dr. Tomori Erika
KIEGÉSZÍTÉS „AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA” 2014. évi KIADÁSÁHOZ
2016. május 1.
Tartalomjegyzék Bevezetés ______________________________________________________________________ 4 1.
Az új Ptk. és a kapcsolódó jogintézmények _______________________________________ 4
2.
Az értékpapírokra vonatozó szabályok változása ___________________________________ 5
3.
2.1.
A szabályozás hatálya __________________________________________________________ 5
2.2.
Az értékpapír-fogalom tervezett módosítása _______________________________________ 5
2.3.
A dematerializált értékpapírral kapcsolatos pontosítások ____________________________ 6
2.4.
A részvényre vonatkozó szabályok tervezett változása _______________________________ 6
2.5.
A többi szabályozott értékpapírra vonatkozó szabály _______________________________ 7
Az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok pontosítása ______________ 7 3.1.
A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások __________________________________ 7
3.2.
A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások ___________________________________ 7
3.3.
A tájékoztatók közzétételi helyének módosítása ____________________________________ 7
3.4. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség változása ___________________________________________________________________________ 8
4.
3.5.
A könyvvizsgálati szabályok változása ____________________________________________ 9
3.6.
Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések ___________________________________ 9
A befolyásszerzési szabályok pontosítása ________________________________________ 10
5. A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása _____________________________________________________________ 11 5.1. Az egyes befektetési szolgáltatásokra illetve kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó módosult szabályok _________________________________________________________________________ 11
6.
7.
8.
5.2.
A befektetési vállalkozások szervezetére, működésére vonatkozó módosult szabályok ____ 14
5.3.
A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályok___________________________________ 23
A befektetési alapkezelőkre és a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás módosítása _ 24 6.1.
A befektetési alapkezelők működési feltételeire vonatkozó pontosítások _______________ 24
6.2.
Javadalmazás _______________________________________________________________ 25
6.3.
Helyszíni vizsgáló lehetősége a befektetési alapkezelőknél ___________________________ 27
6.4.
Az ÁÉKBV letétkezelőre vonatkozó szabályok módosulása __________________________ 27
6.5.
Az ÁÉKBV-alapkezelőkre és az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó speciális szabályok ___ 31
6.6.
Közzétételi kötelezettség _______________________________________________________ 32
6.7.
A befektetési jegy forgalomba hozatali, forgalmazási szabályok pontosítása, kiegészítése _ 32
A központi szerződő fél és a központi értéktár szabályozása _________________________ 33 7.1.
A központi értéktár és tevékenysége _____________________________________________ 34
7.2.
A központi szerződő fél és tevékenysége __________________________________________ 36
7.3.
A központi értéktárra és a központi szerződő félre vonatkozó közös szabályok _________ 37
A tőzsdére vonatkozó szabályok változása _______________________________________ 37 –2–
A MNB-ről mint felügyeleti hatóságról szóló rendelkezések módosítása _______________ 38
9.
9.1.
Az ügyfél fogalma ____________________________________________________________ 38
9.2.
Az ERA rendszer alkalmazása _________________________________________________ 38
9.3.
Kézbesítési szabályok _________________________________________________________ 38
9.4.
Az ügyintézési határidő _______________________________________________________ 39
9.5.
Ellenőrzési terv ______________________________________________________________ 39
9.6.
Az MNB ellenőrzései, eljárásai _________________________________________________ 39
9.7.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzések _________________________________________________ 40
9.8.
Helyszíni kutatás _____________________________________________________________ 40
9.9.
AZ MNB adatkezelése és a határozatok nyilvánossága______________________________ 41
9.10.
Az MNB döntései ____________________________________________________________ 42
9.11.
Intézkedések és szankciók, bírság _______________________________________________ 42
9.12.
Az ügyfeleket ért személyiségi jogi sérelem miatti fogyasztói igény MNB általi érvényesítése 44
9.13.
Az MNB kártérítési felelőssége _________________________________________________ 44
9.14.
A közérdekű bejelentések kezelése ______________________________________________ 45
9.15.
Az MNB közérdekű keresetindítási joga _________________________________________ 45
9.16.
Az MNB elnöke rendelet alkotási jogköre ________________________________________ 45
9.17.
Hitelnyújtási lehetőség a BEVA számára _________________________________________ 46
10.
A Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó szabályok változása ___________________ 46
11.
A Befektető-védelmi Alap (BEVA) módosuló szabályai __________________________ 46
12.
A QUAESTOR és hungária károsultak kárrendezése____________________________ 48
12.1.
A felszámolási eljárások _______________________________________________________ 48
12.2.
A QUAESTOR-törvény _______________________________________________________ 48
12.3.
A Kárrendezési Alap kárrendezésére jogosultak___________________________________ 49
12.4.
A Kárrendezési Alap jogi helyzete ______________________________________________ 50
12.5.
A Kárrendezési Alap működése ________________________________________________ 51
12.6.
A Kárrendezési Alap forrásai __________________________________________________ 51
12.7.
A kárrendezés _______________________________________________________________ 52
13.
A Szanálási Alap _________________________________________________________ 53
13.1.
A Szanálási Alap létrejötte _____________________________________________________ 53
13.2.
A Szanálási Alap célja és feladatai ______________________________________________ 53
13.3.
A szanálási hatóság ___________________________________________________________ 54
13.4.
A szanálási eljárás____________________________________________________________ 54
13.5.
A pénzügyi intézmények befizetési kötelezettsége __________________________________ 56
13.6.
A szanálási eljárás értékelése ___________________________________________________ 57
–3–
BEVEZETÉS Az „Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása” című jegyzet 2014 szeptemberi lezárása óta mind a tőkepiaci szabályok európai szintű változása, mind a svájci frank 2015. január 15-i jelentős árfolyamváltozása folytán bekövetkezett események, mind pedig a magyar tőkepiacon 2015 tavaszán nyilvánosságra került, egyes brókercégek szabálytalan működésére vonatkozó információk szükségessé tették a magyarországi tőkepiaci intézményrendszer módosítását, a szabályozás pontosítását, esetleges megváltoztatását. A jelen kiegészítő jegyzet – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – megkísérel átfogó képet adni a legfontosabb, ezt a területet érintő jogszabályváltozásokról egyrészt annak érdekében, hogy az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek a szabályozás változásával megismerkedhessenek, másrészt, hogy a tőkepiaci jogi vizsgákra felkészülők az ismereteik elmélyítéséhez megfelelő segítséget kaphassanak. A jelen összefoglaló a legjobb szándék ellenére sem helyettesítheti azonban a jogszabályok elolvasását, illetve – az ezen a területek dolgozó szakemberek részéről – azok elemzését, értékelését sem. 1.
AZ ÚJ PTK. ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGINTÉZMÉNYEK
A tőkepiaci ügyletek általános szabályozási hátterét alkotó új Ptk.1 2014. március 15-i hatályba lépését követően egyelőre a Ptk.-ban olyan jelentős szabályozásbeli változás nem történt, ami a vonatkozó ismeretek újraértékelését indokolná. Tekintettel kell lenni azonban mindenekelőtt arra, hogy az átmeneti szabályok 2 szerint az új Ptk. hatályba lépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos tényekre, megtett jognyilatkozatokra továbbra is a régi Ptk.3, míg az új Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra már az új Ptk. vonatkozik4. Emiatt az új Ptk. hatályba lépésekor még az ügyletek jelentős részére a régi Ptk. szabályait kellett alkalmazni, azonban az idő múlásával egyre nagyobb jelentőséget kapnak az új Ptk. rendelkezései, egyidőben a régi Ptk. szabályainak csökkenő jelentőségével. A fentieken túl néhány, az új Ptk. hatályba lépését követően megjelent jogszabály módosítja illetve a későbbiekben is módosíthatja, ki is egészíti az új Ptk. egyes rendelkezéseit. Az Igazságügyi Minisztérium a hatálybalépése óta figyelemmel kíséri az új Ptk. hatályosulását. Mivel az új Ptk.-nak mint a magyar magánjog alapjának meg kell könnyítenie a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását, ezért közpolitikai cél az új Ptk. hatálybalépését követően felmerülő gazdasági igények kielégítése és a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölése. Ide tartozik az óvadék szabályainak a befektetési vállalkozások tevékenységével összefüggésben eszközölt kiszélesítése: az új szabály szerint az értékpapírszámlán és az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszköz, követelés, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott pénzügyi eszköz is óvadék tárgyát képezheti a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos vezetője és a számlavezető megállapodása alapján5, és a zálogjogosult a nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzügyi eszközök mellett – az új Ptk.-ban 1
2 3 4 5
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (a továbbiakban: Ptké.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: régi Ptk.) Ptké. 50. § 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól 11. §
–4–
meghatározott közvetlen kielégítési6 jogával akkor is élhet, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, amennyiben a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott. A közeljövőre vonatkozó hír, hogy az Igazságügyi Minisztérium a fenti alapvető célkitűzések megvalósítása érdekében 2016. július 1-jei illetve 2017. január 1-jei hatálybalépéssel az új Ptk. egyes, témánk szempontjából is alapvető rendelkezésének, így az értékpapírokra vonatkozó szabályoknak, valamint az óvadékra vonatkozó előírásoknak a módosítását is tervezi. 2.
AZ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
2.1.
A szabályozás hatálya
Az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk. egyéb szabályaihoz hasonlóan alkalmazandók az egyes értékpapírokra vonatkozó tartalmi, anyagi jogi szabályok is: míg a régi Ptk. hatálya alatt kibocsátott értékpapírokra azok teljesítéséig a régi Ptk. szabályai, úgy a 2014. március 15-ét követően kibocsátott értékpapírokra az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. 2.2.
Az értékpapír-fogalom tervezett módosítása
Az új Ptk. szabályainak a piaci igényekhez igazítása érdekében jelenleg úgy látja az Igazságügyi Minisztérium, hogy szükségessé vált az értékpapírra vonatkozó szabályok felülvizsgálata is, mivel a jogterület szabályozásának hatékonysága és konzisztenciája megkívánja egyes rendelkezések ágazati jogszabályokba történő átültetését. Az új Ptk. 2017. január 1-jével tervezett módosításával a jogalkotó az új Ptk.-ban és a Tpt.-ben7 meghatározott fogalmak összhangját kívánja biztosítani a gazdasági élet kiszámítható működése és a jogbiztonság alapvető követelménye érdekében, ezért az új Ptk.-nak az értékpapírra vonatkozó alapvetéseit a szabályozási területre speciálisan irányadó Tpt. rendelkezéseihez tervezi igazítani. Ahol pedig a Tpt. – vagy felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály – részletes szabályokat rögzít, mint például a dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházása esetében, ott a szabályozás új Ptk.-beli fenntartását nem is tartja célszerűnek. Ennek megfelelően a tervek szerint az új Ptk.-ban elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott – bemutatóra vagy névre szóló – értékpapírokra vonatkozó szabályozást kívánják rögzíteni, annak meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Ennek fényében lényegesen egyszerűsíteni tervezik az értékpapír új Ptk.-beli fogalmát, emellett a párhuzamosságok megszüntetése végett egységesítik az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető új Ptk.-beli szabályokat. Mellőzni tervezik továbbá az értékpapír jogintézményi alapjaihoz szorosan nem kapcsolódó, eljárási jellegű vagy a speciálisan a tőkepiaci szabályozásra tartozó rendelkezéseket, valamint kijelölik a módosítandó ágazati szabályozás irányait is. Az értékpapírokra irányadó szabályozás felülvizsgálata változatlanul fenn kívánja tartani azt az új Ptk.-beli újítást, amely a nevesített értékpapírfajták mellett lehetővé teszi azoktól eltérő értékpapírok létrehozását, hogy a szabályozás kielégítően legyen képes alkalmazkodni a tőkepiac innovációs igényeihez, valamint megfeleljen a nyitott piacgazdaság által támasztott elvárásoknak.
6 7
Ptk. 5:138. § (1) bekezdés 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (a továbbiakban: Tpt.)
–5–
2.3.
A dematerializált értékpapírral kapcsolatos pontosítások
Annak érdekében, hogy a befektetők ne csak a kibocsátótól értesüljenek a társasági eseményekről, továbbá, hogy a központi értékpapír-nyilvántartás naprakészen tükrözze a vonatkozó adatokat, a Tpt. módosításra került. Ennek értelmében a dematerializált értékpapír kibocsátója számára 2016. január 1-jétől kötelező, hogy az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen is közzétegye. Azt biztosítandó, hogy a dematerializált értékpapír alapján a kibocsátót terhelő fizetési kötelezettség megfelelő időben és rendben eljusson a befektetőkhöz, 2016. január 1-jétől a dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint köteles a kifizetés napján eljuttatni a befektetők részére. 2.4.
A részvényre vonatkozó szabályok tervezett változása
A részvények az új Ptk. hatályba lépése szempontból speciális csoportot képeznek: az új Ptk. hatályba lépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló gazdasági társaság az új Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg volt köteles dönteni az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, ennek megfelelően az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosításáról. Ennek hiányában a részvénytársaság az új Ptk. rendelkezéseit – a törvény módosítása folytán hosszabb időszak elteltével 2017. március 15től köteles alkalmazni8. Amennyiben pedig a részvénytársaság alapszabályának az új Ptk.-nak megfelelő módosítása a részvényekre vonatkozó szabályozás módosításával is jár, úgy a kibocsátónak gondoskodnia kell a részvények tartalmának megfelelő módosításáról a részvények felülbélyegzéséről, illetve a dematerializált részvényekről kiállított okirat kicseréléséről , és a csere időpontját követően ezen részvényekre az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy az új Ptk.-nak nincsenek olyan kötelezően alkalmazandó (kógens) rendelkezései, amelyek a részvények tartalmának kötelező módosításával járnának. Az új Ptk. alkalmazása tapasztalatainak áttekintése során ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium a joggyakorlatban felmerült kérdések, problémák kezelésére – jelentős részben megtartva a szabályozás rugalmasságát a jogi személy belső viszonyainak kialakításában – az új Ptk. 2017. január 1-jétől tervezett módosításával újfajta megközelítést kíván alkalmazni: általános szabályba gyűjti össze azokat a szabályozási tárgyköröket, amelyek esetében általános jelleggel tiltja az eltérést, és ha az egyébként eltérést engedő rendelkezéstől az eltérés mégsem lehetséges, azt egyedi eltérést nem engedő tartalmú klauzulával tilalmazza. Ennek eredményeként világosabban elkülönülhetnek a diszpozitív és kógens rendelkezések. Így például a részvénytársaságra vonatkozó szabályozáson belül a törvény egyértelművé kívánja tenni, melyek azok a rendelkezések, amelyektől a részvénytársaság az alapszabályban nem térhet el, rögzíteni tervezi továbbá, hogy a törzsrészvény minimális mennyiségére az új Ptk. által előírt, az alaptőke felét meghaladó mennyiség, valamint a dolgozói részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, a felemelt alaptőke legfeljebb 15 %-ának megfelelő, a kamatozó részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, az alaptőke legfeljebb 10 %-ának megfelelő, a visszaváltható részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, legfeljebb az alaptőke 20 %-ának megfelelő részvénymennyiség kógens (eltérést nem engedő) szabálynak minősül. Ugyanígy kógensek a Ptk.-nak a részvényre (előállítási mód, kiállítás, részvényfajták, részvényosztályok stb.) vonatkozó egyéb rendelkezései. 8
Ptké. 12. §
–6–
A zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő átalakulását segítő tervezett új rendelkezés, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei – az általános szabályoktól eltérően – nyilvános forgalomba kerülhetnek akkor, ha az a társaság működési formájának megváltoztatásához (zrt.-ből nyrt.-vé történő módosítás) szükséges. 2.5.
A többi szabályozott értékpapírra vonatkozó szabály
A többi értékpapír szabályozásában egyelőre nem következett be és nem is ismert olyan lényeges várható változás, amely kiemelést érdemelne. 3. AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA 3.1.
FORGALOMBA
HOZATALÁRA
VONATKOZÓ
A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások
A Tpt. a fogyasztóvédelmi szempontokat előtérbe helyezve rögzíti, hogy az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához elkészítendő, három részből álló [(1) regisztrációs okmány, (2) értékpapírjegyzék, (3) összefoglaló] tájékoztatónak a regisztrációs okmány elnevezésű része a kibocsátóról tartalmaz információkat annak érdekében, hogy a befektető számára egyértelmű legyen, mely dokumentumban találja a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi és piaci adataira és azok várható alakulására vonatkozó információkat. A törvénymódosítás azt is egyértelművé teszi, hogy amennyiben a forgalomba hozatallal kapcsolatban végleges feltételek közzétételére is sor kerül, úgy az csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazza. 3.2.
A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások
Új szabály, hogy amennyiben az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam kezességet (garanciát) vállal, akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból. A befektetési jegy forgalomba hozatali szabályok annyiban pontosításra kerültek, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat nem befektetési jegy sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül. 2016. január 1-jétől – az uniós szabályoknak megfelelően – a Tpt. lehetővé teszi, hogy részvény nyilvános forgalomba hozatala esetén a kibocsátó illetve az ajánlattevő az ajánlattételét visszavonhatja és a részvény értékesítése nélkül is zárhatja a nyilvános forgalomba hozatalt. Ezen jog a kibocsátót (ajánlattevőt) a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig illeti meg. Ezen jog gyakorlásának a feltétele, hogy már maga a tájékoztató tartalmazza, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel. 3.3.
A tájékoztatók közzétételi helyének módosítása
A korábbi szabályozás a közzététel helyeként – a legalább egy országos terjesztésű napilap vagy annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen értékpapírral kereskednek, vagy a felügyelet honlapja mellett, ezekhez képest vagylagosan a kibocsátó és a forgalmazó honlapját is megjelölte (feltéve, hogy a forgalmazó rendelkezett honlappal). A módosítás a kibocsátó illetve a forgalmazó honlapját vagylagos közzétételi helyként határozza meg, természetesen az egyéb lehetséges közzétételi helyek választhatóságának fenntarthatósága mellett.
–7–
3.4. A nyilvánosan kötelezettség változása
forgalomba
hozott
értékpapírokkal
kapcsolatos
tájékoztatási
2015. november 26-tól, illetve 2016. január 1-jétől – az uniós szabályok változásával összhangban – módosultak a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályai. Az uniós szabályok változásának megfelelően a magyar szabályok is elsősorban azt kívánják meghatározni, mely kibocsátó értékpapírja esetében terheli a kibocsátót a magyar jogszabályok szerinti tájékoztatási kötelezettség. Ennek elhatárolására az szolgál, hogy a kibocsátó meghatározza, mely állam minősül az ő nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírjai szempontjából ún. székhely szerinti tagállamnak. Az általános szabályok szerint a székhely szerinti tagállam szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinak tájékoztatási kötelezettsége szempontjából: a) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján a Felügyelet által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében: aa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy ab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, c) ha a kibocsátó értékpapírjaival az ab) alpont vagy a b) pont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, ca) azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy cb) azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van. Ha a kibocsátó Magyarországot választotta ún. székhely szerinti tagállamának, Magyarország minősül a székhely szerinti tagállamának mindaddig, amíg a fentiek alapján új székhely szerinti tagállam választására nem kerül sor. Ez a választása azonban 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek, vagy az értékpapírok jellege [lásd fenti a) pont] miatt vagy azon oknál fogva, hogy ugyan Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban az értékpapírjaival már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek. Ha valamelyik kibocsátó szempontjából a székhely szerinti tagállamnak Magyarország minősül, úgy a kibocsátó ezen a tényt köteles egyrészt bejelenteni mind a Felügyeletnek, mind pedig valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, másrészt pedig közzétenni. Ha ezt a közzétételt az értékpapírok szabályozott piacra való első bevezetésétől számított 3 hónapon belül Magyarország tekintetében elmulasztja, úgy a székhelye szerinti tagállamának az(ok) a tagállam(ok) minősül(nek), amely(ek)ben az értékpapírjait valamely szabályozott piacra bevezették, mindaddig, amíg székhely szerinti tagállamot nem választ és ezt nem teszi közzé. A rendszeres tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos módosítás, hogy az egyes tájékoztatásokat – a korábbi 5 éves kötelezettséggel szemben – 10 évig kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A rugalmasság jegyében 2016. január 1-jével módosult a féléves jelentések közzétételének határideje a beszámolási időszakot követő 2 hónapról 3 hónapra. –8–
A számviteli szabályokkal való összhang biztosítása érdekében a törvény előírja, hogy amennyiben a kibocsátó a számviteli törvény szerinti IFRS-ek szerinti állítja össze éves beszámolóját, akkor az éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését is az IFRS-ek szerint köteles elkészíteni. Pontosításra került az éves és féléves jelentések készítési kötelezettsége alóli kivételi kör: az a legalább 100.000 EUR névértékű értékpapírok kibocsátóira vonatkozik; a jövőben csak a szabályozott értékpapírpiacra bevezetett értékpapír kibocsátókra vonatkozik a mentesség az irányelvnek megfelelően. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alóli általános mentességeket fenntartva a törvény azt is egyértelművé teszi, hogy az Európai Monetáris Unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusokra szintén nem vonatkoznak a tájékoztatási szabályok. 3.5.
A könyvvizsgálati szabályok változása
Új rendelkezés, hogy a kibocsátó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát – az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben a könyvvizsgálókra meghatározott feltételeken túl – 2018. január 1-jétől csak ún. kibocsátói minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) láthatja el. Ezzel összhangban módosult a könyvvizsgálókról szóló szabályozás9. Eszerint külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók (így pl. a kibocsátók) esetében csak megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. Új minősítésnek számít a fenti ún. kibocsátói minősítés. A minősítés iránti kérelem elbírálására a Magyar Könyvvizsgálói Kamara helyett a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság jogosult. Amennyiben pedig közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetről van szó, amilyennek a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója is minősül, úgy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálónak – az egyéb feltételek teljesítésén túl olyan felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár nagyságával. 3.6.
Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet) 2014. június 5-ével újraszabályozta az ISIN azonosító kiadásának rendjét10. Az új rendelet az ISIN azonosító igénylésére és összetételére vonatkozó technikai szabályokon túl érdemi új rendelkezéseket is tartalmaz. Egyrészt meghatározza, hogy a rendelet hatálya a) a sorozatban kibocsátott értékpapírra, ha aa) annak forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor, ab) annak forgalomba hozatalára magyar kibocsátó által – ide nem értve az államot – az Európai Unió területén nyilvánosan kerül sor, vagy ac) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére kerül bevezetésre, és b) az egyéb tőzsdei termékre terjed ki. A piaci tapasztalatok alapján a rendelet felhatalmazza a központi értéktárat arra, hogy amennyiben az ISIN azonosító törlését megalapozó körülményt – így különösen a kibocsátó 9
10
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet az ISIN azonosítóról
–9–
jogutód nélküli megszűnését – észleli, úgy az ISIN azonosítót – az Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett – törölje. Az értékpapír sorozatra vonatkozó ISIN azonosító igénylésekor a kérelmező által a központi értéktár rendelkezésére bocsátandó adatok pontosításra kerültek az ideiglenes részvényre, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyre és a befektetési jegyre vonatkozó adatokkal. 4.
A BEFOLYÁSSZERZÉSI SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA
A törvény egyértelművé teszi, hogy a szanálás alatt álló intézményeknél [lásd 13. rész] a szanálási eszközök tekintetében nem áll fenn a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó követelmény. A befolyásszerzéshez kapcsolódó, a szavazati jog mértékének bejelentését és közzétételét érintő rendelkezések – az uniós szabályok pontosításának köszönhetően – lényegesen módosultak annyiban, amennyiben a tájékoztatási kötelezettség azt a személyt is terheli, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköz birtokába kerül, amely lejáratkor feltétel nélkül vagy a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot megtestesítő részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. Ebből a szempontból a Tpt. – az általános pénzügyi eszköz fogalom mellett – egy új pénzügyi eszköz fogalmat vezet be. Ezen tájékoztatási kötelezettség szempontjából pénzügyi eszköznek az alábbi eszközök minősülnek: a) átruházható értékpapír, b) opció, c) határidős ügylet, d) csereügylet, e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy g) az a)-f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés. A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket. Ezen utóbbiak esetében a szavazati jogok számát a vonatkozó EU rendelet szerint kell kiszámítani11. A közzétételi kötelezettség a piac számára akkor bír információval, ha az teljes körű, ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a birtokos az ugyanazon kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközét köteles összesíteni és egységesen bejelenteni. A szavazati jogok számításakor ugyanakkor csak az ún. hosszú pozíciókat kell figyelembe venni és ezek nem nettósíthatóak (a Tpt. alkalmazásában „hosszú pozíció” minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg). A törvény ugyanakkor mentesítést ad a tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jog a vonatkozó uniós szabályozással összhangban stabilizációs célból szerzett részvényekhez kapcsolódik12. A kiszorítás jogintézménye keretében a vételi jog gyakorlása során alkalmazandó vételár szabályait a törvény 2016. január 1-jétől pontosította: amennyiben a céltársaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számítását szintén az IFRSek szerint számított saját tőke alapján kell elvégezni.
11
12
A Bizottság 2015/761 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a jelentős részesedésekre vonatkozó egyes szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről A Bizottság 2273/2003/EK Rendelete a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról
– 10 –
5. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
A
Az egyes hazai befektetési vállalkozások működésében 2015 tavaszán napvilágra került hiányosságok okán a Parlament szükségesnek látta, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket pontosítsa, szükség esetén szigorításukról gondoskodjon. 5.1. Az egyes befektetési szolgáltatásokra illetve kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó módosult szabályok 5.1.1. Az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozások által az ügyfelek pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló számlák jogi megítélése korábban bizonytalan volt, szükségessé vált annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfélszámla egy, az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál, A változtatás egyebekben is pontosítja az ügyfélszámlára vonatkozó szabályokat. Eszerint az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt ha a Tpt. másként nem rendelkezik letéti számlán köteles elhelyezni. 5.1.2. Az értékpapírszámlára vonatkozó szabályok 2016. január 1-jétől az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési alapkezelő vezethet (természetesen a vonatkozó engedély birtokában). 2016. január 1-jétől a befektetési vállalkozás új kötelezettsége, hogy a portfóliókezelés kivételével befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja: a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja, d) az ügyfél számára az MNB honlapján – a következők szerint elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint képzett jelszó. A tőkepiacon korábban tapasztalt szolgáltatói visszaélések megelőzésére, illetve a számláknak a számlatulajdonos általi ellenőrzése és a valós számlaforgalomról való információszerzés biztosítása érdekében a törvény 2016. január 1-jétől biztosítja a számlatulajdonos részére azt is, hogy ne csak a – 11 –
befektetési vállalkozásnál, hanem az MNB honlapján is ellenőrizhesse az értékpapírszámlájának aktuális helyzetét. Ezt a számlatulajdonos havi gyakorisággal teheti meg. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos az MNB honlapján hozzájuthasson ezen információkhoz, a számlatulajdonosnak rendelkeznie kell egy, a számlavezetője által képzett belépési azonosítóval és jelszóval. A fenti kötelezettségek teljesítése érdekében a számlavezető köteles egyrészt a fenti belépési azonosítót és havonta új jelszót képezni a számlatulajdonos számára, és ezt a jelszót átadni a számlatulajdonosnak és az MNB-nek, másrészt a belépési azonosítóhoz tartozóan az MNB számára köteles anonimizált módon átadni a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapír- és ügyfélszámla egyenleget és adatokat a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. Ezen adatok elérhetőségét az MNB az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig folyamatosan biztosítja. Annak érdekében, hogy a számlavezető a fenti belépési azonosító és jelszó kialakítási és kezelési kötelezettségét jogszerűen teljesíthesse, az adatbiztonság követelményeit rögzítő szabályzatot köteles készíteni, és azt a tervezett hatályba lépés (módosítás esetén a módosítás tervezett hatályba lépése) előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldeni az MNB-nek. Az MNB az értékpapírszámla egyenlegekkel kapcsolatban nem kizárólag technikai hozzáférési lehetőséget biztosít, hanem az átadott értékpapírszámla egyenlegek ellenőrzését is végzi: a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál vezetett értékpapír-állományának az MNB rendelkezésére álló adataival. Az adatbiztonság érdekében speciális előírás, hogy bár a Felügyelet a fenti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja, a Hivatal ennek keretében a számlavezető és a számlatulajdonos adatait nem kezelheti. A fenti rendelkezések a központi értéktár alapvető szolgáltatásaival összefüggésben (hitelesítési szolgáltatás, központi számlavezetési szolgáltatás, kiegyenlítési szolgáltatás) nem alkalmazandók. 5.1.3. Az értékpapír- és ügyfélszámlára vonatkozó közös szabályok Szintén a számlákkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása érdekében a törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével rendelkezési jogot nem gyakorolhat. 5.1.4. A FATCA törvény és a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek A nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányközi megállapodást írt alá. Ennek célja egyrészt annak biztosítása, hogy az amerikai adóalanyok az USA-n kívüli pénzügyi eszközeik tekintetében is megfizessék a megfelelő adót, másrészt az információgyűjtés és információcsere az egyesült államokbeli pénzügyi intézmények által kezelt magyar illetőségű személyek által birtokolt számlákról. A Pénzügyi Számlákra vonatkozó automatikus információcserét uniós irányelvek is biztosítják, melyek fő célja az Európai Unión belül az adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Pénzügyi Számlákra való kiterjesztése. A szabályozás indoka, hogy a külföldi pénzügyi termékekbe való befektetési lehetőségek kibővülésével az adózás területén rendelkezésre álló uniós és nemzetközi közigazgatási együttműködés korábbi eszközei már nem bizonyultak elég hatékonyak a határokon átnyúló – 12 –
adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemben. Ennek keretében az ún. illetőségvizsgálatot, azaz a számlatulajdonos illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot a tőkepiacon vezetett számlák tekintetében is el kel végezni. Ennek keretében kötelezettség, hogy a szolgáltató a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg tájékoztassa az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján, vagy ha az lehetséges, elektronikus úton a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, és b) az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. Az adatszolgáltatás megtörténtéről a szolgáltató a számlatulajdonost 30 napon belül írásban ha lehetséges, elektronikus úton tájékoztatja. 5.1.5. Az óvadékra vonatkozó szabályok A befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályok pontosítása körében a törvény – ahogyan már írtuk, az új Ptk. rendelkezéseit kiegészítve új szabályként lehetővé teszi, hogy óvadék tárgya a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz is lehet, és a zálogjogosult a közvetlen kielégítés jogával élhet abban az esetben is, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik. Ennek feltétele, hogy a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a felek a zálogszerződésben megállapodjanak. Ahogyan a fentiekben jeleztük, az új Ptk. alkalmazása során napvilágra került jogalkalmazási problémákra tekintettel 2017. január 1-jével várható – többek között – az óvadékra vonatkozó szabályok módosítása, pontosítása is. 5.16.
A letétre vonatkozó szabályok
A letéti őrzési tevékenységgel kapcsolatos Bszt.-beli új előírás, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a Felügyeletnek. 5.1.7. A portfóliókezelésre vonatkozó szabályok Az a befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára – a módosult szabályok alapján havonta köteles jelentést készíteni a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig. (rendszeres jelentési kötelezettség). A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenység során a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását az ügyfél rendelkezése szerint a) ügyletenként, vagy b) a rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. A portfóliókezelési tevékenységről a befektetési vállalkozás a lakossági ügyfél számára a rendszeres jelentési kötelezettségét az alábbi tartalommal teljesíti: a) a befektetési vállalkozás neve, b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
– 13 –
c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel, e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a következő információk, 1) a kereskedési nap, 2) a megbízás végrehajtásának időpontja, 3) a megbízás típusa, 4) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, 5) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója, 6) az eladás/vétel megjelölés, 7) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, 8) a pénzügyi eszköz mennyisége, kivéve, ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta i) az ügyfél számára a Felügyelet honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint képzett jelszó. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását a) a fenti tartalommal, b) írásban vagy más tartós adathordozón, és c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon, ügyletenként adja meg. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló rendszeres jelentést köteles legalább havonta elkészíteni és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. 5.2.
A befektetési vállalkozások szervezetére, működésére vonatkozó módosult szabályok
5.2.1. A befektetési vállalkozások irányítása A Bszt. pontosítja az audit bizottságra vonatkozó követelményeket. A befektetési vállalkozások megfelelő irányítása érdekében a vezető állású személyekkel szemben további követelmények kerültek megállapításra. Eszerint befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
– 14 –
a) hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy egyes, a tevékenység szempontjából jelentőséggel bíró bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, b) felsőfokú végzettséggel (lásd következő pontot) rendelkezik, c) legalább 3 éves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább 3 éves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, d) igazolja, hogy vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik. A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek az előzetes engedély megszerzése érdekében bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított 3 hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7-én befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti módosult követelményeknek. Szintén a piaci tapasztalatok alapján szükségessé vált a befektetési vállalkozás vezető állású személyei és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjai jó üzleti hírnevének meghatározásával együtt a jó üzleti hírnév igazolása módjának rögzítése is. Jó üzleti hírnév a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte. A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. Igazolásának módját ugyan a kérelmező választhatja meg, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok benyújtását is előírhatja. Amennyiben a jó üzleti hírnév bizonyítása sikertelen, azt a Felügyelet határozattal állapítja meg. 5.2.2. Az üzletkötőkkel szemben támasztott követelmények és az üzletkötői névjegyzék Az összeférhetetlenségi szabályokat az üzletkötőkre is kiterjesztették a piac prudens, és átlátható működésének biztosítása érdekében. Az üzletkötő tevékenyégének jelentősége, a tőzsdei megbízások realizálásában betöltött szerepe okán, az eltérő piaci szereplők közötti érdekösszeütközési problémák megelőzése céljából az üzletkötő egyidejűleg munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat más befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval. Az ügyfélszámlánál már leírt szabályok érvényesülése érdekében a befektetési vállalkozás feladatává teszi a törvény, hogy biztosítsa, alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével rendelkezési jogot ne gyakorolhasson. Újdonság a 2015. július 7-ével bevezetésre került névjegyzék: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló – 15 –
egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett (névjegyzék). A névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki a) büntetlen előéletű, b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt, c) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde 5 éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót, d) rendelkezik a jogszabály szerinti szakmai képesítéssel. A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie a fenti követelménynek. Szakmai képesítésként fogadható el: a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy b) a középiskolai végzettség és ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés, bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés, bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés, bd) a banki szakügyintézői szakképesítés, be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés, bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés, bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés, bh) a tőzsdei szakvizsga, bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél, bj) a fenti ba)-bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy c) jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány. A fentiek alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség, b) a jogász szakképzettség, c) a könyvvizsgálói képesítés, d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés, e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség. A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez köteles mellékelni a bejelentésre kerülő személy azonosító adatait, valamint a fenti követelmények teljesítését alátámasztó dokumentumokat. Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a fenti feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, az őt igénybe vevő köteles ezt a tényt haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A Felügyelet az érintett személyt a névjegyzékből haladéktalanul törli. A névjegyzék adatai nyilvánosak. – 16 –
A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7. napján az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti követelményeknek. A hatálybalépést követő 30 napon belül a befektetési vállalkozások kötelesek voltak ellenőrizni, hogy az üzletkötésre alkalmazott munkatársaik a fenti feltételeknek megfelelnek, és őket a Felügyeletnek e határidőn belül bejelentették, a Felügyelet pedig a bejelentett személyeket nyilvántartásában rögzítette. A törvénymódosítás hatálybalépését követően nyilvántartásba venni kért üzletkötők regisztrációjára vonatkozó szabályok a fenti időpontot követően létesített munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) álló, üzletkötésre alkalmazott személyekre alkalmazandók. Ez esetben az üzletkötőt alkalmazni kívánó intézmény által benyújtott kérelem alapján indított nyilvántartásba vételi eljárás eredményes lefolytatását követően veszi nyilvántartásba a Felügyelet az új üzletkötőt. A fentiek szerinti, a Felügyelet által kiadott tőkepiaci hatósági vizsgát biztosító hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban a Felügyelet nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről. A tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el. 5.2.3. Az informatikai rendszer védelmére vonatkozó szabályok Szintén a 2015. tavaszi, a magyar tőkepiacon napvilágra került visszaélések miatt szigorításra kerültek a befektetési vállalkozások informatikai rendszerének védelmét szolgáló rendelkezések. Így a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységet végző befektetési vállalkozásokra is előírja a törvény az informatikai rendszer védelmét, tekintettel arra, hogy az ő működésükhöz is elengedhetetlen a megbízható és biztonságos kereskedést lebonyolító informatikai rendszer megléte. Az informatikai rendszer védelme tekintetében a törvény előírja, hogy a) a megbízás felvétele és továbbítása b) a megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) a sajátszámlás kereskedés, d) a portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), f) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és g) a multilaterális kereskedési rendszer működtetése. befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, és b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, és a) árura, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt, b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egységre és a légszennyező anyag kibocsátási jogra, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügyletre, és – 17 –
c) meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan a) megbízás felvételét és továbbítását, b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedést, d) pénzügyi szolgáltatás közvetítését, e) biztosításközvetítést ügynökként, f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését végző árutőzsdei szolgáltató köteles kialakítani a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodni az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén. A fenti befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével köteles meghatározni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat is, köteles továbbá kiépíteni az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetni is. A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell a rendszer megfelelő védelméről. A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. Az ezen követelményeknek való megfelelést külső szakértő, ún. tanúsító szervezet által történő, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. Kizárólag a jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet állíthat ki tanúsítványt az 1000 állandó ügyfelet meghaladó ügyfelet nyilvántartó informatikai rendszer esetében. Az informatikai rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány 1 évig érvényes. A tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel. A törvény felhatalmazást ad a kormány számára arra, hogy az informatikai rendszereket felülvizsgáló szakértővel szembeni követelményeket megállapítsa. 5.2.4. A helyreállítási terv A befektetési vállalkozások számára egy új szabályzat, az ún. helyreállítási terv készítése is előírásra került. Minden olyan befektetési vállalkozás – 18 –
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett, az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel köteles rendelkezni. A helyreállítási terv egy olyan dokumentum, amelyben a befektetési vállalkozás összefoglalja az általa végrehajtandó lépéseket egy, a likviditását vagy a fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetére, annak érdekében, hogy ezek a lépések rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül biztosítsák a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását. A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás igazgatóságának kell jóváhagynia, és azt be kell nyújtani az MNB részére. Az igazgatóság a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően köteles felülvizsgálni, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet. A helyreállítási tervnek a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalását, b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási tervet, c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározását (kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését), d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépéseket, e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeretet, f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírását, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is, g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkeretet, h) annak ismertetését, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket, i) a Bszt.-ben meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályokat, lehetséges lépéseket, j) az annak biztosítását szolgáló szabályokat és lépéseket, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen a válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályokat és intézkedéseket, – 19 –
n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépéseket a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is, o) az arra vonatkozó elemzést, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is, p) az MNB által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket, q) a tervben foglalt intézkedéseknek a befektetési vállalkozás általi gyors végrehajtásához szükséges feltételeket és eljárásokat, r) alternatív forgatókönyveket a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan. A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap. A helyreállítási terv olyan indikátorokat kell hogy tartalmazzon, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók lehetnek, azzal, hogy meghatározásuk során a befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell lennie azok könnyű nyomonkövethetőségére. Az előbbiektől eltérően a befektetési vállalkozás a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja, b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges, azzal, hogy döntéséről 2 munkanapon belül tájékoztatja az MNB-t. Az MNB a benyújtását követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a fenti feltételeken kívül kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető-e, hogy a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre, b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre. Az MNB a befektetési vállalkozás számára biztosított észrevételezési lehetőséget követően a helyreállítási terv 2 hónapon belüli átdolgozására szólíthatja fel a befektetési vállalkozást. A helyreállítási terv vonatkozásában a felügyeleti intézkedések köre is bővült. Az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy ha az MNB által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől a helyreállítási terv 30 napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére. Ha a befektetési vállalkozás az MNB határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet, vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a) kockázatvállalásának ideértve a likviditási kockázatot is mérséklésére, b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára, – 20 –
c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára, d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára. 5.2.5. A panaszkezelésre vonatkozó szabályok Szintén a piaci anomáliák mielőbbi feltárása, illetve az ügyfelek megfelelő kiszolgálása érdekében kerültek pontosításra a panaszkezelési szabályok. Így a telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt rögzítő hangfelvételt a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni, továbbá az ügyfél kérésére a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet 15 napon belül kell térítésmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Új törvényi elvárás, hogy a szolgáltató a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását. Pontosítás, hogy a panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában akkor tájékoztatja az ügyfelet a fogyasztóvédelmi vagy a bírósági, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásról, amennyiben az ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A szolgáltatónak arról is tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ új szabályként 5 évig köteles megőrizni. 5.2.6. A befektetési vállalkozás működésének ellenőrzése A befektetési vállalkozások működésének ellenőrzésére is több hangsúly vetül, ennek keretében a Bszt. megerősíti a befektetési vállalkozások belső ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Így a befektetési vállalkozásnál illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőri feladatokkal csak olyan személy bízható meg, aki felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2005. július 7. napján befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie ennek a követelményeknek. A fenti jogalkotói törekvés következtében a törvény szigorítja a befektetési vállalkozás feletti felügyeleti jogköröket is: az MNB ellenőrzi a tőkekövetelmény számítására alkalmazott módszereket, meghatározza, hogy az üzleti érték csökkenése miatt az MNB mely intézkedéseket alkalmazhatja, valamint – a központi értéktárhoz és a központi szerződő félhez hasonlóan a befektetési vállalkozások esetében is megteremti az MNB részéről helyszíni vizsgáló kirendelésének lehetőségét. 5.2.7. A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok változása A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely az új Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik befektetési vállalkozási minősítéssel. Átmeneti rendelkezés ugyanakkor, hogy a fenti szabályokat a 2015. július 5-ét magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni. – 21 –
5.2.8. Az üzleti és értékpapírtitok szabályainak változása Új szabály, hogy nem jelenti az üzleti titok sérelmét – a korábbi szabályok mellett a Felügyelet által történő olyan adattovábbítás sem, amelynek keretében a Felügyelet az Európai Bizottság, az Európai Felügyeleti Hatóságok, azaz az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, továbbá az Európai Rendszerkockázati Testület, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottság, valamint az Európai Bankbizottság részére az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladataiknak és meghatározott körben történő ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási kötelezettségeket teljesít. Nem jelenti továbbá az értékpapírtitok sérelmét az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényre tekintettel 13 ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés érdekében az átvilágítási szabályoknak megfelelően. 5.2.9. A javadalmazási politika A javadalmazási politikával kapcsolatos módosítás, hogy annak hatálya a befektetési vállalkozás a) vezető állású személyein, b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóin - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –, és c) az a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóin kívül, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, kiterjed d) azon munkavállalóira is, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára. 5.2.10. Közzétételi kötelezettség Pontosításra került az MNB határozatokra vonatkozó közzétételi kötelezettség: a befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni a következők szerint: a) a határozat számát és tárgyát, b) a hatósági eljárásban érintett - nem természetes személy - ügyfél nevét és székhelyét, c) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, d) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, e) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet rendelkező részét. Bizonyos súlyos jogsértésekre vonatkozó jogerős határozatok esetén megjelölendő a jogsértő természetes személy neve is. Tisztség betöltését engedélyező határozat esetén közzéteendő a tisztségviselő családi- és utóneve is.
13
2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól
– 22 –
A Felügyelet intézkedéseiről és kivételes intézkedéseiről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé kell tenni a honlapon. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet. 5.2.11. A felügyeleti biztos Ha az igazgatóság teljes jogkörét felügyeleti biztos veszi át, kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti. 5.3.
A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályok
A törvény pontosítja a közvetítői tevékenység feltételeit. Ennek keretében például új szabály, hogy a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő a közöttük létrejött szerződés megkötését - a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg - a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, azaz a kérelmező köteles mellékelni a Felügyelet számára a megbízóval kötött szerződést is. Az ügynöki struktúrára vonatkozó szabályokat a törvény annyiban pontosítja, hogy a függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő betartsa a jogszabályban foglaltakat, felel továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy függő ügynök alatt a további közvetítőt is érteni kell. A Felügyelet - a fentiekre figyelemmel - nyilvántartást vezet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott azon függő ügynökökről, akiknek lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye Magyarország területén található. Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet - a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján nyilvántartásba veszi. A Felügyelet a nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, azonosító adatait, a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi. A Felügyelet nyilvántartást vezet továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról. Átmeneti rendelkezés, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 3-án a Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a hatálybalépést követő 6 hónapon belül voltak kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzítette a nyilvántartásában a megbízást és a megbízó személyét. – 23 –
Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tett eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön hatósági aktusa nélkül megszűnt, és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a nyilvántartásából kivezette. 6. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐKRE ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA 6.1.
A befektetési alapkezelők működési feltételeire vonatkozó pontosítások
A többi pénzügyi ágazati jogszabályhoz hasonlóan a jogalkotó a befektetési alapkezelők esetében is szükségesnek látta az alapkezelők vezetőire vonatkozó feltételek szigorítását. E körben is egyértelművé tette a jogszabály, hogy a vezető állású személyeknek, a minősített befolyással rendelkező tagoknak, valamint a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyeknek jó üzleti hírnévvel is kell rendelkezniük, azaz a befektetési alapkezelő irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságukat igazolniuk kell tudni, a Bszt.-ben foglaltakkal összhangban. További elvárás a befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személlyel szemben, hogy – a büntetlen előélet és a legalább 5 éves szakmai gyakorlat és egyéb feltételek mellett – felsőfokú végzettséggel is rendelkezzen. Átmeneti szabály, hogy a törvény hatályba lépésekor a befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie a törvényben előírt felsőfokú végzettségre vonatkozókövetelményeknek. A törvény tisztázza, hogy az alternatív befektetési alapkezelő (a továbbiakban: ABAK) az általános szabályok szerint határon átnyúló szolgáltatást ugyan nem végezhet, de a kiszervezés keretében végzett szolgáltatás nyújtás megengedett a számára. A határon átnyúló szolgáltatást az MNB számára be kell jelentenie. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ún. küszöbérték alatti befektetési alapkezelőket – azaz azon ABAK-okat, amely ABAK közvetlenül vagy közvetve egy – az ABAKkal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló – társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke a) nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy b) nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő 5 éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és c) az ABAK nem döntött úgy, hogy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény egészének aláveti magát a törvény mentesíti a kiszervezésre vonatkozó előírások alól, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen alapok esetében a féléves jelentés készítésére sincs szükség. Szintén a működés egyszerűsítését szolgálja annak egyértelművé tétele, hogy az alapkezelő által a letétkezelővel és a könyvvizsgálóval kötött szerződés megkötéséhez nem szükséges az MNB engedélye. Ezen szerződés megkötését követően a módosítások azonnal átvezethetők a kezelési szabályzaton. Mivel a piaci folyamatok alapján egyre inkább igény mutatkozik az alapkezelés más alapkezelő részére történő átadására, erre vonatkozóan is pontosító rendelkezést tartalmaz a törvény. Eszerint a befektetési alapkezelőnek a befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására az új Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap új Ptk. szerinti jognyilatkozatát a) a nyilvános befektetési alapok esetében az MNB engedélye, míg
– 24 –
b) a zártkörű befektetési alapok esetében a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó nyilatkozata pótolja. Új szabály, hogy ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri, vagy ezt követően a 20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a szerződéskötést követő 2 munkanapon belül be kell jelentenie az MNB-nek (a) a minősített befolyásszerzését, (b) a jó üzleti hírnév igazolásával, és (c) az arra vonatkozó nyilatkozat megtételével, hogy a) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását. 6.2.
Javadalmazás
Az ÁÉKBV-alapkezelő 2016. március 18-tól köteles biztosítani a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, az alábbi elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását: 1. A teljes javadalmazási politika meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben annak hatálya kiterjed a felső vezetésre, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakra, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókra, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol befektetési alapkezelők kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljára, a befektetési alapkezelőknek a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket: a) a javadalmazási politika álljon összhangban az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és mozdítsa elő azt, továbbá ne ösztönözze a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljával, kezelési szabályzatával össze nem egyeztethető kockázatvállalást; b) a javadalmazási politika legyen összhangban a befektetési alapkezelő és a kezelésében lévő befektetési alapok vagy az ilyen befektetési alapok befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz; c) a befektetési alapkezelő felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete fogadja el, és legalább évente egyszer vizsgálja felül a javadalmazási politika általános elveit és legyen felelős annak végrehajtásáért; d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső felülvizsgálatnak vessék alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testület által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak; e) az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapjanak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi területek teljesítményétől; f) a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyelje, amennyiben ilyen bizottság létezik; g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy befektetési alap teljesítményének együttes értékelésén, valamint a befektetési alapkezelő általános eredményein és kockázatain alapuljon, az egyéni – 25 –
h)
i) j)
k) l)
m)
n)
o)
p)
teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is vegyenek figyelembe; a teljesítményértékelésre a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok életciklusának, illetve a befektetőknek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerüljön sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait; a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű legyen, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerüljön rá sor, és az első évre korlátozódjon; a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban legyenek; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát tegye ki, hogy a javadalmazásváltozó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek; a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözzék, és ne jutalmazzák a teljesítmény elmaradását; a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés foglaljon magába egy átfogó kiigazítási mechanizmust minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére; a befektetési alap kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből álljon, kivéve, ha a befektetési alap kezelése a befektetési alapkezelő által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50%-át teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes; (ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja a befektetési alapkezelő, az általa kezelt befektetési alapok és az ilyen befektetési alapok befektetőinek érdekeivel. A Felügyelet szükség szerint korlátozásokat rendelhet el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthat egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó); egy jelentős részt amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a legyen halasztva, az adott befektetési alap életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizessenek ki, és azt megfelelően hangolják össze az adott befektetési alap kockázatainak jellegével. (Ennek az időszaknak legalább 3 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett befektetési alap életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-át halasztva kell kifizetni.); a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerüljön kifizetésre vagy akkor illesse meg az alkalmazottat, ha az a befektetési alapkezelő egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, a befektetési alap és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt. (A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentsék, amennyiben az érintett befektetési alapkezelő vagy befektetési alap pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában.); a nyugdíjpolitika összhangban legyen a befektetési alapkezelő és az általa kezelt befektetési alapok üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. (Ha az – 26 –
alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik a befektetési alapkezelőtől, a befektetési alapkezelőnek 5 évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az 5 éves visszatartási időszakot); q) az alkalmazottak vállalják, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást; r) a változó javadalmazást ne olyan csatornákon keresztül, illetve ne oly módon fizessék ki, hogy megkönnyítsék a törvény követelményeinek kikerülését. A fenti elveket alkalmazni kell a befektetési alapkezelő által kifizetett bármilyen javadalmazásra, a befektetési alap által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a nyereségrészesedést, és a befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban a felső vezetés, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottak, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozók részesülnek, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő befektetési alap kockázati profiljára. A méretük vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős befektetési alapkezelőknek javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. Nem kell javadalmazási bizottságot létrehoznia azon befektetési alapkezelőnek, amelyre egy hitelintézet a javadalmazási politikájára vonatkozó szabályait összevont alapon alkalmazza, és csoportszintű hatályú javadalmazási bizottságot működtet. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó többek között az érintett befektetési alapkezelővel vagy befektetési alappal kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja kell hogy legyen, aki az érintett befektetési alapkezelőben nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kell hogy kikerüljenek, akik az érintett befektetési alapkezelőben nem látnak el vezetői feladatokat. 6.3.
Helyszíni vizsgáló lehetősége a befektetési alapkezelőknél
A többi pénzügyi ágazati szereplőhöz hasonlóan – az MNB tv.14 módosításával párhuzamosan a befektetési alapkezelők esetében is lehetővé vált a helyszíni vizsgáló kirendelése. 6.4.
Az ÁÉKBV letétkezelőre vonatkozó szabályok módosulása
6.4.1. Az ÁÉKBV-letétkezelő személye A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv). által az ÁÉKBV letétkezelőjére adott szabályozási keret is módosult. A rendelkezések a korábbi szabályok
14
2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB tv.)
– 27 –
továbbvitele mellett az uniós szabályok15 implementálása révén az eddigiekhez képest többletkövetelményeket is megfogalmaznak. E többletkövetelményekhez tartozik a letétkezelő pénzmozgásainak megfelelő nyomon követése és az ÁÉKBV eszközeinek ún. újrafelhasználását érintő előírások megjelenése. Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt a) olyan ÁÉKBV letétkezelésével, amely nyilvános nyílt végű befektetési alap, és amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, a Bszt. szerinti letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet, vagy e tevékenység végzésére jogosult más tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást vagy hitelintézet magyarországi fióktelepét, b) olyan ÁÉKBV letétkezelésével, amely olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre, az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező olyan vállalkozást, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni, köteles letétkezelőként megbízni. A letétkezelővel kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésben többek között rendelkezni kell az ÁÉKBV számára a letétkezelő által letétkezelői hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról is. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével szűnik meg. Az ÁÉKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az ÁÉKBV részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni. A letétkezelő feladata, hogy gondoskodjék az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ÁÉKBV készpénzállománya az ÁÉKBV nevére nyitott, a Bszt. szerinti intézménynél, vagy azzal megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve. A letétkezelő tevékenysége során az ÁÉKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el. A letétkezelő felszámolása során a letétkezelőnél vagy harmadik félnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz nem képezi a felszámolási vagyon részét.
15
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról
– 28 –
6.4.2. Az ÁÉKBV-letétkezelő feladatai Az ÁÉKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő különösen az alábbi feladatokat végzi: a) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint az ÁÉKBV tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében vezeti az ÁÉKBV értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát; b) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik, c) végrehajtja az ÁÉKBV-alapkezelőnek az ÁÉKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatával; d) elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az ÁÉKBV összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét; e) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak; f) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-e; g) biztosítja, hogy az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az ÁÉKBV-hez kerüljön; h) ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁÉKBV szabályzatával összhangban használja-e fel. A letétkezelő rendszeresen elkészíti az ÁÉKBV-alapkezelő részére az ÁÉKBV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt. A letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁÉKBV befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be írásban felszólítja az ÁÉKBV-alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek. Az ÁÉKBV előzetes engedélye nélkül sem a letétkezelő, sem a harmadik félként közreműködő alletétkezelő nem jogosult a letétbe helyezett eszközök „újrafelhasználására”. Az „újrafelhasználás” magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve az átruházást (értékesítést, kölcsönadást) és az elzálogosítást is. A letéti őrzésben lévő eszközök „újrafelhasználása” csak abban az esetben engedélyezett, ha: a) az eszközök „újrafelhasználása” az ÁÉKBV számlájára történik; b) a letétkezelő az alapkezelő utasításait hajtja végre; c) az újrafelhasználás az ÁÉKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik, és d) az ügylet fedezve van az ÁÉKBV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, a jogszabály16 szerinti és likvid biztosítékkal, amelynek piaci értéke eléri az újrafelhasznált eszköz felárral növelt értékét. 16
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
– 29 –
A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az ÁÉKBV kezelési szabályzatával, és az alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az ÁÉKBV kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A letétkezelő a számlavezetési és egyéb alapfeladatait főszabály szerint harmadik felekre nem szervezheti ki. Ettől eltérően a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint az értékpapírok nyilvántartására szolgáló számla, az értékpapírszámla, a fizetési számla, az ügyfélszámla vezetését, továbbá az ÁÉKBV tulajdonjoga ellenőrzését harmadik félre a következő feltételekkel szervezheti ki: a) a kiszervezésnek nem az a célja, hogy elkerüljék a törvénynek való megfelelést; b) a kiszervezésnek objektív oka van; c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket; d) a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfeleljen az alábbi feltételeknek a kiszervezett feladatok teljesítése során: da) a harmadik fél rendelkezik az ÁÉKBV által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel; db) a számlavezetés kiszervezése esetén a harmadik félre az érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak; dc) a harmadik fél elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani; dd) a harmadik fél minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-nek a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni és de) a harmadik fél eleget tesz a letétkezelőre a törvényben előírt kötelezettségeknek és tilalmaknak. Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi intézménynél helyezzenek letétbe, és a fenti feltételeknek megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) az ÁÉKBV befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló körülményekről; és b) az alapkezelő utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését szervezze ki egy ilyen helyi intézményre. – 30 –
Ezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a fenti elvárásokat értelemszerűen alkalmazni kell az érintett felekre. A letétkezelő felel az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV befektetői felé a letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ÁÉKBV vagy az alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelő azonban nem felel abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. A letétkezelő felel az ÁÉKBV, illetve az ÁÉKBV befektetői felé minden amiatt elszenvedett veszteségükért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget a törvényben előírt kötelezettségeinek. Az ettől eltérő kikötés semmis. A letétkezelő ÁÉKBV befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető. A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta. A letétkezelő a Felügyelet kérésére köteles a Felügyelet rendelkezésére bocsátani minden, a feladatai ellátása során szerzett információt, amelyekre az ÁÉKBV vagy az alapkezelő felügyeleti hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az ÁÉKBV vagy az alapkezelő felügyeleti hatóságaival. 6.5.
Az ÁÉKBV-alapkezelőkre és az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó speciális szabályok
Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti a Kbftv.-ben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet az egyéb szankciókon túl az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja: a) a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a jogsértésért felelős személy és a jogsértés jellegének megjelölésével, b) megtilthatja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve c) bírságot szabhat ki. Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője hatékony és megbízható mechanizmust köteles létrehozni, amely ösztönzi a jogszabályok tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető állású személy általi és munkavállalói jelentéstételt. Ez a mechanizmus magában kell hogy foglalja: a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást; b) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint c) az ÁÉKBV-alapkezelőn és az ÁÉKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét. Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelőjének munkavállalói által tett ilyen bejelentés nem tekinthető az adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének. A bejelentő személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. Az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat köteles kidolgozni és működtetni.
– 31 –
6.6.
Közzétételi kötelezettség
A befektetési alapkezelőre is igaz, hogy köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni a következők szerint: a) a határozat számát és tárgyát; b) a hatósági eljárásban érintett nem természetes személy ügyfél nevét és székhelyét; c) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást; d) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét; e) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet rendelkező részét. Bizonyos súlyos jogsértésekre vonatkozó jogerős határozatok esetén megjelölendő a jogsértő természetes személy neve is. Tisztség betöltését engedélyező határozat esetén közzéteendő a tisztségviselő családi- és utóneve is. A befektetési alapkezelő jogosult a határozat indokolását is közzétenni. Ennek során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, azonban a befektetési alapkezelő mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti. A közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított 5 évig áll fenn. 6.7. A befektetési jegy forgalomba hozatali, forgalmazási szabályok pontosítása, kiegészítése A befektetési jegy forgalomba hozatali szabályok annyiban pontosításra kerültek, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat nem befektetési jegy sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül. A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának a közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk körében tartalmaznia kell a letétkezelőre vonatkozó alapinformációkat (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), a letétkezelő feladatait, és ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírását, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetését, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírását, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre is bocsátja ezen információkat. Ez a kötelezettség az alapkezelőket 2017. március 18-ától terheli. A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának – a közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk keretében – tartalmaznia kell az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatását (így pl. a javadalmazás és a juttatások kiszámításának módját, a javadalmazás és a juttatások megállapításáért felelős személyeket, vagy amennyiben javadalmazási bizottság létezik a javadalmazási bizottság tagjainak megnevezését) és az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalását is, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő nyilatkozatát, hogy javadalmazási politika részletes bemutatása mely webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva a webhelyre mutató hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll. Ez a kötelezettség is 2017. március 18-ától terheli az alapkezelőket. A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében készítendő kiemelt befektetői információnak tartalmaznia kell a befektetési alap neve mellett a befektetési alap illetékes felügyeleti hatóságának a megnevezését is, továbbá a kiemelt befektetői információhoz ÁÉKBV esetén csatolni kell a javadalmazási politika megismerhetőségének helyére vonatkozó, a tájékoztatóban is feltüntetendő nyilatkozatot is. Ez a kötelezettség az alapkezelőket 2017. március 18-ától terheli. Az ÁÉKBV-alapkezelő az éves jelentésre vonatkozó további információk körében köteles közzétenni: – 32 –
a) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat; b) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti vagy egyéb – szabályozott alkalmazotti kategóriánkénti bontásban; c) adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját; d) javadalmazási politikája felülvizsgálatának eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve, e) javadalmazási politikájának érdemi változásait. Pontosítás az is, hogy a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alapok működésére vonatkozóan a honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni és az MNB részére egyidejűleg megküldeni a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását is, ami a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak nem csak az elszámolási, hanem a teljesítési időtartam növekedésével járó változásait is jelenti, a változás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően. 7.
A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉS A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZABÁLYOZÁSA
A tőkepiaci kereskedés lebonyolításához elengedhetetlen az elszámolások, fizetések biztonságát garantáló infrastruktúra (kereskedést követő infrastruktúra). Ennek két meghatározó intézménye (a) a központi szerződő fél és (b) a központi értéktár. Mindkét intézmény – köszönhetően az Európai Unión belül megvalósuló szabad tőkeáramlásnak – uniós szinten rendeleti szabályozással bír: a központi értéktárat és működését szabályozó rendelet17 2014. július 23-án, míg a központi szerződő fél tevékenységet szabályozó rendelet18 2012. július 4-én lépett hatályba, azzal, hogy a két uniós rendelet egységes, átlátható szabályozási keretet hoz létre. Mivel az új struktúra több ponton felülírja a nemzeti szintű szabályozást, elengedhetetlenné vált a nemzeti szintű és így a magyar jogszabályok módosítása is, elsősorban a Tpt. módosítása19 folytán, 2016. január 1-jétől. A hazai szabályozásban a tőkepiaci kereskedést követő infrastruktúra eddig több intézménytípust is tartalmazott: szerepelt a központi értéktár és a központi szerződő fél, de mellettük az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve ennek altípusa, a szakosított hitelintézetként működő elszámolóház is. Mivel az uniós rendeletekben szabályozott központi szerződő fél és központi értéktár intézménye együttesen lefedik az értékpapír kiegyenlítési és az elszámolási tevékenységet végző intézmények körét, ezen ún. kétpilléres struktúra kialakulása miatt a további intézmények szükségtelenné váltak, így az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmának alkalmazása és az intézmény szabályozása is feleslegessé vált. Az uniós szintű kétpilléres intézményes struktúra szerint tehát a központi értéktár és a központi szerződő fél biztosítja az értékpapírokkal kapcsolatos teljesítési és elszámolási tevékenységet, azzal, hogy a központi értéktári tevékenységet ellátó szervezet végzi az elszámolóházi tevékenységet is. Ezen konstrukció bevezetésével azonban szükségessé vált egy külön fogalom megalkotása a külföldi elszámolóházakra: a külföldi elszámolóházak olyan pénzügyi eszközökre kötött ügyletek 17
18
19
Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról 2015. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról
– 33 –
elszámolását végző nem magyarországi székhelyű vállalkozások, amelyek nem minősülnek sem központi szerződő félnek, sem központi értéktárnak a releváns európai uniós szabályozás szempontjából. A fentieknek megfelelően – 2016. január 1-jével – újraszabályozásra került a központi értéktári és központi értéktári tevékenység. 7.1.
A központi értéktár és tevékenysége
Központi értéktárnak az a jogi személy minősül, amely a) az értékpapír kiegyenlítési rendszert működteti (kiegyenlítési szolgáltatás), és amely legalább további egy szolgáltatást nyújt az alábbiak közül: b) értékpapírok bevezetése a könyvelési rendszerbe (hitelesítési szolgáltatás); c) felsőszintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése (központi számlavezetési szolgáltatás). A fentiekben használt „kiegyenlítés” fogalom az értékpapír ügylet teljesítését jelenti, amely ügyletet azzal a céllal kötötték meg, hogy az ügyletben résztvevő felek kötelezettségei pénzeszköz átutalás, vagy értékpapír transzfer, vagy mindkettő révén kerüljenek kiegyenlítésre. A központi értéktár a tevékenysége végzésére a jogszabályban20 meghatározott feltételekkel jogosult. Ennek megfelelően meg kell felelnie bizonyos szervezeti követelményeknek, így megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, valamint megfelelő javadalmazási politikákat és belső kontrollmechanizmusokat – beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat – foglal magában. A központi értéktárnak hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat kell fenntartania és működtetnie a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, az ügyvezető szerv tagjait, valamint a hozzájuk közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyeket) és résztvevő felei vagy azok ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek megállapítására és kezelésére, és megfelelő konfliktuskezelési eljárásokat kell fenntartania és alkalmaznia a lehetséges összeférhetetlenségek felmerülésének esetére. A központi értéktár rendszeres és független audit tárgyát képezi. A központi értéktár stabil és prudens irányítása érdekében a felső vezetésnek kellően jó hírnévvel és tapasztalattal rendelkező személyeknek kell lenniük, aki közül minimum két fő független tag. A központi értéktár azon részvényeseinek és azon személyeknek, akik közvetlen vagy közvetett módon befolyást gyakorolhatnak a központi értéktár vezetése felett, alkalmasnak kell lenniük a központi értéktár stabil és prudens irányításának biztosítására. A központi értéktárnak valamennyi általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében felhasználói bizottságot kell létrehoznia, amely a kibocsátóknak és az ilyen rendszerek résztvevőinek a képviselőiből áll. A felhasználói bizottságok szakvéleménnyel szolgálnak az ügyvezető szerv számára a tagjaikat érintő főbb rendelkezésekkel kapcsolatban, ideértve a kibocsátók vagy résztvevők saját értékpapír-kiegyenlítési rendszereikbe történő befogadásának kritériumait, valamint a szolgáltatások szintjére, a központi értéktár árképzési struktúrájára vonatkozóan is. A magyarországi értéktári tevékenység engedélyköteles, a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az MNB adja ki. Ezen tevékenység végzésére jogosító engedély kizárólag a legalább 1 Md Ft jegyzett tőkével rendelkező társaságnak adható a piaci stabilitás megerősítése érdekében. 20
Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról
– 34 –
Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelynek alapján az MNB meggyőződhet arról, hogy a kérelmező központi értéktár az engedélyezés időpontjában megtett minden olyan intézkedést, amely a követelmények teljesítéséhez szükséges. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell egyebek mellett a folytatni kívánt üzleti tevékenységek típusait és a központi értéktár szervezeti felépítését tartalmazó üzleti tervet. A központi értéktár szolgáltatást a következő szervezetek számára nyújthat a) tőzsdének; b) külföldi elszámolóháznak; c) központi értéktárnak; d) központi szerződő félnek; e) befektetési vállalkozásnak; f) hitelintézetnek; g) árutőzsdei szolgáltatónak; h) befektetési alapkezelőnek; i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének; j) értékpapír-kibocsátónak; k) a magyar állam számára; l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára; m) az MNB számára; n) betétbiztosítási rendszer számára; o) befektető-védelmi rendszer számára; p) szanálásfinanszírozási rendszer számára; q) pénzforgalmi intézménynek és r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek. Tekintettel arra, hogy a központi értéktár végzi az értékpapír kiegyenlítési rendszer működtetését, az abban résztvevő felek számára biztosítania kell saját értékpapírjaiknak az ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését. Ennek keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendszert kell kialakítania, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán elkülönítse, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál. Ehhez kapcsolódóan természetesen az értékpapír kiegyenlítési rendszerben résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfelei számára a fenti elkülönítés lehetőségét, tájékoztatva őket az ezen lehetőséghez kapcsolódó költségekről és kockázatokról. Az továbbra sem változott, hogy a központi értéktári tevékenységet az MNB által jóváhagyott üzletszabályzat és egyéb szabályozatok alapján lehet végezni, amelyekben pontosan meg kell határozni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza. A szabályzatok transzparenciáját és ezáltal az ügyfelek alapvető érdekeinek védelmét biztosítja, hogy az üzletszabályzatot és a szabályzatokat a központi értéktár a saját honlapján köteles közzétenni. Annak érdekében, hogy a központi értéktár az ügyletek teljesítését megfelelően biztosíthassa, szabályzatában a résztvevő felek részéről óvadék elhelyezését írhatja elő. A félreértések elkerülése és az új Ptk.-val való teljes összhang biztosítása érdekében a Tpt. előírja, hogy amennyiben a központi értéktár a szabályzatában azt rögzíti, hogy az óvadék alapítása az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás útján valósul meg, úgy az az új Ptk. szerinti óvadék alapításnak minősül. Ezen túl az ügylet teljesítéséhez a központi értéktárnál az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján (lásd fentebb) elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál, továbbá a központi értéktár nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfélnek a központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésére szolgáló óvadék. Amennyiben pedig ezen óvadék igénybevételére sor kerül, úgy a központi értéktár joga és kötelezettsége, hogy ügyfelét az óvadék haladéktalan pótlására szólítsa – 35 –
fel, amely kötelezettségének az ügyfél a bevételeiből minden más követelést megelőzően köteles eleget tenni. A módosítás szerint van lehetőség arra, hogy a központi értéktár banki jellegű kiegészítő szolgáltatások (pénzforgalmi számlák vezetése, hitelnyújtás, pénzforgalmi szolgáltatások értékpapír kölcsönzéssel összefüggő garanciák, pénztárműveletek) végzésére jogosult szakosított hitelintézetként működjön. Ebben az esetben a tevékenységének feltétele, hogy a) legalább 2 Md Ft induló tőkével rendelkezzen, valamint b) nem kaphat engedélyt ezen banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat is végző, szakosított hitelintézetként működő központi értéktárra többlet prudenciális szabályok vonatkoznak: nem csupán a befektetési vállalkozásokra, hanem a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményeket is teljesítenie kell, ezen utóbbiak elődlegességével. Amennyiben a központi értéktár értékpapírkölcsönzési rendszert működtet, úgy a törvény megadja a felhatalmazást arra, hogy a felek eltérjenek a Tpt.-ben foglalt szabályoktól, különösen atekintetben, hogy értékpapír-kölcsönszerződést határozatlan időre is köthetnek. 7.2.
A központi szerződő fél és tevékenysége
Központi szerződő félnek az olyan jogi személy minősül, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, azaz vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, és eladóként valamennyi vevővel szemben. A központi szerződő fél ezen tevékenység végzésére szintén a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. Elsőként a tevékenység engedélyezéséhez legalább 7,5 M euró összegű állandó és rendelkezésre álló induló tőkével kell rendelkeznie. Tőkéjének egyébként is arányban kell állnia az ezen tevékenységeiből eredő kockázattal, és elegendőnek kell lennie annak biztosítására, hogy e tevékenységének felszámolása vagy átstrukturálása megfelelő időn belül, rendezett módon megvalósulhasson, valamint, hogy kellőképpen tőkeerős legyen mindazon hitel-, partner-, piaci, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket az egyéb, jogszabályokban előírt célirányos pénzügyi források nem fedeznek. A központi szerződő fél tevékenység Magyarországon az MNB engedélyével nyújtható. A központi szerződő fél a központi szerződő fél tevékenységen kívül az alábbi tevékenységeket végezheti: a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalhat; b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolhat; c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi teljesítést végezhet; d) hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatást nyújthat, kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett, e) pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében. A központi szerződő félre is igaz, hogy tevékenységét az MNB által jóváhagyott üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezheti.
– 36 –
7.3.
A központi értéktárra és a központi szerződő félre vonatkozó közös szabályok
A Tpt. mind a központi értéktárra, mind a központi szerződő félre szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő. Mindkét intézmény esetében biztosítja továbbá a feladatok ellátásához szükséges személyes adatok kezelésének és egymás közötti átadásának lehetőségét, azzal, hogy természetesen mindkét intézmény köteles a működése során betartani az alapvető titokvédelemre, azaz az üzleti titokra, a banktitokra, a fizetési titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Mindkét intézményi forma jogosult arra, hogy tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezze, felelős marad azonban valamennyi kötelezettsége teljesítéséért. Mivel mindkét intézmény esetleges megszűnése a teljes tőkepiac működését érinti, indokolt, hogy a megszűnésüket szabályozó jogszabályok bizonyos pontokon eltérjenek az általános rendelkezésektől. Így a törvény elsőként kivonja a felszámolási vagyon köréből mind a központi szerződő félnél az ügyfelek érdekében tartott biztosítéki vagyont, mind pedig a központi szerződő félnél lévő vagyont, azaz ügyfélvagyont és óvadékot. Ezen túl, amennyiben a központi szerződő fél esetén az ügyfélvagyon nem adható vissza, úgy törvényi kötelezettség alapján a felszámolási eljárás során a felszámolási költségek kielégítését követően ezen ügyfelek igényét kell kielégíteni. A törvény – a befektetési vállalkozásokhoz hasonlóan új lehetőségként megteremti a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez kirendelhető helyszíni vizsgáló alkalmazásának lehetőségét: az MNB a központi értéktár vagy a központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének érdekében egy vagy több helyszíni vizsgálót rendelhet ki. A helyszíni vizsgáló jogosult bármely ellenőrzési tevékenység ellátására, megfigyelőként részt vehet és felszólalhat az ügyvezetés, igazgatóság, kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelő bizottság ülésén, a közgyűlésén, továbbá konzultálhat az intézmény könyvvizsgálójával. A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama általában 30 napra szól. Amennyiben a helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, úgy kezdeményezésére az MNB a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani. A helyszíni vizsgáló kirendelése vagy a határozott időtartam lejáratával, vagy pedig az MNB végzésével zárul. Tekintettel arra, hogy a kétpilléres struktúra kialakulásával a korábbi önálló elszámolóház ebben a formában a továbbiakban nem végezheti a tevékenységét, az az elszámolóház, amely a korábbi szabályozás alapján megszerzett tevékenységi engedély szerint működött, az új szabályozás szerinti a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig jogosult a korábbi engedély alapján a tevékenysége végzésére. 8.
A TŐZSDÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA
A tőzsdére vonatkozó szabályok természetszerűleg módosultak az elszámolásra és a központi értéktárra vonatkozó kétpilléres rendszer 2016. január 1-jei bevezetése folytán. Így különösen változás, hogy a tőzsdei ügylet érvényességéhez mostantól az szükséges, hogy a tőzsdei ügylet adatait a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon rögzítse, és ezen felül központi értéktár, illetve központi szerződő fél nyilvántartásba vegye és visszaigazolja. A tőzsdei tevékenység végzésének továbbra is engedélyezési feltétele, hogy a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított; legyen, amelyet azonban ezen túl központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodással tud igazolni. A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében ezután tehát központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni. Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.
– 37 –
Elszámolóházi tevékenységet ugyanakkor – a fent ismertetett kétpilléres intézményi struktúra folytán – 2016. január 1-jétől kizárólag az engedélyezett központi szerződő fél végezhet, így a jövőben a tőzsde már nem jogosult ilyen szolgáltatás nyújtására. Új engedélyezési feltétel, hogy a tőzsde is rendelkezzen meghatározott feltételeket teljesítő számítógépes kereskedési rendszerrel. Ennek garanciális szabályait – a befektetési szolgáltatási tevékenységet végzőkhöz hasonlóan – most szintén rendezi a törvény. Ezen túl a tőzsdére vonatkozó szabályok változnak annyiban is, hogy a tőzsdei tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezet a Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységet is végezhet. További pontosítás, hogy – szintén a befektetési vállalkozások szabályozásához hasonlóan a tőzsdei tevékenységet végzők esetében is rendelkezik a törvény a kiszervezésről. 9. A MNB-RŐL MINT FELÜGYELETI HATÓSÁGRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA 9.1.
Az ügyfél fogalma
Pontosításra került, hogy az MNB engedélyezési, ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásában ki minősül ügyfélnek. Eszerint ügyfél az, a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, b) akit az MNB ellenőrzése alá von, c) aki engedélyezés iránt az MNB-ben kérelmet nyújt be, vagy d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. 9.2.
Az ERA rendszer alkalmazása
A törvény újraszabályozza az MNB és a felügyelt intézmények közötti kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek csoportját. Az ilyen ügyek felsorolását a törvény új melléklete tartalmazza, amely a jelen összefoglaló 1. számú melléklete. 9.3.
Kézbesítési szabályok
Tekintettel arra, hogy az MNB eljárásaiban egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus ügyintézés, nagy jelentőségű a kézbesítés időpontjának pontos meghatározása. Az elektronikus ügyintézés során az MNB az ügyfél részére az ügyfél elektronikus tárhelyére kézbesíti az iratokat (hiánypótlási felhívás, végzés stb.). Ha az iratnak a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot 8 napon belül nem veszi át, az iratot a kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Szigorúbb a határidő, ha a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik, mivel azt az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését (határozat, végzés), vagy egyéb küldeményét (értesítések) vagy postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében kézbesíti, kiváltva a korábbi hirdetményi kézbesítés intézményét, mivel az EGT tagállamon kívüli székhellyel (lakóhellyel) rendelkező ügyfelek értesítése a piacfelügyeleti eljárások jelentős többségében a tapasztalatok szerint nem vezetett eredményre.
– 38 –
9.4.
Az ügyintézési határidő
Szintén nagy jelentőségű és valamennyi piaci szereplőt érintő kérdés az MNB eljárásaira vonatkozó általános ügyintézési határidő egyértelmű meghatározása. Az általános szabályok szerint az ügyintézési határidő 30 nap. Ettől eltér az alapítási, egyesülési, szétválási, tevékenységi engedély megszerzésére, megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása ügyében az ügyintézési határidő, ami 3 hónap. Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 2 hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható. A fenti határidők indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eljárásra előírt határidővel meghosszabbíthatók. Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan beérkezést követő 30 napon belül megfelelő határidő megjelölése mellett az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel. Az MNB a kérelem kiegészítésének, illetve módosításának elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet. Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, a fentiektől eltérően azt kell alkalmazni. 9.5.
Ellenőrzési terv
A törvénynek az MNB ellenőrzési tervére vonatkozó pontosító jellegű szabályai szerint az MNB ellenőrzési terve legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, szempontrendszerét tartalmazza, ugyanakkor nem kell megjeleníteni benne a folyamatos ellenőrzési feladatot. Bár az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi, azonban ezen kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját. 9.6.
Az MNB ellenőrzései, eljárásai
A törvény az MNB felügyeleti ellenőrzési szabályait felülvizsgálva a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a helyszíni ellenőrzések lefolytatására. Ezen túl – az eljárási kötelezettség intenzitásának növelésével – biztosítja, hogy az MNB a jövőben rövidebb időközönként tartson árfogó vizsgálatot a pénzügyi piacok egyes szereplőinél, ezzel célozva az esetleges piaci visszaélések gyors és időben történő kiszűrését az esetlegesen felmerülő károk elkerülése illetve csökkentése érdekében. A törvény új eljárástípusként nevesíti a rendkívüli célvizsgálatot, amelyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ezen eljárástípusban a határidők rövidebbek, mint az átlagos célvizsgálat esetén, és gyorsabb reagálást tesz lehetővé az MNB számára. Az MNB a rendkívüli célvizsgálatot szúrópróbaszerűen is lefolytathatja. Ebben az esetben az eljárást csak akkor kell lefolytatni és a végén érdemi döntést hozni, ha az MNB szabálytalanságot talál. Ennek hiányában az eljárás végzéssel megszüntethető. A törvény a korábbinál részletesebben szabályozza az MNB helyszínen kívüli és helyszíni eljárását, valamint a próbaügylet kötését. Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat – 39 –
haladéktalanul, előzetes értesítés nélkül is elrendelhető. Ennek során indokolt esetben lezárt terület, épület, helyiség felnyitható, akár az ott tartózkodók akarata ellenére is. Ehhez az ügyész jóváhagyására, valamint jegyzőkönyv felvételére van szükség. A helyszíni ellenőr a célvizsgálat és rendkívüli célvizsgálat során is vizsgálódhat. Ha nem észlel jogszabálysértést, akkor az eljárás végzéssel megszüntethető. Szintén új rendelkezés, hogy az MNB bizonyos esetekben jogosult előzetesen is intézkedni, illetve az MNB vizsgálati jelentésére vonatkozó észrevételezést megelőzően döntést hozni. A törvény lehetővé teszi az MNB számára külső könyvvizsgáló vagy egyéb külső szakértő igénybevételét is, meghatározott garanciális feltételekkel. 9.7.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzések
Az ellenőrzési eljárás szabályainak módosulása miatt felülvizsgálatra kerültek a fogyasztóvédelmi ellenőrzés szabályai is. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat esetköre kiegészül a fogyasztóvédelmi szabályok olyan megsértésével, amely a fogyasztók széles körét érinti. Ezesetben az MNB rövidebb határidőn belül jár el, az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban 3 hónap. Az ilyen ügyekben az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő 30 napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel (szervezettel). Az észrevétel megtételére vonatozó határidő 8 nap, azonban az MNB az intézkedés eredményessége érdekében ennél rövidebb határidőt is előírhat. Az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése esetén, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, határozatát a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg. A fogyasztóvédelmi bírság összegét a törvény a megfelelő visszatartó erő megteremtése, és ezáltal a jogkövető magatartás elősegítése érdekében felemelte, annak összege 15.000 Ft-tól a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, 100 M Ft-ot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének 5 %-áig, de legfeljebb 100 M Ft-ig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 Md Ft-ig; b) egyéb szervezet vagy személy esetében 5 M Ft-ig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének 10 %-áig, amennyiben pedig ez az 5 M Ft-ot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb 15 M Ft-ig terjedhet. 9.8.
Helyszíni kutatás
Tekintettel a tőkepiacon tapasztalt, engedély nélkül végzett tevékenységekkel kapcsolatos visszaélésekre, a törvény egyértelművé teszi, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást köteles indítani az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, árutőzsdei szolgáltatás, befektetési alapkezelési, központi értéktári tevékenység gyanúja esetén. A piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos megfelelő felügyeleti eszközök biztosítása és a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében az MNB olyan új jogosítványt kap, amely hatékonyabbá teszi a jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását, ez a helyszíni kutatás. Ez a tevékenység a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület,
– 40 –
helyiség felnyitásának is helye van, és ezen eljárás biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését is kérheti. Mivel a helyszíni kutatás alkotmányos jogok sérelmével járhat, erre csak előzetes bírói engedéllyel, a megfelelő garanciális szabályok betartásával kerülhet sor. Így ha az ügyfél védekezés céljából készített iratot, az a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, és nem foglalható le. Az MNB jogkörének további kiterjesztését jelenti, hogy nemcsak a vizsgált vállalkozásnál, hanem a vizsgált tevékenységért felelős vagy azzal közvetlenül összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult bizonyos értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlák vizsgálatára, illetve ezen személy eljárásba történő bevonására. 9.9.
AZ MNB adatkezelése és a határozatok nyilvánossága
Az MNB valamely eljárásában vagy folyamatos felügyelés keretében jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban és a folyamatos felügyelés során is felhasználhatja, feltéve, hogy az így megszerzett és kezelt akár személyes adatot tartalmazó vagy annak minősülő irat, adat, dokumentum vagy egyéb bizonyítási eszköz más eljárásban történő felhasználása az adott eljárás során a tényállás tisztázásához és az eljárás lefolytatásához szükséges. Az MNB a hatósági eljárásban hozott döntéseivel kapcsolatban a honlapján közzéteszi a) a határozat számát és tárgyát; b) a hatósági eljárásban érintett nem természetes személy ügyfél nevét és székhelyét; c) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást; d) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét; e) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet rendelkező részét. Ezen túl az MNB bizonyos súlyos jogsértések esetén jogerős határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is. Az MNB a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi- és utónevét is közzéteszi honlapján. Az MNB az ÁÉKBV-alapkezelőre vagy az ÁÉKBV letétkezelőjére vonatkozóan hozott intézkedésről, pénzbírságról szóló határozatát nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné. Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest; b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét. Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 60 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.
– 41 –
9.10.
Az MNB döntései
Bár az MNB hatósági jogkörben hozott döntéseire általános szabályként a Ket.21 rendelkezéseit kell alkalmazni, az ezen jogkörben hozott döntés hivatalbóli módosítására és visszavonására vonatkozó szabályok annyiban eltérnek az általános szabályoktól, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kérelem ügyében eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidők tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és annak egyéb jogszabályi feltételei sem állnak fenn. A döntés azonban a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A fenti módosítás indoka, hogy szükségessé válhat, hogy az MNB a döntését hivatalból, jogszabálysértés hiányában is módosítsa, elsősorban a határidők tekintetében annak érdekében, hogy a változó és a tényállás teljeskörű tisztázása esetén sem kellően kiszámítható folyamatok miatt a döntés módosítható legyen. A teljesítési határidő kérelemre történő módosítására a kötelezettnek a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére kerülhet sor, ha annak igazolásával kéri a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok teszi lehetetlenné a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az MNB eljárására vonatkozó új szabály, hogy az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból felfüggesztheti a határozatban foglalt döntés egésze vagy egy része végrehajtását a bíróság döntéséig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az MNB-vel szembeni kárigény keretében nem érvényesíthető. 9.11.
Intézkedések és szankciók, bírság
Az a szabály nem változott, hogy nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB tudomásszerzésétől számított 3 év, illetve az elkövetésétől számított 5 év elteltével. Ezen határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi. Ha pedig a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést - a tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül - az elkövetéstől számított 3 évig lehet alkalmazni. Ha azonban a megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől számított 5 év már eltelt vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra, az MNB a megismételt eljárás megindításától számított 1 évig még alkalmazhat intézkedést. Meghatározott jogszabálysértések esetén a törvény fogyasztóvédelmi bírság alkalmazásának lehetőségét biztosítja az MNB részére, tág határok között, és a jogalkotó által kellő erejűnek ítélt szankcionálási lehetőséget biztosítva (lásd fent). A törvénymódosítás a piacfelügyeleti eljárás során alkalmazható bírság összegét felemeli: a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig; b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig; c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén 100.000 Ft-tól 10 M Ft-ig; d) a jelentős nettó rövid részvénypozíciókra, továbbá az állampapírt érintő jelentős nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a részvényekkel, 21
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.)
– 42 –
illetve állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre előírt ügyletkötési korlátozások megsértése esetén 100.000 Ft-tól 2 Md Ft-ig terjedő összeg lehet. Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege a fenti szabályok alkalmazásán felül 100.000 Ft-tól 100 M Ft-ig terjedhet. A bírságtételek emelésén túl a törvény ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére is lehetőséget ad, ha az MNB úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély vagy bejelentés nélkül tevékenységet végző személy (szervezet) ügyfele érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az ellenőrzési eljárás eredményeként az általános szabályok szerint az ellenőrzött személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege 100.000 Ft-tól 2 Md forintig terjedhet. A kiszabható bírság felső határa ettől eltérően a Felügyelet hatáskörébe tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) 200 %-áig terjedhet, ha ez meghaladja a 2 Md forintot. Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá a rá irányadó jogszabályok szerint a vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege 20.000 Ft-tól 20.000.000 Ft-ig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek minősülő személyekkel, valamint az alkalmazottal szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át. A Tpt. tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén a tájékoztatásra kötelezettel szemben a bírság mértéke a) vállalkozás esetében aa) legfeljebb 2 984 800 000 Ft vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5 %-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel, vagy ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese; b) természetes személy esetében ba) legfeljebb 596 960 000 Ft, vagy bb) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese. A fenti összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni. Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet által alkalmazható bírság mértéke a következők szerint módosult: a) ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője esetében aa) legfeljebb 1 569 800 000 Ft vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 10 %-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese; – 43 –
b) természetes személy esetében ba) legfeljebb 1 569 800 000 Ft vagy bb) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legalább kétszerese. A fenti összegek közül szintén minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni. 9.12. Az ügyfeleket ért személyiségi jogi sérelem miatti fogyasztói igény MNB általi érvényesítése A törvény az MNB jogkörét kiterjeszti a fogyasztókat ért kár, illetve személyiségi jogi sérelem miatt érvényesíthető követelés érvényesítésére is. Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár, sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a felügyeleti hatáskörébe tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére. Ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal megállapította, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa az MNB felügyeleti jogkörébe tartozó személy vagy szervezet ellen indított kártérítési perben – a kártérítési igénynek az új Ptk.ban meghatározott, a felperes által bizonyítandó feltételei közül kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. 9.13.
Az MNB kártérítési felelőssége
Mivel az új Ptk. alapján személyiségi jogsérelmekért sérelemdíj is érvényesíthető, az új Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében a törvény rendezi az MNB-vel szemben a személyiségi jogsérelemért érvényesíthető sérelemdíj alkalmazható szabályait. A törvény egyébként is pontosítja az MNB-vel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár, vagy – a fentiek szerint személyiségi jogsérelem miatt érvényesíthető kár megtérítésének szabályait. Eszerint ilyen kártérítés illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha (a) az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő, és (b) a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíjkövetelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, továbbá (c) a sérelmet okozó MNB-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében pervesztessé vált, és (d) az ekörben hozott ítélet jogerőre emelkedett. A törvény ugyanakkor nem csak az MNB által hatósági jogkörben okozott kár megtérítéséről és a vele szemben érvényesíthető sérelemdíj-követelésről, hanem az MNB által kijelölt felügyeleti biztos által okozott kár mellett érvényesíthető sérelemdíjról is rendelkezik. Ez különbözik aszerint, hogy a károkozó magatartást a felügyeleti biztos az MNB munkavállalójaként, vagy az MNB tulajdonában álló, a befektetési vállalkozások felszámolására kizárólagosan kijelölhető nonprofit gazdasági társasággal (ma a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., a továbbiakban: PSFN) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eljárva tanúsítja. Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a PSFN-nel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a PSFN köteles helytállni. A PSFN-nek rendelkeznie kell – 44 –
megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására. A kijelölt felügyeleti biztos a PSFN-nek okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni, azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos 6 havi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíjkövetelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a teljes sérelemdíj-követelést meg kell téríteni. 9.14.
A közérdekű bejelentések kezelése
Tekintettel arra, hogy a pénz- és tőkepiacokon is nagy jelentőséggel bírnak a közérdekű bejelentések, a törvény a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket is megállapít. Így az MNB-hez az MNB által felügyelt személy (szervezet) működésének szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet. Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben az abban foglalt szabálytalanság valószínűsíthető, az MNB megindítja a megfelelő eljárást. Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről illetve a mellőzés indokairól az MNB tájékoztatja a bejelentőt. 9.15.
Az MNB közérdekű keresetindítási joga
Az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása körében – az egyéb közérdekű igényérvényesítési jogosítványai mellett – az új Ptk. alapján közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt. 9.16.
Az MNB elnöke rendelet alkotási jogköre
Az MNB elnöke rendeletalkotási joga kibővült a) a sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszüntetésére; b) a sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálására, és c) a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokkal. Az MNB törvényi felhatalmazás alapján 2015 nyarától újraszabályozta a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások díjazását és megállapította az ezen eljárások lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.
– 45 –
9.17.
Hitelnyújtási lehetőség a BEVA számára
A Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) szabályozásának módosításával összhangban a törvény lehetővé teszi az MNB számára, hogy sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás MNB tv.-beli tilalmának betartásával hitelt nyújtson az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) mellett a BEVA számára is, amelynek futamideje legfeljebb 3 hónap lehet. 10. A PÉNZÜGYI VÁLTOZÁSA
BÉKÉLTETŐ
TESTÜLETRE
VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
A Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a PBT méltányossági eljárására tekintettel. Méltányossági ügy az olyan ügy, amelyben a kérelmező a szolgáltatótól személyi vagy anyagi körülményeire tekintettel kedvezményt vagy könnyítést kér. A PBT méltányossági kérelmek esetében egyezség létrehozatala érdekében közvetít a szolgáltató és a kérelmező között. Egyezség hiányában az ügyet megszüntető határozattal lezárja. A PBT eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az MNB által felügyelt szolgáltatást vegye igénybe, és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen. Újdonság, hogy a PBT-nek benyújtandó kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével. A formanyomtatványt a szolgáltatónak kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Az általános szabályok szerint az eljáró tanácsok 3 tagúak, a tanács elnökéből és 2 további tagból állnak. Az 50.000 Ft-ot meg nem haladó összegre vonatkozó, továbbá az egyszerű megítélésű fogyasztói kérelmet jelentő és a méltányossági kérelmet tartalmazó pénzügyi fogyasztói jogvitákban egy testületi tag jár el. Egyszerű megítélésűnek akkor minősül egy ügy, ha a kérelem alapján az ügy ténybeli és jogi megítélése nem igényel szakmai konzultációt vagy különleges felkészülést és az ügy a mindennapi életben tömegesen előforduló szolgáltatásból eredő és/vagy jelentős számban jogvitát eredményező típusügy. Az általános szabályok szerint az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. Új rendelkezés, hogy ha a felek meghallgatás előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához, azonban bármelyik fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács - a meghallgatás megtartását követően - a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja írásban az eljárást. A törvény pontosítja a PBT eljárása iránti kérelem elutasítására alapot adó okokat azzal az esettel, ha korábban ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a PBT előtt már eljárást indítottak. A törvény egyebekben is pontosítja a gyakorlati tapasztalatok alapján a PBT eljárási szabályait, és rendezi a döntések utókövetését. 11.
A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP (BEVA) MÓDOSULÓ SZABÁLYAI
A BEVA-val kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását 2016. január 1-jétől az OBA munkaszervezete látja el. A törvény ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmaz, pl. a képviseletre vonatkozó szabályokra, az igazgatóság felépítésére, valamint a munkaszervezetre vonatkozóan. – 46 –
Ennek keretében a befektető-védelem hatékonyabb megvalósulása érdekében az igazgatóság összetételét a törvény oly módon változtatta meg, hogy az igazgatóság 9 tagú lett, tagjává vált kettő, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter) által kijelölt személy is. További, ehhez tartozó módosulás, hogy az Felügyeletnek nem a makroprudenciális feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője, hanem a szanálási feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője a BEVA igazgatóságának egyik tagja, az OBA és a Szanálási Alap (lásd később) szabályozásával egyezően. Tekintettel arra, hogy a BEVA egyetlen funkciója a befektetőket a biztosított befektetési szolgáltatásokból a BEVA tagjaként működött befektetési vállalkozás felszámolása esetén ért kár esetén a kártalanítás kifizetése, nagy jelentőségű a kártalanítási eljárás megfelelő szabályozása. A törvény – a piaci tapasztalatok alapján és a BEVA előtt álló kihívásoknak való megfelelés érdekében ennek pontosítására tesz kísérletet. Ennek megfelelően a BEVA kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) a Felügyelet a BEVA tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményez, vagy b) a bíróság a BEVA tagjának a felszámolását elrendeli. A fenti esemény időpontjának közzétételét követő 15 napon belül a Felügyelet az általa üzemeltetett honlapon és a BEVA a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről: közzéteszi az igényérvényesítés első napját, annak módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet későbbi, mint a fenti esemény időpontjának közzétételét követő 30. nap. Jelentős változás, hogy a törvény 2016. január 1-jei hatállyal felemelte a kártalanítás összegét, az OBA-hoz hasonlóan, legfeljebb 100.000 euróra. Az nem változott, hogy a BEVA által fizetett kártalanítás mértéke 1 M Ft összeghatárig 100 %, az 1 M Ft összeghatár felett 1 M Ft és az 1 M Ft feletti rész 90 %-a. Az ún. Quaestor-ügyként elhíresült események szabályozási következményeként a törvény előírja, hogy ha a BEVA tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényekre a BEVA-nak szintén kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának. Szintén a 2015. tavaszi magyarországi befektetési vállalkozás felszámolások következménye, hogy a BEVA forrásait, illetve a BEVA által fizetendő kártalanítások átmeneti finanszírozását megfelelően szabályozni kellett. Ennek értelmében az új szabályozás szerint a BEVA forrásai: a) a csatlakozási díj; b) az éves díj; c) a rendkívüli befizetés; d) az Alap vagyonának hozama; e) az Alap által felvett kölcsön; f) az Alap által kibocsátott kötvény; g) egyéb bevétel. A BEVA kártalanítási feladatai ellátását biztosítja az a rendelkezés, hogy forráshiánya esetén kölcsönt vehet fel a) a kártalanítási feladatai ellátása érdekében az MNB-től, illetve b) a kártalanítási feladat ellátása, valamint a fenti MNB-kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől. A BEVA a kártalanítási feladat ellátása, valamint a fenti MNB-kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt is kibocsáthat. – 47 –
A BEVA által felvett kölcsönök és kibocsátott kötvények biztosítékául az szolgál, hogy az állam törvény alapján készfizető kezesként felel a BEVA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a fentiek szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Eltérés az állami kezességre vonatkozó általános szabályoktól, hogy a hitelező a BEVA fenti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles, és az állami kezességvállalásért a BEVA-nak kezességvállalási díjat sem kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a BEVA-nak a tagok által fizetendő éves díja nem feltétlenül fedezi a BEVA kártalanítási kötelezettségeit, a rendkívüli befizetésre vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek. Eszerint a BEVA igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha a BEVA eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha a BEVA az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. 12.
A QUAESTOR ÉS HUNGÁRIA KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSE
12.1.
A felszámolási eljárások
A Felügyelet 2015. április 17-én visszavonta a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. (a továbbiakban: QUAESTOR Értékpapír Zrt.) tevékenységi engedélyét és kezdeményezte annak felszámolását. 2015. április 22-én a brókercég felszámolása megindult. 2015. március 4. napján a Felügyelet visszavonta a BUDA CASH Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét és kezdeményezte annak felszámolását. 2015. március 5. napján megindult a felszámolás. A Felügyelet 2015. április 20. napján visszavonta a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (a továbbiakban: HUNGÁRIA Értékpapír Zrt.) tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a társaság felszámolását. 2015. április 22. napján ezen társaság felszámolása is megindult. A QUAESTOR Értékpapír Zrt. és a HUNGÁRIA Értékpapír Zrt. más pénzügyi eszköz mellett jelentős mennyiségű, az adott cégcsoport egyes tagjai által kibocsátott kötvényt is forgalmazott, ezek közé tartoznak elsősorban a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: QUAESTOR HRURIRA Kft.) és a HUNGÁRIA Gold Kft. által kibocsátott kötvények. A QUAESTOR Értékpapír Zrt. tevékenységének köszönhetően különösen nagy mennyiségű ilyen értékpapír került értékesítésre a befektetők számára. A QUAESTOR Értékpapír Zrt. felszámolásának megindításakor azonban ismertté vált, hogy a QUAESTOR HRURIRA Kft., illetve a Quaestor-Csoport egyéb cégei az általuk az ügyfelektől kötvénykibocsátás címén átvett pénz jelentős részét nem az ígért kötvénykibocsátásra fordították, a befektetők értékpapírszámláin ilyen eszközöket csak részben írtak jóvá. 12.2.
A QUAESTOR-törvény
Az Országgyűlés 2015. április 14-én törvényt22 fogadott el a fenti QUAESTOR-kötvényesek kárrendezésére (a továbbiakban: QUAESTOR-törvény), a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapír Zrt. általi 22
2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról
– 48 –
értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából. QUAESTOR kárrendezésre azok lettek volna jogosultak, akik a fenti kötvénykibocsátásból eredően a fenti gazdasági társaságokkal szemben a jogszabály hatálybalépésékor, 2015. április 19. napján követeléssel rendelkeztek. A fenti követelésekből eredő igények rendezése érdekében a jogszabály létrehozni tervezte a QUAESTOR Károsultak Kárrendezési Alapját (a továbbiakban: QKKA). Az Alkotmánybíróság azonban a QUAESTOR-törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességét állapította meg és a törvény lényegi rendelkezéseit megsemmisítette23. A hatályon kívül helyezés oka egyrészt az volt, hogy a QKKA számára a befektetési vállalkozások terhére előírt befizetési kötelezettség pontatlanul került előírásra, a 2015. évre vonatkozóan pedig nem adott kellő felkészülési időt az érintettek számára. Alkotmányellenesnek találta továbbá a törvényt az Alkotmánybíróság a befektetési vállalkozások felszámolásával kapcsolatban sérelmet szenvedett ügyfelek közötti különbségtétel tárgyilagos mérlegelésének ésszerű oka hiányában is. Az Alkotmánybíróság ekörben ugyanakkor hangsúlyozta, a megsemmisítésnek pusztán az az oka, hogy a jogalkotó nem kezelte azonos módon az összehasonlítható helyzetben lévő károsultakat, továbbá a károsultak kártalanítását a korábban realizált előnyök figyelmen kívül hagyásával állapította meg. Az Alkotmánybíróság ezen túl a QUAESTOR-Csoport ügyfeleinek méltányosságból való kártalanítását aránytalanul súlyos mértékűnek értékelte, mivel annak terheit ellenszolgáltatás nélkül a BEVA-tagokra kívánta hárítani úgy, hogy annak mértéke és időtartama is teljes mértékben kiszámíthatatlan volt. A Parlament az Alkotmánybíróság fenti határozatának keretei között úgy értékelte, hogy az elérendő célt az Alkotmánybíróság nem kifogásolta, azonban a QUAESTOR-törvény egyes rendelkezéseit át kell alakítani: ennek megfelelően a kárrendezésbe bevonandó alanyi kört meg kell változtatni, a már kifizetet hozammal tételesen el kell számolni és ennek megfelelően a kárrendezés mértékét újra kell szabályozni. Ennek érdekében a Parlament új törvényt fogadott el a fenti egyes felszámolási eljárásokban érintett, hasonló helyzetben lévő egyes befektetők kárának rendezésére24. A jogalkotó figyelembe vette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosulti kör meghatározásakor, azonban a megkülönböztetésnek korlátot szab a pozitív diszkrimináció határa; azaz a jogosulti kör nem határozható meg önkényes módon. Annak érdekében, hogy a jogalkotó teljesítse az egyenlő kezelés elvét, a szabályozás szempontjából homogén csoportba tartozó alanyi kört határozott meg a kárrendezésre jogosultakként. 12.3.
A Kárrendezési Alap kárrendezésére jogosultak
Homogén csoportként az új törvény azon károsultakra vonatkozóan biztosítja a kárrendezés lehetőségét, akik olyan befektetési vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, akik a bróker jelleget, a szabályozott piaci szereplői státuszt kihasználva, a cégcsoport tagja által kibocsátott, tehát mintegy „saját” kötvénnyel okoztak kárt a befektetőknek, csorbítva ezzel a pénzügyi szektorral szemben fennálló közbizalmat (ilyen volt a QUESTOR-csoport és a Hungária-csoport). Kizárólag azon befektetési szolgáltató tevékenységével érintett befektetők helyzetét kívánja az új jogszabály rendezni, ahol a befektető ügyfél jognyilatkozata a kibocsátó kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési szolgáltató által értékesített kötvény vásárlására irányult. A kárrendezés kiterjed továbbá azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem „saját” kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvény került jóváírásra, valamint azon 23
24
32/2015. (XI. 19.) AB Határozat a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 2015. évi CCXIV. törvény a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről (a továbbiakban: Kárrendezési törvény)
– 49 –
károsultak is jogosultak kárrendezésre, akiknek az értékpapírszámláján ilyen „saját” kötvény van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató. Mivel a cél a bizalom helyreállítása érdekében az eredeti károsultak kárrendezése, ezért azok jogosultak a kárrendezésre, akik mind a befektetési szolgáltató felszámolásának elrendelésekor, mind pedig a kárrendezés iránti kérelem benyújtásakor rendelkeztek az adott követeléssel. Az ügyletek számosságára, a befektetői kört érintő kár mértékére figyelemmel a 2015. évben a tőkepiacot érintő közbizalomvesztés helyreállítása érdekében a törvény azon befektetési szolgáltatók tevékenysége által érintett befektetők kárát kívánta ex gratia jellegű juttatásként rendezni, mely befektetési szolgáltatók felszámolását a bíróság a törvény hatálybalépését megelőző évben rendelte el. A törvény alapján a kárrendezésre való jogosultság a törvény hatálybalépésekor keletkezett. Ez a törvény tehát nem hoz létre jogfolytonosságot a QUAESTOR-törvény és a Kárrendezési törvény alapján fennálló kárrendezési igények között: a QUAESTOR-törvény alapján fennálló kárrendezési jogosultság megszűnt, e jogosultságra alapítva igény nem érvényesíthető, és a jogosultaknak korábban kiküldött tájékoztatónak a kárrendezésre vonatkozó tartalmához joghatás nem fűződik. Ezzel a törvény elejét kívánta venni azoknak az eljárásoknak, amelyek a QUAESTOR-törvény hatályon kívül helyezésétől függetlenül a QUAESTOR-törvényben foglalt, hozamot is magában foglaló követeléseket fogalmazhattak volna meg az állammal vagy a QKKA-val szemben. A személyi hatállyal összefüggésben a törvény rögzíti, hogy a kárrendezésre irányuló igényt maga a jogosult érvényesítheti. 12.4.
A Kárrendezési Alap jogi helyzete
A törvény értelmében létrejött az ún. Kárrendezési Alap, melyet a törvény jogi személynek nyilvánít. Mivel a Kárrendezési Alap nem minősül egyetlen már ismert jogi személy típusba tartozónak sem, így a Kárrendezési Alap olyan sui generis jogi személy, amelyre – a Ptk. általános, a jogi személyekre vonatkozó szabályain túl a Kárrendezési törvény tartalmaz előírásokat. Az Alap feladata a kárrendezés. Ennek értelmében a károsultak (befektetők) dönthetnek úgy, hogy nem a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban próbálják meg követeléseiket érvényesíteni, hanem a törvény szerinti teljes követelésük a Kárrendezési Alaphoz benyújtott kérelmük alapján, a Kárrendezési Alap által fizetendő ellenérték összege fejében a Kárrendezési Alapra száll át. A Kárrendezési Alap feladata a későbbiekben, hogy a rá átszállt követelésekre vonatkozó igényeket az igénybe vehető valamennyi eszközt felhasználva érvényesítse. A fenti kárrendezés a BEVA általi, a Tpt. szerinti kártalanítást nem érinti. A kárrendezéssel párhuzamosan tehát a károsultak valamennyi érintett követelése így a kárrendezés ellenértékén felüli követelései is átszállnak a Kárrendezési Alapra, melynek minden eszközt fel kell használnia arra, hogy a követeléseket akár a felszámolási eljárásban, akár peres eljárásokban behajtsa. Az, hogy a jogérvényesítést nem az ügyfelek, hanem főként a Kárrendezési Alap fogja kezdeményezni, egyben az eljárások lefolytatását is megkönnyíti. Annak érdekében, hogy a károsultak tisztában legyenek azzal, hogy a törvény személyi hatálya pontosan melyik értékpapír-kibocsátóra és befektetési szolgáltatóra terjed ki, a törvény a Kárrendezési Alap számára előírja, hogy a kárrendezésben érintett gazdasági társaságokról honlapján adjon tájékoztatást. A Kárrendezési Alap a törvényben meghatározott feladatának teljesítését követően jogutód nélkül megszűnik.
– 50 –
12.5.
A Kárrendezési Alap működése
A Kárrendezési Alap irányítását az igazgatóság végzi. A Kárrendezési Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat – a BEVA-hoz hasonlóan az OBA munkaszervezete látja el. Az igazgatóság a Kárrendezési Alap működésére vonatkozó szabályzatokat alkot, így különösen a Kárrendezési Alapba történő éves befizetések mértékéről és rendjéről (lásd lentebb) rendelkezik. Az igazgatóság jogosultsága, hogy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet keretei között meghatározza a BEVA-tagok által teljesítendő éves befizetés összegét, és figyelemmel kíséri a befizetések szabályszerűségét. 12.6.
A Kárrendezési Alap forrásai
A Kárrendezési Alapnak gazdálkodása során a kárrendezésből származó befektetői igények kielégítéséhez saját forrás (átszállt követelésekből származó igények felszámolási eljárásban való érvényesítése során befolyt összeg), valamint az MNB-től, hitelintézettől felvett kölcsön, kötvénykibocsátás, vagy egyéb bevétel útján szerzett forrás áll a rendelkezésére. A Kárrendezési Alap törvényi kötelezettségeinek gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vehet fel az MNB-től, mely kölcsön megfizetése érdekében a Kárrendezési Alap egy alkalommal, legfeljebb 12 éves futamidőre fix kamatozású, részletekben fizetett (annuitásos) kötvényt bocsáthat ki, vagy kölcsönt vehet fel. A kárrendezési kötelezettség teljesítése érdekében ideértve a Kárrendezési Alap működési költségeit is az állam készfizető kezesként felel azon fizetési kötelezettségekért, amelyek az államháztartásért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott összegben – a Kárrendezési Alap által felvett kölcsönből, továbbá a kibocsátott kötvényből erednek. Ha a Kárrendezési Alapnak a kötvény lejáratát vagy a kölcsön visszafizetését követően vagyona marad fenn, az a központi költségvetést illeti meg. A jogalkotó álláspontja szerint a pénzügyi rendszer megbízható működésének, stabilitásának biztosításához fűződő közérdek indokolja ezen kárrendezési konstrukció kialakítását. Mivel pedig az értékpapírpiachoz és ezáltal tágabb értelemben az egész pénzügyi piachoz fűződő bizalom helyreállítása elsősorban a befektetői piac szereplőinek az érdeke, így a Kárrendezési Alap által a kárrendezéshez igényelt – a Kárrendezési Alap működési költségeinek, valamint a Kárrendezési Alap általi fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges befizetések kötelezettjeiként a jogalkotó a BEVA tagjait jelölte meg. A BEVA tagjai részére előírt befizetési kötelezettség körében a jogbiztonság (kiszámíthatóság, tervezhetőség) követelményének való megfelelés érdekében – rögzítésre került a fizetési kötelezettség esedékessége, gyakorisága, időtartama és mértéke. Ennek megfelelően a Kárrendezési Alap a fenti kölcsön vagy kötvény esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítése, valamint saját működési költségeinek biztosítása érdekében a BEVA a tagjaitól befizetést igényelhet. Az éves befizetési kötelezettség a Kárrendezési Alap tevékenységének befejezéséig, legfeljebb azonban a kötvény vagy kölcsön futamidejének lejártáig áll fenn. A BEVA tagjai által teljesítendő befizetés éves mértékét a Kárrendezési Alap igazgatósága határozza meg, azzal, hogy a befizetések együttes éves összege nem haladhatja meg a 7 milliárd forintot. A BEVA-tag az általa teljesített befizetést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek25 megfelelően visszaigényelheti. A befizetésre a BEVA-tag a tárgyévet megelőző 3 naptári év számtani átlaga alapján számított, a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó ügyfeleinek (befektetők) tulajdonát képező, a BEVA-tag kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya arányában köteles, azzal, hogy a 25
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 51 –
BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, a BEVA tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állományának kiszámítása során a BEVA kártalanítási összeghatárt meghaladó állományt is figyelembe kell venni (valós biztosított ügyfélállomány). Ha a BEVA-tag nem kezel pénz- és értékpapír-állományt, a befizetés mértékét a Kárrendezési Alap igazgatósága határozza meg. A befizetés összegének megállapításakor, az arány kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azt a BEVA-tagot, amely a befizetés elrendelését megelőzően jogutód nélkül megszűnt, valamint amelynek felszámolását jogerősen elrendelték. A törvény alkalmazása során BEVA-tagnak minősül azonban az a nem BEVA-tag befektetési szolgáltató is, amely 2015. április 30-án a BEVA tagja volt, valamint azon befektetési szolgáltató jogutódja is, amelynek jogelődje 2015. április 30-án vagy azt követően a BEVA tagja volt. A BEVA-tagok első befizetésére 2017 márciusában kerül sor. 12.7.
A kárrendezés
A kárrendezés a jogosult kérelme alapján történik. A kérelem formanyomtatványát a Kárrendezési Alap kárrendezési szabályzata tartalmazza. A jogalkotó lehetőséget ad a kárrendezésre jogosult részére kérelme visszavonására is, tekintettel arra, hogy a kárrendezésre jogosultnak lehetősége van követelése önálló érvényesítésére is a kárt okozó gazdasági társasággal szemben peres úton vagy a felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentkezve. A QUAESTOR-károsultaknak nem kell ismételten benyújtaniuk a kérelmüket, mivel a QUAESTOR-törvény alapján benyújtott kérelmet a Kárrendezési Alap figyelembe veszi. A kérelem a 2016. február 15-ig terjedő jogvesztő határidőben volt benyújtható. A Kárrendezési Alap a kérelmet a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 45 napon belül megvizsgálta, azzal, hogy ez a határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében szükséges ideig meghosszabbítható volt. Ha a kérelem megfelelt a kárrendezés feltételeinek, a Kárrendezési Alap megállapította az általa fizetendő ellenértéket, és erről értesítette a kárrendezésre jogosultat. A kérelem visszavonására az értesítés kézhezvételétől számított 30 nap állt rendelkezésre, ezen határidő lejártát követő 30 napon belül a Kárrendezési Alap teljesíti a kifizetést a kárrendezésre jogosultnak. A követelés ellenértékének meghatározásakor a jogosult értékpapírszámláján a befektetési szolgáltató felszámolásának elrendelésekor nyilvántartott kötvény vásárlása érdekében megfizetett összeget, de jogosultanként legfeljebb 30 M Ft-ot kellett alapul venni. Ezen összegből le kellett vonni a kárrendezésre jogosultnak vagy jogelődjének 2008. január 1-jétől a kötvényére tekintettel jóváírt hozamot a káron szerzés tilalmának érvényre juttatásával. Ha ez az összeg nem haladta meg a 3 M Ft-ot, az ellenérték ez az összeg, csökkentve a BEVA által már megfizetett kártalanítás összegével. Ha az így kapott összeg meghaladta a 3 M Ft-ot, ezen felül a kárrendezésre jogosultnak egyfajta sávos önrészt is vállalnia kell, mely tulajdonképpen a befektetési kockázatot jeleníti meg a kárrendezés összege (ellenérték) számítása során: az ellenérték a számított összeg 3 M Ft-ot meghaladó részének 11 %-ával csökkentett, majd a BEVA által megfizetett kártalanítás összegével tovább csökkentett összeg. A Kárrendezési Alap abban az esetben is megállapítja az ellenértéket, ha a kérelmező esetében a kötvény értékpapírszámlán nem került jóváírásra, de a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A kárrendezés során megállapított, a Kárrendezési Alappal szemben fennálló kárrendezési igény nem ruházható át. A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor. A kárrendezésként kifizetett ellenérték mentes minden közteherfizetés alól.
– 52 –
Ha a kárrendezésre jogosult vállalkozásnak minősül, úgy a kárrendezés során kifizetendő összeg állami támogatásnak tekintendő, amit úgy állapítanak meg, hogy az megfeleljen az uniós ún. csekély összegű támogatásnak. A kárrendezésre jogosult teljes (BEVA kártalanításon felüli) követelése, a követelés biztosítékai, valamint a követeléshez kapcsolódó igények ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is az ellenérték megfizetésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a Kárrendezési Alapra szállnak át. A befektetési szolgáltató felszámolási eljárása során a Kárrendezési Alapra átszállt követelések kiadása és kielégítése a Bszt. felszámolásra vonatkozó rendelkezései szerint történik, a kielégítési sorrendben a jogosultról átszállt követelés tekintetében a Kárrendezési Alapot a BEVA-val azonosan az ügyfél (kárrendezésre jogosult) kielégítési helye illeti meg. A kötvények, illetve kötvényként megjelölt követelések értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárásban a Kárrendezési Alap az átszállt követelés tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben a Kárrendezési Alap minősül magánfélnek. 13.
A SZANÁLÁSI ALAP
Az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében európai uniós irányelvi alapokon új kereteket biztosítva szabályozza a pénzügyi intézményrendszerbeli válsághelyzetek kezelését biztosító szanálási eljárást, és rendelkezik arról, hogy milyen finanszírozási mechanizmus hivatott a szanálás során felmerülő válságkezelési intézkedések költségeinek fedezésére26. 13.1.
A Szanálási Alap létrejötte
Ennek a továbbfejlesztett intézményrendszernek az egyik központi eleme a Szanálási Alap, melynek létrehozatala révén új elemmel bővül a pénzügyi stabilitási védőháló („safety net”). A törvény hatályba lépésével jött létre a Szanálási Alap, amely a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások (a továbbiakban együtt e cím alatt: pénzügyi intézmény) szanálásához közvetlenül kapcsolódó finanszírozási igények fedezésére szolgál. A Szanálási Alap budapesti székhelyű jogi személy, a BEVA-hoz hasonlóan igazgatótanács elnevezésű irányító testülettel. A Szanálási Alap – a BEVA-hoz és a Kárrendezési Alaphoz hasonlóan önálló munkaszervezettel szintén nem rendelkezik, a működés operatív feladatait az OBA munkaszervezete látja el, az OBA ügyvezető igazgatója irányításával. Minden magyarországi székhelyű hitelintézet és befektetési vállalkozás köteles csatlakozni a Szanálási Alaphoz. A Szanálási Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a törvényben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. A Szanálási Alap saját tőkéje nem osztható fel. A Szanálási Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. 13.2.
A Szanálási Alap célja és feladatai
A pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében – az MNB 26
2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében (a továbbiakban: Szanálási törvény)
– 53 –
egyéb eszközei mellett – jött létre a Szanálási Alap. A Szanálási Alap az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó finanszírozási igények fedezésére szolgál. Ennek megfelelően a Szanálási Alap vagyona az alábbi célokra használható fel: a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása; b) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás; c) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása; d) áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás; e) a szanálás alatt álló intézmény számára szanálási meghatározott célból történő hozzájárulás; f) az OBA-nak fizetendő kártalanítás; g) a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek fizetendő kártalanítás; h) a fiskális semlegesség teljesülésének biztosítása; i) a fenti intézkedések bármely kombinációja; j) a Szanálási Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek. A Szanálási Alap közvetlenül nem használható a pénzügyi intézmény veszteségeinek a fedezésére illetve feltőkésítésére. A fiskális semlegesség elvének érvényesülését biztosítja az a szabály, hogy az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat a Szanálási Alapból 10 éven belül vissza kell fizetni, és a tulajdonszerzését követő 5. év elteltével, 5 éven át fennálló eladási joga nyílik az általa szerzett tagsági részesedések tekintetében a Szanálási Alappal szemben olyan áron, amely biztosítja a fiskális semlegesség elvének teljesülését. 13.3.
A szanálási hatóság
A Szanálási törvényben meghatározott döntések meghozatala során a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatóságként (szanálási hatóság) jár el. A szanálási feladatkörében eljáró MNB e tevékenységének részeként a) szanálhatóság értékelésére irányuló eljárást; b) szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló eljárást; c) szanálás lefolytatására irányuló eljárást; d) szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárást; e) tőkeelemek leírására vagy átalakítására irányuló eljárást folytat le. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a törvényben meghatározott feladatait a Felügyelet által kérésre átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi. 13.4.
A szanálási eljárás
A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének érvényesülését. A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye. A szanálási tervben foglalt intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános, azonban az MNB megosztja az intézménnyel a szanálási terv lényegi részét.
– 54 –
Az adott intézmény haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha úgy ítéli meg, hogy fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül várhatóan fizetésképtelenné válik. A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat, amelynek alkalmazásakor figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését. A szanálási célok a következők: a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatás szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme; b) a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása; c) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának kiküszöbölése vagy a kialakult hatások megszüntetése; d) a betétbiztosítási rendszer ideértve az OBA által biztosított betétek és a befektetésvédelmi rendszer ideértve BEVA által biztosított befektetések védelmét; e) az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme; valamint f) a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében. Az MNB a szanálási célok mindegyikét érvényesíti, az adott eset körülményeinek megfelelő sajátosságok figyelembevételével, azzal, hogy törekednie kell a) a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint b) arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni értéke, kivéve, ha a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen. Az MNB az adott intézményre vonatkozó szanálási eljárást a következő feltételek együttes teljesülése esetén rendeli el és indítja meg: a) a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik; b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés ideértve a Felügyelet, az intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását; c) az MNB megítélése szerint a szanálást közérdek indokolja. Az MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít. Ennek alapján a szanálásról szóló a szanálási feltételek fennálltáról szóló döntést a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg. A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni: a) a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai viselik; b) a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is; c) a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell vonni, kivéve, ha a vezető állású személyeket az MNB szükségesnek tartja, így különösen ha a szanálás eredményes végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása; d) a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható fizetésképtelenségének okait fel kell tárni; e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;
– 55 –
f) egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő veszteséget, mint amilyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják; és g) a szanálási intézkedést a Szanálási törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell alkalmazni. Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor az MNB a szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az alábbi szanálási intézkedést hozhatja: a) vagyonértékesítés; b) áthidaló intézmény alkalmazása; c) eszközelkülönítés, d) hitelezői feltőkésítés. A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az eszközelkülönítés csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható. Az MNB jogosultságot gyakorolhat a) a kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztésére, b) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására, vagy c) a felmondási jog felfüggesztésére. Erről az MNB közleményt is közzé tesz, amelyben az intézkedésének megfelelően feltünteti a felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát. Az MNB dönthet a döntés legfeljebb 60 nappal halasztott közzétételről is, ha alappal feltételezhető, hogy a közzététel veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a szanálási célok elérését. Az MNB határozatban megszünteti a szanálási eljárást, ha a szanálásra okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már nem várható. 13.5.
A pénzügyi intézmények befizetési kötelezettsége
A Szanálási Alap vagyonát – az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonlóan – az érintett pénzügyi szektor szereplői kötelesek biztosítani, így az a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által finanszírozandó. Általános szabály, hogy a Szanálási Alaphoz csatlakozó intézmény a jegyzett tőkéjének 0,05 %-ával megegyező összeget köteles a Szanálási Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni. A Szanálási Alap tagjai éves díjat is kötelesek fizetni a Szanálási Alap részére, amely a) az alapdíjból és b) kockázati alapú változó díjból áll. A fenti díjakat úgy kell megállapítani, hogy a Szanálási Alap eszközei legkésőbb a Szanálási törvény hatálybalépését követő 10 év alatt – és ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárának legalább 1 %-át. Az éves díj összegét a Szanálási Alap tagja minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév 15. napjáig köteles befizetni a Szanálási Alap számlájára. A befektetési vállalkozások által fizetendő alapdíj mértékét a Szanálási Alap határozza meg, az évente egyszer az MNB előterjesztésének megfelelően kialakított díjpolitika alapján a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló alapdíj egység és az adott évre elfogadott szorzószámok szorzata figyelembevételével. Befektetési vállalkozások esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni: a) a befektetési vállalkozás Bszt. szerint számított tőkekövetelménye, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke mértéke, szavatoló tőke többlet, illetve esetleges hiány; – 56 –
b) a befektetési vállalkozás sajátszámlás kereskedelmi tevékenységének jelentősége, mérlegen kívüli kitettsége és a tőkeáttétel foka; c) a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja; d) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete; e) annak valószínűsége, hogy a befektetési vállalkozás szanálás alá kerül; f) a befektetési vállalkozás által korábban kapott állami támogatás mértéke; g) a befektetési vállalkozás struktúrájának összetettsége és a befektetési vállalkozás szanálhatósága; és h) a befektetési vállalkozás jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából. Ha a Szanálási Alap tagja olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, akkor a Szanálási Alap növelheti az intézmény által a tárgyév során fizetendő díjat. A Szanálási Alap a tevékenysége finanszírozására kölcsönt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki, azzal, hogy kölcsön, kötvény visszafizetése érdekében a pénzügyi intézmény számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget is előírhat. A pénzügyi intézmény a Szanálási Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el. A törvény hatálybalépésekor - 2014. július 21-én már tevékenységi engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény köteles volt a) a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Szanálási Alaphoz való csatlakozási nyilatkozatot a Szanálási Alaphoz eljuttatni, és b) a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül (2014. szeptember 14-ig) a jegyzett tőkéjének 1 tízezrelékével megegyező összegű csatlakozási díjat a Szanálási Alapba befizetni (a csatlakozási díj fennmaradó részét később kell teljesíteni). 13.6.
A szanálási eljárás értékelése
A szanálási intézkedés végrehajtását követően független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők jobb elbánásban részesültek volna-e, ha a szanálás alatt álló intézmény felszámolásra kerül. Az értékelés készítése során a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül a szanálási intézkedés előtt felszámolás alá került; b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor; c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is. Az értékelésben meg kell határozni: a) azt az elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők részesültek volna, ha a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül az átruházás, leírás vagy átalakítás előtt felszámolás alá kerül; b) a tényleges elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők a szanálás alatt álló intézmény szanálása során részesültek; továbbá c) hogy van-e eltérés a fenti két elbánás között. Ha az értékelés azt állapítja meg, hogy bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.
– 57 –
1. melléklet Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek Az MNB és a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a 1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, 2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, 3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására, 4. nyilvános, zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, 5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására, 6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére, ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére, ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére, ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban 1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére, 2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtőÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, 3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtőÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább, 4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, 5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, 6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 – 58 –
af)
b)
százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, 7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább, 8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére, 9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen, 10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább, 11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására, 12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től, 13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére, egyebekben 1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére, 2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására, 3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére, 4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére, 5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére, 6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére, 7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés engedélyezésére, 8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére, 9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére, 10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására, 11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására, 12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, 13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,
a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,
– 59 –
befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára, d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére, e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy között ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére, eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére, f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére, g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére, i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre, j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás. bb)
– 60 –
Jogszabályjegyzék Magyar jogszabályok 2015. évi CCXV. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról 2015. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról 2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról 2014. évi CIV. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról 2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól 4/2016. (III. 1.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank előtti egyes engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárásokban, valamint bejelentéseknél alkalmazandó formanyomtatványokról 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet az ISIN azonosítóról 32/2015. (XI. 19.) AB Határozat a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
– 61 –
Európai uniós jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
– 62 –
Rövidítésjegyzék BEVA: Befektető-védelmi Alap Bszt.: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Kbftv.: 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Kárrendezési Alap: Kárrendezési törvény: Ket.: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Felügyelet: Magyar Nemzeti Bank MNB tv.: 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról MTF: multilaterális kereskedési rendszer OBA: Országos Betétbiztosítási Alap PBT: Pénzügyi Békéltető Testület PSFN: Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. PST: Pénzügyi Stabilitási Tanács Ptké.: 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről QUAESTOR-törvény: 2015. évi XXXIX. törvény a QUAESTOR károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról Régi Ptk.: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Szanálási törvény: 2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztése érdekében Tpt.: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Új Ptk.: 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről QKKA: QUAESTOR Károsultak Kárrendezési Alapja ***
– 63 –
