t i n b e t ű s szöveggé gépeli á t — villámsebességgel. Az első f é n y k é p e k e t a f r a n c i a N i è p c e k é s z í t e t t e 1826-ban, de a k é p t á v í r ó t , a telefotót c s a k egy évszázad m ú l v a k e z d t é k h a s z n á l n i . M a m á r n e m t u d n a meglenni n é l k ü l e s e m a sajtó, s e m a televízió. A m i k o r a t é v é h í r a d ó a d á s a közben a b e m o n d ó frissiben é r k e z e t t f é n y k é p e t m u t a t föl, a r r ó l k e v e s e n t u d j á k , h o g y n e m a szokásos ú t o n j u t o t t el a s t ú d i ó b a . T e h á t , h o g y így m o n d j a m , n e m a megszokott eszközökkel dolgozó f o t o r i p o r t e r m ű v e . Az A g e r p r e s fényképészeti o s z t á l y á n a k r i ­ p o r t e r e i kis, h o r d o z h a t ó l a b o r a t ó r i u m m a l s z á l l n a k ki a t e r e p r e . A filmet a z o n n a l előhívják, és — az u g y a n c s a k h o r d o z h a t ó telefotogép segítségével — p e r c e k alatt l e a d j á k az A g e r p r e s n e k . T a l á n v a l a m e l y i k b e h a v a z o t t hegycsúcsról, esetleg a D u n a ­ d e l t á b ó l v a g y á r n y a s e r d ő tisztásáról, m i n d e n e s e t r e n a g y t á v o l s á g r ó l é r k e z e t t a k é p , a k o r s z e r ű h í r a d á s t e c h n i k a fejlődésének ez ú j a b b bizonyítéka. A m i a külföldi k é p e k e t illeti, az A g e r p r e s egyes ü g y n ö k s é g e k k e l szerződést köt, t e h á t m e g v á s á ­ rolja a k é p e k e t , m á s o k k a l pedig f é n y k é p e t cserél. A külföldről k é p t á v í r ó ú t j á n vagy r e p ü l ő g é p p e l , esetleg r e n d e s p o s t a j á r a t t a l é r k e z ő k é p a n y a g o t eladja a h a z a i lapok­ n a k , f o l y ó i r a t o k n a k , a t é v é n e k . F e l j e g y e z t e m n é h á n y i s m e r t e b b külföldi fotoügynökség n e v é t , a m e l l y e l az A g e r p r e s összeköttetésben á l l : UPI, Keystone, AP, France Presse, Votava (osztrák), Publifoto ( o l a s z ) . . . A k é p t á v í r á s z a t fejlődésének bizo­ n y í t é k á u l b e m u t a t n a k n é h á n y új készüléket. Egy-egy f é n y k é p vétele, illetve l e a d á s a á t l a g b a n 14 p e r c i g t a r t ; h a a t á v b e s z é l ő v e z e t é k k ü l ö n ö s e n jó á l l a p o t b a n v a n , vagy h a a légköri viszonyok kedvezőek, m i n d ö s s z e 7 p e r c a l a t t „jön k i " egy k é p . Búcsúzóul n é h á n y szót m é g az A g e r p r e s t e r v e i r ő l . Ezek r ö v i d e n így foglal­ h a t ó k össze: m é g j o b b szervezés, a n e m z e t k ö z i hírszolgálat ü t e m é n e k , k ö v e t e l m é ­ n y e i n e k megfelelő t o v á b b i k o r s z e r ű s í t é s . T e h á t : m i n d e n t a sebesség és az opera­ tivitás n ö v e l é s é n e k s z o l g á l a t á b a !

SAJTÓNK A MÉRLEGEN

Tanügyi

Újság

Nem tartozik a nagyközönség kedvenc lapjai közé, nem szolgál irodalmi eseményekkel, nem tálal első kézből és azonnal társadalmi-politikai szenzáció­ kat, nem képeslap és nem magazin, még sportesemény, keresztrejtvény, humor sincs benne, s talán emiatt beszélünk olyan ritkán róla. Hisz a T a n ü g y i Ú j s á g „csupán" az oktatásügyi dolgozók lapja, egy szűkebb réteg igényeit kielégítő szaklap, amelynek színvonala, léte vagy nemléte egyesek szerint kevésbé érinti, kevésbé érdekli az átlagolvasót... Am megváltozik a helyzet, ha kö­ vetkezőképpen tesszük fel a kérdést: miért ne lenne figyelemre méltó egy lap, amely éppen az egyik legerősebb, legfontosabb értelmiségi kategóriához, a ta­ nárokhoz, tanítókhoz szól, hogyne kellene a nagyközönségnek is figyelnie arra, mi történik azok világában, akikre a felnövekvő nemzedék, a fiatalok oktatá­ sát-nevelését bízza a társadalom? És indokolt ez a figyelem a réteglapok — ezek között a T a n ü g y i Ú j s á g — iránt, hiszen magyar nyelven kizárólag ezek foglalkoznak egy adott anyanyelvű társadalmi réteg legfontosabb szakmai meg egyéb kérdéseivel, és társadalmi érdek az, hogy az alapoktól a csúcsokig pon­ tosan felmérhető legyen mindaz, ami létünkre jellemző. Ilyen és hasonló szempontok követelik meg, hogy időnként a különböző társadalmi kategóriákhoz szóló szaklapokra is ráterelődjék a közfigyelem. Körképet szeretnék ezért adni arról, amit a T a n ü g y i Ú j s á g 1970-ben jelentett hazai sajtónk életében. 1. V a l ó s á g u n k egyik l e g b o n y o l u l t a b b t e r ü l e t e é p p e n az o k t a t á s - és n e v e l é s ü g y . M i n d e n k i t a n u l , s h a t é v e s k o r t ó l a n y u g d í j k o r h a t á r i g így v a g y úgy, á l l a n d ó a n t a n á ­ rok f e n n h a t ó s á g a a l á k e r ü l ü n k . T e r m é s z e t e s t e h á t , h a a f e l m e r ü l ő k é r d é s e k t e r e t követelnek m a g u k n a k a s z a k s a j t ó b a n . Mi t a r t o z i k e l v b e n egy pedagógiai s z a k l a p t é m á i közé? Í m e : óvodai, k i s i s k o ­ lás, középiskolai, s z a k m a i és felsőoktatás, esti és l á t o g a t á s n é l k ü l i t a g o z a t o n folyó m u n k a ; o k t a t á s i k é r d é s e k á l t a l á b a n s kézzelfoghatóbb f o r m á b a n , az egyes t a n t á r ­ gyak m ó d s z e r t a n i p r o b l é m á i ; nevelési v o n a t k o z á s o k , n e v e l é s e l m é l e t i és g y a k o r l a t i ügyek, o k t a t á s és n e v e l é s k ö l c s ö n h a t á s a , K I S Z és pionírszervezet, v a l a m i n t iskola viszonya, az i s k o l á n k í v ü l i t e v é k e n y s é g e k m ó d s z e r t a n a ; osztályfőnöki m u n k a , i s k o l a ­ szervezési, iskolaegészségügyi k é r d é s e k ; a k ü l ö n l e g e s iskolák — a testi, illetve szel­ lemi fogyatékosokkal v a l ó foglalkozás — kérdései. De n e m t é v e s z t h e t ő k szem elől az általános és g y e r m e k l é l e k t a n , a n e v e l é s l é l e k t a n , az iskolaszociológia p r o b l é m á i sem, lényeges f e l a d a t család és iskola k a p c s o l a t á n a k megfelelő elemzése, a p e d a g ó ­ giai t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t é s is szakosodott l a p o t k í v á n . . . E z e k h e z t e g y e m m é g hozzá a nemzetközi e r e d m é n y e k b e m u t a t á s á n a k k ö v e t e l m é n y é t , azt, h o g y a p e d a g ó g i a i s a j ­ t ó n a k t ü k r ö z n i e k e l l h a z a i sajátos v a l ó s á g u n k a t , h o g y u g y a n c s a k r e á h á r u l a h i v a ­ talos közlöny bizonyos, t a n ü g y i v o n a t k o z á s ú , n a g y é r d e k l ő d é s r e i g é n y t t a r t ó r é s z e i ­ n e k újraközlése is; t ü k r ö z n i e k e l l az iskolai p á r t - és szakszervezeti élet v a l ó s á g á t ; irodalmi f o r m á b a n foglalkoznia kell az iskolák, t a n á r o k , d i á k o k m i n d e n n a p j a i v a l . Kikerekedett a kép: íme, ezeknek a feladatoknak, igényeknek, követelmények­ n e k kell hogy eleget t e g y e n a l a p m i n t a h a z a i m a g y a r t a n í t ó k , t a n á r o k egyetlen anyanyelvi o r g á n u m a . 2. Mint a felsorolásból k i d e r ü l t , n e h é z f e l a d a t o t v á l l a l t m a g á r a ez a l a p . H a t a l ­ m a s gond egyetlen s a j t ó s z e r v n e k l e n n i a k k o r , m i k o r e n n y i f a j t a k é r d é s t á r g y a l á s á r a kiterjedt s z a k l a p h á l ó z a t s e m elegendő. A Tanügyi Újság szerkesztői — az olvasók s z e r e n c s é j é r e — a r á n y l a g s i k e r r e l lavíroztak t e r j e d e l m i és t a r t a l m i b u k t a t ó k között. A t a v a l y i é v f o l y a m t a r t a l o m j e g y ­ zéke széles s k á l á t ölel fel, á l l a n d ó r o v a t a i k p e d i g a r r a u t a l n a k , hogy a l a p szer­ kesztősége é r t é k r e n d i s o r r e n d e t is fel t u d á l l í t a n i a k ü l ö n f é l e f e l a d a t o k között i d ő ­ szerűség, fontosság, v a l a m i n t m á s , h a s o n l ó s z e m p o n t o k a l a p j á n .

T a v a l y i é v f o l y a m u k legfontosabb jellegzetességeként t a l á n ezt j e l ö l n é m m e g : h e l y e s e n látják, m e l y e k k ö z o k t a t á s u n k , ezen b e l ü l a m a g y a r n y e l v e n folyó o k t a t ó és n e v e l ő m u n k a l e g i d ő s z e r ű b b f e l a d a t a i . K e r e k a s z t a l - é r t e k e z l e t e k foglalkoztak o l y a n l é n y e g e s k é r d é s e k k e l , m i n t a t ö b b n y e l v ű t a g o z a t t a l r e n d e l k e z ő iskolák egyes t a g o ­ z a t a i n a k e g y ü t t m ű k ö d é s e , foglalkoztak az igazgatói m u n k a sajátosságaival, t ö b b íz­ b e n é r d e k e s , s z í n v o n a l a s í r á s o k e l e m e z t é k a m u n k á r a és a m u n k a á l t a l t ö r t é n ő nevelés sajátosságait. E g y á l t a l á n : a vitaszellem egész é v b e n r á n y o m t a b é l y e g é t a l a p r a . I t t m o s t c s u p á n e g y e t l e n k é r d é s t e m e l n é k ki, a t a n k ö n y v v i t á t , a m e l y e t a t a ­ valyi é v f o l y a m egyik l e g n a g y o b b e r e d m é n y e k é n t é r t é k e l n é k . I s m e r e t e s , h o g y az é v e k f o l y a m á n s z á m o s e s e t b e n m e r ü l t föl a m a g y a r n y e l v és i r o d a l o m o k t a t á s á n a k h i á n y o s volta, a t a n k ö n y v e k a l a c s o n y s z í n v o n a l a . T a n á r o k , k ö z í r ó k eddig is fog­ l a l k o z t a k a k é r d é s s e l , i d é n a z o n b a n a l a p segítségével — h o s s z ú és n a g y o n igényes vita során — nagyjából tisztázódtak a legfontosabb kérdések. Alulról jövő bírála­ tokból, v a l a m i n t a t a n k ö n y v - s z e r k e s z t ő k v é l e m é n y é b ő l k i a l a k u l t a k azok az elvek, a m e l y e k a l a p j á n n e m s o k á r a m á r a k o r i g é n y e i n e k megfelelő t a n k ö n y v e k segítségé­ vel folyik a m a g y a r n y e l v és i r o d a l o m o k t a t á s a . E m e l l e t t a z o n b a n f e l t é t l e n ü l ki kell emelnem a lap „Tankönyv a mérlegen" című rovatát, amelyben gyakorló tanárok, i s k o l á k b a n t e v é k e n y k e d ő s z a k e m b e r e k e l e m z i k a f o r g a l o m b a n levő, m á s t a n t á r g y a k t a n í t á s á h o z k é s z ü l t t a n k ö n y v e k e t is, m u t a t j á k k i a z o k h i b á i t (lásd a t ö r t é n e l e m - , illetve t e r m é s z e t i s m e r e t i k ö n y v e k n o v e m b e r f o l y a m á n m e g j e l e n t b í r á l a t á t ) . Mivel a m ú g y is l a p és olvasó k a p c s o l a t á r ó l k e z d t ü n k beszélni, itt e m l í t e n é m m e g az ankétokat, v a l a m i n t a z o k a t az „ E s z m e c s e r e " f e l c í m ű í r á s o k a t , a m e l y e k j e l e n ­ léte c s a k h a n g s ú l y o z z a a v a l ó s á g i s m e r e t r e v a l ó t ö r e k v é s t . P e r s z e , n e m m i n d e g y i k a n k é t s i k e r ü l m e g f e l e l ő k é p p e n , s v a l a m e n n y i r e j e l l e m z ő a terjengősség, á l t a l á b a n a z o n b a n m e g á l l a p í t h a t j u k : a l a p igyekszik lépést t a r t a n i az élet f e l v e t e t t e p r o b l é ­ mákkal. H a s o n l ó k é p p e n l a p és olvasó k a p c s o l a t á n a k s z o l g á l a t á b a n áll a „Visszhang" r o v a t , m e l y b e n a m e g j e l e n t í r á s o k r a r e a g á l n a k az olvasók. I t t is j e l l e m z ő egyéb­ k é n t , h o g y az olvasó m e g é r z i , m e l y e k azok az írások, m e l y e k l é n y e g e s k é r d é s e k k e l foglalkoznak, m e l y e k k a p c s o l ó d n a k az iskolai élet n a g y gondjaihoz, s n e m véletlen, h o g y a t a n k ö n y v v i t a a „ V i s s z h a n g " r o v a t a n y a g a i között is k i e m e l k e d ő h e l y e t fog­ lal el. E g y é n i s z e m p o n t b ó l felvetett, k ö z é r d e k l ő d é s r e i g é n y t t a r t ó í r á s o k a d j á k a l a p t ö r z s a n y a g á n a k m á s i k fontos részét. A „Látószög", a „ S z e m p o n t " s bizonyos é r t e ­ lemben talán a „Napirenden" rovat közíró tanárok, oktatásügyi szakemberek véle­ m é n y é t közli lényeges, az iskolát, a közoktatást, a n e v e l é s ü g y e t á l t a l á b a n é r d e k l ő k é r d é s e k r ő l . H o g y c s a k egy p é l d á t e m l í t s e k : F e y László kolozsvári t a n á r az 1970. j a n u á r 20-i s z á m b a n Többet vagy jobban c í m ű í r á s á b a n felhívja a figyelmet a r r a , h o g y m é g az e l v e k e t m e g h a t á r o z ó s z a k e m b e r e k s e m t a r t j á k n é h a tiszteletben az általuk m o n d o t t a k a t . . . A formatív funkciókat kell az információmennyiséggel szem­ b e n e l ő n y b e n részesíteni, v a l l j a h i v a t a l o s o k t a t á s ü g y i felfogásunk, d e a g y a k o r l a t ­ b a n a fizikai-kémiai v e r s e n y e k r e a k é t f e l a d a t - s z a k l a p b a n m e g j e l e n t , t e h á t f a k u l t a t í v a n y a g o t is kötelezően k é r i k a v e r s e n y z ő k t ő l (!), a m i m i n d e n , c s a k n e m a h i v a t a l o s elvi á l l á s p o n t é r v é n y e s í t é s e . H a s o n l ó h a n g v é t e l ű az „ E s z m e c s e r e " r o v a t is. N y u g o d ­ t a n m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a t a v a l y i é v a dialógusok j e g y é b e n zajlott le, a l a p

m i n d e n előbbi é v n é l h a t á r o z o t t a b b a n j u t t a t t a szóhoz — á l t a l á b a n : b í r á l a t i l e h e t ő ­ séghez — olvasóit. Az e d d i g é r i n t e t t r o v a t o k o k t a t á s és n e v e l é s k é r d é s e i v e l e g y a r á n t foglalkoztak. Kizárólag az o k t a t á s g o n d j a i r a r e f l e k t á l n a k a l a p k ü l ö n f é l e s z a k t a n t á r g y - m ó d s z e r ­ tani r o v a t a i . C í m szerint igaz, c s u p á n a m a g y a r , illetve r o m á n n y e l v o k t a t á s á n a k van k ü l ö n m ó d s z e r t a n i r o v a t a (olyan m u n k a t á r s a k k a l , m i n t N a g y J e n ő , N a g y K á l ­ m á n , Szikszay J e n ő ) , de a t ö b b i t a n t á r g y a k is m e g k a p t á k az ő k e t megillető helyet. Sőt, mi t ö b b , i d é n a „ m e l l é k t a n t á r g y a k r a " is futotta a t e r j e d e l e m b ő l : k é t í r á s is foglalkozik a r a j z t a n í t á s p r o b l é m á i v a l G e d e o n Z o l t á n tollából, G a z d a József p e d i g Esztétika és iskola c í m m e l közölt m a g v a s t a n u l m á n y t . T e g y ü k hozzá, hogy az é n e k , illetve t e s t n e v e l é s ü g y e s z á m á r a is k e l l e t t v o l n a áldozni egy keveset, m e r t ezek a területek k í v ü l m a r a d t a k a l a p é r d e k l ő d é s i k ö r é n . K ü l ö n r o v a t o t k a p o t t az óvodai nevelés, v a l a m i n t a t a n í t ó i m u n k a . I n d o k o l t , hogy e k é t t e r ü l e t n e k saját r o v a t a legyen, de hol v a n m e l l ő l ü k a s z a k o k t a t á s n a k fenntartott megfelelő részleg? Volt u g y a n egy h a t a l m a s összeállítás a s z a k l í c e u m o k ­ ról, ez a z o n b a n n e m pótolja az á l l a n d ó r o v a t o t . U g y a n i t t k e l l m e g e m l í t e n ü n k , h o g y a lap, sajnos, m é g é r i n t ő l e g e s e n s e m foglalkozott a z esti, i l l e t v e l á t o g a t á s nélküli tagozat k é r d é s e i v e l . De h a g y j u k a h i á n y o s s á g o k felsorolását, e m l í t s ü k m e g h e l y e t t e azt a h a t á r o ­ zott, e g y é r t e l m ű t ö r e k v é s t , a m e l l y e l a l a p b i z t o s í t a n i s z e r e t n é o l v a s ó i n a k á l l a n d ó szakmai i n f o r m á l t s á g á t . A „ T á j é k o z ó d á s " r o v a t a p e d a g ó g i a — e l s ő s o r b a n a d i d a k ­ tika — legfrissebb e r e d m é n y e i t viszi az olvasó elé, a „ K o n z u l t á c i ó " s z a k k é r d é s e k b e n ad felvilágosítást — e m l í t s e m m e g i t t a t a n u l á s m o t i v á c i ó j á r ó l í r o t t s z í n v o n a l a s t a n u l m á n y t L á z á r S á n d o r tollából —, a „ M ű s z a k i k ö r " a legfrissebb h a z a i o k t a t á s ­ t e c h n i k a i t a l á l m á n y o k k a l , ú j í t á s o k k a l i s m e r t e t i m e g az é r d e k l ő d ő k e t (milyen kár, hogy ezek m ű s z a k i l e í r á s á t a l a p segítségével n e m l e h e t megszerezni!), a „Fejlődő t u d o m á n y " p e d i g á l t a l á n o s a b b é r t é k ű t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó k a t közöl. Végül, de nem utolsósorban a tájékozódáshoz tartoznak a hetente megjelenő könyvszemlék, a m e l y e k s z í n v o n a l a m a g a s a n f e l ü l m ú l j a az á t l a g o t ; a f o l y ó i r a t - t a r t a l m a k , a m e l y e k helyett viszont é r d e k e s e b b v o l n a f o l y ó i r a t b e m u t a t ó t k é r n i , l e g a l á b b a v e z é r a n y a g o k ­ ról, hiszen az Utunk, A Hét, a Korunk m e g az Igaz Szó a n y a g á n a k e l e m z ő i s m e r t e ­ tése h a s z n o s a b b a p u s z t a c í m f e l s o r o l á s n á l ; v a l a m i n t a „ F i l m t é k a " , a m e l y g y a k r a b ­ b a n j e l e n t k e z h e t n e . I t t a z o n b a n egy k é r d é s t is f e l t e h e t n é n k : hol v a n a színházi rovat? T a n á r i h e t i l a p r ó l l é v é n szó — a t é v é is az e d d i g i n é l n a g y o b b figyelmet érdemelne. A v é g é r e h a g y t a m azt a k é t műfaji és t é m a k ö r t , a m e l y igazolhatja, hogy a Tanügyi Újság n e m c s a k szakközlöny, h a n e m újság is. A r i p o r t , sajnos, n e m d i c s e ­ kedhet k ü l ö n ö s e b b e r e d m é n y e k k e l . T a l á n J u h á s z Z o l t á n egyik í r á s a (Esztétika és lelkiismeret) közelíti m e g az e l f o g a d h a t ó s á g szintjét, a t ö b b i r i p o r t - i g é n y ű m u n k a i n k á b b b e s z á m o l ó , a v a g y j o b b e s e t b e n t u d ó s í t á s . T e r m é s z e t e s e n , ezt n e m v o n a t k o z t a ­ tom p é l d á u l Kocsis I s t v á n v á r f a l v i r i p o r t j á r a , h i s z e n a szerző ez e s e t b e n h i v a t á s o s író. A l a p n a k a z o n b a n n a g y o b b g o n d o t k e l l e n e f o r d í t a n i a a r r a , h o g y megfelelő m u n ­ k a t á r s a k b e v o n á s á v a l s z í n v o n a l a s a n közelítse m e g a v a l ó s á g o t e r r ő l a z o l d a l r ó l is. É r d e k e s m ó d o n a j e g y z e t r o v a t , a „Rögtönzés" viszont k i v á l ó ! És í r j a b á r eze­ ket a gyorsjegyzeteket h i v a t á s o s író — p é l d á u l Csire G a b r i e l l a — v a g y jószemű, irodalmi é r d e k l ő d é s ű t a n á r , m i n d e g y i k e n látszik a m u n k a , az igényes szerkesztés. A felsorolás v é g é r e é r t e m , de a teljességet n e m s i k e r ü l t m e g k ö z e l í t e n e m . I t t van h a g y o m á n y a i n k f e l t á r á s á n a k gondja. A l a p u g y a n t ö b b í z b e n foglalkozott — első­ sorban e r e d m é n y e k b e m u t a t á s a k a p c s á n — ezzel a k é r d é s s e l , m é g s e m s i k e r ü l t b á r egy n a g y o b b , á l t a l á n o s é r t é k ű t a n u l m á n y b a n s z e m p o n t o k a t a d n i a az olvasók, a t e v é ­ kenységet k e r e s ő t a n á r o k , t a n u l ó k s z á m á r a . K ü l ö n ö s e n s a j n á l o m , h o g y a Zsuzsi b a b a ruhái k ö r ü l zajló h a t a l m a s s a j t ó v i s s z h a n g n a k c s u p á n a szele, h e l y e s e b b e n e n y h e szellője é r t el a f o l y ó i r a t i g . . . P e d i g a z a k c i ó n a k fontos és k i a k n á z a t l a n u l m a r a d t nevelési v e t ü l e t e i is v o l t a k . . . Mivel nevelési k é r d é s e k r ő l beszélek, e g y ú t t a l e m l í t s e k m e g k é t o l y a n fontos területet is, a m e l l y e l a d ó s u n k m a r a d t az 1970-es évfolyam. Alig e g y - k é t í r á s erejéig érintette a l a p a p i o n í r s z e r v e z e t és az iskola viszonyát, a K I S Z és az iskola össze­ függésének t a n á r i v e t ü l e t e p e d i g n e m is k e r ü l t t a v a l y n a p i r e n d r e . K á r . Igaz, hogy a pionírszervezetnek, a K I S Z - n e k v a n n a k saját lapjai, ez a z o n b a n n e m m e n t e s í t i a tanügyi s z a k l a p o t o l y a n f e l a d a t o k alól, m i n t a m i l y e n az i s k o l á n kívüli m u n k a módszertani k é r d é s e i n e k e l e m z é s e . . . J ó , h o g y végső soron az i r o d a l m i körök, a különféle m á s s z a k k ö r ö k e l s ő s o r b a n az i s k o l á n kívüli m u n k á h o z t a r t o z n a k , s ezek-

kel „ T a p a s z t a l a t c s e r e " f e l c í m m e l foglalkozott az újság, de a p i o n í r m u n k á n a k , a K I S Z - é l e t nevelői v o n a t k o z á s a i n a k k ö z v e t l e n ü l is m e g kell k a p n i a a kellő helyet. E g y á l t a l á n : a n e v e l é s t e c h n i k á j á n a k k é r d é s e r i t k á n k e r ü l e l ő t é r b e . Ezzel t a n á r k é p z é s ü n k is a d ó s m a r a d t a f i a t a l o k n a k , s a k e z d ő t a n á r k é n y t e l e n a m a g a b ő r é n kísérletezni az a l a p f o g á s o k k a l . F e l t e n n é m a k é r d é s t : v a j o n n e m é r n é - e m e g a l a p o s a b b a n foglalkozni ezzel a p r o b l é m a k ö r r e l ? 3. N é h á n y f o r m a i k é r d é s s e l is s z e r e t n é k foglalkozni. E l s ő s o r b a n a l a p h a g y o ­ m á n y o s „ l e p e d ő " a l a k j á v a l . V a j o n most, m i k o r e g y r e t ö b b hazai l a p u n k t é r á t a kis, k ö n n y e b b e n k e z e l h e t ő f o r m á t u m r a , m e g é r i - e a Tanügyi Ú j s á g n a k az, h o g y n a g y o l d a l a k o n j e l e n j é k m e g ? A k é r d é s n e k m ó d s z e r t a n i v o n a t k o z á s a is v a n . A kis for­ m á t u m t e r j e d e l m i m e g k ö t ö t t s é g e t jelent, szerző, szerkesztő m á s r e n d s z e r b e n g o n d o l ­ kodik, m i k o r tudja, h o g y egy oldal kicsi. A Tanügyi Újság t a l á n a leghosszabb í r á s o ­ k a t közlő l a p j a i n k egyike. Viszont j ó n é h á n y o l y a n í r á s t t u d n é k idézni az e l m ú l t évfolyamból, a m e l y n e k t e r j e d e l m e n e m volt a r á n y b a n az a n y a g é r t é k é v e l (gondolok itt — c í m e k és n e v e k mellőzésével — n é h á n y a n k é t r a , k e r e k a s z t a l r a , i n t e r j ú r a , sőt egyes m ó d s z e r t a n i í r á s o k r a ) . A kis a l a k sok ilyen gondot m e g o l d a n a . É s a l a p g r a f i k á j á n a k k é r d é s é t is m e g k e l l e n e vizsgálni. Most, m i k o r m a j d ­ n e m minden lapunk levetette hagyományos szürke egyenruháját, s a tartalmiak mel­ lett f o r m a i l a g is m e g ú j u l t , jó v o l n a , h a t a n ü g y i f o l y ó i r a t u n k szerkesztősége is elgon­ dolkozna, m i l y e n k ü l s ő e l e m e k t e h e t n é k v o n z ó b b á ezt a t a r t a l m i s z e m p o n t b ó l m á r j e l e n t ő s m é r t é k b e n o l v a s m á n y o s és h a t é k o n y k i a d v á n y t . 4. M i k ö z b e n e l i s m e r e m a l a p erényeit, ú g y érzem, k ö t e l e s s é g e m felhívni a figyelmet a n a g y k ö z ö n s é g pedagógiai f e l v i l á g o s í t á s á n a k szükségességére. Ezzel a fel­ a d a t t a l p i l l a n a t n y i l a g egyes n a p i l a p o k foglalkoznak. N e m t u d o m , n e m k e l l e n e - e a Tanügyi Ú j s á g n a k is figyelmet f o r d í t a n i a e r r e ? S h a t e r v e z g e t n i , j a v a s o l n i lehet, a k k o r k é t ú t o n is m e g k ö z e l í t h e t n ő k ezt a k é r d é s t . Az egyik út, h o g y m a g a a l a p v á l l a l j a a p e d a g ó g i a i n é p s z e r ű s í t ő m u n k á t heti egy, kis a l a k esetén k é t oldalon, a m i — g o n d o l o m — a l a p n é p s z e r ű s é g é n e k s e m á r t a n a . V a n a z o n b a n m á s ú t is. M i é r t n e l e h e t n e a lap mellékleteként szükség s z e r i n t m e g j e l e n t e t n i egy 16 o l d a l a s kis köznevelési k i a d v á n y t , a m e l y m e g t e r e m t e n é a megfelelő k a p c s o l a t o t család és iskola között? H a s o n l ó r o m á n n y e l v ű l a p m á r létezik. A Colocvii p á r é v a l a t t b e b i ­ zonyította, m i l y e n szükséges, m i l y e n előnyös dolog k ö z v e t l e n ü l f o r d u l n i a szülőkhöz. Érdemes lenne a példát követni.

Az o l v a s ó n a k í r u n k , e l s ő s o r b a n t e h á t az olvasó igényeit kell s z e m előtt t a r ­ t a n u n k , m i k o r m e g j e l e n t e t j ü k a lapot. A Tanügyi Újság kielégíti olvasói igényeit, d e 1971-ben b i z o n y á r a s z a p o r í t a n i is l e h e t n e az e r e d m é n y e k e t . Kovács Nemere

Tudománytejesztés avagy „nyomd meg a gombot"? Egy gyermeklap „tudományos" rovatáról Tízévenként megkétszereződik a tudományos kiadványok száma. Ki rág­ hatja át magát ezen a kásahegyen? A középiskolai oktatás viszonylag egy­ szerűen segít a dolgon: csak azt tanítja, ami már leülepedett, s fél évszázados távlatban állandónak ígérkezik. (Sajnálatos, hogy ez nem vonatkozik az iskolai irodalomoktatásra — az a legmúlékonyabb értékeket is „figyelembe veszi", elő­ fordul, hogy maradandóként közvetít olyan buborék-epizódokat, amelyekre az irodalmi köztudat már mosolyogva gondol vissza.) De mit csináljon egy gyermekvagy már szinte ifjúsági lap? Kis terje­ delmének is csak egy részét szánhatja erre, és mennyire elháríthatatlanok az igények, amelyeket olvasóközönség és a lapot kiadó szervezet joggal támaszt vele szemben, hogy:

— szerettesse meg a fiatalokkal a tudományos munkát... — ébressze fel bennük az ez irányú hajlamokat, készségeket... — neveljen tiszteletre a nagy tudományos teljesítmények iránt... — népszerűsítse a hazai tudomány kiváló művelőit és eredményeiket... — és t a r t s o n lépést a fejlődéssel, tájékoztasson minden elméleti vagy gyakorlati újdonságról. Mi mást tehet a szerkesztőség, mint hogy mindezt hősiesen megkísérli? A JÓBARÁT

EGY

ÉVI

TUDOMÁNYOSSÁGA

A P i o n í r s z e r v e z e t Országos T a n á c s á n a k h e t i l a p j a 1970-es é v f o l y a m á b a n a min­ denből valamit elvét i g y e k e z e t t a l k a l m a z n i . "Volt egy jó sorozata „ F ö l d ü n k r e j ­ télyeiről", s e b b e n b ő v e n o l v a s h a t t u n k az ő s l é n y t a n , őstörténet, régészet s m á s t u d o ­ m á n y á g a k n a g y m e g o l d a t l a n s á g a i r ó l . K ö z ö l t e k e g y - k é t j ó beszélgetést h a z a i n a g y tudósokkal, és m e g j e l e n t e t t e k egy o l y a n s z í n v o n a l a s és i z g a l m a s c i k k e t a f é n y k é r ­ déseiről, a m i l y e n t szívesen o l v a s t a k v o l n a a Korunk olvasói is. (Kár, h o g y n y e l ­ vezete m e g h a l a d t a a t í z - t i z e n n é g y éves g y e r m e k színvonalát, és n e m k a p c s o l t á k egybe a g y e r m e k o l v a s ó i s m e r e t e i v e l , n e m t é r t e k vissza r á , h o g y ellenőrizzék h a t á ­ sát, s v a l a h o g y a g y e r m e k t u d a t á b a n e g y e n s ú l y b a hozzák m i n d a z z a l , a m i t erről az i s k o l á b a n másképpen tanainak.) T e r m é s z e t e s e n , h e t v e n h é t t á r g y a t k é r h e t n é n k m é g s z á m o n , s a szerkesztőség h e t v e n h é t s z e r joggal v á l a s z o l h a t n á : e n n y i h e l y ü n k volt, n e m l e h e t t ö b b e t a d n i . M a ­ r a d a z o n b a n a k é r d é s , hogyan n y ú j t h a t j a ezt a h e t i l a p , m i l y e n m i n ő s é g e n , m i l y e n hatásossággal — és h o g y a l a p egésze h o g y a n t á m a s z t j a a l á a r o v a t m u n k á j á t , amelyet n e m s z a b a d a sok közt egyik r o v a t n a k t e k i n t e n i , hiszen a t u d o m á n y o s nevelés m a az egész n e v e l é s n e k n e m c s a k f a k u l t a t í v v a g y a l t e r n a t í v eleme, a m i t esetleg a m ű v é s z e t i n e v e l é s v a g y t e s t n e v e l é s helyett n y ú j t u n k . A tudományra neve­ lés szinte-szinte e g y e n é r t é k ű m á r azzal, h o g y életre nevelés. A tudományos

nevelés

eszményei

T a l á n m i n d e n k i b ő l t u d ó s t a k a r u n k n e v e l n i ? N e m , d e n e m k ö v e t h e t j ü k el azt a hibát, m i n t az ú g y n e v e z e t t m ű v é s z e t i n e v e l é s b e n , h o g y c s a k „a t e h e t s é g e s e b b e ­ ket" n e v e l j ü k . A n e v e l é s n e m l e h e t válogató mérkőzés. A kiesetteket n e m küldhet­ jük le a p á l y á r ó l , n e m z á r h a t j u k ki az életből. A t u d o m á n y o s m u n k á r a a l k a l m a s s z e m é l y e k tömeges nevelése é l e t b e v á g ó a n k o r ­ szerű feladat, m e r t ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l n a g y o b b t ö m e g ű t u d o m á n y o s dolgozóra van szükség, m i n t h i v a t á s o s m ű v é s z r e v a g y profisportolóra. D e a k o r s z e r ű á l t a l á n o s műveltség lényeges a l k o t ó e l e m e a tudományos világkép, ezt m i n d e n k i b e n k i kell alakítani, s a t u d o m á n y e r e d m é n y e i n e k a befogadása és — n e m k e v é s b é — k r i ­ tikai é r t é k e l é s e m e g i n t c s a k m i n d e n k i n e k é l e t b e v á g ó ügye. A „ m o d e r n " t u d o m á n y t bizonyos k i a d v á n y o k ú g y t á l a l j á k , h o g y „ m e g n y o m o k egy gombot". I l l e t v e m e g n y o m o k s z á m t a l a n gombot, r e n g e t e g jelzőfény villódzik, m u t a t ó k u g r á l n a k , e r e d m é n y g ö r b é k s z i p o r k á z n a k , s k í s é r t e t i e s zúgás, s z i r é n á z á s mellett k i p o t t y a n v a l a h o n n a n az e r e d m é n y . Ezzel s z e m b e n áll a m á s i k v é g l e t : c s a k lázálomszerűen hosszú k é p l e t s o r o k , s i v a t a g s t a t i s z t i k á k szerzetesi, g y o m o r b a j o s v é g i g ­ szenvedése hoz m i n d e n eredményt. A m i l y e n h a m i s illúziókat k e l t az egyik, a n n y i r a visszariasztó a m á s i k . A t u d o m á n y r a n e v e l é s v é g e r e d m é n y b e n n e m m á s , m i n t g o n d o l k o d n i és cse­ lekedni t a n í t á s . A z a z : a helyes gondolatot összekötni a helyes cselekedettel. S a legkülönbözőbb, a l e g v á l t o z a t o s a b b t e v é k e n y s é g e k t e r é n az ép gondolat és az ered­ ményes cselekvés i s m é r v e i azonosak. A tudományos nevelés értelme tehát: megmutatni a legkülönbözőbb érdeklő­ désű és szintű t e v é k e n y s é g b e n a közös m o z z a n a t o k a t , a c é l r a v e z e t ő m a g a t a r t á s o k a t . E n n e k a l a p j á n a tudományos rovat i r á n t az i g é n y e i n k e t ú j r a f o g a l m a z h a t j u k : 1. A t u d o m á n y o s s á g i r á n t i fogékonyság nevelése. Azaz: a megfigyelőképesség és elemző képesség, az oksági kapcsolatok felismerési képessége s az anyaggal való bánni tudás képessége. Ez u t ó b b i n é r t e n d ő egyrészt a r e n d s z e r e z é s , a szervezett e l h e ­ lyezés — e l m é l e t b e n és g y a k o r l a t b a n e g y a r á n t — és a fizikai a n y a g r a h a t á s elemi m ű v e l e t e i : szétválasztás, összekapcsolás, a l a k m ó d o s í t á s . 2. A t u d o m á n y o s nyelvezet m e g é r t é s é n e k m e g k ö n n y í t é s e . Azaz h o z z á s z o k t a t n i n e v e l t ü n k e t n e m az i d e g e n s z a v a k k a l v a l ó h a n d a b a n d á z á s u n d o r í t ó fölényéhez, h a -

A folyóirat

Hol kezdjük

borítólapja

n e m a képletek, a tudományos nyelv s z i m b ó l u m a i n a k a l k a l m a z á s á h o z : azaz a kifejezésbeli elvonásokhoz. 3. A képzelet állandó ébrentartása — végre, idetartozik a különleges ú j ­ donságok, k u r i ó z u m o k , r e j t é l y e k , m e g l e ­ p e t é s e k s a b i z a r r m ű s z a k i ötletek világa. 4. A t u d o m á n y teljesítményeinek humánus o l d a l r ó l v a l ó megítélése. N e m c s a k a Jóbarát, h a n e m szinte v a l a m e n n y i k i a d v á n y u n k t u d o m á n y o s és i s m e r e t t e r j e s z t ő r o v a t a i t olvasgatva, fel­ t ű n ő , h o g y főleg a h a r m a d i k p o n t u n k a t — az Érdekességet szolgálják: a n e g y e ­ d i k t á r g y á b a n n é h a a z i r o d a l m i l a p o k és költők rendeznek kirohanásokat, a máso­ d i k a t á l t a l á b a n az i s k o l á r a bízzák. Az első, a fogékonyság növelése, j e l e n v a n u g y a n a J ó b a r á t b a n is, de n a g y o n r e n d ­ szertelenül. Ne tűnjék meglepetésnek, ha véleményünk szerint a legeredményesebb i d e v á g ó m u n k á t az e l m ú l t é v b e n a szer­ kesztőség egy n e m t u d o m á n y o s n a k látszó v á l l a l k o z á s á v a l é r t e el: a „ V a r r j u n k r u ­ h á t Zsuzsi b a b á n a k " m o z g a l o m m a l , ahol a z anyaggyűjtés, reprodukálás, rendsze­ rezés, értelmezés m u n k á j á t az egész ol­ v a s ó t á b o r f i g y e l e m m e l k í s é r h e t t e , s vi­ szonylag s o k a n t e v é k e n y e n is részt v e t t e k benne.

hát?

H a m o d e r n t u d o m á n y o s s á g r ó l v a n szó, n y i l v á n a g o m b o k n á l , b i l l e n t y ű k n é l , e r e d m é n y g ö r b é k n é l , j e l z ő k é s z ü l é k e k n é l — g o n d o l j á k egyesek. M é g a század egyik l e g n a g y o b b p e d a g ó g u s a , M a k a r e n k o is e l k ö v e t t e azt a h i b á t — s z e r i n t ü n k —, h o g y a t e c h n i k a i , azaz p o l i t e c h n i k a i n e v e l é s t ú g y k é p z e l t e el, h o g y a n ö v e n d é k e k e t b o n y o ­ lult gyári g é p e k m e l l é állítja ( a m e l y e k n e k szerkezetét n e m ismerik), s a futószalag­ m u n k á v a l b a r á t k o z t a t j a őket. Nos, n e m a m e l l é k e s n e k felfogott és lekezelt, ezért, sajnos, g y ó g y í t h a t a t l a n u l u n a l m a s iskolai kézimunkaórákra g o n d o l u n k , d e az ifjú­ sági l a p o k n a k m é g i s e k ö r ü l kell k e z d e n i a nevelést. Először i s : i d e v á g ó r e j t v é n y - , illetve h e l y e s e b b e n feladatközléssel, a m i a megfigyelő, összehasonlító és r e n d s z e r e z ő t e v é k e n y s é g e t s e r k e n t i : e t é r e n a szerkesztőség, sajnos, k ö v e t k e z e t e s n e v e l ő m u n k á t n e m fejt ki. Az ilyen t e r m é s z e t ű a n y a g o k v a g y n e m j e l e n n e k m e g r e n d s z e r e s e n , v a g y n e m g o n d o l k o z n a k összefüggő n e v e l é s i t á v l a t o k b a n . É s n e m a l k a l m i l a g , h a n e m m ó d s z e r e s e n , r o v a t - á l l a n d ó s á g g a l k e l l e n e foglalkoz­ n i u k a g y ű j t ő k k e l (bélyeg, n ö v é n y , á s v á n y , dísztárgy, j e l v é n y és hasonlók). S a m i a legfontosabb v o l n a : a barkácsrovatot — „ k é s z í t s ü n k ezt-azt" — ál­ landósítani ! K o r u n k szinte m u l a t s á g o s t u d o m á n y o s t a p a s z t a l a t a , h o g y a d o t t e s e t b e n m é g a t ö b b millió é r z é k e n y a l k a t r é s z b ő l álló ű r h a j ó k o r m á n y o s a s e m n é l k ü l ö z h e t i a legősibb szerszámok, a k a l a p á c s , az ék, a feszítővas v a g y c s a v a r h ú z ó , véső h a s z n á ­ l a t á t . M i n d e n m ű s z a k i s a legtöbb t u d o m á n y o s n e v e l é s is itt k e z d ő d i k : a leglénye­ gesebb m u n k a f o g á s o k i s m e r e t é v e l . S ez k ü l ö n ö s e n fontos m a , a m i k o r a m o d e r n i p a r és m e z ő g a z d a s á g ü z e m s z e r v e z é s i f o r m á i m e l l e t t egyre kevesebb gyermeknek van alkalma az életből ellesni a termelés ősi fogásait. A t u d o m á n y t ö r t é n e t h á n y l á n g e s z ű t a l á l m á n y á n a k , felfedezésének a forrása v e z e t h e t ő vissza oda, h o g y v a l a h o l egy k i s g y e r m e k kovács-, k e r e k e s - , l a k a t o s - m ű ­ h e l y b e n , k e r t é s z e t b e n , i s t á l l ó b a n b á m é s z k o d o t t , l á b a t l a n k o d o t t ! A m o d e r n élet a g ­ g a s z t ó a n c s ö k k e n t i e lehetőségeket. A n a g y v á r o s i játszótér, „ p a r k " h á n y tényezőt, megfigyelhető t á r g y a t , t a n u l m á n y o z h a t ó f o l y a m a t o t k í n á l a g y e r m e k n e k egy föld­ m í v e s u d v a r á h o z v a g y egy k é z m ű v e s m ű h e l y é h e z k é p e s t !

A különbséget á t h i d a l n i , az elveszett gazdasági udvart és műhelyt pótolni igen s o k b a n az ifjúsági s z e r v e z e t e k és k i a d v á n y o k dolga. Sikeres, k ö v e t k e z e t e s és t ö m e ­ ges t u d o m á n y o s n e v e l é s t a d n i á l l a n d ó Műhelyv a g y K e r t - r o v a t n é l k ü l eléggé k i l á ­ t á s t a l a n dolog. M á r p e d i g a Jóbarát s a t ö b b i l a p is, p é l d á u l a Napsugár, mintha lebecsülnék ilyen r o v a t a i k a t . A rajz k é r d é s e . N e m a m ű v é s z i , h a n e m á l t a l á b a n a z á b r á z o l ó r a j z k é r d é s e : á b r á k ú t j á n é r t e n i és m e g é r t e t n i . Szerintem végzetes t é v e d é s a g y e r m e k r a j z s p o n t a n e i t á s á n a k az i m á d a t a ; egy­ fajta művészeti s z n o b i z m u s h ú z ó d i k m e g m ö g ö t t e . „ K ü l d j e t e k b e g y e r m e k r a j z o k a t , s mi m a j d m ű v é s z e t i s z e m p o n t o k szerint k i v á l a s z t j u k , m e l y i k a legőszintébb, l e g naivabb, leglegebb." A gyerek a z é r t rajzol, h o g y m e g é r t s e , á t t e k i n t h e s s e a dolgokat. Rajzolni t u d á s á t tehát óvatosan fejleszteni kell, s n e m a m ű v é s z i , h a n e m a t á r g y i l a g o s kifejezés i r á ­ nyába. H a e g y - k é t p é l d a segítségével m e g m u t a t j u k n e k i , h o g y a n o l d h a t ó m e g n é h á n y fogással egy s z á m á r a b o n y o l u l t kifejezési k é r d é s , szívesen t a n u l , és g y o r s a b b a n fejlődik. A Jóbarát rajzközlése t e h á t n e m é r h e t i b e a s p o n t á n r a j z o k népszerűsítésével. Adjon f e l a d a t o k a t ! S a d j o n p é l d á k a t , ötleteket. S ez m á r átvezet 2-es s z á m ú igé­ nyünkhöz, a t u d o m á n y o s nyelvezethez. A közlekedési jelzéseket, a m o r z e á b é c é t , a különböző j e l v é n y e k e t , c í m e r e k e t n e m a z é r t kell közölni, m i n t h a a g y e r e k e k b ő l mind t á v í r d á s z t , g é p j á r m ű v e z e t ő t v a g y h a j ó k o r m á n y o s t a k a r n á n k n e v e l n i . De ez a nyitja a t u d o m á n y o s n y e l v e z e t b e n oly fontos jelzések és k é p l e t e k „szemléletével" való m e g b a r á t k o z á s n a k . A n n á l h á l á s a b b dolog ez, m e r t tíz-tizenöt éves g y e r e k e k e t mind r o m a n t i k u s a n v o n z z a a Jel, a S z i m b ó l u m , a Rövidítés. A d j u n k t e h á t f e l a d a t o ­ kat: k é p í r á s o k v a g y m á s m é r t a n i e l e m e k b ő l m e g s z e r k e s z t e t t l o g o g r a m o k , t e r m é ­ s z e t t u d o m á n y o s k é p l e t e k k e l kifejezett ü z e n e t e k m e g f e j t é s é r e s g y á r t á s á r a . Igazi gyer­ m e k l a p o k n e m k é p z e l h e t ő k el ilyen n é l k ü l . Tudományos

magazin

— vagy

ellengőz?

A Mi újság a nagyvilágban: világító s á r k e f é t t a l á l t a k fel, m e g t a l á l t á k az a z t é ­ kok legrégebbi k i r á l y á n a k műfogsorát, i s m e r e t l e n állatfajt azonosítottak, v á n d o r o l ­ nak-e a Baleári-szigetek, k é s z ü l az a l g a p á s t é t o m , kígyó-e a t e n g e r i kígyó, j á r t a k - e a vikingek a H a w a i i - s z i g e t e k e n , h á n y n y e l v e n b e s z é l n e k a csízek? — és az a r e n ­ geteg, hasonló t e r m é s z e t ű t é m a , a m e l y e k m i a t t oly szívesen o l v a s s u k m a l a p j a i n ­ kat — a t u d o m á n y o k legszebb v e r b u n k o s - m u z s i k á j a . A Jóbarát i s m e r e t t e r j e s z t ő o l ­ dalainak is n a g y részét ez a l k o t t a a m ú l t é v b e n . A magazinszerű tálalás, a formális kiugratás, a látványos laptördelés azonban visszafelé sül el. N e m c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y a J ó b a r á t b a n ez a t u d o m á n y o s s á g rangját veszélyezteti, h a n e m egyszerűen m e g n e h e z í t i a felfogást, s a „művészileg", grafikailag „ m e g s z e r k e s z t e t t " o l d a l a k — e g y s z e r ű e n eltékozolt o l d a l a k . E g y e t l e n p é l ­ dát elég e r r e f e l h o z n u n k . A l a p k é t színes oldalon közöl c i k k e k e t és k é p e k e t a rejtélyes s t o n e h e n g e - i k ő k e r t r ő l . K ü l ö n t a l á n a c i k k is, és k ü l ö n t a l á n a k é p is nagyon é l v e z h e t ő lett v o l n a . De n a g y o n „ m o d e r n ü l " , n a g y o n „ m e r é s z e n " , n a g y o n „nem-vidékiesen" a színes k é p b e b e l e n y o m t á k a szöveget, s az c s a k n a g y o n n e h e z e n olvasható: illetve: egy része e g y á l t a l á n n e m is o l v a s h a t ó . H a egy b e a t - z e n e k a r t m u t a t be az e m b e r f é n y k é p k i v á g á s o k o n , ahol c s a k egy-egy „És akkor ő" v a g y „beee-eh", „huhuhuhu" v e h e t ő ki, a k é p e k r e v e t í t e t t szövegnél az e m l í t e t t e l j á r á s n e m ­ csak azt fejezi ki, h o g y az a n y a g közlőjét c s u p á n az „ é r d e k e s s é g " vezette, a m a g a ­ zinszerű t a r k a s á g , h a n e m : h o g y nevelői-oktatói k é r d é s e k b e n és a szem egészségta­ n á n a k a k é r d é s é b e n s ú l y o s a n v é t e t t olvasói ellen — s e g y á l t a l á n n e m r e n d e l k e z i k a tárgyhoz szükséges ítélőképességgel. Ez s ú l y o s a n m e g g o n d o l k o z t a t , m e n n y i r e t u d a ­ tos a lap szerkesztőiben m ű k ö d é s ü k é r t e l m e ? Ilyen s z e m r o n t ó p é l d á t j ó n é h á n y a t e m l í t h e t n é k : egy építészeti cikk m e l l é o l y a n h o m l o k z a t felvétele v a n h a s á b h o s s z ú ­ ságban b e t ö r d e l v e , ahol a világos-sötét n é g y z e t e k az i s m e r t optikai j e l e n s é g é r t e l ­ m é b e n lüktetnek. A cikk csak ú g y o l v a s h a t ó k ö n n y e z é s n é l k ü l végig, h a m e l l e t t e az illusztrációt l e t a k a r j u k . Ez bizony a t u d o m á n y t e r j e s z t ő k csekély t u d o m á n y o s fel­ készültségéről t a n ú s k o d i k ! I n k á b b a legósdibb közlönyszerű t ö r d e l é s , m i n t ez a t a r k a s á g , a m e l y m i a t t a z ember n e m tudja, hol k e z d ő d i k egy a n y a g , hol végződik.* * Recenzens pott!

52

Jóbarát-szám

végigolvasása

után

kötőhártya-gyulladást

ka­

A t u d o m á n y o s n e v e l é s l e g á r t a l m a s a b b ellenfele és saját e r e d m é n y e i k e t lerontja a J ó b a r á t b a n — a k é p r e g é n y e k többsége. N e b e s z é l j ü n k most azok „esztétikai f o r m a n í v ó j á r ó l " . S n e b e s z é l j ü n k azokról a lélektani, m e n t á l h i g i é n i a i á r t a l m a k r ó l , a m e l y e k e t a k i g u v a d t szemek, vonagló pofák, vicsorgó fogak e l k e r ü l h e t e t l e n ü l előidéznek. D e h o g y egyes „ t u d o m á n y o s ­ f a n t a s z t i k u s " folytatásos k é p r e g é n y e k , l e g y e n e k a k á r u t ó p i s z t i k u s a k , a k á r t u d o m á ­ nyos b ű n ü g y e i k , a k á r t ö r t é n e l m i e k — a r r a t ö r e k e d n e k , h o g y k i k a p c s o l j á k a logikát, az elemi m o t i v á c i ó s z ü k s é g é n e k az érzetét, s a l e g v a l ó s z e r ű t l e n e b b z a g y v a s á g o k a t „ c s e l e k m é n y n e k " és „ t u d o m á n y o s a n é r d e k e s n e k " fogják fel, az m e g i n t felveti a k é r d é s t : v a j o n h a i n t e l l e k t u á l i s nevelésről b e s z é l g e t ü n k olyan szerkesztőséggel, a m e l y i l y e n e k e t közöl, n e m v á l u n k nevetségessé? Itt v a n p é l d á u l a Ragyogó gyémántok c í m ű . Az 5-ös s z á m b a n kezdődik, s t a r t a tizenhatosig, n a g y j á b ó l t e h á t h á r o m h ó n a p i g . T a r t a l m a t a l á n ez: a F i ú és a L á n y a n e m z e t k ö z i folklórintézet f e l k é r é s é r e t u d o m á n y o s k u t a t á s o k a t végez a C s e n d e s ­ óceán egy f e l t á r a t l a n szigetén. Egy t u d ó s p a l a c k p o s t á b ó l e l ő k e r ü l t üzenetet a d á t n e k i k : „a K i w i - s z i g e t e k e n m é g m i n d i g m u t a t n a k be e m b e r á l d o z a t o k a t " ; az üzenet m e g s z a k a d , de a z é r t a szigetet m e g t a l á l j á k (nem t u d n i , m i a jelentősége a n n a k , h o g y az ü z e n e t ott s z a k a d m e g , a h o l a sziget h e l y é t k e l l e n e jelölnie, m i k o r a követ­ kező k é p ú g y i s p o n t o s a n m u t a t j a a sziget helyét), s z u p e r s z o n i k u s r e p ü l ő g é p e n és m o t o r c s ó n a k o n m e g é r k e z n e k , a T u g u törzs f a l u j a é p p egy v u l k á n a l j á b a n v a n . . . ö s s z e b a r á t k o z n a k a b e n n s z ü l ö t t e k k e l , h a l á s z n i m e n n e k v e l ü k , G u r u t egy különleges víz alatti g é p f e g y v e r r e l m e g m e n t i k a c á p á k t ó l , de a v a r á z s l ó s z e m é b e n ettől fenye­ gető gyűlölet j e l e n i k m e g ; s z ö r n y ű t a b u k v a n n a k , a F i ú és a L á n y a v u l k á n b a n tölti az éjszakát, a belsejéből j a j g a t á s t és k o p á c s o l á s t h a l l a n a k , egyszercsak b e n n s z ü ­ löttek u g r á l n a k a vízbe, s n e m j ö n n e k fel t ö b b e t : a L á n y megcsúszik, a varázsló g y a n ú t fog; éjjel a s á t r u k b a a b e n n s z ü l ö t t e k e l e m l á m p á v a l a s z e m ü k b e v i l á g í t a n a k : a L á n y a F i ú u t a s í t á s á r a a z o n n a l r á d i ó z n i k e z d : „Az Y R 12 B-nek, k ü l d j é t e k Siuti k i k ö t ő j é b e a QL m i k r o t e n g e r a l a t t j á r ó t f e g y v e r e k k e l , felszereléssel és ö n m ű k ö d ő b ú v á r r a l . " (Közben n e m t u d j u k , mi lett a z s e b l á m p á s o k k a l . ) K i d e r ü l , h o g y a víz a l a t t e l t ű n t e k é l n e k ; G u r u l á n y a n e m engedi, hogy g y é m á n t n y a k é k é t megtekintsék, v i l l á m o k közt m e g j e l e n i k az égen a Tabu szó; a v a r á z s l ó r ö v i d h u l l á m ú a d ó v a l r e n ­ d e l k e z i k ; a F i ú és a L á n y „kezdik é r t e n i " , egy h a t a l m a s h a j ó r a j m e g h o z z a a tenger­ a l a t t j á r ó t , a m i t a F i ú é s z r e v é t l e n ü l elrejt az öbölben. M e g j e l e n i k a s z ö r n y ű karukurare szó; „az i d e g e n e k e t m e g k e l l ölni", de egy m a j m o n ellenőrzik a kosztjukat, a m í g a m a j o m azt m o n d j a , h o g y crekk-crekkgrant, n i n c s b a j , de egyik este elaludt, és t u d j á k , h o g y „most"; a b e n n s z ü l ö t t e k összegyűlnek, m e g j e l e n i k egy elefánt nagy­ ságú p ó k k a r u k u r á r é , o r d í t a n a k , a v a r á z s l ó t ü z e s zöld kígyót idéz fel, de a Fiú rögtön t u d j a : ez k á l i u m b i k r o m á t ; de a t u g u k m e g t á m a d j á k , ökölharc, m é g i s meg­ kötözik őket, m á s n a p ki fogják végezni, d e G u r u , a k i n e k a l á b á t p á r n a p p a l azelőtt a c á p a t é r d b ő l l e h a r a p t a , u t á n u k s á n t i k á l , s z i d a l m a i v a l átejti a varázslót, é s . . . n e m é r d e m e s t o v á b b folytatni. De m e g kell é r t e n ü n k : a g y e r e k e k e l s ő s o r b a n ezt olvassák el, m e r t e n n e k a felfogása n e m j e l e n t s z á m u n k r a szellemi erőfeszítést, ez uralja h ó n a p o k i g a l a p o t r i k í t ó t a r k a o l d a l á v a l , v a d pofáival és ez neveli őket ízlésre? logikára? igazságérzetre? N a és m o s t j ö j j e n e k az é r t e l m i funkciók gyakorlatok?

fejlesztését Még

két

célzó reggeli elgondolkoztató

agytorna­ példa

Az o k t a t á s egyik legfontosabb a l a p e l v e : n e m elszigetelt i s m e r e t e k e t a d n i , h a n e m e g y m á s h o z k a p c s o l n i a z o k a t — és é r z e l m i megerősítéssel rögzíteni. A Jóbarát, mint m i n d e n l a p u n k , m e g r á z ó r i p o r t s o r o z a t o t közölt a m ú l t évi s z ö r n y ű á r v i z e k r ő l és a szép h e l y t á l l á s o k p é l d á i r ó l . D e : m i l y e n k i t ű n ő a l k a l o m lett v o l n a a t u d o m á n y o s rovat s z á m á r a , h o g y vízrajzi, l é g k ö r t a n i , és összes, e t á r g y k ö r b e t a r t o z ó t u d o m á n y o s isme­ retterjesztő a n y a g a i t , a m i t m á s k o r elcsepegtet, ehhez a jelenséghez kösse? Mennyivel m é l y e b b r e v é s ő d t e k v o l n a a z o k az olvasó a g y á b a ! V a g y : egy kis gyászjelentést t ö r d e l t b e egy o l d a l a l j á r a B e r t r a n d Russell h a l á l á r ó l , a szokásos ü n n e p é l y e s és b á n a t o s k ö z h e l y e k k e l . Á m vajon, h a egy rész letet is idéz Russell egyik i s m e r t k ö n y v é b ő l a r r ó l , h o g y a n dolgoztattak öt-hat éves g y e r e k e k e t a m ú l t század elején az angol s z é n b á n y á k b a n , ahogy Russell fogalmaz: h o g y a n győzték le a k i s g y e r e k e k k e l N a p ó l e o n t , a k k o r n e m ezerszer m é l y e b b e n bevé­ sődik Russell n e v e a g y e r m e k o l v a s ó b a , és n e m m e g d ö b b e n v e érti-e meg, mi az a tőkefelhalmozás?

É s itt v a n az utolsó t a n u l s á g és a l e g f o n t o s a b b : a m i k o r t u d o m á n y r ó l beszé­ lünk, t u d o m á n y t t e r j e s z t ü n k , n é p s z e r ű s í t ü n k , hagyjuk magukat a nagy tudósokat is megszólalni! Egy ifjúsági l a p s e m m i v e l s e m t e h e t n a g y o b b szolgálatot a t u d o m á n y n a k és olvasóinak, h a á l l a n d ó a n közli n a g y t u d ó s o k m o n d á s a i t , t a n á c s a i t , v a l l o m á s a i t , h a ilyen zagyva k é p r e g é n y e k h e l y e t t é l e t r a j z u k a t és t u d o m á n y o s t a l á l m á n y a i k a t , fel­ fedezések i z g a l m a s és t a n u l s á g o s t ö r t é n e t é t i s m e r t e t i ! N e m szólva a r r ó l , h o g y é p p e n a l e g n a g y o b b t u d ó s o k azok, a k i k a s z a k b a r b á r o k szürke s i s e r a - h a d a fölött l á t j á k az emberi távlatokat és érzik az e g y e t e m e s e m b e r i gondokat, s a k k o r n e m szükséges egy k ü l ö n „ h u m a n i z á l ó s z a k r o v a t o t " s e m létesíteni. S ez t ö b b e t ér, m i n t h a azt h i p n o t i z á l j u k a g y e r e k b e , h o g y „ n y o m d m e g a gombot, s kapsz egy e l e k t r o n i k u s - b i k i n i s l i b a c o m b o t ! " Szőcs I s t v á n

A megújult

Művelődés

M o n d a n d ó m l é n y e g é t m á r a c í m b e n is jelzem. K ö z m ű v e l ő d é s i f o l y ó i r a t u n k életében ö r v e n d e t e s e n gyökeres f o r d u l a t állott b e p á r esztendeje. S z ü k s é g e s n e k t a r t o t t a m ezt m i n d j á r t az elején leszögezni, a n n a k ellenére, hogy vizsgálódásom tárgya csak az 1970-es évfolyam. A f o r d u l a t éve a z o n b a n a 68-as e s z t e n d ő volt, több t e n n i a k a r á s s a l és m é g c s a k n a g y o n h a l v á n y a n k i t a p i n t h a t ó szerkesztői k o n ­ cepcióval. 1969 — a Művelődés é l e t é b e n az új csapás kiszélesítésének, m e g e r ő s ö ­ désének éve. Új k ö n t ö s b e n j e l e n i k m e g . S h a c s a k p u s z t a k í v á n c s i s á g b ó l v a l a k i összehasonlít egy s z á m o t ebből az évfolyamból, m o n d j u k a h á r o m é v v e l előbbivel — szeme, szája eláll. A k o r á b b i — hosszú időn á t j e l l e g t e l e n — l a p hazai m a g y a r nyelvű s a j t ó n k m u n k a m e g o s z t á s á b a n részt k é r ő és v á l l a l ó új folyóirattá v á l t . (Az m á r m á s l a p r a tartozik, h o g y a közönség jószerével alig-alig vesz t u d o m á s t m i n d ­ erről — ú g y látszik, igen erősen belevésődött a j o b b á r a c s a k s z a b v á n y s z í n d a r a ­ bokkal és lapos c i k k e k k e l teli előd r é m k é p e . ) E n n y i előzetes i s m e r e t n é l k ü l a l i g h a l e n n e i n d o k o l t a l a p főszerkesztőjének, V. A n d r á s J á n o s n a k a t a v a l y i l - e s s z á m b a n közölt Hagyomány és haladás című, a r o m á n i a i m a g y a r s á g k ö z m ű v e l ő d é s é r ő l írott t a n u l m á n y a . K é t e s z t e n d ő t a n u l s á g a i a l a p j á n készít a szerző n y e r s m é r l e g e t . Hol á l l u n k a k ö z m ű v e l ő d é s s e l , m e l y e k a legfontosabb közeli és t á v l a t i célok? A t a n u l m á n y b a n — a n é l k ü l , h o g y e r r e szó­ szerinti u t a l á s t ö r t é n n e — k ö r v o n a l a z ó d i k a szerkesztő elképzelése a l a p szere­ péről is. Kis k i t é r ő . B á r m e l y l a p t a r t a l m á t v é l t v a g y valóságos o l v a s ó t á b o r a h a t á r o z z a meg. N a m á r m o s t , m i n d e n k i m ű v e l ő d i k , l e g a l á b b i s az e m b e r e k j a v a r é s z é b e n él a t ö b b e t - j o b b a t - t u d á s igénye. A szorosan s z a k m a i jellegű t o v á b b k é p z é s e n k í v ü l m i n ­ den m á s a Művelődés h a t á s k ö r é b e t a r t o z n é k ? T e r m é s z e t e s e n n e m . A f e l a d a t o k egy részét v á l l a l j á k a n a p i l a p o k , i r o d a l m i és világnézeti folyóiratok. Mi m a r a d h á t a Művelődésnek? Csak egyetlen t e r ü l e t e t r a g a d n é k ki a sok k ö z ü l : az ö n m ű v e l é s , ö n i s m e r e t ­ önképzés k é r d é s é t . I g e n á m , d e ezen a p o n t o n t a l á l k o z h a t - e a kolozsvári egyetemi t a n á r n a k és m o n d j u k a klézsei m ű v e l ő d é s i o t t h o n i g a z g a t ó j á n a k az é r d e k l ő d é s e ? Elméletileg igen, a g y a k o r l a t b a n r i t k á b b a n . T ö r e k e d h e t - e egy l a p teljességre m i n d e n t é r e n ? Bizonyos h a t á r o k o n belül, hiszen m é g a j ó s z á n d é k ú teljesség-igény is k ö n n y e n eltorzulhat. M á s r é s z r ő l p e d i g n y i l v á n v a l ó cél az, hogy m i n é l szélesebb legyen a l a p h a t ó s u g a r a , m i n é l t ö b b e m ­ ber olvassa, forgassa. Nos, a Művelődés, ú g y v é l e m , m e g t a l á l t a a helyes u t a t . T e r m é s z e t e s e n rostál. Vegyük közelebbről s z e m ü g y r e : m i t , h o g y a n . 1. A h a g y o m á n y o s és az ú j a b b m ű v e l ő d é s i f o r m á k a t t a r t a l o m m a l kell m e g ­ tölteni. Igaz, a m é r l e g m i n d e n k é p p e n a h a g y o m á n y o s a k — színjátszás, népi t á n c , kórusok — j a v á r a billen. Á l l a n d ó a n közöl a l a p a Játékszín rovatban színdara­ bokat. K ö z ü l ü k k e t t ő t e m e l n é k ki: a S ü t ő A n d r á s C r e a n g ă - m e s é n a l a p u l ó b á b j á ­ tékát, az Ördögűző tarisznyát (díszlet- és b á b t e r v e k k e l ) , v a l a m i n t a Kocsonya Mi­ hály házassága című vígjátékot, a m e l y e t G e r g e l y Géza állított össze régi m a g y a r

v í g j á t é k o k b ó l (díszlettel, r e n d e z ő i u t a s í t á ­ s o k k a l és zenekísérettel). U g y a n e b b e n a r o v a t b a n e r e d e t i népi t á n c o k a t is közöl K ö r ö s t á r k á n y b ó l és Hétfaluból. Igen fontos szerepet v á l l a l t m a g á r a a Művelődés: hazai magyar nyelvű kó­ r u s - m o z g a l m u n k felélesztését. Ezt a célt szolgálja e l s ő s o r b a n az Énekszó r o v a t — egyetlen s z á m b ó l s e m h i á n y z i k —, a m e l y ­ ben énekelhető népi dallamokat, népdal­ feldolgozásokat, k ó r u s m ű v e k e t közöl. Az e l m ú l t é v s o r á n kilenc(!) h a z a i m a g y a r zeneszerzőt m u t a t o t t b e olvasóinak, s t e r ­ m é s z e t e s e n m i n d e g y i k ü k n e k egy-egy k ó ­ r u s m ű v é t . De j e l e n v a n a l a p m u n k a ­ t á r s a m i n d e n egyes m a g y a r k ó r u s t a l á l ­ kozón, l e g n e v e s e b b zenész s z a k e m b e r e i n ­ k e t szólaltatja m e g a t a l á l k o z ó k k a p c s á n . 2. H a d d idézzek a m á r e m l í t e t t Ha­ ladás és hagyományból: „ . . . k í v á n a t o s és szükséges, hogy a romániai magyarság i s m e r j e saját m ú l t j á t , h a g y o m á n y a i t , tör­ ténetének kiváló személyiségeit... min­ d e n r o m á n i a i m a g y a r t u d a t á b a n — a köz­ nevelés révén: történelmi t u d a t á b a n — h e l y e t k a p j o n v i d é k e , v á r o s a , községe, faluja történelme, művelődése, művésze­ t e . . . " Így jelöli m e g a szerkesztő a köz­ A folyóirat borítólapja m ű v e l é s s b e n n e a l a p célkitűzését. L á s ­ suk, m i v a l ó s u l t m e g ebből egy esztendő távlatában ! A fölsorolás csak egészen v á z l a t o s lesz, a n n á l is i n k á b b , m i n t h o g y n e m í r h a ­ t o m ide a m e g j e l e n t c i k k e k z ö m é n e k a címét. Szólni kell e l s ő s o r b a n a t u d o m á ­ nyos jellegű a d a t k ö z l é s e k r ő l , hiszen a Művelődés ezek p u b l i k á l á s á v a l o l y a n feladatot vállal, a m i t m á s l a p u n k n e m . G o n d o l o k itt elsősorban a n é p r a j z i , n é p n y e l v i és népzenei közleményekre. I g e n ö r v e n d e t e s , h o g y a Művelődés is t ö b b — s z á m s z e r i n t h a t — e s e t b e n ( m a m á r v i l á g s z e r t e használatos) t e m a t i k u s s z á m o t állított össze: e z e k b e n a főlaptesti a n y a g o k m i n d - m i n d az a d o t t t é m á r a v o n a t k o z n a k . E s ú l y p o n t - s z á m o k r ó l e g y e n k é n t is é r d e m e s v o l n a b ő v e b b e n szólni, de h e l y s z ű k e m i a t t csak a p u s z t a fel­ s o r o l á s u k r a v á l l a l k o z h a t o m . M e g y e b e m u t a t ó s z á m B i h a r r ó l és Szilágyról, h e l y i s m e ­ reti, s z í n h á z - m ű v e l ő d é s i , m u n k á s m ű v e l ő d é s i , és B a r t ó k - e m l é k s z á m . De a t ö b b i s z á m ­ b a n is g a z d a g h o n i s m e r e t i (ön-, h e l y - és n é p i s m e r e t i ) a n y a g áll az é r d e k l ő d ő olvasó r e n d e l k e z é s é r e . G o n d o l o k itt e l s ő s o r b a n a Vadrózsák, a Műhely és az Olvasó r o ­ vatra. S z a b a d j o n i t t egy a p r ó c s k a k r i t i k a i megjegyzést is t e n n e m . Az á l l a n d ó r o v a t o k j e l e n t ő s é g é r e , ú g y h i s z e m , n e m k e l l k ü l ö n f ö l h í v n o m a figyelmet, hiszen m i n d e n l a p e s e t é b e n ez a r e n d s z e r e s s é g j e l e n t i a fő v o n z ó e r ő t az olvasónak. N e m szeren­ csés t e h á t egy k ö z l e m é n y s o r o z a t o t két, h á r o m , sőt t ö b b h ó n a p o s kiesésekkel közölni ( a m a t ő r f i l m e z é s , jóga). A j á n l a t o s a b b n a k látszik t ö b b , t e h á t m o z g é k o n y a b b , kisebb r o v a t bevezetése, a m e l y e k n e m m e g h a t á r o z ó jellegűek, a t e m a t i k u s s z á m o k n á l vi­ szont r e n d s z e r e s k ö z l é s ü k k e l s z i n t é n n a g y segítséget n y ú j t a n a k . A h o g y a n v a n b é ­ lyegsarok a l a p b a n , l e h e t n e p é l d á u l b a r k á c s o l ó , filmező v a g y é p p e n l e m e z g y ű j t ő is. I t t t e r m é s z e t e s e n figyelembe kell v e n n i az — e g y é b k é n t V. A n d r á s J á n o s h a n g o z ­ t a t t a — új k ö z m ű v e l ő d é s i f o r m á k a t . T e r e p j á r ó t a p a s z t a l a t o m b ó l t u d o m , h o g y az i s k o l á k b a n az i r o d a l m i k ö r ö k m ű s o r á n a k ö s s z e á l l í t á s á b a n m i l y e n n a g y segítséget j e l e n t e n e k egyrészt a l a p h a ­ s á b j a i n m e g j e l e n ő v e r s e k , m ű s o r a j á n l á s o k , m á s r é s z t p e d i g a Naptár, amely tar­ t a l m a z z a a j e l e n t ő s e b b é v f o r d u l ó k a t és a n e v e s i r o d a l m i - t ö r t é n e l m i - t u d o m á n y t ö r ­ t é n e t i egyéniségek r ö v i d életrajzát. S z á n d é k o s a n n e m s z ó l t a m a 4-es s z á m b a n m e g i n d u l t a n k é t r ó l (Körkérdés a közművelődésről), a m e l y b e n a szerkesztőség h á r o m k é r d é s s e l fordult t ö b b neves

hazai m a g y a r személyiséghez: t u d o m á n y o s k u t a t ó k h o z , í r ó k h o z , közírókhoz, m ű v é ­ szekhez. A m ú l t é v b e n t i z e n e g y v á l a s z t közölt a l a p . Az a n k é t m é g t a r t , é r d e k ­ lődéssel v á r j u k a t o v á b b i hozzászólásokat. A l a p és olvasói közti k a p c s o l a t r a j e l l e m z ő n e k l á t o m A l m á s i I s t v á n m e g j e g y ­ zését az ez é v j a n u á r i D a l o s f ü z e t - m e l l é k l e t b e n . „Művelődési i r á n y í t ó i n k , de főleg énekeseink t ö b b n y i r e m é g m i n d i g n e m t u d j á k , h o g y m i l y e n bőséges a n y a g áll r e n ­ delkezésükre a Művelődés h a s á b j a i n . E r r ő l p e r s z e m á r s e m a gyűjtéseiket közlő n é p z e n e k u t a t ó k , s e m a folyóirat szerkesztői n e m t e h e t n e k . A v i s s z h a n g t a l a n s á g o t egyébként n e m is t a l á l j u k m e g l e p ő n e k , k ü l ö n ö s e n h a m e g g o n d o l j u k , h o g y e n é p ­ d a l k ö z l e m é n y e k r ő l m é g azok az ú j s á g í r ó k és t a n á r o k s e m l á t s z o t t a k t u d o m á s t v e n ­ ni, akik 1968 n y a r á n az I f j ú m u n k á s b a n a l e g d i c s é r e t e s e b b s z á n d é k k a l v i t á t k e z ­ d e m é n y e z t e k a fiatalok d a l i s m e r e t é r ő l , zenei m ű v e l t s é g é r ő l . P e d i g a Művelődésben a k k o r m á r fél é v e r e n d s z e r e s e n folyt a n é p d a l o k közlése." H a d d t e g y e m hozzá, hogy a h e l y z e t v a l a m i c s k é t j a v u l t 1968 óta, d e — sajnos — m é g m i n d i g t ö b b e n n e m t u d n a k v a g y legjobb e s e t b e n beszélnek róla, m i n t a h á n y a n i s m e r i k , forgatják. Végezetül p e d i g h a d d r u k k o l j a k elő egy j a v a s l a t t a l : l a p és olvasói k a p c s o l a t á t szorosabbá l e h e t n e t e n n i egy — m o n d j u k é v e n t e m e g t a r t o t t — olvasótalálkozóval, országos szinten. Ezen részt v e n n é n e k k ö z m ű v e l ő d é s - i r á n y í t ó i n k , t a n á r o k , t a n í t ó k , művelődési igazgatók, t u d o m á n y o s k u t a t ó k , a sajtó, s az egyes v i d é k e k n é p i t á n c ­ csoportjaiból, k ó r u s a i b ó l a l e g j o b b a k — m e g h í v á s o s a l a p o n —, és ízelítőt a d n á n a k t u d á s u k l e g j a v á b ó l . Az e l ő a d á s o k a t m ó d s z e r t a n i m e g b e s z é l é s e k k ö v e t n é k . Szabd Zsolt

Hargita: lap és táj 1

C s í k s z e r e d á n a k e d d i g n e m volt n a p i l a p - h a g y o m á n y a . A székelyföldi jellegű, tehát h e l y i n e k s z á m í t h a t ó n a p i s a j t ó v a g y Brassóból, v a g y M a r o s v á s á r h e l y r ő l , illetve m i n d a k é t h e l y r ő l jött az egykori C s í k b a és U d v a r h e l y r e , a m o s t a n i H a r g i t a megyébe. Az i d ő s e b b n e m z e d é k főként a Brassói Lapokra e m l é k s z i k és „olcsó k i ­ adására", a Népújságra. 1940 őszétől ilyen v o n a t k o z á s b a n S e p s i s z e n t g y ö r g y v e t t e át Brassó szerepét, m a j d 1944 o k t ó b e r é t ő l m e g i n t B r a s s ó k ü l d i a n a p i l a p o t e r r e a vidékre, a frissen i n d u l t Népi Egységei. E l a p szerkesztősége k é s ő b b S z e n t g y ö r g y r e költözött át, ott is n y o m t a t t á k . A s z e r e d a i a k hozzászoktak a h h o z , h o g y s z á m u k r a a közvetlen k a p c s o l a t o t a n a p i s a j t ó v a l egy h e l y b e l i t u d ó s í t ó j e l e n t s e . T a p a s z t a l a t ­ ból t u d o m , h o g y a v á r o s és a k ö r n y é k lakói ú g y érezték, m é r h e t e t l e n t á v o l s á g r a estek a n y o m t a t o t t b e t ű t ő l , e t á v o l s á g o t n e m is a n n y i r a földrajzilag, m i n t i n k á b b lelkiekben é r z é k e l t é k . H a n a p i s a j t ó j a a v á r o s n a k és a m e g y é n e k n e m is volt (se C s í k n a k , se U d v a r ­ helynek), az i g é n y m i n d a k é t h e l y e n ö r ö k k é élt az o l y a n h e l y i újságok i r á n t , a m e ­ lyek az ő é l e t ü k e t t ü k r ö z i k testközelből, s így g o n d j a i k is k ö t e t l e n e b b ü l , ő s z i n t é b ­ ben s z ó l a l h a t n a k m e g b e n n ü k . Csíkszereda m á r az 1848/49-es s z a b a d s á g h a r c idején tekintélyt vívott ki m a g á n a k a f o r r a d a l m i sajtó t ö r t é n e t é b e n . I t t j e l e n t m e g 1849. május 27-e és j ú l i u s 2-a között a Hadi Lap hol h e t e n k é n t egyszer, hol h e t e n k é n t kétszer, sőt m é g m e l l é k l e t e t is k i a d o t t Csíki Gyutacs c í m m e l . B e m h a d i ú j s á g j á n a k számított, erősen d e m o k r a t i k u s , k ö z t á r s a s á g i é r z e l m ű l a p volt. Ez volt a szeredai sajtó hőskora. Újra m e g ú j r a felszínre t ö r t a z u t á n a h a g y o m á n y , és o l y a n időszak is volt, amikor egyszerre k é t v a g y h á r o m h e t i l a p és folyóirat j e l e n t m e g S z é k e l y u d v a r h e ­ lyen; 1945 u t á n S z é k e l y u d v a r h e l y e n egy ideig T o m p a László szerkesztett hetilapot, Csíkszeredában p e d i g a n e g y v e n e s é v e k v é g é n m e g i n d í t o t t á k a Vörös Zászló c í m ű hetilapot, a m e l y n e k t u l a j d o n k é p p e n i j o g u t ó d j a a m o s t a n i m a r o s v á s á r h e l y i n a p i l a p .

M a j d kiesett egy évtized, szinte k e t t ő . És a k k o r , 1968 t a v a s z á n , a megyésítés e r e d m é n y e k é p p e n , C s í k s z e r e d a e g y s z e r r e n e m heti, h a n e m n a p i l a p o t k a p o t t ! Azon­ n a l két n a p i l a p o t , egy m a g y a r és egy r o m á n n y e l v ű t . Az e l f e l e d e t t n e k h i t t sajtó­ h a g y o m á n y és i g é n y h a t a l m a s erővel t á m a d t fel, t a l á n o l y a n hevességgel is, hogy egyelőre t ú l h a l a d t a a reális lehetőségeket. A C s í k s z e r e d a és a m e g y e é l e t é b e n j e l e n t ­ kező n a p i l a p t ó l , a H a r g i t á t ó l olvasói t ü r e l m e t l e n ü l v á r t á k , követelték, hogy hozza b e a kiesést, fedezze fel s z á m u k r a a t á j t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y a i t és j ö v e n d ő t á v ­ latait, s ú g y nyisson a b l a k o t az o r s z á g r a és a n a g y v i l á g r a , h o g y O l v a s ó és l a p sze­ r e n c s é s és t e r m é k e n y t a l á l k o z á s a v o l t ez. Lehetőségek p e r s z e alig-alig v o l t a k még, a l a p p a l e g y ü t t k e l l e t t k i a l a k í t a n i őket. Se szerkesztők, se n y o m d a . A Hargitát hosszú ideig, a csíkszeredai n y o m d a felépüléséig, t e h á t 1970 elejéig, a szerkesztő­ ségtől t ö b b m i n t száz k i l o m é t e r n y i r e n y o m t a t t á k , M a r o s v á s á r h e l y e n ; „távszerkesz­ t e t t ú j s á g " v o l t ez, ily s z e m p o n t b ó l n e m e g y e d ü l á l l ó a r o m á n i a i sajtó t ö r t é n e t é b e n . (A s z e r e d a i r o m á n n a p i l a p o t p é l d á u l B r a s s ó b a n n y o m t á k a k k o r i b a n . ) A szerkesz­ tőség t e r m é s z e t e s e n h a m a r á b b k i a l a k u l t . F ő s z e r k e s z t ő n e k A l b e r t A n t a l t n e v e z t é k k i ; a b u k a r e s t i Előrétől jött, ahol m a j d n e m egy é v t i z e d e n á t főszerkesztőhelyettes volt. J ó v á l a s z t á s v o l t h e l y b e l i e m b e r t állítani az új l a p é l é r e , n a g y m é r t é k b e n e n n e k is k ö s z ö n h e t ő az az egészséges a r c é l , a m e l y a Hargitát i n d u l á s óta jelle­ mezte. 2 A főszerkesztőnek v a l a m i k o r m e g h a t á r o z ó szerepe volt egy l a p é l e t é b e n ; gon­ d o l j u n k K a c s ó S á n d o r személyes h o z z á j á r u l á s á r a az egykori Brassói Lapok eszmei i r á n y v o n a l á n a k k i m u n k á l á s á h o z . Az u t ó b b i i d ő b e n h a j l o t t u n k a r r a , h o g y a főszer­ kesztő s z e r e p é t n e t e k i n t s ü k d ö n t ő fontosságúnak, és így e g y i k - m á s i k l a p szür­ keségét n e a főszerkesztő r o v á s á r a írjuk. K é t s é g t e l e n , h o g y a l a p o k i r á n y í t á s a , esz­ m e i és m i n d e n n a p i i g a z g a t á s a n e m e g y e d ü l a főszerkesztő g o n d j a m a i s a j t ó é l e t ü n k ­ ben, de a főszerkesztőnek igenis d ö n t ő és m e g h a t á r o z ó s z e r e p e l e h e t ( p é l d á n a k hoz­ h a t n á m fel e t e k i n t e t b e n A l b e r t S á n d o r t az új Brassói Lapoktól, Dali S á n d o r t a Megyei Tükörtől, de u g y a n í g y bizonyít a n a g y v á r a d i Fáklya r e n e s z á n s z a , amelyet L a k a t o s A n d r á s o d a k e r ü l é s e i n d í t o t t el). M u n k a t á r s i g á r d á j á t a Hargita jórészt a Székelyföldről v e r b u v á l t a . A l b e r t A n t a l l a l e g y ü t t hazajött főszerkesztőhelyettesnek a gyergyói Kolozsi M á r t o n , m a j d i d e v o n z ó d o t t vissza a szintén gyergyói Zöld Lajos is. „ H e l y b e l i " m u n k a t á r s a t ö r z s ­ g á r d a j a v a része. Molnos L a j o s n a k m á r költői n e v e volt, a m i k o r b i h a r i t a n á r k o ­ d á s á b ó l idejött újságot írni. F e r e n c z S. I s t v á n és O l á h I s t v á n r o k o n s z e n v e s költői, G a á l P é t e r p r ó z a í r ó i t e h e t s é g e a szerkesztőségben k e z d e t t k i b o n t a k o z n i . 1970-ben m á r csak azok dolgoztak a l a p n á l , a k i k szívvel-lélekkel azonosulni t u d t a k a táj életével, a zord é g h a j l a t t a l és a felmelegítő t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y o k k a l , a m a i szé­ k e l y élet b o n y o l u l t v a l ó s á g á v a l . K ö z ö t t ü k a költő Miklós László v á l t l e g j o b b a n

„ h a r g i t a i v á " a n é l k ü l , hogy e m b e r i és költői k i t e k i n t é s é t elveszítette v o l n a . Így a l a k í t o t t a ki a Hargita n e m a n n y i r a l á t v á n y o s , m i n t i n k á b b szívós, de e r e d m é n y e s k ü z d e l e m m e l a m a g a m u n k a t á r s i g á r d á j á t , a m e l y e t n e m c s a k a közös m u n k a h e l y k ö ­ telékei fűznek össze, h a n e m v a l ó b a n azonos g o n d o k és örömök, e g y m á s h o z h a ­ sonló v a g y e g y m á s t kiegészítő szemléletek. A szülőföld é r z e l m i szálai egy i d ő b e n az i n n e n e l s z á r m a z o t t írókat, k ö l t ő k e t is a l a p h o z kötötték. F o d o r S á n d o r , K á n y á d i S á n d o r , S z a b ó G y u l a , S z e m l é r F e r e n c n e v e és í r á s a i i r á n y t és i g é n y t j e l e z t e k a l a p b a n . Sajnos, az u t ó b b i i d ő b e n m i n d r i t k á b b a n t a l á l k o z h a t u n k a n e v ü k k e l , k ü l ö n ö s e n p e d i g az í r á s a i k k a l . E g y e d ü l a gyergyószentmiklósi születésű K o r m o s G y u l a m u t a t k o z i k h ű s é g e s n e k , ő k é s ő b b k a p ­ csolódott b e a m u n k a t á r s i g á r d á b a , de egész 1970 f o l y a m á n h e t e n t e j e l e n t k e z e t t . Az írói j e l e n l é t m e g r i t k u l á s á t e l s ő s o r b a n a Noteszlap r o v a t sínyli m e g . Az írói reflexiók s z a b a d f ó r u m a ez, c s a k n e v o l n a o l y a n esetleges. A t a v a l y i é v f o l y a m b a n főként B á l i n t T i b o r í r á s a i frissítették és i g é n y e s í t e t t é k e r o v a t o t . Az egységes s z e m l é l e t ű és t ö r e k v é s ű belső m u n k a t á r s i g á r d a m i n d e n n a p i t ü k ­ r é b e n h o g y a n v i l l a n elő H a r g i t a m e g y e m a i élete? M i l y e n k é p e t k a p n a k róla azok, akik földrajzilag t á v o l a b b tőle, d e é r z e l m i l e g a z o n o s u l v a n a p o n t a o l v a s s á k a l a p o t ? Az i n d u l á s n á l h a n g o t k a p o t t jogos olvasói i g é n y a helyi h a g y o m á n y o k f e l t á r á s á r a nagyrészt teljesedett is. A Hargita r o v a t a i b a n és a z o k o n k í v ü l m ó d s z e r e s e n végig­ t e k i n t e t t Csík és U d v a r h e l y t ö r t é n e l m i és m ű v e l ő d é s i h a g y o m á n y a i n . T a v a l y ilyen v o n a t k o z á s b a n m á r c s a k az újbóli felidézés, elmélyítés, n a g y o b b t u d a t o s í t á s volt soron. A l a p u g y a n i s n e m e g y s z e r ű e n „ l e t u d n i " k í v á n j a és e z u t á n elfelejteni a h a ­ g y o m á n y o k a t , h a n e m é l t e t ő f o r r á s o k k á v á l t o z t a t n i őket. A szomszédos K o v á s z n a megye m a g y a r n a p i l a p j á b a n , a Megyei T ü k ö r b e n , i n k á b b e s e m é n y k r ó n i k á k a t k a p u n k szoboravatásokról, iskolai é v f o r d u l ó k r ó l v a g y n é v a d ó ü n n e p s é g e k r ő l , a H a r g i t á b a n i n k á b b t a n u l m á n y o z ó c i k k e k e t o l y a n h a j d a n i jeleseiről a t á j n a k , a k i k r ő l m é l t á n k é s z ü l h e t n é n e k s z o b r o k v a g y n e v e z h e t n é n e k el i s k o l á k a t . 3 A Hargita s z ü l ő f ö l d - k ö z p o n t ú s á g a o l v a s ó i n a k m i n d e n n a p i élete, ö r ö m e és g o n d ­ ja: a l a p „székely j e l l e g e " v a l ó j á b a n erős táji k ö t ő d é s t bizonyít. Azt, a m i é r t egy­ általán életre h í v t á k . A l a p t e m a t i k á j á b a n „ t ú l t e n g " az iparosítás, de hiszen ez a legsorsdöntőbb k é r d é s e a m e g y e j ö v ő j é n e k : az o l y a n iparfejlesztés, a m e l y a száza­ dok óta e l v á n d o r l ó , Bözödi G y ö r g y m e g h ö k k e n t ő h a s o n l a t a s z e r i n t „futóhomok életet élő" székely e m b e r f e l e s l e g n e k m u n k á t és k e n y e r e t biztosít a szülőföldi tájon. Ezért n e m b á n t , h a ötször-tízszer is b e b i z o n y í t j á k n e k e m a Hargita munkatársai, különböző o l d a l a k r ó l közelítve a k é r d é s h e z , h o g y m i t is j e l e n t a s z é k e l y u d v a r h e l y i c é r n a g y á r v a g y a csíkszeredai k ö t ö t t á r u g y á r , és m i l y e n új t á v l a t o k a t n y i t az é p p e n megkezdődött ötéves t e r v a m e g y e új t ö r t é n e l m é b e n . E g y n a g y i p a r v á r o s b a n t a l á n sablonos l e n n e ez az ismételgetés, i t t j e l e n és jövő, gond és öröm, az élet m a g a , tehát m i n d e n e g y é b n é l „ n a g y v o n a l ú b b " és m o d e r n e b b . A szerkesztők l á t h a t ó a n nem k o n z e r v á l n i a k a r j á k a h a g y o m á n y o k a t , h a n e m ezek e l e v e n t a l a j á r a építeni fel a m e g y e székelységének i g a z á n m a i , o r s z á g r a és v i l á g r a t e k i n t ő , m e s s z i r e ellátó, nemzetiségi jellegét m e g ő r z ő m i n d e n n a p i életét. A m o d e r n i p a r i fejlődés n a g y i r a ­ m á b a n is a l k o t ó e g y e n l ő s é g b e n őrizni az egyedi színeket, ú g y l e n n i m a i és r o m á ­ niai az i p a r o s Székelyföldön, h o g y m i n d e n igaz é r t é k ü n k v e l ü n k éljen t o v á b b , l e h e ­ tőleg g a z d a g o d v a és csinosodva. Az i p a r o s í t á s felbont egy é l e t r e n d e t , a n a g y r é s z t p a t r i a r c h á l i s falusi v i s z o n y o k a t , d e ez n e m o s s a j e l l e g t e l e n s é g b e azt, a m i t e viszo­ nyok régtől, igazi ö r ö k s é g ü n k k é n t őriznek. C i k k e k egész sora í r ó d o t t 1970-ben is ezért a l a p b a n . A Hargita t e r m é k e n y k ö l c s ö n v i s z o n y á t a m e g y e l a k o s s á g á v a l n e m is a szerkesztőségbe é r k e z ő l e v e l e k n a g y s z á m á t bizonyító Borítékbontás rovat mutatja, h a n e m az é l e t m ó d és a g o n d o l k o d á s m ó d a l a k u l á s a ezen a t á j o n a m e g y é s í t é s óta eltelt h á r o m e s z t e n d ő b e n . S z e m é l y e s t a p a s z t a l a t a i m igazolják, h o g y H a r g i t a m e g y e lakóinak szülőföld-szemlélete, ország- és v i l á g l á t á s a d ö n t ő e n u g y a n a z lett, a m i a lapé. A Hargita a z o n b a n u g y a n e k k o r b e n n e él az ország és e l s ő s o r b a n a r o m á n i a i m a g y a r s á g egészének v a l ó s á g á b a n , m ű v e l ő d é s i , é r z e l m i és h a n g u l a t i v i l á g á b a n . A lap országjáró m u n k a t á r s a i n a k r e n d s z e r e s szerdai r i p o r t j a i t n e m is t e k i n t v e , a Hargita n e m e g y s z e r az egész ország é l e t é t és jövőjét é r i n t ő k é r d é s e k e t v e t e t t fel, oktatási, közművelődési, jogi és ö n i s m e r e t i ü g y e k e t .

N e m h a g y h a t o m ki ebből az á t t e k i n t é s b ő l , b á r m i l y e n r ö p k e is legyen, a Hargita e r e d m é n y e i n e k egyik új és f e l b e c s ü l h e t e t l e n fontosságú o l d a l á t : a k ö n y v ­ kiadói tevékenységet. É l v e a l e h e t ő s é g e k k e l , a Hargita immár második kalendá­ r i u m á t j e l e n t e t t e m e g . „Székely" k a l e n d á r i u m volt m i n d a kettő, de n e m a szer­ kesztői szemlélet leszűkítettsége, h a n e m az a l a p á l l á s r é v é n . Szerkesztői t u d t á k , hol á l l n a k , és azt is, hogy a r r ó l a t á j r ó l is messze el l e h e t l á t n i , á g a s k o d n i s e m kell hozzá, csak é p p e n j ó z a n u l k ö r ü l n é z n i . A k a l e n d á r i u m o n k í v ü l a Hargita k i a d t a első mezőgazdasági s z a k k ö n y v é t a g é p e k ü z e m e l t e t é s é r ő l és k a r b a n t a r t á s á r ó l , nyolcezer p é l d á n y b a n , t e h á t e g y á l t a l á n n e m k i z á r ó l a g megyei v a g y székelyföldi h a s z n á l a t r a . T r a k t o r o s o k , gépészek n é l k ü l ö z h e t e t l e n s e g é d k ö n y v e ez. A n y a n y e l v e n j u t n a k hozzá a munkájukhoz elengedhetetlen műszaki ismeretekhez, tehát könnyebben, tartó­ s a b b a n e l s a j á t í t h a t j á k . H a s z n a ez az o r s z á g n a k és t e r m é s z e t e s e n a n n a k a gépész­ nek, a k i n e k s z a k m a i t u d á s a s így a j ö v e d e l m e függ tőle. H a jól m e g g o n d o l j u k , a szervező szerep n e m i d e g e n a pártsajtótól, h o z z á t a r ­ tozik a jellegéhez. A Hargita 1970-ben m e g j e l e n t e t t e első s z a k k ö n y v é t , s ez t a l á n n e m lesz az utolsó. C s a k j e l l e m z é s k é n t e m l í t e m m e g , h o g y u g y a n i l y e n m e g g o n ­ dolásból k i i n d u l v a a Brassói Lapok, A l b e r t S á n d o r k e z d e m é n y e z é s é r e , m a t i n é k a t r e n d e z e t t és i r o d a l m i k ö r t hozott létre B r a s s ó b a n , s ezek a v á r o s és a m e g y e m a ­ g y a r s á g á n a k i m m á r i s m e r t , m e g b e c s ü l t s az országos l a p o k b a n is fölemlegetett m ű ­ velődési f ó r u m a i v á v á l t a k . (A Contemporanul a m ú l t k o r i b a n í r t a BL köréről m e l e g , dicsérő sorokat.) H a r g i t a : a l a p és a m e g y e n e v e . I n d u l á s k o r m é g c s a k jól csengő l a p c í m volt. A t a v a l y i , h a r m a d i k évfolyamról t a l á n m á r e l m o n d h a t j u k , h o g y a l a p és a m e g y e v a l a h o g y e g y m á s t fedő f o g a l m a k k á k e z d t e k v á l n i . Egyiket a m á s i k b ó l (így is, úgy is) m i n d j o b b a n m e g i s m e r h e t j ü k . Beke György

Paulovics

László:

Tájékozódás

(kombinált

technika)

A romániai magyar nyelvű sajtó 1971-ben A számbavétel gondolatával nyúltam a t é m á h o z . Így t e h á t n e m a szociológiai é r ­ tékelés, h a n e m a statisztika f e l a d a t á t v é ­ geztem el, s a z t is egyetlen é v r e — 1971r e —, vagyis a j e l e n l e g f e n n á l l ó h e l y ­ zetre r ö g z í t e m . A r o m á n i a i m a g y a r n y e l v ű sajtó fel­ m é r é s é n é l a bibliográfiai l e í r á s m ó d s z e ­ rét a l k a l m a z o m . A s a j t ó t e r m é k e k e t a k ö ­ vetkező c s o p o r t o k b a r e n d e z t e m : I. P o l i t i k a i n a p i - és h e t i l a p o k II. T á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s nyos folyóiratok III. T a n ü g y i , ifjúsági, kai l a p o k

és

tudomá­

női, szociálpoliti­

IV. Üzemi l a p o k V. Iskolai l a p o k Az 1971-ben m e g j e l e n ő

időszaki

VI. M a g y a r n y e l v ű a n y a g o t is közlő r o ­ m á n folyóiratok V I I . R o m á n folyóiratok m a g y a r n y e l v ű kiadásai VIII. Hivatalos lapok A sajtószociológia f e l a d a t a a n n a k fel­ m é r é s e és elemzése, m i l y e n m é r t é k b e n és m i l y e n s z í n v o n a l o n felelnek m e g f e l a d a ­ t u k n a k s a j t ó t e r m é k e i n k , v a l a m i n t a r r a is, m e l y e k a t u d o m á n y o s és t á r s a d a l m i é l e t ­ n e k azok a p r o b l é m a k ö r e i , a m e l y e k fel­ dolgozásában hiány mutatkozik. Rendkí­ v ü l fontos l e n n e a n n a k az elemzése is, vajon m i l y e n m é r t é k b e n végzik el s a j ­ t ó t e r m é k e i n k az ideológiai felvilágosítás és h a r c f e l a d a t a i t , a h e l y t ö r t é n e t i k u t a ­ t á s o k b ó l r á j u k h á r a m l ó részt, a t u d o m á ­ nyos i s m e r e t t e r j e s z t é s , i r o d a l m i és m ű v é ­ szeti nevelés igen fontos r é s z l e t k é r d é s e i t .

sajtótermékek

bibliográfiája

a

következő:

I. P O L I T I K A I N A P I - É S H E T I L A P O K Bányavidéki

Fáklya

Az R K P M á r a m a r o s Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s Nagybánya 1971. X I V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 12 oldalon. 31x43 Főszerkesztő: Varga Mihály S z e r k e s z t ő s é g : N a g y b á n y a , B u l . B u c u r e ş t i 25 Nyomdaipari Vállalat, Bukarest Brassói

Lapok Az R K P Brassó Megyei Bizottsága é s a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Brassó 1971. II. sorozat, I I I . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 12 oldalon. 31x43 Főszerkesztő: Albert Sándor Szerkesztőség: B r a s s ó , S a d o v e a n u u t c a 3 Brassói n y o m d a i p a r i v á l l a l a t Megjegyzés: közöl i r o d a l m a t , i r o d a l o m t ö r t é n e t e t , írói a l b u m o t

Előre Országos politikai n a p i l a p Bukarest 1971. X X V . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a . 45X60 Főszerkesztő: Szilágyi Dezső Szerkesztőség: B u k a r e s t , Scînteia t é r 1. „Casa Scînteii" n y o m d a i p a r i k o m b i n á t M e l l é k l e t e : Vasárnap. Szerkeszti Lászlóffy A l a d á r

lapja

Fáklya Az R K P B i h a r Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Nagyvárad 1971. X X V I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42x60 Főszerkesztő: Lakatos András Szerkesztőség: N a g y v á r a d , R o m a n ă u t c a 3 Cri a n a n y o m d a i p a r i vállalat, N a g y v á r a d M e l l é k l e t : Bihari Napló. 31X42. T e r v e z v e n e g y e d é v e n k é n t Hargita Az R K P H a r g i t a Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Csíkszereda 1971. IV. évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42X60 Főszerkesztő: Albert Antal Szerkesztőség: Csíkszereda, L e n i n t é r 11 Nyomdaipari Vállalat, Csíkszereda Megjegyzés: é v e n t e k i a d j a a H a r g i t a K a l e n d á r i u m o t Igazság Az R K P Kolozs Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Kolozsvár 1971. X X X I I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 8 oldalon, s z o m b a t o n 12 oldalon. 31x43 F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : Reisz K a t a l i n S z e r k e s z t ő s é g : Kolozsvár, N a p o c a u t c a 16 Nyomdaipari vállalat, Kolozsvár Melléklet: Minden szombaton 4 oldal Irodalom — Művészet Megyei

Tükör Az R K P K o v á s z n a Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Sepsiszentgyörgy 1971. IV. évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 8 oldalon. 31 X 43 F ő s z e r k e s z t ő : Dali S á n d o r Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, S z a b a d s á g t é r 10 Brassói n y o m d a i p a r i v á l l a l a t Megjegyzés: i r o d a l m i a n y a g o t bőségesen közöl

Szabad

Szó Az R K P T e m e s Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Temesvár 1971. X X V I I I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42X60 Főszerkesztő: Gherasim Emil Szerkesztőség: T e m e s v á r , A u g u s z t u s 23 u t c a 8 Bánáti nyomdaipari vállalat

Szatmári

Hírlap

Az R K P S z a t m á r Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Szatmár 1971. X X I I I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42X60 F ő s z e r k e s z t ő : Szteklács László Szerkesztőség: S z a t m á r , A r ţ a r i l o r 2 M á r a m a r o s i n y o m d a i p a r i v á l l a l a t s z a t m á r i részlege M e l l é k l e t : Forrás. É v e n t e 1—2 a l k a l o m m a l

Vörös

Lobogó Az R K P A r a d Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s Arad 1971. X X V I I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42x60 F ő s z e r k e s z t ő : Péterfi Rozália Szerkesztőség: A r a d , Republicii u t c a 81 N y o m d a : I.P.B.A.

