Romsics Erika

Romsics Erika

2015.11.15.

Előzmény: Az Európai Unió számvitelre vonatkozó irányelvei A számviteli törvény 2016. évi változásai az uniós jogharmonizáció tükrében Előadó: Simonné Romsics Erika

4. irányelv (78/660/EGK): a gazdasági társaságok éves beszámolójáról 7. irányelv (83/349/EGK): A konszolidált (összevont) beszámolókról 8. irányelv (2006/43/EK): Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról* *Eredeti irányelv: A számviteli beszámolók felülvizsgálatával megbízott személyek működésének engedélyezéséről (84/253/EGK)

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA


ZALA MEGYEI SZERVEZETE


Új EU irányelv!

Az Európai Unió számvitelre vonatkozó irányelvei 2013. június 26-tól

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án elfogadta a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelvet, amely egyrészt a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását tartalmazza, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezését.

2013/34/EU irányelv a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról. 8. irányelv (2006/43/EK): Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról.





2013/34/EU irányelv főbb jellemzői cél: értékelési alapok és a közzétételükre vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolása.

Az irányelv hatálya alá tartoznak: részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok,

az irányelvnek biztosítania kell a kisvállalkozásokra vonatkozó követelmények nagyfokú harmonizálását az Unió egészében.

azok a közkereseti és betéti társaságokra, amelyeknél minden teljes felelősséggel tartozó tag részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság,

ez az irányelv a „gondolkozz előbb kicsiben” elven alapul.

személyegyesítő társaságok, akkor is, ha a nem részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában működő tagok ténylegesen mégis korlátozott felelősséget viselnek.

Annak elkerülése érdekében, hogy a kisvállalkozásokra aránytalan adminisztratív terhek nehezedjenek, a tagállamok a kötelező kiegészítő megjegyzéseken túl csak szűk körben írhatnak elő adatközlést további kiegészítő megjegyzésként. Az éves pénzügyi kimutatásokban történő elszámolást, értékelést, megjelenítést, adatközlést és konszolidálást a lényegesség elvének kell vezérelnie.

A nonprofit vállalkozások nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az irányelv I. és II. melléklete tagállamonként felsorolja az irányelv hatálya alá tartozó cégformákat.





1

Romsics Erika

2015.11.15.

Az új irányelv megjelenése a magyar számvitelben

2013/34/EU irányelv hatályba lépése az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. kihirdetés: Brüsszelben, 2013. június 26-án. az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. tagállamoknak 2015. július 20-ig kell átültetni a nemzeti jogba. a tagállamok előírhatják, hogy a rendelkezéseket a 2016. január 1-jén vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra kell az első alkalommal alkalmazni.

A Parlament elfogadta: 2015. június 23. Megjelent: a Magyar Közlöny 2015. évi 97. számában 2015. évi CI. törvény: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. Hatályba lépés: 2016. január 1. kezdődő üzleti évre Feladatok: A kapcsolódó kormányrendeletek és más jogszabályok módosításai várhatóan 2015. ősz/év vége Van felkészülési idő Nincs rendező mérleg





Kisvállalkozásoknál érvényesül a maximum harmonizáció elve

Közép és nagyvállalkozásokra érvényesül a minimum harmonizáció elve

a kisvállalkozásokra nem írható elő sem kevesebb sem több az irányelvben megfogalmazottaknál a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az irányelv szerinti előírásokat, de azon túlmenően – szűk kivételen kívül – NEM ÍRHATÓ ELŐ számukra egyéb bemutatási kötelezettség.

Az irányelvben megfogalmazottakon kívül további követelmények is meghatározhatóak számukra Nem kell külön kezelni ezt a két kategóriát





Mely vállalkozások minősülnek „kicsiknek” az irányelv szerint?

Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét…

Elkülönítés kritériumai Mikrovállalkozás Mérleg főösszeg

Nettó árbevétel

Átlagos foglalkoztattak száma

Mérleg főösszeg 350.000 EUR

Nettó árbevétel 700.000 EUR

Átlagos foglalkoztatottak száma 10 fő

ezek az adatok általában objektíven jellemzik egy vállalkozás méretét.

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Romsics Erika © ZALA MEGYEI SZERVEZETE

11


12

2

Romsics Erika

2015.11.15.

Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét… Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok a kisvállalkozások kategóriájánál a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozóan még a megadottnál is magasabb határértékeket határozzanak meg. Ennek a legmagasabb értéke 6.000.000 EUR a mérlegfőösszegre és 12.000.000 EUR a nettó árbevételre vonatkozóan. A határértékek csökkentését az irányelv NEM TESZI LEHETŐVÉ!

