É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II. ... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, – MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK – TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés: Regionális, határon átnyúló kulturális turisztikai utak hálózatának kiépítése az "Európai Ipari Örökség" magyar relikviáinak és hagyományainak hasznosítására, Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) térségünkben történő létrehozása. Kapcsolódás a régió középtávú fejlesztési célkitűzéseihez:
I. Versenyképes gazdaság megteremtése (techno-régió program) I.2. Kreatív ipar I.4. Regionális tudásközpont kialakítása I.6. Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése II. Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen II.1. Koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, marketingeszközök fejlesztése II.2. Közös regionális klaszterközpont létrehozása II.3. Regionális turisztikai klaszterek létrehozásának támogatása II.4. A programhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés II.5. A programhoz kapcsolódó humánerőforrás fejlesztés III. A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése III.1. Tudásváros-, kreatív város-, innovatív város-hálózat III.2. A tudás, az innováció átadására képes városok III.3. Szolgáltató városok III.4. Nyitott határok
Háttér és indoklás:
Régiónk turisztikai vonzereje hasznosításának és attrakciói fejlesztésének egyik legjelentősebb, ma még kihasználatlan különleges tartaléka, a meglévő gazdag ipari örökségünk megfelelő turisztikai termékké történő formálása. Az örökségturizmus iránti kereslet napjainkban ugyanis felfutóban van, ráadásul olyan turisztikai terméket jelent, amelynek létrehozását a turizmus nemzetközi szervezete a World Tourism Organisation, az UNESCO és az Európa Tanács is támogatja. A Kárpát-medence, ezen belül az egykori Felvidék, – és még szűkebben véve – a jelenlegi észak-magyarországi régió Európa kiemelkedően gazdag vidéke örökségföldrajzi szempontból. Különösen igaz ez az állítás az emberi technika és civilizáció múltjának térségünkben található emlékeire vonatkozólag. Olyan alappal, olyan örökségekkel bír a terület, amelyek kizárólagosan egyediek, unikálisak akár gazdasági, akár kulturális, akár szakmatörténeti szempontból. Az európai ember őstörténetétől, sőt már az azt megelőző, embert-előkészítő időktől (hiszen a rudabányai leletek révén ősmajom nagyhatalom is vagyunk), a kézműves háziiparon át, az ipari forradalom szédítő találmányain keresztül, a jelenlegi posztindrusztriális időszakig, a mai civilizáció kialakítóinak az élvonalába tartoztak a különböző korokban itt élő emberek. Hegyeink és a hegyeket szegélyező folyóvölgyeink feltárt technikatörténeti múltjával (az ősember barlangok, a 70.000 éves kovakőbánya leletei stb.), az időszámítás előtti évszázadok, majd honfoglalás-kori, középkori itt feltárt vasművességi emlékeivel, az arany-, ezüst-, réz-, később a kőszénbányák nemzetfenntartó szerepének örökségével, az ezekhez kapcsolódó műszaki tudományok európai hírű művelésével, a kézművesség, majd a gyáripar megannyi emlékével nem csupán hazai, de nemzetközi szakmai körökben is nagy elismerésre tett szert régiónk. A mienkéhez képest kevésbé gazdag technikatörténeti múlttal rendelkező, hasonló sorsú európai vidékek lakosai a legtöbb helyen nálunknál sokkal jobban, a ma szükségleteinek megfelelően hasznosítják a rájuk maradt emlékeket. A múlt, a történelem, a hagyomány mindenütt jó üzletnek is ígérkezik. Az ez irányú szervezőmunka – civil kezdeményezésre, a régió megyéi fejlesztési
1
