E SZÁM MUNKATÁRSAI. Bukarest. Mihálka Zoltán Szilágyi Domokos. Brassó. Binder Pál Killyén Ferenc. Kolozsvár

E SZÁM MUNKATÁRSAI Bukarest Mihálka Zoltán Szilágyi Domokos Brassó Binder Pál Killyén Ferenc Kolozsvár Balogh Edgár Bálint Tibor Bodor András Dáné Tibor Dávid Gyula Fodor Sándor Gálffy Mózes Gáll Ernő Kántor Lajos Kányádi Sándor Király László Kozma Dezső König Miklós Lázár József Murádin Jenő Németi László Salvanu, Virgil Szabó Pál Endre Zsakó János Korond Páll Lajos Marosvásárhely Módy Jenő Nagybánya Pusztai János Nagyvárad Köteles Pál Simonyifalva Héjja Emma KÜLFÖLDI

SZERZŐK

Adorno, Theodor W . Amendola, Giorgio Bajomi Lázár Endre Lukácsy Sándor Toynbee, Arnold

Paulovics

László: Szeptember

végén

1969. július

XXVIII. évfolyam, 7. szám

KORUNK havi szemle

* * LUKÁCSY SÁNDOR SZILAGYI DOMOKOS DAVID GYULA KIRÁLY LÁSZLÓ G Á L L ERNŐ KÖNIG MIKLÓS M Ó D Y JENŐ P Á L L LAJOS THEODOR W . ADORNO * * * VIRGIL S A L V A N U FODOR SÁNDOR K Á N Y Á D I SÁNDOR NÉMETI LÁSZLÓ Z S A K Ó JÁNOS ARNOLD TOYNBEE HAZAI TÜKÖR KÖTELES P A L

A X . Kongresszus előtt A különböző (Petőfi eszmei forrásai)

983 987

Kamaszkor (vers) Petőfi és a román szocialista

993 993

mozgalom

Emlékmű (vers) Társadalomtudományi hagyományaink

399

és az önismeret Termelőszövetkezet és háztáji gazdaság

1000 1010

A genetika és távlatai Megbékélve, Ballada a békességről, Ballada a szépségről (versek)

1017 1025

A mikrolemez forradalma

1027

Utazó írók és tudósok Észak-Európában — építész szemmel

1030 1030

Gyermeksajtó — Angliában

1036

Panta rhei (vers) Marokkói matematikusok k ö z ö t t . . . Vegyészek alma-atai értekezletén

1039 1040 1043

szellemi önéletrajzából

1047

Mai változások „ A Holnap városá"-ban

1057

A továbblépés művészete A z igéző részletekről A nagyvilág h u l l á m h o s z á n . . .

1062 1063 1066

JEGYZETEK M U R A D I N JENŐ B Á L I N T TIBOR L Á Z Á R JÓZSEF NEMZETKÖZI ÉLET M I H Á L K A ZOLTÁN

ÉLŐ

GIORGIO A M E N D O L A S Z A B Ó P A L ENDRE TÖRTÉNELEM BINDER P A L K I L L Y É N FERENC

A fejlesztés stratégiája a harmadik világban Az olasz válság és a kommunista párt Távközlési műholdak Bem tábornok Brassóban

1068 1072 1077 1084

SZEMLE K A N T O R LAJOS GÁLFFY MÓZES K O Z M A DEZSŐ B A J O M I L Á Z Á R ENDRE BALOGH EDGAR PUSZTAI JÁNOS BODOR A N D R Á S

Mitológiai és kritikai játékok (Kövek) A román nyelv tanításának újabb

1093

kézikönyve Petőfiana Egy majdnem Goncourt-díjas regényről Műfordító és publicista A Nagy Összeférhetetlen Eredeti-e Horatius halhatatlan költeménye?

1097 1102 1105 1106 1109

Utóhang egy előszóhoz Több jó zenei anyagot a tanuló ifjúságnak

1122 1124

1112

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ DÁNÉ TIBOR HÉJJA E M M A

KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS

Műmellékleten Beck

Paulovics

Ö. Fülöp,

László

munkái

Márkos András, Szervátiusz Jenő, Szervátiusz Tibor Kozma István, Szilágyi Zsolt ötvösmunkái Mottl Roman metszete, Venczel János litográfiája Fux Pál, Pusztai Péter, Virgil Salvanu rajzai Kabay Béla felvétele

szobrai

ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE G a á l G á b o r (1929-1940) Postacím: Cluj, Piaţa Libertăţii 4 - 5 , Republica Socialistă România Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4 - 5 . T e l . : 1 1 4 6 8 , 1 3 8 0 5 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő ( f ő ­ szerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C. A. Rosetti 43/a. Telefon: 167-465. 982

A X. KONGRESSZUS ELŐTT Betöltött feladatainak áttekintésekor és ú j munkaszakaszának meg­ szervezésekor szívesen fordult mind a román nép, mind a vele együttélő hazai magyar nemzetiség a múlt nagy eseményeket

hordozó jeles gon­

dolkozóihoz, akik számára bírálati mérleget is, a jövőbe nyitó is jelenthettek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy ez így van a

kulcsot

szocialista

társadalomszerkezet magaslatára ért nemzet és nemzetiség esetében is, a tudományos-műszaki forradalomhoz mért korszerűség, a minden vonatko­ zásban haladó pártosság bel- és külpolitikában egyaránt elkötelező ára­ mában. A hagyományok százados tapasztalatokkal betáplált számítógépek jelzéseiként

jutnak szerephez

törvényszerű lehetőségeinkre

marxi—lenini figyelmeztetnek

gondolatrendszerünkben,

s

sajátos földrajzi és törté­

nelmi viszonylataink szerint. Két nagy név merült fel napjainkban a közös múltból. Nicolae Bălcescué, aki a román demokratikus felemelkedés és nemzeti egység reális álmát az együttlakó nemzetiségekkel

való elvi és gyakorlati

megegyezés

szellemében fogalmazta meg s Kelet-Európa nagy emancipációjába szőtte bele szabad népének sorsát; és Petőfié, aki a néptestvériség

élére kérte

és várta népét, harcba szállva minden úri bűn és elnyomó szándék el­ l e n . . . N e m az a jelentős most, hogy egyikük 150 évvel ezelőtt itt szüle­ tett és idegenben halt meg, másikuk 120 évvel ezelőtt idejött meghalni a világszabadságért. Szülőhelyet és sírt ölelnek körül koszorúzó tömegeink, hogy mindkettőjük idézésével egy megváltozott kor ú j viszonyai közt is hasznot merítsenek tanításaikból. A z országos ünnepségek és megemlé­ kezések a román nemzet és a vele egyesült, közösen élő és alkotó magyar nemzetiség

szocialista

önismeretébe és öntudatába fogadja be irányadó

kalauzként mindazt, ami idők és rendszerek múlásán át kölcsönös felis­ merésekben és egymásrautaltságokban mind a mai napig érvényes. A v a g y nem tanulságos-e mindmáig a múlt ködfüggönyén áthalló szó­ zat, melyet Bălcescu franciaországi száműzetéséből 1852-ben küldött ha­ za: „ A kérdés, amelyet Erdélyben meg kell oldani, az volt, és ma is az,

hogy

nemzeti

kikiáltva

az

egyenlőséget,

egyetemes

polgárjogokat,

vagyis

az

egyéni

a románok, magyarok, szászok és székelyek

ressék meg a békés együttélés módját, és egymással szövetségre

és ke­

lépve

alkossanak á l l a m o t . . . N e m kétséges, hogy a románok száma Erdélyben minden esetben

természetes

ügyeinek intézésében..."

és jogos túlsúlyt

biztosít

nekik az ország

A románságot egyesítő s a székelység szabad­

ságtörekvéseit felkaroló Mihály vajda uralkodásáról írt monográfia fel­ emelő intése ez, melynek értelmét igazában csak ma érvényesíthette

új

társadalmi rendünk, a szocializmus. És nem a hely és idő törvényeiből

indul-e ki és szól hozzánk a magyar szabadságharc nemesi vezetőivel szembekerült és magára maradt Petőfi, amikor az Egyenlőségi Klub politikai programjában félre­ érthetetlenül leszögezi: „Egyesültünk a nyelvi különbözőségekben alapuló idegen­ kedések elenyésztésére, ennél fogva társadalmunk bármily nyelvet beszélő honpol­ g á r t . . . szívesen lát tagjai közt." Bălcescu nagy kísérlete, hogy hidat teremtsen Kossuth Lajos és A v r a m Iancu forradalma közt, elkésett, de a költő-lelkű publicistatörténész erkölcsi modellje éppen úgy máig szóló, sőt éppenséggel a mi korunkban ment át megvalósulásba, mint ahogyan a Bem nemzetközi forradalmárságához csat­ lakozott, az erdélyi táborban Bălcescu hívével és barátjával, Cezar Bolliac román forradalmárral közös arcvonalra került Petőfi igaza is túlélte az egymással tragikus ellentmondásba jutott forradalmak bukását. Készülőben a Román Kommunista Párt X . kongresszusára a történelmi vissza­ emlékezés is erőgyűjtés az előttünk álló történelmi feladatokra, s a tömegeink érzésvilágában és gondolkozásában végigfutott két pályakép, a Bălcescué és Petőfié, egyaránt a mai mondandó jelentőségét fokozza fel. Mint amikor fénycsóvák keresz­ teződnek, s a közrevett tárgy felragyog, úgy izzik át — múlt és jelen egybevetésé­ vel — jövőt hitelesítő történelemmé a pártkongresszus vitára kiadott téziseiben a forradalmi emberség: „Pártunk a jövőben is ápolni fogja az egész nép soraiban a szocialista hazafiságot — amely becses politikai és erkölcsi értékek létrehozásának, a nemzet energiái serkentésének tényezője — , a forradalmi vívmányok megvédésé­ nek szándékát. Pártunk ugyanakkor a szocialista internacionalizmus szellemében neveli a tömegeket. A szocializmus körülményei között a hazaszeretet harmoniku­ san összeforr a szolidaritással más népek iránt, internacionalista magatartással a világproletariátus, az egész világ forradalmi és haladó erőinek harca iránt."

• A mai ellentmondásos világpanorámába, imperialista és szocialista világ, va­ lamint a feltörekvő harmadik világ, a volt gyarmatok és elmaradt országok együttlétezésébe s kapcsolataik szövevényébe mi saját nemzeti és nemzetiségi erőink egye­ sítésével és közös kifejtésével, egyetlen szorgalmas, alkotó családként illeszkedünk be. Vezető pártunk eredendő és élő marxi-lenini ideológiájára, szocialista köztársa­ ságunk öntudatosan érvényesített szuverenitására támaszkodva valljuk a X . kong­ resszus téziseivel: „Pártunk és kormányunk síkra száll és síkra fog szállni azért, hogy erősödjék a cselekvő szolidaritás és együttműködés mindazon országokkal és népekkel, amelyek harcolnak az imperialista uralom ellen, s támogatja ezeknek az országoknak és népeknek az erőfeszítéseit nemzeti függetlenségük megvédéséért, a gazdasági és társadalmi haladásért, a nemzetközi élet küzdőterén való érvénye­ sülésükért. A Román Kommunista Párt és országunk kormánya a jövőben is kö­ vetkezetes politikát folytat a nemzetközi légkör szüntelen javításáért, a népek kö­ zötti barátság és együttműködés fejlesztéséért." Egy bensőséges bukaresti gyűlésen, ahol a Magyar Nemzetiségű Dolgozók T a ­ nácsának plénuma a közelgő pártkongresszus téziseit és irányelv-tervezetét vitatta meg, egy író-küldött arról a történelmi példáról beszélt, melyet Románia Szocia­ lista Köztársaság mutat fel a nemzeti kérdésnek az egyenlőségen alapuló leninista megoldásával minden más olyan ország számára, ahol a nemzeti egyenlőségért még harcolni kell. A gyűlés résztvevői — magyar munkások, szövetkezeti parasztok és értelmiségiek — a pártdokumentum szellemében hazafias elkötelezettségként nyil­ vánították meg hűségüket a pártvezetés iránt, s kifejezték segítőkészségüket a nemzeti kérdés lenini megoldásának mindenkori fenntartásában bármely oldalról történő nacionalista törekvésekkel szemben.

K ü l ö n ö s f i g y e l m e t váltott k i e z e n a p l e n á r i s ü l é s e n m i n d a z , a m i t a X . k o n g ­ resszus I r á n y e l v - t e r v e z e t e az o k t a t á s f e j l e s z t é s é v e l és k o r s z e r ű s í t é s é v e l k a p c s o l a t ­ ban tartalmaz. N e m e g y s z e r t e t t ü k m á r m i is f o l y ó i r a t u n k h a s á b j a i n s z ó v á , h o g y a hazai m a g y a r m ű v e l ő d é s és n e v e l é s ü g y t e r é n m é g b i z o n y o s i r o d a l o m - c e n t r i z m u s és h u m á n - e g y o l d a l ú s á g kísért a m ú l t b ó l , s ö s s z h a n g o t k í v á n u n k az e g y a r á n t j e l e n t ő s és fontos r e á l és h u m á n kulturális t á j é k o z ó d á s , s z a k m a i felkészültség k ö z ö t t . E b b e n az é r t e l e m b e n ü d v ö z ö l t e a m a g y a r n e m z e t i s é g ű d o l g o z ó k k é p v i s e l e t e is azt a p á r t törekvést, h o g y „ n ö v e l j ü k a s z a k m a i i s k o l á k b a n és m u n k a h e l y i tanonckodással szakképesített m u n k á s o k s z á m á t és részarányát", h o g y „ a s z a k l í c e u m o k l e s z n e k a k ö z é p f o k ú k á d e r e k fő felkészítési f o r m á i " , t o v á b b á , h o g y „ k ü l ö n l e g e s súlyt h e l y e ­ zünk a m ű s z a k i és g a z d a s á g i f ő i s k o l a i oktatás fejlesztésére". A X . p á r t k o n g r e s s z u s elé terjesztett j a v a s l a t o k m i n d e z e k e t a c é l k i t ű z é s e k e t a m a g y a r a n y a n y e l v ű t a n u l ó k a l k o t m á n y u n k b a n biztosított j o g a i b ó l k i i n d u l v a ú g y t á m a s z t o t t á k alá, h o g y m i n d a s z a k m a i n y e l v e z e t a n y a n y e l v i m e g é r t é s e és m e g s z e r z é s e , m i n d a h e l y e s r o m á n n y e l v t a n u l á s e r e d m é n y e s l e g y e n , s í g y k o r s z e r ű e n f o k o z ó d j é k a hazai m a g y a r n e m ­ zetiség h o z z á j á r u l á s a is a szükségelt s z a k k á d e r e k k e l l ő s z á m ú k i k é p z é s é h e z , a m ű ­ szaki h a l a d á s h o z és a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k f e l l e n d í t é s é h e z , v a g y i s v é g e r e d m é n y ­ b e n az 1971—1975-ös ö t é v e s t e r v és az 1976 és 1980 k ö z ö t t i n e m z e t g a z d a s á g f e j l e s z t é s országos s i k e r é h e z . H a s z ü k s é g k é p p e n e l ő t é r b e n y o m u l is — a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g és az á l t a ­ lános é l e t s z í n v o n a l t o v á b b i e m e l é s é n e k k ö v e t e l m é n y e k é n t — a t e c h n i k a i m ű v e l ő d é s , n e m h o g y c s ö k k e n n e , h a n e m é p p e n e l l e n k e z ő l e g , a szocialista f e j l ő d é s t ö r v é n y e i s z e ­ rint m e g is n ö v e k e d i k a s z e l l e m i élet, a sajátos n e m z e t i k u l t ú r á k i r o d a l m i é s művészeti kincseinek, gondolati gazdagságának, erkölcsi ihletettségének közhaté­ k o n y s á g a . „ P á r t u n k az e g y e t e m e s k u l t u r á l i s k i n c s e k m e g i s m e r é s é n e k és á t v é t e l é ­ n e k p o l i t i k á j á t f o l y t a t j a — h i r d e t i k a X . k o n g r e s s z u s tézisei — , d e ú g y v é l i , h o g y a hazai m ű v é s z e t i és i r o d a l m i a l k o t ó k n a k k ö t e l e s s é g ü k k ö v e t k e z e t e s e n m e g s z ó l a l t a t n i n é p ü n k s z e l l e m i s é g é t , eredeti, v a l ó s á g h ű m ű v e k b e n á b r á z o l n i a szocialista társa­ d a l o m sajátosságait. A z a l k o t ó k í g y t é n y l e g e s e n h o z z á j á r u l h a t n a k a h h o z , h o g y a n e m z e t i é r t é k e k b e k e r ü l j e n e k az e g y e t e m e s k u l t u r á l i s é r t é k e k k ö r f o r g á s á b a . " M i s e m t e r m é s z e t e s e b b , m i n t az az o d a a d á s , m e l l y e l a M a g y a r N e m z e t i s é g ű D o l g o z ó k T a n á c s á n a k p l é n u m á n részt vett í r ó k , m ű v é s z e k és t u d o m á n y o s s z a k e m b e r e k m e g ­ fogadták, h o g y a r o m á n i a i m a g y a r s á g sajátos n e m z e t i k u l t ú r á j á n a k f e j l e s z t é s é v e l , eredeti i r o d a l m i és k é p z ő m ű v é s z e t i a l k o t á s a i k k a l , z e n e i és s z í n m ű v é s z e t ü k k e l , t ö r t é ­ neti m ű v e i k k e l , t u d o m á n y o s s z a k t e v é k e n y s é g ü k a n y a n y e l v i n é p s z e r ű s í t é s é v e l é s a r o m á n k u l t ú r a t e r m é k e i n e k m ű f o r d í t á s á v a l e g y a r á n t h o z z á j á r u l n a k az o r s z á g s z o ­ cialista k ö z m ű v e l ő d é s é h e z s a k o r s z e r ű t á v k ö z l é s i e s z k ö z ö k m a g y a r n y e l v ű adásai útján is s z í v e s e n b e k a p c s o l ó d n a k a szocialista k u l t ú r a terjesztésébe a m a g y a r t ö m e ­ gek között. M i n d e z z e l e l e g e t is t u d u n k m a j d t e n n i a n n a k az ö r ö m m e l v á l l a l t f e l a d a t n a k , m e l y e t a tézisek í g y f o g a l m a z t a k m e g : „ . . . a m a g y a r , a n é m e t , a szerb, az u k r á n d o l g o z ó k t a n á c s a i n a k s z é l e s k ö r ű e n m o z g ó s í t a n i u k k e l l az együttélő n e m z e t i s é g e k e t , h o g y a r o m á n n é p p e l v a l ó testvériség és együttes m u n k a s z e l l e m é b e n e l ő m o z d í t s á k a p á r t p r o g r a m végrehajtását, k ö z ö s h a z á n k felvirágoztatását."

* M i n d e n az e m b e r é r t történik. A g o n d o l k o d ó és c s e l e k v ő , j a v a k a t t e r m e l ő é s fogyasztó, c s a l á d a l a p í t ó és t á r s a d a l m i - k u l t u r á l i s k ö z ö s s é g b e n élő e m b e r b o l d o g u l á ­ sáért. A X . k o n g r e s s z u s tézisei é r t e l m é b e n : „ Á l l a m u n k f e j l ő d é s é n e k , a t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g szüntelen f e j l ő d é s é n e k és t ö k é l e t e s e d é s é n e k e g y i k f o n t o s j e l l e g z e t e s s é g e

a szocialista demokrácia szüntelen mélyülése, az emberi személyiség teljes, zavar­ talan érvényesülése számára legkedvezőbb feltételek megteremtése." Ösztönös bur­ jánzások, véletlenszerű tenyészet helyébe a szakszerű tudományos társadalomszer­ vezés lép, minél inkább elejét véve a természeti erők anarchiájából származó em­ beri sorstragédiáknak. A román nemzetre s a vele együttélő nemzetiségekre egy­ aránt érvényes fejlődéstörvények érvényrejuttatásának lényeges feltétele azonban a korszerű gondolatiság, az ideológiai tevékenység széles skálájú kibontása. A régi társadalmi rendszerek farkaserkölcsével, kizsákmányoló és leigázó tö­ rekvéseivel s az ellentéteiket tükröző vagy leplező embertelen tudattartalmakkal, elidegenedett felfogásokkal, anarchikus és nihilista nézetekkel, misztikus előítéle­ tekkel és anacionális sablonokkal mi az emberiség közös fejlődésének törvényszerű lehetőségeit szolgáló kommunista tudományosság és valló-vállaló hit meggyőző és felvilágosító munkásságát fordítjuk szembe, nem riadva vissza sohasem a termé­ keny vitától, a dolgok és eszmék minden dogmától mentes, szabad vizsgálatától. Ennek a sokoldalú ideológiai tevékenységnek nyit utat pártunk a filozófiai kutatás, a szociológiai vizsgálódás általános előmozdításával, s mint már júniusi számunk vezérhelyén megjegyeztük, lapunk ki is veszi részét mindabból, ami a marxi-lenini elmélet állandó előbbrehaladását és tökéletesedését szolgálja akár a tapasztalat, akár a szabad véleménycserék útján. Amikor pártunk leszögezi, hogy „az ú j rend megteremtése és fejlesztése tuda­ tos folyamat", tulajdonképpen már ki is fejezte annak alapvető szükségét, hogy egyén és közösség, család és munkaegyüttes, nemzetiség, nemzet és az állampolgá­ rok összessége csakis állandó tanulással, egyre magasabb fokú művelődéssel ala­ pozhatja meg érvényesülését. A felemelkedés legelső eszköze magánéletben és köz­ életben egyaránt a kellő tájékozódás korunk nagy tudományos-műszaki forradal­ mában, s a szükséges szakosodás keretében is meg kell őrizni, ki kell lombosítani a világnézet és társadalomismeret egészét. E tekintetben különleges feladatok vár­ nak falun-városon, tömegeink hullámzó életében mindenütt az értelmiségre, mint olyan rohamosan növekvő társadalmi rétegre, melyben a tudás felhalmozódik s a szocialista társadalmi felelősség dinamikájával terjed és szaporodik is tovább, anyagi erővé válva a tömegek köztudatában és kulturális szintjének az életszínvo­ nallal egyidejű emelkedésében. Ebben az értelemben működtünk eddig is, bevonva a hazai magyar egyetemi és főiskolai hallgatóság legjavát is lapunk szellemi mun­ kájába. Feladatainknak megfelelően a kongresszus téziseinek elsősorban ezen a téren, a hazai magyar tudományos közgondolkodás korszerű fejlesztésével teszünk eleget, állandó termékeny kölcsönviszonyban a román tudományos kibontakozással, közösen törekedve mindenkor a világszínvonal elérésére. Végső summájában erkölcsiséget sugároz a kongresszusi program, éppen ezért a maga erőpróbájában nem alkalmi jellegű, hanem maradandó esemény és cselek­ mény. Vitákban, előkészületekben, s népünk színe előtt, majd a kongresszus m u n ­ kálatai közt is ez az erkölcsi többlet domborodik ki: az ú j közösségi ember magatar­ tása az élet, a világ nagy kérdéseivel szemben, ésszerű együttélésért és biztonságért, békéért és haladásért, az emberiség legjobbjainak nemzedékről nemzedékre átörök­ lött humánuma szerint. KORUNK

LUKÁCSY SÁNDOR

A különböző 1843 őszén Irinyi József cikksorozatban fejtette ki véleményét Széchenyi adóreform­ javaslatáról. A nemes gróf a Jelenkorban válaszolt a bírálatra, ingerülten, de feltűnő gonddal: komolyan vette, komolyan kellett vennie az ellenvéleményt. Noha annak szer­ zője nem volt gróf, s akkor még csak húsz­ éves. Éppen egykorú Petőfivel. Elképzelhetetlen, hogy a húszéves P e ­ tőfi olyan cikksorozatot írhatott volna, mely Széchenyit, szakszerűségével, alapos vitára kényszerítse. A z igaz, 1842 májusa óta né­ hány publikációt, verseket többnyire, már ő is maga mögött tudhatott, de adóügyben ér­ tekezni? Irinyi és Széchenyi hírlapi vitája idején Petőfi falusi ivószobák hevenyészett színpadán szaval, majd Debrecenben teng „ínséges állapotban", „csontváz"-zá sová­ nyodva. Nem a telekdíj, nem az adóügy az ő gondja, hanem a Laukának kölcsön adott nyolc pengő forint, melyből hármat még nem kapott vissza, s ezért Nagy Ignác „ T e ­ kintetes Úrnál egy alázatos kérelemmel" kölcsönért „alkalmatlankodni" kényszerül. Közismertek Petőfi kamaszkori viszon­ tagságai. A z iskoláit nem fejezte be; a kor szokásos és kötelező — jogászi — műveltsé­ gét nem sajátította el. Helyette, hányattatá­ sai alatt, élettapasztalatot busásan kapott, idővel kamatoztatta is költészetében; he­ lyette, éppen Debrecenben, Bajza tanácsára Tieck és Rötscher dramaturgiai munkáit forgatta, vélhetőleg, ha megmarad a színé­ szet mellett, nem is haszontalanul; de ami írói-közéleti föllépését megkönnyíthette vol­ na, ami vele egykorú pályatársainak könynyűszerrel a kezéhez állt, amit még Arany is, noha szintén félben maradt diák, úgyahogy birtokolt, s első nyilvános jelentke­

zésekor (Népnevelési ügyben, 1841) előmu­ tatni kötelezőnek tartott: a reformkor szabvány politikai-jogi ismeretkészletét Petőfi

Szervátiusz

Tibor:

Petőfi

nélkülözni volt kénytelen. Bizonyos, hogy Irinyi cikkét nem írhatta volna meg. Megkockáztatom az állítást, hogy nagy szerencséjére. A Sárosi Gyulák, a Vachott Sándorok olyan szépen fújták a reform­ kori nótát, a liberális-ellenzéki szólamot, megannyi verset írtak, és csupa jó szándékkal, adóról, védegyletről, úrbérről, követválasztásról, tudo­ misén. Megpróbálhatta volna elvégre Petőfi is; meg is próbálta hiszen. Írt Védegyleti dalt (1844. október-november) s más effélét, ki is hagyo­ gatta őket később gyűjteményeiből. Vagy elégette. Van Petőfi életének egy kevés figyelemre méltatott epizódja: Vachott Sándorné beszéli el, hogy férje egy ízben Béranger utánzását vetette Petőfi szemére, s az, hirtelen haragjában, a tűzbe vetette egy nyaláb versét. Ez aligha pletyka; Tüllmann Ignác egykorú levele (1845. március 4.) megerősíti: „Többet 80 darabnál a lángoknak adott át." Nyolcvan Béranger-utánzatot? Nem lesz ez egy kicsit sok? Nem arról van-e szó inkább, hogy Petőfi általában elégedetlen volt versei egy részével? Nehezen tudnék elszakadni a gondo­ lattól, hogy néhány Béranger-imitáció mellett volt abban a nyalábban jó egypár „védegyleti dal" is. Nem ment, hála isten, nem ment ez a hang Petőfinek; nem tudott ő, már csak műveltsége alkatánál (hiányainál) fogva sem, jogászi érve­ lést, megyei okoskodást, alkotmányosdi politikát versbe szedni. Aztán meg már nem is akart. Egyik legfontosabb vallomásának tartom a márciusi napló sorait: „Politikai életünket távolrul néztem vagy rá sem néztem... szánakoztam a napi politika kurjogató hősein... Magamba zárkóztam, mint elzárkó­ zik tornyába a csillagász, s a földről az égre vetettem szemeimet, a jelen­ ből a jövőbe." A legpolitikusabb magyar költőtől egy kicsit furcsa nyilat­ kozat: a napi politika ellen; ám Petőfitől, aki különben is tudott fogal­ mazni, illik szó szerint vennünk. Miután azzal a verségetéssel (legalább képletesen) tabula rasát csinált, csakugyan kezdte „távolrul nézni" a napi politikát, az ő napi politikájukat, a kurjogató hősöket, mely „nem egyéb, mint homokra rajzolt kép"; másra figyelt, és tudni kezdett valami mást. Azt, amit a magyar történet legnagyobb költői forradalmának, majd legforradalmibb költészetének megvalósításához, végbeviteléhez tudnia kellett.

A Felhők, Az őrült, A hóhér kötele, a Tigris és hiéna Petőfije elru­ gaszkodott szinte mindentől, ami hagyományos volt a magyar irodalom­ ban. Önnön hagyományaitól is; nemcsak az elégetett versektől — a népdaloktól, a bordaloktól, a zsánerképektől, a János vitéz költői tájai­ tól is. Épp amikor már kezdett úgy-ahogy révbe érni, híre terjedett, befo­ gadta, s némi kenyérrel látta el az írói világ: egyszerre a világgyűlölet, a mizantrópia, az elkeseredés, a sötét dac és a végletes, abszolút lázadás költője áll elénk.

Elrugaszkodott; mi volt ugródeszkája? Horváth János Shelley hatását mutatta ki e korszakon; bizonyíték: fordította is. Shelley és Szalkszentmárton! Horváth Jánosnak nem tűnt föl e kapcsolat szinte képtelen rendkívülisége. Ki olvasta akkortájt Shelley-t, nemhogy Magyarországon — Európában? Henri Peyre nagy monográfiájából tudom, hogy Shelley neve azidőtt francia nyelvterületen még alig-alig cseng. Németül már elkészült néhány müvének fordítása, s Gutzkow tanulmányt, Herwegh szonettet írt róla. Lehet, hogy ezek hívták föl Petőfi figyelmét reá, meg­ lehet, nem tudjuk, és sosem fogjuk megtudni, mert Petőfi kortársai inkább botjára és pipájára emlékeztek, mintsem olvasmányaira. Ösztön? Ám nevezzük csodálatos ösztönnek Petőfi képességét, melylyel mindannyiszor megtalálta és kiválasztotta a hozzá legillőbb olvas­ mányokat, épp azt, amire tehetségének, hajlamának a leginkább szük­ sége volt, s ami aztán, megkülönböztetve őt Magyarországon, rokonította Európával. Európában is mivel? A Felhők költői forradalmát nem magyaráz­ hatom Vörösmartyval; Lamartine-nal, Victor Hugóval sem. A Felhők életérzésének analogonját a harmincas évek Párizsában találom meg. Élt ott egy maroknyi költő, a romantika végső, vad, elveszett nemzedéke, Pétrus Borel, Philotée O'Neddy és társai, hóbortos öltözetekben és pol­ gárijesztő indulatokkal, republikánus rajongásban és a polgárkirályság tikkadt gyűlöletével, végletes, abszolút, abszurd tagadók, a lázadás, a düh, a dac, a kétségbeesés megszállottjai. Témáik: hóhér és Saint-Just, zsarnokgyűlölet és csömör, villanó tőr és életiszony; formaviláguk: a ro­ mantika oly szilaj kitörései, végletek, rettenetek, aminőkről egy Hugo, egy Byron nem is álmodott. Ismerte őket Petőfi? Nem tudom; senki sem ismerte őket, elveszett nemzedék, majd csak a szürrealisták fedezik föl, elődeiket. Tudott-e róluk Petőfi, majdnem közömbös számomra: nem hatást — szellemrokonságot kutatok, s ekként regisztrálom a hasonlósá­

got a Felhők egetverő háborgása,

A hóhér kötele vad jelenetezése, a

Tigris és hiéna szertelensége és Pétrus Borelék költői világa között. Köz­ lök két strófát:

Philotée O'Neddy:

La mort est plus auguste, Plus sainte, quand il faut, Pour une cause juste, Monter sur l'échafaud...

Petőfi:

Meghalni érted, oh hazám, Habár rettentő kínpadon, Kétszer, háromszor halni meg bár, De érted halni: szent óhajtatom!

Petőfi nem ismerhette ezt a francia verset, hisz Philotée O'Neddy éle­ tében (noha túlélte Petőfit) meg sem jelent. Véletlen egyezés tehát; de miért nincsenek ilyen véletlen egyezések Philotée O'Neddy és Arany, Tompa, Madách között? És miért van Petőfinél tucatnyi? Pétrus Borel és nemzedéke az európai romantika válaszútján áll: utolsó forradalmi nemzedék, Saint-Just és Marat megéneklői, a polgár-

királyság mocskától lefojtott forradalmiságuk az abszolút lázadás irányá­ ban forrt ki; ezután már csak Baudelaire következhetett, ki ősének val­ lotta Borelt, s maga is megélte indulatait, Baudelaire következett, kihűlt lávakő, 48 szörnyű ábrándvesztése után. Petőfi a Felhőkkel lép a világirodalomba. Az európai romantika vá­ laszútján áll ő is, kelet-európai gúnyájában: első forradalmár Magyaror­ szágon, ki még tapogatózó korában s a forradalom előtt megéli a kilátás­ talanság s az abszolút lázadás indulatait és gyötrelmeit, aztán a másik útra tér — ha költői rangját nézzük, mely megkülönbözteti a Herweghektől és Freiligrathoktól, egyedül lép a forradalmi költészet útjára, a

Levél Várady Antalhoz és Az apostol között mindenesetre olyasvalamit csinál, amit senki más Európában.

Ha megkérdezik Petőfit, milyen elvet vall, forradalmi költészete és cselekvése politikai-világnézeti alapjául, bizonyos, hogy nem ezt feleli: Babeufre esküszöm. Mégis: ha meghatározni akarjuk Petőfi világnézetének jellegét, poli­ tikai gondolkodásának európai rokonságát, fajsúlyát, bízvást minősíthet­ jük ideológiáját babeufi-buonarrotiánus típusú ideológiának. Szükséges a meghatározás. Republikánusnak mondanunk Petőfit nem elég; számosan voltak republikánusok, Magyarországon is, de Petőfi csak egy, s nem mindenki értette ugyanazt a respublikán. Az utópista szocia­ lizmust emlegetni sem elég; laza gyűjtőfogalom ez, mely rendszerek, ta­ nok tarka és egymásnak szerfölött ellenmondó sokaságát takarja, ellent­ mondó, egymást kizáró, tusakodó rendszereket; ez mind — egy gyűjtőnév alá vonva — nem hathatott Petőfire, nem minősítheti gondolkodását, s a kutatás kötelessége éppen az, hogy a tarkaságból kikeresse azokat az elemeket, amelyek csakugyan hatottak vagy rokon vonásokat mutatnak fel, s kijelölik Petőfi szellemi környezetét. Amíg ezt, a gyér források adta lehetőségek határain belül, tisztázni nem sikerül, addig Petőfiről bármilyen kép távlati pont, bármilyen mondanivaló kohézió nélkül ma­ rad, addig Petőfit voltaképpen néven nevezni sem tudjuk, addig nincs Petőfi-életrajz, vagy csak olyan, amilyen volna Zrínyié Machiavelli, Jó­ zsef Attiláé Marx és Freud neve említése nélkül. Saint-Simon? „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt ve­ h e t . . . " Ez világos és egyértelmű beszéd: Petőfi e soraiban mást, mint a korabeli egyenlőségi kommunizmus elvének kijelentését, nem láthatunk. Mégis mit mond róla Turóczi-Trostler József? „Saint-simonista atmoszférájú gondolat..." Saint-simonista atmoszférájú gondolat? De hiszen SaintSimon és tanítványai szüntelenül hadakoztak mindennemű egyenlőségi filozófia és politika ellen, a javak egyenlő elosztásának elvét kereken tagadták. Hogyan minősülhet Petőfinél saint-simonista gondolatnak az, amit Saint-Simonék nem vallottak soha? Az ilyen állítás semmit sem magyaráz meg, ellenkezőleg: félrevezet.

Saint-Simon, Fourier, Leroux, Pecqueur, Vidal, Granger, elolvas­ tam munkáikat, franciát, németet, angolt, el még az aprószenteket is: sehol sem tapasztaltam Petőfi szellemrokonságának nyomait. Ellenben: valahányszor Buonarroti vagy egy-egy tanítványa, Achille Roche, Laponneraye, Vignerte és mások munkáit veszem elő, megcsap az atmoszféra, a vágyak, a gondolatok, a törekvések, az indulatok hasonlósága, írásaikat olvasva Petőfi körében érzem magam. Azonos vágyak, eszmények, elszánások, azonos mitológia, Saint-Justtől a Saint Merry kolostor utcájának hős csapatáig. Saint-Merry kolostor utcája, még áll a megfeketedett gótikus tem­ plom, melynek köveit a „száz republikánus gyermek" vére festette pirosra; első párizsi lépteim célpontja volt e templom, ez a szűk utca, s képzeletem gyakran lepergeti a filmet: ha Petőfi eljut Párizsba, bizonyosan ő is elzarándokol o d a . . . Más, aki tehette volna, nem tette meg. Irinyi, noha szisztematikus alapossággal s jegyezgetve járta be Párizs forradalmi em­ lékhelyeit, a kolostor-utcáról s barikádjairól, melyeken az első piros zászló lengett, nem szól. Egy francia irat van előttem: az Emberi Jogok buonarrotiánus társasága adta ki 1833-ban, a kolostor-utcai hősök halálá­ nak első évfordulójára. Petőfi forradalmi költészetének egész motívum­ sorozatát jegyezhetném belőle ide. Itt, ebben az utcában, a harmincas évek Párizsában (mely Pétrus Borelék költészetének is helye és időszaka) lelem meg Petőfi szellemi égtájának délkörét; a buonarrotiánus tanokban a pontot, mely köré Europa forradalmi ideológiái koncentrikus körökként rendeződnek, tá­ voli, szélső, mégis egyközpontú körként Petőfi forradalmi ideológiája is. Petőfi forradalmi költészete, a „teljes egyenlőség", a szociális res­ publika, a végső forradalom, a piros zászló költészete: buonarrotiánus ihletésű költészet; Petőfi a költészet Blanquija; ha a X I X . századot mint a (szociális) forradalmak századát fogjuk fel, Petőfi a X I X . század köl­ tője. Párja nélkül. Kelet-Európában? Ott. Parasztországban? Abban. Nemzeti problema­ tikájával? Azzal együtt.

Terminológiai és motívum-egyezések, hangulat-rokonság, Petőfi szellemi életrajzának (ahogy azt Az apostolban, Szilveszterről szólván, megírta) kísérteties hasonlósága a blanquista-buonarrotiánus Martin Bernard szellemi önéletrajzával — de ismerte-e Petőfi Buonarrotit s müvét, a babeufi-buonarrotiánus irodalmat? Nevüket nem írta le. Cabet nevét sem írta le, mégis kiderült, hogy olvasta, fordította. Éppen Cabet forradalomtörténetében olvasott, valószínűleg először, részletesebben Babeufről, tanairól. (Cabet maga is Buonarroti személyes tanítványa, s ezen az sem változtat, hogy amikor saját iskolát alapított, elhatárolta magát Babeuf követőitől.) Louis Blanc könyvében (Histoire de dix ans), mely nemcsak ragyogó történetírói mű, hanem a kor politi­ kai eszméinek páratlan enciklopédiája, Buonarrotiról is olvasott Petőfi. Blanquiról s másokról szállította neki a híreket, tudnivalókat a sajtó, a

hazai hírlapirodalom is. Petőfi tájékozott volt, mindenesetre jobban, mint sok mai filológus. 1846: Petőfi világnézeti fordulatának éve s egyszersmind a nagy olvasásoké. Az év elején még műveltsége hiányaira (nem a jogászi köz­ műveltség hiányára) panaszkodott Beck Károlynak; augusztusban Ke­ mény Zsigmond azt jegyzi naplójába, hogy Petőfi „az angol, francia s német irodalommal ösmeretes", és a fiatal írók közt az ő szavaiban találja a „legtöbb eszmé"-t. „Némi bizarrság"-ot is. A beszélgetésről, sajnos, csak annyit árul el, hogy szépirodalomról folyt, s így nem tudhatjuk, mi volt a bizarrság, ami a bárót sokkírozta (Petőfi szociális ars poeticája?) — találgatni pedig nem szabad. Néhány hónap alatt, amennyi Beck Károllyal és Kemény Zsigmond­ dal folytatott beszélgetései közt eltelt, Petőfi nem válhatott „ösmeretes"-sé az angol, francia s német irodalommal, nem is ekkor vált; hisz láttuk őt a debreceni fűtetlen szobában Tieck és Rötscher könyvei, Szalkszertmártonban Shelley versei fölé hajolva. Az a néhány hónap mégis nagy változást hozott: minden jel szerint ez az idő Petőfi rendszeres és mohó politikai-történeti stúdiumainak döntő és eldöntő korszaka. Egybeesik

világnézeti fordulatával, a Levél Várady Antalhoz, a Rabság című töre­ dék, A nép, a Csalogányok és pacsirták keletkezésének idejével. Csak ha babonás volnék, hihetném, hogy ezt az egybeesést a sors véletlene hozta. 1846-ban Petőfi tájékozódott kora politikai rendszerei közt. Megis­ merkedett a saint-simonizmustól a buonarrotiánus eszmékig terjedő szé­ les skálájukkal. És választott. Elvetette a saint-simonizmus kényelmes ipari-progresszió-elvét, el Fourier pszichikai-politikai csodabalzsamát, Louis Blanc etatista szabály­ rendszerét, el az aprószenteket, el — reménytelenül, mert csak egyben remélt — minden békés receptet. Hajlamainál, vérmérsékleténél fogva, emlékezetébe idézve nyomora gyomorgörcseit, az arc-sápasztó megaláz­ tatásokat, a keservesen kért és mazochista pontossággal törlesztett köl­ csönöket, szülei bukását, a deresre húzott parasztot, az éhező pórok sere­ gét, a kolduló tenyereket, Pozsony fényes és mihaszna beszédeit, a tyúklépésenkénti haladás székrekedését, Bécs dölyfét, a cenzor pimaszságát, Munkács dohát és Dózsa kaszáit, Galícia pokol-köreit, a királyok lamennais-i maffiáját, a Saint-Merry kolostor utcájának kövére hullott vércseppeket, mindezt emlékezetébe idézve és összevetve könyvei tanul­ ságaival — nem gondolnám, hogy valamely naptári dátum valamely órájában, de végül is választott: a forradalmat választotta; az egyetlen forradalmi ideológiát, melyről tudomása lehetett; a végső forradalom — szociális respublika — végtelen jövő szinonima-bokrát választotta; név­ vel, nevekkel vagy anélkül, a babeufi ős-Eszmét, Buonarrotit és tanít­ ványait, Cabet következtetéseit, Blanqui útját és sorsát. Eljegyezte magát a forradalommal, eljegyződött a kiválasztottsággal. Kiválasztottsága választás eredménye.

„Politikai életünket távolrul n é z t e m . . . " Távlatból.

SZILÁGYI DOMOKOS Isteni kamaszok valánk

Kamaszkorszázhúsz éve, halálunk előtt,

születésünkiglen. Ügy éltünk, ahogy meghalánk, úgy haltunk meg, amint éltünk vala; az öregségre csak halál után került sor — de ez nem bűnünk. Az élők bűne. A kamasz nem talál ki értelmetlen halált (értelmetlen az, miben nem hihet), — hívők a hit értelmében! Talán még megirigylitek. Fölkerestük a harcteret, ha kellett — még nem volt föltalálva a hazajáró, összkomfortos halál, amely válogatás nélkül kijár. S nem pika elé csupasz mellet! (Igen, még annak a bárgyú olajképnek is van igaza — bármekkora giccs —, melyen kardja hegyét önvérébe mártván írja búcsúsorait a fiatal Petrovics!) — Nos, költő barátaim, hogy érzitek magatokat a fejlődés ideiglenes csúcsain?

DÁVID GYULA

Petőfi és a román szocialista mozgalom A P e t ő f i - f o r d í t ó Şt. O . Iosif M i n d e n m ű f o r d í t á s v a l ó j á b a n a l k o t ó találkozás n é p e k s z e l l e m e i k ö z ö t t , olyan találkozás, a m e l y e t két i r o d a l o m — sőt két n é p — e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á ­ nak e s e m é n y s o r a készít elő és h a t á r o z m e g , o l y a n találkozás, a m e l y aztán m a g a is meghatározója lehet i r o d a l m a k — és a z o k o n keresztül n é p e k — e g y m á s h o z v a l ó viszonyának, e v i s z o n y t o v á b b i a l a k u l á s á n a k . N a g y o b b ö s s z e f ü g g é s b ő l n é z v e , e g y e t ­ len ilyen a l k a l o m s e m m ú l i k el n y o m t a l a n u l az i r o d a l m a k p á r h u z a m o s és e g y ­ mással ö s s z e f o n ó d ó t ö r t é n e t é b e n , m é g i s v a n n a k o l y a n találkozások, a m e l y e k ö n ­ magukba sűrítik e g y - e g y e g é s z k o r s z a k p r o b l e m a t i k á j á t , s e l ő r e és visszafelé m u tatóan lehetőséget a d n a k két i r o d a l o m k a p c s o l a t a i n a k m é l y e b b feltárására, n é p e k viszonyának t ö b b r é t ű e l e m e z é s é r e .

Ştefan O c t a v i a n Iosif P e t ő f i - f o r d í t á s a i két v o n a t k o z á s b a n j e l e n t ő s e k . Egyrészt, m e r t az ő fordításai r é v é n v á l i k i s m e r t t é Petőfi n a g y s z i n t é z i s - p o é m á j a , Az apostol, s t e r e m t ő d i k m e g ezáltal a z e s z m e i k a p c s o l a t a s z á z a d f o r d u l ó n az utópista s z o ­ cialista e s z m é k e t is m a g á é v á t e v ő s a z o k a t f o r r a d a l m i c s e l e k v é s p r o g r a m m a l ö s s z e ­ k a p c s o l ó Petőfi és a r o m á n szocialista m o z g a l o m között. Másrészt, m e r t I o s i f l a p o k b a n m e g j e l e n ő é s ö n á l l ó P e t ő f i - k ö t e t é b e n ( A l e x a n d r u P e t ő f i : Poezii alese. 1897) k ö z ö l t fordításai útján k ö z v e t i t ő d i k a r o m á n i r o d a l o m felé Petőfi n é p i e s k ö l ­ tészete, s k e r ü l m e g t e r m é k e n y í t ő k a p c s o l a t b a a s z á z a d u n k elején új szakaszba j u t o t t r o m á n n é p i e s s é g g e l . S e kettős i r á n y ú k ö z v e t í t ő s z e r e p j e l e n t ő s é g é t m é g c s a k fokozza, h o g y ezek a fordítások — a korábbi román Petőfi-tolmácsolásokkal össze­ vetve, a z o k t ó l e l t é r ő e n — o l y a n m ű v é s z i szintet k é p v i s e l n e k , h o g y a z u t o l s ó é v ­ tizedekből való Petőfi-fordítások megjelenéséig rangosan képviselhették a román i r o d a l m a t Petőfi i d e g e n n y e l v ű f o r d í t á s a i n a k ö s s z e s s é g é b e n is. D o r o t h e a Sasu, a r o m á n P e t ő f i - k u t a t á s a v a t o t t s z a k e m b e r e szerint Şt. O . I o s i f Petőfi-fordításai j e l e n t e t t é k a fordulatot. S v a l ó b a n . M í g k o r á b b a n a P e t ő f i - f o r d í t ó k o l y c s e k é l y e r e d m é n n y e l p r ó b á l t a k m e g k ü z d e n i a k i e g y e z é s utáni k o r s z a k n a c i o ­ nalista a t m o s z f é r á j á b a n f o g a n t a k a d á l y o k k a l ( k i z á r ó l a g o s a n n e m z e t i k ö l t ő v é retusálással a m a g y a r i r o d a l o m f e l ő l s i d e g e n k e d ő elzárkózással, P e t ő f i k ö l t é s z e t é n e k f é l r e i s m e r é s é v e l a r o m á n o l v a s ó r é s z é r ő l ) , a d d i g Iosif f o r d í t á s a i : 1896-ban és 1897-ben m e g j e l e n t k é t kis kötete, igazi frontáttörésként t a r t h a t ó k s z á m o n a b b a n a l é g k ö r ­ ben, amelyet Slavici tanulmánysorozata (Studii asupra maghiarilor, Convorbiri literare, 1871—72) óta a z a b b a n m e g f o g a l m a z á s t n y e r t f é l r e i s m e r é s j e l l e m z e t t . V i r ­ tuálisan Iosif f o r d í t á s a i n a k n e m c s e k é l y s z e r e p ü k v a n a b b a n , h o g y a századfor­ d u l ó t k ö v e t ő é v e k b e n O c t a v i a n G o g a — akit S c h ö p f l i n A l a d á r „ a r o m á n o k P e ­ tőfijének" nevezett — így vallhatott Petőfi-forditásairól: „ A z é r t fordítottam le a m a g y a r d a l o k n a k , P e t ő f i n e k e z e k e t a verseit, m e r t az é r z é s e k n e k é s a r e m é n y ­ s é g e k n e k az a v i h a r a , a m e l y n é p e e j ö v e n d ő m o n d ó j á n a k h ú r j a i n zeng, v i s s z h a n g r a kell h o g y találjon a m i l e l k ü n k b e n is, a k i k e g y a z o n v á r a k o z á s o k b e t e l j e s ü l é s é r e v á r u n k " (Luceafărul, 1907). P e t ő f i n e v e I o s i f n a k k ö s z ö n h e t ő e n r é s z é v é lesz a r o ­ mán m u n k á s m o z g a l o m eszmei fegyvertárának is. Innen, e f o r d í t á s o k t ó l k e z d v e k í s é r h e t ő k f i g y e l e m m e l a z o k a r e a g á l á s o k (az első C. D o b r o g e a n u - G h e r e a Ibsen — Björnson—Petőfi c í m ű c i k k e az Actualitatea 1898. 4. s z á m á b a n ) , a m e l y e k aztán a k é t v i l á g h á b o r ú közötti k o r s z a k b a n t o v á b b s z a p o r o d n a k , s b e l e t o r k o l l n a k a f e l ­ s z a b a d u l á s után n y o m b a n k i t e l j e s e d ő új e s z m e i s é g ű r o m á n Petőfi-kutatásba. A P e t ő f i költészete által r o m á n n y e l v e n m e g t e t t út mai m a g a s l a t á r ó l v i s s z a ­ t e k i n t v e k í v á n j u k a k ö v e t k e z ő k b e n ö s s z e f o g l a l n i P e t ő f i és a r o m á n szocialista m o z g a l o m t a l á l k o z á s á n a k Şt. O. Iosif fordításain át m e g v a l ó s u l ó első m o z z a n a t á t .

Iosif a k ö z é p i s k o l a alsó osztályait a brassói g ö r ö g k e l e t i f ő g i m n á z i u m b a n v é ­ gezte (1885—1889), d e a c s a l á d N a g y s z e b e n b e k e r ü l v é n , az ö t ö d i k és h a t o d i k o s z ­ t á l y b a n m á r a n a g y s z e b e n i á l l a m i m a g y a r f ő g i m n á z i u m t a n u l ó j a (1889—1891). Itt k e r ü l t k ö z e l e b b i k a p c s o l a t b a n e m c s a k a m a g y a r i r o d a l o m m a l , h a n e m Petőfi m ű ­ v é v e l is. Igaz, e z a t a l á l k o z á s n e m v o l t z a v a r t a l a n . Iosif h i á b a h a n c ú r o z o t t a C e n k alatt n é m e t és m a g y a r g y e r e k e k k e l , h i á b a töltötte n y a r a i e g y részét apai n a g y s z ü l e i n é l a v e g y e s l a k o s s á g ú H o m o r ó d d a r ó c o n , s h i á b a v o l t m á r az első o s z ­ tálytól k e z d v e s z e m b e t ű n ő n y e l v é r z é k e , n a g y s z e b e n i é v e i i d e j é n szinte e m b e r ­ feletti n e h é z s é g e k k e l találta s z e m b e n m a g á t . A z a d d i g szinte j e l e s r e n d ű d i á k a n a g y s z e b e n i első é v h a r m a d v é g é n n é g y t a n t á r g y b ó l b u k i k , s c s a k a m á s o d i k é v h a r m a d v é g é n írhatja j o g o s b ü s z k e s é g g e l b a r á t j á n a k és e g y k o r i o s z t á l y t á r s á n a k :

„ A z első ( k a r á c s o n y i ) s z e m e s z t e r b e n ú g y álltam, m i n t az, aki c s a k a n n y i t t u d magyarul, a m e n n y i t a m a g y a r o k elfelejtettek. A m á s o d i k s z e m e s z t e r b e n m á r e l é g ­ ségessel v é g e z t e m . N e m s z é g y e l l e m ezt, d e azt s e m , h o g y h á r o m s z o r a n n y i t t a n u l ­ tam, mint B r a s s ó b a n . És talán é p p e n ez v o l t ö r ö m s z á m o m r a " (1890. m á j u s 8-án kelt levele A u r e l P o p h o z ) . A z iskolai értesítők és e g y k o r i t a n k ö n y v e i i s m e r e t é b e n m á r k ö z e l e b b r ő l is k ö r ­ vonalazhatjuk e n n e k a z e r ő f e s z í t é s n e k a méreteit. A B r a s s ó b a n használt és é p p csak n y e l v i a l a p i s m e r e t e k e t n y ú j t ó m a g y a r - t a n k ö n y v e k után az ö t ö d i k b e n a m a g y a r tannyelvű g i m n á z i u m b a n m a g y a r n y e l v és i r o d a l o m t a n k ö n y v e i : D e n g i J á n o s Magyar verstana, Szerkezettana é s Költői olvasmányok c í m ű kiegészítő kötete, hatodikban p e d i g R i e d l F r i g y e s R h e t o r i k á j a . Itt, ö t ö d i k e s k é n t i s m e r k e d i k m e g e l ő ­ ször a m a g y a r p o é t i k a i ó r á k o n P e t ő f i k ö l t é s z e t é v e l , s itt k e r ü l sor az e g y i k l e v é l ­ ben említett, h a t o d i k o s , m a g y a r házi d o l g o z a t á r a (Coriolanus és Aufidius jelleme Petőfi C o r i o l a n u s - f o r d í t á s a a l a p j á n ) , a m e l y r ő l Iosif életrajzírói m á r e m l í t é s t tesz­ nek. D e n g i ö t ö d i k e s t a n k ö n y v e i b e n n e m k e v e s e b b , m i n t tizenhat P e t ő f i - v e r s s e l v o l t a l k a l m a I o s i f n a k m e g i s m e r k e d n i e , s talán n e m é r d e k t e l e n az s e m , h o g y e t i z e n ­ hat v e r s k ö z ü l k e r ü l ki összes f o r d í t á s a i n a k e g y h e t e d e . Petőfi k ö l t é s z e t é n e k t e r m é k e n y b e f o g a d á s á r a k ü l ö n b e n a talaj m á r e k k o r k é ­ szen állott. A d i á k é v e k b ő l s z á r m a z ó I o s i f - l e v e l e k b e n s z e m b e t ű n ő v o n á s az o s z t á l y ­ társai között m á r e k k o r k ö l t ő k é n t i s m e r t d i á k é r d e k l ő d é s e a n é p k ö l t é s z e t iránt. „ N a g y o n szeretek o l v a s n i t ö r t é n e l m i m u n k á k a t — írja b a r á t j á n a k 1890. j a n u á r 1-én kelt l e v e l é b e n — , s k ü l ö n ö s k é p p e n m i n d a z t , a m i t n é p i e s stílusban í r n a k . A n y e l v ­ nek, a m e l y e t a n é p b e s z é l , o l y é d e s s é g e v a n é n e l ő t t e m , h o g y azt le n e m í r h a t o m . . . M é g m e s é k e t is s z í v e s e n o l v a s o k , h a a z o k n é p m e s é k . . . H o z z á is f o g t a m n é p ­ meséket, népi a n e k d o t á k a t , n é p d a l o k a t gyűjteni." N é g y h ó n a p p a l k é s ő b b p e d i g : „Esténként, a m i k o r az e m b e r falun v a n , n a g y o n k e l l e m e s d o l o g d a l o k a t gyűjteni a n é p ajkáról, a t á n c b a n , ü n n e p e k e n v a g y este, a m i k o r j ö n n e k a l á n y o k az a r a t ó ­ b ó l " (1890. m á j u s 8). M é g n e m teljesen tudatos v o n z ó d á s ez, a m e l y n e k talaja n a g y ­ szüleinek h o m o r ó d d a r ó c i és v i n g á r d i k ö r n y e z e t e , d e e z e k a l a p j á n feltételezhetjük, h o g y a Iosif d i á k k o r i v o n z a l m a i n a k n é v s o r á b a n s z e r e p l ő A l e c s a n d r i , E m i n e s c u , Ion P o p R e t e g a n u l és S l a v i c i m e l l e t t P e t ő f i költészete s e m m a r a d s z á m á r a k ö z ö m ­ bös. S ezt a v o n z a l m a t n e m szegheti d e r é k b a a s z á z a d v é g i e r d é l y i v á r o s o k b a n m e g l e h e t ő s e n k i é l e z e t t n e m z e t i s é g i e l l e n t é t e k l é g k ö r e s e m . A k ü l ö n b e n is z á r k ó ­ zott, é r z é k e n y Iosif n y i l v á n n e m m e h e t v é g i g e z e n az ú t o n s é r e l m e k és k é s ő b b téves r e a k c i ó k a t k i v á l t ó e m l é k e k n é l k ü l , d e e b b e n a l é g k ö r b e n is ö r ö m m e l j e g y z i fel, a m i k o r e g y m a g y a r l a p b a n „ j ó t m o n d a n a k a r o m á n o k r ó l " , s azt is, h o g y a k ü l ö n ö s e n S z e b e n b e n éreztetett m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e l l e n é r e „ v a n n a k o l y a n t a n á r a i n k is, a k i k m i n d e n tiszteletet m e g é r d e m e l n e k " (1890. n o v e m b e r 11). Í m e , ez a z a háttér, a m e l y Şt. O . Iosif és P e t ő f i e l s ő találkozását o l y m a r a ­ d a n d ó v á é s o l y g y ü m ö l c s ö z ő v é teszi. És a m i k o r 1891 ő s z é n apja, a b r a s s ó i r o m á n f ő g i m n á z i u m e g y k o r i i g a z g a t ó j a , S z e b e n t is k é n y t e l e n e l h a g y n i , és t i z e n e g y tagú családjával a K á r p á t o k o n á t k e l v e T u r n u M ă g u r e l é b e n k a p állást, az a k k o r 16 é v e s Iosif e l i n d u l k ö l t ő i , és a r o m á n P e t ő f i - k u t a t á s t ö r t é n e t é b e n o l y s z á m o t t e v ő m ű ­ fordítói p á l y á j á n . Şt. O. Iosif k ö l t ő k é n t és m ű f o r d í t ó k é n t e g y s z e r r e j e l e n t k e z i k e g y kis c r a i o v a i lapban, 1892-ben, és G o e t h e Erlkönigje után r ö g t ö n P e t ő f i v e l folytatja. Első P e t ő f i ­ fordításai m é g a d i á k k o r i k a p c s o l a t b ó l t á p l á l k o z n a k . E g y m á s után n é g y v e r s é t f o r ­ dítja le a D e n g i - f é l e t a n k ö n y v a n y a g á b ó l (Ez a világ amilyen nagy..., Hull a le­ vél a virágról..., Az örült, Szülőföldemen), s ezt a sort e g y — szintén a t a n k ö n y v ­ ből ismert G y u l a i P á l - v e r s (Éji látogatás) és e g y m a g y a r n é p d a l f o r d í t á s egészíti

ki. K é s ő b b i n é m e t r o m a n t i k u s k e d v e n c e i t ő l c s a k 1895-től k e z d v e fordít, — és e g y r e t ö b b e t , a m i érthető, hiszen az E m i n e s c u b a n p é l d a k é p é t l á t ó d i á k - k ö l t ő b e n i g e n erős a r o m a n t i k u s életérzés és hangulat, a m e l l e t t n é m e t ü l m á r k i s d i á k k o r a óta k ö n n y e n o l v a s és b e s z é l . Iosifnak Petőfi iránt m e g n y i l v á n u l ó érdeklődésében a szebeni diákévekben m á r k i é r e z h e t ő n é p i e s o r i e n t á l ó d á s és n é p k ö l t é s z e t i é r d e k l ő d é s m e l l e t t e g y m á s i k t é n y e z ő is s z e r e p e t játszott: a k á r c s a k H e i n é b e n , b e n n e is m e g é r e z t e a s z a b a d s á g költőjét. Az a p o s t o l - k ö t e t h e z írott r ö v i d e l ő s z a v á b a n , a m e l y t u l a j d o n k é p p e n élet­ rajzi vázlat, k i e m e l i P e t ő f i s z e r e p é t a 48-as m a g y a r f o r r a d a l o m b a n (a H e i n e - e l ő ­ s z ó b a n p e d i g ezt írja: „ . . . e g y i k e v o l t a z o k n a k , a k i k a F r a n c i a F o r r a d a l o m e l v e i ­ nek legihletettebb apostolai voltak Németországban"). D e h o g y Iosif n é h á n y , i n k á b b k í s é r l e t n e k tekinthető v e r s f o r d í t á s után é p p Az apostol nagy munkát igénylő fordítására vállalkozik, abban egy olyan eszmei t é n y e z ő is szerepet játszik, a m e l y , ha r ö v i d i d ő r e is, d e i r á n y t s z a b Şt. O Iosif egész p á l y á j a a l a k u l á s á n a k . M é g k ö z é p i s k o l á s d i á k k é n t (de m á r a c s a l á d a n y a g i terhei miatt v á l l a l t és m a g á n t a n u l ó s á g r a k é n y s z e r í t ő k e n y é r k e r e s e t s o r á n ) i s m e r ­ k e d i k m e g a fiatalon e l h u n y t szocialista k ö l t ő v e l , I o n P ă u n P i n c i ó v a l , s rajta keresztül k a p c s o l a t b a k e r ü l a s z á z a d v é g i r o m á n i a i szocialista m o z g a l o m m a l is. A k é t fiatal k ö l t ő v i s z o n y á b a n kétségtelenül az é r z e l m i a l a p az e l s ő d l e g e s : m i n d ­ kettő a félszegségig v i s s z a h ú z ó d ó , é r z e l m e s e l l á g y u l á s r a h a j l a m o s . D e v a n a k a p ­ c s o l a t n a k n é m i e s z m e i f o g ó d z ó j a is, a z a r o k o n s z e n v , a m e l y m i n d k e t t ő j ü k k ö l t é ­ szetéből k i s u g á r z i k a s z e g é n y e k , az elesettek, a kapitalista t á r s a d a l o m áldozatai f e l é . Iosif s z á m á r a kétségtelenül s o k a t j e l e n t ez a barátság, s e z t e l á r u l j a a z is, h o g y P i n c i o 1894-ben b e k ö v e t k e z e t t k o r a i halála után t ö b b í z b e n is f e l i d é z i el­ h u n y t b a r á t j a e m l é k é t : „ T e l e v o l t a szocialisták i z z ó e s z m é i v e l — e m l é k e z i k vissza e g y i l y e n a l k a l o m r a S a d o v e a n u , Iosif szavait i d é z v e . — A régi v i l á g m e g d ö n t é ­ séről á l m o d o t t , d e u g y a n a k k o r a l e g s z e l í d e b b e m b e r v o l t a v i l á g o n . M e l e g h a n g ú v e r s e k e t írt, a m e l y e k b e n g y a k r a n ott v i b r á l t a k a s o k a k és e l n y o m o t t a k s z e n v e ­ d é s e i " (Evocări, 167). Ez a barátság az e s z m e i háttere Az apostol-fordításnak, s e h h e z az e s z m e i h á t t é r h e z h o z z á t a r t o z i k az is, h o g y a 18 é v e s Iosif é p p e b b e n az i d ő b e n P i n c i o o l d a l á n s z o r g a l m a s l á t o g a t ó j a e g y szocialista k ö r a S o t i r - t e r e m b e n tartott e l ő a d á s a i n a k , h o g y e g y i k Petőfi-fordítását a szocialista Lumea nouă, e g y m á s i k a t az Adevărul k ö z l i le, s h o g y az e l ő b b i b e n Iosif első v e r s k ö t e t é v e l k a p ­ c s o l a t b a n a r e c e n z e n s m e g á l l a p í t j a : „ S o k v e r s é t e g y szocialista k ö l t ő is írhatta volna." E z e k n e k az e s z m e i k a p c s o l a t o k n a k az i s m e r e t é b e n is, Iosif 1894—95-ben k é ­ szülő, r é s z b e n 1895 v é g é n s teljes e g é s z é b e n 1896-ban m e g j e l e n ő fordítása k ü l ö n ö s f o n t o s s á g ú , hiszen P e t ő f i o l y a n m ű v é t juttatta el a r o m á n o l v a s ó h o z , a m e l y b e n e g y költői p á l y a c s ú c s á n és b i z o n y o s m é r t é k i g új m ű v é s z i m i n ő s é g e k b e n s u m m á z ó d i k az é l e t m ű l é n y e g e . N y í l v á n a f o r d í t á s n a k v o l t a k s z u b j e k t í v ö s z t ö n z ő i is. Iosif t ö b b életrajaírója említi, h o g y e k k o r i é l e t k ö r ü l m é n y e i k ü l s ő l e g s o k b a n hasonlítottak a z o k h o z , a m e ­ l y e k k ö z ö t t Az apostol e l e j é n Szilvesztert m e g i s m e r j ü k . Említés történik a p a d l á s ­ s z o b á r ó l is, a h o l Iosif e g y i k b a r á t j á n a k részleteket o l v a s o t t fel az a k k o r már j ó r é s z t kész f o r d í t á s b ó l . S talán az s e m l é n y e g t e l e n , h o g y a m a g y a r n y e l v t u d á s b a n n e m tökéletes Iosif e b b e n az i d ő b e n o l y a n P e t ő f i - v e r s e k lefordítására látszik v á l l a l ­ k o z n i , a m e l y e k f o r m a i l a g e g y s z e r ű b b e k , v a g y a m e l y e k n e k — m i n t Az apostolnak és a k o r á b b a n p r ó z a v e r s b e n l e f o r d í t o t t Az őrültnek — s z a b a d ritmusa, r í m t e l e n s é g e kevesebb nehézséget támaszt a gondolat minél megközelítőbb visszaadásában. A d ö n t ő a z o n b a n , e s z u b j e k t í v t é n y e z ő k e t i s m e r v e is, az az e s z m e i k a p c s o l a t , a m e l y

ez időben a 19—20 éves fiatalembert a szocialista eszmék tájaira is elvezeti, oda, ahol a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő, a nép javáért, ha kell, életét is áldozó Szilveszter eszmevilága fogant. Az apostolt fordítva Iosif maga is végigjárja Szilveszter útjának állomásait, — a fordítás eszmei pontossága a bizonyság rá — , lényegében magáévá tudja tenni Petőfinek a csalódásokon és megpróbáltatásokon is diadalmaskodó optimiz­ musát, s érzelmileg közösséget tud vállalni a mű eszmeiségével. A z Eminescu utáni román költészetben eluralkodott pesszimizmus és a népköltészetből épp ekkor beáradó s a nép felszabadulásának harcára tekintő optimizmus konfliktusában Iosif ezekben az években maradéktalanul az utóbbi mellé tud állni. S kétségtelen, hogy Szilveszter sorsában a századvégi román szocialista mozgalom harcosainak sorsát is beleérezhette: a Ion Păun Pincióét és a C. Dobrogeanu-Ghereáét, akinek reá gyakorolt hatásáról így vallott később Sextil Puşcariunak: „Midőn láttam, hogy ebben az emberben, akit a sors nem kímélt, mennyi az ifjúságból magával hozott csorbítatlan idealizmus és a határtalan optimizmus, megesküdtem magam­ ban, hogy soha nem írok többé verset olyankor, amikor a bizonytalan fájdalmak és elbátortalanító szomorúságok arra csábítanának, hogy tollat vegyek a kezembe" (Luceafărul, 1913. 466). Iosifnak köszönhető, hogy a múlt század második felében — akárcsak a bolgár irodalomba és szocialista mozgalomba a költőforradalmár Hriszto Botev útján — a román irodalomba és szocialista mozgalomba is behatolnak Petőfi az utópista szocializmussal is rokon eszméi. Ez a fordítás nem marad hatástalan a román szocialista mozgalomban. A hatás nyomait majd csak a háború utáni kor­ szakban, Petőfi nevének szélesebb körű elterjedtsége idején mérhetni le, de az első jelek már Az apostol kötetben való megjelenésének idején mutatkoznak. A Seara című újság így ír róla: „Az apostol a legfenségesebb lázadó hang, amilyet valaha egy nép fia magasbaröpített... Sóhajból és lázadásból, gyűlöletből és lel­ kesedésből összeálló hosszú költemény, — íme, ez Az apostol. Egy olyan élet története, amilyen kevés van: a szabadság-eszmék apostolának története ez, aki a lázadás magvait hinti el a tudatlan nép szívében. A mártír története, aki meghal embertársai boldogságáért..." (Seara, 1896. december 5). Dobrogeanu-Gherea pedig, szóbanforgó cikkében Petőfi önnön életével megszentelt szabadság-hit­ vallását emeli ki, s Ibsennel, Björnsonnal együtt őt mint „az igazságért és a politikai jogokért folytatott szenvedélyes harc bajnokát" említi. A cikk megírása­ kor Gherea — érezhetően — keveset tudott Petőfiről, de ezt a keveset — sze­ mélyes ismeretségük is megengedi feltételeznünk — Iosif fordításából tudta. Iosif ismeretei Petőfiről ekkorára már megsokasodtak. A nagyszebeni diák tananyag-ismereteit két olyan mű mélyítette el, amelyekkel most ismerkedik ala­ posabban. A z egyik Alexander Fischer 1884-ben s utána több kiadásban is meg­ jelent német nyelvű Petőfi-életrajza (Petőfi's Leben und Werke. Leipzig, 1888.), a másik a nagyszebeni szász műfordító, Heinrich Melas német nyelvű Petőfi-kötete (Gedichte von Alexander Petőfi. Hermannstadt, 1891). Az apostol fordításán meg is érzik, hogy Iosif mennyire ismeri már Petőfi életét, amelyet sok ponton azono­ síthatott, vagy legalábbis rokoníthatott a Szilveszterével. A fordítást az eredetivel összevetve azonban, néhány apróbb jel költői alkatuk különbözőségére is figyelmeztet: Iosifban kevesebb a költői pátosz, nem követi maradéktalanul Petőfit sem az érzelmi elragadtatás csúcsaira, sem az átkozódás nagy nyelvteremtő indulatot igénylő mélységeibe, noha általában hűen adja vissza mind a költő gondolatait, mind nyelvi eszközeit. Hála a Petőfi-vers kötetlenségé­ nek, a versforma fellazítása, a sorok számának szaporítása a tartalmi pontosságot

segíti, s n e m e r e d m é n y e z i — m i n t m a j d s z á m o s kötött r i t m u s ú P e t ő f i - k ö l t e m é n y Iosif-féle átültetésénél — a f o r d í t ó sortöltő „ t ú l b e s z é l é s é t " . Kettejük világszemléletében egyetlen ponton mégis van lényeges különbség és e z : a n é p h e z v a l ó v i s z o n y . A z „ á r u l ó " j e l e g y e t l e n r ö v i d részlet S z i l v e s z t e r n e k a n é p h e z intézett első b e s z é d é b ő l , a m e l y b e n — az e r e d e t i b e n — a P e t ő f i t 48 n y a r á n ért c s a l ó d á s o k , v e r e s é g e k e l l e n é r e is ott izzik a f o r r a d a l m i pátosszal telt bizakodás: Így szólt hozzájok lángoló szemekkel: ,.Üdvöz légy, nép! úgy nézz szemembe, Tanítód és atyád leszek. A bölcső óta mit vertek fejedbe? Kötelességidet; Én megtanítlak jogaidra!" E rész a I o s i f - f é l e f o r d í t á s b a n — m i n t e g y a k é s ő b b i e k e t sejtetve — a s ă m ă n ă t o r i z m u s r a o l y j e l l e m z ő n é p h e z f o r d u l á s s z á n a l m a t és e l l á g y u l ó szeretetet á r a s z t ó aláhajlásává változik: El le vorbi aşa, cu ochii plini de pară: — Sărman popor! Î n c r e d e - t e în mine Ca într-un drept povăţuitor. Din leagăn îţi bătură capul toţii, Toţi îţi vorbiră despre datorii: Am să te-nvăţ eu drepturile tale! A z összehasonlítás s z e m p o n t j á b ó l az első h á r o m s o r b a n m e g f i g y e l h e t ő eltérés a n n á l is i n k á b b l é n y e g e s , m e r t a v e r s f o r m á j a l e h e t ő v é tette v o l n a — m i n t másutt — a teljes hűséget, c s a k h o g y a „ k ö n n y h a r m a t o s s z e m e k " , a „ s z e g é n y n é p " m e g s z ó ­ lítás, a „ b í z z á l é n b e n n e m " és „ i g a z t a n á c s a d ó d " m á r n e m a f o r r a d a l m i szocialista e s z m é k k e l telített Szilveszter, h a n e m a n é p b o l d o g í t ó s ă m ă n ă t o r i s t a irányzathoz k ö z e l e d ő Iosif t e r m i n o l ó g i á j a . A román irodalomtörténetírás megállapította, h o g y Iosif költészetére H e i n e m e l l e t t P e t ő f i g y a k o r o l t a a l e g n a g y o b b hatást. Á m ez a h a t á s n e m Az apostol Petőfije oldaláról éri a fordítót. Ion Păun Pincio halálával ugyanis megszakad az a s z e m é l y e s k a p c s o l a t , a m e l y I o s i f o t a szocialista m o z g a l o m h o z fűzi; e h e l y e t t V l a h u ţ ă l a p j á n a k , a Viaţănak a s z e r k e s z t ő s é g é b e k e r ü l , a h o l tanúja a r o m á n s z o ­ cialista m o z g a l o m k e t t é s z a k a d á s á n a k s a n n a k az éles, s z e m é l y e s k e d ő p o l é m i á n a k , a m e l y e t V l a h u ţ ă é p p ez idő alatt folytat a szocialista sajtóval. Igaz, Iosif m a g a n e m v e s z részt a p o l é m i á b a n , d e ettől az i d ő t ő l k e z d v e e g y r e k ö z e l e b b k e r ü l költészetének bizonyos részével a századforduló oly ellentmondásos román népies irányzatához, a sămănătorizmushoz. D e h a ez a z áthangszerelés a s z o c i a l i s t á k h o z s o d r ó d o t t é r t e l m i s é g ( „ g e n e r o ş i " ) e l t á v o l o d á s á n a k é v e i b e n Iosif e s e t é b e n a m o z g a l o m m a l v a l ó k a p c s o l a t a i e s z m e i m e g l a z u l á s á r ó l t a n ú s k o d o t t is, 1907-ben a r o m á n i a i p a r a s z t f e l k e l é s e m b e r t e l e n l e ­ törése és a 11 000 paraszt m e g g y i l k o l á s a i d e j é n P e t ő f i A p o s t o l a m é g e g y s z e r s z e ­ r e p h e z jutott. És n e m l é n y e g t e l e n , h o g y az a Iosif, aki e b b e n az i d ő b e n o l y a n v e r s e k b e f o g l a l t a tiltakozását, m i n t a Rugăciune és a Somnul lui Corbea (vagy az A n g h e l l e l k ö z ö s e n , A . M i r e a aláírással k ö z z é t e t t 1907 és Scrisoarea deschisă a unui melc), e g y é v v e l a v é r e s e s e m é n y e k után újra k i a d t a Az apostolt, csekély, i n k á b b stiláris, d e m i n d e n k é p p e n az e g é s z m ű ú j r a f e l e l e v e n í t é s é t b i z o n y í t ó j a v í ­ tásokkal. A Sămănătorul munkásmozgalomtól idegen, „parasztmentő" kispolgári n a c i o n a l i s t a i d e o l ó g i á j a n e m tudta őt v é g é r v é n y e s e n eltávolítani a n é p t ő l — e r r ő l a t r a g i k u s d ö n t ő p i l l a n a t b a n n é h á n y j e l e n t ő s v e r s és a r o m á n szocialista m o z g a l o m által a k k o r m á r b e f o g a d o t t Az apostol tanúskodott.

KIRÁLY LÁSZLÓ

Emlékmű

Balassi halott nincs isten ki parancsolni tudna az ágyúgolyónak Teste még ki se hűlt Csokonai halott a tüdőbaj villogtatja halhatatlan fegyvereit Teste még ki se hűlt Petőfi halott a kukoricás hideglelősen reszket a mítoszoktól Teste még ki se hűlt Attila halott megrázkódnak a vagónok mindig ugyanott és nem érti senki Teste még ki se hűlt És Radnóti halott ne álljatok sorba az életre kérlek ne meneteljetek Teste még ki se hűlt Mért néztek ránk ilyen furcsán Mit láttok a fejünk fölött Csak ülünk a kávéházakban S beszélgetünk

Beck

O. Fülöp: Petőfi

GÁLL ERNŐ

Társad alomtudományi hagyományaink és az önismeret A felszabadulás előtti romániai magyar társadalomkutatás a harmincas évek­ ben valóságos mozgalommá, az ifjú nemzedék radikalizálódásának kifejezőjévé válik. Már Braun Róbert és Aradi Viktor — főként egyéni kutatásból merítő — szociográfiáját* szerves kapcsolatok fűzték ahhoz a haladó értelmiségi csoporthoz, amelyet a feszülő társadalmi ellentétek a szociológia felé tereltek a Társadalom­ tudományi Társaság, a Szabiidgondolkodók Egyesülete, illetve a Galilei-kör égisze alatt (Braun Róbert dolgozta fel például a galileisták első nagyobb szabású szocio­ gráfiai ankétjának adatait a budapesti főiskolások helyzetéről). Két évtizeddel az „ ú j vizeken járó" diákok kezdeményezése után, megváltozott körülmények között, a fiatal erdélyi írástudók számára a szociológia ismét „csatakiáltássá" (Jászi Oszkár) lett. A nagy gazdasági válság terhei egyre nyomasztóbban nehezedtek a kisebbségi sorsba jutott ifjú tanárokra, ügyvédekre és orvosokra, akiknek egzisztenciája és j ö v ő j e bizonytalanná vált. Ha a húszas évek hazai magyar értelmisége még az irodalomban, a történelemben és a transzilvanista humanizmusban vélte megtalálni létének és hivatásának eszmei motivációját, az új nemzedéket már a szociális kér­ dések foglalkoztatják szenvedélyesen. A zsákutcába került irodalmi öncélúság és irredentizmus helyett ez a generáció most a társadalomtudománytól vár útmutatást és választ égető problémáira. Képviselői eltávolodnak (ha ez a folyamat nem is volt következetes) a letűnt uralkodó osztályok ideológiájától, és „lázas buzgalommal" fognak neki „a magyar társadalom tudományos vizsgálatának" (Jancsó Elemér: A z e r d é l y i m a g y a r s á g életsorsa n e v e l é s ü g y é n e k t ü k r é b e n . Budapest, 1935. 77). A felébredt társadalomtudományi érdeklődés mélyebb okát nyilván e nem­ zedék tudatát meghatározó társadalmi-nemzetiségi viszonyokban keli keresnünk. Kétségtelen, hogy az állami állásokból kirekesztett, szellemi munkanélküliségtől fenyegetett fiatal értelmiségiek támaszt, anyagi bázist is kerestek, amikor a nép felé fordultak. E körülmény, amelynek egyébként a nemzedék szószólói tudatában vannak, semmit sem von le orientációjuk erkölcsi jelentéséből, megvilágítja viszont mozgalmuk társadalmi hátterét. És nem hiányoztak természetesen a szellemi ösztönzők. A H u s z a d i k S z á z a d hagyománya — feltehetően — nem munkált követésre sarkalld tényezőként az E r d é l y i F i a t a l o k és a Hitel szociográfusainál. Viszonyulásuk ehhez az örökséghez inkább elutasító. Fenntartásaik voltak a K o r u n k irányvonalával szemben is. Szabó T. Attila azonban, aki vitatható kritikai megjegyzéseket tesz Jászi Oszkár és Gaál Gábor folyóiratainak szociológiájáról, elismerően méltatja a Braun Róbertnek a ma­ rosvásárhelyi munkásokról készített felvételét megismétlő Turnowsky Sándor ankétját és Dezséri Györgynek (Jancsó Elemér) a Korunkban megjelent tanulmányát (1933. 8.) az erdélyi magyar középosztályról (A t r a n s y l v a n m a g y a r t á r s a d a l o m k u t a t á s . Ko­ lozsvár, 1938. 12—14). * L á s d G á l l E r n ő : S z o c i o l ó g i a és ö n i s m e r e t . K o r u n k , 1969. 6.

A kritikai fenntartásokban (s ezek nem minden esetben voltak teljesen alap­ talanok) az említett folyóiratok eszmei beállítottsága, illetve a reájuk ható moz­ galmak és iskolák kisugárzása nyilvánult meg. És itt nem társadalomkutatásunk jeles elődeire, Benkő Józsefre, Kőváry Lászlóra, Orbán Balázsra gondolok. A két világháború közötti romániai magyar szociográfia emez irányzatának szellemi koor­ dinátáit — honi viszonylatban — a Dimitrie Gusti-féle bukaresti szociológiai iskola munkásságában és (kisebb mértékben) a szász ifjúsági munkatábor-mozgalomban je­ lölhetjük meg. Kimutatható továbbá a rokonság más szomszéd országok hasonló mozgalmaival, például a Sarlóval. Ez az irányzat a társadalomkutatáson elsősorban, sőt majdnem kizárólagos jelleggel a falu, a parasztság valóságának feltárását érti. * Időrendileg először az Erdélyi Fiatalok tevékenységében jelentkezik fő feladat­ ként a falumunka, illetve az annak szerves részét alkotó falukutatás. A folyóirat Faluszemináriuma 1930 novemberében jött létre azzal a céllal, hogy a falukérdést tudományosan tanulmányozza. A munkacsoport pályázatokat írt ki, előadásokat, vitákat rendezett, módszeres kutatásokat kezdeményezett, eredményeit pedig a Falu-Füzetek kiadványsorozatában közölte. Tevékenységének eszmei alapját a követ­ kezőkben foglalta össze: „A Faluszeminárium alapja az a meggyőződés, hogy az erdélyi magyarság életének legdöntőbb kérdése a magyar falu, amelyért elsősor­ ban a magyar intelligencia felelős." Az említett eszmei hatások mellett e narodnyik jellegű szemléletben annak a válságba jutott középosztálybeli értelmiségi fiatalságnak az állásfoglalása érvé­ nyesül, amely jelenét és jövőjét a dolgozó, főként falusi tömegekhez való közeledés­ ben látta biztosíthatónak. Ezt az állásfoglalást a romániai magyarság társadalmi rétegződéséről kialakított elméleti modell is sugallta. Az erdélyi magyarság — e koncepció szerint — kétrétegű népcsoport. Régi vezetőrétege — a földbirtokosok, a dzsentri és a bürokrácia — megsemmisült, helyét pedig a „középosztály" foglalta el, amely intelligenciaként új felső réteggé emelkedett azzal a hivatással, hogy vezesse a földművesekből, iparosokból, kereskedőkből és munkásokból álló népet. Kétségtelen, e társadalomképlet valós elemeket is tartalmazott. Tény, hogy az erdélyi magyarság 72—73%-a falun lakott, nem vitatható az sem, hogy a régi ural­ kodó osztályok és rétegek gazdasági és politikai hatalma megrendült vagy meg­ szűnt. Vitatható viszont a „nép" kategóriájának az az összetétele, amelyben a ke­ reskedők és a munkások például azonos fajsúllyal jelentkeznek, és még inkább vitatható az értelmiség vindikálta vezető szerep. E modell megfogalmazói nyilvánvalóan nem ismerték fel a munkásosztály funkcióját a kortárs-társadalomban élő nemzetiség fejlődésében. Nem látták világosan, illetve elkendőzték a nemzetiségi társadalomban is megnyilvánuló benső ellentétek polarizáló hatását. Értékelnem kell azonban az értelmiség és a nép viszonyának újszerű értel­ mezését. Ebben az optikában az írástudókat felelősség terheli a néptömegek szo­ ciális és nemzetiségi problémáiért. Ez az értelmiség szakít a mandarin-lét arisztokra­ tizmusával. Elkötelezett írástudóként a népszolgálatban leli fel hivatását: a nép között a népért kíván dolgozni, alkotni és élni. Persze, ez a népszolgálat nem azonos a dolgozók — munkásosztály vezette — forradalmi harcában való részvétel­ lel. Népművelő, falumentő akcióról van szó — a parasztság felemelkedése érde­ kében. Az Erdélyi Fiatalok ideológiája jellegzetesen „harmadikutas", keverék-ideoló­ gia. Eklekticizmusában Ady és Móricz forradalmi demokratizmusát, Szabó Dezső

faji színezésű n é p i e s s é g é t és M a k k a i S á n d o r „ m a g u n k r e v í z i ó j á " - n a k s z e l l e m é t tár­ sította a G u s t i - f é l e m o n o g r a f i k u s i s k o l a f a l u s z e m l é l e t é v e l . Á t v e t t e a d u n a i n é p e k ö s s z e f o g á s á n a k g o n d o l a t á t . D e utat tört m a g á n a k e b b e n az e s z m e k ö r b e n — k ö z v e t ­ l e n é r i n t k e z é s b e n a n é p i v a l ó s á g g a l — a m a r x i z m u s is. A n a g y v á l s á g szorításában, a t ö m e g e k r a d i k a l i z á l ó d á s á n a k hatására b o m l á s n a k i n d u l t az E r d é l y i Fiatalok k ö z ö s s é g e . A belső d i f f e r e n c i á l ó d á s s o r á n k i a l a k u l , m a j d k i v á l i k az a b a l o l d a l i c s o ­ port, amely a m u n k á s m o z g a l o m , a m a r x i z m u s felé orientálódik, létrehozza a F a l v a k N é p é t , m a j d a M a g y a r D o l g o z ó k S z ö v e t s é g é t . A p o l a r i z á l ó d á s b a n j o b b felé is e l k ü l ö n ü l é s m e g y v é g b e . E g y e s e k a M a g y a r P á r t h o z c s a t l a k o z n a k , néhányan p e d i g m e g j e l e n t e t i k a Hitelt. A F a l u s z e m i n á r i u m t e v é k e n y s é g e 1933 ő s z é n elakad. A z E r d é l y i F i a t a l o k régi t ö r z s g á r d á j á n a k centrista m a g v a kitart a z o n b a n eredeti álláspontja mellett, m a j d e l z á r k ó z i k a d e m o k r a t i k u s n e m z e t i s é g i ö s s z e f o g á s t m e g ­ valósítani akaró Vásárhelyi Találkozó kezdeményezőitől. A z E r d é l y i F i a t a l o k falukutató t e v é k e n y s é g é r ő l s z ó l ó p u b l i k á c i ó i b a n s z e m b e ­ szökő egyenetlenséggel találkozunk. Mennyiségileg kétségtelenül a programadó, felh í v á s - j e l l e g ű és p o l e m i k u s c i k k e k , v a l a m i n t a r o k o n t ö r e k v é s e k r ő l s z ó l ó t á j é k o z t a ­ tások dominálnak. K i e m e l k e d ő e k ezek közül Balázs Ferenc, Debreczeni László, J a n c s ó B é l a , J a n c s ó E l e m é r , L á s z l ó Dezső írásai. A t u l a j d o n k é p p e n i kutatásokról beszámoló közlemények viszont mind mennyiségi, mind minőségi szempontból h i á n y é r z e t e t k e l t e n e k , s ez n y i l v á n v a l ó a n a m u n k a k ö z ö s s é g e l m é l e t i és m ó d s z e r t a n i f o g y a t é k o s s á g a i r a , t a p a s z t a l a t l a n s á g á r a utal. K ü l ö n s z e r e t n é m a z o n b a n m é l t a t n i M i k ó I m r e A z e r d é l y i falu és a n e m z e t i ­ ségi k é r d é s c í m ű , a F a l u - f ü z e t e k s o r o z a t á b a n m e g j e l e n t t a n u l m á n y á t , e m i n d e n kétséget k i z á r ó a n úttörő m u n k á t ( K o l o z s v á r , 1932). A k ö n y v i d ő t á l l ó értékét a tör­ t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s a l k a l m a z á s á n a k és az e r d é l y i h e l y t ö r t é n e t i i s k o l a l e g j o b b eredményeinek szerencsés ötvözete szavatolja. Önismeretünk szociológiai megalapo­ z á s á b a n ez a k ö n y v m a is p é l d á t n y ú j t arra, h o g y a n k e l l a r o m á n i a i m a g y a r s á g v a l ó s á g á t a n e m z e t i k é r d é s s z o c i o l ó g i a i e l m é l e t é n e k s e g í t s é g é v e l feltárni, miként t a l á l h a t ó m e g tehát a k o n k r é t kutatás, a t ö r t é n e l m i visszatekintés és az általánosí­ tás a m a b e n s ő a r á n y a , a m e l y ú g y v e z e t é l e t k ö z e l s é g b e , h o g y e g y b e n lehetőséget kínál új elméleti-elvi szempontok kimunkálására. A szerző k i l e n c , az e g y k o r i K o l o z s és S z a m o s m e g y e h a t á r á n l e v ő k ö z s é g b e m u t a t á s á b ó l i n d u l ki. K é s z l e t t a n u l m á n y a m é g i s általánosításra a l k a l m a s , mert e g y r é s z t az illető k ö z s é g e k k é p é t E r d é l y t á r s a d a l m i és n e m z e t i t ö r t é n e t é b e b e á g y a z v a r a j z o l j a m e g , m á s r é s z t p e d i g ö s s z e h a s o n l í t á s o k r a , e g y b e v e t é s e k r e is m ó d o t ad. A k ö n y v a n e m z e t i - n e m z e t i s é g i k é r d é s t a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s s z e r v e s részeként, tanul­ mányozását pedig jellegzetesen társadalomtudományi feladatként kezeli. Mikó

Imre

írása m ó d s z e r t a n i

s z e m p o n t b ó l is f i g y e l e m r e m é l t ó .

Metodológiá­

j á t arra a tételre építi fel, h o g y a n e m z e t i s é g i k é r d é s h o s s z m e t s z e t b e n a net

reávonatkozó

ismerhető a

adatainak

erre.

a

helyzetképnek

jelentős mértékben ható

az

kérdés

e z e k b ő l az

tárgyalás

is az

erdélyi

m e g — szerinte

kutatás

időpontjában

hogy

nemzetiségi

a

falu

mozog

a

kérdés

kérdés

nemzetiségi

felmérését

Nem

—

adott

sem korlátoz­

történetének

szélesebb valóságpászma

b e e g y szűk f a l u s z e m l é l e t b e .

fölött. O t t h o n o s a n

falutörté­ adatokból

a

( f ő k é n t K e l e t e n ) , á m s e m m i esetre

konkludensek

M i k ó egyébként nem zárkózik

be;

s ez a d j a

felvázolásához. Kétségtelen,

érdembeni

szerepe

keresztmetszetének,

parasztkérdés

Bármennyire

vonatkozásai, munkásság

mutatható

m e g a n e m z e t i s é g i v i s z o n y o k kialakulása,

helyes perspektívát

társadalmi

kiválogatásával

huny

tudományos

igényli.

szemet

a

irodalmában.

