A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése

A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) ’1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése’ és ’1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása’ intézkedések hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmány

Kutatási zárójelentés

Készítette a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete

Témavezető Raffay Zoltán

Készítették Bakucz Márta Erdős Katalin Mezei Cecília Raffay Zoltán Térkép (11. ábra): Fonyódi Valéria Pécs, 2007. december 12.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

2

Ábrák jegyzéke

3

Táblázatok jegyzéke

4

Vezetői összefoglaló

5

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírások közti koherencia

7

Az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiái, illetve a támogatott projektek közti koherencia

9

A támogatott projektek társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése

20

A turizmus pozíciói Magyarországon

21

A vizsgált projektek valószínűsíthető hatásai a támogatott projektek típusa alapján

22

A vizsgált projektek számszerűsíthető hatásai a támogatott projektek legfrissebb előrehaladási jelentésében szereplő indikátorok alapján

23

Javaslatok, ötletek az EMIR továbbfejlesztésével kapcsolatban

41

A sikeres és sikertelen pályázatok értékelése területi megoszlás szempontjából

41

A pályázati rendszer módosítására javítására tett javaslatok

46

A pályázati kiírásokkal kapcsolatos megjegyzések

46

A támogatott szervezetekkel készített interjúk és a regionális fejlesztési ügynökségek kérdőíves megkeresésének tapasztalatai, javaslatok

50

A támogatott szervezetekkel készített interjúk összefoglalása

53

A Regionális Fejlesztési Ügynökségek kérdőíves megkeresésére adott válaszok összefoglalása

58

Melléklet - Egy komplex hatását tekintve példamutató projekt: a gyöngyösi Orczy kastély és kert rekonstrukciója

63

2

Ábrák jegyzéke

1. ábra:

A támogatott projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, %

10

2. ábra:

A támogatott projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, %

12

3. ábra:

A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (1. változat)

12

4. ábra:

A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (2. változat)

13

5. ábra:

A támogatott projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, %

15

6. ábra:

A támogatott projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, %

16

7. ábra:

A támogatott projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, %

17

8. ábra:

A támogatott projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, %

18

9. ábra:

A támogatott projektek megoszlása a Nyugat-dunántúli régióban, %

19

10. ábra:

A ROP 1.1. és 1.2 intézkedéseken belül támogatott projektek megoszlása Magyarországon

23

11. ábra:

A meginterjúvolt szervezetek elhelyezkedése a projekt megvalósításának helyszíne szerint

51

3

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: 2. táblázat: 3. táblázat: 4. táblázat: 5. táblázat: 6. táblázat: 7. táblázat: 8. táblázat: 9. táblázat: 10. táblázat: 11. táblázat: 12. táblázat: 13. táblázat: 14. táblázat: 15. táblázat: 16. táblázat: 17. táblázat: 18. táblázat: 19. táblázat: 20. táblázat: 21. táblázat: 22. táblázat: 23. táblázat:

A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerint régiónként és intézkedésenként, db A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon, 2004 Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok az első intézkedés esetében Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban az első intézkedés vonatkozásában Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a második intézkedés esetében Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban a második intézkedés vonatkozásában Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma az első intézkedés vonatkozásában Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma a második intézkedés vonatkozásában Az évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma a második intézkedés vonatkozásában Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek az első intézkedés vonatkozásában Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek a második intézkedés vonatkozásában A benyújtott pályázatok összesítő adatai intézkedésenként A nyertes pályázatok összesítő adatai intézkedésenként 100 Ft támogatásra jutó fejlesztés régiónként, intézkedésenként, forint Egy projektre jutó átlagos támogatás régiónként, intézkedésenként, millió forint Átlagos beruházási nagyság régiónként, intézkedésenként, millió forint A nyertes pályázatok minimum és maximum értékei Az egyes régiók részesedése a turisztikai fejlesztési támogatásokból, intézkedésenként, % Az egyes régiók részesedése a ROP-ból finanszírozott turisztikai fejlesztésekből, intézkedésenként, % A beérkezett pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db A sikeres pályázatok aránya az összes benyújtott pályázaton belül, régiónként, intézkedésenként, % Változások a pályázati kiírások pontrendszerében

4

9 21 25 25 26 27 28 29 30 31 36 41 42 42 43 43 43 44 44 45 45 45 49

Vezetői összefoglaló

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete (a továbbiakban: Megbízott) azt a feladatot kapta az Országos Területfejlesztési Hivatal keretében működő Regionális Fejlesztés Operatív Program és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságától (a továbbiakban: Megbízó), hogy tanulmány keretében értékelje a turisztikai vonzerő fejlesztések rövid- és hosszú távú hatásmechanizmusát, várható közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági, környezeti, foglalkoztatási és az esélyegyenlőségre gyakorolt hatásait, valamint írja le következtetéseit és tegyen javaslatokat a pályázati rendszer fejlesztése érdekében. A tanulmány célja a ROP 1.1 „Turisztikai vonzerők fejlesztése” és 1.2 „Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedések keretében megvalósuló projektek társadalmi-gazdasági életre, a környezet minőségére és az esélyegyenlőségre gyakorolt hatásai mechanizmusának feltárása, a hatások számbavétele, az indikátorrendszer javításának és a szinergiahatások érvényesülésének elősegítése, valamint a 2007–13 közötti regionális operatív program tervezésének elősegítése. Munkánk során a következő adatokkal, illetve módszerekkel dolgoztunk: – A GKI Gazdaságkutató Rt. által 2004. októberében készített, „A turizmus makrogazdasági szerepe” című tanulmány; – A kutatás időpontjában rendelkezésre álló turizmusfejlesztési stratégiák: o A Magyar Turisztikai Hivatal által 2005. augusztusában készített Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS); o A kilenc idegenforgalmi régiónak a 2006. év első felében készült turizmusfejlesztési stratégiája; – A ROP Irányító Hatóság által számunkra rendelkezésre bocsátott adatok: o az Egységes Monitoring Információ Rendszer (EMIR) adatbázisából származó adatok; o az egyes pályázatok pályázati adatlapjai; – A pályázati felhívások; – A Programkiegészítő Dokumentum; – Kiválasztott projektek gesztoraival készült interjúk; – A regionális fejlesztési ügynökségek kérdőíves megkérdezéséből kapott információk; – Az „Itthon otthon van. Turizmus Magyarországon 2005-ben” című, a Magyar Turizmus Rt. által kiadott anyag. A VÁTI területi kirendeltségei sajnos nem reagáltak e-mailen történő megkeresésünkre, így az ő véleményük, a pályázati rendszerrel kapcsolatos javítási javaslataik nem szerepelnek az anyagban. Problémát okozott az adatok hozzáférhetőségének nehézkessége: az EMIR adatbázis használatára feljogosító jelszó hiányában a kutatói team kénytelen volt minden egyes esetben a ROP IH vagy a VÁTI segítségét kérni. A később hasonló kutatások során szerencsés lenne egy teljes körű (vagy legalábbis a vonatkozó projektekre érvényes) hozzáférést biztosítani a kutatóknak. Az EMIR-ből letöltött adatok ugyan teljesen frissek, e tanulmány írását megelőzően négy nappal kerültek beszerzésre, azonban meglehetősen hiányosak, így a hatásmechanizmusok értékelésének számszerűsíthető része igen nehezen megoldható feladatnak bizonyult. 5

Mindezek figyelembe vételével a tanulmány az alábbi szerkezetben készült: − röviden bemutatjuk a turizmus szektor jelentőségét a magyar gazdaságban; − megvizsgáljuk a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírás közötti koherenciát, illetve azt, hogy a végül is támogatott projektek mennyire esnek egybe az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiájában leírt prioritásokkal; − regionális elemzéseket készítünk a rendelkezésünkre álló projektadatokból; − az EMIR rendszerből kapott adatok alapján megvizsgáljuk a pályázatok eddigi számszerűsíthető eredményeit, összevetjük ezeket a pályázati kiírásban szereplő számszerűsített célokkal és értékeljük a célok megvalósulását, illetve azok esetleges meg nem valósulása esetén ennek vélhető okait; − kielemezzük a regionális fejlesztési ügynökségektől visszakapott kitöltött kérdőívek, illetve a kiválasztott projektek gesztoraival folytatott mélyinterjúk tapasztalatait – különös tekintettel a pályázati rendszer tökéletesítésére. Az évközi jelentés célja a kutatás eddigi eredményeinek bemutatása. A Megbízó részéről részünkre megküldött írásbeli vélemény, illetve a szóbeli megbeszéléseken és konzultációkon elhangzott kritikák, észrevételek figyelembe vételével dolgozza ki a Megbízott a kutatás zárójelentését.

6

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és a pályázati kiírások közti koherencia A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) „1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése” és „1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedések hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmányunkban fontosnak tartjuk, hogy abból induljunk ki, amit az OIB felkérésére a Magyar Turisztikai Hivatal 2005–2013 közötti időszakra a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában”(NTS) megfogalmazott. A 2004-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság kiírásában az 1.1 kategóriában a pályázati lehetőséget elsősorban a hagyományokon, ember alkotta vonzerőkön alapuló attrakciók kapták meg. A általunk vizsgált 11 mintaprojektből 7 (a Pannonhalmi Főapátság fejlesztése, a balatonfüredi reformkori városközpont felvirágoztatása, Pécs világörökségi központ kialakítása, a zászlóshajó projektnek tekinthető Gyula belváros rehabilitációja, a gyöngyösi Orczy kastély és kert felújítása, a gyulavári Wenckheim-Almássy kastély megmentése és turisztikai célú fejlesztése, a szegedi Móra Ferenc Múzeum látogatóbarát fejlesztése) sorolható ebbe a kategóriába, amelyek, mint világörökségi helyszínek, kastélyok-várak, történelmi jelentőségű városközpontok Magyarország sokszínű egyediségét adó építészeti értékeinket képviselik. Mindezek fejlesztése emeli a potenciálisan nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciók számát, bár területi elhelyezkedésük (az ország keleti vagy nyugati régióiban) eleve korlátot jelent a közlekedési infrastruktúrából adódóan. A nagyobb távolság leküzdése a magyarországi autóutakon a legtöbb „nyugati” vendégérkezést eredményező osztrákok és németek, és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, a hazai gazdaság számára előnyös, feltehetően a legmagasabb fajlagos költést felmutató német, brit és osztrák turisták számára jelent akadályt (Turizmus Magyarországon 2006, KSH – www.itthon.hu). Az NTS-ben kiemelt, természeti adottságokon alapuló attrakciókhoz soroljuk a mintaprojektek közül a nemzeti parkok (hortobágyi, őrségi) látogatóbarát fejlesztését. Ezek a jelentős természeti értékekkel rendelkező látványosságok elsősorban a belföldi turisták és diákcsoportok számára biztosítanak ökoturisztikai lehetőséget. Az NTS ugyancsak a természeti adottságokon alapuló attrakciók között kiemeli a kerékpáros turizmus jelentőségét. Ez olyan turisztikai termék, amelynek fejlesztésére Európa számos régiója, így Magyarország is, kiváló terepet kínál. Az NTS megemlíti, hogy a Duna-menti Bécs–Budapest kerékpár útvonal szakaszosan van készen. Ennek egy újabb szakaszát jelentette a Halászi Község Önkormányzata által megpályázott Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának fejlesztése. Közismert, hogy a kerékpárút építése igen költséges, mint az említett projekt pályázatának vizsgálatánál is kiderült, valamint összefüggő hálózat is nehezen alakítható ki. Az NTS megállapítása szerint a külföldi kerékpáros turisták inkább a színvonalasan kiépített osztrák, szlovák kerékpárutakat veszik igénybe, ahol a megfelelő kerékpáros szolgáltatások (szerviz, közvetlen szállás) is biztosítottak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a „Turisztikai attrakciófejlesztés” irányuló felhívás már kiemelt figyelmet fordít erre: a kerékpáros turizmus kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése, pihenőhelyek, szerviz pontok, fedett, zárható tárolók létesítése kötelező eleme a jövőbeli kerékpáros fejlesztéseknek. Jelentőségüket mutatja, hogy mértékük a kerékpáros projektelemek költségvetésének minimum 30 százaléka kell, hogy legyen. Meglátásunk szerint, az 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítását célzó pályázati kiírások szintén nagymértékben támaszkodnak az NTS által körvonalazott irányelvekre. A turistafogadás feltételeit elsősorban az elérhetőség (közlekedési lehetőségek), valamint a turisták komfortérzetét javító szolgáltatások (turisztikai információszolgáltatás, turisták szempontjából ki7

emelt közszolgáltatások) helyzete határozza meg. Ez utóbbi kategória meghatározó eleme a vendéglátás és a szálláshelykínálat. A KSH előzetes adatai alapján megállapíthatjuk, 2006ban a középkategóriájú 3 csillagos és a kiemelt minőségű 4 csillagos szállodák könyvelhették el a legtöbb vendégéjszakát (5 691 460, illetve 4 971 117). Ebből is látható, hogy a turisztikai piac valós igényeinek figyelembe vételével és tudatos tervezéssel ezt a két kategóriát megcélozva hirdette meg 2004-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága az elsősorban szálláshelybővítésre, korszerűsítésre szóló 1.2 pályázatokat az ország szálláshely-kínálatát jellemző koncentráció és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére. A pályázatok elbírálása során a hangsúlyokat az egyes régiók adottságai és igényei szerint helyezték magasabb kategóriájú szállást biztosító zöldmezős beruházásokra (pl.: Szalajka-liget Turisztikai Centrum, Szilvásvárad), vagy a már meglevő létesítmények bővítésére, korszerűsítésére, elsősorban az egészségturisztikai szegmensben (pl.: St. Martin Panzió, Hévíz, apartmanház bővítés, Csokonyavisonta). Ez utóbbiak létjogosultságát alátámasztja az az üdülési csekkek elterjedésével gerjesztett és jelentősen megnövekedett belföldi turisztikai igény, amelynek jelentős százaléka a gyógy- és wellness-szállók és szolgáltatások iránt nyilvánul meg. Ráadásul ez a megnövekedett kereslet nem a hagyományos július-augusztusi nyári „fürdőszezonra” szorítkozik, hanem kiterjed szinte bármely szezonra, évszakra (részben, köszönhetően az egyre nagyobb számban előforduló államilag és a munkáltatók által is engedélyezett hosszú hétvégéknek). A szálláslétesítés mellett elmondhatjuk, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által előirányzott turisztikai vonzerők, komplex turisztikai termékcsomagok (aktív- és ökoturizmus – vadászturizmus, kerékpáros turizmus –, ifjúsági turizmus, örökségi- és kulturális turizmus, a hivatásturizmus különböző formái, mint például a kongresszusi-, üzleti-, az incentív és a kiállítási turizmus, illetve a bor- és gasztronómia turizmus) létesítésére és fejlesztésére adtak lehetőséget a 2004-ben közzétett ROP-os pályázatok, amelyek kiírásánál messzemenően figyelembe vették a régiók már meglevő turisztikai kínálatát és az irántuk megnyilvánuló keresletet. Ezek részletesebb elemzésére a következő fejezetben vállalkozunk.

8

Az egyes régiók turizmusfejlesztési stratégiái, illetve a támogatott projektek közti koherencia

Az összes régióra (a „hagyományos” NUTS 2-es tervezési-statisztikaiakra és a két turisztikai régióra, azaz a Balatonra és a Tisza-tóra is) készült turizmusfejlesztési stratégia az elmúlt évben. Ezeknek a megállapításait, a kijelölt fejlesztési irányokat vetjük össze a következő fejezetben a támogatott projektek típusaival, hogy megvizsgáljuk a stratégiakészítők által kitűzött célok (fejlesztési területek) és a ténylegesen támogatott projektek közötti konzisztenciát. Két előzetes megjegyzést kell tennünk a fejezettel kapcsolatban: – Mivel az EMIR adatbázisból rendelkezésünkre bocsátott adatok a hét tervezésistatisztikai régió szerinti bontásban tartalmazták az adatokat, az alábbi vizsgálatot is a hét régió (Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) szerint végeztük el. – A támogatott projektek régiónkénti száma (minimum 13, illetve maximum 32, lásd 1. táblázat) miatt óhatatlanul lehetnek torzítások az összevetésben. Elképzelhető, hogy egy stratégiailag fontosnak tartott területre beérkező pályázatok esetlegesen gyengébb színvonala miatt nem kapta meg a terület a stratégiában kifejtett fontosságát tükröző támogatást, mint ahogyan az is lehetséges, hogy egyszerűen nem érkezett be az adott területen támogatásra pályázat. 1. táblázat A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerint régiónként és intézkedésenként, db DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. Σ

8 15 23

5 17 22

ÉszakAlföld

Észak-Magyarország

KözépDunántúl

Közép-Magyarország

NyugatDunántúl

Összesen

10 13 23

8 24 32

6 7 13

5 8 13

6 10 16

48 94 142

Forrás: EMIR alapján saját számítás

Az alábbiakban röviden megvizsgáljuk, hogy egyes régiók turizmusfejlesztésének stratégiai célkitűzései mennyire köszönnek vissza a támogatott projektek típus szerinti megoszlásában. Terjedelmi okok miatt az egyes stratégiákban felsorolt célkitűzéseket szerkesztett, rövidített változatban közöljük. Dél-Alföld A Dél-Alföld regionális turizmusfejlesztési stratégiája (készítette: EuroSpa Hungary Kft., 2006. március) az alábbi irányvonalak mentén képzeli el a Dél-Alföld régió idegenforgalmának fejlesztését: 1. Termék- és vonzerőfejlesztés: – régióspecifikus turisztikai imázs megteremtése, a régióra jellemző termékek minőségi fejlesztése, védjegy- és minőségbiztosítási rendszerek bevezetése; – komplex turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése; – a színvonalas szolgáltatási háttér és a változatos, komplex programkínálat feltételeinek biztosítása; – a nemzetközi trendekhez illeszkedő lehetőségek hatékony kihasználása. 9

2. Egészségturizmus: – jól pozícionált gyógyhelyek és wellnessközpontok kialakítása: néhány nagy fürdő nemzetközi szintre hozása, helyi és térségi jelentőségű fürdők minőségének javítása, felzárkóztatása; – az egészségturizmushoz kapcsolódó speciális szálláslehetőségek minőségi fejlesztése, piaci indokoltság esetén további létesítmények építése; – az egészségturizmus és az egészségügy szolgáltatóinak hatékony szakmai együttműködése; – balneológiai kutatóközpont létrehozása. 3. Konferenciaturizmus: – nagy befogadóképességű konferencia központok építése kiemelt turisztikai desztinációkban; – ennek megfelelő üzleti profilú szálláskapacitás építése. 4. Kulturális- és örökségturizmus – nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele; – lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (benne minőségi szálláshelyek kialakítása); – aktív-sportturizmus kínálatának bővítése; – gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése; – nagy- és kisrendezvények támogatása; – kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme. Ezen túl megfogalmazza a stratégia a közvetlen szolgáltatásfejlesztés címszó alatt a garantált minőségű, színvonalas és karakteres kiegészítő szolgáltatások, kiemelten a szállások kínálatának fejlesztését. A támogatott projektek megoszlása a régióban következőképpen mutat (1. ábra): 1. ábra A támogatott projektek megoszlása a Dél-alföldi régióban, % 4%

4%

4%

Szálláshelyfejlesztés

4%

Városmegújítás Múzeumfejlesztés

4%

Ökoturizmus 9% 58%

Lovasturizmus Kerékpáros turizmus Horgászturizmus

13%

Vízi turizmus


A szálláshelyek kínálatának bővítése kapta e régióban a legnagyobb hangsúlyt, a „Kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme” prioritás is komoly támogatást élvez a Dél-Alföldön (városmegújítási projektek, illetve múzeumfejlesztés); vannak kezdeményezé-

10

sek, amelyek egybevágnak az „Aktív-sportturizmus kínálatának bővítése” prioritással (lovaskerékpáros-, vízi- és horgászturizmus), ugyanakkor a stratégiában hangsúlyosan kiemelt egészség- illetve konferenciaturizmus területén egyetlen projekt sem részesülhetett támogatásban, mert erre az NFT 1 nem is adott lehetőséget. Dél-Dunántúl 1 A régió az alábbiakban látja idegenforgalmának legfontosabb fejlesztési irányait (A DélDunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája, 2006): 1. Gyógy-, termál és wellnessturizmus – Pécsi élményfürdő fejlesztési projekt; – Az abaligeti gyógybarlang adottságaira építő gyógyszálló építése; – Sikondai Élményfürdő beruházás; – Szigetvári Gyógyfürdő fejlesztése; – A kaposvári Városi Fürdőben élménymedence építése; – A barcsi Városi Termál Strandfürdő fejlesztése; – Gunaras- Gyógy- és Strandfürdő; – Nagyatádi Termál és Gyógyfürdő korszerűsítése; – Csokonyavisonta, Sellye, Tamási fürdőinek korszerűsítése. 2. Vidéki turizmus: – falusi turizmus; – vidéki aktív turizmus (lovas, kerékpáros, horgász); – bor- és gasztronómiai turizmus. 3. Kulturális, konferencia és rendezvény turizmus; MICE – Regionális szinten a turisztikai rendezvénypályázat fenntartása, erősítése – pécsi fejlesztésű pólusprogram keretében tervezett kulturális ipari beruházások és a turizmus fejlesztések összehangolása; – Az EKF 2010 fejlesztések tervezése, megalapozása során turizmusra gyakorolt előzetes hatások vizsgálata. 4. Ökoturizmus – A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése és a Mecsek Gyöngyei projekt; – A gyalogos túrázási lehetőségek népszerűsítésére (Prospektusok, internetes reklám, tematikus térképek stb.) készítendő marketing eszközök megvalósítása; – A létrejövő regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetben ökoturizmusra szakosodott termékmenedzser kijelölése, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság által ökoturisztikai munkacsoport felállítása; – Koncepció készítése a horvát-magyar határon átnyúló ökoturisztikai lehetőségekről. A támogatott projektek az összes régió közül itt mozognak a legszűkebb skálán, mindössze négy terület projektjei kaptak támogatást (2. ábra):

1

Többek között azért is foglalkoztunk ezzel a régióval a többinél részletesebben, mert a régióközpont Pécs 2010es Európa Kulturális Fővárosa címe révén megvalósuló programsorozat az elkövetkező évek egyik legnagyobb kulturális eseménye, ráadásul ha 36 milliárdot fordítunk az 5 nagyprojektbe, akkor kínos lenne megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelykínálat miatt a város (és Magyarország) nemzetközi hírnévét gyengíteni. További ok, hogy a Megbízott csapata pécsi kötődésű kutatókból áll, akiknek a helyismerete érthetően nagyobb a Dél-Dunántúlon, mint a másik hat (vagy nyolc) magyarországi régióban.

11

2. ábra A támogatott projektek megoszlása a Dél-dunántúli régióban, % 5%

Szálláshelyfejlesztés 23%

Kulturális turizmus Ökoturizmus

5% 67%

Vízi turizmus


Örvendetes az ökoturisztikai projektek magas aránya a támogatott projektek között, és visszaköszön a stratégiában megfogalmazott kulturális turizmus és az aktív turizmus is (a vízi turizmus támogatása révén). A kétharmados arányban részesedő szálláshely-fejlesztések jelentős része gyógy- és termálfürdőknek otthont adó településeken (Csokonyavisonta, Dombóvár-Gunaras), illetve falusi településeken hasznosul, így összességében a támogatott projekteknek a kitűzött stratégiai célokkal való összhangja jónak mondható. A lovas- és kerékpáros, illetve a bor- és gasztronómiai turizmus viszont egyáltalán nem szerepel a támogatott projektek között. Itt elsősorban az NTS egyik fő célkitűzésére kell gondolnunk, ami a területi aránytalanságok csökkentésére, felszámolására irányul. Ezt szeretnénk alátámasztani a 2000–2003as KSH turisztikai adatok felhasználásával készített klaszteranalízis eredményeivel, amelyet az alábbi térképek mutatnak be (3. és 4. ábra). 3. ábra A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (1. változat)

Forrás: Bakucz Márta szerkesztése (Alkalmazott változók: a szálláskihasználtságra vonatkozó éves átlagok aggregált adatai, a rendelkezésre álló, ezer lakosra jutó szálláshely kapacitás, az egy főre eső vendégéjszaka átlaga.), 2005.

