aki jól látja a dolgokat. A böjt célja tehát, hogy növekedjék bennünk a világosság. De hogyan?

201 5. február - XIV. évf. 2. sz.

LEMONDÁSSAL MEGŐRIZNI AZT, AMI VAN

Aki a testében Istent akarja megdicsőíteni, annak tudnia kell, hogy hol és mivel kezdje ezt el. Krisztus ezt részletesen bemutatja. Először is baráti kapcsolatba, asztalközösségbe kell kerülnünk vele. Azért ez az első, mert lényegében ezt hagyja hátra nekünk. Krisztus baráti asztalától – az oltártól – kell hirdetnünk Őt a világnak. Mert a hit baráti (személyes) kapcsolatokon keresztül árad szét a világban. Mi magyarok nem azért lettünk keresztényekké, mert az első szent királyunk így „döntött”, hanem azért, mert a hazánkba érkező hithirdetők (Krisztus barátai) az ő asztalközösségét elhozták nekünk. A hit áradása a mi életünkön múlik. Mivel pedig a testi böjtölés „áttetszőbbé” teszi az embert, ezért a testen megmutatkozhat a lélek. Ha a test gyönge, a lélek hiába készséges, ha ugyanis a „fal” (maga a test) ráomlik a lélekre, akkor nem tudja kiásni magát alóla. Sok ilyen „betemetett” életű, jó szándékú embert látni, akik minden erőlködésük ellenére képtelenek lelki emberré válni. Mi ilyenkor a teendő? A bonyodalmat az okozza, hogy szinte lehetetlen mindezt szemléltetni. Csak olyan példával állhatunk elő, ami teljesen idegen mind a természettől, mind az élővilágtól. Hiszen elképzelni sem tudunk olyan növényt, amelyik olyan sűrű lombkoronát növeszt, ami tökéletesen útját állja a nap sugarainak, és így éppen a lombja akadályozza meg, hogy a fény a gyümölcsöket megérlelje. A természet (ösztönösen) arra törekszik, hogy – ha kell, akkor a kínálkozó lehetőségeit is korlátozva – az élet lényege, a gyümölcs, vagyis az élet jövője biztosítva legyen. Mi takarja el a lelkünk gyümölcseit az érlelő világosság elől? Mit nyessünk le? Semmi esetre sem valami „külsőséget”. Ennél mélyebben kell belehasítanunk az életünkbe. Az élet világossága a szívünkben kíván gyümölcsöket hozni.

Akkor hát mi „takarja el” a szívünket? Jézus arra tanít, hogy a böjt lényege az irgalmasság: az éhezőnek enni adni, a betegeket meglátogatni, stb. Amiből az következik, hogy az irgalmatlanság, az embertelenség, a lelketlenség az, ami az embert sötétségbe borítja. Más helyen Jézus ezt ki is fejti, és állítja, hogy csak annak lehet az élete gyümölcsöző, aki képes látni. „A test világa a szem. Ha szemed ép, egész tested világos. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Ha tehát a világosság, amely benned van, sötétség, mekkora lesz maga a sötétség?” (Mt 6,22-23) Istent csak az dicsőítheti meg, aki lát. A lélek gyümölcse tehát nem más, mint az, hogy láthatjuk Istent. Tükörben ugyan, és homályosan, de már itt a földön láthatjuk őt, a Láthatatlant. Az irgalmasság erre nyitja föl a szemünket, és az élet világossága átjárja testünket, megeleveníti elfáradt tagjainkat. Istennek tetszően csak az tud böjtölni, akinek a „teste világos”, egyszóval, aki jól látja a dolgokat. A böjt célja tehát, hogy növekedjék bennünk a világosság. De hogyan? Mielőtt valaki elkezdene böjtölni, érdemes elgondolkodnia azon, hogy mi az, amiből sokat, és mi az, amiből keveset kapott. Pilinszky János egy helyen így ír: „Tudod, az igazság az, hogy én nagyon kis tehetséggel születtem. Egyetlen vigaszom, hogy ezt a nagyon kis tehetséget sikerült különösebb árulások nélkül megőriznem és szóra bírnom.”

