Dr. Kovács Ilona Julianna* ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL? (A GAZDASÁGI TERMINOLÓGIA SZÓTÁRI FELDOLGOZÁSÁNAK SZOCIOLINGVISZTIKAI VONÁSAIRÓL)
1. A SZOCIOLINGVISZTIKA SZEREPE A TÁRGYALT TÉMÁBAN Jelen dolgozatban a terminus megnevezéseit szociolingvisztikai meghatározásokkal jellemzem. A terminológiai lexikográfia szociolingvisztikai szerepe kevésbé vizsgált szakterület. Ha gyakorlati oldalról közelítjük a kérdést, a nyelvészeti háttér a társadalmi felfogást tükrözi, kutatási eredményeim is ezt igazolják. Ha a jó szótár fogalmáról kezdeményezünk vitát, ez mindenképpen szociolingvisztikai megközelítést kíván meg nyelvészeti és pragmatikai síkon egyaránt. Az új jövevényszavak (internacionalizmusok vagy interlektusok) szótárokba kerülésének sorsáról lesz szó. Ezek a jövevényszavak bekerülnek az egyes nyelvekbe, intralektusokként kezeljük ıket (a nemzeti nyelv szavaiként). Vizsgált terminusaim a gazdaságban is használatos jövevényszavak. A többjelentésőség már a „terminus”megnevezésénél megmutatkozik. A szakirodalom a nyelvészeti szótárakban tárgyalja a szót, fıleg a nyelvészeti terminológiával kapcsolatban, a magyarázatok nagyrészt a gazdasági terminusokra is jellemzık. Általánosan elfogadott álláspont a gazdasági szakszavak „terminus” megnevezése is. Nincsen ellentmondás a hipotézisemben azért, mert felváltva használom a terminus, jövevényszó, interlektus szavakat. Győjtıfogalomként a „terminus” a legmegfelelıbb. A „jövevényszó” hangsúlyozására azért van szükség, mert vizsgált terminusaim az orosz, német, magyar nyelvben idegen eredetőek (legalábbis egyelıre nem rendelkeznek megfelelı jelentéssel az egyes nemzeti nyelvekben). Az „interlektus” szóhasználatom a szociolingvisztikai megközelítés miatt fontos. A terminuskutatás és a szociolingvisztika kölcsönhatását a szociolingvisztikai fogalmak alkalmazása is bizonyítja. A szocium: a gazdasági és nyelvészeti környezet. A szakirodalom általam való értelmezése szerint szociolektusok: 1) a szótár összeállítók összessége, 2) a legalább két szótárban ugyanazt a jelentésváltozatot megadó szótárak, 3) a szakirodalomban egy-egy kérdésrıl ugyanazt vagy hasonló nézetet valló szerzık stb. 1) 2) 3) 4)
Az idiolektusok: a kutatást végzı egyén, az egyes szótár összeállítók, az egyszer elıforduló jelentésváltozatok, az egyszer elıforduló alapértelmezések stb. A szóváltozatok (variabilitás), differenciálás (különbözı társadalmi háttér) megtalálható.
Egymáshoz viszonyítva a jelentéshatárok a szótárakban megadott jelentésváltozatokban elmosódnak. A terminusoknak sok közös jelentésváltozata van, ezeket külön győjtöm össze és összegezem statisztikailag, valamint a jelentések minısítése szerint. Szociolingvisztikai értelemben az egyszer elıforduló jelentésváltozatok idiolektusok, a legalább két szótárban megtalálhatók: szociolektusok.
*
BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Keleti Nyelvek Tanszéke, Orosz és Magyar mint Idegen Nyelvi Tanszéki Csoport, PhD, fıiskolai docens.
34
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?... 2. A SZAKLEXIKAS ÉS A TERMINUSOK KÖLCSÖNVISZONYA A szaklexika meghatározása, mint általában a nyelvészeti fogalmak osztályozása, kutatói nézıpont kérdése. Kiemelhetı a következı meghatározás, miszerint „norma szerinti szakmai szókincs” (genormte Fachlexik), l. VEITH (2003: 223). Az egy adott szakterületen használatos fogalmak, jelenségek, tulajdonságok, tárgyak jelölésére szolgáló szavak összességét nomenklatúrának nevezték. A nomenklatúrába tartozó szavak erısen különböznek a köznyelvtıl s nem találhatók benne más szakterületek szakszavai. A szakszókincs egyszerő és összetett szavakból, kifejezésekbıl áll, l. KOMLJOV (2003: 48), BENCZÉDY – FÁBIÁN – RÁCZ – VELCSOV (1988), VEITH (2003: 223). A lexikológiai terminológiáról, mint rendszerrıl írott cikkében SHURYGIN (1993) megjegyzi, nem egyértelmőek a meghatározások a lexikológiai jelentésrıl, a „terminus” szó is sokjelentéső, kölcsönkapcsolatban áll különbözı funkciókkal. Nem mindig esik egybe a szótári jelentés és a szóhasználat. A lexikológiai – terminológiai szótárak régiek, idıszakos jellegőek, sok a változás a szavak jelentésében, funkciójában. A szakmai terminológiában szükség van a komponensek elemzésére, a funkciók vizsgálatára a szövegben, a definíciók összehasonlítására. A lexikológiai terminológia: szavak, szókapcsolatok összessége, amelyek lexikológiai fogalmakat, jelenségeket írnak le. A nyelvtudomány része, az új szótári állományt vizsgálja mai és történeti fejlıdésében. A terminusok meghatározásáról az alábbi fontos kitételeket az OMELJANENKO – ZHUKOWA (1996) szerzıpáros megállapításai alapján foglalom össze. Az orosz nyelvben a lexika rendszerbeli tanulmányozását (morfológiailag) POKROWSKIJ javasolta. A terminus mezı jellemzésének ötlete REFORMATORSKIJTÓL származik. A terminológiai mezı alatt az adott tudományos és mőszaki tudományokat értette. Eszerint a terminus kapcsolatban áll a terminológiai mezıvel, amelynek határain belül egyértelmővé válik. E határon kívül a terminus elveszíti terminus jellegét. REFORMATORSKIJ szerint a politikai gazdaságtanban a mezı – elméletet teljességében le lehet(ett) vezetni. Inkább egyet lehet érteni OMELJANENKO – ZHUKOWA megjegyzéseivel, hogy abban az esetben tömörülnek mezıbe a terminológiai egységek, és találhatók egységes fogalmi függıségben, ha van közös séma. Az ilyen, adott terminológiai mezıben a terminus mindig egyértelmő. A hagyományos megközelítés mellett találunk szociolingvisztikai elemeket is a fenti szerzıknél. A lexikai rendszerezést a paradigmában az értelmezési szint szerint kutatja OMELJANENKO és ZHUKOWA. Feltevésük szerint a beszédbeli hasonló szóhasználat a szintagmatikában érvényesül. A tematikus csoportok képezik a lexikai mezıket. Megállapítják, hogy a lexikai rendszer mobil, extralingvisztikai tényezıkkel van kapcsolatban, és a környezı valóságban végbemenı változásokat tükrözi vissza. Az új jelenségek feltárásával, az új fogalmak megjelenésével keletkeznek az új szavak. A következı álláspont is szociolingvisztikai irányíttatású. A lexikai állomány funkcionális és asszociatív invariáns vizsgálatát sürgeti például SCHUR (1974). A leginkább szociolingvisztikára jellemzı kitétel DANILENKONÁL (1971) szerepel. İ megjegyzi, hogy a terminusok lexikai, szemantikai és grammatikai megkülönböztetése nem történhet izoláltan, csak fejlıdési, mőködési folyamataik, törvényszerőségeik figyelembe vételével. Ezért a terminológiában helye van minden folyamatnak, ami jellemzi a lexikát a folyamatok realizálása érdekében, minden specifikus tulajdonságaival együtt. A hagyományos és a szociolingvisztikai terminus osztályozás ismérvei az én pragmatikai elemzésemben a következıképpen érvényesülnek: A hagyományos minısítés: a) a közös komponensek az én osztályozásomban is szerepelnek, b) a disztinktív komponensek dolgozatomban a jelentésváltozatok minısítésében nyernek bizonyítást, c) a kiegészítı komponensek: nem a szőken vett jelentésmagyarázatok, hanem az alapértelmezések és következtetések. Ezt mutattam be PhD-disszertációm újszerő feldolgozási módjában. A következı leírás egyik legfontosabb jellemzıje a kutatási módszerekben a szociolingvisztika hangsúlyozása. A jövevényszavak folyamatában a szociolingvisztika szerepe fontos, l. ABBASOWA 35
