36. AZ ISKOLA UDVARA Saly Erika: Az iskola udvara Az iskolaudvar, mint élettér Hatalmas kihívás, jó „játék”, ezernyi ötlet megvalósítására ad lehetőséget egy iskolaépülethez tartozó külső tér, udvar „zöldebbé”, környezetbarátabbá varázsolása. Az iskolaudvar hozzátartozik az iskolás gyerekek életteréhez. Milyen is manapság egy ilyen udvar? Tapasztalataim szerint nagyon vegyes a kép: van, ahol betonozott az egész tér, van, ahol, nincs beton, de ha eső esik, sártengerben úszik az udvar, persze akad példa a pázsitos, füves, parkosított külső térre is, máshol megtalálható mindez egyvelege. Iskolaudvarunk minősége valójában nem attól függ, hogy városi, falusi, lakótelepi iskolához tartozik-e, nem is attól, hogy fenntartónk mennyi pénzt szán rá, hanem elsősorban attól, hogy milyenek az igényeink. Az iskolaudvar sugallja, tükrözi egy adott iskola arculatát, azt, hogy környezeti nevelési programja mennyire hangsúlyos. Az ideális iskolaudvart magunk alakíthatjuk ki a gyerekek, az ott dolgozók igényeinek, elvárásainak megfelelően. Lelkes hozzáállással, a szülők bevonásával kevés pénzből is csodát lehet művelni! Több helyen próbálkoznak „madárbaráttá” varázsolni az udvart, hiszen tudják, érzik az ott dolgozók, hogy milyen lehetőségeket rejt egy-egy környezetbarát iskolaudvar. Egészen más a természetben, a természethez közel megtapasztalni, megfigyelni, kipróbálni mindazt, amiről a tankönyvek, tanárok mesélnek. A természet és az ember párbeszéde óhatatlanul megtörténik egy „természetközeli” iskolában, hiszen egy-egy nyíló tulipán, egy-egy sütkérező bodobács, a rügyek sokfélesége, a madárdal „megszólítja” az embert. Ugyanakkor mi magunk is többször „beszélgetést” kezdeményezünk: pl. csapadékot mérünk, megfigyeljük a természet ritmusát, a szerves anyagok lebomlását komposztáláskor. Milyen igényeket kell kielégítenie egy iskolaudvarnak? • Az életkorral összefüggő igényeket: pl. kisiskolásoknak nagy, szabad mozgásteret apró zugokkal, serdülőknek csapatjátékokra, sportra alkalmas (ha nincs jobb megoldás) aszfaltozott részt. • Felüdülés, kikapcsolódás, nyugalom • Játék • Sport, mozgás • Tanulási színtér • Nyári meleg elleni árnyék • Friss levegő • Ápolt környezet Milyen is az ideális iskolaudvar? Milyen részei lehetnek? • betonozott, aszfaltozott, burkolt tér: sportra, játékra (kisiskolásoknak felfestett ugróiskola, sakktábla…) • füves, gyepes terület: szabad játéktér • homokozó, ugrógödör • lehetőség szerint fedett, de nyitott tér • „csendes zugok” elhúzódásra, megfigyelésekre, „tanulásra” faasztalokkal, fapadokkal
• • • • • • • • • • • • • • •
virágoskertek veteményeskert „gondozatlan” terület tele megfigyelnivalóval sövényválaszfal csupasz falfelületek, kerítések vadszőlővel, borostyánnal befuttatva „madárvendéglő”: facsoport madáretetővel csapadékmérő-állomás kis kerti tó gyógy- és fűszernövényes kertrész fák és cserjék (gyümölcsfák, lombhullató és örökzöld fák, cserjék vegyesen, lehetőleg őshonosak, olyanok, amelyek termése nem jelent veszélyt a gyerekekre) kerékpártároló komposztáló járdák, lépőlapok elhelyezése az igénybevétel (kitaposott útvonal) szerint szemetesek, tárolóedények a hulladékoknak tárlóhely (kerti szerszámok, kinti játékok számára)
