dr. Tomori Erika
KIEGÉSZÍTÉS „AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA” 2014. évi KIADÁSÁHOZ
2015. szeptember 30.
Tartalomjegyzék
Bevezetés ______________________________________________________________________ 4 1.
Az új Ptk. __________________________________________________________________ 4
2.
Az értékpapírokra vonatozó szabályok változása ___________________________________ 4
3.
Az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok pontosítása ______________ 5
4.
3.1.
A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások __________________________________ 5
3.2.
A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások ___________________________________ 5
3.3.
A könyvvizsgálati szabályok változása ____________________________________________ 5
3.4.
Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések ___________________________________ 6
A befolyásszerzési szabályok pontosítása _________________________________________ 6
5. A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása ______________________________________________________________ 6
6.
5.1.
Az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok __________________________________________ 7
5.2.
Az értékpapírszámlára vonatkozó szabályok_______________________________________ 7
5.3.
Az óvadékra vonatkozó szabályok _______________________________________________ 8
5.4.
A letétre vonatkozó szabályok ___________________________________________________ 8
5.5.
A portfóliókezelésre vonatkozó szabályok _________________________________________ 8
5.6.
A befektetési vállalkozások irányítása ___________________________________________ 10
5.7.
Az üzletkötői névjegyzék ______________________________________________________ 11
5.8.
Az informatikai rendszer védelmére vonatkozó szabályok___________________________ 12
5.9.
A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályok___________________________________ 13
5.10.
A helyreállítási terv___________________________________________________________ 14
5.11.
A panaszkezelésre vonatkozó szabályok __________________________________________ 16
5.12.
A befektetési vállalkozás működésének ellenőrzése_________________________________ 16
A befektetési alapkezelőkre és a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás módosítása _ 17 6.1.
A befektetési alapkezelők működési feltételeire vonatkozó pontosítások _______________ 17
6.2.
Helyszíni vizsgáló lehetősége a befektetési alapkezelőknél ___________________________ 18
6.3.
A befektetési jegy forgalomba hozatali, forgalmazási szabályok pontosítása ____________ 18
7.
A tőzsdére vonatkozó szabályok változása _______________________________________ 18
8.
A központi szerződő fél és a központi értéktár szabályozása _________________________ 19
9.
8.1.
A központi értéktár és tevékenysége _____________________________________________ 20
8.2.
A központi szerződő fél és tevékenysége __________________________________________ 22
8.3.
A központi értéktárra és a központi szerződő félre vonatkozó közös szabályok _________ 23
A MNB-ről mint felügyeleti hatóságról szóló rendelkezések módosítása _______________ 23 9.1.
Az ügyfél fogalma ____________________________________________________________ 23
–2–
9.2.
Az ERA rendszer alkalmazása _________________________________________________ 24
9.3.
Kézbesítési szabályok _________________________________________________________ 24
9.4.
Az ügyintézési határidő _______________________________________________________ 24
9.5.
Ellenőrzési terv ______________________________________________________________ 25
9.6.
Az MNB ellenőrzései, eljárásai _________________________________________________ 25
9.7.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzések _________________________________________________ 25
9.8.
Helyszíni kutatás _____________________________________________________________ 26
9.9.
Az MNB döntései ____________________________________________________________ 26
9.10.
Bírság ______________________________________________________________________ 27
9.11.
Az ügyfeleket ért személyiségi jogi sérelem miatti fogyasztói igény MNB általi érvényesítése 27
9.12.
Az MNB kártérítési felelőssége _________________________________________________ 28
9.13.
A közérdekű bejelentések kezelése ______________________________________________ 29
9.14.
Az MNB rendelet alkotási jogköre ______________________________________________ 29
9.15.
Hitelnyújtási lehetőség a BEVA számára _________________________________________ 29
10.
A Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó szabályok változása ___________________ 29
11.
A Befektető-védelmi Alap módosuló szabályai _________________________________ 30
12.
A Quaestor károsultak kárrendezése _________________________________________ 31
12.1.
A Quaestor-törvény hatálya ____________________________________________________ 32
12.2.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja _____________________________________ 32
12.3.
A kárrendezés szabályai _______________________________________________________ 33
12.4.
A követelések átszállása a QKKA-ra és azok további érvényesítése ___________________ 33
13.
A Szanálási Alap _________________________________________________________ 34
13.1.
A Szanálási Alap létrejötte _____________________________________________________ 34
13.2.
A Szanálási Alap feladatai _____________________________________________________ 34
13.3.
A pénzügyi intézmények befizetési kötelezettsége __________________________________ 35
–3–
BEVEZETÉS Az „Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása” című jegyzet 2014 szeptemberi lezárása óta mind a tőkepiaci szabályok európai szintű változása, mind a svájci frank 2015. január 15-i jelentős árfolyamváltozása folytán bekövetkezett események, mind pedig a magyar tőkepiacon 2015 tavaszán nyilvánosságra került, egyes brókercégek szabálytalan működésére vonatkozó információk szükségessé tették a magyarországi tőkepiaci intézményrendszer módosítását, a szabályozás pontosítását, esetleges megváltoztatását. A jelen kiegészítő jegyzet – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – megkísérel átfogó képet adni a legfontosabb, ezt a területet érintő jogszabályváltozásokról egyrészt annak érdekében, hogy az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek a szabályozás változásával megismerkedhessenek, másrészt, hogy a tőkepiaci jogi vizsgákra felkészülők az ismereteik elmélyítéséhez megfelelő segítséget kaphassanak. A jelen összefoglaló a legjobb szándék ellenére sem helyettesítheti a jogszabályok elolvasását, illetve – az ezen a területek dolgozó szakemberek részéről – azok elemzését, értékelését sem. 1.
AZ ÚJ PTK.
A tőkepiaci ügyletek általános szabályozási hátterét alkotó új Ptk.1 2014. március 15-i hatályba lépését követően a Ptk.-ban olyan jelentős szabályozásbeli változás nem történt, ami az erre vonatkozó ismeretek újraértékelését indokolná. Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy az átmeneti szabályok2 úgy rendelkeztek, hogy az új Ptk. hatályba lépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos tényekre, megtett jognyilatkozatokra továbbra is a régi Ptk., míg az új Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra már az új Ptk. vonatkozik3. Emiatt az új Ptk. hatályba lépésekor még az ügyletek jelentős részére a régi Ptk.4 szabályait kellett alkalmazni, azonban az idő múlásával egyre nagyobb jelentőséget kapnak az új Ptk. rendelkezései, egyidőben a régi Ptk. szabályainak csökkenő jelentőségével. A fentieken túl néhány, a Ptk. hatályba lépését követően megjelent jogszabály módosítja, ki is egészíti a Ptk. egyes rendelkezéseit. Ezek közé tartozik az óvadék szabályainak a befektetési vállalkozások tevékenységével összefüggésben eszközölt kiszélesítése: a nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzügyi eszközök mellett az új szabály szerint a zálogjogosult a Ptk.-ban meghatározott kielégítési5 jogával akkor is élhet, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, amennyiben a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott. 2.
AZ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
A Ptk. egyéb szabályaihoz hasonlóan alkalmazandók az egyes értékpapírokra vonatkozó tartalmi, anyagi jogi szabályok is: míg a régi Ptk. hatálya alatt kibocsátott értékpapírokra azok teljesítéséig a régi Ptk. szabályai, úgy a 2014. március 15-ét követően kibocsátott értékpapírokra már az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. 1
2 3 4 5
2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (a továbbiakban: Ptké.) Ptké. 50. § 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről Ptk. 5:138. § (1) bekezdés
–4–
A részvények ebből a szempontból speciális csoportot képeznek: az új Ptk. hatályba lépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló gazdasági társaság az új Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg volt köteles dönteni az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, ennek megfelelően az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosításáról. Ennek hiányában a részvénytársaság az új Ptk. rendelkezéseit 2016. március 15-től köteles alkalmazni6. Amennyiben pedig a részvénytársaság alapszabályának az új Ptk.-nak megfelelő módosítása a részvényekre vonatkozó szabályozás módosításával is jár, úgy a kibocsátónak gondoskodnia kell a részvények tartalmának megfelelő módosításáról a részvények felülbélyegzéséről, illetve a dematerializált részvényekről kiállított okirat kicseréléséről , és a csere időpontját követően ezen részvényekre az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy az új Ptk.-nak nincsenek olyan kötelezően alkalmazandó (kógens) rendelkezései, amelyek a részvények tartalmának kötelező módosításával járnának. Az egyes értékpapírok szabályozásában sem következett be olyan lényeges változás, amely kiemelést igényelne. 3. AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA 3.1.
FORGALOMBA
HOZATALÁRA
VONATKOZÓ
A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások
A törvény a fogyasztóvédelmi szempontokat előtérbe helyezve rögzíti, hogy az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához elkészítendő, három részből álló tájékoztatónak [(1) regisztrációs okmány, (2) értékpapírjegyzék, (3) összefoglaló] a regisztrációs okmány elnevezésű része a kibocsátóról tartalmaz információkat annak érdekében, hogy a befektető számára egyértelmű legyen, mely dokumentumban találja a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi és piaci adataira és azok várható alakulására vonatkozó információkat. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy amennyiben a forgalomba hozatallal kapcsolatban végleges feltételek közzétételére is sor kerül, úgy az csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazza. 3.2.
A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások
Új szabály, hogy amennyiben az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból. A befektetési jegy forgalomba hozatali szabályok annyiban pontosításra kerültek, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat nem befektetési jegy sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül. 3.3.
A könyvvizsgálati szabályok változása
Új rendelkezés, hogy a kibocsátó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát – az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben a könyvvizsgálókra meghatározott feltételeken túl – 2018. január 1-jétől csak ún. kibocsátói minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) láthatja el.
