Dr. Biká s Ernő: Közlekedésgazdaságtan 2. SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM

Dr. Biká s Ernő: Közlekedésgazdaságtan 2.

SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM

Tá voktatá si tagozat 1995

Írta:

Dr. Biká s Ernő főiskolai docens

Széchenyi Istvá n Főiskola

Lektorá lta:

Dr. Tóth Lajos egyetemi docens, tanszékvezető

Széchenyi Istvá n Főiskola

Műszaki szerkesztő:

Fodor Lá szló főiskolai docens

Széchenyi Istvá n Főiskola

2

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítá s, a nyilvá nos előadá s, a rá dió és televízió adá s, valamint a fordítá s jogá t, az egyes fejezeteket illetően is.

3

Tartalomjegyzé k 1. Munkamegosztá s és együ ttmûködés kérdése a közlekedés terü letén 7 1.1. A közlekedési munkamegosztá s lényege és formá i ..............7 Az á llam szerepe a munkamegosztá s alakítá sá ná l ...............7 A közvetlen á llami beavatkozá s terü letei.............................7 Spontá n piaci hatá sok szerepe..............................................8 1.2. Nemzetközi együ ttmûködés a közlekedésben .......................8 A közlekedés nemzetközi kapcsolatai lehetnek ...................8 Az együ ttmûködést motivá ló fõbb szempontok...................9 1.3. A közlekedési munkamegosztá s fogalmai ..........................12 1.4. A korlá tozott erõforrá sok hatékony elosztá si, felhaszná lá si lehetõségeinek vizsgá lata ....................................................................................................14 1.4.1. A közlekedés és az egyes közlekedési alá gazatok hatékonysá gi értékelése, jellemzõi .................................................................................15 1.4.2. A közlekedés minõsége, optimumkritériumok.............17 1.4.3. Munkamegosztá s tervezése, gazdasá gossá gi és hatékonysá gi vizsgá lata 20 CD fü ggvény ......................................................................21 CES fü ggvény (constant elasticity of substitution) ............21 1.5. Fogalmak.............................................................................26 1.6. Á ttekintõ kérdések...............................................................27 1.7. Irodalom ..............................................................................27 2. Gazdá lkodá si rendszerek a közlekedésben.................................28 2.1. A gazdasá gi rendszerek csoportosítá sa ...............................28 2.2. A mikrogazdasá gi rendszerek alapvetõ tulajdonsá gai és csoportjai 29 2.3. Vá llalkozá sok mûködési modellje ......................................31 Tõkebefektetés: ..................................................................31 Transzformá ció , konverzió : ...............................................32 Jövedelemtermelés: ............................................................32 2.4. Fogalmak.............................................................................34 2.5. Á ttekintõ kérdések...............................................................34 2.6. Irodalom ..............................................................................34 3. A gazdá lkodá s informá ció bá zisa................................................35 3.1. A gazdá lkodá si tevékenység nyilvá ntartá sa ........................35 3.1.1. A szá mviteli rendszer alapelemei.................................35 A szá mviteli munka terü leteinek á ltalá nos értelmezése:....36 A szá mvitel jellemzõi:........................................................36 A szá mviteli rendszer kialakítá sá nak á ltalá nos alapelvei: .36 3.1.2. A vá llalati vagyon fogalma, a vagyonmérleg ...............38 Eszközök fogalma és csoportosítá sa ..................................38 Forrá sok fogalma és csoportosítá sa....................................39 3.1.3. Könyvviteli mérleg.......................................................40 Eszközök tartalma: .............................................................42 Tá rgyi eszközök : ...............................................................43 Befektetett pénzü gyi eszközök:..........................................43 A forgó eszközök csoportjai:...............................................43 a./ vá sá rolt készletek ..........................................................43 b./ sajá t termelésû készletek ...............................................44 Sajá t tõke ............................................................................44 4

Céltartalék ..........................................................................44 Költségek............................................................................44 Passzív idõbeli elhatá rolá sokat...........................................44 3.1.4. A leltá r..........................................................................45 3.1.5. A bizonylat fogalma, tartalma ......................................45 3.2. A gazdasá gi mûveletek alaptípusai, a könyvvitel részterü letei 46 3.2.1. Gazdasá gi mûveletek, elszá molá sok ............................46 3.2.2. Szá mlaelméletek...........................................................49 Kétszá mlasoros elszá molá s:...............................................49 Négyszá mlasoros elszá molá s: ............................................50 3.2.3. A könyvviteli szá mlá k rendszerezése...........................51 3.2.4. A könyvelési munka á ltalá nos menete .........................52 3.3. Informá ció felhaszná lá s - controlling..................................54 A két terü let:.......................................................................54 3.4. Fogalmak.............................................................................57 3.5. Á ttekintõ kérdések...............................................................57 3.6. Irodalom ..............................................................................57 4. Vá llalkozá sok gazdá lkodá sá nak funkcioná lis részterü letei .......59 4.1. Gazdá lkodá s a tá rgyi eszközökkel.......................................59 4.1.1. A tá rgyi eszközgazdá lkodá s tartalma, funkció i............59 4.1.2. A tá rgyi eszközá llomá ny szerkezete, csoportjai...........60 4.1.3. A gazdasá gos élettartam kérdése..................................61 É lettartam fogalmak ...........................................................61 A gazdasá gos élettartam meghatá rozá sá nak elméleti megközelítése 63 4.1.4. Az amortizá ció .............................................................65 4.1.4.1. Az amortizá ció fogalma, funkció ja .......................65 4.1.4.2. Az értékcsökkenési leírá s konvencioná lis eljá rá sai66 Lineá ris leírá si mó dszer......................................................66 Degresszív leírá si mó dszerek .............................................67 Késleltetett (progresszív) leírá s ..........................................72 4.1.4.3. Az amortizá ció s politika........................................73 4.1.5. Tá rgyi eszközök ü zemeltetése a gazdasá gos élettartam alatt 75 4.1.5.1. Az eszközök kihaszná lá sá nak elemzése................75 4.1.5.2. Fenntartá s, javítá s..................................................77 4.1.6. Innová ció s politika, mûszaki fejlesztés, beruhá zá s ......80 4.1.6.1. Mûszaki fejlesztés .................................................81 A mûszaki fejlesztési politika jellegzetes vá ltozatai ..........81 4.1.6.2. Mûszaki fejlesztés megjelenési formá i..................83 4.1.6.3. Pó tlá s, bõvítés, beruhá zá s fogalma........................85 4.1.6.4. Beruhá zá sok finanszírozá sa ..................................88 A finanszírozá s lehetõségei ................................................88 4.1.7. Projekt és projekt menedzsment...................................89 4.1.8. A tá rgyi eszközgazdá lkodá s sajá tossá gai a közlekedésben 92 4.2. Fogalmak.............................................................................95 4.3. Á ttekintõ kérdések...............................................................96 4.4. Irodalom ..............................................................................96 4.5. Forgó eszköz-gazdá lkodá s ...................................................97 4.5.1. A forgó eszköz-gazdá lkodá s á ltalá nos fogalmai ...........97 4.5.2. A készletgazdá lkodá s ...................................................98

5

4.5.2.1. Készletezési rendszerek.........................................98 Tiszta készletezési rendszer: ............................................101 Termelési - készletezési rendszer:....................................101 Elosztá si - készletezési rendszer: .....................................101 4.5.2.2. A készletezési rendszer költségtényezõi .............101 4.5.2.3. Készletezési döntési modellek ............................103 4.5.2.4. Termék szintû készletelemzések .........................110 4.5.2.5. Forgó eszközök finanszírozá sa.............................113 4.6. Fogalmak...........................................................................116 4.7. Á ttekintõ kérdések.............................................................116 4.8. Irodalom ............................................................................117 4.9. Munkaerõ-gazdá lkodá s .....................................................117 4.9.1. A munkaerõ-gazdá lkodá s terü lete ..............................117 4.9.2. A munkaerõ ellá tá s tervezése .....................................119 4.9.3. A munkavégzés megszervezése .................................121 4.9.4. A munkakapcsolatok kezelése....................................122 4.3.5. Bérgazdá lkodá s, motivá ció , ösztönzés.......................124 4.10. Fogalmak.........................................................................126 4.11. Á ttekintõ kérdések...........................................................127 4.12. Irodalom ..........................................................................127 Komplex rendszermá trix ..............................................................128

6

1. Munkamegosztás é s együttmukö dé s ké rdé se a kö zlekedé s területé n "A kö zlekedés ügy az, mely kö rül sem egyesek, sem ható sá gok ö ná lló és szétosztott munká ssá ga sikerhez nem vezethet: miben, valamint csak minden erők egyesített munká ssá ga á llíthat ki valami egészet és nagyobbszerű t..." (Gr. Széchenyi Istvá n: Javaslat a magyar kö zlekedési ügy rendezésirül. Pozsony, 1848. januá r 25.) "Tá rsadalmi á ltalá nos tőke (social overhead capital): /olykor infrastruktú rá nak is nevezik/ Azok az alapvető tőkejavak, amelyektől a gazdasá gi fejlődés függ, külö nö sen a szá llítá s az energiaszolgá ltatá s és a tá vkö zlés. Mivel a tá rsadalmi á ltalá nos tőke nagy tőkekö ltséggel és oszthatatlan tényezőkkel já r, á ltalá ban a kormá nyzat tervező tevékenységétől és gazdasá gi tá mogatá sá tó l függ, külö nö sen a kevésbé fejlett orszá gokban." (P. A.Samuelson - W.D. Nordhaus: Kö zgazdasá gtan Kö zgazdasá gi és Jogi Kiadó , Bp. 1990 )

1.1. A kö zlekedé si munkamegosztás lé nyege é s formái A közlekedési munkamegosztá s egy célszerűen kialakuló /kialakított forgalommegosztá st jelent a közlekedés egyes alá gazatai között. A tá rsadalmi-gazdasá gi fejlődés hatá sá ra mennyiségileg és minőségileg differenciá ló dó utazá si és szá llítá si igények, valamint a közlekedési technika fejlődésének kölcsönhatá saként a munkamegosztá s szá mos, vá ltozó formá ja alakul ki. Alapelv: a nemzetgazdasá g korlá tos erőforrá sainak racioná lis felhaszná lá sa - az egyes szá llítá si feladatokat az a közlekedési alá gazat végezze, amely adott feltételek mellett a legkisebb élő- és holtmunka-felhaszná lá st, a negatív externá liá k minimá lis szinten tartá sá t biztosítja. Az á llam szerepe a munkamegosztá s alakítá sá ná l A közlekedés, mint infrastuktú ra működése a nemzetgazdasá g egészére kihat. A közlekedési munkamegosztá s tudatos alakítá sa a nemzetgazdasá g tervszerű fejlesztésénél mindig jelentős szerepet já tszik. Má s kérdés, hogy a központi szabá lyozá s és a spontá n piaci folyamatok érvényesü lésének ará nyá t hogyan lehet optimalizá lni. A fenti Széchenyi idézet kiemeli a kö zlekedésügy kö zponti, nemzetgazdasá gi szintű kezelésének fontossá gá t abban az időszakban, melyet az első "szá llítá si forradalom korszaká nak" is nevezhetünk. A vasú t, a gőzhajó zá s széleskö rű elterjedésének kezdeti szakaszá ban (kb. 1840 -1860) a fejlesztés á tfogó koncepció ja, a szükséges tőkekoncentrá ció biztosítá sa nemzeti ö sszefogá st igényelt. A kö zvetlen á llami beavatkozá s területei • tőkekoncentrá ció a közlekedési há ló zat, a technikai feltételek alakítá sa érdekében (központi beruhá zá sok, pá lya és eszközá llomá ny fejlesztése), • költségvetés szerepvá llalá sa, á llami tulajdonú vá llalatok működtetése a szá llítá si szü kségletek kielégítésénél, • tarifapolitika, központi á rszabá lyozá s a célszerű forgalommegosztá s kialakítá sa érdekében, • forgalomkorlá tozó és -terelő ható sá gi előírá sok (tengelyterhelés maximá lá sa, időszakos forgalomkorlá tozá s ), 7

• korszerű szá llítá si technoló giá k alkalmazá sá nak tá mogatá sa (extra adó k és elvoná sok, a negatív externá liá k kompenzá lá sá ra). A piacgazdasá g keretei között a munkamegosztá s tervszerű, tudatos alakítá sá ná l az á llam szerepe és mozgá stere vá ltozó . A mindenkori közlekedéspolitikai koncepció feladata összefoglalni a legfontosabb stratégiai fejlesztési elképzeléseket. Ezen belü l kiemelt szerepe van a munkamegosztá sró l kialakított elképzeléseknek, az ará nyossá g, a célszerű forgalommegosztá s megvaló sítá sá hoz szü kséges és lehetséges eszközrendszer biztosítá sá nak. Spontá n piaci hatá sok szerepe A közlekedési vá llalatokra, vá llalkozá sokra is egyre inká bb érvényes a piaci érzékenység. A szá llítá si alá gazatok, vá llalatok egymá s közötti piaci versengése képes kialakítani az adott feltételek melletti optimá lis munkamegosztá st. A közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseinek megvaló sulá sá t a versenyfeltételek alakítá sá val befolyá solhatja a közlekedési kormá nyzat. Kü lönösen fontos a versenysemlegesség biztosítá sa a munkamegosztá s szempontjá bó l egyforma hatékonysá ggal ellá tható szá llítá si feladatokná l, az ú n. hatá rterü leteken. A versenyfeltételek alakítá sá nak legközvetlenebb eszköze a tarifapolitika és a teljesítményará nyos á llami tá mogatá si rendszer. (Meg kell jegyezni, hogy a nemzetgazdasá g gazdasá gpolitikai és/vagy szociá lpolitikai céljainak megfelelően alapvető kü lönbség van az á ruszá llítá s és a személyszá llítá s piaci feltételrendszerének alakítá sá ná l/alakulá sá ná l.)

1.2. Nemzetkö zi együttmű kö dé s a kö zlekedé sben A termelés és fogyasztá s, az emberi kapcsolatok nélkü lözhetetlen eleme a közlekedés. A nemzetközi termelési munkamegosztá s, a személyi- és munkakapcsolatok, a turisztika és idegenforgalom fejlődése mind fokozottabb mértékben növeli a nemzetközi á ru- és személyforgalmat. A közlekedés jellegénél fogva nem ismer hatá rokat. Egyetlen orszá g közlekedése sem alkothat öná lló zá rt rendszert, szervesen kapcsoló dik a környezete, a földrész és az egész földkerekség közlekedéséhez. A nemzetközi személy- és á ruforgalom lebonyolítá sa a résztvevők széleskörű, kiterjedt nemzetközi kapcsolatait igényli. Erre a speciá lis jellegre utal az a körü lmény is, hogy egyetlen gazdasá gi á g terü letén sem talá lható annyi nemzetközi egyezmény, megá llapodá s, szabá lyzat és nemzetközi szervezet, mint a közlekedésben. A kö zlekedé s nemzetkö zi kapcsolatai lehetnek • szü kségszerű előfeltételei a nemzetközi forgalomnak, (elsősorban műszaki, technikai, technoló giai, forgalomszervezési terü leteken megá llapodá sok, előírá sok, szabvá nyok stb.) • kölcsönös gazdasá gi előnyökön alapuló ak. (elsősorban kereskedelmi, díjszabá si, pénzü gyi koordiná ció s megá llapodá sok)

kötött

Hazá nk földrajzi elhelyezkedése, nyitott gazdasá ga kü lönösen fontossá teszi a közlekedés nemzetközi kapcsolatait, az egyes nemzetközi szervezetek munká já ba való bekapcsoló dá sunkat.

8

Az együttmű kö dé st motivá lófőbb szempontok • a nemzetközi forgalomhoz elengedhetetlen műszaki, forgalmi, kereskedelmi, díjszabá si, pénzü gyi tevékenység összehangolá sa, • a nemzetközi együ ttműködés gazdasá gi előnyeinek kihaszná lá sa, • a közlekedés nemzetközi tudomá nyos eredményeinek, tapasztalatainak megismerése, hasznosítá sa, • a magyar közlekedéspolitika érdekképviselete. A nemzetközi kapcsolatok fontos eleme a kü lönböző nemzetközi szervezetek munká já ban való részvétel. A fontosabb nemzetközi szervezetek felsorolá sszerűen: Közlekedési Miniszterek Euró pai Taná csa (CEMT) INTERFRIGO Hűtöttá ru Szá llítmá nyok Nemzetközi Tá rsasá g, A vasú ti kö zlekedés területén: Nemzetközi Vasú ti Fuvarozá si Központ (OCTI), INTERCONTAINER Nemzetközi Tá rsasá g, Nemzetközi Vasú tegylet (UIC), Nemzetközi Vasú tegylet Kutató és Kísérleti Intézete (ORE), Nemzetközi Vasú ti Fuvarozá si Bizottsá g (CIT), Euró pai Tehervonatok Menetrendi É rtekezlete (LIM), Euró pai Személyvonatok Menetrendi É rtekezlete (CEH), Nemzetközi Személy és Poggyá szkocsi Egyezmény (RIC), Nemzetközi Vasú ti Teherkocsi Szabá lyzat (RIV), Vasutak Kongresszusainak Nemzetközi Szövetsége (AICCF), A vízi kö zlekedés területén: Kormá nyközi Tengerészeti Taná cskozó Szervezet (IMCO), Dunabizottsá g, A kö zú ti kö zlekedés területén: Nemzetközi Közú ti Fuvarozá si Egyesü lés (IRU), Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA), Nemzetközi Turisztikai Szövetség (AIT), Turizmus és Automobilizmus Vilá gszervezete (OTA), Nemzetközi Híd- és Szerkezetépítési Egyesü lés (AIFC), Ú tü gyi Kongresszusok Á llandó Nemzetközi Egyesü lése (AIPCR), Nemzetközi Ú tszövetség (IRF), A légi kö zlekedés területén: Nemzetközi Repü lő Szövetség (FAI), Nemzetközi Polgá ri Repü lésü gyi Szervezet (ICAO), Nemzetközi Légitá vközlési Egyesü lés (SITA), Légiforgalmi Irá nyító Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFATCA) Néhá ny, a nemzetközi közlekedési kapcsolatokat jellemző adatot mutat be az 1.1., 1.2., 1.3. tá blá zat. 1.1. tá blá zat (ezer tonna) ORSZÁ G

1990

1991

1992

1993

9

Behozatali forgalom ö sszesen ebből kiemelve: Ausztria Cseh és Szlová k Közt. Franciaorszá g Jugoszlá via és utó dá ll. Lengyelorszá g Németorszá g Olaszorszá g Romá nia Szovjetunió és utó dá ll.

16712

15898

11695

13247

602 1769 36 1669 1127 2270 167 592 7899

819 2541 35 1208 1892 744 162 469 6074

715 3184 22 572 359 307 192 424 4316

1088 3911 57 421 401 255 249 511 5482

10

(ezer tonna) Kiviteli forgalom 11509 9829 10822 ö sszesen ebből kiemelve: 1618 1857 1753 Ausztria 782 491 662 Cseh és Szlová k Közt. 16 23 51 Franciaorszá g 1657 2263 2347 Jugoszlá via és utó dá ll. 125 180 674 Lengyelorszá g 218 375 733 Németorszá g 368 876 982 Olaszorszá g 398 373 350 Romá nia 4403 2764 3109 Szovjetunió és utó dá ll. Vasúti nemzetkö zi szá llítá s orszá gonké nt (1990-1993) 1.2. tá blá zat Forgalom jellege 1990 Szá llított utasok szá ma 210,6 ö sszesen millió fő ebből: nemzetközi forgalomban 7,4 ezen belü l: beutazó 2,8 kiutazó 3,0 11403 Utaskilomé ter millió Kö zforgalmú vasúti szemé lyszá llítá s

7103 1599 1260 29 968 164 230 274 291 1074

1991

1992

1993

189,7

173,5

159,8

4,8 1,9 2,0 9861

2,5 1,0 1,2 9183

3,3 1,2 1,4 8432

1.3. tá blá zat (ezer db) Já rmű fajtá k 1990 1991 1992 1993 Az orszá g belé pett külfö ldi gé pjá rmű vek szá ma Személygépkocsi 9038 8537 7759 10248 Motorkerékpá r 54 40 44 71 Autó busz 133 178 207 230 Tehergépkocsi 441 588 773 664 Ö sszesen 9666 9343 8783 11213 Az orszá gból kilé pett magyar gé pjá rmű vek szá ma Személygépkocsi 3381 3777 3522 3692 Motorkerékpá r 20 18 17 16 Autó busz 68 81 76 60 Tehergépkocsi 154 175 203 199 Ö sszesen 3623 4051 3818 3967 Nemzetkö zi kö zúti gé pjá rmű forgalom a já rmű vek fajtá ja szerint

11

1.3. A kö zlekedé si munkamegosztás fogalmai • Kö zlekedé si koordiná ciónak nevezik a munkamegosztá s közlekedéspolitikai irá nyítá sá t. Ez magá ba foglalja a közlekedési há ló zat és eszközrendszer műszaki-gazdasá gi jellemzői alapjá n végzett elemzéseket annak megá llapítá sá ra, hogy a szá llítá si feladatok kü lönböző kategó riá ibó l az egyes közlekedési alá gazatokat milyen ará nyban célszerű részesíteni, valamint a gyakorlati megvaló sítá st biztosító eszközrendszert.(há ló zatok, já rműgazdá lkodá s, jogi szabá lyozá s, tulajdonpolitika, á rszabá lyozá s, humá npolitika.) A közlekedési koordiná ció n belü l megkü lönböztetü nk alapvető, vagy operatív munkamegosztá st célzó koordiná ció t, mely a szá llítá si szü kségletek kielégítésénél a meglévő, működő közlekedési rendszerrel szá mol és tá vlati vagy hosszú tá vú munkamegosztá st. Ez utó bbi 10-20 év tá vlatá ban körvonalazza az egész közlekedési rendszer fejlesztési elképzeléseit. A tá vlati koordiná ció nagyobb szabadsá got biztosít a tervezőknek, de ugyanakkor nagyobb a bizonytalansá g a feltételrendszer hozzá rendelésénél. • Kö zlekedé si kooperá ciófogalma hasonló az ipari termelésben széles körben alkalmazott együ ttműködési formá khoz. Lényegében az alapvető munkamegosztá s két szervezési megoldá sá t jelenti. Horizontá lis munkamegosztá s, vagy má s néven pá rhuzamos szá llítá s esetén azonos viszonylatban egymá ssal pá rhuzamosan működő szá llítá si megoldá sok á llnak rendelkezésre. A vertiká lis kooperá ció egymá shoz sorosan kapcsoló dó szá llítá si megoldá sokbó l kialakuló munkamegosztá si forma. Ennek minősített vá ltozata a szá llítá si lá nc, mely szintetizá lt technoló giai folyamatot jelent a feladá s helyétől a rendeltetési helyig. • Szektorok, szervezetek szerinti munkamegosztá s: Az á ru- és személyszá llítá si forgalom lebonyolítá sá ban a tulajdonformá t tekintve egyará nt részt vesz az á llami, a szö vetkezeti és a magá nszektor is.) Sajá tos csoportosítá st jelent a kö zhaszná latú és kö zületi szektor között kialakuló munkamegosztá s. A közü leti szektor szá llítá si tevékenységet alapfeladatai ellá tá sa érdekében öná lló an végez és esetlegesen, szabad kapacitá sa fü ggvényében jelenik meg a fuvarpiacon. A személyszá llítá si szü kségletek kielégítésénél a tö meg- és az egyéni közlekedési teljesítmények ará nya a munkamegosztá s egyik fontos jellemzője. • Alá gazatok szerinti munkamegosztá s: Talá n a legfontosabb munkamegosztá si terü let az egyes alá gazatok között kialakult forgalommegosztá s. E munkamegosztá st indokolja egyrészt, hogy a kü lönböző alá gazati technoló giá k, illetve eszközök eltérő mértékben alkalmasak szá llítá si feladatok megoldá sá ra má srészt, hogy az egyes szá llítá si feladatok minőségileg eltérő igényeket tá masztanak az eszközökkel illetve szá llítá si technoló giá kkal szemben harmadrészt a gazdasá gossá gi szempontok a fuvarozó és a fuvaroztató oldalá ró l egyará nt. Az alá gazatok szerint munkamegosztá st jellemző teljesítményadatokat az 1.4. és az 1.5. tá blá zat tartalmazza. 1.4. tá blá zat Alá gazatok Vasú t Közú t ebből: közl. szervezetek nem közl. szerv. magá nszemélyek Helyi kötöttpá lyá s Vízi

1990 11,4 71,7 14,8 8,2 48,7 8,4 0,1

1991 9,9 69,9 14,4 8,2 47,3 7,9 0,1

(milliá rd ukm) 1992 1993 9,2 8,4 66,6 65,3 13,5 13,4 8,0 7,4 45,1 44,5 7,2 7,2 0,1 0,1

12

Légi Ö sszesen:

1,7 93,3

1,3 89,1

1,5 84,6

1,6 82,6

Szemé lyszá llítá si teljesítmé nyek alá gazatonké nt (1990-1993) 1.5. tá blá zat (milliá rd tkm) Alá gazatok 1990 1991 1992 1993 Vasú t 16,8 12,0 10,0 10,5 12,8 12,8 14,1 15,2 Közú t 4,7 4,5 5,6 6,7 ebből: közl.szervezetek 4,9 5,0 5,2 5,8 nem közl. szerv. 3,2 3,3 3,3 2,7 magá nszemélyek Vízi 14,6 6,2 5,3 1,7 Légi 0,0 0,0 0,0 0,0 Egyéb (csővezeték) 5,2 4,9 4,3 4,1 Ö sszesen 51,8 37,2 32,4 29,2 Á ruszá llítá si teljesítmé nyek alá gazatonké nt (1990-1993) • A forgalommegoszlá s területi formá i között kell megemlíteni a tá volsá gi szá llítá sokná l, utazá sokná l az interkontinentá lis, a kontinentá lis, az orszá gok kö zö tti és az orszá gon belüli á ru- és személyszá llítá sokat. Orszá gon belü li forgalom tová bb csoportosítható helyi vá rosi, elővá rosi, vá roskörnyéki - és helykö zi (tá volsá gi) közlekedésre. A személyszá llítá s forgalommegoszlá sá t mutatja az 1.6. tá blá zat.

13

1.6. tá blá zat Megnevezé s Helyi közlekedés ebből: -tömegközlekedés - egyéni közlekedés ebből: lakossá gi szgk. Tá volsá gi közlekedés ebből: - tömegközlekedés ebből: -vasú ti -közú ti -vízi -légi - egyéni közlekedés ebből: lakossá gi szgk.

(%) 1992 1993 32,0 31,0

1990 34,2

1991 34,2

38,9 61,1 78,6 65,8

38,0 62,0 78,2 65,8

39,4 60,6 80,5 68,0

37,0 63,0 85,0 69,0

39,0

37,3

36,1

35,0

47,6 45,1 0,2 7,1 61,3 82,8

45,1 48,9 0,2 5,9 62,7 84,1

44,1 48,5 0,2 7,1 63,9 79,1

42,0 50,0 1,0 7,0 65,0 80,0

Ö sszesen 100 100 100 100 A szemé lyszá llítá si teljesítmé nyek (ukm) %-s megoszlá sa területenké nt

1.4. A korlátozott erő források haté kony elosztási, felhasználási lehető sé geinek vizsgálata Az igények, termelés, a termelés feltételei és a szü kséges erőforrá sok közötti összefü ggés természetének vizsgá lata szinte egyidős a közgazdasá gtan kialakulá sá val. Ennek az érdeklődésnek mozgató rugó ja az igények teljes körű kielégítéséhez szü kséges erőforrá sok mindenkori korlá tja, az igények és lehetőségek között fenná lló kü lönbség. A rendelkezésre á lló erőforrá sok mennyisége, struktú rá ja és minősége sohasem felel meg maradéktalanul a tényleges igényeknek. (1.1. á bra) Mindenkor léteznek olyan erőforrá s korlá tok, amelyeket az adott időszakban nem vagy csak igen nehezen , má s terü letek rová sá ra (az ará nyossá g megsértésével) lehet feloldani. Az erőforrá sokkal való racioná lis gazdá lkodá s hatékony eszköze lehet a célszerű munkamegosztá s. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy a helyvá ltoztatá si igények erősen differenciá lt mó don, kü lönböző mennyiségű és minőségű erőforrá sok felhaszná lá sá val történő kielégítését. A közlekedési munkamegosztá sná l a racioná lis gazdá lkodá s elve azt igényli, hogy mindegyik közlekedési alá gazat olyan szá llítá si feladatot lá sson el, amelyben a leghatékonyabb. ( A hatékonysá g ebben az esetben a szá llítá si igény, az eszköztakarékossá g és a legnagyobb termelékenység követelményeinek összehangolá sá t jelenti.) Rendelkezé sre á lló erőforrá sok ⇒

⇒

⇓

Rendelkezésre á lló erőforrá sok produktuma

⇓ Kapacitá s kihaszná lá s,

Teljesítmény

14

Erőforrá s korlá tok

munkamegosztá s

kü lönbség

⇑ Az igények teljes körű kielégítéséhez ⇐ szü kséges erőforrá sok

⇑ ⇐

Té nyleges igé nyek

1.1. á bra Erőforrá sok é s igé nyek szinté zise A közlekedési munkamegosztá s megfelelő alakítá sá hoz szü kség van az egyes lehetőségek, közlekedési alá gazatok hatékonysá gi jellemzőinek ismeretére, értékelésére. 1.4.1. A kö zlekedé s é s az egyes kö zlekedé si alágazatok haté konysági é rté kelé se, jellemző i A közlekedés hatékonysá gi értékelésnél figyelembe veendő legfontosabb szempontok: • rendszerszemlélet - a közlekedésre mint bonyolult rendszerre is objektíve igaz, hogy az egyes részrendszerek optimuma nem egyenlő az egész rendszer optimumá val. A közlekedés hatékonysá gi értékelését nem lehet leszűkíteni egyes elemeinek hatékonysá gi szá mítá saira. • komplexitá s - figyelembe kell venni a közlekedés és a tá rsadalmi - gazdasá gi környezet kölcsönhatá sá t (a közvetlen gazdasá gi szempontokon tú lmenően a tá rsadalmi, ökoló giai honvédelmi stb. hatá sokat is). • dinamikus jelleg - kü lönösen fontos az időtényező megfelelő értékelése, a szá llítá si szü kségletek időbeli vá ltozá sá nak (mennyiségi és minőségi), a beruhá zá sok, fejlesztések időigényének és haszná lati idejének figyelembe vétele.

15

• helyettesítő és kiegészítő jelleg Az egyes alá gazatok á ltalá nos hatékonysá gi jellemzőinek meghatá rozá sá ná l figyelembe veendő szempontok: • kapacitá s méretek, • élőmunka-igényesség, • tá rgyi eszközigényesség, • energiaigényesség, • minőségi jellemzők, • beruhá zá s - fejlesztés tőkeigényessége, • önköltség, • környezetvédelem, • regioná lis hatá sok, • honvédelem, • nemzetközi kapcsolatok, • tá rsadalmi szü kségletek. Az egyes közlekedési alá gazatok összehasonlítá sa kifejezetten tá jékoztató jellegű: • konkrét szá llítá si feltételek között az alá gazatok á ltalá nos jellemzői nagymértékben eltérhetnek, • az optimá lis alkalmazá s terü letei jelentősen á tfednek, helyettesítési lehetőség többféle kombiná ció ja is fenná llhat, • a technikai, technoló giai fejlődés folyamatosan mó dosíthatja a jellemzőket, az egymá shoz viszonyított hatékonysá got. A fontosabb hatékonysá gi jellemzőket foglalja össze az 1.7. és az 1.8. tá blá zat. 1.7. tá blá zat Jellemzők Vasú t Technikai, technoló giai jellemzők Térbeli kötöttség Időbeli kötöttség Szá llítá si tá volsá g Szá llítá si sebesség Közvetlen kiszolgá lá s Szá llítá si kapacitá s Biztonsá g

Közú t

Hajó

já rmű és pá lya kevésbékötött, egysége, kevésbékötött, menetrend szerinti, és közepes és nagy, rövid közepes, nagy, közepes, teljes, korlá tozott, kicsi, nagy, csökkent nagy. mértékű.

vízi ú thoz kötött

közepes, igen nagy.

alacsony, vá ltozó .

részben kötött, nagy, kicsi, korlá tozott, igen nagy, nagy.

Gazdasá gossá gi jellemzők Szá llítá si önköltség Beruhá zá si igény, eszközlekötés

magas, közepes.

Az á ruszá llítá s fontosabb haté konysá gi jellemzői kö zlekedé si alá gazatonké nt. 1.8. tá blá zat Jellemzők

Vasú t

Közú t autó busz

Hajó

Légi

vízi

rep.

szgk.

Technikai, technoló giai jellemzők Térbeli kötöttség

pá lya

és ú tvonal-hoz ú thoz

16

já rmű egysége, menetIdőbeli kötöttség rendhez kötött, Közvetlen kiszolgá lá s korlá tozott, nagy, Utazá si tá volsá g nagy, Utazá si sebesség nagy, Férőhelykapacitá s Kényelem Biztonsá g

nagy, nagy.

kötött, részben kötött, részleges, közepes, közepes, közepes, közepes, közepes.

ú thoz kötött, menetnincs, rendhez kötött, korlá toteljes, zott, közepes, nagy, kicsi, nagy, igen kicsi, nagy, nagy, nagy, csökkent igen mértékű. nagy.

kötött,

térhez kötött, menetrendhez kötött, korlá tozott, nagy, nagy, közepes, közepes, közepes.

Gazdasá gossá gi jellemzők Utazá si önköltség közepes, közepes, Beruhá zá si igény, igen nagy. közepes. eszközlekötés

magas, nagy.

alacsony magas, vá ltozó . nagy.

A szemé lyszá llítá s fontosabb haté konysá gi jellemzői kö zlekedé si alá gazatonké nt 1.4.2. A kö zlekedé s minő sé ge, optimumkrité riumok A közlekedési rendszer megfelelőségének vizsgá latá ná l, minőségének értékelésénél meghatá rozó a közlekedés, mint termelő infra- struktú ra és a nemzetgazdasá g többi á gazatai közötti közvetlen és közvetett kapcsolatrendszer. Kö zvetlen kapcsolat: a közlekedési rendszer megfelelőségéből adó dó előnyök és há trá nyok pontosan szá mszerűsíthetők a gazdá lkodá s eredményességénél. Kö zvetett kapcsolat: a közlekedési rendszer megfelelősége, mint környezet feltétele a gazdasá gi fejlődésnek, hatá sa nem vagy csak nehezen, á ttételesen szá mszerűsíthető. A közlekedési rendszerfejlesztés nemzetgazdasá gi hatá sait kifejező optimumkritériumok: (Forrá s: Borotvá s Elemér: A kö zlekedési rendszerfejlesztés hatékonysá gá nak értékelése. Akadémiai doktori értekezés. Bp. 1987)

A termelés és a forgalmi szféra minimá lis integrá lt vesztesége: a

∆V=

∫ [V − V ( t ) + K ( t )dt ] → minimum, ké pz

i

ahol: ∆V - az anyagi termelés és a forgalmi szféra vesztesége a közlekedési rendszer elégtelen működése következtében (Ft), V - a nemzetgazdasá g szá llítá si szü kségleteinek optimá lis kielégítési színvonala (Ft), V(t) - a szá llítá si szü kségletek tényleges kielégítésének színvonala (Ft), Kképz(t) - a közlekedés fejlesztés és működtetés képzett többletköltsége (Ft), a - a prognó zis, fejlesztés időhorizontja (év). Optimumkritérium: a közlekedés elégtelen munká já bó l adó dó tá rsadalmi termelési veszteség és a rendszerfejlesztés többletrá fordítá sainak együ ttes minimuma. Ö sszetett kritériumfü ggvény:

17

m

Hévi =

∑ (H

h i

− H jv ) − ( K v + ε n ⋅ I v ) → maximum

i

ahol: Hévi - a közlekedési rendszer vagy alrendszer színvonalasabb működtetése révén nyert éves nemzetgazdasá gi hozam (Ft), Hih , H jv - a közlekedés munká já val kapcsolatba hozható éves gazdasá gi hozam és veszteség az i-edik nemzetgazdasá gi á gban (Ft), m - nemzetgazdasá gi á gak szá ma, v I - a közlekedési rendszer fejlesztésének többletköltsége (Ft), Kv - a közlekedés színvonalasabb munká já val kapcsolatos éves ü zemeltetési többletköltség (Ft), εn - hatékonysá gi norma. Optimumkritérium: a közlekedési teljesítmények mennyiségi és minőségi megfelelőségének javítá sá val elérhető összesíthető nemzetgazdasá gi hozam maximalizá lá sa. A rendszerfejlesztés éves gazdasá gi hozama: m

H=

∑ (T

p ti

+ ε n ⋅ Aim ) − ( K p + ε n ⋅ I p ) → maximum,

i

ahol: H - éves gazdasá gi hozam (Ft), p Tti - többlet tiszta termék a nemzetgazdasá g i-edik á gá ban, a közlekedés minőségének növelése révén (Ft), Aim - termelési alapok relatív megtakarítá sa az i-edik nemzetgazdasá gi á gban (Ft), K p , I p - a közlekedési rendszer minőségi munká já nak növeléséhez szü kséges pó tló lagos beruhá zá s költsége és éves ü zemeltetési költsége. Optimum kritérium: termelés növekedés , tőketakarékossá g eredménye és a közlekedési rendszerfejlesztésből adó dó többlet költség pozitív kü lönbségének maximalizá lá sa. A közlekedési rendszer hatékonysá gi értékelésénél kiemelt szerepe van a minőségi jellemzőknek. A minőségi jellemzők szá mszerűsítése a tá rsadalmi és a gazdasá gi hatá sok teljes körű, együ ttes értékelését célozza. A közlekedési szolgá ltatá sok minőségi értékelésére alkalmas mutató szá mok képzése nem könnyű feladat. Az egységes mutató szá m rendszer kialakítá sa mellett igen bonyolult feladat a való sá got megfelelően tü kröző adatok biztosítá sa is. Többek között az alá bbi problémá kra kell vá laszt keresni: • a paraméterek tapasztalatokra épü lő kifejezése, • a paramétervá ltozá s irá nyá nak meghatá rozá sa, • a mindenkori érték minősítése, • a verbá lis értékelés szá mszerűsítése, • a minőségre gyakorolt á ltalá nos hatá s sú lyozá sa, • az időtényező szerepének értékelése, • az együ ttes hatá s értékelése.