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . (1992: 4 – 5, 8 – 10). A nyelv szociális jelenség. A jövevényszavak egyszerő szavak, internacionalizmusok, a szerzı az adstratum és superstratum alapján végzi kutatásait. A következı megállapítása is figyelemre méltó: a szó belsı jegyei nyelvészetiek: magyarázzák a befogadó nyelvben a beilleszkedés menetét; a külsı jegyei szociolingvisztikai jellegőek: az utóbbi feltételezi a a jövevényszó keletkezését, bekerülését a nyelvbe. A jövevényszavaknak a lingvisztikai struktúrán belüli aszszimilációja szociolingvisztikai folyamat. A jövevényszavak nyelven belüli okozatai a következık: 1) nincs az anyanyelvben megnevezésük, 2) nincsenek motiválva a szavak, amelyek kifejeznék a nem megbontott fogalmakat, 3) a szóhasználat lexikai-szemantikai, konnotativ-stilisztikai differenciálására való törekvés kifejezıdik bennük, 4) a lexikai eszközök és a stílus pontosságágának és kifejezıképességének elérésére tendenciát teremtenek, 5) a derivációs potenciál motívumait átalakítják. ABBASOWA a világnyelv-fikcióra hivatkozik, miszerint: minden nyelvben mindig is voltak purisztikus törekvések arra nézve, hogy ne fogadják el a nemzeti nyelvben a jövevényszavakat, hogy kiőzzék azokat az anyanyelvbıl, holott a jövevényszavak által gazdagodik a nyelv. Szociolingvisztikai kutatások segítenek eligazodni köztük és abban, hogy a jövevényszavak tökéletesen beágyazódjanak az irodalmi és a szakmai nyelvbe. 3. A SZAKSZÓTÁRAK LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA Szociolingvisztikai feldolgozásom az idegen nyelvi szaknyelvoktatásban, a nyelvészeti összegzés mellett, didaktikai, módszertani célokat is szolgál. A gazdaság nyelvének tanítási gyakorlatában a terminusok rövid, pontos meghatározása elsırendően fontos feladat azért is, mert kisebb az óraszám, rövidebbek a tanórák. Az idegen nyelvi szaknyelvi órákon a terminusok segítenek a témák lényegének kiemelésében. Az idegen nyelvi gazdasági nyelvvel foglalkozó tankönyveket folyamatosan újraírjuk, a régiek adataira is támaszkodva. Most ennek a tendenciának az aktualitása égetı szükség. A tankönyvek írásánál okvetlenül át kell nézni számos szótár szókészletét, szómagyarázatait, hogy tökéletesebb tartalmú tanszövegeket írhassunk. Az új tankönyvek szövegválasztását az új kiadású egy- és többnyelvő szótárak adatai alapján érdemes kezdeni. Az újkori neologizmusok bekerülése a nyelv(ek)be és a szótárakba, fennmaradásuk, jelentésváltozataik alakulása és graduálása könnyebbé válhat újszerő megközelítésem eredményei alapján. Az idegen nyelvek tanulása során felmerül a két-, sok- többnyelvőség fogalma. A kétnyelvőség fogalma azokra az emberekre vonatkozik, akik olyan régióban élnek, ahol az államnyelv nem az anyanyelvük. A soknyelvőség fogalma is az elıbbi kategóriával van szorosabb kapcsolatban, az egyes országokban élı, saját anyanyelvvel rendelkezı egyéneket jelöli, akiket az adott államnyelv köt össze. A többnyelvőség fogalmát akkor használjuk, ha több idegen nyelven beszélünk, amelyeket megtanulunk. Nem könnyő több idegen nyelvet elsajátítani. Általános és középiskolában két idegen nyelvet tanulunk. Ennek eredménye nem mindig pozitív. Alacsony az aktívan idegen nyelvet használók száma. Ez azt mutatja, hogy hiányos a tanítás vagy a nyelvtanulójával van probléma. Vajon ki a hibás abban, hogy egy tanuló nem ér el kellı nyelvtudási szintet késıbb sem, felsıfokú tanulmányai alatt sem. Ez világjelenség. A statisztikát próbálják javítani, a hatékonyságot igyekeznek növelni a tanulók, a tanárok, a nyelvpolitika felelısei. Az idegen nyelv tanulásakor szótárakat használunk. Az elsı forrás a kétnyelvő szótár. Ezek a legjobb segítıtársak a kezdı szinten. Késıbb, a szakosodáskor a leghasznosabbaknak a többnyelvő szótárak bizonyulnak, amelyekben szerepelnek a szavak tanult idegen nyelveinken. A magyar nyelv viszonylatában sok ilyen, fıleg magyar kiadású szótár van. A magyar kiadást magyarázza, hogy nyelvünk „kicsi”, hazánkban kb. 10 millió ember anyanyelve. A magyar kiadásokban párhuzamosan adják meg a jelentések ekvivalenseit világnyelveken, oroszul is. Örvendetes számunkra, hogy az EU-csatlakozással nyelvünk az EU hivatalos nyelve lett, s még örvendetesebb, hogy nyelvünket tanulják az EU-tagországokban. Az EU-terminológia fordítása készen van magyarul is. Az idegen nyelvek haladó szinten való tanulása során a legmegbízhatóbb szótáraknak az egy36
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?... nyelvő értelmezı szótárak bizonyulnak. Ezek didaktikai célt is szolgálnak, hiszen használatukkal gazdagodik sok készség fejlesztése is. Egy adott terminus pontos jelentés akkor lesz világos, ha elolvashatjuk a hozzáfőzött magyarázatot. A terminusok sokjelentésőek, ezért az ideális, ha a címszót több nyelven látjuk egymás mellett. A szinonim jelentéseket is megadhatjuk, ezeket zárójelben, más írásmódban, pl. kurzívban. A kereskedelmi értelmezı szótárak típusai különbözıek és nem mindig felelnek meg a kitőzött célnak. A kereskedelmi forgalomban orosz nyelven sokféle mőfajú ágazati kereskedelmi szótár kapható. Ez nagyon jó szótárírói döntés. Ezekben a szótárakban világosan elkülönül az adott ágazat lexikája. Magyar nyelven is vannak ágazati kereskedelmi szótárak, de kevés. A német kereskedelmi értelmezı szótárak címe nagy többségében: Wirtschaftslexikon. Ha az értelmezı szótárak magyarázatait tanulmányozzuk és összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy azok