6
Ptké. 12. §
–5–
Ezzel összhangban módosult a könyvvizsgálókról szóló szabályozás7. Eszerint külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók (így pl. a kibocsátók) esetében csak megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. Új minősítésnek számít a fenti ún. kibocsátói minősítés. A minősítés iránti kérelem elbírálására a Magyar Könyvvizsgálói Kamara helyett a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság jogosult. Amennyiben pedig közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetről van szó, amilyennek a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója is minősül, úgy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálónak – az egyéb feltételek teljesítésén túl olyan felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár nagyságával. 3.4.
Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2014. június 5-ével újraszabályozta az ISIN azonosító kiadásának rendjét8. Az új rendelet az ISIN azonosító igénylésére és összetételére vonatkozó technikai szabályokon túl érdemi rendelkezéseket is tartalmaz. Egyrészt meghatározza, hogy a rendelet hatálya a) a sorozatban kibocsátott értékpapírra, ha aa) annak forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor, ab) annak forgalomba hozatalára magyar kibocsátó által – ide nem értve az államot – az Európai Unió területén nyilvánosan kerül sor, vagy ac) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére kerül bevezetésre, és b) az egyéb tőzsdei termékre terjed ki. A piaci tapasztalatok alapján a rendelet felhatalmazza a központi értéktárat arra, hogy amennyiben az ISIN azonosító törlését megalapozó körülményt – így különösen a kibocsátó jogutód nélküli megszűnését – észleli, úgy az ISIN azonosítót – az MNB egyidejű tájékoztatása mellett – törölje. Az értékpapír sorozatra vonatkozó ISIN azonosító igénylésekor a kérelmező által a központi értéktár rendelkezésére bocsátandó adatok pontosításra kerültek az ideiglenes részvényre, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyre és a befektetési jegyre vonatkozó adatokkal. 4.
A BEFOLYÁSSZERZÉSI SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA
A törvény egyértelművé teszi, hogy a szanálás alatt álló intézményeknél [lásd 13. rész] a szanálási eszközök tekintetében nem áll fenn a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó követelmény. 5. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
A
Az egyes hazai befektetési vállalkozások működésében 2015 tavaszán napvilágra került hiányosságok okán a Parlament szükségesnek látta, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket pontosítsa, szükség esetén szigorításukról gondoskodjon. 7
8
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet az ISIN azonosítóról
–6–
5.1.
Az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok
Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozások által az ügyfelek pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló számlák jogi megítélése korábban bizonytalan volt, szükségessé vált annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfélszámla egy korlátozott rendeltetésű számla, és kizárólag a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó forgalom lebonyolítására szolgál. A változtatás egyebekben is pontosítja az ügyfélszámlára vonatkozó szabályokat. Eszerint az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt ha a törvény másként nem rendelkezik letéti számlán köteles elhelyezni. 5.2.
Az értékpapírszámlára vonatkozó szabályok
2016. január 1-jétől a befektetési vállalkozás új kötelezettsége lesz, hogy a portfóliókezelés kivételével befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja: a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja, d) az ügyfél számára az MNB honlapján – a következők szerint elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint képzett jelszó. A tőkepiacon korábban tapasztalt szolgáltatói visszaélések megelőzésére, illetve a számláknak a számlatulajdonos általi ellenőrzése és a valós számlaforgalomról való információszerzés biztosítása érdekében a törvény 2016. január 1-jétől biztosítja a számlatulajdonos részére azt is, hogy ne csak a befektetési vállalkozásnál, hanem az MNB honlapján is ellenőrizhesse értékpapírszámlájának aktuális helyzetét. Ezt a számlatulajdonos havi gyakorisággal teheti meg. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos az MNB honlapján hozzájuthasson ezen információkhoz, a számlatulajdonosnak rendelkeznie kell egy, a számlavezetője által képzett belépési azonosítóval és jelszóval. A fenti kötelezettségek teljesítése érdekében a számlavezető köteles egyrészt belépési azonosítót és havonta új jelszót képezni a számlatulajdonos számára, és ezt a jelszót átadni a számlatulajdonosnak és az MNB-nek, másrészt a belépési azonosítóhoz tartozóan az MNB számára köteles anonimizált módon átadni a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapír- és ügyfélszámla egyenleget és adatokat a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. Ezen adatok elérhetőségét az MNB az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig folyamatosan biztosítja. Annak érdekében, hogy a számlavezető a fenti belépési azonosító és jelszó kialakítási és kezelési kötelezettségét jogszerűen teljesíthesse, az adatbiztonság követelményeit rögzítő szabályzatot köteles készíteni, és azt a tervezett hatályba lépés (módosítás esetén a módosítás tervezett hatályba lépése) előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra köteles megküldeni az MNB-nek. –7–
Az MNB az értékpapírszámla egyenlegekkel kapcsolatban nem kizárólag technikai hozzáférési lehetőséget biztosít, hanem az átadott értékpapírszámla egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést is végez: a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál vezetett értékpapír-állományának az MNB rendelkezésére álló adataival. 5.3.
Az óvadékra vonatkozó szabályok
A befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályok pontosítása körében a törvény – ahogyan már írtuk, a Ptk. rendelkezéseit kiegészítve új szabályként lehetővé teszi, hogy a zálogjogosult a közvetlen kielégítés jogával élhessen abban az esetben is, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik. Ennek feltétele, hogy a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a felek a zálogszerződésben megállapodjanak. 5.4.
A letétre vonatkozó szabályok
A letéti őrzési tevékenységgel kapcsolatos új előírás, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente köteles felülvizsgálni és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldeni az MNB-nek. 5.5.
A portfóliókezelésre vonatkozó szabályok
Az a befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de – az általános szabályok szerint legalább félévenként jelentést köteles készíteni (rendszeres jelentési kötelezettség), és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenység során a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását az ügyfél rendelkezése szerint a) ügyletenként, vagy b) a rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. A portfóliókezelési tevékenységről a befektetési vállalkozás a lakossági ügyfél számára a rendszeres jelentési kötelezettségét az alábbi tartalommal teljesíti: a) a befektetési vállalkozás neve, b) az ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel, e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, –8–
g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a következő információk, 1) a kereskedési nap, 2) a megbízás végrehajtásának időpontja, 3) a megbízás típusa, 4) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, 5) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója, 6) az eladás/vétel megjelölés, 7) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, 8) a pénzügyi eszköz mennyisége, kivéve, ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását a) a fenti tartalommal, b) írásban vagy más tartós adathordozón, és c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon, ügyletenként adja meg. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló rendszeres jelentést a) legalább évente, b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és c) ha az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja. Ez azonban nem alkalmazható olyan ügyletre, amely a) olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és b) a következő eszközök valamelyikére vonatkozik i) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, ii) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatlábmegállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, iii) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,
–9–
iv) más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, v) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, vi) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, vii) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés, viii) egyéb joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság rendeletében meghatározott származtatott ügylet. 5.6.
A befektetési vállalkozások irányítása
A Bszt.9 pontosítja az audit bizottságra vonatkozó követelményeket. A befektetési vállalkozások megfelelő irányítása érdekében a vezető állású személyekkel szemben további követelmények kerültek megállapításra. Eszerint befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki a) hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy egyes, a tevékenység szempontjából jelentőséggel bíró bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, b) felsőfokú végzettséggel (lásd következő pontot) rendelkezik, c) legalább 3 éves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább 3 éves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, d) igazolja, hogy vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik. A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően az MNB-nek az előzetes engedély megszerzése érdekében bejelentették, és az MNB az engedélyt megadta. A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles az MNB-nek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt az MNB visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított 3 hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg.
9
2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (a továbbiakban: Bszt.)
– 10 –
A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7-én befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti módosult követelményeknek. Szintén a piaci tapasztalatok alapján szükségessé vált a befektetési vállalkozás vezető állású személyei és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjai jó üzleti hírnevének meghatározásával együtt a jó üzleti hírnév igazolása módjának rögzítése is. Jó üzleti hírnév a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte. A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt az MNB elfogadja. Igazolásának módját ugyan a kérelmező választhatja meg, azonban az MNB egyéb, pontosan meghatározott iratok benyújtását is előírhatja. Amennyiben a jó üzleti hírnév bizonyítása sikertelen, azt az MNB határozattal állapítja meg. 5.7.
Az üzletkötői névjegyzék
Újdonság a 2015. július 7-ével bevezetésre került névjegyzék: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján az MNB nyilvántartásba vett (névjegyzék). A névjegyzékbe az MNB azt a személyt jegyzi be, aki a) büntetlen előéletű, b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt, c) ellene az MNB vagy a tőzsde 5 éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót, d) rendelkezik a jogszabály szerinti szakmai képesítéssel. A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie a fenti követelménynek. Szakmai képesítésként fogadható el: a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy b) a középiskolai végzettség és ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés, bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés, bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés, bd) a banki szakügyintézői szakképesítés, be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés, bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés, bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés, bh) a tőzsdei szakvizsga, bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél, bj) a fenti ba)-bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy c) jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány. A fentiek alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség, – 11 –
a jogász szakképzettség, a könyvvizsgálói képesítés, a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés, a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség. A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez köteles mellékelni a bejelentésre kerülő személy azonosító adatait, valamint a fenti követelmények teljesítését alátámasztó dokumentumokat. Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a fenti feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, az őt igénybe vevő köteles ezt a tényt haladéktalanul bejelenteni az MNB-nek. Az MNB az érintett személyt a névjegyzékből haladéktalanul törli. A névjegyzék adatai nyilvánosak. A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7. napján az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti követelményeknek. A hatálybalépést követő 30 napon belül a befektetési vállalkozások – ideértve közvetítőket – kötelesek voltak ellenőrizni, hogy az üzletkötésre alkalmazott munkatársaik a fenti feltételeknek megfelelnek, és őket az MNB-nek e határidőn belül bejelentették, az MNB pedig a bejelentett személyeket nyilvántartásában rögzítette. A törvénymódosítás hatálybalépését követően nyilvántartásba venni kért üzletkötők regisztrációjára vonatkozó szabályok a fenti időpontot követően létesített munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) álló, üzletkötésre alkalmazott személyekre alkalmazandók. Ez esetben az üzletkötőt alkalmazni kívánó intézmény által benyújtott kérelem alapján indított nyilvántartásba vételi eljárás eredményes lefolytatását követően veszi nyilvántartásba az MNB az új üzletkötőt. b) c) d) e)
5.8.
