Devai EMKE-fuzetek 4.
Schreiber Istvan
A nepmesek ket tundervara a tortenelem tukreben Kovessi Botond
es Laszlo Gergely
zfnes fenykepfelveteleivel
Az aranyi hegy
es a hegy
a/atti ieudelis epislet tneredvetivei
Kovessi Botond fenykepfe/vete/ei 2006-b6/
Devai EMKE-fuzetek 4.
Schreiber Istvan
A nepmesek ket tundervara
a tortenelem tukreben Kovessi Botond es Laszlo Gergely
szfnes fenykepfelveteleivel
2007
Keszult a Corvin Konyv- es lapkiad6 Vallalat szerkesztosegeben
Igazgat6: Varga Karoly A borft6n: Bal oldalon: Kolcvar romjai, ellSterben a templomered (a XX. sz. masodik feleben)
Jobb oldalon: Az aranyi hegy 2oo6-ban MOszald szerkesztfik: Dani Agnes, Fulop Erika IIdik6 KorrektUra: Ullmann Imola
A szerkesztfiseg cfme: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Lev~lc(m: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138 Telefon: 0254-234500 Fax: 0254-234588 E-mail:
[email protected] Q Schreiber Istvan
() Corvin Kiad6
tC:\ Megjeleneset \eI a Communitas
tarnogatta
Alapftvany
Detcrlerea CIP a Bibliotecii Nationale a Rornaniei
SCHREIBER ISTVAN A MprneIA WI tondbvha a t6rtb1e1em tQIa6erV Schreiber lstvan. Deva: Editura Corvin, 2007 32 p; 21 em. ISBN 978-973-622-358-7
A neprnesek ket tundervara a tortenelern tukreben
3
" ... A varat mindegyik tunder a maga hegyere akarta eptteni. Hhataroztak, hogy egyszerre fognak az ep(tesnek. Egy ejszaka ugyls felepul a var, Tundernek nem kell ahhoz sok ides... - Reggelre allani fog a vararn - jelentette ki az aranyi tunder -, s ehhez nines szuksegern az Isten segrtsegere semI Reggelre azonban osszeornlott vara, s a felkelo nap sugarai csak romjain
jatszadozhattak.
"
"Az aranyi hegyen most mar nyoma sines a varnak. Maga a hegy is omladozik, malladozik, mintha tunderatok volna rajta."
A neprnesek k~t tundervara
4
Aranyvar
Mitosz es valosag Piskitelep vasuti allomasatol, az arboretum mellett a Marosig setalva, a htdon keresztul, rovid id6 alatt elerjuk a 392 meter magas Aranyhegy labanal fekv6 Arany (most Uroi) nevezenl falucskat, Arany (valamikor Aranyvar) evszazados regi telepules a Maros jobb partjan. A Sztrigy a szemben allo parton szakad a Marosba. A regeszek megallaprtottak, hogy az Aranyhegy (M~gura Uroiului) mar a neolitikumban es a korai bronzkorban is ismert, lakott hely volt. A r6maiak nagy jelent6sega ep(teszeti objekturnkent tanortak szarnon, Augit-andezitjet a provincia teruleten els6renda epft6anyagnak tartottak. Jellegzetes vorosesbarna szfnezetil k6zete kellemes szfnhatast keltve valt nevezetesse, Koch Antal Az Aranyhegy k6zete asvanyai c(ma, 1878-ban a Magyar Tudornanyos Akadernia Matematikai- Termeszettudornanyi Kozlemenyeben megjelentetett munkajaban rarnutatott a hegy k6zetenek jellegzetessegeire (llvorhenyes k6zete pseudobrochit es szabo it asvanyokat, valamint granat, amfibol, rubellan, hematit es telanit jegeceket tartalmaz"), Jellegzetessege alapjan mega IIaprtottak, hogy a Varhelyen (Sarmizegetusa), AIgy6gyon (Germizara), es Marosnernetiben (Micia) talalt faragott oltarok, sfrernlekek, oroszlanszobrok stb. teklntelyes reszenek anyaga aranyhegyi k6zet. Az Aranyhegy k6banyaja es a mellette kialakult telepules, egy nagy jelentosegu kozlekedesi utvonal mellett jon letre, Annak idejen ugyanis erre vonult Piskitelep fel61 a r6maiak Ulpia Traiana - Sarmizegetusat Apulummal (Gyulafehervarral) osszekoto hadiutja, ami nagyban hozzajarult a telepules fejl6desehez, akarcsak a Maros kozelsege, ami lehetove tette a k6fejtes anyaganak vizen, tutajjal val6 szall(tasat is. Az aranyi kozet, akarcsak a szornszedos gyertyanosl" mesztufa az idok folyarnan jelent6s szamu k6fejt6 rnunkast, kofaragot vonzott a videkre. A
es
• Gyerty~nos = C~rp;n;~
a tortenelem tukreben
5
fokoz6d6 intenz(v k6fejtes nagyban hozzajarult az aranyi hegy kozisrnert, oly feltOn6en sajatos, kenyerhez hasonl6 alakjanak kialakulasahoz, A hegy alja azt a latszatot kelti, mintha a hegy Mba valaha elsOllyedt volna; a sOllyedesb61 meredek szikladomb emelkedik ki, s a nephit szerint ugy tartjak, hogy ezen lett volna az aranyi var, A falub61 konnyen feljuthatunk a tetejere, A legendas Aranyvar rejtelyes nyomait keres6 turistak es mOkedvel6 regeszek gyakran felkeresik a kenyer alaku hegykepzodmeny tetejet, ahol aztan, ha mas nem, az elragad6 gyonyorO kilatas karpotolja minden faradozasukat. Innen szem ele tarul a Maros volgye, a Kenyerrnezo, a Sztrigy volgve, de a Retyezat es Paring csucsai is rabul ejtik a tekintetet.
A n~phit szerint Arany, D~va ~s Kolc vcircinakkeletkez~ a mondavilcig misztikus vilcigciba v~sz. A Denes Kciroly ciltal lejegyzeH ~s 1909·ben kiadoH legenda szerint, a hcirom vcirat hcirom aranyhajli tiind~r ~p(teHe. "Az egyik a devai, a rnasik az aranyi, a harmadik a Kole-hegyen lakott. Ugy szerettek egymast, mint a j6 testverek. Sokszor osszejottek hoi a devai, hoi az aranyi hegyen, hoi meg a Kolc tetejen, Mikor a lemen6 nap sugarai pirosra festettek a hegyek csucsait, 6k tancra perdOltek es vigadoztak, mulatoztak. Emberi szem nemigen lathatta 6ket, mert amikor ember kozeledett felejuk, azonnal felh6be burkol6ztak s elnlntek, mintha a szel vitte volna el 6ket. A rege szerint egyszer azonban megiscsak gondba estek. A hideg tel-e. vagy az emberek palotainak es gyonyorO hazainak Iatasa-e, maig sem tudhatjuk, azt a gondolatot erlelte meg bennuk, hogy varat epitenek maguknak. Olyan szepet, olyan nagyot, amilyen a dallas h6soknek van. Vagy meg annal is szebbet es nagyobbat! A varat mindegyik a maga hegyere akarta epfteni. Osszebeszeltek tehat, hogy egyszerre fognak az ep(tesnek. Egy ejszaka ugyis felepul a varl TOndernek nem kell ahhoz sok id6. - Ha a j6 Isten megseglt - monda a devai tunder -, en este hozzafogok az eprteshez es reggelre el is keszulok vele. - Isten segjtsegevel en is feleprtem egy ejjel varamat - sz61t a kolci tunder, Az aranyi tunder rosszkedvil es ingerOIt volt, s mergesen kifakadt:
6
A n~pm~k
k~t tOnd~rv~ra
