Dr. Kovács Ilona Julianna* A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA RENDSZEREZÉSI MÓDJAIRÓL (MAGYAR, NÉMET, OROSZ ANYAG ALAPJÁN)
A témaválasztás aktualitása. Hazánkban és a nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban a szaknyelvkutatással foglalkozó elméleti és gyakorló szakemberek véleményében, kimondva és publikációkban, egyre inkább megfogalmazódik, hogy a szaknyelvkutatás mint multikulturális diszciplína, az alkalmazott nyelvészeten belül a szociolingvisztika tárgykörébe tartozik. Ugyanakkor még nem alakultak ki a pontos szociolingvisztikai meghatározások, amik hozzájárulhatnának a további kutatásokban felhasználható, körülhatárolható elméletekhez. A szakemberek egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet erre a hiányosságra. A gazdasági terminológia elméleti nyelvészeti és gyakorlati feldolgozásával (szociolingvisztikai aspektusban) foglalkozom kutatásaimban évek óta, részeredményeimet a Szakmai Füzetek több példányában – is – közzétettem. A dolgozatban kísérletet teszek a szociolingvisztika és a terminuskutatás közötti közös vonások megtalálására. A gazdasági terminusok sokoldalú, több irányú elemzésében bizonyítást nyer, hogy a szociolingvisztikát a lexikológiával, a lexikográfiával, terminuskutatással egybevetve lehet tárgyalni. Gyakorlati síkon a magyar, orosz és német nyelvben egyaránt interlektusokat szótári jelentésváltozataik, értelmezéseik alapján vizsgálom. Hagyományos nyelvészeti megközelítésben ezen interlektusok megnevezései: internacionalizmusok, jövevényszavak. Az interlektus meghatározásról kevés szakirodalom áll rendelkezésre, l. ISAJEV, 2001. Elfogadhatónak tartom a szót az idegen eredető szavak jelölésére szociolingvisztikai aspektusban. A szociolingvisztikai szakirodalomban megkülönböztetjük a nemzeti nyelv szavait, ezeket nevezzük intralektusoknak. A kiválasztott intralektusok az etimológiai szótárak leírásai szerint az orosz és a német nyelvben többségükben a XVIII. század óta szerepelnek az adott nyelvekben. A magyar interlektus – megfelelık nyelvtörténeti vonatkozásairól nincsen adat a szakirodalomban Az orosz és a német nyelvben ezeknek az interlektusoknak vannak szinonim jelentései a nemzeti nyelvben (intralektusok), és saját denotátummal is rendelkeznek. A vizsgált jövevényszavaknak általában a nemzeti nyelvben (tükörszóként) lefordított változata a professzionális nomen, vagy professzionális zsargonizmus. Szociometriai osztályozásom szerint ezek az interlektusok az orosz gazdasági nyelvben professzionális nomenek. A német gazdasági nyelvben az interlektus megnyilvánulás a magyarhoz hasonlóan a professzionális zsargon kategóriába tartozik. Ha a három nyelvben összehasonlítjuk ezeket az interlektusokat, megállapítható, hogy az oroszban az intralektus jelentésváltozat fıleg a köznyelvi jelentésváltozat. A németben az intralektus jelentésváltozat, párhuzamosan az interlektussal, profeszszionális nomen, miközben az interlektus gyakran professzionális zsargon. A magyarban az interlektus majd minden esetben professzionális zsargon, az intralektus jelentésváltozat(ok) képezi(k) a profeszszionális nomen(eke)t és a köznyelvi változato(ka)t. Az inter- és intralektusok kölcsönkapcsolata segítséget nyújt a szak- és általános nyelvi szókincs közötti határ megállapításában. A terminológiai lexikográfia és a speciális lexika feldolgozása napjaink egyik fı kutatási területe. Gyakorlati feldolgozásom az idegen nyelvi szaknyelvoktatásban, a nyelvészeti összegzés mellett, *
BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Keleti Nyelvek Tanszéke, Orosz és Magyar mint Idegen Nyelvi Tanszéki Csoport, PhD, fıiskolai docens. A jelen cikk a BGF-en a Magyar Tudomány Napja tiszteletére 2004. november 4–5-én tartott konferencián elhangzott elıadás szerkesztett változata. 45
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . didaktikai, módszertani célokat is szolgál. A gazdaság nyelvének tanítási gyakorlatában a terminusok rövid, pontos meghatározása elsırendően fontos feladat azért is, mert kisebb az óraszám, rövidebbek a tanórák. Az idegen nyelvi gazdasági szaknyelvi órákon a terminusok segítenek a témák lényegének kiemelésében. Az idegen nyelvi gazdasági nyelvvel foglalkozó tankönyveket folyamatosan újraírjuk, a régiek adataira is támaszkodva. Most ennek a tendenciának az aktualitása égetı szükség. Az új tankönyvek szövegválasztását az új kiadású egy- és többnyelvő szótárak adatai alapján érdemes kezdeni. Azok a könnyen használható tankönyvek és szótárak, amelyekben a gazdasági terminusok szótári értelmezéseinek megfogalmazásai a sztenderd nyelv szabályait követve a köznyelvhez (koiné) állnak közelebb. Ez (lenne) reális, mert a túl bonyolult nyelvezető magyarázatok nemcsak nem tudományosak, hanem stilisztikailag is kifogásolhatók. A gazdasági terminológia rendszerezési módjait egy- és többnyelvú szótárak adataira támaszkodva állítom össze. Az ilyen jellegő felmérés hasznos a tanítási módszertan tökéletesítésében, valamint fontos a vizsgafeladatok összeállításakor a visszacsatolás ellenırzésében. A témaválasztás aktualitását az EU-terminológia magyar megfelelıinek napjainkban történı készítése is indokolja. Az EU-elvárásokban megfogalmazódik, hogy a legegyszerőbb terminusokat is pontosan definiálni kell annak érdekében, hogy egyértelmő kifejezésmódok kerüljenek minél elıbb a köztudatba, l. ROGER GOFFIN, 1998 (2124 – 2138) javaslatát az EU- terminológiában, az „eurolektus”, „technolektus” terminusok bevezetésére, amik a szociolingvisztikából kölcsönzött terminusok. A tudomány és a technika visszatükrözıdik az új szakmai fogalmak és megfelelı terminusok állandó felbukkanásában. Új tudományos területek jelennek meg, ezek is fejlesztik a terminológiát, pl. a gazdaságban a logisztika vagy a TQM. A terminus- és lexikográfiai kutatásban a szociolingvisztikai alapfogalmak magyarázatai elengedhetetlenek. Dolgozatomban a lektusokkal, a témához tartozó szociolektusokkal, idiolektusokkal, interlektusokkal, intralektusokkal foglalkozom. A vizsgált szótárak összességét, szerzıiket, meghatározásaikat a szociumban szociolektusoknak nevezzük. Az egyes terminusok jelentésváltozatai – variánsai – között az egy-egy jelentésváltozatot idiolektusként, a legalább két szótárban azonos jelentéseket szociolektusokként minısítem. A szociolektusok alatt mindenkit értünk, az egész társadalmat, a gazdasági élet szereplıit. Közéjük tartoznak az idegen nyelvi kommunikációt elısegítı szótárírók, s a szótárokat munkájukban és a mindennapi életben használó szakemberek, diákok, s egyáltalán, a társadalom széles rétegei. Leszőkítve a kört, szociolektusnak tekinthetünk már két szótárírót (társszerzıket) is, akik szótáraikban ugyanazt a – más szótárakban nem szereplı – jelentésváltozatot adják meg fı- vagy aljelentésként. Az idiolektusok ugyanebben a felfogásban vonatkoztathatók az egyes szótáríróra, aki egy tárgyalt terminus jelentéseként egy-egy fı- vagy aljelentést ad meg, amely senki másnál nem fordul elı a szó jelentésmezejében. Idiolektus a kutató is, aki konnotatív módon feldolgoz meghatározott tudományos témát sajátságosan, aki megkísérli elméletileg(nyelvészetileg) és gyakorlatilag rendszerezni a szótári jelentéseket és szócikk értelmezéseket. Az idiolektus elnevezés vonatkozik tehát a dolgozat egyéni megoldásával