ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága rés zére Budapest, 2010. június 8.
dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy főigazgató Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
-2Tájékoztató az ár- és belvízi védekezés helyzetéről Háttér: 2000. január 1-jén jött létre az állami tűzoltóság és a polgári védelem szerveiből összevont hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) valamint annak területi szervei, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ellátják – többek között - a hivatásos állami tűzoltóság és a polgári védelmi szervek jogszabályban meghatározott feladatait. A megyei igazgatóságok alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek. Budapest főváros polgári védelmi szervezete a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság közvetlenül az OKF alárendeltségében működik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét. A katasztrófák elleni védekezés szubszidiárius rendszerében jelentős felelőssége és feladatköre van a polgármesternek, a (lényegében kistérséggel azonos illetékességi területen működő) helyi védelmi bizottság elnökének, a megyei – fővárosi – védelmi bizottság elnökének (azonos a megyei közgyűlés elnökével, illetve a főpolgármesterrel). A Kormány hatásköre a minősített helyzetek közül a veszélyhelyzet létrejöttének megállapítása, kihirdetése és a szükséges rendkívüli intézkedések rendeleti úton történő bevezetése. A Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős döntés előkészítő, végrehajtást koordináló testülete a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB), elnöke a belügyminiszter. A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot (VK), valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset (OpT) és szükség esetén Tudományos Tanácsot működtet. Az OpT a védekezésben érintett ágazatok bevonásával működik. Az OKF állományából szervezett VK végzi a lakosságvédelmi feladatok központi koordinációját, a vízkár-elhárítási tájékoztatókat, területi jelentéseket gyűjt, elemez és értékel. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet főbb feladata az ár- és belvízi védekezés során: − állami védvonalakon a vízügyi szervek segítése, a lakosságvédelem szervezése − önkormányzati védvonalakon a helyi vízkárelhárításhoz lakosságvédelmi és logisztikai támogatás, − kitelepítések és befogadások tervezése, szervezése, illetve közreműködés azok végrehajtásában, − részvétel az ÁNTSZ által irányított fertőtlenítések végrehajtásában, − ivóvíz biztosítása, a lakosság ellátásának megszervezése, − tűzoltósági műszaki mentések, szivattyúzások, − polgári védelmi és speciális mentőcsapatok általi közreműködés a mentésben, A 2010 május 15-től Közép-Európát, ezen belül Magyarországot ért rendkívüli időjárás következtében lehulló nagymennyiségű csapadék, illetve a mediterrán ciklon miatt kialakult jelenségek két hullámban okoztak hatalmas károkat az országban. Ezzel összefüggésben az önkormányzatok és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet védekezési, lakosságvédelmi feladatai is két eseménysor köré csoportosulnak.
-3Események és tevékenység május 15-től május végéig A május közepén 2-3 nap alatt lehullott csapadék helyenként elérte a havi átlagos csapadék 23-szorosát, egyes kis vízfolyások átlagos vízhozamuk több százszorosát hozták és az északmagyarországi folyók is LNV körül áradtak. A káros hatás az ország területének gyakorlatilag egyharmadát érintette. Az árvíz és helyi vízkár elleni védekezés kezdetben 4 gócterületre összpontosult: − az észak-magyarországi folyókra (Ipoly, Hernád, Sajó, Bódva, Bodrog), − a Közép-Alföldre (Zagyva és Tarna), − a Kapos völgyére, valamint − a Bakony térségére a Dél-Dunántúlon. Az időjárás következményeiből adódóan számos tűzoltó vonulásra, műszaki mentésre (vízszivattyúzás, fakidőlés, épületkár) volt szükség, másrészt az árvízi védekezés miatt a katasztrófavédelem az állami fővédvonalakon védekező vízügyi szerveket segítette, az önkormányzati védvonalakon folyó védekezéshez, a helyi vízkárelhárításhoz lakosságvédelmi és logisztikai támogatást biztosított, valamint a szükséges kitelepítéseket és befogadásokat tervezte, szervezte, illetve közreműködött azok végrehajtásában. A 2010. május 14-ei előrejelzés mintegy 1 m-rel magasabb árhullám levonulását jelezte a Hernád-Sajó-Bódva folyókon, mint ami valaha is előfordult. Egy ilyen helyzet bekövetkezése esetére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 41 település lakója, több mint 19.000 fő kitelepítésével kellett számolni. A lakosság hiteles és időbeni tájékoztatása érdekében a vízügyi tárca, az OMIT és az OKF vezetői naponta rendszeres sajtótájékoztatót tartottak. Az időjárási helyzet súlyosbodása miatt a vízügyi és katasztrófavédelmi vezetés egyetértve a BAZ Megyei Védelmi Bizottság javaslatával kezdeményezte az árvízi veszélyhelyzet kihirdetését a KKB május 17-i ülésén. A Kormány a 183/2010. (V.17.) Korm. rendelettel 2010. május 17-én 18 órától árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére. Ezzel egyidejűleg rendkívüli készültséget rendelt el a Sajó folyó Sajópüspöki-Ónod, a Bódva folyó Hídvégardó-Boldva, valamint a Hernád folyó Hidanémeti-Sajóhídvég közötti szakaszokra, illetve azok magyarországi vízgyűjtőire. 2010. május 14-től az OKF-en működő KKB VK részleges, majd május 17-én teljes alkalmazása lett elrendelve. Országos feladataink érdekében főigazgatói intézkedésekben kerültek meghatározásra a szervezeti egységek, alárendeltek és szakmai felügyelet alá tartozó tűzoltóegységek számára a védekezéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok, a jelentések rendje, a logisztikai anyagok és a megerősítő polgári védelmi és tűzoltó tisztek, valamint a tűzoltó csapaterő átcsoportosítása.
