E- közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv indikátorrendszere Hatásindikátorok definíciója és módszertana 2009

E- közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv indikátorrendszere Hatásindikátorok definíciója és módszertana 2009.

Dokumentum státusza: Készült a KIB EKA Tagok 2009. április 2-ig megküldött visszajelzései és az azt követı, 2009. szeptemberig végzett egyeztetések alapján. Egyeztetett és elfogadott verzió: • • • • •

• • •

KEKKH (2009. 04. 24.) - Vadászi Tiborné, Kiss Tibor, Tarpai Zoltán, Szegedi Erika PM ISZK (2009. 05. 28) - Szántó Tamás, Csordás Ibolya, Csomsztek Csaba KD (2009. 06. 03.) - Vékony Miklós, Fábos Zsolt, Kakuk Ilona, Csapodi Márton, Dobos Ferenc OITH (2009. 06.04.) - Wirth Judit ( [email protected]) FVM (2009. 07.02.) - Zalaba Piroska ([email protected]) KSH (2009. 07.31.) - Lieber Ildikó ( [email protected]) NFÜ (2009. 08. 28.) - Fraisták István ([email protected]) KSH (2009. 09.10.) - Kópházi József ( [email protected])

Dokumentum mandátuma: Jelen dokumentum az eKözigazgatás szakterületén releváns, magasabb szintő, hosszú távra érvényes és alkalmazható indikátorok, meghatározását tőzte ki céljául. Az egyeztetések eredményeképpen, 2009. augusztusában az alábbi indikátorok alkalmazása bizonyult relevánsnak. A stratégiai hatásindikátorok az eGEP, EU-s szinten javasolt indikátorok közül a hazai környezetben értelmezhetıkre fókuszál. Definíció és mérési módszertan kidolgozására összpontosít, az alap-és célértékek meghatározása az elsı mérést követıen kerül meghatározásra. Az egyes intézményeknél, projektekhez kötött indikátorok mérési gyakorlatának vizsgálata, a kumulálhatóság, az ésszerősítés és egyszerősítés szerepeltek célkitőzéseink között. Egy követhetı sablon szerinti, a mérési metodikában egymásnak megfeleltethetı, releváns, értelmezhetı és összesíthetı adatforrások, projektek beazonosítása szükséges és vált lehetıvé ebben a stádiumban.

A nemzetközi, EU-s környezetben értelmezhetı hatásindikátorok, amelyek nem kizárólag az EUs forrásokhoz (ÚMFT/EKOP) kötöttek, hanem a szakterület igényeinek megfelelı méréseket végzik, arról információt képesek szolgáltatni. Ez az összehasonlíthatósághoz is hozzájárul. Támaszkodik, a MeH Infokommunikációs és E-közigazgatásért Felelıs Szakállamtitkárság honlapján is elérhetı, korábbi, a témában készített tanulmányokra. Következı lépésben, az idıbeli ütemezés összehangolását szükséges elvégezni, az egyes adatszolgáltató intézményektıl a 2010-ben esedékes elsı felméréshez az intézkedéseket megtenni. A bázis- és a célértékek meghatározása az elsı méréseket követıen kerül kijelölésre az érintett intézmények bevonásával. Az indikátorok köre, definíciója és mérési metodikája az éves felülvizsgálat keretében, a racionalizálás miatt változhat, de a nyomon követés, hosszú távú tervezés és értékelés alapvetı feltételei biztosítottá válnak. Az indikátorok alkalmazását az idıközben elfogadásra került, A Közigazgatási Informatikai Bizottság 22/1. (2.0) számú ajánlása a ’ Kormányzati Intézmények Informatikai Stratégiájának készítése’ is ösztönzi. Nemzetközi kontextus, a szakterület szakterület legfontosabb indikátorai