annak készítıjére, az egyes szótárszerzıkre, s a terminusok jelentéseként csak egy – egy jelentésváltozatként megadott szóra/ szavakra. Az idiolektusok egyedi szóválasztása, szóhasználata, egyedi stílusa mutatkozik meg az egyes terminusok egy – egy, csak általuk megadott jelentésváltozatában. Az idiolektus szótárírók szó (lexema) és szócikk (lemma) választása szociálistársadalmi összefüggések: a szociális differenciálódás, a kódváltás mutatója is. Az idiolektus szótárírók között vannak egyszeri és többszöri szótárírók. A szó és szócikk választás függhet a szakmai baráti kapcsolatoktól - egyeztetésektıl, a bizalomtól, szakmai objektivitástól. Érdemes kigyőjteni, melyik szótárakban szerepelnek az egyes jelentések (a számszerősítés megszemélyesítése), pl. milyen gyakoriságban támaszkodnak a szótárszerzık az egyik vagy másik szótárban található adatközlésre. Ha az adott terminusnak legalább két jelentésváltozatát találjuk, megnézhetjük, melyik szótárban, melyik szótárszerzıvel közös az adott jelentésváltozat. Az interlektusok többfélék: az internacionalizmusoktól a neologizmusokig. A jövevényszavak az interlektusok közé tartoznak. Az interlektusok meghatározása az EU- terminológia kialakulásával 46
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … kérdéses, megmarad-e, mert nehéz lesz megkülönböztetni egymástól a különbözı internacionalizmusokat, jövevényszavakat a nemzeti nyelvekben (intralektusokban). Az is kérdéses, mennyire ırzıdik meg általuk a nemzeti nyelv, az is, milyen határok húzhatók az inter-eurolektusok meghonosodása között az intralektusok ellenére vagy javára. Egyáltalán, mit fogunk nemzeti nyelvnek nevezni? Vizsgált terminusaim a gazdaságban is használatos jövevényszavak. A többjelentésőség már a terminus megnevezésénél megmutatkozik. A szakirodalom a nyelvészeti szótárakban tárgyalja a szót, fıleg a nyelvészeti terminológiával kapcsolatban, a magyarázatok nagyrészt a gazdasági terminusok is jellemzık. Általánosan elfogadott álláspont a gazdasági szakszavak „terminus” megnevezése is. Nincsen ellentmondás a dolgozatomban azért, mert felváltva használom a „terminus”, „jövevényszó”, „interlektus” szavakat. Győjtıfogalomként a terminus a legmegfelelıbb. A jövevényszó hangsúlyozására azért van szükség, mert vizsgált terminusaim az orosz, német, magyar nyelvben idegen eredetőek. Az interlektus szóhasználatom a szociolingvisztikai megközelítés miatt fontos. A speciális lexika differenciáltságát nehéz visszaadni a szótárakban. Máig nincsenek megfelelıen kidolgozva az egyes speciális szavak, szókapcsolatok (lexémák), a szótári szócikkek (lemmáták), típusaik felosztására nincsenek szabályok. Az orosz, német, magyar szociolingvisztikai szakirodalomban nincsen szociolingvisztikai terminológiai szótár, nincsen rendszerezve a terminusok fogalomtára, nincsen ez irányú pragmatikai feldolgozás. A továbbiakban a lexikográfiai terminus feldolgozás néhány lehetséges módját mutatom be. A korpuszválasztásról: A vizsgálat alá vont nyelvek: orosz, német, magyar. A vizsgált szerkezetek a kiválasztott terminusok – egyszerő szavak – jelentésváltozatai, amelyeket annak érdekében osztályozok, hogy kiszőrhetık legyenek a szakmai „terminus technikus”-ok a hipotézisem alapján. A hagyományos minısítés: a) a közös komponensek az én osztályozásomban is szerepelnek, b) a disztinktív komponensek dolgozatomban a jelentésváltozatok minısítésében nyernek bizonyítást, c) a kiegészítı komponensek: nem a szőken vett jelentésmagyarázatok, hanem az alapértelmezések és következtetések. Ezt mutatom be újszerő feldolgozási módomban. A szociolingvisztikai megközelítés: ezen a ponton kezdıdik a kutatás szociolingvisztikai aspektusban. Az elemzést idiolektus kutatóként végzem, konnotatív megközelítéssel, 32 éves szakmai idegen nyelv tanítási gyakorlattal. Kísérletet teszek az interlektusok rendszerezésére, tipológiájának és klasszifikációjának felállítására. A terminuskutatásban a terminus elkülönül az általánosan használt szavak fogalmaitól olyan jellemzık alapján, mint a speciális terminus nominációja, a definiálhatóság. A definiálhatóság nem jelenti azt, hogy minden adott terminust ellenırizni kellene a terminológia szótárban, mert a szótár az elsıdleges forrás a terminushoz. Ha egy szó nem szerepel a szótárban, (pl. új szó), a szövegben betöltött funkciója alapján határozzuk meg a jelentését. A legújabb orosz nyelvő gazdasági szakszótárakból és sajtóanyagból vett több orosz szakszónak nincsen megfelelıje a németben és oroszban (a rendelkezésemre álló szótárakban). Minden szakmai idegen nyelv tanítása nehézségekbe ütközik, mert a szakszótárakban sok új szakszó nem szerepel. Sok a lefordíthatatlan szó- és szókapcsolat is. Pragmatikai hipotézisem bizonyításához 40, az orosz, német, magyar nyelvben egyaránt jövevényszó empirikus lexikai, terminológiai, és szociometrikus tipológiáját és klasszifikációját végeztem el szociolingvisztikai aspektusban, 195 általános nyelvi és szakmai szótár jelentései és értelmezései alapján (A 195 szótár bibliográfiai adatai teljességükben PhD-disszertációmban (2004) olvashatóak, jelen dolgozatban helyszőke miatt nem sorolom fel azokat.). Az egyes terminusok feldolgozása alfabetikus sorrendben és tematikusan, a vizsgált jellemzık szerint történik, így könnyen áttekinthetı. A kiválasztott interlektusok a mai gazdasági nyelv szakszókincsének részét képezik. A 40 jövevényszó (ez a korpusz 120 jövevényszó elızetes feldolgozása után maradt, mert közös jelentéseivel és a jelentések közötti értelmezési határ elmosódásával a terminológiai – szociometriai tipológia és klasszifikáció felállítása számára ideális anyag) kiválasztásának, jelentéseinek, értelmezéseinek alapjául az 1882-es Dahl-szótár szolgál.
47
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . A vizsgált szótárak tematikusan szerepelnek a lexikográfiai rendszerezésben, a sorszámozásuk végigkíséri elemzésemet. Párhuzamosan fontosak elemzéseimben a terminusok – interlektusok – jövevényszavak, amelyeknek elıfordulását, jelentésváltozatait, értelmezéseit vizsgálom. A dolgozatban felhasznált 195 szótár jellemzıi. A következıkben bemutatom, milyen magyar, német, orosz szótárak állnak a kutatók rendelkezésére (a teljesség igénye nélkül). A szótárak közös tulajdonsága, hogy a XIX. századi, az elemzések kiindulópontját képezı orosz, német, magyar szótárakon kívül (egy magyar értelmezı szótár kivételével) mind 1945 utáni kiadásúak, tehát egy fél évszázadot felölelı társadalmi gondolkodásmódot tükröznek, amelyek fı alapköve nem a társadalmi rendszer felépítése, hanem a szakmai tudás. A szótártípusok: általános, etimológiai, általános tudományos, mőszaki, szociálpolitikai, munkagazdaságtani, oktatásgazdaságtani, jogi, köz- és államigazgatási, irodatechnikai és statisztikai, valamint gazdasági, külgazdasági, külkereskedelmi, mikro- és makroökönómiai, bank, pénzügyi, tızsde, értékpapír, biztosítási, logisztikai, üzleti, számviteli, vállalkozói, marketing, reklám, menedzser szótárak. A szociolingvisztikai felméréshez különbözıfajta szótárakat választok a körülményes fellelhetıség elve alapján ((ezek részben a tulajdonomban vannak, nagyrészt könyvtárakból (a nemzetközi könyvtárszolgálat útján is)) kerültek hozzám. Az is nagy probléma, hogy a szakszótárak: akár oktatási intézmények, akár országos kiadók