Dr. Révai Tamás főorvos ZMNE Ph.D.
Hőérzet, hő stressz, hideg stressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés.............................................................3 2. A Föld éghajlatípusai........................................11 2. 1. Forró, száraz klíma.......................................13 2. 2. Meleg, párás klíma........................................14 2. 3. Hideg klíma ...................................................15 3. Hőegyenérték, hőszigetelő képesség ...............15 4. Termikus műember ..........................................17 5. Hőérzet, hőegyensúly……………………….....21 6. Hőszabályozási mechanizmusok ......................24 7. Hő stressz hatása a szervezetre ........................27 8. Hideg stressz hatása a szervezetre ...................31 9. Hőcsere tényezői ................................................36 10. Védőruházat jelentősége..................................37 11. Összefoglalás ....................................................48
1. Bevezetés A Magyar Honvédség katonái a hazánk NATOtagságából,
valamint
nemzetközi
kötelezettség
vállalásából eredően a világ különböző pontjain missziós tevékenységeket látnak el. A katonák tevékenységi köre igen változatos, gyakran szélsőséges időjárási viszonyok között kell a feladatokat teljesíteniük.
1942. november 22-én befejeződött Sztálingrádnál a 6. német hadsereg körülzárása - megkezdődött részekre szabdalása és fölmorzsolása. A gyűrű biztosítására - a felmentési kísérletek esélyeinek csökkentésére - 1942 decemberében a Vörös Hadsereg visszanyomta a Sztálingrádtól délre álló olasz csapatokat, majd 1943. január 12-én - részben ugyanezzel a céllal, részben a Voronyezs elleni támadás előkészületeként - a 2. magyar
hadsereg által védett 200 km hosszú Don-menti terepszakaszon is támadásba lendültek a
jelentős
páncélos erőkkel támogatott szovjet hadosztályok. A túlerejű offenzíva már az első napokban több helyen áttörte
a
hiányosan
fölszerelt
magyar
csapatok
védővonalát. Az eredetileg több, mint kétszázezres magyar hadsereg,
amely már az előző
hónapok
hídfőcsatáiban is jelentős veszteségeket szenvedett (2530 ezer fő), hatékony légierő és légvédelem, kellő számú páncélos-egység és páncélos-elhárító fegyver hiányában de
egyéb
hadieszközökben
és
ellátmányban
is
problémákkal küszködve - fokozatosan tért vesztett, darabokra szakadt, megsemmisült. A kemény hidegben megfelelő
téli
ruházat
nélkül
harcoló,
majd
visszavonuló/menekülő katonákat az ellenséges golyókon kívül a fagy is tizedelte: Több tízezren maradtak holtan a
hófödte csatatereken. Ezen a napoknak a története a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartozik.
A jelenlegi és jövőben missziós tevékenységek során a szélsőséges időjárásnak, a hő-, illetve hideg stressznek, a kellemes
hőérzetnek,
előírásoknak
megfelelő
valamint ruházat
a
védőruházati
viselése
kiemelt
jelentőségű. A ruházat kialakításánál fontos szempont, hogy megfeleljen a hőmérsékleti és a szélsőséges időjárási körülményeknek, a hőmérséklet, a csapadék és a szél behatásainak, valamint a fizikai igénybevétel szintjének és tartamának. Ezen a tényezőket mind figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a katonai tevékenység során termelődő
hőmennyiség és verejtékezés mértéke szabályozható legyenA 20. században a katonai ruházat jelentős változásokon ment keresztül, és ebben kiemelt jelentősége van a katonai műveletek során nyert tapasztalatoknak. Reményeim szerint elsősorban a hallgatók számára megtartott előadások kiegészítéseként írt jegyzet a 2 magyar hadsereg doni tevékenységén, tapasztalatain keresztül, hozzájárul a hőérzet, hő stressz, hideg stressz fogalmának,
valamint
a
megfelelő
védőruházat
jelentőségének megismeréséhez.
„ A
Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadsereg
csapatainak 1942 áprilisában frontra indulásakor még kifogástalan volt a katonák ruha-és fehérnemű ellátása. A nehéz posztóruhát azonban nyáron nem tudták felcserélni
könnyű nyári vászonruhával. A posztóruha a nyár folyamán kb. 30%-ban elhasználódott, a fehérnemű pedig csaknem teljes egészében. A kivonulás utáni gyors harcbavetés, továbbá a nyári időszak elvonta a figyelmet a hadsereg ruházati helyzetéről, és így az utánpótlás terén nem történtek meg a szükséges intézkedések. Az 1942. szeptember 12-én tartott megbeszélésen a hadsereg vezető hadbiztos a honvéd vezérkar főnökének a következőket jelentette:„A ruházat több mint 30%-ban 5/10-es, több mint 30%-ban 2/10-es, a maradék pedig selejt állapotú”.
