1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.augusztus 21.
TÓZSA ISTV[N
A MEDUSA TUTAJ[N* A SZUBURBANIZ[CIÓ TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI
1816. júliusban Nyugat-Afrika partjain{l elsüllyedt a Medusa nevű francia hajó. A sebtében összet{kolt mentőtutajra 150 utas kapaszkodott fel, s amikor két hét múlva r{juk tal{ltak, m{r csak tizenöten voltak életben. Vagyis a menekülők 90 sz{zalékban {ldozatul estek a tülekedésnek, a szomjús{gnak, sőt a kannibalizmusnak. Az esemény, mely akkoriban még francia korm{nyv{ls{got is kavart, megihletett egy fiatal francia festőt, aki monument{lis festményen örökítette meg az történteket.
Theodore Gericault: A Medusa tutaj{n (1820).1
* 1
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem, Közigazgat{studom{nyi Kar tan{ra. A kép a p{rizsi Louvre-ban l{tható.
PRO PUBLICO BONO ONLINE
A szimbolikus értelmű kép a településtanban a szuburbaniz{ciós folyamat t{rsadalmi vetületét szemléltetheti.
URBANIZ[CIÓ, SZUBURBANIZ[CIÓ, DEZURBANIZ[CIÓ ÉS REURBANIZ[CIÓ A modern v{rosiasod{s sor{n a mezőgazdas{g gépesítése és az ipar fellendülése a vidéken felszabaduló munkaerőt a v{rosokba vonzotta. Egyszerűsített koncentrikus körök modelljében {br{zolva ezt azt l{tjuk, hogy a munkaerő és a tőke mind a közvetlen környékről (a vonz{skörzetből), mind a t{gabb környékről a belső nagyv{rosba {ramlik. A v{ros fejlődését a közigazgat{s nem tudja meg{llítani. Az építési, beköltözési tilalmak ellenére a v{ros egyre nő, elnyeli belső zöld felületeit; még akkor is, ha azok net{n természetvédelmi oltalom alatt {llnak. Elég, ha a Budai-hegység budai oldal{n l{tv{nyosan felfelé kúszó vill{kra gondolunk. Még Róma híres hét dombj{t is elnyelte a v{ros, s Athénból is m{r csak az Akropolisz szikl{ja emelkedik ki. A szocialista évtizedekben Budapest urbaniz{ciója meg{llíthatatlan volt, népessége több sz{zezerrel meghaladta a kétmilliót! Ez az orsz{g lakoss{g{hoz viszonyítva gazdas{gi értelemben m{r k{ros volt, míg a nemzetközi szakirodalom tapintatosan prime city-nek, a magyar szaknyelv vízfej-v{rosnak nevezi ezt a gazdas{gi és demogr{fiai dominanci{t egy-egy nemzetgazdas{gon belül. Ez azt jelentette, hogy Budapesten kívül – utalva az ismert mond{sra2 – „nem volt élet”, vagy ha volt, az „nem olyan” volt (mint lennie kellett volna). Ahogy a központi v{ros telítődik, egyre zsúfoltabb{ v{lik, megnő a fizikai környezet szennyezettsége, amit a t{rsadalmi környezetszennyezés is követ: egyre nagyobb méreteket ölt és kezelhetetlenné v{lik a bűnözés. A tehetősebb és mobilis lakoss{g a jobb, szennyezetlenebb lakókörnyezet reményében elkezd kiköltözni a nagyv{ros {ltal{ban még érintetlen, zöldövezeti vonz{skörzetébe. A lakoss{got a szolg{ltat{sok is követik, s megindul a szuburbaniz{ciós folyamat, amikor a vonz{skörzetbe kezd {ramlani a munkaerő és a tőke újabb és újabb beruh{z{sok form{j{ban. Először csak a nagyv{rosból kifelé indul meg az {raml{s, majd később, a nagyv{ros felé tartó tőke és munkaerő m{r be sem lép a nagyv{rosba, hanem meg{ll a szuburbaniz{ciós zón{ban, a vonz{skörzetben.3 Ez az időszak az, amikor kialakulnak a gateway city-k, a kapuv{rosok, elsősorban a nagyv{rosba vezető autóp{ly{k mentén. A h{romzón{s körkörös modellen, most a középső kör kapja a tőkeinjekciót, a beruh{z{sokat, a munkaerőt és a fogyasztói piacot. Most ez a zóna indul fejlődésnek. A szuburbaniz{ciós zóna egy idő múlva szintén megtelik; zsúfoltt{, ezzel egyidejűleg szennyezetté v{lik mind természeti, mind t{rsadalmi környezeti értelemben. Az egykor kív{natos lakóhelyek