Mire ad lehetőséget egy környezetbarát iskolaudvar létrehozása, működtetése? • Közös cél kitűzésére. • Projektmunkára (udvartervezéstől a kivitelezésig). • A gyerekek és az ott dolgozók igényeinek, ötleteinek megvalósítására, ezáltal lesz sajátjuk, amire jobban figyelnek majd, jobban óvják azt. • Közös munkára, gyerekek, pedagógusok, takarító néni, szülők, nagyszülők együttműködésére, melynek során az idősebbek átadhatják tapasztalataikat, segíthetik a fiatalabbakat. Ilyenkor fény derülhet arra is, hogy többnyire a takarító néni, a szülők jobban értenek a kivitelezéshez, mint a pedagógusok. Ez egyenrangú társsá, partnerré teszi őket, segíti a „közös nyelv” megtalálását a későbbiekben is. • Közösségformálásra, csapatépítésre. • A családokkal való kapcsolatteremtésre a közös munka során. • Hiteles pedagógiai munkára. (Nemcsak mondjuk, képről nézegetjük, milyen az ideális környezet, hogyan kell azt vigyázni, hanem próbáljuk azt a gyakorlatban is megvalósítani, megélni.) • A családok, szülők környezeti nevelésére. • Tanulásra: megfigyelésre, adatgyűjtésre, mérésre, kísérletezésre, beszélgetésre … • Tapasztalatok gyűjtésére (pl. fajismeret, ökológiai ismeretek, természetvédelem). • Természetszeretet, - tisztelet alapozására. • Felelősségérzet kialakítására (pl. rendszeres gondoskodás gyomlálással). • A munka szeretetére, arra, hogy megtapasztaljuk: a kezünk nyomán alakul valami. • Környezeti nevelési játékokra. • Nyugodt együttlétekre. • Elhúzódásra. A tervezés, kivitelezés lépései Mielőtt „nekiesnénk” a tervezésnek, tudni kell, hogy kellő energiánk, erőnk akkor marad csak e hosszan tartó, véget nem érő munkához, ha elégedetlenségünk, belső igényünk eléggé elszánttá, tettre késszé tesz bennünket, s hisszük, hogy lelkesedésünk átragad majd a többiekre, akik társaink lesznek az álmodozásban, kivitelezésben is. Egyedül nem megy. Beszélgessünk a 2
kollégákkal, a gyerekekkel! Az igény észrevétlenül, de nőttön nő majd bennük is. A megszülető ötleteket finoman csiszolni, közelíteni kell majd egymáshoz, hogy a környezetbarát szempont minél jobban, de szelíden érvényesülhessen. Ha már mindenkiben megvan az igény a változtatásra, s az ötleteken túl azon kezdünk gondolkozni, hogyan is kellene megvalósítani mindezt, akkor érdemes nekilátni a tervezésnek. Feladatok: 1. Az alaphelyzet, az udvar állapotának felmérése: • mi az, amit megszüntetnénk, mi az, amit megőriznénk (lista, rajz készítése) • öröm-bánat térkép készítése • mérések • világtájak bemérése • az udvar kicsinyített rajza (szélessége, hosszúsága, alakja) • megfigyelések: árnyék – napsütés, a gyerekek által kijárt útvonal, kedvenc helyek 2. Az udvar felosztása megálmodott szerepei szerint: • hol legyen a csendes rész, hol lehet majd szabadon futkosni • hová kerüljenek a kinti asztalok, padok, hány darab kell a gyerekek csoportos munkájához • hol lehet majd virágoskert, hová ültessünk fát, cserjét, a kis tó helye • veteményeskert legyen-e • fából készült játékok helyet kapnak-e 3. A gyerekek által megálmodott iskolaudvar rajzolása (egyéni, majd kiscsoportos, végül egyeztetéssel az egész csoport által elfogadott terv készítése) 4. A pedagógusok, a takarító nénik, a karbantartók, a gazdasági igazgató, a szülők közös véleményezése (reális tervek, ötletek kiszűrése) 5. A gyerekek és a felnőttek közös tervének kialakítása, elfogadása 6. Méretarányos térkép készítése a megmaradó és a megvalósítandó dolgok feltüntetésével 7. Anyaggyűjtés, minták, megoldási módok keresése könyvekben, interneten, más iskolákban 8. Fák és cserjék, sövények telepítésének tervezése: • a meglévő fák, cserjék összeírása, határozása, koruk nyomozása, kiszámolása, egészségi állapotuk (idősebb emberek felkeresése, beszélgetés, riport készítése) • a telepítésre szánt fák, cserjék, sövények helye, szerepe 9. Gyerekközösségbe ültethető fák, cserjék listájának elkészítése: • lehetőleg az őshonosságra ügyelve • a növények igényeit figyelembe véve: megfelelő-e a talaj, a lombkoronának lesz-e elegendő helye, milyen a vízigénye, milyen ütemben növekszik • a gyerekek, a közösség szempontjait is szem előtt tartva: ehető vagy nem mérgező-e a termése, allergiás-e valaki valamelyik fa, cserje virágporára, kézműves alapanyagot, jó mászó-, rejtőzködő lehetőséget biztosít-e. 10. Emberi erőforrás, önkéntesség: a segítő felnőttek számbavétele, majd megkeresése (annak összeírása, ki miben tud segíteni) 3
11. Ütemterv készítése: • a főprojekt témáinak (kisebb egységeinek) kidolgozása • témák lehetnek: komposztáló készítése, kerti tó létrehozása, fásítás, kinti faasztalok, fapadok készítése, burkolt terület kosárpalánkkal, kerékpártároló, csapadékmérő-állomás létrehozása, madáretetők készítése füvesítés, veteményeskert stb. • felelősök választása, határidő, anyag-, eszközszükséglet, költségek, segítők, esetleges késleltető, hátráltató, nehezítő körülmények számbavétele, alternatív megoldási javaslatok 12. Anyagi források feltérképezése: pályázati lehetőségek (országos, megyei és helyi szinten), adományok (vállalkozói, egyéni, civil) 13. Értékelés módjának tervezése: folyamatos visszajelzés egy-egy munkafolyamat végén, emléklap átadása köszönésképp, emléktábla (-füzet) a résztvevők nevével, helyi újságban nyilvános köszönet, kis fák alatti táblán név, dátum (ki, mikor ültette) stb. A legnagyobb elismerés mégis, amikor látjuk, hogy egy-egy kis facsemete megfogta, a kis tó benépesedett, a virágok pompáznak, a veteményeskertben pedig már kibújt a retek és a hagyma. Télen a madáretetőinket látogatják a kis madarak, tavasszal madárfüttytől hangos a kert, virágba borulnak a fák. Összegzésképp: a szépítés folyamata, s a rögtön tapasztalható eredmény kivívja mások elismerését, s ez önkéntelen örömet szerez azoknak, akik dolgoztak: a munkálkodó gyerekeknek, pedagógusoknak, szülőknek, takarítóknak egyaránt. 14. Híradás átgondolása: tantestületnek, SZMK-nak, képviselő-testületnek, helyi sajtónak, megyei újságnak. 15. Dokumentálás: fotók, videofilm, napló Gondok, nehézségek Nehézségek mindig adódhatnak egy ekkora munka folyamán. Ezekkel számolni kell, de nem szabad, hogy kedvünket szegjék. Sőt: tanuljunk belőlük. Izgalmas lehet, hogy egy-egy gond kapcsán milyen megoldási javaslatok születnek, esetleg hogyan alakul a fontossági sorrend: GOND Nincs elég pénzünk
Rombolás, rongálás: pl. kilyukad a kis tó fóliája, elszivárog a víz, kirugdosott fatáblácskák a fák neveivel Nagy a szárazság, félő, hogy kiszáradnak az ősszel ültetett fák, a kis tó Szünet
MEGOLDÁS Megnézzük, hogy kevés pénzből, az otthon fellelhető, felajánlott faanyagból hogyan lehet komposztálót tákolni, rönkkertet készíteni. Pályázatot írunk a fásításra, kinti asztalok, padok készítésére. A virághagymákat, -magokat a szülők, nagyszülők saját kertjükből felajánlják. Azzal együtt javítjuk meg a megrongált dolgot, aki hibázott. Kis tó: foltozások, javítgatások sora után az édesapákkal a kibetonozás mellett döntünk. Alul rongyok, újságpapír, fólia, rá beton. Fák nevei: pl. kis farönkök ferdén megnyesett tetejére fémtáblácskákat helyezünk az adatokkal. Beosztjuk, ki mikor locsol. A gyerekekkel hétköznap reggel öntözünk, hétvégén a szomszédokat kérjük erre, nyári szünetben a takarító nénink vigyáz a fákra, pótolja a vizet a kis tóban (de a gyerekek is beoszthatják magukat). A szomszédokkal igyekszünk jó viszonyban lenni. Pl. ők mérik a szünetekben a csapadékot, enni adnak a madaraknak. Ha a takarító nénink dolgozik, akkor ő felügyel minderre. 4
Használt autógumik, törmelékek sokasága az udvaron Téli hideg, fagy Fűnyírás, metszés, gazolás
Megkérjük azokat a szülőket, akik építkeznek, hogy a házalapba vigyék el a törmeléket. A használt autógumikat csak leadni tudjuk. A kinti fapadok, faasztalok lefestése vízhatlanná tevő festékkel, télre fóliával való lekötésük. Karbantartóink, kaszálni tudó, bölcs nagypapák, a kulcsfontosságú takarító néni szerepköre.