K ö n y v é n e k fontosságát a b b a n az i d ő b e n é p p e n az a k ö r ü l m é n y is m e g s z a b t a , h o g y

tájékoztat a nemzeti kérdés marxista—leninista

elméletéről s ezt — nagy vonalak­

ban — munkájában irányadónak is tekinti. Ki kell még emelnem Mikó Imre tanulmányának nacionalizmusellenes foglalását, az egész

munkán végighúzódó

törekvését,

tömegek együttműködését a Duna-völgyi népek

állás-

hogy a román és a magyar

egymásrautaltságának

tágabb ösz-

szefüggéseiben szolgálja. Az E r d é l y i F i a t a l o k égisze alatt kibontakozó falukutatás mellett hasonló, ha nem is rendszeres tevékenység folyt még több egyházi jellegű főiskolás egyletben és néhány középiskolában. Eredményeik azonban nem számottevőek (lásd Venczel József: A f a l u m u n k a és a z e r d é l y i f a l u m u n k a - m o z g a l o m . Kolozsvár, 1935). Említésre méltó viszont a bábonyi táborozás, amely Kós Károly támogatásával és Szabó T. Attila vezetésével főként néhány erkölcsi és gyakorlati tanulság megfogalmazá­ sára adott lehetőséget. Színvonalas társadalomtudományi előadássorozatot rendezett ebben az időben az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztálya. * A Székelyföld leírása című nagy művének előszavában Orbán Balázs Erdély megismerését szorgalmazta, hogy ez a föld „ne legyen tovább is terra incognita". A falukutatókat „Erdély felfedezésé"-nek gondolata-terve is fűtötte, a H i t e l szocio­ gráfiája pedig több figyelemre méltó teljesítménnyel járult hozzá az ú j Meta­ morphosis Transsylvaniae megírásához. A z Erdélyi F i a t a l o k társadalomkutatásához viszonyítva a Hitel-csoport munkásságában új vonások figyelhetők meg. A Szé­ chenyi szellemében koncipiált önismeretet a szerkesztőség a társadalmi osztályok helyzetének, a falu gazdasági viszonyainak felmérésével kívánta elősegíteni, és vál­ lalkozásában programszerűen tárgyilagosságra, önvizsgálati szigorra törekedett. Új jelenség a folyóirat tevékenységében a statisztikának biztosított nagyobb szerep, valamint a vizsgálatok kiterjesztése a demográfiára, a néptáplálkozásra, a szö­ vetkezetekre, a népegészségügyre, a székely kivándorlásra, a szórványkérdésre. Napvilágot láttak a Hitelben falumonográfiák és több község népesedési, gazdasági jelenségeit összehasonlító stúdiumok. A város valósága sem kerülte el a kutatók figyelmét, Sinka József például az iparos és kereskedő ifjúság helyzetét mutatta be (1937. 3). A Hitelről kialakítandó képünk szempontjából meggondolkoztató, hogy a lap hasábjain marxista ihletésű falumonográfia is megjelenhetett (Non György: Telepes község a h a t á r m e n t é n . 1938. 2). Szerzője állást foglal a sváb származásúak visszanémetesítését szorgalmazó hitlerista propaganda ellen. Ebben az összefüg­ gésben említem meg, hogy Incze Lajos parajdi monográfiájában helyet kapott az osztályharc problematikája is. (1938. 3). Ügy érzem, hogy mindezek alapján árnyal­ tabbá kell tennünk a Hitelről alkotott ítéletünket. Természetesen nem arról van szó, hogy revízió alá vegyük azt az elvi kritikát, amellyel például a K o r u n k illette a lap egyes ideológusainak az első számok cikkeiben jelentkező fasizoid tételeit (lásd Balogh Edgár: Új m a g y a r rendiség szószólói T r a n s s y l v á n i á b a n . 1936. 284). E sorok írója is fenntartja az Albrecht Dezső megfogalmazta „szervezett nemzettársadalom"-róI és a „hivatásrendiség"-ről kifejtett nézetének lényegét (Gáll Ernő: A r o m á n i a i p o l g á r i s z o c i o l ó g i a . Bukarest, 1958. 269—272). Jobban kell hangsúlyoz­ nunk azonban a munkatársak belső differenciálódását a későbbi fejlődés során és a fasizmusnak engedő ideológusokkal objektíve ellentétes munkásságukat, a szocio­ gráfia terén. A tárgyilagosság természetesen arra is kötelez, hogy számba vegyük az Erdélyi Fiatalok és a Hitel falukutatóinak fogyatékosságait. Ezt annál inkább megtehetjük,

mert írásaikbői nem hiányoztak a bíráló megállapítások (Venczel József, Szabó T. Attila). Ennek a kritikai áttekintésnek figyelembe kell vennie az erdélyi ma­ gyar falukutatók sajátos, kisebbségi helyzetét, és le kell mérnie a reájuk legerőseb­ ben ható irányzat, Dimitrie Gusti iskolája szerepét. Venczel József idézett munkájában bő dokumentációval mutatja be a buka­ resti iskola példát nyújtó funkcióját. A z E r d é l y i F i a t a l o k oldalain számos (több­ nyire igénytelen) cikk és információ tudósít a monografisták módszereiről és ered­ ményeiről. Kiemelkedik ezek közül Jancsó Béla tanulmánya (Gusti p r o f e s s z o r é s t a n í t v á n y a i n a k f a l u m u n k á j a . 1933. nyári szám), amelyben az önkritikai álláspont a Gustiékkal való egybevetés során jut kifejezésre: „ M i pedig — írja — éveken át még nem tudtunk kibontakozni a tapogatózásból, kicsinyes irigykedésből, feleke­ zeti széthúzásokból, hogy nagyvonalúvá, sodróvá tehessük falumunkánk elméleti előkészítését, a g y ű j t é s t , a falu-segítést, a feldolgozást és a propagandát. Szégyenke­ zünk, nagyon szégyenkezünk... De fogunk-e tudni ebből a jogos szégyenkezésből erőt meríteni ú j , nagyvonalúbb, alaposabb, lelkesebb és önzetlenebb falumunkára?" A z erdélyi magyar ifjúsági falumunka fogyatékosságai a narodnyik eszmei alapvetés mellett még más okokra is visszavezethetők. Nem sikerült szilárd szer­ vezeti-intézményi kereteket létrehozni; a faluszemináriumokon sok hallgató vett ugyan részt, de a lelkesedés gyakran szalmalángnak bizonyult. Alig akadt kompe­ tens szakember, a romantika nem pótolhatta őket. Hiányzott a megfelelő tudomá­ nyos előkészítés és irányítás, a tervszerűség, az elméleti és gyakorlati munka egy­ bekapcsolása. A Gusti-féle iskola példája tehát nem talált mindenben követésre. Persze, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg a bukaresti iskola munkatársai jelentős pénzügyi alapokkal rendelkeztek és a hatóságok támo­ gatását élvezték, mindebből a kisebbségi falukutatóknak semmi sem jutott. Jel­ lemző, hogy a bábonyi kiszállás engedélyét csak hosszas utánajárással és Gusti professzor személyes intervenciójára sikerült megszerezni, ám a belügyminisztérium rövid idő elteltével azt is visszavonta. (Itt jegyzem meg, hogy a román falukutatók stăneşti-i tanfolyamán 1937-ben magyarok is részt vettek, a bukaresti iskola rangos folyóirata, a S o c i o l o g i e românească pedig rendszeresen közölt beszámolókat, könyv­ szemléket magyar szerzők — Venczel József, Váró György, Tomori Viola, Bakk Péter — tollából, akik főként a magyarországi falukutatásról tájékoztatták olvasóit.) A romániai magyar szociográfusok és Gusti professzor iskolája között tehát közeli kapcsolatok szövődtek. A magyar falukutatók sokat tanulhattak román kol­ légáiktól, ha — rajtuk kívül álló okok miatt — nem is alkalmazhatták nagyvonalú módszereiket. Meg kellett elégedniük azzal, hogy példájuk nyomán kialakítsák sze­ rény lehetőségeikhez mért technikájukat. A z E r d é l y i F i a t a l o k és a H i t e l szociográfusai részéről hiányzott a kritikai viszonyulás is. Egyedül Venczel József kísérelte meg, hogy alkotó módon értelmezze és alkalmazza Gustiék módszertanát. Hasznos és termékeny volt viszont ez a kapcsolat a román és a magyaror­ szági falukutatók közötti érintkezés megteremtésében. Annyi bizonyos: az erdélyi falukutatók nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Gusti professzor iskolájának munkássága ismertté és értékeltté vált a népi írók körében. Ugyanezt a szolgálatot teljesítették szociográfusaink a román szakemberek és az érdeklődők tájékoztatá­ sában a szomszéd országban folyó szociográfiai tevékenységről. (Itt kell elisme­ réssel utalnom Markos András kolozsvári szociológus A m o n o g r a f i k u s i s k o l a című, 1942-ben Budapesten megjelent tanulmányára, amely Dimitrie Gusti elméletének és módszertanának alapos, átgondolt ismertetését nyújtja.) Egyébként, természetesen, nem csupán ez a közvetítő szolgálat vitte el a bukaresti iskola hírét Magyarországra. Ortutay Gyula és Lükő Gábor magvas tanulmányai a monografikus módszerről

nyilván közvetlen dokumentációra támaszkodtak, Németh László pedig romániai útja és Gustinál tett látogatása során szerzett benyomásai alapján írta: „Gusti professzor szociológiai munkássága, azt hiszem, legnagyobb erőfeszítése a fiatal Ro­ mániának" ( A minőség f o r r a d a l m a . V—VI. Budapest, 1943. 349). * A társadalmi konfliktusok és nemzetiségi problémák kiváltotta érdeklődés a társadalomtudomány iránt nem csupán a szociográfia művelésében nyilvánult meg. Túlmenően azon a felismerésen, hogy a nemzetiségi kérdés tanulmányozása jelleg­ zetesen szociológiai feladat, jelentkezett nálunk egy ún. kisebbségi s z o c i o l ó g i a meg­ teremtésére irányuló kezdeményezés is. Azt hiszem, hogy korszerű önismeretünk szociológiai megalapozásában nem mellőzhetjük ennek a vállalkozásnak a számba­ vételét még akkor sem, ha a kezdeményezést nem követte eredményes munka és az új szakdiszciplínára vonatkozó javaslat elméleti alapvetése tévesnek bizonyult. Ér­ dekes és jellemző egyben, hogy a kezdeményezők nem szakemberek a szociológiá­ ban. Az ötlet első megfogalmazója, Asztalos Miklós történész, későbbi felkarolója, Sulyok István pedig politikus-publicista. Kettőjük közül nyilván Asztalos a komoly, rangos tudós. Időrendileg is ő az, akit az elsőbbség megillet, természetes tehát, hogy az elemzést az ő felfogásával kezdem. Asztalos Miklós tanulmánya, A k i s e b b s é g i t ö r t é n e t í r á s f e l a d a t a i és m ó d s z e r e

(Magyar K i s e b b s é g , 1929), mint címe is mutatja, a történetírás felől közeledik a témához. Egy kisebbségi intézet létesítésének mikéntjét taglalva, Asztalos a kisebb­ ségi történész feladatait boncolgatja. Miután elhatárolja magát e feladatok irredenta értelmezésétől, leszögezi, hogy a kisebbségi kérdés „a maga élő valóságában... tár­ sadalmi kérdés" (174). Ebben a fekvésben tanulmányozására a szociológia hivatott, a történésznek is magáévá kell tennie a társadalomtudományi szempontot. „ A kisebbségi történetírás csak egy szempontot ismerhet: a társadalomtudományit!" (225). A történetírás és a szociológia viszonya azonban nem csupán ebben a néző­ pont-azonosságban jelentkezik. Asztalos a két kutatási ág között alárendeltségi relációt jelöl meg, abban az értelemben, hogy a kisebbségi történetírásnak a szo­ ciológiát kell szolgálnia. És itt jelzi Asztalos egy új szakdiszciplína kialakulásának szükségességét, illetve folyamatát: „A kisebbségi történetírás a társadalomtudo­ mány kialakulóban levő ágának, a kisebbségi társadalomkutatásnak segédeszköze" (226). Eddig a pontig — nagy vonásokban — csak egyetérthetünk Asztalos gondolat­ menetével. Nem fogadhatjuk viszont el organicista társadalomfelfogását, amely Dar­ win, Haeckel és De Vries tételeit sajátosan értelmezve, az emberi közösséget s ezen belül az ún. keverékfajú társadalmat biológiai szervezetnek minősíti. Ebben az érte­ lemben jelenti ki, hogy a „kisebbségi történész nem lehet más, mint a keverékfajú társadalmak paleontológusa" (226). Az emberi társadalom és az élő szervezetek közötti — tudománytalan és a kor­ szerű szociológiától rég meghaladott — analógia-keresés néhány banális tétel megfo­ galmazásához vezeti Asztalost, aki e felfogás szellemében inkább természet-, mint szellemtudományinak tekinti a kisebbségi történetírást, a kisebbségi szociológiát. En­ nek az organicista szemléletnek elméleti és módszertani síkon egyaránt zsákutcába kellett juttatnia kezdeményezését, amely azonban tényleges társadalmi rendelésnek felelt meg. Sulyok István nem annyira elméleti meggondolásokból, mint inkább a kisebb­ ségi élet általa sürgőseknek ítélt gyakorlati tennivalóiból indult ki, amikor néhány évvel Asztalos kérdésfelvető tanulmánya után ő is kifejti nézetét egy kisebbségi szociológia

szükségességéről

( A kisebbségi

kérdés

szociológiai

o l d a l a . Kolozsvár,

1931). A kisebbségi társadalmat azonban, amelyet szociológiai tanulmányokkal kí­ vánja gyakorlati-szervezeti igényeinek kielégítésében szolgálni, zárt közösségnek fogja fel. Valamely kisebbségi helyzetbe jutott népcsoport sajátos entitását elismerve sem tehetjük magunkévá Sulyok tételét a kisebbségi közösség zártságáról, ami nemcsak elméletileg tarthatatlan a modern társadalom nagyfokú mobilitásának feltételei kö­ zött, hanem az elszigetelődéshez, a nacionalista elzárkózáshoz kínál igazolást. Ugyan­ így kell visszautasítanunk Sulyok további érvelését a zárt kisebbségi közösség belső egységéről: „ . . . az egész kisebbségi közösség mindenféle belső tagozódásával egye­ temben, együttesen és összesen sajátságos, elnyomott és mellőzött osztályhelyzetbe kerül, míg a többségi nemzet minden társadalmi kategóriája a megfelelő kisebbségi fokkal szemben a kiváltságos osztályhelyzetek minden jegyét mutatja. Ebből a viszonyból a társadalmi szolidaritásnak új forrása fakad, m e l y . . . alkalmas tere­ pet kínál a gazdasági érdekellentétekből kinövő osztálytagozódás szakadékainak át­ hidalására" (9). Ez az elemzés a nemzetiségi elnyomás burzsoá-földesúri rendsze­ rének bizonyos valós következményeit abszolutizálja egy olyan „kisebbségi egység" eszmei alátámasztásául, amely egyrészt elszigetelné a kisebbségi dolgozókat a több­ ségi nemzet dolgozóitól, másrészt pedig kiszolgáltatná őket „saját" kizsákmányolóik politikai manővereinek. Érthető, hogy Sulyok kisebbségi szociológiáját, amely érveket szállított ennek az „egység"-nek az igazolására, visszautasították a haladó magyar társadalomkutatók és publicisták, akik később a M A D O S Z soraiban fárad­ hatatlanul munkálkodtak széles, demokratikus nemzetiségi egység létrehozásán, ám ezt az egységet a román haladó erőkkel való szoros szövetségben kívánták meg­ teremteni, harcban az egész ország demokratikus átalakításáért. A kisebbségi szo­ ciológia e b b e n a m e g f o g a l m a z á s b a n nem sorolható tehát be mai önismeretünk szo­ ciológiai előzményei közé.

A nemzetiségi öneszmélés marxista szociológiai hagyományainak letéteményese a régi K o r u n k volt. Gaál Gábor folyóirata mindig tág teret szentelt a társadalom­ tudományi problematikának, talán a legtöbbet tett nálunk a modern szociológia meghonosításáért, a romániai társadalmi valóság tudományos igényű feltárása ér­ dekében. Ha sommásan jellemezni próbálnám a K o r u n k vaskos évfolyamaiban közzétett társadalomtudományi anyagot, azt mondhatnám, hogy ebben az értékes örökségben szerencsés szintézis valósult meg a legkorszerűbb szociológiai irányzatok ismertetése és marxista birálata, a történelmi materialista elméleti gondolkodás ösz­ tönzése és a konkrét társadalomkutatás között. A folyóirat kitekintést nyújtott az európai és amerikai szociológiai életbe. Oldalain a legjelentősebb német, francia, angol és amerikai iskolákról szóló színvonalas elemzések jelentek meg, de az in­ formálásnak ez a bő áradása nem mosta el a szilárd, elvi kereteket, nem hatály­ talanította a szerkesztőség marxista álláspontját. Jellemző összefüggés állapítható meg egyrészt a közölt társadalomtudományi cikkek tematikája, másrészt pedig az egész lap ideológiai fejlődése között. A K o ­ r u n k e s z m e i k i f o r r á s a 1930—1933-ban című tanulmányában ( N y e l v - és I r o d a l o m t u d o ­ m á n y i K ö z l e m é n y e k , 1968. 2). Balogh Edgár kifejti, milyen szerepet játszott külö­ nösen a parasztkérdés, a középosztály-probléma és a nemzeti kérdés szociológiai elemzése abban az egészséges fejlődésben, amelynek során a K o r u n k mind köze­ lebb került a hazai valósághoz és egyre jelentősebb hatást gyakorolhatott a magyar értelmiség szellemi metamorfózisára a balratolódás irányában. Ha az általános gaz­ dasági-társadalmi kérdések marxista—leninista tisztázása egyik legfontosabb elő­ feltétele s egyben megnyilvánulása volt a lap eszmei kiforrásának, a konkrét tár-

sadalomkutatás felkarolása és egész komplexumának figyelemmel kísérése — honi és nemzetközi viszonylatban — a K o r u n k hatékonyságát mozdította elő a romániai reáliákban való lehorgonyzás jegyében. Nincs most lehetőségem a K o r u n k teljes szociológiai anyagát bemutatni. Ez­ úttal csupán a romániai társadalomkutatást közvetve vagy közvetlenül érintő cik­ keire kívánok kitérni. Azt hiszem, e tekintetben Gaál Gábor szerkesztői gyakor­ latának sajátos érdeme az a következetesség, amellyel a román és a magyar szo­ ciográfia alakulását nyomon követte. Ezzel a következetességgel és a reá jellemző elméleti-kritikai igényességgel adta meg a lehető legnagyobb segítséget a lap oldalain is kibontakozó szociográfiának. A Gusti-féle szociológiai iskola egyik legjobb hazai marxista kritikája itt j e ­ lent meg (Bányai Imre: A D . G u s t i - f é l e r o m á n szociológiai iskola, 1936. 484), a lap rendre beszámolt a bukaresti iskola fejlődéséről, a védnöksége alatt megszer­ vezett társadalmi munkaszolgálatról. E cikkek hangvételét nem a rácsodálkozás, hanem a tárgyilagosság jellemezte. Szerzőik kiemelték a monografisták teljesítmé­ nyét a hazai valóság feltárásában, de nem hallgatták el az eszmei-módszertani hiá­ nyosságokat és tévedéseket. A szerkesztői koncepció következetessége legerőteljesebben a népi írók és falu­ kutatók tevékenységének elemzésében nyilvánult meg. Mondhatni, nincs olyan ered­ mény és jelenség (pozitív vagy negatív) munkásságukban, ami kívül maradt volna a K o r u n k reflektorának hatósugarán. A m i viszont a vállalkozás honi szerepét illeti, nem nehéz felismernünk fontosságát, különösen ha tekintetbe vesszük a népi írók ismert hatását a romániai magyar falukutatásra. Az erdélyi magyar társadalomkutatásról szóló (már idézett) cikkében Szabó T. Attila megállapítja, hogy nálunk „az első társadalomismertető c i k k e k . . . a K o ­ runkban jelentek meg". A K o r u n k érdeme azonban nem szorítkozik erre a prio­ ritásra. Évfolyamai nem csupán a különböző társadalomkutató irányzatok elméleti­ kritikai elemzését tartalmazzák. A Szabó T. Attila jelezte első „társadalomismer­ tető" cikkeknek ugyanis megvolt a folytatásuk. A köztudatba már átment a K o r u n k szociográfusainak az a pozitívuma, hogy vizsgálódásaikat a városok, a munkás­ osztály valóságára is kiterjesztették (Nagy István, Jordáky Lajos). Most e kutató­ munka másik vonását emelném ki. A lap szociográfiájában érvényre jutott a „romániaiság" Gaál Gábor megfogalmazta elve is, abban az értelemben, hogy az egész ország átalakuló valóságának bemutatására törekedett, természetesen csak a pars pro toto jegyében. E törekvésében pedig megvalósította a hazai román és magyar kutatók és szociografizáló írók együttműködését. Geo Bogza társadalmi riportja (1934) az Érchegység tárnáiban dolgozók életébe enged bepillantást, Vasile Munteanu tanulmánya (1936) az erdélyi falu ellentmondásait világítja meg, Kovács Katona Jenő egy kallódó szilágysági falut mutat be (1937), Szabó Á r p á d a bánsági magyarságról tudósít (1939), Szabó Zoltán pedig Máramarost, „a népek találkozó­ helyét" fedezi fel. A Korunk szociográfiájának fő erőssége — az átfogó tematika mellett — m ű ­ velői többségének marxista szemléletéből adódik. Ez nyitotta meg számukra a tár­ sadalmi valóság olyan vonatkozásait, amelyek terra incognita maradtak a népi falu­ kutatók számára. Munkásságuk sem mentes azonban természetesen hiányosságoktól. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy abban az időben nem rendelkeztek, nem is rendelkezhettek korszerű kutatási technikával. Felvételeiket rendszerint egyedül végezték, anyagi eszközök hiányában, és igen gyakran a hírhedt szigurancával da­ colva. A tudományos előkészítés, a tervszerűsítés náluk is sok kívánnivalót hagyott maga után.

A Korunknak és személyesen Gaál Gábornak fontos szerepe volt Bözödi György Székely b á n j a című könyvének (Kolozsvár, 1938) megjelentetésében. A fo­ lyóirat több részletet közölt a műből, címét is Gaál Gábor adta. A Székely b á n j a — a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb vállalkozása népi valósá­ gunk feltárására — azonban nem sorolható be egyértelműen sem a Korunk szocio­ gráfiájába, sem a többi irányzatba. Műfajilag kétségtelenül ahhoz a szociográfiához tartozik, amely több is, kevesebb is a szakdiszciplina jellegű társadalomkutatásnál. Gaál Gábor „sajátos kentaur"-nak nevezte ezt a részben szociológiai, részben iro­ dalmi kompozíciós egységet, „a történetírás, riportázs, társadalmi földrajz, szellem­ történet, néprajz, gazdálkodástörténet, nemzetgazdaságtan, publicisztika, szociológia és statisztika" ötvözetét. Bözödit nem csupán ezek a műfaji azonosságok közelítik a népi írók képviselte irányzathoz. Sok közöttük a szemléletbeli rokonság is. Bözödi irását éppen ez a népi forradalmi szellem, mondhatnám, spontán osztályszemlélet helyezi az erdélyi falukutatók munkái fölé. Érthető, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh viszolygott a könyvtől, a Hitel, noha részleteket közölt belőle, ugyancsak elzárkózott a teljes munka kiadásától. Így került a Székely b á n j a az akkor alakult baloldali antifasiszta beállítottságú írócsoport gondozásában a közönség elé. Bözödi írása a székelység, az erdélyi magyarság illúzióktól mentes önismeretét volt hivatva elősegíteni. Olyan kutató műve, aki számára a szociográfia elkötelezett­ séget jelent, a múlt és a jelen bátor bírálatát. Bözödi szociográfiáját realista népi szellem, és a militáns társadalomkutató könyörtelen igazmondása jellemzi. Bözödit döntő mértékben a székely nép akkori helyzete, nyomora, kiszolgáltatottsága és szét­ szóródása ösztönözte könyve megírására. Népén kívánt segíteni, s a korabeli kisebb­ ségi harcokban vállalt tudatos szerepet: a székelység helyzetének bemutatásával akarta előmozdítani egy „szervezettebb gazdasági és szellemi élet" kibontakozását. A Korunk természetesen nem csupán támogatta Bözödi könyvének napvilágra kerülését, hanem a marxista kritika szemszögéből is értékelte megjelenése után. A székely sors könyve című szemléjében ( K o r u n k , 1938) Bányai László melegen méltatta Bözödi érdemeit, számon kérte azonban a székelység sorsával rokon együttélő dolgozók problematikájának a hiányát, ami többek között a szerző fel­ fogásának fogyatékosságaira is utalt. Valóban Bözödi munkáját nem támasztotta alá egy általános tudományos értékű történelmi és társadalmi koncepció. Bözödi — mondhatni — a manufaktúra szintjén mozgó technikával mérte fel a Székelyföldet. A z egymaga kutató és szemlélődő szociográfus szenvedélye, nép­ szeretete, bátor szókimondása sok értékes elemmel gazdagíthatja a társadalomrajzot, de az eljárás sok fogyatékosság forrása is lehet. Bözödi könyvének belső arány­ talanságaiban, helyenként jelentkező felületességében e „kézműipari szociográfia" szinte elkerülhetetlen gyengeségei mutatkoznak meg.

Önismeretünk legjobb hagyományai az elmúlt évtizedekben a társadalmi vál­ ságoktól terhes fordulatokhoz, a haladó erők küzdelmeinek dagályszakaszaihoz kap­ csolódnak. Ebben az örökségben az irodalmi és a szociológiai törekvések elvá­ laszthatatlanok egymástól, noha az utóbbiaknak nemegyszer a szellemi életünkben eluralkodó irodalmi öncélúságot is le kellett küzdeniük. Amikor a közelmúlt hagyatékából ezúttal a társadalomkutatásban elért ered­ ményeket emeltem ki, tudatában voltam annak, hogy korszerű önismeretünk kialakí­ tása a jövőben sem valósítható meg a nép törekvéseinek hangot adó írók nélkül. Kétségtelen azonban, hogy a hazai szociológiai tevékenység ígéretes fejlődése mind jelentősebb feladatok vállalását teszi lehetővé társadalomkutatóink részéről,

akik a szocialista hiteles feltárását,

nemzetiség öneszmélését elősegítve, az egész ország valóságának a román nép s az együttélő nemzetiségek egységét szolgálják.

A Román Kommunista Párt X . kongresszusának T é z i s e i nagy súlyt helyeznek a szociológiai kutatások fellendítésére. Ez az ösztönzés minden bizonnyal jótékony hatással lesz az együttélő nemzetiségek életében fellépő társadalmi és kulturális jelenségek kutatására, egy n e m z e t i s é g i s z o c i o l ó g i a k i a l a k u l á s á r a is — többek között — annak a tudományos intézetnek a keretében, amelynek szükségességét pártunk központi elméleti lapjában, a L u p t a d e clasă 5. számában megjelent tanulmány szer­ zői (Bányai László és Richard Winter) is hangoztatják.

Szervátiusz

Jenő:

Gábor

Áron

KÖNIG MIKLÓS

Termelőszövetkezet és háztáji gazdaság A háztáji g a z d á l k o d á s n e m c s a k f a l v a i n k é l e t é n e k e g y i k s o k a t vitatott p r o b l é ­ mája, h a n e m e g é s z s z ö v e t k e z e t i m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s ü n k e t is s z o r o s a n érintő k é r d é s . I d ő s z e r ű s é g é t f o k o z z a , u g y a n a k k o r m e g v i l á g í t á s á t j ó r é s z t nehezíti a m a k ö ­ r ü l m é n y , h o g y h a z á n k b a n i d e v á g ó a n e g y s é g e s f e l f o g á s m é g n e m alakult ki. A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k szervezeti s z a b á l y z a t á n a k 4. p a r a g r a f u s a l a ­ konikus, különböző bekezdéseiben nincs lényeges támpont. Elvi álláspontot csupán az 1967. d e c e m b e r i o r s z á g o s p á r t k o n f e r e n c i a d o k u m e n t u m a i b a n találunk, m e l y e k l e s z ö g e z i k , h o g y a p á r t t á m o g a t j a a szövetkezeti t a g o k háztáji g a z d á l k o d á s á t . A d o k u m e n t u m o k a z o n b a n n e m t é r n e k ki a t á m o g a t á s m ó d o z a t a i r a . Ezzel s z e m b e n a t á r g y a l t k é r d é s b e n a „ m a g á n v é l e m é n y e k " n a g y o n e l t é r ő e k az e g y e s s z e m é l y e k é r d e k e l t s é g e , helyzete, felfogása, g o n d o l k o d á s m ó d j a , beállított­ sága szerint. A v é l e m é n y e k széles skálája m e l l e t t l é n y e g é b e n k é t szélsőséges állás­ foglalás is t a p a s z t a l h a t ó : az e g y i k , m e l y e t b ü r o k r a t a á l l á s p o n t n a k is n e v e z h e t n é n k , a háztáji g a z d a s á g o t a l e g j o b b esetben k i s ü z e m i , r o s s z a b b e s e t b e n kapitalista, a szocialista termelési m ó d d a l összeférhetetlen c s ö k e v é n y n e k tekinti, és i g y e k s z i k a háztáji g a z d a s á g o t m i n é l j o b b a n visszaszorítani s l e h e t ő l e g m i n é l e l ő b b és t e l j e ­ s e b b e n f e l s z á m o l n i . A m á s i k ellentétes és u g y a n c s a k s z é l s ő s é g e s k o n c e p c i ó a h á z ­ táji g a z d á l k o d á s e r e d m é n y e i b e n a k i s ü z e m i , esetleg m a g á n g a z d á l k o d á s „ f ö l é n y é t " v é l i f ö l l e l n i , és ha n e m is nyíltan hangoztatott, d e l é n y e g é b e n s z ö v e t k e z e t e l l e n e s á l l á s p o n t j á n a k igazolását látja. M i n d k é t szélsőséges á l l á s p o n t — ú g y v é l e m — k ö z ö s hibás n é z e t e n alapszik, m e l y a háztáji g a z d á l k o d á s t a m a g á n g a z d a s á g f o r m á j á n a k tekinti. Ezt az á l l á s p o n ­ tot támasztja alá az is, h o g y a statisztika, b á r m e g k ü l ö n b ö z t e t v e , d e a háztáji g a z d a s á g o k adatait a m a g á n g a z d a s á g o k k a l e g y ü t t k ö z l i . N é z e t e m szerint a háztáji g a z d a s á g a szövetkezeti szektor szerves része j o g i és g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t ; s z o r o s k a p c s o l a t o k fűzik a k ö z ö s g a z d a s á g h o z : m i n t e g y f ü g g e l é k é n e k tekinthető. I s m e r e t e s , h o g y a háztáji g a z d a s á g m i n t g a z d á l ­ kodási f o r m a t ö r t é n e l m i l e g a s z ö v e t k e z e t i átszervezés f o l y a m á n született. F e l a d a t a — a m i n t azt a z m t s z - e k szervezeti s z a b á l y z a t á n a k 4. paragrafusa l e s z ö g e z i — , h o g y kiegészítse a szövetkezeti tagság j ö v e d e l m é t , és ezzel is h o z z á j á r u l j o n é l e t s z í n v o ­ nalának emeléséhez. A háztáji g a z d a s á g ú g y j ö t t létre, h o g y a s z ö v e t k e z e t i tag m i n d e n f ö l d j é v e l együtt, v a l a m i n t l e l t á r á v a l é s á l l a t á l l o m á n y a e g y r é s z é v e l b e l é p e t t a s z ö v e t k e z e t b e . A szervezeti s z a b á l y z a t biztosítja a tag a m a j o g á t , h o g y háztáji gazdálkodást folytasson, a s z ö v e t k e z e t i s z a b á l y z a t által k o r l á t o z o t t s z á m ú állatot tartson. A t a g ­ n a k használati j o g a v a n a háztáji f ö l d r e , a m e l y n e k t e r j e d e l m e a h e l y i a d o t t s á ­ g o k n a k m e g f e l e l ő e n é s a k ö z g y ű l é s h a t á r o z a t a szerint 20—30 ár k ö z ö t t lehet. M i n d ­ e b b ő l kitűnik, h o g y a háztáji f ö l d szövetkezeti t u l a j d o n , j o g i l a g t e h á t r é s z e a szövetkezetnek. A j o g i k a p c s o l a t o k a t m é g i n k á b b m e g e r ő s í t i az, h o g y a háztáji g a z d á l k o ­ dással e g y e t l e n j o g s z a b á l y — a s z ö v e t k e z e t e k szervezeti szabályzata — f o g l a l k o z i k . Ez a z a d o k u m e n t u m , a m e l y biztosítja a háztáji g a z d a s á g o k létét és s z a b á l y o z z a kereteit.

A gazdasági

hovatartozás

kérdése

már

b o n y o l u l t a b b , ezt

a

továbbiak

folya­

mán igyekszünk m e g v i l á g í t a n i . A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t k ö z ö s g a z d a s á g a és a t a g o k háztáji g a z ­ dasága között s z o r o s e g y ü t t m ű k ö d é s és szükségszerű k a p c s o l a t v a n . Így a k ö z ö s gazdaság biztosítja a háztáji s z á m á r a a f ö l d e t , a szükséges t a k a r m á n y e g y részét, az almot, s o k esetben a l e g e l ő h a s z n á l a t o t , esetleg a háztáji f ö l d e k m e g m ű v e l é s é ­ hez szükséges v o n ó e r ő t ; segítséget n y ú j t a háztáji á l l a t á l l o m á n y m i n ő s é g i j a v í t á ­ sához, az é p í t k e z é s e k h e z , k e d v e z ő értékesítéssel és e g y é b s z o l g á l t a t á s o k k a l t á m o ­ gatja a háztáji g a z d á l k o d á s t . A háztáji g a z d a s á g is s o k o l d a l ú t á m o g a t á s t n y ú j t a ,.közös"-nek, a m e n n y i b e n r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t j a i s t á l l ó t r á g y a - f ö l ö s l e g é t . A háztáji állatállomány a k ö z ö s g a z d a s á g f o n t o s tartaléka, s o k m a g a s t e n y é s z é r t é k ű e g y e d kerül innen a k ö z ö s g a z d a s á g istállóiba. A háztáji f e d e z i a s z ö v e t k e z e t k é z i s z e r ­ szám-szükségletének n a g y részét. E r d é l y - s z e r t e gyakori együttműködési forma, hogy a m u n k a c s ú c s o k i d e j é n a háztáji á l l a t á l l o m á n y i g á s m u n k á t v é g e z , és f ő l e g a betakarításban a d értékes segítséget. M i n d e m e t e r m e l é s i k a p c s o l a t o k a t k i e g é ­ szíti a m u n k a e r ő f e l h a s z n á l á s á n a k r é s z l e g e s v a g y t ö b b h e l y e n teljes m e g o l d á s a is. Egyes m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k n e m k é p e s e k biztosítani a tagság munkaerejének r e n d s z e r e s és e g y e n l e t e s foglalkoztatását. R e n d k í v ü l f o n t o s viszont, hogy b i z o n y o s m u n k á k a t a t e r m e l é s i és i d ő j á r á s i f e l t é t e l e k n e k m e g f e l e l ő i d ő b e n végezzenek el. K ü l ö n ö s e n f o n t o s k a m p á n y o k i d e j é n a szükséges m u n k a e r ő t a r t a l é k o k biztosítása. A háztáji g a z d a s á g azzal, h o g y a m u n k a c s ú c s o k közötti i d ő s z a k b a n is termelői f o g l a l k o z á s t biztosít a t a g s á g v a g y l e g a l á b b i s j e l e n t é k e n y része számára, hozzájárul a m u n k a e r ő ésszerű és g a z d a s á g o s f o g l a l k o z t a t á s á h o z , v a l a m i n t a c s ú c s ­ időszakok m u n k a e r ő - s z ü k s é g l e t é n e k b i z t o s í t á s á h o z . E g y b e n l e h e t ő s é g e t n y ú j t a csa­ ládban l e v ő fiatalkorúak, ö r e g e k , v a l a m i n t m á s c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k f o g l a l ­ koztatására is. A n a g y ü z e m i t e r m e l é s i m ó d s z e r e k kiterjesztése és az általános f e j l ő d é s t ö r ­ vényszerűségei a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s g a z d a s á g o k a t a t e r m e l é s k o n c e n t r á l á s a és s z a ­ kosítása i r á n y á b a n fejlesztik. E z a z t jelenti, h o g y e g y e s természeti é s gazdasági föltételeknek m e g f e l e l ő á g a k n a g y s á g a m i n d i n k á b b n ö v e k s z i k , e n n e k m e g f e l e l ő e n azonban e g y r e c s ö k k e n a k ö z ö s g a z d a s á g b a n termelt mezőgazdasági termékek száma: szűkül t e r m e l é s i p r o f i l j u k . K ö v e t k e z m é n y k é p p e n a s z ö v e t k e z e t i c s a l á d n a k , valamint a f a l u n a k is s z ü k s é g e v a n o l y a n t e r m é k e k r e , m e l y e k k e l a k ö z ö s g a z d a ­ ság n e m f o g l a l k o z i k . Ezzel s z e m b e n a szocialista k e r e s k e d e l e m n e m t u d j a e l v á l ­ lalni és n e m is v á l l a l j a a s z ö v e t k e z e t i c s a l á d o k és a f a l v a k ellátását m i n d e m e mezőgazdasági t e r m é k e k k e l . E z e k előállítása a háztáji g a z d a s á g o k e g y i k r e n d k í v ü l fontos feladata m i n d a s z ö v e t k e z e t i család, a falu, m i n d az e g é s z n e m z e t g a z d a s á g szempontjából. A háztáji g a z d a s á g tehát f o n t o s f u n k c i ó t tölt b e a f a l v a k s egyben jelentős

szerepe

van

a

v á r o s o k és

munkásközpontok

gazdasági

életében,

folyamatos

ellátá­

sában is. Vegyük binátok

például

időszakonként

a

baromfitenyésztést, nagy

mennyiségű

illetve (élő és

a

baromfihús-ellátást.

vágott)

baromfit

A

hoznak

lomba. A k é s z t e r m e l é s i d ő s z a k o s s á g a e g é s z s é g ü g y i o k o k m i a t t szükséges, és akkor az ipari m é r e t ű csony szintű fogyasztás

termelési

önköltséget. A

folyamatok

kombinátok

folyamatos. Ilyenkor

a

háztáji

ciklikus

termelésének gazdaságok

s z e r v e z é s e biztosítja

kom­ forga­ ugyan­

az

ala­

időszakosságával szemben árutermelése

tölti

ki

takarmányokat

és

más

a

a

hé­

zagokat. A

háztáji

gazdaságok

azonkívül

olyan

alkalmi

lehe-

tőségeket is hasznosíthatnak, m e l y e k a n a g y ü z e m i k ö z ö s g a z d a s á g s z á m á r a el­ a p r ó z ó d á s t j e l e n t e n é n e k , és e z é r t g a z d a s á g i l a g a l a c s o n y h a t é k o n y s á g ú a k . A k ö v e t k e z ő k b e n s z e m l é l t e t e m a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s é s a háztáji gazdaság, v a l a m i n t m i n d k e t t ő n e k a s z ö v e t k e z e t i taghoz, i l l e t v e a c s a l á d h o z v a l ó v i s z o n y á t .

A m i n t a g r a f i k o n b ó l kitűnik, a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s g a z d a s á g m i n t v á l l a l a t és a háztáji k ö z ö t t s z o r o s a z összefüggés. A szemléltetett ö s s z e f ü g g é s e k j e l l e g z e t e s e k és általánosak. A z e l m ú l t é v f o l y a m á n a M e z ő g a z d a s á g i T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k O r ­ szágos S z ö v e t s é g é n e k T a n á c s a ú j a b b k a p c s o l a t o k a t is k e z d e m é n y e z e t t . A l e h e t ő s é ­ g e k a z o n b a n m é g t á v o l r ó l s i n c s e n e k k i m e r í t v e . ( E g y e s e k talán furcsának találják a háztáji g a z d a s á g és a s z ö v e t k e z e t i c s a l á d elkülönítését. V é l e m é n y e m szerint ez a h e l y z e t a v a l ó s á g o s gazdasági és j o g i k a p c s o l a t o k n a k e g y a r á n t m e g f e l e l . A s z ö ­ vetkezeti c s a l á d u g y a n i s m i n d k é t f é l e g a z d a s á g h o z v i s z o n y í t v a t u l a j d o n o s és m u n ­ k a e r ő s z o l g á l t a t ó . A háztáji g a z d a s á g e s e t é b e n k i z á r ó l a g o s t u l a j d o n o s i , a k ö z ö s g a z ­ d a s á g n á l társtulajdonosi v i s z o n y áll fenn.) A g r a f i k o n t e h á t a k ö z ö s és a háztáji g a z d a s á g o k k ö z ö t t kétféle kapcsolatot mutat. M i n d a z , a m i n e m b e f o l y á s o l j a k ö z v e t l e n ü l a s z ö v e t k e z e t i c s a l á d életszín­ v o n a l á t ( m i n t p é l d á u l az a l o m , t ö m e g t a k a r m á n y , t r á g y a , iga), k ö z v e t l e n k a p c s o l a t o t j e l e n t a k é t gazdasági f o r m a k ö z ö t t , m á s k a p c s o l a t o k a t a c s a l á d k ö z v e t í t . Így p é l ­ d á u l a k ö z ö s g a z d a s á g t ó l k a p o t t g a b o n a e g y r é s z t a család táplálkozását, másrészt az á l l a t o k t a k a r m á n y o z á s á t s z o l g á l j a . Ügy vélem, mindeme vetkezeti

közös, valamint

kapcsolatok elemzése világosan a háztáji

gazdaság

kimutatja,

lényegében ugyanazon

hogy a érem

két

szö­ ol-

dala, egymástól elválaszthatatlan. A k é t gazdasági f o r m a statisztikai k ü l ö n v á l a s z ­ tása és e g y m á s t ó l független értékelése mesterséges, torzított k é p e t ad. Így p é l d á u l h e l y t e l e n k ö v e t k e z t e t é s e k r e j u t u n k a k k o r , ha a s z ö v e t k e z e t i á l l o ­ mány sűrűségét v i z s g á l j u k , é s k i z á r ó l a g a k ö z ö s á l l o m á n y t v e s s z ü k f i g y e l e m b e . Minthogy a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s é s a háztáji g a z d a s á g á l l a t á l l o m á n y a nagyrészt ugyanazon területen él, a b b a n a z esetben, h a a s z ö v e t k e z e t területéhez c s a k a k ö ­ zös á l l o m á n y t é s a z állati t e r m e l é s t v i s z o n y í t j u k , s ezt h a s o n l í t j u k ö s s z e m á s o r ­ szágok adataival, t é v e s e n a v a l ó s á g n á l l é n y e g e s e n a l a c s o n y a b b sűrűségi és t e r m e ­ lékenységi m u t a t ó k a t k a p u n k . E n n e k k ö v e t k e z m é n y e , h o g y m i n d i n k á b b n ö v e l n i akarjuk az á l l o m á n y t a l e m a r a d á s b e h o z á s á r a . Ha a háztáji g a z d a s á g o k t e r m e l é s é t c s u p á n a háztáji f ö l d e k h e z v i s z o n y í t j u k — ugyancsak t é v e s e n — , o l y a n belterjességi m u t a t ó k a t k a p u n k , m e l y e k e s e t e n k é n t túlhaladják a l e g f e j l e t t e b b m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s s z í n v o n a l á t is. Ilyen téves

számítások

alapján

seket a statisztikai a d a t o k

tükrében

helytelen,

sőt nemegyszer káros

bizonyára

t ö b b e n is

következteté­

levonnak.

A H Á Z T Á J I NEMZETGAZDASÁGI SZEREPE A m i n t az e d d i g i e k b ő l látjuk, a háztáji g a z d a s á g o k területileg, d e f ő l e g ter­ melésükkel j e l e n t ő s szerepet t ö l t e n e k b e a n e m z e t g a z d a s á g b a n . Ha a n ö v é n y i ter­ melésben a háztáji g a z d á l k o d á s c s u p á n a z e r r e a c é l r a a d o t t f ö l d ö n alapszik is, a növényi árutermelés, k i v á l t p e d i g a háztáji állati t e r m e l é s a l a p j á t a k ö z ö s g a z ­ daságból s z á r m a z ó t e r m é s e k j e l e n t i k . A szövetkezeti szektor és e z e n b e l ü l a háztáji szág m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t é b ő l í g y a l a k u l (százalék):

Legelő

60,7

75,2

15,8

48,8

79,8

62,8

6,6

8,2

0.3

1,6

31,6

10,1

Kaszáló

Szőlő

A szántóföld felhasználásában, illetve a vetésszerkezetben ságok helyzete n é h á n y j e l l e g z e t e s s é g e t m u t a t s z á z a l é k b a n : Szemes gabona Mtsz összesen ebből háztáji

az

Szántó

Mezőgazdasági terület Mtsz ebből háztáji

gazdaságok részesedése

Hüvelyesek

Ipari növények

a

or­

Gyümölcsös

háztáji

gazda­

Takarmány­ növények

78,1

79,7

84,5

72,3

8,3

2,9

0,5

5,3

Jellemző, h o g y a háztáji g a z d a s á g o k g a b o n a t e r m e l é s e területileg k ö z e l áll a szántóföldből v a l ó részesedéshez, a t a k a r m á n y t e r m e l ő terület v i s z o n t j e l e n t ő s e n kisebb. A z ipari n ö v é n y e k t e r m e l é s é b e n a s z ö v e t k e z e t i szektor r é s z e s e d é s e i g e n nagy, j ó v a l a s z á n t ó f ö l d átlaga fölött áll, a háztáji g a z d a s á g o k a z o n b a n ipari n ö ­ vényeket — nyilvánvalóan főleg textilnövényeket — c s u p á n kis m é r t é k b e n , saját szükségletre t e r m e l n e k .

A háztáji g a z d a s á g o k r é s z v é t e l e n y í t v a m á r eltéréseket t ü k r ö z . Szemes gabona M t s z összesen ebből háztáji

az

országos termelésben

a

területhez

viszo­

Hüvelyesek

Szőlő

Gyümölcs

76,9

80,9

82,2

62,9

7,9

7,3

40,0

48,6

A s z e m e s g a b o n a t e r m e l é s é b e n a háztáji g a z d a s á g o k c s u p á n v a l a m i v e l h a l a d j á k m e g a területi részesedés a r á n y á t , a h ü v e l y e s e k n é l a t e r m e l é s m á r l é n y e g e s e n n a g y o b b , a z eltérés f o k o z ó d i k a s z ő l ő - é s g y ü m ö l c s t e r m e l é s n é l . E n n e k m a g y a r á z a t a e l é g egyszerű. A g a b o n a f é l é k e t a háztáji g a z d a s á g o k is f ő l e g s z á n t ó f ö l d i t e r m e l é s i föltételek k ö z ö t t folytatják, a h ü v e l y e s e k e t v i s z o n t m á r k e r t i t e r m e l é s b e n . A s z ő l ő é s g y ü m ö l c s n a g y r é s z t a h á z melletti k e r t b e n t a l á l h a t ó (főleg régi, kifejlett, t e l j e s t e r m é s b e n l e v ő t ő k é k , i l l e t v e f á k ) , a k ö z ö s g a z d a s á g o k szőlői és g y ü m ö l c s ö s e i v i ­ s z o n t t ö b b n y i r e fiatal telepítések, m e l y e k n e k m é g h u z a m o s i d ő r e v a n s z ü k s é g ü k ahhoz, h o g y e l é r j é k a teljes b i o l ó g i a i kapacitást. A f e l s o r o l t a k o n k í v ü l föltétlenül j e l e n t ő s hatása v a n a n n a k is, h o g y a k e r t i f ö l d e k á l t a l á b a n t e r m é k e n y e b b e k , a szövetkezeti c s a l á d trágyáját e l s ő s o r b a n a h á z ­ táji g a z d a s á g f ö l d j e i n használja fel, és c s a k a f ö l ö s l e g e t a d j a át a k ö z ö s g a z d a ­ ságnak. A z a n y a g i é r d e k e l t s é g is k ö z v e t l e n e b b , e z é r t a m u n k a m i n ő s é g e általá­ ban jobb. A háztáji n ö v é n y t e r m e l é s és a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s n ö v é n y t e r m e l é s k a p c s o ­ latai a r á n y l a g e g y s z e r ű e k , és a t e r m e l é s i e r e d m é n y e k n a g y r é s z t a háztáji f ö l d t e ­ r ü l e t é r e v o n a t k o z n a k , v i s z o n t e g é s z e n m á s a h e l y z e t az állattenyésztésben. K ö z i s m e r t e k a z o k a z erőfeszítések, m e l y e k a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s á l l o m á n y , v a ­ l a m i n t e n n e k állati t e r m e l é s e j a v í t á s á t c é l o z z á k . E t ö r e k v é s e k h e l y e s s é g e v i t á n felül áll. A s z ö v e t k e z e t i állattenyésztés e r e d m é n y e s s é g é t a z o n b a n n e m s z a b a d — v é l e m é n y e m szerint k á r o s is — a háztáji á l l a t á l l o m á n y t ó l é s állati t e r m e l é s t ő l elszakítva v i z s g á l n i . T e l j e s e n h a m i s k é p e t k a p u n k a k k o r , a m i k o r a s z ö v e t k e z e t i k ö z ö s á l l o m á n y állatsűrűségét v a g y t e r ü l e t e g y s é g r e v o n a t k o z ó állati t e r m e l é s é t m é r ­ l e g e l j ü k , ö s s z e h a s o n l í t v a fejlett m e z ő g a z d a s á g i o r s z á g o k összesített adataival, u g y a n i s a háztáji á l l a t á l l o m á n y t a k a r m á n y o z á s á n a k is a k ö z ö s g a z d a s á g a fő forrása. H a e l t e k i n t ü n k e m e v a l ó s á g o s és a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k s z e r ­ v e z e t i s z a b á l y z a t á b a n szentesített helyzettől, a k k o r a s z ö v e t k e z e t e k k ö z ö s á l l a t ­ állományának sűrűsége és a területhez viszonyított termelése főleg nemzetközi ö s s z e h a s o n l í t á s b a n föltétlenül n a g y o n e l m a r a d o t t n a k tűnik. É p p e n ezért a k ö z h a s z ­ nálatú statisztikai csoportosítási m ó d s z e r e k helyett a s z ö v e t k e z e t i s z e k t o r m i n d k é t f o r m á j á n a k állattenyésztését egységesen tárgyalom, természetesen a közös, v a l a ­ m i n t a háztáji á l l o m á n y t , m i n t ö n á l l ó és k ü l ö n c s o p o r t o t a s z ö v e t k e z e t i s z e k t o r o n belül. A z á l l a t á l l o m á n y összetétele a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e n , társasági a d a t o k a t száz s z á z a l é k n a k v é v e : Szarvasmarha

Tehén

Sertés

Juh

M t s z összesen ebből K ö z ö s gazdaság

72,8

73,3

65,6

75,2

38,8 33,0

32,5 40,8

24,6 41,0

36,4

Háztáji

38,8

a

köz­

Az

állatállomány

vetkezetek

adatai

állatállománya

azt

bizonyítják,

országosan

hogy

jelentősen

a

mezőgazdasági

termelőszö­

n a g y o b b százaléknyi,

mint

a

szö­

vetkezetek területi r é s z e s e d é s e . Hasonló képet

kapunk

akkor

is, ha

az állati t e r m e l é s

kérdést. Í g y a s z ö v e t k e z e t i s z e k t o r h o z z á j á r u l á s a

oldaláról

a köztársasági

vizsgáljuk

termeléshez

a

(ugyan­

csak százalékosan) a k ö v e t k e z ő : Hús

Tej

Gyapjú

Tojás

63,0

67,7

72,1

67,2

Közös gazdaság

21,4

Háztáji

41,6

28,9 38,8

38,3 33,8

63,5

Mtsz összesen ebből

A

háztáji

termelés,

azonkívül,

hogy

a

szövetkezeti

ellátását elősegíti, j e l e n t ő s m é r t é k b e n j á r u l h o z z á az A k ö z ö l t a d a t o k b ó l is v i l á g o s a n

3,7

család,

valamint

kitűnik: a szövetkezetek adatainak

A

háztáji

galmába. termék és át

részük

kerül

a

állami

is. m e l y e k a a

más falusi

szocialista

értékesítés

érzékeltetem.

Az

szövetkezetek

közös

kezeti

szektor

mind

a

Ebben

fogyasztási

és

ellátásához

mind a

a

az

a

tej,

(ICIL)

feldolgozó száma

szövetkezetek

a

hozzá

által

adatszerű

Kolozsvár üteme.

tej

gazdaságoktól

tej

tartományi a

szövet­

emelkedett mennyisége.

mennyiségi begyűjtött

1967-ben a z I C I L b e g y ű j t ö t t e

köve­

példával

Így

rendszeresen

fölvásárolt

a

is.

egy kiragadott

volt

és

hálózatán

járulnak

termékek

ezért

szolgáltatta

a háztáji

a

értékesítés r é v é n

háztáji

for­

szerződéses

termékek

mértékben

tükrözi

mint

gyapjú,

tejértékesítésének

gazdaságok

növekedett.

nemzetgazdaság át

ama

1964—1967-es é v e k b e n

26 százalékos, ezzel p á r h u z a m o s a n t ö b b m i n t 25 százalékkal

híven

tejbegyűjtő

közös

a

értékesítési

Jelentős

gazdaságai

ágában

időszakban

hús,

Jelentős

a szabadpiaci

megnehezíti

jelenséget

háztáji

mindkét

tejtermelés, az

be.

A fejlődést és tendenciáját

országos és

mint

gyűjtenek

sokrétűsége

tését a z á r u f o r g a l o m b a n .

jut

termelőszövetkezeten

kereskedelembe.

bizonyítják

nemzetgazdaságunkban. keresztül

termékeket

vállalatok

városok és m u n k á s k ö z p o n t o k Az

jelentőségét

mezőgazdasági

forgalomba;

értékesítő kerülnek

és

á r u t e r m e l é s s o k f é l e csatornán

Egy

mennyisége

súlyát

falu

egyoldalú

vizsgálata h a m i s k é p e t ad, az összesített a d a t o k a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n u l a szövetkezeti s z e k t o r

a

árutermeléshez.

dinamikája tejmennyiség

árutej-mennyi­

ség m i n t e g y 80 százalékát a s z ö v e t k e z e t i s z e k t o r adta. Mindez

azt

funkciót

töltenek

nem

egyéni,

az

bizonyítja,

hogy

a

háztáji

gazdaságok

fontos

nemzetgazdasági

be, szerves a l k o t ó e l e m e i a m e z ő g a z d a s á g s z ö v e t k e z e t i hanem

a szocialista

mezőgazdaság

szektorának,

tartozékai. A KÍVÁNATOS EGYENSÚLY

A

gyakorlat

azt

mutatja,

hogy a

háztáji

föld

megművelése és

a

szövetkezet

menete k ö z ö t t s o k f é l e v i s z o n y lehetséges. Vannak háztáji

olyan helységek, ahol

is, ezzel s z e m b e n

gazdaság

viszont

csony s z í n v o n a l ú vetkezeteket, nyes.

amelyekben

az

a

közös,

melynek

sem még

a

az

gazdálkodás,

háztáji

erős

fejlett

virágzik,

háztáji

rossz

vezetősége j ó

szövetkezet

a

a

közös ala­

a

hogy

a

szö­

akadnak

is,

ahol

mellett

sem

az

szövetkezeti

falvak,

gazdálkodás. Mindezekkel szemben találunk olyan

viszont:

szövetkezet,

jól megy a olyan

gyenge. Előfordul a háztáji

Köztudomású

képpen

vannak

gazdálkodás

gazdák

a

gazdákból

nem

világon. áll,

képes

eredmé­

Következés­ megoldani

a tagság r é s z v é t e l é t a m u n k á b a n b á r m i l y e n a d m i n i s z t r a t í v i n t é z k e d é s n é l k ü l , és a j ó l m e n ő háztáji g a z d á l k o d á s n e m a k a d á l y o z z a , sőt s o k e s e t b e n segíti a „ k ö z ö ­ set". P é l d a k é n t e m l í t h e t n é n k s z á m o s o r s z á g o s hírű g a z d a g szövetkezetet, i l y e n N a g y ő s z , Szentanna, d e k e v é s b é i s m e r t e k e t is. a h o l a t e r m e l é s é v r ő l é v r e n ö v e k ­ szik, a k ö z v a g y o n j e l e n t ő s g y a r a p o d á s a m e l l e t t a m u n k á b a n v a l ó részvétel m a g a s szintet é r el ( g y a k o r i a kétszázon felüli á t l a g m u n k a e g y s é g ) ; u g y a n a k k o r a háztáji gazdaság is j e l e n t ő s árutermeléssel j á r u l h o z z á a b e l - és a k ü l k e r e s k e d e l e m h e z , kiegészíti a s z e m é l y i j ö v e d e l m e t , és elősegíti az é l e t s z í n v o n a l e m e l é s é t . A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k r e v o n a t k o z ó tapasztalataink b i z o n y í t ­ ják, h o g y a s z ö v e t k e z e t e k j ó v a g y g y e n g e m e n e t e l e s o k t é n y e z ő k o m p l e x hatásának k ö v e t k e z m é n y e , m e l y e k k ö z ü l a t e r m é s z e t i - g a z d a s á g i föltételek é s a v e z e t é s szín­ v o n a l a a d ö n t ő . A z e g y é b gazdasági és szociális feltételek k ö z ö t t a háztáji g a z ­ d á l k o d á s fejlettségének is, m e g v a n u g y a n a hatása a k ö z ö s g a z d a s á g menetére d e ez n e m e g y é r t e l m ű . M i n d az erős, m i n d a fejletlen háztáji g a z d á l k o d á s e g y e s e s e t e k b e n segíti, m á s k o r fékezi a k ö z ö s g a z d a s á g o t . A z is m e g f i g y e l h e t ő , h o g y e g y e s s z ö v e t k e z e t e k b e n , ahol a háztáji f ö l d e k k e l m a n ő v e r e z i k a v e z e t ő s é g ( e n n e k e g y i k f o r m á j a az é v r ő l é v r e v a l ó újrafelosztás), rendszerint n e m oldja m e g a munkafegyelem és a munkában v a l ó részvétel kér­ dését, d e t ö b b n y i r e rossz, egészségtelen l é g k ö r t t e r e m t a tagság és a v e z e t ő s é g v i s z o n y á b a n . A háztáji f ö l d e k k e l v a l ó m a n ő v e r e z é s a n n á l is i n k á b b kétélű f e g y ­ ver, m e r t a l e g t ö b b s z ö v e t k e z e t i v e z e t ő n e k n i n c s e n és n e m is lehet m e g az a n e m z e t g a z d a s á g i kitekintése, h o g y a k é r d é s t teljes b o n y o l u l t s á g á b a n m é r l e g e l h e s s e . Így fönnáll a v e s z é l y , h o g y e g y h e l y i p r o b l é m a részleges és s o k s z o r kétes m e g ­ oldása nemzetgazdasági károsodást okoz. T ö r t é n e l m i tapasztalat, h o g y a szocialista m e z ő g a z d a s á g i s z ö v e t k e z e t e k v e l e ­ j á r ó j a a háztáji g a z d á l k o d á s . A szocialista o r s z á g o k b a n a m e z ő g a z d a s á g s z ö v e t k e z e t i á t s z e r v e z é s é v e l p á r h u z a m o s a n — a n n a k m i n t e g y v e l e j á r ó j a k é n t — t é n y l e g e s e n kiala­ kult a háztáji g a z d á l k o d á s . E n n e k keretei, n a g y s á g a és e g y é b i s m é r v e i e g y e s o r s z á ­ g o k , t á j e g y s é g e k j e l l e g z e t e s s é g e i n e k , t ö r t é n e l m i és gazdasági realitásainak m e g f e l e ­ lően váltakoznak. A háztáji g a z d a s á g o k létezése a szövetkezeti g a z d á l k o d á s i f o r m á n belül v a l ó ­ ság, o b j e k t í v tény. M é r e t e i k , k e r e t e i k föltétlenül vitathatóak, e l v i s z e m p o n t b ó l m é g s o k m i n d e n tisztázandó. A k é r d é s elvi m e g o l d á s a sürgetően szükséges, és ez föltétlenül elősegítené bizonyos helytelen g y a k o r l a t , sőt n e m e g y s z e r visszaélés megszüntetését.

Szilágyi

Zsolt:

Vastál

MODY JENŐ

A genetika és távlatai

Az öröklés az elődök jellegzetes tulajdonságainak átvitele az utódokba, a sza­ porodás folyamán. A z átöröklés jelenségeit tanulmányozó tudomány, az örökléstan vagy genetika viszonylag újkeletű, noha az ember szinte ősidők óta alkalmazta az átöröklésre vonatkozó tapasztalatokat a növények nemesítésében és az állattenyész­ tésben egyaránt, anélkül azonban, hogy azok lényegét ismerte és értette volna. A technika gyors fejlődése újabb és mind tökéletesebb kutatóeszközök, vizs­ gálómódszerek létrehozása révén egyre gazdagabb ismeretanyag birtokába juttatja a kutatókat. Mikroszkóppal feltárják az ivarsejtek megtermékenyítési folyamatát (Hartwig és Fol, 1870). Kiderül, hogy a sejtosztódás folyamán megjelenő kromoszó­ mák a sejtmagnak úgynevezett kromatin-anyagából állanak (Fleming, 1882). Nem sokkal később kimutatják, hogy az ivarsejtek kromoszóma-száma pontosan fele annyi (haploid sejtek), mint a többi, úgynevezett szomatikus (diploid) sejtekben levő kromoszómáké (Van Beneden, 1886). Érésük folyamán tehát az ivarsejtek kromoszóma-száma a felére csökken (redukciós sejtosztódás vagy meiozis). A hím és női ivarsejt egyesüléséből származó megtermékenyített petesejtben (zigota) viszont ismét az eredeti kromoszóma-szám áll vissza. A zigóta ezután már úgy osztódik tovább, hogy az utódsejtek mindegyikébe szintén a szokásos számú kromoszóma jut.

B I O L Ó G I A ÉS O R V O S T U D O M Á N Y A biológiai ismeretek fejlődése az orvostudományt is előbbre viszi. A tudo­ mányos kutatás klasszikus

módszerei, a megfigyelés

és a kísérlet

közül azonban

közvetlenül csak az előbbi hozzáférhető az orvostudomány számára, és az is csupán fenntartással.

Egyrészt azért, mivel egy emberöltő túlságosan

hosszú ahhoz, hogy

a megfigyelés tárgyára (azaz az emberre) vonatkozólag általános érvényű és érté­ kelhető megállapításokat lehessen tenni. Másrészt ugyanaz az emberöltő túlságosan rövidnek bizonyul abban az esetben, ha a megfigyelő maga (azaz ismét az ember) több generáción

keresztül

szeretne

nyomon

követni

valamilyen,

például

egy-egy

örökléstani jelenséget. Ezért fordul a kutató orvostudomány (Harvey, Lavoisier és mások) már a X V I I — X V I I I . századtól kezdve az állatkísérletek az emberi

és

az

állati

szervezet

működése

bizonyos

sajátos

módszeréhez. Bár vonásokat

nem tekinthető teljesen azonosnak, mégis sok jelentős kérdést éppen

illetően

állatkísérletek

segítségével sikerült tisztázni az idők folyamán. Így a századfordulótól kezdve a genetika már nem csupán a biológia egyik ága, hanem

egyre

nagyobb a

öröklött „testi és szervi

jelentősége

az

hibák" mellett

orvostudományban

is.

mind több veleszületett

A

régóta

ismert

anyagcserezavart

fedeznek fel. Ezek gyógyítása, de még inkább megelőzése az orvostudomány egyik fontos problémája. Megoldásához azonban elengedhetetlenül

szükséges az átöröklés

anyagi szubsztrátumának, finom-mechanizmusának pontos ismerete. A m í g ez hiány­ zott, a genetika fejlődésének útja szükségszerűen

kitérőkhöz, buktatókhoz

nemegyszer zsákutcába torkollott, különösen az elért eredmények filozófiai

vezetett, általá­

nosítását illetően. Pedig Justus von Liebig szavait idézve, „a természet mind gyakrabban szólal meg és egyre többet mond el a jelenségek nyelvén". De hol vannak még akkor

azok, akik meg is értik ezt a nyelvet? Holott zseniális megsejtésekben akkortájt sincs hiány. Oskar Hartwig már 1885-ben hangsúlyozza, hogy a megtermékenyítés és az átöröklés lényegében „ugyanazon folyamatnak alaktani, illetve fizikai-kémiai élettani oldalát" jelenti, s „a sejtmag kromatin-anyaga nem lehet más, mint az átöröklés anyagi szubsztrátuma". A századforduló után, a mendeli törvények újrafelfedezésével és tudományos igazolásával kezd kialakulni a tudományos genetikai „nyelv". Thomas Hunt Morgan első ízben használja a mendeli „örökléstani egység" jelölésére a gén elnevezést. N e m sokkal később Weissmann bebizonyítja, hogy az élő szervezetek öröklődő tulajdonságainak hordozói a kromoszómák. Castle 1906-ban a D r o s o p h y l a m e l a n o qasternek nevezett gyümölcslégyben ideális kísérleti alanyt talál a genetikai kuta­ tások számára. Ennek a kis légynek a sejtjeiben csupán nyolc kromoszóma talál­ ható, életideje kb. két hónap, lárvája a petéből egy nap alatt fejlődik ki, 3—4 nap alatt alakul bábbá, 4—5 nap alatt pedig ivarérett rovar lesz belőle. A z egyes nemzedékek tehát tíz naponként következnek egymás után. A z emberi életritmus­ hoz viszonyítva a gyümölcslégy egy-egy napja az emberélet egy-egy évének felel meg. FELTEVÉSEK Mivel az öröklődő jellegek száma lényegesen nagyobb, mint a kromoszómáké, Morgannak szükségszerűen fel kell tételeznie, hogy a „gének" hosszanti sorrendben egymás után, „lineárisan" helyezkednek el a kromoszómákban. Nemsokára ki is mutatják, hogy az egyes kromoszómák nagysága arányos a bennük feltételezett gének számával. A z öröklődés jelenségeinek magyarázatára azt is fel kellett tételezni, hogy a kromoszómákban hosszanti sorban elhelyezkedő gének mindig u g y a n a z o n a h e l y e n találhatók, mivel a megtermékenyítés és a sejtosztódások folyamán is rendszerint ugyanott maradnak. Nemsokára azonban kiderül, hogy a megtermékenyített pete­ sejtből származó utódsejtek kromoszómáiban a génsorrendet illetően változások állhatnak be. Ezt a megfigyelést újabb feltevés, a „faktorkereszteződés" fogalmának kialakulása követi. A faktorkereszteződést Janssens és Morgan szellemesen úgy magyarázza, hogy a kromoszóma-párok apai és anyai összetevői összefonódva ke­ resztezhetik egymást ( „ c r o s s i n g o v e r " ) . A z összefonódás helyén génszerkezetük kicse­ rélődhet, így az ú j elrendeződésnek megfelelően a hosszanti gén-sorrendnek is meg kell változnia. Ennek a változásnak a valószínűsége annál nagyobb, minél távolabb áll egymástól egy-egy gén vagy gén-sorozat a kromoszómában; és annál kisebb, minél kisebb a közöttük levő távolság. A gének hosszanti elhelyezkedésének szabályától való eltérések gyakorisága tehát a kicserélődő gének közötti nagy távol­ ságra utal, az eltérések ritka volta viszont a gének közeli elhelyezkedését jelzi. Ezen elv alapján a harmincas évek végére Morgan és munkatársai több mint négy­ száz öröklődő jelleg „génjeinek" megfelelő helyet jelölnek ki a gyümölcslégy kro­ moszómáiban. Valósággal „feltérképezik" a kromoszómákat. Lefektetik az úgyneve­ zett g é n - k a r t o g r á f i a alapjait, kizárólag statisztikai és valószínűség-számítások segít­ ségével, a n é l k ü l , hogy a gének jelenlétére vagy elhelyezkedésére vonatkozólag a mikroszkópos vizsgálat bármilyen közvetlen felvilágosítást szolgáltatott volna. A „láthatatlan és megfoghatatlan", ám mégis létező és működő „gén" fogal­ mát a klasszikus örökléstan — teljesen deduktív módon — a következő tulajdon­ ságok alapján határozta meg: — az alaktani és működésbeli tulajdonságokat meghatározó képesség; — a kromoszómákon belüli hosszanti (lineáris) elhelyezkedés;

— a saját magát újraképző (autoreprodukciós) képesség: az osztódás útján szaporodó sejt kromoszómái megkétszereződnek, és mindkét utódsejtbe azonos számú kromoszómában, azonos számú és tulajdonságú gén továbbítódik; — mutációs képesség: a géneket ért változások az átöröklés folyamán továbbí­ tott tulajdonságok megváltozásában nyilvánulnak meg. A megváltozott gén a sejt­ osztódás során pontosan úgy jut tovább, mint az eredeti, csupán eltérő tulajdon­ ságokat közvetít. A harmincas évek végére tehát adva volt már mindaz, amin a genetika foga­ lomköre nagyjából ma is alapul, de elsősorban a „gén" fogalma, amely körül oly sok vita folyt a biológiában csakúgy, mint a filozófiában.

GENETIKAI VITA A FILOZÓFIÁBAN Alig néhány évtizeddel ezelőtt filozófia és biológia, beleértve az orvostudo­ mányt is, egyaránt csupán a tények megállapítására és tudomásulvételére szorítkoz­ hatott a genetikában. Materializmus és idealizmus heves harcot vívott ezeknek a tényeknek a birtoklásáért, még inkább magyarázatukért, értelmezésükért. Amilyen mértékben halmozódtak a tények, élesedett a vita is körülöttük. A Mendel apát által 1865-ben felismert örökléstani törvényeket, melyek — mivel hiányoztak az alkalmazásuk feltételei — szinte formába öntésük után hosszú időre feledésbe merültek, nem volt nehéz felületesen az idealizmus lomtárába utalni, hiszen „a klérus kebelében" láttak napvilágot. Harmincöt évvel később azonban újra, sőt többszörösen felfedezik ezeket a törvényeket, melyek egyre parancsolóbb szükségszerűség formájában követelnek polgárjogot nemcsak a biológiában, hanem az orvostudományban is. William Garod már 1905-ben „veleszületett anyagcserehibák"-ról beszél. Mindez akkor még talán csak a képzelet játéka, szinte álom. De csak a fogalom álomszerű, mögötte kézzelfogható tényeket találunk, hiszen voltak, vannak és lesznek fejlődési rendellenességek, veleszületett anyagcserezavarok. De miért és hogyan? A tények maradtak, a feltárt törvények léteznek és hatnak, akár zöldborsón, fehér egéren vagy gyümölcslegyeken teszik próbára őket. A filozófia azonban nem érheti be pusztán a tudomásulvétellel és a gyakor­ lati igazolással. A tények mellé érveket kell felsorakoztatnia és általánosítania kell: vagy materialista, vagy idealista módon. A filozófiai vitának ebben az időszakában kétségtelenül az idealizmus volt kedvezőbb helyzetben. Olyan érveket vallhatott magáénak, amelyek szerint „láthatatlan és megfoghatatlan", tehát semmiképpen „ n e m anyagi" tényezők („gének") mégis látható és kézzelfogható, szerkezeti és működésbeli változásokat irányítanak és hoznak létre („teremtenek") az élő szer­ vezetben. M i is lehetne ez más, mint a szellem elsődleges és az anyag másodlagos voltának „legszebb" bizonyítéka a biológiában? A materializmus az öröklődés jelenségeinek anyagi alapját kereste. B e kell vallanunk, hogy hosszú időn át kevés sikerrel. Engels zseniális megállapítása — „az élet a fehérjék létezési módja" — a maga korában nagyszerű felismerésből fakadó, forradalmi igazságként jelentkezett a filozófiában és természettudomá­ nyokban egyaránt, és ma is ugyanolyan érvényes és igaz, mint megfogalmazá­ sakor volt. De nyilván csak abban az esetben, ha ezt a tételt is a maga dialektikus fejlődési folyamatában értelmezzük és alkalmazzuk. Ez a de csak azok számára lehet világos és egyértelmű, akik nem csupán dogmát, hanem valódi, eleven dialek­ tikus szemléletet vallhatnak magukénak. A filozófiának, különösen a dialektikus materializmusnak nem „pártoló tagokra" van szüksége a természettudósok között.

nem olyanokra, akik objektív tények helyett tűzzel-vassal érvelve vezetnek ádáz rohamokat mindenféle idealizmus ellen. Ezért voltak olyan károsak a „lelkes" termé­ szettudományos próbálkozások, amelyek éppen a tények önkényes megváltoztatása árán akarták a dialektika „malmára hajtani a vizet". A z Engels nyomdokain való haladás benyomását keltve több olyan „materialista" természettudományos érv született melyek inkább ártottak, mint használtak a dialektikának. Ilyenek voltak például a „tiszta" egyszerű fehérjéről mint sejtszerkezeten inneni „élő anyagról" közölt téves adatok vagy a szerzett tulajdonságok örökölhetőségének túlméretezett „bizonyítékai". M a már mindenki számára világos lehet, hogy az élő anyag és a fehérjék kapcsolatára vonatkozó engelsi megállapítást a modern tudomány kiegészítő ada­ tainak birtokában is egyszer s mindenkorra érvényes kinyilatkoztatásként elfogadni nem egyéb, mint vulgáris mechanicizmus. De ezt a fogalmat mint kategóriát, a maga ellentmondásos fejlődési folyamatában nyomon követni, egyre gazdagodó tartalmát újra meg újra feltárni és megérteni: élő, alkotó dialektika.

FEHÉRJÉK ÉS N U K L E I N S A V A K A fehérjekémia — hol ösztönös törekvésektől sarkallva, hol az engelsi gondo­ lattól ösztönözve — a századforduló után eltelt fél évszázad alatt lenyűgöző menynyiségű ismerethalmazt tárt fel a fehérjék szerkezetéről és tulajdonságairól. Kide­ rült, hogy minden fehérjemolekula lényegében azonos szerkezeti elvek alapján egyszerű alkotórészekből, aminosavakból áll. A megismert és pontosan tanulmá­ nyozott, összesen húszféle aminosav különböző mennyiségi és minőségi (sorrendbeli) kombinációjával akár több tízezerféle, mind szerkezetüket, mind fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságaikat tekintve egymástól eltérő fehérjemolekulák keletkezhet­ nek. Olykor egy-egy aminosavnak mással való kicserélődése alapvetően megváltoz­ tathatja a fehérje tulajdonságait. Ha például egyes veleszületett vérbetegségekben a vérfesték (hemoglobin) fehérje-része csupán egyetlen aminosav tekintetében tér el a megszokottól, máris súlyos működés-zavarok állanak elő a vörösvértestekben. Erre felfigyelve honosította meg 1949-ben a genetikában a Nobel-díjas Lynus Pauling a „molekuláris betegségek" fogalmát. Ha az élő anyag meghatározói valóban a fehérjék, akkor azt, hogy valamely szervezet (sejt) milyen szerkezetű és milyen alakú, valamint azt, hogy ez az adott szerkezet milyen működést végez, lényegében a sejt sajátos felépítésű fehérjéket szintetizáló képességének kell eldöntenie. A külső megjelenési formára (alakra, szerkezetre) és a működésre (anyagcsere-típusra) vonatkozó tulajdonságoknak az utódokba való átörökítése sem lehet más, mint a szülő-szervezetben levőkkel azonos felépítésű és tulajdonságú fehérjéket szintetizáló k é p e s s é g n e k az átvitele. A kiber­ netika nyelvén szólva az átöröklés során valamilyen, az illető fajtára jellegzetes fehérjék előállítását megszabó i n f o r m á c i ó k n a k kell továbbítódniok az utódokba. A z átöröklés mechanizmusának anyagi szubsztrátumát tehát valóban a fehérje­ anyagcsere jelenségein belül kellett keresni, és elsősorban feltárni a sejten belül folyó fehérjeszintézis pontos mechanizmusát. Ehhez a modern technika minden vívmánya és tucatnyi fehérjebontó enzim állott már a kutatók rendelkezésére. A z enzimreakciók megfordíthatóságára alapozott feltevést azonban, vagyis azt, hogy a fehérjéket aminosavakra bontó enzim szintetizálni is képes ugyanazt a fehérjét, semmiképpen nem sikerült a gyakorlatban bebizonyítani. Hosszú időn át tehát éppen a döntő kérdésre késett a válasz: hogyan keletkeznek a fehérjemolekulák az élő sejtben?

A fehérjekémia gyors fejlődésével párhuzamosan ugyancsak a századforduló éveitől kezdve érlelődnek egy ú j , nagy meglepetéseket tartogató tudományágnak, a nukleinsav-kémiának az eredményei. A nukleinsav-kutatások történetéről, eredmé­ nyeiről már részletesen beszámoltak a K o r u n k hasábjain.* Itt csak emlékeztetünk arra, hogy a nukleinsavak alkotórészei között gyöngysorszerűen egymáshoz kapcsolt foszforsav és ötszénatomos cukor (ribóz vagy dezoxiribóz) mutatható ki egyenlő arányban. Ehhez a savas vegyhatású és igen egyszerű szerkezetű, hosszú molekula­ lánchoz bázikus alkotórészek (purin- és pirimidin-bázisok) kapcsolódnak. Mivel a nukleinsavak szerkezetében összesen csak négyféle bázis (adenin és guanin, illetve citozin és uracil vagy timin) fordul elő, egy-egy nukleinsav-molekula a másiktól nyilvánvalóan csupán a bázisok egymásutáni sorrendjében különbözik. Ezt a három­ féle alkotórészből felépülő nukleinsav-óriásmolekulát kívülről — mintegy csoma­ golásként — bázikus fehérje (Protamin vagy hiszton) burkolja be. Előfordulásukat tekintve a ribonukleinsavak (RNS) főleg a sejtek citoplazmájában, a dezoxiribonukleinsavak (DNS) főleg a sejtmagban találhatók. Noha Kornberg, illetve Ochoa a DNS, illetve az R N S bioszintézisének felde­ rítéséért 1959-ben orvosi Nobel-díjat kaptak, az ötvenes évek végéig mit sem tud­ tunk a nukleinsavak valódi biológiai szerepéről. A z első erre vonatkozó megfigye­ lést a nukleinsavaknak a fehérjeszintézisre kifejtett irányító hatásáról „csak" 1961-ben ismertette Nirenberg és Matthei. A z orvosi Nobel-díjat Cricknek, Wilkinsnek és Watsonnak 1962-ben ítélték oda azokért a tudományos eredményekért, amelyek segítségével nem csupán meg lehetett magyarázni a nukleinsavaknak ezt az „irányító" hatását, hanem feltárult egyben az anyagcsere szabályozásának és a genetikai információk továbbításának anyagi szubsztrátuma is.

„ E L L O P T Á K " - E A Z 1962. E V I O R V O S I N O B E L - D Í J A T ? A nukleinsavak pontos molekuláris szerkezetének felderítését megnehezítette az, hogy ezek a vegyületek rendkívül érzékenynek bizonyultak bármilyen szokásos kivonási eljárással szemben. Ezért hosszú évek telnek el, míg a londoni King's College fizikusának, Maurice Wilkinsnek sikerül tisztított állapotban természetes DNS-t nyernie. Röntgendiffrakciós mérések segítségével megállapítja, hogy a DNS szerkezete rendkívül szabályos, akárcsak a kristályoké. A molekulák közötti távol­ ságok pontos meghatározása után fel kell tételeznie, hogy a hosszú DNS-láncok csakis csigavonalszerűen felcsavarodott tengely mentén helyezkedhetnek el. A csiga­ vonal átmérőjét 20 Angström-egységben (a milliméter tízmilliomod része), menet­ magasságát 14 A-ben állapítja meg. Csupán azt nem sikerül még eldöntenie, hogy hány DNS-lánc csavarodik fel egy-egy óriásmolekula csigavonalas szerkezetében? Közben Francis Crick, a cambridge-i Molekuláris Biológiai Intézet tanára a kólibacilust megbetegítő vírussal, a T—4 jelzésű bakteriofággal kísérletezik. Nem sokkal korábban érkezik meg ugyanebbe az intézetbe az ösztöndíjas James Dewey Watson, aki akkor alig 34 éves, és az amerikai Harvard Egyetem biológusa. Célja a nukleinsavak genetikus szerepének tanulmányozása. Crick laboratóriumában csak­ hamar meggyőződhetik ő is arról, hogy az élő baktériumokban folyó fehérjeszinté­ zist valamilyen módon a nukleinsavak irányítják. A rokonszenves fiatalember gyorsan bejáratos lesz mindenfelé. Wilkins asszisztensnőjétől kölcsönkéri a fizikus

* Ifj.

Szabó

T. Attila:

Az

élet

szintézise

jelé.

Korunk,

1968. 7.

molekula-diagramjait. Crick intézetének összerakható és arányosan nagyított atommodelljeit felhasználva megpróbálja a síkban fényképezett diffrakciós képnek meg­ felelő csigavonalas szerkezetet a térben megformálni. Ebben a „játék"-ban Crick is segítségére van, mivel így saját vírusgenetikai kísérleteit véli előbbrevinni. Néhány nap alatt kiderül, hogy a kísérleti úton meghatározott arányok betartásával csupán egyetlen változat valósítható meg a modellen, mégpedig az, amelyben kettős csavarmenet sodródik össze. A z összeállított molekulamodell pontosan úgy fest, akár egy kettős girlandként felcsavart plasztikus létra, amelynek két szára a foszforsav- és cukormolekulák hosszú láncából áll, fokait pedig az egymással szem­ ben elhelyezkedő bázis-párok alkotják. Mindaz, ami kezdetben csak ártatlan játéknak tetszett, váratlanul egyre jelen­ tősebbé válik. A DNS-modell annyira plasztikus, „csakhogy meg nem szólal", termé­ szetesen átvitt értelemben. Mint a molekulák valós világának egy darabjáról készített gigászi arányú nagyítás, egész sor, korábban megválaszolatlan és megválaszol­ hatatlannak hitt kérdésre sugalmaz választ, és ezzel egyszeriben a korszakalkotó felfedezések sorába lép. Nyilvánvalóvá válik, hogy a sejtplazma riboszómáiban folyó fehérjeszintézist a sejtmagban levő D N S irányítja. Ez a D N S pedig nem más, mint maga az „örökletes anyag" — a gén kézzelfogható anyagi szubsztrátuma, amelyet oly hosszú időn át hiába keresett a materializmus. Feltárulnak a fehérjeszintézis és ezzel a sejten, de az egész szervezeten belüli anyagcsere-szabályozás legrejtettebb titkai. A fehérjéket alkotó húszféle aminosav a DNS óriásmolekulában levő bázisok négy­ tagú rendszerében úgy van kódolva, hogy minden aminosavat egy-egy háromtagú bázis-csoport, úgynevezett „triplet" jelöl. Ezzel egyszersmind az aminosav helyét is meghatározza a fehérjemolekulában, pontosan annak a sorrendnek megfelelően, amilyenben a DNS-ben a kódoló bázis-tripletek következnek egymás után. Sejtosztódáskor a sejtmag-DNS kromoszómákká áll össze. A kettős DNS-spirálok szétcsavarodnak, és sajátos enzimhatásra mindegyik girland-fél az eredetivel teljesen azonos módon visszaképezi a maga kiegészítő láncát. Ilyen módon továb­ bítódik azonos genetikai információ az utódokba, generációkon keresztül mindaddig, míg valamilyen okból (kémiai hatás, sugárártalom, vírusfertőzés) meg nem válto­ zik a bázis-sorrend. Ez pedig a genetikus információ megváltozásával egyenlő, azaz mutációt jelent. A gének ezek szerint nem mások, mint a sejtmag kromoszómáiban található DNS-óriásmolekuláknak meghatározott térbeli kiterjedésű szakaszai, melyek mind­ egyike egy-egy külön fehérje szintézisét irányítja. Pontosan úgy, ahogyan azt Beadle és Tatum 1956-ban feltételezte és az „egy gén, egy enzim" hipotézisben kifejezte. A DNS-modell akkora „port vert fel" a természettudományban, hogy a hoz­ zájárulás mértékét e nagyszerű tudományos eredmény létrejöttéhez egyénenként is tisztázni kellett. Ennek eredményeképpen az 1962. évi orvosi Nobel-díjat Crick, Wilkins és Watson együtt kapta meg. „Ellopta"-e valaki ezt a Nobel-díjat Wilkinstől, akinek röntgenográfiai mérései nélkül aligha lehetett volna ezt a „beszédes modellt" megszerkeszteni; vagy Cricktől, akinek vírusgenetikai kutatásai adták a hangot ehhez a „beszédhez"? Erre a kérdésre válaszolni mi semmiképpen nem lehetünk hivatottak, eleget cikkezett róla még a közelmúltban is a szenzációéhes nyugati sajtó. Egy dolog azonban bizonyos: Wilkins az alapvető kutatómunkát, Crick pedig annak alkalmazott részét végezte el. Es Watson? Ez az akkor 34 éves amerikai fiatalember az egészhez az ötletet adta. Csak egy ötletet, de ezzel utat

nyitott az elvont

alapkutatás és az alkalmazott elmélet

termékeny

(és

mennyire

termékeny!) találkozásához. Megér-e ez egy Nobel-díjat? Egyszer egy évszázadban, talán i g e n . . .

M I T H O Z O T T A Z E L M Ú L T FÉL É V T I Z E D , ÉS M I T ÍGÉK A J Ö V Ő ? 1962 óta eddig hat ízben osztották ki az orvosi Nobel-díjat. N e m véletlen, hogy kétszer közülük ugyanezen a területen elért nagyszerű eredményeket tüntet­ tek ki. 1965-ben Jacob, Monod és Lwoff részesült ebben az elismerésben. Bakté­ riumokon végzett kísérleteik során kiderítették, hogy egy „represszor"-nak nevezett fehérjetermészetű anyag közvetítésével a sejtplazma „visszacsatolás"-szerűen befo­ lyásolni képes az irányító génműködést. Kiderült az is, hogy bár a sejtmag-DNS képviseli a genetikus anyag fő tö­ megét, szerepe mégsem kizárólagos az átöröklésben. Növényeknél már régóta meg­ figyeltek olyan tulajdonságokat, melyek nem „mendelezhetők", tehát nyilván nem a sejtmag-DNS útján jutnak tovább az utódokba. Megállapították, hogy a klorofill-tartalmú plasztidok, akárcsak maga a sejt, önreprodukcióra képesek, külön genetikai információs rendszerük van, tehát valóságos plazma-géneknek tekinthetők. Az állati eredetű sejtekben a mitokondriumoknak vannak hasonló tulajdonságaik, melyek alapján plazmonoknak is nevezik őket. A sejtmag és citoplazma közötti aktív kapcsolatok felderítése alapján a szer­ zett tulajdonságok örökölhetősége körül folyó vita ma azzal zárható le, hogy a szerzett tulajdonságok valóban átvihetők az utódokra, annyiban, amennyiben több generáción keresztül érvényesülő, tartós hatásként jelentkeznek és ugyanakkor eléggé erősek is ahhoz, hogy a sejtmagbeli vagy citoplazmatikus DNS-ben elrak­ tározott genetikai információs rendszert módosítani képesek. E rövid visszapillantás a genetika nagyszerű eredményeire a csodálat érzése mellett önkéntelenül a fatalizmus gondolatát is sugalmazhatja. Mert ha a genetikus anyag generációkon keresztül ennyire állandó, véletlen mutagén hatásokra viszont beláthatatlan következményekkel járó változások léphetnek fel egészen a torzképződésig vagy a rákos elfajulásig, akkor hogyan képzelhető el az ember aktív be­ avatkozásának lehetősége, akár a genetikai hibák kijavítása, akár megelőzésük cél­ jából? Ha sokat még nem is mondhatunk ezzel kapcsolatban, de minden lehetősé­ günk megvan már arra, hogy a fatalizmus szürke fellegét a genetika horizontjáról is elhessegessük. Mégpedig egyrészt azért, mivel sikerült a sejtekben olyan enzim­ rendszert kimutatni, amely a legkülönbözőbb hatásokra bekövetkező génártalmakat az eredeti szerkezetnek megfelelően kijavítja; másrészt, mivel mind nagyobb lesz, azoknak a veleszületett és korábban gyógyíthatatlan, fatális kimenetelű anyagcsere­ betegségeknek a száma, amelyeknek súlyos következményeit — ha elég korai cse­ csemőkorban felfigyelnek rájuk — megfelelő preventív intézkedésekkel és gyógy­ szeres kezeléssel meg lehet előzni. A genetika orvostudományi vonatkozásai kétségkívül eléggé újkeletűek. A z emberi sejtek kromoszómáinak pontos számát például csak 1956 óta ismerjük (Tijo, Levan). A z emberi kromoszómák vizsgálatára ma már pontos módszereink vannak. Számos szerkezeti anomáliára és az ezzel együtt járó veleszületett működés-zavarra derült fény. Es bár az orvosi genetika még ma is inkább a ténymegállapítás és a megelőzés szakaszában van, koránt sincs elérhetetlenül messze attól, hogy a genetikai hibák kijavítása végett azok bonyolult mechanizmusába tevékenyen beavatkozhassék.

1967 őszén Kornberg, Goulian és Sinsheimer laboratóriumban, szintetikus úton állították elő az első egyszerű szerkezetű, de mégis fertőzőképes vírust; ugyanezt a T—4 jelzésű bakteriofágot, mellyel Francis Crick is végezte Nobel-díjjal kitün­ tetett vizsgálatait. Néhány éven belül az első baktérium laboratóriumi előállítására is sor kerülhet, néhány évtized múlva pedig talán sikerül majd olyan DNS labo­ ratóriumi szintézise is, amely egy egész sejt szerkezetére és működésére vonatkozó összes információkat tartalmazza. Ez pedig már a genetikai hibák kijavításának, a torzképződmények vagy akár a rákos elfajulás megakadályozásának, illetve gyó­ gyításának a lehetőségével is egyértelmű. Ilyen eszközök birtokában a biológiának is, az orvostudománynak is minden lehetősége meglesz arra, hogy a legnemesebb célok érdekében megváltoztassa az élő világot.

Hazai Petőfi-emlék: az erdődi várkastély (Kabuy Béla felvétele)

PÁLL LAJOS

Megbékélve

Én már tudom, túl nehéz a lelkem, Hogy könnyű röpte legyen a világon. Sorsom viselője is megunja egyszer, Hogy álmában is sáros úton járjon. Én már tudom, tántorgó éneket Dúdol, aki részeg, s nem jókedvű nótát, Holddal, sarlóval indult az este, De kedvem a szelek lassan elorozták. Vonatok dohognak terhükkel szivemben, Szemed is szürkül, mint nyárutón az ég, S ha magam vertem el két szemed tüzében, Ki meri mondani erre: semmiség?

dörmög, deresedik, Ballada „Aki Hajnalonként jön az angyal Megjelölni életünket a békességről (Bethlen Gábor)Hetedízig véres ronggyal." Tavasz van, s a szarvasbika Koronáját elhullatja, Fülében még nyíl-zizzenés, Inában még ősi űzés Rettenetét tartogatja. Véget ért a vak tivornya, Báthoriak lakodalma, Farsang táncán hullott fejek Rögök közt elkeveredtek, S megpihent a vitéz vajda. S mit óvtak a vén topolyák, Szárcsa csipog, széttapodták, Hadak útján ahol jártak, Csömörén a lakomáknak. Borzongott a kicsi ország. S ahol mentek, elmenőben Nyomorultak lettek többen, Észrevétlen nő a métely, Bújdosik a kardos székely Bánata rengetegében. „Aki dörmög, deresedik, Hajnalonként jön az angyal Megjelölni életünket Hetedízig véres ronggyal."