Az informatikai rendszer védelmére vonatkozó szabályok
Szintén a tavaszi, a magyar tőkepiacon napvilágra került visszaélések miatt szigorításra kerültek a befektetési vállalkozások informatikai rendszerének védelmét szolgáló rendelkezések. Így a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységet végző befektetési vállalkozásokra is előírja a törvény az informatikai rendszer védelmét, tekintettel arra, hogy az ő működésükhöz is elengedhetetlen a megbízható és biztonságos kereskedést lebonyolító informatikai rendszer megléte. Az informatikai rendszer védelme tekintetében a törvény előírja, hogy a) a megbízás felvétele és továbbítása b) a megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) a sajátszámlás kereskedés, d) a portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), f) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és g) a multilaterális kereskedési rendszer működtetése. befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, és
– 12 –
b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, és a) árura, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt, b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egységre és a légszennyező anyag kibocsátási jogra, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügyletre, és c) meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan a) megbízás felvételét és továbbítását, b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedést, d) pénzügyi szolgáltatás közvetítését, e) biztosításközvetítést ügynökként, f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését végző árutőzsdei szolgáltató köteles kialakítani a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodni az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén. A fenti befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével köteles meghatározni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat is, köteles továbbá kiépíteni az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetni is. A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell a rendszer megfelelő védelméről. A törvény felhatalmazást ad a kormány számára arra, hogy az informatikai rendszereket felülvizsgáló szakértővel szembeni követelményeket megállapítsa. 5.9.
A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályok
A törvény pontosítja a közvetítői tevékenység szabályait. Ennek keretében például új szabály, hogy a kérelmező köteles mellékelni a megbízóval kötött szerződés tervezetét is. Az ügynöki struktúrára vonatkozó szabályokat a törvény annyiban pontosítja, hogy a függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő betartja a jogszabályban foglaltakat, felel továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott a további közvetítőt is kell érteni. Újdonság a közvetítők esetében is a 2015. július 7-től bevezetett névjegyzék: a befektetési vállalkozás illetve az árutőzsdei szolgáltató közvetítője a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles – 13 –
alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján az MNB nyilvántartásba vett (névjegyzék) (lásd az 5.8. pontot). A befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató közvetítőjénél az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie a fenti követelménynek. 5.10.
A helyreállítási terv
A befektetési vállalkozások számára egy új szabályzat, az ún. helyreállítási terv készítése is előírásra került. Minden olyan befektetési vállalkozás a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett, az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel köteles rendelkezni. A helyreállítási terv egy olyan dokumentum, amelyben a befektetési vállalkozás összefoglalja az általa végrehajtandó lépéseket egy, a likviditását vagy a fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén, annak érdekében, hogy ezek a lépések rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül biztosítsák a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását. A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás igazgatóságának kell jóváhagynia, és azt be kell nyújtani az MNB részére. Az igazgatóság a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően köteles felülvizsgálni, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet. A helyreállítási tervnek a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalását, b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási tervet, c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározását (kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését), d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépéseket, e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeretet, f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírását, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
– 14 –
g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkeretet, h) annak ismertetését, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket, i) a Bszt.-ben meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályokat, lehetséges lépéseket, j) az annak biztosítását szolgáló szabályokat és lépéseket, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen a válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályokat és intézkedéseket, n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépéseket a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is, o) az arra vonatkozó elemzést, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is, p) az MNB által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket, q) a tervben foglalt intézkedéseknek a befektetési vállalkozás általi gyors végrehajtásához szükséges feltételeket és eljárásokat, r) alternatív forgatókönyveket a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan. A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap. A helyreállítási terv olyan indikátorokat kell hogy tartalmazzon, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók lehetnek, azzal, hogy meghatározásuk során a befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell lennie azok könnyű nyomonkövethetőségére. Az előbbiektől eltérően a befektetési vállalkozás a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja, b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges, azzal, hogy döntéséről 2 munkanapon belül tájékoztatja az MNB-t. Az MNB a benyújtását követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a fenti feltételeken kívül kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető-e, hogy a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre, – 15 –
b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre. Az MNB a befektetési vállalkozás számára biztosított észrevételezési lehetőséget követően a helyreállítási terv 2 hónapon belüli átdolgozására szólíthatja fel a befektetési vállalkozást. A helyreállítási terv vonatkozásában a felügyeleti intézkedések köre is bővült. Az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy ha az MNB által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől a helyreállítási terv 30 napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére. Ha a befektetési vállalkozás az MNB határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet, vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a) kockázatvállalásának ideértve a likviditási kockázatot is mérséklésére, b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára, c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára, d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára. 5.11.
A panaszkezelésre vonatkozó szabályok
Szintén a piaci anomáliák mielőbbi feltárása, illetve az ügyfelek megfelelő kiszolgálása érdekében kerültek pontosításra a panaszkezelési szabályok. Így a telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt rögzítő hangfelvételt a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni, továbbá az ügyfél kérésére a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet 15 napon belül kell térítésmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Új törvényi elvárás, hogy a szolgáltató a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását. Pontosítás, hogy a panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában akkor tájékoztatja az ügyfelet a fogyasztóvédelmi vagy a bírósági, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásról, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A szolgáltatónak arról is tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ új szabályként 5 évig köteles megőrizni meg. 5.12.
A befektetési vállalkozás működésének ellenőrzése
A befektetési vállalkozások működésének ellenőrzésére is több hangsúly vetül, ennek keretében a Bszt. megerősíti a befektetési vállalkozások belső ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Így a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőri feladatokkal csak olyan személy bízható meg, aki felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2005. július 7. napján befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie ennek a követelményeknek.
– 16 –
A fenti jogalkotói törekvés következtében a törvény szigorítja a befektetési vállalkozás feletti felügyeleti jogköröket is: az MNB ellenőrzi a tőkekövetelmény számítására alkalmazott módszereket, meghatározza, hogy az üzleti érték csökkenése miatt az MNB mely intézkedéseket alkalmazhatja, valamint – a központi értéktárhoz és a központi szerződő félhez hasonlóan a befektetési vállalkozások esetében is megteremti az MNB részéről helyszíni vizsgáló kirendelésének lehetőségét (lásd még a 6.2., 8.3., 9.6. pontokat). 6. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐKRE ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA 6.1.
A befektetési alapkezelők működési feltételeire vonatkozó pontosítások
A többi pénzügyi ágazati jogszabályhoz hasonlóan a jogalkotó a befektetési alapkezelők esetében is szükségesnek látta az alapkezelők vezetőire vonatkozó feltételek szigorítását. E körben is egyértelművé tette a jogszabály10, hogy a vezető állású személyeknek, illetve a minősített befolyással rendelkező tagoknak jó üzleti hírnévvel is kell rendelkezniük, és itt is szabályozásra került a jó üzleti hírnév szabályozása, a Bszt.-ben foglaltakkal összhangban (lásd 5.6. pont). További elvárás a befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személlyel szemben, hogy – a büntetlen előélet és a legalább 5 éves szakmai gyakorlat és egyéb feltételek mellett – felsőfokú végzettséggel is rendelkezzen. Átmeneti szabály, hogy a törvény hatályba lépésekor a befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie a törvényben előírt felsőfokú végzettségre vonatkozókövetelményeknek. A törvény tisztázza, hogy az alternatív befektetési alapkezelő (a továbbiakban: ABAK) az általános szabályok szerint határon átnyúló szolgáltatást ugyan nem végezhet, de a kiszervezés keretében végzett szolgáltatás nyújtás megengedett a számára. A határon átnyúló szolgáltatást az MNB számára be kell jelentenie. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ún. küszöbérték alatti befektetési alapkezelőket – azaz azon ABAK-okat, amely ABAK közvetlenül vagy közvetve egy – az ABAKkal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló – társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke a) nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy b) nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és c) az ABAK nem döntött úgy, hogy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény egészének aláveti magát a törvény mentesíti a kiszervezésre vonatkozó előírások alól, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen alapok esetében a féléves jelentés készítésére sincs szükség. Szintén a működés egyszerűsítését szolgálja annak egyértelművé tétele, hogy az alapkezelő által a letétkezelővel és a könyvvizsgálóval kötött szerződés megkötéséhez nem szükséges az MNB engedélye. Ezen szerződés megkötését követően a módosítások azonnal átvezethetők a kezelési szabályzaton.
10
2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
– 17 –
Mivel a piaci folyamatok alapján egyre inkább igény mutatkozik az alapkezelés más alapkezelő részére történő átadására, erre vonatkozóan is pontosító rendelkezést tartalmaz a törvény. Eszerint a befektetési alapkezelőnek a befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. szerinti jognyilatkozatát a) a nyilvános befektetési alapok esetében az MNB engedélye, míg b) a zártkörű befektetési alapok esetében a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó nyilatkozata pótolja. Új szabály, hogy ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri, vagy ezt követően a 20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a szerződéskötést követő 2 munkanapon belül be kell jelentenie az MNB-nek (a) a minősített befolyásszerzését (b) a jó üzleti hírnév igazolásával és (c) az arra vonatkozó nyilatkozat megtételével, hogy a) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását. 6.2.