Görbe József

Tartalom: Betegek világnapja ......................... 2 Gyertyaszentelő Boldogasszony ..... 3 Kórházi szolgálat ............................. 4 Ötéves az Olvasó ............................. 5 Fotópályázat .................................... 5 Karitász háromperc ......................... 6 Ki(s)olvasó ...................................... 7 Hírek, események............................ 8 Lélek-nevelés ...................................8

FARSANG NAGYTARCSÁN

Idén ismét megrendezzük a nagytarcsai katolikus családok farsangi találkozóját. Egy jó hangulatú kötetlen rendezvényt szeretnénk szervezni, a gyerekeknek jelmezversennyel, a felnőtteknek beszélgetési lehetőséggel, sok vidámsággal! Időpont: február 13. péntek 18 óra Táncsics Művelődési Ház! Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit, legyünk minél többen! Süteményt, harapnivalót köszönettel fogadunk! Szeretettel: Rónainé Krisztina és Krantz Ágnes

2

B eteg ek vi l á g n a pj a

A BETEGEK VILÁGNAPJA

Szűz Mária első lourdes-i jelenésének napját, február 11-ét, Szent II. János Pál pápa 1992-ben a betegek világnapjának nyilvánította. Ettől kezdve Krisztus földi helytartói üzenetet küldenek a világ betegeihez. Úgy gondolom, a megemlékezéshez hozzátartozik Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt leveléből a következő idézet: Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéséből, olyan bőven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is. (2Kor 1,5)

azok, akik a tudomány fejlődése, és a kitűnő kutatók és egészségügyi szakemberek segítsége ellenére ma még gyógyíthatatlan bajokkal küzdenek. Vannak gyermekek, akik az értelmetlen háborúk sérültjei, testben és lélekben. Mások pedig a felnőttek gyűlöletének áldozatai. Vannak utcagyerekek, akik magukra hagyva nélkülözik a családi otthon szerető légkörét. Vannak, akiket éhbérre, vagy ingyenmunkára kényszerítnek, agyon dolgoztatják őket, és így idő előtt meghalnak.

Ez a világnap alkalmas arra, hogy egyházi közösségek, egyházmegyék, egyházközségek, különböző szeretetközösségek, sőt hittancsoportok, valamilyen formában megemlékezzenek, imádkozzanak a szenvedő betegekért, a szobához, ágyhoz kötött tehetetlenekért. Ez a nap legyen alkalmas arra is, hogy a betegek felé kezdeményezések induljanak, mint például, beteglátogatás, anyagi segítés, és egyéb szeretetszolgálat. Hiszen a betegek, a kiszolgáltatott helyzetben lévők a legkisebb, feléjük irányuló érdeklődést is hálásan fogadják. XVI. Benedek pápa 2011-ben megjelent körlevelében megemlékezik a leginkább veszélyeztetett legkisebbekről, a beteg gyermekekről is. Ők azok, akik a leggyengébb, legvédetlenebb teremtmények. Ők azok, a kis emberi lények, akik testükben hordozzák a tehetetlenné tevő betegségek terhét. Ők

Nem felejthetjük el azoknak a kiskorúaknak a megszámlálhatatlan sokaságát sem, akik szomjan és éhen halnak, vagy az orvosi ellátás hiányában halnak meg. Vannak saját földjükről száműzött menekültek, akik szüleikkel jobb életkörülményeket keresnek. Ezeknek a gyermekeknek csendes fájdalom jajgatása megérinti a hívő lelkiismeretét. A betegek, a kitaszítottak keserű sorsa mindig volt, van, és valószínű marad is. A görög spártaiak csodálatos, erős sereget tudtak kiállítani. Miért? Mert a gyenge, beteg gyermekeikkel nem törődtek. Elhanyagolták őket, minél előbb haljon meg. Ez volt a kegyetlen világ. A pogány Római Birodalomban, ha az apa meg akarta tartani gyermekét, megtarthatta, ha nem, eldobhatta magától. Ez volt a gyilkos világ. A választott nép fiai a betegeket megvetették, a leprásokat kiűzték er-

