Dr. Szabó Miklós 15 ÉVES A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY
,, A világ dolgait nem nehéz megcsinálni, de a dolgokat kitalálni sokkal nehezebb.’’ Van Gogh
2011
1
Kiadja: a Fehér Bot Alapítvány 4087 Hajdúdorog, Nánási u. 4. Felelős kiadó: Fodor Antalné szolgáltatási igazgató
A kiadvány megjelenését: a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma finanszírozta a NCA-CIV-11-C-0151 kódszámú projekt keretében
Készült: a DELA Kft. nyomdaüzemében 4029 Debrecen, Pacsirta u. 53. Tel.: 52/533-183
2
HITVALLÁS …Én kutatom a vakok lelkét, Kik az élet terhét Bár görnyedt háttal is De tovább viszik! S hiszik, hogy élni érdemes, S majdnem nem is lényeges a fény. Kutatom, mert magamról tudom, Hogy tenni érdemes, És igenis lényeges, Hogy ami adatott, tovább hogy adod! Értem a „Fény hívó szavát” S ott valahol a kékségen át, Ha lakik az érzelem, Itt a fekete szemüveg mögött Ott az értelem. Tudom, hogy a (napszemüveg mögött) A tiszta fény örök, S ki a fényből csak a meleget érzi, Titkon azt reméli, Hogy jön majd egy megváltó kéz, Vagy egy kézben lévő ügyes kés Fényt ad az életnek, Talán értelmet a szemeknek! Hiszem, hogy fényes a vakok lelke, Töretlenül hiszek benne! Akkor is, ha tudom, Övék a fénynélküli fájdalom. Tudom, hogy tudja, zöld a fű, S ő az élethez maradt hű, S tudom, hogy a szemüveg stigmaként jelez, De a hangomról mindig a nevemen nevez. Kutatom a vakok lelkét, Mert önmaguk terhét megadón viselik, S nem azt figyelik, Hogy a másiknak jobb talán, Bár mindig örök talány, Hogy a lélek hogy bírja ezt a terhet. 3
…Nem látni, csak tudni a kék eget, Vagy, hogy a gémeskút, hogyan integet, Nem látni a virág színét, Vagy a villámot, a felhőt hogyan tépi szét, Nem látni a nőt, ki előtted halad, Jobb esetben csak az illata marad! A vak világossága a szívében lakik, S ha erről sikerül meggyőzni valakit, Akkor már, talán érdemes remélni, S a holnapot várva érdemes élni. Mindig örülni a reggeli fénynek, Örülni az általad hitt szépnek, Elfogadni, így az élet igazát, Ami mint lendkerék lök tovább! Tudni azt, hogy van, ki előre köszön, Nem megalázkodás, de mégis köszönöm! S ha néha kérdezed, hogy vagyok, Mondom, „köszönöm jól” bár a szemem nem ragyog! A fény a tiéd, de enyém az érzete, S én el vagyok mindig telve vele, Ami neked természetes, Az nekem csak képletes, De értéke nekem mást jelez, Mint ahogy te ezt értheted. Kutatom a vakok lelkét, Mert fény nélkül az élet terhét alig érthetik, S csak vélhetik, hogy lesz olyan, ki magyaráz, Ki léptükre bizton vigyáz, S lesz ki még egyszer ódát ír a fényhez, S hitét adja mindig a holnapi reményhez.
4
BEVEZETÉS A Fehér Bot Alapítvány létrehozása nem előzmény nélkül történt. 1994. június 24. napján a Hajdúdorogon és Hajdúnánáson élő vak és gyengénlátó személyek létrehozták a Magyar Vakok És Gyengénlátók Országos Szövetségének hajdúdorogi és hajdúnánási Körzeti Csoportját. A szervezet célja az volt, hogy felvállalja a két városban élő látássérültek: - érdekképviseletét, - jogvédelmét, - kulturális igényeinek kielégítését. A körzeti csoport segítséget nyújtott abban, hogy: - bekapcsolja a látássérülteket a helyi közéletbe, - tevékenységüket a látókkal együtt végezzék, - közel hozzák, megismertessék az országos és megyei szervezet programjait. A csoport mint önszerveződő közösség jól működött, de két év elteltével a helyi kezdeményezések és igények kinőtték ezen kereteket. Az alapítvány létrehozását Dr. Szabó Miklós kezdeményezte 1996. október 15. napján, a hajdúdorogi Görög Demeter Művelődési Házban tartott Fehér Bot Napi ünnepségen. Talán éppen ezért is kapta a szervezet a Fehér Bot Alapítvány nevet. Dr. Szabó Miklós javaslata indokául elmondta, hogy a látássérültek szélesebb körű segítése érdekében Önálló jogi személyiségű szervezetre van szükség 5
ahhoz, hogy pályázatokon részt vehessenek és alkalmazottak foglalkoztatására sor kerülhessen. A kezdeményezést az ünnepségen résztvevő vakok és gyengénlátók, családtagjaik és a vendégek örömmel fogadták. Az alapítók elsőként ajánlották fel támogatásukat és segítségüket. üdvözölték az alapítvány létrehozását a helyi önkormányzatok vezetői is. 1996 őszén Hajdúdorogon egy csodálatos folyamat vette kezdetét az alapítvány létrehozásával. Ennek a folyamatnak az első tizenöt éve kerül bemutatásra a könyv lapjain. Érdemes elolvasni! Görögh Imre alapító
6
I. AZ ALAPÍTVÁNY TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A Fehér Bot Alapítványt 1996 októberében a vakok és gyengénlátók rehabilitációja iránt erősen elkötelezett öt magán személy: Ceglédi Anita, Görögh Imre, Görögh Tibor, Dr. Szabóné Fodor Julianna és Dr. Szél Lajos hozta létre. Az alapítók döntése szerint az alapítvány: - székhelye: 4087 Hajdúdorog Nánási u. 4. - Célja: az Észak- Hajdúságban (Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson) élő vakok és gyengénlátók esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának elősegítése, - kuratóriumának elnöke Dr. Szabó Miklós, tagjai Volosinovszki Ilona és Oláh István lett. Ebben a fejezetben a teljesség igénye nélkül, naplószerűen, azokat az eseményeket szedjük csokorba és adjuk közre, amelyek az alapítvány életében a fejlődés szempontjából lényegesek voltak. 1.1. AZ INDULÁS ÉVEI 1996. – 1999. Az alapító okirat célul tűzte ki, hogy az alapítvány segítse elő a látássérültek művelődését. Az alapítvány – létrehozását követően néhány héten belül- 1996. november 20. napján szervezte az első nagyszabású kulturális rendezvényét. Sorstárs előadók közreműködésével került sor az „Óda a fényhez” című irodalmi műsor bemutatására. A műsor7
hoz kapcsolódott László Ákos grafikus művész tapintható kiállítása. A kiállított alkotások az 1972. évben, látássérült szerzők műveiből megjelent „Óda a fényhez” című antológia ihletésére születtek. Az irodalmi műsor és kiállítás országos sikert aratott és sor került külföldi bemutatására is. Ezért büszkék voltunk arra, hogy Miks Mária és Rózsa Dezső barátai Hajdúdorogon is bemutatták ezt a műsort. A következő nagyszabású rendezvényünkre 1997. augusztusában került sor, amikor Hajdúdorogon kb. 150 résztvevővel kétnapos Regionális Találkozót szerveztünk. A találkozón résztvettek: - a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a képviselői, valamint - az MVGYOSZ Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Szervezetének - a MVGYOSZ Hajdú- Bihar megyei Szervezetének - a MVGYOSZ Jász- Nagykun- Szolnok megyei Szervezetének - a MVGYOSZ Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Szervezetének a képviselői. A találkozó első napján tanácskozást folytattunk a körzeti csoportok, körzeti megbízottak és klubok működéséről. A tanácskozás után közös vacsora és bál következett. A második nap egy kulturális seregszemlére került sor. A két napos rendezvény lebonyolítását 10 lelkes önkéntes segítő profi módon végezte. Jelentős változást eredményezett az induló alapítvány életében, hogy 1997. szeptember 1. napjától a Hajdú- Bihar megyei Munkaügyi Központ 8
Hajdúnánási Kirendeltségének támogatásával egy munkatársat tudtunk foglalkoztatni. Alapítványunk első munkatársa Szabó Jánosné, Kiss Ilike volt. 1998. évben a Munkaügyi Központ támogatásával már három közhasznú foglalkoztatású munkatárs végezte a feladatokat. Hajdúböszörményben Kovács Sándorné, Hajdúdorogon Fodor Antalné, Hajdúnánáson Kéki Zsoltné került alkalmazásunkba. A helyi önkormányzatok segítségével mind három városban irodát nyitottunk és heti két alkalommal fogadóórákat tartottunk. Ez évben igényfelmérést végeztünk az ÉszakHajdúságban élő vakok és gyengénlátók körében. A Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson felvett összesen 345 adatlap alapján meghatároztuk, megterveztük az ellátandó feladatokat. Azok számára, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt irodáinkban nem tudták szolgáltatásainkat igénybe venni megszerveztük „A Segítséget Házhoz visszük” programunkat. A Hajdú- Bihar Megyei Bíróság 1998 májusában „kiemelkedően közhasznú” minősítéssel vette fel alapítványunkat a közhasznú szervezetek nyilvántartásába. Az alapítvány megalapítását követően mindig alapvető feladatának tartotta a látássérültek rehabilitációját segítő tevékenységet. A kezdeti időszakban elsősorban jogi- és életviteli tanácsadást végeztünk. A helyben jelentkező igények figyelembevételével törekedtünk a rehabilitációt segítő tevékenységünk fejlesztésére. A súlyosan látássérültek számára elemi rehabilitációs intézmény csak Budapesten a Vakok Állami Intézetében működött. Ennek igénybevételéhez azonban több hónapra Budapestre kellett volna költözni, amit az ÉszakHajdúságban élő látássérültté vált személyek több9
sége nem vállalt fel. Ezért óriási jelentőségű volt az érdekeltek számára a szolgáltatások egy részének a lakóhelyen történő biztosítása. 1998. évtől kezdődően a látássérültek és családtagjaik számára rehabilitációs előadásokat szerveztünk és folytattuk az egyéni tanácsadást is. Ez év októberében első ízben szerveztünk nagyszabású Fehér Bot Napi rendezvényt. A hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola dísztermében. Az ünnepségen és bálban több mint 150 személy vett részt. Ezt követően a Fehér Bot Napi ünnepségünket minden év októberében az iskola dísztermében tartottuk meg. Sok éve már, hogy e rendezvényen egyegy évben közel 300 vendégünk van. 2011. évben is itt tartjuk a 15. éves évfordulós ünnepségünket. 1999-2000. években az Európai Unió Phare Lien programja keretében elnyert támogatás segítségével és minisztériumi támogatással sok vakügyi segédeszközt szereztünk be. Az önálló életvitel elsajátításának elősegítése érdekében és az eszközök bemutatására az Észak-hajdúságban elemi rehabilitációs tanfolyamokat szerveztünk. A tanfolyamok előadásait leírtuk és szerkesztett formában 2000. évben a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával "Fehér Bottal az Észak- Hajdúságban" címmel, majd 2001. évben a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával "Látássérültek Lakóhelyi Rehabilitációja" címmel kiadtuk. Az utóbbi kiadványt könyv és hangos könyv formában eljuttattuk az Észak-alföldi régió minden települési könyvtárába. Összesen 354 intézménybe. A kiadványok megjelenését követően a régióban több helyre is meghívtak bennünket előadások tartására és segédeszközök bemutatására. 10
1.2. A MEGERŐSÖDÉS IDŐSZAKA 2000. – 2003. 2000-ben újabb felmérést végeztünk az ÉszakHajdúságban. Ez esetben a munkavállalási szándékot, hajlandóságot vizsgáltuk. Mivel sokan nyilatkoztak úgy, hogy szeretnének dolgozni kerestük a foglalkoztatás lehetőségét. Mi magunk nem tudtunk munkahelyet teremteni, ezért a FŐKEFE Kft-t kértük fel létesítsen Hajdúdorogon látássérültek számára munkahelyeket. A Kft. vállalkozott egy hajdúdorogi kisüzem létesítésére. A kezdeményezést Kujbus Mihály Hajdúdorog polgármestere és a helyi önkormányzat képviselő-testülete támogatta, így 2001. év elejétől az önkormányzat egyik épületében 18 vak és gyengénlátó talált számára megfelelő munkát. 2000-ben létrehoztuk első szociális szolgáltató intézményünket, az Észak- Hajdúsági Támogató szolgálatunkat, amely sikeres pályázat alapján részt vett a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által szervezett országos modellkísérletben. A szolgálat szakmai tevékenységében kezdettől alapvető feladatként szerepelt a látássérültek lakóhelyi elemi rehabilitációjának segítése. Munkatársainkat segédeszköz bemutató készletekkel láttuk el, amelyekben a legalapvetőbb eszközöket helyeztük el. Ezeket a munkatársak a látássérültek lakásán bemutatták a sorstársaknak és családtagjaiknak. Tájékoztatást adtak a segédeszközök áráról és beszerzési lehetőségeikről. A támogató szolgálat vezetését Meggyesiné Révész Magdolna látta el. Az alapítvány egyre több pályázatot készített, amelyhez az önrészre a kistérségben működő önkor11
mányzatok támogatását használta fel. Meg kell említeni, hogy a hajdúdorogi önkormányzatnál több éven át létezett egy un. Civil Alap, amelyből a civil szervezetek minden nyertes pályázatukhoz 10% támogatást automatikusan, a polgármester utalványozása alapján vehettek igénybe. Nem volt szükség külön testületi határozatra. 2001 májusában Fodor Antalnét kineveztem az alapítvány titkárává, mivel szükség volt egy olyan munkatársra, aki összefogja, szervezi a napi feladatok megoldását. Ügyvédi munkám mellett már egyre nehezebben tudtam a napi feladatok irányítását elvégezni. Az alapítvány Kezdeményezésére 2001-ben létrejött az Észak- Hajdúsági Fogyatékosok "Együtt Egymásért" Klubja, amely keretében minden fogyatékossági csoport és a velük szolidáris ép emberek számára szabadidős és kulturális programokat kínáltunk. A klub a fogyatékosok társadalmi integrációja szempontjából is, minta értékű volt más szervezetek számára is. A klub első vezetője Pogácsás Mária az alapítvány művelődés-szervezője lett. Az alapítvány 2001 szeptemberében a térségünkben élő lakosság (elsődlegesen a fogyatékos személyek) jobb tájékoztatása érdekében időszaki lapként megalapította a 2-3 havonta megjelenő „Hajdúsági Sorstársak” című folyóiratot. Ez év októberében lejárt a kuratórium mandátuma. Az alapítók úgy határoztak, hogy a következő öt évben a kuratórium elnöke Dr. Szabó Miklós, tagjai pedig Rákó Erzsébet és Oláh István legyen. 2002. év elején kidolgoztuk a segédeszköz kölcsönzési szabályzatunkat és ez alapján rendszeressé tettük az addig is létező eszközkölcsönzéseket. Januárban a Mészáros Károly Városi Könyvtárban ün12
nepélyes keretek között átadásra került egy beszélő számítógép szkennerrel, nyomtatóval, internet hozzáféréssel a hajdúdorogi látássérültek számára. A következő években a városi könyvtárak Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson is megteremtették a látássérültek számítógép használatát. Az említett könyvtárak már a korábbi években is sokat segítettek jelentős mennyiségű hangzó anyaguk látássérültek számára történő kölcsönzésével. Sajnos kevesen éltek a hangos könyvek kölcsönzésének lehetőségével. Ugyan csak januárban az alapítvány és az Együtt Egymásért Klub közös pályázatot készített a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kulturális programok megvalósítására. A programban szerepelt - a Mutasd Meg Magad Kulturális seregszemle, - egy Mátészalkai és egy Tokaji kirándulás, - a Fehér Bot Napi rendezvény valamint - egy Nótaverseny megszervezése. A minisztérium támogatásával a fenti program megvalósult. 2002 júliusától az Együtt Egymásért Klub vezetését Ungvári Sándorné vette át, mivel Pogácsás Mária házasságkötés miatt Nyíregyházra költözött. Ez év végén megállapodtunk Dr. Nagy Sándor titkárral, hogy az alapítvány a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Debreceni irodájában támogató szolgálati kirendeltséget létesít egyrészt a debreceni látássérültek jobb ellátása érdekében, másrészt azért, hogy ez a csoport alapja lehessen egy új, a szövetség által működtetett támogató szolgálatnak.
13
2003. év januárjában sikerült megvásárolnunk az alapítvány első gépkocsiját, az IMA-921 frsz-ú Opel Astra Caravan típusú személygépkocsit. A járműbeszerzéshez a minisztériumtól 2.400.000 Ft támogatást kaptunk a további 650 000 Ft-t a Hajdúböszörményi, a Hajdúdorogi és a Hajdúnánási önkormányzatok támogatásából finanszíroztuk. Február 1. napjától a munkaügyi központ támogatásával két munkatársat vettünk fel a debreceni támogató szolgálati kirendeltséghez. A támogató szolgálati modellkísérletek befejezése után februárban megjelent a támogató szolgálatok működését szabályozó miniszteri rendelet, amely alapján működési engedélyt lehetet kérelmezni. Ekkor kapott hivatalos működési engedélyt az Észak- Hajdúsági Támogató Szolgálatunk Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás városok közigazgatási területére. A támogató szolgálat vezetője Bíró Ágnes, Személyi segítők: Hajdúböszörményben Kovács Sándorné, Hajdúdorogon Rácz Lászlóné, Hajdúnánáson Holba Andrea lett. A gépjárművezetői feladatokat Szőke László és Szalka László látták el. A tavasz folyamán a minisztérium megszervezte a támogató szolgálatvezetők és a gépjárművezetők speciális képzését. A vezetői képzésen Bíró Ágnes és Holba Andrea vett részt. Már ekkor terveztük még egy támogató szolgálat létrehozását. 2003. év áprilisában egy nagy jelentőségű konferenciát szervezett Helesfai Katalin igazgatónő irányításával a Vakok Általános Iskolája. E konferenciára az iskola által készített szakmai anyag sürgette a látássérültek Regionális központjainak a mielőbbi létrehozását. Javasolták, hogy az állam adjon ezeknek a központoknak pályázati úton jelentős támogatásokat. A 14
konferencián résztvevő szakemberek és civil szervezetek a kezdeményezéssel egyetértettek. Én ezen a kezdeményezésen annyira felbuzdultam, hogy a MVGYOSZ Hajdú- Bihar megyei Szervezete által Debrecenben szervezett regionális konferencián május elején kierőltettem a Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesületének a létrehozását. Ezt azért javasoltam és erőltettem mielőbb, hogy ha kiírásra kerül a regionális rehabilitációs központok létesítésére a pályázat, legyen olyan szervezet, aki a mi régiónkból nevében is regionális szervezetként tud pályázni. Az új egyesület elnöke Dr. Nagy Sándor lett. Naivnak bizonyultam, mert a pályázatra még éveket kellett várni! 2003. márciusától a működési engedéllyel rendelkező támogató szolgálatok jogosultakká váltak évi 10 millió forint összegű állami normatív támogatás igénylésére. A normatívát január 1- tól kezdődő hatállyal megkaptuk. Az első félévi részt májusban ki is utalták. Tekintettel arra, hogy a normatívát visszamenően megkaptuk, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány finanszírozásából maradvány összeg keletkezett. Kértünk engedélyt arra, hogy a kb. 3 millió forintból fogyatékos személyeket foglalkoztathassunk kísérleti program keretében. Erre engedélyt kaptunk és így került felvételre: 1 mozgáskorlátozott személy felolvasónak, 1 vak számítástechnikai oktatónak, 2 látássérült masszőrnek. 1 mozgáskorlátozott személy családsegítő feladatokra. A féléves kísérleti program sikeres volt, minden alkalmazott személy igazolta, hogy megfelelő munkakörben a fogyatékos személyek is képesek teljes értékű munkát végezni. Július 1. napján megkezdte működését MVGYOSZ Hajdú- Bihar Megyei 15
Szervezetének a támogató szolgálata. A szolgálat létrehozásában és működésének megkezdésében a Fehér Bot Alapítvány sokat segített. Júliusban megvásároltunk egy Renault Cango típusú személygépkocsit nagyobb részben saját forrásunkból, kisebb részben pedig hitelből. A gépkocsi az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat használatába került. Ez év őszén létrehoztuk Debrecenben a Helen Keller Támogató Szolgálatot. A névválasztásban döntő szerepe volt annak, hogy e szolgálat keretében különös gondot kívántunk fordítani a siket-vakok ellátására. A szolgálat vezetésére Holba Andrea kapott megbízást. A szolgálat részére irodát Debrecenben a Balcsy Zsilinszki u. 3. szám alatt béreltünk. a szállítási tevékenységeket a szolgálat az IMA-921 frsz-ú Opel személygépkocsival biztosította. Felvettük a kapcsolatot a Siket-vakok Országos Egyesületével, amely szervezettel azóta is hasznos együttműködést folytatunk. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Hajdú- Bihar Megyei Szervezetével csak lassan alakult ki megfelelő partnerség. Az alapítvány megerősödését jelentős mértékben segítették a Soros Alapítvány és az Erőforrás Alapítvány több évben is elnyert támogatásai. A Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesülete 2003. októberében alapítványunk részére „Dr. Molnár Lajos Emlékérmet és Emlék Lapot” Adományozott. Az egyesület a kiváló szemész professzor emlékére alapított kitüntetéssel elismerését fejezte ki az alapítvány munkájáért. Az alapítvány 2003. év végén és 2004. év elején öt éves stratégiai tervet készített, amelyben meghatározta a 2004. – 2008. évekre tervezett legfontosabb feladatokat. A terv alapvetően új támogató szolgálatok létrehozására és a látássérült személyek 16
rehabilitációjára valamint a kistérségi együttműködés fejlesztésére összpontosított. Egyes munkatársaim kétségüket fejezték ki amiatt, hogy az alapítvány képes lesz-e a terveket megvalósítani. Ekkor mondtam a kétkedőknek azt, hogy „szabad nagyokat álmodni és sokat dolgozni azért, hogy az álmokat megvalósítsuk!” A következő évek engem igazoltak! 1.3. A DINAMIKUS FEJLŐDÉS IDŐSZAKA 2004. – 2008. Az alapítvány 2004 januárjában egy használt mikrobuszt, júliusában egy új személygépkocsit tudott vásárolni. A mikrobusz a Helen Keller támogató Szolgálat használatába került, a személygépkocsi pedig a központi irányítást szolgálta. Alapítványunk 2004. évben, Hajdúböszörményben a Vitalitás, Hajdúhadházon a Humanitás, Debrecenben az Esély 2004, Nyíregyházán, pedig a Szabolcsi Támogató Szolgálatokat hozta létre. Minden szolgálat szakmai programjába felvette a látássérültek rehabilitációjának kiemelt segítését. A támogató szolgálatok természetesen nem csak a látássérültek, hanem minden fogyatékossági csoport részére biztosítják a jogszabályokban meghatározott támogató szolgáltatásokat, és nagy gondot fordítanak a kulturális és szabadidős programok szervezésére is. A Vitalitás Támogató Szolgálat vezetője Szántai Mihály, a Humanitás Támogató Szolgálat vezetője Elek Annamária, az Esély 2004 Szolgálat vezetője Varga Honória, a Szabolcsi Támogató Szolgálat vezetője Mészárosné Bőti Edit lett.
