A KET ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A KET – ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Tóthfalu, Oromhegyes, Adorján − 2006.

A dokumentumot kidolgozta:

A Mikrorégió Fejlődése − Razvoj Mikroregije Konzorcium

(tagjai: Ket-Adryan Mikrorégió Civil Szervezet Oromhegyes, Ostorka Civil Szervezet Palics, Unisoft Rt. Magyarkanizsa és Agrár Kht Szeged) A kiadvány grafikai szerkesztője: Balla Lajos

A dokumentumot nyomtatta:

Logos-print Kft. Grafikai Műhely Tóthfalu

A dokumentum a Magyar Köztársaság Szülöfőld Alapjának támogatásával jött létre (YU007237-001 nyilvántartási számú projekt)

A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája

TARTALOMJEGYZÉK

I. A térség lehatárolása

A Mikrorégió földrajzi elhelyezkedése

Környezeti adottságok Környzeti állapot

7

8 8

10

A Mikrorégió története

11

II. Infrastruktúra

Közlekedési infrastruktúra Telekommunikáció

Fűtési célú energiahordozók Villamosenergia-ellátottság Ivóvíz

III. A térség gazdasága

13 13

14 15 15

15

16

Szerbia gazdasága

16

Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasága

17

Ipar

20

Magyarkanizsa község gazdasága Szolgáltatás

A Ket-Adryan Mikrorégió gazdasága

IV. Humánerőforrás

Népességi adatok

19

20

20

22

22

Oktatási helyzet

22

Munkaügyi helyzet

Szociális, egészségügyi ellátás

SWOT elemzés

A. A fejlesztési stratégia célkitűzései

23

24

25

27

B. A fejlesztési stratégia prioritásai

29

Forrásanyagok

40

C. A fejlesztési stratégia projektjavaslatai Térképek

Mellékletek

31 41-42

5

51-52


I. A térség lehatárolása • Mikrorégió

A Ket-Adryan Mikrorégió Magyarkanizsa község (kistérség) déli részén terül el, az ott található három helyi közösség (település): Tóthfalu – Totovo Selo, Oromhegyes – Trešnjevac és Adorján – Adorjan alkotja. Északról Orom, Kispiac – Male Pijace, Velebit és Magyarkanizsa – Kanjiža helyi közösségekkel (településekkel), Keletről a Tisza folyammal, délről a Zenta – Senta községhez (kistérséghez) tartozó Zenta – Senta várossal és Fölsőhegy – Gornji Breg, Bogaras – Bogaraš, Tornyos – Tornjoš helyi közösségekkel, nyugatról pedig Tornyos – Tornjoš és Orom helyi közösségekkel (településekkel) határos. Adorján helyi közösség területe: 2000 ha Oromhegyes helyi közösség területe: 4387 ha Tóthfalu helyi közösség területe: 4500 ha • Község

A Ket-Adryan Mikrorégió (azaz Tóthfalu – Totovo Selo, Oromhegyes – Trešnjevac és Adorján – Adorjan települések) a Szerbiában meglévő önkormányzati rendszerben Magyarkanizsa – Kanjiža községhez (kistérséghez) tartozik. Ez a területi egység a legészakibb Tisza menti önkormányzat, északról a Magyar Köztársasággal, keletről a Tisza folyammal (a túlparton Törökkanizsa – Novi Kneževac községgel/kistérséggel), délről Zenta – Senta községgel/kistérséggel, nyugatról pedig Zenta – Senta és Szabadka – Subotica községekkel (kistérségekkel) határos. A községet 13 település alkotja, területe 401 km2, lakosainak száma 2002ben 27510 volt, ami 10%-kal kevesebb, mint a 10 évvel korábbi adat. • Tartomány

A Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia Köztársaság északi részén helyezkedik el. Északról a Magyar Köztársaság, keletről a Román Köztársaság, délről a Száva és a Duna folyamok (kivétel a Belgrád közüli rész, mivel Újbelgrád ás Zimony közigazgatásilag Belgrádhoz tartoznak, habár a Száva és a Duna északi oldalán találhatók), nyugatról pedig szintén a Duna és a Horvát Köztársaság képezik a határát. A tartomány közigazgatásilag 45 községre (kistérségre) osztott, ezek egyike, a legnagyobb %-ban magyarok lakta (86,52%) kistérség a Magyarkanizsa község. Vajdaság Autonóm Tartomány területe 21506 km2, ott 467 település található, végezetül 2002-ben 2031992 lakosa volt. 7


A Mikrorégió földrajzi elhelyezkedése

Tóthfalu, Oromhegyes és Adorján települések közelítőleg nyugat-kelet irányban helyezkednek el egymás mellett. Legnyugatibb település Tóthfalu, attól légvonalban kb. 6 km (a köztük lévő közúton pedig 9 km) távolságra található Oromhegyes, míg tőle légvonalban 5 km (közúton pedig 6 km) távolságra keletebbre, közvetlenül a Tisza partján Adorján helyezkedik el. Oromhegyes és Adorján között félúton található a Tisza-menti vasútvonal és a Tisza-menti regionális út. Ezen az úton haladva, észak felé 10 km távolságra található Magyarkanizsa kisváros, a kistérség központja, míg déli irányban kb. 11 km távolságra található a szomszédos önkormányzati központ, Zenta kisváros. A környék legnagyobb települése, Szabadka két irányból is megközelíthető, a már említett Tisza-menti regionális úton haladva Magyarkanizsán, Horgoson át és az E-97 számú autóúton kb. 47 km-re, míg az Oromhegyes nyugati részén húzódó M-24 jelű magisztrális úton Velebit mellett (Tóthfalutól pedig a szomszédos település, Völgyes érintésével), Oromon, Gabrićon és Bikovon (Békován) keresztül kb. 34 km-re (Tóthfalutól kb. 28 km-re) található. A tartomány székhelye, Újvidék (Novi Sad) kb. 110 km-re, míg a főváros, Belgrád (Beograd) kb. 195 km távolságra van. A Mikrorégió a Nagyalföld, Duna-Tisza közének déli részén, a Tisza folyó mentén helyezkedik el. Bár az Alföldhöz tartozik, mégis domborzatilag változatos terület, hiszen Adorján és Tóthfalu között jelentős tengerszint feletti magasságbeli különbség van. (Adorján 79 m, Tóthfalu 106 m) Környezeti adottságok

• Természeti viszonyok

A Ket-Adryan Mikrorégió területén a környékünkre jellemző módosult kontinentális éghajlat uralkodik. Fő jellemzői a viszonylag kevés, de jól megoszló csapadékkal rendelkező négy évszak. Télen az átlaghőmérséklet –5°C körül van, de nem ritka az ingadozás, mégpedig +10°C és –20°C között, de elvétve –30°C alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A tavaszra a csapadékos április, valamint május vége és június eleje jellemző, a nappali hőmérséklet pedig 15°C körüli, azonban a népi emlékezetben nyilvántartott „jeles” napok (pl. Sándor, József, Benedek, de a fagyosszentek is) szinte menetrendszerűen bekövetkeznek, így a hőmérsékletingadozás 0°C-tól +25°C-ig lehetséges. A meleg nyár augusztus közepéig tart kb. +20°C átlaghőmérséklettel, de július folyamán nem ritkák a +35°C-tól magasabb értékek sem, utána pedig esősebb időszak következik. Ősszel a csapadék főleg novemberben várható, az átlaghőmérséklet +10°C körüli, de szinte minden évben, október folyamán beköszönt a „vénasszonyok nyara”. A Mikrorégió területén évente 450 mm körüli csapadék hullik. Télen az uralkodó szélirány az észak-nyugati, emellett a dél-keleti (kossava) fordul még elő, de ritkán észak-keleti szelet is lehet észlelni, ami általában nagy 8


mennyiségű havat szokott magával hozni. Tavasszal dél-nyugati és északnyugati szelek, nyáron túlnyomórészt déli és dél-nyugati, ősszel pedig nyugati és észak-nyugati szelek uralkodnak. A Mikrorégió területére három, élesen elhatárolódó domborzati földfelszínforma a jellemző, közvetlenül a Tisza mentén az ártér, tőle nem messze nyugati irányban a bemélyedésekkel tarkított löszplató, amellett – szintén nyugati irányban – a löszfennsík található. Ebből ered a több, eltérő talajminőség, az ártéren 2. és 3. osztályú réti föld, a löszplatón a 3-5. osztályba sorolható termőföldek, legelők és kaszálók, valamint a 6-7. osztályba sorolt terméketlen területek, a szikesek és mocsarak, míg a löszfennsíkon az 1-3. osztályba sorolt, a Vajdaság legjobb minőségű termőföldjei, a csernozjom talaj lelhető fel. A talaj vízgazdálkodásában az elmúlt évtizedek alatt jelentős változás következett be, mégpedig a szinte mértéktelen és gyakran ellenőrizhetetlen vízkiemelés miatt. A réten és löszplatón valamikor 50 cm mélységben már elérhető volt a talajvíz első szintje, ma pedig 1,5-2 méter körül lehet azt megtalálni. Ugyanez jellemző a löszfennsíkra is, ahol 2-3 méter mélységben volt valamikor, most pedig 4 m alatt van a talajvíz szintje. Néhány évtizede még az ivóvizet a 60 m mélység körül található vízrétegből nyerték, de annak szennyezettsége miatt ma már a 120 m mélyre fúrt kutak adják a vízvezetékhálózat vizét, de tervben van a 200 m alatti mélységekből történő víznyerés is. Oromhegyes településen még ma is működik két artézi kút, ezek közül az egyik 200 m, míg a másik 260 m mélységű. Mindkét kútból ásványi anyagokban gazdag („sárga”) víz kerül a felszínre, emellett a mélyebből felszínre jutó víz 36°C hőmérsékletű. A népi emlékezet, de a feljegyzések is arról tanúskodnak, hogy a település mellett, a löszfennsík tövéből még a XX. század elején is sós vizű forrás tört fel. A Mikrorégió területét a Kárpát-medence második legnagyobb folyama, a Tisza határolja kelet felől. A Tiszába itt torkollik a valamikori patakból (SárgaKőrös) kialakított csatorna, de az 1980-as években kiásott Tisza-Palics csatorna is innen, Adorjántól indul. Az 1970-es nagy tiszai árvíz után kiépítették az elsődleges és másodlagos védvonalat a folyam mentén, így nincsenek árvízveszélyes területek. Belvizes területek egyedül az Adorjánnál található védmű közvetlen közelében, a Sárga-Kőrös mentén, illetve az Oromhegyes keleti részén található Kis- és Nagy-Szék mentén (valamikor természetes tavak voltak) vannak. • Növény- és állatvilág, természeti értékek és természetvédelmi területek – Növényvilág