Eurostat/ KSH: A vállalkozások és a lakosság internet használata a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásban A vállalkozások esetében Use of Internet for interaction with public authorities (during 2007): 60% (a mutatótartalma a TEÁOR’08 DFGHIKO ágakra vonatkozik). Az ezévi felvétel ideje: 2009. elsı negyedév Az adatok elérhetıségének ideje: 2009. december Módszertan: 10 fınél többet foglalkoztató vállalkozásokról van szó. Az EU-nak átadott adatok esetében csak a DFGHIKO illetve DFGHIJKO ágak vannak benne, azzal az Eurostat kikötéssel, hogy H-ból: 55.3+55.4+55.5; O-ból: 92.1+92.2; és J-bıl: 65.12+65.22+66.01+66.03 szakágakat az adat feltétlenül tartalmazza. DFGHIKO-ra 60%, DFGHIJKO-ra 60,7% A nemzetgazdaság egészében a 10 fınél többet foglalkoztató vállalkozásokra nézve ABCDEFGHIJKMNO (H, O és J ágak is teljesen benne vannak): 60,5% Azaz a 60% az Eurostatnak átadott érték, látszik, hogy ha kiterjesztjük más ágakra akkor is nagyjából ezt az értéket kapjuk.

Lakosság esetében Use of internet, in the last 3 month, for interaction with public authorities Az ezévi felvétel ideje: 2009. május

Az adatok elérhetıségének ideje: 2009. december Módszertan: Az adatgyőjtés mintája 10 000 olyan háztartást tartalmaz, melynek legalább egy 16-74 éves korú tagja van. A megfigyelési egység tehát a legalább egy 16-74 éves taggal rendelkezı háztartások és ezen belül háztartásonként egy 16-74 év közti személy. Az adatgyőjtés vonatkozási idıszaka 2008 elsı negyedéve, a felvétel 2008. május 1-21. között került lebonyolításra. Az alsó és felsı korhatár alkalmazása miatt a felmérés célsokasága szőkebb, mint az összes háztartás és összlakosság csoportja, ezért minden teljeskörősített adat, a háztartás és lakosságszámhoz viszonyított mutató erre a tudatosan szőkített körre vonatkozik.

Az e-government szolgáltatások igénybevétele a vállalkozások és az állampolgárok körében ( uptake of e-government services) Az Eurostat által a vállalkozások és állampolgárok körében az e-government szolgáltatások igénybe vételére vonatkozóan szolgáltat információkat. Az Eurostat éves felméréssel végzi, a háztartások és egyének IKT használatára tekintettel, valamint a vállalkozások esetében hasonlóképpen. Az OECD a szélessávú penetrációt és az állampolgárok körében az e-government szolgáltatások igénybevételét veti össze 2008-ban, alapvetıen az Eurostat ezen indikátorára építve.

EU 20 Capgemini/ Eurostat A Capgemini 2007-ben, majd 2009-ben egy megújított módszertan alapján jelenleg, 2009. ıszéig web-alapú felmérését az EU 20 leggyakrabban használt elektronikus közszolgáltatások vonatkozásában. Részletes módszertan került kidolgozásra, melyet a KIB Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság megismert és a CIRCA-n elérhetı. A 2009-es évi jelentés, amelynek prezentálása 2009. novemberében várható. Az EU 20 elektronikus közszolgáltatás szintjének mérése kiegészül olyan választható pilot értékelésekkel, melyek összehasonlításra adnak lehetıséget, elıremutató módon, a legjelentısebb szakmai területeken. Továbbá, az EU 27+ országokat érintı jelentés egy része szélesebb kontextusban vizsgálja majd az államok információs társadalmi, e-kormányzati felkészültségét, fejlettségét. Az EU 20 elektronikus közszolgáltatás mérése azzal az érvvel maradt a 2009-es évben, hogy hosszú távon az összehasonlíthatóság is biztosított, ugyanakkor következı lépésként az élethelyzetalapú mérési metodika kidolgozása tervezett 2010-re. A felhasználói elégedettség mérése tekintetében is várhatóak változások, egyeztetések a jövı év során az Európai Bizottsággal. Az e-közbeszerzés indikátor bevezetése 2009-ben hivatalossá vált, de annak finomítása is a 2010es évre várható. A választható indikátorok között a Szolgáltatási Irányelv végrehajtásához kapcsolódó is szerepel a pilot-ok között, illetve a pán-európai dimenzió vizsgálata, az adminisztrációs terhek