tanácsainak, önkormányzatainak, az Országos Műszaki Múzeumnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és néhány szponzoráló intézménynek a támogatásával – elindult a régióban is, és az elmúlt hat év során jelentős kezdeti eredmények születtek. Például turisztikai termékké formáltuk az "Európai Vaskultúra Útja magyarországi állomásainak" programját, – és különösen itt Észak-Magyarországon – megfelelő marketing célú kiadványokat is készítettünk hozzá. Ennek nyomán, és az EU-hoz történő csatlakozásunk következtében (többek között a határok átjárhatósága eredményeként) megteremtődtek a kedvező feltételek ahhoz, hogy hasznosítsuk mi is jobban az ipari örökségben rejlő lehetőségeinket. Amennyiben a következő tervezési ciklusra, 2007-2013-ra, a Második Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerül a további fejlesztési elképzelésünk, úgy az örökségtervezésben rejlő innovatív lehetőség tovagyűrűző áldásos hatása nemcsak Magyarország északkeleti területeire, hanem egész hazánk, sőt a Kárpát-medence teljes térségére kiterjedne. Az e célból most elkészült megvalósíthatósági tanulmány ajánlása alapján több szempontból is célszerű és szükséges lenne régiónkban létrehozni a Nemzeti Technikatörténeti Emlékparkot (tematikus élményparkot). Ezt, a sikeresen működő külföldi hasonló létesítmények, illetve a hazai Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark mintájára, – de a teljes régióra kiterjedő földrajzi elhelyezkedéssel – tervezzük kialakítani. Ebben az érintett főhatóságok, a mértékadó területi szervek az előzetes konzultációk kapcsán egyetértettek. Egyetértés alakult ki az Emlékpark tartalmi és elhelyezési koncepciójában is. E szerint a létesítmények a nemzetközileg ismert legkorszerűbb konstrukcióban, – az elhagyott nagyipari üzemcsarnokok és térségek, valamint ipari műemlékek részbeni hasznosításával, – költségtakarékos módon lennének megvalósítva, amely ily módon – a NKÖM szakvéleménye szerint – "jól illeszkedik a tárca műszaki múzeumokat érintő modernizációs programjába." A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (élménypark) megvalósítása bár igen jelentős beruházást igénylő és meglehetősen hosszú megtérülési idővel rendelkező projekt, létrehozását mégis a technikai- és ipari örökségünk védelme és a turizmus újkori elvárásai szerinti hasznosítása együttesen indokolják. Emlékeink megóvása, bemutatása, általuk és a turizmus segítségével a kapcsolódó települési területek újrapozícionálása, a városrészek revitalizálása megállíthatja azt a folyamatot, amely ma már nem csupán népünk termelési kultúrája értékes hagyatékát veszélyezteti, hanem – a részint ennek következményeként kialakult társadalmi szemlélet és gyakorlat miatt – hátrányosan befolyásolja nemzetgazdaságunk versenyképességét is. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint az Emlékparknak kedvező multiplikáló hatása lenne szinte valamennyi Észak-magyarországi Régió, ROP II. program célkitűzésére. A tervezett Emlékpark (élménypark) koncepciója szerint a szabadidő tartalmas eltöltésének, tudománynak, kutatásnak, művészeteknek, oktatásnak, sportnak, szórakozásnak, és számos kereskedelmi szolgáltatásnak érdeklődésre számot tartó helyeket, programokat biztosítana minden korosztály számára, az év minden szakában. Mintegy "Ipariszafari"-ként működne, így lenne az egész áttekinthető. A Park az országban és KeletKözép-Európában egyedül álló látványosságot, attrakciót kínálna az e célból idelátogató százezrek számára. (A külföldi példák szerint évente 250 ezer és 3 millió közötti a látogatók száma a hasonló parkokban.) A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark projekt alapvető funkciói mellett, számottevően növelné a helybeli foglalkoztatottságot, gazdaságélénkítő, lakossági közérzetjavító hatással járna. Vonzaná a befektetési tőkét, és módot nyújtana speciális EU-s és hazai központi pénzalapokból nyerhető támogatásra (pl. barnamezős beruházás, kulturális örökségvédelem, oktatás, képzés, kutatás, turizmusfejlesztés stb.) Ez a projekt Észak-Magyarország eddigi kiemelkedő idegenforgalmi kínálatát egy teljesen új, széleskörű érdeklődésre számítható termékcsomaggal egészíti ki. A régió ismert turisztikai vonzereje, hogy az ország teteje, legmagasabb vidéke (a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, a Zempléni-hegység mind-mind 800 m fölé nyúlik); hogy itt van a legtöbb nemzeti park és tájvédelmi körzet; hogy ez az ország legerdősültebb vidéke; hogy itt van a legtöbb középkori eredetű templomunk, a legtöbb, történelmi emlékeket hordozó várunk, reneszánsz és barokk épületekben leggazdagabb kisvárosaink sora; hogy ez az a táj, amely tán leginkább eljegyezte magát a magyar szabadságmozgalmakkal; hogy olyan négy híres történelmi borvidékkel rendelkezik mint a mátraalji, az