A térség mai arculata a mezőgazdasági termelés által meghatározott homogén kultúrtáj, amely csak foltokban őrzi a táj egykori gazdagságát. Növényföldrajzi beosztás alapján a térség a Pannonicum alföldi flóravidékbe, legnagyobb részt a Duna Tisza közi flórajárásba (Paematricum) tartozik. 9


A terület az erősztyepp klímába tartozik. A Mikrorégió eredeti tájkarakterét – mielőtt még érezhető, emberi beavatkozás történt volna venne – a keményfaligetes füves pusztákkal szabdalt, zömében kocsányos tölgy alkotta erdők határozták meg. A ligeterdőket összefüggő rétek, mocsári és lápi növénytársulások, nádasok és láprétek tarkították. A térség növényvilága: Pipacs, szarkaláb, vetési madártej, kék búzavirág, mezei aszat, eb tippan, réti ecsetpázsit, ligeti perje, réti perje, agárkosbor, fűzfa, nyárfa, fehér nyár, kocsányos tölgy. – Állatvilág

Állatföldrajzi felosztás szerint a térség a Pannonicum faunakörzet része. Az állatvilág jellemző élőhelyei a szikes vízállások, rétek, folyópart, (folyó-) vízjárta kaszálók, művelt területek és az emberi települések. A térség állatvilága: Sün, cickány, denevér, vörös róka, vidra, nyest, görény, menyét, mezei nyúl, mezei pocok, vaddisznó, őz, kék cinege, seregély, őszapó, feketerigó, balkáni gerle, sárgarigó, bíbic, fácán, tőkés réce, barát réce, nagy lilik, dankasirály, fehér gólya, fekete gólya, parti fecske, mezei pacsirta, barna kánya, egerész ölyv, nagy fakopács, réti héja, réti fülesbagoly, fürge gyík, pannon gyík, parlagi vipera, kecsege, süllő, ponty, harcsa, aknás futrinka, díszes medvelepke, pusztai gyalogcincér, sárga szitakötő, zöldes gyöngyházlepke. Környezeti állapot • Levegőtisztaság

Mivel a közvetlen közelben nem található semmilyen környezetszennyező ipari létesítmény (de másmilyen sem), így levegőtisztasági méréseket eleddig nem végeztek. Légszennyező anyagokként csakis a port, a kipufogó gázokat illetve a különféle növények pollenjét lehet meghatározni. • Zaj és rezgés okozta szennyezés

A nagyobb forgalmú utak elkerülik a településeket, egyedül az Oromhegyes központján áthaladó út megterhelése nagyobb az átlagosan alacsonynál, de csak ősszel, a cukorrépa betakarítása és a feldolgozóközpontba (Cukorgyár, Zenta) szállításakor lehet zaj és rezgés okozta szennyezést észlelni, de mérések még nem igazolják azok mértékét. • Szennyvíz

Jelenleg egyik településen sem megoldott a szennyvízkezelés, a megnövekedett vízfogyasztás eredményeként jelentkező szennyvizet közvetlenül visszavezetik a talajba, mégpedig a valamikori ásott kutak 10


szennyvíz-kutakként történő hasznosításával. Mindhárom településen a kommunális szennyvíz a meghatározó, mivel csak kezdetleges feldolgozó-ipar (Dávid-malom Tóthfalu) és más iparág (kőolaj- és gázkitermelés) jellemző a Mikrorégióra. A kőolaj-kitermelés melléktermékeként jelentkező mosadék a legkomolyabb szennyező anyag, azt a kitermelést végző vállalat (Naftagas) ma már nem deponálja a földeken, hanem elszállítja veszélyes hulladékok lerakójára, amit szintén a Mikrorégióban, az Oromhegyes mellett északról elhelyezkedő szikesen lehet meglelni. Jelenleg semmilyen védőintézkedés nincs e veszélyes szennyezés kezelésével kapcsolatban, de a vállalat most dolgozza ki annak európai szintű megoldását. • Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodás nem intézményesített, s habár önkormányzati szinten az Oromhegyes mellett északon elhelyezkedő szikest jelölték ki hulladéklerakónak, mégis minden település mellett találhatunk legalább 1-1 illegális lerakót. A szelektív hulladékgyűjtés sem intézményesített, azzal „magánszorgalom”-ból Adorján beás (óromán nyelvet beszélő roma) lakossága foglalkozik, a fém- és üveghulladék begyűjtése, szelektálása, tisztítása és értékesítése képezi a fő bevételforrásait e családoknak. • Talajszennyezettség

Mivel az elmúlt 15 év alatt megszűnt a mezőgazdaság addigi túlzott vegyszeres űzése, így ma már a talajszennyezés nincs annyira jelen, mint a megelőző időszakban, habár ezt mérési eredményekkel nem tudjuk igazolni, mert ez sem intézményesített. Talajminőség vizsgálata egyedül a mezőgazdasággal foglalkozó családi vállalkozások számára kötelező, mivel csakis ennek alapján kapnak támogatást, hitelt vagy segélyt. A Mikrorégió története

Habár a Mikrorégió területén a jégkorszaktól kezdve találtak régészeti emlékeket, amelyek bizonyítják, hogy itt emberek és települések is voltak mind az őskorban, mind pedig az ókorban, a mai napig sem készült el a terület régészeti térképe, illetve ásatási terve. Adorjánról az első írásos emlék 1198-ból származik, de a kalocsai káptalan 1271-ben kelt bizonyságlevelében már az található, hogy két templom − mégpedig a Szent Mártonról és a vértanú Szent Györgyről elnevezett − van a településen. Más feljegyzések már két település, Al- és Fel-Adryán (Ket-Adryan) létét igazolják, s feltételezik, az egyik a Tisza mentén, míg a másik valahol Oromhegyes környékén terült el. 11


A tatárdúlás és a török megszállás idején a térség elnéptelenedik, egyedül a mocsárral és láppal övezett Adorjánban maradnak emberek. Az 1750-es években megkezdődik az újratelepítés, azonban itt csak tanyákat emelnek, amelyeket a “kétlaki” magyarkanizsaiak birtokolnak. Azóta is emlegetik, hogy tavasztól kezdve a kis- és középbirtokosok a tanyákon voltak otthon, de SzentMihályt követően mentek haza, Magyarkanizsára.

Az 1848-as forradalmat követően a magyarkanizsai legelőkből és járásból a nincstelenek telkeket szakítottak ki, emellett a Sipos és a Zákó nevű kisnemesek földjüket telkeknek kimérték, ami miatt az 1850-es években a mai Oromhegyes területén létrejött két település, mégpedig Siposfalva és Zákóföldje. A magyarkanizsai önkormányzat hiába harcolt szinte minden eszközzel az újonnan létrejött települések ellen, a felsőbb hatóságok jóváhagyták azok létét, ami hatására egyesült a két település. Ennek neve szinte állandóan változott, volt Hegyes, Kis-Hegyes, Tetőhegy, Tető-Hegyes, mígnem végül kialakult a ma is használt Oromhegyes elnevezés.

Tóthfalu területén állott Tóth József udvarháza és birtoka. A XX. század elején, hogy emléket állítson fiatalon elhunyt fiának, cselédeinek telkeket ajándékozott, emellett felépítette mindazon közösségi létesítményt, amelyek nélkül egyetlen település sem maradhat fenn (iskola, templom, tűzoltóotthon, csendőrlaktanya). Maradék vagyonát végrendeletileg az általa alapított alapítványokra hagyta, hogy a nyereségből működtessék a közoktatási, művelődési, egyházi és tűzvédelmi intézményeket. Habár az örökösök bíróságon megtámadták a végrendeletét, a bíróság azt jóváhagyta, így az 1920-as évek közepétől kezdve már hivatalosan is létezni kezdett az alapítóról elnevezett település, Tóthfalu.