dőkbe, barlangokba, ahogy a Ben Hur című filmben is láthattuk. Ez volt a védekező világ. A betegeket, a szenvedőket a társadalomnak kell, kellene felkarolni, intézményesen gondoskodni róluk. Ez nem könnyű feladat, de kötelesség. Valamikor a betegeket, a szenvedőket a közösség befogadta. Ilyenek voltak többek között a szerzetesi közösségek. Nem feladtuk, hanem hivatásuk volt a betegek gondozása. Szerzetes nővérek, apácák kórházakban, mint vizsgázott betegápolók dolgoztak, és pénzt nem fogadhattak el, a szerzetesszabályzat szerint. A szerzetesrend szegény otthonokat működtetett, betegeket vettek fel, pénz befizetése nélkül. Emlékszem, gyermekkoromban tudtuk azokat a helyeket, ahol a kedves nővérek kezelésében szociális otthonok voltak. Mint gyerekek, be-belestünk a kapu nyílásain, és láttuk, hogy a szerzetes nővérek sétáltatják a betegeket, idős gondozottakat. Szép világ volt. Miért nincsenek ma ilyenek? Mert az értelmetlen emberi magatartás, szűk látókör szétverte ezeket a közösségeket, épületeiket elvették, de jobbat nem tudtak adni helyette. Ma lehetne újra betegápoló nővérek rendjét alapítani? Próbálták. Kevés jelentkező volt, mert ma gyökerében változott meg a világ. Kevesen vannak, akik a világ sikereiről lemondanának. Kevesen vállalnának áldozatot, lemondást. Vannak, akik vállalnak betegszolgálatot, azokat, pedig jobban meg kellene becsülni. Igaz a másik oldalon is vannak hibák. Egy mélyen gondolkodó ember mondta: a társadalomnak mindig voltak félreállítottai; bénák, vakok, siketek, nyomorékok, szellemileg elmaradottak, ágyhoz, helyhez kötöttek. Ilyen személyek mindig voltak, vannak, és lesznek. Ha ezekről az emberekről megfeledkeznek, akkor a félreállítottságuk megszűnik, és akkor már kitaszítottak lesznek. A kitaszítottság ellen küzdeni kell a családnak, a közösségnek, az egyháznak, és leginkább az államnak. A családban nem szabad, hogy beleunjanak a betegbe. Belefáradni lehet, de beleunni nem. Nehéz a beteg-

G ye r tya s ze n te l ő B o l d o g a s s zo n y

gondozás, de nehéz a betegnek is. A két rossz közül melyik a kevésbé rossz? A beteggondozás. A közösségnek, az intézményeknek, az egyháznak segíteni kell. De a legnagyobb segítő az állam legyen. Az állam értékét le lehet mérni abból, hogy mennyit ad a betegeknek, a félreállítottaknak, a gyógyszerből, betegsegélyekből. Ha az állam megoldja ezeket a problémákat, akkor nem lesznek kitaszítottak. Ellenkező esetben a társadalom peremére fognak kerülni, tengődnek, és várják a megváltó halált. Minden időben voltak szélsőségek. Voltak dúsgazdagok, és nagyon szegények. Szerencsés körülmények között, dolgozik a férj és a feleség is. De van egy idős, beteg, gondozásra szoruló szülő. Találnak egy intézményt, sorban állnak, fizetnek, és elhelyezik őt. De ez még kevés. Egy alkalommal Boldog Kalkutai Teréz anyát meghívták Londonba, látogasson meg egy szociális intézményt. Minden szép, előkelő, luxus kivitelben volt. Amikor a társalgóban tartózkodott látta, hogy minden ajtónyitásra a gondozottak az ajtóra néztek. Teréz anya megkérdezte, mért van ez így? Ezt a választ kapta: várnak valakit, azért néznek az ajtóra, de soha nem az lép be, akit várnak.

3

Boldogok azok a betegek, félreállítottak, akik anyagi, szellemi, lelki segítséget kapnak. Tömegében vannak, akik anyagiakban igen, de lelkiekben nem kapnak segítséget. Ezért meg kell becsülni azokat, akik a lelkiekben elesetteknek segítséget adnak. Ilyen volt Bosco Szent János, a Szalézi Rend egyik alapítója, a 19. században. Tömegében gyűjtötte össze Olaszországban azokat az ifjakat, akik betegségben, szegénységben, vagy munkanélküliségben lehetetlen helyzetbe kerültek, lezüllöttek. Taníttatta őket, szakmát adott a kezükbe, visszaadta őket a társadalomnak. Ilyen volt az elmúlt időszakban az olasz Pater Boreli. Úgy emlegették őt,