2
egri, a bükkalji és a Tokaj-hegyaljai borkultúra ápolói; hogy rendkívül gazdagok vagyunk a föld felszíne alatt lévő élvezhető, hasznosítható kincsekben, pld. barlangokban, hőforrásokban – e program kapcsán "az ipari örökség leggazdagabb hazai térsége" jelzővel, tartalommal bővíthető. A projekt célkitűzései kolosszálisak. Ez hazánkban csak itt, most, és általunk megvalósítható. Rendkívül kedvező konstelláció alakult ki e téren számunkra. Valamennyi szükséges feltétel szerencsésen mostanra formálódott ki úgy, hogy EU tagságunk második évében egy demonstratív kezdeményezéssel régiónk eleget tehet annak a nemzetközi kötelességünknek, amelyet országunk az Európai Kulturális Egyezmény értelmében vállalt, miszerint: "1. Cikk Minden Szerződő Fél megfelelő intézkedéseket hoz avégből, hogy megőrizze és ösztönözze nemzeti hozzájárulását a közös európai kulturális örökséghez." Éppen ezért óriási felelőssége is ez a jelenleg döntési helyzetben lévő vezetőknek. Megvalósításának hatása is rendkívüli, nagyszabású, sorsdöntő lehet régiónkra nézve. A bekerülési költség is hatalmas, és a végrehajtás előkészítése, lebonyolítása is megfeszített munkát igényel. Kérdés, hogy van-e kellő szakmai előrelátás, felkészültség és politikai bátorság felvállalni ezt. Amennyiben igen, úgy a területfejlesztés legjobb európai példáit követve haladhat térségünk az óhajtott felzárkózásban. 1. Cél: 2. 3. 4.
1. Támogatható tevékenységek:
Szakmatörténeti kutatások alapján további kulturális turisztikai utak kiépítése az egykori Felvidék területén, hangsúlyosan régiónkban, és az ilyen célú munka országos szintű kezdeményezése, koordinálása Észak-Magyarországról; Az új turisztikai termék beintegrálása a hazai és nemzetközi idegenforgalomi hálózatba; Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) kiépítése ÉszakMagyarország térségében. Határ menti, nemzeti és nemzetközi turisztikai együttműködések kezdeményezése, kialakítása, turisztikai hálózatok és turisztikai értékesítési, marketing, információs és fejlesztési együttműködések létrehozása. Határon átnyúló jelentőségű ernyő és szakmai szervezetek turisztikai szolgáltatás és infrastrukturális fejlesztése. Koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, régiómarketing eszközök fejlesztése 1.1. Egységes turisztikai arculat kialakítása az Észak-Magyarországi régióban, illetve országosan az ipari örökség hasznosítására 1.1.1. Grafikai arculat kialakítása, logó tervezése 1.1.2. Marketing- és értékesítési stratégia kidolgozása 1.1.3. Társadalmi Célú Kommunikációs kampány tervezése, lebonyolítása 1.1.4. Háttértanulmány készítése a külföldi értékesítési lehetőségekről 1.1.5. Kiadványkészítés 1.2. Régió és termék specifikus marketing eszközök kialakítása és fejlesztése 1.2.1. Képes dokumentációk, marketing célú kisfilmek készítése 1.2.2. Egyéb marketing eszközkészítés 1.3. Ipari örökségről turisztikai portálfejlesztés 1.3.1. Szakmai anyaggyűjtés 1.3.2. Folyamatos tartalmi frissítés 1.3.3. Kapcsolódó oldalak felkutatása, linkek létrehozása 1.3.4. Turisztikai adatbázishoz történő kapcsolódás, szempontból történő visszakereshetőségének biztosítása 1.3.5. Attraktív hirdetési felület létrehozása
adatok
több
1.4. Egységes turisztikai adatbázis létrehozása 1.4.1. Kutatási tevékenység 1.4.2. Helyi védelem alatt álló és építészetileg értékes épületek adatainak összegyűjtése 1.4.3. Rendszeres kulturális rendezvények, sportolási és szabadidős tevékenységek összegyűjtése, adataik nyilvántartása, frissítése
3
2.
