KONFLIKTUSAINK MEGOLDÁSA A konfliktusaink megoldásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre, választ találunk a Bibliában. Had olvassam fel Pál levelét az Efézusi gyülekezethez írott 4. fejezet 25. versétől a 32. verséig: "Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. " Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára. Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban." Amit felolvastam világos beszéd. Néhány gondolatot had emeljek ki emlékeztetőül, hogy mit is olvastam: -Ne halogassátok a konfliktusaitok megoldását: "a nap ne menjen le a ti haragotokkal". - "Ne hazudjatok egymásnak": >> A hazugságnak is annyiféle formája van, nemcsak úgy lehet hazudni, hogy nem mondok igazat. Adott esetben úgy is, hogy elhallgatom az igazságot, vagy úgy adom elő, hogy ne derüljön ki az igazság. "Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon". - "Bocsássatok meg egymásnak": De hogyan??? - Ahogyan Isten, úgy kell nekem is megbocsátanom. Ezzel szemben mi, hogyan szoktuk csinálni, ha konfliktus van közöttünk?: Rendkívül változatos, találékony ebben az ember, hogyha kitör köztünk a háború, rendkívül ötletgazdagok vagyunk a Hadviselésben. Nézzük meg most, hogy mi minden lehetséges: Szerintetek Hívő emberek között ilyen "Háború" előfordulhat?? Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a levél amelyből felolvastam ezt a pár mondatot, Keresztény gyülekezetnek szól, nem hitetlen pogányoknak.... Hívő embereknek. Tehát mit csinálunk? - Támadunk, agresszívek vagyunk, bántjuk egymást. Verekedni csúnya dolog, hívő emberek nem kiabálnak ( "ne szólj szám nem fáj fejem..."), hát akkor duzzogva hallgatunk összeszorított foggal. A HALLGATÁSSAL IS LEHET ÖLNI. Vagy, még inkább elfojtjuk az indulatainkat, egyébként is kulturált emberek vagyunk és szépen besöpörjük a szőnyeg alá a megoldatlanságokat,a teljesületlen vágyakat. Jó vastag szőnyeget sikerült beszerezni, és mind a 2-n azon dolgozunk, hogy más ne lássa, mi se, hogy megoldatlan problémáink vannak. Szépen el lehet temetni. Tehát Támadunk ,vagy Elfojtjuk. De ennél is ravaszabb az ember: Elmenekülünk a problémáink elől- de Hová??? Pl: Munkába: Rendkívül sok dolgom van, igazán megérthetik a testvérek, határidős munkám van, vagy épp a legfontosabb munkám van. Lehet a munkába menekülni, nem arról van szó, hogy rossz dolog dolgozni. Lehet és szabad dolgozni, de ha menekülünk, ha arra jó a munka, hogy a problémákat elfelejtsük és ne érjünk rá megbeszélni a dolgokat, ha engedjük lemenni a napot, és a következő napot is, és már 1 hónapja lemegy a nap, mert annyi dolgunk van, hogy nem oldjuk meg, akkor magunkat csaptuk be. Ez is a hazugság egyik formája.
Kérdés az, hogy valami fontos dolog helyett csinálom-e, hogy eloltsam a lelkiismeretem, vagy azért, hogy megkerüljem a konfliktusok megoldását? Most hagy kérdezzem meg szerintetek lehet jó dolog a konfliktus? " Teljes örömnek tartsátok testvéreim amikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet." Jakab1.2-4-ig. Igen, de csak akkor, ha megoldjuk, ha dolgozunk rajta, A végén netán közelebb kerülünk egymáshoz , mint előtte. De ha nem oldjuk meg akkor a szakadék nő közöttünk. Lemegy a nap, sőt már sokszor lement a nap és már azt sem tudjuk, hogy mi a bajunk a másikkal, csak azt, hogy bajunk van egymással. Elfelejtettünk beszélgetni. Mamához: Igen, hát a mama megért. Figyeljük csak meg József Attilát: " Sok kedves nőben próbáltalak megtalálni téged" Kiderült, hogy a szerelmeiben is az anyját kereste. De még hová lehet menekülni? Cimborákhoz: Szeressük egymást gyerekek. Alkoholba, Drogba: El lehet menekülni egy olyan világba, ahol átmenetileg jól érzi magát az ember, valójában pedig a Halál birodalmába lépett be az illető. Nem csak kémiai mérgek vannak, Lelki mérgek is Pl: Keleti vallások: ezek megkötöznek, nem engednek szabadon gondolkozni, bele lehet csavarodni ezekbe az ideológiákba. De akár a Vallásokba is el lehet menekülni, hamis vallásba, még adakozni is lehet, úgy hogy lássák az emberek. Buzgólkodni is lehet az Úrért, úgy hogy sz sincs az Úrról, mert Rólam van szó. Igen én buzgó vallásos ember vagyok, hisz mindenki láthatja. Mindezek a menekülések arra valók, hogy becsapjuk magunkat, a Halál útja ez. Döbbenetes olvasni a Jelenések könyve végén, hogy kik nem mennek be a Szent városba: " Kívül maradnak az ebek, a varázslók és a pénzsóvárak, a gyilkosok és a bálványimádók, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot". Hazugság az is, ha magamat akarom becsapni, akár azzal, hogy ebből a helyzetből nincs kiút ("Ezt dobta a gép".), vagy épp csak a másikat hibáztatjuk. Hagy mondjam, hogy nincs olyan konfliktus, ahol csak az egyik ember lenne a felelős. Ha nem oldjuk meg a konfliktust elszigetelődünk egymástól, vagy ha dolgozunk rajta akkor közelebb kerülünk egymáshoz, mint ahogy előtte voltunk. De akkor változtatni kell a hozzáállásunkon!!! Mindaz, amit itt hallottunk a romlott szív gyümölcse, ebből fakadnak ezek a menekülési lehetőségek. Úgyhogy az imádságom az lehet, hogy " Tiszta szívet teremts bennem Istenem", ha nem akarok beleesni ezekbe a csapdákba, állmegoldásokba. A szív romlottsága miatt van minden zavar az emberi kapcsolatokba, a szívből származnak a gonosz gondolatok. Tehát változásra van szükségünk: az egyik félnek vállalnia kell, hogy onnan nézi a problémát ahol a másik van, belehelyezkedik a másik helyzetébe. Ha én benne lennék abban a helyzetben amiben Ő van. Bele szoktunk mi gondolni ebbe???- Ara törekedni, hogy megértsem őt, kérdezzem őt!!! Ehhez viszont az kell, hogy meglássam a saját részem a konfliktusban. Végső soron az a végső megoldás, hogy megállunk együtt kereszt alatt. Először is nekem kell megállnom a kereszt alatt, mert ha erre én kész vagyok biztos, hogy előbb utóbb a másik is kész lesz rá. Hogyan lehet megállni a kereszt alatt?? - Elfogadom a bűnbocsánatot. Ehhez viszont arra van szükség, hogy beismerjem, hogy rászorulok a bűnbocsánatra.
Meg kell bocsátanom a másiknak, ezt pedig csak akkor vagyok képes megtenni, ha fölfogom, hogy nekem megbocsátott Isten. Hogyan kell ezt érteni?? Hogy ezt megértsük nézzünk meg ehhez egy Bibliai példát: Máté18,23-28. A gonosz szolga. Jézus itt azt akarta kifejezni, hogy MEGFIZETHETETLEN AZ ADÓSSÁG, a szolga nem tudja megfizetni. Éppen ezért Isten elengedi az adósságot. Ha én felfogtam azt, hogy egy életadóssággal tartozom Istennek, akármilyen rendes ember voltam eddig, vagy leszek eztán is, én nem tudom megfizetni. Istennél a számlám akkora, hogy nem tudom kiegyenlíteni semmiféle szorgalommal, jóságoskodással. Egyetlenegy lehetőségem van, mégpedig az, hogy: Elengedi. Hogyan folytatódik tovább?? Máté18.28-35-ig. Mi volt a baj ezzel a szolgával akinek elengedték a 10 000 talentumot? Nem volt irgalom a szívében.( Jakab2,13: Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten") ill. olvashatjuk a zsidókhoz írt levélben, hogy: " Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el az Isten kegyelmétől, hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön"Zsid.12,15. Keserűség van a szívben, mert elhajoltam az Isten kegyelmétől, attól, hogy nekem megkegyelmezett, bűnbocsánatban részesített, és Én most nem tudok irgalmas lenni a szolgatársammal szemben. 1 lehetőségem van: Megbocsátok Ezt a példázatot Jézus akkor mondja el amikor Péter megkérdezi, hogy hányszor kell megbocsátanom?(Máté18,21-23.) A válasz ez volt:Ennek nincs határa, szám szerint 70*7 szer. De hogyan kell megbocsátanom?? Ahogyan Isten is megbocsátott. Én ezt megtudom tenni? Képes vagyok rá? Le kell tennem itt a fegyvert, csak leborulhatok, mert a magam erejéből nem, de Istennel Igen. Éppen ezért a legjobb ha én el is tűnök, én meghalok, Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve és most már Én nem akarom élni a saját életemet, Élj te bennem Jézus Krisztus, mert te vagy képes erre.(Galata2,20 " Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.") Leborulok a kereszt alá. Hogyan bocsát meg Isten? -Nagyon fontos kérdés ez, hogy megtudjam hogyan kell nekem megbocsátani. Az Isteni megbocsátásnak 3 fontos sajátossága van. 1. Meg nem érdemeltem: Nem tudom megfizetni, nincs alku, hogy hogyan tudnám mégis, Ő követeli az egészet ill. Elengedi Kolossé 2,14 " Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította az útból, odaszegezve a keresztfára." Isten fia megfizette az Én életadósságom, mind a 10 000 talentumot. 2.Előre kész van: Mióta? Isten testé lett értem mikor én még nem is léteztem, de nemcsak testé lett értem, hanem meg is halt értem. A bűnbocsánat számomra azóta kész van, Isten nekem megbocsátott. Azóta kész van. 3. Nem emlegeti: Bűneidről többé nem emlékezem meg. A tenger mélyére veti a bűneimet. Tehát ha Isten megbocsátott nekem, akkor ne vegyem elő újra? EZ EL VAN FELEJTVE. Ézsaiás38,17 " Bizony, javamra vált a nagy keserűség. Hiszen megmentettél az enyészet vermétől, és a hátad mögé dobtad minden vétkemet."
Talán már itt eszünkbe jut, hogy mi hogyan is szoktunk megbocsátani egymásnak. De akkor, hogyan kell hát akkor nekem megbocsátani? Az tud megbocsátani, akinek megbocsátatott, az tudja elengedni másik tartozását, akinek Isten megbocsátott. Na de hogyan? Az első pont az volt, hogy meg nem érdemelt. Azt jelenti, hogy a másiknak nem kell ezt kiérdemelni. Nem mondhatom azt, hogy ha majd megjavulsz akkor ha...... Nincs feltétel, itt megbocsátásról van szó. A MEGBOCSÁTÁST NEM LEHET FELTÉTELEKHEZ KÖTNI. Mert ha feltételekhez kötöm ugyanolyan leszek, mint az az irgalmatlan szolga, aki követelte a 100 dénárt a szolgatársán. Nem kell kiérdemelni, Kész. A másik az, hogy előre kész van. Ez azt jelenti, hogy előre megbocsátok. El tudjuk ezt képzelni? Már úgyis tudom előre, hogy mit fog csinálni, már ismerjük egymást, hát én előre megbocsátok. Igen ez jó, de mi van a váratlan, meglepetés szerű problémákkal? Ezek azok amelyek színesebbé teszik az életet -De azt is meg kell bocsátani? Szerintem nincs más lehetőség, az Ige szerint azt is. Hogyan is szoktunk imádkozni?-"Bocsásd meg bűneinket miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" De jó, hogy Isten olyan kegyes hozzánk, hogy nem mindig hallgatja meg ezt az imádságot. Kész nála a megbocsátás, meg akar előbb tanítani, hogy úgy bocsássunk meg egymásnak, ahogyan Ő, és végül el tudom felejteni. Mert ugye mi szoktunk ilyen mondani: " Jó megbocsátok, de ne haragudj ez nem tudom elfelejteni." vagy a magyar ember nem haragszik, de nem is felejt. Pedig Isten azt mondja, hogy bűneidről többé nem emlékezem meg. Ezzel szemben mi, hogy szoktuk csinálni? Megbocsátok, úgy tűnik el is felejtettük, de jön egy újabb feszültség és az összes többi eszünkbe jut, 10 - 20 évre visszamenőleg. Na de ha Isten azt mondaná neked, hogy: Megbocsátottam neked, de ne haragudj az otthonodba nem megyek be, a szívedbe még kevésbé. Ugye, hogy Isten nem így bocsát meg? Hagy folytassam tovább még a ránk tartozó résszel. A meg nem bocsátása rossz annak is akinek Én nem bocsátok meg, de még rosszabb nekem. Pl: Itt vagyunk ketten: Te"A" Én"B". "A"- frusztrál engem, bántott és érvényesül az a pszichológiai mechanizmus amit mindnyájan jól ismerünk az életünkből, akkor én agresszív vagyok vele szembe, haragszom rá, dühös vagyok. Tépjük egymás haját, de kifelé is mások felé is szórom szanaszét a szívemben lévő békétlenséget. Hallottam arról, hogy ne haragudjak, ne kiabáljunk, ne verekedjünk, hát ezért elfojtom a haragot, és magam felé fordítom , a dühösségből keserűség lesz. Ez ugye nem bűn?? Nem bűn??? Az elején azt olvastam, hogy "mindenféle keserűség, harag kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek". Nem megoldás az, hogy nem kiabálok, nem veszekszem, hogy elfojtom a dühömet. a szívem ugyanolyan fertőzött. Igazi megoldás az ha megbocsátok, a bántásra áldással felelek, a gyalázkodásra áldással, ha szeretem az ellenségemet, ahogyan az Úr Jézus, ha imádkozom azért aki engem üldöz, ha jót teszek azzal, aki nekem rosszat tett. Az Én reakciómon múlik, hogy mit sugárzok szét:Békességet. Nem a másikon, rajtam múlik, jó volna ezt megérteni. Tégy jót a te ellenségeddel, pedig lehet nem is az ellenséged, hanem a testvéred. Azt gondolod, hogy az ellenséggel állsz szemben? ' ellensége van az embernek: a Sátán, a hazugság Atyja. Elhiteti velem azt olykor, hogy a testvérem az ellenségem, pedig a Sátán az egyetlen ellenség, aki az életedre tör. A felolvasott igeszakasz 2 utolsó mondatára szeretnék még kitérni: Ef.4,31: A keserűség semmivel sem jobb, mint a kiabálás, vagy a harag, megy szépen tovább és a vége az istenkáromlás. Nem feltétlen arról van itt szó, hogy káromkodom, hogy Istent
káromló mondatok hagyják el a számat, az is lehet, de az életünk káromolja Isten nevét, hogyha ezeket az utakat járjuk. Akkor az életünk van Isten nevének a gyalázatára, és nem a dicsőségére. Ef.4,32: Isten a Krisztusban megbocsátott nekem, ezért én is jóságos, irgalmas és megbocsátó lehetek, még akár arra is akire talán jogosan haragszom, de az nem mentség, hogy jogosan, vagy nem jogosan, akkor is Megbocsátok. Ez a szabadulás útja, a Krisztusban nyert szabadságból fakad a szabadulás a konfliktusokból is. Célunk ne az legyen, hogy kiderüljön, hogy nekem van igazam, hogy győzzek, hanem az, hogy megértsem a másikat, az legyen a hozzáállásom, hogy értsem meg, hogy ő miért olyan amilyen, miért olyan undok? mi fáj neki? Mit nem kapott meg esetleg éntőlem? Mert egymáshoz jobban ragaszkodjunk, mint a magunk igazához. Befejezném ezzel az igével: "Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is." Filippi2,14. Imádkozzunk....... Középhuta, 2011 DZs