-4-
Főigazgatói intézkedésekben került szabályozásra a vis maior események jellegét és a védekezési munkálatok szükségességét megállapító helyszíni ellenőrzések megkezdése, ennek keretében egy 16 fős tiszti állomány vezénylése BAZ megyébe. A megerősítés keretében más megyékből BAZ megyébe 41 fő polgári védelmi és tűzoltó szakember, valamint 308 fő tűzoltó került vezénylésre a helyszínre. Az OKF főigazgatója elrendelte Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tűzoltóságainak, valamint a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 24/24 órás szolgálatváltási rendszert. A laktanyai munkarend megváltoztatása nélkül a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságról, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye tűzoltóságairól került még tűzoltó csapaterő kirendelésre. Munkájukat a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezete (FKRMSZ) 20 fővel, víztisztító berendezéssel és egyéb technikai felszerelésekkel, valamint a Békés megyéből vezényelt Körös Mentőcsoport 34 fővel segítette. A kihirdetett árvízi veszélyhelyzet 2010. május 25-én 18.00-tól feloldásra került. A KKB május 25-i határozatában felkérte a Külügyminisztériumot, vizsgálja meg az Európai Unió Szolidaritási Alap források igénybevételének lehetőségét, illetve kezdeményezés történt a Polgári Védelmi Mechanizmustól nemzetközi katasztrófa-segélyként 2.000.000 homokzsák kérésére. A tett felajánlások közül méret problémák miatt Hollandia, Csehország, Románia, Horvátország és Szlovénia mindösszesen 520.000 db homokzsák felajánlását fogadtuk el. Borsod-Abaúj-Zemplén megye A helyi patakok áradása Zemplénben és a Dél-Borsodi részen is több településen öntötte el az utcákat, lakóépületeket. Kiskinizs, Tornabarakony és Tornaszentandrás települések rövid ideig el voltak zárva a külvilágtól, azonban a településen lakók ellátása, egészségügyi biztosítása mindvégig meg volt szervezve. Május 16-án Miskolcon a diósgyőri városrészen a Szinva-patak kiöntése miatt a tízemeletes háztömbök között 40-50 centiméteres vízfolyam hömpölygött. Miskolcon ivóvíz-korlátozás elrendelése is szükségessé vált. A város polgármestere veszélyhelyzet kihirdetését kezdeményezte, a kérés alapozta meg a veszélyhelyzet megfelelő jogi keretek között történő kihirdetését. 2010. május 17-én Szikszón a Vadász patak áradása miatt egy jelentős településrész mellett, víz alá került a kórház alsó szintje, ezért a polgármester elrendelte a patak depóniájának átvágását, valamint a környékbeli közel 1.000 fő kitelepítését. Ugyanekkor Sátoraljaújhelyen a Ronyva patak áradása miatt a több száz veszélybe került lakóházból kellett megkezdeni a lakosok befogadó helyre történő irányítását, akik száma csúcsidőben elérte az 1.100 főt. Kesznyéten településen a víz mintegy 18 lakóházat és 80 főt veszélyeztetett. A védekezés során önkormányzati utak átvágására került sor, szükségárkok ásása, homokzsákolás történt. A Hernád középső-alsó szakaszán is intenzív védekezés folyt. A Hernád mentén előkészítésre került a legveszélyeztetettebb helyek kitelepítésének megtervezése, megszervezése. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságról vezényelt Mozgó Vezetési Pont autóbusz 15 fővel Ócsanáloson biztosította az ottani Operatív Törzs működését. Ónódnál sokáig kritikus volt a helyzet az elhúzódó rekordmagasságú víz következtében.
-5A kialakuló helyzettől függően a Hernád völgyében kitelepítésre terveztük még Hernádkércs (381 fő), Hernádszentandrás (397 fő) Szentistvánbaksa (140 fő), Nagykinizs (180 fő) lakosságát, 11 befogadóhelyre, mindösszesen 1098 fővel. A kitelepítés végrehajtására e térségben 3 csoport jött létre. Kitelepítettek létszáma 2500 2000 1500 fő
Többi megye BAZ megye
1000 500
05. 27.
05. 26.
05. 25.
05. 24.
05. 23.
05. 22.
05. 21.
05. 20.
05. 19.
05. 18.
05. 17.
05. 16.
0
A Bódván Edelénynél vált legsúlyosabbá a helyzet. A töltés szakadása nem volt várható, így kitelepítést nem kellett végrehajtani, de a tervezési feladatokat el kellett végezni. Edelénynél több mint 100.000 homokzsák került beépítésre, a védekezési munkálatokat a rendvédelmi szervek mellett jelentős számú önkéntes is segítette, az erőfeszítések ellenére az átszivárgó vizek miatt több mint 80 lakóház került részlegesen víz alá. Nagy erőfeszítéseket igényelt a Hernád vonalán Ócsanálos, Bőcs, Ónod, Gesztely, és a Sajó vonalán Sajóecseg folyószakaszán a védművek megerősítése, a logisztikai anyagok kiszállítása. A megyében a teljes alkalmazási készenlétben működtetett Veszélyhelyzeti Központ mellett védekezési, kitelepítési és logisztikai munkacsoportok alakultak. A műszaki eszköz és humán erőforrás felajánlások beépültek a védekezésbe, a tárgyi anyagok átirányításra kerültek a karitatív szervezetekhez. Jelentős adomány volt az OTP 500.000.000 Ft-os támogatása, illetve a több kamion palackos ivóvíz is, de tisztító felszerelésekkel, ruházati anyagokkal is segítették a rászorulókat. További érintett megyék A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság folyamatosan üzemeltette a katasztrófavédelem központi raktárbázisát, készenlétbe helyezte a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ) speciális alegységeit. 2010. május 16-20-ig az FKRMSZ víztisztító és ivóvízellátó részlege 11 fővel Miskolcon víztisztítást és csomagolást végzett.