munkái legyenek is, nincsenek rendszerezve és rendkívül nehezen találhatók meg. A szótárfajták: rövid, közepes, nagy, enciklopédikus, terminológiai, nyelvi kalauz, lexikai változások és újdonságok, értelmezı szótárak, zsebszótárak, mőhelymunkák, tanintézmények használatára készültek, enciklopédiák, egyetemes (univerzális) szótárak, tájékoztatók, kislexikonok, fogalomtárak, lexikonok, szakemberek – tanárok – diákok számára készültek, kézikönyvek, kéziszótárak, szakszókincs győjtemények, ismerettárak, magyarázó szótárak, kifejezés győjtemény és fogalom meghatározások. A szótárak kiadási ideje, a szerzık ismétlıdése is mutat szociolingvisztikai sajátosságokat. A szótárfajták nyomán meggyızıdhetünk arról, hogy a választott gazdasági terminusaimat (amik ún. „egyszerő szavak” a lexikográfiában) más tudományágak is „magukénak” vallják. Egyes szótárak tematikája szerint nem is lenne várható egyes terminusok szerepeltetése. Feltőnı jelenség, hogy bizonyos tematikus szakszótárakban nem szerepelnek az adott szakmára jellemzı fontos terminusok. A nem gazdasági szótárak nagy többségében utalás is történik a terminus gazdasági jellegére. Az elıfordulást a szótárfajták szerint is el kellett végezni, egy terjedelemben lehetetlen is lett volna mindet felsorolni és rendszerezni. A szótárak kiadási éve egyben a kortükör megvilágítását szolgálja, a „szótári” lapjegyzetek tanúsítják a mindenkori korszellemet. Egyazon szótárszerzık kifejezésmódja általában tematikától és kiadási idıtıl függetlenül – korszakra utalással – megegyezik. Az ideológiai megkülönböztetés a terminus jelentések és a lemmák tartalmi értelmezéseiben nem értelemzavaró, általában zárójelben történnek utalások az társadalmi rendtıl függı nyelvhasználatra. A három nyelven megjelent szótárakban szereplı jelentések és értelmezések az interkulturális kommunikáció elméleti és gyakorlati vizsgálatát is lehetıvé teszik. A 62 többnyelvő szótárban (a tipológia alapja) a jelentéseken keresztül, a 118 egynyelvő szótárban (a klasszifikáció alapja) és a 15 egy- és többnyelvő kontrollszótár a szócikk magyarázatok a társadalmi gondolkodás fokmérıi. A továbbiakban kiemelek mondanivalóm szempontjából fontos szótárakat sorszámaik alapján, ezek bibliográfiai adatai alfabetikus sorrendben szerepelnek a „felhasznált irodalomban”, az elemzésem szerinti sorszámuk az említett szótár bibliográfiai adatai mögött áll. A többszöri (általános és jogi, közigazgatási, gazdasági szaknyelvi) szótárírók a következı sorszámú szótárak szerzıi (szociolektusok): 1. 3. 5. 6. 8. 9. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 20. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 43. 44. 45. 149. 164. 165. 166. 191. Az 1. 3. 5. 6. számú szótárak általános nyelvi szótárak, átdolgozások, a mai szóhasználat figyelembevételével, gazdasági és más csoportnyelvek szókincsének 48
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … bıvítésével. Ez az új szótárírás az akkreditált üzleti nyelvi nyelvvizsgákon kuriózum és dilemmát okoz, mert az írásbeli vizsgákon csak általános nyelvi szótárakat használhatnak a vizsgázók az elıírás szerint, egyes fordítási feladatok megoldásához. A 17. 18. 20. jogi szótárak szerzıi a jogban is helyet nyert gazdasági terminusaimat is belevették szótáraikba. A jog, az államigazgatás, a sztenderd nyelv, a köznyelv és a gazdaság szoros kapcsolatát mutatja ez (l. a megjegyzést: az államigazgatásból vált ki önálló kutatási ágként a szaknyelvkutatás). Az általános és gazdasági szaknyelvi értelmezı szótárak szerzıi közül a többszöri szótárírók: Bakos 1978. 1994. 2002. /83. 84. 85./, Drosdowski, 1989. 1994. /80. 81./, Комлёв, 1995. 2001. /67. 74./ (idegen szavak szótárai), Ожегов, 1970. 1993. 1998. /87. 88. 89./ (általános nyelvi értelmezı szótár), Азрилиянин, 1992. /110./ (jogi szótár), Азрилиянин, 1997. /118./ Райсберг – Лозовский, 2001. 2002. /123. 124. (közgazdasági szótárak), Райсберг – Лозовский – Благодатин, 2001. / (pénzügyi, tızsde, értékpapír szótárak), Юлдашев, 1993. 2000. /169. 175./ (vállalkozói, biztosítási szótárak), Kyrer, 1995. 1996. 2001. /136. 137. 141. Mester, 144. 145. 147. /1975. 1979. 1981./ (gazdasági szótárak), Hazafi – Szász, 1999. 2003. /21. 107. 188./ (közigazgatási szótárak), Veress, 1998. /44. 45./ (bankügyi és pénzgazdasági, számviteli és vállalkozói szótárak). A legtöbb gazdasági német – magyar –német egy (értelmezı) és kétnyelvő szakmai szótár szerzıje a 33. 34. 35. 36. 43. 149. 164. 180. 191. szótárak szerzıje: Kovács János. A 118 egynyelvő szótár (adatszolgáltatása a klasszifikációban, az alapértelmezések feldolgozásához alap) között 18 közös a 62 többnyelvő szótárral: 19 + 109, 21 + 107, 31 + 162, 32 + 163, 33 + 180, 34 + 149, 35 + 164, 37 + 165, 38 + 166, 46 + 138 + 151, 48 + 167. A vice-versa szótárak. A vizsgált terminusokat az ugyanazon vagy különbözı években kiadott többnyelvő szótárakban az egyes nyelvekbıl kiindulva is ellenıriztem, ez sok esetben visszás eredményeket hozott (volna), mert egyes terminusok vice-versa nem szerepelnek. Ilyen irányú statisztikát is érdemes készíteni késıbb, a vice-versa egyeztetés, visszaellenırzés szükségessége miatt. A vice-versa szótárak közül az egyidejőleg kiadott szótárakra is érvényes az elızı megjegyzés, ezekben a jelentéseket egyszer jelöltem, különben a két- és többnyelvő szótárak száma 77 lett volna a 62 helyett. Az összevontan vizsgált szótárak sorszámuk szerint: 1. 3. 5. 6. 22. 23. 26. 27. 35. 39. 40. 41. 42. 43. 58. (15 szótár) + 167, 49 + 168, 51 + 152, 52 + 170, 53 + 153, 54 + 117, 56 + 143, 59 + 179. Az interlektusok nagyszámú jelentésváltozata az intralektusok alapul vételével győlt össze a feldolgozott, jelzett szótárak adatai alapján. A szótárakban található jelzésekrıl. A szótárak mőfajuk szerint általában terminológiai, enciklopédikus meghatározásokkal készülnek, azonban a határ eléggé elmosódik, nemigen lehet különbséget tenni köztük, mint ahogy a nyelvészeti szótárakban található ismertetéseikben sem. Az adatok összegzését némileg nehezíti a különbözı szótárak lexikográfiai jelöléseinek eltérése, azonban a megértésen kívül a jelen dolgozat célja szempontjából ez a tény sem releváns. Ezeket a jelöléseket azokban az esetekben kell figyelembe venni, amelyekben lényeges, megkülönböztetı utalások vannak az adott terminussal kapcsolatban. A jelölések jellemzik az egyes szótárírókat, szótáruk összeállításának szándéka szerint. (A vizsgált szótárak összeállításakor a szótárírók által kitőzött célt és annak megvalósítását nem elemzem, az egy másik kutatói megközelítés.) A vizsgált terminusokat leírják a legkülönbözıbb szótártípusokban, ezért is nagyon fontos sok esetben az utalás pld. a kereskedelmi, gazdasági jellegre, illetve pld. a köznyelvi változattól az argóig, a jogi jelleg megjelölést stb. A köznyelvi változatok szerepeltetését fıleg az indokolja, hogy azok a szakmai szótárakban is szerepelnek. A köznyelvi változatok között megtalálhatók elemzésemben az adott terminus szakmailag köznyelvinek minısíthetı jelentésváltozatai, valamint az egyes szótárakban nagy számban megadott szinonim jelentések. Az utóbbiak jelölése a szakmai szótárakban esetleg mellızhetı lenne, vagy külön kategóriát képezhetne. Az alább kigyőjtött szemantikai variánsok között minden terminus vizsgálatakor több szakmai „terminus technicus”-t figyelhetünk meg, számos esetben csak egy-egy alkalommal jelölt jelentésként, ami nem jelenti azt, hogy az egyszer elıforduló jelentés nem lehetne „terminus technicus”, illetve, hogy a többször szereplı jelentések mindegyike egyenrangú, sıt „terminus technicus” lenne. 49