gyakran túl hosszúak, sok kiegészítı (néha felesleges) információt tartalmaznak. A szótárkezelési tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes nagyon sok szótárban átnézni egy-egy terminus magyarázatát, mert sok (célirányos szakmai) szótárban hiányos az adatszolgáltatás. Sok az ismétlıdés, vannak ellentmondások, többféleképpen lehet érteni a magyarázatokat, stb. Sok terminusnak nincsen megfelelıje az egyes nyelvekben. Ezt a problémát igyekszünk áthidalni. A specifikus, csak egy nyelvre érvényes szavakat körülírva magyarázzuk meg. 4. ÚT AZ „IDEÁLIS” SZAKSZÓTÁRHOZ A „Nemzetközi gazdálkodás” fıiskolai karunk új szakja 2006 szeptemberétıl. Ehhez a szakhoz az idegen nyelvi órák levezetésének megkönnyítésére új tananyagokat, köztük új szótárakat kell készíteni. A 2005/2006-os tanévben Világ – Nyelv - Projekt keretében a témában orosz nyelven, szövegekkel, gyakorlatokkal és megoldási kulcsaikkal, szószedettel ellátott Fıiskolai tankönyvet készítünk, ami a 2006/2007-es tanév kezdetére megjelenik. Egy új – értelmezı – szótár megírását is megkezdtük. Az „ideális” terjedelmő és szókincső szótár ismérveit összegzem a következıkben. Ha pl. a XX. század 90-es éveitıl megjelent szótári magyarázatok alapján győjtjük össze és írjuk le kb. 1000 terminus legmeghatározóbb, aktuális alapértelmezéseit, az alábbiakra kell figyelni. Az értelmezések eredeti nyelveken is rendelkezésre állnak, ezeket adaptáljuk az összeállítási terv szerint. A tervezett terjedelem A4-es papíron terminusonként (címszavanként) és egy-egy terminus kb. ötsoros magyarázatával (szócikk) 240–260 oldal. A tervezett terjedelem nem nagy, mert a nemzetközi gazdálkodás szókincse sok esetben közös, a külkereskedelmi, külgazdasági ismeretek mellett megköveteli az általános kereskedelmi, ágazati kereskedelmi, kereskedelempolitikai lexika magyarázatait is. A már kész fogalomtár elé ajánlást és használati utasítást kell készíteni. A tervezett szótár felhasználói lehetnek a gazdasági közép- és felsıoktatás magyar- és külföldi diákjai, tanárai a mi fıiskolánkon és a társintézményekben. A fıiskolai karunkon hamarosan bevezetésre kerülı távoktatásban is nagy hasznát vesszük majd ennek a kiadványnak nyomtatott és elektronikus formájában. Ajánljuk továbbá a gyakorló gazdasági szakembereknek és a gazdaság kérdései iránt érdeklıdıknek. Az ilyen fogalomtár lehetıséget teremt a gazdasági ismeretek elmélyítésére A fogalomtár felhasználhatóságának univerzálisabbá tétele érdekében a címszavakat egymás mellett, nagybetővel, az adott nyelvvel kezdve adjuk meg mindhárom nyelven. Késıbb döntünk arról, szerepeljenek-e a címszavak mögött zárójelben, kurzívval, más európai nyelveken is. Ha ez a tervünk megvalósítható lesz, ez biztosítja a fogalomtár univerzálisabb jellegét, segíti a helyes jelentés kiválasztását, még jobban hozzásegít a kölcsönös megértéshez. Számos szótári forrásmunkában megtalálhatók a terminusok ekvivalensei több nyelven. Ha az adott terminusnak több jelentése van, azokat feltüntetjük zárójelben. A fogalomtár végén tervezünk többnyelvő tárgyi útmutatót is. A fogalomtárat alfabetikus sorrendben állítjuk össze. A kiválasztott terminusok (kulcsszavak) egyszerő szavak- és összetett terminusok, tehát nominális szerkezetek. Az összetett terminusok esetében a feldolgozási módszer kétféle. Ha melléknévvel kezdıdik a terminus, a melléknév fog elöl állni a címszóban. Ha például többszörös birtokviszony van az összetett terminusban, megválto37
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . zik a szórend. Kiemeljük a fı szót. A gyakorlatban ezt a módszert ellenırizzük, hogy ne sértse a szórendcsere grammatikailag a megértést. Az értelmezések megfogalmazásában lehetıleg teljes mondatokat használunk. A terminusokat a címszavakban egyes számban adjuk meg. A kivételes esetekben, pl. ha Singulariatantumról, Pluraliatantumról, ragozhatatlan szóról, stb. van szó, s ezt jelöljük, így elkerülhetıek a félreértések. Ha az összetett terminus két vagy több szó, a sztenderd nyelvben legelterjedtebb formájában adjuk meg. Ha egy terminus értelmezésében az összefüggések megértéséhez fontos szó van, azt kurzívval kiemeljük, hogy a felhasználó figyelmét felhívjuk a másik terminus(ok) megvizsgálására. A fogalomtár didaktikai – módszertani célokat is szolgál. Az új gazdasági felsıoktatási nyelvoktatási tervezet szerint rövidebb idı fog jutni egy-egyidegen nyelv tanítására, s erre fel kell készülni. A fogalmakat igyekszünk röviden, egyszerő, sztenderd nyelven megfogalmazni. A címszavak és szócikkek három nyelven való megfeleltetését nyelvileg és stilisztikailag folyamatosan javítjuk, aktualizáljuk. Mindennapos kapcsolatban fogunk egymással konzultálni. A fogalomtár terminus magyarázatait tartalmilag rendszeresen felülvizsgáljuk, javítjuk, bıvítjük, szőkítjük, hogy minél tökéletesebbek legyenek. 5. A BÁBEL TORNYA A felsorolt kritériumok győjteménye számos szótár áttanulmányozása nyomán állt össze. Bábel tornyát a (felsıfokú) nyelvoktatással összefüggésben az utóbbi idıben több publikációban is említik. Az Európai Unió intézményi soknyelvőségérıl ír FISCHER MÁRTA, cikkében az Európai Uniót a Bábel tornyához hasonlítja. A szerzı utal az Európa Tanács megfogalmazásaira a soknyelvőség és a többnyelvőség terminusok tisztázása érdekében. E szerint a soknyelvőség (ang.: multilingualism, plurilingualism, ném.: Vielsprachigkeit/Mehrsprachigkeit, fr.: plurilingualism, multilingualism) arra utal, hogyha egy adott térségben több nyelvvváltozat van jelen. A többnyelvőség pedig az egyén által használt nyelvekre vonatkozik A szerzı szerint az Európai Unióban általában az angol multilingualism/plurilingualism terminussal jellemzik az intézményi soknyelvőséget, míg a linguistic diversity kifejezés utal az Unióban beszélt nyelvek sokszínüségére. (: 27). A megnevezések azonban így hiányosak, mert a többnyelvőség nincs definiálva. Ezzel a problematikával szembesültem 2005. szeptemberében Moszkvában nyelvészeti konferencián, ahol csak a soknyelvőség = многоязычность terminust fogadták el, a többnyelvőség = большеязычие terminussal nem tudtak mit kezdeni. FISCHER MÁRTA a soknyelvőség és a többnyelvőség terminusokat tisztázta, azonban szorosan idetartozik a nemzeti kisebbségek fogalmának tisztázása is. Ezzel kapcsolatban PROTASOWA megjegyzéseit és statisztikai adatait lehet kiemelni. Az EU-ban 1992 és 1994-ben összeállították a