Kisvállalkozás

Mérleg főösszeg 4.000.000 EUR

Nettó árbevétel 8.000.000 EUR



13


14

Ha a mérleg fordulónapján túl lépik a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét…

Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét… Középvállalkozás

Nagyvállalkozás Mérleg főösszeg 20.000.000 EUR




A középvállalkozásokra vonatkozó határértékeket túllépi!!!

15

„A”


16

Kisméretű csoport

Vállalatcsoportok „A”

„B”

„E”

Mérleg főösszeg „B”Nettó árbevétel „E” 4.000.000 EUR 8.000.000 EUR

Ha a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérleg fordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét….

„C”

„C”


„D”

„D”


17


18

3

Romsics Erika

2015.11.15.

Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok a kisméretű csoportok kategóriájánál a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozóan még a megadottnál is magasabb határértékeket határozzanak meg. Ennek a legmagasabb értéke 6.000.000 EUR a mérlegfőösszegre és 12.000.000 EUR a nettó árbevételre vonatkozóan. A határértékek csökkentését az irányelv NEM TESZI LEHETŐVÉ!

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Romsics Erika ©

„B”

Mérleg főösszeg 20.000.000 EUR

Ha a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérleg fordulónapján, összevont alapon túl lépik a következő három kritérium közül „A” legalább kettőnek a határértékét….

„E”


„C”


„D”


19


20


Beszámolási formák a 2000. C törvény szerint Megnevezés Beszámolási forma

Nagyméretű csoport „E”

„B”

Közepesméretű csoport „A”

MikroKisKözépNagygazdálkodók vállalkozások vállalkozások vállalkozások Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló

Éves beszámoló

Éves beszámoló

A középes méretű csoportra vonatkozó határértékeket túllépi!!!

„C”

„D”


21


MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ZALA MEGYEI SZERVEZETE

Beszámolási formák a 2000. C törvény szerint Beszámolók típusai: Típus Mikrogazdálkodói éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összesen

2013

2014

57.615 (13%)

52.344 (22%)

356.203 (81%)

175.925 (74%)

25.121 (6%)

9.502 (4%)

438.939 (100%)

237.771 (100%)

Számviteli törvény változása 2016.

Forrás: Szakma 2015/9. 405. oldal


4

Romsics Erika

2015.11.15.

Fogalmak 3.§(2)

Fogalmak 3.§(2)

(7) Kapcsolt vállalkozás: Az anyavállalat és a közös vezetésű vállalkozás. (kikerült a társult vállalkozás) (4) Társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára (4a) Mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

(9) Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.





Fogalmak 3.§(2) (5) Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a 2–4. pont szerinti (azaz a leány, közös vezetésű, társult) vállalkozások közé;

Irányelvben: „számottevő”

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben „A” A.III.4 A/III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

„A” 38% Kölcsön

„B”

„B” F.III.7 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA




Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben

B/II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

B/III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete





5

Romsics Erika

2015.11.15.

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F/II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek





Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a évközben vezethető mérlegben

Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére

szállító folyószámlán, év végén a beszámolóban

F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek kell elkülöníteni. 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA

2015.

2016.

311. Vevők

32.000

32.000

Ebből: „Másikkal” szemben

2.000

2.000

36. Rövid lejáratú kölcsön „Másiknak”

9.000

9.000

2015.

2016.

B.II.1 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

30.000

30.000

B.II.2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

11.000

B.II. 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

11.000

2.000 + 9.000


2015.

2016.

18. Tartósan adott kölcsön „Másiknak”

78.000

78.000

311. Vevők

32.000

32.000

Ebből: „Másikkal” szemben

2.000

2.000

36. Rövid lejáratú kölcsön „Másiknak”

9.000

9.000

Mérlegtétel

2015.

A.III.2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

2016.

„Egyik” Kft

25%

„Másik” Kft

78.000

A.III.4. Tartósan adott kölcsön egyéb jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

78.000


Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére

Mérlegtétel

Főkönyvi számla



Főkönyvi számla

„Egyik” Kft 25%-os tulajdonosa „Másik” Kft-nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek.

Sémák változása - Eredménykimutatás A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások Osztalék a jóváhagyás D. Rendkívüli eredmény időszakában jelenik meg kötelezettségként C E. Adózás előtti eredmény (±A;± B) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény D 22.Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ZALA MEGYEI SZERVEZETE

6

Romsics Erika

2015.11.15.

Sémák változása - Mérleg D. I.

Saját tőke Jegyzett tőke Ebből:

visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

Sémák változása Megszűnik az eredménykimutatás „B” változata. Eredménykimutatás formák eddig: Lépcsőzetes „A” Mérlegszerű „B”

II. III. IV. V. VI.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA




Eredménykimutatás formái eddig „A” változat

„B” változat

Sémák változása Az egyszerűsített mérlegben: V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény helyett V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye Összevont (konszolidált) mérlegben: A.III. 9. Tőkekonszolidációs különbözet – leányvállalatokból – társult vállalkozásokból helyett

A.III. 11. Tőkekonszolidációs különbözet – leányvállalatokból – társult vállalkozásokból

B.II.8. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés helyett B.III.9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés ……stb. Azaz a konszolidációhoz kapcsolódó sorok számozása változik. MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ZALA MEGYEI SZERVEZETE

Rendkívüli tételek megszűnése Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.