17
2004. márciusában megszerveztük Hajdúdorogon a kistérségi SZOCIÁLIS ÉS FOGYATÉKOSÜGYI CIVIL SZERVEZETEK FÓRUMA című rendezvényt. A kistérségi együttműködést a későbbiekben is kezdeményeztük és szerveztük. Ez év tavaszán a Fodor Antalné titkár által vezetett alapítványi titkárság keretében önálló számviteli csoportot alakítottunk ki. Ugyan ebben az évben létrehoztuk internetes honlapunkat a www.feherbot.hu címen. Májusban az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat vezetését Fehér Ildikó vette át. 2004. júniusában a MVGYOSZ Hajdúdorogi Körzeti Csoportja tíz éves működése és az alapítvány eredményeinek elismeréseként a körzeti csoport és az alapítvány elnökeként munkámért Hajdúdorog Önkormányzati Képviselőtestületétől „Hajdúdorog Városáért Emlékérem” kitüntetésben részesültem, amit a Város Nap alkalmából szervezett ünnepségen vehettem át. A megyei önkormányzattól „Hajdú- Bihar Megyéért Emlékérem” kitüntetésben, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől pedig a Braille Emlékérem arany fokozata kitüntetésben részesültem. Ezeket a magas elismeréseket a körzeti csoport és az alapítvány által július elején szervezett ünnepségen vehettem át. Mind három kitüntetés átvétele kapcsán hangsúlyoztam, hogy az elért eredmények nem az én kizárólagos érdemeim, jelentős szerepe volt azokban a munkatársak jó munkájának. A Fehér Bot Alapítvány a látássérültek és más fogyatékos csoportok foglalkoztatásának elősegítése érdekében 2004. szeptember 1. napján három áldozatkész magánszemély segítségével létrehozta a HAJDÚ-SANSZ Humánszolgáltató Közhasznú Társaságot. A három 18
magánszemély: Fodor Antalné, Oláh István és Szabó Tamás volt. A Kht. Ügyvezetését 2006. május 27. napjáig Oláh István látta el, azt követően a mai napig Fodor Antalné vezeti a céget. A Kht. 2004. December 1. napján 40 megváltozott munkaképességű személy alkalmazásával kezdte meg tevékenységét. Az évvégén létrehozta Polgár székhellyel a Tisza Táj Támogató Szolgálatot. E szolgálat vezetője az alapítvány egyik munkatársa, Mikó Erika lett. A cég több éven át száznál több dolgozót foglalkoztatott, de a nehéz piaci verseny miatt ma (2011 augusztusában) már csak alig több mint ötven személynek tud munkát adni. Persze ez is nagy dolog, hiszen a válság miatt sok jól működő vállalkozás ment csődbe. Ez a cég pedig talpon maradt! Az alapítvány a fogyatékos személyekért végzett kiemelkedő munka elismerésére kitüntetéseket alapított. Az alapítvány logójával ékesített arany pecsétgyűrű és az alapítvány logójával ékesített „Emlék Érem” adományozásának feltételeit szabályzatban rögzítettük. Első ízben a 2004. évi Fehér Bot Napja ünnepségen került sor alapítványi kitüntetések átadására. A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által a P24/7 számú projekt keretében biztosított Tizenhárom millió forintos támogatással 2005. márciusában, Debrecenben az Andaházy u. 11. szám alatt kezdte meg tevékenységét a Fehér Bot Alapítvány Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Központja. A központ vezetője Minya Gábor lett, munkatársai pedig Bodó Erzsébet, Kupor István, Tárkányi Edit és Baranyai György lettek. A pályázati támogatás és a modellkísérleti program 2006. júniusáig tartott. Ez alatt az időszak alatt a központ munkába helyezett közel 40 látássérült személyt és kidolgozott egy mód19
szertant a látássérültek foglalkozási rehabilitációjára. A modellkísérleti programot a Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ, a Motiváció Alapítvány és a Látássérültek Észak Alföldi Regionális Egyesülete közreműködésével, segítségével valósítottuk meg. A Fehér Bot Alapítvány és a Hajdú- Sansz Kht. Támogató szolgálatainak vezetői és a rehabilitációs központ vezetője 2005. júniusában létre hozták a Vakok és Gyengénlátók Jóléti Alapítványát. Az alapítók nevei: Elek Annamária, Fehér Ildikó, Holba Andrea, Kovács Sándorné, Mikó Erika, Minya Gábor, Varga Honória. A kuratórium elnökévé Tárkányi Editet, tagjaivá pedig Baranyai Györgyöt és Szabó Tamást választották meg. Az alapítók egyik motivációja az volt, hogy abban az időszakban olyan hírek érkeztek Budapestről, hogy a jövőben egy szervezetnek csak egy támogató szolgálata lehet. Erre figyelemmel Polgáron létrehoztuk a Tisza táj Szolidaritási Egyesületet is. Az újonnan létrejött szervezetekben a Fehér Bot Alapítvány és a Hajdú- Sansz Kht. Munkatársai meghatározó szerepet játszottak. Úgy gondoltuk, hogy ha szükséges lesz az alapítvány támogató szolgálatai egy részét átadja az újonnan létrehozott szervezeteknek. 2005. szeptemberében az Együtt egymásért Klub tagjai elhatározása alapján létrejött a HAJDÚSÁGI SORSTÁRSAK EGYÜTT EGYMÁSÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE. Az egyesületnek látássérült, mozgáskorlátozott, hallássérült, személyek és alapítványi munkatársak egyaránt tagjai lehettek. A klub egyesületté szervezését a jogi személyiségű státusz elnyerése tette szükségessé, tehát ugyan azok a körülmények, amelyek annak idején a Fehér Bot Alapítvány megalapítását is indokolták. Az 20
egyesület elnöke Kovács Sándorné, az elnökség tagjai Nagy Imréné és Dr. Szabó Miklós lett. Az alapítvány 2005. szeptemberében az Inter Európa Banktól felvett hitelből Kilenc Millió forintért megvásárolta a Hajdúdorog Fogadó u. 5. szám alatti házas ingatlant. Az ingatlant ingyenes használatra átadtuk a HajdúSansz Kht. részére. Itt kezdte meg működését a Kht. varrodája. Októberben Helen Keller (siket-vak publicista) születésének 125. évfordulója alkalmából Debrecenben a Vojtina Bábszínházban egy csodálatos ünnepséget szerveztünk. Holba Andrea munkatársunk erre az alkalomra vak és gyengénlátó, valamint siket írók és költők műveiből állított össze egy zenés-irodalmi műsort. A műsort egy irodalmat szerető baráti társaság adta elő. A rendezvénynek híre ment a régióban és azon kívül is. A baráti társaság nagyon sok meghívást kapott. Az emlékműsor most már a harmincadik bemutatójához közeledik. Az északalföldi régió szinte minden nagyobb városában szerepelt. Az alapítvány támogatásával eljutott határainkon kívülre is, Nagyváradra és Szilágyzoványba is. 2005 őszén 10 munkatársunk részére tanulmányi utat szerveztünk Ausztriába. A Graz-ban működő Odilien Intézetben tanulmányoztuk a látássérültek elemi és foglalkozási rehabilitációját. A meglátogatott intézményben a korai fejlesztéstől az idősgondozásig biztosítanak szolgáltatásokat a látássérültek részére. A közel száz éves intézményben a szolgáltatások komplexitását csodálkozva, elismeréssel és egy kis irigységgel néztük. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat ők is csak néhány éve kezdték meg, de gyorsan fejlődött ez a tevékenység az Uniós támogatásoknak köszönhetően. Foglal21
kozási rehabilitációs tevékenységük keretében klienseik számára munkaerő-piaciszolgáltatásokat és képzési lehetőségeket biztosítanak, és ezzel párhuzamosan segítik a munkáltatókat is a látássérült emberek foglalkoztatása érdekében. Kiemelten kezelik az ügyfelek számítástechnikai képzését, mert ezen ismeretek birtokában sok vakot és gyengénlátót sikerült munkába helyezni. Legnagyobb meglepetést számunkra az általános iskolai integrált képzés jelentette. Az Odilien Intézetben úgy valósul meg a vakok integrált képzése, hogy az intézetben nagy számban tanulnak látó gyermekek. Nem a vak gyermekeket viszik a normál iskolákba, hanem a vakok számára is jól felszerelt vakok intézményébe tanítanak látó gyermekeket a vakokkal együtt. Ez a forma rendkívül népszerű a látó gyermekek szülei körében, mert az Intézet magas szinten oktatja a számítástechnikát és az idegen nyelveket. A tanulmányúton Bugár Katalin és Papp Györgyné volt a tolmácsunk. Mind kettőjüknek köszönetet mondtunk a kitűnő munkáért. Nem volt könnyű dolguk, hisz egyikük sem szociális és rehabilitációs szakfordító. 2006. évben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával a Debreceni Egyetem AVK a Vezetésiés Munkatudományi Tanszéken Dr. Berde Csaba professzor úr vezetésével valósult meg az „Esély Egyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment” 4EM című projekt. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy ezen projektbe a professzor úr partnerként meghívta alapítványunkat. A projekt eredményeként elkészült egy főiskolai és egyetemi jegyzetként hasz22
nálható szakkönyv. A könyv részletesen bemutatja a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos speciális ismereteket. E könyv és segítségével megvalósuló képzések jelentősége óriási! Az egyetemen tanuló leendő menedzserek már tanulmányaik során megismerkednek a témával és menedzserként várhatóan sokkal könnyebben foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyeket. 2006. évben az alapítvány megkapta az alap tanúsítványt, így akkreditált foglalkoztatóként állami támogatással növelhette a megváltozott munkaképességű munkatársai számát. Ebben az évben két jelentős összegű HEFOP pályázatot nyertünk. Az Európai Unió támogatásával a HEFOP-1.3.1. projekt keretében Huszonhét Millió forintos támogatással segíthettük a nők foglalkozási rehabilitációját a szociális szférában. 16 megváltozott munkaképességű, zömében gyengénlátó személy szociálisgondozói képzését biztosítottuk. A projekt megírását és végrehajtását Tárkányi Edit irányította. Az Európai Unió támogatásával a HEFOP-2.3.2 projekt keretében Harminc Millió forintos támogatással folytathattuk az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások és magán munkaközvetítő tevékenység biztosítását látássérült személyek részére. A projektmenedzseri feladatokat Minya Gábor látta el. A Hajdú- Bihar megyei Munkaügyi Központnál regisztráltattuk az alapítványt, mint felnőttképzési szervezetet. A számítástechnika oktatását és a kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásokat vetettük nyilvántartásba. Ez év fontos eseménye, hogy hajdúböszörményi sorstársak közreműködésével létrejött a „MOZAIK” KULTÚRCSOPORT. A csoport tagjai ki23
sebb jelenetekkel, versekkel színesítik a Hajdúsági Sorstársak Együtt Egymásért Egyesülete és a Fehér Bot Alapítvány rendezvényeit. A műsorokra való felkészítést Bokis Edina és Kovács Sándorné végezte és végzi. Ez év októberében lejárt a kuratórium mandátuma. Az alapítók úgy határoztak, hogy a következő öt évben is a kuratórium elnöke Dr. Szabó Miklós, tagjai pedig Gortka Rákó Erzsébet és Oláh István legyen. A foglalkozási rehabilitációs központban munkatársainknak rendszeresen kellett elemi rehabilitációs fejlesztést is végezniük a sorstársak munkaerő piacra történő felkészítése keretében, mert sok esetben akadályozta a munkába segítést az elemi rehabilitáció hiánya. E körülmények figyelembevételével a Fehér Bot Alapítvány 2006. októberében Debrecen Eötvös u. 22. székhellyel és Nyíregyháza Vay Ádám krt. 4. szám alatti telephellyel létrehozta a Látássérültek Elemi Rehabilitációs Központját. A központ vezetésével Kecsmárikné Katona Gizella szociálismunkás és mentálhigiénikus szakember lett megbízva. Az új intézmény a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tíz millió forintos támogatásával kezdhette meg 2006. év december 1. napján Szakmai Programja megvalósítását. Az alapítvány 2006. december 8. napján Kiss Péter Szociális és Munkaügyi Minisztertől Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott. A minisztérium „Tükör” termében Csige Tamás Hajdúdorog polgármestere jelenlétében vehettük át az elismerést. 2007. év elejétől Az elemi rehabilitációs tevékenység eredményessége valamint a látássérültek tájékoztatása érdekében elkezdtük fejleszteni a partner hálózatunkat. Szorosabbra fűztük kapcsolatunkat stratégiai partnereinkkel: a Látássérültek Észak24
alföldi Regionális Egyesületével, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Egyesületével, a Nyírségi Vakok és Gyengénlátók Egyesületével, a vakok és Gyengénlátók Jász- Nagy Kun- Szolnok megyei Egyesületével. Együttműködési szerződést kötöttünk többek között a Kenézi Gyula Kórház Szemészeti osztályával valamint a debreceni Szemklinikával, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház szemészetével, a szolnoki Hetényi Gyula Kórház Szemészetével. A projekt végrehajtását és az egész elemi rehabilitációs tevékenységünket nagyban nehezítette, hogy nagyon kevés a látássérültek oktatására szakosodott tiflopedagógust tudtunk alkalmazni. A nyíregyházi elemi rehabilitációs intézmény 2007 márciusában egy 130 m2 alapterületű épületbe költözött a Sóstói u. 29. szám alá. 2007 tavaszán a munkavállalói érdekképviselet biztosítása érdekében alapítványunknál létrejött az Üzemi Tanács. A tanács elnökévé Bokis Edinát, tagjaivá pedig Szabó Lászlónét és Szulyák Eleonórát választották meg a munkavállalók. Május 21. napján nagy jelentőségű együttműködési szerződést kötöttünk a Vakok Állami Intézetével. Ez alapján több alkalommal kölcsönösen meglátogattuk egymást és hasznos szakmai konzultációkat folytattunk. A VERCS módszertanának, tapasztalatainak megismerése jelentős segítség volt számunkra az elemi rehabilitációs tevékenység végzésében. 2007 nyarán az elemi és a foglalkozási rehabilitációs központokat összevontuk és ez által létrejött a látássérültek komplex rehabilitációs központja. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával kiadtuk a „Látássérültek ele-
25
mi rehabilitációja a Fehér Bot Alapítványnál” című kiadványunkat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával: - Megjelentettük a „Hogyan segítsünk” című, bemutató fotókkal gazdagon illusztrált kiadványunkat és - a debreceni rehabilitációs intézményünkben megszerveztük a „láthatatlan kiállítást” A kiadványok és a kiállítás nagy sikert arattak! A kiállítás két hónapig tartott nyitva és több százan látogatták meg. 2007. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízása alapján a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által kiírt P27/1 pályázati programban elnyert Negyvenöt Millió forint összegű támogatással folytathattuk munkánkat. Ezen a pályázaton már nem csak a korábbi három szolgáltató szervezet, hanem új szolgáltatók is támogatást kaptak elemi rehabilitációs szolgáltatásokhoz. A projekt vezetője Kecsmárikné Katona Gizella, a debreceni intézmény vezetője Magyari Judit, a nyíregyházi intézmény vezetője Harasztosi Éva lett. Szeptember 10-én a LEARE nagyváradi vendégei, sorstársak és kísérőik Debrecenben felkeresték a rehabilitációs központunkat. Részletes tájékoztatást adtunk az elemi és a foglalkozási rehabilitációs tevékenységeinkről. 2007 őszén a P27/1 pályázati program keretében Szolnokon és Hajdúdorogon is megkezdtük a látássérültek elemi rehabilitációs tevékenységének folytatását, s ez által az egész Észak-
26
Alföldi Régióra kiterjesztettük szolgáltató tevékenységünket. A hajdúdorogi intézmény az alapítvány tulajdonát képező, felújított Hajdúdorog Fogadó u. 5. szám alatti épületben kezdte meg működését. A szolnoki intézmény számára Szolnokon a Ságvári Endre krt. 28. szám alatti társasház földszintjén béreltünk egy három szobás lakást. A hajdúdorogi intézmény vezetője Balogh Gabriella, a szolnoki intézmény vezetője pedig Korponai Melinda lett. Októberben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium finanszírozásával diplomás személyek számára megkezdődött az oktatás az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a látássérültek elemi rehabilitációs szakán. A lehetőséget nagy lelkesedéssel fogadtuk, mert ennek óriási jelentősége volt a szükséges szakember létszám biztosítása érdekében. A képzésre felvételt nyert: Balogh Gabriella, Bodó Erzsébet, Csáki Anett, Erdei Viktor, Kecsmárikné Katona Gizella, Nagy Enikő, Stekler Viktória és Tárkányi Edit. A három féléves képzést mindannyian sikeresen, jó eredménnyel elvégezték. Büszkék voltunk és vagyunk említett munkatársainkra és mindazokra, akik munka mellett fáradságot nem ismerve tanultak és tanulnak. 2008 januárjától májusig terjedő időszakban az alapítványtól heten vettünk részt a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Menedzser Szövetség által Debrecenben nonprofit szervezetek vezetői számára szervezett 90 órás vezetőképző tanfolyamon. A tanfolyam tematikáját úgy állították össze, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is adjon. A tanfolyam mindanynyiunk számára nagyon hasznos volt! Márciusban a 27
Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesülete és a Fehér Bot Alapítvány létrehozta a Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutyák képzéséért Alapítvány a bírósági nyilvántartásba technikai okokból alapítóként a Fehér Bot Alapítvány helyett a Hajdú- Sansz Nonprofit Kft. lett bejegyezve. 2008. tavaszán a rehabilitációs központ jogutódjaként létrehoztuk a Fehér Bot Alapítvány Rehabilitációs és Oktatási Központját. Az átszervezett intézmény új Szakmai Program és új Működési Szabályzat alapján kezdte meg munkáját. A központ tevékenységi köre a felnőttképzéssel bővült. Április 3 napján kétnapos tanulmányútra Nagyváradra utazott a Leare, az alapítvány és a Vakok és Gyengénlátók Sz. Sz. B. megyei egyesületének küldöttsége. Az alapítvány egyik mikrobusza és egy személygépkocsi vitte a 14 fős csapatot. A Vakok és Gyengénlátók Bihar és Szilágy megyei Szervezete igen hasznos megbeszéléseket folytatott a magyarországi delegációval. Ebben az évben a Salva Vita Alapítvány a Fehér Bot Alapítvány partnerségével valósította meg a "Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása" című 2005/017-520.03.02 azonosító számú DEMNET projektet. A projekt közvetlen célja az volt, hogy olyan komplex szolgáltatásokat dolgozzunk ki és vezessünk be a munkáltatók számára, amelyek alkalmasak a fogyatékos embereket érintő nyílt és rejtett diszkrimináció feltárására és kezelésére a munkahelyeken, továbbá alkalmas olyan szemléletváltozás elérésére, amely a napi vezetői és munkatársi gyakorlatban is kifejezésre jut, illetve beépül a szervezeti kultúrába. A pályázatot Budapesten és Hajdú- Bihar megyében egyaránt sikeresen megvalósítottuk. Má28
jusban és június első felében a Hajdúnánási Körösi Csoma Sándor Gimnáziumban az alapítvány az Okkal Másokkal Egyesülettel közösen érzékenyítő programokat szervezett kb. 20 osztály részére. A programokon az egyesület részéről Kovács Krisztina, az alapítvány részéről Dr. Szabó Tamás és a rehabilitációs központ munkatársai vettek részt. A programokat a tanárok és a diákok egyaránt jól fogadták. Júliusban a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával sikerült a debreceni rehabilitációs intézményünkben egy 12 munkaállomásos számítástechnikai oktatótermet létrehozni. Ennek óriási jelentősége volt a számítástechnikai oktatás fejlesztése érdekében. Ebben az évben a P27/1 projekt keretében megjelentettük a „Látássérültek Komplex Rehabilitációja a Fehér Bot Alapítványnál” című kiadványunkat, amelyben részletesen tájékoztatjuk az érdeklődőket a rehabilitációs tevékenységünkről. A kiadvány nagyon népszerű lett a látássérültek és a szakemberek körében. A Leader program keretében a Hajdúsági Kistérségben élő fogyatékos személyek és szervezetek részére szerveztünk fórumokat. Az elnyert támogatás segítségével megjelentettünk egy olyan kiadványt, amelyben részletes tájékoztatást adtunk a Hajdúböszörményi kistérségben működő: Egészségügyi, oktatási, rehabilitációs, foglalkoztató és szociális szervezetekről. A tájékoztatókat az érintett szervezetek készítették el önmagukról! 2008. szeptemberében a hajdúdorogi rehabilitációs intézmény átköltözött az alapítvány által a HAJDÚSANSZ Kht. közreműködésével felújított és átalakított Nánási ú. 4. szám alatti épületbe. Itt kétszer annyi területen működhet az intézmény, mint a ko29