verziók listáját arról, mit érthetünk nemzeti kisebbségek nyelve alatt: 1) az ugyanabban a régióban történelmileg létezı és ugyanott élı népek nyelvét, 2) az etnikai csoportok nyelvét, 3) a multinacionális vagy regionális csoportok nyelvét, 4) a migránsok nyelvét. PROTASOVA statisztikája szerint azon állampolgárok nyelve, akiknél az anyanyelv és az államnyelv megegyezik, a következıképpen alakul az egyes országokban: Németországban – 25%, Angliában és Olaszországban – 17%, Franciaországban – 16%. Szociometriai adatokat olvashatunk továbbá arról, hogy az egyes országokban hány százalékban beszélnek az emberek csak az anyanyelvükön: Olaszországban – 76%, Spanyolországban – 68%, Franciaországban - 67%, Németországban – 6%. (:107 – 108). Az EU nyelvoktatási adatai az interneten még hiányosak, ma is fıleg csak a hazánk EUcsatlakozása elıtti tagországok szociometriai adatai szerepelnek a különbözı felmérésekben. Bábeli nyugalom SZARKA TÜNDE cikkében a fıcím. A magyarországi nyelvtanulás több fontos adatát ismerteti a szerzı. Ismerteti a tényt, hogy érezhetıen megnıtt a fiatalok nyelvtanulási kedve az Uniós csatlakozás óta s egyértelmően vezet az angol, valahol utána kullog a német és a francia. Megjegyzése szerint ez az eredmény korántsem meglepı, hiszen munkáltatói oldalról a 38
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?... legkeresettebb az angol nyelv, a német vagy más nyelvek ismerete iránti elvárás csak a vegyes vállalatok esetében merül fel (mindössze 2% jut az összes többi nyelvre, ami nagyon szomorú). Az egyéb nyelvek közé tartozik az orosz. SZARKA TÜNDE szerint a szláv nyelveket nálunk „szinte senki nem tanulja, s csak az beszéli, akire családi örökségként rámaradt” (l. SZARKA TÜNDE :7). Az orosz nyelv tanítása az EU-ban is fontos. Ez a szláv nyelv a legnagyobb lélekszámú szláv nép anyanyelve Oroszországban, a szovjet utódállamokban az oroszoknak, szerte a világban, különösen a volt KGST- tagországokban fıleg vegyes házasságok útján. Közép – Kelet Európában 40 évig kötelezı volt az orosz nyelv tanulása, és minden közép- és felsıoktatási intézményben végzett szakember megtanulta valamilyen fokon. Ez a valamilyen fok minden más tanult idegen nyelv esetében hasonló hazánkban. S ez a valamilyen fok az oka annak is, hogy nálunk a nyelvtanulók nem elégedettek a nyelvoktatás színvonalával, hogy a fiatalok „jóformán kivétel nélkül találnak kivetnivalót az oktatás mikéntjében és színvonalában” (l. SZARKA TÜNDE :7). Az utóbbi években kezdi visszanyerni rangját az orosz nyelv a közoktatásban, a bölcsész tanárképzıés a gazdasági felsıoktatásban. A tanárokra nagy felelısség hárul, hogy az idegen nyelveket (az oroszt is) megszerettessék s ennek érdekében emelt színvonalú nyelvórákat tartsanak új tananyagok és tanítási módszerek alkalmazásával. Nagyon idıszerő SZÉPE GYÖRGY írása, amelyben sokadszor immár, síkraszáll a „nyelvérzékeny” felsıoktatási intézményekben bevezetendı reformokért, amelyekben „a nyelvi képzés összeolvad a szakképzéssel” (: 22). A Bábel tornya épül, de a nyelvi ellentmondások nem szünnek. A lingua franca az angol nyelv, amelynek kiejtése a lehetı legjobban eltér a helyesírásától. Általános használata mégis egyre gyorsabb ütemben terjed. Szükség van lingua francara, azonban a nemzeti nyelvek fennmaradása is fontos. Mint SZARKA TÜNDE is jelzi, „ma már nem feltétlenül jogos az ilyen mértékő elangolosodás”, de „ma angolul tudni alapkövetelmény” (l. SZARKA TÜNDE :7). Külföldi tanulmányújaimon szembesültem a lingua franca gyakorlati érvényesülésével, mert inkább csak angolul tudtam (volna) információkhoz jutni diplomám szerinti orosz és német, valamint alapfokú angol, svéd, lengyel, francia nyelvtudásommal. Megfigyeltem azt is, hogy a véletlenül megszólított idısek és fiatalok az angolt eléggé elementáris szinten közvetítik. A mai angol nyelv nagyon meg fog változni lingua franca minıségében, mert minden országban sajátságos akcentussal és saját nemzeti nyelvük szabályaihoz kötıdve fogják használni az emberek. Nagyon sok idınek kell eltelnie ahhoz, hogy valóban egységes lingua franca nyelv jöjjön létre, s az már egy új angol nyelv – talán felismerhetetlen – lesz. Ugyanakkor a nemzeti nyelvek – nagy és kicsi – is fent maradnak még sokáig és beolvasztják magukba az új terminológiát. Az EU-terminológia egységesítési törekvése nemes feladat, de ez nagyon nehéz út lesz a megvalósításig, mert az eurolektusok nem fognak akadálymentesen tért nyerni a nemzeti nyelvekben (l. errıl GOFFIN szakmai cikkét). A gyakorlati példák bemutatása is amellett szól, hogy tarthatatlan mind az angol (mert csak kimagyarázkodással érthetı), mind a lefordított kvázi terminusok halmaza. A világstatisztika szerint a legtöbb lélekszámú országok államnyelvei nemcsak az EUtagországokból kerülnek ki. Sajnálatos, hogy a világ nyelveinek nagy részét (kb. 3000 nyelvet) a kihalás fenyegeti. A „nagy” világnyelvek: angol, hindu, német, francia, arab, spanyol, portugál, orosz, mandarin-kínai, stb elnyomják a „kis” nyelveket, a kisebbségek nyelvét. A lingua franca effektus felmerül az angolon kívül más „nagy” nyelvek viszonylatában is, a „hasonló kontinentális nyelvi téren: Latin-Amerikában a spanyol/portugál, a kínai, az indiai nyelvő csoportok, az arab, a maláj-indonéz” (l. SZÉPE: 23). A modern társadalmakban életszükséglet minél több nyelven tudni szóban és írásban. Ez a kétés többnyelvőség fogja biztosítani a kölcsönös megértést, hazánkban és más országokban a piac követelményeihez való alkalmazkodással. A nemzetközileg piacképes elhelyezkedési lehetıségekkel csak a több nyelven beszélı szakemberek fognak tudni élni. Mennyire utópia a többnyelvőség elérése ma? A mai középkorú generáció szembesült közép- és felsıfokú tanulmányai során s azóta az élet vastörvényei között azzal a ténnyel, hogy volt tanuló39