mint kétszázezer munkanélküli atyját. Összeszedte a társadalom minden rétegéből a tüdőbajosokat, a munkanélkülieket, az otthontalanokat, a bűnöző fiatalokat. Keresethez juttatta őket, kenyeret adott kezükbe, visszahelyezte őket az emberhez méltó életbe. Ehhez hasonló hozzáállást csak a különös jó tulajdonsággal rendelkezők adhatnak. Dicséret illeti őket. De Gaull, a volt francia államfő, miután tábornok társait megregulázta, otthonában odaült egyik lányának ágya mellé, aki szellemileg nem volt tökéletes, és mesélt neki. Na persze megtehette, hiszen gazdag volt, mondják egyesek. Igen, de mesemondót is odaültethetett volna, mert gazdag volt, de nem tette, ő mesélt a lányának. Sem a betegek világnapján, sem más napokon nem lehet eleget beszélni, írni a betegekről. Segíteni, vigasztalni, gondozni kell őket. Nem szabad őket félreállítani, mert akkor már kitaszítottak lesznek. A szülő, nagyszülő lehet teher, de akkor is a mieink ők. Ha elfogadtuk évtizedekkel előbb segítségüket, pénzüket, fogadjuk el időskoruk betegségét is. Nehéz, de nem lehetetlen! Somlai Józsefnyugdíjas plébános

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

Urunk bemutatását 385-ben ünnepelték először, de Róma csak a 7. században fogadta el. Pontosabban akkor még Simeon és a kisded Jézus találkozását ünnepelték ezen a napon. A 10. századtól azonban egyre inkább Mária megtisztulásának tiszteletére tartották, ugyanis a mózesi A kistarcsai hagyomány szerintszkóla fiú születése után az anya 40 napig volt tisztátalan, így került a karácsony utáni negyvenedik napra. A gyertyaszentelést magát Sergius pápa vezette be körmenettel, a pogány szertartások elűzésére, de a gyertya Mária tisztulásának, valamint Jézusnak, a világ világosságának is jelképe lett. A gyertyaszentelő szertartás a gallikán liturgiából, francia és német földről terjedt el. Magyarországon már 1092-ben a szabolcsi zsinat kötelező ünneppé tet-

te. 1494-ben maga a király osztott gyertyákat a főpapoknak ezen a napon (Müncheni kódex, 1466 és Érdy kódex, 1527). 1808-ban Kiskunfélegyházán a tisztviselői kar, a bírósági és tanácsi vezetők is megjelentek az oltárnál és körmenetben vitték a szentelt gyertyákat, ami később máshol is szokássá vált. Termésszaporító, egészségvédő és betegség-elhárító hatást is

tulajdonítottak ezeknek. A vértessomlói németek tekercselt viaszgyertyákat használtak. Gyertyaszentelő Boldogasszony szárnyas oltárakon és templom-titulusként különösen a Felvidéken (pl. Kassa, Szepeshely, Szepesszombat, Szmrecsány, Tótfalu, Tapolymogyorós, Hatkóc) jelenik meg. A keleti szertartású keresztények szentelt gyertyát használtak égiháború esetén és ravatalokon is, a lakásban pedig szalaggal a szentkép mellé, a falra akasztották. 1960 óta a keleti egyházzal teljes egységben ismét, mint Urunk bemutatása ünnepét tartjuk. Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon, IV. kötet; Kisfalusi János: Ünnepi népszokások a Keleti Egyházban, 1996. Szám László dr.

4

Kó rh á zi s zo l g á l a t

TŰNJETEK KI A JÓTÉKONYSÁGBAN IS (2KOR 8,7)

Böjte Csaba testvérnek van egy nagyon jó mondata, amit jómagam a karácsony előtti időszakban többszörösen és több területen is a saját bőrömön tapasztaltam. Valahogy így hangzik: ha valaki nem hiszi, hogy mennyi jó ember van körülötte, az kezdjen el valami jót tenni és meglátja, hogy milyen sokan odaállnak mellé. Őszintén el tudom mondani, hogy a közösségünknek ilyen értelemben nagynagy köszönettel tartozom. A 2014-es év karácsonyán, a tavalyi évhez hasonlóan, ismét sikerült két alkalommal maradandó élményt hagynunk a kórházban fekvő betegek lelkében.

Flóra, Méhes Eszter, Bálint Anna és a fiuk közül pedig Csicsiri Dani, Adamcsek Ronald, Popovics Levente, Király Mihály, Lauer László és Bálint Tamás.

December 23-án ismételten közel hoztuk a karácsonyt, az ünnepeket kórházban töltő betegeink számára: fiatalok és anyukák jöttek énekükkel és mosolyukkal, szeretetükkel egy kis betlehemi békét vinni a betegágyakhoz és az éppen szolgálatban lévő személyzethez. Ezen a délutánon minden egyes betegnél megálltunk és a kezüket megfogva, lelküket megérintve próbáltuk közvetíteni feléjük az ingyenes isteni, felebaráti szeretetet és szavak nélkül jelezni, hogy csupán a lelküket kell kinyitniuk és vendégül jön hozzájuk a kicsi Jézus.

