DR. TOMORI ERIKA
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ÉRTÉKPAPÍRJOGI ÉS TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS LÉNYEGES VÁLTOZÁSAIRÓL
II. Kiegészítés az „Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása” (Budapest 2010.) című jegyzethez
2012. április 30.
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................................... 4 I.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó szabályok változása ................. 4 A Felügyelet jogállása és feladatai ............................................................................................ 5 A Felügyelet szervezete és gazdálkodása................................................................................... 7 A Pénzügyi Stabilitási Tanács ................................................................................................... 9 A felügyeleti kollégiumok ...................................................................................................... 10 Rendelet alkotási jogkör ......................................................................................................... 10 A Felügyelet ajánlása.............................................................................................................. 11 A Felügyelet nyilvánosságra hozatali kötelezettsége ................................................................ 11 A Felügyelet eljárásai ............................................................................................................. 12 A hatósági eljárások közös szabályai .................................................................................. 12 A Ket. alkalmazhatósága ............................................................................................................. 12 A folyamatos felügyelet ............................................................................................................... 12 A felügyelés általános szabályai ................................................................................................... 13 A hatósági szerződés ................................................................................................................... 14 A felügyeleti határozat végrehajtása ............................................................................................. 14 Jogorvoslat a Felügyelet döntésével, mulasztásával szemben ........................................................ 14
Engedélyezési eljárás ......................................................................................................... 15 Ellenőrzési eljárás ............................................................................................................. 15 Fogyasztóvédelmi ellenőrzés .............................................................................................. 18 Piacfelügyeleti eljárás........................................................................................................ 20 A Felügyelet kártérítési felelőssége ......................................................................................... 22 A felügyeleti biztos................................................................................................................. 22 A Pénzügyi Békéltető Testület ................................................................................................ 22 A Felügyelet adatkezelése ....................................................................................................... 25 Felügyeleti díjfizetés............................................................................................................... 26 Közérdekű igényérvényesítés .................................................................................................. 26 II.
A tőkepiaci szabályok változásai....................................................................................... 27
A Tpt. egyes intézményeinek módosítása ................................................................................ 27 Hatály................................................................................................................................ 27 Definíciók .......................................................................................................................... 28 Az értékpapírok forgalomba hozatala ................................................................................. 28 Az értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetés szabályainak módosulása............................... 30 A tulajdonosi megfeleltetés szabályai.................................................................................. 30 Bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályok változása ................................................. 31 A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése illetve a szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése .................................................................................... 31 A tőzsdére, a tőzsdei ügyeletek elszámolására és a központi szerződő félre vonatkozó egyes szabályok változásai ................................................................................................................ 33 Könyvvizsgálat ................................................................................................................... 35 A Felügyelet mint konszolidáló felügyeleti hatóság szerepe ................................................. 35 A Bszt. egyes intézményeinek módosítása............................................................................... 36 Hatály................................................................................................................................ 36 Definíciók .......................................................................................................................... 36 Befektetési vállalkozás tevékenységi körére, szervezetére vonatkozó szabályok változásai.... 37 Javadalmazási politika ....................................................................................................... 37 A befektetési szolgáltatási és kiegészítő tevékenységek szabályainak változásai ................... 38 A befektetési vállalkozás kockázatvállalásainak szabályozása ............................................. 39 A közvetítőkre vonatkozó szabályok pontosítása.................................................................. 40 Az értékpapírtitok szabályainak változása........................................................................... 40 A rendszerszinten jelentős fióktelep szabályai ..................................................................... 40 III. A befektetési alapokra és kollektív befektetési formákra, valamint a befektetési jegyre vonatkozó új szabályok................................................................................................................... 41 A befektetési jegy ................................................................................................................... 42 A befektetési jegy kibocsátója, a befektetési alap..................................................................... 42
-2-
A befektetési alapok csoportosítása .................................................................................... 43 A befektetési alap létrejötte ................................................................................................ 44 A kezelési szabályzat .......................................................................................................... 44 A befektetési jegyek forgalomba hozatala ............................................................................... 45 A befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatala.............................................................. 45 A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala ............................................................ 45 Nyílt végű befektetési alapok jegyeinek folyamatos forgalmazása ........................................ 46 ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok határon átnyúló forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása .................................................................... 47 A befektetési alap megszűnése ................................................................................................ 48 A befektetési alap átalakulása ................................................................................................. 49 A befektetési alapkezelő ......................................................................................................... 50 Tőke- és szervezeti követelmények ...................................................................................... 50 A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek ....................................................... 51 Tárgyi és személyi feltételek ............................................................................................... 52 A befektetési alapkezelő működési feltételei ........................................................................ 53 A befektetési alapkezelő felszámolása ................................................................................. 54 Az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó speciális szabályok ....................................................... 55 A letétkezelőkre vonatkozó szabályok ..................................................................................... 56 A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai ............................ 58 A befektetési alapokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség................................................ 58 A tájékoztató ...................................................................................................................... 58 A kiemelt befektetői információ .......................................................................................... 59 A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei ..................... 59 A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok ...................................................................................................... 60 A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség................ 60 A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések .................................................... 60 A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja ................................................................ 61 A Felügyelet eljárásának speciális szabályai a befektetési alapokkal kapcsolatban ................... 61 Egyéb rendelkezések .............................................................................................................. 62 IV.
Egyéb értékpapírjogi változások .................................................................................. 62
-3-
Bevezetés A jelen Összefoglaló célja, hogy bemutassa az „Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása” című jegyzet módosítása óta bekövetkezett főbb jogszabályi változások indokait, célját, legfontosabb területeit, és kiemelje a lényeges módosításokat. Nem célja azonban, hogy részletszabályokba is beavassa az olvasót, illetve, hogy helyettesítse a jogszabályok olvasását. A jelen Összefoglalóban nem ismertetett rendelkezések a hivatkozott jogszabályokból megismerhetők. A teljes hatályos magyar jogszabályi rendszert érintő változás, hogy 2012. január 1-vel – az Alkotmányt felváltva - hatályba lépett az Alaptörvény. Az Alaptörvény szerint az ország neve Magyarország. Az Alaptörvény a pénzügyi – tőkepiaci jogi rendszer szempontjából is meghatározó, ugyanis az Magyarország jogrendszerének alapja. A bíróságok pedig a jogalkalmazás során a jogszabályok – így a pénzügyi-tőkepiaci jogszabályok szövegét is elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos alaptörvénybeli szabály, hogy azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az elmúlt időszakban a bírósági rendszer is átalakításra került: a megyei bírósági szinten a Fővárosi Bíróság illetve a megyei bíróságok Fővárosi Törvényszék illetve megyei törvényszékek néven működnek. A Legfelsőbb Bíróság – némileg módosult jogkörrel – Kúriaként működik tovább. I.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó szabályok változása (Jegyzet III.3.2. pont „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” cím)
A pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) látja el, ezen a néven 2000. április 1-je óta. A Felügyelet felügyeli valamennyi pénzügyi közvetítői ágazatot, így a banki-pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási, a pénz- és tőkepiaci, valamint a pénztári ágazatot. A Felügyelet működését 2011. január 1-jétől új – bár már több ízben módosult – törvény1 szabályozza, amely alapvetően a megelőző évek intézményi háttere és eljárási szabályai alapján a pénzügyi piacok zavartalan és eredmények működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, az ügyfélvédelem, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében az unió joganyagával összhangban szabályozza újra a Felügyelet jogállását, feladatait, eljárásait. A Felügyelet tagja a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének, amely a nemzeti és uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózata. Célja a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályoknak a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében történő végrehajtása, a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalom biztosítása, továbbá a fogyasztók védelme.
1
2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
-4-
A Felügyelet jogállása és feladatai A Felügyelet jogállását tekintve önálló szabályozó szerv, budapesti székhellyel. A Felügyelet Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyeli, ellenőrző hatósági feladatokat lát el, és szabályozó funkciót tölt be. A Felügyelet független intézmény. Függetlenségének egyik garanciája, hogy csak a törvénynek van alárendelve, a Felügyelet számára feladatot törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. Személyi függetlenségét mutatja, hogy a Felügyelet elnökBatv.a Batv.-ben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. Gazdasági függetlenségét az biztosítja, hogy fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, míg tevékenysége önállóságának az a garanciája, hogy felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. A Felügyelet feladata, hogy ellássa a következő jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét: a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény, k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény, l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.), n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény, o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény, q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, r) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.