Egyéb bevételek 77§ (3) k) „a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több”

Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Egyéb bevétel

Rendkívüli ráfordítás

Pénzügyi ráfordítás

Apportátadás, ami nem értékpapír NETTÓ elszámolás

Egyéb ráfordítás





7

Romsics Erika

2015.11.15.

Egyéb ráfordítás 81§ (2) k) „a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;

Példa az apport átadására az átadónál 1

„Apportáló” Kft. 80.000 eFt könyv szerinti értékű, 110.000 eFt bekerülési értékű gyártógépsort apportál „Fogadó” Kft-be. Az apport átadással 30%-os részesedést szerez. Az alapított „Fogadó” Kft. jegyzett tőkéje 240.000eFt. Létesítő okirat szerinti érték: 240.000eFt×0,3= 72.000eFt Könyv szerinti érték: 80.000eFt Eredményhatás = 72.000-80.000 = -8.000eFt

Apportátadás, ami nem értékpapír NETTÓ elszámolás







2015-ben: Bruttó érték kivezetése Halmozott écs kivezetése Létesítő okirat szerinti érték

T 881 - K 131 T 139 – K 881 T 36 - K 981

110.000 30.000 72.000

2016-ban: Könyv szerinti érték kivezetés: Halmozott écs Nettó érték

T 139 – K 131 T 86 – K 131

30.000 80.000

Létesítő okirat szerinti érték

T 36 – K 86

72.000

„Apportáló” Kft. 70.000 eFt könyv szerinti értékű, 110.000 eFt bekerülési értékű egyéb berendezést apportál „Fogadó” Kft-be. Az apport átadással 30%-os részesedést szerez. Az alapított „Fogadó” Kft. jegyzett tőkéje 240.000eFt.

Létesítő okirat szerinti érték: 240.000eFt×0,3= 72.000eFt Könyv szerinti érték: 70.000eFt Eredményhatás = 72.000-70.000 = + 2.000eFt






Apportátadás- egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás

2015-ben: Bruttó érték kivezetése Halmozott écs kivezetése Létesítő okirat szerinti érték

T 881 - K 143 T 149 – K 881 T 36 - K 981

110.000 40.000 72.000

2016-ban: Könyv szerinti érték kivezetés: Halmozott écs Nettó érték

T 149 – K 143 T 96 – K 143

40.000 70.000

Létesítő okirat szerinti érték

T 36 – K 96

72.000

Minden olyan esetben amikor az apportálandó eszköz NEM értékpapír, hanem pl. Készlet Követelés Immateriális jószág Nettó elszámolás!!!!





8

Romsics Erika

2015.11.15.

Példa a hitelező által elengedett kötelezettségre

Egyéb bevételek 77 §.(3) l) „a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik”

Az „A” Kft. ellentételezés nélkül elengedte a „B” Kft. 12.700 eFt-os szállítói tartozását. A tartozásból még raktáron van a megvásárolt anyag fele. 2015-ben Elengedett kötelezettség Elhatárolás

T 454 – K 989 T 989 – K 483

12.700 5.000

2016-ben Elengedett kötelezettség T 454 – K 96 Elhatárolás T 96 – K 483 A költség, ráfordítás elszámolásakor arányos feloldás: Elhatárolás feloldás T 483 – K 96

Ha kapcsolódik akkor halasztott bevétel PIE





12.700 5.000 …………….

Egyéb ráfordítás 81§ (2) l)

Egyéb ráfordítás 81§ (2) m)

„behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét”

„a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét –a tartozást átvállalónál;”

Egyéb ráfordításként kell elszámolni: Követelés értékvesztése Behajthatatlan követelés Elengedett követelés

Pénzügyi rendezésig halasztott ráfordítás AIE





Példa az átvállalt kötelezettségre

Egyéb bevételek 77§ (3) m

Az „Átvállaló” Kft. ellentételezés nélkül átvállalta a „Nem tudok fizetni” Kft. leányvállalatának 55.000 eFt-os szállítói tartozását. A tárgyhónapban a tartozásból 35.000 eFt-ot átutalt.

Egyéb bevételként kell kimutatni: „a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;”

2015-ben Tartozás átvállalás Elhatárolás Pénzügyi rendezés Elhatárolás feloldás 2016-ben Tartozás átvállalás Elhatárolás Pénzügyi rendezés Elhatárolás feloldás

T T T T

888 393 479 888

T T T T

– K 479 – K 888 – K 384 – K 393

86 – K 479 393 – K 86 479 – K 384 86 – K 393

55.000 55.000 35.000 35.000

55.000 55.000 35.000 35.000

Kapott támogatás lehet: Költségek ellentételezésére Fejlesztési célú Egyéb





Egyéb bevétel

9

Romsics Erika

2015.11.15.