-6Baranya megyében Pécsről, Sásdról, Hetvehelyről, Lapáncsáról és Vásárosdombóról kellett több lakót kiköltöztetni a patakok áradása miatt. A megyében 3 település volt elzárva a külvilágtól. Védekezés folyt Harkány, Gilvánfa, Szentegát és Pellérd településeken is. Fejér megyében Vértesacsán, Fehérvárcsurgón Sárkeresztúron, Bodajkon, Bakonycsernyén, Gyúrón, Zámolyon, Csákváron, Bicskén, Sárkeresztesen, Válon, Baracskán és Ráckeresztúron folytak védekezési munkálatok. Szabadbattyánnál löszfal csúszás következett be. A megyében összesen 74 főt kellett kitelepíteni. A Bakonyt több alkalommal érte nagy mennyiségű csapadék, így egyes települések útjait egymás után többször is beborította a sár. Legtöbbet az elborító sártól Bakonycsernye szenvedett, illetve Igar településen még május 30-án is 25 főt kellett kitelepíteni a felhőszakadás miatt. Győr-Moson-Sopron megyében a Cuhai-Bakony-ér áradása okozott gondokat, Mezőörs településen a polgármester, katasztrófavédelmi és vízügyi szakemberek irányításával 250 fő önkéntes bevonásával 2000 db homokzsákból nyúlgátat építtetett. Az áradás Bőnyt is veszélyeztette, ahol a védekezés még május 31-én is folyt, ideiglenes védmű kiépítésével. A megyében a kitelepítettek száma összesen 163 fő volt. Heves megye területén közel 60 településen került sor vízkár-elhárítási feladatokra. A megyében Vámosgyörk, Adács, Heréd és Hatvan települések voltak közvetlenül veszélyeztetve. Apc, Hatvan, Szücsi, Zagyvaszántó és Bélapátfalva településeken végeztek belvízvédelmi munkálatokat. Védekező erők létszáma 12000 Pv. szervek és lakosság
10000
fő
8000
Együttműködők
6000
Tűzoltóság
4000 Kat.véd és spec. mentő egységek 05. 27.
05. 26.
05. 25.
05. 24.
05. 23.
05. 22.
05. 21.
05. 20.
05. 19.
05. 18.
05. 17.
0
05. 16.
2000
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a víz lakóházakat veszélyeztetett Jászladányban, Jászteleken, Jászdózsán, Jászalsószentgyörgyön, Jászárokszálláson, Jászberényben, Jászfelsőszentgyörgyön és Szászbereken. 2 területi polgári védelmi szervezet fokozott, majd teljes alkalmazási készenlétbe helyezésre került. A Zagyva és az Ágó patak mellett Jásztelek településen a Borsóhalmi tározó lakóházakat veszélyeztetett, így az megnyitásra került. A Tisza áradása miatt Szolnokon a Tiszaligeti körtöltések erősítése folyt. Komárom-Esztergom megyében is kitelepítéseket kellett végrehajtani, a közel 20 veszélyeztetett település közül Ács, Nagyigmánd, Tárkány, Ászár, Bakonybánk, Dömös, Kisbér, Pilicscsév, Tardos, Bajna, Dunaszentmiklós, Szákszend, Tarján és Súr települések
-7lakossága volt leginkább veszélyeztetve. Súron és Esztergomban löszfal csúszás következett be, amelyek több lakóingatlant is veszélyeztetnek. Nógrád megyében az Ipoly áradása következtében Ipolytarnócról és Ludányhalászi településről kellett több lakost kiköltöztetni. Hasznoson a víztározó völgyzáró gátján bordás megtámasztást kellett alkalmazni, Szécsényben a Szentlélek-patak gátja átszakadt, ennek következtében a település több utcáját elöntötte a víz, a kárelhárítás során a településen 1500 db homokzsák került beépítésre. Bátonyterenyén a Maconkai víztározó túltöltöttsége miatt megszervezték 150 fő kitelepítését, de a kitelepítésre végül nem került sor. Pest megye területén Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz településeknél a Dera patak áradása házakat veszélyeztetett. Kemence, Szentendre, Abony, Tápióbicske, Szentlőrinckáta, Tóalmás, Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószecső településeken folyt védekezés. Hévízgyörkön a megépített nyúlgátat a vízügyi szakember engedélye alapján átvágták és a Galga patak megemelkedett vízszintjét sikerült csökkenteni. A védekezés során közel 5.000 db homokzsák került beépítésre. Zebegényben a löszfal omlása miatt kellett a lakókat kiköltöztetni otthonukból. A május 25-én Nagykovácsiban lehullott nagy mennyiségű csapadék kerteket, pincéket öntött el, az Ördögárok patakot jelentősen felduzzasztotta. Kimenekítésre, kitelepítésre nem volt szükség. A lezúduló csapadék miatt május 30-án Érd, Törökbálint, Budaörs településeken kellett ismét védekezni. Somogy megyében többek között Jután, Somogyszentpál, Taszár, Baté, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Babócsa és Siófok településeken folytak védekezési munkálatok. Drávaszentesen a halastó gátszakadása miatt a levezető patak töltésmagasítására került sor. A Kaposvárt átszelő Kapos folyón a polgári védelem, a helyi erők és a honvédség védekezése eredményes volt. Fonyód – Siófok közötti nemzetközi vasútvonalon fakidőlés miatt a vasúti forgalom szünetelt. Több településen volt áramszünet. A Balaton déli part építményei jelentős károkat, rongálódásokat szenvedtek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14 település volt belvíz által veszélyeztetve. Szükség volt a Lónyai árvízkapu megnyitására, hogy a belvizek kifelé folyjanak a főcsatornából a Tiszába. A megyében védekezési munkálatokra nem volt szükség. Tolna megyében Csikóstőttös, Bonyhád, Regöly, Tamási, Mórágy és Döbrököz települések voltak közvetlenül veszélyeztetve, Csikóstőttösről mintegy 47 embert kellett kitelepíteni.