18

A közlekedési szolgá ltatá sok minőségi ismérveit egy lehetséges csoportosítá sá t össze az 1.2. á bra.

foglalja

19

1.2. á bra Kö zlekedé si szolgá ltatá sok minősé gi ismé rveinek kö ltsé gben kifejezhető jellemzői. (Forrá s: Borotvá s Elemér: Kö zlekedésgazdasá gtan Tankö nyvkiadó Bp. 1991)

1.4.3. Munkamegosztás tervezé se, gazdaságossági é s haté konysági vizsgálata • Termelé si függvé nyek alkalmazá sa: A termelési fü ggvények legelterjedtebb típusai az egy fü ggő és két fü ggetlen vá ltozó t tartalmazó , kéttényezős fü ggvények. A két magyará zó tényező a munka és a tőke. ( Elvileg sok tényezős fejlődés is leírható lenne, de a vá ltozó k szá má t a kezelhetőség oldalá ró l korlá tozza a gazdasá gi folyamatok közötti kölcsönös fü ggőségek miatt fellépő multikollinearitá s.) A há rom, á ltalá nosan haszná lt fü ggvénytípus:

20

CD függvé ny Y(t) = a L (t)α C(t)β ahol: Y(t) - a kibocsá tá s, L - a munka tényező, C - a tőke tényező, a - ará nyossá gi tényező, α, β - elaszticitá sok. CES függvé ny (constant elasticity of substitution) Y(t) = a eλ t [ L(t)-δ + /1 - ϕ / C(t)-ρ ] η / ρ ahol: ϕ - megoszlá si paraméter, ρ - helyettesítési rugalmassá g, η - volumen hozadéka. CMS függvé ny ( constant marginal shares ) Y(t) = a L(t)α C(t)β - mL(t) ahol: m - az egyensú lytalansá g paramétere. Az alapfü ggvények há rom vá ltozatá t dolgoztá k ki: - a munka és a tőke differenciá lis termelékenysége megegyezik az á rakkal, - a tőkepiacon nincs egyensú ly, - sem a munka, sem a tőkepiacon nincs egyensú ly. A CD, CES és CMS fü ggvénytípusok á ltalá nos jellemzői: - mindhá rom fü ggvényben két magyará zó tényező van, - mindhá rom fü ggvénynél van olyan vá ltozat, ahol (α + β ) = 1 és olyan, ahol (α + β ) < 1 vagy (α + β ) > 1, - mindhá rom fü ggvény tényezői helyettesíthetők egymá ssal. A termelési fü ggvényekből nyerhető informá ció k: - a tényezők differenciá lis és á tlagos termelékenysége, - termelési rugalmassá g, - helyettesítési rugalmassá g, - á llandó munkamennyiség mellett a tőke input-output adatai, - konstans tőke mellett a munka input-output adatai, - isoquantok, az azonos termelési szinteket produká ló tényező kombiná ció k. Az alkalmazandó fü ggvénytípus kivá lasztá sa alapvetően a vizsgá lt terü let sajá tossá gaitó l és a rendelkezésre á lló , illetve előá llítható adatbá zistó l fü gg. Figyelembe veendő szempontok: - a fü ggvények á tfogó összefü ggéseket kifejező makrofü ggvények, - meghatá rozott időszakra vonatkozó , empirikus fü ggvények, - paraméterek meghatá rozá sa statisztikai adatok alapjá n történik,

21

- az elemzés idősoros. Az adatbá zis felé píté sé nek kö zlekedé si sajá tossá gai: Y(t) - termelés: É rtékmutató k: - bruttó termelési érték, - nettó termelési érték, Naturá lis mutató k: - á rutonnakilométer, - utaskilométer, - szá llított tömeg, - szá llított utasok szá ma, L(t) - munkará fordítá s: É rtékmutató k: - munkabér, - munkabér és egyéb juttatá sok, Naturá lis mutató k: - összes létszá m, - az alaptevékenységben foglalkoztatottak létszá ma, C(t) - tőkerá fordítá s: - összes befektetett eszközök bruttó értéke, - összes befektetett eszközök nettó értéke, - tá rgyi eszközök bruttó vagy nettó értéke. A fenti csoportosítá s korá ntsem teljes körű, de jó l érzékelteti, hogy a termelési fü ggvények igen sok összetételben szá mítható k. Korlá tot a rendelkezésre á lló idősoros adatok hiá nyossá gai jelentenek. A termelési fü ggvények lehetséges alkalmazá si terü letei, figyelembe véve az adatbá zis korlá tokat: • a KHVM á gazatainak összefoglaló értékelése, • a közlekedés összefoglaló értékelése, • vasú ti közlekedés, • közú ti közlekedés, • vá rosi közlekedés (helyi kötöttpá lyá s személyszá llítá s), • légi közlekedés, • vízi közlekedés, • posta és tá vközlés, • vízü gyi szolgá ltatá sok.

22

• Erőforrá s - produktum má trix alkalmazá sa: A közlekedés terü letén is érvényes, hogy az egyes alá gazatok, szektorok á rutonnakilométerrel vagy utaskilométerrel mérhető teljesítményei nem azonos "á tviteli fü ggvénnyel" képezhetők, vagyis az egyes alá gazatok, szektorok az erőforrá sok má s és má s kombiná ció it egymá stó l eltérő hatékonysá ggal veszik igénybe. Az á tviteli fü ggvények megismerése lehetővé teszi, hogy az erőforrá sok és a termékek kapcsolatrendszerét (logikai szimbó lumrendszer alkalmazá sá val) má trix formá tumú matematikai modellben is leképezzü k. Az erőforrá s - produktum má trixot (EPM) elsősorban iparvá llalatok termékszerkezetének optimalizá lá sá ná l haszná ljá k kiegészítve a termékek piaci igényének minimum-maximum értékeivel, valamint az egyes termékek fajlagos realizá lá si feltételeivel (komplex rendszermá trix 1.9. tá blá zat).

1.9. tá blá zat Komplex rendszermá trix A má trix alapadatai a termékféleségek (Ti ) és az erőforrá sok (Ei ) mellett a fajlagos erőforrá sfelhaszná lá si koefficiensek (anm), illetve az erőforrá sok korlá tozó értéke (Km). Az összefü ggések á ltalá ban lineá ris egyenletrendszerek, melyek szimplex algoritmus segítségével történő mó dszeres megoldá sá val meghatá rozható az optimá lis termékösszetétel. Az erőforrá s-produktum má trix célszerű á talakítá ssal segítséget nyú jthat az alá gazati munkamegosztá s kialakítá sá ná l, a korlá tozott erőforrá sok optimá lis szektoriá lis elosztá sá ná l. Az alá gazati munkamegosztá s modellezésére alkalmas rendszermá trix operá ció s terei a következők: Szektoriális operáció s tér: Szektorok Sz1 Sz2 ..... Erőforrá s Erőforrá sok korlá tok Fajlagos erőforrá s felhaszná lá sok

23

E1 E2 .. .. A szektoriá lis operá ció s tér modellezésével feltá rható k mindazok a lehetséges működési variá ció k, melyek szervezési, technoló giai szempontbó l megvaló sítható k. ( Példá ul: a közú ti á ruszá llítá s terü letén az egyes szektorok á tkm teljesítménye jelentheti a termékvá lasztékot, a szü kséges erőforrá sok fajlagos felhaszná lá si értékei, valamint az erőforrá sok maximá lis kapacitá sa képezheti az operá ció s tér adatbá zisá t.) Igénybevételi operáció s tér: Sz1 Minimumok (kötelezettségek) Maximumok (lehetőségek)

Sz2

...

...

Az igénybevételi operá ció s tér az egyes szektorok termékösszetéte- lének olyan halmazá t tartalmazza, mely a piaci feltételeknek eleget tesz. Minimumok alatt a szektor á ltal mindenképpen ellá tandó feladatok értendők (á llami kötelezettségek, felü gyeleti, irá nyító szervek előírá sai stb.). Maximumok, mint potenciá lis lehetőségek kezelhetők. Realizálási operáció s tér: Realizá lá si operá ció s térnek nevezzü k a szektoriá lis és az igénybevételi operá ció s tér egymá ssal fedésbe hozható részét, tehá t azokat a lehetséges szektoriá lis összetételek halmazá t, ahol a "termelés" és "értékesítés" összhangja biztosítható . • "Indirekt" módszerek: Az "indirekt" mó dszerek alkalmazá sá nak célja, a vá rható szü kségletek meghatá rozá sa (prognosztizá lá sa). A vá rható igények ismerete a kiinduló alap a munkamegosztá s feltételrendszerének tervezésénél. Az alkalmazható prognó zis modellek a matematikai statisztika korszerű mó dszereire épü lnek: • egyfokozatú (passzív) előrejelzés: a közlekedési teljesítmények idősorainak elemzése, trendfü ggvények, • kétfokozatú előrejelzés: ható tényezők és a közlekedési szü kségletek közötti korrelá ció elemzése, extrapolá ció regresszió s fü ggvények segítségével, • indexegyenletek: több tényező együ ttes hatá sá nak figyelembe vétele, szá llítá si kereslet fü ggvény, Tsz = f ( x1, x2 ... xn ) ahol, az xi tényezőktől való fü ggés mértékét az erre jellemző érzékeltetik:

parciá lis elaszticitá sok

24

∂Tsz T εi = sz , ∂xi xi Az indexegyenlet alapjá n: Isz = a I1ε 1 ⋅ I 2ε 2 ⋅.... I nε n • makroökonó miai input-output modellek: ugyancsak kétfokozatú előrejelzések, az á gazati kapcsolatok mérlegének (Á KM) összefü ggéseit felhaszná lva, • többlépcsős prognó zisok, szekvenciá lis előrejelzések. • "Direkt" módszerek: A "direkt" mó dszerek a rá fordítá sok közvetlen összehasonlítá sá n alapulnak, az operatív munkamegosztá s eszközei. • minimá lis költségek elve: az egyes alá gazatok, szektorok közötti közvetlen összehasonlítá s adott szá llítá si feladat költségei alapjá n. Az alá gazatonkénti fajlagos költségek alakulá sá t mutatja az 1.3. á bra.

25

1.3. á bra Fajlagos kö ltsé gek alakulá sa a szá llítá si tá volsá g függvé nyé ben. A szá llítá si költségek értelmezése eltérő lehet attó l fü ggően, hogy az igénybe vevő, a szolgá ltatá st nyú jtó vagy a nemzetgazdasá g szempontjá bó l vizsgá ljuk: - költségek összehasonlítá sa az érvényes díjszabá sok alapjá n, - a szá llítá si tevékenység önköltségének értékelése, - "reá lköltségek" összehasonlítá sa. • gazdasá gi-tá rsadalmi hatékonysá g elve: a folyó rá fordítá sok, a szü kséges kapacitá sbővítés és a minőségi tényezők együ ttes figyelembe vétele. - folyamatos és egyszeri költségek értékelése: ( K + I⋅ ∆ ) → min ! [ K + (I + Ef ) ∆ ] → min ! ahol: K - közlekedési alá gazat éves ü zemeltetési költsége, I - közlekedési alá gazat fejlesztésének beruhá zá si költsége, Ef - á ruérték a szá llítá si folyamatban. - komplex hatékonysá g értékelése: a komplex hatékonysá gelemzés célja a költségként jelentkező, értékben mérhető rá fordítá sok és a közvetett tá rsadalmi-gazdasá gi hatá sok együ ttes értékelése.

1.5. Fogalmak ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

közlekedési munkamegosztá s, koordiná ció a közlekedésben, alapvető munkamegosztá s, tá vlati munkamegosztá s, kooperá ció a közlekedésben, horizontá lis munkamegosztá s, vertiká lis munkamegosztá s, szá llítá si lá nc, EP má trix, "indirekt" mó dszerek,

26

∗ "direkt" mó dszerek.

1.6. Á ttekintő ké rdé sek 1) Mit értü nk közlekedési munkamegosztá s alatt ? 2) Milyen alapelvre épü l a közlekedési munkamegosztá s ? 3) Hogyan foglalható össze a közvetlen á llami beavatkozá s lehetősége a munkamegosztá s alakítá sá ná l ? 4) Milyen spontá n piaci törvényszerűségek hatnak a munkamegosztá s alakulá sá ra ? 5) Mi jellemzi a közlekedés nemzetközi kapcsolatait ? 6) Milyen szempontok motivá ljá k a közlekedés nemzetközi kapcsolatainak alakulá sá t ? 7) Hogy értelmezhető az igények és az erőforrá sok szintézisének kényszere ? 8) Milyen jellemzők alapjá n értékelhetők az egyes közlekedési alá gazatok hatékony alkalmazá si terü letei ? 9) É rtékelje a termelési fü ggvények alkalmazá sá nak lehetőségét a közlekedési munkamegosztá s tervezésénél ! 10)Hogyan alkalmazható az EP má trix a rendelkezésre á lló erőforrá sok optimalizá lá sá ná l ? 11)Mit értü nk közlekedési koordiná ció és kooperá ció alatt ? 12)Melyek a közlekedési munkamegosztá s tervezésének "indirekt" mó dszerei ? 13)Foglalja össze a munkamegosztá st befolyá soló "direkt" eljá rá sokat !

1.7. Irodalom P.A. Samuelson, W.D. Nordhaus: Közgazdasá gtan II. Mikroökonó mia KJK. Bp. 1990. (675700. old.) Ká das Ká lmá n: Közlekedésgazdasá gtan Tankö nyvkiadó Bp. 1972. (256-267. old.) Borotvá s Elemér (szerk.): Közlekedésgazdasá gtan Tankö nyvkiadó Bp. 1991. (53-65., 93-110. old.) Hegedű s Gyula: Közlekedésgazdasá g - közlekedéspolitika NOVODAT 1995. Rimmler Judit: Fejlődéselemzés ökonometriai mó dszerekkel KJK. Bp. 1976. A közlekedéspolitikai koncepció és a vasú ti törvény Kö zlekedési Kö zlö ny (Külö nlenyomat) 1968. november. KHVM : A közlekedés, hírközlés és vízgazdá lkodá s gazdasá gpolitikai stratégiá ja (1991-1994) Bp. 1991. A magyar közlekedéspolitikai koncepció tézisei Kormá nyhatá rozat 1992. Borotvá s E.-Legeza E.-Tá nczos L.-né: A közlekedési munkamegosztá s elméletével és gyakorlatá val kapcsolatos eddigi magyar tapasztalatok értékelése Kö zlekedéstudomá nyi Szemle 1979. 12. sz. Közlekedés, Posta és Tá vközlés, Vízgazdá lkodá s adatai KHVM Infrafüzetek 7. Bp. 1994.

27

2. Gazdálkodási rendszerek a kö zlekedé sben "A legtö bb kis üzleti szervezet egyik nap még itt van, má sik nap má r eltű nik. Az üzleti szervezetek á tlagos élettartama csupá n fél tucat év. Vannak, amelyek csőddel végzik. Sokkal tö bben vannak azok, akik meghiú sult reményeiknek egy bá natos só hajjal bú csú t mondva és egy drá ga leckével gazdagabban, ö nként lehú zzá k a redőnyt. Igen kevesek jutnak el a boldog végkifejletig, amikor is a tulajdonos néhá ny millió dollá rért eladja a céget egy ó riá si részvénytá rsasá gnak." (P. A.Samuelson-W. D. Nordhaus)

2.1. A gazdasági rendszerek csoportosítása A gazdasá gi tevékenységek térben és időben lejá tszó dó folyamatok, célirá nyos tevékenységek meghatá rozható lá ncolatá t alkotjá k valamilyen igény kielégítése, előre kitűzött cél megvaló sítá sa érdekében. Az egyénileg, közösségekben, össztá rsadalmi szinten végzett gazdasá gi tevékenységeknek megfelelően kü lönböző szervezeti formá k, gazdasá gi rendszerek alakultak ki. Gazdasá gi rendszer a személyi és anyagi eszközök olyan összefü ggő, szervezett csoportja, mely öná lló an képes a tá rsadalom á ltal elfogadható , hasznos célok kitűzésére és megvaló sítá sá ra. A gazdasá gi rendszerek működésének folyamatrendszere á ltalá nosítható . A folyamatrendszer egyes részei: • alapfolyamat - a rendszer elé tűzött fő célkitűzés érdekében, a rendszerhez tartozó munkavá llaló k á ltal végzett, szervezett tevékenység (ember - gép rendszer), • kapcsoló dó , kisegítő folyamatok - az alapfolyamattal közvetett kapcsolatban á lló tevékenységek melyek öná lló technoló giá val rendelkeznek, • részfolyamatok - összessége alkotja az alapfolyamatot. Minden gazdasá gi rendszer felfogható valamely á tfogó bb, á ltalá nosabb rendszer részeként, alrendszereként vagy elemeként. A gazdasá gi rendszerek egymá sra épü lő, hierarchikus rendszerek melyek az elemek szá ma, a kapcsolataik felépítése, kiterjedése és céljai alapjá n csoportosítható k. Ennek megfelelően megkü lönböztethetők: • makrogazdasá gi rendszerek: - vilá ggazdasá gi rendszer, - regioná lis gazdasá gi rendszerek, - nemzetközi szerződéseken alapuló gazdasá gi rendszerek, - adott orszá g nemzetgazdasá gi rendszere, - a nemzetgazdasá g valamely á ga, - alá gazati rendszerek, • mikrogazdasá gi rendszerek: - vá llalatok, vá llalkozá si rendszerek, intézmények és azok alrendszerei. A közlekedés mint gazdasá gi rendszer a nemzetgazdasá g egyik á ga, a tá rsadalom és a nemzetgazdasá g szá llítá si szü kségleteinek megfelelően együ ttműködő alá gazatok összessége. 28

A közlekedés, mint gazdasá gi rendszer nem autonó m, erősen környezetfü ggő (a tá rsadalom és a nemzetgazdasá g lehetőségei és igényei á ltal behatá rolt kényszerpá lyá n mozog). A közlekedés alrendszerei: • funkcioná lis csoportosítá s: személyszá llítá s, á ruszá llítá s, komplex szolgá ltatá st nyú jtó alrendszerek (pl. vá rosi közlekedés, szá llítmá nyozá s, logisztika), • technikai-technoló giai csoportosítá s: vasú ti közlekedés, közú ti közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szá llítá s, szervezeti csoportosítá s: á llami vá llalatok, tá rsas vá llalkozá sok, egyéni vá llalkozá sok.

2.2. A mikrogazdasági rendszerek alapvető tulajdonságai é s csoportjai A mikrogazdasá gi rendszerek alapvető tulajdonsá gait a következőkben foglalhatjuk össze: • önszabá lyozó rendszer: a mikrogazdasá gi rendszer szabá lyozott alrendszerből és regulá torbó l á ll. A regulá tor feladata, hogy a szabá lyozott folyamatot érő kü lső és belső zavaró hatá sokat automatikusan, kü lső beavatkozá s nélkü l kikü szöbölje, • önszervező rendszer: képes a rendszer és környezete á tlagos kölcsönhatá sá nak megfelelő kiépítettségét az á tlagostó l eltérő körü lmények esetén á tszervezni, a környezethez dinamikusan alkalmazkodni, • hierarchikus rendszer: az irá nyítá s többszintű, egymá sra épü lő rendszere alakult ki. Á ltalá ban megkü lönböztethetü nk felső vezetői, középvezetői és közvetlen irá nyítá si szintet. • hatá rozatlan rendszer: az elemek közötti összefü ggések alapvetően nem determinisztikusak, hanem sztochasztikusak. A végbemenő anyagi folyamatoknak sokféle kimenete lehetséges, még azonos bemenetek esetén is a kimenetek csak való színűsíthetők. • meghatá rozhatatlan rendszer: "teljes" leírá sá t nem lehet megadni. Az elemek összetétele és kapcsolataik dinamikusan vá ltoznak. A rendszerelemzés sorá n szü kségképpen nagy szerepet kap az absztrakció , a modellezés. • öntanuló rendszer: mindig képes a tapasztalatokat feldolgozva ú j és ú jabb szervezeti, működési formá ció kat kialakítani. P.A. Samuelson az amerikai gazdasá got elemezve há rom csoportba sorolta az ü zleti szervezeteket: egyéni vá llalkozá sok (individuá l proprietorship), tá rsulá sok (partnership) és részvénytá rsasá gok (corporation). A kü lönböző ü zleti rendszerek má s-má s előnyökkel és há trá nyokkal rendelkeznek. A kisméretű egyéni vá llalkozá sok, tá rsulá sok piaci rugalmassá ga jelentős előny, ugyanakkor alapvető há trá ny, hogy csak korlá tozott mértékű tőkekoncentrá ció ra képesek. A részvénytá rsasá gok, kü lönösen az "ó riá sok" esetében érzékelhető a tulajdonjog és az ellenőrzés lehetőségének szétvá lá sa. A tulajdonjog sok ezer kisrészvényes között oszlik meg, míg a "döntéseket" a hivatá sos menedzserek egyre fontosabbá vá ló csoportja hozza. Az alapvető célná l - a cég profitjá nak maximalizá lá sa érdekazonossá g van, de a felhaszná lá sá ná l má r érdekkonfliktusok jelentkeznek (pl. a hivatá sos menedzserek díjazá sa, a fel nem osztott profit felhaszná lá sa). A hazai gazdá lkodá s formá k csoportosítá sá t a 2.1. á bra mutatja.

29

Tulajdonos

Szervezeti forma

Á llam (Ö nkormá nyzat)

Természetes személy

á llami vá llalat

tá rsas vá llalkozá s

egyéni vá llalkozá s

tröszt

szövetkeze t

gazdasá gi tá rsasá g

közü zemi vá llalat

közkereseti tá rsasá g betéti tá rsasá g

egyesü lés közös vá llalat 2.1. á bra A vá llalkozá sok szervezeti típusai korlá tolt felelősségű tá rsasá g részvénytá rsasá g A közlekedés mikrogazdasá gi rendszerén belü l, az egyes gazdá lkodá si formá k részará nyá nak alakulá sá ná l meghatá rozó a mindenkori gazdasá gpolitikai stratégia. A szá llítá si igények kielégítéséhez az á llami (önkormá nyzati) feladatvá llalá s mértékének és a tá rsas - egyéni vá llalkozá sok lehetőségének összhangjá t kell biztosítani. A közlekedés terü letén működő kü lönböző gazdá lkodá si formá k év végén regiszrá lt szá má nak alakulá sá t mutatja a 2.1. és a 2.2. tá blá zat.

30

2.1. tá blá zat

(db)

Gazdá lkodá si forma Vá llalat Jogi szem. gazd. tá rs. ebből: KFT RT Szövetkezet Ö sszesen Költségvetési szerv Jogi szem. nélkü li g.sz. Kisvá llalkozá sok

1980 43 1 1 3 47 13 .. 8

1990 71 585 575 5 78 734 12 .. 29500

1991 74 913 903 7 69 1056 44 .. 58903

1992 56 1672 1646 18 68 1796 44 .. 60373

1993 23 2087 2032 52 73 2183 44 3374 57965

Gazdá lkodószervezetek szá ma a kö zlekedé sben (1980-1993) 2.2. tá blá zat

(db)

Gazdá lkodá si forma Vá llalat Jogi szem. gazd.tá rs. ebből: KFT RT Egyéb Ö sszesen

1990

1991 3 15 14 1 18

1992 3 26 25 1 2 31

1993 2 125 118 7 6 133

2 180 164 16 8 190

Gazdá lkodószervezetek szá ma a posta é s tá vkö zlé s területé n (1990-1993)

2.3. Vállalkozások mű kö dé si modellje A vá llalkozá sok sokféle tulajdonosi - szervezeti formá ban működhetnek, de alapvető céljukat, működési feltételeiket azonossá gok jellemzik. A tananyag keretében nincs mó d arra, hogy az eltérő tulajdoni és szervezeti formá jú , kü lönböző nagysá gú , speciá lis célú vá llalkozá sokat részletesen tá rgyaljuk. Az azonossá gok kiemelésével viszont lehetőség van olyan modellek kialakítá sá ra, melyek bemutatjá k a vá llalkozá sok működésére jellemző terü leteket, az egyes terü leteken alkalmazható gazdasá gi elemző, szervező, fejlesztő, döntés-előkészítő mó dszereket. A vá llalkozá s á ltalá nosítható gazdá lkodá si modellje:

Tőkebefektetés ⇓ - erőforrá sok biztosítá sa

⇒

Transzformá ció ⇓ - technoló giai folyamatok

⇒

Jövedelemtermelé s ⇓ - megtérü lés

Tőkebefekteté s: Minden vá llalkozá s működésének feltétele, hogy erőforrá sokkal rendelkezzen. Az erőforrá sok (gépek, berendezések, munkaerő, informá ció , készletek, stb.) beszerzése tőkebefektetéssel já r. Tőke alatt - szűkebb értelemben - a pénztőkét értjü k. Tá gabb értelmezés szerint a tőke azonosítható a tőkejavakkal, azzal a konkrét alakkal, ahogyan a tőke a vá llalkozá sban megjelenik. A tőkebefektetés egyben erőforrá s-lekötést jelent. Amikor egy vá llalkozá s

31

profiljá t meghatá rozzá k, lényegében azt is eldöntik, hogy a tőkebefektetés milyen konkrét erőforrá sok lekötéséhez szü kséges. A vá lasztott terü let, á gazat sajá tossá gai, technoló giai igénye jó részt meghatá rozza a tevékenység tá rgyi eszköz igényességét, készlet szü kségletét, munkaerő és informá ció igényét. Tá rgyi eszköz igényes vá llalkozá si terü letek példá ul a közlekedés vagy a nehézipar, ahol az építmények, létesítmények, szá llító eszközök és pá lya, valamint a gyá rtó berendezések dominá lnak. A kereskedelemben a készletek szerepe meghatá rozó . Gazdasá gi-műszaki taná csadá s terü letén, vagy má s szolgá ltatá sokná l az informá ció és a szakképzett munkaerő jelentősége a legnagyobb. Transzformá ció, konverzió: A transzformá ció , konverzió á talakítá st, á tvá ltoztatá st jelent Az előbbit inká bb a fizikai á talakítá sra, a konverzió t pedig többnyire a pénzü gyi műveletekre értelmezik. Az á talakítá si folyamat meghatá rozó eleme a vá llalkozá si tevékenységnek. Szervezettől és tevékenységi terü lettől fü ggetlen közös voná sa, hogy a tőkebefektetés sorá n lekötött erőforrá sokat egy munkafolyamat keretében á talakítja és így a tá rsadalom szü kségleteinek kielégítésére alkalmas ú j terméket ill. szolgá ltatá st á llít elő. A folyamat modellezésénél, leírá sá ná l há rom alapvető szempontot kell figyelembe venni: • a transzformá ció irá nyá t, • a transzformá ció mértékét és • a transzformá ció összetettségét. A transzformá ció irá nya má r az első fá zis, a tőkebefektetés sorá n meghatá rozó . Kijelöli azt a legfontosabb erőforrá st, vagy erőforrá sokat, melyek a legalapvetőbb inputot képezik. Így kiemelt szerepet kaphat pl. a pénzü gyi erőforrá s egy banki tevékenységnél, az anyagi erőforrá sok a nehézipar terü letén, illetve az élőmunka a kü lönböző szolgá ltatá sokná l. A transzformá ció mértékét az jellemzi, hogy az á talakítá s sorá n az input erőforrá sok fizikailag mennyire vá ltoznak meg. Szélső helyzetben az input teljesen felismerhetetlenné vá lhat a végtermékben, vagy kifejezetten ká ros lehet bá rmilyen fizikai á llapotvá ltozá s. Ennek megfelelően maga a végtermék behatá rolja a vá lasztható technoló giá t azok eltérő erőforrá s igényével együ tt. A transzformá ció összetettségének értékelésénél figyelembe kell venni az adott vá llalkozá sná l alkalmazható eljá rá sok, technoló giá k szá má t. Az egyszerű, egy terméket előá llító tevékenység és a termékek széles ská lá já t kü lönböző technoló giá kkal előá llító folyamatok nem csak méretü kben, hanem az erőforrá sok felhaszná lá sá nak kombiná ció s lehetőségében is kü lönböznek egymá stó l. Jö vedelemtermelé s: Talá n nem tú l szerencsés ennek a fá zisnak az elnevezése. A jövedelemtermelés értelmezhető a vá llalkozá s céljaként is. Esetü nkben az output részrendszert jelenti ahol a termék, szolgá ltatá s mint haszná lati érték kikerü l a vá llalkozá sbó l, "realizá ló dik". Termékek, szolgá ltatá sok jelennek meg mint output a tőkebefektetés, az erőforrá s-lekötés eredményeként. Itt "realizá ló dik" a megtérü lési követelmény a tőkebefektetéssel szemben, hiszen a tőketulajdonosok, még ha ideiglenesen is csak ellenszolgá ltatá s illetőleg a vá rható hasznon fejében hajlandó k lemondani tőkéjü kről.

32

Mint minden modell ez a működési séma sem fogja á t a vá llalkozá sok működésének minden terü letét, még csak fontossá gi lehatá rolá st sem tartalmaz, csupá n elősegíti a vá llalkozá sok funkcioná lis részterü letének rendszerezését. Két fontos terü letet szü kséges még megemlíteni, melyek nem szerepelnek az á brá n. Az egyik a "pénzgazdá lkodá s", ami nemcsak a pénzeszközökkel mint sajá tos erőforrá ssal való gazdá lkodá st jelenti, hanem mindhá rom alapfá zisban jelen van. A reá lfolyamatok (beruhá zá s-technoló giai folyamatok, értékesítés stb.) egyú ttal pénzü gyi folyamatokat is jelentenek (kiadá sok, költségek, bevételek keletkezése, vá ltozá sa). A má sik hasonló an minden részterü letre ható funkció a "kutató -fejlesztő tevékenység". Ez is á tfogja a vá llalkozá sokat az erőforrá s-lekötés, a technoló giai folyamatok, az értékesítés korszerűsítése, a jövedelemtermelés növelése nem képzelhető el ezen tevékenység nélkü l. Az erőforrá s-lekötés, a tőkebefektetés, a vá llalkozá si tevékenység kiindulá si fá zisa. Dönteni kell arró l, hogy a tőkebefektetés milyen terü letre irá nyuljon, az erőforrá s-lekötés mértékéről és összetételéről is. Az optimá lis döntéshez szü kséges megismerni és figyelembe venni az egyes erőforrá sok jellemző tulajdonsá gait. A gazdá lkodá s következő fá zisá ban ezek a tulajdonsá gok má r korlá tozó feltételként jelentkezhetnek. A legfontosabbakat a következőképpen csoportosíthatjuk. • komplementaritá s: egymá st kiegészítő kapcsolatok, az egyes erőforrá sok szü kségszerű kombiná ció ja, • szubsztitú tivitá s: helyettesíthetőség az erőforrá sok között, természetesen eltérő mennyiségi vagy minőségi szinten, • konvertá lható sá g: egyes erőforrá sok többcélú felhaszná lá sá nak lehetősége, • mobilitá s: az erőforrá s mint tőkelekötés megtérü lésének és ú jrafelhaszná lá sá nak időkorlá tos lehetősége. Az erőforrá sok lekötése (beszerzése) utá n a működtetés, az erőforrá sokkal történő gazdá lkodá s az alapvető kérdés. A gazdá lkodá s funkcioná lis terü letei többféleképpen rendszerezhetők. A gazdá lkodá s horizontá lis tagolá sá t jelenti az alá bbi csoportosítá s. • • • • • • • •

gazdá lkodá s pénzeszközökkel, munkaerő-gazdá lkodá s, gazdá lkodá s tá rgyi eszközökkel, készletgazdá lkodá s, informá ció gazdá lkodá s, gazdá lkodá s az immateriá lis javakkal, értékesítés, kereskedelem, kutatá s-, fejlesztés.

A felsorolá s nem jelent fontossá gi vagy logikai sorrendet. Az egyes terü letek jelentősége szűkebb, vagy bővebb ható köre, eltérő lehet. A meghatá rozó tényezők közü l elsődleges az alaptevékenység, az á gazati hovatartozá s. A vá llalkozá sok működése sorá n az egyes terü letek eltérő szerepet, jelentőséget kaphatnak. Ebben szerepet já tszik a környezet, a piac, a gazdasá gi szabá lyozó k hatá sa és a vá llalkozá si stratégia. A "fontossá gi" sorrendet befolyá soló tényezők: • alaptevékenység jellege,

33

• piaci feltételek, • gazdasá gi szabá lyozó k jellemzői, • vá llalkozá si stratégia.

2.4. Fogalmak ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

gazdasá gi rendszer, makrogazdasá gi rendszerek, mikrogazdasá gi rendszerek, közlekedés alrendszerei, tőkebefektetés, transzformá ció , konverzió , jövedelemtermelés, komplementaritá s, szubsztitú titá s, konvertá lható sá g, mobilitá s.

2.5. Á ttekintő ké rdé sek 14) Mit értü nk gazdasá gi rendszer alatt ? 15) Hogyan csoportosítható k a gazdasá gi rendszerek ? 16) Hogy értelmezhető a közlekedés mint gazdasá gi rendszer és milyen alrendszerekből épü l fel ? 17) Melyek a mikrogazdasá gi rendszerek alapvető tulajdonsá gai ? 18) Hogyan csoportosítható k a gazdá lkodá si egységek tulajdon és szervezeti forma alapjá n ? 19) Melyek a gazdá lkodá si formá k vá ltozá sá nak jellemző tendenciá i a közlekedés terü letén ? 20) Vá zolja fel egy vá llalkozá s á ltalá nos működési sémá já t ? 21) Hogyan értelmezhető a tőkebefektetés, a transzformá ció és a jövedelem termelés összefü ggő rendszere ? 22) Melyek a lekötött erőforrá sok jellemző tulajdonsá gai ? 23) Hogyan csoportosítható k a gazdá lkodá s funkcioná lis részterü letei ?

2.6. Irodalom P.A. Samuelson - W.D. Nordhaus : Közgazdasá gtan II. Mikroökonó mia (620-639. old.) KJK. Bp. 1990. Chiká n Attila: Vá llalatgazdasá gtan AULA Kiadó 1991. R.L. Ackoff: Kisérlet a rendszerfogalmak rendszerezésére (fogalmi rendszerekről és szervezetekről) Akadémiai Kiadó Bp. 1979. Borotvá s E.: Közlekedésgazdasá gtan (37-53. old.) Tankö nyvkiadó Bp. 1991.