Helyszíni vizsgáló lehetősége a befektetési alapkezelőknél
A többi pénzügyi ágazati szereplőhöz hasonlóan – az MNB tv. módosításával párhuzamosan a befektetési alapkezelők esetében is lehetővé válik a helyszíni vizsgáló kirendelése (lásd 5.12., 8.3., 9.6. pontokat). 6.3.
A befektetési jegy forgalomba hozatali, forgalmazási szabályok pontosítása
A befektetési jegy forgalomba hozatali szabályok annyiban pontosításra kerültek, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat nem befektetési jegy sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül. Pontosítás az is, hogy a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alapok működésére vonatkozóan a honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni és az MNB részére egyidejűleg megküldeni a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását is, ami a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak nem csak az elszámolási, hanem a teljesítési időtartam növekedésével járó változásait is jelenti, a változás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően.
7.
A TŐZSDÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
A tőzsdére vonatkozó szabályok természetszerűleg módosulnak az elszámolásra és a központi értéktárra vonatkozó kétpilléres rendszer bevezetése folytán, ezek a módosulások is 2016. január 1jével lépnek hatályba. Másrészt a tőzsdére vonatkozó szabályok változnak annyiban is, hogy a tőzsdei tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezet a Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységet is végezhet.
– 18 –
Elszámolóházi tevékenységet ugyanakkor – a fent ismertetett kétpilléres intézményi struktúra folytán – 2016. január 1-jétől kizárólag az engedélyezett központi szerződő fél végezhet, így a jövőben a tőzsde már nem jogosult ilyen szolgáltatás nyújtására. A tőzsdei tevékenység végzésének is engedélyezési feltétele, hogy a tőzsde meghatározott feltételeket teljesítő számítógépes kereskedési rendszerrel rendelkezzen. Ennek garanciális szabályait – a befektetési szolgáltatási tevékenységet végzőkhöz hasonlóan – most szintén rendezi a törvény. További pontosítás, hogy – szintén a befektetési vállalkozások szabályozásához hasonlóan a tőzsdei tevékenységet végzők esetében is rendelkezik a törvény a kiszervezésről. 8.
A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉS A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZABÁLYOZÁSA
A tőkepiaci kereskedés lebonyolításához elengedhetetlen az elszámolások, fizetések biztonságát garantáló infrastruktúra (kereskedést követő infrastruktúra). Ennek két meghatározó intézménye (a) a központi szerződő fél és (b) a központi értéktár. Mindkét intézmény – köszönhetően az Európai Unión belül megvalósuló szabad tőkeáramlásnak – uniós szinten rendeleti szabályozással bír: a központi értéktárat és működését szabályozó rendelet11 2014. július 23-án, míg a központi szerződő fél tevékenységet szabályozó rendelet12 2012. július 4-én lépett hatályba, azzal, hogy a két uniós rendelet egységes, átlátható szabályozási keretet hoz létre. Mivel az új struktúra több ponton felülírja a nemzeti szintű szabályozást, elengedhetetlenné vált a nemzeti szintű és így a magyar jogszabályok módosítása is, elsősorban a Tpt.13 módosítása14 folytán, 2016. január 1-jétől. A hazai szabályozásban eddig a tőkepiaci kereskedést követő infrastruktúra több intézménytípust is tartalmazott: szerepelt a központi értéktár és a központi szerződő fél, de mellettük az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve ennek altípusa, a szakosított hitelintézetként működő elszámolóház is. Mivel az uniós rendeletekben szabályozott központi szerződő fél és központi értéktár intézménye együttesen lefedik az értékpapír kiegyenlítési és az elszámolási tevékenységet végző intézmények körét, ezen ún. kétpilléres struktúra kialakulása miatt a további intézmények szükségtelenné váltak, így az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása és az intézmény szabályozása is feleslegessé vált. Az uniós szintű kétpilléres intézményes struktúra szerint tehát a központi értéktár és a központi szerződő fél biztosítja az értékpapírokkal kapcsolatos teljesítési és elszámolási tevékenységet, azzal, hogy a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet végzi az elszámolóházi tevékenységet is. Ezen konstrukció bevezetésével azonban szükségessé vált egy külön fogalom megalkotása a külföldi elszámolóházakra: a külföldi elszámolóházak olyan pénzügyi eszközökre kötött ügyletek elszámolását végző nem magyarországi székhelyű vállalkozások, amelyek nem minősülnek sem központi szerződő félnek, sem központi értéktárnak a releváns európai uniós szabályozás szempontjából. A fentieknek megfelelően – 2016. január 1-jével – újraszabályozásra került a központi értéktári és központi értéktári tevékenység.
11
12 13
14
Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (a továbbiakban: Tpt.) 2015. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról
– 19 –
8.1.
A központi értéktár és tevékenysége
Központi értéktárnak az a jogi személy minősül, amely a) az értékpapír kiegyenlítési rendszert működteti (kiegyenlítési szolgáltatás), és amely legalább további egy szolgáltatást nyújt az alábbiak közül: b) értékpapírok bevezetése a könyvelési rendszerbe (hitelesítési szolgáltatás), c) felsőszintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése (központi számlavezetési szolgáltatás). A fentiekben használt „kiegyenlítés” fogalom az értékpapír ügylet teljesítését jelenti, amely ügyletet azzal a céllal kötötték meg, hogy az ügyletben résztvevő felek kötelezettségei pénzeszköz átutalás, vagy értékpapír transzfer, vagy mindkettő révén kerüljenek kiegyenlítésre. A központi értéktár a tevékenysége végzésére a jogszabályban 15 meghatározott feltételekkel jogosult. Ennek megfelelően meg kell felelnie bizonyos szervezeti követelményeknek, így megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, valamint megfelelő javadalmazási politikákat és belső kontrollmechanizmusokat – beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat – foglal magában. A központi értéktárnak hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat kell fenntartania és működtetnie a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, az ügyvezető szerv tagjait, valamint a hozzájuk közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyeket) és résztvevő felei vagy azok ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek megállapítására és kezelésére, és megfelelő konfliktuskezelési eljárásokat kell fenntartania és alkalmaznia a lehetséges összeférhetetlenségek felmerülésének esetére. A központi értéktár rendszeres és független audit tárgyát képezi. A központi értéktár stabil és prudens irányítása érdekében a felső vezetésnek kellően jó hírnévvel és tapasztalattal rendelkező személyeknek kell lenniük, aki közül minimum két fő független tag. A központi értéktár azon részvényeseinek és azon személyeknek, akik közvetlen vagy közvetett módon befolyást gyakorolhatnak a központi értéktár vezetése felett, alkalmasnak kell lenniük a központi értéktár stabil és prudens irányításának biztosítására. A központi értéktárnak valamennyi általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében felhasználói bizottságot kell létrehoznia, amely a kibocsátóknak és az ilyen rendszerek résztvevőinek a képviselőiből áll. A felhasználói bizottságok szakvéleménnyel szolgálnak az ügyvezető szerv számára a tagjaikat érintő főbb rendelkezésekkel kapcsolatban, ideértve a kibocsátók vagy résztvevők saját értékpapír-kiegyenlítési rendszereikbe történő befogadásának kritériumait, valamint a szolgáltatások szintjére, a központi értéktár árképzési struktúrájára vonatkozóan is. A magyarországi értéktári tevékenység engedélyköteles, a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az MNB adja ki. Ezen tevékenység végzésére jogosító engedély kizárólag a legalább 1 Md Ft jegyzett tőkével rendelkező társaságnak adható a piaci stabilitás megerősítése érdekében. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelynek alapján az MNB meggyőződhet arról, hogy a kérelmező központi értéktár az engedélyezés időpontjában megtett minden olyan intézkedést, amely a követelmények teljesítéséhez szükséges. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell egyebek mellett a folytatni kívánt üzleti tevékenységek típusait és a központi értéktár szervezeti felépítését tartalmazó üzleti tervet.
15
Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról
– 20 –
A központi értéktár szolgáltatást a következő szervezetek számára nyújthat a) tőzsdének, b) külföldi elszámolóháznak, c) központi értéktárnak, d) központi szerződő félnek, e) befektetési vállalkozásnak, f) hitelintézetnek, g) árutőzsdei szolgáltatónak, h) befektetési alapkezelőnek, i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének, j) értékpapír-kibocsátónak, k) a magyar állam számára, l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára, m) az MNB számára, n) betétbiztosítási rendszer számára, o) befektető-védelmi rendszer számára, p) szanálásfinanszírozási rendszer számára, q) pénzforgalmi intézménynek és r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek. Tekintettel arra, hogy a központi értéktár végzi az értékpapír kiegyenlítési rendszer működtetését, az abban résztvevő felek számára biztosítania kell saját értékpapírjaiknak az ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését. Ennek keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendszert kell kialakítania, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán elkülönítse, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál. Ehhez kapcsolódóan természetesen az értékpapír kiegyenlítési rendszerben résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfelei számára a fenti elkülönítés lehetőségét, tájékoztatva őket az ezen lehetőséghez kapcsolódó költségekről és kockázatokról. Az továbbra sem változik, hogy a központi értéktári tevékenységet az MNB által jóváhagyott üzletszabályzat és egyéb szabályozatok alapján lehet végezni, amelyekben pontosan meg kell határozni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza. A szabályzatok transzparenciáját és ezáltal az ügyfelek alapvető érdekeinek védelmét biztosítja, hogy az üzletszabályzatot és a szabályzatokat a központi értéktár a saját honlapján köteles közzétenni. Annak érdekében, hogy a központi értéktár az ügyletek teljesítését megfelelően biztosíthassa, szabályzatában a résztvevő felek részéről óvadék elhelyezését írhatja elő. A félreértések elkerülése és a Ptk.-val való teljes összhang biztosítása érdekében a Tpt. előírja, hogy amennyiben a központi értéktár a szabályzatában azt rögzíti, hogy az óvadék alapítása az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás útján valósul meg, úgy az a Ptk. szerinti óvadék alapításnak minősül. Ezen túl az ügylet teljesítéséhez a központi értéktár az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján (lásd fentebb) elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál, továbbá a központi értéktár nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfélnek a központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésére szolgáló óvadék. Amennyiben pedig ezen óvadék igénybevételére sor kerül, úgy a központi értéktár joga és kötelezettsége, hogy ügyfelét az óvadék haladéktalan pótlására szólítsa fel, amely kötelezettségének ügyfelének az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően köteles eleget tenni.