- Nekem nines szuksegem az Isten segttsegere, s rneglatjatok, reggelre cillani fog a varam. Este mind a harman hozzafogtak az ~prt~shez. Mikor a pirkad6 hajnal sugara el6tant a hegyek kozul, mosolyogva pihent meg a devai es kolci tunderek gyonyora varaln. Az aranyi tunder is ~prtett, de reggelre osszeomlott vara, s a felkel6 nap sugarai esak romjain jatszadozhattak. A gonosz tOnder kitekintett, es latta, hogy a devai meg a kolei var felepOIt. Irigyseg fogta el szrvet, hogy a tobbi tunderek ttlltettek rajta. Azonnal boszszu ra gondolt. - Csak orOljetek, tunderek, Ugysem soka orvendhettekl Romba dontorn en varaitokat, s nektek sem lesz varatok, amint az enyemet romba dontotte a sors! Felkapta 6ricisi vakolokanalat, s a Kole vara fele hajrtotta. De nem volt eleg nagy a dobas ereje, meg tel utjciban a foldre esett. A kanal beftlr6dott a foldbe. Helyen nagy kanal alaktl ny(1cistamadt, mely azonnal megtelt meleg vizzel. A b6 es meleg forras ma is megvan, beteg emberek furodnek benne, s egeszsegesekke valnak a vizet61. A kanal alaktl m~lyed~sr61 mai napig is Ka~nak h(vjcik ezt a helyet. Az aranyi tOnd~r m6d nelkOI felingerOlt tljabb kudarea miatt. Fogta masik oriasi vakolokanalat, megforgatta a leveg6ben, sokkal er6sebben mint el6bb, s Kole vara fel~ hajrtotta. De most meg mar oly er6s volt a hajrtcis, hogya kenal elrepult Kole vara folott, s leutotte a Kole vara rnogon fekv6 havas legmagasabb csucsat, Ma is olyan, mintha kessel vagtak volna Ie a tetejet, Ett61az id6t61 fogva h(vj~k ezt a havast Retyez'tnak, ami roman nyelvb61 magyarra fordrtva annyit tesz, mint: lemetszett, lev'gott, csonkahegy. Az aranyi gonosz tunder latva, hogy terve nem sikerOlt, nagy busulasnak adta magat, A j6 Isten segftseget esupa daeb61 meg most sem kerte, tarsal pedig 6rizkedtek t6le, mint a gonosz Ielektol, s (gy az aranyi tunder egeszen magara maradt. Addig busult, meg meg nem halt. Az aranyi hegyen most mar nyoma sines a varnak. Maga a hegy is omladozik, malladozik, mintha tunderatok volna rajta. A devai s kolehegyi tunderek varai pedig allottak sok szaz even cit es
a tfirt~nelem tOkreben
7
sok dicsesegnek voltak tanui. Meg romjaikban is csodaszepek, mintha els6 tundergazdaik ma is bennuk laknanak." Ballun Ern6 a Hunyad megyei Tortenelrni ~s Reg~szeti Tarsulat 25 eves evfordul6jan tartott reszletes beszarnolojaban (191 0), megy~k "rejtelmes multu varaival kapcsolatosan", Kuun Gezat idezve, "a to~ettudomany enigrnajakent" jeloli ezek eredetere vonatkoz6 ismereteinket. Esetleg annyit tudunk r6luk, hogy leteznek, vagy feltetelezzuk, hogy valamikor leteztek. "Csupa kerdojelkent allnak foldunkon e torteneti emlekek s a szorgos kutatastol varjak a feleletet, eredetukrol esak a nepnek tunderrnesei regelnek." A nep tundermeseinek azonban nemesak erkolcsi uzenete, de van egy valosagmagja is, amit konnyelmden elhanyagolni nem szabad. Tobb neves tortenesz megprobalta mar Aranyvar rejtelyet megfejteni, kinyomozni, hogy a valosagban letezett-e, s ha igen, hoi fekudt, ki epftette es mikor. 1902-ben Teglas Gabor Aranyvarrol esak annyit (r, hogy Ira hegykup ep reszet sancolat ovezi s a tet6n tobb godor regi pincelakasokat jelol." Visszamenve az id6ben, K6vary Laszlo Erdely regisegei es tortene/mi em/ekei e(mO, 1892-ben kiadott Ie(rasab61 kinlnik, hogy ittjartakor (a XIX. szazad derekan) "a tet6n semmi varnyom sem mutatkozik." Megjegyzi azonban, hogy Ita domb alatt vannak esak k6falmaradvanyok; tobbi falat a lakosok epitkezesre elhordottak". Benk6 J6zsef 1780-b61 is azt (rja, hogy "Aranyvar falaib61 es koveibol a szomszed falvakban uj hazakat ep(tettek a birtokosok". Mindezen feljegyzesekbcl nyilvcinval6vci valik, Ptogy a XVIII. szazad vegen Aranyvar mar nem letezett, es azel6tti I~tere vonatkoz61ag a hegykup tetejen nem talaltak emhtesre melto nyomokat. Floca Octavian azonban az Aranyhegy labanal lev6 k6falmaradvanyok fel~ iranyftja a figyelmet; szerinte "egy feudalis epulet falmaradvanyairol" van sz6, "egy valamikori (talan meger6sftett?) udvarhaz romjair61." Id6kozben, a leveltarak felfedtek titkaikat: 1333-ban egy Aranyi Istvan nevezetn szolgabtraja volt Hunyad megyenek (megvenk els6 nevileg ismert
szolgabrra ja). 1537-ben Rcipolthy Janos brrta az aranyi uradalmat, akinek anyja Corvin Ianostol perelte el (Teglas Gabor). Az Aranyv~r I~tez~~re vonatkoz6 legr~ebbi utalu azonban 1590-
8
1»61sdrmazik letezett.
A n~k
k~t tOn«Wrv~ra
(K6v~ry t.aszlo es Floca Octavian). Tehat a var akkor mar
1590. marcius 9-en, bokaji Macsk~sy Ferenc fia Gyorgy, a fejedelem bejaroja es unokaja G~sp~r nyertek uj adornanylevelet, Ugyanakkor Balika Peter de Arany, mint nemeti Balika B~lint es asszonylaki RavaszdiJusztinia fia es Orgonas J~nosde Arany is birtokosok voltak itt (K6v~ry l~szI6, Teglas Gabor). A XVII. szazadoan a var a Kapy csalad tulajdona lett. Kapy Gyorgy anyja Gyulay Borbara (Gyulay Samuel leanyal reven jutott Arany (Uroi), valamint Bokaj (B~c~inti) birtokaba. 1631-ben Kapy Andr~s es fia Gyorgy "az egesz Maros vonalan f6 birtokosok voltak". Kapy Gyorgy volt Hunyad megye azon "pogany" f6ispanja, akir61 K6vary l.aszlo, Dobai Istvan "Tisztessegnekoszlopa" alapjan azt (rja, hogy "itt lakvan, egy napon Maria, Anna es Borbara neva leanyai a var ablakabol a Marosra neztek, hoi konnya kedelya szekely tutajosok haladtak, kik eleg mereszek voltak csintalansagbol a Kapy leanyaira nyer(teni: rniert is Kapy utanok kuldott, lehuzatta 6ket s mint lovakra patk6t veretett." Egyes velemenyek szerint, ez a tortenet is megeresrti azt a feltevest, hogy Aranyvar a hegy labanal, egy er{Sd(tmenyszerafeudalis epulet lehetett. Kozelebb leven a Maroshoz, (gy val6sz(nabbnek tanik, hogya Kapy Gyorgy leanyai es a szekely tutajosok kozotti jelenet rnegtortenhessen. 1677-ben, I. Apafi Mihaly fejedelem Kapy Gyorgy f6ispant, a "Beldyfele mozgalom reszeset" Deva varaba zaratta, aki vasba verve ott is halt meg 1679-ben (Benk6 J.). Aranyvar utols6 tulajdonosanak Kapy Gyorgy f6isp~nt tartjak, Floca Octavian szerint a kozepkori varat a XVII. szazadban rornboltak Ie. Ezt az allftast azonban a terepen mind ez ideig nem sikerult igazolni. Ha meggondoljuk azonban, hogy Beldy Palt a fejedelem azzal a vaddal fogatta el es vetette bortonbe, hogy az eletere es tr6njara tor, honnan 1677. rnarcius 31-en kiszabadulva, Teleki Mihaly kancellar ellen egy kudarcba fulladt fegyveres tamadast szervezett, arniert Apafi keresere a szultan elfogatta es a Hettoronyba zaratta, s ott is halt meg, es Kapy Gyorgy e "mozgalom reszese" volt; fehetelezheto, hogya var akkor semmisOltvagy semmis(ttetett meg.
a tOmmelem tOkn!ben
9
H~rom I~nya kozOI Bo.wr~t Toroczkay Istvan b~r6, Apafi Mihaly fejedelem tanacsosa 5 a mezei hadak generallsa: Mariat marosnerneti gr6f Gyulay Ferenc tanacsos, KOz~p-Szolnokf6ispanja, s Annat Matskasy 801dizsar vette felesegul, A XVIII. szazadban (K6vary szerint) Arany "mar a leanyag kezere szallt." Legut6bb a Foldvary csalad bfrta Kapy jogon (T~glas Gabor).
10
" ...Isten seg~gevel en is felep(tem egy ejjel varamat - szolt a kolci tUnder..., s mikor a pirkad6 hajnal sugara el6tant a hegyek kozul, rnosoIyogva pihent meg' a kolci tOnder gyOny6ra v'r~n •.."
.;'_'"
-
"0.
....__ .......-.. ........ --- .. ..'
•
...._...... ... _.......~.- ..
-
"
'
-_. •
---'-
...A kolchegyi v~r falai
allottak sok sZU even at es sok dics6segnek voltak tsnct. Meg romjaiban is csodeszep, mintha tundergazd4ja ma is benne lakna".