Kereszttanterv (tantárgyközi, komplex tematika) az iskolaudvarral kapcsolatban • Magyar: adatgyűjtés, ismeretközlő szövegek feldolgozása kutatómunkák során, könyvtári munka, leíró szövegek olvasása, feldolgozása, riportkészítés, meghívók, újságcikkek írása • Matematika: hosszúságmérés, terület, arányok, kicsinyítés, becslés, költségek számolása, csapadékmérés, a fák kora, diagramm készítése • Környezetismeret: őshonos fajok, életfeltételek, növénytermesztés, a kis tó élővilága, madáretetés, az időjárás hatása az élővilágra, térképkészítés, jelrendszer, világtájak • Ének: munka közben jókedvű éneklésre lehetőség • Technika: kertészkedés, komposztálás, barkácsolás, fa- és virágültetés, gondozás • Rajz: virágoskert beültetésének tervezése a virágok színe, a virágzás ideje szerint, madáretető méretarányos tervezése, rajza, iskolaudvar tervezése • Testnevelés: a fizikai munka során végzett mozgás (és az elkészült sporteszközök) • Kémia: a komposztálás folyamata, vízvizsgálatok (ideális víz a tóba) • Fizika: anyagok és tulajdonságaik, csapadékmérés • Idegen nyelv: videofilm készítése a testvériskolának idegen nyelven Esettanulmány: egy dévaványai iskola udvara Hogyan alakítottuk át Dévaványán, a Ványai Ambrus Általános Iskola egyik alsó tagozatos telephelyét környezeti nevelési iskolává? Az álmodozás 1998-ban kezdődött. A szülők közül akkor már többen tagjai voltak a helyi kulturális egyesület Környezeti Nevelési Munkacsoportjának, a gyerekekkel pedig évek óta a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom elvei, hitvallása alapján tevékenykedtünk. Tehát nem volt véletlen, hogy az igény egyre nőtt bennünk iskolaudvarunk állapotát látva. Helyzetkép: Az iskola épülete, a „Csepegős kúti iskola” közel 100 éves. A központtól nem messze, a piac közelében, az egyik sarkon található. Előtte, az utcán öreg hársfasor adja az árnyékot. Az épületben 3 tanteremet alakítottak ki, osztott folyosóval, mosdóhelyiségekkel. Az iskolaudvar állapota siralmas képet mutatott: a kb. 30x30 m-es hepehupás talajon egy akácfacsoport, egy hullámpalával fedett 2x3 m-es, nyitott kerékpártároló, az egyik szomszéd felől 3 kőrisfa, a kerítésre felfuttatott borostyán, az udvar hátsó részében egy fészer, egy fémből készült, gúla alakú mászóka, egy homokozógödör, s legalább 20 db használt autógumi. Ez utóbbiak szolgáltak játékként. Ha esett az eső, nem lehetett kimenni az épületből, mert nyakig sárosak lettünk a kisebb-nagyobb gödrökben felgyülemlett pocsolyától, a felázott földtől. Mivel ez az udvar volt az őszi vasgyűjtés színhelye is, így a talaj jó mélyen barázdált maradt a teherautók nehéz terhe alatt. Arról nem is beszélve, hogy utána egész éven át szedegettük a rozsdás vasdarabokat a gyér fű közül, vagy a hógolyóból. 5
Mit tettünk a változásért? 1. Dühöngtünk, álmodoztunk, terveztünk 2. Az igazgatót meggyőztük a környezeti nevelés fontosságáról, elvittük őt egy továbbképzésre 3. Bővítettük az iskolaudvar nagyságát a szolgálati lakás kertjéből lekerekített résszel (iskolavezetőnk közbenjárásával, az önkormányzat beleegyezésével) 4. Terepet rendeztünk: törmeléket szedtünk, autógumikat hordattunk el, gallyaztunk, kapáltunk, kaszáltunk… Heteken át. 5. Kerítést javítottunk, mellé sövényt telepítettünk 6. Pályázatokat írtunk 7. A kertet magunk műveljük: hagymát, retket, borsót vetünk, gondozzuk, majd a termést elfogyasztjuk, elvisszük a táborba. A gyümölcsfák termését feldolgozzuk, megesszük. Az ott álló fenyőfát madárkarácsonykor finom falatokkal díszítjük föl. 8. Készíttettünk egy betonos teret, hogy eső esetén is játszhassunk, mozoghassunk a szabadban. Rá ugróiskolákat festettünk. Az egyik végére kosárpalánkot szereltettünk, a másik végén meghagytuk a fedett, kicsi „kerékpártárolót”, mely búvó-, pihenőhelyként szolgál a játékok során. A hosszabb oldalakra padokat helyeztünk. Az épület és a tér közé két, rönkökkel körbevett virágoskertet terveztünk. 