Egyéb bevétel 77§(4) Halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: elengedett kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz könyv szerinti érték összegéig), fejlesztési célra kapott támogatást, a térítés nélkül átvett eszközök piaci értékét, harmadik személy által átvállalt kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz könyv szerinti érték összegéig)

Egyéb bevétel 77§(3) n „térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét;”

Ha részesedésnek értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik





Egyéb bevétel 77§(3) példa

Egyéb ráfordítás 81§ (2)

A „Könyvelek” Kft. ingyenes könyvelést nyújt egyik kisebb ügyfelének nulla forintos megbízási szerződés alapján. A könyvelési szolgáltatás piaci értéke 20.000 Ft.

n.) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét;

Szolgáltatás igénybe vételének elszámolása szerződés alapján T 52. - K 96. 20.000 Áfa könyvelése T 466. – K 479/96.

5.400





Egyéb ráfordítás/ bevétel példa

Egyéb ráfordítás 81.§ (6)

Adok Kft. fejlesztési céllal átutal a Kapok Kft.-nek 2.300.000 Ft-ot. Ugyanakkor egyéb célra is felhasználható 1.000.000 Ft-ot is átutal.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

Aki adja

Aki kapja Kapott összeg bankértesítés alapján T 384. – K 96. 3.300.000 Fejlesztési támogatás elhatárolása T 96. – K 483. 2.300.000 Elhatárolás feloldás (az értékcsökkenés arányában) T 483. – K 96. ………………..

Átutalt összeg bankértesítés alapján T 86. – K 384. 3.300.000





10

Romsics Erika

2015.11.15.

Egyéb ráfordítás 81.§(6) példa Üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értéke 900.000 Ft az átadás célja közvilágítás kiépítés az utcában, 10 évre-re szól a területbérleti jog. Átadás használatba vételt megelőzően T 86. – K 161. 900.000 T 393. – K 86. 900.000 1. teljes évben T 86. – K 393. 90.000

Pénzügyi műveletek eredménye 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek értékesítésének árfolyamnyeresége 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)





Pénzügyi műveletek eredménye

Fogalmak változásából adódó eredménykimutatás tételek változásai

18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek árfolyamvesztesége 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22.Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21+22)

Tartós részesedések

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/ráfordítások árfolyamveszteségek

Más befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírokból, kölcsönökből) származó árfolyamveszteségek/ árfolyamnyereségek

Külön kell kimutatni!!!





Fogalmak változásából adódó eredménykimutatás tételek változásai

Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Változatlan elnevezés, de VÁLTOZÓ TARTALOM

Befektetési és forgatási célú részesedés. Ide tartozik az elsőbbségi részvények után kapott kamatok (osztaléknak minősül) Tartós részesedések árfolyam különbözetei (kapcsolt, jelentős, egyéb)

Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedésekből származó bevételek,/ráfordítások árfolyamnyereségek/ árfolyamveszteségek

Minden részesedés és értékpapír, DE csak a lekötött bankbetét és tartósan adott kölcsön MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA




11

Romsics Erika

2015.11.15.

Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek/ráfordítások, árfolyamnyereségek/ árfolyamveszteségek

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tartósan adott kölcsönök (kapcsolt, jelentős, egyéb) kamatai árfolyam különbözetei

Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és követelések (kapcsolt, jelentős, egyéb)

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Hitelek, kölcsönök (hosszú és rövid lejáratú), kötvénytartozások, egyéb kötelezettségek (kapcsolt, jelentős, egyéb)

Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások







Forgatási célú részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kereskedési célú követelések eladásának különbözetei Devizás tételek árfolyam különbözetei Befektetési célú kamatozó értékpapírok bekerülési és névérték közötti különbözet elhatárolása Opciós díjak, Skontó……stb.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ ráfordításai

Az egyéb (elengedett kötelezettség, tartozásátvállalás, térítés nélküli átadás/átvétel) gazdasági eseményeket is az előzőek szerint kell elszámolni.

Ha részesedésekhez értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak




Összegezve:

Összegezve:

Befektetett pénzügyi eszköz, kölcsön

<>

r Forgó eszközök között lévő értékpapír

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/részesedésekből származó ráfordítások árfolyamvesztéségek

Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek/Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Nem értékpapír

Egyéb ráfordítás

Tartós részesedés


Könyv szerinti érték

p

Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás

Térítés nélküli átadás


p

Könyv szerinti érték létesítő okirat szerinti érték

A

t

NETTÓ módon!