rábbi helyén. A Fogadó utcai épületet a titkárság és az Észak- Hajdúsági Támogató Szolgálat vette birtokba. Októberben a Kördáma Egyesület jótékonysági bált szervezett a debreceni Kölcsei Művelődési Központban a látássérültek javára. A Porkoláb Gyöngyi által vezetett egyesület döntése alapján a bál kedvezményezettjei az alábbi szervezetek voltak a következő összegekkel: - A Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola 750000 Ft-al, - A Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesülete 750000 Ft-al, - A Fehér Bot Alapítvány 750000 Ft-al és - A Debreceni Kultúr Park 1000000 Ft-al. Alapítványunk a támogatásból a debreceni számítástechnikai oktató terembe 5 munkaállomásra megvásárolta a Jaws For Windows képernyő olvasó szoftvert. 2008. decemberében vehettük kézhez az alapítvány Felnőttképzési Intézményi Akkreditációját tartalmazó okiratot. A felnőttképzési tevékenység irányítására Tóth Tamás andragógust kértem fel. 2008. évben a támogató szolgálatok megváltozott finanszírozására tekintettel sikeres pályázatokat készítettünk a 2009. – 2011. évekre vonatkozó támogatás elnyerése érdekében. Az új rendszerre való áttérés szükségessé tette, hogy a Vitalitás Támogató Szolgálatot az Észak- Hajdúsági Támogató Szolgálatba, az Esély 2004 Támogató Szolgálatot, pedig a Humanitás Támogató Szolgálatba integráljuk. A Szabolcs Támogató Szolgálat nem került integrálásra. Ennek folytán az alapítvány 2009 januárjától három támogató szolgálatot tart fenn. Mind három szolgálat részére új Szakmai Programot valamint új Szervezeti és Működési Szabályzatot készítettünk. Az 30
integrációt követően az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat vezetője: Dr. Szabóné Bokis Edina, a Humanitás Támogató Szolgálat vezetője: Kovács Sándorné, a Szabolcsi Támogató Szolgálat vezetője Petrusné Bereczki Erika lett. A támogató szolgálatok vezetőinek a munkáját Fodor Antalné szolgáltatási igazgató irányítja és ellenőrzi. 1.4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK IDŐSZAKA 2009. január 10. napján Luis Braille születésének 200. évfordulója alkalmából Debrecenben a Belvárosi Művelődési Központban emlékülést és Konferenciát szerveztünk. Rendezvényünket megtisztelte: Dr. Szekeres Antal Debrecen Megyei Jogú Város jegyzője, Porkoláb Gyöngyi a Kör Dáma Egyesület elnöke, Fehér Ildikó a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány rehabilitációs irodavezetője, Dr. Szőke László a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének az elnöke. A rendezvényen kb. 130 személy jelent meg. Az emlékülésen Dr. Szőke László a MVGYOSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A pontírás fejlődéséről Görgényi Miklós tartott előadást. Ezt követte az Ünnepi műsor, amelyben fellépet: Ézsiás László, Donkó Jenő, Geriné Jóna Ilona és Lakó Sándor. A déli állófogadás után a konferencián előadást tartott: Prónay Beáta főiskolai docens: a látássérültek rehabilitációjának tudományos megalapozásáról és a szakember képzésről, Lechnerné Vadász Judit foglalkozási rehabilitációs szakértő: a Munkaügyi 31
Központok szerepe és feladatai a fogyatékos személyek rehabilitációjában, Dr. Szabó Miklós az alapítvány elnöke: Rehabilitációs tevékenység a Fehér Bot Alapítványnál. A délutáni előadások után Prónay Beáta és Lechnerné Vadász Judit részére több évtizedes munkásságuk elismeréseként az alapítvány logójával ékesített „Emlék Plakett” kitüntetést adtuk át. Február 21. napján Városi Jótékonysági Bál volt Hajdúböszörményben a Petőfi Házban. Az est kedvezményezettje a Fehér Bot Alapítvány volt. A bál bevételéből és Kiss Attila polgármester adományából együttesen több mint 400.000 Ft. Bevételhez jutott az alapítvány. A támogatásból négy új számítógépet vettünk a hajdúböszörményi irodánkba fogyatékos személyek számítástechnikai oktatásához. Március 1. napján a Támop-5.2.5. projekt keretében az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megnyitottuk Debrecenben az Eötvös u. 22/A szám alatt A KILÁTÓ Ifjúsági Információs Irodánkat. Az iroda vezetője Nagy Fruzsina gyógypedagógus lett. Az iroda fogyatékos fiatalok számára nyújt komplex esélyegyenlőségi szolgáltatásokat. Ez év áprilisában az alapítvány Hajdúdorogon Tanyagondnoki Szolgálatot indított. A gondnokság indításához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán nyertünk egy Volkswagen mikrobuszt. A gépjármű vásárlás során csak az áfa megfizetése terhelte az alapítványt. Párhuzamosan a helyi önkormányzat is létrehozott egy tanyagondnoki szolgálatot. Az alapítványi tanyagondnok Rácz András lett. Április 27.- 29. napjain a LEARE szervezésében 17 személy vett részt egy ukrán szakmai úton. Az alapítvány két
32
mikrobusza szállította a LEARE és az alapítvány munkatársait Munkácsra és Ungvárra. A tanulmányi út során a Munkácsi Látássérültek Rehabilitációs Intézményével a Fehér Bot Alapítvány, az ungvári Vakok Általános Iskolájával és a Vakok Egyesületével a Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesülete (LEARE) kötött együttműködési szerződést. A szerződések alapján több alkalommal került sor egymás meglátogatására és szakmai konzultációk lebonyolítására. Május 22. délután a debreceni Újkerti Könyvtárban az alapítvány és a könyvtár közös szervezésében Burai István festőművész tapintható képeiből nyílt kiállítás és sor került „Óda a fényhez” címmel egy irodalmi műsor bemutatására. A kiállítást az év során megrendeztük: a nyíregyházi, a hajdúhadházi, a hajdúböszörményi, a hajdúnánási és a hajdúdorogi városi könyvtárban. A kiállítások megnyitóin a Mozaik Kultúrcsoport tagjai Rózsa Dezső verseit szavalták. Burai István minden alkalommal személyesen köszöntötte a megjelenteket. A felsorolt helyszíneken több százan látták és tapintották a nagyszerű képeket! Május végén a kuratórium értékelte a 2004. – 2008. évek stratégiai tervének végrehajtását és elfogadta a 2009. – 2013. évekre vonatkozó öt éves, a 2009. – 2018. évekre vonatkozó tíz éves Stratégiai terveket. 2009. Májusától októberig terjedő időszakban egy szervezetfejlesztési folyamat valósult meg alapítványunknál. Ennek részletei a könyv 5.6. pontjában olvashatóak! Az alapítvány 2009. szeptember 1. napjától 2011. február 28. napjáig terjedő időszakban Az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozás a mellett valósította meg az „Esély33
egyenlőség az önálló életvitelre” című a látássérültek elemi rehabilitációjáért TÁMOP-5.4.7/08/2-2009001 projektet. Az elnyert támogatás 119.930.000 Ft. A projekt megvalósításának helye az Észak- alföldi Régió. A projekt menedzsere Fodor Antalné, szakmai vezetője Kecsmárikné Katona Gizella, 2009. decemberétől Nagy Margit, pénzügyi vezetője Szakál Györgyné volt. A projekt végrehajtását szakértőként segítette Prónay Beáta főiskolai docens. Óriási eredmény a vakok és gyengénlátók számára, hogy e projekt keretében Magyarországon minden régióban megindulhatott a látássérültek elemi rehabilitációja! A projektindítással egyidejűleg történt meg Debrecenben az Ügyfélszolgálati és marketing csoport létrehozása Október 4-től A vakok és Gyengénlátók Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Egyesülete tanulmányutat szervezett Ausztriába. Egy munkatársunkat is meghívta. Kenner Mihály vett részt az alapítvány részéről az október 6-ig tartó utazáson. A tanulmányút során igen hasznos ismeretekre tettek szert a sorstársak és kisérőik Bécsben és Linz-ben. Októberben Debrecenben és Hajdúdorogon Fehér Bot Hete rendezvénysorozatot szerveztünk Debrecenben a Belvárosi Művelődési Központ Kossuth utca 1. szám alatti épületében „Minden ami Braille” címmel előadásokat és kiállítást szerveztünk. Előadást tartott: Bakos Judit a Vakok Állami intézetének munkatársa, dr. Arató András a KFKI MOST beszélő telefon kifejlesztője, Péter Zsigmond az MVOSZ Braille Nyomdájának vezetője és Fodor Ágnes a Vakok Közép-magyarországi egyesületének elnöke. Ezen előadások összegző anyagát több mint 500 példányban kiadványként közreadtuk az érdeklődők körében. A kiállításon régi pontírógépek, a 34
Braille írást segítő egyéb eszközök valamint Burai István és Romanek Inka képei voltak láthatók és tapinthatók. Az egy hetes rendezvény sorozat keretében bemutatkozott - a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és - a Vakok Állami Intézete. Október 21. délután a Fehér Bot Hete lezárásaként a „Vakrepülés Színjátszó Kör” tagjainak zenés műsorára került sor. Máj Krisztina és Nagy László több mint egy órán át énekeltek népszerű dalokat. A dalok között vicceket, anekdotákat meséltek. Pl. minek megy a vak az erdőbe? Hát fának. 2009ben a Braille évforduló alkalmából – munkásságuk elismeréseként - az alapítvány által készíttetett „Braille Emlék Plakett”-tet adományoztunk a következő személyek részére: 1. Tolnainé Csattos Márta tiflopedagógus, a Vakok Állami Intézetében működő Vakok Elemi rehabilitációs csoportjának a vezetője, 2. . Fehér Ildikó az FSZK rehabilitációs irodájának a vezetője, 3. Rózsa Dezső az alapítvány kulturális segítője, 4. Szilágyi Ildikó a debreceni Újkerti Könyvtár vezetője, 5. Burai István festőművész, tapintható képek alkotója, 6. Néveri Katalin gyógypedagógus, pszichológus, a látássérültek elemi rehabilitációjának szakértője, 7. Arató András és Vaspöri Teréz a Brailab Pc beszélő szoftver kifejlesztői, 8. Romanek Inka festőművész, tapintható képek alkotója, 35
9. Kemény Péter SzMM főosztályvezető-helyettes, 10. Dr. Szabó Miklós a Fehér Bot Alapítvány elnöke. Az évforduló alkalmából a 10 db „Braille Emlék Plakett”-t Monostori Viktória a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központ tanára készítette. A Fehér Bot Napi ünnepséget és bált a hagyományoknak megfelelően ez évben is Hajdúdorogon a Móra Ferenc Általános Iskolában szerveztük meg. Az év egyik legfontosabb eseménye volt, hogy októberben Nyíregyházán Házi Segítségnyújtó Szolgálatot indítottunk. A szolgálat vezetésével Szulyák Eleonórát bíztam meg. Az ügyfelek bevonása vontatottan haladt. Rá kellett döbbenjünk, hogy nincs a szolgáltatásra fizetőképes kereslet. Sajnos ez a legrosszabban sikerült vállalkozásunk lett. Néhány hónapos kínlódás után a további veszteségek elkerülése érdekében meg kellett szüntetni a szolgálatot. November 9. napján hajnalban 9 munkatársunk indult mikro busszal öt napos tanulmányútra Németországba. Tanulmányozták a német szociális ellátó rendszert Damstadtban és a látássérültek rehabilitációját Marburgban. A tanulmányutat a Nemzeti Civil Alapprogram 600000 Ft-al támogatta. 2009. december 3. napján a Fogyatékos Emberek Napja alkalmából Hajdúböszörményben szervezett ünnepségen a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola látássérült tanulói adtak igen szép műsort. A műsort megköszöntem és bejelentettem, hogy az alapítvány az iskola tanulói számára létrehozza a „Braille Ösztöndíj”-at. Évente két végzős tanuló kap majd személyenként Ötvenezer forintot a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez. Azóta már két alkalommal került sor az ösztöndíj adományozására. 36
2010. Januárjában sor került az új Szervezeti és Működési Szabályzat valamint az éves PR terv kiadására. Ezen dokumentumokat a szervezetfejlesztés hatására készítettük el. Februárban a KILÁTÓ Iroda szervezésében az Eötvös u. 22. szám alatt megnyitottuk az Állandó láthatatlan kiállítás címmel működő Sötét szobánkat. A külterületen élő ügyfelek könnyebb ellátása érdekében vásároltunk egy Niva típusú terepjáró gépkocsit. Márciusban a debreceni rehabilitációs intézmény Ünnepi műsort szervezett Debrecenben a Belvárosi Művelődési Központban a Rehabilitációs Központ ötödik születésnapja alkalmából Sztár vendégünk volt Sebestyén Márta. Ugyan ebben a hónapban elkészült az alapítvány első referencia filmje. Áprilisban átvehettük a Koppányi István emlékére alapított Civildíj kitüntetést. Ez Debrecenben egy rangos civil elismerésnek számít. Májusban a TÁMOP-5.4.7. projekt keretében sor került egy a látássérültek elemi rehabilitációjával foglalkozó kiadvány megjelentetésére 1500 példányban. Júniusban a Hajdúdorog, Tokaji u. 1. szám alá költözött a menedzsment és a titkárság. Szinte kapkodnunk kellett a fejünket, úgy felpörögtek az események! Júliusban az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat összes munkatársa két mikro busszal kirándult Egerbe. A támogató szolgálat megszervezte gyermek és fiatal ügyfelei kistérségi találkozóját. Júliusban létrehozásra került a Gábor József Kulturális Alapítvány. Az alapítvány célja a Hajdúnánáson született Gábor József - az első vak gyógypedagógus, költő- emlékének ápolása és a látássérültek művelődésének segítése. A kuratórium elnöke Holba Andrea, a kuratórium tagja Karcagi Márta és Rózsa De37
zső. A Fehér Bot Alapítvány 2010. augusztusától 2011. év végéig több jelentős pályázati projektet valósít meg. Ezekről részletesebben az alapítvány tevékenységét bemutató részben szólunk. 2010. szeptember 1. napján lett 10 éves az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat. Ebből az alkalomból Hajdúdorogon szakmai konferenciát, és Hajdúnánáson ünnepi bált szerveztünk. Megjelentettünk egy kiadványt is, amelyben leírtuk a támogató szolgálat 10 éves történetét. A konferencia időpontjára az Európai Unió által az Észak- alföldi Regionális Operatív Program keretében nyújtott támogatással elkészült a támogató szolgálat Hajdúdorog Fogadó u. 5. szám alatti épületének teljes akadálymentesítése. A pályázat elkészítője és a projektmenedzser Fodor Antalné, pénzügyi vezetője Szakál Györgyné volt. Október elején Hajdúszoboszlón két napos vezetői továbbképzésre került sor. A továbbképzésre külső előadókat hívtunk, de azok elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni. Az előadásokat saját szakembereink tartották. Az a körülmény, hogy csak magunk voltunk elősegítette a nyílt, őszinte eszmecserét, ami talán még több hozadékkal járt, mint a külső szakértők jelenléte. Október 18. és 20. között valósult meg egy szakmai tanulmányút Ausztriában a Gleisdorfi Chance B Alapítványnál. Megismertük a fogyatékos személyeket komplex módon segítő Chance B Alapítvány tevékenységeit, szolgáltatásait, valamint mi is bemutattuk a mieinket. A tanulmányúton 9 munkatársunk vett részt. 2011. Február 28-án sikeresen befejeztük a TÁMOP-5.4.7. projektet. Minden indikátort teljesítettünk. Másfél év alatt 367 látássérült személyt vontunk be az elemi 38
rehabilitációba és több mint 48000 szolgáltatási órát teljesítettünk. Sajnos március 1-tól nem volt Uniós vagy hazai finanszírozás a látássérültek elemi rehabilitációjára annak ellenére, hogy a minisztérium meg kívánta oldani ezt a finanszírozási nehézséget. A forrás hiány miatt 10 munkatársunk kénytelen volt munkanélküli ellátást igényelni. Az elemi rehabilitációs intézményeink Debrecenben, Hajdúdorogon és Nyíregyházán erősen csökkent kapacitással, de tovább működtek. A Szolnoki intézményünket márciusban kénytelenek voltunk bezárni. Az elemi rehabilitációs szolgáltatásaink folytatásához adománygyűjtő akciókat szerveztünk. Ennek kapcsán az adománygyűjtés szabályait belső szabályzatban rögzítettük. Az akció kevés sikerrel járt. A pályázat kiírására végül április végén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által biztosított forrásból sor került. Ezt követően alapítványunk a legrövidebb időn belül teljes kapacitása felhasználásával folytatta elemi rehabilitációs tevékenységét. A kiírás egy nagyon feszes teljesítmény finanszírozást vezetett be, csak és kizárólag a tanárok által az ügyféllel – oktatással, fejlesztéssel, mentális segítéssel- töltött időre, az un. kontaktórákra fizet. Egy kontaktóra ellenértéke 3000 Ft. Alapítványunk pályázatában március 1. – december 31. közötti időszakra 10900 kontaktórát vállalt be. 100 éve született Dr. Vas Tibor, aki 25 éven át volt az ELTE Jogtudományi Karán egyetemi tanár és 30 éven át vezette a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét. Az évforduló alkalmából Dr. Szabó Miklós az alapítvány elnöke és Fodor Antalné a Hajdú- Sansz Humánszolgáltató Nonprofit Kft. Ügyvezetője májusban megkoszorúzta Vas Tibor sírját. Dr. 39
Szabó Miklós a Vakok Világában megjelent írásában méltatta Vas Tibornak a vakok és gyengénlátók érdekében végzett munkásságát és arra kérte a látássérülteket, hogy őrizzék emlékét! Az elemi rehabilitációs pályázatunkat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány május végén elfogadta. Július végén a támogatás 60%-át átutalták számlánkra. Ezzel véget ért egy több hónapos, bizonytalansággal teli időszak. Őszintén bízunk abban, hogy a jövőben ilyen helyzetekre nem kerül sor. 2011. év az Önkéntesség Éve. Ennek is köszönhetően alapítványunk szabályzatot állított össze az önkéntes munka nyilvántartására és kidolgozott egy önkéntes szerződés sablont. A minisztériumban nyilvántartásba vetettük alapítványunkat, mint önkénteseket fogadó szervezetet. A nagyobb odafigyelésnek köszönhetően sikerült növelnünk az önkénteseink számát. Június 3. napján a Város Napja ünnepségen a tizenöt éves Fehér Bot Alapítvány elnökeként és a 20 éven át települési képviselőként végzett munkája elismeréseként adta át Dr. Szabó Miklós részére Csige Tamás polgármester a hajdúdorogi Önkormányzat Képviselőtestülete által adományozott Díszpolgári Címet. Ez a városban a legnagyobb kitüntetés. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöksége a júniusi ülésén úgy határozott, hogy a tizenöt éves Fehér Bot Alapítvány elnökeként, a látássérültek érdekében végzett munkája elismeréseként Dr. Szabó Miklós részére a”Braille Emlékérem” kitüntetést adományozza. A kitüntetés átadására 2011. október 15. napján kerül sor Hajdúdorogon a Fehér Bot Napja ünnepség keretében. 40
Júliusban az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat munkatársai Sárospatakra kirándultak. Ez már a második ilyen alkalom volt, ahol az összes munkatárs együtt szórakozhatott. Ennek azért is van jelentősége, mert a munkavégzés során keveset találkoznak, mert Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson más-más munkatársak végzik a támogató szolgáltatásokat. Ebben az évben az alapítvány tevékenysége kiegészült a fogyatékos személyek üdültetésével. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával augusztusban a helyi önkormányzat tulajdonát képező, a Hajdúdorogi Strand Fürdő területén található jurta-táborban egy héten át 10 vak személyt és 10 kísérőt táboroztattunk. A résztvevők nagyon meg voltak elégedve a kapott szolgáltatásokkal. Az alapítvány az alapító okirat többszöri módosításával, személyi és tárgyi feltételei folyamatos bővülése eredményeként 15 év alatt egy kistérségi szervezetből - országosan ismert - regionális szervezetté fejlődött. Az alapítványnál 1997. évben 1 munkatárs dolgozott, 2011. évben több mint 100 munkatársunk van. Az alapítvány bevételei 1997. évben nem érték el a Hétszázezer forintot, 2010. évben meghaladták a Kettőszáznyolcvan Millió forintot.