Kolcv4r romjai a XIX. szuad derek4n - K6v4ry L4sz16 rajza -
a tort.melem tOkr~ben
11
Kolcvar
A Kendeffyek osi sasfeszke A malomvfzi Kendeffy-var vagy romanosan Kolcvar" (Cetatea Colt) a turistak altai legkevesbe ismert Hunyad megyei lovagvar, Az evszazadok alatt, falai nemegyszer dacoltak torokkel-tatarral, majd elhagyatva az id6 vasfogara maradt. Malomv(z (Rau de Mori), Hatszeg videkenek deli reszen, a Retyezat labanal fekszik. A var romjai Malomv(z kozseg Malomv(z-torok (Suseni) neva hataraban a havasi szoros egyik sznk volgyenek bejaratanal talalhato, ahol egy meredek 720 meter magas sziklaszirtre ep(tettek. Fentr61 minden iranyban gyOnyora kilatas nyflik: delfele a Kis-Sebes (Rau~or) bal partjan egy rnoernlektemplomot latunk: eszakra nezve pedig a hatszegi medence tarul szemOnk ele. Az erd6k ovezte fest6i romok kozott, a turista felejthetetlen latvanyban reszesul, A magasban allo romok felcsigazzak a kepzeletet, 5 nem csoda, ha a nephit szerint Kole varanak keletkezese a mondavilag misztikus vilagaba vesz, s eredeteret a nep tundermesei regelnek, A KisSebes zugva morajlik a var alatt, majd tobb agra szakadozva ontozi Malomv(z kertjeit. A Kendeffy-var felett eljart az id6, lezajlottak a haborus evek, elvesztette hadaszatl jelent6seget, es ahol a Hunyadiak vitezel torokkel-tatarral szembeszalltak, egy ideig mar csak a medve- es zergevadaszok vldam nepe gyalt ossze neha-neha, Innen indultak tovabb a Retyezat sOtet rengetegebe, sziklalra, ormainak megmaszasara: majd a var elhagyatva, az evszazadok vlszontagsagalval dacolva, a sasok tanyaja lett. Manapsag aki arra jar, kegyelettel tekint fel falaira: ernlekeztetnek a letant id6kre, s a zord harcfiakra; megjelenik kepzeletunkben Kendeffy Ilona kepe, amint ablakabol finom szalakat bocsat perg6 ors6jan a melvbe, Malomv(zi Kendeffy Ilona kolcv',i 'es~ie,kitart6 szerelmenek es ha• Kolczv4r, Koltzv4r, Kolcsv4r
12
A n~
Iret tOn~rv~ra
seg~nek tort~nete sok romantikus hajlamu fiatalt vonzott ide egykor, hogy a mesebe i116~Id~t kovetve, az 6don falak kozott fogadjanak orok ha~get
egymasnak. A mesemond6 szerint: "Hajdan~ban, amikor Kole varanak egy tunderszep hajadon malomv(zi Kendeffy Ilona volt urn6je, sOt~tviharfelh6ket hozott a szel Erd~ly fol~; viharfelh6k tornyosultak a Kendeffyek 6si uradalmanak kek egen is; a tortenelem mindent elsoporni akar6 vihara, ismet feldulta a videk bekejet, nyugalmat, Tatar seregek zudultak a hatszegi medencebe, felgyu jtottak a falvakat, s rablancra fazt~k az elfogottakat. Kole varanak v~i azonban vitezul helytalltak. Kendeffy Ilona sasfeszke, az 6si sziklavar falai sikerrel ellenalltak, visszavertek a kutyafeja tatarok minden ostromat. A hordak elvonulasa utan azonban szornoru latvany tarult a varved6k szeme ele: kormos, Oszkos, romba dc5lt hazak tanuskodtak a var alatti, azelc5tt viragzc falu - Malomv(z szomorU sorsarol, A Retyezat rengetegebe menekOIt lak6i lassan-Iassan hazamereszkedtek, visszaszivarogtak, de kozOIOk sokan hianyoztak, nem tt!rtek haza tobbe sohasem. MenekOI~s kozben sokukat elfogtak a tatarok, s rablancra fOzve hurcoltak el 6ket, az ellenszegOIc5ket pedig leOltt!k. A lathataron ~c5 faluk fOstje mutatta az elvonul6 hordak utvonalat. Rablancra kerult Kendeffy Ilona jegyese is. A heves kOzdelem es hare kozepette elfogtak a tatarok, elraboltak es senki nem tudta hova hurcoltak el. Kendeffy Ilona hlaba kerestette, hlaba kutatott utana, sehol nem akadtak a nyornara. Nap mint nap, szomoruan Olt ki az oregtorony erkelyere, es f4jdalommal teli szfvvel merengett, tekintetevel a lathatart kutatva, hogy nem pillantja-e meg valahonnan hazat~r6 jegyeset, Egy napon azonban ablakabol tekintetevel a lathatart kutatva elalrnosodott, es alorn borult a szemere, Alm~ban megjelent jegyese es tudatta vele, hogy rabsagab61 csak annyi arannyal valthaija ki, amennyivel el~rhet rabsaga hely~ig. Ilona nem tudta mire velni az alrnot, nem is nagyon hitt benne. De jegyese k~tszer, harornszor is megjelent almaban, Akkor Ilona elhatarozta, dolgozni fog, nagyon sokat dolgozni, ~jt nappalla t~ve, hogy elc5teremtse a szukseges aranyakat. Nekifogott fonni, es font, font, ~jt
a tOrt~lem
tOkreben
13
nappalla t~ve, 5 ahogyan n6tt fonala hossza, ugy mag~t mind gyorsabb munkara osztok~lte. Egyszer azonban egy csillagos ejszak~n, amikor a hold bekukkantott toronyszobaja ablakan, ~zrevette, hogy csod4k csedala, az ~jf~1utan font fonalsz~lak aranyb61 vannak, ~ minden ~jjel az ejfel utan font fonalszalak aranyszalak lettek. fgy aztan ~jt ~jj~ teve font szorgalmasan tovabb, m(gnem egy hajnalon, kakaskokorekolaskor, valaki megfogta a toronyszoba ablak4n kil6g6, 5 a v4rszirt alj4ig er6 fonal vegen pOrg6 ors6t. Kendeffy Ilona hazater6 jegyese volt. Abban a pilIanatban ugyanis, amikor az aranyfonal hossza es erteke akkora volt m4r, hogy elerhetett volna ra~ga helyeig, lepattantak test~r61 a I~ncok, es hazarohanhatott Ilona szeret6 karjaiba." Utban a v~r fele, a Kis-Sebes bal parti'll, a malomvlzi Kendeffy-v'nzirt "Wt61 nyuptra, melPillantjuk a meredek hegyoldal esyik fennsfki'ra emeh XIV. sdzadi templomer&l6t, a Kendeffy-csa"d valamikori uraclalmi templomt. Alapft4s4nak pontos evet nem tudj~k. Szinte G~bor (1893), Tegl~s G4bor (1910), es Octavian Floca (1957), akik annak idejen mszletesen ~tvizsg~lt4k a templom romjait, egy tal41t faIfelirat alapj4n meg~lIa.. pft0tt4k, hogy a templomot 1692-ben festettek (ez azonban nem a templom epftesenek cUtum't jelzi!). Meg~lIapftott'k, hogy egy p4ratlan epft~zeti elkepzelesr61 tanusk0d6 maemlekr61 van sz6. Az. oltar fole emelt torony, egyreszt a templomer&i vtktelm~t szolgalta, m'sreszt pedig a lejt6 alatt huz6d6, keletr61 konnyen megkozelfthetc5 utat vtktte. A hegyoldal kis fennsdcj'nak alakja, amelyre epult, megszabta a templom kelet-nyugati ir'ny'l A torony es az olt4r kelet fele ircinyul.A templom egy nagyobb helyi~b6I, a teglalap alaku haj6b6l, es egy kisebb kelet fele ir'nyul6, szinten teglalap alaka helyi~b61 ~II. Ez ut6bbiban van az olt4r, f~ lotte a torony (L~ a mellekelt ~br~t (14. old.) Szinte ~bor rajza 1893-b61). A templomba a haj6 eszaki oldalan lehet belepni. A malomvfztoroki uradalmi templom er6dftnM!nyszera epulete roman kori templomok jelleg4!t 6rzi. A templom XXI. szazadi restauralasa el6tti id6kb61 sz'nnaz6 lefr'sok szerint a haj6 keleti ~ nyugati falai h~romszOg alaku orommezc5ben vegz&:ltek; a deli ~ ~zaki oldalfalak pedig egyenes vonalban. A kisebb helyi~ (ahol az olt4r ~lIott) felfele, a torony gula alaku tetejeben V~tl K(vOlr6l,a keleti oldalon ket tamtal er6sftette a helyi~ falait.
