Kitűzni a célokat egyszerű. Elérni őket sokkal nehezebb

Kitűzni a célokat – egyszerű. Elérni őket – sokkal nehezebb.

Eredeti (angol nyelvű) változat: © Tom „Big Al” Schreiter, Fortune Network Publishing, 1999-2009 Magyar változat: © D. Bikfalvi Moni, 2010. www.enni-kell.hu Ez a mű a Creative Commons „Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc” hatálya alá tartozik. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd meg a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu címet.

Kedves Olvasóm és Barátom! Bizonyára rengetegszer hallottad már a szakértőktől, a guruktól, a személyiségfejlesztő trénerektől (vagy – pár sör után – bármelyik helyi okosságtól, ami azt illeti), hogy „Célkitűzés nélkül semmire sem mégy. Ez a siker kulcsa.” Természetesen igazuk is van. Ha a célkitűzés a siker kulcsa, akkor mostanra mindannyian szupersikeresek vagyunk, igaz? Nos, sajnos nem vagyunk. Tudod, a célokat kitűzni könnyű. Minden egyes év végén célokat tűzünk ki az új évre, hogy többet fogunk keresni, hogy tornázni fogunk, hogy lefogyunk, hogy kedvesebbek leszünk a családunkhoz, hogy megnyerjük a helyi teniszversenyt, hogy egy órával korábban kelünk fel, hogy több új munkatársat szponzorálunk, hogy több időt töltünk a gyerekekkel... Hé, álljunk csak meg egy pillanatra! Ez egy lista azokról a céljaimról, amelyek nem valósultak meg... Igen, ilyen az életünk. Mindannyian kitűzünk célokat. Ezzel nincs is semmi problémánk. A probléma az, hogy ritkán érjük el a kitűzött céljainkat. Ismerősen hangzik? Ugyanezt hallod a családtagjaidtól, a barátaidtól, a munkatársaidtól, a fogyasztóidtól, az üzleti partnereidtől is? Lefogadnám, hogy igen. A sok odafigyeléssel kitűzött céljainkat bizony nem tudjuk elérni, ilyen az emberi természet. Jót akarunk, de kevesebbet érünk el, mint amit kitűztünk. Miért van ez? Én azt gondolom, hogy mindannyiunknak van egy titkos listája a hibáinkról és a hiányosságainkról, és amikor célokat állítunk, tulajdonképpen ezeket a hibáinkat és hiányosságainkat akarjuk kijavítani. Csakhogy van oka annak, hogy éppen ezek a hibáink és hiányosságaink vannak: mégpedig az, hogy ezek a dolgok azok, amelyeket nehezünkre esik csinálni! Hadd mondjak egy példát. Én kövér vagyok, és ez azért van, mert sokkal jobban szeretem nézni a Travel Channelt a tévében, mint edzésre járni. Számomra ez a választás egészen egyszerű. Ülni egy kényelmes székben, pattogatott kukoricát és jégkrémet enni, közben élvezettel nézni a távoli világok tájairól és kultúrájáról készült filmeket. Vagy átöltözni, elmenni a legközelebbi fitness-terembe, izzadni, szenvedni, küzdeni, erőlködni, és fájdalmasan kimerülni csupán azért, hogy egy vasdarabot mozgassak le és fel, aztán hazamenni egy-két órával később, túl fáradtan még ahhoz is, hogy a Travel Channelt nézzem...

© Tom „Big Al” Schreiter, 1999-2009. Magyar változat: © D. Bikfalvi Moni, 2010. www.enni-kell.hu

Ugyanakkor jóbarátom, Tom Paredes, egészen másképp látja ezt a dolgot. Ő tele van energiával. Nem képes nyugton ülni. Imád fitness-terembe járni és edzeni. Fájdalmas büntetés lenne számára, ha minden este arra kényszerítenék, hogy órákig nézze a Travel Channelt. Bármelyikünknek, ha változtatni akar, célokat kell kitűznie. De ennek a célnak az elérése nehéz lesz számunkra, egész egyszerűen azért, mert ez nem az, amit szeretnénk csinálni. Mit tehetünk tehát? Nem fogom most arra pazarolni az időt, hogy a célkitűzésről beszéljek, mert ez a könnyebbik fele. Mindannyiunknak rengeteg tapasztalata van már arról, hogy hogyan kell célokat kitűzni. Inkább koncentráljunk arra, hogy hogyan lehet elérni ezeket a célokat. Hát nem lenne nagyszerű, ha következetesen elérnénk a céljainkat? Vagy nem lenne nagyszerű, ha tudnánk segíteni másoknak, például a munkatársainknak abban, hogy következetesen elérjék a céljaikat? Persze, hogy nagyszerű lenne, de a megoldásnak egyszerűnek kell lennie. Ugyanis ha bonyolult, többlépéses módszereket kellene követnünk, akkor nagyon sok pont lenne, ahol elvérezhetünk. Olyan megoldásra van szükségünk, amely gyors, könnyű bevezetni az életünkbe, és működik. Úgyhogy először is szükségünk van egy kísérleti nyúlra. Minden kísérlethez szükségünk van tesztalanyokra. Megpróbáltam megint megfűzni Art Jonakot vagy Craig Tuckert, de ők túl okosak ahhoz, hogy önként alávessék magukat ilyesminek. Úgyhogy nem marad más, mint én... és Te. Te és én egy nagyon kemény célt fogunk most felállítani, egy olyat, amelyet gyakorlatilag lehetetlen elérni. És mindössze egyetlenegy egyszerű módszert fogunk alkalmazni, hogy elérjük ezt a célt. Ne felejtsd el, hogy egy olyan cél-elérési technikát akarunk, amely egyszerű és könnyen alkalmazható. Olyat, amely tényleg működik a való életben. Kezdjük velem. Egy közel lehetetlen célt fogok kitűzni magam elé, olyat, amely éveken keresztül megvalósíthatatlan maradt a számomra. Tudnod kell, hogy általában nincs sok problémám a céljaim felállításával és elérésével. Sok barátom azt mondja: „Tom, te csak eldöntesz valamit, aztán mész és megcsinálod. Számunkra ez nem ilyen egyszerű. Mi nem tudjuk azt megtenni, hogy egyszerűen csak elhatározunk valamit, aztán megcsináljuk.” Nos, ez csak részben igaz. Olyasmiket határozok el, amiket nekem könnyű megtenni. Mondjuk több munkatársat szerezni, vagy kiállni beszélni egy csomó ember elé, vagy elindítani egy új üzletet. Ezeket valóban meg tudom tenni, mert ezek könnyűek nekem.


A barátaimhoz hasonlóan, nem tudom csak úgy eldönteni, aztán menni és megcsinálni azokat a dolgokat, amelyek nem könnyűek nekem. Példaként hadd álljon itt pár dolog, ami rettenetesen nehéz lenne a számomra: ♦ autót szerelni, ♦ edzeni, ♦ ülni egy szúnyogokkal teli folyóparton és várni, hogy egy hal akadjon a horgomra, ♦ csevegni csak úgy a csevegés kedvéért, ♦ bevásárolni, ♦ végignézni egy balettelőadást, ♦ hosszasan telefonálni, ♦ végignézni Jerry Springer műsorát a tévében, ♦ siklóernyőzni. Mindannyiunknak vannak erős oldalai és gyenge oldalai. Vannak például, akiknek nehezen megy új munkatársak találása, mert nehezen viselik az elutasítást. Lehet, hogy ettől még nagyon elkötelezettek, és eljönnek minden üzleti bemutatóra – csak éppen sajnos meghívottak nélkül. Nekem ez sosem okozna gondot. Mivel egy közel lehetetlen célt kellett találnom, megkérdeztem a háztartásom vezető hatalmát, azaz a feleségemet, Susant. Ő fogja kiválasztani azt a kihívást, amely számomra a teszt-cél lesz. Mit gondolsz, mit választott Susan? Egy fogyókúrát. Egy fogyókúrát?! Tudnod kell, hogy vadásztam már alligátorra az Amazonas folyón éjszaka, egy apró lélekvesztőn, puszta kézzel. Semmi probléma. Vezettem kicsike repülőgépeket orkánban. Semmi probléma. Még a mexikói ennivalót is túléltem Matamorosban. Csak átmeneti problémát okozott. De betartani egy fogyókúrát??? Fogalmam sincs, hogy hogyan kell lefogyni. Igazság szerint arról sincs fogalmam, hogy kell meghízni. Úgyhogy megkértem Susant, hogy válasszon egy másik közel-lehetetlen célt, egy kicsit könnyebbet. De ő azt mondta: „Nem.” Tudod, milyen kövér vagyok? Igazából nem tartom magamat kövérnek... csak egy kicsit alacsonynak a súlyomhoz képest. A hasam tulajdonképpen nem nagy, csak nem elég erős a hasizmom. Valójában formában vagyok. A gömb végül is egy forma, nem? De azt hiszem, észre kellett volna vennem, hogy valami nem stimmel velem, amikor a helyi élelmiszer-áruház felajánlotta, hogy egy üzletláncot épít ki körém. Na jó, félre a viccel. Egy 82 kilós zsírpacni vagyok. Még soha életemben nem találkoztam olyan étellel, amely ne ízlett volna. Életem minden egyes évében nehezebb lettem, mint az előzőben, és nem hiszek a visszafordulásban. © Tom „Big Al” Schreiter, 1999-2009. Magyar változat: © D. Bikfalvi Moni, 2010. www.enni-kell.hu

A feleségem, Susan, úgy gondolja, hogy ha motivációról és célokról beszélek, akkor meg is kellene tennem. Utálja azokat a trénereket és tanácsadókat, akik csak beszélnek arról, hogy mit kellene tenni, de sosem csinálják azt ők maguk is. Úgyhogy a kihívás megvolt. Susan úgy gondolja, hogy 68 kilóra kellene lefogynom. Ez összesen 14 kg fogyás abból az értékes zsírból, amelynek minden grammját kifizettem. És mindössze 90 napom van elérni ezt a célt. Ez azt jelenti, hogy 1999. december 31-re 68 kilónak kell lennem! Te jó ég! Ez aztán tényleg egy közel-lehetetlen cél. Ugyanis – éppen úgy, mint Neked – rengeteg mentségem van rá, hogy miért ne érjem el ezt a célt. Itt következnek a mentségeim. Először is, októberben 12 napot kell töltenem Olaszországban egy ételkóstolási utazáson néhány network marketinges barátommal. Ez egy hízókúrás út lesz, nem egy fogyókúrás. Másodszor, október utolsó hetében és november első hetében Ausztráliában leszek a jóbarátommal, Mark Davisszel. Meglátogatjuk az én hősömet, a Krokodilvadászt Brisbaneben. Lehetetlen diétázni, amikor az ember utazik, nem? Harmadszor, november 12-től 19-ig a Dél-Karibi-tengeren fogok vakációzni egy luxushajón. Lehet, hogy találkozunk ott, ugye? Az biztos, hogy megtalálsz a Lido Fedélzeten, a nonstop fagyigép mellett. Mindegy, öt nap ezen a hajón biztos, hogy nem lesz a segítségemre, hogy veszítsek a súlyomból. Negyedszer, amikor visszajövök a hajóról, jön a Hálaadás és a Karácsony, a családi összejövetelek. Csak gondolj a bejglikre meg a többi karácsonyi sütikre! Juj. Ötödször, nagyon nehezemre esik az edzés, amióta kétszer is megoperálták a vállamat. Tudom, hogy ez már több, mint hét éve volt, de igazából még mindig nem gyógyultam meg egészen. Hatodszor, valószínűleg nem húzhatom tovább, hogy legalább egyszer ellátogassak az anyukámhoz, nem utolsósorban a fantasztikus házi készítésű csokis keksze miatt. Szóval ezt a fogyási célt gyakorlatilag lehetetlen elérni! Lehetetlen! Hacsak nem leszek motivált, de igazán motivált. És ez a kulcs a célok eléréséhez. Megtalálni az igazán jó motivációt. Motiváció nélkül csak vesztegetjük az időnket grafikonok megrajzolásával, képek összegyűjtésével olyan célokról, amelyeket sohasem fogunk elérni, könyvek olvasásával, még több ígéret megszegésével... mindegy, érted, mit akarok mondani, ugye?


Motivációs technikák, hogy megmeneküljünk... Nos, akkor nézzünk néhány motivációs technikát, amelyekkel esélyem lehet arra, hogy elérjem a majdnem-lehetetlen célomat, a súlycsökkentést. Mert ha én le tudok fogyni, Te is meg tudsz csinálni bármit, amit csak akarsz! Először is, ne felejtsük el, hogy a súlyvesztés még csak egy cél. Természetesen határidőt kell állítanunk hozzá, pontosan meg kell fogalmaznunk, kisebb részcélokat kell állítanunk... egyszóval meg kell tennünk mindazt, amit tanultunk a célállításról – és amelyek nem működnek a valós életben... Hiszen már oly sok célt felállítottál Te is, amelyeket nem sikerült elérned, igaz? A célok felállítása nem nehéz. Azt bárki meg tudja tenni. Amire most szükségünk van, az egy olyan módszer megtalálása, amely segít elérni a célunkat. Mindenkinek van kedvenc módszere arra, hogy hogyan motiválja önmagát. Biztos vagyok benne, hogy nincsen egyetlen üdvözítő módszer mindenki számára. Itt van például néhány technika, amelyet én is alkalmazhatnék, hogy segítsen a fogyási célom elérésében: 1. Javítani a hozzáállásomon. Igen, hallgathatnék motivációs kazettákat, olvashatnék motivációs könyveket. Talán még meditációs felvételeket is hallgathatnék. Valójában már csináltam ilyet nem egyszer, de az egyetlen eredményük az volt, hogy megéheztem tőlük. És mi is lesz, ha elbukom? Kiderül, hogy rossz a hozzáállásom. Hát, ez nem valami vidító lehetőség, nem tesz jót az önértékelésemnek. 2. Megváltoztatni az önmagamról alkotott képet. Ez egy nagyszerű dolog, ámbár könnyebb beszélni róla, mint meg is tenni. Általában rengeteg időbe és erőfeszítésbe kerül. A legtöbbünknek ez túl bonyolult, különösen, ha azonnali eredményt szeretnénk. Különben sincs időm erre, mindössze 90 napom van. 3. Hamis lelkesedés. Biztosan tudod, miről beszélek. Felugrálni a székről, tapsolni, ostobán mosolyogni, és hiperaktívan mozogni. Ezzel általában meg tudunk lepni másokat, de a saját személyiségünk ettől nem változik meg. 4. Kirakni a falra egy karcsú ember fényképét. Erről már biztosan hallottál. Tegyél ki magad elé egy képet, amely a célodat ábrázolja, olyan helyre, ahol minden nap láthatod. Ez nagyon szép. Minden nap emlékeztetni fog a célomra, az igaz, de semmilyen érzelmi segítséget nem ad, hogy el is érjem ezt a célt. 5. Meditálni, és a karcsúságot vizualizálni. Ezt is próbáltam már. A vizualizációmban semmi más nem jutott az eszembe, mint a „Karcsú Menta” nevű nagyon vékony palacsinta, tejszínhabbal és hosszú vékony csokicsíkokkal. Nyami. Valami miatt ezek a technikák egyszerűen nem működnek. Mi mást tehetnénk? Mi a baj ezekkel a módszerekkel, és hogyan találhatunk egy másikat, amely tényleg működik?


Értelem – szemben az érzelmekkel... Valamennyien tudjuk, hogy az értelem remek dolog, de minket, embereket az érzelmeink vezetnek. Ez van. Ha változtatni akarunk, ha motiváltak akarunk lenni, akkor érzelmi indokokra van szükségünk. Ha visszanézel az előbb tárgyalt motivációs technikákra, bizony egyet sem találsz közöttük, amely igazán mély érzelmeket váltott volna ki Belőled, ugye? És éppen ez az, amiért ezek nem működnek. Ha el akarjuk érni a célunkat, ahhoz egy rendkívül erős érzelmi indíttatás szükséges. Ha ez megvan, akkor már nem lesz nehéz elérnünk a célunkat, még akkor sem, ha ez egy közel-lehetetlen cél. És most Te jössz. Mielőtt megmutatnám, hogy hogyan juthatsz hozzá egy olyan erős érzelmi indíttatáshoz, amely aztán rakétaként röpít a célod felé, először Neked is fel kell állítanod a célodat. Itt a Te nagy lehetőséged. Válassz egy közel-lehetetlen célt, amelyet szeretnél elérni. Nem kell ugyanolyan nehéznek lennie, mint az én esetemben, hogy leadj 14 kg-t, de azért feszegesse a lehetőségeidet. Válassz valami olyasmit, amit tényleg nagyon szeretnél elérni. Mondjuk (ha semmi nem jut eszedbe) minden reggel két órával hamarabb felkelni, harminc egymást követő napon nem veszekedni a házastársaddal, ebédidőben minden nap sétálni három km-t, hatvan napig nem nézni tévét... Nos, van már ötleted? Mielőtt folytatnánk, állj meg itt egy pillanatra, és döntsd el, mi lesz a majdnem-lehetetlen célod. Ne felejtsd el, hogy Te is teszt-alany vagy. Ne csalj! Ne menj tovább addig, amíg el nem döntötted, mi lesz ez a cél, és írd is le! Írd ide: A célom az, hogy _________________________________________________________ ________________________________________________________________________ Nos, leírtad? Nagyon remélem. Mert ha nem, ha csalsz, akkor csakis saját magadat csapod be.

Legyünk motiváltak – érzelmileg... Most megosztok Veled egy fantasztikus módszert arra, hogy érzelmileg fel legyél töltve a célod eléréséhez. Tudod, ez nem egy elegáns módszer. Sőt, egyesek talán még durvának is mondanák. De működik! Méghozzá ott működik, ahol ez számít – a való világban. Az elegáns, tiszta, csinos elméletek, a 17 lépésből álló technikák nagyszerűen mutatnak a könyvekben, de amikor igazi kihívás előtt állsz, akkor nem működnek. És most nagy a kihívás, igaz? Biztos vagyok benne, hogy nem választottál egy könnyen elérhető célt! Valójában két tényezője van annak a technikának, amelyet most megosztok Veled. Azért ne felejtsd el, hogy ez csak egy technika, vannak más, lassabb módszerek is, azokat is választhatod. De mi most itt egy bizonyos technikát tesztelünk, és ez nem más, mint a... zsarolás!


Igen, így van. Zsarolás. Biztosan hallottad már sokszor, hogy valaminek az elvesztésétől való félelem mindig sokkal erősebb, mint egy valami megszerzése iránti vágy. Például rendkívül motiváltak tudunk lenni, hogy elkerüljük egy büntetés kifizetését. Lehet, hogy kiveszünk egy fél nap szabadságot, fogadunk egy ügyvédet, bemegyünk a bíróságra, és mindet megteszünk, csakhogy elkerüljük a fizetést. Ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak egy órán át telefonálni annak a tudatában, hogy ez valószínűleg sokszázezer forint nyereséget fog hozni nekünk. A veszteségtől való félelem mindig erősebb, mint a nyereség iránti vágy. Tehát, ha igazán a maximumig motivált szeretnék lenni, ha túl akarok jutni a tornázás iránti ellenszemvemen és le akarom csökkenteni a heti csokiadagomat egy kilóval, akkor ehhez a veszteségtől való félelem eszközét kell használnom. Megmutatom, hogyan működik ez. Fel kell állítanom magamnak egy büntetést, ha nem érem el a célomat. És ennek a büntetésnek elég félelmetesnek kell lennie. Nos, gyerünk. Válasszunk egy büntetést, amely annyira fájdalmas, hogy biztosan elérem miatta a célomat. Itt van pár ötlet. Ha nem fogyok le 14 kg-t december végéig, akkor: ♦ Meg kell látogatnom a haszontalan unokaöcsémet és részt kell vennem a szilveszteri partiján New Yorkban. (Utálok partikra járni. Utálom a haszontalan unokaöcsémet. De végül is szenvedhetek pár órát, annyit kibírok.) ♦ Egyedül, a saját kezemmel ki kell festenem a házunkat. (Ez tényleg nagy munka. És utálnám csinálni. De nem annyira, hogy lemondjak érte a csokoládéról.) ♦ Hét egymást követő napon el kell kísérnem a feleségemet bevásárolni. (Uhh. Ez tényleg fájdalmas. De végül is olvashatok egy könyvet, amíg ő körülnéz az áruházban.) ♦ Nyers tojást és brokkolit kell ennem minden nap. (Juj! Ez rémes. Undorító vacak. De talán ha befogom a szemem és gyorsan lenyelem, akkor könnyen túl lehetek rajta.) Mi a csuda történik itt? Úgy néz ki, hogy egyik büntetés sem elég nagy vagy elég fájdalmas ahhoz, hogy igazán motiváljon engem a fogyásra. Nagyobb büntetésre van szükségem. Ha a büntetés nem elég nagy, a technika sem működik. Nagy, nagy büntetésnek kell lennie. Tehát, mi a legszörnyűbb, legkegyetlenebb, legundorítóbb, legrettenetesebb büntetés, amit el tudok képzelni? Milyen büntetés venne rá arra, hogy most azonnal elkezdjek fogyókúrázni, hogy még a luxushajón is fogyjak? Milyen büntetés lenne ennyire rossz?


Mondjuk ha adományoznék 1.000 dollárt a Bill Clinton Jogi Védelme Alapítványnak! Te jó ég! Ez tényleg szörnyű! Ez annyira szörnyű, hogy máris egészen elment miatta az étvágyam! Nem tudok elképzelni annál rosszabbat, mint hogy a kemény munkával megkeresett, adózás utáni pénzemből ilyen hatalmas összeget adjak egy politikus ügyvédjének. Amúgy sem szeretem túlzottan az ügyvédeket, de egy alapítvány, amely arra szolgál, hogy felmentsen egy politikust, aki a beosztottjával hetyegett! 1.000 dollárt adni a Bill Clinton Alapítványnak alighanem megölne engem... Ez aztán tényleg a zsarolás legrosszabb fajtája. És éppen ez az, amiért működni fog! (Ma, Magyarországon mindenki helyettesítse be ezt a „kedvenc”, előzetesben ülő politikusával... ) Biztos lehetsz benne, hogy 1999. december 31-ére elérem a 68 kilós súlyt. Mert ha nem... nos, az egyszerűen nem lehetséges. Az nem történhet meg! És semmi nem állhat az utamba, hogy elérjem ezt a célt. Ha a demokrata párti barátaim ingyen csokoládét kínálnak nekem, az érzelmi reakcióim azonnal működésbe lépnek majd, és azt mondom: „Kösz, nem, nem vagyok éhes. Igazság szerint egy kicsit émelygek.” Ha a nonstop fagyigép mellett ülök a luxushajón, akkor azt fogom gondolni: „1.000 dollár adózás utáni pénz a nehezen megkeresett jövedelmemből? Nem létezik, nem létezik!” És most Te jössz! Tudod, ez csapatmunka. Te ismered a célomat. Tudod, mi lesz a büntetésem, ha nem érem el a célomat. Ismered a saját célodat. Le is írtad. Most pedig az a dolgod, hogy válassz egy megfelelő, azaz egy rémes, borzalmas, ocsmány büntetést, amely elegendően erős érzelmekkel tölt el Téged. Olyan büntetésre van szükséged, amelytől rosszul leszel, ha csak rágondolsz. Tehát, mi lesz az? Itt a lehetőséged, hogy végiggondold, és írd is le. Írd ide: Ha nem érem el a célomat, a büntetésem az lesz, hogy ___________________________ ________________________________________________________________________ Tehát, leírtad a büntetésedet? Nagyon remélem, Mert ha nem, becsapod saját magadat. Most már elég motivált vagy, ugye? Ha nem, akkor menj vissza, és válassz súlyosabb büntetést. És mi a második tényező? Mert itt még nincs vége. Emlékszel, mit mondtam korábban? Hogy ennek a technikának két tényezője van? Az első tényező az volt, hogy egy kellően rémséges büntetést kell kilátásba helyeznünk magunknak. © Tom „Big Al” Schreiter, 1999-2009. Magyar változat: © D. Bikfalvi Moni, 2010. www.enni-kell.hu

A második pedig az, hogy ezt mindenkinek elmondjuk! Így van. Könnyen lemondhatunk a célunkról, ha senki nem tudott róla. És szükségünk van a rokonaink és a barátaink érzelmi segítségére ahhoz, hogy elérjük a célunkat, mert különben folytonosan kísérteni fognak minket. De így, tudod, mi fog történni? Azt mondják majd: „Hé, Tom! Gyere, egyél még egy fagyit! Bill Clinton ügyvédjének szüksége van egy új úszómedencére!” A barátaink és a nem annyira barátaink is állandóan emlékeztetni fognak minket, és ezzel segítenek, hogy elérjük a célunkat. Hát nem kedves tőlük? Tehát tárd a világ elé a célodat és a büntetésedet is! Minél több embernek mondod el, hogy mit határoztál el, és hogy mi lesz a büntetésed, annál elkötelezettebb leszel. És hogy ne kerülj kínos helyzetbe az ismerőseid előtt, mindent meg fogsz tenni a célod érdekében. Semmi nem állíthat majd meg. Ennyi az egész. A többi Rajtad áll. Kiválasztottad a közel-lehetetlen célodat. Kiválasztottad a büntetésedet, ha nem éred el. És elmondtad mindenkinek. A legjobb úton vagy ahhoz, hogy elérd a célod. Ne felejtsd el, hogy bárki tud célokat felállítani – ez a könnyebbik fele. De Te, aki rászántad az időt és erőfeszítést, hogy végigolvasd ezt a pár oldalt, sokkal többet tudsz, mint bárki más. Te meg is fogod tudni valósítani a célodat. Az összes rokonod, barátod, sőt, még az ellenségeid is irigyelni fognak. Menj és valósítsd meg!

Tom „Big Al” Schreiter

*

*

*

Kedves Olvasóm és Barátom! Talán emlékszel még, hogy Tom azt írta: fogalma sincs, hogy kell lefogyni, és hogy hogy kell meghízni. Te tudod? Lehetséges, hogy a Te céljaid között is ott van, hogy leadj pár kilót? Próbálkoztál már ezzel korábban? Tudod, hogy miért nem sikerült?... Lehet, hogy az „Enni Kell Klub” lesz az a közösség, akik támogatni fognak a célod elérésében. Velünk megtanulhatod az alapvető technikákat, a csapat pedig a segítségedre lesz, hogy ne add fel. Érdekel? Olvasd tovább itt: www.enni-kell.hu Sok sikert kívánok a céljaid eléréséhez! D. Bikfalvi Moni © Tom „Big Al” Schreiter, 1999-2009. Magyar változat: © D. Bikfalvi Moni, 2010. www.enni-kell.hu

Kitűzni a célokat egyszerű. Elérni őket sokkal nehezebb

Recommend Documents