41
Képek az alapítvány történetéből
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
II. AZ ALAPÍTVÁNY JELLEMZŐI 2.1. AZ ALAPÍTVÁNY MISSZIÓJA, KÜLDETÉSE Az alapítvány missziója a fogyatékos emberek segítése. Az alapító okirat 3.1. pontja szerint az Alapítvány célja és küldetése: a vakok és gyengénlátók, illetőleg más fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának, esélyegyenlőségének elősegítése, valamint lakóhelyi rehabilitációjának és művelődésének támogatása. 2.2. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJAI Az alapító okirat 3.2. pontja értelmében az alapítvány célja és feladata, hogy az alapító okirat 3. 1. pontjában meghatározott misszió megvalósítása érdekében a fogyatékos személyek számára: a) fogyatékos illetve idős személyek részére támogató szolgálatok, házi segítségnyújtó szolgálatok és egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, valamint nappali és bentlakásos intézmények működtetése; b) fogyatékos személyek részére szociális támogatás nyújtása, segédeszközök kölcsönzése; c) elemi- és foglalkozási rehabilitációs intézmények működtetése; d) a felnőtt képzésről szóló törvény és végrehajtási 54
rendeletei alapján felnőttképzési tevékenységfolytatása; e) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló jogszabályok előírásainak megfelelő rehabilitációs foglalkoztatást biztosítása; f) a látássérült gyermekek és fiatalok integrált oktatásának elősegítése (utazó tanári hálózat létrehozása illetve ilyen hálózat támogatása stb.) fogyatékos fiatalok részére a társadalmi beilleszkedésüket segítő információs és tanácsadó irodák működtetése; g) segédeszközök gyártása, forgalmazása és javítása; h) fogyatékos személyek és családtagjaik üdültetése, kulturális és szabadidős programok szervezése; i) lap és könyv kiadói, nyomdai tevékenység folytatása, valamint honlapok készítése, karbantartása és internetes rádióműsor szolgáltatása; j) vakvezető és segítő kutya képzés illetve annak sokoldalú támogatása (tenyésztői, kölyöknevelői feladatok ellátása stb.); k) számviteli, ügyviteli és egyéb kapcsolódó tevékenységek (marketing, PR, Pályázatírás stb.) végzése saját célra és szolgáltatásként elsősorban kisebb civil szervezetek részére. Az alapítvány célja, hogy a fentiekben megha55
tározott tevékenységeket országos hatókörrel végezze. Az alapítvány elsődleges ellátási területe az Észak- Alföldi Régió. 2.3. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI Az alapítvány tizenöt éves működése során az alábbi követelmények, szabályok váltak alapelvvé: a) az alapítvány olyan nonprofit szervezet, amely a fogyatékos személyek mindenirányú segítését tűzte ki céljául, és ennek megvalósításáért dolgozik. b) Az alapítvány munkatársai szolgáltatási tevékenységüket az alábbi alapelvek betartásával végzik: - a szolgáltatások biztosítására egyenrangú felek szerződése alapján kerül sor; - a szolgáltatásokat egyéni gondozási illetve rehabilitációs terv alapján személyre szabottan biztosítjuk; - az önrendelkezési jog tiszteletben tartása mellett különböző motivációs technikákkal- arra törekszünk, hogy ügyfeleink a rehabilitációjukhoz szükséges ismereteket és készségeket minél szélesebb körben elsajátítsák; - a szolgáltató tevékenység keretében felvett személyes adatokat titkosan kezeljük; - a szolgáltatást nyújtó munkatársak betartják a vonatkozó jogszabályokban, szakmai irányelvekben valamint a szakmai etikai kódexekben meghatározott előírásokat. c) Az alapítványnál csak büntetlen előéletű, kifogástalan erkölcsű, a fogyatékos személyek rehabilitáció56
ja, segítése iránt elkötelezett személyek dolgozhatnak. d) Az alapítvány működésének fontos alapelve, hogy a támogató szolgálatoknál és a rehabilitációs központban egyaránt alkalmazunk megváltozott munkaképességű, ahol ez lehetséges fogyatékos személyeket. e) a rehabilitációs folyamatban és a támogató szolgáltatások biztosítása során a családtagok aktív közreműködők, segítő partnereink. f) a minőségirányítási követelmények az alapítvány minden tevékenységében érvényesüljenek. g) Az alapítvány működése nyilvános: - a titoktartási szabályok betartása mellett az iratokba bárki betekinthet - a közhasznúsági jelentés, az alapítvány mérlege, számviteli adatai valamint a működésével kapcsolatos beszámoló nyilvánosságra kerül. 2.4. AZ ALAPÍTVÁNY EGYEDISÉGE Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jellemzőket, amelyek véleményünk szerint együttesen minden más szervezettől megkülönböztetik az alapítványt: a) a fogyatékos személyek komplex segítése Komplexitáson értjük: a támogató szolgálat, az elemi és foglalkozási rehabilitációs tevékenység, a felnőtt57
képzés, az ifjúsági esélyegyenlőségi iroda működtetése és a kulturális szervező, szolgáltató tevékenység valamint a fogyatékos személyek rehabilitációs foglalkoztatásának egy szervezeten belüli megvalósítását. A komplexitás jegyében minden fogyatékossági csoport számára biztosítjuk szolgáltatásainkat. b) a folyamatos fejlődésre való képesség Az alapítvány részegységeiben és egészében, a tárgyi feltételekben és az emberi erőforrás tekintetében egyaránt képes a folyamatos fejlődésre. A fejlődést rövid-, közép- és hosszú távú tervek alapján képes megvalósítani. c) a társadalmi szemlélet formálása Az alapítvány a fogyatékos személyekkel szemben tapasztalható előítéletek mérséklése érdekében minden korosztály számára szervez érzékenyítő és tájékoztató programokat. Folyamatosan törekszik a társadalmi szemlélet formálására. d) Az emlékezés A kiemelkedő teljesítményt nyújtott vakok - Luis Braille, Helen Keller, Dr. Vas Tibor, Ungár Imre, Gábor József emlékének ápolása. e) A megbecsülés A ma élő kiemelkedő teljesítményt nyújtó vak személyek közismertségének és megbecsülésének erősítése. 58
Jelenleg az alapítványnál a velünk kapcsolatban álló látássérült személyek közül elsősorban az alábbi sorstársakat tekintjük kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak (abc sorrendben!): - Ézsiás László versmondó, - Miks Mária költő, művelődésszervező, - Németh Tamás zongoraművész, az UNGÁRIA ZONGORA NÉGYES megalapítója és vezetője, - Rózsa Dezső költő, kulturális-szervező, - Szuhaj Mihály programozó, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke, - Tolnainé Csattos Márta gyógypedagógus, a VERCS vezetője, - Vaspöri Teréz programozó, a Brailab PC társszerzője. Természetesen a felsoroltakon kívül még sok jeles vak személy él Magyarországon. Célunk, hogy a név szerint is megemlített és a név szerint itt nem említett kiemelkedő tehetséggel rendelkező vakok és gyengénlátók közismertségét és megbecsülését a magunk eszközeivel erősítsük. f) Az elismerés Az alapítvány számára nagyon fontos a fogyatékos személyek rehabilitációjáért kiemelkedő munkát végző személyek elismerése, ezért kitüntetéseket alapított és adományoz. A kuratórium az alapítvány logójával díszített ARANY PECSÉTGYŰRŰT adományozhat annak a személynek, aki munkájával legalább tíz éve jelentős mértékben hozzájárult a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának biztosításához; a Fehér Bot Alapítvány fejlesztéséhez illetve fogyatékos személyek intézményei, 59
közösségei magas színvonalú működéséhez. A kuratórium az alapítvány logójával díszített "Emlékérem"illetve „Emlékplakett” kitüntetést adományozhatja annak a személynek, illetve intézménynek, közösségnek, aki, vagy amely legalább öt éve a fogyatékos személyek érdekében kifejtett tevékenységével kivívta az ellátottak, a munkatársak és a szakmai illetve lakóhelyi közösség megbecsülését. 2010. év végéig 2 pecsétgyűrű és 19 emlékérem került adományozásra.
60
III. AZ ALAPÍTVÁNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI 3.1. A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK ÉS A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C §-a szerint: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, 61
- egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. Az alapítvány támogató szolgálatai a törvényben meghatározott feladataikat magas színvonalon teljesítik. A szolgálatok működése megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. Ezt állapították meg az elmúlt években végzett önkormányzati, Állam Kincstári és Módszertani ellenőrzések is. Az alapítvány az Északhajdúsági Támogató Szolgálata mellett 2009. évben megszervezte a tanyagondnoki szolgálatát. A szolgálat a Hajdúdorog külterületén élő személyek számára nyújt hasznos segítséget a közszolgáltatások eléréséhez és mindennapos problémáik megoldásához. Az alapítvány Nyíregyházán a Szabolcsi Támogató Szolgálat mellett egy 4 főből álló masszőr csoportot hozott létre. A csoport gyógy masszázs és frissítő masszázs szolgáltatásokat végez.
62
3.2. A LÁTÁSSÉRÜLTEK ELEMI REHABILITÁCIÓJA A Fehér Bot Alapítvány által fenntartott Rehabilitációs és Oktatási Központ feladata az intézményi ellátást igénybe vevő látássérült személy önálló életvezetési képességeinek kialakítása, illetve helyreállítása, fejlesztése, foglalkozási rehabilitációjának biztosítása, továbbá a társadalomba történő be-, illetve viszszailleszkedésének támogatása, és az utógondozás megszervezése. Az intézmény az ellátottak részére az oktatás, a képzés, a képességfejlesztés valamint a pszichés, a mentális, a szociális állapot vonatkozásában, a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget biztosít. Az intézmény a rehabilitációs és oktatási szolgáltatásokat komplex felmérés és egyéni rehabilitációs terv alapján végzi. Az elemi rehabilitáció keretében alapvető szolgáltatásként biztosítjuk a funkcionális látásvizsgálatot és a funkcionális látástréninget. A Szakmai Program alapján az elemi rehabilitációs képzés keretében moduláris rendszerben az alábbi oktatásokat végeztük, illetve végezzük: - Tájékozódás és közlekedés tanítása, - Az önálló életvitelt könnyítő eszközök használatának oktatása, - Az önellátás és a mindennapos tevékenységek újra tanítása, - A Braille írás és olvasás tanítása,
63
- Kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának oktatása, - Az oktatási, kulturális és szabadidős lehetőségek bemutatása. A rehabilitációs folyamatban az alábbi pszicho szociális szolgáltatásokat biztosítjuk: - mentális és pszichológiai segítségnyújtás, - önismereti-, motivációs- és konfliktuskezelő tréningek, - Rehabilitációs, életviteli és életmód tanácsadás - Célzott szociális és kommunikációs készségfejlesztő tréning. 3.3. FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A Fehér Bot Alapítvány a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése során alapvetően kétirányú tevékenységet végez. Egyrészt: a vakok és gyengénlátók számára a „Látássérültek foglalkozási rehabilitációs standardja” szerint, más fogyatékosok és megváltozott munkaképességű személyek számára a nemzetközileg elismert és alkalmazott "támogatott foglalkoztatás" módszereivel. elősegítjük a klienseink fejlesztését, felkészítését a munkavállalásra. Másrészt: segítjük a leendő munkáltatókat a látássérült illetve más fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek munkába állításában.
64
Ügyfeleink foglalkozási rehabilitációjának biztosítása érdekében a Rehabilitációs és Oktatási Központ egyéni rehabilitációs terv alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - munkavállalási stratégia kidolgozása, munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása, - a foglalkoztathatóság fejlesztése, felnőttképzés, - a munkavállalás elősegítése, a munkába állás támogatása; - a munkában maradás segítése. A Fehér Bot Alapítvány a munkáltatók számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - felvilágosító tevékenységgel, érzékenyítő programokkal segíti az előítéletek leküzdését, megfelelő referenciákkal bemutatja a fogyatékos személyek foglalkoztatásának előnyeit; - segít a munkáltatóknak a vállalaton belüli - nagyon gyakran nem is szándékolt- diszkrimináció feltárásában és megszüntetésében, - a munkáltatóval közösen munkakörelemzéseket és kockázat értékeléseket készít, szakmai tanácsokkal segíti a megfelelő technikai körülmények kialakítását, a munkahelyek akadálymentesítését; - felkészíti a munkáltatót és az ott dolgozókat a fogyatékos munkavállaló fogadására, segítésére; - bővíti munkaerő kínálatát, a látássérültek mellet más fogyatékossággal élő személyeket és egészséges embereket is közvetít; - tájékoztatást ad a fogyatékos személyek foglalkoztatásához igényelhető támogatásokról, közreműködik a szervezet akkreditációs kérelmének és a szükséges mellékleteknek az elkészítésében, vállalja az akkreditált munkáltatónál a munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítását. 65
A fogyatékos személyek foglalkozási rehabilitációjának elsődleges célja a nyílt munkaerő-piaci szervezetnél történő elhelyezés. A fogyatékos személyek foglalkoztatása szempontjából a munkaerő-piacon megkülönböztetünk nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókat, rehabilitációs foglalkoztatókat és védett szervezeti foglalkoztatókat. Az alapítvány 2011. évben Debrecenben és Nyíregyházán tart fenn foglalkozási rehabilitációs csoportokat. Az alapítvány jelenleg három foglalkozási rehabilitációs programot valósít meg. Az alapítvány 2010. augusztus 1. és 2011. november 30. között valósítja meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által meghirdetett- AMSZ-2010 hivatkozási számú - „ A megváltozott munkaképességű személyek munkába helyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások működésének támogatása” című pályázat keretében nyertes „Lépésről lépésre, munkába/képzésbe” című alapítványi projektet. Ennek célja a látássérültek nyílt munka-erőpiaci foglalkoztatásának elősegítése. A projektmenedzser Szalka Anita, szakmai vezető Harasztosi Éva, a pénzügyi vezető Reszegi Orsika. Az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozás a mellett a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló TAMOP-5.3.1-C-09/2 kódszámú „Első lépés” alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatása című projekt keretében az alapítvány 2010. szeptember 1. – 2012. február 29. között valósítja meg a TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0003 azonosító számú 66
„Trambulin” Komplex Fejlesztői Program az Esélyegyenlőségért című pályázati programját. A projektmenedzser Fehér Ildikó, a szakmai vezető Tárkányi Edit, a pénzügyi vezető Szakál Györgyné gazdasági igazgató. Az alapítvány 2010. szeptember 1. – 2012. április 30. között valósítja meg az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozása mellett a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása” című európai uniós projektben a TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0002 azonosítószámú „HELYT-ÁLLÁS” Komplex esélyegyenlőségi program a fogyatékos személyek sikeres munkaerő-piaci integrációjáért alapítványi pályázati programot. A projektmenedzser és szakmai vezető Barcsa Gabriella, a pénzügyi vezető Szakál Györgyné gazdasági igazgató. 3.4. FELNŐTTKÉPZÉS A foglalkozási rehabilitáció elősegítése érdekében az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a képzések, átképzések szervezésére, mivel ügyfeleink többsége tanult foglalkozását látássérültként nem tudja gyakorolni, vagy korábban sem volt szakképzettsége. A Rehabilitációs és Oktatási Központ jó kapcsolatot alakított ki több felnőttképző intézménnyel, így többek között a Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal, az Ipartestületek Szövetsége Oktatási Központjával, a Humánfejlesztők Kollégiumával. A 2006.-2008. években három Okj-s 67
tanfolyamot és 2 ECDL tanfolyamot szerveztünk felnőttképző partnereinkkel. Az alapítvány 2006 őszén a Megyei Munkaügyi Központnál felnőttképző intézményként regisztráltatta a Foglalkozási Rehabilitációs Központját számítástechnikai képzések és kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások végzésére. A regisztrációt követően ügyfeleink részére folyamatosan biztosítottuk a számítástechnikai alapképzést és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat. 2008. évben kérésünkre a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) akkreditálta a "Számítástechnikai alapismeretek oktatása vakok és gyengénlátók számára" elnevezésű képzési programunkat, amelyet az Észak- Magyarországi Regionális Képző Központtól méltányos áron vásároltunk meg. A FAT az alapítványt 2008 decemberében AL-1929 lajstrom számon felnőttképző intézményként akkreditálta. A FAT 2010. évben újabb programjainkat akkreditálta így többek között: - a konfliktuskezelési tréninget, - a kommunikációs és személyiség fejlesztő tréninget - ECDL számítástechnikai képzést - frissítő és talpmasszőr képzési programot. 2009. és 2010. évben az alábbi képzéseink valósultak meg: - számítógépes alapismeretek látássérültek részére, - számítógépes ügyintéző OKJ-s szakmai képzés, - ECDL modulok,
68
-
akkreditált frissítő masszőr és talpmasszőr képzés, kommunikációs és személyiségfejlesztő tréning, konfliktuskezelési és együttműködést kialakító tréning, idegen nyelvi képzések.
A TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0003 azonosító számú „Trambulin” Komplex Fejlesztői Program az Esélyegyenlőségért című pályázati programunk keretében 2011. évben 20 fő részére frissítő- és talpmaszszőr képzést, 30 fő részére pedig ECDL számítástechnikai képzést biztosítottunk. A TÁMOP 5.5.1/A-10/12010.-0002. azonosító számú „HELYT-ÁLLÁS” Komplex esélyegyenlőségi program keretében 2011. évben OKJ-s tanfolyamokon tanulási nehézséggel küzdő fiatalok számára bolti eladói, hallássérült fiatalok számára irodai asszisztens képzést folytatunk. A két képzésben összesen 40 személy vesz részt.
69
3.5. IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ TEVÉKENYSÉG Az Alapítvány 2009. március 1. és 2010. augusztus 31. között valósította meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP-5.2.5/08/1/B - Gyermekek és fiatalok integrációs programjai pályázat keretében a TÁMOP-5.2.5-08/1-2008-0249 azonosító számú „KI-LÁTÓ” Komplex ifjúsági program az Esélyegyenlőségért című projektet. Mit tudott nyújtani a fogyatékos fiatalok számára ez az iroda? I. Stabil Pont y Akadálymentes környezet, Debrecen Eötvös u. 22/A. szám alatt y Fiatalok időbeosztásához igazodó nyitva tartás, y Minden területre kiterjedő információadás – különös tekintettel a munkaerő piaci informálásra, y Szabad internetezési lehetőség, y Integrált klub: zenehallgatás, beszélgetés, kézműves foglalkozások, y Teaház és Táncház.
70
II. Mobil Pont y Információnyújtás és érzékenyítő foglalkozások tartása a többségi oktatás különböző színterein, y Szórakoztatóan figyelemfelhívó programok a régió sokszínű rendezvényein (mobil stand, játékos programok), y 32 alkalomból álló fejlesztő tréningsorozat 4 modul keretében - Egyéni és közösségi kompetenciák, Családi élet, Környezettudatosság és a Munka világa - Debrecen város gyógypedagógiai intézményeiben. III. Komplex programok y Sötét Bál – kulturális este sötét teremben a gyengénlátó és vak fiatalok „szemszögéből”, y Szárnyalj te is! – egész napos programok a Hortobágyon és a nyíregyházi Vadasparkban, y A munka világa – bemutató, beszélgetés és kalandtúra a sikeres pályaválasztásért, y Tudáspróba – egész délutános vetélkedő a kupáért,
71
y Én is meg tudom csinálni! – kiállítások. A projekt befejezése után a KI-LÁTÓ Ifjúsági Irodát tovább működtetjük az Eötvös u. 34. szám alatt. Biztosítjuk a stabil ponton a fentiekben az I. pontban felsorolt szolgáltatásokat, sőt ki is egészítjük azokat a középiskolások számára biztosított korrepetálásokkal, német nyelvgyakorlási lehetőségekkel. Az II. pontban említett tevékenységek közül a gyógypedagógiai intézményekben folytatott fejlesztések folytatódnak, de nincs előre elhatározva, azok mennyisége. A többi célkitűzést a jövőben is szem előtt tartjuk és igyekszünk megvalósítani. Az III. pontban felsorolt komplex rendezvényeket, illetve azokhoz hasonlókat a jövőben is szervezünk. Az Ifjúsági Irodához kapcsolódóan az alapítvány 2010. augusztus 1. és 2011. július 31. között pályázati programot valósított meg az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társ finanszírozásával a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TÁMOP- 3.4.4/B08/1 kódszámú „Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő program” című projekt keretében. Az alapítványi pályázati projekt címe: ,,Helen Keller" Tehetségsegítő Esélyegyenlőségi Program. 3.6. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG Az alapítvány 15 éves működése során mindig fontos feladat volt a kulturális tevékenység. Ez a tevékenység nem intézményesült, külön szervezeti egységet nem képez, a menedzsmenthez és a támogató szolgálatokhoz valamint a rehabilitációs intézmé72
nyekhez kapcsolódik. Az első években az alapítvány éves munkaterveit nyolcvan százalékban a kulturális és szabadidős programok tették ki. „Hajdúsági Vakok találkozója” címmel szerveztünk szabadidős és kulturális rendezvényt 1997. – 2006. években a hajdúdorogi Városnaphoz kapcsolódóan. Ezekben az években minden év június első hétvégéjén szombati napon a hajdúdorogi strandfürdő területén találkoztak a hajdúsági sorstársak és családtagjaik. Ezeken az alkalmakon évente rendszeresen több mint száz személy vett részt. Az üstökben főzött közös ebéd elfogyasztása után mód volt baráti beszélgetésekre és a városnapi szabadtéri programokon való részvételre. Az évenkénti találkozónak azért szakadt vége, mert 2007. évtől a városnapot már nem a strandon, hanem a városközpontjában szervezik, amely helyszín nem alkalmas külön kis magán rendezvények megtartására. 2002. évtől „Mutasd meg Magad” címmel rendezünk kétévente kulturális seregszemlét. A látássérültek, mozgáskorlátozottak, hallássérültek és értelmileg akadályozott személyek az általuk készített alkotásokkal valamint versmondással, énekléssel, kisebb jelenetek előadásával, zenei produkciókkal mutatkoznak be. A rendezvénynek minden alkalommal nagy sikere volt. Eddig 2002-ben Hajdúdorogon,2003-ban Hajdúnánáson, 2005-ben Hajdúböszörményben, 2007-ben Hajdúdorogon, 2009-ben Tégláson az említett városok Művelődési Központjában szerveztük meg a bemutatkozás lehetőségét. 2011. év szeptemberében Hajdúnánáson lesz ismét lehetőség a bemutatkozásra. Andaházy Esték, Eötvös Páholy KULTURÁLIS ÉS KÖZÉLETI FÓRUM 2005. tavaszán Debrecenben az Andaházy u. 11. szám alatti Foglalkozási Rehabili73
tációs Központunkban Rózsa Dezső kezdeményezésére és az ő szervezésében indult el ez a fórum. A rehabilitációs központ elköltözése miatt a sorozat 2006 novemberétől az Eötvös utcán folytatódott. E rendezvény sorozat keretében 2008. év végéig egy, kettőhavonta találkoztak a sorstársak kiemelkedő művészekkel, közéleti személyiségekkel. Több -
mint tíz éve minden évben megszervezésre kerül: a Farsangi bál, a Nőnapi Ünnepség, az Esélyegyenlőség Napja, a Fehérbot Napja, a Fogyatékosok Napja.
A fenti rendezvények mellett van több olyan program is, amely még nem tekinthető 10 éves hagyománnyal rendelkezőnek, de már többször is megrendezésre került. Ezek közül is megemlítünk néhányat: - a „Szavamat adom” közéleti és kulturális program keretében jeles közéleti személyeket és művészeket ismerhetnek meg az érdeklődők. A meghívott vendégek beszélnek életükről, munkájukról és elmondják a számukra legkedvesebb verset vagy rövid novellát. Ez a program három éve évente kétszer a debreceni Újkerti Könyvtárban kerül megrendezésre. 2010. év elejétől e program szervezését átvette a Dr. Szabó Miklós és Dr. Szabó Tamás által alapított Gábor József Kulturális Alapítvány, de természetesen a Fehér Bot Alapítvány továbbra is támogatja a rendezvényt. - „Regélő Régió” címmel évek óta a költészet napjához kapcsolódóan a régióban élő fogyatékos emberek 74
számára kínál alkalmat az alapítvány és a debreceni Újkerti Könyvtár vers, mese és prózai művek előadására. A teljesítményeket zsűri értékeli, de nem a verseny a lényeg, hanem a részvétel. - „Vers varázs” címmel kerül évek óta megrendezésre egy olyan program, amelyben középiskolások látássérült költők verseit adják elő. A program célja a színvonalas művelődés mellett a fiatalok érzékenyítése. E rendezvény megszervezését 2009. évben átvette a Gábor József Alapítvány. Az Észak- Hajdúsági Támogató Szolgálat negyedik éve minden nyáron megrendezi az általuk ellátott fogyatékos gyermekek és fiatalok részére a Kistérségi Találkozót. Ezen a programon a fogyatékos gyerekeken kívül részt vesznek családtagjaik, barátaik a munkatársak és ismerősök gyerekei. A rendezvény mottója „Közös a mi világunk”. Az egész napos, szabadtéri program keretében szórakoztató műsorokra, játékokra és közös ebédelésre egyaránt sor kerül. A szórakozást biztosítók között bohócok, bábszínházak, lufi készítők, néptáncosok, segítő kutyákat bemutatók, pónilovas gazdák egyaránt megtalálhatóak. Ugyanebben a körben kerül megszervezésre a mikulás napi ünnepség. Ezek a rendezvények azért kiemelt jelentőségűek, mert a fogyatékos gyerekek és fiatalok együtt tevékenykedhetnek, szórakozhatnak ép társaikkal. Meg kell jegyezni, hogy a részt vevő egészséges gyerekek száma évről évre növekszik. A kulturális tevékenységről szólva őszintén el kell mondani: határozott törekvésünk, hogy minél nagyobb számban mutassunk be olyan tehetséges és sikeres sorstársakat, akik a művészetek valamelyik ágában vakon is jelentős teljesítményt tudtak elérni. 75
Többek között ezért hívtuk meg a Hajdúságba: - Bényei József, Miks Mária, Nagy Ilona, Nagy Julianna és Rózsa Dezső sorstársköltőket, - Németh Tamás zongoraművészt és az általa vezetett Ungária zongoranégyest, - a Kedd Band és a Gitáro együttest, - Ézsiás László versmondót, Lakó Sándor verseket is mondó, könnyűzenei énekest, Kisnémedi Varga Pál nótaénekest, Márkus Norbert zongoraművészt, Veszely Ernő zongora és harmónika művészt; - a MILTON Irodalmi Kört, a debreceni kultúrcsoportot és a Vakrepülés Színjátszó Kört. A látássérült előadók mellett gondot fordítunk arra is, hogy a helyben élő és itt dolgozó művészeti csoportok és előadók gyakran szerepeljenek rendezvényeinken. Több rendezvényünkön fellépett: - Kovácsné Csinószki Mária vezetésével a hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola énekkara, - Szkiba István irányításával a hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola zenekara, - a Papp György által vezetett hajdúdorogi Bocskai Népzenei Együttes. A látássérültek társadalmi integrációját a rehabilitációs képzések mellett a művelődési tevékenység is nagyban elősegíti. Kulturális és szabadidős programjainkat hosszú évek óta úgy szervezzük, hogy azokon minél nagyobb számban vegyenek részt látó 76
személyek. Ezen célunkat azért tudjuk elérni, mert olyan színvonalú rendezvényeket szervezünk, amelyek a helyi közművelődés integráns részévé tehetők. Nemcsak várjuk a látó személyeket saját rendezvényeinkre, hanem magunk is rendszeresen járunk a városi programokra. A kulturális és szabadidős műsorok nagyszerű lehetőséget biztosítanak a vakokkal és más fogyatékosokkal kapcsolatos társadalmi megítélés folyamatos fejlesztésére. 3.7. A REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÁS Az alapítvány, mint rehabilitációs tanúsítványnyal rendelkező, akkreditált foglalkoztató minden tevékenységi körében jelentős számban alkalmaz megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyeket. Rehabilitációs célú munkavégzésnek minősül az a foglalkoztatás, amelynek célja a munkaképességváltozás mértékét figyelembe vevő munkaköri feladatok ellátásával, értéket teremtő, a munkáltató tényleges - piac által elismert - termelő, szolgáltató tevékenységének elősegítésére irányul. Az alapítvány 2011-ben több mint 100 személyt foglalkoztat. A munkavállalók több mint 50 százaléka megváltozott munkaképességű illetve fogyatékos személy. Alapítványunknál jelenleg (2011. augusztus) 8 munkahelyi segítő segíti a fogyatékos emberek foglalkoztatását. A rehabilitációs foglalkoztatás keretében az alábbi munkakörökben alkalmazunk megváltozott munkaképességű illetve fogyatékos munkatársakat: - belső ellenőr, - frissítő- és gyógy masszőr, 77
- gépjárművezető, - gyakorlati oktató, - gyógypedagógiai asszisztens, - gyógytestnevelő, - ifjúsági referens, - informatikus, - internetfigyelő - könyvelő, - leíró, szövegszerkesztő, - mentálhigiénikus, - munkavédelmi ügyintéző, - művelődés-szervező, - projekt menedzser, - pszichológus, - személyi segítő, - szociálismunkás, - tanár. - telefonközpont kezelő A fenti munkakörök jelentős részében főiskolát illetve egyetemet végzett személyeket alkalmazunk. Az alapítvány a rehabilitációs foglalkoztatáshoz kapcsolódóan:
78
a) az Mt. 70/A. §-ban szabályozott esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik, b) segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, c) személyre szóló rehabilitációs tervet készít, az OOSZI vagy az ORSZI rehabilitálhatóságra, a rehabilitáció lehetséges irányaira vonatkozó szakvéleménye esetén annak figyelembevételével, d) foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, e) rehabilitációs megbízottat alkalmaz.
3.8. A TEVÉKENYSÉGEK KOMPLEXITÁSA A fentiekben bemutatott komplex szolgáltatási tevékenységhez komplex intézményrendszer kapcsolódik. A komplex rendszerben a szolgáltatások egymást erősítő tevékenységek! Ez a komplexitás a szervezet előnye és hátránya is egyben, mivel egyféle tevékenységet is nehéz hosszú távon magas színvonalon végezni, ám hat-nyolc félét még inkább. Az alapítvány vezetése és munkatársai mégis igyekeznek minden területen nívósan dolgozni. Az alapítvány Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Hajdúhadházon, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson rendelkezik irodával, illetve valamilyen szolgáltató intézménnyel.
79
Képek az alapítvány tevékenységével kapcsolatban
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
IV. AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az alapítvány szervezeti felépítését kisebb részben az alapító okirat, nagyobb részben az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Az alapítvány fejlődése során mind két dokumentumot több alkalommal is módosítani kellett annak érdekében, hogy kövessék a bekövetkezett változásokat. 4.1. A KURATÓRIUM Az alapítvány legfőbb döntést hozó szerve a háromtagú kuratórium. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapítvány éves költségvetési tervének, annak végrehajtásáról szóló beszámolónak és az éves mérlegnek valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása; b) vállalkozási tevékenység indításának engedélyezése; c) feltételhez kötött támogatások, csatlakozások, adományok elfogadásával kapcsolatos döntés; d) az alapítvány együttműködési megállapodásairól és más szervezetekben vállalandó tagsági viszonyáról szóló döntés; 91
e) az alapítvány belső szervezeti rendjének kialakítása, a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása; f) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapító okirat, illetve a szervezeti és működési szabályzat a kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal. A kuratórium: - jóváhagyja az alapítvány stratégiai tervét; - biztosítja az Alapítványnak az alapító okiratban meghatározottak szerinti folyamatos működését; - gondoskodik az Alapítvány vagyonának az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról; - meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról. A kuratórium működésével kapcsolatos szabályokról a kiadvány 5.7. pontjában lesz szó. 4.2. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Az alapítványnál a kuratóriumtól elkülönült felügyelő bizottság létrehozása kötelező. Az alapítók öt év időtartamára háromtagú felügyelő bizottságot bíznak meg. A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a kuratórium elnökétől és tagjaitól jelentést, az alapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az alapítvány könyveibe és irata92
iba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja az alapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő bizottság működéséről az 5.7. pontban szólunk részletesen. 4.3. AZ ÜZEMI TANÁCS A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét a Munka Törvénykönyve IV. fejezete rendelkezései szerint illetik meg a részvételi jogok. A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács gyakorolja. Az alapítványnál háromtagú Üzemi Tanács működik. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a jóléti célú a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az Üzemi Tanács működésével kapcsolatos további rendelkezéseket a kiadvány 5.7. pontja tartalmazza! 4.4. AZ ALAPÍTVÁNY ELNÖKE Az alapítvány egyszemélyű felelős vezetője az alapítvány elnöke, aki: a) irányítja és ellenőrzi az alapítvány tevékenységét. 93
b) meghatározza azon belső szabályzatokat, amelyek nem tartoznak a kuratórium kizárólagos hatáskörébe, c) gyakorolja az Alapítvány alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört, d) engedélyezi az alapítvány székhelyén az alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést. Az elnök részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat II. fejezete tartalmazza. 4.5. AZ ALAPÍTVÁNY FELSŐ VEZETÉSE Az alapítvány szakmai vezetői az elnök irányítása és ellenőrzése mellett dolgozó: - szolgáltatási igazgató, - rehabilitációs igazgató - gazdasági igazgató. a) A Szolgáltatási Igazgató irányítja és felügyeli az alábbi tevékenységeket: - a támogató szolgáltatások - a tanyagondnoki szolgálat, - a masszőr csoport tevékenysége. b) A rehabilitációs igazgató a Rehabilitációs és Oktatási Központ felelős vezetője. A rehabilitációs Igazgató irányítása és felügyelete alá tartoznak a Központ Intézményei által folytatott alábbi tevékenységek: 94
- látássérültek elemi rehabilitációja, - megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek foglalkozási rehabilitációja, - felnőttképzési - ifjúsági információs és tanácsadó tevékenység. c) A gazdasági Igazgató irányítja és ellenőrzi az alábbi tevékenységek végzését: -
számvitel, pénzügy, munkaügy, társadalombiztosítás, központi ügyiratkezelés, marketing és PR tevékenység.
A fenti feladatokat az alapítvány gazdasági igazgatója által irányított titkárság látja el. d) A szolgáltatási igazgató, a rehabilitációs igazgató és a gazdasági igazgató együttesen köteles: - elkészíteni és rendszeresen karbantartani a belső szabályzatokat; - kidolgozni az alapítvány stratégiai terveit, szükség esetén elkészíteni a terv módosítását; - elkészíteni az alapítvány éves munkatervét és költségvetését; - kidolgozni és végrehajtani az éves PR tervet. Az Igazgatók a fenti dokumentumokat kellő időben kötelesek az alapítvány elnökének illetve a kuratóriumnak jóváhagyásra előterjeszteni. A fentiek alapján jól látható, hogy az igazgatók milyen döntő befolyással vannak az alapítvány tevékenységére.
95
4.6. A MUNKASZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI Az alapítvány belső szervezeti egységei a következők: a) Támogató szolgálatok: - az Észak- Hajdúsági Támogató Szolgálat, - a Humanitás Támogató Szolgálat, - a Szabolcsi Támogató Szolgálat, b) a tanyagondnoki szolgálat c) a Rehabilitációs és Oktatási Központ intézményei: - A DEBRECENI-, A NYÍREGYHÁZI-, SZOLNOKI ÉS HAJDÚDOROGI elemi rehabilitációs intézmények, - a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos projekteket megvalósító munkacsoportok, - az Ifjúsági információs és Tanácsadó Iroda. d) az alapítvány vállalkozási szolgáltató részlege, MASSZŐR csoportja, e) a titkárság. A szervezeti egységeket felelős vezetők irányítják, akik tevékenységüket a SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ ILLETVE A REHABILITÁCIÓS IGAZGATÓ irányítása és ellenőrzése mellett végzik. A titkárságot a gazdasági igazgató irányítja és ellenőrzi. A vezetők és az intézmények elérhetőségei a 3. számú mellékletben olvashatók!