-8Veszprém megyében a heves esőzés következtében megduzzadt Séd patak több települést, köztük Bánd, Herend, Bakonybél, Bakonykoppány, Tapolca, Zirc, Ősi, Hajmáskér, Somlóvásárhely, Kisberzseny, Városlőd és Pápa településeket veszélyeztette. Tüskevár határában, a Torna patak településsel ellentétes oldalán vizet a szántóföldre eresztették. Több településrészen (Várpalota, Tés, Öskü, Csehbánya) áramkimaradásokat is tapasztaltak. Herenden és Farkasgyepűn lajtos kocsival biztosították az ivóvízellátást, a május 25-én este lehullott csapadék és jég Csehbányán, Városlődön, Kislődön, Úrkúton és Ajkán okozott károkat és fennakadásokat. A megyében a kitelepítettek száma összesen 70 fő volt. Az árvízi védekezés nemzetközi vonatkozásai Az OKF az OMIT-val egyeztetett közleményben tájékoztatta az EU Monitoring és Információs Központját (EU MIC) és a NATO Euro-Atlanti Katasztrófa-reagálási és Koordinációs Központját (NATO EADRCC) a Magyarországon átvonult mediterrán ciklon miatt kialakult helyzetről, valamint a bekövetkezett hatalmas károkról. Az árvízi helyzet kezelése során nemzeti hatáskörben az anyagi készletek május 25-ig elegendőek voltak, ezt követően vált szükségessé a homokzsák készlet jelentős csökkenése és a tiszai áradás miatt 2.000.000 homokzsák igénylése az EU-tól. A társszervek tevékenysége az árvíz elleni védekezés során Az Egészségügyi Minisztérium az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal az árvíz által érintett megyékben folyamatosan figyelemmel kísérte a kimenekített lakosság és a védekezésben részt vevők elhelyezésének, ellátásának közegészségügyi - és járványügyi körülményeit, valamint meghatározta a fertőtlenítendő település részeket, utcákat, ingatlanokat. Felmérésre került a közforgalmú gyógyszertárak helyzete, azonban a gyógyszerellátással kapcsolatban probléma nem merült fel. Az Országos Mentőszolgálat tartalék mentőgépkocsikat állított szolgálatba, más megyékből vezényelt át mentőegységeket a kritikus körzetekbe, továbbá a lakossági kitelepítések során végezte az egészségi állapot, illetve önellátásra való képtelenség miatt közösségi szálláson nem elhelyezhető személyek elszállítását, kórházi elhelyezését. A debreceni állomáshelyű mentőhelikopter a miskolci légibázison teljesítette szolgálatát. Az ár- és belvízzel sújtott területeken élő lakosság számára a Hepatitis-A vírus terjedésének megelőzése céljából az ÁNTSZ védőoltás kiszállítására intézkedett. 12 településen zacskós és lajtoskocsis ivóvízellátás bevezetésére került sor. A csapadékvíz elöntés miatt megsérült ellátó rendszerek közül Mályinkán és Háromhután, Bándon, Bakonybélen, Eplényben, Porván és Borzaváron kellett a vízszolgáltatást helyreállítani. Az árvíz és a belvíz miatt érintett területeken közegészségügyi, járványügyi probléma nem alakult ki. A földművelésügyhöz tartozó szakhatóságok, illetve szakigazgatási szervek a védelmi bizottságokkal, a vízügyi igazgatóságokkal, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal együttműködve végezték feladataikat. Sátoraljaújhelyen elpusztult 10.000 csirke, illetve a megyében mindösszesen közel 100 lábasjószág és háziállat, ezek összegyűjtése a víz levonulása után és elszállításuk zárt, konténeres autóval a megsemmisítés helyére megtörtént. A sajóecsegi sertéstelepen, illetve a sátoraljaújhelyi baromfitelepen és állatmenhelyen megtörtént az állatállomány kitelepítése.
-9A megelőzéssel kapcsolatos helyes szakmai intézkedések eredményeként állatjárvány, illetve növény védőszer eredetű szennyeződés a vízzel elöntött területeken nem következett be. A Magyar Honvédség május 17-én aktivizálta honvédelmi katasztrófavédelmi rendszerét, melynek alapján Baranya megyében Sásd településen szállítással, Somogy megyében Kaposvárott 50 fővel és BAZ megyében Gesztely, Miskolc térségében, Edelényben és Ócsanáloson 159 fővel vettek részt a homokzsákok töltésében és a védvonalak erősítésében. A Magyar Honvédség az árvízi védekezésben a munkanapokat összeadva 1150 munkanappal vett részt, melynek költsége összesen 11,7 millió Ft. Ez valamivel több mint 10.000 Ft-ot jelent katonánként, naponta. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közel 200.000 liter lefoglalt gázolajat és 380 liter benzint ajánlott fel a védekezésben résztvevő valamennyi szerv igény szerinti felhasználására, ennek nagy részét a BAZ Megyei Védelmi Bizottság vette át. Ezen felül a Vám- és Pénzügyőrség mintegy 200 fővel a konkrét védekezési munkálatokban is részt vett. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága fogvatartotti állománya is részt vett a homokzsákok töltésében. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben 120 fő fogvatartott – 30 fős váltásban – végezte a zsákok homokkal történő megtöltését, amelyeket folyamatosan szállítottak ki az intézetből. Baracskán a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézet is segítséget nyújtott a helyi vízkárok felszámolásában. A KHEM folyamatosan biztosította a KKB VK számára az áradások és felhőszakadások miatti útlezárások jegyzékét. A legnehezebb időszakban teljes útzár 67 fő-, és mellékútszakaszon került elrendelésre, nehezen 5 útszakasz volt járható. A villamos energia ellátásban Győrött, Pécsett és Budapesten, Somogy megye több településén folyt hibaelhárítás. A vasúti közlekedésben május 18-án Vámosgyörk-Jászapáti között vonatpótló busz közlekedett, több szakaszon 20 km/h sebességkorlátozás került bevezetésre, a Balaton környékén, Edelény térségében volt pályazár. A Cuha-Bakony-ér áradása alámosta az M1-es autópályát a 103,8-as kilométerszelvénynél, ahol az útburkolat beszakadt és a forgalmat az 1es főútra terelte a rendőrség, aki az osztrák-magyar és a szlovák-magyar kapcsolattartási pontokon keresztül tájékoztatta szomszédainkat az M1 autópálya sérüléséről. A BábolnaBőny közötti út is víz alá került. Az M6-os autópálya 123-130 km közötti pályaszakaszán mindkét irányban történtek töltés megcsúszások és leállósáv süllyedések. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a védekezésben a kritikus időszakban a közel 500 rendőr mellett rendőr-szakközépiskolai hallgatók is részt vettek a biztosítási és zárási feladatok, illetve a védekezési és kitelepítési munkálatok végrehajtásában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Köztársasági Őrezred 15 fővel és 1 db autóbusszal (180 munkaórában) önkéntes felajánlás alapján segítette a védekezést. A Rendőrség folyamatos járőrözéssel, a védművek őrzés-védelmével, a közúti közlekedés rendjének szabályozásával, a lakosság kitelepítésében történő közreműködéssel, valamint az ár- és belvíz által veszélyeztetett, illetve elöntött területek zárási és egyéb biztosítási feladatok ellátásával vettek részt a védekezési feladatokban. A postai szolgáltatás az árvízzel érintett településeken többnyire megoldott volt, bár számos helyen kerülőutakon, szükségeszközökkel lehetett csak a postai szolgáltatást biztosítani. A lezárt településeken és területeken rövid ideig szünetelt a csomagkézbesítés.
- 10 -
Médiatevékenység A média érdeklődése az ár- és belvíz elleni védekezés események iránt mindvégig fokozott volt, a tájékoztatások, nyilatkozatok megtétele az Önkormányzati Minisztériummal, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyeztetett terv alapján valósult meg. Az OKF „zöld” e-mail címet telepített a térítésmentes felajánlások fogadására. Kiemelt szempont volt a lakosság reális tájékoztatása és a pánikhangulat kialakulásának megelőzése. Összegzés Május 15 és 31 között 13.217 tűzoltó vonulásra, műszaki mentésre (vízszivattyúzás, fakidőlés, épületkár) volt szükség, a legkritikusabb időszakban (2010. május 16-17.) a beavatkozások száma meghaladta a 3000-et, amely 20-25-szöröse volt a napi átlagosnak. Országosan összesen 528 településen, ebből BAZ megyében 177 település, valamint 3 fővárosi kerületben került sor védekezésre. A védekezésben résztvevő erők létszáma összesen 39.847 fő volt (vízügyi szervek, katasztrófavédelem és speciális mentők, tűzoltók, rendőrség, honvédség, pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás, megalakított polgári védelmi szervezet, lakosság – köztük társadalmi szervezetek, szövetségek, önkéntesek). A védekezésbe bevont állomány 2010. május 19-én érte el a maximumot, mely 10.025 fő volt. Az önkormányzati védvonalakon folyó védekezés során a katasztrófavédelem 1.500.000 db homokzsákot, 42.000 db fáklyát, 1500 db csizmás védőnadrágot és 18.000 m2 takarófóliát biztosított. A kitelepítések és befogadások megtervezése, megszervezése folyamatos volt. A vízügyi előrejelzések alapján a veszélyeztetett lakosság kitelepítésre került, a befogadási helyeken elhelyezése, egészségügyi és élelmezési ellátása biztosított volt. A kitelepítettek száma 2010. május 16-án 2093 fővel érte el a maximumot, mely csökkenő tendenciát mutatott. Május 31én még 190 fő nem térhetett vissza lakóhelyére, ebből 88 fő BAZ megyei lakos. A BAZ megyei kitelepítettek lelki gondozásában a katasztrófavédelem Krízis Intervenciós Team tagjai 9 fővel vettek részt, Sátoraljaújhelyen és Edelényben. A KKB május 20-ai ülésén döntés született a védekezési költségek előlegeinek biztosításához szakterületenkénti javaslatok leadásáról a KVVM összesítésével a Pénzügyminisztérium részére. A katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztérium 1 milliárd forintot kért a vis maior alap feltöltéséhez, míg az OKF a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és hivatásos önkormányzati tűzoltóságok költségeihez 250 millió forintot igényelt. A katasztrófavédelem védekezési összköltsége 445.680.000 Ft volt. A vízkárokkal kapcsolatban mindösszesen 582 db vis maior bejelentés érkezett, ezek közül 227 db tartalmazott védekezési költségeket is. Az OKF munkacsoportja BAZ megyében 2010. május 28. 24.00-ig a 178 db védekezéssel kapcsolatos bejelentés esetében elvégezte a vis maior esemény valódiságának és a védekezési munkálatok szükségességének vizsgálatát.
- 11 Országos szinten a vízügyi és katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóságok, a polgári védelem, a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség kijelölt alakulatai, az együttműködők, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság eredményes, megfeszített munkát végeztek. A lakosság és a védekezési feladatokat végzők ellátása mindvégig zavartalan volt. Események és tevékenység június 01-től A védekezés még nem zárult le, az események óráról órára változnak. Végleges átfogó értékelés csak az árvíz levonulását, illetve a várható helyreállítást, újjáépítést követően adható. Június 1-jén a szinte az egész országban folyamatosan hulló csapadék miatt ismét kiterjedt mértékben kellett az ár- és belvízi védekezéseket folytatni, a károkat felszámolni. A jelentős számú tűzoltói vonulás 4-szerese volt nap közben az egyébként szokásos átlagos napi vonulásoknak. Kiemelten súlyos helyzet alakult ki a Nógrád megyei hasznosi víztározónál, ahol megkezdődött a kitelepítés megszervezése. A helyi védelmi bizottság megvizsgálta a víztározó túlcsordulásának helyzetét, a szakértői tájékoztatás szerint a terhelések és a magas vízoszlop miatt nem lehetett kizárni a gátszakadást. A helyi védelmi bizottság kezdeményezte a környező lakosság kitelepítését, a megyei védelmi bizottság elnöke pedig kezdeményezte a területre a veszélyhelyzet kihirdetését. Június 2-ára Nógrád megyében Hasznos településrész lakói (549 fő) számára új befogadási hely lett kijelölve, de a kitelepítettek közül 1 fő kivételével mindenki visszatért otthonába. Salgótarjánban megcsúszott a partfal megrongálva egy lakóépületet, az ott lakók saját felelősségükre lakásukban maradtak. Szécsényben a töltés fölötti részen a Szentlélek patak 20 lakóházat elöntött. A lakók ingatlanaikban maradtak, melyeket homokzsákkal bevédtek. Ipolytarnócnál az Ipoly kilépett a medréből lakóházakat veszélyeztetve. 20 fő került kitelepítésre. Borsod-Abaúj-Zemplén a lehullott nagymennyiségű csapadék miatt a Sajó és a Hernád folyókon III. fokúra emelkedett az árvízi védekezés szintje, a megyei védelmi bizottság kezdeményezte a megye közigazgatási területére az árvízi veszélyhelyzet kihirdetését, továbbá kérte katonai erők (160 fő) igénybevételét is. A legnehezebb a helyzet a Vadász-patak miatt Szikszón és a Bódva folyó miatt Edelényben és Bódván, Szendrőn, Szendrőládon alakult ki. megkezdődött a felkészülés a lakosságvédelmi intézkedésekre. Sátoraljaújhelyen a Ronyva mellett kellett védekezni, a Hernád mentén OngaÓcsanálosnál, Kiskinizsnél, Nagykinizsnál, Hernádszentandrásnál, Hernádkércsnél, Gesztelynél, Szentistvánbaksánál, Felsődobszánál. Rakaca és Rakacaszend települések csak csónakkal váltak megközelíthetővé. Az áradó Szinva-patak ismételten veszélyeztette Miskolc Diósgyőr település részét, melyet május 17-én az akkori esőzések miatt egyszer már elöntött a víz. Miskolcon a vízellátó A megyében 200 fő került kitelepítésre, az árvíz által 13, belvíz miatt 9 település került veszélybe. A vízügyi szervek helyszínre rendelt 300 dolgozója mellett, a napok óta megfeszítetten védekező helyi erők megerősítésére az OKF főigazgatója a tűzoltóságok egy részének 24/24
- 12 órás váltási rendre történő átállásával Sajóecsegre 99 fő tűzoltót vezényelt, a Hernád menti megerősítő munkákhoz 261 fő tűzoltót irányított, akik mellé az Országos Rendőr-főkapitány 120 fő rendőrt és 100 fő rendőr-tiszthelyettes iskolást rendelt ki. A nap folyamán a súlyosbodó helyzet miatt további 101 fő tűzoltó került kirendelésre, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) 56 hallgatója 4 fő kísérővel önkéntesként részt vett a védekezésben. Az ORFK további 100 fő tiszthelyettes iskolás kirendelésére kapott felkérést. A kialakult helyzet alapján a Kormány a 186/2010. (VI. 2.) Korm. rendelettel 2010. június 2án 19.00 órától árvízi és belvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére, továbbá a 187/2010. (VI. 2.) Korm. rendelettel június 2-án 19.00 órától árvízi veszélyhelyzetet Nógrád megye Hasznos, Pásztó településeinek közigazgatási területére. Ezt követően felgyorsultak az események. Június 3-ára BAZ megyében a helyzet a rendkívül magas vízállások miatt Ócsanálosnál és a Hernád középső folyásán, Miskolc Felsőzsolca irányú megközelítési területén, a Sajó egyes szakaszain és a Bódva menti településeknél kritikussá vált. A védekezésben résztvevők létszáma országosan megközelítette a 10.000 főt, Borsod-AbaújZemplén megyében 7310 fő volt, ebből 435 fő tűzoltó, 147 katasztrófavédelmi állomány, társszervek 826 fő, pv. szervezet 233, lakosság és közmunkás 5669 fő. A szükséges kitelepítési tervezések végrehajtásra kerültek. Az ár- és belvízi védekezés következtében országosan 502 fő, ebből BAZ megyében 314 fő volt kitelepítve. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a rendkívüli időjárás első időszakában is jelentős védekezések voltak, elsődlegesen a Jászságban, a Zagyva-menti településeken. A borsóhalmi szükségtározó nyitása miatt a vésztározó területén élő valamennyi lakost június 2-án sikerült kiértesíteni, a terület elhagyásának szükségességére a figyelmet felhívni. Újszászon 10 lakóházat, Szászberken 5-öt fenyegetett az árvíz,
A védekezés helyzete alapján a Kormány a 188/2010. (VI. 3.) Korm. rendelettel 2010. június 3-án 19.00 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki Bőny, Mezőörs, Rétalap (Győr-Moson-Sopron Megye), valamint Jászdózsa, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Jásztelek, Jászjákóhalma és Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok Megye) közigazgatási területére, A folytatódó esőzés közben folytatott védekezés alapján a Kormány 189/2010. (VI. 4.) Korm. rendelettel 2010. június 4-én 21.00 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Fejér megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes közigazgatási területére Június 6-ai helyzet
- 13 A belvízzel elöntött területek nagysága elérte a 230.000 hektárt, ebből 117.000 ha a vetésszántó terület, és további növekedés várható. 12 megyében 265 településen folytattak védekezést, melyben a résztvevők száma az utóbbi napon 23.145 fő, ebből BAZ megyében 18.525 (589 fő tűzoltó, 174 fő katasztrófavédelmi állomány, pv. szervezet 1.271 fő, speciális mentő 64 fő, rendőrség 6418 fő, honvédség 3051 fő, büntetésvégrehajtástól 675 fő, vámés pénzügyőrségtől 283 fő, lakosság és közmunkás 6.000 fő. A kitelepítettek száma 2010. június 06-án az ország 68 településén meghaladta a 3.700 főt, melyből, a borsodiak száma 51 településen közel 3.600. Borsod-Abaúj-Zempén megye Felsőzsolcán a polgármester elrendelte a település részleges kitelepítését, így 861 főt mentettek ki, eddig kb. 630 fő került elhelyezésre Miskolcon, a kimenekített lakosság többi részre rokonoknál, ismerősöknél tartózkodik. Kb. 40 db vályogház dőlt össze, további rongálódások veszélye áll fenn. Miskolc megközelítése a terelések és a torlódások miatt továbbra is nehéz, a város északkeleti bejáratánál a 3. számú főútvonal elöntése miatt. A város megtöltött homokzsákokkal, szállítással, anyagokkal és munkaerővel nyújt segítséget Felsőzsolcának. A miskolci oktatási és sportintézményeket a Felsőzsolcai lakosság részére előkészítették. Felsőzsolca településen a délután folyamán egy embert áramütés ért, a rohamkocsi kiérkezésekor a sérült férfi elhalálozott. Nehéz a helyzet Ónodnál, ahol a Sajó folyón a vízmagasság folyamatosan emelkedik. A veszélyeztetett épületek száma folyamatosan növekszik. Az ideiglenes védművek további erősítése homokzsákolással, nagy erőkkel folyt. Nehezíti a védekezést, hogy a gát magas, átázott, csónakokból is szükséges végezni a magasítást, ellennyomó medencék készítésével és szivattyúzással együtt. A súlyos helyzetben lévő településeken Alsózsolcán, Hernádkakon, Gesztelyen, Hernádnémetiben, de Edelényben is óriási erőfeszítéseket kell tenni a védekezésért. Bőcsön ideiglenesen helyre állították az áramellátást. Sajóecseg, Sajóhídvég, Sajólád, Sajókeresztúr, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos, Szirmabesenyő településeken az épületek homokzsákkal való bevédését és kiépített védművek megerősítését, magasítását végezték. A megyében jelenleg 11 elzárt település van, szükségessé vált a víztisztító berendezés beindítása, zacskós víz előállítására, mely során az elmúlt napokban Sajóbábony, Edelény, Ócsanálos, Vizsoly és Felsőzsolca települések részére összességében 14.000 liter zacskós víz került kiosztásra, Boldván lajtos kocsival biztosítják a vizet. Felsőzsolcára további 3.000 liter víz került kiadásra. Vizsgálat alatt van a miskolci és az észak-magyarországi vízmű
- 14 rendszereinek biztonsága, az utóbbinak 12 település ellátására már csak 2 napra elegendő iható víz van a rendszerében. Együttműködő szervek tevékenysége A rendőri állomány létszámának növelése a védekezési munkálatokban történő bevonásukkal arányosan emelkedett az eltelt időszakban, ebből adódóan igénybevételük fokozódott és váltásuk indokolttá vált. Az állományból összességében 2010. június 6-án a reggeli órákban még 8482 fő vett részt a váltásban résztvevőkkel együtt a védekezésben, majd a tervezet váltásokat végrehajtva 6418 fő vesz részt az árvízvédelmi munkálatokban. A katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság, a polgári védelem továbbra is a legkritikusabb területeken életmentést és mentést végeztek, részt vettek a gátak megerősítésében, szivattyúzásokban, a befogadó helyek létesítésében és fenntartásában, a lelki segély szolgálat működtetésében, és egyre fontosabb feladatként a logisztika, ellátás, anyagbeszerzés, élelmezés biztosításában, a koordináció megvalósításában. A Magyar Honvédség 3051 fővel 315 technikai eszközzel vesz részt a védekezésben. Homokzsáktöltési feladatokat végeztek Ócsanálos, Hidasnémeti, Sajópüspöki, Hét településeken és a Vizsolyi híd mellett 300 fő katona részvételével. Belegrád térségében 1 PTSZ harcjármű bevonásával szállítási feladatokat láttak el a katonák. Onga településen töltésmagasítást és homokzsáktöltést végeztek 120 fő bevonásával. Felsőzsolcán 2 PTSZ harcjármű a kitelepítési feladatok végrehajtásához nyújtott segítséget, illetve Hernádnémeti településen 1 PTSZ harcjármű szállítási feladatokat látott el. A Magyar Honvédség készenlétben van 350 fővel a Hernád folyó és mintegy 200 fővel a Sajó mentén az éjszaka folyamán végrehajtandó feladatokra. A fennmaradó állomány éjszaka pihenőjét tölti, illetve június 7-én reggel váltják le az éjszaka munkát végző állományt. A büntetés-végrehajtás erői visszautaztak az indító bv. intézetekbe. Az ÁNTSZ megtiltotta a kiöntött vizekben történő fürdőzést. A Sajó folyótól keletre fekvő elzárt települések lakosai számára sürgősségi ellátás biztosítására a nyíregyházi kórház lett kijelölve. A Miskolcon elhelyezett lakosság egészségügyi és gyógyszerrel történő ellátását az ÁNTSZ biztosítja. Jelenleg 101 útszakaszon van teljes vagy részleges korlátozás, országos szinten 39 pályaszakaszon korlátozott, 21 szakaszon nem biztosított a vasúti közlekedés. A Sajó mentén 10 településen a posták víz alá kerültek, kiürítésük megtörtént. Megyék, Főváros helyzete Fejér megyében összesen 17 fő van kitelepítve. A Főváros területén III. fokú árvízi készültség van érvényben. A III. kerületi gátak megerősítése, és 810 cm-re történő emelése megtörtént. A Népsziget a mai nap folyamán 10.00-kor lezárásra került. 6 család, azaz 19 fő kitelepítése megtörtént. A Hajógyári szigeten 8000 homokzsák felhasználásával ellennyomó medencék kerültek kiépítésre. A XXI. kerületben önkéntesek bevonásával gát megerősítés folyik. XIII. 12 fő elhelyezését az önkormányzat, 7 fő elhelyezését a lakosság saját erőből oldotta meg.