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . társai közül felsıfokon az idegennyelvi speciális képzésben diplomat nyertek bírják tanult idegen nyelveiket, a más területen dolgozók között az iskolai eredményeknél valamivel jobb arányban, de kis százalékban vannak nyelvtudók. A csekély számú aktív nyelvtudó példájával való kesergés elıre vetíti a mostani kétségeket, vajon a mai fiatalok valóban száz százalékos arányban fogják-e tudni tanult nyelveiket (igaz, a közoktatásban egy nyelvet középfokon, egyet alapfokon kell elsajátítamiuk). Remélhetıleg ık tehetségesebbek a korábbi generációknál és a nyelvoktatás célkitőzései a közoktatásban hatékonyan érvényesülni tudnak. A felsıfokú oktatásban, a gazdaságiban különösen (a külgazdaságban hangsúlyozottan) elengedhetetlen az idegen nyelveken nagyon jól kommunikáló leendı szakemberek képzése. A csökkentett óraszámú szakmai nyelvórákon lehetetlen maximális sikerek elérése. A célirányos tananyag fejlesztés egyik módja a gazdasági terminusok tematikus kidolgozása. Az orosz gazdasági nyelv tanítása több okból fontos. Erısödnek a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal. Hazánkban számos ún. kétnyelvő orosz él, akik felsıfokon is szeretnék tökéletesíteni nyelvtudásukat. Tanévenként jelentıs számú magyar hallgató, akinek nem anyanyelve, kezdi el tanulni az oroszt Fıiskolánkon, és átlagosan nem morzsolódnak le. 6. BEVEZETİ A PÉLDÁKHOZ Bemutatok néhány példát a legújabb terminológiából, amelyek internacionalizmusok. Felmerül a kérdés, nem gazdasági internacionalizmus szótárt kellene-e inkább összeállítani, hiszen a neologizmusok jóformán csak angolul szerepelnek a német és orosz szótárakban is. Számos esetben a szócikkek lefordításával lehet csak értelmezni az új terminológiát, amelyeknek címszava angol. A neologizmusok felkutatása a különbözı szótárakban korábbi lexikográfia-lexikológiaiszociolingvisztikai győjtımunkám eredményeit igazolja: alig szerepelnek az új terminusok a szakágazati szótárakban és vagy ismétlıdnek a magyarázatok vagy hiányosak. Csak több szótár adatai alapján lehet rátalálni a teljesebb értelmezésekre. Az angol nyelvbıl kölcsönzött terminusok az orosz, német és magyar szótárakban ritkán szerepelnek. Megfigyelhetı a „régi” hiányosság, hogy a vica-versa szótárakban a magyar nyelvbıl kiindulva gyakran „kifelejtik” a szótárszerzık az ominózus szavakat. Néhány példát mutatok be. Az eredeti orosz és német szótárak értelmezéseit lefordítom, hogy könnyebb legyen összehasonlítani a magyarázatokat. Az újkori jövevényszavak (mondhatjuk, egyelıre internacionalizmusok) kiejtése nem egységes még, és definiálása számos, szintén szokatlan lexikát tartalmaz. Láthatjuk, hogy az új terminusok értelmezése korántsem egységes. Célom ezzel, hogy a kiválasztott példák értelmezéseibıl összegyőjthessük az egységes definíciókat, s kiszőrhessük a lényegtelen vagy oda nem illı meghatározásokat. Talán találunk közösen megfelelı magyar nyelvő terminust is. 7. A PÉLDÁK Benchmarking Benchmarking: ist ein wichtiges Instrument der Wettbewerbsanalyse. Basis ist der kontinuierliche Vergleich von bestimmten Grössen wie Kennzahlen, Produkten, Dienstleistungen, Prozessen und Methoden mit mehreren Unternehmen innerhalb oder ausserhalb der Branche, um die Lücke zum sog. Best practice (Unternehmen, das bestimmte Prozesse, Methoden am besten beherrscht) zu schliessen. Unterschieden wird internes und externes Benchmarking. (KOCH) (A benchmarking a versenyelemzés fontos eszköze. Alapja a meghetározott méretek: mint arányszámok, termékek, szolgáltatások, folyamatok, módszerek folytonos összehasonlítása több vállalattal a szakmán belül vagy kívül, hogy a hézagokat a Best practice /LACZKÓ – ZSOM = legjobb gyakorlat – a leghatékonyabb mód egy adott folyamat végrehajtására, általában korábbi tapasztalatokra alapozva/ (KOCH = egy vállalat, amely bizonyos folyamatokat és módszereket a legjobban ural) irányában megszüntessük. Megkülönböztetünk belsı és külsı benchmarkingot.)
40
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?...
Benchmarking: Instrument zur andauernden Vergleichsanalyse von Produkten, Dienstleistungen oder Prozessen und Methoden mehrerer Unternehmen, um dadurch den „Klassenbesten” oder den Abstand zum (eng.) „best in class” zu ermitteln. Benchmarking zeigt bestehende Unterschiede und Verbesserungsmöglichkeiten auf. Zu den Zielen des Benchmarking zählen die Verbesserung der Produktqualität, die Minimierung von Kosten sowie die Erhöhung der Kundenzufriedenheit. (REINING) (A benchmarking több vállalat termékeinek, szolgáltatásainak, folyamatainak, módszereinek folytonos összehasonlító elemzése, hogy általa megtalálhassuk a kategória legjobbját vagy a „best in class”-hoz viszonyított távolságát. A benchmarking rámutat a fennálló különbségekre és javítási lehetıségekre. A benchmarking céljai között szerepel a termékminıség javítása, a költségminimalizálás, valamint a vevıi megelégedettség növelése.) Бенчмаркинг: это система внутрифирменного управления и планирования, основанная на постоянном анализе деятельности конкурентов и творческом использовании их передового опыта в маркетинге; организация управления и производства, в управлении качеством продукции, в управлении персоналом, и т.п. В центре внимания бенчмаркетинга – анализ текущего состояния и перспектив развития отрасли в целом, ключевых факторов успеха и точек роста. После оценки перспектив отрасли анализу подвергаются существующие и потенциальные конкуренты (их финансовое положение, цены, ресурсное обеспечение, научно-технический потенциал, расходы на маркетинг). Далее происходит разработка собственной стратегии в производстве, рекламе, ценообразовании, технологии. Бенчмаркинг обеспечивает значительную экономию финансовых средств, а также выигрыш времени. Впервые эта методика была применена специалистами североамериканской фирмы Хегох в 1979 г. (Мих.) (Benchmarking (referenciapont, összemérés): cégen belüli vezetési és tervezési rendszer, amely a versenytársak tevékenységének folyamatos elemzésén és ezek progreszszív marketing-tapasztalatainak alkotó felhasználásán alapszik, vezetés és gyártás szervezés, a termék minıség vezetésében, a személyzeti vezetésben, stb. A benchmarking az ágazat egészében a fejlıdési állapot és a távlatok elemzésére, a kulcstényezıkre, a sikerre és a növekedési pontokra összpontosítja a figyelmét. Az ágazat perspektíváinak értékelése után elemzik a meglévı és a lehetséges konkurenseket (pénzügyi helyzetüket, áraikat, tartalék-ellátásukat, a tudományos-technikai potenciáljukat, marketing kiadásaikat). Ezután kidolgozzák saját stratégiájukat a gyártásban, reklámban, árképzésben, technológiában. A benchmarking a pénzügyi eszközök jelentıs megtakarítását, valamint idınyerést biztosít. Ezt a módszert elıször az észak-amerikai Hegoh cég szakemberei alkalmazták 1979-ben.) Бенчмаркинг: - систематический процесс выявления лучших организаций и оценки их продукции и методов