96
V. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE A civil szervezetek, így a Fehér Bot Alapítvány működését számos külső és belső előírás szabályozza: - jogszabályok - szakmai követelmények - belső szabályzatok. Alapítványunk 2011. évben több mint 20 belső szabályzattal rendelkezik. Ezeket most csak felsoroljuk, fontosabb rendelkezéseiket a könyv megfelelő helyein ismertetjük. Az alábbi szabályzatok nagyobb része jogszabályi kötelezettség alapján, kisebb része saját elhatározásból készült: a) Szervezeti és Működési Szabályzatok - Alapítványi Szervezeti és Működési Szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Munkavállalói érdekképviselet működési szabályzata - A Rehabilitációs és Oktatási Központ működési szabályzata - A Támogató Szolgálatok Szervezeti és Működési Szabályzata - A tanyagondnoki szolgálat működési szabályzata b) Pénzügyi Szabályzatok - Számviteli Politika - Pénzkezelési szabályzat 97
-
Leltározási Szabályzat Anyaggazdálkodási és selejtezési szabályzat Kockázatkezelési Szabályzat Munkaruha juttatási Szabályzat Pályázati Szabályzat Közbeszerzési szabályzat Vagyonvédelmi szabályzat
c) Műszaki jellegű Szabályzatok - munkavédelmi szabályzat (Munkabiztonsági vezetői utasítás) - Tűzvédelmi szabályzat - Gépjármű használati szabályzat d) Egyéb Szabályzatok - Adatvédelmi szabályzat - Etikai Szabályzat - Kitüntetési Szabályzat - Panaszkezelési szabályzat - Az önkéntes munka nyilvántartási szabályzata - Adománygyűjtési szabályzat Az alapítvány tevékenysége során a törvényes és sikeres működés érdekében a jogszabályok, a szakmai követelmények és a belső szabályzatok rendelkezéseit be kell tartani, akkor is, ha néha úgy érezzük, hogy fölösleges ez a sok szabály, korlátozza az alkotó energiáinkat!
98
5.1. EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS A kuratórium meggyőződése szerint az alapítvány céljait, feladatait, csak jól felkészült, elkötelezett és kellően motivált munkatársakkal lehet megvalósítani. Erre figyelemmel az alapítvány működése során az egyik kiemelt feladat az emberi erőforrás gazdálkodás. Az alapítvány által az elmúlt években foglalkoztatott személyek számát és az alkalmazottak között a megváltozott munkaképességű személyek számát az alábbi táblázat szemlélteti: NAPTÁRI ÉV
1996 1997. 1998 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007 2008 2009 2010. 2011.
FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA /FŐ/
0 1 3 4 6 6 6 10 12 15 20 63 83 96 103 104
MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK SZÁMA
0 0 1 1 1 1 1 2 3 4 8 33 49 60 59 59
99
a) Munkakörök kialakítása Egy új intézmény, vagy egy új projekt tervezése során lépten-nyomon szembe találjuk magunkat azzal a feladattal, hogy meg kell határoznunk, hogy milyen munkakörök, feladatkörök kialakítására van szükség. Munkakörelemzés során minden esetben alaposan meg kell vizsgáljuk az intézmény vagy projekt keretében végzendő feladatok jellegét és mennyiségét. A szakirodalom szerint - munkakörelemzés az a folyamat, amelynek során meghatározásra kerül a munkakör tartalma (célja, funkciója, a feladatok, a hatáskör és a felelősségkör), a kapcsolatrendszere, valamint az ellátásához szükséges személyes tulajdonságok (képességek, készségek, tudás, tapasztalat és az elvárt viselkedésforma (pl. fegyelmezettség). A munkakörelemzés eredményeit munkaköri leírásban rögzítjük. b) A munkakörök betöltése, munkatársak kiválasztása A fentiek szerint kialakított munkakörök betöltése a munka jellegétől és az elvégzendő munka mennyiségétől függően - munkaviszony - megbízási jogviszony - vállalkozási jogviszony keretében történhet. Az emberi erőforrás gazdálkodás egyik legfontosabb és egyben legnehezebb feladata a munkatárs kiválasztása. Az alapítvány a kialakított új vagy megüresedett munkakörökre elsősorban meglévő munkatársai közül jelöl ki személyeket. Ha nincs áthelyezhe-
100
tő munkatárs, akkor rendszerint meghirdetésre kerül az állás. Hirdetéseinket újságokban és az alapítvány honlapján szoktuk közzé tenni. Az alapítvány még nem rendelkezik HR csoporttal, ezért az álláshirdetéseket, a jelentkezők fogadását, a foglalkoztatás előkészítését az illetékes munkaszervezeti egység vezető és a felettes igazgató végzi. Vezető álláshelyek esetén az előkészítést az igazgatók végzik. Az alkalmazás kérdésében minden esetben az alapítvány elnöke dönt. c) A munkába állás rendje A munka- megbízási- vagy vállalkozási szerződés elkészítése az alapítvány titkárságának a feladata. A titkárság intézkedik a munkavállaló előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatának megszervezéséről. A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás megtartása, a munkaköri leírás elkészítése és aláírása valamint a munkavégzéshez szükséges eszközök átadása minden esetben a munkavállaló munkáját közvetlenül irányító vezető feladata. d) A foglalkoztatás, munkavégzés A munkavállalók a munkaszerződésükben meghatározott munkakörben, telephelyen, munkaidőkeretben, a munkaköri leírásban meghatározott munkát kötelesek végezni. Minden munkavállaló köteles a munkájára vonatkozó jogszabályi, belső szabályzati és szakmai előírásokat betartani. A munkavégzést a közvetlen felettes vezető irányítja és ellenőrzi. A közvetlen felettes vezető jogosult és köteles a munkavállaló teljesítményét folyamatosan és időszakosan vizsgálni, munkáját értékelni.
101
e) A humánerőforrás fejlesztése A bevezetőben említettük, hogy az alapítvány céljai és feladatai megvalósításához szakmailag felkészült munkatársakra van szükség. Az új és még újabb feladatok megoldásához szükséges a munkatársak folyamatos képzése. A képzések középtávú és éves képzési tervek alapján történnek. Munkatársaink jelentős számban vesznek részt főiskolai vagy egyetemi képzésekben, de különböző tanfolyamokon is. 46 diplomás munkatársunk közül 14 kettő vagy még több diplomával rendelkezik. f) Esélyegyenlőségi terv Az alapítvány nagy számban foglalkoztat hátrányos helyzetű munkatársakat, ezért a Munka Törvénykönyv előírásai szerint Esélyegyenlőségi Terveket készít. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza az alapítvánnyal munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen - a nők, - a negyven évnél idősebb munkavállalók, - a romák, - a fogyatékos személyek, valamint - a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint az alapítványnak, mint munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így 102
különösen a képzési, munkavédelmi, valamint az alapítványnál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Az esélyegyenlőségi tervet és annak végrehajtásáról szóló jelentést minden évben megtárgyalja az alapítványnál működő Üzemi Tanács. g) A Rehabilitációs foglalkoztatási program Az alapítvány, mint megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált szervezet „rehabilitációs tanúsítvány”-nyal rendelkezik. Az alapítvány, mint munkáltató feladatainak ellátására vonatkozó tervét foglalkozási rehabilitációs szakmai programban rögzíti. A szakmai program tartalmazza: - a rehabilitációs foglalkoztatás célját, feladatait, formáit, - a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját, - a segítő szolgáltatások körét, valamint azok igénybevételének módját és rendjét, - a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket, - a foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat, - a megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket. A szakmai programot három évre vonatkozóan kell elkészíteni, és az abban foglaltak teljesítését évente értékelni kell.
103
A szakmai programot és a végrehajtására vonatkozó jelentéseket az Üzemi Tanács minden esetben megtárgyalja. h) Az elismerés, a kitüntetés rendje Az emberi erőforrás gazdálkodás egyik fontos eleme a kiemelkedő teljesítmények elismerése. Az alapítvány minden vezetője jogosult az irányítása alá tartozó személyt szóban és írásban dicséretben részesíteni. A kuratórium az általa elfogadott Kitüntetési Szabályzat alapján - az alapítvány logójával díszített Emlékplakett és - az alapítvány logójával ékesített arany pecsétgyűrű kitüntetést adományozhat. Az Emlékplakettből évente 4, a pecsétgyűrűből 5 évente 1 db adományozható. 5.2. PÉNZÜGYI MENEDZSELÉS Az alapítvány pénzügyi vezetésének hármas feladatkört kell ellátnia: Pénzügyi tervezés és kezelés, működtetés, forrásteremtés. a) Pénzügyi tervezés és kezelés: költségvetés, likviditás-kezelés (cash-flow). A tervezés segít abban, hogy a küldetésünk és a kliensek szükségletei vezéreljék a szervezetet, ne a pénzszerzési lehetőségek, segít a prioritások felállításában és így a hosszú távú célok megvalósításában, illetve keretet ad a szervezet összes adományszervezési és bevételteremtő tevékenységének. 104
b) Működtetés: könyvelés, készletgazdálkodás, adó- és TB-ügyek, házipénztár. Az átlátható működés és a pontos pénzügyi beszámolók készítése alapvetően befolyásolja a szervezet pénzügyi fenntarthatóságát, a szervezet céljainak, és konkrét projektjeinek megvalósulását. Az alapítvány bevételeit, költségeit és ráfordításait (kiadásait) a Számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően, a kettős könyvvitel rendjében tartja nyilván. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az elmúlt 15 év bevételeit és kiadásait. SORSZÁM, ÉV
BEVÉTELEK eFt.
KIADÁSOK eFt.
EREDMÉNY eFt.
1. 1996 2. 1997 3. 1998 4. 1999 5. 2000 6. 2001 7. 2002 8. 2003 9. 2004 10. 2005 11. 2006 12. 2007 13. 2008 14. 2009 15. 2010
55 652 1808 4700 7543 6682 12428 21395 43166 71983 111918 158101 189768 241256 274943
386 1808 3208 5714 6977 8725 20829 41344 71083 107210 159412 198169 241236 274934
55 266 0 1492 1541 -609 3703 566 1822 900 4708 -1311 -8401 20 9
ÖSSZESEN:
1146398
1141035
4761
105
c) Forrásteremtés: a pénzügyi tervezés részeként biztosítanunk kell a szervezet anyagi forrásait. A tervezés legfontosabb szempontjai a folyamatosság, több lábon állás és átláthatóság. A non-profit szervezetek lehetséges pénzügyi forrásai: normatív állami támogatások, pályázatírás, EU pályázatírás, adományszerzés magánszemélyektől és jogi személyektől, önfinanszírozás. A Fehér Bot Alapítvány forrásai között 2006. évtől egyre jelentősebb lett a pályázati, elsősorban az Európai Uniós pályázati forrás. 2010. évtől pedig nőtt az adománygyűjtés szükségessége és jelentősége is. Az alapítvány által megvalósított jelentősebb projektek listáját az 5.4. pontban található táblázat tartalmazza. 5.3. ÜZEMELÉS ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS a) Az alapítvány működéséhez rendelkezésre álló ingatlanok Az alapítvány jelenleg (2011. augusztus) két saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik: 4087 Hajdúdorog Fogadó u. 5. 110 m2 4242 Hajdúhadház, Bercsényi u. 7.80 m2 Az alapítvány az alábbi ingatlanokat bérleti jogviszony alapján használja: 4087 4087 4080 4220
Hajdúdorog Nánási u. 4. 217 m2 Hajdúdorog, Tokaji u. 1. 156 m2 Hajdúnánás, Dorogi u. 5. 40 m2 Hajdúböszörmény, Karap Ferenc u. 1. 25 m2 106
4029 Debrecen, Eötvös u. 20-22. 400 m2 4029 Debrecen Eötvös u. 34. 250 m2 4440 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 4-6. II/224., 226 és I/116. 55 m2 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 29. 130 m2 b) a rendelkezésre álló eszközök Az alapítvány a tevékenysége zavartalan végzéséhez szükséges eszközökkel rendelkezik. 2011 augusztusában a fontosabb eszközeink a következők: - 4 mikrobusz - 2 személygépkocsi - 1 terepjáró gépkocsi - 52 asztali számítógép - 10 laptop - 15 nyomtató - 7 szkenner - 11 fénymásoló c) A vagyontárgyak nyilvántartása, leltározása és selejtezése A vagyontárgyak nyilvántartása, leltározása és selejtezése a Számviteli törvénynek és a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően történik. 2011. év elején sikerült a teljes vagyonunkat egy számítógépes nyilvántartásba felvinni. A számítógépes nyilvántartás jelentősen megkönnyíti a leltárok egyeztetését, feldolgozását. d) A vagyonvédelme Az alapítvány kuratóriuma Vagyon Védelmi Szabályzatot alkotott a vagyonvédelmére. A szabályzat kimondja, hogy: 107
- Az alapítvány minden dolgozója köteles az alapítvány vagyonához tartozó tárgyakat rendeltetésszerűen, gondosan kezelni, károsodásoktól megóvni; a felhasználásra kerülő anyagokkal takarékosan bánni. - Az alapítvány irodáit, műhelyeit, és egyéb munkavégzés vagy más tevékenység célját szolgáló helyiségeit biztonsági zárral kell ellátni és be kell csukni a napi munkavégzés befejezésekor. A helyiségeket akkor is be kell csukni, ha a dolgozók csak átmenetileg - pl. ebédidő stb. - nem tartózkodnak a helyiségben. - Ha az adott helyiségben elhelyezett vagyontárgyak értéke ezt indokolttá teszi, riasztó berendezést kell felszereltetni. A riasztó felszereltetése ügyében a munkahelyi vezető javaslatára az alapítvány elnöke határoz. - Az alapítvány vagyonát biztosítani kell. Az egyes biztosítási szerződéseknél az önrész mértékét az elnök határozza meg. A szabályzat az idézett rendelkezéseken túl meghatározza a vagyonvédelmével kapcsolatos adminisztratív és egyéb feladatokat is.
108
5.4. SZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉS a) Az intézményi szakmai programok Az alapítvány - támogató szolgálatai - tanyagondnoki szolgálata - az elemi rehabilitációs intézmények - a foglalkozási rehabilitációs intézmény szakmai program alapján működik. A fenti szolgáltató szervezeti egységek, intézmények szakmai programjai tartalmazzák: - a szolgáltatás célját, feladatát, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, a más intézményekkel történő együttműködés módját, - az ellátandó célcsoport jellemzőit, - a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, - az ellátás igénybevételének módját, - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját, - az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. b) Egyéni rehabilitációs és gondozási tervek Az alapítvány által nyújtott szolgáltatások minden tevékenységi körben személyre szabottak. A szakemberek a klienssel közösen komplex módon 109
felmérik a szükségleteket és igényeket, majd ez alapján elkészítik a rehabilitációs vagy a gondozási tervet. Az egyéni rehabilitációs illetve gondozási tervet szükség esetén módosítani kell. c) A személyes adatok kezelése Az alapítvány és intézményei működése során az alapítvány tisztségviselőinek és munkatársainak fokozott gondot kell fordítani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és más kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseinek a betartására. Az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint: Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az alapítvány működése során különleges adatoknak minősülnek az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó személyes adatok. A személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozóan az eljárási rendet belső szabályzatban határoztuk meg. d) A visszajelzések és panaszok kezelése Az alapítványnál minden szociális szolgáltatást nyújtó szervezeti egység vezetője köteles az ügyfeleket (indokolt esetben a hozzátartozókat is) a szolgáltatás igénybe vételéről szóló megállapodás megkötésekor tájékoztatni a panasztétel és visszajelzés megtételének lehetőségéről. E tájékoztató megtörténtét a megállapodás végén rögzíteni kell. Az intézmények mun110
katársai kötelesek segítséget nyújtani az ügyfelek számára a visszajelzések, és panaszok elkészítésében. A súlyosan látássérült személyek által szóban előterjesztett észrevételeket, panaszokat a munkatársak kötelesek írásba foglalni, ha az észrevétel, panasz azonnal nem orvosolható. A vezetők minden panaszt és visszajelzést munkájukat segítő információként fogadják. Minden visszajelzés /panaszértékelésre kerül, melyről az érintett a panasz illetve visszajelzés benyújtásától számított 15 napon belül értesítést kap. Az alapítvány szolgáltató tevékenysége döntő részben pályázati projektek keretében valósul meg. Az alábbi táblázatban soroljuk fel az utóbbi években megvalósított fontosabb pályázatainkat: Megnevezés Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése HEFOP 1.3.1 Fejlesztésközpontú alternatív munkaerőpiaciszolgáltatások HEFOP-2.3.2 Látássérült embe rek számára Elemi Rehabilitá ciós Szolgáltatás támogatása Látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjának támogatása
A megvalósítás időpontja
A projekt összes költsége (eFt)
A program neve
Pályázati azonosító szám
15017
Látássérült személyek foglalkozási P 24/7 rehabilitációja
2006.06.01 2008.03.31
28209
Sorstárssegítők a HEFOP-1.3.1szociális szférában 05/1.-2005-090121/2.0
2006.07.01 2007.12.31
30987
Látássérültek HEFOP/2.3.2foglalkozási reha 05/1-2005-10bilitációja 0038/2.0
2005.03.01 2006.06.30
2006.12.01 2007.08.31
2007.09.01 2008.08.31
33529
61320
111
Elemi rehabilitációs szolgáltatás nyúj 7998-19/2006tása SZMM VITALITÁS, látássérült szemé lyek P 27/1/1 komplex rehabili tációja
Látássérült személyek számára elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtásának támogatása Látássérült személyek részére rehabilitációs központok működtetése és a KözépDunántúli Régióban kialakítása Gyermekek és fiatalok integrációs programjai
2009.03.01 2010.08.31.
Látássérültek Elemi rehabilitációja
2009.09.01. 2011.02.28.
119900
Megváltozott munkaképességű személyek munkába segítése „Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása
2010.08.01. 2011.11.30.
17.549.
„Lépésről lépésre, AMSZ-2010. munkába/ képzésbe”
2010.08.01. 2011.07.31
9.432
Helen Keller" TÁMOPTehetségsegítő 3.4.4/B-08/1 Esélyegyenlőségi Program
„ELSŐ LÉPÉS”
2010.09.01. 2012.02.29.
59992
Esélyegyenlőségi Program
2010.09.1. 2012.04.30.
44798
„Trambulin” TÁMOP-5.3.1Komplex Fejlesz- C-09/2-2010tői Program az 0003 Esélyegyenlőségért „HELYT-ÁLLÁS” T A M O P Komplex esély5.5.1/Aegyenlőségi Prog- 1 0 / 1 - 2 0 1 0 ram” 0002
2008.09.01 2008.12.31
2009.01.01 2009.08.31
24841
37920
19917
112
Vitalitás, látássé rült személyek komplex rehabili tációja 4861/3
Az önálló életvitel kulcsai: az elemi és a foglalkozási rehabilitáció 4874/A/2 „KI-LÁTÓ?” Komplex ifjúsági program az esélyegyenlőségért Esély az önálló életvitelre
TÁMOP5.2.5/08/1/b
TÁMOP5.4.7/08/2-20090001.