Kép I. 2. Magyar Honvédség katonái nyári öltözetben G-portál- Palóc Múzeum engedélyével
Kép II. 2. Magyar Honvédség katonái téli öltözetben. G-portál- Palóc Múzeum, Révkomáromi Múzeum engedélyével
Az 1943. januári visszavonulás során bekövetkezett igen nagyszámú fagyásos sérülés is arra enged következtetni, hogy a téli ruházat nem felelt meg az időjárás követelményeinek.
Mozgó
háborúra,-19-22°C-os
hidegben a lábak és az alsótest védelmére megfelelő ruházattal a hadsereg nem rendelkezett.
Egy doni túlélő visszaemlékezése is a változékony, szélsőséges
időjárásnak
megfelelő
ruházat
szükségességére hívja fel a figyelmet: „Ami, a ruházatot illeti, posztó ruhát, bőrbakancsot, és hosszú gatyát viseltünk és alsó ruhát, ún.haskötőt és egy vékony nyakig érő „garbót”, ami nem védett a fagyos hideg ellen. A támadó oroszok, főleg a Szibériából érkezettek csizmája az ún. “vaenki” nemezből készült szőr és vatta alapanyagú volt, varrás nélküli egy darabbal! A köpeny és a tábori sapka is posztó volt és a mozgóháború követelményeinek nem felelt meg, mivel a nagy hidegben nem biztosított kellő hőszigetelést.
2. A Föld éghajlat típusai
Az éghajlatot a domborzati viszonyok és a földfelszín anyagának különbözőségei, valamint a lég- és tengeráramlások
hő-
és
vízgőzszállítása
befolyásolják. Nagyon lényeges a hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulása is a különböző éghajlati zónákon.
A Trewartha és Flohn-féle termikus övezetesség alapján megkülönböztetünk: I. II. III. IV. V.
trópusi szubtrópusi mérséklet szubpoláris poláris övezeteket.
A fő termikus klímaövek a Táblázat I-ben láthatók:
Táblázat I. A fő termikus klímaövek
Évi középhőmérséklet 1.trópusi
22
2. szubtrópusi
14-
3. mérséklet övi meleg
8-14
°C 22 °C °C 4. szubpoláris
-10-0
5. poláris
-10 °C
°C
Leghidegebb hónap középhőmérséklete Legmelegebb hónap középhőmérséklete
1. meleg, fagymentes telű
18
°C
nyarú 8°C 2. mérsékelten meleg telű 14- 22°C nyarú 22-28°C 3. enyhe telű 6-12 ° C mérsékelten meleg nyarú 16-22°C 4. hideg telű -10-3 °C nyarú 10-16°C 5. zord telű -25-10°C nyarú 0-10°C 6. szélsőségesen zord telű 25 °C állandóan fagyos 0°C
Ágostháziné Dr. Eördögh Éva nyomán
1. forró 2. meleg 3. 4. hűvös 5. hideg 6.
2. 1. Forró, száraz klíma A levegő hőmérséklete nappal magas 40°C feletti, míg éjjel a nyitott, felhőtlen égbolt következtében pedig igen hűvös. Ezen a klímán megfelelő hőtárolást biztosító építőanyagok közé a föld, a vályog és a tégla sorolható. Ezek a napsugárzás és a meleg levegő által átadott hőenergiát tárolják és éjjel kisugározzák. E szélsőséges klíma elleni védekezésben fontos szerepet tölt be az előre gyártott elemekből, nemezekből álló sátor. A sátrak belsejében szőnyegeket helyeznek el, és a szél felőli oldalukat pedig gyékénykerítés védi a viharokkal szemben.
Az éghajlati tényezők elleni védelem során a következő faktorok fontosak: -
léghőmérséklet a légmozgás intenzitása
-
a levegő nedvesség tartalma a napsugárzás intenzitása
2. 2. Meleg, párás klíma Az emberi szervezetet különösen megterhelő klíma: nagy esőzések, magas nedvesség tartalom (relatív páratartalom: 90-100% közötti) jellemzi. A levegő relatív páratartalmának mérése száraz-higanyos vagy nedves-higanyos Megállapítható,
termométerrel hogy
minél
történhet.
nagyobb
a
két
termométer által mért hőmérséklet különbsége annál alacsonyabb lesz a relatív páratartalom. A könnyű, a légmozgást
nem akadályozó,
továbbmozgató
épületi
a
párás
szerkezetek
levegőt
javasoltak,
melyek a hő leadást teszik lehetővé. Jellemző e klímán a függőágyak használata.
2. 3. Hideg klíma E klímán a legfontosabb feladat a meleg megtartása és a hő vesztés csökkentése, mely minél tömörebb építészeti alaprajzzal, a lehűlésnek kitett külső felület csökkentésével, nehéz, jó hőszigetelő képességű anyagok felhasználásával érhető el. 3. Hőegyenérték, hőszigetelő képesség Az emberi testben végbemenő égési folyamat során az átalakuló energia hőként szabadul fel, illetve fizikai
izommunkára
tevékenységek
kerül.
számszerű
A
különböző
egyenértékének
meghatározására a nemzetközi gyakorlatban a „met” (metabolikus energia) hő teljesítmény egységet használják. Az emberi test a benne fejlődő hőt négy módon tudja leadni:
konvekcióval,
sugárzással,
vezetéssel,
valamint párolgással. A gyakorlatban a vezetéses és a konvekciós hő leadás értékét együtt kezelik. Az első 3 hő leadási módot száraz, az utóbbit pedig nedvesnek is nevezik. Míg a sugárzás és a konvekció lehet pozitív és negatív irányú is, azaz hő felvétel és hő leadás is lehet, addig a párolgás csak negatív, azaz csak hő leadás lehet. A levegő hőmérséklet csökkenése a légáramlás sebességének
növekedése
következtében
a
konvekciós hő leadás mértéke nő. 30- 40°C felett viszont a szervezet konvekcióval hőt vesz fel. A
verejtékezés 28-29°C környezeti hőmérséklet felett kezdődik és 34°C értéke felett a párolgás, illetve verejtékezés a szervezet egyetlen hő leadási lehetősége. A szervezet saját hőmérsékletét (maghőmérséklet: 36-38°C) viszonylag állandó értéken igyekszik tartani.
Ettől eltérő érték a bőrhőmérséklet, amely az egyes testrészeken más érték. A ruházat hőszigetelő képességének
kifejezésére
a
„clo”
egységet
használják. Az ún. nyári ruházat 0, 5- 0, 6 clo értékű, míg a téli „normál” öltözet esetén 1, 0 clo érték.
4. Termikus műember A belsőtéri mikroklíma kutatások egyik korszerű mérőeszköze „manikin”.A
az
ún.
termikus
manikin
nagy
„műember”bonyolultságú
mérőrendszer, mely a termikus mérőtestből, a vezérlő és
mérésadatgyűjtőből
és
az
adatfeldolgozást,
megjelenítést végző számítógépből áll. A műember a sugárzásos és konvekciós, száraz hő leadás mérésére alkalmas. A műember -vizsgálatok jól alkalmazhatók olyan szélsőséges helyzetekben, amelyek kizárják
megbetegítő hatásuk miatt az emberi szervezettel történő vizsgálatokat. Kép III-V. – ún. „Newton”- manikin látható.
Kép III.„Newton „sétáló manikin Measurement Technology NW Mesdan S.p.A. Puegnago del Garda (BS) Italy, engedélyével.
Kép IV. Newton „izzadó manikin Measurement Technology NW Mesdan S.p.A. Puegnago del Garda (BS) Italy, engedélyével
Kép V. Newton „merülő” manikin. Measurement Technology NW Mesdan S.p.A. Puegnago del Garda (BS) Italy, engedélyével
5. Hőérzet, hőegyensúly A szubjektív hőérzetet, azaz a kellemes hőérzetet az Ashrae 55-81 szabvány rögzíti:„ A kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki.” Orvosi vonatkozásban az 5 pontos skálát használjuk:
-
túlságosan meleg nagyon meleg kellemes nagyon hideg túlságosan hideg
5 4 3 2 1
A hőérzet kialakulását a következő paraméterek befolyásolják: -
levegő hőmérséklete, a levegő relatív nedvesség tartalma, a levegő sebessége, a test hőtermelése, hő leadása, hőszabályozása a ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása.
Az egyre jelentősebb műszaki fejlődés ellenére még sokáig lesznek olyan katonai tevékenységek, ahol a klíma időnként az emberi szervezet tűrőképességét meghaladó mértékben lehet szélsőséges. Ha emellett a katonának nehéz fizikai munkát kell végeznie pl. menetelés, akkor egészsége, biztonsága veszélyeztetetté válhat. Ennek oka az, hogy a homoioterm ember állandó hőmérsékletéért felelős hőtermelésének,
hő
leadásának
vagy
ezek
szabályozásának mechanizmusa a külső feltétel hatására elégtelenné válik. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében lévő szervek (ún.mag) és a bőr (ún.köpeny) hőmérséklete között. A magtemperatúra (belső szervek hőmérséklete) mérését a végbélben (37, 1°C) vagy a szájüregben
(36,
7°C)
vagy a
hónaljban végezhetjük.
A
köpenytemperatúra a környezet hőmérsékletének függvénye. Az ún. semleges környezeti hőmérsékleten (28-30°C) a mezítelen ember átlagos hőmérséklete 4-5°C al alacsonyabb, mint a rectális hőmérséklet. Hidegben vastagabb lesz az a zóna, melyet köpenynek tekintünk, és a lehűlés 24 cm mélységig terjed, és az izomszövetben
is
érvényesül.
30°C
környezeti
hőmérséklet felett a bőrterületek hőmérséklete 35°C on
kiegyenlítődik.
melegérzéséhez”
Az
ember
30-33°C-os
„kellemes
bőrhőmérséklet
szükséges. A
szervezet
anyagcseréje,
oxidációs
folyamat,
állandó hőmérsékleten: 37±0, 5°C-on történik. Az égési folyamat során hő termelődik.
A test hőegyensúlya Qw = M-W-E± S± C ahol Qw a test hőtárolása , M- metabolikus hő, Wmechanikai munka, E- párolgási hőleadás, Ssugárzási hőleadás, C- konvekciós kőleadás. Ha az egyenlet jobb oldala pozitív, akkor a test hőmérséklete növekszik („melege van”), ha negatív, akkor a test hőmérséklete csökken („fázik”).A hőegyensúly a Qw= O esetben lép fel, és ez a kellemes hőérzet. 6. Hőszabályozási mechanizmusok
Nyugalomban
a
test
hőmérséklete
a
környezet
hőmérsékletétől független (homoiotermia). A test hőmérséklet állandóságát a hőtermelés és a hő leadás egyensúlya biztosítja. A hőtermelés változását
szabályozó
mechanizmusok
összességét
kémiai
termoregulációnak, a hő leadás változását szabályozó mechanizmusok
összességét
pedig
fizikai
termoregulációnak hívjuk. A kémiai termoreguláció aktív izommunka (látható és nem látható didergés), a fizikai termoreguláció kondukció (közvetlen vezetés), konvekció (mozgó levegővel történő vezetés), radiáció (sugárzásos hővezetés) és evaporáció (párolgás, izzadás) útján valósul meg.
Változatlan
testhőmérséklet mellett a hőtermelés egyenlő a hő leadással, képletben:
H= K+R+E
Ahol H: termelés, K: kondukció és konvekció együtt, R: radiáció, E: evaporáció.
A hőszabályozás központjai az agyalapi mirigyben (hypothalamus) vannak.
A relatív páratartalom tekintetében a 40-60% az ideális. A túl magas páratartalom nyomasztó, fülledt érzést kelt, és a szervezet nem tud megfelelően verejtékezni, azaz a külső körülmények akadályozzák, hogy a test az
általa
termelt
hőt
a
képződött
verejték
elpárologtatása révén leadja. A túlságosan alacsony relatív páratartalom pedig elsősorban a légutak kiszáradásához
vezet,
amelynek
kellemetlen
következményei megnövelt folyadékbevitellel sem küszöbölhetők ki teljes mértékben. A klíma lehetséges értékelése az ún. WBGT index (Wet Bulb Globe Temperature). Anélkül, hogy ezzel kapcsolatos részletekbe bocsátkoznánk, az index a természetes nedves hőmérséklet és az ún.globus-
hőmérséklet, illetve szabad téren napsugárzás mellett a száraz hőmérséklet súlyozott átlaga. Ha
a
környezet
hőmérséklete
(ruházat
azonos
a
rétegei
közötti
bőrerekben
levegő)
áramló
vér
hőmérsékletével, akkor sem vezetéssel, sem áramlással hő leadás nem lehetséges. Ilyen esetben a maghőmérséklet emelkedését párologtatásos hő leadás fokozódása védheti ki. A hő háztartás speciális változása az akklimatizáció, melynek lényege, hogy a hő leadás hatékonyabbá válik (elsősorban a verejték elválasztás fokozódik), miközben azonos fizikai aktivitás során csökken a maghőmérséklet és a szívfrekvencia növekedés. Az akklimatizálódás 2 hét alatt válik teljessé és szűnik meg.
7. Hő stressz hatása a szervezetre A hő stressz általában 30°C feletti hőmérsékleten következik be, amelyet a páratartalom, illetve az UV
sugárzás is befolyásol és elsősorban a forró éghajlati viszonyokra jellemző. A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától. Hőpangás, hyperthermia lép fel akkor, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni. Nyáron, főleg kánikula esetén, párás időben olyan embereken alakul ki, akik nem tudnak védekezni a hőfelvétel, napsütés ellen. Hőpangás keletkezik
akkor
is,
ha
a
környezeti
levegő
alacsonyabb hőmérsékletű ugyan a bőrnél, de fokozott hőtermelés (erőteljes izommunka) mellett gátolt a hő leadás („menetöltözet” katonákon, 70% telítettség feletti külső páratartalom esetén). A hőpangás kritikus értéke 41°C-nál van.
A hő stressz főbb kockázati tényezői közé az életkor, túlsúly, környezeti tényezők, valamint a kiszáradás sorolhatók. A katonák alkalmazhatóságának szintjét általában négy környezeti tényező befolyásolja: a levegő hőmérséklete és páratartalma, a napsugárzás, és a légáramlás sebessége. Az eddigi missziós tapasztalatok alapján a katonák hővel szembeni érzékenységét többek között az egyéni jellemzők, az akklimatizáció mértéke és a fizikai erőnlét befolyásolja.
A hőguta akkor lép fel, ha a test hőmérsékleti szabályozó rendszere már nem működik, és az izzadás elégtelen, a testhőmérséklet pedig már kritikus szintet ér el. Ebben az esetben javasolt a
párologtatás növelése, árnyékos hely biztosítása, hideg folyadék fogyasztása. A hőkimerülés oka, az hogy az izzadás során nagyfokú só-, és folyadékvesztés lép fel. Klinikai tünetei hasonlóak a hőguta tüneteihez: gyengeség, látászavar, szomjúságérzés, kéz-, és lábzsibbadás. A legfontosabb a folyadékpótlás és a forró környezetből történő eltávolítás. A „hő okozta görcsös állapot” oka a fokozott verejtékezés miatti elektrolit-egyensúly felborulása, mely akkor lép fel, ha forró környezetben katonai gyakorlatot
végző
elektrolit-pótlás
katonák
nélküli
megfelelő
só-,
nagymennyiségű
és
vizet
fogyasztanak. A kezelést az elvesztett só-, és folyadékmennyiség pótlása jelenti.
A
hő
stressz
megelőzésének
lehetőségei
a
következők: - fizikai terhelés csökkentése, az akklimatizálódás, megfelelő személyi védőruházat és védőfelszerelés, hűvös területen előírt pihenési időszakok betartása (óránként legalább 10 perc) és legalább félóránként védőitalt kell biztosítása.
8. Hideg stressz hatása a szervezetre A hideg stressz nagyon alacsony belső hőmérséklet során alakul ki, melynek létrejöttében az alacsony levegőhőmérséklet,
a
nyirkos
levegő,
a
nagy
sebességű légmozgás, valamint a hideg vízzel történő érintkezés is szerepet játszik. A hideg stressz tünetei közé a hidegrázás, rossz koordináció, izommerevség sorolható.
Az
agy
és
a
végtagok
működésének
összehangoltságától függ az ember azon képessége, hogy
tud-e
hidegben
katonai
tevékenységet
végrehajtani. Az agy lehűlése először zavartsághoz, majd a végtagok nem koordinált mozgásához vezet. A cél az, hogy fenn kell tartani a test megfelelő hőmérsékletét, és biztosítani végtagok hő ellátását. A hideg környezet hatására javul a szervezet hőszigetelő képessége, és nő a termelt hő mennyisége. A hőszigetelés mértéke oly módon nő, hogy csökken a bőrbe áramló vér térfogata, elsősorban az ujjak, a lábujjak, a fül és az orr vérellátása. Ez az érösszehúzódás a végtag lehűléséhez vezet, és nagyon
erős
hidegben
csökken
az
erek
összehúzódásának mértéke (hideg okozta értágulás), kissé felmelegszik az érintett végtag, azonban a test
hőmennyisége csökken. A bőr lehűlése reszketést okoz, mely a szervezet kompenzációs reakciójának tekinthető, az izmok összehangolatlan munkája révén fokozódik a termelt hő mennyisége. A hideg stressz megelőzési lehetőségei közé sapka, sál
viselése,
megfelelő
többrétegű,
folyadékbevitel,
laza,
meleg
valamint
ruházat, megfelelő
időtartamú pihenés sorolható. Enyhe esetben a nedves ruha eltávolítása, helyette száraz ruha, a fej fedése, meleg cukros ital fogyasztása javasolt. A hideg stressz súlyos eseteiben már kórházi kezelés javasolt.
A hideg környezetben végzett katonai tevékenység során a következő szabályok betartása javasolt:
- 3 rétegű ruházat, egy belső réteg- gyapjúból, selyemből, egy középső réteg gyapjúból vagy szintetikus anyagból, és egy külső réteg szél és eső elleni réteg, - sapka, csizma, száraz, laza ruházat, egyéni védőruházat, -
megfelelő
folyadékbevitel,
meleg,
megfelelő
kalóriatartalmú élelmiszerek fogyasztása, koffein és alkohol kerülése, megfelelő pihenőidő betartása. A Kép IV fagyási sérülést mutat lábon.
Kép IV Fagyási sérülés lábon Chou Lor, Safety Coordinator. Facilities Planning & Management UW-Eau Claire engedélyével
Hidegben végzett katonai tevékenységre jellemző: -
megfelelő védőruházat hordása – extra fizikai terhelés, látást, mozgást és hallást korlátozó hatású,
-
hideg környezetben végzett hosszabb idejű tevékenység csak akkor engedhető meg, ha legalább közepes nehézségű
-
a 20°C alatti környezeti hőmérsékleten a maximális hőszigetelés mellett is csak ritkán képzelhető el hosszabb ideig tartó fizikai katonai tevékenység.
9. Hőcsere tényezői A környezet és az emberi test közötti hőcsere fontosabb tényezői az II. táblázatban láthatók. Táblázat II. A környezet és az emberi test közötti hőcsere fontosabb tényezői Emberi test anyagcsere
relatív légsebesség bőrhőmérséklet bőr nedvesség munkafeladat
Ruházat hőszigetelés párolgási ellenállás
emisszió szín szellőzés elnyelés kibocsátás, ruházati felületi faktor nedvesség
effektív sugárzási terület
Holmér I (2006) nyomán
Környezet vízgőznyomás légsebesség átlagos sugárzási hőmérséklet csapadékkicsapódás sugárzási hőáramlás levegő hőmérséklete napsugárzás légnyomás
10. Védőruházat jelentősége
A
védőruházatot
Minisztérium
a
2/2002.
védőeszközök megfelelősségének
Szociális II.
7.
és
Családügyi
számú,
egyéni
követelményeiről tanúsításáról
szóló
és rendelete
szabályozza, amelynek 2. §(2) bekezdése alapján a fegyveres erők kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett védőeszközök nem minősülnek védőruházatnak, ezért az is egyenruha. A katonák hőérzetét a megfelelő hőszigetelő ruházat befolyásolhatja, és az időjárási tényezők hatásait is csökkenti. Az ruházat (védőruházat) hiányára a 2. magyar hadsereg doni tragédiája mutatja az egyik kirívó példát. A téli ruházata cikkek ismertetése és használata (Téli Hadműveletek (segédlet) 2. füzet alapján): Ruházati cikkek:
Ø „kötszövött alsónadrág: az alsótest és a lábszár melegítésére szolgál, és fölé lehet a gatyát felhúzni, Ø haskötő: a vese, a has, a gyomor melegen tartására szolgál, Ø kötszövött ujjas: a felsőtest, és a kar melegen tartására szolgál, és az ingre kell felhúzni, úgy, hogy a begombolható rész a mellre kerüljön, Ø lábszármelegítő: a lábszárat melegíti, oly hosszú legyen, hogy térd, illetőleg a térdhajlás alattig érjen. A gyalogsági nadrágnál a nadrág fölé vesszük. Ø bokamelegítő: a pantalló viselésénél, főleg a gatyaszár vége és a kapca közötti lábszárrész – boka melegítésére szolgál, és csizmánál való viselése felesleges.
Ø térdmelegítő:
a
térd
melegítésére
szolgál,
elsősorban olyan egyéneknél, akiknek a térdét a hideg közvetlenül érinti, így a lovasoknál, kerékpárosoknál, motorosoknál. A térdmelegítőt mindig a nadrág alatt kell viselni. Ø gyapjúkapca: a lábfej és részben a boka melegen tartására szolgál. A gyapjúkapcát a lábfejre simán kell rácsavarni. Ø bakancs: ha azt akarjuk, hogy a láb az időjárás viszontagságaitól meg legyen kímélve, a bakancs karbantartására nagy gondot kell fordítani. Száraz időben a rendszeres tisztítást nem szabad sohasem elmulasztani. Ø nemezcszizma:.csak száraz időben szabad viselni, mert a nedves időben való viselés alkalmával a nemez átnedvesedik, a nadrághoz tapad és a
lehúzás nehézzé válik, és a nemez könnyen szétszakad, Ø érmelegítő: a kézcsukló, részben a tenyér melegen tartására szolgál. Az érmelegítőt a kézcsuklóra úgy kell felhúzni, hogy az oldalon levő nyíláson a hüvelykujjat kibújtatjuk és a csukló feletti szárat a kötszövött ujjasra ráhúzzuk, Ø hósapka: az arc kivételével a fej és a nyak melegen tartására szolgál. Ø szőrmés mellény: a felsőtest melegen tartására szolgál, és szőrméjével befelé fordítva, a zubbony felett, de a köpeny alatt viselendő, Ø szőrmés kesztyű: az egész kéz melegen tartására szolgál.
Az
egyujjas
vászonhuzatú
szőrméskesztyűnél annak jobbkezes kesztyűje a jobb kéz mutatóujjának kidughatósága céljából
nyílással van ellátva, mely nyíláson keresztül a mutatóujjat csak akkor kell kidugni, ha a célok megkeresése után tüzet akarunk nyitni. A 42 M. egyujjas szőrmés kesztyű ugyanolyan, mint a vászonhuzatos
szőrmés
kesztyű,
azzal
az
eltéréssel, hogy itt a mutatóujj részére a kesztyű kivágása egy pótujjal van ellátva. Ø paplanruha: az arc, kéz és lábfej kivételével az egész test melegen tartására szolgál. Ø szőrmés sapka: az arc kivételével a fej melegen tartására szolgál. Nagy hidegben a fül- és nyakvédő rész lehajtottan kell viselni, mely esetben a fülvédő részen lévő kötőszalag az áll alatt összeköthető, míg a homlokvédő rész felhajtva félig vagy teljesen lehúzva viselendő.
Ø hóruha(nadrág és kabát) és hóköpeny: havas időben a környezethez való alkalmazkodás célját szolgálja”.
Gyakorlati szabályok a hideg elleni védekezésre: Ø „a ruházati cikkeket csakis úgy szabad viselni, hogy azok sehol se legyenek szűkek, sehol se szorítsák a testet és a mozgást ne gátolják, Ø rohamsisak bélelése ócska filckalap felsőrészével, kalaptomppal, Ø a lábfejek fagyására különösen érzékenyek a kapcaharisnyát eszközök
a
gyakran lábfagyás
cseréljék,
bevált
megakadályozására.
Talpbetétek szalmából, szövetből, papírból, Ø célszerű papír felhelyezése 2 pár harisnya vagy kapca közé.
Ø a lábbeli bőrének megfagyását és ezzel a hidegnek lábra átterjedését szövet, szőrme, vagy hasonló anyagból készült, a lábbelire felhúzható papuccsal akadályozhatjuk meg. (a parancsnok minden esetben köteles ellenőrizni a fehérnemű váltását) Ø több vékony fehérnemű egymás fölé húzva jobban melegít, mint egy vastagabb ruha. Ø a fehérneműt ne egyszerre, hanem külön-külön vegyük magunkra. Ø haskötő és újságpapírok több rétegben egymásra helyezve ruha, illetve nadrág alá véve, jól védi különösen a mellett, gyomrot, vesét. Ø sátorban való alvásnál, fülvédőt, nyaksálat, érmelegítőt, és kesztyűt is vegyük fel.
a köpeny ne legyen túl hosszú, mert akadályozza a lépést és felesleges erőt emészt fel. Ø a fegyverek ne érjenek hozzá a szabad testrészhez, mert fagyást okoznak. Ø harisnyában a lábujjak feltétlenül mozgathatók legyenek. Ø csizmáját, lábbelijét mindenki úgy válassza ki, hogy alája két pár harisnyát, vagy kapcát húzhasson fel. Ø a nem megfelelő ruházatot cserélni kell. Ø a jó ruházat a hideg ellen való védekezésnek egyik alapfeltétele Ø nagy hidegben és erős szélben különösen fontos a nemi szervek védelme szükségképen Ø újságpapírt tegyünk a nadrág és az alsónadrág (kötött-szövött alsónadrág) közé.
Ø
lovasítottak a kengyelt szövethulladékkal,
szalmával, vagy spárgával vonják be Ø
célszerű a lábfej védelmére készült
szalmapapucsnak a kengyelre szerelése Ø
Nemezbotos hiányában az őrök és hajtó
honvédek szalmapapucsot viseljenek Ø
a motorkerékpárosok mellét a széltől igen jól
védik az ing és kötött ujjas közé helyezett sima újságpapírívek Ø
a térdek védelmére puhára dörgölt újságpapírt
helyezünk a nadrág és a térdig felhúzott lábszárvédő harisnya közé Ø
kötést
készíthetünk
zsebkendőből,
egyéb
vászonanyagból, amelyen a szemek részére megfelelő nyílásokat vágunk(ez egyúttal az arc védelmére és rejtésére is szolgál”.)
A
XXI.
században
a
védőruházat
jelentős
változatokon ment keresztül, és ebben kiemelt jelentősége
van
a
háborúk
során
nyert
tapasztalatoknak. A XX. század elején a színes ruházatot már kekiszínűre cserélték, majd pedig a világháborúk során a foltmintás ún. terepszínű ruházat használata került előtérbe. A védőruházat fejlődése során a zubbony helyét a kevlárból készült védőmellény kerámiával kiegészítve vette át, és a korábban a zubbonyon jól használható zsebek méretének és elhelyezésének megváltozása, és a fokozott izzadás egyaránt csökkentette a katonák komfortérzetét. A komfortfokozat növelése céljából a védőmellény alatt viselhető az izzadást csökkentő „pulóver-zubbony”
bevezetése
nagy
segítséget
jelenthet az iraki és afganisztáni katonai missziók során. A többrétegű védőruházat azt lehetővé teszi, hogy a katonák alkalmazkodhassanak a változó hőmérséklethez és időjárási viszonyokhoz. Fontos szempont, hogy az egymást fedő külső rétegek vastagabbak legyenek a belső rétegnél, mert különben a legkülső réteg „nyomni fogja”a belső rétegeket, és így a ruházat szigetelőképessége csökkenni fog. A hideg időjárás során a hőszigetelő védőruházat alkalmazása
nagyon
fontos
a
hőkomfort
megőrzésében. Ugyanakkor, a katonai szolgálat során nagyobb fizikai aktivitás során a vastagabb ruházat megakadályozhatja
a
hő
veszteséget
és
„túlmelegedéshez” vezethet. A védőruházat anyagától függően a levegő mozgása és a relatív páratartalom is csökkentheti a ruhaszövet hőszigetelő kapacitását.
Az emberi nedvesség-, és hő leadás nagy része párologtatással történik, ami függ a hőmérséklettől, a levegőáramlási sebességétől, valamint a védőruházat anyagától. X= Z* X1 [g/h] (ahol Z a térben tartózkodó emberek száma, X1 egy ember nedvesség leadása).
11. Összefoglalás
A hőkomfort érzése kiemelt jelentőségű a katonai szolgálat során. A kellemetlen hőérzet az emberi test egyes részén van hatással, és ennek oka a légmozgásból keletkezett huzat, valamint a feletti hőmérséklet és léghőmérséklet egyenlőtlen eloszlása lehet. A 3 °C- nál nagyobb hőmérséklet eltérés a fejbokamagasság között már diszkomfort- érzetet kelt.
A katonák hőérzete nincs közvetlen kapcsolatban a léghőmérséklettel. A meghatározó tényezők közé a személyi
faktorok
(egészség,
pszichológiai
és
szociológiai tényezők), levegő hőmérséklete, a levegő mozgása,
a
relatív
páratartalom
(izzadás),
a
hőszigetelő védőruházat, valamint a fizikai aktivitás szintje sorolható. A 2. magyar hadsereg doni katasztrófája során nyert tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a hő stressz és a fizikai és kémiai
veszélyek
szélsőséges, végzett
kivédése
gyakran
katonai
szempontjából
változékony
szolgálat
során
a
környezetben a
megfelelő
védőruházat viselése feltétlenül javasolt. A megnőtt ergonómiai követelmények, és a fokozott érdeklődés a védőruházat iránt számos nemzeti konferencia, tanulmány megszületéséhez vezetett, azonban a
továbbiakban a kutatások kiterjesztése a katonák életében
és
missziós
feladataik
elvégzésében
kiemelkedő szerepet kaphat.
Felhasznált irodalom -
-
-
-
-
Ashrae 55-81. szabvány, 1981. Baczoni Tamás dr: A hadiruházat fejlesztésének új irányai:„Védőmellény alatt viselhető komfortos „pulóver-zubbony”. Honvéd Altiszti Folyóirat. XXI. évfolyam. 2009/3. 12- 13. Bánhidi L- Kajtár L.: Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó,2000. Bánhidi L.: Ember- Épület- Energia. Akadémiai Kiadó, 1994. Holmér I.: Protective clothing in Hot Environments. Industrial Health: 44. 404-413, 2006. Horváth M.: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. H. I. Bp., Zrínyi Kiadó, 1959. p. 248-250. Komlós F.: Középpontban a kellemes hőérzet. (Internet) http:// zoldtech. hu Leon LRC.: Thermoregulatory responses to environmental toxicants: The interaction of thermal stress and toxicant exposure. Toxicology and Applied Pharmacology, 233 (1), 146, 2008. Morvai Veronika-Ungváry György: Fizikai munka, hőmunka, hidegben végzett munka a
-
-
-
-
-
-
foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai. In. Foglalkozás-orvostani gyakorlati jegyzet 4. átdolgozott kiadás, (szerk: Morvai VeronikaUngváry György), Budapest 2007. ISBN: 97863- 06-4734-2 Kiadó Országos Munkahigiénés és Foglalkozás egészségügyi Intézet.137- 155. A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál Múlt - Jelen – Jövő történelem, tudomány, globális biztonság, társadalmi reform és egyéb fontosságok/érdekességek 2008. http://mjj.hu/2mhads.htm. M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke: Téli Hadműveletek (segédlet)2.füzet.A csapat anyagi szolgálata télen. 58. 128. sz. 5vkf. 1944. 1029-3. Hadtörténeti Levéltár. Nagy – Pisztrai – Tóth – Zimonyi: A magyar katonai ellátó (hadtáp) szolgálat története (az őshazától 1949-ig). Bp., Zrínyi Katonai Kiadó és MN Hadtápfőnökség, 1984. 522-523. Pfannl Tamás doni túlélő, nyá. százados, a 2. magyar hadsereg III. hadtest közvetlen 5/6 üteg bemérőtisztje) visszaemlékezései: Revai T.: Lack of Food Supply and Health Provision and Kidney Diseases among the Soldiers of the Royal Hungarian Army in 194243. Pak J. Nutr. 2007: 6. 718-721. Révai Tamás.: Ellátási hiányosságok hatásai a funkcionális vesebetegségek kialakulására a Magyar Királyi Honvédségben 1941-1945. ZMNE Doktori (PhD) értekezés (2008).
-
Révai Tamás.:A katonai ruházat szerepe a hőkomfortérzet kialakításában. Felderítő Szemle 109-116, VIII. évf.3. szám, 2009.