производства с целью использования передового опытаэтих организаций. Бенчмаркинг - это особая управленческая процедура, в результате которого в практику работы организации внедряются технологии, стандарты и методы работы лучших организаций. Первоначально данный термин использовался землеустроителями для обознаяения степени возвышения местности. В сфере управления под бенчмаркингом понимается выявление и использование опыта производства товаров и услуг, который «возвышается» над другими. В основе бенчмаркинга лежит концепция постоянного совершенствования деятельности. Это предусматривает непрерывный цикл планирования, координации, мотивации и оценки действий с целью устойчивого улучшения деятельности организации. Бенчмаркинг осуществляется, как правило, безостановочно. Каждый раз после внедрения тех или иных новшеств начинается поиск новых лучших образцов. Основное содержание бенчмаркинга не сводится к тому, чтобы определить, насколько другиеорганизации оказались успешнее. Главное в нём – выявить способы и методы работы, различные факторы, которые позволили достичь высоких результатов. Можно выделять конкурентный и функциональный бенчмаркинг. Конкурентный бенчмаркинг изучает изделия, услуги. Организацию работы прямых конкурентов. Функциональный бенчмаркинг рассматривает изделия, услуги и методы деятельности предприятий, не являющихся прямыми конкурентами данной компании. Сегодня не только руководители коммерческих фирм, но и управление предприятиями общественного сектора, государственные служащие 41
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . многих стран мира стали использовать бенчмаркинг как инструмент оценки выполненной работы в целях передачи передового опыта управления из других успешно действующих организаций. Бенчмаркинг обычно проводится по инициативе снизу. Он использует передовой опыт не только аналогичных предприятий, но и предприятийиз других отраслей и сфер. При этом не ищет самых лучших образцов для подражания. Ему достаточно использовать опыт, который по тем или иным параметрам оказался лучше, чтобы на этой основе улучшать собственную деятельность. Бенчмаркинг нашёл применение не только в коммерческих сферах, но и в государственном управлении. Национальные и местные правительства многих стран мира ищут способы уменьшить расходы, увеличить эффективность управления, усилить отдачу б.джетных средств, повысить качество услуг, предоставляемых гражданам. Бенчмаркинг является той технологией, которая позволяет формализовать передачу и адаптацию передового управленческого опыта. (ПОДМОГ.) (A benchmarking a legjobb szervezetek rangsorolásának szisztematikus folyamata, a szervezetek termékei, gyártási módszereinek értékelése abból a célból, hogy felhasználhassák e szervezetek élvonalbeli tapasztalatait. A benchmarking sajátos közigazgatási eljárás, aminek eredményeként a szervezet munkavégzési gyakorlatában meghonosodnak a legjobb szervezetek munkavégzési technológiái, sztandartjai, módszerei. Eredetileg ezt a terminust a földbirtokrendezık használták egy adott hely emelkedési fokozatának jelölésére. A hivatali szférában benchmarkingon az árukat és szolgáltatásokat a többiek közül kiemelkedı szinten elıállítók tapasztalatainak felhasználását értjük. A benchmarking alapját a tevékenység állandó tökéletesítésének koncepciója képezi. Ez elıfeltételezi a tevékenységek tervezésének, koordinációjának, motiválásának, értékelésének töretlen menetét azzal a céllal, hogy a szervezet tevékenysége stabilan javuljon. Tehát, a benchmarkingot megállás nélkül mővelik. Minden alkalommal, miután egy újdonság meghonosodik, kezdıdik az új legjobb példák keresése. Tartalmában a benchmarking nem arra irányul, hogy eldöntse, mennyivel sikeresebbek más szervezetek. Az a fı tartalma, hogy kiválassza a munkamódszereket, a különbözı, kiemelkedı sikerekhez vezetı tényezıket. Szétválaszthatjuk a konkurens- és funkcionális benchmarkingot. A konkurens benchmarking tanulmányozza az adott cég közvetlen versenytársainak termékeit, szolgáltatásait, munkaszervezését. A funkcionális benchmarking a nem közvetlen versenytársak termékeit, szolgáltatásait, tevékenységi módszereit vizsgálja. Ma nemcsak a kereskedı cégek vezetıi, hanem a világ számos országában a közszolgálati szektor vezetı vállalatai, az állami alkalmazottak is alakalmazzák a benchmarkingot az elvégzett munka értékelési eszközeként, hogy a más, eredményesen tevékenykedı szervezetek sikeres vezetési tapasztalatait átvegyék. A benchmarkingot általában alulról jövı kezdeményezésre mővelik. A benchmarking nemcsak az analóg vállalatok tapasztalatait használja fel, hanem más ágazatok és területekéit is alkalmazza. Eközben a legjobb mintákat nem utánzás céljából keresi. Elegendı számára az a tapasztalat, ami valamely paraméter szerint jobbnak bizonyul, hogy ennek alapján jobbíthassa saját tevékenységét. A benchmarkingot nemcsak a kereskedelemben alakalmazzák, hanem az állami vezetésben is.A világ sok országának nemzeti és helyi kormányai keresik a módokat a költségek csökkentésére, a vezetés hatékony növelésére, a költségvetési eszközök hozamának erısítésére, a polgároknak nyújtott szolgáltatások minıségének növelésére. A benchmarking az a technológia, amely lehetıvé teszi az élenjáró közigazgatási tapasztalatok átadásáak, adaptációjának formalizációját. A benchmarking szerepel pl. a legújabb FUTÁSZ – HAMBLOCK – WESSELS szótárban, azonban a magyarázat csak a német–magyar szótárban olvasható zárójelben: „összehasonlítás a legjobban teljesítıtıl való eltérés számszerősítése”. A kvázi terminusok kategóriájába sorolható ez a leíró szerkezet, ebben a formában nem is maradhat. LACZKÓ – ZSOM meghatározása: benchmarking: viszonyítás, összemérés, (a folyamat), benchmark: viszonyítási pont. 2005 tavasza: sajtócikk alapján: benchmarking: referenciapont, összemérés.
42
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?...
Az interneten (2005. november 9.) a következı meghatározás olvasható: Mi is az a benchmarking? A Benchmarking avagy szintelemzés saját szervezetünk (cég, önkormányzat, részleg, osztály stb.) összehasonlítása a konkurens szervezetekkel, a tılük való tanulás és saját magunk javítása érdekében. Benchmarking (szint-összehasonlítás) •
segítségével felfedezhetjük fontosabb tevékenységeink és szolgáltatásaink erısségeit és gyenge pontjait;
•
meg tudjuk érteni lehetıségeinket és a veszélyeket.