Vörös

lapja

Zászló Az R K P M a r o s Megyei Bizottsága és a Megyei N é p t a n á c s l a p j a Marosvásárhely 1971. X X I I I . évf. M e g j e l e n i k n a p o n t a 4 oldalon. 42X60 Főszerkesztő: Incze Gábor Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y , Szovjet Hősök t e r e 3 Marosvásárhelyi nyomdaipari vállalat

II. TÁRSADALMI, K U L T U R Á L I S ÉS TUDOMÁNYOS

FOLYÓIRATOK

A Hét Társadalmi-politikai-művelődési hetilap K i a d j a a M ű v e l ő d é s - és M ű v é s z e t ü g y i Á l l a m i Bizottság Bukarest 1971. I I . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 20 oldalon. 29X42. Főszerkesztő: Huszár Sándor F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s e k : F ö l d e s László, Gálfalvi Zsolt. Szerkesztőség: B u k a r e s t , S c î n t e i a t é r 1 „Casa Scînteii" n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Igaz Szó S z é p i r o d a l m i folyóirat R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g Írószövetségének h a v i Marosvásárhely 1971. X I X . évf. Megjelenik h a v o n t a 160 oldalon. 17x24 F ő s z e r k e s z t ő : H a j d u Győző Főszerkesztő-helyettes: Jánosházy György Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y , S f a t u r i l o r u t c a 1 Nyomdaipari Vállalat, Marosvásárhely

folyóirata

Korunk Havi szemle Kolozsvár 1971. X X X . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 160 oldalon. 1 7 x 2 4 F ő s z e r k e s z t ő : Gáll E r n ő F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : Balogh E d g á r Szerkesztőség: Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4—5 Nyomdaipari Vállalat, Kolozsvár Könyvtári

Szemle

A M ű v e l ő d é s - és M ű v é s z e t ü g y i Á l l a m i Bizottság folyóirata Bukarest 1971. X V . évf. M e g j e l e n i k n e g y e d é v e n k é n t 48 oldalon. 17X24 Főszerkesztő: Balogh József Szerkesztőség: B u k a r e s t , Bisericii A m z e i u t c a 5—7 N y o m d a : I.P.I. B u k a r e s t

Művelődés A M ű v e l ő d é s - és M ű v é s z e t ü g y i Á l l a m i Bizottság folyóirata Bukarest 1971. X X I V . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 64 oldalon. 20X26 F ő s z e r k e s z t ő : V. A n d r á s J á n o s Szerkesztőség: Scînteia t é r 1 „13 D e c e m b r i e 1918" n y o m d a i p a r i v á l l a l a t Nyelv-

és Irodalomtudományi

Közlemények

R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g A k a d é m i á j á n a k folyóirata Kolozsvár 1971. X V . évf. M e g j e l e n i k é v e n t e k é t s z e r 208 oldalon. 17x34 Felelős s z e r k e s z t ő : N a g y I s t v á n Felelős szerkesztő h e l y e t t e s : K e l e m e n Béla Szerkesztőség: Kolozsvár, E m i l R a c o v i ţ ă u t c a 19—21 Nyomdaipari vállalat, Kolozsvár Orvosi

Szemle A m a r o s v á s á r h e l y i Orvosi és Gyógyszerészeti I n t é z e t és az O r v o s t u d o m á n y i T á r s a s á g o k Szövetsége m a r o s v á s á r h e l y i f i ó k j á n a k folyóirata Marosvásárhely 1971. X V I I . évf. M e g j e l e n i k n e g y e d é v e n k é n t . 17X24 Főszerkesztő: Dr. Puskás György Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y , M a r i n e s c u u t c a 38 Nyomdaipari Vállalat, Marosvásárhely Megjegyzés: t e s t v é r l a p j a a Revista medicală

Református

Szemle

A R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g b a n levő r e f o r m á t u s és a z s i n a t - p r e s b i t e r i e v a n g é l i k u s egyház h i v a t a l o s l a p j a Kolozsvár Felelős szerkesztő: Dr. D á v i d G y u l a T á r s s z e r k e s z t ő : Dr. J u h á s z I s t v á n és d r . T ő k é s I s t v á n Megjelenik kéthavonként Nyomdaipari Vállalat, Kolozsvár Utunk R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g Írószövetségének l a p j a Kolozsvár 1971. X X V I I . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 12 oldalon. 34X50 F ő s z e r k e s z t ő : L é t a y Lajos F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : Szilágyi I s t v á n Szerkesztőség: Kolozsvár, 6 M a r t i e u t c a 3 N y o m d a i p a r i Vállalat, K o l o z s v á r III. T A N Ü G Y I , IFJÚSÁGI, NŐI, SZOCIÁLPOLITIKAI LAPOK Dolgozó

Nő

T á r s a d a l m i - p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s folyóirat K i a d j a R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g Országos N ő t a n á c s a Kolozsvár 1971. X X V I I . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 40 oldalon. 24x31 Főszerkesztő: Erős Blanka Szerkesztőség: Kolozsvár, H o r e a út 19 „Casa Scînteii" n y o m d a i p a r i k o m b i n á t

Falvak

Dolgozó

Népe

Bukarest 1971. X X V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n k é n t 8 oldalon. 30X42 Felelős s z e r k e s z t ő : S i m o n k a László Szerkesztőség: B u k a r e s t , Scînteia t é r 1 „Casa Scînteii" nyomdaipari kombinát Ifjúmunkás A KISZ Központi Bizottságának hetilapja Bukarest 1971. IV. sorozat X V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 8 oldalon. 30x41 Főszerkesztő: Cseke Gábor Szerkesztőség: Bukarest, Scînteia tér 1 „Casa S c î n t e i i " n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Jóbarát A P i o n í r s z e r v e z e t Országos T a n á c s á n a k h e t i l a p j a Bukarest 1971. IV. sorozat X V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 8 oldalon. 30x41 Főszerkesztő-helyettes: Haday Jenő Szerkesztőség: B u k a r e s t , S c î n t e i a t é r 1 „Casa Scînteii" n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Munkásélet A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének hetilapja Bukarest 1971. I I . sorozat, X I V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 8 oldalon. 30X42 F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : Illés F e r e n c Szerkesztőség: B u k a r e s t , Scînteia tér 1 „Casa S c î n t e i i " n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Napsugár A P i o n í r s z e r v e z e t Országos T a n á c s á n a k g y e r m e k l a p j a Kolozsvár 1971. X V . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 24 oldalon. 21x28 Főszerkesztő: Farkas János Szerkesztőség: Kolozsvár, B é k e t é r 3 „Casa S c î n t e i i " n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Új Élet T á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s k é p e s l a p K i a d j a a M ű v e l ő d é s - és M ű v é s z e t ü g y i Á l l a m i Bizottság Marosvásárhely 1971. X I V . évf. M e g j e l e n i k k é t h e t e n k é n t 24 oldalon. 24x34 Főszerkesztő: S ü t ő András F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : T ö r ö k László Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y , S f a t u r i l o r u t c a 1 „Casa Scînteii" n y o m d a i p a r i k o m b i n á t Tanügyi

Újság

K i a d j a az O k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m és az O k t a t á s i és Művelődési S z a k s z e r v e ­ zetek Szövetségének Bizottsága Bukarest 1971. X V . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 8 oldalon. 44X64 Főszerkesztő: Bántó István Szerkesztőség: B u k a r e s t , S c î n t e i a t é r 1 „Informaţia" nyomdaipari vállalat

IV. ÜZEMI LAPOK Üzemünk

élete

A Kolozsvári C l u j a n a B ő r - és Cipőgyár P á r t b i z o t t s á g á n a k és Szakszervezeti Bizottságának lapja Kolozsvár 1971. X X I . évf. M e g j e l e n i k h e t e n t e 4 oldalon. 31x43 Főszerkesztő: Gergely Elvira S z e r k e s z t ő s é g : K o l o z s v á r , M á j u s 1 t é r 5—6 Nyomdaipari vállalat, Kolozsvár

V. ISKOLAI LAPOK Aeskulap Az Orvosi é s Gyógyszerészeti Főiskola d i á k j a i n a k folyóirata Marosvásárhely 1971. IV. évf. F ő s z e r k e s z t ő : Rákosfalvi Z o l t á n Főszerkesztő-helyettes: Şerban Tamurlini Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y Nyomdaipari Vállalat, Marosvásárhely Megjegyzés: r o m á n és m a g y a r n y e l v e n Athenaeum A h á r o m é v e s P e d a g ó g i a i Főiskola D i á k s z ö v e t s é g é n e k l a p j a Marosvásárhely 1971. IV. évf. Főszerkesztő: Serafim Dincu F ő s z e r k e s z t ő - h e l y e t t e s : Kicsi A n t a l Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y N y o m d a i p a r i Vállalat, M a r o s v á s á r h e l y Megjegyzés: r o m á n és m a g y a r n y e l v e n Fiatal

Szívvel A kolozsvári B r a s s a i S á m u e l L í c e u m d i á k l a p j a Kolozsvár 1971. I I I . évf. M e g j e l e n i k é v e n t e 2—4 szám. 17x24 Főszerkesztő: Józsa György Szerkesztőség: Kolozsvár, B r a s s a i S á m u e l Líceum, L e n i n ú t 9 Nyomdaipari Vállalat, Kolozsvár

Lyceum A l í c e u m időszakos k i a d v á n y a Csíkszereda 1971. IV. évf. M e g j e l e n i k é v e n t e 2—4 szám. 17x24 S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g : Váli É v a , V r a b i e Nicu, Borsódi László, Miklós József Szerkesztőség: Csíkszereda, C o ş b u c u t c a 40 Csíkszeredai nyomdaipari vállalat M e g j e g y z é s : r o m á n és m a g y a r n y e l v e n

Thália A Szentgyörgyi I s t v á n S z í n m ű v é s z e t i I n t é z e t K I S Z - b i z o t t s á g á n a k és D i á k s z ö ­ vetségének lapja Marosvásárhely 1971. I I I . évf. Megjelenik é v e n t e 6—8 szám. 31x43 Főszerkesztő: Kovács Levente Szerkesztőség: M a r o s v á s á r h e l y , Köteles S á m u e l u t c a 6 N y o m d a i p a r i Vállalat, M a r o s v á s á r h e l y Trepte

[Lépcsők] A 3. s z á m ú L í c e u m folyóirata Nagyvárad Keltezés nélkül Főszerkesztő: Fodor Ferenc Szerkesztőség: N a g y v á r a d , M o s z k v a u t c a 1 „Crişana" Nyomdaipari Vállalat, Nagyvárad Megjegyzés: r o m á n és m a g y a r n y e l v e n

VI. MAGYAR NYELVŰ ANYAGOT IS KÖZLŐ ROMAN FOLYÓIRATOK Studia

Universitatis

Babeş-Bolyai

Cluj

Series P h i l o s o p h i a . 1971. X V I . évf. É v i 1 k ö t e t Series Philologia. 1971. X V I . évf. É v i 2 k ö t e t Series Historia. 1971. X V I . évf. É v i 2 k ö t e t Echinox A Babeş—Bolyai Tudományegyetem Diákszövetségének lapja Kolozsvár 1971. I I I . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 24 oldalon, a m e l y b ő l 3 oldal m a g y a r n y e l v ű és 1 oldal n é m e t n y e l v ű a n y a g Főszerkesztő: Ion Pop Főszerkesztő-helyettes: Eugen Uricaru, Rostás Zoltán Szerkesztőség: Kolozsvár, E g y e t e m u t c a 7 Nyomdaipari Vállalat, Kolozsvár

VII. ROMAN FOLYÓIRATOK MAGYAR NYELVŰ KIADVÁNYAI Matematikai

Lapok

B-Sorozat Ifjúsági folyóirat K i a d j a : R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g M a t e m a t i k a i T u d o m á n y o s

Társasága

1971. X X I I . (VIII.) évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a 48 oldalon. 17X24 Főszerkesztő: C. Ionescu-Ţiu Szerkesztőség: B u c u r e ş t i , S t r a d a A c a d e m i e i 14. N y o m d a i p a r i V á l l a l a t , Kolozsvár Méhészet A Mezőgazdasági és E r d ő g a z d á l k o d á s i M i n i s z t é r i u m , v a l a m i n t a R o m á n i a S z o ­ cialista K ö z t á r s a s á g Méhész E g y e s ü l e t é n e k h a v o n t a m e g j e l e n ő t u d o m á n y o s és g y a k o r l a t i m é h é s z e t i folyóirata Bukarest

1971. X I I . évf. M e g j e l e n i k h a v o n t a . 17X24 Főszerkesztő: Martin Petre Szerkesztőség: P i c t o r G r i g o r e s c u u t c a 10/6 Apimondia nyomda, Bukarest

VIII. HIVATALOS LAPOK Románia Szocialista Bukarest

Köztársaság

Hargita Megye Néptanácsának, Csíkszereda Kovászna Megye Néptanácsának Sepsiszentgyörgy

Hivatalos Hivatalos

Lapja Lapja

Hivatalos

Lapja

Az ü z e m i és iskolai l a p o k f e l s o r o l á s á b a n lehetségesek bizonyos h i á n y o k . A k i k t u d n a k a b i b l i o g r á f i á b ó l h i á n y z ó l a p o k r ó l , kérjük, é r t e s í t s é k szerkesztőségün­ ket, közölve a megfelelő a d a t o k a t . Összeállította: Jordáky Lajos

Kabay

Béla:

Hírek

(fotokompozíció

ABRAHAM A. MOLES

A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ A TÁRSADALOM KULTURÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN A C o m m u n i c a t i o n s című francia tömegközlési szaklap kultúrszociológiai cikke a kultúra és a hírközlő eszközök viszonyát a nyugati „hírfeldolgozó ipar" fogalmi rendszerében tárgyalja. Szenvtelen objektivizmusa abban is megnyilvánul, hogy a jellemző kereskedelmi szempon­ tok elsődlegességének bírálatába nem bocsátkozik, csupán a „kulturális" követelményekkel való egyeztetésük technikai, hatékony módozatait is­ merteti. Az anyagot — rövidítéssel — a budapesti Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkatársa, Végh György fordításában közöljük. A r á d i ó és a televízió a t ö m e g t á j é k o z t a t á s i eszközök l e g n é l k ü l ö z h e t e t l e n e b b formái. M i n d k e t t ő o l y a n t e c h n i k a i r e n d s z e r , m e l y k u l t u r á l i s a n y a g o k a t és t á j é ­ koztatásokat, h í r e k e t közöl. A t á j é k o z t a t á s o k á t m e n e t i jellegűek, ú j d o n s á g o k a t , friss h í r e k e t i s m e r t e t n e k , m í g a k u l t u r á l i s a n y a g o k t e r j e s z t é s é n e k célja t a r t ó s n y o ­ mot h a g y n i az e m b e r b e n , „bebútorozni", a h a l l g a t ó és néző agyát. A r á d i ó és t e l e ­ vízió sok p r o b l é m á t v e t fel é l e t ü n k b e n , ezek közül az egyik l e g a l a p v e t ő b b , hogy milyen szerepet j á t s z a n a k a k ü l ö n b ö z ő m ű s o r f a j t á k a t á r s a d a l o m k u l t u r á l i s össze­ tételében. M a m á r t u d j u k , h o g y a n kell m e g s z e r k e s z t e n i a r á d i ó t e c h n i k a i gépezetét, s azt is t u d j u k , h o g y a n kell ü z e n e t e i n k e t ú g y „ t á l a l n i " és szabályozni, h o g y m e g ­ felelő m ű s o r f a j t á k r a osztva és megfelelő összegért e l é r j ü n k egy bizonyos „ h a l l ­ gató X ó r a " számot. N e m is ez a mi p r o b l é m á n k . Ez a cikk t e h á t n e m m ű s z a k i t a n u l m á n y , h a n e m kultúrszociológiai k é r d é ­ seket t á r g y a l ó i s m e r t e t é s , és a p r o b l é m a , m e l y r e a v á l a s z t k e r e s s ü k , a k ö v e t k e z ő k é r d é s b e n f o g l a l h a t ó össze: „Mi a s z á n d é k u n k , m i l y e n cél é r d e k é b e n szerkesztjük r á d i ó h á l ó z a t a i n k m ű s o r a i t ? " A szerkesztés p r o b l é m á j a a z a p o n t , a h o l a szocioló­ gus is m e g p r ó b á l v á l a s z t a d n i n é h á n y f e l m e r ü l ő k é r d é s r e — ez a m i g o n d o l a t m e ­ n e t ü n k t á r g y a is —, n e v e z e t e s e n , hogy m i a mass media (tömegközlési eszközök) szerepe a k u l t ú r a építésében.

A kultúra

és a tömegközlési

eszközök

kapcsolata

A k u l t ú r a az e m b e r i agy „ b ú t o r z a t a " : m i n d e n e g y é n n é l m á s f o r m á b a n j e l e n t ­ kezik, s ilyen é r t e l e m b e n n e m m o n d h a t j u k , h o g y az egyes e m b e r valamilyen civi­ lizáció k u l t ú r á j á t képviseli, hiszen e z e k n e k a „ b ú t o r z a t o k n a k " n i n c s á l t a l á n o s s t í ­ lusuk, és n i n c s a t á r s a d a l o m e m l é k e z e t é n e k olyan i n t é z m é n y e — k ö n y v t á r v a g y h a n g l e m e z t á r , m ú z e u m v a g y b á r m i l y e n g y ű j t e m é n y —, a m e l y az egyes e g y é n e k ismereteit m i n t a k u l t ú r a elsődleges megtestesüléseit k a t a l ó g u s b a foglalta volna. Hogyan a l a k u l h á t a k u l t ú r a a t á r s a d a l o m b a n ?

TÉNYEK ÉS FOGALMAK

R Á D I Ó ÉS T E L E V Í Z I Ó H A L L G A T Ó I a) A d o t t egy bizonyos ősi k u l t ú r a , m e l y m é g a h u m a n i s t a g o n d o l k o d á s előtti időből s z á r m a z i k , s a m e l y a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i szintek óriási különbözőségéből ered, a r r a épült. Ez a k u l t ú r a h i e r a r c h i k u s azaz p i r a m i s s z e r ű , s elméletileg a n e v e l é s a forrása. Így b o n t a k o z i k k i a világ, s az észleleteket, m e l y e k e t a külső világ jelenségei k í n á l n a k n e k ü n k , t u d a t u n k r á v e t í t i a belső k é p r e , a m i h e z m i n d e n t v i s z o n y í t u n k — ú g y is m o n d h a t n ó k , h o g y egy viszonyító képernyőre, ami maga a k u l t ú r a . M i n d a z , a m i t a priori t u d u n k , a m i a t r a d i c i o n á l i s k é p b e n egy l é n y e ­ g é b e n h i e r a r c h i z á l t és szabályos h á l ó z a t o t alkot, t u l a j d o n k é p p e n o l y a n ú t h á l ó z a t ­ hoz hasonlít, ahol a f ő ú t v o n a l a k b a m e l l é k u t a k és ú t k e r e s z t e z ő d é s e k (fogalomke­ reszteződések) t o r k o l l a n a k .

b) Az új k u l t ú r a az e m l í t e t t e k t ő l l é n y e g e s e n különbözik, a m e n n y i b e n m o z a i k jellegű. K é t t á r s a d a l m i r é t e g létezésén a l a p s z i k : az egyik a tömegközlési eszközök táplálta embertömeg, a m e l y r e n d k í v ü l k ü l ö n b ö z ő fajta és s z á n d é k ú ü z e n e t e k á r a m ­ l a t á b a n él, de s z ü n e t és e r ő l k ö d é s n é l k ü l elnyeli és m e g e m é s z t i a k ü l ö n b ö z ő i s m e ­ r e t t ö r e d é k e k e t . A t ö m e g e t á l t a l á b a n elfelejtik, a k u l t ú r a passzív statisztikai j e l e n ­ ségként kezeli, p e d i g a t ö m e g megőrzi az a p r ó i s m e r e t e l e m e k t ö m e g é t , a m o z a i k ­ köveket, m e l y e k e t L é v y - S t r a u s s z a l „ k u l t u r é m á k n a k " (culturèmes), kultúratöredék e k n e k is n e v e z h e t n é n k . A m á s i k r é t e g az intellektuális alkotók csoportja (a fogalom l e g p r ó z a i b b é r t e l m é b e n véve), a k i k u g y a n c s a k k u l t ú r a - m o z a i k o k á r a d a t á b a n élnek, de a k i k m i n d e r r e m á s k é p p r e a g á l n a k , m i n t a t ö m e g . U g y a n i s e l n y e l i k és felhasználják a z o k a t az e l e m e k e t , m e l y e k szinte f e l k í n á l j á k m a g u k a t , h o g y ú j a b b — t ö b b é - k e v é s b é e r e d e t i — ü z e n e t e k e t g y á r t s a n a k belőlük, o l y a n ü z e n e t e k e t , m e ­ lyeket m a j d a tömegközlési eszközök fognak sugározni. T e h á t , e g y s z e r ű e n m e g ­ fogalmazva, azt is m o n d h a t n ó k , h o g y az i n t e l l e k t u á l i s r é t e g és a t ö m e g közötti k a p ­ csolatot a t ö m e g k ö z l é s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i : a sajtó, de k ü l ö n ö s e n a r á d i ó és a t e l e ­ vízió t e r e m t i m e g . M i n d a z o k a m e g n y i l v á n u l á s o k , m e l y e k á l t a l á b a n a t ö m e g e t érik, tele v a n n a k e l l e n t m o n d á s o k k a l , és n a g y o n k ü l ö n b ö z ő k , de egy r é s z ü k a v é l e t l e n szeszélye foly­ t á n bizonyos r e n d s z e r b e n rögződik az e g y é n e k e m l é k e z e t é b e n , s egy bizonyos k u l ­ t u r á l i s viszonyítási a l a p o t t e r e m t . A tömegközlési eszközök esetében pontosan ellenkező a helyzet: nincs irá­ nyítási a l a p , n i n c s viszonyítás, se f ő ú t v o n a l , a m i h e z a h á l ó z a t o t igazítani l e h e t n e . Csak valószínűségek, i s m e r e t t ö r e d é k e k , e l ő z m é n y n é l k ü l i v é g e r e d m é n y e k v a n n a k ; a kulcsszavak és n é h á n y t ö b b s z ö r előforduló jellegzetes e l e m a l k o t j á k az ü z e n e t e k e t . Mindez t ú l m a g a s a n a g y t ö m e g e k s z á m á r a . I l y e n a civilizáció, a m e l y b e n é l ü n k , és kétségtelen, h o g y a r á d i ó és televízió e civilizáció egyik a l a p v e t ő tényezője, m i n t a l e g m o d e r n e b b , l e g t ö k é l e t e s e b b és l e g h a t á s o s a b b tömegközlési eszköz. A r á d i ó és televízió is „ b e b ú t o r o z z á k " e m l é k e z e t ü n k e t : i s m e r e t t ö r e d é k e k k e l , definíció-mozai­ kokkal. I n n e n n y e r j ü k g o n d o l a t t á r s í t á s a i n k egy részét, sőt m e g e s h e t , h o g y i n t e l l e k ­ tuális a l k o t á s a i n k a t is befolyásolják. A t ö m e g b e n a sok régi fogalomból új fogal­ m a k születnek, és így egy sor m i n d e n n a p i és k ö z h a s z n á l a t ú a l k o t ó e l e m b ő l s a j á t o s mozaik j ö n l é t r e . Az a l k o t ó p e d i g — a k i k e t most közös m e g e g y e z é s a l a p j á n a l k o ­ t ó k n a k n e v e z ü n k , m i n t p é l d á u l t u d ó s , m ű v é s z , szakács v a g y b á r k i m á s , a k i k i e m e l ­ kedik — c s a k a b b a n k ü l ö n b ö z i k a t ö m e g t ő l , h o g y m a g a t a r t á s a a k t í v a b b , h o g y az újság, a s z o k a t l a n s á g erejével t u d h a t n i , s h o g y f o r m á t t u d a d n i k é p e s s é g e i n e k — hiszen c s a k így fogadja el őt a t á r s a d a l o m . F e l t ű n i k a z é r t is, m e r t b i r t o k á b a n v a n egy o l y a n lehetőségnek, m e l y m e g k ü l ö n b ö z t e t i őt a tömegtől, n e v e z e t e s e n , h o g y mindazt, a m i t a d n i t u d , „ s z é t s u g á r o z h a t j a " a mikro-környezet segítségével. A t e h e t s é g n e m egyéb, m i n t egy sajátos szellemi t e r ü l e t e n m e g n y i l v á n u l ó képesség; az a l k o t ó t e h e t s é g p e d i g az a fajta t e r m é k e n y s é g , a m e l y létrehozza a k u l t ú r a t ö r e d é k e k közötti g o n d o l a t t á r s í t á s o k t ö m e g é t . J e l e n e s e t b e n t e h á t a k u l t ú r a g y a r a p í t ó és - m e g ú j í t ó a l k o t ó f o g a l m a egészen közönséges v a l a m i , hiszen v a l a m i l y e n f o r m á b a n m i n d e n e g y é n alkot, csak a l k o t á s a i n e m t a p a d n a k szorosan a k u l t ú r a szövetéhez, szükség v a n t e h á t egy k ö z v e t í t ő r e , vagyis a mikro-környezet és a tömegközlési eszközök k ö z b e l é p é s é r e . A szocio-kulturális ciklus fogalma és az új fogalmak létrehozása M i n d e z e k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y egy-egy k o r s z a k k u l t ú r á j á n a k differen­ ciáltsága és a t á r s a d a l o m b a n elterjedt i n t e l l e k t u á l i s i s m e r e t e k m e n n y i s é g e egy

o l y a n f a j t a alkotóképesség e r e d m é n y e , m e l l y e l — a l a c s o n y a b b v a g y m a g a s a b b fokon — a t á r s a d a l o m m i n d e n t a g j a r e n d e l k e z i k . E z e n b e l ü l m e g kell a z o n b a n k ü l ö n ­ b ö z t e t n ü n k egy viszonylag k o r l á t o z o t t s z á m ú k ü l ö n l e g e s csoportot, m e l y n e k t a g j a i ­ nál ez a képesség a v a l ó s á g b a n is kifejezésre jut, s a k i k s z á m t a l a n k ü l ö n b ö z ő jel­ legű — m ű v é s z i , t u d o m á n y o s , t e c h n i k a i és politikai — i s m e r e t t ö r e d é k b ő l a jövőt p r ó b á l j á k m e g t e r e m t e n i . H a a k u l t ú r a t e r j e d é s é n e k m e c h a n i z m u s á t figyelmesen vizsgáljuk, m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a f o l y a m a t o k z á r t k ö r ö n b e l ü l j á t s z ó d n a k le, hiszen m i n d a z o k , a k i k az új f o g a l m a k a t és e s z m é k e t t e r e m t i k — l e g y e n e k a k á r t u d ó s o k , a k á r i l l a t s z e r g y á r t ó k , közgazdászok v a g y m é r n ö k ö k , r e g é n y í r ó n ő k vagy ü z é r k e d ő k —, m i n d e n k é p p e n a t á r s a d a l o m t ö m e g e i b e szétszórva élnek, s a legfon­ t o s a b b t ö m e g k ö z v e t í t é s i eszközökkel — m i n t sajtó, r á d i ó és televízió — ők is é p p ­ ú g y szoros k a p c s o l a t b a n élnek, a k á r c s a k k ö r ü l ö t t ü n k m i n d e n k i T e h á t az a l k o t ó - e g y é n e k is örökös s u g á r z á s o k és közvetítések á r a d a t á b a n élnek, r á d i ó t h a l l g a t n a k , televíziót n é z n e k , újságot o l v a s n a k és m o z i b a j á r n a k . Ezt a k é r d é s t sokáig e l h a n y a g o l t á k , de a szociológusok m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű p r o b l é m á k a t t a k a r . U g y a n i s a k u l t ú r a m e g i s m e r é s é n e k és f e n n t a r t á ­ s á n a k ez a m ó d j a ad mozaikjelleget a k u l t ú r á n a k . A k u l t ú r á b a b e é p ü l t t e c h n i k a i és szellemi a l k o t á s o k először a mikro-környezetben j e l e n t k e z n e k , s csak a z u t á n a makro-környezetben — ahogy ezt az á b r á k is m u t a t j á k . Így v á l i k a r á d i ó és televízió m e g h a t á r o z ó tényezővé, a m i a k u l t u r á l i s fejlődést illeti. E n n e k folya­ m a t a a következő. A r á d i ó , a televízió és a t ö b b i k o m m u n i k á c i ó s szerv is ü z e n e ­ t e k e t közvetít: egyéni m ű v é s z p r o d u k c i ó k a t , színházi közvetítéseket, régi v a g y m o ­ d e r n zenét, h í r e k e t i n n e n - o n n a n . Az ü z e n e t e k szinte elöntik a t á r s a d a l o m egész

t e r ü l e t é t , és v é l e t l e n ü l v a g y t u d a t o s k i v á l a s z t á s ú t j á n m e g r a g a d n a k a h a l l g a t ó e m ­ lékezetében. A h a l l g a t ó k közül n é h á n y a n m a g a s a b b s z i n t e n f e l h a s z n á l j á k a felfo­ gott ü z e n e t e k e t : új f o g a l m a k a t , k u l c s s z a v a k a t és k ö z h e l y e k e t g y á r t a n a k b e l ő l ü k , új m ű v é s z i f o r m á k a t a l k o t n a k , f e l l á z a d n a k a régi ellen, m e g v á l t o z i k v é l e m é n y ü k bizonyos dolgokról, egyszóval egy k ö v e t k e z ő lépcsőfokra j u t n a k el, felfelé l é p n e k .

A mondottakat

röviden

így foglalhatjuk

össze:

a) A k u l t ú r a fejlődése o l y a n alkotófunkció e r e d m é n y e , m e l y a t á r s a d a l o m m i n d e n t a g j á n á l lehetséges, de c s a k egy elszigetelt r é t e g e n , a mikro-környezeten belül j e l e n t k e z i k a v a l ó s á g b a n . b) A mikro-környezet k ü l ö n á l l ó t á r s a d a l m i r é t e g k é n t fogható fel, m e l y e n b e l ü l bizonyos s z á m ú speciális i n t é z m é n y szerveződik: egy m i k r o - v i t a f ó r u m , p é l d á u l : a kisebb folyóiratok, t u d o m á n y o s k i a d v á n y o k , t e c h n i k a i értesítők, k ü l ö n n y o m a t o k . c) A mikro-környezet i n t é z m é n y e i b e n születik m i n d e n , a m i ú j , s i n n e n m e r í t v é l e t l e n s z e r ű e n , mégis bizonyos s t a t i s z t i k u s t ö r v é n y s z e r ű s é g e k n e k e n g e d e l m e s k e d v e (a tömegközlés, a mass media). A tömegközlési eszközök elárasztják üzeneteikkel a t á r s a d a l o m e g y é b t e r ü l e t e i t is. d) A tömegközlés i p a r i m ó d o n t e r m e l . Ez azt jelenti, h o g y egyrészt a k ü l ö n ­ böző p r o d u k c i ó k r e n d s z e r é t és m e n n y i s é g é t a b e v é t e l h a t á r o z z a m e g , m á s r é s z t a k u l t u r á l i s ü z e n e t e k l e g n a g y o b b része o l y a n „ k u l t ú r a f o r m á k a t " t a r t a l m a z , m e l y e k a t á r s a d a l o m egésze s z á m á r a l e g f o n t o s a b b a k n a k l á t s z a n a k , A tömegközlési eszkö­ zök ü z e n e t h a l m a z á b ó l a h a l l g a t ó k ö n k é n t v á l a s z t a n a k , v á l a s z t á s u k b a n a v é l e t l e n is n a g y szerepet játszik. Az ü z e n e t e k é r z e l m i és i n t e l l e k t u á l i s r e a k c i ó t v á l t a n a k ki, s azok a f o r m á k , fogalmak, definíciók, a p r ó i s m e r e t m o r z s á k , m e l y e k e t a h a l l g a t ó megőriz e m l é k e z e t é b e n egy-egy ü z e n e t b ő l , m i n d alkotórészei a „ k u l t ú r a - m o z a i k ­ nak". e) Ez a n a g y t e r ü l e t r e „szétsugárzott", sok e l l e n t m o n d á s t t a r t a l m a z ó , p o l a r i ­ zált k u l t ú r a erősen befolyásolja az egyént az a n y a g g a l v a l ó b á n á s m ó d j á b a n , p o n ­ t o s a b b a n szólva: a l k o t ó t e v é k e n y s é g é b e n . T é v e d é s azt h i n n i , h o g y a t u r b i n á t t e r v e z ő m é r n ö k v a g y új m a t e m a t i k a i t é t e l t felállító m a t e m a t i k u s é r t e s ü l é s e i t és ötleteit kizárólag m a t e m a t i k a i k ö n y v e k b ő l és t e c h n i k a i é r t e s í t ő k b ő l n y e r i : l e g a l á b b a n n y i hasznot h ú z a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i t é n y e z ő k b ő l , a k u l t ú r a l a p p a n g ó összetevői­ ből, s a legtöbbször n e m is t u d a t o s a n , h a n e m a n é l k ü l , h o g y g o n d o l n a r á . f) Így h a l m o z ó d n a k e g y m á s r a azok a folyamatok, m e l y e k a k u l t ú r a á l l a n d ó g y a r a p o d á s á t segitik elő. T e r m é s z e t e s e n k ö z b e n a felejtés és r é t e g z ő d é s is fontos szerepet j á t s z i k — e n n e k k u t a t á s a a z o n b a n a t á r s a d a l o m l é l e k t a n f e l a d a t a .

A

rádió

és televízió

szocio-kulturális

ciklusának

fogalma

A r á d i ó és televízió m a m á r m i n d e n ü t t j e l e n v a n , j e l e n t ő s szuggesztív erőt képvisel, ü z e n e t e i n e k s z í n v o n a l a b á r k i s z á m á r a viszonylag k ö n n y e n é r t h e t ő , m e g ­ hitt; családias stílusú közlései h o z z á t a r t o z n a k a m o d e r n élethez, egyszóval a r á d i ó és televízió a l a p v e t ő tényezői a t ö m e g k u l t ú r á j á n a k . Ez e g y b e n azt is jelenti, hogy a t á r s a d a l o m b a n élő felnőttek l e g n a g y o b b r é s z é n e k n e v e l é s e egy viszonylag kis l é t s z á m ú e m b e r c s o p o r t k e z é b e n k o n c e n t r á l ó d o t t . A r á d i ó és televízió o l y a n szervezett t á r s a d a l m i test, m e l y n e k m e c h a n i z m u s a egy zárt h u r o k r e n d s z e r k é n t h a t á r o z h a t ó m e g . M i n t m i n d e n i p a r i ü z e m e t , a r á d i ó t és televíziót is közös i r á n y í t á s i r e n d s z e r r e l vezetik (igazgatótanács, m ű s o r i g a z g a t ó -

ság), s ezek a c s o p o r t o k globális és r e l a t í v d ö n t é s e k e t h o z n a k a részletesen k i d o l ­ gozott m ű s o r t e r v e k n í v ó j á r a és m ű f a j á r a v o n a t k o z ó a n ; bizonyos m e n n y i s é g ű — t ö b b é - k e v é s b é e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó — szellemi é r t é k k e l t e l í t i k a f e l h a s z n á l h a t ó a n y a g o t . K ö z b e n t e r m é s z e t e s e n figyelembe veszik a k u l t u r á l i s , esztétikai, jogi és p é n z ü g y i k ö v e t e l m é n y e k e t , a k o n k u r r e n c i á t , a kötelező v a g y bizonyos n y o m á s r a k ö z v e t í t e n d ő ü z e n e t e k s z á m á t , a sajtót, s v é g ü l azt a csöppet s e m e l h a n y a g o l h a t ó tényezőt, h o g y sokszor ö n k é n y e s k e z d e m é n y e z é s e k m e g z a v a r h a t j á k a felállított ér­ t é k k ö v e t e l m é n y e k e t . Az igazgatási c s o p o r t n a k e m u n k á j á r a a közönség m i n d i g r e a g á l , m é g p e d i g a k ö z v é l e m é n y k u t a t á s o k ú t j á n , a r á d i ó v a l és televízióval folyta­ tott levelezés ú t j á n , és n e m u t o l s ó s o r b a n a k r i t i k u s o k szócsövén keresztül. Így t ö b b - k e v e s e b b k é s e d e l e m m e l u g y a n , de részt v e s z n e k a m ű s o r o k k a l kapcsolatos d ö n t é s e k m e g h o z a t a l á b a n . E d ö n t é s e k n y o m á n s z ü l e t n e k a részletesen kidolgozott m ű s o r o k , m e l y e k e t az a k t u a l i t á s , a f a n t á z i a v a g y az o k t a t á s i s z á n d é k vezet, és az alkotó egyén jellegzetes ötletei és m u n k a m ó d s z e r e h o z n a k létre. Így születik m e g az első, k u l t u r á l i s t e r m é k e k b ő l összeállított v á l a s z t é k t ö m e g . Ezeket az a n y a g o k a t az a l k o t ó k a mikro-közeghez tartozó vagy a mikro-közösséggel szoros k a p c s o l a t b a n álló e g y é n e k n e k a j á n l j á k fel. (Az a l k o t ó m a g a is a mikroközeghez tartozik.) Ők k i v á l a s z t j á k m i n d a z t , a m i t é r d e k e s n e k v a g y f o n t o s n a k t a r ­ t a n a k , a m i az ú j d o n s á g erejével t u d h a t n i , és a l e h e t ő l e g e r e d e t i b b f o r m á b a n p r ó b á l j á k f e l a j á n l a n i a közönségnek. V á l a s z t á s u k a t a m ű s o r s z e r k e s z t ő s é g e k i r á ­ nyító t a n á c s a d ó i n k í v ü l egész sor p r a k t i k u s m e g g o n d o l á s is befolyásolja m é g , n e ­ vezetesen az a k t u a l i t á s , a l á t v á n y o s s á g k é r d é s e és a gyors kivitelezés lehetősége, u g y a n i s , h o g y egy p r o d u k c i ó elkészítése m i n é l r ö v i d e b b időt v e g y e n i g é n y b e , az l e g a l á b b o l y a n fontos k é r d é s , m i n t a k u l t u r á l i s k ö v e t e l m é n y e k k é r d é s e i . Az így k i v á l a s z t o t t a n y a g o t a t o v á b b i a k b a n m o s t m á r a közönség és a t á r s a ­ d a l m i közeg f i g y e l e m b e v é t e l é v e l s z e l e k t á l j á k : t e h á t figyelembe v é v e az ó r á t , a n a p o t , a „csomagolás m ó d j á t " , a közérthetőséget, az a n y a g „színességét", a t á r s a ­ d a l m i és k u l t u r á l i s s z í n v o n a l a t s azt, h o g y ez v a g y az a néző (hallgató) ilyen v a g y olyan ü z e n e t e t elfogad-e e g y á l t a l á n , felkelti-e a figyelmét v a g y sem. V a n t e h á t egy m á s o d i k szelekció, m e l y a statisztikai a d a t o k a l a p j á n készül. Így l e h e t a z t á n olyan m ó d o n e l j u t t a t n i bizonyos k u l t u r á l i s t é n y e z ő k e t a t ö m e g h e z , h o g y azon a t e r ü l e ­ t e n t e s s z ü k h a t á s o s s á ü z e n e t e i n k e t , ahol a l e g k i s e b b e l l e n á l l á s s a l t a l á l k o z u n k . E k ­ k é p p e n a szelekció k ü l ö n f é l e m ó d s z e r e i t a l k a l m a z v a , á l l a n d ó k ö r f o r g á s t t e r e m t h e ­ t ü n k , m e l y e n b e l ü l a l e g k ü l ö n f é l é b b k u l t u r á l i s e l e m e k e t j u t t a t j á k el a közönséghez, s ez az a l a p j a a k ü l ö n b ö z ő művelődésszociológiai r e n d s z e r e k n e k a r á d i ó m ű s o r o k szerkesztésében. A rádió

és televízió

doktrínái

A leírt k e t t ő s szelekcióból — m e l y b e n az egész t á r s a d a l o m részt vesz, és a m e l y e t egy szocio-kulturális k ö r b e h e l y e z t ü n k — következik, h o g y a r á d i ó t u l a j ­ d o n k é p p e n a k u l t ú r a szűk k e r e s z t m e t s z e t é t adja, s o l y a n é r z é k e n y p o n t o t képvisel, a h o l n é h á n y egyén (a m ű s o r s z e r k e s z t ő s é g tagjai, a foglalkoztatott r e n d e z ő k , n é h á n y pszichológus és p é n z ü g y i s z a k e m b e r ) bizonyos m é r t é k i g k e z é b e n t a r t j a és i r á n y í t j a az a d o t t t á r s a d a l o m f e l n ő t t t a g j a i n a k nevelését. A felvázolt s é m á t is figyelembe v é v e a r á d i ó és televízió n é g y a l a p v e t ő d o k t r í n á j a a k ö v e t k e z ő : 1. Az első a demagógia d o k t r i n á j a . Ez azt jelenti, h o g y m i n é l n a g y o b b „ h a l l ­ gató x ó r a " s z á m o t a k a r u n k e l é r n i , l é t r e a k a r j u k hozni a l e h e t ő l e g t ö k é l e t e s e b b r e k l á m a p p a r á t u s t , m e l y n e k segítségével egy sor á l t a l á b a n k e r e s k e d e l m i jellegű é r t é k e t é s v e z é r e l v e t a k a r u n k e l j u t t a t n i a hallgatóhoz, p é l d á u l : X s z a p p a n v a g y Z

porszívógép v i t a t h a t a t l a n és e g y e d ü l á l l ó előnyeiről. Hogy a „hallgató x ó r a " s z á m minél n a g y o b b legyen, s h o g y a h a l l g a t ó és az a l k o t ó k k a p c s o l a t a m i n é l s z o r o s a b b á váljon: e g y r e n ö v e l j ü k a helyszíni közvetítések és e g y e n e s a d á s o k s z á m á t is, s közben ú g y lessük a közönség reakcióit, m i n t v a l a m i s i k e r m é r ő b a r o m é t e r t a n é l ­ kül, hogy egy p i l l a n a t i g is g o n d o l n á n k a r r a , v a j o n a h a l l g a t ó k í v á n t a ilyenfajta műsorok nívója és k u l t u r á l i s é r t é k e megközelíti-e e r e d e t i célkitűzéseinket. I l y e n ­ kor az a n y a g , a m ű s o r m á r c s a k csomagolópapír, a t t r a k c i ó , ü r ü g y bizonyos v e z é r ­ elvek és r e k l á m c é l o k s z o l g á l a t á b a n . M e g kell á l l a p í t a n u n k , h o g y e z e k n e k a m ű s o ­ r o k n a k nincs s e m m i j e l e n t ő s é g ü k , s e m h a s z n u k ; m i n d ö s s z e a z é r t n é p s z e r ű e k , m e r t könnyedek s á l l a n d ó a n i g a z o d n a k a t ö b b s é g ízléséhez. Ez t e h á t a „ d e k o r á l ó k u l ­ túra" területe. 2. A dogmatikus d o k t r i n a egy sor a priori m e g h a t á r o z o t t e s z m é t igyekszik eljuttatni a hallgatóhoz. Ezek az é r t é k e k a n y a g u k b a n s o k k a l egységesebbek, m i n t az S m a r g a r i n v a g y Z olaj e r é n y e i r ő l közölt, sokszor e g y m á s n a k teljesen e l l e n t ­ mondó tények. A d o g m a t i k u s d o k t r i n a politikai, vallási és n e m z e t i e s z m é -

k e t k é p v i s e l , és ü z e n e t e i a k ü l ö n f é l e k u l t u r á l i s p r o g r a m o k o n b e l ü l j e l e n t k e z n e k . A d o g m a t i k u s d o k t r í n a az a d o t t k u l t u r á l i s é r t é k e k b e szinte é s z r e v é t l e n ü l b e c s e m p é s z egész sor o l y a n é r t é k e t , m e l y e k e g y á l t a l á n n e m t a r t o z n a k a t u l a j d o n k é p p e n i t é m á ­ hoz, d e u g y a n a k k o r az i r á n y í t ó k és v e z e t ő k g o n d o l k o d á s m ó d j á t képviselik. Így v á l ­ h a t p é l d á u l W a g n e r m u z s i k á j a a n a c i o n a l i z m u s t á m o g a t ó j á v á , v a g y igy k é p v i s e l h e t i egy g r e g o r i á n é n e k a m i n d e n k o r i e g y h á z a t . 3. A szocio-kulturális ciklusból k ö v e t k e z i k a kultúraterjesztés doktrínája. Mivel a r á d i ó a k u l t ú r á t a k a r j a k é p v i s e l n i , így fő f e l a d a t a a t á r s a d a l o m k u l t u r á l i s fejlődésének á l l a n d ó t ü k r ö z é s e , legfontosabb célja és feltétlen kötelessége p e d i g a k u l t u r á l i s k ö v e t e l m é n y e k m i n d e n k o r i e l ő n y b e n részesítése. Ezért „jó m i n t a v é t e l r e " t ö r e k s z i k a k u l t ú r a elemeiből, m e l y e k m i n d e n k o r s z a k b a n l é t r e j ö n n e k a t á r s a d a l o m k u l t u r á l i s összképében. A t o v á b b i a k b a n a z t á n a közönség reakciói d ö n t i k el, h o g y a „ m i n t a d a r a b o k b ó l " m i m a r a d m e g és m i t kell „ k i v á g n i " . E n n e k n y o m á n m e g m a r a d az, a m i a közönség s z á m á r a m e g e m é s z t h e t ő , k ö z é r t h e t ő . 4. M i n d e z e k b ő l k ö v e t k e z i k a szocio-dinamikus doktrína, mely a ténybeli álla­ p o t o k k u t a t á s á t ó l a t á r s a d a l o m egészére i r á n y u l ó k ö z v e t l e n cselekvés felé m u t a t . H a azt állítjuk, h o g y létezik a t á r s a d a l o m b a n egy olyan m ó d s z e r (rádió és televízió), m e l y n e k segítségével l é n y e g é b e n t ö k é l e t e s k u l t u r á l i s k é p e t t e r e m t ü n k t á r s a d a l ­ m u n k r ó l — v a g y i s o l y a n k é p e t , m e l y a k u l t u r á l i s t é n y e k összességének i s m e r e t é t a d j a —, a k k o r rögtön f e l m e r ü l a k é r d é s , h o g y ez a m ó d s z e r l e h e t ő v é teszi-e a t á r ­ s a d a l o m k u l t u r á l i s fejlődését, v a l a m i n t , h o g y m i l y e n m ó d s z e r e k k e l l e h e t szabá­ lyozni (gyorsítani v a g y lassítani) a szocio-kulturális ciklus körforgását. I t t m i n d ­ j á r t m e g m u t a t k o z i k , m i l y e n n a g y a konzervatív (megőrző) és a haladó (előremutató) magatartás közötti szabad választás jelentősége, u g y a n i s a két, e g y m á s s a l ellentétes m a g a t a r t á s i f o r m a l é n y e g e s n y o m o k a t h a g y egy k u l t u r á l i s jellegű a n y a g o n .

Művelődésszociológiai

tételek

gyakorlati

jelentősége

Az i t t l e í r t és b e m u t a t o t t s e m a t i k u s f o l y a m a t o k n a k s z á m o t t e v ő g y a k o r l a t i j e l e n ­ tőségük v a n . T e r m é s z e t e s , h o g y a n é g y d o k t r í n a közül egyik s e m f o r d u l elő soha e g y m a g á b a n . E g y e t l e n r á d i ó s e m fogja soha r e n d s z e r é t e g y e d ü l a d e m a g ó g i á r a v a g y a p r o p a g a n d á r a alapozni, s egyik se á l l í t h a t j a m a g á r ó l , h o g y a k u l t ú r a teljesen h ű k é p é t t u d j a a d n i . A felsorolt d o k t r í n á k a t rétegesen, megfelelően v e g y í t v e kell h a s z n á l n i . Helyes h a s z n á l a t u k és k e v e r é s ü k a k u l t u r á l i s p o l i t i k a lényege. A g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s h o z bizonyos szisztémák és m ó d s z e r e k t u d a t o s s á t é t e l e a z elsődleges feladat. N a g y o n j e l e n t ő s a szocio-kulturális információs szolgálat m e g ­ szervezése, m e l y n e k célja az a d o t t k o r k u l t u r á l i s k é p é t felrajzolni. E h h e z m e g kell vizsgálni a k o r k u l t u r á l i s „ t a r t a l m á t " , t e h á t m e g k e r e s n i és f e l h a s z n á l n i a z o k a t a d o k u m e n t á c i ó s a n y a g o k a t és statisztikai a d a t o k a t , m e l y e k e t bizonyos, m á s t e r ü l e t e n dolgozó s z e r v e k m á r f e l h a l m o z t a k g y a k o r l a t i m u n k á j u k során. A helyes m ű v e l ő ­ d é s p o l i t i k á b a n az információs s z o l g á l a t n a k a „továbbfeldolgozó-ipar" szerepét is b e kell t ö l t e n i e , vagyis m e g kell t a l á l n i a a z o k a t a f o r m á k a t és m ó d s z e r e k e t , m e l y e k megfelelő f o r m á t a d n a k a k í v á n t a n y a g n a k , k ö z é r t h e t ő f o r m á t , m e l y n e k segítségé­ vel m i n d e n k u l t u r á l i s e s e m é n y és j e l e n s é g b e m u t a t h a t ó . A t ú l s á g o s a n m a g a s szín­ v o n a l ú , a t ö m e g s z á m á r a n e h e z e n m e g k ö z e l í t h e t ő a n y a g o k a t átdolgozások ú t j á n l e h e t k ö z é r t h e t ő v é t e n n i , n é p s z e r ű f o r m á b a n e l j u t t a t n i a közönséghez. V é g ü l a szocio-kulturális i n f o r m á c i ó s s z o l g á l a t n a k k e l l b e o s z t a n i a p o n t o s és t u d a t o s ellenőrzés a l a p j á n a m ű s o r o k r e n d s z e r é t , hogy a h a l l g a t ó s z á m á r a bizonyos m e n n y i s é g ű k u l t u r á l i s elem és é r t é k m i n d i g e l é r h e t ő legyen.

Író és rádió Beszélgetés Vasile

Rebreanuval

A „ m a s s m e d i á " - n a k n e m c s a k a z e l m é l e t e , de m é g l e g e l e m i b b g y a k o r l a t a s e m a l a k u l h a t o t t ki, a m i k o r az i r o d a l o m b a n m á r r e m e k m ű v e k születtek. R e m e k m ű v e k , a m e l y e k r é s z b e n v á l l a l t á k az e l j ö v e n d ő t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök s z e r e p é t is. Homérosz Iliászát illik e l s ő k é n t e m l í t e n ü n k ; i d ő b e n és t é r b e n h o z z á n k közelebb — b á r s o k k a l s z e r é n y e b b p é l d a k é n t — Tinódi L a n t o s S e b e s t y é n t i d é z h e t j ü k a m o l y a n irodalmi h í r k ö z l ő k é n t . Azóta, n é h á n y é v e z r e d v a g y csak évszázad alatt, az író szerepe a h í r k ö z l é s b e n l é n y e g e s e n l e c s ö k k e n t ; n i n c s m á r feltétlenül szükség az ő lantjára, h o g y n é h á n y m é r f ö l d d e l a r r á b b m e g t u d j á k , m i t ö r t é n t egy-egy ü t k ö z e t ­ ben, d i p l o m á c i a i t á r g y a l á s o n — m i n d e z t a z o n n a l t o v á b b í t j á k a t e l e x - g é p e k , a televíziós k a m e r á k , n é m i késéssel a f i l m h í r a d ó , s a s a j t ó k o m m e n t á r o k is o l v a s h a t ó k m á s n a p , milliós p é l d á n y s z á m ú ú j s á g o k b a n . Az író t e h á t e b b e n a gépesített folya­ m a t b a n feleslegessé v á l t v o l n a ? A k é r d é s és a v á l a s z n e m ilyen egyszerű; r á d i ó és televízió-társaságok, n a g y s a j t ó o r g á n u m o k v e r s e n g e n e k a h í r e s í r ó k é r t , hiszen a „mass m e d i a " s e m a z o n o s í t h a t ó a s z i m p l a tényközléssel — s m é g az újságírói fantázia s e m elégít ki m i n d e n igényt. Az írók p e d i g m i n d n a g y o b b s z á m b a n i s m e r i k fel a n n a k szükségét, h o g y az új t e c h n i k a i lehetőségeket n e k í v ü l r ő l , e l l e n ­ félként szemléljék, h a n e m a m a g u k , p o n t o s a b b a n a m ű v é s z e t h a s z n á r a fordítsák. A r á d i ó u g y a n m a n e m a l e g d i v a t o s a b b „ m a s s m e d i a " , m é g s e m á l l í t h a t ó , hogy v é g é r v é n y e s e n h á t t é r b e szorult volna. H a p e d i g a m á s m ű v é s z e t e k e t é r t h e t ő e n e l ő n y b e n részesítő televízióval szembesítjük, az i r o d a l o m n é p s z e r ű s í t é s é b e n k ü l ö ­ nösen fontos szerepet t ö l t h e t be. N y i l v á n n e m véletlen, hogy n á l u n k is e g y r e t ö b b író v á l l a l j a a r á d i ó s (és televíziós) s z a k m a m e g t a n u l á s á t , g y a k r a n í r ó t t a l á l u n k e fontos i n t é z m é n y e k élén. Vasile R e b r e a n u , az i m p o z á n s t e c h n i k a i k e r e t e k között m ű k ö d ő kolozsvári r á d i ó s t ú d i ó igazgatója a m a g y a r (és t e r m é s z e t e s e n a r o m á n ) közönség előtt p r ó z a í r ó k é n t v á l t i s m e r t t é — s m é g csak n e m is o l y a n prózaíróként, aki a m o d e r n t e c h n i k a i civilizáció b ű v ö l e t é b e n alkot. A Naszód v i d é k é r ő l elszár­ mazott novellista a folklór szeretetét vitte m a g á v a l a b u k a r e s t i e g y e t e m filológiai fakultására, s ez a b e n s ő v o n z a l o m n e m c s ö k k e n t az í r ó v á é r é s kolozsvári eszten­ deiben, a Tribuna szerkesztőségében eltöltött i d ő s z a k b a n sem. Mégis, R e b r e a n u elbeszélései, r e g é n y e i kifejezetten m o d e r n a l k o t á s o k n a k t ű n n e k . E z ú t t a l fordítsunk a szerepen, a r á d i ó s m ű f a j o k t ó l jóideig i d e g e n k e d ő i r o d a l m á r tegye fel élőszóban a k é r d é s e k e t a r á d i ó s n a k , b a r á t k o z z u n k az i n t e r j ú v a l — f e l h a s z n á l v a a z a l k a l m a t , hogy az i n t e r j ú - a l a n n y a l a b a r á t s á g m á r é v e k óta a d o t t .

— Hogyan látod Te a technikai civili­ záció szédületes fejlődésének korában a folklór folytathatóságát? Mi a vélemé­ nyed a népi szürrealizmusról? — Ebben a — mint mondtad — rend­ kívül m o d e r n k o r b a n , a l e g m e g l e p ő b b t e c h n i k a i v í v m á n y o k k o r á b a n , azt hiszem, nemcsak a tulajdonképpeni művészetben, az i r o d a l o m b a n , a z e n é b e n , a szobrá­ szatban, d e az é p í t é s z e t b e n is megfigyel­ hető a nosztalgia az egyszerűség i r á n t , a n a g y o n régi és mégis n a g y o n új dol­ gok iránt. A világ, ez a n a g y o n m o d e r n világ, úgy t ű n i k , az a n t i k v i t á s felé fordul. M i n t h a az építészet is, a k á r c s a k a zene, az irodalom, a szobrászat, a k e z d e t e k k o ­ ra felé f o r d u l n a — n e m n e v e z n é m ezt p r i m i t i v i z m u s n a k . Az i r o d a l o m b a n pedig, m i n d e n k u l t ú r á b a n , így a r o m á n k u l ­

t ú r á b a n is, az a n t i k v i t á s t a folklór je­ lenti. Az egyszerűség vágya, a p a r a b o l a , a m e s e igénye egy n a g y o n m o d e r n vi­ l á g b a n r e h a b i l i t á l j a , ú j r a i d ő s z e r ű v é teszi ezeket a n a g y o n régi dolgokat, a m e l y e k a mai művészetben nagyon újaknak tűn­ nek. A klasszicizmus, a b a r o k k , a X I X század m ű v é s z e t e u t á n , á l t a l á b a n ezek­ b e n a k o r o k b a n b e k ö v e t k e z e t t egy sza­ kadás, egyébként szükséges szakadás, visszaélés a m ű i r o d a l o m m a l , a m e l y most t a l á l j a m e g a forrásait, gyökereit az ősi arany tűzhelynél. — Említetted a mesét. Emlékszem, A JÓ HÓHÉR megjelenése után sokat vi­ tatták, milyen hatások alatt írtad ezt a kisregényt, egyes kritikusok nagyon sok írót emlegettek forrásaid közt. (Emlékszem a TRIBUNÁban megjelent cikkre, amely

Vasile

Rebreanu

a rádió

ben parodizálták a kritikusoknak ezt a törekvését, hogy „feltárják" a kisregény genezisét.) Azt hiszem, elsősorban a folk­ lórra és különösen a román népmesékre vezethető vissza ez a műved. Gondolom, magyar olvasóidat érdekli — akik fordí­ tásban is hozzáférhetnek könyvedhez —, valójában hogyan született ez a kisre­ gény. — V a l ó b a n , e kis t e r j e d e l m ű m ű v e l k a p c s o l a t b a n n a g y o n sok írót e m l e g e t t e k , a k i k r ő l feltételezték, h o g y h a t á s s a l v o l ­ t a k r á m . M i n t u t a l t á l r á , k é s z í t e t t e k egy statisztikát, a m e l y szerint a k i s r e g é n y m e g í r á s á t befolyásolók s z á m a 64-re e m e l ­ k e d e t t : Arisztotelésztől P e t r u Vintiláig. N a g y o n n e h é z a r r ó l beszélni, h o g y a n is í r t á l m e g egy k ö n y v e t . M i n d e n e s e t r e ez a könyv valóban megkísérelte hasznosí­ tani a modern irodalom vívmányait, a népmese alapján, ősi a l a p o n . Ez a k é p l e t n y i l v á n k ü l ö n ö s n e k t ű n i k , ez a k é t dolog látszólag k i z á r j a e g y m á s t . A m o d e r n m ű v é s z e t a s s z i m i l á l á s á n a k és az ősi m ű v é s z e t a s s z i m i l á l á s á n a k a kísérleti e r e d m é n y e A jó hóhér; l e g a l á b b i s az u t ó b b i t e k i n t e t é b e n biztos vagyok, a folk­

mikrófonja

előtt

lórt valóban otthonról hoztam m a g a m ­ mal, a modern művészetet pedig igye­ keztem megismerni, eljárásait alkalmazni m á r előző, k i s e b b t e r j e d e l m ű m ű v e i m b e n . F ü g g e t l e n ü l a kísérlet teljes, részleges v a g y r e l a t í v sikerétől, ú g y érzem, l e g ­ a l á b b i s j e l e n p i l l a n a t b a n , ez az az ú t , a m e l y e t j á r n o m kell t o v á b b r a is. — Vitáinkban, tudomásom szerint a román irodalmi élet vitáiban is gyakran visszatér a lírai próza és az objektív, analitikus próza éles szembeállítása. Te, aki általában a lírai prózát műveled, de olyan sikerült analitikus elbeszéléseket is írtál, mint a TALITA KUMI, a FEHÉR CIGÁNYLÁNY vagy a JAGUÁR, ho­ gyan vélekedsz erről a kizáró jellegű szembeállításról ? — N e m hiszem, hogy létezik k i z á r ó j e l ­ legű ellentét, m i n t a h o g y n e m hiszek k i ­ z á r ó jellegű k é p l e t e k b e n , n e m h i s z e m , hogy létezik o l y a n m ű , b á r m i l y e n m ű ­ fajban, a m e l y i k egyetlen k é p l e t b e b e s z o ­ r í t h a t ó . N e m hiszem, h o g y létezik t ö k é ­ letes d e t e k t í v r e g é n y analízis n é l k ü l v a g y lírai e l e m e k n é l k ü l , n e m hiszem, h o g y létezhet k i z á r ó l a g o s a n s p o r t r e g é n y v a g y

bármiféle r e g é n y . . . m i n t a h o g y n e m h i ­ szem, h o g y létezhet vegytiszta a n a l i t i k u s vagy o b j e k t í v p r ó z a , v a g y csak l í r a i p r ó ­ za; m é g egy o l y a n p r ó z a í r ó n á l is, a k i az a n a l i t i k u s p r ó z a híve, v a l a h o l j e l e n v a n a líraiság. T e r m é s z e t e s e n ezek a f o r m u ­ lák az író t e m p e r a m e n t u m á t ó l , t e h e t s é ­ gétől, é r d e k l ő d é s i körétől, ízlésétől függ­ nek. A m i e n g e m illet, a n é l k ü l hogy v é ­ deni a k a r n á m a z t a z í r á s m ó d o t , a m e l y e t képviselek, é n a j ó k ö n y v e t e g y f o r m á n szeretem, é r t é k e l e m , a k á r lírai, a k á r a n a ­ litikus, de azt hiszem, a m o d e r n i r o d a ­ l o m n a k m a j o b b a n , m i n t b á r m i k o r , az analízis felé k e l l f o r d u l n i a , de legyen a költészet tűzfészke is, a g o n d o l a t m e l e g ­ ágya, az é r t e l e m é , a m e l y r e oly n a g y m é r ­ tékben s z ü k s é g ü n k v a n e b b e n a század­ ban. — Azt hiszem, amiről beszéltél, nem­ csak kifejezetten prózai írásaidban figyel­ hető meg. Novelláid között néhányban már régebben feltűnt az erőteljes drama­ tizálás, idén a kolozsvári Dácia kiadónál megjelent kötetedben pedig éppen a cím­ adó mű, a SECURI PENTRU FUNII (FEJSZÉK A KÖTELEKNEK) a drámai műfajhoz sorolható, bár rendhagyó vol­ tára már az alcímként használt meghatázás felhívja a figyelmet: „Tragikus hiány négy részben." Ügy tudom, ez a mű­ ved egyelőre csak a rádióban hangzott el. Milyen lehetőségeket kínál e téren számodra munkahelyed, s egyáltalán mit tesz és mit tehet a kolozsvári rádió a dráma és általában az irodalom népsze­ rűsítéséért? — Folytatva e gondolatsort, amely a kérdésekből l o g i k u s a n következik, szeret­ nék u g y a n o l y a n logikus v á l a s z t a d n i — amire, azt hiszem, n e m v a g y o k k é p e s —, m e g p r ó b á l o k v á l a s z t a d n i az első k é r d é s ­ r e és a m á s o d i k r a , s A j ó hóhérra meg néhány karcolatomra vonatkozó tartalmi p r o b l é m á k r a . A z o k r ó l az í r á s a i m r ó l b e ­ szélnék, a m e l y e k a g y e r m e k e k v i l á g á v a l foglalkoznak, ezzel a n a p f é n y e s világgal, amelyet gyermekkornak hívnak. Azt mondanám, a gyermekek játékához ha­ sonlóan, a m o d e r n v i l á g n a k is h a r m ó ­ n i á r a v a n szüksége; a h o g y a g y e r m e k e k ­ nek n i n c s e n e k előítéleteik, az í r ó n a k sem lehet előítélete, rögeszméje, bizonyos k é p ­ let szellemében előre k i a l a k í t o t t e l k é p z e ­ lése. A m i e n g e m illet, a m i k o r k ö n y v e t írok, úgy t ű n h e t , a l e g a l k a l m a s a b b k e r e t egy p á r b e s z é d e s r e g é n y — a n é l k ü l , hogy az s z í n d a r a b volna. M o s t a n á i g , azt h i ­ szem, n e m í r t a k egyetlen p á r b e s z é d e s r e ­ gényt sem. L e h e t a z a m ű p á r b e s z é d e s karcolat v a g y r e g é n y , a m e l y hasznosítja a különböző m ű f a j o k összes kísérletét,

e r e d m é n y é t , a színházét, a filmét és — utolsó k é r d é s e d r e v á l a s z o l v a — a rádióét. Az a v é l e m é n y e m , h o g y az i r o d a l o m , a m e l y e d d i g o l y a n s o k a t t a n u l t a film­ től, a festészettől, a zenétől, ú g y t ű n i k , nagyon keveset tanult a rádiótól — m á r ­ pedig én ezt a m e s t e r s é g e t — a r á d i ó t — művészetnek nevezném, amennyiben az írót m a x i m á l i s k o n c e n t r á l á s r a t a n í t j a , egy eddig i s m e r e t l e n szóbeliségre és olyan érdekes beszédtechnikára, amelyből — ha az illetőnek j ó k az „ a n t e n n á i " , h o g y stíl­ s z e r ű e n fejezzem ki m a g a m — r e n g e ­ teget l e h e t t a n u l n i . O l y a n m e s t e r s é g , am e l y n e k látszólag k e v é s köze v a n az i r o ­ d a l o m h o z , v a l ó j á b a n a z o n b a n n e m így van, m e r t egy j ó r á d i ó r i p o r t r e n d k í v ü l i i r o d a l m i k v a l i t á s o k k a l r e n d e l k e z h e t , és egy r á d i ó s t ú d i ó , a m e l y ad m a g á r a — m á r ­ p e d i g m i s z e r e t n é n k a d n i m a g u n k r a —, m e g b e c s ü l i a szó n e m e s m ű v é s z e t é t . Ezért ú g y é r z e m , h a s z n o s , h a egy író is jelen van ebben a rádióstúdióban. V i s s z a t é r v e a m a g a m írásaihoz, s a kolozsvári r á d i ó b a n elhangzott, Securi pentru funii (Fejszék a k ö t e l e k n e k ) című darabomhoz, ehhez a „tragikus hiány­ hoz" n é g y r é s z b e n , ez a d a r a b egy r e n d ­ kívül modern témát tárgyal, amely ma i d ő s z e r ű b b , m i n t ezelőtt b á r m i k o r : az e m ­ b e r e l m a g á n y o s o d á s á t , azt a veszélyt, hogy egyedül m a r a d u n k , s magányos em­ b e r s é g ü n k e t elpusztítja a h á b o r ú . A d a ­ r a b t u l a j d o n k é p p e n egy m í t o s z r a é p ü l , egy n a g y o n egyszerű m í t o s z r a : h o g y a v i l á g e g y e t e m egét egy férfi és egy n ő tartja a vállán. Abban a pillanatban, a m i k o r az e m b e r e k n e k ez a t e r m é s z e t e s h a r m ó n i á j a eltűnik, az ég fele összeros­ k a d . Ezt a m í t o s z t a k a r t a m m o d e r n i z á l n i , időszerűsíteni és d r á m a i f o r m á b a önteni. — A kolozsvári rádióstúdiónak van egy sajátossága, éspedig hogy adását két nyel­ ven sugározza, románul és magyarul. Mint a kolozsvári rádió igazgatója, mit mondhatnál a kolozsvári stúdiónak erről a sajátosságáról, milyen kapcsolat van a magyar és a román adás között, miben nyilvánul meg a kölcsönhatás? — A stúdió, az i r o d a l m i folyóiratoktól eltérően, k ö z v e t l e n ü l t ü k r ö z i az i t t e n i valóságot: ahogy E r d é l y b e n r o m á n o k , m a g y a r o k e g y ü t t élnek, a r á d i ó s t ú d i ó b a n egy fedél, egy ég a l a t t él, t e v é k e n y k e d i k k é t szekció, a r o m á n n y e l v ű és a m a g y a r n y e l v ű a d á s é . Ez az i n t é z m é n y t e h á t t e r ­ mészetes kifejezése egy v a l ó s á g n a k ; ah o g y a m i n d e n n a p i életben, itt a s t ú d i ó ­ b a n kicsibe sűrítve, t e r m é s z e t e s , t e s t v é r i k a p c s o l a t o k léteznek. N e m a k a r o k f e d e ­ zet n é l k ü l i , n a g y s z a v a k a t h a s z n á l n i . D e a h o g y a k é t n y e l v b e n , a r o m á n és a m a -

g y a r k u l t ú r á b a n , e k é t n y e l v e t beszélők l e l k i v i l á g á n a k kifejezésében is megfigyel­ hető a kölcsönhatás, noha mindegyik meg­ őrzi t e r m é s z e t e s e n a m a g a sajátosságait, ú g y a s t ú d i ó k e r e t é b e n is é r v é n y e s ü l egy ilyenfajta k ö l c s ö n h a t á s , kollegiális, b a ­ r á t i szellem, és ez t ü k r ö z ő d i k az a d á s o k ­ b a n is, a m ű s o r c s e r é k b e n , az ö t l e t e k k i ­ cserélésében. T e r m é s z e t e s e n , m i n d e z az a t m o s z f é r á r a vonatkozik, de a k o n k r é t p é l d á k a t t a l á n fölösleges is részletezni, hiszen ez n e m c s a k a s t ú d i ó p r o b l é m á j a — a r o m á n és m a g y a r í r ó k m ü v e i n e k kölcsönös fordításai, a m ű v é s z e k , k ö z e m ­ b e r e k m e g s z ó l a l t a t á s a , függetlenül attól, milyen nyelven b e s z é l n e k . . . — Most már a Te személyes tapaszta­ latodból, mit tartasz fontosnak a román és a magyar kultúra, a magyar és a ro­ mán irodalom élő kapcsolatából hang­ súlyozni? Milyen magyar irodalmi mű­ vek, színdarabok, filmek gyakoroltak Rád különös hatást, akár a klasszikusok, akár a kortársak alkotásai közül, milyen ha­ sonló művészi törekvéseket ismertél fel a romániai magyar írók műveiben, ame­ lyek egyik-másik könyvet különösen ro­ konszenvessé tették számodra? — Először is, ezek a k a p c s o l a t o k n a ­ gyon régiek az egyszerű e m b e r e k között, de k ö z ö t t ü n k , í r ó k között is — igaz b a ­ r á t s á g o k léteznek, és ez t a l á n a k ö n y ­ v e i n k b e n is t ü k r ö z ő d i k , g o n d o l k o d á s m ó ­ dunkban, egymásról való vélekedésünk­ ben. Visszatérve azokra a művészi el­ k é p z e l é s e k r e , a m e l y e k r ő l előbb m á r szól­ t a m , éspedig a n é p i g y ö k e r ű m o d e r n m ű ­ vészetre, k é t p r ó z a í r ó p é l d á j á t i d é z n é m , két, e g y m á s t ó l e g y é b k é n t m e g l e h e t ő s e n különböző prózaíró példáját. Szabó Gyu­ la n e m c s a k a Gondos atyafiságban, ha­ n e m r o m á n r a u g y a n c s a k lefordított n o ­ v e l l á i b a n is a falu életét eleveníti meg, s n y i l v á n v a l ó a n n é p i m o t í v u m o k a t foly­ t a t , u g y a n a k k o r a z o n b a n hősei m a g a t a r ­ t á s á b a n megfigyelhető bizonyos s z e r t a r ­ t á s , m e g f i g y e l h e t ő k bizonyos i s m é t l ő d ő gesztusok, a m e l y e k e t sok r e a l i z m u s s a l , de líraisággal és pszichológiai elemző­ készséggel á b r á z o l . V a n n a k gesztusok és jelenetek, amelyek a balladára emlékez­

t e t n e k , v a n n a k szerelmi v a g y d r á m a i j e ­ lenetek, amelyeket beépít a modern k l a s s z i k u s r e g é n y b e , de a m e l y e k ő r z i k népi e r e d e t ü k e t . Egy m á s f a j t a é r d e k e s törekvéssel találkoztam Bálint Tibornál, k i s r e g é n y é b e n (Önkéntes rózsák Sodomában): azzal a z eltökélt s z á n d é k k a l —, a m e l y e t én is i g y e k e z t e m m e g v a l ó s í t a n i A jó hóhér í r á s a k ö z b e n —, h o g y e g y mai témájú műben, napjaink emberéről szólva, gyümölcsöztesse a m o d e r n i r o ­ dalom vívmányait, ugyanakkor nagyon finoman, parfümszerűen, mondhatnám, érezni e b b e n a k ö n y v b e n az ő s i n e k az ízét is, és ez a k ö n y v n e k j a v á r a v á l i k . É s t ú l a p r ó z á n , r á t é r v e egy m á s i k m ű ­ fajra, a n n á l is i n k á b b , m e r t e h h e z a m ű ­ fajhoz a p r ó z á n a k is k ö z e l e d n i e kell, h i ­ szen m i n d e n m ű v é s z e t s z ü l ő a n y j a a k ö l ­ tészet — K á n y á d i S á n d o r t e m l í t e n é m , a költőt, aki n a g y o n m o d e r n f o r m á b a n , hiszen r e n d k í v ü l m ű v e l t és k i v á l ó a n é r ­ z é k e n y e m b e r , m o t í v u m a i b a n is az ősi n é p k ö l t é s z e t e t folytatja (földalattiak ezek a motívumok); a ritmusban, a versmér­ t é k b e n is megfigyelhető ez. É s folytat­ h a t n á m egy m á s i k m ű v é s z e t i ággal, a filmmel. Különösen a Jancsó Miklós filmjeire gondolok, a f é n y e k és á r n y é k o k j á t é k á r a , a folyó u t á n i v á g y r a , a l e v e l e k r e m e g é s é r e l e g u t ó b b i filmjében, a m e l y e t l á t t a m , a Csillagosok, katonákban. Az a b a l l a d i s z t i k u s és n a g y o n n é p i lényeg, az életszomjjal teli e m b e r m o t í v u m a , a k i t azonban mindenütt a halál f e n y e g e t . . . E g y e t l e n szót s e m ejtenek, e g y e t l e n n é p ­ dal s e m h a n g z i k fel, m é g i s ez a film. századunk fennkölt balladája. — Búcsúzzunk ezzel o szép gondolattal, amelyet Jancsó filmje kapcsán fejtettél ki. Köszönöm a rendkívül érdekes és, azt hiszem, hasznos beszélgetést. Foly­ tatására nemcsak a mikrofon előtt, ha­ nem hétköznapi találkozásaink során is. alkalmunk lesz, baráti körben. — É n is k ö s z ö n ö m a n e k e m s z e n t e l t figyelmet, a megtiszteltetést, ezt az a l ­ k a l m a t g o n d o l a t a i n k kicserélésére. Kántor Lajos

ROTH ENDRE

INFORMÁCIÓ, KULTÚRA, TÖRTÉNELEM Mass m e d i a — két bűvös szó, amely cikkek, tanulmányok, könyvek végelát­ hatatlan sorát hívta már életre. M a s s m e d i a — korunk jellemzője, mindennapjaink részese, szabad időnk ura, világképünk alakítója. Dúsan burjánzó irodalmában egy név: Marshall McLuhan kanadai professzornak, világhírű könyvek szerzőjének a neve tolakszik előtérbe (bocsánat a tiszteletlen kifejezésért!), főleg Nyugaton, de immár nálunk is az utóbbi években. Sajtóban és értekezésekben egyre többen hivat­ koznak rá; említik, értékelik, méltatják és szidják, s mindezt jó okkal. Képesítése szerint filológus, a társadalmi kérdések területén inkább autodidaktaként portyáz. Szövegei rendkívül bonyolultak; alapgondolatai egyszerűek és érthetőek — ha már kihámozta őket az ember. Szemléletmódja sok mindent leegyszerűsít, gyakran erős túlzásba esik, de sok m é l y összefüggést érzékeltet olvasóival. Egyoldalú: n é h á n y alap­ gondolat megszállottja, és ezeket mindenre kivetíti; de egyoldalúsága előny is, sőt erény bizonyos értelemben, mert ezáltal erősebben exponálja, élesebben világítja meg lényeges dolgok lényeges vonásait. Az egy gondolatra m a x i m á l i s a n összponto­ sító ember egyoldalúsága ez. Ennek az értékelő kijelentésnek a jegyében k í v á n o m álláspontját ismertetni és bírálni. Munkássága sok támadási felületet kínál. Bírálni lehet, tudomásul n e m venni gondolatait — lehetetlen, ha n e m akarjuk mesterségesen szegényíteni a magunk eszmevilágát. Stílus, módszer, szemlélet „Jelen m u n k á m . . . érzékletek és megfigyelések mozaikjából áll" — írja szer­ zőnk egyik főművében. A G u t e n b e r g - g a l a x i s b a n (La Galaxie Gutenberg, face à l'ère electronique, les civilisations de l'âge oral à l'imprimerie Paris. 1967. A továbbiakban is ezt a francia kiadást idézzük, és n e m az 1962-ben megjelent angol n y e l v ű ere­ detit). Valóban — maga McLuhan ismétli m e g könyvének egy másik h e l y é n — érzék­ letek és megfigyelések mozaikszerűen kiképzett halmazát tárja olvasói elé, n e m gondolatok folyamatos láncolatát. A diszkurzív okfejtés az írott s főleg a nyomtatott szöveg linearitásának, egy­ síkú és tördelt voltának folyománya, véli McLuhan, olyan gondolkodási és kifejezési mód, amelyet az ú j kor, az elektronikus m é d i á k kora túlhaladni készül. Maga tehát tudatosan elveti ezt a — szerinte — történelemileg meghaladott megismerési és köz­ lési módot. Tárgyához, pontosabban tárgyáról alkotott véleményéhez, szemléletmód­ jához alkalmazza vizsgálati módszerét és írásainak stílusát: ezzel is a Gutenberg­ galaxis, a nyomdaközpontú kultúra meghaladását, a ma és a h o l n a p korának meg­ felelőbb stílus kialakítását szorgalmazza, egy olyan stílusét, amelyben a képzelet (végre ismét) vezető szerepet játszhat. Szabadon hagyja csapongani tehát képzeletét, előadásmódja szándékosan ködös, mint a csillagrendszer; A G u t e n b e r g - g a l a x i s t ideogramként vagy akár „happening" képében is ki lehetne fejezni, jelentette ki egy interjúban (lásd Secolul 20. 1970. 6. 91), mert olyan tényezők szimultán összjátékáról

van szó benne, amelyek közvetlenül n e m kapcsolódnak egymáshoz. Mondatai híven követik gondolatainak stílusát. £ stílusban a metaforának hatalmas szerepe van; a metafora ismeretelméleti funkcióját pedig ki tagadhatná? De arról megfeledkezhetünk-e, mint McLuhan teszi, hogy a metaforikus megismerés — nem tudományos megismerés? A „hagyományos", diszkurziv gondolkodásmód elvetése a tudományos és filozófiai megismerés sajátos, lényegi jegyének elvetése. Mint m i n d e n szerző, McLuhan is meg akarja győzni olvasóit a maga igazáról. De elsősorban n e m érvekkel — az érvelés éppen a tudományos fejtegetés sajátossága —, h a n e m képszerűen vázolt téte­ lei szuggesztív erejével. N e m bizonyít: illusztrál. Érvekként kezeli az idézeteket: valaki valamikor állított olyat, ami gondolataiba beilleszthető: ez hát a való. Mond­ ják, tehát igaz. Mindenre példát mond, rengeteg példát, s minden példához szaba­ don társít más gondolatot, más képet, más példát. Ezért képekben, példákban, idé­ zetekben hallatlanul gazdagok munkái. Színes olvasmányok. Nehéz olvasmányok. Féloldalnyi bekezdésben néhol klasszikus balettről, politikáról, konyhaművészetről, katonai stratégiáról, irodalomról és m é g sok minden egyébről szó esik. Megjegyzései szellemesek, gondolattársításai meglepőek, példái gyakran találóak. Csak azzal az egyszerű, régi — és n e m mellőzhető! — igazsággal n e m számol, hogy a példa, önma­ gában, semmit s e m bizonyít, mert tetszőleges példát az égvilágon mindenre s m i n ­ dennek az ellenkezőjére is lehet találni. Csak azt n e m veszi tekintetbe, hogy a meta­ fora, m é g ha lényegre tapintó is, nem helyettesíti a felvillantott jelenség vagy öszszefüggés magyarázatát. Eszméinek mozaikszerű felépítése és kifejezése ezért az ön­ kényesség jegyeit viseli magán, ítéleteiben gyakran elmosódnak a ténymegállapí­ tások és az értékítéletek határai. Így tehát: stílusa, módszere, szemlélete paradoxális. Egy a tudományosság szellemétől telített kort szándékszik kifejezni — n e m tudományos módon. Szemlélet­ módja, gondolatvilága lényegileg spekulatív. De — mint már nemegyszer a gon­ dolkodás történetében — a spekuláció intuitív valóságérzékelésre támaszkodva, m e ­ rész nagyvonalúsággal tapint ki és tár fel lényeges összefüggéseket.

Tárgykör és látókör:

történetfilozófia

Sokan szociológusként tartják számon McLuhant, főleg azért, mert a mass media divatos szociológiai téma. Azonban sem szemléletmódja, s e m módszere n e m jellemző a mai szociológiai gondolkodásra. Spekulatív jellege műfajilag inkább a filozófiai esszé területére utalja művét. D e itt már n e m formai jegyekről szólunk: lényegileg filozofikus e m ű célkitű­ zése szerint. Mert közvetlen tárgykörét állandóan túllépi, a rávonatkozó megállapí­ tásokat messzire — a magasszintű általánosítások szintjére — vetíti ki. McLuhan örökös és egyetlen témája: közvetlenül a korunkra jellemző tömegközlési eszközök jellegének és hatásainak vizsgálata. De következetes következetlenséggel tágítja tárgy­ körét: a mediák által terjesztett és képviselt információ vizsgálatából így lesz Mar­ shall McLuhan kezén kultúrfilozófia, s ebből, tovább, általános történetfilozófia. Az információ-terjesztés mai fontosságát a közeli és a távoli múltba vetíti vissza: egy­ mást követő kultúrkörök lényegét keresi a rájuk jellemző mediák milyenségében, majd továbblépve, a mediák jellegéből és szerepéből bontja ki egész történelmi korok és társadalmi rendszerek mibenlétét és váltakozásait. S természetesen — mint m i n d e n spekulatív történetfilozófust — az egyetemes történelem távlatai érdeklik.

Hivei szemében McLuhan az ú j kor prófétája: napjaink valóságában a holnap jegyeit fürkészi. Understanding Media: megérteni a mediákat — másik nagy k ö n y v é ­ nek a címe ez — célkitűzést fejez ki: korunk jellegét és fejlődésünk tendenciáit meg­ érteni, a tudatos és helyes alkalmazkodást előmozdítani. Realisztikus és utópisztikus elemek paradoxális keveredése színezi jövőábrázolását; haladó és n a g y o n is kon­ zervatív tételek vegyületét kínálja tanítványainak és olvasóinak.

Közlés, érzet, technika McLuhan vállalkozása természetesen n e m egyedülálló. Szemléletmódja n e m egy rokonvonást mutat korunk más szellemi áramlataival. Két vonatkozást említe­ nénk, amelyek talán alkalmasak arra, hogy gondolatainak ívét érzékeltessük. Meglehetősen kézenfekvő manapság a technika hatalmas fontosságának felis­ merése. N e m egy filozófiai és szociológiai társadalomkép alapul olyan felfogáson, amely a technikai fejlődést tekinti döntőnek, egyedül döntőnek. Csupán a stadiális gazdasági fejlődés Rostow-féle elméletét e m l í t e m itt, a m e l y szerint az emberiség történetének nagy szakaszait a technikai fejlődés minőségi változásai határozzák meg, tekintet nélkül a társadalom gazdasági, politikai és egyéb viszonyaira. Innen ered az egységes ipari társadalom elmélete, a m e l y szerint a gazdasági (értsd: technikai) fejlődés hasonló foka hasonló életmódot, társadalmi berendezkedést eredményez mindenütt, a gazdasági (tulajdon-) és politikai viszonyok különbözősége ellenére. Egy valóságos tényező fontosságának egyoldalú és leegyszerűsítő eltúlzásáról v a n itt szó. Számtalan elmélet világunk száz bajáért a gépesítést, automatizálást, tudományos fejlődést okolja, a technika és a tudomány „diabolikus", romboló jellegét bírálja, anélkül azonban, hogy bírálná azokat az intézményeket és társadalmi viszonyokat, amelyek között a technikai-tudományos fejlődés végbemegy. Nos, lényegében így jár el McLuhan is, csakhogy ő n e m az általános technikai fejlődést, h a n e m egyik sajátos oldalát ragadja ki, az információközlés (és -szerzés) „technológiáját", ennek és csupán ennek a fejlődésére, mutációira alapít egy ú j történelmi korszakolást: a szóbeliség kora, a nyomtatott betű kora (a kettő között az átmenet a fonetikus írás kora), az elektronikus hírközlés kora. McLuhan a kultúra minden vonását, a társadalmi élet m i n d e n vonatkozását az adott korszak uralkodó hírszerző-közlő technológiájából vezeti le, a társadalmi-gaz­ dasági alakulatok mibenlétére, meghatározóira nincs tekintettel. Egyoldalú persze, de újat mond. Marx utalása, miszerint az ember anatómiája adja m e g a kulcsot a majom anatómiájának a megértéséhez, erre is vonatkozik: a m a s s mediák mai sze­ repe, fontossága ú j összefüggések feltárását teszi lehetővé múltbeli, kevésbé fejlett állapotukra, szerepükre vonatkozóan is. Erre figyelt fel szerzőnk, és ez adja, első­ sorban, vállalkozásának eredetiségét. Másodsorban arra a — talán kevésbé kézenfekvő — érintkezési felületre h í v n á m fel a figyelmet, amely nézetem szerint McLuhan eszméi és a jelenkori strukturaliz­ mus bizonyos vonatkozásai között található. Nemcsak a strukturalista elméletek mechanicista vonásaira és technokratikus tájékozódására gondolok, h a n e m a F o u cault-féle megismerés „archeológiájára" is. McLuhan is az emberi megismerés és a környezethez való viszonyulás módjainak szükségszerű változásait, mutációit szán­ dékszik különböző korok művelődéstörténetéből kibányászni; az információ közlé­ sének technikai alapja szerinte meghatározza az ismeretek megszerzésének módjait, az ember környezetéhez való viszonyulásának lényegét, a világ érzékelésének m ó d ­ ját, sőt érzékleteinek és gondolataink tartalmát is. A strukturalizmus mechanicista

objektivizmusának jegyei ismerhetők fel McLuhan mass media-elméletében. Amint a strukturalisták „elméleti antihumanizmusa" szerint nem az ember cselekszik a tár­ sadalomban, h a n e m a társadalom az ember által, n e m az ember beszél a nyelv, h a n e m a n y e l v beszél az ember által, ú g y McLuhannél is a hírközlő közeg a köz­ lendő meghatározója, a hírhordozó technika fejlődése az ember (és a kultúra, a tár­ sadalom, a történelem) alakítója. The Medium is the Message Ez a fejezetcím (Understanding Media, The Extensions of Man. N e w York, 1964. 23) jelmondatszerűen fejezi ki a mcluhanizmus egyik lényegi elemét: a közeg, az eszköz m a g a a tartalom, az információ, a mondanivaló. Bizarrságában s e m minden alapot nélkülöző gondolat: „ . . . a z igazi közlendő a medium maga, tehát egyszerűen szólva, egy m e d i u m hatása az egyénre vagy a társadalomra attól a mértékváltozástól függ, amelyet m i n d e n ú j technológia, önma­ gunk minden megtoldása életünkben előidéz" (Understanding Media, 23). Ez akkor vált nyilvánvalóvá, írja másutt McLuhan, mikor — korunkban — a mediák fejlő­ désében ugrásszerű változás állt be; amíg a fejlődés lassú, lépcsőzetes volt, úgy tűnik, hogy a tartalom a közlendő. McLuhan gondolata, mondhatnók: felfedezése az, hogy a m e d i u m nem üres forma, n e m semleges közeg, amelyben bármilyen infor­ máció, bármilyen tartalom keringhet; az ősi tam-tam, az írott szöveg és a televízió n e m egyformán alkalmas ugyanannak az információnak az elraktározására és ter­ jesztésére, sőt az információ-szerzést, a megismerésnek, a világ érzékelésének módját is másként és másként befolyásolja. Befolyásolja — ez a megfogalmazás kifejezi, úgy hiszem, azt a racionális magvat, a m e l y McLuhan gondolata magába foglal. „The Medium is the Message" — ez eredeti, szószerinti értelmében túlhajtott s így ferde igazságot hirdet, a megfogalmazás túlértékeli a forma tevékenységét, mellőzi vagy egyenesen tagadja a tartalom aktív, meghatározó jellegét, sőt a formára gyakorolt bármilyen befolyását is. „ . . . m e r t a m e d i u m alakítja és határozza m e g az e m b e ­ rek tevékenységének és viszonyainak módját és skáláját. Tartalmai és alkalmazásai változók, és nincsenek hatással az emberi kapcsolatok természetére. Tulajdonkép­ pen a mediák legfőbb tulajdonosága az, hogy tartalmuk elrejti természetüket" ( U n d e r s t a n d i n g Media, 25). McLuhan n e m veszi figyelembe, hogy a medium változása, fejlődése végső soron éppen a társadalom információ-szükségleteitől, a terjesztendő információ m e n y nyiségétől és milyenségétől függ. N e m veszi figyelembe a kibernetika és modern információ-elmélet egyik alaptételét, amely szerint az információ n e m tévesztendő össze az azt terjesztő vagy elraktározd közeggel, amennyiben ugyanaz az információ analóg módon reprodukálható különböző közegekben. „Meleg" és „ h i d e g " m e d i á k Sajátos tipológiát alakított ki McLuhan: minden létező és elképzelhető m e d i u m két típusát különbözteti m e g az idézett jelzőkkel. „Melegek" azok a mediák, a m e ­ lyek „erősen meghatározottak", nagy mennyiségű információt hordoznak és passzív magatartást váltanak ki az információt befogadó egyénből v a g y közönségből. A „hideg" mediák, ellenkezőleg, kevéssé maghatározottak, ezért „fehér" — kitöltésre váró — részeket kínálnak közönségüknek, lehetővé teszik, sőt igénylik az aktív átvételt, a rezonáló érzékelést. Más helyeken tett kijelentései alapján könnyen belátható, hogy McLuhan sze­ rint a mass mediák jelenkori fejlődése a „hideg", tehát a közönségtől aktív hozzá-

járulást kívánó közegek eluralkodása felé tart, és hogy a szerző maga is igyekszik ezt a kívánatos fejlődést előmozdítani. Az aktív információfelvétel korszerűbb, in­ kább megfelel a ma és főleg a holnap kultúrájának, társadalmának — mondja szerzőnk —, és véleményével csak egyetérthetünk. E tekintetben a mass mediák szerepének és lehetőségeinek konkrét — nem spekulatív — tanulmányozása még sok lehetőséget nyújthat a javításra. Ugyanakkor lehetetlen észre nem vennünk, mennyire önkényesen sorol be McLuhan e két kategóriába mindenféle mediumot, legtöbbször egyoldalúan kiraga­ dott, felületi jegyek alapján. A beszéd szerinte hideg medium, a látásra épülő mediák — így az írott, főleg a nyomtatott szöveg — viszont melegek, elnyomják az aktív érzékelést. Ugyanakkor szerinte a telefon hideg, a rádió meleg medium; a film meleg, a televízió ellenben hideg, sőt prototípusa a korszerű, aktivizáld mass mediának. Nem szükséges itt részletesen kitérnünk a következetlenségek elemzé­ sére. Csupán annyit kell megjegyeznünk, hogy e kategorizálás alapja, a füllel és a szemmel történő érzékelés közötti elvi különbség tételezése nem tekinthető sem ismeretelméleti, sem pszichológiai szempontból megalapozottnak; egyik is, másik is alkalmas az aktív, „résztvevő", kiegészítő érzékelésre. Arról nem is szólva, hogy hallás és látás teljes szétválasztása sem megalapozott: az olvasás az írott szöveget beszéddé alakítja, még ha hangtalan, „belső" beszéddé is, amint azt Henri Wald bukaresti filozófus helyesen jegyzi meg nemrég megjelent könyvében (Homo significans, 1970. 79). McLuhan kultúrfilozófiai és történelemfilozófiai konstrukciója tehát nem túl­ ságosan szilárd alapokon nyugszik. Szóbeliség a történelem h a j n a l á n

A kulturális fejlődés első lépcsőjén álló társadalmak mediuma a beszéd. A szóbeliség korában a legfontosabb érzék a hallás, az érzetek azonban m é g egységben vannak, még nem „szakosodtak", még nem különültek el. Az emberek közvetlenül viszonyulnak környezetükhöz, a megismerés tárgyaihoz; közvetlenek és teljesek (nem szakosítottak) az emberek egymás közti viszonyai is. A közvetlen és teljes kapcso­ latokra épülő kultúra tribális (törzsi) kultúra. A törzsi társadalom „zárt" (önmagá­ nak elégséges) társadalom. Mindezek valóban az ősi, primitív társadalom valóságos jegyei; ugyanakkor más, lényeges elemeket teljesen figyelmen kívül hagy a szerző. Nem is ez a fontos azonban, miután McLuhan nem szociológiai vagy etnológiai igénnyel foglalkozik a kérdéssel, hanem inkább az, hogy az egyszerű funkcionális összefüggést oksági összefüggésként tünteti föl, mintha a medium mibenléte, a be­ széd, a hallás döntő szerepe okozná, teljes módon magyarázná a primitív közösség valamennyi jegyét. (Megjegyzendő még, hogy szociológiai szempontból meglehetősen zavaró az az önkényesség, amellyel McLuhan a „törzsiség" fogalmát a legkülönbö­ zőbb társadalmakra alkalmazza, többek között például nemegyszer századunk egyes nagyhatalmainak társadalmi alakulatára is.) A fonetikus ábécé k u l t ú r á j a átmenet a szóbeliség és a vizualitás kultúrája, a törzsiség és a nyomda korszaka között. Ez az „átmenet" persze évezredekig tart, és két történelmi alakulatot fog át: a rabszolgatartó és hűbéri társadalmat — ez a kö­ rülmény azonban nemigen foglalkoztatja szerzőnket. A kézírásos szöveggel mediált kultúrában megy végbe „az érzékek szétválasztása és szakosodása, az aspektus, a hang és a jelentés szétdarabolása..." (La G a l a x i e Gutenberg, 44); „a fonetikus ábécé elsajátítása készteti az embert a hallás mágikus világának elhagyására és a látás semleges világára való áttérésre" (i. m . 21); „az ábécé zárta be a görögöket egy

fiktív »euklideszi térbe«. Az ábécé mind a fizikában, mind az irodalomban egy látott világra fordította le a hallott és tapintott világot, s a »tartalom« szofizmájához ve­ zetett" (i. m. 307). Az írásbeliség szerepe az elvonatkoztatás készségének, az abszt­ rakt gondolkodásnak a fejlődésében nem kétséges. Itt is érvényes azonban az, amit már mondottunk az egyszerű együtthatás és az oksági viszony különbözőségéről. A Gutenberg-galaxis kultúrájának jellemző mediuma a nyomtatott szöveg. Ez teljesen elválasztja a látást a hallástól, abszolutizálja a látás szerepét az információ­ szerzés és -terjesztés minden területén. „Európa Gutenberggel lépett a haladás tech­ nológiai fázisába, amelyben maga a változás vált a társadalmi élet első és egyete­ mes normájává" (i. m. 190); „a nyomtatás az első kísérlet egy kézi mesterség mechanizálására" (i. m. 184). A nyomtatás technikai lényege az írás vizuális feldarabolása, az elkülönített, homogén részek ismétlődése: homogenizálás, kvantifikálás, linearitás. Ennek a technológiai modellnek megfelelően alakul ki, ismeretelméletileg, a tér kon­ tinuitásának és homogeneitásának illúziója, a kanti apriorizmus, az analitikus (a tudományos, a mágikussal ellentétes) és mechanicista gondolkodásmód. A nyomda­ technika változtatta meg tehát gyökeresen a kultúra jellegét, s ezzel az emberek egymás közötti viszonyait, a társadalmi berendezkedést: „eltörzstelenítette" az em­ bert, elszakította a törzsi élet modelljétől. Ezáltal „dekollektivizálta" az embert, vég­ letesen kifejlesztette „a fonetikus ábécé individualizáló hatását"; „a nyomtatás az individualizmus technológiája" (i. m. 193). Az individuumokra osztott, atomizált társadalom egysége McLuhan szerint a nemzet, kultúrája nemzeti kultúra. Ennek a kovásza pedig az egységesítő medium, a nyomtatott szöveg: „A nyomtatás megmásította a beszéd funkcióját, az érzékelés és kutatás eszközéből könnyen szállítható fogyasztási cikké alakította" (i.m. 196); „A nyomtatás mass mediává változtatta a közönséges nyelvet, és ezzel felszabadí­ totta a modern nacionalizmus központosító és egységesítő erőit" (i. m. 241). „A nyom­ tatott szöveg nemcsak fogyasztási termék és medium, hanem ez mutatta meg az embereknek, hogyan szervezzék meg rendszeresen, lineáris modell alapján minden tevékenységüket. Megmutatta az embereknek, hogyan kell nemzeti piacot és nemzeti hadsereget szervezni. Mert ez a »meleg« medium tette először lehetővé az emberek számára, hogy lássák nemzeti nyelvüket, és hogy nyelvi kapcsolat formájában lát­ hatóvá tegyék nemzeti egységüket és erejüket" (i. m. 169). Amint az idézett szövegrészekből látható, McLuhan rátapint az ember társadalmiasulási és egyéniesülési folyamatának egységes és ellentétes voltára: nagyobb tár­ sadalmi egységben, szorosabb és többrétű kapcsolatokban, differenciáltabb közlési módok alapján válik egyénibbé az ember. Itt ismét: a nyomdatechnikai csupán egyik eleme annak a technológiai változásnak, amely az ipari korszak hajnalán végbement. Az elektronikus korszak új, az előbbi korszakéval ellentétes kultúrát termel ki, és ezáltal visszakanyarodik a kiindulóponthoz, reaktualizálja az ősi, tribális, szó­ beliségre épült kultúra egyes vonásait. Mint a Gutenberg-korszaknak, ennek is van egy megelőző, átmeneti szakasza, a villamosság kora, amelyben az újszerű mediák — szikratávíró, telefon — kialakulnak és első hatásaikat éreztetik. Az elektronikus korszak jellemző mediái a rádió, a fénykép, a film és mindenek fölött a televízió. Ugyanakkor a mass media fogalmát meglehetősen önkényes módon kitágítva, McLu­ han ide sorolja a korunkra jellemző közlekedési eszközöket is, az autót, a repülőgé­ pet és így tovább. Az új mediák lényeges tulajdonsága szerinte az, hogy megalapoz­ zák az érzetek megbomlott egységének visszaállítását, amennyiben a hallás és látás egyidejűségét segítik elő, és megint előtérbe állítják a hallást mint a közvetlen meg­ ismerés és viszonyulás eszközét. Világképünk is ezáltal változott meg: „a Gutenberg­ galaxist 1905-ben elméletileg a görbült tér felfedezése osztotta fel" (i.m. 307); „a

modern fizika nemcsak hogy odahagyja Descartes és N e w t o n specializált vizuális terét, hanem újra beilleszkedik a n e m alfabetizált világ szubtilis akusztikai terébe" (i. m. 39). A mechanikus és feldaraboló technológiák előidézte „explózió" után most az „implózió" következik. „A mechanikus korszakban testünket kivetítettük a térbe. Ma, a villamosság technológiájának több mint száz é v e után központi idegrendsze­ rünket dobtuk, mint egy hálót, a földgömb egészére, megszüntetve teret és időt, lega­ lábbis Földünkön. Gyorsan közeledünk az ember meghosszabbításainak végső fázi­ sához: a tudat technológiai szimulálásához. Ebben a fázisban az alkotófolyamat az egész emberi társadalomra kollektív módon kiterjed, mint ahogy már eddig is, a mediák közvetítésével kiterjesztettük érzékeinket ós idegrendszerünket" (Understan­ ding Media, 19). Az elektronikus technológiák ezáltal McLuhan szerint aláássák az individualiz­ must, ismét sokoldalúvá, globálissá teszik az emberi kapcsolatokat, kollektivizálják a társadalmat, újra a törzsiség jegyeit emelik előtérbe kultúránkban. Ez a modern törzsiség azonban már egyetemes jellegű, az egész emberiségre kiterjedő. „A villa­ mosság által összezsugorított földtekénk már n e m egyéb egyetlen falunál" (i. m. 20). Korunk valóságának reális vonására mutat rá McLuhan, pontosabban fejlődési t e n ­ denciájára, irányára. A korszerű mass mediák valóban hatalmasan előmozdítják az ember társadalmiasulását, zsugorítják a távolságokat, összekapcsolnak távoli terü­ leteket, kultúrákat, társadalmakat. Azonban a fokozódó társadalmiasulás — a viszo­ nyok összetettsége, az egymásrahatások bonyolódó láncolata — n e m egyedül a mass mediák következménye; ezek maguk is inkább választ jelentenek a modern, iparo­ sult, városiasodott társadalom szükségleteire. És önmagukban n e m oldják fel korunk alapvető ellentmondásait, terjedésük önmagában n e m szünteti meg világrészek, orszá­ gok, népek fejlődésbeli különbségeit, gazdasági-politikai rendszerek ellentéteit, már­ pedig e nélkül a „globális falu", az egyetemesített emberiség megvalósítása elkép­ zelhetetlen. Illetve csak elképzelhető: az utópia területén és eszközeivel minden lehetséges. Különös, modern utópia a McLuhané: intuitív módon realisztikus elemek kevered­ nek benne a valóság felett átsuhanó képzeletelemekkel, a tőkésrendszer apológiájába illeszkedő nézetek az aktív humanizmus jegyében fogant, realisztikus-kritikai gondo­ latokkal. Az amerikai társadalmat osztálynélküli társadalomnak, a társadalmi e g y e n ­ lőség és homogeneitás eszménye megtestesítésének tartja (i. m. 199). Korunk demok­ ratikus és szocialista törekvéseit, a közügyek intézésében való részvétel igényét a mass mediák és csak azok számlájára írja, és ily módon a kérdést teljesen megold­ hatónak találja, n e m is gondol a gazdasági és politikai struktúrák megváltoztatásá­ nak szükségességére. Ugyanakkor azonban határozottan leszögezi humanista állás­ pontját a globális emberi felelősség kérdésében: „A villamosság korában, amidőn központi idegrendszerünk technológiai kivetítésével az egész emberiség iránt elkö­ telezzük m a g u n k a t . . . , minden cselekedetünk következményében is szükségszerűen és mélységesen részt veszünk. Az írástudó nyugati ember flegmatikus és kívülálló magatartása már n e m lehetséges s z á m u n k r a . . . a villamosság sebessége a végsőkig fokozta az emberi felelősségérzetet" (i. m. 20). N e m igaz, hogy ez már egészen megtörtént. Igaz, hogy így kell lennie. És ebben feltétlenül egyetérthetünk McLuhannel.

Lásd Bodor András: a mcluhanizmus lem. Korunk, 1968. 3 és Semlyén István: runk, 1970. 11.

— az amerikai pop filozófia és történe­ Mass media és permanens oktatás. Ko­

MARSHALL MCLUHAN

A GUTENBERG-GALAXIS A Gutenberg-galaxis egy sor történelmi megfigyelést tartalmaz olyan új kulturális „teljesítményekről", amelyeket előbb az írás, később a nyom­ tatás előidézte zavarnak köszönhetünk. Erre vonatkozólag idézhetjük az antropológus véleményét: „Mindazt, amit az ember valamikor saját tes­ tével végzett el, ma teste meghosszabbításával teszi. A fegyverek fejlő­ dése a fog és ököl bevetésével kezdődött, és az atombombával ért véget. A ruházat és a lakás az emberi test hőszabályozó mechanizmusának meg­ hosszabbítása. A bútorok a földön guggolásnak vetnek véget. A technikai eszközök, a lencsék, a televízió, a telefon vagy a könyv, mindaz, ami lehe­ tővé teszi, hogy az emberi szó győzedelmeskedjék tér és idő felett, csupa anyagi meghosszabbítása érzékeinknek. A pénz nem más, mint a munka felhalmozására és a haszon meghosszabbítására szolgáló eszköz. Szállítási hálózatunk hátunk és lábunk szerepét vette át. Valójában minden tárgy, melyet az ember az idők folyamán előállított, testét vagy annak valamely specializált részét helyettesítő meghosszabbításnak tekinthető" (Edward T. Hall: The Silent Language, 79). A nyelvet alkotó érzéki kivetítés vagy kifejezés, maga a szó is eszköz, éspedig olyan eszköz, mely: „lehetővé tette, hogy az ember könnyen közöl­ hető és maximálisan kihasználható tudást és tapasztalatot tároljon." A nyelv — metafora, amennyiben nemcsak tárolja a tapasztalatot, de át is alakítja, le is fordítja a tapasztalat egyik módját a másikra. A pénz is metafora, a munka és a technika tárolására szolgál, és ugyanakkor át is alakítja a technika egyik formáját a másikká. Magának az átváltásnak és lefordításnak, avagy a metaforának az alapelve saját racionális képessé­ günkön nyugszik, melynek segítségével életünk folyamán mindegyik érzé­ künket szakadatlanul lefordítjuk a másikra. Technikai eszközeink viszont, akár a kerékről, az ábécéről vagy a rádióról legyen is szó, zárt rendszerek. Ez az ára érzékeink nagymérvű meghosszabbításának. Saját érzékeink nem zárt rendszerek, hanem az általunk „ t u d a t " - n a k nevezett tapasztalásban szüntelenül átcsapnak egymásba. Érzékeink meghosszabbításai, maguk az eszközök vagy technikai eljárások, az egész történelem folyamán zárt, egymásra visszahatni vagy kollektív észlelésre képtelen rendszereket al­ kottak. Ma viszont, az elektromosság korában, új eszközeink váratlan együttműködése az emberiség történelmében példa nélkül álló válságot idézett elő. Érzékeink és képességeink kiegészítői ma egységes tapasz­ talati teret alkotnak, amely megkívánja a kollektív tudat létrejöttét. Mű-

szaki eszközeink ma, érzékszerveinkhez hasonlóan, olyan kölcsönhatás és oly viszonyok megteremtését követelik, melyek lehetővé teszik racionális együttműködésüket. Amíg műszaki eszközeink lassúak voltak, például a kerék, ábécé vagy a pénz, zárt és elszigetelt rendszerük elviselhető maradt mind társadalmi, mind lélektani szempontból. Nem így azonban a kép, a hang és a mozgás egyidejű és átfogó kivetítésénél. Az emberi funkciók ilyen típusú kiegészítői közötti kölcsönhatás ma ugyanolyan lényeges a közösség szempontjából, mint amilyen lényeges volt mindig is az egyén szempontjából az érzékek és képességek kölcsönhatása. A művelődéstörténészek mind a mai napig hajlamosak arra, hogy a technikai felfedezéseket külön-külön tanulmányozzák, valahogy úgy, mint ahogy a klasszikus fizika tárgyalta a fizikai jelenségeket. Louis de Broglie eleget kifogásolta a descartes-i és newtoni módszernek ezt a szolgai köve­ tését, mely ugyancsak közel áll egyes történészek felfogásához, akik min­ dent személyes „szemszögből" néznek: „A karteziánus eszményhez híven, a klasszikus fizika a világegyetemet óriási mechanizmusként tárja elénk, amely tökéletes pontossággal leírható, ha meghatározzuk részeinek hely­ zetét a térben és változásaikat az i d ő b e n . . . Csakhogy az ilyen felfogás bizonyos bennfoglalt hipotéziseken nyugszik, amelyeket csaknem észre­ vétlenül fogadunk el. Az ilyen hipotézis értelmében a tér és az idő, amelybe csaknem ösztönszerűen igyekszünk beleilleszteni saját érzetein­ ket, olyan tökéletesen merev és meghatározott keret, amelyben minden fizikai jelenség helye elvileg szigorúan megszabható, függetlenül a benne lezajló összes dinamikus folyamattól." Meglátjuk majd, hogyan lett a fonetikus írás a karteziánus, sőt az euklideszi észlelési mód forrásává. A Louis de Broglie leírta forradalom inkább a távíró és a rádió szülötte, semmint az ábécéé. J. Z. Young bioló­ gus munkája bővelkedik a Broglie-éhoz hasonló gondolatokban. Miután megmagyarázza, hogy a villamosság nem „áramlás", hanem inkább „a tár­ gyak bizonyos térbeli viszonyánál megfigyelhető állapot", Young hozzá­ teszi: „Hasonló dolog történt, amikor a fizikusok a nagyon parányi távol­ ságok mérési módszereit dolgozták ki. Rájöttek, hogy m á r használhatat­ lan az a hagyományos modell, amely szerint valami anyagnak nevezett dolog — súllyal, térfogattal és térbeli helyzettel rendelkező — apró r é ­ szecskékre osztható. Nem állították többé, hogy az anyag atomoknak, protonoknak vagy elektronoknak nevezett részecskékből tevődik össze. Lemondtak arról a materialista módszerről, hogy felfedezéseiket olyan kifejezések segítségével írják le, amelyek inkább ráillenek egy kézileg előállított készítményre — például egy süteményre. Az atom és elektron elnevezések nem jelentenek többé alkatrészt, csupán részei a leírásnak, amelyet a tudós megfigyeléseiről készít. Jelentésük csak annyi, amennyit nekik az emberek tulajdonítanak, akik ismerik a hozzájuk vezető kísér­ letek útját" (Doubt and Certainty in Science, 111). És Young folytatja: „Rendkívül fontos megértenünk, hogy az új esz­ közök alkalmazása nagy változásokat fog előidézni az emberek magatar­ tásában és mindennapi célkitűzéseiben." Ha valaha is elgondolkoztunk volna ezen az alapigazságon, könnyű­ szerrel úrrá lehettünk volna technikánkon és következményein, és nem váltunk volna rabjaivá. Akárhogy áll is a dolog, A Gutenberg-galaxis hosszú elmélkedés lesz majd ezen a Young-témán.

Senki sem volt jobban tudatában zárt rendszerű történetírási mód­ szereink hiábavalóságának, mint Abbot Payson Usher. A History of Mechanical Inventions című munkájában megmagyarázza, hogy miért tehetetlenek az ilyen zárt rendszerek a történelmi fejlődés tényeivel szem­ ben. „Az ókor kultúráira nem illenek rá a társadalmi és gazdasági fejlő­ dés lineáris sorozatának modelljei, amelyeket a német történeti iskola dolgozott k i . . . Ha elfordulnánk a fejlődés lineáris felfogásától, és ráállnánk, hogy a civilizáció fejlődését multilineáris folyamatnak tekintsük, sokkal jobban megértenők, hogy a nyugati kultúra története tulajdonkép­ pen számos különálló elem fokozatos integrációjának története" (Abbot Payson Usher: A History of Mechanical Inventions, 30—31). Minden „történeti szempont" bizonyos mértékben zárt rendszer, amely szoros kapcsolatban áll a nyomtatással, és amely ugyanott virágzik, ahol — kulturális ellenszerek hiányában — az írásbeliség tudattalan hatása. Ma úgy tűnik, Alexis de Tocqueville egyfajta kettős látás adományát élvezte, amikor észrevette az erővonalak alakulását a korabeli Francia­ ország és Amerika fejlődésében. Élőszó útján szerzett kultúrája mélysé­ gesen befolyásolta irodalmi kultúráját; nem rendelkezett „nézőszöggel", olyan szilárd ponttal, ahonnan távlatba állítsa az eseményeket. Tocqueville mindenekelőtt arra törekedett, hogy felfedezze az általa összegyűjtött információ-elemekben fellelhető dinamikus erőket: „Ha még tovább m e ­ gyek, és e különböző vonások között a legfontosabbikat keresem, azt, amely magában foglalja majdnem az összes többit, rájövök, hogy a szel­ lemi műveletek nagy részében minden amerikai csak saját eszének egyéni erőfeszítésére támaszkodik. Amerika tehát egyike a világ azon országai­ nak, ahol az emberek a legkevesebbet tanulnak, és ahol a legjobban köve­ tik Descartes e l v e i t . . . Mindenki szorosan magába zárkózik, és onnan ítéli meg a világot" (De la démocratie en Amérique, 11—12). A könnyedség, amellyel kapcsolatot teremt az íráson és az élőszón alapuló észlelési struktúra módjai közt, lehetővé teszi, hogy Tocqueville „tudományosan megszondázza" a pszichológia és a politika világát. A két észlelési mód egybekapcsolásának köszönhető nála a majdnem víziószerű észlelése olyan eseményeknek, amelyekkel kapcsolatosan más megfigyelők beérték egy személyes „szempont" kinyilvánításával. Tocqueville meg­ értette, hogy a nyomtatott kultúra volt forrása nemcsak a karteziánus perspektívának, de az amerikai pszichológia és politika sajátos vonásai­ nak is. Módszerének segítségével, amely az eltérő észlelési módok kölcsön­ hatásán alapul, ledöntve a hermetikus válaszfalakat, Tocqueville képes volt világára mind egészében, mint részleteiben reagálni. Ez az a mód­ szer, amelyet A. P. Usher hiányol a kultúrák történetéről és fejlődéséről szóló munkákban, és melyet J. Z. Young így ír le: „Lehetséges, hogy a szellemi hatalom titka nagyrészt az észlelési terek minden alkotóelemét érő ingerek hatásai közötti kölcsönhatás lehetőségeinek óriási számában rejlik. Az érintkezés és a kölcsönhatás pontjainak ez a tartaléka tesz bennünket a többi állatnál sokkal inkább képessé arra, hogy a külvilágra in toto reagáljunk" (Doubt and Certainty in Science, 77). Technológiáink viszont távol állnak attól, hogy ugyanúgy megfelel­ jenek a kölcsönhatás és összefüggés organikus funkciójának. Ennek a kérdésnek a megvizsgálása az írott és a nyomtatott kultúra viszonylatá­ ban e könyv tárgya. Vizsgálódásunknak ma szükségképpen számba kell

vennie az új technológiákat, amelyek mélységesen befolyásolják az írott és nyomtatott kultúrák hagyományos működését és meghonosodott érté­ keit. Egy nemrég megjelent mű, úgy gondolom, felment a különcködés bűne alól. Tárgya a „detribalizáció" jelensége az ókori világban és a mo­ dern világ „retribalizációja". Karl R. Popper The Open Society and its Enemies című könyvéről van szó. Ahogy mindjárt látni fogjuk, a nyílt társadalom a fonetikus írásból született, és ma a villamosáramon alapuló mediák következtében eltűnés fenyegeti. Munkám végkövetkeztetése ez utóbbi jelenségre vonatkozik. Mondanom sem kell, hogy a változások létezése a kérdés, nem pedig értékük. A leírásnak és a diagnózisnak meg kell előznie minden értékelést és terápiát. A diagnózist erkölcsi ítélettel helyettesíteni nagyon természetes és nagyon elterjedt szokás, de nem szükségképpen termékeny. Karl Popper terjedelmes műve első részét az ókori Görögország detribalizációjának és a detribalizáció következményeinek szenteli. De sem Görögország, sem a modern világ szempontjából nem veszi számításba érzékeink technikai meghosszabbításainak dinamizmusát és hatásukat a zárt társadalom átalakulására nyílt társadalommá és fordítva. Leírásai és fejtegetései mindenekelőtt gazdasági és politikai szempontokból indulnak ki. Az alábbi idézet különösen megfelel a mi célunknak. Tulajdonképpen a kultúrák egymásrahatásával kezdődik kereskedelmi vonatkozásban és a törzsi állam felbomlásával ér véget, amelyet Shakespare jelenített meg a Lear királyban. Popper szerint a törzsi vagy zárt társadalmak egysége biológiai egy­ ség, míg „modern, nyílt társadalmaink nagyrészt elvont kapcsolatok, pél­ dául a csere vagy a kooperáció alapján működnek". A társadalom kitárulása a külvilág felé és áttérése az elvont típusú kapcsolatokra a fonetikus ábécének, az összes többi írásforma és minden más technológia kizárá­ sának köszönhető. Ez egyike A Gutenberg-galaxis témáinak. Másrészt az a tény, hogy a zárt társadalmak a szó, a tam-tam és egyéb halláson ala­ puló technológiák következményei, az elektronikus kor hajnalán sejtetni engedi az egész nagy emberi család egybeolvasztását egyetlen, globális törzzsé. Az elektronikus forradalom nem kevésbé zavarbaejtő a nyílt tár­ sadalmak emberére nézve, mint az ábécé forradalma, amely felforgatta és átalakította az egykori zárt vagy törzsi társadalmakat. Popper nem próbálja elemezni ezeknek a változásoknak az okait, de olyan leírását adja a tényeknek, amely tökéletesen megfelel céljaink­ nak: „Az időszámításunk előtt VI. század körül ez a fejlődés a hagyomá­ nyok részleges összeomlását hozta magával, ugyanakkor egész sor forra­ dalmat és politikai reakciót is. Természetesen magával hozott a törzsiség erőszakos fenntartására irányuló törekvéseket is, mint Spártában, de ugyanakkor elősegítette a nagy intellektuális forradalmat: felfedezte a kri­ tikai vitát és következésképpen a mágikus megszállottság alól felszabadí­ tott gondolatot. Ugyanebben a korszakban figyelhetjük meg egy új beteg­ ség első tüneteit: érezni kezdjük a civilizáció fáradtságát. Ez a betegség, ez a feszültség a következménye a zárt társadalom összeomlásának. Ma is érezzük, különösen a társadalmi változások alkal­ mával. A feszültség annak az erőfeszítésnek a következménye, amelyet az élet a nyílt és részlegesen elvont társadalomban állandóan megkövetel

tőlünk; a racionális lét, bizonyos emóciós társadalmi kielégülésekről való lemondás, az egyedül eligazodás és felelősségünk vállalásának erőfeszí­ tése ez. Ügy látszik, ez az ár, amelyet meg kell fizetnünk az ismeret, az értelem, az együttműködés és a társadalmi felelősségérzet minden gya­ rapodásáért, más szóval a létfenntartási lehetőségeink minden javulásáért és minden népességszaporulatért. Ez a fizetség emberi mivoltunkért. A feszültség szoros kapcsolatban van az osztályharc kérdésével, amely a zárt társadalom összeomlásának idején jelent meg. A zárt társa­ dalom nem ismeri ezt a problémát. Legalábbis az uralkodó osztályok szá­ mára a rabszolgaság, a kasztrendszer és saját uralmuk természetes jelen­ ségek, abban az értelemben, hogy nem váltak kérdésessé. Hanem ez a meggyőződés a zárt társadalommal egyidejűleg omlik össze, és vele együtt eltűnik minden biztonságérzet. A törzsközösség, mint később a városállam, menedéket biztosított a törzs minden tagja számára. Ellensé­ gektől és veszélyes, sőt rosszindulatú mágikus erőktől körülvéve, úgy fog­ ják föl a törzsközösséget, mint gyermek a családot és a tűzhelyt, vagyis mint olyan együttest, amelyben mindenkinek pontosan meghatározott sze­ repe van, és ezt a szerepet jól ismeri és jól játssza. A zárt társadalom megrendülése, amely létrehozta az osztálykérdést és kérdésessé tette a társadalmi státust, valószínűleg ugyanolyan hatással volt a polgárokra, mint amilyennel a gyermekekre a házi perpatvar vagy a családi tűzhely felbomlása. Magától értetődik, hogy az elsősorban veszélyeztetett kivált­ ságos osztályok az általuk elnyomottaknál jobban megérezték ezt a feszült­ séget. Ugyanakkor az utóbbiak is, akiket megrémített természetes kör­ nyezetük felbomlása, ugyanabba a betegségbe estek. Bármilyen jól har­ colták is végig harcukat, gyakran haboztak leszedni a győzelem gyümöl­ csét, amelyet az osztályellenség felett arattak, akit erőssé tett a meg­ szokás, a hagyomány, a jobb nevelés és a veleszületett tekintélyérzet" (Karl R. Popper: The Open Society and its Enemies, 172). Ezek a megfontolások simán vezetnek át elmélkedéseinkhez Lear királyról és arról a nagy családi perpatvarról, amely a XVI. századot gyötörte a Gutenberg-korszak hajnalán. *

John Wilson professzor, a londoni egyetem afrikai intézetének mun­ katársa a szerzője egy tudományos értekezésnek, amely hasznunkra lehet a fonetikus írásnak az új észlelési módok elsajátítására gyakorolt tény­ leges hatása kikutatásában. Az írástudó társadalmak tagjai nagyon nehe­ zen tudják megérteni, miért képtelenek az analfabéták a háromdimenziós látásra vagy a távlat érzékelésére. Azt feltételezzük, hogy természetes látásmódról van itt szó, és hogy az ember minden előzetes gyakorlat nél­ kül képes arra, hogy megszemléljen egy fényképet vagy végignézzen egy filmet. Wilson tapasztalatai abból adódnak, hogy megpróbálta film segítsé­ gével olvasásra tanítani a bennszülötteket. „A következő tények rendkívül érdekesek — írja. Egy egészségügyi tisztviselő teljesen lelassítva forgatott le egy filmet, hogy bemutassa, mit kell tennie az afrikai falu összes lakójának az állóvizek lecsapolására: kiszárítani a tócsákat, összegyűjteni az üres konzervdobozokat, hogy aztán eltakarítsák őket és így tovább. Bemutattuk ezt a filmet egy cso-

port bennszülöttnek, majd megkérdeztük tőlük, hogy mit láttak. Azt felel­ ték, egy csirkét vagy valami szárnyast láttak. Mi magunk pedig n e m is tudtuk, hogy ilyen állat szerepel a filmen! Figyelmesen átnéztünk tehát minden egyes filmkockát, hogy megkeressük a szárnyast. És valóban ott volt! Egy másodperc időtartama alatt ment át a k é p egyik sarkán. Bizo­ nyára valakitől megijedhetett, és felrepülve vágott keresztül a látótér jobb alsó sarkán. Ez volt minden, amit észrevettek. Semmit sem fogtak föl abból, amit a tisztviselő be akart mutatni; ehelyett a jelentéktelen részletre figyeltek föl, amelynek létezéséről mi n e m is tudtunk, amíg ala­ posan meg nem vizsgáltuk a filmet. Miért? Többféle elméletet állítottunk fel. Talán a madár gyorsasága ragadta meg figyelmüket, hiszen a film többi része lassított felvétel volt. Végtelen lassúsággal mozogtak benne az emberek, felszedték a konzervdobozt, és megmutatták, hogyan kell eltá­ volítani. Nézőink számára csak a madár tűnt valószerűnek. Fennállt az a lehetőség is, hogy az állatnak valamilyen vallásos jelentősége van a bennszülöttek szemében, de ezt nem tartottuk valószínűnek. KÉRDÉS: Lenne olyan szíves nagyobb pontossággal leírni a kér­ déses jelenetet? WILSON: Természetesen. Az egészségügyi szolgálat egyik alkalma­ zottja nagyon lassan haladt előre. Megpillantva a vizet tartalmazó kon­ zervdobozt, lehajolt, felvette, gondosan kiürítette, hogy teljesen kiszá­ radjon, nehogy a szúnyogok szaporodhassanak benne; aztán beledobta a dobozt egy kosárba, mely egy szamár hátára volt erősítve.

Így akarta

megmutatni,hogyankelleltávolítaniahulladék rekhez hasonlított, akik vashegyű bottal és zsákkal felszerelve járják a parkokat és felszedik a papírhulladékot. Az egészet a legnagyobb lassú­ sággal forgatták, hogy jobban nyilvánvalóvá váljék, mennyire fontos eltá­ volítani mindent, ami a szúnyogoknak szaporodási helyül szolgálhat. Az ócska dobozokat mind felszedték és elásták, hogy biztosak legyenek benne: nem marad egy csepp állott víz sem. A film körülbelül öt percig tartott, a csirke pedig egyetlen másodperc alatt haladt keresztül a képen. KÉRDÉS: Valóban azt akarja mondani, hogy önöknek az volt az érzésük: a nézők nem látták, csak a csirkét? WILSON: Mi egyszerűen megkérdeztük tőlük: mit láttatok ebben a filmben. KÉRDÉS: És nem azt, hogy mit gondoltatok? WILSON: Nem. Mit láttatok. KÉRDÉS: Hány nézőnek tették fel ezt a kérdést? WILSON: Vagy harmincnak. KÉRDÉS: Senki sem válaszolt egyebet, mint hogy: egy csirkét lát­ tunk? WILSON: Nem. Ez volt az első, spontán válasz. „Egy csirkét lát­ tunk." KÉRDÉS: Mégis, egy embert is láttak, nemde? WILSON: Hát i g e n . . . kérdezősködésünkkel kierőszakoltuk azt a vá­ laszt, hogy egy embert láttak. De a fontos az, hogy abból, amit be akar­ tunk nekik mutatni, semmit sem fogtak fel. Sőt, időközben rájöttünk, hogy egyetlen felvételt, egyetlen képet sem tekintettek át teljes egészé-

ben. Mindegyik képben a részleteket keresték. Azután tudtuk meg egy szemspecialistától, hogy a felkészült nézők, akik hozzászoktak a mozgókép­ hez, nem magát a vásznat nézik, hanem egy valamivel a vászon előtt elhelyezkedő síkot, hogy ily módon a képet teljes egészében áttekinthes­ sék. Ebből a szempontból a kép nem más, mint konvenció. A képet elő­ ször is teljes egészében kell látni, erre azonban képtelenek ezek az e m ­ berek, akik nem szoktak hozzá a filmhez. Gyorsan átkutatják tekintetük­ kel a kép minden részét, a televíziós kamera katódsugaraihoz hasonlóan. Úgy tűnik, a mozgóképhez hozzá nem szokott szem csak végigseper min­ den képen. S a benszülötteknek, ha lassított vetítést láttak is, nem volt idejük végigseperni az egész képen, még mielőtt a következő megjelent volna." A legfontosabb tények az idézet végén találhatók. Az írásbeliség r á ­ szoktatta az emberi látást, hogy kissé a képen innen összpontosuljon, úgy, hogy egyetlen szempillantással átfoghassa. Mivel nem sajátították el ezt a technikát, az analfabéták nem úgy látják a tárgyakat, mint mi. Nézés helyett végigseprik tekintetükkel a tárgyakat és képeket, valahogy úgy, ahogy mi végigfutunk a nyomtatott lapon, soronként. Az ő megfigyelési pontjuk a tárgyon kívül helyezkedik el. Ők rendkívül hangsúlyozottan átélik a tárgyat. Szemük nem a távlat szerint működik, hanem mondhat­ nók, szinte tapogatásszerűen. Fogalmuk sincs az euklideszi térről, mert ez a tér a látási, tapintási és hallási érzetek elkülönülésének eredménye. A mozgókép más kérdésekkel is szembeállítja a bennszülötteket; ezek segítségünkre lesznek majd annak megértésében, hogy milyen mértékben helyeződnek át az írás konvenciói a mozgóképhez hasonló, nem verbális kifejezési formákba: „Azt akarom mondani, hogy körültekintően kell bánnunk a mozgó­ képpel: a filmek a szerzett tapasztalat alapján értelmezhetők. Leszögeztük tehát, hogy mielőtt a filmeket felhasználnók, szükséges a nézőinket elő­ készíteni és a kérdést tanulmányozni. E vizsgálódások során izgalmas fel­ fedezéseket tettünk. Rájöttünk, hogy a filmek, m á r ahogy azokat N y u ­ gaton készítik, bármilyen realistáknak látszanak is, rendkívül konvencio­ nális szimbólumok. Így például az egyik filmmel kapcsolatosan, amely két emberről szólt, fölfedeztük, hogy az afrikaiak tudni akarták, mi lett azzal, aki eltávozott a vászonról, és úgy látszott, hogy miután befejezte beszédét, beleveszett a sötétségbe. Nem akarták elfogadni, hogy végetért a szerepe. Tudni akarták, hogy mit csinál, és mi kénytelenek voltunk ezzel a kívánsággal számolni a forgatókönyvek megírásakor, és belefoglalni olyan részleteket, amelyeket magunk feleslegesnek találtunk. A távozó szereplőket kénytelenek voltunk a felvevőgép terében tartani, és addig követni, amíg természetes úton tűnhettek el. Nem léphettek ki a vászon­ ról, természetes úton kellett eltávozniuk, például befordulva egy utca­ sarkon. A nézők csak úgy tudták megérteni, hogy egy embert nem látnak többé, ha az események »természetes« módon folytak le. A panoráma-filmek mélységesen felkavarták a bennszülötteket; nem tudták megérteni, mi történik. Meg voltak győződve arról, hogy a látott tárgyak valóban mozognak. Képtelenek voltak elfogadni ezt a konven­ ciót, amiként nem akarták elfogadni, hogy egy ülő és mozdulatlan sze­ mélyt lassan növekedni lássanak, mígnem az egész vásznat betölti total planban a kamera mozgása következtében. Kipróbált módja a filmezésnek,

amelyet mindnyájan ismerünk: a felvevőgép előbb egészben mutat egy várost, azután egy utcára irányul, majd az utca egyik házára, hogy vé­ gül az ablakon keresztül behatoljon a h á z b a . . . A primitív emberek úgy képzelték, hogy ők maguk tették meg az utat, és hogy berepítették őket az ablakon. Mindebből kitűnik: ahhoz, hogy a filmet eredményesen használhassuk fel, előbb hozzá kell szoktatnunk az embereket bizonyos hasznos konven­ ciókhoz. Olyan filmeket kell készítenünk, melyekből megtanulják felhasz­ nálni ezeket a konvenciókat. Megszokják például a vászonról kilépő sze­ replő látványát. Előbb tehát követnünk kell a szereplőt egészen az utca sarkáig, megkerültetjük vele a sarkot, és csak a második képsorban vág­ juk a jelenetet, rögtön az elindulása után."

című

Részletek Marshall könyvéből.

Paulovics László: Újjáépítés (színes tusrajz)

McLuhan

The

Gutenberg

Galaxy

(A

Gutenberg-galaxis)

GAÁL GÁBOR SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁN

Szécsényi N a g y G á b o r bajai lovász és G á l A n n a b a k o n y s z e n t k i r á l y i szolgáló­ l e á n y fia, a mi G a á l G á b o r u n k , n e m Jászfelsőszentgyörgyön született, és n e m is 1893b a n , a m i k é n t ezt a M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n t é v e s e n állítja (a g y e r m e k G á b o r ú g y volt „ k i a d v a " falura, m i n t k é s ő b b a kis József A t t i l a is), h a n e m a józsefvárosi r ó m . kat. p l é b á n i á n k i á l l í t o t t k e r e s z t l e v é l s z e r i n t 1891. m á r c i u s 8-án B u d a p e s t e n , Bérkocsis u t c a 23. s z á m alatt, vagyis k e r e k e n nyolc é v t i z e d d e l ezelőtt. N e h é z s z á m u n k r a egy ilyen e m l é k n a p o t k i e m e l n ü n k , m e r t G a á l G á b o r m i n d a m a i n a p i g h a t é k o n y a n él k ö z t ü n k eszmei örökségével, s k ü l ö n ö s e n most, a m i k o r a p á r t t ö r t é n e t b e t e l t fél szá­ z a d á t elemezzük, s b e n n e hazai m a g y a r i r o d a l m u n k és m ű v e l ő d é s ü n k k i b o n t a k o z á s á t , n a p m i n t n a p i d é z z ü k is. A R o m á n i a i Í r ó k Szövetsége a z o n b a n országszerte m e g ü n ­ n e p e l t e a v i r t u á l i s n y o l c v a n a d i k születésnapot, ezért á l d o z u n k m o s t k ü l ö n l a p u n k egykori főszerkesztője e m l é k é n e k .

Balázs Péter: Gaál Gábor

B u j d o s ó k é n t é r k e z e t t h o z z á n k h a z á j á b ó l , a h o n n a n az e l l e n f o r r a d a l o m k o m m ü n b e l i szerepe m i a t t s z á m ű z t e , s kolozsvári g y ö k é r v e r é s e — a m i n t ezt a k o r t á r s Ligeti József s z á m u n k r a leírja — a m u n k á s o k k ó r u s á b a n v a l ó cselekvő résztvételével kezdődik. A g a z d a g és sokszorosan feldolgozott, b á r m é g m i n d i g m o n o g r a f i k u s öszszefoglalásra v á r ó szerkesztői m u n k á b ó l , m e l y G a á l G á b o r l e g j e l e n t ő s e b b h o z z á ­ járulása irodalomtörténetünkhöz, Remenyik Zsigmonddal való kapcsolatait emeljük ki E. N a g y S á n d o r feldolgozásában. S m a m á r k ö z r e a d h a t j u k A n a v i Á d á m régóta n á l u n k v á r a k o z ó v e r s é t is, m i u t á n M a r o s i P é t e r az Utunk 1971-es é v k ö n y v é b e n m e g í r t a , h o g y a G a á l G á b o r c i k k g y ű j t e m é n y é t a n n a k i d e j é n ért m é l t a t l a n b í r á l a t o k

v a l ó b a n egy á t m e n e t i k o r s a j t ó é l e t é n e k „legvisszataszítóbb m e g n y i l v á n u l á s a i " v o l ­ tak... Végül a költő és p u b l i c i s t a Bodor P á l s z e m é l y é b e n szót k a p a k ö z v e t l e n t a n í t ­ vány-nemzedék, hogy mailag értelmezze Gaál Gábor ismert „romániaiság"-tételét a hazai m a g y a r i r o d a l o m egy sajátos v o n á s á r ó l , m e l y n e k j e l e n t ő s é g e é p p e n a n e m ­ zetiség és n e m z e t v i s z o n y á n a k szocialista r e n d e z ő d é s e folytán e m e l k e d e t t . A c i k k í r ó egyben m a g á é v á teszi és a m a g a m ű v é s z i kísérletezésével összegezni igyekszik m i n d a z t , a m i t t é r és idő v á l l a l á s á b a n — h a g y o m á n y a i n k a t folytatva, h e l y t ö r t é n e t ü n k e t á p o l v a , f o l k l ó r u n k a t m o d e r n s z e m l é l e t ü n k b e b e é p í t v e , nemzetiségi ö n i s m e r e t ü n k e t az egész ország r e á l i á i h o z igazítva — a Korunk új f o l y a m á n a k i m m á r t i z e n n é g y é v e a l a t t éppen G a á l G á b o r s z e l l e m é b e n j u t t a t t u n k é r v é n y r e . Az élő G a á l G á b o r n a k á l d o z u n k t e h á t , a k i p á r t h ű m a r x i — l e n i n i ú t t ö r é s é v e l saját f e j l ő d é s t ö r v é n y ü n k és h o n i a l k a l m a z k o d á s u n k s z á m á r a biztos a l a p o k a t t e ­ remtett. KORUNK

Kortársi jegyzetek

Gaál

Gáborról

Tehát Hatvany Lajos itt van látogatóban. Hogy ez a látogatás — mond­ hatnám úgy is: „kirándulás" — nem volt véletlen, ezt sejtettük, de minden­ esetre mindenki örvend. Hoztak magukkal egy kis — nagyon áhított — „nyugati levegőt". És mi igyekeztünk is — mellre szívni. „Hoztak" — mondom, mert Hatvany nem egyedül jött. Vele volt a fe­ lesége, a nagyszerű Marton Erzsi, ennek apja és anyja: Dr. Marton Sándor és felesége és még valaki, akit mi eddig nem ismertünk: Gaál Gábor. A világ előtt úgy volt az egész feltüntetve, hogy „ez a Hatvany, akinek sok pénze van, unta magát Bécsben, és eljött Kolozsvárra, egy kicsit szóra­ kozni". nek

Pedig hát... dehogy. Akik tudják róla, és én is úgy teszek, „mintha" Pedig

Irén

— Dienes

László

felesége

a látogatás nem tudnék — nekem

igazi okát, semmit.

nem

elmondta,

miről

beszél­ is

van

szó. Dienesné Götz Irén a biokémia tanára volt. A maga és a férje balol­ dali pártállása (Dienesnét a saját lakásán keresték fel és verték meg jobb­ oldali diákok) tarthatatlanná tette helyzetüket. Nos, ekkor jött Hatvanyval Gaál Gábor Kolozsvárra. Nemsokára Dienesék Berlinbe költöztek, Gaál vi­ szont letelepedett Kolozsvárott, és átvette a Korunk szerkesztését. Én nagyon sajnáltam Dienesék elvesztését, de úgy éreztem, Gaál Gá­ bor mindenért kárpótolni fog. Valóban, a „nyugati" levegő, amit magával hozott, döntően befolyásolta a mi szellemi tájékozódásunkat. Ő informált bennünket a Szovjetunióban kialakult új kulturális formákról: az agitprop-csoportok, a Kék-blúzosok, a Vörös Szócső és hasonlók működéséről; ő ismertetett meg bennünket Ma­ jakovszkijjal, és arra biztatott engem, hogy menjek Berlinbe, Párizsba, ta­ nulni a szocialista művészet képviselőitől és követőitől. — ...mert tudja, Ligeti — mondta —, ide hozzánk, Romániába csak nyugaton keresztül, Berlinen, Párizson és Bécsen át juthat el a keleti — szovjet — tanítás, tehát érte kell menni. Még azt is mondta,

hogy kit keressek

és hol.

A kolozsvári ú j s á g í r ó - k l u b t ü k r ö s s a r o k a s z t a l á n á l a 30-as é v e k b e n (balról j o b b r a ) : Ruffy P é t e r , dr. N e u m a n n J e n ő , G a á l G á b o r , dr. G u z n e r Miklós, Szász E n d r e , Rössler-Bocskói Viktor, Szász Béla, K ö v e s József

Hát én mentem. Így kerültem össze Bécsben Max Reinhardttal és Katz Bélával. Az előb­ bitől művészetet tanultam, az utóbbitól „politikát". Párizsban Cocteau-val és Leon Moussinackal ismerkedtem meg. De Ber­ linben már egy kézből kaptam művészetet és politikát: Piscator volt a mesterem. Ezek a találkozások még csak „Blitz"-kapcsolatok voltak, de elegendők ahhoz, hogy visszatérve Kolozsvárra, egy batyuravalót hozzak magammal az új művészetekből. Elérkezett a cselekvés ideje. Felkerestem Aradi Viktort. — Mi a véleményed, Aradi elvtárs? — kérdeztem. — Összehozunk egy művészeti társaságot. — Minek? — Hát, hogy bemutassuk az új művészeti formákat. — És gondolod, hogy lesz ebből valami hasznunk? — Én nem keresni akarok ezen. — Én pedig nem az anyagi haszonra gondoltam. — Vagy úgy? Egész biztos, hogy sokat nyer vele a munkásmozgalom. — Ha ügyesen csináljátok, igen. — Remélem, sikerül összehozni a társaságot. — Hát akkor, rajta! Az elvtársakkal majd én beszélek. Csak jól nézd meg, kiket vonsz be a munkába. Ezután Gaál Gáborral és Hirsch Ernővel beszéltem. Megállapodtunk, hogy a társaság „vegyes", román—magyar összetételű kell hogy legyen, s lehetőleg a művészet valamennyi ágát (irodalom, képzőművészet, színjáték, film, zene, tánc, és ami igazán új, az a „szavalókórus") kultiválja. Minden szakosztály élére egy román és egy magyar művész kerül. A társaság célja: az új művészeti formák tanulmányozása és terjesztése. Ennek megvalósí­ tása végett szemináriumokat, előadóesteket, hangversenyeket rendezünk.

1926 nyarát Bécsben és Salzburgban töltöttem, ahol az ünnepi játé­ kokon Reinhardt mellett „asszisztáltam" (nagy élmény volt!), és miután hazajöttem, még az ősszel megalakítottuk a „Studio" román—magyar művé­ szeti társaságot. A tél folyamán már be is mutattuk első műsorunkat. A „ S t u d i o " m ű v é s z e t i t á r s a s á g első n y i l v á n o s f ő p r ó b á j a címmel egy ko­ lozsvári napilapban s. 1. (Salamon László) így számol be fellépésünkről: „Ün­ nepi estje volt szombaton este a kolozsvári Újságíró Klubnak. A Klub fenn­ állása óta ez volt az első este, amikor a luxuriőz termek egy nagy és kivé­ teles kultúreseménynek szolgáltak keretül, legalábbis abban az értelemben, hogy amit hallottunk, az új, megkapóan új volt és kivételes értékű szellemi energiák jelenlétét dokumentálta. Pár hónappal ezelőtt egy pár lelkes ember kezdeményezte a »Studio« megalapítását, többségi és kisebbségi disztinkciók nélkül, egyedül a művészet internacionális érvényében való hitre támasz­ kodva... Bár a »Studio« egyik sarkalatos szabálya, hogy lehetőleg kizár minden személyi kultuszt, mégis meg kell említenünk, hogy létrehozásának érdemét Antal Márknak, Gaál Gábornak, Ligeti Józsefnek, Szentimrei Jenő­ nek és Hirsch Ernőnek kell odaítélnünk... Summa summárum: a »Studio« hatott, a »Studio« él, mint egyetlen előretolt őrse itt az új szellemi és mű­ vészeti áramlatoknak, mint társadalmi foglalata egy hitesebb szellemnek, mely... alkotó terrénumává akarja tenni az eddig betegen exkluzív művé­ szetet. Hogy sikere kiterebélyesedik-e, — ez többé nem a »Studio« alapítóin áll, hanem azon a közönségen, mely megértette, hogy mit akar a »Studio«, és megtapsolta erőfeszítéseit." A Studio-társaság tagjai közt ott van: Antal Márk, Gaál Gábor, Caius Olariu, a román Opera titkára, Demian Tassy festőművész, Hirsch Ernő, La­ katos István (a zenei osztály vezetője), Cheresteşiu Victor, Deheleanu Margit, Szentimrei Jenő író (a szavalókórus vezetője), Sică Alexandrescu, a román Nemzeti Színház rendezője, Becski Irén és még sokan. A munkásság lelkesül, a fásultságban tespedő polgárság izgalommal várja: mi következik? Aradi azt kérdezte (még mikor az ötlettel felkerestem): „...lesz-e ebből valami hasznunk?" Mármint a munkásmozgalomnak. Hát van — de erről csak kevesen tudnak. Ugyanis... művészeti próbák ürügyén, az illegalitásban működő kommunista párt üléseket, szemináriumi oktatást tart. Hol itt, hol ott. Sok a résztvevő? „Hát, kérem, van kis szavalókórus, és van nagy szavalókórus." Szóval — a népnevelésen kívül — ez volt a „hasznunk". És még valami: művészi rendezvényeivel a Studio a haladásra hajlamos polgári értelmiséget is felrázta tunyaságából. Eredmény: megalakult a Ko­ lozsvári Társadalomtudományi Társaság. Mi mutattuk be Romániában először Majakovszkijt, Walt Whitmant, Ivan Gollt, zenében: Ernest Blochot, táncban: a zene nélküli (abszolút) táncdrámát. Gaál Gábor búgó baritonján, csodálatosan szaval; beszédtechnikája töké­ letes, és a szavalókórus kísérete lenyűgözően szép. Az első, bemutatkozó műsort rövid idő múlva — tavasszal — a második követte. Bármennyire igaz, hogy az akció kezdeményezője én voltam, hogy Aradi Viktor bátorított, ugyanúgy igaz, hogy mindez nem jöhetett volna létre — amint nem is jött létre eddig — Gaál Gábor lángoló szelleme, útmutatása nélkül.

Hogy ki ez a Gaál Gábor? Milyen ember? Annyit már tudtam, hogy négy évvel idősebb, mint én, tehát: 33 éves; a kommün bukása után Ber­ linbe emigrált, de mivel ott nem tudott gyökeret verni, Hatvany magához vette, Bécsben „magántitkár"-nak. Persze, ez csak „cím" volt, és arra szol­ gált, hogy Gaál lelkiismeretét — részben — megnyugtassa, hogy nem „eltar­ tott", hanem „állásban" van Hatvanyéknál. Hogy mennyire csak „részben" nyugtatta meg? Azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amint alkalom adódott — a kolozsvári kirándulás —, azonnal változtatott a helyzeten. Van benne valami tiszteletet parancsoló. Fensőbbsége sugárzik, de senkivel sem érezteti. Mindenkivel kedves, udvarias. Megtudtam, hogy papnak készült; a győri bencéseknél tanult, de még a felszentelés előtt „kiugrott". Az a gya­ núm, kidobták. Utóvégre mindegy, mert nekem az volt szimpatikusabb, amit később tudtam meg. Azt hiszem, Aradi Viktor mesélte, hogy a kommün alatt — 1919. június 24-én, amikor az ellenforradalmárok megpróbálták bir­ tokukba venni a fővárost — az Üllői úton Gaál Gábor vezette a vörös fegy­ vereseket a ludovikások ellen. Le is verte őket. Már nemcsak tiszteltem — büszke is voltam rá. De nemsokára meg is szerettem őt. Kiderült, hogy ez a Tanító, ez a Hadvezér álarcot hord. Egyik nap a Főtéren találkoztunk, és együtt mentünk az Újságíró Klubba ebédelni. Feltűnt nekem, hogy Gaál hallgatag. Nem mertem kérdezősködni, hogy mi történt, de nem is kellett. Ő kezdte. — Jó... rendben van... mindent tudok. - Mit? — Jó, jó, mindent visszamondtak. — Mit? Kik? — kérdeztem ijedten. — Igazán nem hittem volna. — Mit? Kiről? — No, csak hagyjuk... És ezt így folytatta végig a Monostori útig. Semmi konkrétum: ről van szó, kiről van szó — de mindezt úgy tette, hogy találva éreztem gamat. S mikor látta kétségbeesésemet, úgy kitört belőle a kacagás, nem tudott tovább menni. Miután levegőhöz jutott, bevallotta, hogy ugratott és boldog, hogy ilyen jól sikerült.

mi­ ma­ hogy csak

— Tyüh, a szentségit! Hát ilyen is tudsz lenni? Na nem baj, majd visszakapod — morogtam magamban. Nem haragudtam, sőt, örvendtem, mert kiderült, hogy ebben a „szigorú tanító bácsiban" van egy jó adag a lurkóból is. Annál jobb. Így még szimpatikusabb. Persze, később én sem maradtam adósa az ugratásban. Mély barátság fejlődött ki közöttünk, de sosem fajult el a komázásig. Rajongó szeretettel voltam eltelve iránta. Tud­ tam, hogy sokat tanulhatok tőle. Bíztam benne, és ez jó érzés volt. És ő tanított, nemcsak engem, mindenkit — a legkülönfélébb módon: gyengéd szeretettel, szigorú jóakarattal, a legtöbbször észrevétlenül, néha elképesztő kegyetlenséggel. Hogy csak egy ilyen példát említsek. Hunyadi Sándor volt az Ellenzék című napilap színikritikusa, s egyik nap — ebéd közben — megkérdi Gaált: — Gábor, megnézed este a premiert? — Ma kivételesen, igen. — Volna egy kérésem. — Vigyek virágot a Karácsonyi Ilinek? — Ugyan, hogy képzeled? Meg akarlak kérni valamire.

— Nos — halljuk! — Tudod... nekem kényes „jelenésem" van ma este, és szeretném, ha te megírnád helyettem a beszámolót az előadásról. Gaál meghökkent, de néhány másodpercnyi gondolkodás után, vállalta a megbízatást. Nem tudom, hogy más is észrevette-e, az ajkán megjelent egy bizarr mosoly. Előadás után — a Klubban — Gaál sebtiben megírta a kritikát, és a kéziratot átadta az éjfél után megjelenő Hunyadinak, aki rögtön rohant vele a szerkesztőségbe. Volt aztán másnap haddelhadd. A kézirat olvasatlanul lekerült a nyom­ dába, ahol figyelmetlenül — gépies megszokottsággal — kiszedték és ki­ nyomták. A megjelent kritika megállapította, hogy a szubrett szerepében elbájolóan táncolt Miklósi Margit, viszont a gonosz vénasszony szerepében Neményi Lili élethű volt. Egész Erdély ismerte Miklósi Margitot — mindenki kedvence volt —, és tudják róla, hogy túl van az ötvenen, és legalább 120 kiló; és Lilit is — a „nagyszemű" tavaszi virágot — mindenki nagyon szereti. Ugyanez történt a férfiszereplőkkel. Minden össze volt keverve, és a cikk aláírása: H u n y a d i S á n d o r . Az egész város kacagott. Aztán Gaál Gábor — a világotmegváltó asztalnál — nagyon komolyan bevallotta, hogy szándékosan cselekedett így, mert ezzel akarja felhívni a figyelmet arra, hogy az újságírás közügy, és annak művelői — az újságírók — felelősséggel tartoznak a közösség előtt. Ez után a kijelentés után — az Újságíró Klubban — már nem nevetett senki. — Így is — tanított. Ligeti József

Remenyik Zsigmond és a Korunk A szerkesztő és a p é l d á t adó g o n d o l k o d ó legszebb v o n á s a i egyesültek G a á l G á b o r b a n , s e z é r t a régi Korunk másfél évtizedes t ö r t é n e t e e l v á l a s z t h a t a t l a n az ő nevétől. H a t á s á r ó l á l t a l á b a n sokat í r t a k m á r méltatói, de a r r a h i á b a k e r e s t ü n k példát, h o g y v a l a k i a folyóirat és a szerkesztő eszmét f o r m á l ó , n e v e l ő h a t á s á t egyet­ len írói é l e t m ű b e n , a n n a k belső fejlődésében vizsgálta volna. Ezért v á l l a l k o z u n k most a r r a , hogy a m a g y a r i r o d a l o m egyik l e g s a j á t o s a b b j e l e n s é g é b e n , a X X . szá­ zadi szellemi ú t k e r e s é s egyik l e g i z g a l m a s a b b k é p z ő d m é n y é b e n , R e m e n y i k Z s i g m o n d életművében k e r e s s ü k az e m l í t e t t h a t á s o k a t . I l y m ó d o n k í v á n u n k n é h á n y — v é l e ­ m é n y ü n k szerint — figyelemre m é l t ó s z e m p o n t t a l h o z z á j á r u l n i a Korunk történeté­ nek értékeléséhez is. K í s é r l e t ü n k az íróról k i a l a k í t a n d ó k é p b e illeszkedik, a n n a k szerves t a r t o z é k a . R e m e n y i k Z s i g m o n d a h ú s z a s é v e k v é g é n k a p c s o l ó d o t t b e a folyóirat m u n k a ­ t á r s a i n a k k ö r é b e , és az utolsó évfolyamig k i t a r t o t t m e l l e t t e . Az 1923-as m á j u s i s z á m ­ b a n o l v a s h a t j u k első í r á s á t (A jó pásztor c í m ű elbeszélését), de n e v e m á r 1927-ben szerepelt a Korunk o l d a l a i n : a m á j u s i s z á m h i r d e t t e az á l t a l a és a T a m á s A l a d á r által szerkesztett Új Földet, „a fiatal m a g y a r m ű v é s z g e n e r á c i ó l a p j á t " , o k t ó b e r b e n pedig a S z e m l e - r o v a t b a n G a á l G á b o r figyelt fel 7-ik hónap c í m ű r e g é n y é r e . Ettől

k e z d v e a gyakori R e m e n y i k - í r á s o k , t a n u l m á n y o k , esszék, b í r á l a t o k és szépprózai m ű v e k , v a l a m i n t í r ó n k G a á l G á b o r r a l folytatott levelezése a r r ó l g y ő z n e k m e g b e n ­ n ü n k e t , h o g y ez a k a p c s o l a t szoros volt, t e r m é k e n y és gyümölcsöző — a Korunk­ nak és R e m e n y i k Z s i g m o n d n a k e g y a r á n t . E n n e k a f o l y a m a t o s és e s z m é i t e t ő k a p ­ c s o l a t n a k e r e d m é n y e i t e r m é s z e t e s e n c s a k az egész r e m e n y i k i é l e t m ű összefüggései­ b e n é r t h e t ő k meg, ezért, h a v á z l a t o s a n is, f o g l a l k o z n u n k kell azzal a fejlődési ú t t a l , a m e l y e n R e m e n y i k Z s i g m o n d a m a r x i s t a Korunkhoz elérkezett. A tízes é v e k v é g é n eszmélő író t e l v e volt l á z a d ó elégedetlenséggel és ú t k e r e s ő cselekvési vággyal. A k i s v á r o s i p a p i g i m n á z i u m d i á k j a A d y é r t , B a b i t s é r t r a j o n ­ gott, I b s e n d r á m á i n a k b á t o r s á g á t és A n a t o l e F r a n c e s z a t í r á j á t csodálta. S z o m o r y Dezső t ú l f ű t ö t t stílusa, B r ó d y S á n d o r t ö r e k v é s e i és Móricz Z s i g m o n d dosztojevszkiji m é r t é k k e l dicsért Fáklya című regénye ugyanúgy vonzották, mint H a u p t m a n n H e n s c h e l fuvarosa, S t r i n d b e r g b i z a r r v i l á g a és Dosztojevszkij h ő s e i n e k n y o m a s z t ó l e l k i á l l a p o t a . A v i l á g i r o d a l o m n a g y j a i r a figyelt, J ó k a i e l l e n é b e n Balzacot, Tolsztojt, G o r k i j t dicsérte, és F l a u b e r t Bovarynéját eszméitető b i b l i a k é n t tisztelte. Az i r o d a l m i é l m é n y e k e t filozófiai o l v a s m á n y o k egészítették k i : D a r w i n fejlő­ déselmélete, F r e u d „ á l o m e l m é l e t e " , H e g e l d i a l e k t i k á j a , S p i n o z a s z a b a d g o n d o l k o d á s a és a f r a n c i a felvilágosodás filozófusainak t a n í t á s a u g y a n ú g y v i s s z h a n g r a t a l á l t a k b e n n e , m i n t Lassalle t a n a i v a g y M a r x és Engels m ű v e i . A r e n d k í v ü l h e t e r o g é n szellemi t á j é k o z ó d á s m é l y é n — a m i t az i r o d a l m i p é l ­ d á k n y o m á n született szépírói p r ó b á l k o z á s o k k í s é r t e k — a tízes é v e k p o l g á r i e r ­ kölcse ellen l á z a d ó t ü r e l m e t l e n s é g h ú z ó d o t t m e g . Az egri d i á k é v e k és a n a g y v á r a d i j o g a k a d é m i á n eltöltött nyolc h ó n a p n e m t u d t á k feloldani ezt a t ü r e l m e t l e n s é g e t , s csak t e r m é s z e t e s , h o g y a 17—18 éves f i a t a l e m b e r a f u t u r i z m u s felszabadító h a t á s á t üdvözölte, és K a s s á k a k t i v i z m u s á n a k r o b b a n ó t e r e m t e n i - a k a r á s á t l á t t a e g y e d ü l j á r ­ ható útnak a művészet számára. R e m e n y i k Z s i g m o n d a v a n t g a r d i z m u s á t K a s s á k pesti k ö r é v e l v a l ó t a l á l k o z á s a is ösztönözte (Barta S á n d o r , B o r t n y i k S á n d o r , D é r y Tibor, N é m e t h A n d o r , Ú j v á r i Erzsi, Uitz Béla). E k k o r i r e g é n y e i ( p é l d á u l Az elbukottak, Grassovich emléke), drá­ m a i kísérletei (így A vér, Gyilkosok, Komédia) és expresszionista s z a b a d v e r s e i (mint a Forradalom, A forradalom harcosainak, Halottsiratók, Az idvezültek) egyaránt e m l é k e z t e t n e k Dosztojevszkij s é r ü l t l e l k ű s z e n v e d ő i r e és az a k t i v i z m u s e l v o n t p á t o szú, új e m b e r e s z m é n y t k e r e s ő n a g y i n d u l a t á r a . Az író d é l - a m e r i k a i v á n d o r ú t j a u t á n 1927-ben m e g j e l e n t , de m á r N a g y v á r a d o n jórészt elkészült 7-ik hónap című r e g é n y h ő s e és feszültséggel t e l t atmoszférája h o r d o z z á k l e g i n k á b b e kettősséget. Az í r ó v a l azonosult r e g é n y h ő s , M i h a l k o v i c h F r i g y e s n a g y v á r a d i d i á k és az elvetélt m e s s i a n i z m u s k e l e p c é j é b e n lelkileg is lezüllő Szűcs M i h á l y orvos összekapcsolódó é l e t é b e n egyszerre l á t j u k a r a s z k o l n y i k o v i lelki b ű n h ő d é s t , a m e g v á l t á s v á g y á n a k h á b o r g á s á t a p r o l e t á r d i k t a t ú r a szociális v a l ó s á g á n a k e l v o n t é r t e l m e z é s é v e l . A 7-ik hónap h ő s é n e k é l e t é b e n m á r f e l d e r e n g az író p e r s p e k t í v á j a : m e g kell i s m e r n i a világot, a m ű v é s z e t X X . századi k ü l d e t é s e s e m l e h e t m á s , m i n t az, hogy a v i l á g i r o d a l o m n a g y j a i h o z h a s o n l ó a n a m ű v é s z e t b e n kell ú j r a t e r e m t e n i a z e m b e r m o d e r n , m o s t m á r z a k l a t o t t és n y u g t a l a n érzéseit. Az élet m e g i s m e r é s é n e k t ü r e l ­ m e t l e n v á g y a , a n y o m a s z t ó k ö r ü l m é n y e k , az é r t e t l e n k ö r n y e z e t és n e m u t o l s ó s o r b a n a tapasztalás izgalmas kalandja késztette Remenyiket hatéves dél-amerikai vándor­ ú t r a , az ó c e á n j á r ó k hajófűtői, hegyi pásztorok, f a k i t e r m e l ő k , k ő b á n y á s z o k , c s e m p é ­ szek, d o k k m u n k á s o k , s a r k i p r é m v a d á s z o k és éhező m u n k a n é l k ü l i e k közé. (Megírta é l m é n y e i t a Vész és kaland, a Vándorlások könyve, a z Őserdő c í m ű r e g é n y e i b e n és novelláiban.) E n n e k a h a t é v n e k (1920—1926) d ö n t ő h a t á s a volt í r ó n k r a : n a g y o b b

t á v l a t o k b a n i s m e r t e m e g az e m b e r i életet, a sodró, t ö r t e t ő é l e t m e c h a n i z m u s e r ő t e l ­ j e s e b b e n k é n y s z e r í t e t t e a személyiség h e l y é n e k t u d a t o s k e r e s é s é r e . A h á b o r ú és a f o r r a d a l m a k u t á n i E u r ó p a m e g b o l y d u l t és régi t ö r v é n y e i t vesz­ tett élete u g y a n ú g y f e l ü l e m e l t e R e m e n y i k e t saját életén, m i n t a d é l - a m e r i k a i h á n y ó dások és nélkülözések. A r r a k é n y s z e r ü l t , hogy t ö r t é n e l m i és t á r s a d a l m i t á v l a t o k b a n m é r j e fel a z e m b e r helyzetét, h o g y a személyes é l m é n y , a t a p a s z t a l á s i s m e r t e s s e fel vele a v á l t o z á s előtt álló e m b e r i s é g d i l e m m á j á t : az a p o k a l i p t i k u s h e l y z e t b e n (a spengleri h a t á s r a is k i a l a k u l t e u r ó p a i „ k ö z h a n g u l a t b a n " ) k é p e s lesz-e ezt a v á l t o ­ zást gazdasági és e t i k a i é r t e l e m b e n é r e t t e n , t ö r t é n e l m i gyarlóságaitól m e g s z a b a ­ dulva á t é l n i és egy új világot t e r e m t e n i , v a g y p e d i g b ű n e i v e l ássa m e g saját s í r ­ ját? Ez a k é r d é s f e l t e v é s v á l i k a r e m e n y i k i é l e t m ű a l a p j á v á , a m e l y b e n e g y m á s t váltja az a n a r c h i k u s lázadás, a k e s e r ű k r i t i k a és a k i á b r á n d u l á s . U g y a n a k k o r azt is sugározza ez az a l a p á l l á s , h o g y az e m b e r t m é g a l e g m é l y e b b p o n t o n s e m m e n t i fel s e m m i a felelősség alól, h o g y m i n d e n erejével dolgozzon a v i l á g á t a l a k í t á s á n , a jog, a s z a b a d s á g és az egyenlőség e s z m é j é n a l a p u l ó v i l á g m e g t e r e m t é s é n . A h ú s z a s é v e k b e n a z o n b a n m i n d e z m é g n e m tisztult le az í r ó b a n . K a s s á k Lajos Bécsben m e g j e l e n ő Ma c í m ű a k t i v i s t a l a p j á b a n o l v a s h a t ó versei, a C h i l é b e n és P e r u b a n k i a d o t t e x p r e s s z i o n i s t a - s z ü r r e a l i s t a eposzai ( a m e l y e k r ő l 1933-ban ő is azt írta, hogy „ m a m á r l e t a g a d á s r a m e g é r e t t e k " ) , v a g y 1927-ben az Új Földben közzé­ tett elbeszélései és versei e g y a r á n t azok közé a k í s é r l e t e k közé t a r t o z n a k , a m e l y e k ­ kel az a v a n t g a r d e ú t j a i t j á r ó író a b e n n e f e l g y ü l e m l e t t elégedetlenséget és l á z o n ­ gást f o g a l m a z t a m e g . O t t él e z e k b e n a m ü v e k b e n a r o m b o l á s s z á n d é k a , a m e g ­ vetett t á r s a d a l o m elítélése, de a messiás-hit is, h o g y az „idvezültek", a k i v á l a s z t o t t a k m e g v á l t h a t j á k a z ígérkező és e l v e t é l é s r e is kész f o r r a d a l m i változást. É p p e n e kettősségből n ő m a j d ki az író etikai a l a p á l l á s a , a r o s s z n a k t a r t o t t világ elítélése a r a c i o n a l i z m u s gyilkos l o g i k á j á v a l , és a z e m b e r h e z m é l t ó m a g a t a r t á s , a m e l y soha n e m m o n d o t t l e a z e l n y o m o t t a k , az üldözöttek, a k i s e m m i z e t t e k ü g y é n e k szolgála­ táról, egyszóval a v i l á g m e g v á l t o z t a t h a t ó s á g á n a k r e m é n y é r ő l és hitéről. R e m e n y i k Z s i g m o n d a K o r u n k h o z is egy h a t a l m a s vízióval köszöntött be. A jó pásztor k o l o m p o l ó i s m e r e t l e n j e , aki m i n t egy eleven l e l k i i s m e r e t k ó b o r o l a holdvilág a l a t t m e g n ő t t é j s z a k á b a n , e l r a g a d j a az író szeretőjét, és ő, aki t e r e m t e n i és dolgozni t e r m e t t , r o m l o t t l é l e k k e l t e n g e r e k e n és f ö l d e k e n bolyong a jó p á s z t o r után, a k i n e k n y á j á b a n a m e g t i s z t u l á s ígérkezik. E h h e z h a s o n l ó elbeszélés A hü sze­ rető! is (1929. m á r c i u s ) , de m á r a z 1931-es j ú l i u s - a u g u s z t u s i k e t t ő s s z á m b a n r é s z l e ­ tet közölt a Blőse úrék mindenkinek tartoznak c í m ű s z a t i r i k u s színpadi j á t é k á b ó l majd 1932 á p r i l i s á b a n a készülő Költő és a valóság c í m ű r e g é n y é b ő l , s ez m á r figyelmeztet b e n n ü n k e t a r r a , h o g y a h ú s z a s é v e k v é g é n az expresszionista v í z i ó k k a l p á r h u z a m o s a n s z ü l e t t e k a t á r s a d a l m i r e n d e t t á m a d ó s z a t í r á k is. A Korunk 1929-től szinte k í n á l t a R e m e n y i k n e k , hogy t é t o v a l á z a d á s á n a k és eszményt kereső t á j é k o z ó d á s á n a k i r á n y t ű t t a l á l j o n a l a p c i k k e i b e n és t a n u l m á n y a i ­ ban. G a á l G á b o r h o z írott levelei t a n ú s í t j á k , hogy a folyóirat m i n d e n s z á m á t m e g ­ szerezte, t e h á t o l v a s h a t o t t a F á b r y Zoltán m e g h i r d e t t e „ v a l ó s á g i r o d a l o m " e s z m é n y é ­ ről, a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s kríziséről és a szovjet t e r v g a z d á l k o d á s r ó l , a m a r x i s t a kritika gyermekbetegségeiről, a k o r a b e l i orosz filozófiáról, figyelemmel k í s é r h e t t e József A t t i l a és J e s z e n s z k y E r i k v i t á j á t a m a r x i elméletről, v a g y é r t e s ü l h e t e t t az új regényírói k í s é r l e t e k r ő l , Dos P a s s o s r ó l és a „ T a t s a c h e n r o m a n " esztétikájáról. É r t h e t ő t e h á t , hogy ő is a l e g f o n t o s a b b a t igyekezett tisztázni: az író feladatát, a művész és a m ű v é s z e t h e l y é t a t á r s a d a l o m b a n . A Korunk 1932. d e c e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g Művészet és művészet című érdekes t a n u l m á n y a , a m e l y b e n először v e t e t t e fel n a g y t u d a t o s s á g g a l az osztály-

h a r c gondolatát. Elképzelése szerint a f e l t ö r e k v ő p r o l e t a r i á t u s h á r o m síkon (gazda­ sági, politikai és k u l t u r á l i s ) v í v j a o s z t á l y h a r c á t a burzsoázia ellen, a m e l y u g y a n ­ ezen h á r o m síkon szervezi m e g ellenállását. M i n d e n n e k az a l a p j a a t ő k e és hoza­ d é k a (profit), a m e l y az á l l a m h a t a l o m r é v é n m o n o p ó l i u m m á v á l v a u r a l k o d i k , s „cenzori szerepet tölt b e az é r d e k e k m e g v é d é s e k o r , n e m c s a k gazdasági és i p a r i , de k u l t u r á l i s é r d e k e l t s é g s z e m p o n t j á b ó l is". Azaz a b u r z s o á g a z d a s á g és á l l a m h a t a l o m k i t e r m e l i a m a g a é r d e k e i n e k megfelelő k u l t ú r á t (művészetet), ezzel s z e m b e n áll a p r o l e t á r (forradalmi) m ű v é s z e t , a m e l y „összetételénél és az o s z t á l y h a r c c a l v a l ó szoros k a p c s o l a t a i n á l fogva s e m m i k ö r ü l m é n y e k között s e m s ü l l y e d h e t saját n í v ó j a alá". K é t m ű v é s z e t v a n t e h á t a b u r z s o á t á r s a d a l o m b a n , és e n n e k megfelelően a profit érdekeinek „termelő" művészek, valamint a forradalmi művészek, akiknek művé­ szete „mai e t a p p j á b a n u g y a n ú g y h i v a t o t t d e s t r u k t í v , m i n t k o n s t r u k t í v szolgálatok­ r a (Szatíra és p r o g r a m i r o d a l o m ) " . A m a g a „ b o m l a s z t ó i r o d a l m á t " f o r r a d a l m i m ű v é ­ s z e t n e k t a r t o t t a , így f e l a d a t a s e m l e h e t e t t m á s , m i n t b o m l a s z t ó s z a t í r a í r á s a és építő p r o g r a m o t a d ó m ű v é s z e t m e g t e r e m t é s e , az élet v a l ó s á g á v a l szembenéző, t u ­ datformáló irodalom művelése. R e m e n y i k Z s i g m o n d s z á m á r a — ezek szerint — a d o t t volt az írói p r o g r a m . É p p e n a Korunk ilyen jellegű v i t a c i k k e i k é s z t e t t é k az o s z t á l y h a r c e l m é l e t é n e k a l a ­ p o s a b b t a n u l m á n y o z á s á r a , a m i b ő l saját k o r á r a is e g y é r t e l m ű k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n ­ h a t o t t le (Jövendőmondás és meteorológia. Korunk, 1933. j ú l i u s - a u g u s z t u s ) . Az a d o t t valóság t a n u l m á n y o z á s á r a k a p o t t ösztönzést, és a r r a , hogy t u d a t o s a n k ö r ü l h a t á ­ rolja a m e g t a l á l t p r o g r a m o t : „ . . . E g y e t l e h e t c s a k í r n i . . . B e m u t a t n i a valóságot a szatíra t ü k r é b e n , m é g h e l y e s e b b e n : b e m u t a t n i a valóságot mellébeszélés, k ó k l e r k e d é s és t é n y h a m i s í t á s o k n é l k ü l összefüggéseiben, száraz és szomorú részleteiben, ami n e m is e r e d m é n y e z h e t m á s t , m i n t szatírát. És h o g y ez m i t e r e d m é n y e z , azt l á t h a t o d m o s t m a g a d is. Azt e r e d m é n y e z i , a m i t n á l a m is e r e d m é n y e z e t t . Költői h a n g o n s z á r n y a l ó v á d i r a t o t . " (A valóság a szatíra tükrében. Korunk, 1933. április.) A t á r s a d a l m i s z a t í r á t az a felismerés h í v t a életre, h o g y az a d o t t v i l á g „feje t e t e ­ j é r e állított", visszásságok jellemzik, a n a r c h i á j a csak a n a r c h i á v a l viselhető el. Az a b s z u r d h e l y z e t e k és k é p t e l e n s é g e k , a t o r z fintorok és szertelen i n d u l a t o k , a k é ­ t e l k e d é s és t á m a d ó g ú n y az e m b e r s é g , a s z a b a d s á g r a v a l ó t e r m é s z e t e s jog és e g y e n ­ lőség n e v é b e n t ű z t é k t o l l h e g y r e az egész világot, k u l t ú r á b a n , p o l i t i k á b a n és az élet m i n d e n t e r ü l e t é n . A m á r D é l - A m e r i k á b a n elkezdett Bolhacirkusz (1927), a Mese habbal (1933), a Költő és a valóság (1933), az Olivér és az emberi világ (1936) v a g y a k o m é d i á k , a Blöse úrék mindenkinek tartoznak (1934) és a Saroküzlet (1936) m i n d ­ m e g a n n y i v á d i r a t , és h a m i n d e z m é g n e m elegendő d o k u m e n t u m a v a l ó s á g ellen, az író a t á r s a d a l m i „ n a g y t a k a r í t á s " szükségességét h a r c o s l e n d ü l e t t e l m e g í r t esszék­ b e n is igazolta: Nagytakarítás vagy a szellem kötéltánca (1936), Téli gondok (1937). G a á l G á b o r m e s s z e m e n ő e n t á m o g a t t a l a p j á b a n R e m e n y i k Z s i g m o n d valóságfel­ fedező szellemi p o k o l j á r á s á t . Részleteket és „ m ű h e l y f o r g á c s o k a t " (például a „ B a g a t e l l e k " - és a z „Ócska g r a m o f o n l e m e z e k " - s o r o z a t ) közölt az e m l í t e t t m ű v e k b ő l , R e m e ­ n y i k m i n d e n m e g j e l e n t k ö n y v é r ő l recenziót v a g y t a n u l m á n y t í r a t o t t . G y a k o r i l e v é l ­ v á l t á s u k b a r á t i k a p c s o l a t u k r a m u t a t , de ez n e m g á t o l t a m e g G a á l G á b o r t , hogy őszintén szóljon a z író s t í l u s á r ó l és a l a k j a i r ó l , R e m e n y i k Z s i g m o n d p e d i g őszintén m o n d o t t v é l e m é n y t a szerkesztő m u n k á j á r ó l . S z e m é l y e s ü g y é n e k t e k i n t e t t e a Korunk k ü z d e l m é t , s h a v o l t a k is szelíd vitái a szerkesztővel ( p é l d á u l a Szép Szó, v a l a ­ m i n t a M á r c i u s i F r o n t és a Válasz k ö r é n e k megítélésében), elvi k a p c s o l a t u k és b a ­ r á t s á g u k t ö r e t l e n m a r a d t . E r r e m u t a t R e m e n y i k Z s i g m o n d levélbeli v a l l o m á s a : 1939. f e b r u á r 21-én — az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a t ö r t é n t e l u t a z á s a előtt n é h á n y n a p ­ p a l — azt í r t a G a á l G á b o r n a k , h o g y „most b ú c s ú z o m is k e d v e s b a r á t o m , a b b a n a

r e m é n y b e n , h o g y t o v á b b r a is m e g t a r t s z e r e t e t é b e n és b a r á t s á g á b a n , a m e l y n e k eddigi jeleit m i n d é g s z í v e m b e v é s v e ő r i z t e m . . . " (A levél e r e d e t i j e G a á l G á b o r n é t u l a j ­ donában.) G a á l G á b o r is t u d t a azt, a m i t R e m e n y i k v a l l o t t valóságfelfedező s z a t í r á i ­ ról: „ . . . K í n o m b a n m á r g ú n y o l ó d n i v a g y o k k é n y t e l e n sorsokon, v á l t o z a t o k o n , á l l a ­ potokon, b e r e n d e z k e d é s e k e n , hisz legfelületesebb g ú n y o l ó d á s o m b a n e d d i g is t ö b b volt a kétségbeesés, m i n t a j á t é k o s h a j l a n d ó s á g . . . (Az író — m e s t e r s é g é r ő l Korunk, 1937. s z e p t e m b e r ) . A közös cél, a v á l t o z t a t n i a k a r á s s z á n d é k a k a p c s o l t i t t össze szerkesztőt és h ű s é g e s m u n k a t á r s a t . A l a p egyes évfolyamai a r r ó l is v a l l a n a k , h o g y R e m e n y i k Z s i g m o n d írói f e j ­ lődése m i n d e z e k m e l l e t t a h e l y i viszonyok a l a k u l á s á h o z is k a p c s o l h a t ó . Az e g y é n és közösség jövője i r á n t i felelősség a felfedezett e m b e r i v a l ó s á g szolgálatát í r t a elő s z á m á r a . A figyelmes olvasó a Korunk (és n é h á n y m a g y a r o r s z á g i lap) h a s á b j a i n fel­ fedezheti, h o g y í r ó n k m i l y e n felelősséggel k í s é r t e figyelemmel a m a g y a r valóságot feltáró t ö r e k v é s e k e t . B á l i n t G y ö r g y első k ö t e t é t (Az idő rabságában) n a g y dicsé­ r e t t e l k ö s z ö n t ö t t e (1935. n o v e m b e r ) , N a g y Lajos Budapest Nagykávéházát „igazi n y u g t a l a n í t ó r e g é n y n e k " t a r t o t t a (1936. j ú n i u s ) , Hevesi A n d r á s t (a Párisi eső c í m ű regényét) a z é r t m a r a s z t a l t a el M a r x r a h i v a t k o z v a , aki a v a l ó s á g m e g í r á s á t t a r t o t t a az író f e l a d a t á n a k , m e r t „ e s z m é k h e l y e t t m í m e l ő b e l l e t r i s z t a m ű v e t " írt, és így elterelte a figyelmet a lényegről. M i n t h a c s a k p é l d á t a k a r t v o l n a n y ú j t a n i , a l a p u g y a n e z e n s z á m á b a n S z a b ó Z o l t á n t dicsérte A tardi helyzetért, a m e l y b e n az író é p p e n a m a g y a r v a l ó s á g „ d ö b b e n e t e s " m e g í r á s á v a l t u d o t t igazi „ n a g y k ö n y v e t " k i ­ adni (1936. j ú l i u s - a u g u s z t u s ) . I l y e n összefüggéseket k e r e s v e í r t G o d a G á b o r n o v e l ­ láiról (1937. j a n u á r ) és József A t t i l a Nagyon fáj c í m ű k ö t e t é r ő l (1937. f e b r u á r ) . A v a l ó s á g k e n d ő z e t l e n b e m u t a t á s á t t a r t o t t a az i r o d a l m i m ű legfontosabb fel­ a d a t á n a k , a z igazság felelősségteljes szolgálatát az író kötelességének. S b á r h i t t e azt, h o g y a f o r r a d a l m i i r o d a l o m a b í r á l a t (a szatíra) m e l l e t t „ k o n s t r u k t í v szolgá­ l a t o k r a " is törekszik, p r o g r a m o t is ad, l e h e t e t l e n n e k t a r t o t t a , h o g y a j ó író „rossz p á r t i r ó k c s a p a t á b a l é p j e n " , és m ű v é s z i l e g é r t é k t e l e n í r á s o k b a n m ű v e l j e n „agitációs i r o d a l m a t " (A józan ész kritikája. Korunk, 1935. m á r c i u s ) . A v a l ó s á g h i t e l e és a művészi é r t é k (a k e t t ő szinte egyet j e l e n t e t t s z á m á r a ) f o n t o s a b b volt n e k i a n n á l , hogy az író kétes é r t é k ű é r d e k c s o p o r t o k s z o l g á l a t á b a szegődjék. E z é r t figyelt fel az Új Szellemi F r o n t t é v e d é s e i r e , m o n d v á n , h o g y ő a b e h ó d o l á s h e l y e t t a s z a b a d s á g és a jog n e v é b e n a k a r független i r o d a l m a t (Öncsonkított irodalom. Korunk, 1936. február). A felfedezett v a l ó s á g n y o m a s z t ó súllyal n e h e z e d e t t a z íróra. Az e l v a d u l ó e m ­ beriség b ű n e i t v á l l a l t a m a g á r a úgy, h o g y a m a g y a r v a l ó s á g b a g y ö k e r e z t e t t e m o n ­ danivalóját. M á r Méliusz József felfigyelt a r r a a K o r u n k b a n írott k r i t i k á j á b a n , hogy R e m e n y i k Z s i g m o n d Téli gondok c í m ű k ö t e t é b e n e l ő t é r b e k e r ü l t a nép és a haza, s ez l é n y e g é b e n új v o n á s m u n k á s s á g á b a n (Korunk, 1937. d e c e m b e r ) . É s v a l ó ­ b a n : a Bűntudat és a Sarjadó fű a l e l k i i s m e r e t k ö n y v e i , a felfedezett h o n i v a l ó s á g mélységéből n ő t t e k ki. Az a v a n t g a r d e n y u g t a l a n s á g a , v a l a m i n t a s z a t í r a k e s e r ű s é g e igazodott e z e k b e n fegyelmezett r e n d b e . A n é p , a n e m z e t és az e m b e r i s é g egységé­ ben t u d t a m á r n é z n i a világot, és h a a gonoszságot az e m b e r egyik súlyos b ű n é n e k t a r t o t t a is, ellene a felvilágosodás r a c i o n a l i z m u s á v a l h i t t egy e m b e r i b b t á r s a d a l o m ­ b a n . A b b a n hitt, h o g y a gonoszságot és a b u t a s á g o t egyszer legyőzi a j ó z a n b e l á ­ tás és é r t e l e m : „Hivő e m b e r vagyok, t a l á n n a g y o b b m é r t é k b e n és k o m o l y a b b a n is, m i n t ahogy az illő és t a n á c s o s e b b e n a v i l á g b a n . Hiszek a n é p e k t e s t v é r i s é g é ­ ben, az é r t e l e m d i a d a l á b a n , az e m b e r i t e r m é s z e t a l a p v e t ő a l k a l m a s s á g á b a n a d e r é k és j ó dolgokra, hiszek egy e u r ó p a i közösségben, E u r ó p a , h a z á n k és a v i l á g t u d a t l a n -

j a i n a k f e l é b r e d é s é b e n , o k o s a i n a k m e g s z e l í d ü l é s é b e n és v a l ó b a n é r d e m e s e i n e k d i a ­ d a l á b a n . Azt hiszem, i s m e r e m is az életet, és azt h i s z e m , h a d i a g n ó z i s o m b a n t a l á n , de egy e l k ö v e t k e z e n d ő v i l á g r e m é n y é b e n n e m t é v e d e k . T e r m é s z e t e s e n s z e r e t n é m l á t n i ezt a világot" (Magyar író vallomása amerikai magyarok előtt. Korunk, 1939. május). A s z a t í r a í r ó R e m e n y i k e t a l e l k i i s m e r e t és a l e g m é l y e b b k é t s é g b e e s é s e n is át­ c s a p ó h u m a n i s t a h i t k é n y s z e r í t e t t é k a g o n d o l a t o k m é l y s é g é b e , ahol legelőször n é p é ­ n e k és n e m z e t é n e k t r a g i k u s sorsát i s m e r t e fel. S z u v e r é n írói v i l á g a és „szellemi függetlensége" t e t t é k l e h e t ő v é , h o g y felelősséggel szóljon, h o g y o s z t á l y á n a k , a d z s e n ­ t r i n e k „ b ű n t u d a t á t " m a g á r a v á l l a l v a egy m á s f a j t a e t i k á t fogalmazzon m e g . A sze­ m é l y e s v a l l o m á s p e r z s e l ő k ö z v e t l e n s é g e c s a p ki e k k o r i m ű v e i b ő l (Sarjadó fű, Bűntu­ dat, Vész és kaland). E b b e n az egész é l e t r e k i h a t ó s z á m v e t é s b e n fontos szerepe volt a Korunk e s z m é i t e t ő h a t á s á n a k és G a á l G á b o r p u b l i k á c i ó s t e r e t a d ó és segítő b a r á t s á g á n a k . Ez a k a p c s o l a t c s a k a folyóirat m e g s z ű n é s é v e l s z a k a d t m e g a h á b o ­ r ú b a züllött E u r ó p a a p o k a l i p t i k u s fergetegében. N e m tartozik m á r mostani dolgozatunkhoz, csak éppen u t a l u n k arra, hogy a h á b o r ú új t a r t a l m a k k a l g a z d a g í t o t t a R e m e n y i k Z s i g m o n d írói é l e t m ű v é t . M u n k á s ­ sága az e m b e r i s é g új konfliktusait, a személyiség és az e m b e r i közösség ö r ö k é r ­ v é n y ű összefüggéseit foglalta m a g á b a (Élők és holtak, Ősök és utódok, Északi szél, A keselyű), m a g a s a b b s z i n t e n összegezte a n é p i - n e m z e t i s o r s p r o b l é m á t (Atyai ház, Por és hamu), és e l m é l y í t e t t e a k í n z ó ö n v a l l a t á s személyes h a n g j á t (Az idegen). M a j d e z e k b e n a m ű v e k b e n n ő m e g i g a z á n az é l e t m ű , a m e l y e k n e k v á z l a t o s b e m u ­ t a t á s a is k ü l ö n t a n u l m á n y t i g é n y e l n e . E z e n a h e l y e n a z o n b a n i n k á b b R e m e n y i k Z s i g m o n d és a Korunk k a p c s o l a t á n a k egy m á s i k s a j á t o s s á g á v a l f o g l a l k o z u n k m é g részletesebben. G a á l G á b o r m é l t á n y o l t a í r ó n k r a g a s z k o d á s á t : a h a r m i n c a s é v e k b e n alig j e l e n t m e g egy-egy K o r u n k - s z á m R e m e n y i k - í r á s n é l k ü l . H a ez e l m a r a d t , v a g y egy t a n u l ­ m á n y b a n , v a g y egy r e c e n z i ó b a n t a l á l k o z u n k n e v é v e l . E b b e n m a g a a szerkesztő a d o t t p é l d á t : m á r 1927-ben t a l á l ó b í r á l a t o t í r t a 7-ik hónap l í r á v á f o r m á l t széthulló e p i ­ k a i s z á n d é k á r ó l , 1934-ben p e d i g a Mese habbal d a d a i s t a - s z ü r r e a l i s t a a b s z u r d i t á s á r a figyelt fel, és a t a r t a l m i - f o r m a i e l e m e k f o r r o n g á s á r a figyelmeztetett. Leveleiből t u d ­ j u k , m i l y e n a p r ó l é k o s a n b o n c o l g a t t a R e m e n y i k Z s i g m o n d m e s t e r s é g b e l i hibáit, de ilyent is l e í r t : „ E l o l v a s t a m a B ű n t u d a t o t . K i t ű n ő . K ü l ö n g r a t u l á l o k a f o r d u l a t n a k , a m i t az í r á s b ó l k i é r z e k . . . " (Gaál G á b o r levele, 1936. m á j u s 5). M á s k o r h a s o n l ó elis­ m e r ő s o r o k a t o l v a s h a t u n k l e v e l é b e n : „ K e d v e s B a r á t o m ! K ö s z ö n ö m a befejező részt. Szép. Én u g y a n r ö v i d e b b , p o e n s z e r ű c s a t t a n ó r a g o n d o l t a m . De ez viszont szép s é n a zászlóm m e g l o b o g t a t o m m i n d i g a szép e l ő t t . . . " (Gaál G á b o r levele, 1937. m á r ­ cius 24. L á s d : Czine M i h á l y : Gaál Gábor levelei Remenyik Zsigmondhoz. Kritika, 1963. 2). 1937-ben a Bűntudat m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y é t Illyés G y u l a (Puszták népe), F é j a Géza (Viharsarok) és V e r e s P é t e r (Az Alföld parasztsága) művei mellé emelte (A mai magyar szociográfia és az irodalom. Korunk, 1937. május). A Bűntudat sze­ m é l y e s v a l l o m á s s á e m e l t szociográfiájának fontosságát h a n g s ú l y o z t a azzal is, hogy u g y a n c s a k az 1937. m á j u s i s z á m b a n s a j á t t e r j e d e l m e s t a n u l m á n y a m e l l e t t K e m é n y G á b o r e l i s m e r ő k r i t i k á j á t is leközölte a S z e m l e - r o v a t b a n . A Korunk olvasói és m u n k a t á r s a i n a g y f i g y e l e m m e l k í s é r t é k R e m e n y i k Zsig­ m o n d írásait. E m l é k e z e t e s , n a g y i n d u l a t ú József A t t i l a - n e k r o l ó g j á n a k (Költő és a valóság. Korunk, 1938. j a n u á r ) v i s s z h a n g j á r ó l G a á l G á b o r is b e s z á m o l t l e v e l é b e n (1938. j a n u á r 13), de e l i s m e r ő k r i t i k á k b a n a „ h i v a t á s o s a k " részéről s e m volt h i á n y . Az 1932-es j ú n i u s i s z á m b a n M á n d y T e r é z í r t R e m e n y i k d r á m á i r ó l , d e o l v a s h a t u n k

a Bolhacirkuszról is (Nemes Lajos: Remenyik Zsigmond és a Bolhacirkusz. Korunk, 1933. j ú l i u s - a u g u s z t u s , 1935 n o v e m b e r é b e n p e d i g (j. f.) jelzettel t a l á l u n k k r i t i k á t a folyóiratban A költő és a valóság c í m ű s z a t i r i k u s r e g é n y r ő l . "Veres P é t e r őt is t a n ú ­ n a k h í v t a Illyés G y u l a , F é j a G é z a és D a r v a s József m e l l e t t a n n a k b i z o n y í t á s á r a , hogy a felelősségteljes írói m a g a t a r t á s igazi é r t e l m e a közösségi t u d a t f o r m á l á s á n a k s z á n d é k a (Korunk, 1937. j ú n i u s ) , k é s ő b b p e d i g a „ k i v á n d o r o l t R e m e n y i k " m a g y a r ­ országi mellőzését p a n a s z o l t a el (A mai magyar népi írókról. Korunk, 1940. j ú n i u s ) . Az írói é l e t m ű é r t é k e l é s e s z e m p o n t j á b ó l t a r t a l m a s megfigyeléseket o l v a s h a ­ t u n k Méliusz József m á r e m l í t e t t k r i t i k á j á b a n , és u g y a n c s a k fontos K e m é n y G á b o r t a n u l m á n y a a s z a t í r a í r ó R e m e n y i k r ő l (1938. f e b r u á r ) , P a p G á b o r k r i t i k á i a Sarjadó fűről, v a l a m i n t a Vész és kalandról (1938. j ú n i u s és 1939. m á j u s ) . A Korunk t ö r t é n e t é n e k l e g t a r t a l m a s a b b é v t i z e d é b e n k í s é r t ü k végig R e m e n y i k Zsigmond írói fejlődését. M i n d e z p e r s z e n e m a d teljes k é p e t s e m a folyóiratról, sem az írói p á l y a m i n d e n e m b e r i és m ű v é s z i á l l o m á s á r ó l . N e m is ez volt a s z á n d é k u n k . Azt i g y e k e z t ü n k k i m u t a t n i , h o g y R e m e n y i k Z s i g m o n d eszmei útkeresése során a tiszta írói s z á n d é k becsületességével t a l á l t o t t h o n r a G a á l G á b o r n á l , és h o g y a folyó­ i r a t eszmei-esztétikai p r o g r a m j a d ö n t ő e n befolyásolta m ű v e i n e k f o g a n t a t á s á t . A „ v a l ó s á g i r o d a l o m " F á b r y Zoltán m e g h i r d e t t e felfedező e s z m é n y e , a m i t a szerkesztő Gaál G á b o r is v á l l a l t , m e g v e t e t t e az egész r e m e n y i k i é l e t m ű m o r á l i s a l a p j á t , fel­ s z a b a d í t o t t a az író a l k o t ó t e h e t s é g é t . K é t fontos k ö v e t k e z t e t é s t a z o n b a n így is l e v o n h a t u n k : egyrészt azt, h o g y igaza volt G a á l G á b o r n a k , a m i k o r a Korunk p r o g r a m j á t így foglalta össze 1940-ben: „Min­ den t é r e n a d ö n t é s r e készülő idő jegyeit, a n a g y v i l á g t ö r t é n e l m i m u n k a nyomait, az idő l e g ú j d o n a b b t u s á i r a n y i t ó j e l e n t é s e k e t , é r t e l m e k e t k e r e s t ü k . . . m i n d é g a v i l á g t ö r t é n e l m i c é l z a t a i b a n eleven időt á l l í t o t t u k meg, h o g y a célzatok kiemelésén, f e l m u t a t á s á n , t i s z t á z á s á n á t é r t s ü k és m e g é r t s ü k a v i l á g t ö r t é n e l e m m u n k á j á t . . . " (A Korunk éveinek margójára. Ezerkilencszáznegyven. V á l o g a t o t t Í r á s o k I. B u k a r e s t , 1964. 696). A r e m e n y i k i írói m u n k a b e k a p c s o l á s a a Korunk p r o g r a m j á n a k m e g v a l ó s í ­ t á s á b a , és az a z eszmei h a t á s , a m i t ez a p r o g r a m az írói é l e t m ű a l a k u l á s á b a n elért, Gaál G á b o r t igazolják. É p p e n ebből f a k a d m á s i k k ö v e t k e z t e t é s ü n k : R e m e n y i k Zsig­ m o n d é l e t m ű v é n e k r e n d s z e r e z ő felmérésekor, eszmei-esztétikai k o n c e p c i ó j á n a k é r t é ­ kelésekor s z á m o l n u n k kell G a á l G á b o r és a Korunk m é l y r e h a t ó , t u d a t f o r m á l ó h a t á ­ sával is. E. Nagy S á n d o r

Kazinczy Gábor: Három zenész (tempera)

ANAVI ÁDÁM

Kirakat

és koporsószeg

Ma kirakatrendező leszek — Virág, — milyen illik hozzá jobban? Szín — vajon melyiket szerette? A bordó bársony komoly redői közt hogyan helyezzem el, hogyan tegyem élőbbé arcképét? Viszem a kirakat súlyos anyagát — Hosszú éveken át magam gyűjtöttem, vettem, kölcsönöztem, cseréltem s fűztem gondos kontársággal kötetekbe — egy-egy példányért tíz könyvet is adtam, hogy megszerezzem a hiányzó számot, amelynek címlapján hat egyszerű betű díszelgi: KORUNK

És most viszem. Tizennégy évfolyam, tizennégy kötet. Mennyi gondolati Ahány író, annyi ellenállási — Vagdalkozás és érett védekezés a hóhérság terjedése ellen. E kötetekben szerveződik az új rend, — a megóhajtott új ember vajúdik elő s keresi hangját e lapokon. Tizennégy éven át gondolatoknak minő hadoszlopa vonul fel s tömörül hadirendbe mint védelemre, ellentámadásra és építésre sorakozó tábor. S az első lapon egy név, ki mindezt összefogta s vezérelte: Gaál

Gábor

bennük!

Kíváncsi szemektől sűrű vászon véd meg. — Mily furcsa lehetek: hajló, guggoló felnőtt ember a kirakatban. Tán szánalmas is, amint járatlan kézzel, suta buzgalommal díszítek itten, hogy e botladozó tevés-vevésből végül is méltó keretben nézzen a szemekbe

Gaál

Gábor képé

és vele együtt

a

Korunk-kirakat Betűd vitamin és oxigén volt. Így mondották diákszobákban, kézről kézre várták világosodó munkásfejek és felágaskodtak hozzá, hogy megértsék, és így ágaskodva-értve érezték: „Növünk!" Jó tudni azt, hogy számosan vagyunk barátok, tanítványok, akik, akár a húros hangszerek, a rokonhangra hosszan rezonálunk — és magzó virágokat s továbbvirágzó magzó szavakat tűzünk köréje most — mikor elment. És hirtelen rágondolok valakire. Merre fontoskodol, te! Te éveken át fő-fő csalhatatlan! Az Ő homloka köré a szép szót, virágot és a kirakatokat most lelkesedve te főrendezed — de akkor, akkor mért döftél bele, mért döftél bele koporsószeget!?... T e m e s v á r , 1957. f e b r u á r

adva

BODOR

PÁL

A „romániaiság" mai értelmezése B e r z e n k e d i k az e m b e r bádog-szájízzel a s k a t u l y á k b á d o g m á r t a n a ellen, m í g ­ n e m (ide-oda r a k o s g a t v a a g y á b a n a r e n d s z e r e z é s h i d e g kockáit) belátja, hogy a r e n d , m i n d e n r e n d , a dolgok szellemi r e n d j e is t ö r v é n y s z e r ű e n v a l a m i n ő k r i s t á l y o s f o r m á k r a törekszik, azazhogy a t e r m é s z e t b e n m a g á b a n is v a n n a k elválasztó és öszszekapcsoló v o n a l a k , m e g h a t á r o z o t t s a r k o k , felületek, síkok. B e r z e n k e d i k az e m b e r , m í g n e m a r r a figyel föl, h o g y a kristály is skatulya. I g a z : szellemesebb, i z g a l m a s a b b m i n d e n k a r t o t é k o l ó d o b o z n á l — b o n y o l u l t és pontos, m i n t a n a p f é n y és a jég. M é g i s ­ c s a k : s k a t u l y a . A k á r c s a k a k o p o n y á n k — m e l y b e n egy világ fér el. Sok m i n d e n gyömöszölődött bele a „ r o m á n i a i s á g " i r o d a l m i (és n e m c s a k i r o d a l ­ mi) r e n d e z ő d o b o z á b a is. Mi sem volt k ö n n y e b b — s e g y b e n n e h e z e b b —, m i n t forgatni, k o p o g t a t n i és különféle m é r e t e k b e n s a l a k b a n elképzelni, m i n t h a gumiból l e n n e a fogalom és p i l l a n a t n y i s z á n d é k o k h o z i d o m u l h a t n a ; h a kell, kicsi kocka, h a kell, n a g y ; hol szónoki f o r d u l a t k é n t p ö r ö g m e g a levegőben, hol színes j e l z ő k é n t lebeg k ö n y v s o r a i n k mögött. I n k á b b r á é r e z t ü n k , m i n t s e m á t g o n d o l t u k volna. T u d ­ t u k : r o m á n i a i s á g u n k e g y ú t t a l nemzetiségünk vállalása és művelése, m a i és m ú l t ­ beli szellemi és a n y a g i m ű v e i n k á p o l á s a ; t u d t u k , i r o d a l m u n k a r o m á n i a i m a g y a r s á g önkifejezésének egyik f o r m á j a és kifejezése a r o m á n n e m z e t t e l v a l ó s z ü k s é g s z e r ű és sorsszerű t e s t v é r i és szocialista e g y ü t t h a l a d á s n a k . A „ r o m á n i a i s á g o t " a z o n b a n m i n t t u d o m á n y o s fogalmat, m i n t m a i művészi í r á s b e l i s é g ü n k á l l a n d ó jelzőjét t ö b b ­ f é l e k é p p e n k ö z e l í t e t t ü k m e g . Volt, a k i m i n t e g y táji f o g a l o m n a k , táji e g y s é g n e k fogta fel; s k ö n n y ű dolga volt, hiszen a d o b o z b a n — ott a táj i s . . . H a sajátos t e r m é s z e t i v a g y v á r o s - t á j a i n k a t k i m a r a t n á n k v e r s e i n k b ő l — szét­ l e b b e n n é n e k seszínű á l t a l á n o s s á g b a n . H a — m i n t p i s z t r á n g b ó l a g e r i n c e t — p r ó ­ z á n k b ó l k i e m e l n é n k j á r d á i n k a t v a g y h a v a s a i n k a t , a k o c s á r d i á l l o m á s t v a g y a szat­ m á r i L ó k e r t e t , í z e t l e n n é p o s h a d n a , u n o t t a n h á l y o g o s o d n a . No és persze ez a táji v i l á g n e m c s a k neve szerint k i i k t a t h a t a t l a n , fölcserélhetetlen. N e m c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y A k á c o s M i h á l y r a h i á b a h ú z n á n k h a r i s n y a h e l y e t t tiroli b ő r n a d r á g o t , s a H a r g i t a h e l y é b e n e m é p í t h e t j ü k fel a J u n g f r a u t . (És vajon csak K o c s á r d , S z a t m á r , H a r ­ g i t a ? . . . Szerves i t t h o n i s á g u n k i m m á r ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l t á g a b b k ö r ű . E l k é p ­ zelhető-e p é l d á u l N a g y I s t v á n é l e t m ű v e — a galaci e m l é k e k - é l m é n y e k n é l k ü l ? I r o ­ d a l m u n k — b u k a r e s t i é l m é n y r é t e g ü n k n é l k ü l ? É l e t ü n k ú g y zajlik az o r s z á g b a n , hogy hiteles á b r á z o l a t á b a n ott v a n m i n d e n k é p p e n és m i n d i n k á b b az e g é s z . . . ) A „ r o m á n i a i s á g " m é g s e m c s a k a t á j . M é g c s a k n e m is a táj a m a g a m ű s z a k i , i p a r i , építészeti ú j d o n s á g a i v a l . M o n d t á k , m o n d t u k , h o g y a dobozt a h a g y o m á n y szelleme tölti b e . V a l ó igaz: semmi levegője s háttere nem lenne irodalmunknak, ha nem töltené be a hagyo­ mány. S az is színigaz, h o g y az e g y e t e m e s e b b é r t e l e m b e n v e t t nyelvi, t ö r t é n e l m i , i r o d a l m i és egyéb h a g y o m á n y a i n k o n belül, azon belül, a m i t m i n d e n középiskolás diákunk a m a g y a r irodalomórán megtanul, v a n n a k valamiképp (számomra, szubjektíve, m i n d e n k é p p e n ) s a j á t a b b , t é r b e n és i d ő b e n közelebbi, i t t e n i m ú l t u n k b ó l f a k a d ó h a g y o m á n y a i n k is. T á v o l álljon t ő l e m b á r m i szűk h e l y i é r d e k ű s é g , a l a c s o n y h o m l o k ú r e g i o n a l i z m u s , m e g y e s z é k h e l y i k ö l d ö k n é z é s az i d ő b e n — á m d e (talán m é g i s c s a k é r t ­ h e t ő m ó d o n ) v a l a m i v e l j o b b a n figyelek p é l d á u l a régi e r d é l y i e m l é k í r ó i n k r a , m i n t az, aki a v i l á g n a k n e m e b b e n a s a r k á b a n él. G y e r m e k i b b — v a g y a t y a i b b ? — r a g a s z k o d á s o m ez ahhoz, a m i a b ő r ö m h ö z (szívemhez!) közelebb áll. M i n t ahogy itteniségünkből fakad, hogy bármely más tájak magyarjainál többet tudunk, mé­ l y e b b e n t u d u n k — s z e m ü n k k e l , f ü l ü n k k e l , l e l k ü n k k e l is t ö b b e t t u d u n k a r o m á n k u l t ú r á r ó l , lélekről. A „ r o m á n i a i s á g " u g y a n j e l e n k o r i , történelmileg meghatározott fogalom — á m d e kétségtelen, h o g y h a g y o m á n y á n a k é r z e m (a f i n o m a b b ozmózis szintjén is) é v e z r e d e s i d e v a l ó s á g u n k m i n d e n t é n y é t , és a n é l k ü l , h o g y o l y a n k i r e k e s z t ő h a t á r v o n a l a k a t r a j ­ zolnék bele szellemi m ú l t u n k b a s r é g m ú l t u n k b a , a m e l y e k s a m i l y e n e k n e m v o l t a k (elvégre hagyományunk az egész klasszikus irodalmunk) — sok é r z e l m i és t é r b e l i (és t ö r t é n e l m i és t á r s a d a l m i és politikai!) kötöttség k a p c s o l e n g e m k ö t e l e z ő b b e n ahhoz, a m i itteni m ú l t u n k b a n gyökerezik. N e m c s a k a szép l o k á l p a t r i o t i z m u s jogán, s n e m c s a k azért, m e r t a r o m á n i a i m a g y a r h a g y o m á n y o k á p o l á s a t e r m é s z e t e s e n első­ k é p p e n a r o m á n i a i m a g y a r o k kötelessége, n e m c s a k azért, m e r t e m ű v e k b e n e táj

nevei, vizei, v á r o s a i s főképp e m b e r e i é l n e k —, h a n e m legfőképpen azért, m e r t olyan t a n u l s á g o k a t h o r d o z n a k m ú l t u n k , t ö r t é n e l m ü n k , pszichológiánk, e t á j r a j e l ­ lemző demográfiai v a l ó s á g u n k á b r á z o l á s á v a l , m e l y e k b ő l okulni (s m e l y e k k e l vitázni) fő dolgunk, s főképp a miénk. Az első v i l á g h á b o r ú u t á n i r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m pedig — m e l y n e k e p i l l a n a t i g 33 szerzőjét közölte 64 k ö t e t b e n a R o m á n i a i M a g y a r Írók sorozata, ezzel is erősen jelezve a szerves folytonosságot, a kötelezettséget s e g y ú t t a l az anyagilag-szellemileg a l á d ú c o l t i r o d a l o m é p í t é s t — a r o m á n i a i m a g y a r ­ ság s z e m é b e n és szemével t ü k r ö z i (e l á t á s m ó d m i n d e n e l l e n t m o n d á s o s s á g á v a l ) r o m á ­ niai é l e t ü n k e t , s m a j d egyre t u d a t o s a b b a n az egész r o m á n i a i valóságot. A „ r o m á n i a i s á g " a z o n b a n n e m c s a k m e n n y i s é g i gyűjtőfogalma a n n a k , a m i t régebbi i d ő k r e é r t v e e r d é l y i n e k , b á n s á g i n a k , b i h a r i n a k (s f o l y t a t h a t t a m v o l n a : p é l ­ d á u l csángónak) n e v e z t e m . Egyrészt a z é r t n e m gépiesen-új gyűjtőfogalma m i n d e z e k ­ nek, m e r t m a g á n a k a r o m á n i a i m a g y a r s á g n a k a léte a t é r b e n s e m k o r l á t o z ó d i k itt földrajzilag c s u p á n e z e k r e a v i d é k e k r e . Számos okból — t e r m e l ő k k é n t , gondol­ k o d ó k k é n t — szerves beilleszkedettségben élünk szerte m i n d e n ü t t . G a l a c o n v a g y B u k a r e s t b e n m e g I a ş i - b a n ; így h á t h a a „ r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m " csak azt j e l e n ­ t e n é is, hogy „a r o m á n i a i m a g y a r s á g o t m a g y a r n y e l v e n á b r á z o l ó itteni i r o d a l m u n k " ( m á r p e d i g t á v o l r ó l s e m c s u p á n ezt jelenti!) — a k k o r s e m k o r l á t o z ó d h a t e fogalom köre c s u p á n E r d é l y r e , B á n s á g r a , B i h a r r a . . . A h a g y o m á n y n e m c s a k i r o d a l o m . A h a g y o m á n y v a l ó b a n t ö r t é n e l e m is. A h a g y o m á n y : é s z j á r á s u n k , g o n d o l k o d á s u n k , m ű v e l ő d é s ü n k t ö r t é n e t e is. Itt is, a m ú l t b a vezető szélesebb ú t o n — p é l d á u l a klasszikus m a g y a r i r o d a l o m b a n — föl­ ismerni v é l e m azt az ittenibb ösvényt is, m e l y b e n főképp mi jártunk, s a m e l y a n n y i m i n d e n b e n egybeillő m á s o k é v a l , a k i k m á s n y e l v e n , a k i k r o m á n u l v a g y n é m e t ü l gondolják át a m i é n k k e l összefont m ú l t j u k a t . A z u t á n m e g r o s t á l o k is. Az e m b e r a m ú l t j á b a n is v á l o g a t ; n é h a k ö n n y e b b e n m e g t e h e t i , m i n t a jövőjében. É n is csak azt v á l l a l n á m — h a l e h e t n e — a m ú l t b ó l , a m i a jövő r é v ü l e t é h e z h a s o n l í t ; a m i a j e l e n e n á t a j ö v ő b e vezet és segít. Ezért h a j ­ togatom — s n e m c s a k én —, hogy v a n egyfajta „erdélyi h u m a n i z m u s " , m e l y a v a l ­ lási türelmességet, a m i n d e n - n y e l v ű e k f o r r a d a l m i egységét, B á b o l n á t , Heltait, Nicolaus O l a h u s t , K á j o n i J á n o s t — h a a k a r o m : Ion de C ă i a n t —, H o n t e r u s t , Apáczait, Iosif Vulcant, Coşbucot, B e n e d e k Eleket — n é p n e v e l ő i r o d a l m a t adott. S m i n t a h o g y v a n egy nem-humanista erdélyi múlt is. A h o g y a n v a n n a k gyilkosok és sovének, osto­ b á k és szélhámosok m i n d e n m ú l t b a n . És m i n d e n j e l e n b e n . N e t ű n j é k f i n t o r n a k ; afféle n e m e s szellemi p r a k t i c i z m u s ez: csak a z o k a t az ősöket v á l l a l n á m igazán, a k i k a m ú l t b ó l r e á n k b ó l i n t a n a k . A k i k testvériségre i n t e n e k , m e g tökéletesülésre, igaz­ mondásra és önismeretre. C s a k h á t p e r s z e a t ö b b i is v a l a m i k é p p a m i é n k , a h o g y a n a hézag a fésű fogai között is a fésűhöz t a r t o z i k ; a többi is a m i é n k : a k i k k e l v i t a t ­ kozunk De mi a r o m á n i a i s á g ? V a l a m i k o r oda szűkítették-tágították e fogalmat, hogy „kisebbségi sors". H a a z o n b a n a r o m á n i a i s á g egyszerűen csak a kisebbségi sorssal lett v o l n a egyenlő, a k k o r a t e r m i n u s o k a k á r fölcserélhetők l e t t e k volna. E g y é b k é n t : feszítsük t o v á b b a h ú r t . Ha egy i r o d a l o m n a k az a d ö n t ő i s m é r v e , hogy kisebbségi (az e l n y o m o t t s á g r a u t a l ó é r t e l e m b e n ) — a k k o r e n n e k a jellegnek a m e g s z ű n t é v e l , ez az i r o d a l o m m a g a is — szónoki é r t e l e m b e n — m e g s z ű n i k . . . (Vajon az első v i l á g h á b o r ú előtti erdélyi r o m á n irodalom i s m é r v e is k i m e r í t h e t ő l e n n e a „kisebbségi" minősítéssel? V a g y : a r o m á ­ niai m a g y a r i r o d a l o m folytonossága ilyen rövid szakaszba fogható? A tegnapelőtti író — a „ n e m - k i s e b b s é g i " — n e m a m i m ú l t u n k ? ! ) A „ r o m á n i a i s á g " : egyfelől o b j e k t í v valóság, másfelől feladat is, m é g p e d i g v a l ó ­ j á b a n politikai — p é l d á u l ö n n e v e l ő és m á s o k a t n e v e l ő — funkció. N e m m e r ő m o d u s vivendi, h a n e m a b b ó l fakasztott a l k o t ó m a g a t a r t á s ; a r o m á n i a i m a g y a r s á g t á r s a ­ dalmi, politikai, szellemi m ú l t j á n a k , j e l e n é n e k és j ö v ő j é n e k v e t ü l e t e : a n n a k a v e t ü ­ lete, hogy „ R o m á n i á n b e l ü l i s é g ü n k " n e m egyszerű ittlét. A r o m á n i a i m a g y a r s á g szerves és a l k o t ó része az ország politikai é l e t é n e k ; és m i n t a h o g y a n a f e l s z a b a d u l á s t követő é v e k b e n , a n é p i d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m antifasiszta, a n t i f e u d á l i s s z a k a s z á b a n , az á l l a m h a t a l o m m e g r a g a d á s á n a k s z a k a s z á b a n a r o m á n i a i m a g y a r s á g zöme s z a v a z a t t a l és tettel a d e m o k r á c i a , a szocializmus m e l ­ lett állt ki el n e m h a n y a g o l h a t ó súllyal a t ö r t é n e l e m m é r l e g é n , m e r t l é t é r d e k é n e k , l é t k é r d é s é n e k fogta fel a d e m o k r á c i a és a szocializmus győzelmét h a z á j á b a n — éppúgy m a is, a r o m á n i a i m a g y a r s á g a m a g a nemzetiségi l é t é n e k legteljesebb k i b o n t a k o z á s a é r d e k é b e n is, a szocialista r o m á n n e m z e t t e l e g y e t e m b e n és egységben

m i n d i g a t á g a b b h o r i z o n t ú fejlődés, m i n d i g a g y o r s a b b ü t e m ű , az egész t á r s a d a l m a t átfogó fejlődés p á r t j á n — t e h á t a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t o l d a l á n áll. I r o d a l m u n k r o m á n i a i s á g a objektív valóság, m e l y a b b a n is kifejeződik p é l d á u l , h o g y a lehetőség — és n e m c s a k a lehetőség, h a n e m a szükségesség szemszögéből i s a romániai magyar irodalom ábrázolta valóság egyúttal a román nemzeti irodalom­ n a k is t á r g y a . P e r s z e : n e m e r e v í t s ü n k , ne fetisizáljunk. A m i k é p p e n egyetlen n e m ­ zeti i r o d a l o m t á r g y a s e m v e z e t h e t ő vissza k i z á r ó l a g o s a n a n e m z e t i valóságra, azaz a m i k é p p e n a v i l á g b á r m e l y í r ó j á n a k és b á r m e l y n y e l v ű í r ó j á n a k j o g á b a n áll a F ö l d és a M i n d e n s é g b á r m e l y földrajzi-politikai p o n t j á r ó l , b á r m e l y n e m z e t é r ő l , b á r m e l y n e m z e t t ö r t é n e l m é r ő l í r n i a — a z o n k é p p e n igaz az is, h o g y a t á r g y u n k a t a l ­ k o t ó v a l ó s á g s e m gépiesen m e g s z a b o t t a t é r b e n . A r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m dön­ t ő e n a romániai valóságot ábrázolja, a r o m á n i a i valóságot a m a g a t ö r v é n y s z e r ű s é g e i ­ ben. Ilyen é r t e l e m b e n , a fogalom szélesebbik k ö r é b e n , n e m c s a k v i r t u á l i s a n , h a n e m s e r k e n t ő l e g is: i r o d a l m u n k t á r g y a é p p ú g y a z egész r o m á n i a i valóság, a k á r c s a k a r o m á n n e m z e t i i r o d a l o m n a k . R o m á n i a i s á g u n k a z o n b a n e g y ú t t a l sajátos objektív valóság, a m e n n y i b e n a fogalom n e v é n e k m i n d e n t a g j a (azaz: romániai és magyar nemzetiségi i r o d a l o m ) megfelel a v a l ó s á g n a k . I r o d a l m u n k egyfelől fő t á r s a d a l o m ­ politikai t e n d e n c i á i , és r é s z b e n t á r g y a t e k i n t e t é b e n egységben áll a r o m á n n e m z e t i i r o d a l o m m a l — ezen az egységen b e l ü l a z o n b a n sajátos is n y e l v e , i r o d a l o m t ö r t é n e t e , folklórja, h a g y o m á n y a i r é v é n . T ú l a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m és a r o m á n n e m z e t i i r o d a l o m (fogalmazzunk m é g p o n t o s a b b a n : t ú l a r o m á n n e m z e t i r o d a l m a és a r o m á n i a i m a g y a r n e m z e t i s é g i r o d a l m a ) i h l e t k ö r e i n e k sajátos, v a l a m i n t e g y m á s t fedő és m e t s z ő síkjain, ott a r o m á n és a r o m á n i a i m a g y a r írók szükséges és szükségszerű, valóságos és k í v á n a t o s n é z e t a z o n o s s á g a a v a l ó s á g á b r á z o l á s á n a k és m e g v á l t o z t a t á s á n a k lényeges p o n t j a i n . Innen fakadnak ikertörekvések a hagyomány kiválogatásában, innen fakad, hogy l e g j o b b j a i n k , a k á r r o m á n írók, a k á r r o m á n i a i m a g y a r írók, m ú l t j u k b a n a t e s t v é r i s é g f o r r á s a i t is k e r e s i k . A r o m á n i a i s á g lényeges, a l a p v e t ő e l e m e a t ö r t é n e l m i jövő, a „ s o r s k é r d é s " m e g ­ ítélése. R o m á n i a i s á g u n k a b b a n is áll, h o g y n e m z e t i s é g ü n k sorsát az egész ország t ö r ­ t é n e l m i s o r s á n b e l ü l g o n d o l j u k át, h o g y m i n d e n k é r d é s ü n k m e g o l d á s á t az egész o r ­ szág d e m o k r a t i k u s és szocialista fejlődésében t u d j u k b i z t o s í t o t t n a k . S hogy így és e b b e n — szövetségnél m é l y e b b é r t e l m ű e g y s é g b e n kell l e n n ü n k a szocializmus és a d e m o k r á c i a r o m á n íróival. Az egész t á r s a d a l o m fejlődése, az egész k u l t ú r a f e j ­ lődése, az egész gazdasági élet fejlődése — azaz a szocializmus és a szocialista d e ­ m o k r a t i z m u s egész fejlődése jelenti-alakíthatja egyúttal a nemzetiség társadalmi, gazdasági, k u l t u r á l i s fejlődését. U g y a n a b b a n a k o o r d i n á t a r e n d s z e r b e n é l ü n k , u g y a n ­ azok a t ö r v é n y e k , szabályok, u g y a n a z az é l e t r i t m u s , u g y a n a z o k a t á v l a t o k s z a b j á k m e g é l e t ü n k ízeit, dobogását, f á j d a l m a i t . Mi s e m áll t á v o l a b b t ő l ü n k , m i n t az egybemosó v u l g a r i z á l á s . N e m s z ó n o k i a s szokásból i d é z ü n k p á r t d o k u m e n t u m o k a t a r r ó l , h o g y a r o m á n i a i n e m z e t i s é g e k sajátos k u l t ú r á j u k k a l g a z d a g í t j á k az egész ország szellemiségét. Az azonos eszmei p l a t f o r m o n b e l ü l , az azonos v a l ó s á g o n b e l ü l ott r e j l e n e k és t á r u l k o z n a k ki a n y e l v ü n k b ő l , h a ­ g y o m á n y a i n k b ó l , pszichológiánkból, m ú l t u n k b ó l és j e l e n ü n k b ő l , az ország t á r s a ­ d a l m i , politikai és m ű v e l ő d é s i é l e t é b e n b e t ö l t ö t t j e l e n t ő s s z e r e p ü n k b ő l f a k a d ó s a j á ­ t o s s á g a i n k — és ezek n e m c s a k díszítő elemek. V a n n a k sajátos é l m é n y e i n k , a m e l y e k e t a r o m á n í r ó n e m é l h e t e t t át, v a g y s e m m i k é p p s e m úgy élt á t , m i n t m i ; v a n n a k t e h á t feladatok, a m e l y e k s a j á t o s a b b a n a mi f e l a d a t a i n k . V a n o l y a n szöge a t e k i n t e t n e k , a m e l y a s z e m ü n k k e l e g y ü t t a l a ­ kult, m ó d o s u l t , fejlődött: m i b e n n ü n k , m e g h i t t e b b é n ü n k b e n , m e l y e t m á s m e g i s m e r ­ het, m e g é r t h e t , á t é r e z h e t — de úgy m e g n e m í r h a t , m i n t az, a k i n e k a s z e m é b e n a n é z ő p o n t változásai v é g b e m e n t e k . ( P é l d á u l : „saját" „belső" v e s z é l y e i n k k e l , a k á r n a c i o ­ nalista, a k á r nihilista, defetista v e s z é l y e i n k k e l m i o k o s a b b a n , c é l r a v e z e t ő b b e n h a r ­ c o l h a t u n k m e g — és fordítva.) É l m é n y e i n k régi r é t e g e i b e n ott v a n a j o b b á g y v i l á g , ott v a n a m e g t i p o r t r o m á n és m a g y a r f o r r a d a l m a k és f o r r a d a l m á r o k múltja, ott v a n — a t u d o m á n y o s t ö r t é n e l e m - s z e m l é l e t ű e k i s m e r e t v i l á g á b a n — a nemzetiségileg e l n y o ­ m o t t r o m á n s á g világa, m i n t a h o g y ott v a n a m i , k é t v i l á g h á b o r ú között átélt, á t v é ­ szelt nemzetiségi e l n y o m a t á s u n k — és ott v a n n a k n e m z e t i s é g ü n k e l l e n t m o n d á s o s t u d a t i reakciói is e r r e az e l n y o m á s r a és e l n y o m a t á s r a ; s z á m u n k r a a f e l s z a b a d u l á s t e h á t e g y ú t t a l a k e t t ő s e l n y o m a t á s alóli f e l s z a b a d u l á s t á v l a t a i t n y i t o t t a m e g — egyazon t ö r t é n e l e m t e h á t sajátos s z í n e k k e l is v é s ő d ö t t b e l é n k m i n t é l m é n y .