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . Elemzésem kiindulópontjai az interlektusok, amelyeknek jelentésváltozatai a többnyelvő szótárakban támpontot nyújtottak – nyújtanak az adott jövevényszó jelentésváltozata(i) alapján, hogy felmérhessük, mely jelentésmezıket tulajdonítják a szótárírók az adott terminus jellemzıjének. A jelentésmezık feltérképezése nem ellentmondás az elsıdleges céllal szemben, amelyben az interlektusok meglétét követem nyomon napjainkig a társadalmi megítélést tükrözı széles skálájú szótártípusokban. Elemzésemben nemcsak a szakmai szókincs és a köznyelvi változat oppozícióját csoportosítom, hanem új módszerrel közelítem meg az osztályozást, rendszerezést. A szótárakban a vizsgált terminusok feldolgozási módjai. Pragmatikai vizsgálataim a kiválasztott terminusok jelentéseinek minısítésével kezdıdnek. Ez az elemzés már rámutat kérdésfelvetésem alapjára. Az egyes interlektusok – jövevényszavak jelentésváltozatai a szociumban – itt a szótárakban, az idiolektusok – szótárírók szóválasztásaiban nagyrészt mechanikus mőhelymunkák eredményeként hatnak, sok esetben nem a megfontoltságot, inkább a más megoldásokra való ráhagyatkozást tükrözik. Statisztika készül arról, melyik vizsgált szótárban nem szerepelnek a feldolgozott terminusok. Egymáshoz viszonyítva a jelentéshatárok a szótárakban megadott jelentésváltozatokban elmosódnak. Sok közös jelentésváltozata van a terminusoknak, ezeket külön összegyőjtöm és összegezem statisztikailag és a jelentések minısítése szerint. A tipológiában, nyelvenként külön, fel van sorolva a kiválasztott interlektusok összes jelentésváltozata, amelyek 62 többnyelvő szótárban szerepelnek, a sorszámok szerinti statisztikai adatok feltüntetésével. A klasszifikációban 1) az adott interlektus és a többi, elemzésnek alávetett interlektus közös jelentésváltozatait minısítem külön – külön; 2) az adott terminusoknak, a tipológiában felsorolt jelentésváltozatait osztályozom 9 terminológiai – szociolingvisztikai fogalom szerint: profeszionális nomen, profeszionális zsargonizmus, csoportnyelv, elıterminus, kváziterminus, terminuselem, pszeudoterminus, köznyelvi változat, szociális dialektus. A „terminus technicus”-okat az elemzésben professzionális nomeneknek nevezem. A professzionális nomenek meghatározásában a többnyelvő szótárakban található jelentések és azok visszaigazolása az egynyelvő, értelmezı szótárak értelmezéseiben és magyarázataiban nyújtanak támpontot. A professzionális nomenek és professzionális zsargonizmusok között könnyebb különbséget tenni, mert pl. szakmai jelzések utalnak a specifikus területre. A professzionális zsargonizmusok között szerepeltetem az adott szócikkben szereplı szőkebb gazdasági területre jellemzı professzionális zsargonizmusokat is. A csoportnyelvekre utalás külön megjegyzésben szerepel. Itt helyet kapnak az adott terminusok egyéb nyelvhasználati kifejezésmódjai. Látszólag elmosódik a határ az elıterminusok, kváziterminusok, terminuselemek minısítések között, mellettük a pszeudoterminus minısítés is vitathatónak tőnhet. A minısítések megnevezéseinek és értelmezésének lehetséges elkülönítésében definícióikra támaszkodom. A köznyelvi változatok közé sorolom a három nyelvben a sztenderd nyelv és a köznyelv határterületén elhelyezkedı szóhasználatot, ami nagyon sok esetben az adott terminus „terminus technicus”-a is. A köznyelvi változatok között sok esetben olyan szinonim jelentések vannak a szótárakban, amik alapján csak egy adott szövegkörnyezetben lennének értelmezhetıek, stilisztikai aláfestést szolgálnak, az adott jelentések a szótári szócikk szempontjából nem lényegesek, legfeljebb csak a terminuselemek között szerepeltethetık. A szociális dialektusok minısítésnél a szótári jelzések regionális nyelvhasználatát győjtöttem ki. A jelentésváltozatok közötti különbségeket a minısítésben egyszerőbben is meg lehet oldani, ki lehet hagyni a felesleges komponenseket, de akkor a lépcsızetes különbség a jelentések között elsikkad. A jelentésváltozatok (variánsok) a terminusok – interlektusok szótári visszakereséseibıl, és a szaktanári megértésbıl, (nemcsak konnotatív) szóválasztásból származnak. A „jelentésváltozat” szót azért választottam a jelentések megkülönböztetésére, mert jobban rámutat a különbségekre, amiket hangsúlyozni szeretnék. Az interlektusok – jövevényszavak eredetére való utalás, külön – külön, az adott szótár sorszámával, a szótárakban az adatszolgáltatás különbözıségét bizonyítja. Összegyőjtöm a vizsgált terminusok alapértelmezéseit egyenként, nyelvenként, 133 egynyelvő szótár értelmezései alapján (ebbıl 18 szótár a többnyelvőek között is szerepel, 15 szótár felhasználása kontrolladatok céljából történik). A felsorolás képet ad a szótári szócikkek magyarázatainak hiányosságairól az egyes szótárakban. A dolgozatban részletesen leírom a végkövetkeztetéseket.
50
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … Célkitőzésem a szótári szócikkek értelmezéseinek összehasonlítása is. Ennek során társadalmi korkép bontakozik ki. Eredeti célomtól eltérıen nem végzek szövegnyelvészeti kutatást, hanem szociometriai felmérésemhez a terminusok alapértelmezéseinek gyakoriságát vizsgálom meg. A terminusok alapértelmezéseinek kigyőjtése a szótári visszakeresés megkönnyítése céljából, a szótárakban való elıfordulásuk bemutatására, az adott szótár sorszámával tényszerő. Egyetlen terminus alapértelmezéseinek teljes megszövegezése sem található meg egy-egy értelmezı szótárban, csak több szótárban, részleteiben. Ezt a hézagosságot ki kell(ene) küszöbölni. Az értelmezı szótáraknak, az idegen nyelvi kommunikáció közvetítésének segédeszközeiként pontos, az értelmezéshez szükséges összes alapinformációt tartalmazniuk kell. Számszerősített kimutatásom arról, hány szótárban nem szerepelnek a vizsgált terminusok, mutatja, hogy kb. 15% az adott terminus nem szerepeltetése. Vagyis, mindhárom kutatott nyelvben érdemes felülvizsgálni napjainkban aktivitásukat. Felmerül persze a kérdés, valóban minden vizsgált szótárfajta és típus elengedhetetlen tematikus szókincséhez tartoznak-e ezek a terminusok. A szótárírás és -elemzés aprólékos, nagy odafigyelést megkövetelı „rabszolga” munka. A szótárak alapján a terminusok elemzése hasonlóan aprólékos kutatómunka. Az egyes terminusok vizsgálatához legalább 50 alkalommal újra kell olvasni, számozni és írni a végleges változatba kerülı megjegyzéseket a kéziratban. Lehet(ett volna) elemezni egy terminust a legkiterjedtebb vizsgálódást alkalmazva, de ez kevés a szociolingvisztikai megállapításokhoz. A megvizsgált korpusz leírásával – jellemzésével már lehet axiómákat felállítani. A felméréshez különbözı kérdıíveket lehet összeállítani, ezekre vonatkozó ötleteimet is összegyőjtöm. Lehet különbözı statisztikai táblázatokat készíteni, azonban azok nélkül is érthetı koncepcióm (terjedelmi korlátozás is fennáll). Késıbb ki lehet győjteni elemzéseim alapján sokféle adatot, pl. arról, melyik szótárakban szerepelnek leggyakrabban, illetve legritkábban az egyes terminusok a megfelelı vagy áljelentés kategóriában, stb. Ehhez azonban számítógépes adatbázist kell létrehozni, nem elég hozzá az általam manuálisan elvégzett hatalmas szociometriai számszerősítés. A Szakmai Füzetek 12. számában bemutattam néhány gazdasági terminus jelentésváltozatainak minısítését. A jelen dolgozatban a felhasználhatóság érzékeltetése érdekében egy konkrét példát elemzek terminológiai – lexikai – szociometriai rendszerezésben: ОБЛИГАЦИЯ – OBLIGATION – OBLIGÁCIÓ. 