14
,
Szinte Gabor rajza
~
Arany 1:20D
E
1893-b61: A templomer6d eszaki oldala
a to~elem
tOk~
15
A haj6t az apszistol" egy diadal (v valasztona el; az apszist a toronyt61 pedig felhengeres alaku boltozat. Az epulet tetlSszerkezete hianyzott. K(vOlr61 a falakat levakoltak, BelOI a falak egyszenlek, egyenesek voltak, csak a d~li ~ azaki oldalon volt egy-egy fallMlyed~ liithatcS;keleten ~
nyugaton pedig egy-egy f~lkorOs ablak. Teglas Gabor es K6vary Laszlo feljegyzese szerint, a romokban lev6 templom falan, tobb regi nev volt olvashat6: "Tobias Decsi de Borosnyo hic fuit paedagogus Nicolai Kendefi 1692"; ,,1627-lkafalvi M4rton-Kendeffy Mihaly udvari papja." Szinte Gabor (1893) kulon megjegyzi, hogy "a falban jobbr61e balr61 fOlkA vannak hagyva a szertartU wiMra", majd reszletesen beszarnol a templom falfestme",yeirdl: "A szentely festese gondos, rnig a chorus (l) festese lanyhabb gyorsfestes, A diadalfv kozpontjaban Krisztus-fej lathat6 aranysarga glorlaval, igen gondos kivitelben. A szentely horizontaliter ket mez6re oszlik, a fels6 mez6ben. a nezovel szemben Krisztus tr6nol fogadja a 12 tanttvany hodolatat, kik sorban, jobbr61 hat, balr61 hat, feleje kozelednek. Az als6 mez6 festett fulkekben 9 profetat abrazol, Az egyes zugok gloriettekkel, szarnyas cherubinekkel= toltettek kit A boltozathajlas kezdeten keskeny szallagon nehezen kivehet6 felirat, s rajta az emlftett evszarn 1692. A szentely jobboldali fOlkejeben alul egy r6mai feliratos m4rvanyk6 fekszik, melynek beuli teljesen elkoptak. A chorus··· feher alapon voros szallagok altai harorn l1'ezlSre osztatik, 51 folytat61agosan vannak egyes jelenetek Krisztus es M4ria' eleteblSl el6adva; de az abrazolas annyira fogyatekos es a fal annyira kopott, hogy az egyes jeleneteket ki nem vehettem. EgyedOI a deli fal vegen tOnik fel egy jelenet hatarozott alakban, a nap szekeren negy lovat hajtva (teljesen r6mai minta utanl amint felemelkedik. A szentely fve alatt a kovetkezo abrakat vehettem ki:
·apszis(apsis), gor. = a temp/om haj6jahoz csat/akoz6 f~/kor, aho/ az oltar van. ··cherub, ht9Jer=az angya/ok nyo/cadik kara. ···Chorus (k6rus),gor.= f. mekkar 2. a temp/omok azon resze, ahal az mekJcar helye van 3. karzar 4. a nap; zsolazsmAt ~6 szerzetesek he/yeo Szinte Gabor a sz6 ezen jelent~ gondo/harott.
16
A n~
k~ tOn~~ra
1. Krisztus k~t angyal tarsasagaban ebedel asztal mellett, egy n6 taltal kezeben kozeledik, m~sik poharral: 2. Haj6 a tengeren, benne a tanR:v~nyok. Krisztus P~tert partra hozza a v(zb6l. 3. A mar emlftett Krisztus-f6. 4. Az angyal Toblas szemet megkeni. 5. Krisztus ket tanftvanya t~rsa~g~ban, el6tte egy alak nagy teher alatt gornyed." Octavian Floca csak annyit jegyez meg, hogy ,,~rdekesek a XVII. szazadi naiv falfestmenyek nyomai" (1957).
A nemrq befejezett restaur~l~si munUlatok folyalNn, csak IIaIY ~1ta1~nosUgbansikeriih a templom fennk6zoh jellepetesRgeit mes&izni. A templom kOIs6 kornyezetet pedig teljesen megvaltoztattak, Szinte G~bor meg azt (rja, hogy "az 6ri~si di6- ~ gesztenyefak, s a m~ly vOlgy rejtekeb6l, mintegy varazsutesre bukkan eI6 •.• Idd6lt sfrlcovek mutat;a, hosY itt va"
mikor temetG is volt". Tegl~s Gabor is megjegyzi, hogy "alant (a v~r alattl) egesz ligetet kepeznek a szelid gesztenyefak es terebelyes di6f~k", 5 meg hozz~fazi, hogy Ita v~r oldalan is, nehany termetes szehd gesztenyefa" lepte meg. KOlon kiemeli, hogy J6zsef k«dig a v~r alatt bazilita kolostor is ~Iott. A bazilitakr61 tudnunk kell, hogy a vil~gt61 elvonultan aszketikus eletet eltek, kozosseguk elterjedt az egesz Kozel-Keleten; bels6 eletUket Nagy Szent Baszileiosz szabalyozta, A szerzetesrend elnevezese nyugati eredeta, csak ott hasznalatos, A keleti egyhazban ugyanis csak egy szerzetesseg van. Szakebb ertelemben a bezilltak elnevezes a gorag katolikus szerzeteseket jeloli, akiknek rendjet az 1596 ~vi breszti uni6 utan Romaban, az Ordo Sancti Basilii Magni nevvel lllettek, A Kendeffyek kezdetben r6mai katolikus vallasuak voltak, k~s6bb tertek ~t a reformalt hitre, amint ezt az 6raljaboldogfalvi templom tortenete is igazolja. A malomv(ztoroki volt uradalmi templom romjait a XXI. szazad els6 eveiben az allarn restauraltatta es jelenleg a gorogkeleti egyhaz szerzetesei makOdtetik. Malomv(ztorokon reformatusok nincsenek, a Kendeffycsalad pedig nem igenyelte vissza malomv(ztoroki tulajdonat. A Kendeffy-csal~d malomv(ztoroki uradalmi temploma a Mavel6des-
a tOrh!nelem wkn!ben
17
es Vall~sOgyi Miniszt~rium Tortenelrni Maeml~kek Orszagos lntezetenek, 2004-ben osszeall ftott TOIf~nelmi mUemlekek erma jegyzekeben 469 sorsz~mn~llMI 2004: HD-II-m-A-03460 k6ddal, hivatalosan tOrtenelmi maemleknek van beiktatva. Innen folytatva az utat, meredek hegyl~bhoz ~ri.ink, melynek csucsan elfrhetetlennek a.tsz6 magasYgban feWrlenek Kolevilr romjai. Erd6k sara lombja alatt meglehet6sen meredek hegyi uton kapaszkodunk fel, s egy volgyon atkanyarodva, mintegy fel6rai gyaloglas utan el6ttOnk allnak a v~r esonka falai. IsmerlcedjOnk meg a vilrral Szinte Gabor 1893-ban kiadott, nagyon reszletes alaprajz~t es le(r~~t kovetve: "A m~ mindig szilard falak egyenetlen talajon, ~ 8-9 meter magasan allanak, ugyhogy a varba esak a kapun (A) juthatunk be. A var alakjat azon sziklacsdcs hatarozza meg, melyen epult, s (gy az harornszog alaku, melyb61 ket oldal fallal van elzarva, a harmadik oldalon a 200 meternyi fOgg~lyes szikla, melynek I~~t a Kis-Sebes mossa, minden kentest foloslegesse tesz. De a rnegkozel rthet6 eszaki es deli oldalon is a termeszet altal nyujtott el6nyOket gondosan aknaztak ki az eprt6k. Ugyanis az eszaki oldal magas fallal (7 -8 ~er) lett elzarva, a deli oldal pedig mely bevagassal, mely vtzzel is elaraszthato volt, eros, kett6s homlokzatu fallal es ket polygon toronnyal oly er6s vedelmet kepezett, mely az akkori id6k ostromeszkozeivel batran daeolhatott. A varudvar kiesiny terulet (BeG), melyet egy hatalmas oregtorony (F) es ket lak6szoba tesz ~ szakebbe. De mindig eleg volt 100 ember befogadasara, kik az 6rseget es v~6szemelyzetet kepeztek. Az egesz var tiszta termesk6b61 epult, melyet ott helyben a sziklatet6n fejtettek, esak a meszet es porondot kellett faradsagos uton ide szalhtani, A vakolat meg rajta van a falak kulsejen, s esak egy hannad reszben hullott Ie az es6nek kitett fedetlen falakr61. Az alap meg mindenutt szilaedan ~II, s a bornlas felulr61 indult lefele. A tornyok csonkan merednek eg fele, s nem tudjuk rnikent vegzc5dtek. VaI6sz(na, hogy fatet6 fedte, mert cserepnek, vagy tegl~nak nyoma nines a tormelek kozt, A legfels6 sor lc5resei eltOntek az id6k viharaban, csak az als6bb emeletekben itt-ott alkalmazott nyil~ engednek azok formaira kovetkeztetni. Boltozat sehol sem volt, s meg az ajt6k szemoldoket is tolgygerenda helyettesfti, mely a legtobb
A nepmesek k4!ttOnd4!rvara
18
.