Nem értékpapír

o

A tőkeműveletekhez (apport, tőkekivonásos tőkeleszállítás, átalakulás, egyesülések, szétválások) kapcsolódó gazdasági eseményeket is az előzőek szerint kell elszámolni!

Forgó eszközök között lévő értékpapír

Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai





12

Romsics Erika

2015.11.15.

Összegezve:



<>

Könyv szerinti érték Névérték fejében átvett eszközök

Tőkeleszállítás

Nem értékpapír

Forgó eszközök között lévő értékpapír

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/részesedésekből származó ráfordítások árfolyamvesztéségek

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Adózás előtti eredmény (± A± B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (± C – X) D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke

Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek/Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Ebből visszavásárolt részesedés névértéken

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai





Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások Eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: (37§ (2) a) az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, d) az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget,

tulajdoni

D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások 39 § (3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Új csökkenés





Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa

39§ (3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék,részesedés összegét.

A mérlegkészítés időpontja: április 30. Az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés: április 30. A korrigált saját tőke 912 eFt, ebből eredménytartalék 100 eFt. Jegyzett tőke 800 eFt. A leányvállalat március 30-án jóváhagy 200 eFt osztalékot a tulajdonos anyavállalatnak. Mennyi eredménytartalékot vehet figyelembe az AV? Az AV április 30-án az osztalékfizetési korlát meghatározásakor 200 eFt eredménytartalékot vehet figyelembe. Módosított korrigált saját tőke: 912+200 = 1.112 eFt.





13

Romsics Erika

2015.11.15.

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa Eset

A eset megoldása

A

D. Saját tőke

78.000

D.I. Jegyzett tőke

20.000

D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke(-)

3.000

D.III. Tőketartalék

6.000

D.IV. Eredménytartalék

15.000

D.V. Lekötött tartalék

4.000

D.VI. Értékelési tartalék

35.000

D.VII. Adózott eredmény

1.000

Mennyi a kifizethető maximális osztalék?

Adózott eredmény Eredménytartalék Osztalékfizetés forrása

1.000 eFt 15.000 eFt 16.000 eFt

Saját tőke osztalékfizetés előtt 78.000 eFt - Lekötött tartalék - 4.000 eFt - Értékelési tartalék - 35.000 eFt Korrigált saját tőke 39.000 eFt 39§ (3) szerinti maximális osztalék: 39.000 – 20.000 = 19.000 eFt Kifizethető maximális osztalék: 16.000 eFt! (16.000 < 19.000)





Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa Eset

B eset megoldása

B

D. Saját tőke

62.000

D.I. Jegyzett tőke

20.000

D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

3.000

D.III. Tőketartalék

0


- 5.000


4.000


15.000


31.000



31.000 eFt - 5.000 eFt 26.000 eFt

Saját tőke osztalékfizetés előtt 62.000 eFt - Lekötött tartalék - 4.000 eFt - Értékelési tartalék - 15.000 eFt Korrigált saját tőke 43.000 eFt 39§ (3) szerinti maximális osztalék: 43.000 – 20.000 = 23.000 eFt Kifizethető maximális osztalék: 23.000 eFt! (23.000 < 26.000)





Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa

C eset megoldása

Eset

C

D. Saját tőke

92.000

D.I. Jegyzett tőke

20.000

D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke D.III. Tőketartalék

4.000 20.000


- 20.000


6.000


60.000


10.000



10.000 eFt - 20.000 eFt -10.000 eFt

Saját tőke osztalékfizetés előtt - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Korrigált saját tőke 39§ (3) szerinti maximális osztalék: 26.000 – 20.000 = 6.000 eFt Kifizethető maximális osztalék: 0 eFt.

92.000 eFt - 6.000 eFt - 60.000 eFt 26.000 eFt





14

Romsics Erika

2015.11.15.

Osztalékelőleg elszámolása Osztalékelőleg kifizetésének a feltétele az osztalékfizetési korlát! A feltétel vizsgálatához közbenső mérleget kell összeállítani, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak eredmény kimutatással figyelembevételével, alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani. A legutolsó beszámolót a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására!

Gt.

PTK

Társasági szerződés

Rendelkezni kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségéről

Nem szükséges rendelkezni az osztalékelőleg fizetésről

Közbenső mérleg igény

Igen, de az éves beszámoló mérlege 6 hónapig felhasználható (más döntések meghozatalára is)

2014. 11. 27-től az éves beszámoló mérlege 6 hónapig felhasználható (más döntések meghozatalára is)

Osztalékfizetési korlát

Maximum a szabad tőkeelemek erejéig

Maximum a szabad tőkeelemek erejéig Pénzbeni vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető ki (ideértve a minimum 3 millió forintos jegyzett tőke elérését is)

Tagok írásbeli nyilatkozatának szükségessége, és visszafizetési kötelezettség vállalása

Szükséges

Nem szükséges, a törvény mondja ki





Saját részvény/üzletrész visszavásárlása 39§

Osztalék/osztalékelőleg szabályai Feltételek

Azaz ha volt osztalék vagy osztalék előleg akkor azzal csökkenteni kell!