34

3. A gazdálkodás információbázisa "Ma, amikor az üzleti kimutatá sok korá t éljük, elengedhetetlen a kö nyvvitel alapvető fogalmainak ismerete. Sőt ez az egyik leghasznosabb gyakorlati eszkö z, amellyel aká r menedzserként, aká r szakértelmiségiként, vagy diá kként a kö zgazdasá gtan tanulmá nyozá sa sorá n megismerkedünk." ( P. A. Samuelson ) 1991. évi XVIII. szá mú törvény a szá mvitelről Indoklá s: "A piacgazdasá g mű kö dtetéséhez nélkülö zhetetlen, hogy a piac szereplői szá má ra, hozzá férhetően, dö ntéseik megalapozá sa érdekében, mind a vá llalkozá sok, mind a nem nyereségorientá lt szervezetek vagyoni, pénzügyi és jö vedelmi helyzetéről és annak alakulá sá ró l, alapvetően a mú ltbeli adatokon alapuló , objektív informá ció k á lljanak rendelkezésre." Az informá ció a vá llalkozá sok speciá lis erőforrá sa. Alapvető szerepe van a döntések kialakítá sá ná l, a bizonytalansá g és a kocká zat csökkentésében. Ö nmagá ban nem, csak rendszerezése, szervezett á ramlá sa biztosíthatja a célszerű hasznosítá sá t. Az informá ció rendelkezik az erőforrá sokat jellemző tulajdonsá gokkal: korlá tozottan á ll rendelkezésre, á llandó an ú jra kell termelni és előá llítá sa rá fordítá sokat igényel. Az informá ció s rendszert mindig a szervezeti struktú rá val és a tevékenység irá nyultsá gá val összhangban kell kialakítani. Tervezése, fejlesztése, működtetése és karbantartá sa folyamatos feladat. A hatékony informá ció s rendszer kialakítá sá nak há rom fő összetevője: • a menedzser, aki felhaszná lja az informá ció t, • maga az informá ció , mely rendszerezett adathalmaz a belső és kü lső folyamatokró l, • a technikai appará tus, mely összekapcsolja, integrá lja a kü lönböző alrendszereket. A szá mvitel ezen informá ció s rendszer kiépítésének egyik eszköze. Tartalmazza a megtörtént gazdasá gi események, illetve a mindenkori á llapot-koordiná tá k megfigyelését, mérését, értékelését, feljegyzését és azok feldolgozá sá t, egy erre a célra létrehozott zá rt rendszerben. A szá mviteli rendszer kialakítá sá t törvény szabá lyozza. A törvény tartalmazza a szá mviteli alapelveket, előírja az egyes gazdá lkodá si formá k beszá molá si és könyvvezetési kötelezettségeit, a közzététel és a könyvvizsgá lat követelményeit. A tová bbiakban az informá ció gazdá lkodá s két terü letének, az adatrendezés és nyilvá ntartá s, valamint a felhaszná lá s szervezésének néhá ny lényegi elemét emeljü k ki, a teljesség igénye nélkü l.

3.1. A gazdálkodási tevé kenysé g nyilvántartása 3.1.1. A számviteli rendszer alapelemei A funkcioná lis részterü letek működtetésének, a "gazdá lkodá s" döntés-előkészítésének alapvető informá ció bá zisa a szá mvitel. A kötelezően előírt és a vá llalkozá s sajá tossá gainak megfelelően kialakított nyilvá ntartá sok szolgá ltatjá k a szá mszerűsített informá ció kat a

35

gazdá lkodá s elemzéséhez valamint a döntést előkészítő modellek, matematikai mó dszerek alkalmazá sá hoz. A szá mviteli munka területeinek á ltalá nos é rtelmezé se: • gyakorlati tevékenység, mely való sá ghű képet ad a gazdasá gi szervezetek-rendszerek á llapotá ró l, mozgá sairó l, folyamatairó l, elemeinek vá ltozá sá ró l, • okmá nyok, dokumentumok, adatok ö sszessége, melyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek, • mó dszertan, melynek segítségével a mérés, feljegyzés valamint az informá ció képzés és szolgá ltatá s történik. A szá mviteli adatszolgá ltatá s részterü letei: • beszá moló rendszer, • önköltségszá mítá s, • könyvvitel, • bizonylati rend. A beszá moló rendszer a szá mvitel azon terü lete, melynek középpontjá ban az informá ció szolgá ltatá s á ll. A beszá moló rendszer tartalmazza a Mérleget, az Eredménykimutatá st és Kiegészítő mellékletet valamint esetenként az Ü zleti jelentést is. Az ö nkö ltségszá mítá s a kalkulá ció tá rgyá nak egységére jutó költség meghatá rozá sá t célozza. Mint dokumentumok összessége az utó kalkulá ció meghatá rozó eleme. A kö nyvvitel azokat a speciá lis eszközöket foglalja össze, melyek segítségével a gazdasá gi események adatai feldolgozható k. A napló , szá mla, összesítő-ellenörző kimutatá sok mellett tartalmazza a szá mlaelméleteket és az adatfeldolgozá s speciá lis mó dszereit is (egyszeres könyvvitel, kettős könyvvitel). A bizonylati rend foglalja rendszerbe a könyvviteli adatfeldolgozá s alapjá ul szolgá ló bizonylatokat, szabá lyozza a bizonylatok kezelését, biztosítja a pontossá g és a való sá ghűség feltételeit. A szá mvitel jellemzői: • megfigyelésének tá rgya a gazdá lkodó szervezetre jellemző események teljes sorozata, • alapvető mértékegysége a pénz, ezzel hozza közös nevezőre a gazdasá gi események hatá sait és teremt lehetőséget az összesítésre (a mérés sorá n haszná lja a természetes mértékegységet is), • minden pénzben kifejezhető gazdasá gi eseményt megszakítá s nélkü l, folyamatosan és tételesen tart nyílvá n, • zá rt rendszert alkot és automatikus ellenőrzést biztosít. A szá mviteli rendszer kialakítá sá nak á ltalá nos alapelvei: • vá llalkozá s folytatá sá nak elve: a vá llalkozá s a belá tható jövőben is fenn tudja tartani működését. Tehá t az elszá molá s rendje nem irá nyulhat és nem képezheti a felszá molá s alapjá t. A vagyon értékvá ltozá sá t az értékcsökkenés az értékvesztéssel csökkentett beszerzési, előá llítá si költség elszá molá sa jelenti. A vá llalkozá s megszűnése, csődeljá rá s kezdeményezése, á talakítá s, vagy a vá llalkozá s egy részének, vagy egészének értékesítése esetén az eszközöket nem a nyilvá ntartá si, hanem a piaci értéken kell figyelembe venni. • teljesítmény elv: a nyilvá ntartá sokban minden olyan gazdasá gi eseményt követni kell, amely hatá ssal lehet az eszközök - forrá sokra, illetve az eredmény alakulá sá ra.

36

• való disá g elve: azt jelenti, hogy a könyvvitelben rögzített, a beszá moló ban felvett tételek a való sá gban is megtalá lható k, viszonyítható k és kívü lá lló k á ltal is megá llapítható k legyenek (a való disá g elvének nélkü lözhetetlen kontrollja a leltá r). • vilá gossá g elve: a könyvvezetés, nyilvá ntartá s kü lső személy szá má ra is á ttekinthető érthető legyen. • kö vetkezetesség elve: a könyvvezetés, a beszá moló tartalma és formá ja egyik évről a má sikra á llandó , vagy legalá bb összehasonlítható legyen. • folytonossá g elve: egyrészt az évi zá ró adatoknak, és a következő évi nyitó adatoknak meg kell egyezni, má srészt a vá lasztható elszá molá si rend (pl. értékcsökkenési leírá s nem vá ltozhat). • ö sszevetés elve: egy adott időszak eredményét az azonos időszak alatt realizá lt á rbevétel és költség illetőleg rá fordítá s kü lönbsége adja. Az á rbevételt akkor kell elszá molni, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, fü ggetlenü l a pénzü gyi teljesítéstől. Lényege, hogy a bevételek és költségek ahhoz az időszakhoz kapcsoló djanak, amikor azok gazdasá gilag keletkeztek, felmerü ltek. • ó vatossá g elve: az eszközöket a feltehetően legalacsonyabb értéken, kötelezettségeket a vélhetően legmagasabb értéken kell szá mítá sba venni. • bruttó elszá molá s elve: az eszközöket és forrá sokat, az á rbevételt és költségeket teljes összegü kben kell elszá molni. • egyedi értékelés elve: az eszközöket és forrá sokat kü lön-kü lön kell értékelni. • időbeli elhatá rolá s elve: ha egy gazdasá gi esemény több évet érint, az á rbevételt és a költségeket is több évre kell elosztani. A szá mviteli törvény előírja a könyvvezetési kötelezettséget, melynek sorá n a gazdá lkodó , a tevékenysége sorá n előforduló gazdasá gi eseményekről folyamatos nyilvá ntartá st vezet. és ezt a naptá ri év végén lezá rja. A könyvvezetés mó dszere lehet egyszeres vagy kettős könyvvitel. Egyszeres könyvvitel a pénzbevételek és a pénzkiadá sok elszá molá sá ra épü lő, pénzforgalmi könyvvitel. A pénzbevételek és pénzkiadá sok nyilvá ntartá sá t szolgá lhatja a napló főkönyv, vagy pénztá rkönyv, esetleg má s, a követelményeknek megfelelő nyilvá ntartá s vezetése. A pénzforgalmi nyilvá ntartá s mellet nem nélkü lözhetők az u.n. kiegészítő, analitikus nyilvá ntartá sok. Példá ul: • vevőkkel szembeni követelések, • szá llító kkal szembeni tartozá sok, • nyilvá ntartá s a tá rgyi eszközökről, • egyéb, jogszabá lyokban előírt kötelezettségek. A tö rvé ny szerint egyszeres kö nyvvitelt vezethet:

37

• • • •

magá nszemély, szakcsoport, kistermelői szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség (kivéve a jogi képviseletet ellá tó munkaközösség), • jogi személyiség nélkü li gazdasá gi tá rsasá g (BT, KKT), ha éves nettó á rbevétele két egymá st követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot. Minden egyé b vá llalkozá s kettős kö nyvvitelt kö teles vezetni. A kettős könyvvitel törvény szerinti megfogalmazá sa: " A kettős kö nyvvitelt vezető gazdá lkodó a kezelésében, illetve tulajdoná ban lévő eszkö zö kről és azok forrá sairó l, tová bbá a gazdasá gi mű veletekről olyan kö nyvviteli nyilvá ntartá st kö teles vezetni, amely az eszkö zö kben (aktívá kban) és a forrá sokban (passzívá kban), valamint a sajá t tőkében bekö vetkezett vá ltozá sokat a való sá gnak megfelelően, folyamatosan, á ttekinthetően kimutatja." A tová bbiakban kettős könyvvitel alapfogalmaival és alapvető mó dszereivel foglalkozunk a teljesség igénye nélkü l. 3.1.2. A vállalati vagyon fogalma, a vagyonmé rleg Egy vá llalkozá snak feladatai, céljai megvaló sítá sá hoz anyagi javakkal kell rendelkeznie. A vá llalkozá s rendelkezésére á lló anyagi és nem anyagi (immateriá lis) javak összességét vagyonnak nevezzü k. A vagyontá rgyakat - anyagi javakat - kétféle formá ban kell nyilvá ntartani: egyrészt az ú jratermelési folyamatban betöltött szerepü k szerint, má srészt eredetü k (szá rmazá suk) szerint. Ha az anyagi javakat fajtá juk, gazdá lkodá sban betöltött szerepü k szerint vizsgá ljuk, eszközökről beszélü nk (aktívá k "A"). Ha az anyagi javakat eredetü k, szá rmazá suk szerint vizsgá ljuk, forrá sokró l beszélhetü nk (passzívá k "P"). Vagyonmérleg az aktívá kat, a passzívá kat és a vá llalati nettó vagyont ( az aktívá k és passzívá k értékének a kü lönbségét ) mutatja.

Nettóvagyon (tulajdonosi sajá t tőke) = Aktívá k -

Ö sszes aktívá k = Ö sszes passzívá k + Nettóvagyon Passzívá k

Az eszközök és forrá sok ugyanannak a vagyonnak két szempont szerinti csoportosítá sá t jelentik, ami egyben a kétféle csoportosítá s végösszegének azonossá gá t is feltételezi. Az eszközök és forrá sok szá mszerű egyezősége folyamatos követelmény, egyben a vá llalkozá s eredményességének tü kre. A könyvviteli mérleg biztosítja a hiteles informá ció t a vá llalkozá s vagyoni helyzetéről. Eszkö zö k fogalma é s csoportosítá sa Az eszközöket a könyvvitel két nagy csoportra bontja: • befektetett eszközök,

38

• forgó eszközök. Befektetett eszkö zö k közvetlenü l vagy közvetve, tartó san szolgá ljá k a vá llalkozá s működését. (Egy évnél hosszabb ideig.) A befektetett eszközök köre: • immateriá lis javak, • tá rgyi eszközök, • befektetett pénzü gyi eszközök. Forgóeszkö zö k közvetlenü l vagy közvetve, rövid ideig szolgá ljá k a vá llalkozá s tevékenységét, az ú jratermelési folyamatban azonnal felhaszná lá sra, értékesítésre kerü lnek. A forgó eszközök köre: • készletek, • követelések, • értékpapírok, • pénzeszközök. Forrá sok fogalma é s csoportosítá sa A vá llalkozá si vagyon eredete (szá rmazá sa) szerint keletkezhet az alapítá skor, a működése sorá n kialakuló gazdasá gi kapcsolatokbó l és a tevékenység sorá n élért eredményből. A forrá sok csoportjai: • sajá t forrá s, • idegen forrá s, • eredmény. Sajá t forrá s fogalmá ba tartoznak a vá llalkozá s alapítá skor meglévő, á llandó haszná latú anyagi javak és ezek bővítése az elért eredményből. Sajá t forrá sok: • jegyzett tőke, • tőketartalék, • eredménytartalék, • előző időszak á thozott vesztesége, • mérleg szerinti eredmény. Idegen forrá snak tekintjü k azokat az anyagi javakat, melyeket a vá llalkozá s má s gazdá lkodó szervezetektől, intézményektől, egyénektől időlegesen á tvesz, visszafizetési kötelezettséggel haszná l (az idegen forrá st tartozá snak is nevezik). Idegen forrá sok időbeli csoportosítá sa: • rövid lejá ratú tartozá sok, • hosszú lejá ratú tartozá sok. Idegen forrá sok eredet szerinti csoportosítá sa: • á llami tá mogatá sok, visszafizetési kötelezettséggel, • banki hitelek, • vá llalatokkal, intézményekkel szembeni kötelezettségek, • dolgozó kkal szembeni kötelezettségek. Eredmé ny, mint forrá s a gazdá lkodá si időszak zá rá sakor kerü l felosztá sra. Elvileg tartalmazza a sajá t forrá s növelésének és az idegen forrá s fedezetének lehetőségét is. A vá llalkozá s vesztesége a meglévő sajá t forrá sokat csökkenti.

39

3.1.3. Kö nyvviteli mé rleg A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatá s, amely adott naptá ri időpontra forduló napra - vonatkoztatva a vá llalkozá s eszközeit és forrá sait pénzértékben tü krözi. A mérleg két oldala és képlete: Eszkö zö k

A

Forrá sok

=

P

(Aktívá k)

(Passzívá k)

A mérleg á ltalá nos formá ja: AKTÍVÁ K Mérleg, 199... januá r 1. PASSZÍVÁ K ESZKÖ ZÖ K FORRÁ SOK Megnevezés

É rték eFt

Megnevezés

É rték eFt

Befektetett eszközök Forgó eszközök -

90 000 50 000

Sajá t forrá sok Idegen forrá sok Eredmény (nyereség)

85 000 39 000 16 000

Eszközök összesen

140 000

Forrá sok összesen

140 000

Alá írá s: ......................

Dá tum: ..................

A vá llalkozá s vagyoná nak eszközök és forrá sok szerinti csoportosítá sa: Eszkö zö k Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Aktív időbeli elhatá rolá sok

Forrá sok Sajá t tőke

Céltartalékok

Kötelezettségek

Passzív időbeli elhatá rolá sok

40

Az eszkö zö k és források részletezése a kö nyvviteli mérlegben: Eszkö zö k (Aktívá k) A./ Befektetett eszkö zö k I. Immateriá lis javak - vagyoni értékű jogok - ü zleti, vagy cégérték - szellemi termékek - kísérleti fejlesztés aktivá lt értéke - alapítá s, á tszervezés aktivá lt értéke II. Tá rgyi eszkö zö k - ingatlanok - műszaki berendezések, gépek, já rművek - egyéb berendezések, felszerelések - beruhá zá sok - beruhá zá sra adott előlegek III. Befektetett pé nzügyi eszkö zö k - részesedések - értékpapírok - adott kölcsönök - hosszú lejá ratú bankbetétek B./ Forgóeszkö zö k I. Ké szletek - anyagok - á ruk - készletre adott előlegek - á llatok - befejezetlen termelés és félkész termékek - késztermékek II. Kö vetelé sek - á ruszá llítá sbó l és szolgá ltatá sbó l (vevők) - vá ltó követelések - jegyzett, de még be nem fizetett tőke - alapító kkal szembeni követelések - egyéb követelések III. É rté kpapírok - eladá sra vá sá rolt kötvények - sajá t részvények, ü zletrészek, eladá sra vá sá rolt részvények - egyéb értékpapírok

41

IV. Pé nzeszkö zö k - pénztá r, csekkek - bankbetétek C./ Aktív időbeli elhatá rolá sok

Forrá sok (Passzívá k) D./ Sajá t tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Előző évről á thozott veszteség V. Mérleg szerinti eredmény E./ Cé ltartalé k - céltartalék a vá rható veszteségekre - céltartalék a vá rható kötelezettségekre - egyéb tartalék F./ Kö telezettsé gek I. Hosszúlejá ratú kö telezettsé gek - beruhá zá si és fejlesztési hitelek - egyéb hosszú lejá ratú hitelek - hosszú lejá ratra kapott kölcsönök - tartozá sok kötvénykibocsá tá sbó l - alapító kkal szembeni kötelezettségek - egyéb hosszú lejá ratú kötelezettségek II. Rö vidlejá ratú kö telezettsé gek - vevőtől kapott előlegek - kötelezettségek á ruszá llítá sbó l, szolgá ltatá sbó l (szá llító k) - vá ltó tartozá sok - rövidlejá ratú hitelek - rövidlejá ratú kölcsönök - egyéb rövidlejá ratú kötelezettségek G./ Passzív időbeli elhatá rolá sok Eszkö zö k tartalma: Eszközök, mint a vá llalkozá s vagyoná nak konkrét megjelenési formá i:

42

A./ Befektetett eszkö zö k A befektetett eszközök tartó san, de legalá bb egy éven tú l szolgá ljá k a vá llalkozá si tevékenységet. Immateriá lis javak közétartoznak: − vá sá rolt, vagy apportként kapott vagyoni értékű jogok (bérleti, haszonélvezeti, szolgalmi, koncesszió s), − a vá sá rolt ü zleti vagy cégérték (valamely ú jonnan vá sá rolt cég goodwill-e), − a sajá t előá llítá sú szellemi termékek (talá lmá ny, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelemben részesü lő szoftver termékek, monopolizá lt termékek know-how-já nak és gyá rtá si eljá rá si költségeinek összessége), − a jövőben hasznosuló kísérleti fejlesztés aktivá lt értéke (alapkutatá s, alkalmazott kutatá s, kísérleti fejlesztés, prototípus előá llítá sa, technoló giai fejlesztés költsége), − alapítá s, á tszervezés aktivá lt értéke (a tevékenység megkezdését megelőzően vagy á tszervezésével kapcsolatban felmerü lt, feltehetően csak több év á rbevételében megtérü lő rá fordítá sok. Tá rgyi eszkö zö k : − a hagyomá nyosan á lló eszköznek nevezett vagyontá rgyakat, beruhá zá sokat és azokat a fogyó eszközöket, amelyek egy évnél hosszabbidőtartam alatt haszná ló dnak el. (A tá rgyi eszközök közé tartozik a nemzetközi szá mviteli gyakorlatnak megfelelően a beruhá zó szá llító nak adott pénzbeli előleg is.) A tá rgyi eszközök rendszerével a tová bbiakban részletesen foglalkozunk. Befektetett pé nzügyi eszkö zö k: − a szá mviteli törvény á ltal bevezetett ú j eszközcsoport, mely tartalmazza azokat az értékpapírokat, kötvényeket, kölcsönadott pénzeszközöket, amelyeket a vá llalkozó azzal a céllal fektet be má s vá llalkozá sná l, hogy kamatra, vagy osztalékra tegyen szert, illetve befolyá solá si, irá nyítá si, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

B./ Forgó eszkö zö k Ha az eszközök nem tartó san, tehá t egy évet nem meghaladó an szolgá ljá k a vá llalkozá si tevékenységet, akkor azok forgó eszköznek minősü lnek. A forgóeszkö zö k csoportjai: − készletek − követelések − értékpapírok − pénzeszközök A forgó eszközök közü l a készletek tá rgyiasult eszközök, abban kü lönböznek a tá rgyi eszközöktől, hogy egy éven belü l felhaszná ló dnak. Ezeket haszná latba vételü kkor teljes összegü kben anyagköltségként kell elszá molni.

A készletek további csoportosítása: a./ vá sá rolt ké szletek − anyagok (alap-, segéd-, ü zem- és fűtőanyag, tartalék alkatrészek, szerszá mok, műszerek, berendezési tá rgyak, munkaruhá k, védőruhá k, gyá rtó eszközök, stb.),

43

− − − −

á ruk (kereskedelmi készletek), betétdíjas göngyölegek, alvá llalkozó i teljesítmények, készletekre kifizetett előlegek.

b./ sajá t termelé sű ké szletek − késztermékek, − félkész termékek, − befejezetlen termékek.

C./ Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatá rolá sok az összemérés elvének - a szá mvitel egyik alapelve alkalmazá sá bó l következnek. Egyszerűsített lényege, hogy a bevételeket és a költségeket abban az időszakban kell az eredmény javá ra, illetve terhére elszá molni, amely időszakban azok a gazdasá gi tevékenység sorá n keletkeztek, fü ggetlenü l azok pénzü gyi rendezésétől (szá mlá zott, vagy nem szá mlá zott voltá tó l). Aktív időbeli elhatá rolá s, ha a pénzü gyi teljesítés megtörtént, de a kifizetett összeg egy része vagy egésze a következő évet terheli és az olyan bevétel is, amelyet csak a mérleg forduló napja utá n lehet leszá mlá zni, azt követően esedékes, de a lezá rt időszakot illeti, annak költségfedezetét jelenti.

Források tartalma: A forrá sok csoportosítá sá nak alapelve, hogy a forrá s véglegesen, vagy csak á tmenetileg á ll a vá llalkozó rendelkezésére. Sajá t tőke − az a rész, amit a vá llalkozó k, tulajdonosok bocsá tanak véglegesen a vá llalkozá s rendelkezésére. Cé ltartalé k − mint lehetőség a következő években jelentkező tényleges veszteségek fedezetének biztosítá sa. (Veszteség elszá molá sokat követően meg kell szü ntetni és mint egyfajta "egyéb bevételt" fel kell haszná lni az eredmény növelésére.) Adó zá s szempontjá bó l az eredményt csökkentő céltartalékot csak korlá tozottan lehet szá mítá sba venni. Kö ltsé gek − a vá llalkozá s hosszabb vagy rövidebb lejá ratra ténylegesen igénybevett kü lső forrá sai. A beruhá zá si és fejlesztési hitelek, kölcsönök mellett kü lön tételként kell kimutatni azt az összeget, melyet az alapító k nem jegyzett tőkeként, vagy tőketartalékként, hanem példá ul a veszteség fedezésére,visszafizetési kötelezettséggel adtak. Itt kell szerepeltetni az alapító knak já ró osztalék, részesedés összegét is. Passzív időbeli elhatá rolá sokat − az összemérés elvének érvényesítését jelenti, tartalma a mérleg forduló napja előtt leszá mlá zott és befolyt olyan összegek, melyek rá fordítá s oldala (teljesítés, költségek) a követő időszakban jelentkeznek. Ide tartoznak azok a tételek is melyek költségként má r felmerü ltek, de elszá molá suk a mérleg forduló napja utá n vá lik esedékessé.

Eredménykimutatás - eredménykategó riák

44

Az eredménykimutatá s a vá llalkozó mérleg szerinti - a vá llalkozó ná l maradó adó zott eredményének megá llapítá sá t tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulá sá t mutatja be. (Szá mviteli tv. 43. §. 1.) Az eredménykategó riá k az eredménykimutatá sban összefü ggő rendszerben jelennek meg (3.1. á bra).

3.1. á bra A mé rleg szerinti eredmé ny ö sszetevői 3.1.4. A leltár A leltá r olyan tételes, jegyzékszerű kimutatá s, mely a vá llalkozá s anyagi javait összetétel (eszköz) és eredet (forrá s) szerint egy adott időpontra vonatkozó an mennyiségben és/vagy értékben részletesen felsorolja. A leltá r mindig egy időpontra vonatkozik (a leltá r forduló napja). Az elkészítés időpontja szerint megkü lönböztetü nk nyitó leltá rt (a tevékenység megkezdésekor készü l) és zá ró leltá rt (a gazdasá gi év szá madá sainak zá rá sakor készü l). A leltá r mint könyvviteli okmá ny az eszközök és forrá sok részletes felsorolá sá n tú l tartalmazza a forduló nap megjelölését, a leltá rozá sért felelős személyek alá írá sá t, az alá írá sok időpontjá t. A leltá r a könyvviteli mérleg legfontosabb alapokmá nya (alapbizonylata) és egyben a mérlegkészítés egyik lehetséges mó dja. 3.1.5. A bizonylat fogalma, tartalma A bizonylat, egy gazdasá gi eseményről készített hiteles okmá ny. A könyvelés alapszabá lya: bizonylati elv - könyvelni csak bizonylat alapjá n lehet. Gazdasá gi esemény, bizonylat és könyvelés összefü ggése: Gazdasá gi esemény ⇒ Bizonylat ⇒ Könyvelés ⇒ Ö sszesítő kimutatá s

A bizonylat tartalmi és

formai követelménye:

45

• • • • • • • •

a gazdasá gi esemény rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazá sa, a vagyon mennyiségi és értékbeni vá ltozá sá nak pontos rögzítése, a bizonylat megnevezése, a bizonylat sorszá ma, a bizonylat kelte, a kiá llító szervezet megnevezése, a kiá llító alá írá sa, az utalvá nyozó , á tadó , á tvevő, ellenőrző személy alá írá sa (meghatá rozott esetekben cégszerű alá írá s).

A bizonylatok csoportosítható k az adatfeldolgozá sban betöltött szerepü k szerint: • elsődleges bizonylatok (alapbizonylatok), melyek a gazdasá gi eseményről először kerü lnek kiá llítá sra, • má sodlagos bizonylatok, melyek az adatfeldolgozá s sorá n, az elsődleges bizonylatok alapjá n készü lnek. A bizonylati rendszerre vonatkozó előírá sokat Bizonylati Szabá lyzatban kell rögzíteni.

3.2. A gazdasági mű veletek alaptípusai, a kö nyvvitel ré szterületei 3.2.1. Gazdasági mű veletek, elszámolások Gazdasá gi művelet = gazdasá gi esemény, az eszközök és forrá sok vá ltozá sá nak (forgalmá nak) egyes mozzanatai. A könyvviteli mérlegre gyakorolt hatá s alapjá n a gazdasá gi műveletek négy alapvető típusá t kü lönböztetjü k meg: • eszkö zö k helycseréje - kizá ró lag az eszközök összetételében jelentkezik vá ltozá s, az egyik eszköz növekedését egy má sik eszköz azonos mértékű csökkenése teszi lehetővé, • forrá sok helycseréje - kizá ró lag a forrá sok összetételében jelentkezik vá ltozá s, az egyik forrá s csökkenése mellett azonos mértékben növekszik egy má sik forrá s, • eszkö zö k és forrá sok nö vekedése - a gazdasá gi művelet egyidejűleg és azonos összeggel növeli az eszközök és forrá sok értékét, • eszkö zö k és forrá sok csö kkenése - a gazdasá gi művelet egyidejűleg és azonos mértékben csökkenti az eszközök és forrá sok értékét. A könyvviteli elszá molá si rendszer részterü letei: Szá mlasoros elszá molá s ⇒ az anyagi javak és vá ltozá saik vagyonrészek szerinti értékbeni nyilvá ntartá sa. A gazdasá gi események folyamatos nyilvá ntartá sá ra a Mérleg nem alkalmas. Az eszközöket és forrá sokat a Mérlegből kiemeljü k és á llomá nyukat és, valamint a gazdasá gi események okozta vá ltozá saikat fajtá nként kü lön-kü lön könyveljü k: az e célra szolgá ló eszköz a kö nyvviteli szá mla. A mérleg és a könyvviteli szá mla á ltalá nos kapcsolata: Eszközök Mérleg 199... ............... ....

Forrá sok

46

T

Eszkö z szá mlá k

NYITÓ egyenleg NÖ VEKEDÉ SEK

K

T

CSÖ KKENÉ SEK

+

Forrá s szá mlá k

CSÖ KKENÉ SEK

-

K

NYITÓ egyenleg NÖ VEKEDÉ SEK

-

+

Idősoros elszá molá s ⇒ a gazdasá gi események időrendi sorrendben történő nyilvá ntartá sa. Az idősoros elszá molá s könyvviteli eszköze a napló . A napló nak tartalmaznia kell: − az időpontot, − a sorszá mot, − a hivatkozá sokat, − a tartozik és követel szá mla megnevezését, − a gazdasá gi esemény tömör tartalmá t (szöveges rész), − a könyvelt összeg tartozik és követel részét. A napló á ltalá nos formá ja: NAPLÓ, 199.. .................. hó Sorszá m

Nap

Tartozik szá mla

Követel szá mla

Szöveg

TARTOZIK

KÖ VETEL

összeg Á thozat:

Á tvitel: A szá mlasoros és az idősoros elszá molá s informá ció tartalmá t tekintve egymá st kiegészítő nyilvá ntartá si rendszer (a gazdasá gi műveletek teljes körű, de eltérő szempontok szerinti rögzítése). Mindkét elszá molá s történhet szintetikusan ( összevontan, kizá ró lag értéken) és analitikusan (részletesen, mennyiségiben és értékben). Analitikus elszá molá s ⇒ a gazdasá gi eseményekről vezetett részletes nyilvá ntartá s, tartalmazza az eszközök mennyiségi és értékvá ltozá sait a könyvvitel á ltalá nos szabá lyai szerint. Az analitikus nyilvá ntartá s szerteá gazó és inhomogén rendszer, melynek felépítése, formá ja attó l fü ggően vá ltozó lehet, hogy melyik fajta eszköz illetve forrá s analitikus nyilvá ntartá sá t szolgá lja. Példá k: Az analitikus nyilvá ntartá s néhá ny jellemző szá mlatípusa Raktá ri készletnyilvá ntartó (fejlap): Nyilvá ntartá si szá m: Megnevezés: ITJ szá m: Dá tum

min: Bizonylatszá m

Főkönyvi szá mlaszá m: Méret: Készlet max: Honnan Hová

Elszá moló egységá r: Bevétel

Minőség:

Mennyiségi egység: Kiadá s

Oldalszá m:

Raktá ri elhelyezés: Raktá r jele: Készlet

Tétel szá m

47

Á thozat:

Á tvitel:

ANYAGKÖ NYVELÉ SI SZÁ MLALAP Min. készlet: Max. készlet: É v:

Oldalszá m:

199....

Raktá ri elhelyezés:

Mennyiségi egység:............ Kelt Szöveg Mennyiség

Egységá r É rték

VEVŐK É S SZÁ LLÍTÓK EGYÉ NI FOLYÓSZÁ MLÁ JA É v: 199..... Oldalszá m:............ Szá mlaszá m:.............. Kelt Hó

Szöveg

Forgalom

Nap

Egyenleg

Tartozik Követel Tartozik Követel

Szintetikus elszá molá s ⇒ a gazdasá gi események összevont, értékbeni rögzítése. Az analitikus és a szintetikus elszá molá s egymá sra épü lő nyilvá ntartá si rendszer. Az analitikus és a szintetikus könyvelés kapcsolatá t az ú gynevezett feladá sok teremtik meg. A feladá s az analitikus könyvelés adatainak csoportosítá sa és összesítése, valamint á tadá sa a szintetikus könyvelés céljá ra. Az egyes részterü letek összefoglalá sa: KÖ NYVVITEL SZÁ MLASOROS elszá molá s SZINTETIKA

ANALITIKA

IDŐSOROS elszá molá s SZINTETIKA

ANALITIKA

48

3.2.2. Számlaelmé letek Egy gazdá lkodá si időszak kezdőpontjá hoz tartozó nyitó mérlegből az időszak végpontjá hoz kapcsoló dó zá ró mérleghez ú gy jutunk, hogy minden gazdasá gi esemény hatá sá val mó dosítjuk a Mérleget. Ennek gyakorlati megoldá sa érdekében könyvviteli szá mlá kra bontjá k a mérlegsorokat és ezen szá mlá kon végzik folyamatosan a könyvviteli munká t. A főkönyvi szá mlá k kialakítá sa szü kségesséteszi: − az alkalmazott szá mlafajtá knak, − a könyvelés szabá lyainak, − az alapvető szá mlakapcsolatoknak meghatá rozá sá t és rendszerezését. A főkönyvi szá mla á ltalá nos formá já t tekintve, a mérleghez hasonló kétoldalú kimutatá s, amelynek egyik oldalá n a növekedést, má sik oldalá n a csökkenést szá moljuk el. (hagyomá nyosan a szá mla bal oldalá t tartozik, jobb oldalá t pedig kö vetel oldalnak nevezik, a jelenlegi könyvviteli elszá molá sban a hagyomá nyos elnevezés és a szá mlá kon vezetett gazdasá gi műveletek között semmiféle kapcsolat nincs). Főkönyvi szá mlá k á ltalá nos formá ja: Tartozik oldal Sorszá m

KÉ TOLDALAS SZÁ MLA Ö sszeg

Dá tum H Szöveg

Sorszá m

Dá tum

Követel oldal H Szöveg Ö sszeg

EGYOLDALAS, KÉ THASÁ BOS SZÁ MLA Sorszá m

Dá tum

H

Szöveg

TARTOZIK

KÖ VETEL

EGYOLDALAS, HÁ ROMHASÁ BOS SZÁ MLA Sorszá m

Dá tum

H Szöveg

TARTOZIK

KÖ VETEL

Egyenleg

EGYOLDALAS, Ö THASÁ BOS SZÁ MLA Sorszá m

Dá tum

H

Szöveg

Tartozik Követel

Forgalom

Egyenleg

Tartozik Követel

Ké tszá mlasoros elszá molá s: A könyvelés eszköz és forrá s szá mlá kon történik (3.2.á bra). A szá mlarendszer alapmodellje: A (aktívá k) = P (passzívá k) A gazdasá gi műveletek alaptípusainak megfelelő vá ltozá sok: • eszközök helycseréje A + x1 - x2 = P ⇒ P = A • forrá sok helycseréje A = P + x2 - x2 ⇒ A = P

49

• eszközök és forrá sok növekedése A + x3 = P + x3 • eszközök és forrá sok csökkenése A - x4 = P - x4

⇒ A’ = P’ ⇒ A" = P "

3.2. á bra A né gy alapvető mű velet ké tszá mlasoros kö nyvelé se Né gyszá mlasoros elszá molá s: A négyszá mlasoros elszá molá s az eszköz és forrá s szá mlá k mellett költség és eredmény szá mlá kat is alkalmaz (3.3.á bra). A költség és eredmény szá mlá k vezetése a gazdá lkodá si időszak költség, bevétel és eredmény alakulá sá nak folyamatos megfigyelését és elemzését teszi lehetővé. A négyszá mlasoros elszá molá s á ltalá nos modellje: A - P = B - K, illetve A + K = P + B. ahol: K - költségszá mlá k, B - eredményszá mlá k.

50

3.3.á bra A né gy alapmű velet né gyszá mlasoros kö nyvelé se 3.2.3. A kö nyvviteli számlák rendszerezé se Szá mlakeret alatt a könyvviteli elszá molá sok sorá n alkalmazandó szá mlá k egységes, következetesen felépített rendszerét értjü k. A szá mlakeret egy adott orszá gban kiadható kötelező erővel vagy ajá nlá s formá já ban, attó l fü ggően, hogy az á llam milyen szerepet tölt be a gazdasá g irá nyítá sá ban. A szá mlakeretnek há rom fő típusa kü lönböztethető meg: • Nemzetgazdasá gi Szá mlakeret, • Á gazati Szá mlakeret, • Vá llalati Szá mlarend. A vá llalati szá mlarend, mint alkalmazott szá mlakeret tartalma: • minden szá mla szá mjele és megnevezése, • a szá mla tartalma, • a szá mlá hoz kapcsoló dó analitikus nyilvá ntartá s rendszere és tartalma, • a szá mlá khoz kapcsoló dó könyvviteli feladá s hatá rideje. A szá mlá k tagolá sá ná l és jelölésénél a gyakorlatban a numerikus jelölési mó dot, decimá lis tagolá st alkalmaznak.

51

Példa: A szá mlá k decimá lis tagolá sa 1. 1.2. 1.2.1. 1.2.1.1 1.2.1.1.1.

Befektetett eszközök Ingatlanok É pü letek Ü zemi épü letek .........................