Aliov.. 1:200 Kolcvsr alaprajza Szinte Gabor uun 1893-b6/
\
,
a tort.melem tOk~n
19
helyen ma is ott van ket vegevel befalazva; csak az ablakok (ve volt boltozott, mi valogatott lapos klSblSl telt ki. Faragott klSre csak az oregtorony ablakaiban s itt-ott a falakon rendetlenOI alkalmazott IlSreseknel akadunk. Az egesz var egyseges terv szerint epult, csak a torony mutatja kesl5bbi hozzatoldas jelet, s habar a varszerkezet szerves reszet kepezi is, kes6bbi vagy ut6gondolat szulemenye. Megtarnadhato e var csakis a deli oldalon volt, itt pedig az ostroml6 ezer veszelynek tette ki rnagat a varfal es bastyak tobbszoros hornlokzatarol biztosan lovoldozlS vedok elott, Ostrom alkalmaval az (A) kapu egy ideiglenes vedfallal volt elzarva, s a kozlekedes az (I) bastyan ~t csak felvon6 h(d altal torrent, melynek sarkai meg malg is lathatok a sziklafalban. A (K) ter rnestersegesen bemetszett hely, vrzfogo volt, egynegyed reszben rnestersegesen epftett falakkal, melynek vizet a var osszes helyer61 gyOlemlett esevrz szolgaltatta. Az oregtorony (F) a legmagasabb ponton all, tisztan sziklara eprtve 2 meter vastag falakkal, quadrat alappal, ket emeletre osztva, melyb61 a foldszint egyenetlen talajjal alig volt ket meter magas, s csak ajtonyilassal volt ellatva: ablakai nincsenek, s csak pince gyanant hasznalhattak: rmg az elslSemelet ragas ablakaival (110 - 150 m), melyek eszakra es nyugatra neztek a hatszegi volgybe Ie, eleg kenyelrnes lakohelyul szolgalhatott, Folotte a masodik emelet a harcosok helye volt, ma mar csak a gerendavegek szarnara hagyott Iyukakat latjuk: de a IlSresek eltOntek. E torony ablakai faragott klSblSlalkotvak, de minden drsz, vagy tagozas nelkul, Hoi volt az erkely, melyre a monda szerint Kendeffy Ilona kiOlt, nem is kepzelhetem, mert ilyennek meg gyamkove sem maradt meg. Az ablakok meg ma is azon allapotban vannak, amint azokat ostrom alkalmara betet kovekkel rnegszukttettek, es IlSresgyanant hasznaltak. E-D ket olyan lak6szoba, hoi a varlSrizet pihenlSjet tartotta, rnereszen a fal szelere epftve. Ennek csak a kepen lathato bejarata fellSl gylSz6dhettem meg, mert a falak legtobb helyen csak a fold szineig ernek, s ajt6i, ablakai elhelyezeserol nem adhatok szarnot, Az (I) torony tisztan a kapuvedelem eszkozlesere epult, s az ellenseget igazan csak sajat testen at engedte a varba, Ket emeletre volt osztva, melyblSl az als6 atjaro 2,30 m magas, a kozepso lak6 2 m, a felslS 2,55 m vivohelyOI szolgalt, Keleti oldalan meg a kandall6 nyomai lathatok a falban (a).
20
A nepmesek ket tOnderv~ra
.
~ .~ E
,
'.
e
-
~I'.: :
'If
e
J
0 ~
e ~ ~ ~
c
e
2
eo
~-:
:0 '0 ..0
-~ G::'I
~
~
:20 c co._ -e .~
...
-.... ~
u
:
~
-.... ....
~ ~
~
0
- -._ - ._ ~
~.
N ~
-c
~
~
~
(J ~
~ ~
t::
:0 N
:0
~ c-,
c
e0
-
S
'"
~ ~ ~
e N
V')
a tOrt8leIem tOkreben
21
Az egesz toronytest magassaga 8 meterig terjedhetett, s ezen felul a tet6. Falvastagsaga 2 m~tert61 folfel~ szGkOI 3,5 m-ig. A d~li falleger6sebb vedmavet kepezett onmagaban is a ved6k n~lkOI, kik a most hi~nyz6 koronajan biztos menhelyr61 l6dozhettek az ellensegre: alapja alant reszint kifele hajlik, mintegy 2 meter magassagig, fennebb teljesen fOgg~lyes es 1,60 m vastag, csak nehany vtzateresztc nyn~ssal b(r a mai alakjaban. A (H) torony gyongebb falakkal, als6 reszen pincenek vagy eppen v(ztart6nak szolgalt, fels6 reszeben 6rseg foglalt helyett. A varudvarral csak egy igen szak nyt1~s koti ossze, Egy~ltal~ban az egesz v~r igen gazdasagosan van ~p(tve, a gyongebb helyen a falak erc5sek,m(g a termeszet altal vedett helyen gyong~k, csak a szuksegnek megfelel6en voltak ep(tve; de az elrendezes mesteri s maga a hely valasztasa is zsenialisnak mondhat6, ugy hogy batran bevehetetlennek mondhatjuk, ha az c5rs~ eleseggel j61 ellatta magat, SOteterd6k arny~b61 mint egy feher pont, villog el6 a hatszegi sfkr61 tekintve, s m(g r61a a kil~t3S nagyszerO', addig azt csak a gyakorlott szem fedezheti fol. H A v3r utols6, Octavian Floca ~Itali 1957-es lefrasa alig kOlonbOzik 5zinte Gabor reszletekbe men6 lerrasato], V~lem~nye szerint a vastag falu emeletes (F) Oregtorony (donzson) a XIV. szazadban vagy legk~s6bb a XV. szazad elejen epOIt. A ket sokszogn tornyot (H,t) pedig k~s6bb ~ftettek a varsancok, es az atj~r6h(d felOgyelete vegett, A varvedelmi konnyG toze~ szamara kepzen szeles 16resek mar a XVII. szazadra utalnak. Az oklevelekb61 nyilv~nval6va valik, hogy Kolcv'r a gyonan gyarapo-
deSKende, Kendeffy-csal'd GSilovagv'ra volt. Az okmanyok egesz sorozata szemleltetl a csalad gyors felvir~gzasat, fc5lrenta Hunyadiak alatt. Birtokaik kiterjedtek a Nagyv(z· mellen falur61 falura, s a Sztrigy rnenten egeszen Ponorig. Hadakban viselt vltez voltukkal nagy kegyben allottak az udvarnal, s Matyas kiraly halcilaig, a Vaskapu c5rizete is rajuk volt brzva, Ekkor azonban egyszerre megszakad a dotaciok sora. Corvin lanost mar perrel is tamadtak, s6t notaztattak is kivfvon jogaik csorbrtasa vegett, - I. (Nagy) lajos kiraly 1359-ben kelt egyik oklevele emhti elc5sz0r a • Nagyv(z a: Sebesv(z,rom~nul R~ Mare
22
A n¢p~k
k~t tOn~rv~ra
helyseget "possessio Malomwyz in districtu de Haczak" neven. A kir~ly elrendelte, hogy a hatszegi kerOletben lev6 helyseget adjak vissza malomvrzi Kende Mih~ly ozvegyenek, 6si birtoka volt e csatadnak, valamint a velOk rokon Kenderes csaladnak, kik itt szinten udvarhazat tartottak fenn. (Kis Gabor utan). - 1404-ben Zsigmond kir~ly Marosujvaron kelt adornanyleveleben Malomv(zi lanes Kende flanak, es altala edes fitestvere Kendenek, fiagra szal161agadja Nuksora birtokot, mit el6dei is bekeben bfrtak akarcsak Malomvtz, Malomv(ztorok, Sebestorok (Gureni), Oncsokfalva (Unciuc) birtokokat (Szinte Gabor, Tegl~s Gabor utan). - 1412-ben ezen adomanylevelet megerosni es kiadja a gyulafeherv~ri kaptalan (Szinte Gabor utanl, - 144O-ben megnyerik a valamikori Havaspathaka neva possessi6t, a mai Valea Daljivel szomszedos, mar nem letez6 helyseget (Tegl~ Gabor utan), - 1447-ben a gvulafehervari kaptalan Boldogasszonyfalva birtokaba, es az itt szombati napon tartani szokott vasar varnszedes jogaba iktatja a csaladot, melyet a kormanyzo Hunyadi lanes Kende fia lanosnak, testvere Kendenek nevezett Ianos fiai Kendres, L~szl6 es Mikl6snak adott hadi szolgalataik jutalmaul (Szinte Gabor utan), - 1451-ben Hunyadi lanes korrnanyzo, Kenderes t.aszlo kerelrnere, Boldogasszony varosanak szombati napon tartani szokott vasarjogot ad a csaladnak (Szinte Gabor utan), -1453-ban V. L~sz16t61megnyerik Wizkozt, a mai Hobitat ITegMs Gabor utan). -1459-ben M~ty~s kiraly magasztal61ag felsorolja a csalad elevulhetetlen erdemeit, melyet Hunyadi Janos harcaiban es a havasok vedelmeben szerzett, es a csaladnak adornanyozza a Hatszeg hataraban lev6 6rtornyot es Varalya possessi6t* (Szinte Gabor utan), - 1462-ben M~ty~s kir~ly pallos jogot ad Kenderes Janos es Laszl6 fiainak az elszaporodott rablas es utonallas kiirtasara (Szinte Gabor utan), - 1493-ban 1501-ben toronynak H Turris supra possessio Malomwyz"kent ernlftik a malomv(zi eresseget (Kiss Gabor, Teglas Gabor utan),
es
• A mal arv4ralja (Subcetate)~ a (lJIMe I~v6 &torony. Az adom4nyle~I Boldogfalv4t orszlgos vb4rral ~ vb4r v4mszec:MsjOBBai bfro mez6v4rosnak emllti.
a tOrtt!nelem tOkreben
23
- 1511-ben egy oklevelben, malomv(zi Kendeffy Mih~ly fiai L~szl6 es Mikl6s, azzal vadoltak be az erdelyi vajda el6tt Vancsoki Kendet, hogy 1493 korOl, meg apjuk eleteben, neh~ny tarsaval egyOtt, titokban belop6zott a toronyba, es elvitt 3000 forint keszpenzt, 400 forint erteka gyongyot es ezOstholmit (Kiss Gabor utanl, - 1519-ben m~r varnak nevezik Kendeffy Mih~ly es L~szl6 birtokakent (Kiss Gabor, Teglas Gabor utan). Szinte Gabor furcsalja, hogy ezen okmanyokban Kolcvar neve nem fordul e16; csupan egy XVI. szazad kozeper61 keltezett tanukihallgatasi jegyz6konyv emlfti e nevet. EbblJl kitanik, hogya "a szanaszet k6borl6 es mindent feldul6 ellenseg el61 Kolcvarban kerestek rnenedeket", Egyik Kendeffy 1648. evi naplojaban fordul meg el6 Kolcvar neve, mint ved6hely, hova szinten az ellenseg el61 menekultek: ,,~rett buzakalasszal megrakott virul6 mez6n at menekOltek a varba s mikor az ellenseg elvonulta utan innen lejottek, puszta es tetarolt volt minden". Szerinte az a teny, hogy a Hunyadiak alatt keltezett csaladi okrnanyok nem emlftik a varat, de a hatszegi 6rtornyot tobbszor felhozzak, arra enged kovetkeztetni, hogy Kolcvar meg nem volt keszen, Hunyadi Janos es Maty~s kiraly alatt "az okrnanyok eleg er6s vedelrnet jelentettek a csalad szamara. Ezek s(rba szallta utan, azonban felbomlott a torveny es rend,s a csaladnak rnaganak kellett gondoskodni egy ved6helyr61, hova javaikkal menekuljenek a rabl6k ~ fosztogat6k e161.A boldogasszonyfalvi es malomvizi erc5dftett varkastelyok nem voltak eleg er6sek a csalad vagyonanak es eletenek biztosftasare, sem a kOI-, sem a bels6 ellenseg ellen. Szapolyai oidOkl6 szazada, 5 a tOrok-tatar ddlasok idejeben egy rnenedekhelyre volt szOkseg, valamely f~lreesc5 helyen, hoi a terrneszet is segrtsegere jOn az emberi keznek, 5 (gy epOlt fel Kolcv~r." Szerinte ez egy "ments-hely volt, hova csak szOksegb61menekOltek, de alland6an ott nem laktak; legfennebb csekely szamu c5rizet az urasagi cselt!dekb6I" - v~li Szinte Gabor. Teglas Gabor es Octavian Floca Kolc varat a Kis-Sebes volgyeb61 a Retyezat fele vezetc5 hegyi Osv~ny kulcsanak, kulcsv'rnak tarto~k. Ez az ut a Hatszegi-medencebel a Retyezaton at, a Zsi l-vOlgyi Nagymezc5re (C~mpu lui Neag-ra) vezetett, es szerintOk ennek az utnak a vedelmere ~pftettek. "Val6di kulcsa vala a Retyezathoz vezetc5hegyi Osvenynek, mely deli folytat~s~t a Roman-Zsilra, a regi Nagymezc5hOz s azon at Romaniaba
24
A n~
k~t tO~rv~ra
nyerte" - (rja Tegl~s Gabor. A Kendeffyek Malomv(z-uradalma ugyanis, a Retyezaton keresztal a Zsilig terjedt. A Kendeffy-csalad nemcsak Hunyadi harcaiban szerzett elevulhetetlen erderneket, de a hatar menti lakossag es az orszaghatar vedelmeben is jelent6s szerepet jatszott, Malomv(z-var a torok becsapasok idejen nemegy .. szer szolgalt a Hatszeg videkieknek menhelyul, fgy 1648-ban, amikor a nagy tatarpuszntas egesz Hatszeg videket harnuva egette: de 1 738-ban is, amikor Lobkovitz lovag a vaskapu-hagonal 6rkOdott, a portyazo torokok azonban a Retyezat havasan at lopakodtak be a Hatszegi-medencebe. Tudnunk kell, hogy 1869-ig, a vasutvonal megnyitasaig, szazadokon at, Vulkan volt a Zsil ..volgye legjelent6sebb pontja: a csak lovakkal j'rhat6 Vulkanh'g6t, m'r a r6maiak el6tt is saran hasznaltak a hadakoz6 felek, s megyenket, a torok is sokszor lepte itt meg. M'ty's kiraly egyik okleveleben megorokrtene rnalomvrzi Kendeffy Mikl6snak Hunyadi Janos vitezenek erdemeit, aki 1455 korul, a behatol6 torokokkel szembeszallva, elete felaldozasaval vedelmezte ezt az 6si hadaszati es kozlekedesi utvonalat: itt esett el az akkori orszaghatar, a vulkanhavas vedelrneben, 1660 juniusaban, amikor a szultan elhatarozta Nagyvarad elfoglalasat, a sereggel Evlia Cselebi is elindult, hogy reszt vegyen az ostromban es le(rja, amit utja soran tapasztal. Evlia Cselebi 1661 juliusaban Kolcvar falai kozott jart·. lI~n tarsaimmal Hatszeg mezejer61 keletre, a fel6ranyira es6 Kolcsvaraba mentem a foglyok atadasa vegett, E var a Kolcsvar hegyseg volgy~n, a Kolcsvar foly6 partjan, magas sziklara epOlt, egig er6, otszOg alaku er6s yare Hatszeg sfkjara nez6 egy kapuja van, tobb tornyu szep yare Kornyez6 magaslata sok van, de minden oldala olyan meredek, hogy meg.. kozehthetetlen, A kornyez6 hegyek hatulso resze, es keleti oldala Olahorszag ..• E var kapitanya ajandekokkal a szerdahoz ment. Osszes foglyainkat tehat a var teren jegyzekkel atadruk ...". A var es uradalma a kes6bbiekben is a Kendeffy-csalad birtoka volt, s minden ellenvelemeny ellenere meg a XVII. szazad vegen is laktak. Az erossegben meg 1671-ben is 6rseg tart6zkodott (Kiss Gabor szerint). E sziklamagaslatra ernelt varfalak egy reg letant korba vezetik a lato-
• '66'.jdlius '5~, '2' foSOly 4tad4sa v~, v4rr61(Kolcv4r eddig ismett legregibb lefr4sa).
Seyahatname c. munk4j4ban lefrbt kozol a
a tort.melem tOkreben
25
gat6t. ~p(t6i kerneny emberek voltak, akarcsak az id6 vasfogaval dacol6 varfalak, A "pogannyal" szemben karddal vedelrneztek a "kereszt honar", es verukkel ontoztek Hunyadnak foldjet. E harcos nemzedek eltdnt a tortenelem szfnpadarol, ernlekuket mar csak elsargult pergamenlapok, es a buszke var egnek mered6 falai hirdetik. "Sasok birodalma ez, de tlsztabb ott a leg, es kozelebb van az eg" - jelentette ki Orban Balazs, amikor a Hunyad megyei Tortenelmi es Regeszeti Tarsasag rendezeseben tett kirandulas kereteben meglatogatta a Kendeffyek malomv(zi varat, A malomv(zi Kendeffy-var - Cetatea Candestilor (Kolcvar - Cetatea de Coil - comuna Rau de Mori, satul Suseni) jelenleg az allam tulajdonaban van, es a Mavel6des- es ValiasOgyi Miniszterium Tortenelrni Maemlekek Orszagos lntezetenek, 2004-ben osszealhtott tortenelrni rmlemlekek c(ma jegyzekeben 465 sorszarnnal LMI 2004-HD-II-a-A-03458 k6ddal, hivatalosan tortenelmi rnuemleknek van beiktatva.
Forrasmunkak 1. Benke J6zsef: Hunyad megyer61 - Transilvania Specialis 1780-b61. Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat XII. ~vf. 1901. 2. Floca Octavian: Regiunea Hunedoara. Muzeul Reg. Hunedoara intrepr. de industrie locala - Sectia Pollgraflca Deva, 1957. 3. Floca Octavian: Ghidul judetului Hunedoara. Muzeul [udetean Hunedoara. intrepr. Poligrafica Cluj, 1969. 4. Kiss Gabor: Erdelyi varak, varkastelyok - Panorama. S. K6vary Laszlo: Erdely regisegei es tortenelrni ernlekei, Horizont Kiad6, Budapest, 1997. 6. Schreiber Istvan: Deva vara, Corvin Kiad6 Deva, 2005. Devai EMKEfuzetek 1. 7. Szinte Gabor: Kolcsvar, Hunyad megyei Tortenelmi es Regeszeti Tarsulat VII. ~vf. 69-79.