- 15 Győr-Moson-Sopron megyében Bőny településen a Cuhai-Bakonyér apadása folyamatos. A korábban kitelepített 3 fő visszatérhetett otthonába. Heves megyében 74 településen folyt árvízi védekezés. A települések részéről 290 fő vett részt a munkálatokban. Továbbra is 17 fő van kitelepítve. Jász-Nagykun-Szolnok megyében éjszaka fenntartották az árvízvédelmi készültséget a Jászság területén. Jászapáti, Vámosgyörök között a vasúti forgalom továbbra is le van zárva. A Borsóhalmi víztározó tanyavilágában 16 fő saját felelősségére továbbra sem hagyta el kitelepítés miatt otthonát. Jászárokszálláson vízkorlátozás van érvényben, a lakosság vízellátását 2 db kút biztosítja. Komárom-Esztergom megyében 6 településen (Ács, Bajót, Csép, Esztergom, Nagyigmánd, Vértesszőlős) 19 fő van kitelepítve. A védvonalakon 11 településen folyamatos a védekezés. Nógrád megyében az árvízi veszélyhelyzet továbbra is érvényben van, Honton 20 ház van elöntés alatt, az Ipoly lassú apadásnak indult. Jelenleg 3 fő van kitelepítve. A Hasznosi víztározó vízszintje továbbra is lassan apad, kitelepítésre továbbra sincs szükség. A 22. számú főút már járható. Pest megyében Sződligetről 97 fő szociális intézményben lakó személy van elhelyezve, Tahitótfaluban egy szociális otthonból 30 fő, míg Visegrádon 3 fő van kitelepítve, Leányfaluról 3 fő, Kisorosziból 5 fő, Szigetmonostorról 27 fő, ebből 10 főt rokonoknál elhelyeztek. Anyagi biztosítás Az OKF főigazgatója az Európai Uniótól polgári védelmi mechanizmusától az eddigi 2 milliós kérésen felül újabb 3 millió homokzsákot kért, továbbá kérte a NATO segítségét. A felajánlások, szállítási lehetőségek megszervezése folyamatban van. A Szlovák Köztársaság humanitárius segítségként 150.000 db homokzsákot ajánlott fel. Az OKF és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok védekezési kiadásai az alábbiak szerint összegezhetők. Dátum 2010. május 2010. június Összesen:
Dátum 2010. május 2010. június Összesen:
OKF Személyi 41 008 103 54 075 792 95 083 895
MAJ
Dologi
11 072 188 14 600 463 25 672 652
247 900 165 458 659 104 706 559 269
Összesen 299 980 456 527 335 359 827 315 816
HÖT Személyi 75 188 314 39 237 895 114 426 209
MAJ 20 300 845 10 594 231 30 895 076
Dologi 50 410 211 67 327 315 117 737 526
Összesen 145 899 369 117 159 441 263 058 811
- 16 Következtetések, javaslatok − A jelenlegi árvízi helyzet súlyosságához hozzájárult, hogy komoly árhullámok, „helyi vízkárok” olyan kis vízfolyásokon következtek be, amelyeken nem rendelkezünk előrejelző rendszerekkel. − A kiszámíthatatlan időjárási körülmények között az előretekintő gondos árvízi felkészülés mellett a legnagyobb problémákat a helyi vízkárok okozhatják, a domboldalakon erek mentén lezúduló csapadék miatt. − Az ismétlődő belvízi elöntések elleni védekezés érdekében közép- és hosszú távon meg kell valósítani a települések csapadékvíz elvezetését, a kül- és belterületi vizek összefolyásának, elvezetésének biztosítását. E téren kapjon nagyobb hangsúlyt a vonatkozó rendeletek, szabályozók következetes betartása és betartatása, ha kell szankciók alkalmazása és a prevenció. − Kapjon nagyobb hangsúlyt az ár- és hullámterek beépítésének szigorúbb jogi szabályozása. − A vízügyi és katasztrófavédelmi szervek együttműködése példaértékű volt, továbbra is biztosítani kell a vízügyi és meteorológiai szervek részéről a megbízható előrejelzéseket. − Tovább kell folytatni a települési önkormányzatok vezetőinek, a helyi és megyei védelmi bizottságok elnökeinek tematikus, katasztrófa- és polgári védelmi, ezen belül ár- és belvíz, valamint helyi vízkárok elhárításának irányítására történő felkészítését. Szükséges a veszélyeztetett területeken élő lakosság felkészítése, képzése, tájékoztatása. − A települések elsődlegesen alkalmazható, az ár- és belvízi védekezéshez megalakított polgári védelmi szervezetek felkészítésére, gyakoroltatására a központi költségvetés évek óta nem biztosított forrásokat. Meg kell oldani a polgári védelmi szervezetek felszerelését munka- és védőeszközökkel. − A védekezéshez szükséges induló készletek optimalizálását el kell végezni, települési, intézményi és területi szinteken, és úgyszintén a szakmai szervezeteknél. Fontos a felhasznált anyagok kellő idejű, gyors visszapótlása. − Tovább kell fejleszteni a jelenleg jól működő nemzetközi kapcsolatrendszert (adatcsere, előrejelzés, együttműködés, segítségnyújtás). Élni kell az uniós pályázatok adta lehetőségek ár- és belvíz elleni feladatainak térségi megvalósításával. Be kell tervezni a védekezésben résztvevők szakmai képzését, gyakorlatainak tervezését, szervezését, végrehajtását.