A betlehemezős gyerekek december 13-án, iskola után, eljöttek kórházunkba, hogy megörvendeztessék a betegeket. Minden osztályon a járó betegek örömmel jöttek és a gyermekkorukba visszaröpítve nézték végig a pásztorok játékát és hallgatták az angyalok énekét. Amíg egy-egy osztályon gyülekeztek a betegek, addig Csicsiri Dominika karácsonyi dalokat furulyázva igazi meghitt alaphangulatot varázsolt, a nagyobb lányok közül néhányan pedig, az önkénteseinknek segítve, csilingelve hívogatták és kísérték a betegeket az előadás helyszínére. A gyerekek őszinte és beleélő előadásának köszönhetően az egyik osztályon voltak olyan férfi betegek, akik átjöttek a másik osztályra is, újra megnézni őket. Majd a végén, a tanácsteremben megkérdezték tőlem, hogy honnét jött ez a lelkes csapat, mert ők még ilyen szépen előadni és énekelni nem hallottak betlehemezőket. Bevallották, hogy mind meghatódtak ennek az ünnepnek a lényegi mivoltától. Mivel az előadás végén nem sikerült egy közös csoportképet készítenünk, ezért ezúton is szeretném megköszönni a fiataloknak és gyerekekSokakat sikerült ott és akkor meglepnünk, megindítanek az aznapi karitatív munkáját. Akik eljöttek aznap: nunk, de ugyanakkor biztos vagyok abban is, hogy amit mi Csicsiri Dominika, Csalló Alexa, Király Anna, Varga Fran- ott láttunk, tapasztaltunk, az csak egy része volt annak az ciska, Varga Veronika, Kovács Boglárka, Burillák Bianka, ajándéknak, amit a Jóisten az utána következő napokban Lauer Angelika, Tompa Gréta, Adamcsek Fanni, Adamcsek végbevitt bennük. Lelkigondozóként hálásan köszönöm mindenkinek, aki a háttér imáival, a segítő készségével, jelenlétével és szívével, lelkével támogatta ezekben a napokban az alkalmak létrejöttét. Kívánom életükre a Jóisten áldását és azt is, hogy a nyitottságukra vigyázva mindig észre tudják venni azokat a lehetőségeket, ahol a Jóisten szeretetét tudják továbbítani az embertársaik felé. Békés, találkozásokban és nevetésben gazdag, új évet adjon a Jóisten mindannyiunknak. kép és szöveg: Bálint Brigitta

O l v a s ó - h ír e k

Ismét magunk mögött hagytunk egy évet. Hogy kinek milyen volt, sikeres, vagy kevésbé eredményes, mindenkinek magának kell eldöntenie. Egyházközségi újságunkat 2010 óta immár öt teljes éve, ötven alkalommal Olvasó néven vehették kézbe. Terjedelme jelentősen megnövekedett, hála a szorgalmas cikkíróknak. 2014-ben négyoldalas szám csak két-

5

ÖTÉVES A OLVASÓ

szer volt, sőt 12 oldallal is jelentkeztünk két alkalommal az év során. Így átlagosan 8 oldalon jelent meg az Olvasó, összesen 80 oldalon. A táblázatban megtekinthető a korábbi példányok oldalszáma és a cikkírók száma, ha legalább egy hasábnyi volt a cikk terjedelme. Visszajelzés viszonylag kevés érkezik: ez jelentheti, hogy minden nagyon szép és jó, de je-

lentheti azt is, hogy borzalmas és nem érdemes még a szót se pazarolni rá. Azért reménykedem, hogy ilyen vélemény senkiben sem alakult ki az Olvasót forgatva. Mindenkit kérek azonban, ha ideje engedi, írjon néhány sort és vagy a sekrestyében lévő dobozba, vagy emailban küldje el a szerkesztőségnek a [email protected] címre. Köszönettel: Lauer Tamás

oldalszám

cikkírók száma

A 2014-es évben a kistarcsai karitász csoport megbízásából egy fali naptárat készítettem, mely sokak tetszését megnyerte. A készítés során szembesültem azzal a ténnyel, hogy jó fényképek nélkül nehéz dolgozni. Sok plébániai rendezvény nem lett megörökítve, így nem tudtam a naptárban képeket szerepeltetni az eseményről. A 2016-os évben is szeretnénk a kistarcsai egyházközség hívei számára fali naptárat készíteni. A terv szerint hónapról-hónapra egy-egy közösség mutatkozna be képekkel és rövid írással. Így, ha valaki a naptárt forgatva kedvet érez csatlakozni egy csoporthoz, ahhoz is talál információt a naptárban. Másrészt mindenki szereti látni önmagát, vagy szeretteit egy ilyen ki-