Megborzong, ki róla szóla, Ballada szépségűzte vérmedvéről, rengeteg ölén a csermely a szépségről bolond zokogásban tör fel. (Báthory Anna) Te láttad volt? Igen, láttam, gyökeret vert ott a lábam, fehér csoda volt a teste, erdő zúgását feledte úgy takarta. S a járása? Ahol elment, elkárhoztatott ott mindent mancsa véres tulipántja, nem sejtette, aki látta, merre ringott. És a szeme? Szeme korma mintha szörnyű átkot hordna. Hogyha vérben nem moshatta, hamuszínűre hűlt ki a szürkülettel. Fut az élet, vénség űzi, S kit elér a borzadalma, Mosdik vérben, könnyben, mintha Szép Báthory Anna volna.

Venczel János litográfiája

THEODOR W. ADORNO

A mikrolemez forradalma

A zene történetében nem első eset, hogy a technikai találmányok jóval később nyerik el rendeltetésüket. Ez történt a billentyűskürttel a kromatikus hangsor viszonylatában. Wagner előtt nem használták ki tel­ jesen. A szaxofon — ez az összekötő kapocs a fa- és a rézfúvók között — kissé félénken ugyan már Bizet zenéjében is szerepelt, de a „magas" zenébe csak a dzsesszen keresztül tudott behatolni. Most úgy látszik, a hanglemezzel történik ugyanaz. A technikának a zenében kettős rendeltetése van. Van tulajdonkép­ peni kompozíciós technika, és vannak ipari eljárások, melyeket a zene tömeges terjesztésének szolgálatába állítanak. De a technikai eljárás nem puszta külsőség. Az ipari-technikai s a művészeti találmányok létrehozá­ sában ugyanaz a történeti teremtő folyamat nyilvánul meg, ugyanaz az emberi alkotóerő működik; a kettő összefügg. 1934-ben a hanglemez formailag még semmi sajátosat nem adott. Ez a helyzet a mikrobarázdás lemez bevezetése óta nagyjából megválto­ zott: attól függetlenül, hogy ez technikailag a kezdet kezdetén lehetséges lett volna vagy sem, avagy a létező lehetőséget kereskedelmi meggondo­ lásokból mellőzték, esetleg a vásárlóközönség érdektelensége volt az ok, vagy talán valóban olyan későn vált technikailag lehetségessé egy zene­ művet megszakítás nélkül, a tartalom egységének megőrzésével rögzíteni. Akárhogy is van, a mikrobarázdás lemezzel kapcsolatban aligha nevezhető túlzásnak a forradalom kifejezés. Akinek van kedve és ideje, hála a mikrobarázdás lemeznek, a teljes zeneirodalmat áttanulmányozhatja hite­ les formában. A hanglemez előretörése mégis egy nagy zenei műfaj, az opera sor­ sához kapcsolódik. A világszellemet képviselő operaházak számára — ha szabad ezt az igényes kifejezést használnunk — harminc esztendeje nem írtak operát. A hagyományos operakészlet viszont a megfelelő — neki szánt — operaszínpadokon mekegő hangmütyür, illetve a kultúraimádók kegyszere lett. Innen a fáradhatatlan erőlködés: az operaházak operáit — a házi repertoárt — az ügy rovására modernizálni, a színpadkép és a ren­ dezés segítségével. Ugyanakkor szokássá vált a konfliktust a szürrealizmus csábításaira vezetni vissza, ezek pedig gyorsan varázsukat vesztik. Hőskorszakában az új zene eltávolodott az operaházak operáitól, s a tizenkilencedik század nagypolgári külsőségeitől elforduló színház irányába tapogatózott. A ma avantgardistái újra ebben az irányban fáradoznak. Mikor közel negyven évvel ezelőtt a zenei világ Lohengrin hattyú­ ján s a germán szakállon mosolyogni kezdett, ez már nemcsak azt jelen­ tette, hogy egy kijózanodott nemzedék képtelen saját stíluselvének meg­ felelően, a hétköznaptól való eltávolodás szellemében felfogni a művé­ szetet. Érezhetővé vált, hogy ez így művészileg nem megy tovább, hogy éppen a stilizálás az, ami az operát vásári portékává silányítja. Mozart Figarójának zenéje igazán magasrangú — ez nem vitatható —, de a Fi-

garo-előadások a maguk rizsporos dámáival és uraságaival, az apródok­ kal s a fehér rokokó szalonszobával pralinés dobozra emlékeztetnek. Ha azonban az egész maskarádét kiseperjük, s ha a szereplőket a jelenkori táncművészet modorát utánozva tornatrikóban vagy éppenség­ gel korhoz nem köthető ruházatában játszatjuk, alig lesz elhárítható a kérdés: mi akar ez lenni? Mire jó akkor a színpad egyáltalán? Ebből a szorítóból Mozartot ki kell menteni. Kézenfekvő, hogy Mozart-operát nem lehet oratóriumként előadni, anélkül, hogy a dolog akaratunk ellenére némi komikus színezetet ne öltene. A tévében közvetített operai gálaestek semmit sem javítanak a helyzeten. Egymillió pralinés doboz még rosszabb, mint egyetlenegy, amely legalább a gyermekkor boldogságát idézi vissza egy pillanatra. A I rádió operaközvetítései az élő előadás fakó másolatai, anélkül azonban, hogy az egyszeriség végzetessé vált igényét feláldoznák. Ekkor lépett föl Deus ex machina-ként a mikrobarázdás lemez. Kivonva magát a hamis varázs alól, a mikrobarázdás lemezen rögzített opera megszabadul a mesterkélten ünnepélyes opera-előadások esetlegességeitől is, lehetővé téve a zene optimális tolmácsolását, visszaszerezve valamit abból az erő­ ből és intenzitásból, ami az operaszínpadon elveszett. A tárgyiasítás, más szóval a zenére, mint az opera velejére való koncentrálás összekapcsolód­ hat egy az olvasáséhoz hasonló észleléssel, a szövegbe való elmerüléssel, ahelyett, hogy az opera pontosan azt tenné, amit egy műalkotásnak nem szabad tennie; ahelyett, hogy ráerőszakolná magát a hallgatóra. A le­ mezforma, mint a hang tárolásának módja, igen előnyös. Az, hogy a mikro­ barázdás lemezfelvétel vagy annak bizonyos részei ismételten meghall­ gathatók, olyan beható ismerethez vezet, amilyenről az operael grafikát. Különösen a későbbi korszak operáira — Wagner és Strauss műveire — jellemző a hosszúság; tengeri utazások ezek. Sokkal inkább, mint az élő előadások, a mikrobarázdás lemez lehetőséget nyújt az ope­ rára nézve annyira lényeges időbeli arány zavartalan megőrzésére. Formává a hanglemez akkor lett, amikor akarata ellenére egy om­ ladozó kompozíciós forma felé közeledett. Visszatekintve úgy tűnik, hogy a régi normál-lemezek — ezek az akusztikai dagerrotípiák —, melyek­ nek elfogadható lejátszására már alig akad készülék, öntudatlanul is megfelelnek koruk kívánalmainak: kielégítik az emelkedett szórakozás, a szalon-darabok, kedvenc áriák, nápolyi dalok — e félslágerek — iránti igényt. A zenének ez a szférája letűnt, mára csak a szélsőséges igény és a kendőzetlen giccs maradt — a kettő között határzóna nincs. A Mikor a zenekritikus Paul Bekker annak idején operaintendánsként próbált szerencsét, bizonyára elsőként használta a múzeum szót az ope­ rával kapcsolatban. Richard Strauss átvette, éppen ellentétes következ­ ményekkel; de mindenképpen van benne valami. A mikrobarázdás lemez nem kevés zenebarátnak teszi lehetővé, hogy ilyen múzeumot alapítson, s nem kell attól tartania, hogy a felhalmozott művek elvesztik hatékony­ ságukat, amint az az operaházakban történni szokott. S a művek a ma­ gányos és figyelmes hallgatókkal létrejött különös dialógusban új életre kelnek — mint Proust szerint a képek a múzeumban —, átvészelik a telet, ismeretlen célok érdekében.

A mikrobarázdás lemez természetesen magán viseli a rendszer bélye­ gét, melyben előállították. Ez vonatkozik először is a még mindig magas árakra, legalábbis a nyugati országokban; kétségbe kell vonnunk, hogy ezek az árak szükségszerűek. Több más hiba is észlelhető. Ezek talán a zenétől idegen technika és a zene közötti régi ellentmondások következ­ ményei. Minden biztosíték ellenére legmeggondolkoztatóbb a hang vezér­ lésének problémája. Ugyancsak kényes kérdés a felvonásokon belül vég­ zett vágások ügye. A felvonások egységét mindenképpen tiszteletben kel­ lene tartani. Ezért hát könnyű lesz alapos kifogásokat emelni, mint ahogy az eszközökből kiindulva mindig könnyű a kitűzött céllal szemben érvelni. Ha az ipar teljesen felismeri a találmány lehetőségeit, akkor az opera­ művészet gépi visszaadása döntő segítséget hozhat egy olyan helyzetben, amikor ez a művészet a saját otthonában már időszerűtlenné vált.

Márkos András: Petőfi

UTAZÓ ÍRÓK ÉS TUDÓSOK Minden korok kutató elméje örömét lelte abban, hogy világot lásson s elményéit-kalandjait ámuldozó honfitársai elé tárja. Utazó ember a görög­ római világ tudósa, a középkor keresztesvitéze, a reneszánsz kereskedő-ka­ landora, a civilizált gyarmatosító, sőt a világháború elsodortja is, aki kese­ rűségében döbben más országok-földrészek élményanyagára... A mi időnk modern utazótípusa is kialakul. Nemcsak a turistákra gondolunk, akik autó­ kárban és bedekkerrel a kezükben „kapcsolódnak ki" megszokottságaikból, ez már nem is annyira utazó-típus, mint inkább a mai ember — az „intel­ lektuális nomád" — általános jellemzője. Annál felfigyeltetőbb viszont a szellemi körforgások utazója, a vándorvitatkozó és csereelőadó, aki az em­ beriség végre legteljesebb integrálódási lehetőségének, a tudományos-műszaki forradalom egyetemessé válásának beporzó méhe, mindenholi dokumentációs kiegészítője. A modern világlátás és világláttatás előörse — a tudományos utazó — nálunk is startol. Se szeri, se száma az intézményeinkből és üzemeinkből szakmai megbizatással külföldre ránduló specialistáknak, akik mennek és megfigyelnek és szellemi zsákmányukat itthon értékesítik. A közlekedési és találkozási formák egyre határozottabban fejlődnek ki, talán a tanultak ér­ vényesítésében sincsen hiány, ami azonban még hátra van, az az utazások irodalmának műfaji kibontása. Csak az írók számoljanak be utazásaikról? Általuk p e r s z e hamarabb jutunk a kívánatos utazó-irodalom kiteljesítéséhez. A világ egészének bonyolultan árnyalt, rendkívül sokféle tapasztalati bemu­ tatásához azonban a szakírók mozgósítására is szükség van, hiszen nehezebb az írónak polihisztorrá válnia (bár nem árthat neki), mint reál vagy humán specialistáinknak irodalmi kifejezőképességre szert tenniök. Szorgalmazzuk csak mind a két kísérletet. A Korunk író- és szakíró munkatársaitól ízelítőt kértünk utazásaik belső motivációjáról és tartalmi ered­ ményeiről, s ha az összeállítás véletlenszerű is, íme, felvillan Észak és Dél, Kelet és Nyugat. Hogy ebből még nem áll össze a mély panoráma? Kocká­ zatos volna máris az analitikus teljesség-igény, de egyszer elindultunk vi­ lággá és kezdjük haza is hozni a látottakat-hallottakat, nemcsak a kisember turista-szintjen, hanem legfelsőbb gondolati skálánk, tudományosságunk óhajai szerint is. Róma és London, Rabat és Helsinki, Firenze és Alma-Ata színe­ mozgása, kinyíló értelme buzdít folytatásra. KORUNK

Észak-Európában — építész szemmel N é h á n y hetet F i n n o r s z á g b a n , S v é d o r s z á g b a n és D á n i á b a n töltöttem. É r d e k ­ l ő d é s e m k ö z é p p o n t j á b a n az új építészet, a j e l e n k o r v á r o s á n a k élete állt. S k a n d i n á v i a tájai r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s a k . A B a l t i - t e n g e r S t o c k h o l m és T u r k u k ö z ö t t s z á m o s n a g y o b b és e g é s z e n a p r ó szigettel v a n t e l e h i n t v e . A l á t h a t á r o n m i n d i g e g y v a g y t ö b b sziklás sziget k é p e v á l t a k o z i k magas f e n y ő k k e l és p á z s i t f o l t o k k a l . Ezen az „ e z e r sziget t e n g e r é n " n e m is l e h e t tudni, m i l y e n m e s s z e lehet a szárazföld. A finn és s v é d táj j e l l e g z e t e s s é g é t a f e n y ő k s u d á r törzsei és a k ö z t ü k c s i l l o g ó v í z t ü k r ö k adják. A t a v a k a sziklás

talaj m é l y e d é s e i t t ö l t i k ki, a m a g a s a b b szinteket e r d ő k és t e r m ő f ö l d e k b o r í t ­ ják. A talaj g y a k r a n r u g a l m a s , l á p o s ü l e d é k r é t e g b ő l áll. M e g l e p e t t az északi erdők é l e t g a z d a g s á g a ; g y a k o r i a m a d á r d a l , a m ó k u s o k barátságosak, és színes virág élénkíti a r é t e k e t és e r d ő a l j a k a t . A s a r k k ö r ö n túl a r é n s z a r v a s o k b é k é s e n sétálnak, n e m z a v a r j á k ő k e t az u t a k o n s z á g u l d ó autók. A z északi v á r o s o k varázsát a természeti a d o t t s á g o k f o k o z z á k . K o p p e n h á g a a nagy S e e l a n d és a kicsi A m a g e r sziget közti t e n g e r s z o r o s o n épült. A k i k ö t ő végigfut a k é t sziget partja mellett, és a régi f ő v á r o s a n a g y sziget sziklás pontján b o n t a k o z o t t ki. A s v é d o r s z á g i M a l e r - t ó s z ü r k e t o r k o l a t a a p r ó , sziklás szigetek k ö z t v e z e t a t e n g e r felé, e z e k r e é p ü l t S t o c k h o l m . H e l s i n k i v á r o s ­ központja e g y f é l s z i g e t e n fekszik, és a z ú j v á r o s k ö z r e f o g j a a s z o m s z é d o s tavat. S z á m o s finn v á r o s , m i n t p é l d á u l T a m p e r e v a g y I y v ä s k y l ä , t a v a k k ö z t fekvő m a g a s l a t o n épült, a t e n g e r p a r t j á n v i s z o n t a f o l y ó t o r k o l a t o k és s z i g e ­ tek világa v o n z o t t a a v á r o s o k a t , m i n t p é l d á u l T u r k u t , a r é g i finn f ő v á r o s t . Felejthetetlenek a v i l á g o s éjszakák. É j f é l k o r is ú g y tűnik, h o g y m é g c s a k késő délután v a n . M i n t b a r á t a i m m o n d t á k , e z e k é r t a m e s e s z e r ű n a p o k é r t k e m é n y e n m e g f i z e t n e k a hosszú téli é j s z a k á k o n , m i k o r alig p á r órára jelenik m e g a n a p az é g alján, é s z a k a b b r a p e d i g teljesen e l v é s z n é h á n y napra.

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK — G A Z D A S Á G I

PROBLÉMÁK

O u l u b a n , É s z a k - F i n n o r s z á g l e g n a g y o b b v á r o s á b a n a l k a l m a m v o l t részt venni a finn nemzeti terület rendezési tervet megvitató munkaközösség ülé­ sén. A területrendezést a gazdasági t e r v s z e r v e s r é s z é n e k tekintik, s a m e g ­ beszélések s z a k o s z t á l y o k o n b e l ü l f o l y t a k . K ü l ö n c s o p o r t o t a l k o t t a k a s z o c i o ­ lógusok, k ö z g a z d á s z o k , g e o l ó g u s o k , f ö l d m ű v e l é s i szakértők, e r d é s z e k és t e r m é ­ szetesen az építészek. A v i t á k o n kialakult v é l e m é n y e k e t együttes üléseken hozták ö s s z h a n g b a . A finn o r s z á g o s területszervezés fő k é r d é s é t a z új i r á n y e l v e k a l k o t t á k a 2000-ik é v t á v l a t á b a n . F i n n o r s z á g t e r ü l e t e 1,5-szer n a g y o b b , m i n t h a z á n k é , de csak n e g y e d a n n y i l a k o s a v a n . és z ö m e főleg az o r s z á g déli területein él. A z ország k i n c s e i az e r d ő k ö n k í v ü l a n a g y r é z b á n y á k s j e l e n t ő s s z e r e p e van a fejlett k ö n n y ű i p a r n a k . A z o r s z á g északi részén a lakosság sűrűsége fokozatosan c s ö k k e n . Itt a f ö l d - és e r d ő m ű v e l ő k elszigetelt t a n y á k o n é l n e k , gyakran n e h é z k ö r ü l m é n y e k között. Ezért is g y a k o r i a k a t e l e v í z i ó b a n a s z o ­ ciális p r o b l é m á i k r ó l folytatott viták. E z e k során t ö b b e n j a v a s o l t á k a t a n y á k tömörítését s z e r v e z e t t e g y s é g e k b e . A gazdasági területrendezési terv v i t á j á b a n f e l s z ó l a l ó k v é l e m é n y é t a l a p o k nap m i n t n a p k ö z ö l t é k . A f e l s z ó l a l á s o k g y a k r a n m e g f e l e l t e k a k ü l ö n b ö z ő politikai p á r t o k p r o g r a m j á n a k . A z értekezlet e s z m e c s e r é j é b ő l az á l l a m v e z e t ő s é g az e l ő f e l t é t e l e k és l e h e t ő s é g e k ésszerű m é r l e g e l é s é t k a p j a m e g . A vitát a l e g t e k i n t é l y e s e b b építész, A l v a r A a l t o ü n n e p é l y e s k e r e t e k k ö z t tartott b e s z é d e zárta le. H a n g s ú l y o z t a a v á r o s é p í t ő k és építészek f e l e l ő s s é g é t a n é p élete é s j ö v ő j e iránt, é s kifejtette a sajátos h e l y i a d o t t s á g o k n a k m e g f e l e l ő építészet fontosságát. É r d e k e s m o z z a n a t k é n t e m l í t e m m e g , h o g y az északi á l l a m o k gazdasági életében n a g y s z e r e p e v a n a j ö v e d e l e m és a t e r m e l é k e n y s é g e l l e n ő r z é s é n e k . A z a d ó k az é v i j ö v e d e l e m n e k m e g f e l e l ő e n h a t v á n y o z o t t a n e m e l k e d n e k , s

e n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t n i n c s e n e k túl n a g y j ö v e d e l m i k ü l ö n b s é g e k . A z á l l a m i b e v é t e l e k j e l e n t ő s része a n a g y o b b j ö v e d e l m ű e k t ő l s z á r m a z i k . A t ö k e után fizetett a d ó az elért h a s z o n t ó l függ. A ki n e m használt t ő k é t f o k o z a t o s a n f e l e m é s z t i a z a d ó . A z á l l a m i j ö v e d e l e m biztosítja a k ö z u t a k é s a v á r o s i szolgáltatási r e n d s z e r e k n a g y s z a b á s ú fejlesztését. A z á l l a m i a d ó n k í v ü l a k ö z s é g i a d ó k a t a h e l y s é g e k tanácsai állapítják m e g szintén a j ö v e d e l e m a r á ­ n y á b a n , és főleg k ö z i n t é z m é n y e k k u l t ú r é p ü l e t e k , i s k o l á k é p í t é s é r e fordítják. KÖZLEKEDÉS A skandináv államokban a korszerű közlekedés fejlődésének sok érde­ kes p é l d á j á v a l találkozhatunk. A z a u t ó f o r g a l o m i g é n y e i t l e h e t ő l e g m e g e l ő z i k m i n d az általános úthálózat fejlesztésével, m i n d a h e l y i k ö z l e k e d é s s z a b á l y o ­ zásával. F i n n o r s z á g o t k i v á l ó a u t ó u t a k szelik át, e z e k k e r e s z t e z ő d é s e k nélkül biztosítják a t ö b b , m i n t száz k i l o m é t e r e s ó r á n k é n t i sebességet. A z a u t ó u t a k a v á r o s o k o n k í v ü l futnak, m i n d k é t i r á n y b a n h á r o m k ö z l e k e d é s i s á v v a l , és t ő l ü k j o b b r a , b a l r a h ú z ó d n a k a helyi k ö z l e k e d é s műútjai. A t ö b b szinten á t h a l a d ó ú t h i d a k közhasználatúak.

A nagy forgalmú, modern közlekedés iskolapéldája Stockholm. A forga­ l o m szíve a v á r o s k ö z p o n t j á b a n e l h e l y e z e t t á l l o m á s , ez alatt t a l á l k o z n a k a két i r á n y b a n szétfutó 10—15 k m hosszú, f ö l d alatti v a s ú t v o n a l a k , m e l y e k az új l a k ó t e l e p felé v i s z i k a v á r o s d o l g o z ó i t . A föld alatti v a s ú t á l l o m á s o k a m o d e r n k é p z ő m ű v é s z e t k ü l ö n b ö z ő irányzatait, sajátos m e g o l d á s a i t t ü k r ö z i k . A k a r c o l t n y e r s b e t o n f e l ü l e t e k és a k ü l ö n b ö z ő r i t m u s o k b a n m e g o l d o t t k e r á m i a ­ b u r k o l a t o k eredeti m ó d o n é l é n k í t i k e l é t e s í t m é n y e k e t . A f ö l d alatti g y o r s vasutaknak n e m é p í t e n e k k ü l ö n l e g e s á l l o m á s o k a t , e g y ü z l e t h e l y i s é g n y i térből indulnak le a m o z g ó l é p c s ő k , m i n t természetes folytatásai a f o l y a m a t o s k ö z l e ­ kedésnek. S t o c k h o l m b a n és K o p p e n h á g á b a n a v á r o s i g y o r s v a s u t a k v á l t a k o z v a , a helyi a d o t t s á g o k n a k m e g f e l e l ő e n , h o l a f ö l d felett, h o l m e g a l a g u t a k b a n futnak. A v á r o s b e l s ő f o r g a l m á t z a v a r t a l a n u l biztosítják a h í d f e l j á r ó k t ö b b szintű k ö z l e k e d é s i g ó c p o n t j a i . A h í d f ő k r e t ö b b i r á n y b ó l futnak fel az utak, s a k ü l ö n b ö z ő szintek biztosítják a f o r g a l o m k e r e s z t e z ő d é s nélküli l e b o n y o ­ lítását. S t o c k h o l m b e l v á r o s á b a n j e l e n t k e z i k a több szinten élő jövendőbeli város. A g y a l o g j á r ó k f ö l d alatti tér- és útrendszerrel j u t n a k el a g y o r s v a s u t a k h o z és a fő k e r e s k e d e l m i és üzleti k ö z p o n t o k h o z . A z é p ü l e t e k m á s o d i k v a g y har­ m a d i k e m e l e t e k ö z ö t t átjárók biztosítják a g y a l o g j á r ó k k ö z l e k e d é s é t , az utca­ szinten f o l y ó a u t ó k ö z l e k e d é s t ő l függetlenül. A k ö z l e k e d é s i h á l ó z a t o t a g a z d a ­ sági élet e g y i k a l a p f e l t é t e l é n e k tekintik; a b e f e k t e t é s e k a f o l y a m a t o s k ö z l e ­ kedéssel és i d ő m e g t a k a r í t á s s a l b ő v e n m e g t é r ü l n e k . A z a u t ó b u s z - és v i l l a m o s ­ forgalom drága, d e k é n y e l m e s ; a j á r m ű v e k n e m zsúfoltak, tiszták és g y o r s a k . A s v é d és finn g y o r s v o n a t o k b e l s ő e l r e n d e z é s e i k é n y e l m e s társalgóter­ mekhez hasonlítanak. A v a g o n t e r e m k é t o l d a l á n k é n y e l m e s f o t e l e k v a n n a k , m e l y e k a m e n e t i r á n y b a n v a g y e n n e k háttal állíthatók. A v o n a t tágasságához hozzátartozik, h o g y a vasúti k o c s i k v é g e nincs a j t ó v a l l e z á r v a , az e g é s z szerelvény b e l ü l r ő l e g y e t l e n n a g y t e r e m n e k tűnik.

MINDENNAPI ÉLET A z északi o r s z á g o k b a n az e m b e r e k á l t a l á b a n e g y s z e r ű e n é l n e k , ritkaság számba m e g y a kihívóan divatos öltözködés. A z életforma jellegzetessége a józan célszerűség, rend, tisztaság és a k i f i n o m u l t esztétikai i g é n y . E n n e k a felfogásnak j e l l e m z ő m e g n y i l v á n u l á s a a lakáskultúra, a lakberendezés fejlett formája is. A z új l a k á s t u l a j d o n o s t e r m é s z e t e s n e k tartja, h o g y — m i k é n t a beteg e l m e g y az o r v o s h o z , v a g y az e m b e r r u h á j á t s z a b ó v a l v a r r a t j a — l a k á s á n a k berendezését s z a k é r t ő r e bízza. A b e r e n d e z é s - t e r v e z ő v e l beszéli m e g a s z o b á k és m e l l é k h e l y i s é g e k színeit, a h o z z á i l l ő b ú t o r o k a t , és k i k é r i tanácsát a f a l és p a d l ó s z ő n y e g e k , a d í s z t á r g y a k v a g y k é p z ő m ű v é s z e t i m u n k á k kiválasztá­ sakor. A l a k á s o k n i n c s e n e k túlzsúfolva, a b ú t o r o k e g y s z e r ű e k , d e m i n d e n darab fejlett í z l é s r ő l t a n ú s k o d i k . A b e r e n d e z é s i t á r g y a k n e v e s t e r v e z ő i k ö z i s ­ mertek. A f o r m a a l k o t ó k e g y é n i l e g d o l g o z n a k , és a t á r g y a k sorozatgyártását az i g é n y e k n e k m e g f e l e l ő e n átveszi az ipar. A s z ő n y e g e k e n , f ü g g ö n y ö k ö n , sőt a k e n d ő k ö n , sálakon is a c í m k é k feltüntetik a s z e r z ő n e k és g y á r n a k a nevét. A z i p a r m ű v é s z e t k ü l ö n területe a l á m p a , e v ő e s z k ö z , k e r á m i a és ü v e g ­ tárgy t e r v e z é s e is. A z i p a r m ű v é s z e t i t e r m é k e k r e j e l l e m z ő a k i v á l ó a n i g é n y e s technikai kivitel, a minél c é l s z e r ű b b , e g y s z e r ű f o r m a és a v á l a s z t é k o s szín. Ezek a t á r g y a k n a g y és j ó l j ö v e d e l m e z ő e x p o r t o t biztosítanak m i n d Európa

t ö b b i o r s z á g á b a , m i n d a t e n g e r e n túlra. A finn e v ő e s z k ö z f o r m á k s o r o z a t ­ gyártását átvette p é l d á u l J a p á n és K í n a is. A m i n d e n n a p i életet k e l l e m e s e b b é teszi s o k i d ő t m e g t a k a r í t ó a p r ó újítás. A z ö n k i s z o l g á l ó ü z l e t e k b e n és j á r m ű v e k b e n a p é n z k e z e l é s t e g y s z e r ű a u t o m a ­ ták v é g z i k . A háztartást k ü l ö n b ö z ő felszerelés k ö n n y í t i m e g a k á v é f ő z é s t ő l a k o n z e r v b o n t á s i g é s m o s o g a t á s i g . A z új l a k ó n e g y e d e k b e n k ö z k e d v e l t s é g n e k ö r v e n d e n e k a gépi m o s o d á k . M i n d e z új é l e t m ó d o t alakít ki. A f e g y e l e m és r e n d t e r m é s z e t e s n e k tűnik, s a l a p j a az iskolai é s családi n e v e l é s n e k . A z i s k o l á b a n k ü l ö n o k t a t j á k a lakás b e r e n d e z é s é t és m i n d e n ­ n a p o s karbantartását. A z e m b e r e k á l t a l á b a n s o k a t d o l g o z n a k , a m u n k á t o t t h o n is folytatják. N y í r j á k m i n d e n n a p a pázsitot, festik, takarítják a lakást, j a v í t ­ ják, b ő v í t i k a b e r e n d e z é s e k e t . A z é t k e z é s n e k m e g v a n a s z e r e p e a család é l e t é b e n , a g y e r e k e k a s z ü l ő k után ü l n e k az asztalhoz, és n e m s z ó l n a k b e l e a f e l n ő t t e k társalgásába. A m i n d e n n a p o s i g é n y és f e g y e l e m e r e d m é n y e az általános, c é l s z e r ű rend, a m i v é g e r e d m é n y b e n g a z d a s á g o s s á g o t és m a x i m á l i s termelékenységet jelent. ÉPÍTÉSZET A s k a n d i n á v é l e t m ó d és táj sajátos építészetet alakított ki. E n n e k j e l l e m ­ v o n á s a , h o g y m i n d e n k o n v e n c i ó t ó l m e n t e s e n k ö z v e t l e n , a t á r s a d a l m i és e g y é n i i g é n y k i e l é g í t é s é r e m i n é l e g y s z e r ű b b és k i f e j e z ő b b m e g o l d á s o k a t keres. A z é p í t é s z n e m h a j s z o l r e p r e z e n t a t í v , m e g l e p ő , s z e n z á c i ó s z á m b a m e n ő tervezést. A c é l : m i n é l e g y s z e r ű b b a n y a g o k k a l , a z a r á n y és t é r h a t á s o k figyelembe­ v é t e l é v e l új esztétikai é r t é k e k e t m e g v a l ó s í t a n i . K e d v e l t a n y a g a h a g y o m á n y o k n a k m e g f e l e l ő n y e r s tégla, a látható, d e k o ­ r a t í v hatású faszerkezet. A z új é p ü l e t e k e n g y a k r a n h a s z n á l n a k s o k ötletesség­ g e l új a n y a g o k a t , m i n t p é l d á u l az é p ü l e t h e z t e r v e z e t t kerámia-burkolatokat,

vörösréz, r o z s d a m e n t e s acél v a g y a l u m í n i u m h o m l o k z a t - f e l ü l e t e k e t v a g y a zsaluzat lenyomatával mintázott nyersbeton-felületeket. A lakásépítésben számos m e g o l d á s t a p a s z t a l h a t ó a g a z d a s á g o s s á g és c é l s z e r ű s é g v o n a l á n . V i l á g ­ híressé vált a s v é d I t o n g n e v ű k ö n n y ű b e t o n , m e l y n e k súlya m e g k ö z e l í t i a fáét, faragható, h ő s z i g e t e l ő és v a s b e t é t e k k e l tartószerkezetek megvalósí­ tására is a l k a l m a s . D á n i á b a n sikeresen f e j l ő d i k az e l ő r e gyártott e l e m e k használata. E g y g y á r teljesen e l ő r e gyártott f á b ó l é p ü l t l a k á s e l e m e k e t készít, a m e l y e k b ő l a l a k ó i g é n y é n e k m e g f e l e l ő e n t ö b b e t v a g y k e v e s e b b e t lehet ö s s z e ­ építeni. A lakásépítkezés új l a k ó n e g y e d e k b e n b o n t a k o z i k ki. E z e k F i n n o r s z á g b a n a v á r o s o k t ó l n é h á n y k i l o m é t e r r e f e k v ő e g y s é g e k b e n é p ü l n e k , á l t a l á b a n 3—9 emeletes t ö m b ö k b ő l , d e g y a k o r i a k a c s o p o r t o s í t o t t a n épített földszintes e g y e d i lakások is. A földszintes v a g y e g y e m e l e t e s családi h á z a k k ö z ö s telken é p ü l n e k , pázsittal k ö r ü l v é v e , m a g a s f e n y ő k á r n y é k á b a n . A l a p r a j z i e l r e n d e z é s ü k b e l s ő l a k ó u d v a r o k a t v a g y kis gazdasági tereket biztosít. E z z e l a z e l r e n d e z é s i e l v v e l m e g v a l ó s í t h a t ó m i n d a g a z d a s á g o s lakássűrűség a l a k ó t e l e p területén, m i n d a z e g y é n i lakás k é n y e l m e . Helsinki mellett híres k ü l v á r o s O t a n i e m i v a g y a mi t e n g e r p a r t u n k építészetére e m l é k e z t e t ő T a p i o l a . E z e k n e k a p e r e m v á r o s ­ k á k n a k e g y é n i életet b i z t o s í t a n a k a k ö z e l ü k b e n é p ü l ő i p a r v á l l a l a t o k és az új e g y e t e m i é p ü l e t e k . S t o c k h o l m mellett, a g y o r s v a s ú t - v o n a l a k r a f ű z ő d n e k fel a z új t ö b b s z á z e z e r lakost s z á m l á l ó v á r o s n e g y e d e k . A z új l a k ó n e g y e d e k n e k é l e t k é p e s kereskedelmi és igazgatási központjaik vannak, ahol a gyalogjárók a j á r m ű f o r g a l o m t ó l v é d e t t e k . S t o c k h o l m k ö z p o n t j á b a n és K o p p e n h á g á b a n is egész u t c á k c s a k a g y a l o g f o r g a l o m n a k és k ü l ö n b ö z ő ü z l e t e k n e k vannak fenntartva. A k ö z é p ü l e t sajátos alkotási területe az é p í t é s z e k n e k . A z i s k o l á k k ü l ö n ­ b ö z ő k a m e g r e n d e l ő k és t e r v e z ő k f e l f o g á s á n a k m e g f e l e l ő e n . S z é p b e l s ő u d v a ­ rok k ö r é épített i s k o l á k é p ü l n e k a lehető l e g e g y s z e r ű b b a n y a g o k b ó l . A nyersfa előtetők, v a k o l a t l a n falak, b u r k o l a t l a n f é m - v a g y b e t o n v á z a k h a n ­ gulatos e g y s é g b e o l v a d n a k össze. A k ö n y v t á r a k nyitott p o l c a i , m e g h i t t o l v a s ó ­ termei k e l l e m e s k ö r n y e z e t e t n y ú j t a n a k az o l v a s ó k n a k a hosszú téli é j s z a k á ­ kon. A s a r k k ö r ö n f e k v ő R o v a n i e m i b e n , az A l v a r A a l t o építette k ö n y v t á r b a n a z o l v a s ó t e r e m t ö b b a l a c s o n y a b b szinten f e k v ő térre b o m l i k . A t e m p l o m o k — k ü l ö n ö s e n F i n n o r s z á g b a n — a l k a l m a t a d n a k s z á m o s új térfelfogási kísér­ letre, m i n t p é l d á u l T a m p e r é b e n v a g y O r i v e s i b e n . A m o d e r n finn építészet h a g y o m á n y a i t a s z á z a d u n k e l e j é n Etiel S a a r i n e n alakította ki, a f u n k c i ó k tiszta m e g o l d á s á v a l és a n e m e s a n y a g o k újszerű a l k a l m a z á s á v a l . A mai finn építészet l e g k i v á l ó b b , v i l á g v i s z o n y l a t b a n is m e g b e c s ü l t nisége

Alvar

Aalto.

igényes m ű t e r m é b e n számos

munkája

tervez:

egyetemi

zatban gyártott

A

nyolcadik

dolgozik

vonzza

külföldi ipari

élő

alkotóművész

egyik villanegyedében. látogatókat.

együttesig,

Säinejokiban

tervezésétől

épült

csillogó

sem. Ezeknek

ezer lakosú

az

kerámiaburkolatú

érdekes

zisével k a p c s o l a t b a n .

választ Nála

az

adnak a ma építészet

sokat

magába

minta­

csoport, valamint

vitatott m ű v é s z e t e k foglalja

soro­ arány­

települé­

épületeknek

magas f e n y ő k k ö z é épített n y e r s t é g l a - t ö m e g e k b ő l alkotott säinätsaloi Aalto művei

a

de

sokirányúan

tervektől

Érdeklődéssel fordul

f e l é is, n e m i d e g e n k e d i k p é l d á u l p á r

egyé­

szerény,

Finnországban

Változatosan,

városrendezési

bútor- vagy üvegtárgy-típusokig.

sek k ö z s é g i k ö z p o n t j á n a k a

Helsinki

épületektől

lag kis f e l a d a t o k példái

a

évtizedét

korszerű

a

együttes. szinté­ szobrá-

szat és festészet f o r m a - és színgazdagságát is. A l k o t á s a i b a n a szín á l l a n d ó a n j e l e n van, f o r m a a l k o t á s a e g y é n i . A s v é d építészetre is r á n y o m j a b é l y e g é t a célszerűség. A z é p í t k e z é s gépesítése f e j l e t t e b b , m i n t F i n n o r s z á g b a n , az é p ü l e t e k s z é p s é g é t f ő l e g az a n y a g o k n e m e s s é g e a d j a s k e v é s b é a f e l f o g á s m e r é s z ötletessége. A z új v á r o ­ s o k v á l t o z a t o s a n a l k a l m a z k o d n a k a természethez, a tájhoz. A d á n építészek a l k o t á s á r a j e l l e m z ő az e g y s z e r ű s é g és m ű g o n d . A k o p p e n ­ hágai új r e p ü l ő t é r e g y s z e r ű , v a s v á z o n e m e l t ü v e g c s a r n o k , sajátosságot k ö l ­ c s ö n ö z neki e g y m o d e r n , színes k e r á m i á b a n m e g v a l ó s í t o t t , t é r b e n kibonta­ koztatott s z o b o r c s o p o r t . A m o d e r n m ű v é s z e t e k L o n i s i a n a n e v ű m ú z e u m á t e g y régi p a r k b a n é p ü l t t e r e m s o r alkotja, m e l y n e k n a g y ü v e g a b l a k á n v á l t o z a t o s tájak j e l e n n e k m e g a r o m a n t i k u s p a t a k p a r t t ó l a t e n g e r távlataiig. A m o d e r n szobrászat m e s t e r m ű v e i s z á m á r a k i t ű n ő k ö r n y e z e t ez a t e r m é s z e t h e z s i m u l ó épületegyüttes. A z új finn építészeti és v á r o s k é p i a l k o t á s o k b a n m e g f e l e l ő h e l y e t k a p n a k a képzőművészeti elemek. A z egyéniségnek emelt e m l é k m ű v e k nagy, absztrakt s z i m b o l i k u s e l e m e k m e l l e t t i d é z i k a t u d o m á n y o k és m ű v é s z e t e k k é p v i s e l ő i t . Jan S i b e l i u s e m l é k m ű v e a t e n g e r p a r t k ö z e l é b e n épült e g y f e n y ő k k e l ö v e z e t t tisztás szikláira. A n y o l c m é t e r m a g a s , o r g o n a s í p o k r a e m l é k e z t e t ő a r a n y o z o t t acélcső-csoport mellett leng Sibelius arcképe. A modern svéd szobrászatnak kiváló gyűjteményét képviseli a tenger­ p a r t r a t e k i n t ő M i l l e s - k e r t . Itt M i l l e s s z o b r á s z t ö b b száz a l k o t á s a j e l e n i k m e g v í z t ü k r ö k felett a g o n d d a l c s o p o r t o s í t o t t k ő t e r a s z o k o n és s é t á n y o k o n .

* Visszagondolva Észak-Európa embereire, szeti k ö r ü l m é n y e i k r e , s o k k e l l e m e s e m l é k életszemléletük.

alkotásaikra, é l e t ü k r e és t e r m é ­ kísér, d e f ő l e g k o m o l y , j ó z a n Virgil

Salvanu

Gyermeksajtó — Angliában Bevallom, mielőtt útrakeltem volna, hogy az angol gyermeksajtót „a tett helyén" tanulmányozzam — már voltak bizonyos elképzeléseim. Elképzelések, mondom, mert hiába próbáltam itthon tájékozódni az angol gyermeksajtó felől — mindössze néhány kifejezetten kommersz-lapot sikerült felhajtanom egy is­ merősömnél. Ezek pedig vészesen semmitmondóak, mondhatnám unalmasak voltak. Legalábbis számomra tűntek unalmasaknak, aki egy szervezet — a Pionírszervezet — egyik lapjánál, a N a p s u g á r n á l dolgozom, és akit az Országos Pionírtanács azért küldött a költséges, messzi útra, az ifjúsági és gyermek­ szervezetek hazájába, hogy azokat a — valószínűleg jól bevált — módszere­ ket tanulmányozzam, amelyekkel az angol gyermeksajtó (különösképpen a gyermekszervezetek által kiadott sajtó) megvalósítja pedagógiai céljait. Kíváncsi esetleg több publicisztika

voltam például arra, hogy a Cserkészszövetség gyermeklapja — mennyiben használja fel a eszközeit „Tízparancsolat"-a jobb megértetésére.

gyermeklapja szépirodalom, Kíváncsi

— a vol-

PAULOVICS GRAFIKÁI

LÁSZLÓ

1. Barbár 2. Formák 3. Trójai

mosoly II. nők

4. Fotomontázs

virágmotívummal

tam, hogy a szervezeti lapok mennyire hivatottak mozgósítani a szervezeten kívüli gyermekeket, mennyire igyekeznek őket közelebb vonzani mozgal­ mukhoz. Azzal a meggyőződéssel indultam el, hogy hazatértem után igen sok hasznosítható tapasztalattal járulhatok hozzá a N a p s u g á r és a román testvér­ lapok tartalmi és formai felfrissítéséhez. Elképzeléseim — sajnos — részben hamisnak bizonyultak. A Cserkészszövetség főhadiszállásán hosszas beszélgetést folytattam An­ thony Shepherd úrral, a szövetség külügyi titkárával. Igen barátságosnak és segítőkésznek mutatkozott, az első dolog azonban, ami meglepett, a csodálko­ zása volt, amellyel a tájékoztató-ajándékaimat, a hazai román és magyar gyermeklapokat szemlélte. „Nahát, milyen kedves" — hajtogatta lapozgatás közben, és látszott, hogy nem pusztán udvariasságból teszi. Kiderült, hogy az angol cserkészmozgalomnak (a f i ú k részlegének), amely félmillió, többsé­ gében pionír-korú tagot számlál (ezek a „farkaskölykök" — „cub scouts") nincs gyermeklapja. Indítottak ugyan két évvel ezelőtt egyet, de előfizetők híján be kellett szüntetniök. A Szövetség pénzalapja pedig igen gyenge (érde­ kes, én nagyon gazdagnak hittem az Angol Cserkészszövetséget). A Shepherd úrral folytatott beszélgetésből úgy tűnt, hogy a Cserkészszövetség vezetői nem is tulajdonítanak különösebb jelentőséget a gyermeksajtónak. Annál nagyob­ bat a könyvkiadásnak — de erre majd az írás befejező részében térnék ki. A Leány Cserkészszövetségnek meklapja, a B r o w n i e , amelynek lap nyereségéből fedezik.

a

(Girl Guide Association) már rájizetését a vezetők számára

van

gyer­ publikált

A másik két nagy szervezet, a Boys Brigade és a Salvation Army gyer­ meklapjai (Stedfast j u n i o r és a Y o u n g S o l d i e r ) határozottan csalódást okoztak nekem, akárcsak a B r o w n i e . Nemcsak azért, mert példányszámuk alig haladja meg az ötezret, de tartalmilag is, amennyiben kizárólag szervezeti kérdésekkel foglalkoznak. Nevelő célzatú publicisztikájuk didakticista. Ahelyett, hogy a szervezeten kívüliek érdeklődését is f e l k e l t e n é k — a szervezet tagjait is un­ tatják. Talán csak a Y o u n g S o l d i e r kivétel. Ez az igénytelen külsejű, újság­ papírra nyomtatott, de 250 000-es példányszámban forgalmazott lapocska ha­ sonlít szerkesztési koncepciójában a mi gyermeklapjainkhoz — eltekintve kife­ jezetten vallásos jellegű ideológiai tartalmától, ami egyébként minden angol gyermekszervezetre jellemző. A Y o u n g S o l d i e r az egyetlen angol szervezeti gyermeklap, amely szórakoztatva nevel, a szépirodalom eszközeitől sem riad vissza. Sőt ezekkel igyekszik olvasói érzelmeire hatni. Egyáltalán, az érzel­ meken keresztül keresi az utat az olvasó értelme felé, akárcsak az A r i c i P o g o n i c i , a L u m i n i ţ a és a N a p s u g á r , sőt részben a nagyobb gyermekek lapjai, a Cutezătorii és a J ó b a r á t is. A Y o u n g S o l d i e r az egyetlen angol szervezeti gyermeklap — megfigyelésem szerint —, amely nem ragaszkodik mereven bizonyos megkövesedett és — valljuk be — idejét múlt szerkesztési sémákhoz. Ennek köszönhető népszerűsége is. A már elavult tartalmakhoz való merev ragaszkodással magyaráznám például azt is, hogy a cserkészmozgalom kevésbé népszerű a kamaszok és a 17 éven felüli ifjak körében. Kissé elavult romantikája egyre inkább csak a 10—12 éves fiúkat vonzza. Ha valakiről azt mondják — jellemzésképpen — hogy „boy-scout" (cserkész), az ízes magyarsággal „balek"-et jelent. Az újságárusok sokféle gyermeklapot

standjain, újságosbódékban láttam. Ez az úgynevezett

és üzletekben „szórakoztató"

igen sok és gyermeksajtó.

Üzlet. Túlnyomó többségük olcsó, színesen, hatalmas példányszámban jelenik meg, és egyetlen célkitűzése, hogy mennél hajmeresztőbb kalandos történet­ tel, rajzsorozattal, képregénysorozattal vonja magára olvasói figyelmét. No nem, nem V a i l l a n t - s z e r ű e k . Hiányzik belőlük a V a i l l a n t ötletessége, humora, szelle­ messége. Hadd említek meg néhányat belőlük: T h e D a n d y , Eagle, P e n e l o p e , P r i c e s s T i n a és ide sorolnám a tévé gyermekadásainak a mesealakjaira építő T V 21-et is. Persze, találtam kiváló gyermeklapot is. Meglepetésemre azonban nem az ifjúsági és gyermekszervezetek kiadványai között. A méregdrága (három és fél shilling példányszámonként) P i c t o r i a l K n o w l e d g e - r e és a lényegesen olcsóbb (1 shilling 3 penny) L o o k a n d L e a r n - r e gondolok. Mindkettőt magas példány­ számban terjesztik, az egész angol nyelvterületen (Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok) — egyébként az egész földkerekségen vannak elő­ fizetőik. A drágább lapot, a P i c t o r i a l K n o w l e d g e - t nagyobb, 12—14 éves gyer­ mekek részére szerkesztik — ez tudománynépszerűsítő gyermeklap. Régészeti, történelmi, természettudományi vonatkozású érdekes írásokkal, ismertetésekkel és illusztrációkkal töltik meg — bevallom, magam is nagy érdeklődéssel olvas­ tam és olvasom. Egy-egy számban — 24 oldalon jelenik meg — alig akad egy­ két írás, amelyben ne találnék újat, érdekeset. Férfiasan be kell vallanunk, sokkal érdekesebb, dokumentáltabb, mint a mi gyermeksajtónk hasonló temati­ kájú rovatai, A L o o k a n d L e a r n 9—12 éves gyermekekhez szól. Tematikája tágabb az előbbinél. Hangsúlyozottabb a hazafias nevelést szolgáló pedagógiai célkitűzése is; ezt az angol történelem nagy eseményeinek ismertetése, népszerűsítése, szép­ irodalmi eszközökkel való illusztrálása révén éri el. Csaknem minden egyes számban az angol történelem egy-egy nagy alakjával ismertet meg: Hódító Vilmostól Sir Winston Churchillig. Történelmi vonatkozású anyagai mellett szépirodalmat is közöl, és igen-igen érdekesek a természettudományi rovatai is (jobbak, mint a mieink). Sajnos azonban, ez a két kiváló gyermeklap — magas példányszáma elle­ nére — se jut el a gyermekek tömegeihez. Még a L o o k a n d L e a r n 1 shilling 3 pennys ára is túlságosan magas, ha a tömegében ontott, többnyire silány papíron nyomott kommersz-gyermeklapokéhoz hasonlítjuk (4, 5, 6, 9 pennyért vesztegetik), hiszen magas életszínvonal ide, magas életszínvonal oda — a pénzt Angliában se adják ingyen. Van még valami, amire nem ártana felfigyelnünk. A cserkészszövetség könyvsorozatára ( T h e O b s e r v e r ' s B o o k ) gondolok. Formátumban a Tanulók K ö n y v t á r á h o z hasonlít ez a sorozat, amelyben szépirodalmi művek mellett értékes tudományos-fantasztikus és egészen kiváló tudománynépszerűsítő köny­ veket találunk bámulatra méltó választékban. Akit az ízeltlábúak intimitásai érdekelnek — megtalálja, éppen úgy, mint a világ hadihajóinak és katonai repülőgépeinek az ismertetését, az egyiptomi ásatások történetét és az űrhajó­ zás eddigi eredményeit és perspektíváit. És ami az egészen kiváló és követendő példa: bármilyen tudományos kérdésről is a legérdekesebben, a legközérthetőbben szólnak, és a figyelmet mindig a lehetőségek, a még meg nem oldott izgal­ mas kérdések felé terelik, ilyen módon indítják el a gyermek képzelőerejét, és — meggyőződésem, hogy nem egy esetben — a vállalkozókedvét is. Ez a fajta tájékozódás hazai könyvkiadásunkból csaknem teljességgel hiányzik. hogy

Azzal a meggyőződéssel tértem ha til-túl akad is javítanivaló

haza hat hétre nyúlt a munkánkon, nem kell

tanulmányutamról, szégyenkeznünk

hazai gyermeksajtónk miatt. Se formai, se tartalmi tekintetben. Nemcsak az angolok — akik csupán az illusztrációkat, a technikai kivitelezést nézhették —, de az ott élő románok és magyarok is szívesen, élvezettel lapozták a magam­ mal vitt román és hazai magyar gyermeklapokat. És ha a pionírszervezetünk munkájában is akad javítani való, nem jelenti azt, hogy bármilyen tekintetben is lemaradna az angol gyermekszervezetek mögött — különösen, ha a nevelés hatékonyságát tekintem. Ha ezen a ponton valamelyikünknek alapvetően kor­ szerűsítenie kellene a módszereit és a szemléletmódját — ezek, úgy hiszem, nem mi vagyunk.

Fodor

KÁNYÁDI

SÁNDOR

Panta rhei Az istenek is behódoltak: Zeusz tűrte, hogy Jupiternek nevezzék, csak a rang, a tekintély, egyszóval az állás maradjon. Ki vethet, ezek után, követ az együgyű kecskepásztorokra, hajósokra, mívesekre, kereskedőkre, akik továbbra is éppúgy adóztak, áldoztak, mint azelőtt? Egy-két prófétahajlamú pap s poéta talán még hetvenkedett az elején, de aztán őket is megvették az élelmes rómaiak. Fölvásárolták a múltat, kibérelték a mítoszokat. Így állt össze görög, etruszk és neve-sem-maradt kövekből a nagy plágium: Róma. Aztán Jupiter tonal, Aphrodite Vénusz néven lett sztár a Cinecittában, s az etruszk-váza szép néma leánya elment mosolygó manekennek egy modern áruházba. (Ott nyelv nélkül is lehet boldogulni.) Egyedül Poszéidon nem békül, hiába emeltek új nevén szobrot, majd minden városban, a zsongító szökőkutak sem tudják haragját csillapítani. Szelídebb óráiban kiáll paestumi templomának parancsoló romjai elé, háromágú villájára támaszkodva nézi a szent berkek pipevirágai közt legelésző bivalycsordát, míg görög szertartásra gyűlnek az ámuló idegenek: Wunderbar, beautiful, merveilleuse — kattognak a fényképezőgépek, surrognak a kamerák, s a légió veteránja ágálva mutogat, majd alázatosan tartja markát, mosolyog, hajlong: thank you, danke schön, merci, grazie, grazie tante.

Sándor

Marokkói matematikusok között. A dolog úgy kezdődött, hogy a rabati egyetem matematikusai olvasták egyik tanulmányomat (egy ismert francia szaklapban jelent meg). Ebben összefoglaló jelleggel ismertettem az alkalmazott matematika bizonyos ered­ ményeit, amelyeket az Akadémia kolozsvári számítási intézetében dolgoz­ tunk ki. Különlenyomatokat kértek a többi ilyen vonatkozású munkámról. Így indult meg közöttünk a levelezés, és végül meghívtak: tartsak náluk né­ hány előadást ebből a tárgykörből. Minthogy ők ebben a tematikában meg­ lehetősen kezdők voltak, megállapodtunk abban, hogy két előadást tartok tanszemélyzetük tagjainak, utolsó éves diákjaiknak, a téma iránt érdeklődő mérnököknek, úgyszólván bevezető jelleggel. Ebben maradtunk, és én április 20-án az Orly-repülőtéren beültem a Royal Air Maroc társaság Caravelle típusú gépébe, amely kb. 4 órai repülés után letett az Atlanti-óceán partján, Rabatban, Marokkó fővárosában. Először talán a szakmai részről szeretnék beszámolni — nem „szakmai nyelven". Ahogy megegyeztünk, két előadást tartottam a matematikai mód­ szerek alkalmazásáról vállalatgazdasági problémák megoldásában (komplex munkálatok időbeli lefolyásának tervszerűsítése, optimális „menetrendek" kidolgozása). A z első előadás a kérdés matematikai alapjait ismertette, a második a tényleges alkalmazás során használt módszereket vázolta föl. A hall­ gatóság (matematikusok, mérnökök, mintegy 30 ember) közben is, utána is kérdéseket tett fel: ez legalábbis azt bizonyítja, hogy követték az előadást. További elmélyítő tanulmányok céljaira bibliográfiát is adtam. Ha össze akarjuk hasonlítani utazásom tervezett vagy remélt eredmé­ nyeit a megvalósítással: nem csalódtam. A z kezdettől fogva bizonyos volt, hogy kutatási területemen nem fogok kapni tőlük semmit. A z ő hasznuk az volt, hogy ízelítőt kaptak olyan ú j , tudományos tervezési módszerekből, ame­ lyeknek náluk is nagy gazdasági jelentősége van, elméleti síkon is ú j , érdekes matematikai problémákat tárva elébük. Magam pedig egy olyan fejlődésben levő országgal kerültem kapcsolatba (amennyire erre tíz nap alatt képes voltam), amelyről azelőtt elég felületes ismereteim voltak. Azonkívül, bármily szerény mértékben is, hozzájárulhattam szocialista hazánk tudományos repu­ tációjának emeléséhez. Ügy gondolom, mindketten „ j ó üzletet csinálunk", hogy kapitalista szóhasználattal fejezzem ki magam. A rabati egyetem elég ú j (talán 10—15 éves lehet, legalábbis jelenlegi formájában), két fakultása van: a természettudományi (faculté des sciences) és szellemtudományi (faculté des lettres). Nekem csak az elsővel volt kap­ csolatom, mert külön épületben vannak, nem is egymás közvetlen közelében, ott is elsősorban a matematikai szakosztállyal (département de mathématique). A z egyetem elég kicsi, úgy 1500 hallgatója van. A z előadási nyelv — lega­ lábbis a természettudományi fakultáson — kizárólag francia. A tanárok között is nagyon sok a francia, egyesek állandóan ott élnek, mások néhány éves szerződéssel tartózkodnak ott. Egyébként a francia nyelv használata általános, csaknem mindenki is­ meri, sokan egész kitűnően. Sok a francia nyelvű középiskola is. A francia kulturális befolyás nemcsak a múlt maradványa, Franciaország jelentős anyagi támogatást is nyújt francia nyelvű iskolák berendezésére, francia színtársu-

latok, előadók jönnek ide, ez a hirdetményekből

jól látható.

egyéb feliratok is majdnem kizárólag kétnyelvűek,

Az

üzleti

az utcanévtáblák

és

kivétel

nélkül A z egyetem francia nyelvű. Itt nincs felvételi vizsga, a nem megfelelők kiszürése az első év vizsgáin történik. Ezért a matematikai osztályon az első évfolyamon 100 diák van, a másodikon már csak 30. Visszatérve a francia hatásra: elvben ugyan eldöntött dolog az arabositás fokozása, de eddig ez többé-kevésbé csak elv maradt. Először is tudni kell, hogy a klasszikus arab nyelv jelenleg nem „beszélt nyelv". A köznyelv arab országonként igen eltérő, és az irodalmi nyelvből természetesen hiányzik a tudományos terminológia. Szerveztek ugyan bizottságokat, amelyek több éves munkával kidolgozták egyes tudományok szakterminológiáját, de az akadé­ mia elvetette őket, mert — úgymond — nem férnek össze az arab nyelv természetével. Így aztán ebben a kérdésben egyelőre a kezdeti tapogatózá­ soknál tartanak. Az ú j és a régi harca sok helyütt látszik. Elsősorban a város építészeti képében. Rabatban, de más városokban medina,

is,

a maga szűk, kanyargós utcáival,

ott

van

színes és

a

régi városrész, a

zsúfolt

ember-, kocsi-,

szamár- s egyéb forgatagával, és az ú j , modern városrész, amely nem

veszi

körül a régit, hanem mellette épült fel, néhol (például Marrakech-ben) nem is nagyon iroda-

közel

vagy

a medinához. Ez az új városrész

lakóháztömbökből

áll,

részben

részben

kertváros

modern

jellegű.

A

stílusú

házak

itt

mind vakító fehérek, és a modern háztömbök csak azért nem adnak európai jelleget

a városnak, mert mindenütt

ott van

a dús szubtropikus

vegetáció,

pálmák, narancsfák, bokrok és más fák, virágok, amelyekről sejtelme az embernek, hogy mifélék, no meg a színes és változatos öltözetű

sincs

lakosság,

arab vagy európai ruhában és annak mindenfajta keverékében. Egyébként

a

modern

építkezésben

is,

főleg

a

középületeken,

érdekes

egyvelegét találjuk a modern és klasszikus arab formáknak, ami néhol meg­ lepően ízléses harmóniában ötvöződik. Rabat régi városnegyedének két nagyon érdekes részlete van. A z egyik az Oudaia erőd. Ezt egy harcos arab néptörzsről nevezték el, amely katonai őrszolgálatot

teljesített

itt.

M a érdekes

etnográfiai

múzeum van

benne

és

egy szép andalúziai kert. Ez az elnevezés azért érdekes, mert ez a kert-típus (fallal és árkádokkal körülvett

belső kert, vízmedencével)

és Afrikából származott Spanyolországba,

az ottani

arab-mór eredetű

mór uralom

idején.

A

másik érdekesség a Hasszán tornya, maradványa egy óriási mecsetnek, ame­ lyet a X I I . században El Mauzur szultán kezdett el építeni, de halála abbamaradt. Mindössze a 400 oszlop romjai maradtak fenn

után

és a vörös ho­

mokkőből épült befejezetlen torony. Ezek ma is impozáns látványt nyújtanak. A vörös homokkő különben jellegzetes

anyaga a régi építkezéseknek

(így az

Oudaia-erődnek is). A városon sok helyütt keresztülvonuló régi városfal vörös színével, a mély kék éggel, a ragyogó fehér házakkal, a dús zöld és virágos vegetációval igazán egyedülálló látvány. Vendéglátóim néhány

napos autókirándulásra

is elvittek

Marokkó

déli

részébe. Áthaladtunk Casablancán (bizalmasan mindenki Casának hívja), Ez az ország legnagyobb városa, az óceán partján, majdnem teljesen

ú j . Nagy

ipari, kereskedelmi központ sok szép parkkal; az országnak az a városa, amely a legkevesebb egzotikumot nyújtja. Casablancától a táj enyhén lankás kezd lenni, egészen Marrakech-ig. A vidék érdekességét elsősorban a vörös márgás talaj adja, amely nagyon termékeny, ha öntözik. A z öntözéses rendszert a franciák kezdték el, azóta is tovább fejlődött. A z olajfa- és narancsligetek (évente háromszor szüretelnek), búzaföldek, legelők, egyszerű vályogházas falvak váltják egymást. A termő­ föld legnagyobb része egy elenyésző számú feudális kisebbség birtokában van. A fantasztikus ellentétek szegénység és gazdagság között a mai ember, főleg egy szocialista ország polgára számára csaknem elképzelhetetlenek. Ezt a szegénységet az ember a vidéken kívül főleg a medinákban (régi város­ részekben) láthatja. Mindez nagyon színes és festői, de szívszorító, ha alapo­ sabban megnézzük. Amennyire meg tudtam állapítani, az ipari proletariátus még nem különösebben erős, minthogy a nagyipar sem az. V a n egy eléggé számottevő kiskereskedő és kisiparos réteg, a kisiparban dolgozó munkások, azonkívül természetesen tisztviselők és értelmiségiek. A magasabb tisztviselői állásokat elég nagy számban a nagybirtokos osztályból származó emberek töltik be, a kispolgári osztályokból már kevesebben kerülnek be ebbe a ré­ tegbe, hasonló a helyzet az értelmiségiek esetében, akik között egyébként sok a francia is. A meglátogatott helyek közül feltétlenül Marrakech a legérdekesebb; az az ország második városa (kb. 500 000 lakossal): a déli főváros. A régi és az ú j város körülbelül egy kilométer távolságra van egymástól. A z új városrész, amely terjedelemben természetesen jóval nagyobb a medinánál, „elvben" nem különbözik a rabatitól, csak jóval nagyobb és a flóra dúsabb az ottaninál. A medina viszont, azt kell mondanom, fantasztikus! Itt a vörös homokkő­ építkezés dominál, tele girbe-görbe utcákkal és zsákutcákkal. Még térkép alapján is alig lehet tájékozódni, legfeljebb néhány főbb pontot lehet meg­ találni. Vezető nélkül elég reménytelen dolog itt bolyongani, amellett egy csomó régi mecset, régi főúri palota van, amit nagyon is érdemes megtekin­ teni. Marrakech ezért nagy turisztikai célpont is, néhány nagyon szép szállo­ dával (szintén a modern és arab stílus harmonikus kombinációjával), ahol nyüzsögnek az amerikaiak, angolok, franciák, németek. A z egyik különleges attrakció a főtér (nem jegyeztem meg a nevét), talán valamivel nagyobb, mint a mi kolozsvári főterünk, de nagyobbnak hat, mert nem foglalja el a közepét épület. Itt esténként, úgy hat óra tájban min­ dennap összegyűl a nép, és a különböző mutatványokat bámulja. Emitt egy szakállas öreg ül a földön egy kis szőnyegen, és mesél, m e ­ sél órák hosszat: meséket, népballadákat. Általában csendben üli és állja kö­ rül a hallgatóság; az öreg segédje időnként körbe jár és inkasszál. Egy másik embergyűrű kígyóbűvölőket vesz körül. Abból, hogy e kör sugara lényegesen nagyobb, mint a mesélőknél, arra következtetünk, hogy a kobrák méregfogai nincsenek kiszedve. Máshol művészek, táncosok láthatók, szóval igazi népi mulatság szemlélői vagyunk. A környező kávéházak tetőteraszairól is, a tra­ dicionális mentatea mellett — ha nem éppen Coca-Colát isznak — a vendé­ gek érdeklődve nézegetik a színes sokadalmat. Itt is, de egyébként mindenütt érdekes vegyülékét látjuk a nyugati és keleti öltözetnek. A tradicionális ruházat olyan burnusz-féle sarkig érő kö­ peny, a férfiak fején turbán vagy piros fez, a nőkön fejkendő és fátyol, a lábakon a hegyes, felkunkorodó orrú arab papucs. Hozzávetőleg a lakosság

fele ezt hordja, a második fele viszont európai módon öltözködik, a fiatalsás körében talán ez a nyugatias viselet az elterjedtebb. De a tradicionális öltöz­ ködésnél is nagy engedmények vannak. Egyszer megszólítottam Rabatban egy nagy irodaépületből kilépő arab urat, valami útbaigazítást kérve. Töké­ letes párizsi akcentussal felelt. Burnusza alatt nyakkendő és rendes európai öltözet volt. A nőknek talán 20 százaléka jár fátyolosan, inkább csak az idő­ sebbek. Megfigyeltem egyszer két kislányt, 13—15 évesek lehettek. Együtt jöttek, talán éppen az iskolából. A z egyiken burnusz, a másikon miniszoknya. Érdekes látványosság a bazár, amely egy óriási épületkomplexumban szűk kis utcácskák elképesztő labirintusa. A z utcák 2—3 méter szélesek, a legtöbb a tűző nap ellen ritkás gyékénnyel fedett, üzlet üzlet mellett, műhely műhely mellett, amelyek az utca felé teljesen nyitottak. Külön utcájuk vagy utcáik vannak a különböző szakmáknak, textil-, szőnyeg-, cipőárusoknak, ko­ sárfonóknak, nyergeseknek, bőrdíszműveseknek, fémedénnyel, ékszerrel, agyag­ áruval kereskedőknek... A fonalfestők az utcán keresztben aggatják fel szik­ kadni a szivárvány élénk színeiben tündöklő fonalkötegeket. Valójában kép­ telen vagyok leírni azt a színes és mozgalmas képet, amit ott lát az ember. Ha közhelynek hangzik is, igazán az E z e r e g y é j s z a k a pompás leírásaira gondol önkéntelenül az ember. Persze, ennek a képnek is láthatók az árnyoldalai. A sötét kis műhelyek, ahol például a réztáblákat cizellálják türelmes és szem­ rontó munkával vagy a szőnyegkészítő műhelyek, ahol 8—10 éves gyermekek dolgoznak (a gyermekmunka még most is nagyon elterjedt Marokkóban): a mi szemünkben mindez varázslatosan színes és érdekes, de az itt élő embe­ rek nagyon nehéz munkával és alig-alig tudják a legszükségesebbet is meg­ keresni. E tíz napos marokkói tartózkodás alapján — mialatt inkább a szakmai kérdésekkel foglalkoztam és az egzotikumtól is hagytam magamat elragad­ tatni — csak eléggé felületes képet alkothattam az ország valóságos életéről. Annyi azonban bizonyos, hogy Marokkó fejlődni igyekvő ország, s már kezd eredményeket is felmutatni. NÉMETI LÁSZLÓ

Vegyészek alma-atai értekezletén H a j n a l i 3 óra. V é g r e a z e z ü s t ö s e n c s i l l o g ó g é p m a d á r g y o m r á b a n v a ­ gyunk. Elnyújtózunk a kényelmes karosszékekben. Kellemes meleg van. A z IL—18 n é g y m o t o r j a f e l b ú g , az egész r e p ü l ő e n y h é n r e m e g . M á r a kifutó­ p á l y á n v a g y u n k , és lassan a l e v e g ő b e e m e l k e d ü n k . A kis k e r e k a b l a k előtt c s i l l o g ó h ó p e l y h e k c i k á z n a k , m a j d e l m e r ü l n e k a f e l h ő k sűrű k ö d é b e n . P i s z ­ k o s f e h é r e n g o m o l y o g k ö r ü l ö t t ü n k m i n d e n , m a j d ritkul a k ö d , e l ő b u k k a n a telihold, a tiszta c s i l l a g o s é g b o l t . A l a t t u n k a f e l h ő k h o l d s ü t ö t t e m e s e b e l i h ó mezői. Hét-nyolcezer méter magasban v a g y u n k már, a levegőóceán csende­ s e b b r é t e g e i b e n . A r e p ü l ő g é p m é l t ó s á g g a l szeli a l e v e g ő t . Lassan s z í v o m a cigarettámat. A m o t o r o k z ú g á s a e l z s o n g í t j a é r z é k e i m e t , d e k ö z b e n t u d o m , h o g y ó r á n k é n t 700 k m - e s s e b e s s é g g e l s z á g u l d o k c é l o m felé. Moszkvában

most

reggel

8 óra van, de

itt

már

magasan

jár

a

nap.

Á z s i a s z í v é b e n v a g y u n k , és A l m a - A t á b a n m á r 11 óra. A v i l l á s r e g g e l i utolsó fogásával b i r k ó z o m : csaknem negyedkilós zamatos alma-atai alma, pár sze­ let sajttal. A l a t t u n k m o s t is f e l h ő k , s e m m i m á s n e m látható. A m é l y b e n talán m á r a B a l h a s - t ó h u l l á m z i k . M é g e l ő t t ü n k a s i v á r k a z a h puszta, de e g y ó r a m ú l v a m á r A l m a - A t á b a n l e s z ü n k . A z e g é s z m i n d ö s s z e hat ó r a i út, k e v e s e b b , m i n t g y o r s v o n a t t a l K o l o z s v á r t ó l Bukarestig. H o g y ez m i t jelent, c s a k a k k o r t u d o m igazán f e l m é r n i , ha e l g o n d o l o m , h o g y n e m e g é s z e n n e g y ­ ven é v v e l ezelőtt A l m a - A t á t ó l a l e g k ö z e l e b b i v a s ú t á l l o m á s v a g y 1000 k m - r e v o l t . O n n a n lehetett m e g k ö z e l í t e n i , l ó h á t o n , 3—4 ezer m é t e r e s h e g y e k e n át. A g y o r s v o n a t n a k m a n a p s á g is n é g y n a p r a v a n szüksége, h o g y M o s z k v á b ó l A l m a - A t á b a jusson. A g é p lassan e r e s z k e d n i k e z d . A l á t h a t á r o n f e l t ű n n e k az a l m a - a t a i festői h e g y e k , a T i e n - S á n északi n y ú l v á n y a i n a k ö r ö k h ó v a l b o r í t o t t c s ú c s a . A z e g y i k m i n t h a a T a l g á r - c s ú c s v o l n a . T ö b b m i n t kétszer o l y a n m a g a s , m i n t a mi Negoiunk. Lábainál a ködbeborult A l m a - A t a , a Kazah Szovjet Szövetségi Köztársaság fővárosa. K a z a h s z t á n a terület n a g y s á g a s z e m p o n t j á b ó l a Szovjetunió második s z ö v e t s é g i köztársasága. K ö r ü l b e l ü l ö t s z ö r a k k o r a , m i n t F r a n c i a o r s z á g . A l m a Ata a legfiatalabb a szövetségi köztársaságok fővárosai közül. Alig száz­ é v e s m ú l t r a t e k i n t vissza. 1854-ben létesítettek itt e g y cári k a t o n a i e r ő d ö t , és e k ö r ü l nőtt ki V e r n y i j v á r o s a , m e l y n e k 1900-ban m i n d ö s s z e 25 000 l a k o s a v o l t . A v á r o s r o h a m o s f e j l ő d é s e a f o r r a d a l o m után i n d u l t m e g . 1921-ben n e v e z t é k el A l m a - A t á n a k , és 1936-ban lett f ő v á r o s . M a a S z o v j e t u n i ó ázsiai r é s z é n e k e g y i k l e g n a g y o b b ipari és t u d o m á n y o s k ö z p o n t j a . L a k o s a i n a k s z á m a m e g h a ­ ladja a 670 000-et, e n n e k t ö b b m i n t f e l e ipari m u n k á s . 12 f ő i s k o l á j á n 150 000 d i á k tanul. A K a z a h T u d o m á n y o s A k a d é m i a 24 k u t a t ó i n t é z e t é b e n t ö b b m i n t 7000 t u d o m á n y o s k u t a t ó d o l g o z i k . M a g a a v á r o s r e n d e z e t t széles utcáival, f a s o r a i v a l , p a r k j a i v a l , s z ö k ő kútjaival, v i r á g á g y á s a i v a l festői k é p a h ó b o r í t o t t a c s ú c s o k t ö v é b e n . É p ü l e ­ tei n e m m a g a s a k . R e n g e t e g a kis f ö l d s z i n t e s ház, fatáblás a b l a k o k k a l . A k ö z é p ü l e t e k és a m i k r o r a j o n o k l a k ó h á z - t ö m b j e i is c s a k 4—5 e m e l e t e s e k . Ez nagyrészt a földrengésveszéllyel magyarázható. A z utóbbi időben megkezd­ ték a z o n b a n a m a g a s é p í t k e z é s t is. A m i k o r h á r o m é v v e l e z e l ő t t itt j á r t a m , m á r e m e l k e d t e k az első i l y e n é p ü l e t falai. M o s t p e d i g a l k a l m a m v a n m e g is c s o d á l n i az i m m á r m ű k ö d ő t í z e m e l e t e s A l m a - A t a s z á l l o d a i m p o z á n s v o n a l a i t , m é g a t a x i a b l a k á n át, a m i n t az A k a d é m i a f i z i k a i - k é m i a i intézete f e l é h a j ­ tatok. A ferencia

hosszú út

fáradalmai

mintha elillantak volna. B e c s ö p p e n t e m a

k e l l ő s k ö z e p é b e . K e l l e m e s e n l e p m e g az é r t e k e z l e t

légköre. A

m á n y o s k ö z l e m é n y e k e t a r é s z t v e v ő k n a g y f i g y e l e m m e l kísérik. és h o z z á s z ó l á s , g y a k r a n a viták

csapnak

össze ellentétes

Sok a

vélemények, anélkül,

kon­ tudo­ kérdés hogy

elfajulnának.

A k o n f e r e n c i á n t ö b b m i n t 400 f i z i k a i - k é m i k u s v e s z részt az o r s z á g k ü l ö n ­ böző

részéből. Minden

pesebb

a leningrádi

jelentősebb

kutatóközpont

delegáció (nem számítva

amely mintegy hatvan

kutatóból

seljük. A N é m e t D e m o k r a t i k u s

áll. A k ü l f ö l d e t

Köztársaságból

képviselve

természetesen

van. a

A

legné­

helybelieket),

mindössze kilencen

képvi­

négy, Magyarországról

három,

L e n g y e l o r s z á g b ó l e g y k é m i k u s j ö t t el, R o m á n i á b ó l p e d i g j ó m a g a m .

A z a b e n y o m á s o m , h o g y a z o l d a t o k e l m é l e t é n e k s z e r t e á g a z ó területét sikerült n a g y j á b ó l teljesen átfogni és az e g y e s k é r d é s e k e t s o k o l d a l ú a n m e g ­ közelíteni. J e l e n v a n n a k m i n d a fizikai, m i n d p e d i g a k é m i a i i r á n y z a t k é p ­ viselői. A kísérleti e r e d m é n y e k t e r é n n a g y a v á l t o z a t o s s á g . S z á m o s k ö z l e ­ m é n y h a n g z i k el az o l d a t o k t e r m o d i n a m i k a i , e l e k t r o m o s , optikai, m e c h a n i k a i tulajdonságairól, az o l d a t o k b a n k e l e t k e z ő v e g y ü l e t e k s z e r k e z e t é r ő l , a v é g b e ­ m e n ő f o l y a m a t o k kinetikájáról. A vizsgálati m ó d s z e r e k s z e m p o n t j á b ó l is s o k ­ oldalúság j e l l e m z i a kutatásokat. K e z d v e a klasszikus k é m i a i , e l e k t r o k é m i a i és t e r m i k u s m ó d s z e r e k t ő l , a k ü l ö n b ö z ő s p e k t r o s z k ó p i a i m ó d s z e r e k e n át e g é ­ szen a t ö m e g s p e k t r o g r á f u s i z o t ó p v i z s g á l a t o k i g , a M ö s s b a u e r - e f f e k t u s i g , m á g ­ neses m a g r e z o n a n c i a - é s e l e k r o n s p i n r e z o n a n c i a - v i z s g á l a t o k i g m i n d e n m a n a p ­ ság használatos m ó d s z e r s z e r e p e l a k u t a t ó k f e g y v e r t á r á b a n . Este a k a z a h o p e r a és balettszínház ízléses, d e r ű s é p ü l e t é t látogatjuk m e g . A n é z ő t é r e n a h ó f e h é r falakat d o m b o r m ű v e k díszítik. K a z a h n e m z e t i o p e r á t a d n a k elő, a K i z - Z s i b e k e t . T e m a t i k á j a nem sokban különbözik a klasszikus o p e r á é t ó l : s z e r e l e m , f é l t é k e n y s é g , aljas f o n d o r l a t o k , g y i l k o s s á g és mindezek betetőzéseként a hősnő, a csodaszép, holdvilágképű K i z - Z s i b e k ö n ­ gyilkossága. A z e g é s z v i s z o n t k a z a h n é p i k ö r n y e z e t b e n , j u r t á k b a n j á t s z ó d i k le, z e n é j e is k a z a h népi m o t í v u m o k r a é p ü l . A t r a g i k u s h a n g v é t e l t n a g y m é r ­ tékben t o m p í t j á k a tréfás d i a l ó g u s o k , m e l y e k n e k h u m o r o s voltára c s a k a k ö z ö n s é g sorain v é g i g f u t ó d e r ű b ő l k ö v e t k e z t e t e k , m e r t e g y é b k é n t e g y szót s e m értek az e g é s z b ő l , b á r m e n n y i r e „ h a s o n l í t " is a k a z a h n y e l v a m a g y a r ­ hoz. A z a l m a k a z a h u l álmá, az a t y a p e d i g átá, a szakáll n e v e szákál, az ároké árik. N y e l v t a n i h a s o n l ó s á g o k is v a n n a k , p é l d á u l b i r t o k v i s z o n y b a n a birtok k a p ragot, m i n t a m a g y a r b a n (az a s s z o n y k e n d ő j e ! ) , E n n e k e l l e n é r e a kazah b e s z é d , k ü l ö n ö s g u r g u l á z ó t o r o k h a n g j a i v a l f ü l ü n k s z á m á r a teljesen idegen, és ezt a hatást alig e n y h í t i a r o m á n és szláv n y e l v e k b ő l h i á n y z ó e, ö és ü h a n g z ó j e l e n l é t e . A k o n f e r e n c i a z á r ó ü l é s é n m é g n é h á n y e l ő a d á s h a n g z i k el, k ö z t ü k az e n y é m is, m e l y b e n az o l d a t o k v i z s g á l a t á b a n elért e r e d m é n y e i m e t i s m e r t e t e m . D é l u t á n b a n k e t t . A t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k és v i t á k k o m o l y l é g k ö r é t baráti, m o n d h a t n á m c s a l á d i a s h a n g u l a t v á l t j a fel. A f ő c e r e m ó n i a - m e s t e r e g y r e - m á s r a a d utasítást a p o h a r a k m e g t ö l t é s é r e , é s k ö n y ö r t e l e n ü l kijelöli a k ö v e t k e z ő á l d o z a t o t , a k i n e k p o h á r k ö s z ö n t ő t kell m o n d a n i a . A j e l e n l e v ő k s z a k m á j á n a k m e g f e l e l ő e n a p o h á r k ö s z ö n t ő k j e l e n t ő s része „ t u d o m á n y o s " k ö z ­ l e m é n y e k f o r m á j á b a n h a n g z i k el. H é t k ö z n a p i , e m b e r i d o l g o k r ó l v a n s z ó , de a levegőben tudományos szakkifejezések r ö p k ö d n e k : potenciálgát, aktivá­ lási energia, k é m i a i affinitás, e n t r ó p i a . S z a k m a i d e f o r m á c i ó ? M e g l e h e t . N e m t u d u n k teljesen k i s z a k a d n i a m i v i l á g u n k b ó l . A k í v ü l á l l ó s e m m i t s e m é r t e n e az e l h a n g z o t t a k b ó l , d e m i n a g y o n j ó l s z ó r a k o z u n k . A k o n f e r e n c i a f á r a d a l m a i u t á n j ó l e s i k a p i h e n é s . A v á r o s is ü n n e p e k m a v a n az a l k o t m á n y n a p j a . A z u t c á n r e n g e t e g e m b e r , h a b á r az idő n e m valami barátságos. B e j á r o m a rég n e m látott h e l y e k e t . Ú j r a m e g n é z e m az alma-ataiak büszkeségét, e g y hatalmas fatemplomot, melynek építésekor egyetlen szeget s e m használtak. M a g a s s á g s z e m p o n t j á b ó l a v i l á g o n a m á s o d i k h e l y e n álló f a é p í t m é n y . A z 1910-es n a g y f ö l d r e n g é s k o r a v á r o s c s a k n e m v a l a m e n n y i é p ü l e t e r o m b a d ő l t , ez a t e m p l o m a z o n b a n sértetlenül v é s z e l t e át a katasztrófát. I m p o z á n s e m l é k m ű h ö z érek. N a g y t e r m é s k ö v e k b ő l rakott

a l a p z a t o n áll A b a j K u n a n b a j e v költő harcosának magasbatörő bronzszobra.

és

filozófus,

a

felvilágosodás

nagy

Este v a c s o r a U s z a n o v i c s a k a d é m i k u s n á l , a k o n f e r e n c i a s z e r v e z ő b i z o t t ­ sága e l n ö k é n é l , v o l t t a n í t v á n y a i k ö r é b e n , a k i k m o s t v e z e t ő f u n k c i ó k a t t ö l t e ­ n e k b e a z o r s z á g k ü l ö n b ö z ő e g y e t e m e i n és k u t a t ó i n t é z e t e i b e n . U s z a n o v i c s r e n d k í v ü l i e m b e r . H e t v e n ö t é v e s k o r a e l l e n é r e teljesen m e g ő r i z t e szellemi frisseségét. R a g y o g ó társalgó. M i n d e n é r d e k l i : a k é m i a i és filozófiai p r o b l é ­ m á k t ó l k e z d v e a s z ó r a k o z t a t ó a n e k d o t á k i g . É l v e z e t e s történeteivel, s z e l l e m e s r e p l i k á i v a l l e g a l á b b o l y a n m é r t é k b e n h o z z á j á r u l az e m e l k e d e t t h a n g u l a t h o z , m i n t az ö r m é n y m e g e g y i p t o m i k o n y a k , m e l y e t h o l ü n n e p é l y e s , h o l h u m o r o s p o h á r k ö s z ö n t ő k k í s é r e t é b e n e l é g sűrűn i s z o g a t u n k . A társaság kis c s o p o r t o k r a b o m l i k . S z a k m a i k é r d é s e k e t v i t a t u n k . A n o t e s z e m b e n s z a p o r o d n a k a c í m e k , a m e l y e k r e m a j d k ü l ö n l e n y o m a t o k a t kell k ü l d e n e m m e g j e l e n t d o l g o z a t a i m r ó l . A z én c í m e m is b e k e r ü l j ó n é h á n y n o ­ teszbe. A m i k o r k é s ő b b a h á z i g a z d a f e l e s é g e t a v a l y i j a p á n i ú t j u k r ó l kezd m e s é l n i , a k é m i a f e l e d é s b e m e r ü l , és újra l é t r e j ö n a társaság e g y s é g e . A z u t á n e l j ö n a „ h o b b y k " i d e j e is. E l ő t t e m U s z a n o v i c s értékes b é l y e g g y ű j t e m é n y é n e k e g y kis része, a r o m á n a l b u m , m e l y n e k k i e g é s z í t é s é h e z én is h o z z á j á r u l t a m j ó néhány darabbal. Csodálkozva látom újabb szerzeményeit, néhány szép klasszikus r o m á n b é l y e g , a m i az én g y ű j t e m é n y e m b ő l is h i á n y z i k m é g . A z u t o l s ó n a p A l m a - A t á b a n . K i s a u t ó b u s z v i s z kifelé a v á r o s b ó l a h e g y e k felé. S í z ő k , k i r á n d u l ó k s z o r o n g a n a k itt, m i n t a 11-es a u t ó b u s z u t a ­ sai K o l o z s v á r o n c s ú c s f o r g a l o m i d e j é n . A z ú t k é t o l d a l á n v é g n é l k ü l i g y ü ­ m ö l c s ö s ö k , a híres a l m a - a t a i a l m á k s z ü l ő f ö l d j e . A kis k o c s i n a g y i g y e k e z e t ­ tel k a p a s z k o d i k fel a h e g y e k b e . A h e g y e k j e l e n t ő s szerepet j á t s z a n a k a v á r o s l a k ó k é l e t é b e n . I n n e n z ú d u l l e a n y o l c h e g y i patak, m e l y átszeli a várost, m i u t á n e n e r g i á j a e g y részét v i l l a m o s á r a m m á szelídítették. T a v a s z i h ó o l v a d á s k o r a v í z k ö v e k e t , sziklákat r a g a d m a g á v a l . A v ö l g y e k b e n t ö b b ­ l é p c s ő s v é d ő g á t - r e n d s z e r t kellett é p í t e n i a v á r o s v é d e l m é r e . Este b ú c s ú v a c s o r a U s z a n o v i c s é k n á l , szűk c s a l á d i k ö r b e n . A k o n f e r e n c i a r é s z t v e v ő i m á r elutaztak, c s a k én m a r a d t a m . A z ö r e g t u d ó s új o l d a l á r ó l m u t a t k o z i k b e . L e r m o n t o v n a k e g y hosszú b a l l a d á j á t o l v a s s a fel, e l i s m e r é s r e m é l t ó e l ő a d ó i készséggel. A v a c s o r a lassacskán i r o d a l m i estté alakul. A n e m m i n d e n n a p i g a s z t r o n ó m i a i é l v e z e t e k e t h á t t é r b e szorítják a s z e l l e m i g y ö n y ö ­ rűségek. A h á z i g a z d a o r o s z és m á s s z o v j e t k ö l t ő k v e r s e i b ő l i d é z k ö n y v n é l ­ kül. A m ű s o r összeállításában k ü l ö n ö s k r i t é r i u m v e z e t i : o l y a n v e r s e k e t m o n d el, m e l y e k n e k j ó l sikerült n é m e t fordításuk v a n , és u t á n a e m l é k e z e t b ő l e l ­ m o n d j a a n é m e t v á l t o z a t o t is. E l é r k e z i k a b ú c s ú pillanata. S z é p m a p p á t n y ú j t át n e k e m , a s z e r v e z ő b i z o t t s á g a j á n d é k á t , b e n n e az ö v é is: h a r m i n c é v v e l e z e l ő t t m e g j e l e n t d o l ­ gozatának egy dedikált példánya, melyben a nevét viselő sav—bázis-elméletet fejtette ki. E z a m u n k á j a tette n e v é t v i l á g s z e r t e ismertté. M e l l e t t e e g y k i s p a p í r d a r a b , e g y l e v é l t ö r e d é k , rajta p e d i g e g y t ö b b m i n t s z á z é v e s r o m á n bélyegritkaság. A z a példány, amelyet gyűjteményében a leginkább m e g ­ csodáltam. M á s n a p d é l b e n i s m é t M o s z k v a utcáin sétálgattam, h a r m a d n a p p e d i g m á r itthon m e s é l t e m az a l m á k z ö l d e l l ő v á r o s á r ó l . Zsakó János

A

RNOLD TOYNBEE SZELLEMI ÖNÉLETRAJZÁBÓL

Arnold J. Toynbee, a ma élő legnépszerűbb polgári történetfilozófus nemrég töltötte be 80-ik életévét. Tanulmányaiban végigkísérte az emberi történet hosszú útját, kiváltképpen azt a részét, melyet ő „a civilizáció korának" nevez, vagyis a törzsi társadalom felbomlásától a mai napig terjedő időszakot. Anyagismerete szé­ dületes; de mint történetfilozófus elsősorban arra törekedett, hogy az adatok mö­ gött felfedje a történeti folyamat lényegét, amely — szerinte — olyan, mint a haladó jármű kereke: körben forog ugyan, de előre is halad, és benne a különböző civilizációk nem időrendben követik egymást, hanem egymás mellett sarjadnak. Születésnapján a nyugati világ szellemi elitje, történészek, filozófusok, írók meleg ünneplésben részesítették az egész életében hangyaszorgalommal dolgozó tu­ dóst, aki nem zárkózott el a dohos levegőjű levéltárakba, nem elégedett meg az okmányok, a történeti források elszigetelt elemzésével, hanem mindig a nagy össze­ függéseket, a történelmi folyamat belső kapcsolatait kereste. Amint maga vallja: magatartása a munka iránt „amerikai típusú" volt, vagyis munkájából kiküszöbölt mindenfajta halogatást, rendszertelenséget, egyenetlenséget s a bevégzett feladatok utáni hosszabb szüneteket, az ún. „ausztráliai beállítottságot". Jól átgondolt munka­ módszerének köszönheti, hogy kötetekre menő több munkát és számtalan dolgozatot meg cikket írt, amelyek különösen az utóbbi két évtizedben óriási hatással voltak a nyugati történettudományra, mindenekelőtt a történetfilozófiára. Évfordulója előtt néhány nappal E x p e r i e n c e s (Oxford University Press, 1969) címen emlékirat jellegű műve jelent meg, mely értékes, termékeny életének fejlő­ dését, munkamódszerének, gondolkodásának belső képletét, lelki keresztmetszetét nyújtja. Amint az alábbi szemelvény is mutatja, élet- és tudományos tapasztalatait nem egyszerűen leírja, hanem a belőlük adódó következtetéseket úgy vonja le, hogy azok másoknak is útmutatásul szolgálhassanak. Nyolc évtizeddel maga mögött, teljes szellemi f r i s s e s é g é b e n Toynbee nemcsak a múltra vonatkozóan kutatja szenvedélyesen a történeti folyamat meghatározó tényezőit, hanem humanizmusával szívén viseli „az emberi faj" egész jelenét és sorsának eljövendő alakulását. „Érdeklődési köreim nem változtak, nagyon is tö­ rődöm azzal, mi fog történni akkor is, amikor én már halott leszek, és ma is min­ dent megteszek — persze ez már nem sok —, hogy győzelemre juttassam a jót" — idézi az antik költő, Aiszkhülosz örökértékű tanácsát. Nem adta jel optimizmusát, pedig egyre erősebben zavarják a közelmúlt és a ma disszonáns hangjai. Március végén megkérdezték tőle, miben látja az utóbbi évtizedek változásainak lényegét. Válasza az volt, hogy a változás két irányú. Jó irányú változás a társadalmi igazságosság növekedése, valamint a gyarmattalanítás Ázsiában és Afrikában. „Volt azonban változás rossz irányban is: a gyilkos erőszak miatt világszerte erjedő elkeseredés, valamint a tudomány meg a technika felhasz­ nálása ördögi pusztító fegyverek gyártására." Pislákoló reménykedés a jövőben és az ezt kísérő féltő aggódás az emberi faj sorsa iránt sohasem jellemezte annyira Toynbee gondolkozását, mint most, élete alkonyán. Ezért ma is a „nyitott jövő" híve, amelyben az emberi bölcsességtől függően „Tizenegy unokám van és egy ők képviselik a 77 millió nemzedéket, millió évben megszülessék, amennyi

dédunokám — írja. — Az én gondolataimban amely arra vár, hogy az elkövetkezendő 2000 ideig planétánk még lakható lesz. A kérdés:

nemzedékem és gyermekeim nemzedéke megengedi-e nekik, hogy megszülessenek? Vagy talán ez a két nemzedék likvidálni készül az emberi fajt?" Attól tart, hogy a mai és a következő nemzedék nemcsak a civilizáció egyik vagy másik ágának, hanem az egész emberiségnek a pusztulását okozhatja. Ez a borongós hangulat áthatja az utóbbi években megjelent tanulmányait, bár bennük továbbra is ott pislákol valamilyen derűlátás. A pusztulás csak az egyik lehetőség, el is kerülhető, mert végső soron az ember határozza meg, mit hoz a jövő: „A történelemről azt vallom: az emberi lényeknek megvan az a velük született sza­ badsága, hogy válasszanak. Sorsunk nincs előre elrendelve: mi határozzuk meg magunknak. Ha összetörünk, ez azért lesz, mert a halált és a rosszat választjuk, pedig megvan a szabadságunk az élet és a jó választására. A három háború, a kölcsönös gyűlölködés növekvő áradata elgondolkoztat, vajon nem futtatjuk mi is magunkat zátonyra, mint ahogy elődeink hajótörést okoztak néhányszor maguknak, amint ezt szememben a múlt példázza." (A harmadik háborún nyilván a koreai és vietnami háborúkat érti.) De miért került az emberiség válaszútra, miért tört felszínre a válság éppen a mi nemzedékünk idején, és miért fokozódhatik közvetlen utódaink korában? Toynbee a választ a történeti múltnak az utóbbi háromszáz év alatti alakulásában találja meg. Természetesen egy olyan történész számára, aki az osztályok gigászi küzdelmét „a vezetők és a nonkonformisták ellentétére" fokozza le, a válság lényege nem származhatik a termelési módok felváltásának szükségéből, az csak „erkölcsi" lehet. Mégis a sajátos toynbee-i megfogalmazás és szóhasználat mögött egyéb is meghúzódik. „A ma legnagyobb kihívása számunkra az erkölcsi szakadék egyfelől a tudományban és a technikában felhalmozódó gyorsuló előrehaladás, másfelől a mi kölcsönös viszonylatainkban (mindenfajta: ipari, politikai, családi, faji viszony­ latban) megnyilvánuló döbbenetes kudarcunk között." A modern ember, úgymond, ironikus sorsot zúdított önmagára. Attól a pilla­ nattól kezdve, hogy ősei emberivé váltak, vagyis megtették az első bizonytalan lépést környezetük ellenőrzése felé, az ember álma az lett, hogy inkább maga ural­ kodjék a természet fölött, mintsem átengedje magát a természet kénye-kedvének. Az egymillió évre terjedő, az elért eredményekhez képest minden mértéket felül­ múló erőfeszítés után az ember örök álma „Francis Bacon nemzedékének idején, azaz kevesebb, mint 300 évvel ezelőtt még megvalósulatlan álom volt". Az utóbbi 300 év alatt azután az álom olyan mértékben vált valóra, hogy túlhaladt minden várakozást. „Az ember nemcsak leigázta természeti környezetét, hanem háttérbe is szorította azáltal, hogy maga köré saját gyártmányú mesterséges környezetet vará­ zsolt." Ez a mesterséges környezet a modern technika terméke, „amely az utóbbi néhány évszázadban nagyobb előhaladást tett. mint az emberi történet egész korábbi időszaka alatt, és többet haladt az én nemzedékem idején, mint a mostani évezred utolsó negyedében. Technikája révén most az ember döntően úrrá lett a természe­ ten, de a technika győzött, és nem az ember. Az ember ugyanis még mindig rab­ szolgája környezetének, ám ez már az a környezet, melyet ő teremtett a maga számára. A természet egykor korbáccsal fenyítette az embert, saját technikája most skorpiókkal sanyargatja". Toynbee szerint innen ered a mai élet minden rákfenéje. Ez engedte szabad­ jára a gonosz szellemeket, nyitotta fel Pandora szelencéjét, ez került összeütkö­ zésbe az emberi természettel. Ugyanis személytelen viszonylatokat teremtett, jelen­ téktelen fogaskerekekké változtatta a milliókat, lázadást, elégedetlenséget, elidege­ nedést váltott ki belőlük. A jövő tehát attól függ, hogy az ember képes lesz-e a technikát az élet szolgálatába állítani, vagy dőrén kiszolgáltatja magát pusztító, romboló erőinek. Ez a ma kihívása, a történeti dilemma, amelyben a döntést — Toynbee szerint — a mai és a következő nemzedéknek kell vállalnia. Ha választása bölcs lesz, a modern technika felhasználható a jó ügyek szolgálatára, hozzájárulhat a nagy szintézis, az egyetlen világ, az egyetlen civilizáció megteremtéséhez, a civilizációk egyesítéséhez. Az E x p e r i e n c e s - b ő l alább közölt szemelvénnyel kapcsolatosan úgy véljük, né­ hány megjegyzésre van szükség. Toynbee a század eleji angol elit-iskola legjobb tanítványai közé tartozik, mely neveltjeit az antik görög-latin műveltség elsajátításán keresztül vezette be az angol, az európai és a modern civilizáció eszméibe. Ez a nevelés kitörülhetetlen nyomot hagyott a történész egész felfogásán, és rányomta bélyegét történetfilozó­ fiájára is. Hogy mennyire áthatotta, kitűnik egyik önvallomásából: „Amikor költői emóciót érzek, nem az angol, hanem a görög vagy a latin szó tolul ajkamra." A

klasszikus nevelés biztosított számára észbeli teret, s ezen megállhatott, kívül azon az időn és helyen, amelybe történetesen beleszületett, és megkímélte öt attól, hogy „túlbecsülje a modern nyugati civilizációt". Ebben találja meg különben a nyugati civilizáció alapját is, mert begubózva a kereszténységbe, átmentődött a barbár táma­ dások tüzein. Toynbee szemelvényünkben is hangsúlyozza a dolgok belső összefüggésükben való vizsgálatát, az egész áttekintésének óriási jelentőségét. A történeti tények, az adatok fontosak ugyan, de a lényeg a mögöttük meghúzódó egész, mert az „ada­ tok a rajtuk túl levő dolgok kulcsai, a természet rejtjelei" csupán. Történetfilozó­ fiájának ez az egyik sarkalatos pontja. Arra törekszik, hogy az emberiség történe­ tét egyetlen áttekinthető rendszerbe, „egészbe" foglalja. Hasonlatát idézve: a törté­ nészek általában külön fülkékben dolgoznak, a történelem nagy mezejének csak egy-egy kis szakaszát kutatják; ő át akarja tekinteni az egész szerelvényt, végig­ megy az összes fülkéken, mégha a részletekben hibát ejt is. Toynbee a polgári történetfilozófia képviselője. Erről tanúskodnak nemcsak kifejezései, hanem egész felfogása. Végeredményben tagadja a megismerés lehető­ ségét („megértésünk sohasem lesz több, mint halvány fény"), a történelmet még mindig a teológia s z o l g á l ó l e á n y á n a k tekinti, és a világegyetemre kitárult ablakon a „szellemi valóság"-ot keresi. Az sem tagadható viszont, hogy költői képeinek dús lombja mögött, történetfilozófiájában sok meggondolkoztató, haladó elemet találunk. Végül néhány tájékoztató megjegyzés: Toynbee f e l e s é g e . akire hivatkozik, az jeles képviselőjének. Gilbert Murray-nak 1946-ban elváltak. Több gyermekük közül ismert. A családban különben a történelem nemcsak anyja, hanem egyik nagybátyja, történész és társadalmi reformer volt. Az szakkifejezés.

angol irodalmi és tudományos élet egyik a leánya. 1913-ban házasodtak össze, és Theodore Philip újságíróként és íróként hagyomány-számba ment. Toynbee-nak Arnold Toynbee (1812—1883) is neves ő alkotása az „angol ipari forradalom"

B o d h - G a y a vagy Buddha Gaya híres buddhista zarándokhely az indiai Bihar­ ban, mintegy 100 km-re Patnától. A hagyomány szerint Sakya Muni itt egy fügefa alatt világosodott meg, vált „Buddhává". Ma ezen a helyen kétezeréves templom és a sivaista szerzetesek kolostora áll. Cynthus (Künthosz) hegy Délosz szigetén, a mitológia szerint Diána és Apolló születési helye. C h a t h a m H o u s e : Angliában elterjedt szokás, hogy a házaknak nevet adnak, melyet azután a benne székelő intézmény is átvesz. Toynbee hosszú ideig a Chatham House-ban székelő Royal Institute of International Affairs igazgatója volt. Toynbee történetfilozófiájára és politikai felfogására itt nem a K o r u n k 1966. 8. továbbá 1968. 5. és 6. számában megjelent

AGGODAS,

LELKIISMERET. KÍVÁNCSISÁG

Mi késztetett arra, h o g y d o l g o z z a m ? A m i k o r iskolás g y e r m e k v o l t a m , t u d a ­ tom első ö s z t ö n z ő j e az a g g o d a l o m v o l t . Mindig a g g ó d v a i g y e k e z t e m j ó e l ő r e k i ­ bogozni a g ö r ö g és a latin s z ö v e g e k r e j ­ telmét, mert attól tartottam, az i s k o l á ­ ban a tanár esetleg felszólít, h o g y f o r ­ dítsak. M é g m a is a g g ó d o m , v a j o n k i ­ jutok-e kellő i d ő b e n az á l l o m á s r a , n e m szalasztom-e el a v o n a t o t v a g y a repülőt. Ennek m e g v a n n a k a m a g a h á t r á n y a i is Idegtépőn felemészt rengeteg, s o k k a l e l ő ­ nyösebben hasznosítható energiát. N é h a -

térünk ki; utalunk tanulmányokra.

néha j ó előre való cselekvésemmel anyn y i r a sietek, h o g y az m á r h á t r á n y o m r a van. A m i k o r v o n a t o m indulása előtt n e g y v e n p e r c c e l m e g é r k e z e m az á l l o m á s ­ ra, a h o r d á r n e m h a j l a n d ó v á r n i , a m í g a v o n a t befut, s ezért v é g ü l magam kényszerülök felrakni b ő r ö n d ö m e t . V a ­ l a m i h a s o n l ó történt v e l e m egyszer, a m i ­ k o r a tanár felszólított, h o g y é r t e l m e z ­ zek egy nehéz szöveget Thuküdidészből. G o n d o s a n előkészítettem, d e ezt n é h á n y héttel k o r á b b a n tettem, és m i r e az o s z ­ t á l y b a n a h h o z a részhez j u t o t t u n k , az én p u s k a p o r o m m e g n e d v e s e d e t t , és a s z ö ­ veg remek ismerete berozsdásodott.