E sajátosságok a z o n b a n m i t sem v á l t o z t a t n a k azon, h o g y egyazon ország v a l ó ­ ságát á b r á z o l j u k és v á l t o z t a t j u k m e g a t ö k é l e t e s ü l ő s z o c i a l i z m u s b a n — azaz, h o g y t ö r e k v é s e i n k a r o m á n i r o d a l o m m a l m é l y e n egységesítenek, és ezért é r e z z ü k úgy, hogy a r o m á n n e m z e t i i r o d a l o m n a k é p p ú g y feladata, t á r g y a , t é m á j a a t e s t v é r i s é ­ g ü n k , m i n t a h o g y a n a z a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m b a n — m i n t l e g b e n s ő b b szük­ ségszerűségből f a k a d ó f e l a d a t — k i a l a k u l t . * A r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m : ö n t ö r v é n y ű i r o d a l o m . Igaz: sok e g y e n e s és ferde tekintet p ö r g e t t e m e g e szót. Volt, a k i b e n t e h á t e fogalom a r r a szorítkozott-laposodott, h o g y p u s z t á n a politikai-földrajzi t é n y á l l á s t fejezte ki — n e m p e d i g azt, a m i l é n y e g e : az a k t í v m a g a t a r t á s t . (Kell-e m a g y a r á z a t ? A k t í v m a g a t a r t á s : vagyis a r o m á n s á g g a l v a l ó t e s t v é r i s é g a k t í v v á l l a l á s a is — és e g y ú t t a l sajátos k u l t ú r á n k , nemzetiségi t u d a t u n k ápolása, építése.) Aki p e d i g n e g é d e s e n feloldotta e f o g a l m a t a t á j b a n — á t b u c s k á z o t t , s z é d ü l t c i g á n y k e r é k b e n , a t á j r a és a t á j b a épült, a t á j n á l t ö b b e t m o n d ó , i t t e n i t á r s a d a l m i s á g o n , m e l y n e m o l v a d t volt föl a kisebbségi sors k e r e s z t v i z é b e n o s z t á l y o k o n i n n e n i v é és t ú l i v á , s z á n d é k o k o n i n n e n i v é és t ú l i v á . És m e r t a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m g y o r s a n asszimilált m i n d e n , a n y e l v é n m e g s z ü l e ­ tett igaz szellemi v í v m á n y t , s m e r t h a a k a r n á n k , s e m t u d n á n k ú g y í r n i , m i n t h a József A t t i l a és Illyés G y u l a v a g y N é m e t h László és D é r y T i b o r — v a g y a k á r a fia­ t a l a b b a k — n e m l e t t e k és í r t a k v o l n a , volt, aki e h a g y o m á n y á l l a n d ó s á g a a l a p j á n p r ó b á l t a elmosni i r o d a l m u n k sajátos, a r o m á n i a i s á g g y ű j t ő f o g a l m á b a á t s z ű r t jegyeit, e g y ú t t a l e l h a n y a g o l v a azt az i r o d a l o m t ö r t é n e t i t é n y t , h o g y í z l é s ü n k b e , é s z j á r á s u n k b a é r t h e t ő és t ö r v é n y s z e r ű m ó d o n b e é p ü l t az is, a m i t a r o m á n i r o d a l o m n y ú j t o t t szá­ m u n k r a , h o g y ú g y m o n d j a m : S o r e s c u v a l bezárólag. T e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a szellemi együttélés bensőséges v é r k ö r e i , n e m c s a k az alkotások közötti t e r m é s z e t e s s u g á r z á s , n e m c s a k a m o d e l l e k közeledése s a m o d e l l e k ­ hez v a l ó közelítések h a s o n l ó s á g a v a g y t á g a b b é r t e l m ű azonossága é r d e m e l erős figyelmet. N e m c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y a t ö r t é n e l e m n e k és a s o r s n a k egyazon futószalagán mozog é l e t ü n k . A r r ó l is szó v a n a l e l k ü n k l e g m é l y é n — s így i r o d a l ­ m u n k m é l y é n is —, h o g y a t á r s a d a l m i s á g b a n azonos az e l k ö t e l e z e t t s é g ü n k ö n m a ­ g u n k és t ö m e g e i n k i r á n t . A r r ó l v a n szó, h o g y — m i n t v a s b e t o n b a n a v a s — m ű ­ v e i n k b e n a g o n d o l a t a i n k szerkezete, a valóságot i s m é t e l v é n , v a l a h o l összeépült; hogy ez a szerkezet — m e l y e t s z á n d é k és etika, v i l á g n é z e t és írói l e l k i i s m e r e t hegesztett össze — egyazon épület, egyazon t e h e r b í r á s á r a áll m a . A r o m á n i a i m a g y a r s á g múltja, j e l e n e és jövője a r o m á n n e m z e t m ú l t j á v a l , j e l e n é v e l és j ö v e n d ő j é v e l e b b e n az é p ü l e t b e n n e m e g y s z e r ű t á r s b é r l e t , n e m a p u s z t a e g y m á s m e l l e t t i s é g szintjén iga­ zodik össze. S o r s v á l l a l á s n á l t ö b b r ő l v a n szó. A v a l ó s á g összeigazított, egybeillesztett d a r a b j a i v a g y u n k — l é t é r d e k ü n k e v a l ó s á g tökéletesülése — közös létérdekünk. I n n e n m ű v e i n k e g y b e h a n g z á s a — ezért és i n n e n e g y s é g ü n k is.

RITOÓK JÁNOS

VERSEI

Curriculum vitae, 1970 Élek, és írom ezt a verset. Ez történt 1970-ben. Tizenkét cicerós újság-álmokkal takaróztam. Ez történt 1965-ben. Olajos-füstös arcú társakéhoz igazítottam léptemet. Ez történt 1960-ban. Két éhes nap között kerekdombi plakát-őrzésen Ez történt 1955-ben.

dideregtem.

Szellős cipőben, viharnyűtt kabátban az én újságomat árultam utcasarkon. Ez történt 1950-ben. Ajtófélfának dőlve sírtam, mikor messzire hurcolták apámat. Ez történt 1945-ben. Első könyvem fölé hajolva ismeretlen szókat sillabizáltam. Ez történt 1940-ben. Háromnapos kínban megszült Ennyi történt 1935-ben.

anyám.

Korszerű lecke tanulóknak (Részletek) 1. I R O D A L O M

A költő szebb világról

álmodik.

Szépirodalmi lap tíz évfolyama itt fekszik az asztalomon. Három napja olvasgatom a verseket. Megjelent összesen: 3281 vers 46 759 sorban. 3280 versben szó van virágról és madárról,

szó van életről és halálról, szó van békéről, háborúról, szántásról, emelődaruról, népiskoláról, egyetemről, egyedemről és begyedemről 46 755 sorban. Egy négysorost garázda kéz kitépett. Az lehetett vajon számomra az igazi? 3. FÖLDRAJZ

Az óceán-vízben

rengeteg só van.

Egy reggelen megjelent a sziklás partvidéken az első tehergépkocsi. Hat hónap múlva az óriási üzemcsarnokokban dohogó gépek szivattyúzták, ülepítették, tisztították, átszűrték és párologtatták a habos zúgást felejtő hullámokat. Az egyik munkás így szólt: „Só kell az éhes embereknek." A másik munkás így szólt: „Víz kell a szomjas embereknek." És elvitték a vizet az éhes embereknek. És elvitték a sót a szomjas embereknek. 5. FIZIKA

Út = sebesség szorozva

idővel.

„Időm kevés, az utam pedig hosszú!" — lihegte rohanás közben a gyáva, és egyre gyorsabban szaladt üldöző árnyéka elől. Nem tudott menekülni: a sötét tükör-folt sarkára rátapadt. Aztán megtorpant hirtelen. Homlokára csapott. És — hátraarc! — sarkon fordulva még gyorsabban kezdett rohanni. Most már az árnyék lett az üldözött. Csak épp arról feledkezett meg, hogy ellenkező irányban halad.

10. FRANCIA

„Honni soit qui mal y pense: A vonat füttyös robogással száguld a nyári tájon át. A fülkében ketten maradtunk: egy olvasó leány meg én. A nyitott ablakhoz huzódva nézem gondolatokba elmerülten az egyhangú vidéket. Egyszerre csak eszembe jut: talán ezer ember utazik itt velünk a vonaton, s mindnyájunk élete attól függ, hogy a mozdonyvezető eléggé éberen figyeli-e a szemberohanó, végtelen síneket. Mellettem a leány lapoz, s alig hallhatóan mormolja: „Honni soit qui mal y pense..."

Rêverie Minden

megmozdult:

a halak rémült uszonycsapkodással felszálltak a forrongó felhő-rétegek közé az isteni kegy csalétkére éhesen — a galambok ájultan lezuhantak a rohanó folyók örvényes szakadékaiba és a kövek között keselyűkre vadászták

—

az emberek kézállásban jártak az utcán, bokájukra akasztott mű-antianyag táskákkal, zsebükben friss bikonkáv zsemlék, s tarkójukra helyezett szemüveggel olvasták a legfrissebb újságok hófehér oldalait — a költők, lábbal a földön, érthető verseket kezdtek írni — a rekedt hangú szónokok hirtelen elpirultak — (különös álom

volt...)

LÁNG GUSZTÁV

INTÉZMÉNYEK, FOLYÓIRATOK, TÖREKVÉSEK A két háború közötti romániai magyar irodalom történetéhez

A r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m i d ő - és t é r b e l i h a t á r a i t k é s z e n k í n á l j a a t ö r t é ­ nelem. S z ü l e t é s é n e k é v s z á m a 1919, földrajzi h a z á j a pedig R o m á n i a . Bölcsőhelye, s z ű k e b b p á t r i á j a E r d é l y (mely k ö z p o n t i szerepét ez i r o d a l o m é l e t é b e n m i n d m á i g megőrizte) és a vele szomszédos részek, de m á r a h a r m i n c a s é v e k d e r e k á n j o g o s n a k érezte G a á l G á b o r az „erdélyi" jelző fölcserélését a „ r o m á n i a i " - v a l , egyrészt a z or­ szágban E r d é l y e n k í v ü l élő n a g y s z á m ú m a g y a r t u d o m á s u l v é t e l e k é n t , m á s r é s z t m e r t a nemzetiségi lét k é r d é s e i t e l v á l a s z t h a t a t l a n n a k é r e z t e a r o m á n i a i t á r s a d a l o m egé­ szének a l a p k é r d é s e i t ő l . E b b ő l k i i n d u l v a lehetséges a szellemi h a t á r o k m e g v o n á s a . I r o d a l m u n k p r o b l é ­ m a v i l á g a a r o m á n i a i t á r s a d a l m i valósághoz kötött, azt t ü k r ö z i , a r r a válaszol, l é t é ­ n e k ez a v a l ó s á g a m e g h a t á r o z ó j a . Ezt a t é n y t a m a g y a r k ö z g o n d o l k o d á s h i g g a d t a b b képviselői m á r k o r á n e l i s m e r t é k . „Az erdélyi i r o d a l o m — í r t a p é l d á u l 1928-ban Szekfű G y u l a —, az ő k ü l ö n színeivel, szükségszerűség... Hogy ezek a színek m i ­ lyenek, k e l l e m e s e k - e v a g y sem, z a v a r j á k - e s z e m e i n k e t v a g y g y ö n y ö r k ö d t e t i k , e n n e k m e g í t é l é s é r e m i , m a g y a r o r s z á g i m a g y a r o k , n e m v a g y u n k h i v a t o t t a k . . . Az i r o d a ­ lom k ü l ö n b e n p o l i t i k á n a k és szociális v i s z o n y o k n a k is függvénye, s ez u t ó b b i a k lényegesen k ü l ö n b ö z n e k a m i e n k t ő l E r d é l y b e n , i n n e n a főeltérés a d u n a i és erdélyi színek között." A „politikai és szociális viszonyok" azonossága fűzi t e h á t a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l m a t a r o m á n h o z ; a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m sajátos, h e l y r e és k o r r a v a l l ó v o n á s a i t a t ö r t é n e l e m n e k u g y a n a z o k a p a r a n c s o l ó t ö r v é n y e i v é s t é k ki, m e l y e k a r o m á n i r o d a l o m , a r o m á n k u l t ú r a egészét f o r m á l t á k . E n n e k t u l a j d o n í t h a t ó , hogy a r o m á n és r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m l e g j o b b j a i n a k m ű v e i t közös v a g y h a ­ sonló esztétikai és politikai k r é d ó r o k o n í t j a : hogy a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m b a n m i n t sajátos színfolt é r v é n y e s ü l a r o m á n i r o d a l m i h a g y o m á n y o k h a t á s a , a r o m á n művelődési élet m o d e r n á r a m l a t a i n a k ösztönző szerepe (1944 előtt — a kisebbségi létforma m i a t t — csak t ö r e d é k e s e n , a f e l s z a b a d u l á s u t á n p e d i g fokozódó m é r t é k b e n ) . De az is i r o d a l m u n k lényegi sajátossága, hogy 1944-ig egy polgári t á r s a d a l o m ­ b a n élő n e m z e t i k i s e b b s é g szellemi é l e t m e g n y i l v á n u l á s a is — bizonyos k o r s z a k o k b a n elsősorban az. A r o m á n i a i t á r s a d a l o m a l a p v e t ő , össznemzeti é r v é n y ű a n t a g o n i z m u sai mellett a többségi n e m z e t u r a l k o d ó osztálya és a n e m z e t i k i s e b b s é g tömegei a n t a g o n i z m u s á t is átéli, t ü k r ö z i és megoldás-lehetőségeit k u t a t j a . A m i v e l t e r m é s z e ­ tesen n e m c s a k saját n e m z e t i s é g é n e k é r d e k e i t képviseli (még h a az egyes í r ó k s z u b ­ jektív s z á n d é k a b e is é r t e ezzel az é r d e k k é p v i s e l e t t e l ) , h a n e m a polgári R o m á n i a t á r s a d a l o m k r i t i k á j á n a k , a r o m á n n e m z e t i ö n i s m e r e t n e k az elmélyítését is szolgálja az egyetemes h u m á n u m j e g y é b e n . A f e l s z a b a d u l á s u t á n pedig a szocialista n e m ­ zet—szocialista n e m z e t i s é g k i a l a k u l á s i f o l y a m a t á n a k , e f o l y a m a t p r o b l e m a t i k á j á ­ n a k sajátosságait közvetíti. É p p í g y m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő a h a g y o m á n y o k ereje. E g y e t l e n i r o d a l o m s e m születik a s e m m i b ő l , s a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m , m e l y az egységes m a g y a r nemzeti i r o d a l o m k i a l a k u l á s a u t á n jó é v s z á z a d d a l születik, m a g á t ó l é r t e t ő d ő e n

Kós Károly

Kemény János

Dienes László

G a á l Gábor

k a p j a örökségül a n e m z e t i i r o d a l o m v a l a m e n n y i értékét, az i r o d a l m i n y e l v t ő l a k l a s s z i k u s h a g y o m á n y o k f o r m á l t a é r t é k s z e m l é l e t i g . Igaz, h o g y a r o m á n i a i m a ­ g y a r i r o d a l o m a k e z d e t e k t ő l igyekezett felfedezni a m a g a h e l y i és sajátos h a g y o ­ m á n y a i t , d e k é t s é g t e l e n , h o g y ezek a h a g y o m á n y o k i r o d a l m u n k k i a l a k u l á s á b a n c s a k a l á r e n d e l t szerepet játszottak. T e g y ü k hozzá: szerencsére. M e r t m i n d e n , a k i z á r ó ­ l a g o s a n helyit — t e h á t p r o v i n c i á l i s a t — e s z m é n y í t ő szemlélet t r a n s z i l v a n i z m u s és r o ­ m á n i a i s á g v i t á j á b a n az előbbi m e l l e t t kovácsolt é r v e k e t . M i n d e n , a m a g y a r i r o ­ d a l o m t ó l e l k ü l ö n í t ő t ö r e k v é s a r o m á n i r o d a l o m m a l s z e m b e n is s z e p a r á l ó e r ő k é n t h a t . A r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m n e m szakítja k e t t é ö n m a g á t , a m i k o r s a j á t j á n a k t e k i n t i a m a g y a r s á g v a l a m e n n y i h a l a d ó szellemi é r t é k é t ( a m i r e m a g y a r n y e l v ű s é g e t e r m é s z e t s z e r ű e n kötelezi is), s így v á l l a l j a r o m á n i a i s á g á t . E l l e n k e z ő l e g : kizárólagos r o m á n i a i felelőssége h a n g s ú l y o z á s á v a l , m á s t u d a t f o r m á k k a l , i n t é z m é n y e k k e l együtt, összekapcsolja m i n d a z t , a m i a k é t n é p k u l t ú r á j á b a n e g y m á s t segítő, e g y m á s t k i ­ egészítő, közös t ö r t é n e l m i g y ö k e r e k b ő l s a r j a d t érték. T ö r t é n e l m i létfeltételei a r r a utasítják irodalmunkat, hogy a romániai kultúra vérkeringésébe a magyar iroda­ l o m n a k h u m a n i z m u s s a l és e u r ó p a i s á g g a l eljegyzett á r a m á t ömlessze Balassitól József Attiláig — s u g y a n a k k o r r o m á n i a i s á g á b ó l a d ó d ó sajátos v o n á s a i v a l t e r m é ­ k e n y í t ő t ö b b l e t e t j e l e n t s e n a m a g y a r k u l t ú r a s z á m á r a is. I l y e n f o r m á n a romániai magyar irodalom Románia 1919 utáni területén kiala­ kult magyar nyelvű irodalom. Társadalmi meghatározója a romániai társadalmi való­ ság, valamint a romániai magyarság kisebbségi, illetve 1944 utáni nemzetiségi hely­ zete. Mindkét vonás megkülönböztető a magyarországi irodalomhoz viszonyítva, amelyhez azonban a nyelv és a kulturális hagyományok tágan értelmezett közös­ sége fűzi. Az irodalmi

élet

kezdetei

Az első feladatok, m e l y e k k e l a r o m á n i a i v á lett kisebbségi i r o d a l o m n a k s z e m b e k e l l e t t n é z n i e , a h i r t e l e n d e c e n t r a l i z á c i ó b ó l a d ó d n a k . Az a K i s f a l u d y K á r o l y n e m ­ z e d é k é v e l megszólaló óhaj, a m e l y a m a g y a r fővárost, B u d a p e s t e t k í v á n t a a m a ­ g y a r i r o d a l o m k ö z p o n t j á n a k , i n t é z m é n y e i s z é k h e l y é n e k m e g t e n n i , a kiegyezés k o r á ­ b a n (a k a p i t a l i z á l ó d ó M a g y a r o r s z á g egyéb központosító t ö r e k v é s e i v e l p á r h u z a m o s a n ) kész e r e d m é n n y é v á l t ; a m a g y a r i r o d a l o m és olvasóközönség egészét átfogó s a j t ó ­ o r g á n u m o k , az i r o d a l m i életet i r á n y í t ó i n t é z m é n y e k ú g y s z ó l v á n csak P e s t e n létez­ tek. 1919 u t á n , i r o d a l m i k ö z p o n t h í j á n , az erdélyi i r o d a l o m n a k n e m v o l t a k m e g -

felelő, funkciója egészséges g y a k o r l á s á t biztosító i n t é z m é n y e i , m á s r é s z t a közönség ízlése, i r o d a l m i é r t é k t u d a t a is „ P e s t - k ö z p o n t ú " volt; j e l e n t ő s í r ó n a k és m ű n e k c s a k azt t e k i n t e t t é k , a k i t és a m e l y e t a pesti k ö n y v k i a d á s , a pesti k r i t i k a e l i s m e r é s e f é m ­ jelzett. É v e k áldozatos k ü z d e l m e , közönségnevelő szívóssága k e l l e t t ahhoz, hogy a r o m á n i a i m a g y a r olvasó s a j á t j á n a k és a p r o v i n c i á n t ú l n ő t t é r t é k n e k fogadja el a maga „tájirodalmát". K u n c z A l a d á r 1928-ban k e l t t a n u l m á n y a , a Tíz év szerint a t i z e n k i l e n c u t á n i i r o d a l m i k e z d e m é n y e z é s e k k é t ellentétes p ó l u s v o n z á s á b a n p r ó b á l n a k k i b o n t a k o z n i . Egyik az i r o d a l o m „ E r d é l y b e n m e g m a r a d t régi r e p r e z e n t á n s a i t " fogta össze, a k i k v a l a m e n n y i e n „a h á b o r ú előtti n é p i e s - n e m z e t i e p i g o n - k o r d o g m á i r a e s k ü d t e k " . Ez a csoport s e m j e l e n t ő s t e h e t s é g e t n e m m u t a t h a t o t t fel, s e m legfontosabb f ó r u m a , a Dózsa E n d r e e l n ö k l e t e a l a t t álló Erdélyi I r o d a l m i T á r s a s á g (székhelye Kolozsvár) n e m t u d o t t m a g a k ö r ü l s z á m o t t e v ő i r o d a l m i életet t e r e m t e n i — s u g y a n e z v o n a t ­ kozik N a g y v á r a d , A r a d és T e m e s v á r 1919 előtt a l a p í t o t t k o n z e r v a t í v szellemű i r o ­ d a l m i t á r s a s á g a i r a is. A „helyi h a g y o m á n y " t e h á t m é g i n t é z m é n y e i v e l is alig volt az i r o d a l o m é p í t é s a l a p j a . A m á s i k p ó l u s a z „ e u r ó p a i i g é n y e k e t " szolgálók csoportja: frontról h a z a k e r ü l t fiatalok, volt „októbristák", az őszirózsás f o r r a d a l o m t e g n a p i tisztségviselői, a T a n á c s k ö z t á r s a s á g R o m á n i á b a e m i g r á l t hívei. I r o d a l m i eszményei­ k e t a Nyugat (elsősorban Ady költészete) és a h á b o r ú a l a t t felvirágzó m a g y a r a v a n t g a r d e a l a k í t o t t a . A N y u g a t t a l felnőtt polgári r a d i k a l i z m u s szócsöve volt az első két n a g y v á r a d i folyóirat, a T a b é r y G é z a s z e r k e s z t e t t e Magyar Szó (1919-ben indult, s n é h á n y s z á m u t á n m e g is szűnt), v a l a m i n t Zsolt Béla Tavasza (1919—1920), s e radikalizmus kap hangot a működésig ugyancsak nem jutó nagyváradi Ady Endre T á r s a s á g p r o g r a m j á b a n (1919). M a r o s v á s á r h e l y p o l e m i k u s irodalomszervezője, O s v á t K á l m á n is folyóirattal j e l e n t k e z i k , a Zord Idővel (1919—1920), m e l y n e k b u k á s a u t á n ú j a b b r ö v i d életű, n é h a csak k ő n y o m a t o s l a p o k k a l kísérletezik (Erdélyi Levelek, Kalauz, Hétfői Levelek, A felesleges ember, Repriz). E n e m e s t ö r e k v é s ű , de a lokális jellegben m e g r e k e d ő l a p o k a l e g f o n t o s a b b r a s e m v o l t a k k é p e s e k : n e m t u d t á k öszszefogni, „ c e n t r a l i z á l n i " az erdélyi m a g y a r írókat. A k ö z p o n t o s í t á s első igényes és s o k b a n e r e d m é n y e s kísérlete az 1919-ben in­ dult, t ő k e e r ő s Keleti Újság folyóirattá önállósult i r o d a l m i m e l l é k l e t e volt, a Nap­ kelet (1920—1924), K á d á r I m r e , Ligeti E r n ő , P a á l Á r p á d és S z e n t i m r e i J e n ő szer­ kesztésében. M i n d j á r t az első é v b e n — S z e n t i m r e i J e n ő beszámolója szerint — t ö b b m i n t 130 m a g y a r írót j u t t a t o t t szóhoz, 1408 l a p t e r j e d e l e m b e n . A Napkelet sokszínű

Benedek Elek

Tamási

Áron

Berde Mária

Kacsó Sándor

Szentimrei Jenő

Kuncz Aladár

Áprily

Lajos

Dsida Jenő

í r ó c s o p o r t j á b a n (mint Sőni P á l ú j a b b k e l e t ű t a n u l m á n y a jelzi) m á r szóhoz j u t az a v a n t g a r d e t á j é k o z ó d á s is, jórészt a M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g R o m á n i á b a e m i g r á l t népbiztosának, a Korunk-alapító Dienes Lászlónak irodalmi krónikáiban, melyek a n y u g a t i a v a n t g a r d e folyóiratok i r o d a l m i elveit, a v a n t g a r d e a n t o l ó g i á k hírét, a b u d a ­ pesti és az e m i g r á c i ó b a n élő a k t i v i s t a í r ó k m a n i f e s z t u m a i t közvetítik az erdélyi k ö ­ zönséghez. Dienes e g y é b k é n t — a k á r c s a k r o m á n i a i m u n k á s s á g a k e z d e t é n G a á l G á ­ b o r — az a v a n t g a r d e - n a k a f o r r a d a l o m m e l l e t t elkötelezett s z á r n y á t képviseli és p r o p a g á l j a E r d é l y b e n , h i r d e t v e , hogy „az a k t i v i s t a m ű v é s z , h a k o m o l y a n veszi ö n m a ­ gát s n e m csak n a g y h a n g ú s z a v a k k a l játszik, n e m m a r a d h a t a t á r s a d a l m i m o z g a l ­ m a k o n k í v ü l . Az új m ű v é s z e t ú t j a csak a t ö m e g e k élő f á j d a l m á n k e r e s z t ü l vezethet, s n e m f ü g g e t l e n í t h e t ő egy l é g ü r e s t é r b e n lebegő i r r a c i o n á l i s p o n t r a " . A baloldali v a g y é p p e n p r o l e t á r - r a d i k a l i z m u s szellemét őrző a v a n t g a r d e m ű h e l y e volt F r a n y ó Z o l t á n k é t r ö v i d é l e t ű folyóirata, a Géniusz és az Új Géniusz, v a l a m i n t az e u r ó p a i a v a n t g a r d e v a l a m e n n y i i r á n y á t k ö z v e t í t e n i k í v á n ó , igényes k i v i t e l ű Periszkóp, Szántó György szerkesztésében. A h ú s z a s é v e k elejének erdélyi a v a n t g a r d e i r o d a l m a a z o n b a n szintén n e m játszott az i r o d a l m i k i b o n t a k o z á s b a n m e g h a t á r o z ó szerepet. E m ű h e l y - f o l y ó i r a t o k f e n n t a r t á s á h o z az a k k o r i E r d é l y n e k n e m volt közönsége. M á s r é s z t az a v a n t g a r d e i r o d a l o m é p p e n a r r a n e m volt eléggé é r z é k e n y , a m i a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m első é v t i z e d é n e k a k é n y s z e r ű k ü l d e t é s e lett: a kisebbségi helyzet d i k t á l t a f e l a d a t o k r a . Az első m a g y a r a v a n t g a r d e - h u l l á m u t ó v é d h a r c a volt, a n n a k „lokális kiterjedése", s az e g y r e n a g y o b b t e r e t h ó d í t ó t r a n s z i l v á n g o n d o l a t t a l s z e m b e n elfoglalt élesen ellen­ zéki á l l á s p o n t j a t ö b b é - k e v é s b é kiszigetelte az i r o d a l o m fősodrából. S z e r e p e é p p e n e z é r t a r o m á n i a i s á g á n a k t u d a t á r a é b r e d t baloldali i r o d a l o m , a Korurakban ú j r a ­ éledő f o r r a d a l m i a v a n t g a r d e e l ő z m é n y e k é n t é r t é k e l h e t ő . A Napkelet s i k e r é n e k v i s s z a h a t á s a k é n t (mint Tolnai G á b o r írja) i n d u l t m e g 1921-ben, S. N a g y László 1916-ban a l a p í t o t t Erdélyi Szemléjének folytatásaként a Pásztortűz, a k é t v i l á g h á b o r ú közötti időszak l e g h o s s z a b b életű folyóirata (meg­ szűnt 1945-ben). A k o n z e r v a t í v i r o d a l m i k ö r ö k o r g á n u m á n a k számított, ez a z o n b a n i n k á b b c s a k politikai á l l á s f o g l a l á s a i b a n v a g y t a r t ó z k o d á s a i b a n n y i l a t k o z o t t m e g , m i ­ vel i g é n y e s folyóirat szerkesztése e k k o r m á r e l k é p z e l h e t e t l e n volt a r a d i k á l i s a b b í r ó g á r d a k ö z r e m ű k ö d é s e n é l k ü l . A k o n z e r v a t í v írók közül is azok v o l t a k a folyóirat h a n g a d ó i , a k i k k i f e j e z é s f o r m á j u k k a l a h á b o r ú előtti Nyugat h a g y o m á n y á h o z k a p c s o ­ l ó d n a k (Áprily Lajos, R e m é n y i k S á n d o r ) , 1929—32 között pedig a f i a t a l a b b n e m z e -

d é k igényei is t e r e t k a p n a k b e n n e : e k k o r i b a n s o r o l h a t t a m u n k a t á r s a i közé József A t t i l á t is. A r e n d e z e t t polgári k u l t ú r é l e t r e m é r e t e z e t t — s é p p e n ezért illuzórikus — f o l y ó i r a t - a l a p í t á s o k k a l egy i d ő b e n a j á r h a t ó u t a t azok lelték meg, a k i k érezték, h o g y — B e n e d e k M a r c e l l s z a v á v a l — „Kazinczy k o r a " t é r t vissza, a k u l t ú r - és közélet m e g s z e r v e z é s é t a l a p j a i n á l kezdő, a nemzetiségi sors s a j á t o s s á g a i r a figyelő áldozatos szellemi t e r e m t ő m u n k a k o r s z a k a . K é t n é v v á l i k ki az első é v e k erdélyi „ K a z i n c z y " j a i n a k n é v s o r á b ó l : a K ó s K á r o l y é és a B e n e d e k Eleké. A korábban építészként ismert Kós Károlyt választott szűkebb pátriája, Kalo­ taszeg (ő m a g a T e m e s v á r o n született) etnográfiai, t e r m é s z e t i különlegessége k o r á n m a g á v a l r a g a d t a . A f o r r a d a l m a k i d e j é n a k ü l ö n „kalotaszegi k ö z t á r s a s á g " egyik szervezője, m a j d K a l o t a s z e g színein k e r e s z t ü l „ m e g l á t t a a n a g y o b b egységnek, E r ­ d é l y n e k sajátos k u l t u r á l i s , m ű v é s z e t i és t ö r t é n e t i s a j á t s á g a i t is" (Tolnai Gábor). A r o m á n i a i m a g y a r s á g politikai, m ű v e l ő d é s i cselekvését s z o r g a l m a z ó r ö p i r a t a , a Ki­ áltó Szó (társszerzői Zágoni I s t v á n s P a á l Á r p á d ) a v á l t o z o t t p o l i t i k a i viszonyokhoz a l k a l m a z o t t t e t t e t k ö v e t e l i : „ k i á l t ó szó v a g y o k , ezt k i á l t o m : é p í t e n ü n k kell, szervez­ k e d j ü n k t e h á t a m u n k á r a . " E r ö p i r a t fogalmazza m e g a t r a n s z i l v a n i z m u s a l a p t é t e ­ lét: „Erdély, A r d e a l , S i e b e n b ü r g e n , T r a n s i l v a n i a , v a g y b á r m i n y e l v e n n e v e z t e és nevezi a v i l á g . . . k ü l ö n h i s t ó r i a i egység ezer e s z t e n d ő óta, saját k ü l ö n e r d é l y i ö n t u ­ d a t t a l , önálló k u l t ú r á v a l , önérzettel." Ez az Erdély-fogalom, m e l y szívesen k e r e s t e érveit Erdély históriai múltjában, valójában történelmietlen absztrakció, s éppen el­ v o n t jellege m i a t t volt k é p e s az i d ő k f o l y a m á n a n n y i f é l e t a r t a l m a t befogadni — a l ­ k a l m a s n a k b i z o n y u l t a valóságot elfedő mítosz t e r e m t é s é r e is. T ö b b e k között e m í t o s z t e r e m t é s m i a t t v á l t o t t ki a t r a n s z i l v a n i z m u s jogos k r i t i k á k a t n e m c s a k a m a r x i s t á k , h a n e m egy r a c i o n á l i s a b b p o l g á r i t á r s a d a l o m s z e m l é l e t részéről is. A transzilvanizmus pontos meghatározásával, értékelésével még adósaink a társada­ l o m t u d o m á n y o k , b e n n ü n k e t é p p e n ezért c s a k az e r d é l y i s é g - e l v n e k k o r s z a k o n k é n t az i r o d a l m i é l e t r e g y a k o r o l t h a t á s a é r d e k e l . K ó s K á r o l y s z ó h a s z n á l a t á b a n m i n d e ­ n e k e l ő t t mozgósító p é l d a a t r a n s z i l v a n i z m u s ; az e r d é l y i m a g y a r s á g k u l t ú r - ö n á l l ó s á g á n a k a t ö r t é n e l m i lehetőségét bizonyítja vele, az (eszményített) erdélyi t o l e r a n c i a idézésével p e d i g a k ü l ö n b ö z ő világnézetű, p á r t á l l á s ú é r t e l m i s é g összefogását szor­ g a l m a z t a a kisebbségi f e l a d a t o k m e g o l d á s a é r d e k é b e n . N e m n é l k ü l ö z t e e kezdeti t r a n s z i l v a n i z m u s a d e m o k r a t i k u s i g é n y e k e t s e m : a Kiáltó Szó az elvi a l a p j a az 1921-ben a l a k í t o t t M a g y a r N é p p á r t m e g s z e r v e z é s é n e k (titkára K ó s Károly), m e l y egységbe k í v á n t a fogni a r o m á n i a i m a g y a r k i s e b b s é g népi erőit. A k o n z e r v a t í v politikai körök, a N é p p á r t e l l e n s ú l y o z á s a k é n t , a M a g y a r

Karácsony Benő

Reményik Sándor

Tabéry

Géza

Franyó Zoltán

Salamon Ernő

Méliusz József

Nagy

István

Asztalos I s t v á n

N e m z e t i P á r t b a t ö m ö r ü l t e k , m a j d az egység m e g t e r e m t é s e v é g e t t a k é t szervezet a M a g y a r P á r t b a n egyesült (1922). A k é t v i l á g h á b o r ú között ez volt a r o m á n i a i magyarság parlamenti pártja. Hogy a Magyar P á r t alkalmazkodott Kósék transzilv á n g o n d o l a t m e n e t é h e z , v a g y a z e r d é l y i s é g e l v é r e h a t k é s ő b b a M a g y a r P á r t ideoló­ giája, ez k é r d é s . M i n d e n e s e t r e a M a g y a r P á r t p r o g r a m j á b a n j e l e n i k m e g először az osztályfölöttiség elve, a m i k o r „egységes k i s e b b s é g " - n e k nevezi a r o m á n i a i m a g y a r ­ ságot, m e l y e t „összefogó, á l t a l á n o s politikai s z e r v e z e t b e n " k í v á n egyesíteni. A Napkelet í r ó - g á r d á j a t e r e m t e t t e m e g — a folyóirat m e g s z ű n é s e u t á n — az első, k i m o n d o t t a n e r d é l y i k u l t ú r f e l a d a t o k a t v á l l a l ó k ö n y v k i a d ó t , a z E r d é l y i S z é p ­ m í v e s C é h e t ( a l a p í t o t t á k 1924-ben K á d á r I m r e , K ó s K á r o l y , Ligeti E r n ő , N y í r ő J ó ­ zsef, P a á l Á r p á d , Z á g o n i I s t v á n ) . J e l l e m z ő „ h ő s k o r i " v á l l a l k o z á s ez i s : az a m a t ő r p é l d á n y o k m a g a s előfizetési díja volt az olcsó k e r e s k e d e l m i p é l d á n y o k m e g j e l e n t e t é s é ­ n e k a n y a g i a l a p j a . Évi t i z e n k é t k ö t e t j e l e n t e t t e a k i a d ó i t e r v e t , k i z á r ó l a g erdélyi szerzőktől. Az előfizetési r e n d s z e r n e m c s a k f o l y a m a t o s k ö n y v k i a d á s t , h a n e m elfo­ g a d h a t ó írói tiszteletdíjat is biztosított. U g y a n a k k o r a C é h k ö n y v e i n e k elterjedési k ö r é t m e g l e h e t ő s e n s z ű k r e s z a b t a ; ö n á l l ó „ p á r t o l ó t a g o k " - t ó l független üzleti v á l ­ lalkozássá a z e r d é l y i k ö n y v k i a d á s s o h a s e m t u d o t t v á l n i . A h o g y Ligeti E r n ő a n e g y ­ v e n e s é v e k b e n k e s e r ű e n m e g j e g y z i : „az a k k o r i E r d é l y b e n száz e m b e r k ö n n y e b b e n ki t u d o t t fizetni száz lejt egy k ö n y v é r t , m i n t ezer e m b e r h ú s z lejt." A C é h t e h á t m e g t e r e m t e t t e a r o m á n i a i m a g y a r k ö n y v k i a d á s t , a z olvasóközönség m e g s z e r v e z é s é r e a z o n b a n n e m volt k é p e s . A közönségszervezés m u n k á j á t az első i d ő k b e n az ősz B e n e d e k E l e k v á l l a l t a m a g á r a . N e m e s l i b e r a l i z m u s a , n é p b a r á t elvei és szülőföldszeretete a p a s s z i v i t á s e l ­ lenzőinek, a z a k t í v k i s e b b s é g i k u l t ú r p o l i t i k a s ü r g e t ő i n e k s o r á b a állította. „Az á l l a m n y e l v é t m e g kell t a n u l n o t o k , az é d e s a n y á t o k n y e l v é t n e m s z a b a d e l f e l e j t e n e t e k " — h i r d e t t e a z e g y e t l e n l e h e t s é g e s e m b e r i - á l l a m p o l g á r i m a g a t a r t á s t , s az a n y a n y e l v i t ö m e g k u l t ú r a s o k b a n az ő f á r a d o z á s á n a k köszönheti létét. Az ő g y e r m e k l a p j a , a Cimbora lett az új e r d é l y i n e m z e d é k m ű v e l t s é g r e , i r o d a l o m r a szoktatója, s az ő szívós s z e r v e z ő m u n k á j a viszi e r d é l y i felolvasó k ö r u t a k r a a „székely í r ó k " c s o p o r t ­ ját, a z o k a t a fiatal t e h e t s é g e k e t (Nyírő József, T a m á s i Á r o n , K a c s ó S á n d o r , S z e n t ­ i m r e i J e n ő ) , a k i k a z első k o r s z a k l e g i n k á b b „hazai" színfoltját j e l e n t i k m a j d . N e m szervezett írói csoportosulás ez, i n k á b b a közös szülőföld s a B e n e d e k E l e k erkölcsi p é l d á j á n n e v e l k e d ő közös írói felelősségtudat, erdélyi elkötelezettség köti t a g j a i t egy­ m á s h o z . M i n d e n e s e t r e e csoport v o l t az első, saját p r o g r a m m a l kísérletező, j e l e n t ő s

m ű v e k e t is f e l m u t a t ó á r a m l a t a a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m n a k . A fiatalok, a „húsz­ évesek" első csoportos m e g n y i l a t k o z á s á b a n , a „tizenegyek" a n t o l ó g i á j á b a n (Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól. K o l o z s v á r , 1923) ők szólal­ t a t n a k m e g egyéni h a n g o t . K ö z v e t l e n p é l d a k é p ü k S z a b ó Dezső; az ó f a j - m í t o s z á n a k h a t á s á r a is f o r m á l j á k á t a t r a n s z i l v a n i z m u s elveit. A m i K ó s n á l t ö r t é n e l e m - t e r e m t e t t e e r d é l y i különösség, az n á l u k faji j e l l e g lesz, s a t á j , t ö r t é n e l e m és g a z d a s á g i á l l a p o t (a f ö l d m ű v e l ő „ősfoglalkozás") m i n t a faji jelleget k o n z e r v á l ó t é n y e z ő foglalkoztatja őket. Az erdélyi színeket e z é r t k e r e s i k ott, a h o l a l e g t ö b b sajátos v o n á s látszik igazolni a „faj" szí­ vósságát: a székelység k ö r é b e n . E szemlélet a z o n b a n , egyrészt a kisebbségi élet t ö r v é n y e i t k ö v e t v e , m á s r é s z t a S z a b ó Dezső k ö z v e t í t é s é v e l h a t ó e x p r e s s z i o n i z m u s t m a g á b a olvasztva, az e m b e r - t e s t v é r i s é g p r o f é t i k u s h i r d e t é s é v e l egészítette ki és kor­ rigálta önmagát, ahogy a nemzedék programját megfogalmazó Balázs Ferenc poétikus h i t t é t e l é b e n o l v a s h a t j u k : „ b á r m i f é l e é l e t n e k és i r o d a l o m n a k n e m l e h e t m á s t ö r e k ­ vése v é g e r e d m é n y é b e n , m i n t csodálatos h a r m ó n i á b a n e g y ü t t h a l a d n i m i n d e n m á s faj életével és i r o d a l m á v a l ; b e f o g a d n i a m i n d e n ü n n e n j ö v ő h a l a d á s t . . . z á r t t a l a j n e d v e i t s z í v á n m a g á b a , l e g y e n m a g a s r a n ő t t v i r á g , a m e l y h a t á r o k o n t ú l lát, s az a n a p f é n y n ö v e l i s az a szellő borzolja, a m e l y i k m i n d e n t e s t v é r é t . " A székely í r ó k i n d u l á s á n a k i t t az a l a p v e t ő belső k o n f l i k t u s a : a m í t o s z t e r e m t é s t u d a t o s a n v á l l a l t igénye a p a r t i k u l á r i s felé k é n y s z e r í t i őket, a h u m á n u m - i g é n y az e g y e t e m e s t követeli. E n n e k j e g y é b e n b o n t a k o z n a k sajátos m a g a t a r t á s - f o r m á i k : N y í r ő első elbeszélései­ ben, e k e v é s s é e p i k u s „prózai r a p s z ó d i á k b a n " a gyűlölet ellen lobogó t i l t a k o z á s k í ­ n á l az e t n i k a i e s z m é n y e n t ú l m u t a t ó m o n d a n i v a l ó t ; T a m á s i a szülőföld i r á n t i h ű s é ­ get, a kisebbségi sors v á l l a l á s á t a n é p i h e z forrottság, n é p i egyszerűség megtisztító érzésével igazolja; K a c s ó k o r a i í r á s a i is a n é p i h e l y t á l l á s férfias k e m é n y s é g é t , az életépítő m u n k a e t i k u m á t idézik. A székely í r ó k ú t j a i m i n d politikai, m i n d s z é p i r o d a l m i t e k i n t e t b e n elég k o r á n s z é t v á l t a k ; a N y í r ő é e g y e n e s e n a fasizmusig vezetett. Egy a z o n b a n b e b i z o n y o s o ­ dott: a m a g y a r és az e r d é l y i i r o d a l m i k ö r ö k á l t a l e g y a r á n t h a n g o z t a t o t t v á d elle­ nére, h o g y r e g i o n a l i z m u s b a viszik, E u r ó p á t ó l t á v o l í t j á k el i r o d a l m u n k a t (a n e v e z e ­ tes v i t a az „ i r o d a l m i s c h i s m a " ü g y é b e n k ö r ü l ö t t ü k csapott l e g m a g a s a b b r a ) , a r o m á ­ niai m a g y a r i r o d a l o m l e g i n k á b b „ e u r ó p a i " é r t é k é t T a m á s i b a n l á t h a t j u k , s a t r a n ­ szilván i l l ú z i ó k k a l v a l ó l e s z á m o l á s n a k K a c s ó S á n d o r lett az ú t t ö r ő j e , a k i — a k á r ­ csak T a m á s i — a r o m á n i a i m a g y a r közszellem d e m o k r a t i z á l á s á b a n az é l h a r c o s o k közé tartozik.

S z a b é d i László

Horváth Imre

Szemlér Ferenc

Kiss

Jenő

Állandó

intézmények

kora

(1924—1930)

H o s s z a b b a n i d ő z t ü n k az első é v e k szellemi m o z g á s á n a k v á z o l á s á n á l , h o g y jelez­ z ü k : a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m l e g f o n t o s a b b ideológiai és eszmei t ö r e k v é s e i e b b e n a s z a k a s z b a n k ö r v o n a l a z ó d n a k , s a későbbi k o r s z a k o k b a n ezek a t ö r e k v é s e k lesz­ n e k az i r o d a l m i fejlődés m e g h a t á r o z ó i , a k á r t o v á b b - b o n t a k o z á s u k k a l , a k á r azzal, h o g y az ú j o n n a n születő á r a m l a t o k v e l ü k v i t á z v a , őket m e g h a l a d v a h e l y e z k e d n e k el a r o ­ m á n i a i m a g y a r s á g k u l t u r á l i s életében. A kezdeti é v e k jellemző v o n á s a u g y a n a k k o r a regionalizmus; a d e c e n t r a l i z á l t i r o d a l m i élet szinte a t e h e t e t l e n s é g i e r ő h a t á s á r a a t o v á b b i széttagolódás ú t j á t j á r j a ; M a r o s v á s á r h e l y , N a g y v á r a d , A r a d , K o l o z s v á r a m a g a v i d é k é n e k teljes jogú, a t ö b b i v e l e g y e n r a n g ú k ö z p o n t j a k í v á n lenni, p o l e m i k u ­ s a n igazolva n e m e g y s z e r fölényét is. A h ú s z a s é v e k d e r e k á n ezzel ellentétes m o z g á s figyelhető m e g : a k ö z p o n t o s í t á s r a v a l ó t ö r e k v é s (ami t e r m é s z e t e s e n u g y a n c s a k k e z ­ dettől létezik, de a t a g o l ó d á s l á z á b a n csak r e j t v e , v a g y á l l a n d ó b e f u l l a d á s o k k a l ) . Ez e l s ő s o r b a n k ö z p o n t i szerepet játszó i n t é z m é n y e k m e g s z ü l e t é s é b e n , a k o r á b b a n a l a k u l t intézményeknél jóval nagyobb hatósugarú működésében nyilatkozik meg. Az i r o d a l m i egység születési p i l l a n a t á n a k az E r d é l y i H e l i k o n írói t á r s a s á g a l a k u l á s á t szokás t e k i n t e n i . H a a z o n b a n n e m c s a k az i n t é z m é n y e k é v s z á m á h o z k ö t ­ h e t ő é l e t r a j z á t n é z z ü k , h a n e m az ő k e t létrehozó s z á n d é k o k t ö r t é n e t é t is, a k k o r i n ­ dokolt a k o r s z a k h a t á r t e l ő b b r e hozni, hiszen a v a l a m e n n y i á r a m l a t o t v a l a m i f é l e p r o g r a m m a l egyesítő i r o d a l m i szervezet g o n d o l a t a m á r k o r á b b a n , 1924-től j e l e n t ­ kezik. Az első é v e k v i t a t o t t k é r d é s e — h o g y létezik-e e g y á l t a l á n e r d é l y i m a g y a r i r o d a l o m — lezárult, igenlő v á l a s z a d á s s a l , s az írók m á r n e m é r t é k b e a n a g y v á r a d i , kolozsvári, m a r o s v á s á r h e l y i , a r a d i s h a s o n l ó h e l y m e g j e l ö l é s ű író t i t u l u s á v a l , h a n e m e r d é l y i írók k í v á n t a k l e n n i — a Nyugathoz h a s o n l ó r a n g o t adó folyóiratra, a k ö z ­ v é l e m é n y t egységesen i r á n y í t ó , az olvasóközönséget egész R o m á n i á b a n m e g s z e r v e z ő i n t é z m é n y r e e g y r e n a g y o b b szükség lett. A „hőskor" írói közül T a b é r y és B e r d e M á r i a , az i r o d a l o m s z e r v e z ő k közül K u n c z A l a d á r sürgeti-szervezi az írói egyesülést, m e l y v é g ü l 1926 n y a r á n t e t ő a l á k e r ü l ; ez év j ú l i u s 15—18. között K e m é n y J á n o s m a r o s v é c s i k a s t é l y á b a n h u s z o n h é t r o m á n i a i m a g y a r író gyűlt össze, l é t r e h o z v a az „erdélyi H e l i k o n s z a b a d írói m u n k a k ö z ö s s é g " - e t , m e l y n e k legfontosabb szervezeti f o r m á j a a m i n d e n év n y a r á n m e g i s m é t e l t m a r o s v é c s i h e l i k o n i t a l á l k o z ó volt, i n t é z ­ m é n y e p e d i g az a l a p í t ó tagoktól á t v e t t s z i l á r d a b b a n y a g i a l a p o k r a h e l y e z e t t S z é p ­ m í v e s Céh k ö n y v k i a d ó , m e l y 1928-tól a m u n k a k ö z ö s s é g folyóiratát, az Erdélyi Heli­ kont is k i a d t a . A H e l i k o n csoportosulás e l v b e n vezetőség n é l k ü l i , t a g j a i r a m e g h a t á r o z o t t k ö t e ­ lezettségeket n e m r o v ó m u n k a k ö z ö s s é g volt, melyet c s a k a közös k u l t u r á l i s f e l a d a t o k t a r t a n a k össze. M i n d j á r t az első helikoni t a l á l k o z ó bizonyos közös p r o g r a m o t is m e g f o g a l m a z , közös c é l o k a t t ű z k i : a „ k u l t u r á l i s élet t ö r e k v é s e i " - n e k e l ő t é r b e h e l y e ­ zését, a szellemi m u n k á s o k közéleti s z e r e p é n e k növelését, „a n é p i r é t e g e k é r d e k l ő d ő r é s z v é t e l é " - n e k m e g n y e r é s é t a közélet s z á m á r a , s e n n e k é r d e k é b e n a „felelős" i r o ­ d a l o m és p o l i t i k a m e g s z e r v e z é s é t , az „egészséges k r i t i k a i szellem" f ö l t á m a s z t á s á v a l . E d e m o k r a t i k u s , i r o d a l o m és p o l i t i k a t e r m é k e n y k a p c s o l a t á t őrizni k í v á n ó e l v e k — V a r r ó J á n o s i d e v á g ó t a n u l m á n y a szerint — K ó s K á r o l y k e z d e m é n y e z é s é r e k e r ü l t e k b e a h e l i k o n i p r o g r a m b a . A v a l ó s á g b a n a k u l t u r á l i s m u n k a elsődlegessége az a p o l i t i z m u s erősítője volt; a k á r c s a k a M a g y a r P á r t idézett p r o g r a m p o n t j a , a H e l i k o n szellemi vezetői is egy, a r o m á n i a i kisebbség egészét képviselő, osztályok fölött álló é s ideológiai e l l e n t é t e k e t k i b é k í t ő szervezetet k í v á n t a k , m i n t azt n e m s o k k a l a m u n k a k ö z ö s s é g m e g a l a k u l á s a u t á n K u n c z A l a d á r esszéje (Az erdélyi gondolat Erdély

magyar irodalmában, 1928) m e g f o g a l m a z t a . G a á l G á b o r n a k e r r e a d o t t p o l e m i k u s válasza (Az „erdélyi gondolat" tartalma és terjedelme, 1928) p e d i g előre jelzi m i n d ­ a z o k a t a k o n f l i k t u s - l e h e t ő s é g e k e t , a m e l y e k a H e l i k o n t és a m a r x i s t a b a l o l d a l t elvá­ lasztva, sőt t ö b b n y i r e s z e m b e á l l í t v a , az egység-gondolatot illuzórikussá t e t t é k . A k ü l ö n b ö z ő s z e m l é l e t ű polgári í r ó k a t a z o n b a n (akik a p o l e m i k u s k ü z d e l m e k b e , az önálló f ó r u m t e r e m t é s k u d a r c a i b a a m ú g y is b e l e f á r a d t a k ) n e m c s a k v o n z o t t a a közös t á b o r u t ó p i k u s g o n d o l a t a , h a n e m egyre e r ő s e b b é r d e k s z á l a k k a l k ö t ö t t e m e g a H e l i k o n h a t á s k ö r é b e t a r t o z ó (de é p p e n a m u n k a k ö z ö s s é g v e z e t ő s é g n é l k ü l i s é g e m i a t t sok s z e m p o n t b ó l a H e l i k o n t i r á n y í t ó a n befolyásoló) k ö n y v k i a d á s és folyóirat. E v á l l a l k o z á s o k m e g s z e r v e z é s é b e n s t ő k e e r ő s s é t é t e l é b e n k é t s é g t e l e n e k Bánffy M i k ­ lós é r d e m e i — az is k é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y a k ö n y v - és f o l y ó i r a t - k i a d á s H e l i k o n szervezte f o r m á j a e l s ő s o r b a n az e r d é l y i m a g y a r a r i s z t o k r á c i a és a v a g y o n o s k ö z é p ­ r é t e g e k t á m o g a t á s á t élvezte, a m i k ö z v e t v e u g y a n c s a k k i h a t o t t ez i n t é z m é n y e k esz­ mei t á j é k o z ó d á s á r a . M é g é r e z h e t ő b b é v á l i k ez 1928 u t á n , a m i k o r t ó l a Céh k ö n y v e i t m a g y a r o r s z á g i k i a d ó k (az A t h e n a e u m , m a j d a Révai) m á s o d k i a d á s b a n f o r g a l m a z ­ zák — a S z é p m í v e s C é h e g y r e i n k á b b a polgári k ö n y v k i a d á s piac-igényeihez iga­ zodik. Az e s z m é n y i á l m o k , a h o g y Ligeti E r n ő írja, „ m á r csak odáig t a r t o t t a k , a m e d ­ dig a fejedelmi p a r k t ö l g y e i n e k á r n y é k a i " . Á t k é p z ő d i k az első k o r s z a k vezető ideológiája, a t r a n s z i l v a n i z m u s is. Egyrészt i r o d a l o m p o l i t i k a i tétellé válik, a r o m á n és az e r d é l y i szász i r o d a l o m m a l v a l ó k a p ­ csolatépítés elvi a l a p j á v á , m á s r é s z t a h u m á n u m e g y r e e l v o n t a b b f o r m á j á v á . Moz­ gósító ideológiából összetartó eszme lett, t e r m é s z e t e s m ó d o n h a l a d t egy o l y a n m e g ­ f o g h a t a t l a n a b s z t r a k c i ó felé, a m e l y m i n d e n (polgári) v i l á g n é z e t s z á m á r a elfogadha­ t ó v á tette. A Helikon „hivatalos transzilvanizmusa" éppen azokat a gondolateleme­ k e t semlegesíti m a g á b a n , m e l y e k az előző k o r s z a k b a n a l e g i n k á b b t e r m é k e n y n e k b i z o n y u l t a k : a Napkelet p o l g á r i r a d i k a l i z m u s á t és a székely í r ó k népi o r i e n t á ­ cióját. 1930-ig a z o n b a n a H e l i k o n - t á b o r egységét n e m c s a k ez az e l v o n t t r a n s z i l v a n i z ­ mus, h a n e m a k ü l ö n b ö z ő v i l á g n é z e t ű c s o p o r t o k e r ő - e g y e n s ú l y a biztosítja. A v i r á g z á s k o r a k é n t j e l l e m e z n i e n é h á n y évet a p o l g á r i i r o d a l o m szemszögéből k é t s é g t e l e n ü l jogos: a C é h e k k o r adja ki Bánffy Miklós, K a r á c s o n y Benő, T a m á s i Á r o n , M o l t e r Károly, N y í r ő József első regényét, igényes k i v i t e l ű m e g j e l e n é s t biztosít a „ n e m ­ piacos" v e r s k ö t e t e k n e k ( R e m é n y i k , T o m p a László, B e r d e , Á p r i l y k ö n y v e i n e k ) , a fo­ lyóirat p e d i g n e m c s a k s z í n v o n a l á v a l j e l e n t ú j d o n s á g o t a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m ­ ban (Áprily, m a j d K u n c z A l a d á r szerkesztésében), h a n e m új t e h e t s é g e k e l i n d í t á ­ sával (Dsida J e n ő , K a r á c s o n y Benő) is a Nyugathoz h a s o n l ó f e l a d a t k ö r t tölt b e i r o ­ d a l m u n k b a n . F o n t o s szerepe volt a r o m á n i a i és a m a g y a r o r s z á g i i r o d a l o m k a p c s o l a ­ t a i n a k k i é p í t é s é b e n i s : főleg e s s z é - r o v a t á b a n Babitstól N é m e t h Lászlóig a legjobb magyarországi szerzőket v o n t a m u n k a t á r s a i közé. S h a az elvszerű k r i t i k a az Er­ délyi Helikon egész é l e t e a l a t t v á g y á l o m m a r a d t is, e folyóirat h a s á b j a i n a l a k u l t ki az az e r d é l y i esszé, m e l y a m a g y a r esszéírás legjobb h a g y o m á n y a i t és k o r t á r s ­ e r e d m é n y e i t k ö v e t v e , az e u r ó p a i s á g o t , az e g y e t e m e s k u l t ú r h u m á n u m o t . állította m é r ­ cének a m a g a i r o d a l m a elé. E n n e k az e s s z é í r á s n a k a n n á l is n a g y o b b a jelentősége, m e r t a k o r a b e l i Nyu­ gatéval j o b b á r a e g y b e h a n g z ó é r t é k f o g a l m a i , i r o d a l o m s z e m l é l e t e j e l e n t e t t é k szinte az egyetlen ellensúlyt a teljességgel k o n z e r v a t í v r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é ­ netírással szemben. A „ H e l i k o n - h e g e m ó n i a " esztendei t e h á t a t e r m é k e n y s é g k o r á t jelentik; a jelzett e l l e n t m o n d á s o k a k ö v e t k e z ő k o r s z a k b a n é r e z t e t i k h a t á s u k a t .

A realizmus

útján

(1930—1938)

Azt az új szemléletet, m e l y n e m c s a k az i r o d a l o m b a n , h a n e m a szellemi élet szinte v a l a m e n n y i t e r ü l e t é n az Erdélyi Helikonnal és a t r a n s z i l v a n i z m u s s a l s z e m ­ b e n egy realista, a „ r o m á n i a i s á g " igényeihez a l k a l m a z k o d ó t u d a t f o r m á t követel, szo­ k á s az ú j , i m m á r R o m á n i á b a n felnőtt értelmiségi n e m z e d é k j e l e n t k e z é s é h e z k a p ­ csolni. A r e a l i z m u s - i g é n y első h a n g a d ó i a z o n b a n a H e l i k o n „belső e l l e n z é k é h e z " t a r t o z ó í r ó k voltak. 1929-ben r o b b a n t j a ki B e r d e M á r i a a Vallani és vállalni vitát: ő m é g c s a k a t ö r t é n e l m i r e g é n y e k d i v a t j a ellen, a k o r v a l ó s á g h o z b á t r a n nyúló, e valóságot v á l l a l ó s a v a l ó s á g - d i k t á l t a e s z m é n y e k e t valló i r o d a l o m n e v é b e n szólal föl. T a m á s i Á r o n v i t a c i k k e viszont m á r h a r s á n y a b b e l é g e d e t l e n s é g n e k ad h a n g o t . Az „ a r i s z t o k r a t i k u s a n , a v a l ó s á g m e g v e t é s é v e l " csinált politika és i r o d a l o m ellen lázad, az „öregek" ellen, a k i k n e k g o n d o l k o d á s a az e l m ú l t m o n a r c h i á t jelenti, s a s a j á t o s a n erdélyi f e l a d a t o k r a é b r e d é s t követeli. F e l l é p é s e a z o n b a n az Erdélyi Heli­ konon b e l ü l h a t á s t a l a n m a r a d t , a h o g y r ö v i d é l e t ű n e k b i z o n y u l t B e r d e és T a b é r y ellenzéki k í s é r l e t e , az 1932-ben elindított, 1933-ban m e g a l a k u l t E M I R (Erdélyi M a ­ g y a r Írói R e n d ) m o z g a l m a , m e l y a „ v a l l a n i és v á l l a l n i " p r o g r a m j e g y é b e n a t á r ­ s a d a l m i r e g é n y fellendítője k í v á n t l e n n i , n é g y m ű k i a d á s a u t á n a z o n b a n a v á l l a l ­ kozás m e g b u k o t t . (Tagjai v o l t a k : B e r d e M á r i a , T a b é r y Géza, Olosz Lajos, B á r d Osz­ kár, Molter K á r o l y és S z o m b a t i S z a b ó István.) Az új n e m z e d é k első j e l e n t ő s m e g n y i l a t k o z á s a az Erdélyi Fiatalok folyóirat m e g i n d u l á s a (1930), s a k ö r é csoportosuló m o z g a l o m . C é l j u k m á r n e m i r o d a l m i — az első kísérlet ez a r o m á n i a i m a g y a r szellemi élet i r o d a l o m - k ö z p o n t ú s á g á n a k fel­ s z á m o l á s á r a . Társadalomtudatosítás lebegett a s z e m ü k előtt. A m a g y a r f a l u k u t a t ó m o z g a l o m , a szlovenszkói S a r l ó , a G u s t i professzor e l i n d í t o t t a r o m á n szociológiai iskola h a t á s á t fogadják b e elsősorban. A t r a n s z i l v a n i z m u s n a k , m e l l y e l v i t á b a n á l l a n a k , a k o r a i v á l t o z a t á t k o r á n t s e m u t a s í t j á k el: n é p és é r t e l m i s é g i t e s t v é r - s z ö v e t ­ ségétől, k u l t ú r a és p o l i t i k a n é p i a l a p o k r a helyezésétől r e m é l i k a kisebbségi élet újjászületését, s a kisebbségi helyzet közjogi é s s z é p i r o d a l m i t ü k r ö z é s e h e l y e t t k o n k r é t szociológiai m ó d s z e r e k k e l e l e m z i k - h e l y e s b í t i k a r o m á n i a i magyarságnak ö n m a g á r ó l a l k o t o t t képét. J e l e n t ő s e r e d m é n y e e t ö r e k v é s n e k M i k ó I m r e k ö n y v e , Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. 1933 u t á n a z o n b a n a m o z g a l o m e l a p a d : a v i l á g n é z e t i e l l e n t é t e k élesedésével m i n d a baloldali, a m u n k á s m o z g a l o m s a Ko­ runk felé tájékozódó résztvevők, m i n d a j o b b o l d a l i a k k i v á l n a k belőle, s a folyóirat a m a g a t r a n s z i l v á n k ö z é p u t a s b e á l l í t o t t s á g á v a l visszahull a j e l e n t é k t e l e n s é g b e . I r o d a l m i s í k o n a n e m z e d é k a z Új arcvonal a n t o l ó g i á v a l j e l e n t k e z i k . Ez s e m egységes p r o g r a m ú c s o p o r t o s u l á s ; elsősorban a szociális szemlélet, a h a g y o m á n y o s t r a n s z i l v a n i z m u s s a l s z e m b e f o r d u l ó m a g a t a r t á s a d j a n e m z e d é k i ízét. J a n c s ó E l e m é r t a n u l m á n y a jól t ü k r ö z i a n e m z e d é k elveit. Az erdélyiség E r d é l y gazdasági és t á r ­ s a d a l m i a d o t t s á g a i b ó l f a k a d elsősorban, misztifikálni ezt a t é n y t felesleges és k á ­ ros. Az élettel v a l ó k a p c s o l a t o t s ü r g e t i : „A s z e n v e d ő k és dolgozók erdélyisége t á v o l áll attól a l e v e g ő b e n lógó, m e g k ö z e l í t h e t e t l e n erdélyi ideáltól." H a k ü l ö n b ö z ő poli­ t i k a i színezettel is, d e ezek az e l v e k v a l ó s u l n a k m e g a n e m z e d é k k é s ő b b i m u n k á s ­ s á g á b a n : G r a n d p i e r r e E m i l Rostája a „hőskor" a l a k j a i t m á r f a n y a r i r ó n i á v a l , a k i ­ sebbségi d o n q u i j o t e - i z m u s v o n á s a i v a l ábrázolja, K o v á c s G y ö r g y a r e a l i s t a f a l u k é p erdélyi m e g t e r e m t ő i közé t a r t o z i k m a j d , K o v á c s K a t o n a J e n ő a m a r x i s t a baloldali é r t e l m i s é g e t képviseli, Méliusz József a f o r r a d a l m i a v a n t g a r d e ö r ö k s é g é t folytatja, S z e m l é r F e r e n c a t á r s a d a l m i elkötelezettség j e g y é b e n fordítja az Erdélyi Helikon kései s z i m b o l i z m u s a , „tiszta m ű v é s z e t - e s z m é n y e ellen i n t e l l e k t u á l i s líráját.

Az utolsó ü t k ö z e t e b b e n a v i t á b a n 1937-ben zajlik, a m i k o r S z e m l é r F e r e n c Jelszó és mítosz c í m ű esszéje m i n t e g y összefoglaló l e s z á m o l á s t i n d í t a s z e r i n t e m e g h a t á r o z a t l a n t r a n s z i l v a n i z m u s ellen. Az i r o d a l m i síkon m e g m a r a d ó h u m á n u m ­ h i r d e t é s j a v á r a í r h a t ó , m o n d j a , de m i h e l y s t mítosz születik belőle, a szellemi élet m i n d e n t e r ü l e t é t átfogni a k a r ó ideológiává, visszafogó e r ő v é lett, a t i s z t á n l á t á s t akadályozó köddé. Kós Károly válasza, nyugodtan mondhatjuk, a helikoni transzil­ v a n i z m u s s í r b e s z é d e : kijelenti, h o g y a h a z a s z e r e t e t , lélek, szépség, v a l l á s f o g a l m a i ­ nak sem határozható meg a tárgyi tartalma, mégsem üres jelszavak — akaratlanul b e i s m e r v e , h o g y a t r a n s z i l v a n i z m u s v é g é r v é n y e s e n átköltözött a r a c i o n á l i s a n n e m ellenőrizhető mítoszok b i r o d a l m á b a . E r r e az i d ő p o n t r a t e h e t ő a H e l i k o n belső b o m l á s á n a k a befejeződése. I n t é z ­ m é n y e i v á l t o z a t l a n r i t m u s b a n m ű k ö d n e k t o v á b b , de esztétikailag-eszmeileg újat m á r c s a k a k í v ü l álló t á b o r o k h o z n a k . A H e l i k o n - h e g e m ó n i a m e g s z ű n t é v e l az új i n t é z m é n y e k jelentősége m e g n ő , s k ö z t ü k is e l s ő s o r b a n a Korunké. A folyóiratot m é g az előző p e r i ó d u s b a n , 1926-ban, a l a p í t o t t a D i e n e s László, i r o d a l m i j e l e n t ő s é g r e a z o n b a n c s a k a h a r m i n c a s é v e k elején e m e l k e d e t t . Ettől k e z d v e — m á r G a á l G á b o r s z e r k e s z t é s é b e n — v á l l a l m i n d n a ­ gyobb szerepet az i r o d a l m i é l e t b e n ; a „világnézeti szemle" m e g t a r t j a u g y a n k o r á b b i alcímét, de v a n n a k időszakok, a m i k o r joggal n e v e z h e t t e v o l n a m a g á t i r o d a l m i f o l y ó i r a t n a k is. A H e l i k o n - h e g e m ó n i a h a n y a t l á s a k o r e g y e d ü l a Korunk képviselte a v a l ó b a n szigorú, m a g a s m é r t é k ű k r i t i k á t a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m b a n . M a r x i s t a világnézeti s z e m p o n t j a i t n e m e g y s z e r e l h o m á l y o s í t o t t a a p r o l e t k u l t o s elfo­ gultság, s ez á r t o t t is; a H e l i k o n p o l g á r i h u m a n i s t á i t k e z d e t b e n i n k á b b taszította, m i n t v o n z o t t a a folyóirat p o l e m i k u s élessége. A Korunk a z o n b a n ezen t ú l m e n ő e n k o r á b a n legszélesebb h o r i z o n t j á v a l h a t o t t . Az e u r ó p a i — elsősorban a n é m e t — baloldal i r o d a l m i , esztétikai e r e d m é n y e i n e k a p r o p a g á l á s á v a l , a M a g y a r o r s z á g o n c e n z ú r a - o k o k b ó l ki n e m a d h a t ó m ű v e k megjelentetésével, a b a l o l d a l i r o m á n i r o ­ d a l o m f o r d í t á s á v a l és n é p s z e r ű s í t é s é v e l v a l ó b a n azt a feladatot töltötte be, a m e l y e t az Erdélyi Helikon apolitizmusa nem vállalt: a romániai magyar irodalom haladó szárnya elé e u r ó p a i és e g y e t e m e s n e m z e t i m é r t é k e t t u d o t t állítani. Ez a h ó n a p o s s z o b á b a n szerkesztett, sokszor csak G a á l G á b o r szerkesztői zsonglőrügyességéből élő folyóirat volt 1930 u t á n a k o n z e r v a t í v v á v á l t t r a n s z i l v a n i z m u s v i d é k i s é g é n e k egyet­ len ellenszere. T ö r v é n y s z e r ű e n v á l t az új n e m z e d é k „ r e a l i z m u s " - e l v é n e k n e m c s a k befolyásolójává, h a n e m g y a k r a n f ó r u m á v á is; a Helikonból kiszorult ellenzék (maga T a m á s i , v a l a m i n t K o v á c s György, Szemlér) lelt itt otthont. S t e r m é s z e t e s e n a p r o l e t á r i r o d a l o m , a „tiszta o s z t á l y v o n a l " m ű v é s z e t e is. Első­ sorban N a g y I s t v á n , S a l a m o n E r n ő n e v e fémjelzi a Korunk írói k ö r é n e k e r e d m é ­ nyeit — de a t o v á b b i k u t a t á s f e l a d a t a a k i s e b b í r ó k j e l e n t ő s é g é t f e l m é r n i a r o m á ­ niai m a g y a r i r o d a l o m b a l s z á r n y á n a k m e g e r ő s ö d é s é b e n . A folyóirat, igaz, s o h a s e m játszott o l y a n h e g e m ó n szerepet szellemi é l e t ü n k ­ ben, m i n t f é n y k o r á b a n az Erdélyi Helikon, e h h e z n e m v o l t a k m e g az a n y a g i felté­ telei, n e m t u d o t t k ö n y v k i a d á s t t e r e m t e n i . M o n d o t t s z e r e p é v e l a z o n b a n így is vezető o r g á n u m a lett a n n a k a n é p f r o n t - i r o d a l o m n a k , m e l y t ö r e k v é s e i t a V á s á r h e l y i T a l á l ­ kozó (1937) m e g s z e r v e z é s é v e l tetőzte be. E r r ő l az oldalról, a k o m m u n i s t a m o z g a l o m n é p f r o n t - e s z m é j é n e k o l d a l á r ó l k a p ösztönzést Balogh E d g á r , a m i k o r 1935-ben, az A d y - t á r s a s á g n e v é b e n k ö r l e v é l b e n szólítja fel a r o m á n i a i m a g y a r ifjúsági c s o p o r t o k a t egy közös, a r o m á n i a i közélet legfontosabb k é r d é s e i t m e g v i t a t ó a n k é t összehívására. E v i s s z h a n g t a l a n u l m a r a d t k e z d e m é n y e z é s n e k s vele e g y ü t t az egységfront ü g y é n e k új l e n d ü l e t e t T a m á s i Á r o n cikksorozata (Cselekvő erdélyi ifjúság) a d 1936 á p r i l i s á b a n , a Brassói Lapokban. Az

e g y ü t t e s cselekvést h a n g s ú l y o z v a a d e m o k r á c i a é r d e k é b e n , T a m á s i n y í l t a n m e g h i r ­ deti a szocialista m o z g a l o m m a l v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s fontosságát, s c i k k e i v e l s i k e r ü l is a h a l a d ó k ö z v é l e m é n y t a t a l á l k o z ó — v a g y a m i n t u t á n a á l t a l á n o s a n n e v e z t é k , a z „ifjúsági p a r l a m e n t " — e s z m é j é n e k m e g n y e r n i . Széles k ö r ű s a j t ó k a m p á n y t á r j a a k ö v e t k e z ő h ó n a p o k b a n a k ö z v é l e m é n y elé a t a l á l k o z ó céljait, fontosságát, időszerűségét; a Korunk mellett elsősorban a pol­ gári b a l o l d a l f ó r u m a i , a Brassói Lapok és a Ligeti E r n ő szerkesztette kolozsvári Független Újság k a r o l j a fel a gondolatot. 1937 j ú n i u s á b a n m á r m e g v á l a s z t j á k a z előkészítő bizottságot, s ez év o k t ó b e r 2-án M a r o s v á s á r h e l y e n össze is ü l n e k a r o ­ m á n i a i m a g y a r ifjúság v a l a m e n n y i c s o p o r t o s u l á s á n a k a képviselői. A V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó t a n á c s k o z á s a i n a k e l s ő r e n d ű fontossága volt, h o g y egy olyan, az egyes csoportok világnézeti k ü l ö n b s é g e i t á t h i d a l ó a k c i ó p r o g r a m m e g ­ f o g a l m a z á s á t a l a p o z t a meg, a m e l y szerint a r o m á n i a i m a g y a r s á g é l e t é n e k i r á n y í ­ tása csakis a d e m o k r a t i z m u s és a nemzetiségi k ö v e t e l m é n y e k s z e r i n t t ö r t é n h e t ; hogy a r o m á n i a i m a g y a r s á g f e l e m e l k e d é s é n e k a l a p j a a f ö l d m ű v e s és m u n k á s t á r s a d a l o m . A m ű v e l ő d é s i élet és a m ű v é s z e t e k v i s z o n y l a t á b a n az é r t e k e z l e t előadói és felszó­ lalói h a n g s ú l y o z t á k a r o m á n és a m a g y a r n é p és k u l t ú r a közötti t e s t v é r i k a p c s o ­ l a t o k e r ő s í t é s é n e k fontosságát, a n a c i o n a l i z m u s elleni h a r c , a d e m o k r a t i k u s k u l t ú r a ­ építés jegyében. S N a g y I s t v á n és K a c s ó S á n d o r előadásai n y o m á n e n n e k a t e s t v é ­ r i s é g - e s z m é n e k a t a r t a l m a i k o n k r e t i z á l ó d t a k is: K a c s ó S á n d o r h a n g s ú l y o z t a , h o g y a r o m á n n é p és a m a g y a r nemzetiség viszonya csakis a t á r s a d a l m i élet g y ö k e r e s d e m o k r a t i z á l á s á n a k a l a p j á n k é p z e l h e t ő el, N a g y I s t v á n p e d i g a r r ó l győzte m e g az e g y b e g y ű l t e k e t , hogy a n e m z e t k ö z i m u n k á s s z o l i d a r i t á s elve a l a p j á n álló r o m á n és m a g y a r dolgozók m o z g a l m á b a n v a l ó s u l t m e g először e r e d m é n y e s e n az a t e s t v é r i egyetértés, a m e l y r ő l a k o r á b b i polgári m o z g a l m a k csak m i n t e s z m é n y i á l t a l á n o s ­ ságról t u d t a k szólni. A T a l á l k o z ó l e g n a g y o b b é r d e m e é p p e n az volt, hogy a szorosan n e m z e t i s é g i p r o b l é m á k o n t ú l l é p v e , azokat a r o m á n i a i — és az e g y e t e m e s e u r ó p a i — h a l a d á s k é r d é s k ö r é b e n t u d t a szemlélni, s m e g t e r e m t e t t e egy, a k o r k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g ­ felelő népi egység feltételeit, a nemzetiségi és a h a l a d ó t á r s a d a l m i i g é n y e k szin­ tézisét. A fasizmus és a világháború évei (1938—1944) E p e r i ó d u s részleteit ú g y s z ó l v á n e g y á l t a l á n n e m tisztázta m é g a s z a k k u t a t á s . A k i r á l y i d i k t a t ú r a a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó erőit elnémítja, s a v á l s á g o s h e l y z e t b e n a frissen a l a k u l t egységet felbomlasztják a közös n e v e z ő r e m é g n e m j u t o t t v i l á g ­ nézeti e l l e n t é t e k . Ez lett a sorsa a m a g y a r o r s z á g i M á r c i u s i F r o n t n a k is, és h a n g ­ s ú l y o z o t t a n é r v é n y e s ü l ez R o m á n i a kisebbségi m o z g a l m á b a n . A bécsi d ö n t é s u t á n D é l - E r d é l y n é h á n y m a g y a r írója jórészt i n t é z m é n y e k s folyóirat n é l k ü l m a r a d ; a szétszórt a l k o t ó e r ő k összefogásának egyetlen s z á m o t t e v ő k í s é r l e t e a Romániai Ma­ gyar Í r ó k Antológiája (1943) V i t a Z s i g m o n d összeállításában. A k o r á b b r ó l i s m e r t n é h á n y n é v ( E n d r e K á r o l y , K a c s ó S á n d o r , Méliusz József, Olosz Lajos, S z e m l é r Ferenc, Wass Albert) mellett azonban valamire való utánpótlást nem találunk benne; n e m z e d é k i v a g y világnézeti p r o g r a m n é l k ü l , az antológia az i r o d a l m i élet ú j j á s z e r ­ v e z é s é n e k folytatás n é l k ü l m a r a d t kísérlete. É s z a k - E r d é l y írói a m a g y a r i r o d a l o m r o k o n m o z g a l m a i b a n h e l y e z k e d n e k el; egy r é s z ü k n é l a j o b b r a tolódás k ö v e t k e z i k b e (Nyírő), az „új r e a l i z m u s " képviselői a t ö b b i m a g y a r antifasiszta erővel k e r e s i k és t e r e m t i k m e g a kapcsolatot. 1942—44 között a népi í r ó k m o z g a l m á h o z közel álló fiatal írók a n e g y e d é v e n ­ k é n t m e g j e l e n ő Termés c í m ű a n t o l ó g i á v a l j e l e n t k e z n e k . Szerkesztői Asztalos I s t v á n ,

Bözödi György, J é k e l y Zoltán, K i s s J e n ő és S z a b é d i László. A bécsi d ö n t é s u t á n i i d ő s z a k b a n ez a z o r g á n u m egy d e m o k r a t i k u s n é p i g o n d o l a t szószólója igyekezett lenni, a b b a n az é r t e l e m b e n , a h o g y azt Bözödi G y ö r g y egyik t a n u l m á n y a k i j e l e n t i ; „A n é p i s é g n a p j a i n k b a n m á r n e m c s u p á n lelki t a r t a l o m , h a n e m e l s ő s o r b a n szociális kérdés." Az a n t o l ó g i a s z í n v o n a l a s a n szerkesztett s z é p i r o d a l o m - r o v a t á b a n Asztalos István, Bözödi György, H o r v á t h I s t v á n m ű v e i k é p v i s e l i k e l s ő s o r b a n a falusi és v á ­ rosi n é p é l e t v a l ó s á g á t k u t a t ó , vádoló-lázító r e a l i z m u s t ; m e l l e t t ü k H o r v á t h I m r e , J é k e l y Zoltán, S z a b é d i László a h u m a n i s t a p o l g á r szellemi ellenállását. T a n u l m á n y ­ í r ó i n a k s z e m l é l e t é n e r ő s e n é r e z h e t ő S z a b ó Dezső és N é m e t h László n é p - és n e m z e t ­ s z e m l é l e t é n e k a h a t á s a , de közös és pozitív v o n á s u k , h o g y e g y é r t e l m ű e n e l u t a s í t a ­ n a k m i n d e n faji m i s z t i k á t , a t ö r t é n e l e m és az erdélyi n é p é l e t t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n a D u n a - m e d e n c e n é p e i n e k sorsközösségét h i r d e t i k , s ü r g e t v e n a c i o n a l i z m u s t ó l m e n t e s t á r s a d a l m i - k u l t u r á l i s közeledésüket. U g y a n e b b e n a z i d ő b e n N a g y I s t v á n a „ m u n ­ k á s í r ó k " c s o p o r t o s u l á s á n a k t e v é k e n y képviselője, Balogh E d g á r a V á s á r h e l y i T a l á l ­ kozó m é g összefogható erőit igyekszik á t v e z e t n i a m a g y a r n é p f r o n t - m o z g a l o m b a , a vidéki o r g á n u m m á d e g r a d á l ó d o t t Erdélyi Helikon e l s z ü r k ü l , m o z g é k o n y a b b íróit a b u d a p e s t i ú j s á g í r á s és i r o d a l m i élet s z i p p a n t j a föl, az i d ő s e b b n e m z e d é k m a ­ g á n y b a szigetelődik. E n é h á n y é v k ö r v o n a l á n a k m e g r a j z o l á s a a z o n b a n i r o d a l o m t ö r t é n e t ü n k m é g m e g í r a t l a n fejezete.

K Ö N Y V É S Z E T . (Csupán a z o k a t az összefoglaló m u n k á k a t t a r t a l m a z z a , a m e ­ l y e k n e k é r t é k e l ő v a g y a d a t k ö z l ő e r e d m é n y e i r e c i k k e m g o n d o l a t m e n e t e épül.) K u n c z A l a d á r : Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában. N y u g a t , 1928. II. 501—508; C h i n e z u , I o n : Aspecte din literatura maghiară ardeleană, 1919— 1929. Cluj, 1930. E d i t u r a revistei „Societatea d e M â i n e " ; T a b é r y G é z a : Emlék­ könyv. Kolozsvár, 1930; Tolnai G á b o r : Erdély magyar irodalmi élete. Szeged, 1933. A Szegedi F i a t a l o k Művészeti K o l l é g i u m á n a k k i a d á s a ; T o l n a i G á b o r : Az erdélyiség fordulóján. N y u g a t , 1934. I. 345—346; J a n c s ó E l e m é r : Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig. N y u g a t , 1935. I. 283—298; Ligeti E r n ő : Súly alatt a pálma. Kolozsvár, é. n. A szerző k i a d á s a ; G a á l G á b o r : A mai erdélyi irodalom arcvonalai. Válogatott írások. I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t , 1964. I. 379—386; G a á l G á b o r : Erdélyi-e vagy romániai magyar irodalom? Valóság és irodalom. Á l l a m i K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t , 1950. 98—102; * * * : Magyar irodalom Romá­ niában. A magyar irodalom története. A k a d é m i a i K i a d ó . B u d a p e s t , 1966. VI. 924—1002; C z i n e M i h á l y : A romániai magyar irodalom kezdetei. J e l e n k o r , 1967. 6.; Czine M i h á l y : Magyar irodalom Romániában. (Részletek egy t a n u l m á n y ­ ból) J e l e n k o r , 1967. 12.; S ő n i P á l : Az a v a n t g a r d e hazai folyóiratokban. Igaz Szó, 1966. 11.; S ő n i P á l : A romániai magyar irodalom története. E d i t u r a d i d a c ­ tică şi pedagogică. B u c u r e ş t i , 1969; V a r r ó J á n o s : Adalékok a Helikon írói cso­ portosulásának történetéhez. Igaz Szó, 1968. 2. és 3.; M i k ó I m r e : Huszonkét év. (Az erdélyi m a g y a r s á g politikai t ö r t é n e t e 1918. d e c e m b e r 1-től 1940. augusz­ t u s 30-ig.) B u d a p e s t , 1941.

SZEMLÉR FERENC ÚT AZ ENC K ILOPÉD Á IHOZ ...Emlékezzünk meg hát legalább mi azon dolgokról, amikről soha ez világon nem szól majd senki, ha az mi szánkat bétömte az föld pora!... Szüle I s t v á n leveléből B a u s n e r S e b a s t i a n u s h o z 1772. S z e n t I v á n h a v a 22. n a p j á n . A b b a n az i d ő b e n ü g y v é d i m i n ő s é g b e n kerestem meglehetősen kesernyés kenye­ remet. Névlegesen társa, valójában alá­ r e n d e l t j e v o l t a m dr. X - n e k , a n e v e s b r a s ­ sói k e r e s k e d e l m i j o g á s z n a k — a fiata­ l a b b és kezdő p a r t n e r helyzetéből szár­ m a z ó m i n d e n h á t r á n n y a l és m o n d h a t n i szinte s e m m i előnnyel. M i n d e z é r t a z o n ­ b a n é v t i z e d e k m ú l t á v a l is p u s z t á n csak m a g a m a t h i b á z t a t h a t o m . Okos, r a v a s z és bölcs t á r s a m c s u p á n élt — igaz: n é h a visszaélt — a z o k k a l a lehetőségekkel, a m e l y e k e t e r e d e n d ő félénkségem, gyá­ m o l t a l a n s á g o m , t e h e t e t l e n s é g e m , legfő­ k é n t p e d i g é r d e k t e l e n s é g e m k í n á l t neki. H a l ó p o r á b a n s e m n e h e z t e l e k érte. H e ­ l y é b e n a k á r k i ú g y cselekedett v o l n a — t a l á n én m a g a m is. H a t e h á t f o l y a m a ­ tosan b e c s a p o t t az e l s z á m o l á s o k n á l , el­ t a g a d t a a t u d t o m o n k í v ü l befolyó tiszte­ l e t d í j a k a t , r á m s ó z t a a k e l l e m e t l e n fel­ a d a t o k a t , és m i k ö z b e n szép, ú j , e m e l e t e s saját b é r h á z á b a n előkelő polgári jólét­ b e n élt c s a l á d j á v a l s á l s z e n t ü l folyvást azon csodálkozott, v a j o n m i k é p p e n t a r ­ t o m én el saját c s a l á d o m a t a h i v a t a l o s a n osztályrészemül j u t ó szűkös j ö v e d e l e m ­ ből, a k k o r csak saját j e l l e m é n e k és a k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően cselekedett.

Őszintén szólva, m a g a m is f o l y a m a t o s fojtó a g g o d a l m a k között c s o d á l k o z t a m , h o g y m i k é p p e n t a r t j u k egyik n a p r ó l a m á s i k r a felszínen m a g u n k a t a csekélyen csordogáló j ö v e d e l e m b ő l ? A h i b á t a z o n ­ b a n — t e r m é s z e t e m h e z és t ö b b é - k e v é s b é a valósághoz h í v e n — m a g a m b a n k e r e s ­ t e m . Legfőként a m á r e m l í t e t t é r d e k ­ telenségben. N e m m i n t h a a jog — az e m b e r t á r s a s lényi m i v o l t á n a k egyik r a g y o g ó b i z o n y í ­ t é k a és az u r a l k o d ó t e r m e l é s i viszonyok roppant érzékeny tükrözője — nem érde­ k e l t v o l n a m i n t összefüggő r e n d s z e r és k ö v e t k e z e t e s l o g i k á r a o k t a t ó szép szelle­ m i t e r m é k . Egyrészt a z o n b a n e r é l y t e l e n félszegségem megakadályozott abban, h o g y az elméletileg v o n z ó n a k fölismert t u d o m á n y t a m i n d e n n a p o k szükségletei­ től m e g k ö v e t e l t a p r ó p é n z r e v á l t s a m , m á s ­ részt pedig v á g y a i m és t ö r e k v é s e i m m á r kezdettől fogva az i r o d a l o m a b b a n az i d ő b e n n e m sok a n y a g i ellenszolgálta­ tással kecsegtető t e r ü l e t e i felé vonzot­ tak. Az irodai m u n k a , a bírósági t á r g y a l á ­ sok és e g y é b jogi t e r m é s z e t ű t é n y k e d é ­ sek s z ü n e t e i b e n f e n n m a r a d ó s z a b a d idő­ m e t t e h á t n e m a s z a k m a i képzettséget továbbfejlesztő m ű v e k b ú v á r l á s á r a v a g y e l m é m e t élesítő jogászi v i t á k , találkozások, összejövetelek l á t o g a t á s á r a , esetleg éjsza­ k á i m c s e n d j é b e n a m á s n a p i p e r e k elő­ készítésére, h a n e m v e r s í r á s r a , r e g é n y o l ­ v a s á s r a , i r o d a l o m e l m é l e t i m ű v e k és fo­ l y ó i r a t o k t a n u l m á n y o z á s á r a és e h h e z h a ­ sonló haszontalanságokra fordítottam. N e m is v á l t b e l ő l e m soha j e l e n t ő s ü g y ­ véd. B á r h i ú s á g o m n a k hízelgett volna,

e r r e — b e v a l l o m — n e m is t ö r e k e d t e m k ü l ö n ö s e b b e n , holott ez lett v o l n a az egyetlen ésszerű és t e r m é s z e t e s e l j á r á s . Ügyvéd k a r t á r s a i m m a l is c s a k szigo­ rúan szakmai vonatkozásokban érintkez­ t e m . Ez k ü l ö n b e n is megfelelt v i s s z a ­ húzódásra hajlamos, zárkózott érzékeny­ s é g e m n e k . Másfelől a z o n b a n m i n d e n t e l ­ követtem olyan baráti kapcsolatok kiépí­ tésére, a m e l y e k a l k a l m a s n a k m u t a t k o z t a k félig-meddig titkolt, de a dolog t e r m é ­ szeténél fogva m é g i s n y i l v á n o s , á m ü g y ­ védi g y a k o r l a t o m m a l alig összeegyeztet­ hető, de r á l e g a l á b b i s h á t r á n y o s szen­ vedélyem táplálására. Sajnos, n e m v o l t a m elég okos a h h o z , hogy a k á r K a r á c s o n y Benő, a k á r Szabédi László, a k á r A b a f á y G u s z t á v p é l d á ­ j á r a o l y a n é r v é n y e s közéleti á l n e v e t v á ­ lasszak, a m e l y b e n i r o d a l m i s z e m é l y i s é ­ gem k é s ő b b m i n d e n z a v a r ó k ö r ü l m é n y t ő l m e n t e s e n t e s t e s ü l h e t e t t v o l n a m e g . Így ez az e g y n e v ű k é t l a k i s á g h u z a m o s ideig h á t r á n y o s befolyással volt m i n d k é t t e r ü ­ leten v é g z e t t m u n k á m r a . L e g a l á b b i s s z ü n ­ telen b ű n t u d a t t a l t ö l t ö t t el, h a szerződé­ sek f o g a l m a z á s a k ö z b e n m e g n e m v a l ó ­ sítható i r o d a l m i t e r v e i m j u t o t t a k e s z e m ­ be, v a g y h a egy-egy v e r s m e g í r á s a i d e ­ j é n m e g j e l e n t e l ő t t e m az e l h a n y a g o l t iroda és az ezzel f e l o l d h a t a t l a n k a p c s o ­ l a t b a n álló k e r e s e t k i e s é s r é m e . M i n d a z o n á l t a l a folyvást súlyosodó és különféle ideges t ü n e t e k b e n m e g m u t a t k o ­ zó b ű n t u d a t s e m r i a s z t o t t vissza a v é l e ­ ményem szerint hasonló érdeklődésű ba­ r á t o k f ö l k u t a t á s á t ó l és a v e l ü k v a l ó k a p ­ csolat m e g o l y f á r a d s á g o s f ö n n t a r t á s á t ó l . Így t á r s a m és k i z s á k m á n y o l ó m n e m csekély b o s s z ú s á g á r a m a j d n e m m i n d e n d é l u t á n öt ó r a t á j b a n o d a h a g y t a m a k ö ­ zös ügyvédi i r o d á t , m e r t a k ö z e l b e n levő K o r o n a k á v é h á z egyik u t c á r a néző p á h o ­ lyában rendszerint ilyenkor gyülekezett az a n é h á n y e m b e r b ő l összeverődő, n o h a n e m m i n d i g u g y a n a z o k b ó l álló a s z t a l t á r ­ saság, a m e l y n e k k i m o n d o t t célja egy-egy t e j e s k á v é volt „ c s i g á n a k " n e v e z e t t friss d i ó s s ü t e m é n n y e l , k i m o n d a t l a n u l viszont a szőnyegen forgó h a z a i v a g y külföldi eseményeket választotta társalgása tár­ gyául — k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az i r o d a l o m és m ű v é s z e t l e g ú j a b b jelenségeire, de legalábbis h o z z á n k e l h a t ó hullámfod­ raira. A brassói K o r o n a k á v é h á z t ü k ö r a b l a ­ kos, t á g a s , dohányfüstös, a szállóépület földszintjén derékszögben elhelyezkedő t e r m e i b e n reggeltől késő éjszakáig egy­ mástól m e g l e h e t ő s e n k ü l ö n b ö z ő h i v a t á s ú , elfoglaltságú v a g y célzatú t ö r z s v e n d é g e k vagy á t u t a z ó k foglaltak helyet a f é m ­ borítású, szilárd l á b a k o n álló m ű m á r v á n y

a s z t a l o k n á l . Újságírók, t ő z s d e ü g y n ö k ö k , t a n á r o k , k e r e s k e d e l m i utazók, u z s o n n á z ó i d ő s e b b hölgyek, s z i g u r a n c a - b e s ú g ó k , á l ­ lástalan pincérek, katonatisztek, bankhi­ v a t a l n o k o k , k i s z á m í t o t t feltűnéssel öltöző fiatal n ő k t a l á l k o z t a k i t t a n y e l v e k és h a n g o k k e v e r e d ő z ű r z a v a r á b a n és a k á ­ v é h á z szinte k i e l e m e z h e t e t l e n a l k o t ó r é ­ szekből összeálló, m é g i s a z o n n a l v i l á g o ­ s a n f e l i s m e r h e t ő sajátságos l é g k ö r é b e n . A kávéház mindamellett mindig megőrzött v a l a m i t a t i s z t e l e t r e m é l t ó s á g és j ó l n e v e l t ség j e l l e m v o n á s a i b ó l . Ez t a l á n szász t u l a j ­ d o n o s a i n a k és v e z e t ő i n e k m a g a t a r t á s á b a n gyökerezett, s a helyiséget a b o h é m v o ­ nások lehető kerülésével megóvta a pusz­ tán evés-ivásra berendezett nyilvános ter­ m e k n é h a kocsma-színezetétől, és i n k á b b az angolos k l u b o k v a l a m e l y távoli u n o ­ k a t e s t v é r é v é v a r á z s o l t a . A k á r h o g y is volt, a n a p p a l v a g y az este é p p e n n e m csúcs-

Máttis

János

fedőlapja

Szemlér Ferenc a 30-as évek közepén forgalmi idején m i n d i g a k a d t egy-egy ü r e s asztal, ahol egy p o h á r f e k e t e v é ­ d e l m é b e n á t l e h e t e t t lapozni az a z n a p i belföldi és külföldi újságokat, elolvasni egy egész fejezetet V i r g i n i a Woolf n e m ­ régiben megjelent regényéből, meg lehe­ t e t t írni egy rövid c i k k e t , sőt k é t - h á r o m s t a n z á t a b b ó l az elbeszélőnek i n d u l ó k ö l ­ t e m é n y b ő l , a m e l y a z t á n s o h a s e m feje­ ződött be. Változékony időkben megérkeztek a Brassói Lapok és a Népújság n é h á n y é p ü ­ lettel o d é b b dolgozó szerkesztői is, a k i k a legújabb távirati jelentések birtokában vonzó, sőt izgató k ö z p o n t o t a l k o t t a k . I l y e n k o r m a g a m is k ö z é j ü k s o d r ó d t a m . S z e m é l y szerint m a j d n e m v a l a m e n n y i ü k ­ kel t a r t o t t a m a j ó i s m e r e t s é g e t — m á r c s a k egykori v o l o n t ő r k ö d é s e m j o g á n is. Az egyetlen feszültségi góc c s u p á n a l a p g a z d á j á n a k n e m is t ú l s á g o s a n régi m a ­ g a t a r t á s a v o l t m é g m i n d i g sajgó e m l é ­ k e z e t e m b e n . A Brassói Lapok ugyanis hosszú ideig r e n d s z e r e s e n közölte c i k k e i ­

m e t , á m a m i k o r jó idő m ú l t á n h o n o r á ­ r i u m é r t j e l e n t k e z t e m , a főnök azzal fize­ t e t t ki, hogy ő a c i k k e k e t n e m k é r t e , egy k r a j c á r t s e m h a j l a n d ó u t a l v á n y o z n i , s h a n e m tetszik, m e h e t e k i g é n y e i m m e l a bíróság elé. Elég m a f l a v o l t a m , h o g y n e m t e t t e m . A lenyelt b é k á t a z t á n c s a k a k k o r emésztettem meg, amikor Gábor István v e t t e á t az i r o d a l m i m e l l é k l e t szerkesz­ tését, és ő a k é r t v a g y közölt í r á s o k t e r ­ m é s z e t e s v e l e j á r ó j á n a k t a r t o t t a a fösvény g a z d a p é n z t á r á h o z szóló k i u t a l á s t . Saját asztaltársaságunk kezdeteinél ketten állottunk, helyesebben üldögéltünk Abafáy Gusztávval. Akadtak természete­ sen r ö v i d e b b - h o s s z a b b ideig v e l ü n k e g y ü t t ü l d ö g é l ő k is. Az á t m e n e t i a s z t a l ­ t á r s a k közül a z o n b a n c s u p á n e g y e t l e n ­ e g y r e : Asztalos I s t v á n r a e m l é k s z e m é l é n ­ ken. Valahol Brassó közelében lakott v a g y dolgozott a k k o r i b a n , és c s u p á n n é ­ h á n y rövid koradélutáni vagy talán v a ­ s á r n a p déli ó r á r a l á t o g a t o t t b e a k á v é ­ h á z b a , h o g y az é p p e n készülő Elmondja János első fejezetét k e t t ő n k n e k felolvassa. A m e g h a l l g a t o t t szöveg tetszett, n e m i s volt lényegi hozzászólásom. M e g l e p e t é ­ s e m r e a z o n b a n A b a f á y szokott i z g é k o n y h e v e s s é g é v e l azt j a v a s o l t a A s z t a l o s n a k , h o g y az egyes s z á m h a r m a d i k s z e m é l y ­ b e n m e g f o g a l m a z o t t elbeszélést írja á t egyes s z á m első személybe, s így fejezze be a regényt, meglátja, sokkal közvetle­ n e b b , é l m é n y s z e r ű b b és n a g y o b b h a t á s ú l e s z ! . . . A m i n t a k é s ő b b m e g j e l e n t szö­ v e g bizonyítja, Asztalos m a g á é v á t e t t e a javaslatot. A változók tünékeny árnyalakjai m ö ­ gött a z o n b a n k é t á l l a n d ó j e l e n s é g t ü k ­ röződik a m ú l t b ó l a k á v é h á z ü v e g a b l a ­ k a i b a n . Az egyik M a t t i s T e u t s c h , a festő (milyen f á j d a l m a s , h o g y ezt a m a g y a r á z ó jelzőt m é g m a is a n e v e m e l l é kell füg­ gesztenem!) ö r ö k ö s e n k i a l v ó és ú j r a m e g ­ meggyújtott rövid pipájával, gunyoros, szúrós v a g y c s a k e g y s z e r ű e n f ö l é n y e s megjegyzéseivel mongolos, m o z d u l a t l a n a r c á n m i n d i g egy k i s lenézéssel. S z e m é ­ lyiségének e l l e n á l l h a t a t l a n tiszteletet ger­ jesztő h a t á s a m a g y a r á z z a , h o g y a b e s z é d k ö z b e n vele k a p c s o l a t b a n h a s z n á l t „Mes­ ter!" megszólítás m i n d i g meggyőző t e r ­ mészetességgel c s e n d ü l t m e g . Sőt ha a k á r k i r e , m é g saját m a g a m r a v o n a t k o z ­ t a t v a h a l l o m , m a n a p s á g is, ö n k é n t e l e n ü l az ő a l a k j a l e b b e n s z e m e m elé. I s m e ­ r e t s é g e m vele a z o k n a k az i d ő k n e k k ö d é b e vész, a m i k o r N é m e t o r s z á g b a n m e g j e l e n t Kunstideologie c í m ű k ö n y v é t az Erdélyi Helikon hasábjain méltattam. Negyedik, több-kevesebb pontossággal megjelenő tagtársunkként Halász K á l -

mánra, a kitűnő építészmérnökre emlék­ szem, a k i n e k m u n k á s s á g á t n e m egy k i ­ váló m o d e r n a l k o t á s örökíti m e g m a is B r a s s ó b a n . Az ő i s m e r e t s é g e a M e s t e r ­ rel m é g k o r á b b i e r e d e t ű — a b b ó l az i d ő ­ ből v a l ó volt, a m i k o r b á t y j a , ifjabb Halász Gyula, az a k k o r i „ G y u l u s " , a k é ­ sőbb B r a s s a i n é v e n v i l á g h í r r e szert tett grafikus és fotoművész m i n t d i á k m ű ­ vészi rajzból ó r á k a t v e t t M a t t i s T e u t s c h Hosszú u t c a i m ű t e r m é b e n . K á l m á n is élénken érdeklődött a művészetek, külö­ nösen a z í r á s m e s t e r s é g m i n d e n fajtája iránt. J ó v a l k é s ő b b , m á r a f e l s z a b a d u l á s u t á n egy ideig e g y ü t t c s i n á l t u k a Népi Egység c í m ű n a p i l a p o t , a m e l y n e k grafi­ kai k é p é t folyvást új m e g új ötletekkel, de a n y a g á t is különféle ú j d o n s á g o k k a l gazdagította. Ő volt az p é l d á u l , aki az első a t o m b o m b a ledobásának készen megszerkesztett hírével lélekszakadtan r o h a n t b e a n y o m d á b a , h o g y le n e m a ­ radjunk vele. Újságírói t a p a s z t a l a t a i t egyébként édesapjának, a nemrégiben m a t u z s á l e m i k o r b a n e l h u n y t idősebb H a ­ lász G y u l á n a k h í r l a p j a i n á l szerezte. Í m e , ez a t á r s a d a l m i és szellemi kör­ nyezet v e t t k ö r ü l , a m i k o r a v é g ü l is M á s csillagon c í m e t n y e r t í r á s o m b a b e l e k a p ­ tam. Akkortájban m á r két verseskönyv volt a h á t a m mögött. A m a k ü l ö n b ö z ő irányokból felém tartó áramlatok hullámc s o m ó s o d á s á b a n v a l a m i egyebet, t a r t ó s a b ­ bat, t a l á n j e l e n t ő s e b b e t s z e r e t t e m v o l n a létrehozni. N e m elégítettek ki a l a p o k ­ b a n és f o l y ó i r a t o k b a n e l s z ó r t a n m e g j e l e ­ n ő r ö v i d e b b - h o s s z a b b v e r s e k v a g y cik­ kek. M á r k o r á b b a n m e g í r t a m volt egy t e r j e d e l m e s e b b r e g é n y t , a m e l y n e k fősze­ replőjét K a c s ó S á n d o r r ó l m i n t á z t a m . S a j ­ nos, a k é z i r a t a is elveszett, c í m é r e sem emlékszem már. Ebben a regényben azonban nem nagyon b í z t a m , holott évekkel, t a l á n é v t i z e d e k k e l k é s ő b b Molter Károly m i n t h a úgy nyilatkozott vol­ na, h o g y ő o l v a s t a a kéziratot, sőt k i ­ a d á s r a is a j á n l o t t a az E r d é l y i S z é p m í v e s Céh vezetőinek. A k á r h o g y a n is t ö r t é n t , ez a m u n k a (csupán e m l é k e i m r e t á m a s z ­ k o d v a n e m m e r e m a „ m ű " megjelölés­ sel illetni!) k e v é s jelentőséggel b í r t szá­ momra. Valami egyebet akartam. Későbbi beszámolókban a könyv jel­ képes c í m é h e z az „Egy n e m z e d é k lélekrajza" m a g y a r á z a t o t függesztettem. C s a k ­ ugyan a n n a k is s z á n t a m ezt a m ű f a j i ­ lag m a is n e h e z e n b e s o r o l h a t ó p r ó z á t . Önéletrajz is, m e g n e m is. T á r g y i t ö r ­ ténés, m e g n e m is. J e l k é p és u g y a n a k k o r t a g a d h a t a t l a n valóság, v a g y p e d i g fordít­ va. Az első személyes előadásmódot, nemkülönben a közelmúlt történetiesítését t a l á n N é m e t h László a k k o r i b a n m e g ­

jelenő néhány írása sugalmazta. Ma m á r n e m t u d n á m megmondani, melyik. Elein­ t e a z o n b a n ú g y é r e z t e m , h o g y a felsza­ badító mozzanatot a magam mondan­ d ó i n a k sajátos m e g f o g a l m a z á s á h o z az ő t a n u l m á n y a i n a k m e g l e p ő e n személyes h a n g v é t e l e és v a l l o m á s s z e r ű s é g e adta meg. Egyéb b i z t a t á s k ü l ö n b e n s e m j u t o t t osz­ t á l y r é s z e m ü l . H e l y e s e b b e n : c s u p á n az ö n ­ kifejezés legyőzhetetlen v á g y a ösztönzött a kérdéses írásmű megszerkesztésére. J ó ­ z a n fővel b e l á t t a m u g y a n i s , hogy az a k ­ k o r t á j t n á l u n k divatozó i r o d a l m i á r a m ­ l a t o k b a n az én s z e r é n y m ű v e m s e h o g y a n s e m t a l á l j a m e g a fősodort és alig szá­ m í t h a t a h a n g a d ó k t á m o g a t á s á r a , de m é g f i g y e l m é r e sem. Így h á t k o n o k e l h a t á r o ­ zással m á r eleve p u s z t á n m a g a m n a k ír-