-5-
A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében. A Felügyelet gondoskodik a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet, c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében. A fentiek végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el. A Felügyelet látja el a) a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet, c) a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet, valamint d) a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását. Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását. A Felügyelet látja el a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott feladatkörében az 583/2010/EU Bizottsági Rendelet, valamint az 584/2010/EU Bizottsági rendelet végrehajtását. A Felügyelet tevékenysége a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása, b) a fent felsorolt törvényekben meghatározott - a Felügyelet feladatkörébe utalt - nyilvántartások vezetése, c) az előzőekben ismertetett, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése, d) az előzőekben ismertetett, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás az előző pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,
-6-
f)
az előzőekben ismertetett, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete, g) az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése, h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása, i) külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az EGT államaiban működő pénzügyi felügyeleti hatóságokkal való együttműködés, j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése, k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT. államaiban pénzügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés, l) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása, m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a Pénztárak Garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés, n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata, o) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során, p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott tevékenységének ellenőrzése. Mivel uniós szinten szabályozottá vált a hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy munkavállaló részére a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás (javadalmazás) szabályozása, a Felügyelet feladata, hogy a hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban a jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjtse és az Európai Bank Hatóságnak továbbítsa. A Felügyelet szervezete és gazdálkodása A Felügyelet élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6 évre nevez ki. Az elnök munkáját 2 alelnök segíti, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki 6 évre. A Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll. Ha a törvény a Felügyelet részére címez hatáskört, azt az elnök gyakorolja. A Felügyelet elnöke különösen: a) kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
-7-
b) c)
irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki, d) kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, e) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit, f) képviseli a Felügyeletet, g) gyakorolja a közszolgálatban álló tisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket, h) gyakorolja a Felügyelettel munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört, i) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal, j) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában, k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Felügyelet munkájáról, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal, m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, n) a jogalkotási törvényben kapott felhatalmazása alapján rendeletet ad ki. A Felügyelet elnöke, alelnökei a tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látja el, egyes, a Felügyelet alapfeladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott személyekkel együtt. Az egyéb, a Felügyelet állományába tartozó munkatársak a feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Felügyelet munkatársai részére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy a Felügyelet által felügyelt piacokon dolgozó személyekkel, illetve piaci szereplőkkel a Felügyelet munkatársai ne kerülhessenek olyan kapcsolatba, amely az elfogulatlan, szakszerű felügyelési tevékenységet befolyásolhatná. A Felügyelet közszolgálatban álló tisztviselői a felügyelt piacokon tudomásukra jutó titkokat, így nevezetesen a banktitkot, fizetési titkot, értékpapír-titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot kötelesek megőrizni mind jogviszonyuk fennállása során, mind pedig azt követően. Ezen kívül a Felügyelet közszolgálatban álló tisztviselőit a hatósági tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutó adatok, tények, körülmények tekintetében szakmai titoktartási kötelezettség is terheli. A Felügyelet gazdálkodása körében bevételekkel rendelkezik és azt csak meghatározott célra fordíthatja. Így a Felügyelet bevételét képezi a) a felügyeleti díj, b) a Felügyelet által kiszabott bírságok, c) az igazgatási-szolgáltatási díj és d) az egyéb bevétel. A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével kizárólag a saját működésével összefüggő kiadásokra és a fentiekben meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.
-8-
A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el. A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére, b) a Felügyelet felügyeleti hatáskörébe tartozó szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, c) a Felügyelet felügyeleti hatáskörébe tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési költségeihez való hozzájárulásra, d) a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására, e) civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható, azzal, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a Felügyelet felügyeleti hatáskörébe tartozó szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítható. A Pénzügyi Stabilitási Tanács A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) célja, hogy tevékenységével összhangot teremtsen egyrészt a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, másrészt a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között. A Tanács egy olyan konzultációs testület, amelyet a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkot. A Tanács a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén állást foglal. A Tanács ennek keretében a) a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, b) számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket, c) elemzi azokat az intézményi, vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve, d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és fellépő olyan kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat, e) szükség esetén a Tanács javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.
-9-
A Tanácsban képviselt három szervezet a munkáját a teljes egyenjogúság alapján, a törvényben meghatározott feladataik és jogkörük teljes tiszteletben tartása mellett végzi. A Tanács bármely, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásának egyhangúan kell megszületnie. A felügyeleti kollégiumok Az új szabályozás a Felügyeletnek egy új funkciót is biztosít: a Felügyelet konszolidáló felügyeleti hatóságnak minősül, amely az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása – ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is –, valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumokat hoz létre. A felügyeleti kollégium a következő feladatokat látja el: a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét, b) megállapodást a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról, c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen terjed ki, d) biztosítja a felügyeleti munka hatékonyságának növelését, e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazását biztosítja mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed. Rendelet alkotási jogkör A Felügyelet elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet és személy Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, b) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre, c) a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesítő alelnök kijelölésére, d) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire, e) a Tpt. hatálya alá tartozó szervezetek belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra, f) az ISIN azonosítóra, g) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmára, módjára és gyakoriságára, h) az egyes, meghatározott engedélyezési eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására, i) a Tpt. hatálya alá tartozó információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá a Felügyelet felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére,
- 10 -
j)
a Bszt. alapján az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, k) a Bszt. alapján az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott módon - érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat. Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra az egyes pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke ilyen rendeletet abban az esetben hoz meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. A Felügyelet elnökének rendelete jogszabálynak minősül, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Felügyelet ajánlása A Felügyelet elnöke a rendeletalkotási jogkörön kívül jogosult arra, hogy a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlást adjon ki, amely alapvetően a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó személyek és szervezetek számára rendelkezik iránymutató tartalommal. Az ajánlás – bár nem kötelező – olyan jogi iránymutatásnak minősül, ami támpontot kínál a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. A felügyeleti ajánlások a Felügyelet honlapján (www.pszaf.hu) közzétételre kerülnek. A Felügyelet nyilvánosságra hozatali kötelezettsége A Felügyelet nyilvános elektronikus rendszert működtet annak érdekében, hogy a felügyelete alá tartozó szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek. Ez az információs rendszer a www.kozzetelek.hu oldalon hozzáférhető. Ezen kívül a Felügyelet a honlapján (www.pszaf.hu) közzéteszi a közérdeklődésre számot tartó, az általa felügyelt piacokra vonatkozó legfontosabb információkat, így különösen a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett személyek és szervezetek jegyzékét az engedélyek típusával, a Felügyelet döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét és az eljárás során hozott jogerős ítéleteket, egyes felügyelt intézmények által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét, a Felügyelet ajánlásait (lásd később), a Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó legfontosabb információkat (lásd később), valamint a Felügyelet elnökének rendeleteit is (lásd később).
- 11 -
A Felügyelet kapcsolatot tart fenn az Európai Bizottsággal. Folyamatosan tájékoztatja a Magyarországon tevékenységet végző pénzügyi intézményekről, az összevont alapú felügyelet során alkalmazott eljárásról, valamely csoport pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről, a magyarországi székhelyű szabályozott piacok jegyzékéről, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület munkájáról. A Felügyelet eljárásai A Felügyelet az alábbi eljárások lefolytatására jogosult: a) engedélyezési eljárás, b) ellenőrzési eljárás, c) fogyasztóvédelmi eljárás, d) piacfelügyeleti eljárás. A hatósági eljárások közös szabályai A Ket. alkalmazhatósága A Felügyelet hatósági eljárására a Ket.2 rendelkezéseit kell alkalmazni, az egyes, a Felügyelet hatáskörébe tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó speciális ügyfajtákra irányadó különös eljárási szabályokban meghatározott eltérésekkel, továbbá azzal, hogy a Felügyelet az eljárása során szintén alkalmazza fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt 3, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt4, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényt 5. A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési illetve piacfelügyeleti eljárása során az „ügyfél” minőség különbözik a Ket.-ben meghatározott „ügyfél” fogalomtól. Ebben az eljárásban ügyfél az, a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, b) akit a Felügyelet ellenőrzése alá von, c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be, d) akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz. A folyamatos felügyelet Új szabály, hogy a Felügyeletnek joga van ún. folyamatos felügyelet gyakorlására a felügyelete alá tartozó személyek és szervezetek felett, amely felügyeletnek egyébként része az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési, valamint a piacfelügyeleti eljárás is. A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, Felügyelet számára megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. 2 3
4
5
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
- 12 -
Az adatszolgáltatás jogszabályon vagy – a pénzügyi intézmény tevékenységének folyamatos felügyelete ellátása érdekében – a Felügyelet határozatán alapul. A felügyelés általános szabályai A Felügyelet felhívására a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet és személy köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. A Felügyelet eljárásai során alapvetően a magyar nyelvet használja, azonban ellenérdekű ügyfél hiányában eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Ez alól kivétel az alapítási, a tevékenység engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárás, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani. Egyébként a nyelvhasználat Ket.-ben biztosított joga az ügyfelet nem illeti meg. A felügyeleti eljárásban általánosságban nem érvényesül a Ket.-nek az a szabálya sem, hogy a kérelemre indult eljárásban az ismert ügyfelet általánosságban a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell az eljárás megindításáról. Nem alkalmazandó továbbá a Ket.-nek a díjak és illetékek visszatérítésére vonatkozó szabálya a hatóság határidő túllépése esetére, továbbá nem kell alkalmazni a Ket.-nek az ügyfél értesítésére vonatkozó rendelkezését a tanú, szakértő meghallgatásáról. A tényállás tisztázása során a Felügyelet alkalmazza a Ket.-nek a tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait. A Felügyelet – amint írtuk – a folyamatos felügyeletet helyszíni ellenőrzés útján is elláthatja, megbízólevéllel ellátott, felügyeleti szolgálati igazolvánnyal rendelkező munkatársai útján. Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, próbaügyletkötést végezhet. A tényállás tisztázása érdekében kötelező a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az iratokat a Felügyeletnek megküldeni. A Felügyelet az eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja. Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez. A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
- 13 -
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből. A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedő összegű eljárási bírság szabható ki az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányuló vagy azt eredményező magatartás esetén. Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A hatósági szerződés A Felügyelet a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor a Felügyelet azon intézkedésekre, illetve jogkövetkezményekre jogosult, amelyekre egyébként lehetősége lett volna az eljárás során. Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került. Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében aláveti magát a fenti felügyeleti intézkedéseknek. A felügyeleti határozat végrehajtása A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a Felügyelet részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és a Felügyelet által kiszabott bírság megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók. Jogorvoslat a Felügyelet döntésével, mulasztásával szemben A Felügyelet határozatával szemben közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, hanem a Felügyelet döntésének felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. A bíróság kétfokú eljárás során dönt. A bíróság a Felügyelet döntését megváltoztathatja, kivéve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatokat. A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Törvényszék kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.