(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) – a más jogszabályban előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Saját részvény/üzletrész visszavásárlása példa A vállalkozás taggyűlése 10.000 eFt osztalékot hagyott jóvá május 25-i közgyűlésén. A vállalkozás június közepén vissza kívánja vásárolni üzletrészeinek 15%-át 28.000 eFt-ért. D. Saját tőke

117.000

I. Jegyzett tőke

20.000

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

4.000

III. Tőketartalék

10.000

IV. Eredménytartalék

24.000

V. Lekötött tartalék

Visszavásárolhatja-e a tervezett saját üzletrészét a vállalkozás?

6.000

VI. Értékelési tartalék

60.000

VII. Adózott eredmény

1.000





Feltételek vizsgálata:

Kiegészítő melléklet – Éves beszámoló 88§ (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Jóváhagyott osztalékkal csökkentett saját tőke 117.000 – 10.000 = 107.000 eFt Jóváhagyott osztalékkal csökkentett korrigált saját tőke 107.000 – (6.000 + 60.000) = 41.000 eFt Korrigált saját tőke – tervezett visszavásárolt saját üzletrész 41.000 – 28.000 = 13.000 eFt 13.000 < 20.000 eFt Nem vásárolható vissza 28.000 eFt-ért az üzletrész. Maximum (41.000 – 20.000) = 21.000 eFt-ért vásárolható vissza üzletrész.

Számviteli politikában kell meghatározni a kivételes nagyságú vagy előfordulású tételeket.





15

Romsics Erika

2015.11.15.

Kiegészítő melléklet – Éves beszámoló


(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal).

(10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.

Eddig akkor kellett, ha… 2016-tól kötelező bemutatni azt amit az ügyvezető javasol

Kötelező szerkezet!!





Kiegészítő melléklet – Éves beszámoló 89§(1) be kell mutatni c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét; 90§(6) (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke elemeinek üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett összeg.

Kiegészítő melléklet – Éves beszámoló 91§ a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva; -

-

Legalább: Szellemi Fizikai bontás

b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;







91§ c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek; e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.

92§ (3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.





16

Romsics Erika

2015.11.15.

Kiegészítő melléklet – Éves beszámoló 93§ (5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit. Számviteli politikában szabályozni mi a jelentős!

(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben –, továbbá az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.

Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló 96§ (4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)–e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni. Irányelvekben maximum adatközlési előírás!





Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló

Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló Számviteli politikában szabályozni!

88§ (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

88§ (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban.







89§(4) b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;

89§(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.





17

Romsics Erika

2015.11.15.



Ez nem 90§ (2) változott! A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

90§ (3) a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;





Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló 90§ (7) (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos – előzőekben részletezett – adatokat.

Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló 90§(9) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl: a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az eredménykimutatásban, g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását,





Kiegészítő melléklet – Egyszerűsített éves beszámoló 91§ (a) a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva;

Számviteli politika Ki kell alakítani és írásba kell foglalni a vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Rögzíteni kell benne: a gazdálkodóra jellemző szabályokat előírásokat és módszereket, amelyekkel a vállalkozó meghatározza: 1. Mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából: lényegesnek és nem lényegesnek jelentősnek és nem jelentősnek kivételes nagyságú vagy előfordulásúnak





18

Romsics Erika

2015.11.15.

Számviteli politika


2. A számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket és milyen feltétellel alkalmazza illetve 3. Az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika döntések összessége. Ebből következik hogy a döntések, szabályok az adott vállalkozóra kötelező érvényűek. (ettől eltérni csak a számviteli politika módosításával lehet)

Számviteli politika keretében el kell készíteni: 1. Az eszközök és források értékelési szabályzatát, 2. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, 3. A pénzkezelési szabályzatot, 4. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.(ezt nem mindenkinek kell készíteni)






Határérték változások

Mikor kell elkészíteni? 1. Újonnan alakuló vállalkozás a megalakulást követő 90 napon belül. 2. Törvényi változás esetén a hatályba lépést követő 90 napon belül. Ki a felelős az elkészítéséért? A vállalkozó képviseletére jogosult személy! Nem a könyvviteli szolgáltatást nyújtó feladata! 2016. Tavaszán mindenkinek kell módosítani!

Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Kritériumok Mérlegfőösszeg mFt

Jelenleg

2016-tól

500

1.200

Éves nettó árbevétel mFt

1.000

2.400

Foglalkoztatottak átlagos létszáma fő

50

50





Határérték változások

Üzleti vagy cégérték- Goodwill

Összevont (konszolidált) éves beszámoló Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: 2015-ig

2015.

2016.