1. A klasszifikáció jellemzıi (a terminus jelentésváltozatainak minısítése). Az adott terminus jelentésváltozatainak minısítése a szótárakban felsorolt összes jelentésváltozat alapján, a szótári sorszámok feltüntetésével. professzionális nomenek: облигация 2. 3. 7. 8. /finanz/ 9. 10. 18. 24. 25. 26. 27. 28. 47. 48. 50. 51. 52. 53. 55. 56. 61., долговое обязательство 11. 28., Obligation 5. /jog, ált/ 6. 7. 8. /finanz/ 9. 10. 17. 18. 19. 20. /Wt/ 22. 23. 29. 30. 31. 32. 35. 36. 37. /Sg.Pl./ 39. 41. 42. 43. 44. /Pl/ 45. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 55. 56. 57. 60. 62., Anleihepapier 5. 6., Schuldscheinzertifikat 39., Schuldverschreibung 5. /jog/ 6. 18. 19. 20. 32. 36. 37. 39. 42. 44. 50. 51. 53. 55. 57., Schuldverpflichtung /adósé/ 6., kötvény 2. 3. 5. 6. 17. 19. 20. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 35. 36. 37. 39. 41. 42. 43. 44./Pl/ 45. 47. 56. 57. 60. 61., kötelezvény 5. /jog/ 6. 17. 23. 28. 39. 41. 42. 44. 62., professzionális zsargonizmusok: купьюра 27. 61., oблигация /finanz/ 9., обязательство 26. 55. 57. страховая облигация 28,. ), страховой полис 28., Obligation /jog/ 6. /finanz/ 9., Eigenakzept 39., Engagement 36., festverzinsliches Wertpapier 19., Inhaberschuldverschreibung 62., Obligo /ker/ 6. 36. 42., Pfandbrief 19. 39., promissory note P/n 39., Rentenpapiere 39., Revers 6. 39., Versicherungspolice 5. 6., Versicherungspolizze 5., Versicherungsschein /bizt/ 20., Versicherungsurkunde 5. 6., Vertrag /bizt./ 39., adós kötelezettség 6., adóskötelezvény 30., államadóssági kötvény 5. 6., (állam)kötvény /polgazd/ 1., bemutatóra szóló kötvény 62., (biztosítási) kötvény 5. 6. 20. 28., kölcsönkötvény 5. 6. 30., kötelem /jog/ 5. /jog/ 6. 20. 23. 30. 39. 41. 42. 56., (reverzális)kötelezvény 6., vagylagos kötelem 5. 6., csoportnyelv: страховая облигация 28,., страховой полис 28., Obligation /ált. jog/ 6., kötelem /jog/ 5. /jog/ 6., Obligationsurkunde /jog,/ 6., 51
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . Schuldverhältnis /jog/ 6., Soll /beadási kötelezettség/ 6., Versicherungspolice 5. 6., Versicherungspolizze 5., Versicherungsschein /bizt/ 20., Versicherungsurkunde 5. 6., Vertrag /bizt./ 39., államadóssági kötvény 5. 6., (állam)kötvény /polgazd/ 1., bemutatóra szóló kötvény 62., (biztosítási) kötvény 5. 6. 20. 28., kölcsönkötvény 5. 6. 30., kötelem /jog/ 5. /jog/ 6. /jog/ 36., elıterminusok: долговое обязательство на предъявителя 62., Anteilschein einer Anleihe 48., schuldrechtliche Verpflichtung 20. /Wt/ 22. 42. 57., fix kamatozású értékpapír 57., szolgáltatást igérı kötvény 26., kváziterminusok: Obligation, die man in Teilbeträgen überweisen kann 36., részletekben átutalható kötvény tartozás 36., terminuselemek: займа 55., полис 24. 26., Anleihe 36. 39. 44., Obligationsurkunde 5. /jog, ker./ 6. 20. 29., Police 6. 20. 60., Polize 5. 6., Polizze 5. 6., Rentmarkttitel 39., Schuldtitel 20., Schuldurkunde 6. 20. 39., Schuldverhältnis /jog, ker/ 6. 20., Soll /beadási kötelezettség/ 6., Staatsschuldschein 5. 6., Versicherungsschein /bizt/ 20., Versicherungsurkunde 5. 6., adóslevél 3. 27. 30., (anyagi)kötelezvény 6., kölcsön 6., értékpapír 25,. kötelezettség /ker./ 6. /Wt/ 22. 36., „kötelezettség” értelmében 20., részvény 25., pszeudoterminus: гарантийное письмо 28, Alternativ-Schuld 6., Auflage 20., Rente 36. /Pl/ 37. /Pl/ 38,. beadási kötelezettség 6. felelısség 5., historizmusok: kötelem /jog/ 5. /jog/ 6. 20. 23. 30. /jog/ 36. 39. 41. 42. 56., magánkötvény /forr. Elıtt/ 1., köznyelvi változatok: долговая расписка 28., обязательство 26. 55. 57. обязанность 56., Obligation ált/ 6., Anleiheschein 5. 6. 10. 18. 48. 52. 55., Pflicht /ált/ 6. 20. 42. 57., Schuld 20., Schuldbrief 6. 44., Schuldigkeit /ált/ 6. 57., Schuldschein 5. 6. 11. 26. 29. 30. 39. 56., Verbindlichkeit /ált./ 6. 20. 36. 42. /Pl/ 45., 57., Verbundenheit 36., Verpflichtung /ált/ 6., Verpflichtungsschein 6. 39., kötelesség 6., kötelezettség 5. /ált. átv./ 6. 17. 20. 23. 30. 41. 42. /Pl/ 45., 47. 2. Közös jelentésváltozatok minısítése más terminus jelentésmezejében. A minısítések feltüntetése szemléletesen mutatja meg a poliszémia meglétét, s szakmai polémiát is kiválthat a besorolásokkal való egyetértés vagy egyet nem értés okán. • Заём: займа: кредит köznyelvi változat, oблигация terminuselem. • Oбязательство: bексель pszeudóterminus, oблигация professzionális zsargonizmus és köznyelvi változat. • Anleihe: Kredit köznyelvi változat, Obligation terminuselem. • Darlehen: Kredit köznyelvi változat, professzionális zsargonizmus, Obligation terminuselem. • Vertrag: Kontrakt professzionális nomen és köznyelvi változat, Obligation professzionális zsargonizmus. • Kölcsön: kredit köznyelvi változat, obligáció terminuselem. 3. A terminusok alapértelmezései. 133 egynyelvő szótárban, az adott sorszám feltüntetésével. A 181. – 195. sorszámú szótárak adatszolgáltatása az összegyőjtött adatok kontrollját szolgálják. Az alapértelmezések kiírása elıtt feltüntetem a szótár szerzıjét, ha a XIX. századi szótárról van szó, valamint, ha a kontroll szótárban szerepelnek. A tanításban jól felhasználhatóak az alapértelmezések. A nominációs szerkezetek mondatba (keretbe) foglalása a diákok kreativitását ösztönözheti. Даль: срочное обязательство на уплату денег, выдаваемое правительством или обществом, в виде займа, иногда с уплатой ростов • обязательство 68. 72. 113. 114. 170. • билет государственного займа 71. 87. 116. 119. 152. 174. • ценная бумага (на предъявителя) 63. 64. 68. 71. 72. 74. 87. 88. 90. 101. 102. 103. 110. 111.112. 113. 114. 115. 116. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 152. 153. 154. 155. 156. 168. 169. 170. 172. 174. • (денежное) долговое обязательство 63. 64. 71. 72. 87. 88. 101. 102. 103. 110. 111. 112. 115. 116. 123. 124. 154. 156. 165. 170. 172. • возмещение номинальной стоимости в срок 101. 102. 103. 111. 113. 114. 115. 118. 120. 122. 23. 124. 153. 154. 155. 156. 169. 170. 172. 174. • с уплатой фиксированного процента 63. 64. 68. 111. 113. 114. 115. 116. 119. 120. 122. 152. 155. 168. 169. 170. 172. 174. • кредиторы получают годовой доход в виде (фиксируемого или «плавающего») процента 63. 64. 68. 71. 72. 74. 87. 88. 90. 101. 102. 110. 112. 116. 118. 152. 153. 168. 169. • форма фиктивного капитала 116. 168. 52
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … •
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Носова – Талахадзе: ценная бумага, удостоверяющая право её держателя на получение от лица, выпустившего облигацию, в предусмотренный ею срок номинальной стоимости облигации или иного имущественнного эквивалента. Облигация предоставляет её держателю также право на получение фиксированного в ней процента от номинальной стоимости облигации либо иные имущественные права. Доход по облигации называют процентом или купоном. Доход с облигации выплачивается держателю своевременно, независимо от того, получает компания прибыль или не получает 182. festverzinsliche Wertpapiere 95. 96. 105. 109. 128. 129. 131. 133. 135. 136. 140. 141. 160. 161. Anleihe, Bonds, Haftung (für eine Verbindlichkeit), Pfandbrief, Renten, Schuld, Schuldschein, Schuldverschreibung, Verbindlichkeit, Verpflichtung 70. 75. 77. 78. 80. 81. 94. 95. 96. 105. 109. 126. 127. 128. 130. 132. 134. 135. 136. 140. 141. 149. 159. 160. 161. 162. 165. 166. Verbriefung des Forderungsrechtes 127. 133. 141. 159. 176. Orderpapiere mit Blanko–Indossament 126. 130. 136. Gläubigerpapier, Gewinnschuldverschreibung, Inhaberschuldverschreibung 127. 135. Urkunde über das Schuldverhältnis 93. 133. Verpflichtung der Rückzahlung der Schuld mit einer festen Fälligkeit 94. 105. 128. 129. 135. 143. 160. 176. Koch: Schuldverschreibungen 185. Reining: Langfristige, meist festverzinsliche Schuldverschreibung, ausgegeben von öffentlich rechtlichen Körperschaften oder von privaten Unternehmen. Sie dient zur Deckung des langfristigen Kapitalanlage. 186. Ballagi: kötvény = kötelezvény 97. kötvény 83. 84. 85. 97. 98. 99. 115. 143. 146. 147. 150. 163. 165. 166. kötelezettség, kötelezvény, kötelem 83. 84. 85. 97. 98. 99. 100. kötvénykölcsön 149. kölcsönkötvény 149. 162. adóskötelezvény 149. 162. 163. 165. 166. adósságlevél 99. 149. 162. 165. 166. igérvény 109. (kamatozó) értékpapír 99. 100. 109. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 150. 162. 163. 165. 166. hitelviszony 148. 163. pénzkövetelést testesít meg 109. 144. 145. 147. 148. 162. 163. 165. 166. a kibocsátó kötelezettsége: meghatározott idıpontban a névértéknek megfelelı összeget visszafizeti 99. 109. 146. 147. 149. 162. 163. tulajdonosának meghatározott jövedelmet hoz 83. 84. 85. Tótfalusi: obligatio/ obligáció: kötelezettség, kötelezvény, kötvény 192. Ó. Nagy – Ruzsinszky: obligó: kötelezettség 193. Bakos: /ol/ obligo: 1/ kötelezettség, tartozás, 2/ (erkölcsi) kényszer 194. Pusztai: /ol/ obligo: 1/ pénz, /rég/ kötelezettség, tartozás, 2/ /vál/ jótállás vkiért 195. (Az összes vizsgált interlektus alapértelmezéséhez a legtöbb információt tartalmazó szótárak: Orosz nyelven: Благодатин А.А. - Лозовский Л.Ш. - Райсберг Б.А.: Финансовый словарь.2001.Москва.»Инфра» /154/ Német nyelven: Bertelsmann Lexikon: Wirtschaft, 1992. Bertelsmann Lexikon Verlag /133/ Magyar nyelven: A magyar nyelv értelmezı szótára, 1966 /99/)
4. A 195 szótárban a 15 terminus plusz-mínusz elıfordulása. Ez a szociometriai adat az elemzésbe vont 195 szótár összeállításának, tartalmának mutatója, s bizonyítja az adott terminus vizsgálatának szükségszerőségét. Облигация – Obligation – obligáció: 4. 12. 13. 14. 15. 16. 21. 33. 34. 40. 45. 46. 54. 58. 59. 65. 66. 67. 79. 82. 91. 92. 104. 106. 107. 108. 117. 125. 137. 138. 139. 142. 151. 157. 158. 164. 167. 171. 173. 175. 177. 178. 179. 180. 181. 188. 190. (–46) (+149)
53
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . 5. A 2003-ban kiadott orosz, német, magyar kontroll szótárakban, számszerősítve, a következı sorszámú szótárakban található meg a vizsgált jövevényszó: Облигация – Obligation – obligáció: 182. 183. 184. 185. 186. 187. 189. 191,192. 193. 194. 195. 6. Az alábbiakban jelölöm azokat a szótárakat számuk szerint, amelyekben csak az interlektus szerepel. Ezekben a szótárakban kevésbé mérhetı, milyen meggondolásból szerepel csak az interlektus. A szótár felhasználójának a pontos megértéshez más szótár igénybe vételére is szüksége van. Облигация – Obligation – obligáció: 7, 8, 9, 49 7. Általános jelenség az interlektusok eredetének sokféle meghatározása a különbözı szótárakban, ami félrevezetı. A szótárakban az eredeti nyelv (vagy párhuzamos elıfordulás) jelzése nyelvenként, a szótárak sorszámával: Облигация – Obligation – obligáció: angol 26. 156. 170., latin 26. 63. 64. 68. 69. 70. 71. 72. 74. 78. 80. 83. 84. 85. 86. 90. 93. 95. 98. 100. 105. 111. 123. 124. 127. 129. 133. 154. 156. 159. 172., lengyel 68., német 68. 170., olasz 73. 194. 195. 8. A 195 szótárban a terminus – jövevényszó jelölése (szótári sorszámokkal) inter- és intralektusként. Ezek a kigyőjtések a konkrét interlektus esetében rámutatnak arra, hogy az intralektusok nem csak az interlektusokat is megadó szótárakban fordulnak elı. •
•
Облигация – Obligation – obligáció: interlektus: 63. 64. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 77. 78. 80. 81. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 93. 94. 95. 96. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 105. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 140. 141. 143. 150. 152. 153. 154. 155. 156. 159. 160. 161. 162. 163. 165. 166. 168. 169. 170. 172. 174. 176. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 191. 192. 193. 194. 195. intralektus: 97. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 187. 189. 191.
9. A vizsgált terminus csak a nemzeti nyelven fordul elı egy vizsgált szótárban. A terminus a magyar nyelvben nem fordul elı interlektusként az elsı 62 szótárban. Az alábbi adat a német nyelvre vonatkozik: Облигация – Obligation – obligáció: 11. 10. Statisztikai kimutatás a terminus alapértelmezéseinek elıfordulásáról nyelvenként, szótártípus-csoportokként, százalékos mérıszámmal: • • •
Облигация – Obligation – obligáció: orosz X) = 23, XI) = 8, XII) = 10, XIII) = 47, XIV) = 15, XV) = 20, XVI ) = 1., összesen: 47 % német X) = 6, XI) = 6, XII) = 7, XIII) = 34, XIV) = 8, XV) = 2, XVI) = 2., összesen: 24 % magyar X) = 9, XI) = 11, XII) = 6, XIII) = 26, XIV) = 21, XV) = 0, XVI) = 4., összesen: 29 %
11. Kimutatás a terminus jelentéseinek elıfordulásáról az elsı 62 szótár adatai alapján, annak bizonyítására, mennyiben térnek el egymástól az elıfordulási mutatók az egy- és többnyelvő szótárakban: Облигация – Obligation – obligáció: 72,6 % 12. Az alapértelmezések százalékos elıfordulása a 63. – 195. sorszámú szótárak adatai alapján: Облигация – Obligation – obligáció: 14,7 %
54
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … 13. Következtetések az alapértelmezések alapján Az interlektus megléte az aktív szóhasználatban: A terminus jövevényszóként való használata az orosz, német és magyar nyelvben bizonyítja napjainkban az interlektus meglétét. A magyar nyelvben két fı értelmezése van a szónak, s csak szövegkörnyezetben dönthetı el, melyiket használjuk. A jelentésbeni megkülönböztetést a kétnyelvő szótárak nem könnyítik meg, szakmai ismeret kell ehhez. Igazolódnak a kereskedelmi jellegő kapcsolatok is a jelentésváltozatokban (182. 185. 186. 192. 193. 194. 195.). A pragmatikai lexikai – terminológiai – és szociometrikus gazdasági terminuselemzés rámutat arra, hogy számtalan esetben az egyes interlektusoknak csak egy-egy jelentésváltozata szerepel a szótárakban, amik a minısítések szerint nagyon változatosak, s ritkán tartoznak a fı jelentések közé. Ezek kihagyása a szótárakból, pl. nagyon idıszerő lenne. A jelentésváltozatok minısítésében látható, hány pszeudoterminus található az egyes terminusok jelentésváltozatai között, amelyek kiválasztása nem csupán konnotatív megítélés részemrıl, hanem gazdasági nyelvi és nyelvtanári tapasztalatomon alapszik. A szociolingvisztika a társadalom és a nyelvhasználat kölcsönkapcsolatát, állandóságát, illetve változásait tükrözi. A dolgozat alkalmazott, leíró, és összehasonlító nyelvészeti, szóhasználati korkép. A többlépcsıs elméleti és pragmatikai lexikai – terminológiai – és szociometrikus gazdasági terminuselemzés orosz-, német-, magyarnyelvő példákon keresztül, az interkulturális kommunikáció áramlását mutatja. Meggyızıdhetünk arról, pl., hogy a terminusok jelentésváltozatai a nemzeti nyelvekben (intralektusokban) nagy számban tükörfordítások. Felmérhetı, hogy a jövevényszavak melyik tárgyalt nyelvben váltak a nemzeti nyelv részévé. Az orosz nyelvben teljesen, bár nem biztos, hogy a nagyközönség mindet érti magyarázat nélkül. A német nyelvben mind a 40 jövevényszó megvan az élı szóhasználatban, s párhuzamosan a nemzeti nyelvi jelentésváltozat is. A német nyelvterületen is a pénzügyi interlektusok nagy részét csak a szakavatottak értik (valószínüleg) denotátumként. A magyar nyelvben a 40 terminus közül csak a váltó különbözik a többitıl, nincsen meg nyelvünkben az interlektus. A többi jövevényszó interlektus formájában professzionális nomenként vagy zsargonizmusként él nyelvünkben. Mindhárom vizsgált nyelv esetében, a szótárakban megadott jelentésváltozatok kigyőjtésekor megfigyelhetı, hogy az intralektusban feltőntetett jelentésváltozatok a köznyelvi változatok közé sorolhatóak. Az értelmezı szótárak általában egynyelvő szótárak, azonban sok esetben a címszó egy vagy több (idegen) nyelven szerepel, s a magyarázat ezek közül az egyik nyelv, függetlenül attól, hogy melyik országban adják ki és kik a szerzıi. Kutatómunkám során tapasztaltam, hogy orosz nyelven sokféle ágazati gazdasági értelmezı szótár van forgalomban, a német nyelvőek megnevezése nagy többségükben, győjtıfogalomként, gazdasági szótárak. Két- és többnyelvő, a magyar, orosz, német nyelvet feldolgozó gazdasági (és gazdasági szakágazati) értelmezı szótár nem készült évek óta, kivéve magyar – német viszonylatban a XX. század 90-es éveiben Kovács János szótárai: 33. 34. 35. 36. 43. 149. 164. 180. 191. sorszám alatt, valamint a 138, 151. (Dragaschnig – Pogány – Muráth – Zserdin: 1998), és a 165. 166. (Sulyok: 1992, 1994) sorszámú szótárak. Az 1997-es kiadású közgazdasági értelmezı szótár magyar nyelven a PSZF, illetve napjainkban a BGF munkaközösségi szótára, amely definitív adatainak felhasználásával lehetne készíteni többnyelvő gazdasági értelmezı szótárat Fıiskolánkon. A tankönyvek írásánál okvetlenül át kell nézni számos szótár szókészletét, szómagyarázatait, hogy tökéletesebb tartalmú tanszövegeket írhassunk. Vizsgálatom bizonyítja, hogy sok az információs hézag az egyes szótárakban. Az újabb kiadású két- és többnyelvő értelmezı szótárak szerepe a legfontosabb, mert, az akkreditált üzleti nyelvi vizsgákon a vizsgázóknak tömör, lényeges definíciókat kell felkészülési idı nélkül, azonnal elıadniuk, ezek felidézését megkönnyítik a felkészítés – felkészülés idején az írott szakmai anyagok valóban lakonikus meghatározásai. Az EU – terminológia összeállításánál is ez a célkitőzés. A legfontosabb érv, a nyelvtanárokra szükség van, mert sok nyelvtanuló nem képes önállóan tanulni- és megtanulni egy (idegen) nyelvet. Ehhez megfelelı rendszerre van szükség. A lexikai terminológiai – szociometrikus felmérés tanárok, diákok és a nagyközönség számára a következı célok elérésében fontos: 1) információ a vizsgálatnak alávetett szótári állományról, 2) információ a szótárak adatszolgáltatásáról, 3) segítség a legkönnyebben használható szótárak 55
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . kiválasztásában, 4) segédeszköz a felesleges jelentések és magyarázatok kiszőrésében, 5) hasznos tanács, ötletgyőjtemény a leendı szótár összeállítók számára, 6) példa arra, hogy nem kell harcolni az internacionalizmusok meghonosodása ellen a nemzeti nyelvben, 7) hasonlóképpen nyomon követhetı az újkori neologizmusok sorsa a szótárakban, a szóhasználatban. A bevezetıben vázolt hipotézisekre részletes választ adok gyakorlati feldolgozásomban. A kérdésfelvetés újszerősége – szándékom szerint –bizonyítást nyer. A szótárakban szereplı szóanyag keresése könnyebb, ha következtethetünk arra, melyik szótár(aka)t vegyük kézbe, melyik tartalmaz több, megfelelı, hasznos megoldást. Az új szótár összeállítók számára elemzésem hasznos lehet. Pragmatikai terminológiai – szociolingvisztikai tipológiám és klasszifikációm (lexiko- és szociometriai felmérésem), reményem szerint, pozitív visszhangra talál. A gazdasági terminusok funkcionális szociolingvisztikai feldolgozásával újszerő pragmatikai (gyakorlati) terminológiai – szociometriai tipológiát és klasszifikációt szeretnék a magyarorországi és külföldi szociolingvisták figyelmébe ajánlani. Az újkori neologizmusok bekerülése a nyelv(ek)be és a szótárakba, fennmaradásuk, jelentésváltozataik alakulása és graduálása könnyebbé válhat újszerő megközelítésem eredményei alapján. A dolgozatban kiemelten jelölt szótárak (a 195 számozott szótár teljes bibliográfiája a PhDdisszertációmban található): • Ary Ildikó – Molnár Lászlóné – Jenıfy György: Német-magyar-német közigazgatási szótár, 2001. Paginárium (23) /108/ • Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 1978. Budapest, Akadémiai Kiadó /83/ • Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, 1994. Budapest, Akadémiai Kiadó Balázs Béláné – Kelen Zsuzsa: Négynyelvő közgazdasági szótár, 1974 (57) /84/ • Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2002. /85/ • Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára, 1873 Pest /97/ • Bácskai Tamás – Bánfi Tamás – Sulyok-Pap Márta – Száz János: Ötnyelvő pénzügyi értelmezı szótár (magyar-angol-német-francia-olasz), 1990 (32) /163/ • Boris Péter: Számviteli és pénzforgalmi szótár (magyar-német-magyar), 1995 Budapest, NOVORG (40) • Daum, Edmund – Schenk, Werner: Deutsch-russisches Wörterbuch, 1965. Leipzig (8) • Daum, Edmund – Schenk, Werner: Russisch- deutsches Wörterbuch, 1971. Leipzig (9) • Décsy – Karcsay: Wörterbuch der Rechts- und Wirtschaftssprache, (russisch-deutsch), 1990. Budapest, Akadémiai kiadó (18) • Dragaschnig – H.Pogány – Muráth – Zserdin: Wirtschaft, Sozialpolitik aktuell. Wörterbuch: Deutsch-ungarisch, ungarisch-deutsch, Band 1. Wirtschaft, 1998. Pécs - JPTE, Graz – KFU (46) /138/ /151/ • Drosdowski, Günther: Duden – Das grosse Fremdwörterbuch. Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, 1994. Dudenverlag: Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich /80/ • Duden: Rechnungswesen und Statistik, 1974 /175/ • Duden 5. Das Fremdwörterbuch, 1974. Dudenverlag: Mannheim, Wien, Zürich /78/ • Forgács Vilmos – Pataki Miklós (szerk.): Külkereskedelmi Kislexikon, 1960. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó (56) /143/ • Gadó Ottó – Tímár János: Munkagazdaságtani és oktatásgazdaságtani magyarázó szótár (gloszszárium, angol-német-magyar) („Glossar zur Arbeitsmarkt-und Berufsforschung 1986” nyomán), 1994. Budapest. Felsıoktatási Koordinációs Iroda (19) /109/ • Gáldi László - Uzonyi Pál: Orosz-magyar, magyar-orosz szótár, 2000 (3) • Hadrovics László - Gáldi László: Orosz-magyar, magyar orosz szótár, 1968 (l) • Halász Elıd: Német-magyar, magyar német szótár, 1970 (5) • Halász Elıd - Földes Csaba – Uzonyi Pál: Magyar-német nagyszótár, új német helyesírással, 1998 (6) • Hamblock – Wells – Futász: Német-magyar, magyar-német üzleti szótár, 1995. Budapest, TUDEX Kiadó Kft (39)
56
DR. KOVÁCS I. J.: A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA … • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Hazafi Zoltán – Szász Eleonóra: Négynyelvő közigazgatási fogalomtár (magyar – német – angol – francia), 1999. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó (21) /107/ Hazafi Zoltán, Kovács Ákos, Németh Réka, Szász Eleonóra, Takács Tibor, Tóth Réka: Négynyelvő Közigazgatási és Európa Uniós szótár, 2003 /188/ Karcsay Sándor: Német-magyar jogi és államigazgatási szótár (Deutsch-ungarisches Wörterbuch der Rechts-und Verwaltungssprache, 1972. Budapest, Akadémiai kiadó (17) Karcsay Sándor: Magyar-német jogi szakszótár, 1996. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó (20) Katona Lóránt: Orosz-magyar mőszaki szótár, 1972, Budapest, Akadémiai kiadó (13) Katona Lóránt: Magyar -orosz mőszaki szótár, 1975, Budapest, Akadémiai kiadó (14) Károlyi Andrea: Menedzser zsebszótár, (Wörterbuch für Manager), 1995. Budapest, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó (41) Kovács János: Menedzsment 2000. Négynyelvő szakszótár (német-angol-francia-magyar), 1992. Mőszaki fordító vállalat (33) /180/ Kovács János: Német közgazdasági kifejezések értelmezı szótára, (terminusok németül, értelmezések magyarul), 1992. Mőszaki fordító vállalat (34) /149/ Kovács János: Német-magyar, magyar német pénzügyi és bankszótár, 1993. Mőszaki fordító és szolgáltató Rt. (35) /164/ Kovács János: Magyar-német külkereskedelmi szótár, 1993. Mőszaki fordító és szolgáltató Rt., (36) Kovács János: Német – magyar külkereskedelmi szótár, 1994. Mőszaki fordító és szolgáltató Rt., /191/ Kovács János: Pénzügyi és bankszótár (Fachwörterbuch Finanzen und Bank) (magyar-németmagyar), 1997. Budapest. ADECOM Kommunikációs és Szolgáltató Rt. (43) Kovács Zoltán: Orosz-magyar, magyar-orosz külkereskedelmi terminológiai szótár, 1994 (26) Knauf, Jürgen – Lörcher, Ulrike (Red.): Gabler – Fremdwörterbuch Wirtschaft, 1994. Wiesbaden /81/ Kyrer, Alfred – Jettel, Christoph – Vlasitz, Brigitte: Wirtschaftslexikon, 1995. München, Wien, Oldenburg Verlag /136/ Kyrer, Alfred – Jettel, Christoph – Vlasitz, Brigitte: Wirtschaftslexikon, 1996/7. München, Wien, Oldenburg Verlag /137/ Kyrer, Alfred: Wirtschaftslexikon, 2001. Oldenburg /141/ Mester Irén – Streit Mária: Kifejezésgyőjtemény és fogalom meghatározások, 1975. Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Továbbképzı Tanfolyama /144/ Mester Irén – Szabóné Streit Mária: Kifejezésgyőjtemény és fogalom meghatározások, 1979, Budapest, Külkereskedelmi Fıiskola /145/ Mester Irén – Szabóné Streit Mária: Kifejezésgyőjtemény és fogalom meghatározások, 1981. Magyar Kereskedelmi Kamara /147/ Nagy Ernı– Klár János: Német-magyar mőszaki szótár, 1987. Budapest, Akadémiai kiadó (15) Nagy Ernı– Klár János: Magyar -német- mőszaki szótár, 1992. Budapest, Akadémiai kiadó (16) Petuhova Tatjana: Orosz – magyar, magyar – orosz szótár, 1997. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi oktató és kutatóközpont, Aula kiadó (27) Sulyok Pap Márta: Bank kislexikon (magyar-német-angol-francia-olasz-spanyol),1991. Budapest, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó (37) /165/ Sulyok Pap Márta: Bank kislexikon (magyar-német-angol-francia-olasz-spanyol), 1994. Budapest, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó (38) /166/ Szakál Róbert: Kulcsszavak a nemzetközi kereskedelem világából. (Hétnyelvő szótár: angolnémet-francia-olasz-spanyol-magyar-orosz), 1989 (58) Tefner Zoltán: Német-magyar, magyar-német közgazdasági szótár, 1997. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi oktató és kutatóközpont, Aula kiadó (42) Tiszai István: Bank- és tızsdei szakkifejezések öt nyelven magyarázatokkal (német- francia – olasz – angol – magyar), 1987. Budapest, Saldo (31) /162/ Veress Péter (összeállító), Kurucz Tamásné mérnök-közgazdász-fordító (német rész): Bankügyi és pénzgazdasági szótár (magyar-angol-német), 1998. Budapest (44) Veress Péter: Számviteli és vállalkozói szótár (magyar-angol-német), 1998. Budapest. KIT Képzımővészeti Kiadó és Nyomda Kft (45) 57
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Vígh Béla: Ötnyelvő marketing-reklám értelmezı szótár (angol-orosz-német-francia-magyar), 1989. Magyar Reklámszövetség, Képzımővészeti Kiadó. (59) /179/ Willmann, Helmut – Worsch, Wolfgang – Dorogman György: Euroszótár (magyar-németmagyar), 2000. Langenscheidts - Akadémiai Kiadó (22) Азрилиянин А. Н. (Куликов А.К.): Коммерческий словарь, 1992. Москва, Институт новой экономики /110/ Азрилиянин А. Н.(ред.) – Агафанова М. Ю. – Азрилиянин О.М. – Венедиктова В. И. – Мещерякова О. В. – Савинская В. А.: Большой экономический словарь, 1997. Москва, Институт новой экономики /118/ Багма Л.Т. – Блях И.С.: Русско-немецкий общеэкономический и внешнеторговый словарь, 1964. Москва. Внешторгиздат (48) /167/ Барышев А.К.: Словарь банковско-биржевой лексики на шести языках, (французский, немецкий, итальянский, английский, испанский, русский), 1992. Бобылев Ю.А. МаксОР. (51) /152/ Бернар И.В. – Колли Жан-Клод: Толковый экономический и финансовый словарь (французский, английский, немецкий, испанский, русский) 1997 Москва. «Международные отношения» (53) /153/ Васина Л.Л.: Социальное рыночное хозяйство, (Soziale Marktwirtschaft) 1997. Москва «Инфра» (54) /117/ Даль В.: Толковый словарь живаго великорусскаго языка. 1880-1882 /86/ Джинчарадзе А.К. (научный редактор): Маркетинг: Толковый терминологический словарьсправочник, 1991. Москва, СП. «Медсервиз» «Инкоронт» (49) /168/ Комлёв Н.Г.: Словарь новых иностранных слов, 1995. Москва, изд. Московского университета /67/ Михайлин А. Н.: Краткий толковый словарь – справочник по внешнеэкономической деятельности, 2003. Москва, ПРИОР /181/ Носов А.В.: Книга делового человека. Справочник (русский, английский, немецкий), 1993. Москва, «Высшая школа» (52) /170/ Носова С. С. – Галахадзе А. А.: Экономика: Энциклопедический словарь, 2003. Москва, Гелиос АРВ /182/ Ожегов С.И.: Словарь русского языка. 1970. Москва, «Советская энциклопедия» /87/ Ожегов С.И.-Шведова Н.Ю.: Толковый словарь русского языка, 1993, Москва,”Азь» /88/ Ожегов С.И.-Шведова Н.Ю.: Толковый словарь русского языка, 1998, Москва,”Азь» /89/ Островская О.М.: Банковское дело; толковый словарь. 2001 Москва /155/ Райзберг Б.А.-Лозовский Л.Ш.: Современный экономический словарь. 2001. Москва.»Инфра» /123/ Райзберг Б.А.-Лозовский Л.Ш.: Современный экономический словарь. 2002. Москва.»Инфра» /124/ Юлдашев Р.Т: Словарь – справочник предпринимателя, 1992. СО «АНКИЛ» /169/
FELHASZNÁLT IRODALOM Goffin, Roger: Terminographie bei der Europischen Kommission, in: Steger, Hugo – Wiegand, Herbert Ernst (hrsg): Handbücher zur Sprach-und Kommunikationswissenschaft. (HSK). Ein internationales Handbuch zur Fachsprachenforschung und Terminologiewissenschaft. Bd. 14. 1. 1998., Bd. 14. 2. 1999. Berlin, New York, de Gruyter, (: 2124 – 2138) Kovács Ilona Julianna: Описание одних гипотез о лингвистическом статусе терминов экономики для социометрической оценки, (in: Szakmai füzetek, BGF KKFK, 2003 (: 87 – 103) Kovács Ilona Julianna: Gazdasági terminusok szociolingvisztikai aspektusban (orosz, német, magyar anyag alapján, ELTE, PhD-disszertáció, 267 oldal, Budapest, 2004. Исаев М.И.: Словарь этнолингвистических понятий и терминов, 2001. Москва, «Флинта-Наука».
58