FOTÓPÁLYÁZAT

adványban. Igaz a fotózást már jóval kevesebben viselik el örömmel. A pályázat lényege: Minden kistarcsai plébániai csoport készítsen fényképeket az összejövetelein és ezeket a fotókat küldjék el a 2016-os naptárba. Készítsenek egy rövid bemutatkozó írást magukról, melyben szerepeljen a kapcsolattartó neve, az elérhetőségek és az összejövetelek időpontjai. Csak elektronikus módon lehet pályázni az [email protected] email címre küldve a képeket és az írást. A fényképek mérete minimálisan 2000x3000 pixel, ami kb. 1,5MB vagy nagyobb legyen. Beküldési határidő: június 30. A „győztes” pályamunkák bekerülnek a 2016-os naptárba. (Szerk.)

6

K a r i t á s z h ír e k

KARITÁSZ HÁROMPERC – ÚJRA BÁL

Majd egy éve jelentkezett utoljára az Olvasó hasábjain az kistarcsai Bol-

dog Kalkuttai Teréz Anya Karitász Csoport. Elsőre gondolhatnánk, hogy

azért mert nem történik semmi említésre méltó az egyházközség karitatív életében. Erről azonban koránt sem beszélhetünk, sőt a beszámolók ritkulásának hátterében inkább az áll, hogy a csoport tagjainak munkára fordított ideje az a tényleges segítségre összpontosul és kissé háttérbe szorult a „papírmunka”. Pedig ennek fontossága nem vitatható. Fontos a csoportnak, hogy rendszeresen megmutathassa munkáját, eseményeit az egyházközségnek, ezzel is folyamatosan köztudatban tartva a tevékeny szeretet jelentőségét hitéletünkben. És fontos a híveknek is, mert így rendszeres visszajelzést kaphatnak arról, hogy a csoporthoz eljuttatott adományok, anyagi támogatás hogyan jut el az azokra igazán rászorulókhoz. Örömmel számolhatok hát be arról, hogy karácsony előtt hány családnak sikerült egy kicsit szebbé tennünk az ünnepet; közel hetven tartós élelmiszer csomagot osztottunk szét, amiben a rizs, olaj, liszt, cukor, tea és kakaó mellett szaloncukorral is próbáltunk egy kis édességet csenni a két ünnep között is nehéz napokat megélők otthonába. (Az év végén nagycsaládjainkat többször is meglátogattuk, hiszen augusztus végén iskola kezdő tanszercsomagot, októberben pedig egy-egy nagy szatyor almát juttatunk el nekik.) A templomtető felújításából „megmentett” hulladék fát három család

között tudtuk szétosztani, akik saját munkájukat adva a segítséghez feldarabolták és elszállították a méretes gerendákat, léceket. Szükség azonban ennél több helyen volt tüzelőre így másik három családnak megvásároltunk és eljuttattunk, egy-egy erdei köbméter hasogatott tűzifát. Híveink adományainak köszönhetően pedig egy négy gyermekes családnak – anyuka egyedül neveli a gyerekeket – tudtunk komolyabb segítséget nyújtani. Megjavíttattuk a házuk falát áztató vízvezetéket, felújítattuk a meghibásodott mosógépüket, a gyerekjátékok mellett szőnyeget, háztartási gépet, tisztítószer csomagot állítottunk össze számukra, hogy a szintén adományként érkezett karácsonyfa - és a betlehemező gyerekek megható előadása - az ő otthonukban is méltó