– 21 –
A módosítás szerint van lehetőség arra, hogy a központi értéktár banki jellegű kiegészítő szolgáltatások (pénzforgalmi számlák vezetése, hitelnyújtás, pénzforgalmi szolgáltatások értékpapír kölcsönzéssel összefüggő garanciák, pénztárműveletek) végzésére jogosult szakosított hitelintézetként működjön. Ebben az esetben a tevékenységének feltétele, hogy a) legalább 2 Md Ft induló tőkével rendelkezzen, valamint b) nem kaphat engedélyt ezen banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat is végző, szakosított hitelintézetként működő központi értéktárra többlet prudenciális szabályok vonatkoznak: nem csupán a befektetési vállalkozásokra, hanem a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményeket is teljesítenie kell, ezen utóbbiak elődlegességével. Amennyiben a központi értéktár értékpapírkölcsönzési rendszert működtet, úgy a törvény megadja a felhatalmazást arra, hogy a felek eltérjenek a Tpt.-ben foglalt szabályoktól, különösen atekintetben, hogy értékpapír-kölcsönszerződést határozatlan időre is köthetnek. 8.2.
A központi szerződő fél és tevékenysége
Központi szerződő félnek az olyan jogi személy minősül, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, azaz vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, és eladóként valamennyi vevővel szemben. A központi szerződő fél ezen tevékenység végzésére szintén a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. Elsőként a tevékenység engedélyezéséhez legalább 7,5 M euró összegű állandó és rendelkezésre álló induló tőkével kell rendelkeznie. Tőkéjének egyébként is arányban kell állnia az ezen tevékenységeiből eredő kockázattal, és elegendőnek kell lennie annak biztosítására, hogy e tevékenységének felszámolása vagy átstrukturálása megfelelő időn belül, rendezett módon megvalósulhasson, valamint, hogy kellőképpen tőkeerős legyen mindazon hitel-, partner-, piaci, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket az egyéb, jogszabályokban előírt célirányos pénzügyi források nem fedeznek. A központi szerződő fél tevékenység Magyarországon az MNB engedélyével nyújtható. A központi szerződő fél a központi szerződő fél tevékenységen kívül az alábbi tevékenységeket végezheti: a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalhat, b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolhat, c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi teljesítést végezhet, d) hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatást nyújthat, kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett, e) pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében. A központi szerződő félre is igaz, hogy tevékenységét az MNB által jóváhagyott üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezheti.
– 22 –
8.3.
A központi értéktárra és a központi szerződő félre vonatkozó közös szabályok
A Tpt. mind a központi értéktárra, mind a központi szerződő félre szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő. Mindkét intézmény esetében biztosítja továbbá a feladatok ellátásához szükséges személyes adatok kezelésének és egymás közötti átadásának lehetőségét, azzal, hogy természetesen mindkét intézmény köteles a működése során betartani az alapvető titokvédelemre, azaz az üzleti titokra, a banktitokra, a fizetési titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Mindkét intézményi forma jogosult arra, hogy tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezze, felelős marad azonban valamennyi kötelezettsége teljesítéséért. Mivel mindkét intézmény esetleges megszűnése a teljes tőkepiac működését érinti, indokolt, hogy a megszűnésüket szabályozó jogszabályok bizonyos pontokon eltérjenek az általános rendelkezésektől. Így a törvény elsőként kivonja a felszámolási vagyon köréből mind a központi szerződő félnél az ügyfelek érdekében tartott biztosítéki vagyont, mind pedig a központi szerződő félnél lévő vagyont – ügyfélvagyont és óvadékot. Ezen túl, amennyiben a központi szerződő fél esetén az ügyfélvagyon nem adható vissza, úgy törvényi kötelezettség alapján a felszámolási eljárás során a felszámolási költségek kielégítését követően ezen ügyfeleket kell kielégíteni. A törvény – a befektetési vállalkozásokhoz hasonlóan [lásd 5.12., 6.2., 9.6. ponokat] – új lehetőségként megteremti a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez kirendelhető helyszíni vizsgáló alkalmazásának lehetőségét: az MNB a központi értéktár vagy a központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének érdekében egy vagy több helyszíni vizsgálót rendelhet ki. A helyszíni vizsgáló jogosult bármely ellenőrzési tevékenység ellátására, megfigyelőként részt vehet és felszólalhat az ügyvezetés, igazgatóság, kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelő bizottság ülésén, a közgyűlésén, továbbá konzultálhat az intézmény könyvvizsgálójával. A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama általában 30 napra szól. Amennyiben a helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, úgy kezdeményezésére az MNB a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani. A helyszíni vizsgáló kirendelése vagy a határozott időtartam lejáratával, vagy pedig az MNB végzésével zárul. Tekintettel arra, hogy a kétpilléres struktúra kialakulásával a korábbi önálló elszámolóház ebben a formában a továbbiakban nem végezheti a tevékenységét, az az elszámolóház, amely a korábbi szabályozás alapján megszerzett tevékenységi engedély szerint működött, az új szabályozás szerinti a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig jogosult a korábbi engedély alapján a tevékenysége végzésére. 9. A MNB-RŐL MINT FELÜGYELETI HATÓSÁGRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA 9.1.
Az ügyfél fogalma
Pontosításra került, hogy az MNB engedélyezési, ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásában ki minősül ügyfélnek. Eszerint ügyfél az, a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, b) akit az MNB ellenőrzése alá von, c) aki engedélyezés iránt az MNB-ben kérelmet nyújt be, vagy d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
– 23 –
9.2.
Az ERA rendszer alkalmazása
A törvény újraszabályozza az MNB és a felügyelt intézmények közötti kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek csoportját. Az ilyen ügyek felsorolását a törvény új melléklete tartalmazza, amely a jelen összefoglaló 1. számú melléklete. 9.3.
Kézbesítési szabályok
Tekintettel arra, hogy az MNB eljárásaiban egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus ügyintézés, nagy jelentőségű a kézbesítés időpontjának pontos meghatározása. Az elektronikus ügyintézés során az MNB az ügyfél részére az ügyfél elektronikus tárhelyére kézbesíti az iratokat (hiánypótlási felhívás, végzés stb.). Ha az iratnak a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot 8 napon belül nem veszi át, az iratot a kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Szigorúbb a határidő, ha a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik, mivel azt az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését (határozat, végzés), vagy egyéb küldeményét (értesítések) vagy postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében kézbesíti, kiváltva a korábbi hirdetményi kézbesítés intézményét, mivel az EGT tagállamon kívüli székhellyel (lakóhellyel) rendelkező ügyfelek értesítése a piacfelügyeleti eljárások jelentős többségében a tapasztalatok szerint nem vezetett eredményre. 9.4.
Az ügyintézési határidő
Szintén nagy jelentőségű és valamennyi piaci szereplőt érintő kérdés az MNB eljárásaira vonatkozó általános ügyintézési határidő egyértelmű meghatározása. Az általános szabályok szerint az ügyintézési határidő 30 nap. Ettől eltér az alapítási, egyesülési, szétválási, tevékenységi engedély megszerzésére, megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása ügyében az ügyintézési határidő, ami 3 hónap. Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 2 hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható. A fenti határidők indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eljárásra előírt határidővel meghosszabbíthatók. Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan beérkezést követő 30 napon belül megfelelő határidő megjelölése mellett az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel. Az MNB a kérelem kiegészítésének, illetve módosításának elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet. Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, a fentiektől eltérően azt kell alkalmazni. – 24 –
9.5.
Ellenőrzési terv
A törvénynek az MNB ellenőrzési tervére vonatkozó pontosító jellegű szabályai szerint az MNB ellenőrzési terve legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, szempontrendszerét tartalmazza, ugyanakkor nem kell megjeleníteni benne a folyamatos ellenőrzési feladatot. Bár az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi, azonban ezen kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját. Átmeneti rendelkezésként állapítja meg a törvény, hogy az MNB az átfogó vizsgálatainak az ütemezésére vonatkozó szabályokat 2016. január 1-jétől alkalmazza. 9.6.