csökkentése, a regionális kontextus is megjelenik. Az Eurostat is végez évente felmérést, az on-line módon elérhetı EU 20 eljárások arányá-ra vonatkozóan.

EU Szolgáltatási felkészültség Az EU által alkalmazott, 12 állampolgárokra vonatkozó és 8 vállalkozásokat érintı leggyakrabban használt szolgáltatások vizsgálatát jelenti, egy 5 szintő besorolás szerint. A Capgemini felmérésével azonos körre terjed ki. Az OECD is felhasználja, így szélesebb körre, pl. Svájc érhetıek el információk. UN E- Government Readiness indikátor Az ENSZ az eGovernment Readiness indikátora esetében a tagállamok adatszolgáltatására támaszkodik. Az egyes országok képességét vizsgálja az e-government szolgáltatások kialakítására, módszertana egységes, összetett indikátor.Az index 0 ( a legalacsonyabb szint) és 1( legmagasabb szint) között mozog, az ENSZ Globális E-government Felmérése keretében került kidolgozásra, az alábbi három részindikátorra osztható: 1- Web-alapú mérési index,2Telekommunikációs infrastruktúra index, 3- Humán erıforrás index. Az OECD is felhasználja ezt az indikátort, a GaaG projekt keretében tovább is fejlesztette a gyakorlati alkalmazását. Az OECD a GaaG projekt keretében a közigazgatás egészére vonatkozóan végrezte el az indikátorok felülvizsgálatát. Jelenleg az Európai Bizottság, ENSZ, OECD között egyeztetések zajlanak a közös indikátorok meghatározására, a jövıbeli irányok feltérképezésére, a gyakorlat ésszerősítésére. Hazai kontextus, e-közigazgatási indikátorok Magyarországon Az e-közigazgatás területén ez egyik dimenzió a nemzetközi, amely determinálja a hazai gyakorlatot. Azonban a hazai gyakorlat, érdekeink, a számunkra hasznos indikátorok, mérések beazonosítása is cél. Az Új Magyaroszág Fejlesztési Terv, azon belül szők értelemben véve a szakterületet, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) indikátorai esetében az EU-s kötelezı gyakorlat alapján kerültek meghatározásra indikátorok. Az EU-s források felhasználása, értékelése, a kötelezı projektindikátorok meghatározása megteremtette az alkalmat és egyben lehetıséget arra, hogy megkezdıdjék egy hosszú távon érvényesíthetı, az E-közigazgatás 2010 Stratégiához köthetı, de azon túlmutató, valós képet mutatni képes hatásindikátorok kidolgozása. A cél egyben az, hogy az intézmények jól el tudják helyezni a saját gyakorlatukban, az egyébként is kötelezıen mőködtetett méréseik közé az adatszolgáltatást, amelyet a MeH felé kell végezniük. Az erıforrások minimalizálásával, az e-közigazgatás monitoringjának, a definíciók, mérési metodika azonos értelmezésének gyakorlatát tervezzük megvalósítani.

Az EKOP indikátorait illetıen, az NFÜ-vel egyeztetés zajlik.