Balogh

Edgár tervezetének első oldala

Szenczei László levelezőlapja Kolozsvárról (1939. I. 11.) t a m az a p r ó és o l v a s h a t a t l a n b e t ű k k e l telerótt papírlapokat — még asztaltársa­ ságom t a g j a i n a k sem t e t t e m r ó l u k e m l í ­ tést. E g y é b k é n t m á i g m e g v a n az a m á r m á r b a b o n á s szokásom, h o g y t e r v e z e t t v a g y készülő m u n k á i m a t lehetőleg titokb a n t a r t o m , m i n t h a a r ó l u k v a l ó előzetes fecsegés vagy n y i l a t k o z a t m á r i s c s í r á ­ j á b a n f o n n y a s z t a n á el az i d e g e n s z e m ­ m e l i d ő előtt m e g v e r t gyöngéd n ö v é n y t . H a jól e m l é k s z e m , az í r á s m ű r ő l m á r m i n t befejezett és t a l á n sajátkezűleg le is gépelt k é z i r a t r ó l legelőször Balogh E d ­ g á r n a k t e t t e m említést. Ez a z o n b a n m á r j ó v a l k é s ő b b t ö r t é n t . N e m t u d o m , vajon p r ó b á l k o z t a m - e időközben m á s k i a d ó n á l vele. G o n d o l o m a z o n b a n , hogy n e m , m i ­ v e l e g y e d ü l az E r d é l y i S z é p m í v e s C é h jöhetett volna számításba, velük azonban a t r a n s z i l v a n i z m u s s a l foglalkozó Jelszó és mítosz című, a Korunk h a s á b j a i n m e g ­ j e l e n t c i k k e m és a V á s á r h e l y i T a l á l k o ­ zón v a l ó s z e r e p l é s e m óta m e g l e h e t ő s e n feszült v i s z o n y b a n v o l t a m — illetve h á t a n n a k irányítói többé-kevésbé töröltek k e d v e n c e i k n é v s o r á b ó l , s ez m á r eleve l e ­ h e t e t l e n n é t e t t m i n d e n kísérletezést. E n ­ nélfogva a p o r o s o d ó k é z i r a t c s a k az E r ­ délyi E n c i k l o p é d i a n e v ű k i a d ó i v á l l a l k o ­ zás k a p c s á n k e r ü l t ismét előtérbe. A d d i g viszont sok m i n d e n t ö r t é n t . Balogh E d g á r r a l é l e t e m b e n először K o ­ lozsvárt t a l á l k o z t a m . Sajnos, n e m e m l é k ­ szem, m i l y e n a l k a l o m b ó l . B i z o n y á r a v é ­ letlenül. Emléktöredékeim rostálgatása s e m m i a d a t t a l n e m szolgál az időpontot illetően. C s a k az a v é g e s z a k a d n i n e m a k a r ó éjszakai beszélgetés m a r a d t m e g agysejtjeimben kitörölhetetlenül, amelyet a kolozsvári főtér aszfalt-négyszögén

k ö r b e - k ö r b e s é t á l v a f o l y t a t t u n k . Azt s e m tudom, mit kerestem akkor Kolozsvárt. A Méliusz szervezte és szerkesztette Új Arcvonal antológiájának megjelenésén m á r é v e k k e l t ú l j á r t u n k . Az A b a f á y G u s z t á v , J a n c s ó E l e m é r és S z e m l é r F e ­ r e n c n e v é v e l j e g y z e t t Új Erdélyi Antoló­ gia j ó v a l k é s ő b b j e l e n t m e g — k ü l ö n b e n is a n n a k t e r v é t N a g y I s t v á n és C s u k a Z o l t á n részvételével az A b a f á y é k k e r t ­ jében kovácsolgattuk Brassóban. Ugyan­ c s a k B r a s s ó b a n g o n d o l t u k ki és h o z t u k tető alá a korabeli irodalmi viszonyok­ k a l e l é g e d e t l e n k e d ő fiatal í r á s t u d ó k k ö ­ zös b e m u t a t k o z á s á t , a m e l y — m i n d e n z a v a r ó külső k ö r ü l m é n y és esetleges h a ­ tósági k í v á n c s i s k o d á s e l k e r ü l é s é r e — a h a l a d ó világi g o n d o l k o d á s u k r ó l b i z o n y ­ ságot t e v ő és v e n d é g s z e r e t ő u n i t á r i u s o k Halász K á l m á n tervezte modern templo­ m á b a n zajlott le. Az egyetlen ok t e h á t , a m i é r t a k k o r i ­ b a n K o l o z s v á r r a m e h e t t e m , a Bözödi G y ö r g y Székely bánja c í m ű k ö n y v é n e k előkészítése volt, a m e l y n e k k i a d á s á r a — amint ismeretes — a Szépmíves Céh el­ u t a s í t á s a u t á n t i z e n h é t fiatal erdélyi író vállalkozott — m e g l e h e t ő s m e r é s z e n , m e r t m a j d n e m p é n z t e l e n ü l , ám a z ifjúság ö r ö k b i z a l m á v a l a s i k e r b e n . . . Ezt az ü g y e t tanácskozhattuk meg mi tizenheten a N e w Y o r k k á v é h á z n a p o s délelőtti tera­ szán, este p e d i g így a k a d h a t t a m össze Balogh E d g á r r a l , a k i t h í r b ő l és cikkeiből m á r jóval k o r á b b a n i s m e r t e m . Az is l e ­ h e t a z o n b a n , hogy m i n d e z csak k é p z e l e ­ t e m s z ü l e m é n y e , és a v a l ó s á g b a n a d o l ­ gok egészen m á s k é n t z a j l o t t a k le! E z e k k e l az é v e k k e l k a p c s o l a t b a n a z é r t s e m m e r e k a m e g b í z h a t ó k r ó n i k á s sze­ r e p é b e n tetszelegni, m e r t ez idő t á j t n e m c s u p á n súlyos a n y a g i g o n d o k n y o m a s z ­ tottak, de — b i z o n y á r a szorongásos a l a p ­ t e r m é s z e t e m b ő l kifolyólag — e g y m á s t k ö ­ v e t ő t ö b b m e g r á z ó lelki v á l s á g o n m e n ­ t e m keresztül. E z e k n e k m i n d e n t h o m á l y ­ b a borító t ü n e t e i és m e g r e n d ü l é s e i n a g y ­ j á b ó l b i z o n y t a l a n n á teszik, sőt n é h a el is m o s s á k a V á s á r h e l y i T a l á l k o z ó t közvet­ l e n ü l megelőző és k ö v e t ő é v e k e s e m é ­ nyeiről e m l é k e z e t e m b e n m e g ő r z ö t t k é p e ­ ket. Így p é l d á u l h i á b a v a l l a t o m m a g a m , külső segítség n é l k ü l s o h a s e m fogom megállapítani tudni, hogy Balogh Edgár m i é r t és m i k o r költözött át K o l o z s v á r r ó l Brassóba. T é n y az, h o g y egyszerre csak ott volt, s m á r a k k o r ú g y tetszett, m i n t ­ h a m i n d i g is része lett v o l n a é l e t e m n e k . Mindenekelőtt lakásunkon jelent meg — nem csupán baráti beszélgetésekre v a g y v i t á k r a , d e a családi é t k e z é s e k n é l m i n d i g szívesen l á t o t t v e n d é g k é n t . K ü -

lönösen n a g y r a becsülte a civilizált ét­ kezés a p r ó külsőségeit, de a jól elkészí­ t e t t ételeket, á l t a l á b a n a családi k ö r n y e ­ zet m e l e g é t is — m i n d a z t , a m i b e n az u t ó b b i é v e k f o l y a m á n n e m i g e n volt r é ­ sze. N é h a a K o r o n a k á v é h á z b a n is öszs z e j ö t t ü n k — főleg, a m i k o r a V á s á r h e l y i Találkozó megismételt összehívásának t e r v é t h á n y t o r g a t t u k —, ebből a z o n b a n később s e m m i s e m v a l ó s u l t m e g . Saját l a k á s á n s o h a s e m k e r e s t e m föl — m a i eszemmel, azt gondolom, h o g y n e m is volt saját l a k á s a , és b a r á t o k n á l v a g y is­ merősöknél húzódott meg rövidebb-hoszszabb időre. E r r ő l a z o n b a n n e m beszélt és a m a g a m önző m ó d j á n én s e m é r d e k ­ lődtem. Igaz, h o g y saját l a k á s o m szűkös volta m i a t t é r d e k l ő d é s e m úgyis csak el­ méleti m a r a d t volna. Olykor h o s s z a b b i d ő s z a k o k r a is e l t ű n t . Magánéletem zűrzavarai miatt, vagy pe­ dig saját g o n d j a i m n a k az övéivel v a l ó s z a p o r í t á s á t e l k e r ü l e n d ő , vagyis p u s z t a gyávaságból sosem k é r d e z t e m t á v o l m a r a ­ d á s á n a k okait. T ö b b é - k e v é s b é azt is s e j ­ t e t t e m , h o g y a m ú g y s e m l e h e t n é k segít­ ségére, m e r t i l y e n k o r l é t f e n n t a r t á s i g o n d ­ j a i n a k m e g o l d á s á v a l küzdött, és a fel­ merülő nehézségeket mindig szemérme­ sen t i t k o l t a . Életét, gondolom, a Brassói Lapoktól kapott cikkdíjakra alapozta, ezek pedig m é g a s o r s j á t é k n y e r e m é n y n é l is b i z o n y t a l a n a b b a k voltak. N e m volt a szerkesztőség tagja. K ü l s ő m u n k a t á r s k é n t is csak folytonos k ü z d e l m e k á r á n t u d t a cikkeit e l h e l y e z n i a l a p b a n . Elveit egy p i l l a n a t r a s e m a d t a föl, ezek az elvek viszont n e m egy e s e t b e n n y í l t v a g y b u r ­ kolt e l l e n t é t b e n á l l o t t a k a l a p ó v a t o s a n polgári d e m o k r a t a vonalvezetésével. M i n ­ den egyes c i k k é n e k m e g j e l e n é s é t a saját és az ü g y k ü l ö n d i a d a l a k é n t ü d v ö z ö l h e t ­ te — k ö z b e n p e d i g n é m i k e s e r n y é s s z á j ­ ízzel g o n d o l h a t o t t a r r a , h o g y a n e m t ú l ­ ságosan b ő r e szabott cikkdíj legföljebb n é h á n y n a p i g t a r t j a m a j d a víz felszí­ nen. K é t s é g t e l e n ü l v o l t a k b a r á t a i a szerkesz­ tőségben és azon k í v ü l is, a k i k k i á l l t a k érte és az á l t a l a k é p v i s e l t e s z m é k é r t vagy v á l l a l k o z á s o k é r t . R e n d k í v ü l sugalló egyénisége o l y a n o k a t is h a t a l m á b a ejtett, akik e r e d e t i l e g t a l á n végig s e m g o n d o l ­ t á k az á l t a l a m e g m u t a t o t t ö s v é n y k a ­ n y a r u l a t a i t , végét, esetleg v e s z e d e l m e i t . Á m egyenessége, becsületessége, önzet­ lensége m é g ellenfeleiben is tiszteletet gerjesztett. B e n n e m p e d i g őszinte b á ­ mulatot. Mások t a l á n n e m b á m u l t á k e n n y i r e . Józanabbak, esetleg meggondoltabbak voltak. É n a z o n b a n b í r á l a t n é l k ü l a d t a m

á t m a g a m a t a belőle á r a d ó s z e m é l y e s v a r á z s n a k , d i p l o m a t i k u s bölcsességnek és társadalmi, helyesebben mozgalmi ta­ p a s z t a l a t n a k . Egy idő m ú l t á n azon v e t ­ t e m észre m a g a m a t , hogy m á r csak fel­ tűnően ritkán látogatom a Korona k á v é ­ h á z egykori törzsasztalát. Ehelyett, m i ­ h e l y t csak t e h e t e m , m e g j e l e n e k a s o k ­ k a l kisebb m é r e t ű és c s e n d e s e b b C e n t r á l k á v é h á z helyiségében, a m e l y n e k egyik eldugott asztalánál rendszerint Balogh E d g á r r ó t t a i s m e r ő s g y ö n g y b e t ű i t a sza­ porodó papírlapokra. Az asztalon v i z e s p o h a r a k s o r a k o z t a k , s legföljebb egyetlen f e k e t e k á v é s á r v á l k o ­ dott, de ez u t ó b b i kifizetésére sem volt m e g m i n d i g a fedezet. A fényes a l p a k k a ­ t á l c á n és az asztal m á r v á n y l a p j á n h a l ­ mozódó papírgombócok mindegyike a m e g í r á s r a v á r ó cikk szülési nehézségeiről á r u l k o d o t t . Egyszer t i t o k b a n megszá­ m o l t a m : tizenegy elvetélt v a g y n e m k i ­ elégítőnek m i n ő s ü l ő c i k k - k e z d e t rejtőzött a k ö n y ö r t e l e n ü l g a l a c s i n n á g y ú r t hófe­ h é r p a p í r l a p o k o n , a m e l y e k e t a felszol­ gáló m i n d a d d i g n e m m e r t összesöpörni, a m í g a szerkesztő ú r n a g y o t s ó h a j t v a p o n t o t n e m tett az utolsó f o g a l m a z v á n y * befejező m o n d a t á r a . T a l á n ő is b a r á t j á n a k t e k i n t e t t . Leg­ a l á b b i s ö r ö k k é r e n d s z e r e z ő , t e r v e z ő és szervező t e v é k e n y s é g é n e k folyton változó, a l a k u l ó és b ő v ü l ő t é r k é p é n n e k e m is biztosított v a l a h o l h e l y e t — esetleg csak a n a g y s a k k j á t é k p a r a s z t f i g u r á i között, amelyekkel azonban adott esetben elő­ nyös lépéseket l e h e t t e n n i , t e h á t el n e m hanyagolhatók. Mindenesetre bizalmá­ n a k j e l é ü l k ö n y v e l t e m el, a m i k o r i s m e ­ r e t s é g ü n k egy későbbi s z a k a s z á b a n k e ­ z e m b e a d t a b i z a l m a s i r o m á n y a i n a k egy részét azzal a k é r e l e m m e l , h o g y k í v á n c s i s z e m e k elől lehetőleg biztos h e l y e n őriz­ zem, a m í g m ó d j á b a n lesz v i s s z a k é r n i e . A levélcsomagot f e l b o n t a t l a n u l egy i r a t t a r ­ t ó b a h e l y e z t e m , és s z a b á l y s z e r ű s o r s z á m ­ m a l e l l á t v a b e i k t a t t a m az ü g y v é d i i r o d a t ö b b i p e r c s o m ó i közé. A r r a a z o n b a n m á r n e m e m l é k s z e m , hogy m i t ö r t é n t v e l e később. T e r m é s z e t e s e n p i l l a n a t i g sem t i t k o l t a , hogy n e m csupán a cikkírásból való sa­ nyarú megélhetés vágya vonzotta Bras­ sóba. T u d t a m , h o g y a M A D O S Z , m a j d k é s ő b b a királyi d i k t a t ú r a és a politikai p á r t o k föloszlatása idején a Székely A l ­ kalmazottak „Transsylvania" Szövetke­ zete k e r e t é b e n végez mozgósító és szer­ vező m u n k á t . Azzal is t i s z t á b a n v o l t a m , h o g y ezzel k a p c s o l a t b a n céljai v a n n a k velem. Nyilván n e m közvetlenül politi­ k a i a k , hiszen első p i l l a n t á s r a fölismer­ hette erre való alkati alkalmatlanságo-

m a t , de m ű v e l ő d é s i e k , m i n t ahogy a z o l y a n íróhoz illik, a k i a Más csillagon k é z i r a t á n a k utolsó s z a k a s z a i b a n oly h a ­ t á r o z o t t a n , h a b á r esetleg c s a k e l m é l e t i ­ leg, m e g s z a b t a m a g a s z á m á r a a k ö v e ­ tendő utat. A gyakorlati kezdeményezésnek azon­ b a n máshonnét kellett kiindulnia. Így t ö r t é n t , h o g y s z é k e l y u d v a r h e l y i születésű l é t e m r e a k é t v i l á g h á b o r ú közt B r a s s ó ­ b a n n a g y s z á m b a n dolgozó székely a l k a l ­ m a z o t t a k k a l a k ö z v e t l e n k a p c s o l a t o t csak jóval azután sikerült megteremtenem, miután a Pozsonyból közénk került Ba­ logh E d g á r m á r r é g ó t a szervezte, o k t a t t a és b u z d í t o t t a őket — s ott, ahol én c s u p a a k a d á l y t , bozótot és r e n g e t e g e t k é p z e l t e m , oly t e r m é s z e t e s k ö n n y e d s é g g e l mozgott, m i n t az e r d ő k v a l a m e n n y i c s a p á s á t ösz­ tönösen m e g é r z ő vad. Egyik találkozónkat megörökítettem m á r a Délután a székelyeknél című, több í z b e n is m e g j e l e n t í r á s o m b a n . Az v i s z o n t c s a k m o s t a n á b a n j u t o t t eszembe, hogy a székely a l k a l m a z o t t a k szövetkezeti v e z e ­ tőit egy í z b e n l a k á s o m o n is v e n d é g ü l l á t ­ t a m n é m i b a r á t s á g o s eszmecsere céljából. N e m m o n d o m , h o g y a h a n g u l a t teljesen fesztelen volt. E n n e k o k a t a l á n az l e h e ­ t e t t , h o g y a megszokott b o r i t a l h e l y e t t ú r i szokás szerint t e á t és s ü t e m é n y t szol­ g á l t u n k föl a H a l á s z K á l m á n t e r v e z t e színes k e r e k e b é d l ő a s z t a l k ö r ü l tisztess é g t u d ó a n üldögélő és t á r s a l g ó c s i z m á s z e k é s v e n d é g e k n e k . Ők a mi m e g t i s z t e lési s z á n d é k u n k a t észre s e m v e t t é k , eset­ leg n e h e z m é n y e z t é k is, d e b e c s ü l e t ü k r e l e g y e n m o n d v a , vitézül á l l t á k a m e g p r ó ­ b á l t a t á s t , sőt m é g őszinte b a r á t s á g o t is tanúsítottak irányunkban. Házigazdai kö­ t e l e z e t t s é g e i m okozta i z g a t o t t s á g o m és za­ v a r o m azóta s e m tisztuló k ö d é n á t m a s e m látom, h o g y r a j t u n k k í v ü l k i k ü l ­ t e k az ingadozó e g y l á b ú a s z t a l n á l , s így örök sajnálatomra kedves nevüket sem j e g y e z h e t e m föl a z u t ó k o r n a k . Azt is csak g y a n í t o m , m i l e h e t e t t a d é l u t á n i m e g h í v á s célja. Valószínűleg a k ­ kor véglegesítettük a korábban m á r kü­ lönféle a l k a l m i t a l á l k o z á s o k s o r á n t ö b b í z b e n e l t e r v e l t i r o d a l m i estélyek ügyét. Valahol a város végén emelkedő roska­ t a g n a g y t e r e m b e n a székely fiatalság v a s á r n a p o n k é n t a m ú g y is összegyüleke­ zett t á n c , n é m i borozás, esetleg egy k i s b i c s k á z á s k e d v é é r t . Ezt a lehetőséget sze­ r e t t ü k v o l n a k i h a s z n á l n i a n é p és az élő irodalom kapcsolatának megteremtésére és kibővítésére. Könyvvásárral egybekö­ t ö t t m ű s o r o s fellépéseket, m a i szóval író—olvasó t a l á l k o z ó k a t a k a r t u n k s z e r ­ vezni. N e m e m l é k s z e m , h á n y í z b e n sikerült.

T ö b b m i n t bizonyos, h o g y n e m n a g y o n g y a k r a n . M e r t n o h a dr. Lőrincz A l b e r t ügyvéd barátunk minden esetben meg­ szerezte a r e n d e z v é n y e k h e z m e g k ö v e t e l t h a t ó s á g i engedélyt, a joggal g y a n a k v ó közegek m i n d e n t elkövettek, h o g y á t ­ h á g h a t a t l a n a k a d á l y o k e m e l k e d j e n e k egyegy i r o d a l m i felolvasás m e g t a r t á s a elé. Most is s z e m e m előtt lebeg az a jelenet, a m i k o r a h i r t e l e n e l n é m u l t t e r e m köze­ p é n a teljes h a r c i díszbe öltözött őr­ járatvezető őrmester o k m á n y a i n k b a n la­ pozgat, és a főrendező Kiss Gyulát, Lő­ r i n c z d o k t o r t és e n g e m , sőt az ú j s á g í r ó k é p é b e n j e l e n t k e z ő B a l o g h E d g á r t is b e a k a r j a k í s é r t e t n i az őrszobára, és fel a k a r j a oszlatni a szelíd m u l a t o z á s céljá­ ból összegyülekezett fiatalságot s a csön­ d e s e n b o r o z g a t ó idősebb korosztályt. Az egyik ilyen t a l á l k o z ó n a f ö n n m a ­ r a d t t e r v e z e t b i z o n y s á g a szerint Asztalos I s t v á n , Balogh E d g á r , Bözödi G y ö r g y és S z e m l é r F e r e n c s z e r e p e l t (vagy t a l á n csak szerepelt volna!) K i s s G y u l a m e g ­ n y i t ó j á v a l és k o n f e r á l á s á v a l , v a l a m i n t M á t h é József z á r ó s z a v á v a l , m í g a h a t l e á n y b ó l és h a t legényből álló r e n d e z ő ­ séget Kiss P é t e r i r á n y í t o t t a , a p é n z t á r t Zsók M á r t o n kezelte, a k ö n y v á r u s í t á s t pedig Egyed I l o n k a végezte. M e g l e h e t , hogy a „ T r a n s s y l v a n i a " szövetkezet r e n ­ dezésében lezajlott i r o d a l m i találkozó azonos volt azzal, a m e l y e n az e l é b b e m ­ lített ő r m e s t e r és a m e l l é j e beosztott szuronyos ő r j á r a t m e g j e l e n t . Az is l e h e t azonban, hogy egyáltalán meg sem tör­ t é n t , m e r t a folyvást szigorodó k i r á l y i parancsuralom csakhamar minden ha­ sonló v á l l a l k o z á s t l e h e t e t l e n n é tett. Kiss G y u l á n k í v ü l a t e r v e z e t b e n e m l í t e t t szé­ k e l y fiatalok közül sem t a l á l k o z t a m t ö b ­ b é senkivel. E n n e k o k a v a l ó s z í n ű l e g a háborús készülődésekben rejlett: vala­ m e n n y i e n e g y r e t ö b b időt t ö l t ö t t ü n k k a ­ t o n a i k i k é p z é s e n és m u n k a s z o l g á l a t o n . M i n d a m e l l e t t 1938 t a v a s z a és n y a r a m é g a v i h a r előtti c s e n d n y u g a l m á v a l b i z t a t ­ ta a reménykedőket. Talán a csodákban v a l ó g y e r m e t e g h i t f e l e d t e t t e el v e l e m a s z e m h a t á r o n gyülekező, sőt s z a b a d s z e m ­ m e l is jól l á t h a t ó fellegeket. M i k ö z b e n m i n d e n f e l é csörögtek m á r a közelgő öszszecsapásokra előkészített fegyverek, m i Brassóban, Kolozsvárt, Temesvárott, N a g y v á r a d o n , M a r o s v á s á r h e l y e n és egye­ bütt még mindig a múzsák nem lankadó h a n g z a t a i r a figyeltünk. Úgy k é p z e l t ü k , hogy m i n d e n egyéb m e g n y i l v á n u l á s i l e ­ hetőség lassú m e g s z ű n é s e i d e j é n is m ó ­ d u n k b a n áll l e g a l á b b az i r o d a l o m esz­ közeivel h a n g o t a d n i t ö r e k v é s e i n k n e k s ugyanakkor a minket megelőzőkkel szem­ ben kialakítani valamelyes másfajta arc-

élt, a m e l y jóllehet egyénileg m e g l e h e t ő ­ s e n eltérő összetevőkből áll, mégis az egység bizonyos l á t s z a t á t viseli m a g á n — é p p e n a k o r á b b i a k t ó l v a l ó közös k ü l ö n ­ bözés folytán. Az Új arcvonal, az Új erdélyi antoló­ gia és a B ö z ö d i - k ö n y v m e g j e l e n é s e a l a ­ pot t e r e m t e t t bizonyos n e m z e d é k i , oly­ k o r m á r v i l á g n é z e t i összefogáshoz. A k ü ­ lönböző k í s é r l e t e z é s e k b e n rejlő közös v o ­ n á s o k fölfedéséhez mégis k e l l e t t egy m o z galmilag gyakorlott elme, s az illetőnek elég eréllyel és e l h a t á r o z o t t s á g g a l k e l l e t t r e n d e l k e z n i e a h h o z , h o g y ezt az elméleti felismerést g y a k o r l a t t á v á l t h a s s a át. N e m h i á n y o z h a t o t t belőle a megfelelő e l s z á n t ­ ság sem, h i s z e n a z egész elképzelés l é ­ nyegében a meglévő semmiből létreho­ z a n d ó új v i l á g m e g t e r e m t é s é r e i r á n y u l t . Igaz: n a g y r é s z t m á r m e g v o l t a k , de l e ­ g a l á b b i s k é s z ü l t e k az eddigi k i a d ó k , il­ letve az e g y e t l e n é l e t k é p e s n e k b i z o n y u l t Erdélyi S z é p m í v e s C é h i r o d a l o m p o l i t i k á ­ j á v a l e l é g e d e t l e n s ott t é r t alig n y e r ő írók k é z i r a t a i . M e g v o l t K o l o z s v á r t az öreg J o r d á k y — v a g y i s J o r d á k y Lajos é d e s a p j a — megfelelő foglalkoztatottság h i á n y á b a n ki n e m h a s z n á l t , t e h á t m u n ­ k á r a é h e s e n m é g k o c k á z a t o t is vállaló, vagyis h i t e l t n y ú j t ó n y o m d á j a . M e g v o l t a m i n d a n n y i u n k b a n lobogó l e l k e s e d é s és valamely homályos megérzése annak, hogy p r ó b á l k o z á s u n k a t a h a l a d ó e r ő k biztatása és t á m o g a t á s a kíséri. H i á n y z o t t azonban a m i n d e n kiadói vállalkozáshoz föltétlenül szükséges t ő k e — o l y a n n y i r a , hogy m é g a l e k t o r i z á l á s v é g e t t e g y m á s ­ n a k k ü l d ö t t k é z i r a t o k postai díja is g o n d o t okozott, a m i n t azt m o s t o l v a s o m Szenczei Lászlónak egy 1939 j a n u á r j á b a n h o z z á m intézett levelezőlapján, v a g y a m i n t azt Méliusz József Város a ködben című regényének utószavában szintén meg­ örökítette. Ezt a p é n z h i á n y t igyekezett helyettesíteni Balogh E d g á r örökös d e r ű ­ látása és f á r a d h a t a t l a n szervező ösztöne. Nincs k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o m , m i k é n t sikerült a t ö b b i résztvevőt cselekvésre b í r n i a és e l s ő s o r b a n a G r a p h i c a n y o m ­ d á t beszerveznie e b b e az a n y a g i k i l á t á s o k szempontjából t ö b b m i n t k é t e s v á l l a l k o ­ zásba. Mindössze c s a k saját személyes csatlakozásom k ö r ü l m é n y e i r ő l s z á m o l h a ­ t o k be. A n n y i t sejtek, h o g y t ö b b i í r ó ­ t á r s a i m előtt is m á r r é g e n elkészült, n é h a több kiadót is m e g j á r t és az elfogadás valamennyi kilátását nélkülöző kéziratá­ n a k megjelenési r e m é n y s é g e lebegett. Ez vonzott v a l a m e n n y i ü n k e t a Balogh e l k é p ­ zelte szövetkezéshez. M i n d n y á j a n t u d t u n k e g y m á s k é z i r a t a i r ó l : Balogh t a n u l m á n y ­ gyűjteményéről, az é n egyes s z á m első személyben elbeszélt n e m z e d é k r a j z o m r ó l ,

Szenczei László r e g é n y é r ő l . N a g y I s t v á n Külváros c í m ű szociográfiájáról. Vám­ szer Géza í r á s á r ó l egy S z e b e n megyei községről, S z a k a d á t r ó l . K o v á c s Katona J e n ő n e k a szilágysági f a l v a k é l e t é t b e m u ­ t a t ó helyzetjelentéséről. És v é g ü l Méliusz József r e g é n y é r ő l . Sőt a h o m á l y b a n ott rejtőzködött K a h á n a Mózes k é z i r a t a is, a m e l y k é s ő b b K ö v e s Miklós f e d ő n é v e n Hat nap és a hetedik c í m m e l volt m e g ­ j e l e n e n d ő . Visszautasított, l a p p a n g ó v a g y készülő k é z i r a t o k r a azonban még nem l e h e t k i a d ó t a l a p í t a n i — ez jogászilag k é p z e t t e l m é m előtt teljesen világos volt. A n n á l m e g l e p ő b b n e k látszott, h o g y m i n é l t ö b b a g g á l y m e r ü l t föl b e n n e m az eset­ leg m e g i n d u l ó v á l l a l k o z á s s a l k a p c s o l a t ­ b a n , a n n á l r ó z s a s z í n ű b b f é n y e k e t villog­ t a t t a k elém a Balogh E d g á r á l t a l n a p r ó l n a p r a festegetett l é g v á r a k . A b b a n az é v b e n c s a l á d o m n a k hosszú é v e k u t á n először s i k e r ü l t v a l a h o v á n y a ­ ralni m e n n i e . E n n e k folytán m a g a m r a m a r a d t a m a k o r a n y á r m i n d e n csillogó m e l e g é t és friss zöldjét r a g y o g t a t ó B r a s ­ sóban. A m i n d e n n a p i g o n d o k egy p i l l a ­ n a t r a k i e n g e d t e k m a r k o l á s u k b ó l , és sza­ b a d i d ő m e t az utolsó p e r c i g á t a d h a t t a m a m a g a m és B a l o g h E d g á r á b r á n d j a i n a k az e l k ö v e t k e z e n d ő k i a d ó v á l l a l a t r ó l . R e n d ­ szerint e g y ü t t e b é d e l t ü n k a Hosszú u t c a elején m i n d j á r t a mozi m e l l e t t és az e v a n g é l i k u s szász t e m e t ő v e l s z e m b e n e l ­ h e l y e z k e d ő „No. 5" elnevezésű szerény v e n d é g l ő b e n , ahol nem kellett ugyan mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ám a jó­ ízűen elkészített, c s a k h o g y liliputi m é r e ­ t e k b e n feltálalt ételek elfogyasztása u t á n körülbelül ugyanolyan éhesen állottunk föl az asztaltól, m i n t a h o g y a n h e l y e t fog­ laltunk. E b é d u t á n sétát t e t t ü n k a F e l l e g v á r és a S é t a t é r között az egykori B r a s o v i a - l a b d a r ú g ó p á l y a h e l y é n létesített t á g a s fiatal p a r k b a n . E s é t á k i d e j é n t á m a d t a k elő m i n t e g y a n e m l é t b ő l azok a csodálatos képzelet-szülemények, amelyek ámula­ tomra később többé-kevésbé tapintható v a l ó s á g o k k á a l a k u l t a k át. M á r - m á r ott v a l ó s z e r ű n e k tetszett, h o g y n é h á n y fiatal író a szövetkezeti t ö r v é n y l e h e t ő s é g e i n e k ü g y e s k i a k n á z á s á v a l c s a k u g y a n kiadói v á l l a l k o z á s s á t ö m ö r ü l j ö n , és a k ö n y v e k kinyomtatásához szükséges összegeket a k á r részjegyek jegyzése, a k á r előfizetők gyűjtése, a k á r saját p é n z é n e k föláldozása révén előteremtse. E z e k e n a s é t á k o n v i t a t t u k m e g az első lépéseknél számbajöhető kéziratokat. És b á r m e n n y i r e é g t e m a vágytól, h o g y a r é g ó t a készen h e v e r ő saját k ö n y v e m e t lássam mihamarabb nyomdában, ter-

mészetesnek találtam, a m i k o r Balogh E d g á r c i k k g y ű j t e m é n y e k e r ü l t a sor­ b a n elsőnek. C s a k a c í m m e l volt b a j . Már negyedik-ötödik sétánknál tartot­ tunk, s ő egyre könyvének elnevezésé­ vel vesződött. „Legyen a c í m talán: A dunamenti népek íratlan történel­ m e ! " — m o n d t a ki egyszer hosszas t ö ­ r ő d é s u t á n . „Hosszú cím ez! M i é r t n e lehetne egyszerűen: Íratlan történe­ l e m ? " k é r d e z t e m . Ö r ö m m e l egyezett bele. Így a d t a m c í m e t a l e e n d ő E r d é l y i E n c i k ­ lopédia első k i a d v á n y á n a k . B i r t o k o m b a n v a n m a is egy kézírásos f o g a l m a z v á n y „Az E n c y c l o p e d i a szövet­ kezet m u n k a t e r v e " c í m m e l . E b b ő l az

d e r ü l ki, h o g y a n n a k m e g a l a k u l á s á n á l kettőnkön kívül a következőkre számí­ t o t t u n k : V á m s z e r Géza, S z a b é d i László, N a g y I s t v á n , W a s s A l b e r t , Méliusz J ó ­ zsef, K o v á c s György, Incze Lajos, B ö ­ zödi György, K a k a s s y E n d r e és J a n c s ó Elemér. 1938 d e c e m b e r é r e m á r b i z o n y á ­ r a v a l a m e n n y i ü k e t , s esetleg m á s o k a t is, f e l k é r t ü k a c s a t l a k o z á s r a . E n n e k e r e d ­ ménye valamelyes baráti megegyezés lett. A m e g e g y e z é s Méliusz József á l t a l a l á í r t egyik p é l d á n y a s z i n t é n b i r t o k o m ­ b a n v a n . A z é r t idézem c s o n k í t a t l a n u l , mert nagyjából pontosan tükrözi törek­ véseinket:

Baráti megegyezés Alulírottak, látva a kiadók elutasító magatartását könyveinkkel és kéziratainkkal szemben, baráti meg­ egyezést kötünk müveink kölcsönös kinyomatására. Társulásunk egyelőre kötetlen, szabad egyesülés, mely­ nek távolabbi célja azonban az, hogy legkésőbb 6 hó­ nap leforgása alatt szabályos, törvényszerű szövetke­ zetté alakuljon át. 1. Kiadói társulásunk és később kiadói vállalatunk „Erdélyi Enciklopédia Könyvkiadó" néven egyelőre két könyvsorozat kiadására vállalkozik: „Erdélyi Enciklo­ pédia Könyvei", könyvenként legalább 10 ív, évenként legalább 5 könyv. II. „Ismeretlen Erdély", könyvenként legalább 2 ív, évenként az I. sz. sorozattál váltakozva vagy párhuzamosan — legalább 6 könyv. 2. A kiadás költségeihez a szerzők nyomtatott íven­ ként legalább 500.— (ötszáz) lej készpénzzel vagy ívenként legalább 1000. — (egyezer) lej elfogadható előfizetés-jegyzéssel tartoznak hozzájárulni legkésőbb kézirataik nyomdába adásakor. A könyvek kinyomtatására a kolozsvári „Graphica" nyomda vállalkozik és nyújt bizonyos hitelt a vele an­ nak idején kötendő szerződés szerint. 3. A kéziratok lektorizálását elvben kölcsönösen vé­ gezzük. Állandó kötelező lektorsággál Szenczei Lászlót bízzuk meg. Amíg a jelen szabad társulási forma áll fenn, az egyes kéziratok kiadásáról végső esetben az aláírók közös megegyezéssel döntenek. Az adminisztrá­ ció, nyomdai ügyek és terjesztés intézésére megbízottat választunk, aki megállapítandó javadalmazás fejében köteles a részletesen körülírt munkakört betölteni. A könyvkiadás sajtóügyeit és reklámját külön megbízott intézi. 4. A vállalkozás pénzügyeit és könyvelését egyelőre a Graphica-nyomda végzi. A nyomda köteles a könyv­ kiadásról külön szabályszerű könyvelést vezetni, amit az előkészítő bizottság ellenőriz. Minden összeg és el­ számolás a nyomdához fut be. A bevételezett össze­ geket a nyomda saját költségeinek levonása után ki­ szolgáltatja az előkészítő bizottságnak. Az így kapott jövedelem 50%-a a szerzőnek jut, a másik 50%-ból a következők térülnek meg: a) az adminisztrációs költ­ ségek, b) az író 1000 lejes szövetkezeti részjegye, c) a szerző javára írt egyéves kamatmentes kölcsön a vál­ lalkozás további kiadványai számára. A szerző által

a 2. pont szerint befizetett előzetes hozzájárulás teljes egészében a könyv nyomdaköltségeihez tartozik, és vissza nem követelhető. Az esetleges veszteséget egy­ forma arányban közösen viseljük. 5. Vállalkozásunk előkészítő bizottsága: Szemlér Fe­ renc (Brassó), Szenczei László (Kolozsvár), Balogh Ed­ gár (Brassó) és Kovács Katona Jenő (Kolozsvár). Je­ lenleg a vezetésre megbízást Szemlér és Szenczei kap­ nak, akik jogosultak társulásunkat magánszemélyekkel szemben vagy hatóságok előtt képviselni. Az előkészítő bizottság a vállalkozásba meghívás útján bevon minden írót, aki a jelen megegyezés fel­ tételeit elfogadja. A szövetkezés minden politikai, vallási, világnézeti és társadalmi irányzattól független, és elvben a Vá­ sárhelyi Találkozó alapján áll. Az írók meghívása vagy a kéziratok kiválasztása tekintetében egyedül az irodalmi érték lehet a döntő. 6. Minden vitás esetben az előkészítő bizottság s a hozzá csatlakozott írók közösen döntenek. Méliusz József Timişoara I. Bul. Al. Marghiloman M o n d a n o m s e m kell, h o g y „szabályos törvényszerű szövetkezetté" sohasem a l a k u l t u n k át, e b b e n a z o n b a n c s a k a k ö r ü l m é n y e k v o l t a k l u d a s o k . M i h e l y t az első l e v é l v á l t á s o k m e g t ö r t é n t e k és a tervezett társulás valamely homályos f o r m á t k e z d e t t ölteni, v a l a m e n n y i ü n k e t meglegyintett a készülődő világháború előszele, és teljességgel l e h e t e t l e n n é t e t ­ t e , hogy a k á r egyszer is v a l a m e n n y i e n együvé k e r ü l j ü n k közös feladataink l e g a l á b b futólagos m e g b e s z é l é s e végett. N a g y I s t v á n t l á g e r b e c s u k t á k . Szenczei László M o l d v á b a n volt m u n k a s z o l g á l a ­ ton. Méliusz József, B a l o g h E d g á r és én v á l t a k o z ó i d ő p o n t o k b a n és e g y m á s t ó l t á ­ voleső h e l y e k e n legénységi á l l o m á n y b a n teljesítettünk katonai szolgálatot. Az 1939 elejétől s z á m í t o t t h ú s z h ó n a p a l a t t a t ö b b i e k is h a s o n l ó a k a d á l y o k k a l k ü s z ­ ködtek. Á m az „ E r d é l y i E n c i k l o p é d i a " kiadói jelzésével m é g i s c s a k k ö n y v e k je­ lentek meg, mi pedig jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeztünk legalább anynyi p é n z t ö s s z e k a p a r n i , v a g y a n n y i elő­ fizetői a l á í r á s t ö s s z e k u n y e r á l n i , a m e n n y i a nyomdai m u n k á k megkezdését lehe­ tővé t e t t e . Az egyesült és t á r s u l t í r ó k egyike s e m s z á m í t o t t a r r a a m e s e b e l i ötven s z á z a l é k r a , a m e l y n e k r e m é n y é t a baráti megegyezés olyan nagylelkűen len­ gette m e g felénk. N i n c s t u d o m á s o m a r ­ ról, h o g y i l y e n c í m e n v a l a h a v a l a k i is pénzt k a p o t t v o l n a . L e v e l e z é s ü n k i n k á b b azt bizonyítja, mintha a „Graphica" n y o m d a á l l a n d ó a n előlegezte v o l n a a p a ­ p í r t és a n y o m d a i m u n k á l a t o k a t , n e k ü n k pedig v é g e s z a k a d a t l a n p é n z ü g y i k ö t é l ­

1

t á n c c a l k e l l e t t v o l n a a folyvást n ö v e k e d ő k ö v e t e l é s e k n e k ú g y - a h o g y eleget ten­ nünk. Bármekkorák voltak azonban a pénz­ ügyi n e h é z s é g e k és b á r m i l y e n c s e k é l y e k a k i l á t á s o k a szövetkezet t ö r v é n y e s m e g ­ a l a k u l á s á r a , Balogh E d g á r a tőle m e g ­ szokott d e r ű l á t ó merészséggel a z o n n a l hozzáfogott a k ö n y v e k k i n y o m t a t á s á n a k megvalósításához. Türelmetlenségét — mint valamennyiünkét — egyébként bi­ zonyára táplálta a kézirat könyvalakban való minél sürgősebb viszontlátásának óhaja. E m e l l e t t a z o n b a n v a l a m i i z g a t ó n y u g t a l a n s á g l e b e g e t t a levegőben, és ez m i n d n y á j u n k a t haladéktalan cselekvésre ösztönzött, m i n t h a t u d t u k volna, h o g y a m a el n e m v é g z e t t f e l a d a t o k r a h o l n a p m á r n e m lesz a l k a l o m , s e m idő. Így h á t 1938 utolsó h e t e i b e n Balogh E d g á r K o l o z s v á r r a u t a z o t t , ahol a j ö v e n ­ dőbeli v a g y t a l á n á l o m b e l i k i a d ó és szö­ v e t k e z e t egyelőre e g y e t l e n t a p i n t h a t ó t á ­ maszpontja, a „Graphica" nyomda m ű k ö ­ dött. I n n é t í r t a n e k e m 1939. j a n u á r 1-én keltezett levele első o l d a l á n : Könyvem szerdán kész, szombaton szétviszi a posta. Csütörtökön haza is megyek. Szenczei nagy riportinterjút adott. Ruffy már be is küldte. Arató And­ rás itt járt, teljes odaadással vállalta a propagandát a Naplóban, s felvette az anyagot. A Te válaszaidat Szen­ czei a Függetlenbe várja. Bányaiék sajtója (6 Órai Újság — Temesvár, Friss Újság — Nvárad) vállalja a propagandát.

Ellenzék ismertetését

és Keleti Újság megígérte...

könyvem

M o s t a n t ó l k e z d v e az E n c i k l o p é d i a s ú l y ­ pontja természetszerűleg Kolozsvárra te­ v ő d ö t t át, a h o l főleg Szenczei László, N a g y I s t v á n , Bözödi György, K i s s J e n ő , Lőrinczi László és J o r d á k y Lajos t e v é k e n y k e d t e k . A t e r v e z e t e k b e n n e k e m szánt szövetkezeti szervezői s z e r e p ezzel n é m i l e g h á t t é r b e szorult. Ez a z o n b a n n e m j e l e n t e t t e a meginduló könyvkiadás munkáiból való k i k a p c s o l ó d á s t . M á r c s a k a z é r t sem, m e r t az E r d é l y i E n c i k l o p é d i a első s o r o z a t á n a k m á s o d i k k ö n y v e é p p e n az én Más csilla­ gon c í m ű k é z i r a t o m volt. B a l o g h E d g á r m é g B r a s s ó b a n l e k t o r i z á l t a , és e m l é k e z e ­ t e m s z e r i n t szigorú húzásokat hajtott v é g r e r a j t a . K o l o z s v á r t Szenczei és N a g y I s t v á n o l v a s t a el. M i n d h á r m a n kifogásol­ t á k az esszészerű m e g f o g a l m a z á s t és a látszólagos m ű f a j t a l a n s á g o t . M a is cso­ d á l k o z o m , m i é r t n e m k e d v e t l e n e d t e m el végképpen a könyvtől? Magamban bi­ zonyára mégis kinyomtatásra érdemes­ n e k m i n ő s í t e t t e m (ugyan ki n e m képzeli a n n a k saját teremtményét?), másrészt p e d i g e n g e m i s ösztönzött a z a k ü l ö n ö s •sürgető p a r a n c s , a m e l y r ő l m á r az e l é b b beszéltem. Ezért v á l l a l t a m az előfizetők szerzésé­ n e k k í n o s és g y a k r a n m e g a l á z ó m u n k á ­ ját, s f o l y t a t t a m pénzügyi, hitelügyi, m a j d terjesztésügyi levelezést hol Balogh E d ­ g á r r a l , hol Szenczeivel, hol J o r d á k y L a ­ jossal. S ő t saját n e h é z k e s s é g e m e t és csa­ ládi g o n d j a i m a t - b a j a i m a t f é l r e t é v e e n ­ g e d t e m Balogh E d g á r s ü r g e t é s é n e k , és k ö n y v e m befejező í v e i n e k revíziója céljá­ b ó l m a g a m is K o l o z s v á r r a u t a z t a m . I d ő ­ k ö z b e n u g y a n i s c s a k u g y a n m e g j e l e n t az Í r a t l a n történelem, majd ugyancsak a „Graphica" nyomdában a Munkás Athe­ n a e u m szignójával J o r d á k y Lajos Spa­ nyolország c í m ű antifasiszta t a n u l m á n y ­ k ö t e t e , és f e b r u á r k ö z e p e t á j á n m á r az é n k ö n y v e m e t k e z d t é k szedni. A n n á l is i n k á b b Kolozsvárra kellett u t a z n o m , m e r t Balogh E d g á r a Brassói L a p o k k a l v a l ó v i s z o n y á n a k r e n d e z é s e cél­ jából ismét visszatért Brassóba, s i m m á r i n n é t k ü l d ö z g e t t e n e k e m és a n y o m d a i munkálatokat vezető Fülöp ú r n a k a k ü ­ lönböző h a s z n o s i n t é s e k e t és u t a s í t á s o k a t , m i n t a h o g y a n e d d i g K o l o z s v á r r ó l ösztö­ k é l t , b i z t a t o t t k ö r ü l b e l ü l az 1939. f e b r u á r 4-én k e l t leveléből v e t t a l á b b i idézet modorában: . . . a lapok keresztezték egymást. Bizonyára megkaptad soraimat. Kö­ zöltem, hogy pénz, kézirat megérke­ zett, s hétfőn, II. 6-án kezdődik a

szedés. Közben Szenczei is elolvasta másodszor, s most vasárnap Nagy is elolvassa a kéziratot (ő „nép közti terjesztés" lehetőségét, ill. az ol­ csóbb vagy drágább ármegszabás szükségét keresve). Közben Korunk, Független Újság hoztak részeket. A környomtatvány jövő héten megy szét. Tamási-idézetet is tettünk élé­ re, s kihangsúlyoztuk a Vásárhelyi Találkozót, mert most ennek jött el a „nagy ideje". Lőrinczi segít ugyan az adminisztrációban, de a felelős­ ség rám hárul érte. Cseri Jánosnak címere nincsen. Vámszert Szabó At­ tila lektorizálja. (A könyvemről ír a Múzeumban.) Nem tudom, mikor megyek „haza". Valószínűleg Kolozs­ váron telepszem le, bárcsak az El­ lenzék tért engedne most nekünk... Nos, m i k o r Balogh E d g á r B r a s s ó b a n t a r t ó z k o d o t t és s i k e r t e l e n ü l p r ó b á l t a h e ­ lyét v a l a m i k é p p e n m e g t a l á l n i a Brassói Lapok n y ú j t o t t a szűkös elvi lehetőségek között, é n n a p j a i m n a g y részét a kolozs­ vári „Graphica" nyomda barátságos alag­ sori h e l y i s é g e i b e n k e d v e s szedők és g é p ­ mesterek társaságában, vagy pedig a N e w Y o r k k á v é h á z asztalai m e l l e t t k o r ­ r e k t ú r a - l e v o n a t o k fölé g ö r n y e d v e t ö l t ö t ­ tem. Igyekeztem minden tudásomat erre a f e l a d a t r a összpontosítani, n e m c s a k m e r t m i n d e n B r a s s ó b ó l é r k e z ő levél s z i g o r ú a n e r r e figyelmeztetett, de m e r t a legjobb orvosság is volt a m i n d e n f e l ő l s ű r ű s ö d ő v é s z h í r e k ellen. Ez utóbbiakról még a Nagy Jóska-féle vendéglő asztalainál b a ­ r á t i t á r s a s á g b a n elköltött e b é d e k és v a ­ csorák idején is i g y e k e z t e m n e m t u d o ­ m á s t v e n n i , b á r k e v é s s i k e r r e l . N e m is csoda. Hiszen h a késő éjszaka m e g t é r t e m D. Béla szállásul felajánlott v e n d é g s z e ­ r e t ő o t t h o n á b a , ő is csak e z e k k e l a h í ­ r e k k e l fogadott. Nem sokkal azután, hogy könyvem kor­ r e k t ú r á j a végeztével h a z a k e r ü l t e m B r a s ­ sóba, b e k ö v e t k e z e t t az első t a v a s z i m o z ­ gósítás. Ettől k e z d v e hol Méliusz József, hol Balogh E d g á r , hol én ö l t ö t t ü n k r ö ­ videbb-hosszabb időközökre katonaruhát. Ma sem t u d o m tökéletesen megmagyaráz­ ni, h o g y ilyen k ö r ü l m é n y e k között h o g y a n folyhatott t o v á b b k ö n y v e i n k k i a d á s a és terjesztése — v a l ó s z í n ű l e g e l s ő s o r b a n a m e g i n d u l t görgeteg t e h e t e t l e n s é g i e r e j é ­ n é l fogva, n e m k ü l ö n b e n a J o r d á k y L a ­ jos, Szenczei László, N a g y I s t v á n önzet­ l e n k ö z r e m ű k ö d é s e folytán. T a l á n a z é r t is, m e r t a h i t e l t n y ú j t ó n y o m d a k é n y t e ­ l e n - k e l l e t l e n futott a p é n z e u t á n . N e m egészen v á l t b e Szenczei 1939. á p r i l i s e l ­ sejei k e l e t t e l h o z z á m i n t é z e t t l e v e l é n e k

k ö v e t k e z ő m o n d a t a : „ . . . A h á b o r ú s iz­ g a l o m a l a p o s a n k ö z b e r o n t o t t , de r e m é l ­ jük, mégis lesz n é h á n y h ó n a p o s r é p i t , a m i a l a t t az üzleti élet m e g i n t l á b r a ­ k a p . . . " A n y o m d a , illetve J o r d á k y L a ­ jos s ü r g e t ő leveleiből azt l á t o m , h o g y j e l e n t ő s e b b összeg a Balogh E d g á r és az én k ö n y v e m n y o m d a s z á m l á j á t terhelte még, Nagy István azonban a sajátjának k é t h a r m a d á t m á r a megjelenés idején ki­ e g y e n l í t e t t e . Az igazság az volt, h o g y k ö n y v e i n k e t a k e r e s k e d ő k s e m igen k e d velték, a terjesztők sem t e r j e s z t e t t é k , m i p e d i g hol a n g y a l b ő r b e n , hol l a p á t t a l a v á l l u n k o n saját é r d e k e i n k védelmével s e m igen t ö r ő d h e t t ü n k . V á m s z e r Géza m á j u s 31-én írja, h o g y „ m á r 2 n a p p a l ezelőtt í r t E d g á r is — jelezve ú j a b b b e v o n u l á s á t " . Méliusz j ú ­ n i u s 8-án közli : „...hosszas k a t o n á s k o ­ dás után hazakerülve még mindig nem t a l á l t a m i t t h o n a k ö n y v e d . . . " Szenczei j ú n i u s 12-re k é r n é k o l o z s v á r i m e g j e l e n é ­ s e m e t egy S z e n t i m r e i J e n ő v e l f o l y t a t a n ­ d ó t á r g y a l á s r a , aki bizonyos feltételek­ k e l „ v a l ó b a n h a j l a n d ó is e l v á l l a l n i k i ­ a d ó n k p a t r o n á z s á t " . U t ó i r a t b a n hozzáfűzi, h o g y : „ K ö n y v e m szedése m e g i n d u l t . Írd m e g , m i v a n E d g á r r a l ? H a m á r lesze­ relt, l é p j e n v e l ü n k é r i n t k e z é s b e ! . . . " De a leszerelés n e m t ö r t é n t m e g , én m a g a m sem mehettem a mondott időpontban K o l o z s v á r r a , m e r t k a t o n a v o l t a m . 1940 első felében is, a m i k o r B a l o g h E d g á r i s ­ m é t K o l o z s v á r r a költözött és m i n t h o g y a Szentimreivel tervezett megállapodás n e m jött létre, ú j r a k e z é b e v e t t e a z E r d é l y i E n c i k l o p é d i a e l a k a d n i látszó ügyeit. K o ­ lozsvárról írja n e k e m a u g u s z t u s 2-án, h o g y „ N a g y I s t v á n k ö n y v e kész, m á r m i n t a kézirat. L e k t o r i z á l t a Asztalos I s t v á n , Balogh E d g á r , G a á l G á b o r . H a N a g y Ist­ vánt n e m internálták volna, m á r nyom­ d á b a is a d t u k v o l n a , m e r t k a t o n a s á g o d r a v a l ó t e k i n t e t t e l n e m t e h e t t ü k v o l n a fél­ r e , m o s t a z o n b a n csakis a Liviu R e b r e anu-könyvvel egyidőben jelentetnők meg. Ezért t e h á t s ü r g ő s e n k é r l e k , számolj be, hogyan állasz a » R ă s c o a l ă « - v a l ? . . . " Majd a u g u s z t u s 17-i l e v e l é b e n m é g h o z ­ záteszi: „ N a g y I s t v á n é r d e k é b e n m o s t i n d u l i t t írói fellépés, t a l á n s i k e r e is lesz. M é g a feleségét s e m e n g e d t é k p e r c ­ r e hozzá, c s o m a g o t n e m k a p h a t , levelet n e m í r h a t , s hogy e g y á l t a l á n m i t ö r t é n t vele, a r r ó l a h i v a t a l o s s á g h a l l g a t . H a m a j d a r r ó l lesz szó, h o g y K a c s ó , S z e n ­ czei s T e is t e h e t t e k v a l a m i t é r d e k é b e n , a z o n n a l írok. I g é n y b e fogjuk v e n n i a neves r o m á n í r ó k segítségét i s . . . " Ilyen k ö r ü l m é n y e k között n e m ha a kiadványaink terjesztésére

csoda, kisze­

m e l t k ö n y v á r u s o k v a g y ü g y n ö k ö k bizo­ nyos t a r t ó z k o d á s s a l fogadták a nekik m e g k ü l d ö t t p o s t a c s o m a g o k a t , sőt egyesek vissza is u t a s í t o t t á k azok á t v é t e l é t . M e n t ­ s é g ü k r e m e g kell jegyezni, h o g y ó v a t o s ­ ságukat némileg indokolttá tette a ható­ ságok g y a n a k v ó magatartása. Noha a szedés m e g k e z d é s e előtt a n y o m d a v a ­ lamennyi kéziratunkat — nem csupán magukat a müveket, de az Erdélyi En­ ciklopédia m e g a l a k u l á s á t ígérő n y o m t a t ­ v á n y t , v a g y az egyes k ö n y v e k e t b e j e l e n t ő előfizetési í v e k e t is — kötelezően b e m u ­ t a t t a a c e n z ú r á n a k , a Más csillagon ter­ jesztését e g y - k é t h ó n a p p a l a m e g j e l e n é s és az első recenziók közlése u t á n a szi­ guranca minden közelebbi indokolás n é l k ü l betiltotta. C s u p á n dr. Lucia N a s t a brassói ü g y v é d b a r á t n ő n k önzetlen köz­ b e n j á r á s á n a k és egy Şteflea n e v ű brassói s z á r m a z á s ú r e f e r e n s j ó i n d u l a t á n a k volt köszönhető, hogy hosszas h u z a v o n a u t á n a tiltó r e n d e l e t e t i s m é t csak i n d o k o l á s nélkül visszavonták. V á m s z e r G é z á t Szakadát című könyvé­ n e k gyűjtőíve m i a t t m i n d e g y r e a r e n d ­ ő r s é g r e idézték és l e t a r t ó z t a t á s s a l f e n y e ­ gették. M i n d e h h e z hozzájárult, h o g y n o ­ h a k ö n y v e i n k k e l foglalkozott a Keleti Új­ ság, Független Újság, Korunk, Jó Estét, Napló, Friss Újság, Aradi Közlöny, Hír­ lap, Déli Hírlap, Sajtó, 6 Órai Újság, Brassó Lapok, Népújság, Ifjú Erdély, Er­ délyi Fiatalok (Molter K á r o l y egy l a p o n jelenti, h o g y b í r á l a t o t készül í r n i az E r délyi Helikonnak), sőt é p p e n az e m l í t e t t dr. Lucia N a s t a tollából igen e l i s m e r ő e n D i m i t r i e Gusti professzor folyóirata is, a v i s s z h a n g n e m volt e g y é r t e l m ű e n elis­ m e r ő . A t ő l ü n k j o b b r a álló l a p o k és fo­ l y ó i r a t o k l e p l e z e t l e n ü l ellenséges m a g a ­ t a r t á s t t a n ú s í t o t t a k egész v á l l a l k o z á s u n k ­ k a l s z e m b e n . Ez p e d i g m i n d e n b i z o n n y a l befolyásolta a terjesztőket, de a r e m é n y ­ beli k ö n y v v á s á r l ó k a t is. E n g e m személy s z e r i n t m é l y e n e l k e s e r í t e t t n é h á n y (érzé­ sem szerint meg n e m érdemelt) gyanúsít­ g a t ó k r i t i k a , s ezzel s z e m b e n n e m v i g a s z ­ t a l t egy-két e l i s m e r ő m a g á n l e v é l , p é l ­ d á u l dr. N a g y A n d r á s j e l e n b e n csík­ s z e n t k i r á l y i főorvosé, amelynek 1939. m á r c i u s 30-án k e l t első sorait c s a k a z é r t i k t a t o m ide, m e r t m e g l e p ő m ó d o n egyez­ n e k a Más csillagon 1970. évi m á s o d i k m e g j e l e n é s e a l k a l m á b ó l k a p o t t egyik b í ­ rálattal: ...Elolvastam a könyvedet. Mond­ hatnám, egy szuszra. Elsőrendűnek tartom, és ha téged érdekel a jám­ bor olvasó véleménye, azt hiszem, még sokan fogják elsőrendűnek tar­ tani, olyanok is, kik nem lettek ál-

tala halhatatlanná, mint én. Viszont arra is készülj el, hogy sokan fog­ nak megütközni rajta. Vagyis nem fogják megérteni. Politikai vonatko­ zásait elsősorban... Az e h h e z h a s o n l ó b a l z s a m p i r u l á k a z o n ­ b a n n e m változtattak a tárgyi helyzet nehézségein. Az sem, h o g y Szenczei m é g Szentimreit megelőzően tárgyalt dr. Weiss S á n d o r r a l , a Keleti Újság volt t u ­ l a j d o n o s á v a l és az E r d é l y i S z é p m í v e s C é h egykori szervezőjével. Az sem, hogy Demeter J á n o s a Szenczei-regényhez n é g y e z e r lej é r t é k ű előfizetés szerzésére kötelezte m a g á t . Az sem, h o g y T ö r ö k Erzsi művésznő révén a budapesti k ö n y v n a p o k o n a k a r t u k terjeszteni B a ­ logh, S z e m l é r és N a g y k ö n y v e i t . Sőt m é g az sem, h o g y ú j a b b k a t o n á s k o d á s o m i d e ­ je alatt Balogh Edgár a m á r megjelent h a t k ö n y v e t (az e m l í t e t t e k e n k í v ü l a V á m s z e r é t , Szenczei Korom és korona című regényét, valamint a Köves Miklós n é v e n j e l e n t k e z ő K a h á n a Mózes Hat nap és a hetedik c í m ű r e g é n y é t ) egységes s o r o z a t t á k ö t t e t t e , és így ó h a j t o t t a soro­ z a t o n k é n t 500 lejes á r o n k ö n y v b a r á t o k ­ n á l elhelyezni. E b b ő l az összegből a k ö n y v t e r j e s z t ő é lett v o l n a 100 l e j , a k ö n y v k ö t ő é 172, a n y o m d á é 120 és az E r ­ délyi E n c i k l o p é d i á é 108 l e j . Ez u t ó b b i összeg megoszlott a Szenczei h a v i 3000 lejes lektori fizetése és a z i r o d a k ö l t s é ­ gek között. Az 1940. j ú n i u s - j ú l i u s i legutolsó elszá­ m o l á s s z e r i n t a b e k ö t t e t e t t 46 sorozatból 23 fogyott el k é s z p é n z é r t és 14 e l s z á m o ­ l á s a l a t t állott. Az a u g u s z t u s i b e v é t e l e k ­ ből k e l l e t t v o l n a t ö b b e t j u t t a t n i a n y o m ­

d á n a k , m e r t az öreg J o r d á k y p i l l a n a t n y i ­ lag szerencsétlen anyagi körülmények közé k e r ü l t s a k ö n y v e i n k n e m fogyása miatt fennmaradt adósságokért ügyvédi felszólítással, t a l á n p e r r e l is fenyegetőzött. Mi n é h á n y a n p e d i g (Balogh, S z e n c z e i , V á m s z e r , K ö v e s és én) n e m t u d t u n k , v a g y alig t u d t u n k törleszteni. H a a t ö r t é n e l e m engedi, Balogh E d g á r t ö r e t l e n d e r ű l á t á s a és m a k a c s t e t t e r e j e t a l á n m é g e b b ő l a k á t y ú b ó l is k i r á n t j a a z E n c i k l o p é d i a szekerét. M i k ö z b e n hősi k ü z d e l m e t vívott, h o g y a kősziklából i s p é n z t fakasszon, újabb könyvterveken t ö r t e a fejét. S e m m i k é p p e n s e m a k a r t lemondani a Rebreanu-fordítás megjelen­ tetéséről. A d d i g is J o r d á k y Lajos és L ő ­ rinczi László t á r s a s á g á b a n egy Erdélyi breviárium szerkesztésén dolgozott, am e l y az e r d é l y i l a k o s o k e g y ü t t é l é s é r e , egymásrahatására, szabadságtörekvéseire, függetlenségére és e g y ü t t m ű k ö d é s é r e v o ­ n a t k o z ó o k m á n y o k a t , leveleket, s z e r z ő d é ­ seket, beszédeket, t ö r v é n y e k e t t a r t a l m a z . M e r t c s a k h a m a r l e c s a p t a k r á n k 1940. a u ­ gusztus 17-én k e l t utolsó l e v e l é b e n e m ­ lített erdélyi forrásanyag-gyűjtemény, amelyen különböző könyvtárakban m á r h á r o m h e t e dolgozott, azonos volt a z előbbivel. N e m t u d o m , m i lett a G r a p h i c a - n y o m da pénzével, a b e k ö t ö t t sorozatokkal ( a m e l y e k h o z z á m m á r n e m j u t o t t a k el), v a g y az e m l í t e t t forrásgyűjteménnyel. M e r t c s a k h a m a r l e c s a p t a k r á n k 1940 a u ­ gusztus v é g é n e k v i h a r o s n a p j a i , és ú g y szétfújták az egész E r d é l y i E n c i k l o p é ­ diát, h o g y hosszú é v t i z e d e k i g s e n k i n e k s e m j u t o t t eszébe.

HAZAI TÜKÖR Az olvasó nyomában Több, mint harminc magyar nyelvű különféle sajtótermék jelenik meg az országban. „Erős várunk a sajtó" — mondhatnók a régi kifejezéssel, s érdemes rá­ mutatni, hogy fejlődése jelentős ívelésben szökell; csupán az utóbbi 2—3 esztendő­ ben is több új lap jelent meg, a régiek pedig átalakultak, gazdagultak, kiterjesztet­ ték érdeklődési és hatékonysági területüket, szemléletesen példázva pártunk nem­ zetiségi politikájának valóra váltását. Kérdés azonban, hogy az olvasók és szerkesz­ tők, nevelők és szakemberek, a lapterjesztők vagy könyvtárosok mennyire veszik igénybe a sajtót, hogyan használják fel a nép művelésére, a tudás gyarapítására. Bejártunk jónéhány kisvárost és falut belső Erdélyben, a Maros és a Küküllők mentén. Betértünk iskolákba és könyvtárakba, elbeszélgettünk gazdálkodókkal és üzemi munkásokkal, tanárokkal és szülőkkel, adatokat gyűjtöttünk a postán és a trafikokban, szemlélődtünk a könyvesboltokban, művelődési otthonokban és keres­ tük mindenütt — az olvasót. SEGESVÁR Előfizetők száma Dolgozó n ő Előre Vörös Zászló Ifjúmunkás Új Élet Jóbarát Napsugár A Hét Utunk Korunk Igaz Szó

40 237 202 137 13 80 28

— 29 12 3

É r d e m e s e l t ö p r e n g e n i e t á b l á z a t fölött. M e k k o r a az eltérés az előfizetők és az e g y e n k é n t v á s á r l ó k s z á m a közt a k ü l ö n ­ böző l a p o k e s e t é b e n . A Dolgozó Nőt p é l ­ d á u l m a j d n e m tízszer a n n y i a n veszik m e g az ú j s á g á r u s n á l , m i n t a m e n n y i e n előfi­ zetnek r á . N a g y j á b ó l ez m o n d h a t ó az Új Életre és a Napsugárra is. H a s z á m í ­ tásba vesszük a r o m á n nyelvű nőlap, a Femeia előfizetőinek és a l k a l m i v e v ő i n e k a r á n y á t (125—650), a k k o r a z t k e l l l á t ­ n u n k , h o g y ez a k é p l e t a k é p e s ú j s á g o k (remélem, a szerkesztők n e m h a r a g u d n a k m e g ezért a kifejezésért) sajátja. U g y a n ­ a k k o r a k a p ó s , é r d e k e s l a p o k jellemzője. Régi t a p a s z t a l a t u g y a n i s , h o g y azok az

Számonként vevők 340 60 70 4 120 40 70 60 5 3 3

Összesen 380 297 272 141 133 120 98 60 34 15 6

újságok, a m e l y e k n e k sok a s z á m o n k é n t i v á s á r l ó j u k , vonzók, n é p s z e r ű e k , m e g a l a ­ pozott a jó h í r ü k , ö n m a g u k a t terjesztik m i n d e n k ü l ö n ö s e b b előfizetésgyűjtési a k ­ ciók n é l k ü l . E b b ő l a z o n b a n n e m k ö v e t k e z i k az, h o g y a fordított a r á n y rossz b i z o n y í t ­ v á n y . Sőt, a d o t t e s e t b e n n a g y o n is jó. Az Ifjúmunkás p é l d á u l egyike a l e g ­ érdekesebb, legbátrabb kérdésfelvető lap­ j a i n k n a k . De m e g s z a b o t t példányban n y o m j á k , s k e d v e l ő i s i e t n e k r á előfizetni, k ü l ö n b e n n e m j u t n a k hozzá, t r a f i k b a n alig-alig t a l á l h a t ó . (Jellemző, h o g y egyik legjobb m e g y e i l a p u n k , az Igazság a déli ó r á k b a n m á r „ h i á n y c i k k " Kolozsváron.)

Hogyan alakult a napilapok helyzete? Régente Segesvár Brassó tartományhoz tartozott, s m i v e l e t á j n a k n e m volt m a g y a r n y e l v ű n a p i l a p j a , h á t a z Előrét o l v a s t á k elsősorban. A t e r ü l e t i á t r e n d e ­ zés óta — h á r o m é v e t a r t o z i k a v á r o s Maros megyéhez — a megyei lap, a Vörös Zászló számottevő olvasótábort gyűjtött m a g a k ö r é , de a jól s z e r k e s z t e t t központi lap számát n e m tudta megha­ ladni. Örvendetes jelenség: a megyei lap ú g y h ó d í t o t t a v á r o s b a n t e r e t , h o g y az Előre o l v a s ó i n a k s z á m a n e m c s ö k k e n t l é n y e g e s e n . Mi t ö b b , a Brassói Lapoknak m a n a g y o b b az előfizetőtábora S e g e s v á ­ ron, m i n t é v e k k e l ezelőtt, a m i k o r a v á ­ r o s Brassóhoz t a r t o z o t t . Új é r d e k l ő d ő k j e l e n t k e z t e k h á t , főleg iskolások, m á s ­ részt e g y r e t ö b b e n o l v a s n a k 2—4 lapot — ez az olvasói k u l t ú r a , az „ ú j s á g k u l ­ t ú r a " fejlődésére vall, az i g é n y e k á r n y a lódására, gazdag kibontakozására. K i m u t a t á s u n k az e l m ú l t évi á t l a g o t t ü k r ö z i . A m e g j e l e n é s e óta eltelt n é h á n y h é t s o r á n A Hét m é g n e m t u d o t t előfi­ z e t ő k e t toborozni a v á r o s b a n , de a 60-as példányszám figyelemre m é l t ó , biztató k e z d e t . S a j n á l a t o s e l l e n b e n , h o g y a gaz­ dag kulturális hagyományokkal, középis­ kolával rendelkező városban, ahol m a ­ gyar mérnökök, tanárok, orvosok élnek, oly kicsiny az é r d e k l ő d é s az Igaz Szó iránt. A k e d v e z ő összkép l e g r a g y o g ó b b színe az, h o g y a fiatalok és a n ő k s o k a t ol­ v a s n a k . E b b ő l e r e d a szokásostól eltérő a r á n y is, a m e l y a n a p i l a p o k és folyó­ i r a t o k közt m u t a t k o z i k . Országos és v i ­ l á g v i s z o n y l a t b a n is a n a p i l a p o k n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n k e l n e k el, o l v a s o t t a b b a k . S e g e s v á r t fordított a helyzet. A k é t n a ­ p i l a p összesen 569 s z á m b a n kél el a v á ­ r o s b a n , m í g a t á b l á z a t b a n szereplő öt h a v i l a p — Dolgozó Nő, Jóbarát, Napsu­ gár, Korunk, Igaz Szó — eléri a 619-es számot. N e m rossz a h e t i l a p o k összege s e m : 386. H a a folyóiratokhoz h o z z á a d ­ j u k a t á b l á z a t b a n szereplő időszaki köz­ lönyök, h e t i ú j s á g o k és egyéb sajtóter­ m é k e k , p é l d á u l a Tanügyi Újság, Mun­ kásélet, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés, Orvosi Szemle s z á m á t , a k k o r az a r á n y m é g k e d v e z ő b b e n a l a k u l a folyóiratok j a ­ vára. Mi ennek a magyarázata? Hallgassuk m e g , m i t m o n d az olvasó. F a r k a s Miklós számtant tanít a középis­ k o l á b a n , felesége g y e r m e k o r v o s egy k ö ­ zeli f a l u b a n . — Az Utunkat elsősorban a költemé­ nyekért veszem meg — vallja Farkasné —, s z e r e t e m a v e r s e k e t , m é g a sokat b í ­ r á l t a k a t , é r t h e t e t l e n n e k t i t u l á l t a k a t is e l ­

olvasom, t ö p r e n g e k fölöttük, s t i s z t e l e t ­ tel tekintek a költőkre, akik a mai v e r s ö z ö n b e n is i g y e k e z n e k új m ó d o n szólani, valami eredetivel előhozakodni. Hogy a Dolgozó Nőt m i é r t k e d v e l e m ? E g y - k é t szóval t a l á n a n n y i t m o n d h a t n é k , h o g y m i n d e n , de m i n d e n m e g v a n b e n n e , a m i az asszonyokat é r d e k l i . De m i n t gyer­ m e k o r v o s , aki n a p r ó l n a p r a o t t h o n k e ­ r e s e m fel kis p á c i e n s e i m e t és m a m á i k a t , jól l á t o m , h o g y m i t segít a l a p az a s z szonyoknak a korszerű gyermekgondo­ z á s b a n , h i g i é n i k u s főzésben, az ésszerű lakásberendezésben. Mert ne áltassuk m a g u n k a t , sok ostoba h i e d e l e m t a r t j a m é g m a g á t . A szülőotthonból h a z a v i t t g y e r m e k e t p é l d á u l a z asszonyok l e k ö p ­ ködik, h o g y m e g n e igézzék, a bölcső­ kön, k i s á g y a k o n ott díszeleg a p i r o s p á n t ­ lika, az v é d i a g y e r m e k e t a s z e m m e l veréstől. H a p e d i g m á r „megigézték", a k ­ k o r szenes vizet i t a t n a k az e g y h ó n a p o s csecsemővel i s . . . No, i t t segít n e k e m s o k a t a Dolgozó Nő. A szót a férj veszi á t : — A matematikusokról sokan úgy v é ­ l e k e d n e k , hogy b e t o k o s o d o t t emberek, csak a számok világában élnek. Van e b ­ ben valami, a számok világa nagyon le t u d j a k ö t n i az e m b e r t , én a z o n b a n t u d a ­ t o s a n k ü z d ö k az e g y o l d a l ú s á g ellen, s é p p a l a p o k n y ú j t j á k e b b e n a l e g n a g y o b b se­ gítséget. Az Előre? H á t a b b ó l n a p r ó l n a p ­ r a c s a k a k ü l p o l i t i k á t olvasom, de a v a ­ sárnapi szám kulturális mellékletét ele­ jétől végéig: a t á r c a n o v e l l á k a t é p p ú g y szeretem, m i n t az írói p o r t r é k a t v a g y a t u d ó s o k k a l , m ű v é s z e k k e l folytatott b e ­ szélgetéseket. Az Utunkból az i r o d a l m i v i t á k a t olvasom, k ü l ö n ö s é r d e k l ő d é s s e l a z a b s z u r d d r á m á r ó l szóló í r á s o k a t , hiszen ez a d r á m a fejezi k i l e g i n k á b b k o r u n ­ kat. A verseket nem szeretem. Ha m á r rejtvény, feladvány, agytorna, akkor le­ gyen i n k á b b m a t e m a t i k a . A p r o p ó , m a ­ t e m a t i k a ! N e m a legjobb a v é l e m é n y e m a Matematikai Lapok szerkesztőiről. A „ B " sorozatot eleve a d i á k o k n a k s z á n t á k , de k é t - h á r o m é v e n k é n t h a a k a d egy t a ­ n í t v á n y o m , aki a közölt f e l a d v á n y o k k a l meg tud birkózni. Kipróbáltam, u r a m , hetekig tartó, napról n a p r a végzett ke­ m é n y erőfeszítésembe k e r ü l t n e k e m is, a m í g s z a k k ö n y v e k és e g y e b e k segítsé­ gével m e g o l d o t t a m a „ B " sorozat p é l ­ dáit. H á t a k k o r egy d i á k ? Alig veszik k e z ü k b e a lapot. S e g e s v á r l a k o s s á g a sajátos összetételű. K e v é s a t ő s g y ö k e r e s városi, j a v a r é s z ü k b e t e l e p ü l t . S m i j e l l e m z ő a frissen m e g ­ kapaszkodókra: erejük, idejük javát le­ köti a s z a k m a i képzés, a m u n k a h e l y e n v a l ó m e g g y ö k e r e z é s , l a k á s szerzése v a g y

h á z építése, az új k ö r n y e z e t m e g i s m e ­ rése. S z á m í t s u k e h h e z m é g a g y e r m e k ­ nevelést, s a k k o r m e g é r t j ü k , h o g y bizony kevés i d e j ü k m a r a d a művelődésre. Az i s m e r e t t e r j e s z t é s t e r é n t a r t a n a k i d ő n ­ ként magyar nyelvű előadásokat. De gyér h a l l g a t ó s á g előtt. T ö b b e m b e r r e l is b e s z é l g e t t e m e r r ő l a kérdésről, s egyöntetűen vallották, hogy a sajtó n y ú j t j a m é g m i n d i g a l e g t ö b b e t a k u l t ú r a terjesztésében, az a n y a n y e l v ápolásában vagy a korszerű világkép ki­ a l a k í t á s á b a n ; a lakosság a l a p o k a t t a n u l ­ m á n y o z z a l e g i n k á b b , azoktól v á r a leg­ többet, ilyen t e r m é s z e t ű k u l t ú r a b e f o g a ­ d á s r a v a n „ b e á l l í t v a " . Az író—olvasó t a ­ l á l k o z ó k r a m i n d i g n é p e s h a l l g a t ó s á g gyűl össze, é r d e k l ő d é s t v á l t a n a k k i a szerkesz­ tőségek r e n d e z t e i r o d a l m i e s t e k v a g y t u ­ d o m á n y o s beszélgetések, sőt, szívesen l á ­ tott v e n d é g e r r e f e l é a l a p t e r j e s z t ő is. N e m egynek a nevét emlegették hálásan, a m i é r t egy s a j t ó t e r m é k r e v a g y é r d e k e s rovatra felhívta a figyelmüket. Meggondolkoztató valóság. Vajon mi, szerkesztők, s z á m o l u n k - e eléggé a sajtó ilyen jellegű s z ó r v á n y v i d é k i szerepével? Vagy azzal, h o g y a sajtóterjesztő e g y ú t ­ t a l a k u l t ú r a fő terjesztője is? MEDGYES Nem tudom megkerülni a számokat. Medgyes b e m u t a t á s á t is a d a t o k k a l kell k e z d e n e m . De n e m a s t a t i s z t i k a b ű v ö ­ lete, h a n e m i n k á b b a m e d g y e s i e k i r á n t érzett tisztelet késztet a r r a , h o g y a d a t o k ­ kal is szemléltessem m u n k á j u k a t . M e r t t a n á r o k és szülők, d i á k o k és n a g y a p á k egyforma b u z g a l o m m a l o l v a s s á k és t e r ­ jesztik a l a p o k a t e b b e n a v á r o s b a n . Íme egy-két c s e m e g e : az egyik á l t a l á n o s i s ­ kola I—VIII. o s z t á l y á b a n 11 g y e r m e k fi­ zet elő az Ifjúmunkásra, a V I I . D - b e n 12 a J ó b a r á t r a , az V. B - b e n viszont 21 t a ­ n u l ó n a k j á r a Jóbarát. Az a l s ó b b osztá­ lyokba 28—39—41 Napsugár érkezik ha­ vonta. N e m egy o s z t á l y b a n m i n d e n g y e r ­ m e k előfizető. Ilyen s z á m o k l á t t á n n y i l v á n felébred az e m b e r b e n az ö r ö k T a m á s : v a j o n ezek az előfizetők o l v a s s á k is a lapot, s n e m inkább a tanítónénik buzgalma, mintsem a kis olvasók é r d e k l ő d é s e v e z e t e t t ilyen eredményekre? — Vegyük csak példának a Brassói Lapokat — m o n d j a Kocsis Á r p á d aligaz­ gató. — Mi u g y a n i s S z e b e n m e g y é h e z t a r ­ tozunk, s ú g y v é l e k e d t ü n k , m i k ö z ü n k a brassói újsághoz? De a m a g y a r n y e l v t a ­ n á r a i f e l h í v t á k a figyelmet é r d e k e s i r o ­ dalomtörténeti közleményeire. A tanulók

e l e i n t e e m i a t t v e t t é k m e g . De a z t á n b e ­ leolvasgattak, megszerették változatossá­ ga, é r d e k e s s é g e m i a t t , s m o s t m á r „ r á ­ h a r a p t a k " , szívesen t a n u l m á n y o z z á k . A tanítók, tanárok sokat tesznek k ü ­ l ö n b e n is a sajtó m e g s z e r e t t e t é s é é r t . Osz­ tályfőnöki ó r á k o n a l a p o k b ó l o l v a s n a k fel v e r s e k e t , n o v e l l á k a t , c i k k e k e t , s m e g ­ beszélik. De a szülőföld m e g s z e r e t t e t é s e , a h o n i s m e r e t elmélyítése v é g e t t n e m ­ egyszer a l a p o k b a n közölt szép f e l v é ­ teleket, é r d e k e s k é p e k e t k i v á g a t j á k , az. á b é c é t a n u l á s a k o r p e d i g színesen szedett v a g y rajzolt n a g y b e t ű k e t v á g a t n a k ki a Napsugárból. E r r e készteti ő k e t n e m egy e s e t b e n a sajátos h e l y z e t is. Hogy a k ö n y v k i a d á s és k ö n y v t e r j e s z t é s k ö r ü l m e n n y i a p r o b ­ l é m a , jól t u d j u k , sokszor í r u n k a k é r ­ désről. D e h o g y a n m u t a t k o z i k m e g m i n d ­ ez M e d g y e s e n ? Az iskola k ö n y v á l l o m á ­ n y á n a k kiegészítésére s z á n t összegből p é l d á u l a t a v a l y 600 lejt n e m t u d t a k e l k ö l t e n i , e g y s z e r ű e n n e m volt k ö n y v az ü z l e t b e n . A kötelező o l v a s m á n y o k j e l e n ­ tős részét a g y e r m e k e k n e m t a l á l j á k m e g az iskola k ö n y v t á r á b a n . Így h á t — szükség t ö r v é n y t b o n t — a t a n á r o k az Utunkból, Igaz Szóból h a g y n a k fel ol­ vasni novellákat, s a lapok tanulmányai a l a p j á n b e s z é l n e k a m a i írókról, i r o d a l ­ mi kérdésekről. Ismeretes, hogy a könyv­ k i a d á s újjászervezése előtt é v e k e n át nem jelent meg népdalgyűjtemény, ter­ mészettudományi népszerűsítő munka, t ö r t é n e l m i m ű a v a g y a b a r k á c s o l á s , ezer­ mesterség kézikönyve. A nevelők tehát a Művelődésből tanítanak népdalt, a Korunkból olvasnak fel helytörténeti vagy neveléslélektani tanulmányokat, a fizikakörben vagy a barkácsolók m u n k a ­ c s o p o r t j á b a n a Jóbarát m e g a n a p i l a p o k magazin-rovata alapján dolgozgatnak a g y e r m e k e k k e l . A N a p s u g á r b ó l egészítik ki g y e r m e k d a l - és m e s e i s m e r e t ü k e t , az Ifjúmunkásból tárgyalnak meg a gyer­ m e k e k k e l e g y e t - m á s t a t e s t e d z é s bioló­ giai a l a p j a i r ó l , a jógáról, a m a i k ö n n y ű ­ zenéről a v a g y a n y u g a t i ifjúsági m o z g a l ­ makról. A s a j t ó n a k ez a s z e r e p e e g y é b k é n t k o ­ r u n k sok jellegzetes t ü n e t é b ő l is k ö v e t ­ kezik. U t a l j u n k csak a t u d o m á n y o k gyors fejlődésére és az i n f o r m á c i ó r o b b a n á s r a . Az iskola a dolgok t e r m é s z e t é b ő l k ö v e t ­ k e z ő e n egyikkel s e m k é p e s teljes m é r t é k ­ b e n lépést t a r t a n i . N a p j a i n k sok-sok v í v ­ m á n y a , gondja v a g y ö r ö m e — a h o l d r a ­ szállás a v a g y a légkör szennyeződése — n e m szerepel m é g a t a n a n y a g b a n . A fi­ zika, v e g y t a n , biológia k ö n y v e i m é g n e m tárgyalják a súlytalanság állapotának jel­ legzetességeit, n e m s z ó l n a k a z ű r h a j ó k

üzemanyagáról; Tantalusz nevét pedig a d i á k o k l e g f e n n e b b c s a k az e m l é k e z e t e s m o n d á b ó l i s m e r i k , d e n e m t a n u l j á k , hogy a z ű r h a j ó j e l e n t ő s részét a t a n t á l n e v ű fémből építik. A g y e r m e k e k a z o n b a n itt-ott m i n d e r ­ r ő l h a l l a n a k , o l v a s n a k , l á t n a k egyet-mást, s k é r d é s e k k e l á l l n a k elő az i s k o l á b a n . H a az o k t a t á s n e m a k a r e l s z a k a d n i a z é l e t ­ től, h a n e m a k a r l e m a r a d n i a fejlődés­ től, a k k o r v á l a s z o l n i a kell a t a n u l ó k n a k . És h o n n a n meríthető legkönnyebben, l e g g y o r s a b b a n az i s m e r e t ? Az ú j s á g o k ­ ból, s z a k l a p o k b ó l , folyóiratokból. Jó néhány medgyesi tanítóval, tanárral b e s z é l g e t t ü n k a sajtó szerepéről, s G á b o s B é l á n é , J ó z s a A n n a és Miklós M a r g i t n a g y j á b ó l m i n d ezt m o n d o t t a : — Hogy v i s s z a v o n u l ó b a n v o l n a az ú j ­ ság a t é v é v e l v a g y r á d i ó v a l szemben?... Szó sincs róla. Sőt, m a m á r n e m c s a k mindennapi olvasmányunk, hanem min­ d e n n a p i k e n y e r ü n k is. A t a n í t á s k e n y e ­ re. A m a i iskolát, a k o r s z e r ű o k t a t á s t el s e m l e h e t m á r képzelni n é l k ü l e . . . H a ez a h e l y z e t az i s k o l á b a n , a g y e r ­ m e k e k közt, m i t m o n d a n a k az i d ő s e b ­ b e k ? Z o n d a Á r p á d szövetkezeti a l k a l m a ­ zott a K o s s u t h Lajos u t c á b a n lakik. Csak az idős n y u g d í j a s szülőket t a l á l t u k ott­ hon. — Férfi l é t e m r e m a g a m is b e l e - b e l e n é z e k a Dolgozó Nőbe. A feleségemmel felváltva szoktuk o l v a s g a t n i lefekvés u t á n . Ez az esti s z ó r a k o z á s u n k . S z e r e t e m b e n ­ n e a szép r i p o r t o k a t , táj l e í r á s o k a t . A z ­ t á n m e g i t t v a n a Brassói Lapok. É n m é g a régi v i l á g b a n is o l v a s t a m , m o s t p e d i g ú j r a f o r g a t g a t o m . M e r t u g y e b á r idős e m ­ ber vagyok, nincs m á r türelmem, de s z e m e m s e m a hosszú lére e r e s z t e t t cik­ k e k h e z , b e s z é d e k h e z . Ez a brassói újság a z o n b a n ü g y e s e n m a r k o l . K i c s i b e n is so­ k a t fog. S a sok a p r ó c i k k b ő l é r d e k e s l a p áll elő. M é g egy m e d g y e s i epizód. Az i m p o z á n s , m o d e r n p o s t a é p ü l e t előtt áll a v á r o s l e g f o r g a l m a s a b b újságosbó­ d é j a . H á n y m a g y a r újságot v á s á r o l n a k ott? — N a p o n t a á t l a g t i z e n ö t Előrét, v a s á r ­ n a p t ö b b e t is — m o n d j a a trafikos. — A z t á n h á r o m - n é g y Ifjúmunkást, Brassói Lapokat, Új Életet, v a l a m i v e l t ö b b Napsugárt és százötven Dolgozó Nőt! KISKAPUS A koromgyáráról, vasúti csomópontjá­ ról híres kisváros tulajdonképpen két helységből áll: a régi faluból és a z üze­ mek mellé újabban kinőtt munkásváros­

ból. A falu l a k o s s á g á n a k j e l e n t ő s része m a g y a r , v a n n é g y osztályos elemi i s k o l á ­ j u k is. Hogy m i t j e l e n t az i s k o l a a s a j ­ t ó s z á m á r a , azt jól l á t t u k M e d g y e s e n . Kapuson hát csak a postára néztünk be. Az előfizetők n é v s o r a l é n y e g e s e n m á s , m i n t a m e d g y e s i . L i s t a v e z e t ő a z Előre (125), s h o g y ez m i l y e n szép szám, jól bizonyítja, h o g y a n a g y o n n é p s z e r ű Spor­ tul is c s a k öttel h a l a d j a m e g . A Dolgozó Nő m e s s z e m ö g ö t t e j á r (21), 13 p é l d á n y a N a p s u g á r b ó l viszonylag szép e r e d m é n y , de a Jóbarát m á r c s a k h á r m a t , az Utunk p e d i g egy előfizetőt t u d o t t m e g n y e r n i . I d ő n k é n t elő-előfizetnek egy-egy Korunk­ ra, Igaz Szóra, Tanügyi Újságra is. Zsolt F e r e n c c e l a p o s t á n t a l á l k o z t u n k : — G é p l a k a t o s v a g y o k a g y á r b a n , így hát nem kenyerem különösebben a betű, de a z é r t s z e r e t e k o l v a s g a t n i . Főleg a h í ­ r e k é r d e k e l n e k . Schiel F e r e n c b a r á t o m ­ m a l e g y ü t t az Előrét olvassuk, s m e g ­ m e g t á r g y a l j u k , mi t ö r t é n i k az o r s z á g b a n , n a g y v i l á g b a n . J ó , hogy szóba k e r ü l t az újság m e g a h í r e k dolga, m o n d j á k csak, miért nem magyaráznak meg több min­ d e n t az ú j s á g o k b a n ? P é l d á u l azt, h o g y É s z a k - Í r o r s z á g b a n a n n y i a z összecsapás, hogy Burgosban per van, hogy Chilében a nép került hatalomra meg mi minden. Az e m b e r csak o l v a s ezekről n a p r ó l n a p ­ r a , de n e m é r t i , m i é r t s i k e r ü l t a c h i ­ l e i e k n e k az, a m i a t ö b b i d é l - a m e r i k a i or­ s z á g n a k n e m , a z t á n az í r e k n é l m i é r t n e m tudják helyreállítani a békét, vagy miért lett b a l o l d a l i , n é p p á r t t i a p e r u i j u n t a , s m i é r t r e a k c i ó s a brazíliai? K o m o l y a n mondom, kérem, aki el-elgondolkozik, n e m ért m e g m i n d e n t , de az ú j s á g n e m siet segítségére m a g y a r á z a t t a l . H á t m i é r t ?

TÜR,

TÖVIS,

HOSSZÚ

ASZÓ

Hosszúaszó, ez a szép n e v ű falu K i s ­ k a p u s és B a l á z s f a l v a közt, n a g y j á b ó l a feleúton t a l á l h a t ó . Boér Bélához k o p o g ­ t u n k be. Az Előrét olvasgatja. Ö t - h a t példányban jár a faluba a lap, hasonló­ k é p p e n a Dolgozó Nő is. M á s m a g y a r n y e l v ű újságot n e m o l v a s n a k ; 34—40 m a ­ g y a r c s a l á d él itt, alig száz fő. T ü r község szomszédos B a l á z s f a l v á v a l . I s k o l á j á b a n n é g y m a g y a r osztály m ű k ö ­ dik, s az m e g l á t s z i k az olvasáson, a sajtó s z e r e p é n is. De Aszón és T ü r ö n első­ s o r b a n a Falvak Dolgozó Népének az ol­ vasóit k e r e s t ü k . H i á b a . C s a k T ö v i s e n t a l á l t u n k egyet-kettőt, n o h a 12—14 é v ­ vel ezelőtt n e g y v e n - ö t v e n p é l d á n y b a n é r ­ k e z e t t i d e ez a l a p . Mi az o k a a vissza­ e s é s n e k ? A szövetkezeti t a g t a l á n n e m é r d e k l ő d i k m á r a gazdasági o l v a s m á n y o k ,

s z a k m a i c i k k e k i r á n t ? A v a g y n i n c s ki terjessze a l a p o t , n e m áll m ö g ö t t e az iskola, v a l a m i l y e n szervezet? Esetleg a szerkesztése n e m felel m e g a m a i i g é ­ nyeknek? Érdemes volna a kérdéssel bővebben foglalkozni — egyetlen, sajátos r e n d e l ­ t e t é s ű falusi l a p u n k ezt m e g é r d e m e l n é —, e h e l y ü t t c s a k azt j e g y e z z ü k m e g , h o g y m í g az ö t v e n e s e s z t e n d ő k v é g é n s a h a t ­ v a n a s é v e k d e r e k á n ez a l a p e l s z ü r k ü l t és eltávolodott az olvasóktól, m o s t i s m é t jól szerkesztett, e g y r e é r d e k e s e b b , s ezt t ö b b e t k e l l e n e h a n g o z t a t n i , az o l v a s ó k k a l újra fel k e l l e n e fedeztetni az ú j j á s z ü l e ­ tett, n a g y m ú l t ú , h a j d a n l e g o l v a s o t t a b b néplapunkat. Tövisen d e c e m b e r v é g é n j á r t u n k . A könyvesboltban voltunk éppen, amikor idősebb falusi e m b e r n y i t o t t be. — Előre-kalendárium van? — Nincs. — H á t egyéb m a g y a r n a p t á r ? — Nincs, s e m m i f é l e sincs. B a k c s y Mózes v a j a s d i f ö l d m ű v e s k e ­ reste a k a l e n d á r i u m o t . — T a v a l y is c s a k az á l l o m á s o n k a p t a m a trafikban — mondja. B a k c s y bácsi é v t i z e d e k ó t a olvassa a Falvak Dolgozó Népét. — K ü l ö n ö s e n a gazdasági t a n á r o k cik­ keit k e d v e l e m . M e r t u g y e b á r én g a z d a e m ­ b e r volnék, h á t a z t n é z e m , m i b ő l t u d o k t a n u l n i , h o g y a n lehessen t ö b b e t k i h o z n i a kis k e r t e c s k é m b ő l , a h á z k ö r ü l i á l l a ­ tokból, e b b ő l - a b b ó l . Tövisen a könyvtárban jó hírrel b ú ­ c s ú z t a t t a k : a megyei m ű v e l ő d é s i bizottság t ö b b évi szünet u t á n i s m é t m e g r e n d e l t e s z á m u k r a a Korunkat, s m e g is k a p t á k az első számot.

FEHÉRVÁR,

FELVINC

F e h é r m e g y e s z é k h e l y é n , a főtéri t r a ­ f i k b a n h a v o n t a 3—4 J ó b a r á t o t , 2—2 Igaz Szót és Korunkat, v a l a m i v e l t ö b b Napsugárt v e s z n e k ; 3—4 Utunkat, kétszer e n n y i t A H é t b ő l , Brassói Lapokból és t e ­ m é r d e k (ötven) Dolgozó Nőt. N a p t á r is volt bőven, el is k e l t m i n d . A k ö n y v e s ­ b o l t b a n az „ I d e g e n n y e l v ű k ö n y v e k " fel­ i r a t o t viselő polcokon francia, a n g o l és egyéb k ö t e t e k közt t a l á l t u n k m a g y a r t is, holott a m i k i a d v á n y a i n k n a k a h a ­ zai k ö n y v e k között a h e l y ü k . A k ö n y v t á r a k b a n j o b b a helyzet. A K r i t e r i o n , Dacia, C r e a n g ă k i a d ó k leg­ ú j a b b kötetei m i n d m e g t a l á l h a t ó k , de lanyha a könyvek hírverése: a Téka-so­ rozatot p é l d á u l m é g n e m fedezték fel az olvasók, egyet s e m kölcsönöztek ki. E n ­ n e k egyik oka é p p a sajtó elégtelen fel­ használása — magyar vonatkozásban. M e r t sok l a p kollekciója áll a z olvasók r e n d e l k e z é s é r e , de m a g y a r egy sem. Felvincen olvasható napilap a könyv­ tárban, de a központi pénzalapból csu­ p á n az Előrét r e n d e l t e m e g a megyei m ű v e l ő d é s i bizottság, a Művelődést nem. F u r c s a helyzet: é p p a k u l t ú r o t t h o n o k n a k szerkesztett lap n e m jár a művelődési h á z b a . Az s e m igen van, a m i b ó l m e g v e ­ gyék, m e r t a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö ­ v e t k e z e t n e m h a j l a n d ó befizetni a m ű v e ­ lődési a l a p r a s z á n t összeget. I t t m á r k ö ­ zel h ú s z a n olvassák a Falvak Dolgozó Népet, de azt is m e g t u d t a m , m i é r t n e m o l v a s s á k m é g t ö b b e n . M e r t a szövetkezet vezetősége a t a g o k m e g k é r d e z é s e n é l k ü l előfizetett s o k a k n e v é b e n (a p é n z t a j ö ­ v e d e l e m e l o s z t á s k o r v o n t á k le ö n k é n y e ­ sen) o l y a n l a p o k r a , a m e l y e k e t a t a g o k n e m o l v a s n a k , n e m igényelnek. Elég fur­ csa m ó d j a ez egyes újságok f e l k a r o l á ­ sának s mások visszaszorításának.

Manapság, amikor szerte a világon egész közösségek tanulmányozzák a tár­ sadalmi jelenségeket és bonyolult gépezetek segítségével elemzik az összegyűjtött anyagot, a riporternek óvatosnak kell lennie, ha társadalmi jelenségek magyaráza­ tát próbálja nyújtani. Én nem próbálkozom ilyesmivel. Csupán egy-két meglátá­ sommal, tapasztalataimmal hozakodtam elő eddig, most pedig kérdéseimmel. Ha azzal kezdtem, hogy erős várunk a sajtó, folytatnám azzal, hogy nem kevésbé fontos erősségünk az iskola. A lapok olvasása, terjesztése és az iskola ténykedése közt szoros összefüggés mutatható ki. Ahol középiskola vagy erős tíz­ osztályos iskola működik, ott nagy az érdeklődés mindennemű sajtótermék iránt. Ahol csak alsó tagozat van, ott kisebb az olvasott lapok aránylagos mennyisége és a sajtótermékek skálája. Ahol pedig nincs iskola, ott csupán egy-két újságot olvasnak. Kérdés mármost, hogy a sajtó és iskola kellő módon együttműködik-e. Kezére játszanak-e eléggé az újságok az oktatásnak? Közírásunk például nyújt-e segítséget a tágabb értelmezésű etikai nevelésnek? Tudományterjesztés terén a sajtó pótolja-e valamennyire is az iskola számára a hiányzó népszerű természet-

tudományi, történelmi vagy lélektani műveket? És fordítva: azt, amit a sajtó nyújt, az iskola mindenütt felhasználja-e annyira, mint például Medgyesen? Érdemes elgondolkodni a lapok egymás közti viszonyán is. A sokszor elhang­ zott kérdés ma is aktuális: helyes-e a munkamegosztás a különböző lapok között? Kellő arányban foglalkoznak-e minden kérdéssel, az olvasókat érdeklő tevékenységi ágazatokkal? Erős a gyanúm, hogy nem. A barkácsolás vagy a műszaki problémák iránt mutatkozó érdeklődés például egyre nő, de lapjaink még nagyon óvatosan terjesztik ki technikai rovataikat. És az egyes lapok helyzete? „Csodálom a Brassói L a p o k a t — mondotta Farkas Miklós tanár —, hogyan tudott olyan népszerűvé válni, a megyei keretekből kitörni? Miért nem kísérel meg ilyesmit a többi megyei lap is?" Valóban, más helyi lapok miért nem alakítanak ki olyan arcélt, miért nem közölnek olyan írásokat is, amelyek révén keresetté váljanak megyéjük határán túl is? Nem együtemű mindig a terjesztés. Nem egy föllendülő, jól szerkesztett lapot nem juttatnak el az olvasókhoz. Vagy nem hívják fel a figyelmet új rovatokra, új irányulásra. A lapterjesztést néha megalázó, utálatos rutinmunkának tekint­ jük, holott akármerre, akárkit kérdeztünk meg, az olvasók számára az írókkal, szerkesztőkkel, terjesztőkkel történt találkozás emlékezetes élményt jelentett. Az újságolvasás mindinkább összefonódik az oktatással, neveléssel. De nemcsak az iskola keretében. Miből tájékozódik és tanul legtöbbet a felnőtt, ha nem a saj­ tóból? Ilyenformán a sajtó a felnőtt-oktatásnak, korunk nagy kérdésének, a per­ manens oktatásnak válik döntő eszközévé. Megtisztelő feladat. Herédi Gusztáv

Bortnyik

György

fotója:

Fénybalett

JEGYZETEK A képernyő

előtt...

(Ajánlás) Szándékaim

a lehető

legjobbak...

Nem szeretnék szakértőnek tűnni egy olyan ügyben, amiben csak laikus (néző) lehetek. Távol állok attól, hogy minden adást láttam volna, ezért sza­ vaim hiteléhez hozzá kell kalkulálni a megfelelő hibaszázalékot. Végezetül: arra kérném a tévé magyar szerkesztőségét, soraimat tekintse el nem küldött levélnek, melybe egy-két épkézláb gondolatot — remélem — mégis összehordtam. ( V a l l a n o m kell) Kisebbrendűségi érzésemet a röstelkedés okozza: képte­ len voltam megnézni a magyar adás minden műsorát. Az utóbbi időben az is előfordult, hogy vasárnap délutánonként épp kezdés előtt szunnyadtam bele az adásidőbe. Az ebéd, ugye, meg az egész heti fáradtság... És tudom: átaludtam néhány valóban biztató, kiemelkedő adást is. Kevés a vonzás?... Csütörtökönként például, mire tudatomig ér, hogy be kellene kapcsolni a készüléket, már csak a műsor végét kapom el. Beidegződés? A hagyomá­ nyos, régi műsor-struktúra hatása? Talán. De lehet éppúgy beidegződés-hiány is: a magyar adás műsora hatásánál fogva nem illeszkedett bele eléggé éle­ tembe, hogy ösztönös időérzékem úgy kövesse nyomon, akár az esti mesét... De ne kovácsoljak törvényt: lehet, csak szűk nézői réteget képviselek. ( K r i t i k á k kritikája) Ha valami él és életrevaló, annak a kritika az oxi­ génje. Amit bírálunk, annak jövője van — mert arra figyelünk, azzal törő­ dünk, azt féltjük, már-már magánügyként tekintjük közügynek... Szellemi közéletünk, sajnos, nemigen kényeztette el a magyar nyelvű adást az állandó kritika szívós zuhanyával. Egy-egy cikk a kezdet kezdetén (magam is ludas voltam egyben!), majd hosszútávú hallgatás, s később néhány lapunk állan­ dósuló tévérovatában ( U t u n k , Előre, A Hét), egy-egy konkrét produkcióról szóló dicséret vagy „lehetne jobb is"-szerű bosszankodás. A Lőrinczi László — Fischer István affért leszámítva érdemlegeset még nem mondtunk tévé­ adásunkról. De még ez az írás sem tesz egyebet a kétkedő megállapításnál: a tévékritika még annyira sem nagykorúsodott házunk táján, mint maga a magyar nyelvű adás. Hozzászólunk, mint (többé-kevésbé igényesebb) nézők, kik státusuknál fogva leveleiket lapokban tehetik közzé. (Egyes s z á m ú közellenség) Sok a szöveg — ez az, amit bárki meg­ állapíthat. Sok a „kedves nézőink"-szerű közvetlenkedő édelgés, sok a tabletta, a kerekasztal, a jegyzet, az interjú. Mindezekért nem volt érdemes feltalálni a tévét, elég lett volna a hagyományos — és ezen a téren jóval nagyobb előnyökkel dolgozó — sajtó, ami ráadásul nem is kerül olyan sokba. Az újsá­ got, ha akarom, megveszem, ha nem, nem. Más újság is van a világon. Tévé-

adás viszont c s a k egy v a n , az is korlátozott, szűkre szabott időre, s ha nem tetszik, el kell zárnom a készüléket, s jobb híján, a füstszürke, halott kép­ ernyőt bámulom. A hazai magyar tévéadás nem számos sajtószerveink egyike: potenciá­ lisan a romániai magyar szellemi élet leghatékonyabb fóruma ízlésnevelője, önismereti eszköze. Hatványozódik hát a felelősség. A magyar szerkesztőség jól ismeri saját nehézségeit. Legtöbbször azt is tudja, milyen lehetett volna egy jó adás ha... A szerkesztők relatív elé­ gedettsége és a nézők objektív elégedetlensége itt találkozik először s ütközik meg életre-halálra. A tévének tudnia kell: semmiféle magyarázat vagy ért­ hető, jogos mentség nem altatja el a néző igényét. Aki tévét néz, nem azért teszi, hogy — na, hadd lám, a meglévő nehézségek ellenére milyen hősiesen tartja meg az adást a szerkesztőség... A néző maximalista, az adás­ idő minimális. A tévénéző kegyetlen. Esetleg kíváncsi arra, hogy ez vagy az miért tör­ tént így, s miért nem másként, de a magyarázatot nem tudja a kalapja mellé tűzni. Igazi tévéadást szeretne látni. A magyar adásnál is megtört már a jég. Volt néhány olyan produkció­ juk, ritka 10—15 percek, mikor örömmel ujjonghattunk magunkban: ez igen, telitalálat volt. Ám ha szigorúbban nézzük a dolgokat, még az olyan igé­ retes (és számtalan kitűnő lehetőséget hordozó) alkalom is megmagyarázha­ tatlan módon csúszott ki riporterek és szerkesztők kezéből, mint a Sütő köny­ vének világát megelevenítő riportfilm. A szép felvételek nem kárpótoltak a hiányért: igaz, hogy Sütő (szép) részleteket olvasott fel regényéből de a fil­ mesek az író könyve mögött kullogtak. Sok volt a szöveg s a túl gyakran ismétlődő, szegényes képi szimbólum. Mégis: mindinkább látszik a törekvés, hogy a hazai magyar tévéadás szerkesztői igazi műsort akarnak csinálni. (Ami hiányzik) Nem elég meggyőző és mély az a valóság, amit a tévé­ adás időről időre felmutat. Legtöbbször hiányzik a vezérszólam, amelyet nézők százezreiben pendíthetnének meg a lepergő képsorok. Pedig elhiszem, hogy amit az adásban látok — valóság. Ahogy bemutatják, az nem érdekel a leg­ többször. Egy problémáról nem vezércikket hallgatnék, még ha oly izgal­ mas is. Egy jelenségről nem föltétlenül írói nyilatkozatot, igazgatói (főmér­ nöki, mesteri, tanári) útbaigazítást várok, hanem vitát, mozgást, dinamikát, dialektikát. A slágert éneklő dizőzben nem a metszőfogak, a dekoratív rózsák és a stúdiófüggönyök hullása érdekelnek, hanem a szüntelen megújuló ren­ dezői ötlet, a slágeréneklést tévére adaptáló fantázia önkifejezése. A cigány­ zenét inkább elfogadom, ha életes, hagyományos parasztlakodalom valós körí­ téseként kapom. Nem színpadi, mikrofon előtti műviségükben érdekesek, izgal­ masak a problémák, hanem természetes, éltető közegükben. Még akkor is, ha színházi előadásról van szó... A tévé szerkesztői persze jobban tudják, mit tehetnek ezért s mit nem. Meggyőződésem, hogy legtöbben vívódva töprengenek a problémán. De míg a magunk nézői töprengése jobbára terméketlen marad (értsd: nem mi csi­ náljuk az adást), a szerkesztő kínja, töprengése az alkotás, a cselekvés kell hogy legyen. (Vékony posta) Mindinkább panaszkodnak tévéseink: most, mikor az adás a kezdeti botladozások után kezdi kinőni gyermekcipőjét, a levelek.

nézői vélemények érthetetlenül elapadtak. Vékony a posta — mondják —, s ez elkedvetleníti őket. Egy szerkesztőség ugyanis csak a közönség véleményé­ nek állandó tükrében tud idejében és hatékonyan ráébredni tennivalóira, leve­ lek nélkül légüres térben tapogatózik erre-arra. Elsősorban arra lenne szükség, hogy az adás maga aktivizálja a közvé­ leményt: minőségével. Mert a langyos, jólfésült, korrekt produkciók nehezeb­ ben adnak tollat a néző kezébe. A szerkesztőség talán több merészséget (eset­ leg több baklövést is) megengedhetne magának, hogy véleményünket kipro­ vokálja. ( N é h á n y lépés) A magyar tévéadásnak sürgősen tovább kell lépnie. Ho­ gyan? Ezt ő fogja eldönteni. Ha mégis jeleznék néhány problémát, csak azért teszem, hogy ezáltal is — vastagodjék a posta... 1. Nem ártana, ha a terepjáró, filmező riporterek kiszálláskor korlátlan mennyiségű képanyagot hordanának be, amelyből egy kis házi filmtékát állít­ hatna össze a szerkesztőség. Ebből kedvükre válogathatnának a műsorszer­ kesztők — sokszor egy-egy „szöveges" műfajhoz is, ha úgy látszik, hogy az elkerülhetetlen. Az ötlet, a rátalálás spontaneitása sokszor mentheti meg a rengeteg technikai nehézséggel küzdő kis kollektívát. 2. Meg kellene oldani — de ezt már televíziós szinten — a nagyobb mozgáslehetőségeket. Nem lehet az, hogy tévériporterek ugyanolyan sebes­ séggel közlekedhessenek, mint újságíró kollégáik. Egy laptudósítást megír­ hatunk a térdünkön is, bemondhatunk telefonon. Egy filmet — nem. (A köz­ lekedési eszközök megválogatását bízzuk az illetékesekre...) 3. Vérbeli, frisszemű riportereket kell nevelni. Talán ezen múlik sok minden. Azokon az embereken, akik a mostani nehézségeken túllépve, sokszor emberfeletti erőfeszítésekkel biztosítanák az adás-anyagok színvonalát. Akik a legapróbb mozzanatban is megvalósíthatnák a tévé-látás sajátos effektusait, a műsorok valódiságát. Tudom: ez a legnehezebb. De ezen az úton ma már szabadon közleked­ hetünk — akár százassal is. Cseke Gábor

Sajtó és minőség A szocialista rendszer honpolgára nem akármilyen hírekre kíváncsi, ha­ nem sokrétű, tárgyilagos tájékoztatást vár, amikor naponta kezébe veszi meg­ szokott lapját, legyen az központi vagy megyei orgánum. Már egymagában a sajtó tömegjellege is szemlélteti, hogy a lapoknak döntő szerepük van a tudat formálásában, a közvélemény kialakításában. Nem véletlenül született meg egykor az a szállóige, amely szerint a sajtó nagyhatalom. E tekintetben elég arra utalnom, hogy nálunk 1969-ben körülbelül 1 milliárd 73 millió összpéldányszámban jelentek meg a belföldi napilapok (e mennyiségből közel 93 millió a nemzetiségek nyelvén). A mennyiség mellett azonban felvetődik a minőség kérdése is. Neve­ zetesen az, kielégítik-e lapjaink az olvasó igényeit. Erre nem könnyű felelni. Annyi azonban már elöljáróban leszögezhető: az utóbbi öt-tíz év során sokat emelkedett napilapjaink publicisztikai színvonala, gazdagodott nyelvezete, bő-

vült tematikája. Sajtónk az előbbi időszakhoz képest bátrabban bírál (igaz, inkább a közélet alsó szintjén), megerősödött közügyi, etikai alapállása. S ami kiváltképpen örvendetes: csökkent a minőségi különbség a vidéki és a köz­ ponti lapok között. Ma már minden megyei napilap szerkesztőségében is nagy­ részt főiskolai végzettségű újságírók, szerkesztők dolgoznak. Vidéken is egyre több a jó tollforgató, nem is szólva azokról a szerkesztőségekről, ahol éppen­ séggel már konszakrált költők és prózaírók tevékenykednek. Van azonban az éremnek másik oldala is. Lapjainkban olykor még kísért a sablon, a gazdasági kérdések érdektelen tárgyalása, a technicista jellegű anyagok publikálása, a felszínes, kisszerű bírálat. A párt főtitkára méltán hangsúlyozta a X. kongreszszuson: „A központi és vidéki lapoknak további erőfeszítésekkel még sokat kell tenniük, hogy munkájukból kiküszöböljék a felületességet és a formalizmust, mélyebben behatoljanak a valóságba, s mint a haladó közvélemény kifejezői határozottabban töltsék be szerepüket mind e hibák és hiányosságok feltárásá­ ban, mind a szocialista építés tapasztalatainak általánosításában." Mint szenvedélyes olvasó és régi szerkesztő nemegyszer hiányérzettel te­ szem le kezemből a lapokat, mert nem tartom elég érdekesnek a tartalmukat, elég gazdagnak híranyagukat. Amikor semmitmondó cím alatt egy-egy laposan megírt cikket olvasok, nem szabadulhatok attól a gondolattól, hogy a szer­ kesztők nem veszik eléggé figyelembe az olvasók pszichológiáját. Úgy vélem, nem érzékelik, hol az a határ, ameddig bizonyos ipari, mezőgazdasági anyagok adagolásával el lehet menni anélkül, hogy az olvasót elkedvetlenítenék. A jó szerkesztő igyekszik tisztában lenni a tömegek igényeivel. Nincs semmi okom feltételezni, hogy az olvasókra való agitatív ráhatás a szocializmusban nem alapvető követelmény. A sajtó ez elsőrendű funkcióját figyelembe véve, talán megkockáztathatom azt a kijelentést, hogy társadalomlélektani betájoltság nél­ kül nem lehet lapot szerkeszteni. Éppen ezért kívánatos, hogy a szerkesztősé­ gek szüntelenül tájékozódjanak olvasóik közvéleményét illetően. Az igényes szerkesztés mindig érzékenyen és rugalmasan reagál olvasóinak jogos elvárá­ saira, természetes érdeklődésére, és ennek megfelelően az életanyagból állítja össze tematikáját, kiszűrvén mindazt, amiről eleve feltételezhető, hogy nem köti le az olvasó figyelmét, mert nem hordoz általános érvényű tanulságot. Lássuk csak. Mi az általános például egy üzem igazgató bizottságának üléséről szóló szürke beszámolóban, amelyben a cikkíró taxatíve felsorolja a hozzászólásokat. Állítom, még az illető vállalat dolgozói is átlapoznak rajta. Olvasom a szöveget és tűnődöm, miért érdektelen ez az anyag. Az újságíró jószándéka nyilvánvaló, ezzel tehát nincs baj. máshol kell keresni a hibát. Talán nem tévedek, ha a beszámoló szűk, technicista jellegében látom az érdektelen­ ség okát, abban, hogy a szerző olyasmiről ír, ami nem a lap olvasótáborának az ügye. Tévednék? Ítélje meg más. Ezért ízelítőt adok a cikkből, illetve az aligazgató felszólalásából: „Rendet kellene teremteni az apró-cseprő anyagok igénylése terén is. Azt a régi gyakorlatot végleg fel kell számolni, hogy a gé­ pészeti főosztály s a többi részleg egyik napról a másikra kis tételben kér — például bizonyos csavarokat. Tíz-húsz ilyen csavar után napokig kellett sza­ ladgálni, míg végre rájöttek az ügy ésszerű elintézésének módjára. Összeírták a szükségletet, elmentek a termelőegységhez, s egy tételben elhozták az egész évre szükséges csavar-mennyiséget. Ezt kell tenni a többi segédanyaggal is..." Ez a részlet is utal arra, hogy teljesen zártkörű, belső ügyrendi jelenségről van szó, amely nem tartozik a nagyközönségre, egyszerűen azért, mert nem közérdekű. Egészen más akusztikája volna a cikknek, ha a szerző azt írja meg

belső fűtöttséggel, hogy a szóban forgó igazgató bizottság jól működik-e avagy sem, hogyan gazdálkodik, betáplálódott-e már szemléletébe az a felismerés, hogy az üzem nemcsak termelő egység, hanem társadalmi intézmény is, amely­ ben emberek százai, ezrei tudatilag formálódnak, fejlődnek, ilyen vagy olyan interperszonális kapcsolatokba lépnek egymással. Izgalmas témája ez szocia­ lista építésünknek, vagyis olyasmi, ami már az olvasók szélesebb rétegeinek érdeklődését is joggal felkelti. Ugyanabban a lapszámban egy mezőgazdasági tematikájú cikket is olvas­ tam. Nem hiszem, hogy az olvasók döntő többsége felfigyelt volna rá. A szerző egy patak szabályozásának kérdését veti fel. 140 hektár kaszálót veszélyeztet az elvizenyősödés. Véleményem szerint két szomszédos gazdaság és a megyei kataszteri és vízgazdálkodási hivatal ügye ez. Az olvasók számára nem téma. Hát mikor lenne az? Akkor, ha a szerző alaposan utánanéz, kik és miért ha­ nyagolták el eddig a gazdaság jó menetére negatívan kiható problémát. Ké­ nyelem, hozzá nem értés, közöny, hivatali aktatologatás a ludas ebben? Kik vonhatók felelősségre az ilyen oktalan gazdálkodásért? Ha ilyen alapállásból közelíti meg a szerző az anyagot, mindjárt más a töltése e helyi jellegű kér­ désnek. Mert hanyagság, bürokrácia, felelőtlenség nem csupán helyi érdekű jelenség: ostorozásának rezonanciájára felfigyel az ügyben közvetlenül nem érdekelt olvasó társadalmi lelkiismerete is. A következtetés tehát kézenfekvő: jobb témaszelektálás, elmélyültebb, izgalmas feldolgozás. Az újságíró ne ömlesszen unalmat a lapjába. Mondanivalóm talán érthetőbbé válik, ha utalok az illető lapszám másik két cikkére. Az egyik a lakásépítők hanyagságairól szól, a másik a bútorrak­ tárakban eluralkodott borravaló-rendszert pellengérezi ki. Mindannyian lakók vagyunk és potenciálisan bútorvásárlók is. Így már tárgyánál fogva is érdekel bennünket a téma, függetlenül attól, hogy vasesztergályosok, pékek, kereske­ delmi alkalmazottak vagy akár egyetemi tanárok vagyunk. Persze, az utóbbi két cikk szerzőinek írói vénájuk van, az előbbi kettő pedig elsősorban szak­ műveltségű (közgazdász, illetve agrármérnök), akik még nem sajátították el az újságírás mesterfogásait, jóllehet már régen ez a második szakmájuk. Nem vitatható, egy-egy szaktudományban jártas munkatársak jelenléte a szerkesz­ tőségben feltétlenül hasznos, de nem kevésbé kívánatos a tollforgatói készség is. Ismerek agrármérnököket, vegyészeket, akik az idők folyamán kitűnő ri­ porterré váltak. Az utóbbi két-három évben fokozódott sajtónk érdeklődése az erkölcsi problémák iránt. De e tekintetben még leszűkítettnek érzem a tematikát. Gya­ korta előfordul, hogy napilapjaink csak egy-egy részeges, családját elhanya­ goló apát, rosszul gazdálkodó termelőszövetkezetet vagy udvariatlan kereske­ delmi alkalmazottat bírálnak publicisztikájukban. Kétségtelen, megvan ennek is a maga etikai haszna. De az élet sokkal összetettebb, társadalmunk morális színképét még zavarják más antiszociális jelenségek is. Ezek feltárása izgal­ masabb olvasmány, mint egy folytatásokban közölt krimi: társadalmi haté­ konyságát — gondolom — egyetlen lapunk szerkesztősége sem kívánja bizony­ gatni. A L u p t a de clasă ez évi első számának vezető tanulmánya az új ötéves tervet a minőség időszakának nevezi. Minden bizonnyal, tartalékait mozgó­ sítva, sajtónk is megteszi a magáét, L á z á r József

NEMZETKÖZI ÉLET

Egy párizsi világlap francia bírálata A párizsi Le Monde a világsajtó egyik l e g i s m e r t e b b n a p i l a p j a . Állásfoglalásait sokat idézik, befolyása jelentős. É p p e n e z é r t h a s z n o s k é t f r a n c i a szerző, A i m é G u e d j és J a c q u e s G i r a u l t Le Monde: Humanizmus, tárgyilagosság és politika c í m ű k ö n y v e * , m e l y m a r x i s t a i g é n n y e l r é s z l e t e s e n elemzi és b í r á l j a a l a p e s z m e i és politikai v o n a l ­ vezetését, és felfedi ideológiáját. A k ö n y v k é t r é s z r e oszlik. Az elsőben (A Le Monde 1968 májusában és júniusában) G u e d j az a k k o r i n a g y s z t r á j k o k és d i á k t ü n t e t é s e k t ü k r é b e n vizsgálja a l a p igazi a r c u l a t á t . A m á s o d i k b a n (Sirius nézetei) Girault a l a p a l a p í t ó j á n a k , egykori v e z é r i g a z g a t ó j á n a k politikai felfogását elemzi (Sirius: H u ­ b e r t B e u v e - M é r y írói álneve). A b í r á l a t t ö b b v o n a t k o z á s b a n j e l l e m z ő sok „független, t á r g y i l a g o s , p á r t o k o n felül álló s z a b a d s a j t ó t e r m é k r e " , s e z é r t — ú g y v é l j ü k — i s m e r t e t é s é v e l b e t e k i n t é s t n y ú j t h a t u n k a m a i polgári ú j s á g í r á s kulisszái m ö g é .

* A l a p o t 1944-ben a n a g y h í r ű Le Temps u t ó d a k é n t H u b e r t B e u v e - M é r y a l a p í ­ totta, a k i a m ü n c h e n i e g y e z m é n y i d e j é n a Le Temps p r á g a i levelezője volt, d e a z e g y e z m é n y , v a l a m i n t l a p j a állásfoglalása elleni t i l t a k o z á s k é n t l e m o n d o t t levelezői megbízatásáról. A m e g ú j u l t l a p l é t r e h o z á s á b a n n e m kis s z e r e p e volt d e G a u l l e t á b o r n o k n a k , aki F r a n c i a o r s z á g f e l s z a b a d í t á s a u t á n egy n a g y francia n a p i l a p m e g t e r e m t é s é t t ű z t e k i célul. N y i l v á n v a l ó , a t á b o r n o k azt szerette v o l n a , hogy az új l a p az ő e s z m é i n e k és c é l j a i n a k szószólója legyen, d e B e u v e - M é r y n e m a k a r t a l á r e n d e l t szerepet j á t ­ szani, és n e m c s a k p o l i t i k a i , h a n e m p é n z ü g y i függetlenségre is t ö r e k e d e t t . T ö b b m i n t n e g y e d s z á z a d o s f e n n á l l á s a a l a t t a Le Monde sokszor o l y a n n é z e t e ­ k e t h i r d e t e t t , a m e l y e k e t b e l - és külföldön e g y a r á n t a k o r m á n y felfogásával a z o n o ­ sítottak, de n e m r i t k á n á d á z p o l é m i á b a n k é r d ő j e l e z t e m e g a h i v a t a l o s á l l á s p o n t o t . Az i n d o k í n a i és az algériai h á b o r ú i d e j é n a békés, a politikai m e g o l d á s szükségessé­ gét h a n g o z t a t t a , a m i é r t a r e a k c i ó s t á b o r n o k o k a „ b a l o l d a l " c i n k o s t á r s á n a k t e k i n ­ t e t t é k ; a szuezi i n t e r v e n c i ó i d e j é n (1956) viszont helyeselte F r a n c i a o r s z á g f e g y v e r e s b e a v a t k o z á s á t . A l a p és a főszerkesztő l e g n e h e z e b b h a r c á t az ú n . „semleges p e r i ó ­ d u s b a n " v í v t a . E k k o r e l l e n e v o l t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k e u r ó p a i p o l i t i k á j á n a k és a z A t l a n t i - p a k t u m l é t r e h o z á s á n a k , s azt í r t a , h o g y belőle é p p o l y b i z t o s a n m e g s z ü l e t i k

* A. Guedj—J. Girault: Éditions Sociales. Paris, 1970.

Le

Monde...

Humanisme,

objectivité

et

politique.

N y u g a t - N é m e t o r s z á g felfegyverzése, m i n t tojásból a csirke. E m i a t t összeütközött a k o r m á n n y a l , és a l a p m u n k a t á r s a i között is feszültség t á m a d t , a m i é r t 1951-ben S i r i u s lemondott. A szerkesztőség a z o n b a n r a g a s z k o d o t t személyéhez, az olvasók részéről p e d i g olyan n a g y b i z a l o m n y i l v á n u l t m e g i r á n t a , h o g y az e g y e t e m e k e n , a k ü l ö n b ö z ő v á r o ­ s o k b a n t ü n t e t ő g y ű l é s e k e t t a r t o t t a k á l l á s p o n t j a és a s a j t ó s z a b a d s á g v é d e l m é b e n . Így a z u t á n az a l a p í t ó — m o s t m á r igazgatói m i n ő s é g b e n — t o v á b b r a is m e g t a r t o t t a b e ­ folyását a l a p fölött. A Le M o n d e - n a k a r á n y l a g t ö b b i d e g e n é s ifjú olvasója v a n , m i n t b á r m e l y m á s francia l a p n a k . M ű v é s z e t i , i r o d a l m i r o v a t a i , a francia nyelvhelyesség, m á r h o z z á ­ t a r t o z n a k h a g y o m á n n y á v á l t örökségéhez. „ A m i b e n n e e g y e d ü l á l l ó — m o n d j a egyik értékelője —, az m i n d e n e k e l ő t t a h í r e k n e k a l a p o s elmélyítése. A m i n d ö s s z e n y o l c ­ v a n főből álló szerkesztőség é s a n é h á n y , s t r a t é g i k u s a n elhelyezett külföldi levelező m e g t a n u l t o l y a n k i t a r t ó a n dolgozni, m i n t a l a p í t ó főszerkesztőjük, és hozzá h a s o n l ó a n leszokott m i n d e n t a l p n y a l á s r ó l . . . K ü l s ő b e n és t a r t a l o m b a n a l a p h ű v ö s é s k i m o n d ­ h a t a t l a n u l i n t e l l e k t u á l i s . " A l e g t ö b b olvasó s z e m é b e n „komoly, t á r g y i l a g o s és őszinte", n e m tesz e n g e d m é n y e k e t a m e r k a n t i l ú j s á g í r á s n a k , m é g a k é p i l l u s z t r á c i ó k r ó l is l e m o n d . P é n z ü g y i l e g is független, m e r t a l a p j a i n a k t ö b b m i n t fele a k ö z v e t l e n m u n ­ k a t á r s a k ellenőrzése a l a t t áll. N a p i 450 000 k ö r ü l i p é l d á n y s z á m b a n , ú j a b b a n 26—40 oldalon j e l e n i k m e g a jól k é p z e t t ú j s á g í r ó k m ű v e k é n t .

* Az e m l í t e t t t a n u l m á n y szerzői a z o n b a n n e m h a g y j á k m a g u k a t e l v a k í t a n i e dicséretektől, h a n e m a r r a t ö r e k s z e n e k , h o g y — á t h a t o l v a a f e l ü l e t e n — v á l a s z t a d j a ­ n a k a r r a a k é r d é s r e : m i l y e n m ó d s z e r e k k e l dolgozik a l a p , m i l y e n é r d e k e k e t szol­ gál, m i l y e n e s z m é k é s i r á n y z a t o k m e l l e t t és ellen foglal állást a m a g a s z e n v t e l e n , tárgyilagos m o d o r á b a n . „A Le Monde t á j é k o z t a t á s a — állapítja m e g az egyik t a n u l m á n y í r ó — a t é n y e ­ ken, az e s z m é k e n nyugszik. A t é n y e k főként b ő s é g ü k k e l l e p n e k m e g . El k e l l i s m e r n i , jól tájékozott l a p . " E z u t á n kifejti, m i l y e n m ó d s z e r t a l k a l m a z a z e l e m z é s b e n : „Meg l e h e t n e vizsgálni a t é n y e k v á l a s z t é k á t és m e g b í z h a t ó s á g á t , a z u t á n á t l e h e t n e t é r n i a források é r t é k e l é s é r e é s ellenőrizni egyéb d o k u m e n t u m o k a t , k i k u t a t n i m á s u t a ­ lásokat. Mi ezt n e m végezzük el, m e r t ez t ö r t é n é s z r e v á r ó f e l a d a t . M e g e l é g s z ü n k azzal, h a a l a p b a n szereplő i n f o r m á c i ó k a t e g y m á s s a l h a s o n l í t j u k össze, és a l a p o t s e m m i m á s s a l , c s a k ö n m a g á v a l állítjuk szembe. T e h á t belső, d e t a n u l s á g o k b a n gazdag b í r á l a t r ó l v a n szó, m e r t a Le Monde m á r címeivel, r o v a t o l á s á v a l , m a g y a ­ r á z a t a i v a l m i n d i g bizonyos i n f o r m á c i ó k a t privilegizál, m á s szerkesztői m e g í t é l é s e k szerint k e v é s b é j e l e n t ő s v a g y fontos t é n y e k r o v á s á r a . " „A Le Monde — jelenti ki a szerző — n e m eszmei, h a n e m információs l a p . Nem harcol nyíltan egyetlen politikai vonal védelmében, n e m támogat semmiféle igazhitet, és n e m á l l e g y e t l e n p á r t s z o l g á l a t á b a n s e m . É p p e n függetlensége, p á r t a t ­ lansága és k o m o l y s á g a az a l a p j a a n n a k a b i z a l o m n a k , a m e l y e t n a g y o n széles é r t e l ­ miségi k ö r ö k b e n élvez. S i r i u s . . . i r á n y í t á s a alatt* J a c q u e s F a u v e t o l y a n újságírói csapatot lelkesít, a m e l y e n b e l ü l a politikai e l l e n t é t e k t ö b b é - k e v é s b é k i t a l á l t a k m e r t az équipe gondja, tárgyilagossága, i n t e l l e k t u á l i s becsületessége, n y e l v e z e t e k ö ­ zös és azonos. M i n t »liberális« újság, a Le Monde n y i t v a t a r t j a l a p j a i t az e g y e t e m i , a szakszervezeti és politikai személyiségek s z á m á r a . V a n n a k r o v a t a i — » S z a b a d * Guedj

és Girault

könyve

még Beuve-Méry

visszavonulása

előtt

jelent

meg.

vélemény«, » S z e m p o n t o k « —, a m e l y e k b e n p á r t o s állásfoglalások, vagyis személyes n é z e t e k v a g y p á r t s z e r ű á l l á s p o n t o k t á r u l n a k a z olvasó elé". A l a p g o n d o s a n ápolja a tárgyilagosság, a g o n d o l a t s z a b a d s á g , a politikai erőktől való függetlenség m í t o ­ szát. „Ezekben az é r t e l m i s é g i ö n m a g á r a ismer, az e s e m é n y m i n d e n n a p i s á g á b a n m e g ­ t a l á l j a a z o k a t az é r t é k e k e t , a m e l y e k szeme l á t t á r a ö n m a g á t i g a z o l j á k . . . " Az elemzés és a b í r á l a t a l a p i n d o k o l a t l a n n a k v é l t presztízsét igyekszik s z e r t e ­ foszlatni. E r r e az 1968. évi m á j u s - j ú n i u s i s z á m o k a t h a s z n á l j a fel, t e h á t azét az idő­ szakét, a m e l y francia v i s z o n y l a t b a n a belső forrongások, a politikai b i z o n y t a l a n ­ ságok, a s z t r á j k o k és a d i á k t ü n t e t é s e k ideje volt. Azt m o n d j á k , h o g y az ú j s á g í r ó k a p i l l a n a t o k történészei De egy h ó n a p — v a g y i s az 1968. évi e s e m é n y e k h ó n a p j a — a p i l l a n a t o k hosszú sorozata volt, a m e l y ­ b e n m i n t h a az egyes m o z z a n a t o k n e m t a r t o z t a k v o l n a u g y a n a h h o z a t ö r t é n e t h e z . „A Le Monde s z á m á r a — a k á r c s a k sok m á s lap, szakszervezet, p á r t és egyén szá­ m á r a — az á t v á l t o z á s o k h ó n a p j a volt, a m i k o r v a l a m e n n y i m e g h a t á r o z ó j e g y e : o b j e k t i v i s t a filozófiája, ideológiai n y e l v e z e t e , v a g y i s egész p o l i t i k a i h a n g h o r d o z á s a s z ü n ­ t e l e n v á l t o z á s b a n , á t a l a k u l á s b a n volt" — á l l a p í t j a m e g a szerző.

* A l a p t á r g y i l a g o s s á g á n a k l á t s z a t á t különféle m ó d s z e r e k m ű v é s z i a l k a l m a z á ­ s á v a l é s egybevetésével biztosítja. A g a z d a g i n f o r m á c i ó s a n y a g h o z r e n d s z e r i n t m a g y a r á z a t t á r s u l , a m e l y e t a szerkesztők, d e g y a k r a n külső m u n k a t á r s a k í r n a k , a k i k n e k n é z e t e h i v a t a l o s a n n e m azonosítható a l a p v é l e m é n y é v e l . Á m a m u n k a t á r ­ s a k m e g v á l a s z t á s a n e m véletlen. K ü l ö n b e n az ú j s á g í r á s b a n , a k á r c s a k a m ű v é s z e t e k ­ b e n , a v á l a s z t á s n a k m e g v a n a m a g a jelentősége. T e h á t n e m p u s z t a véletlen, h a k ü l s ő í r á s o k m é g i s a l a p á l l á s p o n t j á t t á m a s z t j á k alá. Az a r á n y o s s á g , a s z i m m e t r i a é r v é n y e s í t é s e a l a p m ó d s z e r e i n e k egyike. A m á j u s i t ü n t e t é s e k r ő l írva, a l a p egyrészt a r e n d ő r s é g e t , m á s r é s z t a t ü n t e t ő k k i s csoportját és a d i á k t ö m e g e k e t állítja s z e m b e . Ezzel a r á n y o s s á g o t t e r e m t és megosztja a felelősséget: a r e n d ő r s é g c s a k egy kis c s o p o r t t a l h a r c o l , m e r t a s z e m b e á l l í t á s m á s o d i k tétele, a d i á k t ö m e g e k , figyelmen k í v ü l m a r a d n a k . Ez a m e s t e r k é l t a r á n y o s í t á s „a t á r g y i l a g o s beszéd" ideológiai funkciót teljesítő szónoki fogása. Az e s e m é n y e k , t é n y e k o l y a n l é l e k t a n i s o r r e n d b e k e r ü l n e k , a m e l y megfosztja ő k e t e r e d e t i p o l i t i k a i j e l e n t ő s é g ü k t ő l . A r e n d ő r s é g n e k c s u p á n egy k i s t ü n t e t ő c s o p o r t t a l v a l ó s z e m b e á l l í t á s a l é l e k t a n i l a g igazolja az erőszakot, d e e l k e n i a k e z d e m é n y e z é s felelősségét és e l k e r ü l i az e s e m é n y politikai magyarázatát. M ó d s z e r e a l a p n a k a m e g v á l a s z o l a t l a n u l , függőben m a r a d ó k é r d é s e k feltevése. E h h e z j á r u l pozitivizmusa, v a g y i s megelégszik a t é n y e k pozitív, a s z a k e m b e r p o n ­ t o s s á g á v a l és h o z z á é r t é s é v e l v a l ó f e l s o r a k o z t a t á s á v a l és l e í r á s á v a l a n é l k ü l , h o g y azokból l e v o n n á a szükséges k ö v e t k e z t e t é s t , sőt a f o g a l m a z á s ügyel a r r a , h o g y i l y e s m i r e az olvasó se vállalkozzék. A m ó d s z e r e k közé t a r t o z i k a j e l e n t é s s e m l e g e ­ sítése. N i n c s h e l y ü n k r é s z l e t e s e n b e m u t a t n i a t a n u l m á n y b a n s z á m t a l a n p é l d á v a l illuszt­ r á l t m ó d s z e r t és r e t o r i k a i fogásokat. Ezek t ü k r é b e n a „tiszta" i n f o r m á c i ó „javított" i n f o r m á c i ó v á válik, m e r t a „tárgyilagos k o m m e n t á r o k " v a l ó s á g g a l ó v j á k az olvasót a t é n y e k bizonyossága ellen. I l l u s z t r á l á s k é n t e g y e t l e n p é l d á t e m l í t ü n k . A májusi események során a rendőrség brutális magatartása általános felhá­ b o r o d á s t szült. A Le Monde a z o n b a n ü g y e s szofisztikával, „ t á r g y i l a g o s a n " t i s z t á r a m o s s a a r e n d ő r s é g e t . „A r e n d f e n n t a r t ó e r ő k f e l a d a t a — írja — b i z o n y n e m k ö n n y ü l m e g a z á l t a l , h o g y az e r ő s z a k h a t a l m á b a k e r í t i az u t c á t ; n e m l e h e t t e h á t elítélni a z o -

kat a rendőröket, akik a parancsnak engedelmeskednek, védekeznek a tüntetők tá­ m a d á s a ellen, v a g y visszaszorítják ő k e t : ez n y i l v á n v a l ó m e g g o n d o l a t l a n s á g volna. Á m b á r t ö b b j ü k n e k r á v e t n i m a g u k a t egy földre t e p e r t t ü n t e t ő r e — ez n e m m é l t ó a civilizált r e n d ő r s é g h e z . " T e h á t a r e n d a r e n d e t l e n s é g g e l , a r e n d ő r s é g a t ü n t e t ő k k e l állt s z e m b e n . É s i t t választ k a p u n k egy k o r á b b a n függőben m a r a d t k é r d é s r e : az e r ő s z a k k e z d e m é n y e z é s e n e m r ó h a t ó föl a r e n d ő r s é g n e k , m e r t ez h i v a t á s a szerint a r e n d e t szavatolja. E b b ő l az k ö v e t k e z n é k , h o g y a felelősség a t ü n t e t ő d i á k c s o p o r t r a h á r u l . Ez a v á l a s z egy m e s t e r k é l t s z e m b e á l l í t á s s a l elesik. A b r u t a l i t á s a z o k r a a f e l e l ő t l e n e k r e h á r u l , a k i k e g y a r á n t ott v a n n a k a d i á k m o z g a l o m és a r e n d ő r s é g s o r a i b a n : az a r á n y o s a n m e g ­ osztó f e l e l ő t l e n e k r e : „Ismét és i s m é t c s a k sajnálni t u d j u k , h o g y — b i z o n y á r a á t ­ h á g v a az u t a s í t á s t — egyes r e n d ő r ö k sóvárogva, d u h a j o k m ó d j á r a , s é r t e g e t t é k , m o ­ l e s z t á l t á k és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n é l k ü l ü t ö t t é k m i n d a z o k a t , a k i k g u m i b o t j u k h a t ó ­ távolságába kerültek." Így a z t á n s a j n á l h a t ó a b r u t a l i t á s , m e r t é r e t t e senki s e m felelős, hiszen a r e n d ő r ö k — azok is, a k i k a p a r a n c s o t a d j á k , és azok is, a k i k v é g r e h a j t j á k — olya­ nok, a m i l y e n e k , t e h á t n e m okolhatók. K i h á t a felelős? „ E z e k n e k az e m b e r e k n e k e g y civil p a r a n c s o l . . . aki, ú g y látszik, szórakozott a t ú l z á s o k l á t t á n . " I l y e n m ó d o n a t á r s a d a l m i m o z g a l o m gyökerei, az u t c a i h a r c o k , a k i r o b b a n ó t ú l z á s o k egy azokon szórakozó egyénre vezethetők v i s s z a . . . A tárgyilagosság n e v é b e n a Le Monde g y a k r a n v o n a k o d i k á l l á s t foglalni. Az í t é l e t e t a t ö r t é n e l e m r e bízza. Az a p o l i t i z m u s b ó l a d ó d i k a t á r g y i l a g o s ú j s á g í r ó n a k , a j e l e n t ö r t é n é s z é n e k m e g o l d h a t a t l a n p r o b l é m á j a : beleesik az elvégezhető, de n e m i s m e r t cselekvés, és az i s m e r t , de v é g r e n e m h a j t h a t ó g o n d o l a t c s a p d á j á b a . A Le Monde t e h á t a z e s e m é n y e k szélén, s z e m b e n az a z o k b a n é r d e k e l t p á r t o k k a l és egyé­ n e k k e l , v a l a m i n t a z e l v a k í t ó s z e n v e d é l y e k k e l a g o n d o l k o d ó m é l t ó s á g á t ölti m a g á r a és K a s s z a n d r a tiszta t e k i n t e t é v e l szemlélődik. A t á r g y i l a g o s s á g n e v é b e n v a l a m e n n y i c s o p o r t n a k f e l h á n y t o r g a t j a , h o g y a szo­ k á s o s elemzésekhez, elcsépelt j e l s z a v a i k h o z t a r t j á k m a g u k a t . A d i á k o k k a l v á l l a l t szellemi szolidaritás á l a r c a a l a t t s z ü n t e l e n t á m a d á s t intéz a k o m m u n i s t á k ellen, a k i ­ k e t „ k o n z e r v a t í v o k n a k " és „ r e f o r m e r e k n e k " nevez. A főszerkesztő F a u v e t ezért a f o r r a d a l o m stafétabotját a d i á k o k k e z é b e adja, és csodálja „ f o r r a d a l m i s z á n d é k u ­ kat, m e r t ebben a korszakban egyedül nekik van meg a bátorságuk, hogy forradal­ m á r o k n a k t ü n t e s s é k fel m a g u k a t . . . u g y a n i s a d i á k o k j ó m a g j á n a k . . . v a n b á t o r ­ s á g a v á l l a l n i a h a r c o t az e g y e t e m i b e r k e k erkölcsi és t á r s a d a l m i s i v a t a g á b a n " . M i n d e n „ t á r g y i l a g o s s á g r a t ö r e k v é s " m e l l e t t n e m e g y s z e r e l l e n t m o n d á s fedezhető fel az információ és a k o m m e n t á r között. T ö b b e k s z e r i n t n e m r i a d vissza az iga­ z o l h a t a t l a n állításoktól sem. m a g á t a h h o z a k ö v e t k e z t e t é s h e z a l k a l m a z v a , a m e ­ lyet M o n t e s q u i e u t e t t h a l h a t a t l a n n á a n é g e r r a b s z o l g a s á g r ó l t a r t o t t v é d ő b e s z é d é ­ b e n : „ L e h e t e t l e n f e l t é t e l e z n ü n k , h o g y azok o t t a n e m b e r e k l e n n é n e k , m e r t h a f e l t é ­ telezzük, h o g y e m b e r e k , az h i h e t ő , hogy m i m a g u n k n e m v a g y u n k k e r e s z t é n y e k . "

V a j o n a Le Monde m i n d e z e k e t a r e t o r i k a i fogásokat v a l ó b a n a tárgyilagosság, a függetlenség é r v é n y e s í t é s e v é g e t t a l k a l m a z z a - e , v a g y v a l a m i l y e n jól k ö r ü l í r h a t ó ideológiát t a k a r g a t v e l ü k ? L e g a l á b b i s s z a v a k b a n s z i m p a t i z á l a „ f o r r a d a l m á r o k k a l " , d e n e m h a r c o l a gaulle-ista h a t a l o m ellen, n e m t e k i n t i m a g á t s e m b a l o l d a l i n a k , s e m j o b b o l d a l i n a k , h a n e m azt vallja, h o g y „a r é g i e k k e l s z e m b e n előre t e k i n t a m o d e r n e k k e l " . A „ m e g ú j í t ó g o n d o l a t " h a n g o z t a t á s a e l l e n é r e a Le Monde a p o l g á r i

ideológia képviselője. Ezt a v i l á g n é z e t e t v a l l j a v a l a m e n n y i m u n k a t á r s a a

gondolkozá

H á r o m p o n t b a n összegezhető ideológiája m e g m a g y a r á z z a a l a p és a v e z é r i g a z ­ g a t ó politikai m a g a t a r t á s á t , állásfoglalását a k ü l s ő és a belső k é r d é s e k b e n , v a l a ­ m i n t a k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i csoportokról és p á r t o k r ó l v a l l o t t nézeteit. Az első a n n a k a felfogásnak a h i r d e t é s e , m e l y s z e r i n t az ideológiai h a r c a szocializmus és a k a p i t a l i z m u s között m á r t ú l h a l a d o t t . M i n d k é t r e n d s z e r t az i p a r i t á r s a d a l o m f o g a l m á v a l helyettesítik, m e l y n e k t a r t a l m á t f ő k é n t az a m e r i k a i G a l ­ braith tanításaival töltik ki. M a r x s z a l e l l e n t é t b e n a z t fejtegetik, h o g y a t e r m e l ő e s z k ö z ö k t e r m e l é s e n e m a t e r m e l é s t á r s a d a l m i viszonyaitól függ, m e r t v a l a m e l y t á r s a d a l o m m e g h a t á r o z á s á ­ b a n ezek jellegénél f o n t o s a b b a t e r m e l ő e r ő k á l t a l e l é r t s z í n v o n a l . Ezért az i p a r i l a g fejlett t á r s a d a l m a k , l e g y e n e k szocialisták v a g y k a p i t a l i s t á k , azonos p r o b l é m á k k a l v i a s k o d n a k , és „minőségileg s z e m b e n á l l a n a k a z o k k a l a k a p i t a l i s t a v a g y szocialista t á r s a d a l m a k k a l , a m e l y e k e t fejletlen v o l t u k h a t á r o z m e g " . E n n e k a t é z i s n e k k i d o l ­ gozója F r a n c i a o r s z á g b a n R a y m o n d A r o n volt, d e a Le Monde v a l a m e n n y i m u n k a ­ t á r s a elfogadja. É p p e n ezért m i n d e g y r e f e l b u k k a n a l a p h a s á b j a i n . „A v a l ó s á g b a n ez a h a r c [ti. a k é t r e n d s z e r közötti] i n k á b b gyöngül, m i n t e r ő s ö d i k " — írja M. D u v e r g e r . P . L. R e y n a u d p e d i g k i j e l e n t i : „ S e m a l i b e r a l i z m u s , s e m a szocializmus n e m felel m e g a n n a k a k o m p l e x t á r s a d a l o m n a k , a m e l y b e n é l ü n k . . . t ú l k e l l j u t ­ n u n k a z ideológiák e l m e s z e s e d e t t f o r m á i n . . . " E b b ő l következik, h o g y a t ü n t e t é ­ seknek, a t á r s a d a l m i m o z g a l m a k n a k n i n c s politikai jellegük, k i v á l t ó o k u k n e m a k a p i t a l i z m u s , h a n e m a civilizáció v á l s á g a . H a s o n l ó e s z m é k e t h i r d e t az a n g o l T o y n b e e , de a történetfilozófia számos ú j k e l e t ű h a j t á s á b a n is f e l t ü n e d e z n e k h a s o n l ó vélemények. A m á s o d i k „ s a r k i g a z s á g " az e l s ő n e k a k ö v e t k e z m é n y e : az o s z t á l y h a r c — ú g y ­ m o n d — t ú l h a l a d o t t . H e l y é b e új fogalom l é p : a fogyasztói t á r s a d a l o m . I s m é t e l l e n ­ t é t b e n M a r x s z a l , kijelentik, h o g y a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m a t n e m a k i z s á k m á n y o l á s , h a n e m a fogyasztás h a t á r o z z a m e g , n e m az elszegényedés, h a n e m a bőség. „ M a n a p ­ s á g a felserdülő n e m z e d é k — írja T. P f i s t e r — v i r á g z ó gazdasági élettel, a fogyasztó civilizációval t a l á l k o z i k , és az a felfogás a l a k u l ki b e n n e , h o g y ez az élet t e r m é ­ szetes feltétele." J . D u h a m e l p e d i g fölényesen á l l a p í t j a m e g : „Az o s z t á l y h a r c a fogyasztói t á r s a d a l o m fejlődésének a r á n y á b a n t o m p u l . " K ö v e t k e z é s k é p p e n a v á l s á g n y o l t a k e l l e n t é t e n e m l e h e t jellemző egy o l y a n t á r s a d a l o m r a , m e l y n e k célja n e m a profit, h a n e m a t e r m é k e k a k k u m u l á c i ó j a " . A m u n k á s o k követelései, b é r h a r c a i egyenesen hajtómotorjai ennek a társadalomnak. Követeléseikkel ugyanis biztosít­ j á k „a gazdasági gépezet jó m ű k ö d é s é t " , és m i n é l n a g y o b b a m u n k á s o k k ö v e t e l é s e , „ a n n á l j o b b a n i n t e g r á l ó d n a k a fogyasztói t á r s a d a l o m b a n . . . , h a r c u k k a l erősítik e t á r s a d a l m a t , a m e l y n e k ők is f e n n t a r t ó i és k o n z e r v á l ó i " . M i n d e b b ő l s z e r i n t ü k az k ö v e t k e z i k , h o g y a m u n k á s o k n a k és a m u n k á l t a t ó k n a k k o n v e r g e n s é r d e k e i k v a n n a k , s ezért a l e g g y a k r a b b a n e g y e s ü l n e k e g y m á s s a l a fo­ gyasztói t á r s a d a l o m v é d e l m é b e n , n o h a a n n a k j a v a i b ó l n e m u g y a n a z o n a c í m e n r é s z e ­ s ü l n e k . H a a k é t csoport m é g i s s z e m b e k e r ü l , az c s u p á n k o n j u n k t u r á l i s j e l l e g ű , hiszen „az o s z t á l y h a r c t ú l h a l a d o t t " . M á s t a r t a l m a t k a p n á l u k a f o r r a d a l m á r f o g a l m a is. N e m az h a t á r o z z a m e g , a m i t választ, h a n e m a m i t visszautasít. A f o r r a d a l o m zászlóját v é l e m é n y ü k s z e r i n t n e m a m u n k á s o s z t á l y , h a n e m a f i a t a l o k és az é r t e l m i s é g i e k t a r t j á k k e z ü k b e n .

Az o b j e k t i v i s t a ideológia h a r m a d i k t é t e l e : a k a p i t a l i z m u s t ú l h a l a d o t t , és a k a p i t a l i s t á k á t e n g e d i k h e l y ü k e t a t e c h n o k r a t á k n a k , vagyis új f o g a l m a t h a s z n á l v a : a szervezett t á r s a d a l o m n a k . M a r x s z a l e l l e n t é t b e n azt t a r t j á k , h o g y a m o d e r n t á r s a d a l m a k f e l a d a t a n e m a t e r m e l ő e s z k ö z ö k kisajátítása, h a n e m a t e c h n o k r a t i k u s szervezés; a k i a l a k u l ó h i e ­ r a r c h i a n e m a t u l a j d o n r a , h a n e m a t e k i n t é l y r e épül. „ U g y a n i s v a l a k i n e k m i n d i g e n g e d e l m e s k e d n i k e l l — a r e n d és a s z a b a d s á g n e m j á r e g y ü t t . Az e m b e r r a b j a lett a hatalmas társadalmi gépezetnek, amely meghiúsít minden kezdeményezést... F r a n c i a o r s z á g egy r é s z v é n y t á r s a s á g , a gépezetek k i b e r n e t i k u s a k k u m u l á c i ó j a . " A t ü n t e t é s e k , a t á r s a d a l m i m o z g a l m a k k i v á l t ó j a t e h á t n e m az e m b e r n e k e m b e r általi k i z s á k m á n y o l á s a , h a n e m a t e c h n i k a b ü r o k r a t i k u s r e n d j e , l e g y e n az á l l a m i v a g y k a p i t a l i s t a . E b b e n g y ö k e r e z n e k az o l y a n fékevesztett t ü n t e t é s e k , a m e l y e k k é t s é g b e v o n n a k m i n d e n f a j t a „gépezetet", a z összes i n t é z m é n y e k e t , a z összes h i e r a r c h i á k a t , legyenek azok á l l a m i , szakszervezeti v a g y p á r t j e l l e g ű e k . „Az 1968. évi f o r r a d a l o m — véli az egyik c i k k í r ó — n e m a n n y i r a a fogyasztói t á r s a d a l o m ellen i r á n y u l t , m i n t i n k á b b a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l o m gépezete ellen." I l y e n m ó d o n a szocializmus és a k a p i t a l i z m u s , a H a t a l o m és az E l l e n z é k közös n e v e z ő r e k e r ü l n e k . Az á l l a m a p p a r á t u s , a r e n d ő r s é g , a közigazgatás, a p o l i t i k a i p á r ­ t o k és a s z a k s z e r v e z e t e k gépezete e koncepció s z e r i n t e g y a r á n t akadályozói az új társadalom létrejöttének. M i n t h o g y m i n d e n é r t é k á t a l a k u l ó b a n v a n , a Le Monde m e g é r t i a t ü n t e t ő d i á ­ k o k m a g a t a r t á s á t , a k i k k é t s é g b e v o n n a k m i n d e n t e k i n t é l y t , m e r t ez fokozatosan a u t o r i t a r i z m u s s á fajul. E z é r t irja, h o g y „ez a h á b o r ú [ti. a m á j u s i b e l h á b o r ú ] a felnőttek szégyene és szégyene m i n d e n k i n e k , a k i az o r s z á g b a n h a t a l o m m a l r e n d e l ­ k e z i k . . . e m b e r i n y u g a l m u k a t a k a r j á k m e g v é d e n i , a m e l y a fiatalok kis f a l a n x a előtt m e g i n g o t t . . . Az a p á k — b u r z s o á k és p r o l e t á r o k — u g y a n a n n a k a t á m a d á s n a k az áldozatai, közösen v é d i k , a m i ő k e t c i n k o s s á g u k b a n egyesíti: t e k i n t é l y ü k e t " . Így a z u t á n az u t c á k o n n e m a t á r s a d a l m i osztályok, h a n e m a k o r o s z t á l y o k h a r c a f o l y t . . . A Le Monde i d e o l ó g i á j á b a n n i n c s m e g a t u d o m á n y o s e l m é l e t e k r a c i o n á l i s szi­ g o r a , m é g i s z á r t r e n d s z e r . Eszmei tételei a m b i v a l e n s e k , é r t e l m ü k v i s s z a f o r d í t h a t ó . A m i l y e n a l a p ideológiája, o l y a n a p o l i t i k á j a is. A francia szerzők szerint a l a p a t e h e t ő s k ö z é p r é t e g e k képviselője, h a d a k o z i k j o b b r a és b a l r a , „ m i n d e n v é g l e t é s m i n d e n t ú l z á s ellen", d e a k a p i t a l i z m u s m e g ú j u l á s á t , „a szervezett jólét" b e k ö ­ szöntését v á r j a . Szováti E n d r e

A szuverenitás elve polgári bírálatainak bírálata A s z u v e r e n i t á s t i s z t e l e t b e n t a r t á s a b e l - és külföldi v i s z o n y l a t b a n m i n d e n egyes ország k o n k r é t k ö r ü l m é n y e i n e k megfelelően fejezi k i és s ű r í t i a különféle t á r s a d a l m i osztályok és csoportok é r d e k e i t . A t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n a s z u v e ­ r e n i t á s p r o b l é m á j a az e l l e n t é t e s t á r s a d a l m i e r ő k é r d e k e l l e n t é t é t t ü k r ö z t e ; e n n e k megfelelően a d o k t r í n á k s í k j á n éles elméleti v i t á k h o z vezetett, s — a finn jogász, T. S u o t a u s t a s z a v a i v a l élve — a s z u v e r e n i t á s fogalma a „ p o l e m i k u s f o g a l m a k " jellegét öltötte (T. S u o t a u s t a : La souveraineté des États, 1955).

A s z u v e r e n i t á s k i v é t e l e s fontossága a k ü l ü g y e k b e n , á l t a l á b a n a t á r s a d a l m i élet ben, t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i , n e m z e t g a z d a s á g i és jogi, b e l - és világpolitikai i m p l i k á c i ó i a r r a k é s z t e t t e k számos filozófust és közgazdászt, szociológust és főként j o g á s z t , h o g y n a g y figyelmet s z e n t e l j e n e k a k é r d é s n e k ; é p p e n ezért h a t a l m a s a s z u v e r e n i t á s i r o d a l m a , s b ő v e l k e d i k a l e g k ü l ö n f é l é b b n é z e t e k b e n , e l m é l e t e k b e n és m e g h a t á r o ­ zásokban, a változatos, g y a k r a n e g y m á s s a l e l l e n t é t e s á l l á s p o n t o k b a n . A s z u v e r e n i t á s és a vele k a p c s o l a t b a n kifejtett n é z e t e k t u d o m á n y o s elemzése — a m e l y e t m e g n e ­ hezít a k u t a t á s r a k í n á l k o z ó a n y a g bősége — m e g k ö v e t e l i az e l m é l e t e k és b i z o n y í ­ t é k o k differenciált kezelését a t á r g y a l t k o r s z a k t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i viszonyai a l a p ­ j á n , szoros összefüggésben a k ü l ö n b ö z ő á l l a m o k b a n h a t ó politikai e r ő k k ü l - és b e l ­ földi v i s z o n y l a t b a n é r v é n y e s ü l ő t e n d e n c i á i v a l és é r d e k e i v e l . A n e m z e t k ö z i k a p c s o ­ l a t o k b a n és a n e m z e t k ö z i j o g b a n é r v é n y e s ü l ő s z u v e r e n i t á s - f o g a l m a k értékelése u g y a n a k k o r m e g k í v á n j a a n e m z e t k ö z i r e l á c i ó k fő i r á n y z a t a i n a k és j e l l e m z ő v o n á ­ s a i n a k a figyelembevételét, a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i e r ő k v i s z o n y á n a k és k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k b a n é r v é n y e s ü l ő n e m z e t k ö z i d i n a m i z m u s á n a k szem előtt t a r t á ­ sát. I l y m ó d o n é r t e l m e z e n d ő a s z u v e r e n i t á s r ó l szóló v á l t o z a t o s e l m é l e t e k k i a l a k u l á s a és fejlődése, s az is, h o g y egy a d o t t t ö r t é n e l m i p i l l a n a t b a n m i é r t é p p e n egyik vagy m á s i k t e ó r i a d o m i n á l t , s m i az u r a l k o d ó e l m é l e t t á r s a d a l m i finalitása. A jelenlegi feltételek k ö z e p e t t e , m i d ő n az i m p e r i a l i z m u s u r a l m i szférája j e ­ l e n t ő s e n leszűkült, a r e a k c i ó s m o n o p o l i s t a k ö r ö k , attól a v á g y t ó l v e z é r e l v e , h o g y visszaszerezzék elvesztett h a d á l l á s a i k a t , és m e g s z i l á r d í t s á k m e g i n g o t t u r a l m u k a t , az á l l a m o k és a n é p e k s z u v e r e n i t á s a m e g s é r t é s é n e k új eszközeihez f o l y a m o d n a k , s m e g k í s é r e l n e k elfojtani m i n d e n , a s z a b a d s á g r a és a t á r s a d a l m i h a l a d á s r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s t . A k ü l ö n b ö z ő i m p e r i a l i s t a h a t a l m a k , m i n d e n e k e l ő t t az E g y e s ü l t Á l l a m o k külpolitikájában a szuverenitás alapelvét tagadó irányzatok érvényesülnek, még­ pedig a kisebb vagy gyengébb államok erősebb államoknak való alárendelésére építő különféle gazdasági és p o l i t i k a i - k a t o n a i „ i n t e g r á l á s i " i n t é z m é n y e k l é t r e h o z á ­ s á v a l , a n é p e k t á r s a d a l m i és n e m z e t i f e l s z a b a d u l á s i h a r c á n a k ellenzésével, a n é p e k a z o n a k a r a t á n a k s e m m i b e v é t e l é v e l , h o g y ők m a g u k , függetlenül és s z u v e r é n m ó d r a h a t á r o z z á k m e g saját s o r s u k a t . A jelenlegi n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n a s z u v e r e n i t á s e l ő t é r b e helyezése az á l l a ­ m o k é r d e k v é d e l m é n e k j e l e n t ő s eszköze az i m p e r i a l i s t a p o l i t i k á v a l s z e m b e n , de u g y a n a k k o r a k a d á l y a politikai és g a z d a s á g i t e r j e s z k e d é s t célzó t e r v e k m e g v a l ó ­ s í t á s á n a k ú t j á b a n . Ez m a g y a r á z a t u l szolgál a r r a is, h o g y m i é r t i g y e k e z n e k bizonyos n y u g a t i jogászok lekicsinyleni v a g y é p p e n s é g g e l e l í t é l n i a s z u v e r e n i t á s a l a p e l v é t , a m e l y e t a n e m z e t k ö z i k o n f l i k t u s o k és a feszültség egyik f o r r á s a k é n t t ü n t e t n e k fel, így p r ó b á l v á n igazolni a z o k a t a cselekvéseket, a m e l y e k k e l s e m m i b e veszik a n é p e k és a n e m z e t e k é r d e k e i t . A s z u v e r e n i t á s d e m o k r a t i k u s t a r t a l m á n a k eltorzítása; a s z u v e r e n i t á s a l a p ­ elvének különféle formákban megnyilvánuló tagadása, haladó jellegében rejlő f o n t o s s á g á n a k t a g a d á s a a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n ; az á l l a m o k s z u v e r e n i t á s á t , á l l a m o k feletti szervezetek, „ v i l á g á l l a m " v a g y „ v i l á g k o r m á n y " l é t r e h o z á s á t h i r d e t ő „világviszonylatú" n é z e t e k t e r j e s z t é s e ; a Közös Piachoz, az E u r ó p a i S z é n - és A c é l ­ közösséghez h a s o n l ó á l l a m o k feletti n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k e s z m é n y í t é s e : í m e , szá­ mos polgári gondolkodó álláspontjának lényege a szuverenitás kérdésében. A m a i n y u g a t i d o k t r í n á b a n a s z u v e r e n i t á s t illetően k i e m e l k e d i k n é h á n y , k ü ­ lönböző e l m é l e t e k f o r m á j á b a n m e g f o g a l m a z o t t fő i r á n y z a t . Bizonyos t e ó r i á k a n e m ­ zetközi viszonyok fejlődése új feltételeinek k ö z e p e t t e a s z u v e r e n i t á s „ i d ő s z e r ű t l e n " , „ e l a v u l t " jellegét h a n g o z t a t j á k . A s z u v e r e n i t á s jelentősége, sőt, létezése n y í l t t a g a ­ d á s á n a k t e n d e n c i á j a f ő k é n t a „ k o m p e t e n c i a " és a „világjog" e l m é l e t é b e n n y i l v á n u l

meg. Az o l y a n s z e r ű t e ó r i á k b a n , m i n t a „relatív" v a g y „korlátozott s z u v e r e n i t á s " elmélete, v a g y a „ h a t a l m i elmélet", ú j a b b k e l e t ű n é z e t e k n y i l v á n u l n a k meg, a m e ­ lyekben t ö b b n y u g a t i szerző elismeri u g y a n a s z u v e r e n i t á s t és jelentőségét a n e m ­ zetközi viszonyok és szervezetek v o n a t k o z á s á b a n . A jelenlegi n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a t az jellemzi, h o g y m i n d e n földrész á l l a m a i s z u v e r é n e n t i t á s k é n t l é t e z n e k és v e s z n e k részt a n e m z e t k ö z i é l e t b e n ; ezen á l l a m o k s z á m á r a a s z u v e r e n i t á s a l a p e l v é n e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a , függetlenségük m e g s z i l á r ­ dításával, a n e m z e t k ö z i p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n , a n e m z e t k ö z i t ö r v é n y e s s é g b i z t o ­ sítása f o l y a m a t á b a n játszott s z e r e p ü k n ö v e k e d é s é v e l e g y é r t e l m ű . É p p e n e z é r t a s z u ­ v e r e n i t á s a l a p e l v e t i s z t e l e t b e n t a r t á s á n a k jelentősége a jelenlegi s z a k a s z b a n n e m ­ hogy c s ö k k e n t v o l n a , h a n e m é p p e n s é g g e l nőtt, s az á l l a m o k n a g y t ö b b s é g e n e m z e t ­ közi d e m o k r a t i k u s g y a k o r l a t á n a k u r a l k o d ó i r á n y z a t a k é n t é r v é n y e s ü l . E n n e k e l l e n é r e bizonyos n y u g a t i jogászok azt h a n g o z t a t j á k , h o g y a s z u v e r e ­ n i t á s a n e m z e t k ö z i viszonyok t ú l h a l a d o t t , k o r s z e r ű t l e n jelensége, t á m o g a t á s a á l l a m ­ közi v i s z o n y l a t o k b a n a feszültség, az a n a r c h i a forrása, s így összeegyeztethetetlen a sokoldalú e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztésével, a v i l á g b é k e f e n n t a r t á s á v a l . M á r a h á b o r ú u t á n i k o r s z a k első e s z t e n d e i b e n f e l m e r ü l t e k i l y e n s z e r ű n é z e t e k , főként az a m e r i k a i d o k t r í n á b a n . Így p é l d á u l P h . J e s s u p azt állítja, h o g y „a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s a rossz g y ö k e r e " a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n , s t ö b b é m á r n e m „ a z á l l a m legfontosabb t u l a j d o n s á g a " (Ph. J e s s u p : The International Problems of Go­ verning, 1947). L é n y e g é b e n ezt a gondolatot i s m é t l i el Ch. G. F e n n w i c k a n n a k h a n ­ goztatásával, h o g y a s z u v e r e n i t á s „ v á l t o z a t l a n u l a k a d á l y a n e m z e t e k szervezett közösségének fejlődése ú t j á b a n " , „a jogi a n a r c h i a t a n t é t e l e " (Ch. G. F e n w i c k : In­ ternational Law, 1952). M. S. M c D o u g a l a „ s z u v e r e n i t á s t " , „függetlenséget" p u s z t á n formális f o g a l m a k n a k t e k i n t i , a m e l y e k n e k n i n c s „belső é r t e l m ü k " ; v é l e m é n y e s z e ­ r i n t a n e m z e t k ö z i élet e g y e t l e n r e a l i t á s a a h a t a l o m , az e r ő ; azt is javasolja, h o g y az á l l a m - n e m z e t kifejezést h e l y e t t e s í t s é k a k ö v e t k e z ő v e l : t e r ü l e t i l e g szerveződött politikai o r g á n u m (M. S. M c D o u g a l : International Law, Power and Policy, 1953). Cl. Eaglton is azok közé tartozik, a k i k ú g y vélik, h o g y a „ s z u v e r e n i t á s t a n a teljes egészében e l v e t e n d ő (International Government, 1948). Az a m e r i k a i d o k t r í n a e t á m a ­ d á s a a s z u v e r e n i t á s e l v e ellen szorosan összefügg a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k b a n a h á b o r ú befejezése u t á n k i a l a k u l t h e l y z e t t e l : az Egyesült Á l l a m o k — a t ő k é s o r s z á ­ gok közötti v i s z o n y l a t b a n — u r a l k o d ó s z e r e p r e t e t t szert. Az a m e r i k a i h e g e m ó n i a biztosítása, az á l l a m o k s z u v e r e n i t á s á n a k h a n g o z t a t á s a k ö v e t k e z t é b e n n e h é z s é g e k k e l k ü s z k ö d ő n a g y é s z a k - a m e r i k a i m o n o p ó l i u m o k g a z d a s á g i és politikai t e r j e s z k e d é s é ­ n e k m e g k ö n n y í t é s e m e g k í v á n t a a s z u v e r e n i t á s „ e l a v u l t jellegéről" szóló e l m é l e t e k megfogalmazását. A b b a n az i d ő s z a k b a n a z E g y e s ü l t Á l l a m o k vezető körei u r a l m i t e n d e n c i á i n a k elméleti igazolását p r ó b á l t á k m e g a l a p o z n i a s z u v e r e n i t á s f o g a l m á n a k l e j á r a t á s á v a l , t a r t a l m a e l t o r z i t á s á v a l . A s z u v e r e n i t á s ellen felhozott é r v e k e t a t a g ­ á l l a m o k s z u v e r e n i t á s á n a k f e l s z á m o l á s á r a alapozott „ v i l á g á l l a m " m e g t e r e m t é s é n e k szükségességére v o n a t k o z ó n é z e t e k k e l t á r s í t j á k : „ A m í g a n é p e k a v i l á g k o r m á n y t és jogát el n e m fogadják, á l l a m a i k n e m l e h e t n e k cselekvőképesek. Ez k i v á l t k é p p fontos az a m e r i k a i n é p s z á m á r a , a m e l y m a a v i l á g v e z e t ő j e " (Cl. E a g l t o n i.m.). H. M o r g e n t h a u a m e r i k a i jogász és szociológus e b b e n az é r t e l e m b e n h a n g o z t a t j a „ a v i l á g á l l a m e s z m é j é n e k p r e c e d e n s n é l k ü l i fontosságát". Nézete szerint a n e m z e t k ö z i b é k e és biztonság csakis ú g y v a l ó s u l h a t m e g , hogy „a n e m z e t e k á t s z á r m a z t a t j á k s z u v e r e n i t á s u k a t egy o l y a n v i l á g h a t ó s á g r a , a m e l y a n e m z e t e k fölött oly m ó d o n szuverén, a h o g y a n a n e m z e t e k saját t e r ü l e t ü k ö n b e l ü l s z u v e r é n e k " . A szerző a z t javasolja, h o g y „a s z u v e r é n n e m z e t e k jelenlegi t á r s a d a l m a g y ö k e r e s e n a l a k u l j o n á t

a z e g y é n e k n e m z e t e k feletti közösségévé" (H. Morgenthau: Politics Among Nations The Struggle for Power and Peace, 1967). A v i l á g á l l a m m e g t e r e m t é s é v e l k a p c s o l a t o s j a v a s l a t o k g y a k o r l a t i l a g f ő k é n t az E N S Z - r e v o n a t k o z n a k . A v i l á g s z e r v e z e t m e g t e r e m t é s é t ő l k e z d v e j ó évtizedig az E N S Z - b e n az Egyesült Á l l a m o k u r a l k o d ó h e l y z e t b e n volt. A b b a n a k o r s z a k b a n ez a t é n y a z o k b a n a k í s é r l e t e k b e n is m e g n y i l v á n u l t , a m e l y e k az E N S Z C h a r t á j á n a k , a v i l á g s z e r v e z e t létezését és az á l l a m k ö z i k a p c s o l a t o k a t szentesítő a l a p e l v e k n e k (a s z u v e r é n egyenlőség, a b e n e m a v a t k o z á s e l v é n e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a ) a r e v i d e á l á s r a t ö r t e k . Ezek a k í s é r l e t e k a z o n b a n h i á b a v a l ó n a k b i z o n y u l t a k , m e g v a l ó s í ­ t á s u k a t a szocialista á l l a m o k ellenezték. Az E N S Z a „ h i d e g h á b o r ú s " k o r s z a k r a j e l l e m z ő m i n d e n b a j és n y o m á s e l l e n é r e m e g ő r i z t e d e m o k r a t i k u s a l a p j a i t . A p o l g á r i d o k t r í n á b a n v o l t a k lucid á l l á s p o n t o k is. M. B o u r q u i n professzor p é l d á u l r á m u t a ­ t o t t a z o k r a „a súlyos veszélyekre, a m e l y e k n e k az E N S Z t e n n é k i m a g á t " , h a á t ­ a l a k u l n a v i l á g á l l a m m á ; „ez a h e l y e t t , h o g y m e g e r ő s í t e n é , r o m l á s b a d ö n t e n é a v i l á g ­ s z e r v e z e t e t " (M. B o u r q u i n : L'État souverain et l'organisation internationale, 1959). A s z u v e r e n i t á s t t á m a d ó e l m é l e t e k k o n k r é t a n kifejeződtek bizonyos t á m a d ó j e l ­ legű k a t o n a i t ö m b ö k l é t r e h o z á s á b a n ; a t l a n t i szövetségesei v i s z o n y l a t á b a n az E g y e ­ sült Á l l a m o k u r a l k o d ó s z e r e p é n e k b i z t o s í t á s á r a i r á n y u l ó feltételek k ö z e p e t t e első­ k é n t a N A T O a l a k u l t m e g 1949-ben. A h e g e m ó n i á r a és v i l á g u r a l o m r a t ö r e k v ő p o l i ­ t i k a n y i l v á n u l t m e g m á s agresszív k a t o n a i t ö m b ö k l é t r e h o z á s á b a n is ( A N Z U S — 1952; S E A T O — 1954). Az i m p e r i a l i s t a k ö r ö k , k i v á l t k é p p e n az egyesült á l l a m o k b e l i i m p e r i a l i s t a k ö r ö k a r r a i r á n y u l ó kísérletei, h o g y a h á b o r ú u t á n l é t r e h o z z á k az agresszív k a t o n a i t ö m b ö k r e n d s z e r é t , j e l e n t ő s ideológiai t á m a s z r a l e l t e k a z o k b a n az e l m é l e t e k b e n , a m e l y e k az á l l a m k ö z i v i s z o n y o k a t a z e r ő k v i s z o n y a k é n t é r t e l m e ­ zik, a „jog", a „ r e n d " , a „ s z u v e r e n i t á s " f o g a l m a k k a l k a p c s o l a t o s n é z e t e k e t p e d i g az e r ő s e b b á l l a m o k „ n e m z e t i é r d e k e " e l s ő b b s é g é n e k h a n g o z t a t á s á v a l p ó t o l j á k (H. M o r g e n t h a u : In Defence of National Interest, 1952; R. M a c i v e r : The Nations and the United Nations, 1959). A s z u v e r e n i t á s „ t ú l h a l a d o t t jellegéről" szóló n é z e t e k m á s n y u g a t i országok t u d ó s a i n a k m ű v e i b e n is fellelhetők. J. B u c h m a n n p é l d á u l „a n e m z e t k ö z i jog t e h e ­ t e t l e n s é g e és a n e m z e t k ö z i a n a r c h i a m é l y o k á t a h a t a l o m n a k az á l l a m o k - n e m z e t e k között v a l ó p l u r a l i s t a m e g o s z l á s á b a n i s m e r i fel, v a g y i s a s z u v e r é n á l l a m o k l é t e z é ­ s é b e n , és az á l l a m f e l e t t i s z e r v e z e t e k l é t r e h o z á s á v a l t a r t j a e l é r h e t ő n e k a s z u v e r e n i ­ t á s kiküszöbölését. (J. B u c h m a n n : Á la recherche d'un ordre international, 1937). A jogász H. B r u g m a n s 1956-ban a k ö v e t k e z ő k e t á l l í t o t t a : „A s z u v e r e n i t á s okozta c s a l ó d á s o k r a a m e g o l d á s a federációs i r á n y z a t , a n e m z e t f e l e t t i s é g " (Panorama de la pensée fédéraliste, 1956). Az i l y e n s z e r ű á l l í t á s o k a l a p t a l a n s á g á t a z o n b a n b e b i z o n y í t o t t a a t á r s a d a l m i és n e m z e t i f e l s z a b a d u l á s i f o l y a m a t , a m e l y n e k h á b o r ú u t á n i l e n d ü l e t e a szocialista á l l a ­ m o k r e n d s z e r é n e k k i a l a k u l á s á h o z és függetlenségük folytonos m e g s z i l á r d u l á s á h o z , a v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k e n új n e m z e t i á l l a m o k m e g j e l e n é s é h e z vezetett. Ez m i n d ­ i n k á b b a haladó, antiimperialista társadalmi-politikai erők javára módosította a jelenkori világ politikai arculatát. E z e k e t az — egész n e m z e t k ö z i élet jellegét m e g h a t á r o z ó — á t a l a k u l á s o k a t p e r ­ sze n e m h a g y h a t t á k f i g y e l m e n k í v ü l a n y u g a t i t e o r e t i k u s o k . V a l ó b a n , ezek az á t a l a ­ k u l á s o k t ü k r ö z ő d n e k a s z u v e r e n i t á s r ó l szóló, t ö b b n y u g a t i e l m é l e t „ á t s z a b á s i " k í s é r ­ leteiben. Megfigyelhető, h o g y m á r r i t k á b b a n m e r ü l n e k fel o l y a n tézisek, a m e l y e k d u r v á n , k ö z v e t l e n ü l t a g a d j á k a s z u v e r e n i t á s a l a p e l v é n e k időszerű jelentőségét, v a g y — bizonyos e s e t e k b e n — é p p e n s é g g e l f e l a d á s á t h i r d e t i k . N a g y o n t a n u l s á g o s e v o n a t ­ k o z á s b a n J. K u n z p é l d á j a : a h á g a i N e m z e t k ö z i Jogi A k a d é m i á n 1955-ben t a r t o t t

e l ő a d á s á b a n a l a p t a l a n és e l f o g a d h a t a t l a n e s z m é k m e l l e t t r e a l i s t a e l g o n d o l á s o k is fellelhetők. A k ö v e t k e z ő k e t h a n g o z t a t j a : „A s z u v e r é n á l l a m o k t ö b b é m á r n e m a n e m z e t k ö z i jog egyedüli a l a n y a i , de t o v á b b r a is a legfontosabb a l a n y o k , a m e l y e k e t m i n d e n n e m z e t k ö z i jog megillet, s a m e l y e k n e k n e m z e t k ö z i jogi k ö t e l e z e t t s é g e i k v a n n a k ; u g y a n a k k o r a n e m z e t k ö z i jog, e jog m i n d e n n e m - á l l a m i a l a n y á n a k l é t r e h o ­ z ó i . . . A z új n e m z e t k ö z i jog k o r l á t o z z a az á l l a m o k s z u v e r e n i t á s á t , d e á l t a l á b a n c s u p á n a s z u v e r e n i t á s k o r l á t o z á s a i r ó l v a n szó. Nem sikerült reálisan korlátozni szu­ verenitásukat, még kevésbé kiküszöbölni" (Gh. M. kiemelése). A n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k a t , az új a s p e k t u s o k a t t ö b b jogász m e g e m l í t i u g y a n , de u g y a n a k k o r m e g k í s é r l i r á j u k h ú z n i az e l a v u l t , idősze­ r ű t l e n , a valóságossal n y i l v á n e l l e n t m o n d á s b a n l e v ő é r t é k e l é s e k k é n y s z e r z u b b o n y á t . Így p é l d á u l N. F r i e d m a n n , a C o l u m b i a E g y e t e m (Egyesült Á l l a m o k ) professzora m e g á l l a p í t j a : „ M a n a p s á g a z új á l l a m o k , m i n t p é l d á u l G h a n a v a g y G u i n e a , m a j d ­ nem azonnal létrejöttük után, az ENSZ-be való felvételükkel elnyerik a nemzet­ közi jogi s t a t ú t u m o t és az egyenlő s z a v a z a t j o g á t " ; u g y a n a k k o r r á m u t a t : „Veszedel­ m e s felületesség v o l n a a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s e l t e r j e d é s é t (vagyis: az új á l l a m o k a l a k u l á s á t — G h . M.) c s u p á n d é l i b á b n a k h i n n i , a n e m z e t e k n e m z e t k ö z i jogi e g y e n ­ lősége a l a p e l v e fiktív a l k a l m a z á s á n a k t e k i n t e n i . . . " (Law in a Changing Society, 1964). Az á l l a m o k és a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s r e a l i t á s á n a k ez az e l i s m e r é s e a z o n b a n félreérthetetlenül ellenkező értelmű állításokkal társul, olyanokkal, amelyekkel a szerző a s z u v e r e n i t á s - e s z m e j e l e n t ő s é g é n e k c s ö k k e n t é s é r e és l e j á r a t á s á r a tör. Úgy véli, h o g y a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s d i a d a l a n a g y r é s z t „illuzórikus", s ezzel össze­ függésben a r r a h i v a t k o z i k , h o g y a k i s á l l a m o k a n a g y h a t a l m a k h o z fűződő viszo­ n y a i k b a n n e m é r v é n y e s í t h e t i k s z u v e r e n i t á s u k a t (Law in a Changing Society). E g o n d o l a t o k b a n m á r m e g n y i l v á n u l t a k azok az á l t a l á n o s a b b nézetek, a m e l y e k e t a z t á n a szerző k é s ő b b i m ű v e i b e n e g y é r t e l m ű e n m e g f o g a l m a z o t t , azt á l l í t v á n , h o g y „ v a l ó ­ j á b a n a v i l á g h a t á r o z o t t a n k i l é p e t t a s z u v e r é n á l l a m o k és a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s k o r s z a k á b ó l ; a s z u v e r é n á l l a m o k a t és a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s t sokszor egy előző k o r s z a k t ú l é l é s e jogi s z i m b ó l u m a i n a k t e k i n t i k " (N. F r i e d m a n n : An Introduction to World Politics, 1965), t o v á b b á „az á l l a m n e m z e t i s z u v e r e n i t á s a összeegyeztethetetlen a n e m z e t k ö z i r e n d d e l " (N. F r i e d m a n n : Théorie générale du droit, 1965). F r i e d m a n n s z e r i n t „az új osztódások ( á l l a m o k — G h . M. megjegyzése) és s z u v e r e n i t á s o k sok n e m z e t k ö z i jogi p r o b l é m á t s z ü l n e k " ; „ p r o b l é m á k o n " az ú j o n n a n f e l s z a b a d u l t o r s z á ­ gok közötti k o n f l i k t u s o k a t és n é z e t e l t é r é s e k e t ért. Azok a konfliktusok, a m e l y e k n é h a m e g o s z t j á k „a h a r m a d i k v i l á g " á l l a m a i t , n e m e z e k n e k az á l l a m o k n a k a szuverenitásában gyökereznek, h a n e m abban, hogy különféle imperialista h a t a l m a k beavatkoznak belügyeikbe, hogy a neokolonializmus különböző változatai sértik az új á l l a m o k függetlenségét, és m e g k í s é r l i k m e g a k a d á l y o z n i független á l l a m o k k é n t való m e g e r ő s ö d é s ü k e t . Az i m p e r i a l i z m u s t á m a d ó jellegű, a n e m z e t k ö z i jogot s é r t ő politikája, n e m p e d i g a s z u v e r e n i t á s a feszültség forrása a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k ­ b a n ; a z i m p e r i a l i z m u s az a n a r c h i a , a t ö r v é n y e s s é g és az á l l a m o k , a n é p e k s z u v e r é n é r d e k e i s e m m i b e v e v é s é n e k a valóságos oka. Az a m e r i k a i n e m z e t k ö z i jogász á l l í t á s a misztifikálja a n e m z e t k ö z i élet r e a l i t á s a i t , azt a z a l á n e m t á m a s z t h a t ó g o n d o l a t o t s u g a l l j a , a m e l y s z e r i n t — m i n t h o g y a s z u v e r e n i t á s e l ő t é r b e helyezése a m a i v i l á g ­ b a n á r t a l m a s a z e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztése s z e m p o n t j á b ó l — k í v á n a t o s v o l n a , h o g y a z á l l a m o k — k i v á l t k é p p e n a k i s á l l a m o k — m o n d j a n a k le a s z u v e r e n i t á s r ó l , h i ­ szen a n a g y h a t a l m a k v i s z o n y l a t á b a n ú g y s e m é r v é n y e s í t h e t i k . . . A n e m z e t és á l l a m független l é t é n e k és m e g n y i l v á n u l á s á n a k a l a p v e t ő feltétele, a szuverenitás, n e m vált jelentéktelenné, „időszerűtlenné", „túlhaladottá", h a n e m é p p e n ellenkezőleg, a j e l e n l e g i belföldi és n e m z e t k ö z i t á r s a d a l m i é l e t b e n a fejlődés

fontos, h a l a d ó tényező. Ezt bőségesen szemlélteti R o m á n i a és m á s szocialista á l l a ­ m o k g a z d a s á g i fejlődése, számos n e m r é g f e l s z a b a d u l t ország n e m z e t g a z d a s á g a f e j ­ l ő d é s é n e k sikere. A jelenlegi n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k fejlődése v a l ó b a n az á l l a m o k közötti e g y ü t t ­ m ű k ö d é s e r ő s í t é s é n e k és fejlesztésének új k ö v e t e l m é n y e i t t á m a s z t o t t a ; e k ö v e t e l ­ m é n y e k m a r a d é k t a l a n kielégítése a z o n b a n — az á l l a m o k n a g y t ö b b s é g e d e m o k r a ­ t i k u s g y a k o r l a t a szerint — csakis a z o k n a k az á l l a m k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s i f o r m á k n a k az e l ő m o z d í t á s á v a l v a l ó s í t h a t ó m e g , a m e l y e k — m i n d e n egyes á l l a m é r d e k e i n e k f i g y e l e m b e v é t e l é r e é p í t v e — az egyenlőség és a kölcsönös e l ő n y ö k v i s z o n y a i t s z e n ­ tesítik, n e m pedig a s z u v e r é n jogok s e m m i b e v e v é s e v a g y „ k o r l á t o z á s a " ú t j á n . E b b e n az é r t e l e m b e n a p o l i t i k a i és jogi f o r m á k m i n d v á l t o z a t o s a b b s o k a s á g á b a n (kétoldali és t ö b b o l d a l ú t á r g y a l á s o k ; n e m z e t k ö z i é r t e k e z l e t e k összehívása és szerződések k ö ­ t é s e ; kölcsönös l á t o g a t á s o k ; k e r e s k e d e l m i - k u l t u r á l i s és m ű s z a k i - t u d o m á n y o s k a p ­ csolatok) v a l ó s u l m e g j e l e n l e g a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i , m ű s z a k i - t u d o m á n y o s , k u l ­ t u r á l i s és m á s t e r m é s z e t ű e g y ü t t m ű k ö d é s . A jelenlegi n e m z e t k ö z i é l e t b e n k i v é t e l e s f o n t o s s á g ú a k a k é t o l d a l i k a p c s o l a t o k , azok a m ó d o z a t o k , a m e l y e k e l ő m o z d í t j á k az ilyen j e l l e g ű á l l a m k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s t . Az á l l a m o k e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k i d ő l e ­ ges f o r m á i m e l l e t t (értekezletek, szerződések, t á r g y a l á s o k , k ü l d ö t t s é g c s e r é k ) a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n i g e n fontosak a n e m z e t k ö z i szervezetek, a m e l y e k e t a z á l l a m o k a z é r t h o z t a k l é t r e , hogy egyeztessék erőfeszítéseiket a n e m z e t k ö z i élet k ü ­ lönféle t e r ü l e t e i n . K ö v e t k e z é s k é p p e n : a jelenlegi feltételek k ö z e p e t t e a s z u v e r e n i t á s t i s z t e l e t b e n t a r t á s a az á l l a m o k közötti viszony a l a p v e t ő n e m z e t k ö z i jogi p r i n c í p i u m a , a m e l y n e k biztosítása fokozott jelentőségű. J e l e n l e g a s z u v e r e n i t á s n e m h o g y „ i d ő s z e r ű t l e n " , „ t ú l h a l a d o t t " fogalom, a s o k o l d a l ú e g y ü t t m ű k ö d é s ú t j á b a n álló a k a d á l y v o l n a , h a n e m é p p e n ellenkezőleg: az á l l a m o k közötti n o r m á l i s , e g y ü t t m ű k ö d é s i és b é k é s v i s z o n y o k csakis a s z u v e r e n i t á s t i s z t e l e t b e n t a r t á s a ú t j á n v a l ó s u l h a t n a k m e g , m i n d e n á l l a m é r d e k e i n e k figyelembevételével, függetlenül az illető á l l a m n a g y s á g r e n d j é t ő l . Ez felel m e g a t á r s a d a l m i fejlődés és a jelenlegi n e m z e t k ö z i viszonyok k ö v e t e l m é ­ nyeinek. A nemzetközi viszonyokban a szuverenitás alapelvének tiszteletben tartása t o v á b b r a is a n e m z e t e k közösségét a l k o t ó m i n d e n egyes á l l a m e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k e g y e t l e n elfogadható a l a p j a . Gheorghe Moca

Részlet a Suverenitatea könyvből (Editura ştiinţifică,

de Stat 1970).

şi dreptul

internaţional

contemporan

című

1921-1971 Forradalmi múltunkból A r a d i Viktor és A J ö v ő Társadalma A r a d i V i k t o r életében* új k o r s z a k k e z d ő d ö t t R o m á n i á b a n : r ö v i d ideig t a r t ó v a j ú d á s u t á n valóságos v i l á g n é z e t i m e t a m o r f ó z i s o n m e n t át. H a j d a n i r a d i k á l i s p o l ­ g á r i d e m o k r a t i k u s n é z e t e i t m e g h a l a d v a a m a r x i z m u s v i l á g s z e m l é l e t e felé közele­ d e t t . K o l o z s v á r t t e l e p e d e t t le, r e m é n y e k k e l t e l í t v e . F o l y ó i r a t o t s z e r e t n e a l a p í t a n i , a Huszadik Századhoz h a s o n l ó t , d e szélesebb t á v l a t ú és m e r é s z e b b e n a j ö v ő b e n é z ő lapot. A d d i g is az a k k o r i n d u l ó r o m á n i a i m a g y a r f o l y ó i r a t o k b a n h a l l a t n á szavát, t á r s a d a l o m t u d o m á n y i t á r s a s á g o t , m a g á n a k v a l ó megfelelő k e r e t e t k e r e s , h o g y t e v é ­ k e n y s é g é t k i b o n t a k o z t a s s a . Még öt é v telik el, a m í g v á g y á l m a , a m a g a szerkesztette folyóirat A Jövő Társadalma címmel megszületik. A n e m z e t i e l n y o m á s k é r l e l h e t e t l e n ostorozója volt. az O s z t r á k — M a g y a r M o ­ n a r c h i á b a n . A n e m z e t i e l n y o m á s á t k á t és súlyos k ö v e t k e z m é n y e i t n á l a m é l y e b b e n k e v e s e n é r e z t é k át. R o m á n i á b a n az 1917—1919-es n e m z e t k ö z i f o r r a d a l m i e s e m é n y e k h a t á s á r a szélesebb a l a p o k o n é r t e l m e z i a n e m z e t i k é r d é s t . F i g y e l m e m o s t m á r az a l a p v e t ő t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i jelenségre, a z o s z t á l y h a r c k é r d é s é r e terelődik, és e n n e k visszfényében szemléli a t á r s a d a l o m fejlődését. Még egyszer visszatér a n e m z e t i k é r d é s r e . 1922-ben m e g j e l e n t t a n u l m á n y a e t á r g y k ö r b ő l az elsők közé t a r t o z i k E r ­ dély R o m á n i á v a l v a l ó egyesülése u t á n . A tőle megszokott n y í l t s á g g a l t á r j a fel a helyzetet, és a m e g o l d á s ú t j á t keresi. Felfogásával s e m a r o m á n , s e m a m a g y a r n a c i o n a l i s t á k n e m é r t h e t t e k egyet: a n e m z e t i k é r d é s m e g o l d á s á t az egységes R o m á ­ n i a k e r e t e i között, a r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k teljes jogegyenlőségé­ nek, b a r á t s á g á n a k és e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k ú t j á n l á t t a m e g v a l ó s í t h a t ó n a k . A r a d i a r á j e l l e m z ő teljes o d a a d á s s a l k a p c s o l ó d i k b e K o l o z s v á r pezsgő b a l o l ­ dali szellemi életébe. R o m á n r a fordítja Catarina, Doamna Noastră című, eredetileg m a g y a r u l 1913-ban m e g j e l e n t k ö n y v é t , és az Adevărul literar h a s á b j a i n 1925-ben f o l y t a t á s o k b a n közli. N é m i l e g átdolgozva 1928-ban j e l e n t m e g k ö t e t b e n Kolozsvárt, és m é l t ó feltűnést keltett. E l ő a d á s o k a t t a r t , a h o l csak m ó d j a v a n r á , és f á r a d h a t a t l a n vitázó. A K o l o z s v á r t 1926. o k t ó b e r 10-én a l a k u l t T á r s a d a l o m t u d o m á n y i T á r s a s á g k e z d e m é n y e z ő i között t a l á l j u k D i e n e s Lászlót, Victor C h e r e s t e ş i u t és A r a d i V i k t o r t . V e z e t ő i n e k összetétele a z o n b a n t ú l s á g o s a n h e t e r o g é n volt. Ezzel s z e m b e n a t é n y l e ­ ges intézők a b a l o l d a l i P e t r e S u c i u és D o m i n i c S t a n c a főtitkárok, Victor C h e r e s t e ş i u , Dienes László és A n t a l M á r k , A r a d i részt v e t t a r ö v i d é l e t ű t á r s a s á g m u n k á l a t a i ­ b a n , a z o n b a n c é l r a v e z e t ő b b n e k t a l á l t a , h a k ü l ö n s z e m i n á r i u m o t szervez. Az á l t a l a létesített „ M a r x - k ö r t " é r t e l m i s é g i e k s k ü l ö n ö s e n i f j ú m u n k á s o k l á t o g a t t á k . A t a n ­ a n y a g t á r g y a a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s v a g y i n k á b b a d i a l e k t i k a volt. * Aradi Viktor életének az első világháború előtti korszakával a Korunk 1969. 1. számában foglalkoztam. E cikk 1920 utáni romániai életének kolozsvári szakaszát tárgyalja.

1920-ban, a m i k o r m é g n e m a l a k u l t ki világosan, h o g y A r a d i m i t is a k a r és h o v á tartozik, H a l á s z József m a r o s v á s á r h e l y i é r t e l m i s é g i m u n k á s v e z e t ő Dr. E u g e n Rozvanihoz, az E r d é l y i Szocialista P á r t t i t k á r á h o z f o r d u l t t á j é k o z t a t á s é r t . R o z v a n i v á l a s z á b a n azt írja, h o g y „ A r a d i V i k t o r p á r t u n k k a l n i n c s e n s e m m i összeköttetésben. É n személyesen i s m e r e m és b e c s ü l ö m tisztességes m ú l t j á é r t és m e r t b e c s ü l e t e s e n k ü z d ö t t a r e a k c i ó ellen". R o z v a n i ú g y véli, h o g y A r a d i „a m a g y a r középosztály r a d i k á l i s részét a k a r j a új p á r t t á s z e r v e z n i . . . , m i n t h o g y i d e g e n p á r t r ó l l e n n e szó, m i a n n a k l é t e s í t é s é b e n részt n e m v e h e t ü n k , de viszont nincs o k u n k egy k i a l a k u l ó r a d i ­ kális p á r t o t t á m a d n i , a m i k o r s o k k a l n a g y o b b e l l e n t é t e k k e l kell k ü z d e n ü n k . J ó a k a ­ r a t ú semlegesség, ez l e h e t a m i á l l á s p o n t u n k " ( M a r o s v á s á r h e l y i M ú z e u m L e v é l t á r a ) . A r a d i sok m i n d e n n e l kísérletezett, k ü l ö n b ö z ő t á r s a s á g o k , k ö r ö k szervezésében v e t t részt, de t á v o l állt attól, h o g y v a l a m i l y e n p á r t o t szervezzen. E l l e n b e n h e l y t á l l ó , hogy a h a l a d ó szellemű, r a d i k á l i s , d e m o k r a t i k u s é r t e l m i s é g i e k baloldali szellemi f r o n t j á n a k k i a l a k í t á s a egész r o m á n i a i t e v é k e n y s é g é t á t h a t o t t a . 1924-ben a kolozsvári szakszervezeti t a n á c s a m u n k á s k u l t ú r m o z g a l o m v e z e t é ­ sére a l k a l m a z t a . E b b e n a m i n ő s é g é b e n i s m e r e t t e r j e s z t ő b r o s ú r a s o r o z a t k i a d á s á t k e z d t e m e g Proletárok Könyvtára c í m m e l . A sorozat 1. füzete, a Csillagvilágtól a szocializmusig, és a 13. s z á m ú füzet, Az emberi társadalom, A r a d i írása. Ösztönzője v o l t a K o l o z s v á r t m e g j e l e n ő Societatea de mîine (A J ö v ő egyik a szociográfiai k é r d ő í v e k k e l foglalkozott, és a szociológiai a n k é t o k m ó d s z e r e i t i s m e r t e t t e . A v e g y e s szemléletű m u n k a t á r s a k közül a szocialista I o n Clopoţellel t a r ­ t o t t közelebbi kapcsolatot. Az 1924—1925-ös év A r a d i r é s z é r e a felkészülés éve volt. S o k a t u t a z o t t , h o s z s z a b b időt t ö l t ö t t B u k a r e s t b e n , és k a p c s o l a t b a l é p e t t a N e m z e t k ö z i M u k á s s e g é l y n e k B e r l i n b e n m ű k ö d ő k ö z p o n t j á v a l . B u k a r e s t b e n , K o l o z s v á r t és E r d é l y m á s v á r o s a i b a n a R o m á n N e m z e t i P á r t h a j d a n i s z a b a d e l v ű b b vezetőit k e r e s t e fel. C s a l ó d o t t a n t a ­ p a s z t a l t a , hogy l e g t ö b b j ü k e t j o b b a n v o n z o t t a a h a t a l o m és egyéni k a r r i e r j ü k biztosí­ tása. Mégis s i k e r ü l t k ö z ü l ü k egyeseket t e r v e i k n e k m e g n y e r n i . K ü l ö n ö s e n a t á r s a d a ­ l o m t u d o m á n y i r á n t é r d e k l ő d ő , h u m a n i s t a és d e m o k r a t i k u s ideáloktól á t h a t o t t é r t e l ­ m i s é g i e k r e g y a k o r o l t j ó h a t á s t . Szövetségesre t a l á l t I. C. P a r h o n p r o f e s s z o r b a n és h a l a d ó s z e l l e m ű k ö r é b e n , m e g b e s z é l é s e k e t folytatott a n e v e s h a r c o s d e m o k r a t a ü g y v é d d e l , C o s t a - F o r u v a l , a m a g á t a n a r c h i s t á n a k valló, d e a m a r x i s t a — l e n i n i s t a i r o d a l o m k i a d á s á t e l ő m o z d í t ó P a n a i t Moşoiuval, N. D. Coceával, a b a l o l d a l i és a n t i m o n a r c h i s t a Facla főszerkesztőjével, Ş t e f a n Voitec b a l o l d a l i s z o c i á l d e m o k r a t a vezetővel, P e t r e Z i s u v a l , a k o m m u n i s t a p e r e k egyik n a g y n e v ű ü g y v é d j é v e l ; t ö b b fiatal, t e h e t s é g e s é r t e l m i s é g i t n y e r t m e g t e r v e i n e k . A r a d i egész t o v á b b i m ű k ö d é s é r e m é l y r e h a t ó befolyást gyakorolt a N e m z e t k ö z i Munkássegély központjával megteremtett kapcsolata, amely megbízta a hatalmas p r o p a g a n d a - s z e r v e z e t k i a d ó v á l l a l a t a i n a k , f o l y ó i r a t a i n a k és k é p e s l a p j a i n a k r o m á n i a i k é p v i s e l e t é v e l . Így v á l t A r a d i a w e i m a r i N é m e t o r s z á g és az a u s z t r i a i l e g j e l e n t ő ­ s e b b b a l o l d a l i k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t o k : a M a l i k Verlag, a N e u e r D e u t s c h e r V e r l a g , a V e r l a g „Die S c h m i e d e " , a W i e n e r V o l k s b u c h h a n d l u n g — S o z i a l i s t i s c h e Bücherei k i a d v á n y a i n a k r o m á n i a i terjesztőjévé. A m u n k á s m o z g a l o m és a h a l a d ó s z e l l e m ű m a g y a r é r t e l m i s é g n a g y h i á n y á t é r e z t e egy megfelelő b e á l l í t o t t s á g ú t á r s a d a l o m t u d o m á n y i folyóiratnak. A k e z d e m é ­ n y e z ő lépést A r a d i V i k t o r t e t t e m e g A Jövő Társadalma k i a d á s á v a l , 1925-ben. A r a d i a z egész országot b e j á r t a , h o g y m u n k a t á r s a k a t , a n y a g i á l d o z a t r a kész b a r á t o k a t , előfizetőket, o l v a s ó k a t toborozzon. F e l h í v á s o k a t és előfizetési í v e k e t k ü l d ö t t szét (Teleki—Bolyai K ö n y v t á r , T u r n o w s k y S á n d o r - h a g y a t é k ) . U g y a n a k k o r külföldi m u n -

k a t á r s a k b e v o n á s á r a is l é p é s e k e t t e t t . I d ő r e n d i s o r r e n d b e n a l a p megelőzte a D i e n e s László, m a j d G a á l G á b o r szerkesztette, u g y a n c s a k K o l o z s v á r t m e g j e l e n ő Korunkot. A r a d i a k é t folyóirat egyesítésére gondolt (Becski A n d o r és B á n I m r e közlése). T e r ­ v é t a Korunk első é v f o l y a m a i n a k erősen h e t e r o g é n i r á n y z a t a m i a t t c s a k ú g y v a l ó ­ s í t h a t t a v o l n a meg, h a feladja A Jövő Társadalma e r e d e t i l e g elképzelt b e á l l í t o t t s á g á t . M á s k ü l ö n b e n a k é t folyóirat a r c u l a t a eléggé eltérő volt, és így n e m z a v a r t á k e g y m á s köreit. A Jövő Társadalma i r o d a l o m m a l c s a k m e l l é k e s e n foglalkozott, a m ű v é s z e t t á r s a d a l o m t u d o m á n y i és p o l i t i k a i v o n a t k o z á s a i é r d e k e l t é k . A Jövő Társadalma m e g j e l e n é s é n e k előkészítésében D á n I s t v á n , az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k F a m u n k á s Szövetségének t i t k á r a és Becski A n d o r ú t j á n A r a d i t k ö z v e t l e n ü l t á m o g a t t a a R o m á n i a i K o m m u n i s t a P á r t . A folyóirat előtt n y i t v a állot­ t a k az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k m u n k á s o t t h o n a i , és o l y a n segítséget k a p o t t tőlük, m i n t a m u n k á s l a p o k . A r a d i n a g y súlyt helyezett a r r a , h o g y a l a p m u n k a t á r s a i közé baloldali s z o c i á l d e m o k r a t á k a t és r o m á n h a l a d ó s z e l l e m ű é r t e l m i s é g i e k e t v o n j o n be. A r o m á n i a i s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t kolozsvári b a l o l d a l i képviselői közül a m u n k a ­ t á r s a k között t a l á l j u k E h r e n f e l d B é l á t és S a l a m o n Lászlót. A r o m á n b a l o l d a l i é r t e l ­ miségiek felé Victor C h e r e s t e ş i u és P e t r u Suciu segítségével t e r e m t e t t k a p c s o l a t o ­ kat. A szerkesztés és terjesztés m i n d e n gondját A r a d i viselte. Legközelebbi m u n k a ­ t á r s a i Becski A n d o r , Victor C h e r e s t e ş i u , K r a u s z László, P e t r u Suciu, S a l a m o n László és M a r o s v á s á r h e l y r ő l T u r n o w s k y S á n d o r voltak. A m u n k á s m o z g a l m i v e z e t ő k közül S i m ó Géza, K a h á n a Mózes és D á n I s t v á n á l l o t t a k vele s z o r o s a b b k a p c s o l a t ­ b a n . K a h á n a Mózes 1926-ban a kolozsvári h a d b í r ó s á g b ö r t ö n é b ő l is dolgozott a l a p ­ n a k , írásai „ V e n d é g J á n o s " á l n é v e n j e l e n t e k m e g . Az e m l í t e t t e k e n k í v ü l a leg­ s ű r ű b b e n szereplő m u n k a t á r s a k között t a l á l j u k E r d é l y i S á n d o r , E r d é l y i József, Borsai A n d r á s , T i h a n y i Erzsébet, Mózes A r a n k a és J e n ő , A g a t a Maior, Becski I r é n , F á s k e r t i Tibor, A á r o n G é z a n e v é t . A Jövő Társadalma a n y a g i ü g y e k b e n , szer­ vezési k é r d é s e k b e n és szerkesztői v i s z o n y l a t b a n is j e l e n t ő s t á m o g a t á s t k a p o t t B á n I m r é t ő l , a k i 1929—1930-ban B u k a r e s t b e n is e g y ü t t dolgozott A r a d i v a l . Az első s z á m 1925 s z e p t e m b e r é b e n , az utolsó 1930. m á j u s 15-én j e l e n t m e g . 1927 a u g u s z t u s á b a n b e t i l t o t t á k , és o k t ó b e r t ő l 1928 áprilisáig Huszonegyedik Század n é v e n m i n t „szociálpolitikai r ö p i r a t " j e l e n t m e g . 1929 s z e p t e m b e r é t ő l 1930. m á j u s 15-ig, A r a d i V i k t o r l e t a r t ó z t a t á s á i g , újólag A Jövő Társadalma n e v e t v e t t e fel. 1930 januárjáig Kolozsváron, februártól Bukarestben adták ki. Az első s z á m p r o g r a m s z e r ű e n vázolja a l a p t ö r e k v é s e i t . Utunk és eszközeink c í m ű c i k k é b e n A r a d i kifejti: „A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k segítségével m e g a k a r j u k v i l á g í t a n i és az e m b e r s z o l g á l a t á b a a k a r j u k á l l í t a n i a t á r s a d a l m i e r ő k e t , a m e l y e k eddig csak m i n t v a k végzetszerűségek i r á n y í t o t t á k é l e t ü n k e t és őrölték fel a k a r á ­ s u n k a t . E s z k ö z ü n k : a t á r s a d a l o m t u d o m á n y m ű v e l é s e és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i i s ­ m e r e t e k terjesztése. E n n e k a z a k c i ó n a k szócsöve f o l y ó i r a t u n k , m í g m a g a az a k c i ó lényege a szervezett k o l l e k t í v m u n k a . " A r r a a k é r d é s r e , h o g y „Melyik szocioló­ giát fogjuk m ű v e l n i ? " , ó v a t o s a n azt válaszolja, h o g y a „ M á b a n . . . r o s s z s z e m m e l nézik a t á r s a d a l o m t u d o m á n y h a l a d á s á t " , m e r t „a t á r s a d a l o m t u d o m á n y bizonyos t e ­ k i n t e t b e n a j ö v ő b e l á t á s is, és a M a félti életét a H o l n a p t ó l " . Legfőbb f e l a d a t n a k és a l a p g y a k o r l a t i m u n k á j á n a k a szociográfiai m u n k á k készítését t e k i n t e t t e . U g y a n ­ e b b e n a s z á m b a n Dienes László Szabad tanítási tervezet című cikkében a társada­ l o m t u d o m á n y i s z e m i n á r i u m és s z a b a d i s k o l a p r o g r a m t e r v e z e t é t i s m e r t e t i . A t a n t á r ­ g y a k között t a l á l h a t ó „A t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s v i l á g n é z e t e és szerepe a m u n ­ k á s m o z g a l o m b a n " , az „ A k t u á l i s t á r s a d a l m i m o z g a l m a k " , az „ I r r a c i o n a l i s z t i k u s a l é p í t m é n y ű i z m u s o k " és a „Vallási m o z g a l m a k " . C h e r e s t e ş i u egy t á r s a d a l o m t u d o -

m á n y i k ö n y v t á r l é t r e h o z á s á v a l foglalkozik, a m e l y A Jövő körének dokumentációs könyvtára lenne.