(SZÁ MLAOSZTÁ LY) (SZÁ MLACSOPORT) (SZÁ MLA) (ALSZÁ MLA) (RÉ SZLETEZŐ SZÁ MLA)

A szá mlaosztá lyok és a Mérleg kapcsolata: ESZKÖ ZÖ K 1. szá mlaosztá ly Befektetett eszkö zö k 2. szá mlaosztá ly Ké szletek 3. szá mlaosztá ly Pé nzügyi elszá molá sok Eszközök főösszege:

MÉ RLEG FORRÁ SOK 4. szá mlaosztá ly Sajá t forrá sok Idegen forrá sok Forrá sok főösszege:

Az első négy szá mlaosztá ly közvetlenü l kapcsoló dik a Mérleghez. A többi szá mlaosztá ly kapcsolata közvetve érvényesü l. ( Mérlegkészítéskor - a rendező tételek elszá molá sakor - a költségszá mlá k egyenlege egy eszközszá mlá ra, az eredményszá mlá k egyenlege egy forrá sszá mlá ra kerü l.) Tová bbi szá mlaosztá lyok: Kö ltségszá mlá k 5. szá mlaosztá ly a költségek kö ltsé gnemek szerinti összesítése, 6. szá mlaosztá ly a költségek kö ltsé ghelyek szerinti alakulá sa, 7. szá mlaosztá ly a költségek kö ltsé gviselők szerinti alakulá sa. Eredményszá mlá k 8. szá mlaosztá ly a rá fordítá sok összesítése, 9. szá mlaosztá ly a hozamok összesítése. 3.2.4. A kö nyvelé si munka általános menete A könyvvitel egyes részterü letei szorosan egymá sra épü lnek, egymá st kiegészítik és összefü ggő rendszert alkotnak. (3.4. á bra)

52

3.4. á bra A kö nyvviteli munka á ltalá nos menete Forrá s: Baricz - Ró th: Kö nyvviteltan AULA Kiadó Bp. 1994 A könyvelés a nyitá ssal indul (Nyitó mérleg összeá llítá sa) és a zá rá ssal (Zá ró mérleg összeá llítá sa) fejeződik be. Ez teremti meg az egyes gazdá lkodá si időszakok közötti kapcsolatot. Nyitó mérleg a gazdá lkodá si időszak indítá sakor a könyvviteli szá mlá k megnyitá sá nak az alapja. Főkö nyvi kivonat a főkönyvi szá mlá k Tartozik és Követel forgalmá nak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése. A főkönyvi kivonat forgalom rovatpá rjá t pró bamérlegnek, egyenleg rovatpá rjá t nyersmérlegnek is nevezik. A főkönyvi kivonat á ltalá nos sémá ja: FŐKÖ NYVI KIVONAT 199.... ................... .... Sor- Szá mlá k FORGALOM EGYENLEG szá m megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel

Ö sszesen Forgalmi kimutatá s a főkönyvi szá mlá k nyitó egyenlegének, időszaki forgalmá nak és zá ró egyenlegeinek egy adott időpontban történő összesítése. Á ltalá nos sémá ja: 53

FORGALMI KIMUTATÁ S Sorszá m

Szá mlá k

Nyitó egyenleg

199.. .................. ..... Időszaki forgalom

Zá ró egyenleg

Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel

Ö sszesen

Zá ró mérleg összeá llítá sa egy-egy időszak könyvviteli tevékenységének összegzését jelenti. A könyvviteli zá rlat célja: − a vá llalkozá s adott időponti vagyoni á llapotá nak megá llapítá sa, − a gazdá lkodá s időszaki eredményének megá llapítá sa, − adatszolgá ltatá s elemzési értékmutató k szá mítá sá hoz. Az informá ció szolgá ltatá s összesített formá ja a Beszá moló . A Beszá moló legfontosabb részei: − a Mérleg, − az Eredménykimutatá s, − a Kiegészítő mellékletek.

3.3. Információ felhasználás - controlling A vá llalkozá st mint működő rendszert irá nyított és irá nyító alrendszerre bonthatjuk. Az irá nyított alrendszert értelmezhetjü k funkcioná lis részterü letek összességeként is (működését, fejlődését, az irá nyító alrendszernek kell összehangolni és biztosítani). Az irá nyító alrendszer is tová bb bontható részrendszerekre. Ennek egyik lehetséges vá ltozata: − informá ció - kommuniká ció , − döntés-előkészítő - tervező, − döntéshozó - szervező, − végrehajtó - ellenőrző ré szrendszerek. Az irá nyító alrendszer és részrendszereinek feladata tehá t két oldalró l közelíthető. Egyrészt a meglévő erőforrá sok eredményes működtetése a tőkebefektetés, a transzformá ció és a jövedelemtermelés funkcioná lis részterü letein, má srészt ennek megalapozá sa, hosszabb tá von a dinamikus fejlődés biztosítá sa. A ké t terület: • korrektív munkaszervezés és • preventív, racioná lis innová ció közü l nem véletlenü l a gazdasá gi szerkezet á talakulá sa és a piacgazdá lkodá s szerveződése keretében az utó bbi kap nagyobb hangsú lyt. Mindkét terü let működésének egyik meghatá rozó eleme az informá ció s - kommuniká ció s részrendszer. A piacgazdasá g működése a vá llalkozá sok életében az informá ció k tartalmá t és szerepét az öná lló tőkeerő szintjére emelte. Az informá ció nem önmagá ban, hanem célirá nyos

54

felhaszná lá ssal vá lik tőkeerővé. Az informá ció kkal "gazdá lkodni" kell. Az informá ció gazdá lkodá s fejlesztésének terméke a controlling. A controlling koncepció ja az utó bbi 15-20 évi szervezés- és vezetés tudomá nyi elemzéseknek és a gyakorlatkövető igények összevetésének az eredménye. É rtelmezése az elméletben és a gyakorlatban egyará nt fogalmi és tartalmi eltéréseket mutat. A bizonytalansá gok nem érintik azt a mindinká bb elfogadott meghatá rozá st, hogy: a controlling, mint tevékenység - funkcioná lis szempontbó l - a vezetés alrendszere, mely összehangolja, koordiná lja a tervezést, az ellenőrzést és az informá ció -ellá tá st. A controlling helyét a vezetési rendszeren belü l a 3.5. á bra érzékelteti.

3.5. á bra Controlling é s a vezeté si rendszer A controlling rendszert mindig egyedileg, a vá llalkozá s sajá tossá gait figyelembe véve kell kialakítani. Az, hogy kü lön controlling szervezeti egység, vagy controller munkatá rs alkalmazá sa, vagy "csak" a vezetői munka controlling szemléletű alakítá sa célszerű, a vá llalkozá s méretének, működési terü letének fü ggvénye. Lényeg a gazdá lkodá s funkcioná lis részterü leteinek hatékony döntés-előkészítése.

55

A controlling rendszer kialakítá sá t és működését befolyá soló tényezőket mutatja a 3.6. á bra. 3.6. á bra Controlling rendszer kialakítá sá nak külső é s belső befolyá solóté nyezői

A controlling kialakítá sá nak legfontosabb elemei: • vezetésorientá lt szá mvitel, • tervezési és ellenőrzési rendszer, • controlling szervezet. A vezetésorientá lt szá mvitel kialakítá sa az első lépés egy korszerű controlling rendszer felépítésénél. A hagyomá nyos, alapvetően regisztratív jellegű szá mvitel nélkü lözhetetlen, de nem elégséges informá ció bá zisa a vezetésnek. a tényadatok rögzítésén tú lmenően szü kség van azok jövőorientá lt feldolgozá sá ra is. A vezetésorientá lt szá mvitel ez utó bbit tekinti elsődlegesnek. A tervezési és ellenőrzési rendszer a controlling tevékenység kiemelt része. A tervezés sorá n kell kijelölni a célokat és meghatá rozni az elérésü khöz szü kséges eszközöket és intézkedéseket. Ez nem egyszeri feladat. Folyamatosan értékelni kell a környezeti vá ltozá sokat. A tervezést tehá t ki kell egészíteni a folyamatos ellenőrzéssel, mely felméri és értékeli a végrehajtá s feltételeit, a megvaló sítá s helyzetét és az elért eredményeket. A controlling hangolja össze és működteti a tervezési és ellenőrzési rendszert. A controlling munka nem végezhető elszigetelten. A vá llalkozá s egészét á tfogó egységes szemléletű és folyamatos munká ra van szü kség. Ennek megfelelő keretet, szervezetet kell talá lnia, amely jó l illeszkedik az alaptevékenységhez, elegendő hatá skörrel rendelkezik, nem kap döntéshozó szerepet, de mint döntés-előkészítő meghatá rozó a vezetés szá má ra. 56

3.4. Fogalmak ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

szá mvitel, egyszeres könyvvitel, kettős könyvvitel, vagyon, vagyonmérleg, eszközök, forrá sok, könyvviteli mérleg, immateriá lis javak, tá rgyi eszközök, forgó eszközök, eredménykimutatá s, leltá r, bizonylat,

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

szá mlasoros elszá molá s, idősoros elszá molá s, könyvviteli napló , szintetikus elszá molá s, analitikus elszá molá s, kétszá mlasoros elszá molá s, négyszá mlasoros elszá molá s, szá mlarend, nyitó mérleg, főkönyvi kivonat, zá ró mérleg, gazdasá gi művelet, controlling.

3.5. Á ttekintő ké rdé sek 24) 25) 26) 27) 28) 29) 30) 31) 32) 33) 34) 35) 36) 37) 38) 39) 40) 41) 42)

Hogyan értelmezhető az informá ció mint gazdá lkodá s egyik erőforrá sa ? Mit értü nk szá mvitel alatt ? Melyek a szá mviteli munka részterü letei ? Melyek a szá mviteli rendszer kialakítá sá nak alapelvei ? Mit értü nk egyszeres és kettős könyvvitel alatt ? Hogyan értelmezzü k a vá llalati vagyon fogalmá t, és mit tartalmaz a vagyonmérleg ? Hogy csoportosíthatjuk a vá llalkozá s eszközeit ? Milyen forrá sokkal rendelkezik egy vá llalkozá s ? Hogyan épü l fel a könyvviteli mérleg ? Milyen informá ció t tartalmaz az eredménykimutatá s ? Mi célt szolgá l a leltá r ? Mit jelent a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem ? Melyek a bizonylat tartalmi és formai követelményei ? Ismertesse a könyvviteli szá mla fogalmá t ! Mit értü nk idősoros és szá mlasoros elszá molá s alatt ? Mit értü nk analitikus és szintetikus elszá molá s alatt ? Mi a lényege a kétszá mlasoros és a négyszá mlasoros elszá molá snak ? Hogyan készü l a főkönyvi kivonat és a zá ró mérleg ? Mi a célja, feladata a controlling rendszer kialakítá sá nak ?

3.6. Irodalom P.A. Samuelson -W.D. Nordhaus: Közgazdasá gtan II. Mikroökonó mia (640-655. old.) KJK. Bp. 1990. 1991. évi XVIII. törvény a szá mvitelről Chiká n Attila: Vá llalatgazdasá gtan Aula Kiadó 1991. Szá mvitel, adó zá s és vá llalkozá s Szá mviteli tö rvény a gyakorlatban. Lá ng Kiadó 1991. Controlling az eredményes szervezet és vá llalatvezetés eszköze IFUA Consulting Kft. Bp. 1990. 57

Vezetés - szervezés II. Aula Kiadó 1991. Baricz R.- Ró th J.: Könyvviteltan BKE AULA Kiadó Bp. 1994. Tó th L.(szerk.): Szá mviteli és adó zá si ismeretek Kö zlekedési Szakkö nyvtá r II. kö tet 1995. Biká s Ernő: Ü zemgazdasá gtan I. ( vá ll. fejezetek ) NOVODAT 1994.

58

4. Vállalkozások gazdálkodásának funkcionális ré szterületei " Egy á só ö nmagá ban értéktelen szá momra, ha kertet szeretnék. Egy munká s erre a puszta kezével hasonló képpen értéktelen. A munká s és az á só azonban együttesen felá shatja kertemet. Má s szó val, az előá llított jó szá g mennyisége az ö sszes rendelkezésre á lló rá fordítá stó l együttesen függ. Sir Willam Petty tizenhetedik szá zadi talá ló megfogalmazá sban ezt így fejezte ki: A munka a termék apja, a fö ld pedig az anyja. Nem tudjuk megmondani, hogy egy gyermek nemzésében melyik fontosabb - az anya vagy az apa. Ugyanígy á ltalá ban azt is lehetetlen megmondani, hogy a külö nbö ző tényezők valamelyike ö nmagá ban mekkora kibocsá tá st eredményezett. A külö nbö ző tényezők kö lcsö nhatá sban vannak egymá ssal." (P. A. Samuelson) A vá llalkozá sok gazdá lkodá sá nak funkcioná lis részterü letei közü l a tá rgyi eszközgazdá lkodá ssal, a készletgazdá lkodá ssal és a munkaerő-gazdá lkodá ssal foglalkozunk kiemelten. A többi, nem kevésbéfontos terü let (pl. piaci kapcsolatok, kereskedelem, informatika stb.), a tantervnek megfelelően, má s tantá rgyak keretében kerü l feldolgozá sra, így itt nem térü nk ki rá .

4.1. Gazdálkodás a tárgyi eszkö zö kkel 4.1.1. A tárgyi eszkö zgazdálkodás tartalma, funkciói A vá llalkozá sok működése sorá n a lekötött erőforrá sok á llandó vá ltozá sban, körforgá sban vannak. A tá rgyi eszközök a vá llalkozá si tevékenység olyan erőforrá sai, amelyek több termelési cikluson keresztü l szolgá ljá k a gazdá lkodá st. A tá rgyi eszközök a tőkebefektetés kevésbé mobil és naturá liá kban megjelenő részét képezik. Viszonylagos tartó ssá guk hosszabb időn keresztü l alapvetően meghatá rozza a gazdá lkodá s mennyiségi és minőségi színvonalá t, a munka hatékonysá gá t. A tá rgyi eszközökkel kapcsolatos gazdá lkodá st a vá llalkozá si tevékenység öná lló funkció jaként lehet és kell is vizsgá lni. A tá rgyi eszközgazdá lkodá s főbb terü letei: • • • • • • •

az á llomá ny szerkezetének, vá ltozá sá nak elemzése, az eszközszü kséglet megá llapítá sa, a gazdasá gos élettartam meghatá rozá sa, az eszközök értékelése és értékcsökkenése, fenntartá s, javítá s, az eszközök kihaszná lá sá nak vizsgá lata, az eszközá llomá ny selejtezése, pó tlá sa, bővítése.

59

4.1.2. A tárgyi eszkö zállomány szerkezete, csoportjai A tá rgyi eszközgazdá lkodá s elemzéséhez az eszközá llomá ny kü lönféle csoportosítá sa nyú jt segítséget: a) A szá mviteli gyakorlat a má r megismert mó don adja meg a tá rgyi eszközök jellemző csoportjait: − ingatlanok: a rendeltetésszerűen haszná latba vett földterü let, telek, telkesítés, erdő, ü ltetvény, épü let, öná lló épü letrész, egyéb építmény, − mű szaki berendezések, gépek, já rmű vek: a vá llalkozá si tevékenységet közvetlenü l szolgá ló erőgépek, erőművi berendezések, irodai, igazgatá si felszerelések, ü zemi és ü zleti felszerelések, berendezések, műszerek, szerszá mok szá llító eszközök, hírközlő berendezések, szá mítá stechnikai eszközök, já rművek, − egyéb berendezések és felszerelések: az előzőekbe nem tartozó gépek, já rművek, berendezések, irodai, igazgatá si felszerelések, ü zemi és ü zleti felszerelések, berendezési tá rgyak, − beruhá zá sok: az előzőekben felsorolt, de még ü zembe nem helyezett, rendeltetésszerűen haszná latba nem vett tá rgyi eszközök, − beruhá zá sra adott előleg: előlegként a beruhá zá si szá llító knak, importbeszerzéseknél az importá lá st végző vá llalkozó nak ilyen címen á tutalt összegek. A szá mviteli csoportosítá s alapvető célja a tá rgyi eszközök értékvá ltozá sá nak nyilvá ntartá sa, adatszolgá ltatá s az eredménykimutatá shoz a befektetett vagyon ezen részének vá ltozá sá ró l a gazdá lkodá si időszakban, a kü lönböző gazdá lkodá si műveletek hatá sá ra. A nyilvá ntartá s értéken (forintban kifejezve) történik. Szá mítá sá ná l alapszabá ly, hogy a tá rgyi eszköz beszerzésért, előá llítá sért fizetett összegből (befektetés) le kell vonni (a törvény á ltal előírt) az adott gazdá lkodá si időszakra vonatkozó értékcsökkenés összegét. b) A gazdasá gi rendeltetés ismérve szerint a termelésben közvetlenü l és közvetve résztvevő tá rgyi eszközöket kü lönböztetü nk meg: − termelésben kö zvetlenül résztvevő eszkö zö k: a tulajdonképpeni munkaeszközök és a szorosan vett termelési berendezések, mint pl. gépek, berendezések, közlekedési eszközök, hírközlési há ló zatok. − termelésben kö zvetve résztvevő eszkö zö k: pl. az ü zemkörön kívü li épü letek, egyéb, jó léti eszközök. A termeléssel való kapcsolat szorossá gá bó l adó dik, hogy az első csoportba tartozó eszközök á llomá nyá nak vá ltozá sa közvetlenü l hatá ssal van a termelés mennyiségi és minőségi színvonalá ra. Ugyanakkor pl. egy épü let-beruhá zá s és a termelés (szolgá ltatá s) között adott esetben a kapcsolat nem mindig ennyire szoros, a kölcsönhatá s nem mérhető egyértelműen. Meg kell jegyezni, hogy ez a csoportosítá s nem kizá ró lagos, nem sorrendiséget adó és nem á llandó . A közvetlen vagy közvetett kapcsoló dá s a termeléshez nem jelent helyettesíthetőséget, de fontossá gi sorrendet is csak bizonyos hatá rok között, a korlá tozott

60

erőforrá sok adott időszakbeli lehetőségeit mérlegelve jelenthet. A vá llalkozá si stratégia, az erőforrá skorlá tok vá ltozá sa tehá t, a célok és a lehetőségek vá ltozá sa a közvetlen és közvetett eszközök értékelését és összetételét is mó dosíthatja. c) A haszná latban való részvétel szerint beszélhetü nk: − ténylegesen haszná latban lévő (működő), − mű kö dőképes de nem haszná lt és − nem mű kö dőképes kategó riá kba sorolt eszközökről. A fenti csoportosítá s elemzési értéke a tá rgyi eszközök kihaszná lá sá nak, a gazdá lkodá s hatékonysá gá nak vizsgá latá val érvényesü l. Az á llandó sá g itt nem lehet kritérium. Cél az első csoport "abszolú t" tú lsú lyá nak elérése. d) A technoló giai vagy technikai funkció k szerint is csoportosíthatjuk az eszközöket: Ebben az esetben az adott tevékenység (termelés, szolgá ltatá s) sajá tos technoló giá ja, ü zemtani jellemzői a meghatá rozó ak. A szá llítá s - hírközlés terü letén szoká sos csoportosítá s a következő lehet: − já rművek: a személy és á ruszá llítá s eszközei, − rakodó - és anyagmozgató berendezések: az á ruk belső, technoló giai igényű mozgatá sá ra, valamint a rakodá s elvégzésére szolgá lnak − hírközlő és biztosító berendezések: a forgalom lebonyolítá sá nak segédeszközei, − javító és karbantartó létesítmények: épü letekkel és berendezésekkel együ tt a já rműpark és az egyéb eszközök ü zemképes á llapotá t biztosítjá k, − pá lyarendszerek, á llomá sok, raktá rak, tá roló k, stb.: a személy- és á ruszá llítá si technoló giai folyamatok szerves részét képezik, − energiatá roló és felvételező helyek: a zavartalan és folyamatos energiaellá tá s eszközei. Ez a csoportosítá s á ll legközelebb a konkrét termelési folyamathoz. Tartalma szerint alkalmas az egyes részterü letek ü zemi szintű elemzésére is, ugyanakkor a technoló giai szempontbó l viszonylag homogén csoportok á ltalá nos következtetések, megá llapítá sok kialakítá sá t is elősegítik. 4.1.3. A gazdaságos é lettartam ké rdé se A tá rgyi eszközgazdá lkodá s szá má ra műszakilag, de gazdasá gilag is alapvető fontossá gú paraméter az á lló eszközök élettartama. Az élettartam megközelítésében egyrészt a műszaki fejlődés sajá tos szerepe, má srészt az élettartam hosszú sá gá nak eltérő értelmezése alapjá n többféle á llá spont is kialakult. É lettartam fogalmak A tá rgyi eszközökön haszná latuk és a kü lső természeti körü lmények következtében olyan fizikai és kémiai elvá ltozá sok történnek, amelyek hatá sá ra fizikai á llapotuk romlik, teljesítőképességü k csökken, alkatrészeik kopnak. Jelentős befolyá sa van a műszaki fejlődésnek is az élettartamra. A műszaki fejlődés gyorsasá ga vá llalkozá sonként, á gazatonként, termelési profilonként eltérő. Egyes vá llalkozá sok eszközigénye a műszaki fejlődés gyorsulá sá val differenciá ló dik, ezá ltal az élettartam rövidü l. Az élettartam meghatá rozá sá ná l á ltalá ban kétféle megközelítés szoká sos:

61

• élettartamnak tekinthető az időszak, amely alatt eredeti funkció já nak betöltésére képes a tá rgyi eszköz, • élettartamnak azt az időszakot tekinthetjü k, amely alatt hasznos funkció ellá tá sá ra képes egyá ltalá n. Az élettartam megadható időtartammal amíg a tá rgyi eszközt haszná ljuk, vagy a haszná lati idő alatti teljesítménnyel. A mértékegységet ú gy kell megvá lasztani, hogy könnyen mérhető és összhangban legyen az igénybevétel okozta elhaszná ló dá ssal. Példá ul: Egy épü let esetében a naptá ri idő, az évek szá ma jó l érzékelteti az "elhaszná ló dá s" mértékét. Repü lőgépeknél a szigorú ü zembiztonsá gi követelmények "finomabb" mérést igényelnek, így az ü zemó ra, a repü lési idő a haszná latos mértékegység. Közú ti vagy vasú ti já rműveknél a futá steljesítmény jó l érzékelteti az elhaszná ló dá s mértékét. A gazdasá gi elemzésekhez ad jó megközelítést az alá bbi élettartam meghatá rozá s: • mű szaki vagy fizikai élettartam (nf): az az időszak, amely alatt - megfelelő karbantartá s mellett a tá rgyi eszköz eredeti funkció já t el tudja lá tni, • gazdasá gos élettartam (ng): az az időszak, ameddig - megfelelő karbantartá s mellett gazdasá gos illetve gazdasá gilag hatékony a tá rgyi eszközt, mint haszná lati értéket a vá llalkozá sban igénybe venni, • megtérülési idő (nm): a tá rgyi eszköznek az á ltala lehetővétett termelési eredményekből, való "kifizetődésének" időtartamá t jelenti. Nagysá grendi összefü ggés a kü lönböző élettartamok között: nf > ng > nm Az élettartam alakulá sá nak két jellemző sajá tossá ga: • a fizikai élettartam a javítá sok, felú jítá sok szá má nak és "mélységének" növelésével meghosszabbítható egészen addig a szélső helyzetig, amikor má r nem is tekinthető "eredetinek" az adott eszköz, hiszen részegységei, alkatrészei, vagy fődarabjai má r többszörösen kicserélődtek (talá n csak a "vá za" eredeti). Ennek a folyamatnak műszaki gazdasá gi kérdéseire még visszatérü nk. • a gazdasá gos élettartammal kapcsolatban meg kell említeni az elsődleges, má sodlagos... stb. élettartamot. A má r említett eltérő műszaki fejlődés, a differenciá lt igényű vá llalkozá sok az eszközök többlépcsős "gazdasá gos" felhaszná lá sá t teszi lehetővé. Ebben a folyamatban az eszközök "vá ndorlá sa" mindaddig tarthat, amíg hasznos funkció betöltésére alkalmasak. A tá rgyi eszközök élettartama több tényező együ ttes hatá sá ra alakul, a haszná lat ideje alatt sokféle vá ltozá s á llhat elő. Ezen tényezők közü l a legfontosabbak:

62

• fizikai kopá s: a tá rgyi eszköz anyagi - műszaki á llapotá ban bekövetkező vá ltozá s, elhaszná ló dá s. É ghajlati, időjá rá si hatá sok, a munkaeszközök mozgó alkatrészeinek kopá sa előbb - utó bb az eszköz haszná lhatatlanná vá lá sá hoz vezet. Fizikailag elkopott eszköz rendeltetésszerű haszná latra má r nem alkalmas. • funkcioná lis avulá s: ha az eszközzel, berendezéssel előá llított termék keresletében csökkenés á ll be, a gép, eszköz veszít értékéből, még akkor is ha eredeti haszná lati érték mivoltá t megőrizte. Szélső esetben értéktelennek tekinthető az olyan ú j gép is, amellyel előá llítható termékre nincs kereslet. • technoló giai avulá s: ilyen mó don elavulttá vá lhat egy berendezés, ha helyette ugyanarra a funkció ra egy termelékenyebb, kisebb ü zemeltetési költségű berendezés alkalmazható . Ú j anyagok felhaszná lá sa, ú j technoló gia bevezetése elavulttá tehet egy tradicioná lisan haszná lt berendezést. A gazdasá gos é lettartam meghatá rozá sá nak elmé leti megkö zelíté se A gazdasá gos élettartam meghatá rozá sá ra egy-egy eszköz esetében nem könnyű feladat. Az ü zemeltetés sorá n ható tényezők sokasá ga, a vá llalkozá s körü l á llandó an vá ltozó piaci környezet mind befolyá solja azt, hogy egy eszköz haszná lata mennyi idő, vagy mekkora teljesítmény utá n vá lik "gazdasá gtalanná ". A gazdasá gos élettartam megá llapítá sá t segítik az alá bbi megközelítések: a) A munkatermelékenység emelkedése csökkenti az önköltséget. Ez a csökkenés azonban eltérő mértékű a gyá rtó illetve a javító , fenntartó iparban. A két költség (Iú j ill. Kjav) időbeli alakulá sá t a 4.1. á bra mutatja. 4.1. á bra A é lettartam nagyjavítá si é s kö ltsé gek

gazdasá gos alakulá sa a beruhá zá si vá ltozá sá val

Az eszköz előá llítá si költségei (Iú j) ará nylag jelentős ü temben csökkennek, mivel az előá llítá s technoló giá ja gyorsan fejlődik. Az automatizá lá ssal csökken az élőmunka igény, csökken a költség. Ugyanakkor a nagyjavítá sok költsége (Kjav) a javítá si technoló gia kisebb termelékenysége, kevésbé automatizá lható volta miatt kü lönösen ismételt nagyjavítá sok esetén lassan "csökken". A gazdasá gos élettartam addig tart, amíg az összegzett javítá si költségek kisebbek mint az ú j eszköz beszerzési költsége.

63

Az éves kö ltségek ö sszehasonlítá sain alapuló mó dszer lényege, hogy az élettartam növekedésével az amortizá ció s költség (Ka) csökken, míg a karbantartá st is magá ba foglaló ü zemeltetési költség ∑ K v növekszik. A gazdasá gos élettartam a két költség együ ttes

(

)

alakulá sá t mutató éves ü zemköltség minimumá hoz tartozik (4.2. á bra).

4.2. á bra A gazdasá gos é lettartam meghatá rozá sa az é ves kö ltsé gek alakulá sa alapjá n c) A jö vedelmezőség maximumá t értékelő mó dszernél a marginá lis programozá ssal meghatá rozható u.n. marginá lis bevétel és marginá lis költség azonos értékéhez tartozó élettartam nevezhető gazdasá gos élettartamnak (4.3. á bra).

64

4.3. á bra A é lettartam é s a ö sszefüggé se A gazdasá gos szá mítá si beruhá zá sok szá mítá sainá l visszatérü nk.

gazdasá gos jö vedelmezősé g élettartam mó dszereire a gazdasá gossá gi még

4.1.4. Az

amortizáció

4.1.4.1. Az fogalma, funkciója

amortizá ció

Az amortizá ció érvényesítése a vá llalkozá sok elszá molá saiban má r a gyá ripar kialakulá sá nak kezdetétől egyre erősödő szü kségszerűségként mutatkozott. Az amortizá ció rendeltetését abban lá ttá k, hogy segítségével megó vható legyen a befektetett tőke. Ugyanakkor az amortizá ció mértéke nyereség szabá lyozó szerepet is betölthet. A kérdés kétoldalú megközelítése: • a vá llalkozá snak joga van befektetésének adó mentes visszanyerésére, • az á llami jövedelmek (a tá rsadalom szá má ra nélkü lözhetetlen mértékű) biztosítá sa érdekében jogos az adó zá s szempontjá bó l figyelembe vehető amortizá ció mértékének szabá lyozá sa. A tőkebefektetés amortizá lható sá gá nak há rom feltétele: • a tőkebefektetés célja és eredménye hosszabb tá vú , jövőbeli alkalmazá s, az eszközök több termelési cikluson keresztü li fel- és elhaszná lá sa, • az eszközök meghatá rozható gazdasá gos élettartama, • az eszközök elhaszná ló dá sá nak (kopá s, avulá s) tényleges folyamata. A vá llalkozá si gyakorlatban az amortizá ció értékcsökkenési leírá sként jelenik meg, kettős vetü letben, egyfelől értékcsökkenés, ami a befektetett tőke mérleg szerinti értékének vá ltozá sá t mutatja, má sfelől értékcsökkenési leírá s összege, mely az összköltség része és az á rbevétel terhére elszá molható . A szá mviteli előírá sok szerint a tá rgyi eszközök és az immateriá lis javak tartó s haszná lata utá n lehet költségként értékcsökkenést elszá molni. A vá llalkozó ü zembe helyezéskor maga hatá rozza meg, hogy a tá rgyi eszközöket, immateriá lis javakat mennyi ideig fogja haszná lni és az á ltala vá lasztott időszakon belü l az elszá molá sra kerü lő értékcsökkenés összegét hogyan á llapítja meg. Az értékcsökkenési leírá shoz kapcsoló dó há rom alapvető értékbeni mutató :

65

• bruttó érték (Ab): az az érték, amibe a beszerzés, létesítés kerü lt, amely a haszná latba vételkor (aktivá lá s) megá llapítható , • nettó érték (An): a vizsgá lat időpontjá ban kimutatható "könyv szerinti" érték, a bruttó értéknek és a haszná lati időszakban má r ténylegesen elszá molt összes amortizá ció nak a kü lönbsége, • amortizá ció vagy értékcsö kkenési leírá s értéke (Ak): a haszná lati időszak alatt a bruttó értékből má r a termelés költségei között elszá molt érték. Σ amortizá ció= bruttóé rté k - nettóé rté k Az eszközök viszonylagos (a gazdasá gos élettartam alatti) "elöregedését", má sként "haszná lható sá gi foká t" jellemző mérőszá m: nettóé rté k bruttóé rté k Az értékcsökkenés évenként elszá molt összegének (tervezett értékcsökkenés) meghatá rozá sá ná l a szá mviteli törvény az alá bbi eljá rá sokat engedélyezi: • bruttó érték és a haszná lati idő (gazdasá gos élettartam) alapjá n, • bruttó érték és a teljesítmény (gazdasá gos élettartam) alapjá n, • nettó érték és a haszná lati idő alapjá n, • abszolú t összegben (a vá rható haszná lat, életgörbe alapjá n). 4.1.4.2. Az é rté kcsö kkené si leírá s konvencioná lis eljá rá sai Az értékcsökkenési leírá s konvencioná lis eljá rá sai a költségszá mítá si funkció ra épü lnek. Jellemzőjü k, hogy szisztematikus terhelést nyú jtanak és könnyen szá mítható mó dszereket alkalmaznak. (Gyakran nevezik "önkényes amortizá ció s techniká knak" is.) Az értékcsökkenésnek a leírá si idő (gazdasá gos élettartam) alatti elosztá sá ra há romféle alaptípus haszná latos: • lineá ris (egyenletes), • degresszív (csökkenő mértékű), • progresszív (növekvő mértékű). (Az értékcsökkenési leírá s gyakorlati alkalmazá sá ná l tisztá ban kell lenni azzal, hogy mind a gazdasá gos élettartam, mind a leírá s ü teme, mértéke csupá n "becslés" jellegű.) Lineá ris leírá si módszer A leggyakoribb és á ltalá nosan alkalmazott eljá rá s, amikor az eszköz értékéből évente (vagy teljesítmény egységenként) azonos összeget szá molnak el költségként.

66

A beruhá zott vagyon könyv szerinti értékét (nettó érték) évről-évre a bruttó érték és a gazdasá gos élettartam (haszná lati idő vagy teljesítmény) há nyadosaként szá mított amortizá ció s kulcs alapjá n, azonos összeggel csökkentik. Ha a lineá ris leírá si mó dszernél a bruttó értéket an-nel a selejtezésnél feltételezett maradvá ny értéket a0-lal, a leírá s összegét d-vel jelöljü k, akkor n évi haszná latot feltételezve leírható a következő összefü ggés: an a n −1 = a n − d a n −1 = a n −1 − d = a n − 2d M a 0 = a1 − d = a n − n ⋅ d an = a0 + n ⋅ d illetve: (szá mtani sor) Amennyiben maradvá nyértékkel nem szá molunk (a0 = 0), akkor an = n ⋅ d . A leírá si kulcs, az amortizá ció s összeg pedig: a d= n n A 4.4. á bra az amortizá ció s folyamatot és a képződő amortizá ció s "felesleg" alakulá sá t mutatja. 4.4. á bra Amortizá ciós folyamat lineá ris leírá s eseté n

Degresszív leírá si módszerek Az elmú lt évtizedek rohamos műszaki fejlődést mutató szakaszaiban egy-egy termék piaci értékesítésére jellemzővévá lt, hogy a termék-élettartam első időszaká ban magasabb á r realizá lható mint később. A műszaki fejlődés hatá sá ra egyre inká bb rövidü lt a gépek, berendezések működési ideje és egyben a lehetséges fizikai élettartam és a tényleges gazdasá gos élettartam fokozottabban elvá lt egymá stó l. A gazdasá gos élettartamot meghatá rozó tényezők közü l megnőtt a technoló giai és a funkcioná lis avulá s szerepe. Az "idő előtti" gépcserék, berendezés cserék "értékveszteséget" jelentenek, felmerü lt tehá t a leírá s gyorsítá sá nak szü kségessége.

67

Degresszív leírá si mó dszernek nevezzü k azokat az eljá rá sokat, mikor a gazdasá gos élettartam első szakaszá ban az értéknek viszonylag nagy há nyadá t írjuk le, majd ez a há nyad fokozatosan csökken. a) "csö kkenő maradvá ny" mó dszer: a leírá s alapjá t a nettó érték képezi. Az amortizá ció s kulcs nem vá ltozik, az időben csökkenő nettó értéknek minden évben konstans há nyada kerü l leírá sra. A mó dszer főbb paraméteri (a má r ismert jelölésekkel) a következőképpen vezethetők le: an

a n −1 = a n − a p = a (1 − p) n n .M a =a −a p 1 2 2 a = a −a p 0 1 1 A fenti összefü ggések lényegében a mértani haladvá ny szerinti csökkentést jelentik. (A német szakirodalom ezt a mó dszert "geometriai degresszív" leírá snak nevezi.) A leírá si kulcs "p" értéke: A p = 1− n n A0

A maradvá ny mó dszer egyik sajá tossá ga, hogy a teljes érték leírá sá ra nincs lehetőség. b) "csö kkenő norma" mó dszer: a leírá si norma csökken évről-évre és a leírá st a bruttó értékre vonatkoztatjuk. Példaként tekintsü nk egy 1.000.000.- Ft bruttó értékű eszköz leírá sá t, melynek vá rható gazdasá gos élettartama 5 év. A főbb paraméterek alakulá sá t foglalja össze a 4.1. tá blá zat. 4.1. tá blá zat Eszköz élettartama Leírá si kulcs Leírt összeg Nettó érték /év/ /%/ /Ft/ /Ft/ 1 30 300.000 1.000.000 2 25 250.000 700.000 3 20 200.000 450.000 4 15 150.000 250.000 5 10 100.000 100.000 Ö sszesen: 100 1.000.000 É rtékcsökkenési leírá s "csökkenő norma" szerint Az eszközérték "0"-ra leírható . A leírá si kulcsok célszerű vá ltoztatá sá val elérhető, hogy néhá ny év eltelte utá n az eszközérték döntő része má r "leíró dott", a degresszivitá s foká tó l fü ggően az értékveszteség egyre kisebb lehet. 68

c) "kumulatív" mó dszer: a leírá s alapja a bruttó érték, az amortizá ció s há nyad évről-évre csökken, ú gy, hogy a csökkenés szoros kapcsolatban van a gazdasá gos élettartam éveinek szá má val ("évek összege" mó dszer). A szá mítá s mó dszere a következő: a gazdasá gos élettartam éveinek szá má t összeadjuk és a kapott szá mmal elosztjuk az amortizá landó értéket. Eredményeként az utolsó évben elszá molható összeget kapjuk. Az utolsó előtti évben ezen összeg kétszeresét, az utolsó előtti 3. évben a há romszorosá t kell elszá molni stb. A leírá si kulcs a következő képlettel hatá rozható meg: p=

ahol:

n N

-

an a0

-

2(n − N + 1) n(n + 1)

⋅ (an − a0 )

gazdasá gos élettartam az eszköz életkora annak az évnek a végén, amelyikre az értékcsökkenési leírá st szá moljuk bruttó érték maradvá ny vagy selejtezési érték

Ennél a leírá si mó dszernél az aritmetikai haladvá ny szerint alakulnak a leírá si összegek. A kumulatív mó dszer szerinti leírá s az előző példa adataival a 4.2. tá blá zat szerint alakul.

4.2. tá blá zat Eszköz élettartama /év/ 1 2 3 4 5 Ö sszesen:

Leírá si kulcs

Leírt összeg

Nettó érték

/%/ /Ft/ /Ft/ 5:15 = 33,33 333.350 1.000.000 4:15 = 26,67 266.650 666.650 3:15 = 20,00 200.000 400.000 2:15 = 13,33 133.350 200.000 1:15 = 6,67 66.650 66.650 15:15 = 100,00 1.000.000 É rtékcsökkenési leírá s "kumulatív mó dszer" szerint A mó dszer segítségével az eszközérték "0"-ra leírható .

d./ "gyorsított leírá si" mó dszer: az előzőeknél is nagyobb degresszivitá st biztosít. Az eljá rá s lényege, hogy a bruttó érték kétszeresének ará nyos részével csökkentjü k a mindenkori nettó értéket. A leírá si kulcs szá mítá sa: 2 ⋅ an  2  p= 1 −  n  n

N −1

69

A gyorsított leírá si mó dszernél is évente vá ltozik a leírá si kulcs. Tová bbi sajá tossá ga ennek a mó dszernek, hogy az eszközérték nem írható le "0"-ra. A bemutatott degresszív leírá si mó dszerek egyará nt a gazdasá gos élettartam kezdeti időszaká ra összpontosítjá k a leírá s nagyobb összegét. A degresszivitá s foká ban kü lönböznek egymá stó l. Meg kell említeni a degresszív leírá s nem elhanyagolható hatá sá t a vá llalkozá s költséggazdá lkodá sá ra. A működés első időszaká ban viszonylag magas amortizá ció s költségek jelentkeznek és ez szerencsés összhangban van az ú j eszközök viszonylag alacsonyabb fenntartá si költségeivel. Kedvezőtlen hatá sként említhető, hogy az eszközök tömegszerű, periodikus megú jítá sa esetén a kezdeti magas amortizá ció költségemelő és á rfelhajtó hatá sú . A nettó érték alakulá sá t a lineá ris, a csökkenő maradvá ny (geometriai), a csökkenő norma(aritmetikai) és a gyorsított eljá rá s esetén az alá bbi példá n keresztü l érzékelhetjü k. Példa: Legyen az eszköz induló bruttó értéke 1.000.000 Ft, (I) a gazdasá gos élettartam (leírá si ciklusidő) 8 év, a selejtezési vagy maradvá ny érték 200.000 Ft. a) lineá ris leírá s eseté n a maradvá ny érték minden évben a következő összeggel csökken: pl =

1000 . .000 − 200.000 = 100.000 Ft / év 8

b) geometriai módszerné l az évenkénti leírá s szá zaléka: pg = 1 − 8

200.000 = 0,1822344 ⇒ 18,22344% 1000 . .000

(Ebben az esetben mindig a maradék érték fenti %-á t kell leírá si összegként szá mítani.) c) aritmetikai módszerné l először élettartamnak megfelelő szá mösszeget:

meg

1 + 2 + 3...+8 =

kell

á llapítani

a

8

éves

n = 36 2(n + 1)

Az első év végén a leírá s összege: 8 ⋅ (1000 . .000 − 200.000) = 177.778 Ft 36 É vente a leírá si összeg csökkenése: 1 ⋅ (1000 . .000 − 200.000) = 22.222,22 Ft 36

70

d) gyorsított leírá si módszerné l az első évi leírá s összege: 2 ⋅ 1000 . .000 = 250.000 Ft 8 illetve,  2 an  1 −   n

N

= 1000 . .000(1 − 0,25) 250.000 Ft 1

A má sodik év leírá si összege: 2I  2 1 −  n  n

N −1

=

. .000 2 ⋅ 1000 2 −1 1 − 0,25) = 187.500 Ft ( 8

A kiszá mított értékeket a 4.3. tá blá zatban foglaltuk össze. Az adatokat grafikusan á brá zolva a 4.5. á bra mutatja. A halmozott leírá si összeget vizsgá lva megá llapítható , hogy az élettartam felénél (4 év) a lineá ris leírá sná l a tervezett összes leírá s (800.000.- Ft) 50 %-a a geometriai haladvá ny alkalmazá sá ná l 69,1 %-a, az aritmetikai haladvá nyná l 72,2 % kerü l leírá sra. A legmagasabb halmozott leírá si érték a gyorsított leírá sná l adó dik, 75,9 %. A geometriai illetve aritmetikai haladvá ny szerint leírá s nettó érték alakulá sa lényeges eltérést nem mutat.

71

4.5. á bra Nettóé rté k alakulá sa külö nbö ző leírá si módokná l

4.3. tá blá zat É v 1 2 3 4 5 6 7 8

Egyenes vonalú mó dszer mellett É vi Nettó leírá s érték 100.000 900.000 100.000 800.000 100.000 700.000 100.000 600.000 100.000 500.000 100.000 400.000 100.000 300.000 100.000 200.000

Geometriai haladvá ny szerint É vi Nettó leírá s érték 182.200 817.800 149.003 668.796 121.855 546.941 99.653 447.288 81.496 365.792 66.647 299.145 54.504 244.641 44.573 200.067

Aritmetikai haladvá ny szerint É vi Nettó leírá s érték 177.778 822.222 155.556 666.666 133.333 533.333 111.111 422.222 88.889 333.333 66.667 266.666 44.444 222.222 22.222 200.000

Gyorsított leírá s É vi leírá s 250.000 187.500 140.625 105.469 79.102 59.326 44.494 33..370

Nettó érték 750.000 562.500 421.875 316.409 237.304 177.978 133.484 100.114

Az éves leírá s nettó értékének alakulá sa kü lönböző leírá si mó dszereknél Ké sleltetett (progresszív) leírá s Amíg a degresszív leírá sná l az volt a feltételezés, hogy az adott á lló eszközzel előá llított termékeket az első időszakban magasabb á ron lehet értékesíteni, s a magasabb á r nagyobb leírá st "visel el", addig ebben az esetben azt feltételezzü k, hogy a berendezéssel előá llított ú j termék piaci bevezetésének időszaká ban a viszonylag alacsony darabszá m nem tudja "elviselni" a magas leírá si költségeket. Ilyenkor a berendezés ü zembe helyezését követő első időszakban kevesebb amortizá ció t szá molunk el, míg később az értékcsökkenési leírá s évenkénti nagysá ga emelkedő lenne. A műszaki fejlődés gyors ü teme, a gazdasá gi avulá s (technoló giai, funkcioná lis) növekvő szerepe mellett vitatható a mó dszer gyakorlati alkalmazá sá nak szü kségessége. Az értékcsökkenési leírá s konvencioná lis eljá rá sainá l a nettó érték alakulá sá t összefoglaló an mutatja a 4.6. sematikus á bra.

72

4.6. á bra Nettóé rté k jelleggö rbé i leírá si módok szerint 4.1.4.3. Az amortizá ciós politika Amortizá ció s politiká nak nevezzü k összefoglaló an azoknak az elméleteknek és eszközöknek, stratégiai és taktikai elképzeléseknek az összességét, amelyek az amortizá ció s (leírá si) kulcsok kialakítá sá ra és differenciá lá sá ra, a leírá si mó dok megvá ltoztatá sá ra, az amortizá ció szabá lyozá sá ra, az eszközök selejtezésére, cseréjére irá nyulnak. Az amortizá ció s politika kialakítá sa • vá llalkozá si és • nemzetgazdasá gi szinten egyará nt szü kséges. A vá llalkozó k amortizá ció s politiká já nak kialakítá sá t befolyá soló tényezők közü l az alá bbiakat emeljü k ki: • a vá llalkozá snak a műszaki fejlődés irá nyá ró l, ü temezéséről kialakított szemlélete, • a költség - á r - nyereség alakulá sá nak folyamata, • a gépcserék, beruhá zá sok döntési kritériuma, mechanizmusa, • az amortizá ció szabá lyozá sa, • az adó zá s alapelvei, stb. A teljes körűség igénye nélkü l kiemelt tényezők is érzékeltetik, hogy a vá llalkozá s amortizá ció s politiká ja nem lehet öncélú , az elképzeléseknek be kell épü lniü k a vá llalkozá s gazdá lkodá sá nak komplex folyamatá ba. Az amortizá ció s politika "kulcskérdése", a leírá si mó dok és a szá mítá si eljá rá sok megvá lasztá sa nem szakítható ki abbó l a komplex összefü ggés-rendszerből, amelyben alkalmazzá k azokat. Az amortizá ció s kulcsok megvá lasztá sá ná l egyará nt ó vakodni kell a

73

differenciá latlan és a tú lzottan differenciá lt normarendszertől. A vá llalkozá sok á ltal működtetett eszközá llomá ny haszná lati ideje, az elhaszná ló dá s ü teme nem egységes. Nem jellemezhető tehá t valamennyi eszköz egyetlen amortizá ció s kulccsal. A legpontosabb eljá rá s az egyedileg megá llapított amortizá ció s kulcs lenne, viszont ez a megoldá s irreá lisan magas adminisztrá ció s igényt tá masztana. Az amortizá ció s kulcsoknak figyelembe véve a kopá s és avulá s sajá tossá gait az eszközök minél homogénebb csoportjaira kell épü lnie. A vá llalat stratégiai döntései közétartozik, hogy a megtérü lt tőkét pó tlá sra, haszná ljá k-e fel, má s terü leten fektetik-e be, vagy kivonjá k a vá llalkozá sbó l. A konkrét amortizá ció s politika kialakítá sá ná l figyelembe kell venni, hogy: • az egyes amortizá ció s mó dszerek csak a tőke megtérü lésének elszá molá sá ra alkalmasak. A tényleges megtérü lés feltétele, hogy a vá llalkozá s "piacképes termékek, szolgá ltatá sok előá llítá sá val" a "forrá st" a bevételekből megteremtse. • a kü lönböző amortizá ció s mó dszereknek akkor van jelentősége a vá llalkozá s szá má ra, ha a vá llalkozá s a tőkemegtérü lésben érdekelt, döntési öná lló sá ga van az eszközök létesítésével, ü zemeltetésével kapcsolatban. • az amortizá ció funkció it á ltalá ban gyengíti minden olyan á llami szabá lyozá s, amely csökkenti a vagyonérdekeltséget, lassítja vagy akadá lyozza a tőkemegtérü lést. Az amortizá ció egy részének központosítá sa, vagy az inflá ció okozta értékvesztés korrekció já nak hiá nya negatívan hat a vá llalkozá s amortizá ció s politiká já ra. Nemzetgazdasá gi szinten az amortizá ció s politika a gazdasá gpolitika, a gazdasá gi szabá lyozó rendszer részét képezi. É rvényesítése az adó jogszabá lyok és a szá mviteli előírá sok között érhető tetten. Az á llami jövedelmek biztosítá sa nem nélkü lözheti az amortizá ció elszá molá sá nak, adó zá sá nak szabá lyozá sá t. A II. vilá ghá ború előtt Magyarorszá gon lényegében kétféle amortizá ció s kulcsot ismertek el: épü leteknél évi 2 %-ot, gépeknél és gépi berendezéseknél 7,5 %-ot. Ez épü leteknél 50 év, gépeknél 13 1/3 év gazdasá gos élettartamot, haszná lati időt feltételezett. A szabá lyozá s központi, nemzetgazdasá gi közelítésű és egységesen feltételezi az eszközök hosszabb tá vú , egyenletes, zavarmentes haszná latá t és ebből adó dó an az adó alap csökkentő, költségként elszá molható amortizá ció egyenletes, hosszabb tá vú elosztá sá t. Természetesen nem ilyen merev sémá k alapjá n működött a gazdasá g és a vá llalkozó knak kü lön harcot kellett vívni a "rendesnél gyorsabb ü temű" elhaszná ló dá s érvényesítéséért. • A szá mviteli törvény és az adó jogszabá lyok együ ttesen szabá lyozzá k az értékcsökkenés érvényesítési lehetőségét. Erre példaként említjü k a tá rsasá gi adó ró l szó ló törvény 1994. évre érvényes rendelkezését: • "4§.(2) Az adó zá s előtti eredményt az adó alap szá mítá sakor csö kkenti: c./ értékcsö kkenési leírá sként és terven felüli értékcsö kkenési leírá sként legfeljebb az 1. és 2. szá mú mellékletben meghatá rozott mó don és mértékkel szá mított ö sszeg. d./ az előző adó években a mérleg forduló napjá n meglévő eszkö zö k utá n, a szá mviteli tö rvény 39. §-á nak (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési szabá lyok szerint elszá molt és eszkö zcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvá ntartott értékvesztésből az 74

adó évben az 5.§. (3) bekezdésének figyelembevételével a felhaszná lá sra, értékesítésre, selejtezésre ará nyosan jutó ö sszeg." A fentiekben hivatkozott 1. és 2. szá mú melléklet az adó zá s szempontjá bó l figyelembe vehető elemként az értékcsökkenés levoná si szabá lyait és az amortizá ció s normá k jegyzékét tartalmazza. Az 1991. évi XVII. törvény a nemzetközi szá mviteli elvekkel összhangban lévő szá mviteli szabá lyokat rögzíti és az értékcsökkenés két formá já t - terv szerinti és terven felü li hatá rozza meg. A terv szerinti értékcsö kkenést a vá llalkozó az ü zembe helyezéskor a tevékenységére jellemző körü lmények figyelembevételével hatá rozhatja meg. Az értékcsökkenési leírá s a tá rgyi eszközökre és az immateriá lis javakra egyará nt vonatkozik. Az immateriá lis javak egyes tételeinek a szá mviteli törvény korlá tozza (maximum vagy minimum) a leírá si időtartamá t. Terven felüli értékcsö kkenést lehet elszá molni az alá bbi feltételek teljesü lése esetén: • ha a tá rgyi eszköz, a beruhá zá s értéke tartó san csökken, feleslegessévá lik, • ha a tá rgyi eszköz, megrongá ló dott, megsemmisü lt, • ha a tá rgyi eszköz a beruhá zá s rendeltetésének megfelelően nem haszná lható . A szá mviteli törvény rendelkezik az értékcsökkenési leírá s lehetőségéből kizá rt eszközökről is. Nem szá molható el értékcsökkenés a következő tételek utá n: földterü let, telek, telkesítés, erdő, képzőművészeti alkotá s, ü zembe nem helyezett beruhá zá s, nullá ra leírt immateriá lis javak és tá rgyi eszközök. Az amortizá ció á llami szabá lyozá sa tehá t befolyá solja a két alapvető funkció t (tőkemegtérü lés és költségelszá molá s). A szabá lyozá snak a célja a realizá lt jövedelmek központosítá sa mellett a konjunktú ra szabá lyozá sa is. A degresszív leírá s engedélyezése az első években a való sá gos értékcsökkenésnél nagyobb mértékű leírá st jelent, a befektetésből nagyobb há nyad térü l meg. Ez serkenti a tőkebefektetést, mert gyorsabb és biztonsá gosabb a megtérü lés. Az amortizá ció szabá lyozá soknak egyéb céljai lehetnek: pl. egyedi preferenciá kkal a célirá nyos tőkebefektetés ösztönzése, terü letfejlesztés, munkahelyteremtés. 4.1.5. Tárgyi eszkö zö k üzemelteté se a gazdaságos é lettartam alatt 4.1.5.1. Az eszkö zö k kihaszná lá sá nak elemzé se A kapacitá skihaszná lá s igen fontos hatékonysá gi kérdés, az eszközfelhaszná lá s eredményességének meghatá rozó terü lete. Az eszközkihaszná lá s a tá rgyi eszközök á ltal képviselt termelési lehetőségek igénybevételi színvonalá t jellemzi. A termelés és a tá rgyi eszközá llomá ny közötti összefü ggést mutatja az alá bbi két há nyados: • tá rgyi eszközigényesség =

I T

T I tá rgyi eszközá llomá ny, termelés (szolgá ltatá s) volumene.

• tá rgyi eszköz hozam = ahol:

I T-

75

Az igényességi mutató azt fejezi ki, hogy a termelés (szolgá ltatá s) milyen volumenű, értékű tá rgyi eszköz felhaszná lá sá val hozható létre. A hozam mutató kihaszná lá si, termelékenységi mutató ként is értelmezhető, hiszen a befektetett tőke egy részére jutó termelés nagysá gá t fejezi ki. A két alapformá n belü l szá mos vá ltozat lehetséges. A termelés kifejezhető pl. a bruttó nemzeti termelés, nettó nemzeti termelés, a hozzá adott érték (GDP) stb. mutató ival, vagy a vá llalkozá s hasonló tartalmú adataival (összes bevétel, nyereség, adó zott nyereség stb ). A tá rgyi eszközá llomá ny szá mbavétele lehet bruttó vagy nettó értéken. A kü lönböző mutató k kialakítá sá t, haszná latá t a gazdasá gi elemzés célja, terü lete, szempontjai determiná ljá k. A kapacitá skihaszná lá s vá llalkozá s szintű elemzésénél a kihaszná lá s mértékét extenzív és intenzív mutató kkal is értékelhetjü k. Az extenzív kihaszná lá s növelése a többműszakos rendszer bevezetésével, a folyamatos termelés megvaló sítá sá val, az á llá sidők csökkentésével érhető el. Ez végeredményként a termelő berendezések, tá rgyi eszközök naptá ri időalapjá n belü li kihaszná lá si fok növelését jelenti. t η e = m ⋅100(% ) tn ahol: η - az extenzív kihaszná lá s mutató ja, tm - munkarend szerinti időalap, tn - naptá ri időalap. Az intenzív kihaszná lá s növelése az eszközök időegység alatti, fajlagos teljesítményének emelését jelenti. Ebben az esetben vá ltozatlan hasznos időalap mellett a termelékenység, az élőmunka hatékonysá gá nak növelése jelenti a kihaszná lá s fokozá sá t.

ηi =

ahol:

th ⋅100(% ) tn

ηi - intenzív kihaszná lá si mutató , th - hasznos időalap.

A tá rgyi eszközök kihaszná lá sá nak hatá sai a vá llalkozá s valamennyi funkcioná lis terü letén kimutatható k. Ezek a hatá sok a termelékenység emelkedésében, az önköltség csökkenésében, a jövedelmezőség növekedésében érzékelhetők. A kapacitá skihaszná lá s hatá sa anná l nagyobb, minél eszközigényesebb a vá llalkozá s.

76

4.1.5.2. Fenntartá s, javítá s A tá rgyi eszközök rendeltetésszerű haszná latuk sorá n is természetszerűleg elhaszná ló dnak, fenntartá sra szorulnak. A teljesítőképesség fenntartá sa, folyamatos biztosítá sa, az ü zemelés akadá lyainak elhá rítá sa, az "á llagmegó vá s" az ü zemfenntartá s feladata. A fenntartá si tevékenységet ú gy kell megszervezni, hogy a karbantartá sok, javítá sok a lehető legkisebb termeléskiesés mellett elvégezhetők legyenek. Alapkövetelmény az ü zemelés folyamatossá ga. Ez nemcsak a keletkező ü zemzavarok mielőbbi megszü ntetését, hanem elsősorban annak megelőzését jelenti. Ezt csak szervezett, tervszerűen végrehajtott karbantartá si és javítá si tevékenységgel lehet biztosítani. A karbantartá si, fenntartá si és kü lönféle javítá si munká k összetéte- lének, ciklusá nak, volumenének időbeli ü temezését a tá rgyi eszközá llomá ny á llagá bó l, műszaki á llapotá bó l, kihaszná lá snak és teljesítményeinek vá rható alakulá sá bó l kiindulva szervezni és tervezni kell. A tá rgyi eszközök műszaki á llapotá ban beá lló vá ltozá sokat vá zlato san a 4.7. á bra mutatja. 4.7. á bra A mű szaki á llapot vá ltozá sai az é lettartam alatt

Az ü zemképességet adott időszakon belü l kisebb javítá sok, á ltalá nos karbantartá s biztosítja. Ezen munká latok ellenére a műszaki á llapot folyamatosan romlik, a teljesítőképesség csökken. Szü kségessévá lik egy nagyobb mértékű felú jítá s. Ez a felú jítá s az eszközök teljesítőképességét az eredeti szinthez ugrá sszerűen közelíti, de azt természetesen nem érheti el. A felú jítá s utá n az ü zemképes idő alatt a karbantartá s, kisjavítá s jellege megegyezik az előző időszakéval. Az egyes perió dusok alatti jellemző vá ltozá sok: • • • •

az ü zemképes időszak csökken, a karbantartá s és a javítá s gyakorisá ga és "mélysége", munkaigényessége növekszik, a perió dusok közötti felú jítá s tartama, kiterjedése bővü l, időszü kséglete növekszik, a rendszeres karbantartá s, kisjavítá s, az időszakos felú jítá sok ellenére az eredeti teljesítőképesség egyre csökken, adott szint elérése utá n szü kséges a rekonstrukció .

A kü lönböző fenntartá si és javítá si munká k fogalomkörét a következőkben foglalhatjuk össze: Fenntartá s

77

összefoglalja a tá rgyi eszközök ü zemképessége érdekében, a rendeltetésszerű haszná lat lehetőségének fenntartá sa végett végzett munká kat. Karbantartá s alatt á ltalá ban az á llagmegó vá ssal kapcsolatos, tervezhető á polá si, kis- és középjavítá si tevékenységet értjü k. A karbantartá s a fenntartá s szerves része, hatékonysá gá t növelheti a TMK (Tervező - Megelőző - Karbantartá s) rendszer kialakítá sa. Ez utó bbi a tá rgyi eszközök gazdá lkodá s funkcioná lis terü letének egyik stratégiai terü lete. Kisjavítá s ("futójavítá s") Az ü zemköri sérü lések, kisebb hibá k és pontatlansá gok megszü ntetésére irá nyul. A kisjavítá s nem tervezhető, véletlenszerű meghibá sodá sok elhá rítá sá t célozza. Kö zé pjavítá s olyan mértékű javító munka, mely nem végezhető el a karbantartá s és a kisjavítá s keretében. A felú jítá sig biztosítja a tá rgyi eszközök ü zemképességét. Felújítá s az eredeti teljesítőképesség helyreá llítá sá t célozza, de azt nem éri el, nem haladhatja meg. A felú jítá s jelentős költségekkel já ró á ltalá nos javítá s. Eredményeként a lecsökkent teljesítőképesség ugrá sszerűen megnő, esetleg megközelíti az eredetit. A felú jítá s a karbantartá sokhoz, kisjavítá sokhoz képest jelentősebb költség és munkaidő rá fordítá ssal végezhető el. Rekonstrukció- dinamikus szintentartá s műszaki tartalmú , de egyben közgazdasá gi kategó ria is. A rekonstrukció célja a teljes ú jjá építés, az eredeti teljesítőképesség helyreá llítá sa mellett a dinamikus szintentartá s is. A tá rgyi eszközöket csak ú gy érdemes "ú jjá építeni" ha egyben biztosítjuk az időközben megvá ltozott műszaki - technikai színvonal elérését. A fogalmi elhatá rolá sok nem jelentenek éles elhatá roló dá st. A gyakorlatban a fenntartá si, javítá si, felú jítá si tevékenység és a dinamikus szintentartá s is folyamatos, összefü ggő, a tá rgyi eszközök ü zemeltetését biztosító tevékenység. A tá rgyi eszközök műszaki leírá sai, működésének tapasztalatai, a kü lönféle munka- és költségigényű javítá sok felmerü lésének szü kségessége és az eltérő eredmény (ü zemelési idő, zavartalan működés, stb.) alapjá n ú n. javítá si , karbantartá si körfolyamatok, ciklusok alakítható k ki. A fenntartá si, javítá si ciklusok megá llapítá sa műszaki és gazdasá gi feladat egyará nt. A működés biztonsá gá nak növelése együ tt já r a fenntartá si költségek emelkedésével. A döntési költségek és a nagyobb biztonsá g

78

többletköltségeinek összevetése ( 4.8. á bra).

4.8. á bra Az üzemelteté si biztonsá g é s a rá fordítá si kö ltsé gek ö sszefüggé se A K1 költséggörbe a működési zavarokbó l adó dó rá fordítá sok alakulá sá t mutatja. A K2 költséggörbe az ü zemeltetési biztonsá g azon szintje (biztonsá g %), amelynek fenntartá sa minimá lis költséggel já r. Egy-egy javítá s gazdasá gossá gá t egyszerűsített formá ban a következő mutató val értékelhetjü k: g jav =

K elhaszn − K feluj K jav

ahol: gjav - az egységnyi javítá si költségre eső ü zemelési költség-megtakarítá s, Kfeluj - a javított eszköz ü zemeltetési költsége, Kelhaszn - az elhaszná ló dott eszköz ü zemeltetési költsége, Kjav - a javítá s, felú jítá s költsége. Természetesen azt is vizsgá lni kell, hogy egy ú j eszköz beá llítá sá val hogyan alakul a gazdasá gossá g: K elhaszn − K uj I uj ahol:

≥

K elhaszn − K feluj ∆ Fh

Kú j - az ú j eszköz ü zemeltetési költsége, Iú j -

az ú j eszköz beszerzési költsége.

Fh - az elhaszná ló dott eszköz egyszeri felú jítá si költsége Néhá ny alapvető összefü ggés a fenntartá s gazdá lkodá si kérdéseiből a) A korszerű vá llalkozá sok működéséhez szü kséges egy eszközfenntartá si stratégia kialakítá sa. Ebben kell meghatá rozni a fenntartá s rendszerét, amely az alaptevékenységtől fü ggően lehet : - szü kség szerinti, - TMK rendszerű, - műszaki á llapotvizsgá laton alapuló , ú . n. rugalmas. b) A fenntartá s alapvető célja a vá llalkozá si alaptevékenység működési biztonsá gá nak megteremtése. A biztonsá g növelése együ tt já r a fenntartá si költségek növekedésével. A

79

fenntartá s gazdá lkodá sá nak kérdése: a nagyobb biztonsá g többletköltségei megtérü lnek-e? Az ü zemzavar veszteségei vagy a biztonsá g növelésének költségei nagyobbak? Az ü zemeltetés optimá lis szintje jó közelítéssel ott van, ahol a működési zavarok okozta veszteség és a fenntartá s költségei egyensú lyban vannak. c) Egy vá llalkozá s erőforrá sai (tőke, eszköz, munkaerő) korlá tozottak. Kérdés, hogy sajá t magunk oldjuk meg, vagy bízzuk speciá lis vá llalkozó kra a fenntartá st? Teljes körű vagy részleges legyen a kü lsők megbízá sa? Mely terü leteket érdemes megtartani, vagy szü kséges kiadni? A döntésnél figyelembe kell venni a fenntartá si tevékenység technoló giai sajá tossá gait is: • a fenntartá sra, javítá sra specializá ló dott vá llalkozó k rövidebb munkaidő szü kségletével a végrehajtá s időbeli kötöttsége á ll szemben (a sajá t fenntartó , karbantartó , javító részleg mindig "kéznél" van, de nem biztos, hogy gyorsabban, olcsó bban dolgozik), • a fenntartá si tevékenység teljesítménye nehezen mérhető, jelentős része nem normá zható , igen munkaigényes (egy vá llalkozá son belü l nehezen kezelhető az egyes terü letek eltérő teljesítménymérése, a munkaerő-szü kséglet megítélése), • a működési biztonsá g növelése a fenntartá si, karbantartá si, javítá si készletek (alkatrész, anyag, szerszá m, gépek, stb.) megfelelő szintjét is igényli. A teljeskörűségre törekvés növeli a készletszintet, a "tartalék" anyagok, alkatrészek, szerszá mok, stb. tőkelekötése jelentős mértékű. (Kü lönösen jelentős ez a kérdés inhomogén tá rgyi eszközök, valamint az eszközök dinamikus vá ltozá sa, rövid gazdasá gos élettartama, gyors cseréje esetén.) • a vá llalkozá s piacpolitiká ja és az alaptevékenység működésének biztonsá ga szoros kapcsolatban van. Gyorsasá ggal, megbízható sá ggal, pontossá ggal elérhető és megtartható piaci pozíció k "á ra" az ü zemképesség fenntartá sa terü letén jelentkezik többletrá fordítá sként. (A piaci pozíció k elérése vagy megtartá sa érdekében hozott döntések a nehezen szá mszerűsíthető, rövidebb és hosszabb tá von egyará nt ható , sztochasztikus soktényezős döntési problémá k közé tartoznak. A döntések bizonytalansá gá bó l a fenntartá si tényezők jelentőségének tú l- vagy alá becsü lése egyará nt következhet. Mindkettő a vá llalkozá s eredményességét csökkenti, a bevétel elmaradá sa, vagy a rá fordítá s növekedése miatt.) • a fenntartá s és a vá llalkozá s alaptevékenysége egyará nt tőkelekötéssel já r. A fenntartá sba befektetett pénzeszközök a vá llalkozá s legkevésbé likvid eszközei. Az á rbevétel, jövedelemtermelés közvetlen nem értékelhető, a megtérü lés lassú . A pénzeszközök tartó s lekötése (befagyasztá sa) a fenntartá s terü letén jelentős kocká zattal já r. (A kihaszná latlan kapacitá s, a felesleges fenntartá si készletek jelentős veszteséget okoznak.) 4.1.6. Innovációs politika, mű szaki fejleszté s, beruházás A vá llalkozá sok innová ció s menedzsmentjének feladata biztosítani a kutatá s- fejlesztési, gyá rtmá ny-bevezetési, termelési és értékesítési folyamatok piacorientá lt, ú j megoldá sokra törekvő működését. Az innová ció s menedzsment tevékenysége kiterjed az egész ú jratermelési ciklusra. A működése a legkü lönbözőbb szervezeti formá ban épü lhet be a vá llalkozá sok gazdá lkodá sá nak az irá nyítá sá ba. Kü lön ilyen céllal létrehozott (kutatá si - fejlesztési) részlegek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a feladatorientá lt team-ek, innová ció s

80

grémiumok, projekt-menedzserek működtetése. Az innová ció s tevékenység szervezési szervezeti kérdései bonyolultabbak anná l, hogy témá nk keretében részletesen kitérjü nk rá . Annyit szü kséges azonban megjegyezni, hogy az innová ció s készség a vá llalkozá sok és a gazdasá gi szféra egészében nyitottsá got, az ú jdonsá gok irá nti fogékonysá got, a minőségi megú julá s irá nti igényt jelenti. Ilyen á tfogó közelítés alapjá n maga az innová ció nem tehető egy-egy részleg vagy csoport illetve egység kizá ró lagos feladatá vá . A szervezeti elkü lönü lés elősegítheti az innová ció s folyamatokat, de megvaló sítá suk nem nélkü lözheti minden terü let folyamatos és hatékony részvételét. A vá llalkozá sok innová ció s politiká já n értjü k mindazon döntések rendszerét, amelyek meghatá rozzá k magatartá sá t tevékenységének hatékonysá gá t befolyá soló tényezők megú jítá sa tekintetében. Egy hagyomá nyos csoportosítá s szerint ide tartoznak a • gyá rtmá ny, • gyá rtá s és a • gyá rfejlesztés stratégiai, taktikai és konkrét megvaló sítá si kérdései. 4.1.6.1. Mű szaki fejleszté s A műszaki fejlesztési stratégia a közép- és hosszú tá vú vá llalkozá sfejlesztés (innová ció s stratégia) része. Egy adott időszakra a műszaki fejlesztési politika jelöli ki a konkrét célkitűzéseket, feladatokat, a felhaszná lható eszközöket, erőforrá sokat. A műszaki fejlesztés olyan termék-, technoló gia-, eszközorientá lt szisztematikus és komplex ú jító tevékenység, amely a vá llalkozá s termékeit, termelési folyamatá t, vagy annak egy-egy fá zisá t magasabb színvonalra emeli. A mű szaki fejleszté si politika jellegzetes vá ltozatai • a kezdeményező mű szaki fejlesztési politika az adott terü leten élenjá ró , vezető tevékenységet céloz. Megvaló sítá shoz kivá ló szakembergá rda, jelentős kutatá si fejlesztési, anyagi rá fordítá s szü kséges. Előnye az adott terü leten vá rható magas nyereség, a kvá zi monopolhelyzet kihaszná lá sá val. É rvényesítése a vá llalkozá s kiemelt tevékenységeinek terü letén kellő nyitottsá g és rugalmassá g mellett célszerű. • a kö vető mű szaki fejlesztési politika esetén a többnyire má r ismert, má shol is alkalmazott termékek gyá rtá sa, technoló giá k alkalmazá sa a cél. Az adaptá ció s fejlesztés a követő politika gyakori vá ltozata. Ilyenkor eleve licencia és/vagy know-how vá sá rlá sra irá nyul a fejlesztési elképzelés. A vá llalkozá s feladata ez esetben a "honosítá s". Az adaptá ció s fejlesztés nagy előnye, hogy a vá llalkozá s mentesü l a tőkeigényes eredeti fejlesztéstől, de ugyanakkor piaci mozgá stere korlá tozott (szerződéstől fü ggő), terméke nem a legkorszerűbb, elmarad az "innová ció s nyereség". • a kombiná lt fejlesztési politika együ tt alkalmazza az élenjá ró fejlesztést elsősorban a meghatá rozó terü leteken, míg egyes részfeladatok megoldá sá ná l a meglévő szellemi termékek megvá sá rlá sá t részesítik előnyben. A műszaki fejlesztési politika á rnyaltabb meghatá rozá saival is talá lkozhatunk a szakirodalomban. Így példá ul:

81

• offenzív stratégiá t folytató k elsőként jelennek meg a piacon termékeikkel, • defenzív stratégia esetén nem ú j termékek, hanem a piacon má r meglévők tová bbfejlesztése az elsődleges cél, • innová ció s stratégiá t, jelentős költség-megtakarítá st, valamely termelési tényező olcsó sá ga esetén lehet folytatni. (A termékek gyá rtá sá t csak életgörbéjü k középső fá zisá ban kezdik, á tvéve a technoló giai, technikai megoldá sokat.) • fü ggő stratégia a "beszá llító " kisebb vá llalkozá sokra jellemző, partnerként kapcsoló dnak egy-egy nagy cég innová ció s programjá hoz, • a tradicioná lis stratégia a hosszú tá von stabil piaccal rendelkező termékek esetén alkalmazható , a piaci helyzet nem kényszeríti ki az intenzív innová ció s tevékenységet, végü l • opportunista stratégia a maradék piac is piac elv alapjá n kisvá llalkozá sok szűk piaci terü leten történő működését jellemzi, jelentős innová ció potenciá lt nem igénylő termékekkel. A műszaki fejlesztés kiinduló pontja az a marketing tevékenység, mely feltá rja, hogy mikor, milyen minőségű és mennyiségű termékkel kell megjelenni a piacon, mikor esedékes a csere, a profilvá ltá s. Egy adott termékcsalá d egymá s követő generá ció inak innová ció s fejlődését, cserélődési ü temét modellezi a 4.9. á bra. 4.9. á bra Termé kcsalá d innová ciós periódusai

82

(Forrá s: Ivá nyi Attila - Hoffer Ilona: Innová ció s menedzsment Aula Kiadó 1993.)

A modellre jellemző, hogy egyrészt az egymá st követő generá ció k növekvő mó don javuló minőségű paraméterekkel rendelkeznek, a műszaki színvonal egyre magasabb lesz. Ezzel pá rhuzamosan a termékcserélődés ü teme felgyorsul. mA ≤ mB ≤ mC ≤ mD ≤ mE ugyanakkor t A ≥ t B ≥ tC ≥ tD ≥ tE Az életgörbék rövidebb piaci élettartamra szá mítva meredekebb termelés felfutá st, a növekvő kutatá si - fejlesztési, termék-bevezetési rá fordítá sok, nagyobb mennyiségek értékesítését jelzik. Hosszabb ideig vá ltozatlan termékszerkezetre, stabil termékösszetételre ott lehet szá mítani, ahol a fejlesztést követően tartó san korszerű a termék. Ez kényelmes műszaki fejlesztési pozíció t jelent, de csak kevés terü leten lehetséges. (4.10. á bra) 4.10. á bra Egy termé k korszerű sé gi szintjé nek é s a termelé si profil vá ltozá sá nak ö sszefüggé sei (Forrá s: dr.Susá nszky J. - dr. Csabá n J: Ipar - és vá llalatgazdasá gtan II.

Tankönyvkiadó Bp. 1988.)

4.1.6.2. Mű szaki fejleszté s megjelené si formá i Extenzív fejleszté sről akkor beszélü nk, ha az erőforrá sokat vá ltozatlan technikai színvonalon bővítjü k. Ez az időbeli kapacitá skihaszná lá s javítá sa mellett a meglévő berendezések, alkalmazott eljá rá sok többszörözésével is elérhető. Intenzív fejleszté s az érintett termelési tényezők minőségi vá ltozá sá t jelenti. Ez elsősorban korszerűbb termelő-berendezésekkel és technoló giá kkal, szakképzettebb munkaerővel, jobb 83

szervezéssel oldható meg. Az intenzív fejlesztés a termelés eredményeire is kihat, hiszen ez az alapvető célja. A késztermékek mennyiségének növelése, a minőségének javulá sa a fejlesztés végső eredménye. Az ú jszerűség szempontjá bó l a fejlesztéseket relatív és abszolú t ú jdonsá gként minősíthetjü k. Relatív újdonsá gról akkor beszélü nk, ha a műszaki fejlesztés eredményeként má s terü leten má r alkalmazott, de az adott vá llalkozá sná l ú jonnan felhaszná lá sra kerü lő techniká ró l technoló giá ró l van szó . Abszolút újdonsá got a legfrissebb tudomá nyos eredmények felhaszná lá sá val elsőként megjelenő eredeti technoló giá k - techniká k alkalmazá sa jelent. Ezekre gyűjtőfogalomként haszná ljá k a "csú cstechnoló giá k" elnevezést. A gyakorlatban á gazatspecifikus formá ban jelennek meg, de ugyanakkor rendelkeznek á ltalá nosan alkalmazható megoldá sokkal, részrendszerekkel. A csú cstechnoló giá k nem nélkü lözhetik a szá mító géppel integrá lt rendszerek alkalmazá sá t. Ez utó bbiak leggyakrabban haszná lt csoportosítá sa: • CAD (Computer Aided Design) szá mító géppel segített tervezés. Leggyakoribb alkalmazá si terü letei: - fejlesztési munká k, - méretezési szá mítá sok, - konstrukció s tevékenység, - rajzelőá llítá s, - törzsadat lista, darabjegyzék generá lá s. • CAP (Computer Aided Planning) a gyá rtá si tervek szá mító géppel segített készítése, összefogja a gyá rtá si, szerelési technoló gia műveletelem szintű tervezését. Alkalmazá si terü lete: - gyá rtá si tervek, - gép, anyag, szerszá m, készü lékjegyzék, - technoló giai utasítá sok, - szerelési utasítá sok, - NC programok, - gyá rtá si törzs adatjegyzék készítése. • CAM (Computer Aided Manufacturing) szá mító géppel segített gyá rtá st a termelési folyamat tulajdonképpeni közvetlen vezérlését, felü gyeletét jelenti. A CAM funkcioná lis terü letei: - gyá rtá s, szerelés, - gépközeli mozgatá s, pozícioná lá s, - anyagmozgatá s, - raktá rozá s. • CAQ (Computer Aided Quality Assurance) szá mító géppel segített minőségbiztosítá st jelent. Terü letei: - mérendő paraméterek megá llapítá sa, 84

- mérési tervek és utasítá sok elkészítése, - szá mító géppel vezérelt mérőegységek programozá sa, - mérési paraméterek felü gyelete. • PPC (Production Planning and Control) alapvetően a termelés programozá s feladatait lá tja el ú . n. "monitoring" funkció t tölt be. A rendelés feldolgozá sá tó l a kibocsá tá sig, összehangolja a termelés zavartalan működéséhez szü kséges mennyiségi, hatá ridő, illetve kapacitá s igényeket. Fő funkció i: - termelési terv elkészítése, - mennyiségi tervezés, - hatá ridő és kapacitá s tervezés, - rendelés ü temezés és - rendelésá llomá ny felü gyelet. • CIM (Computer Itegrated Manufacturing) a gyá rtá si folyamat teljes integrá ció já t célozza. A CIM rendszerek komponenseinek összefü ggését mutatja a 4.11. á bra

4.11. á bra CIM rendszer komponensei 4.1.6.3. Pótlá s, bővíté s, beruhá zá s fogalma A tá rgyi eszközök haszná lata sorá n egy idő utá n (gazdasá gos élettartam) természetszerűleg felvetődik a kérdés: érdemes-e a működést a meglévő eszközparkkal folytatni, megéri-e az egyre növekvő fenntartá si, karbantartá si, javítá si költségeket finanszírozni, vagy célszerű az eszközök cseréje. Ugyan ú gy, mint a vá llalkozá sok alapítá sakor, a fejlesztésénél is alapvető kérdés, hogy érdemes-e azon a terü leten befektetni, létrehozni a tevékenységhez szü kséges a tá rgyi eszközá llomá nyt. Az igenlő vá lasz beruhá zá st, tőkebefektetést jelent. Beruhá zá s alatt olyan tőkebefektetést értü nk, amely a gazdasá gi tevékenység (termelés, szolgá ltatá s) végzése érdekében tá rgyi eszközök létesítését, beszerzését eredményezi. 85

A beruhá zá st kü lönböző célok megvaló sítá sa motivá lhatja: Pótlá s: cél a kapacitá s fenntartá sa, vá ltozatlan mennyiségi és minőségi követelmények mellett. Korszerű síté s: cél a fajlagos tőkebefektetés csökkentése, (az eredmény egységére eső költségek csökkentése), gazdasá gilag előnyösebb technoló giá k, tá rgyi eszközök alkalmazá sa, ú j munka- és ü zemszervezési eljá rá sok bevezetése. Bővíté s: mint expanzió s beruhá zá s célja a tartó s és kedvezőnek ígérkező piaci értékesítési lehetőségek kihaszná lá sá ra. Az expanzió s beruhá zá sok irá nyulhatnak: - a termelés, szolgá ltatá s mennyiségi növelésére, - a profil, a termékvá laszték kiszélesítésére, - vertiká lis bővítésre, a technoló giailag kapcsoló dó gyá rtá si fá zisok összekapcsolá sá ra. "Szű k keresztmetszetek feloldá sa": a korszerűsítés céljá val azonosan, de a belső fejlesztésen tú l a vá llalkozá s kooperá ció s terü letei, együ ttműködés má s vá llalkozó kkal (bérmunka, beszá llítá s, stb.) kap kiemelt szerepet. Egyé b cé lok: az alaptevékenységet közvetve szolgá ló beruhá zá sok, melyek létrehozá sa, működtetése nem hoz közvetlen gazdasá gi eredményt, de hosszabb vagy rövidebb tá von a vá llalkozá s eredményes működését szolgá lja. A beruhá zá si tevékenység tehá t a tőkegazdá lkodá s részterü leteként ú j eszközök létrehozá sá t, az elavultak pó tlá sá t, a tová bb ü zemeltethetők korszerűsítését célozza. Az innová ció s folyamatok szerves részeként megteremti a termelés korszerű műszaki - technikai alapjá t. (Innová ció s készségen a gazdasá gi szférá ban az ú jdonsá gok irá nti fogékonysá got és ezek eredményeképpen a folyamatos fejlődést, a tevékenységek minőségi megú jítá sá t értjü k.) A beruhá zá s fogalmá nak teljesebb körű értelmezéséhez érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy maga a "beruhá zá s" kifejezés egyszerre több fogalom és folyamat jelölésére is haszná latos: • beruhá zá s tehá t, mint említettü k az ú j eszközök létrehozá sá t eldöntő tevékenységtől a konkrét kivitelezésig tartó műszaki - gazdasá gi folyamat, • beruhá zá snak nevezik magá t a termelő vagy nem termelő objektumot, amire vonatkozik a létrehozá si tevékenység (ez mindaddig fenná ll, amíg nem aktivá ljá k, tehá t amíg befejezetlen beruhá zá sként kezelhetik), • beruhá zá snak tekintik mindazokat a finanszírozá si eszközöket is amelyek a létrehozá st anyagilag biztosítjá k. Beruhá zá sok csoportosítá sa döntési jogkör szerint: • központi, • önkormá nyzati, • vá llalkozó i, 86

• lakossá gi beruhá zá sok. Kö zponti beruhá zá sok: Lehetnek egyedi nagyberuhá zá sok, célcsoportos beruhá zá sok és egyéb központi beruhá zá sok. Jellemzőik, hogy a döntési jogkör és így a finanszírozá s is á llami feladat. A nagyberuhá zá sok körébe á ltalá ban a bá nyá szat, villamos energia-ipar, az infrastrukturá lis á gazatok, orszá gos jelentőségű fejlesztései tartoznak. Az előkészítés és végrehajtá s esetenként széleskörű hazai és nemzetközi koordiná ció t igényel. Célcsoportos beruhá zá s elsősorban az infrastruktú ra terü letén jelentős. Ezeknél főként az előkészítés szakaszá ban kiemelt jelentőségű az á llami koordiná ció . Az egyéb központi beruhá zá sok közétartoznak a költségvetési rendszerben gazdá lkodó á llami intézmények, tudomá nyos kutatá si - oktatá si szervek (döntően kommuná lis célokat szolgá ló ) beruhá zá sai. Ö nkormá nyzati beruhá zá sok: A helyi infrastrukturá lis fejlesztéseket szolgá ljá k. A koordiná ció és á ltalá ban a finanszírozá s is az önkormá nyzatok kezében van.

87

Vá llalkozá si beruhá zá sok: Tervezése és megvaló sítá sa, a finanszírozá si forrá sok biztosítá sa - teljes kocká zatvá llalá s mellett - a vá llalkozá s felelőssége. Lakossá gi beruhá zá sok: Egy részü k az egyéni vá llalkozó k, csalá di vá llalkozá sok beruhá zá sai. Ezek egy része a vá llalkozá si beruhá zá sok körébe sorolható , míg jelentősebb része, ugyan tartó s haszná latra hoz létre tá rgyi eszközöket (épü letek, já rművek, gépek, berendezések), növeli a nemzeti vagyont, de nem képezi a gazdasá gi szféra aktív eszközá llomá nyá t. 4.1.6.4. Beruhá zá sok finanszírozá sa A beruhá zá sok finanszírozá sá ná l á ltalá ban többféle formá t lehet és szü kséges igénybe venni. A finanszírozá si rendszernek összhangban kell lennie a beruhá zá sok tervezési rendjével, a döntési jogkörökkel és a gazdasá gi szabá lyozá s rendszerével. A beruhá zá sok döntési jogkör szerinti csoportosítá sa egyben a finanszírozá si felelősséget is jelenti. A finanszírozá s lehetősé gei Sajá t forrá s: A döntéshozó rendelkezésére á lló , illetve vá rható an (a beruhá zá s megvaló sítá sa alatt) képződő tőke. Vá llalkozá sok esetében ez összetevődik az értékcsökkenési leírá sbó l képződő, valamint a vá llalkozá si nyereségből elkü lönített összegből. Á llami és önkormá nyzati beruhá zá sokná l a finanszírozá si forrá s az értékcsökkenési leírá sok mellett a költségvetés bevételei, a kü lönféle adó k. Kö lcsö nvett forrá s: Igénybe vételét indokolja a sajá t forrá s kiegészítése, a beruhá zá shoz szü kséges tőke biztosítá sa érdekében. A kölcsönvett forrá sok lehetővéteszik, hogy a beruhá zá sok egyidejű nagymértékű tőkeigényét hosszabb időre elosztva, a sajá t forrá s keletkezésével összhangban, azt fedezetként felhaszná lva tudjá k biztosítani. A kölcsönvett forrá s kölcsön, tehá t vissza kell fizetni és kamat-teherrel is já r. Beruhá zá si célra kölcsönt igénybevenni akkor célszerű, ha az a visszafizetési és kamatfeltételeket figyelembe véve is előnyös. Az előnyök alapvetően két terü leten jelentkezhetnek: − nyereségnövelés: a beruhá zá s a visszafizetési és kamatterheken felü li nyereséget hoz, − időnyereség: a beruhá zá s egyszeri, időponthoz kötött rá fordítá sai a folyamatos működés sorá n finanszírozható k. A kölcsönvett forrá s igénybevétele növeli a piaci rugalmassá got, de egyú ttal a kocká zatvá llalá st is. Egyé b forrá s: Egyéb forrá sok közétartoznak azok a tőkebefektetési lehetőségek, melyek nem sajá t forrá sbó l szá rmaznak, nem terheli azokat visszafizetési kötelezettség és nem kölcsönvett forrá sok (költségvetési juttatá sok, adomá nyok, stb.) A kö lcsö nvett forrá sok vá ltozatai, a vá laszthatólehetősé gek: • rö vid lejá ratú finanszírozá si lehetőségek: (á ltalá ban egy évnél rövidebb időre vehető igénybe)

88

− rövid lejá ratú bankhitel: á ltalá ban fedezeti hitelképesség bizonyítá sa a feltétel, napi kamat és esetleges bankjutalék a "többletköltség". − kereskedelmi hitel: a szá llító a vevőnek a teljesítés időpontjá tó l eltérő, későbbi fizetési lehetőséget biztosít. Sajá tos eszköze a vá ltó , mely fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír, hiteleszköz és fizetőeszköz egyará nt. − leszá mítolá s: a vá llalkozá s kintlévőségeinek (vá ltó követelés) á tvá llalá sa. Ez a kamatokró l való lemondá st jelenti, azzal a kocká zattal, hogy ha az adó s nem fizet a vá llalkozó köteles teljesíteni a tartozá st. − faktoring (követelésmegvá sá rlá s): az együ ttműködő bank végzi a hitelbírá latot, hitelnyú jtá st és viseli a kocká zatot. Az eladó a szá llítá s utá n azonnal megkapja az ellenértéket és ezért kamatot, a hitelbírá latért jutalékot fizet. A követelés kocká zatá t a bank viseli. • kö zéplejá ratú finanszírozá si lehetőségek: (á ltalá ban egy-há rom év közötti időtartamú ak) − középlejá ratú pénzhitel: az ilyen jellegű bankhitel garanciá lis feltételei szigorú bbak és a hitelösszeg kamatterhei is magasabbak. − bérlet: lehet eszköz, szolgá ltatá s bérlete, vagy pénzü gyi bérlet (ez utó bbi a lízing). A lízing előnye, hogy egyszeri, nagy befektetést helyettesít folyamatos rá fordítá ssal, adó előnyökkel já rhat és lejá rata utá n a lízingelt eszköz a vá llalkozó tulajdoná vá vá lik. • hosszú lejá ratú finanszírozá si lehetőségek: (á ltalá ban há rom évnél hosszabb időre szó ló megá llapodá s) − hosszú lejá ratú értékpapírok: a vá llalkozá s hosszabb tá vú finanszírozá si igényét értéktőzsdei forgalmazá sra alkalmas. részvény, vagy kötvénykibocsá tá ssal biztosítja. A részvénykibocsá tá s tőkeszerzési lehetőség, a részvénytulajdonosok irá nyítá si jogainak és osztalékelvá rá sá nak kocká zatá val. − kötvény: hosszú lejá ratú adó ssá glevél. A kibocsá tó kötelezettséget vá llal a visszafizetésre és a hitel kamataira, előre meghatá rozott ü temezés szerint. Ennek fejében a pénzeszközöket a kötvény lejá rtá ig szabadon felhaszná lhatja. − hosszú lejá ratú fejlesztési hitel: a hitelező (bank) kocká zatvá llalá sa nagy, ezért az "á r" (kamat, fedezetbiztosítá s) a rövid- és középlejá ratú hiteleknél magasabb. 4.1.7. Projekt é s projekt menedzsment A projekt és a projekt menedzsment napjainkban igen széles körben haszná lt fogalom. Legtá gabb értelmezés szerint projektnek tekinthetü nk minden, egy adott szervezet vagy személy szá má ra egyszeri, komplex feladatot, ami eltér a mindennapi tevékenységtől.

89

Beruhá zá s, mint projekt eredménye műszaki paraméterekkel jellemezhető, fizikailag létező tá rgyi eszköz. Beruhá zá si projektnek, alatt egy olyan komplex tevékenységfolyamatot értelmezhetü nk, melynek eredménye egy előre meghatá rozott műszaki paraméterekkel rendelkező, önmagá ban működőképes létesítmény, melynek megvaló sítá si lehetősége időben és pénzértékben is korlá tozott. 4.12. á bra Projekt megvalósítá si szakaszai (Forrá s: Görög M.: Bevezetés a projekt menedzsmentbe Aula Kiadó Bp. 1993.)

Projekt menedzsment nem má s, mint magá nak a projektnek (beruhá zá snak) a vezetése, a megvaló sítá s irá nyítá sa, szervezése. Egy-egy projekt megvalósítá sa a kö vetkező szakaszokra bontható(2.12. á bra): • • • •

előkészítés, odaítélés, fizikai megvaló sítá s, utó elemzés.

Az előké szíté si szakasz: Az igény megfogalmazá sá t, a variá ció k kidolgozá sá t, megvaló sítható sá gi tanulmá ny elkészítését foglalja magá ban. A munka célja előkészíteni a döntést. Eredménye és egyben az előkészítő szakasz leírá sa a döntés, a konkrét műszaki, pénzü gyi és időbeli paraméterekkel

90

rendelkező beruhá zá si vá ltozat meghatá rozá sa. A szakaszra nem a sorrendben végzett munka, hanem sokkal inká bb az iterá ció s lépések jellemzők. Sokféle vá ltozat, pá rhuzamosan és ismétlődően végzett résztevékenységek hozhatnak pozitív eredményt. A megvaló sítható sá gi tanulmá ny illetve tanulmá nyok képezik a döntés alapjá t. Ezek egyben az első koncepcioná lisan és formá lisan is megfogalmazott leírá sai a tervezett beruhá zá snak. A megvaló sítható sá gi tanulmá ny a szü kséges mértékig kidolgozott, több résztanulmá nybó l á ll: − − − − − − −

műszaki, pénzü gyi- finanszírozá si, marketing, gazdasá gossá gi, környezeti- és ökoló giai, szervezés - vezetési, tá rsadalmi - politikai megvaló sítható sá g tanulmá ny.

A felsorolá s nem jelent fontossá gi sorrendet. A résztanulmá nyok egymá ssal összefü ggnek. Bá rmelyik terü let döntési szituá ció tó l, döntéshozó tó l fü ggő preferá lá sa meghatá rozó lehet a többi tanulmá ny kidolgozá sá ná l. (Megjegyezzü k, hogy tá rgyi eszközökről lévén szó , a műszaki megvaló sítható sá g lehetőségeit, korlá tait mindig figyelembe kell venni.)

91

Az odaíté lé s szakasza: A végrehajtá s, a kivitelezés mó djá ró l, résztvevőiről történő döntést készíti elő. Az odaítélési szakasz részterü letei: − − − − −

szerződésstratégia kialakítá sa, a kivitelezés potenciá lis résztvevőinek előzetes minősítése, tenderkiírá s, ajá nlatértékelés, szerződéskötés.

Ezt a szakaszt lezá ró döntés eredménye a megvaló sítá sban résztvevők kivá lasztá sa, megbízá s, szerződéskötés a kivitelezésre. Az odaítélési szakasz sajá tos és speciá lis terü lete a tenderezés. A napjainkban divatos kifejezés lényegében pá lyá ztatá st jelent. A döntéshozó pá lyá zat ú tjá n vá lasztja ki a beruhá zá sban, kivitelezésben résztvevőket. A pá lyá zatok lebonyolítá sá nak típusai: − nyílt: nincs előzetes megkötés, bá rki pá lyá zhat a kiírá si feltételek mellett, − szelektív: a pá lyá zó nak előzetes minősítési feltételeket kell teljesítenie, − kétszintű : az ajá nlattételre és az elbírá lá sra is két, egymá stó l elkü löníthető lépésben kerü l sor (az első lépés gyakorlatilag egy előminősítést jelent), − meghívá sos: felkérés alapjá n lehet résztvenni a tenderezésen, melynek alapja a vá llalkozó nak a beruhá zá s terü letén szakmai körökben elismert referenciá i és "goodwillje". A fizikai megvalósítá s folyamata: A ciklus há rom fő terü lete: − tervezés (a konkrét megvaló sítá s részletezésével), − kivitelezés (építés-szerelés, beszerzés, ü zembe helyezés előkészítés), − ü zembe helyezés (pró baü zem). Ebben a fá zisban készü l el a létesítmény. Lezá rá sá t az ü zembe helyezés, a pró baü zem beindítá sa jelenti. A kivitelezési szerződés létrejötte utá n kezdődik az erőforrá s lekötést és felhaszná lá st jelentő tényleges megvaló sítá s. A reá lfolyamatok rendkívü l összetett, kü lön projektre bontható tevékenységekből á llhat össze. Kü lön specialitá sa ennek a szakasznak, hogy itt van utoljá ra lehetőség (bá r korlá tozott és a teljesítés előrehaladtá val egyre szűkü l mértéke) a mó dosítá sra, az eredeti koncepció célszerű vá ltoztatá sá ra. Utóelemzé s A projekt megvaló sítá sá nak végső szakasza az utó elemzés, melynek célja a projekt elemzésének értékelése, a kiinduló elképzelések és a pró baü zem eredményeinek összevetése. Az utó elemzés fá zisa pá rhuzamos az ü zemszerű működéssel. Lezá rja a projektet, de ugyanakkor összekapcsolja a folyamatot. É rtékeli a projektet, mint befejezett tevékenységet ú gy, hogy ennek az értékelésnek a bá zisa az ü zemszerű működés. 4.1.8. A tárgyi eszkö zgazdálkodás sajátosságai a kö zlekedé sben A tá rgyi eszközök alkotjá k a közlekedési infrastruktú ra elemeit: pá lyá t, já rművet, ü zemi és szolgá ltató létesítményeket, a működési feltételeket. Az egyes elemek, tá rgyi eszközök

92

gazdá lkodá si szempontbó l tartozhatnak á llami rendelkezési körbe, illetve kezelhetők piaci eszközökkel. (A kompetencia döntési jogosultsá got és felelősséget is jelent.) Az á llami illetékesség kü lönböző: − orszá gos szintű, − regioná lis szintű, − helyi, önkormá nyzati szintű feladatokat jelent. Á llami illetékesség alá gazatonként eltérő és közvetlen vagy közvetett mó don érvényesü l, a gazdasá g és a tá rsadalom közlekedési szü kségleteit kielégítő infrastruktú ra létesítését és működtetését illetően. A kö zúti kö zlekedé s területé n: A közú thá ló zatot illetően a felelősség kiterjed a fejlesztési, fenntartá si és ü zemeltetési feladatokra. A há ló zat közel egyharmada orszá gos, míg kétharmada önkormá nyzati kompetenciá ba tartozik, a tulajdonosi szerepkörnek megfelelően. Az á llami feladatok csoportosítá sa: − fejlesztési stratégia kidolgozá sa: a közú ti közlekedés szerepkö- rének tá vlati meghatá rozá sa, há ló zatfejlesztési és já rműgazdá lkodá si stratégia kialakítá sa, a finanszírozá si feltételek és a megvaló sítá s programjá nak összeá llítá sa. − mű szaki és eljá rá si szabá lyozá s: jogi keretek, szakmai szabá lyok kialakítá sa, minőségi és biztonsá gi követelmények meghatá rozá sa. − üzemeltetés és fenntartá s biztosítá sa: szervezeti keretek, ü zemeltetési, karbantartá si követelmények, katasztró fa-elhá rítá s biztosítá sa, közlekedésbiztonsá gi követelmények betartá sa. − finanszírozá s: fejlesztési és fenntartá si költségkeretek, az ú talap kezelése, koncesszió s szerződések előkészítése, á ltalá nos pénzü gyi ellenőrzés. − fejlesztési és kutatá si tevékenység ö sszefogá sa: témakijelölés, szervezeti és pénzü gyi feltételek biztosítá sa, az eredmények hasznosítá sa. A já rműgazdá lkodá s terü letén a közú ti já rműá llomá ny alakítá sá ná l kiemelten kell kezelni a forgalombiztonsá g, a környezetvédelem és az energia felhaszná lá s szempontjait. A já rműá llomá ny nagysá gá t egyértelműen a piac szabá lyozza, az á llam feladata a beszerzés, a forgalomba á llítá s, az ü zemeltetés műszaki előírá sainak szabá lyozá sa. A vasúti kö zlekedé s területé n: A vasú ttal összefü ggő á llami kompetenciá kná l meghatá rozó az 1993-ban hozott vasú ti törvény. A törvény a közforgalmú vasú t szervezeti tevékenységét az alá bbiak szerint kü löníti el: − pá lyavasú t: feladata a vasú ti pá lyá k és tartozékaik működtetése (ü zemeltetés, fenntartá s, fejlesztés), − vá llalkozó vasú t: személyszá llítá si és á ruszá llítá si tevékenység végzése. Az orszá gos közforgalmú vasú ti pá lya és tartozékai az á llam kizá ró lagos tulajdoná ban, a helyi közforgalmú vasú ti pá lya és tartozékai az önkormá nyzatok tulajdoná ban vannak. Ennek megfelelően alakulnak az á llami és az önkormá nyzati feladatok. Á llami feladatok: − vasú ti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció k kialakítá sa, − ható sá gi feladatok ellá tá sa, − nemzetközi kapcsolatok koordiná lá sa, − orszá gos közforgalmú vasú ti tá rsasá g alapítá sa és működtetése,

93

− vasú ti pá lya és tartozékainak működtetése, − koncesszió s ü gyletek kezelése, − honvédelemmel és a polgá ri védelemmel kapcsolatos feladatok ellá tá sa. Ö nkormá nyzati feladatok: − helyi vasú ti közlekedésre vonatkozó fejlesztési koncepció k kialakítá sa, − pá lya és tartozékainak működtetése, − finanszírozá si kérdések, − helyi koncesszió s ü gyletek kezelése. A vasú ti közlekedésben a gördü lő (já rmű) á llomá ny fenntartá sa, ü zemeltetése és fejlesztése a vá llalkozó vasú t feladata. A mennyiségi és minőségi összetételt a piaci helyzetnek megfelelően alakított kereskedelmi szempontok motivá ljá k.

94

A vízi kö zlekedé s területé n: Az alapinfrastruktú ra, a vízi ú t és az orszá gos érdekű közforgalmi kikötők kiépítése alapvetően á llami feladat. A Duna-Majna-Rajna vízi ú t 1992. őszi megnyitá sá val létrejött közvetlen közlekedési kapcsolat fejlesztése elsődleges feladat. A regioná lis és a helyi érdekű kikötők fejlesztése az adott térség piaci érdekeltségének, összefogá sá nak, az önkormá nyzatok szerepvá llalá sá nak fü ggvénye. A vízi közlekedésben a já rműgazdá lkodá s teljes egészében vá llalati feladat. A nagy értékű já rművek cseréjénél szerepet já tszhat az á llami koordiná ció és tá mogatá s is. A lé gi kö zlekedé s területé n: A légi közlekedés á llami feladatait elsősorban a nemzetközi megá llapodá sokban vá llalt kötelezettségek hatá rozzá k meg. Ennek megfelelően egyrészt repü lőtereket és légi forgalmi szolgá latokat kell fenntartania és működtetnie a nemzetközi légi közlekedés szá má ra, má srészt közel hatvan kétoldalú megá llapodá s alapjá n a magyar á llam kijelölt nemzeti légfuvarozó ja ú tjá n menetrendszerű nemzetközi légi összeköttetést biztosít Budapest és a vilá g szá mos nagyvá rosa között. A repü lőtér rendszer megfelelő alakítá sa jelentős részben á llami feladat. A polgá ri repü lőterek kialakítá sá ná l és működtetésénél ki kell haszná lni a vá llalkozó i szféra érdeklődését, tőkeerejét. Hazá nk földrajzi helyzetéből adó dó an a légi forgalmi szolgá ltatá sokat mindenképpen biztosítani kell. A repü lőtér ü zemeltetése á llami garanciá val vagy anélkü l nyereségorientá lt vá llalkozá s, a légi forgalmi szolgá ltatá sok biztosítá sa á llami feladat. A repü lőgéppark fenntartá sa, pó tlá sa és fejlesztése vá llalati, vá llalkozó i feladat. Á llami feladatként jelentkezik a biztonsá gi feltételrendszer szabá lyozá sa, a repü lőgép beszerzésekhez szü kséges tőkekoncentrá ció elősegítése.

4.2. Fogalmak ∗ tá rgyi eszközök, ∗ tá rgyi eszközgazdá lkodá s, ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

∗ eszközhozam, ∗ extenzív, intenzív kihaszná lá s, műszaki v. fizikai élettartam, ∗ fenntartá s, karbantartá s, kisés középjavítá s, gazdasá gos élettartam, ∗ felú jítá s, rekonstrukció , megtérü lési idő, ∗ innová ció s politika, fizikai kopá s, ∗ beruhá zá s, műszaki fejlesztés, funkcioná lis avulá s, ∗ innová ció s perió dus, termék életgöbe, technoló giai avulá s, ∗ relatív és abszolú t ú jdonsá g, amortizá ció , ∗ csú cstechnoló gia, értékcsökkenési leírá s, ∗ szá mító géppel integrá lt rendszerek, bruttó érték, ∗ sajá t forrá s, nettó érték, ∗ kölcsönvett forrá s, lineá ris, degresszív és ∗ egyéb forrá s, progresszív leírá s, amortizá ció s politika, ∗ projekt, projekt menedzsment.

95

∗ eszközigényesség,

4.3. Á ttekintő ké rdé sek 43) 44) 45) 46) 47) 48) 49) 50) 51) 52) 53) 54) 55) 56) 57) 58) 59) 60) 61) 62) 63) 64) 65) 66)

Mit értü nk tá rgyi eszközök alatt ? Melyek a tá rgyi eszközgazdá lkodá s főbb terü letei ? Hogyan csoportosítható a tá rgyi eszközá llomá ny ? Mit értü nk élettartam alatt ? Melyek az élettartam alakulá sá t befolyá soló tényezők ? Milyen elméleti megközelítések segítik a gazdasá gos élettartam meghatá rozá sá t ? Mit értü nk amortizá ció , értékcsökkenési leírá s alatt a gyakorlatban ? Milyen értékbeni mutató k kapcsoló dnak az értékcsökkenési leírá shoz? Melyek az értékcsökkenési leírá s konvencioná lis eljá rá sai ? Mivel indokolható a lineá ris leírá stó l való eltérés ? Ismertesse a degresszív leírá si mó dszereket ? Mi a lényege az amortizá ció s politiká nak ? Miként szabá lyozza a szá mviteli törvény az értékcsökkenés elszá molá sá t ? Milyen mutató kkal értékelhetjü k a tá rgyi eszközök kihaszná lá sá nak alakulá sá t ? Hogyan értékelhető az ü zemfenntartá s rendszerének és a tá rgyi eszközök műszaki á llapotvá ltozá sá nak kapcsolata ? Milyen összefü ggés van az ü zemeltetési biztonsá g és a rá fordítá si költségek alakulá sa között ? Mit értü nk innová ció s politika alatt ? Melyek a műszaki fejlesztési politika kialakítá sá nak jellegzetes stratégiai elemei ? Milyen terü leteken alakultak ki a szá mító géppel, integrá lt rendszerek ? Mit értü nk beruhá zá s alatt és milyen szempontok szerint csoportosítható k a beruhá zá sok ? Milyen forrá sokbó l finanszírozhatjuk a beruhá zá sokat ? Hogyan definiá lható a projekt és a projekt menedzsment fogalma és működési terü lete ? Miként értelmezhetők a tá rgyi eszközgazdá lkodá ssal kapcsolatos feladatok a közlekedés terü letén ? É rtékelje az á llami szerepvá llalá st a közlekedés tá rgyi eszközgazdá lkodá sá ban !

4.4. Irodalom Dá niel Tamá s: Iparvá llalatok á lló eszközgazdá lkodá sa (KJK. Bp. 1979.) Borotvá s Elemér- Tá nczos Lá szló né- Tó th Lajos: Gazdasá gi - műszaki szá mítá sok a vasú ti és a közú ti közlekedésben (Tankö nyvkiadó Bp. 1977.) Bélyá cz Ivá n: Amortizá ció és pó tlá s (JPTE Kiadó Pécs, 1992.) Bélyá cz Ivá n: Amortizá ció elmélet (JPTE Kiadó Pécs, 1993.) Ká das Ká lmá n: Közlekedésgazdasá gtan (Tankö nyvkiadó Bp. 1972.) Domar E. D. : É rtékcsökkenés, pó tlá s és növekedés (A gazdasá gi nö vekedés feltételei. KJK Bp. 1967.) Kornai Já nos: Növekedés, hiá ny, hatékonysá g (KJK. Bp. 1982.) Kaufmann A. : Optimá lis programozá s (Mű szaki Kö nyvkiadó Bp. 1964.) BME Kö zlekedési és Vá llalati Gazdasá gi Osztá ly munkakö zö ssége: Vá llalatgazdasá gtan I. (Tankö nyvkiadó Bp. 1980.)

96

4.5. Forgóeszkö z-gazdálkodás 4.5.1. A forgóeszkö z-gazdálkodás általános fogalmai A vá llalkozá s eszközei közü l, a forgó eszközök biztosítjá k a befektetett eszközök folyamatos "működtetését". Viszonylag rövid idő alatt megtérü lnek, ú jra felhaszná lható vá vá lnak. A forgó eszközök finanszírozá sá hoz forgó tőkére van szü kség. A forgó tőke sajá tossá ga: • stabilitá s: szü kséges és nem nélkü lözhető, á llandó tőkelekötést jelent, • mobilitá s: tá rgyiasult formá ja és mennyiségi igénye vá ltozó és rövid idő alatt vá ltoztatható . A forgó tőke lekötés terü letei, a forgó eszközök megjelenési formá i: • készletek, • pénz jellegű eszközök - követelések ( vevőá llomá ny), - rövid tá vú értékpapír befektetések, - pénzeszközök. Ké szletek: a készletekkel és a készletgazdá lkodá s kérdéseivel a tová bbiakban részletesen foglalkozunk. Kö vetelé sek: A követelések, vagy vevőá llomá ny jelentős részét alkotja a vá llalkozá s forgó eszközeinek. Keletkezésének oka: a termék, szolgá ltatá s értékesítésének és a vételá r kiegyenlítésének időbeli elkü lönü lése. (felfogható ú gy is, hogy a vételá r kiegyenlítéséig a vá llalkozá s hitelez a vevőnek) Nagysá gá t befolyá solja: − a pénzmozgá sok technikai időigénye, − az értékesítés relá ció ja, − a fizetés mó dja és hatá rideje. A követelések szá mviteli csoportosítá sa: − követelések az á ruszá llítá sbó l és szolgá ltatá sbó l, − vá ltó követelések, − jegyzett, de még nem fizetett tőke, − alapító kkal szembeni követelések, − egyéb követelések. Rö vid tá vú é rté kpapír befekteté sek: Csoportosítá suk: − eladá sra vá sá rolt kötvények, − sajá t részvények, ü zletrészek, eladá sra vá sá rolt részvények, − egyéb értékpapírok. A forgó eszköznek minősü lő értékpapírok értékelése a tőzsdéhez kapcsoló dik. Pé nzeszkö zö k: a forgó eszközök pénzformá ban rendelkezésre á lló része. Á ltalá ban 3-5 napi á rbevételnek megfelelő mennyiségű pénzzel kell folyamatosan rendelkezni a vá llalkozá soknak ahhoz, hogy fizetési kötelezettségeiket teljesíteni tudjá k. A pénzeszközök csoportosítá sa: − pénztá r, csekkek, − bankbetétek. 97

A forgó eszköz-á llomá ny optimalizá lá sa a forgó eszköz-gazdá lkodá s alapvető feladata. Az optimalizá lá shoz szü kséges néhá ny mutató szá m: Forgó eszkö z- ö sszetétel ará nya: a készletek, követelések és pénzeszközök egymá shoz viszonyított ará nyá t fejezi ki. A forgó tőke lekötésre jellemző ará nyok a magyar gazdasá gban: 50 - 55 % készlet, 25 - 30 % követelés, 10 - 15 % pénzeszköz. Forgó eszkö z igényesség: a termelés és a termeléshez szü kséges forgó eszközök viszonyá t fejezi ki. (a forgó eszköz érték és a termelési érték há nyadosaként szá mítható ) Forgá si sebesség: a forgó eszközök kihaszná lá sá nak mutató ja, a forgalom (értékesítés) és a forgó eszköz - á llomá ny viszonyá t fejezi ki. Mutató szá mai: − fordulatok szá ma: adott időszak forgalmá nak és á tlagos forgó eszköz-á llomá nyá nak há nyadosa, − forgá si idő (napokban kifejezve): az adott időszak á tlagos forgó eszköz-á llomá nyá nak és az egy napra eső forgalomnak a há nyadosa. Ha növekszik a forgá si sebesség, ú gy a vá ltozatlan forgalomhoz kevesebb forgó tőke lekötésre van szü kség. 4.5.2. A ké szletgazdálkodás A vá llalkozá si logisztikai rendszer működésének egyik alappillére a készletgazdá lkodá s. Készletgazdá lkodá s a vá llalkozá sok gazdá lkodá sá nak funkcioná lis részterü lete, melynek célja a termelési - forgalmi folyamatok zavartalan működésének biztosítá sa ú gy, hogy minden szü kséges anyag és termék a megfelelő helyen, mennyiségben és összetételben, valamint időben a lehető legkisebb költségrá fordítá ssal rendelkezésre á lljon. A termelési - forgalmi folyamatok időben folytonosan, de nem egyenletesen és térben is elkü lönü lve zajlanak, így az eszközök, erőforrá sok egy része készletek formá já ban van jelen. Vá sá rolt készletek azok, melyeket a vá llalkozá s késztermékként szerez be speciá lis tevékenységének ellá tá sá hoz. Ide tartoznak az alap- és segédanyagok, alkatrészek, fűtőanyagok, ü zemanyagok, stb. Vá llalkozá s sajá t termelésű készleteit a gyá rtá si folyamat egyes szakaszai között félkész termékek, magá ban a gyá rtá si folyamatban lévő befejezetlen termékek és a termelési folyamat végén megjelenő késztermékek alkotjá k. Az ú n. á rukészletet olyan termékek alkotjá k, amelyeket a vá llalkozá s megvá sá rol és vá ltoztatá s nélkü l értékesít. Ez a kereskedelmi vá llalatokná l a legjellemzőbb készletfajta. Természetesen az egyes készletfajtá k eltérő sú llyal szerepelhetnek a vá llalkozá son belü l, attó l fü ggően, hogy milyen gazdasá gi á g vagy á gazat terü letén működnek. 4.5.2.1. Ké szletezé si rendszerek Készletezési rendszer alatt szabá lyok és eljá rá sok olyan összehangolt együ ttesét értjü k, mely rutin jellegű döntéseket tesz lehetővéá ltalá ban a készlet nagysá g alakulá sá ra, az utá npó tlá s időpontjá ra és mennyiségére vonatkozó kérdésekre.