Közös regionális klaszter központ (Emlékpark központ) létrehozása 2.1. Regionális klaszterközpont (Emlékpark központ) létrehozása 2.1.1. A regionális hálózat informatikai és telekommunikációs rendszerének fejlesztése 2.1.2. K+F tevékenység, termék és szolgáltatás-fejlesztés 2.1.3. Régiókon belüli hálózati együttműködések támogatása 2.1.4. Nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódás támogatása 2.2. Regionális klaszterközpont (Emlékpark központ) infrastruktúrájának fejlesztése (külön program szerint) 2.3. A regionális klaszterközpont (Emlékpark központ) működését alátámasztó, megalapozó tanulmányok készítése 2.3.1. A régió turizmusához kapcsolódó statisztikai adatok összegyűjtése, előtanulmány készítése 2.3.2. Megvalósíthatósági tanulmány készítése 2.3.3. Üzleti terv készítése 2.3.4. Marketing terv készítése 2.4. A regionális klaszterközpont (Emlékpark központ) működési feltételének kidolgozása 2.4.1. Működési feltételek kidolgozása 2.4.2. Pénzügyi és szakmai fenntarthatóság vizsgálata 2.4.3. Működési keretek kidolgozása 2.5. A turizmushoz kapcsolódó kutatások és fejlesztések támogatása 2.5.1. Kutatás, fejlesztés 2.5.2. Turisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés 2.5.3. Turizmushoz kapcsolódó szakok indítása a felsőoktatási intézményekben 2.6. Régión belüli hálózatok (Emlékpark résztvevői) együttműködésének támogatása 2.6.1. Hálózati szereplők képzése 2.6.2. Konferenciaszervezés 2.6.3. Turisztikai információs pontok kialakítása, információs technológiai és telekommunikációs eszközökkel való ellátása 2.6.4. Turisztikai információs pontok feltételeinek és követelményrendszerének kialakítása
3.
Regionális turisztikai klaszterek (Emlékpark résztvevői) létrehozásának támogatása 3.1. Turisztikai fogadóképesség javítása az Észak-Magyarországi régióban (külön program szerint) 3.2. Turisztikai vonzerő fejlesztése az Észak-Magyarországi régióban 3.2.1. Turisztikai infrastruktúra-fejlesztése 3.2.2. Attrakciók fejlesztése (Pl. csapolás az őskohóból) 3.2.3. A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése 3.2.4. Múzeumok látogatóbarát fejlesztése; háttér infrastruktúrájuk fejlesztése, interaktív múzeumi szolgáltatások kialakítása 3.3. Az aktív turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése 3.3.1. Kijelölt turista utak felújítása, információs táblák elhelyezése (pld. Diósgyőr-Ózd-Salgótarján között meglévő "Kohász-túra" útvonal a Bükkben) 3.3.2. Bakancsos turizmus feltételeinek javítása, turista- és kulcsos házak, erdei pihenők felújítása 3.3.3. Szakmai tanösvények és működő ipari üzemek látogatófolyosóinak kialakítása
4
3.4. Turisztikai attrakciók fejlesztése az Észak-Magyarországi régióban 3.4.1. Kulturális örökséghez kapcsolódó kulturális attrakciók 3.4.2. Interaktív attrakciók kialakítása a turisztikai központokban 3.4.3. Legalább kistérségi vonzerővel bíró kulturális turisztikai rendezvények 4.
A programokhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés 4.1. Az aktív turizmushoz kapcsolódó logisztikai hálózat kialakítása (külön program szerint) 4.2. Turisztikai szempontból kiemelt központok (Emlékpark résztvevői) elérhetősége javítása 4.2.1. Logisztikai hálózat fejlesztése, kialakítása, 4.2.2. Közlekedési eszközök beszerzése, fejlesztése 4.2.3. Idegenforgalmi nevezetességek elérhetőségét ismertető információs táblák elhelyezése közutak mentén 4.2.4. Parkolóhelyek kialakítása az idegenforgalmi nevezetesség közelében 4.3. Turisztikai tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat kialakítása és fejlesztése 4.3.1. Tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat (pl. többnyelvű idegenvezető, tolmács) 4.3.2. Kiemelt rendezvények fejlesztése. Kiállítás és konferencia szervezése idegenforgalmi szakembereknek 4.3.3. Regionális „utazás kiállítás” szervezése a nagyközönség számára 4.3.4. Szakmai fórumok és továbbképzések tartása idegenforgalomban dolgozó szakembereknek 4.4. Regionális turisztikai nagyrendezvények támogatása 4.4.1. Kulturális örökséghez kapcsolódó kulturális rendezvények Tervezzük elindítani, és térségünkből koordinálni azt a nemzetközi mozgalmat, amelynek címe és tartalma: AZ IPAR EMLÉKEZETE Európa kulturális identitásában Ez a program évente több ipari-kulturális örökséghez kapcsolódó nemzetközi rendezvény (tudományos tanácskozás, megemlékezés, diákvetélkedő, kiállítás stb.) megtartását jelenti Európában, amelyek egy-egy kiemelkedő civilizációs, természettudományos találmány létrejöttének és létrehozóinak kerek évfordulóihoz kapcsolódnának. A rendezvények nagy részének Észak-Magyarország adhatna otthont. 4.4.2.
5.
Legalább regionális vonzerővel bíró kulturális turisztikai rendezvények (pl. szakmai napok, évfordulók stb.)
A programhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés 5.1. A turizmus szereplőinek többszintű képzése az iskolarendszerben 5.1.1. Idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, kommunikációs, partnerségi képzés 5.1.2. Hálózati kommunikáció képzés 5.1.3. Vállalkozói készségfejlesztés 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
Gyakorlatorientált képzés (kompetenciák fejlesztése) Képzések tananyagának kidolgozása, Tankönyvek, képzési segédanyagok megírása kidolgozása, előállítása Képzések megtartása, tanárok óradíjai
5.2. Turisztikai szolgáltatások, iskolarendszeren kívüli képzés 5.2.1. Felhasználó orientált informatikai képzések tananyagának és segédanyagainak kidolgozása, adaptálása 5.2.2. Kommunikációs tréningek tartása
5
5.3. A turizmusban résztvevők vállalkozóvá válásának segítése 5.3.1. Vállalkozóvá válást segítő képzések tananyagának és segédanyagainak kidolgozása, képzések megtartása 5.3.2. Inkubátorház kialakítása 5.3.3. Tanácsadó és trénercégek szolgáltatásainak igénybevétele működő vállalkozások számára 5.4. Regionális turisztikai képzőközpont kialakítása (külön program szerint) Elszámolható költségek:
Támogatás formája: Támogatás mértéke:
Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek: Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, és nélkülözhetetlenek annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához; A kedvezményezettek által ténylegesen teljesített költségek, és teljesítésük alátámasztható az átvételt igazoló számlákkal, vagy azonos bizonyító erejű könyvelési dokumentumokkal (ez a szabály nem zárja ki a kedvezményezett részére történő előlegfizetést); Áruk nem haladja meg a piaci értéket, és a piaci érték független módon megállapítható és ellenőrizhető; Magyarországon megvalósuló projektekhez kapcsolódnak (az 1685/2000. EK Rendelet 12. a tevékenységek helytől függő elismerhetőségéről szóló szabályában meghatározott kivételektől eltekintve); Olyan projekthez kapcsolódnak, amelynek a magvalósítása nem kezdődött meg a támogatási szerződés aláírását megelőzően. Amennyiben a projekt több lépésben valósul meg, akkor a fejlesztés pályázatot képező szakasza egyértelműen el kell különüljön a többi szakasztól; Nem szerepelnek a nem támogatható költségek listáján. Vissza nem térítendő támogatás Az előzőekben feltüntetett alapprogramok szerint: 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 90 % 90 % 95 % 95 % 2. 2.1. 100 %
2.2. 100 %
2.3. 100 %
2.4. 100 %
3.2. 95-100 %
3.3. 90-100%
3.4. 50-70 %
4.1. 95 %
4.2. 95-100 %
4.3. 90 %
4.4. 50-80 %
5.1. 60-80 %
5.2. 50-70 %
5.3 50-90 %
5.4. 95 %
2.5. 100 %
2.6. 95 %
3. 3.1 50-90 % 4.
5.