Társadalma

tanulmányi

É r d e k e s e k a szocialista I o n P a s és a h u m a n i s t a - d e m o k r a t a C. G. C o s t a - F o r u l e v e l é n e k részletei. U t ó b b i kijelenti, h o g y ,,a folyóirat p r o g r a m j a m i n d e n dicséretet és a legteljesebb s i k e r t é r d e m l i m e g . Célja t ö k é l e t e s e n megfelel az én c é l j a i m n a k és ezért k é r e m , s z á m í t s a n a k e n g e m is m u n k a t á r s a i k ö z é . . . " U g y a n e b b e n a s z á m b a n E h r e n f e l d B é l a a r o m á n i a i s z a k s z e r v e z e t e k r ő l ír, Ligeti József A múlt, a jelen és a jövő színháza c í m e n cikkezik. A „Széljegyzetek" r o v a t b a n , a m e l y b e n a m u n k a t á r ­ s a k egy-egy o d a v e t e t t g o n d o l a t t a l jelzik azt a p r o b l é m á t , a m e l l y e l k é s ő b b részlete­ sen k í v á n n a k foglalkozni, t a l á l j u k I. C. P a r h o n A társadalmi pszichózisról, Eugen Relgiş Humanitarizmus és a népkisebbségek, L o t a r R ă d ă c e a n u Szociálizmus és na­ cionálizmus, S i m o n a B a s a r a b Humánitarista szociálizmus, Vera Bing A nőkérdés körül, G. M i h a i l - Z a m f i r e s c u Szociálista irodalmat! c í m ű írásait. Sipos D o m o k o s l e v e l é b e n szívből üdvözli a l a p i n d u l á s á t . „ N e m v a g y o k t u d ó s szociológus — írja —, határozott m u n k a k ö r t n e m vállalhatok a folyóiratban, de lesznek kérdések, amik­ h e z m i n t író, hozzá fogok szólani, és szívvel-lélekkel fogom » d e s t r u á l n i « a v a l l á s o s ­ ság k ö p e n y é b e b ú j t á l s z e n t e s k e d ő önzést, a hazafiság zászlójába b u r k o l ó d z ó uszí­ t á s t és a nemzetiesség h í m e s p a l á s t j a a l á t a k a r ó z ó k i z s á k m á n y o l ó t e n d e n c i á k a t . " A r a d i Viktor, m i n t m i n d e n k ü z d e l m é b e n , ö n e m é s z t ő lángolással, teljes e n e r ­ g i á j á n a k a bevetésével í r t a és szerkesztette lapját. A h o g y G a á l G á b o r és a Korunk e l v á l a s z t h a t a t l a n o k egymástól, A r a d i és folyóirata is a z o n o s u l t a k e g y m á s s a l . A Jövő Társadalma szociológiai a r c u l a t á t m e g t a r t v a a n e m z e t k ö z i és h a z a i politikai, g a z d a ­ sági és k u l t u r á l i s élet l e g l é n y e g e s e b b ideológiai k é r d é s e i v e l foglalkozott. M i n d e n egyes szám, s z e r é n y 32 l a p j á n , változatos, t ö m ö r , k ö n n y e n é r t h e t ő , érdekfeszítően m e g í r t í r á s o k a t t a r t a l m a z o t t , A r a d i s o k o l d a l ú s á g á t , r e n d k í v ü l i t á j é k o z o t t s á g á t és n a g y s z e r ű szerkesztői t e h e t s é g é t t a n ú s í t v a . M ó d s z e r é h e z t a r t o z o t t , h o g y hosszú l i s t á n gyűjtögette a m e g í r á s r a é r d e m e s t é m á k a t , a m e l y e k e t v á l o g a t á s r a a m u n k a t á r s a k elé t á r t , s u t á n a m i n d j á r t kifejtette elképzelését a k i v á l a s z t o t t k é r d é s r ő l . A vonzó c í m l a p o n (Ligeti József t e r v e ) a t a r t a l o m j e g y z é k a z o n n a l felkeltette az olvasók é r ­ deklődését. A t a n u l m á n y o k t ö m ö r , t a l á l ó c í m é t r e n d s z e r i n t A r a d i fogalmazta, a szerzők g o n d o l a t a i t és s t í l u s á t t i s z t e l e t b e n t a r t o t t a , de a fölösleges s z ó v i r á g o k a t és kitérőket könyörtelenül kigyomlálta. Sok í r á s foglalkozik a Szovjetunióval. A. K o l m a n t i z e n h a t folytatásos í r á s á ­ b a n m u t a t j a b e az 1925—1926-ban m é g eléggé i s m e r e t l e n „százéves" orosz f o r r a d a ­ l o m t ö r t é n e t é t . H a felfogását sok e s e t b e n f u r c s á l l h a t j u k és n e m is f o g a d h a t j u k el, v é g e r e d m é n y b e n mégis é r t h e t ő v é t e t t e az októberi f o r r a d a l o m , a l e n i n i z m u s győzel­ m é t . E b b e n az i d ő s z a k b a n R o m á n i á b a n n e m a k a d t szerkesztő, a k i az o k t ó b e r i for­ r a d a l o m ilyen átfogó b e m u t a t á s á r a v á l l a l k o z o t t volna. A Jövő Társadalma l e g é r t é k e s e b b cikkei r o m á n i a i k é r d é s e k k e l foglalkoztak, e z e k egy része t a n u l m á n y , n a g y o b b része szociológiai a n k é t és r i p o r t . Az olvasók t á j é k o z t a t á s á t szolgálta a „ K ö n y v e k és í r á s o k " rovat, a m e l y b e n a l e g i d ő s z e r ű b b hazai, m é g i n k á b b a külföldi g a z d a s á g p o l i t i k a i , szociológiai és s z é p i r o d a l m i m ű v e ­ k e t m u t a t t á k be. G a z d a g o n k é p v i s e l v e volt a n é m e t és francia f o r d í t á s b a n m e g j e ­ l e n t szovjet s z é p i r o d a l o m . E b b e n a r o v a t b a n i s m e r t e t t é k m a g y a r n y e l v e n L u k á c s G y ö r g y n é m e t n y e l v e n m e g j e l e n t L e n i n - k ö n y v é t , B a b e l Lovashadseregét, Gorkij Artamonovokját és sok m á s m ű v e t , v i s s z h a n g o t k e l t v e . Az a k k o r m é g i s m e r e t ­ l e n szovjet í r á s o k közül ismertették G l a d k o v Cement című regényét, Hja E h r e n b u r g , K o n s z t a n t y i n F e g y i n k ö n y v e i t , Szerafimovics Vasáradatát. G y a k r a n sze­ r e p e l t U p t o n Sinclair, í r t a k J o h n R e e d Tíz nap, amely megrengette a világot c í m ű

m ű v é r ő l és K u r t T u c h o l s k i r i p o r t j a i r ó l . Úgyszólván m i n d e n j e l e n t ő s külföldi m ű , r ö v i d d e l m e g j e l e n é s e u t á n — t ö b b n y i r e m a g y a r v a g y r o m á n n y e l v r e v a l ó lefordítása előtt — h e l y e t k a p o t t a folyóiratban. F o n t o s szolgálatot teljesített a l a p a r o m á n szociológiai és politikai i r o d a l o m közelhozásával a r o m á n k é r d é s e k b e n eléggé t á ­ j é k o z a t l a n m a g y a r olvasókhoz. A m a g y a r i r o d a l o m m a l a r á n y l a g k e v e s e t foglalko­ zott. A r a d i n a k sok t a n u l m á n y a és recenziója j e l e n t m e g a l a p b a n , s valószínű, hogy a n a g y s z á m ú , a l á í r á s n é l k ü l közölt c i k k n e k szintén ő a szerzője. K ö z é j ü k t a r t o z i k a Nicolae B ă l c e s c u r ó l szóló, a m a i felfogáshoz közel álló szép t a n u l m á n y . A r a d i V i k t o r í r á s a i ö n m a g u k é r t b e s z é l n e k : az első v i l á g h á b o r ú u t á n i első é v t i z e d viszonyait, az a k k o r i l e g h a l a d o t t a b b m i l i t á n s szociológiát képviselik. A ro­ mániai problémák, A mócok földje, a Tegnap és ma, a Hajdan és ma, Mócok, máramarosiak, Utazás Kolozsvártól Bukarestig, Romániai tragédiák című írások olyan p á r a t l a n élességű t ü k ö r k é p e i a k é t v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n v a j ú d ó R o m á ­ n i á n a k , a m e l y e k h e z f o g h a t ó k csak N. D. Cocea tolla alól k e r ü l t e k ki. E z e k az í r á s o k t é n y a n y a g u k b a n igazak, m e g á l l a p í t á s a i k i z g a t ó a n é r d e k e s e k , g o n d o l k o d á s r a és v i t á r a ösztökélnek. A r a d i í r á s a i b ó l a r o m á n i a i tőkés-földesúri r e n d s z e r t a r t h a t a t ­ l a n s á g a d e r ü l ki. A h o g y a n a r e n d s z e r l e g t i p i k u s a b b képviselőit, a l i b e r á l i s o k a t v a g y a velejéig r o t h a d t á l l a m a p p a r á t u s t ostorozza, a h o g y a n az erkölcsi süllyedést b e m u ­ tatja, ezt a n e m k í v ü l r ő l szemlélő hidegségével, h a n e m a n é p i r á n t i forró e g y ü t t é r ­ zéssel, f e l h á b o r o d á s s a l és f á j d a l o m m a l teszi. Nincs o k u n k a r r a , h o g y A r a d i t ú l z á s a i t és gyengéit e l h a l l g a s s u k . Ő s e m k e r ü l ­ h e t t e el a szektás szemlélet és a p r o l e t k u l t g y e r m e k b e t e g s é g é t . F i g y e l m é t e l k e r ü l i k a z o l y a n tényezők, m i n t a n e m z e t i sajátosságok és h a g y o m á n y o k . Az i r o d a l o m és m ű v é s z e t k é r d é s e i t e g y o l d a l ú a n , a szociológus s z e m ü v e g é n k e r e s z t ü l látja, és t ú l szigorúan ítéli m e g az a k k o r k i b o n t a k o z ó r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m első zsenge a l k o t á s a i t . F i g y e l e m r e m é l t ó jelenség, hogy t á v o l m a r a d t a k o m m u n i s t a és szociál­ d e m o k r a t a p á r t közötti, n e m z e t k ö z i l e g m e g n y i l v á n u l ó és g y a k r a n elfajuló e l l e n t é ­ tektől. Ü g y s z ó l v á n e g y e d ü l á l l ó a n : f o l y ó i r a t á b a n m e g f é r t e k e g y m á s m e l l e t t k o m m u ­ nisták, s z o c i á l d e m o k r a t á k és p o l g á r i d e m o k r a t a h u m a n i s t á k . A Jövő Társadalma n y i t v a állott a v i t a előtt — a m e g g y ő z ő b b é r v g y ő z e l m é n e k s z a b a d t e r e t e n g e d e t t . Hazai történetírásunk még adósa a Román Munkássegély története feltárásával. I t t csak A r a d i szerepéről s z ó l h a t u n k . A R o m á n M u n k á s s e g é l y ü g y é t a k o m m u n i s t a p á r t felkarolta. O l y a n e m b e r e k v e t t e k részt m u n k á j á b a n , m i n t B a r u h H. Berea, J ó z s a Béla, N a g y I s t v á n , H a l á s z M a g d a s a r o m á n t u d o m á n y o s élet n a g y j a i közül P e t r e C o n s t a n t i n e s c u — I a ş i és I. C. P a r h o n . A p á r t i r á n y í t o t t a t ö m e g s z e r v e z e t e k és sajtó r e n d s z e r e s e n foglalkoztak a M u n k á s s e g é l l y e l . A r a d i ez a l k a l o m m a l is teljes e r ő b e v e t é s s e l fogott m u n k á h o z . A Jövő Társadalma hasábjain egymás után jelentek m e g a N e m z e t k ö z i M u n k á s s e g é l y r ő l szóló b e s z á m o l ó k . B u k a r e s t b e n I. C. P a r h o n e g y e t e m i t a n á r v á l l a l t a az elnöki tisztet, A r a d i t az egyesület f ő t i t k á r á n a k v á l a s z ­ t o t t á k . A t ö r v é n y e k tiltó r e n d e l k e z é s é t t e k i n t e t b e v é v e m e l l ő z t é k a „ N e m z e t k ö z i " elnevezést, és így k a p t a az a l a k u l ó egyesület a R o m á n M u n k á s s e g é l y n e v e t . Az új a l a k u l a t o t 1927 o k t ó b e r é b e n b e j e g y e z t e t t é k a b u k a r e s t i t ö r v é n y s z é k e n , s így t ö r ­ v é n y e s í t v e , az egész ország t e r ü l e t é n m e g i n d u l t a k a szervezési m u n k á l a t o k . A k o r m á n y z ó N e m z e t i L i b e r á l i s P á r t 1928 n y a r á n a l k a l m a s n a k v é l t e a h e l y ­ z e t e t a z u r a l m o n levő r e a k c i ó s vezető k ö r ö k régi t e r v é n e k m e g v a l ó s í t á s á r a , a m u n k á s s á g m é g l e g a l i t á s b a n létező, a k o m m u n i s t a p á r t befolyása a l a t t m ű k ö d ő t ö ­ m e g s z e r v e z e t e i n e k b e t i l t á s á r a . A kolozsvári h a d b í r ó s á g elé állított „illegalisták" p e r é t h a s z n á l t á k fel e l j á r á s u k t ö r v é n y e s í t é s é r e . M i n d e n összefüggés n é l k ü l b e ­ v o n t á k e b b e a p e r b e A r a d i V i k t o r t is a R o m á n M u n k á s s e g é l y b e n végzett t e v é k e n y s é g é s a külföldi i r o d a l o m terjesztése v á d j á v a l . A v á d i r a t e l l e n e a k ö v e t k e z ő k e t h o z t a

fel: „ A r a d i V i k t o r k ü l ö n l e g e s e n tehetséges a g i t a t í v író, A Jövő Társadalma, az á l l a m b i z t o n s á g á t veszélyeztető, h a t ó s á g i t i l a l o m a l á h e l y e z e t t folyóirat szerkesztője. M i n t a z Egységes S z a k s z e r v e z e t e k helyi T a n á c s á n a k a l k a l m a z o t t j a , v e t í t e t t k é p e s e l ő a d á s o ­ k a t t a r t o t t azzal a célzattal, h o g y felhívja a figyelmet és r o k o n s z e n v e t é b r e s s z e n a S z o v j e t u n i ó i r á n t , e h h e z a szükséges a n y a g o k a t külföldi s z e m é l y e k t ő l és s z e r v e ­ z e t e k t ő l szerezte be. 1927 d e c e m b e r é b e n k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s b e l é p e t t Bécsben é s B e r l i n b e n a N e m z e t k ö z i M u n k á s s e g é l l y e l , a m e l y n e k célja, m i k é n t a Vörös S e g é l y n e k , a p r o l e t á r f o r r a d a l o m . Külföldi k ö n y v k i a d ó k t ó l d i a p o z i t í v e k e t és k ö n y v e k e t k a p o t t t e r j e s z t é s r e " (Ministerul A p ă r ă r i i N a ţ i o n a l e , Consiliul de r ă z b o i a l C o r p u l u i VI. A r m a t a . Ordonanţa definitivă, pct. 38). A r a d i b á t o r k i á l l á s s a l v á l l a l t a t e t t e i t : „Azzal v á d o l n a k , h o g y a N e m z e t k ö z i M u n k á s s e g é l l y e l k a p c s o l a t o k a t l é t e s í t e t t e m . A v a l ó s á g az, hogy a N e m z e t k ö z i M u n ­ kássegély működéséből példát vettem arra, hogy mit teremthet a proletárszolidari­ t á s . N a n s e n , E i n s t e i n és m á s o k h a t a l m a s segítő akciója l á t t á r a v e t ő d ö t t fel b e n ­ n e m az a gondolat, v a j o n a r o m á n e n t e l l e k t ü e l e k , a k i k v a l a h a a n n y i t h a n g o z t a t t á k a n é p i r á n t v a l ó s z e r e t e t ü k e t , n e m gondolják, h o g y szégyenteljes dolog r e á j u k nézve, h a n e m s i e t n e k a n y o m o r b a n d e g e n e r á l ó d ó széles dolgozó t ö m e g e k segítsé­ gére. K a p c s o l a t o t t e r e m t e t t e m a b u k a r e s t i szellemi élet vezetőivel és e g y ü t t m e g ­ a l a k í t o t t u k a R o m á n M u n k á s s e g é l y t , a m e l y n e k az a f e l a d a t a , h o g y közös segítő a k c i ó b a csoportosítsa a k a r j a i k k a l és a g y u k k a l t e r m e l ő k e t . . . " (Építőipari Munkás — M a r o s v á s á r h e l y —, 1928. s z e p t e m b e r 26). A n a g y p e r l e g é r d e k e s e b b m o z z a n a t a i közé t a r t o z o t t az A r a d i m e l l e t t felvo­ n u l t t a n ú k v a l l o m á s a . N a g y r é s z ü k a régi E r d é l y i R o m á n N e m z e t i P á r t t a g j a volt. Vasile Osvada, K o l o z s v á r p o l g á r m e s t e r e a r r ó l a n a g y s z e r ű h a t á s r ó l beszélt, a m e ­ l y e t A r a d i k ö n y v e , a Catarina, Doamna Noastră, a r o m á n és a m a g y a r k ö z v é l e ­ m é n y r e g y a k o r o l t . D r . E r d é l y i J á n o s volt k ö v e t n y í l t a n k i j e l e n t e t t e , h o g y „ A r a d i n a k teljes joga v a n a h h o z , h o g y u g y a n o l y a n eszközökkel h a r c o l j o n az e l n y o m o t t a k é r d e ­ k é b e n , m i n t v a l a h a t e t t e " (Építőipari Munkás, 1928. o k t ó b e r 6). A t a n ú k m i n d a n y n y i a n e l i s m e r t é k , h o g y A r a d i t m é g a m a g y a r i m p é r i u m idejéből i s m e r i k , és a z e l n y o m o t t a k é r d e k e i t v é d ő h u m a n i s t a g o n d o l k o d á s ú szociológusnak t a r t j á k . Az A r a d i m e l l e t t kiálló h a l a d ó szellemű r o m á n é r t e l m i s é g i e k egyik l e g s z e b b p é l d á j á t C o n s t a n t i n G r a u r , a szocialistákhoz közel álló, n e v e s d e m o k r a t a ú j s á g í r ó n y ú j t j a . A Dimineaţa h a s á b j a i n Pentru Viktor Aradi (Aradi V i k t o r é r t ) c í m a l a t t megjelent vezércikkben írja: „Aradi Viktor n e m egyetlen pillanat alkalmával, h a ­ n e m n a p r ó l n a p r a , óráról ó r á r a , hosszú i d ő n át, fizikailag és k ü l ö n ö s e n erkölcsileg, egy i d e g e n n é p , a r o m á n m e l l e t t saját n e m z e t e u r a l k o d ó osztálya e l l e n szólal f e l . . . A m i t A r a d i V i k t o r n a g y s z e r ű t ö r t é n e l m i í r á s á b a n , Catarina, Doamna Noastrában a r o m á n o k r ó l és é r e t t ü k írt, ö r ö k k é m e g m a r a d a r o m á n k u l t ú r a t ö r t é n e t é b e n , és ezen a r é v e n az á l t a l á n o s k u l t ú r a t ö r t é n e t é b e n . . . " A r a d i t f e l m e n t e t t é k . A R o m á n M u n k á s s e g é l y k ö z p o n t i i r á n y í t á s a és ú j , v e s z e ­ d e l m e s m u n k a t e r ü l e t e 1929 v é g é n szükségessé t e t t e B u k a r e s t b e költözését. F u c h s Simon

A központi kommunista és haladó sajtó a népi hatalom megteremtéséért vívott harc döntő szakaszában Az 1944—1945-ös é v e k sajtója — m ó d o z a t a i t és m ű f a j a i t t e k i n t v e — m a x i m á l i s l é t r e h o z á s á é r t folytatott f o r r a d a l m i h a r c o t , a f e l s z a b a d u l á s t k ö v e t ő időszak p r o b l é ­ m á i n a k b o n y o l u l t s á g á t csakis a k o r a b e l i sajtó előzetes t a n u l m á n y o z á s a , a z írott szó­ n a k a szervezésben, m o z g ó s í t á s b a n és a m u n k á s o s z t á l y akciói ö s s z e h a n g o l á s á b a n m e g n y i l v á n u l ó s z e r e p e t á r h a t j a e l é n k a m a g a teljességében. Az ország szilárd a l a ­ p o k o n t ö r t é n ő ú j j á t e r e m t é s é b e n é r d e k e l t e r ő k összefogását e n é l k ü l a l i g h a t u d n ó k áttekinteni. A központi sajtó az ország jövőjét m e g h a t á r o z ó d ö n t ő p i l l a n a t o k b a n a sokféle gazdasági, t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i a s p e k t u s o k észlelésének fő f o r r á s á t j e l e n t e t t e , é r z é ­ k e n y m ű s z e r n e k b i z o n y u l t a létfontosságú k é r d é s e k f e l m u t a t á s á b a n , s a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t p o l i t i k á j á h o z a z o n n a l csatlakozó t ö m e g e k és v e z e t ő i k figyelmét m i n d e n k o r az a d o t t h e l y z e t n e k megfelelő sajátos f e l a d a t o k felé i r á n y í t o t t a . A fővárosi k o m m u n i s t a és d e m o k r a t i k u s n a p i l a p o k o l d a l a i n első í z b e n j e l e n ­ n e k m e g s z a b a d o n a k o m m u n i s t a p á r t , a szakszervezetek, az Ekésfront és az O r s z á ­ gos D e m o k r a t a A r c v o n a l m á s s z e r v e z e t e i n e k a felhívásai, j e l s z a v a i ; a p á r t á l l á s ­ foglalásai és h a t á r o z a t a i . A f e g y v e r e s felkelés győzelme u t á n k e d v e z ő feltételek k ö ­ zött, s z é l e s k ö r ű e n b o n t a k o z i k ki a n a g y h o r d e r e j ű k é r d é s e k t á r g y a l á s a a sajtóban, s ez l e h e t ő v é teszi a k ü l ö n b ö z ő rétegeződésű és t á r s a d a l m i k a t e g ó r i á j ú olvasóközön­ ség j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t . A f e l s z a b a d u l á s u t á n a z o n n a l m e g j e l e n t e k a l e g j e l e n t ő s e b b központi l a p o k : România liberă, Scînteia, Libertatea, Victoria. Gyújtó szavú prog­ r a m c i k k e i k k e l a z antifasiszta sajtó h a j l í t h a t a t l a n s á g á t és hazafias k ö v e t k e z e t e s s é ­ gét viszik t o v á b b s t a f é t a k é n t . A k o m m u n i s t a p á r t és m á s h a l a d ó e r ő k é r t é k e l é s ü k ­ b e n a s a j t ó n a k m i n t a h a r c i e n e r g i á k a t összpontosító cselekvő e s z k ö z n e k n a g y j e l e n ­ tőséget t u l a j d o n í t o t t a k . Az 1944. a u g u s z t u s 23-i fegyveres felkelés u t á n a n é p i d e m o k r a t i k u s k o r m á n y hatékonyságú publicisztikát teremtett a b b a n a szakaszban, melynek történelmi óráit és n a p j a i t , a n é p i t ö m e g e k h a r c á t a n e m z e t g a z d a s á g ú j j á é p í t é s é é r t és a H i t l e r - e l l e n e s h á b o r ú t á m o g a t á s á é r t , az á l l a m é l e t d e m o k r a t i z á l ó d á s á é r t , az R K P p o l i t i k á j á r a a l a ­ pozott összes szövetséges h a l a d ó e r ő k cselekvő e g y s é g f r o n t j á n a k — az 1945. m á r c i u s 6-i győzelem f o r r á s á n a k — a m e g t e r e m t é s é é r t hűségesen, s z a k m a i f e d d h e t e t l e n s é g g e l és hozzáértéssel k ö z v e t í t e t t e . F i g y e l m e z t e t ő és k i á l t v á n y jellegű c i k k e k , a n k é t s o r o z a t o k , f é n y k é p e s r i p o r t o k , h a t á r o z a t - c s o p o r t o k és agitációs h a n g v é t e l ű t á v i r a t o k közlései k e l t e t t e k széles k ö r ű v i s s z h a n g o t : „Mit tesz a K ö z m u n k a ü g y i M i n i s z t é r i u m ? " (Scînteia, 1944. d e c e m b e r 17); „A H i t l e r - e l l e n e s h á b o r ú e l s ő b b r e n d ű s é g e " (Victoria, 1944. n o v e m b e r 26); „A p a r a s z t o k foglalják el a m e g n e m m ű v e l t földeket!" (Scînteia, 1944. n o v e m b e r 5); „A f ö l d m ű v e s e k n e m á l l n a k le!" (1944. d e c e m b e r 21); „A vetés s z a b o t á l á s a — h a z a á r u ­ lás!" (România liberă, 1944. n o v e m b e r 24). A k o m m u n i s t a és d e m o k r a t i k u s sajtót á t h a t j a a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k ú t j á n h a l a d ó , p á r t v e z e t t e t ö m e g e k i r á n t v á l l a l t felelősségtudat. Az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l p l a t f o r m - p r o g r a m j á n a k szentelt d o k u m e n t á c i ó k b a n , a t ö m e g g y ű l é s e k r ő l és - t ü n t e t é s e k r ő l közölt h í r s o r o z a t o k b a n k i e m e l t é k az ország t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i

és gazdasági v a l ó s á g a i n a k k o n k r é t e l e m z é s é n a l a p u l ó k e z d e m é n y e z é s célszerűségét és r e a l i t á s á t , m i n t h o g y á l t a l á n o s d e m o k r a t i k u s t a r t a l m á t t e k i n t v e ez felelt m e g a forradalom akkori szakaszának. A h a l a d ó sajtó k e d v e z ő a l k a l m a t t a l á l t a r r a , h o g y t e t t r e v á l t s a azt a j e l m o n ­ datot, a m e l y szerint a p l a t f o r m h o z v a l ó c s a t l a k o z á s n e m c s a k a p r o g r a m egyszerű elfogadását j e l e n t i , h a n e m n y í l t c s a t l a k o z á s t a h a r c h o z . A Scînteia, România liberă, Libertatea, Victoria szélesre t á r j a a k a p u t a k ö z v é l e m é n y előtt, r é s z l e t e k b e m e n ő •eszmecserét folytat az O D A p l a t f o r m j á b ó l e r e d ő d e m o k r a t i k u s r e f o r m o k k ö r ü l , s m i n t p a r a n c s o l ó szükségességet v e t i fel a n n a k a h e l y z e t n e k a m e g o l d á s á t , a m e l y e t a z e g y m á s t k ö v e t ő h á r o m — t ö b b s é g é b e n r e a k c i ó s — k o r m á n y öt h ó n a p a l a t t elő­ idézett. A România liberă „szervezést és ú j j á é p í t é s t " követel (1944. s z e p t e m b e r 30), a Scînteia p e d i g jogosan á l l a p í t j a m e g , h o g y „a K I S Z h a r c a az egész ifjúság h a r c á t k é p v i s e l i " (1944. o k t ó b e r 14), és a v á l s á g o s p i l l a n a t o k b a n „a d e m o k r á c i á é r t és a h a ­ l a d á s é r t k ü z d " (Scînteia tineretului, 1944. n o v e m b e r 20). U g y a n a k k o r G r i g o r e P r e o ­ t e a s a — a r o m á n sajtó első b a r i k á d j a i n t a l á l h a t ó , vitázó szellemű, t e h e t s é g e s köz­ író — h í r m a g y a r á z ó esszéjében h a n g s ú l y o z z a : „A belső r e f o r m — a j e l e n s z ü k s é g ­ s z e r ű s é g e " és „a n é p e k a r a n y k o r a " (România liberă, 1944. s z e p t e m b e r 28 és o k t ó b e r 6), a Libertatea n a p i l a p p e d i g az O D A p l a t f o r m j á b a n és az a r c v o n a l o n b e l ü l m e g ­ t a l á l j a azt a l á n c s z e m e t , a m e l y r ő l szólva L e n i n h a n g s ú l y o z z a , n e m elég k o m m u n i s ­ tának lenni vagy a k o m m u n i z m u s hívének általában; tudnod kell m i n d e n pillanat­ b a n m e g t a l á l n i az egész l á n c o t t a r t ó a m a l á n c s z e m e t , a m e l l y e l a k ö v e t k e z ő t is m e g ­ ragadhatod. 1944 őszének f o r r a d a l m i e r e d m é n y e i s 1945 végén az O D A k o r m á n y z á s i p r o g ­ r a m j á n a k közzététele m á r egy d e m o k r a t i k u s n é p i k o r m á n y b e i k t a t á s á é r t m e g v í v a n d ó h a r c d ö n t ő szakasza felé m u t a t o t t . F e b r u á r b a n a f o r r a d a l m i h á b o r g á s e l é r t e t e t ő ­ fokát; v a l ó j á b a n a dolgozók v é g t e l e n sorai h ó d í t o t t á k m e g a v á r o s o k u t c á i t és t e r e i t azzal az e l h a t á r o z á s s a l , h o g y az 1944. a u g u s z t u s 23-i fegyveres felkelés győ­ zelmét b e t e t ő z n i k é p e s d e m o k r a t i k u s k o r m á n y t á l l í t s a n a k az ország vezetésére. A n é p g y ű l é s e k e t és - t ü n t e t é s e k e t m a g a s fokú h a r c i szellem, a t ö b b s é g a k a r a t á t kife­ jező, á l l a m h a t a l m a t a l k o t ó erő k i s u g á r z á s a j e l l e m e z t e . Ezen a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i és p o l i t i k a i a l a p z a t o n b o n t a k o z o t t ki m i n d e r ő t e l ­ j e s e b b e n a sajtó h o z z á j á r u l á s a a s ü r g e t ő k ö v e t e l m é n y e k m e g v i l á g í t á s á h o z , v a l a m i n t e l h i v a t o t t s á g a és f o r r a d a l m i következetessége, messzevilágló állásfoglalása a t ö m e g e k e l ő r e h a l a d á s á n a k v é r b e f o j t á s á r a i r á n y u l ó r e a k c i ó s m a n ő v e r e k leleplezésében. A dolgozók s o k o l d a l ú cselekvése (az Egységes S z a k s z e r v e z e t e k K o n g r e s s z u s á n kijelölt új m o z g a l m i szakasz és a R o m á n i a i Á l t a l á n o s Szakszervezeti Szövetség k i a l a ­ kítása), a d e m o k r a t i k u s k o r m á n n y a l vívott á l t a l á n o s h a r c , a m e l y n e k céljai között s z e r e p e l t a r e a k c i ó eltávolítása az á l l a m i kulcspozíciókból, elszigetelése és á r t a l m a t ­ l a n n á tétele, a fokozódó erőfeszítés a p a r a s z t o k földhöz j u t t a t á s á n a k t ö r v é n y e s í t é s é r e , s v é g ü l az első d e m o k r a t i k u s népi k o r m á n y b e i k t a t á s a — í m e a legfőbb a s p e k t u s o k , a m e l y e k 1945 t é l u t ó j á n és t a v a s z á n a h í r l a p o k é l é r e k e r ü l t e k , és r e n d k í v ü l i k i a d á ­ s o k r a késztettek. A Scînteia t i s z t á n l á t á s s a l h a n g s ú l y o z t a a szakszervezeti k o n g r e s z s z u s o k n a k , „a m u n k á s o s z t á l y érettségi v i z s g á i n a k " j e l e n t ő s é g é t (Scînteia, 1945. j a ­ n u á r 23): „A szakszervezeti k o n g r e s s z u s o k az egész o r s z á g n a k m e g m u t a t t á k az 500 000 szervezett m u n k á s é p í t ő erejét. Ez a m a g á v a l r a g a d ó e r ő — h á l a a M u n ­ k á s e g y s é g f r o n t n a k , a m u n k á s o s z t á l y a k c i ó e g y s é g é n e k — R o m á n i a valóságos d e m o k ­ r a t i z á l ó d á s á n a k , a szabad, független és d e m o k r a t i k u s ország fényes j ö v ő j é n e k b i z ­ tosítéka."

U g y a n a k k o r a s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t h i v a t a l o s l a p j a k i e m e l t e az 1944. a u g u s z ­ t u s 23 u t á n i új szakszervezeti m e n e t s z a k a s z l é n y e g é t : „A szakszervezeti m o z g a l o m országos jellegű ellenőrző és ösztönző t é n y e z ő v é k e z d v á l n i a t e r m e l é s b e n . D e ez az új szakasz új f e l a d a t o k a t is kijelöl a m u n k á s s á g s z á m á r a . . . a t e r m e l é s m e c h a n i z ­ m u s á n a k i s m e r e t é t , v a l a m i n t a r e n d k í v ü l i felelősséget a h o z a n d ó i n t é z k e d é s e k é r t , m e r t a v á l l a l a t o k létét és fellendítését n e m c s a k az a l k a l m a z o t t a k szintjén, h a n e m a z ország á l t a l á n o s szükségletei kielégítésének f ü g g v é n y é b e n k e l l b i z t o s í t a n i " (Liber­ tatea, 1945. j a n u á r 21). „Az ifjúság k o n g r e s s z u s a és egysége" (Scînteia tineretului, 1945. f e b r u á r 5) t o ­ v á b b m é l y í t i az e s e m é n y e k jelentőségét: „ E b b e n az e g y s é g b e n az ifjúság m a r e n d ­ k í v ü l i s ú l y t képvisel, j e l e n t ő s szerepet j á t s z i k az ország politikai és gazdasági é l e ­ t é b e n . . . A fiatal m u n k á s o k m a lelkesen és e l s z á n t a n t á m o g a t j á k a H i t l e r - e l l e n e s h á b o r ú t , siettetik a g y ő z e l m e t és a z ország gazdasági t a l p r a á l l í t á s á t . " Az Á l t a l á n o s Szakszervezeti Szövetség m e g a l a k í t á s a u t á n a Scînteia mélyreha­ t ó a n elemzi a m u n k á s m o z g a l o m b a n v é g b e m e n t e m e t ö r t é n e l m i a k t u s j e l e n t ő s é g é t : „Az egyszerű m u n k á s t ó l , a szakszervezeti tagtól k e z d v e , az ü z e m i bizottságon, a s z a k t a n á c s o n , a helyi és a k ö z p o n t i szakszervezeti bizottságokon á t a l e g m a g a s a b b szervig — az Á l t a l á n o s S z a k s z e r v e z e t i Szövetség K ö z p o n t i Bizottságaiig — ott t a l á l ­ j u k az összes szükséges b e s o r o l á s o k a t ; a m u n k á s s á g szerves egészet és r e n d k í v ü l i e r ő t a l k o t . . . [a Szövetség] megsokszorozza a m u n k á s o s z t á l y h o m o g e n e i t á s á t , t u d a ­ tos és s z a b a d o n v á l l a l t f e g y e l m é n e k , é r d e k a z o n o s s á g á n a k és cselekvésegységének a szellemét" (1945. f e b r u á r 2). „Óriási és felelősségteljes az a szerep, a m e l y e t a Szövetség m i n d e n t é r e n j á t ­ szani fog R o m á n i a fejlődésében és i r á n y v é t e l é b e n — írja a România liberă. — M i n t ­ h o g y a m u n k á s t ö m e g e k h a l a d á s é r t v í v o t t hosszú h a r c a i és t ö r t é n e l m i t a p a s z t a l a t a i előzték m e g e Szövetség születését, b i z o n y o s a k l e h e t ü n k a b b a n , h o g y a d e m o k r á c i a e g y i k b á s t y á j a lesz." Egy új és d ö n t ő s z a k a s z b a n , 1945 első n a p j a i b a n m e r ü l t fel az a g r á r r e f o r m p r o b l é m á j á n a k a m e g o l d á s a , a p a r a s z t o k földhöz j u t t a t á s á n a k t ö r v é n y b e i k t a t á s a . A k o m m u n i s t a és d e m o k r a t i k u s n a p i l a p o k — a R ă d e s c u - k o r m á n y ellenséges t a g j a i ­ t ó l t á m o g a t o t t m a r o k n y i földbirtokos r é t e g g e l s z e m b e n — c á f o l h a t a t l a n b i z o n y o s ­ s á g g a l h e l y e z t é k e l ő t é r b e az a g r á r r e f o r m új t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i és gazdasági fel­ t é t e l e k h e z kötött, h a n g s ú l y o z o t t a n d e m o k r a t i k u s jellegét. A z o k b a n a n a p o k b a n l e p l e z t é k le Nicolae R ă d e s c u t á b o r n o k o t , a b u r z s o á z i a o r s z á g v e s z e j t ő é r d e k e i n e k védelmezőjét. A k o r m á n y r e a k c i ó s s z á r n y a ellenségesen szállt s z e m b e m i n d e n f o r r a d a l m i változással, s m i n d i n k á b b bizonyossá vált, h o g y a h a t a l m a t c s a k a k k o r a d j a fel, h a elkergetik. Az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l k o r m á n y z á s i p l a t f o r m j a m e l l e t t t ü n t e t ő százezrek s z á m á r a m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n életszükségletté v á l t a d e m o k r a t i k u s á l l a m ­ hatalom megteremtése. A 26 évvel ezelőtti sajtó m e g s á r g u l t l a p j a i n — a k á r c s a k egy visszajátszott f i l m e n — élőn, lángolón, tele lelkesedéssel j e l e n n e k m e g a dolgozók t ü n t e t é s e i és s z a b a d t é r i gyűlései — a n é p t i l t a k o z á s á n a k és jogos a k a r a t a kifejezésének m o z z a ­ natai. Az első f i l m k o c k a : „A n é p k e z d t e m e g é r t e n i . . . " , „ é r e t t e n g o n d o l k o d u n k . A h a r c i a k a r a t , h o g y n e h a g y j u k m a g u n k a t l á b b a l t i p o r n i , a dolgozók szolidaritása erőteljesen nyilvánult meg". „ R ă d e s c u t á b o r n o k a n é p ellen", „reakciós és fasiszta m ó d s z e r e k k e l a k a r t k o r ­ m á n y o z n i , A n t o n e s c u d i k t a t ó r i k u s m ó d s z e r e i v e l . . . R ă d e s c u t á b o r n o k n a k ez n e m fog s i k e r ü l n i ! " (Scînteia, 1945. f e b r u á r 14—19).

„ S z e m b e n a v a l ó s á g g a l . . . " „egy ilyen p r o g r a m [az O D A k o r m á n y z á s i p r o g ­ r a m j a ] v i s s z a u t a s í t á s a azt j e l e n t e n é , h o g y á l l a n d ó s í t o d a káoszt az ország g a z d a s á g á ­ b a n , h o g y elutasítod a p a r a s z t i t ö m e g e k követeléseit, azt j e l e n t e n é , h o g y n e m a k a r s z k i l é p n i az á l l a n d ó s u l ó p o l i t i k a i v á l s á g b ó l " (România liberă, 1945. j a n u á r 29). Egy m á s i k f i l m k o c k a : Az Országos D e m o k r a t a A r c v o n a l k o r m á n y z á s i p r o g r a m ­ j á n a k azonnali alkalmazásáért békésen tüntető tömegbe lőnek Rădescu parancsára. Az országos f ö l h á b o r o d á s t sűríti p a m f l e t b e a România liberă h a s á b j a i n Hóhér c í m ­ mel Grigore Preoteasa. És v é g ü l , egy utolsó f i l m k o c k a a Scînteia 1945. m á r c i u s 7-i s z á m á n a k v e z é r ­ c i k k é b ő l : „A n é p győzelme". „Csak tíz n a p m ú l t el azóta, hogy a s z ö r n y e t e g R ă d e s c u fasiszta p r i b é k j e i g é p f e g y v e r t ü z e t n y i t o t t a k a P a l o t a t é r e n t ü n t e t ő k r e . A f ő v á r o s l a k o s s á g a m e g m u t a t t a : n e m fél s e m a fenyegetésektől, s e m a golyóktól, s a t e r r o r s e m a k a d á l y o z h a t j a m e g a b b a n , hogy m a g a elé tűzött f e l a d a t á t teljesítse: egy d e ­ m o k r a t i k u s r e n d s z e r m e g t e r e m t é s é t és egy v a l ó b a n d e m o k r a t i k u s k o r m á n y b e i k t a ­ tását." A k o m m u n i s t a sajtó h a n g o t a d a t ö m e g e k f o r r o n g á s á n a k és t ö r e k v é s e i n e k , követi őket a főváros u t c á i n , a n a g y n é p g y ű l é s e k e n és t ü n t e t é s e k e n , v e l ü k e g y ü t t száll s z e m b e a r e a k c i ó m e s t e r k e d é s e i v e l , h a t á r o z o t t a n és b á t r a n visszavág a m u n k á s ­ osztály építő f o r r a d a l m i l e n d ü l e t é t m e g t ö r n i szándékozó k í s é r l e t e k k e l : az első d e ­ m o k r a t i k u s népi k o r m á n y b e i k t a t á s á n a k d ö n t ő n a p j a i b a n a r á j e l l e m z ő h a j l í t h a t a t l a n s á g g a l bizonyította b e k i v é t e l e s szervező- és mozgósító képességét, t e k i n t é l y é t , h ű s é g é t , h a r c o s f o r r a d a l m i szellemét az ország és a n é p e l s ő r e n d ű é r d e k e i n e k szol­ gálatában. Ion Luca Megjelent a Presa noastră 1970. 3. számában. Rövidített szöveg.

Kabay

Béla:

Adatrendszer

(fotokompozíció)

SZEMLE

Alkotás és tájékoztatás Azon gondolkodom, miért ismerem jobban — természettudomá­ nyokba temetkezetten — a szépirodalom Forrás-nemzedékét, mint a v e ­ lük párhuzamosan induló, magukat a tudományokkal eljegyző hazai magyar korosztályt? Egymással szembenálló szempontok jellemzik a tudomány és a tömegek kapcsolatát. Középiskolások jelen-habzsoló érdeklődése, egye­ temi hallgatók részletekkel barátkozó, de még az egészet is átfogni vágyó telhetetlensége, a mindennapok szokásaiba zökkent felnőttek fi­ gyelmének ébrentartása (napról napra avuló ismeretek, az egykori hiva­ tásos oktatás fakuló nyomainak frissítése), a tudományos gondolkodás ú j koordinátáinak tudatosítása, a legalsó szintek felemelése, a legfelső szintek közönyének, zárkózottságának letűrése — csak néhány gondja a közművelődésnek világszerte. Ehhez sajátos helyzetünkben múltból öröklött és a megszokottság tehetetlenségével szemlélt keretek, gyökér­ telen hagyományok járulnak, és — részben éppen ezért — több-keve­ sebb érdektelenség is. A tudomány eredményeinek közvetítése a társadalmi felelősség lég­ körét alakítja ki. A közvetítés folyamatát azonban m a is csaknem százéves kifejezésekkel nevezzük meg az „ismeretterjesztés" és a „nép­ szerűsítés" egymást nagyjából fedő fogalmaival. E megnevezések abból a korból származnak, amikor a közvetlen vagy akár a közvetett k a p ­ csolat a tudománnyal m é g kevesek kiváltsága volt, ezek a kevesek viszont koruknak m a j d n e m teljes tudásanyagában képesek voltak többé-kevésbé tájékozódni. Abban az időben valóban elemi ismerete­ ket kellett terjeszteni, a tömegek szellemét inkább a hagyomány, mint a tudomány befolyásolta. Ma ez a szerkezet lényegében változott meg. Egyre nagyobb töme­ gek szakadnak el a hagyományoktól és kerülnek kapcsolatba hivatás­ szerűen a tudomány egy-egy részterületével. A szakemberek azonban csak egy szűk pászmában bővítik rendszeresen ismereteiket, azonkívül csupán érdeklődők. Ismereteik s e m egy-két emberöltő alatt avulnak el, mint az elmúlt korokban, hanem egy emberöltő alatt két, sőt a jövő­ ben akár három forradalmi megújulásra is lehet számítani. Ilyen körül­ m é n y e k között n e m az ismeretek felhalmozása az a m ú g y is reményte­ len cél, h a n e m egy olyan mozgékony tömegtájékoztatás megteremtése, amely a hivatásos iskolai képzésen túl társadalmi méretekben segíti az ú j — v a g y akár a hagyományossá vált — fogalmak értelmezését és értékelését. A fő feladat az emberi gondolkodás lüktetésének érzékel-

tetése, megbízható tájékoztatás a múlt tartós értékei, a jelen ú j fogalom­ rendszerei között, kitekintés a jövő felé. Ez már a tudomány feltárását jelenti a társadalom tagjai előtt, magát az emberközelbe hozott é l ő tudományt. A tudománynak és a tömegeknek ezekre a kapcsolataira vonat­ kozott Gáll Ernőnek „a dialógus jegyében" elhangzott figyelmeztetése. A hazai magyar n y e l v ű újságírás és szépirodalom m e l l é kívánkozó tudományos tájékoztatást hiányolva Gáll Ernő az egyre bántóbb e g y e n ­ súlyzavart állította villanófénybe. Az akkor és azóta kipattant gondo­ latok középpontjában szellemi közéletünk tudományos tájékoztatóinak és tájékozódóinak viszonya áll, feladataink megoldását társadalmunk értelmiségi szerkezetének lényeges módosulásai sürgetik. * N e m könnyű múlt és jövő határán a jelen történelmi helyét m e g ­ szabni, de a tudomány történetében a hatvanas évek a közoktatás, ax űrkutatás és különösen a számológépek forradalmi fejlődése nyomán m i n d e n bizonnyal mezsgyét jeleintenek. Azt, hogy mi is felkészültünk erre a korszakos változásra, a felsorakoztatható statisztikai adatok b i z o ­ nyítják. Jövőbe vetülő felelősségünknek abból a feltételezésből k e l l kiindulnia, hogy alkotmányunk előírásai értelmében a magyar a n y a ­ nyelvűek is számarányuk szerint vesznek részt ezekben a fejlődési irányzatokban. Az 1970-es Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România 1969. június l - r e vonatkoztatott adatai szerint az ország lakossága 20 010 178 fő. Ebből 40,5% városi, 59,5% falusi környezetben él (figyelmet é r d e ­ mel, hogy tíz évvel ezelőtt a városi és falusi lakosság aránya 31:68%-hoz volt, a húsz é v v e l ezelőtti adatok 23:76%-nak felelnek meg). A v á r o ­ siasodás egyben a képzettség fokozódásával is járt. 1951-ben végzett 3800 középiskolás, 1961-ben 46 500, 1967-ben 99 553. Ugyanakkor 1967-ben az ipari (könnyűipari, energetikai, fémipari, faipari), mezőgazdasági, egészségügyi szaklíceumokban 19 000, a művészeti, kulturális szaklí­ ceumokban 369 hallgató végzett. Ebben az évben mesterfokon m é g 11 714-en nyertek képesítést. Főiskolai oktatásunk jelenlegi szerkezetét a következő adatok s z e m léltetik: az 1969—70-es tanévben működő 192 egyetemi tanszék közül műszaki jellegű 64, természettudományi 36, pedagógiai 66, humán 26. A pedagógiai oktatás keretében a reál és a h u m á n képzés eloszlása nagyjából egyenlő. Főiskolai végzettjeink száma az utóbbi húsz év végpontjait ö s s z e ­ v e t v e : 1949-ben 48 676 fő; 1969-ben 151 705 fő. A z 1969-es adatok főbb tételei a következőképpen oszlanak m e g tudományterületek szerint: Természettudomány, technika 54 207 19 467 matematika, f i z i k a . . . 7 306 orvostudomány.... 9 742 egyéb

természettudományok

6 592 97 314

Humán tudományok, művészetek nyelvek, t ö r t é n e l e m . . . 15 19Î 5 369 jogtudományok.... 6 203 művészeti oktatás . . . 3 372: 30 135

Mivel az adatok csupán egy-egy év jellemzői, a műszaki, t e r m é ­ szettudományos képzettségűek arányszáma a pergő esztendőkkel e g y r e hatványozottabban növekszik. Tájékozódás a múltban és a jövőben, de mindenekelőtt az emberi gondolkodás jelenében: ez a tudománnyal foglalkozók fő feladata. S a j ­ tónkban m a a tájékoztatás fő, sőt szinte teljes súlya az írással hivatás­ szerűen foglalkozókra, az írókra hárul. Hivatásszerű íróképzés, anya­ n y e l v ű stílusgyakorlás számunkra az ország két nagy egyetemén, a m a ­ gyar n y e l v - és irodalom szakon létezik. Míg az írók számára biztosított az anyanyelvi kultúra lehetősége, addig a tudományok területén ez n e m ilyen közvetlen, holott az alkotó­ tudomány (például az adatközlés szintjén) gyakran eredetibbet, értéke­ sebbet adhat, vagy éppen pótolhatatlanabb feladatot végezhet el, mint egy több-kevesebb tehetséggel megírt vers vagy prózai mű. A tudo­ mányos munkák értékelését viszont csak korunk fő tudományos irány­ zatainak képzett szakemberei — matematikusok, fizikusok, műszakiak, természetkutatók — végezhetik el. Szakemberek rendszeres írásbeli j e ­ lentkezése számára csak rangos keret, színvonal és szakszerűség j e ­ lenthet zálogot. Irodalmunk egyre izmosodó derékhada mellé ezért kerülnek ritkán a tudományművelők közül feltörő nevek, pedig a l e g ­ fiatalabb korosztályban is bőven akadnának elhivatott, jótollú szakem­ berek — hogy csak Barabás Endre, Kis J. Botond, G. N a g y Károly, L á m Irén, Kónya Ádám, Macalik Ernő és a többiek nevére emlékeztes­ sek —, akik tudományos fejlődésükben és tudományfeltárd munkájuk­ ban szélesebb nyilvánosság számára munkálkodhatnának. N e m szólva a tudományos diákkörök igényességén nevelkedett ezernyi főiskolás ál­ mairól és törekvéseiről, a diplomamunkák eredményeiről, az e l s ő évek szárnybontogató próbálkozásairól. Mindez a számok és a tények tük­ rében és a humaniórák felé forduló sorstársak lehetőségeivel össze­ vetve meggondolkoztató, s most, hogy a K o r u n k széles skálájához h a ­ sonlóan A Hét is megnyitotta hasábjait a reáltudományok hazai magyar képviselői előtt, ú j távlatokat kaphat egy tudományos Forrás-nemzedék kinevelése is.

* A tudománynak legsikeresebben, legszélesebb fronton ható f e g y v e ­ rei a múltban is a folyóiratok voltak. Ezek közül idézném a Kolozsvá­ ron 1846-ban induld Természetbarátot, melyet az 1848-as forradalom vi­ hara sepert el, valamint az 1857-ben alapított és megszakításokkal 1947-ig működő Erdélyi Múzeumot, m e l y végeredményben a későbbi romániai magyar sajtótörténet egyetlen figyelemre méltó tudományköz­ vetítő lapja volt, bár sohasem fordult valóban a tömegek felé. Viszony­ lag szélesebb olvasóközönséget teremtett a maga számára néhány természetrajzi-földrajzi (elsősorban honismertető) folyóirat, de igényesebb próbálkozások megizmosodására az első világháború előtt a fővárosi folyóiratirodalom konkurrenciája és az erdélyi közművelődési állapotok miatt, a két világháború között pedig művelődéspolitikai meggondolá­ sokból n e m lehetett számítani. A felszabadulást szinte hagyományok nélkül értük meg, és adósok maradtunk ennek a hiánynak a megszün­ tetésével.

A hazai román n y e l v ű folyóiratirodalom példaadó bőségben kínál anyagot az ismertetésre. A sorban legelöl áll az a csaknem kétszáz szakosított tudományos folyóirat, akadémiai és egyetemi közlöny, m e l y e k szűk körökben terjednek ugyan, d e eredményeik esetenként sok olvasót érdekelhetnek. Ezek mellett a tulajdonképpeni tudomány­ feltárást, a földrajzi-biológiai „ismeretterjesztést" a N a t u r a és a Terra képviseli, hozzájuk parádés köntösben csatlakozik a természetvédelem folyóirata (vagy inkább évkönyve), az O c r o t i r e a n a t u r i i . Széles temati­ kájú és színes kivitelű a középszintet képviselő Ş t i i n ţ a şi t e h n i c a m e l l é 1 9 7 1 - t ő l gyakorlati technikai folyóirat társul, a T e h n i u m . Magazinszerűen n é h á n y m á s hetilapban is folyik népszerűsítő munka, emellett szinte valamennyi hazai román n y e l v ű folyóiratnak és újságnak v a n tudo­ mányos melléklete. A z eredmények magyar n y e l v ű közvetítése, a hazai tudományfeltáró m u n k a szemmeltartása sajtónkban maga is kellő for­ rásanyagot biztosít, tudományos alkotó erőink teljesebb kibontása, a születő értékek csiszolása és közkincssé tétele azonban m é g előttünk álló feladat.

Alapállásban a pillanatnyi társadalmi valóságot kell elfogadnunk. Értelmiségünk körében két évtizede állandóan hangsúlyozódik az elto­ lódás a műszaki és természettudományok javára. A z utóbbi egyetemi évek adatainak tükrében ez az arány n é g y az egyhez értéket mutat, és a fejlődésben az alkotmányos biztosítékok értelmében a n e m z e t i ­ ségek is váll váll mellett haladnak. A kialakult szerkezetnek előbbutóbb jobban kell tükröződnie a sajtó nyilvánosságában, a tömegek felé forduló, tudományközvetítő hazai magyar irodalomban, ha n e m akarjuk, hogy megakadjon a körforgás az alkotótól a tömegekig és vissza. N e m elég az interpretált tudomány, a zsurnalista vagy irodalmár v é l e m é n y e a tudományról. A tények szellemét, az adatok nyelvét, a tervezőét, a matematikusét, a fizikusét, a biológusét és a többiekét kell — a formálódó gondolatokkal együtt — közvetíteni. Itt és most kell ismertetni az országos, világméretű, de a helyi, nemzetiségi ered­ m é n y e k e t is; szokják m e g ezt a szakmán kívüli és kétkezi dolgozók iránti kötelezettséget már a főiskolák tudományos köreiben dolgozó diá­ kok ezrei, a részletproblémákkal küszködő kutatók, barátkozzanak m e g v e l e a szintézisek korába jutott professzorok. A tudomány társadalmi felelősségének légkörét kell megteremteni, és ez a légkör termékenyítő lesz magára a tudományra, de a tudomány utánpótlására is.

VERMESY PÉTER: ÖRDÖGVÁLTOZÁS CSÍKBAN ( O p e r a - p a r t i t ú r a , részlet)

T a m á s i Á r o n novellája n y o m á n Szőcs I s t v á n szövegkönyve

VERMESY PÉTER: ÖRDÖGVÁLTOZÁS CSÍKBAN (Opera-partitúra, részlet)

téka

Újságírók Svédországban „A svéd újságíró 37 éves férfi. Családos, felesége is dolgozik. V i d é k e n született, n i n c s újságírói végzett­ sége. Az újságírást g y a k o r n o k k é n t k e z d t e egy 15— 20 000-es p é l d á n y s z á m ú v i d é k i n a p i l a p n á l . A z t á n egy m á s i k újsághoz m e n t át, m a j d o n n a n egy h a r m a d i k ­ hoz. P o l g á r i l a p n á l dolgozik, de a s z o c i á l d e m o k r a t á k ­ r a szavaz. Á l t a l á n o s r i p o r t e r , m u n k a i d e j e h e t i 42 óra. 2750 k o r o n á t k e r e s h a v o n t a . H a j o b b fizetést a k a r , azt csak egy n e g y e d i k l a p n á l k a p h a t j a m e g . M u n k á j á t három hónapnál hosszabb időre sohasem szakította meg, saját l a p j á n k í v ü l m á s l a p o k n a k n e m ír. P o l i ­ t i k a i és s z a k m a i s z e m p o n t b ó l i n k á b b p a s s z í v n a k m o n d h a t ó . 14 éve újságíró, és az elkövetkező h a t év­ ben m é g v a n esélye rá, hogy előléptessék. K é s ő b b m á r a l i g h a k e r ü l e r r e sor. Ilyen a svéd újságíró" — állapítja m e g s z e n v t e l e n ü l és s z e m é l y t e l e n ü l a t a n u l ­ m á n y bevezetője. A szerzők fiatalos s z e n v e d é l y e t u ­ l a j d o n k é p p e n az a d a t o k é r t e l m e z é s é b e n és szerkesz­ tési s z e m l é l e t é b e n lép elő. Ez a k ö n y v * u g y a n i s a Stockholmi Újságíró Főiskola t a v a l y i végzettjeinek diplomamunkája. I l y e n l e n n e a svéd ú j s á g í r ó ? A szerzők n e m siet­ n e k a z ítélettel. F i g y e l m e z t e t n e k : ez csak egy á t l a g ­ újságíró, a k i n e k m é g n i n c s e n e k , m e r t n e m is l e h e t ­ n e k dimenziói. P o n t o s a n azok a dimenziói h i á n y o z ­ nak, amelyek majd a tudományos igényű adatfel­ dolgozásból b o n t a k o z n a k ki, s a m e l y e k b e n r á i s m e r ­ h e t ü n k b á r m e l y svéd újságíróra. És n e m c s a k s v é d e k ­ re... H o g y a n lesz v a l a k i S v é d o r s z á g b a n „firkász"? K ö ­ r ü l b e l ü l úgy, m i n t n á l u n k . V a g y hívják, v a g y a j á n l ­ ják, s ha egyik sem, a k k o r m a g a j e l e n t k e z i k ( m o n d ­ j u k : h i r d e t é s r e ) . A svéd újságírók 40 százaléka m i n ­ d e n e s e t r e összeköttetései r é v é n k e r ü l t a laphoz, és csak 20 százalék saját k e z d e m é n y e z é s b ő l . A Svéd Újságírószövetségnek v a l a m i k o r a század elején alig 60 t a g j a volt, s z á m u k m a m e g h a l a d j a a 6000-et. Mivel az ú j s á g í r ó k e r e s l e t a század eleje óta s z ü n t e l e n ü l n ő , sokáig n e m v e t t é k figyelembe a j e l e n t k e z ő k végzettségét. A k i bevált, az jó volt úgy, a h o g y volt. A fiataloktól m a m á r d i p l o m á t k ö v e t e l ­ n e k . A m i ó t a 1959-ben m e g a l a k u l t az első ú j s á g í r ó ­ képző főiskola, s n y o m á b a n a többi, é v e n t e m i n t e g y 240 (!) elméletileg k é p z e t t fiatal újságírót „ d o b n a k p i a c r a " . S ú g y t ű n i k , m é g ez is kevés. A k e r e s l e t e r o b b a n á s a a 60-as é v e k elején k ö v e t k e z e t t be, és az­ óta is t a r t . A fiatal ú j s á g í r ó - n e m z e d é k térfoglalása n y i l v á n szá­ mos b o n y o d a l o m m a l j á r . Először is politikailag r a ­ d i k á l i s a b b a k , m i n t szüleik. F e l v é t e l ü k ezért k ö r ü l ­ m é n y e s e b b . A főszerkesztő m i n d e n esetben m e g a d o t t s é m a szerint „ m e g i n t e r j ú v o l j a " a jelöltet. P é l d á u l * Journalistkâren i Sverige. En utförd vid Journalisthögskolan i Stockholm. & Wiksell Förlag AB. Stockholm, 1970.

H. Sociologia

Culea cunoaşterii

A bukaresti szerző könyve abban az új sorozatban (Sin­ teze sociologice) jelent meg, amelynek eddigi kötetei a ha­ zai szociológiai termés örven­ detes gyarapodását jelzik. Cu­ lea munkája az igényes tájé­ koztatás szándékával készült: informálni, eligazítani kíván a megismerés szociológiájában. Bemutatja — jól átgondolt vá­ logatás alapján — e szakterü­ let kiemelkedő marxista és nem marxista szerzőit. Az élet­ rajzi adatok mellett rövid sze­ melvényeket közöl a legjelen­ tősebb művekből, de az adat­ szolgáltatáson hívül értelmez és értékel is. Nem lép fel az­ zal az igénnyel, hogy megoldja a még tisztázatlan kérdéseket, ám a szelekcióban érvényesülő egyéni álláspontját tételesen is megfogalmazza.

Culea főként a társadalmi élet megismerésével kapcsola­ tos problémákkal foglalkozik, s e törekvése abból a m u n k a hipotézisből fakad, amely sze­ rint a megismerés szociológiá­ jának tárgyát elsősorban a társadalmi környezet és a fel­ tárására irányuló kutatáskapcsolataalko gnoszeológia szellemében Culea azt várja a megismerés szo­ ciológiájától, különösen pedig e területen elindítandó konkrét kutatásoktól, hogy a különbö­ ző eljárások, nézőpontok és eredmények relativitását meg­ határozó társadalmi feltételek tudatosításával elősegítse a megismerés haladását ösztönző szocio-analitikus vizsgálódást. A bukaresti szerző könyve nem tárgyalja a megismerés szocio­ lógiájának hazai képviselőit, jelzi azonban, hogy haladék­ talanul szükségesnek mutat­ kozik e vonatkozásban is fel­ tárni a közelmúlt gazdag örök­ undersökning ségét. ( E d i t u r a ştiinţifică, 1970.) Almqvist

téka Sütő

András

Rigó és apostol „Minden nép óhaja — nyílt vagy titkos törekvése — olyan színben tűnni föl a világ előtt, amilyen a vágyaiban lenni sze­ retne. Ezen nincs mit csodál­ kozni" — köszönt rá olvasójára legfrissebb kötetében is őszinte szóval Sütő András. Ha cso­ dálkozik is némelykor, az író nem téveszti össze sem a ma­ ga, sem a mások vágyait a va­ lósággal: minden szépet meg­ lát jártában-keltében országvilág útjain, Kisbaconban és Pusztakamaráson csakúgy, mint Rómában, Naumburgban és Teheránban, de akárcsak elődei a világjárásban, Sütő is a szülőföld népének képét és mandátumát viseli, mely felruházta a tisztánlátásnak és igaz­ mondásnak azzal a terhes-gyö­ nyörű kötelességével, ami át­ járja ennek a remek kötetnek minden szavát. (Kriterion, 1970.)

Cristian Popişteanu — Mircea Bogdănescu Europa, încotro? A szerzők az európai bizton­ ság kérdését történetiségében tárgyalják. „A történelem viszszapillantó tükrében" láttatják előbb a két világháború kö­ zötti „furcsa közjátékot", majd a hidegháború interregnumát. A biztonság és az együttműkö­ dés kölcsönhatásának elemzése során külön fejezetben foglal­ koznak az államközi kapcsola­ tok kétoldali változatának elő­ nyeivel, de nem mulasztják el felmérni az Atlanti-óceánon túli állásfoglalások probléma­ körét sem: a távolból minden összemosódottabb. A szerzők egyik alapgondolata: a bizton­ ság elválaszthatatlan a nem­ zeti függetlenségtől és szuve-

ilyeneket k é r d e z : m i l y e n b e t e g s é g e k e n esett á t ? Volt-e n e u r ó z i s a ? V i l l á b a n v a g y b é r h á z b a n l a k i k ? Mi a h o b b y j a ? V a n - e g é p j á r m ű v e z e t ő i j o g o s í t v á n y a ? Ha nincs, m i é r t nincs? Milyen politikai egyesületek t a g ­ j a ? E z u t á n összeállítják a jelölt személyi dossziéját, s előterjesztik a j a v a s l a t o t a l a p v á l l a l a t igazgatósá­ g á n a k . Végső soron az dönt, a k i a t ő k é t befekteti. E n n e k e l l e n é r e — írja a t a n u l m á n y — téved, aki az előbbiekből a r r a következtet, h o g y a svéd sajtó a valóságos politikai erőviszonyokat tükrözi. A kor­ m á n y z ó s z o c i á l d e m o k r a t á k n a k p é l d á u l n i n c s e n szá­ m o t t e v ő sajtójuk, a k é t l e g n a g y o b b n a p i l a p o t , a Da­ gens Nyhetert és Aftonbladetet a polgári p á r t o k p é n ­ zelik (mert v a n p é n z ü k ) . S v é d o r s z á g b a n csöppet sem különös t e h á t , h a egy újságíró olyan l a p n á l dolgozik, a m e l y j o b b a n fizet, legyen az a k á r a k o n k u r r e n s vállalat, a k á r a saját politikai meggyőződésével el­ l e n t é t e s n é z e t e k e t h i r d e t ő m á s i k p á r t l a p j a . Sok szo­ c i á l d e m o k r a t a újságíró dolgozik m á s p á r t o k sajtó­ j á b a n . H a s o n l ó k é p p e n jellemző, hogy a l e g t ö b b k o m ­ munista vagy kommunistákkal rokonszenvező újság­ író n e m s z o c i á l d e m o k r a t a l a p o k n á l , h a n e m a n é p ­ p á r t i (polgári liberális) Dagens Nyheternél található. A Dagens Nyheter különben, munkatársait tekintve, i n k á b b baloldali l a p n a k s z á m í t : s z o c i á l d e m o k r a t á k és k o m m u n i s t á k e g y ü t t kétszer a n n y i a n v a n n a k , m i n t az összes p o l g á r i a k — liberálisok és n e m liberálisok — együttvéve. F e l m e r ü l a k é r d é s : h a a n é p p á r t l a p j á ­ n a k m u n k a t á r s a i n e m , a k k o r ki r o k o n s z e n v e z i k a n é p p á r t t a l ? T a l á n a l a p vezetői? É r d e k e s m ó d o n azok sem. N e h e z e n hihető, hogy a l a p v á l l a l a t t u l a j d o n o s a i s z á m á r a közömbös, k i k ü l n e k a főszerkesztői fotelek­ b e n . S m é g n e h e z e b b e n hihető, h o g y ne t u d n á k , k i k r e bízták a l a p j u k a t . I n k á b b a r r ó l v a n szó, h o g y a l a p ­ v á l l a l k o z á s is üzlet, t e h á t n e m közömbös, m e k k o r a p é l d á n y s z á m b a n kél el a lap. (Nagy p é l d á n y s z á m — több reklám; s a reklám hajtja a vállalatnak a hasz­ not!) A polgári d e m o k r á c i a és az „ o b j e k t i v i t á s " k ö n y n y e n m a n i p u l á l h a t ó égisze a l a t t egyet s m á s t elnéz­ n e k a n é p s z e r ű újságírónak. Végül is a l a p n é p s z e ­ r ű s é g e a m u n k a t á r s a k n é p s z e r ű s é g é t ő l függ. A Dagens Nyheter l é g k ö r e a z o n b a n sok t e k i n t e t ­ b e n kivételes. A v i d é k i l a p o k n á l , ahol a svéd ú j s á g ­ írók zöme dolgozik, a v á l l a l a t igazgatása t ö b b n y i r e szorosan összefonódik a lapvezetéssel (a főszerkesztő az i g a z g a t ó t a n á c s tagja). A v e z é r c i k k t a r t a l m á é r t , „kellő s z u b j e k t i v i t á s á é r t " a főszerkesztő a fejével fe­ lel, s m é g a „független" főszerkesztő s e m teljesen független, v e z é r c i k k é n e k t a r t a l m a ellen u t ó l a g is s ú ­ lyos k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r ó kifogásokat e m e l h e t n e k a „főnökök". Erősen m e g v a n k ö t v e a k e z ü k a k i ­ sebb s z e r k e s z t ő k n e k is; m i n d e n l a p n á l a szerkesztők r é t e g e az, a m e l y l e g i n k á b b e l k í v á n k o z i k jelenlegi m u n k a k ö r é b ő l . Még a r i p o r t e r s e m m i n d i g m a g a dönti el, m i r ő l ír, kivel készít interjút, m i t k é r d e z az illetőtől, h a n e m a legtöbb ú j s á g n á l a l a p v e z e ­ tősége előzőleg „ b e m é r i " , „belátószögelli" („vinkling") a riportot. A l e g n a g y o b b függetlensége a s p o r t ú j s á g ­ í r ó n a k v a n . Helyzete n é m i k é p p e n k i v á l t s á g o s : az ő c i k k é n e k m i n d i g v i t a t h a t ó n a k szabad l e n n i e ! Mit kezd a svéd újságíró a l e l k i i s m e r e t é v e l ? — teszik fel a k é r d é s t m a g u k n a k is az újságíró-szocio­ lógusok. Létezik egy kollektív szerződés, a m e l y fel-

jogosítja az újságírót, h o g y visszautasítsa az ún. „ m e g ­ alázó" f e l a d a t o k a t . Ilyen f e l a d a t o k a t n e m is o s z t u n k ki — m o n d t a az egyik főszerkesztő A szociológiai m é l y f ú r á s mégis azt bizonyítja, h o g y az újságírók többsége m á r m e g t a g a d o t t k ü l ö n b ö z ő f e l a d a t o k a t . Persze, n e m s z a b a d eltúlozni a helyzet d r á m a i s á g á t . V a l ó j á b a n csak „ v i t a t n i " szokták a feladat h e l y e s s é ­ gét. S o k a n ú g y v á g j á k el a gordiusi csomót, h o g y egyszerűen „elfelejtik" a s z á m u k r a k é n y e l m e t l e n fel­ adatot. K i t és m i t k é p v i s e l n e k t e h á t a svéd újságírók? T ö b b s é g ü k b e n alig többet, m i n t ö n m a g u k a t . J e l l e m z ő adat, h o g y h á r o m n e g y e d r é s z ü k n e m t a g j a s e m m i ­ féle politikai egyesületnek. P a s s z i v i t á s b a n különösen a n ő k vezetnek. Az ú j s á g í r á s sokáig t i p i k u s férfifoglalkozás volt. Ha előfordult is, h o g y egy-egy n ő e r r e a p á l y á r a merészkedett, ténykedésüket előítélettel kísérték („tollszár" = pennskaft volt a g ú n y n e v ü k ! ) , és sokáig m e g k e l l e t t e l é g e d n i ü k a „női r o v a t o k " s z e r k e s z t é ­ sével. M a m á r m i n d e n ötödik újságíró nő. A 60-as évektől az ú j s á g í r á s gyors i r a m b a n „feminizálódni" kezdett. A 24 évesnél fiatalabb ú j s á g í r ó n e m z e d é k b e n a n ő k a r á n y a a f é r f i a k é n a k h á r o m s z o r o s a . A szocio­ lógiai felmérés fiatal kivitelezői is t ö b b s é g ü k b e n l á ­ nyok. M i n d e z azt jelenti, c s ö k k e n t az ellenállás. A m i n e m zárja ki, h o g y bizonyos t e r ü l e t e k a n ő k szá­ m á r a t o v á b b r a is „ t a b u k " m a r a d j a n a k : p é l d á u l m a sem t a l á l n i e g y e t l e n s p o r t ú j s á g í r ó n ő t egész S v é d ­ országban! Ugyanakkor a nők — bár átlagképzettségük m a g a s a b b — u g y a n a z é r t a m u n k á é r t k e v e s e b b á t l a g b é r t k a p n a k , m i n t a férfiak. Mégis á l t a l á b a n elégedettebbek. Ez i g é n y t e l e n s é g ü k k e l m a g y a r á z h a t ó — jelentik ki a szigorú szerzők. A fiatal l á n y o k beözönlése a s z a k m á b a t o v á b b b o ­ nyolítja a f i a t a l a b b és idősebb n e m z e d é k viszonyát. Az újságírás k é t n e m z e d é k e , a 60 előtti és a 60 u t á n i , konfliktusba k e r ü l t e g y m á s s a l — s a s z a k a d é k o t csak mélyíti, h o g y a fiatalok t ö b b s é g e diplomás, az idősebb n e m z e d é k pedig m e g r e k e d t v a l a m i k o r i m ű v e l t s é g e szintjén. A vidéki ú j s á g o k n á l a m u n k a t á r s a k k é t h a r ­ m a d á n a k érettségije sincs. A baj az. h o g y az időseb­ b e k e t n e m teszik é r d e k e l t t é a t o v á b b t a n u l á s b a n . A vidéki újságíró fizetése n e m függ össze azzal, j á r - e t o v á b b k é p z ő k u r z u s o k r a v a g y sem. A k é p z e t t s é g r á ­ a d á s u l az előléptetés esélyeit sem növeli. A vezető á l l á s ú a k n a k semmiféle l a p n á l sincs m a g a s a b b k é p ­ zettségük, m i n t a l á r e n d e l t j e i k n e k . P o z í c i ó j u k a t hoszszabb szolgálati i d e j ü k n e k v a g y r u t i n j u k n a k köszön­ hetik. A szakszervezeti l a p o k n á l p é l d á u l n é g y főszer­ kesztőből h á r o m n a k a l a c s o n y a b b a végzettsége, m i n t szerkesztősége többi t a g j á n a k , a fizetése viszont m a ­ gasabb. A s z o c i á l d e m o k r a t a l a p o k n á l h a s o n l ó a h e l y ­ zet: a fiatal d i p l o m á s o k n a k alig v a n e s é l y ü k a r r a , hogy vezető á l l á s b a l é p j e n e k elő. Az i d ő s e b b e k ellenségesen v i s e l k e d n e k a fiatalok­ kal szemben, m i n t h a d i p l o m á j u k é r t i r i g y e l n é k őket, a fiatalok pedig keveslik a n y a g i és erkölcsi é r v é ­ nyesülésük lehetőségét. A feszültséget csak fokozza, hogy m a g a az újságírás is á t m e n e t i időket él: e g y r e b ü r o k r a t i k u s a b b á , e g y r e s z e m é l y t e l e n e b b é válik. A r o m a n t i k u s „hőskorszakot" a v a k f e g y e l e m k o r s z a k a váltja föl. Az újságok m o n o p ó l i u m h e l y z e t e m e g v á l -

téka renitástól. „Az európai szoli­ daritás fogalmának, a modern Európa kialakulásának a fo­ lyamata együtthaladt az euró­ pai nemzetek kialakulásának és érvényesülésének a folya­ matával. A történelem tanú­ sága szerint Európa egységesí­ tésének kísérletei e realitás mellőzésével — reakciós jelle­ gűek voltak..." (Editura po­ litică, 1970.)

W. Somerset

Maugham

Az o r o s z l á n b ő r Egykori népszerűsége ma sem érthetetlen: Maugham az az író, akiről úgy állapíthat­ juk meg, hogy stílusa könynyed, történetei olvasmányo­ sak (sőt, még tanulságosak is!), hogy közben nem gondolunk semmi sértőre. Hogy nem a nagy, hanem a kis emberi sorsok elbeszélője lett, az nem annyira azért van, mert kicsi­ nek bizonyult a korhoz, amely­ ben — 1874—1965 között — élt, hanem inkább, mert a kor bi­ zonyult túl nagyszabásúnak hozzá. Kár lenne kevesebb megértő humort tanúsítanunk iránta, mint amennyit ő tanú­ sított többnyire gyarló hősei iránt. (Kriterion, 1970.) Cs. Szabó

László

Római muzsika Mintegy 320 lapot szentel a szerző élettársa emlékének, egy kötetbe foglalván 1963 és 1969 között papírra vetett há­ rom naplóját és három esszét. Valamennyi Rómáról, még in­ kább a latin—olasz—római, de egyúttal európai civilizációról vall, a múltról s annak tükrö­ ződéséről a mában úgy, mintha élőszóban hallanánk a szerző vizuális, olvasmányés fan­ táziaélményeit. Egyidőben ol-

téka vasunk naplót, regényt, törté­ nelmi szakirodalmat, bedek­ kert, művészetés irodalom­ történetet; egyidőben ismer­ kedünk e huszadik századi hu­ manista csodálatos Rómájá­ val, az ókorival s az Örökkel, az etruszkokkal és a görögök­ kel, Horatiusszal, Vergiliuszszal, de Keatscel, Apollinairerel is, a Via Appiával és a mai olasz emberrel, II. Szil­ veszter pápa korával s egy­ úttal a magyar államalapítás európai vetületeivel, Donatellóval és Goethével. (Aurora, 1970.) Heller

Agnes

A mindennapi élet Heller Ágnes gazdag pályá­ jának jelentős állomása e 300 oldalt meghaladó könyv, s egyben a marxista társadalom­ filozófiai irodalom nemzetközi rangú alkotása. A nagyszabású monográfia négy részre tagoló­ dik. A mindennapi élet fogal­ mát, az egyént és világát tag­ lalja a szerző az első részben; majd a mindennapi és nem mindennapi összefüggését, a mindennapi életnek az erkölcs­ höz, politikához, tudományhoz, művészethez és valláshoz való viszonyát elemzi. A harmadik és negyedik részben a minden­ napi élet szerkezetét vizsgálja és azokat a lehetőségeket, ame­ lyeket e szerkezet nyújthat bi­ zonyos szokásrendszerek, az alkotótevékenység és a sokol­ dalú egyéniség kialakulása szá­ mára. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1970.) Vasile

t o z t a t t a a m u n k a jellegét. Az „ a m e r i k a n i z á l ó d á s " megfojtotta az ú j s á g í r ó b a n a „színészt", a k i n e k n a p n a p u t á n az olvasó k e g y e i r e k e l l e t t p á l y á z n i a ; élete h ő s t e t t e k sorozatából állt, s f e l t á m a s z t o t t a b e n n e a h i v a t a l n o k o t , a k i n e k nincs m á s kötelessége, m i n t v é g r e h a j t a n i az u t a s í t á s o k a t . A h ő s k o r s z a k n e m z e d é k e többszörösen is úgy érzi, hogy m e g h a l a d t á k . U g y a n ­ a k k o r n e m t u d l e m o n d a n i a régi e s z m é n y e k r ő l , m e ­ lyeket m i n d u t a l a n szembesíteni kell a megváltozott valósággal. Hogy m i l y e n erősen t a r t j á k m a g u k a t ezek az e s z m é n y e k , az a frissen végzett fiatalokon m é r ­ hető le: n a g y r é s z ü k az újságíró szerepéről a l k o t o t t h a g y o m á n y o s k é p p e l kezdi pályáját. A z t á n csalódik, s j o b b i k e s e t b e n b ú c s ú t m o n d az ú j s á g í r á s n a k . P e r ­ sze, olyan is a k a d , aki az e s z m é n y e i n e k , m o n d b ú ­ csút. Az újságírójelöltek k u t a t ó c s o p o r t j a végül a svéd ú j s á g í r ó - t á r s a d a l o m v á g y a i t , t ö r e k v é s e i t m é r t e fel. K i d e r ü l t , h o g y a szerkesztőségi ülés a svéd lapok többségénél formális. Bérezési, személyi k é r d é s e k csak k i v é t e l e s e n k e r ü l n e k eléje, a b b a pedig, hogy kit a l ­ k a l m a z z o n a l a p , sehol sincs beleszólása. A l i b e r á l i ­ s a b b l a p n á l , a Dagens Nyheternél megpróbálkoztak azzal, hogy a szerkesztőség „rotációval" k é p v i s e l t e t t e m a g á t a vezetőségben, de s o k a n azt is csak a m o l y a n „látszategyenlősdinek" t a r t j á k . A svéd újságírók azt követelik, hogy a m u n k a ö s s z e j ö v e t e l e k n e szorítkoz­ z a n a k l é n y e g t e l e n k é r d é s e k r e és i s m e r t e t é s e k r e . D e ­ m o k r a t i z á l j á k a vezetést, v i t a s s á k m e g a l a p v a l a ­ m e n n y i fontos belső kérdését, legyen nyílt, őszinte a légkör. Az újságírók egy kis h á n y a d a a l a p t u l a j ­ d o n v i s z o n y a i n a k felülvizsgálását j a v a s o l j a . Milyen legyen a jövő ú j s á g í r á s a ? F e n n á l l a v e ­ szély, hogy a t e h e t s é g e s e b b végzett ú j s á g í r ó k a t el­ s z i p p a n t j á k m á s , az újságírással r o k o n , de n a g y o b b a n y a g i ellenszolgáltatást biztosító p á l y á k . Ezt a fo­ l y a m a t o t a legvonzóbb b é r p o l i t i k á v a l sem lehet m e g ­ állítani. A m u n k a f e l t é t e l e k j a v í t á s a , a n a g y o b b szak­ m a i önállóság biztosítása — az egyedüli fegyver s a legbiztosabb vonzóerő. Az ú j s á g í r á s jövője n e m szük­ ségszerűen az a m e r i k a i ú t — szögezi le h a t á r o z o t t a n a m u n k a c s o p o r t á l l á s p o n t j á t L a r s Furhoff. Ezzel egyetérthetünk. A svéd újságírás dimenziói f i g y e l m e z t e t n e k a r r a , hogy a m o d e r n újságíró m a m á r szociológus is kell hogy legyen. Aradi József

A tőkés hierarchológia kórtana

Pavelcu

Invitaţie la cunoaşterea de sine Az 1965-ben megjelent Dra­ m a psihologiei szerzője most a Psyché-sorozatban jelentke­ zik legújabb kötetével. Ebben

M i n d e n t á r s a d a l m i r e n d m e g t e r v e z i és tökéletesíti i n t é z m é n y e i n e k m ű k ö d é s é t . Egy-egy i n t é z m é n y fölépí­ tése s a j á t o s a n k ü l ö n b ö z i k a m á s i k é t ó l , a l k a t i l a g , t a ­ gozódásban, e l h e l y e z k e d é s b e n , a l á - és fölérendeltség­ b e n , s t í l u s b a n e g y a r á n t . Á l l a n d ó változások, m ó d o s u ­ lások is m e g h a t á r o z z á k őket, a k á r c s a k a k o c k a j á t é k ­ n á l az á t r a k á s , az ú j r a r e n d e z é s , v a l a m e l y e s m e g h a t á ­ rozott összefüggésben az é p í t m é n y egészével.

Az i n t é z m é n y e k s t r u k t ú r á j á b a n a z o n b a n az é p í t ­ m é n y elemeit, a „ k o c k á k a t " e m b e r e k testesítik m e g , a k i k — az a n y a g t ó l e l t é r ő e n — m o z g é k o n y a k , és m o z ­ g á s u k a t o b j e k t í v t é n y e z ő k is m e g h a t á r o z z á k . E z e k n e k megfelelően az egyén a h i e r a r c h i a lépcsőfokain h a ­ l a d v a igyekszik a l e g e l ő n y ö s e b b pozícióba j u t n i . K u l c s k é r d é s : v a j o n a t á r s a d a l o m az objektív t ö r v é ­ n y e k i s m e r e t é b e n k é p e s - e a megfelelő v á l o g a t á s m e ­ c h a n i z m u s á n a k k i d o l g o z á s á r a ? Ez a m e c h a n i z m u s (ha jól irányított) t u d o m á n y o s a l a p e l v e k r e és n o r ­ m á k r a t á m a s z k o d v a biztosítja — a m i n d i g új és v á l ­ tozó t á r s a d a l m i e l v á r á s o k n a k megfelelően — a h i e ­ r a r c h i a s t r u k t u r á l i s felfrissítését. E l l e n k e z ő e s e t b e n (tudományos n o r m á k híján vagy éppen téves alapel­ v e k n e k n o r m á k k á minősítésével) l e h e t ő v é v á l i k hozzá n e m értő elemek felemelkedése a ranglétrán. A mai tőkés társadalmi intézmények bürokrati­ z á l ó d á s á n a k , m e g m e r e v e d é s é n e k a jelenségei a k u ­ t a t ó k egész sorát foglalkoztatják. E z ú t t a l C. N . P a r ­ kinson*, L a u r e n c e I. P e t e r és R a y m o n d Hull** k ö n y ­ veit e m e l j ü k ki, a m e l y e k éles s z a t í r á v a l leplezik le a tőkés b ü r o k r á c i a gépezetét. A szerzők m e g á l l a p í t ­ j á k , h o g y „ m i n d e n szervezet a l k a l m a z a m u n k a e l ­ végzésére a l k a l m a t l a n személyeket". „Ez a jelenség — ú g y m o n d — a h i e r a r c h i a lépcsőin t ö r t é n ő e l ő r e ­ j u t á s b a n v á l i k m i n d s z e m b e t ű n ő b b é . Az ú g y n e v e z e t t „ P e t e r - a l a p e l v " p é l d á u l leszögezi: „A h i e r a r c h i á b a n m i n d e g y i k a l k a l m a z o t t el a k a r j u t n i a hozzá n e m é r ­ t é s szintjére." M e g t ö r t é n t — ú g y m o n d —, h o g y egy j ó s z a k k é p e s í t é s ű gépkocsiszerelő t e c h n i k u s t m ű h e l y ­ főnökké l é p t e t t e k elő, m a j d igazgató-helyettessé, t e ­ h á t a r r a a fokra helyezték, ahol a képességeit m e g h a ­ ladó k ö v e t e l m é n y e k n e k m á r n e m t u d o t t eleget t e n n i , jóllehet eladdig sikerei v e z e t t é k fölfelé a h i e r a r c h i a lépcsőfokain. P e r s z e , helyzete t a r t h a t a t l a n n á vált, n e m azért, m e r t ő n e m ó h a j t o t t a v o l n a f e n n t a r t a n i , h a n e m a szervezet v i s s z a u t a s í t á s a m i a t t . E k k o r k e r ü l sor a r r a a jelenségre, m e l y e t a „ P e t e r a l a p e l v e k " - b e n „ f e l d o b á s n a k " n e v e z n e k . Az a l k a l m a ­ zott hozzá n e m é r t é s é b ő l e r e d h e t ő n e g a t í v k ö v e t k e z ­ m é n y e k e t e l k e r ü l e n d ő , őt a h i e r a r c h i á b a n t o v á b b h e ­ lyezik. P é l d á u l : ,,W. B . r e m é n y t e l e n ü l illetéktelen sze­ m é l y , egy n u l l a , s az igazgatóság, hogy m e g s z a b a d u l ­ j o n tőle, o l y a n á l l á s b a helyezi, ahol n e m kell t e n n i e semmit." Persze, jogosan m e r ü l fel a k é r d é s : az á d á z eg­ zisztenciális h a r c feltételei között miféle ördögi g é p e ­ zet t a r t h a t a l k a l m a z o t t i r é t e g e k e t k é p e s s é g e i k n e k m e g n e m felelő b e o s z t á s b a n ? Ez csakis a gépezet sajátos belső összetevőivel és m a g á v a l a h i e r a r c h i á v a l m a g y a r á z h a t ó . V a l ó j á b a n az illető s z e m é l y t n e m c s a k személyes óhajai t a r t j á k a hozzá n e m é r t é s szférájá­ b a n , h a n e m e g y ü t t h a t ó o b j e k t í v és s z u b j e k t í v t é n y e ­ zők is; éspedig:

* C. N. Parkinson: Parkinson törvénye. Közgazda­ sági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1965; C. N. Par­ kinson: Parkinson újabb törvényei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966. ** Laurence I. Peter — Raymond Hull: Le prin­ cipe de Peter. Edition Stock, Paris, 1970.

téka a munkájában az önismeret, az én feltárásának kérdésével, módszereivel, társadalmi és egyéni jelentőségével foglalko­ zik. Abból a tételből kiindul­ va, hogy a társadalmi csopor­ tok, valamint az emberközi kapcsolatok összhangjának alapja mások és önmagunk megismerése, érdekesen, for­ dulatosan, a lélektani kutatá­ sok eddigi eredményeinek fi­ gyelembe vételével keresi a választ az én, az emberek kö­ zötti hasonlóság és különböző­ ség kérdéseire. Nagy jelentő­ séget tulajdonít az önismeret­ nek a személyiség fejlődésé­ ben, az önnevelésben is. A szemléltető anyagul felhasz­ nált irodalmi példák — O'Neill, Flaubert, Goncsarov, Gogol hősei — varázsolják él­ vezetessé, színessé e jelentős munkát. (Editura ştiinţifică, 1971.) Sánta

Ferenc

Isten a szekéren Tamási Áron igézetében in­ dult Sánta Ferenc írói pályája, s a Sokan voltunk fájdalmasszép lírájától Az öreg e m b e r és a fiatal és a García Lorca emlékének ajánlott Halálnak h a l á l a szikárabb epikumához, filozófiájához érkezett két év­ tized alatt. Ezt a pályaívet raj­ zolja ki a válogatott novellák 24 írása. Nincs alattuk a meg­ jelenés évszáma, s a szerző ez­ zel is jelzi, hogy valamennyit ma is vállalja — és valóban vállalhatja. Ahogy a novellák­ hoz illően tömör megjegyzé­ sében írja: „S mert alázatot éreztem, sem könnyűséget, sem öncélú játékot soha magamnak meg nem engedtem. Miként ügyeltem arra is, hogy ne sza­ porítsak a kevésből érdemte­ len sokat, de a sokból szigorú keveset inkább." Sánta Ferenc a próza fontosságára figyel­ meztet a nemzeti irodalom

téka nagykorúsodásában, de amit általánosságban mond, az ő írásművészetére is alkalmaz­ hatjuk: „Ez a legjobb út, mely önismerethez egyfelől, s más­ képpen a világirodalomhoz ve­ zet." ( S z é p i r o d a l m i K ö n y v k i ­

adó, 1970.) Kozma

Mária

Festett káposztalepke A Forrás-sorozat 54. kötete ismét egy ígéretes tehetséget bocsát útjára. Szőcs István elő­ szavában a még mindössze hu­ szonkét éves diáklány „fan­ tasztikus" írásait szürrealista novelláknak nevezi, mi inkább groteszknek, abszurdnak vagy „abszurdoidnak" mondanánk őket. Persze, nem az elneve­ zés a lényeges, hanem a tehet­ ség, a képzelőerő s a máris felfigyeltető íráskultúra, amely Kozma Máriát egyre erősödő prózánk első vonalába vezet­ heti. (Kriterion, 1970.)

Civilizaţia la răscruce Azóta, hogy a kiváló tudós és marxista gondolkodó John Bernai forgalomba hozta, a tudományos-műszaki forrada­ lom fogalma látványos pályát futott be. S ezen a pályán megkülönböztetett hely illeti meg ezt a kötetet, amely szá­ mos fordítás után most ro­ mánul is hozzáférhetővé vált. A szerzők — több mint félszáz csehszlovákiai szakember — néhány évvel ezelőtt arra vál­ lalkoztak, hogy a tudományos­ műszaki forradalomnak az el­ következő évtizedekre várható hazai fejleményeit, valamint az ezekből a jelenre tartozó következtetéseket számba ve­ gyék. Munkájuk eredménye: ez a vaskos kötet — mu­ tatis mutandis — más szocia­ lista társadalmak fejlődésére

— az e l ő l é p t e t ő n e k é r d e k e , h o g y leplezze k á d e r p o l i ­ tikájának tévedését, minthogy ennek beismerése a sa­ j á t hozzá n e m é r t é s é t h a n g s ú l y o z n á az a l k a l m a z o t t a k kiválogatásában ; — ú g y vélik, h o g y ily m ó d o n e m e l i k a s z e m é l y z e t m o r á l j á t , b i z o n y í t v á n : h a X v a g y Y (képességeitől függetlenül) előléphetett, a k k o r m á s n a k is l e h e t ő s é g e n y í l h a t a h i e r a r c h i a lépcsőin v a l ó f e l e m e l k e d é s r e ; — ezen az ú t o n h a l a d v a t a r t h a t ó f e n n — á l l í t ­ j á k — m a g a a h i e r a r c h i a , m i n t h o g y az e l ő l é p t e t e t t személy t ú l s o k a t t u d , s lefokozása esetén m i n d a z t az ellenfél t á b o r á b a n h a s z n o s í t h a t n á . M e g t ö r t é n t , h o g y egyik h á z t a r t á s i c i k k e k e t g y á r t ó i p a r v á l l a l a t i g a z g a t ó s á g á b a n 23 a l e l n ö k „ m ű k ö d ö t t " egyidejűleg. A h i e r a r c h i k u s gépezet ilyen i r á n y ú m ű k ö d t e t é s é ­ n e k e g y m á s i k m ó d j a az ú g y n e v e z e t t „ l a t e r á l i s a r a ­ beszk". Ezen a c i k c a k k o n a hozzá n e m é r t ő s z e m é l y t n e m részesítik u g y a n fizetésjavításban, d e ú j , h a n g ­ zatos c í m m e l r u h á z z á k fel. P é l d á u l : „R. F . m i n t s z e ­ m é l y z e t i osztályigazgató illetéktelennek bizonyult. Nos, előző fizetése m e g h a g y á s á v a l e l ő l é p t e t i k : az osz­ tályközi k a p c s o l a t o k k o o r d i n á l ó j a lesz. E b b e n a m i ­ n ő s é g é b e n R. F . a l e v é l m á s o l a t o k o s z t á l y o z á s á n a k a felügyeletét végzi." A m e g h ó d í t o t t pozíciók m e g s z i l á r d í t á s a és a v é g ­ zett t e v é k e n y s é g igazolása e g y ü t t j á r a n é l k ü l ö z h e t e t ­ lenséget sugalló ö n m e g n y u g t a t á s s a l , a h i e r a r c h i k u s önszabályozással, m e l y fokozatosan, d e logikus m ó d o n a s z a k m a i a u t o m a t i z á l ó d á s h o z vezet. A P e t e r - a l a p e l v e k szerzői k i m u t a t j á k : „Ezen a u t o m a t á k s z á m á r a n y i l v á n v a l ó , h o g y az eszköz s o k k a l f o n t o s a b b , m i n t a cél; a p a p í r s o k k a l j e l e n t ő s e b b , m i n t a cél, a m e ­ l y é r t l é t r e h o z t á k . Ezek a h i v a t a l n o k o k ú g y v é l i k , n e m ő k á l l n a k a közönség s z o l g á l a t á b a n , h a n e m e l ­ l e n k e z ő l e g : a közönség csak n y e r s a n y a g , m e l y n e k a z örök »hivatal« rutinját, hierarchiáját, papírhalmazait kell szolgálnia." Ez a megcsontosodott előítélet n e m t ű r i a k i v é t e ­ les hozzáértést. P é l d á u l : E. B. t a n á r n ő r e n d k í v ü l i értelmi képességekkel rendelkezett. Gyakorlatlan l e ­ vén — gyakorlatba ültette át az egyetemen tanulta­ kat, vagyis számot vetett a tanulók intellektuális szín­ v o n a l a közötti k ü l ö n b s é g g e l . E n n e k eredményeként legértelmesebb növendékei egy év alatt sajátították el a h á r o m é v r e e l ő i r á n y z o t t tananyagot. Erre az igazgató közölte vele, h o g y n e m véglegesítheti, m e r t megszegte a p r o g r a m o t , f e l b o r í t o t t a a h i v a t a l o s r e n ­ det, n y u g t a l a n í t j a a z o k a t a t a n á r o k a t , a k i k n e k e z e k e t a növendékeket a következő osztályokban tovább kell tanítaniuk... A m a i tőkés t á r s a d a l o m b a n az é r t é k e k k i v á l o g a t á ­ sát n e m a valóságos képességek, h a n e m a személyi kapcsolatok határozzák meg a legszembetűnőbben a h i e r a r c h i a lépcsőfokain. P e t e r é s H u l l ezt a j e l e n s é ­ get a „ p a r i t t y a k ő " e l v é n a l a p u l ó gyors e l ő m e n e t e l n e k n e v e z i k . Hogy ez a m ű v e l e t s i k e r r e l j á r j o n , ú g y m o n d , f e l t é t l e n ü l szükség v a n : — egy pártfogóra; — a pártfogó v é l e m é n y e z é s é r e , v a g y i s a p á r t f o golttal v a l ó é r d e k a z o n o s s á g r a ; — a fölfelé v i v ő ú t s z a b a d d á t é t e l é r e oly m ó d o n , h o g y n e legyen szükség k i t é r ő k r e ;

— hajlékonyságra, abban az é r t e l e m b e n , hogy szükség esetén m á s pártfogó is i g é n y b e vétessék; — a j á n l a t o s a t ö b b pártfogó. A leírt jelenség — mely manapság hihetetlen m é ­ r e t e k e t ölt — a hozzá n e m é r t ő k széles t ö m e g é n e k fölemelkedéséhez vezet. A f o l y a m a t a z o n b a n n e m l e ­ h e t v é g t e l e n . Ezt a t é n y t a k ö v e t k e z ő v i s z o n y l a t bizo­ nézve is tanulságos megállapí­ nyítja: tásokat tartalmaz. A Radovan Richta vezette munkaközösség Q.M. = (A hozzá nem értés szintjén l e v ő alkalmazottak száma) / ugyanis szerencsésen elkerülte (A hierarchikus s z e r v e z e t alkalmazottainakszáma)X100 a nyugati futurológiai kutatá­ óvako­ N y i l v á n v a l ó , h a Q. M. — m i n t m u t a t ó — azt fejezi sok számos buktatóját, olcsó, „szép új ki, h o g y a h i e r a r c h i k u s szervezet é r e t t s é g e 100%-kal dott valamiféle de nem fo­ egyenlő, a k k o r h a t é k o n y m u n k á t k é p t e l e n kifejteni, világ" sablontól, egyébként s ez a „ t ű r h e t e t l e n é r e t t s é g " h e l y z e t é h e z vezet. K ö ­ gadta el a másik, terméketlen vál­ v e t k e z é s k é p p az illető r e n d s z e r m á r n e m t ö l t h e t i b e épp annyira kultúrpesszimizmust f e l a d a t á t , és logikus m ó d o n el kell h a g y n i a a t ö r t é ­ tozatot, a sem. Legtanulságosabbak tálán n e l e m színterét. amelyek a A k a p i t a l i s t a v a l ó s á g — m i k é n t a szerzők m ű v e i b ő l azok a fejezetek, forrada­ k i t ű n i k — az á t h a t ó g ú n y t ó l is lelepleződik. K i t ű n i k , tudományos-műszaki kérdéseit h o g y a v a l ó s á g és az i r ó n i a között n i n c s e n e k m á r h a ­ lom és művelődés boncolgatják. A szerzők a mű­ tárok. döntő fontosságúnak Lánczos István velődést tartják a jövő előnyösebb vál­ tozatainak megválasztásában, a szocializmus nagy esélyét, győzelmének fontos feltételét látják a lenini művelődési for­ radalom sikerében. (Editura ştiinţifică, 1970.)

téka

A „veszendő" megmentése, avagy egy Bartók-életregény

Ádám

Szegő J ú l i a v e t e t t e fel először n á l u n k egy átfogó B a r t ó k Béla-életrajz g o n d o l a t á t , s azt p é l d á s szorga­ l o m m a l , hozzáértéssel, sőt m ű v é s z i é r z é k k e l m e g is valósította. A sok a d a t , m e l y e t k u t a t v a , l e v e l e k e t m á ­ solgatva és e m b e r e k k e l — a „ t a n ú k k a l " — beszélget­ v e lejegyzett, m a j d n e m 600 l a p r a n ö v e s z t e t t e a k ö t e ­ tet, m e l y e t m o s t fordítok r o m á n r a a b u k a r e s t i K r i t e ­ r i o n m e g b í z á s á b ó l . Így k e r ü l t e m a z t á n közelebb e h h e z a m u n k á h o z , m e l y p á r év leforgása a l a t t a h a r m a d i k , b ő v í t e t t k i a d á s t is m e g é r t e , és k o m o l y s á g a , t ö m ö r ­ sége, g a z d a g s á g a é r d e m é n az olvasók és a c é h b e l i e k elismerésére egyaránt számot tarthat. M e g h a t ó az a szeretet, a m e l l y e l Szegő J ú l i a B a r t ó k é l e t é h e z és m ű v é s z e t é h e z közeledik. Az olvasó j o g ­ gal érzi, hogy a biográfia itt csak a l k a l o m a m ű v é s z és m ű v e f o n t o s s á g á n a k a m e g v i l á g í t á s á r a . A l á z a t és á h i t a t v a n b e n n e , n e m a k a r j a megfejteni B a r t ó k életét, i n k á b b a n n a k k i m e r í t é s é r e törekszik, h o g y m e g m e n t s e a „ v e s z e n d ő t " a z o k n a k az é l e t r a j z í r ó k n a k a s z á m á r a , a k i k 2000-ben — a h o g y a b e l g a Dille á l ­ lítja — k é p e s e k lesznek m a j d m e g í r n i a h i á n y t a l a n Bartók-életrajzot, mivel addig „meghalnak barátok és e l l e n s é g e k e g y a r á n t , n e m lesz senki, a k i n e k é r z é ­ kenysége m e g g á t o l n á a teljes igazság f e l t á r á s á t " , sőt, a d d i g „ e l ő k e r ü l n e k a m a m é g l a p p a n g ó levelek és a d a t o k is".

György

Amerika Európában Vállalatbirodalmak a világgazdaságban

A kitűnően adatolt, hatalmas dokumentációra építő, a világ­ gazdasági kérdések iránt ma­ gas színvonalon érdeklődők számára valóban nagyon hasz­ nos munka „az amerikai kihí­ vás" kérdéskörében időszerű eligazítás, noha — érthetően — a feldolgozott statisztikai alapanyag csak 1967-ig felel meg a teljesség eszményi, de egyetlen könyvön belül soha meg nem valósuló igényének. A Servan-Schreiber megfogal­ mazta, már-már klasszikussá váló „le défi américain" kér­ dést Ádám György új, széle­ sebb, „időzített" összefüggései­ ben tárgyalja: „...a kihívás továbbra is Amerikából ered, de a probléma kibővült: a mű-

téka ködő tőkét exportáló társasá­ gok külföldi érdekeltségeinek központilag irányított vállalat­ birodalmakban való összefogá­ sa révén új aspektusai is tá­ madtak." Az igényes Függelék a szövegben „szervült" adatok értékes halmazát megtoldja lexikális jellegűekkel; a Név­ m u t a t ó hasznos, de a tárgymu­ tató hiányát a Tartalomjegyzék logikája és részletessége sem pótolhatja. (Közgazdasági és J o g i K ö n y v k i a d ó , 1970.)

Probleme d e literatură comparată şi sociologie literară A George Călinescu Iroda­ lomtörténeti és Irodalomelmé­ leti Intézet gondozásában meg­ jelent kötet anyaga, az 1969 októberében Bukarestben tar­ tott Országos Összehasonlító Irodalmi Tanácskozás közlemé­ nyei, értékes hozzájárulást je­ lentenek e tudományág fejlesz­ téséhez. A 47 tanulmány vál­ tozatos témákat dolgoz fel, így közös motívumok összehason­ lítását a román és a világiro­ dalomban. Egész ciklus foglalkozik Eminescuvál: a francia romantiká­ hoz való viszonyát Aurel Sasu, költői kapcsolatát Kálidászá­ val Mircea Vaida elemzi, Mó­ zes Huba az eminescui Glossza eredeti változatait veti össze Dsida Jenő és Szabédi László fordításával. Számos közle­ mény a világirodalom egyes jelenségeire figyel fel az össze­ hasonlító irodalom vonatkozá­ sában: a mitikus struktúrák irodalmi körforgását Clio Mănescu, a francia „új kritikát" N. I. Popa, Jeszenyin és a X X . század költészetének kapcsola­ tát Mihai Novicov, Turgenyev viszonyulását a klasszikus né­ met filozófiához Alfred Hein­ rich, a mai jugoszláv regény problémáját Voislava Stoiano-

Szegő J ú l i a egyike a z o k n a k , a k i k n e k e l s ő r a n g ú é r d e m e i k v a n n a k a n a g y z e n e k ö l t ő és t u d ó s r o m á ­ niai levelezésének f e l k u t a t á s á b a n és e l r e n d e z é s é b e n . N e k i a d t a á t 1950-ben Ioan Busiţia belényesi r a j z t a ­ n á r B a r t ó k t ó l k a p o t t t ö b b t u c a t n y i levelét, v a l a m i n t újságkivágásait. E z e k b e n is, m i n t m i n d e n b e n , ami B a r t ó k k a l kapcsolatos, Szegő J ú l i a a m ű v é s z i t u d a t f o r r á s a i t és a m ű v e k keltezésének m é l y e b b k ö r ü l m é ­ n y e i t k u t a t j a . Ezért fordul á l l a n d ó a n Dillehez és a t ö b b i B a r t ó k - é l e t r a j z í r ó h o z , k u t a t ó h o z , folyóiratokhoz, k o r t á r s a k v a l l o m á s a i h o z . Érzi, hogy c s a k így k é p e s az e m b e r feledésbe h u l l ó t ö r t é n e t é t á t m e n t e n i az u t ó ­ k o r s z á m á r a . Ez a cél á l l a n d ó a n h a t a l m á b a n t a r t j a a szerzőt, aki a l e g m a g a s a b b r e n d ű tárgyilagosság h a n g j á n szól a k o r t á r s a k r ó l , a k o r forrongó m ű v é s z i és t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e i r ő l . S o h a s e m feledkezik meg a közvéleményt alakító zenekritikáról sem: napi­ lapok t ö m e g é t lapozta fel, i n t e r j ú k ü z e n e t é t és k ö r ü l ­ m é n y e i t faggatja, k o n c e r t e k közönségéhez fordul B a r ­ tók tolmácsoló m ű v é s z e t e felidézése végett. Szegő J ú l i a a d a t g y ű j t ő i készsége és a d a t a i n a k fon­ tossága a n e m z e t k ö z i B a r t ó k - é l e t r a j z i r o d a l o m viszony­ l a t á b a n is jelentős. S z á m o s eddig i s m e r e t l e n v a g y csak r é s z b e n i s m e r t , a m é l y b e szorult a d a t , elfelej­ tett mozzanat, a megunhatatlan hétköznapok színjáté­ k á n a k m ű v é s z i egyéniséget a l a k í t ó ereje k í v á n k o z i k k ö n y v é b e n a felszínre. Szegő J ú l i a m u n k á j á t t a l á n az is m e g k ö n n y í t e t t e , h o g y B a r t ó k b ó l n e m kellett „hőst" a l k o t n i a , hiszen a hősiesség j e l e n v a n B a r t ó k m i n ­ d e n é l e t m e g n y i l v á n u l á s á b a n ; a m ű v é s z óriási t u d a t o s ­ sága é s z r e v e t t e a m ú l ó p i l l a n a t t ö r t é n e l m i é r t e l m é t , értéket, p e r s p e k t i v á j á t . Ezért n e m z a v a r a sok l e ­ vél szövegének teljes v a g y t ö r e d é k e s idézése: m i n d ­ ezekből B a r t ó k e m b e r i g a z d a g s á g a és m ű v é s z i sokh ú r ú s á g a , a m i n d e n k i t m a g á v a l r a g a d ó őszinteség és egyszerűség szólal meg. Az a p ó z m e n t e s , v i l á g h í r ű zeneköltő, akiról m a g a m is í r t a m , hiszen a l k a l m a m volt l á t n i és h a l l a n i őt, sőt, beszélgetni is vele, ott ragyog m i n d v é g i g e b b e n az é l e t r a j z b a n . H a k ö z e l e b b r ő l m e g v i z s g á l j u k ezt az írást, feltűnik, h o g y Szegő J ú l i a n e m célzatos életrajzíró, s t a l á n é p p e n n e k k ö s z ö n h e t j ü k éles és m e g b í z h a t ó B a r t ó k - k é ­ pét. „ É l e t r e g é n y é n e k " legfőbb é r d e m e , h o g y érzi, sőt t u d j a és o l v a s ó i b a n is tudatosítja, m e n n y i r e életté, e s e m é n n y é , m ű v é s z i és e m b e r i k i n y i l a t k o z t a t á s s á v á l i k B a r t ó k zenéje. B i z o n y t a l a n századunkban a n a g y m a g y a r z e n e k ö l t ő c s u p a biztos é r t é k ű m ű v e t h a g y o t t h á t r a , s e m ű v e k születési k ö r ü l m é n y e i r ő l é r d e k e s , olykor e g y e n e s e n m e g r á z ó a d a t o k a t t a l á ­ l u n k . Ilyen az „ o s t r o m á l l a p o t s z e r ű elzártság"-ban fogant Csodálatos Mandarin keletkezésének történe­ t e is: fűtetlen szobában, s z á m t a l a n nélkülözés és a n y a g i gond, E u r ó p a v a j ú d á s a és K o d á l y Z o l t á n m e g h u r c o l t a t á s a közepette í r ó d o t t ! L e g j o b b a n az é r ­ dekli Szegő J ú l i á t , h o g y a n változott, fejlődött, g a z d a ­ godott B a r t ó k , s v á l t képessé m i n d szélesebb m ű ­ vészi feladatok á t f o g á s á r a és m e g o l d á s á r a , h o g y a n v á l l a l t a a f e l a d a t o k fokozását h a l á l á i g . M i n d e z szük­ séges volt e m b e r i és m ű v é s z i m e g v a l ó s u l á s á h o z , a h ­ hoz, h o g y 1935-ben ilyen s z a v a k k a l v a l l j o n e m b e r r ő l , világról, saját h u m a n i s t a m e g g y ő z ő d é s é r ő l : „Mai e m ­ ber, m i n d e n idők l e g v a d a b b i k á n a k e m b e r e , p r ó b á l j m i n d e n e k e l ő t t e m b e r l e n n i ; s h a felfogtad, m i t j e l e n t

e m b e r n e k lenni, csak a k k o r t ö r ő d h e t s z h a z á v a l , t á r s ­ sal és b a r á t t a l . " E b b e n az é l e t r a j z b a n m i n d e n b e n n e foglaltatik, a m i fontos, j e l l e m z ő v a g y c s a k é p p e n é r d e k e s B a r t ó k Béla p á l y a f u t á s á b a n : fejlődésének első n a g y korszaka, m e l y az 1914-es v i l á g h á b o r ú kitöréséig t a r t , e k o r ­ szak „ r o m a n t i k u s " jellege, m a j d a f o r r a d a l m i érzés m e g é r é s e és k i b o n t a k o z á s a , a p a r a s z t z e n e felfede­ zése, m i d ő n a zenefolklór t e r é n folytatott k u t a t á s o k végett B a r t ó k „semmiféle lépést n e m s a j n á l " — n e m ­ csak t e r e m t ő e r e j é n e k fokozása céljából, h a n e m m e r t „itt e r r e szükség v a n , m á s k é p p n e m é r h e t ő el s e m ­ m i " ; a z t á n a h a r m i n c a s é v e k elején erősödő egyete­ messég t u d a t a B a r t ó k b a n , aki s z i n t e t i k u s egyéniség volt — m i n d e z t Szegő J ú l i a meggyőzően érzékelteti. B a r t ó k k i á l l á s a e z e k b e n az e s z t e n d ő k b e n az e m b e r i ­ ség örök e s z m é n y e i m e l l e t t a n e g y v e n e s egyik leg­ becsesebb erkölcsi e s e m é n y e i közé tartozik. E b b e n az ízig-vérig m ű v é s z b e n volt v a l a m i á l l a n d ó szigor és tiszta egyensúly, s t a l á n ezért o l y a n f e l t ű n ő e n t ö k é l e ­ t e s e m b e r i és m ű v é s z i m a g a t a r t á s a , a világ legjelen­ t ő s e b b m e s t e r e i v e l s z e m b e n is m e g á l l j a a p r ó b á t , h a p e d i g a X X . század legtöbb zeneszerzőjével h a s o n l í t ­ j u k össze, k ü l ö n ö s e n s z e m b e t ű n i k B a r t ó k g y ö k e r e ­ sebb tehetsége, m a g a s a b b r e n d ű ízlése, k ü l ö n b művészi e s z m é n y e és h a t á r o z o t t a b b , a k t í v a b b h u m a n i z m u s a . É l e t é n e k é r t e l m é t m é g s e m m e r í t e t t e ki az a l k o t á s ­ ban, h i v a t á s á n a k t e k i n t e t t e a n é p z e n e k u t a t á s t , mivel a p a r a s z t z e n é t az e u r ó p a i e m b e r t é r - és időfogalmai fölé e m e l k e d ő a l k o t á s n a k t e k i n t e t t e . Hogy m e n n y i r e lekötötte Bartókot, a tudóst, a n é p z e n e t u d o m á n y i m u n k á j a , azt Szegő J ú l i a — ő m a g a is n é p z e n e k u t a t ó — m i n d v é g i g k i t ű n ő e n érzékelteti. Ezáltal n y e r ü n k teljes és h i t e l e s k é p e t a m ű v é s z , a t u d ó s és a h a r c o s h á r m a s a r c u l a t á r ó l , azokról a h a t a l m a s s z e n v e d é l y e k ­ ről, m e l y e k l é n y e m é l y é n lobogtak. Szegő J ú l i a n e m c s a k egységes k é p e t a d k ö n y v é b e n B a r t ó k Béláról és művészetéről, h a n e m o l y a n m o z z a ­ n a t o k a t k a p el, o l y a n t ö r e d é k e k e t rögzít, oly é r t é k e s színfoltokon a k a d m e g a szeme, m e l y e k j e l e n t é k e ­ n y e n szaporítják eddigi i s m e r e t e i n k e t B a r t ó k r ó l . George

Sbârcea

Intézményesedő programvesztés Vajon m i é r t a d t á k ki ezeket a k ö t e t e k e t egy soro­ z a t b a n , t é p e l ő d ü n k a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) h é t füzetét olvasgatva. A h é t k ö n y v : U w e B r a n d n e r próza-songja, G e r a l d Bisinger h é t v e r s e , G ü n t e r Eich p r ó z a k ö t e t e , G ü n t e r G r a s s t a n u l m á n y a i ­ előadásai, L a r s Gustafsson h é t elbeszélése, A r t u r Knoff „félpercesei" é s R e i n h a r d L e t t a u k ö l t e m é n y e i . V e r s , próza, t a n u l m á n y — a m ű f a j t e h á t n e m m é r v a d ó . A szerzők n e m z e t i s é g e s e m : Gustafsson svéd, L e t t a u a m e r i k á s n é m e t , Bisinger osztrák. G ü n ­ t e r G r a s s n e v e ismerősen cseng A f r i k á b a n is, A r t u r K n o f f n a k ez a z első k ö n y v e , a „ F o r r á s - k ö t e t e " . Zsibongó sorok, n e h e z e n á t h a t o l h a t ó szószövevé-

téka vici választotta vizsgálódása tárgyául. Engel Károly a fran­ cia könyvek erdélyi elterjedé­ sét kutatja a XIX. század má­ sodik felében, míg Dávid Gyu­ la ugyanazon időszakra vonat­ kozóan tanulmányozza Petőfi fogadtatását a román irodalom­ ban. A kötet minden közlemé­ nyét francia nyelvű kivonatos ismertetés követi; Alexandru Dima bevezetője szintén meg­ található benne franciául is. (Editura Academiei R.S.R., 1970.) Magyari Csoma Sándor

Lajos naplója

„Csomakőrös mai lakóinak ajánlom, akik több nemzedék késéssel, de felfedezték leg­ nagyobb emberüket" — olvas­ suk a poéma ajánló sorait. A Magyari-megálmodta napló magas eszmei hőfokon vall Csomakőrös nagy szülöttjéről, az út megszállottjának ko­ nok kitartását énekli meg, a közösség, a nép szolgálatába állított akarat erejét, a hon­ vágy, a csüggedés hullámait, a feladat nagyságát. Érzékelteti a meg nem értés megaláztatá­ sát, az anyanyelvi magány kín­ jait, a világhírt, a későn jött elismerést. (Kriterion, 1970.)