Az MNB ellenőrzései, eljárásai
A törvény az MNB felügyeleti ellenőrzési szabályait felülvizsgálva a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a helyszíni ellenőrzések lefolytatására. Ezen túl – az eljárási kötelezettség intenzitásának növelésével – biztosítja, hogy az MNB a jövőben rövidebb időközönként tartson árfogó vizsgálatot a pénzügyi piacok egyes szereplőinél, ezzel célozva az esetleges piaci visszaélések gyors és időben történő kiszűrését az esetlegesen felmerülő károk elkerülése illetve csökkentése érdekében. A törvény új eljárástípusként nevesíti a rendkívüli célvizsgálatot, amelyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ezen eljárástípusban a határidők rövidebbek, mint az átlagos célvizsgálat esetén, és gyorsabb reagálást tesz lehetővé az MNB számára. Az MNB a rendkívüli célvizsgálatot szúrópróbaszerűen is lefolytathatja. Ebben az esetben az eljárást csak akkor kell lefolytatni és a végén érdemi döntést hozni, ha az MNB szabálytalanságot talál. Ennek hiányában az eljárás végzéssel megszüntethető. A törvény a korábbinál részletesebben szabályozza az MNB helyszínen kívüli és helyszíni eljárását, valamint a próbaügylet kötését. Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul , előzetes értesítés nélkül is elrendelhető. Ennek során indokolt esetben lezárt terület, épület, helyiség felnyitható, akár az ott tartózkodók akarata ellenére is. Ehhez az ügyész jóváhagyására, valamint jegyzőkönyv felvételére van szükség. A helyszíni ellenőr a célvizsgálat és rendkívüli célvizsgálat során is vizsgálódhat. Ha nem észlel jogszabálysértést, akkor az eljárás végzéssel megszüntethető. Szintén új rendelkezés, hogy az MNB bizonyos esetekben jogosult előzetesen is intézkedni, illetve az MNB vizsgálati jelentésére vonatkozó észrevételezést megelőzően döntést hozni. A törvény lehetővé teszi az MNB számára külső könyvvizsgáló vagy egyéb külső szakértő igénybevételét is, meghatározott garanciális feltételekkel. Átmeneti rendelkezésként állapítja meg a törvény, hogy az MNB az átfogó vizsgálatainak az ütemezésére vonatkozó szabályokat 2016. január 1-jétől alkalmazza. 9.7.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzések
Az ellenőrzési eljárás szabályainak módosulása miatt felülvizsgálatra kerültek a fogyasztóvédelmi ellenőrzés szabályai is. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat esetköre kiegészül a fogyasztóvédelmi szabályok olyan megsértésével, amely a fogyasztók széles körét érinti. Ezesetben az MNB rövidebb határidőn belül jár el, az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban 3 hónap. Az ilyen ügyekben az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő 30 napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel (szervezettel). Az észrevétel megtételére vonatozó határidő 8 nap, azonban az MNB az intézkedés eredményessége érdekében ennél rövidebb határidőt is előírhat.
– 25 –
Az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése esetén, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, határozatát a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg. A fogyasztóvédelmi bírság összegét a törvény a megfelelő visszatartó erő megteremtése, és ezáltal a jogkövető magatartás elősegítése érdekében felemeli, annak összege 15.000 Ft-tól a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, 100 M Ft-ot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének 5 %-áig, de legfeljebb 100 M Ft-ig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 Md Ft-ig, b) egyéb szervezet vagy személy esetében 5 M Ft-ig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének 10 %-áig, amennyiben pedig ez az 5 M Ft-ot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb 15 M Ft-ig terjedhet. 9.8.
Helyszíni kutatás
Tekintettel a piacon tapasztalt, engedély nélkül végzett tevékenységekkel kapcsolatos visszaélésekre, a törvény egyértelművé teszi, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást köteles indítani az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, árutőzsdei szolgáltatás, befektetési alapkezelési, központi értéktári, elszámolóházi tevékenység gyanúja esetén. A piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos megfelelő felügyeleti eszközök biztosítása és a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében az MNB olyan új jogosítványt kap, amely hatékonyabbá teszi a jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását, ez a helyszíni kutatás. Ez a tevékenység a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is helye van, és ezen eljárás biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését is kérheti. Mivel a helyszíni kutatás alkotmányos jogok sérelmével járhat, erre csak előzetes bírói engedéllyel, a megfelelő garanciális szabályok betartásával kerülhet sor. Így ha az ügyfél védekezés céljából készített iratot, az a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, és nem foglalható le. Az MNB jogkörének további kiterjesztését jelenti, hogy nemcsak a vizsgált vállalkozásnál, hanem a vizsgált tevékenységért felelős vagy azzal közvetlenül összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult bizonyos értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlák vizsgálatára, illetve ezen személy eljárásba történő bevonására. 9.9.
Az MNB döntései
Bár az MNB hatósági jogkörben hozott döntéseire általános szabályként a Ket. 16 rendelkezéseit kell alkalmazni, az ezen jogkörben hozott döntés hivatalbóli módosítására és visszavonására vonatkozó szabályok annyiban eltérnek az általános szabályoktól, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kérelem ügyében eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidők tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az 16
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.)
– 26 –
jogszabályt nem sért és annak egyéb jogszabályi feltételei sem állnak fenn. A döntés azonban a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A fenti módosítás indoka, hogy szükségessé válhat, hogy az MNB a döntését hivatalból, jogszabálysértés hiányában is módosítsa, elsősorban a határidők tekintetében annak érdekében, hogy a változó és a tényállás teljeskörű tisztázása esetén sem kellően kiszámítható folyamatok miatt a döntés módosítható legyen. A teljesítési határidő kérelemre történő módosítására a kötelezettnek a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére kerülhet sor, ha annak igazolásával kéri a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok teszi lehetetlenné a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az MNB eljárására vonatkozó új szabály, hogy az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból felfüggesztheti a határozatban foglalt döntés egésze vagy egy része végrehajtását a bíróság döntéséig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az MNB-vel szembeni kárigény keretében nem érvényesíthető. 9.10.
Bírság
Meghatározott jogszabálysértések esetén a törvény fogyasztóvédelmi bírság alkalmazásának lehetőségét biztosítja az MNB részére, tág határok között, és a jogalkotó által kellő erejűnek ítélt szankcionálási lehetőséget biztosítva. Ennek keretében a törvénymódosítás a piacfelügyeleti eljárás során alkalmazható bírság összegét felemeli: a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig, b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig, c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén 100.000 Ft-tól százezer forinttól 10 M Ft-ig, d) a jelentős nettó rövid részvénypozíciókra, továbbá az állampapírt érintő jelentős nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a részvényekkel, illetve állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre előírt ügyletkötési korlátozások megsértése esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig terjedő összeg lehet. Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege - a fenti szabályok alkalmazásán felül - 100.000 Ft-tól 100 M Ft-ig terjedhet. A bírságtételek emelésén túl a törvény ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére is lehetőséget ad, ha az MNB úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély vagy bejelentés nélkül tevékenységet végző személy (szervezet) ügyfele érdekeinek megóvása ezt indokolja. 9.11. Az ügyfeleket ért személyiségi jogi sérelem miatti fogyasztói igény MNB általi érvényesítése A törvény az MNB jogkörét kiterjeszti a fogyasztókat ért kár, illetve személyiségi jogi sérelem miatt érvényesíthető követelés érvényesítésére is. Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár, sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma a – 27 –
jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a felügyeleti hatáskörébe tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére. Ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal megállapította, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa az MNB felügyeleti jogkörébe tartozó személy vagy szervezet ellen indított kártérítési perben – a kártérítési igénynek a Ptk.-ban meghatározott, a felperes által bizonyítandó feltételei közül kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. 9.12.
Az MNB kártérítési felelőssége
Mivel az új Ptk. alapján személyiségi jogsérelmekért sérelemdíj is érvényesíthető, az új Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében a törvény rendezi az MNB-vel szemben a személyiségi jogsérelemért érvényesíthető sérelemdíj alkalmazható szabályait. A törvény egyébként is pontosítja az MNB-vel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár vagy – a fentiek szerint személyiségi jogsérelem miatt érvényesíthető kár megtérítésének szabályait. Eszerint ilyen kártérítés illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha (a) az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő, és (b) a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíjkövetelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, továbbá (c) a sérelmet okozó MNB-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében pervesztessé vált, és (d) az ekörben hozott ítélet jogerőre emelkedett. A törvény ugyanakkor nemcsak az MNB által hatósági jogkörben okozott kár megtérítéséről és a vele szemben érvényesíthető sérelemdíj-követelésről, hanem az MNB által kijelölt felügyeleti biztos által okozott kár mellett érvényesíthető sérelemdíjról is rendelkezik. Ez különbözik aszerint, hogy a károkozó magatartást a felügyeleti biztos az MNB munkavállalójaként, vagy az MNB tulajdonában álló, a befektetési vállalkozások felszámolására kizárólagosan kijelölhető nonprofit gazdasági társasággal (ma a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., a továbbiakban: PSFN) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eljárva tanúsítja. Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a PSFN-nel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a PSFN köteles helytállni. A PSFN-nek rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására. A kijelölt felügyeleti biztos a PSFN-nek okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni, azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos 6 havi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíjkövetelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a teljes sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.
– 28 –
9.13.
A közérdekű bejelentések kezelése
Tekintettel arra, hogy a pénz- és tőkepiacokon is nagy jelentőséggel bírnak a közérdekű bejelentések, a törvény a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket is megállapít. Így az MNB-hez az MNB által felügyelt személy (szervezet) működésének szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet. Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben az abban foglalt szabálytalanság valószínűsíthető, az MNB megindítja a megfelelő eljárást. Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről illetve a mellőzés indokairól az MNB tájékoztatja a bejelentőt. 9.14.
Az MNB rendelet alkotási jogköre
Az MNB elnöke rendeletalkotási joga kibővült a) a sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszüntetésére, b) a sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálására, és c) a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokkal. Az MNB törvényi felhatalmazás alapján 2015 nyarától újraszabályozta a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások díjazását és megállapította az ezen eljárások lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. 9.15.
Hitelnyújtási lehetőség a BEVA számára
A Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) szabályozásának módosításával összhangban a törvény lehetővé teszi az MNB számára, hogy sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás MNB tv.-beli17 tilalmának betartásával hitelt nyújtson az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) mellett a BEVA számára is, amelynek futamideje legfeljebb 3 hónap lehet. 10. A PÉNZÜGYI VÁLTOZÁSA
BÉKÉLTETŐ
TESTÜLETRE
VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
A Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a PBT méltányossági eljárására tekintettel. Méltányossági ügy az olyan ügy, amelyben a kérelmező a szolgáltatótól személyi vagy anyagi körülményeire tekintettel kedvezményt vagy könnyítést kér. A PBT méltányossági kérelmek esetében egyezség létrehozatala érdekében közvetít a szolgáltató és a kérelmező között. Egyezség hiányában az ügyet megszüntető határozattal lezárja. A PBT eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az MNB által felügyelt szolgáltatást vegye igénybe, és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen. 17
2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB tv.)