Projekt kiválasztási kritériumok:
Eddig csak kísérleti formában megvalósult új turisztikai termék bevezetéséről és felfuttatásáról van szó; A térség adottságai az országon belül itt a legkedvezőbbek, hazai versenytársakkal nem kell számolni a piacon; A támogatott projektek kiválasztásánál alapfeltétel a határon átnyúló tényleges együttműködés bemutatása; A regionális célokhoz való illeszkedés kritériumai; A felhasználók célcsoportonkénti igényeihez való alkalmazkodás; Specifikus szakmai szempontok, kiemelten a sajátos marketing kritériumok; Megvalósíthatósági szempontok; Felhasználóbarát web-felületek kialakítása;
6
Adatbázis sokrétű felhasználásának biztosítása; Hatékonysági szempontok; Kiemelt rendezvények komplex szempontjai; Újszerű metodikai szempontok, innovatív megoldások alkalmazása; A kialakított fejlesztési és működtetési koncepció korszerűsége és egységessége; Földrajzi beavatkozások a régióban:
A program sajátossága, egyrészt hogy miközben erőteljesen behálózza a régió teljes területét szakmatörténeti kulturális utak formájában, szélesebb körben (országos és nemzetközi méretekben) is generálni kívánja ezt a tevékenységet. Más oldalról a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus park) létrehozásával és működtetésével egy Kelet-Közép-Európában egyedül álló, hatalmas látogatottságot gerjesztő országos hatáskörű intézményt hoz létre, amellyel attrakciókban gazdag és teljesen új turisztikai programot kínál az ország és a határon túli területek potenciális látogatói számára. ELŐZETES ELGONDOLÁSOK ÉS PÉLDÁK a szakmatörténeti kulturális utak egyes állomásaiként, illetve a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark területi helyszíneiként tervezhető településekre, térségekre, szakmacsoportokra, intézményekre, amelyeket e projekt figyelembe vesz Régiónkhoz, – az Északi-középhegységhez kapcsolódó három megye településein – döntően a következő technikatörténeti, szakmatörténeti emlékek találhatók meg, amelyeket részben már ma is a turizmus céljaira hasznosíthatunk. Ezeknek egy része jelenleg is megtekinthető a régészeti feltárások színhelyén, vagy ipari tájként, illetve ipari műemlékként, múzeumokban, skanzenekben, helytörténeti gyűjteményekben, egyetemeinken, szakiskolákban, továbbá egyes működő ipari üzem kiállítási anyagaként: Ipari őstörténet,, cellulóz és papír-, kerámia-, üveg-, vas-, fa-, bőr-, építőanyag-ipar (tégla, cement, kő, homok), erdei mesterségek (mészégetés, faszénkészítés, fafeldolgozás, hamuzsír készítés stb.), ásványbányászat (ércek, barnaszén), malomipar, textilipar, gépipar, közlekedés és szállítás (külön az erdei vasutak), élelmiszeripar (cukor-, csokoládé-, konzerv-ipar), energiaipar, vegyipar, közületi és lakossági ipari szolgáltatás, kismesterségek, háziipar (a paraszti gazdálkodás célját szolgáló eszközök készítése, varga, csizmadia, kádár, fazekasság stb.), gyáripar, különféle ipari műtárgyak (hidak, viaduktok, vasúti állomások stb.), iparművészeti alkotások Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a következő települések és környezetük rendelkezik értékes szakmatörténeti relikviákkal: Miskolcon és B.A.Z. megye érintett területein: Ózd, Borsodnádasd, Rudabánya, Telkibánya, Edelény, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Dédestapolcsány, Uppony Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros, Tokaj, Szerencs, Hollóháza, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Bükkszentkereszt, Répáshuta, Aggtelek, Jósvafő, Gömörszőlős, Putnok, Szendrő, Szanticska, Háromhuta, Gönc, Pálháza, Mád, Kisgyőr, Nyékládháza, valamint a volt szénbányatelepülések. Egerben és Heves megye érintett területein: Hatvan, Gyögyös, Szilvásvárad /Szalajka-völgy/. Bélapátfalva, Nagyvisnyó, Parádsasvár, Recsk, Verpelét, Pétervására, Felsőtárkány, valamint egyéb bányászattal foglalkozó település Sagótarjánban és Nógrád megye érintett területein: Ipolytarnóc, Hollókő, Romhány, Pásztó, Bátonyterenye, Balassagyarmat valamint a volt szénbánya-települések. A magyar szlovák államhatáron túli területekkel, – mint az egykori Felvidék egy részével – több száz éves közös szakmatörténeti múltja van az észak-magyarországi régiónak, – különösen Nógrád és B. A. Z. megyék településeinek –, amelyet a trianoni határrendezés szakított meg. E program feladatának tekinti, hogy Szakolcától Kisgéresig, Gimestől Késmárkig a magyar vonatkozású helyeken, (ahol az 521 ezer fős szlovákiai magyarság 94 százaléka él) felkutassa, és a szlovák partnerekkel közösen hasznosítsa a feledésre ítélt hagyományaink, ipartörténeti kincseink, kultúrtörténeti múltunk emlékeinek hatalmas tárházát, hogy megismerjük, vagy újra felfedezzük magunknak a Felvidéket. (E célból, kezdeti eredménynek számít, hogy a három megye fejlesztési ügynökségünk, – civil szervezetek aktívistáinak közreműködésével – Útikalauzt adott ki 46 jelentős határ-menti ipari bázis, szellemi, tárgyi öröksége turisztikai célú ajánlására.)