9. Kiegyengettük a hepehupás udvart, feltöltöttük földdel, bevetettük fűmaggal. 10. A kaputól az épületig kiszélesítettük a járdát, mellé hibiszkuszból sövényt telepítettünk. (Így már kényelmesen elférünk sorakozásnál…) 11. A kapu elé szemetest helyeztünk, az épület előtti területre 4 virágtartót. 12. A kapu mellett helyet kapott a kerékpártároló, ahol mindenkinek elfér a kerékpárja. Közelébe platánt ültettünk, hogy árnyéka védje majd a kerékpárokat. 13. A tároló és a hibiszkusz sövény közti részre egy szintén rönkökkel körülvett virágoskertet készítettünk. A hozzánk belépőnek igen szép látványt nyújt… 14. Fásítottunk, cserjéket ültettünk a tervek alapján. Felvettük a kapcsolatot a közeli kertésszel, aki sokat segített nekünk. 15. Fatáblácskákat készítettünk a növények nevével, az ültetés idejének feltüntetésével (az adatokat a gyerekek égették rá a lapra, majd lelakkozták azokat). 16. Tanuló-, megfigyelőhelyeket (3) hoztunk létre a legszebb, árnyékos zugokban: fapadokkal, faasztalokkal. 17. Kis tavat készítettünk, vizet hoztunk bele a közeli Túréri-tóból, gyógy- és sziklakerti növényeket telepítettünk köré. 18. Átvettük az Országos Meteorológiai Szolgálat helyi megbízottjától a csapadékmérési feladatot. Felállították udvarunkon a mérőállomást. 19. Az öreg akácfacsoport közé a KMNP munkatársaival madáretetőt állítottunk, a többi fa ágára a szülők, gyerekek együtt készítettek etetőket. 20. Tavasszal madárodúkat helyezünk ki. 21. Komposztálónkat raklapokból magunk állítottuk össze, s a kis fészer észak-nyugati oldalára helyeztük. Köré mogyoróbokrokat ültettünk. 22. A fészert szerszám- és hulladéktárolóvá alakítottuk. A szárazelemek hordói, összegyűjtött papírok zsákjai kaptak itt helyet, melyeket hulladékgyűjtéskor leadunk. A szerszámokat a régi, megszűnt gyakorlókert feleslegessé vált eszközeiből kaptuk. 23. Elvitték a fémből készült mászókát. 24. A vasgyűjtés helyszínét áthelyeztettük olyan épület udvarára, ahol volt betonos rész.
6
Hogyan néz ki most az udvarunk? Gyönyörű! Ahogy ezeket a sorokat írom, éppen tavasz van. Az egész udvar pompázik, virul, lüktet az életerőtől. A madarak énekelnek, a bodobácsok napoznak, a tyúkhúr kóstolgatásra ingerel. Az egyik öreg fa odvában seregély költ. A gyerekek mindig felfedeznek valamit: a minap éppen egy nyolcsávos gyalogcincért csodáltak meg, előtte a fűben hemperegtek illatokat gyűjtögetve. Az egyik kisfiú a virágok porzóját, termőjét keresgélte a kerti szirmok alatt, mások meg a „póktanya” rejtelmeit kutatták a borostyánnal befuttatott zugban. Örömünket leljük az udvarunkban. Jó palántát nevelni, majd kiültetése után aggódva figyelni, nehogy valami baj érje, mielőtt megerősödne. Jó kapálni, gereblyézni a kis kertben, tudni, hogy a bujkáló növénykék szolgálatot tesznek majd a tábori konyhán. Jó játék, amikor meglessük, hogy mi bomlik le komposztálás közben, s mi nem. Öröm megtapasztalni, hogy a szülők lelkesen, szívesen segítenek, s hogy a közös munka összekovácsol. A kötődés olyannyira erős, hogy szívesen nyitja ránk mindenki az ódon kiskaput, akinek valaha köze volt az itt folyó átalakításhoz. Van, aki csak benéz hozzánk, van, aki a kézműves foglalkozásainkra jön, van, akit a „Talpalatnyi zöld” játékunk csábít, van, aki csak bejárja az udvart, nyugtázza, hogy él, s mekkorát nőtt az általa ültetett kis fa, s ha már itt jár, segít felásni a kertet egy darabon, mert az elsősök még kicsik ehhez a munkához… Az épület falán „Zöld Szív Iskola” tábla van. Ezt 2000-ben kaptuk a Zöld Szív Ifjúsági és Természetvédő Mozgalom vezetőitől kiemelkedő környezeti nevelésünk jutalmaként.
7