elveszítik vonz{sukat. Megindul a t{volabbi környék felértékelődése úgy lakóhelyként, mint telephelyként. A t{gabb környék települései v{lnak kapuv{rosokk{, a tőke fogadóhelyeivé. A haszonlehetőségi index (opportunity cost) megnő; a földtulajdonosok eladj{k területeiket a helyigényes szupermarketeknek, logisztikai b{zisoknak; az önkorm{nyzatok a gazdas{gi nyom{s, illetve a kereslet hat{s{ra belterületbe Extra Hungariam non est vita; si est vita, non est ita. Ezt az eredetileg a Nagy Lajos és M{ty{s kir{ly nagy tekintélyű orsz{g{ra utaló sz{llóigét először {llítólag Coelius Rhodiginus olasz humanista írt le a XV. sz{zadban, s tőle vette {t Tomka-Sz{szky J{nos 1748-ban megjelent vil{gföldrajzi könyvében. 3 Vö. Csan{di G. – Csizmadia A.: Szuburbaniz{ció és t{rsadalom. = Tér és T{rsadalom. 16 (2002) 3. 2
2
PRO PUBLICO BONO ONLINE
vonj{k külterületi ingatlanjaikat. Most m{r a nagyv{ros t{volabbi környéke is fejlődik, miközben a metropolisz lakoss{g{nak csökkenése tov{bb tart. Budapest népessége ma m{r csak 1,6 millió, vagyis az utóbbi két évtizedben elvesztett mintegy hétsz{zezer lakost! T{gabb vonz{skörzetében – különösen a kapuhelyzetben lévő településeken viszont az {ltal{nos magyar demogr{fiai csökkenés ellenére tov{bbra is nő a lakoss{gsz{m. A f{k azonban – mint tudjuk – nem nőnek az égig. A metropolisz belső kerületeiben megkezdődik egy újabb v{rosiasod{si folyamat (reurbaniz{ció).4 A slum-osodott v{rosrészeket, blokkokat újj{építik és magas lakó- és üzleti presztizsű negyedek alakulnak ki, ahov{ ismét megindul a visszatelepülés. A szakirodalom ezt az újra v{rosiasod{si folyamatot revitaliz{ciónak is nevezi. Ilyen Budapesten az Óbuda v{rosközpont, vagy a ferencv{rosi „revitaliz{ció” az Üllői út és a Mester utca, valamint a Ferenc körút és a Ferenc tér közötti v{rosrészben. Ilyen a l{gym{nyosi egyetemi és kultur{lis funkciók fejlesztése. Vil{gviszonylatban ennek legszebb péld{ja a londoni Dockland felt{mad{sa. A reurbaniz{ciós szakaszban teh{t újra a belső v{ros jut tőkéhez és lakoss{ghoz.
URBANIZ[CIÓ: A V[ROS LÉLEGZÉSE Ezekben az urbaniz{ciós, szub-, dez- és reurbaniz{ciós szakaszokban a tőke- és a munkaerő {raml{snak bizonyos törvényszerűségei ismerhetők fel, különösen, ha egy egyszerűsített modellen {br{zoljuk a folyamatokat. A klasszikus urbaniz{ciós folyamat sor{n felfedezhető az a törvényszerűség, ahogy az egyes urbaniz{ciós zón{k fejlődnek, megtelnek, kiürülnek. Ez éppen olyan, mint egy élő rendszer ki- és belélegzése. Következésképpen a közigazgat{si urbanisztik{nak egy fontos felismerése és üzenete lehet, hogy ezek az urbaniz{ciós folyamatok természetes velej{rói a v{ros és környéke fejlődésének. A mindenkori településir{nyítók felelőssége, hogy felismerjék: v{rosuk, vagy v{roskörnyéki településük az urbaniz{ciós fejlődés mely szakasz{ban van. Tiszt{n kell, hogy l{ss{k: a kérdéses zón{ban milyen a tőke- és a munkaerő {raml{s{nak ir{nya? Nem harcolni kell a folyamatok ellen adminisztratív eszközökkel (ez még soha senkinek nem sikerült) hanem felismerni őket, és a településfejlesztési koncepcióban tudatosan alkalmazkodni kell hozz{juk. Az urbaniz{ciós szakaszok ugyanis nem vegytiszt{n mennek végbe egy-egy v{rosban és a környezetében. Budapesten péld{ul egyes kerületek egyes v{rosnegyedeiben m{r megkezdődött a reurbaniz{ció, ugyanakkor a metropolisz egésze még mindig a dezrubaniz{ciós szakaszban van. Hogy miért pont azokban a v{rosrészekben kezdődött el a reurbaniz{ció, a fejlődés, az nem véletlen, abba az illetékes településir{nyítóknak is része kell, hogy legyen.
MEDUSA TUTAJ[N Nyilv{nvaló, hogy a szuburbaniz{ció megindul{sakor, amikor a v{ros közvetlen vonz{skörzetébe megindul a tőke- és munkaerő {raml{sa, vagyis elkezdődik a szuburbaniz{ciós zóna telítődése, ez a természeti környezet terhelésével j{r. A közutak forgalma 4
Enyedi Gy:. A v{rosnövekedés szakaszai. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988.
3
PRO PUBLICO BONO ONLINE
megnő, megjelenik a v{rosi tömegközlekedés, a levegő szennyezettebbé v{lik, zajosabb lesz a zóna. A lakoss{gsz{m növekedést a szolg{ltat{sok, a munkahelyek sz{m{nak a növelése követi. Megjelenik, illetve növekszik a bűnözés. Az addigi zöld, csendes szuburb{n zóna elveszíti vonzó lakóhely funkciój{t. Az emberek vagy fallal körülvett lakóparkokba, vagy a t{volabbi környék felé menekülnek tov{bb. [m nem mindenki! Civil szervezetek alakulnak, amelyek igyekeznek megg{tolni a tov{bbi kiköltözéseket. Élől{ncot alkotnak, hogy megakad{lyozz{k a beruh{z{sokat, képviselőik megjelennek az önkorm{nyzati testületekben, hogy megakad{lyozz{k a külterületek belterületté nyilv{nít{s{t és a tov{bbi beépítéseket. Sajnos vagy nem; erőfeszítéseik hosszú t{von hi{bavalóak, mert a v{ros és a környező zón{k „lélegzését” nem tudja megakad{lyozni sem a helyi t{rsadalom, sem a közigazgat{s. Egy érdekes jelenség, amit a Medusa5 tutaja effektusnak neveznék, hogy a szuburbaniz{ciós folyamatok ellen tiltakozó civil szerveződések vezetői, kezdeményezői szinte kivétel nélkül maguk is kiköltözők. Nem az „őslakosok” aktiviz{lj{k magukat ilyen ir{nyban, hiszen nekik még nincsen rossz tapasztalatuk a zsúfolt lakókörnyezetből kimenekült, a „mentőtutajra m{r felkapaszkodott” kiköltözőkkel ellentétben. A kiköltöző „menekültek” viszont vil{gosan l{tj{k, hogy a v{ros ut{nuk terjeszkedik, ut{nuk nyúl; s ők elvesztik a csendet, a jó levegőt, a t{gas zöld térségeket, a panor{m{t. Természetes, hogy harcolni prób{lnak. Prób{lj{k megakad{lyozni, hogy a tutajukra m{s menekülők is felkapaszkodjanak. Az 1980-as évek végén, amikor a budapesti szuburbaniz{ció beindult, a Budaihegységben sorra alakultak a civil szerveződések. Elsőként 1980-ban a Piliscsaba– Klotild-liget Községszépítő és Természetvédő Egyesület; 1988-ban az Etyeki Műhely és a Zs{mbék-medence T{jvédelmi Egyesület Tinnyén, Tökön és P{tyon; 1990-ben a Biatorb{gyi T{jvédő Kör, a Pilisvörösv{ri Környezetvédő és Természetbar{t Egyesület, valamint a Pilisszentiv{nért Faluszépítő és Környezetvédelmi Egyesület; 1992-ben a Solym{ri Környezetvédelmi Egyesület; 1993-ban a Piliscsabai Községvédő Egyesület; végül 1995ben a Pilisj{szfalui Faluvédő Egyesület és a Telki Bar{tainak Köre.6 A környezettudatos kiköltözők – egy évtizeddel kor{bban – az USA-ban is hozz{j{rultak a helyi hatós{gok növekedés-ellenes politik{j{hoz, főleg a településrendezési tervek befoly{sol{s{ban. S ebben azért voltak sikeresek, mert New York, Chicago, Philadelphia és Los Angeles szu-