Árbevétel (mFt)

Kritériumok

4.000

8.000

12.000

Mérleg-főösszeg (mFt)

2.700

5.400

6.000

250

250

250

Létszám (fő)

3§ 10. (5.) 1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb; Üzletrész vásárlás esetén nincs elkülönítés!





19

Romsics Erika

2015.11.15.

Negatív üzleti vagy cégérték

Negatív üzleti vagy cégérték feloldás

3§ 10. (5) 2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;

49§ (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.





Üzleti vagy cégérték- Goodwill 49§(3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a

vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).

Nincs goodwill kiemelés!

Üzleti vagy cégérték- Goodwill 52§ (4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.

A goodwill jellemzően határozatlan élettartamú!







53§(1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

53§ (3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére – legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére – vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.

Terven felüli értékcsökkenés elszámolható!





20

Romsics Erika

2015.11.15.

Üzleti vagy cégérték- Goodwill 177§ (átmeneti rendelkezések) (46) Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. éviCI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével(könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.

Üzleti vagy cégérték- Goodwill Mérlegtétel

2015.

A.I.5. Üzleti vagy cégérték

45.000

A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban

20.000

2016 65.000

Nyitás utáni rendezőtétel: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K 115. Üzleti vagy cégérték

45.000 45.000





Negatív üzleti vagy cégérték

Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

Mérlegtétel A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban G.3. Halasztott bevételek

2015.

2016

20.000

16.000

4.000

Nyitás utáni rendezőtétel: T 483 Halasztott bevételek K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

4.000 4.000

Új VI/A fejezet 134§ A-C 134/A. § E fejezet alkalmazásában: 1. nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 2. természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 3. kormány: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 4. projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 5. fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom.







134/B. § (1) A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

(3) A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés összeállítása során nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó.





A jelentést letétbe kell helyezni és közzé kell tenni!

21

Romsics Erika

2015.11.15.

Könyvvizsgálat

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó 3§ (15) (15) E törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom. 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. (pl. Nyrt formában működő hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési vállalkozás…..stb)

Mutatók alapján nem mentesülhet a könyvvizsgálati kötelezettség alól a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. ( 155.§(5)f) Bővülő könyvvizsgálói jelentés 156.§ (5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét; b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen azt, hogy melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt; c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;





Könyvvizsgálat 156§ (5)

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés); h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival; i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű; j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)–d), és g) pontjában említett információkat; k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését; l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát; m) könyvvizsgáló cég esetén – az l) pontban foglaltak mellett – a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

2015. évet a régi szabályok szerint kell zárni. 177.§ (45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Rendező mérleg nincs. Az előző üzleti év adatát is az új szerkezet és tartalom szerint kell bemutatni





A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások példa jelentős tulajdoni részesedés

Teendők: az össze nem hasonlítható adatok miatt Jelentős tulajdoni részesedés elkülönített bemutatása a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek között Vagy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételek közül átsorolás Vagy „egyéb” sorokból átsorolás Rendkívüli bevételek és ráfordítások tartalom, jelleg szerinti besorolása egyéb tételek, illetve a pénzügyi műveletek megfelelő soraiba

Az „A” Kft. 35%-os tulajdonosa „B” Kft-nek, az üzletrész könyv szerinti értéke 2 mFt. 70%-os tulajdonosa a „C” Kft-nek az üzletrész könyv szerinti értéke 8 mFt. 2015.

2016.

Vevőkövetelések

Tétel

40.000

52.000

Ebből :”B”-vel szemben

2.000

1.000

Ebből: „C”-vel szemben

10.000

8.000

„A”

35%

70%

„B”

„C”

Hogyan jelennek meg az adatok 2016-ban?





22

Romsics Erika

2015.11.15.

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások példa jelentős tulajdoni részesedés

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások példa jelentős tulajdoni részesedés Tétel

2015.

2016.

40.000

52.000

Ebből :”B”-vel szemben

2.000

1.000

Ebből: „C”-vel szemben

10.000

8.000

Vevőkövetelések

Mérlegsor 2015-ben Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Mérlegsor 2016-ban

Előző év 10.000

Előző év

Tárgyév

„A”

10.000

Mérlegsor 2015-ben

35%

70%

„B”

„C”

Tárgyév

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

8000

8.000

Tartós jelentős tulajdoni részesedés

2.000

2.000

Tárgyév

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

28.000

Követelések kapcsolt vállalkozásban

12.000

Mérlegsor 2016-ban

Tárgyév

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

28.000

43.000

Követelések kapcsolt vállalkozásban

10.000

8.000

Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

2.000

1.000


A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások példa jóváhagyott osztalék

„A” Kft. 2015-ben apportba adta egyik termelőgépét az általa alapított „B” Kft-nek. Részesedés mértéke 35%. Az eszköz könyv szerinti értéke 2.500 eFt volt, a létesítő okirat szerinti érték 2.800 eFt volt. Eredménykimutatás 2015-ben