fogadtatásban részesülhessen. Nem utolsó sorban említendő, hogy segítőink elszántságának hála városunk roma közösségével is kezd kialakulni egy folyamatos kapcsolat melynek keretében az élelmiszer és ruhacsomagokon túl gyümölcsfa csemetékkel, bútorokkal, sőt hiányzó nyílászárók pótlásával is sikerült az elmúlt évben javítani a családok életkörülményein. Az év közben beérkező adományok gyűjtésében, tárolásában segít számunkra, hogy 2014-ben sikerült felújítanunk, bepolcoznunk közel harminc négyzetméteres raktárhelységünket ahova várjuk a hívek, elsősorban gyerekruha – erre van a legnagyobb szükség - felajánlásait. Mint az a fenti sorokból is átszüremlik, munkánkhoz az alapot az egyházközség támogatása adja. E nélkül a segítő szándék nem válhatna valódi tetté. Híveinknek a támogatásra, csoportunknak pedig a támogatóinkkal való találkozásra ad alkalmat az évben egyszer megrendezésre kerülő jótékonysági bálunk. Évközi munkánk anyagi bázisát jelenti ez az esemény, így fokozott várakozással, munkával készülünk ezekben a napokban is. Február 14-én hívunk és várunk mindenkit, aki még esetleg nem vette meg a belépőjegyét, hogy egy jó hangulatú vidám estén lehessenek együtt támogatók és segítők annak reményében, hogy a befolyt adományokból a 2015-ös évben is töretlenül tudjuk segíteni a kistarcsai nehéz helyzetben élő testvéreinket.

Lengyel Dávid

A képek 2015-ben az idősek ebédjén készültek a plébánián. Fotó: Lauer Levente

Ki (s) ol va só

7

A MAG

REJTVÉNY

Egy asszony betért egy boltba, és Írd be a megfelelő helyre a meghatározásokat! Egy olyan fogalmat kapsz, legnagyobb meglepetésére Istent ta- amire farsang idején is vigyázni kell! lálta a pult mögött. 1. Ezt a bűnt törli le rólunk a keresztség szentsége – Mit árulsz itt? – kérdezte. 2. Az első és legfontosabb szentség – Mindent, amit a szíved kíván – 3. Ezt is ajándékba kaptuk az Istentől a teremtéskor válaszolta Isten. 4. Választás más szóval Alig mervén hinni a fülének, az 5. Így is lehet bűnt elkövetni asszony elhatározta, hogy a lehető 6. …………... Simon, aki segít Jézusnak vinni keresztjét legjobb dolgot fogja kérni, amit em7. Erre törekszik minden ember beri lény csak kívánhat. – Lelki békét, szeretetet és boldogságot, bölcsességet és félelemtől való szabadságot akarok – mondta, majd kis idő múlva még hozzátette – nem csak magamnak, hanem minden embernek a földön. Isten mosolygott. – Kedvesem, félreértettél – mondta. Mi nem gyümölcsöt árulunk itt. Csak magokat. Anthony de Mello

SZINEZŐ Az oldalt összeállította: Lauer Tamás

8

Lé l e k- n e ve l é s

SZENTMISÉK RENDJE

hétfő: 18.00 kedd: 7.00 szerda: 18.00 csütörtök: 18.00 péntek: 7.00 szombat: 7.00; 18.00 (elővételezett) vasárnap: 7.30; 9.00; 10.30 Görögkatolikus szent liturgia: február 1-jén és 15-én 18 órától. Nagytarcsán február 8-án és 22-én lesz szentmise 11.30-tól.

HOGYAN ÉPÍTSD EGY GYERMEK LELKÉT

Úgy eszel, mint egy malac. Látni se bírom, ahogy zabálsz. Undorító vagy. Kövér vagy. Addig nem veszek neVagy: Minden falat után megpróked új ruhát, amíg le nem fogysz. bálom lerakni a villámat, látod? SzeVagy: Menjünk el egyet sétálni va- retném, ha megpróbálnál utánozni csora után. Készítek neked egy salátát. engem. Köszönöm, hogy csukott szájSzeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy. jal rágod meg az ételt. Szeretlek, úgy Ha meg kellene tanulnod úszni, szeretlek, ahogy vagy. Ha fogyni szeretnél, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?

melyik hozzáállás lenne motiválóbb Ha egy kicsit ügyetlen és rendetlen számodra? vagy, mi tudna jobban motiválni, hogy Nem akarom hallgatni, ahogy itt felelősségteljesebbé válj?