„Majd a szabadság békessége is e l j ö n . . . " Az alcím „Portrévázlat Jó­ zsef Attiláról", de a kismonog­ ráfia nem az egyébként jól ismert költői életrajzra, hanem a költő lírájának modern műközpontú elemzésére, a ver­ sekben kifejeződő lelki rejt­ vények megfejtésére helyezi a hangsúlyt. A proletár eredet, sors és osztálytudat „hármas­ sága" következtében József At­ tila esetében különösen fenye-

téka getett mindig a túlszociologizálás veszélye, ezért örvende­ tes, hogy közönségünk (s fő­ leg ifjúságunk) figyelmét e ké­ zikönyv a valóság és a tudat bonyolult kölcsönhatásain át egy személyi ihletből fogant esztétikum állandó mozzanatai felé fordítja. Jólesnek a fel­ villantott romániai vonatkozá­ sok: Gaál Gábor üdvözlő cikke 1926-ban, a Korunk versköz­ lései, az Erdélyi Helikonban megjelent nyilatkozat, a Bras­ sói Lapoknak adott interjú (és számos bibliográfiai adat) a költővel való régi kapcsola­ tainkra utal, viszont hiányol­ juk a népi fejlődésszakasz kel­ lő értékelését, mely nemcsak a költői stílus és képrendszer egyik kulcsa, hanem a költőt ért dogmatikus támadások ma­ gyarázata is. A kismonográfia külön értéhe József Attila iro­ dalomtudományi publicisztiká­ jának, esztétikai kísérletezései­ nek rövid méltatása egy önál­ ló fejezetben, s a Függelék, mely a romániai sajtó József Attila-kultuszára vet világot. (Dacia, 1970.) I. M.

Lotman

Lecţii d e p o e t i c ă structuralistă A nyelvészek után az irodal­ mi jelenségek kutatói is mind szélesebb körben fordulnak a strukturalista módszerhez, al­ kalmazva és mintegy szinteti­ zálva a strukturalistáknak az antropológia és a lingvisztika, az információ-elmélet és a sze­ miotika terén az utóbbi másfél évtizedben elért eredményeit. Ennek során a nyugat-európai és amerikai szakemberek „fel­ fedezték" a húszas évek orosz formalistáinak érdekes kísér­ leteit; a Szovjetunióban is egy­ re nő az érdeklődés irántuk, sorra jelennek meg újra mű­ veik. Jurij Mihajlovics Lot­ man, a tartui (Észt SZSZK)

nyek, k á b í t ó , véget é r n i n e m a k a r ó m o n d a t o k , m e t a ­ forák, jelzők t ö m k e l e g e , egyszerű e p i g r a m m a - j e l l e g ű k ö l t e m é n y e k , t é n y v e r s e k , t ő m o n d a t o s p r ó z a — mégis mi l e h e t e t t a k i a d ó r o s t á j a ? Legfeljebb az, h o g y h a a h é t szerző között generációs k ü l ö n b s é g e k is v a n ­ n a k , m é g i s m i n d n y á j a n u g y a n a n n a k a n y u g a t i „cso­ dának", u g y a n a n n a k a kapitalista valóságnak a szem­ t a n ú i , és i n t e l l e k t u á l i s o s z t á l y b ú j u k a t m i n d t e c h n i k a i ötletekbe, i r ó n i á b a fojtják. „Így k é p z e l t é k el / 1930b a n a / jövőt. / H o g y v a l ó b a n / ilyen is lett, / a m i ­ a t t v a n , / h o g y / i l y e n n e k / k é p z e l t é k el" — írja k e s e r ű f i n t o r r a l L e t t a u Titánia-palota, Berlin című versé­ ben. A h e t e k közül m i n d e n e s e t r e ő az, aki a l e g p o n ­ t o s a b b a n fogalmaz, l e s z á m í t v a p e r s z e G ü n t e r G r a s s e l ő a d á s a i t Döblinről, az a l k a l m i versekről, Arno S c h m i d t r ő l , a C o r i o l a n u s - t é m a k ü l ö n b ö z ő feldolgo­ zásairól. Á m L e t t a u f i a t a l a b b , 40 éves, szereti n e v é n n e v e z n i a dolgokat, j ó v a l e l u t a s í t ó b b G r a s s n á l . L á z a ­ dozni n e m lázadozik (ha n e m l e n n e p e j o r a t í v a szó, azt í r n á m a l e g s z í v e s e b b e n : hőzöng), á m m é g i s r o ­ k o n s z e n v e s t a r t á s a L e t t a u é , főleg, h a összehasonlít­ juk a többiekkel. J ó l e n n e p o n t o s , l e m é r h e t ő f o g a l m a k k a l dolgozni: m i t a k a r , m i t n e m a k a r , mi ellen tiltakozik, m i t u t a ­ sít el a h é t szerző. Á m ők f i n t o r o g n a k , g ú n y o l ó d n a k , i r o n i z á l n a k , ö n i r o n i z á l n a k , v a l a m i l y e n „nesztek, ez v a n " írói t a r t á s s a l azt a b e n y o m á s t keltik, m i n t h a egy t u l a j d o n k é p p e n m á r lezajlott d r á m a félig-meddig felesleges u t ó j á t é k á t k o m m e n t á l n á k a p r ó megfigyelé­ sekkel. A rossz közérzet az e m b e r i k o m m u n i k á c i ó h i á n y a fölötti b á n a t k ö n y v e i ezek. A m i b á n t ó , az a t i s z t á n l á t á s h i á n y a . P o n t o s a b b a n : n e m c s a k a tisz­ t á n l á t á s h i á n y a , h a n e m , h o g y n e m is p r ó b á l n a k tisz­ t á n l á t n i , m e g e l é g e d n e k a p r ó megjegyzésekkel, p a ­ radoxonokkal, a közismert gondok ábrázolásával. Te­ h á t ahelyett, h o g y az okot k u t a t n á k , az okozat s o k ­ rétű, több perspektívájú ábrázolására helyezik a hangsúlyt. A t i s z t á n l á t á s „isteni a d o m á n y " , é v s z á z a d o k k a l m é r v e is k e v é s í r ó n a k a d a t o t t m e g , h o g y v i l á g o s a n m e g l á s s a a dolgokat, á m v a l l j u k b e : egy-egy i r o d a l ­ m i m ű , b á r m i l y e n m ű v é s z i l e g y e n is, b á r m i l y e n í r á s ­ készségről t a n ú s k o d j é k , h a n e m m o n d újat, az o l v a ­ sót megfosztja a t e r r a i n c o g n i t a felfedezésének ö r ö ­ métől, csalódást okoz. K o r u n k k e d v e n c t é m á i közé t a r t o z i k az írói e l k ö ­ telezettség k é r d é s e , az író s z e r e p é n e k feszegetése a t á r s a d a l o m b a n . V a n , aki bevallja, v a n , aki t a g a d j a , de m i n d e n író politikus, attól a p i l l a n a t t ó l , h o g y g o n ­ d o l a t a i t n e m t a r t o t t a m e g m a g á n a k , h a n e m — felelős­ sége t u d a t á b a n v a g y felelőtlenül — p a p í r r a v e t e t t e és közrebocsátotta. Sőt, t u l a j d o n k é p p e n a g o n d o l a t é b e r s é g é n e k p i l l a n a t á t ó l politikus, m e r t s e m g o n d o l a t ­ b a n , sem í r á s b a n n e m l e h e t t a r t ó s a n m e g k e r ü l n i a N a g y A l t e r n a t í v á t : igen v a g y n e m . Nos, n á l u k , a „ H e t e k n é l " , ú j a b b p é l d á t t a l á l u n k , hogy az í r ó k a z t is m o n d h a t j á k : nemigen. É s ez a felelet n e m a r a n y k ö z é p ú t , h a n e m félig gondolt gondolat. B e n n ü n k e t , m a g y a r o k a t a r r a a bizonyos K a r i n t h y - k é r d é s r e is emlékeztet: miért nem, ha igen? Az e g y e t e m e s választ ők e g y m á s t ó l is s z á m o n k é r i k , sajnos, főleg a nyelvöltögetés, az o d a m o n d o g a t á s szintjén. I d é z z ü k i s m é t L e t t a u t , n e m m i n t h a az övé

l e n n e a „művészi csúcsteljesítmény", h a n e m k é n y e l ­ m e s s é g b ő l : az ő k ö n y v e a legtisztább képlet. „ É n — k i á l t j a / G ü n t e r G r a s s í r ó — / m á s r a / áhítozom, / n e m a / V i e t k o n g g y ő z e l m é r e , / és e n n e k az oka, h o g y é n / s e m m i t s e m / t u d t a m m e g a Vietkongról. J ó l l e h e t / í r t a k / m á r egyet s m á s t / e r r ő l a p r o b l é m a k ö r r ő l , á m / k í n a i u l és h a s o n l ó / i s m e r e t l e n / n y e l v e k e n / — m i n t ö n ö k is t u d j á k . F o r d í t á s o k a t / n e m olvasok. É n / csak e r e d e t i b e n / olvasok. / E n n y i t / m á r a / a / politikáról." Ír L e t t a u a V i e t k o n g r ó l ? N e m . H a n e m azt zokon veszi, h o g y G ü n t e r G r a s s s e m ír. G ü n t e r G r a s s így n y i l a t k o z i k : „ E m e l l e t t r e n g e t e g a tennivaló, sokkal több, mint amennyit manifesztu­ m o k b a n és t i l t a k o z á s o k b a n k i f e j e z h e t ü n k . V a n r e n ­ geteg i s m e r t és n e m i s m e r t író, aki el a k a r j a k e ­ r ü l n i a n e m z e t l e l k i i s m e r e t e elnevezést, á m a l k a l ­ m i l a g felborítja az íróasztalt, és d e m o k r a t i k u s p o r t é ­ k á v a l k e r e s k e d i k . Ez a z o n b a n a n n y i t j e l e n t : k o m p r o ­ m i s s z u m r a törekszik. L e g y ü n k t u d a t á b a n : a v e r s n e m i s m e r k o m p r o m i s s z u m o t , mi a z o n b a n k o m p r o m i s z szumból élünk." A konklúzió: a vers nem ismer megalkuvást, tehát ne legyen demokratikus portéka? A hét LCB-kötetből nyilván n e m szabad végkövet­ k e z t e t é s e k e t l e v o n n u n k a n y u g a t í r ó i n a k felelősség­ t u d a t á r ó l á l t a l á b a n , hiszen s z á m t a l a n e l l e n p é l d á t is i s m e r ü n k , H e i n r i c h Bölltől S a r t r e - i g , és a h é t k ö n y v k ü l ö n b e n s e m az írói felelősségtudat a n t o l ó g i á j a . . . G ü n t e r Grassról, R e i n h a r d L e t t a u r ó l m á r szó esett. Az o s z t r á k B i s i n g e r N y u g a t - B e r l i n b ő l e m l é k s z i k h a ­ zai, bécsi b a r á t a i r a , otthoni e m l é k e k e t , beszélgetése­ k e t idéz. Z a b o l á t l a n , a szó k ö z e p é n m e g t ö r t v e r s s o ­ rok, olasz, francia, angol m o n d a t o k , idézetek, az í r á s ­ j e l e k mellőzése, a m i n d e n t egy szuszra m o n d a n i a k a r ó görcsös igyekezete j e l l e m z i verseit. „Io c r e d o m o n d o m a l á n y o k n a k a v i r á g o k n a k az o l y a n / egyedüli v i r á g o k n a k / a h a t a l o m e n n e k a z egyedül Santa Ecclesiának / a pompázatossága a vi­ r á g o k oly t a r k á k oly sza- / gok A i x en P r o v e n c e A v i g n o n b ó l / ő k e t is / gondozni k e l l / a h a t a l o m / ezek a v i r á g o k H o r o v i t z m o n d j á k L o n d o n r ó l / m o n d ­ j á k B e r l i n b e n egy v e r s e t olvas és k ö z b e n / azt m o n d ­ j a / M y a n c e s t o r s c a m e from H u n g a r y w h e r e / H o ­ rovitz w a s a t o w n / m e g t ö r ö m a sort újból a / h a t a ­ lom a h a l á l ezek a v i r á g o k / t u // felix A u s t r i a // nube." L a r s Gustafssont, a l e g n a g y o b b s k a n d i n á v i r o d a l m i folyóirat szerkesztőjét m e g l e h e t ő s e n i s m e r i k a n é m e t n y e l v t e r ü l e t e n , egyik v e r s é b e n B i s i n g e r is idéz tőle. Az L C B k i a d v á n y á b a n k é t r ö v i d p r ó z á v a l j e l e n t k e ­ zik. A Bakunyin utazásával és a T h o r n n a l . F o r d í ­ t ó j a és b a r á t j a , H a n s M a g n u s E n z e n s b e r g e r írja r ó l a : „Filozófiája t ú l a d a régi t i t k o k o n és sajátos é r t e l m e s séghez vezet, o l y a n sajátos é r t e l m e s s é g h e z , hogy a m ű hűvös-tiszta t ü k r é b e n r i t k a z s á k m á n y t ű n i k föl: logik u m , a m e l y n e m száraz, f a n t a s z t i k u m , a m e l y n e m zavaros." S z e n v t e l e n , h ű v ö s í r á s m ó d j a , szigorú szer­ kesztése, filozófiától á t h a t o t t írásai mindenesetre meghökkentőek. Minden kép mélyén újabb kép, az újabb kép mélyén még újabb kép, s a koncentrikus k é p e k k ö z e p é n p a r a d o x s z e n t e n c i a : „Ha egy k ő c s u ­ p á n egy kő volna, n e m n e v e z n ő k k ő n e k . "

téka egyetem professzora eddigi publikációiban főleg a XVIII. és XIX. századi orosz iroda­ lom történetével foglalkozott; e könyve már a verselmélet körébe vág, bevezető részét alkotja a jelrendszerekről szó­ ló tanulmánysorozatnak mint a strukturalista irodalomelem­ zés első marxista megfogalma­ zása, értékelése és rendszere­ zése. A marxista strukturaliz­ mus kialakítására és állás­ pontjának tisztázására töre­ kedve, Lotman kritikailag ér­ tékeli az orosz formalisták te­ vékenységét és egyes mai néze­ teket. Szerinte a cél „megha­ tározni a szöveg elemeinek funkcionális kapcsolatait a mű eszmei-művészi egységében". A fordítást oroszról románra Ra­ du Nicolau végezte; a tanul­ mányszámba menő előszót Mihai Pop írta. ( E d i t u r a U n i v e r s , 1970.) Molnár

József

A magyar beszédhangok atlasza Első ízben vehetünk kezünk­ be olyan szakkönyvet, amely teljességre törekszik a magyar beszédhangok képzésének be­ mutatásakor. A bevezető (szö­ veges) részben tömören átte­ kinti a fonetika történetét, fel­ vázolja a beszédhang-képzés lényeges mozzanatait, a hang­ jelölés ma használt formáit, a fonémák vizsgálatának korsze­ rű eszközeit és módszereit. Szemléletes összefoglaló táblá­ zatok és gyakorlati jellegű észrevételek teszik teljessé ezt a fejezetet. A tulajdonképpeni atlaszt 35 hangtábla alkotja: egy-egy hang helyes kiejtésé­ nek sokoldalú ábrázolása. Kü­ lönösen ezt a fejezetet tanul­ mányozhatják eredményesen színészek, tanárok, énekesek és mindazok, akik helyes ki­ ejtésre törekednek. (Tan­ k ö n y v k i a d ó . B u d a p e s t , 1970.)

téka Victor Charreton, peintre de la nature et de la lumière A könyvet a Victor Charreton Barátai néven ismert egyesület adta ki. Első része a művész életét ismerteti, al­ kotásait méltatja. 1864-ben született, tevékenysége az impresszionizmus korszaká­ ban bontakozik ki. Manet, Monet, Degas kora ez. Éles lá­ tásmód jellemzi, de alkotó­ módszerében eltér az impreszszionistáktól. Saint-AmantTallende-ban (Dél-Franciaor­ szág) él, 1936-ban hal meg. Vic­ tor Charreton ecsetje többnyire őszi, téli, tavaszi pillanatokat rögzít vászonra. A művészi klasszis azonban a fényárnya­ latok hozzáértő visszaadásában jelentkezik. Színeiben látja a fényt. Képein megragadó a színváltozatok harmóniája, amely perspektivikusan illesz­ kedik egy kiegyensúlyozott életműbe. Ritka művészi igény­ nyel érvényesítette festmé­ nyein a hangulatiság lehető­ ségeit. Maurice Genevoix sza­ vait idézve „egyike azon mű­ vészeknek, akik legfigyelme­ sebbek voltak belső kötelezett­ ségeikre; művét élő és klasszi­ kus egészként értékelem". (Edition Les A m i s de Victor C h a r r e t o n , P a r i s , 1970.) Antik

anekdoták

Anekdota magyarul „kiadat­ lan"-t jelent, tehát éppen az ellenkezőjét annak, amit ez a kis TÉKA-kötet tartalmaz. Az ókori történelem anekdotái ugyanis nemhogy kiadatlanok volnának, hanem bejárták a kerek világot. S az általános műveltséghez tartozik tudni, mit mondott a spártai anya fiának, aki rövid karddal in­ dult a csatába, vagy ki mond­ ta azt, hogy „jöttem, láttam, győztem". Szabó György tehát újraválogatta és újrafordította

G ü n t e r Eichot k ö l t ő k é n t és r á d i ó j á t é k - s z e r z ő k é n t i s m e r i a m a g y a r olvasóközönség. E b b e n a p r ó z a k ö t e ­ t é b e n , a m e l y a Kulka, Hilpert, elefántok c í m e t viseli, groteszk világgal i s m e r k e d h e t ü n k m e g : e m b e r s z a b á s ú állatok vagy talán atavisztikus emberek, jambikus nyulak, trocheikus mormoták, négylábú verssorok, elefánt, aki t a l á n G á b r i e l a r k a n g y a l . „Hogy l e t t e m ez. a m a z , v a g y ő? Kicsoda, m i l y e n és hovavalósi v a ­ g y o k ? " — k é r d e z i b b b b b b , az elefánt, és n e m c s a k ő n e m t u d j a , m i s e m t u d j u k . E b b ő l az é r t e l m e t l e n ü l é r t e l m e s összevisszaságból, sejtelmes b i z o n y t a l a n s á g ­ ból v a l a m i l y e n m e g r e n d í t ő m a g á n y o s s á g k é p e b o n t a ­ kozik ki. A fontolgatás p i l l a n a t a , a t á r g y s z e m ü g y r e v é t e l e A r t u r Knoff m ó d s z e r e . B ű v é s z m u t a t v á n y t végez: f e l ­ d o b egy s z ü r k e t é m á t , m e g v i l l a n t j a , h o g y t a r k á n a k látsszék, és r ö g v e s t el is t ü n t e t i . K ö t e t e e l e j é r e a r s poetica-szerű r ö v i d p r ó z á t ír Történetek tör­ ténetek c í m m e l : „Mi m i n d n y á j a n felületesen i s ­ m e r j ü k e g y m á s t . N e m v a g y u n k m i n d köszönő v i ­ s z o n y b a n . M e g k e z d ő d ü n k , befejeződünk, és i d ő n k é n t k i f i c a m o d i k a k ö z e p ü n k . O l y k o r n e v e k e t és v á r o s o ­ k a t c s e r é l ü n k el é t e l r e c e p t e k r e és b a l e s e t e k r e . A p r o g r a m u n k , sajnos, elkallódott. Az a n y a g o t i n g y e n kapjuk." A p r o g r a m , sajnos, v a l ó b a n elkallódott. A m i p e r s z e n e m e g e t r e n g e t ő veszteség k é t - h á r o m í r á s e s e t é b e n , sőt h é t k ö t e t esetében sem. Á m az így i n t é z m é n y e sedő p r o g r a m v e s z t é s s e l , p r o g r a m t a l a n s á g g a l a g g á l y a ­ i n k v a n n a k , m e r t m o n d a n o m s e m kell, h o g y p é l d á u l U w e B r a n d n e r á r a d ó — egy szó k ö z e p é n e l h a r a p o t t és tiszta g r a f i k á v a l befejeződő — í r á s a s e m m u t a t j á r h a t ó u t a t , i n k á b b csak ötlet. Jagamas Ferencz Zsuzsanna

Levél Oxfordba Az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m e s e m o t í v u m á r ó l szóló t a n u l m á n y o m b u d a p e s t i angol k i a d á s á t * e l j u t t a t t a m O x f o r d b a O. R. G u r n e y n e v e s asszirológushoz, A nippuri szegény ember m e s é j é t rögzítő ékírásos a g y a g ­ t á b l a t u d ó s megfejtőjéhez. Mivel az i d ő s z á m í t á s u n k előtt 701-ben írott, m a j d 1951-ben a kisázsiai S u l t a n t e p e közelében kiásott — vagyis t ö b b m i n t 2600 éves — asszír a g y a g t á b l a t ö b b h e l y t s é r ü l t volt, a v e r s e s m e s e n é h á n y k i s e b b - n a g y o b b részlete m e g f e j t e t l e n m a r a d t . A h o m á l y o s részek közül a l e g j e l e n t ő s e b b t a l á n é p p a n i p p u r i szegény e m b e r első bosszúja, * A Contribution to the Tale Motif of the Bird Concea­ led in the Vessel (The First Revenge of the Poor Man of Nippur). Acta Ethnographica, XIX (1970), 147—59. A tanul­ m á n y itthon rövidebb formában a Revista de etnografie şi folclor 1968. é v i 1, számában jelent m e g : Cu privire la mo­ tivul păsării ascunse în vas (Contribuţie la descifrarea unei tăbliţe de lut asiriene). Magyarul eddig csak rövid ö s s z e ­ foglalást közöltem a Korunk 1968. 3. s z á m á b a n : Egy ékírá­ sos asszír mese megfejtéséhez.

hisz e bosszú a m e s e c s e l e k m é n y é n e k egyik s a r k a l a ­ tos epizódja. M a g a m — t á v o l r ó l s e m az asszír ékírásos jelek, h a n e m a m a i m a g y a r és n e m z e t k ö z i m e s e k i n c s , m é g k ö z e l e b b r ő l az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r m e s e m o t i v u m á n a k i s m e r e t e a l a p j á n — az első bosszú m e g f e j ­ téséhez m e g o l d á s t j a v a s o l t a m . J a v a s l a t o m a m e s e k é t t ö r e d é k e s s o r á r a : a 86. és a 97. s o r r a v o n a t k o z o t t , m e r t e z e k n e k a kiegészítése á l t a l az első bosszú m e ­ n e t e a z o n n a l megvilágosodik. Első j a v a s l a t o m szerint — az e m l í t e t t m e s e m o t í ­ v u m é r t e l m é b e n — a szegény e m b e r a két m a d a r a t a p e r s e l y b e r e j t e t t e , vagyis a 85—86. sor szögletes z á r ó j e l b e illesztett k i e g é s z í t é s e m m e l így h a n g z i k :

téka

az antik világ a n e k d o t a k i n c s é t , hogy az utókor ne csak derül­ jön rajta, hanem okuljon is belőle. Volt még egy hozzá ha­ sonló tanára a kolozsvári egye­ tem bölcsészeti karának a szá­ zadfordulón: Halász Ignác, aki svéd és norvég népköltési gyűj­ tése után maga is meséket kezdett közzétenni „Móka bá­ csi" álnéven. Mindkettő kö­ Dzsimil-Ninurta fogott két madarat, és kü­ [a madarakat a perselybe] tette és lepecsételte vetésre méltó példa. Mert annak pecséteit. lönös hitele és varázsa van an­ nak, ha a szakember „móká­ M á s o d i k j a v a s l a t o m s z e r i n t a 97. s o r b a n a m a d a r a k zik". ( K r i t e r i o n , 1970.) elröpülnek, tehát Dzsimil-Ninurta kinyitotta

felkelt

a persely

az éj közepén,

ajtaját,

[mire

mint a tolvaj, a madarak elröpültek].

Wassily Analiza

Leontief input-output

A tőkés gazdaságban ma a vállalaton belüli tervezés szin­ te teljesen helyettesíti az egy­ mást követő próbálgatások ha­ gyományos módszerét. Ez utób­ bi módszer nemzetgazdasági szinten is az USA-ban hosszú ideig eredményes volt, „egé­ szen az utolsó évtizedig, ami­ kor is a fejlődés üteme lelas­ sult, s így nagyon sok bonyo­ lult probléma merült fel". A nemzetgazdasági szintű terve­ zés a könyvben leírt input-out­ put módszer ismerete nélkül nem lehetséges. Bár a kötet ti­ zenegy tanulmánya mintegy húsz év leforgása alatt jelent meg, tárgyuk közös. A nemzet­ gazdaságot mint különböző termelő és fogyasztó ágazatok összefüggő rendszerét írja le. Az input-output táblázat öszszefüggően mutatja a javak és mint a szolgáltatások ágazatok közötti tolvaj, áramlását. ( E d i t u r a ştiinţifică, madarak 1970.)

Vagyis, a kiegészítések u t á n , az epizód a k ö v e t ­ kező: D z s i m i l - N i n u r t a , a szegény e m b e r , n e m e s n e k öltözve, h i n t ó n é r k e z i k N i p p u r b a , és közli a v á r o s ­ b í r ó v a l , h o g y a k i r á l y m e g b í z á s á b ó l egy p e r s e l y a r a ­ n y a t hozott a t e m p l o m s z á m á r a . A p e r s e l y b e n azon­ ban, m i n t t u d j u k , a r a n y h e l y e t t k é t m a d á r v a n . A tiszteletére r e n d e z e t t esti l a k o m a u t á n Dzsimil-Ni­ n u r t a a d d i g t a r t j a szóval a v á r o s b í r ó t , m í g az k i m e ­ r ü l t e n elalszik. E k k o r D z s i m i l - N i n u r t a k i n y i t j a a perselyt, hogy a m a d a r a k e l r ö p ü l j e n e k . Reggel az a látszat, m i n t h a az ü r e s p e r s e l y t k i r a b o l t á k volna, m i r e D z s i m i l - N i n u r t a , m i n t a k i r á l y állítólagos k ü l ­ dötte, g o n d a t l a n s á g á é r t tetőtől t a l p i g v é g i g v e r i a v á ­ rosbírót. 1970. n o v e m b e r 4-i keltezéssel l e v e l e m é r k e z e t t O x ­ fordból: O. R. G u r n e y n e m c s a k hogy elfogadta, h a ­ n e m t o v á b b i megfejtéssel m e g is erősítette föltevé­ semet. A 97. sor kiegészítésére v o n a t k o z ó j a v a s l a t o m i s m e r e t é b e n u g y a n i s m e g é r t e t t e a s z á m á r a eddig ér­ t e l m e t l e n sorvégi [a-na sa-]ma-me jeleket, vagyis a sor m o s t m á r teljes f o r m á j á b a n így h a n g z i k : Dzsimil-Ninurta kinyitotta elröpültek]

felkelt

az éj közepén,

a persely ajtaját, az ég felé.

[mire

a

„Az ég felé": ez az ú j o n n a n m e g f e j t e t t szövegrész igazolja és megerősíti, hogy a h i á n y z ó s z a v a k bizo­ Bányai János n y o s a n az e l r ö p ü l ő m a d a r a k r a v o n a t k o z h a t n a k . A 86. sor elején az é k í r á s b ó l s e m m i n e m m a r a d t , t e h á t Súrlódás ott a szerző n e m t u d o t t s z a v a k a t megfejteni, v i s z o n t l e v e l é b e n jogosan jegyzi meg, hogy h a a m a d a r a k Az elsősorban esszéíróként, a p e r s e l y b ő l e l r ö p ü l t e k , a k k o r n y i l v á n v a l ó a n b e is kritikusként ismert szerzőnek k e l l e t t oda t e n n i őket. nem ez az első prózai mun-

téka kája, de ezzel a regénnyel iga­ zolta egyértelműen, hogy a mai jugoszláviai magyar epika él­ vonalában van a helye. Egy fiatal nevelőnő keresi helyét a világban, mindenekelőtt ön­ magával szeretne tisztába jön­ ni; e hideg logikával, esszéirói körültekintéssel megírt törté­ netben azonban nemcsak Réti Eszterről kapunk kegyetlen őszinteségű képet, hanem kör­ nyezetéről is: akik Eszterrel így vagy úgy kapcsolatba ke­ rülnek, önmagukat, saját vi­ lágukat is leleplezik. Lélektani hitelessége mellett, Bányai re­ génye különösen mint a hat­ vanas évek második felének kiszámítottan pontos társada­ lomábrázolása emelkedik ki a jelenkori vajdasági magyar irodalomból. (Fórum, 1970.)

B e t h l e n Miklós ö n é l e t í r á s a Tizenöt éve jelent meg és gyakorlatilag hozzáférhetetlen a kritikai kiadása ennek a cso­ dálatos könyvnek: Bethlen Miklós élete l e í r á s a m a g á t ó l . S most meg kell elégednünk morzsákkal, illetve szemelvé­ nyekkel, a néhai kancellár, gazda, kereskedő, építőmester és rabságában memoáríró ön­ életrajzából. Ezek csak felkel­ tik az érdeklődést az egész mű iránt, amelyben a hanyatló fe­ jedelmi kor tükröződik, egy­ más elpusztítására szövetkező, az elpusztítottak vagyona fe­ lett osztozó főuraival, a török nyakára hágó osztrák hatalom­ mal, a két pogány közt ver­ gődő egykori tündérkerttel. S a mű középpontjában maga a szerző áll, aki minden tettére tud egy bibliai idézetet, mint egy prédikátor, és olyan lep­ lezetlenül mesél családi életé­ ről, mint egy naturalista re­ gényíró. Ami az alapszövegből kimaradt, azt elmondja, érté­ keli, kommentálja Bernád Ágoston. ( K r i t e r i o n 1970.)

V a n a z o n b a n az oxfordi t u d ó s l e v e l é b e n egy é r d e ­ kes k é r d é s , a m e l y n y o m b a n v á l a s z r a késztetett, é s p e ­ dig: „ N e m t u d o m m e g é r t e n i , h o g y (a n i p p u r i szegény e m b e r ) m i é r t v e t t e m a g á n a k azt a f á r a d s á g o t , hogy megfogja a m a d a r a k a t és b e t e g y e őket a p e r s e l y b e ? M i n d a z , a m i r e szüksége v a n , egy üres p e r s e l y ! É s az ü r e s p e r s e l y b i z o n y á r a egy jól i s m e r t m o t í v u m az ilyen m e s é k b e n . Meg t u d j a ezt Ö n m a g y a r á z n i ? " Éles e l m é j ű gondolat, t a l á n m á s n a k a fejében is megfordulhat. A t a n u l m á n y írásakor n e m jutott eszembe, h o g y a m o t í v u m e v o n a t k o z á s a m a g y a r á z a ­ tot igényel, e z é r t m o s t p ó t o l o m m u l a s z t á s o m a t . Az e d é n y b e r e j t e t t m a d á r n a k az á l t a l a m i s m e r t e ­ t e t t összes m e s e t í p u s b a n konkrét szerepe van — a n i p p u r i s z e g é n y e m b e r s e m ok n é l k ü l folyamodott, a cselhez. A l e g k é z e n f e k v ő b b p é l d a az a m e s e t í p u s , a m e l y b e n az okos l e á n y a k i r á l y t ó l p a r a n c s o t k a p , h o g y v i g y e n is a j á n d é k o t n e k i , de m é g s e vigyen. E r r e ő k é t e d é n y (tányér, szita) közé m a d a r a t zár, s a m i d ő n a k i r á l y előtt az e d é n y e k e t szétnyitja, a m a d á r e l r ö p ü l . A k i r á l y t e h á t látja, v a g y i s m e g g y ő ­ ződik a r r ó l , h o g y a l e á n y v a l ó b a n a j á n d é k k a l j e l e n t m e g előtte, m i r e a l e á n y a m a d á r e l r ö p í t é s e á l t a l a p a r a n c s m á s o d i k felét is teljesíti. A n i p p u r i szegény e m b e r a z é r t rejti a p e r s e l y b e a m a d a r a k a t , m e r t egy üres p e r s e l y r ő l s e n k i s e m h i n ­ n é el, hogy a r a n y v a n b e n n e ; a m a d a r a k súlya a p e r s e l y b e n az a r a n y a t pótolja. A r a n y h e l y e t t a p e r ­ s e l y b e n o l y a n súlyt k e l l e t t elhelyezni, a m e l y a szük­ séges p i l l a n a t b a n nyom nélkül e l t ű n i k : e z é r t folya­ m o d o t t a n i p p u r i szegény e m b e r az ég felé r ö p ü l ő madarakhoz. Persze, a motívum realitását a mese világában, n e m p e d i g a v a l ó s á g szintjén kell m é l t á n y o l n u n k . F a r a g ó József

LÁTÓHATÁR

A tőkés és fejlődő országok sajtójáról A l o n d o n i T H E T I M E S k é t é v e n k é n t k ü l ö n m e l l é k l e t b e n m é r i fel a v i l á g s a j t ó helyzetét. Ezek, f ő k é n t a z o n b a n a legutolsó s z á m b a v é t e l (50 050), v a l a m i n t a S A T U R ­ D A Y R E V I E W - n a k (LIII. k., 41.) e k é r d é s s e l foglalkozó cikkei a l a p j á n b e p i l l a n t á s t n y ú j t u n k „a h a r m a d i k h a t a l o m " m a i k é r d é s e i b e , a k a p i t a l i s t a és fejlődő országok napisajtójába. A n a p i s a j t ó j e l e n t ő s é g e a v é s z k i á l t ó h a n g o k e l l e n é r e s z ü n t e l e n ü l növekszik. Ezt m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t j á k a statisztikai a d a t o k : m í g 1952-ben 7000 n a p i l a p j e l e n t m e g 230 millió p é l d á n y b a n , 1969 v é g é r e m á r 8100 l a p 360 millió p é l d á n y b a n . A l e g n a g y o b b g y a r a p o d á s Á z s i á b a n t a p a s z t a l h a t ó ; itt a n a p i l a p o k s z á m a (a Szovjetunió ázsiai r é s z e n é l k ü l ) 1500-ról 2 250-re, a p é l d á n y s z á m p e d i g 45 millióról 80 m i l l i ó r a ugrott. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k s z e r i n t a F ö l d l a k o s s á g á n a k 40%-a, k e r e k e n 1400 millió e m b e r t u d í r n i - o l v a s n i . Az összlakosság 2 5 % - a k í n a i u l , 11%-a a n g o l u l és u g y a n a n n y i oroszul beszél. Az olvasók t á b o r a a z o n b a n m á s a r á n y t m u t a t . Az í r n i - o l v a s n i t u d ó lakosság 20%-a angol, 19,9%-a k í n a i , 3,8%-a francia és 3%-a n é m e t n y e l v ű n a p i l a p o t olvas. E u r ó p á b a n a n a p i l a p o k 40%-át, Afrikában, D é l - A m e r i k á b a n és Á z s i á b a n — a h o l a F ö l d l a k o s s á g á n a k 70%-a él — 26%-át, a t ö b b i t e r ü l e t e n 3 2 % - á t v á s á r o l ­ ják meg. A k a p i t a l i s t a v i l á g egyik n a g y s a j t ó k é r d é s e a n a p i s a j t ó és a t ö b b i t ö m e g t á j é ­ k o z t a t ó eszköz, a r á d i ó és a televízió e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y u l á s a . „A l a p o k b a n s e m m i o l y a n n i n c s e n — á l l a p í t j a m e g az egyik angol k i a d ó —, a m i t a r á d i ó b a n v a g y a t é v é b e n m á r n e h a l l o t t u n k , i l l e t v e n e l á t t u n k volna." E z é r t e k é r d é s e k v i t a ­ t á s a k o r e g y r e g y a k r a b b a n m e r ü l fel a k a n a d a i filozófus, M c L u h a n n e v e , a k i a X X . s z á z a d o t a televízió k o r á n a k t e k i n t i . D e u g y a n ő kideríti, az é v e k t a p a s z t a l a t a p e d i g bizonyítja, h o g y a t é v é c s a k az é r z é k s z e r v e k r e , a l á t á s r a és a h a l l á s r a h a t , d e n e m ösztönzi a g o n d o l k o d á s t . K ü l ö n b e n is a k é t t ö m e g t á j é k o z t a t ó eszköz g a z d a s á g i l a g a n y n y i r a összeforrott, hogy a l e g t ö b b fejlett k a p i t a l i s t a á l l a m b a n m i n d k e t t ő egyetlen tulajdonba került. A gazdasági a l a p o k biztosítása a n a p i s a j t ó m á s i k n a g y p r o b l é m á j a . B e u v e M é r y , a Le Monde a l a p í t ó j a í r j a : „A sajtó i p a r r á lett és n e m s z a b a d u l h a t m e g az i p a r t ö r v é n y e i t ő l . " Ez a t é n y é r v é n y e s ü l — bizonyos t é r s é g e k b e n — a n a p i l a p o k s z á m á n a k fokozatos c s ö k k e n é s é b e n . P á r i z s b a n p é l d á u l 28-ról 13-ra c s ö k k e n t , és ez a z a r á n y F r a n c i a o r s z á g v i d é k i s a j t ó j á b a n is j e l e n t k e z i k . Ez é r v é n y e s ü l a l a p o k fúzió­ j á b a n , az ú n . „ l á n c " - v a g y „ c s o p o r t " - r e n d s z e r k i a l a k u l á s á b a n , a h a t a l m a s l a p k i a d ó m o n o p ó l i u m o k l é t r e j ö t t é b e n . A n a p i l a p o k á r a r e n d s z e r i n t a l a c s o n y a b b az előállítási k ö l t s é g e k n é l . Az így k e l e t k e z e t t n e g a t í v m é r l e g e t a h i r d e t é s e k b ő l s z á r m a z ó b e v é t e l hozza e g y e n s ú l y b a . A bevételi l e h e t ő s é g e k fokozatosan c s ö k k e n n e k . V a l a m i v e l j o b b a v i d é k i n a p i s a j t ó g a z d a s á g i helyzete. A n g l i á b a n p é l d á u l 1300 k i s e b b n a p i - és h e t i ­ l a p e s e t é b e n a b e f e k t e t e t t t ő k e 20—30%-a t é r ü l m e g . E n n e k t i t k a ismét csak a l á n c ­ t u l a j d o n . Az Egyesült Á l l a m o k b a n m i n t e g y 14 000 h e t i - és n a p i l a p v a n i l y e n t u l a j ­ donban. Angliában a legerősebb a Thompson-csoport, amelynek a világ különböző r é s z e i b e n l e g a l á b b 150 n a p i l a p j a v a n , A m e r i k á b a n p e d i g 25. Az Egyesült Á l l a m o k ­ b a n a H e a r s t - b i r o d a l o m 21 n a p i l a p j a 8-ra csökkent, h e l y e t t e új i m p é r i u m o k t ű n t e k fel: N e w h o u s e S c r i p p s - H o w a r d , G a n n e t , C o w l e s és Copley. N é m e t o r s z á g b a n A x e l S p r i n g e r szervezete a n a p i l a p o k 40, a v a s á r n a p i l a p o k 90%-át birtokolja.

A s a j t ó n a k ez a nagyfokú k o n c e n t r á l á s a e l k e r ü l h e t e t l e n ü l r á n y o m j a b é l y e g é t az egész t á r s a d a l o m r a . N a p ó l e o n m o n d o t t a : „ H á r o m ellenséges újságtól j o b b a n kell félni, m i n t ezer szuronytól." A s a j t ó b á r ó k a m a k o r o n á z a t l a n k i r á l y a i , a k i k óriási befolyást g y a k o r o l n a k n e m c s a k a k ö z v é l e m é n y r e , h a n e m az egész n e m z e t k ö z i p o l i ­ tikai helyzet a l a k u l á s á r a . „A sajtót v a l a m i k o r o l y a n lényeges h a t a l o m n a k t e k i n t e t ­ t é k — írja egy a m e r i k a i szociológus —, a m e l y felszabadítja az egyént a k o r m á n y z a t z s a r n o k s á g a alól; m a i n k á b b azzal a kérdéssel á l l u n k s z e m b e n , h o g y a n s z a b a d í t h a t n ó k fel az e g y é n t a t ö m e g t á j é k o z t a t á s i eszközök szellemi d e s p o t i z m u s a alól." A n a p i l a p o k , a k é p e s l a p o k , a r á d i ó , a t é v é és a film m i n d a n n y i u n k a t e g y f o r m á v á tesz — vallja u g y a n a z a szociológus. L é l e k t a n i l a g kidolgozott h i r d e t é s e i k k e l , h í r e i k ­ kel a világot ú g y t ü n t e t i k fel, m i n t h a m i n d a n n y i a n e g y f o r m á n részesei l e n n é n k , de a v a l ó s á g b a n n e m v a g y u n k . N e m kis fejtörést okoz a milliós p é l d á n y s z á m ú n a p i s a j t ó terjesztése. Az a l k a l ­ m a z o t t a k egész h a d a , a v o n a t , a t e h e r a u t ó k , a r e p ü l ő g é p , a h e l i k o p t e r e g y r e k e ­ v é s b é t u d m e g b i r k ó z n i ezzel a feladattal, k ü l ö n ö s e n a n a g y m e t r o p o l i s o k b a n . Ezért m a m á r az e l e k t r o n i k á t , a k i b e r n e t i k á t és a televíziót is a terjesztés szolgálatába állítják. S o k a t ígér a tokiói E x p o 70-en b e m u t a t o t t készülék, az ú n . telenews, ame­ lyet a l e g n a g y o b b j a p á n n a p i l a p , az Asahi Shimbun k ö l t s é g é n á l l í t o t t a k elő. Á t l a g t é v é n a g y s á g ú fakszimile-vevő, m e l y „tabloid" h á z i - k i a d á s t a d az olvasó k e z é b e . Egy g o m b m e g n y o m á s á r a a k é s z ü l é k n é g y p e r c a l a t t m i n d k é t o l d a l á n t e l e í r t ú j s á g ­ l a p o t bocsát ki. Egy m á s i k g o m b m e g n y o m á s á v a l az előfizető m e g k a p h a t j a a s p o r t ­ rovatot, egy h a r m a d i k é v a l a h í r e k e t és a gazdasági rovatot, és így t o v á b b . A t e l e news előállítása a r á n y l a g olcsó: 20—40 font. A laphoz 100 m é t e r hosszú p a p í r t e ­ k e r c s e t h a s z n á l , a m e l y á t l a g 10 n a p r a elegendő. G y á r t á s á r a k ü l ö n t á r s a s á g o k a l a ­ k u l t a k , és az elképzelés szerint az előfizető ú g y b é r e l h e t i , a k á r c s a k t e l e f o n k é s z ü ­ lékét. H a s o n l ó v a g y m é g h a t é k o n y a b b m ó d s z e r e k k e l J a p á n b a n és az Egyesült Á l l a ­ m o k b a n e g y a r á n t k í s é r l e t e z n e k , de ezek m é g t ú l s o k b a k e r ü l n e k . A m ű s z a k i fejlesztés m e l l e t t m e g o l d á s r a v á r az ú j s á g í r ó k képzése, k ü l ö n ö s e n a fejlődő o r s z á g o k b a n . A l e g t ö b b n y u g a t i á l l a m b a n e célt szolgálják a m á r t ö b b évtizedes m ú l t r a v i s s z a t e k i n t ő i n t é z m é n y e k . I l y e n p é l d á u l a C o m m o n w e a l t h P r e s s Union, a m e l y 1909-ben a l a k u l t , s lehetőséget n y ú j t az angol és a nemzetközösségi f i a t a l o k n a k az ú j s á g í r á s e l s a j á t í t á s á r a . Ezt egésziti ki az 1962-ben L o r d T h o m p s o n of Fleet á l t a l létesített 5 millió fontos a l a p í t v á n y , a m e l y n e k j e l e n l e g k é t k ö z p o n t j a v a n , Cardiffban és G l a s g o w - b a n . A cardiffi k ö z p o n t t i z e n k é t hetes t a n f o l y a m o k a t r e n d e z , á l t a l á b a n h a t v a n a s l é t s z á m m a l . E d d i g m i n t e g y 200 ú j s á g í r ó 57 országból végezte el a t a n f o l y a m o t , t o v á b b á n a g y s z á m ú m é r n ö k i s m e r k e d e t t m e g a l a p k i a d á s és a n y o m d a i p a r t i t k a i v a l . T ö b b e n a fejlődő országokból jöttek, és h a z a t é r v e l a p ­ kiadók, szerkesztők lettek. J e l l e m z ő a fejlődő o r s z á g o k r a a t ö b b n y e l v ű sajtó. A helyi n y e l v ű e k m e l l e t t főként angol l a p o k a t a d n a k ki. C e y l o n b a n p é l d á u l 6 angol, 8 szingaléz és 6 t a m i l n y e l v ű l a p j e l e n i k m e g . Az í r á s - o l v a s á s fejlődésével p á r h u z a m o s a n b ő v ü l e z e k b e n az o r s z á g o k b a n a n a p i s a j t ó h á l ó z a t a . I n d i á b a n az u t ó b b i öt é v a l a t t a n a p i l a p o k s z á m a 28,6%-kal e m e l k e d e t t , de országos v i s z o n y l a t b a n a p é l d á n y s z á m c s a k 28 millió. A l a k o s s á g n a k m i n d ö s s z e 2%-a beszél a n g o l u l , az angol n y e l v ű l a p o k mégis az egész n a p i s a j t ó 25%-át teszik ki, a m i azt is m u t a t j a , h o g y a n a p i s a j t ó itt c s a k az elit m i n d e n n a p i t á j é k o z t a t á s á t szolgálja. A politikai v á l t o z á s o k t e r m é s z e t e s e n befolyásolják a l a p o k h e l y z e t é t : e g y e s e k elveszítik j e l e n t ő s é g ü k e t , m á s o k — az új politikai e r ő k t á m o g a t ó i — k i v á l t s á g o k a t élveznek. M i l y e n a t a r t a l m i s z í n v o n a l ? E k é t v i l á g l e g t ö b b l a p j á n a k a j e l s z a v a az, h o g y a k o m o l y í r á s n a k n e m k e l l feltétlenül u n a l m a s n a k l e n n i e , ez a k ö v e t e l m é n y a z o n ­ b a n n e m valósítható meg egykönnyen. A rendkívüli események hajhászása, az é r d e k l ő d é s felcsigázása az ú j s á g í r á s m e g s z o k o t t fogásai lettek, m i n t a h o g y n e m r i t k a , t a l á n a n a g y h a g y o m á n y o k k a l r e n d e l k e z ő n a p i l a p o k a t k i v é v e , az e s e m é n y e k s z á n ­ dékos m e g h a m i s í t á s a . A k ö z v é l e m é n y befolyásolása, bizonyos p o l i t i k a i és i d e o l ó ­ giai célok e g y o l d a l ú követése, egyes i r á n y z a t o k , országok e l v t e l e n t á m a d á s a igen sok s a j t ó t e r m é k n e k j e l l e m z ő v o n á s a . A m e r k a n t i l szellem a h i r d e t é s e k t ö m e g e i v e l á r a s z t j a el a n a p i s a j t ó t . I s m e r e t e s , h o g y a d á n Ekstrabladet azzal é r t el s i k e r e k e t , h o g y első l a p j á n s e m m i m á s t , c s a k egy m e z t e l e n l e á n y t közölt, és k a m p á n y t i n d í ­ tott a p o r n o g r á f i a m e l l e t t . A 20—24, sőt egyes o r s z á g o k b a n 80—90 o l d a l o n m e g j e l e n ő l a p o k a t n e m k ö n n y ű k o m o l y t a r t a l o m m a l m e g t ö l t e n i . Így v á l i k i s m é t i d ő s z e r ű v é O s c a r W i l d e i r o n i k u s

k é r d é s e és r á a d o t t v á l a s z a : „Mi a k ü l ö n b s é g az i r o d a l o m és az újságírás között: a z ú j s á g í r á s o l v a s h a t a t l a n , az i r o d a l m a t n e m olvassák." I s m é t kezd igaz l e n n i egy a m e r i k a i m o n d á s is, m e l y szerint az ú j s á g í r á s lényege az, h o g y k é t c e n t é r t v e s z ü n k egy font p a p i r o s t és e l a d j u k 10 c e n t é r t . Sz. E.

A V A S G Á R D A A TÖRTÉNELEM ÍTÉLŐSZÉKE (Magazin

istoric,

Miron Constantinescu rövid tanulmá­ n y a r e n d k í v ü l é r d e k e s és szintetizáló át­ t e k i n t é s e a V a s g á r d a t á r s a d a l m i és i d e o ­ lógiai gyökereinek, t e v é k e n y s é g e l é n y e ­ gének. A V a s g á r d a , a l e g i o n á r i u s m o z g a ­ l o m előfutárai azok a soviniszta, szélső­ séges csoportok, a m e l y e k 1919—1920-ban a iaşi-i sztrájkok letörésére v á l l a l k o z t a k . A r o m á n i a i f a s i z m u s n a k ezt a szerveze­ t é t k i a l a k u l á s a és egész f e n n á l l á s a idején a z erőszak, gyilkosságok és ö n k é n y e s k e dések jellemezték. Ideológiája a s o v i n i z m u s b a n , a faji gyű­ l ö l k ö d é s b e n , a m i n d e n f é l e h a l a d á s elleni állásfoglalásban nyert megfogalmazást. Történtek kísérletek, h o g y nézeteiket C h a r l e s M a u r r a s , Léon D a u d e t , Nietzsche, L. G u m p l o w i c z filozófiai rendszeréből s z á r m a z t a s s á k , de ez a p r ó b á l k o z á s p r i ­ m i t i v i z m u s u k b a fulladt, a „legionárius d o k t r í n a " v a l ó j á b a n H i t l e r Mein Kampfj a és Mussolini beszédei egyes t é t e l e i ­ ből, frázisaiból é p ü l t fel. Ezt az ideo­ lógiát i r r a c i o n a l i z m u s , mélységes miszti­ cizmus, a n é p p e l s z e m b e n i m e g v e t é s , a s z ű k l á t ó k ö r ű a n a r c h i z m u s , a rosszul ér­ t e l m e z e t t a u t o c h t o n i z m u s i m á d a t a és a legsötétebb o b s k u r a n t i z m u s h a t o t t a át. E z e n az a l a p o n a l a k u l t ki a h a l á l , a gyil­ kolás k u l t u s z a . A l e g i o n á r i u s e s z m e v i l á g ­ n a k ezt a b e s t i a l i t á s á t n e m t u d t a e l r e j ­ teni a hangoztatott vallásosság sem, a m e l y n e k e m b e r s z e r e t e t e t valló a l a p á l l á ­ s a t e r m é s z e t s z e r ű e n n e m f é r h e t e t t össze a v é r e n g z é s h i r d e t é s é v e l és g y a k o r l a t á ­ v a l . A V a s g á r d a „ h i v a t a l o s filozófusa" 1933 és 1939 között N a e Ionescu volt, aki K a n t t ó l és L u t h e r t ő l a katolicizmusig j u ­ tott, m a j d a s z i n d i k a l i z m u s h o z p á r t o l t , h o g y n e m s o k á r a csatlakozzék a c a r a n i z mushoz, végül pedig a legionárius moz­ g a l o m ideológusa legyen. E k a r r i e r i s t a , cinikus, v a g y o n é h e s k a l a n d o r k ö r ü l g y ü ­ lekezett a V a s g á r d á n a k n é h á n y f i a t a l a b b „elméleti s t r a t é g á j a " : M i r c e a Eliade, M i hail P o l i c r o n i a d e , D. C. A m z ă r . A t ö r t é n e l m i e l ő z m é n y e k n e k és az ideo­ lógiai p r o f i l n a k a m e g r a j z o l á s a u t á n M i ­ r o n C o n s t a n t i n e s c u felveti a k é r d é s t : m i t képviselt a Vasgárda társadalmi, gazda­ sági t é r e n ? V á l a s z á b a n leszögezi, hogy a legionárius m o z g a l o m a k é t v i l á g h á b o r ú

ELŐTT

1971. 1.)

közötti R o m á n i a u r a l k o d ó o s z t á l y a i n a k legszélsőségesebb t e n d e n c i á i t fejezte k i : a f ö l d e s u r a k és a g a z d a g p a r a s z t s á g legr e a k c i ó s a b b köreit k é p v i s e l t e , s az ipari t ő k e u r a i n a k egy csoportja is eszközként h a s z n á l t a a V a s g á r d á t befolyása növelése, k o n k u r r e n s e i — főleg a zsidó gyárosok — legyőzése é r d e k é b e n . A b a n k t ő k e jóval k i s e b b m é r t é k b e n v e t t e i g é n y b e a legio­ n á r i u s o k szolgálatait, hiszen érdekei n a ­ g y o b b r é s z t az a m e r i k a i , francia, h o l l a n d monopóliumokkal fenntartott kapcsolatok erősítésére k é s z t e t t é k : a n é m e t és az olasz t ő k e felé o r i e n t á l ó d ó — főleg erdélyi — pénzügyi k ö r ö k viszont a V a s g á r d á v a l m ű k ö d t e k együtt. H i t l e r h u z a m o s a b b kísérletezés u t á n r o m á n i a i követői közül végül is Corneliu Z e l i n s k i - C o d r e a n u m e l l e t t döntött. Így az ő vezetése a l a t t álló V a s g á r d a r ö v i d e ­ sen a h i t l e r i z m u s legfőbb politikai ü g y ­ n ö k s é g e lett R o m á n i á b a n . M i n d v é g i g a náci N é m e t o r s z á g é r d e k e i n e k f e n n t a r t á s nélküli képviselője volt, s z e m b e n a r o ­ m á n n e m z e t i és állami é r d e k e k k e l . E n n e k meggyőző b i z o n y í t é k a a bécsi, fasiszta d i k t á t u m o t t á m o g a t ó m a g a t a r t á s , m a j d az A n t o n e s c u és M a n i u k ö r é csoportosuló reakciós erők segítsége, v a l a m i n t a Hit­ ler k ö z v e t l e n t á m o g a t á s á v a l megvalósult h a t a l o m á t v é t e l u t á n folytatott politika. M i r o n C o n s t a n t i n e s c u felvet néhány t o v á b b i t a n u l m á n y o z á s t igénylő k é r d é s t . Ezek k ö z é t a r t o z i k a V a s g á r d a és I I . K á ­ roly közötti k o n f l i k t u s o k a i n a k és rész­ leteinek tisztázása. A szerző világos k é ­ p e t ad a V a s g á r d a p o l i t i k á j á n a k n e m c s a k m u n k á s - és p a r a s z t e l l e n e s v o l t á r ó l , de n e m z e t e l l e n e s t e r m é s z e t é r ő l is. Ez u t ó b b i v o n á s v i l á g o s a n m e g n y i l v á n u l t a bécsi d i k t á t u m e l f o g a d á s á b a n és t á m o g a t á s á ­ b a n , az egész k ü l p o l i t i k a i v o n a l v e z e t é s ­ b e n ( a m e l y a h a g y o m á n y o s szövetségi t ö ­ r e k v é s e k h e l y e t t Hitler N é m e t o r s z á g á n a k f e n n t a r t á s n é l k ü l i kiszolgálását j e l e n t e t ­ te), az egységes r o m á n n e m z e t i á l l a m l é ­ tét is fenyegető, az együttélő n e m z e t i s é ­ geket üldöző és elidegenítő p o l i t i k á b a n . Ez a fajüldöző politika a n e m z e t i s é g e k ­ kel s z e m b e n i t e r r o r i s z t i k u s fellépések és különböző a t r o c i t á s o k f o r m á j á b a n n y i l v á ­ n u l t meg. A t a n u l m á n y a legjellemzőb-

b e k r ő l e m l í t é s t is tesz, e g y b e n u t a l a r o ­ m á n dolgozó r é t e g e k n e k az ilyen h u l i g á n j e l l e g ű m e g n y i l v á n u l á s o k a t elítélő m a g a ­ tartására. Felvetődik a kérdés: mi a magyarázata a n n a k , hogy a V a s g á r d a — főleg 1933— 1937 között — bizonyos befolyást t u d o t t g y a k o r o l n i a főiskolai h a l l g a t ó k és a sze­ g é n y p a r a s z t s á g egyes k ö r e i r e ? E n n e k m a ­ g y a r á z a t a , h o g y az e g y e t e m i ifjúság csa­ lódott k o r á b b i r e m é n y e i b e n , k i á b r á n d u l t ­ ság j e l l e m e z t e m i n d a n y a g i helyzetét, m i n d i n t e l e k t u á l i s t ö r e k v é s e i t és j ö v ő b e n i lehetőségeit illetően. Ez v e z e t e t t egyese­ ket a legionáriusok táborába. A s z e g é n y p a r a s z t s á g felé az „ O m u l şi pogonul" demagóg, a parasztság földéhsé­ gét k i h a s z n á l ó j e l s z a v á v a l p r ó b á l t a k k ö ­ zeledni. E z e n k í v ü l f e l h a s z n á l t á k a falusi lakosság bizonyos c s o p o r t j a i n a k vallásos, misztikumra hajló beállítottságát. Ezen a t é r e n e r e d m é n y t c s a k M o l d v a egyes v i ­ d é k e i n é r t e k el. Az ország dolgozó p a ­ r a s z t s á g á n a k t ú l n y o m ó többsége (Erdély­ b e n és B á n á t b a n ilyen v o n a t k o z á s b a n

n a g y szerepe volt az E k é s f r o n t n a k ) e n g e d t e m a g á t félrevezetni.

Nem tudott gyökeret ereszteni a h á b a öltöztetett m u n k á s - és p a r a s z t f i a t a ­ lok e l u t a s í t o t t á k ezt a p o l i t i k á t , de n e m r o k o n s z e n v e z e t t v e l e az első v i l á g h á b o r ú ­ b a n a K ö z p o n t i H a t a l m a k elleni h a r c b a n n e v e l k e d e t t t i s z t i k a r j e l e n t ő s része sem. A francia r a c i o n a l i z m u s és a h a g y o ­ mányos népi h u m a n i z m u s jegyében for­ málódott román értelmiség többsége — különösen a legélenjáróbb réteg — szem­ benállott a legionáriusokkal. A V a s g á r d a ellen l e g k ö v e t k e z e t e s e b b e n a m u n k á s o s z t á l y harcolt, szövetségben a dolgozó p a r a s z t s á g g a l . A R o m á n K o m m u ­ n i s t a P á r t , a K o m m u n i s t a Ifjúsági S z ö ­ vetség, a S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t e g y e s helyi szervezetei és ifjúsági szervezetei széles k ö r ű antifasiszta m o z g a l m a t i n d í ­ t o t t a k az egész o r s z á g b a n . E b b e n a h a r c ­ b a n s o k a n h a l t a k m á r t í r h a l á l t , s ez a h a r c t o r k o l l o t t a győztes 1944. a u g u s z t u s i f e g y v e r e s felkelésbe, m a j d a h a z a i f o r ­ radalom diadalmas kibontakozásába.

A FASISZTA D I K T A T Ú R A (Magyar

Filozófiai

V a j d a M i h á l y k é t összefüggő t a n u l ­ m á n y b a n elemzi a fasiszta d i k t a t ú r a t e r ­ m é s z e t é t , k i a l a k u l á s á n a k sajátos f e l t é t e ­ leit. V i t á b a száll a k ö z k e l e t ű m e g h a t á ­ r o z á s o k k a l , m e l y e k h i b á j á t a b b a n látja, hogy t ö b b s é g ü k „ . . . f i g y e l m e n kívül h a g y j a a fasiszta m o z g a l m a t , s e z é r t a fasiszta d i k t a t ú r á t a b u r z s o á u r a l o m m á s f o r m á i t ó l n e m a fasiszta r e n d s z e r b e n k i ­ a l a k u l t sajátos osztályviszonyok l e í r á s á ­ v a l , h a n e m a l i b e r a l i z m u s t ó l kölcsönzött erkölcsi-politikai karakterisztikumokkal különbözteti meg". A fasizmus h a t a l o m r a j u t á s á t n e m le­ het kizárólag a demokrácia válságával magyarázni. Értelmetlenség általában be­ szélni a p o l g á r i d e m o k r á c i a v á l s á g á r ó l , m e r t a polgári t á r s a d a l o m t ö r t é n e t é r e n e m jellemző a demokráciától a dikta­ túra irányába mutató tendencia. Az 1929—33-as g a z d a s á g i v á l s á g o t k ö ­ v e t ő e n v i l á g m é r e t e k b e n m e g t ö r t é n t az á t ­ állás a neokapitalista rendszerre. A tő­ késállam közvetlenül beavatkozik a gazdasági r e n d s z e r m ű k ö d é s é n e k i r á n y í ­ t á s á b a . Az á l l a m i g a z d a s á g i r á n y í t á s k l a s z szikus m i n t á j a a roosevelti New Deal és a n é m e t nemzetiszocializmus. A két r e n d ­ szer a z o n b a n a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a politikai s t r u k t ú r a jellegét illetően. „A náci rezsim betöltötte ugyan Németor­

nem

Szemle,

FUNKCIÓJA 1970.

3—4.)

szágban a kapitalista rendszer világmé­ r e t e k b e n n a p i r e n d e n levő á t s t r u k t u r á l á ­ sának feladatát — írja Vajda Mihály — , a m e g o l d á s n a k ez a z ú t j a a z o n b a n tisz­ t á n ö k o n ó m i a i l a g is o l y a n k ö v e t k e z m é ­ n y e k k e l j á r t , hogy a r e n d s z e r n e k a p e r ­ m a n e n s politikai feszültség á l l a p o t á b a n kellett m a r a d n i a : a neokapitalista struk­ t ú r a m á r l é t r e h o z o t t ö k o n ó m i a i bázisa és a fasiszta politikai r e n d s z e r közötti f e ­ szültségek l e h e t e t l e n n é t e t t é k az á l l a p o ­ t o k konszolidálását." Az olasz fasizmus m á s t ö r t é n e l m i sze­ r e p e t töltött b e . A b b a n , hogy az olasz b u r z s o á z i a a fasizmust v á l a s z t o t t a , d ö n t ő szerepet játszott az ország sajátos g a z d a ­ sági szerkezete: i p a r i l a g g y e n g é n fejlett, e l m a r a d o t t m e z ő g a z d a s á g i ország volt, fejlett m u n k á s m o z g a l o m m a l . Az 1919— 20-as f o r r a d a l m i v á l s á g a z o n b a n Olaszor­ s z á g b a n h a l a d ó a l t e r n a t í v á t is k í n á l t : a szocialista Olaszország m e g t e r e m t é s é t . Az olasz b u r z s o á z i a s z á m á r a a M u s s o ­ linival v a l ó szövetség azt j e l e n t e t t e , h o g y l e m o n d a p o l i t i k a i u r a l o m r ó l , de l e h e t ő ­ vé v á l i k gazdasági h a t a l m á n a k e r ő t e l j e s növelése. K ö z i s m e r t , h o g y Olaszország a fasiszta u r a l o m idején t é n y l e g e s e n m e g ­ i n d u l t a gyors k a p i t a l i z á l ó d á s ú t j á n . A n é m e t n e m z e t i s z o c i a l i z m u s és az olasz fasizmus t ö m e g m o z g a l m a k r a t á m a s z k o d -

Vasgár

va jutott hatalomra a kapitalista rend­ szert fenyegető f o r r a d a l m i v á l s á g lezá­ rulása utáni időszakban. A fasizmus b e ­ v e z e t é s e a t ő k é s gazdasági fejlődés s z e m ­ p o n t j á b ó l e g y á l t a l á n n e m volt az egye­ düli lehetőség. A m a g y a r á z a t o t a sajátos „ n é m e t p o l i t i k a i s z i t u á c i ó b a n kell k e r e s ­ n ü n k " . H i á n y o z t a k a z o k a p o l i t i k a i fel­ tételek, amelyek lehetővé tették volna a neokapitalista rendszerre való áttérést a p o l g á r i d e m o k r á c i a k e r e t e i között. A n é ­ m e t f a s i z m u s a l a p v e t ő funkciója m e g ­ egyezik a New Deal-éval. A t a n u l m á n y é r t é k e s része a fasizmus és a b o n a p a r t i z m u s összehasonlítása és a belőle l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s . A fasiszta rendszerben n e m kizárólag a nagybur­ zsoázia g y a k o r o l j a a politikai u r a l m a t , é p p e n e z é r t az a k ö z i s m e r t m e g h a t á r o ­ zás, hogy a f a s i z m u s a f i n á n c t ő k e u r a l ­ m a , n e m segíti elő a f a s i z m u s m e g é r t é s é t . M a r x Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája című müvében különbséget t e t t a p o l i t i k a i u r a l o m b i r t o k o s a i és a gazdasági h a t a l m a t k e z ü k b e n t a r t ó osz­ t á l y o k és r é t e g e k között. A politikai-szo­ ciológiai e l e m z é s n e k n e m egyedüli fela­ d a t a a t u l a j d o n v i s z o n y o k vizsgálata, a tulajdonviszonyok tanulmányozása önma­ g á b a n n e m m a g y a r á z z a m e g a politikai r e n d s z e r felépítését. A burzsoázia, a t ö r ­

t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k t ő l függően, sokszor megosztja v a g y á t a d j a a politikai u r a l m a t más rétegeknek vagy osztályoknak, a m e ­ lyek a n y a g i é r d e k e i é r v é n y e s ü l é s é t teszik l e h e t ő v é . A f a s i z m u s b a n is a v é g r e h a j t ó h a t a l o m teljesen önálló, m e g h a t á r o z ó sze­ r e p e t tölt be. A náci r e z s i m első h á r o m évét a v é g ­ r e h a j t ó h a t a l o m és a t ő k é s szövetségek közötti megegyezés és e g y ü t t m ű k ö d é s j e l ­ lemzi. 1936-tól k e z d v e a fasiszta d i k t a ­ t ú r a a n é m e t i p a r á g a k vezető k ö r e i n e k kifejezett a k a r a t a e l l e n é r e , a gazdasági életet o l y a n m é r t é k b e n á l l í t o t t a á t h a d i ­ gazdálkodásra, hogy elkerülhetetlenné vált a rablóháború kirobbantása. Mint­ h o g y a b u r z s o á z i a a n á c i h a t a l o m első éveiben teljesen lemondott a politikába v a l ó beleszólásról, a k é s ő b b i e k b e n m i n ­ d e n lehetőségét elvesztette, h o g y m e g a k a ­ dályozza az önállósult v é g r e h a j t ó h a t a l o m föléje n ö v e k e d é s é t , s e z é r t „létrejön a p o l i t i k a abszolút p r i m á t u s a a g a z d a s á g összérdekei felett". Németországnak a második világhábo­ r ú b a n elszenvedett veresége gazdaságilag a náci v e z e t ő r é t e g v e r e s é g e volt, n e m a n é m e t n a g y t ő k é é . A n é m e t „gazdasági c s o d a " a m i n d e n ésszerűséget e l u t a s í t ó náci g a z d a s á g p o l i t i k á n a k s n e m a M a r ­ s h a l l - t e r v n e k az e r e d m é n y e volt.

A MONOLOGIZÁLÓ (Internationale

ROBOT

Dialog Zeitschrift,

J a r o s l a v K r e j c i esszéje é r d e k e s k í s é r l e t a m a robotember arcképének, típusának k ö r v o n a l a z á s á r a , aki k é p t e l e n a p á r b e ­ szédre, és szolgai elszigeteltségében v a l ó ­ ságos veszélyt j e l e n t a h a l a d á s r a n é z v e . Krejci emlékeztet Epikurosz intelmére, a m e l l y e l a görög bölcselő a r r a ösztönözte k o r t á r s a i t , h o g y v i s s z a v o n u l t a n éljenek. Ez az i n t e l e m a h o m o b e s t i a - k é n t felfo­ gott e m b e r e k t ő l v a l ó félelmet fejezte ki, s a z o k n a k az ö n v é d e l m é t k í v á n t a szol­ gálni, a k i k a N a g y S á n d o r ö r ö k s é g é é r t folytatott v é r e s belviszályok, v a l a m i n t a r a b s z o l g á k l á z a d á s a idején éltek. A t é t ­ lenségre b u z d í t ó e p i k u r o s z i e t i k á v a l s z e m ­ ben azonban Krejci kiemeli, hogy a nagy történelmi fordulatokat csupán nézőként szemlélő e m b e r m e g t a g a d j a m i n d az a l t ­ ruizmust, mind a humanizmust. E történelmi bevezető után Krejci meg­ állapítja, h o g y az e m b e r t k ü l ö n b ö z ő i s ­ m é r v e k alapján lehet meghatározni. Be­ s z é l ü n k h o m o c o n s u m e n s r ő l , h o m o oeconomicusról, homo ludensről, homo faberről, a szervezett e m b e r r ő l és a b ü r o k r a ­ tikusról. H a viszont az e m b e r i e m b e r r ő l , a homo futurusról elmélkedünk, mellőz­

1970. 4.)

hetetlen kritériumként jelentkezik ennek az embernek a magatartása a monológ és a p á r b e s z é d összefüggésében. Az a u t o ­ n ó m i á j á t elvesztő e m b e r r o b o t t á v á l i k , a monologizáló r o b o t p e d i g e t í p u s r i a s z ­ tó válfaját képviseli. Mi jellemzi e sajátos r o b o t e m b e r m o ­ delljét? A m o n o l ó g a politikai és ideológiai n a r c i z m u s kifejezése. A p á r b e s z é d r e k é p ­ t e l e n e m b e r c s a k ö n m a g á r a és ö n m a g á b a t e k i n t , k é p t e l e n viszont s a j á t t e v é k e n y ­ s é g é n e k és n é z e t e i n e k ö n k í n z ó e l e m z é s é ­ r e . D é m o n i h a t a l o m v á g y fűti. T ü r e l m e t ­ len m á s o k felfogásával s z e m b e n , és h í j á n v a n az a u t o n ó m személyiségnek. A m o ­ nológ m i n t m a g a t a r t á s összeegyeztethe­ t e t l e n az ö n m e g h a t á r o z ó s z e m é l y i s é g a l a ­ kítással, s é p p e n e z é r t a n e m - a u t e n t i k u s e m b e r i lét hordozója. A monologizáló r o ­ bot csak r e a g á l á s r a k é p e s , és m e g s e m ­ misíti ö n m a g á t m i n t ö n a l a k í t ó a l a n y t . A b ­ szolút felelősséget igényel ö n m a g a f ö l ö t t , létszükségletei közé t a r t o z i k a z e l n y o m á s és a t ú l e r ő . A monologizáló d o g m a t i k u s értelem ú g y érzi, h o g y e g y e d ü l ő jogosult m e g t e -

r e m t e n i a r e g n u m h o m i n i s igazi b i r o d a l ­ m á t , e k ü l d e t é s é b e n p e d i g kizárólagos l e ­ t é t e m é n y e s e a fetisizált Abszolút E s z m é ­ nek. A dialektikus értelem — e monologizáló r á c i ó ellentéte, s m i n t ilyen s o h a ­ s e m abszolút f o g a l m a k b a n fejezi ki a v i ­ lágot. A r a t i o dialectica felszabadítja ö n ­ m a g á t m i n d e n fetisizmus alól. A monologizáló robot t o v á b b i j e l l e m ­ zésére K r e j c i kifejti, h o g y ez a t í p u s m i n ­ d i g e l ő n y b e helyezi az e p i g o n i z m u s t a z eredetiséggel s z e m b e n , f o n t o s a b b s z á m á r a a csatlakozás, m i n t a k e z d e m é n y e z é s . A m o n o l ó g f a n a t i k u s s á teszi az e m b e r t , és -akadályozza h u m á n u s f e l s z a b a d u l á s á t a dialógus j e g y é b e n . Képviselői m e g v a n ­ n a k a r r ó l győződve, hogy ők m i n d e n é r ­ t é k őrzői, r a j t u k k í v ü l pedig n i n c s s e m ­ mi. K é p t e l e n e k a r r a , h o g y o l y a n k é r d é ­ sekben döntsenek, amelyek még eldöntet­ l e n e k ; ők a t e k i n t é l y - e l v megszállottai.

TÁRSADALOMLÉLEKTANI

E l u t a s í t a n a k m i n d e n önállóságot, és k ö zegi e l l e n á l l á s t t a n ú s í t a n a k a m a felfo­ gással szemben, a m e l y az e m b e r i m i k r o ­ kozmoszt egyszeri, felcserélhetetlen é r t é k ­ n e k t e k i n t i . A monologizáló r o b o t a z a l á ­ r e n d e l t s é g foglya, ő — az abszolút a l a t t ­ v a l ó — a l k a l m a t l a n és k é p t e l e n a sza­ badságra. Csupán az a j á n d é k b a k a p o t t szabadságot t u d j a élvezni, az a u t e n t i k u s s z a b a d s á g u g y a n i s a v á l a s z t á s b a n , az a l ­ kotó tettben nyilvánul meg. K r e j c i ú g y látja, h o g y n a p j a i n k b a n az a dialogizáló e m b e r áll a h u m a n i s t a t ö ­ rekvések középpontjában, aki a párbe­ szédet a monologizáló r o b o t r a is k é p e s kiterjeszteni a b b a n a m e g g y ő z ő d é s b e n , hogy ez a t í p u s k i v é t e l a változás, a fej­ lődés t ö r v é n y e alól. Az új p l a n e t á r i s Á d á m a d i a l ó g u s b a n születik, a n n a k fe­ szültségében izmosodik.

KAPCSOLATOK KÖZÖTT

(Probleme

economice,

Tíz ü z e m t i z e n n y o l c k i s c s o p o r t j á b a n végzett t á r s a d a l o m l é l e k t a n i vizsgálatok eredményeit összegezi tanulmányában V. Ciocîrlan. A f e l m é r é s e k 253 a n k é t ­ a l a n y r a és k é t fő t á r g y k ö r r e t e r j e d t e k k i : a) a vezetők és b e o s z t o t t j a i k t á r s a s ­ l é l e k t a n i k a p c s o l a t a i n a k jellege; b) m i ­ k é n t h a t a v e z e t ő k v i s e l k e d é s m ó d j a az a d o t t kiscsoport l é g k ö r é r e és t e v é k e n y s é ­ g é r e . A 253 s z e m é l y közül 200-an azt v á ­ laszolták, hogy k a p c s o l a t u k k ö z v e t l e n fő­ n ö k ü k k e l jó (87) és n a g y o n jó (113). Az a n k é t a l a n y o k egy része (53) a z o n b a n k e d ­ vezőtlennek minősítette kapcsolatát a ve­ z e t ő k k e l . Egyes k i s c s o p o r t o k b a n a p r e ferenciális k a p c s o l a t o k (jók és n a g y o n jók) az u r a l k o d ó k ; e g y e s e k b e n bizonyos k a p c s o l a t o k i n t e n z í v e n n y i l v á n u l n a k meg, m á s o k b a n viszont k e v é s b é erőteljesen; s v é g ü l egyes k i s c s o p o r t o k b a n a p r e f e r e n c i ális k a p c s o l a t o k t a r t ó s a k , a konfliktusos h e l y z e t e k p e d i g időlegesek, s z ó r v á n y o s a k (à b u k a r e s t i c i g a r e t t a g y á r k i z á r ó l a g n ő k ­ ből álló B m i k r o c s o p o r t j á b a n ) . E z é r t a vizsgált k i s c s o p o r t o k b a n t a p a s z t a l t k a p ­ csolatok n e m v o n a t k o z t a t h a t ó k t i p i k u s a n a t á r s a d a l m i nagyközösségre, s o k r é t ű e k és i n t e n z i t á s u k is különböző. A szerző r á m u t a t : figyelembe v é v e m á s , k ü l ö n ö s e n az a n y a g i tényezőket, megvizsgálták, hogy a t á r s a s l é l e k t a n i k a p c s o l a t o k a l a k u l á s a m i k é n t befolyásol­ j a a t e r m e l é s m e n n y i s é g é t és minőségét, a társadalmi munka termelékenységét. Ezt szemléltetik k é t csoport vizsgálati

VEZETŐK

ÉS

BEOSZTOTTAK

1971. 1.)

eredményei. Mindkettőben főnökcsere volt, s a t e r m e l é s i e r e d m é n y e k e t össze­ h a s o n l í t o t t á k az előbbi i d ő s z a k b a n e l é r ­ t e k k e l . Az egyik ü z e m A csoportja, m i ­ u t á n s z a k m a i l a g jól felkészült és a b e ­ osztott m u n k á s o k r a pozitíven h a t n i k é p e s , új főnököt k a p o t t , c s u p á n félév a l a t t 30%-kal n ö v e l t e az e s z t e r g a g é p e k össze­ szerelésének t e r m e l é k e n y s é g é t . Egy m á s i k ü z e m B c s o p o r t j á b a n viszont az új főnök és a b e o s z t o t t a k közötti konfliktusok m i a t t az előző időszakhoz k é p e s t k ö r ü l ­ belül 25%-kal csökkent a m u n k a t e r m e l é ­ kenység. A m á s o d i k t á r g y k ö r b e n végzett k u t a ­ t á s o k a d a t a i s e m é r d e k t e l e n e k . A 253 a n ­ k é t a l a n y közül 80-an azt á l l í t o t t á k , hogy főnökeik s z í v e s e b b e n veszik i g é n y b e a meggyőzés m ó d s z e r é t ; 28 s z e m é l y v é l e ­ m é n y e szerint főnökeik i n k á b b k é n y s z e ­ r í t ő m ó d s z e r e k e t a l k a l m a z n a k . 115 a n k é t ­ a l a n y ú g y v é l e k e d e t t , h o g y feletteseik „ k ö z e l á l l n a k " hozzájuk, 8-an viszont ú g y látják, csoportfelelősük „távolságot t a r t " ; 22-en n e m v á l a s z o l t a k az i d e v á g ó k é r ­ désre. Ciocîrlan hangsúlyozza, hogy e vizsgá­ latok megerősítették: a munkaközösségek h a t é k o n y s á g a n a g y m é r t é k b e n függ össze­ t é t e l ü k t ő l (vegyesek-e, a férfiak v a g y a n ő k v a n n a k - e t ú l s ú l y b a n ) , a t a g o k szak­ képesítésétől (magas v a g y a l a c s o n y szin­ t e n k é p z e t t e k ) , a csoportbeliek j e l l e m é ­ től (találékonyság, k i t a r t á s , a t á r s a s é r i n t ­ kezésre v a l ó h a j l a m , zárkózottság, önzés,

segítőkészség). Ezért n e m h a g y h a t ó fi­ g y e l m e n k í v ü l , hogy az e m b e r e k n e m egyformák, j e l e n t ő s lelki különbségek v a n n a k közöttük. A munkacsoportokban tapasztalt preferenciális k a p c s o l a t o k r o k o n s z e n v e n és e g y o l d a l ú v a g y kölcsönös érdekeken a l a p u l h a t n a k . P é l d á u l egy t á r s a s é r i n t k e ­ zésre h a j l a m o s , k e l l e m e s személy j e l e n ­ léte a k i s c s o p o r t b a n vonzó l é g k ö r t a l a ­ k í t h a t ki, a m e l y a l a p j a lehet az érzelmi töltésű preferenciális kapcsolatoknak. Persze, v a n n a k csupán társadalmi indí­ t é k ú viszonyok is. Az e m b e r e k egyolda­ lúan vagy kölcsönösen v o n z ó d h a t n a k egymáshoz, n e m r o k o n s z e n v a l a p j á n , h a ­ n e m m e r t egyazon d o l o g b a n é r d e k e l t e k . Így p é l d á u l A szívesen dolgozik e g y ü t t B-vel, m e r t ez u t ó b b i t ö b b m e s t e r s é g e t ismer, s ez h a s z n o s az előbbi s z á m á r a . B v o n z ó d i k C-hez, m e r t e n n e k n a g y o b b a fizikai ereje, a m e l y szükséges a közö­ sen elvégzendő m u n k á h o z . E l l e n t é t b e n a szociometriai iskola híveivel — a k i k a p r e f e r e n c i á l i s v i s z o n y o k a t előszeretettel korlátozzák tisztán lélektani vonatkozá­ s o k r a — az élet azt bizonyítja, hogy az érzelmi i n d í t é k ú k a p c s o l a t o k o n k í v ü l a legtöbb p r e f e r e n c i á l i s viszony é r d e k e k e n , t á r s a d a l m i t é n y e z ő k ö n alapszik. Világos, hogy e k a p c s o l a t o k v a l ó j á b a n s o k k a l b o ­ n y o l u l t a b b a k . Így p é l d á u l a r o k o n s z e n v ­ viszonyokat bizonyos é r d e k e k is színez­ hetik, és m e g f o r d í t v a , az é r d e k e n a l a p u l ó k a p c s o l a t o k egyoldalú v a g y kölcsönös ér­ zelmi v o n z ó d á s o k a t is t a r t a l m a z h a t n a k . A státus, a m o t i v á c i ó k és m a g a t a r t á s o k különbözősége e l l e n t é t e k k e l , konfliktu­ s o k k a l telített i n t e r p e r s z o n á l i s k a p c s o l a ­ t o k a t szült egy-egy vizsgált m u n k a c s o p o r t tagjai között. A l e g k ü l ö n f é l é b b e l l e n t é ­ tek léteznek, m i n t a m i l y e n e k p é l d á u l a vezetők és a beosztottak, a m a g a s a b b és a l a c s o n y a b b s z a k k é p z e t t s é g ű dolgozók, az ügyintéző és a v é g r e h a j t ó személyzet, a s z o r g a l m a s o k és a lusták, a becsületesek és a tisztességtelenek közöttiek. E z e k ­ n e k az e l l e n t é t e k n e k figyelmen k í v ü l hagyása konfliktusokkal terhes kapcsola­ tok k i a l a k u l á s á h o z vezet, a m i a kölcsönös segítség m e g t a g a d á s á b a n , súlyos r á g a l ­

mazásban, agresszivitásban nyilvánul meg. E j e l e n s é g e k a l á a k n á z z á k a közös­ ség egységét, és n e g a t í v a n h a t n a k ki a s z a k m a i t e v é k e n y s é g h a t é k o n y s á g á r a . Az ilyen m e g n y i l v á n u l á s o k e l k e r ü l é s e v a g y k á r o s h a t á s u k csökkentése m e g k ö v e t e l i , hogy n e m c s a k a k é t s é g t e l e n ü l fontos sze­ r e p e t játszó a n y a g i szükségleteket v e g y é k figyelembe, h a n e m m i n d e n személy szel­ lemi igényeit is. Másrészt a m u n k a s z e r ­ vezésnek oda kell h a t n i a , h o g y a cso­ p o r t tagjai között c s ö k k e n j e n a l e l k i - t á r ­ sadalmi távolságtartás; minden alkalma­ z o t t b a n t u d a t o s í t a n i kell, h o g y a v á l l a ­ lat v a g y a közösség sorsa bizonyos m é r ­ t é k b e n az ő s z e m é l y i s é g é n e k s t á t u s á ­ tól, szerepétől, m u n k á j á t ó l , viselkedésétől függ. Az i n t e r p e r s z o n á l i s k a p c s o l a t o k a l a k u ­ lását n a g y m é r t é k b e n befolyásolja a v e ­ zető t e k i n t é l y e , stílusa, a közösség i r á ­ nyítására való rátermettsége. A tekintély lehet t e r m é s z e t e s v a g y i n t é z m é n y e s . A t e r m é s z e t e s t e k i n t é l y az e g y é n e k s z e m é ­ lyes a d o t t s á g a i n a l a p u l , az i n t é z m é n y e s viszont a funkció jogi szabályozásából adódik. A vizsgálatok k i m u t a t t á k , hogy egyes főnökök c s u p á n az i n t é z m é n y e s tekintély alapján vezetnek, m e r t hiányos a s z a k m a i felkészültségük, n e m megfelelő morális-politikai magatartásuk. V a n n a k olyan esetek is, a m i k o r egy személy természetes tekintélye nagyobb, mint in­ tézményesen meghatározott tekintélye, t ú l n ő az a d o t t funkción. M i n t h o g y ezek az eltérések k e d v e z ő t l e n e k a t á r s a d a l o m ­ r a és a s z e m é l y e k r e nézve, k í v á n a t o s : vezető munkakörbe csak olyan személyek kerüljenek, akiknek természetes tekin­ télye eléri az intézményes tekintély szint­ jét. A vizsgálatokból leszűrt k ö v e t k e z t e t é ­ sek a l a p j á n a szerző j a v a s o l j a , h o g y a n a g y v á l l a l a t o k b a n m e g kell gyorsítani a t á r s a d a l o m l é l e k t a n i osztályok létesítését, a m e l y e k e t pszichológusok és szociológu­ sok i r á n y í t a n a k . Ugyancsak helyesnek véli, h a az ü z e m e k b e n t á r s a d a l o m l é l e k ­ tani kapcsolatokat szerveznének a külön­ böző beosztású vezetők s z á m á r a .

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

„Kócsos" s z a v a k . . . A Korunk 1969. 4. s z á m á b a n o l v a s t a m L á z á r József Monológ közügyről című jegyzetét. A vidéki é r t e l m i s é g i e k s z á m á h o z viszonyítva, a cikk szerzője kevesli a szerkesztőségbe érkező n a p l ó s z e r ű írások s z á m á t , s e t e k i n t e t b e n s o k k a l t ö b b e t v á r t a n á r t ó l , t a n í t ó t ó l , orvostól. „ H a j o l j a n a k . . . p a p í r fölé a g o n d o l k o d ó e m b e r e k , s v a l l j a n a k é l m é n y e i k r ő l . T á r s a d a l m i r e n d e l é s n e k t e s z n e k ezzel eleget" — írja L á z á r József. E b i z t a t á s a l a p j á n győztem le m o s t g á t l á s a i m , és e l k ü l d ö m a Korunk­ nak í r á s o m a t , m e l y n e k a n y a g á t n y á r i k i r á n d u l á s o m a l k a l m á v a l g y ű j t ö t t e m . A N a g y k ő t ő l b e Siklód felé r á t é r t ü n k V á r o s h e l y ú t j á r a . A falu feletti agyagos d o m b r ó l k i l á t á s t á r u l a f a l u r a : a t á v l a t Siklód települési a r c u l a t á b ó l elmossa a régi szegénység n y o m a i t , s a k é s ő d é l u t á n i n a p s ü t é s megvilágítja az új v o n á s o k a t . A l á t ­ v á n y tüzet l o b b a n t egyik k i r á n d u l ó t á r s u n k b a n , a siklódi d i á k b a n . M i n d e n k i ül és p i h e n , ő áll és h a d o n á s z a falu i r á n y á b a : — Az ott M a l o m g y a k r a . . . l e n n e b b a R e p ü l ő h í d , a Gáti u t c a m e g a M u r v a ! Tessék n é z n i : az Gábilló, a l á b b a Somosoldal, a P á l f i a k . . . C s e n d e r . . . K o r b o zán... — Az U d v a r i - k e r t t ő l lefele k ö v e t k e z i k Alfalu — recseg a fiú lelkesedésébe hátunk mögött valaki. Meglepődve fordulunk a hang irányába. Egy öreg székely t á m a s z k o d i k a botjára. — De hiszen ez I m r e b á c s i ! — i s m e r falubelijére fiatal b a r á t u n k . Köszönünk egymásnak. — No, h o g y tetszik l e n n i ? — e l ő z é k e n y k e d i k a diák. — H á t én, fiam, m á r csak sünyölöm az életet, de l á t o m — s itt v a l a m e n y n y i ü n k r e r á t e k i n t —, m a g u k jóézűn v a n n a k A g y a g o s d o m b t e t e j é n ! M e g k é r j ü k I m r e bácsit, üljön le egy kicsit közénk. Az öreg e n g e d a k í v á n ­ ságnak, s m i k ö z b e n letelepszik, elárulja, h o g y h a dolgozni m á r n e m t u d , l e g a l á b b egy kicsit szétnézett idekint. B e s z é l g e t é s ü n k visszasiklik a f a l u t á j a k r a , s m i k o r észreveszi, hogy é r d e k e l n e k a h e l y n e v e k , előadó k e d v e k i t e r j e d az egész h a ­ tárra. A felsorolt d ű l ő n e v e k h í r t a d n a k a z á r t t e l e p ü l é s m o s t o h a s á g a i r ó l . L e g t ö b ­ b e t á r u l k o d n a k a k ö v e k : Siklódi kő, Gerezdeskő, Nyergeskő, Pajtakőalja, Kőalja­ vidéke, Köveshágó, Kövesút, Kőmege pataka, Kőrakás, Kőcsorgó, Kőpince, Kőnyaka, Kőhegye, Kőasztal, Kőtorony. De b e s z é d e s e k a t a v a k i s : Tókvidéke, Tók útja, Ú j t ó m e z e j e , Szabótóalja, Barnaelőtava, Soktó, Repsettó, Hegyettó, Lógótó. Mi, a k i k m a a siklódi h a t á r h e p e h u p á i n k ó s z á l t u n k , m o s t é r t j ü k m e g igazán, m e n n y i bölcsesség fér el egy-egy n é v v é k e r e k e d e t t t ö m ö r jelzőben v a g y jelzős s z e r k e z e t b e n : Nyelvés, Csepegős, Kotros, Bodos, Tolvajos, Kerengő, Sikolándó, He­ gyesföld, É g e t t v é s z , Pokolvölgy, Kerekszakadály, Kopackút, Elevenpatak, Karikádzóhely, Erdőbehágó, Hirtelenlöjtő, Hítvánhíd. Az elnevezésekből k ö v e t k e z t e t n i t u d u n k a k ö r n y e z ő f a u n á r a és flórára is. Az o l y a n h e l y n é v , m i n t Ravaszlik v a g y Szarvastóteteje, m é g n y u g t o n hagy, de Far­ kasmező, Medvegödör, Medvésvölgy említése felcsigázza k é p z e l e t ü n k e t . A siklódi d i á k megjegyzi, h o g y n e m kell n a g y o n ijedezni, m e r t a közelebbi d ű l ő k békés, együgyű h á z i á l l a t o k n e v é t viselik. D e r ű t kelt a felsorolás: Disznóskő, Ebhát, Bivalykút, Kecskés-zakota.

A g y ü m ö l c s n e v e k közül a k a r a t l a n u l is Siklód hírességére, a cseresznyére Körtövélycsutak, Zöldalma. M i k ö z b e n I m r e bácsi megnevezéseit fogalmi k ö r ö k b e r e n d e z z ü k , e l t ű n ő d ü n k a különös h a n g a l a k o k é r t e l m é n : Vízétel, Járosvér, Ruskakút, Köhösvölgy, Csincsad, Lopágy, Derincsen, Szürcsökvölgy, Gábilló, Korbozán, Szugarat. M i é r t és m i l y e n k e d é l y á l l a p o t b a n kovácsolta elnevezéssé a n é p l é l e k ezeket a s z a v a k a t ? I m r e bácsi n e m t a l á l j a n y i t j á t a kifejezéseknek, ezért „kócsos s z a v a k n a k " nevezi őket. Mi g o n d o s a n feljegyezzük v a l a m e n n y i t , s n a g y o n hisszük, h o g y h a v a s k e r e s k e ­ d é s b e n n e m is, de a k ö n y v e s b o l t o k p o l c a i n m e g t a l á l j u k e g y i k - m á s i k s z ó - l a k a t kulcsát. Szászrégen, 1971. j a n u á r B a l á z s László tanár

Fölösleges idegen szavak ellen A R o m á n i a i M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n n a k az Igaz Szó 1970. 4. s z á m á b a n köz­ zétett A k e z d ő b e t ű s szavai között ö r ö m m e l fedeztem fel a K a c s ó S á n d o r szerkesz­ tette és a brassói Á G I S Z Szövetkezet k ö z m ű v e l ő d é s i szakosztálya k i a d á s á b a n 1934ben m e g j e l e n t Anyanyelvünk című, 168 l a p t e r j e d e l m ű kis k ö n y v jelzését. Íme — g o n d o l t a m m a g a m b a n — 36 é v eltelte u t á n is é r d e m e s n e k t a l á l t á k felhívni r á a figyelmet m i n t o l y a n m ű r e , a m e l y a k k o r i b a n n y e l v ü n k s z o l g á l a t á b a n állt. K o s z t o ­ lányi Dezső, K a c s ó S á n d o r , Négyesy László, K e r t é s z M a n ó , Körösi S á n d o r , Zolnai Gyula, Szécsi S á n d o r , Balassa József, T o l n a i Vilmos és m á s o k t á r s a s á g á b a n j ó m a ­ g a m is az Anyanyelvünk a sportéletben c í m ű cikkecskével j á r u l t a m hozzá a szer­ kesztőség c é l k i t ű z é s é n e k v a l ó r a v á l t á s á h o z . S ezt a megtiszteltetést c s a k azzal h á l á l ­ h a t t a m m e g , h o g y elköteleztem m a g a m a t t o v á b b r a is a nyelvtisztító m o z g a l o m n a k . K ö t e l e s s é g e m n e k é r e z t e m a k ö n y v s z e l l e m é b e n í r n i és beszélni, s m á s o k a t is r á ­ bírni a helyes és tiszta m a g y a r s á g r a . M a g a m é v á t e t t e m a k ö n y v E l ő s z a v á b a n k i f e j ­ tett s z á n d é k o t : i g y e k e z z ü n k n y e l v ü n k e t megtisztítani attól a r e n g e t e g i d e g e n s z e r ű ­ ségtől, á t v e t t i d e g e n szótömegtől, m e l y l u s t á v á teszi a nyelvfejlesztő erőt. S z o r g a l m a s olvasója v a g y o k négy-öt m a g y a r n a p i - és h e t i l a p n a k , h á r o m - n é g y folyóiratnak. De őszintén szólva, elszomorító, hogy m a , a m i k o r a h í r l a p í r ó k , a köz­ írók, a r o v a t v e z e t ő k , a helyettes, segéd- és főszerkesztők l e g n a g y o b b része n y e l v ­ t u d o m á n y i - i r o d a l m i szakot végzett, m i k é p p e n g e d h e t i k , hogy n a p v i l á g o t l á s s a n a k idegen s z a v a k t ó l hemzsegő, m a g y a r t a l a n f o g a l m a z á s ú c i k k e k ? H a n e m o l v a s t á k volna, i d é z e m K a c s ó S á n d o r cikkéből a következő, megszívlelésre m é l t ó s z a v a k a t : „Aggasztó a helyzet k ü l ö n ö s e n azért, m e r t é p p e n m ű v e l t e b b városi r é t e g e i n k h a j ­ l a n d ó k m i n d e n gondolkozás és ösztönös tiltakozás n é l k ü l elfogadni az idegen s z a v a k egész g a r m a d á j á t . " T o v á b b á : „Téves, és á l m ű v e l t s é g r e v a l l az a felfogás, hogy valaki a n n á l tanultabb, műveltebb v a g y é p p e n »előkelőbb«, m i n é l t ö b b i d e g e n szót használ. Az az igazán m ű v e l t , t a n u l t e m b e r , aki a m a g a a n y a n y e l v é t jól beszéli, aki tudja, h o g y m i k o r s z a b a d v a g y kell i d e g e n szót h a s z n á l n i , s aki — h a ír — azzal a l e l k i i s m e r e t t e l ad lelki t á p l á l é k o t a m a g y a r olvasónak, a m i t a m a g y a r u l írás m e s t e r s é g e n á l u n k k ü l ö n ö s e n m e g k ö v e t e l . " Sajnos, K a c s ó S á n d o r i n t e l m e i m a m á r alig i s m e r t e k az ifjabb tollforgatók előtt. M á r n e m c s a k v á r o s i r é t e g e i n k b e n , h a n e m falusi v i s z o n y l a t b a n is aggasztó a helyzet. A falu, főleg a z i n g á z ó k r é v é n , b e t ó d u l t a v á r o s o k b a . K i a l a k u l t egy fél­ művelt, k ü l v á r o s i a s jellegű réteg. F i t o g t a t n i s z á n d é k o z v á n v á r o s i a s s á g u k a t , m ű v e l t ­ ségüket, m i n d g y a k r a b b a n és m i n d h e l y t e l e n e b b é r t e l e m b e n h a s z n á l n a k i d e g e n sza­ v a k a t v á r o s i m u n k a h e l y ü k ö n , o t t h o n f a l u j u k b a n is. K ö z t á r s a s á g u n k l e g a l á b b 35 k ü l ö n b ö z ő n a p i l a p , h e t e n k é n t v a g y h a v o n k é n t megjelenő m a g y a r n y e l v ű s a j t ó t e r m é k k i a d á s á t biztosítja sok százezernyi olvasó

go

részére. N e m kell b i z o n y í t g a t n o m a sajtó szerepét a hírközlés, a politikai t i s z t á n ­ látás, a k ö z v é l e m é n y a l a k í t á s , p á r t u n k t e r v e i n e k m e g v a l ó s í t á s a során. A m a g y a r dol­ gozó t ö m e g e k n e v e l é s é b e n elért e r e d m é n y e k is számottevőek. De n e m h u n y h a t u n k szemet a h i b á k l á t t á n , a m e l y e k főleg n y e l v ü n k t i s z t a s á g á t fenyegetik. Idestova c s a k n e m ö t v e n esztendeje v a g y o k szoros k a p c s o l a t b a n a sajtóval m i n t volt n y o m ­ dász, h í r l a p í r ó , szerkesztő és külső m u n k a t á r s a t ö b b l a p n a k , s ú g y is, m i n t az Anyanyelvünk k i a d v á n y egyik cikkírója. M i n d e z e k a l a p j á n k ö t e l e s s é g e m n e k t a r ­ t o m időszaki s a j t ó t e r m é k e i n k o l v a s á s a k ö z b e n felfigyeltetni egyes k i r í v ó m a g y a r ­ t a l a n s á g o k r a és főleg az idegen szavak i n d o k o l a t l a n h a s z n á l a t á r a . A m i k o r az idegen s z a v a k ellen e m e l e k szót, n e m vezet semmiféle p u r i s t a h a j l a m : n e m valamennyi i d e g e n szó ellen h a r c o l o k , h a n e m csak azok ellen, a m e ­ lyek k ö n n y ű s z e r r e l h e l y e t t e s í t h e t ő k m a g y a r kifejezésekkel. K i t u d n a e k k o r a á r a d a t ellen g á t a t v e t n i ? T a l á n segítene, h a ú j r a k i a d n ó k az Anyanyelvünket — bizonyos m ó d o s í t á s o k k a l , a m a i k ö r ü l m é n y e k t e k i n t e t b e v é t e ­ lével. G o n d o l o m , K a c s ó S á n d o r is t á m o g a t n á a tervet. Csíkszereda, 1971. j a n u á r j á b a n Székely Géza nyugdíjas

A KORUNK HÍREI M á r c i u s 3-án a s z a t m á r i s z í n h á z b a n Zsoldos Á r p á d s z í n m ű v é s z b e m u t a t t a K o ­ csis I s t v á n Bolyai János estéje című, a K o r u n k 1970. 7. s z á m á b a n m e g j e l e n t m o n o d r á m á j á t , Gyöngyösi G á b o r r e n d e z é s é b e n . M á r c i u s 8-a, G a á l G á b o r születésének 80. évfordulója a l k a l m á b ó l Kolozsvár k é t n y e l v ű e m l é k t á b l á t h e l y e z t e k el a Lenin ú t 20. s z á m alatt, ahol e g y i d ő b e n a régi K o r u n k szerkesztősége volt. A K o l o z s v á r i Í r ó k T á r s a s á g a e m l é k ü n n e p é l y é n á l ­ dozott G a á l G á b o r e m l é k é n e k , itt Victor Cheresteşiu, T ó t h S á n d o r és Gáll E r n ő t a r t o t t a k ü n n e p i előadást, az országos írószövetség b u k a r e s t i G a á l G á b o r - ü n n e p é n pedig Méliusz József, az Írószövetség a l e l n ö k e és E u g e n J e b e l e a n u költő m é l t a t t a a régi K o r u n k főszerkesztőjének i r o d a l o m p o l i t i k a i é r d e m e i t . M á r c i u s 10-én N a g y v á r a d o n a s z a b a d e g y e t e m m ű s o r á n szereplő K o r u n k - e l ő ­ a d á s o k s o r á n Gáll E r n ő főszerkesztő, e g y e t e m i t a n á r Antropológia és jövőkutatás c í m m e l t a r t o t t előadást. M á r c i u s 22-én a s z a t m á r i s z í n h á z b a n b e m u t a t t á k K á n y á d i S á n d o r Ünnepek háza című, a K o r u n k 1970. 12. s z á m á b a n m e g j e l e n t s z í n m ű v é t , K o v á c s F e r e n c rendezésében.

HELYREIGAZÍTÁS. 1971. l - e s számunk 133. lapján Bodor András Új a d a t De­ cebál d á k k i r á l y h a l á l á r ó l cím alatt megjelent cikkének ötödik bekezdésében a ne­ gyedik mondat helyesen így kezdődik: „Josephus Flavius értesítéséből arra követ­ keztethetünk...".

Î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj, 3207

42101

Sumar Balogh Edgár: S a r c i n i l e publicisticii OGLINDA noastre 327 Herédi Gusztáv: În u r m e l e Aszódy János: De l a p o r u m b e l u l rului călător la viteza luminii 331 Kovács Nemere: Tanügyi Újság Szőcs István: P r o b l e m e l e r ă s p î n d i r i i ştiinţei Szabó Zsolt: R e v i s t a M ű v e l ő d é s — reîntinerită B e k e György: H a r g i t a : ziar şi m e ­ leaguri Jordáky Lajos: P r e s a î n l i m b a m a ­ g h i a r ă d i n R o m â n i a î n a n u l 1971 ( r e p e r t o r i u bibliografic)

citito­

NOTE

337

Cseke Gábor: În faţa micului ecran... 439 Lázár József: P r e s ă şi c a l i t a t e 441 345

340

347

VIAŢA

INTERNAŢIONALA

Szováti Endre: Critica u n u i z i a r parizian 351 Gheorghe Moca: Critica criticilor b u r g h e z e p r i v i t o a r e la p r i n c i p i u l Abraham A. Moles: R a d i o u l şi t e ­ suveranităţii leviziunea în slujba progresului c u l t u r a l a l societăţii 369 DIN TRECUTUL NOSTRU Kántor Lajos: S c r i i t o r u l şi r a d i o d i ­ REVOLUŢIONAR fuziunea ( c o n v o r b i r e cu V a s i l e Rebreanu) 367 Fuchs Simon: Aradi Viktor şi Roth Endre: I n f o r m a ţ i e , c u l t u r ă , is­ r e v i s t a „A J ö v ő T á r s a d a l m a " torie 371 Ion Luca: P r e s a c e n t r a l ă comu­ Marshall McLuhan: Din temele n i s t ă şi p r o g r e s i s t ă î n e t a p a fi­ nală a luptei pentru instaurarea Galacticii G u t e n b e r g 379 puterii populare * * La a n i v e r s a r e a a 80 d e a n i de la n a ş t e r e a l u i G a á l G á b o r Ligeti József: Note c o n t e m p o r a n e despre Gaál Gábor E. Nagy Sándor: R e m e n y i k Zsig­ m o n d şi r e v i s t a K o r u n k Anavi Á d á m : V e r s u r i Bodor Pál: I n t e r p r e t a r e a d e azi a noţiunii „romániaiság"

433

*

391 398 400

Ritoók János: V e r s u r i 404 Láng Gusztáv: I n s t i t u ţ i i , reviste, tendinţe 407 Szemlér Ferenc: D r u m u l s p r e e d i ­ t u r a „Erdélyi E n c i k l o p é d i a " 420

449

455

461

RECENZII

386 387

444

Szabó T. Attila jun.: C r e a ţ i e şi informaţie Aradi József: Ziarişti î n S u e d i a Lánczos István: I e r a r h i o l o g i a socie­ tăţii capitaliste contemporane George Sbârcea: D e s p r e u n r o m a n biografic Jagamas Ferencz Zsuzsanna: Re­ flexii p r i v i n d l i t e r a t u r a occiden­ tală contemporană Faragó József: S c r i s o a r e t r i m i s ă la Oxford

BIBLIOTECA, PANORAMĂ, ŞTIRILE REVISTEI KORUNK

465 469 472 475

477 480