A „széparcú” Medusa egyébként az egyik legragyogóbb szépségű tengeri istennő volt, a h{rom gorgó egyike; az „erős” Szthenó és a „széles tengeren messzire kóborló” Eurüalé nővére. A bűvös tengeri boszork{nyok, a gorgók a mai Líbia tengerpartj{n éltek; anyjuk a tengeri borzalmak istennője, Kétó volt, apjuk pedig – Homérosz szerint – annak fivére, Phorküsz, a tengeri szörnyek felügyelője. Mindketten Pontosz a tengeri mélység istene és Gaia a Földanya lesz{rmazottai voltak. Az egyik mítosz szerint „földr{zó” Poszeidón, a tengerek ura, felfigyelt Medusa szépségére és ellenl{basa, a „szűz” Athéné istennő egyik templom{ban mag{év{ tette. Pallasz Athéné pedig a szerencsétlen Medus{n {llt bosszút, s kígyóhajú szörnyeteggé v{ltoztatta, akire ha valaki r{nézett, menten kővé v{ltozott. A Medusa hasonlat ebben is r{illik az urbaniz{ciós szakaszok sor{n az érintetlenből túlzsúfoltt{, a szépből csúny{v{ v{ló v{roskörnyéki zón{kra. 6 Tózsa I.: A természetvédelem adotts{gai és területfejlesztési szerepe a Pilisi- és a Zs{mbéki-medence településein *kézirat+. Bp. MTA Region{lis Kutat{sok Központja, 1998 46. 5
4
PRO PUBLICO BONO ONLINE
burbaniz{ciós övezeteiben a munkaképes korú lakoss{g a felsőfokú képzettséget tekintve 10-14%-kal felülmúlja a központi metropolisz lakoss{g{t.7 B{r e sorok írója is – maga is kiköltözőként – évekig vezette ezen szervezetek egyikét, r{ kellett jönnie, hogy szélmalomharc a haszonlehetőségi index ellen harcolni, r{ad{sul a települések népességmegtartó képességének (azaz a képesség megtartó népességnek) a fenntart{sa nem megy a település fejlődése nélkül. Olyan ez, amikor a matrózok a vitorl{t foltozz{k, miközben elsüllyed alattuk a korhadt hajótest. Ha a süllyedő v{rosból a Medusa tutaj{n menekülők elérnék, hogy a településüket kivonj{k a szuburbaniz{ciós folyamatokból, a végén saj{t maguknak kellene kiv{gniuk a védendő f{kat – tűzif{nak –, mert településük idő előtt a településverseny vesztesei közé kerül, nem élve a lehetőséggel, hogy „levegőt” (tőkét és munkaerőt) szippantson akkor, amikor azt a természetes urbaniz{ciós folyamatok keretében megtehetné.8 Természet- és környezetvédelemről csak tőke birtok{ban, helyi munkahelyek, helyi szolg{ltat{sok és helyi bevételek birtok{ban lehet beszélni! Szerencsére (?) a v{ros és az urbaniz{ciós zón{k nem könnyen hagyj{k magukat befoly{solni; kilélegeznek, belélegeznek, egyszóval élnek. A szuburbaniz{ció ellenei harc pedig kudarcra van ítélve, miként a Medusa mentőtutaja is. Rendkívül fontos, hogy a leendő településir{nyítók megismerjék az urbaniz{ciós szakaszokat, egyebek mellett a Közigazgat{si urbanisztika című tant{rgy keretében. Azért, hogy településir{nyítóként, vagy ak{r csak az urbaniz{ciós zón{k valamelyikének a v{llalkozójaként, lakójaként vil{gosan l{ss{k a környezetükben végbemenő folyamatokat, és ahhoz alkalmazkodni tudjanak, annak előnyeit ki tudj{k haszn{lni, és ne „rosszkor rossz helyen” v{llalkozzanak, v{s{roljanak, lakjanak.
AZ URBANIZ[CIÓS SZAKASZOK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI A fent leírt folyamatok egy sém{n a következőképpen érzékeltethetők. A koncentrikus ellipszisek a központi v{rost, és az azt körülvevő vonz{skörzetet, valamint a t{gabb környéket képviselik. A nyilak a munkaerő és a tőke uralkodó {raml{si ir{ny{t jelölik. A tónusok a be{raml{s erősségét reprezent{lj{k, fokozatok szerint: fehér (0), vil{gosszürke (1), sötétszürke (2). A „kifejlett reurbaniz{ció” egy teljes urbaniz{ciós ciklus lez{r{s{ra utal. Klasszikus urbaniz{ció
7 8
Stanback, T. M.: The New Suburbanization Challange to the Central City. Oxford, Westview Press, 1984. Tózsa I. „K{ros” urbaniz{ció. = Tér és T{rsadalom. 16 (2002) 1. 1-16.
5
PRO PUBLICO BONO ONLINE
Szuburbaniz{ciós szakaszok: korai és klasszikus szuburbaniz{ció
Dezurbaniz{ciós szakaszok: kezdeti és kifejlett dezurbaniz{ció
Reurbaniz{ciós szakaszok: kezdeti és „kifejlett” reurbaniz{ció
6