12


II Infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra • Közutak

A Mikrorégió területén egy magisztrális (M-24) és egy regionális (Tiszamenti) út halad át. A magisztrális csak a nevében országút, ugyanis Oromhegyestől számítva 3 km hosszan kiépített 8 m szélességben, utána pedig 4 m széles aszfaltburkolattal halad tovább Velebit irányában. Oromhegyestől Zenta irányában (valamint Oromtól Szabadka irányában) ez földútként létezik. A Tisza-menti 8 m szélességű aszfaltburkolatú út, amiből a Mikrorégió területén kb. 5 km hosszan halad át. Az M-24 országút Oromhegyestől számított harmadik kilométerétől kezdve (Körmöci-saroktól) 5 m széles aszfaltburkolatú helyi út vezet Völgyes és Orom, azaz Szabadka irányába, s amelynek ötödik kilométerénél leágazás található Tóthfaluba. Oromhegyest Adorjánnal 5 m széles aszfaltburkolatú helyi út köti össze, aminek hossza kb. 6 km. Adorján az északi részén is össze van kötve a Tisza-menti úttal, ezt egy 5 m széles kb. 3 km hosszú aszfaltburkolatú helyi út biztosítja. Mind a regionális, mind pedig a helyi jellegű utak – habár folyamatosan karbantartottak – felújításra szorulnak. Az utakon Magyarkanizsa és Zenta kb. 15-20 perc alatt megközelíthető személyautóval, Szabadkára (bármely irányban) kb. 45-60 perc alatt lehet eljutni, Újvidékre az út időtartama 1,5-2 óra, Belgrádba pedig az utazás 2,5-3 órát vesz igénybe. • Belterületi utak

Adorjánban a főbb utcák aszfaltozottak, a mellékutcák cseréptörmelékkel vannak felszórva, a járdák betonozottak. Oromhegyesen az utak 50 %-a aszfaltozott. Tóthfaluban az utcák fele aszfaltozott (18 km), köztük a három fő utca. • Vasutak

Vasúti összeköttetés a Tisza-menti vasútvonalon nem létezik, sőt azt is el kell mondani, hogy a Mikrorégión áthaladó majd 5 km pályából két szakaszon kb. 100-100 méteren még a sínek is hiányoznak. A Mikrorégió déli határát egy szakaszon a Szabadka-Zenta vasút képezi, vasúti megálló azonban csak a szomszédos településeken (délről Fölsőhegyen és Bogarason, nyugatról pedig Völgyesen és Oromon) található, ami miatt a három település lakosai közül szinte senki nem használja azt. 13


• Kerékpárutak

A Mikrorégióban nincsenek kerékpárutak.

• Vízi közlekedés

Habár a Mikrorégió határos a Tisza folyammal, ott sem komp sem pedig híd nem található. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarkanizsán és Zentán csak személyforgalom lebonyolítására alkalmas hidak vannak, amelyek a települések központjába vezetnék, de a 2007-re felépítendő Ada-Padé híd is csak hasonló forgalmat tud majd lebonyolítani, indolkot felvetni annak lehetőségét, hogy az európai kelet-nyugat irányú forgalom fejlesztésének fontossága miatt pont a Mikrorégió határát képező Tisza-szakaszon kellene felépíteni majdan egy teherforgalmat kiszolgáló hidat. Telekommunikáció •

Telefon

Mind a három település digitális telefonközponttal rendelkezik. Tóthfaluban a háztartások kb. 90%-a (110), Oromhegyesen kb. 50%-a, míg Adorjánban kb. 40%-a van a központra kapcsolva. A mobiltelefonnal rendelkezők számát szinte lehetetlen megbecsülni, de szabad értékelés szerint meghaladja az itt élő lakosok 30-40%-át. • Szolgáltatók száma

A piac liberalizálása folyamatban van, tehát jelenleg az állam tulajdonában levő és az állam többségi tulajdonlásával meghatározható két szolgáltató van a mobiltelefonok piacán (ezek közül az egyiket a stratégia kidolgozásának vége felé adta el a szerb állam a norvég Telenornak), míg a vonalas telefonszolgáltatás kizárólagosan állami monopólium. • Internet ellátottság

A Mikrorégió területén több szolgáltató is működik. Telefonos szolgáltatók közül a PTT.yu, az Eunet.yu, a tippnet.co.yu a legleterjedtebb, míg wireless szolgáltatást a tiszanet.net (pannonnet.net), a tippnet.co.yu, az sks.yu és a pyrotherm.co.yu végeznek. Mivel pontos felmérés nincs, így csak szabad becslés alapján lehet állítani, hogy a háztartások 10-15%-a, míg az intézmények, a vállalatok és a vállalkozók kb. 75%-a használja a technika e vívmányát. • Kábeltelevíziós ellátottság

Kábeltelevíziós szolgáltatás csak Oromhegyesen található, a háztartások több mint fele használja azt, amit egy magánvállalkozás már rég elavult technikai és technológiai felszereltséggel szolgáltat. 14


• Helyi TV és Rádió csatornák

Tóthfaluban működött a (helyi jellegű) PM Rádió, azonban pénzügyi nehézségek miatt a stratégia kidolgozása idején megszűnt s ma már nem sugároz. Fűtési célú energiahordozók

• Energiahordozók fajtái, aránya

A Mikrorégió területe mezőgazdasági jellegű, így az energiahordozók közül használatosak a mezőgazdasági melléktermékek is, de csak a klasszikus kemencékben. A háztartások egy része szilárd fűtőanyaggal (fa, ásványi szén), egy kis része elektromos energiával, a legnagyobb részük pedig a kőolajmezőn keletkező hulladék(forrásgáz) gázzal fűt, a háztartások több mint 60%-a rá is kapcsolódott a vezetékes gázra. Villamosenergia-ellátottság (lásd KA-Fejl-str-adatok.doc)

Villamosenergiával való ellátottság kielégítően magas, a Mikrorégió átlagában közel 98 %-os. Ivóvíz

• Vezetékes ivóvízzel ellátott háztartások (KA-Fejl-str-adatok.doc)

A vezetékes vízzel való ellátottság is igen magasnak mondható. A Mikrorégió átlagában a lakások vezetékes vízzel való ellátottsága meghaladja a 92 %-t.

15


III A térség gazdasága Szerbia gazdasága

A szerb gazdaság az elmúlt két évtizedben tapasztalható jelentős visszaesését követően az elmúlt néhány évben fejlődésnek indult. A fejlődés jelentősnek is mondhatnánk, ha azt nem előzte volna meg egy drámai visszaesés. Szerbia a közép-kelet európai országok zöméhez hasonlóan elsősorban agrár és ipari jellegű ország. Az agrárjelleg az északi tartományra, a Vajdaságra jellemző, míg az iparosodás főleg belső Szerbiában terjedt el, de ott is inkább a nagyvárosok környékén, míg vidéken jellemzően mezőgazdasággal foglalkoznak. A mezőgazdaság és az ipar mellett tercier szektorként megjelenik a szolgáltató ágazat is, viszont a fejlettsége az Uniós viszonylatokhoz képest nagyon alacsony, köszönhetően ez részben annak is, hogy mind a pénzügyi szolgáltató szektor (kivéve a bankrenszert), mind a turizmus nagyon alacsony fejlettségi szinten áll. A pénzügyi szektor a jogi szabályozásnak és a Nemzeti Bank következetes politikájának köszönhetően fejlődő pályára állt, ezzel szemben a turizmus az elsődleges turistavonzó tengerpart hiányában keresi a megfelelő „termékeket“. A szerbiai GDP jelenleg 3000 USD/fő, ami jelentős növekedést mutat a 90es évek végéhez. A munkanélküliség 25 %-os, ez az egyik legmagasabb a térségben. Mindezekkel együtt a technológiai fejletlenség és a szegények magas aránya (mintegy 20% az összlakosságra vetítve) miatt még az országba érkező évi körülbelül 1 milliárd dollár működő tőke sem tudja az országot magas fejlődési pályára állítani. Az ország jelentős külföldi és belföldi adósságállományát az elmúlt években sikerült nagyban csökkenteni, ami túlnyomó részben a hitelezők jóindulatának köszönhető adósságleírásnak tudható be. Szerbia 2005-ös költségvetése nem mutatott deficitet, de ennek az volt az ára, hogy fejlesztésre nagyon kevés jutott, annál több a belső fogyasztásra. Jelentős hátrány, hogy az ország fizetési mérlege súlyos deficitet mutat. Szerbia szinte minden energiahordozóból importra szorul, emellett számos olyan termék van, amit csak külföldről tud beszerezni, ez nagy mértékben rontja a mérleget, amit a beáramló tőke csak nagyon kis mértékben fedez, ezzel szemben jelentősnek mondható a Nyugat-Európában dolgozó munkások hazautalása. Az elmúlt évek privatizációs bevételeinek nagy részét is a költségvetés finanszírozására fordítottak ahelyett, hogy fejlesztési projekteket támogattak volna belőlük. Szerbia jelentős hátránya, hogy a fejlett ipar néhány nagyváros körül összpontosul, és ennek köszönhetően óriásiak a regionális különbségek, 2003ban a legfejlettebb és a legfejletlenebb községek közötti különbség 1:22 volt, tehát a legfejlettebb község 22-szer volt fejlettebb a legelmaradottabbnál. 16


Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasága

A Vajdaság gazdaságának a szerb gazdasághoz való hozzájárulása jelentős, hiszen a tartomány lakossága 2002-ben az ország lakosságának 27,1%-a, míg a GDP-ből való részesülése 31,4% volt. Nem ilyen kedvezők a befektetésekre vonatkozó adatok. A Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a Vajdaság részesedése a hazai beruházásokban elég állandónak mondhatóan 20 és 21% között van. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy 1990-hoz képest 2000-re a beruházások mértéke 23,4%-ra csökkent. Az egész gazdaság általános csökkenése néhány sarokszámmal érzékeltethető, melyek kimutatják, hogy a tartományban 1990. és 2000. között milyen mértékű gazdasági hanyatlás következet be: – A hazai termék a felére csökkent, negyedére csökkentek a beruházások, a foglalkoztatottság a háromnegyedére mérséklődött, a munkanélküliség pedig a duplájára nőtt. – A vajdasági gazdaság szerkezete egykor kitűnően működő rendszert alkotott, amely most kezd újból talpra állni. A nagyvárosok körül épültek azok az üzemek, amelyek a mezőgazdasági termékeket feldolgozták, illetve azok, amelyek kiszolgálták a gazdálkodók igényeit. A feldolgozó üzemek nagy része átvészelte az elmúlt időszakot, stratégiai szerepének köszönhetően, hiszen élelemmel kellett ellátnia az országot. Az elmúlt években ezek az üzemek nagy része privatizálásra került és jellemzően vagy külföldi kockázati tőkebefektetők tulajdonába kerültek, vagy szerbiai üzletemberek vásárolták fel őket. Külön ki kell térni a több tízezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági kombinátok sorsára, amelyek közül számos került az előbb említett szerbiai befektetők tulajdonába, akik folyamatosan növelik területeiket a kisbirtokok rovására és így felborítják azt az egyensúlyt, ami az elmúlt évtizedekben kialakult, ti. a nagybirtokok mellett a számos úgynevezett családi gazdaság látta el az élelmiszeripart nyersanyaggal, melyek térvesztése a munkanélküliség növekedését vetíti előre. Vajdaság viszonylag gazdag természeti kincsekben is. Itt ki kell emelni a földgázt és a kőolajat, amely jelentős mennyiségben van jelen a térségben. A fejlettségbeli különbségek itt is kiütköznek, bár nem olyan markánsan, mint köztársasági szinten. A legnagyobb és egyben legfejlettebb város Vajdaság székvárosa, Újvidék, mellette jelentős iparral rendelkezik Szabadka, Zombor, Nagybecskerek és Pancsova is. Vajdaságra is jellemző a munkanélküliség, amit valamelyest enyhítenek a külföldi tőkebefektetések, mivel Belgrád után a Vajdaságba érkezett a legtöbb külföldi működő tőke. Mindezek mellett a tartományi kormány is igyekszik a gazdaságot fellendíteni, különböző fejlesztési alapokkal. (Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Terve) 17


A munkanélküliség igen magas, 2002-ben a 34,5 % is elérte, ezen belül a nők aránya kismértékben meghaladja a férfiakét (53,6 %). A 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya megközelítőleg 25%, érdekes, hogy ebben a korcsoportban a nők helyzete nagyon kismértékben, de jobb, mint a férfiaké. A gazdasági szerkezet ágazatonkénti összehasonlítása a munkavállalók aránya szerint sajátos képet mutat a régióról, ha azt a szomszédos Dél-alföldi régióval hasonlítjuk össze. E szerint a Vajdaságban a foglalkoztatottak 11,7%-a dolgozik a mezőgazdaságban (Dél-alföld: 8,63), 39,7 %-a az iparban (Dél-alföld: 37,4%), de a legnagyobb eltérés a szolgáltató ágazatban foglalkoztatottak arányában mutatkozik: 21%, szemben a magyarországi 53,9%-kal. Sajátos képet mutat a vállalkozások méret és tulajdonviszony szerinti megoszlása is a tartományban. Megfigyelhető, hogy – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a vállalkozások túlnyomó többsége magánkézben van (81,97 %) és kisvállalkozásnak minősül (94,36%). Ami viszont eltér a nemzetközi folyamatoktól, hogy a közepes vállaltok és a nagyvállalatok tulajdonosai a vegyes kategóriába tartoznak (35,34% és 60,63%). A második helyen a közösségi vállalatok állnak és csak harmadikak a magánvállalkozások. Ez a sajátos struktúra- és tulajdonforma a társadalmi és gazdasági átalakulás sajátos következménye, és valószínűsíthető, hogy csak átmenetinek mondható, elmozdulás várható a magánszektor erősödése irányába. Az egyes vállalattípusok (magán, állami, kis, közepes, stb.) pénzügyi teljesítményét vizsgálva is fontos megállapításokat tehetünk a Vajdaság gazdaságát tekintve. Tőkebefektetések tekintetében a közösségi vállalatok, méret szerint a nagyvállalatok állnak az első helyen. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjából kedvezőtlen adottság, hogy a befektetett tőkének csak 10,66 % kerül magánkézbe és a KKV szektor 40,98%-ot tudhat magáénak (amiből 14,4% a kisvállalati szektor). Annál is inkább nem megfelelő ez a tendencia, hiszen az árbevétel tekintetében a magánvállalatok a befektetett tőkerészesülésük háromszorosát realizálják 30,64%. Eltérő arányban, de ugyanez igaz a méret szerinti megközelítés esetében is. A kisvállalati szektor árbevételi részesedése magasabb, mint a befektetett tőke részesülése. A másik két vállalti csoportnak vagy kisebb, vagy megegyezik az árbevételi aránya. Hasonlóan negatív képet mutat az általános veszteség és az exportjövedelmek vizsgálata. Mindkét kategóriában a magánvállalatok jobb teljesítményt nyújtanak, mint a közösségi vállalatok, és a vegyes vállalatok is csak az exportjövedelmek területén mutatnak jobb (lényegesen jobb – 52,57%) eredményt. Összességében az állapítható meg, hogy a magán- és a kisvállalatok nem kapják meg azt a támogatást, illetve preferenciát, amit a nemzetgazdaságban betöltött szerepük indokolna. Majdnem minden jövedelmezőségi mutatójuk jobb, mint a többi vállalati formáé, mégis a befektetett tőke nagyságában csak a szövetkezeti vállaltok múlják alul őket. 18


Magyarkanizsa község gazdasága

A 13 településből álló község gazdasága alapvetően agrárközpontú, annak ellenére, hogy a legnagyobb vállalat az ipari szektorhoz tartozik (Potisje − Tondach Kanjiža), hiszen az ipari termelés egyenetlenül oszlik meg a község területén: Magyarkanizsa: Potisje Kaniza Keramika Rt. FIM Mesocoop Göngyöleggyár (ládagyár) Horgos: Higlo Kft. Vitamin Rt. Martonos: SD Martonos Telek Paprika Delikatesse Spice & Pepper Kft. MDM Martonoški Delikates Kispiac: Császár Vágóhíd A felsoroltakon kívül egy nagyobb malom üzemel Magyarkanizsán, valamint egy-egy kisebb Tóthfalun és Kispiacon. Az elmúlt két évtizedben az ipari termelés jelentősen visszaesett, beleértve az építőipart is. A magánosítás folyamata még nem zárult le, de már az eddigi tapasztalatok sem kielégítők, hiszen nem vezetett a termelés stabilizálásához, beruházásokhoz, összességében munkahelyek megőrzéséhez, teremtéséhez. A község a mezőgazdaság területén differenciált, de jó adottságokkal rendelkezik, ideértve nemcsak a jó talaj- és klimatikus adottságokat, de a termelési múltat, a szakértelmet is. A kimagaslóan magas arányban előforduló csernozjom talajoknak köszönhetően magas a szántóföldi kultúrák aránya (elsősorban gabonafélék, ipari növények), de a község homoki területein jelentős a szőlészet és a gyümölcstermesztés is. A község területének 73,4%-a művelhető, ami lényegesen jobb a Szerb Köztársaság átlagánál (48,12%), és csak kis mértékben marad el a tartományi átlagtól (76,63%). A mezőgazdaság elvitathatatlan szerepét az is alátámasztja, hogy a község aktív lakosságának 40%-a dolgozik ebben a szektorban, a második helyen a feldolgozóipar áll 27,63%-kal, a harmadik helyen a kereskedelem 8,43%-kal. A háztartások jövedelemforrása sajátos képet mutat, ha megvizsgáljuk a mezőgazdasági gazdaságok jövedelemszerkezetét. A községben 4695 gazdálkodó egység van. Meglepő, hogy a gazdaságok több mint fele nem rendelkezik mezőgazdasági eredetű jövedelemmel (51,99%), csak mezőgazdasági eredetű jövedelemmel a gazdaságok alig egyharmada rendelkezik (32,5%), mintegy 13,4% vegyes eredetű jövedelemmel és 2,11% nem rendelkezik jövedelemmel. 19


A mezőgazdasági termelés a második világháborút követően egészen a közelmúltban a szövetkezeti és állami gazdaságokra alapult. Emellett lehetőség volt maximum 10 ha-os magángazdaságokat kialakítani. E birtokméret-korlátozás a magángazdaságok elaprózódásához vezetett. Ezt kiegészíti a termőföld privatizációjának lassú, és nem a helyi termelők érdekeit szolgáló folyamata. A községben gazdálkodóknak csak 21,75 %-a egyéni termelő, az egyéni gazdálkodók 69,93%-a (!) 5 ha-nál kevesebb földterülettel rendelkezik, 5,97% gazdálkodik 10 és 20 ha közötti földterületen, míg csak 1,47% gazdálkodik 20 ha-t meghaladó méretű birtokon. Figyelembe véve, hogy a térség fő kultúrnövényei a gabonafélék és az ipari növények, ez a birtokstruktúra veszélyes adottságnak bizonyul. Egyidejűleg kell a birtokstruktúra megújításában, valamint a termés-szerkezet átalakításában gondolkodni. Az állattenyésztés, mint a növénytermesztéshez közvetlenül kötődő ágazat nehezebben élte meg a gazdasági struktúraváltást, és főleg a sertéstenyésztés jelentősen visszaszorult. Ami az állatállomány alakulását illeti, a község az Észak-bánáti körzeten belül átlagos, vagy annál jobb helyet foglal el. A körzetet 6 község alkotja. A községi állatállomány átlagosan a körzet állatállományának 1/5-e, ennél jobb arányt mutat a szarvasmarha faj, hiszen ebben az esetben minden harmadik állat a község területén található meg. Ipar

Az ipari ágazat is rendkívül koncentrált a községen belül, hiszen minden jelentősebb ipari vállalkozás Magyarkanizsán található meg (Potisje-Tondach Kanjiža, Keramika, FIM), kivéve a szénhidrogén-bányászatot. Alapvetően jól működő vállalkozásokról van szó, de létük nagyban függ a belső fogyasztás mértékétől, amit pedig a lakosság jövedelemszintje határoz meg. Szolgáltatás