98

A készletezési rendszer alapmodelljét a 4.13. á bra szemlélteti.

99

4.13. á bra Ké szletezé si rendszer alapmodellje A készletezési rendszer funkcioná lis alrendszerként értelmezhető. A "kíná lat" és a "kereslet" mint input és output vá llalkozá son belü l és kü lső, piaci kapcsolatokként is kü lönböző formá ban és tartalommal jelentkezhet. A készletek szerepét és elhelyezkedését a vá llalkozá sok működési folyamatá ban foglalja össze a 4.14. á bra.

4.14. á bra Ké szletek a vá llalkozá si mű kö dé s folyamatá ban (Forrá s: Chiká n A.: Vá llalatgazdasá gtan Bp. 1989.)

A készlettartá s célja a kü lönböző szinten és formá ban jelentkező kereslet kielégítése. Így a készletezési rendszer kialakítá sá nak és működtetésének alapkérdései á ltalá nosan megfogalmazható k: • Mit tartsunk készleten? 100

• • • • •

Mekkora legyen a készlet? Milyen döntés-előkészítő, szabá lyozá si folyamatot alakítsunk ki? Hogyan alakul a készlettartá s tőkeigénye, folyamatos rá fordítá sa? Hol jelentkezik és milyen mértékű a készlettartá si rá fordítá sok megtérü lése? Hogyan finanszírozható a készlettartá s?

Készletgazdá lkodá si rendszerek vá ltozatai: Tiszta ké szletezé si rendszer: a szabá lyozá s a termékek keresleti elősegítéséből indul ki és arra irá nyul, hogy kell a termékre a rendelést feladni és mekkora legyen a rendelési á llomá ny. A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeket á ltalá ban egymá stó l fü ggetlenü l kezeli. Jó l alkalmazható k egyszerű termelési folyamatokná l, a kis- és nagykereskedelmi egységeknél. Termelé si - ké szletezé si rendszer: a tevékenységek kölcsönhatá sá ra épü l. A termelési tevékenység részterü letei a rendelkezésre á lló korlá tos erőforrá sok (inputok) felhaszná lá sá ért versenyeznek. Döntés az erőforrá sok felhaszná lá sá ró l a termelést és a készletezést együ ttesen szabá lyozza. Elosztá si - ké szletezé si rendszer: hangsú ly a fogyasztó i igények kielégítésén van. Cél a terü letileg elkü lönü lt igények és raktá rozá si, készletezési lehetőségek összehangolá sa. Elsősorban arra keressü k a vá laszt, hogy az egyes fogyasztó i igények kielégítése honnan történjen és ennek érdekében az adott helyen mekkora készletet tartsunk, mennyit és mikor rendeljü nk. 4.5.2.2. A ké szletezé si rendszer kö ltsé gté nyezői A készletezési rendszer rá fordítá sait, költségeit tá gabban kell értelmezni a szá mvitelben megjelenő, konkrétan készletgazdá lkodá shoz kapcsoló dó költségeknél. (Ezek lényegében a készlettartá s közvetlen rá fordítá sait tü krözik.) A készletezési rendszer költségtényezőinek vizsgá latakor a közvetlen rá fordítá sok mellett figyelembe kell venni a vá llalkozá s egészét érintő hatá sokat a tőkebefektetés, a termelés, a jövedelemtermelés terü letén egyará nt. A készletezési rendszer költségtényezőinek há rom csoportjá t kü lönböztetjü k meg: • készlettartá s, • hiá ny, • utá npó tlá s költségei. A ké szlettartá si kö ltsé gek (Kt) két alcsoportba sorolható k: a) A termék fizikai jellegéhez kapcsoló dó kö ltségek, melyek a tá rolá ssal, kezeléssel összefü ggő tevékenységhez fűződnek. Néhá ny jellemző költségtípus: − raktá rozá si, tá rolá si létesítmények fenntartá si, ü zemeltetési költségei és értékcsökkenési leírá sa, − a belső anyagmozgatá s rá fordítá sai, − tá rolá si veszteségek költségei,

101

− raktá rbérleti díjak, − kü lönleges kezelési, tá rolá si költségek (pl. veszélyes anyagok esetén), − a raktá ri adminisztrá ció költségei. b) A termék érték jellegéhez kapcsoló dó kö ltségek, melyek között kiemelt szerepe van a készletekbe mint inaktív eszközökbe történő tőkebefektetésből adó dó potenciá lis veszteségeknek. (Jövedelmezőségi norma ebben az esetben ugyanazon tőkének a készletezési rendszerben vagy má s terü leten történő befektetése közötti jövedelmezőségi kü lönbséget jelenti.) Néhá ny jellemző költségtípus: − készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normá ja, − készletezési rendszer tá rgyi eszközeivel lekötött tőke jövedelmezőségi normá ja, − a készletek avulá si, értékcsökkenési vesztesége, − biztosítá si költségek. A hiá ny kö ltsé gei (Kh) két terü leten jelentkezhetnek alapvetően. Belső, a termelési technoló gia folyamatá t akadá lyozó készlethiá ny, a kapacitá skihaszná lá s alakulá sá n keresztü l befolyá solja a költségnagysá got. Kü lső tényező, a vá llalkozá s piaci helyzetét há trá nyosan befolyá soló készlethiá ny a jövedelemtermelés terü letén okozhat veszteséget. A hiá nyköltség összetevői lehetnek: − − − − −

tá rgyi eszközök kihaszná latlansá ga, á llá sidő, tú ló ra bérköltségei, rendkívü li utá npó tlá s többletköltségei, elmaradó vagy később jelentkező nyereség, goodwill veszteség.

A ké szletutá npótlá s kö ltsé gei (Ku) is két csoportba rendezhetők. Kü lső "költségeket" a szá llító kkal szembeni kötelezettségek, belső "költségeket" a beszerzés konkrét lebonyolítá sa alakítja. Az utá npó tlá si költségek konkrét megjelenési formá já t, tartalmá t alapvetően meghatá rozza a készletezési rendszer funkcioná lis szerepe is. (Alapanyagró l vagy készá ruró l, termelési vagy kereskedelmi készletről van szó .) Az utá npó tlá ssal kapcsolatos költségek legjellemzőbb megjelenési formá i: − − − − −

konkrét beszerzési költség (a szá llító á ltal kiszá mlá zott összeg), esetleges vá m- és adó terhek, szá llítá si veszteségek költségei, kezelési költségek (á tvétel, minőségellenőrzés, rakodá s, stb.), az utá npó tlá s adminisztrá ció s költségei stb.

A készletezési rendszer költségeinek elemzésénél, matematikai modelljének felépítésénél fontos kérdés a készletezési paraméterek (készletszint, rendelési tétel, rendelési időköz, stb.) és a rendszerben szereplő költségtényezők. Néhá ny á ltalá nosan értelmezhető összefü ggés:

102

• a készlettartá s aggregá t költségei a készleten tartott mennyiséggel (az á tlagkészlettel) és a tá rolá si idővel egyenesen ará nyosak. Mértékegységeként Ft/mennyiség/idő haszná latos. Ha az egyes költségelemeket vizsgá ljuk, hasonló eredményre jutunk. A termék fizikai jellegéhez kapcsoló dó , raktá rozá si típusú költségek korlá tozott készletnagysá gok között á llandó nak tekinthetők. Nagyobb mértékű készletvá ltozá s a költségek lépcsőzetes vá ltozá sá t okozza, aminek lineá ris közelítése elfogadható . A termék értékjellegéhez kapcsoló dó költségek rendszerint mennyiség- és időará nyosan, szá zalékban kifejezhetők. • a hiá nyköltség jelentkezése és a hiá ny kezelésének mó dszere szoros összefü ggésben van. Ha a hiá nyzó készletet azonnal pó toljuk, a felmerü lő költségeket a mennyiséggel egyenes ará nyban vá ltozó nak tekinthetjü k. Előfordulhat, hogy valamilyen egyszeri rá fordítá s, többletköltség jelentkezik az azonnali pó tlá ssal, mely időtől és mennyiségtől is fü ggetlen. Ha a kielégítetlen kereslet a készlethiá ny miatt elvész a rendszer szá má ra, a hiá nyköltség ará nyos lehet a hiá ny összes mennyiségével és fü ggetlen az időtől, vagy fordítva, a hiá nybó l szá rmazó veszteség nem a mennyiséggel, hanem az idővel ará nyosan vá ltozik. Legjellemzőbb költségfelmerü lési alternatíva, hogy a veszteség mind a mennyiséggel, mind pedig az idővel ará nyos. • az utá npó tlá si költségek alakulá sá ra vonatkozó értékelések egyrészt az utá npó tlá si költség és a rendelt mennyiség közötti egyenes ará nyossá gra, má srészt minden utá npó tlá si esetben felmerü lő - a tételnagysá gtó l fü ggetlen - adott nagysá gú költségek jelentkezésére utalnak. 4.5.2.3. Ké szletezé si dö nté si modellek A készletezési modellek több mint 3-400 vá ltozata ismert, csoportosítá suk, rendszerezésü k a legkü lönbözőbb szempontok szerint lehetséges. A modellek tartalmi felépítése megegyezik a döntési modellek négy alapvető részével: • döntési vá ltozó k halmaza, • feltételi rendszer, • célfü ggvény, • az alkalmazott szá mítá si eljá rá sok. A dö ntési vá ltozó k halmaza a döntési paramétereket tartalmazza, melyek optimá lis értékét akarjuk meghatá rozni a döntési kritériumoknak megfelelően. A készletezési modellek esetén ilyen döntési vá ltozó k lehetnek: kritikus készletszintek (maximá lis, minimá lis, jelző, biztonsá gi), rendelési időpontok és mennyiségek, raktá rkapacitá s, költségalakulá s, stb. A lehetséges vá ltozó k közü l mindig csak egy kivá lasztott részhalmaz képezi a döntési modell vá ltozó it a többi rögzített értékkel a feltételi rendszerbe kerü l á t, vagy a döntési vá ltozó k fü ggvényében vá ltozó értékkel szerepel, mint a rendszer á llapotjelzője. Példá ul: ha a rendelés rögzített időközönként történik és minden alkalommal egy meghatá rozott maximá lis készletszintre töltjü k fel a raktá rt, akkor döntési vá ltozó a maximá lis készletszint, feltételi rendszer a rendelési perió dus, és á llapotjelző a rendeléskor meglévő minimá lis készletszint. A feltételi rendszert a "korlá tozó feltételek" halmaza alkotja, melyek döntően behatá roljá k a modell érvényességi körét. A döntési vá ltozó kon keresztü l feltett kérdések megvá laszolá sá nak lehetőségeit a feltételi rendszer hatá rozza meg. A "korlá tozó feltételek" bővítése növeli a modell való sá ghűségét, ugyanakkor csökkenti az á ltalá nos alkalmazható sá g lehetőségét. A feltételi rendszert alkotó feltételek egy része kvantitatív megfogalmazható (pl. kapacitá s korlá tok), má sik része kvalitatív adott feltétel (pl. költségalakulá s linearitá sa).

103

A célfüggvény a döntési vá ltozó knak a feltételi rendszer figyelembevételével alkotott összefü ggésrendszere, melynek valamilyen szélső értéke (max. vagy min.) adja a rendszer optimá lisnak tekinthető működési á llapotá t. A célfü ggvény optimuma komplex készletezési alrendszert leíró modell esetén a vá llalkozá s valamilyen szintetikus mutató já hoz (pl. bevétel vagy a nyereség alakulá sa) kötődhet. Konkrét termék készletezésénél az optimalizá ló modellben á ltalá ban a költségek minimalizá lá sa a cél. A szá mítá si eljá rá sok az optimá lis paraméterértékek meghatá rozá sá hoz alkalmazott matematikai mó dszereket foglaljá k össze. A döntés-előkészítés ideá lis esete, amikor az alkalmazott matematikai mó dszer "végeredménye" tová bbi mérlegelés nélkü l elfogadható , konkrét érték. A gyakorlatban így a készletezési modellek esetében is ez sokszor nem lehetséges (mert a vá ltozó k nagy szá ma, az összefü ggések bonyolultsá ga matematikai mó dszerrel nem modellezhető), illetve nem lenne gazdasá gos (mert az optimalizá lá s eredménye nincs ará nyban az informá ció -feldolgozá s, elemzés rá fordítá saival). Ilyen esetekben a lehetséges megoldá sok néhá ny részhalmazá t kivá laszthatjuk és így ú . n. szuboptimá lis megoldá shoz juthatunk. Az optimalizá lá sra felhaszná lt matematikai mó dszerek klasszikus szélsőérték-szá mítá s, való színűség szá mítá s, a matematikai programozá s terü leteit széleskörűen felhaszná ljá k. Az analitikus mó dszerekre épü lő "manuá lis" eljá rá sok mellett nagy szerepet kaphatnak a szá mító gépes, szimulá ció s modellek. A "klasszikus" ké szletmodell: A készletmodellek kidolgozá sa az optimá lis készletszint meghatá rozá sá t célozza. Az első, klasszikusnak nevezhető formulá t az 1910-es években dolgoztá k ki. Ez a modell determinisztikus, időben á llandó keresletet és egyenletes ü temű és mennyiségű kiszolgá lá st és feltöltést feltételez.(4.15. á bra) 4.15. á bra A "klasszikus" ké szletmodell

A "klasszikus" modell jellemző paraméterei: Qmax

maximá lis készlet

Qmin

minimá lis készlet

104

Qá tl

á tlagos készlet

t

rendelési, utá npó tlá si időköz

q

rendelési, utá npó tlá si tétel

A modellre jellemző összefü ggések: q1 = q2 = q3 vagyis q = konstans és t1 = t2 = t3 és

t = konstans

A rendelési, utá npó tlá si tétel (q) nagysá gá nak költségösszefü ggései a következőképpen értelmezhetők: Alapadatok: T

gazdá lkodá si időszak

Q

összes készlet az adott T időszak alatt

n

T időszak alatti rendelések, utá npó tlá sok szá ma

kv ka

vá ltozó költség, az á tlag készlettel összefü ggő költségrész (fajlagos készlettartá si költség) á llandó költség, mennyiségtől fü ggetlen, de a rendelésszá mtó l fü ggő költségrész (fajlagos készlet utá npó tlá si költség)

Az alapadatokbó l következően T időszak alatt:

105

- az utá npó tlá s, rendelés szá ma (n): n=

Q T T ⋅q = ebbõl t = q t Q

- egy ciklus költsége (k), q k = ⋅ kv ⋅ t + ka 2 - T időszak összes költsége (K), q  K =  ⋅k ⋅t + k  ⋅n a 2 v az utá npó tlá si, rendelési időszak és szá m helyettesítésével: q Q Tq K =  ⋅ kv ⋅ + ka  = Q 2 q =

q Q ⋅ kv ⋅ T + ⋅ ka q 2

A költség-fü ggvény szélső értéke (minimuma) megadja az optimá lis utá npó tlá si, rendelési tételszintet (qopt)

4.16. á bra Ké szletezé si kö ltsé gek a rendelé si té tel függvé nyé ben A költségfü ggvény egy konvex és egy lineá ris fü ggvény összege, így K(q) is konvex. Ahol a derivá lt fü ggvény 0-val egyenlő K(q)-nak minimuma van.

106

dK = 0, dq k vt Qk a − 2 = 0, 2 q qopt =

2Q ⋅ k a Tk v

A "qopt" alapjá n szá mítható "optimá lis" paraméterek: - utá npó tlá si, rendelési időköz: 2Q ⋅ k a tQ , = T T ⋅ kv t=

T 2 2Q ⋅ k a ⋅ , Q2 T ⋅ kv

topt =

2T ⋅ k a Q ⋅ kv

- utá npó tlá sok, rendelések szá ma: nopt =

Q ⋅T ⋅ kv 2k a

- költség: K opt = 2 ⋅ Q ⋅ T ⋅ k v ⋅ k a

A fenti modell szerint működő rendszer a gyakorlatban igen ritká n fordul elő, az előzetesen rögzített feltételrendszer miatt. A döntés-előkészítés mó dszereként eltérő feltételrendszer esetén is gyakran alkalmazzá k szá mító gépes szoftverekben, mert bizonyítható an jó közelítést ad. Ké szletezé si mechanizmusok: A készletgazdá lkodá s alapkérdéseire - "mikor" és "mennyit" rendeljü nk - adandó vá laszok a döntést készítik elő.

107

A készletezési mechanizmusok egyszerűsített modellek, melyek a lehetséges vá laszok kombiná ció já ra dolgoztak ki.

Vá lasz a "mikor"-ra: (t ) (Qjel)

- előre adott, egyenlő időközökben kell feladni a rendelést (t = konstans), - döntés az utá npó tlá sró l, ha a készlet egy előre meghatá rozott minimá lis szintet (Qjel) ér el,

Vá lasz a "mennyit"-re: (q)

- előre meghatá rozott, egyenlő nagysá gú a rendelési tétel (q = konstans)

(Qmax) - a maximá lis készletszint (Qmax) meghatá rozott, a rendelési tétel nagysá ga ennek biztosítá sá nak fü ggvénye. Ké szletezé si mechanizmusok alapesetei: (t) (q) modell: megfelel az előzőekben ismertetett "klasszikus" modellnek, ahol a rendelési időköz és a rendelt mennyiség előre meghatá rozott, á llandó . A t és q megkötése egyben rögzíti a készletszinteket is. A modell nem tud alkalmazkodni a kereslet és az utá npó tlá s ingadozá sá hoz, így sztochasztikus esetekben nem tudja szabá lyozni a készlet alakulá sá t. (t) (Q) modell: "ciklikus" készletgazdá lkodá si modellnek is nevezik. A szabá lyozá s mechanizmusa a maximá lis készletszinthez kapcsoló dik. A rendelési időköz á llandó , a rendelt mennyiség az előző időszak készletcsökkenésének fü ggvénye. Bizonytalan, illetve vá ltozó a minimá lis vagy biztonsá gi készlet nagysá ga. A rendelt mennyiség vá ltozá sa az utá npó tlá si, minimá lis készlet bizonytalansá ga a tá rolá si költségek alakulá sá t befolyá solja. (Qjel) (q) modell: "kétraktá ros" modellnek is nevezik, ahol a rendelési tételrögzített és a rendelési időhöz egy előre meghatá rozott "jelzőkészlet" (Qjel) elérésének fü ggvénye. A modellben a maximá lis és a minimá lis készlet nagysá ga egyará nt időben vá ltozó . A rendelési időköz pedig a készlet fogyá s ü temének fü ggvényében vá ltozó . A hullá mzó maximá lis és minimá lis készlet a tá rolá si költségek az eltérő rendelési időköz az utá npó tlá si költségek alakulá sá ná l jelent bizonytalansá gi tényezőt. Meg kell jegyezni, hogy a modell működésénél jelzőkészlet meghatá rozá sa, melynél fontos szerepet kap az eddigiekben nem érintett utá npó tlá si (készletfeltöltési) időszü kséglet. (Qjel) (Qmax) modell: az ú .n. "csillapítá sos" modell rögzített paramétere a maximá lis készlet, szabá lyozó eleme pedig a jelzőkészlet. Egy meghatá rozott jelzőkészlet elérésekor a készletet mindig azonos (maximá lis) szintre töltjü k fel. A maximá lis készletszint a tá rolá si költség alakulá sá ná l pozitív tényező. A rendelési időköz és a rendelt mennyiség vá ltozá sa viszont az utá npó tlá si költségeknél többletterhet jelenthet. Ennél a modellnél is az előzőhöz hasonló an a jelzőkészlet szerepe fontos.

108

A készletezési mechanizmusokat mutatja a 4.17. á bra A készletezési mechanizmusok alkalmazá sá ná l meghatá rozó a döntéshozó célja, gazdá lkodá si feltételei. A készletezési rendszer egyéb tényezői eleve előírjá k, vagy kizá rhatjá k egyes készletezési mechanizmusok alkalmazá sá t. Á ltalá nos feltételek mellett közvetlen is belá tható , hogy a (Qjel) (Qmax) modell "szabadsá gfoka" rugalmassá ga nagyobb a többi eljá rá sná l. A (t) (q) modellben nem szerepel a készlet, mint döntési vá ltozó , ezért csak determinisztikus esetben alkalmazható , amikor a rendszer valamennyi paramétere ismert. Ha a készletezési költség fü ggvényt K-val jelöljü k, akkor: K (Q jel , Qmax ) ≤ K (Q jel, q) ≤ K (t, Qmax ) Az értékelésnél a költségfü ggvény mindhá rom elemét, a készlettartá s (Kt), a készlethiá ny (Kh) és az utá npó tlá s (Ka) költségvonzatá t figyelembe kell venni. Ha a gazdá lkodá si feltételek következtében valamelyik döntési vá ltozó t adottnak kell tekinteni, akkor az optimalizá lá s köre leszűkü l, elegendő két költségelem figyelembevétele. Példá ul a készletszintek (Qjel, Qmax) előírá sa esetén a hiá nyköltség, a rendelési időköz (t) és a rendelt mennyiség (q) előírá sa esetén az utá npó tlá si költség, illetve ezek vá rható értéke adottnak tekinthető.

109

4.17. á bra Ké szletezé si mechanizmusok 4.5.2.4. Termé k szintű ké szletelemzé sek Ké szletnormá k: Az előzőekben ismertetett készletezési mechanizmusok mindegyikénél szerepeltek olyan paraméterek, melyek előzetes meghatá rozá sa szü kséges. Ezek a paraméterek a szabá lyozá si folyamat legfontosabb jellemzői, a készletnormá k. A normá k a rutindöntéseket segítik elő. Alkalmazá suk előnye, hogy nem kell minden esetben a készletezést befolyá soló valamennyi jellemzőt vizsgá lni, hanem csupá n a normá któ l való eltérésből következő intézkedéseket kell megtenni. Fontos, figyelembe veendő szempont, hogy a normá k jellegü kből adó dó an mindig bizonyos kötöttséget jelentenek, merevvéteszik a szabá lyrendszert, ezért nagyon gondosan kell eljá rni meghatá rozá sukná l és folyamatos karbantartá sukná l. A készletnormá kat kü lönféleképpen csoportosíthatjuk: 110

• a készletezési rendszer szintje szerint megkü lönböztetü nk − a teljes készletá llomá nyt jellemző normá kat, ilyen pl. a forgá si sebesség a készlet egészére, ill. egyes elemeire, a készlet nagysá ga időpontra vagy adott időszak á tlagá ra vonatkoztatva, − termékszintű döntéseknél alkalmazott normá kat, melyek lényegében a készletezési mechanizmusok paraméterei, • a norma megadá si mó dja szerint megkü lönböztetü nk abszolú t és relatív készletnormá kat, az első csoportba tartozik pl. az á tlagkészlet, vagy a minimá lis készlet, a má sodik csoportba tartozó normá k valamilyen nem készlet jellegű vá ltozó fü ggvényei, ezek értéke időszakró l időszakra vá ltozó lehet. (pl. készletidő, forgá si sebesség) • az alkalmazott szá mítá si eljá rá sok szerint is csoportosíthatjuk a készletnormá kat. A készletnormá k szá mítá si mó dszerei a következők lehetnek: − közvetlen szá mítá sok, − optimum szá mítá sok, − matematikai modellek. A kö zvetlen szá mítá sok a technoló giai folyamat pontos ismeretére épü lnek. Á ltalá ban az időtartam és az időegység alatti fajlagos felhaszná lá sbó l indulunk ki és ezek alapjá n hatá rozzá k meg a biztonsá gos működéshez szü kséges készletnormá kat. Az optimum szá mítá sok elsősorban a rá fordítá sok minimalizá lá sá ná l já tszanak szerepet. A matematikai modellek jellemzője, hogy az elmú lt időszak tényadataira vagy vá rható értékeire tá maszkodnak, azok elemzésén alapulnak. A készletgazdá lkodá s modellezése az egyik legfejlettebb terü lete az operá ció kutatá snak. Az utó bbi időben egyre nagyobb jelentőségűek azok a modellek, melyek a készletgazdá lkodá st nem önmagá ban, hanem valamely má s funkció val, (pl. termelésellá tá s, piaci igények) összhangban vizsgá ljá k A matematikai modellek alkalmazá sa meglehetősen gyakori, ezért röviden ismertetü nk egy magyar matematikusok (Prékopa - Ziermann) á ltal kidolgozott modellt, amely a megbízható sá gi készletszintek meghatá rozá sá ra szolgá l. A kiinduló feltételek: • a felhaszná lá si szü kséglet adott T időszak alatt ismert, időegységenként c mennyiség, • a cT mennyiséget megrendelték, a szá llító időszakon belü li ü temezést nem vá llal, • a cT mennyiség n szá mú véletlen időpontban érkezik be ( ξ 1 , ξ 2 ,L , ξ n ) , ezek az időpontok fü ggetlenek, egyenletes eloszlá sú való színűségi vá ltozó k, • minden egyes ξi időpontban legalá bb α mennyiség érkezik be, ahol 0 ≤ α ≤ • a cT-nα mennyiség n részre való véletlen felosztá sa fü ggetlen a ξi időponttó l.

cT , n

A készletezési folyamat egy lehetséges megvaló sulá sá t mutatja a 4.18. á bra.

111

4.18. á bra Prékopa-Ziermann modell lé pcsős függvé nye A megbízható sá gi jellegű készletmodell alapegyenlete a következő:

(

)

P inf { M + +η t − ct} ≥ 0 = 1 − ε 0≤t ≤T ahol: [0,T] - a vizsgá lt időszak, t

- egy perió dus napjainak szá ma,

η - a (0,t)-ben beérkezett anyagmennyiség, c

- á tlagos felhaszná lá s

M

- meghatá rozandó készletszint, amely biztosítja, hogy [0,T]-ben a raktá rkészlet 1-ε való színűséggel pozitív,

ε

- a kocká zat

inf

- infimum: a lépcsős fü ggvény legnagyobb alsó korlá tja

Gyakorlati probléma megoldá sa sorá n M meghatá rozá sá ra kombinatorikus tá blá zatok haszná lható k, mely M-et mint az n és ε fü ggvényét tartalmazza. Az n sor és a ε oszlop talá lkozá sá ná l á lló szá m mutatja, hogy az induló készlet há nyad része legyen a felhaszná lá snak. Az ABC analízis: 112

A termékszintű készletelemzéshez szü kséges á ttekinteni a vá llalkozá s teljes készletét mennyiségi és minőségi vonatkozá sban egyará nt. A készletezett termékek nagy szá ma (esetenként több tízezer) valamilyen rendező elv alapjá n történő csoportosítá st igényel. Az ABC - analízis lényege az a felismerés, hogy a forgalom nagysá ga, az utá npó tlá si nehézségek alapjá n jellegzetes csoportokba sorolható k a termékek. Ilyen mó don á ltalá ban há rom kategó riá t kü lönböztetnek meg: "A" csoportba tartoznak azok a termékek, melyek az összes forgalom 60-80 %-á t képezik. Ezek á ltalá ban az összes termék 10-20 %-a. Ide sorolható k még a rendkívü l nehezen beszerezhető, a termelés folyamatossá gá t kü lönösen veszélyeztető anyagok. "B" csoportba sorolható az anyagfajtá k 15-20 %-a és ezek az összforgalomnak is 15-20 %-á t teszik ki. Hiá nyuk zavart okoz a termelésben, de beszerzésü k viszonylag könnyű. "C" csoportba az anyagfajtá k 60-70 %-a sorolható , melyek felhaszná lá sa az összforgalom 5-15 %-á t képviseli. Ezek beszerzése, pó tlá sa egyszerű, hiá nyuk a termelésben kisebb zökkenőket okoz. Az ABC analízis kiinduló pontja a hagyomá nyos forgalmi vagy termelési statisztika. Az elkészített csoportosítá s lényegesen egyszerűsíti a készletgazdá lkodá st azá ltal, hogy az erőket a feladatok fontossá ga szerint koncentrá ja. Az ABC analízis tová bbi fontos elemzések lehetőségét is adja. Segítségével kijelölhetjü k azokat a termékeket, melyekkel az á tlagosná l gondosabban kell foglalkozni, esetleg egyedi terméktanulmá nyt kell készíteni. A terméktanulmá ny a termékszintű elemzés eszköze, mely kiterjed a termék fizikai tulajdonsá gai, kezelhetősége, élettartama, termelésben betöltött szerepe, a készlettartá s célja mellett a termékek közötti kapcsolatokra is. (komplementaritá s, helyettesíthetőség). Vizsgá lni kell a termék irá nti keresletet, a kü lső és belső követelményeket, az utá npó tlá si folyamat sajá tossá gait (beruhá zá s, tá rolá s, szá llítá s) is. 4.5.2.5. Forgóeszkö zö k finanszírozá sa Egy vá llalkozá s finanszírozá si igénye, a forrá sok irá nti szü kséglete megegyezik az á lló eszközök (tá rgyi eszközök) és a forgó eszközök összegével. Az előbbiek finanszírozá si forrá sa az á lló tőke, az utó bbiakéa forgó tőke. Az á lló tőke a forgó tőkétől alapvetően a megtérü lési időtartamban kü lönbözik. Az á lló tőke esetében, mint má r az előzőekben kitértü nk rá , a megtérü léshez hosszabb időre, több évre van szü kség. A forgó tőke rendszerint rövid idő alatt visszatérü l, "megfordul". A készletekbe fektetett összegek a vá llalkozá s egyetlen ciklusa alatt visszatérü lnek. A forgó tőke működési ciklusá t mutatja a 4.19. á bra.

113

4.19. á bra Forgótőke mű kö dé si ciklusa Működési ciklus egyes szakaszai: Ké szletmegté rülé si periódus: az az időtartam, amely a forgó eszközök fizikai birtoklá sá tó l a késztermékek értékesítéséig szü kséges. Pé nzügyi megté rülé s periódusa: a vá sá rolt eszközök ellenértékének kifizetése, valamint a termékek értékesítése utá na bevétel beérkezése közötti időtartam. Ez az időintervallum a tényleges forgó tőke lekötés ideje. Fizeté si, megté rülé si ké sedelem: az anyagi és a pénzü gyi folyamatok időbeli elkü lönü lését mutató időtartam. A fizetési késedelem, mint kölcsönvett forrá s csökkenti, a megtérü lési késedelem, mint kintlévőség növeli a forgó tőke igényt. A forgóeszkö zö k pé nzügyi forrá sai a kö vetkezők lehetnek: • • • •

sajá t forgó tőke, tartó s passzívá k, szá llító i á llomá ny, hitel.

Sajá t forgótőke a vá llalkozá s sajá t tőkéjének azon része, mely kifejezetten a forgó eszköz-szü kséglet finanszírozá sá t szolgá lja. Nagysá ga a tartó snak, a vá llalkozá s működéséhez hosszabb tá von feltétlenü l szü kséges készletekkel ará nyos. Tartós passzívá k

114

a vá llalkozá s á llandó jellegű passzívá i, melyek az á rbevételben má r megtérü ltek, de ellenértékü k kifizetése csak később történik (pl. munkabér - megtérü lés folyamatos, kifizetés utó lagos, közü zemi szolgá ltatá sok - díjfizetés utó lagos, a regisztrá lt fogyasztá s utá n) Szá llítói á llomá ny melyet a vá llalkozá sok egymá s közötti pénzforgalmá nak kü lönböző fizetési mó djai és hatá rideje determiná lnak. Itt érzékelhető leginká bb, hogy az á rumozgá s és a pénzmozgá s időben elszakad egymá stó l. A vevő a szá llító i á llomá ny mértékéig a fizetési hatá ridő lejá rtá ig hitelhez jut és ez a forgó eszközök finanszírozá sá ra fordítható . Ez önmagá ban finanszírozá si többletforrá sként értékelhető, de nem szabad figyelmen kívü l hagyni, hogy a szá llítá si á llomá ny "fizetési késedelme" mellett az értékesítési oldalon "a megtérü lési késedelem" á ll. Elméletileg a beszerzésnél és az értékesítésnél a pénzü gyi folyamatok időbeli elkü lönü lése parallel alakulhat. Hitel elsősorban az á tmeneti, eseti forgó eszköz-szü kséglet biztosítá sá nak forrá sa. A gyors reagá lá s a piaci igényekre, a lehetőségek kihaszná lá sa nem nélkü lözheti a kölcsönvett forrá sokat. Az ilyen jellegű hitelekre jellemző, hogy rövidlejá ratú ak, fedezetü k a forgó eszköz á llomá nya (á ru, termék), kocká zatvá llalá ssal ará nyosan magas a kamatteher. A vá llalkozá s eszközeinek és a finanszírozá si forrá soknak az illeszkedését mutatja a 4.20. á bra. A vá llalkozá s á lló eszközeinek és tartó s forgó eszközeinek forrá sa á ltalá ban a sajá t tőke és a hosszú lejá ratú hitel (tartó s forgó eszköz-á llomá ny : a forgó eszköz-szü kséglet azon része, mely a termelés folyamatossá gá nak biztosítá sá hoz feltétlenü l szü kséges). Az á tmeneti forgó eszközszü kségletet á ltalá ban rövidlejá ratú hitelből finanszírozzá k (á tmeneti forgó eszköz-á llomá ny ⇒ ideiglenesen fellépő, a tartó s forgó eszköz-szü kségleten felü li igény). A tartó s forgó eszköz-á llomá ny nagysá gá t befolyá soló tényezők közü l a legfontosabbak: a vá llalkozá s mérete, a forgá si sebesség, a termelés á tfutá si ideje, stb. Az á tmeneti forgó eszközigény a bevételek és kiadá sok időbeli eltoló dá sá hoz, meghatá rozott gazdá lkodá si eseményekhez kötődik.

115

4.20. á bra Eszkö zö k é s forrá sok illeszkedé se Természetesen a finanszírozá si forrá sok nem hatá rolható k el élesen. A vá llalkozá s stratégiai elképzelései lényegesen befolyá solhatjá k a forrá sok felhaszná lá si terü letét. Az offenzív eszközfinanszírozá si stratégia esetén a vá llalkozá s viszonylag nagy ará nyban vesz igénybe rövidlejá ratú hiteleket. Így a tartó s forgó eszközök nagyobb részét is rövidlejá ratú hitelekből finanszírozhatjá k. Az ó vatos stratégia a rövidlejá ratú hitelek viszonylag alacsony részará nyá ra épü l, így az eseti á tmeneti forgó eszközigény forrá sá ul is jó részt a hosszú lejá ratú hitel, a sajá t tőke szolgá l.

4.6. Fogalmak ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

forgó eszköz, forgó tőke, készletek, követelések, értékpapír befektetések,

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

pénzeszközök, forgó eszköz igényesség, forgá si sebesség, forgá si idő, fordulatok szá ma, készletgazdá lkodá s, készletezési rendszerek, készlettartá si költségek,

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

hiá ny költségek, utá npó tlá si költségek, készletezési modellek, klasszikus készletmodellek, maximá lis, minimá lis, á tlagos és jelző készlet, rendelési időköz, készletezési mechanizmusok, "ciklikus" modell, "kétraktá ros" modell, készletnorma, ABC analízis, terméktanulmá ny, forgó eszköz finanszírozá s.