Toynbee

dolgozószobájában

A z a g g o d a l o m rossz d o l o g , ha i l y e n v é g l e t e k b e s o d o r , és ö n m a g á b a n v é v e s o ­ h a s e m j ó . M é g i s h a t a l m a s hajtóerő, ezért azután e l ő n y e i e l l e n s ú l y o z z á k hátrányait. E g y m á s i k sarkantyú, a m e l y ösztökélt, és m é g m i n d i g ö s z t ö n ö z : a l e l k i i s m e r e t . A p a i n a g y a p á m az angliai B o s t o n S z e n t Botolph t e m p l o m tornyának a látókörébe eső f a r m r ó l származott. P u r i t á n t e r m é ­ s z e t e m , ú g y v é l e m , az a p á m családjától e r e d ő t á r s a d a l m i ö r ö k s é g . A m u n k a irán­ ti m a g a t a r t á s o m b a n g o n d o l k o d á s o m a m e ­ rikai és n e m ausztráliai típusú. M i n d i g d o l g o z n i , m é g p e d i g m i n d i g teljes l e n d ü ­ lettel: l e l k i i s m e r e t e m r á m s z a b t a k ö t e l e s ­ s é g e m n e k é r e z t e m . A z élet a m u n k a i g á ­ j á b a n , m a g á é r t a m u n k á é r t , azt h i s z e m , esztelen d o l o g : d e pusztán ez a v é l e k e d é s m é g n e m tett s z a b a d d á . H a lazsálnék, v a g y c s u p á n az i r a m o t c s ö k k e n t e n é m , a k ­ kor lelkiismeretfurdalást éreznék. Jólle­ het m i n d e z n e m k ö n n y ű , b o l d o g s á g o t s e m • igen terem, mégis úgy látom, amíg csak e g y p a r á n y i e r ő m lesz a m u n k á r a , ez az ö s z t ö n z ő erő hajtani f o g .

A g g ó d á s és l e l k i i s m e r e t : h a t a l m a s d i ­ n a m ó p á r . V a n g o n d j u k rá, h o g y k ö z ö t t ü k kitartóan d o l g o z z a m , d e n e m biztosíta­ nak arról, h o g y a m i t teszek, a n n a k v a n é r t e l m e . V a k e r ő k : hajtanak, de n e m irá­ nyítanak. S z e r e n c s é r e e g y h a r m a d i k m o z ­ g a t ó erő is hajtott: a v á g y , h o g y lássak és érezzek. E n n e k a m o z g a t ó e r ő n e k n e m é b r e d t e m tudatára, c s a k kissé azután, h o g y a m á s i k kettő m á r tudatosult b e n ­ n e m , m é g i s azt h i s z e m , h o g y m i e l ő t t tu­ d o m á s t s z e r e z t e m v o l n a róla, m á r két­ s é g t e l e n ü l hajtott, m é g p e d i g é l e t e m egész korai szakaszától k e z d v e . A k í v á n c s i s á g a c s e l e k e d e t j ó i r á n y ú , p o z i t í v hajtóereje. U g y a n a k k o r az e m b e r i t e r m é s z e t e g y i k megkülönböztető jellemvonása, mely s z e m b e á l l í t j a ő t a n e m - e m b e r i állatok természetével. Minden emberi lényben van bizonyos fokú kíváncsiság, mégpedig o l y a n d o l g o k iránt, a m e l y e k n e k g y a k o r ­ lati h a s z n u k nincsen, vagy legalábbis a m i k o r a k í v á n c s i s á g o t kiváltják, n e m í g é r n e k g y a k o r l a t i hasznot. Ez az e g y e ­ temes e m b e r i tulajdonság egyesekben

erősebb, m á s o k b a n g y e n g é b b , e g y i k e a z o n jellegzetességeknek, a m e l y e k b e n az e m ­ berek l é n y e g é b e n k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l . T e l e v o l t a m k í v á n c s i s á g g a l . A z istenek a d o m á n y a ez, és s z í v b ő l hálás v a g y o k érette.

A

történelem

tanulmányozásának célja — az egész

Ha n é m e l y k o r m e g k é r d e z n e k , miért töltöm é l e t e m e t a t ö r t é n e l e m t a n u l m á ­ nyozásával, ezt v á l a s z o l o m : k e d v t e l é s ­ ből. Ezt én m e g f e l e l ő és kétséget k i z á ­ róan őszinte v á l a s z n a k t a r t o m . Ha a kérdező t o v á b b faggat, h o g y v a j o n u g y a n ­ így é l n é m - e le az é l e t e m e t , ha újra k e z ­ deném, én i g e n n e l f e l e l e k , és ezt m e g g y ő ­ ződésből m o n d o m . De l é n y e g é b e n m i az é r t e l m e a t ö r ­ ténelem t a n u l m á n y o z á s á n a k ? A kíván­ csiság m i n d e n e v ő . A v i l á g e g y e t e m b e n a történelem mellett s z á m t a l a n e g y é b van, ami k í v á n c s i s á g o t kelthet az e m b e r e k ­ ben. M é g i s miért ö s s z p o n t o s u l t k í v á n c s i ­ ságom éppen a történelemre? Válaszom e kérdésre e g y é r t e l m ű e n b i z t o s . A z é r t lettem történész, m e r t a n y á m is az v o l t . N e m emlékszem olyan időszakra, amikor ne tartottam v o l n a m a g á t ó l é r t e t ő d ő n e k , hogy az a n y á m nyomdokaiba lépjek. Amikor betöltöttem negyedik évemet, a p á m kijelentette, n e m e n g e d h e t i m e g , hogy t o v á b b r a is n e v e l ő n ő t tartsanak mellettem. A n y á m azt k é r d e z t e , tarthat­ ná-e m é g e g y é v i g , ha a n e v e l ő n ő tizen­ két havi fizetését e g y k ö n y v m e g í r á s á ­ val e l ő t e r e m t e n é ? A p á m b e l e e g y e z e t t e b ­ be. Élénken e m l é k s z e m , m i l y e n i z g a l m a t okozott, a m i k o r a Tales from Scottish History ( R e g é k a skót t ö r t é n e t b ő l ) k e f e ­ levonata megérkezett. A tiszteletdíj 20 font sterling v o l t , és 1893—94-ben Angliában é p p e n e n n y i t fizettek a n e v e l ő n ő k n e k e g y e s z t e n d ő r e . A m i k o r az é v lejárt, és a p é n z e l f o g y o t t , a n e v e l ő n ő elment, és a lefektetés g o n d j á t a n y á m vette át. L e f e k v é s k o r aztán azzal szer­ zett n e k e m ö r ö m e t és b o l d o g s á g o t , h o g y részletekben e l m e s é l t e A n g l i a történetét, kezdettől f o g v a 1895-ig. Kétségtelen, az ihletet, h o g y történész legyek, a n y á m adta. d e h a j l a m á t én c s a k általános é r t e l e m b e n k ö v e t t e m . A n y á m úgy g o n d o l o m , ö n m a g u k é r t k e d v e l t e a történelem k o n k r é t adatait. T e r m é s z e ­ tesen én is s z e r e t e m őket. A z a d a t o k árukészletek és a t ö r t é n é s z n e k olyan m e n n y i s é g b e n kell szert tennie rájuk, hogy e g y e n e s e n visszataszítónak tűnjék, ha igézetük n e m f o g rajta. Én s z e r e t e m a történeti adatokat, de n e m ö n m a g u k é r t

Úgy k e d v e l e m őket. mint v a l a m i rajtuk k í v ü l á l l ó d o l o g kulcsait: mint a t e r m é ­ szet rejtjeleit és a titokzatos v i l á g e g y e t e m értelmét, a m e l y e k b e n m i n d e n e m b e r i l é n y öntudatosul. Hiszen m i n d a n n y i a n meg a k a r j u k érteni a v i l á g e g y e t e m e t és b e n n e a m a g u n k helyét. T i s z t á b a n v a g y u n k a z ­ zal, h o g y m e g é r t é s ü k s o h a s e m lesz hal­ vány fénynél több. De ez n e m bátortalanít el attól, h o g y a n n y i f é n y után k u ­ tassunk, a m e n n y i r e k é p e s e k v a g y u n k . A kíváncsiság a világegyetemben bár­ m i r e ö s s z p o n t o s u l h a t , d e f e l f o g á s o m sze­ rint m i n d e n k í v á n c s i s á g v é g s ő c é l j a a tünemények mögött m e g h ú z ó d ó szellemi v a l ó s á g : é p p e n e m i a t t v a n v a l a m i isteni a kíváncsiságban. Hála a n y á m hajlamá­ nak én e v é g s ő cél f e l é történetesen az emberi ügyek tanulmányozásával köze­ l e d t e m . A fizika, a n ö v é n y t a n , a g e o l ó g i a vagy akármelyik elképzelhető tudomány u g y a n a z o n e m b e r i c é l felé m á s j á r h a t ó utat nyújt. A z s i d ó — k e r e s z t é n y — m o h a ­ m e d á n Weltanschaungban (világnézetben) a történelem a teológia keretébe van b e ­ l e á g y a z v a . Ezt a h a g y o m á n y o s n é z ő p o n t o t sok nyugati történész — és e z e k n e k s o k n e m nyugati t a n í t v á n y u k — az u t ó b b i két é s fél é v s z á z a d alatt elutasította. M é g i s , azt h i s z e m , az e m b e r i ü g y e k m i n ­ den kutatójának van valamilyen teológiá­ ja, akár e l i s m e r i , a k á r n e m , és ú g y v é ­ lem, teológiájának kénye-kedvétől legin­ k á b b a k k o r függ, a m i k o r sikerült azt m é l y e n a t u d a t k ü s z ö b e alatt e l n y o m v a tartani. Persze, én csak a m a g a m nevében b e ­ szélhetek. Biztos v a g y o k b e n n e : az e m ­ beri ü g y e k t a n u l m á n y o z á s á r a késztető ok az. h o g y ezek jelentik s z á m o m r a a v i l á g e g y e t e m r e kitárult a b l a k o t . Ha a g e o l ó g u s v a g y a b o t a n i k u s o l y a n tájakon jár, a m e l y e k az e m b e r i történetben n e m voltak fontos események színhelyei, b e n ­ n ü k é p p o l y é l é n k e n látja Isten kezét, m i n t én, m o n d j u k , B o d h G a y á b a n v a g y J e r u z s á l e m b e n . D e m i v e l az é n k ö z e l e d é ­ s e m a t ü n e m é n y e k m ö g ö t t rejlő v a l ó s á g ­ h o z történetesen az e m b e r i ü g y e k m e z e ­ j é n j á t s z ó d i k le, a h u m a n i t á s n é l k ü l i természet, a m e l y b ő l h i á n y z i k az e m b e r i , h o z z á m n e m beszél o l y a n é k e s e n . E n g e m jobban meghat Cynthus hegye, mint a M o u n t Everest, a J o r d á n f o l y ó , m i n t az Amazon. A

munkamódszer

M i é r t d o l g o z o m és m i é r t é p p e n a t ö r ­ ténelem területén? Azért, mert számomra a történelemkutatás, noha sok megálló­ val, a Visio Beatijica (Boldogító látomás) felé vezet.

H o g y a n d o l g o z o m ? T í z és h u s z o n k é t é v e s k o r o m k ö z ö t t l e g t ö b b i d ő m e t azzal töltöttem, h o g y sikerrel f e l k é s z ü l j e k a vizsgákra. A vizsgákra készülésnek bizo­ n y o s é r t e l e m b e n v a n n e v e l ő hatása. F e ­ l e l ő s s é g e t olt b e l é n k , és a r r a kényszerít, h o g y m u n k á h o z lássunk. Igaz, e g y t e h e t ­ séges és a t a n í t v á n n y a l e g y ü t t é r z ő tanár sokat tehet, h o g y m e g t a n í t s o n , m i k é p p e n kell f e l k é s z ü l n ü n k ; d e a f e l k é s z ü l é s m u n ­ káját h e l y e t t ü n k n e m v é g e z h e t i el. S e n k i m á s a v i l á g o n , c s a k mi s e g í t h e t ü n k ö n ­ magunkon, a m i k o r a vizsgáztató terem­ b e n e l f o g l a l j u k h e l y ü n k e t , e l é n k b e teszik a v i z s g a p a p í r t és h á r o m ó r á n y i , p i l l a n a t ­ tal s e m t ö b b i d ő t e n g e d é l y e z n e k arra, hogy válaszoljunk a feladott kérdésekre. H. J. H a s e l f o o t , az e l ő k é s z í t ő iskola tanára, a k i n e k órái e g é s z e n k ü l ö n l e g e s hatással v o l t a k r á m , l e g j o b b v o l t v a l a ­ m e n n y i m e s t e r e m k ö z ü l . Ő tanított m e g arra, h o g y a n k e l l d o l g o z n i . A m a i n a p i g is h a s z o n é l v e z ő j e v a g y o k tanításának. Noha m á r akkor rájöttem, milyen rend­ k í v ü l i e n j ó tanár, az iránta érzett h á ­ l á m idő múltával szüntelenül növekedett, mert ú g y találtam, tanácsai mindig se­ gítettek e n g e m a b b a n , h o g y m e g b i r k ó z ­ zam egymást követő értelmiségi foglala­ t o s s á g a i m m a l . M r . H a s e l f o o t első és l e g ­ j o b b tanácsa ez v o l t : „ N e ess k é t s é g b e azért, m e r t a k é r d é s e k m e g v á l a s z o l á s á r a a d o t t i d ő k o r l á t o z o t t . N e u g o r j fejest meggondolatlanul. A rendelkezésedre álló h á r o m ó r á b ó l az a l e g h a s z n o s a b b i d ő , m e l y e t eltöltesz, m é g m i e l ő t t t o l l a d a t p a ­ p í r r a teszed, ha ezt az i d ő t e l e j é t ő l f o g v a arra f o r d í t o d , h o g y a tételt m i n t egészet á t g o n d o l j a d . Ez a h e l y e s m ó d s z e r a k k o r is, ha a z e l ő t t e d á l l ó p r o b l é m a e g y d o l ­ g o z a t t é t e l ; a k k o r is, h a a n g o l r a f o r d í ­ t a n d ó g ö r ö g v a g y latin s z ö v e g ; v a g y f o r ­ dítva, angol szöveg, melyet prózában v a g y v e r s b e n g ö r ö g r e v a g y latinra k e l l átültetned". M r . H a s e l f o o t arra tanított, hogy próbáljak mindig világos, értelmes l e n n i ; p r ó b á l j a m m i n d i g m e g l á t n i az e r ­ dőt, anélkül, hogy elvesznék a fák k ö ­ z ö t t ; az i s m e r t t ő l az i s m e r e t l e n f e l é h a ­ ladjak; tartsam magától értetődőnek, h o g y a g ö r ö g v a g y a latin s z ö v e g n e k k e l l h o g y l e g y e n é r t e l m e , és l á s s a m b e : m í g értelme n e m világos, egészen biztos, n e m járok a helyes n y o m o n . A h á r o m ó r á s d o l g o z a t n a g y s z e r ű ne­ v e l é s a zsurnalisztika, az á l l a m i h i v a t a l ­ v i s e l é s és a j o g t u d o m á n y s z e m p o n t j á b ó l . H a v a l a k i fiatalon elsajátította a d o l g o ­ zatírás m ű v é s z e t é t , t u d n i f o g j a , h o g y a n kell c i k k e t v a g y j e g y z ő k ö n y v e t írni, v a g y h o g y a n kell k i v o n a t o l n i — i d ő h i á n n y a l küzdve — egy bírósági ügyet; a gyakor­ lati é l e t b e n m i n d i g i d ő h i á n n y a l k ü s z ­

k ö d v e d o l g o z u n k . A z o l y a n tudóst, aki n e m n e v e l i rá magát, h o g y kitűzött i d ő r e dolgozzék, a terméketlenség veszélye fe­ nyegetheti. Gyakorlatlanságát hiába igazol­ j a azzal, h o g y a h a t á r i d ő r e v é g z e t t m u n k a tökéletlen. Természetes, hogy tökéletlen; m i n d e n emberi munka tökéletlen, mert a z e m b e r i t e r m é s z e t is az. A z e m b e r i ü g y e k n e k ez a v e l e j á r ó t ö k é l e t l e n s é g e n e m g y ő z h e t ő l e halogatással. M i n d e n f a j ­ ta m u n k á b a n , b e l e é r t v e a s z e l l e m i m u n ­ k á t is, e l j ö n a c s e l e k v é s m e g f e l e l ő p i l ­ lanata. N i n c s a p p a r á t u s , m e l y m e g m o n d ­ hatná, h o g y ez a p i l l a n a t m i k o r érkezett e l ; ezt m e g kell é r e z n i i n t u í c i ó által, és a helyes időzítés minden esetben más és más, d e m e g r a g a d á s a e l e n g e d h e t e t l e n a s i k e r h e z ; hosszú halogatása é p p e n o l y a n v é g z e t e s lehet, m i n t a hirtelen c s e ­ l e k v é s . A h e l y t e l e n i d ő z í t é s hatása e g y i k v a g y m á s i k i r á n y b a n f o k o z z a a tökélet­ lenséget, m e l y m i n d e n e m b e r i c s e l e k v é s velejárója.

Vizsgasiker,

alkotás

Következésképpen a vizsgára készülés­ nek s annak, hogy a vizsgákat kellő idő­ b e n letesszük, j ó n e v e l ő hatása v a n . D e u g y a n a k k o r j á r h a t rossz hatással is: az i s m e r e t e k m e g s z e r z é s e i r á n t tanúsított m a g a t a r t á s u n k a passzivitást k ö n n y e n s z o ­ k á s u n k k á teheti. A v i z s g a : c s e l e k v é s egy hosszú tanulási f o l y a m a t v é g é n ; k e z d e t ­ b e n egészen t e r m é s z e t e s e n m é g távol van; á m amikor ránk köszönt, a cselek­ v é s g y o r s és megfeszített. S o k k a l h o s z szabb ideig vagyunk elfoglalva a felké­ szüléssel, és e m i a t t s o k k a l n a g y o b b ha­ tása lehet r á n k , m i n t m a g u k n a k a v i z s ­ gáknak. A leendő vizsgázónak nincs kez­ deményezése. A vizsgáztatónak van. A z utolsó mozzanatban ő diktálja a vizsgá­ z ó n a k a c s e l e k v é s t , a m e l y e t e n n e k el kell f o g a d n i a . A hosszúra n y ú l t e l ő k é s z í t ő i d ő s z a k alatt a v i z s g á z ó m i n d ö s s z e a n y n y i t tehet, h o g y a z o n a területen, a m e ­ l y e n állni a k a r j a a sarat, a n n y i i s m e ­ retet h a l m o z fel, a m e n y i t c s a k tud. A v i z s g a r e n d s z e r azt a b o g a r a t ültetheti a v i z s g á z ó f ü l é b e , h o g y az intellektuális m u n k á b a n az e s z m é n y i c é l k i m e r í t h e t e t ­ len i s m e r e t a n y a g r a szert tenni e g y tu­ d o m á n y á g pontosan körülhatárolt terü­ letén. Intellektuális fejlődésem történetében felmerült a veszély, hogy a vizsgázó szel­ l e m i beállítottságát teszem magamévá. H a m e g g o n d o l o m , h o g y a z e g y m á s után k ö v e t k e z ő v i z s g á k m i l y e n n a g y szerepet játszottak i n t e l l e k t u á l i s é l e t e m b e n , n e m is c s o d á l k o z o m e h a j l a n d ó s á g o m o n . Igaz.

én megszabadítottam m a g a m a v i z s g á ­ zók egyik szakmai torzulásától. N e m e n ­ gedtem m a g a m a t b e z á r n i a t u d o m á n y önkényesen k o r l á t o z o t t m e z e j é r e . M r . H a ­ selfoot mentett m e g e n g e m attól, m e r t arra tanított, h o g y a p r o b l é m á t m i n d e n ­ kor mint egészet tekintsem. M i v e l a p r o b ­ lémák, a m e l y e k e t é r d e k l ő d é s e m k ö z p o n t ­ jába h e l y e z t e m , az e m b e r i ü g y e k v o l ­ tak, s e m m i s e m elégített ki, a m i h í j á v a l találtatott az e m b e r i ü g y e k t a n u l m á n y o ­ zásában. Ez ö n m a g á b a n h e l y e s v o l t , és mentesített a v i z s g á z ó e g y m á s i k g y e n ­ geségétől, attól, a m e l y b e b e l e e s t e m , n e ­ vezetesen: az i s m e r e t n e k a sikeres v i z s ­ gák és n e m a hasznosításért v a l ó f e l h a l ­ mozása. Amikor kíváncsiságom mezejét kiszé­ lesítettem, h o g y m i n d e n e m b e r i ü g y e t belétereljek, u g y a n a z t t e t t e m m a g a m m a l , amit egyszer az ó r i á s o k Jötenheimban Thor istennel: titkon az i v ó s z a r u t a t e n ­ gerrel kötötték össze, és f e l s z ó l í t o t t á k , hogy ürítse ki. T h o r n a g y i v ó v o l t , és egyetlen hosszú k o r t y b a n l e n y e l t e a t e n ­ ger v i z é n e k e g y h a r m a d á t , m é g m i e l ő t t arra kényszerült v o l n a , h o g y b e i s m e r j e vereségét. D e az Isten s e m t u d t a szá­ razra üríteni a tengert, és e g y h u s z o n k é t éves fiatalember, aki előtt o t t áll e g é s z munkabíró élete, n e m v á l h a t ú r r á a z ö s z szes e m b e r i ü g y e k e n , b á r m i l y e n e r ő s e n dolgozik is, és b á r m i l y e n hosszú i d e i g meg is őrzi s z e l l e m i frisseségét. A n é l k ü l , hogy ezt b e l á t t a m v o l n a , m a g a m a t a v é g ­ telenség ellen uszítottam, és a h a l a n d ó ­ nak a v é g t e l e n s é g g e l v a l ó m é r k ő z é s é b ő l a halandó s z ü k s é g k é p p e n vesztesen k e ­ rül ki, k i v é v e , ha m a g á t k e l l ő i d ő b e n ki tudja szabadítani e b b ő l a z e g y e n l ő t l e n viadalból. Hogy kiszabadítsam magam, a végte­ lenség száműzetésére k i f e j l e s z t e t t e m sa­ ját m ó d s z e r e m e t . A h e l y e t t , h o g y ad in­ finitum f o l y t a t t a m v o l n a az i s m e r e t s z e r ­ zést, e l k e z d t e m tenni v a l a m i t a m á r b i r ­ t o k o m b a n l e v ő ismerettel. A t u d á s n a k ez a c s e l e k v ő felhasználása i r á n y t a d o t t a jövőre ismeretszerzésemben. A z isme­ retszerzésnek n e m a k a r t a m k o r l á t o t s z a b ­ ni azzal, h o g y ö n k é n y e s e n m e g á l l a p í t o t t területre szűkítem. J o b b m ó d s z e r t e s z e l ­ tem ki arra, h o g y határt s z a b j a k a h a ­ tártalannak. A v é g t e l e n s é g e t azzal k o r l á ­ toztam, h o g y az ismeretszerzést a c s e l e k ­ vés k ö v e t e l m é n y e i n e k a r á n y á b a n i r á n y í ­ tottam. A z i s m e r e t a n y a g m e g v a n , r e n ­ delkezésemre áll a k ö n y v t á r a k p o l c a i n és a m ú z e u m o k t e r m e i b e n . E l v é g r e is n i n c s miért annyira s i e t n e m , h o g y b i r t o k o m b a v e g y e m , hiszen ú g y s e m szalad el. A n n y i t vehetek és f o g o k meríteni b e l ő l e , a m e n y nyire és a m i k o r s z ü k s é g e m van, h o g y

f e l h a s z n á l j a m . M á s s z ó v a l : ettől f o g v a az i s m e r e t e t azért s z e r e z t e m , h o g y saját ter­ v e i m h e z h a s z n á l j a m fel, n e m p e d i g azért, hogy kielégítsek vele egy képzeletbeli post mortem vizsgáztatót. Miután a birtokomban lévő ismeret­ tel e l k e z d t e m v a l a m i t m ű v e l n i , a „ d o l ­ gozni" szó értelme lényegesen m e g v á l ­ tozott s z á m o m r a . Ez a v á l t o z á s u g y a n a k ­ kor — ebben egészen bizonyos v a g y o k — e g é s z s é g e s is v o l t . D o l g o z n i m o s t szá­ m o m r a a n n y i t jelentett, m i n t írni v a g y f e l k é s z ü l n i az írásra. 1911 óta n e m i r á ­ n y o z t a m elő m u n k a i d ő t az olvasásra, és a m i a l e g f o n t o s a b b , a reggeli é s az e b é d közötti ó r á k a t , a n a p n a k azt a szakát, amikor az agyam a legfogékonyabb — k i z á r ó l a g o s a n írásra t a r t o t t a m f e n n . A m i az o l v a s á s t illeti, h a g y t a m , h o g y a n n a k l e g y e n g o n d j a ö n m a g á r a . Ezt a politikát értelmem számára eredményei igazolták. A z t o l v a s t a m , a m i r e s z ü k s é g e m v o l t az íráshoz, n o h a s o k k a l t ö b b e t írtam, m i n t amennyiről álmodni mertem akkor, ami­ k o r e l k e z d t e m írni. A szükségest p e r s z e t á g a n é r t e l m e z t e m . (Sikerült m i n d i g s o k ­ kal t ö b b e t o l v a s n o m , m i n t amennyire az e g y m á s t k ö v e t ő g y a k o r l a t i c é l j a i m h o z s z i g o r ú a n v é v e szükség v o l t . ) Ez a v á l t o z á s az o l v a s á s c é l j á t illetően a r r a késztetett, h o g y m e g f e l e l ő v á l t o z á s t hajtsak v é g r e j e g y z e t e l é s e m b e n is. A n n a k i d e j é n azzal k e z d t e m , h o g y j e g y z e t e k e t k é s z í t e t t e m a g ö r ö g és a latin s z ö v e g e k margójára. A szövegmagyarázóknak (szkoliasztészeknek) ez a jegyzetelési módszere megfelelő volt mindaddig, míg a s z ö v e g e k e l ő k é s z í t é s e és é r t e l m e z é s e önmagában meghatározott célkitűzés volt számomra. Most azonban megtanultam a s z ö v e g e k e t n y e r s a n y a g k é n t használni, ú g y , h o g y v a l a m i eredetit a l k o s s a k b e l ő l ü k , és e n n e k az új c é l n a k az é r d e k é b e n szükség v o l t j e g y z e t e i m e t k e z e l h e t ő b b és h o z z á f é r h e t ő b b f o r m á b a n tárolni. 1922 óta j e g y z e t f ü z e t e i m b e n pontok szerint k e z d t e m f e l j e g y z é s e k e t tenni az o l y a n o l ­ vasott k ö n y v e k r ő l , a m e l y e k v a l a m i l y e n szempontból használhatókká válnak mind­ arra, a m i t v a l a h a m e g szeretnék írni. A hasznosság m o s t m á r é r t é k m é r ő lett az írás s z e m p o n t j á b ó l , s ezért i l y e n f o r ­ m á b a n készítettem j e g y z e t e k e t n e m c s a k g ö r ö g és latin s z ö v e g e k r ő l , h a n e m m o ­ dern k ö n y v e k r ő l is. 1968-ra t ö b b mint h a r m i n c i l y e n j e g y z e t f ü z e t e m v o l t telis­ tele í r v a . M á r r é g ó t a e z e k az én k ö z ­ v e t l e n , az í r á s h o z használt t á j é k o z ó d á s i forrásaim. V a l a m e l y i k általam olvasott k ö n y v e g y i k - m á s i k részletéről készített f e l j e g y z é s b ő l m i n d i g v i s s z a t u d o k utalni az eredetire.

Az

utazás

elengedhetetlenül

szükséges

Azzal, hogy az írást részesítettem e l ő n y b e n , az i d e g e n n y e l v e k terén l e ­ m o n d t a m a további lényeges ismeretszer­ zésről. D e v a n e g y m á s i k terület, a z o r ­ s z á g o k k ö z v e t l e n m e g i s m e r é s e . Ez m i n d ­ a n n y i s z o r b u z g ó n gazdagította i s m e r e t e i m tárházát, v a l a h á n y s z o r a l k a l m a m v o l t rá N y u g a l o m b a v o n u l á s o m utánig, b i z o n y o s m é r t é k b e n p é n z - és i d ő h i á n y miatt, n e m u t a z t a m eleget. 1911-től k e z d v e m é g i s o l y g y a k r a n és o l y s o k a t utaztam, am e n n y i t c s a k t u d t a m . Ez az e g y e t l e n te­ v é k e n y s é g , a m e l y e t e l ő n y b e n részesítet­ tem még a mindeneknél fontosabbnak tartott írásnál is. V a l a h á n y s z o r l e h e t ő s é ­ gem nyílott valamilyen szellemi szem­ pontból hasznos utazásra, az írásnak m i n d a n n y i s z o r v á r n i a kellett. Én u g y a n i s azt tartom, h o g y a z o k n a k , a k i k az e m ­ beri ü g y e k e t t a n u l m á n y o z z á k , az utazást m i n d e n e k f ö l é b e kell h e l y e z n i ü k . A z e m ­ b e r i l é n y e k és az e m b e r i t á r s a d a l m a k n e m érthetők meg környezetük ismerete nélkül, és a földrajzi k ö r n y e z e t n e m f o g ­ ható fel m á s o d k é z b ő l szerzett t á j é k o z ó ­ dásból. É v e k e n át b e l e m e r ü l h e t ü n k a l e í r á ­ sokba, a f é n y k é p e k b e , az illető o r s z á g térképeibe, igazi v é l e m é n y t j e l l e g é r ő l mégsem tudunk alkotni; viszont egyetlen pillantás a tájba saját s z e m ü n k k e l o l y a n a l a p o s tájékoztatást nyújthat, a m i l y e n t a másodlagos források képtelenek bizto­ sítani.

Öt

tanács

S z e r e t n é k öt tanácsot a d n i a z o k n a k a szellemi m u n k á s o k n a k , a k i k e g y e t é r t e n e k v e l e m a b b a n , h o g y az ismeretszerzés h e ­ lyes és e g é s z s é g e s c é l j a c s a k v a l a m i l y e n ö n á l l ó eredeti alkotás lehet. A z első Mr. Haselfoot aranyszabálya: „ N e ugorj fejest m e g g o n d o l a t l a n u l ; g o n d o l k o z z , m i ­ előtt c s e l e k s z e l ; adj i d ő t m a g a d n a k , h o g y a tételedet v a g y a p r o b l é m á d a t m i n t e g é ­ szet áttekinthesd." Ü g y találtam, h o g y ez a tanács n e k e m k a p ó r a j ö t t mindkét igen n a g y v á l l a k o z á s o m k o r , a m e l y e k h e z ez i d e i g h o z z á f o g t a m : az e g y i k a Cha­ tham House Survey of International Af­ fairs ( A C h a t h a m H o u s e - f é l e N e m z e t k ö z i Ü g y e k S z e m l é j e ) , a m á s i k az A Study of History (Tanulmány a történelemről). A Survey-ben (az a b o l d o g s á g jutott o s z t á l y r é s z e m ü l , h o g y első b e t ű j é t ő l az utolsóig f e l e s é g e m k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ír­ hattam meg) feladatunk volt a nemzet­ közi ü g y e k történetét t o v á b b v i n n i o n n a n , a h o l a Chatham House History of Peace

Conference ( A b é k e k o n f e r e n c i a története) 1919-ben a b b a h a g y t a . A S u r r e y - n e k m a ­ g á b a kellett f o g l a l n i a az e g é s z v i l á g o t , és é n n e m v o l t a m h a j l a n d ó arra, h o g y szakembereket b é r e l j e k a z állítólagos „ t á v o l i i d e g e n " területek történetének feldolgozására. A z egész világot a ma­ g u n k t a r t o m á n y á n a k tekinteni i z g a l m a s , d e u g y a n a k k o r n a g y és óriási feladat v o l t . H o l lehessen e l k e z d e n i ? A z z a l k e z d ­ t e m , h o g y kis kötetet írtam, a The World after the Peace Conference-et (A világ a b é k e k o n f e r e n c i a után). E b b e n m e g p r ó ­ báltam a világ helyzetének keresztmet­ szetét a d n i az 1920. é v b e n v a g y akörül. Ez teremtette m e g az a l a p v á z l a t o t , a m e l y l y e l e l k e z d h e t t e m az e s e m é n y e k b e m u t a ­ tását. Ezt f e l e s é g e m és én 1946-ig vittük. A z A Study of History megközelítését azzal k e z d t e m , h o g y h a m i s s z e m p o n t b ó l i n d u l t a m ki. 1920 n y a r á n , a m i k o r a k ö n y v e s z m é j e m á r f o r g o t t f e j e m b e n , arra g o n ­ doltam, hogy úgy írom meg, mint a Szo­ phoklész Antigonéja második karéneké­ hez s z ó l ó k o m m e n t á r t . A g ö r ö g v e r s f e n ­ ségesen juttatja k i f e j e z é s r e az e m b e r i élet k ü l ö n ö s voltát, n a g y s z e r ű s é g é t és pátoszát,* d e c s a k h a m a r rájöttem: az é n k ö z é p k o r i beállítottságú k ö z e l e d é s e m a tárgyhoz egy görög remekműre való utalással, túlzottan közvetett út a h h o z , hogy járható legyen. Szophoklész nem találhatta ki h e l y e t t e m a t á r g y n a k m e g ­ f e l e l ő m ó d s z e r t . N e k e m kellett azt kita­ l á l n o m , és c s a k e g y é v v e l k é s ő b b j ö t t e m rá. a m i k o r v o n a t o n u t a z t a m , v a l a h o l N y u g a t - B u l g á r i á b a n az i s z t a m b u l — l o n d o ­ ni ú t v o n a l o n , miután a Manchester Guar­ dian r e n d k í v ü l i t u d ó s í t ó j a k é n t a g ö r ö g — török háború megfigyelője voltam Anató­ liában. E k k o r azon v e t t e m észre m a g a m , h o g y e g y í v p a p í r r a m i n t e g y tucatnyi f e j e z e t c í m e t f i r k a n t o k fel, a m e l y e k a z u ­ tán l e e n d ő k ö n y v e m f ő beosztásának a l a p j á u l szolgáltak. Ez a l k a l o m m a l n e m siettem munká­ h o z látni. Ezután s z a b a d i d ő m j e l e n t ő ­ s e b b szakaszai az 1927. és 1928. é v i h o s z * Idézzük Szophoklész Antigonéja kar­ énekének néhány verssorát: Sok van, mi csodálatos, ! de az embernél nincs sem­ mi csodálatosabb. / Ő az, ki a szürke I tengeren átkel, / a téli viharban / ör­ vénylő habokon, / S Gaiát, a magasztos istennőt / zaklatja a meg-megújulót I évről-évre az imbolygó ekevassal, / föl­ szántva lovával a földet. I ...Szolgáivá tette okos leleménnyel / a hegyek meg a rétek állatait. ! a lobogóhajú paripá­ nak és a bikának nyakába vetette igá­ ját. (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítá­ sa. B. A. jegyzete.)

a n a p b á r m e l y más s z a k á b a n , amikor ú g y találod, h o g y a l e g j o b b a n tudsz írni. N e v á r j addig, m í g azt érzed, h o g y h a n ­ g u l a t o d v a n hozzá. Írj. a k á r ú g y érzed, h o g y k é p e s v a g y rá, a k á r n e m . A m i t a k k o r írsz, a m i k o r ú g y é r z e d , h o g y n e m v a g y e l e m e d b e n , természetesen, n e m lesz o l y a n j ó , mint a m i t a k k o r írsz, a m i k o r a l e g j o b b f o r m á d b a n v a g y . A z első f o ­ g a l m a z v á n y o d d a l n e m leszel m e g e l é g e d ­ v e , m i n t a h o g y én s e m v o l t a m elégedett a S c h e l d t hajózásáról s z ó l ó disputa f o ­ g a l m a z v á n y á v a l . R e v i d e á l h a t o d első kí­ sérleted, és n o h a ez a rész a k k o r s e m lesz o l y a n j ó , mint az, a m e l y e t m á r e r e ­ detileg lendülettel írtál, e n n e k e l l e n é r e v a l ó s z í n ű l e g kiállja a p r ó b á t , d e k ö z b e n e g y lépést tettél terved megvalósítása felé. Ha a d d i g v á r n á l , a m í g t ö k é l e t e s ­ ségre teszel szert, v á r h a t n á l m u n k á s é l e ­ ted h á t r a l e v ő r é s z é n e k b e f e j e z t é i g , mert s e m m i s e m tökéletes, a m i t az e m b e r i kéz v a g y az e m b e r i a g y m ű v e l . " Negyedik tanácsom ez: „ N e pazarold el s z a b a d i d ő d foszlányait." N e m o n d d m a g a d n a k : „ Í m e , ezt a m u n k á m b e f e ­ j e z t e m , n i n c s hát s e m m i é r t e l m e , h o g y h o l n a p r e g g e l előtt v a g y m é g a hét v é ­ gén h o z z á k e z d j e k a m á s i k h o z . Ezért e n a p v a g y e hét h á t r a l e v ő részén m e g e n ­ g e d h e t e m m a g a m n a k , h o g y p i h e n j e k és f e l l é l e g e z z e m . " A z igazság az, h o g y n e m engedheted meg magadnak, mert a leg­ k ö z e l e b b i f e l a d a t o d h e l y e s kezdési p i l ­ lanata n e m h o l n a p v a g y a j ö v ő héten van, h a n e m instanter, v a g y az a m e r i k a i szóhasználat szerint m o s t a z o n n a l : right now. (Érdekes, h o g y a right now a m e r i ­ k a n i z m u s , mert az a m e r i k a i a k m i n d e n e k ­ előtt a tett e m b e r e i . ) Ö t ö d i k t a n á c s o m : „ M i n d i g e l ő r e nézz. N é z z messze e l ő r e , mint a h o g y a n az au­ tóversenyző néz messzelátó tekintetével a láthatárra, a m e l y e t elér, m é g m i e l ő t t megismerné." A z első v i l á g h á b o r ú kitörése óta o l y a n munkatervem volt, amely előrenyúlott kiszámíthatatlan számú évre. Például 1965 őszén k i a d t a m e g y k ö n y v e t Hanni­ bal's Legacy ( H a n n i b á l ö r ö k s é g e ) c í m m e l , a m e l y n e k első m e g f o g a l m a z á s a az 1913— 1914-i e g y e t e m i é v b e n , O x f o r d b a n a L i t e rae H u m a n i o r c s i s k o l a s z á m á r a tartott H e a d l a m - M o r l e y azt j a v a s o l t a , h o g y e l ő a d á s s o r o z a t o m b a n született m e g . M i a ­ k e z d j e m a H o l l a n d i a és B e l g i u m közötti latt j e g y z e t e i m e t í r t a m e z e k h e z az e l ő a ­ — a Scheldt hajózásával kapcsolatos — dásokhoz, úgy terveztem, hogy kiadom vitás kérdés t ö r t é n e t é n e k megírásával. ő k e t k ö n y v a l a k b a n . A z első v i l á g h á b o r ú ­ K ö v e t t e m tanácsát, és m i n d e n ú g y t ö r ­ tól k e z d v e e s e m é n y t o r l ó d o t t e s e m é n y r e , tént, a h o g y m o n d o t t a . és állt k ö z é m és ez é r d e k e s tárgy k ö z é . A harmadik tanácsom, g o n d o l o m , ér­ D e s o h a s e m v e t t e m le t e k i n t e t e m e t e vényes n e m c s a k a t ö r t é n e l m i munkák tárgyról, a m e l y az első és a m á s o d i k íróira, h a n e m m i n d e n íróra, b á r m i l y e n r ó m a i — k a r t h á g ó i h á b o r ú n a k a r ó m a i élet­ területen d o l g o z z é k is. „ Í r j rendszeresen, re g y a k o r o l t hatásaira v o n a t k o z o t t . M i n napkeltekor vagy napnyugtakor, vagy

szú nyári v a k á c i ó k v o l t a k . Ezeket n e m azzal töltöttem, h o g y m e g p r ó b á l j a m a könyv első r é s z é n e k megszerkesztését, hanem azzal, h o g y m i n d e g y i k f e j e z e t c í ­ met részletes j e g y z e t c s o p o r t o k k á b ő v í t e t ­ tem ki. A z íráshoz n e m k e z d t e m h o z z á 1930 nyaráig. K ö z b e n 1929-ben m e g t e t ­ tem az én e d d i g i l e g h o s s z a b b utazáso­ mat. K í n á b a m e g J a p á n b a m e n t e m ; a Perzsa-öböl partjáig s z á r a z f ö l d ö n , o n n a n tengeren, visszafelé p e d i g a transz-szibé­ riai vasúton j ö t t e m . Ezután é r e z t e m m a ­ gam készen arra, h o g y h o z z á l á s s a k a könyv m e g í r á s á h o z . A második tanácsom: „Haladéktalanul láss m u n k á h o z , m i h e l y t ú g y érzed, h o g y gondolatod m e g é r e t t a c s e l e k v é s r e . T ú l sokáig v á r n i m é g s z e r e n c s é t l e n e b b lehet hatásaiban, mint teljesen m e g g o n d o l a t ­ lanul fejest ugrani." A m i k o r f e l e s é g e m és é n h o z z á k e z d tünk a Survey megírásához, egy idősebb és tapasztaltabb t u d ó s n a k , Sir James H e a d l a m - M o r l e y - n e k , a k ü l ü g y i hivatal történelmi t a n á c s a d ó j á n a k irányítása alatt d o l g o z t u n k . Ő u g y a n a k k o r a R o y a l Institute of I n t e r n a t i o n a l A f f a i r s ( A N e m ­ zetközi Ü g y e k K i r á l y i Intézete) k i a d ó bizottságának az e l n ö k e is v o l t . A m i k o r a munka m e g k e z d é s e után v a l a m i v e l k é ­ sőbb m e g í r t a m kis k ö t e t e m e t , a The World after the Peace Conference-et, H e a d l a m - M o r l e y a g g ó d n i kezdett. „ A kis mű, amelyet alkotott, n a g y o n j ó — m o n ­ dotta —, d e az ö n igazi feladata azt e l ­ mondani, a m i ezután történt. E l i s m e r e m , hogy a feladat n a g y . Ezért m o s t azt kellene tennie, h o g y h o z z á k e z d v a l a m e ­ lyik részlet k i d o l g o z á s á h o z . A m i k o r ezt befejezte, látni fogja, h o g y a t ö b b i m a ­ gától j ö n . H a h o z z á k e z d , r á j ö n a h e l y e s módszerre: a jelenkori történet vizsgá­ lata a történetírás külön műfaja. T a n á ­ c s o m az l e n n e , h o g y k e z d e t n e k o l y a n té­ mát válasszon, a m e l y n e m túlzottan n a g y . és n e m is n a g y o n j e l e n t ő s . V a l ó s z í n ű , az első k i d o l g o z á s s a l n e m lesz m e g e l é ­ gedve, és ú g y véli, h o g y át kell d o l ­ goznia. N e t ö r ő d j é k v e l e : l é n y e g e s az, hogy most n e k i ü l j ö n az első részek m e g ­ írásához, m e r t ez hozzásegíti az egész megindításához."

d i g f i g y e l t e m az erre v o n a t k o z ó k ö n y ­ v e k e t és t a n u l m á n y o k a t , j e g y z e t e k e t k é ­ szítettem r ó l u k az én g y a r a p o d ó j e g y z e t ­ füzet-sorozatomban, hogy majd egyszer felhasználjam, amikor — előbb vagy u t ó b b — l e ü l h e t e k és v a l ó r a v á l t h a t o m eredeti t e r v e m e t . 1957 n y a r á n l á t t a m h o z ­ zá, és a k ö n y v m e g í r á s a k o r felhasznál­ t a m a z o k a t a j e g y z e t e i m e t , a m e l y e k e t öt, tíz v a g y húsz é v v e l k o r á b b a n készítet­ tem, mielőtt hasznosításukra alkalom adódott volna. F e l e s é g e m szerint m e g v a n az a k ü l ö n ­ leges k é p e s s é g e m — h a t o d i k érzékem, amint ő mondja —, hogy évekkel előre m e g s z i m a t o l o m , m i r e lesz m a j d s z ü k s é ­ g e m b i z o n y o s f e l a d a t teljesítésekor, a m e l y

a t e r v n a p l ó m b a n e g é s z e n lent, a lista v é g é n szerepel. A z t is m o n d j a , h o g y adottságom van feljegyezni, röviden, váz­ latosan é p p e n azt, a m i r e k é s ő b b s z ü k ­ s é g e m lesz. J e g y z e t f ü z e t e i m használata k é t s é g k í v ü l b i z o n y í t j a , h o g y e z az én munkamódszerem; de abban már nem v a g y o k biztos, h o g y e z v a l a m i l y e n k ü ­ lönleges adottság kifejeződése. Valószínű­ leg a k á r m e l y i k s z e l l e m i d o l g o z ó , ha élni a k a r n a ezzel a m ó d s z e r r e l , s i k e r r e l h a s z ­ nálhatná. K é t s é g t e l e n , h o g y i g é n y e l b i ­ z o n y o s adottságot, d e m i n d e n e k e l ő t t g y a ­ k o r l a t o t és kitartást. Fordította és a bevezetőt írta Bodor András

HAZAI TÜKÖR

Mai változások „A Holnap városá"-ban Egy újsághír szerint 1968-ban N a g y v á r a d l a k o s s á g a m e g h a l a d t a a 130 000-et. Nagyjából í g y igaz. s ha e h h e z m é g h o z z á v e s s z ü k a k ö z i g a z g a t á s i l a g N a g y v á r a d h o z tartozó s h e l l y e l - k ö z z e l h o z z á is kúszott-nőtt falvakat, n e m m e s s z e j á r u n k a s z á z ­ ötvenezres létszámtól. N a g y v á r o s s á lett s z e m ü n k láttára, hiszen az 1948-as statisz­ tikai a d a t o k szerint a v á r o s l a k o s a i n a k s z á m a : 82 282, négyszázöttel k e v e s e b b , mint 1930-ban. M i l y e n t é n y e z ő k h a t o t t a k itt? A k u t a t ó s z á m á r a k e v é s alternatíva k í n á l k o ­ zik, hiszen ez a z ugrásszerű n é p e s s é g n ö v e k e d é s e g y e n e s k ö v e t k e z m é n y e a z u t o l s ó másfél évtized N a g y v á r a d r a v o n a t k o z ó beruházási politikájának, a p á r t d e c e n t ­ ralizációs ipartelepítő e l g o n d o l á s a i n a k s az e z z e l j á r ó n a g y m é r e t ű lakásépítkezé­ seknek. E t é n y e z ő k ö n k í v ü l v a n m é g e g y m á s i k is: a n é p s z í v ó s kitartása, m u n k a ­ bírása, f e g y e l m e z e t t , c é l r a t ö r ő a l k o t ó m u n k á j a . C s a k í g y é r t h e t e m m e g a v á r o s történetét. H i á b a r o m b o l j a f ö l d i g 1241-ben a tatár, 140 é v v e l k é s ő b b m á r 60 000 ember vallja magát „vári" v a g y „váralji" népnek, (ideértendők persze a környező falvak is, a m e l y e k v a g y j o g szerint i g é n y e l t é k p ü s p ö k i b i r t o k k é n t a v é d e l m e t , vagy csupán r e m é l t é k a m a g u k biztonságát V á r a d t ó l ) . A k ö v e t k e z ő m á s f é l század meghozta a felvirágzást. 1552-ben m á r 75 k ü l ö n f é l e i p a r t űző m ű h e l y r ő l t u d ó s í ­ tanak az a d ó k ö n y v e k . S k ü l d i k a z á r u k a t D r i n á p o l y t ó l H a m b u r g i g , s h o z z á k a város kereskedői c s e r é b e n a F ö l d k ö z i - t e n g e r t á j é k á r ó l a m a g u k ízlése szerint v a l ó termékeket. S aztán A l i v e z é r 1660-ban n e m c s a k a g a z d a g s á g m é r v é t is j e l ö l ő 11 t e m p l o m o t r o m b o l t a t j a földig, d e m ó d s z e r e s e n kiirtja a t ö r ö k a z e g é s z l a k o s ­ ságot. 1697-ben m á r c s a k „ h á r o m f e d e t l e n " h á z j e l z i , h o g y itt v a l a h a v á r o s v o l t . H á r o m a v á r b a n , s m é g „ n é h á n y " e g y e s f o r r á s o k szerint „ n y o m o r u l t v i s k ó " a v á ­ ron kívül. Dúlta a l a b a n c , d e n e m k í m é l t e a k u r u c s e m . S a r c o l t a B é c s és Buda, valamint az e r d é l y i n a g y s á g o s f e j e d e l m e k . P u s z t í t o t t á k f e l k e l é s e k m e g a m b i c i ó z u s t á b o r n o k o k . D e a v á r o s élni a k a r t . . .

Az

energiabázis

Szinte e l k é p z e l h e t e t l e n a z i p a r mai r o h a m o s , é v i tizenhat s z á z a l é k o t m e g k ö z e ­ lító n ö v e k e d é s e a v á r o s n a k e g y kicsit s z i m b ó l u m á v á nőtt, i m p o z á n s h ő e r ő m ű n é l ­ kül. A nyugati z ó n a k e l l ő s k ö z e p é b e p l á n t á l t é p ü l e t c s o p o r t 105 m e g a w a t t o s b e ­ szerelt kapacitásával és építészeti m e g o l d á s á v a l is m é l t ó a n hirdeti, h o g y ott v a n az egész z ó n a energiabázisa, s ő t a k ö z e l j ö v ő b e n ú j a b b 50 M g w t e l j e s í t ő k é p e s s é g ű aggregátok a m a i n á l is t ö b b e t k ö l c s ö n ö z n e k az o r s z á g o s hálózatnak.

A dernatatarosi céből

érkező

szénmeden-

barnaszénnel

táp­

lált h ő e r ő m ű n e m c s a k a z o r s z á g o s hírűvé vált timföld-üzemnek volt conditio egyre nált. az

sine

újabb

qua

nonja,

A z e l ő t t senki

„ipari

hanem

lehetőségeket

és

nem

nagyüzemi

megvalósítható

is

kí­

gondolt szinten"

melegágyi

kultú­

rára. S m a m á r e l h a n g z o t t a d ö n ­ tés, h o g y ez é v b e n ú j a b b 23 h e k ­ tárral

kell

kombinát a

növelni

a

melegágy­

területét, m e g k ö z e l í t v e

100 hektárt. H o n n a n

szükséges

energia?

ember

hőerőműtől

a

az

Ha

ehhez

látja a

az

meleg­

á g y a k f e l é k i l o m é t e r e k e n át í v e l ő c s ő p á r a t , m e g v a n a v á l a s z : a hő­ erőműtől. A másodlagos

energia­

k é n t kezelt, m á r „ f á r a d t " víztől van

ö r ö k tavasz

ágyakban, exportra

s

érik

meg

meleg­

a meleg­

a

paradicsom

belső

fogyasztásra

egyaránt. Ugyancsak

felmérhetetlen

j e l e n t ő s é g ű a m á s o d l a g o s energiát jelentő melegvíz a „baromfigyár" r é s z é r e is. Itt 300 000 t o j ó t y ú k lál o t t h o n r a tések is

a tervbe

után,

évi

jelent

s a a

ta­

bőví­

keltetőkapacitás

170 000-re ez

vett

növekszik.

300 000

Mit

tyúkanyó?

H o z z á v e t ő l e g — e g y kicsit a l á b e ­ Mottl

Roman:

Váradi

metamorfózisok

csülve a évi

és B é c s b e n m á r 1890-ben tojásszaküzlete

50

tojókedvet

—

m i l l i ó tojást.

mintegy

Londonban

volt a váradi Kollinger tojásexportáló cég­

n e k . N e m c s o d a hát, ha m a g a m b a n a z o n m o r f o n d í r o z o m : v a j o n h o z - e a k k o r a j ó hírt a

román

külkereskedelemnek

a

tojásexport,

mint

Kollingeréknek

a

múlt

századi

lej

exportból

„mintaüzlet"?

776 millió Export—import politikánkat központilag kidolgozni. Marad nek

is, s ő t a v á l l a l a t o k

csak kapacitásban

érjék

természetesen

n e m lehet m i n d e n a p r ó

részletében

k e z d e m é n y e z ő l e h e t ő s é g a m e g y e i és v á r o s i s z e r v e k ­

maguk

is

egyre inkább

el a v i l á g s z í n v o n a l a t ,

E z érthető, s ő t m i n d e n m ű s z a k i

adnak

hanem

arra,

hogy

formában,

értelmiségi és külkereskedelmi

termékeik

külsőségekben

szakember

ne is.

számára

k ö t e l e z ő e l v . A n e m z e t k ö z i v á s á r o k , a k ü l f ö l d i m e g r e n d e l ő k csakis k i t ű n ő m i n ő s é g ű

árut vesznek át. T a v a l y n e m k e v e s e b b , m i n t 48 B i h a r m e g y e i v á l l a l a t e x p o r t á l t , s ebből t ö b b m i n t 40 n a g y v á r a d i . M e g y e i szinten a k i v i t e l é r t é k e az e l m ú l t é v b e n 770 millió lej volt. O l y a n t e k i n t é l y e s összeg ez, h o g y reális é r t é k é t csak a k k o r tudnók felmérni, ha p o n t o s a d a t o k á l l n á n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e arról, h á n y gépet, üzemegységet i m p o r t á l h a t t u n k e k ö z e l e g y m i l l i á r d e l l e n é b e n . N e m é r d e k t e l e n m e g ­ említeni: h á r o m esztendő alatt 70 százalékkal n ö v e k e d e t t a v á r o s g y á r a i n a k és ü z e ­ meinek e x p o r t t e r m e l é s e , s t a v a l y a v i l á g m i n d e n tájára (55 o r s z á g b a ) szállított az înfrăţirea s z e r s z á m g é p - g y á r , h o g y c s a k a l e g f o n t o s a b b a t e m l í t s e m . A régi k e r e s k e d ő N a g y v á r a d g y o r s i r a m b a n f e j l ő d i k szocialista r e n d s z e r ü n k egyik fontos ipari c e n t r u m á v á . A b o s s z a n t ó c s a k az, h o g y a m í g az ipartelepítés ésszerűen folyik, a m í g c é l s z e r ű e n , o k o s a n g a z d á l k o d n a k v a l a m e n n y i ü n k j a v á r a , a d ­ dig a híres-nevezetes v á r a d i k e r e s k e d ő s z e l l e m n e k a b e l s ő v á r o s i p i a c o n m á r se híre. se h a m v a . M i n t h a s z é g y e n k e z n é n e k a m a g u k t e g n a p j a miatt s a k e r e s k e d é s t nem s z a k e m b e r e k i r á n y í t a n á k s m ű v e l n é k , h a n e m h i v a t a l n o k o k . P e d i g hát k e r e s ­ kedni tudni kell, a p i a c o t , i g é n y t i s m e r n i k e l l . . . A v e v ő s z á m á r a p e d i g — ha már nem b e c s ü l i k , szeretik, l e g a l á b b p a r t n e r n e k t e k i n t v e — , a föld a l ó l is elő kellene teremteni azt, a m i r e i g é n y t tart. Ez is v á r a d i h a g y o m á n y . . .

A múlt Nincs v á r o s a az o r s z á g n a k , ahol ne v á l t o z o t t v o l n a s o k m i n d e n . nőttek ki a p o r b ó l . L a k ó t e l e p e k keletkeztek, f o g h í j a s h á z s o r o k a t

nélküli Új

jelen

negyedek

pótolt a tervező s

kivitelező. N e m ú j , sőt n a g y o n is m e g s z o k o t t j e l e n s é g ez országszerte. Mégis. A m i k o r e g y n a g y o n is k e r e s k e d ő j e l l e g ű v á r o s — m i n t a m i l y e n N a g y ­ várad v o l t — n é g y z e t k i l o m é t e r e k e t f e l ö l e l ő ipari o b j e k t u m o k k a l g a z d a g o d i k , az emberben kellemes melegség támad. Váradon

át

az

ország

vonaton é r k e z n e k , b ő v e n v a n

belsejébe

igyekvő

turistáknak,

akár

gépkocsin,

akár

látnivalójuk.

A z ü v e g h á z k o m p l e x u m , a b a r o m f i k o m b i n á t és a h ő e r ő m ű m e l l e t t ott s o r a ­ kozik az (ez é v t ő l m á r ) 200 000 t o n n a kapacitású t i m f ö l d - ü z e m n e k a hazai alu­ míniumgyártáshoz feldolgozott nyersanyagot szolgáltató mammut-épületcsoportja, az ország e g y i k l e g m o d e r n e b b , napi 3000 t o n n a k a p a c i t á s r a t e r v e z e t t c u k o r g y á r a , az évi 24 000 g a r n i t ú r a b ú t o r t e l ő á l l í t ó , v i l á g s z í n v o n a l ú t e c h n o l ó g i á v a l d o l g o z ó b ú t o r ­ kombinát. N e m s o k á r a m ű k ö d é s b e l é p az é v i 7500 t o n n a szervetlen p i g m e n t e t g y á r t ó festékgyári részleg, a m e l y m e g i n t c s a k a t i m f ö l d - ü z e m e l v e s z e t t n e k n y i l v á n í t o t t ipari hordalékából állít e l ő festéket. Ezzel a T r a n s i l v a n i a f e s t é k g y á r t e r m e l ő k é p e s s é g e mintegy 30 százalékkal n ö v e k s z i k . ( É p p e n c s a k k u r i ó z u m k é n t e m l í t e m , h o g y V á r a d festékgyártása 1935-ben m i n d ö s s z e 150 t o n n a volt.) A v á r o s nyugati ipari z ó n á j á t 1970-től k e z d v e teljessé teszi az első fázisban évi 110 000 n é g y z e t m é t e r r e tervezett s e j t b e t o n g y á r (fő n y e r s a n y a g k é n t a h ő e r ő m ű salakját használja m a j d ) é s az é v i 10 000 k ö b m é t e r kapacitású e l ő r e gyártott b e t o n ­ elem-gyár. Persze n e m m i n d e n a f ö l d b ő l nőtt ki. E g y sereg, m a m á r o r s z á g o s r a n g ú termelőegység k i s ü z e m b ő l f e j l ő d ö t t n e m z e t g a z d a s á g i t é n y e z ő v é . P e d i g a v á r o s n a k mindössze n é h á n y 100—200 m u n k á s t f o g l a l k o z t a t ó ü z e m e v o l t a f e l s z a b a d u l á s előtt. Ugyanakkor a r o h a m o s a n k á t y ú b a k e r ü l ő k i s i p a r o s m ű h e l y e k s z á m a 1935-ben m é g mindig 1591. H á n y a n d o l g o z h a t t a k e kisiparos m ű h e l y e k b e n ? M a m á r n e h é z v o l n a megállapítani. F e l t e h e t ő e n ez a s z á m a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t m e g e l ő z ő u t o l s ó b é k e -

é v b e n elérte a 6—7000 e m b e r t . K é s ő b b , a m i k o r az ipart t á r s a d a l m i t u l a j d o n b a v e t ­ tük, e z a kisiparos réteg a m a g a f e g y e l m e z e t t , m i n ő s é g i m u n k á h o z s z o k o t t inas- és s e g é d g á r d á j á v a l n a g y hasznára lett az ipari p r o l e t a r i á t u s mellett az ú j j á s z e r v e z e t t v á r o s i i p a r g a z d á l k o d á s n a k . M a is l e g e n d a s z á m b a m e n ő , h o g y é p p e n e z a p o l i t i ­ kailag k e v é s b é i s k o l á z o t t réteg tartotta a n n a k i d e j é n a m i n ő s é g i s z í n v o n a l a t . C s u p á n a z u t o l s ó h á r o m e s z t e n d ő b e n N a g y v á r a d ipari t e r m e l é s e 52 százalékkal nőtt. A z î n f r ă ţ i r e a s z e r s z á m g é p g y á r — a m e l y r u d i m e n t á r i s kis ü z e m b ő l f e j l ő d ö t t s z e r s z á m g é p g y á r t ó i p a r u n k b ü s z k e s é g é v é — é v e n t e t ö b b m i n t 5700 k o n v e n c i o n á l i s f ú r ó g é p e t gyárt. S a t e r m é k e k tekintélyes része e x p o r t r a készült. A z itt előállított g é p e k e t 55 o r s z á g s z a k e m b e r e i d i c s é r i k : k ö z ö t t ü k n y u g a t n é m e t e k , a n g o l o k is. A z i g é n y e s s é g n á l u k m á r n e m j e l s z ó . S h o g y ez í g y v a n , n a g y m é r t é k b e n a n n a k is t u l a j ­ donítható, h o g y súlyt h e l y e z n e k a s z a k m a i k é p z é s r e . H á r o m é v alatt ö t s z á z a n k a p ­ tak s z a k m u n k á s - d i p l o m á t , t a v a l y k ö z e l k é t m i l l i ó l e j t f o r d í t o t t a k t o v á b b k é p z é s r e , az i d é n p e d i g b i r t o k b a v e s z i k az ú j i m p o z á n s s z a k i s k o l á t a 300 f é r ő h e l y e s o t t h o n ­ nal s 600 f é r ő h e l y e s k a n t i n n a l együtt. D e a k ö n n y ű i p a r is h a s o n l ó ü t e m b e n f e j l ő d i k . A v á r a d i r u h a g y á r t e r m é k e i t szerte a v i l á g o n ismerik. A Solidaritatea c i p ő g y á r az 1935-ös é v i f é l m i l l i ó p á r c i p ő ­ ről 7 m i l l i ó r a n ö v e l t e kapacitását. A k ö t ö t t á r u g y á r b ó l m a j d n e m k é t é s fél m i l l i ó f i n o m kötöttáru, a t e x t i l g y á r b ó l p e d i g n e m k e v e s e b b , m i n t 8 m i l l i ó n é g y z e t m é t e r s z ö v ö t t k e l m e k e r ü l ki é v e n t e . Gaudeamus A m i k o r m e g v o l t rá a l e h e t ő s é g — m i n d j á r t a felszabadulás után — a v á r o s v e z e t ő i f i n n y á s k o d t a k , v á l o g a t t a k , m e g m o n d t á k , h o g y ide p e d i g c s a k i l y e n m e g i l y e n fakultás kell. A k k o r v o l t lehetőség. A z t á n elszállt, s k é t é v t i z e d n e k kellett eltelnie, h o g y m é g i s f ő i s k o l á t k a p j o n a v á r o s . A rosszhírű c s e n d ő r i s k o l a é p ü l e t e v o l t a ki­ i n d u l ó p o n t , s aztán p á r é v alatt k i a l a k u l t e g y igazi főiskolai k ö z p o n t : m o d e r n diákszállókkal, tantermekkel, sportcsarnokkal. M a m á r a látogatás nélküli tagozatot is i d e s z á m í t v a , összesen 1179 h a l l g a t ó j a v a n a n é g y fakultással m ű k ö d ő f ő i s k o l á n a k . A p e r s p e k t í v a p e d i g m é g m e l e n g e t ő b b . Ápolgat a város egy távolabbi álmot, amely, reméli, valóra válik. É p ü l az ú j , 800 f é r ő h e l y e s v á r o s i m ű v e l ő d é s i otthon, e l ő t e r v e k k é s z ü l n e k a és k ö r n y é k é n e k r e n d e z é s é r e , s z a p o r o d n a k a m ű s z a k i é s gazdasági l í c e u m o k . S v é g ü l , d e n e m utoljára, m é l t ó o t t h o n r a talál a v á r a d i m ú z e u m is. A s o k ­ m i l l i ó s k ö l t s é g g e l felújított i m p o z á n s b a r o k k p a l o t a , a n n y i n a g y t u d á s ú v á r a d i p ü s ­ p ö k é v s z á z a d o s s z é k h e l y e , v á r j a f e l s z a b a d u l á s u n k 25. é v f o r d u l ó j á r a a m á r hosszú i d ő óta r a k t á r a k b a n h e v e r ő n a g y é r t é k ű k é p z ő m ű v é s z e t i alkotásokat. A Pedagógiai Főiskola gondozásában pedig megjelent a tanárok és diákok f o l y ó i r a t a , a G A U D E A M U S : d i c s é r e t e a m á n a k , az é r t e l e m s z i g o r ú m é r t é k é v e l k u ­ tató e s z k ö z e a m ú l t n a k és lelkes f e l m é r ő j e a j ö v ő reális l e h e t ő s é g e i n e k . vár

Pillantás a

jövőbe

Ott, a h o l a nyugati z ó n a 5500 lakású új n e g y e d é t c s o d á l j á k a messzi tájakról jövő idegenek, holnap-holnaputánra m á r ú j a b b m e g l e p e t é s készül. A K ö r ö s b a l ­ partján, s z e m b e n a nyugati z ó n a l a k ó n e g y e d é v e l (és t á r s u l v a szinte a D e c e b a l úti m á s i k l a k ó t e l e p p e l ) , r ö v i d e s e n m e g k e z d ő d i k e g y ú j , r e n d k í v ü l o k o s a n kitervelt p i h e n ő p a r k építése. S ezzel n e m c s a k e g y ú j a b b ligetet k a p a v á r o s a m e g l e v ő h á r o m m e l l é , h a n e m a tájjal h a r m o n i k u s a n e g y b e o l v a d ó e v e z ő s k l u b o t , 3000 férő­ helyes fedett sporttermet, tágas, a l a k í t h a t ó kiállítási c s a r n o k o t az ipari és m e z ő ­ gazdasági t e r m é k e k n e k .

A v á r o s f é l t v e őrzi, á p o l j a h a l a d ó h a g y o m á n y a i t az A d y - e m l é k e k e t , a H o l n a posok m e g h i r d e t e t t harcát. í z l e l i k a d i ó s z e m ű v á t e s z üzenetét a m ú l t b ó l , és látják valósággá n ő n i hitét a m á b a n : Másképpen Új harcok,

lesz holnap, másképpen új szemek kacagnak az

lesz égre.

végre,

Ez a szocialista n a g y v á r o s s á n ö v ő régi t ö r t é n e l m i ü t k ö z ő p o n t a h a d a k keresztútján, e sokat büntetett és e l k á r h o z o t t v á r o s , m i n t h a m e g f o g a d t a v o l n a J u h á s z G y u l a g y ö n y ö r ű s z é p h i t v a l l á s á t a s z a b a d s á g r ó l , a l k o t ó e r ő r ő l , hitről és m u n k á r ó l . A M u n ­ kásotthon h o m l o k á r a , a m e l y egyúttal a j ö v ő s z i m b ó l u m á v á is lett, n e m kerülhetett volna g y ö n y ö r ű b b felirat, m i n t az ö v é : Ki itt belépsz, hozd el

magaddal

Piros zászlónak a re Ki itt kimégysz,

vidd

diadallal

A mély hitet, vidd szerteszét, Dolgozni, fel, mind lankadatlan, Amíg az élet fénye ég! Hirdessük: itt nem boldogul Csak aki alkot, aki munkás.

más,

Köteles Pál

Fux Évszázadok

Pál: Várada

JEGYZETEK továbblépés művészete Egy régi metszetét talán mutatóba hozta el. Talán az összevetés kedvéért... Szűkebb pátriájából, a Partiumból Paulovics László másodszorra jelent­ kezett Kolozsvárt egyéni tárlattal. S véletlenül vagy szándékoltan: ezúttal is egy stílusfordulatot jelző korszak küszöbén. De nem is a kiállításról — az idei évad egyik számontartott eseményé­ ről — akarunk írni, hanem e kiállítás kapcsán néhány szót éppen a for­ dulatot kiváltó indítékokról. Hadd emlékeztessünk „retrospektive". 1965-ben, amikor a Szabadság téri Kisgalériában először láttuk grafikáinak sorozatát, a tárlat reveláció volt — a művész fölfedezése. Metszetei, köztük a most viszontlátott fehér-fekete linója, a V á g y — , világosan felmérjük már — a kibontakozás lehetőségét, sőt esetleges irányát hordozták. F ü r d ő z ő k és B a l k o n o n című rajzai, enyhén ku­ bista-szürrealista beütéseikkel még az avantgardizmus jelé közelítették. Hogy mennyire lett volna követhető ez az út — eldöntetlen marad. Csak a szándék, az akarat volt félreismerhetetlen: elkerülni a sablont, a megszokottat, az áttétel nélküli naturális kliséket. Az avantgardista hagyományok követhetőségének-korlátainak kitapintása után a stílusfordulatot nyilván e rejtett szándékok kiteljesedése hozta. A kortárs hazai grafikában Paulovics László az elsők között van, aki nem a manierizmus szintjén, hanem a kutatás szenvedélyével, racionális és érzelmi síkon jutott el az egyetemes művészet legfrissebb eredményeihez. Az út persze nem lehetett sem könnyű, sem kétségektől mentes. Paulo­ vics az utazó képzőművész típusa. Az utazó képzőművész pedig már nálunk is: korjelenség. Lengyelországi és bulgáriai látogatása után néhány hetes ausztriai szemleút, majd „a minden titkok városának", Párizsnak sokkszerű élménye. Mindez

kevesebb,

mint

három

év

alatt!

Közben pedig a minőségi továbblépéshez olyannnyira szükséges primér élményanyag mohó, mennyiségi halmozása. Múzeumok föltáruló kincsei, tár­ latok, közvetlen kapcsolat a kortárs művészet alkotóival... (A repró az él­ mény közvetlenségét semmiképp sem pótolhatta.) B u l g á r i a i s o r o z a t á t tekinti a fordulat első lépésének, a Formák címmel jelzett ciklusát pedig a legfrissebb, legizgatóbb, de még le nem zárt kísér­ letnek. Az utazás, az élmény a formanyelv változását hozták mindenekelőtt. Paulovics művészete korszerűbb lett, maibb, modernebb, de valljuk meg, a naturalisztikus formáktól való távolodása arányában hidegebb, tárgyiasabb

is. Áttételes jelrendszerek vették át a természetes formák közvetlenségét. Ez a művészet sokkal inkább a kevesek művészete, mint az, amit korábban nyújtott. A szintézis magasabb fokán, de már kevésbé közérthetően tol­ mácsol. Mindennek aligha van jelentősége a megtett út távlatából, mégis leírjuk itt, mert így érthető, miért gyarapította inkább tisztelőinek, mint értő és megértő híveinek táborát... Kritikáiban kevés szó esett a tartalmi gazdagodásról. Formái olyan kápráztatóan újnak hatottak, hogy méltatói mintha megfeledkeztek volna erről. Pedig a „tartalmat", a gondolatiságot még az absztrakció felé hajló kísérleteiben sem szorítja ki végletesen a formák játéka. Reprodukcióban közölt képeink közül F o t o m o n t á z s a , ha úgy tetszik, a mai társadalom ellentmondásos, anakronisztikus összeütközéseitől terhes tükörképe is lehet. A T r ó j a i n ő k kiegyensúlyozott, remek kompozíciójában (a díszlettervezési tapasztalatok, úgy tűnik, előnyére válnak képszerkesztő meg­ oldásaiban!) az érzelmek egymásra vetített skáláján játszik; örök emberi érzéseket fejez ki: bánatot és örömet, bosszút és túlhevített szexualitást. A Formák-sorozat a primitív művészet eszközeivel (a F o r m á k - 2 az afrikai kul­ túra kifejező jegyeire épít!) kozmikus pályákra tereli a fantázia csapongását. Az a Paulovics, akit most ismertünk meg, inkább sugall, mint gyaráz. Az értelemben sem „egyértelmű" — merészsége épp abban áll, a nézőre, a képírás olvasójára bízza mindazt, amit ki kell olvasnia a

ma­ hogy

Murádin

Jenő

rajz

Az igéző részletekről Egy expresszionista annál némábbak lesznek megjelenésüket visszaadó

német festő így fakadt a dolgok, minél inkább tükröt.

ki: ezer odatartjuk

éve tudjuk, eléjük a

hogy felületi

Ezzel nyilvánvalóan saját iskolájának a lényegét akarta kifejezni, a beleérzés e l m é l e t é t pártfogolván, szemben az impresszionisztikus látásmóddal: de vajon nem éppen az összevont, nagy egységekre épülő gondolat követeli meg, hogy a részletek minél súlyosabbak, kápráztatóbbak, igézőbbek legyenek? Manapság sokat beszélünk a fölhalmozott óriási tudásanyagról, a kuta­ tómunka szakosodásáról, a világról alkotott új ismereteink salakhegyeiről. S ha ez így van, mennyivel szorongatóbb és gyötrelmesebb a mai író sorsa elődeinél, ha csak arról van is szó, hogy mit kell kiemelnie és mit homály­ ban hagynia a közlés és a megjelenítés folyamán, nehogy abba a nevetséges helyzetbe kerüljön, hogy ismét és újra fölfedezte a spanyolviaszt. S ez még csak egyik része a dolognak: ez még csak az alapos és szünet­ nélküli tájékozódás kényszerét jelenti, ami persze egymagában sem csekély követelmény. Hiszen a mai írónak szerkesztői és társadalmi munkáján túl valóságosan is élnie kell az életet, s ha őszintén és tartósan akar hatni, meg kell szenvednie a tapasztalatot. Mennyi ideje marad hát e tapasztalatok csoportosítására, erővonalakká való átszervezésére, céltudatos befogására egy eszme igájába? S ha mindezt megcselekedte, mennyi idő jut a genetika tanul­ mányozásától kezdve a strukturalizmus újabb eredményeinek megismeréséig?

S mert mindenképpen lépést kell tartania a világgal, sőt bizonyos érte­ lemben előtte kell haladnia egy-két lépéssel, az önsorvasztástól rettegő író néha inkább otthagy csapot-papot és fejest ugrik az ismeretek zavarosan bugyborékoló tavába, hogy amikor felbukkan, markában egy adag tényés információ-foszlányt lobogtathasson meg, amelyet mindjárt be is fon írásának sorai közé. Ebből pedig az a veszély fakad, hogy igéző részletek helyett tudo­ mányos közhelyek uralkodnak el a prózai munkán, borbélyelengaciával le­ nyalt és simára borotvált igazságok, s a szív idézeteit kiszorítják a fontos­ kodó, másodkézből vett megállapítások, vagy a jelentéktelen dolgok állandó jelenítése. S épp emiatt olykor úgy tűnik föl, hogy megújhodásra áhítozó prózánk egyelőre inkább o k o s , mint eredeti, s látszat szerint nem is kíván mássá lenni, ha csak persze az okoskodást egyben eredetinek nem ítéljük. S mindez, amint az imént mondottuk, csak az egyik főbaj, s a tájékozó­ dás szükségéből, sokszor fölös túlbecsüléséből ered; a másik azonban, jóllehet kapcsolódik ehhez, az arányérzék megbomlása és a jelenítő erő elsorvadása a rákosan burjánzó tények, adalékok, adatok hűvös árnyékában. A mai író mintha állandóan attól rettegne, hogy pontatlanságon kapják valamely tudo­ mányos tény bekezdésnyi részletezésében, s ijedtében minden ismeretanyagot magához ránt az emlékezetéből meg a könyvespolcokról. Holott egy hindu mondás szerint ha valaki valamiről sokat tud, az hallgat. És Shakespeare például, aki talán a legnagyobb ható és elhitető erejű író mindmáig, de aki maga sem tudhat mindent, csöppet sem szégyenkezik, amikor a cseheket meg kell ajándékoznia tengerrel, vagy azt kell ábrázolnia, hogy valakit a f ü l é n át mérgeztek meg, amin egy elsőéves orvostanhallgató is nevetne. De a művészi igazság nem mindig azonos a tudományos igazsággal... Akik híján vannak a jelenítő erőnek, vagy restek kiművelni ezt a képességüket, gyakran úgy tesznek, mintha a lélektani képletek megfogalma­ zására elhivatott k o r s z e r ű irodalom nemcsak fölöslegesnek tartaná, de egye­ nesen ki is zárná a részleteket. S ha már eltekint — mondjuk — a nevektől, miért ne tekintene el az arcoktól, az egész alak leírásától? — Hiszen legfőbb célja leásni a tudat küszöbe alá, lehatolni a lélek „mélyrétegeibe". Erre vi­ szont ezt válaszolhatjuk: szerintünk nem szívesen mond le a tehetetlen a szép nőről, s a részletek nélküli ábrázolás épp olyan abszurdum, mint a pilulás táplálkozásra átépülő emberi szervezet: ha egy portré valóban erős és izzó, ha gyöngéd és eredeti, ha groteszk mivoltában meghökkentő, akár évszázadok múlva is alkalmas lesz bonyolult lelkek visszatükrözésére. Íme Petőfi véres álmaival szinte egynapon így örökítette meg Goncsárov néhány sorban a tunyán tengődő Oblomovot: „...arcvonásaiban semmi hatá­ rozott eszme, semmi összpontosított figyelem. A gondolat szabad madárként kószált az arcán: a szemében rebbent fel, félig nyílt ajkára ült, homloka redői közé bújt, aztán egészen eltűnt, s ilyenkor nemtörődömség egyenletes fénye pislogott az arcán. Ez a nemtörődömség átment a testtartásába, még házi köntöse redőire is. Ha lelkéből gond felhője szaladt az arcára, pillantása elködösödött, homlokán redők jelentek meg, s a kétely, a bánat és az ijedelem játéka kezdődött el: ez az izgalom azonban ritkán hűlt egy eszme határozott alakjába, s még ritkábban vált szándékká. Az izgalmat egy sóhajtás oldotta meg, apátiába vagy szendergésbe halt." Mily szépségét, szükségük,

gyönyörű és maradandó portré. S annál inkább átérzem mert máris látom, hogy az a n a l i t i k u s o k n a k hány oldalra amíg ezt a lustán ábrándozó frátert megjelenítik, hogy

minden volna mennyi

átlagos jelzőt aggatnának rá, mennyit részleteznék testének külső jegyeit, magasságát, súlyát, hajának és szemének színét; s mily rengeteget bibelőd­ nének, hogy tudományos pontossággal (itt-ott egy szakkifejezést is elhullatva) kimutassák, hogy az akarat elgöcsölődik és tehetetlenül magába süpped, ami­ hez elég könnyedén megtalálnák a vonatkozó szakirodalmat; de ez már nem Oblomov lenne, hanem ismét csak egy lélektani képlet, mint ahogy Hamlet szükségszerűen föltörő monológját sem tudta volna akár százezer pszicholó­ gus együttvéve sem megfogalmazni, aki összesítette megfigyeléseit a király­ firól, akinek beszéde őrültség, de van benne rendszer... De hiszen épp maga Polonius szól így egy ízben: „ C s o d á l a t o s , h o g y g y a k r a n az őrültség eltalálja, mit az é r t e l e m s j ó z a n ész n e m b í r n a o l y szerencsésen megoldani". Mi azonban nem ide akarunk kilyukadni: ösztön és tudat viszonya itt csak annyiban érdekel, amennyiben az objektív tények irodalma fojtogatón hat a látomásos részletekre; épp ezért mindjárt vissza is szökkenünk a fenti gyönyörű részlethez, amely Oblomov tökéletes rajzát adja, mégpedig alig néhány mondatban, s megállapítjuk, hogy sok detail helyett csak egy-egyre van szükségünk — a legigézőbbekre! S itt persze beszélni lehetne arról, hogy egy prózai műben az egész nem azonos a részletek összességével, s hogy hatá­ sában lehet több is meg kevesebb is azoknál: utalni kellene rá, hogy egy epikai mű nem úgy áll össze előttünk, mint például egy festmény, egy szo­ bor, amely bármely pillanatban valamennyi részletével a tekintetünk elé nyo­ mul. De maradjunk egyelőre az „igéző" részleteknél. Olvasmány-élményeire emlékezvén Füst Milán azt mondja, hogy ő biza nem tudja elképzelni, Csicsikov milyen magas lehetett, hogy volt-e cipője meg felöltője is, viszont látomásként eléje tűnik navarini lángés füstszínű frakkja; emlékszik Jókai Grisák ügyvédjének vajas szarvasaira, melyeket úgy szeretett reggelijéhez — vagy az édes Copperfield Dávid Pegottyjának tüsszentéseire, melyektől mindig egész sereg blúzgombja röpült szét a szo­ bában, vagy a K a r á c s o n y i É n e k puddingjára, mikor frissen gőzölögve be­ hozzák, s mikor felemelik róla a fedőt, s végül kiborítják rézüstjéből, hogy olyan szag terjed szét tőle, mint mikor gőzmosoda mellett megy el az ember. Egy előző jegyzetünkben az elsikkadt részletek miatt panaszkodtunk s azt mondottuk, a tréfás dalt idézve, hogy kiment a ház az ablakon, itt pedig a sok részlet ellen hadakozunk, a kevés, de érzéki megjelenítés javára. No rendben van, mondja az ember, de most már milyen legyen az az igéző részlet, s egyáltalán mi teszi azzá? A válasz, amit így hirtelenében adnunk lehetne, már rég az anekdota területén virul: ha ismerném, uram, a titkot, bizonyára megtartanám magamnak. De ha receptet nem adhatunk is, meggyőződéssel állíthatjuk: a részlet — még a legnagyobb tehetségeknél is — elsősorban tapasztalás dolga. Ezért nem irodalmi babona, hogy a prózairónak bizonyos lelki érettséget kell el­ érnie, amíg fölényesen és alkotó módon tud hozzányúlni az élet nyers és valóságos tényeihez: kell látnia szülést és halált, örömöt és könnyeket, egy­ szóval meg kell szenvednie a tapasztalatot. Mert a részletek súlya és ható­ ereje elsősorban attól függ. mekkora egységből emeltük ki, hogy milyen tö­ megű az a jéghegy, melynek kétharmada a víz alatt úszik. Az orosz klasszi­ kusoknál például az a legimponálóbb, hogy látszólag csak úgy mellékesen hullatják el a legigézőbb részleteket, mintha csak félszemmel figyelnének oda, de az értő látja, hogy mindent mily pontosan megterveztek s a maguk

helyére illesztettek. És mennyit kellett tudniok az emberről, egy-egy típusról, hogy a legsajátosabbat közöljék róla. Hiszen a hétköznapiban a legnehezebb megtalálni a rendkívülit! S mert a részlet milyensége szüntelenül visszautal az író szemléletére és átlényegítő tulajdonságaira, egyben stílusjelző is. Ezzel a megállapítással pedig íme visszajutottunk rövid értekezésünk elejére. Most már talán érthe­ tőbb, hogy miért kérjük számon épp a részletek ürügyén, minden divatos elménckedés ellenében a személyesen megszenvedett tapasztalatot és eredeti­ séget. Mert csak az egyéni indulat és az egyéni látásmód teremt új f o r m á t , a mi kötelességünk pedig az, hogy önmagunkat valósítsuk meg és nem Hemingwayt, Faulknert, Camus-t vagy Sartre-ot. Az író hűsége önmagához — ez az egyik legszebb erény! Ismerek felénk olyan elbeszélőt, akinek lehet, hogy csak tizenkilences rendszáma van az irodalomban, de egyeniség. És ismerek olyant is, aki mind­ annak tudja jelét, amit mások tudtak, s épp ezért még negyedrészben sem képes megvalósítani önmagát. Mert hogy Goncsárovval zárjuk átvillanó gon­ dolatainkat, akitől azt a gyönyörű részletet idéztük: a művész megszűnik művész lenni, mihelyt védelmébe veszi a szofizmát, és még kevésbé művész, hogyha azt tűzi maga elé célul, hogy tudatosan valótlanságot ábrázoljon. Ab­ ban az esetben is megszűnik művész lenni, ha eltávolodik a képes ábrázolás­ tól, és gondolkodóvá, bölcselkedővé, moralistává és prédikátorrá válik. Az a feladata, hogy ábrázoljon és ábrázoljon... Bálint Tibor

A nagyvilág hullámhosszán... Éppen eleget fordultam meg falun, kisvárosban ahhoz, hogy ne min­ den fenntartás nélkül osszam elmélkedni szerető lelkek vélekedését, misze­ rint vidéken sem olyan nehéz az értelmiségiek élete, hiszen — mondják — ma már hovatovább falvaink is belekerültek az urbanizálódás, a civilizat o r i k u s fejlődés sodrásába. S a jóemberek fáradhatatlanul mormolják a köz­ helyeket: könyv, film, rádió, tévé van bőven vidéken is. Olykor még a színházat sem kell nélkülözni. Van hát lehetőség művelődni, lépést tartani a növekvő intellektuális igényeket támasztó korral. Miért hát az a sok sirám? Ha kötekedő kedvem volna, azt mondanám e „szociológusoknak", pró­ bálják csak ki a falusi életet. Vajon néhány őszi meg téli hónap után nem pufogna-e ki belőlük az idillizmus gőze? Valójában arról van szó, hogy társadalmi szükséglet a falu vagy el­ dugott kisváros lakosságának szellemi fejlődéséről, egészségvédelméről gon­ doskodni. Szocialista államunk e feladatának tesz eleget, amikor szellemi dolgozókat küld a nehéz őrhelyekre is. De ismerjük el. ez a népszolgálat számottevő áldozatvállalást követel. Mert bizony nem valami élvezetes dolog bokáig érő sárban télvíz idején, hetenként többször vagy esetleg naponta ingázni, alkalmi vekre felkérezkedni, döcögő vonaton szellemileg és fizikailag elcsigázva kolni. Ugyanezért a javadalmazásért, mint amennyiért a városi kolléga munkahelyére. Ha

nem

juttathatunk

az

áldozatvállalóknak

kényelmetlenségi

caplatni jármű­ bóbis­ jár be pótlékot,

akkor legalább mi, városban, kulturális központokban tevékenykedők ne traktáljuk őket holmi kenetteljes frázisokkal, hanem adózzunk tisztelettel és megbecsüléssel azért a munkáért, amelyet kedvezőtlenebb körülmények kö­ zött végeznek. Durva általánosítás volna azt állítani, hogy a vidéki sár mindenkit le­ húz. Rengeteg példa bizonyítja: önösszeszedéssel, az intellektus szüntelen ser­ kentésével, alkotó tevékenységgel, a társadalmi-közéleti érdeklődés ébrentar­ tásával a betokosodás, az elszürkülés kísértése elhárítható. Erről az évek folyamán szerkesztői asztalomra került (falvakról vagy mezővároskákból ér­ kezett) cikkek, tanulmányok, naplójegyzetek, pályázati munkák tömkelegére hivatkozva magam is tanúskodhatom. Persze, hallottam olyan falun élő értelmiségiekről is, akik a társadalmi közöny, a cinizmus, a szellemi deklasszálódás vagy éppenséggel az autizmus a beteges önmagukba fordulás mocsarába süppedtek. Arra a kérdésre, hogy ezekben az emberi megfeneklésekben az alacsony szinten szerveződött személyiség-struktúrának,az

életbenelkerülhetetlenfizikaiéslelkistressekkel

szembeni gyenge ellenállóképességnek, a környezeti mikroklímának milyen szerepe van, alapos szociológiai és mentálhigiéniai vizsgálódások adhatnának hitelt érdemlő választ. Am hagyjuk ezúttal a kátyúba jutás emberileg sajnálatos eseteit, s hadd idézzem a vidéki helytállás egy szép példáját. A minap aprócska városban jártam. Egy periférián levő rurális jellegű ház szerény, udvarra nyíló lakásában találkoztam a világkultúrával. Helyesebben a világkultúra jelenlegi színvonalát sommázó kétezer kötetes könyvtárban találtam magam. Nem két­ lem, hogy akadémikusoknak, jeles búvárkodóknak ennél lényegesen nagyobb könyvállományuk lehet otthon. Számomra azonban ott, egy vidéki tanár­ ember hajlékában emlékezetes élmény volt C. Wright Mills, David Riesman, Vance Packard neves amerikai szociológusok munkáit látni a polcokon. De nem hiányoztak José Ortega y Gasset, Erich Fromm, Jean-Paul Sartre, Her­ bert Marcuse, Toynbee művei sem. S Franz Kafka mellett békésen megfér­ tek az amerikai beat-írók: Laurence Ferlinghetti, Allen Ginsberg, Jack Ke­ rouac meg Georges Perec, a francia „nouveau roman" ismert képviselője. Mondanom sem kell, hogy a szociológiai, filozófiai, történelmi könyvek soro­ zatát harmonikusan egészítették ki a világirodalom klasszikusainak, a ma­ gyar és hazai irodalomnak számottevő értékei. Ha emlékezetem nem csal, mintha művészeti albumokat is láttam volna a sok könyvújdonság között. Ráadásul vendéglátóm több folyóiratra is előfizet. Érdekelt, hogy fiatal em­ ber létére miként bírja anyagilag. A válasz egyszerű: nem gyűjt autóra, in­ kább könyvtárát gyarapítja. Az állandó olvasás, az elmélyült továbbképzés a szenvedélye. Zaklatott korunk bonyolult mozgástörvényeinek megismerése a hobbyja. A jelenkor szellemi-humanista könyvtárának csendjében Fábián munkakörében, szűkebb pátriája hosszán gazdagodó tudását.