Nyomás be a vízbe és ússzál! Ne IRODAI ÓRÁK A PLÉBÁNIÁN sírsz. viselkedj úgy, mint egy kisbaba! hétfő: szerda: csütörtök: péntek:

15–18 10–12 10–12 15–17

ESEMÉNYEK

1 +1 % FELAJÁNLÁS

Az idei esztendőben is rendelkezhetünk jövedelemadónk két százalékáról. 1%-át az egyházaknak, másik 1%-át pedig civil szervezeteknek ajánlhatjuk fel. Kérjük, támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatát adója egyházi 1%ával! Egyházunk technikai száma: 0011 A másik 1%-kal kérjük támogassa egyházközségi alapítványunkat, melynek neve: Kistarcsai-Nagytarcsai Római Katolikus Egyházközségért Alapítvány. Adószáma: 18270284–1–13.

Hogy ha jobban oda kellene figyelned a tisztálkodásra, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?

Mi ez a bűz? Csodálom, hogy vannak még barátaid. Vagy: Menjünk el a boltba, és vegyünk neked egy dezodort. Olyan finom illata van a hajadnak, amikor frissen van mosva. Szerintem minden nap meg kéne mosnod. Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.

Ha az asztali viselkedés szabályait kellene megtanulnod, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?

Fotó: Lauer

• Február 1-jén, 16 órától a Rózsafüzér Társulat éves összejövetele a plébánián. • Február 7-én, szombaton gyermekfarsang lesz 16 órától a plébánián. • Február 13. péntek 18 óra nagytarcsai családos farsang a Táncsics Művelődési Házban. • Február 14-én karitász bál a Csigaházban. A belépőjegyek, amelyek tartalmazzák a vacsorát is, 3.000 forintos áron, illetve belépésre nem jogosító támogató jegyek 500 forintos áron vásárolhatók a sekrestyében, valamint irodai időben a plébánián. • Február 18-án hamvazószerdán szentmise 7 és 18 órakor lesz. • Nagyböjt péntekein 17 órától keresztútjárás a templomban a közösségek vezetésével.

Vagy: Itt leszek melletted. Meg tudod csinálni. Ha nem ma, akkor majd holnap újra megpróbáljuk. Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.

Semmit nem bírsz normálisan megcsinálni? Vagy elhagysz valamit vagy rendetlenséget csinálsz magad körül! Vagy: Mindenki hibázik néha. Így tanulunk. Nem olyan nagy dolog ez – csak fogj egy rongyot és takarítsd fel magad után. Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy. A szégyen eltávolít, a bátorítás összeköt. Az ítélkezés megbénít, a szenvedély felszabadít. Az elkeseredettség leblokkol, a türelem győzedelmeskedik. A kiabálás elnémít, a megbeszélés ajtókat tár ki. A hibáztatás fájdalmat okoz, a megbocsátás gyógyít. A lekicsinylés pusztít, a dicséret épít. Az elutasítás elveszít, a feltétel nélküli szeretet győzedelmeskedik.

http://www. csupaszivmagazin. hu/

ÁLLANDÓ PROGRAMOK AZ EGYHÁZKÖZSÉGBEN Helyszínek: ahol nincs jelezve, ott a plébánián van a program, T (templom)

• Hétfő: 10-12, Baba–mama klub; • Csütörtök: 17.30 szentségimádás (T); 18.30-tól Mária Légió imaestje Péntek: 14.30-16.30 katekézis felső • Kedden 15 órától engesztelő imaóra (T) •tagozat; 16-18 Kerámia szakkör; 15.30-17.30 katekézis 1. és 2. osztály. 19-20 felnőtt hittan kéthetente; A hónap 2. keddjén 20.15-től a MÉCS elsőpénteken egésznapos szentségimá­ családközösség összejövetele. dás (T – fűtési idényben a plébánián); • Szerdán 15.30-17.30 katekézis 3. és • Szombat: 10-12 oratórium 4. osztály. 17.30-ra várjuk a plébáni- 17 órától rózsafüzér közös imádkozása (T); ai hittanra azokat, akik iskolájukban 18 órától a hónap 2. szombatján gitáros nem tudnak hittant tanulni. mise (T) 16-17 szkóla próba 19 órától bérmálkozásra készülők hit18-19.30 a Vivace Kórus próbája. tanja. 18.40-19.15 bibliaóra (T) Kiadja: Kistarcsai Római Katolikus Egyházközség Alapító: Somlai Józsefc. apát; Felelős kiadó: Görbe Józsefplébános Főszerkesztő: Lauer Tamás; Korrektúra: Bíró Ildikó; Készült 350 példányban 2143 Kistarcsa, Széchenyi u. 13. Telefon: 06 (30) 640-1359; 06 (28) 740-377 Web: http://kistarcsa.plebania.hu; E-mail: [email protected]