26
A nepmesek ket tOnderv~ra
Varkastely a Karpatokban Helyszlnek a regenyben es a terepen Az UNESCO Jules Verne ~vnek nyilvanttotta a 2005-6s esztendet, elindrtott egy nagymerenl emlekprogramot, melyet a nagy francia regeny(r6 halalanak 100. evfordul6jara, a foldgomb szinte minden orszagaban meg is rendeztek. A vilagmereta kulturalls programba orszagunk is bekapesol6dott, szamos rendezvenyt tartottak Rornaniaban, es akHvan bekapesol6dott a roman kozszolgalati telev(zi6 is. Megyenkben kulonoskeppen Malornvrz (Rau de Mori) kozonsege tanusttott rendkfvuli erdeklodest az akci6 irant, mivelhogy a kozhiedelem szerint, a Varkastelya Karpatokban (Le Chateau des Carpathes) erma regenyenek helysztnet Jules Verne Kolcvarrol alakrtotta. O. Nica es I. Hobana (r6k (ez ut6bbit Jules Verne-szakertonek tartjak), velernenynyllvanrtasa esak meger6s(tette a kozhiedelmet. Ezt a velernenyt aztan felkapta, es napjainkig folyamatosan felfokozta a kereskedelmi haszonra torekvo turisztikai propaganda. A kerdes tisztazasa erdekes feladatnak tanik, mivelhogy Jules Verne sohasem [art Erdelyben, es sajat bevallasa szerint Erdelyr61, az erdelyi varakr61, Erdely nepelrel stb. f61egJoseph Marie de Gerardo bar6 (1772-1842), Elisse Reclus francia foldraiztudos (1830-1905), mas Erdelyt jar6 utaz6k lerrasaibol es maganlevelezesein keresztul szerzett ismereteket (tobbek kozott az iszkronyi kastely uranak leanyatol, Maderspaeh Anna Margitt61 kapott levelekblSl is). A kerdesre valaszt keresve mindenekel6tt a reg~nybeli v~rkast~ly, fr6
~Itali, t~rbeli elhelyez~s~t Kolcv~r t~nyleges foldrajzi fekv~s~vel kell osszehasonlftanunk. Kolcvar tudvalev61eg Malomv(z (Rau de Mori) Malomv(ztorok (Suseni) neva hataraban, a havasi szoros egyik szok volgyenek bejaratanal talalhat6, ahol egy meredek, 720 meter magas sziklaszirtre epftettek. Malomv(z Hatszeg videkenek deli reszen, a Retyezat eszaki labanal fekszik. Jules Verne regenybeli 6don varkastelya pedig, a konyv I. fejezetebol
a tort~elem tOkr~ben
27
vett idezet szerint, "a vulkan-szoros egy elszigetelt rnagaslatan, az Orgal (1) neva fennsfk fels6 reszen ali". Regenyenek II. fejezeteben pedig azt frja, hogy Ita varkastely bemohosodott es rnindenfele folyondarral ben6tt szurkes el6vedmave, a szorost61 mintegy nyolc- vagy kllencszaz labnyira" talalhato, majd arrebb lefrja, hogy mi lathato az 6rtorony tetejer61 "a hegyek vegs6 hataraig": "Elol a Vulkan-szoros, a videk egyetlen kozlekedesi utja, szeszelyes kanyarulatban huzodik tova. A ket Zsil-volgyen tul Livazeny, l6nya, Petrozseny es Petrilla kozsegek csoportosulnak csupa olyan aknanytlas korul, amelyek gazdag szentelepekhez vezetnek. Meg hatrabb egymas fole torl6dnak az alant erd6s, kozepen zold pazsittal ben6tt es fenn kopar sziklabercek, amelyek kozul a Retyezat 2946 (1) es a P~ring 2414 (1) meter magassagban emelkedik ki. Vegre a Hatszeg volgyen at, a Maroson tul, kodos tavolban tannek el6 Kozep-Erdely havasainak korvonalai." Itt meg kell jegyeznOnk, hogy a Vulk~n-h~g6 kozeleben a Gorgan (Orgal?) hegyr61, nagyvonalakban egy hasonl6 kep lathat6. Kolcvartol azonban, a kozbeese Retyezat miatt, nem lehet a Zsil-volgyebe laml, Ami a vulkan-hagot illeti, mar a r6maiak el6tti es alatti id6kben is tortenelmi jelent6sega ~tjar6 volt. A torok-tatar hadak is gyakran itt hatoltak be megyenk teruletere, de Vitez Mih~ly serege is erre jott at a Karpatokon, Egyes feltetelezesek szerint hajdanan valoszrnqleg er6d(tmenyek vedtek ezt az atj~r6t. Dr. S6lyom-Fekete Ferenc a Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat IV. koteteben (1888) kifejti abbeli velernenyet, hogy a II. Ulaszlo kir~ly altal, 1493. januar 8-~n Kendeffy Mih~lynak "a Magyar- es Olah-Syl foly6 rnenten adornanyozott Muris6v~r es Kaprisovar terOletek nevei a var sz6 jelentesegenel fogva, bizonnyal lakott helyekre vonatkozhattak, es honvedelmi jelentoseggel bfrhattak". De megjegyzi azt is, hogy "jellemz6 mlndegyiknel az ,,6" regi jelz6nek elofordulasa", mit szerinte nagy valoszrnuseggel a magyarok adtak, ezaltal akarvan feltOntetni azt, hogy azon-minden bizonnyal vedelmi celbol keszult (szerinte avarszlavl foldhanyasokat es (gy erodnett, vagyis varhelyeket mar ott tal~ltak." Ezek szerinte "a Vulkan-szoros ket oldalan fekOdtek kovetkeztetve abb6l, hogy a helyi roman takossag "ott ket patakocskara ruhazta ~t az eltorz(tott "Marisora" es "Kaprisoara" nevet, ugyanis a feltetelezett er6dftmenyek elpusztultak, es csak mint lakatlanna lett puszta foldteruletek elnevezese-
28
A n~pm~k
k~t tOn~rv~ra
kent maradtak meg". A vulkan-hagon es kozeleben egy esetleges varkastelynak azonban semmi nyoma nines. A fent emlftett helyen esak az egykori magyar hatarvedelern, 1918-ban lerombolt 6rhaza allott,
Jules Verne reg~nybeli v'rkast~ly'nak t~rbeli elhelyez~ teh't nem egyezik Kolcv'r f61drajzi fekv~vel, de a reg~yben szerepeltetett v'rkast~lyt sem lehet Oules Verne) lelr4sa alapj'n Kolc v'r'val azonosltani. Milyen volt Jules Verne elkepzelt varkastelyai Nyissuk ki a konyvetl A II. fejezetben azt (rja, hogy " ••. bemohosodott es mindenfele folyondarral ben6tt szurkes el6vedmGve, a fennstk felszfnehez alkalmazkodva, mintegy negy- vagy otszaz 01 hosszu lehetett; a vedtal mindket vegen egy-egy sarokbastya, amelyek kozul a jobboldalin, ahol a heres bOkkfa is alit, egy hegyes teteju kis 6rhaz is latszott: balr61 nehany tamasztopillerrel ellatott szogletes falat latunk, amelyr61 egy kapolna tornya emelkedett; e torony repedt harangjat az er6s szei meg is szokta kongatni a videkbeli nep nagy rernuletere: vegre kozepen, a falkoronaval ellatott nehezkes, tomor 6rtornyot latjuk, harom sorban egymc1sfelett ny06 es 61mozott Ovega ablakaival; az els6 emeleten korOlfut6 tornacaval ... ". Az V. fejezetb61 pedig megtudjuk, hogy "a falkoronaval ellatott bc1stytitmely vararok kerttette be koros-korul" es hogy "a vararok egyetlen felvonohfdja elzarta a faragott kovekkel boltozott bejarast": a VI. fejezetb6l, hogy a falakon "a mellvedek otven labnyi magasan voltak a vararok felett"; a XI. fejezetb61 kinfnlk, hogy "az eszaki oldalrol lehetetlen bejutni a varudvarba, mert ott nemesak hogy kapu nines, hanem a bastya is az egyenetlen talajhoz alkalmazkodvan, sokkal magasabb, mint egyebutt." A regenybeli varkastely Kolcvarral val6 osszehasonlrtasabol eredo kozos vonasokat tekintetbe veve, rajovunk arra, hogy ezek altalaban minden valamireval6 feudalis varra raillenek: Kolcvar kerOlete azonban tavolrol sem 800-1000 meter, ahogyan Jules Verne az Orgal (?) fennsfk varaval kapesolatosan ezt lerrja, Ha osszehasonlttjuk Jules Verne varkastelyat Kolevar alaprajzaval es reszletes leirasaval (lasd a 17-21. oldaltl, a kulonbseg nyilvanvalova valik. Jules Verne varkastelva Kole varaval nem azonosithat6. A kozhiedelem kialakulasa nagyrnertekben annak tulajdon(that6, hogy a konyv egyes kiadasaiban, tobb (zben Kole varat abrazoltak a kiad6k. Sebastian Stanea azonosttasi krserlete, aki a regeny varkastelyat a Zsil-
a t6rt~elem tOkreben
29
volgvebe igyekezett lokalizalni, szinten nem valt be. A Roman Akadernla altai 1933-ban dfjazott Monografia istoric~ a v~;i liului erma munkajaban Jules Verne varkastelyat a Boli varral akarta azonos(tani, amelyr61 azonban kesobb kiderOIt, hogy az nem feudalis, hanem dak var,
Nem lehet azonosftani a Jules Verne &iltallerrt H a reg~nybeli v&irkast~ly alatt fekv6 Werst falucsk&it sem, a Kolcv&iralatti Malomvfz faluval. A konyv III. fejezeteben ugyanis azt olvassuk, hogy Werst "maga a falu, egyetlen utcabol all, mely hirtelen meredeksege miatt fel- es lefele egyarant nehezen jarhato". A konyv IV. fejezeteben pedig azt (rja a szerzo, hogy "a Matyas kiraly vendeglo - ez volt a neve, a brro hazaval atellenben, a Werst falu fl5utcajat61 veglgszelt terasz egyik szogleten allott." Ezen idezetekkel kapcsolatban meg kell jegyezzuk, hogy Malomv(z utcai nem meredekek, a falu szelen nincs terasz, es senki nem tud egy valamikori Matyas kiraly vendegll5rl51. A Huszar Imre 1972-ben kiadott magyar nyelva fordttasaban szerepeltetett Macesd falucska nevet, Victor Onisor 1897-ben megjelentetett roman nyelva fordrtasa alapjan vezettek be, Macesdra keresztelve at az eredeti francia nyelva szovegben Werstnek nevezett falucska nevet, V. Colin roman nyelva forditasaban pedig Verestinek nevezik. Ami a Macesd elnevezes bevezeteset illeti, a valosagban a Kl5aljaohabanal (Ohaba de sub Piatra) a Sztrigybe oml6 sebes viza Macesd-patak menten fekv6 Felsl5szallaspatak (Salasu de Sus) kozseghez tartoz6 harorn kis falucska - Macesd (most Z~voi), Paros es Pestera neveinek egyike. ~rdekes megtudnunk, ami az okmanyokbol kitanik, hogy a XV-XVI. szazadban a Hatszegi-medencenek roman, nemes birtokosai es jobbagyai pasztorkodasi celbol, foglalasokat tettek a Zsil-volgyeben. Az ekkent elfoglalt es hasznalatba vett teruletek aztan roman elnevezeseket kaptak. A Hatszegi rnedenceben leve falvak egyenkent kuldtek rajokat a hegyen at a Zsil-volgyebe, ahol ha szemugyre vesszuk a telepules- es helysegneveket, vilagossa valik a benepesules mikentje, A Hatszeg-vldeki Petrosz kuldi a petrozsenyieket, ami rornanul azt jelenti, hogy "petr6sziak". fgy aztan Parosb61 Paroseny, Macesdb61 Macesteny, t.lvadiabol tlvazeny, Urikb61 (a magyar OrOkb61 az orokiek) Urikany, Borbatvrzbol Barbateny, Valea Lupuluib61 (a magyar Farkaslakabol Zsilfarkaslaka) tupeny stb. Zsil-volgyi helysegnevek alakultak ki (Dr. S6lyom-Fekete Ferenc szerint).