5.5. MARKETING ÉS PR TEVÉKENYSÉG A Fehér Bot Alapítvány vezetése 2006. évtől fokozatosan és egyre erőteljesebben felismerte, hogy a civil életben, így az alapítvány működésében is nagy jelentősége van a marketing és PR tevékenységnek. A szolgáltatások területén verseny alakult ki az azonos szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (állami, önkormányzati, egyházi) intézmények között. Lényegében a civilek között is piaci verseny folyik a források és az ügyfelek megszerzése érdekében. Felismertük azt is, hogy a marketing és a PR tevékenység komoly szakismereteket igényel. A szükséges ismeretek elsajátítása érdekében - az alapítvány felső vezetése tanfolyamok és a szakirodalom segítségével törekedett és törekszik a megfelelő jártasságra szert tenni és - az utóbbi években marketing és PR szakembert foglalkoztat. Az alapítvány vezetése megtanulta, hogy A marketing fogalma az alapítványra adaptálva a következő: • szűkebb értelemben: olyan alapítványi tevékenység, amely a kliensek (ügyfelek) igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt szolgáltatásokat, megismerteti azokat a potenciális kliensekkel, kialakítja az árakat (forrásokat teremt), megszervezi az értékesítést és befolyásolja a klienseket, mint vásárlókat. • tágabb értelemben: az alapítvány egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása az alapítványi felső vezetés feladata, oly módon, hogy az alapítványi résztevékenységek integrációjában (egységesülésében) a marketingszempontok domináljanak. 113
A nonprofit szervezetek körében egyre nagyobb szerepe van a PR tevékenységnek. Alapítványunk is szükségesnek tartja, hogy e tevékenységet tudatosan, szervezetten és előre tervezetten végezzük. 2010. évtől éves PR tervet készítünk. Ezen terv célja az alapítvány és intézményei ismertségének, jó hírnevének erősítése által ügyfelei és támogatói számának növelése, az alapítvány pénzügyi forrásainak bővítése. Az alapítvány számára rendkívül fontos, hogy a marketing és PR tevékenység folytán minél szélesebb körben megismerjék a szervezet tevékenységét. Ennek érdekében: - kiadványokat jelentet meg - 10 éve, 3 havonta kiadja a Hajdúsági Sorstársak című alapítványi folyóiratot, - fenntartja az alapítvány www.feherbot.hu címen elérhető honlapját - közintézményekben plakátokat és szórólapokat helyez el - Referencia filmeket készít és mutat be - Az írott és elektronikus médiában hirdetéseket, reklám spotokat tesz közzé és minden alkalmat megragad interjúk és más tájékoztató anyagok közzétételére. Az alapítvány jó kapcsolatot tart fenn a sajtó munkatársaival. A PR tevékenységben nagy segítségünkre volt és van: Debrecenben: - az Alföld Tv, a Debreceni Tv, 114
- a Cívis Rádió, ennek megszűnése után a Régió6 Rádió, - megszűnéséig a Szól a Rádió, - a Club Rádió, a Friss Rádió, a Méliusz Rádió. Nyíregyházán: - a Kölcsei Tv és a Nyíregyházi Városi Tv, - a Retro Rádió. Gyakran tájékoztatja olvasóit az alapítvány tevékenységéről a Vakok Világa, a Hajdú- bihari Napló és a Hajdú Online (HAON) internetes újság valamint a Hajdúdorogi Újság. Az elmúlt években többször is szerepeltünk a Kossuth Rádió műsoraiban. A Regionális Tv-nek köszönhetően több alkalommal is bekerültünk az Mtv1 közszolgálati televízió híradójába is. A média kapcsolatainkról szólva ki kell emeljük Varga Imre tevékenységét, aki a Cívis Rádió munkatársaként figyelemmel kísérte munkánkat az elmúlt 15 évben. A fogyatékos ügy szakavatott ismerőjeként nagyszerű riportokkal, műsorokkal segítette a hallgatók tájékoztatását, a társadalmi szemlélet formálását. Szolgáltatásaink ismertté tételében és népszerűsítésében jelentős szerepet vállalnak partner szervezeteink is segítik a PR tevékenységünket, különböző fórumok szervezésével, honlapjukon alapítványi hirdetések, tájékoztatók közzé tételével, szórólapjaink és kiadványaink terjesztésével. Rendkívül hasznos számunkra is a Látássérültek Észak- alföldi Regionális Egyesületének hetenként megjelenő elektronikus Hírlevele és a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- SzatmárBereg megyei Egyesületének a „Szemezgető” című folyóirata, amely elektronikusan, magnókazettán és síkírásban is kiadásra kerül. 115
A PR tevékenység és a társadalmi szemlélet formálás szempontjából is kiemelkedő szerepe van a szakmai konferenciáinknak, a projekt nyitó- záró rendezvényeinknek és a kulturális szervező tevékenységünknek is. Az utóbbi 10 évben minden jelentősebb rendezvényünkről videó felvétel készül. Ezeket gondosan őrizzük, de az érdeklődők számára elérhetővé tesszük, egy-egy másolat rendelkezésre bocsátásával. 5.6. KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS a) Kutatások, felmérések Az alapítvány rendkívül fontosnak tartotta és tartja a célcsoport szükségleteinek, igényeinek a feltárását. Ezért 1998-ban, 2000-ben, 2006-ban széleskörű felméréseket végeztünk. Az 1998. évi felmérés során a támogató szolgálat és a lakóhelyi elemi rehabilitáció iránti igény került regisztrálásra. A 2000-ban végzett felmérés a foglalkoztatás, a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos igényeket és elvárásokat vizsgálta. Megállapítottuk, hogy a sorstársak közül sokan szeretnének munkát vállalni, de ez saját erőfeszítéseik ellenére nem sikerül. A 2006. és 2007. években végzett felmérés során a célcsoport részéről, azaz igény fogalmazódott meg, hogy az alapítvány saját nevében és saját telephelyein szervezzen szakmai tanfolyamokat és nyelvi képzéseket. A felmérések fontos iránytűként határozták meg az alapítvány feladatait. Általában a jelzett igényeket nem tudtuk azonnal kielégíteni, hisz a feladat megoldása jelentős ráfordításokat és szakember kapacitásokat igényelt. 2008. év végére azonban a fentebb írt igények mindegyikét si-
116
került megvalósítanunk, amint ezt olvashatjuk a kiadvány I. fejezetében is. b) Szervezetfejlesztés Az alapítvány 2006. évhez képest 2007. évben robbanásszerű fejlődésen ment át. 2006. évben 20, 2007. évben 63 munkavállalót foglalkoztatott. Jelentősen nőtt a bevétele is 111000000 Ft-ről 158000.000. Ft-ra. A dinamikus fejlődés 2008. évben is folytatódott. A változások indokolttá és szükségessé tették, hogy felülvizsgáljuk az alapítvány belső szervezeti és kommunikációs rendszerét. A változások menedzselését nagyban elősegítette a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Menedzser Szövetség által 2008. első félévében nonprofit szervezetek vezetői számára szervezett vezetőképző tanfolyamon az alapítvány felső vezetése által elsajátított ismeretek. 2008. év végén Új szervezeti és működési szabályzat és új Stratégiai Terv készítéséhez kezdtünk. E dokumentumok lényegében elkészültek, amikor a RÉS Alapítvány és az INSPI-RÁCIÓ Egyesület 2009 áprilisában pályázatot hirdetett szervezetfejlesztő szolgáltatások ingyenes biztosítására. Megpályáztuk és elnyertük ezt a lehetőséget. A szervezetfejlesztés nem más, mint a legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott, hosszú távú erőfeszítés arra, hogy javítsuk a szervezet problémamegoldó és megújulási folyamatait, főleg a szervezet kultúrájának egy hatékonyabb és együttműködő diagnózisán és menedzselésén keresztül – különös tekintettel az állandó vagy alkalmi team munkára, valamint csoportok közötti kultúrára – egy konzulens-segítő közreműködésével. A fejlesztők Vágvölgyi Gusztáv (Pabló) 117
irányításával elkészítették a diagnózist és több fórumon megbeszéltük a fejlesztési feladatokat. A diagnózisban a két legfontosabb megállapítás a következő volt: - az alapítvány folyamatosan biztosítja szolgáltatásait, ugyanakkor a forrásai főként pályázatokból érkeznek, amelyek nehezen tervezhetők és gyakran késnek a kifizetések is, kevés az un. saját bevétel; - az alapítvány belső kommunikációs rendszere nem követte a dinamikus fejlődést. A fentiek alapján bővítenünk kellett és kell a forrás szerző tevékenységünket és felül kellett vizsgálni a belső kommunikációs rendszerünket. 2009. október 5. -7. között a szervezetfejlesztési folyamat zárásaként intenzív fejlesztési alkalom került megtartásra Berettyóújfaluban. 11 vezető állású munkatárssal vettem részt a programban. Kovács Arnold és Vágvölgyi Gusztáv szervezetfejlesztők irányították a fejlesztési alkalmat. A három napos együttlét során jobban megismerték egymást a vezető munkatársak és sok kérdésben kicserélték véleményüket egymással és a szakértőkkel. A fejlesztési folyamattal és a 3 napos intenzív fejlesztési alkalommal mindenki elégedett volt. A szervezők és a résztvevők egyaránt rendkívül hasznosnak ítélték meg az alapítványnál végrehajtott szervezetfejlesztési programot. A szakértőktől megtanultuk, hogy a szervezetfejlesztés egy folyamatosan végzendő tevékenység. Ezért a fejlesztő folyamat befejezése után is gondoskodunk a szervezet forrás szerző tevékenysége és kommunikációja figyelemmel kíséréséről. Természetesen azokat a területeket sem hanyagoljuk el, amelyeket a diagnózis készí118
tésekor jónak, sőt kiemelkedőnek találtak a szakértők! 5.7. TESTÜLETI ÉLET a) A kuratórium működése A kuratórium hatáskörét a 4.1. pontban ismertettük. A kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évi két alkalommal tartja. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium ülését az elnökírásban az ülést megelőzően legalább három nappal korábban közölt meghívóval hívja össze, a napirend megjelölésével. A kuratórium határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele, azaz legalább két tagja jelen van. A kuratórium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A kuratórium üléseiről - az ülést követő nyolc napon belül- jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell: - az ülés időpontját és az azon résztvevők nevét, - a napirendet, - az elhangzott hozzászólások lényegét, - a hozott határozatokat. b) A felügyelő Bizottság működése A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az alapítvány felügyelő bizottsága szükséghez képest ülésezik, de évente legalább egy ülést minden esetben tart. A felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
119
- az alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé; - a kuratórium elnöke, vagy bármely tagja felelősségét megalapozó tény merült fel. A kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. c) Az üzemi Tanács működése Az Üzemi Tanácsot együtt döntési jog illeti meg, a 4.3. pontban írt esetekben. A kuratórium illetve az alapítvány elnöke, mint munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: - a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket; - a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a Mt. 77. §ban meghatározott adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet; - a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére,
120
illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket; - a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét; - az éves szabadságolási tervet; - az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését; - a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét; - a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. Az alapítvány elnöke, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: - legalább félévente az alapítvány gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint - az alapítvány tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, - legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, - legalább félévente az alapítványnál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről. Az Üzemi Tanács Ügyrendjét maga határozza meg. Az ügyrend szerint a Tanács évente legalább két alkalommal ülésezik. Az alapítványnál bevált gyakorlat, hogy minden év májusában a három testület együtt ülésezik. Az együttes ülésen részt vesz az alapítvány minden vezetője. Ennek az a leg nagyobb 121
haszna, hogy a testületek tagjai egymás véleményeit közvetlen módon ismerhetik meg. Az együttes ülések fő napirendje: - az előző évi mérleg és közhasznúsági jelentés megtárgyalása - a tárgy évi munkatervek és költségvetés megbeszélése. - az Esélyegyenlőségi Terv. d) A munkaértekezletek rendszere és működése Az alapítvány demokratikus vezetésének biztosítása és a dolgozók döntési folyamatokba való bevonása érdekében a vezetői szintekhez és a szervezeti egységek rendszeréhez igazodó fórumokat, munkaértekezleteket kell szervezni. INTÉZMÉNYI MUNKAÉRTEKEZLET Az intézményi munkaértekezleteket az intézményvezetők, szolgálatvezetők, projektmenedzserek szükséghez képest, de legalább heti egy alkalommal hívják össze. A munkaértekezleten az adott szervezeti egység (intézmény, szolgálat stb.) minden dolgozója jogosult és köteles részt venni. A munkaértekezlet célja és feladata a munkaszervezeti egység előző heti munkájának értékelése és a következő hét feladatainak megbeszélése, a munkavégzés során felmerülő problémák megoldása.
122
REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÁSI DOLGOZÓK MUNKAÉRTEKEZLETE A Munkaértekezletet szükséghez képest, de legalább félévente a rehabilitációs igazgató jogosult és köteles összehívni. A munkaértekezlet célja és feladata: a látássérültek elemi rehabilitációjával, a fogyatékos személyek foglalkozási rehabilitációjával, az alapítványi felnőttképzéssel valamint az ifjúsági információs iroda tevékenységével kapcsolatos tervek, feladatok és problémák megbeszélése. TÁMOGATÓ SZOLGÁLATI ÉS EGYÉB SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGZŐ DOLGOZÓK MUNKAÉRTEKEZLETE A Munkaértekezletet szükséghez képest, de legalább félévente a szolgáltatási igazgató jogosult és köteles összehívni. A munkaértekezlet célja és feladata a szociális alapszolgáltatásokkal (támogató szolgáltatás, tanyagondnoki szolgálat stb.) kapcsolatos tervek, feladatok és problémák megbeszélése.
123
Munkavállalói Fórum Az alapítvány összes dolgozóját magában foglaló Munkavállalói Fórumot szükséghez képest, de legalább évi egy alkalommal az alapítvány elnöke jogosult és köteles összehívni. A Munkavállalói Fórum célja és feladata az alapítvány egészét, a munkavállalók nagyobb körét érintő kérdések megtárgyalása. A Fórumon biztosítani kell a dolgozók széleskörű tájékoztatását és az általuk felvetett kérdések megtárgyalását.
124
VI. PARTNERHÁLÓZAT ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK MŰKÖDÉSE
6.1. PARTNERHÁLÓ A Fehér Bot Alapítvány munkáját hatékony partnerkapcsolati háló segíti. Az alapítvány komplex szolgáltatási rendszerének megfelelően Partnereink között - egészségügyi - látássérültek elemi és foglalkozási rehabilitációs szervezetek - foglalkozási rehabilitációs, munkáltató szervezetek - érdekképviseleti - felnőttképzési - szociális szolgáltató szervezetek egyaránt megtalálhatóak. a) Egészségügyi szervezetek A látássérültek részére elemi rehabilitációs szolgáltatások végzése szempontjából kiemelkedő szerepe van az egészségügyi szerveknek ezen belül a szemészeti klinikáknak és a kórházak szemészeti osztályainak. A régióban az alábbi szervezetekkel mindennapos, szoros kapcsolatot tartunk fenn írásbeli megállapodás alapján: • Az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet (ORSZI) regionális igazgatósága,
125
• A Debreceni Egyetem Egészségügyi és Orvostudományi Centrum Szemészeti Klinika • Kenézy Gyula Kórház - Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató, Debrecen • Jósa András Oktató Kórház, Nyíregyháza • Hetényi Gyula Kórház - Rendelőintézet, Szolnok • a Mátészalkai Területi Kórház • gróf Tisza István Kórház Szemészeti Osztálya Berettyóújfalu Jó kapcsolatot tartunk fenn a vidéki szemészeti szakrendelésekkel is, bár velük külön írásbeli megállapodást nem kötöttünk. Munkánk során fontos partnereink a háziorvosok. Eddig jellemzően velük sem kötöttünk írásbeli szerződéseket, mert nem ez az igazán fontos, hanem az, hogy valóban partnerek legyenek és tájékoztassák betegeiket az alapítvány rehabilitációs szolgáltatásairól. Nagyon sok orvosi rendelőben helyeztünk el plakátot és adtunk át szórólapokat és kiadványokat. b) Látássérültek érdekvédelmi szervezetei Az alábbiakban felsorolásra kerülő szervezetek óriási kapcsolati tőkével rendelkeznek a látássérült emberek körében. Partnerségük jelentős mértékben segítette és segíti munkánkat. - Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete - Vakok és Gyengénlátók Jász – Nagykun – Szolnok megyei Egyesülete - Nyírségi Látássérültek Egyesülete - Vakok és Gyengénlátók Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Egyesülete
126
c) A látássérültek elemi rehabilitációjával foglalkozó szolgáltatók 2007. évtől az országos hálózat kiépülésével rendkívül megnőtt annak a kapcsolatépítésnek a jelentősége, amelyet az elemi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetekkel alakítunk ki és fejlesztünk. 2007. évben együttműködési szerződést kötöttünk: - a Vakok Állami Intézetével, - a Siket-vakok Országos Egyesületével, - A Győri Vakok Egyesületével. 2009 márciusától 2010 májusáig rendszeresen részt vettünk a Szempont Alapítvány által szervezett szakmai műhelyeken, ahol együttműködtünk a kaposvári KI-LÁTÁS Közhasznú Alapítvánnyal, a miskolci Észak- magyarországi Látássérültek Rehabilitációs Központja Alapítvánnyal, a szegedi Kreatív Formák Alapítvánnyal és a székesfehérvári Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülettel. A jövőben is törekszünk arra, hogy a látássérültek rehabilitációjával foglalkozó minden szolgáltatóval szoros és tartalmas kapcsolatot alakítsunk ki. d) Foglalkozási rehabilitációs szervezetek Alapítványunk az elemi rehabilitációs szolgáltatások mellett foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat is biztosít ügyfelei számára. A foglalkozási rehabilitáció elősegítése érdekében együttműködünk az alábbi szervezetekkel:
127
- a Regionális Munkaügyi Központ és kirendeltségei, - a Munkaesély Szövetség Budapest - a Csat Egyesület, Debrecen - az Országos Tranzit Foglalkoztatók Egyesülete, Debrecen - a Pro-team Közhasznú Társaság, Nyíregyháza - a 4M iroda- Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak Szolnok - a Human- Net Alapítvány Nyíregyháza - a Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza e) Felnőtt képző szervezetek Ügyfeleink visszasegítése a munkaerőpiacra alig képzelhető el valamilyen képzés nélkül. Az elmúlt években felnőtt képző partnereink segítségével négy OKJ-s szakmát biztosító képzést szerveztünk. Partnereink sorában találhatjuk: - a Debreceni Regionális Munkaerő fejlesztő és Képző Központot, - az Ipartestületek Oktatási Központja Debrecen - a debreceni Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesületet. f) Foglalkoztató szervezetek A látássérültek és más fogyatékos személyek munkába helyezése ügyében kulcsszereplők a foglalkoztatást vállaló munkáltatók. Szerencsére egyre többen vannak!
128
Partnereink közül pozitív példaként feltétlen meg kell említenünk az alábbi munkáltatókat: - Alföldi Nyomda Zrt. - Credit Up Kft - Derecske Régió és Kistérségi Rehabilitációs Alapítvány - Egyesület a Sérült Emberekért - Hajdú-Coop Zrt. - Hajdú- Sansz Nonprofit Kft. - Inform Média Kft - TESCO GLOBAL Zrt. g) Szociális szolgáltató szervezetek A támogató szolgálati valamint az elemi és foglalkozási rehabilitációs tevékenységünk során rendkívül sok szociális szolgáltató szervezettel kerülünk kapcsolatba. Azokkal, akikkel rendszeresen együttműködünk. Munkatársaink személyes jó viszonyban vannak és kölcsönös az információszolgáltatás. Kiemelkedő jelentősége van a támogató szolgálatoknak, amelyek egyrészt népszerűsítik szolgáltatásainkat, másrészt gyakorta kíséréssel és szállítással elősegítik ügyfeleink eljutását intézményeinkbe. Különösen jó munkakapcsolatban vagyunk - a debreceni Helen Keller Támogató Szolgálattal, - a balmazújvárosi Bihar Támogató szolgálattal, - a nyíregyházi Szent Kamil Támogató Szolgálattal. Törekszünk arra, hogy szociális szolgáltató partnereink közül a leghatékonyabb együttműködéseket írásba foglaljuk.
129
6.2. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A Fehér Bot Alapítvány működése során rendkívül fontos, hogy a működési területén az önkormányzatokkal és azok kulturális intézményeivel, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel jó kapcsolatot épített ki és a kapcsolatokat ápolja. Az alábbiakban felsoroljuk azon szervezeteket, amelyekkel az elmúlt években sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni és ápolni: 1. Az alábbi önkormányzatok Polgármesteri Hivatalai és a város ok könyvtárai, művelődési központjai: - Debrecen Megyei Jogú Város, - Hajdúböszörmény - Hajdúdorog - Hajdúhadház - Hajdúnánás - Nyíregyháza Megyei Jogú Város - Téglás 2. Kiemelt kulturális intézmények: - a Méliusz Péter Hajdú- Bihar Megyei Könnytár, - a debreceni Újkerti Könyvtár - a Debreceni Belvárosi Művelődési Központ - a Hajdú- Bihar megyei Esélyek Háza. - A debreceni Kultúr Park - a nyíregyházi Vadas Park - a Nyíregyházi Falu Múzeum. 3. Általános Iskolák: - a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola Hajdúdorog 130
- a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Debrecen - a Siketek és nagyothallók Iskolája Debrecen - a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Általános Iskola Debrecen - a Göllesz Viktor Általános Iskola Nyíregyháza 4. Középiskolák: - a Bocskai István Gimnázium Hajdúböszörmény - a Hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központ - a Körösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúnánás - a Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza - A RIDENS Speciális iskola Nyíregyháza 5. Felső oktatási intézmények: - a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Óvodapedagógiai és Felnőttképzési Kara - a Nyíregyházi Főiskola Esélyegyenlőségi Irodája 6. Civil szervezetek: - Látásnélküli Világ Alapítvány Debrecen - SINA Hajdú-Bihar megyei Egyesülete Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Debrecen - Érted Élünk Alapítvány Hajdúnánás - Halmozottan Sérült Gyermekekért Alapítvány Hajdúdorog - Handicapes Gyermekekért Egyesület Hajdúböszörmény - Okkal Másokkal Ifjúsági Egyesület Hajdúnánás - Zöld Kör Egyesület Hajdúböszörmény - Debreceni Rádiós Sport Klub
131
- Szivárvány Hagyományőrző Kulturális Egyesület Hajdúdorog - Görög Demeter Kertbarát Kör Hajdúdorog - Bocskai Népzenei Együttes Hajdúdorog - Hajdúsági Sorstársak Együtt Egymásért Egyesülete Hajdúböszörmény - Gábor József Kulturális Alapítvány Hajdúnánás - Bocskai István Kulturális Alapítvány Hajdúdorog - Honismereti és Városvédő Egyesület Hajdúdorog - Őszidő Kulturális Egyesület Hajdúdorog - Vakok és Gyengénlátók Jóléti Alapítványa Debrecen - Hajdúsági Vakvezető és Segítő Kutyaképzéséért Alapítvány Debrecen Az utóbbi hét szervezet számára térítésmentes jogi és számviteli szolgáltatásokat biztosítunk, vezetjük a könyvelésüket és elkészítjük számukra a mérleget, eredmény kimutatást és egyéb kapcsolódó dokumentumokat. Segítséget nyújtunk pályázatok készítésében és az elszámolások elkészítésében is.