– 29 –
Újdonság, hogy a PBT-nek benyújtandó kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével. A formanyomtatványt a szolgáltatónak kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Az általános szabályok szerint az eljáró tanácsok 3 tagúak, a tanács elnökéből és 2 további tagból állnak. Az 50.000 Ft-ot meg nem haladó összegre vonatkozó, továbbá az egyszerű megítélésű fogyasztói kérelmet jelentő és a méltányossági kérelmet tartalmazó pénzügyi fogyasztói jogvitákban egy testületi tag jár el. Egyszerű megítélésűnek akkor minősül egy ügy, ha a kérelem alapján az ügy ténybeli és jogi megítélése nem igényel szakmai konzultációt vagy különleges felkészülést és az ügy a mindennapi életben tömegesen előforduló szolgáltatásból eredő és/vagy jelentős számban jogvitát eredményező típusügy. A törvény pontosítja a PBT eljárása iránti kérelem elutasítására alapot adó okokat azzal az esettel, ha korábban ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a PBT előtt már eljárást indítottak. A törvény egyebekben is pontosítja a gyakorlati tapasztalatok alapján a PBT eljárási szabályait, és rendezi a döntések utókövetését. 11.
A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP MÓDOSULÓ SZABÁLYAI
A BEVA-val kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben, 2016. január 1-jétől az OBA munkaszervezete látja el. A törvény ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmaz, pl. a képviseletre vonatkozó szabályokra, az igazgatóság felépítésére, valamint a munkaszervezetre vonatkozóan. Ennek keretében a befektető-védelem hatékonyabb megvalósulása érdekében az igazgatóság összetételét a törvény oly módon változtatja meg, hogy az igazgatóság tagjává válik kettő, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter) által kijelölt személy is. További, ehhez tartozó módosulás, hogy az MNB-nek nem a makroprudenciális feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője, hanem a szanálási feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője lesz a BEVA igazgatóságának egyik tagja, az OBA és a Szanálási Alap szabályozásával egyezően. Tekintettel arra, hogy a BEVA egyetlen funkciója a befektetőket a biztosított befektetési szolgáltatásokból a BEVA tagjaként működött befektetési vállalkozás felszámolása esetén ért kár esetén a kártalanítás kifizetése, nagy jelentőségű a kártalanítási eljárás megfelelő szabályozása. A törvény – a piaci tapasztalatok alapján és a BEVA előtt álló kihívásoknak való megfelelés érdekében - ennek pontosítására tesz kísérletet. Ennek megfelelően a BEVA kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) az MNB a BEVA tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményez, vagy b) a bíróság a BEVA tagjának a felszámolását elrendeli. A fenti esemény időpontjának közzétételét követő 15 napon belül az MNB az általa üzemeltetett honlapon és a BEVA a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről: közzéteszi az igényérvényesítés első napját, annak módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet későbbi, mint a fenti esemény időpontjának közzétételét követő 30. nap. Jelentős változás, hogy a törvény 2016. január 1-jei hatállyal felemelte a kártalanítás összegét, az OBA-hoz hasonlóan, legfeljebb 100.000 euróra. Az nem változott, hogy a BEVA által fizetett kártalanítás mértéke 1 M Ft összeghatárig 100 %, az 1 M Ft összeghatár felett 1 M Ft és az 1 M Ft feletti rész 90 %-a. Az ún. Quaestor-ügyként elhíresült események szabályozási következményeként a törvény előírja, hogy ha a BEVA tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában – 30 –
nem szereplő kötvényekre a BEVA-nak szintén kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának. Szintén a 2015. tavaszi magyarországi befektetési vállalkozás felszámolások következménye, hogy a BEVA forrásait, illetve a BEVA által fizetendő kártalanítások átmeneti finanszírozását megfelelően szabályozni kellett. Ennek értelmében az új szabályozás szerint a BEVA forrásai: a) a csatlakozási díj, b) az éves díj, c) a rendkívüli befizetés, d) az Alap vagyonának hozama, e) az Alap által felvett kölcsön, f) az Alap által kibocsátott kötvény, g) egyéb bevétel. A BEVA kártalanítási feladatai ellátását biztosítja az a rendelkezés, hogy forráshiánya esetén kölcsönt vehet fel a) a kártalanítási feladatai ellátása érdekében az MNB-től, illetve b) a kártalanítási feladat ellátása, valamint a fenti MNB-kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől. A BEVA a kártalanítási feladat ellátása, valamint a fenti MNB-kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt is kibocsáthat. A BEVA által felvett kölcsönök és kibocsátott kötvények biztosítékául az szolgál, hogy az állam törvény alapján készfizető kezesként felel a BEVA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a fentiek szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Eltérés az állami kezességre vonatkozó általános szabályoktól, hogy a hitelező a BEVA fenti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles, és az állami kezességvállalásért a BEVA-nak kezességvállalási díjat sem kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a BEVA-nak a tagok által fizetendő éves díja nem feltétlenül fedezi a BEVA kártalanítási kötelezettségeit, a rendkívüli befizetésre vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek. Eszerint a BEVA igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha a BEVA eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha a BEVA az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. 12.
A QUAESTOR KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSE
Az MNB 2015. április 17-én visszavonta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. (a továbbiakban: Quaestor Zrt.) tevékenységi engedélyét és kezdeményezte annak felszámolását. 2015. április 22-én a brókercég felszámolása megindult. A Quaestor Zrt. más pénzügyi eszköz mellett jelentős mennyiségű, a Quaestor-Csoport egyes tagjai által kibocsátott kötvényt is forgalmazott, ezek közé tartoznak különösen a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: QUAESTOR HRURIRA Kft.) által kibocsátott kötvények. A Quaestor Zrt. tevékenységének köszönhetően különösen nagy mennyiségű ilyen értékpapír került értékesítésre a – 31 –
befektetők számára. A Quaestor Zrt. felszámolásának megindításakor azonban ismertté vált, hogy a QUAESTOR HRURIRA Kft., illetve a Quaestor-Csoport egyéb cégei az általuk az ügyfelektől kötvénykibocsátás címén átvett pénz jelentős részét nem az ígért kötvénykibocsátásra fordították, a befektetők értékpapírszámláin ilyen eszközöket csak részben írtak jóvá. Az Országgyűlés 2015. április 14-én új törvényt18 fogadott el a fenti Quaestor-kötvényesek kárrendezésére (a továbbiakban: Quaestor-törvény), amely törvénynek a konkrét ügy kezelésén túl egyéb, a piaci szereplőket érintő következménye is van, amivel indokolt megismerkedni. 12.1.
A Quaestor-törvény hatálya
Az Országgyűlés a QUAESTOR HRURIRA Kft. által kibocsátott kötvényeknek a Quaestor Zrt. általi értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából törvényt alkotott. A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR HRURIRA Kft. által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Zrt. vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e. Kárrendezésre azok jogosultak, akik a fenti kötvénykibocsátásból eredően a fenti gazdasági társaságokkal szemben a jogszabály hatálybalépésékor, 2015. április 19. napján követeléssel rendelkeztek. 12.2.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja
A fenti követelésekből eredő igények rendezése érdekében a jogszabály erejénél fogva létrejött a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: QKKA). A QKKA feladata tehát a fenti igények tekintetében történő kárrendezés, azzal, hogy a kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében a jogszabály alapján a QKKA-ra történő átszállása nem érinti a Tpt. szerinti BEVA-kártalanítást. A QKKA szabályozása hasonlít a BEVA szabályozására: a QKKA is jogi személy, pénzeszközeit az MNB-nél vezetett számlán kezeli, irányítását igazgatóság végzi. A két alap tevékenységének hasonlóságára tekintettel a QKKA végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete. Tevékenységének ellenőrzését az ún. ellenőrző bizottság látja el. A QKKA működésének biztosítása érdekében átmeneti forrásként kötvényt bocsáthat ki, kölcsönt vehet fel, ideértve az MNB-től – állami kezességvállalás mellett – legfeljebb 3 hónapra szóló áthidaló kölcsönt is. Ezen hitel visszafizetése céljából a QKKA a BEVA tagjaitól a saját forrásainak kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet, amely előleg megfizetésére a BEVA tagok a 2014. naptári évben a BEVA felé fennálló éves tagdíjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek. Ezen kötelezettség alól csak az a BEVA tag mentesül, amely jogutód nélkül megszűnt, vagy amelynek felszámolását már jogerősen elrendelték, azzal, hogy BEVA tagnak minősül az a nem BEVA tag vállalkozás is, amely 2015. április 10-én még a BEVA tagja volt, valamint azon vállalkozások jogutódai is, amelyek 2015. április 10-én vagy azt követően a BEVA tagjai voltak. Egyebekben az előleg megfizetésére az BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A QKKA működése biztosítása érdekében az MNB-től hitel felvételekor csak olyan szerződés köthető, amely a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlását, a felvett hitel előtörlesztését legalább félévente egy alkalommal, korlátlan összegben lehetővé teszi.
18
2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról
– 32 –
A QKKA-ra átszállt, fentiek szerinti követelések megtérülését, valamint a QKKA vagyonának hozamát a QKKA köteles a működése biztosítása érdekében az MNB-től felvett hitel előtörlesztésére és a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlására fordítani. A QKKA záró beszámolóját követően a QKKA-ba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik. 12.3.