A községben a munkavállalóknak csak a 17,25%-át foglalkoztatja a szolgáltatói szektor. Ennek az alacsony értéknek több oka van: • általános gazdasági hanyatlás a ’90-es években, • tőkeszegénység, • hiányzó infrastrukturális elemek és • a fizetőképes keresleti piac hiánya. A Ket-Adryan Mikrorégió gazdasága

A Mikrorégió vizsgálata során is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági ágazat. Az aktív lakosságon belül a foglalkoztatottak 59,2%-a él a mezőgazdaságból. Ezt követi a feldolgozóipar 16,3%-os részesedéssel, és minden más ágazat ehhez képest töredéket képvisel. 20


Ahogyan azt a természeti viszonyoknál tárgyaltuk, a Mikrorégió talajadottságai változatosak, de meghatározó hányadot képviselnek az 1-3. osztályú termőföldek. Ez természetesen magával hozza a gabonafélék túlsúlyát, bár megjegyzendő, hogy számottevő a zöldségfélék termesztése is. A birtokstruktúra, illetve a jövedelemstruktúra kedvezőtlen összetétele hasonló képet mutat, mint a községé: elaprózódott birtokok, kicsiny egybefüggő parcellák, a gazdaságok mezőgazdaságtól független jövedelmeinek relatív magas aránya. A Mikrorégió jelentősebb vállalkozásai a következő tevékenységeket folytatják: • állatfelvásárlás, értékesítés, • nemzetközi fuvarozás, • konferenciaközpont üzemeltetés, turizmus, • nyomdai tevékenység, • malomipari tevékenység, • takarmánykereskedés, • állattenyésztés, • növénytermesztés.

21


IV Humánerőforrás Népességi mutatók

A Mikrorégió népességi mutatóinak vizsgálatakor nem tekinthetünk el a tágabb, vajdasági, körzeti és községi mutatók összehasonlításától. Vajdaság Autonóm Tartomány lakossága 2002-ben 2.031.992 volt, ami enyhe növekedést mutat az 1991-es adatokhoz képest. A tartományon belül az egyes körzetek népessége nem egy irányba változott. A Mikrorégiót magába foglaló Észak Bánáti körzet népessége csökkent, ugyanígy az Észak Bácskai, Közép Bánáti és a Dél Bánáti. A Nyugat Bácskai, Dél Bácskai és a Szerémségi körzet népessége növekedett. A két népszámlálás közötti időszak viharos történéseinek köszönhetően ezek a változások nem mondhatóak békés, szerves fejlődésnek. Magyarkanizsa község népessége 10 év alatt 30.134-ről 27.510-re csökkent. A Mikrorégió népessége is csökken, akárcsak a körzeté és a községé. A Mikrorégió lakossága 2002-ben 3791 fő volt. Ez az 1948-as adatoknak csak a 71,01%-a. A térség népessége folyamatosan fogy, bár korábban kis mértékben, a 80-as években nőtt meg a népességfogyás üteme. A népességi mutatók romlása nem mindegyik településnél egyforma mértékű. Például Tóthfalu lakosságának száma az 1948 követő két népszámlálás alkalmával növekedést produkált. Még a harmadik népszámlálás estében is magasabb volt népességi létszáma, mint az 1948-ban. Azt követően azonban erőteljes csökkenésbe ment át, olyannyira, hogy 1991-ben és 2002-ben is a legrosszabb mutatókat adta. Oromhegyes és Adorján folyamatosan csökkenő adatokat produkál. Oktatási helyzet

A Mikrorégió területén az elemi szintű oktatás megoldott. A tóthfalusi óvoda a község legmodernebb és legjobban felszerelt óvodája, 2002-ben épült. Mindhárom településen van általános iskola, Tóthfalun és Adorjánban alsó tagozatokkal működik. A Mikrorégióban nincs közép és felsőfokú oktatási intézmény, de középfokú intézmény legközelebb Magyarkanizsán és Zentán, felsőfokú pedig Szabadkán van. Pontos adataink nincsenek a három település lakosságának iskolai végzettségére vonatkozóan. A legközelebbi adatsor Magyarkanizsa községhez tartozó vidéki lakosságra vonatkozik, ebből tudunk Adorján, Oromhegyes és Tóthfalura vonatkozó megállapításokat tenni. A vizsgált lakosság több mint 63%-a csak valamilyen általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de ennek a 45%-a be sem fejezte azt. 22


A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el az összlakosság 30%-át. A középiskolai végzettségűek közül a legnagyobb hányadot a szakmunkások adják, a csoport közel 50%-a rendelkezik ilyen végzettséggel. A szakközépiskolát végzettek (érettségizett szakmunkások) a csoport valamivel több, mint harmadát adják. Az eddigiekből is látható, hogy a szükségesnél kisebb hányadot képviselő réteg az egyetemet, főiskolát végzettek csoportja. A jövőben ez a kedvezőtlen helyzet komoly kihívások elé fogja állítani a Mikrorégiót. A probléma megoldását célzó gyors és direkt beavatkozásnak nincs értelme, hiszen az nagy költségek mellett gyenge eredményt érne el. Sokkal nagyobb az indirekt beavatkozás létjogosultsága. Ebben az esetben ugyanis a helyi fejlesztések biztosíthatnának megélhetést a fiataloknak, inspirálná őket bizonyos irányú továbbtanulásra. Munkaügyi helyzet

A Ket-Adryan Mikrorégió teljes lakossága 3705 volt 2002-ben. Az aktív korú lakosság ennek a 46-a%, 1714 fő. Az aktív lakosságon belül vizsgáltuk a munkával rendelkezők arányát. 1555 fő rendelkezik valamilyen foglalkozással, ez az aktív lakosság 90%-a. Ez önmagában – figyelembe véve a térség vidéki jellegét – jónak mondható. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy személyi jövedelemmel a teljes lakosság 14,68%-a rendelkezik (544 fő). A jónak mondható foglalkoztatási mutatót az is árnyalja, hogy a szektor szerinti megoszlása egyoldalú. A foglalkoztatottakat 18 foglalkoztatási csoportba sorolja a Statisztikai Intézet. A legnagyobb „foglalkoztató” a mező-, vad- és erdőgazdaság, ebbe a csoportba tartozik a foglalkoztatottak 59,16%-a. A foglalkoztatottak 80%-a pedig összesen három csoportba tartozik, meredeken eső részesedési aránnyal: feldolgozóipar 253 fő (16,27%), kereskedelem, jármű- és gépjavítás 70 fő (4,5%). Figyelembe véve a gazdasági helyzetet bemutató fejezetben leírt helyi mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességét, valamint a jelen fejezetben leírtakat, világosan látszik, hogy a legnagyobb tömeget adó − és egyben a jelenlegi általános gazdasági helyzet miatt legsérülékenyebb − csoport a gazdálkodók csoportja. Ez indokolja, hogy a fejlesztésekben azoknak a projekteknek kell elsőbbséget adni, amelyek ennek az ágazatnak a helyzetét stabilizálják, javítják. Nem szabad azonban megfeledkezni a többi ágazatról sem. A feldolgozóipar (második legnagyobb foglalkoztató) például ki van téve annak a veszélynek, hogy a szerb gazdaság liberalizációjával romlani fog a versenyképessége, s ezáltal munkahelyek szűnnek meg. Mivel ez olyan külső tényező, amivel helyi szinten nem lehet megbirkózni, ezért az egyetlen stratégiai válasz a helyi gazdaság erősítése. 23


Szociális, egészségügyi helyzet

A Mikrorégió lakosságának egészségügyi állapota szinte semmiben sem tér el a környezetben tapasztalhatóaktól, a hagyományos táplálkozás és életvitel következtében a vér- és érrendszeri megbetegedések, az emésztőrendszeri problémák, a rák stb. a legjellemzőbbek, ezek vezetik az elhalálozási okokat is. Habár jelen vannak a szociális problémák, azok legtöbbjének megoldása a családon belül valósul meg, míg az Adorjánban élő beás (óromán nyelvet beszélő roma) népcsoport tagjai az állami szociális ellátórendszer által felöleltek. Intézményileg a Mikrorégió területén egyedül az alapfokú egészségügyi ellátást biztosító egészségházakat találhatjuk meg mind a három településen, amelyek a Magyarkanizsai Egészségház keretében működnek. Oromhegyesen állandó orvos és fogorvos tevékenykedik, Tóthfaluban és Adorjánban pedig heti két-három alkalommal utazó orvos tart rendelést. A Mikrorégió polgárainak szakorvosi ellátása a községközpontban (Magyarkanizsán), illetve Törökkanizsán vagy Zentán, a kórházakban történik. A szociális intézményrendszer csak csírájában található meg Tóthfaluban, ahol a Lelkigyakorlatos Ház keretében folyik az idős, magatehetetlen polgárok egy részének ellátása (5-10 személy).

24


SWOT elemzés Környezeti

Erősségek

Környezeti

Gyengeségek

• Jó mezőgazdasági adottságok • Kedvező klimatikus tényezők • Tisza közelsége • Változatos táj • Kiegyensúlyozott éghajlat • Levegő szennyezettsége igen alacsony • Zaj és rezgés okozta szennyezés elhanyagolható • Természeti kincsek megléte: szénhidrogének, termálvíz.

• Jelentős az éven belüli hőmérsékletingadozás • Nincs tervszerű vízgazdálkodás • Szennyvízelvezetés és -kezelés nem megoldott • Kőolaj-kitermelésből származó veszélyes hulladék tárolása, ártalmatlanítása nem megoldott • Nincs szervezett hulladék begyűjtés és elszállítás.