12

4. ábra A dél-dunántúli kistérségek turisztikai kategorizálási térképe a klaszteranalízis eredményei alapján (2. változat)

Forrás: Bakucz Márta szerkesztése (Alkalmazott változók: a vendégérkezésekre vonatkozó éves átlagok aggregált adatai, a rendelkezésre álló, ezer lakosra jutó szálláshely kapacitás, az egy főre eső vendégéjszaka átlaga), 2005.

Az elemzés alapján készített térkép első változata azt mutatja, hogy a Balaton déli partján fekvő három kistérség mellett két másik kistérség – a lengyeltóti és a siklósi (az utóbbihoz tartozik Harkány, Villány is) – turisztikai teljesítménye kiemelkedik az átlagból, köszönhetően fejlettebb turisztikai infrastruktúrájuknak (szálláshely száma/1000 lakos). Ez a tényező a régió legnagyobb városa (a belföldi turisták által 10. leglátogatottabb 2 ), Pécs esetében alacsonyabb értéket mutatott az elvártnál, ezért vonhattuk le azt a következtetést, hogy a város idegenforgalmi teljesítményét nagymértékben fokozhatná a rendelkezésre álló szálláshely kapacitás mennyiségi és minőségi emelése (2007-ig ez volt az egyetlen olyan vidéki nagyváros, ahol nem volt négy csillagos hotel). Egy pécsi mikrovállalkozás 2005-ben beadott sikeres pályázata eredményeként ma már működik Pécs belvárosában az első 4 csillagos szálloda. A vendégkörében elsősorban hivatásturizmusra építő kisvállalkozás áprilisi nyitása óta sikeresen növelte vendégágy kihasználtságát (május:13.34%, június:19,55%, július:31,67%), és az őszi időszakra vonatkozó előfoglalások (23,64% szeptemberben, 18,48% októberben) is azt jelzik, hogy a projekt sikeres felfutási időszakot ígér (a 2007. őszi vendégforgalmi adatok erre utalnak). Ezt támasztják alá a KSH 2006-ra vonatkozó adatai is, mely szerint a Dél-Dunántúlon Pécs érte el a legmagasabb vendégéjszaka számot (257 000), megelőzve ezzel a már említett, Harkányt és Villányt is magába foglaló, hagyományosan turisztikai jelentőségű siklósi kistérséget (222 000). A klaszteranalízis második változatának eredménye arra mutat rá Pécs esetében, hogy itt kiemelkedő súlya van a három vizsgált változó közül a vendégérkezések számának. A városba érkező látogatók többsége azonban még az emelkedő tendencia ellenére is csak egy napot tölt el, vagy esetleg egy-két éjszakára vesz kereskedelmi szálláshelyet igénybe. A turizmusból eredő bevételek emelkedésére akkor lehetne biztosan számítani, ha az egy főre eső vendégéj2

KSH előzetes adatok, 2006.

13

szakák számát jelentősen sikerülne megnövelni. Ha a 2010-es EKF rendezvényekre gondolunk, akkor egyértelmű, hogy a kulturális- és örökségturizmusra építő városnak nagy szüksége van a magasabb minőséget nyújtó, megnövekedett szálláskapacitásra. Ezt segítheti elő a 2007 októberében megjelenő új szálláskapacitás bővítését célzó dél-dunántúli operatív program pályázat is. Észak-Alföld Az Észak-Alföld turizmusfejlesztési stratégiáját a Szolnoki Főiskola szakértői készítették el 2006. áprilisában, és az alábbiakban fogalmazták meg a régió idegenforgalma fejlesztésének kívánatos irányait: 1. Vonzerő-és attrakciófejlesztés: – gyógy- és wellness turizmus (egészségturizmus); – üzleti és konferenciaturizmus; – tiszai- (vízi) turizmus; – örökségturizmus; – öko- és falusi turizmus; – golfturizmus. 2. Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés – szálláshelyek kínálatának bővítése; – vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása; – közlekedési helyzet és elérhetőség javítása; – turistabarát környezet kialakítása. 3. Régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése – kommunikációs stratégia kidolgozása; – régiómarketing eszközök fejlesztése; – turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése; – turisztikai márkaképzés támogatása; – turisztikai háttérkutatások. 4. Szervezeti és működési feltételek javítása – humán erőforrások fejlesztése; – információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése; – turisztikai szervezetek és hálózatok fejlesztése, létrehozása; – határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása; – interdiszciplináris területek, innováció támogatása. A támogatást elnyert projektek típusonként megoszlása az alábbi képet mutatja az Északalföldi régióban (5. ábra): A régióban „Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés” célkitűzés a szálláshelyfejlesztéseken keresztül valósul meg, a szálláshely-fejlesztések egy része a gyógy- és wellness turizmust célkitűzéseinek megvalósulását is támogatja, az ökoturizmus fejlesztése ugyancsak hangsúlyosan jelenik meg a támogatásokban, ugyanakkor a vízi turizmus és az üzleti és konferenciaturizmus alig (ez utóbbi kizárólag az egyik szálláshelyen keresztül) szerepel a támogatott ötletek között. A támogatott projektek arányát tekintve a kerékpáros turizmus ugyanakkor a régióban a harmadik legtámogatottabb terület volt, annak ellenére, hogy kiemelten nem szerepel a prioritások közt, csak a sorok között, miszerint „Az aktív turizmuson belül a vízi turizmus mellett a régióban jelentős lehet a kerékpáros turizmus is”.

14

5. ábra A támogatott projektek megoszlása az Észak-alföldi régióban, % 4%

4%

Szálláshelyfejlesztés 17%

Múzeumfejlesztés Ökoturizmus

49%

Kerékpáros turizmus Horgászturizmus Vízi turizmus

22% 4%


Észak-Magyarország A régió turizmusfejlesztési stratégiája 2006 márciusában készült el, készítette az RMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc. Az alábbiakban látja a stratégiakészítő a régió idegenforgalmának leginkább fejlesztendő területeit: 1. Vonzerőfejlesztés és régió-specifikus komplex termékek kialakítása: – ökoturizmus; – vízi és vízparti aktív turizmus; – regionális vonzerővel rendelkező, egyedi kínálati elemek fejlesztése (egészségturizmus, falusi turizmus, konferenciaturizmus, kerékpáros turizmus, régió-specifikus rendezvények); – kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése (vadászturizmus, épített örökség turisztikai hasznosítása, gasztroturizmus, lovasturizmus). 2. A turistafogadás feltételeinek fenntartható fejlesztése: – közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kikötőhálózat fejlesztése, vízi útvonalak kijelölése és fenntartása, turisztikai attrakciók megközelíthetőségének javítása, régión belüli közúthálózat fejlesztése, tiszai átkelőhelyek fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása stb.); – szálláshelyek fejlesztése (minőségi szálláshelyek fejlesztése, korszerűsítése és kapacitásának növelése, kempingek és nomád szálláshelyek fejlesztése, falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése, kereskedelmi szálláshelyek arányának növelése); – vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése; – környezeti állapot tudatos fejlesztése (…); – humán erőforrás feltételek javítása (…); – marketing (…). 3. A turizmus szervezeti és működési feltételeinek biztosítása: – szervezetek és együttműködési hálózatok fejlesztése (…); – információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése (…). A felsorolás véleményünk szerint gyakorlatilag a teljes társadalmi-gazdasági élet szinte minden elképzelhető és támogatható fejleszthető területét érinti, ráadásul helyenként nem is igazán értelmezhető a megfogalmazás – kérdéses például, hogy mit takar a kereskedelmi szál15

láshelyek arányának növelése –, így gyakorlatilag lehetetlen a stratégiának a végül is támogatást elnyert projektek típusaival való koherenciáját vizsgálni (6. ábra). 6. ábra A támogatott projektek megoszlása az Észak-magyarországi régióban, % 6%

3%


3%

Városmegújítás

6%

Kulturális turizmus Ökoturizmus

9%

Kerékpáros turizmus 3%

Vízi turizmus Fürdőturizmus

70%


A szálláshely-fejlesztések mellett a támogatott projektek közt az átlagnál kicsit talán konkrétabban említett ökoturizmus, illetve vízi turizmus is hangsúlyosan szerepel. A támogatott szálláshely-fejlesztési projektek közt találunk egészségturisztikai, konferencia-turizmus, borturizmus és vadászturizmus-fejlesztési elképzelést is. Megjegyzendő még, hogy e régióban támogatták a legtöbb projektet, szám szerint harminckettőt. A magas támogatott projekt számot a KSH előzetes összesítő adatai is igazolják, mivel a régióban eltöltött vendégéjszakák száma 7,4%-al nőtt 2006-ban, ami enyhén növekedő tendenciát mutat a megelőző évhez képest. Itt kiemelünk a régió megvalósult kulturális projektjei közül egyet, amely komplex hatását tekintve mindenképpen példamutató és előre mutató: a gyöngyösi Orczy kastély és kert rekonstrukcióját követően további fejlesztéseket tűzött ki célként a városi önkormányzat, amelyekre további három ütemben kerül majd sor, nyilvánvalóan további pályázati pénzek felhasználásával (lásd 1. sz. melléklet). Közép-Dunántúl A régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006-ban készült el a budapesti illetőségű Inn-side © Tanácsadó Kft. Jóvoltából. Az anyag a Közép-Dunántúl turizmusának fejlesztésénél az alábbi három stratégiai célt fogalmazza meg: 1. A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás – turisztikai fogadókészség fejlesztése: – turisztikai információs és irányító rendszer regionális fejlesztése; – vendégek komfort érzetének fejlesztése; – attrakció helyszínek kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése; – turizmus fejlődését segítő infrastruktúra fejlesztése; – kiránduló központok fejlesztése; – rendezvények szervezése- koordináció- marketing; – környezet és tájvédelem, tervezés; – településkép fejlesztése. 2. Turisztikai attrakciófejlesztés - országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztések, nagyprojektek végrehajtása: – épített örökségek hasznosítása; 16

– vízparti területek hasznosítása; – nemzeti parkok, natúrparkok, természetvédelmi területek turisztikai bemutatásának, hasznosításának fejlesztése; – ipari örökségek kulturális és turisztikai hasznosítása. 3. Horizontális célok megvalósítása: – látogató központú szemlélet - szemléletváltás, - kooperációs készség - régiós identitás tudat növelése; – turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása, fenntartható fejlesztés; – esélyegyenlőség biztosítása az ágazati foglalkoztatás területén; – oktatási háttér fejlesztése; – együttműködés a vidékfejlesztési célok elérésében, desztináció menedzsment szervezetek közötti együttműködés; – ifjúsági turizmus feltételeinek és működési rendszerének fejlesztése; – eurorégiós együttműködés fejlesztése. Amint látható, ez a paletta is széles, itt sem könnyű a konzisztencia vizsgálata (7. ábra). 7. ábra A támogatott projektek megoszlása a Közép-dunántúli régióban, % 8% 8%

Szálláshelyfejlesztés Városmegújítás

37%

8%

Múzeumfejlesztés Ökoturizmus

8%

Lovasturizmus Vízi turizmus

8%

Fürdőturizmus 23%


A legkisebb arányban e régióban támogattak szálláshely-fejlesztéseket, és a támogatások típusonként megoszlása is a legarányosabbak közt van. Feltűnően magas a támogatott városmegújítási projektek aránya (Balatonfüred, Esztergom, Székesfehérvár). A múzeumok, ökoturizmus, fürdők fejlesztése egyforma hangsúlyt kap a támogatott projekteket tekintve (annak ellenére, hogy NFT az I-ben elvileg nem volt mód fürdők támogatására). Közép-Magyarország A Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégiája (2006. májusára készítette el a Szemrédi Turisztikai Tanácsadó) az alábbi területek fejlesztésével számol (mivel Budapest nem jogosult támogatásra, csak a régió fennmaradó részére, azaz Pest megyére vonatkozó megállapításokat gyűjtöttük ki): – Szervezeti fejlesztés (a régió kistérségeiben létrehozandó, a turisztikai szolgáltatók és egyéb szervezetek együttműködését szervező és irányító, leginkább egyesületi formában működő desztinációs szervezetek létrehozása és fejlesztése); – Élményláncok (építve a „Kreatív régió” imázsára, tematikus útvonalak kiépítése: vízi-, bor- és gasztronómia utak, lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak) létrehozása;

17

– Kerékpár úthálózat fejlesztése (a Duna mentén összefüggő, a gépkocsiforgalomtól elkülönített kerékpárút kiépítése és erre alapozva a régión túlnyúló „Dunamenti kerékpár élményút” létrehozása, amely kapcsolódhat a Duna-programban megfogalmazott gátépítési és vízvédelmi fejlesztésekhez); – Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok kiszolgálására (a több napos tartózkodás esélyét ígérő vonzerők látogatottságának növelése, a napi kiránduló forgalom közlekedés terhelésének csökkentése, illetve a termékek komplexebbé tétele elsősorban Budapesten kívüli területeken); – Védett területek turizmusba való bevonása (látogatóközpontok és tanösvények létrehozása); – Humán infrastruktúra fejlesztése (régió önkormányzati és turisztikai menedzsment területén dolgozó munkatársak desztinációs menedzsment és marketing témakörére vonatkozó ismereteinek növelése). A régióban támogatott projektek megoszlását a 8. ábra mutatja be. 8. ábra A támogatott projektek megoszlása a Közép-magyarországi régióban, % 8%

Szálláshelyfejlesztés Ökoturizmus

23% 46%

Lovasturizmus Kerékpáros turizmus

8%

Golfturizmus 15%


A támogatott célok megoszlása nagymértékű konzisztenciát mutat a megfogalmazott célkitűzésekkel: a szokásos módon komoly támogatást élvező szálláshelyfejlesztések mellett hangsúlyos az ökoturizmus („Védett területek turizmusba való bevonása”) és a kerékpáros turizmus is, de van támogatott lovasturisztikai projekt is a régióban, unikumként pedig egy golfturisztikai ötlet is támogatást nyert. Nyugat-Dunántúl A Régiófókusz Kht. szakértői csapata készítette el a Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió 2007–2013 időszakra érvényes turizmusfejlesztési stratégiáját, 2006-ban. Ebben az alábbi területek szerepelnek mint kiemelt turizmusfejlesztési prioritások: – Az egészségturizmus integrált fejlesztése; – Az ökoturizmus feltétel- és eszközrendszerének fokozása; – Kulturális turizmus fejlesztése; – Családbarát regionális desztináció fejlesztése; – Ifjúsági turisztikai kínálat bővítése, minőségfejlesztése; – Senior turizmus feltételrendszerének fejlesztése; – A falusi turizmus minőségfejlesztése; – Aktív turizmus: kerékpáros, víziturizmus fejlesztése; – Bor és gasztronómia;

18

– Hivatásturizmus (MICE) fejlesztése. A támogatott projektek a 9. ábrán jelzett területeket érintik. 9. ábra A támogatott projektek megoszlása a Nyugat-dunántúli régióban, % 13% 6%

13%

50%

6%

Szálláshelyfejlesztés Városmegújítás Múzeumfejlesztés Kulturális turizmus Ökoturizmus Lovasturizmus Kerékpáros turizmus

6% 6%


A leghangsúlyosabb e régióban is a szálláshelyfejlesztés (az országos átlag alatti arányban), emellett a kerékpáros- és az ökoturizmus szerepel jelentősebb számú projekttel. A projektek változatossága szembetűnő, a kisszámú (mindössze 16) elnyert támogatás hét különböző fejlesztési terület közt oszlik meg. Összefoglalásként megemlíthető, hogy – néhány üdítő kivételtől eltekintve – a projektek viszonylagos egyhangúsága, a kreativitás hiánya talán a Közreműködő Szervezetek hozzáállásával is összefügghet; a regionális fejlesztési ügynökségek egyesek szerint bizonytalan esetekben a „mindent szabad, ami nem tilos”, míg a VÁTI a „minden tilos, ami nem (leírtan) szabad” elvét látszott alkalmazni (lásd a regionális fejlesztési ügynökségektől kapott kérdőívek feldolgozásával foglalkozó fejezetet). A kutatás szűkös határideje erre ugyan nem adott lehetőséget, de szerencsés lenne megtekinteni az elutasított pályázatokat is, hogy volt-e egyáltalán kreatív, innovatív ötlet köztük (például ipari örökség, amely a stratégiai elképzelések közt is csak a Közép-Dunántúlon köszön vissza, vagy a tematikus útvonalak kiépítése, amelyet a Közép-magyarországi régió idegenforgalmi stratégiája is megemlített). Állatkert-fejlesztés például nem volt, holott a rendszer elméletileg lehetőséget adott erre. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nemzeti parkok mintájára ezek a fejlesztések is nagyobb támogatási arányban részesüljenek, hiszen az esetek többségében itt is önkormányzati fenntartású intézményekről van szó.

19

A támogatott projektek társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése Minden turisztikai beruházás – a multiplikátor hatáson keresztül – tovagyűrűző hatást indít el a gazdasági rendszerben, mivel a kibocsátás és a foglalkoztatottság bővülését eredményezi. E bővülés nagyobb, mint maga az eredeti megrendelés vagy beruházás. A Megbízott feladata – a rendelkezésre álló szűkös adatok figyelembe vételével – ezeknek a hatásoknak a lehetséges számszerűsítése volt. A munkát több tényező nehezíti: – A legtöbb projekt még nem ért véget, így kevés zárójelentésre támaszkodhattunk munkánk során. A legfrissebb előrehaladási jelentések indikátorai jelentették azt az adatbázist, amely alapján a számításokat végeztük. A támogatási szerződésekben szereplő adatokat nem tartottuk relevánsnak, mert szinte minden projekt több – némelyik akár öt-hat vagy még több – módosításon ment keresztül, amelyek során az eredeti célkitűzések – benne a számszerűsíthető projekteredmények, úgymint teremtett munkahelyek száma, szálláshelyfejlesztés esetén új vagy felújított, komfort-növelt szobák száma stb. – gyakran jelentősen módosultak. – A hatások jelentős része ráadásul csak hosszabb távon jelentkezik. Míg egy szálláshelyfejlesztés már akár rövid távon is jelentős keresletélénkülést eredményezhet, amennyiben egy térség egyébként rendelkezik a turisták fogadására alkalmas vonzerőkkel és szűk keresztmetszetet korában csak a szűkös szálláshely-kapacitás okozott, egy szemléletformáló akció, egy ökoturisztikai bemutatóhely igazi hatásai csak sokkal hosszabb távon, a látogatók környezeti tudatának formálása és a lakosság mind nagyobb hányada részéről környezettudatosabb életmód kialakulása révén mutatkoznak meg. Ezeket a hatásokat számszerűsíteni azonban gyakorlatilag lehetetlen. A turizmus hatásainak egzakt mérésére nincs kidolgozott, kiforrott és egységesen elfogadott módszertan. A kutatói team ezért két megközelítést alkalmazott: – A támogatott projektek típusainak vizsgálata, és általános feltevések, hipotézisek megfogalmazása ezek alapján régiónként és Magyarország egészére nézve (meglehetősen „szoft” és nagymértékben szubjektív megközelítés, amely megállapításainak érvényesülését ráadásul rendkívül sok, előre nem látható vagy kiszámíthatatlan tényező befolyásolja); – A GKI Gazdaságkutató Rt. által 2004. októberében készült, „A turizmus makrogazdasági szerepe” című tanulmány, amely konkrét számadatokat tartalmaz a turisztikai beruházások tovagyűrűző, multiplikátor hatásaira vonatkozóan. Ezeket a számokat tekintettük mérvadónak a ROP 1.1. és 1.2. projektek beruházásai által valószínűsíthetően kiváltott hatások számszerűsítése során. Az előző megközelítéssel szemben ez sokkal inkább „hard” típusú vizsgálat, mindazonáltal ennek az eredményeit sem szabad szentírásként kezelni. Mindezt megelőzően szükségesnek tartottuk egy rövid fejezet beszúrását a turizmus szerepéről a mai magyar gazdaságban. Ennek a fejezetnek az alapja a már említett, „A turizmus makrogazdasági szerepe” című GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmány, illetve a „Turizmus Magyarországon 2005” című, Magyar Turizmus Rt. által készített tanulmány legfontosabb megállapításai.

20

A turizmus pozíciói Magyarországon Magyarország helye a világ turizmusában A világ turizmusát 2004-ben jellemző pozitív tendenciák a 2005. évben is folytatódtak: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5%-kal emelkedett a 2004. évhez képest. A világ turizmusát negatívan befolyásoló tényezők – terrortámadások, természeti katasztrófák, árfolyam ingadozások, valamint gazdasági és politikai konfliktusok – ellenére 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések száma, minden korábban regisztrált értéket meghaladva, elérte a 808 millió főt. Ez a 2004. évinél 42 millióval több turistaérkezést jelent. Bár minden kontinens forgalma pozitív eredményeket mutatott, a növekedés elsősorban Európának, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térségnek köszönhető. A korábbi évekhez hasonlóan a szabadidős célú utazások száma nagyobb mértékű növekedést mutatott, mint az üzleti utazásoké. Az üzleti turizmusban előtérbe kerül a költségtudatosság, és a kiadások csökkentése érdekében az incentív utazásokat több esetben más üzleti utazásokkal kombinálják. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül a legdinamikusabb növekedés Észak-Európát és Dél-Európát, illetve a Mediterrán térséget jellemezte. A Magyarországot is magában foglaló Közép- és Kelet-Európában 2005-ben 92 millió (+3,6%) nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 20,8%-os részesedést jelent a kontinens, illetve 11,4%-os részesedést a világ turizmusából. Magyarország továbbra is a világ legkedveltebb desztinációinak élvonalába tartozik. Az elmúlt években turizmusunk alakulását az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása, az euróárfolyam alakulása, a csökkenő repülőjegyárak, valamint a – mind a hagyományos, mind a diszkont légitársaságokat jellemző – kapacitásbővülés pozitívan befolyásolta. 2005-ben Magyarország turizmusa a kontinens átlagához hasonló eredményeket mutatott: a hazánkba látogató külföldiek száma 6,9%-kal emelkedett, míg a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek száma 4,3%-kal, a vendégéjszakák száma 1,3%-kal nőtt. A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarország gazdaságában az európai átlaghoz hasonlóan fontos szerepet tölt be. 2004-ben a Magyarországra látogató külföldiek összes magyarországi fogyasztása 822 milliárd forintot, ezen belül a turisztikai fogyasztás 596 milliárd forintot tett ki. Emellett a magyar lakosság 385 milliárd forintot fordított turisztikai szolgáltatásokra, aminek eredményeként a turizmus bevételei elérték a 983 milliárd forintot. A turisztikai ágazatok GDP-je 877 milliárd forint volt, ami a magyarországi GDP mintegy 5,0%-át adja. A multiplikátorhatásokat figyelembe véve a turizmus hozzávetőlegesen 8,5%-kal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. 2004-ben a közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 398 ezer fő volt, az összes foglalkoztatott 8,9%-a. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon minden nyolcadik munkahely a turizmusnak volt köszönhető (2. táblázat). 2. táblázat

GDP Foglalkoztatás

A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon, 2004 Közvetlen hatások Közvetett hatások Milliárd Ft % Milliárd Ft % 877 5,0 1390 8,5 Ezer fő % Ezer fő 398 8,9 490 12,5

Forrás: Itthon otthon van. Turizmus Magyarországon 2005-ben. Magyar Turizmus Rt.

21

A turizmus különböző (jövedelemtermelési, foglalkoztatási, beruházási) hatásai a magyar gazdaságban a nemzetgazdasági ágak legtöbbjénél nagyobbak. A statisztikai értelemben vett turizmus szektor (a KSH adatgyűjtésében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat) termelési kapcsolatokon keresztüli termelés-bővítő hatása átlag feletti, a 25 nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78-szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelő hatást generál 3 . Ezen ágazatok ezért az ágazatok többségénél nagyobb gazdaságélénkítő hatással rendelkeznek, azonban nemzetgazdaságon belüli alacsony súlyuk következtében az itt végbemenő bővülés a teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fejlesztésére fordított összegek – a tovagyűrűző hatások figyelembe vételével – a GDP-termelés tekintetében a nemzetgazdasági átlagnál jóval nagyobb hatékonysággal hasznosulnak 2005–2010 között (a GKI Gazdaságkutató Rt. által 2004. októberében készült, „A turizmus makrogazdasági szerepe” című tanulmány időtartama alatt), e tekintetben a 25 vizsgált ágazatból a 4. helyet foglalja el az építőipar, a gépipar és a pénzügyi szolgáltatók után. A turizmus az importigényesség emelkedése és a profitnövelő képesség szempontjából átlagos szerepet tölt be, míg a munkajövedelmek növelése szempontjából átlag feletti. A következő években az EU támogatások terhére számos lehetőség nyílik a turizmus fejlesztésére is (a jelen kutatás is európai uniós pénzek – és a hazai társfinanszírozás – hasznosulásának hatásait vizsgálja). A modellszámítások szerint a korábbi invesztíciók beérése és a további üzleti alapon megvalósuló fejlesztések hatására a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágak a nemzetgazdasági átlagot megközelítően fejlődnek. Ennek az az alapvető oka, hogy a nemzetgazdaság fejlesztési prioritásain belül előnyt élveznek a termelést korszerűsítő és infrastrukturális beruházások (út, informatika stb.). Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagához képest a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás fejlődése ne lehetne dinamikus, amelyben szerepet játszik a kínálatbővülés kereslet-növekedést húzó hatása, továbbá a turizmussal szemben folyamatosan növekvő lakossági és vállalkozási igények. A vizsgált projektek valószínűsíthető hatásai a támogatott projektek típusa alapján Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a fajta „szoft” megközelítés kevéssé vagy egyáltalán nem számszerűsíthető, és nagymértékben bizonytalan megállapításokat tartalmaz, mindazonáltal bizonyos tendenciák felvázolására alkalmasnak találtuk. A Magyarország teljes területén összesen 142 támogatott projekt megoszlása témák szerint a 10. ábrán láthatóak szerint alakult.

3

Ezen számok, arányok alapján a kutatást záró jelentésben megpróbáljuk forintosítani a pályázati támogatások, illetve a pályázatok generálta összes fejlesztés hatását (munkahelyek száma alapján a valószínűsíthető jövedelemnövekedés a magyar gazdaságban, a szálláshelyek bővülésének várható bevétel- és adónövelő hatása stb.). Időhiány miatt ezekre az évközi jelentésben nem volt mód kitérni. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az összes projekt alig ötödére áll rendelkezésre konkrét, számszerűsített eredménymutató, így a számítások eredményei legfeljebb nagy vonalakban alkalmasak következtetések levonására.

22

10. ábra A ROP 1.1. és 1.2 intézkedéseken belül támogatott projektek megoszlása Magyarországon 1% 4%

1%

1%


8%

Városmegújítás 3%

Múzeumfejlesztés Kulturális turizmus Ökoturizmus

3%

Lovasturizmus 55%

Kerékpáros turizmus Horgászturizmus

4%

Vízi turizmus Fürdőturizmus

4%

Golfturizmus

6%


Messze legnagyobb arányban szálláshely-fejlesztési projektek kaptak támogatást, az összes támogatott projekt több mint fele ebbe a kategóriába tartozik. A szélső értékeket a Középdunántúli (ahol a támogatott projektek mindössze 37%-a szálláshelyfejlesztő beruházás), illetve az Észak-magyarországi régió (70%) jelenti. Sorrendben a következő az ökoturizmus (az összes támogatott projekt 13%-a), a kerékpáros turizmus (8%) és a városfejlesztő akciók (6%). Múzeumfejlesztés, a kulturális turizmus fejlesztése, illetve a vízi turizmus fejlesztése a támogatott projektek 4–4%-ának célja. Meglehetősen széles tehát az a tevékenységi kör, amelyet (pontosabban fogalmazva: amelyeken benyújtott projekteket, mert egyáltalán nem lehetetlen, hogy más, egyértelműen fontosnak ítélt területeken a benyújtott pályázatok színvonala nem tette lehetővé a támogatás odaítélését) a döntéshozók támogatásra érdemesnek tartottak. A legnagyobb arányban támogatott szálláshely-fejlesztések hatása jelentkezik vélhetően a leghamarabb az adott területek gazdaságában (a vállalkozások megnövekedett bevételei, az önkormányzatok emelkedő idegenforgalmiadó-bevételei, illetve élőmunka-igényességük folytán az adott térségek foglalkoztatási és ezen keresztül jövedelmi viszonyainak javulása, valamint az építkezések, beruházások munkahelyteremtő hatása következtében). A vizsgált projektek számszerűsíthető hatásai a támogatott projektek legfrissebb előrehaladási jelentésében szereplő indikátorok alapján Jelen fejezet célja a ROP Irányító Hatóság kérésére annak vizsgálata, hogy a turisztikai programok, azaz a ROP 1.1 és 1.2 intézkedések projektjeinek eredményindikátorai hogyan alakultak az elmúlt időszakokban. Ezen belül vizsgálandó volt, hogy 1. hogyan alakult a program teljesítménye a Programkiegészítő Dokumentumban kitűzött célértékekhez képest, vagyis reálisnak tekinthető-e a programvégrehajtás jelen szaka23

szában rendelkezésre álló információk alapján az eredményindikátorok célértékének elérése 2008. december 31-ig; 2. amennyiben elmaradás van a célértéktől, az elmaradás arányos-e a programozási időszakból hátralévő idővel; 3. amennyiben az elmaradás nem arányos, tehát várhatóan elmaradás fog bekövetkezni a célérték vonatkozásában, az mire vezethető vissza. A turisztikai potenciál fejlesztésével kapcsolatos eredményindikátorok vonatkozásában a Programkiegészítő Dokumentum az alábbi célértékeket adja meg (2004–2008): 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése esetén: • A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (50–200); • A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a négy legfejletlenebb régióban (30–140); • A támogatott turisztikai vonzerők éves látogatói számának változása (8–12% növekedés). 2. Turisztikai fogadóképesség javítása esetén: • A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (1200–1800); • A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a négy legfejletlenebb régióban (700–1300); • A támogatott turisztikai vonzerők éves látogatói számának változása (6–10% növekedés); • A vendégéjszakák száma a támogatott turisztikai projektek kapcsán (átlag 3,4–3,6 (2008)). A feladat teljesítéséhez az EMIR-ben 2007. szeptember 19-én rendelkezésre álló adatokat tudtuk felhasználni. Problémát okoz azonban a feltöltött adatok erősen hiányos mivolta 4 . Félő továbbá, hogy az adatok feltöltése nem egységes szisztéma alapján történt, tekintve, hogy vannak olyan projektek, amelyeknél például látogatószám esetében nincsen megadva tervezett célérték, de van tényleges, másutt 0-s célérték mellett van tényleges, és akad olyan is, ahol igen magas tervezett célérték ellenére 0-s tényleges érték került feltöltésre, holott ezen projekt menedzserével interjút is készítettünk, és a szálláshely meglehetősen jó kihasználtsággal működött. Ennek hátterében több dolog állhat; elképzelhető, hogy az adatok feltöltésével várnak a célérték teljesülési időpontjának végéig, és ez esetben részadatokat nem töltenek fel, ekkor azonban üres celláknak kéne szerepelni, nem pedig 0-nak, amennyiben viszont ez a helyzet, nem világos, hogy olyan projektek esetében, ahol a célérték teljesülését 2011-re várták, miért szerepel már most tényleges célérték adat, amely figyelemreméltó módon pontosan megegyezik a tervezett célértékkel. Mindezen hiányosságok ellenére jelen vizsgálat során az EMIR adatbázisát kell használnunk, és olyan projekteket tekintünk csak, ahol legalább a tényleges érték adott, és a vizsgálatot is eszerint végeztük, azonban az összehasonlítás kedvéért a táblázatban feltüntettük, hogyan alakulnának az összegek és a teljesülési arányok akkor, ha a 0 vagy ismeretlen célértéket tartalmazó projekteket figyelmen kívül hagynánk (3. táblázat). 5 Ezek alapján látható, hogy 67 (54) új munkahely jött létre, ami eléri a kívánt 50–200 intervallum alsó határát, a további adatfeltöltésekkel várhatóan lényegesen meg is fogja haladni. Az EMIR vonatkozó célérték rovatában szereplő munkahelyek száma egyébként összesen 318. 4

Az Excelbe exportált adatok tanúsága szerint a 2. intézkedés esetében a vendégéjszakák számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, és a többi adat is meglehetősen hiányos, helyenként pedig a feltöltött adatok is vitathatók. 5 A megvalósítási százalékok összesen rovatában a tényleges és a célértékek összesen rovatainak hányadosa szerepel.

24

3. táblázat Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok az első intézkedés esetében A támogatott turisztikai A támogatott vonzerő kapturisztikai csán létrejött vonzerő kapcsán létrejött új új munkahemunkahelyek lyek száma (fő) száma (fő)

Projekt címe

Célérték Bemutatási infrastruktúra komplex fejlesztése a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén Nyitott szemmel és nyitott szívvel a Dunakanyarban Komplex ökoturisztikai bázis kialakítása Rácalmáson Balaton ékköve: A reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden Esztergom város belvárosának integrált megújítása Pálma Rendezvényház Műemléki rekonstrukciója, a tatai Angolkert megújítása Hiemer-Pfund-Caraffa épülettömb felújítása I. ütem Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése Összefogással Tokaj Világörökségéért II. A veszprémi várban található műemlék Dubniczay Palota kortárs képzőművészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakció Az Orczy-kastély és kert felújítása Kerékpárút építése a Tisza-tó jobb partján Összesen Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül

Tényleges

A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (fő) Megvalósulás százalékban

6 3

13 2 3

33,3 100

10 1

7 1

70 100

7 20 10 16

4 11 15 0

57,1 55 150 0

11 6 10 100 100

11 0 0 67 54

100 0 0 0,67 0,54


A 4. táblázat mutatja a 4 leghátrányosabb helyzetű régióban létrejövő munkahelyek számával kapcsolatos adatokat. 4. táblázat Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban az első intézkedés vonatkozásában

Projekt címe

A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (fő)


Célérték Bemutatási infrastruktúra komplex fejlesztése a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése 10 Összefogással Tokaj Világörökségéért II. 16 Az Orczy-kastély és kert felújítása 6

25

Tényleges 13 15 0 0

A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (fő) Megval. százalék

150 0 0

Kerékpárút építése a Tisza-tó jobb partján Összesen Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül

10 42 42

0 28 15

0 0,666667 0,357143


Látható, hogy ezen esetben erős túlzás lenne statisztikailag megalapozott következtetéseket levonni, mindazonáltal az eddig létrehozott 28 (15) munkahely igen közel van a Programkiegészítő Dokumentumban található alsó értékhez, így annak elérése várható (5. táblázat). 5. táblázat Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a második intézkedés esetében

Projekt címe

Komplex wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodafejlesztési projekt Gödön Martfűi családbarát szálloda kialakítása Aktív pihenés a cívis városban A balatonföldvári Anna-Mária Villa Hotel szobaszám bővítése, wellness szállodává és tréning-központtá való fejlesztése Turisztikai fejlesztés Háromfán (turisztikai központ a víztározó partján) Panzióbővítés és étterem kialakítása Mádon Családbarát turisztikai centrum létesítése Szilvásváradon Vendégfogadó és Pinceborozó fejlesztése Tállyán Gerébi Kúria Hotel bungaló épületének minőségi fejlesztése, teljes felújítása és a szállás kapacitás bővítése apartmanokkal „Talán Találkozunk Tatán” a Kiss Panzió fejlesztése, négycsillagos hotellé történő átalakítása Gizella Hotel és Étterem fejlesztése, szolgáltatások bővítése Négy csillagos szálloda kialakítása Pécsen Tisza menti aktív turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Algyőn Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó családbarát szolgáltatások fejlesztése a PROSPER Lovasklub Kft. Piliscséven működő lovas-komplexumában Budahegyvidéki Lovasturisztikai és Lovasterápiás Központ fejlesztése turisztikai vonzerők környezetében nyújtott minőségi szolgáltatások kibővítése, illetve a segítséggel élők turisztikai lehetőségeinek szélesítése érdekében Pihenőház építése a Fertő-tavi vitorlás telepen Összesen Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül Forrás: EMIR alapján saját számítás

26



Célérték

Tényleges

A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (fő) Megvalósulás százaléka

11

12 36 8

109,1

12

12

100

7

14,3

10 9

1 1 10 9

3

3

100

11 4 18

11 4 21

100 100 116,7

1

0

0

6

4

66,7

6 2 100 100

6 2 140 95

100 100 1,4 0,95

100 100

Látható, hogy a 140 (95) %-os munkahelyteremtésre vonatkozó teljesülés a rendelkezésre álló adatok alapján jónak tekinthető, mindazonáltal töredéke a Programkiegészítő Dokumentumban megjelölt 1200–1800-nak. További aggodalomra ad okot, hogy az EMIR-ben szereplő új munkahelyek célértéke ezen intézkedés vonatkozásában összesen 278 (6. táblázat). 6. táblázat Munkahelyteremtésre vonatkozó adatok a négy leghátrányosabb helyzetű régióban a második intézkedés vonatkozásában A támogatott A támogatott A támogatott turisztikai turisztikai turisztikai vonzerő kapvonzerő kap- vonzerő kapcsán létrejött csán létrejött új csán létrejött új Projekt címe új munkahemunkahelyek munkahelyek lyek száma száma (fő) száma (fő) (fő) Tényleges Megvalósulás százaléka Célérték Martfűi családbarát szálloda kialakítása 36 Aktív pihenés a cívis városban 8 A balatonföldvári Anna-Mária Villa Hotel szobaszám bővítése, wellness szállodává és tréningközponttá fejlesztése 12 12 100 Turisztikai fejlesztés Háromfán (turisztikai központ a víztározó partján) 7 1 14,3 Panzióbővítés és étterem kialakítása Mádon 1 Családbarát turisztikai centrum létesítése Szilvásváradon 10 10 100 Vendégfogadó és Pinceborozó fejlesztése Tállyán 9 9 100 Gerébi Kúria Hotel bungaló épületének minőségi fejlesztése, teljes felújítása és a szállás kapacitás bővítése apartmanokkal 3 3 100 Négy csillagos szálloda kialakítása Pécsen 18 21 116,7 Tisza menti aktív turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Algyőn 1 0 0 Összesen 60 101 1,683333 Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül 60 56 0,933333 Forrás: EMIR alapján saját számítás

Akárcsak az előbb, itt is igaz, hogy a százalékos teljesülés önmagához viszonyítva kielégítőnek mondható, ugyanakkor a tényadat mindössze töredéke a Programkiegészítő Dokumentum szintjén terezett 700–1300 főnek. Az előbbi megjegyzésből kiindulva, miszerint 278 az összes tervezett új munkahely, nem túl valószínű, hogy a leghátrányosabb régiókban mindez magasabb lenne 700-nál. Éves látogatószámra vonatkozó adatok Az éves látogatószámra vonatkozó adatok esetében szintén nehézségekbe ütköztünk, tekintve, hogy a Programkiegészítő Dokumentum %-os növekményben jelöli meg a célértéket, azonban az EMIR fő-re vonatkoztatott cél- és tényleges értékeket közöl, a bázisértékek legfeljebb

27

az egyes projektek indikátorlistáiból 6 kereshetők vissza, ennek kiderítése azonban hosszabb vizsgálatot igényel. További érdekesség, hogy létezik olyan projekt, ahol az EMIR különböző alkalmazásaiban szereplő célértékek nem egyeznek meg. 7. táblázat Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma az első intézkedés vonatkozásában Támogatott Támogatott turisztikai Támogatott tu- turisztikai vonzerők éves látogarisztikai vonz- vonzerők Projekt címe erők éves láto- éves látoga- tóinak száma gatóinak szá- tóinak száma (fő) ma (fő) (fő) Megvalósulás Célérték Tényleges százaléka Balaton ékköve: A reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden 162983 6983 4,3 Esztergom város belvárosának integrált megújítása 500 0 0 Pálma Rendezvényház Műemléki rekonstrukciója, a tatai Angolkert megújítása 21000 500 2,4 Hiemer-Pfund-Caraffa épülettömb felújítása I. ütem 20000 4600 23 Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése 0 0 Összefogással Tokaj Világörökségéért II. 70444 20850 29,6 Az Orczy-kastély és kert felújítása 110000 0 0 A szegedi Móra Ferenc Múzeum látogatóbarát fejlesztése 15000 24659 164,4 Budapest-Szob regionális kerékpárút hiányzó Dunakeszi északi szakaszának kiépítése 3150 6100 193,7 Kerékpárút és kiszolgáló létesítmények építése a budakalászi Duna parton 570 24000 4210,5 Kerékpárút építése a Tisza-tó jobb partján 34150 0 0 Szentes város bekapcsolása a nemzetközi Euro Velo útvonalba avagy a Szentes-Csongrád kerékpárút szentesi szakaszának megépítése 2400 200 8,3 Kerékpárút építése a Tisza-tó bal partján 0 850 Nemzetközi EuroVelo kerékpárutak a Fehérgyarmati kistérségben 0 1330 Összesen 440197 90072 0,204617 Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül 440197 87892 0,199665 Forrás: EMIR alapján saját számítás

A 7. és 8. táblázatok a turisztikai vonzerők éves látogatószámának alakulását mutatják. Az első intézkedés esetében a tervezetthez képest rendkívül alacsony a teljesülés, mindössze 20% körüli, a második intézkedésnél is alig haladja meg az 50 (34) %-ot.

6

Ami egyébként szintén EMIR forrás, de egy másik alkalmazás.

28

8. táblázat Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma a második intézkedés vonatkozásában

Projekt címe

Komplex wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodafejlesztési projekt Gödön Martfűi családbarát szálloda kialakítása Aktív pihenés a cívis városban A balatonföldvári Anna-Mária Villa Hotel szobaszám bővítése, wellness szállodává és tréningközponttá való fejlesztése Turisztikai fejlesztés Háromfán (turisztikai központ a víztározó partján) A sárospataki *** Hotel Bodrog bővítése szabadidős központtal és bowling-pályával Panzióbővítés és étterem kialakítása Mádon Vendégfogadó és Pinceborozó fejlesztése Tállyán Kenguru Panzió Kapacitásnövelése és minőségének fejlesztése egy új, 3*-os hotel-szárny megépítésével A Duna Hotel konferencia turizmusban való részt vételi feltételeinek megteremtése, valamint a szálloda kapacitásnövelése és szolgáltatásainak bővítése Gerébi Kúria Hotel bungaló épületének minőségi fejlesztése, teljes felújítása és a szállás kapacitás bővítése apartmanokkal „Nádas” Panzió és Pihenőpark szálláskapacitásának bővítése és minőségi színvonalának fejlesztése Tiszafüreden „Talán Találkozunk Tatán” a Kiss Panzió fejlesztése, négycsillagos hotellé történő átalakítása A püspökladányi „Árnyas kemping és Motel” szálláshely bővítése és korszerűsítése Gizella Hotel és Étterem fejlesztése, szolgáltatások bővítése Négy csillagos szálloda kialakítása Pécsett Rókabérc vadászház panzió bővítése Tisza menti aktív turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Algyőn Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó családbarát szolgáltatások fejlesztése a PROSPER Lovasklub Kft. Piliscséven működő lovas-komplexumában Budahegyvidéki Lovasturisztikai és Lovasterápiás Központ fejlesztése turisztikai vonzerők környeze-

29

Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma (fő)

Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma (fő)

Célérték

Tényleges

Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma (fő) Megvalósulás százaléka

1111

1088 20805 834

97,9

1120

283

25,3

10612

4000

37,7

7200

96,5

15090

6950 2000 20000

132,5

2730

0

0

18800

0

0

2956

0

0

15030

0

0

5081

0

0

250

0

0

6000 1886 9307

200 0 2628

3,3 0 28,2

500

0

0

4050

250

6,2

3500

1900

54,3

tében nyújtott minőségi szolgáltatások kibővítése, illetve a segítséggel élők turisztikai lehetőségeinek szélesítése érdekében Pihenőház építése a Fertő-tavi vitorlás telepen Összesen Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül

1800 107023 107023

0 60938 37299

0 0,569392 0,348514


Vendégéjszakák száma A ROP Programkiegészítő Dokumentum a második intézkedés kapcsán egy negyedik eredményindikátort is megfogalmaz, „A vendégéjszakák száma a támogatott turisztikai projektek kapcsán (átlag)” azonban nem lelhető fel az EMIR-ben, ezért az alábbiakban az évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák számát mutatjuk be 7 . Ezen indikátorok esetében az egyik legszembetűnőbb az EMIR és az indikátorok használatával kapcsolatos probléma, hiszen figyelemreméltóan sok a 0-s tényleges érték, ami működő szálláshelyek esetén elég nehezen hihető. Elképzelhető lenne, hogy így jelöljék a még rendelkezésre nem álló adatokat, ez esetben azonban az üres mezők értelmezhetők nehezen. 9. táblázat Az évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma a második intézkedés vonatkozásában Évente eltöl- Évente eltöl- Évente eltöltött regiszt- tött regiszt- tött regisztrált vendég- rált vendég- rált vendégéjszakák éjszakák éjszakák Projekt címe száma (db) száma (db) száma (db) Célérték A szarvasi Liget Wellness Hotel szálláshelybővítő és színvonalemelő beruházása Kenguru Panzió Kapacitásnövelése és minőségének fejlesztése egy új, 3*-os hotel-szárny megépítésével A Duna Hotel konferencia turizmusban való részt vételi feltételeinek megteremtése, valamint a szálloda kapacitásnövelése és szolgáltatásainak bővítése Gerébi Kúria Hotel bungaló épületének minőségi fejlesztése, teljes felújítása és a szállás kapacitás bővítése apartmanokkal „Nádas” Panzió és Pihenőpark szálláskapacitásának bővítése és minőségi színvonalának fejlesztése Tiszafüreden „Talán Találkozunk Tatán” a Kiss Panzió fejlesztése, négycsillagos hotellé történő átalakítása 7

Tényleges

Megvalósulás százaléka

4600

0

0

2730

0

0

0

0

8362

0

0

15030

6570

43,7

7039

0

0

Ami nem a legtökéletesebb, hiszen a 3,2-es bázisérték 3,4–3,6-ra történő növekedését várják a dokumentum készítői.

30

A püspökladányi ”Árnyas kemping és Motel” szálláshely bővítése és korszerűsítése Gizella Hotel és Étterem fejlesztése, szolgáltatások bővítése Összesen Összesen 0 vagy ismeretlen célérték nélkül

975

0

0

1648 40384 40384

1648 8218 8218

100 0,203496 0,203496


A fenti hiányosságok és nehézségek miatt érdemes lehet az egyes projektek időarányos teljesülésének vizsgálata, amely az EMIR két különböző alkalmazásának felhasználásával lehetséges. Ennek megfelelően az alábbi részben projektek indikátorlistáinak elemzése és az ebből levonható legfontosabb következtetések olvashatók. Olyan projektek kerültek bevonásra ezen vizsgálatba, amelyek az EMIR alapján legalább egy eredményindikátorra vonatkozóan tartalmaznak tényleges értéket. Amennyiben ezen feltételnek megfelelnek, minden eredményindikátorukra kitérünk, azzal a kitétellel, hogy nem vizsgáljuk, hogy a támogatott projekt hátrányos helyzetű régióban kerül-e megvalósításra vagy sem. Három olyan projektet is megnéztünk továbbá, amelyeknél csak célértékek kerültek feltöltésre, de részletes elemzésük rámutat néhány tipikus problémára. Ezen projektek szerződésszámait a 12. táblázatban dőlt betűvel szedtük. A 10. táblázatban azon 1. intézkedésbeli projektek szerepelnek, amelyeknek ROP Programkiegészítő Dokumentum szerinti eredményindikátor sorai tartalmaztak tényleges értékre vonatkozó adatot. Ennek megfelelően az alábbiakban a projektek egyenkénti vizsgálatára kerül sor. 10. táblázat Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek az első intézkedés vonatkozásában A támogatott turisztikai vonzerő Támogatott turisztikai vonzerők kapcsán létrejött új munkahelyek éves látogatóinak száma (fő) száma (fő) Szerződés száma Megval. Megval. Célérték Tényleges Célérték Tényleges százalék százalék ROP-1.1.1.-200407-0003/37 13 ROP-1.1.1.-200411-0001/35 6 2 33,3 50000 ROP-1.1.1.-200505-0001/36 3 3 100 23456 ROP-1.1.2.-200406-0003/36 10 7 70 162983 6983 4,3 ROP-1.1.2.-200407-0001/36 1 1 100 500 0 0 ROP-1.1.2.-200407-0005/36 7 4 57,1 21000 500 2,4 ROP-1.1.2.-200407-0006/36 20 11 55 20000 4600 23 ROP-1.1.2.-200407-0010/33 10 15 150 0 0 ROP-1.1.2.-200505-0003/31 16 0 0 70444 20850 29,6 31

ROP-1.1.3.-200407-0001/36 ROP-1.1.3.-200408-0004/31 ROP-1.1.4.-200411-0002/34 ROP-1.1.5.-200406-0001/35 ROP-1.1.5.-200408-0001/35 ROP-1.1.5.-200409-0003/31 ROP-1.1.5.-200410-0001/34 ROP-1.1.5.-200411-0001/37 ROP-1.1.5.-200411-0006/37

11

11

100

80000

6

0

0

110000

0

0

15000

24659

164,4

3150

6100

193,7

570

24000

4210,5

34150

0

0

2400

200

8,3

0

850

0

1330

10

0

0

A ROP-1.1.1.-2004-07-0003/37. sz. projekt esetében a támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejövő munkahelyeknél áll rendelkezésre az eredményindikátor tényleges értéke. Ez 13 fő. A projekt részletes indikátorlistáján látható, hogy ezen indikátor vonatkozásában változás célérték egyáltalán nincs megadva, ami érdekes, mert a kumulált/bázis célérték a 2005.06.21-i 0-ról 2006.08.31-re 13-ra változik. Amennyiben ettől eltekintünk, mindenképpen üdvözlendő, hogy a kumulált célértéket valóban sikerül elérni, a teljesülés – a nem létező változás tervhez képest – 100%. A ROP-1.1.1.-2004-11-0001/35. sz. projekt az összesített indikátortábla szerint a tervezett 6 munkahelyből 2007.09.19 8 -ig 2-t valósított meg. A projekt részletes indikátorlistája alapján 0-s célértékkel és kumulált/bázis célértékkel számol 2005.11.05-én és 2006.11.05-én. Összességében ezen táblázat szerint is 6 munkahelyet kíván létrehozni a projekt kapcsán a pályázó, az alábbi ütemezéssel: 2007.03.31-ére 4-et, 2008.12.31-ére még egyet és 2009.12.31-ére egy újabb munkahely létrehozásával el szeretné érni a 6 fős kumulált értéket. Ez alapján megállapítható, hogy a tervezetthez képest elmaradás tapasztalható, melynek oka számunkra ismeretlen, erről esetleg a Közreműködő Szervezet projektmenedzsere adhat felvilágosítást. Az 50 000 főre tervezett látogatószám alakulásáról nincs feltöltve adat, holott 2007.03.31-ére már el kellett volna érnie a 20 000 főt. A ROP-1.1.1.-2005-05-0001/36. sz. projekt 3 munkahely létrehozásával számol, amelyet az EMIR tanúsága szerint meg is valósított. A részletes indikátorlistából az is kiolvasható, hogy mindezt 2007.07.10-ig bezárólag tervezte, ez jó eséllyel tehát a tervezett határidőre vagy nem sokkal azután valósult meg. A végső soron 23 456 fős látogatószámról nincs adat, ami elfogadható, hiszen az első 0-tól különböző célérték (20 262) 2007.12.31-ére érendő el. A ROP-1.1.2.-2004-06-0003/36. sz. projekt a tervezett 10-ből 2007.09.19-ig 7 munkahelyet hozott létre, amely teljesítés kissé elmarad a részletes indikátorlista szerinti ütemezéstől, amely 2006.12.31-ére már 8 munkahellyel számol, amely érték változatlan marad 2007.12.31én is, 2008.12.31-ére 8,5 (!) főre emelkedik, és a tervek szerint 2009.10.25-ére éri el a meg8

Ezen időpontban kerültek Excel exportálásra az adatok, így a dátum előtt röviddel létrehozott eredmények jó eséllyel nem szerepelnek még az EMIR-ben. Ezért itt és a továbbiakban is a 2007.09.19-ig történő teljesítést úgy kell érteni, hogy ezen adatok kerültek adott nap délelőtt 10 óráig feltöltésre.

32

célzott 10 főt. Mindezek mellett is figyelmet érdemel azonban a fél fős növekedés, hiszen a fél álláshelyek jellemzően részmunkaidőt takarnak, azonban a Programkiegészítő Dokumentum alapján csak a főállású munkahelyek számítanak. Ennél a projektnél azonban nem ez az egyetlen elmaradás az indikátorok vonatkozásában; az összesített indikátorlista szerint 162 983 éves látogatószám növekménnyel számol, a tényleges érték pedig 6983, amely megegyezik a 2006.09.30-ra tervezett változásértékkel, és lényegesen elmarad a 2006.12.31-re tervezett kumulált 42 983 fős növekménytől, akárcsak a 2007.01.31-re kumuláltan tervezett 92 983-tól. Az eddigi alacsony teljesülés a további célok elérését is megkérdőjelezi. Vizsgálatra érdemes lehet továbbá, hogy mennyire reális 1 hónap alatt 50 00 új látogatóval számolni, ami közel 9,3%-os növekedés… A ROP-1.1.2.-2004-07-0001/36. sz. projekt által létrehozni szándékozott 1 munkahely, amelynek megvalósítási céldátuma 2007.01.19. volt, teljesült, ugyanakkor az ezen időpontra tervezett 500 fős látogatószámból az EMIR tanúsága szerint 0 fő teljesült 2007.09.19-ig… A ROP-1.1.2.-2004-07-0005/36. sz. projekt a tervezett 7-ből 4 munkahelyet hozott létre 2007.09.19-ig, ami már a 2007.12.31-i célnak felel meg, tehát az időarányos teljesítés nagyon jó, remélhetőleg a 2010.01.10-i céldátumos 7 fő így teljesülhet. Sajnos a látogatószám már kedvezőtlenebb képet mutat, a 21 000 főből 2007.09.19-ig 500 teljesült, holott időarányosan már 5 500 fő lenne indokolt, 2010.01.10-re pedig 21 000-et terveztek. Az elmaradás hátteréről a Közreműködő Szervezet adhat felvilágosítást. A ROP-1.1.2.-2004-07-0006/36. sz. projekt a tervezett 20-ból 2007.09.19-ig 11 munkahelyet hozott létre, amely időarányosan megfelelőnek tekinthető, hiszen 2006.12.31-ére 10, 2007.12.31-ére pedig 12 munkahellyel számol, amely még teljesülhet. A 20 munkahelyes célérték 2009.12.31-én esedékes. A ROP-1.1.2.-2004-07-0010/33. sz. projekt a tervezett 10 helyett már 2007.09.19-ig is 15 munkahelyet teremtett 9 . A támogatott vonzerő éves látogatószámánál érdekes módon 0-s célértéket látunk, holott a részletes indikátorlista szerint a kumulált/bázis célérték 2006.11.09-én 67 000 fő, igaz ugyan, hogy ez megegyezik a 2004.11.09-i induló értékkel, tekintve, hogy a projekt 0-s növekedést célzott… A ROP-1.1.2.-2005-05-0003/31. sz. 2007.09.19-ig 0 munkahelyet teremtett a végső soron 2008.05.31-re célzott 16 helyett, ez azonban még teljesülhet. Ugyanez vonatkozik az éves látogatószámra, amely 2008.05.31-re céloz meg növekedést, 61 476 főt, ebből 2007.09.19-ig 20 850 teljesült, bár fontos megjegyezni, hogy ez pontosan megegyezik a 2006.02.24-i és 2006.12.31-i kumulált/bázis célértékkel. Ugyanakkor amennyiben a kumulált értékek kerültek feltöltésre 10 az összesített táblázatba, akkor a célértéknek nem 70 444-nek kellene lennie. Azonban arról is nehéz nyilatkozni, hogy minek kéne helyette állni, mert a részletes tábla szerinti a 2010.10.25-i, 91 290 fős kumulált/bázis célérték számítási hibás, a 20 850 fős bázisérték 70 444-gyel történő növelésével 91 294 főt kapunk. A számítási hiba a 2009.05.31-i célnaptól göngyölődik, ahol a 2008.05.31-i kumulált 82 326-os értéket 4 369-cel növelve 86 691-et kaptak eredményül a táblázat készítői, 86 695 helyett. A ROP-1.1.3.-2004-07-0001/36. sz. projekt 2006.12.31-ére 11 munkahely létrehozását célozta, ez 2007.09.19-ig 11 bizonyosan megtörtént. A 80 000 fősre tervezett látogatószámról nincs adat, holott 2006.12.31-én már el kellett volna érnie a 20 000 főt.

9

Amennyiben az adatfeltöltés során nem vették figyelembe a 10 fős bázisértéket, amely 2004.11.09-én már adott volt, hiszen ekkor a teljesítés elmarad a 2006.11.09-re tervezett 20 fős kumulált/bázis célértéktől. 10 Ami a korábbiaktól eltérő gyakorlat lenne, hiszen eddig – úgy tűnik – a változás célértékek összege került feltöltésre az éves látogatószám célérték rovatába. Legalábbis ez a helyzet a ROP-1.1.2.-2004-06-0003/36. és ROP-1.1.2.-2004-07-0001/36. sz. projektek vonatkozásában, míg a ROP-1.1.2.-2004-07-0005/36. és a ROP1.1.2.-2004-07-0010/33. sz. projektek esetében – más-más okból ugyan, de – nehéz lenne nyilatkozni. 11 Ekkor exportáltuk Excelbe az EMIR adatait.

33

A ROP-1.1.3.-2004-08-0004/31. sz. projekt tervezett 6 munkahelyéből 0 teljesült, ám erre 2007.12.31-ig még van ideje a projektgazdának, és hasonló a helyzet a 110 000 fős látogatószámmal is. A ROP-1.1.4.-2004-11-0002/34. sz. projekt 15 000 fős össznövekményt céloz a látogatószámban, és 24 659-et realizál az összesített tábla szerint. A részletes indikátortáblában azonban érdekes módon 42 000 fős, 2006.05.16.-i bázisértékről indulva éri el 2011.03.27-re a 15 000 fős kumulált/bázis célértéket. A ROP-1.1.5.-2004-06-0001/35. sz. projekt 3 150 fős növekményt céloz 2010.02.24-ig, és 2007.09.19-én már 6 100-nál jár, ami a 250 fős bázisérték ismeretében igen jelentős növekmény. A ROP-1.1.5.-2004-08-0001/35. sz. projekt 2010.02.24-re kumuláltan tervezett 570 fős növekményét már 2007.09.19-én túlszárnyalta, 24 000 fős értékkel. A ROP-1.1.5.-2004-09-0003/31. sz. projekt 2011.04.04-ig 10 munkahely létrehozását célozza, melyből 2007.09.19-ig 0 valósult meg, ami megfelel a 2007.08.31-i célértéknek. A 34 150 fős növekmény 2007.08.31-én esedékes, 150 fős része azonban 2007.09.19-én még nem teljesült, legalábbis adott napon 0 fő szerepelt az EMIR-ben. A ROP-1.1.5.-2004-10-0001/34. sz. projekt 2 400 fősre tervezett látogatói növekményéből 2007.09.19-ig 200 valósult meg, azonban ez lényegesen elmarad a 2006.12.31-re terezett 1 200-tól. Ezen felül pedig a projekt részletes indikátorlistája sem mentes az anomáliáktól; a 2005.08.05-i 800 fős bázisértékről indulva 2006.11.30-ra 200 fős tervnövekménnyel a kumulált/bázis célérték 200… A ROP-1.1.5.-2004-11-0001/37. sz. projekt 0-ra tervezett látogatószám-növekménye 850 fősre sikeredett, azonban ennek megítélése nehéz, mert a részletes indikátorlista szerint 0-s változás célértékkel bíró ismeretlen, 2005.09.30-i kumulált/bázis célérték 2006.10.31-re ismeretlen növekménnyel 10 000 fős kumulált/bázis célértéket vesz fel… A ROP-1.1.5.-2004-11-0006/37. számú projekt összesítettben szereplő és részletes indikátorai is igen érdekesek. Az összesített táblázat tanúsága szerint 0 fős növekmény helyett 1 330-at sikerült elérni. Némiképp más adatokat szolgáltat a részletes indikátortábla, amely szerint 520 fős 2005.10.19-i bázisról indulva ismeretlen növekménnyel 1 850 főre nőtt a projekt látogatóinak száma. Implicite ugyan tartalmazza tehát ezen tábla is az 1 330 fős növekményt, azonban vélhetően célszerű lenne ezt a táblázatban explicit módon is szerepeltetni, továbbá ennek megfelelően alakítani az összesített táblát, hogy az EMIR-ben szereplő adatok konzisztenciája biztosítható legyen. A 11. táblázatban azon 2. intézkedésbeli projektek szerepelnek, amelyeknek ROP Programkiegészítő Dokumentum szerinti eredményindikátor sorai tartalmaztak tényleges értékre vonatkozó adatot, továbbá három olyan projektére, amelyek egyéb érdekességet tartalmaznak. Ennek megfelelően az alábbiakban a projektek egyenkénti vizsgálatára kerül sor. A ROP-1.2.1.-2004-06-0004/35. sz. projekt a tervezett 11 helyett 12 munkahelyet tudott megvalósítani, ami igen figyelemreméltó eredmény, hiszen eredetileg csak 2011.09.30-ra kellett volna elérnie ezt az eredményt. 12 Az éves látogatószám tekintetében is szép eredményeket hozott a projekt, a tervezett 1111 fős növekményből 1088 főt már realizált, holott 2007.09.28ig 302 fős növekmény is elegendő lett volna. Ennek fényében valószínűsíthető, hogy a 2011.09.30-i céldátumra bőven teljesül az 1111 fő. A ROP-1.2.1.-2004-07-0011/37. sz. projekt 36 fő tényleges növekményt realizált az összesített táblázat szerint, célérték itt nem szerepel. A projekt részletes indikátorlistája is meglehetősen hiányos, minden indikátor vonatkozásában csak a kumulált/bázis célértéket tartalmaz12

Remélhetőleg a siker hátterében nem adatfeltöltési hiba áll, ugyanis 2005.05.21-i 7 fős bázisérték is megadásra került a részletes listában, amely 2006.09.30-ra 6 fős növekményt célzott. Ugyanezen tábla 2007.09.28-ára további 1 fős létszámnövekedést kalkuláltak, érdemes lehet újra lekérdezni az aktuális indikátorlistát…

34

za 13 , amelyek segítségével ugyan meghatározható a tervezett növekmény, azonban annak időbeli ütemezéséről semmi nem derül ki. Mindazonáltal itt is 36 fős célérték szerepel, tehát elméletileg 100%-os a teljesülés, de nem lenne célszerű ezen adatokból messzemenő következtetéseket levonni. A tervezett 12 045-os éves látogatószámot is sikerült túlszárnyalni; 20 805 főt elérve. Azonban itt is igazak az előbb tett megjegyzések. A ROP-1.2.1.-2004-07-0020/37. sz. projekt összesített és részletes indikátorlistája az előzőéhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt legalább feltöltésre kerültek a célérték dátumok; mindet 2007.01.31-ére szándékoztak elérni. Ez egyik eredményindikátor vonatkozásában sem sikerült; 2007.09.19-ig az adatok tanúsága szerint a tervezett 13 munkahelyből 8 valósult meg, az éves látogatószám növekménye 2 925 helyett pedig csak 834 14 .

13 14

Természetesen azokat is dátum nélkül… Utóbbi érték számszakilag egyébként tökéletesen megegyezik egy másik indikátor, a kiépített terület (m2) célértékével, ami persze a véletlen is lehet.

35

11. táblázat Eredményindikátor adatokat tartalmazó projektek a második intézkedés vonatkozásában

Szerződés száma

A támogatott turisztikai vonz- Támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új mun- erők éves látogatóinak száma kahelyek száma (fő) (fő) Célérték

ROP-1.2.1.-2004-06-0004/35 ROP-1.2.1.-2004-07-0011/37 ROP-1.2.1.-2004-07-0020/37 ROP-1.2.1.-2004-07-0045/33 ROP-1.2.1.-2004-07-0050/33 ROP-1.2.1.-2004-07-0066/31 ROP-1.2.1.-2004-07-0074/31 ROP-1.2.1.-2004-08-0002/31 ROP-1.2.1.-2004-08-0003/31 ROP-1.2.1.-2004-08-0011/34 ROP-1.2.1.-2004-08-0012/34 ROP-1.2.1.-2004-08-0015/34 ROP-1.2.1.-2004-08-0023/32 ROP-1.2.1.-2004-08-0027/32 ROP-1.2.1-05/1.-2005-07-0004/31 ROP-1.2.1-05/1.-2005-07-0008/34 ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0011/37 ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0012/36 ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0040/37 ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0043/36 ROP-1.2.1-05/1.-2005-09-0011/33 ROP-1.2.1-05/1.-2005-09-0021/31 ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0012/34 ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0015/36 ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0027/35 ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0034/32

11 12 7 10 9

Tény- Megval. Célérleges százalék ték 12 109,1 1111 36 8 12 100 1120 1 14,3 10612 7200 1 10 100 9 100 15090

4 5 27 3

3

100

11

11

100

4 18 2 1 6 6 2

4 21

100 116,7

0 4 6 2

0 66,7 100 100

Forrás: EMIR

36

2730 18800 500 130 820 2956 15030 5081 250 6000 1886 9307 500 4050 3500 1800

Tényleges 1088 20805 834 283 4000 6950 2000

Megval. százalék 97,9

20000

132,5

Évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma (db) Célérték

Tény- Megval. leges százalék

25,3 37,7 96,5 2105

0 0

0 0

0 0 0 0 200 0 2628 0 250 1900 0

0 0 0 0 3,3 0 28,2 0 6,2 54,3 0

4600 2730 0

0 0 0

0 0

2920 8362 15030 7039 975 1648

0 6570 0 0 1648

0 43,7 0 0 100

A ROP-1.2.1.-2004-07-0045/33. sz. projekt a tervezett mind a 12 új munkahelyet már idő előtt létrehozta, hiszen azt csak 2007.12.31-én lenne kötelező elérnie. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy 2005.05.13-án 2 fős bázisról indulva, 3 fős változás célértékkel 2006.11.01-re a kumulált bázis célérték is 3 fő… A 283 fős látogatószám növekményről meglehetősen nehéz lenne nyilatkozni. A célérték ugyanis 1120 fő az összesített és a részletes indikátorlista szerint is, azonban a részletes listában a bázisérték 2005.05.13-án 580 fő, 2006.11.01-re pedig –(!)580 fős „növekménnyel” a kumulált/bázis célérték szintén -580, innentől kezdve pedig a többi kumulált/bázis célérték is kellő körültekintéssel kezelendő. Időarányosan – úgy tűnik – némi késedelemben van a teljesülés, tekintve, hogy a 2006.11.01-i 580-as értéket figyelembe véve a 2007.12.31-ére esedékes 1 500 fős növekmény 920-ra csökken ugyan, azonban még ez is lényegesen magasabb a jelenlegi 283 fős tényadatnál. A ROP-1.2.1.-2004-07-0050/33. sz. projekt a 7 tervezett munkahelyből 2007.09.19-ig 1-et valósított meg. A részletes indikátorlista szerint ez lényegesen elmarad a tervezettől, hiszen 2006.12.31-én már 6-ot kellett volna teremteni. 2008.12.31-ig pedig a 7. új munkahelynek is létre kellene jönnie. Az éves látogatószám vonatkozásában 10 612 fős változást céloz a projekt, ebből 2007.09.19-ig 4 000 fő teljesült, ami az ütemtervtől való szignifikáns elmaradást jelez, hiszen ezen indikátornak 2006.12.31-én már 10 000 főnek kellett volna lennie. A jelentős elmaradás kétségessé teszi a cél elérését, tekintve, hogy az indikátorlista ezen időpont után lényegesen kisebb növekedést feltételezett eredetileg is; 2006.12.31. és 2010.02.24. között mindösszesen 612 főt. A háttérről talán a Közreműködő Szervezet projektmenedzsere adhat felvilágosítást. A ROP-1.2.1.-2004-07-0066/31. sz. projekt 6 950 fős látogatószámbeli növekményt ért el, a cél 7 200 az összesített lista szerint, így a teljesülés nem tűnik rossznak. Ezt a képet azonban némiképp árnyalja a részletes indikátorlista, amelyben a 6 950 fő a 2005.03.17-i bázisérték, amely 2006.08.31-re 7 200 fős növekmény után 7 200 fős kumulált bázis/célértéket mutat… A ROP-1.2.1.-2004-07-0074/31. sz. projekt esetében az összesített indikátorlista csak két tényértéket tartalmaz; a teremtett munkahelyek száma 1, a látogatószám 2 000 fő. A részletes indikátorlista sem nevezhető éppen tökéletesnek, azonban az látható, hogy ezek a kumulált/bázis célértékek is ezen indikátorok vonatkozásában, a munkahelyek esetében azonban a bázisérték is 1… A célérték elérésére megjelölt határidő mindkét esetben 2005.12.31. volt, a bázisérték pedig 2005.04.14-éről származik. A ROP-1.2.1.-2004-08-0002/31. sz. projekt 10 tervezettből 10 munkahelyet teremtett, ennek elérésére 2006.08.30. volt a céldátum. Ezen projekt indikátorai között már találunk vendégéjszakára vonatkozó célértéket is, 2 105-ös értékkel. A tényadat azonban nem került feltöltésre, holott ezen értéket is 2006.08.30-ára szerették volna elérni. A ROP-1.2.1.-2004-08-0003/31. sz. projekt 9 új munkahely létrehozásával számol, amelyet meg is valósított, jóval a 2008.12.31-i céldátum előtt. A 15 090 fős látogatószámot is túlszárnyalta, 20 000 főt elérve, holott a teljesülés céldátuma 2010.12.24. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a részletes indikátorlista ezen mutató vonatkozásában a kumulált/bázis célérték ellentmondást tartalmaz; a 2007.12.31-i 8 510 fős kumulált/bázis célérték 2 790 fős növekménnyel 2008.12.31-én is csak 8 510… A ROP-1.2.1.-2004-08-0011/34. sz. projekt 4 600 vendégéjszakával számol, amelyből azonban 0 teljesült. A helyzet megítéléséhez a részletes indikátorlista sem nyújt segítséget; 2005.08.11-i 2 500 fős bázisértéke 4 600 fős növekménnyel 7 100 főt kellene, hogy elérjen, ami eddig konzisztens a korábbi céladattal, azonban a célérték elérésének dátuma – egyedüliként a teljes részletes indikátorlista vonatkozó oszlopában – nincsen megadva… A ROP-1.2.1.-2004-08-0012/34. sz. projekt az éves látogatószám és a vendégéjszakák számának vonatkozásában a részletes és az összesített listában is ugyanazon paramétereket mutatja. Az összesített lista szerint a célérték 2 730, a tényleges azonban 0. Ez elég rossz arány, tekintve, hogy a részletes indikátorlista szerint a 2005.04.28-i 5 470 fős bázisértékről

2 730 fős növekménnyel 2006.12.31-ig el kellene érniük a célértéket – amely érdekes módon szintén csak 2 730 fő… A ROP-1.2.1.-2004-08-0015/34. sz. projekt az indikátorok tekintetében igazi állatorvosi lónak tűnik. Az összesített indikátortábla szerint 18 800 látogatóból 0-t realizált, ami időarányosan talán még elfogadható lenne, hiszen a részletes indikátorlista szerint az első, 2 900 fős növekményt 2008.12.31-ig tervezik elérni. Ugyanezen táblázatban azonban az adatok sora a következő; 2005.08.16. 11 600 fős bázisérték, amely a 2 900 fős növekménnyel 2008.12.31-re 14 500 fős kumulált/bázis célértéket eredményez. Ez eddig helyénvalónak tűnik, azonban a továbbiakban teljes mértékben kaotikus a helyzet; ezen értékről 3 400 fős növekménnyel 2009.12.31-re 15 000(!) fős, 3 800-as növekménnyel 2010.12.31-re 15 400(!) fős, 4 300-as növekménnyel 2011.12.31-re 15 900(!)fős, míg végül további 4 400 fős növekménnyel 16 000(!) fős kumulált/bázis célértéket kapunk. Amennyiben a mindkét lista szerint egyező 18 800-as összes növekményt a 11 600 fős induló bázisértékhez hozzáadjuk, 30 400 fős kumulált/bázis célértékig kellene eljutnunk 2010.12.31-re. Mindezek tükrében a helyzet kvázi értékelhetetlen. A képet tovább árnyalja a vendégéjszakák vizsgálata, amely az összesített lista szerint a tervezett 0-t szépen ténnyé váltotta, amely megegyezik a részletes listával, hiszen 7 670-es bázisról indulva 0 változás célértékkel azon is marad. Kérdés azonban, hogy miért kerülnek feltöltésre olyan indikátorok, amelyben nem terveznek változást. Hiszen amennyiben a ROP célkitűzés szempontjából indokolt lenne a vendégéjszakák számának növekedése, aggályos a pályázat a nyertesek közé kerülése a vendégéjszakák száma növelésének vállalása nélkül. Amennyiben azonban a projekt jellegéből fakadóan teljesen irreleváns a vendégéjszakák alakulásának vizsgálata, felmerül a kérdés, hogy érdemes-e erőforrást fordítani az adat feltöltésére… Kíváncsiságunkat kielégítendő, érdemes tehát megvizsgálni, hogy milyen jellegű projektet takar a szerződésszám. Szintén az EMIR adatai szerint „A Duna Hotel konferencia turizmusban való részt vételi feltételeinek megteremtése, valamint a szálloda kapacitásnövelése és szolgáltatásainak bővítése” címet viseli a projekt, továbbá, hogy az indikátorlista tanúsága szerint – többek között – 115 m2 fejlesztett területtel, 4 új szobával és ezáltal 8 új férőhellyel számol. Ezek után sejthető, hogy a fenti lehetőségek közül melyikkel állunk szemben. Valószínűsíthető, hogy az indikátorok számításával 15 és értelmezésével kapcsolatos teljes káosz áll az ügy hátterében, de a 0-s vállalás, az akkor is csak 0-s vállalás. Ezen eset további részletes vizsgálata sok problémára és értelmezési különbségre világíthatna rá, elősegítve ezzel az indikátorrendszer hiányosságainak kiküszöbölését. A ROP-1.2.1.-2004-08-0023/32. sz. projekt összesített táblája 4 munkahely létrehozását, és 500 látogató vonzását irányozza elő. A tényadatok nincsenek feltöltve, holott a munkahelyteremtési célokat 2006.02.28-ig realizálni kellett volna, és ugyanezen időpontban már 100 látogatós növekménynek is teljesülni kellett volna a 2005.10.28-i 300 fős bázisértékhez képest. A ROP-1.2.1.-2004-08-0027/32. sz. projekt összesített listája az előzőéhez hasonlóan csak a munkahelyek és a látogatószám vonatkozásában tartalmaz adatot, előbbiben 5, utóbbiban 130 a célérték. A tényadatok hiánya sajnálatos, tekintve, hogy a részletes indikátorlista szerint 2007.05.31-ig kellett volna létrehozni az új munkahelyet, és 2006.05.22-ig a 130 fős látogatószámbeli növekménynek is meg kellett volna valósulnia. Ebben az indikátortáblában kumulálási probléma is felfedezhető; 2005.04.22-én 50 fős bázisértékről indulva, 2006.04.22-én 30 fős növekménnyel a 80 főt elérve, a 2006.05.22-i 100 fős növekedéssel a kumulált/bázis célérték a nehezen indokolható 150(!) fős értéket veszi fel, és ezt is görgeti tovább 0-s növekményekkel 2008.05.31-ig. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-07-0004/31. sz. projekt is csak célértékeket tartalmaz. A részletes listával összevetve megállapítható, hogy már itt is állhatnának tényadatok, tekintve, hogy az 15

Úgy tűnik, hogy a számszaki hiba oka, hogy a változás célértéket is kumuláltként kezelték, és mindig annak növekménye, tehát a két egymást követő időszak különbözete jelent meg a kumulált/bázis célértékben növekményként.

38

összesen megcélzott 27 munkahelyből 25-öt 2007.05.26-ig létre kellett volna hozni. Ugyanezen időpontig a 820 fős látogatószám növekményből 104-nek kellett volna megvalósulni. Ezen indikátornál a részletes tábla kumulálási anomáliát tartalmaz; 2007.03.02-án 23 295 fős bázisértékről indulva, 104 fős növekménnyel 2007.05.26-ra a kumulált/bázis célérték 104(!) fő, ahonnan további 140 fős növekménnyel 2007.12.31-re eléri a helyesen kumulálttal is elérendő 23 539 fős kumulált/bázis célértéket, tehát legalább nem görgeti végig a hibát. A vendégéjszakák kapcsán megcélzott 2 920 fős növekményt a részletes tábla szerint ugyancsak 2007.05.26-ra kellett volna elérni. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-07-0008/34. sz. projekt 3-ból 3 munkahelyet teremtett, aminek határideje 2006.05.24. volt. A látogatószám tekintetében 2 956 fős növekményt irányoz elő a projekt, ebből 0 valósult meg, holott a részletes indikátortábla tanúsága szerint 2006.12.31-én már 879-nek teljesülni kellett volna. A vendégéjszakák vonatkozásában 8 362-es növekményt irányoz elő a projekt, amelyből 0 teljesült, holott a részletes indikátortábla szerint mindennek 100%-ban kellett volna teljesülnie már 2006.12.31-én. Egyébként a kumulált érték meghatározásánál ezen indikátortábla sem veszi figyelembe a látogatói, illetőleg vendégéjszakára vonatkozó bázisértéket. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0011/37. sz. projekt 15 030 fős látogatószám növekménnyel számol, amelynek 2006.12.30-ig kellett volna megvalósulni, azonban eddig 0 teljesült. A vendégéjszakák növekményét is 15 030-ra tervezték, ebből 6 570 valósult meg, holott 2006.12.31-ig 15 030-as növekedést kellett volna realizálni. Figyelemre méltó, hogy a tényérték pontosan megegyezik a bázisértékkel… A ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0012/36. sz. projekt 11 munkahely létrehozását irányozza elő, amely meg is valósult. A részletes indikátortáblában ennek céldátuma 2007.06.30. A látogatószámban 5 081 fős növekedést irányoz elő, amelyből 0 teljesült, holott a részletes indikátorlista tanúsága szerint 2007.06.30-ig 2 711 fővel több látogatót kellett volna vonzania. A részletes indikátortáblában a változás célértékek összege az összesített tábláéval megegyező 5 081 fős növekményt számszerűsít, a 2006.02.03-i 954-es célértékről indulva 2010.11.02-re azonban 6 327 fős kumulált/bázis célértéket mutat, ami 5 373(!) fős növekményt feltételez, ami 292 fővel több a részletes indikátortábla változás célértékeinek összegénél. Ennek több oka is lehetséges; vagy a kumulálás eredményének bevitele volt rossz a 2010.11.02-i időpontra, és ott a kumulált/bázis célérték helyén 6 035 főnek kellene szerepelni, vagy a 6 327 fős kumulált érték a jó, ez esetben viszont a változás célértékek és így az összesített célérték a hibás, kimarad 292 fő. A projekt 7 039 plusz regisztrált vendégéjszakával számol, amelyet a részletes indikátorlista tanúsága szerint 2007.06.30-ig kellett volna realizálni, azonban eddig 0-s a teljesítés. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0040/37. sz. projekt 250 fővel kívánja növelni a látogatók számát, míg a vendégéjszakákat 975-tel. A részletes indikátorlista szerint mindkettőnek 2007.08.31-ig kellett volna teljesülni, azonban az összetett indikátortáblában 0-t mutat mindkét indikátor tényleges értéke. Ez jelenthet elmaradt teljesítést, de az is előfordulhat, hogy 2007.09.19-ig még nem kerültek feltöltésre a legfrissebb adatok. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-08-0043/36. sz. projekt 4 munkahely létrehozását tervezte, amelyet meg is valósított. Hasonló a helyzet a vendégéjszakák számának növekedésével, az 1648 db-os tervezett növekedés megvalósult. A látogatók számának növekedését 1 648 főre tervezték, amelyből eddig 200 valósult meg. Ez a teljesülési arány összhangban van a részletes indikátortáblában található ütemezéssel, amely 2006.12.31-ig 200 fős növekményt irányoz elő. A továbbiakban 2007.12.31-ig plusz 4 800, 2008.12.31-ig pedig további 1 000 látogatóval számol. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-09-0011/33. sz. projekt 2007.03.31-i céldátummal 18 munkahely létrehozását célozta, ezt 3-mal túlteljesítve összesen 21 álláshelyet teremtett. Tervbe vette továbbá az éves látogatószám mindösszesen 1 886 fővel történő növelését az alábbi ütemezés-

39

ben: 2007.12.31-ig 1 509 fős, 2008.12.31-ig újabb 188 fős, 2010.11.21-ig további 189 fős növekmény. A tényadat egyelőre 0-s értéket mutat, ami jelentheti azt, hogy még nem áll rendelkezésre információ, de jelentheti azt is, hogy eddig 0 valósult meg. Utóbbi eset aggályosabb, hiszen az a 2006.01.31-i 0-s adatú bázisidőponttól mostanáig lényegesen hosszabb idő telt el, mint mostantól az első céldátumig hátralévő idő. A ROP-1.2.1-05/1.-2005-09-0021/31. sz. projekt 2 munkahely létrehozását irányozta elő 2007.12.31-i céldátummal, tényadat még nem áll rendelkezésre. A látogatószámot illetően 9 307 fős növekménnyel számol az összesített indikátortábla, amelyből eddig 2 628 teljesült. A részletes indikátorlista tanúsága alapján ez akár nagyon jó eredmény is lehet, hiszen az első célérték elérés dátuma 2007.07.30., 0 fős növekménnyel. Az első pozitív növekményt 2007.12.31-re irányozza elő a tábla, 3 963 fővel. Figyelemre méltó azonban, hogy két bázisérték is megadásra került; 2006.06.30-án 0, 2006.04.19-én pedig 2 628 fő, mely utóbbi bázisérték érdekes módon pontosan egybeesik a jelenlegi tényadattal… A ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0012/34. sz. projekt 1 munkahely létrehozását, és a látogatószám 500 fővel történő növelését irányozta elő. A tényadat mindkét indikátor vonatkozásában 0. Ez időarányosan elfogadható, tekintve, hogy a munkahely kapcsán a célérték elérésének dátuma 2009.12.31., a látogatószámnál az első céldátum 2007.12.31., amely napig 100 fős növekményt kellene elérni. A részletes indikátortábla egyébként a látogatószám kumulált/bázis célértékeinek meghatározásánál nem veszi figyelembe a 2006.05.02-ával 100 főben megadott bázisértéket, így a 2007.12.31-i 100 fős növekményt követően is 100 főn áll a kumulált/bázis célérték. A ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0015/36. sz. projekt 6 tervezett munkahelyből eddig 4-et valósított meg. Ez időarányos túlteljesítés, hiszen 2007.01.20-ig csak 1 munkahelyet kellet volna létrehozni, a kumulált 4 fős növekmény határideje 2008.12.31. Remélhetőleg nem az áll a dolog hátterében, hogy a növekmény helyett a kumulált/bázis célérték került feltöltésre; a 2006.03.09-i 3 fős bázisértékkel együtt ugyanis pontosan 4 fő lenne a jelenlegi kumulált/bázis célérték, amennyiben csak időarányos teljesítés történt volna. A projekt 4 050 fős előirányzott látogatószám növekményéből 250 fő teljesült eddig az összesített indikátortábla szerint. A részletes indikátortáblából azonban kitűnik, hogy 2007.01.20-ig már 300 fős növekményt kellett volna realizálni, 2007.12.31-ig pedig további 1 850-et kellene majd, így látható, hogy időarányosan némi elmaradás tapasztalható, amely azonban egyelőre nem tűnik behozhatatlannak, de pontosabbat talán majd a 2007.12.31-i időpont mondhat. A ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0027/35. sz. projekt a tervezett mind a 6 munkahelyet létrehozta már, erre egyébként 2006.12.31. volt előirányozva. A 3 500 fős tervezett látogatószám növekményből eddig 1 900 valósult meg, ami messze felülmúlja az időarányos várakozásokat; 2006.04.06-án 1 000 fős bázisértékről indulva 2006.12.31-ig 500 fős növekményt terveztek, a következő célérték csak 2008.05.31-én esedékes, 1 700 fős növekménnyel, míg a kumulált 3 500 fő elérése csak 2012.05.31-én esedékes. A ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0034/32. sz. projekt a tervezett mindkét munkahelyet létrehozta, ennek egyébként 2007.05.31-i határidőt szabott. A látogatószám tekintetében már lényegesen rosszabb a helyzet, eddig 0 teljesült a tervezett 1 800 fős növekményből, ami időarányosan is nagy elmaradás, 2006.10.10-én már 576 fővel több látogatónak kellett volna lennie. A 2007.12.31-i 864 fős célérték teljesülése vagy elmaradása akár döntő is lehet az indikátor végső alakulását illetően. Amennyiben ugyanis ezt sem sikerül tartani, a későbbiekben már nem valószínű, hogy behozható lesz a lemaradás, ekkor ugyanis az indikátortábla készítői eleve alacsonyabb növekményekkel kalkuláltak; 2008.12.31-ig 144, 2009.12.31-ig 86, 2010.12.31-ig 58 2011.12.31-ig 11 fővel.

40

Javaslatok, ötletek az EMIR továbbfejlesztésével kapcsolatban Összességében elmondható, hogy az EMIR indikátorokra vonatkozó részének feltöltése és kezelése még nem zökkenőmentes: – Előfordul, hogy az adatok hiányosan vagy rosszul kerültek feltöltésre, nem kerültek feltöltésre célérték dátum szerint pedig már esedékes tényadatok, akad számítási hibás kumulálás, továbbá teljes a káosz a bázisérték kumulálás során történő figyelembe vételét vagy a figyelmen kívül hagyását illetően. – Felmerül a kérdés, hogy miért szerepelnek olyan adatok a nyilvántartásban, amelyekre vonatkozóan 0-s a vállalt növekedés célérték, illetőleg, hogy szakmailag egyáltalán elfogadható-e a 0-s vállalás. – Az indikátorokkal kapcsolatos ellentmondások hátterében akár megfogalmazás- és értelmezésbeli nehézségek is állhatnak. Az „A támogatott turisztikai vonzerő kapcsán létrejött új munkahelyek száma (fő)” indikátor kapcsán felmerül, hogy kizárólag a támogatáshoz kötődően létrejött munkahelyekről van-e szó. Erre utalhat ugyanis az „új” kifejezés. Amennyiben azonban ez a helyzet, akkor kérdéses, hogy hogyan szerepelhet itt 0tól különböző bázisérték. Amennyiben viszont nem, tehát figyelembe veszi a vonzerő által korábban teremtett munkahelyeket is, akkor feltűnően sok vonzerő üzemelt eddig 0 munkavállalóval. – A „Támogatott turisztikai vonzerők éves látogatóinak száma (fő)” rovatban az EMIRben többé-kevésbé következetesen a látogatószámban bekövetkezett változás áll célértékként. Ez teljességgel érthető, hiszen ez a megközelítés talán összehasonlíthatóbbá teszi az egyes projektek által generált hasznokat. Ennek fényében azonban érdekesek a 0s bázisértékek, hiszen elméletileg nemzetközi vonzerők támogatását célozta a program. – Az „Évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma (db)” indikátor EMIR adatai kapcsán az egyik legnagyobb kérdés, hogy miért nincs a szálláshelyfejlesztési pályázatok mindegyikénél adat erre vonatkozóan, továbbá, hogy hogyan nyerhetett olyan szálláshelyfejlesztési pályázatok, amely 0 vendégéjszakát irányozott elő. Fontos lenne továbbá az adatfeltöltési eljárások és módszerek egységesítése, valamint adatfeltöltési határidők megadása, hogy az EMIR valóban naprakész és megbízható információforrásként funkcionálhasson, és valóban elősegítse a programok által generált társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatát.

A sikeres és sikertelen pályázatok értékelése területi megoszlás szempontjából A benyújtott pályázatok magas száma jó merítési alapot szolgáltatott a támogatás odaítéléséhez, még akkor is, ha sok formai hibás, vagy egyéb okból nem támogatható projekt került a rendszerbe (12. táblázat). 12. táblázat A benyújtott pályázatok összesítő adatai intézkedésenként Értékelhető pá- Pályázott Tervezett Pályázatok lyázatok szá- támogatás, beruházás, száma, db ma, db Mrd Ft Mrd Ft 1.1. 147 145 68 73 1.2. 425 416 32 83 1. 572 561 100 156 Forrás: EMIR alapján saját számítás.

41

A pályázatok között sok (legalább 74 db) az újra benyújtott, a pályázatértékelési mechanizmus, a pontozás menete alapján szerzett tapasztalatok segítségével átírt pályázati ötlet. Az újra benyújtott pályázatok előzményeit figyelmen kívül hagyva a benyújtott pályázatok 29%-a nyert, míg a teljes halmazra vetítve 25%-os volt ez az arány. A pályázatok többsége (74%-a) az 1.2.-es intézkedést célozta, itt csupán a pályázók 23%-a került a nyertesek közé, míg az 1.1.-esnél a jóval kevesebb benyújtott ötlet 33%-a nyert (8. táblázat). Az intézkedések keretösszegére több mint háromszoros igényt nyújtottak be (12. táblázat). A ROP két turisztikai intézkedése keretében megítélt 30,7 milliárd forintos támogatás segítségével 142 projekt valósult meg az országban, összesen 45,2 milliárd forintos közvetlen fejlesztést indukálva (13. táblázat). 13. táblázat A nyertes pályázatok összesítő adatai intézkedésenként Megítélt MegvalósuÁtlagos táA nyertes ló beruhápályázatok mogatottsági támogatás, 1 2 Mrd Ft zás, Mrd Ft arány , % aránya , %

A nyertes pályázatok száma, db

1.1. 1.2. 1.

48 94 142

33 23 25

97 95 95

22,3 8,4 30,7

23,1 22,1 45,2

Forrás: EMIR alapján saját számítás. 1 a benyújtott pályázatokhoz képest Megjegyzés: 2 elnyert támogatás/igényelt támogatás

Az NFT I. teljes támogatási összegének 4%-a, és a ROP-keretösszeg 25%-a került a két turisztikai intézkedéshez, ami egy olyan kiemelt fejlesztési terület esetében, mint a turizmus, még bővíthető lett volna. Erre utal a számos támogatható, de forrás hiányában elutasított projektötlet, a megfelelő projektgenerálási gyakorlat, az ágazat fejlődésének forgatókönyvei, illetve az ágazat regionális fejlesztési hatása. Ezen érvek mentén az idegenforgalmi fejlesztések támogatására fordítandó jövőbeli keretek a támogatásabszorpció és a támogatáshatékonyság szempontjából mindenképpen bővíthetőek. A támogatáshatékonyság megítéléséhez a két intézkedést mindenképpen külön kell kezelni. Az egyes intézkedés esetében többségben a támogatási rész adott célhoz kötődő „elköltése” valósult meg, hiszen minden 100 Ft támogatásra 104 Ft beruházás jutott (14. táblázat). Ezen intézkedés célja, célközönsége, specialitása és maga a pályázati kiírás is részben indokolja ezt a minimális saját erő biztosítást. A támogatáshatékonyság tekintetében nincsenek jelentős regionális eltérések. A Nyugat-dunántúli régió 107 Ft-os értékét egyetlen egy gesztor kiugróan magas önrész vállalása eredményezte. 14. táblázat 100 Ft támogatásra jutó fejlesztés régiónként, intézkedésenként, forint DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

103 214 127

104 234 148

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

103 256 155

104 239 145

103 395 147

104 333 176

107 352 156

104 263 148

Forrás: EMIR alapján saját számítás.

42

Az 1.2-es intézkedés esetében – a pályázatkiírásból fakadóan – másként kell megítélni a támogatáshatékonyságot. Kevesebb támogatásból, több, kisebb projekt valósult meg. Minden 100 forintos támogatásra 263 forintos beruházás jutott. Ettől jóval magasabb értékekkel rendelkezik a Közép- (395 Ft) és a Nyugat-dunántúli régió (352 Ft) és ugyancsak elmarad a Délalföldi régió (214 Ft) (14. táblázat), bár ezt a különbséget a pályázatkiírás részben indokolja. Fontos megemlíteni viszont, hogy míg a Dél-alföldi régióban a kisebb, a KözépDunántúlon a nagyobb összköltségvetésű projekteket részesítették előnyben (16. táblázat), mindeközben az átlagos támogatás nem mutat ekkora eltéréseket (15. táblázat), s amíg az előbbi régió átlagos pályázati felhozatallal dolgozott, az utóbbi kifejezetten pályázatbőséggel jellemezhető (21. táblázat), tehát a Közép-Dunántúlon a több pályázati ötletből válogathatták ki a legjobbakat. 15. táblázat Egy projektre jutó átlagos támogatás régiónként, intézkedésenként, millió forint DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

449 66 199

672 103 232

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

308 121 202

680 98 244

520 78 282

257 73 144

400 60 188

464 89 216


16. táblázat Átlagos beruházási nagyság régiónként, intézkedésenként, millió forint DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

464 142 254

696 241 344

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

318 311 314

706 235 352

536 310 414

267 244 253

427 212 293

482 236 319


Összegezve, az eleve kisebb támogatási összeg felett rendelkező fejlettebb régiók a támogatáshatékonyság terén jobban teljesítettek mindkét intézkedés esetében, még akkor is, ha figyelembe vesszük a két régiócsoportra vonatkozó eltérő pályázati feltételeket. A pályázati kiírás eltéréseiből fakadóan a nagy költségvetésű projektek az 1.1-es intézkedés, míg a kisebb projektek az 1.2-es intézkedés keretében valósultak meg. A legkisebb támogatású program az 1.1-es keretében egy múzeumfejlesztési projekt volt, és a legkisebb beruházás egy védett természeti terület látogathatóvá tételéhez kötődik, mindkettő a 100 millió forintot alig meghaladó összeggel szerepelt. A legnagyobb támogatás egy 1,5 milliárdos mamut projektet, egy világörökségi helyszín fejlesztését segítette. Ez egyúttal a legnagyobb fejlesztés is a ROP két turisztikai intézkedése keretében. Az intézkedésen belül a milliárdos fejlesztések mindegyike az egyes és a kettes komponenshez kötődik (17. táblázat). 17. táblázat A nyertes pályázatok minimum és maximum értékei

1.1. 1.2. 1.

Legkisebb támogatás, millió Ft

Legnagyobb támogatás, millió Ft

Legkisebb beruházás, millió Ft

Legnagyobb beruházás, millió Ft

101 8 8

1468 300 1468

105 16 16

1510 1186 1510


43

Az 1.2-es intézkedésen belül is megvalósultak 900 millió forintos, egymilliárdos beruházások, ezek a nagyobb kapacitások létrehozatala, vagy a különleges helyszín (műemlék, kastély) miatt rendelkeztek ekkora költségvetéssel. A legkisebb beruházás egy kisebb üdülőház-építési projekthez, míg a legkisebb támogatás egy önkormányzat turisztikai szolgáltatásfejlesztéséhez kötődött. Mivel a Regionális Fejlesztés Operatív Program alapvető célja a régiók kiegyensúlyozott területi fejlődésének segítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése, mindenképpen további vizsgálatokat érdemel a két idegenforgalomi fejlesztést célzó intézkedéshez kötődő pályázatok regionális megoszlásának, területi hatásainak kérdése. 18. táblázat Az egyes régiók részesedése a turisztikai fejlesztési támogatásokból, intézkedésenként, % DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

16 12 15

15 21 17

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

14 19 15

24 28 25

14 7 12

6 7 6

11 7 10


A fejlett és a fejletlen régiók támogatásokból való részesedését az EU már előzetesen meghatározta, így a pályázati kiírásoknak és a támogatási kereteknek figyelembe kellett venniük ezeket az előírásokat. A fejletlen régiók az 1.1-es intézkedés keretösszegének 69%-át, míg az 1.2-es intézkedés támogatásainak 80%-át fogadták be (a pályázati kiírásban ez 72% volt), összességében pedig a támogatások 72%-a irányult a fejletlen régiókba, ami elmarad az EU által elvárt, igaz az egész ROP-ra vonatkozó 75%-os küszöbtől (19. táblázat). A két intézkedésre költött közel 31 milliárd forintnyi támogatás 45,2 milliárd forintos közvetlen fejlesztést indított az ágazatban, s ennek 71%-a a fejletlen régiókra koncentrálódott, ami a hosszú távú hatásokat figyelembe véve hozzájárulhat az elmaradott régiók felzárkózásához (13. táblázat) 16 . 19. táblázat Az egyes régiók részesedése a ROP-ból finanszírozott turisztikai fejlesztésekből, intézkedésenként, % DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

16 10 13

15 18 17

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

14 18 16

24 25 25

14 10 12

6 9 7

11 10 10


A projektgenerálás területi különbségeket mutatott (20. táblázat). A fejlett régiókban a kisebb támogatási összegre, a szigorúbb feltételek mellett (70%-os önerő az 1.2-es intézkedésénél) jóval kevesebb pályázat érkezett, mint a fejletlen régiókban (itt akár 50–60%-os önerő is elegendő volt). Különösen kiugró az Észak-magyarországi régió beérkezett pályázatainak száma, de a többi fejletlen régióban is 88–90 pályázattal dolgoztak a regionális fejlesztési ügynökségek. 16

Kérdés persze, hogy ez nem néhány mamutprojektnek volt-e köszönhető.

44

20. táblázat A beérkezett pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

26 64 90

12 77 89

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

22 66 88

45 118 163

12 38 50

8 17 25

20 36 56

145 416 561


21. táblázat A sikeres pályázatok száma a megvalósulás tervezett helye szerinti régiónként, intézkedésenként, db DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

8 15 23

5 17 22

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

10 13 23

8 24 32

6 7 13

5 8 13

6 10 16

48 94 142


Míg az 1.1-es intézkedés keretében 5–10 nagyprojektet finanszíroztak régiónként, az 1.2-es intézkedésnél sokkal nagyobb volt a szóródás, a Közép-magyarországi régióban nyolc, míg az Észak-magyarországi régióban 24 projekt valósult meg (21. táblázat). 22. táblázat A sikeres pályázatok aránya az összes benyújtott pályázaton belül, régiónként, intézkedésenként, % DélDélAlföld Dunántúl

1.1. 1.2. 1.

31 23 26

42 22 25

ÉszakAlföld


KözépDunántúl


NyugatDunántúl

Összesen

45 20 26

18 20 20

50 18 26

63 47 52

30 28 29

33 23 25


A sikeres pályázatok arányát tekintve is az előbb említett két régió képviseli a szélső értékeket, hiszen a Közép-magyarországi régióban a benyújtott pályázatok alacsony száma miatt minden második pályázat nyert, míg az Észak-magyarországi régióban csupán minden ötödik (22. táblázat). A támogatások regionális hatásait vizsgálva tehát megállapítható, hogy voltak területi különbségek a projektgenerálás, a projektméret, a projektszám és a pályázatok sikerrátája tekintetében, ám ezen eltérések jó része a fejlett-fejletlen régiókra vonatkozó eltérő pályázati feltételekkel indokolható.

45

A pályázati rendszer módosítására javítására tett javaslatok A pályázati kiírásokkal kapcsolatos megjegyzések Az interjúk során a projektben érintettek által megfogalmazott kritikák, valamint az általunk is tapasztalt esetleges hiányosságok, ellentmondások, felmerülő kérdések tisztázása indokolttá teszi a Programkiegészítő Dokumentum, valamint a pályázati kiírások 17 alapos vizsgálatát. A pályázati elbírálási rendszerrel kapcsolatban megjegyzendő: nem biztos, hogy minden esetben sikerült megvalósítani a folyamat egyszerűsítését és elkerülni a feladatok duplikálását. Az is kérdéses, hogy valóban szükség van-e két Közreműködő Szervezetre, vagy esetleg egy is tökéletesen el tudná látni a pályázati rendszerrel kapcsolatos feladatokat, teendőket. A turisztikai igényekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a pályázati kiírás előírja az azoknak való megfelelést, mindazonáltal nem nevesíti, hogy mely turisztikai igényekre gondol. Szerepel ugyan a nemzetközi turisztikai igényeknek való megfelelés, ám ezekre vonatkozóan sem találunk részletezést. További gond, hogy ezek alapján a hazai turisztikai igényeknek megfelelő kínálatra koncentráló fejlesztések teljesen kívül esnek a pályázati rendszeren, akárcsak az esetleges piaci réseket megcélzó fejlesztések. A fent említett írásos anyagok és a lefolytatott interjúk alapján problémát jelentenek a bírálati határidőre vonatkozó megfogalmazások, helyenként azok ellentmondásos jellege. A pályázók bizonytalanságát fokozhatják az alábbi megfogalmazások: „előreláthatóan 120 napot”, „legalább további 30 napot”. Célszerű lenne ezen kifejezések használata helyett pontos bírálati határidőket megfogalmazni, már csak azért is, mert a hatósági engedélyek egy része is lejárhat ezen intervallumok jelentős túllépése esetén, amely engedélyek ismételt beszerzése felesleges idő- és pénzráfordítást követel a (nyertes) pályázóktól. A 2. intézkedés pályázati felhívása hol az 1. intézkedéshez hasonlóan fogalmaz, hol napra pontosan megadja, hogy „A pályázók a beadási határidő után legkésőbb 120 nappal, vagyis 2004. október 13-ig kapnak írásban hivatalos értesítést a támogatási döntésről.”, míg a Pályázati útmutatóban ismét a „várhatóan a pályázat benyújtási határidejét követő 120 napon belül” megfogalmazást használja, megemlítve, hogy a „dátum tájékoztató jellegű”. Célszerű lenne a pályázati kiírásban vagy a Programkiegészítő dokumentumban pontosan megnevezni, hogy kiket tekint a kiíró „hozzáértő szervezetnek” például a marketing eszközök lektorálása esetében, vagy mi alapján kerül elbírálásra a „megfelelő szaktudás és tapasztalat” a projektmenedzsment vonatkozásában. Utóbbi azért is lényeges, mert a szakértői szolgáltatások igénybevételének feltételeként jelöli meg a kiírás a vállalkozásnál fellelhető, menedzsment feladatokra megfelelő szakmai tapasztalattal és végzettséggel rendelkező ember hiányát. A különböző szolgáltatások között azonban vannak olyanok is, amelyek nem biztos, hogy valóban elengedhetetlenek az adott pályázat sikere szempontjából, és klasszikusan a régiónként eltérő értékelés melegágyai lehetnek. Ilyen például a további fejlesztéseket megalapozó tanulmányok köre, hiszen még az adott pályázatnak a kidolgozási költségét sem finanszírozza meg a támogatás keretében a ROP, továbbá a csaknem bármit magába rejteni képes „egyéb szakmai tanácsadás költsége”. A pályázók tőkeerejének felmérésével kapcsolatban is célszerű lenne – a jelenlegi vagylagos „éves árbevételük vagy költségvetésük, valamint a projekt saját erejének viszonylatában” helyett – egészen pontosan megfogalmazni, hogy mi alapján fog történni az értékelés.

17

Célravezető lenne, ha az Irányító Hatóság előzetesen közzétenné, hogy mely médiumokban jelenteti majd meg a pályázati kiírást.

46

Az elszámolható költségekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy a posta- és telekommunikációs költségek nem számolhatók el, holott ezek akár egy marketingakciónak is részét képezhetik. Indokolt lehet egységes elbírálási rendszer kidolgozása a jelentős változtatási kötelezettség vonatkozásában is. Problémásak lehetnek továbbá azon esetek, amelyeknél a pályázati kiírásban szereplő nem támogatható tevékenységek felsorolása nem teljes körű. Ilyenkor ugyanis felmerül a kérdés, hogy a további mérlegelés kinek a jogkörébe tartozik, ki bírálhatja azt felül. Kellemetlen helyzetek kialakulásához vezethet, amennyiben a két Közreműködő Szervezet eltérően ítéli meg a pályázatok által támogatható tevékenységeket (amint arra volt is több példa, lásd a regionális fejlesztési ügynökségekkel készített kérdőíves felmérés megállapításait). Figyelemre méltó a támogatási mértékek alakulása az 1. intézkedés 1. és 2. komponense esetében. Bár a támogatások fejletlen régiókba áramló arányára vonatkozó előírás teljesül, az alföldi régiók a támogatás mértékének vonatkozásában nem kiemeltek; ugyanúgy maximum 600–600 millió forintra jogosultak a pályázók, mint a Közép-Magyarország, a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régiók, szemben az észak-magyarországi 1–1,5, és a dél-dunántúli 1,5 milliárd forinttal. A pályázók körénél az 1. intézkedés 4. komponense esetében megfontolandó lenne a profitorientált muzeális intézmények körével történő bővítés, hiszen esetenként ezek jelentős számú látogatót vonzhatnak egy-egy térségbe. A pályázói körrel kapcsolatban érdekes lenne annak vizsgálata, hogy az önkormányzatok által kötelezően bevonandó nonprofit szervezetek mely körből kerültek ki, és valójában milyen szerepet játszottak a pályázatban. Ez utóbbi vizsgálata egyébként minden konzorciumi keretek között megvalósított pályázat esetén hasznos lehet. A pályázati kiírás elsődlegesen „a többféle szolgáltatás összehangolt fejlesztéseként megjelenő turisztikai termék- és programcsomagok” kínálatának bővítését célozza meg „a vonzerők sokoldalú és magas költést lehetővé tevő hasznosításának érdekében”. Mindez a pontozási rendszerben is megjelent 18 , mindazonáltal a beadott projektek többsége nem illeszkedik komplex turisztikai csomagba, és azok működtetésében is esetleges a más turisztikai szolgáltatókkal történő partneri együttműködés. A pályázati kiírásban az 1, intézkedés 2. komponensében a történelmi városközpontoktól a pályázathoz megkövetelt 45 000 vendégéjszaka éppen a kis- és középvárosok esetében meglehetősen nagy szám 19 , különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezen városok – részben esetleg leromlott állapotuk miatt – egyelőre gyakran egynapos látogatások célpontjai, és a megfelelő környezet kialakítása segíthetné őket hozzá az átlagos tartózkodási idő növeléséhez. A pályázati rendszerben – a korábban említettek alapján – tehát az egyik legfőbb kérdés az egyéni mérlegelésekhez kapcsolódna. Bizonyos esetekben pontosan erre lenne szükség, hiszen az egyéni, innovatív ötletek nagyban segíthetik egy-egy térség felvirágzását, máskor azonban egy-egy szigorúbb Közreműködő Szervezet eltérő értelmezése akár versenyhátrányba is hozhatja az egyes régiók szereplőit. Könnyen belátható, hogy ha mindez egy hátrányos helyzetű régióban történik, a területi kiegyenlítés szándéka is csorbát szenved. Ennek elkerülésére célszerű lenne az egyéni mérlegelések számát minimalizálni, és az egy adott régióban elfogadott ötletet más régióban – azonos vagy hasonló tartalommal történő benyújtás esetén – is elfogadni, és ezen főszabálytól csak rendkívül indokolt esetben eltérni. Érdekes a „javasolt termék piaci értékesíthetősége” pontozásos vizsgálata az 1. intézkedés 2. komponense esetében. A valótlan adatokat szolgáltató pályázók feketelistájához hasonlóan a program sikerét nagyban előmozdíthatná egy kivitelezői feketelista, mert számos esetben a kivitelezők jelenthetik a projekt szűk keresztmetszetét (volt eset, amikor a kivitelező kész helyzet állította a 18 19

Célszerű lenne érvényesülését a jelenleginél (0/5 pont) hangsúlyosabban jutalmazni. Még akkor is, ha a pontozás során ők jogosultak a maximális pontszámra.

47

projekt megvalósítóját, aki – a pereskedést és a támogatások folyósításának felfüggesztését elkerülendő – kénytelen volt engedni, még ha ennek a projekt megvalósításának a minősége is látta kárát). A Döntéselőkészítő Bizottság tagjai közé fel kellene venni szakmai szervezetek által delegált szakértőket is. Az esélyegyenlőség érvényesülése több szempontból is érdekes pontja a pályázati rendszernek. Egyrészt nagyon sok esetben megfigyelhető a sablonok alkalmazása; csaknem minden pályázó 50 év feletti roma nőket kíván alkalmazni, másrészt viszont a pályázati rendszer hátrányosan megkülönbözteti a férfi tulajdonú vállalkozásokat, ráadásul felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az önkormányzati pályázókkal ezen a téren. Az indikátorokkal kapcsolatban felmerülhet az egyes beruházástípusok elvárt mutatóinak – akár bizonyos intervallumban történő – megadása, mert bizonyos esetekben a siker érdekében a pályázók hajlamosak „túlvállalni” magukat, ami problémákhoz vezethet akár a 75%-os teljesítés vonatkozásában, akár az utánkövetési időszakban – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ágazat erősen szezonális, és számos előre nem látható tényező is befolyásolhatja a vállalkozások sikerét. Amennyiben a pályázó nem rendelkezik 3 éven belüli projekttapasztalattal, megfontolandó lehet a 3 évnél régebbi projekttapasztalatok figyelembe vétele is. Ami a szinergiahatásokat illeti, kétséges, hogy minden pályázó képes-e ezeknek a pályázatban történő bemutatására. További érdekességet jelent az akadálymentesítés ügye. Számos projekt esetében ugyanis a valódi akadálymentesítés megoldatlannak látszik. Akad olyan projekt, ahol a mozgássérültek számára kialakított, pályázatban vállalt parkolóhelyek célnak való megfelelése kérdéses, tekintve, hogy a felfestett helyeken csak nagyon kis méretű járművek férnek el egymás mellett, kizárva – legalábbis a középső jármű számára biztosan – a kerekesszékkel való megközelítést. Más esetben pedig a támogatással létrehozott épület rámpája – a Közreműködő Szervezet által kért változtatás végrehajtása után is – egyrészt meglehetősen meredek, másrészt terméskővel való kirakása folytán igen kemény terepet jelent a mozgáskorlátozottaknak. Tekintve, hogy sem a Programkiegészítő Dokumentum, sem pedig a pályázati kiírások nem tartalmaznak akadálymentesítéssel kapcsolatos törvényi hivatkozásokat, vagy az Irányító Hatóság, esetleg a Közreműködő Szervezetek által megjelölt indikátorokat, felmerülhet, hogy a Közreműködő Szervezetek egyéni mérlegelésén múlik az ilyen esetek megítélése. A fentieket figyelembe véve javasolt lenne bizonyos esélyegyenlőségi szempontok igennem válaszkombinációkkal történő vizsgálata, és a valóban innovatív megközelítést (Brailleírásos információk például a szállodai étlapon vagy tájékoztató anyagokban, tájékozódási pontokat segítő építési megoldások stb.) alkalmazókat plusz ponttal lehetne jutalmazni. Megfontolandó, hogy az államháztartás alrendszereibe tartozó pályázóktól is ugyanolyan biztosíték szükséges-e, mint egy magánvállalkozástól, vagy ez más módon is megoldható. A 2. intézkedés a saját forrás mértékéről nyilatkozik ellentmondásosan: míg a táblázat a gazdasági társaságok esetében a pénzbeli saját erő mértékét minimálisan 25%-ban állapítja meg, addig nem sokkal lejjebb az oldalon az alábbi megfogalmazás olvasható: „A saját forrás összetételére vonatkozóan nincs speciális előírás, az részben, vagy teljes mértékben is biztosítható a fenti kategóriák bármelyikéből.” A 2. intézkedés második kiírásában néhány örvendetes változást találunk az 1. kiíráshoz képest. Ilyen például, hogy már 4 csillagos szállodák is támogathatóak, továbbá, hogy a legfejletlenebb régiók támogatási aránya a 2. komponens esetén is 50%-ra nőtt, valamint, hogy a pályázat elbírálása – bár itt is csak előreláthatólag – 60 napot vesz igénybe. Érdekes ugyanakkor, hogy az 50%-os maximális támogatási arány ellenére a Dél-dunántúli régió maximális támogatási összege mindkét komponens esetében alacsonyabb, mint a többié, maximum 150 millió Ft, ami alatta marad az 1. komponens vonatkozásában szintén egyéni korlátozás alá eső

48

Közép-dunántúli régió maximum 200 millió Ft-os maximális támogatási összegének. A 2. komponensre már egyéni vállalkozók is pályázhatnak, ugyanakkor az 1. komponens kedvezményezetti köréből – indoklás nélkül – kikerültek a helyi önkormányzatok és intézményeik. Újdonság a hazai természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása, ami érdekes lehet az 1. intézkedés 1. komponensével összehasonlítva, hiszen témájuk hasonló, ugyanakkor utóbbiban a gazdasági társaságok csak partnerek lehettek, de nem pályázhattak sem a gazdasági társaságok, sem pedig az egyéni vállalkozók. Sajnálatos, hogy vállalkozások és gazdasági társaságok esetében a személyi jellegű és menedzsment költségek kikerültek az elszámolható költségek köréből. Érthető ugyanakkor, hogy a korábban már említett, meglehetősen bizonytalan tartalmú kategóriák is kikerültek, mint például a PR-tevékenység és marketing eszközök fejlesztésének költsége, kommunikációs, szemléletformálást szolgáló akciók szervezése, megvalósítása, hatékonyság vizsgálatok, hatásvizsgálatok, rendezvényszervezés, felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítése, projektmenedzsmentet segítő szakértői szolgáltatások, megvalósíthatósági tanulmányok költségei, szakmai tanácsadás költségei. Jelentős kedvezmény, hogy lehetőség nyílik előleg felvételére, bár ez némiképp behatárolja a további fizetési ütemezéseket, hiszen az előleg a támogatás 25%-a, de legfeljebb 300 millió Ft, ami érdekes kitétel, ha figyelembe vesszük, hogy ez megegyezik az elnyerhető maximális támogatási összeggel, az első közbenső kifizetési kérelem a támogatási összeg 20%-a, az utolsó támogatási részlet pedig nem lehet kevesebb, mint a megítélt támogatási összeg 20%-a. Minden pályázó vonatkozásában kikerült az elszámolható költségkörből a fordítás és tolmácsolás költsége, ami nem biztos, hogy összeegyeztethető a nemzetközi turisztikai igényekkel (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar turizmus nemzetközi versenyképességét hátrányosan befolyásoló tényezők közt előkelő helyen szerepel – sajnos – az ágazatban dolgozók idegennyelv-tudásának alacsony szintje, így a projektgazdák jelentős része vélhetően nem rendelkezik szükséges nyelvismerettel és kénytelen fordítói szolgáltatást igénybe venni). Érdekes eredményt hoz a pontozási rendszerekben bekövetkezett változások vizsgálata is. A legszembetűnőbb a pályázatnak az intézkedés célkitűzéseihez való illeszkedésére adható pontszámban történő drasztikus csökkenés; a korábbi 10 pontról az 1. komponens esetében 3, a 2. komponens esetében 5 pontra történő zuhanása. A 23. táblázat a mindkét komponensnél előforduló további változásokat mutatja. 23. táblázat Változások a pályázati kiírások pontrendszerében Pontszám Tartalom 1/2004/ROP 1.2 Mennyi a projekt pénzügyi, gazdasági megtérülésének ideje? 0–5 Rendelkezik-e magas színvonalú üzleti tervvel és idegenfor0–3 galmi marketing tervvel?20 Műemléképületben kerül-e a fejlesztési projekt megvalósításra? 0/5 Horizontális elveknek való megfelelés 0–15 Esélyegyenlőség 0–5 A projekt által célzott szolgáltatások kialakítása és azok infrastrukturális hátterének megteremtése során a projekt figye0/2 lembe veszi-e a fogyatékossággal élők speciális igényeit? 20

Pontszám 1/2005/ ROP 1.2 0–7 0–6 0/2 0–18 0–7 0-3

Az 1. komponens esetében csak új szálláshely esetén.

49

A projektben mennyire érvényesül a nők esélyegyenlősége? Nem szerepelt 21 A támogatás eredménye várhatóan javítja-e az esélyegyenlőségi célcsoportok (nők; roma emberek; fogyatékossággal élő Nem szerepelt 22 emberek) foglalkoztatási lehetőségeit? Csatlakozik-e valamilyen környezetvédelmi minősítő rendszerhez, mint például az EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez vagy rendelkezik-e a 29/1997 0/2 (VIII. 29.) sz. KTM rendelet alapján turisztikai szálláshelyekre vonatkozó környezetbarát termékjelzéssel?

0–2 0–2

0/1

A fentieken túl az 1. komponens esetében a „Jól definiált-e a fejlesztés konkrét célcsoportja, és az egyes tevékenységek összhangban vannak-e a célcsoport igényeivel?” kérdésre adható pontszám 0–3-ról 0–5-re növekedett, az illeszkedés maximális összpontszáma 55-ről 50-re csökkent, és ugyanezen szempontnál a kötelezően elérendő arány 75%-ról 70%-ra csökkent. Összességében tehát megállapítható, hogy az illeszkedés szempontjai némiképp háttérbe szorultak, és a gazdaságossági, megtérülési szempontok nagyobb hangsúlyt kaptak. További változás volt megfigyelhető az esélyegyenlőség témakörében, amelynek elérhető maximális összpontszáma nőtt, azonban úgy tűnik, bizonyos értelemben enyhébb lett; a korábbi 0/X pontról 0–X pontra változott, ami a korábbi kizárásos helyett intervallumos mérlegelést tett lehetővé. Ezzel párhuzamosan hatósugarának bővülése is megfigyelhető, míg például a 2004es kiírásban csak a nők, addig a 2005-ösben már az esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, roma emberek, fogyatékkal élő emberek) foglalkoztatási lehetőségeit vizsgálta. A támogatott szervezetekkel készített interjúk és a regionális fejlesztési ügynökségek kérdőíves megkeresésének tapasztalatai, javaslatok A több száz projektből a VÁTI segítségével kiválasztásra került egy olyan, támogatott projekteket tartalmazó minta, amelyben az összes régió (lásd az alábbi térképen. térkép) és az összes intézkedés képviseltetve van. A kiválasztott projektek közül a ROP 1.1. intézkedés keretén belül kijelölt mind a 11 projekt összesen 10 gesztorával (egy szervezet két kijelölt projektet is megvalósított) felvettük a kapcsolatot és velük mélyinterjút késztettünk, míg a kijelölt 16 példaértékű és 12 problémás projekt gesztorai közül 11, illetve 10 szervezettel történt meg a kapcsolatfelvétel, és végül a példaértékű projekteket megvalósító szervezetek közül 10-zel, míg a problémásnak minősítettek közül 6-tal sikerült elkészteni a mélyinterjút. Összesen tehát a VÁTI által meginterjúvolni javasolt 38 szervezet közül 31-gyel történt meg a kapcsolatfelvétel és végül 26 szervezet válaszolt kérdéseinkre. A projekthalmaz regionális megoszlása jónak mondható (11. ábra). A támogatott szervezetekkel történő interjúk, beszélgetések során, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek által visszaküldött kérdőívekből számos kérdés, probléma és olyan megoldási javaslat elhangzott, amelyek figyelembe vételével a jövőbeni pályázók dolga esetleg megkönnyíthető, a következő pályázati kiírások finomíthatók. Ezek a következők voltak (mivel az RFÜ-ktől – érthetően – sokkal kevesebb információt kaptunk, az alábbiakban, ahol külön nem utalunk arra, hogy az adott információ a fejlesztési ügynökségektől származik, a projektgesztorok és a szakértői team véleménye olvashat): 21

Szerepelt azonban az alábbi kérdés: „A támogatásban részesülő vállalkozások között található-e női vállalkozás?” 22 Szerepelt azonban a következő kérdés: „A támogatás eredménye várhatóan javítja-e a nők foglalkoztatási esélyeit?”

50

11. ábra A meginterjúvolt szervezetek elhelyezkedése a projekt megvalósításának helyszíne szerint

51

– A támogatottakkal készített személyes interjúk során többször elhangzott, hogy nagyszabású turisztikai attrakció fejlesztési projektek esetében jó lenne három évre bővíteni a megvalósítási időt. Ezt azzal támasztották alá, hogy amennyiben a pályázati terv alapos helyismeret nélkül készül el, akkor elkerülhetetlen a többszöri módosítás. Ez külön engedélyeztetést igényel, valamint anyagilag is problémát jelent. Megoldást jelenthetne a keretek lazítása, a projekt kivitelezésének felbontása előkészítő és megvalósítási szakaszokra. – Ugyancsak bírálták az adminisztráció bonyolultságát: elhangzott olyan vélemény, miszerint az érintettek a „hiánypótlással”, mint új irodai „műfajjal” szembesültek. – Jelentős korlátot képez az utófinanszírozási rendszer a kivitelezők megválasztásában. Általában olyan cég lesz a nyerő, amely tud előlegezni, így a kevésbé tőkeerős helyi cégek nehezen jutnak lehetőséghez. Az utófinanszírozásból adódó másik jelentős hátrány, hogy megdrágítja a projekt kivitelezést, mivel a kivitelező természetesen a pénz „árát” is felszámítja. Ezen a támogatási összeg egy részének – megfelelő garanciákkal történő – megelőlegezésével lehetne segíteni. – A kutatócsoportunk véleménye szerint, a legnagyobb volumenű fejlesztéseket csak a cél gondos mérlegelését követően kellene a jövőben a turisztikai attrakciók fejlesztésére szánt ROP-os forrásból megvalósítani. Példaként álljon a Pécsi Világörökség projekt, amelynél a szakértői vélemény szerint sokkal inkább a felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek restaurálása, a megőrzés és nem a turisztikai cél dominált. Ez abból is látható, hogy a kérdéses projekt esetében a támogatásból már nem jutott elég forrás a turisztikai fogadótérség, „kapu”, egy belvárosi interpretációs központ megvalósítására. – A kutatócsoportunk véleménye megegyezik az interjúalanyokkal abban, hogy legalább egy év szükséges bizonyító erejű számszerű eredmények kimutatásához, rövidebb időszak eredményeit csak ígéretes, vagy éppen ellenkező trendmutatóknak foghatunk fel. – Az interjúk alapján összefoglalhatjuk, hogy a turisztikai projektek a legrövidebb időn belül megtérülő befektetések az állam szempontjából, ezért a potenciális pályázók körét mindenképpen érdemes bővíteni a jövőben. Azonban a makrogazdasági körülmények (adók, a fizetőképes kereslet hiánya) kiszolgáltatottá teszik a jövőképet, megkérdőjelezik a hosszú távú tervezhetőséget. – A pályázati rendszer fejlesztése érdekében elhangzott az a jogos kívánalom, hogy a pályázati kiírás legyen átlátható és világos, magyarázatokkal és kötelezettségvállalásokkal együtt. Többek szerint esélytelen volt az a pályázó, aki elsőre ezt a pályázatot próbálta benyújtani, annyira bonyolult volt a pályázati kiírás, illetve annyi volt a buktató a pályázati űrlapon és a különböző kritériumok között. (A legtöbb választ, legtöbb javaslatot az interjú 10. kérdésére kaptuk, ennek részletes leírását lásd az 57. oldalon.) – Annak ellenére, hogy az regionális fejlesztési ügynökségek a pályázati kiírásokat, adatlapokat többnyire egyértelműnek tartották, maradéktalanul, kritika nélkül csak egy RFÜ tartja azokat elfogadhatónak. Nagyon hiányzott az RFÜ-k szerint egy, az indikátorok meghatározását segítő útmutató. Az adatlap szinergiát bemutató pontjához nem kapcsolódott magyarázat, nem vagy nem megfelelően lett kitöltve – holott az elérhető 100 pontból 10-et erre lehetett szerezi. További probléma volt, hogy a pályázati formanyomtatványok és a csatolandó mellékletek által kért adatokban ismétlődések voltak. A pályázat fontos részét képező költségvetési tábla kitöltése is nehézségeket okozott. Ennek egyik lehetséges oka volt, hogy nem volt egyértelmű, hogy milyen részletezettségű táblát kell becsatolni. A „Szálláshelyfejlesztés” intézkedéshez készített szakmai ellenőrző lista kritérium- és pontrendszere olyan szigorú volt, hogy az egyik régióban egy nyertes pályázat sem tudta elérni a szükséges ponthatárt, bármennyire is megfelelt az intézkedés 52

célkitűzéseinek az első meghirdetést követően. (A 2005. évben újra meghirdetésre került ez a pályázat, mely már sikeresnek bizonyult.) – A projekt költségvetés adjon legalább 5% tartalékra – új, többlet, műszaki tartalomra – történő módosításra lehetőséget. Az esetek jelentős részében nem is egy alkalommal kellett módosítani az eredeti elképzeléseket. Nagyon sok módosítási igény jelentkezett például az építkezések kapcsán. Előfordult, hogy nehezen volt becsülhető a berendezési, kiállítási tárgyak értéke és a bemutatóhely kiállítási tárgyakkal történő feltöltésekor teljesen át kellett alakítani a költségvetést. Ezeket a pályázati rendszer gyakran nem tudta elég rugalmasan kezelni, a VÁTI-s kollégák (érthetően, de egyik-másik pályázó szerint túlságosan) ragaszkodnak a bürokratikus előírásokhoz, így nehéz a költségvetési sorok közti átcsoportosítás – ha éppen nem teljességgel lehetetlen. Amennyiben az átcsoportosítások nem voltak lehetségesek, szerződésmódosításra került sor, amelyben ugyan a VÁTI nagyon korrekt partner volt, de ezek a módosítások mind sok időt emésztettek fel. Mindezek miatt megfontolandó a költségvetési sorok közti átcsoportosítás lehetőségének biztosítása. – A határidőket tartsa be a pályázatkezelőtől a kifizető hatóságig mindenki, valamint szankcionálhatóak legyenek a határidőcsúszások. (Az elszámolási rendszert mindenki szigorúnak, de egyben korrektnek tartotta.) – A regionális fejlesztési ügynökségek részéről elhangzott javaslat volt továbbá egy olyan kitöltő program, szoftver kifejlesztése, mely megkönnyíti a pályázó dolgát és az értékelők is könnyebben tudják ellenőrizni a beadott pályázati anyagokat (az NFT II. esetében már van kitöltő program). Az EMIR rendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy a papír alapú dokumentumokban leírtak rögzíthetők legyenek (például kellő mennyiségű oszlop, sor; értékelési szempontok egyezősége). Az interjúk során feltett kérdések és az azokra adott válaszok összefoglalása, illetve a regionális fejlesztési ügynökségek kérdéseinkre adott válaszainak összegzése a következő oldalakon, a mellékletig bezárólag olvasható. A támogatott szervezetekkel készített interjúk összefoglalása A pályázó múltbeli pályázati tevékenysége 1. Hajtottak már végre korábban hasonló fejlesztést? Pályáztak már korábban támogatásra? Ha igen, hova? Milyen projekttervvel, és mi lett az eredmény? Mennyiben segítette a korábbi tapasztalat a jelen projekt megvalósítását? A legtöbb pályázónak nem ez volt az első ilyen jellegű fejlesztése. Többségüknek volt már korábban egy vagy több elnyert pályázata és megvalósított fejlesztése (PHARE CBC, NCA, e-Magyarország, Széchenyi-terv, NKÖM és a Területfejlesztési Tanács, SAPARD támogatások). Előfordult hogy olyan „kész pályázatokkal” vagy pályázati ötletekkel próbálkoztak a gesztorok, amelyek más pályázati források esetében elutasításra kerültek. Többen meg is jegyezték, hogy a korábban megszerzett pályázati rutin nélkül aligha sikerült volna a jelen támogatás elnyerése. Többek szerint esélytelen volt az a pályázó, aki elsőre ezt a pályázatot próbálta abszolválni, annyira bonyolult volt a pályázati kiírás, illetve annyi volt a buktató a pályázati űrlapon és a különböző kritériumok között. Ez legrosszabb esetben akár azt is jelentheti, hogy amennyiben a pályázati feltételek nem egyszerűsödnek, a későbbi pályázatok

53

elnyerése egy szűk kör privilégiuma marad, ami nyilvánvalóan ellentétes a pályázat kiírójának szándékával. 2. A pályázó konzorcium tagjaival kapcsolatban voltak korábbi együttműködési tapasztalatai, vagy csak a jelen pályázatra állt össze a konzorcium? Az esetek mintegy felében egyéni pályázatokkal találkoztunk (elsősorban a szálláshelyfejlesztéseknél). A konzorciumok között is több volt a látszat-, vagy a kényszer-konzorcium, azaz a csak papíron létező együttműködés, amikor is kizárólag a támogatás elnyerése, a jogosultság biztosítása vagy az esélyek növelése érdekében jelöltek meg együttműködő partnereket a gesztorok. A pályázat benyújtása és menedzselése 1. Honnan szereztek tudomást a pályázati lehetőségről? A leggyakrabban említett forrás az internet (NFH, minisztériumi honlap, az adott regionális fejlesztési ügynökség honlapja) volt, emellett a sajtó (konkrétan a Népszabadság, illetve a Forrásexpress került említésre). Számos szervezet maga is végez pályázatfigyelést, és volt, ahol a pályázatíró cég (elsősorban ott, ahol már régi és jól működő az együttműködés) jelezte a projektgesztorok felé a lehetőséget.

2. Egyértelműek voltak Ön szerint a pályázati kiírások és formanyomtatványok? Ha nem, hol tapasztalt leginkább hiányosságokat a pályázati kiírásban? Ez bizonyult az egyik legérdekesebb és legtanulságosabb válaszokat eredményező kérdésnek. Volt, aki szerint alapvető probléma nem volt, de nagyon kevesen közölték velünk, hogy semmilyen problémát nem okozott a pályázati űrlap kitöltése (igaz, az RFÜ segítségét ők is megemlítették). Az adatlap többek szerint viszonylag egyértelmű, de sok technikai részlettel voltak problémák. Ilyen esetekben az RFÜ-k szerencsére a felkészítések során korrektül adtak tájékoztatást. Ha összességében a megfogalmazás elfogadható is volt, sokak szerint akadtak homályos pontok (sok esetben ráadásul eltérő volt az RFÜ és a VÁTI értelmezése is azonos pontok esetében). Nem volt például definiálva, hogy a természetbeli költség, hozzájárulás hova írható, vagy, hogy melyek az elszámolható és az átcsoportosítható költségek. Mit takar a szemléletformáló akció? Ismét megemlítették többen is, hogy ha valakinek nincs pályázati rutinja, egy ilyen pályázaton nem fog nyerni! Egy új pályázó nem fog tudni például logikai keretmátrixot készíteni. A költségvetés túlságosan részletes, nehéz „belőni” – legalábbis bizonyos beruházásoknál, például régi épületek felújításánál gyakran akad nem várt és előre nem kalkulálható műszaki probléma, a pályázatíráskor bekért árajánlatok a kivitelezés idejére „elavulnak”, megváltozik a szabályozási környezet (pl. szálláshelyek besorolása), egyes múzeumi vagy bemutatótárgyak értéke előre nem vagy csak nagy vonalakban becsülhető. A költségvetés részletezettsége egyúttal azt a veszélyt is hordozza, hogy a megvalósítás során gyakran kell majd szerződést módosítani, ami rendkívül időigényes, így az átcsoportosítások rugalmasabbá tétele is egyszerűsíthetné a projektek megvalósítását. Volt, akinek a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a csatolandó mellékletek közül volt

54

több, amely költségvetési szervekre nem volt értelmezhető, például a különböző garanciák. Számos kört kellett futni, mire ezt a problémát tisztázni sikerült. 3. Mennyi idő állt rendelkezésre a pályázat megírására? A legtöbben arra panaszkodtak, hogy rövid idő alatt kellett megírni (összecsapni?) a pályázatokat (ezt egyébként a pályázati adatlapok vizsgálatánál a kutatói team is érzékelte, rendkívül gyenge volt némelyik pályázat külalakra – volt, ahol a kötelező betűméretet és sortávot sem tartották – és stilisztikailag; feltételezzük, hogy mindez kizárólag a rohammunka rovására írható). Szerencsések voltak azok a pályázók, akik kész projekttel rendelkeztek (például korábban el nem nyert támogatási kérelmet tudtak „felmelegíteni”, vagy ahol csak új engedélyeket kellett beszerezni), illetve akik profi pályázatíró céggel dolgoztak együtt. 4. Önök írták a pályázatot, vagy igénybe vettek külső szakmai segítséget a pályázat megírása során? Ha igen, milyen volt a munkamegosztás Önök és a pályázatíró között? Nagyon kevesen írták önállóan a pályázatot, és ők is mind korábbi sikeres pályázatok gazdái voltak. A legtöbb esetben vagy teljes egészében külső cég írta a pályázatot (ami természetesen nem jelenti azt, hogy a projekt benyújtója nem vett részt a folyamatban, hiszen az adatokat és a projektötletet neki kellett szolgáltatnia), vagy valamilyen munkamegosztás alakult ki gesztor és a pályázatíró cég között.

A pályázat lebonyolítása, tapasztalatok, további elképzelések 1. A beruházás során milyen gyakran ellenőrizték Önöket? Mire terjedtek ki az ellenőrzések? E kérdésre kaptuk talán a leghomogénebb válaszokat. Minden esetben megtörtént a projekt kezdete előtti ellenőrzés, a kifizetési kérelmek benyújtását követő és a projekt zárása után történő ellenőrzés pénzügyi és műszaki (utóbbi értelemszerűen csak ott, ahol a projekt teljes egészében megvalósult). A VÁTI-t egyetlen kivétellel mindenki rendkívül korrektnek és segítőkésznek tartotta, a szóban forgó projektgazda sem a szervezettel mint olyannal, sokkal inkább az ellenőrzést végző kollégák hozzáállásával volt elégedetlen (bár itt is megjegyezte az interjúalany, hogy a kollégák alapvetően rendesek voltak, csak a VÁTI maga túl bürokratikus, azért nem lehettek engedékenyebbek). 2. A projektötlet működtetésében részt vesznek-e együttműködő partnerek (pl. helyi kézművesek, más szolgáltatók, utazási irodák)? Formális v. informális kapcsolatokról van szó? Az esetek döntő többségében vannak kapcsolatai a projektgesztornak a vállalkozói és a közösségi szféra felé is (ami feltétlenül üdvözlendő, mert a megvalósult projektek tovagyűrűző hatása is erősnek mondható). A kapcsolatok nagy része informális, személyes viszonyokon alapul. Az együttműködésben érintett szervezet közt helyi hagyományőrző egyesületek, Tourinform Iroda, más (akár helyi, tehát közvetlen konkurensnek is tekinthető) szálláshelyszolgáltatók, kamarák, utazási irodák, vállalkozások (céges rendezvényeknek a projekt helyszínére történő szervezése), felsőoktatási intézmények szerepeltek. 3. Kellett-e módosítani az eredeti elképzeléseket? Ha igen miért? Ki kezdeményezte a változtatást (kapcsolódik a hiánypótlásos részhez – RFÜ, VÁTI, saját kezdeményezés?)

55

Néhány kivétellel (az egyik például a legegyszerűbb és a legkisebb költségvetéssel dolgozó projektek közül került ki, egy másik pedig egy módosított, másodszorra benyújtott pályázat volt), az esetek jelentős részében nem is egy alkalommal kellett módosítani az eredeti elképzeléseket. Nagyon sok probléma (vagy inkább: módosítási igény) jelentkezett például az építkezések kapcsán (kezdve a régi épület felújítása, bontása során előállt nem várt fejleményektől, új körülményektől az egyik melléképület bontása során talált védett hüllő fészkéig). Előfordult, hogy nehezen volt becsülhető a berendezési, kiállítási tárgyak értéke, mivel nem volt ezeknek piaci áruk és emiatt az építkezés befejeztével, a bemutatóhely kiállítási tárgyakkal történő feltöltésekor szembesültek azzal, hogy teljesen át kell alakítani a költségvetést. Volt olyan projekt is, ahol maga a pályázó kezdeményezte a módosítást (az eredetileg tervezett gázfűtés helyett geotermikus energiát kívánva hasznosítani). Ezeket a pályázati rendszer gyakran nem tudta elég rugalmasan kezelni, a VÁTI-s kollégák (érthetően, de egyik-másik pályázó szerint túlságosan) ragaszkodnak a bürokratikus előírásokhoz, így nehéz a költségvetési sorok közti átcsoportosítás – ha éppen nem teljességgel lehetetlen. Amennyiben az átcsoportosítások nem voltak lehetségesek, szerződésmódosításra került sor, amelyben ugyan a VÁTI nagyon korrekt partner volt, de ezek a módosítások mind sok időt emésztettek fel. 4. Milyen számszerűsíthető eredményekkel járt a projekt (új munkahelyek, új szobák stb.)? A piaci kereslet a várakozásainak megfelelően, vagy attól elmaradóan, vagy azt felülmúlóan alakult az elmúlt időszakban? A számszerűsíthető eredmények a legfrissebb előrehaladási jelentések indikátor-tábláiban megtalálhatóak. Minden gesztor a vállalt indikátorok teljesüléséről számolt be. Ami a kereslet alakulását illeti, a projekt zárása (ha egyáltalán megtörtént) óta eltelt idő rövidsége miatt nehéz erre választ adni, de a legtöbb projektgazda elégedetten nyilatkozott, legalábbis teljesültek elvárásai, gyakran azt meghaladóan alakult a piaci kereslet. 5. Változott-e a pályázat benyújtása óta a turisztikai kínálat a projekt működési területén? (Új versenytársak megjelenése, korábbiak lemorzsolódása)? Erre a kérdésre érkezett a legtöbb „Nem tudom”, illetve „Nem releváns” válasz. Több szálláshely jelezte az építkezés óta jelentkező konkurenciát, többen viszont határozottan állították, hogy semmilyen versennyel nem kell szembenézniük a saját projektjük területén. 6. Az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek tekinti a beruházást? Erre a kérdésre mindenki egyértelmű igennel válaszolt, többen ráadásul nem csupán a saját tapasztalataikra hagyatkozva, hanem az érkezett (például lakossági) visszajelzések alapján. 7. Van-e tudomása olyan beruházásról, fejlesztésről, amely az Önök fejlesztése következtében jött létre? Meglepően sok ilyen beruházásról tudnak a projektgesztorok (ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden beruházást valóban az ő beruházásuk vagy az azt követő vendégforgalom-élénkülés indukált). Van ahol maga a gesztor is a sikeres pályázathoz kötődően fejlesztett a megvalósítás után, vagy éppen a versenytársak tanúsítottak követő magatartást. A hatások közt szerepel olyan, nehezen megfogható (pontosabban nem egyértelműen az adott projektnek tulajdonítható) hatás is, mint például a korábbi külterület üdülőövezetté minősítése, a város-

56

rész felértékelődése, a környékbeli lakosok mentalitásbeli változása (környezet ápolása, vendéglátási vállalkozói kedv élénkülése) és kézzel fogható fejlesztés is, mint például a geotermikus energiát hasznosító projekt tapasztalatai iránti fokozott érdeklődés, kávézó (tervezett) nyitása ez egyik hotel közvetlen közelében vagy egyéb szolgáltatók közelbe települése. 8. A pályázat sikertelensége esetén is megvalósították volna a beruházást? A legtöbben erre nemleges választ adtak, és kizárólag a szálláshelyek tulajdonosai közt volt olyan, aki támogatás nélkül is megvalósította volna a beruházást – igaz, csökkentett tartalommal és esetleg több évvel később, ami miatt az érintett térség idegenforgalmi kínálata érzékelhetően szegényebb lenne ma. Volt, aki csak befektetőtársak jelentkezése esetén, illetve a cég tulajdonában lévő egyes ingatlanok értékesítése révén tudta volna a támogatás nélkül megvalósítani a projektet. 9. Pályázna-e újra a ROP-ban? Ha nem, miért? Ha igen, van-e már fejlesztési elképzelése, amelynek a megvalósításához pályázati forrást venne igénybe, vagy csak a pályázati kiírás jelenti majd az ötlet forrását? Örvendetes, hogy mindenkinek vannak további projektötletei, amelyekre pályázni szeretne. A pályázat e tekintetben minden bizonnyal hosszabb távon is éreztetni fogja hatását. A pályázati rendszernek (is) köszönhetően a partnerek rutinra, kapcsolatokra tettek szert, ami szinte bizonyosan újabb fejlesztésekben fog testet ölteni. Többen teljesen kész tervekkel várják az új pályázati kiírás megjelenését – ezek között a „szokásos” szálláshely- és épületfelújítás, kerékpárutak és vízi turizmus fejlesztése stb. mellett a legkreatívabb ötletek is megtalálhatóak. Sokszor a sikeres ROP-os pályázatok folytatásai lennének a tervezett fejlesztések. 10. Van-e javaslata a pályázati rendszer fejlesztése, javítása érdekében (úgy a pályázatok kiírására, mint lebonyolítására vonatkozóan)? Erre a kérdésre kaptuk talán a legtöbb választ. A legtöbben egyetértettek abban, hogy – feltétlenül egyszerűsíteni kellene a pályázati rendszert; – nagyobb teret kellene adni a költségnemek közötti átcsoportosításra (szélsőséges esetben akár megoldható lenne az is, hogy a kész összegen belül a pályázó úgy csoportosít át, ahogyan csak akar, a lényeg, hogy a vállalás időre és a megfelelő műszaki tartalommal elkészüljön); – túl sok biztosítékot kérnek a pályázathoz; – a teljes dokumentációt, igazolásokat csak a nyertes pályázóktól kellene bekérni, így felesleges adminisztrációtól szabadulhatna meg a rendszer; – gyorsítani kellene a kifizetéseket, illetve a pályázatok elbírálását (ez utóbbi kevésbé fontos). A kifizetések nem történnek meg időben, a kincstári kifizetések gyakran több hónapot csúsznak. Megfogalmazódott továbbá számos más kritika, észrevétel, ötlet: – az előleg lehetőségét ki kellene terjeszteni megfelelő garanciákkal azokra a területekre is, ahol ma még nem hozzáférhető; – a bírálók között a szakmai szervezetek nagyobb súlyt kell, hogy kapjanak (például regionális idegenforgalmi bizottságok, marketing igazgatóságok stb.); – a használatbavételi engedély kézhezvétele ellenére a szálláshelyek nem fogadhatnak vendégeket, amíg el nem számolnak a Kincstárral. Előfordult, hogy ez az elszámolás hónapokat csúszott és így egy egész szezon kiesett az érintett vállalkozásnál; – a támogatások nem összevonhatók; 57