Releváns EKOP/ EKOP/ ÁROP indikátorok: Online módon elérhetı EU 20 eljárások aránya [EKOP/ forrás:Eurostat] Az on-line (3.szintő) szolgáltatásokat nyújtó hatósági ügyintézést végzı államigazgatási szervek száma Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használata a lakosság/ vállalkozások körében [EKOP/ forrás: Eurostat] Átlagos ügyfeldolgozási idı az okmányirodákban: 2008. évi adat regionális bontásban [ÁROP] A lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintő elégedettségének változása [ÁROP]

Indikátorok kategóriái: Input- pénzügyi ráfordítás mérése Output- projekt során elıállított, a projekt megvalósítója által közvetlenül befolyásolt kimenet Eredmény- projekt befejezésekor érvényesülı, elkészülı, közvetlenül a célcsoportra hatást gyakorló kimenet Hatás- a projekt hatására, hosszabb távon kibontakozó, célcsoportra kihatással lévı kimenet Tágabb értelemben vett hatás szélesebb körre vonatkozik mint a célcsoport, közvetett hatás, amely azért a beavatkozás környezetét érinti.

Stratégiai indikátorok köre E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv hatásindikátor rendszere 4 db hatékonysági indikátort, 4 db demokrácia indikátort és 4 db hatásossági indikátort tartalmaz, összesen 12 db indikátorra épül. Ezen indikátorok mindegyike közvetlenül köthetı és jellemzi egy-egy átfogó program hosszú távú hatását. Az indikátorok közül néhány több átfogó program esetében is releváns. Az indikátorok a következı fejezetben megadott programok környezetében és keretei között értelmezettek és közvetlen intézményi projekt indikátorokra épülnek. A bemutatott hatásindikátorok összességében az E-közigazgatás stratégiai monitoring rendszerének alapját képezik, kiegészítve a projektek eredmény—output-input indikátoraival. Meghatározásuk elsıdlegesen az eGEP (eGovernment Economics Project, Európai Bizottság, 2006) kutatására, és javaslataira épít.

Stratégiai indikátorok beazonosítása Hatékonyság

H1- Standard eset átlagos feldolgozási ideje /eGEP: % in average length of time to process a standard case

H2- Papírmentesítésbıl származó megtakarítás / eGEP % in overhead costs ( postage, paper, print)

H3- Mőködtetési költségek csökkenése / eGEP % in maintenance costs H4- Integrált informatikai fejlesztésbe bevont hivatalok száma / eGEP % in the number digital knowledge sharing platforms for public agencies Demokrácia

D1- Költségvetéseiket és kiadásaikat online jelentı hivatalok száma D2- Teljes körően nyomon követhetı folyamatok száma/ eGEP: % in overall volume of administrative and legislative documentation online

D3- Teljes körően elektronizált szolgáltatások száma/ eGEP: % in number of government processes fully traceable online

D4- Elektronikusan benyújtott igények számának növekedése/ eGEP: % increase in queries submitted online Hatásosság

HS1- Az állampolgárok által megtakarított idı/ eGEP: % in time saved for citizens HS2- A vállalkozások által megtakarított idı/ eGEP: % in time saved for businesses HS3- eKözigazgatással való elégedettség/ eGEP: % in overall eGovernment user – satisfaction index

Indikátorok definiálása, mérése: Hatékonyság

H1- Standard eset átlagos feldolgozási ideje /eGEP: % in average length of time to process a standard case Definíció: A beavatkozások hatására történı, egyes szolgáltatásokhoz kötıdı ügyintézési idı változását méri. A lefedett szolgáltatásokra vonatkozóan megmutatja, hogy adott idıszakra, meghatározott szolgáltatásokra vonatkozóan átlagosan mennyivel csökkent az ügyintézési idı.

Mérés: Minden adatszolgáltató megküldi a hatásindikátor meghatározásához szükséges adatokat, adott idıszakra vonatkozó %-os eltérést. Az ügyintézési/ feldolgozási idı az ügy hivatalba érkezésétıl az ügy lezárásáig tartó idıt jelenti. Egy szolgáltatás esetében egy tetszıleges eset kiválasztható vagy átlagolható több eset ügyintézési ideje.