• Minden településen van jól prosperáló vállalkozás • A magántulajdonon alapuló mezőgazdálkodás hagyományokkal rendelkezik • Vannak kiaknázatlan potenciálok (élelmiszergazdaságban, alternatív gazdasági tevékenységekben) • Stabil, célközönség-orientált turisztikai vállalkozás megléte.

• Földtulajdoni viszonyok rendezetlenek, elaprózódott, széttagolt birtokszerkezet • Nagy tömegű, magas minőségű, homogén mezőgazdasági árualap hiánya • A helyben megtermelt árualap feldolgozatlanul hagyja el a térséget • A termelők szövetkezésének alacsony szinje • A termelők kiszolgáltatottak a felvásárlóknak • Tároló, árukészítő, feldolgozó kapacitás hiányzik • Gyenge tőkeellátottság • Egyoldalú termésszerkezet • Gazdaságok műszaki szintje alacsony • Hiányoznak az alternatív gazdasági ágazatok • Hitelképesség nagyon alacsony • Információhiány • Pénzügyi szolgáltatások alacsony színvonala • Térségmarketing hiánya.

Gazdasági

Gazdasági

Társadalmi

Társadalmi

• A lakosságnak van tapasztalata a helyi összefogásra • Szorgalmas, problémamegoldó készséggel rendelkező emberek • Vannak leader egyéniségek • Civil kezdeményezések működnek • Váltásorientált vállalkozásépítésre fogékony vállalkozói réteg megléte.

Infrastruktúra

• Hiányos szociális ellátórendszer • Kedvezőtlen demográfiai viszonyok • Kevés új munkahely • Alacsony iskolai végzettség, szakképzettek hiánya • Fiatal, és középkorú helyi értelmiség hiánya • A helyi hagyományok háttérbe szorultak • Alacsony a vállalkozói aktivitás • A lakosság túlnyomó többsége nemzeti kisebbséghez tartozik • Helyi felnőttképzés nem működik.

Infrastruktúra

• Elsődleges és másodlagos árvízvédelmi véd- • Közutak állapota rossz művek megléte. • Szilárd burkolatú belterületi utak aránya nem kielégítő • Nincs vasúti közlekedés • Hiányzó csatornahálózat.

25


Környezeti

Lehetőségek

Környezeti

Veszélyek

• Növekszik az igény a természetközeli, alacsony intenzitású kultúrtájak iránt • Elfogadottabb és keresettebb lesz a környezettudatos termeléssel előállított élelmiszerek • Növekszik az igény a megújuló energiára.

• Egyoldalú mezőgazdasági hasznosítás a talaj degradációjához vezet • A termálvíz és a szénhidrogén energiahordozók kitermelése hozzájárul a talajvízszint csökkenéséhez, a vízzáró réteg átfúrásával szennyeződhet a rétegvíz készlete is.

• A falusi turizmus szakmai és szakmapolitikai kedvezményezet lesz • Szerbia és az Európai Közösség közötti együttműködés javul • Gazdálkodói együttműködések elősegítése nevesített prioritás • Belföldi, vállalkozásokat erősítő támogatások • Vidékfejlesztési szemlélet meghonosodása a gazdaságpolitikai döntésekben • Erősödő integráció az Európai Unióval • Helyi termékek kereslete növekszik • Foglalkoztatáspolitika beruházás növelő hatása érvényesül.

• Szabályozatlan gazdasági élet • Kiismerhetetlen, gyakran változó közteherendszer • Magas közterhek • A vidéki gazdaság szükségességét, és sebezhetőségét felismerő és szolgáló gazdaságpolitika hiánya • Megkésve kialakításra kerülő EU konform agrártámogatási rendszer • A helyi gazdaság nem készül fel kellően az európai integráció adott szakaszához • A rossz privatizációs politika hatása a helyi gazdasági szereplőkre • Rossz fizetési morál • A köztársaság, a tartomány és az önkormányzat nem szinergikus gazdasági politikája.

Gazdasági

Társadalmi

Gazdasági

Társadalmi

• A globalizálódó világban a helyi értékek és az identitástudat erősítése • A regionalizmus erősödése • A helyi kormányzat, a gazdasági és a civil szféra közötti együttműködések • Élethosszig tartó tanulás, mint belső elvárás és külső kényszer • A fiatalok helyben tartását biztosító humánerőforrás politika kibontakozása

• A globalizáció hatásaként eltűnnek a helyi értékek • Anyagias, individualista szemlélet elterjedése • Az oktatási színvonal visszaesése • Szegregáció az információhoz jutásban • A köztársasági, a tartományi és az önkormányzati szociálpolitika nem tart lépést a változó társadalmi igényekkel

Infrastruktúra

Infrastruktúra

• Forráscentralizáció

• Etnikai feszültségkeltés

• A hulladékgazdálkodás szabályozásában és • Az átfogó köz- és vasúti pálya-rekonstrukció fejlesztésében érvényesül az EU elvárása elmarad • Az informatika fejlődése • A Tisza nemzetközi útvonal fejlesztése elmarad • A köz-, a vízi- és a vasúti infrastruktúra fejlődik a Helsinki Korridorok prioritása szerint.

26


A. A fejlesztési stratégia célkitűzései 1. Általános célkitűzések

A gazdaság versenyképességének és piaci hatékonyságnak növelése Ezáltal emelkedik a gazdaság szereplőinek a teljesítménye, nő a foglalkoztatottság, javul a térség gazdasági teljesítménye, és nő a lakosság életszínvonala. A környezetvédelem előtérbe helyezése a társadalom és a gazdaság összhangjának megteremtésével Hosszú távon csak e hármas harmónia megteremtésével képzelhető el a fenntartható fejlődés, amely alapja az emberi kultúra és civilizáció fennmaradásának és fejlődésének. A vidéki életminőség javítása és a vidéki területek adaptációs képességének növelése a hatékony tájékoztatás segítségével Ezáltal csökken a Mikrorégió számos területen meglévő hátránya, javul a lakosság életminősége, valamint nő a vidék népességmegtartó képessége. 2. Konkrét célkitűzések

1. A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges infrastruktúra fejlesztését is Ezáltal nő a mezőgazdaság teljesítménye, beleértve a termelést, feldolgozást és értékesítést, javítja a mezőgazdasági termelésből élők, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységhez kötődő személyek és életszínvonalát, és hozzájárul a környezeti egyensúly és a fenntartható fejlődés kialakításához. 2. A piaci hatékonyság növelése érdekében a termelői, feldolgozói és értékesítési csoportok, szövetkezések kialakítása Kialakulnak a gazdasági tevékenységet elősegítő integrációk, ezáltal emelkedik a mezőgazdaság jövedelmezősége, nő a termelés biztonsága és emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya, és a térségen belül marad a megtermelt jövedelem. 3. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése a termelés diverzifikációján keresztül Ezáltal javul a térség gazdaságának teljesítménye, nő a munkahelyek száma, csökken a munkanélküliség és javul a lakosok életszínvonala. 4. A környezetkímélő és táj fenntartást szolgáló termelési módszerek bevezetése és elterjesztése Csökken a környezet terhelése, hozzájárul a természeti egyensúly visszaállításához és fenntartásához, nő a piaci hatékonyság, nő az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek száma. 27


5. A munkaerőpiaci esélyeket és a piaci hatékonyságot növelő szakképzés és oktatás kialakítása, valamint az információhoz jutás elősegítése Ezáltal nő a piaci hatékonyság, csökken a munkanélküliség, stabilizálódik és tervezhetőbbé válik a gazdaság, valamint mindez hozzájárul a csatlakozással kapcsolatos szemléletváltozáshoz és a szükséges ismeretek elsajátításához. 6. Az alternatív jövedelemszerzés feltételeinek megteremtése A térség adottságainak kihasználása − elsősorban a turizmus és a hozzá kapcsolódó tevékenységek − révén nő a piacképes tevékenységek száma, fokozódik a jövedelemszerzés, miközben a környezetvédelem szempontjai is maximálisan érvényesülnek. 7. Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek kihasználása A megújuló és megújítható energiaforrások kihasználása révén csökken a környezet terhelése, nő a jövedelmezőség, megoldhatóvá válik a tanyás területek energiaellátása. 8. A környezetvédelem érdekeinek érvényesítése a társadalmi és gazdasági életben A minden szempontból egészséges élettér biztosítása elengedhetetlen feltétele a társadalmi-gazdasági fejlődésnek. Ez mind a szemléletváltozásban és az egyéni tevékenységekben, mind a gazdasági tevékenységekben változást kell jelentsen, nemcsak az ökológiai gazdálkodásban. 9. A térségi infrastruktúra fejlesztése Kiépülnek a mezőgazdasági és egyéb közlekedési infrastruktúrák és ezek kiegészítő létesítményei (csatornák, vízelvezető árkok stb.), megvalósulnak a megfelelő élet- és munkakörülményekhez szükséges infrastrukturális fejlesztések, beleértve az információtechnológiai fejlesztéseket is.

Mindezen célok együttesen szolgálják a Mikrorégióban a termelés és a gazdaság hatékonyságának a növelését, a foglakoztatás bővítését, a mezőgazdasági termelés diverzifikációját, a környezetkímélő és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek bevezetését és elterjesztését, a környezetterhelés csökkentését, vagyis az általános célokban megfogalmazottakat.