áramlatait figyeli nap mint nap házi Ernő, a kovásznai líceum igazgatója, hogy hasznára értékesítse a nagyvilág hullám­

Lázár József

NEMZETKÖZI ÉLET

A fejlesztés stratégiája a harmadik világban É v s z á z a d u n k n a g y t é m á j a . K ö n y v t á r a k r a v a l ó t írtak össze róla, a z építő j a v a s ­ latok, sokat í g é r ő t e r v e k százait t a n u l m á n y o z t á k és i g y e k e z t e k m e g v a l ó s í t a n i , a k e z d e m é n y e z é s e k h a t a l m a s a k t a c s o m ó i h a l m o z ó d n a k , n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k intéz­ m é n y e s í t e t t f o r m á b a n f o g l a l k o z n a k az ü g g y e l . K o r u n k n e m z e t k ö z i é l e t é n e k l e g a k u t a b b k é r d é s e i k ö z é tartozik. A z E g y e s ü l t N e m z e t e k S z e r v e z e t é n e k 126 t a g á l l a m a közül 90-et közvetlenül érint (az á l l a m o k n a k e z a n a g y c s o p o r t j a a n e m é p p e n szerencsés „ h a r m a d i k világ" elnevezéssel került b e a politikai szóhasználatba). N e m r é g i b e n n e m z e t k ö z i k o l l o k v i u m zajlott l e T e h e r á n b a n a n a g y t é m á v a l k a p c s o l a t b a n . M á r m a g a a c í m e is s o k a t m o n d : A harmadik világ 2000-ben. Az iráni f ő v á r o s b a n n e m z e t k ö z i hírű t u d ó s o k folytattak v é l e m é n y c s e r é t A f r i k a , Á z s i a és L a t i n - A m e r i k a f e j l ő d ő o r s z á g a i n a k l e h e t ő s é g e i r ő l , a z o k r ó l a m ó d o z a t o k r ó l , a m e ­ lyek a gyorsabb haladást biztosíthatnák számukra. Következtetésként megállapítot­ ták, h o g y a g y e n g é n fejlett h a r m a d i k v i l á g e l e g e n d ő a n y a g i és e m b e r i erőforrással r e n d e l k e z i k a h h o z , h o g y d e r ű l á t ó a n ítélje m e g a h a r m a d i k é v e z r e d e t . M i n d e z n a g y o n szép, d e e g y e l ő r e a h u s z a d i k század h e t e d i k évtizedében é l ü n k , a b b a n , m e l y n e k v é g é n l e j á r az E N S Z által a h a r m a d i k v i l á g h a s z n á r a m e g ­ hirdetett első fejlesztési é v t i z e d . S az i d é n d o l g o z z á k ki a m á s o d i k fejlesztési é v t i z e d p r o g r a m j á t , a m e l y e t e g y i k m e n t o r a , R a u l P r e b i s c h , „ a fejlesztés g l o b á l i s straté­ giájá"-ként e m l e g e t .

R e n d k í v ü l h e t e r o g é n a „ h a r m a d i k v i l á g " . H a t a l m a s á l l a m o k és liliputi o r s z á ­ g o k v i l á g a e z : I n d i á n a k t ö b b m i n t f é l m i l l i á r d l a k o s a van, G a m b i á n a k csupán 350 0 0 0 . . . I d e t a r t o z n a k az afrikai o r s z á g o k , m e l y e k az u t ó b b i két é v t i z e d b e n szabadultak a kolonializmusból, e b b e a csoportba sorolják a latin-amerikai orszá­ gokat, a m e l y e k m á r a m ú l t század e l e j é n é s d e r e k á n k i v í v t á k politikai f ü g g e t l e n ­ ségüket, d e g a z d a s á g i l a g f ü g g ő h e l y z e t b e n v a n n a k , és f e j l ő d é s ü k lassú. V a n n a k e b b e n az á l l a m c s o p o r t b a n d ú s g a z d a g o r s z á g o k ( m i n t p é l d á u l K u w a i t és V e n e z u e l a ) és r e n d k í v ü l s z e g é n y e k ( M a l a w i és D a h o m e y ) . E b b e n a n a g y k ü l ö n b ö z ő s é g b e n a z o n b a n f e l l e l h e t ő k az a z o n o s s á g l é n y e g e s e l e m e i is. A h a r m a d i k v i l á g m a j d n e m m i n d e n á l l a m á n a k k ö z ö s v o n á s a , h o g y gazdasági szerkezete e g y o l d a l ú , m o n o k u l ­ túrás, m a g á n viseli a g y a r m a t i k i z s á k m á n y o l á s b é l y e g é t ; a m e z ő g a z d a s á g d o m i n á n s u g y a n , d e e l m a r a d o t t , n a g y o n s o k h e l y e n m é g p a t r i a r c h á l i s j e l l e g ű , az i p a r g y e n ­ gén fejlett v a g y teljesen h i á n y z i k ; á l t a l á b a n a m ű s z a k i a l a p silány; a k ü l k e r e s k e ­ d e l m i m é r l e g e r ő s e n d e f i c i t e s ; a k ü l f ö l d i a d ó s s á g o k ó r i á s i a k ; az é l e t s z í n v o n a l r e n d ­ k í v ü l a l a c s o n y ( p é l d á u l A f r i k á b a n és Á z s i á b a n ) , s m e g o s z l á s a e g y e n l ő t l e n (LatinAmerikában).

A g y e n g é n f e j l e t t s é g : a fejlett t ő k é s o r s z á g o k h o z v i s z o n y í t o t t l e m a r a d á s . A l e g s z e m b e t ű n ő b b e n a k k o r m u t a t k o z i k m e g , ha ö s s z e h a s o n l í t j u k az e g y f ő r e j u t ó nettó társadalmi ö s s z t e r m é k e k e t . Óriási s z a k a d é k tátong a tőkés v i l á g két n a g y gazdasági c s o p o r t j a k ö z t , a g y e n g é n fejlett — v a g y a h o g y a n m é g n e v e z i k — a fejlődő o r s z á g o k és a fejlett i p a r i á l l a m o k k ö z ö t t . A z E N S Z m ú l t é v i adatai szerint 1963 és 1967 k ö z ö t t az e g y f ő r e j u t ó nettó t á r s a d a l m i ö s s z t e r m é k é r t é k e 21 f e j l ő d ő országban 100 d o l l á r n á l k e v e s e b b v o l t é v e n t e , 21 o r s z á g b a n 199 d o l l á r alatt, 36 országban 200 és 399 között, 15 o r s z á g b a n 400—599, 10 o r s z á g b a n 600—999, 6 o r s z á g ­ ban 1000—1499 és 11 o r s z á g b a n 1500 d o l l á r f ö l ö t t v o l t . A száz d o l l á r o n aluliak c s o ­ portjába tartozik t ö b b e k k ö z ö t t A f g a n i s z t á n , G a m b i a , Haiti, I n d o n é z i a , K e n y a , Laosz, a M a l g a s K ö z t á r s a s á g , M a l i , N e p á l , S z u d á n , U g a n d a , Y e m e n . E l l e n b e n az Egyesült Á l l a m o k b a n az e g y f ő r e j u t ó t á r s a d a l m i ö s s z t e r m é k 3026 d o l l á r , S v é d o r ­ szágban 2110, az N S Z K - b a n 1998, N a g y - B r i t a n n i á b a n 1576 d o l l á r . U g y a n c s a k az ENSZ statisztikái m u t a t j á k ki, h o g y a t ő k é s v i l á g e két á l l a m c s o p o r t j a k ö z ö t t a szakadék n e m h o g y eltűnne, h a n e m m é g m é l y ü l . M í g 1955 és 1959 k ö z ö t t a f e j ­ lett tőkés o r s z á g o k b a n az e g y f ő r e j u t ó ipari t e r m e l é s 538 d o l l á r r a l v o l t n a g y o b b a fejlődő o r s z á g o k átlagánál, a d d i g 1960 és 1964 k ö z ö t t ez az érték m á r 645 d o l l á r különbséget mutatott. E n a g y k ü l ö n b s é g e k o k á t n e m v a l ó a m o s t o h a természeti körülményekben keresni. Hiszen a f e j l ő d ő o r s z á g o k n a k s z á m o t t e v ő természeti k i n c s e i k v a n n a k . A f r i ­ kában t a l á l h a t ó k a t ő k é s v i l á g l e g n a g y o b b u r á n l e l ő h e l y e i , a v a s é r c t a r t a l é k o k 35, a krómtartalékok 75, a g y é m á n t l e l ő h e l y e k 90 százaléka, és e k o n t i n e n s o r s z á g a i a d j á k a világ k a k a ó t e r m e l é s é n e k 75 százalékát. T u l a j d o n k é p p e n Á z s i a s e m s z e g é n y e b b . Innen s z á r m a z i k a v i l á g k ő o l a j t e r m e l é s é n e k t ö b b m i n t 50 százaléka. L a t i n - A m e r i k a pedig a kapitalista v i l á g o l a j t e r m e l é s é n e k 22, b a u x i t t e r m e l é s é n e k 50, r é z t e r m e l é s é ­ nek t ö b b m i n t 20 százalékát és k á v é t e r m e l é s é n e k 80 s z á z a l é k á t szolgáltatja. É v t i z e d e k e n át a k o l o n i a l i s t a h a t a l m a k k ö n y ö r t e l e n ü l k i a k n á z t á k e z e k n e k a földrészeknek a természeti k i n c s e i t és e m b e r i erőforrásait. E g y o l d a l ú gazdaságot, monokultúrát k é n y s z e r í t e t t e k rájuk. L e g ú j a b b a n p e d i g n e o k o l o n i a l i s t a e s z k ö z ö k k e l igyekeznek v i s s z a i d é z n i a r é g i s z é p i d ő k e t . A h a r m a d i k v i l á g o r s z á g a i n a k k ü l k e ­ reskedelme az e g y e n l ő t l e n c s e r e k ö v e t k e z t é b e n n e m k é p e s m e g s z a b a d í t a n i e z e k e t az á l l a m o k a t a n y o m a s z t ó a d ó s s á g t ó l és a g a z d a s á g i f ü g g ő s é g t ő l . M i n d e n n e k e r e d ­ ményeként a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k — f ő l e g az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n f e l s z a b a d u l t afrikai és ázsiai o r s z á g o k — n e m z e t g a z d a s á g á b a n az ipar, és e l s ő s o r b a n a f e l d o l ­ gozó ipar, m a r a d t a l e g g y e n g é b b g a z d a s á g i ág. 1968-as E N S Z - s t a t i s z t i k á k szerint a világ f e l d o l g o z ó i p a r a t e r m e l é s é n e k m i n d ö s s z e e g y h u s z a d á t adja a h a r m a d i k világ.

* Nemcsak a fejlődő országokat aggasztják ezek a problémák. Másfél évtizeddel ezelőtt n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k b e n alig-alig k e r ü l t s z ó b a a g y e n g é n f e j l e t t s é g k é r ­ dése; a f e j l ő d ő o r s z á g o k és a fejlett ipari á l l a m o k közötti s z a k a d é k a m o l y a n másodrendű, n e m p o l i t i k a i ü g y v o l t . M a m á r á l l a n d ó n a p i r e n d i p o n t a v i l á g p o l i t i ­ kában, és m e g o l d á s á t k o r u n k e g y i k é l e t b e v á g ó és sürgős f e l a d a t á n a k tartják. A nemzetközi s z e r v e z e t e k e g é s z sora f o g l a l k o z i k ezzel a k é r d é s s e l ; az E N S Z - n e k olyan szakosított i n t é z m é n y e i és szervei, m i n t p é l d á u l az E g y e s ü l t N e m z e t e k F e j ­ lesztési P r o g r a m j a az Egyesült N e m z e t e k Iparfejlesztési S z e r v e z e t e , a z E g y e s ü l t Nemzetek K e r e s k e d e l m i és Fejlesztési K o n f e r e n c i á j a . Ez a n a g y f o k ú é r d e k l ő d é s és ez a széles k ö r ű i n t é z m é n y e s í t e t t ö s s z e f o g á s ebben a k é r d é s b e n r e n d k í v ü l p o z i t í v j e l e n s é g , a t ö r t é n e l m i tapasztalat a z o n b a n azt

mutatja — s ezt e g y r e s z é l e s e b b k ö r b e n e l i s m e r i k az é r d e k e l t o r s z á g o k is — , h o g y a gazdasági f e l e m e l k e d é s n e k a l e g b i z t o s a b b útja a saját n e m z e t i e r ő f e s z í t é s e k f o ­ kozásán, az e g é s z e m b e r i és a n y a g i p o t e n c i á l b e v e t é s é n , m i n d e g y i k n e m z e t összes h a l a d ó e r ő i n e k m o z g ó s í t á s á n át vezet. A b e l s ő erőfeszítést hivatott t á m o g a t n i a s o k o l d a l ú n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s , a m e l y e t az említett E N S Z - s z e r v e k kiépíteni t ö r e k s z e n e k . I g y e k e z n e k m i n d e n e k e l ő t t eltávolítani az á l l a m o k közti k e r e s k e d e l e m ú t j á b ó l a m e s t e r s é g e s k o r l á t o k a t . A z t s z o r g a l m a z z á k , h o g y a n e m z e t k ö z i gazdasági és k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t o k a t is a n e m z e t i függetlenség, a szuverenitás, a j o g e g y e n l ő s é g , a b e l ü g y e k b e v a l ó b e n e m a v a t k o z á s é s a k ö l c s ö n ö s e l ő n y ö k e l v e i n e k s z i g o r ú tiszteletben tartásával fejleszszék. A n n á l is i n k á b b f o n t o s e z e k n e k az e l v e k n e k az é r v é n y e s í t é s e , m i v e l k o r u n k v i l á g p o l i t i k a i t é r k é p é t k ü l ö n b ö z ő fejlettségi f o k o n á l l ó és m á s - m á s t á r s a d a l m i ­ politikai r e n d s z e r ű o r s z á g o k népesítik b e . A z 1960 és 1970 közötti i d ő s z a k o t „fejlesztési é v t i z e d n e k " n y i l v á n í t o t t a az E N S Z . Ezzel is m i n t e g y e l i s m e r t e és k i d o m b o r í t o t t a a n n a k p a r a n c s o l ó szükségességét, h o g y a h a r m a d i k v i l á g o r s z á g a i n a k g y o r s a b b ü t e m b e n kell h a l a d n i u k a g a z d a s á g i f e l e m e l ­ k e d é s útján. A z t tervezték, h o g y az összes á l l a m o k e g y ü t t e s ö s s z e f o g á s á v a l biztosít­ sák a f e j l ő d ő o r s z á g o k l e g k e v e s e b b 5 s z á z a l é k o s é v i á t l a g o s gazdaságfejlesztési üte­ mét. E h h e z m i n d e n e k e l ő t t az iparosítással a k a r t a k hozzájárulni, a m i i g e n l é n y e g e s t é n y e z ő , hiszen a k ö v e t k e z e t e s , v i l á g o s o r i e n t á c i ó j ú iparosítás a f e j l ő d é s b e n l e v ő o r s z á g o k f e l l e n d ü l é s é n e k fő e s z k ö z e , f ü g g e t l e n s é g ü k m e g s z i l á r d í t á s á n a k l e g f o n t o s a b b útja. 1964-ben az E N S Z első k e r e s k e d e l m i é s fejlesztési k o n f e r e n c i á j á n ( U N C T A D ) elhatározták, h o g y a fejlett ipari o r s z á g o k n e m z e t i j ö v e d e l m ü k e g y százalékát a g y e n g é n fejlett o r s z á g o k finanszírozására fordítják. M i l y e n e r e d m é n y e k k e l zárul a fejlesztési é v t i z e d ? T e l j e s a d a t o k k a l m é g n e m r e n d e l k e z ü n k , hiszen c s a k a j ö v ő é v b e n ér v é g e t ez a p e r i ó d u s . A t a v a l y Ú j - D e l h i ben megtartott m á s o d i k U N C T A D - é r t e k e z l e t a z o n b a n elkészítette az é v t i z e d első felének fejlődési mérlegét. A z eredmény lehangoló. A z egyik fejlődő ország dele­ gátusa ezt m o n d o t t a D e l h i b e n : „ E z n e m a f e j l ő d é s , h a n e m a k i á b r á n d u l á s é v t i z e d e . " A z E N S Z m é r l e g e szerint „ a f e j l ő d ő o r s z á g o k vesztettek s e b e s s é g ü k b ő l " . A z 1955— 1960-as i d ő s z a k h o z v i s z o n y í t v a ez é v t i z e d első f e l é b e n (1960—1965) a gazdasági f e j ­ l ő d é s évi átlagos ü t e m e n e m c s a k h o g y n e m n ö v e k e d e t t , h a n e m 4,5 s z á z a l é k r ó l 4 százalékra esett vissza. A z e g y f ő r e j u t ó t á r s a d a l m i ö s s z t e r m é k g y a r a p o d á s a m i n d ­ össze 1 s z á z a l é k o s az e m l í t e t t p e r i ó d u s b a n . A z e g y f ő r e j u t ó n e m z e t i j ö v e d e ­ l e m n ö v e k e d é s é v e l k a p c s o l a t b a n p e d i g a 77 f e j l ő d ő o r s z á g 1967 o k t ó b e r é b e n A l g í r ­ b a n megtartott t a n á c s k o z á s á r ó l kiadott d o k u m e n t u m (Algíri Charta) megállapította m í g a z említett i d ő s z a k b a n a fejlett tőkés o r s z á g o k é v e n t e m i n t e g y 60 d o l l á r r a l n ö v e l t é k , a h a r m a d i k v i l á g országai m é g 2 d o l l á r r a l s e m g y a r a p í t o t t á k e g y f ő r e j u t ó nemzeti j ö v e d e l m ü k e t . R o s s z a b b o d o t t v i l á g p i a c i h e l y z e t ü k is, s z a p a r o d t a k k ü l f ö l d i adósságaik. M i k ö z b e n a fejlett o r s z á g o k r é s z a r á n y a t o v á b b n ö v e k e d e t t a v i l á g k e r e s k e d e ­ l e m b e n , a h a r m a d i k v i l á g országai e g y r e i n k á b b M e r k u r k e g y v e s z t e t t j e i v é lettek. A Jeune Afrique c í m ű tuniszi hetilap az U N C T A D e g y i k j e l e n t é s é t i d é z v e m e g ­ állapítja: 1950-ben a f e j l ő d ő á l l a m o k a v i l á g e x p o r t j á b a n 33,7 százalékkal r é s z e s e d ­ tek, 1962-ben ez az a r á n y 23,5-re, 1965-ben 22,8-ra, 1967-ben p e d i g 21,2 százalékra apadt. A v i l á g p i a c i á r a k a l a k u l á s a k ö v e t k e z t é b e n az u t ó b b i é v e k b e n a f e j l ő d ő o r s z á ­ g o k s z á m á r a m é g i n k á b b m e g r o m l o t t a k a c s e r e v i s z o n y o k . A n y e r s a n y a g o k és az a g r á r t e r m é k e k ára c s ö k k e n t , az ipari t e r m é k e k é v i s z o n t elég j e l e n t ő s e n n ö v e k e ­ dett a tőkés v i l á g p i a c o n . M á r p e d i g a f e j l ő d ő o r s z á g o k n a k a g y a r m a t i rendszertői

örökölt, á l t a l á b a n e g y o l d a l ú n e m z e t g a z d a s á g a f ő k é n t a l a p t e r m é k e k e t — élelmiszert, ércet, k ő o l a j a t — szállít a v i l á g p i a c r a . A z ipari t e r m é k e k e t v i s z o n t b o r s o s á r o n kell b e s z e r e z n i ü k a fejlett tőkés o r s z á g o k b a n . Ez azt jelenti, h o g y a f e j l ő d ő o r s z á ­ goknak e g y r e n a g y o b b m e n n y i s é g e t kell szállítaniuk t e r m é k e i k b ő l , h o g y u g y a n a n y nyi k é s z t e r m é k e t k a p j a n a k érte c s e r é b e . A c s e r e e g y r e e g y e n l ő t l e n e b b , s e z e n ál­ l a m o k k ü l k e r e s k e d e l m e n e m t u d lépést tartani a n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l m i és g a z d a ­ sági körforgás m i n d i n k á b b g y o r s u l ó t e m p ó j á v a l . A z Algíri Charta szerint a h a r m a d i k v i l á g o r s z á g a i n a k k ü l f ö l d i a d ó s s á g a i r o ­ hamosan k ö z e l e d n e k az 50 m i l l i á r d d o l l á r h o z , és az é v t i z e d v é g é r e a kifizetések összege m e g h a l a d h a t j a az ú j a b b h i t e l e k s u m m á j á t . A törlesztési k ö t e l e z e t t s é g e k n ö v e k e d é s e s ú l y o s tehertétel. N o h a az első és m á s o d i k U N C T A D - é r t e k e z l e t hosszú és p a r á z s v i t á k után elfogadta, h o g y a fejlett á l l a m o k n e m z e t i j ö v e d e l m ü k e g y százalékát b o c s á s s á k a fejlődő o r s z á g o k r e n d e l k e z é s é r e , a G a z d a s á g i E g y ü t t m ű k ö d é s i és Fejlesztési S z e r ­ vezet Observer c í m ű k i a d v á n y a m e g á l l a p í t j a : „ A z a d o m á n y o z ó k m é g t á v o l állnak az U N C T A D által m e g h a t á r o z o t t c é l k i t ű z é s t ő l — 1967 v é g é n 3,5 m i l l i á r d d o l l á r hiányzott e b b ő l az ígért ö s s z e g b ő l . " A N e m z e t k ö z i V a l u t a a l a p , v a l a m i n t a N e m z e t ­ közi Újjáépítési és Fejlesztési B a n k adatai szerint a h a r m a d i k v i l á g o r s z á g a i n a k évente l e g k e v e s e b b 12—13 m i l l i á r d d o l l á r h i t e l r e l e n n e s z ü k s é g ü k , d e j e l e n l e g a l e g j o b b esetben is k é n y t e l e n e k b e é r n i k i l e n c m i l l i á r d d a l . De e „segélyektől" egyre t ö b b fejlődő ország viszolyog. A z U N C T A D - b a n egyre g y a k r a b b a n h a n g z i k el a j e l s z ó : „ T r a d e , n o t aid!" ( v a g y i s : k e r e s k e d e l m e t , n e segélyt!). A

hitelek

növelése csak

reális f e j l ő d é s é h e z , ha

úgy

járulhat

lerombolják a

hozzá a

mesterséges

harmadik

korlátokat

a

világ

országainak

fejlett

országokba

irányuló e x p o r t útjából.

Merre t o v á b b ? Mi a megoldás? A genfi U N C T A D - é r t e k e z l e t e n , az algíri 77-es t a n á c s k o z á s o n , m a j d az Ú j Delhiben tartott m á s o d i k U N C T A D - k o n f e r e n c i á n éles vita f o l y t a f e j l ő d ő á l l a m o k következő k ö v e t e l é s e i k ö r ü l : létesítsenek e x p o r t j u k a t m e g k ö n n y í t ő á l t a l á n o s p r e f e renciális r e n d s z e r t ; r e n d e z z é k a p é n z ü g y i h i t e l e k p r o b l é m á j á t ; k ö s s e n e k n e m z e t ­ közi e g y e z m é n y e k e t a n y e r s a n y a g o k eladási á r á n a k stabilizálására, és c s ö k k e n t s é k a h a r m a d i k v i l á g o r s z á g a i által e x p o r t á l t t e r m é k e k vámtarifáit. Mi valósult m e g e b b ő l ? A p r e f e r e n c i á l i s r e n d s z e r t i l l e t ő e n r é s z b e n m e g e g y e z ­ tek, s remélik, h o g y e b b e n az é v b e n az e g y e z m é n y t r é s z l e g e s e n a g y a k o r l a t b a n is alkalmazzák. A p é n z ü g y i h i t e l e k t e k i n t e t é b e n n i n c s haladás. A m á s i k k é t k ö v e t e l é s sem teljesült. A gazdasági f e j l ő d é s fő t é n y e z ő j e kétségtelenül az, h o g y a f e j l ő d ő o r s z á g o k mozgósítsák b e l s ő e r ő f o r r á s a i k a t a n é p e i k é r d e k é b e n t ö r t é n ő g a z d a s á g s z e r v e z é s és vezetés révén. U g y a n a k k o r e l ő r e h a l a d á s u k m e g g y o r s í t á s á b a n f o n t o s s z e r e p e t tölt­ het b e az a gazdasági és m ű s z a k i támogatás, a m e l y e t a fejlett o r s z á g o k n y ú j t a n a k a nemzeti szuverenitás, a b e l ü g y e k b e v a l ó b e n e m a v a t k o z á s , a j o g e g y e n l ő s é g és a kölcsönös e l ő n y ö k e l v é n e k tiszteletben tartása a l a p j á n . A f e j l ő d ő o r s z á g o k gazdasági törekvéseikben és a g y a r m a t i m ú l t átkos ö r ö k s é g é n e k f e l s z á m o l á s á r a i r á n y u l ó e r ő ­ feszítésükben f o n t o s t á m o g a t ó k r a t a l á l n a k a szocialista v i l á g r e n d s z e r o r s z á g a i b a n . R o m á n i a baráti e g y ü t t m ű k ö d é s i k a p c s o l a t o k a t fejleszt ki e z e k k e l az o r s z á ­ gokkal. A z Egyesült N e m z e t e k S z e r v e z e t é b e n és m á s n e m z e t k ö z i f ó r u m o k o n h a z á n k

k é p v i s e l ő i értékes j a v a s l a t o k a t tettek e z e k n e k az o r s z á g o k n a k a f e j l ő d é s é é r t . K e z ­ d e m é n y e z é s t terjesztettünk e l ő a saját e r ő f o r r á s o k m i n é l h a t é k o n y a b b felhasználá­ sának m ó d o z a t a i r ó l , t o v á b b á a m ű s z a k i s z a k e m b e r e k n e m z e t i szintű k é p z é s é n e k elő­ m o z d í t á s á r ó l , az e m b e r i e r ő f o r r á s o k m i n é l h a t é k o n y a b b hasznosításáról, a k ü l ö n b ö z ő gazdasági-társadalmi rendszerű országok kereskedelmi kapcsolatainak normalizá­ lásáról. H a z á n k szorgalmazta, h o g y t o v á b b r a is k e d v e z ő b b feltételek a l a p j á n , hitelbe szállítsanak b e r e n d e z é s e k e t a f e j l ő d ő o r s z á g o k n a k , s e z e k e t a h i t e l é l v e z ő o r s z á g a gyártott t e r m é k e k b ő l fizesse vissza. Ü g y s z i n t é n a r o m á n k é p v i s e l ő D e l h i b e n j a v a ­ solta a gazdasági e g y ü t t m ű k ö d é s k o r s z e r ű f o r m á i n a k m e g v i z s g á l á s á t , k e z d e m é ­ nyezte, h o g y n y ú j t s a n a k segítséget e z e k n e k a z o r s z á g o k n a k a k ü l k e r e s k e d e l m i m ű ­ szaki k á d e r e k k é p z é s é b e n .

M é g n e m f e j e z ő d ö t t b e az első fejlesztési é v t i z e d , d e m á r készítik a m á s o d i k p r o g r a m j á t . A z E N S Z K e r e s k e d e l m i és Fejlesztési K o n f e r e n c i á j a T a n á c s á n a k 8. ülés­ szakán é r v é n y e s p r o g r a m o t m é g n e m sikerült k i d o l g o z n i . E g y á l t a l á n o s i r á n y e l v e t a z o n b a n m á r e l f o g a d t a k a h a r m a d i k v i l á g „ n e m z e t k ö z i fejlesztési stratégiájáról". Ez a n y i l a t k o z a t l e s z ö g e z i , h o g y az U N C T A D - n a k folytatnia kell t e v é k e n y s é g é t ezen o r s z á g o k f e j l ő d é s é n e k m e g g y o r s í t á s á r a , új gazdaságfejlesztési p o l i t i k á t kell k i d o l g o z ­ n i a és a l k a l m a z n i a . A fejlesztés n e m z e t k ö z i s t r a t é g i á j á n a k c é l j a — hangoztatja a G e n f b e n m e g ­ tartott ü l é s s z a k r ó l kiadott d o k u m e n t u m — a g y o r s a b b g a z d a s á g i n ö v e k e d é s e l ő ­ mozdítása, kiváltképpen a fejlődő országokban, mégpedig abból a célból, hogy e m e l k e d j é k az é l e t s z í n v o n a l , h o g y l e h e t ő v é tegyék a m u n k a e r ő teljes kihasználását, h o g y m e g t e r e m t s é k a t á r s a d a l m i és g a z d a s á g i h a l a d á s feltételeit, h o g y c s ö k k e n t s é k a f e j l ő d ő o r s z á g o k és a fejlett o r s z á g o k közötti óriási k ü l ö n b s é g e t . Mihálka

Zoltán

Az olasz válság és a kommunista párt M á r m i n d e g y i k p o l i t i k a i p á r t elismeri, h o g y az o l a s z t á r s a d a l o m súlyos v á l s á g b a jutott. K i is t a g a d h a t n á ? A z e l l e n t é t e k c s u p á n e v á l s á g j e l l e g é n e k a m e g ­ h a t á r o z á s á b a n , a m e g o l d á s h o z szükséges i n t é z k e d é s e k e l d ö n t é s é b e n m e r ü l n e k fel. A z O l a s z K o m m u n i s t a P á r t X I I . k o n g r e s s z u s á n L u i g i L o n g o elvtárs j e l e n t é s é b e n k i m o n d t a : „ A m é l y s é g e s válság, a m e l y az e g é s z o r s z á g o t m e g r á z t a . . . , a t e r m e l é s i f o l y a m a t b ó l k i i n d u l v a az e g é s z n e m z e t i életet sújtja, a kultúrát, az i g a z s á g s z o l ­ gáltatást, a c s a l á d o t , s ő t a vallási életet is." A jelenlegi olaszországi helyzetben m é g s e m való forradalmi válságról be­ szélni, a m e l y r ö v i d i d ő n b e l ü l f e g y v e r e s f e l k e l é s h e z , a h a t a l o m á t v é t e l é h e z és a p r o l e t á r d i k t a t ú r a m e g t e r e m t é s é h e z v e z e t h e t n e . A f o r r a d a l m i v á l s á g o t , L e n i n út­ mutatásai szerint az a h e l y z e t i d é z i elő, a m e l y b e n a n é p n a g y t ö m e g e i m á r k é p ­ t e l e n e k a r é g i m ó d o n é l n i , és a k i v á l t s á g o s v e z e t ő c s o p o r t o k k é p t e l e n e k a régi m ó d o n fenntartani u r a l m u k a t . J e l e n l e g O l a s z o r s z á g b a n n e m ez a h e l y z e t . K ü l ö n ­ b e n is a d e m o k r a t i k u s s z o c i a l i z m u s f e l é v a l ó f e j l ő d é s stratégiája a fejlett k a p i ­ talista o r s z á g b a n , a m e l y e t a p á r t V I I I . k o n g r e s s z u s a (1956) v i l á g o s a n kijelölt, s a m e l y e t az O K P t u l a j d o n k é p p e n m á r 1944 óta, az „ ú j " párt m e g a l a k u l á s á t ó l k ö -

vetett, kizárja az o l y a n f o r r a d a l m i v á l s á g hipotézisét, a m e l y a s z o v j e t tapaszta­ latok alapján, a h a t a l o m f e g y v e r e s f e l k e l é s útján t ö r t é n ő á t v é t e l é h e z v e z e t n e . A hatalom átalakulása az á l l a m m o n o p o l i s t a k a p i t a l i z m u s rendszerévé arra kész­ tette a m u n k á s o s z t á l y t , h o g y m á s k ü l ö n f é l e u t a k a t k e r e s s e n az á l l a m v e z e t é s á t v é ­ telére. A h a t a l o m m e g s z e r v e z é s e n e m v a l ó s u l h a t m e g e g y e t l e n h e l y h e z és i d ő h ö z kötött a k c i ó útján, m i n t e g y klasszikus t r a g é d i á b a n , h a n e m c s a k i s a t á r s a d a l o m forradalmi á t a l a k u l á s á n a k s o k o l d a l ú és h o s s z a d a l m a s f o l y a m a t á b a n . A j e l e n l e g i v á l s á g n e m s z a b v á n y o s p o l i t i k a i krizis, a m e l y c s u p á n az o l a s z politikát irányító k ö r ö k e t érinti. S z ü k s é g e s n e k t a r t o m h a n g s ú l y o z n i e n n e k a tár­ sadalom alapjait m e g r á z ó reális f o l y a m a t n a k az o b j e k t í v j e l l e g é t . A m e b b e n az objektív f o l y a m a t b a n e g y i g e n e r ő s i d e o l ó g i a i é s politikai feszültség f e j e z ő d i k ki, nagyszabású m u n k á s és n é p i m o z g a l o m , a m e l y t ö r t é n e l m i m ú l t j á v a l és e r e j é v e l az olasz valóság t é n y l e g e s része. É p p e n a g a z d a s á g i és a p o l i t i k a i v a l ó s á g , a g a z d a s á g és a politika eredeti k a p c s o l a t a miatt a t e r m e l é s i f o l y a m a t f e j l ő d é s é b e n k e l e t ­ kezett válság á t t e r j e d a z e g é s z n e m z e t i életre. A v á l s á g ( a m e l y tehát e g y i d e j ű l e g szociális, gazdasági és p o l i t i k a i ) , a termelési f o l y a m a t s z í v é b e n , a m u n k á s o k és tőkések, a k i z s á k m á n y o l t a k és a k i z s á k m á n y o l ó k k i é l e z ő d ö t t antagonizmusában nyilvánul m e g . A t e c h n i k u s o k és tisztviselők p r o l e t a r i z á l ó d á s a , n o h a a f o l y a m a t m é g k e z ­ deti, súlyosbítja a r e n d s z e r helyzetét. U g y a n a k k o r m e g e r ő s ö d i k a m u n k á s o s z t á l y szövetsége a m o n o p o l k a p i t a l i s t a p o l i t i k á t ó l sújtott l a k o s s á g m á s r é t e g e i v e l . T a p a s z ­ talataik és j ó l m e g f o n t o l t é r d e k e i k a r r a késztetik a d o l g o z ó l a k o s s á g m i n d ú j a b b rétegeit, h o g y m e g é r t s é k a m u n k á s o s z t á l y hívását, és c s a t l a k o z z a n a k harcához azon erők ellen, a m e l y e k k i v á l t s á g o s és e l n y o m ó p o z í c i ó i k v é d e l m é b e n e l l e n s z e ­ gülnek a t á r s a d a l o m b á r m i f é l e reális m e g ú j í t á s á n a k . A válság m é l y s é g e és t e r j e d e l m e o l y a n m e g o l d á s o k a t k ö v e t e l , a m e l y e k n e m könnyűek. Ezzel s z á m o l n i kell, a m i k o r a v á l s á g j e l l e g é t f e l m é r j ü k . M e g o l d á s a l é ­ nyegében az e r ő k új e g y e n s ú l y á n a k a m e g t e r e m t é s é t , e g y „ ú j r e n d s z e r " felépítését igényli, az e m b e r e k közti új v i s z o n y o k létrehozását, új s z o k á s o k kialakítását, az új n o r m á l i s é r t é k e k tiszteletét, az o r s z á g g a z d a s á g i és p o l i t i k a i f e l é p í t é s é n e k g y ö ­ keres megváltoztatását. A m e g o l d á s t u l a j d o n k é p p e n a k a p i t a l i z m u s v é g é t j e l e n t i , az e m b e r e m b e r által v a l ó k i z s á k m á n y o l á s á n a k a m e g s z ü n t e t é s é t ; á m ez n e m valósítható m e g e g y csapásra. A t á r s a d a l o m g a z d a s á g i és p o l i t i k a i f e l é p í t é s é n e k a teljes átalakítása hosszú f o l y a m a t , a m e l y d e m o k r a t i k u s és e g y b e n szocialista lesz. A k ö z é p b a l k o r m á n y z a t o k i d e j é n szerzett tapasztalat b i z o n y í t j a , h o g y az olasz t á r s a d a l o m t ö r t é n e l m i l e g a d o t t h e l y z e t é b e n a k o n z e r v a t í v e r ő k a k a d á l y o z z á k a jelenlegi v i s z o n y o k b á r m i f é l e megváltoztatását. C s u p á n a k o n z e r v a t í v e r ő k ö n (és az ő k e t t á m o g a t ó a m e r i k a i i m p e r i a l i z m u s o n ) aratott teljes g y ő z e l e m nyithatja meg az a l a p v e t ő e n d e m o k r a t i k u s és szocialista i r á n y ú v á l t o z á s o k útját. A v á l s á g j e l l e g e és a h a r c b a n á l l ó e r ő k é r t é k e l é s e b i z o n y s á g a a n n a k , h o g y a teljes s ú l y o s s á g u k b a n f e l i s m e r t a k a d á l y o k é s n e h é z s é g e k e l l e n é r e — a m o z g a ­ lom e l ő b b r e f o g jutni és eléri céljait, az á t m e n e t i e k e t és a v é g s ő k e t e g y a r á n t . Ezt a f o l y a m a t o t m e g g y o r s í t o t t á k az 1968-as e s z t e n d ő e s e m é n y e i : n e m z e t k ö z i s í k o n a felszabadító m o z g a l o m v i e t n a m i sikerei, O l a s z o r s z á g b a n p e d i g a m á j u s 19-i sza­ vazás, a m u n k á s t ö m e g e k , a p a r a s z t s á g és a d i á k o k harca. A v á l s á g g y ö k e r e i t a z o k b a n a g y o r s és zajos f o l y a m a t o k b a n k e l l keresni, a m e l y e k húsz e s z t e n d ő alatt á t a l a k í t o t t á k az o r s z á g o t . E z e k n e k a f o l y a m a t o k n a k a kerete n e m z e t k ö z i s í k o n a s z o c i a l i z m u s és az i m p e r i a l i z m u s ellentétei, v a l a ­ mint a k a p i t a l i z m u s általános v á l s á g á n a k a k i é l e z ő d é s e . O l a s z o r s z á g a r c u l a t a m e g ­ változott. A g a z d a s á g i és p o l i t i k a i h a t a l o m fő e m e l t y ű i t a z o n b a n változatlanul

u g y a n a z o k a c s o p o r t o k e l l e n ő r z i k (néha u g y a n a z o k a c s a l á d o k ) , a m e l y e k a á l l a m o k feletti) b ü r o k r á c i á v a l , v a l a m i n t a m a g a s klérussal t e r e m t e t t k a p c s o l a t a i k r é v é n , d e f ő l e g az E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l k a p o t t — gazdasági, p o l i t i k a i és katonai — segítség k ö v e t k e z m é n y e k é n t . P e r s z e az u r a l k o d ó c s o p o r t o k s z e r v e z e t i l e g m e g v á l t o z t a k , és m e g v á l t o z t a k b e l s ő e r ő v i s z o n y a i k is. N e m z e t k ö z i h e l y z e t ü k is m ó d o s u l t a k a p i t a l i z m u s nemzetközi i n t e g r á c i ó j a f e j l ő d é s é n e k hatására. M i n d e n e k e l ő t t m e g v á l t o z o t t az á l l a m h o z fű­ z ő d ő v i s z o n y u k , m i v e l k i a l a k u l t az á l l a m m o n o p o l i s t a k a p i t a l i z m u s r e n d s z e r e , a m e l y biztosítja u g y a n a t ő k é s e k n e k a p r o f i t b e k e b e l e z é s é t , d e a g a z d a s á g és p o l i t i k a v i s z o n y á n a k s z o r o s a b b r a f ű z é s é v e l új e l l e n t m o n d á s o k a t teremt, új h a r c i területe­ ket létesít. A g a z d a s á g i és politikai h a t a l o m a z o n b a n ( h a b á r új m ó d s z e r e k k e l tart­ j á k k é z b e n , n e v e z e t e s e n politikai e g y e z k e d é s s e l a k o r m á n y z ó p á r t o k k a l s k ü l ö n ö ­ sen a k e r e s z t é n y d e m o k r a t a párttal) v é g s ő f o k o n t o v á b b r a is a n a g y b u r z s o á z i a e l l e n ő r z é s e alatt áll. A v á l s á g fő o k a tehát e b b e n az e l l e n t m o n d á s b a n v a n : e g y a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z o t t o r s z á g o n a régi h a t a l m i c s o p o r t o k u r a l k o d n a k . N y i l v á n v a l ó , h o g y ez a h e l y z e t c s a k e h a t a l m i k ö r ö k e l t á v o l í t á s á v a l o l d h a t ó m e g . A v á l s á g o k a i t c s a k ú g y l e h e t m e g é r t e n i , h a n e m c s a k az o l a s z t á r s a d a l o m j e l e n l e g i h e l y z e t é t v i z s g á l j u k , h a n e m azt a f o l y a m a t o t is, a m e l y i d e vezetett. M o s ­ t a n á b a n e g y e s e k g y a k r a n k ö v e t i k el azt a hibát, h o g y az o l a s z t á r s a d a l m a t n e m t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s é b e n v i z s g á l j á k , p e d i g a l é n y e g : a f e j l ő d é s és a f e j l ő d é s iránya. N a g y o n f o n t o s m e g é r t e n i , h o g y m i l y e n i m p u l z u s o k hatására, m i l y e n h a r c o k és á l d o z a t o k árán a l a k u l t át az o l a s z t á r s a d a l o m . A k i k e l t á v o l o d n a k a szigorúan tudományos törénelemkutatástól (a m a r x i s t a t ö r t é n e l e m k u t a t á s t ó l ) v é g ü l is m e n t ­ hetetlenül s ú l y o s e l e m z é s i h i b á k a t k ö v e t n e k el, és k é p t e l e n e k h e l y e s e n értel­ m e z n i a m u n k á s m o z g a l o m taktikai és stratégiai kérdéseit. A m u n k á s m o z g a l o m csak ú g y é r h e t i el kitűzött célját, a s z o c i a l i z m u s t , ha b e l e v i s z i a v a l ó s á g á t a l a k u l á s á n a k objektív folyamatába a maga tudatos forradalmi akaratát, p o l i t i k a i ö n t u d a t á t , h o g y c f o l y a m a t o t a k í v á n t c é l f e l é irányíthassa. A z o l a s z t á r s a d a l o m n a k az u t ó b b i n e g y e d s z á z a d b a n b i z o n y í t o t t d i n a m i z m u s a , f e j l ő d ő k é s z s é g e a Togliatti által „antifasiszta í o r r a d a l o m " - n a k n e v e z e t t m o z g a l o m ­ b ó l e r e d . A z antifasiszta f o r r a d a l o m elérte s z á m o s c é l j á t (a f a s i z m u s szétzúzását, a szabadság, a köztársaság és az a l k o t m á n y k i v í v á s á t ) , s e z e k f o n t o s s á g á t a l á b e ­ csülni hibás irányzat. H a v i s s z a g o n d o l u n k , m i t jelentett a m o n a r c h i a m i n t a r e a k c i ó s e r ő k k ö z ­ pontja Görögországban, megérthetjük munkásmozgalmunk 1945-ben és 1946-ban elért e r e d m é n y e i n e k t ö r t é n e l m i j e l e n t ő s é g é t . Á m a p i l l a n a t n y i c é l o k m e g v a l ó s í t á s a m e l l e t t az „antifasiszta f o r r a d a l o m " o l y a n f o l y a m a t o k a t is elindított, amelyek t o v á b b r a is h a t n a k a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s é r e , t o v á b b r a is v á l t o z á s o k r a ö s z t ö n ö z ­ nek, és arra h i v a t o t t a k , h o g y ú j a b b és ú j a b b e r e d m é n y e k e t c s i h o l j a n a k ki, ha a m u n k á s o s z t á l y és a h a l a d ó e r ő k m e g é r t i k az á l l a n d ó v á l t o z á s s z ü k s é g é t és értel­ mét, h a sikerül m e g ő r i z n i ö k azt a „ f e s z ü l t s é g e t " , a m e l y a z általános megújulás s z ü k s é g é n e k a t u d a t á b ó l fakad. A régi h a t a l m i c s o p o r t o k n a k s i k e r ü l t v i s s z a h ú z ó a k c i ó i k k a l f é k e z n i ü k a n é p i e r ő k e l ő r e t ö r é s é t . M e g ő r i z t é k r é g i p o z í c i ó i k a t , és v i s s z a s z e r e z t e k s z á m o s a t a z o k közül, a m e l y e k e t a f a s i z m u s i d e j é n k é n y t e l e n e k v o l t a k á t m e n e t i l e g á t e n g e d n i . E g y ideig azt hitték, h o g y sikerült m e g t o r p a n á s r a b í r n i és l e g y e n g í t e n i a n é p i erőket, m e g s z i l á r d í t a n i saját r e n d s z e r ü k e t . Á m e z e k az i l l ú z i ó k t i s z a v i r á g é l e t ű e k v o l t a k . M i n d e n vesztett csata után a m u n k á s m o z g a l o m n a k sikerült k i j a v í t a n i a az e l k ö ­ vetett hibákat, és új e r ő v e l h a r c b a szállnia. A h a t a l m o n l e v ő o s z t á l y o k sok csatát

nyertek, de n e m

tudták

megakadályozni a

letét, amely e g y r e m a g a s a b b szintre hogy kiépítsük

m o z g a l o m feléledését,

e m e l t e a harcot. N e m t u d t á k

szövetségi r e n d s z e r ü n k e t ,

újabb

harci

megtörni

lendü­

megakadályozni,

és s z e r v e z é s i e s z k ö z ö k e t a l a ­

kítsunk ki. A népi m o z g a l o m n ö v e k v ő l e n d ü l e t é n e k és az e l l e n s é g e s e r ő k új t ö m ö r ü l é ­ sének új k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t az O K P k e m é n y és á l l a n d ó i d e o l ó g i a i és politikai csatározások során tett t a n ú b i z o n y s á g o t m o z g ó s í t ó e r e j é r ő l és s z e r v e z ő k é p e s s é ­ géről. Á m az O K P azzal l e h e t e t t j e l e n d i n a m i z á l ó és ö s z t ö n z ő e r ő k é n t az o l a s z társadalom átalakulási f o l y a m a t á b a n , h o g y m a g a is szüntelenül f e j l ő d ö t t és v á l ­ tozott g o n d o l k o d á s m ó d j á b a n és tetteiben e g y a r á n t . Ez az á l l a n d ó „ m e g ú j u l á s " n e m v o l t k ö n n y ű . K e m é n y h a r c o t kellett v í v n i az ellenállások m e g t ö r é s é r e , a m e g r ö g z ö t t s z o k á s o k elvetéséért, a h i b á k k i j a v í t á ­ sáért es az új k á d e r e k k i v á l a s z t á s á b a n . Szükséges t a n u l m á n y o z n i a p á r t b a n v é g b e m e n t v á l t o z á s o k hatását a társa­ dalmi átalakulásokra, h o g y m e g é r t h e s s ü k , m e l y e k a p á r t feladatai a j e l e n l e g i válságban, és tudjuk, m i l y e n ú j í t á s o k s z ü k s é g e s e k t o v á b b i m é l t ó s z e r e p é n e k b i z ­ tosításához. A k o m m u n i s t á k m i n d e n k o r a k t í v s z e r e p e t j á t s z o t t a k az o l a s z o r s z á g i v a l ó s á g alakításában. Ezt az tette l e h e t ő v é , h o g y e g y m o z g á s b a n l e v ő t á r s a d a l o m b a n az OKP-nak sikerült f o l y a m a t o s a n n ö v e l n i e s z a v a z ó i n a k számát (az 1946-ban elért 19%-ról 27%-ra 1968-ban). Ez is b i z o n y s á g a a n n a k , h o g y a p á r t lassan, d e s z ü n ­ telenül fejlődő e r ő t k é p v i s e l . H o g y ezeket az e r e d m é n y e k e t elérhesse, a p á r t n a k s z á m o s n e h é z s é g e t kellett legyőznie, n e m c s a k azokat, a m e l y e k e t e l l e n s é g e i o k o z t a k , h a n e m o l y a n o k a t is, a m e ­ lyek saját szociális és politikai a l a p j a i n a k a v á l t o z á s a i b ó l k e l e t k e z t e k . A p á r t ellenfelei m e g k í s é r e l t é k p o l i t i k a i l a g kihasználni a p á r t t á r s a d a l m i a l a p j a i n a k a módosulását, a m e l y a t á r s a d a l o m b a n v é g b e m e n t átalakulások eredménye. A párt n e m tudta m i n d e n k o r e l é g l e n d ü l e t e s e n v i s s z a v e r n i e z e k e t a t á m a ­ dásokat. S z á m o s e s e t b e n n e h é z h e l y z e t b e került, h o l É s z a k o n , h o l D é l e n . M e g ­ állapítható a z o n b a n , h o g y a párt m i n d i g h e l y e s e n , n a g y harci e r ő v e l r e a g á l t az ellenség támadásaira, v a l a m i n t a k o r m á n y ü l d ö z ő és d i s z k r i m i n á c i ó s i n t é z k e d é s e i r e , és minden m e g p r ó b á l t a t á s b ó l é r e t t e b b e n k e r ü l t ki. Ezzel s z e m b e n a r á n y l a g l a s ­ sabban tudta ö s s z e e g y e z t e t n i p o l i t i k a i és s z e r v e z é s i a k c i ó i t az o l a s z t á r s a d a l o m b a n végbement á t a l a k u l á s o k k a l , noha ezek előbbre lendítő eleme maradt. Bár nyil­ vánvaló e r ő f e s z í t é s e k á r á n v é g ü l is sikerült v é g h e z v i n n i e az összeegyeztetést, megismernie a m i n d e n n a p v a l ó s á g o t , k i j a v í t a n i a p o l i t i k a i v o n a l á t , m e g v á l t o z t a t n i a szervezési eszközeit, e g y s z ó v a l á l l a n d ó m e g ú j h o d á s i f o l y a m a t o t biztosítania. T é n y ­ kedésének á l l a n d ó kritikai és ö n k r i t i k a i v i z s g á l a t á v a l érte ezt el. A z önkritikai e l e m z é s e k , a m e l y e k e g y é b k é n t h e v e s b e l s ő v i t á k a t is e l ő i d é z ­ tek, eltekintve e g y e s s k o l a s z t i k u s p o l é m i á k e l v o n t s á g á t ó l és e g y b i z o n y o s m a x i ­ malista sematizmustól, t ö b b s é g ü k b e n a m u n k a és a h a r c g y a k o r l a t i kérdéseit tag­ lalták, s az olasz t á r s a d a l m i v a l ó s á g b ó l i n d u l t a k ki. A k o m m u n i s t a párt azért tarthatta f e n n és n ö v e l h e t t e p o z í c i ó i t e g y m é l y s é ­ gesen m e g v á l t o z o t t o r s z á g b a n , m e r t m a g a is á l l a n d ó a n m e g ú j u l t , k ö v e t k e z e t e s e n teljesítve kötelességét. „ M e g ú j u l á s a k ö v e t k e z e t e s s é g b e n " — ez v o l t a P a l m i r o Togliatti körül az antifasiszta h a r c b a n , v a l a m i n t a z ellenállási m o z g a l o m során történelmileg k i a l a k u l t v e z e t ő c s o p o r t i r á n y í t á s a alatt á l l ó k o m m u n i s t a p á r t á l l a n d ó előretörésének első feltétele. ezért

Az a

utóbbi i d ő b e n sokat b e s z é l n e k arról, m i l y e n n a g y árat kellett fizetni következetességért. Ez tagadhatatlan. A z az i g é n y , h o g y a p á r t o t m e g -

tartsuk a s z o c i a l i z m u s d e m o k r a t i k u s útján, s u g y a n a k k o r e l k e r ü l j ü k az értel­ m e t l e n v i t á k a t és a szervezeti s z a k a d á s t : m i n d e z m e g a k a d á l y o z t a a n y í l t politikai k ü z d e l e m k i f e j l ő d é s é t . E m i a t t a p á r t o n b e l ü l e g y i d e i g t ö b b p á r h u z a m o s politikai k o n c e p c i ó létezett, m e g h o n o s o d o t t az é r t e l m e z é s e k k e l űzött játék, p a s s z í v ellen­ állási z ó n á k k e l e t k e z t e k , s f e l ü t ö t t e fejét a p o l i t i k a i tétlenség. A p o l i t i k a i h a r c b a n b e á l l o t t k é s e d e l m e k é s h a b o z á s o k g y e n g í t e t t é k a párt politikai e g y s é g é t , k e d v e z t e k a realitástól v a l ó szinte általános e l t á v o l o d á s n a k , a b ü r o k r a t i k u s b e g y e p e s e d é s n e k . A z új k á d e r e k kiválasztása és k é p z é s e lassú é s ne­ h é z k e s v o l t . És m é g i s , ha f e l m é r j ü k az árat, a m e l y e t a k ö v e t k e z e t e s s é g é r t fizet­ tünk, m é g a z o k is, a k i k a n n a k i d e j é n összeszorított f o g g a l és i n k á b b f e g y e l e m b ő l , m i n t m e g g y ő z ő d é s b ő l f o g a d t á k el ezt a v o n a l a t , m a e l i s m e r n i k é n y s z e r ü l n e k : a t ö r t é n e l m i m é r l e g p o z i t í v , a z elért e l ő n y ö k m e s s z e f e l ü l m ú l j á k a befektetést. A z O K P kidolgozta a maga munkamódszerét, amelyet bátran nevezhet erede­ tinek, és a m e l y e g y a r á n t a l a p s z i k a f e g y e l m e n é s a t ü r e l m e n , s j e l l e m z ő i a ki­ e g y e n s ú l y o z o t t s á g és a m é r t é k t a r t á s . A z O K P a z 1929—30-as „ f o r d u l a t " - t ó l k e z d v e e l k e r ü l h e t t e a z o k a t a v á l s á g o k a t és s z a k a d á s o k a t , a m e l y e k d r á m a i m ó d o n rá­ n y o m t á k b é l y e g ü k e t m á s k o m m u n i s t a p á r t o k életére. E m ó d s z e r értékét v i l á g o s a n b i z o n y í t j a , h o g y s e g í t s é g é v e l sikerül b e v e z e t n i az építő o p e r a t i v i t á s stílusát, a k o l l e k t í v erőfeszítést, a s z e r v e z e t t m u n k á t e g y o l y a n o r s z á g b a n , a m e l y e t a p a t r i a r c h á l i s a n a r c h i a , az i n d i v i d u a l i z m u s , a tekin­ télytisztelet és a s z a k a d á r s á g s z e l l e m e j e l l e m z e t t . A f e g y e l e m és a s z e r é n y s é g m e g ­ honosítása új és e r e d e t i tettet jelentett a s z o k á s o s f e l l e n g z ő s s é g g e l és a r r i v i z m u s s a l s z e m b e n . A z O K P új m u n k a s t í l u s t és e r k ö l c s i s z o k á s t vezetett b e , a m e l y a m u n ­ k á s o s z t á l y sajátja. A m i k o r húsz é v t á v o l á b ó l v i s s z a t e k i n t v e e l e m e z z ü k a K e r e s z ­ t é n y d e m o k r a t a P á r t o t és az o l a s z S z o c i a l i s t a P á r t o t m e g r á z k ó d t a t ó v á l s á g o k a t , v a l a m i n t m á s p o l i t i k a i c s o p o r t o k f e l m o r z s o l ó d á s á t , e l m o n d h a t j u k , h o g y az O K P e g y s é g e s és t ö m ö r p o l i t i k a i e r ő k é n t k é p v i s e l i a d o l g o z ó k a t . S e l m o n d h a t j u k azt is, h o g y a s z i l á r d k ö v e t k e z e t e s s é g m e g t e r m e t t e g y ü m ö l c s e i t , s e z e k t ö b b e t é r n e k az é r t ü k fizetett árnál. A m e g ú j u l á s m é r l e g e m o s t , t ö b b m i n t tíz e s z t e n d ő v e l a V I I I . k o n g r e s s z u s után, ú j r a f e l v e t i a h a t á r o z o t t h a r c i g é n y é t a p á r t o n b e l ü l i d e m o k r á c i a t o v á b b ­ fejlesztésére M a , a n n y i tapasztalat után m i n d e n k i v i l á g o s a b b a n megérti, h o g y „ a m e g ú j u l á s " n e m e g y e g y s z e r i h e l y z e t p i l l a n a t n y i m e g o l d á s a , m e r t e g y o l y a n párt á l l a n d ó szükséglete, a m e l y n e m v i s s z a m e n ő l e g a k a r a l k a l m a z k o d n i a h e l y z e t reális v á l t o z á s a i h o z , h a n e m t u d a t o s a n t ö r e k s z i k arra, h o g y az általa k í v á n t i r á n y b a te­ relje az e s e m é n y e k e t . E g y általános kritikai f e l m é r é s t e r m é s z e t e s e n a m ó d s z e r hibáit is f e l s z í n r e h o z z a . A d e m o k r á c i a l é n y e g é b e n o l y a n v í v m á n y , a m e l y e t szün­ telenül f e j l e s z t e n i k e l l , á l l a n d ó feladat, az e r ő s ö d ő p o l i t i k a i ö n t u d a t kifejezője. A v á l s á g l e g ú j a b b f e j l ő d é s i szakaszát új t á r s a d a l m i e r ő k feltűnése, az ifjú és l e g i f j a b b n e m z e d é k e l ő r e t ö r é s e j e l l e m z i . A p á r t irányította a k c i ó a m u n k á s ­ osztály szövetségi rendszerének a n ö v e k e d é s é h e z és kiterjesztéséhez vezetett. G r a m s c i is h a n g s ú l y o z t a szükségességét a m u n k á s o s z t á l y és a M e z z o g i o r n o l a k o s ­ sága s z ö v e t s é g é n e k , a m e l y a h a l a d ó s z e l l e m ű é r t e l m i s é g r é s z v é t e l é r e is számít. 1945—47-ben, az „ ú j j á é p í t é s " i d ő s z a k á b a n a p á r t m e g k í s é r e l t e , ha n e m is m i n d i g e l é g g é e g y s é g e s e n , e g y a n t i m o n o p o l i s t a p l a t f o r m a l a p j á n s z ö v e t s é g r e l é p n i a falusi és v á r o s i k ö z é p r é t e g e k k e l . E n n e k a s z ö v e t s é g n e k a fejlesztése j e l e n t e t t e v o l n a a demokratikus változatot a monopolista terjeszkedéssel szemben, természetesen egy d e m o k r a t i k u s p r o g r a m és a s z ü k s é g e s r e f o r m o k a l a p j á n . A j e l e n l e g i v á l s á g s ú l y o s b o d á s á v a l i s m é t új e r ő k l é p n e k a p o r o n d r a . A tu­ d o m á n y é s a t e c h n i k a f e j l ő d é s e n y o m á n m e g v á l t o z o t t a z é r t e l m i s é g i e k helyzete,

akik már n e m c s u p á n a k ü l ö n b ö z ő o s z t á l y o k ö s s z e k ö t ő i n e k s z e r e p é t játsszák, h a ­ nem saját i g é n y e i k e t h o r d o z z á k , m i n t a t e r m e l é s i f o l y a m a t b a n i m m á r k ö z v e t l e n ü l elkötelezett e r ő k . A t u d ó s o k és t e c h n i k u s o k (s a d i á k o k , ha n e m is l e h e t ő k e t m i n d e n t o v á b b i nélkül a m u n k á s o s z t á l y h o z s o r o l n i , a m i n t azt az „ ú j m u n k á s o s z t á l y " e g y e s t e o ­ retikusai teszik e l h a m a r k o d o t t a n ) : e z e k a r é t e g e k h a j l a m o s a k k ö z v e t l e n s z ö v e t s é g i viszony létesítésére a m u n k á s o s z t á l l y a l . A z á l l a m válsága, a m e l y e t e l s ő s o r b a n az á l l a m m o n o p o l i s t a k a p i t a l i z m u s r e n d s z e r é n e k a n ö v e k e d é s e , v a l a m i n t a m o n o ­ polkapitalizmus e r ő i n e k i n t e g r á c i ó j a az á l l a m a p p a r á t u s b a n és a z új á l l a m o k f e ­ letti — politikai, g a z d a s á g i és a d m i n i s z t r a t í v — i n t é z m é n y e k létesítése o k o z , felfedi az á l l a m i struktúra e l m a r a d o t t s á g á t , az igazságszolgáltatás, a k ö z o k t a t á s , a közélet a d m i n i s z t r á l á s á n a k a válságát, és tiltakozásra, s z e r v e z k e d é s r e és h a r c r a készteti a tanítókat, b í r á k a t , k ö z t i s z t v i s e l ő k e t . A d i á k m o z g a l o m n e m c s u p á n a t a n u l ó k s z á m á n a k g y o r s n ö v e k e d é s é v e l sür­ gőssé v á l t oktatási r e f o r m i g é n y é t fejezi ki, h a n e m felveti az é r t e l m i s é g r e v á r ó szerep kérdését a t á r s a d a l o m b a n . O l y a n s z e r e p e t i g é n y e l n e k , a m e l y n e m a l a c s o ­ nyítja ő k e t e g y e l i d e g e n e d e t t és p a r a n c s o l g a t ó r e n d s z e r p a s s z í v e s z k ö z e i v é , h a n e m lehetővé teszi saját e g y é n i s é g ü k k i b o n t a k o z á s á t Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t új f e l a d a t h á r u l a m u n k á s o s z t á l y p á r t j á r a : őrizni a front egységét, k a p c s o l a t o t t e r e m t e n i a z e l s z i g e t e l t r é t e g e k és a m o z g a l o m d e r é k ­ hada között, m e g s z i l á r d í t a n i ezt a k a p c s o l a t o t , a m e l y e t a t ü r e l m e t l e n s é g , a l e e g y ­ szerűsített m e g o l d á s o k c s á b í t á s a b o m l a s z t h a t . H o g y e l e g e t tehessen e z e n e l s ő r e n d ű feladatának, a m o z g a l o m általános e g y e s í t é s é n e k , o l y m ó d o n , h o g y az a k ö z ö s cél, a d e m o k r a t i k u s é s szocialista á t a l a k u l á s f e l é h a l a d h a s s o n , a p á r t n a k h e l y e s viszonyt k e l l k i a l a k í t a n i a a t ö m e g m o z g a l m a k k a l , tiszteletben t a r t v a ö n á l l ó s á g u k a t és elősegítve e g y s é g ü k megszilárdítását. A párt d ö n t ő m ó d o n h o z z á j á r u l h a t a z o l a s z t á r s a d a l o m j e l e n l e g i v á l s á g á n a k pozitív m e g o l d á s á h o z , h a p o l i t i k a i és s z e r v e z é s i t é r e n s i k e r ü l ú j a b b u g r á s s z e r ű h a ­ ladást elérnie. Giorgio Amendola A Critica Marxista

1969. 3. számában

megjelent

cikk

kivonatos

fordítása.

Távközlési műholdak Nemzetközi problémák és távlatok A rádió- és televíziótechnika összekapcsolása a korszerű rakétatechnikával forradalmasította a t á v k ö z l é s t . A r a k é t a t e c h n i k a l e h e t ő v é tette k ü l ö n b ö z ő m ű s z e r tartályok, m a j d t e k i n t é l y e s m é r e t ű é s s ú l y ú ű r k a b i n o k F ö l d ö n k í v ü l i pályára helyezését, a t á v k ö z l é s p e d i g m e g v a l ó s í t o t t a e z e k k e l a r á d i ó - és t e l e v í z i ó - ö s s z e ­ köttetést. A t ö k é l e t e s e d ő m ű s z a k i m e g o l d á s o k m á r a l e h e t ő v é tették o l y a n — t á v ­ közlési b e r e n d e z é s e k e t t a r t a l m a z ó — m ű h o l d a k F ö l d k ö r ü l i p á l y á r a helyezését, amelyek n a g y t á v o l s á g o k a t h i d a l n a k át, és k a p c s o l a t o t t e r e m t e n e k F ö l d ü n k e g y ­ mástól távol eső p o n t j a i k ö z ö t t É r d e m e s m e g e m l í t e n i , h o g y a z első i l y e n t e r m é s z e t ű r á d i ó - ö s s z e k ö t t e t é s t a Holdnak m i n t k ö z v e t í t ő k ö z e g n e k a s e g í t s é g é v e l h o z t á k létre, a m i k o r is a H o l d felszíne az a d ó á l l o m á s r ó l r e á i r á n y í t o t t r á d i ó h u l l á m o k a t a v e v ő á l l o m á s r a v e r t e

vissza. E kísérlet a n a l ó g i á j á r a h o z t á k létre a passzív távközlési műholdakat. Ezek F ö l d k ö r ü l i p á l y á r a helyezett, r á d i ó h u l l á m o k v i s s z a v e r é s é r e k i k é p z e t t f e l ü l e t ű tes­ tek. I l y e n az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n fellőtt Echo—2, m e l y e t a z 1962—63 f o l y a m á n létrejött s z o v j e t — a m e r i k a i űrkutatási e g y ü t t m ű k ö d é s i m e g á l l a p o d á s o k a l a p ­ j á n m e g i n d u l t k í s é r l e t e k n é l is felhasználtak. T ö k é l e t e s e b b és t e l e v í z i ó s k ö z v e t í t é s r e is a l k a l m a s b e r e n d e z é s e k a saját á r a m ­ forrással ( n a p e l e m e k k e l ) ellátott aktív t á v k ö z l é s i m ű h o l d a k , a m e l y e k a r á j u k irá­ nyított r á d i ó h u l l á m o k a t f e l e r ő s í t v e s u g á r o z z á k vissza. A z a k t í v t á v k ö z l é s i m ű ­ h o l d a k első p é l d á n y a i ( p é l d á u l az a m e r i k a i Telstar és a s z o v j e t Molnyija—1 soro­ zat tagjai) F ö l d k ö r ü l i p á l y á n k e r i n g e n e k , ezért k ö z v e t í t é s r e c s a k a b b a n a z i d ő ­ k ö z b e n használhatók, a m e l y b e n a két, e g y m á s s a l k a p c s o l a t o t létesítő f ö l d i á l l o m á s r ó l e g y a r á n t k ö v e t h e t ő p á l y a s z a k a s z o n h a l a d n a k át, m i v e l a k ö z v e t í t é s r e használt m i k r o h u l l á m o k e g y e n e s v o n a l b a n t e r j e d n e k . I l y e n m o z g ó m ű h o l d a k k a l az á l l a n d ó összeköttetés ú g y v a l ó s í t h a t ó m e g , h o g y t ö b b , a z o n o s p á l y á n m o z g ó m ű h o l d b ó l összefüggő r e n d s z e r t h o z n a k létre, m e l y n e k v a l a m e l y i k tagja m i n d i g az egymással k a p c s o l a t o t létesítő földi á l l o m á s o k h a t ó s u g a r á b a n t a r t ó z k o d i k . I l y e n t e r m é s z e t ű á l l a n d ó k a p c s o l a t o t t e r e m t e t t e k a s z o v j e t Molnyija—1 műholdak három tagból álló rendszerével. A z a k t í v t á v k ö z l é s i m ű h o l d a k m á s o d i k c s o p o r t j á t az ún. á l l ó v a g y szinkron m ű h o l d a k alkotják, m e l y e k a F ö l d forgási s e b e s s é g é v e l ú g y v a n n a k e g y b e h a n g o l v a (szinkronizálva), h o g y mindig a Föld ugyanazon pontja fölött tartózkodnak. Ide s o r o l h a t ó k az I N T E L S A T n e m z e t k ö z i t á v k ö z l é s i s z e r v e z e t m ű h o l d j a i , m e l y e k n e k első t a g j á t (Early B i r d v a g y INTELSAT—1) 1965-ben l ő t t é k fel. 1970-ig b e z á r ó l a g az I N T E L S A T 11 m ű h o l d ü z e m b e h e l y e z é s é t i r á n y o z t a elő. E z e k az á l l ó t á v k ö z l é s i m ű h o l d a k a F ö l d e g y e n l í t ő j é n e k m e g h a t á r o z o t t p o n t j a i f ö l ö t t h e l y e z k e d n e k el 26 000 k m m a g a s s á g b a n . A m ű h o l d a s t á v k ö z l é s m i n d i g k é t v a g y t ö b b földi á l l o m á s k ö z ö t t i k a p c s o l a t o t j e l e n t . A f ö l d i á l l o m á s o k és a h o z z á j u k t a r t o z ó m ű h o l d a k e g y t á v k ö z l é s i rendszert alkotnak A műholdas A z ismertetett m ű s z a k i t é b e n hasznosítják.

adottságokat

távközlés

szervezeti

gazdaságilag t á v k ö z l é s i s z e r v e z e t e k

formái kere­

I l y e n p é l d á u l az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a C O M S A T ( C o m m u n i c a t i o n s Satellite C o r p o r a t i o n ) , m e l y e t 1962-ben létesítettek e g y kongresszusi határozat ( C o m m u n i c a t i o n s Satellite A c t ) a l a p j á n . Ez m a g á n - j e l l e g ű k e r e s k e d e l m i s z e r v e z e t , m e l y az államon belül kizárólagos j o g o k a t élvez a távközlési m ű h o l d a k rendszeré­ n e k k i é p í t é s é r e és gazdasági k i a k n á z á s á r a , v a l a m i n t az i l y e n t e r m é s z e t ű n e m z e t ­ k ö z i v á l l a l k o z á s o k b a n v a l ó részvételre. A műholdakat üzemeltető távközlési szervezet kereskedelmi kapcsolatokat léte­ sít a z o k k a l a t á v k ö z l é s i s z e r v e z e t e k k e l (rádió-, t e l e v í z i ó - , t á v b e s z é l ő - , t á v í r ó - v á l l a l a t o k k a l ) , a m e l y e k szolgáltatásait m e g r e n d e l i k , m a j d e z e k e t saját e l ő f i z e t ő i k h e z k ö z ­ v e t í t i k a m a g u k hálózatán. Elvileg ugyanez a helyzet a szovjet távközlési m ű h o l d a k rendszerével k a p ­ c s o l a t o s a n is, a m i a m ű h o l d a k ( M o l n y i j a — 1 sorozat) és a f ö l d i á l l o m á s o k Orbita e l n e v e z é s ű h á l ó z a t á n a k e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á t illeti, b á r n e m r e n d e l k e z ü n k ada­ t o k k a l a r r a v o n a t k o z ó l a g , h o g y e z e k n e k gazdasági k i a k n á z á s a m i l y e n szervezeti f o r m á b a n történik. A szocialista g a z d a s á g s z e r v e z é s a l a p e l v e i b ő l k ö v e t k e z t e t h e t ő e n b i z o n y o s n a k tűnik, h o g y a f ö l d i á l l o m á s o k i g a z g a t á s á v a l m e g b í z o t t á l l a m i s z e r v e ­ zet u g y a n c s a k s z e r z ő d é s e s k a p c s o l a t b a n áll a S z o v j e t u n i ó t ö b b i t á v k ö z l é s i s z e r v e -

zetével, m e l y e k azután a m a g u k előfizetőit, i l l e t v e m e g r e n d e l ő i t elégítik ki az í g y nyert és továbbított szolgáltatásokkal. T e r m é s z e t e s e n , e b b e n a r e n d s z e r b e n a t e r v ­ szerű gazdálkodás e l v e i j u t n a k é r v é n y r e , é s í g y a teljes t á v k ö z l é s i h á l ó z a t f e l ­ használásában — a j ö v e d e l m e z ő s é g m e l l e t t — a n e m z e t g a z d a s á g fejlesztésének é s különösen a n é p t ö m e g e k m a g a s a b b kulturális s z í n v o n a l r a e m e l é s é n e k s z e m p o n t j a i részesülnek f o k o z o t t a b b f i g y e l e m b e n . A m ű h o l d a k felhasználásával létesített műszaki és k e r e s k e d e l m i láncolatra jó példa a m e x i k ó i o l i m p i a i e s e m é n y e k t e l e v í z i ó s k ö z v e t í t é s e o r s z á g u n k számára. A sporteseményeket m i k r o h u l l á m ú l á n c o n juttatták el az e g y e s ü l t á l l a m o k b e l i I N T E L S A T földi á l l o m á s r a , m e l y a z o k a t m ű h o l d s e g í t s é g é v e l „ á t e m e l t e " az e u r ó p a i földi állomásra. I n n e n a k é p a n y a g o t h o r d o z ó h u l l á m o k a t f ö l d i k ö z v e t í t ő á l l o m á ­ sok útján az Eurovízió brüsszeli k o o r d i n á l ó k ö z p o n t j á b a juttatták. Itt a z a m e r i k a i szabvány szerinti 525 s o r o s f e l b o n t á s ú k é p e t a n á l u n k h a s z n á l t 625 sorossá alakították át, és azt u g y a n c s a k földi l á n c o n t o v á b b í t o t t á k az I n t e r v í z i ó prágai központjába, a h o n n a n a m e g r e n d e l t m ű s o r s z á m o k a t a r o m á n t e l e v í z i ó átvette. Ez a távközlési l á n c a S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n ú g y alakult, h o g y az Intervízióműsorát a m o s z k v a i f ö l d i á l l o m á s a Molnyija—1 jelzésű műholdak segítségével továbbította a S z i b é r i á b a n és a T á v o l - K e l e t e n l e v ő f ö l d i á l l o m á s o k h o z , a h o n n a n azt földi l á n c o n s u g á r o z t á k a k ö r n y é k r e . A kivételes üzleti l e h e t ő s é g e t f e l i s m e r v e , t ö b b a m e r i k a i v á l l a l a t olimpiai társulást h o z o t t létre, m e l y l e k ö t ö t t e a m e x i k ó i j á t é k o k t e l e v í z i ó s k ö z v e t í t é s é n e k kizárólagos j o g á t . A z Eurovízió bérleti s z e r z ő d é s s e l biztosította a m ű s o r t a m a g a számára, az Intervízió p e d i g m i n t a l b é r l ő t o v á b b í t o t t a ezt a saját a l b é r l ő i h e z (például a r o m á n t e l e v í z i ó h o z ) , e z e k m e g az e l ő f i z e t ő k h ö z . Gazdaságossági

szempontok

A m ű h o l d a k k a l á t h i d a l h a t ó t á v o l s á g o k n a k — földi v i s z o n y l a t b a n — nincs felső határa. A m ű h o l d a s t á v k ö z l é s i r e n d s z e r a v e z e t é k e s hálózattal s z e m b e n — nagy t á v o l s á g o k esetén — a v e z e t é k e k lefektetésének, k a r b a n t a r t á s á n a k és ü z e ­ meltetésének költségeit teszi e l k e r ü l h e t ő v é ; a m ű h o l d a s t á v k ö z l é s i r e n d s z e r h a s o n l ó természetű költségei e z e k n é l j ó v a l a l a c s o n y a b b a k . H a s o n l ó az a r á n y a m ű h o l d a s rendszer j a v á r a a m i k r o h u l l á m s á v o k o n ü z e m e l ő r á d i ó - é s t e l e v í z i ó - h á l ó z a t o k k a l szemben, m e l y e k a m i k r o h u l l á m o k e g y e n e s v o n a l ú terjedése k ö v e t k e z t é b e n e g y m á s ­ tól átlag 70—80 k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n e l h e l y e z e t t k ö z v e t í t ő és felerősítő á l l o m á s o ­ kat kénytelenek létesíteni. I l y e n f o r m á n a m ű h o l d a k gazdasági e l ő n y e i n e m c s a k a s z á r a z f ö l d e k e t e l v á l a s z t ó tengerek távközlési áthidalásánál j e l e n t k e z n e k , ami m á s k é p p e n c s a k tenger alatti kábelek lefektetésével v a l ó s í t h a t ó m e g , h a n e m m i n d e n ü t t , a h o l n a g y t á v o l s á g o k áthidalásáról v a n szó. Ezért a n a g y kiterjedésű á l l a m o k , m i n t p é l d á u l a S z o v j e t ­ unió, az Egyesült Á l l a m o k és K a n a d a , b e l s ő használatra is k i é p í t e n e k m ű h o l d a s távközlési rendszereket. J e l e n l e g az i l y e n r e n d s z e r b e n t ö r t é n ő t e l e f o n b e s z é l g e t é s e k dija a távolság n ö v e k e d é s é v e l v i s z o n y l a g o s a n c s ö k k e n , igaz, ez a h e l y z e t a m i k r o ­ hullámú t á v k ö z l é s m i n d e n f o r m á j a (televízió, k é p t á v í r ó ) e s e t é b e n is. A m ű h o l d a k v a g y a t e n g e r alatti k á b e l e k d i l e m m á j a , m e l y az e z e k e t ü z e ­ meltető v á l l a l k o z á s o k k o n k u r r e n c i a - h a r c á b a n is t ü k r ö z ő d i k , m i n d e n j e l szerint a műholdak j a v á r a o l d ó d i k m e g . E l s ő s o r b a n azért, m e r t az u t ó b b i é v e k b e n t ö k é ­ letesített k á b e l e k , m e l y e k t e l e v í z i ó s k ö z v e t í t é s r e is alkalmasak, csak „ v e z e t é k e ­ sen" létesítenek távközlési k a p c s o l a t o t , a közvetített a n y a g t o v á b b j u t t a t á s a i s m é t csak a vezetékes v a g y a m i k r o h u l l á m ú k ö z v e t í t ő l á n c o l a t i g é n y b e v é t e l é v e l t ö r ­ ténhet. D e azért is, m e r t a m ű h o l d a k k ö z v e t í t ő kapacitása o l y m é r t é k b e n n ö v e k -

szik, h o g y a k á b e l e s m e g o l d á s n e m v e r s e n y e z h e t v e l e . A k á b e l e k kapacitása e g y e n k é n t 600 e g y i d e j ű telefon-összeköttetés v a g y e g y t e l e v í z i ó - k ö z v e t í t é s , a z INTEL­ SAT—3 j e l z é s ű m ű h o l d a k v i s z o n t e g y e n k é n t 1200 t e l e f o n c s a t o r n a v a g y n é g y tele­ v í z i ó c s a t o r n a j e l e i n e k átvitelére a l k a l m a s a k e g y i d e j ű l e g , d e a z INTELSAT—4 mű­ h o l d a k k a p a c i t á s a m á r 6000 f e l e f o n - v a g y e z z e l a r á n y o s s z á m ú t e l e v í z i ó c s a t o r n a a z e l ő i r á n y z a t o k szerint. A g a z d a s á g o s s á g i s z e m p o n t o k n á l f i g y e l e m b e k e l l v e n n i azt is, h o g y a m ű h o l d a s t á v k ö z l é s m é g m ű s z a k i l a g n e m é r t e el f e j l ő d é s e csúcspontját, és m i n d e n ú j a b b m ű s z a k i tökéletesítés k e d v e z ő e n befolyásolja felhasználásának gazdaságosságát. E z e n k í v ü l a m ű s z a k i b e r e n d e z é s e k előállítási é s ü z e m b e h e l y e z é s i k ö l t s é g e i is e g y r e c s ö k k e n ő i r á n y z a t o t m u t a t n a k a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y s o r o z a t - t e r m e l é s ü k r e rá lehet térni. Így p é l d á u l a z I N T E L S A T u g y a n a z o n e g y s é g é n e k ü z e m e l t e t é s e 1965-ben 32 000 d o l l á r b a , 1966-ban m á r c s a k 20 000 d o l l á r b a került, a m i a t á v k ö z l é s i díjak c s ö k k e n é s é t e r e d m é n y e z t e . A z á l l ó m ű h o l d a k rendszeresítése a t á v k ö z l é s b e n az e d d i g i f ö l d i á l l o m á s o k b e r e n d e z é s e i n e k egyszerűsítését v o n j a m a g a után, m i v e l fölöslegessé v á l i k a m o z g ó m ű h o l d a k n y o m o n k ö v e t é s é h e z szükséges elektronikus b e r e n d e z é s . E z p e d i g ú j a b b k ö l t s é g c s ö k k e n é s s e l jár. E g y é b t á v k ö z l é s i m ű s z a k i m e g o l d á s o k k a l s z e m b e n a m ű h o l d a k felhasználásá­ nak előnyei sokoldalú alkalmazhatóságukban is m e g m u t a t k o z n a k . Műholdakkal k ö z v e t í t h e t ő b á r m i l y e n j e l , adat, hang, k é p é s í r o t t s z ö v e g , m e l y e l e k t r o m o s m i k r o ­ h u l l á m m á á t a l a k í t h a t ó . Így a m á r h a g y o m á n y o s n a k t e k i n t h e t ő t á v b e s z é l ő - , távíró-, r á d i ó - és t e l e v í z i ó - ö s s z e k ö t t e t é s e k e n k í v ü l e z e n a z ú t o n v a l ó s í t h a t ó m e g az e g y ­ mástól n a g y t á v o l s á g r a e l h e l y e z e t t e l e k t r o n i k u s b e r e n d e z é s e k v e z é r l é s e k ö z ö s k ö z ­ p o n t b ó l . M á r f o l y t a t t a k kísérleteket a v i l á g l a p o k e g y i d e j ű m e g j e l e n t e t é s é r e t ö b b f ö l d r é s z e n , t á v v e z é r l é s ű s z e d ő g é p e k segítségével. E z e k a m ű s z a k i a d o t t s á g o k a z o n ­ b a n n e m c s a k a h í r k ö z l é s , h a n e m a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s , gazdasági és m ű v e l ő ­ dési e g y ü t t m ű k ö d é s s z á m á r a is e d d i g n e m i s m e r t l e h e t ő s é g e k e t t á r n a k fel. Ilyen é r t e l e m b e n m e g e m l í t h e t ő , h o g y a z I N T E L S A T s z e r v e z e t k e r e t é b e n a z afrikai orszá­ g o k n a g y é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t a n a k a t e l e v í z i ó s oktatás r e n d s z e r e s í t é s e iránt, m i v e l ez kevés költséggel nagy lendületet a d n a a fejlődésben visszamaradt népek maga­ s a b b m ű v e l ő d é s i s z í n v o n a l r a e m e l é s é n e k , s h o z z á j á r u l n a gazdasági e l m a r a d o t t s á g u k c s ö k k e n t é s é h e z is. A távközlési

műholdak

és a nemzetközi

jog

A n e m z e t k ö z i j o g s z e m p o n t j á b ó l a m ű h o l d a k , b e l e é r t v e a t á v k ö z l é s r e használ­ takat is, két c s o p o r t b a o s z t h a t ó k : nemzeti v a g y „ h á z t á j i " ( d o m e s t i q u e ) és nemzet­ közi m ű h o l d a k r a . E l ő b b i e k e t e g y m e g h a t á r o z o t t á l l a m , i l l e t v e e n n e k v a l a m e l y k ö z ü l e t i v a g y m a g á n - s z e r v e z e t e h e l y e z i p á l y á r a és üzemelteti, u t ó b b i a k a t p e d i g az á l l a m o k n a k v a l a m e l y társulása v a g y v a l a m e l y n e m z e t k ö z i szervezet. A m ű h o l d a k ü z e m e l t e t é s e m i n d k é t e s e t b e n alá v a n v e t v e a v i l á g ű r j o g b a n foglalt s z a b á l y o k n a k (lásd M a r ţ i a n N i c i u c i k k é t a Korunk e s z á m á b a n ) . A n e m z e t k ö z i j o g általános a l a p e l v e i — é p p e n a v i l á g ű r felkutatása és ki­ a k n á z á s a k ö v e t k e z t é b e n — e r r e a területre is kisugárzanak, és m e g h a t á r o z z á k a f ö l d i á l l a m o k t e v é k e n y s é g é t és e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á t a F ö l d ö n k í v ü l i térség­ b e n is. Itt is é r v é n y e s e k a szuverenitás, a z e g y e n j o g ú s á g , a b e n e m a v a t k o z á s , a b é k é s e g y ü t t é l é s é s a k ö l c s ö n ö s e l ő n y ö k b i z t o s í t á s a m i n t n e m z e t k ö z i j o g e l v e k , csak­ úgy, mint az E N S Z A l a p o k m á n y á n a k az államok egymáshoz v a l ó viszonyát meg­ h a t á r o z ó t ö b b i r e n d e l k e z é s e i . A z E N S Z k ö z g y ű l é s é n e k a j á n l ó j e l l e g ű határozatai m e g e r ő s í t i k e z e k e t a z e l v e k e t a v i l á g ű r b é k é s felhasználása terén. A V i l á g ű r