Előző év

Tárgyév 2.800

Rendkívüli ráfordítások

2.500

Eredménykimutatás 2016-ben

Előző év

„A”

Tárgyév

„C”

Előző év


Rendkívüli bevételek

70%

„B”


A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások példa rendkívüli tétel

Egyéb bevételek

Előző év

„A” 35%

35%

Az „A” Kft. 2015. évi beszámolójának adataiból az alábbi tételek ismertek: Adózott eredmény: 2.000 eFt Jóváhagyott osztalék: 1.700 eFt MSZE : 300 eFt Eredménytartalék: 20.000 eFt Egészítse ki a 2016. évi beszámoló előző évi adatát! Eredménykimutatás

„B”

Adózott eredmény

300

Előző év

Tárgyév

2.000

Mérleg

Előző év

Eredménytartalék

20.000

Adózott eredmény

2.000

Tárgyév





IFRS – a jelenlegi Számviteli törvényben

IFRS a tervekben

10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni – a 116–117. §-ban foglaltak kivételével – az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. EU tőzsdéin jegyzett AV az IFRS-ek szerinti konszolidált beszámolót kell készítenie. (10§(2)) 10.§ (3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha a (2) bekezdés szerint kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.] IFRS minősítésű számviteli szolgáltatást nyújtók (könyvvizsgálók, könyvelők)

A Kormány 1639/2014. (XI. 14.) Korm. határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról. Előnyök: A pénzügyi kimutatások és a bemutatott információk összehasonlíthatóak és átláthatóak lesznek Versenyelőnyt is jelenthet (külföldi befektetők) Költségcsökkentést és adminisztratív teher csökkenést is jelent azon vállalkozásoknak amelyek nemzetközi vállalatcsoport tagjai (nem kell kétféle beszámolót készíteni) IFRS keretjellegű, rugalmas, nem taxatív jellegű szabályozás (így követi a jelenlegi komplex tranzakciókat és piaciváltozásokat.





23

Romsics Erika

2015.11.15.

IFRS a tervekben

IFRS alkalmazásában érintett társaságok Azon vállalkozások melynek az értékpapírjait az EU tőzsdéin forgalmazzák

2016.01.01.

IFRS-re való áttérés feladatai

2017.01.01.

választható

AV-i döntés alapján azon vállalkozások amelynek az AV IFRS beszámolót készít

2018.01.01 .

Kötelező választható

Hitelintézetek és hitelintézetekkel egyenértékű pü-i vállalkozások

Szakmai feladatok: 1) Jogszabályok harmonizálása 2) Számviteli törvény felülvizsgálata 3) Adózási kérdések 4) Statisztikai adatszolgáltatási követelmények 5) Képzési feladatok

Kötelező

Biztosítók

választható

MNB felügyelete alá tartozó (fent nem említett)

választható

Egyéb, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok

választható

Szövetkezeti hitelintézetek és egyéb hitelintézetek

Kötelező





IFRS-re való áttérés feladatai 1-2.) Számviteli és jogharmonizációs feladatok magyar számviteli szabályozás és IFRS közötti eltérések feltárása Más törvények is hivatkoznak olyan területekre melyeket a magyar számviteli szabályozás alapján kell megítélni. (pl. saját tőke/jegyzett tőke aránya, osztalékfizetési korlát.) Meg kell határozni hogy melyek azok a vállalkozási formák amelyek nem alkalmazhatják az IFRS-eseket. 3.) Adózási kérdések A célkitűzés, hogy az IFRS-t használok az IFRS szerint meghatározott adóalap után fizessék az adót. (ne legyen adminisztrációs teher növekedés)

IFRS-re való áttérés feladatai 4.) Statisztikai adatszolgáltatások A KSH, a NAV és egyéb szervezetek, hatóságok számos jelentés kérnek makrogazdasági és egyéb mutatókhoz melynek alapját az éves beszámolók adják. Szükséges a statisztikai adatszolgáltatás jelenlegi szerkezetének tartalmának módosítása. 5.) Képzési feladatok Megfelelő szakember képzését kell megvalósítani (könyvelők, könyvvizsgálók) Szakmai irodalom magyar nyelvű elérhetősége Információs rendszerek felkészítése az IFRS-ekre





Egyéb záráshoz kapcsolódó teendők:

Egyéb záráshoz kapcsolódó teendők:

2012-től hatályos

Leltározási kötelezettség 69§(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

Behajtási költségátalány Sok probléma a gyakorlatban Eltérő megoldások Többletmunka …stb.

Megoldás: a lemondó nyilatkozat?!


24

Romsics Erika

2015.11.15.

Köszönöm a figyelmet! Simonné Romsics Erika [email protected] 06-30-859-09-17


25

Romsics Erika

Recommend Documents