– a plusz adóterhek nem láthatók előre, az adórendszer kiszámíthatatlansága, gyakori változásai megnehezítik a gazdálkodást; – nincs egyéni banki mérlegelés, a bankok döntéshozó központjai Budapesten vannak, a helyi és helyismerettel rendelkező fiókok bizonyos összeghatár felett nem hozhatnak önálló öntéseket; – a projekt megvalósításáért felelős szervezetnek nagyobb szabadságot kellene adni, míg a kivitelező irányába nagyobb szigorra lenne szükség. Ha a projektgazda perben áll a kivitelezővel, felfüggesztik a kifizetéseket, ami lehetetlen helyzetbe hozhatja a pályázót, tehát kénytelen engedni a kivitelezőnek, aki ezzel néha visszaél, kvázi zsarolja a pályázót. Szükség lenne kivitelezői feketelistára a banki bar-lista mintájára; – közbeszerzési ügyekben a kedvezményezett teljesen kiszolgáltatott. Előfordulhat, hogy kisebb összegű beruházásoknál közbeszerzési eljárás nélkül egy saját, már bevált építőbrigáddal vagy egyéb szervezettel sokkal gyorsabban és problémamentesebben lezajlanának bizonyos fejlesztések, beruházások. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek kérdőíves megkeresésére adott válaszok összefoglalása Mivel a regionális fejlesztési ügynökségek bírálták első körben a benyújtott pályázatokat, tapasztalataik nagyon értékesek lehetnek a pályázati rendszer továbbfejlesztése, javítása érdekében. Mind a hét regionális fejlesztési ügynökségnek kiküldtünk ezért egy rövid, tizenkét kérdésből álló kérdőívet, amelyben arra kerestük a választ, hogy miben látják a jelenlegi rendszer fő problémáit és a megoldási lehetőségeket. A megkeresett hét ügynökségből öten küldték vissza a kérdőívet, ami 71%-os válaszadási arányt jelent. Kérdéseink és az azokra adott válaszok a következők voltak: 1. Mennyire tartja alkalmasnak a pályázható fejlesztéseket a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzéseinek elérésére? A válaszadók szerint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia céljaival összhangban voltak a pályázható fejlesztések, de csak a Stratégia részleges megvalósítására adtak ezek a pályázati kiírások lehetőséget, a tevékenységi és pénzügyi keret szűkössége miatt. Természetesen nem fednek le minden célterületet, például gyógy- és termálturisztikai fejlesztéseket egyáltalán nem tettek lehetővé. 2. Van-e olyan terület, amely nem szerepel a pályázható tevékenységek közt, de Ön szerint támogatásra érdemes? Hiányzott a vonzerőfejlesztésekből a borturizmus, horgászturizmus. Az egészségturisztikai fejlesztések kifejezetten olyan terület volt, amely kimaradt a ROP 2004–2006 turisztikai fejlesztési tevékenységek közül. Itt nem elsősorban új termál- és gyógyfürdők létrehozására, hanem a meglévők minőségi fejlesztését hiányolta az egyik megkérdezett ügynökség. Egyes vélemények szerint a turisztikai termékek, szolgáltatások működtetését elősegíthette volna, ha munkavállalók képzésére is lehetett volna pályázni a fejlesztések mellett. 3. Egyértelműek voltak Ön szerint a pályázati kiírások és formanyomtatványok?

58

Többnyire egyértelműnek tartották az RFÜ-k az adatlapokat, bár maradéktalanul, kritika nélkül csak egy RFÜ tartja azokat elfogadhatónak. Hozzá kell tennünk azt is, hogy vélhetően már sok adatlapot és sok pályázati kiírást látott munkatársak válaszoltak a kérdésekre, vagyis nem biztos, hogy minden projektgazda számára is ugyanolyan egyértelmű minden kiírás, minden kérdés. A projektgazdák nagy része vélhetően most találkozott először az indikátor vagy szinergia kifejezéssel. Az adatlap ezen pontjaival kapcsolatosan érkezett a legtöbb kérdés. Nagyon hiányzott egy, az indikátorok meghatározását segítő útmutató. Az adatlap szinergiát bemutató pontjához nem kapcsolódott magyarázat, nem vagy nem megfelelően lett kitöltve – holott az elérhető 100 pontból 10-et erre lehetett szerezi. Voltak esetek, amikor a pályázók eltérően értelmeztek bizonyos fejezeteket. További probléma volt, hogy a pályázati formanyomtatványok és a csatolandó mellékletek által kért adatokban ismétlődések voltak. További hátránya volt a pályázati dokumentációnak, hogy rendkívül részletes – sokszor már felesleges – adatlapokat kért be a pályázótól, például az „adatlap támogatási döntésről” részben, amelyet kitöltve, aláírva kellett benyújtani a pályázatban, holott erre csak azoknak van szüksége, akik számára a támogatás megítélésre került (sokszor azt is módosítani kellett a megváltozott támogatási összeg miatt). A pályázat fontos részét képező költségvetési tábla kitöltése is nehézségeket okozott. Ennek egyik lehetséges oka volt, hogy nem volt egyértelmű, hogy milyen részletezettségű táblát kell becsatolni. Előfordult, hogy elég volt a fő tételsorokat és alátámasztásul egy tételes költségbecslést benyújtani, de volt, hogy tételes költségvetési táblát kért a VÁTI Kht., akik a második körben többek között pénzügyi megvalósítási szempontból is értékelték a pályázatot. Problémát jelentett még, hogy a „Szálláshelyfejlesztés” intézkedéshez készített szakmai ellenőrző lista kritérium- és pontrendszere olyan szigorú volt, hogy az egyik régióban egy nyertes pályázat sem tudta elérni a szükséges ponthatárt, bármennyire is megfelelt az intézkedés célkitűzéseinek az első meghirdetést követően. (A 2005. évben újra meghirdetésre került ez a pályázat, mely már sikeresnek bizonyult.) 4. Hol tapasztalt leginkább hiányosságokat a pályázatokban? A leggyakoribb formai hibák: aláírások, szignózások elmulasztása; nem hiánypótolható mellékletek, igazolások beküldésének elmulasztása; az adatlap hiányos kitöltése. Másutt a költségvetési táblák voltak a legproblémásabb pontok, több esetben pontatlan volt a költségvetés. Előfordult, hogy nem a pályázati dokumentációban feltett kérdésre adtak választ a pályázók. Egyes esetekben a gazdasági fenntarthatóság nem volt pontosan kidolgozva. A pályázati adatlap és a mellékletek közötti koherencia hiánya is jellemző hiba volt. Gyakori hiányosság volt a pontatlan, számszaki hibákat tartalmazó költségvetési tábla és a formanyomtatvány bizonyos pontjainak kitöltése (felajánlott biztosíték, cselekvési-és ütemterv, szinergiahatás, horizontális elvek). A pályázók nem minden esetben tudták eldönteni, hogy az adott tevékenységhez szükséges-e hatósági engedélyek benyújtása (építési engedély, környezetvédelmi engedély, természetvédelmi engedély). Hiányosságként említhető, hogy a vállalt önerő összege egyes esetekben eltért a pályázati formanyomtatványban, a hitelintézet igazolásán, vagy az önkormányzat képviselőtestületi határozatában. 5. Mi volt a sikertelen pályázatoknál az elutasítás leggyakoribb oka? A formai (például nem oldalszámozott a pályázat, hiányzik a tartalomjegyzék) és jogosultsági okokon (például pályázó szervezet jogi formája nem felelt meg az előírásoknak, vagy a pályázó már megkezdett beruházásra igényelt támogatást, avagy a fejlesztések megvalósítási helyszínére vonatkozó jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés) túl a szakmai gyengeség. A pályázatok nagy része nem a forráshiány miatt került elutasításra, hanem mert a szak-

59

mai értékelésen nem érte el azt a szakmai minimum pontszámot, mely alapján támogatásra javasolható lett volna. A szakmai gyengeség okai nem feltétlenül a projekt jellegéből adódtak. Számos esetben a projektgazdák nem fordítottak kellő figyelmet a pályázati formanyomtatvány és csatolandó dokumentumok tartalmi elemeire, így például az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági kritériumokra, a szinergiára adott pontszámokból sokat veszítettek. Ezeket a pontokat a pályázati adatlapon üresen hagyták „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzéssel, vagy általánossággal töltötték fel. Az értékelő tábla bizonyos szempontjainál a projekt szakmai színvonalától függetlenül is lehetett pontot veszíteni: a projekt nem kedvezményezett kistérségben valósul meg, nem műemlék épület a fejlesztés tárgya, kevés a teremtett munkahelyek száma, hosszú a megtérülési idő stb. Az így vesztett pontszámok és a korábban említett horizontális szempontoknál vesztett pontszámok már nem tették lehetővé, hogy a projekt támogatásra kerüljön. A formai hibák sokszor nem voltak olyan mérvűek, hogy valóban indokolták volna a pályázatok elutasítását, azonban az eljárásrend (értékelőlap alapján) alapján az elutasítást nem lehetett elkerülni. További hibák voltak: − határidőn túli benyújtás; − a pályázó nem csatolt a pályázathoz költségvetést, a projekt költségvetése nem támogatható költségelemeket tartalmazott, vagy a költségvetés belső arányai nem feleltek meg az előírásoknak (például a projektmenedzsment költsége meghaladta az összköltség 2%-át, vagy a költségvetésben a PR költségek meghaladták az útmutatóban előírtakat); − a nem megfelelő szakmai szempontrendszer, túl szigorú pontozási feltételek miatt sok 1.2 pályázat nem érte el a minimálisan előírt 75%-os határt 2004-ben; − pályázók nem tudták az önerő meglétét igazolni (banki igazolás, banki hitelígérvény); − az igényelt támogatás mértéke meghaladta a maximálisan igényelhető támogatási arányt; − a pályázó nem teljesítette a hiánypótlást a megadott határidőre. 6. Voltak-e problémák a pályázók irányában folytatott kommunikáció során? A pályázók a pályázati útmutató értelmezésével kapcsolatban kizárólag írásban tehettek fel kérdéseket, melyre a Regionális Fejlesztési Ügynökség, mint Közreműködő Szervezet írásban válaszolt. A kérdéseket azonban a pályázat benyújtását megelőző 30 napon belül – amikor a legtöbb kérdés érkezett volna – már nem tehették fel. Összességében azonban gördülékeny volt a kommunikáció, az RFÜ-k a pályázóknak mindig igyekeztek gyors és megfelelő választ adni. Az esetleges csúszások abból adódtak, hogy voltak kérdések, melynek megválaszolásához az Irányító Hatóság állásfoglalása kellett, ilyen esetekben a válaszadás az állásfoglalások megérkezése után történt meg. Két RFÜ is azt válaszolta, hogy e téren semmilyen problémájuk nem adódott. 7. Mennyi idő állt rendelkezésre egy pályázat elbírálására? Működési kézikönyv szabályozta az egyes folyamatokra rendelkezésre álló idő hosszát. A pályázat befogadásától a döntésről szóló értesítés a pályázónak való kiküldéséig tartó folyamat lehetőleg nem haladhatta meg a 60 napot. A KSZ továbbá biztosította, hogy a folyamat egésze során érvényesüljön az elv, miszerint az előbb beérkezett pályázatok előbb kerülnek feldolgozásra. Ez az elv nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a pályázó hibája − például a hiánypótlásra való várakozás − miatt indokoltan kerül hátrébb a sorban egy pályázat. A turiszti60

kai pályázatok esetében a pályázat beérkezésétől az egyik ügynökség adott konkrét időtartamot, náluk a ROP KSZ-től való elkerülésig (minőségbiztosítás VÁTI Kht-nál, ill. Döntéselőkészítő Bizottság ülése) átlagosan 39 naptári napra volt szükség. A 2004-ben, első körben meghirdetett pályázatok elbírására hosszabb idő állt rendelkezésre. A későbbiekben ezek az időintervallumok lerövidültek. Volt, ahol a pályázatok támogatási döntése utáni kiegészítéseket az eljárásrendben leírtaktól eltérően a VÁTI Kht. területi képviseletéhez kellett benyújtani a folyamatok időigényének rövidítése érdekében. 8. Minden esetben turizmusban jártas szakember bírálta a pályázatokat? A pályázatok értékelését az RFÜ munkatársai értékelték, de minden pályázatot a Regionális Marketing Igazgatóság is értékelt. A pályázatokat alapesetben az Ügynökség azon munkatársai bírálták, akik a legjobban fel voltak készülve a pályázati kiírások tartalmából és feltételeiből, de a tipikusan szakmai kérdésekben segítséget nyújtottak az RMI munkatársai. Az RMI bírálatát a szakmai szempontok pontozásakor érvényesítette az Ügynökség az értékelések során. Bizonyos projekteknél külső szakértő is részt vett az értékelésben. Valamennyi pályázat külső értékelésen is átesett tehát. 9. Igénybe vettek-e külső szakmai segítséget a pályázatok elbírálása során? Az RMI-ken túl bizonyos esetekben a Balatoni Fejlesztési Kht. munkatársai, a megyei önkormányzatok idegenforgalommal foglalkozó munkatársai, illetve a Regionális Környezetvédelmi Fórum vettek részt külsősként a bírálatban. 10. Voltak-e problémák a VÁTI irányában folytatott kommunikáció során? Alapvető probléma nem volt, többnyire gyors és problémamentes volt a kommunikáció. Több esetben eltért ugyanakkor a VÁTI Kht. minőségbiztosításának és a ROP Közreműködő Szervezet szakértőkkel alátámasztott véleménye, amelyek egyeztetésére a Döntés-előkészítő Bizottsági üléseken kerülhetett sor. Az eltérő vélemény sokszor a pályázati útmutatók eltérő értelmezéséből fakadt. A ROP KSZ minden esetben a régiós turisztikai érdekeket képviselte és azon az állásponton volt, hogy amit az útmutató nem tilt, azt szabad. Ezzel ellentétben a VÁTI Kht. ennél sokkal merevebben állt az újszerű, esetleg komplexebb fejlesztésekhez. Más megfogalmazásban: többször előfordult a pályázatértékelések során, hogy a VÁTI a szabályszerűséget előbbre helyezte a programszerűségnél, amiből véleménykülönbség alakult ki a pályázatoknál az adott RFÜ és a VÁTI között. A Döntés-előkészítő Bizottsági Ülések nem mindig voltak zökkenőmentesek, a VÁTI döntései több esetben túl szigorúak voltak és a munkatársak hozzáállása rugalmatlan egy pozitív megoldás eléréséhez. Pályázók részéről is érkezett olyan információ, hogy az ellenőrzési rendszer túl bürokratikus. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a személyes interjúk során a kutatói team tagjai éppen az ellenkező véleményt hallották: a VÁTI maximálisan segítőkész, rugalmas és a problémamegoldásban érdekelt volt. Az is igaz, hogy a kutatók kizárólag támogatott projektek gesztorait keresték meg, és nyilvánvalóan a VÁTI-nak is az az érdeke, hogy a támogatások ne vesszenek el, tehát úgy tűnik, sokkal rugalmasabban jár el a VÁTI a már támogatott projektek esetében, mint a pályázatok elbírálásánál.) Ugyanakkor az általában havonta a VÁTI-nál tartott ún. PIR-meetingek hasznosak voltak, mivel az ügynökségek tájékoztatást kaphattak a pályázatók előrehaladásáról a döntéselőkészítés után. 11. Van-e javaslata a pályázati rendszer fejlesztése, javítása érdekében?

61

Itt kaptunk olyan nem igazán konkrét javaslatokat, mint például folyamatok és pályázati dokumentációk egyszerűsítése, egységes megjelenése; pályázóbarát feltételek meghatározása; lehetőséget biztosítani a problémák rugalmas kezelésére. A kommunikáció javítása a KSZ-ek és IH-k között továbbra is létfontosságú. Konkrétabb kritikai volt az, hogy egy pályázatos intézkedés tekintetében több Közreműködő Szervezet is van a rendszerben, attól függően, hogy hol áll a folyamat, ami egy rossz megoldás volt. Egy intézkedést egy Közreműködő Szervezetnek kell kezelnie az elejétől a végéig. Javaslat volt továbbá egy olyan kitöltő program, szoftver kifejlesztése, mely megkönnyíti a pályázó dolgát és az értékelők is könnyebben tudják ellenőrizni a beadott pályázati anyagokat (az NFT II. esetében már van kitöltő program). Az EMIR rendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy a papír alapú dokumentumokban leírtak rögzíthetők legyenek (például kellő mennyiségű oszlop, sor; értékelési szempontok egyezősége). A régiós vélemények hatékonyabb beépítése szükséges a pályázati kiírásokba, ellenőrző listákba, útmutatókba. 12. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek a pályázattal kapcsolatos tudnivalókról, annak részleteiről információs rendezvényeket tartottak a pályázatok elkészítésének ideje alatt. Mennyire voltak népszerűek, látogatottak ezek a rendezvények? Volt, ahol a rendezvények látogatottsága alulmúlta a várakozásokat. A legtöbb esetben azonban alapvetően nem volt probléma a részvételi hajlandósággal. A megyei információs napokon természetesen nagyobb létszámú volt a hallgatóság, a kistérségi információs napokra kifejezetten a kistérségek érintett szereplői jöttek el, ezek látogatottsága erősen függött a kistérség aktivitásától. A legfőbb problémát inkább a források alacsony keretösszegei jelentették. Érdemes lenne a további kutatási irányok megjelölésénél a HEFOP-pal való koherenciát vizsgálni, nevezetesen, hogy a szakmai képzések lépést tartottak-e a kereslettel. Ugyancsak érdekes lenne annak vizsgálata, hogy az 1.2 intézkedés vonatkozásában az első kör miért nem hozott sikeres pályázatot.

62

Melléklet Egy komplex hatását tekintve példamutató projekt: a gyöngyösi Orczy kastély és kert rekonstrukciója A Gyöngyösi Önkormányzat az elfogadott 2007-2010-ig szóló gazdasági programjában meghatározott feladatoknál már figyelembe vette az esetleges pályázati lehetőségeket, sőt ezen belül is a pályázatok prioritásként szerepeltek Az Orczy kastély és kert rekonstrukció II. ütemeként természettudományi pavilon létesül, így bővül a múzeumi funkció is. A kert revitalizációja során a kert zárhatóvá válik, és a park szerves része lesz a múzeum kiállítótereinek. A vízi pavilon és gloriettek részben kiállítási, részben közönségforgalmi célokat szolgálnak majd. A II. ütemmel egyidejűleg vállalkozói tőke bevonásával ún. grotta létesül, mely elsősorban vendéglátói, illetőleg közösségi igényeket elégít ki. Pályázati lehetőségek függvényében valósulhat meg a IV. ütem mely a játszótér építését tartalmazza. A program címe: 6.2.1 Orczy kastély és kert II. ütem rekonstrukciója A program célja: Az eddig elkészült rekonstrukció eredményeként az egykori kastély múzeumi funkciók ellátására alkalmas épületté alakult úgy, hogy megőrizte, és bemutathatóvá tette mindazokat az építészettörténeti értékeket is, melyek ez idáig rejtve voltak a látogatók elől. A kert revitalizációja, és az ott kialakítandó új épületek révén el szeretnénk érni, hogy természet- és környezetvédelmi oktatócentrumként is működjön, valamint a parkkal együtt az országban is egyedülálló idegenforgalmi látványossággá váljon. A program tartalma: Új épületként természettudományi pavilon létesül, így bővül a múzeumi funkció is. A kert revitalizációja során a kert zárthatóvá válik, és a park szerves része lesz a múzeum kiállítótereinek. A vízipavilon és gloriettek részben kiállítási, részben közönségforgalmi célokat szolgálnak majd. A projekt indokoltsága: A kert revitalizációját mind állagmegóvási, mind kiállításrendezési, mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi, közönségforgalmi okok indokolják. A múzeum napjainkra országos és nemzetközi ismertséget ért el, látogatószám alapján az igen jól látogatott intézmények közé tartozik. Jelenlegi viszonyok között ez a látogatószám nem növelhető. Tulajdonviszonyok: Kastély épület (l629/2 hrsz.) Heves Megye Önkormányzata, a park (l629/1 hrsz.) Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdona. Kapcsolódás más stratégiai Az idegenforgalom növelésével kapcsolatos alábbi projekprogramokhoz: tekhez kapcsolódik: - Orczy kastély és kert rekonstrukciójának III. üteme, grotta megépítése magán beruházásban, a II. ütemmel egy időben; - Orczy kastély és kert IV. üteme, játszótér és adrenalinpark, pályázati lehetőség függvényében valósul meg; - városi strandfürdő fejlesztése, wellness centrum kialakítása. 63

Célcsoport: A program közreműködői:

Turizmus, kultúra, oktatás, vendéglátás fejlesztése, mind hazai mind nemzetközi vonatkozásban. Gyöngyös Város Önkormányzata Heves Megyei Önkormányzat

Teremtett új munkahelyek száma: Megőrzött munkahelyek száma: Az Önkormányzat és /vagy a A beruházás előkészítésében, pályáztatásban való részvéPolgármesteri Hivatal szerepe: tel, valamint a park rekonstrukció beruházási költségének biztosítása A program megvalósításának feltételei: Eredménymutatók: A látogatók számának növekedése Térszerkezeti összefüggések: A beruházás kiemelkedő idegenforgalmi látványosság lesz. Megvalósulása esetén egy olyan tudományos, oktatási, kulturális és szabadidős tevékenységet kielégítő intézmény jön létre, mely igen jelentős vonzerővel rendelkezhet, és egyik kiinduló központja lehet a Mátra idegenforgalmának. Ezen túlmenően városunk gazdasági életét is fellendíti, hisz vendéglátói, kereskedelmi forgalmat indukál. Időbeni ütemezés: 2007 - 2008 Javasolt intézkedések: A kivitelező személyének kiválasztása közbeszerzési pályázaton Beruházási költség: A beruházás teljes költsége: 1.238.400 E Ft Címzett támogatás 85 % Saját forrás 15 % , melyből Heves Megyei Önkormányzat 50 % Gyöngyös Város 50 % Forrás: Projekt-lista az Gyöngyös Város Önkormányzata 2007 – 2013 közötti időszakának gazdasági programjához.

64

A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése

Recommend Documents