Békés Felhasználásának B i z o t t s á g a , a n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s e l ő m o z d í t á s á r a , valamint a v i l á g ű r j o g k o d i f i k á l á s á r a l é t r e h o z o t t E N S Z - s z e r v e z e t feladatai k i t e r j e d ­ nek a m ű h o l d a s t á v k ö z l é s r e is. M i n d a z o n á l t a l a v i l á g ű r j o g és e z e n b e l ü l a m e s t e r s é g e s h o l d a k t á v k ö z l é s i alkalmazására v o n a t k o z ó n e m z e t k ö z i j o g s z a b á l y o k k o d i f i k á l á s a , á l t a l á n o s é r v é n y ű államközi e g y e z m é n y e k k e r e t é b e n , m é g c s a k a t e r v e z e t e k e l ő k é s z í t é s é n e k s z a k a ­ száig j u t o t t T ö b b l é n y e g e s k é r d é s b e n a z e l ő k é s z í t é s b e n részt v e v ő á l l a m o k e g y ­ mástól eltérő j a v a s l a t o k a t terjesztettek elő. A n e m z e t k ö z i v i l á g ű r j o g e g y i k v i t a t o t t k é r d é s e , m e l y az E N S Z - e t é s a V i l á g űrbizottságot is foglalkoztatta, azzal k a p c s o l a t o s , h o g y a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t á m o ­ gatta a m a g á n s z e r v e z e t e k ö n á l l ó j o g á n a k e l i s m e r é s é t a z ű r k u t a t á s r a és az é g i ­ testek kiaknázására. Ezt az i g é n y t a z é r d e k e l t szocialista á l l a m o k , a f e j l ő d é s b e n l e v ő államok t ö b b s é g é v e l ö s s z h a n g b a n , elvetették. E n n e k kihatása az, h o g y a t á v k ö z l é s i műholdakat ü z e m e l t e t ő m a g á n s z e r v e z e t e k , p é l d á u l az a m e r i k a i C O M S A T , ezt a tevékenységüket c s a k á l l a m u k n e v é b e n , e n n e k e l l e n ő r z é s é v e l é s n e m z e t k ö z i f e l e ­ lősségével fejthetik ki. M i n d a z o n á l t a l ez a k é r d é s n e m z e t k ö z i m e g á l l a p o d á s o k útján még nincs k i e l é g í t ő e n m e g o l d v a . Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a távközlési műholdakat használó szer­ vezeteknek, l e g y e n e k a z o k n e m z e t k ö z i e k v a g y á l l a m i a k , k ö z ü l e t i v a g y m a g á n - j e l legűek, é r d e k e a n n a k a j o g r e n d n e k a m e g j e l ö l é s e , a m e l y a m ű h o l d j o g i helyzetét, a nemzetközi j o g általános s z a b á l y a i v a l ö s s z h a n g b a n , d e e z e k e t k i e g é s z í t v e , m e g ­ határozza. Ezt a c é l t s z o l g á l j a az ű r s z e r k e z e t e k , e s e t ü n k b e n a t á v k ö z l é s i m ű h o l d a k ellátása n e m z e t i m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e l e k k e l (felségjelek), v a l a m i n t n y i l v á n t a r t á s b a vételük ( l a j s t r o m o z á s u k ) m i n d a z á l l a m o n b e l ü l , m i n d n e m z e t k ö z i s í k o n . A l a j s t r o ­ mozás n e m z e t k ö z i s í k o n az E N S Z F ő t i t k á r s á g á n a k h a t á s k ö r é b e tartozik, á l l a m o n belüli v i s z o n y l a t b a n p e d i g az é r d e k e l t á l l a m b e l s ő j o g s z a b á l y a i n a k m e g f e l e l ő e n t ö r ­ ténik. A z o k n a k a m ű h o l d a k n a k a b e l s ő á l l a m i l a j s t r o m o z á s a , a m e l y e k e t n e m z e t ­ közi e g y ü t t m ű k ö d é s k e r e t é b e n l ő t t e k fel és t a r t a n a k ü z e m b e n , az é r d e k e l t á l l a m o k közötti m e g á l l a p o d á s n a k m e g f e l e l ő e n történik. Egy m á s i k f o n t o s n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s a a m ű h o l d a k t á v k ö z l é s r e t ö r t é n ő felhasználásának c s a k ú g y , m i n t á l t a l á b a n az r á d i ó h u l l á m ú t á v k ö z l é s n e k , a hul­ lámsávok elosztása a különböző államok között o l y m ó d o n , hogy ezek egymást a távközlésben n e z a v a r j á k . Ezt a f e l a d a t o t a N e m z e t k ö z i T á v k ö z l é s i E g y e s ü l e t ( I T U ) hivatott m e g o l d a n i , m e l y h e z j e l e n l e g 129 á l l a m és ö n á l l ó t e r ü l e t csatlakozott. A z I N T E L S A T a l a p s z a b á l y a k i m o n d j a , h o g y a s z e r v e z e t b e n c s a k a z I T U tagjai v e h e t ­ nek részt; ezzel é p p e n a h u l l á m s á v o k i n t é z m é n y e s elosztását i g y e k s z i k biztosítani. Egyébként az I T U - v a l a z á l l a m o k saját é r d e k ü k b e n is k é n y t e l e n e k e g y ü t t m ű k ö d n i , mert r á d i ó h u l l á m ú t á v k ö z l é s i b e r e n d e z é s e i k e t c s a k í g y t u d j á k zavarásmentesen üzemben tartani. Ebben a vonatkozásban megemlíthető, h o g y az elmúlt é v e k b e n nemzetközi botrányt o k o z t a k az É s z a k i - t e n g e r e n feltűnt „ f a n t o m - h a j ó k " , m e l y e k k ü l ö n b ö z ő nemzeteknek kiosztott h u l l á m s á v o k o n r e k l á m - k ö z l e m é n y e k e t sugároztak. M i v e l te­ vékenységüket a n y í l t t e n g e r e n folytatták, l e k ü z d é s ü k j o g i n e h é z s é g e k b e ü t k ö z ö t t . E g y e b e k b e n a „ h á z t á j i " m ű h o l d a k j o g i h e l y z e t é t az ő k e t ü z e m e l t e t ő á l l a m belső j o g s z a b á l y a i , a n e m z e t k ö z i m ű h o l d a k é t p e d i g a társult á l l a m o k k ö z ö t t i e g y e z ­ mények h a t á r o z z á k m e g . I d e v o n a t k o z i k az E N S Z k ö z g y ű l é s e 1 9 6 2 / X V I I I . s z á m ú — ajánló j e l l e g ű — h a t á r o z a t á n a k k ö v e t k e z ő e l ő í r á s a : „ A z a z á l l a m , a m e l y a világűrbe f e l b o c s á t o t t t á r g y a t l a j s t r o m o z z a , m e g t a r t j a az i l y e n t á r g y . . . fölötti j o g ­ hatóságot, m í g az a v i l á g ű r b e n t a r t ó z k o d i k . " T ö b b á l l a m k ö z ö s e n a l k a l m a z o t t ű r ­ eszközei, a k ö z ö t t ü k létrejött m e g á l l a p o d á s o k t ó l f ü g g ő e n , v a g y v a l a m e l y t a g á l l a m

j o g h a t ó s á g a alatt, v a g y p e d i g a z alatt állhatnak.

egyhangúlag

elfogadott

közös

szabályok

Nemzetközi

uralma

szervezetek

A z I N T E L S A T - o t ( I n t e r n a t i o n a l T e l e c o m m u n i c a t i o n s Satellite C o n s o r t i u m ) 1964 augusztusában h o z t á k létre két, W a s h i n g t o n b a n a l á i r t k o r m á n y k ö z i e g y e z m é n n y e l , m e l y e k i d e i g l e n e s j e l l e g ü k k ö v e t k e z t é b e n , 1970-ig v é g l e g e s m e g á l l a p o d á s o k k a l helyettesítendők. Ez é v f e b r u á r j á n a k v é g é n összeült a t a g á l l a m o k (64 á l l a m , két­ h a r m a d r é s z ü k g y e n g é n fejlett ország) k o n f e r e n c i á j a , m e l y e n t ö b b , tagsági joggal n e m r e n d e l k e z ő ország, k ö z t ü k a szocialista r e n d s z e r ű e k is, m e g f i g y e l ő k é n t vesz részt. A k o n f e r e n c i a c é l j a a v é g l e g e s m e g á l l a p o d á s k i d o l g o z á s a . A z é r v é n y e s m e g á l l a p o d á s o k é r t e l m é b e n az I N T E L S A T - n a k a z á l l a m o k csak n é v l e g e s tagjai. T é n y l e g e s e n a t a g á l l a m o k közületi v a g y m a g á n - j e l l e g ű távközlési szervezetei é l v e z i k a m e g á l l a p o d á s o k k e d v e z m é n y e i t . E z e k k ö z ü l az amerikai C O M S A T m a g á n s z e r v e z e t k i v é t e l e s j o g o k a t é l v e z , m i n t a z I N T E L S A T általános gazdasági ü g y i n t é z ő s z e r v e , m e l y e t e k i n t e t b e n az összes t a g s z e r v e z e t e k e t k é p ­ viseli. A z I N T E L S A T c é l j a e g y e t e m l e g e s n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t létesítése m ű h o l d a k r e n d s z e r é n e k k i é p í t é s é r e é s gazdasági kiaknázására.

a

távközlési

A z I N T E L S A T t u l a j d o n j o g a a m ű h o l d a k r a terjed ki, a f ö l d i á l l o m á s o k r a pedig a n n a k az á l l a m n a k a t u l a j d o n j o g i s z a b á l y a i v o n a t k o z n a k , a m e l y n e k területén talál­ hatók. Ez u t ó b b i a k közületi v a g y m a g á n - s z e r v e z e t e k t u l a j d o n á b a n é s k e z e l é s é b e n l e h e t n e k , d e f e l é p í t é s ü k és ü z e m b e h e l y e z é s ü k c s a k az I N T E L S A T Bizottságának j ó v á h a g y á s á v a l történhet. E Bizottságnak, v a l a m i n t a C O M S A T - n a k d ö n t é s i joga v a n a f ö l d i á l l o m á s o k n a k az I N T E L S A T k e r e t é b e n t ö r t é n ő felhasználása tekin­ tetében. A z I N T E L S A T tagjai az á l t a l u k i g é n y b e v e t t szolgáltatásokkal a r á n y o s össze­ s e k k e l járulnak a szervezet pénzalapjaihoz, melyekből a műholdak előállítását, p á l y á r a h e l y e z é s é t és ü z e m e l t e t é s é t f e d e z i k . A t a g á l l a m o k a v á l l a l k o z á s nyeresé­ g e i b ő l betéteik a r á n y á b a n részesülnek. U g y a n c s a k e b b e n az a r á n y b a n v e s z n e k részt a tagok, e g y e n k é n t v a g y t ö b b e n s z ö v e t k e z v e a szervezetet i g a z g a t ó bizottság­ b a n ( I n t e r i m C o m m u n i c a t i o n s Satellite C o m m i t t e e ) , m i v e l e g y igazgatósági tag b e k ü l d é s é h e z o l y a n betéttel k e l l r e n d e l k e z n i , a m e l y m e g h a l a d j a az összbetéthez v i s z o n y í t o t t l , 5 % - o t . I l y e n f o r m á n az E g y e s ü l t Á l l a m o k az i g a z g a t ó s á g b a n a szava­ z a t o k 5 3 % - á v a l r e n d e l k e z i k , a h a t á r o z a t o k a t p e d i g s z ó t ö b b s é g g e l , i l l e t v e a z alap­ szabályzatban meghatározott nagy jelentőségű kérdésekben, kétharmados szótöbb­ s é g g e l h o z z á k . E z az a m e r i k a i a k s z á m á r a v a l ó s á g o s e g y e d u r a l m i h e l y z e t e t biztosít. Ez a h e g e m ó n i a érezteti hatását a m ű h o l d a k e l ő á l l í t á s á v a l k a p c s o l a t o s ipari m e g r e n d e l é s e k elosztásakor is, a m i é r z é k e n y e n érinti a z e u r ó p a i á l l a m o k és Japán gazdasági érdekeit. E z e k az á l l a m o k c s a k n e h e z e n t u d t á k k i h a r c o l n i , h o g y az INTELSAT-hálózat bővítése kapcsán nagyobb arányban jussanak megrendelések­ h e z . P é l d á u l az INTELSAT—2 j e l z é s ű m ű h o l d a k előállításánál e z e k az á l l a m o k a m e g r e n d e l é s e k n e k c s u p á n 2 % - á b a n részesültek, az INTELSAT—4 sorozat megren­ d e l é s e i b ő l m á r 2 7 % - o t biztosítottak a m a g u k számára. I g a z u g y a n , h o g y a z e téren f e j l e t t e b b a m e r i k a i i p a r a l a c s o n y a b b k ö l t s é g g e l állítja elő a z i g é n y e l t b e r e n d e z é s e ­ ket, és í g y a t ö b b i á l l a m o k k ö z r e m ű k ö d é s e a t á v k ö z l é s i m ű h o l d a k előállításában n ö v e l i a z o k árát, ez v i s z o n t az i p a r i l a g f e j l e t l e n á l l a m o k tiltakozását váltja ki. A v é g l e g e s I N T E L S A T - m e g á l l a p o d á s o k tető alá h o z á s a f ő l e g a k ö v e t k e z ő k é r d é s e k n e k az összes t a g o k a t kielégítő m e g o l d á s á t ó l f ü g g :

— a t a g á l l a m o k r é s z v é t e l é n e k biztosítása a s z e r v e z e t igazgatásában a szavazati j o g igazságosabb a r á n y o s í t á s a m e l l e t t ; — a n n a k biztosítása, h o g y az ü g y i n t é z ő s z e r v b e n helyet k a p j a n a k , földrajzi megoszlásuk szerint, a t a g á l l a m o k f ő b b c s o p o r t j a i ; — f o k o z o t t a b b biztosítása a t a g á l l a m o k a z o n szervezetei érdekvédelmének, a m e l y e k az I N T E L S A T - h o z n e m c s a t l a k o z h a t n a k , d e a n n a k szolgáltatásait i g é n y b e veszik. Ezeknek és h a s o n l ó k é r d é s e k n e k a m e g o l d á s á t ó l függ az e d d i g n e m csatla­ kozott o r s z á g o k m a g a t a r t á s a c s a k ú g y , m i n t e g y e s , az a m e r i k a i h e g e m ó n i a miatt elégedetlenkedő t a g á l l a m o k esetleges kiválása és r e g i o n á l i s s z e r v e z e t e k b e t ö m ö ­ rülése, ami a s z e r v e z e t e g y e t e m l e g e s s é v á l á s á t hiúsítaná m e g . E g y é b k é n t a r e g i o ­ nális szervezet l é t r e h o z á s á r a f r a n c i a — n é m e t e g y ü t t m ű k ö d é s s e l m á r i s a d ó d i k l e h e t ő ­ ség, a Symphonie t á v k ö z l é s i m ű h o l d és az a n n a k p á l y á r a h e l y e z é s é r e a l k a l m a s Europa—2 r a k é t a előállítása r é v é n . A szocialista á l l a m o k k ö r é b e n B u l g á r i a , C s e h s z l o v á k i a , K u b a , L e n g y e l o r s z á g , Magyarország, M o n g ó l i a , R o m á n i a é s a S z o v j e t u n i ó k ö z ö s t e r v e z e t e t d o l g o z o t t ki az I N T E R S Z P U T N Y I K e l n e v e z é s ű n e m z e t k ö z i t á v k ö z l é s i s z e r v e z e t létrehozására. A tervezetet 1968. augusztus 9-én az E N S Z F ő t i t k á r s á g a útján közzétették, és az államokat csatlakozásra s z ó l í t o t t á k fel. A z I N T E R S Z P U T N Y I K tevékenységi köre lényegében azonos lenne az I N T E L S A T - é v a l . U g y a n c s a k n y í l t és e g y e t e m l e g e s s é g r e t ö r e k v ő n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t j e l ­ leggel lenne felruházva, m e l y h e z az á l l a m o k , m i n d e n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n é l k ü l , a teljes j o g e g y e n l ő s é g és a k ö l c s ö n ö s e l ő n y ö k biztosítása m e l l e t t csatlakozhatnának. I l y e n f o r m á n a k ü l ö n b ö z ő á l l a m o k szakértőit k é t t e r v e z e t f o g l a l k o z t a t j a a k o r ­ szerű és e g y e t e m l e g e s t á v k ö z l é s i s z e r v e z e t l é t r e h o z á s a k é r d é s é b e n . A n é p e k a n y a g i és kulturális s z ü k s é g l e t e i n e k k e d v e z ő l e g s z é l e s e b b n e m z e t k ö z i ö s s z e f o g á s e g y e t l e n egyetemes s z e r v e z e t k e r e t é b e n a m e g o l d á s r a v á r ó gazdasági, szervezeti és j o g i k é r ­ dések b o n y o l u l t s á g a , a b e n n ü k j e l e n t k e z ő é r d e k e l l e n t é t e k s o k r é t ű s é g e miatt c s a k a k ü l ö n b ö z ő fejlettségű és t á r s a d a l m i r e n d s z e r ű á l l a m o k közötti két- és t ö b b o l d a l i , hosszadalmas és t ü r e l m e s e g y e z k e d é s e k á r á n v a l ó s í t h a t ó m e g . A d d i g is az á l l a m o k azonos v a g y h a s o n l ó é r d e k ű c s o p o r t j a i r e g i o n á l i s k e r e t e k k ö z ö t t v a l ó s í t h a t j á k m e g korszerű távközlési e g y ü t t m ű k ö d é s ü k e t . T é n y , h o g y a k o r s z e r ű t á v k ö z l é s i t e c h n i k a m a g á b a n is n e m z e t k ö z i összefogásra serkentő, m i v e l r o m b o l j a a térbeli korlátokat, s e l ő t é r b e h o z z a a n é p e k k ö z ö s igényeit, m e l y e k e t e c h n i k a s e g í t s é g é v e l és együttes e r ő f e s z í t é s e k k e l e l ő n y ö s e n k i ­ elégíthetők. Ez r e m é n y t n y ú j t arra is, h o g y a z új t á v k ö z l é s i l e h e t ő s é g e k k e d v e z ő befolyással l e s z n e k a n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s e g y é b területeire. R e m é l h e t ő , h o g y a korszerű t á v k ö z l é s i t e c h n i k a , m e l y — s o k m á s m ű s z a k i m e g o l d á s h o z h a s o n ­ lóan — a h a d i t e c h n i k a k e r e t é b e n i n d u l t g y o r s f e j l ő d é s n e k , v é g ü l is a n é p e k b a r á t ­ ságának és e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k e l ő m o z d í t á s á b a n találja m e g v a l ó d i , „ e m b e r s z a b á s ú " alkalmazását. Szabó Pál Endre

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

Bem tábornok Brassóban Erdély lakói! Ébredjetek fel valahára érzéseteket tán­ azon mámorotokból, mellyel benneteket a lelkiisme­ ravaszság összeszorítva tarta! ...Magyarok, szászok és románok, nyújtsatok egymás­ nak testvérileg kezet, távoztassatok minden nemzeti gyűlöl­ séget és boldogok lesztek! torító retlen

BEM BRASSÓI KIÁLTVÁNYÁBÓL

B e m t á b o r n o k 1849. m á r c i u s 21-i b r a s s ó i s z ó z a t a az e r d é l y i és e g y b e n a s o k ­ nemzetiségű délkelet-európai forradalmak egyik legigazibb, l e g e m b e r i b b cselekedete. „ V é g i g o l v a s v a B e m kiáltványait, é s z r e k e l l v e n n ü n k , h o g y a z u t c á k r a és t e r e k r e szánt k i á l t v á n y o k i r o d a l m i a l k o t á s o k . B e n n ü k a z ihletett e m b e r p r ó f é t a s á g a é g . . . — írja 1943-ban B a l o g h E d g á r . — F e l s é g e s e r d é l y i s z ó z a t ez, csakis a l e g t i s z t á b b emberi rezdületből foganhatott!" O s z t r o l e n k a h ő s e és a b é c s i o k t ó b e r i f o r r a d a l o m b á t o r h a r c o s a B r a s s ó e l f o g l a ­ l á s a u t á n p o l i t i k u s s á v á l i k , és b á r c s a k m e g s z a k í t á s o k k a l f o g l a l k o z h a t p o l g á r i ü g y e k ­ kel, p o l i t i k a i éleslátása, v i l á g f o r r a d a l m á r s z e m l é l e t e é s a m e g b é k é l é s t v a l ó r a v á l t ó i g y e k e z e t e é l e s e n e l h a t á r o l j á k a n e m e s i beállítottságú b i z t o s o k m ű k ö d é s é t ő l . „ M i a l a t t E r d é l y b e n h a t a l m a t g y a k o r o l t , azzal szerzett m a g á n a k n a g y tekintélyt, h o g y m e g ­ a k a d á l y o z t a a m a g y a r k o r m á n y b i z t o s o k r é s z é r ő l s z á n d é k o l t é r t e l m e t l e n és o k t a l a n kegyetlenségeket. A z egymás ellen h a r c o l ó nemzetiségek kibékítésének politikája segítette h o z z á , h o g y h a d e r e j é t n é h á n y h ó n a p alatt 40—50 e z e r f ő r e e m e l j e , l o v a s ­ s á g g a l és t ü z é r s é g g e l j ó l ellássa" — írja r ó l a M a r x és Engels. K i á l t v á n y a é s a z itteni p o l i t i k a i t e v é k e n y k e d é s e k ö v e t k e z t é b e n B e m n é g y ­ napos brassói tartózkodása magasan felülemelkedik a helytörténeti érdeklődés szűk­ r e s z a b o t t k ö r é n . K i a d o t t és r é s z b e n e d d i g k i a d a t l a n f o r r á s o k a l a p j á n k í v á n j u k l e ­ p e r g e t n i a z e z e l ő t t 120 é v v e l t ö r t é n t e s e m é n y e k e t , h o g y e z e k a l a p j á n h ű b b k é p e t a l k o t h a s s u n k m a g u n k n a k B e m a p ó p o l i t i k a i és v i l á g n é z e t i f e l f o g á s á r ó l .

* A B e m p a r a n c s n o k s á g a alatt á l l ó f o r r a d a l m i sereg 1849. m á r c i u s 16-án N a g y ­ s z e b e n h ő s i e s b e v é t e l e u t á n , B r a s s ó i r á n y á b a v i s s z a v o n u l á s r a kényszerítette v o n d e r Nüll és b á r ó U r a c c a császári d a n d á r a i t . A feleki h í d m e g v é t e l e u t á n a h a d ­ sereg átkelt az O l t o n , é s P e r c z i ő r n a g y l o v a s s á g á v a l é s h é t á g y ú v a l m á r a futókat ü l d ö z t e . E r r e a h í r r e S t r a v a , F o g a r a s császári p a r a n c s n o k a , a v á r ő r s é g g e l együtt hirtelen B r a s s ó i r á n y á b a t á v o z o t t . M á r c i u s 17-én délután B e m t á b o r n o k h a d a i t Fogaras város lakossága lelkesen fogadta, melynél az ünnepi hangulat megterem-

tésére

Pepi

primás

zene­

kara a R á k ó c z i - i n d u l ó t j á t ­ szotta. A t á b o r n o k k o c s i j á ­ ban titkára és

segédtisztje.

Anton K u r z is h e l y e t

fog­

lalt.

fel­

Bisztray

jegyzéseiből

Károly arról

értesü­

lünk, h o g y H a l m á g y i

Sán­

dor határőr s z á z a d o s t ö b b ­ nyire

román

legénységből

álló csapatával mi

a

forradal­

hadsereghez

zott.

Bem

Bisztray

csatlako­

tisztikarában

több

iskolatársát

üdvözölhette, í g y P e t k i Ist­ vánt,

Kozma

Kolosi

Zsombort,

Antalt,

Menasági

Györgyöt és a r o m á n mazású I v u l y két

szár­

Sándort.

Bem

tábornok

napig

időzött

ekkor Fogara-

son. A n t o n K u r z azt is f e l ­ jegyezte,

hogy

a

szállásadójának,

tábornok a

szakács­

néknak és c s e l é d e k n e k m á r ­ cius 18-án öt forintot, m á s ­ nap

pedig

az

éjjeli

szál­

Bem

ismeretlen

portréja

lásért és m e g v e n d é g e l é s é r t 30, a c s e l é d s é g n e k p e d i g öt f o r i n t o t utalt ki. E z e k a j e l e n t é k t e l e n n e k látszó k ö n y v e ­ lési adatok azt

is elárulják,

megfizette szállását

hogy a teljhatalmú

és ellátását. Ez a z e l j á r á s

tábornok

mindenütt

becsületesen

p e d i g igazi d e m o k r a t i z m u s á r a

vall,

mivel a k o r a b e l i h a d f i a k nem, m i n d j á r t a k e l h a s o n l ó m ó d o n . A kiadott

hadiparancs

értelmében

március

19-én k o r a

Brassó felé v o n u l t . A C z e t z J á n o s v e z e t t e e l ő ö r s m á r szabadban

töltötte

az

éjszakát,

mert

a

császáriak

r e g g e l az

egész

tábor

18-án V l e d é n y i g h a t o l t

és a

Feketehalomnál

csatát

akartak

kierőszakolni. K ö z b e n V a n d e r H e y d t e b á r ó P o i a n a M ă r u l u i - o n át a T ö r c s v á r i s z o ­ roson k i v o n u l t E r d é l y b ő l és a brassói út v é d e l m é t S t u t t e n h e i m

és U r a c c a

dandá-

raira bízta. Czetz o l y a n hirtelen az előörsöket kivetette

l e p t e m e g a z ellenszéllel is v i a s k o d ó császáriakat,

állásaikból.

csata, és m i k o r B e m d e r é k h a d a

Március

19-én d é l e l ő t t

kényszerítették.

halmi b í r ó és Matthias szász p a p i l a k b a n dezte

be

Göbbel

Délután

is lehetett hallani,

B e m e t és kíséretét

jegyző fogadta. A

tábornok,

Peter

hogy

kezdődött

odaért, m é g folyt. A t á b o r n o k p a r a n c s á r a

vetett ágyúk, m e l y e k d ö r g é s é t a brassói F e l l e g v á r b a n ség sorait futásra

10 ó r a k o r

az e l l e n ­

Mühl

fekete­

szokásához híven,

k é r t szállást, m i r e S a m u e l T e u t s c h l e l k é s z saját l a k o s z t á l y á t

számára.

Másnap

a

feketehalmi

10 forint kiadást j e g y e z b e a t á b o r n o k p é n z t á r i

szegénység naplójába.

felsegítésére

a

harcba

Anton

a

ren­ Kurz

Közben

a

Brassóban

t a r t ó z k o d ó császári

és

cári

csapatok

sebtében

a

város

e l h a g y á s á r a k é s z ü l ő d t e k . M á r c i u s 19-ről 20-ra v i r r a d ó é j j e l a P i a c t e r e t m é g a m e l e ­ gedő k o z á k o k tábortüzei ármádiája,

világították

meg. Másnap

hajnalban

a

császár

és a

v a l a m i n t a brassói, n a g y s z e b e n i és s e g e s v á r i szász n e m z e t ő r s é g

cár

alakula­

tai, k e r ü l v é n a h a r c o t , n e m c s a k Brassót, d e E r d é l y t is feladták. E n a p o n a h o n v é d előörsök az Engelhardt

cári generális c s a p a t e g y s é g e i n e k f e d e z é s é r e r e n d e l t v o n der

Nüll u t ó v é d j e i v e l m á r a T ö m ö s v ö l g y é b e n csatároztak.

A BRASSÓI NAPOK

MÁRCIUS20.A brassói t a n á c s h á z t o r n y á r ó l d é l e l ő t t 10 ó r a k o r b e v o fekete-sárga

l o b o g ó t , és a f é l e l e m m e l telt l a k o s s á g

h ú z ó d o t t vissza. M i r e B e m d é l b e n V i d o m b á k h o z Johann

von Albrichsfeld főbíró

v e z e t t e b r a s s ó i tanács

házaiba

ért, ott a

hódolatát fogadta, amely a

g y ő z e d e l m e s t á b o r n o k n a k á t n y ú j t o t t a a v á r o s kulcsát. M é g a magisztrátus s é g é n e k hazatérte előtt, déli 12 ó r a tájban, Kolostor

utcán

egynéhány,

át

a

házából

lópiaci

kapuig

kikandikáló

az első l o v a s k a t o n a

vágtatott,

lakossal, a

s

miután

Hosszú utcán

egy pár át

küldött­

az üresen

kongó

szót

váltott

eltávozott. Egy

óra

körül A n t o n K u r z vezetésével n y o l c h o n v é d lovas hatolt be a belvárosba, hogy a fővezérnek

és k í s é r e t é n e k m e g f e l e l ő szállást s z e r e z z e n . K u r z , aki j ó l i s m e r t e

Bras­

sót, hiszen tíz é v i g l a k o t t itt és e z e r n y i szál fűzte a v á r o s h o z é s a n n a k lakóihoz, r ö v i d k e r e s é s u t á n a b ú z a s z e r i ún. C h r i s t o p h - f é l e , P e t e r C z e i d e s lakta, tágas patrí­ c i u s h á z a t s z e m e l t e ki a f o r r a d a l m i h a d s e r e g f ő h a d i s z á l l á s á n a k . Miután

az

előkészületek megtörténtek,

sor

kerülhetett

Bem

ünnepélyes

be­

v o n u l á s á r a . A t á b o r n o k — a z ó b r a s s ó i S z e n t B e r t a l a n t e m p l o m m e l l e t t — meghall­ gatta a v á r o s k a t o n a i

kiürítéséről

szóló r ö v i d hadijelentést,

majd

csapatai

élén a

H o s s z ú és K o l o s t o r u t c á n át a P i a c t é r r e v o n u l t , a h o l ő t a z ö s s z e g y ű l t szász, r o m á n és m a g y a r l a k o s o k hosszantartó sága

alatt

álló

Máriási,

viváttal

vagyis

a

üdvözölték. A

37. s z é k e l y

Czetz ezredes

zászlóalj,

a

parancsnok­

külvárosban

kapott

szállást. Így t e l j e s e d e t t b e B r a s s ó k a t o n a i m e g s z á l l á s a , és az a z n a p este r e n d e z e t t dáson

megkezdődött B e m

politikai

tevékenysége. B e m

búzaszeri

foga­

főhadiszállásán

m e g j e l e n t a b r a s s ó i magisztrátus, a s z á z a k t a n á c s á n a k és a v á r o s f e l e k e z e t e i n e k kül­ döttsége. J o h a n n v o n A l b r i c h s f e l d (1788—1854), a z a g g és félig süket f ő b í r ó , a magát túlélt szász p a t r í c i u s o s z t á l y j e l l e g z e t e s k é p v i s e l ő j e , előre

elkészített

megalázó

módon

Albrichsfeld ezért

minél

üdvözlő beszédet, kegyelemért

lelkiismeretét alázatosabb

az

melyben a

könyörög, orosz

hangon

és

csapatok

akarta

a

r e m e g ő h a n g o n o l v a s t a fel az

B a r c a s á g és B r a s s ó l a k ó i n e v é b e n város

rnegkímélését

behívása

megnyerni

kéri.

Az

is n a g y m é r t é k b e n a

forradalmi

agg

terhelte,

vezetőség jó­

indulatát. B e m t á b o r n o k o t az ü d v ö z l ő b e s z é d alázatos és k ö n y ö r g ő h a n g n e m e

kellemet-

lenül lepte m e g , és h o g y elejét v e g y e a kínosnak igérkező formalitásoknak,

élénk­

séget é s e r ő t s u g a l l ó t ó n u s b a n

ünnepi

a következő szavakkal

szakította

félbe

az

s z ó n o k o t : „ A h a d i s z e r e n c s e és a p a ­ r a n c s n o k s á g o m alatt á l l ó h a d s e r e g j ó ­ voltából e fontos várost hatalmamba ke­ rítettem. E l l e n f e l e i m g y á v a és s i r a l m a s e l m e n e k ü l é s e után á l l í t h a t o m , h o g y e z e n ­ túl a v á r o s m i n d e n l a k ó j á t n e m e l l e n ­ s é g n e k , h a n e m a haza é r d e m e s á l l a m ­ p o l g á r á n a k f o g o m tekinteni. Ismételten biztosítom Önöket, hogy a legszigorúbban b ü n t e t e m azokat, a k i k drasztikus i n t é z ­ k e d é s e i m e t á t h á g j á k és a p o l g á r i sza­ badságjogok kárára megszegnék a kato­ nai f e g y e l m e t . F e l h í v o m Ö n ö k e t , h o g y k ö z ö l j é k s z e m é l y e s e n és k ö z v e t l e n ü l a z i l y e n és e h h e z h a s o n l ó eseteket, e k k o r a rend megőrzése érdekében a legszigo­ rúbb büntetéseket alkalmazom. Minden p o l g á r t ó l azt v á r o m , h o g y zavartalanul és b á n t a t l a n u l folytassa e d d i g is űzött b é k é s mesterségét." B e m szavai, h a b á r l e n g y e l e s k i e j ­ tésű n é m e t n y e l v e n h a n g z o t t a k el, e g y csapásra megnyerték a népes küldöttség Carl Maager portréja tetszését. A l b r i c h s f e l d f ő b í r ó a z o n b a n , m i ­ vel n a g y o t h a l l ó és i g e n izgatott volt, m a j d s e m m i t s e m értett a t á b o r n o k b e s z é d é b ő l , és m e g g ö r n y e d t d e r é k k a l , s z e m é t a p a d l ó r a s z e g e z v e folytatta síró h a n g ú k ö n y ö r ­ gését, ezúttal is k é r v é n a l a k o s o k é l e t é n e k és v a g y o n á n a k biztosítását. B e m m á r az első m o n d a t o k után n e m tudta visszatartani f e l h á b o r o d á s á t , és mialatt s z e m e haragtól v i l l á m l o t t , a k ö v e t k e z ő s z a v a k k a l szakította f é l b e a f ő b í r ó t : „ S ü k e t v a g y , avagy elvesztetted j ó z a n eszedet, h o g y i l y e n s z a v a k a t m e r é s z e l s z intézni n e k e m , Bem t á b o r n o k n a k , aki m i n d e n i g y e k e z e t e m m e l a z o n v a g y o k , h o g y f e g y e l m e z e t t csapatok, és n e m r a b l ó és z s i v á n y h o r d á k á l l j a n a k p a r a n c s n o k s á g o m alatt! T u d j a meg, Ö n m é l y s é g e s e n és d u r v á n megsértett, e h h e z h a s o n l ó m e g b á n t á s r a és szé­ gyenre csak a v é g t e l e n ostobaság, b u t a s á g és b á r g y ú s á g k é p e s . A z istenért! É l e ­ temben m é g s o h a s e m sértett ú g y m e g senki, m i n t m o s t m a g a ! E n g e m , aki azt reméltem, h o g y m e g n y e r e m a v á r o s p o l g á r a i n a k teljes b i z a l m á t , e n g e m , B e m t á b o r ­ nokot, azzal v á d o l j a n a k , h o g y e l ő s e g í t e n é m a z s á k m á n y o l á s t és p r é d á l á s t . I s t e n e m ! Vajon m e g g o n d o l t a d és t u d a t á b a n v a g y annak, a m i t m o n d o t t á l ? V a g y n e m v a g y teljesen e s z e d e n ? " B e m a p ó f e l h á b o r o d o t t k i t ö r é s e után A l b r i c h s f e l d v é g l e g e s e n elvesztette l é l e k ­ jelenlétét, e g y s z ó s e m h a g y t a el t ö b b é reszkető ajkát, és a k ü l d ö t t s é g t a g j a i n a k biztatására v i s s z a h ú z ó d o t t . Carl M a a g e r , e j e l e n e t szemtanúja, a t o v á b b i a k b a n arról is beszámol, h o g y a m e g s z e p p e n t h i v a t a l o s s z e m é l y e k r á k o k m ó d j á r a i g y e k e z t e k az ajtó felé. A z í g y keletkezett t o r l ó d á s b a n J a c o b H a s e n b l a s s s z e n á t o r k a b á t j a b e l e ­ akadt e g y a fal m e l l é állított asztalka s a r k á b a , az ezen l e v ő kristály és p o r c e l á n tárgyak leestek, é s n a g y c s ö r ö m p ö l é s s e l e z e r d a r a b r a t ö r t e k . Erre a k ü l d ö t t s é g tagjai m é g j o b b a n z a v a r b a jöttek, és m a j d n e m futva h a g y t á k el a t e r m e t . „ I l y e n siralmasan v é g z ő d ö t t a B e m t á b o r n o k brassói b e v o n u l á s a a l k a l m á b ó l a t a n á c s és a főbíró által r e n d e z e t t f o g a d á s " — j e g y z i m e g a s z e m t a n ú M a a g e r . A z u t c á r a é r v e a

tanácstagok

éles

szavakkal

illették

a

tehetetlen

Albrichsfeldet,

a

történtekről

értesült dásért.

lakosság

pedig az

egész küldöttséget

K ö z b e n a v á r o s b a n a z a hír háromszékiekkel megrakodva több császárpárti, m a j d a k o z á k o k a t is A z 1689-ben t ű z v é s s z e l b ü n t e t e t t

hibáztatta

a

rosszul

sikerült

foga­

t e r j e d t el, h o g y m á r c i u s 19-én és 20-án harcias száz s z e k é r g y ü l e k e z e t t a k ö k ö s i h í d n á l , és a b e h í v ó B r a s s ó kifosztására m á r el is indultak. B r a s s ó m o s t i s m é t a tüzes k a k a s t ó l rettegett.

MÁRCIUS21.A v á r o s házfalaira ragasztott h á r o m n y e l v ű és a testvé h i r d e t ő f a l r a g a s z o k e g y csapásra e l h e s s e g e t t é k a f e n y e g e t ő b o s s z ú r é m é t . A v á r o s l a k o s s á g a fellélegzett. M i n d e n k i B e m t á b o r n o k e m b e r s é g é r ő l , f e g y e l e m r e v a l ó n e v e l é s é r ő l é s a v á r o s t kifosztani szán­ d é k o z ó k e l t a n á c s o l á s á r ó l beszélt. A n y u g a l o m és b i z a l o m m e g t e r e m t é s é h e z l é n y e ­ gesen h o z z á j á r u l t B e m s z á r n y s e g é d e , A n t o n K u r z , a k i n e k B r a s s ó b a n s z á m o s sze­ m é l y e s i s m e r ő s e é s barátja v o l t . A s z a b a d s á g h a r c o s o k nézeteit t ö b b brassói értelmi­ ségi is osztotta, k i k m á r 1848 előtt K u r z - c a l e g y ü t t síkraszálltak a g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i haladásért, az e r d é l y i l a k o s s á g testvériségéért. E z e k k ö z é s o r o l h a t ó Johann Gött n y o m d á s z , M a x L e o p o l d M o l t k e (1819—1894) k ö n y v k e r e s k e d ő alkalmazott, F r i e d r i c h W ä c h t e r j o g á s z é s F r i e d r i c h R i d e l y . A v á r o s k ö z v é l e m é n y e j o g o s a n tulaj­ donította K u r z n a k , h o g y B r a s s ó m e n t e s ü l t a v á r h a t ó h a d i s a r c t ó l . G ö t t n y o m d á s z m á r c i u s 28-án k e l t l e v e l é b e n ezt írja K u r z n a k : „ A z Ö n l e g k e s e r ű b b ellenségei m o s t b a r á t a i v á v á l t a k , m i n t h o g y ez n i n c s is m á s k é p p . Ö n n e k k ö s z ö n i k , h o g y a v á r o s r a h a d i s a r c n e m vettetett." C a r l M a a g e r (1813—1887), a m é g fiatal b r a s s ó i k e r e s k e d ő , b a r á t a i k é r é s é n e k e n g e d v e , kihallgatást k é r t B e m t ő l , h o g y a z e l ő z ő n a p i f o g a d á s k í n o s e m l é k é t el­ homályosítsa. A tábornok lakosztályán b e v e z e t ő b e n Maager gratulált B e m n e k a n e m z e t k ö z i z s a r n o k s á g és a b s z o l u t i z m u s elleni h a r c b a n elért sikereiért, és m é l ­ tatta k a t o n a i géniuszát. M i v e l e z a b e v e z e t é s e l n y e r t e a t á b o r n o k tetszését, ezután M a a g e r t ö b b esetet s o r o l t fel, m e l y b e n a f o r r a d a l m i c s a p a t o k k i l e n g é s e i t ecsetelte. B e m m e l e g s z a v a k k a l k ö s z ö n t e m e g M a a g e r őszinteségét, és m e g í g é r t e , h o g y az e l m o n d o t t a k a t C z e t z t á b o r n o k t u d o m á s á r a h o z z a , aki r ö v i d e s e n átveszi az erdélyi h a d a k vezetését. Ő M e h á d i a - f ü r d ő r e utazik, h o g y s ú l y o s a n m e g r o n g á l t egészségét helyreállítsa. „ A t u l a j d o n j o g teljes b i z t o n s á g á t a v á r o s m i n d e n l a k ó j a s z á m á r a " — s z ö g e z t e le a t á b o r n o k , é s a r r a k é r t e M a a g e r t , h o g y a h a s o n l ó eseteket ezután is h o z z a t u d o m á s á r a , í g y m i n d e n látogatása h a s z n o s lesz. B e m apót a Székelyföldről népes küldöttség köszönti Háromszéket A

látogassa

különben

az

egész

és felkéri, h o g y l e g a l á b b

székelység Brassóba

zarándokol.

k ö n y v e l é s i b e j e g y z é s e k a z t is tanúsítják, h o g y a t á b o r n o k t ö b b száz f o r i n ­

tot a d o t t ki f e h é r n e m ű kar

meg,

bankettjén

varrására, lenvászonért és mosásért. Valószínűleg a

fogyasztották el a húsz forintba

került

v a d d i s z n ó t , és

tiszti­

ugyanannyit

k a p t a k a z e n é s z e k is.

MÁRCIUS22.E z e n a n a p o n c s u p á n a k é z i s a j t ó v é t e l é r e k i a d o t t 500 forin bejegyzése

szerepel.

Ugyanis,

hogy

n y o m d á v a l is ellássa, B e m t á b o r n o k

hadseregét Johann

hordozható

Gött

kiadótól

e g y kézisajtót vásárolt, m e l y e t m á r c i u s 25-én m a g á v a l vitt. Habár sának

n e m pontosan erre a napra, de mindenesetre

B e m brassói

idejére vonatkozik a z alábbi két jellemző feljegyzés.

gimnáziumi tanár

1851-ben B r a s s ó b a n

kiadott,

Karl

tartózkodá­

T h i e s s (sz. 1813)

egyébként eléggé forradalomellenes

visszaemlékezéseiben arról számol be, hogy a tábornok szigorú intézkedéseket

foga-

natosított a r e n d m e g ő r z é s e végett, és m é g a p é n t e k i v á s á r r a j ö v ő s z e m é l y e k n e k is igazolvánnyal kellett r e n d e l k e z n i ö k . B e m t á b o r n o k r ö v i d itt-tartózkodása is elegendő v o l t a h h o z , h o g y f e l i s m e r j e a v á r o s j e l e n t ő s é g é t , és a B r a s s ó feldúlására tett állítólagos j a v a s l a t o t a k ö v e t k e z ő s z a v a k k a l utasította v i s s z a : „ B r a s s ó a z e g é s z ország k e r e s k e d e l m i ü t ő e r e , a v á r o s e g y m a g á b a n t ö b b e t ér, m i n t a t ö b b i e r d é l y i városok összesen, ezért B r a s s ó t g y e n g í t e n i h e l y t e l e n p o l i t i k a v o l n a . " E z z e l k a p c s o ­ latban írja Thiess, h o g y „ B r a s s ó r e n g e t e g e t k ö s z ö n h e t B e m n e k , és ezt a z é r d e m é t , emberségét és igazságszeretetét, m é g a z e l l e n s é g e s e t é b e n is, el kell i s m e r n ü n k " . Érdekesen egészíti ki B e m t á b o r n o k p o r t r é j á t H e i n r i c h J e k e l i u s n a k (1819—1890), a hírneves brassói ö t v ö s m e s t e r s é g e g y i k u t o l s ó k é p v i s e l ő j é n e k esete. „ B e m s z e m é ­ lyéhez szép e m l é k e k fűzték a p á m a t — írja fia, A u g u s t Jekelius. — B e m n é h á n y ékszert akart v á s á r o l n i , és e g y i k h u s z á r á t azzal a p a r a n c c s a l k ü l d t e a p á m h o z , h o g y azonnal j e l e n t k e z z é k n á l a b ő v á l a s z t é k ú ö t v ö s m ű v e k k e l . A h u s z á r d u r v a és n y e r s módon adta e l ő m e g b i z a t á s á t . E r r e a p á m m é r g e s e n m e g m a g y a r á z t a neki, h o g y az út hozzá é p p e n o l y a n hosszú, m i n t t ő l e a p a r a n c s n o k s á g i g , és árukészlete a z ü z l e t ­ ben megtekinthető. M i d ő n a huszár d ü h ö s e n t á v o z o t t , a p á m b o l d o g v o l t b á t o r f e l ­ lépéséért, d e u g y a n a k k o r n e m c s e k é l y v o l t a g g á l y a , h o g y v á l a s z á r a m i k é p p e n f o g reagálni a m i n d e n h a t ó generális. R ö v i d d e l e z u t á n m e g j e l e n t a z o n b a n e g y tiszt, és udvariasan t u d t á r a a d t a a p á m n a k , h o g y m i v e l B e m n e k e g y i k l á b a b e t e g , n e m k é p e s személyesen e l m e n n i h o z z á , e z é r t a r r a kéri, f á r a d j o n lakására. A p á m g a z d a g v á ­ lasztékot vitt m a g á v a l , és m e g s z é g y e n ü l t e n j e l e n t k e z e t t a t á b o r n o k n á l , attól f é l v e , hogy B e m m e g t o r o l j a e r é l y e s fellépését. D e m i l y n a g y v o l t c s o d á l k o z á s a é s ö r ö m e , mikor a t á b o r n o k őt b a r á t s á g o s a n f o g a d t a , ö t v ö s m ű v e i t őszintén m e g d i c s é r t e , és j ó l végződött v á s á r k ö t é s után b a r á t i l a g e l b o c s á t o t t a . A b á t o r t á b o r n o k b e c s ü l e t e s e l ­ járását a p á m s o h a s e m felejtette el." MÁRCIUS23.A d é l e l ő t t f o l y a m á n f a l r a g a s z o k a d t á k t u d t á r a B r a s s ó és 12 s z e n á t o r választására. U g y a n e z e n a n a p o n h a g y t a el a nyomdát az i d ő k ö z b e n beszüntetett Siebenbürger Wochenblatt új kiadása, m e l y n e k megjelenése é r d e k é b e n és e g y b e n e l ő f i z e t é s k é p p e n B e m 200 f o r i n t o t utalt ki J o h a n n Gött n y o m d a t u l a j d o n o s n a k . „ H í r l a p o m n a k a » K r o n s t ä d t e r Z e i t u n g « c í m e t a d t a m és a szerkesztést k i z á r ó l a g M o l t k e ú r r a r u h á z t a m — írja G ö t t m á r c i u s 28-án A n t o n Kurznak. — C s u p á n a n n y i b e l e s z ó l á s t t a r t o k f e n n m a g a m n a k , h o g y a v i l á g r e f o r málására ne j a v a s o l j a túl m e r é s z l é p é s e k megtételét. Ö n b i z o n y á r a n e m f o g azért bírálni, h o g y l a p o m szerkesztését s z e l l e m e s e b b k e z e k r e b í z t a m . . . A h í r l a p terjesz­ tése ü g y é b e n a j e l e s t á b o r n o k ú r k í v á n s á g á t teljesíteni f o g o m , n é g y p é l d á n y t Őnagyságához m i n d i g e l k ü l d ö k . " K ő v á r i L á s z l ó , E r d é l y t ö r t é n é s z e írja B e m r ő l : „ B e l e v é n E r d é l y v i s s z a f o g l a ­ lása v é g e z v e s a B á n s á g megtisztítása l ő n r e á b í z v a , a b e k ö v e t k e z e t t n a p o k a t a r r a fordítá, h o g y E r d é l y t a b e l - é s k ü l e l l e n s é g e l l e n l e h e t ő l e g biztosítja, s azzal k i ­ szálljon. E n a g y c é l e l é r é s é r e l e g e l s ő b b is E r d é l y n é p e i r e g o n d o l t . . . A k o r m á n y nevében általános a m n e s z t i á t h i r d e t e t t . . . A szász n e m z e t m u n i c i p a l i t á s á t biztosítá, kimondván, m i s z e r i n t a s z a b a d s á g h a r c o k e g y i k feltétele a s z a b a d s a j t ó , felszólítá a német l a p o k k i a d ó i t , h o g y h í r l a p j a i k a t a z o n n a l f o l y a m a t b a t e g y é k , s m á r c i u s 21-ről felszólítá a z e l b u j d o s o t t a k a t , h o g y t é r j e n e k haza mert a . . . haza meg­ bocsát. Ő m i n t m e n e k ü l t , v i l á g f á j d a l m a e g é s z szeretetével f o r d u l t a n é p e k h e z . A honn m a r a d t a k a z ő s z i n t e s z a v a k a t m e g l e h e t ő s j ó l f o g a d t á k . . . A brassai tanács március 22-ről m a g a is felszólítást intézett a p o l g á r s á g h o z , h o g y ö v é i t b á t r a n visszahíhatja, m e r t b á n t a l m a n e m lesz, a brassai ( n é m e t ) l a p a z o n nyilatkozattal indult m e g , m i s z e r i n t o k t ó b e r ó t a s z u r o n y által v o l t l e n y ü g ö z v e , s a brassai tér-

választó

p a r a n c s n o k s á g t e r r o r i z m u s a alatt k é n y t e l e n v o l t o l y c i k k e k e t iktatni lapjára, m e ­ l y e k gyalázat b é l y e g é t süték e g y n e m z e t h o m l o k á r a , m e l y s z a b a d s á g h a r c o s o k b a b é raira é r d e m e s . " E z e n n a p l e g f o n t o s a b b e s e m é n y e a z o n b a n B e m és C e z a r B o l l i a c találkozása volt, a m i t K u r z k ö v e t k e z ő l a k o n i k u s b e j e g y z é s e b i z o n y í t : „ E g y h a v a s a l f ö l d i kül­ d ö t t n e k 20 forint." Ez a s z e m é l y c s a k B o l l i a c lehetett, hiszen h é t n a p m ú l v a G ö t t n y o m d á j á b a n m e g j e l e n i k az Espatriatul c í m ű f o r r a d a l m i l a p első száma, m e l y n e k szerkesztőségi i r o d á j a a N é m e t V i l m o s k ö n y v á r u s ü z l e t é b e n székelt. A f o r r a d a l m i r o m á n e m i g r á c i ó v e z é r e , N i c o l a e B ă l c e s c u ö r ö m m e l értesült B e m és B o l l i a c brassói találkozásáról, m e l y a h a v a s a l f ö l d i f o r r a d a l m i s z e l l e m f e l l e n d í t é s é t e r e d m é n y e z ­ heti. „ A m i n t m á r k ö z ö l t e m v e l e d , B o l l i a c j ó v i s z o n y b a n v a n B e m m e l — írja B ă l c e s c u G h i c á n a k . — E g y n a p azt m o n d t a B e m n e k , h o g y m i f é n y e s e b b karriert t u d u n k neki biztosítani, m i n t a m a g y a r o k . B o l l i a c a r r ó l biztosít, h o g y n e m esett rosszul e z a frontális a j á n l a t . . . " A búzaszeri f ő h a d i s z á l l á s o n kötött barátság a n n y i r a m é l y n y o m o t h a g y B o l l i a c e m l é k e z e t é b e n , h o g y m é g i d ő s k o r á b a n is, í g y 1877 szilveszter estéjén családi k ö r ­ ben, a v i t é z t á b o r n o k r o m á n k a t o n á i n a k k e d v e n c d a l á t d ú d o l t a : Să bem, să bem, să bem Cu noi e bătrînul Bem!

MÁRCIUS24.B e m brassói t a r t ó z k o d á s á n a k v é g é h e z k ö z e l e d e t t . A t á b o r n o szolgaszemélyzetnek, a hirdetések kiragasztójának, a vledényi r o m á n és a szentpéteri szász f u v a r o s n a k . M á r c i u s 24-én B e m n é h á n y törzstiszt k í s é r e t é b e n S e p s i s z e n t g y ö r g y r e l á t o g a ­ tott, a h o l a z összesereglett s z é k e l y s é g kitörő ö r ö m m e l f o g a d t a . „ B e m . a m o g o r v a ö r e g h a r c o s m e g l e p e t é s i g n y á j a s l ő n — írja K ő v á r i — , m i n d e n k i s z á m á r a v o l t b ó k j a , s az egésztől azzal v á l t el, h o g y a székelyt, m e l y e t h ő s i e s s é g é é r t e d d i g b e ­ csült, m a szeretni tanulta, s h o g y e v a l a é l e t é n e k l e g s z e b b n a p j a . B e m m i n d e n ­ esetre s z e r e n c s é j e t e t ő p o n t j á n állt." A s z e n t g y ö r g y i útért B e m a brassói k o c s i s o k ­ n a k n é g y forint b o r r a v a l ó t adott. MÁRCIUS

25.

A f o r r a d a l m i c s a p a t o k által felszabadított B r a s s ó első rangzúgással és h á l a a d ó istentisztelettel ünnepelték. A z Espatriatul első s z á m a k ö z l i B e m m á r c i u s 27-i p r o k l a m á c i ó j á t , és f e l h í v á s s a l fordul a K á r p á t o k o n túli r o m á n t e s t v é r e k h e z : „ A s z a b a d s á g k ö z e l ü n k b e érkezett. A z i g a z ­ ság, testvériség é d e s s z a v a i t ti m á r hat h ó n a p j a n e m hallottátok." A t á b o r n o k a s z í j g y á r t ó n a k m é g kifizette a k é z i s a j t ó j a s z á m á r a készült b ő r ö n d árát, a v l e d é n y i r o m á n f u v a r o s n a k k á v é t é s c u k r o t adott, m a j d F o g a r a s o n és S z k ó r é n át N a g y s z e b e n f e l é t á v o z o t t . Intermezzo K i s s S á n d o r és k ü l ö n ö s e n C s á n y i L á s z l ó k o r m á n y b i z t o s brassói t e v é k e n y s é g e l é n y e g e s e n k ü l ö n b ö z ö t t a B e m a l k a l m a z t a m ó d s z e r e k t ő l . J o h a n n G ö t t az e l l e n e indított e l j á r á s o k k a l k a p c s o l a t b a n a r r ó l is p a n a s z k o d i k K u r z n a k , h o g y a lakosság f e g y v e r e i n e k e l k o b z á s a a k e d é l y e k e t igen elkeserítette. A z o n m e g v e t é s , m e l y b e n B r a s s ó „ e l t é v e l y e d e t t " l a k ó i t a g y ő z ő k részesítették, m i n d e n k i t m é l y f á j d a l o m m a l töltött el. G ö t t a z o n b a n r e m é n y k e d i k , h o g y a s z á s z o k és m a g y a r o k közti i d e g e n ­ k e d é s e l f o g tűnni, és k ö z e l e d n i f o g n a k m a j d e g y m á s h o z . B e m t á b o r n o k s z e m é l y e iránt, a z ő h u m a n i s t a b á n á s m ó d j á é r t , B r a s s ó b a n m i n d e n k i lelkesedett.

A k ö v e t k e z ő h ó n a p o k alatt a l k a l m a z o t t politikai eljárások, sajnos, m i n d j o b ­ ban k i d o m b o r í t o t t á k a k é t f é l e k o n c e p c i ó k ü l ö n b s é g é t . C s á n y i L á s z l ó m á r c i u s 20-án Brassóba érkezett, és a z o n n a l 40 000 forint h a d i s a r c o t v e t e t t ki a v á r o s r a , é s B e m amnesztiarendeletét m e g s z e g v e k e m é n y s z a v a k k a l illette a szász v e z e t ő k e t . C a r l Maager, akit B e m b á r m i k o r f o g a d o t t és arra buzdított, h o g y őszintén tárja fel a lakosság sérelmeit, a k a t o n á k k a s z á r n y á b a v a l ó elszállásolását i n d í t v á n y o z t a . C s á n y i ezt „ m i n t egy sziklán ülő sas, felhúzott v á l l a k k a l hallgatá v é g i g " ( K ő v á r i ) és a kérést d ö r g e d e l m e s h a n g ú v á d l ó b e s z é d k í s é r e t é b e n utasította vissza.

Bem

második

brassói

szemléje

Bem t á b o r n o k g y ő z e l m e s b á n s á g i h a d j á r a t a után i s m é t B r a s s ó b a jött, és itt megdöbbenve tapasztalta, h o g y a p o l g á r i k o r m á n y z a t s e m m i b e v e t t e a k i b é k ü l é s t szorgalmazó k e z d e m é n y e z é s e i t . „ H a r a g g a l és n y u g t a l a n s á g g a l tölt el a v i s s z a t é r é ­ sem után hallott s o k p a n a s z — m o n d j a B e m m á s o d i k brassói k i á l t v á n y á b a n . — Nagy f á j d a l o m m a l k e l l l á t n o m , h o g y a z o k is, a k i k a s z a b a d s á g k i v í v á s á é r t v é r ü k e t ontották, hibásan é r t e l m e z i k az igazi s z a b a d s á g o t , e l n y o m n a k és z s a r n o k o s k o d ­ n a k . . . M e g a k a r o m erősíteni a m a g y a r k o r m á n y z á s b a v e t e t t b i z a l m a t és s z e ­ retetet." B e m június 14-én d é l u t á n n é g y ó r a k o r érkezett a v á r o s b a , és e l ő s z ö r m e g ­ szemlélte a F e l l e g v á r erődítési m u n k á l a t a i t . A t á b o r n o k e z a l k a l o m m a l a K o l o s t o r utca alsó sarkán l e v ő C l o s i u s - h á z b a n b e r e n d e z e t t szállásán f o g a d t a a brassói k ü l ­ döttséget. M i v e l a z o n b a n t á r s a s á g á b a n t ö b b m a g a s r a n g ú h o n v é d t i s z t , k ö z t ü k K i s s Sándor ezredes, B r a s s ó k a t o n a i p a r a n c s n o k a is j e l e n v o l t , a brassói p o l g á r o k n e m mertek eleget tenni B e m felszólításának, h o g y p a n a s z a i k a t nyíltan e l ő a d j á k . Ezután Carl Maager, aki a s z á z a k t a n á c s á n a k v o l t a s z ó s z ó l ó j a , t ö b b p o l g á r t á r s a f e l s z ó l í ­ tására külön kihallgatást k é r t a t á b o r n o k t ó l . B e m a z o n n a l f o g a d t a a fiatal k e r e s ­ kedőt, aki t ö b b e k k ö z ö t t e l p a n a s z o l t a K i s s S á n d o r törvénysértéseit, és feltárta a városban u r a l k o d ó n y o m a s z t ó hangulatot. B e m e r r e c s o d á l k o z á s á n a k a d o t t k i f e j e ­ zést, m o n d v á n , h o g y m i n d e z e k e t m i é r t n e m a d t a e l ő m a g a a v á r o s v e z e t ő s é g , u g y a n i s „ahol nincs v á d l ó , ott v á d l o t t s e m lehet". B e m n a g y r a értékelte u g y a n K i s s S á n d o r katonai érdemeit, d e a l k a l m a t l a n n a k tartotta öt o l y k é n y e s p o l i t i k a i ü g y e k i n t é ­ zésére, a m i reá m i n t B r a s s ó p a r a n c s n o k á r a hárult. A h h o z a z o n b a n , h o g y a z e z r e ­ dest politikai m e g b i z a t á s a a l ó l f e l m e n t s e , a t ö r v é n y t e l e n ü l zaklatott p o l g á r o k írás­ beli panaszára lett v o l n a s z ü k s é g e . V é g e z e t ü l a t á b o r n o k felszólította M a a g e r t , győzze m e g polgártársait, h o g y s é r e l m e i k e t í r á s b a n részletesen ismertessék, s e z e k e t Maager egy e m l é k i r a t f o r m á j á b a n nyújtsa át neki m i n t f ő p a r a n c s n o k n a k . A t á v o z ó M a a g e r a k a p u b a n t ö b b . a t á b o r n o k ü d v ö z l é s é r e összesereglett b r a s ­ sói polgárral találkozott, e g y e t l e n e m b e r s e m m e r t e a z o n b a n p a n a s z á t írásba f o g ­ lalni, az egy A l b e r t l e l k é s z t k i v é v e , k i n e k s z e m é l y é b e n K i s s e z r e d e s a z egész b r a s ­ sói papságot szidalmazta. M a a g e r t n a g y o n elkeserítette p o l g á r t á r s a i n a k g y á v a m a ­ gatartása, és tanácsért r é g i b a r á t j á h o z , A n t o n K u r z h o z f o r d u l t , t ő l e r e m é l v e segít­ séget. K u r z történetesen tiszttársaival a „ Z ö l d fa" v e n d é g l ő b e n mulatott, és a borgőzös hangulat hatására visszautasította M a a g e r a z o n kérését, h o g y a t á b o r n o k ­ nál közbenjárjon a p o l g á r s á g é r d e k é b e n . Maager e l k e s e r e d e t t e n tért h a z a O b r a s s ó b ó l b e l v á r o s i l a k á s á b a . B e m szállása előtt, bár az i d ő k é s ő r e járt, n a g y t ö m e g e t látott. A s o k a s á g a f i l h a r m ó n i a i társa­ ság éjjeli előadását hallgatta, m e l y e t a t á b o r n o k tiszteletére r e n d e z t e k . M a a g e r hirtelen elhatározással a szolgálatos tiszt útján ú j a b b kihallgatást kért a t á b o r ­ noktól. B e m e t katonai t é r k é p e k t a n u l m á n y o z á s á b a n e l m é l y e d v e találta. A felkínált

likőrös poharat visszautasítva Maager előbb vállalt közvetítő szerepének kudarcát tárta elő. Csodálkozására Bem nem lepődött meg, és arra intette a fiatal politikust, vonja le ebből a megfelelő következtetést, és máskor ne higgyen gyakran érdem­ telen polgártársainak. Éjfélkor végződött Bem tábornok és Carl Maager utolsó találkozása. Másnap reggel Maager hiába kereste Hosszú utcai lakásán Anton Kurzot; ott közölték vele, hogy Bem tábornok és szárnysegéde kora hajnalban a dél-erdélyi szorosok és erődítések megtekintésére végleg elhagyta Brassó városát. A leírás korántsem teljes, és talán sohasem lehet az. A szubjektív hatások nagy szerepet játszottak Carl Maager főforrásul használt naplójának írásában is (az önéletrajz kéziratban maradt ránk). Ezenkívül Bem álláspontját és politikai tevékenységét csak a brassói szász polgárság magatartásának tükrében követhetjük. Sajnos, hiányzanak vagy még lappanganak a helybeli román és magyar lakosság hangulatát és magatartását ismertető okmányok. Mindezek azonban nem változ­ tatnak lényegesen a Bem és a polgári kormánybiztosok politikai nézeteinek és tevé­ kenységének merőben ellentétes jellegén; e tény a nemzetközi szemléletű lengyel hős tábornok kétségtelenül pozitív magatartását hangsúlyozza, újabb részleteit vil­ lantva fel Bem politikai éleslátásának és emberségének. Binder Pál — Killyén Ferenc

Kozma István: Bălcescu

|

SZEMLE

Mitológiai és kritikai játékok Melyik kritikusnak jutna ma eszébe elmarasztalni Shakespeare-t Schillert, mert „történelmi darabokkal untatják a közönséget"? Pedig megátalkodott egy szerző volt Shakespare, nem hallgatott ő senkire (persze, lehet a korabeli műbírálók, irodalom- és színház­ szervezők még nem ismertek ilyen tematikai felosztást!), csak írta azo­ kat a történelmi tárgyú tragédiákat, királydrámákat, s egy csöppet sem félt, hogy elszakad a X V I — X V I I . század jelenétől, kortársaitól. De úgy látszik, különböző nemzetiségű utódai sem tanultak: nemcsak a görögöktől elszakadni képtelen Racine, hanem legújabbkori honfitársai, Sartre és Camus sem; sőt a modern parabola svájci nagymestere, Dürrenmatt is betévedt ebbe a zsákutcába. Furcsa, hogy a magyar drámaírás mindmáig legnagyobb teljesítményeként tartjuk számon azt a B á n k B á n t amely a reformkori valóságtól elfordulva, hat évszázadot ugrott vissza, II. Endre korába. Illyés Gyula is hagyta magát meg­ téveszteni Teleki Lászlótól, amikor újraírta a K e g y e n c e t . A n n y i intő példa ellenére, Victor Eftimiu sem tudott szabadulni a Prométheusz­ legenda nyűgétől. Kós Károly nemcsak elbeszélésben, hanem színpadra is megírta Budai Nagy Antal h i s t ó r i á j á t . . . vagy

Szégyellem folytatni a felsorolást, irodalomtörténeti leckefelmon­ dással vádolhatnának meg miatta. Jóllehet a leckét nem mindenki ta­ nulta meg: színházi ügyekben „illetékeseink" közül mintha sokan hiányoztak volna éppen akkor az iskolából. Vagy kétféle mérce léte­ zik? Egy a világirodalmi és nemzeti klasszikusok számára, egy másik meg a jelenkori hazai szerzők megméretésére? N e m folytatom a szél­ malomharcot; hiszen senki sem mondja, hogy á l t a l á b a n helytelen tör­ ténelmi vagy mitológiai tárgyú darabot írni, csupáncsak az történik, hogy amikor egy drámaíró ilyen művel kopogtat valamelyik színhá­ zunknál, mindenki vonja a vállát, esetleg megdicséri a darab művészi erényeit, majd gyorsan a közönségre s bizonyos közönség felett álló lényekre hivatkozik — és ajtót mutat. D e . . . már csak azért is abba kell hagynom a tüzelést, mert az alkalom erre az eszmefuttatásra inkább örvendetes: Páskándi Géza P ü g m a l i o n és G a l a t h e a című „mitológiai játék"-át az U t u n k szerkesztői közlésre, sőt az 1968-as irodalmi díjra s a kolozsvári Á l l a m i Magyar Színház színpadi bemutatásra tartotta érdemesnek. Meggyőződésem, hogy egyik intézmény sem tett engedményt — legfőképpen nem a műfaj tekintetében; A k i r á l y k ö v e címen színre vitt Páskándi-darab

c s a k ú g y , m i n t a h a r m a d i k s z í n p a d i m ű v é n é l tartó K o c s i s I s t v á n M a r t i ­ novics-drámája, A nagy játékos a romániai magyar drámaírás nagykorú­ s á g á n a k j e l e . A b é k é l t e t ő b i z o t t s á g o k elé t a r t o z ó t y ú k ü g y e k helyett v é g r e igazi k o n f l i k t u s o k a t l á t n a k és láttatnak íróink, m e r n e k kérdezni, s n e m f é l n e k az ő s z i n t e f e l e l e t e k t ő l s e m . N e m a két s z o m s z é d o s ter­ m e l ő s z ö v e t k e z e t s z e r e l m e s fiataljainak é v ő d é s é b ő l épül a h á r o m fel­ v o n á s r a szétkent „ k o n f l i k t u s " , h a n e m élet és halál, s z a b a d s á g és e r k ö l c s , alkotás és s z o l g a l e l k ű s é g n a g y csatáit látjuk, h a l l j u k — o l y a n k é r d é s e ­ ket, a m e l y e k n e m elszigetelnek, n e m a p r o v i n c i á b a s ü l l y e s z t e n e k , ha­ n e m b e k a p c s o l n a k az o r s z á g s a n a g y v i l á g i d i l l e k e t s z é t r o m b o l ó szel­ lemi áramába. A k o l o z s v á r i N e m z e t i S z í n h á z O l a s z o r s z á g b a n is elismerést szerzett C a l i g u l a - e l ő a d á s a után a sétatéri s z í n h á z n é z ő t e r é r e b e l é p v e , n e m kelt fejünket lecsavarnunk, hogy Camus szomszédságában Páskándit elvi­ selhessük. A n a g y j á t é k o s — a K o r u n k b a n — h a r m o n i z á l M a r i n S o rescu izgalmas Ionájával, melyet a Luceafărul-beli közlést követően a Băieşuval megosztott írószövetségi dráma-díj fémjelzett. Ez a m e g ­ osztott d r á m a - d í j e g y é b k é n t j ó a l k a l o m , h o g y e l g o n d o l k o z z u n k a z o n , m i é r t t u d o t t a m a i e m b e r s o r s á r ó l t e l j e s e b b igazságot k i m o n d a n i a cet g y o m r á b a j u t o t t J ó n á s m i t o l ó g i a i figuráját m e g i d é z ő S o r e s c u , m i n t a realista t á r s a d a l o m á b r á z o l á s és a p a r a b o l a k ö z ö t t f é l ú t o n megállt, u g y a n c s a k tehetséges I o n Băieşu, a M e g b o c s á t á s b a n . ( M i é r t é p p e n a J ó n á s k ö n y v e lett h a l h a t a t l a n n á B a b i t s g a z d a g k ö l t é s z e t é b ő l ? ! ) Miért é r e z z ü k G y u r k ó L á s z l ó a n t i k e l e m e k r e épített tragédiáját, a S z e r e l m e m . Elektrát a kortársi magyar drámairodalom legmaibb alkotásának? P e d i g G y u r k ó n e m v á l t o z t a t j a m e g a színhelyet, az i d ő p o n t o t , m i n d ­ össze t o v á b b v i s z i k ö t e l e s s é g t u d a t és h a t a l o m klasszikus k o n f l i k t u s á t — a m á r h a t a l o m r a j u t o t t Oresztész és Elektra k i b é k í t h e t e t l e n s z e m b e n ­ állásában. A k i r á l y k ö v e m ű s o r f ü z e t é b e n é p p e n e r r ő l : a költő és a m i t o l ó g i a , a m i t o l ó g i a és a k ö z ö n s é g v i s z o n y á r ó l m o n d j a el g o n d o l a t a i t V e r e s s Z o l t á n , a z a n t i k v i t á s s z e r e l m e s e . Ú j a b b l e c k e f e l m o n d á s helyett, az ő k ö l t ő i f o g a l m a z á s á b a n i d é z z ü k a régi, d e i s m é t l é s r e s z o r u l ó igazságot: „ A m i t o l ó g i a e g y - e g y szép g y ö n g y s z e m é t é v e z r e d e s f á j d a l m a k és ö r ö ­ m ö k , v á g y a k és l e m o n d á s o k , f e l i s m e r é s e k és s e j t e l m e k k a g y l ó j a izzadta ki, s ezért m i n d i g g a z d a g a b b r a g y o g á s ú a k az e g y e t l e n élet k a g y l ó j á b a n k i t e r m e l h e t ő g y ö n g y s z e m e k n é l , s a k ö l t ő , m i k o r k e z é b e v e s z i ő k e t , és beilleszti saját m ű v e f o g l a l a t á b a , é v e z r e d e s f á j d a l m a k és ö r ö m ö k , v á ­ g y a k és l e m o n d á s o k , f e l i s m e r é s e k és s e j t e l m e k t a p a s z t a l a t á v a l l e s z t ö b b . A k ö l t ő és a m i t o l ó g i a e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á n a k » s z e m l é l t e t ő eszköze« a d o m b o r ú lencse: a mítosz a fény, a költő m e g a gyújtó­ pont, akiben a halvány sugarak felizzva egyesülnek. A m i k o r viszont m ű v e i s z a v á v a l a k ö z ö s s é g h e z szól, a k ö l t ő m i n t e g y h o m o r ú l e n c s é n b o c s á t j a át ö n m a g a f é n y é t . . . " P á s k á n d i G é z a v a l ó b a n í g y é r t e l m e z i , í g y értékesíti a m i t o l ó g i a i hagyományt. Ismertető-kritikájában K. Jakab Antal okosan, lelkiisme­ retesen m u t a t t a ki a m i t o l ó g i a i P ü g m a l i ó n , O i d i p u s z , G a l a t h e a , D a n a i d a és B o r e á s z , i l l e t v e P á s k á n d i - f é l e v á l t o z a t u k e g y e z é s e i t és l é n y e g i k ü ­ l ö n b s é g e i t . S z e r z ő n k , c é l j á n a k m e g f e l e l ő e n , s z a b a d o n , „ f é l i g - k é s z " ter­ m é k k é n t használta fel a m í t o s z - e l e m e k e t , j e l k é p e s t ö r t é n e t e k e t és f i g u -

rákat, úgy és annyit módosított rajtuk, amennyit mai kérdései és vála­ szai szempontjából szükségesnek vélt. Nem hessenthetjük azonban el gyanúnkat, hogy e szükségleten túl, az egyszer felcsillant és megsze­ retett ötlethez ragaszkodva, a „mitológiai játék" játék-voltával némi­ képpen vissza is élve, Páskándi ragyogtatni akarta szellemét-szellemességét. Egyébbel nemigen tudnám magyarázni, miért volt szüksége a Pügmalión-motívum Oidipusz-mítosszal való összekapcsolására, miért kellett a páratlan szobrászt éppen e sajátosan tragikus sorsú királlyal szembeállítania. Igaz, így Galathea és környezete eljátszhat a gondo­ lattal, a kőből életre varázsolt lány milyen rokoni szálakkal is kap­ csolódik teremtőjéhez, Pügmaliónhoz, a szoborhoz követ adó Oidipuszhoz, illetve a mester tanítványaihoz — de valljuk be, bármilyen tetszetősek ezek a párbeszédek, inkább a szofisztikához, mint a dialektiká­ hoz állnak közel. Szerencsére azonban nem ez a lényege Páskándi drámájának. Ez csak a görög tragédiák híres sorsszerűségét hivatott sejtetni (ennek megfelelően a király többször szorong, s a vészes jövőre utalások is történnek) — itt a tragédia Pügmalióné és segédjéé, a művész- és poli­ tikus-sors között ingadozó Boreászé. Pügmalión útja, vívódása az egy­ értelműbb, ezt nevezi meg maga Páskándi is a darab központi problé­ májaként: „mit és mennyit kérhet a művésztől Oidipusz király cse­ rébe azért, hogy követ ad szobraihoz?" Alkotás és szabadság, tehetség és hatalom viszonya izgatja igazából Páskándit s költőien szép szövege nyomán az olvasót és nézőt (nem pedig Galathea „rokoni" viszonya egyik vagy másik férfihoz), és minden, ami ezzel kapcsolatos, művészi egységbe is szerveződik a három felvonás folyamán. Tehetség és önki­ fejezés, a tehetség határai, megnyilvánulási módjai — ez Boreász. T e ­ hetség és önkifejezés, a tehetség külső korlátai — ez meg Pügmalión. E bonyolult problematika megvilágításához van szükség Oidipuszra, aki nem akármilyen, hanem a felvilágosult zsarnoki hatalom képviselője: „Csupán ő kapott ekkora szabadságot — mondja Pügmaliónról — , mert tudtam, hogy a tehetsége kéri; a többieknek nem lett volna mit kezdeni vele." És tovább: „Pügmaliónt nem kényszerítettem, szobraiban szabad­ ságot adtam, szabadsággal körüludvaroltam, s mikor megkértem, ké­ szítsen rólam szobrot, tudtam, ha egyéb nem, hát hálából megadja, mi engem i l l e t . . . " A főpap Isztész („Isten kémje a halandók között") és a királyi tanácsos Epigonész különösen az első és a harmadik fel­ vonásban mondanak ki megdöbbentő igazságokat, melyek a dráma cselekménye folyamán be is igazolódnak. ( „ A jámbor szorgalmasokat, a szófogadókat gyűjtsd magad köré, kikben annyi tehetség sincs, mint a körömfeketéje, de tudják ezt, s ezért hűséggel bizonyítnak. Ezektől ugyan ne várj szikrázó szellemet, de hátad mögötti szót, gyilkos m o ­ solyt és árulást se várhatsz.") A szánalmas Kajax, a királyi mellszobro­ kat sorozatban gyártó mesterember karikatúra-alakja egészíti ki a ga­ lériát. Páskándi Géza a mitológiából és közvetlen ihletből kitűnő drá­ mai szituációt teremtett — kár, hogy ezt nem tudta saját tehetségéhez mérten kiaknázni. Azt, amiért K . Jakab Antal olyannyira megdicsérte, „a motívumoknak, eszméknek, drámai helyzeteknek drámairodalmunk­ ban páratlan bőségét" nem minősíthetjük csak pozitive, hiszen ez a

zsúfoltság éppúgy zavaróvá válik egy adott ponton, mint ahogy fölösle­ gesen nyújtják a darabot a konvencionális, üres jelenetek (Danaida és K ü x valamennyi jelenése). Amennyire elítélendő a kritikusi értetlenség a történelmi és mitológiai drámákkal szemben, annyira ártalmas a bí­ ráló mindent-megértése, a kritikai elemzés helyettesítése az alázatos szövegmagyarázással, a szerző védelme — nemcsak a színház, hanem saját hibái ellenében is. A z viszont kétségbevonhatatlan, hogy a kom­ pozíció bizonytalanságáért bőségesen kárpótolt Páskándi drámájának maisága — amely magávalragadó költői szövegben érvényesült. A z egységesebb, szilárdabb kompozícióban megvalósuló időszerű­ séget kell hangsúlyoznunk. A n a g y j á t é k o s r ó l szólva is — már csak azért is, hogy valamelyik színházunknak végre kedvet csináljunk az eredeti te­ hetségű Kocsis István drámájához. Akárcsak novelláiban és előző két (szintén színpadra méltó) darabjában Kocsis most is erkölcsi kérdést fe­ szeget, ezúttal azonban túlmutatva az egyén helytállásán. Kitűnő hőst vá­ lasztott drámájához: Martinovics figurája a történelmi emlékezetben szintén már-már mitologikussá nőtt — irodalmunkban nem véletlenül tér mindegyre vissza. (Bánffy Miklós drámája például föltétlenül Kós Ká­ roly B u d a i N a g y A n t a l a mellé kívánkozik.) Martinovics sorsa: a nagy eszmék és nagy árulások drámai példája. Kocsis nem követi végig ezt az ellentmondásos utat, ám a börtönre korlátozódó cselekményben, nagy monológokban, monológokká önállósuló párbeszédekben izgalma­ san szembesíti egy rendkívüli képességű, jövőbe látó nagy ember poli­ tikai illúzióit a megmásíthatatlan valósággal. Mert hiába hiszi azt Mar­ tinovics, hogy a „ j ó császár", naiv módon, belemenve a játékba, segíteni fogja az ő forradalmi terveinek megvalósulását — ebből a politikai tévedésből csak szüntelen kompromisszumok, akaratlan árulások kö­ vetkezhetnek, amelyeket a végső bukás, a hóhérbárd zár le. A X V I I I . századi jakobinus vezér sorsa, politikusi nagysága és emberi kicsisége itt már nem partikuláris tanulságokkal szolgál, hanem ugyanarra az erkölcsi szintre emelkedik, amely Páskándi drámáját bekapcsolja a kor Sartre, Camus vagy Dürrenmatt nevével, műveivel jelzett áramába. Kocsis István A n a g y j á t é k o s a egyelőre még színházi gazdáját ke­ resi, de ha végre gazdára és jó gazdára lel, az a romániai magyar dráma nagykorúsítási ünnepe lehet.

A román nyelv tanításának újabb kézikönyve

krónika

Közhelyszerű i m m á r az a megállapítás, hogy a nyelvtanulás és a n y e l v i s m e r e t n a p j a i n k e g y i k l e g ­ égetőbb k é r d é s e . A z m i n d a s z a k m a i t e v é k e n y s é g ­ ben, m i n d a m i n d e n n a p i élet m á s t e r ü l e t é n m e g szórakozás a l k a l m á v a l is. H a e z i g a z á l t a l á n o s s á g b a n , mennyivel i n k á b b i g a z a m i e s e t ü n k b e n a r o m á n nyelv t a n u l á s á v a l , elsajátításával kapcsolatban. Hi­ szen s z á m u n k r a a r o m á n n y e l v n e k m i n t m á s o d i k , ún. i k e r n y e l v n e k a z i s m e r e t e n a p i t e v é k e n y s é g ü n k ­ ben, sőt n e m e g y s z e r szórakozásaink alkalmával ugyancsak s z ü k s é g e s és h a s z n o s , e g y e n e s e n n é l k ü l ö z ­ hetetlen. S m i v e l i l y e n széles területét f o g j a át é l e ­ tünknek, b e h a t ó a n m e g kell i s m e r n ü n k . E b b e n az ismeretszerzésben és az i s m e r e t e k t u d a t o s í t á s á b a n siet segítségünkre Á d á m Z s i g m o n d k ö n y v e . * A m u n k a e l s ő s o r b a n a z o k h o z a t a n e r ő k h ö z és k ö z ­ vetve t a n u l ó k h o z s z ó l , a k i k a z iskolai oktatás r e n d ­ jén f o g l a l k o z n a k a r o m á n n y e l v tanításával, t a n u ­ lásával. A szerző azt tűzi ki c é l u l , h o g y b e m u t a s s a a z anyanyelv hatását a r o m á n i r o d a l m i n y e l v b e s z é l t változatára a k é t n y e l v ű s é g k e z d ő f o k á n . A kérdést elsősorban g y a k o r l a t i - m ó d s z e r t a n i a l a p o n tárgyalja, de — k ü l ö n ö s e n a b e v e z e t ő r é s z b e n — s z á m o s e l m é ­ leti v o n a t k o z á s r a is ki k e l l térnie. É p p e n ezért m u ­ tat rá m i n d e n e k e l ő t t arra, h o g y a n y e l v n y e l v i jelek r e n d s z e r e , és m i n t i l y e n az e m b e r e k közötti érintkezést s z o l g á l j a . T e h á t t á r s a d a l m i j e l e n s é g . S ő t célja is t á r s a d a l m i , hiszen azért b e s z é l ü n k , h o g y megértessük m a g u n k a t . E h h e z p e d i g n e m használ­ hatjuk ö n k é n y e s e n a n y e l v i j e l e k e t , m e r t a s z a v a k , szerkezetek m e g v á l o g a t á s á b a n k o r l á t o z n a k a n y e l v b e n érvényes, a k ö z ö s s é g b e n általánosan ismeretes, m e g ­ lévő s z a b á l y s z e r ű s é g e k . E z e k e t v i s z o n t a t á r s a d a l m i gyakorlat alakította ki és szentesítette, i l l e t ő l e g a l a ­ kítja é s szentesíti i d ő r ő l i d ő r e . A n y e l v u g y a n a k k o r — a m i n t azt a m a r x i s t a f i l o ­ zófiából t u d j u k — s z o r o s k a p c s o l a t b a n v a n a g o n ­ dolkodással, í g y hát a b e s z é d l é l e k t a n i f o l y a m a t . A nyelv s z a v a k b a n , s z e r k e z e t e k b e n , m o n d a t o k b a n r ö g ­ zíti a f o g a l m a k a t , az ítéleteket m e g a k ü l ö n b ö z ő k ö z ­ léseket. S j ó l l e h e t a g o n d o l k o d á s f o r m á i általános emberiek, m e r t a z o n o s t ö r v é n y s z e r ű s é g e k é r v é n y e s ü l ­ nek bennük, a n y e l v i f o r m á k m é g i s m i n d e n n y e l v b e n különbözőek. E n n e k a z a m a g y a r á z a t a , h o g y az o b ­ jektív v a l ó s á g o t t ü k r ö z ő f o g a l m a k , ítéletek, e g y á l t a ­ lán g o n d o l k o d á s i f o r m á k és m a g u k a d o l g o k , j e l e n ­ ségek, az esetek t ú l n y o m ó t ö b b s é g é b e n n i n c s e n e k oksági v i s z o n y b a n a n y e l v i , k i f e j e z é s b e l i f o r m á k k a l . Ilyen o k — o k o z a t i v i s z o n y c s a k a h a n g u t á n z ó és h a n ­ gulatfestő s z a v a k b a n f i g y e l h e t ő m e g . E n n e k a h a n g ­ súlyozását a szerző m i n d e n b i z o n n y a l e g y r é s z t azért * S. Á d á m : Probleme specifice ale predării române în şcolile şi secţiile cu limba de maghiară. Editura didactică şi ştiinţifică. reşti, 1969.

limbii predare Bucu­

Tavasz a Hargitán... „Több mint 20 000-en ünnepel­ tek, szórakoztak a dal, a tánc, az ifjúság zsögödi fesztiválján" — olvashatjuk a megyei lap beszámolóját. Mindez szokvá­ nyos valamire vall, ilyen soka­ dalom nem ritkán gyűl egybe itt vagy ott. Hanem a Hargita megyei műkedvelők zsögödi ta­ lálkozója mégis több volt. A kulturális bemutatón Tölgyes és Gyergyó, a Küküllők és a Nyikó völgye, a Sóvidék és Kászon, Gyímes és Csík kül­ döttei vonultak fel, olyan fal­ vak, bányatelepek, fürdőhelyek és kisvárosok, ahol még da­ lolják az ősi énekeket, penge­ tik a citerát, járják a csűrdöngölőt, viselik a rokolyát, ahol a pásztor még farag s egyik-másik bányász sókristályokat csiszolgat, festeget sza­ bad idejében. Amikor e táncosok dobogóra léptek vagy amikor színes vi­ seletükben felvonultak, nem­ csak tudásukat mutatták be, hanem hitet tettek ősi kultú­ rájuk, értékes hagyományaik, dalban felcsendülő anyanyel­ vük mellett, s mintegy jelez­ ték, hogy a Texas feliratú tra­ péznadrág vagy a kérészéletű divat-dalok áradata mellett lé­ tezik és virul egy másik, ma­ radandóbb, mélyebb, emberség­ ápoló és nép-megőrző kultúra is. Egyik-másik megnyilvánu­ lás pedig egyenesen szimboli­ kussá nőtt e nemes vetélke­ dőn. A sajátosan zárt telepü­ lés, a közismerten hagyomány­ őrző Gyímes csángó kórusa a vidék dalain kívül elénekelt — meglepő átéléssel — egy középkori madrigált is. Mire utal ez, ha nem arra, hogy mély és szoros a kapcsolat a népi és a magas művészet közt s a klasszikus zene meg­ értéséhez sokkal inkább a nép­ dalokon át vezet az út, mint egyik-másik híg, üvöltésre, vonaglásra építő tánczenén?

krónika Az ünnepi szónoklatok, be­ számolók megemlítik, hogy ez már a második kulturális se­ regszemle, és új hagyomány születéséről szólnak. Őszintén kívánjuk, hogy reményük va­ lóra váljék. Abból pedig, hogy e vetélkedőt fővárosiak és ko­ lozsváriak, brassóiak és maros­ vásárhelyiek is sokan megte­ kintették, arra következtetünk, hogy a fesztivál jelentősége túlnő a megye határán. És va­ lóban, a Székelyföld legsajá­ tosabb, a hagyományokat és a népi kultúrát leginkább meg­ őrző tájainak seregszemléjén messzi vidékek lakói is okul­ hatnak a közművelődés fej­ lesztése tekintetében.

A pozsonyi vár évszáza­ dos falai között megnyílt a XX. század követeként: a „ B a r t ó k és Szlovákia" című kiállítás. A több mint félezer doku­ mentum, az egykorú kéziratok, jegyzetek, kottaskiccek, műsor­ füzetek, fényképek szemlélte­ tik, milyen erős szálak fűzték a nagy magyar zeneszerzőt és tudóst e vidékhez és népeihez. Felidézik Bartók ifjúságát, po­ zsonyi éveit, első sikereit. Batka János szerepét, indulását a Kossuth-szimfónia (első na­ gyobb lélegzetű műve) idősza­ kában, első hosszabb népdal­ gyűjtő körútját s azt a kevés­ bé ismert tényt is, hogy első népdalfeldolgozásai is itt jelen­ tek meg. Bartók itt bizonyo­ sodott meg végérvényesen a közép-európai népi dallamok rokonságáról és kölcsönhatásá­ ról. Felismerése, hogy a sok hasonló dallamban közös só­ haj és bánat, közös vágyak csendülnek jel más-más nyel­ ven, a népek testvérré válásá­ nak szent eszméje, mint tud­ juk, egész életét meghatároz­ ta. Valóban, „az egyszerű ma­ gyar, szlovák és román ember évszázadok gondját és örömét

t e k i n t e t t e szükségesnek, h o g y állást f o g l a l j o n egyes s z e m a n t i k u s i r á n y z a t o k k é p v i s e l ő i n e k t é v e s nézetei ellen, másrészt m e g a m i a t t , m e r t m á s k é n t n e m ért­ hető m e g p o n t o s a n a n y e l v é s a g o n d o l k o d á s v i s z o n y a . A kifejtettekre támaszkodva megállapítja, h o g y k ü l ö n b s é g e k f i g y e l h e t ő k m e g a z a n y a n y e l v és v a l a ­ m e l y m á s n y e l v elsajátításában. A g y e r m e k ugyanis a k ö r n y e z e t tárgyait, j e l e n s é g e i t az a n y a n y e l v i f o r ­ m á k k a l együtt ismeri m e g b e s z é d t a n u l á s k ö z b e n . A másik n y e l v megtanulásakor a már megismert fogal­ m a k r a t á m a s z k o d v a sajátítja el a s z a v a k a t , k i f e j e z é ­ seket. V a l ó j á b a n tehát a g o n d o l a t i e g y s é g n e k más a n y a g i b u r o k b a ö l t ö z t e t é s é r ő l v a n i l y e n k o r s z ó . De a n y e l v t a n u l á s kezdeti f o k á n a z a n y a n y e l v é n g o n ­ d o l k o d i k , és m a j d c s a k e g y k é s ő b b i f o k o n , a két­ n y e l v ű s é g m a g a s f o k á n j u t el o d a , h o g y n e anya­ n y e l v e n y e l v i f o r m á i b a n g o n d o l k o d j é k . E k k o r már — h o g y ú g y m o n d j u k — „ a z o n o s " é r t é k ű a két nyelvi r e n d s z e r a b e s z é l ő t u d a t á b a n , és e z e k a n y e l v i r e n d ­ szerek állandó kölcsönhatásban vannak egymással. A m í g azonban ide elérkezik, a bilingvizmusnak több fázisán kell á t m e n n i e . Á d á m Z s i g m o n d a lélektani vizsgálatok eredmé­ n y e i n e k f e l h a s z n á l á s á v a l azt fejti ki, h o g y a f o l y a m a t két m ó d o n m e h e t v é g b e . M é g p e d i g ún. k ö z v e t e t t m ó ­ d o n , a m i k o r is a b e s z é l ő az a n y a n y e l v é n g o n d o l k o ­ dik, és b e s z é d k ö z b e n l e f o r d í t j a a m á s i k n y e l v r e az a n y a n y e l v e n k i a l a k í t o t t s z ö v e g e t . A m á s i k m ó d az, a m e l y b e n m á r c s a k a t a r t a l o m h ű k i f e j e z é s é r e kell ö s s z p o n t o s í t a n i a f i g y e l m é t , u g y a n i s a n y e l v i kifejező e s z k ö z ö k e t intuitív m ó d o n b i r t o k o l j a és használja. E b b e n az e s e t b e n k ö z v e t l e n k a p c s o l a t v a n a g o n d o l ­ kodás és a másik nyelv jelrendszerének gyakorlati a l k a l m a z á s a között. A z e g y i k f o k o z a t r ó l a másikra való átmenet Á d á m Z s i g m o n d megállapítása sze­ rint hirtelen k ö v e t k e z i k be. T e r m é s z e t e s e n m á s a h e l y z e t a k k o r , ha a n y e l v e t tanuló az elsajátítandó nyelvet beszélők környezeté­ b e n él. I l y e n k o r a z első fázis i d ő t a r t a m a n a g y o n m e g r ö v i d ü l , és é s z r e v é t l e n ü l a l a k u l ki a f e j l e t t e b b állapot, a m á s n y e l v e n is t ö r t é n ő g o n d o l k o d á s . K ö n y n y e b b a d o l g a a n n a k , aki v a l a m e l y r o k o n n y e l v megtanulására vállalkozik, mert számos rendszerbeli e g y e z é s v a n a n y a n y e l v e és a m á s i k n y e l v között. A m á s - m á s r e n d s z e r ű n y e l v e k sajátosságait n e h e z e b b tudatosítás esetén is p o n t o s a n , h e l y e s e n a l k a l m a z n i a folyamatos beszédben. Á l l a n d ó interferencia érvénye­ sül h a s z n á l a t u k b a n . A t a n u l m á n y o z o t t k é r d é s s z ű k e b b é r t e l e m b e n két probléma elméleti megoldását igényli: a román— magyar nyelvi kölcsönhatás, valamint a kétnyelvűség kérdését. A k ö n y v feladata az első k é r d é s v o n a t k o ­ zásában sajátos, m e r t c s a k a z a n y a n y e l v n e k , jelen esetben a magyar nyelvnek a románra gyakorolt hatását h i v a t o t t vizsgálni a m a g y a r a n y a n y e l v ű e k r o ­ m á n b e s z é d é b e n . O l y a n kérdés, a m e l l y e l e d d i g b e h a ­ tóan és szakszerűen n e m f o g l a l k o z t a k . A bilingvizmust már több szakember tanulmá­ nyozta. E tekintetben mindenekelőtt azt tisztázza, h o g y b e s z é l h e t ü n k természetes é s m ű v e l t s é g i a l a p o n kialakult k é t n y e l v ű s é g r ő l . T e r m é s z e t e s kétnyelvűség ott f i g y e l h e t ő m e g , a h o l a m á s o d i k n y e l v elsajátítása k o r a g y e r m e k k o r b a n k e z d ő d i k , és a népi együttélés

következtében a hatás állandósult. I l y e n k é t n y e l v ű beszélők például h a z á n k b a n a m o l d v a i c s á n g ó k és egyes vegyes l a k o s s á g ú e r d é l y i t e l e p ü l é s e k m a g y a r ajkú lakosai. Műveltségi úton a z iskolai oktatás, a k ö z ö s m u n ­ kahely, a r o m á n o k é s m a g y a r o k közti k ö z v e t l e n k a p ­ csolat, a közigazgatás, a k ö z ö s szórakozási l e h e t ő s é g e k kihasználása r é v é n v á l n a k k é t n y e l v ű v é h a z á n k m a ­ gyar lakosai. A kétnyelvűség u g y a n c s a k k ü l ö n b ö z ő f o k ú lehet, kezdve a g y e n g e n y e l v t u d á s t ó l a m á s o d i k n y e l v — mondhatnók — „ t ö k é l e t e s " b i r t o k l á s á i g . A könyv szerzője az iskolai o k t a t á s b a n m e g f i g y e l h e t ő j e l e n ­ ségekkel f o g l a l k o z i k b e h a t ó a n , és arra törekszik, h o g y ezen a téren segítse t a n u l ó i n k a t a r o m á n n y e l v m e n ­ nél tökéletesebb elsajátításában. A szerzőnek m o s t ismertetett k ö n y v e előtt is j e ­ lent már m e g e g y — B a l á z s J á n o s s a l és B a l á z s Lászlóval közösen szerkesztett — h a s o n l ó c é l z a t ú k é ­ zikönyve Helyesen románul címen. De már megelőző­ leg is közöltek a k é r d é s s e l k a p c s o l a t o s c i k k e k e t , ta­ nulmányokat. E z e k r e a szerző h i v a t k o z i k , és t a n u l ­ ságaikat hasznosítja m o s t a n i m u n k á j á b a n . N e m u t o l ­ sósorban a b e n n ü k észlelt h i á n y o k késztették a k ö n y v megírására. M u n k á j á t a k ö v e t k e z ő k é p p e n végezte: áttanulmányozta e g y e s k ö z é p - és f e l s ő f o k ú t a n i n t é z ­ mények n ö v e n d é k e i n e k 1177 írásbeli dolgozatát, m i n t román szakos tanár é v e k e n át figyelte a t a n u l ó k és egyetemi hallgatók kiejtését, és k ü l ö n is k i k é r d e z e t t bizonyos a n y a g o t 50 m a g y a r a n y a n y e l v ű s z e m é l y t ő l . Közöttük — a t a n u l ó k mellett — v o l t n é h á n y o l y a n üzemi munkás, aki v i s z o n y l a g g y ö n g é n beszéli a r o ­ mán nyelvet. A fő forrás a z o n b a n az e m l í t e t t í r á s ­ beli d o l g o z a t o k s z ö v e g e v o l t . Nem lehet c é l u n k , h o g y tüzetesen s z á m b a v e g y ü k a hang-, szó-, a l a k - és m o n d a t t a n i j e l e n s é g e k k e l k a p ­ csolatos észrevételeket, b á r erre is sort k e r í t ü n k s z e melvényesen a t o v á b b i a k b a n . E l ö l j á r ó b a n azonban egy olyan m e g á l l a p í t á s á t e m e l n ő k ki, a m e l y e t a szerző ugyan főként m ó d s z e r t a n i o k m i a t t iktat m u n k á j á b a , d e rendszertani s z e m p o n t b ó l szintén igen f o n t o s . A nyelv e l e m e i n e k r e n d s z e r b e l i s z e r v e s összefüggésére gondolunk. E g y p é l d a m i n d e n n é l v i l á g o s a b b a n m e g ­ érteti a lényeget. A szerző e g y i k p é l d á j á t i d é z e m . A magyar a n y a n y e l v ű e k g y a k r a n c s e r é l i k föl e j t é s b e n — és írásban — az ă h a n g o t az e-vel és e h e l y e t t : să cumpere 'hogy vásároljon' v a g y să rezolve ,hogy m e g o l d j a ' a s z ó v é g é n u g y a n c s a k ă-t ejtenek. Ez, m o n d j a Á d á m , h a n g k é p z é s b e l i hiba, d e e g y b e n alakrendszertani v é t s é g is. U g y a n i s a cumpără, re­ zolvă h a n g a l a k să n é l k ü l használt és 'vásárol, m e g o l d ' jelentésű, m á s m ó d b a n l e v ő igealak. A j e l e n s é g e k ilyen szerves ö s s z e f ü g g é s é r e j ó e l ő r e f ö l h í v n u n k a figyelmet, m e r t s z á m o s m á s e s e t b e n találkozunk vele a n y a n y e l v ü n k és — a m i n t l á t t u k — m á s n y e l v e k nyelvtanában, n y e l v r e n d s z e r é b e n is. A k ö n y v n a g y része a r o m á n és a m a g y a r n y e l v hangrendszerének, s z ó k é s z l e t b e l i és alak-, v a l a m i n t mondatszerkezeti sajátosságainak a — n é m i k é p p e n tipológiai j e l l e g ű — p á r h u z a m o s b e m u t a t á s á v a l i g y e k ­ szik a l e g f o n t o s a b b i s m e r e t e k e t n y ú j t a n i , illetőleg a helyes használatot tudatosítani. P é l d á u l a h a n g ­ rendszerrel kapcsolatban ismerteti a magyarban

krónika népdalokba sűrítő hangja" lett Bartók legtisztább forrása. A szlovákiai kiállítás hű Bartók szelleméhez, ma is csaknem olyan időszerű — Adyval rokon — eszméihez, vall Bartók hallatlan kitartá­ sáról, Bartók élete egy ré­ szének felvillantásával felcsil­ log az a sok „szent akarat", amely végre megértést és test­ vériséget áhít e sokat szenve­ dett földrészen. A kiállítás hí­ ven tükrözi, hogy Bartók egész életével és alkotásaival a köl­ csönös megbecsülésen nyugvó dunavölgyi harmóniát szorgal­ mazta. A kiállításról a pozso­ nyi V a s á r n a p i Új S z ó hasáb­ jain C s a k tiszta f o r r á s b ó l cím­ mel Szilvássy József fejtette ki gondolatait.

Kolozsvári zeneszerzőket, konzervatóriumi tanárokat, karmestereket, kritikusokat, írókat hívott meg június 3-ra a Korunk szerkesztősége, hogy megvitassák a hazai magyar operaszerzés problémáit. Mi a magyarázata annak — tette jel a kérdést rövid vitaindító előadásában László V. Ferenc —, hogy az utóbbi évek örven­ detesen gazdag drámatermésével szemben operaszínpadunk mindössze egy-két ősbemutató­ val dicsekedhet? A hozzászólók egy része mindenekelőtt a műfaj sajátos tehertételeiben, a zeneszerzői koncepció és a megjelelő szö­ vegkönyv ritka egymásratalálásában, a nagyközönség ízlés­ beli v i s s z a m a r a d o t t s á g á b a n ke­ reste a választ. Mások, így Vermesy Péter. Terényi Ede vagy Junger Ervin, a műfaj sorsáért felelős intézményekre, elsősorban a kolozsvári Állami Magyar Operára hárították a jelelősséget. Deák Tamás sze­ rint az opera művészeti titkár­ sága nem rendelkezik azzal a hozzáértéssel, amely feljogosí­ taná a beérkező partitúrák el­ bírálására, vagy képessé tenné

krónika arra, hogy tényleges segítséget nyújtson a szerzőknek művük kivitelezésében. Másrészt az Opera semmiféle szerződéses kötelezettséget nem vállal a szerzőkkel szemben, semmifé­ le biztosítékot nem nyújt ar­ ra nézve, hogy — sokszor több éves — fáradozásaikat anyagi és erkölcsi siker koronázza majd. Nem az a baj, hogy ne­ héz megtalálni a zenéhez a jó librettót, hanem az, hogy senkinek sem áll érdekében operát szerezni vagy librettót írni. Hary Béla karmester — az opera szempontját érvénye­ sítve —, felhívta a figyelmet azokra az akadályokra, ame­ lyeket az Opera művészeti ve­ zetőinek többrendbéli hivatali alávetettsége, a túlduzzasztott adminisztráció, a központi fó­ rumok felesleges aggályoskodása, hosszadalmaskodása gör­ dít egy-egy mű bemutatása elé. Balogh Edgár a szerkesztő­ ség részéről a vitát berekeszt­ ve, megállapíthatta, hogy egy dologban feltétlenül egyetér­ tenek a jelenlevők: célszerű volna azzal az indítvánnyal fordulni az illetékes intézmé­ nyekhez és szervekhez (a ko­ lozsvári Állami Magyar Ope­ rához, a Művelődésés Művé­ szetügyi Állami Bizottsághoz és a Magyar Nemzetiségű Dol­ gozók Tanácsához), hogy írjon ki operapályázatot (lehetőleg több válfajára: egész estét be­ töltő, egyfelvonásos és vígope­ rára) a hazai magyar zeneszer­ zők részére.

h i á n y z ó h a n g o k h e l y e s képzését, ejtését (e, ă, î, ea, oa, eau). E n n e k k a p c s á n p á r h u z a m b a állítja a két n y e l v h a n g r e n d s z e r é t , és r á m u t a t arra, h o g y a r o ­ m á n b a n n i n c s e n e k h o s s z ú m a g á n h a n g z ó k . E z a tény s z á m o s e s e t b e n h e l y t e l e n h a n g k é p z é s h e z v e z e t a, m a ­ gyar beszélők ejtésében. Hasonló észrevételeket olvas­ h a t u n k a m a g y a r b a n h i á n y z ó m á s s a l h a n g z ó k terén. A m a g y a r ty, gy p é l d á u l n e m a z o n o s k é p z é s ű a r o m á n n y e l v b e l i , h a s o n l ó h a n g z á s ú l á g y í t o t t ejtésű t, g hang­ gal. E m i a t t g y a k r a n t ö r t é n i k hanghelyettesítés. A m a ­ g y a r b e s z é l ő Gyórgye-t e j t a r o m á n Gheorghe helyett. Minthogy másak a magyarban a hangsúlyviszonyok, e t é r e n szintén é s z l e l h e t ő k h i b á k . A z ejtésbeli hely­ telenségek a m a g u k rendjén helyesírási h i b á k h o z , o l y k o r n y e l v t a n i h i b á k h o z is v e z e t n e k . P é l d á u l az alţi m e g az alţii m á s - m á s j e l e n t é s ű a románban, m á s k é n t írjuk és m á s k é n t is e j t j ü k a két szóalakot. A z al i - b a n a -ţi h a n g k a p c s o l a t l á g y í t o t t c - n e k hang­ zik, az al i i - b a n p e d i g k i e j t j ü k a s z ó v é g i -i hangot. A m a g y a r b e s z é l ő — m i v e l a m a g y a r b a n az -i han­ g o t m i n d i g k i e j t j ü k — m i n d k é t a l a k b a n hangoztatja a s z ó v é g i -i-t, é s a z ejtésbeli h i b a helyesírási hibát is e r e d m é n y e z , sőt n y e l v t a n i v o n a t k o z á s a m i a t t értel­ m i l e g is z a v a r t o k o z . S z á m o s m á s p é l d á v a l igazolja a k ö n y v , h o g y a h e l y e s ejtés h o g y a n j á r u l h o z z á a h e l y e s í r á s elsajátításához, a n y e l v t a n i a l a k o k h e l y e s a l k a l m a z á s á h o z . E g y b e n p e d i g tudatosítja, h o g y k ü z ­ d e n ü n k k e l l a z a n y a n y e l v i l y e n j e l l e g ű , helytelen nyelvi formákat kialakító hatása ellen. É r d e k e s p á r h u z a m o k r a utal a szerző a szókészlet területén. Itt n e m a n n y i r a a szókészlet e r e d e t sze­ rinti ö s s z e t é t e l é b e n m u t a t k o z ó j e l e n s é g e k r e g o n d o ­ l u n k , h a n e m arra, h o g y a szókészlet s t r u k t ú r á j á b a n milyen hasonlóságok vagy éppen különbségek figyel­ h e t ő k m e g , a m e l y e k a m a g y a r a n y a n y e l v ű számára n e h é z s é g e t j e l e n t e n e k a r o m á n n y e l v tanulása, he­ l y e s , szabatos h a s z n á l a t a k ö z b e n . Elég talán a s z i n o ­ nima-sorok közötti viszonyra hivatkoznunk. Ilyen p é l d á k o l v a s h a t ó k a k ö n y v b e n : a r o m á n zăpadă — nea — omăt s o r n a k a m a g y a r b a n hó, a z odaie — cameră p á r n a k szoba, a coace — o frige — a prăji s o r n a k ( m e g ) s ü t — pirít felel m e g , és í g y t o v á b b . E b b ő l adódik, hogy a m a g y a r o k n e m mindig tudják a l e g m e g f e l e l ő b b s z i n o n i m á t kiválasztani, m e r t a szi­ nonima-sorok eltérnek egymástól. Különösen nagy nehézséget okoz ez a nyelvet gyöngén vagy kezdő fokon beszélők számára. H a s o n l ó a h e l y z e t a s z á r m a z é k o s a l a k o k m e g az i g é s k i f e j e z é s e k esetében. V a n n a k a z o n o s v o n z a t o k , p o n t o s a b b a n á l l a n d ó h a t á r o z ó s szerkezetek, m i n t p é l ­ d á u l : ce vînt te-a adus pe la noi? — „ m i szél hozott f e l é n k ? " ; adună-ţi minţile! — „ s z e d d össze az e s z e d ! " ; ce te-a apucat? — „ m i l e l t ? m i v a n v e l e d ? " D e van számos más-más típusú vonzat, és ezeknek a hasz­ nálatában mutatkozik a legtöbb nehézség. Emiatt használnak a román nyelvet kevésbé ismerők a ro­ m á n b a n i d e g e n s z e r ű kifejezéseket. I l y e n e k p é l d á u l : am pregătit notiţe bune, e h e l y e t t : am făcut.... am luat notiţe bune; am ajuns rezultate bune, ehelyett: am obţinut... (a p é l d á k Á d á m Z s i g m o n d é i ) . Ugyancsak kiragadott példával illusztráljuk az alaktani jelenségekkel kapcsolatos kérdéseket. Itt e g y i k sajátos k ü l ö n b s é g a b b ó l a d ó d i k , h o g y a m a -

gyarban nincs n y e l v t a n i n e m , a r o m á n b a n v i s z o n t van; másrészt m e g az e g y e z t e t é s r é s z b e n é p p e n e m i a t t nem azonosan t ö r t é n i k a két n y e l v b e n . T o v á b b á a magyar szintetikus és r a g a s z t ó típusú n y e l v , a r o m á n hajlító és analitikus típusú és í g y t o v á b b . M i n d e z e k a különbségek o d a vezetnek, hogy az anyanyelvi m o r ­ fológiai f o r m á k é r v é n y e s ü l n e k r o m á n b e s z é d a l k a l m á ­ val is az e g y é n n y e l v h a s z n á l a t á b a n . P é l d a k é n t i d é z i : vă rog doi bilet, e h e l y e t t vă rog două bilete. De ugyanígy i d é z h e t n é n k p é l d á t a n é v e l ő h a s z n á l a t t a l és más j e l e n s é g e k k e l k a p c s o l a t b a n . M i n d u g y a n e z t b i ­ zonyítanák. Végül a m o n d a t s z e r k e z e t i k é r d é s e k k e l k a p c s o l a t ­ ban csak annyit e m l í t e n é k m e g , h o g y e g y e b e k m e l l e t t elsősorban a m o n d a t r é s z e k s o r r e n d j é b e n k ö v e t ü n k e l hibát. A m a g y a r b a n a j e l z ő p é l d á u l á l t a l á b a n m e g ­ előzi a jelzett szót, é s azt m o n d j u k : jó gyermek, szép leány. A r o m á n b a n a m i n ő s í t ő e l e m k ö v e t i a m i n ő ­ sítettet: copil bun, fată frumoasă. Ha megelőzi, nem közömbös h a n g u l a t ú k ö z l é s r ő l v a n szó, v a g y p e d i g más j e l l e g ű a szerkezet. P é l d á u l bunul copil, fru­ moasa fată, frumoasă fată, a m i t m a g y a r u l talán í g y adhatunk v i s s z a : szép (egy) leány! A t é n y a n y a g é r t é k e s í t é s e k o r a szerző e l s ő s o r b a n arra törekedett, h o g y m ó d s z e r t a n i v o n a t k o z á s b a n s e ­ gítse a tanerőket, a t a n u l ó k a t a r o m á n n y e l v m e n ­ nél t ö k é l e t e s e b b elsajátításában. Ezért m i n d e g y i k f e ­ jezet v é g é n t a l á l h a t ó e g y m ó d s z e r t a n i m e g j e g y z é s e ­ ket tartalmazó f e j e z e t . B e n n e összegezi a b e m u t a t o t t fontosabb j e l e n s é g e k e t , r á m u t a t v a arra, m i l y e n m ó ­ don k e r ü l h e t ő k el az a n y a n y e l v i f o r m á k „ b e t ű s z e ­ rinti" átültetéséből s z á r m a z ó h i b á k . A záró f e j e z e t b e n a s z e r z ő h a n g s ú l y o z z a , a m i t m á r a b e v e z e t ő b e n is k i e m e l t ü n k , h o g y a r o m á n n y e l v megtanulása n e m c s a k az írás-olvasás, h a n e m a f o l y a ­ matos és s z a b a t o s b e s z é l é s f o k á n szintén e l s ő r e n d ű igénye és feladata m i n d e g y i k á l l a m p o l g á r n a k n e m ­ zetiségre v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l . A z e g y ü t t é l ő n e m z e t i ­ ségek i s k o l á i b a n é p p e n ezért s z ü k s é g e s a m o d e r n audio-vizuális e s z k ö z ö k é s m ó d s z e r e k m e g s z e r z é s e , illetőleg a l k a l m a z á s a . E h h e z a z o n b a n m á s s z e m p o n ­ tok alapján összeállított p r o g r a m o k r a és t a n k ö n y ­ vekre v o l n a szükség, m e r t az új n y e l v t a n í t á s i m ó d ­ szerek és e l j á r á s o k m á s k é n t n e m a l k a l m a z h a t ó k si­ kerrel. És a m i n t Á d á m Z s i g m o n d m e g á l l a p í t j a , a régi m ó d s z e r e k n e m h o z t á k m e g a v á r t e r e d m é n y t . A h h o z , h o g y a b e s z é l é s szintjén b í r j a e g y t a n u l ó a nyelvet, szükséges, h o g y a b e s z é d g y a k o r l a t o k , a p r o g ­ ramozott n y e l v t a n í t á s és e g y é b m o d e r n eljárások m e g k a p j á k m é l t ó h e l y ü k e t az o k t a t á s b a n . C s a k í g y alakulhatnak ki a z o k a z a u t o m a t i z m u s o k , a m e l y e k l e ­ hetővé teszik a k é t n y e l v ű s é g m a g a s a b b f o k á n a k el­ érését m á r k ö z é p i s k o l á s f o k o n , o t t is, a h o l az adott körülmények miatt kevesebb a lehetősége annak, hogy a m a g y a r t a n u l ó g y e r m e k k o r b a n k é t n y e l v ű v é váljék. R e m é l j ü k , h o g y ez a k ö n y v , a m e l y tudatosítja a román n y e l v h e l y e s használatát m e g n e h e z í t ő a l a p v e t ő anyanyelvi f o r m á k a t is, h a t h a t ó s a n h o z z á f o g j á ­ rulni t a n u l ó i n k r o m á n n y e l v i i s m e r e t e i n e k g y a r a p í ­ tásához, n y e l v t u d á s u k t ö k é l e t e s b í t é s é h e z , a román n y e l v e r e d m é n y e s e b b tanításához. Gálffy

Mózes

téka Balázs Humor

Sándor és

filozófia

Sokan próbálták már a hu­ mor és a filozófia viszonyát meghatározni, fényt deríteni a nevetés és nevettetés elméleti alapjaira, okára, forrására. A szerző nem akarja nekünk a jó humor receptjét adni, sem újabb humorelmélettel gazda­ gítani bölcseleti és esztétikai irodalmunkat, hanem a kérdést történetiségében, társadalmi— filozófiai—esztétikai összefüg­ gésében tárgyalja, magyaráza­ tokkal ellátva. Munkájának ér­ tékét az is emeli, hogy az út­ törők között van hazai viszony­ latban, és hozzásegít az élet és a szépirodalom humorának tö­ kéletesebb megismeréséhez. ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1969.) N.

Giosan

—

N.

A.

Săulescu

Principii d e genetică Az örökléstan a biológiai tu­ dományok törvényszerű felaprózódásának korában alaptu­ domány, melynek általános tör­ vényei az állat- és növényvi­ lágban egyaránt érvényesek. Ez az egyetemesség magyaráz­ za az élettel valamilyen módon foglalkozó kutatók népes tábo­ rának fokozódó érdeklődését a genetika iránt; ezt az érdek­ lődést hivatott magas szinten kielégíteni a kötet. A szerzők röviden áttekintik a nemesítő törekvések történe­ tét, külön fejezetben mutatják be az élőlények természetes va­ riabilitását és a változatosság felmérésére szolgáló matema­ tikai-statisztikai módszereket. Nagyobb teret szentelnek a mutációk kérdésének és a mo­ lekuláris genetika eredményei­ nek, valamint az alkalmazott örökléstan, a növénynemesítés, az állattenyésztés és a humán­ genetika bemutatásának. A kö­ tet a tudomány hazai irodal­ mában egyedülálló genetikai szakszótárként is használható,

téka

Petőfiana

mivel a szakterület több mint A századvégi kolozsvári Petőfi-kutatás (nevezhetjük 500 fogalmának meghatározá­ P e t ő f i - i s k o l á n a k v a g y akár Petőfi-kultusznak is) sát is közli. (Editura a g r o s i l ­ s z á m b a v é t e l e és k e l l ő értékelése m i n d m á i g e l v é g ­ vică, 1969.) zésre v á r ; m i n t a h o g y n e m v o l n a é r d e k t e l e n m e g ­ rajzolni az iskolát t e r e m t ő tudós t a n á r o k — Meltzl Hugó, Ferenczi Zoltán, Csernátoni Gyula — portréját Entz Géza sem. A z eltelt n y o l c v a n e s z t e n d ő alatt i n k á b b c s a k e m ­ Die Baukunst Transsylvaniens l é k e z é s e k , a r é s z t e l j e s í t m é n y e k e t f e l v á z o l ó méltatások, im 11—13. Jahrhundert n é h á n y m o n d a t b a sűrített é r t é k e l é s e k v i l l a n t o t t á k fel Entz Géza nagyon fontos fel­ e t ö b b m i n t k é t é v t i z e d e s b ú v á r k o d á s e g y - e g y m o z z a ­ adatot teljesített, amikor a natát. S ez is e l é g g é e g y o l d a l ú a n történt. A k o l o z s ­ s o k á i g e l s ő s o r b a n c s a k mint XI—XIII. század erdélyi épí­ vári P e t ő f i - k u t a t ó k a t tészettörténetéhez a szükséges s z e n v e d é l y e s f i l o l ó g u s o k a t , m i n t s z o r g a l m a s és l e l k i ­ adatok összegyűjtésére és azok ismeretes a d a t g y ű j t ő k e t tisztelték, tartották s z á m o n . alapján e történet körvonalai­ N e m a l a p t a l a n u l ; m a r a d a n d ó b b a t v a l ó b a n ezen a té­ nak megvonására vállalkozott. r e n : a Petőfi-életrajz m e g í r á s á b a n , P e t ő f i k ö l t é s z e t é ­ A tanulmány hosszú évtizedek­ n e k a d a t s z e r ű f e l t á r á s á b a n alkottak. F i l o l ó g i a i feltér­ re terjedő munka eredménye, k é p e z ő m u n k á s s á g u k j e l e n t ő s e b b , m i n t e költészetet melyhez még 1950 előtt kolozs­ é r t e l m e z ő írásaik. ( B i z o n y í t é k rá F e r e n c z i Z o l t á n há­ vári egyetemi tanár korában r o m k ö t e t e s Petőfi-életrajza.) A z összehasonlító irodalomtudomány művelői hozzálátott. Az első erdélyi várrendszer (rendszerint föld­ ú j a b b a n e g y r e g y a k r a b b a n e m l e g e t i k m á s t e k i n t e t b e n rajongó vár) kialakulását és a legré­ is a k o l o z s v á r i Petőfi-iskolát, a P e t ő f i é r t gibb templomok történetét ele­ M e l t z l H u g ó 1877-ben K o l o z s v á r t m e g j e l e n ő ö s s z e h a ­ mezve, arra a következtetésre sonlító i r o d a l o m t u d o m á n y i folyóiratát. A t i z e n k é t é v ­ Irodalomtörténelmi jut, hogy a XI—XII. század­ f o l y a m o t m e g é r t Összehasonlító (helyéről a tudományágban) Berczik Árpád ban az építészet a főtelepülési Lapokról egy területeken, a Maros és a Sza­ írt szép t a n u l m á n y t 1961-ben A világirodalom koncepciója c í m e n (Acta Universitatis Szemos völgyében alakult ki. A magyar n e m s o k k a l ezután V a j d a G y ö r g y M i h á l y XII. század második felétől gediensis), kezdve az egyes központok je­ t o l l á b ó l o l v a s h a t t u n k r a n g o s h e l y e n szakszerű s z á m ­ 1964. 1). Ezért n e m p r e z e n t á l j u k itt lentősebb építészete mellett vetést (Helikon, egyre nagyobb számban tűn­ a fiatal k o l o z s v á r i e g y e t e m i tanár, M e l t z l H u g ó és a nek fel a kisebb települések m á r i d ő s tudós, Brassai S á m u e l k ö z ö s e n a l a p í t o t t ( k é ­ folyóiratát; s falusi templomai. Különösen s ő b b e g y e d ü l M e l t z l t ő l szerkesztett) értékes a különböző helységek talán azt is f ö l ö s l e g e s h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y e v á l l a l ­ templomaira, váraira vonatko­ k o z á s k o r i g é n y t k í v á n t kielégíteni, a m i k o r az i r o ­ zó oklevéltári adatok össze­ d a l m i j e l e n s é g e k ö s s z e h a s o n l í t ó vizsgálatát tűzte m a ­ gyűjtése és közlése. A tanul­ g a e l é . (Csak két m e g n y i l a t k o z á s r a u t a l u n k : az 1874a „jövő tudományá"mány történészek és művészet­ b e n l é t r e h o z o t t Erdélyi Múzeum történészek számára nélkülöz­ nak n e v e z i az i r o d a l o m i l y e n t a n u l m á n y o z á s á t [1877. Hölgyfutár hetetlen, alapvető munka. 18.]; az u g y a n c s a k K o l o z s v á r t m e g j e l e n ő c í m ű s z é p i r o d a l m i hetilap p e d i g azt a s z e l l e m i b e l t e r ­ ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1968.) j e s s é g e t kárhoztatja, a m e l y n e k k ö v e t k e z t é b e n i r o d a l ­ m u n k külföld előtt m é g mindig „terra incognita". En­ Psihologia şi viaţa nek a „szégyenletes helyzet"-nek a megszüntetését v á r j a a szerző M e l t z l é k új folyóiratától, 1877. m á r ­ A pszichológia végérvénye­ cius 15-i c i k k é b e n ) . sen elfoglalta helyét a tudo­ A t ö b b n y e l v e n k ö z l ő Acta Comparationis Litteramányok sorában, hozzájárulva a világ tudományos képének rum (a h a r m a d i k é v f o l y a m t ó l ez a f o l y ó i r a t f ő c í m e ) kialakulásához, gyakorlati al­ i g y e k e z e t t is e l e g e t tenni e n n e k az i g é n y n e k . M a g á t kalmazásai révén pedig egyre a l a p o t i d é z v e : a m i n é l s ű r ű b b „ é r i n t k e z é s i p o n t o k " nagyobb szerepe van a min­ ról k í v á n t g o n d o s k o d n i , segíteni egyúttal „ a m a g y a r dennapi életben is. Ezt igazolja költészet és e g é s z i r o d a l o m izoláltságán"; ú g y , h o g y e könyv, melynek célja: meg­ m e n t m a r a d j o n a „ k ö d ö s k o z m o p o l i t i z m u s " - t ó l . E b b ő l mutatni, hogyan segít hozzá a az e l k é p z e l é s b ő l k ö v e t k e z i k a f o l y ó i r a t kettős — az pszichológia az élet és a gya- e l ő s z ó b a n is m e g f o g a l m a z o t t — c é l k i t ű z é s e : 1. a

magyar i r o d a l o m ismertetése k ü l f ö l d ö n ; 2. a l e g j o b b külföldi írók, m ű v e k b e m u t a t á s a a m a g y a r o l v a s ó n a k . Villantsuk fel r ö v i d e n , mit tett a l a p Petőfi v i ­ lágirodalmi r a n g j á n a k elismertetéséért, Petőfi k ü l ­ földdel v a l ó m e g i s m e r t e t é s é é r t . A z Európát j á r t M e l t z l m á r a f o l y ó i r a t m e g i n d í t á s a előtt eljegyezte m a g á t Petőfi költészetével. A l i g h ú s z ­ éves, a m i k o r e g y kötetnyi P e t ő f i - v e r s e t megjelentet németül, m a j d k ü l f ö l d i t a n u l m á n y ú t j á r ó l h a z a t é r v e — a hetvenes é v e k k ö z e p é n — t ö b b c i k k e , p o l é m i á j a jelenik m e g a k o l o z s v á r i Magyar Polgárban (a t ö b b i között jelentős P e t ő f i - t a n u l m á n y a G y u l a i P á l i s m e r t Petőfi-portréjáról). A z Erdélyi Múzeumban Petőfi müveinek k i a d á s á h o z fűz kritikai m e g j e g y z é s e k e t , Petőfi halálának 25. é v f o r d u l ó j á n t a n u l m á n y t k ö z ö l a folyóiratban, hazai és k ü l f ö l d i n é m e t n y e l v ű l a ­ pokban c i k k e z i k P e t ő f i r ő l , a z e g y e t e m e n ( r ö g t ö n k i ­ nevezése után) e l ő a d á s s o r o z a t o t h i r d e t a k ö l t ő é l e t é ­ ről, műveiről és a v i l á g i r o d a l o m b a n e l f o g l a l t h e l y é ­ ről (az e g y e t e m é v k ö n y v é b e n o l v a s h a t j u k e l ő a d á s a i ­ nak címét), s k ö z b e n e g y P e t ő f i - t a n s z é k felállítását sürgeti a k o l o z s v á r i e g y e t e m e n . A folyóirat szerkesztésére v á l l a l k o z ó M e l t z l H u g ó ­ nak tehát m á r múltja v a n a P e t ő f i - k u t a t á s b a n . A z első számot Meltzl Aki a világ költészetébe bevezette a magyart c í m ű , G e o r g F r i e d r i c h D a u m e r r ő l , P e t ő f i ismert n é m e t f o r d í t ó j á r ó l írt m é l t a t á s a vezeti b e . E l ­ ismerően ír a D a u m e r „világköltészetet" bemutató válogatásában s z e r e p l ő P e t ő f i - k ö l t e m é n y e k r ő l („Ad­ dig a német i r o d a l o m m é g n e m látott m a g y a r b ó l hasonló szép fordítást!"), s e r e d e t i b e n közli a k ö l t ő ­ fordító Petőfit m a g a s z t a l ó l e v e l é t . M e l t z l f o r d i t ó i e l ­ veire jellemző, h o g y m e g l e h e t ő s e n s z a b a d átültetése­ ket dicsér (amiért m e g is bírálták), o l y a n f o r d í t á s o ­ kat, a m e l y e k b e n — a z ő s z a v a i v a l — „ a l i g ismerni Petőfire: egészen D a u m e r t e r m é k e i l é v é n " . (Ezt a felfogását két é v m ú l v a A műfordítás alapelvei Pe­ tőfire való tekintettel c í m ű t a n u l m á n y á b a n fejti ki a lap hasábjain. A „ l e g n a g y o b b b e c s ű " fordítás a „költői r e p r o d u c t i o " , s a „ h ű f o r d í t á s " c s a k m á s o d ­ rangú — állapítja m e g 1879-ben.) Már az első s z á m o k b a n s z e m b e t ű n ő P e t ő f i k ö l t é s z e ­ tének előtérbe állítása, s az is. h o g y a szerkesztő fordítások révén v é l i a l e g i n k á b b m e g v a l ó s í t h a t ó n a k Petőfi lírájának „bekapcsolását" a világirodalom áramkörébe. A z első é v f o l y a m b a n a z olasz C a s s o n e (később egyik a l a p m u n k a t á r s ) közli Az én pegazusom olasz fordítását e g y i k h o n f i t á r s á n a k t o l m á c s o l á s á b a n a szicíliai f o r r a d a l o m kitörését ü d v ö z l ő Petőfi-verset (Olaszország) m a g a f o r d í t j a le, M e l t z l p e d i g a Resz­ ket a bokor, mert... r o m á n , o l a s z és n é m e t f o r d í t á ­ sát mutatja b e . D e m á r e k k o r f e l t ű n n e k a n é m e t , francia, s p a n y o l , a n g o l n y e l v ű P e t ő f i - v e r s e k . ( K ö z t ü k a magyarul is e l ő s z ö r m e g j e l e n ő k . ) A z első é v f o l y a m t ó l r e n d s z e r e s e n j e l e n v a n a P e t ő ­ finek szentelt külön r o v a t , a Petőfiana. A Petőfiana kizárólag P e t ő f i r e v o n a t k o z ó e l e m z é s e k e t , tájékoztató jellegű összefoglalásokat és e l s ő s o r b a n P e t ő f i - f o r d í t á ­ sokat a d az o l v a s ó k e z é b e ; a m a g y a r o n k í v ü l j ó r é s z t németül, olaszul, franciául, spanyolul, angolul. De nem h i á n y o z n a k a finn, s v é d , kínai, c i g á n y , ö r m é n y — s mint láttuk — a r o m á n P e t ő f i - v e r s e k s e m .

téka korlat felvetette kérdések meg­ oldásához. Az Al. Roşca pszi­ chológus professzor irányítása alatt megjelent munka nem meríti ki az applikatív pszi­ chológia minden problémáját, kiemeli a szélesebb olvasókö­ zönséget érdeklő, gyakrabban felmerülő kérdéseket a neve­ lés, az ipari és gazdasági élet területén (a nevelés pszicho­ lógiai premisszái, a gép adap­ tálása az emberhez, a munka­ biztonság, közvélemény, a tö­ megkultúra pszichológiája). A szerzők eleget tettek annak a nehéz feladatnak is, hogy a szigorú tudományos ismerte­ tést közérthetővé, könnyen be­ fogadhatóvá tegyék. (Editura ştiinţifică, 1969.)

Sükösd Értelmiségi

Mihály terepszemle

Ha előző kötetei zavarba hozták a recenzenseket, vajon milyen szerzői kategóriába il­ lesszék is bele Sükösdöt, ez a könyv igazán fejtörést okozhat a skatulyázóknak: műfaji meg­ jelölés nélkül, legfeljebb egyegy fejezetcímmel megkülön­ böztetve, egymás mellé kerül a két kultúráról szóló tanul­ mány, beszámoló egy nyugat­ németországi utazásról, szo­ ciológiai eszmefuttatás és el­ beszélés. Ez a „felemásság" in­ kább erénye, mint hibája Sü­ kösd könyvének; itt valóban nem a szépirodalmi jelleg do­ minál (noha nemcsak novellá­ ban, hanem publicisztikában, esszében is irodalmian igé­ nyes!), hanem az értelmiségi magatartás: nyitott szemmel, mindennek befogadására ké­ szen járni a világban — de mindent kellő kritikával mér­ legelni. Az alkotás bármely területén csak így lehet meg­ tenni a következő, előrevivő lépést. ( M a g v e t ő , 1969.)

téka Banner—Jakabffy A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája Az 1954-ben, illetve 1961-ben megjelent első két kötet szer­ ves folytatásaként a KözépDunamedence régészeti biblio­ gráfiájának III. kötete a szak­ irodalom 1960—1966 közötti termését foglalja magába. Az 5938 cím a régészeti mozgalom, tudománytörténet, múzeumügy. régiségvédelem, történeti em­ ber- és állattan, valamint az őskor, ókor, koraközépkor, ma­ gyar őstörténet s a halmok, sáncok, földvárak tárgyköre között oszlik meg. A cím, a be­ vezető, a tartalomjegyzék s a fejezetcímek négy nyelvűek (magyar, német, francia, orosz), kielégítvén a méltán várható nemzetközi érdeklődés igénye­ it. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1968.)

Lukács Garibaldival a

Lajos szabadságért

Az 1848-as f o r r a d a l o m egyik méltatlanul elfelejtett szerep­ lőjének emel maradandó em­ léket Lukács Lajos, amikor szakszerű kutatómunka alap­ ján megírja a vingai születésű Dunyov István életét. Kiemel­ kedő szerepe volt az Olasz­ ország egyesítéséért folytatott harcban, az 1859. évi hadjárat­ ban, ahol kitűnt mint szervező és mint harcos. Hitt a nép ere­ jében, tántoríthatatlanul ra­ gaszkodott a 48-as eszmékhez, helytelenítette az emigráció egyes vezetőinek külföldi se­ gítséget váró politikáját. Egyet­ len lehetséges utat látott: a ki­ egyezést, de nem a Habsbur­ gokkal, hanem a nemzetiségek­ kel. Dunyov életútjának bemu­ tatása során a szerző felcsil­ lantja a román fejedelemségek fejlődésének és a tőlük ka­ pott segítségnek a jelentőségét a magyar emigráció szervezke­ désében és működésében. ( G o n d o l a t , 1968.)

Ez a p o l i g l o t t i z m u s a v i l á g i r o d a l o m g o e t h e i értel­ m e z é s é b ő l k ö v e t k e z i k , s fő f o r m á j a m i n d v é g i g az á t v e v ő n é p s z e l l e m é t tiszteletben t a r t ó fordítás. Sőt M e l t z l a z á t v e v ő n y e l v t á j n y e l v i sajátosságainak is j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t o t t . S z e r i n t e u g y a n i s (a Pető­ fiana e g y i k j e g y z e t é b e n o l v a s s u k ) : „ A d a l n a k m i n d e n u n i v e r s á l i s r e m e k szabása m e l ­ lett, m e g v a n a l o c a l i s c o l o r i t j e " (1882). M e l t z l i g y e ­ kezett is e l e g e t t e n n i e n n e k a s z e m p o n t n a k : az e g y ­ kori kolozsvári napilapokban, folyóiratokban m e g j e ­ lentetett P e t ő f i - p o l i g l o t t á i k ö z ö t t s z é p s z á m m a l talá­ lunk ilyen igényű (például Naszód környéki román n y e l v j á r á s b a n készült) Petőfi-fordításokat. A Petőfiana — a r o v a t szerkesztőjét i d é z v e — „ m a g a s a b b i r o d a l m i c é l o k e l é r é s é n e k " e s z k ö z e szere­ tett v o l n a lenni, e g y m i n é l t e l j e s e b b P e t ő f i - k é p k i ­ a l a k í t á s á n a k e l e v e n f ó r u m a . Ö n á l l ó — kis f o r m á t u m ú — f o l y ó i r a t t á n ő t t e v o l n a ki m a g á t , s F a r n o s D e z s ő n a g y e n y e d i f ő g i m n á z i u m i tanár s z e r k e s z t é s é b e n j e ­ lent v o l n a meg. M i n d e z azonban csak elképzelés maradt: az összegyűjtött anyagból mindössze egy év­ k ö n y v látott n a p v i l á g o t (az A c t a k ö l t s é g é n ) 1889-ben, Petőfiana címen, ugyancsak Farnos Dezső gondozá­ sában. P e t ő f i r e v o n a t k o z ó , kifejezetten ö s s z e h a s o n l í t ó j e l ­ legű tanulmány kevés jelent meg a folyóiratban. M e l t z l e l ő b b említett, a m ű f o r d í t á s e l v i kérdéseit taglaló t a n u l m á n y a után e m l í t s ü k m e g az 1882-es é v ­ f o l y a m b ó l a Lenau volt-e befolyással Petőfire? címűt; a német nyelvű tanulmány szerzője megmarad a p u s z t a e g y b e v e t é s n é l , a két k ö l t ő v e r s e i t c s a k a hatás szempontjából veszi szemügyre, s a végkövetkeztetés is c s a k i l y e n t e k i n t e t b e n é r d e k l i . Í g y j á r el a többi k o l o z s v á r i P e t ő f i - k u t a t ó is. C s e r n á t o n i G y u l a például ezt a c í m e t a d j a a Petőfi-Múzeumban megjelent foly­ tatásos k ö z l e m é n y é n e k : A rokon-helyek Petőfi Üti jegyzetei és Heine Reisebilder-eiben (1888), azzal a c é l l a l á l l í t v a e g y m á s m e l l é H e i n é t és Petőfit, h o g y bebizonyítsa: „ A z ilyen összehasonlítás Petőfire nézve e g y á l t a l á b a n s e m m i h á t r á n n y a l s e m járhat." E n n e k igazolására s o r r a i d é z i é s m a g y a r á z z a a „ r o k o n h e l y e ­ ket". Ezt teszi F e r e n c z i Z o l t á n is a P e t ő f i és H o r a t i u s „egyezéseit" felmutató, alapos szövegösszehasonlítás alapján megírt e l e m z é s é b e n (Petőfi és Horatius. I—III. P e t ő f i - M ú z e u m . 1892), és a l a p j á b a n i l y e n a B é r a n g e r és P e t ő f i v i s z o n y á r ó l k ö z z é t e t t írása is (Béranger és Petőfi. P e t ő f i - M ú z e u m , 1894). A párhuzamosságokat és k ü l ö n b s é g e k e t v i z s g á l ó k ö z l é s e k , a m é l y e b b ö s s z e f ü g g é s e k keresése n é l k ü l is, a magyar összehasonlító irodalomtudomány útját egyengették; Petőfi világirodalmi betájolása pedig nemcsak a nagy magyar költőt ismertette meg a vi­ lággal: egyúttal a nemzeti i r o d a l o m egy tágabb hori­ z o n t ú v i z s g á l a t á r a serkentett.

Kozma

Dezső

Egy majdnem Goncourt-díjas

téka

regényről Judeţele

A Goncourt A k a d é m i a döntései körül elég sokszor kerekedik t ö b b é - k e v é s b é h e v e s v i h a r . Így történt e z legutóbb is, a m i k o r a „ T i z e k " választása a d e r é k Bernard C l a v e l r a esett, a X I X . s z á z a d e m l é k e i t h o r ­ dozó realizmus v a g y tán i n k á b b a n a t u r a l i z m u s tisz­ tes m ű v e l ő j é r e , a k i n e k Idegen fedél alatt c í m ű r e ­ génye m a g y a r u l is m e g j e l e n t , d e feltűnést n e m k e l ­ tett. A r a g o n , a G o n c o u r t A k a d é m i a l e g ú j a b b tagja, egy másik írót támogatott, és a m i k o r társai m é g s e m az ő jelöltjét tüntették ki, e g y é v i tagság után l e ­ mondott. A r a g o n pártfogoltja F r a n ç o i s N o u r i s s i e r v o l t , aki ebből a l e m o n d á s b ó l és a k ö r ü l ö t t e t á m a d t m e g l e ­ hetősen h e v e s s a j t ó v i t á b ó l azt a n e m l e b e c s ü l e n d ő hasznot húzta, h o g y m á r - m á r m a g á v a l a d í j j a l f e l ­ érő hírverés középpontjába került. Esélyes r e g é ­ nye, m e l y n e k c í m e A ház ura, h ó n a p o k o n át a l e g ­ kelendőbb k ö n y v e k j e g y z é k é n szerepelt, az í r ó p e d i g vigaszul m e g k a p t a a Le Figaro littéraire „Aranytoll"díját (ezt a z újkeletű díjat tíz k r i t i k u s — k ö z t ü k olyan kitűnőek, m i n t C l a u d e R o y , A l a i n B o s q u e t v a g y a temesvári születésű F r a n ç o i s E r v a l — , t o v á b b á tíz díjnyertes í r ó és tíz k ö n y v k e r e s k e d ő ítéli o d a ) . Nourissier 1927-ben született. Első r e g é n y e 1951ben jelent m e g . A z ún. „ h u s z á r o k " c s o p o r t j á b a n i n ­ dult. Ez a kis i r o d a l m i csapat a z 1962-ben e l h u n y t Roger N i m i e r A kék huszár c í m ű r e g é n y é r ő l kapta nevét. N i m i e r a m e g s z á l l t N é m e t o r s z á g b a n á l l o m á ­ sozó egyik francia e z r e d h i s t ó r i á j á t m e s é l t e el, s z e m ­ telenül és f ö l é n y e s e n . A „ h u s z á r o k " c s o p o r t j a kettős tiltakozást k é p v i s e l t : e g y r é s z t az egzisztencialista s ö ­ tétség, m o r b i d s á g , m á s r é s z t p e d i g a z e l k ö t e l e z e t t s é g ellen lázadozott, k ö v e t e l v e a szív, az érzés, a stílus szertelen szabadságát. A z ö t v e n e s é v e k v é g e f e l é a támadó ifjak c s o p o r t j a széthullott. P a r á d é s és sokat­ ígérő betörésük az a k k o r i i r o d a l m i é l e t b e v a l ó b a n huszáros v o l t : v a d vágtatással k e z d ő d ö t t , b ő s z k a r d ­ forgatással folytatódott, d e h a m a r k i m e r ü l é s s e l v é g ­ ződött. Nourissier m a r a d t a c s o p o r t szinte e g y e t l e n obsitosa. Néhány r ö p i r a t s h á r o m r e g é n y u t á n t r i l ó g i á b a kezdett Egy általános rossz közérzet c í m m e l . A z első kötet — Kék, mint az éj — , n e m keltett k ü l ö n ö s e b b feltűnést, d e a m á s o d i k , a m e l y a z Egy kispolgár cí­ met viselte, m á r e l é g n a g y zivatart k a v a r t . Ezt a szerző tudatosan v á l t o t t a k i ; k ö n y v é b e n , a m e l y e t m a ­ ga nevezett „ a g r e s s z í v ö n é l e t r a j z n a k " , p ő r é r e v e t k ő ­ zött, és m e g b o t r á n k o z t a t t a a kis-, n y á r s - és n a g y p o l ­ gári s z e m f o r g a t ó k n é p e s táborát. A trilógia h a r m a ­ dik kötete, az Egy francia történet (az i d é n m a g y a ­ rul is m e g j e l e n i k R ó n a y G y ö r g y f o r d í t á s á b a n ) , m é r ­ sékeltebb, h i g g a d t a b b írás. Szakít az első kötet h a r c o s önleleplezésével, a k i h í v ó k i t á r u l k o z á s s a l , d e é r d e k e ­ sen és főleg k i t ű n ő stílusművészettel m e s é l i el a X X . század első f e l é b e n é l ő átlagfrancia k i á b r á n d u l t históriáját.

României

socialiste

Az országunk 39 megyéjéről szóló enciklopédikus gyűjte­ mény földrajzi, történeti, gaz­ dasági, művelődési és kultúr­ történeti áttekintést nyújt a szocialista Románia új arcáról. A bevezető rész alapgondo­ lata: az új közigazgatási—terü­ leti felosztást hazánk gazdasági potenciáljának gyors ütemű növekedése követelte meg. A szerkesztők érdeme, hogy az ismerethalmaz könnyen átte­ kinthető. Minden megye, vala­ mint Bukarest municípium tárgyalásakor következetesen érvényesítik az alábbi szer­ kesztési szempontokat: a me­ gye földrajzi fekvése, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja, ás­ ványi kincsei, története, lakos­ sága, kulturális intézményei, gazdasága, fejlődési távlatai. A monografikus leírásokat az il­ lető megye municípiumainak, városainak és községeinek (a hozzátartozó falvakkal együtt) felsorolása zárja be. (Editura p o l i t i c ă , 1969.) Hol ó

hol

Tizenhárom jugoszláviai fia­ tal magyar költőt mutat be a Symposion-könyvek sorozatá­ ban megjelent antológia; közü­ lük a legidősebb is alig múlt huszonöt, a legfiatalabb meg a húsz évet sem töltötte be. Kialakult költő-egyéniségekről nem is igen lehet beszélni te­ hát (bár épp a legifjabbak, Fülöp Gábor és Podolszki Jószef versei keltik fel leginkább figyelmünket), rendkívül érde­ kes azonban az összkép. Ter­ mészetesen valamennyien mo­ dern verset írnak — a Híd és az Új S y m p o s i o n iskoláján meg a modern nyugati költé­ szeten nőttek fel —, ám ez a modernség nemcsak formában, hanem költői magatartásban is megnyilatkozik: közvetítők nélkül, maguk akarnak szem­ benézni a világ dolgaival a kül­ ső és belső történésekkel. Ahogy kevéssel idősebb, de már ran-

A z 1968-ban m e g j e l e n t , m a j d n e m G o n c o u r t - d í j a s A ház ura i s m é t c s a k önéletrajzi e l e m e k r e épül, s a szerző n y u g o d t a n b e i k t a t h a t t a v o l n a az említett Egy általános rossz közérzet c í m ű c i k l u s á b a . E g y író­ ú j s á g í r ó r ó l szól, aki v é g r e m e g v a l ó s í t j a a család régi v á g y á t : h á z a t v á s á r o l a P r o v e n c e e g y i k s z é p vidékén. A kettős szerkezetű r e g é n y b e n a z e l b e s z é l ő n kívül megszólal egy ingatlanügynök parlagi h a n g j a is, a m e l y k ö z v e t l e n m o n d ó k á j á v a l , b i z a l m a s beszédstílu­ sával n é p i e s e n e l l e n p o n t o z z a az í r ó - n a r r á t o r b o n y o ­ l u l t és á r n y a l a t o s előadását. A k i f i n o m u l t önkínzás és a n y e r s e g é s z s é g e m e duettje r e m e k harmóniát e r e d m é n y e z . A m ű a l a p m o t í v u m a , m i n t szerzőnknél á l t a l á b a n , itt is az életuntság, b i z o n y o s civilizációs k ó r , f é l e l e m a k ö r n y e z e t t ő l , a c s a l á d t ó l , a barátoktól és az i d e g e n e k t ő l .

téka

got szerzett költőtársuk, Tolnai Ottó írja az előszóban: „Legf i a t a l a b b költőink jóval kö­ nyörtelenebbek az előző nem­ zedéknél, melyet pedig éppen az álhagyományokkal való szakítása, a világunkhoz és önmagához való radikális vi­ szonyulása tett népszerűvé." Az egyéni írói differenciáló­ dással azonban legtöbbjüknek még ezután kell bizonyítania Nourissier kétségbeesése, depressziója n e m vijjogó, a másokkal (egymással) össze u n d o r a n e m a sartre-i é m e l y g é s , d e s z o r o n g á s a mégis nem téveszthető költői profilt. u g y a n a z , m i n t a m a i n y u g a t i i r o d a l o m általános ( F ó r u m , 1968.) rossz k ö z é r z e t e . N e m tudja, m i b á n t j a , n e m tudja, m i t ő l b e t e g , m i é r t i d e g e n m i n d e n és m i n d e n k i . Ba­ ját szesszel, futó k a l a n d o k k a l , m u n k á v a l , utazással szeretné o r v o s o l n i . Hasztalan. A k ó r k é p sötét. Utolsó Miklós László m e n t s v á r a e z a d é l f r a n c i a v i l l a l e n n e , d e e b b e n is o l y a n rosszul érzi magát, mint a saját b ő r é b e n . A Néhány percig a reggel k ö v e k is k o p n a k , a ház s e m n y ú j t b i z t o s m e n e d é k e t . Itt is j e l e n v a n a h a l á l f é l e l e m , a s z o r o n g á s a j ö v ő t ő l , A Miklós Lászlóval egyidő­ a m e l y r ő l a s z e r z ő í g y v a l l : „ J ö v ő n e k n e v e z e m , amit sek tíz évvel ezelőtt indultak e l h e s s e g e t e k és t e g n a p n a k , a m i t szeretek." Ez a szo­ — ő mégis a Forrás második m o r ú l e m o n d á s , ez a m ú l t b a m e r ü l t keserűség felet­ nemzedékéhez tartozik. A köl­ t é b b j e l l e m z ő a r r a a k ö z é r z e t r e , m e l y e t Nourissier tői indulás, illetve beérés idő­ o l y a n s z é p e n á b r á z o l . pontja azonban nem értékmeg­ M e r t f ő e r é n y e n e m az epikai s o d r á s b a n , h a n e m a határozó. A N é h á n y p e r c i g a h a l k m e g f i g y e l é s e k b e n , az a p r ó r e z d ü l é s e k feljegy­ r e g g e l kiegyensúlyozott, szép z é s é b e n , a z i n d u l a t o k , á l m o k , s ó v á r g á s o k és e m l é k e k verskötet, egy halkszavú, de laza l á n c o l a t á b a n v a n . N e m z e d é k é n e k ő az egyik korszerűen gondolkozó lírikus l e g j o b b m o n d a t ö t v ö z ő j e : „ v e r e j t é k e z é s n é l k ü l ragyog, első bizonyítványa. Nem döb­ f a n y a r s á g n é l k ü l s z e m t e l e n , e r n y e d t e n f ö l é n y e s " — bent meg újító érdekességek­ a m i n t e g y i k b í r á l ó j a írja. R o s s z k ö z é r z e t é t j ó stílus­ kel vagy furcsaságokkal, de sal o l d j a fel. N e m az első m ű v é s z , a k i n e k ö n n ö n biztossá tesz, hogy nem is fo­ m ű v é s z e t e a g y ó g y s z e r e . gunk egy-két év múlva csa­ N o u r i s s i e r ú j r e g é n y e n d o l g o z i k . E z is a l i g h a n e m lódni benne. ( I r o d a l m i K ö n y v ­ az e l i d e g e n e d é s k ö r ü l f o r o g m a j d , m e r t Távolságtar­ k i a d ó , 1969.) tás a b e j e l e n t e t t c í m e . E l n y e r i - e ezzel a G o n c o u r t - d í j a t ? R. M.

Albérès

Istoria r o m a n u l u i

Bajomi

Lázár

Endre

modern

A legnépszerűbb műfaj ma is a regény. S a legizgalma­ sabb jeladatok közé tartozik e műfaj mai képének, problé­ máinak vizsgálata. A merész esszé f ő v o n a l a f e j l ő d é s t ö r t é n e t i , de a kronológiát mindig jel­ áldozza, valahányszor az alko­ tás egy-egy kérdése közvetlen vagy távolabbi elméleti követ­ keztetések levonására nyújt al­ kalmat. Tétele, hogy a regény története a regényen kívüli e-

Műfordító és publicista Valljuk be, hiányzott eddig a közös mérték Franyó Z o l t á n m ű f o r d í t ó i t e v é k e n y s é g e és újságírása szá­ m á r a . A z a b l a k n y i t á s a v i l á g i r o d a l o m r a , a líra e g y e ­ t e m é n e k m a g y a r érzékeltetése osztalan e l i s m e r é s t vál­ tott ki m i n d e n ü t t , a l e s ü l l y e d é s a k é n y s z e r ű vidéki élet s a j t ó d z s u n g e l é b e a z o n b a n m á r e l l e n s z e n v e t , sőt e l ő í t é l e t e k e t ébresztett n e m c s a k az i r g a l m a t l a n toll sebesültjei közt, h a n e m F r a n y ó Z o l t á n b a r á t a i o l d a ­ lán is, a z o k közt, a k i k é r t v a l ó j á b a n m i n d i g is küz-

dőtt. A pitavali e l l e n t m o n d á s t m o s t e g y szerencsés publicisztikai v á l o g a t á s * o l d j a fel. A „ c i k k e k és krónikák" h a t o d f é l é v t i z e d e t á t h i d a l ó l á n c s o r a az újságíró napi p r o b l e m a t i k á j á b ó l és p r o b l e m a t i k u s s á gából egy zaklatott m ű v é s z é l e t l é n y e g e s k ö z ü g y i mondandóját e m e l i k i : az e r e d e n d ő humánumot. Máskor és m á s n á l is f i g y e l m e z t e t t ü n k m á r a költő vagy n o v e l l a - és r e g é n y í r ó n e m e g y s z e r elfelejtett vagy az i r o d a l o m b ó l k i t a g a d o t t p u b l i c i s z t i k a i hátvi­ dékére, humuszára, s i g y e k e z t ü n k m e g m u t a t n i az ö s z szefüggést a c i k k - p o l i t i k u m és a s z é p i r o d a l m i ö n f o r málás között, m o s t a z o n b a n e g y k ü l ö n l e g e s — és az adott esetben c s o d á l a t o s a n f e n n k ö l t — m ű f a j , a műfordítás tartalékaira és i n d í t é k a i r a t a p i n t h a t u n k , s a tapasztalat u g y a n a z : a z e s z t é t i k u m í v e a k ö z ­ írás pilléreire t á m a s z k o d i k , a s z é p l é l e k v a l ó d i s á g á t közéleti magatartása (itt p o n t o s a b b a n : a l a p - m a g a t a r ­ tása) igazolja. A nyitány n a g y s z e r ű : a h u s z o n ö t é v e s F r a n y ó Z o l ­ tán jellemrajza T i s z a I s t v á n r ó l (Don Quijote de la Geszt) b á r m e l y m a i t á r s a d a l o m k u t a t ó és l é l e k b ú v á r dicséretére v á l n é k , b á r a század e l e j é n teszi l e a garast m i n d e n azótai p a r v e n ű h a t a l o m v á g y ó fana­ tizmusának és v é g z e t e s t ö r é n e l m i s z e r e p é n e k l e l e p ­ lezéséhez. A t a n u l m á n y 1912-ben j e l e n t m e g a Hu­ szadik Század h a s á b j a i n , s a m i k o r m a szerre f e l f e ­ dezzük a m a g y a r p u b l i c i s z t i k a n a g y h a g y o m á n y a i t , különösen illő és t a n u l s á g o s a m a i ú j r a n y o m á s . És tovább: n e m kései v i s s z a e m l é k e z é s , h a n e m friss é l ­ ményközvetítés l e p m e g az 1915-beli f r o n t r i p o r t o k kegyetlen ő s z i n t e s é g é b e n , abban a hitelességben, ahogy a katonatiszt-író a k k o r és ott talál v é r b e n és halálban, m o c s o k b a n és b ű n b e n élő e m b e r s é g e t (aka­ ratlanul is e s z ü n k b e j u t a p á r h u z a m L i v i u R e b r e a n u , a ludovikás osztálytárs u g y a n e b b ő l a t é m á b ó l indult pályájával). I l y e n e l ő z m é n y e k után l o g i k a i k ö v e t k e ­ zetesség m á r a k é t e l k e d é s az őszirózsás f o r r a d a l o m polgári f r a z e o l ó g i á j á b a n , s a p r o l e t á r f o r r a d a l o m k ö ­ szöntése. Itt k a p c s o l ó d i k e g y b e a k ö l t ő és m ű f o r d í t ó a politikussal: a Ma a v a n t g a r d i s t a i r o d a l m i estjén e l ­ hangzott 1919-es e l ő a d á s (A külföld forradalmi lírája) Nyugat f o r m a d i v a t j á v a l K e l e t t á r s a d a l m i m o n d a n ­ dóját szögezi s z e m b e , a m i t p e r s z e k ö n n y e n l e h e t n e antiintellektuálisan is m e g f o g a l m a z n i , F r a n y ó Z o l ­ tán ihletettségében a z o n b a n az i r o d a l o m t ö r t é n e t „ l e g ­ izgalmasabb p r o c e s s z u s a k é n t " j e l e n t k e z i k , s „ v e r s e k eggyé testvériesült p o l i f o n k ó r u s á b a n " h ú z z a m e g a magyar líra f e j l ő d é s v o n a l á t . Ifjúkora n a g y t ö r t é n e l m é h e z és j e l e s e i h e z f o r d u l vissza a mai F r a n y ó Z o l t á n e m l é k e z e t e is, és h a v a ­ lamit j o b b n a k í t é l ü n k e j ó k ö t e t b e n , az é p p e n a k e z ­ detek idézése. N e m z a v a r az a n e k d o t a , m e l y a v o l ­ takból m e l l é k e s e m é n y e k e t és é d e s - b ú s c s a t t a n ó k a t vág ki, f e l - f e l v i l l a n t v a a m a g y a r h á r y á d a t á r s a s k ö ­ vetelményét, m e r t az írói v a r á z s l a t é p p e n e z e k k e l az eszközökkel j e l e n í t m e g e g y m á r b e l é n k i v ó d o t t irodalomtörténeti k ö z i s m e r e t e t , s j ó l e s i k b e j u t n u n k a volt d o l g o k e m b e r k ö z e l s é g é b e . N e m l e s z k e v e s e b b Juhász G y u l a s e m , K i s s József s e m , ha k i c s i n y s é g é -

* Franyó Könyvkiadó.

Zoltán: Bukarest,

A pokol 1969.

tornácán.

téka lemek sorozatos befogadásának és a már asszimilált regény­ elemek szüntelen eltávolításá­ nak története, s ennek igazo­ lására valóban gazdag ténya­ nyagot vonultat fel: Charles Sorel, Richardson, Benjamin Constant, Balzac, Zola, Dosz­ tojevszkij, André Breton, Dos Passos, Solohov, Szerafimovics, Robert Musil, Henry Jammes, Kafka, Pasolini, Moravia, Sa­ muel Beckett, Dino Buzzatti — mindez csak néhány jellemzé­ sül kiragadott név a könyv horizontjának és problémagaz­ dagságának érzékeltetésére. (Editura p e n t r u literatură u n i ­ versală, 1968.)

Paul Schuster romániai né­ met író a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál két kiadásban, majd a bécsi Styriánál és a Német Demokratikus Köztár­ saságban megjelent regénye német nyelvterületen egyértel­ mű sikert aratott. Az Öt liter c u j k a rövidesen magyarul is a bukaresti Iro­ Irodalmi megjelenik dalmi Könyvkiadónál.

b e n is m e g p i l l a n t j u k , s a m i k o r — s z e r e n c s é r e több n e k i k e z d é s b e n — m e g e r e d F r a n y ó Z o l t á n n y e l v e az e g y k o r i b a r á t r ó l , A d y r ó l , u j j o n g a n u n k k e l l a meg­ f o g h a t ó k é p , a k á p r á z a t o s v a l ó s á g ö r ö m é t ő l . Franyó Zoltán művészi arányok konkordanciájába tudja fűzni a k i c s i n y t és n a g y o t , a k ö z n a p i t és ünnepit, s talán é p p e n itt t a l á l u n k rá a m ű f o r d í t ó - ú j s á g í r ó va­ Claude Roy l ó d i ars p o e t i c á j á r a . „ H a é l e t é n e k t r a g i k u s fordula­ taival i s m e r k e d e l — írja A d y r ó l — , ú g y érzed, hogy m i n d e n s z e n v e d é s és g y ö n y ö r ű s é g , hit, átok, túlhe­ Défense de la littérature v ü l t p a r o x i z m u s és b é n u l t keserűség, harc, szerelem, f e n n h é j á z ó g ő g és k u t y á n y i m e g a l á z k o d á s , önhittség és m á s o k áltatása c s a k a z é r t v o l t , h o g y a n a g y vers­ A neves francia kritikus, b e n és a z e g y m á s t kiteljesítő v e r s e k orkeszterében akinek K l a s s z i k u s o k társasá­ m e g s z ü l e s s e n e g y új v i l á g k é p e . . . " Á l l ez Franyó g á b a n című esszégyűjteményét Z o l t á n e s e n d ő s é g é r e és m ű v é s z i kiteljesedésére is. magyarul is olvashattuk, Idézheti u g y a n b e s z é l g e t é s é t T a g o r é v a l v a g y Rilké­ újabb könyvének már a cí­ mével kiváltja azt a nemes v e l ( e g y j e l e n t ő s e m l é k i r a t k ö r v o n a l a i b o n t a k o z n a k és termékeny nyugtalanságot, ki e b b e n a k ö n y v b e n ) , d e a f o r r a d a l m a k összeroppa­ melyből szellemének ereje táp­ n á s a és a nyugati k í s é r l e t e z é s e k e m i g r á n s - c s ő d j e után F r a n y ó Z o l t á n k ö z é l e t i l e g n e m t e r e m t i ú j r a magát, s lálkozik. szinte k e t t é v á l i k : a lírai m e z ő n y e g y e d ü l á l l ó művész­ A z i r o d a l o m v é d e l m e — de e g y é n i s é g é v é h e t e d h é t o r s z á g v i s z o n y l a t á b a n , s kis akár apológiának is fordít­ d o l g o k b a b e g a b a l y o d ó zsurnalisztává T e m e s v á r t . Nem hatnók — azt sugallja, hogy a r r ó l v a n szó, h o g y a régi p o l g á r i r a d i k a l i z m u s és a az irodalom mint szellemi, te­ k o m m ü n b e l i e m b e r s é g v i l á g - v á l l a l á s a c s ö k k e n t vagy hát nem kézzel fogható érté­ tán é p p e n e l h a l t v o l n a . A pokol tornácán cikksorozat­ kek termelése, s ennek kö­ b i z o n y l a t a m u t a t j a fel a l e g j o b b a n , h o g y Franyó vetkezményeként mint hivatás Z o l t á n n a k m i l y e n határozott a f ő v o n a l a : a gazdasági és létforma igazolásra, véde­ v á l s á g m é l y s é g e i b ő l a m u n k á s s á g k i v e z e t ő útja, a szo­ lemre szorul. c i a l i z m u s f e l é kiált, v a l l j a töretlenül a Szovjetunió „Volt egyszer egy anya, egy f e l l e n d ü l é s é b e vetett h u m á n u m - h i t e t , kiáll drúzokért, olyan filozófusnak az anyja, r i f f k a b i l o k é r t , a b e s s z í n i a i a k é r t az i m p e r i a l i s t á k gyar­ akinek a könyvei megvilágí­ mati m e r é n y e i v e l s z e m b e n , v é t ó t m o n d H i t l e r n e k és tották és átalakították az em­ a k ö n y v m á g l y á k n a k , szétmetszi az a n t i s z e m i t i z m u s és berek sorsát és a tények me­ a l i b e r a l i z m u s hazugságait, m o z g ó s í t a n a c i o n a l i z m u ­ netét. De ennek a bölcselő­ s o k m i n d e n fajtája e l l e n (kár, h o g y j e l l e g z e t e s bel­ nek az anyja, naphosszat ír­ p o l i t i k a i v e z é r c i k k e i h i á n y o z n a k az összeállításból), dogálni látván a fiát, így sí­ i g e n á m , d e m i n d e z — s t í l u s r e m e k l é s e k k e l , klasszikus ránkozott: »Karl is jobban r e t o r i k a i f o g á s o k k a l , ú j s á g í r ó - b r a v ú r o k k a l (mint ami­ tette volna, ha gyűjti a tökét, l y e n a Mecénások v a g y a Felség, ne higgyen a frakk­ ahelyett, hogy könyvet írna nak!) e g y e t e m b e n — szinte z u g o k b a rejtett, útszélen róla...«" s z o r o n g , g i z z e l - g a z z a l k e v e r e d i k , s n e m e m e l k e d i k az vérkeringésbe, k ö z t u d a t b a . Egy Nem kétséges, hogy ezt az o r s z á g o s s z e l l e m i anekdotát az olvasóval cinko­ D i e n e s L á s z l ó v a g y G a á l G á b o r k ö r ü l g ó c alakul, jön san összemosolygó Roy milyen N y u g a t r ó l K u n c z Aladár i r o d a l m i a t m o s z f é r á t , K á d á r értékek védelmében idézi I m r e színházat csinálni, F r a n y ó Z o l t á n a z o n b a n a ki­ könyve bevezető soraiként. s e b b s é g b e n is p e r e m r e szorul, m e r t T e m e s v á r a v i Platónnal polemizál, aki író l á g f i - k ö l t ő T o m i j a , s n e m p ó t o l h a t j a s z á m á r a a r o m á ­ létére száműzte Köztársasá­ niai m a g y a r i r o d a l o m c e n t r u m á v á f e j l ő d ő K o l o z s v á r t . gából a költőket; egy több M o s t , i g e n , u t ó l a g — és v é g r e ! — k i d e r ü l , h o g y a ezer éve uralkodott kínai csá­ Tíz perc m e g a 6 órai újság i d ő n k é n t m i t rejtegetett szártól az igen friss emléke­ (a sajtótörténet m é g felderítheti e l a p o k m á s , k o m ­ zetű Hitlerig, akik könyvmág­ m u n i s t a p á r t p o l i t i k a i r e j t a n y a g á t is), e z a z o n b a n n e m lyákat gyújtottak, az egyház­ változtat m á r a t é n y e n , h o g y a z e g y k o r ú T e m e s v á r atyáktól Savonaroláig és a c s a k e g y b e n f ó k u s z : é p p e n F r a n y ó Z o l t á n m ű f o r d í t ó technokratákig, mindenki elle­ m ű v é s z e t é b e n . E n n e k j e l e n t ő s é g e a z o n b a n a l a p o s a b ­ nében, aki kezet és fegyvert b a n i s m e r t már, s ö t v e n é v e s i r o d a l m i s á g u n k törté­ emelt könyvre és íróra — Roy netírása n e m is m a r a d a d ó s a . M á r a j e l e s publicistát vállalja a mindenkor fenyege­ saját újságírása szigetelte el, o l y a n n y i r a , h o g y m o n ­ tett, de életképességét mégis d a n d ó j á n a k k i n c s e i t ú g y k e l l m o s t k i b á n y á s z n i a fe­ mindig bebizonyító irodalom l e d é s b ő l . E r r e a z elszigeteltségre j e l l e m z ő k ü l ö n b e n védelmét. ( G a l l i m a r d , 1968.) az eredetileg irodalmi központokban, neves írók ba-

téka

ráti közösségeiben é l ő - m o z g ó F r a n y ó Z o l t á n k i m a ­ radása a két v i l á g h á b o r ú k ö z t kisarjadt hazai m a ­ gyar i r o d a l o m g o n d o l a t i k ö r e i b ő l , k ö l c s ö n h a t á s a i b ó l , polémiáiból, t e r m ő v o n u l a t a i b ó l is. M e r t ha J a n o vics Jenő írói o l i m p i á s z á n 1923-ban m é g v i l á g i r o ­ dalmi távlatok v á l l a l á s á r a biztatja is az e r d é l y i m a ­ gyar írókat, e g y é v s e m t e l i k el, s m á r f i k c i ó n a k , szép hazugságnak b é l y e g z i i r o d a l m u k a t (Erdélyi délibáb), 1928-ban p e d i g e l d ö r g i átkait m i n d e n fölött, a m i k é ­ szülődés szellemi f e l e m e l k e d é s r e , e r d é l y i m e g f o g ó d z á s a múlt v a g y j ö v ő á l m a i b a n , s a m i b e n m a o l y szí­ vesen fedezzük fel ö n ö s s z e s z e d é s ü n k á m b í r á l h a t ó , d e mindenesetre l é t f o r m á n k a t m o d e l l e z ő p r ó b á i t . A s o k megegyezés e l l e n é r e itt k ü l ö n b ö z i k élesen F r a n y ó Zoltán negatív i r o d a l o m p o l i t i k á j á t ó l S z e n t i m r e i J e n ő kritikában aligha m é r s é k e l t e b b , d e a h o n i m a g y a r irodalom f e j l ő d é s é é r t f e l e l ő s e b b i r o d a l m i p u b l i c i s z t i ­ kája (csak elő kell v e n n i az u g y a n c s a k n e m r é g m e g ­ jelent Sablon helyett csillag e g y k o r ú írásait). M é g s e m volt kár k ö z r e a d n i e z e k e t a F r a n y ó Z o l t á n k i s i k l á ­ sára j e l l e m z ő — s m o n d h a t n ó k ( c é l o z v a A démoni püspök-cikkben a d o t t k e r e s z t e z ő d é s r e ) : s z a b ó d e z s ő i — kirohanásokat, hiszen t ü r e l m e t l e n s é g ü k b e n is j e l ­ lemzőek arra a korra, m e l y n e k s z e l l e m i v é g l e t e i k ö z t végül is az e r d é l y i m a g y a r írás r e a l i z m u s a is m e g ­ születhetett. Franyó Z o l t á n „ i r o d a l m o n k í v ü l " r e k e d t p u b l i c i s z t i ­ káját kitűnően e l e m z i és m é l t a t j a M é l i u s z József a kötet élén. N e m c s a k a k o r r a j z b a v a l ó b e h e l y e z é s ta­ lál, felmutatva s a j t ó b e l i k ö t ö t t s é g é n e k i n k o n z e k v e n ciái ellenére is a F r a n y ó - p u b l i c i s z t i k a l é n y e g é b e n e r ­ kölcsi, mert a l a p á l l á s á b a n h u m a n i s t a igazát. Ennél több éppen a p u b l i c i s t a é s a m ű f o r d í t ó v i l á g i r o d a l ­ már értékelő e g y b e v e t é s e . M i n d e z p o n t o s a n e g y b e v á g a ma, 82-ik é l e t é v é b e n is t e r m é k e n y F r a n y ó Z o l t á n befejezésül k ö z ö l t k o n f e s s z i ó j á v a l . Vallomás-féle en­ nek a c í m e , s i l y e n e k e t o l v a s u n k b e n n e : „ M a n a p s á g persze m i n d e n t m á s k é p p í r n é k m e g , m i n t a h o g y a n ­ nak idején í r t a m : talán h i g g a d t a b b a n , a k o n t e m p l a t i v szemlélet s z á m á r a s z é l e s e b b t á v l a t o k b ó l . D e a k k o r nem lehetett! n e m v o l t s z a b a d ! M é g a v i d é k i l a p ha­ sábjairól e l r ö p p e n t m o n d a t is f e l e l ő s v o l t ö n m a g á é r t , mert hitet t á p l á l t v a g y kétséget támasztott." E z igaz. Hőskorokban s z e n v e d é l y e s az írás, hitre és k é t e l y r e polarizál, c s a k a k ö z ö m b ö s t k ö p i ki a száján. F r a n y ó Zoltán ma, a s z o c i a l i z m u s m a g a s l a t á r ó l t e k i n t v e vissza, legigazibb m i v o l t á b a n r e p r o d u k á l t a magát, s ezzel új magyarázatot adott v i l á g i r o d a l m i művészetének felbecsüléséhez. Balogh

Edgár

téka Mircea

Ionescu

Istoria cărţii

româneşti

E munka az első, s hozzáte­ hetjük, sikeres szintetizálása a román könyvtörténetnek: egy­ séges egészbe fogja mindazt, amit e kérdésben a szakkutatás eddig elért. A bevezető a Ta­ tárlakán talált, csaknem öt­ ezeréves múltra visszatekintő, mezopotámiai kapcsolatokat el­ áruló agyagtáblácskákat, a gö­ rög és a római korból szár­ mazó írásos emlékeket és a híres latinbetűs dák feliratot tárgyalja. Ezután az első rész. a, főként egyházi vonatkozású, szláv-román könyvekkel meg kéziratokkal, a román könyv­ nyomtatás kezdeteivel, vala­ mint a nyomtatott és a kézira­ tos könyvekkel foglalkozik 1780-ig. A második rész a ro­ mán könyvkiadásnak a XVIII. század végén beköszöntő fel­ virágzásával kezdődik. A múlt század harmincas éveiben a könyvnyomtatás teljesen laicizálódik és megnő a könyv­ nyomdák és a kiadók száma. Az értékes, 216 lapra terjedő monográfiát szép illusztrációk, műmellékletek és könyvészeti anyag egészítik ki. (Editura ştiinţifică, 1968.)

Günter Macska

Grass és

egér

A mai nyugat-európai iro­ dalom sok vihart elindító írója Günter Grass. Kisregényének cselekménye a második világ­ háború alatt játszódik egy danzigi iskola gimnazistái kö­ zött. Látszólag az iskolai élet szürke eseménytelenségeit be­ széli el az író. A regény ifjú lelkében dúló Új író tűnt fel i r o d a l m u n k láthatárán, r o p p a n t ter­ szereplőinek és érzelmeket mészetesen k ö z e l e d e t t , s h o g y e l e j é t v e g y e k é r d e - szenvedélyeket eszközökkel rajzolja z ő s k ö d é s e i n k n e k , a z t m o n d t a : „ K ö s z ö n ö m , j ó l v a ­ mesteri meg, s művével jobban hozzágyok."

A Nagy Összeférhetetlen

téka járul a háborúban ténylegesen vagy érzelmeikkel résztvevő, az árral rohanó vagy tétován emberséghez ragaszkodó nem­ zedék gondolkodásának meg­ értéséhez, mint számtalan ta­ nulmány. (Európa, 1968.)

William

Am

Du

trăit un

Bois

secol

Du Bois talán „a fehérek fekete kultúrájának" első és legnagyobb néger személyisé­ ge: reneszánsz szellemi alkat. Félszáznál több műve a törté­ nelemtudomány mellett fel­ öleli a szociológia, politológia és filozófia különféle ágait, s szépíróként, költőként is is­ mert. Testamentumát kilencven­ három éves korában írta. Amerika szellemi kultúrájának e szép dokumentuma a kö­ vetkező szavakkal összegez: „A tőkés rendszer képtelen megreformálni önmagát. Az egyetemes egoizmus nem szol­ gálhatja a társadalom javát. A kommunizmus — reménye an­ nak, hogy minden ember hoz­ zájuthasson ahhoz, amire szüksége van, hogy mindenki azt nyújthassa, ami legjobb tőle kitelik —: ez az emberi élet egyetlen lehetséges útja. Nem könnyű feladat, nehezen elérhető cél. Hibázott s fog még véteni, ám növekvő gon­ dolat-szabadsággal és a dog­ mától való megszabadulással nevelésben és tudományban, lakásépítésben és élelmiszer­ termelésben győzedelmesen halad.

F e s z é l y e z e t l e n ü l j ö t t ; fütyül az a g g á l y o s illemtu­ d ó k r a , a s z e l l e m i b e r a g a d t a k r a , a k i k azt k é p z e l i k : az á l t a l u k feltalált pót-spanyolviasz örök-maradandó t e r m é k . „ A z t h i s z e m , n e m f o n t o s , h o l születtem, ki az a p á m , ki az a n y á m . . . " — indítja e l s ő s z e m é l y e s , na­ g y o n mai ízű történetét. Fiatal f ő h ő s e , a káderes-sarj, összerúgja a p a t k ó t ö r e g é v e l , a k é p z e l t - h a l a d ó , képzelt-hős, k é p z e l t - e m b e r személyzetissel, aki elvtársnőzi a feleségét, és h a n e m ízlik a k r u m p l i l e v e s , megbí­ r á l j a a z elvtársnőt. T a r K á r o l y m ű v é s z i l e g pontos, k ö n n y e d - k ö n y ö r t e l e n a r c k é p e t rajzolt. Igazat mondott. K a p k o d o m is j o b b r a - b a l r a a f e j e m , h o l és milyen h a n g e r ő v e l h o r k a n n a k fel a J o ó J á n o s o k ? Persze, kár a b e n z i n é r t ; a J o ó J á n o s - f é l é k n e m o l v a s n a k , ő k egykaptafára készültek: csupán a lábvízre és al­ vásra koncentrálnak. A z író csöppet sem tolakodó h u m o r r a l enyhíti-színezi a t ű r h e t e t l e n v a l ó s á g o t . Hu­ m o r a s i m a z o m á n c c a l v o n j a b e s z ó k i m o n d á s á t . Talán e n n e k tulajdonítható, h o g y k i s r e g é n y e n e m karmolta m e g az „ é r d e k e l t e k " önérzetét. Ö r ü l ö k e n n e k a k ö n y v n e k . * B i z o n y í t ; a F o r r á s ki­ a p a d h a t a t l a n . V i s s z a - v i s s z a l a p o z o k , és n e m g y ő z ö k c s o d á l k o z n i : h o l rejtőzött a s z e r z ő ? H u z a m o s távol­ m a r a d á s a v e s z t e s é g ; m á r é v e k k e l ezelőtt elfoglalhatta v o l n a h e l y é t a z i r o d a l o m b a n . M o n d a n i v a l ó j á n a k ere­ detisége, írói f e g y v e r z e t é n e k tökéletessége igazolja ezt. A Köszönöm, jól vagyok-ban ú j típust honosított m e g ; p e r s z e a k i s r e g é n y b e l i J o ó János, l e g a l á b b i s ké­ sei elbeszélései szerint a m a g a i d e j é b e n igazán b e l e ­ v a l ó fiú v o l t . Suszterinas k o r á b a n , a gyatra koszt miatt, g y a l o g o s a n n e k i v á g a s z ü l ő v á r o s á b a v e z e t ő or­ szágútnak. A mester lohol utána: „ — H o v á m é s z , te! — ordított, d e én rá se néztem. — H o v á mész, János? — szuszogott mellettem, mert én ugyancsak szaporáztam. — M e g y e k h a z a r e g g e l i z n i — f e l e l t e m a mesternek, s valóban hazamentem." M á s i k j e l e n e t . Ez a v i l á g h á b o r ú v é g e f e l é történik, a f r o n t o n . Este b e l é p a s z á z a d p a r a n c s n o k sátrába, és tiszteletteljesen j e l e n t k e z i k : „ — S z á z a d p a r a n c s n o k ú r n a k alázatosan j e l e n t e m , Joó János megszökött. — I d e ü g y e l j e n , én é r t é k e l e m a h u m o r á t , de ezért a kis passzióért g o l y ó általi h a l á l jár. Érti ezt, ő r ­ vezető úr? — Igenis! — bokáztam. — Na, a k k o r e l m e h e t , J o ó J á n o s ő r v e z e t ő . . . És én eljöttem." F e l n ő t t k é n t a z o n b a n m á r m á s k é p p v i s e l k e d i k , más n o r m á k szerint él. Fiát h a j l a m a és k e d v e ellenére, f é m i p a r i b a iratja, m e r t „ e l s ő a n e h é z i p a r " . É s : „ s z é p j ö v ő v á r r á n k , m e r t m i r e m e g n ö v ü n k , a n n y i lesz a g y á r h o g y m e g s z á m o l n i s e m lehet. M i é r t ü n k m e g k a p k o d n i f o g n a k , és ott sétálunk m a j d a z új g y á r a k ­ ban égszínkék köpenyben."

A kommunizmus végülis diadalmaskodik. E nap jöttét siettetném." (Editura P o l i t i c ă , * Tar Károly: Köszönöm, 1969.) Könyvkiadó. Bukarest, 1969.

jól

vagyok.

Irodalmi

Az apa magatartása, m e g c s o n t o s o d o t t s á g a v i s z o l y ­ gást kelt a fiúban, B é l á b a n . A swifti lélektani l é g y ­ csapó „érintése" szerint c s e l e k v ő J o ó J á n o s , k ü l ö n ö ­ sen második házassága után, f e l h a g y a túlzott p u r i tán-proletárkodással, és f é l i g - m e d d i g k i s p o l g á r r á v á ­ lik. Nippes-diszpárnás k ö r n y e z e t b e n z e n g e d e z i p r o l e ­ tár-szózatait, és n e m veszi t u d o m á s u l , h o g y f r i s s e b b Lucia Wald — Elena Slave szelek k e z d e n e k f u j d o g á l n i ; o l y a n , m i n t a l e m a r a d t futó, aki — m e r t l e m a r a d t — e l v á r n á , h o g y az e l ő ­ C e l i m b i se v o r b e s c p e g l o b ? nyös helyzetben l é v ő k lassítsanak a t e m p ó n .

téka

Tar K á r o l y reálisan m e g f o r m á l t , k o r s z e r ű e n g o n ­ dolkodó f i a t a l e m b e r e n e m h a j l a n d ó lassítani. S a m i n t az mindig történik, s z á m t a l a n b a j a a d ó d i k a c s a l á d ­ ban és a c s a l á d o n k í v ü l . J e l l e m z ő , h o g y m a g a t a r t á s a leginkább a f ő n ö k e i n e k n e m i m p o n á l ; k é n y e l m e t l e n eset. M a g á n y o s , b e f e l é h a l l g a t ó z ó , k ü l s ő l e g s z e m é r ­ mesen rideg, d e b e l s ő l e g e r ő s e n lírai a l k a t ; á l l a n d ó a n valami rögzíthetetlen, szép z e n e h u l l á m z i k a g o n d o ­ latai mögött. „ Z e n e k í s é r e t t e l " j á r j a az útját; n e h e z é r e esik kikerülni az a k a d á l y o k a t , g á n c s o s k o d ó k l e s n e k rá, és v a l ó s á g g a l t o p o r z é k o l n a k , h o g y n e m k é p e s e k kedvét szegni; i d ő n k é n t i n y i l v á n o s h á b o r g á s á t e l ő ­ szeretettel v á l t o z t a t j á k e l l e n s é g e s k e d é s s é , n e m átall­ ják a legalantasabb m ó d o n b e f e k e t í t e n i . Az ö l t ö z ő b e n a b e r e n d e z é s e k e t j a v í t j a ; m e g r á g a l ­ mazzák, h o g y k a r ó r á t l o p o t t , a r e n d ő r s é g r e r e n d e l i k , s mindenáron rá a k a r j á k b e s z é l n i : i s m e r j e el, A M I T NEM T E T T . . . E g y e t e m i s t a l á n y n a k u d v a r o l ; a l á n y apja f e l h á b o r o d i k , és a m i k o r B é l a l á t o g a t ó b a m e g y , felbérelt hivatalos s z e m é l l y e l testileg m e g f e n y í t t e t i . Az ügy t ö r v é n y r e kerül, m o n d a n u n k s e m kell, h o g y ő húzza a r ö v i d e b b e t . A h e l y z e t c s ú c s p o n t j a , h o g y a lány n e m v é d i m e g a tárgyaláson. Az ár­ tatlanságát b i z o n y g a t ó munkásfiú, kimondatlanul is tudtunkra a d j a : ú j k e l e t ű o s z t á l y h a r c e z . M e r t , hogy is m e r é s z e l t ő — m u n k á s létére! — é r t e l m i s é g i családhoz, o r v o s n a k k é s z ü l ő k e d v e s h e z k ö z e l e d n i ? Tar K á r o l y é r d e m e , h o g y ezt a ki tudja, h á n y e z e r éves ellentétet (de a m i t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e i n k között m e g l e p ő ellentétet) t ö m ö r e n , h i g g a d t a n á b r á ­ zolja. A k á r v a l l o t t f ő h ő s n e m s z ó r á t k o k a t senkire, ha jól m e g f i g y e l t e m , m é g a l á n y r a s e m , h o l o t t az a bírósági t á r g y a l á s o n e g y e t l e n j ó szót s e m ejt a v é ­ delmében. Tar K á r o l y o k o s - h i g g a d t r e a l i z m u s b a á g y a z z a e g é s z történetét, a k i s r e g é n y b e n m i n d e n h ő s azt teszi, amit — vérmérséklete szerint — az é l e t b e n is c s e l e k e d ­ ne... Szerkezetét t e k i n t v e , a Köszönöm, jól vagyok mér­ téktartó m ű ; az í r ó a m a n a p s á g l e g e l t e r j e d t e b b m ó d ­ szert a l k a l m a z z a : a z e s e m é n y e k t u d a t á b a n , a V A N színpadán gesztikulálva idézi fel a múltat. S z e m l é l e ­ tesebben: v i s s z a m e g y a V O L T e s e m é n y e k k e l b e h i n ­ tett, m e g j e l ö l t ö s v é n y é n , g o n d o s a n m e g k e r e s i a c s e ­ l e k m é n y szálát, a z t á n v é g i g f e l g o m b o l y í t j a , k ö z b e n — lelkileg-testileg m e g t é p á z v a — hazaér a V A N - b a : „ A h o l én v a g y o k , ott ú g y i s e l ő b b - u t ó b b zűr lesz. M e r t mindenkivel ö s s z e j ö v ö k . . . Dehát én csinálom a fel­ hajtást, a k a r o m a c i r k u s z t ? ! M e g s z o k t a m már, h o g y mindig baj v a n v e l e m ? M i l y e n e m b e r v a g y o k é n ? Ki tudja, m i l y e n e m b e r v a g y o k ? . . . " Joó Béla önrágódása

b i z t a t ó ; ezáltal

A csaknem 300 lapra terjedő munka értékes tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, mi­ lyen nyelveket beszélnek föl­ dünk különböző kontinensein, milyen csoportokba tartoznak a ma élő nyelvek, körülbelül hányan és hol beszélik ezeket. A szerzők mindegyik ismerte­ tett nyelvből egy-két mondatra terjedő példaanyagot és annak hű fordítását adják. A beve­ zető rámutat, hogy bármeny­ nyire eltérnek is egymástól a nyelvek, mégis szerkezetileg és eredetűkben bizonyos egységet képviselnek. Ezután a nyelvek háromféle, lényegében össze­ függő — földrajzi, genealógiai és tipológiai — osztályozását elemzi, meghatározva minde­ gyiknek sajátos jegyeit. Az Eu­ rópában beszélt nyelveket, a szerzők a román, germán, szláv, kelta, balti, görög, albán, finnugor, baszk és kaukázusi nyelvcsoportokra osztva mutat­ ják be. Hasonlóképpen csopor­ tosítva tárgyalják a többi föld­ részen beszélt nyelveket is. (Editura ştiinţifică, 1968.)

Lengyel Jókai

Dénes Mór

Egy statisztikai adat: Jókai művei 1945 és 1964 között 6 123 440 példányban jelentek meg. És egy másik: népszerű­ sége háromszorosan haladja meg a listán utána következő Gárdonyiét, Móriczét, Mikszáthét. „Mi az oka ennek a népszerűségnek, amely több mint száz év óta tart? Erre a kérdésre a kornak és az író jellemének vázlatos bemutatá­ sával és műveinek elemzésé­ vel adhatunk választ" — írja a bevezetőben Lengyel Dénes. a nagy magyar írók az í r ó p o m - A könyv

téka felújított sorozatának második köteteként jelent meg. Műfaja: kismonográfia. Így a bemuta­ tás valóban csak vázlatos le­ het. A szerző az életút legfon­ tosabb pontjaira figyel. Kie­ melve 1848 meghatározó élmé­ nyét, jelzi Jókai politikai pá­ lyájának állomásait. De első­ sorban a művek méltatására koncentrál. A Jókai-regények legjellegzetesebb vonásaként, a patrióta tisztaság mellett, kül­ ső és belső történések érzelmi motivációját jelöli meg. Elemző módszerében, stílusában Len­ gyel Dénes didaktikus pontos­ ságra törekszik. (Gondolat, 1968.)

Kormos

Gyula

p á s a n érzékelteti, h o g y az i g a z s á g k e r e s ő e m b e r (hol az az i g a z s á g ? ) s o s e m s ü p p e d h e t a m e g n y u g v á s hin­ t a s z é k é b e ; a z i g a z s á g k e r e s ő á t l a g o n felüli e m b e r , s m i v e l rajta v a n e z az é d e s - k e s e r ű á t o k n e m tehet mást, m i n t l é n y e g r e t a p i n t ó s z a v a k f o g ó j á v a l a ha­ z u g o k által elrejtett igazság k ö r ü l b u j k á l n i , h o g y a k í n á l k o z ó p i l l a n a t b a n rést n y i s s o n számára, s biz­ tassa: m e n j , hódíts, tied lesz a v i l á g ! E z e k után T a r K á r o l y n a k a l e g k i v á l ó b b , l e g e r e d e ­ tibb Forrás-írók között a helye. P u s z t a i János

Eredeti-e Horatius halhatatlan költeménye ? Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb s a királyi gulák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelen évek hosszú sorát s a rohanó időt.

Küszöb (Kosztolányi Dezső Az önálló, felnőtt élet küszö­ bén álló végzős egyetemisták kérdéseit igyekszik feltárni az író legújabb könyvében. Az alapjában véve gondtalan diák­ élet lezárul, egy új, felelősség­ teljesebb kezdődik. Felelés he­ lyett feleltetés, város helyett falu. Az aszfaltot sár, a tűsar­ kú cipőt gumicsizma váltja fel. És mindezt miért? „...hogy eljuttassam a fényt hozzájuk is" — jelel a megfontolt ta­ nár. „Unos-untalan újra meg újra hallotta" ezt minden diák. „amióta csak tanulni kezdett", de ezek csak szavak! „Hitre és nem szavakra van szüksé­ günk. Szavakkal csömörülésig tele vagyunk..." Egymást meg­ értve s kölcsönösen kell meg­ találnunk a biztos talajt, mely­ re építeni lehet és kell. (Ifjú­ sági K ö n y v k i a d ó , 1969.)

Atlasul lingvistic român pe regiuni. Maramureş I.

fordítása)

H o r a t i u s n a k ez az Exegi monumentum c í m e n is­ m e r t k ö l t e m é n y e , a k ö l t ő i h i v a t á s és halhatatlanság tudatos m e g v a l l á s a és hirdetése, m á r c s a k n e m két­ ezer é v e u t á n z o t t m i n t á j a az e u r ó p a i költészetnek. A v e r s h a n g u l a t a s plasztikus k i f e j e z é s e i a s z ó szo­ r o s é r t e l m é b e n t o v á b b é l n e k és f e l ú j u l n a k . Elég, ha á l l í t á s u n k a t n é h á n y utalással i g a z o l j u k . M á r Ovidius, a f i a t a l a b b k o r t á r s azt m o n d j a , h o g y ő o l y a n m ű v e t emelt, a m e l y e t s e m J u p i t e r haragja, s e m a tűz n e m k é p e s elpusztítani (opus exegi quod nec Iovis ira nec ignis... poterit absolvere...). Propertius ugyan­ azt a k ö l t ő i k é p e t h a s z n á l j a és „ a P y r a m i d u m s u m p tus"-ról s z ó l v a v a l l j a , h o g y a l á n g é s z l e g y ő z i a z időt. A m a g y a r i r o d a l o m b a n a horatiusi ihlet hatása alatt ugyanezt a gondolatot fogalmazza m e g Zrínyi, Ber­ zsenyi D á n i e l , V i r á g B e n e d e k , f e l ö t l i k P e t ő f i n e k sa­ ját h a l h a t a t l a n s á g á t h i r d e t ő i s m e r t soraiban, s leg­ ú j a b b a n a horatiusi r e m i n i s z c e n c i á k c s e n d ü l n e k ki Illyés G y u l a s z é p v e r s é b ő l : ...Máris messzetűnő művet emeltem, új Útjelzőt e szeles, puszta homokmezőn, Én sem múlok el így jeltelen. V a l a h o g y természetes is, h o g y az a n t i k h a g y o m á ­ n y o k r a é p ü l ő m o d e r n e u r ó p a i költészet ihletet m e ­ rítsen az ó k o r k ö l t ő - ó r i á s á t ó l .

A z u t ó b b i é v t i z e d e k i g senki s e m k é t e l k e d e t t a b ­ A kolozsvári Nyelvtudomá­ monumentum k ö l t ő i képei és nyi és Irodalomtörténeti Inté­ b a n , h o g y a z Exegi zet égisze alatt megjelent má- egész m o n d a n i v a l ó j a teljesen a H o r a t i u s é , h o g y ő az

ősforrás, a m e l y b ő l a t e r m é k e n y í t ő hatás é v s z á z a d o ­ kon át kiáradt. N e m r é g e n a z o n b a n f e l m e r ü l t a k é r ­ dés, vajon a horatiusi f o r m a é s t a r t a l o m e l l e n é r e nincsenek-e e b b e n a z ó d á b a n o l y a n r e m i n i s z c e n c i á k , amelyek mintegy e z e r é v v e l v i s s z a n y ú l n a k a H o r a t i u s előtti időkre, a g ú l á k , a p i r a m i s o k ő s i f ö l d j é r e , E g y i p ­ tomba. K i d e r ü l t u g y a n i s , h o g y az i.e. 2. é v e z r e d v é ­ gén élt e g y i k e g y i p t o m i k ö l t ő a halhatatlanságot, amelyet az írás nyújt, t ö b b r e értékelte, m i n t a f á ­ raók időtálló p i r a m i s o k k á épített e m l é k m ű v e i t . A hasonlat és a g o n d o l a t tehát, m e l y szerint a z írói al­ kotást n e m k e z d i ki az i d ő v a s f o g a , é s tehetetlen v e l e a sziklákat m á l l a s z t ó északi szél, n e m ú j , h a n e m j ó ­ val megelőzi Horatiust. Dehát m i r ő l is v a n s z ó ? A l o n d o n i British M u s e u m Chester B e a t t y - f é l e p a p i r u s z g y ű j t e m é n y e egyik né­ hány é v t i z e d d e l ezelőtt A . H. G a r d i n e r t ő l kiadott papiruszáról. E g y i p t o m száraz éghajlata és h o m o k j a évezredeken át m e g ő r i z t e s z á m u n k r a a p a p i r u s z o k r a írott feljegyzéseket, v a l l á s o s , t u d o m á n y o s és i r o d a l m i szövegeket. A z említett p a p i r u s z olyan költeményt tartalmaz, m e l y i.e. 1160 k ö r ü l íródott, és az írói halhatatlanságot hirdeti. A horatiusi ó d a és a k ö z ö t t e meglevő f o r m a i és e s z m e i h a s o n l ó s á g o t c s a k h a m a r számos klasszikus f i l o l ó g u s f e l i s m e r t e , í g y W . B a u m garten, P. G i l b e r t , E. B i c k e r m a n n és l e g u t ó b b H. Fuchs, aki T ü b i n g e n b e n 1962-ben k ü l ö n t a n u l ­ mányt adott ki e k é r d é s r ő l . F u c h s arra a z e l g o n d o l ­ koztató k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, h o g y a z ó d a k ö l t é s z e t ­ nek a p i r a m i s o k k a l v a l ó összehasonlítása „ n e m e g é ­ szen Horatius e g y é n i l e l e m é n y e ; az ötlet a k ö l t ő o l ­ vasottságát b i z o n y í t j a , m e l y m á r k o r á n túlterjedt a görög-római i r o d a l o m e l i s m e r t m ű v e i n e k k ö r é n " . Ez a felismerés azután t ö b b t a n u l m á n y t é m á j a lett, és heves vitát v á l t o t t ki az ó k o r t u d o m á n y o k m ű v e ­ lői között. Itt c s a k B o r z s á k István, T r e n c s é n y i - W a l dapfel Imre, D o b r o v i t s A l a d á r , M a r ó t i E g o n és K á kosy László az Antik Tanulmányokban és az Acta Antiquában az u t ó b b i i d ő b e n m e g j e l e n t t a n u l m á ­ nyaira, c i k k e i r e és v i t á i r a h i v a t k o z u n k . A költemény, m e l y n e k alapos filológiai elemzésére helyszűke miatt n e m t é r h e t ü n k ki, n y o l c s z a k a s z b ó l áll, és m i n d e n szakasz n y o l c s o r b ó l . A b e v e z e t ő b e n az író az i r o d a l o m t a n u l m á n y o z á s á r a szólít fel, m a j d e felszólítást i n d o k o l j a és kifejti. I n v o k á c i ó s z e r ű e n idézi az írókat, kiket v á t e s z e k n e k tart, és ö r ö k k é v a l ó ­ ságot j ó s o l s z á m u k r a . Ezután e l m o n d j a , h o g y az e m ­ beri alkotások, a p i r a m i s o k h i á b a v a l ó k , és r o m b a d ő l ­ nek, az e g y é n i élet is m e g s z a k a d az ö r ö k ö s ö k b e n , a halottkultuszok m u l a n d ó k , c s a k az i r o d a l o m és az írói dicsőség m a r a d a n d ó , m e r t az „ Í r á s adja e m l é k e z e t é t szájába annak, ki szájával b e s z é l " . A n n a k i g a z o l á ­ sára, h o g y az írói a l k o t á s o k n e m p u s z t u l n a k el, f e l ­ sorolja a régi k o r o k n a g y íróit, összesen n y o l c nevet. (Ezek közül hatról az e g y i p t o l ó g u s o k k i m u t a t t á k , h o g y ismert történeti s z e m é l y e k , a k i k az e g y i p t o m i i r o d a ­ l o m klasszikus k o r á b a n , az ó - és a k ö z é p b i r o d a l o m idején éltek.) A z u t o l s ó szakasz kifejti az írói n a g y ­ ság titkát: a p i r a m i s r o m b a d ő l , a halotti p a p m e g ­ hal, de az írói alkotás m ű v é , Írássá v á l i k , és f e n n ­ marad. Ezért m o n d j a a m á s o d i k szakaszban, h o g y az emberek: „ne alkossanak maguknak piramisokat.

téka ramarosi román táji nyelvat­ lasz egyike annak a tervezett 7 táji nyelvatlasznak (Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa, nia, Bánság, Krisána, Erdély, Máramaros), mely hivatva van felfedni a mai román nyelvjá­ rások pontos rendszerét és földrajzi viszonyait. A 20 helységet felölelő és 241 tér­ képlapot egybefogó atlasz-kö­ tet Petru Neiescu, Grigore Rusu és Ionel Stan munkája. A térképezett szókincs az emberi testre (testrészek, betegségek, erkölcsi és fizikai tulajdonsá­ gok) meg a családra (rokonság, születés, házasság, halál) vo­ natkozik, és a lapokról az egyik legkülönlegesebb román tájszólás, az Avas vidék nyelv­ járása tárul szemünk elé. ( E d i ­ tura A c a d e m i e i R e p u b l i c i i S o ­ cialiste R o m â n i a , 1969.)

Olté­

Stanislaw

Lem

Solaris A külföldön nagyon jól is­ mert Lem, a science-fiction ki­ váló lengyel írójának ez a re­ génye az érdeklődést az első oldaltól az utolsóig lekötő ol­ vasmány. Hiányzik belőle a nyugati sci-fi ideges feszültsé­ ge, de a szocialista tudomá­ nyos—fantasztikus irodalom ki­ mért nyugodtsága is. Az utób­ biból csak a nevelő szándék maradt meg. És még feltűnik benne valami szokatlan: amíg a sci-fi-ben a fantasztikum szinte mindig a lehetőségben van, addig nála a jelenben. Egy távoli bolygó kikutathatat­ lan, megismerhetetlen óceánja felett kutatóállomás úszik. A gigászi élőlény elpusztíthatatlannak vélt „társakat" küld a kutatóállomás lakóihoz, kiket őrületbe vagy öngyilkosságba kerget. E lények által a ku­ tatók és a velük azonosulni kénytelen olvasók saját legrej­ tettebb gondolataikra ismernek. (Európa, 1968.)

téka Sztojka

László

Moldvai deák naplója Egy moldvai parasztfiú, akit bojárja nevelt tudós emberré, Konstantinápolyba kerül író­ deáknak. Itt írja naplóját, amelyben elbeszéli élete törté­ netét, feleleveníti a XVI. szá­ zad Moldváját és a török biro­ dalom fővárosának életét. Tíz évet átfogó napló, alig másfél­ száz nyomtatott lapon, az ese­ mények meseszerű előadása — mindez különösebb érdekessé­ get nem kínál. A szerző több évtizedes kiesés után egymás után két kötetet publikált, ám ilyen hosszú hallgatást köve­ tően meggyőzőbb bizonyítást vártunk. (Ifjúsági K ö n y v k i a d ó , 1968.)

G.

Ibrăileanu

Adela Külső formára naplótöredék, erre az alcím is utal — T ö r e ­ dék Emil Codrescu naplójából ( 1 8 9 . . . július—augusztus) — , de a cselekménybonyolítás, a kompozíció, a külső és belső portrék lélektani regénnyé ala­ kítják az öregedő főhős utolsó szerelmi fellángolásának törté­ netét. Egy életútjának kéthar­ madát megtett orvos szerelme egy húsz évvel fiatalabb nő iránt, vívódásainak finoman árnyalt ábrázolása; önvizsgálat, szerelmi szenvedély és józan lemondás. Szenvedélyétől a re­ gényhős mégsem menekülhet. A román regényirodalom egyik klasszikus darabját kapja kéz­ be a magyar olvasó. Békési Ágnes fordítása vissza igyek­ szik adni az eredeti mű stilá­ ris gazdagságát. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.)

é r c b ő l v a l ó k a t " , v a g y i s u g y a n a z o k a t a kifejezéseket használja, a m e l y e k a horatiusi ó d á b a n is előfordul­ nak. E k ö l t e m é n y és a horatiusi ó d a k a p c s o l a t á r a v o ­ n a t k o z ó v é l e m é n y e k e l t é r ő k , és á l t a l á b a n két nagy c s o p o r t r a o s z t h a t ó k : az e g y i k tagadja, a m á s i k állítja a két a l k o t á s b e l s ő k a p c s o l a t á t . A k i k t a g a d j á k , r e n d s z e r i n t azzal é r v e l n e k , h o g y az Exegi monumentumot H o r a t i u s i.e. 23-ban írta, az ó d á k h á r o m k ö n y v é n e k z á r ó v e r s é ü l . „ A k i r á l y i pira­ m i s o k " k ö l t ő i m o t í v u m á h o z a z o n b a n n e m k e l l Egyip­ t o m régi k ö l t ő j é n é l k e r e s n i az ihletet, m e r t a z kielé­ g í t ő e n m e g m a g y a r á z h a t ó a k o r s z a k e s e m é n y e i b ő l . I.e. 30-tól, t e h á t a b b a n az i d ő s z a k b a n , a m i k o r az ódák születtek, E g y i p t o m k o r m á n y z ó j a C . C o r n e l i u s Gallus v o l t . Ez a f e n n h é j á z ó , t e l j h a t a l o m m a l u r a l k o d ó csá­ szári m e g b í z o t t tetteit a s z e r é n y s é g e t teljesen nélkü­ l ö z ő j e l e n t é s e k b e n ö r ö k í t e t t e m e g , o b e l i s z k e k e t hoza­ tott R ó m á b a , é s r á j u k é r c t á b l á r a vésett, saját dicső­ ségét h i r d e t ő f e l i r a t o k a t h e l y e z e t t . E m i a t t k e g y v e s z ­ tetté vált, és i.e. 2 3 - b a n , tehát a z ó d a keletkezési é v é b e n , ö n g y i l k o s lett. G a l l u s n e m c s a k h a d v e z é r és p o l i t i k u s v o l t , h a n e m k ö l t ő is. H o r a t i u s tehát arra céloz, h o g y ő n e m v á g y i k politikai dicsőségre, nem a k a r m u l a n d ó e m l é k m ű v e t állítani G a l l u s h o z ha­ s o n l ó a n , h a n e m c s a k a k ö l t ő i h í r n é v r e á h í t o z i k mely m i n d a d d i g m e g m a r a d , m í g R ó m a áll. A piramis és a z érctábla tehát k ö z v e t l e n tapasztalat és e g y kora­ b e l i p o l i t i k a i é l e t p á l y a sugallata, n e m p e d i g e g y i p ­ t o m i hatás. Ezt i g a z o l j a a z is, h o g y H o r a t i u s az ősi r ó m a i h a g y o m á n y o k f e l é l e s z t é s é n f á r a d o z ó augustusi kultúrpolitika aktív harcosa volt, következésképpen n e m folyamodhatott ihletért az e g y i p t o m i költőhöz, a k i n e k isteneit c s a h o l ó k u t y á k n a k n e v e z i . Ez lényegében logikus érvelés, mégis azok véle­ m é n y e szerint, a k i k a z ó d a és a z e g y i p t o m i költe­ m é n y b e l s ő összefüggését e l f o g a d j á k , leszűkíti az augustusi p o l i t i k á t , m e g h u n y á s z k o d ó n a k tünteti fel a f ü g g e t l e n s é g é t , s z e l l e m i s z a b a d s á g á t s o h a fel n e m a d ó k ö l t ő t , és m e g f e l e d k e z i k a r r ó l , h o g y Horatius m a g á t „ t u d ó s k ö l t ő " - n e k v a l l o t t a . O l y a n f o g a l o m ez, m e l y m a g a is a z a l e x a n d r i a i k ö l t é s z e t h a t á s a alatt keletkezett, és n e m c s a k a m i t o l ó g i a i k é p e k , történeti s z e m é l y e k , e s e m é n y e k i s m e r e t é t tételezte fel, h a n e m széles o l v a s o t t s á g o t is, v a l a m i n t a g ö r ö g és általában az ó k o r i m ű v e l t s é g a l a p o s ismeretét. E g y i p t o m f ő v á ­ rosa, A l e x a n d r i a m á r n é h á n y száz é v e a z a k k o r i v i ­ l á g s z e l l e m i k ö z p o n t j a v o l t , és n e m c s a k a g ö r ö g kul­ túrát k ö z v e t í t e t t e az e g y i p t o m i a k f e l é , h a n e m a sok­ k a l ő s i b b és k ü l ö n ö s e n a z i r o d a l m i a l k o t á s o k b a n g a z d a g e g y i p t o m i m ű v e l t s é g e t is a g ö r ö g - r ó m a i v i ­ lág felé. É p p e n a z u t ó b b i é v t i z e d e k történeti és filo­ l ó g i a i kutatásai e g y r e t ö b b e g y i p t o m i r e m i n i s z c e n c i á t f e d e z n e k fel az a n t i k i r o d a l o m b a n . A k é t k ö l t e m é n y a l a p g o n d o l a t a , b i z o n y o s f o k i g s z e r k e z e t e is, a n n y i r a k ö z e l áll e g y m á s h o z , h o g y a l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e ­ tés szinte m a g á t ó l a d ó d i k . C s a k h o g y m í g a z i.e. XII s z á z a d k ö l t ő j e a z írót és a z írást d i c s ő í t i , tehát álta­ lánosít, H o r a t i u s u g y a n a z t ö n m a g á r a vonatkoztatja, és saját k ö l t ő i h a l h a t a t l a n s á g á r ó l b e s z é l . A kettő k ö ­ zötti b e l s ő „ k a p c s o l a t " tehát n e m t a g a d h a t ó . E m e l l e t t szól a k ö v e t k e z ő m e g g o n d o l á s is. A z ó d á k első h á r o m k ö n y v é n e k első és u t o l s ó v e r s e között

szoros összefüggés v a n : a k ö l t ő m i n d k e t t ő t M a e c e n a s nak ajánlja, m i n d k e t t ő v e r s m é r t é k e a z o n o s , h a n g v é ­ telük ü n n e p é l y e s , c é l j u k a k ö l t ő i h i v a t á s értékelése. De m í g az e l s ő b e n H o r a t i u s m i n d e n m á s f o g l a l k o z á s fölé helyezi a költői hivatást, az u t o l s ó b a n már tudatosan hirdeti, h o g y k ö l t ő i h í r n e v e halhatatlan, műve „ é r c n é l m a r a d ó b b s a k i r á l y i g ú l á k o r m á n á l Arany János magasabb". A f o g l a l k o z á s o k f e l s o r o l á s a az első ó d á ­ ban u g y a n c s a k e g y i p t o m i m o t í v u m o t juttat e s z ü n k b e . Összes m ű v e i , X I . Nevezetesen D u a u f n a k a m e s t e r s é g e k r ő l s z ó l ó szatírá­ ját, a m e l y b e n a szobrász, a z ö t v ö s , a k ő f a r a g ó , a borbély, a k a l m á r , a k ő m ű v e s , a takács, a v a r g a , a Hosszú várakozás után vet­ ruhamosó, a m a d a r á s z és m á s o k f o g l a l k o z á s á t e c s e ­ tük kézhez Arany prózai mű­ teli, de valamennyi f ö l é az í r n o k i p á l y á t h e l y e z i . veinek második kötetét. Az szépprózai Ha m o s t m á r e l f o g a d j u k az ó d a e g y i p t o m i r e m i ­ első a költő eredeti niszcenciáit, f e l m e r ü l a k é r d é s , ki v o l t a k ö z v e t í t ő , írásait, az orosz irodalmat tol­ hiszen Horatius s e m az e g y i p t o m i írást, s e m a n y e l ­ mácsoló fordításait, politikai vet n e m ismerte. A f e n n m a r a d t t ö r e d é k e k f i l o l ó g i a i és más természetű cikkeit, is­ és történeti e l e m z é s e a l a p j á n T r e n c s é n y i - W a l d a p f e l kolai jegyzeteit és néhány je­ a közvetítőt a III. s z á z a d b a n élt P o s z e i d i p p o s z h e l ­ lentős irodalmi tanulmányát lénisztikus k ö l t ő b e n találja m e g , aki M a k e d ó n i á b ó l juttatta el hozzánk hat évvel származik u g y a n , d e hosszú é v e k e t töltött A l e x a n d ­ ezelőtt. E mostani kötet az érriában és á l t a l á b a n E g y i p t o m b a n . E g y i k e p i g r a m m á ­ tekezőként is kiváló tollú jában S a p p h ó r ó l í r v a u g y a n a z a g o n d o l a t m o t í v u m Arany Jánosnak 1860-tól élete fordul elő, m i n t az Exegi monumentumban. végéig irt elemző kritikáit, írói H o g y a két feltételezés k ö z ü l m e l y i k a z igaz, portréit, irodalomelméleti ta­ vajon G a l l u s tragikus sorsa, p i r a m i s a és é r c t á b l á j a nulmányait, nyelvi és nyelv­ vagy az e g y i p t o m i k ö l t ő ihlette-e m e g Horatiust, azt történeti széljegyzeteit, rövid kétségbevonhatatlanul c s a k a t o v á b b i k u t a t á s o k és recenzióit tartalmazza. Java az esetleges ú j a b b f e l f e d e z é s e k d ö n t h e t i k el. D e a részük a költő ma már csak p r o b l é m a f e l m e r ü l é s e m á r i s t e r m é k e n y í t ő e n hatott a kevesek számára hozzáférhető horatiusi költészet és az i.e. I. s z á z a d s z e l l e m i és két folyóiratában, a nyelvé­ művelődési k a p c s o l a t a i n a k kutatására. szeti jellegűek pedig a M a g y a r N y e l v ő r b e n láttak napvilágot. Bodor András A sajtó alá rendezés felelős munkáját végző Németh G. Bé­ la alapos filológiai apparátus­ sal kíséri az eredeti írásokat. Elismeri, hogy még egy kötet­ nyi Arany-írás lappanghat — elsősorban a költő két folyó­ iratában —, de ezek eredetisé­ gét majd csak a gépi-statiszti­ kai s a kibernetikai eljárások­ kal lehet végérvényesen tisz­ tázni. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1968.)

téka

Pusztai

Péter: Háborús

álom

TALLÓZÁS Nemzeti kérdés (Lupta

de

és s z o c i a l i z m u s

clasă,

1969. 5.)

A r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i ­ s é g e k testvéri k a p c s o l a t a i n a k m é l y törté­ n e l m i g y ö k e r e i v a n n a k — állapítja m e g B á n y a i L á s z l ó és R i c h a r d W i n t e r k ö z ö s t a n u l m á n y á b a n . E k a p c s o l a t o k az i d ő k f o l y a m á n a l a k u l t a k ki, s k ö l c s ö n h a t á s b a n g a z d a g k ö z ö s h a g y o m á n y o k n a k , a társa­ d a l o m a n y a g i és s z e l l e m i é r t é k e i n e k f o r ­ rását alkotják. A z e t á j a k o n é l ő d o l g o z ó k nyelvének különbözősége sohasem volt áthághatatlan akadály. Természetesen a kizsákmányoló osztályok és az idegen h ó ­ d í t ó k szította rendszeres nemzetiségi uszítás j e l e n s é g e i is léteztek, d e a m i k i d o m b o r o d o t t a t ö r t é n e l e m b e n , az a ter­ m é k e n y együttélés és együttműködés volt. A társadalmi fejlődés folyamatában lét­ rejött népi alkotások nemzetiségi k ü l ö n b ­ s é g n é l k ü l a z összes l a k o s o k h o z z á j á r u l á ­ sának köszönhetők. R o m á n o k , magyarok, n é m e t e k l e g j o b b fiai, t á r s a d a l m i h a r c o ­ sok, g o n d o l k o d ó k , k ö l t ő k k ö z ö s e s z m é k t ő l fűtötten k ü z d ö t t e k a n é p i t ö m e g e k e g y ­ ségének megteremtéséért. A s z e r z ő k r á m u t a t n a k arra, h o g y a R o ­ mán Kommunista Párt már megalakulá­ sától k e z d v e m a g a s a b b szintre e m e l t e az összes n e m z e t i s é g e k d o l g o z ó i n a k harci egységét, s bevonta soraiba származási különbség nélkül a munkásosztály, vala­ m i n t a széles n é p t ö m e g e k l e g j o b b fiait. A k o m m u n i s t á k szüntelenül k ü z d ö t t e k a reakciós kormányok politikája ellen, a m e l y e g y m á s r a uszította a r o m á n n é p e t és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k e t , l e l e p l e z ­ vén a soviniszta körök propagandáját. A r o m á n n é p és a z e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é ­ gek testvériségének nemes ügyét követ­ kezetesen támogatta a R o m á n K o m m u ­ nista P á r t k e z d e m é n y e z é s é r e 1934-ben m e g a l a k u l t M A D O S Z (a r o m á n i a i M a ­ gyar Dolgozók Szövetsége.) A kizsákmányoló osztályok megdönté­ s é v e l és a parasztsággal s z ö v e t s é g e s m u n ­ kásosztály hatalomra jutásával egyide­ jűleg véget vetettünk a t á r s a d a l m i és nemzetiségi jogegyenlőtlenségnek, min­ d e n f é l e e l n y o m á s n a k , s első í z b e n v a l ó ­

sult m e g a g y a k o r l a t b a n a n e m z e t i s é g e k j o g e g y e n l ő s é g é n e k e l v e . A szocialista é p í ­ tés f o l y a m a t á b a n — a m e l y n e k során ál­ l a n d ó a n s z é l e s e d t e k a n é p i h a t a l o m első éveiben kivívott forradalmi hadállások — létrejött és m e g s z i l á r d u l t az a politi­ kai és g a z d a s á g i alap, a m e l y a d e m o k r a ­ tikus s z a b a d s á g j o g o k a n y a g i biztosítékát jelentette, és a m e l y b e n lehetővé vált n e m z e t i s é g i k ü l ö n b s é g n é l k ü l a z összes d o l g o z ó k reális j o g e g y e n l ő s é g é n e k m e g t e ­ r e m t é s e . A n e m z e t i k é r d é s m a r x i s t a — le­ ninista s z e l l e m b e n történő m e g o l d á s a — a m e l y h i á n y o s s á g o k a t és a k a d á l y o k a t is m a g á b a n f o g l a l ó f o l y a m a t — , az együtt­ élő nemzetiségek jogegyenlőségének biz­ tosítása, a R o m á n i á b a n l a k ó összes d o l ­ g o z ó k m u n k á b a n és h a r c b a n k i b o n t a k o ­ zott t e s t v é r i s é g é n e k megszilárdulása a szocialista építés k o r s z a k á n a k e g y i k leg­ jelentősebb forradalmi vívmánya. A marxizmus—leninizmus szellemében a s z e r z ő k kifejtik, h o g y az összes d o l g o ­ z ó k t á r s a d a l m i e g y e n l ő s é g é n e k gazdasági a l a p j a a szocialista t u l a j d o n ; ez biztosítja minden állampolgár teljesen egyenlő vi­ szonyát a termelőeszközökhöz, munkához és a v é g z e t t m u n k a m e n n y i s é g e és m i n ő ­ sége szerint j á r ó j a v a d a l m a z á s h o z v a l ó j o g á t . A n e m z e t i k é r d é s m e g o l d á s á b a n és az összes á l l a m p o l g á r o k t á r s a d a l m i - p o l i ­ tikai j o g a i n a k g y a k o r l á s á b a n d ö n t ő sze­ repet játszik a termelőerők harmonikus elosztása az o r s z á g e g é s z területén, az összes m e g y é k és h e l y s é g e k gazdasági felvirágoztatása. H a z á n k l a k o s a i n a k m u n k a - és é l e t k ö ­ z ö s s é g e — e m e l i k ki a s z e r z ő k — a kulturális k ö z ö s s é g b e n t ü k r ö z ő d i k , a m e l y ­ b e n ö s s z e g e z ő d n e k a r o m á n n é p és az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k értékes alkotásai. A z új r e n d s z e r s z e l l e m i l é g k ö r e ö s z t ö n ­ z ő l e g hat e s z e l l e m i k i n c s e k g y a r a p í t á ­ sára. S z o c i a l i s t a á l l a m u n k m i n d e n f o k o n biztosítja a t a n u l á s h o z v a l ó j o g o t . T ö r ­ v é n y írja e l ő , h o g y a s z a k m a i i s k o l á k b a n , szaklíceumokban, valamint a felsőfokú tanintézetekben a jelöltek anyanyelvü­ kön felvételizzenek azokból a tantárgyak­ b ó l , a m e l y e k e t e z e n a n y e l v e n tanultak. A szocialista t á r s a d a l o m n a g y g o n d o t fordít az etnográfiai értékekre. E száza­ dos néprajzi kincsek megőrzésében a szakosított t u d o m á n y o s i n t é z e t e k mellett f o n t o s s z e r e p ü k v a n a m ú z e u m o k n a k és a k ü l ö n b ö z ő kiállításoknak, a m e l y e k a kölcsönös megbecsülés jegyében hozzá­ járulhatnak a nemzetiségek helyi nép­ művészeti alkotásainak megismertetésé­ hez. A z együttélő nemzetiségek életével k a p ­ c s o l a t o s t á r s a d a l m i é s kulturális j e l e n ­ s é g e k t u d o m á n y o s t a n u l m á n y o z á s á r a kí-

vánatos v o l n a e g y k u t a t ó k ö z p o n t m e g ­ alakítása. E n n e k t e v é k e n y s é g e — h a n g ­ súlyozzák a s z e r z ő k — n a g y h a s z o n n a l járna a p á r t és a z á l l a m m a r x i s t a — l e ­ ninista n e m z e t i s é g i p o l i t i k á j á n a k k o n k r é t alkalmazásában.

Falusi irodalom — városi irodalom? (România

literară,

1969. 22.)

Új és m é g i s n a g y o n régi d i l e m m a az, amely f ö l ö t t a z u t ó b b i i d ő b e n a r o m á n sajtóban v é l e m é n y c s e r e f o l y i k , s a m e l y ­ nek tisztázásához, e s z m e i - m ű v é s z i p r o b l e ­ matikájának m e g v i l á g í t á s á h o z m o s t E u ­ gen S i m i o n j á r u l h o z z á . A r o m á n i r o d a ­ l o m mai f e j l ő d é s i f o k á n u g y a n i s új m ó ­ don v e t ő d i k fel a k é r d é s s a v á r o s i i r o ­ dalomért e g y e s e k b e n f e l v e t ő d ő a g g o d a ­ l o m is. És u g y a n a k k o r régi is a d i l e m m a , hiszen a f a l u — v á r o s e l l e n t é t n e k a szá­ zadfordulón t ö r t é n t „ s ă m ă n ă t o r i s t a " m e g ­ fogalmazása óta v a l ó s á g o s története v a n a kérdésnek, m i n d e s z m e i , m i n d m ű v é s z i vonatkozásban. A k k o r a kérdés úgy vető­ dött fel, v a j o n a v á r o s v a g y a falu k é p ­ viseli-e a z o k a t az e s z m é n y e k e t , a m e l y e k az i r o d a l o m b a n is a t á r s a d a l o m f e j l ő d é ­ sének biztosítékait, legalábbis ígéretét hordozták. M a t e r m é s z e t e s e n m á s r ó l v a n szó, n e m p a t r i a r c h á l i s h a g y o m á n y o k m e ­ r e v fenntartásáról v a g y a p o l g á r i átala­ kulás életvalóságának megragadásáról. N e m I o r g a és L o v i n e s c u (s h o g y a m a ­ gyar i r o d a l m i p á r h u z a m r a u t a l j u n k , n e m az A d y - n e m z e d é k h a r c a ) é s n e m az u r ­ bánus—népi ellentét e l v e n e d i k ú j r a f e l . N e m két k o n c e p c i ó t á r s a d a l m i l a g ki­ tapintható és d e f i n i á l h a t ó e s z m e i s z e m ­ b e n á l l á s á r ó l v a n s z ó , h a n e m új v a l ó s á ­ g u n k írói m e g r a g a d á s á n a k mikéntjéről. V a n n a k n é z e t e k , a m e l y e k szerint a két valóságterület k ö z ö t t t i p o l ó g i a i k ü l ö n b s é g v a n : a v á r o s az intellektuális, a l é l e k t a ­ nilag k o m p l e x , az e l e m z ő és teoretikus valóságmegragadásra kínál lehetőséget, tehát művészetében analitikus, m í g a falu, ettől eltérően, i n k á b b a természeti, az e g y s z e r ű , a l e l k i l e g n e m a n n y i r a ö s z szetett v a l ó s á g m e g n y i l v á n u l á s o k v i l á g a , s mint ilyen, k e v é s b é alkalmas a m o d e r n v i l á g b a n é l ő e m b e r egzisztenciális p r o b l é ­ máinak, problémakomplexusainak írói megragadására. A z irodalmi gyakorlat nem mindenben támasztja alá ezt a tételt, a m e l l y e l k ü ­ lönben Eugen S i m i o n is v i t á b a száll. Ő f i g y e l m e z t e t arra, h o g y „ a z o k a p r ó ­ zaírók, a k i k a falu v i l á g á r ó l t ö r e k s z e n e k írni, k e r e s i k a » p s z i c h o l ó g i á t « , s g a z d a g

b e l s ő életet f e d e z n e k fel ott, a h o l e d d i g a k ö z h i t szerint c s a k t r a g i k u s a n e l e m e n ­ táris é l e t v o l t " . Ő Z a h a r i a S t a n c u , M a ­ rin P r e d a , F ă n u ş N e a g u , N i c o l a e V e l e a , Ştefan B ă n u l e s c u , D . R . P o p e s c u u t ó b b i műveinek példáját említi, de mi hozzá­ t e h e t j ü k a hazai m a g y a r í r ó k k ö z ü l Sütő A n d r á s n e v é t is, a k i n e k ú j a b b írásai é p p e b b e az i r á n y b a m u t a t n a k , a m i n t az Utunkban nemrég megjelent interjújából is k i d e r ü l , tudatos írói t ö r e k v é s k é n t . E z e k a m ű v e k m á r e d d i g i e r e d m é n y e i k b e n is cáfolni segítenek az i r o d a l o m maiságát a falusi t é m á k t ó l féltő a g g o d a l m a k a t . A falusi i r o d a l o m — v á r o s i i r o d a l o m p r o b l é ­ m á j a m a e g é s z hazai i r o d a l m u n k b a n a valóság k o m p l e x megragadásának s egy­ b e n a f a l u b a n v é g b e m e n ő l é n y e g i — az embert f o r m á l ó — átalakulásnak, ezek a d e k v á t írói á b r á z o l á s á n a k problémája.

Filmművészet és városkultúra (Secolul

20, 1969. 1.)

A f o l y ó i r a t k é r é s é r e írott c i k k é t G u i d o A r i s t a r c o , a n e v e s o l a s z filmesztéta a modern városnak mint civilizatorikus in­ tézménynek a válságtüneteivel vezeti be. A v á r o s n a p j a i n k b a n a j e l e n k o r összes ellentmondásainak, demográfiai, társadal­ mi, m ű v e l ő d é s i és — n y i l v á n — u r b a n i s z ­ tikai p r o b l é m á i n a k az ü t k ö z ő p o n t j a , é s o k o z a t a . Érthető, h o g y a f i l m m i n t a z urbánus kultúra terméke és mint a legvizuálisabb, legnagyobb tömeghatású mű­ vészet minden más művészetnél alkalma­ sabb a város válságának tükrözésére. Film-nyelv és tematika szempontjából a v á r o s a r e n d e z ő i és o p e r a t ő r i i n v e n c i ó leghálásabb, kifogyhatatlan közege, m e ­ l y e t a f i l m t ö r t é n e t e g y - e g y klasszikus a l ­ kotása m á r - m á r m i t i k u s m é r e t ű h ő s é v é tesz. Így m u t a t j a b e Eizenstein a Potyemkinben Odesszát, K i n g V i d o r a T ö ­ megben N e w Yorkot; Visconti Roccójának, A n t o n i o n i É j s z a k á j á n a k é p p ú g y f ő ­ s z e r e p l ő j e M i l á n ó , m i n t R ó m a Fellini Dolce vitájában. Aristarco kiemeli a film utolérhetet­ len d o k u m e n t á c i ó s - i n f o r m a t í v erényeit: az i r o d a l o m a t ö m ö r s é g t e k i n t e t é b e n m a ­ rad le e g y - e g y s z u g g e s z t í v f i l m k o c k a m ö ­ gött, a k é p z ő m ű v é s z e t v i s z o n t n e m v e r ­ s e n y e z h e t v e l e d i n a m i z m u s b a n . E z e k az e l ő n y e i a f i l m e t a hiteles m ű v é s z e t és az e l i d e g e n í t ő m a n i p u l á c i ó s z á m á r a e g y ­ a r á n t k i a k n á z h a t ó v á teszik. „ A z e l i d e g e ­ nítő v á r o s a d a t o l á s a k ö z b e n , mialatt i n ­ f o r m á c i ó k a t k ö z ö l róla, a f i l m m a g a is e l i d e g e n í t ő v é v á l i k az e s e t e k t ö b b s é g é -

b e n , m é g igazán m ű v é s z i m e g n y i l a t k o z á ­ saiban i s : n e m hatol a v á l s á g , a k á o s z gyökeréig, h a n e m éppen ellenkezőleg, el­ kerülhetetlen emberi sorsként mutatja b e e z e k e t a j e l e n s é g e k e t " — állapítja m e g a tanulmányíró. Kiválóan alkalmas a film a városok el­ helyezésére a negyedik dimenzióban: a f i l m r i p o r t t ó l , a m e l y V a r s ó , Sztálingrád, H a m b u r g , L o n d o n füstölgő r o m h a l m a z a i t örökítette meg, Eizenstein történelmi freskóiig v a g y Kramer, Kubrick, Truffaut apokaliptikus utópiáiig számtalan a példa. Aristarco szellemesen jegyzi meg, hogy é p p e n a f i l m az, a m e l y a v á r o s b e m u t a ­ tásában, a n n a k régi g ö r ö g (polisz) j e l e n ­ tését felfrissítve, a l e g k e n d ő z e t l e n e b b ü l politikus művészet. Szükséges, h o g y a film e m e tulajdonságainak tudatosítása a l k o t ó t és n é z ő t e g y a r á n t h o z z á s e g í t s e n a hetedik művészet hatalmas erkölcsi erejének maradéktalan kiaknázásához. A z a tükör, a m e l y e t a m o d e r n f i l m tart a m o d e r n v á r o s és l a k ó i elé, k i v á l ó a n p é l ­ dázza ennek a funkciónak a felmérhetet­ len l e h e t ő s é g e i t és r e m é l h e t ő hasznát.

Petőfi

és S z é c h e n y i

(Kortárs,

1969. 3.)

P e t ő f i és S z é c h e n y i n e v é t e g y m á s m e l l é és e g y m á s s a l s z e m b e á l l í t v a s o k s z o r i d é z ­ ték már, v é g l e t e s e n k i é l e z v e o l y k o r a z o ­ kat az ellentéteket, a m e l y e k r e o l y s o k a l k a l m a t a d o t t e g é s z é l e t ü k és m ű v ü k ; máskor — mint Kornis Gyula — elkenve m i n d e n ellentétet, a z o k ö s s z e b é k í t é s é n e k retusáló s z á n d é k á v a l . F e k e t e S á n d o r m o s t megjelent tanulmányában s e m egyik, sem m á s i k s z á n d é k n a k n e m e n g e d . Ő a törté­ n e l m i l e g hiteles igazság után n y o m o z , n e m k e n d ő z v e el a v a l ó b a n v é g l e t e s e l ­ lentéteket, d e e z e k e l l e n p ó l u s á n é s z r e ­ v é v e azt is, a m i a 48-as k o r s z a k két k i ­ m a g a s l ó alakját ö s s z e k a p c s o l j a . A t é n y e k k ü l ö n b e n is s o k a t m o n d ó a k . Találkozások láncolatán vezet végig a szerző, a m e l y e k k ö z ü l az első e g y m a g á ­ b a n is érzékelteti a l é n y e g e t : 1839 m á ­ j u s 23-án v a g y u n k a Bánk bán e l ő a d á ­ sán, a m e l y e t p á h o l y á b ó l n é z S z é c h e n y i , Petőfi pedig mint „iskolakerülő vándor­ színészjelölt", l á m p a o l t o g a t ó k é n t statisz­ tál v é g i g . A z e l ő a d á s n y o m a S z é c h e n y i n é l e g y n a p l ó j e g y z e t : „Érthetetlen, h o g y a kormányzat megengedi ily esztelenség játszását. R o s s z , v e s z é l y e s irányzat." P e ­ t ő f i n é l p e d i g , igaz, é v e k k e l k é s ő b b , d e kétségtelenül az e l ő a d á s ( v a g y a d a r a b ) n y o m a k é n t ott áll a v e r s s o r : „ E l ő s z ö r is

te halsz m e g , te, G e r t r u d , n é m e t szajha!" A s z e m é l y e s találkozás e k k o r m é g n e m történt meg, de az egyazon eseményre v a l ó kétféle reagálás felér a későbbi, 1848. m á j u s 12-i s z e m é l y e s találkozásban a v i s s z a e m l é k e z é s e k fakult és g y e n g e ké­ p e i e l l e n é r e is ott f e s z ü l ő indulattal. M e g is l e h e t n e itt állni. C s a k h o g y az e s e m é n y e k t o v á b b m e n n e k : S z é c h e n y i is csatlakozik a forradalomhoz, de bízva bé­ kés l e f o l y á s á b a n , m i k ö z b e n P e t ő f i a Mág­ násokhoz c í m ű v e r s é v e l és n y o m t a t á s b a n is k i a d o t t n a p l ó j á v a l t á m a s z t j a alá, h o g y erre a kormányra a kutyáját sem bíz­ n á . . . S z é c h e n y i a r e f o r m e r , Petőfi a forradalmár, S z é c h e n y i az arisztokrata, Petőfi a plebejus. Csakhogy Széchenyit b e l ü l r ő l u g y a n a z a z i n d u l a t mozgatja, m é g ha a k ö v e t k e z t e t é s e k e t m á s irány­ b a n is v o n j a l e . S h o g y ez í g y v a n , azt bizonyítja kettőjük magatartása összeve­ t é s é n e k 1849 utáni fejezete. Széchenyi k o n z e k v e n c i á j a , az, a m i t ö n k é n t , senkitől m á r n e m k é n y s z e r í t v e , sőt a b é c s i u d v a r r é s z é r ő l j ö v ő b i z t a t á s o k és k ö z e l e d é s i kí­ sérletek ellenére, azokat határozottan visszautasítva v á l l a l : h a t a l m a s politikai szatírája, a z Ein Blick. F e k e t e S á n d o r ki­ mutatja, h o g y e z a m ű P e t ő f i i n d u l a t á ­ v a l és P e t ő f i k é r l e l h e t e t l e n s é g é v e l m e g ­ írt s z e n v e d é l y e s röpirat, a m e l y e t — te­ g y ü k h o z z á — n e m c s a k azért írhatott meg, mert a lényeget tekintve egy volt P e t ő f i v e l a n e m z e t ü g y é n e k szolgálatá­ b a n , h a n e m azért is, m e r t e h h e z a belső indulathoz hozzájárult politikai tájéko­ zottsága, az e g é s z osztrák kormányzati r e n d s z e r m é l y s é g e s és b e l s ő i s m e r e t e . Petőfit S z é c h e n y i , m a g á b a n , erre a m ű ­ re k é s z ü l v e rehabilitálja — utólag. A k i r e életében gúnnyal vegyes aggodalommal tekintett, azt D ö b l i n g b ő l „ a z é n f i a m " ­ n a k n e v e z i , a f o r r a d a l o m hóhérjait p e d i g Petőfihez méltó szenvedéllyel „képmuta­ t ó k n a k , p r i b é k e k n e k , g y i l k o s o k n a k " . S az Ein Blickben v é g i g o l y s z e m b e t ű n ő erős megfogalmazásokat olvasva azon kell c s o d á l k o z n u n k , h o g y e z e k e t az e g y k o r i f i n o m k o d ó é s a társasági i l l e m e t m i n d e n ­ k i n é l j o b b a n i s m e r ő „ P e p i g r ó f " írta. „ A döblingi p i s z o l y l ö v é s — állapítja m e g F e k e t e S á n d o r — u g y a n a n n a k az ügynek önkéntes mártírjává avatta Szé­ chenyit, amelyért Petőfi elvérzett a fe­ héregyházi mezőn." Magyar irodalom — világirodalom (Kritika,

1969. 5.)

M i n d e g y i k , s z á m b e l i l e g kis n é p e t k ü ­ lönösen foglalkoztatja a világhír — iro­ dalmát tekintve a világirodalmi elismer-

M i k l ó s és K o v á c s A n d r á s f i l m j e i t e m e ­ tetés. A z u t ó b b i i d ő b e n a m a g y a rirodalomn a g y ö r e g e i k ö z ü l t ö b b e n is li ki. koztak e k é r d é s b e n ( n e m r é g i s m e r t e t t ü k Realizmus-koncepciójának megfelelően, Illyés G y u l a h i g g a d t álláspontját). A Lukács G y ö r g y ismét elmarasztalja Az Kritika e g y i k s z e r k e s z t ő j e , A l m á s i M i k l ó s ember tragédiáját, provinciális műnek feltette a vitatott k é r d é s t L u k á c s G y ö r g y ­ n e v e z i (a M a d á c h filozófiai k ö l t e m é n y é t nek, aki t u d v a l e v ő l e g sokat f o g l a l k o z o t t z á r ó biztatás „ n e m az e m b e r i s é g sorsára, v i l á g i r o d a l m i j e l e n s é g e k k e l — s az ő h a n e m a 67-es k i e g y e z é s r e v o n a t k o z i k " ! ) , esztétikai é l e t m ű v e is vitán felül a v i l á g ­ e g y á l t a l á n n e m említi K r ú d y t , K o s z t o l á ­ irodalmi j e l e n s é g e k k ö r é b e tartozik. n y i t — és p e r s z e M ó r i c z o t s e m . H a i l y e n e l f o g u l t s á g a i v a l n e m is t u d u n k e g y e t é r ­ Lukács mindjárt az interjú elején teni, k ö v e t k e z t e t é s é t megszívlelendőnek (Magyar irodalom — világirodalom) kü­ tartjuk: „ A m a g y a r i r o d a l o m . . . m e s s z e ­ lönbséget tesz a z e l e v e n e n h a t ó v i l á g i r o ­ m e n ő e n m e g s z a b a d u l ó b a n v a n a régi p r o ­ d a l o m k ö z ö t t é s aközött, a m e l y e t c s u p á n vincializmustól." úgy n e v e z n e k : „ L é t e z i k ti. e g y i r o d a l o m ­ történeti é r t e l e m b e n v e t t v i l á g i r o d a l o m , ami t a n k ö n y v e k b e n , g y ű j t e m é n y e s v á l l a l ­ k o z á s o k b a n j e l e n i k m e g , a m e l y b e n álta­ Peter Weiss Vietnam művelődési életéről lában össze s z o k t á k f o g l a l n i m i n d e n i r o ­ d a l o m b ó l a v a l a m e n n y i r e n e v e s í r ó k a t és müveket." A d i v a t j e l e n s é g e k e t (Dumas, (Sinn und Form, 1969. 2.) Maeterlinck, O s c a r W i l d e , D ' A n n u n z i o ) n e m s o r o l j a az „ e g y b i z o n y o s á l l a n d ó ság"-ot feltételező v i l á g i r o d a l o m b a ; f i ­ Peter Weiss kultúrriportja mindenek­ gyelembe kell venni u g y a n i s , h o g y itt előtt az i r o d a l o m t ö r t é n e t i fogalomként „ e g y szakadatlan feltöltés és kiürülés t ö r ­ v e t t p r o l e t k u l t sajátos, m o n d h a t n i e g z o t i ­ ténik". U g y a n a k k o r „ a m e n n y i b e n v a l a m i kus v á l t o z a t á v a l i s m e r t e t m e g . A v i e t ­ irodalmi érték f e n n m a r a d , az m i n d i g ú g y n a m i i r o d a l o m n a k is e l s ő s o r b a n a saját marad m e g , h o g y a z i n t e r p r e t á c i ó j a v á l ­ hagyományaival, e hagyományok konzer­ tozik. M i n d e n k o r e g y b i z o n y o s f o k i g a v a t í v r é s z é n e k k ö z e g e l l e n á l l á s á v a l és te­ maga k é p é r e átalakítja, m a g á h o z h a s o ­ hetetlenségi e r e j é v e l kellett m e g k ü z d e n i e , nítja a z o k a t a m ű v é s z e k e t , akiket v i l á g ­ kisebb mértékben pedig a századelő eu­ i r o d a l m i n a k tart." r ó p a i költészetétől ihletett „ i m p o r t - k u l ­ A v i l á g i r o d a l m i v á v á l á s b a n kétségtele­ túra hatásaival, h o g y a m a g a m o d e r n nül szerepet játszik a n y e l v , L u k á c s a z o n ­ önállóságához elérkezzék. ban ezt n e m tekinti egyedüli d ö n t ő s z e m ­ A z esztétikai e s z m é n y , a m e l y e t ez i r o ­ pontnak. H o l l a n d i a j o g g a l S p i n o z a , V e r d a l o m képviselői kivétel nélkül vallanak, meer és R e m b r a n d t példájára, e g y i d e j ű e g y szinte s z e m é l y t e l e n ü l k ö z ö s s é g i k ö l ­ m ű k ö d é s é r e h i v a t k o z i k ; e z a kis n e m z e t tészet e s z m é n y e , m e l y m o z g ó s í t ó t é n y e ­ azért játszhatott a k k o r világtörténelmi z ő k é n t k a p c s o l ó d i k b e l e a függetlenséget, szerepet, m e r t „ k b . e g y é v s z á z a d o n k e ­ a szocializmust oltalmazó fegyveres harc­ resztül H o l l a n d i a v o l t k ö z p o n t j a a k e z ­ b a . Ez az esztétikai e s z m é n y kétségtele­ dődő kapitalizmus lázadásának a félfeu­ nül n e m k e d v e z különösebben az egyéni dális a b s z o l u t i z m u s ellen". kezdeményezéseknek, kísérleteknek, s A magyar irodalom világirodalmi rang­ c s a k u g y a n : a f o r m á k , a verselés, a k o m ­ ját is e b b ő l a s z e m p o n t b ó l ítéli m e g . P e ­ p o z í c i ó k é r d é s e i és m e g o l d á s a i k ö z ö s e n tőfi lírája 48 előtt és 48-ban e u r ó p a i m a ­ vitatott kérdések és közösen használt gaslaton állott, s a k é s ő b b i k o r o k b a n is megoldások ebben az irodalomban, akár­ akkor közelítette m e g e g y i k v a g y m á s i k csak a népköltészet formakultúrája. Elvi­ m a g y a r í r ó és m ű ezt a magaslatot, a m i ­ tathatatlan a z o n b a n e n n e k az i r o d a l o m ­ nak a t ö r t é n e l m i sors m e g h a t á r o z t a hősi kor t á r s a d a l m i f u n k c i ó j a e g y e t e m e s j e ­ pátosza: a művek, m e l y e k n e m dolgozó­ lentésű lehetett. M i k s z á t h Új Zrinyiászászobák csendjében születnek, hanem ban és A Noszty fiú... - b a n lát i l y e n j e ­ frontszolgálat közben, óvóhelyeken, kór­ leket (dzsentri-szemlélettel leszámolni h á z a k b a n és ü z e m e k b e n , a forradalmi k e z d ő magatartás), f e l h í v j a a f i g y e l m e t i r o d a l o m m ú z s á j á t idézik, m e l y „ f e g y v e ­ E ö t v ö s r e g é n y é r e (Magyarország 1514r e k k ö z ö t t " s e m n é m u l el, s m e l y e g y ben), A d y t feltétlenül v i l á g i r o d a l m i j e ­ o l y a n i r o d a l o m t e r e m t é s é t sürgeti, a m e ­ l e n s é g n e k tudja, a k ö v e t k e z ő k o r s z a k b ó l lyik n e m c s a k közérthető és politikus v o l ­ Illyés G y u l a Puszták népe c í m ű i r o d a l m i t á v a l áll k ö z e l a t ö m e g e k h e z , h a n e m e szociográfiáját, József Attila költemé­ t ö m e g szüntelen e l l e n ő r z é s e alatt b o n t a ­ nyeit, Babitstól a Jónás könyvét, Déry k o z i k k i ; í r ó és n é p , í r ó és t ö r t é n e l e m regényeit, a l e g ú j a b b k o r b ó l p e d i g J a n c s ó

ny

fájdalmas kapcsolata termékenyíti nap mint nap. N e m c s a k a k u l t ú r f e j l ő d é s t ü k ö r k é p e ez az i r o d a l o m , h a n e m e g y ö n m a g á r a lelt nép szellemi önállóságának a beszédes b i z o n y í t é k a is.

C. P. S n o w , a r e g é n y í r ó (Saturday

Review,

LII.

2.)

C. P . S n o w m ú l t é v ő s z é n — írja Grenville Hicks — a missouri W e s t m i n ­ ster C o l l e g e (Egyesült Á l l a m o k ) v e n d é g e volt. A z őt meginterjúvoló újságírók a „63 é v e s a n g o l l o r d n a k " és „ e z e r m e s t e r ­ n e k " n e v e z t é k , a The New York Times p e d i g hosszú kivonatokban ismertette előadását, a m e l y r e e g é s z A m e r i k a k í ­ v á n c s i v o l t , hiszen A két kultúra szer­ z ő j e e f ö l d r é s z e n is i s m e r t és n é p s z e r ű . A z ezermester lord magas rangját n e m írásaiért, h a n e m annak elismeréséül kapta, h o g y a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú alatt j ó munkát végzett a tudósok mozgósítá­ sában és t o b o r z á s á b a n . Í g y lett a m u n ­ k á s s z á r m a z á s ú t u d ó s (a c a m b r i d g e - i e g y e ­ t e m e n fizikát v é g z e t t ) és í r ó L o r d S n o w of L e i c c e s t e r . S n o w t u d ó s , n e v e l ő , á l l a m f é r f i és r e ­ gényíró egyszemélyben. Amerikai előadá­ s á b a n b o r o n g ó s , p e s s z i m i s t a h a n g o t ütött meg. „ A nyugtalanság — mondotta — ú g y látszik, k o r u n k h a n g u l a t a . A n y u g ­ t a l a n s á g talán a f é l e l e m é l e ? M e g l e h e t . D e m i n d e n k é p p e n r o s s z állapot." M a j d azokról a nagy eredményekről beszél, a m e l y e k e t a z e m b e r a t u d o m á n y és a t e c h n i k a területén elért. M é g i s ú g y v é l t e , hogy a jelenkor központi problémája ma is a g a z d a g o k é s a s z e g é n y e k közötti k ü ­ l ö n b s é g . Ez szerinte m e g o l d h a t ó l e n n e , ha a g a z d a g és a s z e g é n y o r s z á g o k e g y a r á n t mindent elkövetnének a különbségek ki­ k ü s z ö b ö l é s é r e , d e sajnos, s e h o l s e m c s i l ­ lan fel n é m i r e m é n y . H a a z ifjúság n a g y ü g y e k n e k a k a r j a szentelni életét, v a n m i t tennie. A l e g n a g y o b b ü g y a z o n b a n „ a b é k e , az é l e l e m , és h o g y n e l e g y e n t ö b b ember, mint amennyit a Föld b e tud f o ­ gadni". A z e l ő a d á s után n é h á n y hétre m e g ­ j e l e n t Strangers and Brothers (Idegenek és testvérek) c í m ű r e g é n y s o r o z a t á n a k ti­ z e d i k m ű v e : Sleep of Reason (Ha e l a l s z i k az é r t e l e m ) . C í m é t az e g y i k G o y a - k a r c ó ­ lat f e l i r a t á b ó l v e t t e : „ H a s z u n n y a d az ér­ telem, előjönnek a szörnyek." A regény m i n t a s o r o z a t v a l a m e n n y i része, társa­ d a l m i , p o l i t i k a i é s lélektani k é r d é s e k e t tárgyal. S n o w u g y a n i s m á r 1934-ben,

a m i k o r The Search ( A n y o m o z á s ) c í m é n m e g í r t a első r e g é n y é t , t e r v b e vette, h o g y regénysorozatban mutatja b e a jelenkori angol társadalom keresztmetszetét... A Ha elalszik az értelem f ő h ő s e , L e w i s Eliot, l é n y e g é b e n az í r ó t személyesíti m e g , s o k b e n n e az önéletrajzi utalás. M i n t s o k a n az a n g o l t u d o m á n y o s és i r o ­ d a l m i é l e t b e n , S n o w is f e l e s é g é t tartja l e g b e l s ő m u n k a t á r s á n a k , aki ú j s á g í r ó és regényíró. A regény témája azokból a s z ö r n y ű g y i l k o s s á g o k b ó l merít, a m e l y e k e t a z u t ó b b i é v e k b e n a nyugati v i l á g b a n e l k ö v e t t e k . E g y e s e k e g y e n e s e n az 1965— 66. évi m o o r s i b ű n t é n y e k b e n találják m e g a forrást, a m e l y e k n e k során e g y fiatal­ e m b e r és e g y l á n y c s u p á n é l v e z e t b ő l t ö b b g y e r m e k e t m e g g y i l k o l t . S n o w hősei, b á r a v a l ó s á g o s tettesek l e l k i v i l á g á t és — tettükkel — a t á r s a d a l o m b ó l kiváltott h a n g u l a t o t is tükrözik, m é g i s n a g y r é s z t kitaláltak, t á r s a d a l m i k é p l e t e t sűrítenek. Különösen élénk a törvényszéki jelenetek á b r á z o l á s a : az ü g y é s z , aki kíméletlen részletességgel a d j a e l ő a r e n d ő r s é g t ő l r e ­ k o n s t r u á l t bűntettet, a k e r e s z t k é r d é s e k súlya alatt r o s k a d o z ó tanúk, a z o r v o s i szakvéleményezés, a védőügyvéd igyeke­ zete, h o g y c s ö k k e n t s e a b ű n ö s ö k f e l e l ő s ­ ségét, a p s z i c h i á t e r e k s z e r e p e — m i n d e z egy nyugtalan, egyensúlyában teljesen m e g i n g o t t v i l á g o t tükröz. S n o w , akárcsak Shakespeare, történet m ű v e k e t ír, alakjai a v a l ó s á g o t f e j e z i k ki ú g y , a m i n t azt a k o r t á r s látja. R e ­ g é n y e ezért a c s e l e k v ő t ö r t é n e l e m b e ­ mutatása, kissé a g ö r ö g d r á m a m ó d s z e r é ­ v e l : az egyes jelenetekben az olvasók igazi v i l á g a tárul fel, az a v i l á g , a m e l y ­ n e k j a v í t á s a m i n d e n k i feladata. S n o w - t m i n t r e g é n y í r ó t n e m tartják f e l ü l m ú l ­ hatatlan m ű v é s z n e k : stílusa, képzelete n e m mindig szárnyal, de tehetségével jól gazdálkodik.

Vita (Valóság,

a

szabadságról

1968. 11., 1969. 2.)

Heller Á g n e s n e k a szabadság fogalmá­ ról s z ó l ó c i k k é t két h o z z á s z ó l á s k ö v e t t e a Valóság hasábjain, V ö r ö s G y u l á é és Babinyecz Tiboré. H e l l e r Á g n e s szerint n e m „ a " s z a b a d ­ ságról, h a n e m szabadságokról kell b e s z é l ­ n ü n k ; gazdasági, politikai, e r k ö l c s i , tár­ sadalmi szabadságról. A két pólus: a m i n d e n n a p i és a filozófiai szabadság. A mindennapi szabadság az „azt teszem, a m i t a k a r o k " tudata, d e ezt n e m a b s z o l ú t

m ó d o n kell é r t e l m e z n ü n k , határai a s z e ­ mélyiség h a t á r a i v a l a z o n o s a k , m o z g á s a „ t ö b b " és „ k e v e s e b b " k ö z ö t t . „ A s z a b a d ­ ság p r o b l é m á j a n e m ott k e z d ő d i k , h o g y végrehajtom vagy sem, amit akarok, ha­ n e m m á r ott, a h o l a k a r a t o m kialakul." Ezt p e d i g az a d o t t (gazdasági, p o l i t i k a i , tudati) k ö r ü l m é n y e k , a v i l á g , m e l y b e az egyén beleszületik, m e s s z e m e n ő e n d e t e r ­ minálják. E m e g h a t á r o z o t t s á g n a k azon­ ban n e m c s a k k o r l á t o z ó , h a n e m e l ő r e v i v ő szerepe is v a n — és B a b i n y e c z T i b o r éppen e r r e teszi a h a n g s ú l y t — , hiszen konkrét, s o k o l d a l ú l e h e t ő s é g e k e t b i z t o s í t a felkészült e g y é n s z á m á r a , aki ha a l k o t ó m ó d o n é l v e l ü k , realizálhatja önmagát, tehát szabad. P é l d á u l a j o b b á g y , aki t e r ­ mészetének érzi a m a g a j o b b á g y s á g á t , „ á l m á b a n s e m tud mást e l k é p z e l n i , s adott k ö r ü l m é n y e i k ö z t azt teszi, a m i t akar — s z a b a d a m i n d e n n a p i élet v o ­ natkozásában". V ö r ö s G y u l a elutasítja a mindennapi élet szabadságának ilyen fel­ fogását. S z e r i n t e az e g y é n s z a b a d s á g á t osztályhelyzetéhez viszonyítva lehet csak tárgyalni. T e h á t ha a j o b b á g y s á g e l n y o ­ mott, n e m s z a b a d osztály, a k k o r e g y e t l e n jobbágy s e m lehet szabad. H e l l e r g o n d o l a t m e n e t e szerint t o v á b b á a mindennapi szabadság fogalma lénye­ génél f o g v a t a r t a l m a z z a a p a r t i k u l á r i s a t és a n e m b é l i t is — s ez u t ó b b i m á r a filozófiai s z a b a d s á g szféráját alkotja; arra v o n a t k o z i k , m e d d i g jut el a z e m b e ­ riség m i n t e m b e r i n e m a s z a b a d d á v á ­ lásban. A filozófiai s z a b a d s á g f o g a l m a k t ö r t é ­ neti á t t e k i n t é s e s o r á n k i t ű n i k , h o g y k ö z ­ ponti k é r d é s ü k az e g y e d szabadsága, csakhogy a nembeli fejlődés szintjéről konstituálva. A z a n t i k s z a b a d s á g f o g a l o m politikai ihletésű v o l t , e n n e k é r t e l m é b e n csak a partikuláris motivációitól m e g ­ szabadult e g y é n lehetett s z a b a d . Új m o z ­ zanatot jelentett „ a t e r m é s z e t szerint való élés" követelménye, az az igény, h o g y az e g y e d ö n m a g á t n e v e l j e s z a b a d emberré. A kereszténység a szabadság k r i t é r i u m á t m á r m a g á b a az a k a r a t b a h e ­

lyezte, s így születik m e g a szabadság és felelősség korrelációja. A polgári sza­ b a d s á g k o n c e p c i ó m e g i n t új v i s z o n y t ra­ g a d m e g a s z a b a d s á g és s z ü k s é g s z e r ű s é g összekapcsolásával. A sort a marxista m e g h a t á r o z á s i kísérlet zárja. Ez t ö r t é n e ­ l e m f i l o z ó f i a i j e l l e g ű , o l y a n á l l a p o t törté­ neti p e r s p e k t í v á j á n a k kivetítése, m e l y b e n m e g s z ű n i k az e m b e r i n e m és a z e g y é n közötti d i s z k r e p a n c i a , a z e l i d e g e n e d é s ; olyan társadalmi helyzeté, a m e l y b e n m i n ­ d e n e m b e r c é l t u d a t o s a n részt v e h e t az emberi n e m lényegének a megvalósítá­ sában. V ö r ö s Gyula ú g y véli, hogy a szabad­ ságot az e l i d e g e n e d é s m e g s z ü n t e t é s e k é n t definiálni „ m e g e n g e d h e t e t l e n a b s z t r a k c i ó a valóságos társadalmi feltételektől". A r ­ ra e n g e d h e t n e ugyanis következtetni, h o g y a t ö r t é n e l e m n e m az o s z t á l y h a r c o k , társadalmi-gazdasági alakulatok törté­ nete, h a n e m a s z a b a d s á g é . U g y a n e z t az e l v o n t s á g o t k i f o g á s o l j a a g a z d a s á g i és politikai szabadság Heller Ágnes-féle meghatározásában is. H e l l e r Á g n e s a gazdasági szabadság megvalósítását a b ­ b a n látja, h o g y a z e m b e r t e r v szerint alakíthassa fejlődésének gazdasági bázi­ sát, v a g y i s m e g s z ü n t e s s e a g a z d a s á g i t ö r ­ vények természettörvény-jellegét, a poli­ tikai s z a b a d s á g p e d i g a „ n e m e l n y o m o t t ­ nak lenni"-t jelenti. A m a r x i gondolat szerint m a g a az e l n y o m ó s e m l e h e t sza­ b a d , h i s z e n a z e l n y o m á s is az elidege­ nedés egy formája. D e a marxista — érvel Vörös — n e m az „elidegenedettség" a l a p j á n f o g j a f e l a p o l i t i k a i és g a z d a s á g i s z a b a d s á g o t , n e m a „tiszta s z a b a d s á g " , az o s z t á l y n é l k ü l i s z a b a d s á g s z e m p o n t j á ­ b ó l ítél. A m e g h a t á r o z á s e l v o n t é r t e l e m ­ b e n igaz, d e az „ o s z t á l y v i s z o n y o k t ó l és o s z t á l y h a r c t ó l e l v o n a t k o z t a t v a m e d d ő ál­ talánosság". A z ellenvetés azonban csak részben j o g o s , m e r t k é s ő b b m a g a H e l l e r Á g n e s is r á m u t a t a r r a , h o g y az e d d i g e l v o n t a n tárgyalt s z a b a d s á g m e s s z e m e n ő e n k o n k ­ rétan v á l t o z i k a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n o s z t á l y o n k é n t , sőt n e m e n k é n t is.

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Utóhang egy előszóhoz B a l o g h E d g á r a Korunk 1969. 4. s z á m á b a n a Simon Wiesenthal emlékiratából cím alatt m e g j e l e n t s z e m e l v é n y elé e l ő s z ó t írt, a m e l y b e n ezt a m o n d a t o t o l v a s ­ hatjuk: „ M i n d e n n é l m é l y e b b a s z é g y e n , h o g y saját e r e j é b ő l l a k o s s á g u n k a készülő fajgyilkosságot n e m tudta megakadályozni." Általános európai szégyen ez! A z a föld­ rész, a m e l y e n a h a l a d á s és a h u m a n i z m u s e s z m é i m e g s z ü l e t t e k , v é g ü l is o k o t szolgáltatott, h o g y elrettentő p é l d á j á n n e m z e t k ö z i - j o g i m e g f o g a l m a z á s t is n y e r j e n a g e n o c i d i u m ténye. U g y a n i s E u r ó p á b a n f o r d u l t elő, és c s a k E u r ó p á b a n , h o g y a X X . s z á z a d b a n a g e n o c i d i u m m i n d e n f o r m á j á t m i l l i ó k a t é r i n t ő e n kimerítették, s k ö z b e n a szadista a l j a s s á g o k n a k o l y a n s z e n n y é v e l b o r í t o t t á k el a tájakat és a l e l ­ keket, a m e l y e k ö r ö k r e e m l é k e z e t e s e k m a r a d n a k . N e m is s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k r ó l u k soha. E s z ö r n y ű s é g e n b e l ü l az ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l l e g s z ö r n y ű b b r é m t e t t e k e t az e u r ó p a i z s i d ó s á g o n k ö v e t t é k el, 5 978 000-et, m i n t e g y 72%-ukat kipusztították. Saját e r e j é b ő l a z o n b a n n e m c s a k a mi l a k o s s á g u n k , d e s e h o l m á s n é p s e m tudta m e g a k a d á l y o z n i a deportálást, m e r t k o r s z e r ű e l n y o m ó a p p a r á t u s u k és j o tömegirányítási technikájuk, valamint propagandájuk a legvadabb eszmeiségű dik­ t a t ú r á k n a k és á l l a m i szinten s z e r v e z e t t b ű n s z ö v e t k e z e t e k n e k is lehet. Ez az első és n a g y tanulság az a k k o r i t r a g i k u s e s e m é n y e k b ő l . És e b b ő l k ö v e t k e z i k a n a g y k é r d é s : ki t u d t a 1944 m á j u s á b a n és j ú n i u s á b a n , h o g y a d e p o r t á l á s o n keresztül a h a l á l l á g e r e k b e v e z e t m i l l i ó k útja? K i tudott akkor Auschwitzról, Maidanekről, Mauthausenről? A z eldeportált tömegek n e m t u d t a k r ó l a , m é g k e v é s b é a l a k o s s á g t ö b b i része. M e g g y ő z ő d é s e m , h o g y h á r o m , h á r o m és fél h ó n a p p a l f e l s z a b a d u l á s u n k előtt azért m é g s e m lehetett v o l n a száz­ ezreket c s a k ú g y e l v o n a t o z n i , ha tudják, mi v á r rájuk. A u g u s z t u s e l e j é n , n é h á n y héttel a k o l o z s v á r i d e p o r t á l t a k elszállítása után é r k e z t e m haza sebesülten a h a r c t é r r ő l . Halászi S á n d o r , a S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t egyik helyi exponense, „megnyugtatott", hogy a zsidó lakosságot Kanizsa környé­ k é r e d e p o r t á l t á k katonai b i z t o n s á g i o k b ó l , a h o l é l h e t ő s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t d o l ­ g o z t a t j á k ő k e t . Én e z z e l s z e m b e n azt m o n d t a m , h o g y ha k a t o n a i s z e m p o n t o k b ó l történt a z elszállítás, a p o t e n c i á l i s a n „ l e g v e s z é l y e s e b b " é v j á r a t o k a t , a m u n k a s z o l ­ g á l a t o s o k a t m i é r t tartják a front k ö z v e t l e n k ö z e l é b e n ? E g y b e n k ö z ö l t e m ö r e g e l v t á r s a m m a l , h o g y a z a n g o l r á d i ó , a m e l y e t é n m i n t h í r a d ó s k a t o n a kincstári k é s z ü l é k e n z a v a r t a l a n u l hallgathatok, m e g s e m m i s í t ő l á g e r e k r ő l b e s z é l , a h o l m á r m i l l i ó k a t pusztítottak el. Itt v i s z o n t ő f o g o t t m e g e n g e m a t u l a j d o n é r v e i m m e l . Én u g y a n i s e l ő z ő l e g azt f e j t e g e t t e m , h o g y n é h á n y s z á z e z e r e m b e r t n e m lehet kicsi és v í z s z e g é n y v á r o s o k m e l l é telepíteni és h a d s e r e g - s z e r v e z é s i p é l d á k a t h o z t a m , a m e ­ l y e k k e l m i n t h a r c t e r e t j á r t h í r a d ó s t a r t a l é k o s tisztjelölt m i n d e l m é l e t i , m i n d g y a ­ korlati s z e m p o n t b ó l h a d m ű v e l e t i e g y s é g i szinten (tehát t ö m e g m é r e t ű szinten!) tisz­ t á b a n v o l t a m . M o s t Halászi S á n d o r k é r d e z t e m e g : „ É s m i l l i ó , m e g m i l l i ó hullát h o v a lehet e l t e m e t n i ? " E r r e én n e m t u d t a m v á l a s z o l n i , m e r t k r e m a t o r i z á l t h a l á l ­ g y á r a k r ó l m é g az a n g o l r á d i ó s e m beszélt. A b e s z é l g e t é s a k o l o z s v á r i o p e r a m ö g ö t t i p a r k b a n zajlott le, m e r t a mai d i á k o t t h o n a k k o r v ö r ö s k e r e s z t e s k ó r h á z v o l t . Én a b b a n l á b a d o z t a m . K é t n a p m ú l v a — m e g b e s z é l é s ü n k é r t e l m é b e n — a m a i B r a s s ó u t c á b a n t a l á l k o z t a m Halászi S á n ­ d o r r a l . Este fél k i l e n c k o r a m a i B o l i n t i n e a n u utca s a r k á n ott v o l t Z o l t á n ( S c h n e g g )

Ferenc mációi földre. tábori

elvtárs is. S z e r i n t e J o r d á k y L a j o s n a k az a v é l e m é n y e , a z a n g o l r á d i ó i n f o r ­ túlzottak, ő s e m tartja v a l ó s z í n ű n e k , h o g y a z s i d ó k a t k i v i t t é k v o l n a k ü l ­ Á l l í t ó l a g v o l t a k o l y a n o k , a k i k k o l o z s v á r i i s m e r ő s e i k n e k írtak, i g a z , h o g y postaszámon.

Halászi S á n d o r súgta m e g , h o g y B r u d e r F e r e n c b i z t o n s á g b a n v a n . Előtte v a l ó nap N a g y G é z a r e f o r m á t u s k o l l é g i u m i t a n á r a r r ó l értesített, h o g y e g y k o r i k e d v e s magyartanáromat, Brüll Emánuelt sikerült a gettóból kihozni. U g y a n c s a k akkoriban hallottam, h o g y d o k t o r W e i n s t e i n G y u l a z s i d ó k ó r h á z i f ő o r v o s felesége a pszi­ chiátrián m i n t á p o l ó n ő k a p o t t m e n e d é k e t . N e u m a n n , J e n ő r ő l azt b e s z é l t é k , h o g y eltűnt, d e á l l í t ó l a g m i n t „ r e f o r m á t u s p a p " b u j k á l , m é g h o z z á K o l o z s v á r t . Itt él m a is k ö z ö t t ü n k e g y r o k o n s z e n v e s f i a t a l e m b e r , a k i t é d e s a n y j a h o r d ó k k ö z é r e j t v e , e g y p i n c é b e n szült m e g , s e g y e g é s z b é r h á z d u g d o s t a a fasiszta p o r o s z l ó k e l ő l . N a g y v á r a ­ don B e ö t h y L á s z l ó v á r o s i f ő o r v o s a h e l y i z s i d ó v e z e t ő s é g g e l e g y e t é r t é s b e n tífusszal fertőzött m e g n é h á n y ö n k é n t j e l e n t k e z ő t , m e r t a z o k a t a gettókat, a m e l y e k b e n r a ­ gályos b e t e g s é g ü t ö t t e fel a fejét, n e m d e p o r t á l t á k . Ezt a t é n y t T u r n o w s k y S á n d o r egyetemi e l ő a d á s a i b a n p é l d a k é n t h a s z n á l t a fel. D e talán d r . B í r ó L a j o s e g y e t e m i tanár és m é g m á s o k is e l t u d n á k m o n d a n i , h o g y a k o l o z s v á r i ü g y é s z s é g (talán máshol is) m i k é n t i n d í t o t t i n s z i n u á l t b ü n t e t ő eljárást és t a r t ó z t a t o t t l e j ó n é h á n y kolozsvári z s i d ó p o l g á r t , h o g y m e g m e n t s e ő k e t a gettózástól, m e r t a b ö r t ö n ö k b ő l és más e l ő z e t e s letartóztatási h e l y e k r ő l , sőt m é g a g y ű j t ő f o g h á z a k b ó l s e m szállítot­ ták e l a f o g l y o k a t , v a g y az ő r i z e t b e v e t t e k e t . A m i megtörtént, azt n e m lehet „ h a " kezdetű mondatokkal visszamenőlegesen megváltoztatni, p e d i g a t ö r t é n e l e m m i n é l t r a g i k u s a b b l a p j á r a f o r d í t u n k , a n n á l i n k á b b k e d v ü n k t á m a d d e r ű s e b b á b r á n d o k r a . M é g i s , talán n e m m i n d e n o k n é l ­ kül e l m o n d h a t j u k , h o g y h a a v i l á g t u d t a v o l n a , m i c s o d a h a l á l g y á r a k f e l é v i s z n e k milliókat, h a a k i v a g o n í r o z o t t a k m é g A u s c h w i t z k a p u j á b a n , sőt a f ü r d ő k n e k á l ­ cázott e l g á z o s í t ó t e r m e k e l ő t t is n e m r e m é n y k e d n e k , s o k m i n d e n m á s k é p p alakul. Nem g o n d o l o k én felkelésre. A r r a viszont joggal gondolhatunk, hogy a j ö v ő tuda­ tában a s z á z e z r e s z s i d ó t ö m e g e k i n t e n z í v e b b e n k e r e s t é k v o l n a a m e n e k ü l é s t , b u j ­ kálást, a r e n d e l e t e k alóli kicsúszást, v a g y i s a f e g y v e r t e l e n e k , a h a t a l o m n é l k ü l i e k m e n e k v é s i útját. A b a l o l d a l i és másfajta e l l e n z é k i c s o p o r t o k s z e r v e z e t t a k c i ó k a t is k e z d e m é n y e z h e t t e k v o l n a . H i s z e n e b b e n az i d ő b e n 1944. m á r c i u s 19-ig m é g a S z o c i á l ­ d e m o k r a t a P á r t is l e g á l i s a n m ű k ö d ö t t , s a feloszlatott p á r t o k v e z e t ő i r e és kereteire csak a S z á l a s i - f é l e fasiszta d i k t a t ú r a m é r i ő s s z e l a z első csapást. Létezett e g y humanitárius, k e r e s z t é n y k ö z v é l e m é n y is, ha n e m is k o v á s z a , d e mindenesetre aktív t ö m e g e lett v o l n a a f e l h á b o r o d á s n a k . A tudás, az i s m e r e t a k ö z ö m b ö s ö k e t is (ezek v o l t a k a l e g t ö b b e n ) m e g m o z g a t t a v o l n a , é s az a p p a r á t u s kis k i s z o l g á l ó i , haszonlesői k ö z ü l is s o k a k a t m e g g o n d o l k o z t a t o t t v o l n a . T a l á n a r r ó l s e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n i , h o g y b á r K o l o z s v á r t és m á s h o l e g y i k ­ másik b u j d o s ó r ó l s o k a n tudtak, l e g a l á b b i s itt a v á r o s b a n e g y e t l e n e s e t b e n s e m tudok, h o g y a b u j k á l ó t v a l a k i is e l á r u l t a v o l n a ! E z is igazság, s b á r c s a k e n y h í t ő c s e p p a k e s e r ű s é g t e n g e r é b e n , m é g i s n a g y biztatás és r e m é n y s u g á r az e m b e r e m b e r s é g e mellett. N e k e m — m i n e k t a g a d n á m ? — j ó l e s ő érzés, hiszen s z ü l e t é s e m és s z í v e m szerint én is k o l o z s v á r i p o l g á r v o l n é k , s é l e t e m c é l j a , h o g y v á r o s o m l e g j o b b h a g y o m á n y a i szerint m u n k á l k o d j a m a h o l n a p é r t . T a l á n a z é r t is é r e z t e m túlságosan e g y o l d a l ú n a k B a l o g h E d g á r idézett m o n d a t á t . M é g i s m i n d e z t n e m azért í r t a m le, m i n t h a a k á r a s z é g y e n t , a k á r f e l e l ő s s é g e t kisebbíteni s z á n d é k o l n á m . D e a k k o r este, h o g y e l v t á r s a i m t ó l , a k i k k e l a d e p o r t á ­ lásról b e s z é l g e t t ü n k , e l v á l t a m , e n g e m o l y a n n y u g t a l a n s á g f o g o t t el, a m e l y a z ó t a s e m e n g e d e t t el a h a t a l m á b ó l . E g y l e n g y e l t a n á r n ő G y e l a t y i n b a n , a P r u t m e l l e t t titokban m e g m u t a t t a a h e l y e t , a h o l s z á z n á l t ö b b z s i d ó t és l e n g y e l t t a r k ó n l ő t t e k és e l f ö l d e l t e k (a l á g e r e k r ő l ő s e m tudott). É n a k k o r este — f e l e j t h e t e t l e n ü l e m l é k e ­ zem! — a hatalom nagy titkolózása mögött valami fojtogató, észbontó szőrnyűséget sejtettem m e g . A z ó t a v a l a h á n y s z o r e m b e r e k r ő l h a l l o k , a k i k e t a F ö l d b á r m e l y r é -

szén e l h u r c o l n a k és e l t ü n t e t n e k a k ö z v é l e m é n y s z e m e elől, m i n d i g u g y a n a z a szo­ r o n g á s r a g a d t o r k o n , m i n t a k k o r é j j e l , é s b á r m e l y h a t a l o m m a l s z e m b e n az én r o k o n s z e n v e m — sőt, ha m ó d o m n y í l i k rá, s e g í t ő k é s z s é g e m is — m i n d e n k o r és m i n d e n h o l a z e l h u r c o l t a k é . A s z ö r n y ű g y a l á z a t után, a m e l y v á r o s o m a t , K o l o z s v á r t érte, k ö t e l e s s é g e m n e k t a r t o m v e l e j é i g m e g t a n u l n i a t ö r t é n e l m i l e c k é t , megtanítani rá m i n d e n f i a t a l e m b e r t , a k i n e m élte át a s z ö r n y ű s é g napjait, k ö t e l e s s é g e m n e k tar­ t o m halálomig tevékenyen szégyenkezni! K o l o z s v á r , 1969. j ú n i u s . Dáné Tibor író

Több jó zenei anyagot a tanuló ifjúságnak! Ü d v ö z ö l j ü k a Korunk áprilisi Ifjúság — n e v e l é s r o v a t á b a n m e g j e l e n t Dalkul­ túra — zeneoktatás c í m ű a n y a g á t . N a g y o n i d ő s z e r ű és s ü r g ő s e n m e g o l d a n d ó témát vetett fel, s m i is ú g y é r e z z ü k , v a l ó b a n m i n d e n t m e g k e l l t e n n ü n k z e n e i a n y a n y e l ­ v ü n k , a n é p d a l k u l t ú r a m e g ő r z é s e és fejlesztése végett, k ü l ö n b e n e l d o b u n k m a ­ g u n k t ó l e g y o l y a n hatásos n e v e l ő i eszközt, a m i t helyettesíteni v a g y p ó t o l n i talán n e m is lehet. M e g g y ő z ő d é s ü n k : m u l a s z t á s v o l n a n e m h a l l g a t n i N a g y Istvánra, Szegő Júliára, E i s i k o v i t s M i k s á r a és G u t t m a n M i h á l y r a . T a n t e s t ü l e t ü n k e g y e t l e n tagja s e m képzett zenész, de mindnyájunkat foglalkoztat a népdal művelése, meggyöke­ reztetése és terjesztése. N é l k ü l e n e m z e d é k ü n k , s f ő k é n t az u t á n u n k k ö v e t k e z ő generáció, művészileg szegényebb lenne. Iskolánkban minden alkalmat megragadunk a népdalok, népdalfeldolgozások és n é p d a l o n a l a p u l ó k ó r u s m ű v e k m e g t a n í t á s á r a , d e a z é n e k n e k , sajnos, k é t s é g b e ­ e j t ő e n k e v é s ó r a s z á m o t biztosítanak. E l h a n y a g o l t t e r ü l e t n á l u n k a z e n e i n e v e l é s . A h a n g j e g y o l v a s á s s a l , a k o t t á b ó l v a l ó é n e k l é s s e l is h a d i l á b o n állunk. K o d á l y o l v a s ó ­ g y a k o r l a t a i t és kis h a n g t á v o l s á g ú g y e r m e k d a l o k a t k e l l e n e k i n y o m a t n i , h o g y a g y e r m e k k e z é b e a d h a s s u k : lássa, o l v a s s a azt, a m i t é n e k e l . A z t á n n a g y o b b hang­ t á v o l s á g ú n é p d a l o k k a l , k á n o n o k k a l , két- és t ö b b s z ó l a m ú K o d á l y - , B a r t ó k - , V á s á r ­ helyi-, V i k á r - és m á s m ű v e k k e l k e l l e n e folytatni. A zenei a n y a n y e l v e l m é l y í t é s é ­ v e l p á r h u z a m o s a n r o m á n n é p d a l o k a t és n é p d a l f e l d o l g o z á s o k a t , v a l a m i n t m á s né­ p e k d a l a i t is b i z t o s í t a n u n k k e l l a g y e r m e k e k és az ifjúság s z á m á r a . J ó s z o l g á l a t o t tesz az 1968-ban m e g j e l e n t Bújj, bújj, zöld ág c í m ű , ó v o d á s o k számára összeállított é n e k e s k ö n y v , d e v á r j u k a folytatásait is! S o k haszonnal f o r g a t j u k S z e g ő J ú l i a és S e b e s t y é n D o b ó K l á r a Kötöttem bokrétát (150 n é p d a l ) c í m ű , 1958-ban k i a d o t t k ö n y v é t , d e i n k á b b c s a k a n a g y o b b o s z t á l y o k b a n . N a g y o n értékes m ű a F a r a g ó József, J a g a m a s J á n o s és S z e g ő J ú l i a g o n d o z á s á b a n m e g j e l e n t Moldvai csángó népdalok és népballadák (1954), d e ez is i n k á b b a n a g y o b b a k n a k szól, ha — m i n t e m l í t e t t e m — a r e n d k í v ü l szűk i d ő k e r e t miatt egyáltalán f o g l a l ­ kozhatunk vele behatóbban. Teljességgel hiányzik viszont egy jó népdalgyűjte­ m é n y a k ö z é p s ő o s z t á l y o k s z á m á r a . V é g ü l is k ö z v e t l e n ü l a g y e r m e k e k , a kis és n a g y o b b t a n u l ó k r é s z é r e is m i n é l t ö b b és m i n é l v á l t o z a t o s a b b zenei a n y a g o t kel­ lene kiadnunk. S a j n o s , a n y a k u n k r a ült a g i c c s , a — n a g y r é s z t — selejtes n y e l v i és zenei k o n g l o m e r á t u m o t t a r t a l m a z ó k ö n n y ű - és t á n c z e n e , a m i i r á n t é p p e n az ifjúság é r d e k ­ l ő d i k l e g i n k á b b . M o s t k e l l e n e a m ű v é s z i l e g kifogástalan dal, zene, a m i k o r a fiatal­ ság a l e g f o g é k o n y a b b . T a n t e s t ü l e t ü n k ő s z i n t é n k í v á n j a , h o g y t ö r e k v é s ü k e r e d m é n y e s l e g y e n , és in­ tézményesen törődhessünk dolgozó népünk zenei műveltségének fejlesztésével. S i m o n y i f a l v a , A r a d m e g y e , 1969. m á j u s 6. Héjja Emma igazgató

Intreprinderea Poligrafică Cluj 3216 — 1969

42101

Sumar *

* X-lea Lukácsy

Înainte

de

Congresul

al

VIAŢA INTERNAŢIONALA 983 987

Sándor: Diferitul Mihálka Zoltán: Strategia d e z v o l t ă ­ Szilágyi Domokos: Pubertate (ver­ rii în c e a d e a treia l u m e suri) 993 Giorgio Amendola: C r i z a italiană şi Dávid Gyula: P e t ő f i şi m i ş c a r e a s o ­ partidul comunist cialistă r o m â n e a s c ă 993 Király László: M o n u m e n t (versuri) 999 Szabó Pál Endre: Sateliţi artificiali pentru telecomunicaţii G á l l Ernő: T r a d i ţ i i ale ştiinţelor s o ­ ciale şi a u t o c u n o a ş t e r e a 1000 König Miklós: C o o p e r a t i v a d e p r o ­ d u c ţ i e şi m i c a g o s p o d ă r i e d i n j u ­ ISTORIE VIE rul c a s e i 1010 Módy Jenő: G e n e t i c a şi p e r s p e c t i ­ Ferenc: Ge­ v e l e ei 1017 Binder Pál — Killyén n e r a l u l B e m la B r a ş o v Páll Lajos: Î m p ă c a r e , B a l a d ă d e s ­ pre pace, Baladă despre fru­ m u s e ţ e (versuri) 1025 REVISTA Theodor W. Adorno: Revoluţia dis­ cului microsillon 1027 Virgil Salvanu: Europa de Nord, Kántor Lajos: Jocuri mitologice v ă z u t ă d e un a r h i t e c t 1030 şi c r i t i c e Fodor Sándor: P r e s a p e n t r u c o p i i Gálffy Mózes: U n n o u m a n u a l de în A n g l i a 1036 predare a limbii române Kányádi Sándor: P a n t a rhei ( v e r ­ Kozma Dezső: P e t ő f i a n a suri) 1039 Bajomi Lázár Endre: D e s p r e un r o ­ Németi László: I n t r e m a t e m a t i c i e n i man aproape de premiul G o n ­ din M a r o c . . . 1040 court Zsakó János: L a c o n s f ă t u i r e a c h i Balogh Edgár: T r a d u c ă t o r şi p u b l i ­ miştilor din A l m a - A t a 1043 cist Arnold Toynbee: D i n b i o g r a f i a sa Pusztai János: Marele Incompa­ spirituală 1047 tibil Köteles Pál: S c h i m b ă r i d e azi l a Bodor András: Este o a r e o r i g i n a l Oradea 1057 n e m u r i t o r u l p o e m al lui H o r a ţ i u ?

1068 1072 1077

1084

1093 1097 1102

1105 1106 1109 1112

NOTE SCRISORI ADRESATE REDACŢIEI Murádin Jenő: A r t a înainte Bálint Tibor: Despre

de

a

păşi 1062

amănuntele

fascinante

1063

Lázár József: P e l u n g i m e a d e u n d ă

a lumii...

1066

Dáné Tibor: E p i l o g l a o prefaţă Héjja Emma: M a i m u l t m a t e r i a l muzical b u n p e n t r u tineretul studios

CRONICA, BIBLIOTECA, REVISTA REVISTELOR

1122

1122