Mérési metodika a hatásindikátor, átlagolt érték meghatározására: Az intézmények által megadott %-os adatokat a MeH EKK átlagolja a következı módon: Pl. (nem valós adat) 2007-2008. között KEKKH: 6% KD: 4% PM ISZK: 4% Összesen H1= (6+4+4)/ 3= 4,6% (2007.) A változást, csökkenést %-ban kell meghatározni az esetre bontva. Ennek kumulált, átlagolt összege adja ki a feldolgozási idı csökkenését. Megjegyzés: Amennyiben a módszertanok, adatok átvizsgálását követıen a számtani közép számítás helyett, szofisztikáltabb, a szolgáltatások számát, az igénybevétel gyakoriságát is figyelembe lehet venni, akkor ez a számítási módszer változhat.

Példa az egyes intézmények adatszolgáltatására vonatkozóan: EKOP indikátor Adatszolgáltató intézmény neve: KEKKH Mérési metodika: Átlagos ügyintézési idı számítási módszere Jelölés

Leírás

t1

effektív átlagos front office (FO) ügyintézési idı

t2

effektív átlagos back office (BO) ügyintézési idı az t2=t1*Ł okmányirodákban

t

munkaórák száma a FOt=munkanapok száma*k ban okmányirodánként t=240*0,25=60 (konstans)

T

effektív átlagos ügyintézési T=t1+t2 idı

k

vetített nyitvatartási k=0,25 tényezı (24 órára vetített)

Ł

Egy ügyhöz tartozó FO és BO idıráfordítás aránya Ł=0,5 (empirikus adat)

T(átlag)

Számítási mód

t1 = t *

okmányirodákban lévı munkaállomások száma okmányirodákban végzett ügyek száma

Átlagos ügyintézési idı az okmányirodai T(átlag)=(T1(1)+T1(2)+…+T1(7))/7 intézményrendszer egészében

Metodika az átlagos ügyintézési idı meghatározásához az okmányirodákban (Regionális bontásban 2007-es és 2008-as évre rendelkezésre áll). Összesített adat, 36 perc 2007-re és 34 perc 2008-ra. 36perc = 100%, azaz ez a bázisérték. A 34 perc= 94%, azaz, összesen 6% változás, csökkenés történt. 6% változás, (bázis érték: a 2008-as év okmányirodai normatív támogatás kalkulálásához figyelembe vett 2006-2007-es ügyszámadatokból számított éves ügyszám), 2. felmérés: a 2009-es év okmányirodai normatív támogatás kalkulálásához figyelembe vett 2007-2008-es ügyszámadatokból számított éves ügyszám alapján.)

Lefedett szolgáltatások: Okmányirodai ügyintézés- jármőkarbantartás, vezetıi engedély, útlevél, személyi és lakcímigazoló kártya, egyéni vállalkozói igazolvány, parkolási igazolvány, ügyfélkapu regisztráció

Adatszolgáltatók: Intézmény neve KEKKH PM ISZK PM ISZK (APEH) KD OITH1

Kapcsolódó projekt ( ha van) Átlagos ügyintézési idı az okmányirodákban TÉBA- átlagos ügykezelıi ráfordítás ACM (adatszolgáltatási megrendelık megvalósítására fordított idı) Elektronikus levéltár- az iratok levéltározásával kapcsolatos átlagos ügykezelıi idıráfordítás a projektben érintett szervezeteknél Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csıd és felszámolási eljárások modernizációja- civil szervezet bejegyzésének átlagos ideje

EkS kapcsolat: Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program Az adatszolgáltatók által a MeH EKK felé szolgáltatandó információk: -