4.7. Á ttekintő ké rdé sek 67) 68) 69) 70) 71)

Hogyan értékelhető a forgó eszközök szerepe a gazdá lkodá s sorá n ? Melyek a forgó eszközök megjelenési formá i ? Milyen mutató szá mokat haszná lhatunk a forgó eszköz-á llomá ny optimalizá lá sá ná l ? Hogyan szá mítható és milyen informá ció t nyú jt a fordulatok szá ma és a forgá si idő ? Mivel foglalkozik a készletgazdá lkodá s ?

116

72) 73) 74) 75) 76) 77) 78) 79) 80) 81) 82) 83) 84) 85) 86) 87) 88)

Mit értü nk készletgazdá lkodá si rendszer alatt ? Melyek a készletezési rendszer kialakítá sá nak és működtetésének alapkérdései ? Mi jellemzi a készletezési rendszerek alapvá ltozatait ? Hogyan csoportosítható k a készletezési rendszer költségei ? Milyen összefü ggés van a készletezési rendszer egyes költségtényezői között ? Milyen kérdésekre keresik a vá laszt a készletezési modellek ? Hogyan épü l fel a "klasszikus" készletmodell ? Melyek az utá npó tlá si tétel jellemző költségösszefü ggései ? Hogy hatá rozható meg az optimá lis utá npó tlá si, rendelési tételnagysá g ? Milyen paraméterek szá mítható k az optimá lis utá npó tlá si tételnagysá g alapjá n ? Mit értü nk készletezési mechanizmusok alatt ? Melyek a készletezési mechanizmusok alapkérdései ? Á brá zolja az egyes készletezési mechanizmusokra jellemző készletvá ltozá sokat ? Milyen szerepet töltenek be a készletnormá k ? Ismertesse az ABC analízis lényegét ! Hogyan értékelhető a forgó tőke működési ciklusa ? Miként alakítható ki összhang a vá llalkozá s eszközszü kséglete és azok finanszírozá si lehetősége között ?

4.8. Irodalom Ká das Ká lmá n: Közlekedésgazdasá gtan (Tankö nyvkiadó Bp. 1972.) Chiká n Attila: Vá llalatgazdasá gtan Bp. 1989. Chiká n Attila: Vá llalati készletezési politika KJK Bp. 1984. Chiká n Attila: Készletezési modellek KJK Bp. 1983. Chiká n Attila: A készletgazdá lkodá s analízise Nemzetkö zi Szá mítá stechnikai Oktató Kö zpont Bp. 1974. Borotvá s Elemér- Tá nczos Lá szló né- Tó th Lajos: Gazdasá gi - műszaki szá mítá sok a vasú ti és a közú ti közlekedésben (Tankö nyvkiadó Bp. 1977.) Vö rö s Jó zsef: Termelés management JPTE Kiadó Pécs 1991. Ackoff R. L.: Operá ció kutatá s és vá llalati tervezés KJK Bp. 1974. Ackoff R. L.: Operá ció kutatá s a gyakorlatban KJK Bp. 1976. BME Kö zlekedési és Vá llalati Gazdasá gi Osztá ly munkakö zö ssége: Vá llalatgazdasá gtan I. (Tankö nyvkiadó Bp. 1980.)

4.9. Munkaerő -gazdálkodás 4.9.1. A munkaerő -gazdálkodás területe A vá llalkozá sok gazdá lkodá sá nak egyik legfontosabb funkcioná lis részterü lete a munkaerőgazdá lkodá s. Ennek keretében kell gondoskodni arró l, hogy a termelés igényétől fü ggően a megfelelő helyen és időben mindig rendelkezésre á lljon a megfelelő nagysá gú , összetételű és felkészü ltségű munkaerő. Munkaerő - emberi erőforrá s: az alkalmazott munkavá llaló knak a munka végzéséhez szü kséges képességeik és szakértelmü k szerint strukturá lt összessége. Munkavá llaló : munkavégzési megá llapodá st kötött természetes személy

117

A munkavá llaló rendelkezik az erőforrá sokra jellemző valamennyi tulajdonsá ggal, ugyanakkor sajá tossá ga az öná lló , szabad akarat, amellyel képes cselekvéseit, teljesítményét szabá lyozni. Ez a kettősség teszi igen bonyolulttá a gazdá lkodá st. A munkaerő-gazdá lkodá s terü leteit négy fő tevékenységi körbe csoportosíthatjuk: • az ellá tá s tervezése, biztosítá sa, − munkaerő-szü kséglet tervezése, − munkaerő-kíná lat elemzése, − fedezeti forrá sok feltá rá sa, − szü kséges létszá m biztosítá sa, szelekció ja, munká ba á llítá sa, fejlesztése. • a munka megszervezése, − hatékony foglalkoztatá s, − munkafeltételek humá nus alakítá sa, − gazdá lkodá s a munkaidővel. • a munkakapcsolatok kezelése: − munká ltató k és szakszervezetek közötti kapcsolat tartá sa, − belső munkaerőpiac kialakítá sa, − szociá lis kérdések kezelése, − dolgozó k bevoná sa a döntésekbe. • a bér és jövedelemgazdá lkodá s: − gazdá lkodá s a bérköltségekkel, − érdekeltségi rendszer kialakítá sa. A munkaerő-gazdá lkodá s konkrét tevékenységét, az egyéb terü letekhez hasonló an kü lső és belső környezeti tényezők befolyá soljá k. Külső kö rnyezeti té nyezők közvetett hatá ssal vannak egy adott vá llalkozá s munkaerőgazdá lkodá sá ra: − az á ltalá nos gazdá lkodá si feltételek, a nemzetgazdasá g egészét jellemző tendenciá k, a piaci verseny feltételrendszere, a foglalkoztatottsá g alakulá sa ( a munkaerőpiacon jelentkező tú lkíná lat, tú lkereslet ), a munkavá llalá s és végzés jogi szabá lyozá sa, − a szakszervezetek, a munkavá llaló i érdekképviseletek működése, pozíció ja, − a vá llalkozá s gazdasá gfö ldrajzi helyzete, a helyi munkaerőpiac jellemzői. Belső kö rnyezeti té nyezők meghatá rozó szerepe közvetlen jelentkezik: − vá llalati stratégia az erőforrá s igények és fedezeti forrá sok biztosítá sá nak lehetőségeinél, − szervezeti kultú ra, az egyéni magatartá sok, a munkavá llaló k közti belső kapcsolatok alakulá sá ná l, − vezetési stílus, a "beosztott, főnök" kapcsolatrendszer működésénél, − tevékenység jellege, a vá llalkozá s "kü ldetése", az eltérő profilbó l következő vá ltozó munkaerő igénynél, − szervezeti struktú ra, a hierarchikus rendszer szintjeinek felépítésénél. Alapvető funkció it illetően a közlekedés munkaerő-gazdá lkodá sa nem kü lönbözik má s nemzetgazdasá gi á gak, á gazatok munkaerő-gazdá lkodá sá tó l. Az alkalmazott mó dszereknél azonban figyelembe kell venni a közlekedés sajá tossá gait. Ezek közü l kiemelhetjü k a következőket: • nem zá rt, telepített helyen végzett termelési folyamat, • térben és időben eltérő igények,

118

• • • • •

folyamatos ü zem, az á ru és személyszá llítá s eltérő minőségi követelményei, viszonylag rendezetlen munkaidő-beosztá s, a veszélyes ü zemből adó dó fokozott fizikai és idegi terhelés, a munkaerő-képzés sajá tossá gai.

4.9.2. A munkaerő ellátás tervezé se A munkaerő tervezés munkamenete a tervezési folyamatok á ltalá nos logiká já t követi. A munkaerő szüksé glet meghatá rozá sá nak egyes lépései a következők szerint foglalható k össze: • vá llalati stratégia és célok lebontá sa egységekre, • munkakörök kialakítá sa, képességek, szakismeret meghatá rozá sa ami a munkavégzéshez szü kséges, • munkakörök teljesítmény igényének, munkaidő szü kségletének meghatá rozá sa, • a munkaidő szü kséglet és a munkakörökre jellemző normatívá k elemzése, • a nettó szü kséglet meghatá rozá sa a meglévő munkaerő-á llomá nyt figyelembe véve, • a hozzá jutá s konkrét teendőinek meghatá rozá sa. A munkaerő-tervezés folyamatá t foglalja össze a 4.21. á bra.

4.21. á bra A munkaerő-tervezé s folyamata (Forrá s: Chiká n Attila: Vá llalatgazdasá gtan AULA Kiadó Bp. 1991.)

119

A munkaerő szü kséglet tervezésénél á ltalá nosan haszná lt mó dszer a tevékenységi terü letenként, munkakörönként kialakítható normatívá k alkalmazá sa. Munkakö r: a munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meghatá rozható ismeretek és képességek alkalmazá sá t igényli. A munkaköri feladatokat írá sban kell rögzíteni. Az egyes munkakörök meghatá rozá sá ná l az elvégzendő feladatokbó l kell kiindulni. A megvá laszolandó kérdések: − fizikai és szellemi követelmények (ki ?) − elvégzendő feladatok (mit ?) − konkrét munkahely (hol ?) − munkaidő beosztá s (mikor ?) − érdekeltség és alá rendeltségi viszony (mié rt ?) − munkavégzés mó dja (hogyan ?) A munkaerő-kíná lat elemzé se - a vá llalkozá s szempontjá bó l - a munkaerő-piaci helyzet igény szerinti értékelését jelenti. Ha az igényelt munkaerő irá nt a munkaerőpiacon tú lkereslet van, akkor a vá llalatnak kell törekedni a munkaerő megszerzésére, míg tú lkíná lat esetén szá míthat a munkaerő közvetlen érdeklődésére. Munkaerő fedezeti forrá sok lehetnek: − belső forrá s: képzés, tová bbképzés, teljesítmény növelés segítségével az á tcsoportosítá s lehetőségének biztosítá sa, a felesleges munkakörök megszü ntetése, − külső forrá s: munkaerő-piaci lehetőségek feltá rá sa, munkaerő toborzá s, kivá lasztá s és felvétel. A munkaerő alkalmazá sa összetett folyamat, több lépésből á ll. A munkaerő-gazdá lkodá s feladata, hogy minél nagyobb vá lasztá si lehetőséget biztosítson a vezetés szá má ra az adott munkakör betöltésénél. A munkaerő alkalmazá sá val kapcsolatos feladatok csoportosítá sa: − munkaerő toborzá s: a lehetséges munkavá llaló i kör feltá rá sá nak mó dszerét a helyi munkaerő piac sajá tossá gainak, a vá llalkozá s lehetőségeinek megfelelően kell kialakítani. Vá lasztá si lehetőségek: ◊ sajá t toborzá s ("kaputó l" történő felvétel, hirdetés, pá lyá zat kiírá sa) ◊ munkaerő-piaci szolgá ltatá sok igénybe vétele (munkaü gyi irodá k, közvetítők, taná csadó k, "fejvadá szok") ◊ munkatá rsak ajá nlá sai. − munkaerő kivá lasztá s: a munkavá llaló i kör megismerése utá n, a munkaerő alkalmazá sá ná l felmerü lő következő feladat a "legalkalmasabb" személy kivá lasztá sa. A kivá lasztá sná l leggyakrabban alkalmazott mó dszerek: ◊ végzettséget, gyakorlatot igazoló bizonyítvá nyok, oklevelek, munkaviszony-igazolá sok, ajá nló levelek, ◊ önéletrajz, fénykép, a jelentkezési űrlap adatai, ◊ pá lyá zat, a jelentkező szakmai motivá ció ival, ◊ személyes elbeszélgetés, ◊ tesztek, pró bamunká k, gyakorlati feladatok, ◊ komplex értékelés elsősorban menedzserek kivá lasztá sá ra.

120

− munkavá llaló bevezetése: harmadik nagy feladatcsoport az alkalmazá s folyamatá ban, az ú j munkatá rsak beilleszkedésének elősegítése. A bevezetés stratégiá já nak vá ltozatai: ◊ "mélyvízbe-dobá s" - azonnal öná lló felelősségteljes feladat adá sa, ◊ "hatá rok felmutatá sa"- munkaköri feladatok fokozatos adagolá sa, ú tmutatá ssal és segítségnyú jtá ssal, ◊ "begyakorlá ssal kísért feladatá tvétel"- kidolgozott begyakorlá si program teljesítése mellett kisebb feladatok elvégzése, ◊ "teljes idejű begyakorlá s" a munkaköri feladatokat á tfogó , teljes körű betanítá si program teljesítése. − munkaerő, mint erőforrá s fejlesztése: a munkaerő alkalmazá si folyamatá nak szerves részét képezi a munkavá llaló képességeinek, ismereteinek bővítése, a tová bblépés lehetőségének biztosítá sa. A gazdasá gi-tá rsadalmi fejlődéssel pá rhuzamosan vá ltozik a munkavá llaló k igényessége a munkavégzés feltételeit, az "előre jutá s", a tová bblépés lehetőségeit illetően. A munkaerő-gazdá lkodá s feladata, a vá ltozó igények és a vá llalkozá s lehetőségeinek összehangolá sa, az egyéni előrejutá s tá vlati lehetőségeinek bemutatá sa. Ennek eszközei: ◊ munkaszervezés: rugalmas munkarend kialakítá sa, munkarotá ció , feladat bővítés, munkakör szélesítés, ◊ karriertervezés, tová bb és á tképzés. 4.9.3. A munkavé gzé s megszervezé se A munka megszervezése foglalja keretbe a munkakör, a szervezet és az elvégzendő feladatok kapcsolatá t. Kiemelt feladata a munkaerő hatékony foglalkoztatá sa, a munkafeltételek humá nus alakítá sa, a munkaidővel való gazdá lkodá s. Az alkalmazott munkaerő haté kony foglalkoztatá sa a vá llalkozá s alapvető érdeke. Szervezési mó dszerek széles eszköztá ra á ll rendelkezés erre a célra. Ezekkel most nem foglalkozunk, mivel má s tantá rgy keretében kerü l részletes feldolgozá sra. A hatékonysá g mérésével kapcsolatban kiemeljü k a munkateljesítmény és a munka termelékenység fogalmá t. Munkateljesítmény: az egységnyi idő alatt végzett munka eredménye A munka termelékenysége: a termelés és a termelésre fordított élőmunka há nyadosa A munkateljesítmény az egyes munkavá llaló k, vagy azonos feladatot ellá tó munkavá llaló k csoportjá nak teljesítményére, a munka termelékenysége ü zemek, gyá rak, vá llalkozá sok szintjén együ ttesen mérhető teljesítményekre vonatkozó mutató szá m. A munkakö rülmé nyek é s munkafelté telek jelentősen befolyá soljá k a munkateljesítményeket. Ezért a vá llalkozá sok érdeke - anyagi lehetőségeikhez képest - a jó munkakörü lmények és munkafeltételek biztosítá sa. Ez a célja a vá llalkozá sok szociá lis politiká já nak, a szociá lis juttatá sok biztosítá sá nak. A munká ltató tá mogathatja a munkavá llaló k kulturá lis, jó léti, egészségü gyi szü kségleteinek kielégítését, életkörü lményeik javítá sá t is. Az eredményes humá npolitika jelentkezik a teljesítmények, s ezá ltal a jövedelmezőség növekedésében is. A munkaidő-gazdá lkodá s feladata a rendelkezésre á lló munkaidő kapacitá s minél teljesebb kihaszná lá sa. A munkaidő alatt a munkavá llaló nak - a munkaszerződésének megfelelően, munkavégzés céljá bó l - a munkaadó rendelkezésére kell á llni. A munkaidő-beosztá s (vagy munkarend) tartalmazza, hogy a munkaidőt milyen rendszer szerint kell teljesíteni: mettől, meddig tart a napi munkaidő, illetve mikor és milyen munkaközi szü netet iktatnak közbe.

121

Teljes munkaidő: a Munka Törvénykönyve á ltal meghatá rozott munkaidő, napi 8 ó ra. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ettől eltérő, rövidebb vagy hosszabb munkaidőt is kiköthet. (utó bbi esetben sem haladhatja meg a napi 12 ó rá t) A napi munkaidő beosztá sa lehet osztatlan vagy osztott. A technikai-technoló giai követelmények hatá ssal vannak a munkaidő-rendszerek kialakítá sá ra. Ennek megfelelően a munkarend kialakítá sa lehet: • szakaszos: az ü zemidő egy héten, egy munkanapon belü l is megszakad, nem folyamatos (pl. napi egy műszak munkanapokon), Ü zemidő (üzemó ra, gépó ra): a munkafolyamatban résztvevő termelő berendezések működési ideje. • folyamatos: a hét minden napjá n van ü zemidő, de az ü zemelés egy munkanapon belü l megszakad (pl. vá rosi autó busz-közlekedés) • folytonos: az ü zemidő az év minden napjá n és minden ó rá já ban tart (pl. közü zemi szolgá ltatá sok víz, gá z, villany) A munkarend kialakítá sá ná l figyelembe kell venni: - hogy minél rugalmasabban alkalmazkodjon a termelés, szolgá ltatá s technoló giai igényéhez (az ü zemidő és a munkaidő összhangjá nak biztosítá sa), - az ergonó miai szempontokat (a pihenés, regenerá ló dá s idejének szabá lyozá sa és biztosítá sa) - a munkatá rsak véleményét, elvá rá sait is (a lehetőségeken belü l az együ ttműködő kollektíva érdekeit). A munkaidő-rendszerek vá ltozatai: • teljes munkaidős rendszerek - fix munkaidő-beosztá s, - kötetlen (munkafeladathoz igazodó ) munka-beosztá s, - rugalmas munkaidő rendszer, - sűrített munkahét, - idénymunka. • nem teljes munkaidős rendszerek - részmunkaidő, - rugalmas nyugdíjba vonulá s, - munkakörmegosztá s, - bedolgozó i rendszer, - megbízá s. 4.9.4. A munkakapcsolatok kezelé se A munkakapcsolatok tö rvé ny szintű szabá lyozá sa meghatá rozó a munkaadó k és a munkavá llaló k közötti kapcsolatok alakítá sá ná l. A munkaadó és a munkavá llaló kapcsolatá t törvényi szinten a Munka Törvénykönyve szabá lyozza. A Munka Törvénykönyve közvetlenü l meghatá rozza a munkaerő-gazdá lkodá s egyes feladatait, a feladatok megoldá sá nak kereteit. A legfontosabb terü leteket kiemelve:

122

• munkaviszony létesítése, pró baidő: Munkaviszony kölcsönös megá llapodá ssal jön létre, a megá llapodá st 5 napot meghaladó munkaviszony esetén írá sban kell rögzíteni. A munkaviszony létesítésekor pró baidő is kiköthető (á ltalá ban 30 nap, max.3 hó nap). A munkaadó köteles a munkaszerződés és a jogszabá lyoknak megfelelően foglalkoztatni a munkavá llaló t. • munkaszerződés megkö tése, mó dosítá sa, a munkaviszony megszüntetése: Munkaszerződés megkötése a munkaviszony létesítésének feltétele. A munkaszerződésben kell rögzíteni a munkavégzés á ltalá nos feltételeit (az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a munká ba á llá s időpontjá t, a munkarendet, a munkaviszony lejá rtá t, a pró baidőt stb.) A munkaszerződést mó dosítani csak közös megá llapodá ssal lehet. A munkaviszony megszűnik a munkavá llaló elhalá lozá sa esetén, a munká ltató jogutó d nélkü li megszűnésével, a hatá rozott időre kötött munkaszerződés lejá rtá val. A munkaviszony megszü ntethető közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívü li felmondá ssal, azonnali hatá llyal a pró baidő alatt. • kollektív szerződés: A kollektív szerződés szabá lyozza - a törvény keretei között - a munkaviszonybó l szá rmazó jogokat és kötelezettségeket, a gyakorlá s és teljesítés mó djá t, az ezekkel kapcsolatos eljá rá si rendet. • üzemi taná cs: gyakorolja a vá llalkozá s munkavá llaló inak közösségi részvételi jogá t a vá llalkozá s ü gyeiben. • munkaidő, pihenőidő, szabadsá g: A munkarend kialakítá sá nak feltételeit - a munkavá llaló érdekeit figyelembe véve - szabá lyozza a Munka Törvénykönyve. • munka díjazá sa: A munkavá llaló nak munkaviszonya alapjá n a munkaszerződésben rögzített munkabér já r. A munkabér nem lehet kevesebb a Kormá ny á ltal megá llapított minimá lbérnél. A munkabérre a törvény védelmet biztosít. • munkaviszonnyal kapcsolatos igazolá sok: A munkavá llaló nak részletes, írá sbeli elszá molá st kell adni az őt illető munkabérről. A munkavá llaló kérésére a munkaviszony megszűnésétől szá mított 1 éven belü l mű kö dési bizonyítvá nyt kell kiadni. A működési bizonyítvá nynak tartalmaznia kell a betöltött munkakör leírá sá t és a munkavá llaló munká já nak értékelését is. Az é rdekegyezteté s é s a szakszervezetek sajá tos szerepet töltenek be a munkakapcsolatok alakulá sá ná l. A Kormá ny az orszá gos jelentőségű, a munkakapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben az É rdekegyeztető Taná csban egyeztet a munkavá llaló k és a munká ltató k érdekképviseleti szerveivel. Ilyen kérdések közétartozik a kötelező legkisebb munkabér és a munkaü gyi ellenőrzés, a napi munkaidő leghosszabb mértéke, a munkaszü neti napok meghatá rozá sa, a munkavá llaló k nagyobb csoportjá t érintő, gazdá lkodá si okbó l történő munkaviszony megszü ntetésének szabá lyozá sa. É rdekegyeztetés: vá llalkozó i szinten a munkaadó és a munkavá llaló k szempontjait egyeztető, a munkavégzés körü lményeire és díjazá sá ra irá nyuló megá llapodá sok kötését célzó folyamat. Folyamatos tevékenység. A vá llalkozá sná l működő szakszervezet(ek) joga, hogy tagjait anyagi, szociá lis és kulturá lis, valamint élet- és munkakörü lményeiket érintő kérdésekről tá jékoztassa, érdekeiket a munkaviszonyt érintő kérdésekben képviselje. A szakszervezeti keretek nem egyedü li és kizá ró lagos lehetőségek az érdekegyeztetésre. Az érdekegyeztetés megvaló sítá sá nak terü letei lehetnek:

123

− − − − −

a munkaszerződés megkötése, a kollektív szerződés tartalmá nak kialakítá sa, az ü zemi taná csok működése, szakszervezetek tevékenysége, egyéni érdekérvényesítés.

4.3.5. Bé rgazdálkodás, motiváció, ö sztö nzé s A bé rgazdá lkodá s az erőforrá sokkal való gazdá lkodá s speciá lis terü lete. A munka á rá nak - a béreknek és fizetéseknek - kiemelt szerepe van a gazdasá g á rrendszerében. Kiemelt szerepét jelzi, hogy az egyének, há ztartá sok tú lnyomó többsége szá má ra a munká bó l szá rmazó jövedelem az egyetlen bevételi forrá s és a bérek és fizetések a nemzeti jövedelem közel 80 szá zaléká t teszik ki. Bérpolitika: összefoglalja azon intézkedéseket, mó dszereket, melyek a bérszínvonal, annak növekedési ü temének, a bér és kereseti ará nyoknak, a bérek ösztönző szerepének befolyá solá sá t, tudatos alakítá sá t szolgá ljá k. Közvetlenü l vagy közvetve befolyá solja a bérpolitika tartalmá t és mozgá sterét a gazdasá g fejlettség színvonala és fejlődési ü teme, a fogyasztá s és felhaszná lá s lehetséges ará nya, a foglalkoztatottsá g szintje és vá ltozá sá nak tendenciá ja, a fogyasztó i á rszínvonal alakulá sa. Makroszintű - a nemzetgazdasá g egészére kiterjedő - bérpolitika kialakítá sa kormá nyzati feladat. Mikroszintű bérpolitika a vá llalkozá sok stratégiá já nak része, a munkaadó k és a munkavá llaló k érdekképviseleti szervei közötti megá llapodá s keretében alakítható ki. A vá llalkozá sok bé rgazdá lkodá sá nak kialakítá sakor kiemelt fontossá ga van annak, hogy a munkaerő á ra vá llalkozá si (munkaadó i) oldalró l erőforrá s lekötésként, költségként jelentkezik, míg a munkavá llaló i oldalnak a munkavégzés hozamá t - a megélhetés elvá rt szintjének biztosítá sá t - jelenti. E kettősségben közvetlenü l jelenik meg a két érdek ellentéte és kapcsoló dá sa. Az érdekellentét alapja, hogy a munkaadó a költségek (köztü k a bérköltségek) csökkentésében, ugyanakkor a munkavá llaló munkabérének növelésében érdekelt. Az eltérő érdekek összehangolá sá t, együ ttes érvényesítését a megvaló sítá s lehetőségeinek kapcsoló dá sa biztosíthatja. A vá llalkozá s tudatos bérgazdá lkodá ssal felhaszná lhatja a munkavá llaló k érdekérvényesítési törekvését a munkateljesítmény ösztönzésére, a vá llalkozá s szá má ra hasznos munkavégzésre. A jó l kialakított, ösztönző bérgazdá lkodá s a munkavá llaló i érdekeltséget is biztosítja, a vá llalkozá s eredményességének alakulá sa és a munkavégzés hozamá nak (munkabér, munkajövedelmek) közötti közvetlen kapcsolat kialakítá sá val. Bérgazdá lkodá s: a munkaerő-gazdá lkodá s funkcioná lis részterü lete, összefoglalja a munkabér, mint vá llalkozá si költség optimalizá sá t, a munkavá llaló i és a munkaadó i érdekek összehangolá sá t, bérezési, ösztönzési rendszerek kialakítá sá val. A munkabé r ö sszetevői: (munkabér, a munkavá llaló szá má ra a munká ltató tó l szá rmazó jövedelem, a munká ltató szempontjá bó l bérköltségként elszá molható és kifizetett összeg) • alapbér: a munkavá llaló nak a besorolá si rendszer alapjá n megá llapított és a munkaszerződésében rögzített személyi ó ra, heti, havi vagy éves bére, • tö rzsbér: a ténylegesen elvégzett munká ért já ró bér. (teljesítménybér esetén az előre meghatá rozott teljesítményhez megá llapított bér),

124

• bérpó tlék: a munkavégzés kü lönleges feltételeit ellentételező bérösszeg (műszakpó tlék, tú ló ra pó tlék, készenléti és ü gyeleti pó tlékok, vezetői és nyelvtudá si pó tlékok, a munkavégzés kü lönleges körü lményei utá n já ró pó tlékok stb.), • kiegészítő fizetés: nem a ledolgozott munkaidőre já ró , - a Munka Törvénykönyvében szabá lyozott feltételek mellett - a munkavá llaló t á tlagkeresettel megillető munkabér, • prémium: előre kitűzött feladat teljesítése esetén az alapbéren felü l fizetett, előre meghatá rozott összeg, • jutalom: az elvégzett munka utó lagos értékelése alapjá n fizetett összeg (ide sorolható a 13. havi fizetés is). A bérezés alapelveinek kialakítá sá ná l összetett kritériumrendszert kell figyelembe venni. A sokrétű követelmények teljesítésének feltétele, hogy a bérezés legyen: − adekvá t: a törvény szintű szabá lyozá soknak, a nemzetgazdasá gi szintű érdekegyeztetéseknek megfelelő, − igazsá gos: vá llalkozó i és munkaadó i érdekeket egyará nt szolgá ló , − kiszá mítható : előre tervezhető, − ösztönző és költséghatékony: motivá ljon a hatékony és termelékeny munká ra, vegye figyelembe a vá llalkozá s fizetőképességét. Az egyedi bé rezé si (ö sztö nzé si) formá k kü lönböző szempontok szerint csoportosítható k: • a teljesítmény jellege és a bér kapcsolata alapjá n időbéres és teljesítménybéres bérformá kat kü lönböztetü nk meg, • besorolá s szerint kialakíthatunk a munkakö r besorolá sá n és a munkavá llaló személy besorolá sá n alapuló bérformá t, • az ösztönzés irá nya szerint megkü lönböztetü nk a mennyiség nö velésére, a minőség javítá sá ra, vagy egyéb gazdá lkodá si szempont figyelembe vételére irá nyuló bérformá kat, • az ösztönzés intenzitá sa szerint a bérforma lehet lineá ris, degresszív, vagy progresszív, • az elszá molá s mó dja szerint kialakítható egyéni és csoportbérezés. A gyakorlatban az egyes alaptípusok sokféle vá ltozata, kombiná ció ja alakult és alakítható ki. Néhá ny a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott, tipikus bérezési formá k: • Időbé r-rendszer olyan bérezési forma, amelyben a munkavá llaló törzsbérét a megá llapított személyi bér és a munká ban töltött idő hatá rozza meg. Ennél a bérformá ná l a munkavá llaló törzsbére és munkateljesítménye között csak közvetett kapcsolat van. Célszerű alkalmazá si terü lete ahol: − a végzett munka nem mérhető pontosan, − a munkafeladat vá ltozó , a terhelés a munkavá llaló tó l fü ggetlenü l ingadozó , − elsődleges szempont a munkavégzés minősége, − a munkavá llaló sajá t tevékenységével a teljesítmény nagysá gá t érdemben nem tudja befolyá solni. Az időbér há trá nya, hogy önmagá ban nem tartalmaz semmilyen teljesítmény-követelményt. A korlá tozott motivá ló hatá s kiegészíthető prémiummal, jutalmazá ssal. • Teljesítmé nybé r-rendszer jellemzője, hogy a munkavá llaló k törzsbére szoros kapcsolatban van teljesítményü k alakulá sá val. Teljesítménybér alkalmazá sa esetén valamilyen előre meghatá rozott mennyiségi esetleg minőségi, vagy egyéb gazdá lkodá si követelmény teljesítésétől fü gg a bér. A teljesítménytől fü ggően a bér alakulá sa lehet lineá ris, progresszív, vagy degresszív. • Teljesítmé nyhez kö tö tt időbé r alkalmazá sa esetén a ledolgozott idő és a személyi ó rabér alapjá n kiszá mított törzsbér kifizetése egy előre meghatá rozott teljesítmény (norma) 125

elérésének fü ggvénye. Az előírt norma alatti teljesítés a törzsbér meghatá rozott csökkentését vonja maga utá n. • Kettős bé rforma esetében kü lön-kü lön kell értékelni és besorolni az elvégzendő munká t és a munkavégző személyt, majd ennek alapjá n alakítható ki az idő- és teljesítménybér sajá tos kombiná ció ja. • Csoport-bé rezé s lényege, hogy a kollektív, együ ttműködő munkavégzésre helyezi a hangsú lyt. Alkalmazható sá gá nak legfontosabb feltétele a munkafeladat olyan jellegű komplexitá sa, amely a munkavá llaló k csoportjá nak együ ttműködését igényli és a belső munkakapcsolatokban igen erős az egymá srautaltsá g. a csoportbérezés kritikus kérdése a csoporton belü li munkamegosztá s és a bér egyénekre bontott "igazsá gos" elosztá sa. Ennek megoldá si mó dszerei nem kü lönböznek az á ltalá ban haszná latos teljesítmény- mérési és bér-megá llapítá si eljá rá soktó l. Az emberi cselekvést, így a munkavégzést ösztönző, motivá ló tényezők is igen sokrétűek. Motivá ció alatt az emberi szü kséglet kielégítésére irá nyuló ösztönzést értjü k, melynek hatá sa a munkavégzés mennyiségi és minőségi eredményében jelentkezik. A motivá ció gyakorlati eszköze az egyéni keresetek (bérek) alakulá sa mellett, a nem pénzbeni juttatá sok rendszere. Nem pé nzbeni juttatá s a munkavá llaló szá má ra olyan természetben kapott lehetőség, melyhez az alkalmaztatá s jogá n jut. A nem pénzbeni juttatá sok formá ja rendkívü l sokféle lehet. Néhá ny fontosabb juttatá scsoport: • biztosítá sok (pl. tá rsadalombiztosítá s, betegségi-, munkanélkü liségi-, rokkantsá gi biztosítá s stb.) • fizetett szabadsá gok, • szociá lis szolgá ltatá sok ( étkezési-, ü dü lési lehetőségek, egészségü gyi ellá tá s, bölcsődei, ó vodai szolgá ltatá sok stb.), • hitelgaranciá k, segélyek, • nyugdíjjal kapcsolatos kedvezmények. A munkaerő-gazdá lkodá s sajá tos erőforrá ssal, az öná lló , szabad akarattal rendelkező munkavá llaló kkal foglalkozik. A menedzsment feladata, hogy feloldja az ellentmondá st a munkavá llaló egyéni jövedelemszerzési céljai, érdekei és a vá llalkozá st terhelő erőforrá s lekötés, költségteher között.

4.10. Fogalmak ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

emberi erőforrá s, munkaerő, munkavá llaló , munkaszervezés, munkakör, munkaerő szü kséglet és kereslet, munkaerő toborzá s és kivá lasztá s, munkateljesítmény, munkatermelékenység, munkaidő, munkarend, teljes munkaidő,

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

ü zemidő, pró baidő, munkaszerződés, kollektív szerződés, ü zemi taná cs, érdekegyeztetés, szakszervezetek, bérpolitika, időbér, teljesítménybér, motivá ció , nem pénzbeni juttatá s.

126

4.11. Á ttekintő ké rdé sek 89) Melyek a munkaerő-gazdá lkodá s legfontosabb terü letei ? 90) Milyen sajá tossá gokat kell figyelembe venni a közlekedés munkaerő-gazdá lkodá si folyamatá ban ? 91) Hogyan értelmezhetők az emberi erőforrá s, a munkaerő, a munkavá llaló fogalmak ? 92) Milyen közvetett tényezők hatá sá t kell figyelembe venni a munkaerő-gazdá lkodá s sorá n ? 93) Miként értékelhetők a munkaerő-gazdá lkodá st befolyá soló "belső" tényezők ? 94) Melyek a munkaerő-szü kséglet meghatá rozá sá nak lépései ? 95) Milyen kérdésekre adjon vá laszt a munkakör meghatá rozá sa ? 96) Milyen feladatot jelent a munkaerő-kíná lat elemzése ? 97) Melyek a munkaerő toborzá sá nak á ltalá nos eszközei ? 98) Milyen informá ció k segíthetnek a munkaerő kivá lasztá sá ná l ? 99) É rtékelje az ú j munkavá llaló k "bevezetésének" stratégiai vá ltozatait ! 100) Mi a szerepe a karriertervezésnek és az á tképzésnek ? 101) Mivel foglalkozik a munkaidő-gazdá lkodá s ? 102) Hogyan értelmezhető a munkaidő és az ü zemidő kapcsolata ? 103) Milyen célszerű munkarendek alakítható k ki ? 104) Melyek a munkaidő rendszerek alapvá ltozatai ? 105) Milyen fontosabb terü leteket érint a munkaadó és a munkavá llaló kapcsolatá nak törvény szintű szabá lyozá sa ? 106) Hogyan értékelhető az érdekegyeztetés és a szakszervezetek szerepe ? 107) Mivel foglalkozik a bérgazdá lkodá s ? 108) Melyek a bérjellegű juttatá sok, a munkabér összetevői ? 109) Miként csoportosítható k az egyedi bérezési formá k ? 110) É rtékelje a nem pénzbeni juttatá sokat !

4.12. Irodalom Ká das Ká lmá n: Közlekedésgazdasá gtan Tankö nyvkiadó Bp. 1972. Chiká n Attila: Vá llalatgazdasá gtan Bp. 1989. Borotvá s E.: Közlekedésgazdasá gtan Tankö nyvkiadó Bp. 1991. Borotvá s Elemér- Tá nczos Lá szló né- Tó th Lajos: Gazdasá gi - műszaki szá mítá sok a vasú ti és a közú ti közlekedésben Tankö nyvkiadó Bp. 1977. BME Kö zlekedési és Vá llalati Gazdasá gi Osztá ly munkakö zö ssége: Vá llalatgazdasá gtan I. Tankö nyvkiadó Bp. 1980. Tó th Lajos (szerk): Munká ltató i ismeretek Kö zlekedési Szakkö nyvtá r 1995. Balogh S.- Bélyá cz I.- Lá szló Gy.- Marosi A.- Szerb L.- Ulbert J.: Vá llalati gazdasá gtan Janus Pannonius Egyetemi Kiadó Pécs, 1994.

127

Komplex rendszermátrix KOMPLEX RENDSZERMÁ TRIX GYÁ RTÁ SI OPERÁ CIÓ S TÉ R Termékek T1 … T2 Tk Erőforrá sok

E1 E2 M M M Ej M M M Em PIACI OPERÁ CIÓ S TÉ R Minimumok (kötelezettség) Maximumok (lehetőség) REALIZÁ LÁ SI FEDEZETEK (Ft/db)

a11 a 21

…

Fajlagos erőforrá s felhaszná lá s … … a12 a1k

Tn

Erőforrá sok értéke

a 22

…

a 2k

…

a1n a 2n

b1 b2

a j1

a j2

…

a jk

…

a jn

bj

a m1

a m2

…

a mk

…

a mn

bm

P xT1 min

P xTn min

P xT1 max

P x Tn max

f T1

fT2

…

fTk

…

fTn

128