A kárrendezés szabályai
A Quaestor kötvények utáni kártalanításra alapvetően a BEVA által nyújtandó kártalanításra vonatkozó rendelkezésekhez hasonló kártalanítási szabályok vonatkoznak. Így tehát nem jogosult kártalanításra a Quaestor-Csoportba tartozó vállalkozás, illetve ahhoz köthető vállalkozás vagy magánszemély, illetve az a személy sem, akinek követeléséről a bíróság jogerősen megállapította, hogy annak forrása bűncselekmény. A kárrendezés módjáról a QKKA kárrendezési szabályzatot fogadott el, amely a BEVA honlapján megtekinthető. Ugyanígy a BEVA (http://www.quaestor-karrendezes. bva.hu/hu/kezdolap) és az MNB honlapján (http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/ vezetohirek/quaestor-informaciok) hozzáférhetők az ezzel az üggyel kapcsolatos legfontosabb információk is. A Quaestor kárrendezés kérelemre indul. A kérelmet 2015. május 6. és június 5. között lehetett benyújtani a QKKA-hoz, a kijelölt kormányablakokon keresztül. A törvény szerint a kárrendezés során a QKKA 100.000 euró (megközelítőleg 30 M Ft) erejéig teljesít kifizetést. 2015. július 13-tól kezdődött meg a kárrendezés BEVA-t terhelő kártalanítási részének kifizetése. A BEVA a QKKA útján a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelést fizeti ki a károsultaknak, egyenként a Tpt. szerinti 20.000 euróig. A QKKA kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a törvény alapján elismert követelések összegét, legfeljebb azonban a BEVA által fizetett kártalanítással együtt a 100.000 eurót (kb. 30 M Ft-ot). A 30 M Ft-ot meg nem haladó követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. Tekintettel azonban arra, hogy az Alkotmánybíróság előtt többen, több okból megtámadták a törvényt, a teljes kárrendezési összeg kifizetésére egyelőre nem került sor. A 100.000 euróig fennmaradó összeg további kifizetésre az alkotmánybírósági eljárás lezárulta után kerülhet sor. A QKKA személyre szóló levélben értesíti a befektetőket a benyújtott és elbírált igényük után járó kárrendezés összegéről, a kárrendezés számításának módjáról és a kifizetésre kerülő összegről. 12.4.
A követelések átszállása a QKKA-ra és azok további érvényesítése
A kifizetés teljesítését követően a BEVA által teljesített kártalanítás erejéig a követelés jogosultjává a BEVA, QKKA által teljesített kártalanítás erejéig a követelés jogosultjává a QKKA válik. A kárrendezésre jogosult ügyfél követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények – ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is – a tájékoztatással egyidejűleg, a jogszabály erejénél fogva a QKKA-ra szállnak át. A kárrendezésre alapot adó ügyletekkel összefüggésben a pénzkövetelések és a kötvények QKKA-ra való átszállási aránya megegyezik az összes követeléseken belül a pénzkövetelések és a kötvények arányával. Ha a befektető követelése a jogszabály szerint átszáll a QKKA-ra, a BEVA a QKKA útján kifizeti a befektetőt a Quaestor-követelés alapján megillető kártalanítást is.
– 33 –
A QKKA-ra átszállt követeléseknek a felszámolási eljárás során történő érvényesítésekor a QKKA követelését a Csődtörvényben19 meghatározott kielégítési sorrendben az OBA-val és a BEVA-val azonos helyen – a befektetőt megillető rangsorban –, velük követelésarányosan kell kielégíteni. Az ún. Quaestor kötvények, illetve kötvényként megjelölt értékpapírok értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárásban a QKKA az átszállt követelések tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben a QKKA minősül magánfélnek. 13.
A SZANÁLÁSI ALAP
Az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében európai uniós irányelvi alapokon új kereteket biztosítva szabályozza a pénzügyi intézményrendszerbeli válsághelyzetek kezelését biztosító szanálási eljárást, és rendelkezik arról, hogy milyen finanszírozási mechanizmus hivatott a szanálás során felmerülő válságkezelési intézkedések költségeinek fedezésére20. 13.1.
A Szanálási Alap létrejötte
Ennek a továbbfejlesztett intézményrendszernek az egyik központi eleme a Szanálási Alap, melynek létrehozatala révén új elemmel bővül a pénzügyi stabilitási védőháló („safety net”). A törvény hatályba lépésével jött létre a Szanálási Alap, amely a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) szanálásához közvetlenül kapcsolódó finanszírozási igények fedezésére szolgál. A Szanálási Alap budapesti székhelyű jogi személy, a BEVA-hoz hasonlóan igazgatótanács elnevezésű irányító testülettel. Önálló munkaszervezettel szintén nem rendelkezik, a működés operatív feladatait – a BEVA-hoz hasonlóan az OBA munkaszervezete látja el, az OBA ügyvezető igazgatója irányításával. Minden magyarországi székhelyű hitelintézet és befektetési vállalkozás köteles csatlakozni a Szanálási Alaphoz. 13.2.
A Szanálási Alap feladatai
A pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében – az MNB egyéb eszközei mellett – jött létre a Szanálási Alap. A Szanálási Alap az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó finanszírozási igények fedezésére szolgál. A Szanálási Alap a) garantálja a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatai, vagy a szanálási vagyonkezelő eszközeit és kötelezettségeit, b) hitelt nyújt a szanálás alatt álló intézménynek, illetve a szanálási vagyonkezelőnek, c) megvásárolja a szanálás alatt álló intézmény eszközeit, d) tőkehozzájárulást biztosít az átvállaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek, 19 20
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében
– 34 –
e) egyéb hozzájárulást nyújt a szanálás alatt álló intézménynek, f) az OBA részére kártalanítás céljából hozzájárulást nyújt, g) a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek kártalanítást fizet. A Szanálási Alap közvetlenül nem használható a pénzügyi intézmény veszteségeinek a fedezésére illetve feltőkésítésére. A fiskális semlegesség elvének érvényesülését biztosítja az a szabály, hogy az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat a Szanálási Alapból 10 éven belül vissza kell fizetni. 13.3.
A pénzügyi intézmények befizetési kötelezettsége
A Szanálási Alap vagyonát – az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonlóan – az érintett pénzügyi szektor szereplői kötelesek biztosítani, így az a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által finanszírozandó. Általános szabály, hogy a Szanálási Alaphoz csatlakozó intézmény a jegyzett tőkéjének 0,05 %-ával megegyező összeget köteles a Szanálási Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni. A Szanálási Alap tagjai éves díjat is kötelesek fizetni a Szanálási Alap részére, amely a) az alapdíjból és b) kockázati alapú változó díjból áll. A fenti díjakat úgy kell megállapítani, hogy a Szanálási Alap eszközei legkésőbb a törvény hatálybalépését követő 10 év alatt – és ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárának legalább 1 %-át. Az éves díj összegét a Szanálási Alap tagja minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév 15. napjáig köteles befizetni a Szanálási Alap számlájára. A befektetési vállalkozások által fizetendő alapdíj mértékét a Szanálási Alap határozza meg, az évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakított díjpolitika alapján a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló alapdíj egység és az adott évre elfogadott szorzószámok szorzata figyelembevételével. Befektetési vállalkozások esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni: a) a befektetési vállalkozás Bszt. szerint számított tőkekövetelménye, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke mértéke, szavatoló tőke többlet, illetve esetleges hiány; b) a befektetési vállalkozás sajátszámlás kereskedelmi tevékenységének jelentősége, mérlegen kívüli kitettsége és a tőkeáttétel foka; c) a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja; d) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete; e) annak valószínűsége, hogy a befektetési vállalkozás szanálás alá kerül; f) a befektetési vállalkozás által korábban kapott állami támogatás mértéke; g) a befektetési vállalkozás struktúrájának összetettsége és a befektetési vállalkozás szanálhatósága; és h) a befektetési vállalkozás jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából. Ha a Szanálási Alap tagja olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, akkor a Szanálási Alap növelheti az intézmény által a tárgyév során fizetendő díjat. A Szanálási Alap a tevékenysége finanszírozására kölcsönt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki, azzal, hogy kölcsön, kötvény visszafizetése érdekében a pénzügyi intézmény számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget is előírhat. A pénzügyi intézmény a Szanálási Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el. – 35 –
A törvény hatálybalépésekor - 2014. július 21-én - már tevékenységi engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény köteles volt a) a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Szanálási Alaphoz való csatlakozási nyilatkozatot a Szanálási Alaphoz eljuttatni, és b) a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül (2014. szeptember 14-ig) a jegyzett tőkéjének 0,01-ével megegyező összegű csatlakozási díjat a Szanálási Alapba befizetni (a csatlakozási díj fennmaradó részét később kell teljesíteni). ***
– 36 –
1. melléklet Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek Az MNB és a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a 1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, 2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, 3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására, 4. nyilvános, zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, 5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására, 6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére, ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére, ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére, ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban 1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére, 2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtőÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, 3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtőÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább, 4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, 5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, 6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 – 37 –
af)
b)
százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, 7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább, 8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére, 9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen, 10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább, 11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására, 12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től, 13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére, egyebekben 1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére, 2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására, 3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére, 4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére, 5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére, 6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére, 7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés engedélyezésére, 8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére, 9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére, 10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására, 11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására, 12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, 13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,
a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,
– 38 –
befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára, d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy között ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére, eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére, f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére, g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére, i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre, j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás. bb)
– 39 –
Jogszabályjegyzék Magyar jogszabályok 2015. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról 2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról 2014. évi CIV. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról 2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet az ISIN azonosítóról 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról Európai uniós jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
– 40 –
Rövidítésjegyzék BEVA: Befektető-védelmi Alap Bszt.: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Csődtörvény: 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Kbftv.: 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Ket.: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól MNB: Magyar Nemzeti Bank MNB tv.: 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról MTF: multilaterális kereskedési rendszer OBA: Országos Betétbiztosítási Alap PBT: Pénzügyi Békéltető Testület Ptké.: 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről Quaestor törvény: 2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról Régi Ptk.: 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről Tpt.: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Új Ptk.: 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről QKKA: Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja ***
– 41 –