-

Adatszolgáltató intézmény neve: pl. KEKKH Adatfelvételt végzı intézmény neve: ha eltérı, akkor kell jelezni Mérési metodika megküldése pl. átlagos ügyintézési idıre a KEKKH (részletezve, hogy milyen módszerrel számol, mely szolgáltatások körét érinti, információ arról, hogy alkalmaztak-e a módszertan során becslést és az fix vagy változó) A %-os változás megküldése, a kiindulási adatok, számítások feltüntetésével Idıtáv amire az érték vonatkozik, felvétel idıpontja: pl. 1 év. Külön jelezni, hogy volt-e bázis érték, annak felvétele mikor történt, vagy ez a bázis. Más irányba szolgáltatási kötelezettségrıl nyilatkozat pl. Eurostat, KSH, OECD, NFÜ-EKOP

H2- Papírmentesítésbıl származó megtakarítás / eGEP % in overhead costs ( postage, paper, print) Definíció: Az ügyintézés elektronizálása miatt bekövetkezı postázási, papír alapú ügyintézési, nyomtatási költségeinek csökkenését méri.

Mérés: Párhuzamosan futó elektronikus és papír alapú ügyintézés esetén összehasonlítás végezhetı. Elektronikus ügyintézésre való áttéréskor a korábbi papírhasználattal hasonlítható össze. Egyszeri kérdıíves felméréssel vagy az intézményi kiadásokból való kimutatással adható meg.

1

Elızetesen egyeztetett indikátor, alkalmazhatósága az adott mérési idıszak függvénye.

Az adatszolgáltató intézmények az adott idıszakra vonatkozó, %-os eltérést küldik meg a MeH EKK-nak.

Mérési metodika a hatásindikátor, átlagolt érték meghatározására: A MeH EKK az egyes intézmények által azonos idıintervallumban értelmezett %-os megtakarításra vonatkozó értékeket átlagolja.

Lefedett szolgáltatások: Költségvetés, adatgyőjtés, levéltár

Adatszolgáltató: Intézmény neve PM ISZK

KSH KD

Kapcsolódó projekt ( ha van) KGR- A költségvetés végrehajtásának teljes folyamatát követı papíralapú bizonylatok, kivonatok, adatszolgáltatások mennyisége A KSH elektronikus adatgyőjtéssel megtakarított nyomtatott oldalak számát (papírköltség)- éves méréssel Elektronikus levéltár

EkS kapcsolat: Integrált kormányzati funkciók átfogó program Az adatszolgáltatók által a MeH EKK felé szolgáltatandó információk: -

Adatszolgáltató intézmény neve: pl. KEKKH Adatfelvételt végzı intézmény neve: ha eltérı, akkor kell jelezni Mérési metodika Kiindulási adatok %-os változás értéke Idıtáv amire az érték vonatkozik Más irányba szolgáltatási kötelezettségrıl nyilatkozat pl. Eurostat, KSH, OECD, NFÜ-EKOP

H3- Mőködtetési költségek csökkenése / eGEP % in maintenance costs Definíció: Központi költségvetési körben a pénzügyi alkalmazói rendszerek üzemeltetési / support költségében bekövetkezı csökkenés.

Mérés: Az intézmények által megadott mőködtetési költségek %-os változásának adatai alapján a MeH EKK átlagot képez.

Adatszolgáltatók: Intézmény neve PM ISZK KSH

Kapcsolódó projekt ( ha van) KGR- A központi költségvetési kör tekintetében a pénzügyi alkalmazói rendszerek üzemeltetési költsége Az elektronikusan beérkezett kérdıívek száma és arány az összes beérkezett kérdıív %-ában; Az elektronikusan beérkezı kérdıívekbıl automatikusan adatbázisba töltött kérdıívek száma és aránya az összes adatjelentés %-ában.