Branding Branding: umfasst sämtliche Maßnahmen zum Aufbau und zur Stärkung der Marke (== brand). Hierzu zählen z.B. die Auswahl einer bestimmten Marke, die Bekanntmachung, die Pflege etc. Sehr schön ist Branding beispielsweise bei Tempo gelungen, da Tempo nicht mehr für die Herstellerfirma, sondern für das Produkt Taschentuch steht. Brandmarketing ist eine Richtung des Marketings, die das Markenimage in den Vordergrund stellt und versucht, dieses zu verbessern. (KOCH) (A branding összefogja az intézkedéseket egy-egy márka létrehozásához és erısítéséhez. Ide soroljuk pl. egy bizonyos márka kiválasztását, megismertetését, a vele való bánásmódot, stb. Nagyon jól sikerült a tempó brandingje, mivel a tempó már nem az elıállítócég számára van jelen, hanem az áru, a zsebkendı számára. A brandmarketing a marketing egyik irányzata, amely a márkaimázsot helyezi elıtérbe s próbálja azt javítani.) Бренд: - категория маркетинга, включающая торговую марку, товар со всеми его характеристиками, ожиданиями и ассоциациями потребителей. В зависимости от форм выражения различаются бренды: изобразительные (рисунки, знаки, символы и т. д.); словесные (названия небесных тел, животных, городов, имена людей); объёмные (трёхмерные изображения конструкций, фигур, предметов): комбинированные (сочетают в себе как минимум элементы двух или трёх вышеперечисленных форм). Бренд может быть известен большой части населения и ассоциироваться у неё с конкретными товарами и услугами, производимыми и оказываемыми данной фирмой. Правовая охрана при этом ограничивается однородными товарами. В случае знаменитого бренда правовая защита предоставляемых прав охватывает все товарные группы (например, бренд «Davidoff»). (Мих.) Brand: marketing-kategória, amely magába foglalja a kereskedelmi márkát, az árunak a fogyasztók számára fontos összes jellemzıjével, elvárásaival, asszociációival együtt. A kifejezési formától függıen a brendek lehetnek: képzımővészetiek (rajzok, jelvények, szimbólumok stb.), irodalomtörténetiek (égitestek, állatok, városok elnevezései, emberek nevei), többdimenziósak (háromdimenziósa, szerkezetek, figurák, tárgyak ábrázolásai), kombináltak: (a fentebb említett formák közül legalább két vagy három elem ötvözete). A brendet ismerheti a lakosság nagy része, asszociálhat vele kapcsolatban az elıállító vagy bemutató cég konkrét áruira és szolgáltatásaira. A jogvédelem az egyfajta árukra korlátozódik. Híres brend esetében – pl. „Davidoff” – a nyújtható jogvédelem az egész árucsoportra kiterjed. Merchandising Merchandising: Unterstützung des Handels durch den Hersteller. Im Konsumgüterbereich bietet es sich an, den Einzelhändler bei der Plazierung seiner Waren zu beraten, Displaymaterial (Verkaufshilfen) zur Verfügung zu stellen, evtl. Sortimente zusammenzustellen usw. Die Personen, die dies durchführen, heissen „Merchandiser”. Bei langlebigen Gebrauchsgütern kann die Unterstützung etwas anders aussehen. Das Merchandising kann hier z. B. auf Kombinationsangebote artverwandter Artikel beruhen, z. B. Filme oder Kameras, Truhen und Tiefkühlkost usw., oder auf 43
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . verbesserte Serviceleistungen wie kostenlose Probefahrten beim Autokauf und günstige Ratenzahlungen. Merchandising bei Investitionsgütern ist eigentlich nur im Rahmen der Serviceleistungen und günstigen Krediten zu suchen, da der Kauf nicht von Emotionen, sondern von rein sachlichen Überlegungen abhängt. (KUHN) (A merchandising - áruterítés - a kereskedelem elıállító általi támogatását jelenti. A fogyasztási cikkek értékesítési területén felajánlják a magánkereskedınek, hogy segítenek tanáccsal az áruk elhelyezésében, kijelzıanyagot bocsátanak rendelkezésére, az áruválasztékot összeállítják stb. Az ilyen feladatokat végzı személyek a „Merchandiser”-ek. A tartós fogyasztási cikkek esetében valamivel másképp alakul a támogatás. Ezeknél az áruterítés pl. a hasonló fajta áruk kombinált kínálatán alapulhat, mint pl. a filmek vagy kamerák, a ládák és a mélyhőtık stb., jobb szervizszolgáltatást nyújtanak autó vásárlásnál ingyenes próbaúttal, valamint kedvezı részletfizetést. A beruházási javaknál az áruterítés csak a szervizszolgáltatást és a kedvezı hiteleket jelenti, mert a vásárlás nem az érzelmektıl függ, hanem teljesen tárgyi (érdemi) meggondolásoktól. Мерчандайзинг: - система размещения различных товаров на товарных площадях магазина самообслуживания розничной торговли и расположения товаров на полках и стендах, оформления витрин и стеллажей, представления информации о ценах (особенно при сезонных распродажах), позволяющая обеспечить максимальную одновременную реализацию разнообразных товаров. По этой схеме «ходовые» товары размещаются в самых удалённых от расчётной кассы местах – по пути к ним покупатель может выбрать и другие товары. При раскладке товара часто используются наклонные полки – если покупатель берёт для ознакомления крайнюю пачку, на это место автоматически сверху сдвигается весь ряд и поставить её на место уже затруднительно. Однотипные продукты одной марки размещаются рядом: чай, джем, печенье, конфеты и т.д. В целях воздействия на психологию потребителей целесообразно дробное установление цены: не 100, а 99. 50, не 3.10, а 2. 95 денежных единиц. (Мих.) (A merchandising: értékesítési csatorna, áruterítés: a különbözı áruknak a kiskereskedelemben, az önkiszolgáló üzletekben való elhelyezési rendszere, valamint az áruk polcokra, állványokra helyezése, a vitrinekés polcrendszerek kialakítása, információ nyújtása az árakról (különösen a szezonvégi kiárusítások alkalmával), ami biztosítja a különbözı áruk egyidejő, teljes mértékő eladását. E séma alapján a „kelendı” árukat a kasszától a legmesszebb esı helyekre teszik, s a vevı, a kasszához menet más árukat is kiválaszthat megvételre. Az áruk kirakodásakor gyakran billenı polcokat használnak – ha a vevı leveszi a legszélsı árut, hogy közelebbrıl megvizsgálja, a levett áru helyére azonnal automatikusan odasorol a többi áru s nehezen lehet visszatenni a kiválasztott árut. Az egytípusú-, márkájú áruk egymás mellett vannak: a tea, dzsem, sütemény, édesség, stb. A fogyasztók pszichológiájának befolyásolása céljából célszerő az árakat töredékes pénzegységben feltüntetni, nem 100, hanem: 99,50, nem 3,10, hanem: 2,95. Stand-by-kredit Stand-by-Kredit: Bereitschaftskredit auf