30
A n~pmesek k~t tOn~rv~ra
A Zsil-volgyebe telepOIt macesdiek annak idejen val6ban a vulkan-hago kornyeken helyezkedtek el. A telepulesnek azonban nyoma sines mar. Dr. Floca Octavian megjegyzi, hogy a Zsll-volgyeben (gy letrejott Paroseny es Macesteny elnevezestl ket telepulest manapsag vulkan varosa bekebelezte, es magaba foglalta. Mindezek utan a regeny helysz(neivel kapcsolatosan csak annyit szogezhetOnk Ie, hogy a cselekrneny valahol Erdelyben, megyenk deli reszen jatszodik Ie, ahol a szerzo sohasem [art, es ez magyarazza targyi tevedeseit, A Varkastelya Karpatokban tulajdonkeppen egy talalrnanyrol szol, melynek segitsegevel Gortz baronak sikerult terrorizalni a falu babonas nepet, es az esemeny koruli bonyodalmakr61. Ez a lenyeg, A reg~nycselekm~nye,
akarcsak a varkast~ly maga fantaziaszulem~nye, ~s nem fugg ossze Kolcvar tort~nelmi multjaval sem. Jules Verne 184 evvel ezel6tt (1823. februar 8-an) szOletett, es 102 evvel ezelott (1905. marcius 24-en) halt meg. Regenyet, akarcsak egesz munkassagat kifogyhatatlan fantaziaja jellemzi. A nepszenlen letrt es tobbnyire elore rneglatott technikai csodaknak megalrnodojakent tartjak szarnon, A technikai csodak mega Ikot6i meg meg sem szulettek, amikor az (r6 orok alornra hunyta Ie szemet, A Varkastelya Karpatokban is egy ilyen el6re meglatott es megalmodott tudomanyos - technikai csodarol (rt regeny, A tudornanyos fantasztikus irodalmat kedvel6, fantazladus kozonseg soraiban egyesek az itt lerrt tudomanyos - technikai regenybell csodaban a mikrofon, fonograf, telefonvonal, mozi, a telev(zi6, s6t a holografikus - s a kodbeni lezeres vetrtesnek is ernbrionalis el6relatasat latjak. A regeny olvas6inak figyelrnet fel kell hfvnunk azonban arra a tenyre, hogy Jules Verne francia nyelven (rt konyveben (az eltrasokat es egy-ket felreertett nevet kiveve), a helysegneveket magyarul es magyar helyes(rassal (rta, ugyanis a korabeli terkepeken (gy voltak jelolve, es A. de Gerardo baro, de Elisee Reclus is (gy hasznalta. Egyes roman fordttok szerint azonban, bizonyos helyseg- es szemelynevek nernet (Frik, Koltz, Deck, Gortz, Franz) illetve magyar (Patak, Telek) legkorre utalnak, 6k pedig a konyvnek roman sz(nezetet akartak adni. Emiatt Victor Onisor tobb esetben nagyon eltavolodott az eredeti szovegtel, roman neveket vezetett be (Sueur, Matesti, Stan, Petrica, Emil, Costache), Vladimir Colin pedig roman helyes-
a t()rt~nelem tukreben
J1
(r~ssal ~t(rta es romanosttotta a neveket. Ahol a fordrtok nem talaltak a Jules Verne altai hasznalt nevekre, helynevekre megfelel6bbet, ugy hagytak 6ket (Orgal, Hermod, Niad). Ezekre a fordftasok koruli problemakra, maga I. Hobana is felfigyelt: A ~n A Jules Veme ...tal haszMlt nevek
nyelva fordfUsokban
V. Onitar 1897
Ziarul cliitoriilor 1897 (ismeretlen fordft6)
Frik
Bucur
Werst
haszMlt sze~ly-
Ion Pas
6 helysqnevek
1923
V. Colin 1967
MegjegYZH
Fric, Frik
Fric
Frig
pasztoremoer
M~t~i
Werst
Werst
Vere~i
az 'lIft6lagos falu neve
Orgall
Orgal
Organ
Orgal
Orgal
helynev, elfr's
Koltz
Coltu
Colt
Colt
Colt
A falu bfr6ja
Nic Deck
Nit~ Stan
Nick Deck, Nicu Dec
Nic Dec
Nicu Deac
erd6kerOI6
Miriota
M~riuta
M~riuta
Miorita
Miorita
Koltz biro le'nya
Rodolphe de Gortz
Radu de Gort
Radu Gort
Radu Gorj
Radu Gor]
A v'rkast~ly ura
Hermod
Petridl
Hermod
Hermod
Hennod
iskolamester
Patak
P~r:iian
Patak, Patac
Patac
Patac
orvos
Nyad
Niad
Niad
Nyad
Niada
helyn~v, el(r's
Franz de Telek
Emil Telesco
Francisc de Telec
Franz Telec
Fr3ncu SI~tineanu
gr6f
Rotzko
Costache
Rotca
Rosca
Rosca
a gr6f hajduja
A Huszar lrnrenek, 1972-ben az EI6re Kiskonyvtar sorozatban megjelent magyar fordttasaban, az erdelyi szemely- es helysegneveket, amelyeket Jules Verne felreertett vagy elfrt, valtozatlanul kozlik, vagy rnegktsereltek korrigalni 6ket, tekintetbe veve Vladimir Colinnak, a konyv roman fordrto[anak feltetelezeseit is.
32
A n~pmesek ket tundervara a tortenelem tOkreben
Azt is meg kell jegyeznOnk, hogy a bukaresti 4-es szamu Filmhazban Stere Gulea rendezeseben gyartott Varkastelya Karpatokban (Castelul din Cetpeti) c. jatekfilrn, melyet annak idejen a Rornaniefilm tobbszorosen, most 2007. aprilis 5-en pedig a B1-TV csatorna ujra bemutatott, ugysztnten eltavolodott Jules Verne eredeti szovegetol es az eddigi regenytorditok minden szovegatdolgozasat tulhaladva, teljesen uj rnegvilagttasba helyezte a f(5h(5snek,Francu Slatineanunak atkeresztelt, regenybeli Franz de Teleknek szerepet, Az allrtolag Jules Verne regenyeblSl ihletett jatekfilm f(5 temaja (gy aztan a Habsburg uralom alatt el6 erdelyl rornanok jogaiert es egyenjogusagaert folytatott kuzdelern lett, ahol a tudomanyos-technikai felfedezesekrol a titkosrendorseg is ertesult, lehallgatta es rnegflgyeles alatt tartotta gyanusftottjait: a fogad6s pedig besugo, a csendorseggel kollaboralt stb., ami nem is tunik rendkfvull esernenynek, ha meggondoljuk, hogy a film annak idejen a szebeni es iasi-i part- es allarni szervek tarnogatasaval keszult,
A
nyomdai munkalatokat a devai GRAPHO TIPEX kft. vegezte Igazgat6: Farkas t.aszlo
A
templometod restsureles elot; es uten Laszl6 Gergely fen ykepfe Ivete lei
A Kendeitv-cselsd XlV. szezedi tetnplome, Kole vets tovebeti; a 720 m magas sziklaszirt tetejen Feher pontkent villog a Kendeffyek os! vtir« (2006)
Kolcver. Az ida vesiogeve!
decolo varfalak (2006)
Laszlo Gergely fenykepfelvetelei