- 14 -
Engedélyezési eljárás Egyes, a Felügyelet által felügyelt tevékenységek, így különösen a befektetési szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, biztosítási tevékenység, pénztári tevékenység kizárólag a Felügyelet engedélyével végezhető. Ezen túl vannak olyan magatartások a pénzügyi közvetítőkkel kapcsolatban pl. minősített befolyás szerzés egy pénzügyi közvetítőben, befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban stb., amihez szintén szükséges a Felügyelet engedélye. Az egyes engedélyezési eljárások menetét, sajátosságait, speciális szabályait a vonatkozó ágazati törvények tartalmazzák. Ezen túl az eljárásokra a következő általános rendelkezések vonatkoznak: A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 3 hónap. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 2 hónap. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható. Ha az ügyfél ezen eljárásokban a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, a tájékoztatóban foglalt információk egyenértékűségének megállapítására, a tájékoztató (alaptájékoztató) kiegészítésére, a tájékoztató (alaptájékoztató) és hirdetmény közzétételének jóváhagyására, az ismertető közzétételének engedélyezésére illetve bejelentésére, a kockázati tőkealap kezelési szabályzat jóváhagyására, valamint a kockázati tőkealap törlésére irányuló eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített – a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott - elektronikus űrlapon benyújtani. Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel, és figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet. 30 napos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb 15 napon belül, a Tpt. hatálya alá tartozó felügyeleti eljárásokban a hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül bocsátja ki. A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a fentiek kivételével nincs helye. Ha a Felügyelet a kérelmezőt hiánypótlásra vagy a kérelem kiegészítésére hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó. Ellenőrzési eljárás A Felügyelet a felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a
- 15 -
Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart. A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a felügyeleti jogkörébe tartozó szervezeteknél és személyeknél (a) átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, (b) célvizsgálatot vagy (c) több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végez. A Felügyelet a határozatainak teljesülését (d) utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti. A Felügyelet legalább 3 évenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál a legalább 5 évenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél. A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi. Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t, és intézkedik a Pénzügyi Stabilitási Tanács összehívásáról. A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó kötelezettségek ellenőrzése keretében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el. A Felügyelet közszolgálatban álló tisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni. A Felügyelet közszolgálatban álló tisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetőleg a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni. Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető. A Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább 15 nappal - a Felügyelet írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti. Az eljárás időtartama a) átfogó ellenőrzési eljárás legfeljebb 6 hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha olyan helyzet állhat elő, amely veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy valamely a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet prudens működését,
- 16 -
b)
célvizsgálat esetén legfeljebb 6 hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható, c) témavizsgálat esetén 1 év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható. A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő 2 hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel közli. Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet indokolt esetben rövidebb határidőt is előírhat. A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított 45 napon belül hozza meg határozatát. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - a Felügyeletnek a határozatában meg kell indokolnia. Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki. A Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi hatóság kérésére is lefolytathat. Ha az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt erre halaszthatatlanul szükség van, a Felügyelet eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben az adott tevékenységre vonatkozó külön törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg. A fenti végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során - vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján - megállapítja a) a törvényben, valamint a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban, b) a Felügyelet határozatában, c) a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adott tevékenységre vonatkozó külön törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság törvény alapján kezdeményezi. Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja. A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van: a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására, c) a cselekménynek a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
- 17 -
d)
a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására, e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra, f) a felelős személyeknek a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre, g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre, h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára. Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított 2 év, illetve az elkövetésétől számított 5 év elteltével. A fentiekben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az adott pénzügyi ágazati tevékenységet már nem végez. A Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható bírság összege 100.000 Ft-tól 2 milliárd Ft-ig terjedhet a) a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése, b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése vagy késedelmes teljesítése esetén. A kiszabható felügyeleti bírság felső határa a fentiektől eltérően a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) 200 %-áig terjedhet, ha ez meghaladja a 2 milliárd Ft-ot. A vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege 100.000 Ft-tól 20 millió Ft-ig terjedhet, azzal hogy azt a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek nem vállalhatják át. Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható. Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették. Fogyasztóvédelmi ellenőrzés A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, jogszabályokban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
- 18 -
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) a Felügyeletről szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását kivéve - eljár e rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések alkalmazásában „fogyasztó” az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó személynél vagy szervezetnél, megfelelő és azonosítható módon a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban a) a panaszára nem kapott választ, b) a panasz kivizsgálása nem a jogszabályokban előírtak szerint történt, c) a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet válaszából egyéb, fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez. A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti. A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő 3 éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban 3 hónap. Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak tekintetében a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy b) a Felügyelet a kérelem szerinti magatartást - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel. Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni. A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában soron kívüli végzésben a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet ilyen határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, az intézkedések
- 19 -
alkalmazási szempontjainak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) felhív a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg. A fentiek alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, és a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni. A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő 6 hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél (a) célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél (b) témavizsgálatot tarthat. A Felügyelet a határozatainak teljesülését (c) utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti. Piacfelügyeleti eljárás Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, továbbá a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok (a továbbiakban: piacfelügyeleti rendelkezések) ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás). Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, továbbá a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított 6 hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
- 20 -
A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó személyes adat megismerésére és kezelésére, az ügyész előzetes jóváhagyásával. Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet a) megtiltja a tevékenység végzését, b) büntetőeljárást kezdeményez, ha megítélése szerint a tevékenység bűncselekménynek minősül, c) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg d) piacfelügyeleti bírságot szab ki. Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet a) megtiltja a tevékenység végzését, b) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg c) piacfelügyeleti bírságot szab ki. A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozat végrehajtása érdekében a Felügyelet biztosítási intézkedést rendelhet el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Piacfelügyeleti eljárás során a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege 100.000 Ft-tól 500 millió Ft-ig, b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege 100.000 Ft-tól 500 millió Ft-ig, c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege 100.000 Ft-tól 5 millió forintig terjedhet. A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa a fentiektől eltérően az elért árfolyamnyereség, illetőleg elkerült árfolyamveszteség 400%-a, amennyiben az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint a fentiekben meghatározott bírságtétel felső határa. Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a tevékenységi szabályok megsértése mellett meg valósul a piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat. Ha a Felügyelet a hatáskörébe tartozó szervezetekre és személyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vagy a Felügyelet által hozott határozatban, vagy az adott szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt is az ellenőrzési eljárás alapján alkalmazható intézkedésekkel élhet. A piacfelügyeleti eljárás során az ellenőrzési eljárás szabályai - az átfogó ellenőrzési eljárásra, célvizsgálatra és témavizsgálatra, továbbá a tőzsdei forgalom figyelemmel kísérésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatásának szakaszaira és az eljárás határidejére, valamint a kiszabható bírság összegére vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazandóak.
- 21 -
A Felügyelet kártérítési felelőssége A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha (a) a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és (b) a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő, továbbá (c) a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán közigazgatási pert indítottak, a Felügyeletet marasztaló ítélettel zárult, és (d) az ítélet jogerőre emelkedett. A felügyeleti biztos A Felügyelet által felügyelt azon szervezetek esetében, ahol a jogszabályszerű működés már csak a Felügyelet által erre a posztra rendelt személy személyes közreműködésével állítható helyre, a Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki. Felügyeleti biztosként kizárólag a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság (jelenleg a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.) rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetek és személyek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el. A felügyeleti biztos nonprofit gazdasági társaság a vele munkaviszonyban illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló magánszemély, ún. kijelölt felügyeleti biztos útján jár el. A nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét - bejegyzés és közzététel végett - bejelenti a cégbíróságnak. A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért a károsulttal szemben a nonprofit gazdasági társaság felelős. Emiatt a nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési kötelezettségek fedezetéül. A kijelölt felügyeleti biztos a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos 6 havi illetményét nem haladhatja meg, míg szándékos károkozás esetén azt túllépheti. A Pénzügyi Békéltető Testület A Pénzügyi Békéltető Testület a korábban a fogyasztóvédelmi jogszabályok által ismert, a kereskedelmi kamarák mellett működő békéltető testületek pénzügyi közvetítői szektorbeli funkcióját veszi át formálisabb, a Felügyelet szervezetébe illeszkedő személyi, tárgyi feltételekkel, hatáskörökkel és eszközökkel. A Pénzügyi Békéltető Testület a Felügyelet által működtetett szakmailag független testület. A Pénzügyi Békéltető Testület működését 2011. július 1-jével kezdte meg. Az eljárására, működésére vonatkozó szabályok is ezen időponttól léptek életbe. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy között - a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban - létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a
- 22 -
fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját az elnök irányítja. Szabályzatban alakítja ki – a Felügyelet elnökének jóváhagyásával – a testület működési rendjét, jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagját. A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is. A Testület elnöke a törvényben meghatározott feladatai ellátása során a békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható. A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai a Felügyelettel közszolgálatban álló tisztviselői jogviszonyban állnak. A Pénzügyi Békéltető Testület 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el. A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetnél vagy személynél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes – igény esetén összegszerűen korlátozott – általános alávetési nyilatkozatot is tehet. A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét. A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket, közli a kijelölt eljáró tanácsban részt vevők nevét, és az eljárás megindulásától számított 60 napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél attól a naptól számított három napon belül, amikor az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.
- 23 -
Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy - a Pénzügyi Békéltető Testületnél nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra, továbbá rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő naptól számított - 15 napos határidőt kell szabni. A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb 15 napon belül meg kell küldeni a feleknek. A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását - a felek nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a Fővárosi Törvényszéktől, ha a a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a Felügyeletről szóló törvény rendelkezéseinek, b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy az ajánlás hatályon kívül helyezését - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül - akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
- 24 -
Ha a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított 60 nap elteltével - nyilvánosságra hozni. Ha a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet. A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetnek vagy személynek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Ha a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet intézkedést alkalmazhat. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, részletes szabályokat a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza. A Felügyelet adatkezelése A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat: a) az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a Felügyelet határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, b) a pénzügyi felügyeleti hatóság döntésének, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához, c) az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszerben történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásához. A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az EGT. államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor. A Felügyelet a róla szóló törvény, illetve az egyes pénzügyi ágazati törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig kezelheti.
- 25 -
Felügyeleti díjfizetés A Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó piaci szereplők a rájuk vonatkozó egyes törvények alapján felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni. A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és a nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve köteles a Felügyelethez benyújtani. A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét a Felügyelet határozatában állapítja meg és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére. A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Közérdekű igényérvényesítés A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége az egyes pénzügyi ágazati törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A jogsértés bekövetkezésétől számított 3 év eltelte után perindításnak nincs helye, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetet vagy személyt az ilyen követelés teljesítésére. Ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezet vagy személy ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
- 26 -
A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza. Ha a bíróság a jogsértés megállapításán túl a Felügyelet felügyeleti jogkörébe tartozó szervezetet vagy személyt meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja. A Felügyelet általi fenti igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse. A keresetindítási jog a fentiek szerint megilleti a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá az ilyen szerepet betöltő, az EGT. államában létrejött egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény meghatározott, a közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul. II.
A tőkepiaci szabályok változásai
A Tpt. egyes intézményeinek módosítása 2011. január 1-jét követően több, a tőkepiac működését alapvetően meghatározó jogszabály is módosításra került a Felügyeletre vonatkozó rendelkezések megváltozása mellett. A legjelentősebb változás a befektetési alapok, kollektív befektetési formák és a befektetési jegy 2012. január 1-jén életbe lépett, külön törvényben6 történt szabályozása a – szintén jelentősen megváltozott – EU normáknak megfelelően (lásd a III: pontban). Emiatt a Tpt.-ből a teljes, a befektetési alapokra és a befektetési jegyre vonatkozó fejezet hatályon kívül került, azzal azonban hogy továbbra is megtalálhatók a Tpt.-ban a befektetési alapokra - alapkezelőkre vonatkozó azon szabályok, amelyek – a szabályozás logikájának megfelelően – a Tpt. jogintézményei közül a befektetési alapokra - alapkezelőkre is vonatkoznak. Az Állami Számvevőszék hatáskörének változásával összhangban lévő módosítás, hogy az Állami Számvevőszék a továbbiakban nem látja el sem a Befektetővédelmi Alap, sem a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság gazdálkodásának ellenőrzési feladatait. A további, ebbe a körbe tartozó főbb változások a következők: Hatály 2012. január 1-jével – a befektetési alapkezelőkre, befektetési alapokra és a kollektív befektetési formákra vonatkozó új szabályozás hatályba lépésével (lásd a III: pontban) – alapvető változás, hogy a Tpt. hatály nem terjed ki befektetési alapkezelőkre, befektetési alapokra és a befektetés jegy forgalomba hozatalára.
6
2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról (a továbbiakban: Batv.)
- 27 -
Szintén a törvény hatályát érintő változás, hogy az ezen időponttól nem terjed ki a magyar állam által sorozatban kibocsátott értékpapíroknak az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára. Definíciók Módosult a Tpt. néhány definíciója78. Eszerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában a) „szabályozott piac”: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: aa) a Bszt.-ben meghatározott piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, ab) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, ac) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, ad) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, ae) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben, b) „konszolidáló felügyeleti hatóság”: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EUszintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság, c) „szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése”: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése ca) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés), cb) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés). A Batv.-nek megfelelően törlésre kerületek a Tpt.-ből a befektetési alapokra, befektetéskezelésre, befektetési alapkezelésre vonatkozó, azzal összefüggő fogalmak is, illetve a hivatkozások és a Tpt. vonatkozó szóhasználata az új törvény (Batv.) szóhasználatának megfelelően módosult. Az értékpapírok forgalomba hozatala (Jegyzet III.3.3. pont „Az értékpapírok forgalomba hozatala” kiegészítése)
cím
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt.-ben meghatározott, "pénzügyi eszköz elhelyezése" elnevezésű szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet igénybevétele továbbra is kötelező, azonban ez alól kivétel képez – a korábbiak mellett, azaz, ha (a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a 7 8
2010. évi CLIX. törvény 95.§-105.§ A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása Batv.
- 28 -
forgalomba hozatalt; vagy (b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba; - az is, ha (c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának keretében továbbra is általános előírás, hogy annak előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik; b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba; c) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba, d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba. Ezen túl új kivételként jelentik meg az is, ha a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba. A nyilvános forgalomba hozatal szabályozása továbbra is előírja, hogy a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatala előtt legalább 5 munkanappal be kell nyújtani, és a Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik. Az a szabály ugyanakkor törlésre került, hogy ha a Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció tervezetének benyújtását követő 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kellene tekinteni, hogy annak nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet jóváhagyta. Továbbra is irányadó, hogy a feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. Az a szabály, azonban, hogy a forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül volna érvényes, hatályon kívül került. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai keretében a szabályozott információt a Felügyeletnél továbbra is köteles a kibocsátó elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információkat a Felügyelet a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren teszi közzé. Az ún. közérdeklődésre számot tartó személyre vonatkozó Gt.-beli és Tpt.-beli szabályok egységesítésre kerültek. Ennek megfelelően az új rendelkezés közérdeklődésre számot tartó kibocsátóról rendelkezik, akinek pedig a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója minősül. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie. Az audit bizottságra vonatkozó részletes szabályokat a Gt.9 tartalmazza. A nem nyilvános részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott a kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni. Nem kell audit bizottságot létrehozni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt.- ben meghatározott feltételeknek, 9
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV: törvény
- 29 -
és a testület ellátja a Gt.-ben meghatározott feladatokat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben azt kell saját honlapján nyilvánosságra hoznia, hogy melyik testület látja el ezeket a feladatokat, továbbá a testület összetételét. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül. Az értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetés szabályainak módosulása (Jegyzet III.3.5. pont „Egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok” cím) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a korábban erre feljogosított piaci szereplők, azaz a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, valamint a meghatározott értékpapírok esetében a központi értéktár mellett a befektetési alapkezelő is vezethet – az általa kezelt befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek nyilvántartására. Az új, pontosító szabály szerint a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez. A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha a Tpt. másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni. A tulajdonosi megfeleltetés szabályai A korábbi gyakorlatban több esetben gondot jelentett a Tpt. tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó szabályainak alkalmazása. Ennek érdekében a dematerializált értékpapírok alapján történő jog gyakorláshoz szükséges tulajdonosi megfeleltetés szabályait a Tpt. – a Gt. módosításával összhangban - pontosította a következők szerint: Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. Dematerializált részvény esetén - ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor -, azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár (jelenleg a KELER Zrt.) által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani. A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és
- 30 -
értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek. A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) átadni. Bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályok változása (Jegyzet III.3.6. „A bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalma” cím módosítása) 2012. január 1-jétől megszűnt az a tilalom, hogy meghatározott személyek, különösen a kibocsátónál vezető állású személy, a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó, a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára bizonyos érzékeny időszakokban és körülmények között nem köthetett ügyletet., a bejelentendő ügyletekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség pedig a továbbiakban nem a bejelentőt, hanem – a bejelentő tájékoztatása alapján - a kibocsátót terheli. A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése illetve a szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése (Jegyzet III.3.8. „A tőzsde” cím kiegészítése) Új szabály, hogy a Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését. Az a szabály nem változott, hogy a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Ezen túl a Felügyelet a felfüggesztésről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot. A törvény korábban a tőzsdére történő bevezetést, illetve a tőzsdéről való kivezetést, valamint a tőzsdére bevezetett értékpapír más értékpapír-tőzsdére történő átvezetésének fogalmát ismerte, azonban az eljárások részletszabályaival adós maradt. Ezt a hiányt pótolja a Tpt. módosítása az alábbiak szerint. Az első változás tehát, hogy nem csupán a tőzsdéről, hanem bármely, a fenti definíciókban meghatározott, szabályozott piacról történő kivezetésre, illetve a szabályozott piacok közötti átvezetésre vonatkozik. A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó közgyűlése dönt. A közgyűlés akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A közgyűlés a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg, azzal, hogy a döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés – amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik – az ügyvezetés hatáskörébe tartozik.
- 31 -
A részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést a kibocsátó köteles megküldeni a Felügyelet illetve a szabályozott piac részére a kivezetés illetve átvezetés tervezett időpontjának és átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak a megjelölésével, amelyen a részvénnyel kereskednek. A részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket, továbbá azt a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban közzéteszi. A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtása és a részvény szabályozott piacról való tényleges kivezetése között legalább 60 kereskedési napnak el kell telnie. Amennyiben a kibocsátó a feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a részvénynek a terméklistáról a kivezetés illetve átvezetés napjával történő levételéről. A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül - a közgyűlési döntést támogatók kivételével - a társaság azon részvényese, akinek a részvényét a kivezetés közvetlenül érinti, kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg (eladási ajánlat). Az eladási ajánlat nem vonható vissza. Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább: a) a kivezetésről szóló döntést megelőző 180 nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző 180 napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző 360 nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző 180 napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző 180 napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg, azzal a korlátozással, hogy ha az a) pontban meghatározott időszakban kevesebb, mint 36 ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni: az ellenérték meghatározásánál az a) és b) pont szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint 180 nap, de a 90 napot meghaladja. Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre. A fenti számítás során saját tőkeként a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben
- 32 -
szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre. A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő 10 munkanapon belül köteles. A kibocsátó késedelem esetén késedelmi kamatot köteles fizetni. A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is. A Tpt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket. Tekintettel arra, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója nyilvánosan működő részvénytársaság, a fenti kivezetési illetve átvezetési eljáráshoz kapcsolódóan értelemszerűen szükséges volt a társasági törvénybeli egyes rendelkezések módosítása is10. A részvénytársaság saját tőkéjének védelmére vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy bár főszabályként a részvénytársaság a saját részvényeit továbbra is csak az alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg, ez alól kivétel, ha a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes az eladási jogát gyakorolja. A részvénytársaság ilyen esetben a részvényes eladási jogának gyakorlása következtében megszerzett részvényeket 2 éven belül köteles elidegeníteni, vagy bevonni. Az a szabály sem változott, hogy főszabály szerint tilos a saját részvény megszerzése, ha az adott üzleti évben a részvénytársaság nem fizethet osztalékot. Kivételt képez ez alól a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése. A részvénytársaság a részvényes eladási jogának gyakorlása következtében megszerzett részvényeket 2 éven belül köteles elidegeníteni, vagy bevonni. A tőzsde köteles a tőzsdei termék átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos szabályzatát a törvény hatálybalépést követő 6 hónapon belül, azaz 2011. június 30-ig megalkotni, azzal, hogy a módosító törvény hatálybalépését, 2011. január 1-jét követően kezdeményezett kivezetés vagy átvezetés esetén már a módosult szabályokkal összhangban kell a tőzsdének eljárnia. A szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója legkésőbb a következő éves beszámolót elfogadó közgyűlésen köteles alapszabályát úgy módosítani, hogy az megfeleljen a módosított rendelkezéseknek. A tőzsdére, a tőzsdei ügyeletek elszámolására és a központi szerződő félre vonatkozó egyes szabályok változásai (Jegyzet III.3.8. „A tőzsde” cím, „A tőzsdei forgalom elszámolása” alcím) (Jegyzet III.3.9. „Az elszámolóházi, központi értéktári és a központi szerződő fél tevékenység” cím, „A központi szerződő fél tevékenység végzése” alcím) A tőzsde szabályzatában – a korábban előírtakon túl - meg kell határozni a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, 10
2010. évi CLIX. törvény 137.§-139.§ A Gt. módosítása
- 33 -
továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is. A tőzsdei szabályoknak – az egyéb feltételek mellett – biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát is, feltéve ha a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek, b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt – a tőzsde által választott rendszertől eltérő – elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik. Korábbi problémát orvosló rendelkezés, hogy amennyiben az adott értékpapír tőzsdére történő bevezetése a kibocsátó hozzájárulása nélkül történt meg, a kibocsátó nem kötelezhető a tőzsdei adatszolgáltatás teljesítésére. Ebben az esetben a tőzsde csupán tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek. Ha tőzsdei forgalom elszámolását nem a tőzsde végzi, úgy a tőzsde a szerződést azzal az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel köti meg, amely az értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását a Tpt. alapján végző központi értéktárral. A tőzsde jogosult a tőzsdei adat – szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb 20 percen belüli – átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható. Bár az a szabály továbbra sem változott, hogy a tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát, azonban a Felügyelet felmentést adhat a tőzsde ezen kötelezettsége alól, ha a piaci modell vagy a megbízások típusa és nagyságrendje alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik. A Felügyelet engedélyezheti a tőzsdére bevezetett részvényekkel folytatott ügyletek adatainak halasztott közzétételét is, ha ezt az ügylet típusa vagy mérete alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik. Ezen engedély feltétele, hogy a tőzsde a halasztott közzétételre vonatkozó szabályait jóváhagyásra benyújtsa a Felügyeletnek, valamint a szabályokat saját honlapján nyilvánosságra hozza. A központi szerződő fél a „központi szerződő fél tevékenység” (azaz elszámolóház illetve a központi szerződő fél által a tőzsdeügylet és a tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás) tevékenység mellett a „klíring tevékenység”-et (azaz a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására – ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet –, átutalásokra, transzferekre vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső, elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően /bruttó vagy nettó elven/) is végezheti. Amennyiben pedig az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a központi szerződő fél tevékenységet nem maga végzi, köteles e tevékenység ellátására központi szerződő féllel szerződést kötni.
- 34 -
Könyvvizsgálat (Jegyzet III.3.8. „A tőkepiaci szervezetekre vonatkozó közös szabályok” cím, „A könyvvizsgálat” alcím kiegészítése) A tőkepiaci szervezetek könyvvizsgálatának szabályai úgy változtak, hogy nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár - a Gt.nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adhat megbízást, mely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő 3. év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél – ilyen feladatot. A Felügyelet mint konszolidáló felügyeleti hatóság szerepe A törvénymódosításban megjelenik a „konszolidáló felügyeleti hatóság” fogalma: ez az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás, és EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat összevont alapok felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóságot jelenti. Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor – a korábbi szabályokon kívül – az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására a) a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések ellenőrzését, a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazását, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket, b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
- 35 -
b)
az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját. A Bszt. egyes intézményeinek módosítása11 (Jegyzet III.3.5. „A befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályai” cím) Hatály A Batv. 2012, január 1-jei hatálybalépésére tekintettel a befektetési alapkezelő a Batv.-ben meghatározott körben végezhet befektetési szolgáltatási tevékenységet és nyújthat kiegészítő szolgáltatást azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében – meghatározott kivételekkel - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni. Definíciók A Bszt. definíciói közül is néhány pontosításra illetve kiegészítésre került. Így a Bszt. és a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a) „átruházható értékpapír”: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével, b) „multilaterális kereskedési rendszer”: olyan kereskedési rendszer harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát szerződést eredményező, megkülönböztetésmentes módon hozza össze, c) „javadalmazás”: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás, d) „teljesítményjavadalmazás”: a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás, e) „nem kötelező nyugdíjjuttatás”: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.
11
2010. évi CLIX. törvény 142.§-157.§ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításáról
- 36 -
Az „értékpapír”és a „konszolidáló felügyeleti hatóság” fogalma megegyezik a Tpt.-ben meghatározott fogalommal, míg a befektetési alappal és kollektív befektetési formával kapcsolatos fogalmak a Batv.-ben foglaltakkal. Befektetési vállalkozás tevékenységi körére, szervezetére vonatkozó szabályok változásai A befektetési vállalkozás tevékenységének kizárólagosságát a továbbiakban már az sem sérti, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett a Hpt. szerinti csoportfinanszírozási tevékenységet (azaz anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetve ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi műveletét) folytat. A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével - a korábbi elvárások fenntartásával – biztosítsa azt is, hogy a) a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék, és b) a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony legyen a jelentéstétel és az információáramlás. Javadalmazási politika Új rendelkezéseket tartalmaz a törvény a befektetési vállalkozás által a munkatársai részére kiadásra kerülő juttatásokról (javadalmazás). Ennek megfelelően a törvény előírja, hogy a befektetési vállalkozásnak a méretének, belső szervezetének, tevékenységi körének, jellegének, tevékenységi összetettségének megfelelő belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával kell rendelkeznie. A befektetési vállalkozás feladata a korábbiakon felül az is, hogy biztosítsa a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a törvényben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra, és a fentiekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon egyéb munkavállalókra terjed ki, akiknek tevékenysége lényeges hatást gyakorol a vállalkozás kockázatvállalására. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és elő kell segítenie annak alkalmazását. Nem ösztönözhet a kockázatvállalási limiteket meghaladó kockázatok vállalására. A befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot köteles létrehozni bizonyos, a törvényben meghatározott nagyságrendű megbízási összérték felett. A javadalmazás alapbérből és teljesítmény javadalmazásból is állhat. Ennek arányát szintén a belső szabályzatban kell rögzíteni. Megjegyezzük, hogy a törvényben a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a javadalmazási politikának az érintett befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
- 37 -
A javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, illetve a javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó törvénybeli követelményeknek a befektetési vállalkozások legkésőbb 2011. május 31-től kötelesek eleget tenni. A Felügyelet az intézkedések és szankciók körében kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazását a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális követelményeknek való megfelelésével. A befektetési szolgáltatási és kiegészítő tevékenységek szabályainak változásai Nem kell a megfelelési tesztet elvégezni – az egyéb kivételek fenntartása mellett – akkor sem, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel a megbízás felvétele és továbbítása illetve megbízás végrehajtása az ügyfél javára tevékenységre vonatkozóan köt megállapodást és az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz. A szerződés teljesítése és a megbízás végrehajtása keretében általános elvárásként előírásra került, hogy a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor nem csak a jogszabályokban foglaltaknak, és a szakma szabályainak megfelelően, hanem tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban köteles eljárni. A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásának szabályai pontosításra kerültek oly módon, hogy a "legkedvezőbb végrehajtás" megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár), b) a megbízás költségét, c) a megbízás végrehajtásának időigényét, d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és e) a megbízás nagyságrendjét. A fenti tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait, b) a megbízás természetét, c) az ügyfél minősítését, és d) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható. Az a szabály nem változott, hogy ha a végrehajtásra a végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni. A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel továbbra is megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható
- 38 -
gondossággal rendszeresen, de legalább évente köteles felülvizsgálni. A letéteményesre vonatkozó rendelkezések egyebekben nem változtak. A rendszeres internalizálónak a vételi és eladási árfolyamok közzétételére vonatkozó kötelezettsége annyiban módosult, hogy azt olyan formában köteles közzé tenni, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). Ugyanezt a követelményt támasztja a törvény a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével szemben mind a kereskedést megelőző, mind a kereskedést követő árfolyam közlésére vonatkozóan. A panaszkezelési szabályok annyiban módosultak, hogy a panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában köteles tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy a Felügyeletről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét. A befektetési vállalkozás kockázatvállalásainak szabályozása A befektetési vállalkozás a kockázatvállalás mértékét úgy köteles meghatározni, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja. Nagykockázat vállalásnak minősül a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 10 %-át meghaladó – külön jogszabály szerint meghatározott – összértékű kockázatvállalásainak együttes összege. A befektetési vállalkozás ezt a kockázatvállalási korlátot akkor lépheti át, ha ez a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye. Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan köteles figyelembe venni. Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges felügyeleti engedély iránti kérelemben a befektetési vállalkozásnak a) meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát, b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését, c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek. A Felügyelet az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését. Ha a Felügyelet az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a befektetési vállalkozás által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat 10%-át és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának 3%-át.
- 39 -
A befektetési vállalkozás 15 nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének 1%-át meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az 5%-ot. A Felügyelet megtiltja a befektetési vállalkozás számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti tőkekövetelmények betartását, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetését. Annak keretében, hogy a Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait, a felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök kezelését, a likviditási tartalékok mértékét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket is. A felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását. A közvetítőkre vonatkozó szabályok pontosítása A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt igénybe vehet, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt már nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő betartja a törvényi előírásokat, továbbá felel a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az értékpapírtitok szabályainak változása A korábbi kivételeken felül nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét a) a Felügyelet által a válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, b) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás, és c) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás sem. A rendszerszinten jelentős fióktelep szabályai A válságra tekintettel az EU egyes tagállamaiban fióktelep útján működő vállalkozások esetében a szabályozás egy új kategóriával gazdagodott: a rendszerszinten jelentős fióktelep kategóriájával. Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás
- 40 -
konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti. A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen azt veszi figyelembe, hogy a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, illetve az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam pénzügyi rendszerében. A rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről az érintett felügyeletek többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak. III.
A befektetési alapokra és kollektív befektetési formákra, valamint a befektetési jegyre vonatkozó új szabályok (Jegyzet II.2.9. „A befektetési jegy” cím helyébe lép és a Jegyzet III.3.3. „Az értékpapírok forgalomba hozatala” cím kiegészítése)
Mivel 2012. január 1-jével új szabályozás lépett hatályba a befektetési alapok, kollektív befektetési formák működésére vonatkozóan a Batv. formájában, a Jegyzetnek a befektetési jegyre, befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre vonatkozó szabályait kiváltva, azok helyében a jelen Összefoglaló rendelkezései vonatkoznak. Ezzel összefüggésben a Jegyzet 5., 6., 7., 9., 10., 17. , 18., 26. számú melléklete törlésre kerül, helyettük a jelen fejezetben hivatkozott mellékletek alkalmazhatók. A befektetési jegy szabályozását a Tpt. 2002. január 1-jei hatálybalépését megelőzően külön törvény12 tartalmazta. A kollektív befektetési értékpapírok Európai Unión belüli egységes szabályozásának elfogadásával () a befektetési jegy szabályai – a kockázati tőkealap-jegyre és a másodlagos értékpapírra vonatkozó rendelkezésekkel együtt – 2012. január 1-jéig az egyéb tőkepiaci jogintézményeket szabályozó Tőkepiaci törvényben szerepeltek. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-án elfogadta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló irányelvet (UCITS IV13, vagy ÁÉKBV irányelv). Az Európai Bizottság 2010. július 1-jén fogadta el további irányelveit 14, amelyek az ÁÉKBV irányelv végrehajtását hivatottak biztosítani. Magyarország Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése érdekében szükségessé vált az ÁÉKBV irányelv hazai jogszabályba történő átültetése. Ennek jogtechnikai megoldásaként módosításra került a Bszt., a Tpt. és a Felügyeletről szóló törvény (lásd fentebb), azonban az átültetendő uniós jogszabály terjedelme miatt indokolttá vált egy új, a kollektív befektetési formákról szóló törvény megalkotása is.
12 13
14
1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK Irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról 2010/43/EK és 2010/44/EK irányelvek
- 41 -
A befektetési jegy15 A befektetési jegy a Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Tekintettel arra, hogy kollektív befektetéskezelés során a Unió különböző tagállamaiban nem csak a magyar befektetési jegynek megfelelő, hanem egyéb, helyi tulajdonságokkal rendelkező értékpapír is kibocsátható, melynek magyarországi forgalomba hozatalára is sor kerülhet, a Batv. általános fogalomként ismeri a kollektív befektetési értékpapír fogalmát: az a kollektív befektetési forma – azaz a befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára - által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei: a) a befektetési alap megnevezése; b) a befektetési jegy sorozat megjelölése; c) a befektetési alap székhelye, működési formája, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa; d) a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja; e) a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai; f) a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma; g) a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye. A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a kibocsátásról szóló döntést és a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét nem tartalmazza. A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján. A befektetési jegy kibocsátója, a befektetési alap A befektetési alap a Batv.-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel. A befektetési alap nem cég, de jogi személyiséggel bír.
15
Batv.
- 42 -
A befektetési alapok csoportosítása A befektetési alap létrehozható a) befektetési alap működési formája, azaz a lehetséges befektetők köre és a befektetési jegyek forgalomba hozatali módja alapján 1. zártkörű vagy 2. nyilvános befektetési alapként; b) a befektetési alap fajtája, azaz a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján 3. nyílt végű vagy 4. árt végű befektetési alapként, c) befektetési alap futamideje alapján 5. határozott vagy 6. határozatlan futamidővel; d) az elsődleges eszközkategória típusa, azaz a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján 7. értékpapíralapként vagy 8. ingatlanalapként ; e) harmonizáció típusa szerint, azaz attól függően, hogy az alap szabályai megfelelnek-e az ÁÉKBV irányelvnek 9. ÁÉKBV-ként vagy 10. az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alapként . Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba (lásd lentebb illetve a Tpt. szabályait). Ezzel szemben zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (lásd lentebb illetve a Tpt. szabályait). A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az azt kibocsátó befektetési alap (részalap) nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban illetve a Tpt.-ben meghatározott befektetők körében, vagy a Tpt.-ben meghatározott feltételek mellett ruházható át, illetve nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható. A nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják. A zárt végű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve a Batv.-ben biztosított rendkívüli eseteket. Az alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti jelleggel visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá - amennyiben az alap kezelési szabályzata ezt lehetővé teszi - jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott feltételek szerint a befektetési jegyek bevonására. A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje a) értékpapíralap esetén 200 millió forint, b) ingatlanalap esetén 1 milliárd forint. A zártkörűen létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje a) értékpapíralap esetében 100 millió forint, b) ingatlanalap esetén 500 millió forint. Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell teljesülnie.
- 43 -
Új lehetőség, hogy a befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok is létrehozhatók. Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok fajta, elsődleges eszközkategória, és a harmonizáció típusa szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül több befektetési jegy sorozat is forgalomba hozható. Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek is kibocsáthatók. A kezelési szabályzatnak kell részletesen meghatároznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. A befektetési alapok működésének biztonságát az biztosítja, hogy a törvény szigorúan szabályozza a befektetési alapok által eszközölhető befektetéseket, a vásárolható eszközöket, az egyes befektetések arányát, az egyes eszközökből az adott alap által szerezhető mennyiséget, a köthető ügyletek típusát, azaz a törvény szigorúan, a biztonságos működés biztosítása érdekében szabályozza a befektetések diverzifikációját, korlátozza a befektetéseket és a hitelfelvételt, az alapok eszközei megterhelésének lehetőségét, biztosítja a szükséges likviditást, továbbá meghatározza a befektetési szabályokat. A befektetési alap létrejötte A befektetési alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiségét. A befektetési alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetési alap a befektetési jegyek kibocsátásával gyűjti a saját tőkéjét, induláskori saját tőkéje a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzata. Az alap működése során pedig a saját tőke a nettó eszközérték (az alap tárcájában szereplő eszközök értéke csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel). A kezelési szabályzat A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja A - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési szabályzat a befektetési alap kezelésének szabályait tartalmazza, magában kell foglalnia minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A kezelési szabályzat tartalmának kötelező elemeit az.1. számú melléklet tartalmazza. A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja, kivéve a technikai módosításokat, vagy ha az a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti. (Amennyiben a kezelési szabályzat a tájékoztató része, ez megfelelően alkalmazandó a tájékoztató kezelési szabályzatra vonatkozó részének módosítására is.) Zártkörű alap kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi jóváhagyás szükséges, továbbá a módosításhoz való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb esetben egyoldalúan módosíthatja.
- 44 -
A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik egyrészt arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra, másrészt arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel. A befektetési jegyek forgalomba hozatala A befektetési jegyek forgalomba hozatalára akár nyilvános, akár zártkörű forgalomba hozatal útján sor kerülhet. Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a kibocsátási dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele. A befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatala A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a kezelési szabályzatot hozzáférhetővé tegye lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti. A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a) a Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatot, b) a 2. számú melléklet szerinti tájékoztatót, c) a 3. számú melléklet szerinti kiemelt befektetői információt, és d) hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha – a már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárását kivéve - a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba. A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. rendelkezései irányadók. A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthat ki. Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó lezárja.
- 45 -
Nyílt végű befektetési alapok jegyeinek folyamatos forgalmazása A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel. Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve - amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet - a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazásteljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni. Nyilvános nyílt végű értékpapíralap esetében legalább heti1, ezen belül a nyilvános nyílt végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta 1, zártkörű nyílt végű alap esetében legalább negyedévente 1 forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben, illetve - amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza feltételeit - részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken. A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg. A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt.- ben foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a
- 46 -
befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyaminformáció; b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó nem képes a tevékenységét ellátni; c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok határon átnyúló forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása Egy ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGTállamban is forgalomba hozhatók, így a magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegye más EGT-államban is forgalomba hozható, valamint folyamatosan forgalmazható, amennyiben a) a másik EGT-államban megfelelő forgalmazó helyek állnak rendelkezésre a befektetési jegy eladására, visszaváltására, a befektetők számára történő kifizetések lebonyolítására, és b) az ÁÉKBV kezelési szabályzata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország hatáskörrel rendelkező hatóságai által elismert nyelven, legalább az ÁÉKBV alapkezelő honlapján a befektetők rendelkezésére áll. A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegyei forgalomba hozatali, visszaváltási árának közzétételi gyakoriságára a magyar jogszabályok az irányadók. A befektetési alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az iratokat - az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg - a Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV
- 47 -
befektetési jegyét forgalmazni tervezik. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához magyarországi székhelyű forgalmazó hiányában magyarországi székhelyű közvetítő igénybevétele kötelező. A Felügyelet honlapján magyarázó leírás és forrásdokumentumokra mutató hivatkozások vagy linkek kombinálásával közzéteszi a más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatalához szükséges lényeges jogszabályokat és rendelkezéseket. A befektetési alap megszűnése A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, ha a) a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot; b) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c) a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor; vagy b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit. A megszűnési eljárást általában a befektetési alapkezelő, míg kivételes esetben, így ha a befektetési alapkezelő e tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt az alap kezelésének
- 48 -
átadására, azonban azt egy befektetési alapkezelő sem veszi át, a letétkezelő folytatja le. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap az általános szabályok szerint működik, azzal hogy a megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni, és a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni; c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok esetében 6 hónappal meghosszabbítható. Az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó fenti határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni. A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5, - ingatlanalap esetében 15 - munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a jelen Összefoglaló 4. számú mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a felszámolási eljárásról szóló törvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. A befektetési alap átalakulása A befektetési alapok átalakulhatnak. Átalakulásnak minősül valamely befektetési jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁÉKBV nem alakulhat át nem ÁÉKBV-vé. Zárt végű alap futamidejének meghosszabbítása esetén is az átalakulás szabályait kell alkalmazni. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A
- 49 -
befektetési alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át. A befektetési alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásának megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása nélkül, amelyet az alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol. Zárt végű alap nyíltvégűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő 30 napon belül kérheti befektetési jegyeinek jutalékmentes visszaváltását. Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás elfogadásáról és a befektetési alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek. A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési szabályzatnak az abban meghatározott módon történő módosításával határoz. Az átalakulásról szóló döntést annak hatálybalépését 10 nappal megelőzően be kell jelenteni a Felügyeletnek. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet engedélye szükséges. Az átalakulás Felügyelet általi jóváhagyásának feltétele, hogy a befektetési alapra az átalakulást követően teljesüljenek a Batv.-nek a nyilvános befektetési alapokra vonatkozó feltételei. A befektetési alapkezelő Tőke- és szervezeti követelmények A befektetési alapkezelő – az ÁÉKBV-t kezelő alapkezelő kivételével, amely lehet fióktelep is - részvénytársaság formájában működhet. A befektetési alapkezelőre a Gt. rendelkezéseit a Batv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró, ingatlanalap kezelése esetén legalább 300 ezer euró induló tőkével, azzal. hogy ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a 250 millió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie oly módon, hogy a pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02 százaléka, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke meghaladja a 250 millió eurót. Ha az induló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a 10 millió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a) a fenti induló tőke összeg, vagy b) a megelőző év működési költségei 25 %-ának megfelelő összeg alá. A fenti euróban meghatározott induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
- 50 -
A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására - amennyiben a Batv. másképp nem rendelkezik - kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt. A befektetési alapkezelő felügyeleti engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti: a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása); b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása: ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása, bb) információszolgáltatás befektetők részére, bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, bd) jogszerű magatartás ellenőrzése, be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bf) hozamfizetés, bg) kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok, bh) a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését), bi) nyilvántartások vezetése; c) kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása; d) a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása). A befektetési alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket (kiegészítő tevékenységek) végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az adott tevékenységre előírt engedély birtokában: a) portfóliókezelés, b) befektetési tanácsadás, c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, d) értékpapír-kölcsönzés. A befektetési alapkezelő a befektetéskezelés tevékenység végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a kiegészítő végzésére önállóan nem kaphat engedélyt, míg a befektetési tanácsadás, és a kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a portfóliókezelés végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. A kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások végzése esetén a befektetési alapkezelő akkor vehet fel közvetlenül a befektetőktől kollektív befektetési értékpapírokra szóló vételi és eladási megbízásokat, ha rendelkezik az e tevékenységre szóló engedéllyel.
- 51 -
A befektetési alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenységet - kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A fenti, a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése esetén a Bszt. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Tárgyi és személyi feltételek A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani. A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). Olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják a Batv-ben megfogalmazott működési szabályok megtartását. A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfóliónyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő - rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről. Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását. A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a lényeges információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét. A kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások végzése esetén a befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően. A befektetési alapkezelő ügyvezetését legalább 2 természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább 2 olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és - legalább 1 éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik. A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személlyel, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személlyel és az adminisztratív tevékenységet irányító személlyel szemben a Batv. követelményként támasztja a büntetlen előéletet, továbbá meghatározott szakmai gyakorlatot. A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.
- 52 -
A befektetési alapkezelő vezető állású személyével, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottjával, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyével szemben a Batv. szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, és széleskörűen szabályozza a személyes ügyletkötés korlátait. A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását. A befektetési alapkezelő működési feltételei A befektetési alapkezelőnek tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák, valamint a piac integritása érdekében eljárva, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is. A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell a) megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal; b) az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal; c) az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas rendszerekkel és eljárásokkal, és d) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat. Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell a) a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését; b) hogy a befektetési alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be; c) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint a befektetési alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását, továbbá d) hogy a befektetési alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek. A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik a) a befektetési alapkezelő és ügyfelei, b) a befektetési alapkezelő két ügyfele,
- 53 -
c)
a befektetési alapkezelő egyik ügyfele és a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák, vagy d) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák között létrejött érdekellentét nyomán a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát. A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia. A befektetési alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak. A befektetési alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő a) tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét, b) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról. A befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a befektető a befektetési alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen közölhesse. A befektetési alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében a befektetési alapkezelőnek panaszkezelés szabályzattal kell rendelkeznie. A befektetési alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma javára és terhére jár el. A befektetési alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében, javára eljárva befektetési ügyleteket kötni. A befektetési alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt.-ben megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia. A befektetési alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel. A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (kiszervezés). A befektetési alapkezelő felszámolása A befektetési alapkezelő felszámolása során a felszámolásról szóló törvényt a Batv-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Felügyeletről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
- 54 -
A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha a) a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a nem vitatott tartozások ki nem egyenlítése vonta vissza, vagy b) a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult. A Törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül határoz. A Törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A törvényszék a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el. A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak. Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart. A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról. A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a Batv. alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása. Az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó speciális szabályok Más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő fióktelep formájában is működhet. A fióktelep formájában működő ÁÉKBV-alapkezelőre a fióktelepokről szóló törvény rendelkezéseit a Batv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Felügyelet által az ÁÉKBV-alapkezelőnek kiadott, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély más EGT-államokban e tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására jogosít. Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely magyar felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően köteles értesíteni a Felügyeletet. Az az ÁÉKBV-alapkezelő pedig, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyeletet szintén köteles tájékoztatni. Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló tevékenységként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie a Batv. ÁÉKBValapkezelőre vonatkozó rendelkezéseinek.
- 55 -
Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam alapításra és működtetésre vonatkozó rendelkezéseinek. Magyarországon bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV kezelését akkor láthatja el, ha az alapkezelő számára a Felügyelet korábban engedélyezte az adott ÁÉKBV-típus kezelését, tájékoztatja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságát a tevékenységek kiszervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságának részére a letétkezelővel az információáramlásra vonatkozóan kötött szerződést. Nem kell a Felügyelet engedélye a Batv-ben szabályozott tevékenységek ÁÉKBV számára történő - végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A letétkezelőkre vonatkozó szabályok A befektetési alapkezelő a) az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a Bszt.-ben meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet, b) az ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel rendelkező olyan vállalkozást, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni, köteles letétkezelőként megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben egy magyarországi székhelyű ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő székhelye más EGT-államban van, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-t magyarországi székhelyű ÁÉKBV-alapkezelő kezel, a letétkezelő írásbeli megállapodást köt az ÁÉKBV-alapkezelővel a funkcióinak ellátásához szükséges információáramlás szabályozásáról. A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével - amely érdekében a befektetési alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni - szűnik meg. A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében a befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles a befektetési alap részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni. A letétkezelő tevékenysége során a befektetési alap megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.
- 56 -
A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő - különösen - az alábbi feladatokat végzi: a) ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát; b) végrehajtja a befektetési alapkezelőnek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a befektetési alap kezelési szabályzatával; c) értékeli az eszközöket és kötelezettségeket, meghatározza a befektetési alap összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét; d) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak; e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e; f) biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül a befektetési alaphoz kerüljön; g) ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap szabályzatával összhangban használja-e fel; h) ingatlanalapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez megadja a Ptk. szerinti beleegyezést, amennyiben az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak. A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy a befektetési alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be írásban felszólítja a befektetési alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben a befektetési alapkezelő értékpapír alap esetén 30 nap, ingatlanalap esetén 1éven belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek. A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával, és köteles a befektetési alapkezelőt a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a befektetési alap kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. Alletétkezelőként kizárólag a Batv. előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta. A letétkezelő felel a befektetési alappal, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés semmis.
- 57 -
A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani. A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni. A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő állapítja meg. A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek. A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani. A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani. A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani. Minden egyéb befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani. A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére. Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is. A kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és felelőssége A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni. A befektetési alapokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség A tájékoztató Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén tájékoztatót kell készíteni. A tájékoztatónak – a 2. számú melléklet szerinti tartalmon túl - tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről. A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása, és ha igen, milyen céllal és feltételekkel.
- 58 -
Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, e tényre a tájékoztatóban - és a kereskedelmi kommunikációban - kifejezetten fel kell hívni a figyelmet. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak - és a kereskedelmi kommunikációnak - kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap ezen sajátosságára. A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját. A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen át kell adni. A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos. A kiemelt befektetői információ A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza a jelen Összefoglaló 3. számú mellékletében meghatározott információkat. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt.-ben foglaltaknak megfelelően teljesíti. A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alap esetén rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés, b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés, c) havi portfóliójelentés formájában teljesíti, amelyeket a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni: a) az éves jelentést 4 hónapon belül, b) a féléves jelentést 2 hónapon belül, c) a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig, és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek. A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a
- 59 -
befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni. Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap legalább 5 éve működik - 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt. A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és nem tehet olyan kijelentést, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen módon, és más EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében milyen nyelven hozzáférhető. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikációt betilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alap működését érintő alapvető információkat (5. számú melléklet) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt.-ben foglaltaknak megfelelően teljesíti. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő - rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal, hogy az éves és féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell
- 60 -
könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét. A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt. A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére. A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, a Batv. szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik, a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást a Batv. szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti. A letétkezelő és a forgalmazó a Batv. szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és - ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az Batv. szerinti közzétételek céljára, - a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti. A Felügyelet eljárásának speciális szabályai a befektetési alapokkal kapcsolatban Nyilvános befektetési alap esetén a nyilvántartásba vételt megelőző forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató és kezelési szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás során a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap. Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap. Befektetési alapok egyesülése, szétválása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt. Engedélyezésre irányuló kérelem esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja. A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
- 61 -
Egyéb rendelkezések A Batv. a fenti alapvető rendelkezéseke túl olyan speciális kérdéseket is rendez, mint a) a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-k speciális szabályai b) a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése c) letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok d) ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás e) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek, hatáskörrel rendelkező hatóságok f) a cél-ÁÉKBV megszűnése g) cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása h) a befektetési alapok és alapkezelők felügyeletére vonatkozó szabályok, i) a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok j) a titoktartási kötelezettség, amely kérdésekre a jelen Összefoglaló – terjedelmi okok miatt - nem tért ki. IV.
Egyéb értékpapírjogi változások
Megváltozott az ISIN-kód kiadását rendező jogszabály – ezen túl a Felügyelet elnökének rendelete16 szabályozza (az igénylő-lap a jelen Összefoglaló 9. számú melléklete) (Jegyzet 30. számú melléklete helyébe)
16
Az ISIN azonosítóról szóló 24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelet
- 62 -
1. számú melléklet A kezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei 1. A befektetési alapra vonatkozó információk 1.1. A befektetési alap neve, típusa 1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése. 1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok. 1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei. 1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei. 1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei 1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: - a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, - a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek, - fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága. 2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai 2.1. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható. 2.2. A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen: a) a befektetési stratégia, b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, c) az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya, d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei, e) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása, f) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége és szabályai, g) hitelfelvételi szabályok. 2.3 A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai. 2.4 A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása. 2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó
- 63 -
eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai. 3. Tájékoztatási szabályok 3.1 Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje. 3.2 Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők. 4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje. 5. Közreműködő szervezetek 5.1 Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása; 5.2 A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma; 5.3 Amennyiben alkalmazandó, a forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje; 5.4 Amennyiben alkalmazandó, a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma; 5.5 Amennyiben alkalmazandó, az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma; 5.6 Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk. 6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
- 64 -
2. számú melléklet A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei 1. A befektetési alapra vonatkozó információk (amennyiben a kezelési szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott információkat nem tartalmazza) 1.1. A befektetési alap neve, típusa 1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése. 1.3. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők. 1.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. 1.5. Elszámolási és hozamfizetési napok. 1.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése. 1.7. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra: - a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog, - a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja, - a befektetési jegyek jellemzői, - a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására. 1.8. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák. 1.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei. 1.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei. 1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai. 1.12. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható. Amennyiben a befektetési alap befektetési alapba fektető alap és eszközeinek legalább 20 %-át meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei. 1.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai. 1.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: - a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, - a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek, - fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
- 65 -
1.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása. 2. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk 2.1. Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. Annak feltüntetése, hogy az alapkezelő társaság székhelye a befektetési alap székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található-e. 2.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése. 2.3. Ha a társaság más nyilvános befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása, továbbá az egyéb kezelt vagyon nagyságának jelzése. 2.4. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak. 2.5. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt. 3. A letétkezelőre vonatkozó információk: 3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér; 3.2. Fő tevékenysége. 4. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik: 4.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve; 4.2. Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve; 4.3. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei. 5. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja. Amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni. 6. Egyéb befektetési információk 6.1. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható; 6.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják. 7. Egyéb pénzügyi információk 7.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve az 1.14. pontban említett költségeket.
- 66 -
3. számú melléklet A kiemelt befektetői információ kötelező tartalma A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza a) a befektetési alap meghatározását, b) a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását, c) a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény bekövetkezését bemutató esetek leírását, d) a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat, e) a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra. A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére. A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel. Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt - a fordítástól eltekintve - azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni. A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie. A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
- 67 -
4. számú melléklet A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit, 2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban, 3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét, 4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket, 5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket, 6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen, 7. a befektetők között felosztható tőkét, 8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és 9. a kifizetés kezdő napját és helyét.
- 68 -
5. számú melléklet A befektetési alap éves és féléves jelentésének kötelező tartalmi elemei Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: I. Vagyonkimutatás A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfólióbeli arányát is. a) átruházható értékpapírok, b) banki egyenlegek, c) egyéb eszközök, d) összes eszköz, e) kötelezettségek, f) nettó eszközérték. II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat: a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok; b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok; c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok; d) egyéb átruházható értékpapírok; e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása. Az éves jelentés tartalmazza továbbá: V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat: a) befektetésekből származó jövedelem, b) egyéb bevétel, c) kezelési költségek, d) a letétkezelő díjai, e) egyéb díjak és adók, f) nettó jövedelem, g) felosztott és újra befektetett jövedelem, h) a tőkeszámla változásai, i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése, j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire. VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált: a) összes nettó eszközértéket, b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket. VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.
- 69 -
VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.
- 70 -
6. számú melléklet A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk 1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni: a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak, b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása. 2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni: Funkcionális kategóriák Ingatlanérték (Ft) Budapest és Vidék Külföld környéke Telek Lakóingatlan Irodaingatlan Kereskedelmi ingatlan Logisztikai ingatlan Ipari ingatlan Vegyes hasznosítású ingatlan Fejlesztés alatt álló ingatlan Egyéb ingatlan Összesen: A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók. Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából. 3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni: a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása, b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
- 71 -
c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével), d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével), e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével), f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével). 4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni: a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül, b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva), c) bérlők, vevők száma, d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével), e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel). 5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni: a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest), b) fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége, c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek, d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak, e) ingatlanüzemeltetési költségek, f) ingatlan-közmű költségek, g) ingatlan-karbantartási költségek, h) ingatlanbiztosítási költségek, i) ingatlanadók, j) ingatlan-értékbecslési költségek, k) ingatlanügynöki jutalékok, l) jogi költségek, m) bankköltség, n) kamatköltség.
- 72 -
7. számú melléklet A nyilvános befektetési alap által a rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk: a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal; e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal; o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;
- 73 -
q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; t) a Batv.-ben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.
- 74 -
8. számú melléklet A befektetési alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei 1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai. 2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása. 3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok. 4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok. 5. A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok. 6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai. 7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok. 8. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok. 9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok. 10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok. 11. A teljesítménymérés elvei, szabályai. 12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok. 13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények. 14. A titoktartás szabályai.
- 75 -
9. számú melléklet Az ISIN-kód igénylése Értékpapír-sorozat esetén A kérelmező értékpapír-sorozatra vonatkozó ISIN azonosító igénylésekor a következő, az adott értékpapírra vonatkozó adatokat bocsátja a központi értéktár rendelkezésére: 1. A kérelmezőre vonatkozó információk A kérelmező a) neve, b) postai címe, e-mail címe, telefonszáma. 2. A kibocsátóra vonatkozó információk (befektetési jegy és kockázati tőkealapjegy esetében az alapkezelőre vonatkozó információk) A kibocsátó a) teljes neve, b) rövid neve, c) székhelye, d) adószáma, e) cégjegyzékszáma. 3. Az értékpapír-sorozatra vonatkozó információk a) az értékpapír neve, b) az értékpapír előállítási módja: dematerializált/nyomdai úton előállított, c) az értékpapír forgalomba hozatalának módja: nyilvános/zártkörű, d) az értékpapír kibocsátásának időpontja, e) az értékpapír devizaneme, f) az értékpapír névértéke, g) a forgalomba hozott értékpapír-sorozat össznévértéke, h) határozott futamidejű értékpapír esetén az értékpapír lejáratának napja, vagy határozatlan futamidő esetén ennek megjelölése, i) részvényre vonatkozó adatok: - részvényfajta, - részvényosztály, j) ideiglenes részvényre vonatkozó adatok: - részvényfajta, - részvényosztály, - befizetettség (százalékosan vagy névértékben meghatározva), k) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében: - kibocsátó fajtája: (állam, jegybank, önkormányzat, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe, nemzetközi szervezet vagy saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult külföldi szervezet, hitelintézet, jelzálog-hitelintézet, egyéb), - értékpapír fajtája: (államkötvény, átváltoztatható kötvény, diszkontkincstárjegy, jegybanki kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény, jelzáloglevél, kamatozó kincstárjegy, kincstári államkötvény, kincstári takarékjegy, kötvény, letéti jegy, egyéb), l) befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy, ideiglenes kockázati tőkealap-jegy esetében a befektetési alapra, kockázati tőkealapra vonatkozó információk:
- 76 -
- befektetési alap/kockázati tőkealap teljes neve, - befektetési alap/kockázati tőkealap fajtája: nyílt végű/zárt végű, - határozott futamidejű befektetési alap/kockázati tőkealap esetén az alap futamidejének vége. Egyéb tőzsdei termék esetén A kérelmező egyéb tőzsdei termékre vonatkozó ISIN azonosító igénylésekor a következő, az adott tőzsdei termékre vonatkozó adatokat bocsátja a központi értéktár rendelkezésére: 1. A tőzsdei tevékenységet végző szervezetre vonatkozó információk: A tőzsdei tevékenységet végző szervezet a) teljes neve: b) rövid neve: c) székhelye: d) adószáma: e) cégjegyzékszáma: f) kapcsolattartó munkatársának neve: g) kapcsolattartó munkatársának telefonszáma, telefaxszáma, e-mail címe: 2. A termékre vonatkozó információk: a) a termék neve: b) a termék lejárata: c) kötés egység: d) első kereskedési nap: e) utolsó kereskedési nap: f) delivery teljesítés módja: valódi/cash g) kereskedési pénznem: h) elszámolási pénznem: i) a termék típusa: határidős/opciós j) opció típusa: put/call k) opció stílusa: amerikai/európai l) küszöbár:
- 77 -