internationaler Ebene zur Stützung schwacher Währungen. Bereitschaftskredite des Internationalen Währungsfonds bestehen in der Zusicherung an das kreditnehmende Land, innerhalb eines vereinbarten Zeitraums bis zu einem festgelegten Betrag fremde Währungen ohne weitere Antragstellung ziehen zu dürfen. Die Laufzeit des Abkommens ist gewöhnlich nicht länger als ein Jahr. Es handelt sich praktisch um Kreditvereinbarungen auf Abruf, ohne dass der Kredit unbedingt in Anspruch genommen wird. Oft genügt schon die blosse Kreditzusage, damit das Mißtrauen gegenüber einer Währung nachläßt. Stand-byKredite können jedoch ausser vom IWF auch von einzelnen Zentralbanken, als Gemeinschaftsaktion von mehreren Zentralbanken und von der Bank für Internationalen Zahlungsausgleich gewährt werden. (ZEEP) (A stand-by-hitel készenléti hitel a nemzetközi porondon a gyenge fizetıeszközök támogatása érdekében. Az IMF készenléti hitelei garantálják, hogy a hitelt felvevı ország meghatározott idıszakon belül, a megállapodás szerinti összegen felül, idegen valutát újabb beadvánnyal ne hívjon le. Az ilyen szerzıdés futamideje általában nem több egy évnél. Gyakorlatilag lehívásra szóló hitelmegállapodásról van szó, anélkül, hogy a hitelt a valóságban igénybe vennék. Gyakran elegendı a hitel engedélyezése, hogy az adott pénznemmel szembeni bizalmatlanság alábbhagyjon. Készenléti hiteleket adhatnak az IMF-en kívül az egyes központi bankok is, több központi bank és a Nemzetközi Elszámolási bank közös akciójaként. 44
KOVÁCS I. J.: ÚJ BÁBEL TORNYA ÉPÜL?... Стэнд-бай: резервный кредит = Reservekredit (ЖДАН.): Stand-by hitel: készenléti hitel (TÓTHF.) Стэнд-бай: резервный кредит: 1) условие в кредитном договоре, по которому банк резервирует для клиента-заёмщикаа к определённому сроку определённую сумму денег, клиент при этом имеет право использовать её частично или полностью в зависимости от потребностей в кредите; 2) вид соглашения, в соответствии с которым страна-член МВФ получает право в любое время приобрести у МВФ иностранную валюту за национальную в заранее определённых лимитах в течение определённого срока. (Остр.) Stand-by hitel: készenléti hitel: 1) feltétel a hitel szerzıdésben, amely szerint a bank tartalékol az ügyfélnekkölcsönvevınek meghatározott határidıre, meghatározott pénzösszeget, s az ügyfélnek joga van ezt felhasználni részlegesen vagy teljesen a hitelben rögzített szükségletei szerint. 2) Szerzıdésfajta, amelynek értelmében az IMF-tagország jogot szerez arra, hogy az IMF-tıl bármikor külföldi valutát kapjon nemzeti valutájáért korábban meghatározott limitben, meghatározott idıszakon belül. Az elmélet és gyakorlat szociolingvisztikai indíttatása, reményem szerint pozitív visszhangra talál. FELHASZNÁLT IRODALOM BENCÉDY JÓZSEF – FÁBIÁN PÁL – RÁCZ ENDRE – VELCSOV MÁRTONNÉ: A mai magyar nyelv, 1988. Budapest, Tankönyvkiadó Europa – Education, Internet: http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/languages/index_de.html (2005. 09. 15.) FISCHER MÁRTA: Az intézményi soknyelvőség az Európai Unióban, in: Muráth Judit – Hubainé Oláh Ágnes (szerk.): A XXI. Század kihívásai a szakfordítóképzésben, 2005. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, (: 27 – 37) FUTÁSZ – HAMBLOCK – WELLS: Német-magyar, magyar-német Üzleti nagyszótár, 2005. Budapest, TUDEX Kiadó Kft GOFFIN, ROGER: Terminographie bei der Europischen Kommission, in: Steger, Hugo – Wiegand, Herbert Ernst (hrsg): Handbücher zur Sprach-und Kommunikationswissenschaft. (HSK). Ein internationales Handbuch zur Fachsprachenforschung und Terminologiewissenschaft. Bd. 14. 1. 1998., Bd. 14. 2. 1999. Berlin, New York, de Gruyter, (: 2124 – 2138) KOCH, INGA (Einbandgestaltung): Wirtschaft von A– Z. Neues Wörterbuch, 2000. München, Trautwein Wörterbuch– Edition KOVÁCS ILONA JULIANNA: Gazdasági terminusok szociolingvisztikai aspektusban (orosz, német, magyar anyag alapján, ELTE, PhD-disszertáció, 267 oldal, Budapest, 2004 KUHN, MANFRED: Wirtschaftslexikon, 1991. Hamburg, Verlagsgesellschaft Xenos LACZKÓ L. BALÁZS – ZSOM LÁSZLÓ: Sales + Marketin szakszótár (angol – magyar – angol), 2004. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. OHRT, CLAUS: Mehrsprachigkeit – Utopie oder Lebensnotwendigkeit, in: DUFU, 1998/II. (: 5 – 14) REINING, ADAM: Lexikon der Außenwirtschaft, 2003. München, Wien, Oldenburg Verlag SZARKA TÜNDE: Bábeli nyugalom. Nyelvek harca, in: Spiritusz magazin felsıfokon, (: 6 – 7) SZÉPE GYÖRGY: Aktuális nyelvpolitikai kérdések Közép-Európában és az Európai Unióban, in: Muráth Judit – Hubainé Oláh Ágnes (szerk.): A XXI. Század kihívásai a szakfordítóképzésben, 2005. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, (: 21 – 27) TÓTFALUSI ISTVÁN: Idegen szavak magyarul, 2003. Budapest, Tinta Könyvkiadó
45
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . VEITH, WERNER H.: Soziolinguistik. Ein Arbeitsbuch mit Kontrollfragen und Antworten, 2002. Tübingen, Gunter Narr Studienbücher ZEEP, WOLF-DIETER: Fachbegriffe der Geldwirtschaft. Kleines Wirtschaftslexikon, 1988. Informationsdienst der Sparkassen und Landesbanken/ Girozentralen Аббасова Билгейис Мобил кызы: Социолингвистические и лингвистические основы явления заимствования в разносистемных языках, автореферат диссертации на соискание учёной степени кандидата филологических наук, 1992. Баку ДАНИЛЕНКО В. П.: Исследования по русской терминологии, 1971. Москва. Наука. КОМЛЁВ Н.Г.: Слово в речи. 2003. Москва, УРСС МИХАЙЛИН А. Н.: Краткий толковый словарь – справочник по внешнеэкономической деятельности, 2003. Москва, ПРИОР OМЕЛЬЯНЕНКО Ю. К. – Жукова Л.В.: Полевая организация лексики, (в: «Лексика и лексикография. Сборник научных трудов. Москва. 1996: 82 – 85) ОСТРОВСКАЯ О.М.: Банковское дело; толковый словарь. 2001 Москва ПОДМОГИЛЬНАЯ В. А.(отв. Ред.): Современная рыночная экономика. Энциклопедический словарь. (2004) ПОКРОВСКИЙ М. М.: Избранные работы по языкознанию, 1939. Москва, Издательство АН СССР. ПРОТАСОВА, Е. Ю.: Проблемы многоязычия в странах Европейского Союза, в: Иностранные языки в школе, 1998/5. (: 107 – 110) РЕФОРМАТОРСКИЙ А. А.: Что такое термин и терминография. (в: Вопосы терминологии. 1961. Москва, Издательство АН СССР. ШУРЫГИН Н. А.: Лексикологическая терминология как система, 1993. Екатеринбург, АООТ «Полиграфист» ЩУР Г. С.: Теория поля в лингвистике, Москва. Наука. 1974.
46