H4- Integrált informatikai fejlesztésbe bevont hivatalok száma / eGEP % in the number digital knowledge sharing platforms for public agencies ( nem azonos) Definíció: A fejlesztések eredményeképpen létrejövı integráció mértékérıl ad tájékoztatást. Alapvetıen két információra épít: KGR-hez csatlakozott intézmények száma KR-hez hivatali kapu csatlakozással bíró intézmények száma

Mérés: KGR projekt és a MeH KR hivatali kapuhoz csatlakozottak adatai alapján %os arány meghatározása. KGR keretében a várhatóan bevonásra kerülı hivatalok száma és a már csatlakozottak arányának megadása szükséges, %-ban. A MeH elvégzi a KR-hez csatlakozott hivatali kapuval bíró és a bevonni tervezett maximális intézmények arányosítását és %-ban meghatározza. A két %-os érték átlagolása adja ki a végösszeget.

Adatszolgáltató: Intézmény neve PM ISZK PM ISZK MeH EKK KD

Kapcsolódó projekt ( ha van) Egyablakos vámügyintézés projekt: Az online vámeljárásba bevont, hatósági ügyintézést végzı államigazgatási szervek száma KGR-hez csatlakozott intézmények száma KR-hez hivatali kapu csatlakozással bíró intézmények száma Elektronikus levéltár: a közirat képzı intézmények elektronikus levéltári rendszerbe történı regisztrálása


Adatszolgáltató intézmény neve: pl. PM ISZK Adatfelvételt végzı intézmény neve: ha eltérı, akkor kell jelezni Mérési metodika Kiindulási adatok %-os változás értéke Idıtáv amire az érték vonatkozik Más irányba szolgáltatási kötelezettségrıl nyilatkozat pl. Eurostat, KSH, OECD, NFÜ-EKOP

Demokrácia

D1- Költségvetéseiket és kiadásaikat online jelentı hivatalok száma Definíció: A KGR-hez csatlakozott, naprakész költségvetési szintő fıkönyvi adatokat elektronikus úton nyújtó hivatalok száma.

Mérés: A KGR-hez csatlakozott, költségvetéseiket és kiadásaikat online jelentı hivatalok számának %-os változása adott idıperiódusban. Lefedett szolgáltatások: költségvetés


Kapcsolódó projekt ( ha van) KGR


Adatszolgáltató intézmény neve: pl. PM ISZK Adatfelvételt végzı intézmény neve: ha eltérı, akkor kell jelezni Mérési metodika Kiindulási adatok %-os változás értéke Idıtáv amire az érték vonatkozik Más irányba szolgáltatási kötelezettségrıl nyilatkozat pl. Eurostat, KSH, OECD, NFÜ-EKOP

D2- Teljes körően nyomon követhetı folyamatok száma/ eGEP: % in overall volume of administrative and legislative documentation online Definíció: Az e-közigazgatási keretrendszer projekt kapcsán áttekintett folyamatokra terjed ki. Mérés: Az e-közigazgatási keretrendszer projekt során áttekintett folyamatok db számát összesíti.

Adatszolgáltató: Intézmény neve MeH EkS kapcsolat: Interoperabilitás átfogó program

Kapcsolódó projekt ( ha van) E-közigazgatási keretrendszer

D3 - Teljes körően elektronizált szolgáltatások száma :eGEP: % in number of government processes fully traceable online Definíció: Azon e-közigazgatási szolgáltatások darabszáma, amelyek az elektronikus fizetési rendszerhez csatlakozva tranzakciós szinten ügyintézhetıek.

Mérés: Az e-fizetési rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások %-os növekedése. Az ügyfélkapu által támogatott szolgáltatások számának %-os növekedése. A két %-os érték kumulált értéke ad képet a teljes körően elektronizált szolgáltatások számának %-os változásáról.


KD

Kapcsolódó projekt ( ha van) eFizetés- Az elektronikus fizetést alkalmazó vállalkozási ügyfelek száma az államigazgatási szerveknél; Az egy államigazgatási ügyre jutó fizetési tranzakciók száma Központi rendszer bıvítése és szolgáltatás-fejlesztéseAz ügyfélkapu által támogatott online szolgáltatások száma

EkS kapcsolat: Online infrastruktúra átfogó program Az adatszolgáltatók által a MeH EKK felé szolgáltatandó információk: -


D4- Elektronikusan benyújtott igények számának növekedése eGEP: % increase in queries submitted online Definíció: Az elektronikusan benyújtott igények számának növekedését vizsgálja, %-osan kifejezve.