Regionális Fejlesztési Ügynökség, Célcsoport Regionális Marketing Igazgatóság, (kedvezményezettek): Települési önkormányzatok, Gazdasági társaságok, Idegenforgalommal, rendezvényszervezéssel, vendéglátással foglalkozó gazdasági társaságok, Non-profit szervezetek, egyházak, civil szervezetek. 40-45 MdFt.
Tervezett bekerülési költség.
7
Pénzügyi terv 2007-2013. ERDF Központi költségvetési forrás Tervezett egyéb államháztartási forrás Tervezett sajátforrás Összesen Output indikátor:
Eredmény indikátor:
Hatás indikátor:
Milliárd HUF
5 - 25 % 40 -45 Új idegenforgalmi termék jön létre, illetve javul a már bevezetett termékek minősége, valamint hálózatba történő szervezése, növekszik a versenyképes turisztikai attrakciók mennyisége A marketing kiadványok, eszközök, a tematikus idegenforgalmi reklámanyagok száma és hatékonysága emelkedik A számítástechnikai, telekommunikációs eszközök száma és alkalmazási területük jelentősen emelkedik A határon túl élők kultúrájának bemutatását szolgáló kiállítások, illetve rendezvények valósulnak meg A lakosság iskolázottságának, tájékozottságának színvonala javul Szaporodik, és arányában növekszik a szolgáltatásban résztvevők száma Védelem alá és hasznosításra kerülnek a kultúrtörténeti értékű termelési-, technikaiés ipari emlékeink, régiónk e becses öröksége A projekt megvalósulása esetén, csak ennek vonzásaként minimum évi 1 -1,5 millió vendég fordul meg régiónkban Nő az idegenforgalomból származó bevétel, a GDP-n belül emelkedik az idegenforgalomból, vendéglátásból származó hányad A régióban eltöltött vendégéjszakák száma többszörösére emelkedik Élénkül a tudományos kutatómunka, ismét ráirányul a figyelem az ország gazdasági versenyképességét meghatározó műszaki, illetve természettudományos tevékenység társadalmi fontosságára Erősödik kapcsolatunk a nemzetközi turisztikai hálózatokkal Szaporodnak az innovatív projektek és nyertes pályázatok a szakterületen Fokozódik térségünkben a hazai és külföldi tőkebefektetés, ennek nyomán élénkül a gazdaság, a kultúra Városrendezési, közlekedés-korszerűsítési és egyéb térségfejlesztési programokat is generál majd ez a projekt Javul a lakosság életminősége, a kultúrához való hozzáférés esélye bővül, nő a nemzetiségi tolerancia, erősödik a lokálpatriotizmus és az európai, valamint nemzeti kulturális identitás Az ipari örökségben rejlő turisztikai adottságunk kihasználása nő Az idelátogató turisták elégedettsége nő A régió ismertségének növekedése itthon és külföldön A turizmusban tevékenykedő kkv-k száma, bevételük, valamint az itt foglalkoztatottak létszáma emelkedik A turizmus szezonalítása csökken Több turisztikai termék értékesül A határ két oldalán élők jobban megismerik egymás kultúráját, ezáltal az együttműködés magasabb szinten valósul meg
Miskolc, 2006. január 6. Összeállította: Drótos László
8