132
VII. STRATÉGIAI TERVEZÉS Az alapítvány tevékenységét a kezdeti évektől kezdve egy fajta tervszerűség szerint végeztük. Már 1998. évre készítettünk munkatervet és pénzügyi tervet is. Hosszabb távú tervek készítéséhez nem voltak meg a feltételek. 7.1. A 2004. – 2008. ÉVEKRE KÉSZÜLT STRATÉGIAI TERV 2003. év elején megjelent a rendelet, amely alapján támogató szolgálat működéséhez működési engedélyt és az alapján állami támogatást lehetet kérni. Ebben az évben az állami normatíva összege szolgálatonként 10200000 Ft. Volt. Működésünk során ez volt az első jelentősebb és előre tervezhető bevétel, amely stabil alapokra helyezte az alapítványt. 2003. évben pályázati forrásokból két gépjárművet vásároltunk, így az alapítvány vagyoni helyzete is lényegesen javult. Az év végén létrehoztuk a Helen Keller Támogató Szolgálatunkat és megkezdtük a Vitalitás Támogató Szolgálat létrehozását is. Ez azt jelentette, hogy 2004. évre már több mint Harminc Millió forint biztos bevétellel számolhattunk. Ilyen körülmények között már lehetett gondolkodni egy középtávú terv elkészítéséről. 2004. év elején elkészítettük az első stratégiai tervünket. A 2004. – 2008. évekre kidolgozott Stratégiai Terv I. részében: - számba vettük az elért eredményeket, 133
- felvázoltuk az alapítvány belső szervezeti rendjét. - ismertettük tevékenységünket és A Stratégiai Terv II. részében határoztuk meg a következő négy év feladatait, amelyek a következők voltak: - az anyagi erőforrások bővítése, - a humánerőforrások fejlesztése - a szolgáltatási tevékenység fejlesztése, öt támogató szolgálat létrehozása és a látássérültek rehabilitációjának fejlesztése, - az alapítvány külföldi civil kapcsolatainak bővítése. A dokumentumot több év távlatából olvasva el mondhatjuk, hogy nem terveztünk keveset és a terveket meg is valósítottuk. 7.2. AZ ÚJ STRATÉGIAI TERV ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGALAPOZÁSA 2009. év elején készítettük az új stratégiai tervünket. A jobb megalapozás érdekében alaposan tanulmányoztuk a vonatkozó szakirodalmat. A vonatkozó ismeretanyagot röviden az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a stratégiai szemlélet a nonprofit szervezetek körében is.
134
A stratégiai és a hagyományos tervezés különbségei: Hagyományos tervezés A stabilitás hangsúlyozása
Stratégiai tervezés Dinamizmus, változás orientáció
Hagyomány-orientáltság
Feladat-orientáltság
A jövőbeni döntések irányvona- A mai döntések a jövő megterlának felvázolói vezése Reaktív
Proaktív
Bizonytalan helyzetben a tett- A kétséges helyzetekben is felrekészség hiánya
adatorientáltság
Befelé fordulás
Kifelé fordulás
A járt utat a járatlanért nem A hangsúly az innováción, kreaadja fel
tivitáson van
Lépésenként haladás
Folyamatos haladás
A hangsúly a tényeken és a A hangsúly a lehetőségeken és mennyiségen van
a minőségen van
A stratégiai tervezés: megszabja a szervezet irányvonalát. Fontos: - A stratégiai terv rugalmas irányvonalat kell, hogy jelentsen és nem merev doktrínát. - A stratégiai tervezés folyamat: a terv elkészítése, megvalósítása és értékelése. Nem egyszeri esemény, hanem folyamatos eljárás, melynek alkalmazkodnia kell a szervezeten, esetünkben az alapítványon belüli és azon kívüli változásokhoz. 135
- A stratégiai terv nem egy részletezett terv, ami minden egyes akciót részletesen tartalmaz, hanem nagyvonalakban felvázolja azokat az akciókat, feladatokat, amelyeket az alapítványnak véghez kell vinnie, hogy megőrizze jellegét és identitását. A stratégiai tervezés folyamatának Elengedhetetlen része a környezetelemzés (SWOT-analízis) elkészítése. A szervezet erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek felvázolása, számbavétele. Mind a külső, mind a belső környezet elemzése, feltárása elengedhetetlen. Az alapítvány stratégiai terve tartalmazza a SWOT-analízist, a szervezet küldetésnyilatkozatát, az alapelveket, a szervezeti célokat és a stratégiai célokat. 7.3. A 2009. – 2013. ÉVEKRE KÉSZÜLT STRATÉGIAI TERV BEMUTATÁSA A terv négy részből áll: - a helyzetelemzés - az alapítvány jellemzői és céljai - a stratégiai célok és feladatok - a stratégiai terv megvalósítása (eljárási rend) E kiadvány keretében elsősorban a terv III. részében megfogalmazott célokat és feladatokat szeretnénk bemutatni. A Stratégiai Terv III. részének bevezetőjében rögzítettük, hogy a menedzsment és a kuratórium meggyőződése szerint a Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány fejlődése során az indulási időszak, a megerősödés időszaka és a dinamikus 136
fejlődés időszaka után elérkezett a minőségi fejlődés időszakába. Erre tekintettel a következő években már nem elsődleges cél a mennyiségi növekedés, új intézmények létesítése, hanem a meglévő intézmény rendszer minőségi fejlesztését kell megvalósítani. A minőség biztosítás fejlesztése minden tevékenységi körben alapvető feladat. Az egyes tevékenységi körökben tervezett főbb stratégiai célokat és feladatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Tevékenység megnevezése Támogató szolgálat
Elemi rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció Felnőttképzés Ifjúsági iroda
Kulturális vékenység
Szervezeti fejlesztés
Emberi erőforrás fejlesztés A speciális képzések elvégzése és a szupervízió biztosítása Kistérségi Rehab Irodák Tanárok száLétrehozása mának növe2013-ig lése Nyíregyházi Tanácscsoport létre- adók létszáhozása mának növe2010-ben lése Külön csoport Főállású kialakítása munkatársak 2010-ben felvétele Az iroda lét- Szakemberek rehozása kiválasztása 2009-ben
Működési feltétel fejlesztése Irodafejlesztés, 2 mikrobusz vásárlás
Tevékenység fejlesztése Siketek és nagyothallók bevonásának bővítése
kliensek Irodák terüle- A tének bővíté- számának növelése évi se 200 főre Technikai Klienskör feltételek Bővítése javítása Évi 200 főre Új képzésekhez eszközök beszerzése eszközök megvásárlása
4 új program akkreditációja
Fogyatékos fiatalok számára szolgáltatások biztosítása Amatőr művé- Folyóirat Kiemelkedő vak szemészeti csopor- és tok szervezése honlap fej- lyekre emlékelesztése zés Munkatársak Eszközök Marketing és PR képzése biztosítása fejlesztése
te- Rehab intézmények tevékenysége bővítése Marketing Önálló csoés PR. port létrehozása 2009-ben Menedzsment Szervezet Stratégiai Fejlesztés gondolkodás megvalósítása fejlesztése
137
Saját tulajdo- Forrás teremnú ingatla- tés bővítése nok szerzése
Tanyagondnoki Az intézmény Munkatársak szolgálat létrehozása kiválasztása 2009-ben képzése
Iroda és Szakmai proggépjármű ram elkészítébiztosítása se
Létrehozás Előkészítése 2013-ig
Forrásszerzés Szakmai program kidolgozása
Fogyatékosok nappali intézménye
138
ZÁRSZÓ E könyv lezárása időszakában Fodor Antalné szolgáltatási igazgató irányításával, nagy erővel folyik egy koncert szervezése az alapítvány fennállásának 15. évfordulója méltó megünneplése érdekében. A koncertre 2011. október 13. napján Debrecenben a Főnix Csarnokban kerül sor. Rendezvényünkön a következő jeles művészek lépnek fel: Vásáry André, Szinetár Dóra, Feke Pál, Wolf Kati, Király L. Norbi, Nem Adom Fel Együttes, Krizbai Teca, Zséda A rendezvény fővédnöke: Dr. Szőke László a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztályának vezetője. A koncert védnökei: Kósa Lajos Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere, Bodó Sándor a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének az elnöke, Kiss Attila Hajdúböszörmény polgármestere, Csige Tamás Hajdúdorog polgármestere és Szóláth Tibor Hajdúnánás polgármestere. Itt a kiadvány végén szeretném bejelenteni, hogy a kuratórium köszönetét fejezi ki a munkatársaknak és az önkéntes segítőknek az elmúlt 15 évben 139
végzett munkájukért; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnak, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központnak, a debreceni, hajdúböszörményi, hajdúdorogi, hajdúnánási és más önkormányzatoknak és intézményeiknek, valamint minden más támogatónak és a partner szervezeteknek az alapítvány részére nyújtott segítségért. Külön köszönetet mondunk a Nemzeti Civil Alap Program Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának e kiadvány megjelenésének a finanszírozásáért!
140
1. SZÁMÚ MELLÉKLET Az alapítvány 2011. augusztusában az alábbi munkatársakat foglalkoztatja: Ádám Istvánné Bagoly Tiborné Balla Imre Balogh Ádám Lajos Balogh Gabriella Balogh Miklós Bányász Béla Baranyai György Barcsa Gabriella vezető Bartha András Belsőné Szabó Ágnes Ildikó Bezzegh Tibor Bocz Sándorné Bodó Erzsébet vezető Bora Sándor Borsi Csaba Borsi Józsefné Buri Tímea Csáki Anett Darócziné Terdik Ildikó Deákné Nagy Éva Demeter Attila Dr. Kunkli Tiborné Dr. Szabóné Bokis Edina
Internetfigyelő Takarító Gépjárművezető Gépjárművezető Rehabilitációs tanár Könyvelő Munkavédelmi ügyintéző Foglalkozási tanácsadó Projektmenedzser és szakmai Internetfigyelő Felnőttképzési ügyintéző Gépjárművezető Takarító Rehabilitációs tanár, intézményÜgyfél tájékoztató Internetfigyelő Személyi segítő ifjúsági ügyintéző Rehabilitációs tanár Személyi segítő Esetmenedzser Masszőr Rehabilitációs mentor Támogató szolgálatvezető
141
Dr. Szabóné Fodor Julianna Erdei Viktor
Rehabilitációs tanár
Rehabilitációs tanár, szakmai vezető Fehér Ildikó Projektmenedzser Fekete Antalné Személyi segítő Fodor Antal Sándorné Szolgáltatási igazgató, projektmenedzser Gál Csilla Adminisztrátor Gálné Sallai Irén Munkahelyi segítő, adminisztrátor Gerdenits Emil Karbantartó Gerdenits Emilné Személyi segítő Gergely György Szociális munkás, munkatanácsadó Hadházi Sándorné Személyi segítő Halászné Sáska Margit Személyi segítő Harasztosi Éva Pszichológus, intézményvezető Jakab Zsolt Internetfigyelő Járási Ferencné Személyi segítő Jécsák Istvánné Munkahelyi segítő Jenei Imre Számítástechnikai ügyintéző Karcagi Márta Tanár, művelődésszervező Kardos Lászlóné Személyi segítő Kató Lászlóné Személyi segítő Kelemen Krisztina Takarító Kerékgyártóné Kiss Számítástechnikai oktató, Ilona intézményvezető Kiss Ákos Mentor Kiss Katalin Személyi segítő Kontig Róbert Munkahelyi segítő Kovács Sándorné Támogató szolgálatvezető 142
Kozma Jánosné Kövér Zoltán Kupor István Kupor Julianna Lovas Ferencné Lugosiné Papp Margit Maczurka Csaba Magyari Judit Marjai Vivien Márton Emőke Krisztina Márton Róbertné Mészárosné Bőti Edit Mogyorósi Gábor Molnár Ádám Molnár Anna
Személyi segítő Masszőr Gépészmérnök, technikai ügyintéző Leíró, szövegszerkesztő Személyi segítő Könyvelő Gépjárművezető Pszichológus Munkahelyi segítő Munkahelyi segítő
Személyi segítő Munkatanácsadó Számítástechnika tanár Számítástechnika tanár Idegen nyelvi levelező és oktató Molnárné Kiss Ildikó Számítástechnika tanár Nagy Margit Rehabilitációs tanár Nemes Júlia Esetmenedzser Orosz Istvánné Munkahelyi segítő Orosz Sándor Antalné Irodai ügyintéző Papp Norbert Számítástechnikai ügyintéző Petrusné Bereczki Erika Támogató szolgálatvezető Pocsai György Gépjárművezető Pogácsás Miklósné Szociális gondozó ápoló Rácz András Tanyagondnok Rácz Nikolett Munkatanácsadó Rehó Attila Gépjárművezető Reszegi Orsika Klienskoordinátor Rimánné Kovács Tímea Mentor Edit Rostás Anikó Takarító 143
Sándor Szilveszterné Simon György Szabó Anikó Szabó Gáborné Szabó László Györgyné Szabó Nóra Szabóné Pethő Gyöngyike Szakál Györgyné Szakál Julianna
Tanár Szociális gondozó ápoló Masszőr Személyi segítő Személyi segítő Munkahelyi segítő Számítástechnikai oktató
Gazdasági igazgató Rehabilitációs tanár, számítástechnikai oktató Szalánczi Zsolt Mérlegképes könyvelő, belső ellenőr Szalka Anita Munkáltatói kapcsolattartó, projektmenedzser Szalka László Gépjárművezető Szanics Miklós Szabolcs Munkáltatói kapcsolattartó Szőke Lászlóné Takarító Szűcs Antalné Takarító Tárkányi Edit Esetmenedzser Tóth Antalné Takarító Tóth Judit Munkahelyi segítő Tóth Tamás Számítástechnika tanár, képzési vezető Török Sándorné Személyi segítő Vargáné Juhász Gépjárművezető Hajnalka Vekerdiné Kőkúti Rendszergazda Krisztina Ágnes Verő Ferencné Személyi segítő Volosinovszki Mónika Klienskoordinátor
144
2. SZÁMÚ MELLÉKLET Az alapítvány kiadványai: - Fehér Bottal az Észak- hajdúságban 2000. - Látássérültek Lakóhelyi Rehabilitációja 2001. - Támogató Szolgálat az Észak- hajdúságban 2002. - Látássérültek Elemi rehabilitációja a Fehér Bot Alapítványnál 2007. - „Hogyan segítsünk” 2007. - Fogyatékosokat segítő szervezetek az Észak- hajdúságban 2008. - Látássérültek Komplex Rehabilitációja a Fehér Bot Alapítványnál 2008. - Tájékoztató az Elemi Rehabilitációról 2009. - Minden, ami Braille 2009. - 10 éves az Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat 2010.
145
3. SZÁMÚ MELLÉKLET ELÉRHETŐSÉGEK: A FELSŐ VEZETÉS 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 1. Dr. Szabó Miklós elnök 06/30 688 7926 Fodor Antalné szolgáltatási igazgató 06/30 688 7927 Szakál Györgyné gazdasági igazgató 06/30 664 2689 TITKÁRSÁG 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 1. Tel/fax: 06/52 232 313 Mobil: 06/30 436 8293 TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK Észak- hajdúsági Támogató Szolgálat 4087 Hajdúdorog, Fogadó u. 5 Tel.: 06/52 572 021 Mobil: 06/30 825 3040 146
Humanitás Támogató Szolgálat 4242 Hajdúhadház, Bercsényi u. 7. Telefon/fax: 06/52 952 133 Mobil: 06/30 688 7930 Szabolcsi Támogató Szolgálat 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 4-6. Telefon: 06/52 789 723 Mobil: 06/30 515 1155 LÁTÁSSÉRÜLTEK ELEMI REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEI 4029 Debrecen, Eötvös u. 20–22. Telefon: 06/52 321 145 Mobil: 06/30 694 5671 4087 Hajdúdorog, Nánási út 4. Telefon: 06/52 572 079 Mobil: 06/30 988 5699 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 29. Telefon: 06/42 788 297 Mobil: 06/30 694 5672
147
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS MUNKACSOPORTOK 4029 Debrecen, Eötvös u. 22. Telefon: 06/52 321 145 Mobil: 06/30 664 2687 4029 Debrecen, Eötvös u. 34. Telefon: 06/52 788 770 Mobil: 06/30 919 4088 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 4-6. 224. Telefon: 06/42 787 277 Mobil: 06/30 694 5672 IFJÚSÁGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI IRODA 4029 Debrecen, Eötvös u. 34. Telefon: 06/52 788 770 FELNŐTTKÉPZÉS 4029 Debrecen, Eötvös u. 22. Telefon: 06/52 321 145 Mobil: 06/30 688 7923
148
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...............................................................................5 I. AZ ALAPÍTVÁNY TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE ..........................................................................7 1.1. AZ INDULÁS ÉVEI 1996. – 1999. ................................7 1.2. A MEGERŐSÖDÉS IDŐSZAKA 2000. – 2003. .........11 1.3. A DINAMIKUS FEJLŐDÉS IDŐSZAKA 2004. – 2008. ...............................................................................................17 1.4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK IDŐSZAKA ........................................31 II. AZ ALAPÍTVÁNY JELLEMZŐI ........................................54 2.1. AZ ALAPÍTVÁNY MISSZIÓJA, KÜLDETÉSE..........54 2.2. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJAI ..........................................54 2.3. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ..56 2.4. AZ ALAPÍTVÁNY EGYEDISÉGE ..............................57 III. AZ ALAPÍTVÁNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI .................61 3.1. A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK ÉS A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE ...61 3.2. A LÁTÁSSÉRÜLTEK ELEMI REHABILITÁCIÓJA ...............................................................................................63 3.3. FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ..................................................................64 3.4. FELNŐTTKÉPZÉS ........................................................67 3.5. IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ TEVÉKENYSÉG ..................................................................70 3.6. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG .................................72 3.7. A REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÁS .............77 149
3.8. A TEVÉKENYSÉGEK KOMPLEXITÁSA .................79 IV. AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............91 4.1. A KURATÓRIUM ........................................................91 4.2. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG.....................................92 4.3. AZ ÜZEMI TANÁCS ...................................................93 4.4. AZ ALAPÍTVÁNY ELNÖKE ......................................93 4.5. AZ ALAPÍTVÁNY FELSŐ VEZETÉSE ......................94 4.6. A MUNKASZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI .....96 V. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE .......................................97 5.1. EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS ................99 5.2. PÉNZÜGYI MENEDZSELÉS ....................................104 5.3. ÜZEMELÉS ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS ...........106 5.4. SZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉS ...............................109 5.5. MARKETING ÉS PR TEVÉKENYSÉG ....................113 5.7. TESTÜLETI ÉLET .....................................................119 VI. PARTNERHÁLÓZAT ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK MŰKÖDÉSE ............................................125 6.1. PARTNERHÁLÓ ........................................................125 6.2. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ..............................130 VII. STRATÉGIAI TERVEZÉS .............................................133 7.1. A 2004. – 2008. ÉVEKRE KÉSZÜLT STRATÉGIAI TERV ...................................................................................133 7.2. AZ ÚJ STRATÉGIAI TERV ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGALAPOZÁSA.............................................................134 7.3. A 2009. – 2013. ÉVEKRE KÉSZÜLT STRATÉGIAI TERV BEMUTATÁSA ......................................................136
150
ZÁRSZÓ ..................................................................................139 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................141 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................145 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ...................................................146
151