Mérés: Az intézmények által megküldött, az egyes projektekhez kötött elektronikusan benyújtott igények számának %-os növekedésébıl képzett átlag.

Lefedett szolgáltatások: család- és normatív támogatások, vámügyintézés, jogügyletek, ügyfélkapu tranzakciók, civil szervezetek ügyintézése


PM ISZK KSH

KEKKH KD OITH

EkS kapcsolat: Ügyfélközpontú szolgáltatások

Kapcsolódó projekt ( ha van) TÉBA- Kialakított online ( 3. szintő) szolgáltatások száma; az elektronikusan ( 3. szintő szolgáltatásként) igényelt normatív támogatások éven belüli aránya az összes benyújtott igényhez képest Egyablakos vámügyintézés megteremtéseMagyarországi vámkezelések száma Az elektronikus adatgyőjtésbe bevont kérdıívtípusok száma és aránya az összes kérdıív típushoz képest; Az elektronikus adatszolgáltatásba bevont szervezetek száma és aránya az összes adatszolgáltatásra jelölt szervezet %-ában, Az elektronikusan beérkezett kérdıívek száma és aránya az összes beérkezett kérdıív %-ában Jogügyletek biztonsága- Adatigénylések száma Központi rendszer bıvítése és szolgáltatás-fejlesztése – Az ügyfélkapu napi tranzakcióinak száma Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csıd és felszámolási eljárások modernizációjaelektronikusan kezdeményezett bejegyzések aránya az egy éven belüli összes civil szervezeti bejegyzési igényhez viszonyítva ( ebbıl,_ elektronikusan bejegyzett civil szervezetek számának %os változása évente);elektronikusan kezdeményezett felszámolási eljárások aránya az egy éven belül indított összes csıd-és felszámolási eljáráshoz képest ( ebbıl, elektronikusan kezdeményezett felszámolási eljárások %os változása évente)

Hatásosság

HS1- Az állampolgárok által megtakarított idı/ eGEP: % in time saved for citizens Definíció: Az állampolgárok által a hagyományos papír alapú ügyintézéssel szemben az elektronikus ügyintézés alkalmazásával megtakarított idıt méri.

Mérés: Évente egyszeri, kérdıíves felméréssel EkS kapcsolat: Integrált ügyfélszolgálati átfogó program

HS2- A vállalkozások által megtakarított idı/ eGEP: % in time saved for businesses Definíció: A vállalkozások által a hagyományos papír alapú ügyintézéssel szemben az elektronikus ügyintézés alkalmazásával megtakarított idıt méri.

Mérés: Évente egyszeri, kérdıíves felméréssel. EkS kapcsolat: Integrált ügyfélszolgálati átfogó program

HS3- eKözigazgatással való elégedettség/ eGEP: % in overall eGovernment user –satisfaction index Definíció: Az ügyfél e-közigazgatással való elégedettségét méri, 5 fokozatú skálán. ( 1-5 növekvı elégedettség)

Mérés: Évente egyszer kérdıíves felméréssel a kormányzati portálon, illetve egyes szolgáltatásokhoz kötötten bizonyos intézmények esetében.

Lefedett szolgáltatások: Kormányzati portálon elérhetı szolgáltatások és egyéb külön mért szolgáltatások. EkS kapcsolat: Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program, Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program. Budapest, 2009. szeptember 29. Készítette: Köteles Bernadett Jóváhagyta: Krupanics Gergely

E- közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv indikátorrendszere Hatásindikátorok definíciója és módszertana 2009

Recommend Documents