28


B. A fejlesztési stratégia prioritásai A térségi fejlesztési programjának prioritásait az előzőekben tárgyalt meghatározó és kényszerítő körülmények, és az ezek által kitűzött fejlesztési célok határozzák meg. Ezek tükrében a fejlesztési program prioritásai a követezőek: 1. A mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése

E prioritáson belül cél az egyéni, a társas és a közösségi vállalkozások hatékonyságának növelése, a feldolgozóipari kapacitások növelése, a helyi feldolgozás és piacrajutás elősegítése, a mezőgazdasági szolgáltatási tevékenységek fejlesztése, a vállalkozói inkubáció növelése, a hozzáadott értéket növelő beruházások megvalósítása, az alapvető logisztikai szolgáltatások kialakítása, a hatékony mezőgazdasági birtokstruktúra biztosítása. A prioritásnak a helyzetelemzésből eredő szükségszerűsége a következő: A térség lakosságának döntő része a mezőgazdaságból vagy az ahhoz kapcsolódó ipari tevékenységből él. A térség gazdaságát alapvetően meghatározza a mezőgazdaság, így kiemelt feladat ennek fejlesztése. A térségben rendkívül kevés a feldolgozóipari kapacitás, nem megfelelő a birtokstruktúra, hiányzik a logisztikai háttér, a helyi feldolgozás és a hozzáadott érték növeléséről gyakorlatilag nem beszélhetünk. 2. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése

E prioritáson belül cél a piacgazdasági struktúra kialakítása, önfenntartó helyi agrárgazdaság kialakítása, primer és szekunder szövetkezet kialakítása, a szövetkezetek működési stabilitásának növelése, a mezőgazdasági humán erőforrások biztosítása képzés, átképzés és továbbképzés révén, a környezetterhelés csökkentése, a családi gazdaságok megerősítése, új termelési kultúrák meghonosítása, 29


a fenntartható fejlődés lehetőségének biztosítása, a mezőgazdasághoz kapcsolható turisztikai programcsomagok kialakítása. A prioritásnak a helyzetelemzésből eredő szükségszerűsége a következő: A térségben a birtokrendezés nem megoldott. Hiányoznak a termelést integráló, termelői tulajdonban lévő szövetkezetek. Hiányzik a szakképzett munkaerő, nincs megoldva a térségben az átképzés. A környezet még nem károsodott jelentősen, így lehetőség van új termelési kultúrák bevezetésére, a természeti adottságok lehetővé teszik az alternatív energiaforrások alkalmazását. A környezeti, a történelmi és a mezőgazdasági adottságok lehetővé teszik komplex turisztikai programcsomagok kialakítását. 3. A vállalkozói hatékonyság növelése

E prioritáson belül cél fejlesztési ügynökség felállítása, kereskedelmi és képviseleti iroda létrehozása, a vállalkozói inkubáció hatékonyságának növelése, térségspecifikus termékek megkülönböztetése és ezek erőteljes marketingje, minőség és eredetvédelem, ipari és szolgáltató vállalkozások fejlesztése, erőteljes reklám és marketingtevékenység. A prioritásnak a helyzetelemzésből eredő szükségszerűsége a következő: Nincs megfelelő vállalkozásfejlesztési infrastruktúra, hiányoznak a megfelelő pénzügyi szolgáltatások, nincs kielégítő térségmarketing, nincs együttműködés a térségben termelői-beszállítói szinten, hiányzik a gazdasági kapcsolat a környező térségekkel és a külföldi gazdasági szereplőkkel, nincsenek kihasználva az Internet adta lehetőségek. Hiányoznak az EU-val és az EU gazdaságával kapcsolatos információk, kevesen beszélnek idegen nyelveket, a szakmai és egyéb idegen nyelvű anyagok nem elérhetőek a térség termelői és lakosai részére.

A prioritásokon belül megfogalmazott konkrét célokat az egyes projektjavaslatok tartalmazzák, így ezeken keresztül kerül sor a térség gazdasági fejlődéséhez szükséges fejlesztési projektek meghatározására.

30


C. A fejlesztési stratégia projektjavaslatai A célkitűzések és a prioritások rendszere hosszú távon mutatja meg, hogy a Mikrorégió milyen fejlesztési pálya mellett kötelezi el magát. Ezért fontos gondosan kijelölni ezt a két pontot. Fontossága abban áll, hogy jelen stratégia felülvizsgálatakor – a kiszámíthatóság és fenntarthatóság elve miatt – a hierarchiában felül álló pontokat lehető legkevésbé szabad újrafogalmazni, inkább az alsóbb szintű, a projektjavaslatokat kell aktualizálni. A projektjavaslatok rövid távú tervek, ezért megvalósulásukat követően új projektjavaslatokat kell megfogalmazni összhangban a célkitűzésekkel és prioritásokkal, illetve felhasználva a megvalósított projektek tapasztalatait. A projektjavaslatok a Fejlesztési Stratégia első kiadásában nem teljeskörűen fedik le a célkitűzések és prioritások rendszerét. Ebben a kiadásban – felmérések alapján – a legfontosabb beavatkozásokat terveztük meg. Így a fejlesztés első lépcsőit szolgáló projektek jelennek meg ebben a dokumentumban. Az itt bemutatásra kerülő projektjavaslatok két csoportra oszlanak: 1. Tervező projektek (tanulmányok, rendszerépítés, tervezés) és 2. Megvalósító projektek (beruházások)

Természetesen az első Fejlesztési Stratégiában a tervező projektek vannak nagyobb számban, illetve ezeket lehetett konkrétabban megfogalmazni, a megvalósító projektek nagyban függnek az első csoport tapasztalataitól. 1.1 A Mikrorégió arculatának kialakítása

A projekt rövid leírása: A Ket-Adryan Mikrorégió nem közigazgatási egység, hanem egy térségfejlesztési civil kezdeményezés. A jövőben, természetesen célunk − a törvény adta lehetőségekkel összhangban −, hogy az önkormányzatiság valamely szintjét elérjük. Ezzel a projekttel az a célunk, hogy térségünk, illetve a térségben előállított termékek közös arculatot nyerjenek, egységes fellépést biztosítsanak a régió szereplőinek. Az elszigetel kezdeményezések helyett minden vállalkozás közösségi aspektust nyer, az egyes vállalkozások, termékek, szervezetek egymást erősítik. Elvárt eredmény: Az egységes arculatnak köszönhetően a Mikrorégió és különböző szervezetei könnyebben szereznek jelentős ismertséget, a szinergia elv szerint a sikeresebb szervezetek, termékek magukkal húzzák az „inkubációs” fázisban lévőket. Erősödik a lakosság identitástudata. 31


Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a vállalkozói hatékonyság növelése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Az ismert tervezési dokumentációk közül közvetlenül egyikhez sem, de jelen dokumentumban meghatározott projektek mindegyikéhez kapcsolódik. 1.2 Ket-Adryan Mikrorégió Fejlesztési Ügynökség

A projekt rövid leírása: A projekt keretében létre kívánunk hozni egy térségi fejlesztési ügynökséget, a szükséges infrastruktúrával, személyi feltételekkel. Az ügynökség feladata: A fejlesztési stratégiában foglaltak megvalósításának elősegítése, a stratégia időszakos felülvizsgálata, Terület- és vidékfejlesztési projektek készítése, végrehajtása, Vállalkozások piacra jutását szolgáló marketing tevékenységek elvégzése, Bel- és külkereskedelmi üzletközvetítési tevékenység vállalkozások számára, Turizmusszervezési feladatok ellátása (beutazások szervezés, turisztikai hálózat fenntartása, marketing tevékenységek ellátása). Az ügynökség működtetésének forrása az alábbiak szerint alakulna: a települési helyi közösségek hozzájárulása, pályázati források, szolgáltatásokból eredő bevételek. Elvárt eredmény: Egy hatékony szervezet, amely képes a Mikrorégió területfejlesztési elképzeléseit megvalósítani, feladatait menedzselni, illetve a vállalkozások piacra jutását elősegíteni. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a vállalkozói hatékonyság növelése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a turizmusfejlesztés stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztése pontjához illeszkedik. 32


1.3 Ket-Adryan Agrár-ipari Park

A projekt rövid leírása: A térségben működő kis- és középvállalkozások közös logisztikai bázisának kiépítését célozza a projekt. Elsősorban új vállalkozások, vagy új tevékenységeket telepítenénk az agrár-ipari parkba. A park fő küldetése az induló vállalkozások inkubációja, illetve infrastrukturális, logisztikai háttér megteremtése. A projektet célszerű két fázisban megvalósítani: tervezési fázis (nem csak építészeti, hanem pénzügyi, stb.) és beruházási fázis. A felmérések szerint új mezőgazdasági és ipari tevékenységek, amelyek alapját képezhetik egy jövőbeli agrár-ipari parknak a következők: tejfeldolgozó, hűtőház, pótkocsi-szerviz Javasolt helyszín: Oromhegyes, de nem kizárt több telephellyel (Tóthfaluban és Adorjánban is) való létesítés. Elvárt eredmény: Olyan bázis kiépítése, amely megfelel a Mikrorégióban tevékenykedő vállalkozások szükségleteinek, összhangban a fejlesztési stratégia célkitűzéseivel és prioritásaival. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése és a vállalkozói hatékonyság növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztése, valamint a Mezőgazdaság-fejlesztés pontjához illeszkedik. 1.4 Helyi, hagyományos élelmiszerek előállítása

A projekt rövid leírása: A projekt feladata, hogy feltárja azokat a hagyományos élelmiszereket, amelyek köthetőek a Mikrorégióhoz, továbbá tartalmaznak növelhető hozzáadottérték tartalmat. A feltárásnak üzleti terv formájában tartalmaznia kell az egyes termékek előállítási módját, piacra jutási lehetőséget, beruházás elemzést és megtérülés elemzést. Elvárt eredmény: Olyan tanulmány, amely elemzi a lehetséges beruházásokat, és konkrét útmutatást ad azok végrehajtásához. 33


Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése és a vállalkozói hatékonyság növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztése pontjához illeszkedik. 1.5 Családi vállalkozások fejlesztési irányainak meghatározása

A projekt rövid leírása: A projekt keretében fel kell mérni a Mikrorégióban működő vállalkozások milyenségét, a családi birtokok jelenlegi helyzetét, a vállalkozni akaró fiatalok elképzeléseit, majd kívánságok és a lehetőségek alapján meg kell határozni a családi vállalkozások lehetséges fejlesztési irányait. Legvégül olyan üzleti terv prototípusokat kell kidolgozni, amelyek alapján a meglevő vállalkozások fejleszthetők, illetve új válalkozások beintításához szükségesek. Elvárt eredmény: Olcsó, majdnem ingeyenes üzleti tervek készítése a fejlesztésekhez, illetve az új családi vállalkozásokhoz. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdaság fejlesztése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. 1.6 Birtokkoncentráció

A projekt rövid leírása: A projekt keretében fel kell mérni a Mikrorégióban elhelyezkedő földterületek kataszteri elhelyezkedését (geodéziai koordináták, terület, stb.), az egyes területek birtokosait és el kell készíteni a Mikrorégió digitális térképét. Biztosítani kell az egységes rendszerű digitális adatrögzítést. Ki kell dolgozni a földterületek cseréjének eljárását (figyelembe véve a jogszabályi háttért) szabályozó kódexet (átlátható, önkéntes földcsere). A projektnek továbbá finanszíroznia kell a földcserék járulékos költségeit. Elvárt eredmény: Zökkenőmentes, a lehető legnagyobb közmegelégedéssel végbenő földbirtokcsere. Hatékony, versenyképes birtokstruktúra létrejötte. 34


Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. 1.7 Értékleltár

A projekt rövid leírása: A projekt keretében elkészül egy olyan átfogó felmérés, amely bemutatja a Mikrorégió teljes kulturális, építészeti, természetrajzi, történelmi, gasztronómiai, etnográfiai, stb. örökségét. A felmérést a kornak megfelelő digitalizált, multimédiás formában fogjuk rögzíteni. Ezen felül tematikus kiadványok, rövid ismertetők, képeslapok készíthetők a felgyűjtött anyagokból. Elvárt eredmény: Egy komplett, színes dokumentáció, amely kiváló „alapanyag” a térség turisztikai fejlesztéséhez, továbbá erősíti a térségi összetartozást, identitástudatot. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése és a vállalkozói hatékonyság növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a turizmusfejlesztés stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének az Idegenforgalom-fejlesztés pontjához illeszkedik. 1.8 Turisztikai hálózat

A projekt rövid leírása: Ebben a projektben elkészül a Mikrorégió Turisztikai Hálózatának kézikönyve. A kézikönyvben meghatározásra kerül, a térség tárgyalkotó népművészeti és népi építészetén alapuló egységes arculati leírása. Ez határozza meg, hogy bármely vendéglátóipari egységnek milyen egységes arculati elemeket kell hordoznia. A kézikönyv elkészítéséhez nélkülözhetetlen a Mikrorégió régészeti térképe és ásatási terve. A kézikönyvben jelenne meg a Mikrorégió turisztikai programcsomag-terve is. Ez azt jelenti, hogy a meglévő adottságokra (részben már szolgáltatásokra) alapozva tematikus programjavaslatokat kell kidolgozni. Mivel tervről van szó, ezért meg kell határozni program, illetve költségvetés szintjén, hogy a meglévő adottságokon túl milyen beruházásokat, illetve szolgáltatásokat kell létrehozni. Elvárt eredmény: A szinergia elv szerint hatékony, érdekes, vonzó turisztikai arculattal rendelkező térség. 35


Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése és a vállalkozói hatékonyság növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a turizmusfejlesztés stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének az Idegenforgalom-fejlesztés pontjához illeszkedik. 1.9 Megújuló energia klasztere

A projekt rövid leírása: A projekt feladata, hogy felmérje a Mikrorégió háztartásainak, vállalkozásainak, és közintézményeinek energiafogyasztását, felmérje a térség energiapotenciálját. A felmérések alapján alternatívákat dolgoz ki a különböző megújuló energiaforrások (geotermikus, szolár, biomassza, stb.) alkalmazásának, előállításának, feldolgozásának lehetőségeiről. Elvárt eredmény: Konkrét számítási modellekkel alátámasztott, az energiafüggést csökkentő, munkahely megtartó és teremtő, helyi energiaszolgáltató rendszer megvalósíthatósági tanulmánya. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a régió energia- és vízellátásának javítása című stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Környezetvédelmi tervek pontjához illeszkedik. 2.1 Települések szennyvízgazdálkodásának tervezése és kiépítése

A projekt rövid leírása: A projekt feladata, hogy megterveztesse és kiépítesse a Mikrorégiót alkotó három település csatornahálózatát és szennyvízkezelését a lehető legegyszerűbb, az úgynevezett gyökérkezeléses (élővizes) módszerrel. Elvárt eredmény: A viszonylag olcsó szolgáltatás biztosításával lehetővé válhat a talaj szennyvízzel történő szennyezésének megszüntetése, az ivóvízbázis védelme, de környezetvédelmi szempontból tájrehabilitációt is meg lehet valósítani (a valamikori tavak és vizes élőhelyek visszaállítása). 36


Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a régió energia- és vízellátásának javítása című stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Környezetvédelmi tervek pontjához illeszkedik. 2.2 Kajakház – Adorján

A projekt rövid leírása: A projekt célja, Adorjánban található meglévő vízitelep rekonstrukciójával vízituristák fogadására, elszállásolására alkalmas vendéglátóipari objektum kialakítása. Az igényeknek megfelelően, bővíthető módon, előbb az alacsony komfortú, később a magasabb komfortú szálláshelyek kialakítása a cél. Fontos a megfelelő kikötői és csónaktároló infrastruktúra kialakítása. Ebben az esetben is lehet követni az előbbi fejlesztési hierarchiát, előbb az evezős, később a motoros csónakok fogadására alkalmas infrastruktúra kialakítása célravezető. Elvárt eredmény: A célcsoport igényeinek megfelelő vízi sport szálláshely kialakítása. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése és a vállalkozói hatékonyság növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a turizmusfejlesztés stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének az Idegenforgalom-fejlesztés pontjához illeszkedik. 2.3 Mezőgazdasági beruházások I

A projekt rövid leírása: Több, egymást erősítő beruházásra vonatkozó összefogó projekt javaslata. Az első tömbben adorjáni és/vagy tóthfalusi szövetkezet hatékonyságnövelő projektjeire kerülhet sor. A felmért igények szerint • hűtőház, • sertéstartás épületei (istállók, takarmánytárolók, stb.), • szántóföldi növénytermesztés gépei kerülnek beszerzésre, megépítésre. 37


Elvárt eredmény: Hatékony mezőgazdasági termelés, jobb jövedelemtermelő képesség, versenyképes áru előállítása. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Mezőgazdaság-fejlesztés pontjához illeszkedik. 2.4 Mezőgazdasági beruházások II

A projekt rövid leírása: Ebben a projekt csoportban a tóthfalusi szövetkezet ökoélelmiszer piacra jutását elősegítő, beruházás jellegű projektjavaslatok szerepelnek, azaz • szárító, • savanyító, • áruvá készítő kisüzemek létrehozását szolgáló projektek. Elvárt eredmény: Hatékony mezőgazdasági termelés, jobb jövedelemtermelő képesség, versenyképes áru előállítás. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a mezőgazdasági és egyéb infrastruktúra fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és diverzifikációjának növelése prioritásokhoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a mezőgazdasági termelő egységek, élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése stratégiájához illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Mezőgazdaság-fejlesztés pontjához illeszkedik. 2.5 Ipari beruházások I

A projekt rövid leírása: A felmérések alapján megállapítható, hogy Oromhegyesen két sikeres szállítmányozási vállalkozó működik, akiknek a fejlesztési elképzeléseit integrálni lehet a Mikrorégió fejlesztési stratégiájába. 38


A két vállalkozó közös vállalat keretében 24 órás nyitvatartással üzemelő pótkocsi-javító műhelyt alakítana ki. Mivel új vállalkozásról van szó, célszerűnek látszik összekötni az Agrár-ipari Park projekttel. Elvárt eredmény: Korszerű, piaci igényeknek megfelelő, versenyképes műhely. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a vállalkozói hatékonyság növelése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése prioritáshoz illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztése pontjához illeszkedik. 2.6 Ipari beruházások II

A projekt rövid leírása: Tóthfaluban meglévő nyomdai vállalkozás fejlesztése, korszerű, hatékony nyomdai gépek, eszközök beszerzésével. Elvárt eredmény: Hatékonyabb, gazdaságosabb nyomdai szolgáltatások nyújtásával a versenyképesség növelése, nagyobb piaci részesedés megszerzése. Belső koherencia: Ez a projektjavaslat a vállalkozói hatékonyság növelése prioritáshoz illeszkedik. Külső koherencia: Ez a projektjavaslat a Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Tervének a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése prioritáshoz illeszkedik. Ez a projektjavaslat Magyarkanizsa Község 2006-2010 Stratégiai Fejlesztési Tervének a Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztése pontjához illeszkedik.

39


Forrásanyagok:

a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai a 2002-es népszámlálásról, a Köztársasági Statisztikai Intézet 2005-ös Statisztikai Évkönyve, Szerbia mezőgazdaságának fejlesztési stratégiája, Vajdaság Autonóm Tartomány integrált fejlesztési terve, A DKMT Eurorégió dokumentumai, Magyarkanizsa község 2006-2010 stratégiai fejlesztési terve.

40

A KET ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents