Az SNI-s diákok integrált nyelvoktatása Favorido Erika A gyermekek azon alapvető jogát, hogy tanulhassanak, nemzetközi megállapodások és magyar törvények, rendeletek is biztosítják. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadó nevelését a magyar törvények 1993 óta teszik lehetővé, nem kis kihívás elé állítva a pedagógusokat, köztük a nyelvtanárokat. Elméletileg és alapdokumentumai alapján minden iskola befogadó iskola, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az inkluzív oktatás csak néhány iskolában valósul meg. Előadásom elején a terminust szeretném tisztázni, mivel sok félreértés övezi. Nem is meglepő, hiszen a meghatározás sem egyszerű: a kérdésnek ugyanis van egy pedagógiai és egy jogi megközelítése is. A jogi értelmezés szerint SNI-s az, aki az átlag alatt teljesít; a pedagógiai megközelítés szerint pedig az, aki az átlagostól extrémen eltérő teljesítményt nyújt – legyen az alul- vagy felülteljesítés. (Némethné 2007) Ez utóbbi értelmezés szerint tehát a tehetséges tanulók is SNIsek, hiszen tanításuk nem uniformizálható, egyénre szabottnak kell lennie. 1. ábra A sajátos nevelésű szükségletű tanulók (Forrás: Némethné 2000)
Tankötelezettek Tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdők
Kivételes képességűek Értelmileg akadályozottak
Tanulásban akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők
383
Előadásomban az értelmileg akadályozott tanulókra nem kívánok kitérni, mert nincs tapasztalatom tanításukban. Ugyancsak nem érintem a tehetséges tanulók körét, bár – ahogyan az ábrán is látható – van átfedés a tanulási problémákkal küzdők és a kivételes képességűek között. Minden tanár tapasztalta már, hogyan válik egy tehetséges gyermek rossz magatartású tanulóvá pusztán unalomból, hiszen hamar végzett a feladattal – mely talán nem is okozott neki kihívást –, nem kapott újabbat, esetleg eredetileg is mást, mint a többiek! Ezért úgy gondolom, a legtöbb tanárnak vannak módszerei a tehetséges tanulók tanulási folyamatának irányítására, mivel szívesebben foglalkozunk velük, mint tanulási problémákkal küzdő társaikkal, magatartási problémáikat is könnyebben kezeljük. A tanulási problémákat két fő csoportra oszthatjuk: tanulási nehézségek és tanulásban akadályozottság. Az utóbbi tartós állapot, ide tartoznak az értelmi, érzékszervi, mozgás és beszédfogyatékos tanulók. A tanulási nehézséggel küzdők további két csoportra oszthatók: a tartós problémákkal (diszlexia, diszgráfia, diszkalkula, hiperaktivitás, beilleszkedési és magatartászavar) és az átmeneti problémákkal küzdők, azok, akik valamilyen okból lemaradtak társaiktól (hosszú hiányzás, családi háttér, rossz tanulási módszerek stb.). (Némethné 2007) Szombathelyen a Bercsényi Miklós Általános Iskola vállalja fel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. Jelenleg (2011. 08. 25.-ei adat) tanulói létszámának (405 fő) 13%-a (52 fő) igényel speciális pedagógiai bánásmódot. Közülük 19 fő testi vagy érzékszervi akadállyal élő, 33 fő pedig beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarral küzd. Az iskola értelmi fogyatékkal élő diákokat nem fogad, mivel az ő ellátásuk speciális pedagógiai kompetenciákat (gyógypedagógus) igényel. Jelenlegi tanítványaim közül három érzékszervi és/vagy testi funkciózavarral él, az órákon gyógypedagógiai asszisztensek segítségével vesznek részt. Mindhárman nehezen írnak, a másolás is gondot okoz nekik. Diák 1 (D1) mozgássérült, de önálló helyváltoztatásra képes, ha lassan is. Látásával is vannak problémák. Diák 2 (D2) és Diák 3 (D3) kocsiban, bottal vagy kerettel, asszisztensi segítséggel közlekedik. D2 beszéde nehezen érthető. További két tanítványomnak tanulási zavara van.. Egyikük (Diák 4 – D4) diszkalkulás, helyesírási nehézséggel küzd, szakvéleménye alapján az idegen nyelv értékelése alól felmenthető. Ezzel a lehetőséggel évek óta él is, ami az órai munkájára is rányomja a bélyegét. Sajnálatos módon ugyanis a legtöbb értékelés alól felmentett diák kivonja magát a munka alól. Róla is elmondható, hogy közös munkánk kezdetekor nehezen volt bevonható az órai munkába, meg sem kísérelte, hogy együtt dolgozzon a csoporttal, legtöbbször elő sem vette a felszerelését (első közös tanévünkben szeptemberében hetekig nem is hordta magával). A pusztán figyelmet igénylő olvasási feladatokat sem volt hajlandó megoldani, ahol csak adatokat kellene kiszedni a szövegből a megértés
384
teljessége nélkül. A szülők és kollégák számára azonban gyakran kell értékelni, így feljegyzéseket készítek, mely alapján szövegesen értékelem. Másik diákom (Diák 5 – D5) a sok hiányzás miatt alulteljesítő, családi háttere nem támogató, nem segítik őt a pótlásban. Ő egyéni foglalkozások keretében érdeklődő, szívesen tanul, ha megfelelően motivált. Az előző tanévben előforduló hosszú hiányzásai miatt angol nyelvből a kevés jegye alapján meg kellett volna buktatnom, de éltem a törvény adta lehetőséggel, és igazgatói engedéllyel számára a tanévet meghosszabbítottuk. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az évzáró után egy héten keresztül be kellett járnia az iskolába önálló foglalkozásokra. A foglalkozások zárásaként két teszt kitöltésével bizonyíthatta fejlődését. Az egyik teszt főleg szövegértési feladatokból állt, melyet 52%-ra teljesített; a másik pedig a szókincsét tesztelte (kizárólag azokra a szavakra építve, melyeket a héten közösen gyakoroltunk). Ezt az akadályt is sikeresen vette, 82%-ra teljesített. Már az eddig elmondottakból is kiderül, hogy az SNI-s tanulók tanulási folyamatát úgy tudjuk a legmegfelelőbben megszervezni és irányítani, hogy azt egyénre szabottá tesszük; differenciáljuk a tartalmat, a folyamatot és a produktumot. (Heacox 2006). Mit jelent ez a gyakorlatban? Differenciálnunk kell az új anyag prezentálásakor, a segítségnyújtás módjában, a ráfordított időben, a feladatok szintjén, a számonkéréskor és természetesen az értékelés alkalmával. A fentiekben már érintettem a ráfordított időt és az értékelést, előadásom következő részében pedig igyekszem a többire is példával szolgálni. Általában elmondható, hogy az új anyagok prezentálásakor nem kell sokat külön készülnöm az SNI-s diákok igényeinek kielégítésére, hiszen az általam tanított diákok értelmileg épek, intelligenciájuk átlagos. Figyelembe kell azonban vennem, hogy a testi fogyatékkal élő diákok íráskészsége nem azonos a többiekével, tőlük nem várható el, hogy ugyanabban a tempóban írjanak le valamit, mint a többiek. Szerencsénkre azonban digitális táblára dolgozunk, így a táblára felírtak pár gombnyomással átalakíthatóak pdf formátumba, elmenthetők és az érdeklődő diákokkal, szülőkkel megoszthatóak. A tábla szoftvere az internetről is letölthető, így aki szeretné, az óra anyagát abban a formátumban is megkaphatja. Szavak tanításánál esetükben még fontosabb a vizualitás.
385
2. ábra Táblaképek pdf formátumban elmentve
Ugyancsak gondot jelenthet számukra a jegyzetelés szótározás közben. Ebben az eset készülök egy kinagyított külön listával azoknak, akik nehezebben írnak, illetve a Quizlet internetes oldalt használom. A listán szerepelnek az általam újnak ítélt szavak, valamint egy párosító, kiegészítős feladat a gyakorlásra, amíg a többiek kiírják a szavakat a saját szótárukba. Ha nem sikerül minden, számukra új szót kiírnom, akkor a listát az órán kiegészítem, vagy a gyógypedagógiai asszisztens teszi ezt meg. A Quizlet internetes oldal használata szintén segítség a szótározáshoz, szótanuláshoz. Ezzel a segítséggel nem csak az SNI-s diákok élnek, minden diákom regisztrált. A program alkalmas órai munkára és otthoni tanulásra; csoportos vagy egyéni alkalmazásra, és tapasztalatom szerint nagyon hatékony. Szótározás alkalmával az új szavakat azonnal szókártyaként felrögzítem, a hangszóró segítségével a kiejtés is gyakorolható. A tanulók otthon
386
memorizálhatják a szavakat, játékokat játszhatnak, egymással versenyeket vívhatnak, teszteket generálhatnak szókincsük fejlődésének ellenőrzésére. Hogy tanulásuk szervezettebb legyen, tanulócsoportokba hívtam meg őket,és a csoportokhoz megfelelő szókártya szetteket rendeltem. Minden tag szerkesztői jogokkal is rendelkezik, így maguk is hozhatnak létre újabb szetteket, kiegészíthetik a régieket. Ugyancsak a prezentációt segíti elő, ha a diákok a tankönyv ábráit nagyobban is viszontláthatják, illetve azok, akiknek nehezebben megy a tankönyvek lapozása, a laptopjukon is olvashatják. Ennek érdekében a kiadótól vásárolt digitális segédanyagok használatán kívül a könyvek oldalait is gyakran beszkennelem, hogy könnyebben követhessék az angolul elhangzó utasításokat (ez különösen a felsőbe érkezőknek nagy segítség!). Az SNI-s diákok több tanári segítséget igényelnek az órákon, mint társaik. D1, D2 és D3 amennyiben segítséget kap egy feladat értelmezésében, képes önállóan dolgozni, bár lassabban, mint a többiek. Ezért amennyiben írásbeli gyakorlásra van szükség, számukra kevesebb feladatot jelölök ki, vagy a feladaton belül kevesebbet kell elvégezniük. Amennyiben mégsem megy az önálló munka, rendelkezésükre állnak a gyógypedagógiai asszisztensek is. D4 és D5 esetében mindig meg kell bizonyosodnom, hogy értik a feladatot, segítséget kell nyújtanom az elindulásnál és folyamatosan figyelemmel kell kísérnem őket. Számonkéréskor az iskola pedagógiai programjának értelmében SNI-s diákjaink külön összeállított dolgozatot kapnak. Minden dolgozat összeállításakor legalább két változatot készítek: egy normál és egy SNI-s változatot. Azok számára, akik nehezen írnak, vagy kinagyított dolgozatot készítek, vagy szóban kérdezem ki őket. A kikérdezés általában olyankor zajlik, amikor a csoport többi tagja valamilyen csoportmunkán dolgozik, és már túl van a dolgozat megírásán. Ha írásbeli feleletük nem kielégítő, kaphatnak esélyt szóbeli javításra. Sokszor csak nem merik leírni, amit tudnak, mondván az úgysem lesz helyes. Az értékeléssel már érintőlegesen foglalkoztam, azon diákokról, akik az értékelés alól felmentettek jegyzeteket készítek és őket - amennyiben szükséges – szóban értékelem. A többi SNI-s diákot az osztályozás alkalmával képességeit figyelembe véve, önmagához képest értékelem (pl. helyesírás). Fontos, hogy legyen sikerélményük, mert csak az motiválja őket a további tanulásra, készülésre. A csoportmunka szintén a differenciálás egyik eszköze, hiszen csoportokban a diákok képességeik szerint dolgozhatnak a kitűzött cél megvalósításának érdekében. Projektkészítés közben például van, aki szövegértési képességeit vetheti latba (előre kiadott feldarabolt szöveg sorba állítása); van, aki rajztehetségét használhatja (illusztráció készítése); van, aki fogalmazó készségét kamatoztathatja (kiegészítő szövegek, képaláírások); van, aki a tervezésben segíthet (projekt összeállítása).
387
Összefoglalásképpen ismételten szeretnék rámutatni, hogy a legfontosabb tisztában lenni tanítványaink teljesítőképességével. Ez olyankor is fontos, amikor viszonylag homogén csoporttal dolgozunk, de különösen olyankor, ha csoportunkban van sajátos nevelési szükségletű diák. Sajnos a tanárképzés nem ad módszertani válaszokat erre a problémára, minden tanár, nyelvtanár magára van utalva. Egy 2005-ös Európai uniós tanulmány végkövetkeztetése szerint az SNI-s diákok sikeres nyelvoktatásának legnagyobb akadálya a tanulók képességeinek alábecsülése és az idegen nyelv hasznának kétségbe vonása ezen diákoknál. Sajnos egyet kell értsek, magam is többször hallottam kollégáktól, hogy „minek velük vesződni, úgyse tudják megtanulni”. Véleményem szerint viszont érdemes, hiszen ugyanolyan joguk van hozzá, mint más tanítványainknak. Hogy integrációjuk valóban megtörténhessen a tanári attitűdnek is meg kell változnia, hiszen őket tanítani állandó útkeresést jelent, folyamatos változtatásra, fejlődésre késztet.
Irodalom Heacox D. 2006. Differenciálás a tanításban, tanulásban. Kézikönyv a 3-12. évfolyam számára. Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány Maros A.-Némethné T. Á.-Vincze Sz. 2000. Segédlet az oktatáselmélet tanulásához. Szombathely: BDF Némethné T.Á. 2007 Az inklúzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápa: Magánkiadás. Special Educational Needs in Europe. The Teaching and Learning of Languages. Executive Summary 2005. http://ec.europa.eu/education/languages/pdf/doc645_en.pdf
388
